92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2007. július 10.,

TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv.

kedd 2007: CII. tv. 182/2007. (VII. 10.) Korm. r. 59/2007. (VII. 10.) FVM r.

92. szám

67/2007. (VII. 10.) GKM–EüM–FVM–SZMM e. r. 16/2007. (VII. 10.) PM–HM e. r. 50/2007. (VII. 10.) AB h. 22/2007. (VII. 10.) KüM h.

Ára: 3234,– Ft

Oldal A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biztosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szak- és felnõttképzést érintõ reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . A központi elektronikus szolgáltató rendszerrõl . . . . . . . . . . . . . . . Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a termelõi csoportok létrehozásához és mûködéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vendéglátó termékek elõállításának feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . Egyes katonai vonatkozású PM–HM együttes rendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzõdés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodás és jegyzõkönyv, valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítõ jegyzõkönyv kihirdetésérõl szóló 2006. évi LXXXII. törvény 2–4. §-ai és 8. §-a hatálybalépésérõl . . . . . A pénzügyminiszter közleménye az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levõ települési önkormányzatok 2007. évi I. ütemû támogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6932 6934 6947

7046 7047 7053 7054

7061

7061 7075

6932

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

II. rész JOGSZABÁLYOK

tagadását az adatkezelõ köteles írásban megindokolni és egyidejûleg értesíteni az adatbázis létrehozásáért felelõs szervet.

Törvények

(4) Az adatkezelõ az adatok átadásával egyidejûleg tájékoztatja az adatbázis létrehozásáért felelõs szervet az adatkérõ megnevezésérõl, az adatkérés és teljesítés dátumáról és költségérõl, és az átadott adatkörrõl.

2007. évi CI. törvény a döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biztosításáról* – Kötelessége az államnak és az államigazgatási szerveknek, hogy a gazdaságra és a társadalmi folyamatokra kiható döntéseiket elõzetesen mérlegeljék, eredményüket utólagosan vizsgálják. – Racionális és igazságos döntéseket az állami szervek is csak a tények és a következmények alapos ismeretében hozhatnak. – Empirikus kutatásokkal alátámasztott hatásvizsgálatok nyújthatnak segítséget a döntési alternatívák közötti választásban, a hatékonyság és a célszerûség érvényesítésében. – Igazságossági szempontú elemzéseket kell végezni a társadalompolitikai jelentõségû szabályozások elõkészítése során. – Felismerve e feladatok teljesítésére irányuló törekvések elõsegítésének szükségességét, az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja: 1. § A költségvetési szerv és a többségi állami tulajdonban lévõ gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adatkezelõ) a kezelésében lévõ közérdekû adatot 15 napon belül, költségtérítés megállapítása nélkül továbbítja az ezt igénylõ központi államigazgatási szervnek. 2. § (1) Az állami vezetõ és a kormányhivatal vezetõje jelentõs társadalmi, vagy gazdasági hatású, és különösen az európai uniós kötelezettségek teljesítését érintõ döntések elõkészítése érdekében kérheti, hogy az adatkezelõ a kezelésében lévõ személyes adatról, adótitokról, vagy egyedi statisztikai adatról készített másolatot visszafordíthatatlan módon úgy módosítsa, hogy az az érintettel ne legyen kapcsolatba hozható, és kérheti a személyes vagy bizalmas jellegétõl így megfosztott adat 1. § szerinti átadását. (2) Az adatkérõ erre irányuló kérése esetén az adatkezelõ köteles a módosítást olyan módon elvégezni, ami a kutatási cél megvalósítását a lehetõ legkevésbé korlátozza. (3) Az adatkezelõ köteles megtagadni a kért adatok átadását, ha az adatokat nem lehetséges megfosztani személyes adat jellegüktõl. A kérelem részleges vagy teljes meg-

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.

3. § (1) Az adatkérõ köteles az adatok módosításával, csoportosításával, valamint az adatátadásnak a kezelés formátumától eltérõ formátumú teljesítésével összefüggésben felmerülõ, az adatkezelõ által – részletes költségkimutatás alapján – megállapított költségeket elõzetesen megtéríteni. (2) Az adatkezelõ és az adatkérõ megállapodásukban a költségek viselését, az adatátadás határidejét az e törvényben foglaltaktól eltérõen is rendezhetik. 4. § (1) A miniszter és a kormányhivatal vezetõje kérheti, hogy egyes, személyes adatot vagy egyedi statisztikai adatot adóazonosító jellel, társadalombiztosítási azonosító jellel, személyazonosító jellel, vagy névvel és lakcímmel együtt kezelõ költségvetési szervek adatbázis készítésére alkalmas módon adják át az alanyával kapcsolatba nem hozható, a 2. § szerint módosított adatot. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatátadást az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv részére, az általa megállapított kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal és mintavételi eljárással kell teljesíteni. (3) Az adatok összekapcsolását az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv végzi oly módon, hogy a különbözõ adatkezelõktõl azonos módszerrel képzett kapcsolati kóddal veszi át az adatokat. (4) Adatok összekapcsolásával létrehozott adatbázis esetén az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét úgy kell meghatározni, hogy az alapját képezõ személyazonosító adatok kezelésére valamennyi, az adatátadás céljából megkeresett adatkezelõ jogosult legyen. (5) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv kérésére az egyik adatkezelõ szerv mintát vesz az általa kezelt adatbázisból, és annak kapcsolati kódjait átadja az adatbázis létrehozásáért felelõs szervnek. (6) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv az (5) bekezdés szerinti minta anonim kapcsolati kódjait, az ehhez tartozó adatok nélkül átadja az (1) bekezdés szerinti adatkérésben megjelölt többi adatkezelõnek. 5. § (1) Az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét és a kódképzés alapját az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv úgy határozza meg, hogy a) a kódképzés alapját nem képezhetik olyan személyazonosító adatok, amelyek kezelésére az adatkérõ jogosult,

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a kódképzés alapját nem képezhetik olyan személyazonosító adatok, amelyek kezelésére az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv jogosult, c) a kódképzés konkrét módszere tartalmazzon egyedi, véletlenszerûen megállapított elemet. (2) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv a kódképzés módszerét csak az adatkezelõ szerveknek továbbíthatja. A továbbítás után a kódképzés módszerét haladéktalanul törölni kell. (3) Az adatkezelõ szerv a kódképzés módszerét nem továbbíthatja, és azt a kapcsolati kódok képzése után haladéktalanul törölnie kell. (4) Az adatkezelõ szerv a kapcsolati kódokat az adatok átadása után haladéktalanul törli. (5) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv az adatátadásra 5 napos idõintervallumot határoz meg. Az ezen idõintervallumon kívül érkezett adatokat a többi adattal össze nem kapcsolhatja, azok kapcsolati kódját haladéktalanul törli. (6) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szervnek az összekapcsolást követõen az anonim kapcsolati kód és az átvett adatok közötti kapcsolatot helyreállíthatatlanul meg kell szüntetnie és az anonim kapcsolati kódot haladéktalanul törölnie kell. 6. § Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv tevékenységét, az adatigénylés, adatátadás és adat-összekapcsolás jogszerûségét és az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét az adatvédelmi biztos a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott eljárásban elõzetesen is ellenõrizheti. 7. § (1) A 2. § szerinti adatkérés esetén az adatkezelõ, a 4. § szerinti kapcsolás esetén az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv az adatok átadása elõtt a természetes személy lakcímére vonatkozó adatot úgy módosítja, hogy abból az érintett lakóhelye a kistérségnél pontosabban ne legyen megállapítható. (2) A 2. és a 4. § szerinti adatátadás esetében adatkezelõnként legalább száz fõt eredményezõ mintát kell venni. A teljes népességre vonatkozó adatbázisok esetében a minta nem haladhatja meg a teljes sokaság 50%-át. (3) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv az (1) bekezdés szerinti mûvelet elvégzése után az adatbázist megküldi a 4. § (1) bekezdése szerinti adatkérõnek. (4) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv honlapján kereshetõ formában közzéteszi az adatkéréseket: az adatkör leírását, kezelõit, a 2. § (1) és a 4. § (1) bekezdése szerinti adatkérõ megnevezését, valamint az adatkérés és a megtagadás vagy a teljesítés dátumát. (5) A 2. § (1) bekezdése és a 4. § (1) bekezdése szerinti adatátadás az adatkérõ által irányított vagy felügyelt költségvetési szerv részére is történhet.

6933

8. § (1) E törvény alkalmazásában a) anonim kapcsolati kód: az ugyanazon személyre vonatkozó személyazonosító adatokból olyan, véletlenszerû elemet is tartalmazó módszerrel képzett karaktersor, amellyel ugyanazokból az adatokból mindig ugyanaz a karaktersor jön létre, de amely eredményeképpen létrejött karaktersorból a személyazonosító adatok nem állíthatók helyre; b) kistérség: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény szerinti kistérség, Budapest esetében a kerület. (2) Az e törvényben foglaltak nem alkalmazhatóak a külön törvény szerinti minõsített adatokra, illetve azokra a közérdekû adatokra, amelyeknek megismerhetõségét nemzetbiztonsági érdekbõl külön törvény korlátozza. 9. § Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 53. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minõsül adótitoknak a nyilvános cégadat, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közremûködõ szolgálattól kérhetõ adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba.” 10. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 4. § (2) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „d) hatásvizsgálati célú anonimizálás és tudományos kutatás,” (2) Az Eüak. 22. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(6) Az (5) bekezdés szerinti adatokat azok felvételétõl számított tíz évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy lezárásának idõpontjáig lehet kezelni. Ezt követõen az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetõségétõl.” 11. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) az adatbázis létrehozásáért felelõs szervet rendeletben jelölje ki, b) az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv közremûködésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg, c) rendeletben további – a 2. § (1) bekezdése és a 4. § (1) bekezdése szerinti – adatkérésre jogosultat határozzon meg. 12. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) E törvény 4–6. §-a, 7. § (3) bekezdése és a 8. § (1) bekezdés a) pontja a kihirdetését követõ ötödik hónap elsõ napján lép hatályba. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

6934

MAGYAR KÖZLÖNY

2007. évi CII. törvény a szak- és felnõttképzést érintõ reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról* A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása 1. § A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §-a kiegészül a következõ (2)–(3) bekezdésekkel, ezzel egyidejûleg a (2)–(3) bekezdések számozása (4)–(5) bekezdésekre módosul: „(2) E törvény hatálya kiterjed az (1) bekezdésben szabályozott tevékenységet folytató valamennyi szervezetre és magánszemélyre. (3) E törvény hatálya kiterjed az országos gazdasági kamarákra és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre az e törvényben szabályozott feladataik ellátása tekintetében.” 2. § (1) Az Szt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A szakképzést folytató intézmény létesítésére, fenntartására és mûködésére – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – a közoktatási törvény, a felsõfokú szakképzést folytató felsõoktatási intézmény létesítésére, fenntartására és mûködésére – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – a felsõoktatási törvény, az állami felnõttképzési intézmény létesítésére, fenntartására és mûködésére a felnõttképzési törvény, a központi képzõhely létesítésére, fenntartására és mûködésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” (2) Az Szt. 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg kiegészül a következõ (6)–(7) bekezdésekkel: „(5) A közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevõ gazdálkodó szervezetek, a felsõoktatási intézmények a közoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggõ feladatok végrehajtására térségi integrált szakképzõ központot hozhatnak létre. A térségi integrált szakképzõ központ lehet: a) a közoktatási törvény 89/B. §-ának (2) vagy (11)–(13) bekezdése alapján létrehozott társulás, illetve nonprofit gazdasági társaság, b) a közoktatási törvény 67. §-ának (5) bekezdése szerint mûködõ szakképzõ iskola, c) a szakképzésben részt vevõ intézmények egy intézmény – székhely vagy telephely – keretében történõ fenntartása, d) a (6) bekezdésben meghatározott társaság. (6) A közoktatási törvény 89/B. §-a (4) bekezdésének a)–b) pontjában és (5) bekezdésében meghatározott fel-

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.

