A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2006. július 31., hétfõ
TARTALOMJEGYZÉK 2006: LXIX. tv. 2006: LXX. tv.
172/2006. (VII. 31.) Korm. r.
95. szám
52/2006. (VII. 31.) GKM r. 53/2006. (VII. 31.) GKM r.
19/2006. (VII. 31.) PM r.
138/2006. (VII. 31.) KE h. 1078/2006. (VII. 31.) Korm. h.
Ára: 693,– Ft
Oldal Az európai szövetkezetrõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az életüktõl és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidõk ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény módosításáról. . . . . . . . . . . . . A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló 81/1990. (IV. 27.) MT rendelet hatályon kívül helyezésérõl . . . . . . . . . . . A közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . Büntetés-végrehajtási dandártábornoki kinevezésrõl . . . . . . . . . . . . A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
7792
7806 7807 7807
7808
7808 7824 7824 7824
7792
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2006. évi LXIX. törvény az európai szövetkezetrõl* A törvény célja, hogy – az európai belsõ piac kiteljesedése, valamint a letelepedés szabadságának akadálymentes mûködése érdekében – létrehozza a magyarországi székhelyû európai szövetkezet alapításának és mûködésének belsõ jogi kereteit, továbbá megállapítsa a munkavállalói részvétel európai közösségi joggal harmonizált szabályait. Mindezek érdekében az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:
ELSÕ RÉSZ AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA, SZERVEZETE ÉS MEGSZÛNÉSE
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Hatály 1. § (1) A magyarországi székhelyû európai szövetkezet (rövidített néven: SCE) alapítására, szervezetére, mûködésére és megszûnésére az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i, 1435/2003/EK tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) és az e törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (2) E törvény rendelkezéseit magyarországi székhelyû jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint Magyarországon honos természetes személyre mint az európai szövetkezet alapítójára akkor is megfelelõen alkalmazni kell, ha a létrejövõ európai szövetkezet székhelye külföldön van. (3) A magyarországi székhelyû európai szövetkezet alapítása és mûködése során a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonását e törvény második részében foglalt szabályok szerint kell biztosítani.
* A törvényt az Országgyûlés a 2006. július 24-i ülésnapján fogadta el.
2006/95. szám
(4) E törvény második részének rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell a részt vevõ jogalanyok (52. §), az európai szövetkezet, ezek leányvállalata vagy telephelye belföldön foglalkoztatott munkavállalói képviselõinek (a különleges tárgyaló testület és a képviseleti testület tagjainak, valamint az európai szövetkezet felügyelõbizottságában, illetve igazgatótanácsában lévõ munkavállalói küldötteknek) a megválasztására, visszahívására, valamint a részt vevõ jogalanyok, az európai szövetkezet, az üzemi tanács, a munkavállalók és a munkavállalói képviselõk ezzel kapcsolatos jogaira és kötelességeire, akkor is, ha a létrejövõ európai szövetkezet székhelye külföldön van. (5) Ahol e törvény vagy a Rendelet az európai szövetkezet székhely szerinti tagállamának vagy az érintett tagállamnak a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályaira utal, belföldi székhelyû európai szövetkezet vagy alapító esetében azon a szövetkezetekrõl szóló 2006. évi X. törvényt (a továbbiakban: Sztv.), és az Sztv. 107. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletet kell érteni. (6) Ahol a Rendelet az európai szövetkezet székhely szerinti tagállamának vagy az érintett tagállamnak a részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályaira utal, azon a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit kell érteni. (7) Ha törvény valamely tevékenység folytatására szövetkezeti formát ír elõ, illetve amennyiben törvény valamely tevékenység végzését szövetkezeti formában lehetõvé teszi, azon az európai szövetkezeti formát is érteni kell. (8) Más jogszabályokban szabályozott jogviszonyai tekintetében a) az európai szövetkezet tagja a szövetkezet tagjának, b) az európai szövetkezet személyesen közremûködõ tagja a szövetkezet személyes közremûködésre (munkavégzésre) kötelezett tagjának, c) az európai szövetkezet vezetõ tisztségviselõje a szövetkezet vezetõ tisztségviselõjének minõsül.
Nyilvántartásba vétel 2. § Az európai szövetkezet alapításának nyilvántartásba vételére, valamint az európai szövetkezetre vonatkozó cégeljárásra a Ctv. irányadó.
A cégbíróság hatásköre 3. § A Rendelet 7., 29., 30., 35., 54. és 76. cikkében meghatározott esetekben illetékes hatóságnak az a megyei (fõvárosi) bíróság mint cégbíróság (a továbbiakban: cég-
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
bíróság) minõsül, amelynek illetékességi területén az európai szövetkezet, a Rendelet 29. cikkének (2) bekezdésében, egyesülés esetében az alapító székhelye van. A Rendelet 73. cikkében meghatározott esetekben illetékes hatóságnak a cégbíróság minõsül azzal, hogy az európai szövetkezet felszámolását az európai szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) bíróság rendeli el.
7793
(6) A kisebbségi tagokat megilletõ vagyonhányadot a létrejövõ európai szövetkezet cégbejegyzését követõ harminc napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás késõbbi idõpontot jelöl meg.
III. Fejezet AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET SZERVEZETE
II. Fejezet AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA Székhely 4. § Az európai szövetkezet alapszabályában meghatározott székhelye a központi ügyintézés helye.
Az európai szövetkezet egyesüléssel történõ alapítása 5. § (1) Ha a szövetkezet egyesülés útján európai szövetkezet alapításában vesz részt, a létrejövõ európai szövetkezetben részt venni nem kívánó, kisebbségben maradó tagokkal (a továbbiakban: kisebbségi tagok) el kell számolni. (2) Az egyesülõ szövetkezet igazgatósága – a közgyûlés által meghatározott fordulónapra – elkészíti a szövetkezet vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, amely alapjául szolgál a kisebbségi tagokkal való elszámolás módjáról szóló tervezetnek. A kisebbségi tagokkal való elszámolás a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tõke és a jegyzett tõke, illetve a saját tõke és a mérleg fõösszeg arányának figyelembevételével történik. (3) A vagyonmérleg-tervezetet és a vagyonleltár-tervezetet a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) elõírásai szerint kell elkészíteni. Az egyesülõ szövetkezet vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az egyesülésrõl való döntés idõpontját legfeljebb hat hónappal elõzte meg. A vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár-tervezet elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat a számviteli törvény tartalmazza. (4) A vagyonmérleg- és a vagyonleltár-tervezet elfogadásáról a közgyûlés dönt. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától a döntés idõpontjáig – a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve – nem telhet el hosszabb idõ, mint három hónap. (5) A vagyonmérleg-tervezet adatai és az igazgatóság elõterjesztése alapján a közgyûlés tételesen megállapítja a kisebbségi tagokat megilletõ vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási módját.
Nem egységes irányítási rendszer 6. § (1) A nem egységes irányítási rendszerû európai szövetkezet ügyvezetését igazgatóság látja el, amely az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább három természetes személy tagból áll. (2) Ötven fõnél kisebb létszámú európai szövetkezetben az alapszabály az igazgatóság helyett ügyvezetõ elnöki tisztséget rendszeresíthet. Az ügyvezetõ elnök az igazgatóság hatáskörében jár el. (3) A nem egységes irányítási rendszerû európai szövetkezet vezetõ tisztségviselõi az igazgatóság tagjai, vagy az ügyvezetõ elnök. (4) Az igazgatóság tagjait, illetve az ügyvezetõ elnököt a közgyûlés választja meg és hívja vissza. 7. § (1) Az európai szövetkezet felügyelõbizottsága az alapszabályban meghatározott számú, de legalább három természetes személy tagból áll. (2) Ha a felügyelõbizottság a tagját kijelöli arra, hogy az az igazgatóságból kivált valamely igazgató helyett tagként eljárjon, a kijelölt felügyelõbizottsági tag ezt a tisztséget az új igazgatósági tag megválasztásáig, de legfeljebb hatvan napig töltheti be. Az európai szövetkezet alapszabálya ettõl eltérõ idõtartamot is meghatározhat.
Egységes irányítási rendszer 8. § (1) Az egységes irányítási rendszerben mûködõ európai szövetkezet ügyvezetését az igazgatótanács látja el. Az európai szövetkezet vezetõ tisztségviselõi az igazgatótanács tagjai. (2) Az igazgatótanács legalább öt és – ha az alapszabály a munkavállalói részvétel érvényesítése érdekében eltérõen nem rendelkezik – legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll. (3) Az igazgatótanács tagjainak többsége független személy. Az európai szövetkezet alapszabálya ennél magasabb arányt is megállapíthat. (4) Függetlennek minõsül az igazgatótanács tagja, ha az európai szövetkezettel az igazgatótanácsi tagságán kívül – figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra is – más jogviszonyban nem áll.
7794
MAGYAR KÖZLÖNY
(5) Nem minõsül függetlennek az igazgatótanács tagja különösen akkor, ha a) az európai szövetkezet munkavállalója vagy volt munkavállalója e jogviszonyának megszûnésétõl számított öt évig, b) az európai szövetkezet vagy igazgatótanácsa számára és javára ellenérték fejében szakértõi vagy más megbízási jogviszonyban tevékenységet folytat, c) az európai szövetkezet eredményes mûködése esetén igazgatótanácsi tagsága alapján vagyoni juttatásokra jogosult (pl. jegyzési jogot biztosító kötvény, sikerdíj), d) az európai szövetkezet valamely – nem független – igazgatótanácsi tagjának vagy vezetõ állású munkavállalójának közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont] vagy élettársa, e) az európai szövetkezet igazgatótanácsának nem független tagjával egy másik gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont] olyan jogviszonyban áll, amely alapján a nem független tagnak irányítási, ellenõrzési joga van, f) az európai szövetkezet független könyvvizsgálója, a könyvvizsgáló alkalmazottja vagy üzlettársa e jogviszony megszûnésétõl számított három évig. 9. § (1) Ha az európai szövetkezet tevékenységének jellege vagy más ésszerû ok indokolja, a szövetkezet az alapszabályban bizottságokat (jelölési, javadalmazási bizottság stb.) hozhat létre. (2) Egységes irányítási rendszerû európai szövetkezetben audit bizottság létrehozása kötelezõ. A bizottságnak legalább három tagja van, akiket az igazgatótanács a független tagjai közül választ. (3) Az audit bizottság hatáskörébe tartozik: a) a számviteli törvény szerinti éves beszámoló véleményezése, b) javaslattétel a könyvvizsgáló személyére, díjazására, c) a könyvvizsgálóval megkötendõ szerzõdés elõkészítése, valamint az alapszabály felhatalmazása alapján a szövetkezet képviseletében a szerzõdés aláírása, d) a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi elõírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttmûködéssel kapcsolatos teendõk ellátása, valamint – szükség esetén – az igazgatótanács számára intézkedések megtételére való javaslattétel, e) a pénzügyi beszámolási rendszer mûködésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére, f) az igazgatótanács munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelõ ellenõrzése érdekében, g) továbbá mindazon kérdések, amelyeket az európai szövetkezet alapszabálya a hatáskörébe utal.
2006/95. szám IV. Fejezet SZÉKHELYÁTHELYEZÉS
10. § (1) Ha az európai szövetkezet székhelyének egy másik tagállamba történõ áthelyezését határozza el, a szövetkezet köteles – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – azon hitelezõknek, akiknek a szövetkezettel szemben fennálló, le nem járt követelései a székhelyáthelyezésrõl hozott döntés közzétételét megelõzõen keletkeztek, követeléseik erejéig biztosítékot nyújtani. (2) A hitelezõ a biztosítékadásra vonatkozó igényét a székhelyáthelyezésrõl hozott döntés közzétételét követõ 30 napos jogvesztõ határidõn belül jelentheti be az európai szövetkezet igazgatóságának (igazgatótanácsának). (3) Nem jogosult biztosítékra a hitelezõ, ha azzal egyébként – jogszabály rendelkezése vagy szerzõdés alapján – már rendelkezik vagy az európai szövetkezet pénzügyi, vagyoni helyzetére tekintettel a biztosítékadás indokolatlan. (4) Az igazgatóság (igazgatótanács) a kérelem elõterjesztésére biztosított határidõ lejártát követõ nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasításáról indokolással ellátott határozatot a hitelezõnek kézbesíteni. Az elutasító vagy nem megfelelõ biztosíték nyújtásáról szóló határozat felülvizsgálatát az érintett hitelezõ a határozat kézhezvételétõl számított nyolc napon belül az európai szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróságtól kérheti. (5) A cégbíróság – a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelõ alkalmazásával – a kérelem elõterjesztésétõl számított harminc napon belül határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását követõen elutasítja a kérelmet, vagy az európai szövetkezetet megfelelõ biztosíték nyújtására kötelezi. 11. § (1) Ha a Magyarországon mûködõ európai szövetkezet székhelyét más tagállamba helyezi át, az új székhely bejegyzése napjával – mint mérlegfordulónappal – köteles a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tenni, az új székhely bejegyzése napjától számított 150 napon belül. (2) Ha az európai szövetkezet székhelyét egy másik tagállamból Magyarországra helyezi át, a székhelyáthelyezés cégbírósági bejegyzése napjával köteles eszközeirõl és az eszközök forrásairól a számviteli törvény elõírásainak megfelelõ nyitóleltárt és nyitómérleget készíteni. (3) Az európai szövetkezet könyvviteli nyilvántartásait a (2) bekezdés szerinti nyitóleltárban szereplõ eszközök és források tételes adatai (eredeti bekerülési érték, elszámolt értékcsökkenés, értékvesztés, értékelési különbözet) figyelembevételével kell megnyitni.
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Ha a beszámoló és a könyvvezetés pénzneme az európai szövetkezet székhelyének Magyarországra történõ áthelyezésekor megváltozik, a (2) bekezdés szerinti nyitóleltárt és nyitómérleget a székhely áthelyezése elõtt alkalmazott pénznemben kell elkészíteni, majd ezt kell – ugyanezen idõponttal – a beszámoló és a könyvvezetés választott pénznemére a számviteli törvény elõírásai szerint átszámítani.
V. Fejezet AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET MEGSZÛNÉSE 12. § (1) Az európai szövetkezet végelszámolással történõ jogutód nélküli megszûnésére a Ctv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az európai szövetkezet fizetésképtelensége esetén a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
MÁSODIK RÉSZ A MUNKAVÁLLALÓK BEVONÁSA AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET DÖNTÉSHOZATALI RENDJÉBE VI. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 13. § Az európai szövetkezetben biztosítani kell a munkavállalók döntéshozatalba történõ bevonását. 14. § A legalább két részt vevõ jogalany által vagy átalakulással létrehozandó európai szövetkezet munkavállalóinak a döntéshozatali rendbe történõ bevonására a 16–52. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 15. § (1) A kizárólag természetes személyek vagy egyetlen részt vevõ jogalany és természetes személyek által létrehozandó európai szövetkezet esetében a munkavállalók bevonására a 16–52. § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az alapítók – legalább két tagállamban – összesen legalább ötven munkavállalót foglalkoztatnak. (2) Ha a munkavállalók létszáma – függetlenül attól, hogy õket egy vagy több tagállamban foglalkoztatják – nem éri el az ötvenet vagy az ötvenet meghaladja, de foglalkoztatásukra egyetlen tagállamban kerül sor, a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonására az európai szövetkezet, illetve magyarországi telephelye és leányvállalata esetében az Sztv. szabályait kell alkalmazni.