2007/92. szám

adatok ellátására a szakképzést folytató intézmény fenntartója, a felsõoktatási intézmény, valamint a gyakorlati képzésben részt vevõ gazdálkodó szervezet – kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaságként – szakképzés-szervezési társaságot hozhat létre. A szakképzés-szervezési társaság tekintetében a közoktatási törvény 89/B. §-ában foglaltakat – a (6)–(9) bekezdésében foglaltak kivételével – alkalmazni kell. (7) A (6) bekezdésben meghatározott szakképzés-szervezési társaság megszûnése esetén a helyi önkormányzat, illetve annak társulása által bevitt vagyonát a helyi önkormányzatnak, illetve társulásának a vagyonnövekménnyel együtt kell visszaadni.” 3. § (1) Az Szt. 4. §-ának (2) bekezdése b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a miniszter a szakképesítésért felelõs miniszter egyetértésével, hogy rendeletben határozza meg] „b) a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat), a szakmai vizsgák szakmai ellenõrzésének általános szabályait, valamint a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait,” (2) Az Szt. 4. §-ának (2) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a miniszter a szakképesítésért felelõs miniszter egyetértésével, hogy rendeletben határozza meg] „j) a központi képzõhely mûködésére vonatkozó szabályokat.” (3) Az Szt. 4. §-ának (3) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [A miniszter] „d) létrehozza a regionális fejlesztési tanácsokkal együttmûködõ regionális szakképzési feladatellátást koordináló, a szakképzés minõségi fejlesztését segítõ – a külön törvényben szabályozott – bizottságokat, és az oktatásért felelõs miniszterrel együtt gondoskodik mûködési feltételeiknek biztosításáról.” (4) Az Szt. 4. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörét a szakképesítésért felelõs miniszterekkel, a szakképzés koordinációjában és fejlesztésében hatáskörrel rendelkezõ regionális testületekkel együttmûködve látja el.” 4. § (1) Az Szt. 5. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövege és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „A szakképesítésért felelõs miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg:” „b) a szakmai vizsgáztatás és a szakmai vizsga szakmai ellenõrzésének részletes szabályait, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményt (a továbbiakban: szakmai vizsgát szervezõ intézmény).”

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének b), e) és i) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A szakképesítésért felelõs miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében] „b) meghatározza a képzés idõtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, illetve tananyagegységeit, szakmai követelménymoduljait, az ehhez tartozó modultérképet, továbbá kidolgoztatja azok központi programjait (tanterveit), felsõfokú szakképzés esetében az ajánlott szakképzési programot (a továbbiakban: ajánlott szakképzési program) és gondoskodik nyilvánosságra hozatalukról,” „e) közvetlenül – vagy az általa, illetve más szakképesítésért felelõs miniszter által mûködtetett költségvetési szerv vezetõje útján – megbízza a szakmai vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) elnökét, valamint javaslatot tesz a szakmai vizsgaszabályzatra,” „i) kidolgoztatja a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat általános rendelkezéseit, közvetlenül vagy a vizsgabizottságok útján gondoskodik a szakmai vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, interaktív) vizsgatételeirõl, értékelési útmutatóiról és egyéb dokumentumairól,” (3) Az Szt. 5. §-ának (2) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki: [A szakképesítésért felelõs miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében] „j) közremûködik a szakmai vizsgának a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által folytatott hatósági ellenõrzésében.” 5. § Az Szt. a következõ 6/B. §-sal egészül ki: „6/B. § (1) A szakmai vizsga hatósági ellenõrzéséért felelõs szerv ellátja a szakképesítésért felelõs miniszter által a vizsgaszervezési joggal feljogosított intézményben szervezett szakmai vizsgákkal kapcsolatos hatósági ellenõrzési feladatokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági ellenõrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” 6. § Az Szt. 10. §-a (1)–(2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez – az ellenõrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és mûködését biztosító – szakmai és vizsgakövetelményt kell elõírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelezõ tartalmi elemei a következõk: a) a szakképesítés OKJ-ben szereplõ azonosító száma, megnevezése és a hozzárendelt FEOR-szám, b) a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), illetve az iskolai és szakmai elõképzettség, a pályaalkalmassági, egészségügyi, illetve szakmai alkalmassági követelmények, valamint az elõírt gyakorlat,

6935

c) a szakképesítéssel ellátható legjellemzõbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület rövid leírása (feladatcsoport, feladatprofil), a rokon szakképesítések felsorolása, d) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális idõtartama (a szakképzési évfolyamok száma, az óraszám), az elméleti és gyakorlati képzési idõ aránya, szakképzõ iskolában a szakképzési évfolyamok száma, a gyakorlati képzés eredményességét mérõ szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének lehetõsége, e) a szakképesítés, szakképesítés-elágazás, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés szakmai követelményei, az elérhetõ kreditek mennyisége, továbbá a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék, f) a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények: fa) a szakmai vizsgára bocsátás feltételei, beleértve a nyelvvizsga, modulzáró vizsga letételére vonatkozó feltételeket, fb) a szakmai vizsga részei és tantárgyai, fc) a vizsgarészek alóli felmentés esetei, módja és feltételei, fd) a vizsgarészek és vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidõpontjaira, a vizsgaidõszakokra, a vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok, fe) a vizsgatevékenységek és a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai, g) a szakmai bizonyítvány kiegészítõlap, h) az iskolai rendszerû szakképzés esetében az összefüggõ szakmai gyakorlat idõtartama, i) az iskolai rendszerû oktatásban, a szakmai alapozó és szakmacsoportos alapozó oktatásban, a szakképzésben, a felsõoktatásban, a nonformális és informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzett kompetenciáknak és a szakmai elõkészítõ érettségi tantárgyi vizsga letételének a szakmai követelmények és a vizsgakövetelmények teljesítésébe történõ beszámíthatósága, j) a modulzáró vizsga tartalmának és eredményének a szakmai vizsga teljesítésébe való beszámíthatósága, k) amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet, illetve az ágazat egészében érdekelt szakmai kamara. (2) A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképzõ iskolában a pedagógiai program részeként – a szakképesítés központi programja (tanterve) elõírásai figyelembevételével – szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnõttképzési törvény 16. §-ának (2) bekezdése szerinti képzési programot kell kidolgozni.”

6936

MAGYAR KÖZLÖNY

7. § Az Szt. 11. §-a kiegészül a következõ (3) bekezdéssel, ezzel egyidejûleg a (3)–(5) bekezdések számozása (4)–(6) bekezdésekre változik: „(3) A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott vizsga, munkahelyi gyakorlat, illetve külföldi szakmai gyakorlat teljesítése esetén a szakmai vizsga részei teljesítése alól felmentést kell adni. A felmentés iránti kérelem benyújtására és elbírálására a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.” 8. § Az Szt. 12. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A speciális szakiskolában és a készségfejlesztõ speciális szakiskolában, valamint a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése szerint szervezett oktatásban résztvevõk számára részszakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat.” 9. § Az Szt. 15. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (1) bekezdése helyébe a következõ (2) bekezdés lép, ezzel egyidejûleg az eredeti (2)–(6) bekezdések számozása (3)–(7) bekezdésekre változik: „(1) Az iskolai rendszerû szakképzés a szakképzési évfolyamra történõ továbbhaladással, felvétellel, illetve átvétellel kezdõdik. (2) Az iskolai rendszerû szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelõs miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakképesítés központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik, illetve ajánlott szakképzési programja alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történhet. A központi program (tanterv), illetve ajánlott szakképzési program tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló idõkeretet, a szakképzési évfolyamokon, valamint az azok közötti, a szorgalmi idõ befejezését követõ összefüggõ (nyári) szakmai gyakorlat (a továbbiakban: összefüggõ szakmai gyakorlat) idõtartamát.” 10. § Az Szt. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél – a 19. §-ban foglaltak kivételével – a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerzõdés alapján folyik. A felsõfokú szakképzésben – a szakmai és vizsgakövetelményben és a szakképzési programban meghatározott gyakorlati képzési követelmények szerint – a hallgató gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél – a 19. §-ban foglaltak kivételével – a hallgató és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli hallgatói szerzõdés alapján is folyhat. A tanulószerzõdésre vonatkozó szabályokat a felsõfokú szakképzésben részt vevõ hallgatóra értelemszerûen alkalmazni kell. Ahol e törvény tanulói szerzõdéssel összefüggésben tanulót említ, azon hallgatót is érteni kell.”

2007/92. szám

11. § Az Szt. 52. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az illetékes területi gazdasági kamara az iskolarendszeren kívüli szakképzés tekintetében a felnõttképzési törvényben foglaltak szerint közremûködik a gyakorlati foglalkozás ellenõrzésében.” 12. § Az Szt. 54/B. §-a a következõ 27–38. pontokkal egészül ki: „27. egészségügyi alkalmasság: orvosi vizsgálat alapján annak megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi állapota alapján képes a választott tevékenység, foglalkozás ellátására, felkészülése során nem kerül veszélybe; 28. eszköz- és felszerelési jegyzék: a szakmai és vizsgakövetelményben szakképesítésenként meghatározott, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma; 29. feladatcsoport: a szakképesítés feladatprofiljának legnagyobb egysége, a munkatevékenység során végzendõ feladatok célszerûen csoportosított halmaza; 30. feladatprofil: a szakképesítés megszerzése birtokában betölthetõ munkakörben elvégzendõ feladatok célszerûen csoportosított listája; 31. modulzáró vizsga: a szakmai és vizsgakövetelményben a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként elõírt, a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyõzõdik arról, hogy a képzésben részt vevõ rendelkezik a szakmai vizsga teljesítéséhez szükséges kompetenciákkal. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén modulzáró vizsgára jelentkezhet az is, aki képzésben nem vett részt. Iskolai rendszerû szakképzés esetében az utolsó szakképzõ évfolyam eredményes elvégzése egyenértékû a modulzáró vizsga eredményes letételével; 32. munkahelyi gyakorlat: a szakképesítés megszerzése keretében folyó gyakorlati képzésnek a munkahelyen (a munkavégzéshez hasonló feltételek között, életszerû szituációban) megvalósuló része, amelynek feltételeit a gyakorlati képzés szervezõje biztosítja, és amelynek során a szakképzésben részt vevõ elsajátítja a munkaerõpiac által is igényelt gyakorlati tudáselemeket, kompetenciákat; 33. pályaalkalmassági követelmény: a közoktatási törvény 67. §-ának (3) bekezdése szerint; 34. szakmai alkalmassági követelmény: a közoktatási törvény 67. §-ának (3) bekezdése szerint; 35. szakmai követelmény: a szakmai követelmény a gazdaságnak az adott szakemberrel szemben támasztott elvárásait, a szakma gyakorlása közben végzendõ feladatok megoldásával kapcsolatban támasztható követelményeket tükrözi. Magába foglalja a munkábalépéshez, illetve a munkavégzés során szükséges kompetenciák (munkaköri követelmények) szintjét, tartalmát, minõségét; 36. szakmai követelménymodul: a szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés követel-

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját; 37. vizsgafeladat: tartalmazza a [írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati, szóbeli] vizsgatevékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit, amelyhez legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni; 38. vizsgarész: a szakmai követelménymodulban meghatározottak elsajátításának mérési és értékelési egysége, amely vizsgafeladat(ok)ból és ehhez rendelt vizsgatevékenység(ek)bõl áll, egy követelménymodulhoz egy vizsgarész rendelhetõ.” 13. § Az Szt. 57. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg az 57. §-ban foglalt jelenlegi rendelkezés jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 6/B. §-ban meghatározott, szakmai vizsga hatósági ellenõrzéséért felelõs szervet vagy szerveket rendeletben jelölje ki.”