7795
(3) Ha a (2) bekezdés hatálya alá tartozó európai szövetkezet bejegyzése után az európai szövetkezetben, annak telephelyein és leányvállalataiban foglalkoztatott összes munkavállaló – legalább két tagállamban foglalkoztatott – legalább egyharmada ezt kéri vagy a legalább két tagállamban foglalkoztatott összes munkavállaló száma eléri az ötven fõt, a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonására a 16–52. § rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (4) Ha egy másik tagállamban az (1) bekezdés szerint alapított európai szövetkezetben a munkavállalók részvételi joggal rendelkeztek, az európai szövetkezet székhelyének Magyarországra történõ áthelyezése esetén legalább a korábbival egyezõ szintû részvételi jogokat kell biztosítani. 16. § (1) A munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonásának szabályait a) a 19–31. §-ban meghatározott eljárás alapján, vagy b) e törvényben meghatározott esetekben, a VIII. fejezet rendelkezései szerint kell megállapítani. (2) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az európai szövetkezet, annak leányvállalata vagy telephelye belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak tájékoztatási és konzultációs jogaira a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az e rész szerinti tárgyalások és eljárások során a különleges tárgyaló testület, a képviseleti testület, a munkavállalói képviselõk, az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általuk felhatalmazott más szerv), továbbá a felügyelõbizottság és a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szervei a jóhiszemûség és tisztesség követelményeinek megfelelõen, kölcsönösen együttmûködve kötelesek eljárni. 17. § (1) A VIII. fejezet rendelkezéseit az európai szövetkezet bejegyzésének napjától – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – akkor kell alkalmazni, ha a) a különleges tárgyaló testület és a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szervei így állapodnak meg, vagy b) a 26. §-ban meghatározott idõtartamon belül megállapodás nem jön létre, továbbá a különleges tárgyaló testület nem hozza meg a 30. § (1) bekezdése szerinti határozatot, és minden részt vevõ jogalany ügyvezetõ szerve úgy határoz, hogy e szabályok alkalmazása mellett, folytatja az európai szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárást. (2) A munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat (49–51. §) akkor kell alkalmazni, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, és a) az európai szövetkezet átalakulással jön létre, és az átalakuló szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelõbizottságában érvényesültek munkavállalói részvételi jogok;
7796
MAGYAR KÖZLÖNY
b) az európai szövetkezet egyesüléssel jön létre, és a részt vevõ szövetkezetekben vagy valamelyik részt vevõ szövetkezetben a munkavállalók részvételi joggal rendelkeztek, úgy, hogy ez a részt vevõ szövetkezetek valamennyi munkavállalójának huszonöt százalékát érintette; c) az a) és b) ponton kívül más módon létrehozott európai szövetkezet esetében a részt vevõ jogalanyokban vagy valamelyik részt vevõ jogalanyban a munkavállalók részvételi joggal rendelkeztek, úgy, hogy ez a részt vevõ jogalanyok valamennyi munkavállalójának ötven százalékát érintette. (3) A munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell akkor is, ha a részt vevõ jogalanyokban vagy valamely részt vevõ jogalanyban a munkavállalói részvétel joga biztosított, és bár az érintett munkavállalók aránya nem éri el a (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott arányt, a különleges tárgyaló testület mégis a 49–51. § szerinti szabályok alkalmazásáról dönt. (4) Ha a részt vevõ jogalanyokban egymástól eltérõ munkavállalói részvételi jogokat biztosítottak, a különleges tárgyaló testület dönt arról, hogy az európai szövetkezetben – a részt vevõ jogalanyokban létezõ jogok közül – melyik érvényesüljön. Ha a különleges tárgyaló testület a döntést nem hozza meg, az európai szövetkezetben érvényesülõ munkavállalói részvételi jogokra a részt vevõ jogalanyokban létezõ részvételi jogok közül a munkavállalókra kedvezõbb szabályok az irányadók. (5) A különleges tárgyaló testület minden, e § alapján hozott döntésérõl köteles a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szerveit tájékoztatni. 18. § Ha a közösségi szinten mûködõ vállalkozás, vagy egy közösségi szinten mûködõ vállalkozáscsoporthoz tartozó ellenõrzõ vállalkozás [52. § (4)–(8) bekezdés] a Rendelet és e törvény rendelkezései szerint jött létre, rá az európai szövetkezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a különleges tárgyaló testület úgy dönt, hogy a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonására irányuló megállapodás megkötése érdekében a tárgyalásokat nem kezdi meg, vagy a már megkezdett tárgyalásokat berekeszti (30. §). Ez utóbbi esetben az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
VII. Fejezet A KÜLÖNLEGES TÁRGYALÓ TESTÜLET A különleges tárgyaló testület megalakítása 19. § (1) Az európai szövetkezet alapítását megelõzõen, a részt vevõ jogalanyok, érintett leányvállalatok és telep-
2006/95. szám
helyek munkavállalóinak képviseletére egy különleges tárgyaló testületet kell létrehozni, abból a célból, hogy a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonásáról szóló megállapodás megkötése érdekében a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szerveivel tárgyalást folytasson. (2) A részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szervei az európai szövetkezet alapítására vonatkozó döntés meghozatalát, valamint az egyesülési tervezet, az átalakulási tervezet közzétételét követõ lehetõ legrövidebb idõn belül kötelesek megtenni a különleges tárgyaló testület megalakításához szükséges lépéseket. Ennek keretében a munkavállalói képviselõket tájékoztatni kell a részt vevõ jogalanyok, érintett leányvállalatok és telephelyek nevérõl és székhelyérõl, az ott foglalkoztatott munkavállalók számáról, valamint arról, hogy a tervezett alapítás milyen hatással lehet a munkavállalók tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogaira. 20. § (1) A különleges tárgyaló testület legalább tíz tagból áll. A testületben a tagállamot, ahol a részt vevõ jogalanyok, érintett leányvállalatok vagy telephelyek munkavállalót foglalkoztatnak, a tagállamokban foglalkoztatott összes munkavállalók számának minden megkezdett tíz százaléka után egy hely illeti meg. (2) Ha az európai szövetkezet egyesüléssel jön létre, a különleges tárgyaló testületben minden olyan bejegyzett és az adott tagállamban munkavállalókat foglalkoztató részt vevõ szövetkezet munkavállalóinak képviseletét is biztosítani kell, amely az európai szövetkezet bejegyzésekor jogutódlással megszûnik. Ennek érdekében, a különleges tárgyaló testületbe további tagokat kell jelölni. E tagok száma azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdés alapján megállapított tagok számának egyötödét, és nem vezethet kettõs képviselethez az érintett munkavállalók tekintetében. (3) Ha az egyesülésben részt vevõ szövetkezetek száma magasabb, mint ahány további tag – a (2) bekezdés alapján – a különleges tárgyaló testületbe jelölhetõ, a rendelkezésre álló helyek a különbözõ tagállamokban lévõ részt vevõ szövetkezetek között oszlanak meg, az általuk foglalkoztatott munkavállalók száma szerinti csökkenõ sorrendben. 21. § (1) A részt vevõ jogalany, érintett leányvállalat vagy telephely belföldön foglalkoztatott munkavállalói képviseletében a különleges tárgyaló testület tagját (tagjait) a) az üzemi tanács, b) ha központi üzemi tanács mûködik, a központi üzemi tanács, c) ha több központi üzemi tanács mûködik, a központi üzemi tanácsok közösen jelölik. (2) A különleges tárgyaló testület tagjainak kijelölésével egyidejûleg gondoskodni kell póttag jelölésérõl is.
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A jelölés során biztosítani kell azt, hogy minden egyes részt vevõ jogalany munkavállalói képviselethez jussanak a különleges tárgyaló testületben, amennyiben ez a tagok számának növelése nélkül lehetséges. (4) A különleges tárgyaló testület tagjainak kijelölése során a nõk és a férfiak arányát a részt vevõ jogalany, érintett leányvállalat vagy telephely által belföldön foglalkoztatott nõk és férfiak arányának figyelembevételével kell megállapítani. 22. § (1) Ha a 21. § (1) bekezdése szerinti valamely részt vevõ jogalanynál, érintett leányvállalatnál vagy telephelyen nincs üzemi tanács, e jogalany, leányvállalat vagy telephely munkavállalóinak képviselõjét az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanácsok jelölõ gyûlésére meg kell hívni. A munkavállalók képviselõje a jelölõ gyûlésen az üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanács tagjának minõsül. (2) A részt vevõ jogalany, leányvállalat vagy telephely ügyvezetõ szerve köteles tájékoztatni a munkavállalókat a különleges tárgyaló testület megalakításának szándékáról, továbbá arról, hogy a munkavállalók képviselõjét az (1) bekezdés szerinti jelölõ gyûlésre meg kell hívni. (3) Az (1) bekezdés szerinti munkavállalói képviselõt a részt vevõ jogalanynál, leányvállalatnál vagy telephelyen foglalkoztatott, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók választják meg. (4) A munkavállalói képviselõ megválasztásával kapcsolatos feladatok lebonyolítása a választási bizottság feladata. A választási bizottság három tagból áll, akiket a munkavállalók közvetlenül választanak. A választási bizottság meghatározza a választás eljárási rendjét, idõpontját, gondoskodik a választás lebonyolításáról és megállapítja a szavazatszámlálás szabályait. (5) Munkavállalói képviselõvé az a cselekvõképes munkavállaló választható, aki a munkáltatóval legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé. A választás érvényességére a Munka Törvénykönyvének 51/A. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók. Érvénytelen választás esetén a választást harminc napon belül meg kell ismételni. A megismételt választást akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada jelen van. (6) A munkavállalók képviselõjének azt a munkavállalót kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet megszerezte. 23. § (1) A részt vevõ jogalany ügyvezetõ szerve köteles a többi részt vevõ jogalany ügyvezetõ szervét haladéktalanul tájékoztatni a jogalanynál, leányvállalatánál vagy telephelyén kijelölt tag nevérõl és elérhetõségérõl, vala-
7797
mint arról, hogy a tag melyik leányvállalat vagy telephely munkavállalója. (2) A részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szerve az (1) bekezdés alapján kapott tájékoztatást köteles a jogalanynál, leányvállalatánál vagy telephelyén mûködõ üzemi tanácsnak (központi üzemi tanácsnak) haladéktalanul továbbítani. 24. § (1) A különleges tárgyaló testület tagjának megbízatása megszûnik, ha a) lemond, b) valamely részt vevõ jogalanynál, érintett leányvállalatnál vagy telephelyen munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá, c) munkaviszonya megszûnik. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a tag helyére az azonos tagállamban választott póttag lép. (3) A különleges tárgyaló testület az európai szövetkezet bejegyzésének napján megszûnik.
A különleges tárgyaló testület eljárása 25. § (1) A különleges tárgyaló testület és a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szervei – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik vagy a különleges tárgyaló testület másként nem határoz – megállapodásban rögzítik a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonására vonatkozó szabályokat. A megállapodást írásba kell foglalni. (2) A megállapodás megkötése érdekében az ügyvezetõ szervek a különleges tárgyaló testület részére – az európai szövetkezet bejegyzéséig – folyamatos tájékoztatást nyújtanak az európai szövetkezet alapításának tervérõl, és a tájékoztatás alapjául szolgáló iratokat a különleges tárgyaló testület rendelkezésére bocsátják. 26. § (1) A megállapodás megkötése érdekében a tárgyalásokat a különleges tárgyaló testület megalakulása után haladéktalanul meg kell kezdeni, és hat hónap alatt be kell fejezni. (2) A felek közös megegyezéssel úgy határozhatnak, hogy a tárgyalások idõtartamát meghosszabbítják. A tárgyalások tartama ebben az esetben sem haladhatja meg a különleges tárgyaló testület megalakításától számított egy évet. 27. § (1) A különleges tárgyaló testület a tárgyalások során – munkája segítésére – szakértõt vehet igénybe, ideértve a megfelelõ közösségi szintû szakszervezetek képviselõit is. A szakértõ a testület kérésére – szavazati jog nélkül – jelen lehet a tárgyalásokon.
7798
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A különleges tárgyaló testület jogosult tájékoztatni az eljárásban nem érintett szakszervezeteket és más külsõ szervezeteket is a tárgyalások megkezdésérõl. 28. § A különleges tárgyaló testület mûködésével és a tárgyalásokkal kapcsolatban felmerülõ indokolt és szükséges költségeket (helyiség, szakértõi és tolmácsdíj, utazási és szállásköltség stb.) – az általuk foglalkoztatott munkavállalók arányában – a részt vevõ jogalanyok viselik. A részt vevõ jogalanyok által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-át megfelelõen alkalmazni kell.
A különleges tárgyaló testület határozatai
2006/95. szám
kezet átalakulással jön létre, és az átalakuló szövetkezetben a munkavállalóknak részvételi joga van. (3) A felek közös megegyezéssel bármikor újra megnyithatják a tárgyalásokat. (4) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalától számított két év elteltével, az európai szövetkezet, annak leányvállalatai és telephelyei munkavállalóinak tíz százaléka vagy képviselõik írásban kérhetik az európai szövetkezet igazgatóságától (igazgatótanácsától) a különleges tárgyaló testület összehívását. A kérelem alapján a testületet össze kell hívni. Ha a testület kezdeményezi a tárgyalásokat, de a felek között megállapodás nem jön létre, a belföldön foglalkoztatott munkavállalók jogaira a Munka Törvénykönyvének a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
29. § (1) A különleges tárgyaló testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. (2) A döntéshozatal során minden tagnak egy szavazata van. Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a különleges tárgyaló testület határozatait – a teljes taglétszámához képest számított – egyszerû szótöbbséggel hozza meg, feltéve, hogy e szótöbbség egyidejûleg valamennyi munkavállaló többségét is képviseli. (3) Ha a munkavállalókat részvételi jogok illetik meg a) az európai szövetkezet egyesüléssel történõ alapítása esetén azon részt vevõ szövetkezetekben, amelyek az összes munkavállaló legalább huszonöt százalékát foglalkoztatják, b) az európai szövetkezet nem egyesüléssel történõ alapítása esetén pedig azon részt vevõ jogalanyokban, amelyek az összes munkavállaló legalább ötven százalékát foglalkoztatják, a részvételi jogok csökkentéséhez a különleges tárgyaló testület – a teljes taglétszámához képest számított – kétharmados szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. E határozat csak akkor hozható meg, ha az igenlõ szavazatot leadó tagok az összes munkavállalónak legalább – két különbözõ tagállamban foglalkoztatott – kétharmadát képviselik. 30. § (1) A különleges tárgyaló testület – a teljes taglétszámához képest számított – kétharmados szótöbbséggel hozott határozatával, feltéve, hogy e tagok a részt vevõ jogalanyok valamennyi munkavállalójának legalább – két különbözõ tagállamban foglalkoztatott – kétharmadát képviselik, úgy dönthet, hogy nem kezdi meg a tárgyalásokat vagy a már megkezdett tárgyalásokat berekeszti. Ebben az esetben az európai szövetkezet belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak tájékoztatására és a velük való konzultációra a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A különleges tárgyaló testület az (1) bekezdés szerinti határozatot nem hozhatja meg, ha az európai szövet-
A munkavállalók bevonására vonatkozó megállapodás tartalma 31. § (1) A 19. § (1) bekezdése szerinti megállapodásnak legalább a következõ kérdésekre kell kiterjednie: a) a megállapodás hatálya; b) az európai szövetkezetben mûködõ képviseleti testület összetétele, tagjainak száma, és a helyek elosztása; c) a képviseleti testület feladatai, valamint a tájékoztatással és konzultációval kapcsolatos eljárása; d) a képviseleti testület üléseinek gyakorisága; e) a képviseleti testület számára elkülönített pénzügyi és dologi eszközök; f) ha az egyeztetések során a felek úgy döntenek, hogy a képviseleti testület helyett egy vagy több tájékoztatási és konzultációs eljárást hoznak létre, ezen eljárások szabályai; g) ha az egyeztetések során a felek úgy döntenek, hogy az európai szövetkezetben a munkavállalók számára részvételi jogokat biztosítanak, akkor e szabályok lényege, ideértve az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelõbizottságában részt vevõ azon tagok számát, akiket a munkavállalók jogosultak választani, kinevezni, javasolni vagy ellenezni, e tagok munkavállalók általi megválasztására, kinevezésére, ajánlására vagy ellenzésére vonatkozó eljárási szabályokat, valamint e tagok jogait; h) a megállapodás hatálybalépésének idõpontja és a megállapodás idõtartama, továbbá azon esetek nevesítése, amelyek a megállapodás újratárgyalására alapul szolgálnak – ideértve azt az esetet is, amikor az európai szövetkezet létrehozása után az európai szövetkezetben, annak leányvállalatainál és telephelyein szerkezeti változások következnek be –, továbbá az újbóli egyeztetésre vonatkozó eljárás. (2) A megállapodás tartalmára – a felek eltérõ rendelkezése hiányában – nem kell alkalmazni a 36–51. §-ban meghatározott szabályokat.
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Ha az európai szövetkezet átalakulással jön létre, a megállapodásban a munkavállalók bevonásának legalább az átalakuló szövetkezetben meglévõvel azonos szintjét kell biztosítani. 32. § (1) Ha az európai szövetkezet székhelye szerinti tagállamának joga lehetõvé teszi és az európai szövetkezet alapszabálya elõírja, hogy a munkavállalók, illetve azok képviselõi jogosultak a közgyûlésen, a részközgyûlésen vagy az ágazati közgyûlésen részt venni és szavazni, akkor ezen jogok – a (2) bekezdés szerinti esetekben – az európai szövetkezet belföldön foglalkoztatott munkavállalóit is megilletik.