A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény módosítása 14. § (1) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában felnõttképzési tevékenység:] „a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelõ, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá”

6937

16. § (1) Az Fktv. 10. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következõ új bg) és bh) alpontokkal egészül ki: [Az állami foglalkoztatási szerv ellenõrzi, hogy a felnõttképzési tevékenységet folytató intézmény b) felnõttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy] „bg) az általa meghirdetett, szervezett, illetve folytatott képzés – a 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint – szerepel-e a nyilvántartásban, bh) OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozást a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatja-e.” (2) Az Fktv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenõrzése során azt állapítja meg, hogy a felnõttképzést folytató intézmény az ellenõrzés idõpontjában szerepel a nyilvántartásban, de korábban a felnõttképzési tevékenységét nyilvántartásba vétel nélkül folytatta, az intézménnyel szemben a kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott minimálbér nyolcszorosának megfelelõ összegû bírságot szab ki. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenõrzése során azt állapítja meg, hogy a felnõttképzést folytató intézmény az ellenõrzés idõpontjában nem szerepel a nyilvántartásban – és így tevékenységét jogellenesen végzi –, az intézményt eltiltja a felnõttképzési tevékenységtõl.”

(2) Az Fktv. 3. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) E törvény hatálya nem terjed ki: a) az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvényben szabályozott szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok képzésére (felsõfokú szakirányú szakképzés), továbbképzésére – beleértve más felsõfokú végzettséggel rendelkezõk egészségügyi szakirányú szakképzését és továbbképzését is –, valamint b) az alap- és középfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkezõk – külön jogszabály alapján kötelezõ – továbbképzésére.”

(3) Az Fktv. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha a felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplõ intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelõen látja el, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv – a Ket. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a minisztérium által vezetett országos felnõttképzési szakértõi nyilvántartásban szereplõ szakértõ véleményének a beszerzését követõen – a (2) bekezdésben meghatározott Korm. rendelet szerinti havi minimálbér másfélszeresétõl hét és félszereséig terjedõ összegû bírságot szabhat ki. Amennyiben a felnõttképzési intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, illetve ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre eltiltja a felnõttképzési tevékenységtõl és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi.”

15. § Az Fktv. a következõ 3/B. §-sal egészül ki: „3/B. § A közoktatási intézmény felnõttképzési tevékenységébõl származó nyereségének felhasználására a Ktv. 38. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a nyereség a közoktatási intézményben tanulók díjazására nem használható fel.”

(4) Az Fktv. 10. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki, és egyúttal a jelenlegi (6)–(8) bekezdések számozása (7)–(9) bekezdésekre változik: „(6) Az állami foglalkoztatási szerv a 10. § (1) bekezdésének bh) alpontjában meghatározott ellenõrzési tevékenységét a gyakorlati foglalkozás helye szerint illetékes területi gazdasági kamara – külön jogszabályban meghatározottak szerint történõ – bevonásával látja el.”

6938

MAGYAR KÖZLÖNY

17. § Az Fktv. 12. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A felsõoktatási intézmények nyilvántartását vezetõ szerv a szakirányú továbbképzést, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzést folytató felsõoktatási intézmények – külön jogszabályban meghatározott tartalmú – jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzék szerinti felsõoktatási intézmények számára – akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül – intézményakkreditációs tanúsítványt ad ki.” 18. § Az Fktv. 19. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A felsõoktatási intézmények nyilvántartását vezetõ szerv a szakirányú továbbképzési programok, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzési programok – külön jogszabályban meghatározott tartalmú – jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzékben feltüntetett képzési programokra vonatkozóan – akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül – programakkreditációs tanúsítványt ad ki.” 19. § (1) Az Fktv. 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A felnõttképzési szerzõdésnek tartalmaznia kell:] „a) a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdésének f)–j) pontjaiban meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplõ képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,” (2) Az Fktv. 20. §-ának (2) bekezdése a következõ új e) ponttal egészül ki és egyúttal a jelenlegi e)–i) pontok számozása f)–j) pontokra változik: [A felnõttképzési szerzõdésnek tartalmaznia kell:] „e) a gyakorlati foglalkozás helyét, idõtartamát, ütemezését, valamint a felnõtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat,” (3) Az Fktv. 20. §-a (2) bekezdésének e § (2) bekezdésével átszámozott h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A felnõttképzési szerzõdésnek tartalmaznia kell:] „h) állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülõ képzés esetén ha) a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét, hb) a támogatásban részesülõ felnõttképzési intézmény kötelezettségvállalását a 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel biztosítására, valamint” 20. § Az Fktv. 21. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint az európai uniós források terhére – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag olyan felnõttképzési intézmény támogatható, amely]

2007/92. szám

„a) a támogatás teljes idõtartama alatt biztosítja, hogy a FAT által kiállított, érvényes intézményakkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezzen, és” 21. § Az Fktv. 26. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki és egyúttal a 26. §-ban foglalt jelenlegi rendelkezés jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok támogatására kötött szerzõdésnek a következõket kell tartalmaznia: a) a szerzõdést kötõ felek aa) nevét (cégnevét), önkormányzat vagy önkormányzatok társulása esetén az önkormányzat vagy társulás nevét, ab) székhelyét, lakcímét, ac) statisztikai számjelét, ad) adószámát, adóazonosító jelét, ae) képviseletére jogosult, illetve a szerzõdés teljesítésével összefüggésben eljáró személy nevét, b) a támogatott cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói igazolvány számát vagy bírósági nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát, valamint felnõttképzési intézmény esetén akkreditációs számát, c) a támogatásban részesülõnek az állami adóhatóságnál bejelentett azt a bankszámlaszámát és a számlavezetõ pénzintézetének megnevezését, – önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott támogatott esetében a költségvetési elszámolási számlaszámát – ahova a támogatás összege átutalható, d) a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását, e) a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését, f) a támogatott program megkezdésének és befejezésének tervezett idõpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történõ szakmai és pénzügyi elszámolás módját és idõpontját, g) a támogatottnak a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó kötelezettségeit, feladatait, h) a támogató szerzõdéstõl való elállásának, illetve felmondásának eseteit, i) a szerzõdésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerû felhasználásának jogkövetkezményeit, j) a támogatott nyilatkozatát arról, hogy nincs lejárt határidejû, az államháztartással összefüggõ jogszabályok szerinti köztartozása.” 22. § (1) Az Fktv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A felnõttképzést folytató intézmények e törvény mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Az adatok statisztikai célra, illetve a felnõttképzési intézmény e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében felhasználhatók és személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.”

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az Fktv. 28. §-a a következõ új (3)–(5) bekezdésekkel egészül ki: „(3) A felnõttképzési intézmények a 21. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzéseik tekintetében, e törvény melléklete 1. pontjának bd) és ca) alpontjaiban meghatározott adatokról – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – jelentést szolgáltatnak a pályakövetési rendszer mûködtetéséért felelõs szerv részére. (4) A 21. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzésben részt vevõ felnõtt – feltéve, hogy foglalkoztatási jogviszonyt nem létesített vagy önfoglalkoztatóvá vált – köteles a képzés befejezését követõ három éven át – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – a pályakövetési rendszer mûködtetéséért felelõs szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan adatot szolgáltatni, illetve közölni, hogy milyen vállalkozást végez. (5) A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a foglalkoztatót terheli, amennyiben a felnõtt a képzés befejezését követõen foglalkoztatási jogviszonyt létesít. A foglalkoztatónak – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a felnõtt hol állt munkába, milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.” 23. § Az Fktv. mellékletének rendelkezései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „1. E törvény alapján kezelt adatok: a) a képzésben résztvevõ neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, illetõleg okmány vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezése, száma; b) a képzési jogviszonnyal összefüggõ adatok, így különösen a képzésben résztvevõ ba) iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel, bb) képzésbe történõ felvételével, bc) tanulmányainak értékelésével és minõsítésével, bd) vizsga letételével (a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezése, a vizsga helye, idõpontja, eredménye), be) fegyelmi és kártérítési ügyeivel kapcsolatos adatok; c) állami és európai uniós források terhére támogatott képzések esetén az a)–b) pontban foglaltakon kívül: ca) a képzésben résztvevõ Ktv. szerinti tanulói azonosító száma, cb) a támogatások, juttatások külön jogszabályban elõírt feltételeinek megállapításához szükséges, a jövedelmi, szociális helyzetet igazoló, valamint fogyatékosságra vonatkozó adatok.

6939

2. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván. 3. Az állami támogatás jogszerû igénybevételének és felhasználásának ellenõrzése céljából a képzésben résztvevõ 1. a)–c) pontban kezelt adatait kérelemre a minisztérium, illetve a külön jogszabály alapján ellenõrzésre feljogosított más szerv részére rendelkezésre kell bocsátani.”

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítása 24. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 1. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és a bekezdés kiegészül az alábbi f) ponttal: [A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja] „c) a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Ftv.) szabályozott felsõfokú szakképzés és a felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a szakindítás eljárási rendjérõl szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott gyakorlatigényes alapképzési szak (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak) keretében folytatott gyakorlati képzés (a kettõ együtt a továbbiakban: Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés), d) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) által szabályozott és a szakképzési tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján történõ beszámítás tekintetében a szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, a szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, továbbá” „f) a kollégiumokban az a)–e) pontokban meghatározott célokat szolgáló fejlesztések” [támogatása, valamint a gyakorlati képzés fejlesztésének támogatása.] 25. § (1) Az Szht. 2. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Szakképzési hozzájárulásra kötelezett – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a belföldi székhelyû] „e) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó [a továbbiakban az a)–e) pont alattiak együtt: hozzájárulásra kötelezett].” (2) Az Szht. 2. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az egészségbiztosítási szervvel szerzõdést kötött, nem költségvetési szervként mûködõ egészségügyi szolgáltató bérköltségét a közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaórák arányában kell megosztani a szakképzési hozzájárulási kötelezettség kiszámításához.”

6940

MAGYAR KÖZLÖNY

26. § Az Szht. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A számvitelrõl szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (üzleti év és naptári év együtt a továbbiakban: tárgyév) állapítja meg. A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év elsõ napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét és fizet elõleget.” 27. § (1) Az Szht. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzés megszervezésével teljesítõ hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak mértékéig] „c) a szakmai alapképzés céljait is szolgáló, az Szt. 54/B. §-ának 24. pontja szerinti tanmûhely (a továbbiakban: tanmûhely) bérleti, munkavédelmi, tûzbiztonsági és közüzemi szolgáltatásai díjára a tárgyévben – a tanmûhely gyakorlati képzéssel hasznosított idõtartamára vonatkozóan – fordított ellenõrizhetõ és a gyakorlati oktatásban, illetve gyakorlati képzésben részt vevõ tanulók, illetve hallgatók létszámának a tanmûhely adottságaihoz viszonyított arányos költségek összegével, továbbá” [csökkentheti.] (2) Az Szht. 4. §-ának (5)–(7) bekezdései helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének a (2)–(4) bekezdések alapján nem teljes egészében tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét az Szt. 2. §-a (5) bekezdésében meghatározott térségi integrált szakképzõ központ (a továbbiakban: térségi integrált szakképzõ központ) részét képezõ iskolai rendszerû szakképzést folytató intézményben, valamint a speciális szakiskolában és készségfejlesztõ speciális szakiskolában folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, továbbá a felsõoktatási intézményben az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerint folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését – tárgyieszköz-beszerzést – közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával is teljesítheti. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének b)–c) pontjában meghatározott intézmény fenntartójának, az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott társulásnak, nonprofit gazdasági társaságnak és az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaságnak adhatja át, ha a térségi integrált szakképzõ központ keretei között mûködõ szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerû iskolai oktatásban részt vevõ szakképzõ iskolai tanulóinak létszáma – az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában – legalább 1500 fõ. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást a speciális szakiskolának és

2007/92. szám

készségfejlesztõ speciális szakiskolának, valamint a felsõoktatási intézménynek az 1. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti gyakorlati képzés támogatására is átadhatja. A fejlesztési támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képzõdött bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelõ mértékig vehetõ figyelembe kötelezettségcsökkentõ tételként. A felsõoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet. (6) Az (5) bekezdés alapján nyújtott fejlesztési támogatásból megvalósított, a szakképzõ iskolában szervezett gyakorlati oktatást és gyakorlati képzést, a központi képzõhelyen a szakképzõ iskolai tanulók gyakorlati oktatását és gyakorlati képzését, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz mûködtetési költségeinek finanszírozására a fejlesztési támogatásnak legfeljebb 15 százaléka, továbbá a szakképzõ iskolák és a felsõoktatási intézmények esetében a szakképzés korszerûsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztéshez, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzéséhez a fejlesztési támogatás 5 százaléka használható fel. (7) A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen mûködtetett, közös tulajdonukban lévõ vagy általuk közösen bérelt gyakorlati képzési célú létesítményben (üzemközi tanmûhelyben) történõ megszervezése esetén a hozzájárulásra kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott tételekkel – számla alapján a saját tanulója arányában – csökkentheti a bruttó kötelezettségét.” (3) Az Szht. 4. §-a (8) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A költség-hozzájárulásban részesített köteles az átvett költség-hozzájárulást elkülönítetten nyilvántartani, a szakképzési hozzájárulási kötelezettségrõl készített bevallásában annak felhasználásával elszámolni, és a (2) bekezdés a)–c) pontjaira fel nem használt összeget az Alap kincstárnál vezetett számlájára befizetni.” (4) Az Szht. 4. §-ának (14) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(14) A visszatérítési igény negyedévenként, illetve havonta is benyújtható, ha a (13) bekezdésben megfogalmazott feltétel várhatóan éves szinten teljesül, és e törvény végrehajtási rendeletében elõírt mértéket eléri.” (5) Az Szht. 4. §-a a következõ (17) bekezdéssel egészül ki: „(17) Az Szt. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint kötött együttmûködési megállapodás alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítõ hozzájárulásra kötelezett nem csökkentheti a bruttó kötelezettségét az e megállapodás alapján kifizetett kiadások összegével, ha a gyakorlati képzési idõ meghaladja az Szt. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott mértéket és nem köt tanulószerzõdést.”

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(6) Az Szht. 4. §-a a következõ (18) bekezdéssel egészül ki: „(18) Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerzõdést, illetve a felsõfokú szakképzésben hallgatói szerzõdést az abban foglalt határidõ lejárta elõtt jogellenesen felbontja, a tanulószerzõdés, illetve hallgatói szerzõdés alapján e törvény szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerzõdés, illetve a hallgatói szerzõdés felbontásáig elszámolt költségek teljes, az igénybevételi kamattal növelt összegét a szerzõdés felbontását követõ 15 napon belül köteles az Alap kincstárnál vezetett számlájára befizetni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a tanulószerzõdés felbontására az Szt. 37. §-ának (3) bekezdése alapján kerül sor.” 28. § Az Szht. a 4. §-át követõen a következõ 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) Az Szt. 19. §-a alapján kötött együttmûködési megállapodásnak a következõket kell tartalmaznia: a) az együttmûködési megállapodást kötõ felek aa) nevét (cégnevét), ab) székhelyét, ac) adószámát, ad) statisztikai számjelét, ae) cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói igazolvány számát, nyilvántartási számát, af) szakképzõ iskola esetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/B. §-ának (3) bekezdése szerinti azonosítóját, illetve ag) felsõoktatási intézmény esetében a 2005. évi CXXXIX. törvény 35. §-ának (2) bekezdése szerinti intézményi azonosítóját (a továbbiakban: OM-azonosító), b) a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülõ tanulók, illetve hallgatók szakképesítésenkénti, szakonkénti, évfolyamonkénti, tagozatonkénti létszámát, c) a szakképzõ iskola szakmai programjában, illetve a felsõoktatási intézmény szakképzési programjában és a felsõoktatási intézmény tantervében szereplõ gyakorlati képzés idõtartamát, valamint a kiegészítõ gyakorlati képzés arányát a hozzájárulásra kötelezettnél tanévenként, d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e) a szakképzõ iskola, illetve a felsõoktatási intézmény feladatait a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban, f) a hozzájárulásra kötelezett feladatait és kötelezettségeit a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatban, g) a tanulókat, illetve a hallgatókat az Szt. és e törvény szerint megilletõ juttatásokat (a továbbiakban: juttatás), a felelõsségbiztosítás költségeit, h) a gyakorlati képzéssel összefüggõ, a gyakorlat idõtartamával arányosan felmerülõ és a jogszabályok keretei között elszámolható egyéb költségeket, továbbá a 4. § (2) bekezdése b)–c) pontjai alapján elszámolható tervezett költségeket,

6941

i) a gyakorlati képzési idõ egyes szakaszaiban hol és milyen formában (tanmûhely, csoportos gyakorlati képzési hely, egyedi munkahely) valósul meg a gyakorlati képzés, ki gondoskodik a tanulók, illetve a hallgatók felügyeletérõl. (2) A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a következõket kell tartalmaznia: a) a megállapodást kötõ felek aa) nevét (cégnevét), önkormányzat vagy önkormányzatok társulása esetén az önkormányzat vagy társulás nevét, ab) székhelyét, ac) adószámát, ad) statisztikai számjelét, ae) cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói igazolvány számát, nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát, af) bankszámlaszámát, ag) térségi integrált szakképzõ központ keretei között mûködõ szakképzõ iskolák, továbbá a speciális szakiskolák és a készségfejlesztõ speciális szakiskolák esetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/B. § (3) bekezdése szerinti azonosítókat, ah) felsõoktatási intézmény esetében az OM-azonosítóját, b) a fejlesztési támogatás átvételére jogosult szakképzõ iskola tanulóinak gyakorlati oktatása és gyakorlati képzése, a speciális szakiskola és készségfejlesztõ speciális szakiskola tanulóinak képzése, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés esetében a támogatandó szakmacsoport, szak, szakképesítés megnevezését és a gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés helyszínét és idõtartamát, c) a tárgyévben gyakorlati oktatásban és gyakorlati képzésben részesülõ tanulók szakmacsoportonkénti, szakképesítésenkénti létszámát, illetve az érintett hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti létszámát, d) a hozzájárulásra kötelezett által nyújtandó fejlesztési támogatás összegét, az átadás módját, e) a tárgyi feltételek javítását szolgáló tervezett fejlesztések felsorolását, illetve tárgyi eszköz átadása esetén az átadásra kerülõ tárgyi eszköz megnevezését, könyv szerinti értékét, egyedi azonosító adatait, f) a fejlesztési támogatás felhasználásának és a fejlesztési támogatásban részesítettnek az errõl szóló, a támogató részére megküldendõ beszámolásnak a határidejét, g) a szakképzés korszerûsítéséhez szükséges tananyagés taneszközfejlesztést, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzését szolgáló programok felsorolását.”

6942

MAGYAR KÖZLÖNY

29. § Az Szht. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 70 százalékos mértékéig az alábbiakkal csökkentheti:] „a) a térségi integrált szakképzõ központ részét képezõ iskolai rendszerû szakképzést folytató intézményben, ha a térségi integrált szakképzõ központ keretei között mûködõ szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerû iskolai oktatásban részt vevõ szakképzõ iskolai tanulóinak létszáma – az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában – legalább 1500 fõ, valamint a speciális szakiskolában és készségfejlesztõ speciális szakiskolában folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, továbbá a felsõoktatási intézményben – az 1. § (1) bekezdésének c) pontja szerint – folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló fejlesztési támogatás összegével. A felsõoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének b)–c) pontjában meghatározott intézmény fenntartójának, az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott társulásnak, nonprofit gazdasági társaságnak és az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaságnak, speciális szakiskolának és készségfejlesztõ speciális szakiskolának, felsõoktatási intézménynek az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gyakorlati képzés támogatására adhatja át;” 30. § (1) Az Szht. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A 4. § (5) bekezdésében, valamint az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott célra a felsõoktatási intézmény az általa szervezett, államilag finanszírozott felsõfokú szakképzésben és gyakorlatigényes alapképzési szakon gyakorlati képzésben részt vevõ hallgatónként – a (3) bekezdésben meghatározott tárgyi eszköz átadása kivételével – legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történõ szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítõ hozzájárulás fajlagos összegének háromszorosával azonos mértékû fejlesztési támogatás fogadására jogosult.” (2) Az Szht. 7. §-ának (9)–(10) bekezdései helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Gyakorlati képzés szervezésének teljes megszûnése vagy egy oktatási évnél hosszabb szünetelése esetén a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére és az e törvény szerint nyújtott támogatással korábban beszerzett, a megszûnés (szünetelés) által érintett tárgyi eszköz és beruházás – a megszûnés, szüneteltetés idõpontjában fennálló – a még hátralévõ használati kötelezettség idejével arányos bekerülési értéke a szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékét növeli, és legkésõbb a megszûnéssel egyidejûleg – szüneteltetés esetén a tanítási év letelte