7799
képviseleti testület vagy a munkavállalói képviselõk kérelmére a cégbíróság kötelezheti az európai szövetkezetet, illetve a részt vevõ jogalanyt a felvilágosítás megadására. (3) A különleges tárgyaló testület, továbbá a képviseleti testület tagja és póttagja azokat a tényeket, adatokat, amelyeket részére a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szervei vagy az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általuk felhatalmazott szerv) – testületi tagságára tekintettel – kifejezetten üzleti titokként adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységében. Ez a kötelezettség a különleges tárgyaló testület, és a képviseleti testület tagját és póttagját megbízatása megszûnése után is terheli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogok akkor illetik meg az európai szövetkezet belföldön foglalkoztatott munkavállalóit, ha a) a különleges tárgyaló testület és a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szervei a 19. § (1) bekezdés szerinti megállapodásban így határoztak, vagy b) olyan szövetkezet alakul át európai szövetkezetté, amelyben a munkavállalók az (1) bekezdés szerinti jogokkal rendelkeztek, vagy c) a nem átalakulással létrehozott európai szövetkezet alapításában olyan szövetkezet vett részt, amelyben a munkavállalók az (1) bekezdés szerinti jogokkal rendelkeztek, feltéve, hogy a munkavállalók részvétele az európai szövetkezet alapításában részt vevõ szövetkezetek közül e szövetkezetben biztosított a legmagasabb arányban, és ca) a 19. § (1) bekezdése szerinti megállapodást a 26. §-ban meghatározott határidõn belül nem kötötték meg, továbbá cb) a különleges tárgyaló testület nem hozza meg a 30. § (1) bekezdése szerinti határozatot és minden részt vevõ jogalany ügyvezetõ szerve úgy határoz, hogy a VIII. fejezet rendelkezéseinek alkalmazása mellett folytatja az európai szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárást, és a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontja, vagy (3) bekezdése alapján a munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat (49–51. §) kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a feladatai ellátásához szükséges idõtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és erre az idõre távolléti díja illeti meg. A képviseleti testület tagját ez a jog a továbbképzéséhez szükséges idõtartamra is megilleti. A munkaidõ-kedvezmény idõtartamára – ha a 31. § szerinti megállapodás eltérõen nem rendelkezik – a Munka Törvénykönyve 62. §-ának (2) bekezdése megfelelõen irányadó.
Titoktartás
Jogorvoslat
33. § (1) Az európai szövetkezet igazgatóságát (igazgatótanácsát), illetve az európai szövetkezet alapításában részt vevõ jogalany ügyvezetõ szervét az e törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha tájékoztatás nyújtása nem veszélyezteti az európai szövetkezet vagy a részt vevõ jogalany, illetve azok leányvállalatának vagy telephelyének üzleti titkaihoz fûzõdõ jogos érdekeit.
35. § (1) Az e részben meghatározott jogok vagy kötelezettségek megsértése esetén a különleges tárgyaló testület, a képviseleti testület, a tájékoztatási és konzultációs eljárásban részt vevõ munkavállalói képviselõk – a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával – az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa), továbbá a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szervei ellen munkaügyi jogvitát kezdeményezhetnek.
(2) Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) vagy a részt vevõ jogalany ügyvezetõ szerve nem adta meg a tájékoztatást, a különleges tárgyaló testület, a
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog az európai szövetkezet igazgatóságát (igazgatótanácsát), továbbá a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szerveit is megilleti a különleges
(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettség terheli a munkavállalói képviselõket is a tájékoztatási és konzultációs eljárások során megismert tények, adatok tekintetében, továbbá a munkavállalói küldötteket, a tolmácsot és a szakértõt is.
Munkajogi védelem 34. § (1) A különleges tárgyaló testület és a képviseleti testület belföldön foglalkoztatott tagjának és póttagjának, a tájékoztatási és konzultációs eljárásban részt vevõ munkavállalói képviselõnek, továbbá az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelõbizottságában lévõ munkavállalói küldötteknek a munkajogi védelmére a Munka Törvénykönyve üzemi tanács tagjára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
7800
MAGYAR KÖZLÖNY
tárgyaló testülettel, a képviseleti testülettel, illetve a munkavállalói képviselõkkel szemben.
VIII. Fejezet VÁLASZTHATÓ SZABÁLYOK A képviseleti testület összetétele, megalakítása és megszûnése 36. § (1) A képviseleti testület az európai szövetkezet, annak leányvállalatai, illetve telephelyei munkavállalóinak képviselõibõl áll. (2) A képviseleti testület megalakítására a 20. § (1) bekezdése, a 21. § (1)–(2) és (4) bekezdése, továbbá a 22. § rendelkezései megfelelõen irányadók. 37. § A képviseleti testület megalakítását követõen haladéktalanul tájékoztatni kell az európai szövetkezet igazgatóságát (igazgatótanácsát) a képviseleti testület tagjainak nevérõl és elérhetõségérõl, valamint arról, hogy a tag melyik részt vevõ jogalany, leányvállalat vagy telephely munkavállalója. Az igazgatóság (igazgatótanács) ezekrõl az adatokról haladéktalanul tájékoztatja az európai szövetkezet valamennyi leányvállalatának, telephelyének ügyvezetõ szervét, valamint a munkavállalók képviseleti szerveit. 38. § (1) A képviseleti testület megbízatása három évre szól. (2) A képviseleti testület megszûnik, ha a) az európai szövetkezet jogutód nélkül megszûnik, b) megbízatási ideje lejárt, c) visszahívják, d) tagjainak száma bármely okból több mint egyharmaddal csökkent. (3) A képviseleti testület visszahívásáról szavazást kell tartani, ha azt a választásra jogosult munkavállalók legalább harminc százaléka – írásban – indítványozza. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges. Visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül ismételten nem tehetõ. (4) A képviseleti testület visszahívására a megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. (5) A képviseleti testületet olyan idõben kell megválasztani, hogy a korábbi képviseleti testület megbízatásának lejártát követõen mûködését azonnal megkezdhesse. Ha a képviseleti testület a (2) bekezdés c)–d) pontban meghatározott okból szûnt meg, három hónapon belül új képviseleti testületet kell választani.
2006/95. szám
39. § (1) A képviseleti testület tagjának megbízatása megszûnik, ha a) lemond; b) megbízatásának ideje lejárt; c) visszahívják; d) az európai szövetkezetnél, valamely leányvállalatánál vagy telephelyén munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá; e) munkaviszonya megszûnik; f) az a leányvállalat vagy telephely, amelyhez a képviselõ tartozik, megszûnik. (2) A képviseleti testület tagjának visszahívására a tagot jelölõ üzemi tanács (központi üzemi tanács) jogosult. A tag visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. A visszahívásról szavazást kell tartani, ha ezt a tagot jelölõ üzemi tanács tagjainak legalább harminc százaléka javasolja. Visszahívásra irányuló indítvány hat hónapon belül ismételten nem tehetõ. (3) Ha a képviseleti testület belföldön lévõ leányvállalatánál vagy telephelyén választott tagjának megbízatása a képviseleti testület megbízatásának lejárta elõtt megszûnik, helyére a belföldön választott póttag lép.
A képviseleti testület mûködése 40. § (1) A képviseleti testület tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. (2) Ha a képviseleti testület legalább tizenöt tagból áll, háromtagú ügyvezetõ bizottságot választ. A bizottságnak tagja a képviseleti testület elnöke. Az elnököt és a két tagot különbözõ tagállamokból kell választani. (3) A képviseleti testület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A testület elfogadja saját ügyrendjét. Ha az ügyrend eltérõen nem rendelkezik, a képviseleti testület határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza meg. 41. § (1) A képviseleti testület – munkájának segítésére – szakértõt vehet igénybe. (2) A képviseleti testület mûködésével kapcsolatban felmerülõ indokolt és szükséges költségeket (tárgyalások szervezése, szakértõi és tolmácsdíj, utazási és szállásköltség stb.) az európai szövetkezet viseli. Ugyanígy köteles biztosítani a testület tagjainak a feladatuk megfelelõ ellátásához szükséges pénzügyi és dologi eszközöket. Az európai szövetkezet által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-át megfelelõen alkalmazni kell. 42. § (1) A képviseleti testület megalakítását követõen, a testület kérésére az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) – legfeljebb – évente megvizsgálja, hogy az egyes tagállamokban foglalkoztatott munkaválla-
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
lói létszám a 36. §-ban foglaltakhoz képest változott-e oly mértékben, amely a képviseleti testület létszámának, illetve összetételének a változását indokolja. A vizsgálat eredményérõl a képviseleti testületet az igazgatóság (igazgatótanács) tájékoztatja. (2) Ha a képviseleti testület létszámának, illetve összetételének megváltoztatása indokolt, a testület kezdeményezi, hogy az érintett tagállamokban megfelelõ létszámú tagot válasszanak. Az új választással megszûnik az adott tagállamban foglalkoztatott munkavállalók képviseletét ellátó tag megbízatása. 43. § (1) Megalakításától számított legkésõbb négy év elteltével a képviseleti testület köteles vizsgálatot lefolytatni, és határozatot hozni arról, hogy a 31. § szerinti megállapodás megkötése érdekében tárgyalást kezdeményez-e az európai szövetkezet igazgatóságával (igazgatótanácsával) vagy a továbbiakban is a 36–51. § szerinti szabályokat alkalmazza. (2) Ha a képviseleti testület tárgyalások kezdeményezésérõl határoz, a 26–31. § rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell. (3) Ha a törvényben megállapított határidõ alatt a megállapodás nem jön létre, a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonására továbbra is a 36–51. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
A munkavállalók tájékoztatása és a konzultáció szabályai 44. § A képviseleti testület hatásköre csak olyan kérdésekre terjed ki, amelyek az európai szövetkezetet, annak egy másik tagállamban lévõ leányvállalatát vagy telephelyét érintik, továbbá amelyek meghaladják az egyes tagállamokban mûködõ döntéshozó szervek hatáskörét. 45. § (1) Az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) a képviseleti testület megalakulását, és a 37. § szerinti tájékoztatást követõen haladéktalanul elsõ tárgyalásra hívja meg a képviseleti testület tagjait. A képviseleti testület jogosult évente egy alkalommal az igazgatósággal (igazgatótanáccsal) ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon az igazgatóság (igazgatótanács) által összeállított jelentés alapján az európai szövetkezet gazdasági helyzetérõl és annak várható alakulásáról. Az ülés idõpontjában és helyszínében az igazgatóság (igazgatótanács) és a képviseleti testület elõzetesen megállapodik, és arról az igazgatóság (igazgatótanács) tájékoztatja a leányvállalatok, telephelyek ügyvezetõ szerveit. (2) Az igazgatóság (igazgatótanács) és a képviseleti testület megállapodása alapján egy éven belül több ülés is tartható.
7801
(3) Az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) az ülést megelõzõ legalább 15 nappal a képviseleti testület rendelkezésére bocsátja az igazgatóság (igazgatótanács), illetve a felügyelõbizottság üléseinek napirendjét, valamint a közgyûlés elé terjesztett valamennyi dokumentum másolatát. 46. § (1) Az európai szövetkezet gazdasági helyzetérõl és annak várható alakulásáról történõ tájékoztatás és konzultáció keretében, a 45. § szerinti jelentés kiterjed különösen a) az európai szövetkezet szerkezetére, valamint gazdasági és pénzügyi helyzetére; b) az üzleti tevékenység, a termelés (szolgáltatás), valamint az értékesítés várható fejlõdésére; c) a foglalkoztatási helyzetre és annak várható alakulására; d) a befektetésekre és befektetési programokra; e) a szervezetet érintõ lényeges változásokra; f) az egyesülésre; g) az új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetésére; h) a vállalkozások, telephelyek vagy a mûködés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek, továbbá a termelés áthelyezésére; i) a vállalkozások, telephelyek vagy a mûködés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentésére vagy megszüntetésére; j) a csoportos létszámcsökkentésre; k) az európai szövetkezet társadalmi felelõsségvállalásával kapcsolatos döntésekre. (2) Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) az (1) bekezdés h)–j) pontjaiban meghatározott, a munkavállalók érdekeit jelentõs mértékben érintõ intézkedés végrehajtását tervezi, köteles a döntést megelõzõen legalább 15 nappal a képviseleti testületet tájékoztatni. (3) Tekintet nélkül arra, hogy az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tett-e, a képviseleti testület, illetve – sürgõs esetben – az ügyvezetõ bizottság jogosult az igazgatósággal (igazgatótanáccsal), illetve az európai szövetkezet megfelelõ szintû vezetésével tárgyalást kezdeményezni annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon a munkavállalók lényeges érdekeit érintõ rendkívüli körülményekrõl. Ha a tárgyaláson a képviseleti testület nevében az ügyvezetõ bizottság vesz részt, az ülésre meg kell hívni a képviseleti testület azon tagjait, akiket az intézkedéssel közvetlenül érintett munkavállalók választottak meg. (4) Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) olyan döntést hoz, amely nincs összhangban a képviseleti testület – legkésõbb – a (3) bekezdés szerinti tárgyaláson kifejtett véleményével, a testület – a megállapodás elérése érdekében – 8 napon belül írásban kezdeményezheti újabb tárgyalás tartását. Az újabb tárgyalást a
7802
MAGYAR KÖZLÖNY
kezdeményezéstõl számított 15 napon belül kell megtartani. Az újabb tárgyalás megtartásáig a döntés nem hajtható végre. Ha a képviseleti testület határidõn belül nem kéri az újabb tárgyalás megtartását, vagy a tárgyaláson nem jelenik meg, illetve, ha a felek az újabb tárgyalás eredményeként sem jutnak megállapodásra, az igazgatóság (igazgatótanács) a mûködésére egyébként irányadó szabályok szerint jár el. Ha a tárgyaláson megállapodás jön létre, azt írásba kell foglalni. (5) Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) a 45–46. §-ban meghatározott eljárás rendjét megsérti, a képviseleti testület az európai szövetkezet székhelye szerinti munkaügyi bírósághoz fordulhat. Mind az elsõfokon, mind a másodfokon eljáró bíróság a kérelemrõl nemperes eljárásban, tizenöt napon belül határoz. Ha a bíróság megállapítja az eljárás rendjének megsértését, elrendeli az eljárási cselekmény végrehajtását vagy megismétlését. 47. § (1) A képviseleti testület, illetve az ügyvezetõ bizottság tagjai a 45–46. § szerinti tárgyalás elõtt jogosultak az igazgatóság (igazgatótanács) képviselõjének távollétében tanácskozni. (2) Ha a tanácskozást az ügyvezetõ bizottság tartja, a tanácskozásra meg kell hívni a képviseleti testület azon tagjait, akiket az intézkedéssel közvetlenül érintett munkavállalók választottak meg. 48. § A képviseleti testületnek, illetve az ügyvezetõ bizottságnak a 45–46. § szerinti tárgyaláson részt vevõ tagjai – az üzleti titok körén kívül – kötelesek tájékoztatni az európai szövetkezet, annak leányvállalatai, illetve telephelyei munkavállalói képviselõit a tájékoztatás, illetve a konzultáció tartalmáról és eredményérõl.
A munkavállalói részvétel szabályai
2006/95. szám
(4) A munkavállalói küldötteket – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a képviseleti testület választja, jelöli ki, ajánlja az európai szövetkezet, annak leányvállalata vagy telephelye munkavállalói közül. A képviseleti testület jogosult a munkavállalói küldöttek visszahívására, valamint arra, hogy a más által javasolt személyek megválasztását ellenezze. A képviseleti testület dönt a munkavállalói küldöttek számára rendelkezésre álló helyek elosztásáról oly módon, hogy valamennyi tagállam munkavállalói képviselethez jussanak, vagy a munkavállalók a tagállamok szerinti megoszlásuk arányában legyenek képviselve. (5) A képviseleti testület úgy is határozhat, hogy a munkavállalói küldötteket – a munkavállalók tagállamok szerinti megoszlásának arányában – a munkavállalók választják, jelölik ki vagy ajánlják. Ebben az esetben a munkavállalók jogosultak a munkavállalói küldöttek visszahívására, valamint arra, hogy a más által javasolt személyek megválasztását ellenezzék. A képviseleti testületnek meg kell határoznia a munkavállalói küldöttek választására, jelölésére, ajánlására, ellenzésére, továbbá visszahívására vonatkozó eljárás szabályait. (6) A képviseleti testület tagja nem választható, jelölhetõ, ajánlható munkavállalói küldöttnek. 50. § A munkavállalói küldötteket az igazgatótanácsban, illetve a felügyelõbizottságban a többi taggal azonos jogok illetik meg (ideértve a szavazati jogot is) és azonos kötelezettségek terhelik. 51. § (1) Ha a munkavállalói küldötteket megilletõ helyek elosztása következtében valamely tagállam munkavállalói nem jutnak képviselethez, a képviseleti testület e tagállamok egyikébõl kijelöl egy küldöttet. Ebben az esetben az európai szövetkezet székhelye szerinti tagállam munkavállalóját elõnyben kell részesíteni.
49. § (1) Az európai szövetkezetnek, leányvállalatainak, illetve telephelyeinek munkavállalói az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelõbizottságában ugyanolyan arányban jogosultak küldöttrõl dönteni, amilyen arány a részt vevõ jogalanyok közül abban volt, amely a munkavállalói részvétel legmagasabb szintjét biztosította.
(2) Ha a belföldön foglalkoztatott munkavállalók képviseletére az igazgatótanácsban vagy a felügyelõbizottságban több hely áll rendelkezésre, az a leányvállalatok, telephelyek által foglalkoztatott munkavállalók arányában oszlik meg.
(2) Ha az európai szövetkezet átalakulással jön létre, és a részt vevõ szövetkezetre irányadó tagállami jog munkavállalói részvételt ír elõ az igazgatótanácsban vagy a felügyelõbizottságban, a munkavállalói részvételt – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen – az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelõbizottságában ezzel azonos arányban és módon kell biztosítani.
IX. Fejezet
(3) Ha egyik részt vevõ jogalanyban sem érvényesültek munkavállalói részvételi jogok, az európai szövetkezet nem köteles azt biztosítani.
ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK 52. § (1) E rész alkalmazásában a) a munkavállalók bevonása: minden olyan mechanizmus, amely által a képviseleti testület, a munkavállalói képviselõk vagy a munkavállalók részt vehetnek az európai szövetkezet döntéseinek meghozatalában. A munkavállalók bevonása magában foglalja a munkavállalók tájé-
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
koztatását és a velük való konzultációt, továbbá – ha a 31. § alapján megkötött megállapodás vagy e törvény így rendelkezik – a munkavállalói részvétel jogának gyakorlását is; b) munkavállalói képviselõk: az üzemi tanács tagja és póttagja; c) különleges tárgyaló testület: a 19–22. §-ban foglaltak szerint létrehozott testület, amely a részt vevõ jogalanyok ügyvezetõ szerveivel tárgyal a munkavállalók bevonása szabályainak meghatározásáról; d) képviseleti testület: a munkavállalók képviseletét ellátó testület, amely a 31. § alapján megkötött megállapodás, vagy a 36–39. §-ban meghatározott szabályok szerint kerül megalakításra az európai szövetkezet, annak az Európai Közösség területén lévõ leányvállalatai és telephelyei munkavállalóinak tájékoztatása és a velük való konzultáció céljából, továbbá, ha az európai szövetkezetben munkavállalói részvételi jogok állnak fenn, ezek gyakorlására; e) tájékoztatás: a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselõk tájékoztatása az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általa felhatalmazott más szerv) által olyan kérdésekben, amelyek ea) az európai szövetkezetet, eb) az európai szövetkezet egy másik tagállamban lévõ leányvállalatát vagy telephelyét érintik, vagy ec) meghaladják az egyes tagállamokban mûködõ döntéshozó szervek hatáskörét; f) konzultáció: a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselõk és az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általa felhatalmazott más szerv) közötti párbeszéd és véleménycsere kialakítása; g) munkavállalói részvétel: a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselõk azon joga, hogy ga) megválasszák vagy kijelöljék a felügyelõbizottság vagy az igazgatótanács egyes tagjait, vagy gb) ajánlják, illetve ellenezzék a felügyelõbizottság vagy az igazgatótanács egyes tagjainak kinevezését; h) a részvételi jogok csökkenése: az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelõbizottságában a g) pont szerinti munkavállalói részvétel alacsonyabb, mint a részt vevõ jogalanyokban meglévõ legmagasabb arány; i) részt vevõ jogalany: a Római Szerzõdés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságok, beleértve a szövetkezeteket is, valamint valamely tagállam joga szerint létrehozott és e jog szerint mûködõ, az európai szövetkezet létrehozásában közvetlenül részt vevõ jogalanyok; j) leányvállalat: olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet, amely felett a részt vevõ jogalany vagy az európai szövetkezet meghatározó befolyást [52. § (4)–(8) bekezdés] gyakorol; k) érintett leányvállalat vagy telephely: a részt vevõ jogalany olyan leányvállalata vagy telephelye, amelyre
7803
nézve javasolják, hogy az európai szövetkezet alapításával annak leányvállalatává vagy telephelyévé váljon; l) ügyvezetõ szerv: a szövetkezet igazgatósága vagy igazgatótanácsa, a részvénytársaság igazgatósága vagy igazgatótanácsa, a korlátolt felelõsségû társaság ügyvezetõje, továbbá más jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet ügyvezetése; m) belföldön foglalkoztatott munkavállaló: a részt vevõ jogalanyok, az európai szövetkezet, illetve ezek leányvállalatai vagy telephelye által Magyarország területén foglalkoztatott munkavállaló – ideértve a Munka Törvénykönyve 76/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetet is –, tekintet nélkül arra, hogy az európai szövetkezet székhelye Magyarországon vagy külföldön van. (2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti tájékoztatásnak olyan idõben, módon és tartalommal kell történnie, hogy a képviseleti testületnek, illetve a munkavállalói képviselõknek elegendõ ideje és ismerete legyen a lehetséges hatások elemzésére, és ha szükséges, az igazgatósággal, igazgatótanáccsal (vagy az általa felhatalmazott más szervvel) való konzultáció elõkészítésére. (3) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti konzultáció rendjét úgy kell kialakítani, hogy az lehetõvé tegye a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselõk számára, hogy a kapott tájékoztatás alapján olyan idõben nyilváníthassanak véleményt az európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa által tervezett intézkedésekrõl, hogy e vélemény a döntéshozatal során még figyelembe vehetõ legyen. Konzultációnak az (1) bekezdés ea)–ec) pontjaiban meghatározott kérdésekben van helye. (4) Az (1) bekezdés j) pontja alkalmazásában a meghatározó befolyás fennállását – az (5)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – az ellenkezõ bizonyításáig vélelmezni kell, ha a részt vevõ jogalany vagy az európai szövetkezet egy gazdasági társaság vagy szövetkezet (a továbbiakban együtt: ellenõrzött társaság) tekintetében közvetlenül vagy közvetve a) az ellenõrzött társaság jegyzett tõkéjének többségével, vagy b) az ellenõrzött társaságban való részesedéshez kapcsolódó szavazatok többségével rendelkezik, illetve c) az ellenõrzött társaság ügyvezetõ vagy felügyelõ szerve tagjai több mint a felének kijelölésére jogosult. (5) Nem vélelmezhetõ meghatározó befolyás a csõdeljárás, a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körében a felszámoló, illetve a végelszámoló által tett intézkedés alapján. (6) A részt vevõ jogalany, illetve az európai szövetkezet nem minõsül meghatározó befolyással rendelkezõnek a vállalkozások közötti összefonódások ellenõrzésérõl szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet 3. cikke (5) bekezdésének a) és c) pontja szerinti esetekben.
7804
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/95. szám
(7) A (4) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában a részt vevõ jogalany, illetve az európai szövetkezet szavazati, illetve kijelölési jogaként kell számításba venni minden más, általa ellenõrzött társaságot megilletõ jogot, továbbá minden olyan személy vagy testület jogait, aki, illetve amely a saját nevében, de a részt vevõ jogalany, illetve az európai szövetkezet vagy az általuk ellenõrzött másik társaság javára jár el.
[(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaügyi pernek minõsül:] „d) az európai részvénytársaságban, valamint az európai szövetkezetben a munkavállalók döntéshozatalba történõ bevonására vonatkozó szabályok megsértésére” [alapított igény érvényesítése.]
(8) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek ugyanazon vállalkozáscsoporthoz tartozó két vagy több részt vevõ jogalany, illetve európai szövetkezet is megfelel, az ellenkezõ bizonyításáig azt a részt vevõ jogalanyt, illetve európai szövetkezetet kell meghatározó befolyással rendelkezõnek tekinteni, amely a (4) bekezdés c) pontja szerinti feltételnek megfelel.
A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény módosítása
HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ, MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÕ RENDELKEZÉSEK X. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 53. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2006. augusztus 18. napján lép hatályba. (2) E törvény 58. §-ának (2) bekezdése a törvény kihirdetését követõ napon lép hatályba. (3) E törvény 58. §-ának (3) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba. 54. § (1) Ez a törvény az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i, 1435/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (2) Ez a törvény az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történõ kiegészítésérõl szóló, 2003. július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
XI. Fejezet MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÕ RENDELKEZÉSEK A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása 55. § A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. §-ának (2) bekezdése d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
56. § A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [685. § E törvény alkalmazásában] „c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdõbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggõ polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérõ rendelkezést tartalmaz;”
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 57. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-a 22. pontjának g) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [52. § E törvény alkalmazásában: 22. nettó árbevétel:] „g) a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyû európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámolókészítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont szerinti, – illetve, ha a külföldi székhelyû vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti – nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep (telephely) szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvény elõírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel,”
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása 58. § (1) A Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [3. § (1) E törvény alkalmazásában] „a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmû-társulat kivételével), az erdõbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok, amelyek fõ érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;” (2) A Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következõ sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:] „b) a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt zálogjoggal biztosított követelések – ideértve az önálló zálogjogot, valamint azt a követelést is, amely kizárólag a zálogtárgyból történõ kielégítés tûrésére irányul (dologi kötelezettség) – a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a 49/D. § (1) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése az irányadó; e rendelkezés alkalmazásában a zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdõ idõpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték,” (3) A Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következõ sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:] „b) a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt vagyont terhelõ zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a 49/D. § (2) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a vagyont több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése az irányadó,”
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása 59. § (1) A Ctv. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
7805
„(4) Szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tõke (illetve a jegyzett tõkeként bejegyzett összeg) változását – a változások számától függetlenül – évente legalább egy alkalommal kötelezõ a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni.” (2) A Ctv. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Európai szövetkezet esetében a cégjegyzék a 24–26. §-ban meghatározottakon túlmenõen tartalmazza az európai szövetkezet ügyvezetésének típusát (igazgatóság, ügyvezetõ elnök vagy igazgatótanács).” (3) A Ctv. 28. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha az európai gazdasági egyesülés vagy az európai részvénytársaság, illetve az európai szövetkezet törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzi az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság vagy az európai szövetkezet új székhelyét, a nyilvántartását végzõ hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, illetve az európai szövetkezet nyilvántartási számát.” (4) A Ctv. 60. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az európai szövetkezet alapítása során az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelõen kell alkalmazni.” (5) A Ctv. 2. számú melléklete e törvény melléklete szerint módosul. 60. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) az egyes polgári jogi szabályok módosításáról szóló 1984. évi 33. törvényerejû rendelet 6. §-a; b) a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 1988. évi XXV. törvény 4. §-a; c) a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1993. évi XCII. törvény 39. §-a; d) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 76. §-ának (2) bekezdése; e) az erdõbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 41. §-ának (1) bekezdése; f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 130. §-ának (3) bekezdése; g) az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 61. §-a és az azt megelõzõ alcím; h) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény 173. §-ának (1) bekezdése; i) az európai gazdasági egyesülésrõl, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
7806
MAGYAR KÖZLÖNY
cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 32. §-a és az azt megelõzõ alcím, továbbá 33. §-a és az azt megelõzõ alcím; j) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 80. §-a (2) bekezdésének b) pontja; k) az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. törvény 45. §-ának (1) bekezdése; l) az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 54. §-a és az azt megelõzõ alcím, továbbá 56. §-a és az azt megelõzõ alcím; m) a lakásszövetkezetekrõl szóló 2004. évi CXV. törvény 61. §-a és az azt megelõzõ alcím; n) a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény 1. §-a. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
Melléklet a 2006. évi LXIX. törvényhez A Ctv. 2. számú mellékletének II. 10. pontja helyébe a következõ szöveg lép: „10. az európai szövetkezet esetén a) bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok: aa) a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonásáról szóló megállapodás, vagy ab) a különleges tárgyaló testület határozata arról, hogy a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonásáról nem kezdenek tárgyalásokat vagy a megkezdett tárgyalásokat berekesztik, vagy ac) az európai szövetkezet alapításában résztvevõk közös nyilatkozata arról, hogy a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történõ bevonásának szabályairól – külön törvényben meghatározott határidõn belül – a különleges tárgyaló testülettel megállapodás nem jött létre; b) európai szövetkezet átalakulással (egyesüléssel) történõ alapításának bejegyzéséhez szükséges további okiratok: ba) az érintett szövetkezetek közgyûlésének határozatai az átalakulásról, bb) az átalakuló (jogelõd) szövetkezet vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete, bc) az átalakulással létrejövõ európai szövetkezet vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete, bd) az átalakulási vagy egyesülési szerzõdés,
2006/95. szám
be) az átalakulásra vonatkozó közlemények Cégközlönyben való megjelenését igazoló okiratok (lappéldányok); c) az európai szövetkezet egyesüléssel történõ alapítása esetén valamennyi érintett tagállam hatóságának tanúsítványa arról, hogy az egyesülésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket betartották; d) ha az európai szövetkezet a székhelyét Magyarországra helyezi át, a külföldi nyilvántartó hatóság tanúsítványát arról, hogy az európai szövetkezet a székhelyáthelyezésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket betartotta.”
2006. évi LXX. törvény az életüktõl és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidõk ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény módosításáról* Az életüktõl és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásának végleges lezárása érdekében, a kárpótlási igény bejelentési határidejének meghosszabbítására az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja: 1. § Az életüktõl és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidõk ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az 1. §-ban meghatározott jogosult 2006. december 31-ig a Központi Igazságügyi Hivatalhoz (a továbbiakban: KIH) nyújthatja be kérelmét. A kérelmet a KIH bírálja el. A jogosult a kárpótlás iránti kérelmét, sérelmet szenvedett személyenként külön-külön, e törvény végrehajtási rendeletének mellékletét képezõ adatlapon nyújthatja be.” 2. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
* A törvényt az Országgyûlés a 2006. július 24-i ülésnapján fogadta el.
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány rendeletei A Kormány 172/2006. (VII. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló 81/1990. (IV. 27.) MT rendelet hatályon kívül helyezésérõl 1. § A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló 81/1990. (IV. 27.) MT rendelet, valamint az azt módosító 133/2002. (VI. 18.) Korm. rendelet a hatályát veszti.
7807
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 19/2006. (IV. 19.) GKM rendelet 6. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A 2. §-sal módosított ER. 10. § (7) bekezdése és a 3. §-sal megállapított ER. 12. § (14)–(17) bekezdése 2007. május 1-jén lép hatályba.” (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 19/2006. (IV. 19.) GKM rendelet 1. melléklet a) 2. pontjának az ER. 5. melléklet I. fejezet 2.1.11. pontját megállapító rendelkezése, valamint b) 3. és 4. pontja. Dr. Kóka János s. k.,
2. § Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon a hatályát veszti. A miniszterelnök helyett: Dr. Szilvásy György s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
A Kormány tagjainak rendeletei A gazdasági és közlekedési miniszter 52/2006. (VII. 31.) GKM rendelete a közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 12. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § A közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.
2. § (1) Ez a rendelet 2006. augusztus 1-jén lép hatályba.
gazdasági és közlekedési miniszter
Melléklet az 52/2006. (VII. 31.) GKM rendelethez A közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. mellékletének módosítása 1. A közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) 5. melléklete I. fejezetének 2.1.11. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2.1.11. A 2.1.10. pontban meghatározott elektronikus adatcserét végzõ alkalmazás telepítéséhez, illetve üzemeltetéséhez szükséges biztonsági és hardver elemekre vonatkozó részletes mûszaki feltételeket a Közlekedési Fõfelügyelet – a gazdasági és közlekedési miniszter jóváhagyásával – határozza meg és teszi közzé 2006. december 31-éig a Közlekedési Értesítõben.” 2. Az ER. 5. mellékletének I. fejezet 2.2.19. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2.2.19. Az integrált vizsgálat vizsgáló eszközei: Az eszközökre vonatkozó részletes mûszaki feltételeket a Közlekedési Fõfelügyelet – a gazdasági és közlekedési miniszter jóváhagyásával – határozza meg és teszi közzé 2006. december 31-éig a Közlekedési Értesítõben.” 3. Az ER. 5. mellékletének I. fejezet 2.4.6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2.4.6. Az 1.1.4. pont alapján meghatározott adatok rögzítéséhez szükséges technikai eszközöket a Közlekedési Felügyeletek vizsgáló állomásain 2007. május 1. napjától kell biztosítani.”