2007/92. szám

elõtt – be kell fizetni az Alap kincstárnál vezetett számlájára. A 4. § szerinti gyakorlati képzést szervezõ hozzájárulásra kötelezett megszûnése minden esetben a gyakorlati képzés szervezésének megszûnését jelenti. (10) Mentesül a (9) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alól az a jogutóddal megszûnõ gyakorlati képzést szervezõ hozzájárulásra kötelezett, amelynek jogutódja hozzájárulásra kötelezett és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerûen folytatja, továbbá az a jogutód nélkül megszûnõ vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntetõ gyakorlati képzést szervezõ hozzájárulásra kötelezett, amely a csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszközöket – a megszûnés idõpontjában fennálló – könyv szerinti értéken a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerûen folytató hozzájárulásra kötelezettnek térítésmentesen átadja. Az eszközátadást más adókötelezettség nem terheli.” 31. § (1) Az Szht. 10. §-ának (3) bekezdése a), b), c) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [Az alaprésznek az oktatásért felelõs miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó része] „a) a Kt. által szabályozott szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint szakközépiskolai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás – beleértve a párhuzamos oktatás elméleti és gyakorlati képzését – fejlesztésére, valamint ezen feladatok ellátásához kapcsolódó kutatási, monitoring tevékenységre, tanulmányi versenyekre, b) legfeljebb négy százaléka a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (IV. 13.) Korm. rendeletben szabályozott kétszintû érettségi vizsgát lebonyolító vizsgaközpontok informatikai fejlesztésére, c) legfeljebb két százaléka a Kt. 119. §-ának (2) bekezdése szerinti országos közalapítvány, valamint legfeljebb három százaléka az Oktatásért Közalapítvány támogatására, d) legfeljebb öt százaléka a felsõoktatási intézmények felsõfokú szakképzése és a gyakorlatigényes alapképzési szakon folytatott gyakorlati képzésének támogatására,” [használható fel.] (2) Az Szht. 10. §-ának (3) bekezdése kiegészül a következõ f)–k) pontokkal: [Az alaprésznek az oktatásért felelõs miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó része] „f) a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgájának elõkészítéséhez, szervezéséhez, valamint a szakképzõ iskolákat érintõ hatósági ellenõrzési feladatok finanszírozására, g) a szakképzõ iskolai tanulói létszámarány alapján az alapkészségek teljes körû mérésének finanszírozására, h) az oktatásért felelõs miniszter felelõsségébe tartozó szakképesítésekkel kapcsolatos szakmai vizsgák szervezésére és ellenõrzésére,

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

i) a szakképzõ iskolákra vonatkozó adatfeldolgozás tekintetében a közoktatási információs rendszer fejlesztésére, j) az Szt. 12. §-ának (2) bekezdésében szabályozott képzés fejlesztésére, k) legfeljebb négy százaléka a kollégiumok szakképzési célokat szolgáló fejlesztéseinek támogatására” [használható fel.] 32. § (1) Az Szht. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Tanács a szakképzésért és felnõttképzésért felelõs miniszter felnõttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítõ, szakmai döntés-elõkészítõ, véleményezõ és javaslattevõ, – a (3) bekezdés e) pontja tekintetében – döntéshozó országos testületeként mûködik.” (2) Az Szht. 12. §-a (3) bekezdésének ba) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Tanács ... javaslatot tesz] „ba) az alaprész központi, valamint decentralizált pénzügyi kereteinek elkülönítésére, a decentralizált résznek a régiók közötti felosztására,” (3) Az Szht. 12. §-ának (3) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [A Tanács] „e) dönt a szakképesítésért felelõs miniszter javaslata alapján az országos beiskolázással indítható szakképesítések körérõl és a szakképesítés megszerzésére felkészítõ intézményekrõl.” 33. § Az Szht. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § (1) A regionális fejlesztési és képzési bizottság (a továbbiakban: bizottság) a szakképzés fejlesztése szempontjából régiós szinten döntéshozó, véleményezõ és javaslattevõ regionális testületként mûködik. (2) A bizottság a) dönt a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretébõl nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról, b) dönt a gazdaság igényeit és a munkaerõ-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteirõl, meghatározza a térségi integrált szakképzõ központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait, c) javaslatot tesz a fenntartók számára a fejlesztési támogatás iskolák/intézmények/szakképesítések fejlesztése közötti elosztására, d) együttmûködik a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében, e) javaslatot tesz a régió szakképzés-fejlesztési céljaira biztosításra kerülõ forrás nagyságára,

6943

f) fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintõ fenntartói döntések regionális munkaerõ-piaci kereslettel összefüggõ megalapozottságáról, g) javaslatot tesz a képzési alaprész központi kerete regionális felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülõ intézményekre, h) ellátja az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatokat, i) figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását és értékeli a felhasználás hatékonyságát, j) javaslatot tesz az adott régióban a szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe történõ sorolására, k) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat. (3) A bizottság az OÉT-ben képviselettel rendelkezõ országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei, a területi gazdasági kamarák, az oktatásért felelõs miniszter, a szakképzésért és felnõttképzésért felelõs miniszter, az állami foglalkoztatási szerv, a regionális fejlesztési tanács, a regionális munkaügyi tanács, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal (régiónként egy-egy), valamint a szakképzést folytató intézmények fenntartói (három) képviselõibõl áll. (4) A bizottság elnökét és – a gazdasági kamarák közös javaslata alapján – társelnökét a tagok közül, valamint tagjait a szakképzésért és felnõttképzésért felelõs miniszter kéri fel hároméves idõtartamra. (5) A szakképesítésért felelõs miniszter képviselõje a bizottság munkájában tanácskozási joggal vehet részt. (6) A megyék és a fõváros regionális besorolása a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény alapján meghatározott régiók szerint történik. (7) A bizottság mûködéséhez szükséges feltételek biztosításáról a szakképzésért és felnõttképzésért felelõs miniszter a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal útján gondoskodik.” 34. § (1) Az Szht. 14. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az alaprész pénzeszközeibõl támogatható a) a hozzájárulásra kötelezettnél – azon tanulók esetében, akiknek a b) pontban felsorolt intézményekben folyik az elméleti képzése –, b) a térségi integrált szakképzõ központ iskolai rendszerû szakképzést folytató intézményeiben, c) a speciális szakiskolákban és készségfejlesztõ speciális szakiskolákban, d) az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése alapján az állami felnõttképzési intézménynél, e) a felsõoktatási intézményben felsõfokú szakképzés és gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés, valamint a szakmai tanulmányok-

6944

MAGYAR KÖZLÖNY

ba az Szt. 11. §-a alapján beszámítható gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés ellátásához szükséges tárgyi feltételeknek a fejlesztésére irányuló beruházás (a továbbiakban: beruházási célú támogatás).” (2) Az Szht. 14. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Az alaprész pénzeszközeibõl támogatás nyújtható a gazdasági kamaráknak – a gazdasági kamaráknak nyújtott támogatási kereten belül, a gazdasági kamarák szakképzési feladatellátásában megállapodás alapján együttmûködõ országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek – a szakképzõ iskolai tanuló gyakorlati képzésével összefüggõ és az Szt.-ben meghatározott feladataik ellátásához, ha azokat az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése, 14. §-ának (2) bekezdése, 15. §-ának (5) bekezdése, 19/A. §-ának (1) és (2) bekezdése és 30. §-ának (2)–(4) bekezdése szerint látják el, valamint az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez.” (3) Az Szht. 14. §-a (10) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az alaprész központi keretének legfeljebb három százaléka felhasználható:” (4) Az Szht. 14. §-a a következõ (12)–(13) bekezdésekkel egészül ki: „(12) Az alaprész pénzeszközeibõl – kérelemre – támogatás nyújtható az országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés fejlesztésében közremûködõ közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképzésfejlesztéssel összefüggõ feladataik ellátásához. (13) Az alaprész pénzeszközeibõl támogatható az (1) bekezdés szerint beruházási célú támogatásra jogosultnál a szakképzés korszerûsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzése.” 35. § Az Szht. 15. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § eredeti (3)–(4) bekezdésének a számozása (4)–(5) bekezdésre változik: „(3) Az alaprészbõl nyújtott támogatásról kötött támogatási szerzõdésnek a következõket kell tartalmaznia: a) a támogatásban részesülõ adatait (név, cím, adószám és statisztikai számjel), szakképzõ iskolának az OMazonosítóját is, b) a támogatásban részesülõ állami adóhatóságnál bejelentett bankszámlaszámát (a fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlaszámot) és a számlavezetõ pénzintézet megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható, c) a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását, d) a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését, e) a támogatásban részesülõnek a támogatott programhoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszköz összegét,

2007/92. szám

f) a beruházás, illetve a program megkezdésének és befejezésének tervezett idõpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történõ szakmai és pénzügyi elszámolás módját és idõpontját, g) a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot, h) a szerzõdésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerû felhasználásának jogkövetkezményeit, i) a jelzálogjog megszûnésének feltételeit, j) azon körülményeket, amelyek fennállása esetén a támogatást nyújtó a szerzõdéstõl történõ elállás jogát gyakorolja.” 36. § Az Szht. 19. §-ának 1. és 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „1. gyakorlati képzés: a) az Szt. hatálya alá tartozó, a gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása, készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett képzési tevékenység, amelynek tartalmát, idõkeretét a központi program (tanterv), a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, b) az Ftv. hatálya alá tartozó képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely a hallgatókat munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül a munkavégzéshez hasonló feltételek között a szükséges eszközökön sajátítanak el. A szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények, valamint a tantervek tartalmazzák. A képzés az ehhez szükséges szakképzési programok alapján folyik; 2. régió: a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §-ának e) pontjában meghatározott területi egység;” 37. § Az Szht. a következõ 29. §-sal egészül ki: „29. § A szakképzési hozzájárulás elszámolása tekintetében mikro- és kisvállalkozások a) tárgyévi költségei elszámolása esetében a tárgyévet megelõzõ második év mérlegfõösszegét kell figyelembe venni, b) foglalkoztatotti létszámának számításakor a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti partner- és kapcsolódó vállalkozások munkavállalóinak létszámát figyelmen kívül kell hagyni.” 38. § Az Szht. a következõ 30. §-sal egészül ki: „30. § (1) A fejlesztési támogatás és a beruházási célú támogatás nyújtása és átvétele tekintetében fenntartónak kell tekinteni a szakképzést folytató intézmények fenntartói és szakképzést folytató felsõoktatási intézmények megállapodása alapján mûködõ, a 2007. szeptember 1-jét megelõzõen létrejött térségi integrált szakképzõ központot lét-

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

rehozó fenntartót, több fenntartó esetén a koordinációs szerepet betöltõ fenntartót. (2) Fejlesztési támogatás és beruházási célú támogatás nyújtható az (1) bekezdésben meghatározott fenntartó által mûködtetett központi képzõhely gyakorlati oktatása és gyakorlati képzése tárgyi feltételeinek fejlesztésére is.” 39. § Az Szht. a következõ 31. §-sal egészül ki: „31. § A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdése a) pontjában meghatározott fejlesztési támogatás nyújtható vagyoni értékû jogok közé sorolható szoftver felhasználási jog megszerzésére, illetve szellemi termékek közé sorolható szellemi jogvédelemben részesülõ szoftvertermék beszerzésére is.” 40. § Az Szht. a következõ 32. §-sal egészül ki: „32. § A szakképzésért és felnõttképzésért felelõs miniszter – a Tanács javaslata alapján – egyedi döntésével engedélyezheti fejlesztési támogatás fogadását, ha a térségi integrált szakképzõ központ keretei között mûködõ szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerû iskolai oktatásban részt vevõ szakképzõ iskolai tanulóinak létszáma – az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában – az 1500 fõt nem éri el, de eléri annak legalább 85%-át.” 41. § Az Szht. mellékletének 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg kiegészül a következõ 5. ponttal és az 5. pont számozása 6. pontra változik: [Elszámolható] „4. a) A gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó, valamint a tanuló, illetve a hallgató gyakorlati képzésével megbízott egyéb szakember díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, a munkába járás útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. b) Ha a fõállásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott dolgozóhoz beosztott tanulók, illetve az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott gyakorlati képzésben részt vevõ hallgatók száma eléri a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott átlagos csoportlétszámot (a továbbiakban: átlaglétszám), a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felsõ határa középfokú iskolai végzettségû dolgozó esetén a kötelezõ legkisebb munkabér háromszorosa, középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkezõ dolgozó esetében a kötelezõ legkisebb munkabér négyszerese, felsõfokú iskolai végzettségû dolgozó esetén a kötelezõ legkisebb munkabér négy és félszerese. Ha a tanulók, illetve hallgatók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felsõ határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál.

6945

c) Nem fõállású oktató esetében munkabérének az a része számolható el – legfeljebb a b) pontban meghatározott mértékig – oktatói díjazásként, amilyen arányban áll a gyakorlati oktatás ideje a teljes munkaidejével. Amennyiben az általa oktatott tanulók, illetve hallgatók létszáma nem éri el az átlaglétszámot, akkor az e bekezdésben meghatározott oktatói díjazást olyan arányban kell tovább csökkenteni, amilyen arányban kevesebb a tényleges létszám az átlaglétszámnál. 5. Amennyiben az oktatott tanulói, illetve hallgatói átlaglétszám lehetõvé teszi a fõállású oktató, szakoktató – 4. b) pont szerinti – bérköltségének elszámolását, akkor elszámolható az oktató, szakoktató részére biztosított, akkreditált szakmai, pedagógiai képzés költsége a saját dolgozó képzési költségeinek elszámolására vonatkozó szabályoknak megfelelõen.”

Záró rendelkezések 42. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak kivételével – 2007. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 24–25. §-ai, 27. §-ának (1) bekezdése és (3)–(6) bekezdései, 28. §-a, 30. §-ának (2) bekezdése, 31–33. §-ai, 34. §-ának (2)–(4) bekezdései, 35–39. §-ai és 41. §-a 2008. január 1-jén, 27. §-ának (2) bekezdése, 29. §-a, 30. §-ának (1) bekezdése, 34. §-ának (1) bekezdése és 40. §-a 2008. szeptember 1-jén, 22. §-ának (2) bekezdése, valamint 23. §-ával megállapított Fktv. mellékletének ca) alpontja 2009. január 1-jén lépnek hatályba. (3) E törvény 26. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy az eltérõ üzleti évet választó szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját munkavállalója számára 2007. január 1-jét követõen szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére történõ elszámolására a 2007. január 1-jén hatályos jogszabályok szerint kerülhet sor. (4) Az e törvény hatálybalépését megelõzõen létrehozott térségi integrált szakképzõ központokat 2010. január 1-jéig át kell alakítani az e törvény 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelõen. Az átalakulási kötelezettségüknek eleget nem tevõ térségi integrált szakképzõ központok fenntartói 2010. január 1-je után nem jogosultak fejlesztési támogatás átvételére. (5) Az e törvény 27. §-a (2) bekezdésének az Szht. 4. §-ának (5) bekezdését módosító részében, a 29. §-ában és a 40. §-ában meghatározott tanulói átlaglétszám számításakor a 2008/2009. tanévben az e tanévre, a 2009/2010. tanévben a 2008/2009. tanévre és a 2009/2010. tanévre lejelentett tanulók létszámát kell alapul venni. (6) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Szt. a) 2. §-ának (4) bekezdése, b) 4. §-a (2) bekezdésének h) pontja,

6946

MAGYAR KÖZLÖNY

c) 8. §-ának (3)–(9) bekezdései, d) 11. §-ának (2) bekezdésében az „ , illetve tananyagegységek (modulok)” szövegrész, e) 54/B. §-ának 21. pontja. (7) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Fktv. a) 27. §-a és a § elõtti cím, b) 19. §-ának (3) bekezdésében az „– az akkreditált felsõoktatási program kivételével –” szövegrész. (8) 2008. szeptember 1-jén hatályát veszti az Szht. a) 9. §-a (2) bekezdésének c) pontja, b) 14. §-ának (6) bekezdése azzal, hogy az alaprészbõl – kérelemre – támogatás nyújtható a fõtevékenységként gyakorlati képzést végzõ hozzájárulásra kötelezett tanmûhelyében e törvény hatálybalépését megelõzõen megkötött és az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése szerint – kizárólag a bejelentést követõ tanévben kezdõdõ gyakorlati képzés folytatására – bejelentett tanulószerzõdéssel rendelkezõ szakképzõ iskolai tanuló gyakorlati képzéséhez, a megkötött tanulószerzõdések esetén a megkötéskor hatályos, a bejelentett, megkötni szándékozott tanulószerzõdések esetén a bejelentés idõpontjában hatályos szabályok szerinti mértékben. (9) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Szt. a) 2. §-ának (3) bekezdésében a „15. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe „15. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész, b) 4. §-ának (5) bekezdésében a „(2) bekezdés a), b), d), e), g) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a), b), d), e), g), h) és i) pontjában” szövegrész, c) 5. §-a (2) bekezdésének g) pontjában az „évente egy alkalommal” szövegrész helyébe „évente három alkalommal” szövegrész, d) 8. §-ának (2) bekezdésében a „megyei (fõvárosi) munkaügyi tanács” szövegrész helyébe a „regionális munkaügyi tanács” szövegrész, e) 11. §-ának (5) bekezdésében a „(3) bekezdés b) pontja szerinti tantárgyakból” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés b) pontja szerinti tantárgyakból” szövegrész, f) 12. §-ának (1) bekezdésében a „rész-szakképesítés” szövegrész helyébe a „részszakképesítés” szövegrész, a

2007/92. szám

„rész-szakképesítésre” szövegrész helyébe a „részszakképesítésre” szövegrész, g) 37. §-ának (3) bekezdésében a „15. § (4) és (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „15. § (5) és (6) bekezdése” szövegrész, h) 54. §-ának (2) bekezdésében „a közoktatási törvény” szövegrész helyébe „a közoktatási törvény és a költségvetési törvény” szövegrész, i) 54. §-ának (3) bekezdésében a „2001. évi LI. törvény” szövegrész helyébe a „2003. évi LXXXVI. törvény” szövegrész lép. (10) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Fktv. a) 13. §-ának (7) bekezdésében „a Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB)” szövegrész helyébe „a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MFAB)” szövegrész, az „a MAB” szövegrész helyébe az „az MFAB” szövegrész, b) 12. §-ának (4) bekezdésében az „intézmény akkreditációja” szövegrész helyébe az „intézményakkreditációja” szövegrész, a (9) bekezdésében az „intézmény-akkreditációs” szövegrész helyébe az „intézményakkreditációs” szövegrész, c) 13. §-ának (2) bekezdésében az „intézmény-akkreditáció” szövegrész helyébe az „intézményakkreditáció” szövegrész, a „program-akkreditáció” szövegrész helyébe a „programakkreditáció” szövegrész, d) 19. §-ának (1) bekezdésében a „program-akkreditáció” szövegrész helyébe a „programakkreditáció” szövegrész, e) 21. §-ának (3) bekezdésében „az (1) bekezdésben” szövegrész helyébe „a (2) bekezdésben” szövegrész, f) 22. §-ának (5) bekezdésében a „halmozottan fogyatékos” szövegrész helyébe a „súlyosan-halmozottan fogyatékos” szövegrész lép. (11) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Szht. 14. §-ának (9) bekezdésében, 18. §-ának (2) bekezdésében és 28. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a „Bizottság” szövegrész helyébe a „bizottság” szövegrész lép. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány rendeletei A Kormány 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelete a központi elektronikus szolgáltató rendszerrõl A Kormány a nem közigazgatási hatósági elektronikus ügyintézés és ahhoz szükséges azonosítás vonatkozásában az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, illetve a közigazgatási hatósági elektronikus ügyintézés tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 174. § (1) bekezdés b) és e) pontjában, továbbá az elektronikus kormányzati gerinchálózat vonatkozásában pedig az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 182. § (2) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet célja az elektronikus ügyintézés elterjesztéséhez, valamint az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokhoz szükséges központi elektronikus szolgáltató rendszer jogszerû és biztonságos mûködése jogi feltételeinek meghatározása. (2) E rendelet hatálya kiterjed a) a közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtó szervezetre (a továbbiakban: csatlakozott szervezet), valamint a közvetített elektronikus szolgáltatás nyújtására kötelezett vagy ezt kívánó szervezetre (a továbbiakban: csatlakozó szervezet), továbbá az elektronikus kormányzati gerinchálózat egyes szolgáltatásait nyújtó, de csatlakozott szervezetnek nem minõsülõ szolgáltató szervezetre; b) a központi elektronikus szolgáltató rendszert mûködtetõ szervezetre (a továbbiakban: mûködtetõ szervezet), az elektronikus kormányzati gerinchálózat hálózatgazdájára, továbbá a központi elektronikus szolgáltató rendszert, illetve az elektronikus kormányzati gerinchálózatot üzemeltetõ szervezetekre; c) az ügyfelekre és az ügyfelek elektronikus ügyintézését segítõ ügysegédekre.

6947

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl, a rendelet elektronikus kormányzati gerinchálózatról szóló 7–11. §-ainak hatálya kiterjed az elektronikus kormányzati gerinchálózat – csatlakozott szervezetnek nem minõsülõ – felhasználójára is.

Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) általános nyomtatványkitöltõ: olyan program, amellyel kitölthetõ a csatlakozott szervezet számára a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül is beküldhetõ, az általános nyomtatványtervezõvel készített nyomtatvány; b) általános nyomtatványtervezõ: olyan program, amellyel elkészíthetõ a csatlakozott szervezet számára az általános nyomtatványkitöltõvel kitölthetõ és a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül is beküldhetõ nyomtatvány; c) átmeneti tár: az ügyfél számára a biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás keretében biztosított olyan elektronikus tárolóhely, amely a benne elhelyezett dokumentumokat átmeneti ideig, legfeljebb 30 napig megõrzi, beleértve a Ket. 162. § (3) bekezdés d) pontja szerinti ideiglenes tárolóhelyet is; d) biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás (a továbbiakban: BEDSZ): a központi elektronikus szolgáltató rendszer azon szolgáltatása, amely lehetõvé teszi a csatlakozott szervezet és az ügyfél egymás közötti kétirányú hiteles és az átvétel tényét tanúsító, dokumentumalapú, biztonságos kommunikációját; e) elektronikus kormányzati gerinchálózat (a továbbiakban: EKG): a központi elektronikus szolgáltató rendszer támogató elemének, egyben szolgáltatásának minõsülõ olyan, rendeltetésében elkülönült zártcélú hálózat (IP alapú informatikai infrastruktúra), amely fizikai, illetve logikai hálózatok útján biztosítja a kormányzati, közigazgatási adatbázisok és informatikai rendszerek kapcsolatának lehetõségét, az általuk nyújtott szolgáltatások elérhetõségét; f) elektronikus szolgáltatás: elektronikus úton igénybe vehetõ azon ügyintézési, tájékoztatási és kommunikációs szolgáltatások és ehhez kapcsolódó fizetési folyamatok összessége, beleértve a Ket. szerinti hatósági ügyintézést és szolgáltatásokat is, melyek fa) a központi elektronikus szolgáltató rendszer elemeként megjelenõ szolgáltatásnak, vagy fb) azokon keresztül elérhetõ, a központi elektronikus szolgáltató rendszer által közvetlenül biztosított további szolgáltatásnak, vagy fc) a csatlakozott szervezetek által nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatásnak, vagy

6948

MAGYAR KÖZLÖNY

fd) az EKG – közvetlenül a szolgáltató szervezet által nyújtott – elektronikus szolgáltatásának minõsülnek; g) értesítési tárhely: az ügyfél számára a BEDSZ keretében rendelkezésre álló olyan elektronikus tárolóhely, amely magában foglalja az ügyfél átmeneti tárát, tartós tárát és az ügyfél által küldött és kapott dokumentumokra vonatkozó információkat; h) felhasználó: az EKG-hoz csatlakozott, annak szolgáltatásait igénybe vevõ szervezet; i) hivatali kapu: a központi elektronikus szolgáltató rendszernek az a logikai pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére nyújtott szolgáltatásokhoz és információkhoz; j) kormányzati címtár: a kormányzati döntés-elõkészítõ és döntéshozatali rendszerben részt vevõ, illetve azt kiszolgáló szervek és személyek elektronikus és hagyományos elérhetõségi adatainak, illetve – amennyiben ilyennel rendelkeznek – nyilvános elektronikus aláíró, azonosító vagy rejtjelezõ kulcsainak rendezett tárhelye; k) kormányzati levelezõ rendszer: a kormányzati döntés-elõkészítõ és döntéshozatali tevékenységet, valamint a belsõ kormányzati kommunikációt szolgáló üzenetalapú és védett kommunikációs rendszer; l) kormányzati portál: olyan hozzáférési hely, amely biztosítja a központi rendszer internetes megjelenését, egységes hozzáférési felületet ad az elektronikus ügyintézéshez, az ügyfelek tájékoztatásához, a bejelentési, panasz- és javaslattételi, vélemény-nyilvánítási jog gyakorlásához; m) kormányzati ügyfél-tájékoztató központ: az ügyintézéssel kapcsolatos – nem konkrét ügyre vonatkozó – kérdésekben tájékoztatást nyújtó, továbbá az ügyfél kellõ biztonsággal történõ azonosításának lehetõsége esetén a konkrét ügyek intézésében is segítséget nyújtó szolgáltatást végzõ szervezet; n) központi elektronikus szolgáltató rendszer: elektronikus szolgáltatásokat nyújtó és azok igénybevételét támogató rendszer – beleértve a Ket. 172. § j) pontja szerinti központi elektronikus szolgáltató rendszert is – (a továbbiakban: központi rendszer), amely magában foglalja annak elemeként az EKG-t, a kormányzati portált, az ügyfélkaput, a kormányzati ügyfél-tájékoztató központot, a hivatali kaput, valamint az f) pont szerinti elektronikus szolgáltatásokat; o) közvetített elektronikus szolgáltatás: csatlakozott szervezet által a központi rendszer útján nyújtott (nem a központi rendszer által közvetlenül nyújtott, illetve az EKG szolgáltatásának sem minõsülõ) elektronikus szolgáltatás; p) kulcstár: az ügyfél számára a BEDSZ keretében biztosított olyan elektronikus tárolóhely, ahol az ügyfél rejtjelezõ kulcspárjának nyilvános része elhelyezhetõ, illetve elérhetõ;

2007/92. szám

q) mûködtetõ szervezet: a közigazgatási informatikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) munkaszerve; r) szervezeti postafiók: a központi rendszerhez csatlakozott, hivatali kapuval rendelkezõ szervezet számára a BEDSZ keretében biztosított átmeneti tárolóhely, ahol a részére megküldött dokumentumok a szervezet általi átvételig tárolásra kerülnek; s) szolgáltató szervezet: az EKG nem közvetlenül az üzemeltetõ által biztosított szolgáltatásait nyújtó szervezet; t) tartós tár: az ügyfél számára a BEDSZ keretében biztosított olyan korlátozott nagyságú elektronikus tárolóhely, amely a BEDSZ igénybevételével folytatott kommunikációból az ügyfél által tárolásra kijelölt dokumentumokat az általa történõ törlésig, illetve az ügyfélkapu megszüntetéséig megõrzi; u) ügyfél: e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe vevõ természetes személy, beleértve a Ket. szerinti ügyfélnek minõsülõ természetes személyt; v) ügyfélkapu: a kormányzati portál egyik szolgáltatása; a központi rendszernek az a logikai pontja, amelyen keresztül a személyazonosítást (viszontazonosítást) igénylõ elektronikus szolgáltatás az azonosított ügyfél által elérhetõ, beleértve a Ket. 172. § o) pontja szerinti ügyfélkaput is; w) ügysegéd: wa) ügyintézést végzõ és a képviselet ellátására (az érintett hatóságnak bejelentett) meghatalmazással vagy megbízással rendelkezõ (a továbbiakban: képviseleti joggal rendelkezõ ügysegéd), vagy wb) az ügyfél képviselete nélkül, de annak megbízása alapján ügyintézést végzõ vagy internetes kapcsolati lehetõséget biztosító, illetve szakmai és informatikai segítséget nyújtó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, beleértve a Ket. 169. §-ában foglaltak ellátására jogszabályban feljogosított hatóságot is; x) viszontazonosítás: ellenõrzési folyamat, melynek során a viszontazonosítást kérõ megküldi az általa jogszerûen kezelt természetes személyazonosító adatokat a központi rendszernek, illetve a hitelesítés-szolgáltatónak, amely tájékoztatja azoknak a regisztráció során felvett adatokkal való egyezõségérõl, illetve az egyezés hiányáról.

A szolgáltatás nyújtásának általános szabályai 3. § (1) A központi rendszer mûködtetéséért és informatikai biztonságáért, a központi rendszer által közvetlenül nyújtott szolgáltatások rendelkezésre állásáért, a csatlakozott szervezetek által nyújtott közvetített elektronikus szolgál-

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tatás központi rendszer útján történõ elérhetõségéért a miniszter felelõs. (2) A közvetített elektronikus szolgáltatások koordinálását a mûködtetõ szervezet végzi, amely elõkészíti az üzemeltetési szerzõdéseket, a 4. § (3) bekezdésében foglaltak alapján megköti a csatlakozási megállapodást a csatlakozó szervezettel, és felügyeli a szerzõdések, megállapodások végrehajtását. (3) A jogszabályokban foglalt feltételek és a csatlakozási megállapodásban foglaltak súlyos – a közvetített szolgáltatás biztonságát, hitelességét vagy a központi rendszer mûködését közvetlenül veszélyeztetõ – megsértése esetén a mûködtetõ szervezet a feltételek újrateljesítéséig terjedõ idõszakra felfüggesztheti a csatlakozott szervezet által nyújtott közvetített szolgáltatás, illetve a központi rendszer által a csatlakozott szervezetnek nyújtott szolgáltatás(ok) vagy azok egy részének elérését. (4) A csatlakozott szervezet felelõs az általa nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatás rendelkezésre állásáért, és azért, hogy az ne veszélyeztesse a központi rendszer által közvetlenül nyújtott és a többi közvetített elektronikus szolgáltatás igénybevételét. (5) A csatlakozott szervezet az általa nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatás, a mûködtetõ szervezet a központi rendszer által közvetlenül nyújtott szolgáltatás tekintetében felelõsséggel tartozik annak ügyfélbarát, könnyen használható, akadálymentes igénybevételének és az ahhoz szükséges információ rendelkezésre állásának biztosításáért, különös tekintettel a szolgáltatás igénybevétele szempontjából fogyatékkal élõ ügyfelekre. (6) A központi rendszer egyes elemeinek, a központi rendszer által közvetlenül nyújtott szolgáltatásainak üzemeltetését gazdálkodó szervezet is elláthatja az erre vonatkozó üzemeltetési szerzõdés alapján. Az üzemeltetõ az általa végzett tevékenységért az e rendeletben, valamint az üzemeltetési szerzõdésében foglaltak szerint tartozik felelõsséggel. (7) A központi rendszer által közvetlenül nyújtott elektronikus szolgáltatás tartalmáért a központi rendszert mûködtetõ szervezet, a közvetített elektronikus szolgáltatás tartalmáért a csatlakozott szervezet tartozik felelõsséggel. (8) A csatlakozott szervezet a központi rendszer útján elektronikus ûrlapot vagy ingyenesen letölthetõ, megfelelõ biztonságú segédprogramot bocsáthat az ügyfél rendelkezésére oly módon, hogy a kormányzati portálon erre a célra fenntartott elektronikus mutatógyûjteménybe elhelyezésre kerül a csatlakozott szervezet saját honlapján az ûrlapokat, segédprogramokat tartalmazó oldalra vezetõ elektronikus mutató. Az elektronikus ûrlap, valamint a program tartalmára és használatára e rendelet, a központi rendszer biztonsági követelményeirõl szóló kormányrendelet és az ügyre vonatkozó eljárásra irányadó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

6949

(9) Az elektronikus ûrlap, valamint a program szakmai és informatikai megvalósításáért a csatlakozott szervezet tartozik felelõsséggel. (10) E § rendelkezéseit az EKG tekintetében a rendelet 7–11. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a mûködtetõ szervezet, illetve ügyfél helyett az EKG hálózatgazdája, illetve a felhasználó, a közvetített elektronikus szolgáltatás és a csatlakozott szervezet helyett az EKG nem közvetlenül az üzemeltetõ által biztosított elektronikus szolgáltatása és az azt nyújtó szolgáltató szervezet értendõ.