7808
MAGYAR KÖZLÖNY
A gazdasági és közlekedési miniszter 53/2006. (VII. 31.) GKM rendelete az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. §-ának b) pontjában és 125. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében, a VET 113. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következõ t) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „t) kereskedelmi üzem: az erõmûegység mûködésének az az idõszaka, amikor a próbaüzem sikeres lezárása után értékesítésre termel villamos energiát.” 2. § Az R. 5. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Amennyiben a 4. § (5) bekezdése a) pontjának (i)–(iii) alpontjába vagy b) pontjának (i) alpontjába tartozó villamos energiát olyan földgáztüzelésû, nem gázmotoros erõmûegységben termelik meg, amely 2006. december 31. után került kereskedelmi üzembe, akkor az ilyen erõmûegységbõl csúcs-, illetve völgyidõszakban értékesített villamos energiára az 1. melléklet 4. pontjának második oszlopában ezen idõzónákra meghatározott mindenkori hatályos áraknál 10%-kal alacsonyabb árakat kell alkalmazni.” 3. § Az R. 1. melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.
4. § Ez a rendelet 2006. augusztus 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 112/2005. (XII. 23.) GKM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése és 2. melléklete. Dr. Garamhegyi Ábel s. k., gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár
2006/95. szám
Melléklet az 53/2006. (VII. 31.) GKM rendelethez Az 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 1. mellékletének módosítása Az R. 1. mellékletének 3. és 4. pontjai helyébe az alábbi pontok lépnek: [Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia árai (áfa nélkül)] „3. Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott villamos energia Ft/kWh
Csúcsidõszak Völgyidõszak és mélyvölgy idõszak
20,14 10,07
4. A 4. § (5) bekezdés a) pontjának (i)–(iii) alpontjában és b) pontjának (i) alpontjában foglaltakon belül az 5. számú melléklet 1. a), valamint 2. a) pontja alá tartozó, földgáz tüzelõanyaggal kapcsoltan termelt villamos energia Ft/kWh
Csúcsidõszak Völgyidõszak Mélyvölgy idõszak
gázmotorral termelt
nem gázmotorral termelt
36,16 19,51 3,00
34,31 19,51 8,71 ”
A pénzügyminiszter 19/2006. (VII. 31.) PM rendelete az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) a következõk szerint módosítom: 1. § (1) A Vhr. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A szervezõ – ide nem értve az Szjtv. 3. §-ának (1) bekezdése szerinti szervezõt – személyi megfelelõségének folyamatos igazolásához szükséges, az 1. számú
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
melléklet szerinti iratokat évente, az SZF külön felhívása nélkül, személyi megfelelõségének lejárata elõtt legalább 10 munkanappal köteles benyújtani.” (2) A Vhr. 2. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha a szervezõ a (6) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az SZF megállapítja a szervezõi tevékenység megszûnését és a szervezõ részére kiállított engedélyek érvénytelenségét, valamint a szervezõ által benyújtott engedély iránti kérelmet hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja.”
2. § A Vhr. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az OMH a 6. § (4) bekezdésére figyelemmel – a kérelem beérkezésétõl számított harminc napon belül – a hitelesítési vizsgálat alapján hitelesítési bizonyítványt állít ki. A hitelesítési bizonyítvány kiállításával egyidejûleg az OMH a pénznyerõ automatán elhelyezett hitelesítõ kártyát külön jogszabályban meghatározott törvényes tanúsító jellel (öntapadó matricával) látja el. A hitelesítési bizonyítványnak – a (2) bekezdésben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell annak az egyedileg azonosítható eszköznek az adatait is, amely a pénznyerõ automata összekapcsolt rendszerben való üzemeltetését lehetõvé teszi. A hitelesítési bizonyítvány – a (2) bekezdésben meghatározottakon túl – a pénznyerõ automata üzemeltetésével kapcsolatos hitelesítõi megjegyzéseket is tartalmazhat.”
3. § (1) A Vhr. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A helyszíni ellenõrzés esetében az ellenõrzési jogosultságot az SZF alkalmazottja az SZF által kiállított arcképes igazolvánnyal, illetve a megbízott ellenõr megbízólevéllel és személyazonosító igazolvánnyal (a továbbiakban együtt: ellenõr) köteles igazolni. Az SZF által kiállított arcképes igazolvány tartalmazza a szerencsejáték ellenõrzésére szóló jogosultságot.” (2) A Vhr. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A helyszíni ellenõrzést legalább két ellenõrnek együttesen kell végeznie.” (3) A Vhr. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A helyszíni ellenõrzés megállapításait jegyzõkönyvben kell dokumentálni. Az SZF más, nem helyszíni ellenõrzés megállapításairól is jegyzõkönyvet vehet fel.” (4) A Vhr. 10. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
7809
„(6) Ha az ellenõrzésrõl az SZF jegyzõkönyvet vesz fel, annak egy példányát az ellenõrzött szervezetnek vagy személynek kell átadni vagy megküldeni. Az ellenõrzött szervezet vagy személy az ellenõrzés során készített jegyzõkönyv megállapításaira a közlést követõ nyolc napon belül az SZF-nél írásban észrevételt tehet.”
4. § A Vhr. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) Az SZF az ellenõrzést típusa szerint a) folyamatos célellenõrzés, b) átfogó ellenõrzés, c) célvizsgálat, d) témavizsgálat, e) utóvizsgálat útján végzi. (2) Az ellenõrzés módjai a helyszíni ellenõrzés, a táv-adatszolgáltatás, okiratok bekérése és ellenõrzés az SZF nyilvántartása(i) alapján.”
5. § A Vhr. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az Szjtv. 26. §-ának (15) bekezdésében foglalt esetekben az SZF a helyszíni ellenõrzés keretében a játékterem vagy a pénznyerõ automata mûködtetését a határozat meghozataláig lebélyegzéssel felfüggeszti és a felfüggesztéssel érintett engedélyt a helyszínrõl elhozza, vagy a pénznyerõ automata, illetve játékterem mûködését – az engedély helyszínen hagyása mellett – a jogszabályi feltételek teljesítéséig lebélyegzéssel felfüggeszti.”
6. § A Vhr. a következõ címmel és 17/A–17/J. §-okkal egészül ki: „A koncessziós pályázat elbírálására vonatkozó szabályok 17/A. § A pénzügyminiszter által szerencsejáték szervezésére és üzemeltetésére kiírt koncessziós pályázat elbírálására Pályázati Értékelõ Bizottságot (a továbbiakban: PÉB) és Pályázati Irodát (a továbbiakban: Iroda) hozhat létre. 17/B. § (1) A PÉB az elnökének és a tagjainak pénzügyminiszter általi kinevezésével jön létre a koncessziós pályázatok benyújtására nyitva álló határidõ leteltét megelõzõen legalább 10 nappal. (2) A PÉB feladata a) a pályázatok benyújtására nyitva álló idõtartam alatt beérkezett pályázatok felbontása és értékelése,
7810
MAGYAR KÖZLÖNY
b) javaslat tétele a pénzügyminiszter számára a pályázat nyertesének személyére, c) a b) pont szerinti javaslattétellel egyidejûleg a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 9/A. §-a szerinti emlékeztetõ tervezetének megküldése a pénzügyminiszter számára. (3) A PÉB feladatainak teljesítése során biztosítja a pályázók esélyegyenlõségét, és a nyertes pályázóra vonatkozó javaslatát hátrányos megkülönböztetés nélkül, szakmai szempontok alapján teszi meg. (4) A PÉB megszûnik a koncessziós pályázat eredményhirdetését követõ napon, illetve ezt megelõzõen, ha a pénzügyminiszter feloszlatásáról dönt. 17/C. § Az Iroda feladatait a koncessziós pályázat kiírásától az eredmény kihirdetéséig az SZF látja el. Az Iroda feladata kérelemre felvilágosítást nyújtani a koncessziós eljárás tekintetében a hatályos jogszabályoknak megfelelõen, valamint támogatni a PÉB munkáját. 17/D. § (1) A PÉB elnökbõl, a pénzügyminiszter által meghatározott számú tagból, tagonként egy póttagból és titkárból áll. Az elnököt, a tagokat és a póttagokat a pénzügyminiszter nevezi ki. A tagok és a póttagok személyére a pénzügyminiszter által felkért közigazgatási szervek vezetõi tesznek javaslatot. A PÉB titkára az SZF vezetõ beosztású köztisztviselõje. (2) Az elnök, a tag, és a tag akadályoztatása esetén eljáró póttag a pályázatok felbontását követõen a benyújtott pályázatok teljes anyagába betekinthet, arról feljegyzést készíthet. Az elnök, a tag, a póttag és a titkár az irányadó jogszabályoknak megfelelõen köteles megtartani a tudomására jutott titkokat. (3) Nem lehet a PÉB tagja az a személy, aki a) a koncessziós eljárás során pályázatot nyújtott be, b) a pályázónak a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, c) a pályázó gazdasági társaság tagja (részvényese), vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottságának tagja, d) a pályázóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve ezek közeli hozzátartozója, e) a pályázat elõkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett, f) a pályázat tekintetében egyébként elfogult. (4) Ha összeférhetetlenségi ok merült fel, errõl az elnököt haladéktalanul tájékoztatni kell. A tag összeférhetetlenség miatti felmentésére az elnök tesz javaslatot a pénzügyminiszternek. A pénzügyminiszter által felmentett tag helyett a tagot javasló közigazgatási szerv vezetõjének a pénzügyminiszter részére új tagot kell javasolni. 17/E. § (1) Az elnök feladatai különösen a) a PÉB üléseinek összehívása és vezetése, b) a PÉB jogszabályszerû mûködésének biztosítása, c) az értékelési folyamat koordinációja, d) a PÉB nyertes pályázóra vonatkozó javaslatának a pénzügyminiszter elé terjesztése.
2006/95. szám
(2) A PÉB feladatkörébe tartozó döntés meghozatala során az elnök szavazati joggal rendelkezik. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. (3) Az elnök feladatai ellátása során személyesen köteles eljárni. 17/F. § (1) A tagok feladata a benyújtott pályázatok értékelése. Az értékelés során a tagok a PÉB Értékelési Szabályzatának megfelelõen pontozzák a benyújtott pályázatokat. (2) A tagok a PÉB feladatkörébe tartozó döntések meghozatala során egyenlõ szavazati joggal rendelkeznek. (3) A tag akadályoztatása esetén a póttag tanácskozási joggal vesz részt a PÉB ülésén. (4) A PÉB tagság megszûnik, ha a) a PÉB megszûnik, b) a tagot a pénzügyminiszter felmenti, c) a tag tagságáról lemond, d) a tag elhalálozik. 17/G. § (1) A titkár feladata a PÉB mûködésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása és az elnök támogatása feladatainak ellátásában, így különösen a) elõkészíteni a PÉB ülésének napirendjét, b) megküldeni a tagoknak a napirendet és a PÉB ülésén való részvételre vonatkozó meghívót, c) elkészíteni és megküldeni a tagoknak a PÉB ülésérõl szóló emlékeztetõt. (2) A PÉB ülésérõl készített emlékeztetõ tartalmazza a) a jelenlévõ tagok nevét, b) az ülés helyét, kezdetének és befejezésének idejét, c) az ülés napirendjét, d) az ülésen meghozott döntéseket, e) az ülésen tett összeférhetetlenséggel kapcsolatos bejelentéseket, f) minden olyan tényt, körülményt, melyet az elnök, a tag vagy a póttag feljegyzésre javasol. (3) A titkár a PÉB feladatkörébe tartozó döntések meghozatala során szavazati joggal nem rendelkezik. (4) A titkár jogait és kötelességeit csak személyesen gyakorolhatja, illetve teljesítheti. 17/H. § (1) A PÉB az elnök elõterjesztése alapján a) dönt ülésének napirendjérõl, b) egyhangú döntéssel fogadja el eljárása rendjének részletszabályait tartalmazó Ügyrendjét, valamint a pályázatok értékelésénél figyelembe vehetõ szempontokat és az értékelés pontrendszerét tartalmazó Értékelési Szabályzatát, c) dönt szakértõ megbízásának szükségességérõl. (2) A PÉB Ügyrendjének és Értékelési Szabályzatának érvényességéhez a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges. 17/I. § (1) A PÉB határozatképes, ha ülésén a tagok többsége jelen van. Ha a PÉB nem határozatképes, akkor az elnök az ülést elnapolja. (2) A PÉB döntéseit nyílt szavazás során egyszerû szótöbbséggel hozza. A nyertes pályázó személyére történõ javaslattétel elfogadásához azonban kétharmados döntés szükséges.
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A nyertes pályázó személyére vonatkozó javaslattételrõl dönteni a tagok kétharmadának jelenlétében lehet. 17/J. § (1) A PÉB a pénzügyminiszternek javasolja azon pályázat érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, amelyhez a pályázó nem csatolta a koncessziós pályázaton való részvételért fizetendõ díj teljesítésének igazolását. (2) Ha a PÉB szükségesnek tartja, felhívja a pályázót hiánypótlásra. A PÉB a pályázat elutasítását javasolja a pénzügyminiszternek, ha a hiánypótlás nem, vagy nem megfelelõ teljesítése miatt a pályázat nem értékelhetõ.”
7. § A Vhr. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A hírközlõ eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett számsorsjáték és egyéb sorsolásos játék engedélyezési eljárása során a szervezõnek az Szjtv. 2. §-ának (6) bekezdésében elõírt követelmények teljesítését az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, hírközlõ eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott okirattal kell igazolnia.”
7811
rab, egyidejûleg engedélyezhetõ vagy legalább egy darab érvényes engedéllyel rendelkezõ pénznyerõ automatával, amely az adott játékteremben üzemeltethetõ. Az SZF a játéktermet elektronikus kaszinóként akkor engedélyezi, ha a kérelmezõ rendelkezik legalább egy darab, egyidejûleg engedélyezhetõ vagy legalább egy darab érvényes engedéllyel rendelkezõ, az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés e) pontjának megfelelõ pénznyerõ automatával, amely az adott elektronikus kaszinóban üzemeltethetõ. A határozat mellékletét képezi a 4. számú mellékletben szereplõ engedély.” (3) A Vhr. 24. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az SZF az Szjtv. 26/B. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerinti pénznyerõ automatát akkor engedélyezi, ha a kérelmezõ rendelkezik legalább egy darab, egyidejûleg engedélyezhetõ vagy legalább egy darab érvényes engedéllyel rendelkezõ – elektronikus kaszinóként engedélyezett – játékteremmel, amelyben az Szjtv. 26/B. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerinti pénznyerõ automata üzemeltethetõ.”
9. § 8. § (1) A Vhr. 24. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következõ 5–8. alpontokkal egészül ki: [A pénznyerõ automata és a játékterem mûködtetése iránti kérelmet az SZF által rendszeresített formanyomtatványon a szervezõ székhelye szerinti SZF területi felügyelõségen vagy postai úton kell benyújtani. A kérelemhez a kérelmezõnek csatolnia kell: a) játékterem engedélyezése iránti kérelem esetén:] „5. elektronikus kaszinó esetében a kérelmezõ harminc napnál nem régebbi cégkivonatát, 6. elektronikus kaszinó esetében a játékos vendéglátásának biztosítását igazoló dokumentumot, 7. a szervezõ nyilatkozatát arról, hogy az elektronikus kaszinóban legalább egy darab, az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés e) pontjának megfelelõ pénznyerõ automatát fog üzemeltetni, 8. az elektronikus kaszinó játéktervét, amelynek tartalmaznia kell: – az elektronikus kaszinó 1:200 lépértékû berendezési tervét, amely bemutatja a videotechnikai rendszer elhelyezését, – az elektronikus kaszinóban üzemeltetni kívánt pénznyerõ automaták OMH azonosító számát és gyári számát, valamint az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés e) pontjának megfelelõ pénznyerõ automatának a külön megjelölését;” (2) A Vhr. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az SZF a játékterem mûködtetését határozatban engedélyezi, ha a kérelmezõ rendelkezik legalább egy da-
A Vhr. 29. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az engedély érvényességének idõtartama alatt a szervezõ] „a) vezetõ tisztségviselõjének és tagjának meg kell felelnie az Szjtv. és e rendelet elõírásainak,”
10. § A Vhr. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A szervezõ köteles a gazdasági társaságra, mint szervezõre vonatkozó jogerõs, a cégjegyzékben szereplõ adatokat érintõ cégbírósági végzéseket, azok kézbesítésétõl számított harminc napon belül az SZF-nek benyújtani.”
11. § A Vhr. 32. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „32. § (1) A játékterem üzemeltetésére vonatkozó engedély szervezõ általi átvételére kizárólag a mûködés megkezdésekor van lehetõség. A szervezõ a játéktermét az engedély átvételének napjától, illetve az azt követõ munkanaptól – a játékterem szüneteltetése, felfüggesztése, illetve szezonális zárvatartás kivételével – mûködtetni köteles. A játékterem mûködik, ha a látogatási szabályzat szerinti nyitvatartási idõben a játékteremben érvényes engedéllyel rendelkezõ pénznyerõ automata üzemel.
7812
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az SZF az elektronikus kaszinót az engedély-kérelemben foglalt idõtartamra, de legfeljebb 5 évre és legfeljebb a jogszerû birtoklás igazolásáig engedélyezi.”
12. § A Vhr. 33. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „33. § (1) A játékterem engedélyét a játékteremben jól látható helyen ki kell függeszteni és a játékterem bejáratánál el kell helyezni a játékterem nyitvatartási idejére vonatkozó tájékoztatót. (2) Az Szjtv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség keretében a szerencsejáték-szervezõnek a játékteremben jól látható helyen ki kell függesztenie a látogatási szabályzatot, amelynek legalább a következõket kell tartalmaznia: a) a játékterem nevét, címét, b) a teremfelügyelõ(k) nevét, c) a játékterem nyitvatartási idejét, d) I. kategória esetén a 18 éven aluliak látogatási tilalmát, II. kategória esetén a 18 éven aluliakra vonatkozó, a pénznyerõ automatán történõ játék lehetõségének tilalmát, e) a szervezõ nevét és székhelyének címét, f) a reklamáció elintézésének (3) bekezdés szerinti rendjét, g) az általános szerzõdési feltételeket (különösen a belépésre vonatkozó speciális feltételeket, a kitiltás rendjét, a pénzváltás, nyeremény kifizetés szabályait), h) az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés f) pontjára tekintettel az elektronikus kaszinó kivételével az I. kategóriába sorolt játékterem esetén a más tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás nyújtásának tilalmát, i) a (4) bekezdés szerinti tájékoztatót, j) az 1. § (4) bekezdésében foglalt tájékoztató hirdetményt, k) elektronikus kaszinó esetében a videofelvétel készítésérõl tájékoztatást. (3) A szerencsejátékkal összefüggõ reklamáció esetén – ezzel egy idõben – a teremfelügyelõ köteles jegyzõkönyvet felvenni, ennek egy példányát a játékosnak átadni, másik példányát a szervezõnek, illetve vezetõ tisztségviselõjének továbbítani. A szervezõ, a szervezõ vezetõ tisztségviselõje, illetve az általa megbízott személy köteles a reklamációban foglaltakat tizenöt napon belül kivizsgálni, és ennek eredményérõl a játékost értesíteni. (4) A játékteremben elhelyezett pénznyerõ automatán elõzetesen, illetve a játék befejezését követõen, a játékos részére sem a teremfelügyelõ, sem más személy közremûködése révén a további játék lehetõsége nem tartható fenn. A még le nem játszott kreditpontok értékét, ha a játékos a kreditpontokat nem tudja játékba vinni, és az a legkisebb megtehetõ tétet meghaladja, a játékosnak azonnal, de legkésõbb 24 órán belül vissza kell fizetni. A ki nem fizetett kreditpontokról a játékos részére igazolást kell adni.”
2006/95. szám 13. §
A Vhr. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A szervezõ játéktermenként legalább egy teremfelügyelõt köteles alkalmazni, aki köteles a nyitvatartási idõben a játékteremben tartózkodni. Teremfelügyelõként kizárólag büntetlen elõéletû személy foglalkoztatható, amit az SZF felhívására a szervezõ igazolni köteles.”
14. § A Vhr. 36. §-a a következõ (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki: „(3) Pénznyerõ automata közterületen, illetve a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben – ha az nem minõsül játékteremnek – nem helyezhetõ el. (4) Az elektronikus kaszinóban kizárólag az SZF által jóváhagyott játéktervben szereplõ pénznyerõ automata helyezhetõ el. A szervezõ a játéktervet kizárólag az SZF jóváhagyásával változtathatja meg.”
15. § A Vhr. a következõ alcímmel és az azt követõ 39/A. §-sal egészül ki: „Elektronikus kaszinókkal kapcsolatos különös rendelkezések 39/A. § (1) Az elektronikus kaszinónak a következõ feltételeknek megfelelõ videotechnikai ellenõrzési rendszerrel kell rendelkeznie: a) a videorendszerrel valamennyi, az elektronikus kaszinóban folyó játéknak megfigyelhetõnek kell lennie, a kamerákat úgy kell beállítani, típusát úgy kell kiválasztani, hogy az egyes pénznyerõ automaták és a játék menete a képernyõn egyaránt jól látható és követhetõ legyen, b) a videorendszernek biztosítania kell a pénznyerõ automaták feltöltésének, ürítésének, jackpot kifizetésének megfigyelhetõségét, c) az elektronikus kaszinóban olyan kamerákat is szükséges elhelyezni, amelyekkel az egész játéktér és valamennyi pénznyerõ automata áttekinthetõ, d) valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot és az idõpontot, illetve, hogy a képpel együtt a hangot is továbbítsa. (2) A szervezõ a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerint köteles tájékoztatni a játékosokat a kép- és hangfelvétel készítésének feltételeirõl, különösen a videotechnikai rendszer mûködtetésérõl, a videofelvétel céljáról, valamint arról, hogy a játékosok kitõl tájékozódhatnak az adatkezelésrõl.
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Az elektronikus kaszinóban a szervezõ köteles a játékosok vendéglátását biztosítani egy ezen tevékenységet végzõ személy útján. (4) A szervezõ akkor is az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerõ automata után fizetendõ játékadót köteles megfizetni játékhelyenként, ha a pénznyerõ automata nem a teljes hónapban üzemelt az elektronikus kaszinóban. (5) Az elektronikus kaszinó alapterületébõl a játékhelyenkénti 3 négyzetméter alatt kizárólag a pénznyerõ automaták elhelyezésére szolgáló területet kell érteni. Az elektronikus kaszinónak ezen területen felül a vendégek kiszolgálására alkalmas, legalább 15 négyzetméter eladótérrel kell rendelkeznie.”
16. § A Vhr. 41. §-ának (4) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A játékterem-engedély érvényét veszti:] „c) ha az engedély adattartalmának változása miatt az SZF által módosított engedélyt a szervezõ a döntés közlését követõ harminc napon belül nem veszi át, az átvételre nyitva álló határidõ lejártát követõ napon.”
17. § A Vhr. a következõ 42/A. §-sal egészül ki: „42/A. § A szervezõ az elektronikus kaszinó üzemeltetésére vonatkozó játékterv módosítását a módosítást megelõzõen legalább 15 nappal az SZF által rendszeresített formanyomtatványon köteles elõterjeszteni. A szervezõ a formanyomtatványhoz köteles csatolni az elektronikus kaszinó módosításokat tartalmazó egységes szerkezetbe foglalt játéktervét.”
18. § (1) A Vhr. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A játékterem-engedélyt a szervezõ kérelmére az SZF érvényteleníti. Az erre irányuló kérelmet az SZF által rendszeresített formanyomtatványon, a szervezõ székhelye szerinti SZF területi felügyelõségen kell elõterjeszteni, legkésõbb a játékterem mûködtetésének megszûnését követõ elsõ ügyfélfogadási napon. A kérelem elõterjesztésével egyidejûleg az engedélyt le kell adni. Az SZF az engedélyt a kérelem elõterjesztésének a napjától, legfeljebb az azt megelõzõ ügyfélfogadási naptól érvényteleníti.” (2) A Vhr. 43. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a szervezõ játékterem engedélyét az SZF az Szjtv. 13. § (1) bekezdése alapján felfüggesztette, a szer-
7813
vezõ köteles a játékterem engedélyt a határozat végrehajthatóságát követõ nyolc napon belül a társaság székhelye szerinti SZF területi felügyelõségen leadni.”
19. § (1) A Vhr. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A központi kreditkulcsos rendszer alkalmazásának feltétele, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, hogy egy központi távvezérlõ egység csak egy játékterem pénznyerõ automatáit hozza mûködésbe.” (2) A Vhr. 44. §-a a következõ (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki: „(3) A jackpot rendszerbe kötött pénznyerõ automaták üzemeltetésének feltételei az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következõk: a) jackpot rendszerben csak egy játékteremben elhelyezett I. kategóriás pénznyerõ automaták üzemelhetnek, b) a jackpot rendszer rendelkezzen az OMH által a játékteremben lefolytatott hitelesítési vizsgálat alapján kiállított érvényes hitelesítési bizonyítvánnyal, amely tartalmazza a jackpot rendszer adatait és amelyet a szervezõ a játékteremben köteles tartani. (4) A jackpot rendszer hitelesítési bizonyítványa tartalmazza a) a jackpot rendszerbe kötött pénznyerõ automaták adatait (OMH azonosítót, gyártási számot és a hitelesítés érvényességi idejét), b) a jackpot rendszer vezérlõ egységének adatait, c) az üzemeltetõ nevét, címét és hatósági bizonyítványának számát, d) a hitelesítésre bemutató megnevezését, e) a hitelesítés helyét, f) a jackpot rendszerbe kötött pénznyerõ automaták számát és a nyereményígéret növekményének értékét, g) a hitelesítés módját és értékelését, h) a bélyegzés megjelölését, i) a hitelesítés érvényességét, j) a mértékhitelesítõ aláírását.”
20. § A Vhr. 46. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az (1) bekezdés c) pontja esetén az üzemeltetés utolsó napját követõ elsõ ügyfélszolgálati napon a szervezõ köteles a szervezõ székhelye szerinti SZF területi felügyelõségen a pénznyerõ automata engedélyt kérelmének benyújtásával egyidejûleg leadni. Az SZF az engedélyt a kérelem elõterjesztésének a napjától, legfeljebb az azt megelõzõ ügyfélfogadási naptól érvényteleníti.”
7814
MAGYAR KÖZLÖNY 21. §
(1) A Vhr. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha az SZF a pénznyerõ automata engedélyét visszavonja vagy felfüggeszti, a szervezõnek a határozat végrehajthatóságától számított nyolc munkanapon belül az SZF által rendszeresített formanyomtatvány mellékleteként a szervezõ székhelye szerinti SZF területi felügyelõségen az engedélyt le kell adni.” (2) A Vhr. 47. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a pénznyerõ automata engedély adattartalmának változása miatt az SZF által módosított engedélyt a szervezõ a kiállítást követõ harminc napon belül nem veszi át, az engedély az átvételre nyitva álló határidõ lejártát követõ napon érvényét veszíti.”
22. § A Vhr. 48. §-a (1) bekezdésének A) pontja a következõ d) alponttal egészül ki: [A játékterem, illetve a pénznyerõ automata üzemeltetés megkezdésétõl a szervezõnek a következõ okiratokkal és nyomtatványokkal kell folyamatosan rendelkeznie: A) Okiratok:] „d) elektronikus kaszinó esetében az SZF által jóváhagyott egységes szerkezetbe foglalt játékterv.”
23. § A Vhr. 52. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „52. § (1) Az Szjtv. 26. §-ának (11) és (19) bekezdése alapján a pénznyerõ automatát a gyártását követõ öt év elteltével, illetve annak letelte elõtt, ha a szervezõ a pénznyerõ automata üzemeltetésének végleges megszüntetésérõl dönt, a szervezõnek a pénznyerõ automata IEK-et harminc napon belül ki kell olvastatnia az OMH-val az alábbiak szerint: a) a kiolvasott adatokat egyszer írható, eredetiségét igazoló jelzéssel ellátott adathordozóra (CD, DVD) kell elmenteni, b) a kiolvasásról jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a kiolvasás helyét, idõpontját, a kiolvasott pénznyerõ automata gyártási számát, a szervezõ nevét és székhelyét, a kiolvasást végzõ személy nevét, valamint záradékként, hogy a kiolvasott adatokat tartalmazó adathordozók a szervezõ részére átadásra kerültek, c) a kiolvasásról készített adathordozót a kiolvasást végzõnek hitelesítenie kell. (2) A kiolvasásról készített jegyzõkönyvet, illetve az adathordozót a szervezõnek az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell õriznie.
2006/95. szám
(3) A pénznyerõ automata gyártását követõ öt év elteltével, az IEK (1) bekezdés szerinti kiolvasását követõen az (1) bekezdésben meghatározott határidõn belül a szervezõ köteles a pénznyerõ automata hulladékkezelõnek történõ átadásáról is gondoskodni. Kizárólag olyan pénznyerõ automata adható át hulladékkezelésre, amelynek hitelesítését tanúsító jelei sértetlenek. A hulladékkezelésre történõ átadásról készített jegyzõkönyvet a szervezõ köteles az SZF-nek 30 napon belül megküldeni. (4) Az Szjtv. 26. § (19) bekezdése szerinti üzemelésbõl való végleges megszüntetésnek minõsül, ha a szervezõ a pénznyerõ automatát pénznyerõ automata üzemeltetésére nem jogosult személynek értékesíti. A pénznyerõ automata üzemelésbõl való végleges megszüntetés esetén az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alkalmazandók. (5) Nem minõsül az (1) bekezdés szerinti üzemeltetés végleges megszüntetésének, ha a szervezõ a pénznyerõ automatát a továbbiakban nem üzemeltet és azt másik pénznyerõ automatát üzemeltetõ szervezõ részére értékesíti. Ebben az esetben az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell. (6) A pénznyerõ automata hulladékkezelésére egyebekben a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételérõl szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szabályai irányadók.”
24. § (1) A Vhr. 53. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kérelemhez – a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – csatolni kell:] „d) a kaszinóban mûködtetni kívánt szerencsejáték-eszközök hitelesítésérõl készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, valamint azok jogszerû birtoklását igazoló okiratot, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a játékkaszinók számítógépes rendszerének megfelelõségét igazoló okiratot,” (2) A Vhr. 53. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az SZF játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó engedélyezõ határozatának mellékletét képezi a 10. számú melléklet szerinti mûködési engedély, amelyet a kaszinó bejáratánál jól látható módon ki kell függeszteni. A mûködési engedélyt, annak bármely okból történõ megszûnésétõl számított 8 napon belül, az SZF részére le kell adni.”
25. § A Vhr. 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„(4) A játékkaszinóban a következõ szakmai képesítési feltételek szükségesek: a) igazgatóként, igazgató-helyettesként felsõfokú iskolai végzettség, legalább három éves vezetõi és játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat, b) fõkönyvelõként a munkakör betöltéséhez szükséges felsõfokú iskolai végzettség és legalább három éves szakmai gyakorlat, c) fõpénztárosként középfokú iskolai végzettség, valuta-pénztárosi tanfolyam elvégzése és legalább két éves pénztárosi munkakörben szerzett szakmai gyakorlat, d) teremfelügyelõként középfokú iskolai végzettség és legalább három éves, játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat, e) játékvezetõként és asztalfelügyelõként középfokú iskolai végzettség és legalább két éves, játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat, f) a d) és e) pontokban nem nevesített egyéb játéktechnikai alkalmazottként középfokú iskolai végzettség és a munkakör ellátásához szükséges tanfolyam elvégzése, g) biztonsági szolgálat vezetõként középfokú iskolai végzettség, továbbá biztonság-szervezõi tanfolyam elvégzése, h) pénztárosként középfokú iskolai végzettség és legalább két éves pénztárosi munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat, vagy valuta-pénztárosi tanfolyam elvégzése, i) videó-személyzetként középfokú iskolai végzettség és legalább két éves, játékkaszinóban szerzett gyakorlat.”
26. § (1) A Vhr. 55. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A játékkaszinó elektromos hálózatát szünetmentes áramforrással kell ellátni annak érdekében, hogy a megkezdett játékok befejezéséhez, illetve a mûködés átmeneti felfüggesztéséhez szükséges idõszakra szóló áramellátás biztosítva legyen.” (2) A Vhr. 55. §-a (7) bekezdésének felvezetõ szövegrésze helyébe a következõ szövegrész lép: „A játékkaszinónak a játék tisztasága, a biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló törvényben elõírt feladatok végrehajtása érdekében a következõ feltételeknek megfelelõ video-technikai ellenõrzési rendszerrel kell rendelkeznie:” (3) A Vhr. 55. §-a (7) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A játékkaszinónak a következõ feltételeknek megfelelõ videotechnikai ellenõrzési rendszerrel kell rendelkeznie:] „c) Az épület valamennyi játékterében szükséges olyan kamerákat is elhelyezni, amelyekkel az esetleges rendbontás, valamint az alkalmazott biztonsági intézkedések megfigyelhetõsége és rögzíthetõsége az egész játéktérben és
7815
valamennyi játékhelyen (játékasztal, pénznyerõ automata stb.) áttekinthetõ.”
27. § A Vhr. 58. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szervezõ idõlegesen, de legfeljebb öt évre megtagadhatja annak a személynek a játékkaszinóba történõ belépését, aki azt maga kérte, vagy korábban játékkaszinóban olyan súlyos szerzõdésszegést követett el, amely miatt az adott személlyel az adott idõszakban nem kíván szerzõdést kötni (kitiltás). A szervezõ – a gyámhatóság vagy a gondnok kérésére – köteles megtagadni annak a személynek a játékkaszinóba történõ belépését, akinek cselekvõképességét szerencsejáték szenvedélybetegsége miatt korlátozták vagy szüntették meg. (4) A kitiltásnak a nyilvánosság kizárása mellett, végrehajtásának pedig a körülményekhez képest egyszerûen, feltûnést kerülve kell történnie. A játékkaszinóból kitiltott személyeket a szervezõ köteles nyilvántartani és gondoskodni arról, hogy a kitiltás idõtartama alatt a játékkaszinót ne látogathassák. A kitiltást a szervezõ annak lejártáig nem vonhatja vissza. A kitiltott személy írásbeli kérésére a szervezõ köteles a kitiltást a részvételi szabályzatban meghatározott okok valamelyikének megjelölésével nyolc napon belül írásban megindokolni, és errõl a játékost értesíteni.”
28. § A Vhr. 59. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A (2) bekezdés b), c) és d) pontokban megjelölt adatok a belépõkártya leolvasásakor a beléptetõ nyilvántartási rendszerbõl is megjeleníthetõk.”
29. § A Vhr. 60. §-a szövegének számozása (1) bekezdésre változik és ezzel egyidejûleg a 60. § a következõ (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki: „(2) Az (1) bekezdés szerinti akciók, rendezvények a szerencsejáték szervezéséhez – az ajándékzseton és a belépõzseton biztosítását kivéve – közvetlenül nem kapcsolódhatnak, a játéktervi szabályokat nem érinthetik, a szerencsejátékok szervezését nem zavarhatják. (3) Az (1) bekezdés szerinti akciót, rendezvényt annak kezdetét megelõzõ öt nappal az SZF-hez írásban be kell jelenteni az akció, illetve rendezvény helyének, idõpontjának és lényeges tartalmának leírásával.”
7816
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/95. szám
30. §
32. §
A Vhr. 64. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A szervezõ az SZF jóváhagyásával a játékkaszinóban ajándéksorsolás, illetve egyéb, a forgalom növelése érdekében szervezett akció (promóció) keretében – a szerencsejáték eszközöknél felhasználható – a belépõzsetonoktól különbözõ meghatározott értékû ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be és a bevételek elszámolásában befizetett tétnek minõsül. Az erre vonatkozó kérelmet ajándéksorsolásonként, illetve promóciónként kell az SZF-hez benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az akció kezdõ és befejezõ idõpontját, a személyenként biztosított ajándékzsetonok értékét és számát, az akció részletes leírását, valamint az ajándékzsetonok elszámolásának részletes szabályait.”
A Vhr. 69. §-a (6) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A szervezõ köteles betartani a 68. § (1) bekezdése alapján a játéktervben meghatározott bizonylatok vezetésére, kitöltésére és megküldésére vonatkozó következõ elõírásokat:] „g) nem javítható adatoknak minõsülnek a bizonylat dátuma és a játékasztal száma. Nem javítható adat esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell és új bizonylatot kell kiállítani. Az érvénytelenítés okáról minden esetben jegyzõkönyvet kell felvenni és azt a rontott bizonylattal együtt a (4) bekezdés alapján kialakított elszámolási bizonylatok beküldési rendje szerint kell megküldeni az SZF-hez.”
33. § 31. § (1) A Vhr. 68. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A játéktervtõl kizárólag az SZF engedélyével lehet eltérni. A módosított játékterv (ideiglenes módosítás esetén a módosítással érintett oldalak) jóváhagyására irányuló kérelmet – pénznyerõ automaták kivételével – az SZF által rendszeresített formanyomtatványon kell elõterjeszteni és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és hitelesítés céljából a módosított játékterv kettõ példányát. A szervezõnek külön kell kérelmeznie a pénznyerõ automaták (1) bekezdés a) pontjában foglalt játéktervi adatainak jóváhagyását. Ez esetben a vonatkozó játéktervi adatokat az OMH hitelesítési bizonyítványa, annak érvényességi ideje lejártáig pótolja. A jóváhagyáshoz csatolni kell a pénznyerõ automata érvényes OMH bizonyítványát és – a szervezõ által korábban nem üzemeltett pénznyerõ automata esetén – a jogszerû birtoklást igazoló okiratot.” (2) A Vhr. 68. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a 68. § jelenlegi (5)–(7) bekezdéseinek számozása (6)–(8) bekezdésekre változik: „(5) A szervezõ – ide nem értve a (4) bekezdés harmadik mondata szerinti esetkört – az SZF jóváhagyásával legfeljebb folyamatosan 15 játéknapra, idõlegesen is eltérhet a jóváhagyott játéktervtõl. Ezt követõen az eredeti játékterve szerint kell folytatnia a szervezõi tevékenységét. A szervezõnek az ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét eltérésenként külön kell benyújtania az SZF által rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez csatolnia kell két példányban az eltéréssel érintett játéktervi elõírásokat (oldalakat) jóváhagyási záradékkal történõ ellátása és hitelesítés céljából. Az idõleges eltérés idõtartama alatt az eredeti játékterv nem módosítható. Az idõleges eltérés tartalmi követelményeire az (1) bekezdés elõírásait értelemszerûen kell alkalmazni.”
(1) A Vhr. 77. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szervezõnek játékkaszinóban játékasztalonként 20 ezer forint és pénznyerõ automatánként 2 ezer forint, teremjátékonként 500 ezer forint, e játékeszközöket közvetlenül nem érintõ engedélyezési, jóváhagyási eljárás esetén 200 ezer forint, a 64. § (6) bekezdése szerinti jóváhagyási eljárás esetén 10 ezer forint, I. kategóriás játékkaszinó esetén legfeljebb 40 millió forint, II. kategóriás játékkaszinó esetén pedig legfeljebb 1 millió forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.” (2) A Vhr. 77. §-ának (4) bekezdése a következõ e) és f) pontokkal egészül ki: [A pénznyerõ automata és játékterem esetén a következõ igazgatási-szolgáltatási díjakat kell megfizetni:] „e) az elektronikus kaszinó üzemeltetése iránti kérelem esetén 100 ezer forint (kulcsszó: EK), f) az elektronikus kaszinó játékterv-módosításának jóváhagyása iránti kérelem esetén 20 ezer forint (kulcsszó: EK mód).”
34. § (1) A Vhr. 78. §-ának számozása 78. § (1) bekezdésre változik és ezzel egyidejûleg f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A szervezõnek a felügyeleti ellenõrzésért] „f) pénznyerõ automatát üzemeltetõ gazdasági társaság játéktermenkénti negyedévi tiszta játékbevételének 5 ezrelékét, de játéktermenként negyedévente legalább 5 ezer forint, illetve játéktermenként negyedévente legfeljebb 1 millió forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.”
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A Vhr. 78. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Nem kell megfizetnie a szervezõnek az (1) bekezdés f) pontja szerinti felügyeleti ellenõrzési díjat, ha a szervezõ a havi pénzforgalmi jelentést a tárgyhót követõ elsõ három munkanapon zárja le és legkésõbb a harmadik munkanapot követõ elsõ ügyfélfogadási napon a játékterem engedélyét szüneteltetésre vagy megszüntetésre az SZF-nek leadja úgy, hogy a függõ, illetve megszûnt állapot kezdetének a tárgyhót követõ legkésõbb harmadik munkanapot jelöli meg.” 35. § A Vhr. 81. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Pénznyerõ automata igazgatási-szolgáltatási díjának megfizetésekor a készpénz-átutalási megbízás jogcím és közlemény rovatában fel kell tüntetni a pénznyerõ automata OMH azonosítóját és az egy évet meghaladó idõtartamra engedélyezett pénznyerõ automata esetében a „2díj” kifejezést.”
36. § A Vhr. 87. §-a a következõ 15. ponttal egészül ki: „15. jackpot rendszer: I. kategóriás pénznyerõ automaták egy játékteremben történõ összekötése útján kialakított rendszer, amely a játékos felé megjeleníti a tétként eljátszott összeg elõre meghatározott hányadával növelt halmozott nyereményígéretet. Ha a nyereményígéret az elõre meghatározott alsó és felsõ határok között véletlenszerûen beállított értéket elérte, a rendszer valamennyi, az adott játékteremben éppen játékban lévõ rendszerbe kötött pénznyerõ automata között véletlenszerû sorsolással nyereményt fizet ki.”
37. § (1) A Vhr. 3. számú mellékletének I. fejezete a következõ 12. ponttal egészül ki: „12. Egyéb részegységek (adatgyûjtõ, jackpot vezérlõegység stb.) típusvizsgálata: a) a részegység mûködésének vizsgálata, b) a pénznyerõ automata mûködésére gyakorolt hatás vizsgálata.” (2) A Vhr. 3. számú mellékletének II. fejezete a következõ 9. ponttal egészül ki: „9. A részegységek típusazonossága és megfelelõsége.”
7817
„6. PA engedélyszám változás A PA engedélyszámának megváltozása esetén az alábbi adatokat kell feljegyezni: a) a régi engedély számát, b) az új engedély számát. 7. Egyéb Minden az 1–6. pontban nem említett, a PA üzemeltetésével kapcsolatos, illetve a PA-t érintõ bejegyzést ezen a jogcímen kell megtenni. Ezen a jogcímen kell bejegyezni a PA üzembe helyezését is, amely esetben a PA engedélyszámát is fel kell tüntetni.”
39. § A Vhr. 8. számú mellékletének bevezetõ szövegrésze a következõ mondattal egészül ki: „A havi pénzforgalmi jelentés harmadik példányát a szervezõ felhasználhatja, annak negyedik példányát pedig a nyomtatványtömbben kell hagyni.”
40. § (1) A Vhr. 9. számú melléklete 1. pontjának d) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az idõszaki elszámolás tartalmazza:] „d) PA-nként engedély, OMH szám és játékhelyek száma szerint havonkénti bontásban részletezve és negyedévre összesítve a tiszta játékbevételt forintban,” (2) A Vhr. 9. számú melléklete 2. pontjának a) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az idõszaki elszámoláshoz csatolni kell:] „a) az idõszakban üzemeltetett játéktermek havi pénzforgalmi jelentésének elsõ, ennek hiányában második példányát,” (3) A Vhr. 9. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. Ha a szervezõ idõszaki elszámolását elektronikus úton teljesíti, köteles az SZF által rendszeresített, a tárgynegyedév utolsó hónapjának tizenötödik napján érvényes programverzió alkalmazásával az idõszaki elszámolását adathordozón a 49. § (1) bekezdésében elõírt határidõre benyújtani e melléklet 2. pontjának b) és c) alpontjában meghatározott igazolások egyidejû csatolásával.”
41. § 38. § A Vhr. 7. számú mellékletének 6. és 7. pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
A Vhr. 11. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, a Vhr. 12. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
7818
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/95. szám
42. §
ügyelete” szövegrész helyébe „hatósági ellenõrzése” szövegrész lép.
(1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2006. augusztus 1-jén lép hatályba.
(5) A Vhr. 23. §-ának (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság területén is” szövegrész helyébe az „az Európai Gazdasági Térség területén” szövegrész, a Vhr. 1. számú mellékletének 1. b) pontjában az „az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglaltakról” szövegrész helyébe az „az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglaltakról, amelyek a jegyzõ hatáskörébe tartoznak,” szövegrész kerül.
(2) E rendelet 1. §-ának (2) bekezdése, 2–7. §-a, 9–10. §-a, 13. §-a, 16. §-a, 18–21. §-a, 23–32. §-a, 33. §-ának (1) bekezdése, 34–41. §-a e rendelet kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (3) Az e rendelet 25. §-ában foglalt képesítésre és szakmai gyakorlatra vonatkozó módosításokat – az e rendelet hatálybalépése elõtt kiadott engedély alapján mûködõ játékkaszinóban – a hatálybalépéskor már fennálló munkaviszonyra az engedély érvényességének lejártáig nem kell alkalmazni.
(6) A Vhr. 1. §-ának (9) bekezdésében a „45. §-ának” szövegrészt követõ „(1),” szövegrész, a Vhr. 14. §-ának második mondata, valamint a Vhr. 24. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
(4) A Vhr. 8. §-át követõ „Törvényességi felügyelet” cím helyébe „A szerencsejátékok hatósági ellenõrzése” cím lép, és a Vhr. 9. §-ában szereplõ „törvényességi fel-
Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter
1. számú melléklet a 19/2006. (VII. 31.) PM rendelethez [11. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez] KitöltendĘ írógéppel, vagy nyomtatott betĦvel!
Ajándéksorsolás bejelentése Illetékbélyeg Az ajándéksorsolás meghirdetésével egyidejĦleg a résztvevĘket érintĘ, összes lényeges körülményt nyilvánosságra kell hozni
sorszám. ……………………………
Az ajándéksorsolás szervezĘjének neve (cégneve): székhelye, telephelye: Bankszámlaszáma: SzervezĘ vezetĘjének (vezetĘ tisztségviselĘjének) neve, lakcíme, anyja neve, szül. helye, ideje: ÜgyintézĘ neve, telefonszáma:
Az ajándéksorsolást szervezĘ megbízottjának neve (cégneve): székhelye, telephelye: Bankszámlaszáma: A megbízott vezetĘjének (vezetĘ tisztségviselĘjének) neve, lakcíme, anyja neve, szül. helye, ideje: ÜgyintézĘ neve, telefonszáma:
Megbízás alapján történĘ lebonyolitáskor a megbízási szerzĘdés egy eredeti példányát is mellékelni kell, ennek hiányában a bejelentési kötelezettség teljesítĘjét kell szervezĘnek tekinteni!
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
7819
Az ajándéksorsolás lebonyolításának adatai A lebonyolítás kezdĘ idĘpontja (a meghirdetés napja): Az ajándéksorsolás jellege: a) nem folyamatos (egyszeri)
b) folyamatos
*(a nem kivánt rész törlendĘ)
Sorsolás helyszíne (címe), idĘpontja (év, hó, nap, óra)
(folyamatosan szervezett ajándéksorsolás esetén valamennyi sorsolás adatait szerepeltetni kell!)
A sorsolásokon közjegyzĘ jelenléte kötelezĘ!
A kibocsátandó sorsjegyek tervezett darabszáma és jelzése: A részvételre jogosító sorsjegyek leirása: A nyeremények tervezett összes bruttó értéke:
ebbĘl: nettó érték ÁFA Szja A személyi jövedelemadót a szervezĘnek kell megállapítania és megfizetnie! Pénz sorsolása tilos! Az ajándéksorsolás akció elnevezése és (vagy) jelmondata, mottója, valamint a részvétel feltétele:
Annak az árucikknek vagy szolgáltatásnak a megnevezése, amelynek megvásárlása vagy igénybevétele esetén jogot ad a szervezĘ az ajándéksorsolásokon való részvételre! Itt kell feltüntetni azt az (alsó és/vagy felsĘ) értékhatárt és egyéb körülményeket is, amelyek feltételei egy sorsjegy (egységnyi részvételi lehetĘség) kiadásának!
A nyilvános sorsolás(ok) módszerének (módszereinek) megjelölése:
Folyamatosan szervezett ajándéksorsolás esetén, amennyiben az egyes sorsolások módszerei eltérnek, úgy valamennyi megvalósítandó sorsolási metódust le kell írni.
A nyilvános sorsolás – a véletlenszerĦség elvének eleget tevĘ, kézi vagy gépi – esetenként eltérĘ – módszerĦ lehet. A tartaléknyertes(ek) tervezett kihúzását ismertetni kell, figyelemmel a játék tisztaságának garanciáira.
7820
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/95. szám
Az ajándéksorsolás nyerĘosztályai, a nyeremények leirása és értéke (ajándéksorsolás esetében nyerĘosztály = az azonos fajtájú illetve értékĦ nyeremények)
Megnevezése (fantázianév, típusjel, egyéb azonosító)
Darabszáma
Értéke (Ft/db)
Összesen (db x érték) Ft
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. (Nagyszámú nyeremény esetén külön lista is mellékelhetĘ!)
Összesen:
A nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módja:
(Nyereményjogosultságot igazoló sorsjegy, dokumentum, igazolás bemutatása, beküldése levélben, telefonon jelentkezés, vagy szervezĘi megkeresés)
A tervezett ajándéksorsolással kapcsolatos egyéb, lényeges körülmények, események leírása:
Szerencsejáték Felügyelet tölti ki!
Kelt:
………………………………..……………… a bejelentĘ cégszerĦ aláírása
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
7821
Bejelentési nyomtatvány kitöltési útmutatója Azonosító adatok: Az azonosító adatok között az ajándéksorsolás szervezõjének az adatait kell szerepeltetni. Ha megbízási szerzõdés alapján történik a szervezés, úgy a megbízott adatait is szerepeltetni kell a megbízási szerzõdés egyidejû becsatolásával. Az ajándéksorsolás lebonyolításának adatai: A lebonyolítás kezdõ idõpontja az az idõpont, amikor a szervezõ nyilvánosságra hozza az ajándéksorsoláson való részvétel feltételeit. A lebonyolítás adatai között kell megjelölni az ajándéksorsolás jellegét, ami lehet „nem folyamatos”, illetve „folyamatos” szervezésû. Nem folyamatosan szervezett az ajándéksorsolás, ha a szervezõ a meghirdetett idõszakon belül egy sorsolást tart. Folyamatosan szervezett az ajándéksorsolás, ha a meghirdetett és bejelentett idõszakon belül a szervezõ többszöri alkalommal történõ és különbözõ idõpontokban megtartott sorsoláson való részvételt tesz lehetõvé úgy, hogy a sorsolásokon történõ részvétel feltételei ugyanazok. A sorsolás helyszínét és év, hónap, nap, óra megbontás szerinti idõpontját meg kell adni. Az ajándéksorsolás szervezése szempontjából sorsjegynek minõsül a sorsolás alapjául szolgáló bizonylat. Ilyen például a vásárlást igazoló blokk vagy egyéb, a játékos (vásárló) késõbbi azonosítását biztosító szelvény, bizonylat. Kibocsátandó sorsjegynek minõsül az ajándéksorsolásra pályázati lehetõséget biztosító, a játékos (vásárló) rendelkezésre álló sorsjegy. A játékra jogosító sorsjegyek meghatározásánál azokat a feltételeket kell megjelölni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a sorsjegyek részt vehessenek a sorsoláson. A nyeremények tervezett összes bruttó értékénél az ajándéksorsolás alkalmával kisorsolandó nyeremények összesített, személyi jövedelemadót is magába foglaló értékét kell megjelölni, melyet részletezni kell, meghatározva a nyeremények tervezett nettó értékét, ÁFA és személyi jövedelemadó összegét. A lebonyolítás adatai között kell szerepeltetni a részvételi feltételek, valamint a nyilvános sorsolás módszerének a leírását is. A részvételi feltételek esetében fontos annak a részletes és egyértelmû meghatározása, hogy az ajándéksorsoláson milyen feltételek teljesülése mellett lehet részt venni. Itt meg kell jelölni annak a terméknek vagy szolgáltatásnak a nevét, amelynek megvásárlásához vagy igénybevételéhez kötõdik a sorsoláson való részvétel. A sorsolás módszerének megjelölésénél a sorsolás technikáját és menetét kell ismertetni. A sorsolás történhet a véletlenszerûség elvének eleget tevõ elektronikus berendezés (pl. számítógép) igénybevételével, illetve történhet kézi húzással is. Az ajándéksorsolás nyerõosztályai, a nyeremények leírása és értéke: Ajándéksorsolás esetében az azonos fajtájú és értékû nyeremények alkotnak egy-egy nyerõosztályt. A bejelentés alkalmával meg kell adni a különbözõ nyerõosztályok megnevezését (pl. televízió, számítógép), valamint ehhez kapcsolódóan a nyeremények darabszámát, egyedi – Áfa-s –, valamint összértékét. A nyerõosztályok és azok nyereményeinek felsorolása egyben a nyilvános sorsoláson történõ húzási sorrendet is jelenti. A nyeremények azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módjánál azt az eljárást kell meghatározni, ami alapján a nyeremény és a nyertes sorsjegy egymáshoz rendelhetõ, valamint a nyeremény kifizetésre, átadásra kerül. Az egyéb, a bejelentõ nyomtatványon nem részletezett, de a szervezés szempontjából jelentõséggel bíró körülményeket kell az erre a célra nyomtatott rovatban leírni.
7822
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/95. szám
2. számú melléklet a 19/2006. (VII. 31.) PM rendelethez [12. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez] Ajándéksorsolás végelszámolása KitöltendĘ írógéppel, vagy nyomtatott betĦvel! Folyamatos ajándéksorsolás esetében az elsĘ sorsolás elszámolását követĘ minden további elszámolást másolt példányon kell benyújtani!
Azonosító adatok 1. Az ajándéksorsolás szervezĘjének neve (cégneve): 2. székhelye, telephelye: 3. Bankszámlaszáma: 4. SzervezĘ vezetĘjének (vezetĘ tisztségviselĘjének) neve, lakcíme, anyja neve, szül.helye, ideje:
5. ÜgyintézĘ neve, telefonszáma:
6. A bejelentés sorszáma:
7. A sorsolás sorszáma: * csak folyamatos sorsolás esetében
8. A sorsolás idĘpontja (év, hónap, nap):
Elszámolási adatok 9. Kibocsátott sorsjegyek száma: 10. Játékra jogosított sorsjegyek száma:
11/a. A játékosok részére átadott nyeremények - SZJA megfizetésének alapját képezĘ - összege vagy értéke: 11/b. Vállalkozások részére átadott nyeremények öszege vagy értéke: 12. Átadott nyeremények SZJA kötelezettsége: 13. Teljesített SZJA kötelezettség:
14. Át nem vett nyeremények összege: 15. Át nem vett nyeremény miatt képzĘdött játékadó kötelezettség: 16. Teljesített játékadó kötelezettség:
17. Kisorsolásra kerülĘ nyeremények forgalmi értéke: 18. Felügyeleti ellenĘrzési díjfizetési kötelezettség: 19. Teljesített felügyeleti ellenĘrzési díjfizetési kötelezettség:
20.
Becsatolt, állammal, Szerencsejáték Felügyelettel szembeni kötelezettségek teljesítését igazoló bizonylatok száma:
21. Becsatolt közjegyzĘi okirat száma:
Kelt: ………...…………………… cégszerĦ aláírás
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
7823
Elszámolási nyomtatvány kitöltési útmutatója Folyamatos ajándéksorsolás esetében a végelszámolást sorsolásonként, elsõ sorsolás végelszámolását követõ minden további végelszámolást az elszámolási nyomtatvány – szervezõ által – másolt példányán kell benyújtania, az utolsó sorsolást követõen a nyeremény átvételi határidõt követõ 30 napon belül. 1–8. Azonosító adatok Az azonosító adatok között az ajándéksorsolás szervezõjének a megadott adatait kell szerepeltetni. Ha megbízási szerzõdés alapján történt a szervezés, és a megbízási szerzõdést a bejelentéskor becsatolták a Szerencsejáték Felügyelethez, úgy a megbízó adatait kell itt szerepeltetni. Ha megbízási szerzõdés alapján történik a szervezés, és a megbízási szerzõdést a bejelentéssel egyidejûleg nem csatolták be, a bejelentési kötelezettség teljesítõjének adatait kell szerepeltetni. Továbbá itt kell megjelölni annak a sorsolásnak az egyéb azonosítóit, amelyre az elszámolás vonatkozik (bejelentõ nyomtatvány sorszáma, a sorsolás sorszáma, valamint a sorsolás idõpontja). A 7. rovatban a folyamatos sorsolások sorrendje szerinti megfelelõ sorszámot kell szerepeltetni (csak folyamatos sorsolás esetében kell kitölteni). 9–21. Elszámolási adatok A 9., valamint a 10. rovatban a kibocsátott, illetve a játékra jogosított sorsjegyek számát kell feltüntetni. Az ajándéksorsolás szervezése szempontjából sorsjegynek minõsül a sorsolás alapjául szolgáló bizonylat. Ilyen pl. a vásárlást igazoló blokk, vagy egyéb, a játékos (vásárló) késõbbi azonosítását biztosító szelvény, bizonylat. Kibocsátott sorsjegynek minõsül az ajándéksorsolásra pályázati lehetõséget biztosító, a játékos (vásárló) rendelkezésére álló sorsjegy. Játékra jogosított a játékos (vásárló) által megküldött, és a pályázati feltételeknek mindenben megfelelõ, sorsolásba kerülõ sorsjegy. 11/a. Ebben a rovatban a játékosok részére átadott nyeremények értékét vagy összegét kell szerepeltetni, mely egyben a kifizetõi személyi jövedelem adóalapja is. Tárgynyeremény esetében az átadott nyeremény ÁFA-val csökkentett forgalmi értékét kell szerepeltetni. 11/b. Nem magánszemély nyertes részére átadott nyeremény összegét kell itt szerepeltetni, mivel a részükre átadott nyeremény nem képez személyi jövedelemadó alapot. 12. Ebben a rovatban az átadott nyeremények után teljesítendõ személyi jövedelemadó kötelezettséget kell szerepeltetni. 13. Itt a 12. rovatban megjelölt személyi jövedelemadó összegbõl a tényleges teljesítést kell megjelölni. 14. Ebben a rovatban a játékost megilletõ, de a nyereményátvételre nyitva álló határidõig át nem vett nyeremények értékét vagy összegét kell szerepeltetni. Át nem vett nyereménynek minõsül a meghirdetett, de ki nem sorsolt nyeremény is. 15. Folyamatos ajándéksorsolás esetén a 14. rovatban megjelölt összegnek azt a részét kell itt szerepeltetni, amelyet a szervezõ a továbbiakban nem használ fel nyeremények céljára. Egyszeri ajándéksorsolás és a folyamatos ajándéksorsolás utolsó sorsolási eseménye esetén a 14. rovatban megjelölt teljes összeget. Az át nem vett nyeremények címén keletkezett játékadót a szervezõnek a nyereményátvételre nyitva álló határidõ lejártát követõ hónap huszadik napjáig kell megfizetni. 16. A ténylegesen befizetett játékadó összegét kell itt megjelölni. 17. A kisorsolásra kerülõ nyeremények forgalmi értékét kell itt megjelölni. 18. A felügyeleti ellenõrzési díjfizetési kötelezettséget kell szerepeltetni. 19. Ebben a rovatban a 18. rovatban megjelölt felügyeleti ellenõrzési díjfizetési kötelezettségbõl a tényleges teljesítést kell megjelölni. 20. Becsatolt, az állammal, a Szerencsejáték Felügyelettel szembeni kötelezettségek teljesítését igazoló bizonylatnak minõsül minden olyan pénzforgalmi tranzakcióhoz kapcsolódó bizonylat, amelybõl egyértelmûen megállapítható, hogy szervezõ az állammal, a Szerencsejáték Felügyelettel szembeni kötelezettségeit összegszerûségét tekintve is teljesítette. Ilyen bizonylat pl. a megjelölt adóösszeget, illetve felügyeleti ellenõrzési díjat tartalmazó terhelési értesítõ vagy a banki kivonat. 21. A sorsolásról készült közjegyzõi okirat egy hiteles példányát a végelszámoláshoz csatolni kell.
7824
MAGYAR KÖZLÖNY
III. rész HATÁROZATOK A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársasági Elnök 138/2006. (VII. 31.) KE határozata büntetés-végrehajtási dandártábornoki kinevezésrõl Az igazságügyi és rendészeti miniszter elõterjesztésére az Alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglalt jogkörömben, Boglyasovszky Csaba büntetés-végrehajtási ezredest, a Fõvárosi Büntetés-végrehajtási Intézet megbízott parancsnokát, 2006. augusztus 1-jei hatállyal büntetés-végrehajtási dandártábornokká kinevezem. Budapest, 2006. július 24. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
Ellenjegyzem: Budapest, 2006. július 26. Petrétei József s. k.,
2006/95. szám
A Kormány határozatai A Kormány 1078/2006. (VII. 31.) Korm. határozata a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról 1. A Kormány a) alapítói jogkörében módosítja a Nemzeti Gyermekés Ifjúsági Közalapítvány Alapító Okiratát; b) felhatalmazza a szociális és munkaügyi minisztert, hogy az Alapító Okirat módosításának bírósági nyilvántartásba vétele során az Alapító képviseletében eljárjon; Határidõ: azonnal c) elrendeli a módosítással egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat közzétételét a Magyar Közlönyben, a bírósági nyilvántartásba vételt követõen. Felelõs:
szociális és munkaügyi miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
2. Ez a határozat a közzétételével lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány alapító okiratának módosításáról szóló 2130/2002. (IV. 26.) Korm., a 2016/2002. (I. 31.) Korm., a 2355/1999. (XII. 23.) Korm. és a 2167/1999. (VII. 8.) Korm. határozat. A miniszterelnök helyett:
igazságügyi és rendészeti miniszter
Dr. Szilvásy György s. k., KEH ügyszám: V-5/3204/2006.
a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2006. évi 89. számában kihirdetett, az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott egységes területalapú támogatás 2006. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 24/2006. (III. 31.) FVM rendelet, illetve az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2006. évi kiegészítõ nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 25/2006. (III. 31.) FVM rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekrõl szóló 53/2006. (VII. 24.) FVM rendelet 13. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyesen: „h) az R. 44. §-ának (2) bekezdése, (3) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdése hatályát veszti;” (Kézirathiba)
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
7825
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll.
Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2006. évi éves elõfizetési díja: 13 356 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2006. évi elõfizetési díj fél évre
6678 Ft áfával
egy évre 13 356 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Kelt.: ..............................................................
............................................................................ cégszerû aláírás
7826
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/95. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2006. évre: 22 632 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2006. évi elõfizetési díj egy évre: 20 664 Ft áfával. fél évre: 10 332 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2006. évi éves elõfizetés díja: 5040 Ft áfával; féléves elõfizetés: 2520 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.
Keltezés: ……………………………………… ……………………………………………
7827
7828
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/95. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY – az egészségbiztosítási ágazat központi igazgatási szerve, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos lapja – az elõfizetõi érdekeket szem elõtt tartva, kedvezõ áron kívánja az egészségügyi ágazatban érdekeltek rendelkezésére bocsátani a jogszabályok szövegét, valamint a munkához szükséges aktuális OEP-közleményeket, -felhívásokat, -tájékoztatókat. Lapunk címzettjei elsõsorban: az alapellátásban részt vevõ háziorvosok; fekvõbeteg-ellátó és szakellátó intézmények; gyógyszert, gyógyászati segédeszközt gyártók, illetve forgalmazók; gyógyfürdõk; oktatási intézmények; társadalombiztosítási kifizetõhelyek, foglalkoztatók; könyvelõk; adótanácsadók stb. Az Egészségbiztosítási Közlöny elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2006. évi éves elõfizetési díj: 19 152 Ft áfával, féléves elõfizetés: 9576 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Egészségbiztosítási Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.
Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás
2006/95. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS
A Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozásában 2004. január 1-jétõl jelenik meg a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja, a
KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ
A Közbeszerzési Értesítõ megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. címén (postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2006. évre: 95 760 Ft, fél évre: 50 400 Ft, negyedévre: 26 460 Ft. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ címû lapot ................. példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................ Címe (város/község, irányítószám): ......................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................ Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................ Elõfizetési díj
egy évre fél évre negyedévre
90 760 Ft 50 400 Ft 26 460 Ft
Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Keltezés: ……………………………………… ……………………………………………………
cégszerû aláírás
7829
7830
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/95. szám
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: Kovácsné dr. Szilágyi-Farkas Zsuzsanna. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2006. évi éves elõfizetési díj: 90 216 Ft. Egy példány ára: 189 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +168 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 06.2377 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.