A központi rendszer 4. § (1) A központi rendszer alapszolgáltatásai: a) az EKG, amely biztosítja a központi rendszer közös hálózati alapinfrastruktúráját; b) a kormányzati portál; c) az ügyfélkapu; d) a BEDSZ; e) a hivatali kapu; f) a kormányzati ügyfél-tájékoztató központ. (2) A központi rendszer a közvetített elektronikus szolgáltatások támogatásához az (1) bekezdés szerinti alapszolgáltatásokon túl, a következõ szolgáltatásokat nyújtja: a) elektronikus úton elérhetõ tájékoztató és hirdetményi felület biztosítása az általános szintû jogi tájékoztatás nyújtásával és a hatályos jogszabályok naprakész megjelenítésével; b) az ügyintézéshez, valamint a közvetített elektronikus szolgáltatásokhoz kapcsolódóan külön jogszabály szerint lehetõség biztosítása a fizetési kötelezettségek teljesítésére; c) a csatlakozott szervezetek számára a jogszabályban elõírt közlések továbbításának biztosítása; d) az Európai Unió intézményeivel való elektronikus kapcsolattartás biztosítása; e) jogszabály vagy szerzõdés alapján közremûködés egyéb közérdekû elektronikus szolgáltatások nyújtásában. (3) A csatlakozó szervezet e rendelet 1. mellékletében foglalt keretszerzõdésnek megfelelõ tartalmú megállapodással csatlakozik a központi rendszerhez. A csatlakozási megállapodást a csatlakozó szervezet a miniszterrel köti meg, aki e feladatát a mûködtetõ szervezet útján látja el. A csatlakozott szervezet a (7)–(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével jogosult a központi rendszer által nyújtott, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szolgáltatások igénybevételére – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével, melyhez történõ csatlakozásra és annak keretében biztosított szolgáltatások igénybevételének további feltételeire e §-ban foglaltak helyett a 7–11. §-ok rendelkezései alkalmazandók.

6950

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A közigazgatási hatósági elektronikus ügyintézést végzõ szerv az elektronikus aláírással nem rendelkezõ ügyfél számára az elektronikus ügyintézés lehetõségét a központi rendszeren keresztül biztosítja. (5) A központi rendszerhez csatlakozik a Ket. hatálya alá nem tartozó elektronikus szolgáltatást jogszabályi elõírás alapján nyújtó, a Kormány irányítása alatt álló valamennyi állami költségvetési szerv. (6) A központi rendszerhez – a (4)–(5) bekezdésben foglaltakon túl – bármely szervezet önként csatlakozhat. (7) A csatlakozó szervezet köteles az ügyfélkapu biztosította azonosítással elérhetõvé tenni az azonosítást igénylõ elektronikus szolgáltatását. (8) A csatlakozásra kötelezett szervezet és a helyi önkormányzat központi rendszerhez történõ csatlakozása, illetve részükre a központi rendszer által közvetlenül nyújtott elektronikus szolgáltatások igénybevétele – e rendeletben foglaltak kivételével – térítésmentes. (9) A (6) bekezdés szerinti szervezetek (ide nem értve a helyi önkormányzatokat) és a központi rendszert mûködtetõ szervezet a csatlakozási megállapodás részeként állapodik meg a csatlakozó szerv által – a központi rendszerhez történõ csatlakozásért, valamint a részükre a központi rendszer által közvetlenül nyújtott elektronikus szolgáltatások igénybevételéért – fizetendõ, a felmerülõ költségeken alapuló, e szolgáltatások nyújtásához szükséges fejlesztések, beruházások költségeit is tartalmazó térítés összegérõl.

5. § (1) A központi rendszer szolgáltatásai interneten keresztül vehetõk igénybe. (2) Az ügyfelek térítésmentesen vehetik igénybe – e rendeletben foglaltak kivételével – a központi rendszer által közvetlenül nyújtott elektronikus szolgáltatásokat; a közvetített elektronikus szolgáltatások központi rendszeren keresztül történõ igénybevétele miatt tõlük további külön térítés nem kérhetõ. (3) A csatlakozott szervezet által rendelkezésre bocsátott, a 3. § (8) bekezdése szerinti elektronikus ûrlap, valamint a program szakszerû felhasználásáért és megfelelõ kitöltéséért – ha a képviseleti jog tartalmát az ügyben érintett jogszabályi rendelkezés eltérõen nem állapítja meg – a képviseleti joggal rendelkezõ ügysegéd, annak hiányában az ügyfél tartozik felelõsséggel.

6. § (1) A mûködtetõ szervezet a csatlakozott szervezetek bevonásával a központi rendszer ügyfelei számára a kormányzati portálon az elektronikus ügyintézéssel, a központi rendszer mûködésével kapcsolatos oktatási anyagot bocsát rendelkezésre.

2007/92. szám

(2) A csatlakozó szervezetek számára a csatlakozáshoz szükséges tájékoztató információkat, csatlakozási nyomtatványokat és a csatlakozáshoz szükséges technikai információkat, dokumentációkat a mûködtetõ szervezet állítja össze és tartja karban, és a honlapján hozzáférhetõvé teszi (www.ekk.gov.hu).

II. Fejezet A KÖZPONTI RENDSZER ALAPSZOLGÁLTATÁSAI 1. Cím Az elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG) 7. § (1) Az EKG hálózatgazdája a miniszter. (2) A központi és területi államigazgatási, illetve jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában rendvédelmi szervek, valamint az okmányirodák kötelesek csatlakozni; más állami költségvetési szervek, köztestületek, valamint a helyi önkormányzatok önként csatlakozhatnak az EKG-hoz. (3) Gazdálkodó szervezet csak a következõ esetekben csatlakozhat az EKG-hoz, és annak szolgáltatásait csak a következõ célokból használhatja: a) jogszabályban számára elõírt közfeladatot ellátó gazdálkodó szervezet – a közfeladatával összefüggésben közvetített elektronikus szolgáltatása nyújtásával kapcsolatban, b) a központi rendszer egyes elemeit üzemeltetõ vagy a központi rendszerhez csatlakozásra kötelezett szervezet által nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatást üzemeltetõ gazdálkodó szervezet – az üzemeltetési feladatainak ellátásával kapcsolatban. (4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével, az EKG-hoz más jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, illetve természetes személy nem csatlakozhat. (5) Nem részei az EKG-nak a következõ zártcélú hálózatok: a) a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális mûveleti hálózatai; b) a Honvédelmi Minisztérium által mûködtetett katonai mûveleti hálózatok; c) az Egységes Digitális Rádiótávközlõ Rendszer; d) a Külügyminisztérium által Magyarországon és külképviseleti viszonylatban mûködtetett diplomáciai információs rendszerek; e) a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeibõl adódóan mûködtetett nemzetközi zártcélú hálózatok. (6) Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott zártcélú hálózat és az EKG együttmûködését összekapcsolással kell biztosítani.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 8. §

(1) Az EKG a felhasználó számára – e rendeletben foglalt kivétellel – térítésmentesen biztosítja az e rendeletben meghatározott zártcélú elektronikus hírközlési és egyéb szolgáltatásokat. (2) Az EKG biztosítja a központi rendszer hálózati infrastruktúráját. (3) A központi rendszer az EKG-t mint infrastruktúrát használva mûködteti a kormányzati belsõ hálózatot, és biztosítja az Európai Unió intézményeihez az egypontos csatlakozást. (4) Az EKG hálózati csomópontjai a Magyar Államkincstár megyei szolgáltató egységeinek épületében üzemelnek.

9. § (1) Az EKG-n a felhasználó által elérhetõ alapszolgáltatások: a) kapcsolódási pont, hozzáférés, virtuális magánhálózat (VPN) létrehozása, amely lehetõvé teszi az egyes felhasználók EKG infrastruktúrához való hozzáférését és zárt intraneten keresztül történõ kommunikációját; b) felhasználói támogatás (Help Desk); c) internet hozzáférés; d) domain-név szolgáltatás (Domain Name Service – DNS), mely minden csatlakozott felhasználó számára domain-nevet, cím- és névfeloldást biztosít; e) kormányzati címtár; f) elektronikus levelek továbbítása. (2) Az alapszolgáltatások a felhasználók számára az EKG-hoz csatlakozás után automatikusan érhetõk el. (3) Az EKG – arra jogosult felhasználó által elérhetõ – egyéb szolgáltatásai különösen: a) TESTA (Trans-European Services for Telematics between Administrations) hálózat elérése, mely az Európai Unió adminisztrációja és a nemzeti kormányzatok közötti zárt felhasználói kört szolgáló elektronikus információcserét teszi lehetõvé; b) kormányzati levelezõrendszer; c) szerver-üzemeltetés: az EKG üzemeltetõje mûszaki lehetõségei függvényében felvállalhatja a felhasználó szervereinek térítés ellenében történõ üzemeltetését az EKG központjaiban; d) idõbélyegzés szolgáltatás. (4) Az EKG-n keresztül a felhasználók részére az (1) és (3) bekezdésben foglaltakon túlmenõ, emelt szintû szolgáltatások is nyújthatók. Emelt szintû szolgáltatás csak a hálózatgazda és a szolgáltató között létrejött keretszerzõdés alapján benyújtott megrendeléssel vehetõ igénybe. Az EKG e szolgáltatásokat az erre a feladat jellegének megfe-

6951

lelõ beszerzési eljárás alapján kiválasztott szolgáltatóval kötött külön szerzõdésben foglaltak szerint, díjazás ellenében biztosítja a felhasználó számára; a díjakat a mûködtetõ szervezet a honlapján közzéteszi. (5) A felhasználót az EKG-hoz történõ csatlakozása – az EKG és keretében nyújtott szolgáltatásokon túlmenõen – nem jogosítja fel arra, hogy a központi rendszer útján közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtson; ez utóbbi feltétele a rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti csatlakozási megállapodás megkötése.

10. § (1) Az EKG-hoz csatlakozni kívánó vagy arra kötelezett szervezet a csatlakozást a hálózatgazdához címzett és a központi rendszert mûködtetõ szervezetnek megküldött EKG csatlakozási bejelentésben igényli. (2) Az EKG felhasználói hozzáférési pontja az EKG és a felhasználó rendszere között kapcsolatot biztosító hálózati elem (felhordó hálózat) felhasználói végpontján létesül. Amennyiben a felhasználónál – mûszaki, gazdasági okok miatt – hozzáférési pont nem létesíthetõ, úgy az EKG hálózatgazdája és a felhasználó megállapodhat arról, hogy a felhasználó a csatlakozást e célra külsõ szolgáltató által létesített összeköttetés igénybevételével is megvalósíthatja. (3) A felhasználó által igénybe vett sávszélességrõl, a szolgáltatás körülményeirõl az EKG hálózatgazdája a felhasználóval állapodik meg.

11. § (1) A hálózatgazda biztosítja az EKG üzembiztos mûködését. (2) A kormányzati levelezõ rendszer technikai felügyeletéért a hálózatgazda felelõs. A kormányzati levelezõrendszer használói a bekapcsolt kormányzati szervek. (3) Az EKG-val összefüggõ használati követelményeket, valamint az EKG-val összefüggõ biztonsági követelményeket az e rendelet 3. mellékletében foglalt hálózat használati szabályzat és e rendelet 4. mellékletét képezõ EKG informatikai biztonsági szabályzat együttesen tartalmazza. (4) Az EKG informatikai biztonsági szabályzata megsértése, illetve rendkívüli esemény esetén, annak észlelését követõen az érintettek kötelesek haladéktalanul tájékoztatni errõl a hálózatgazdát, és kötelesek haladéktalanul megkezdeni annak felszámolását. Amennyiben az EKG üzembiztonsága ezt megköveteli, úgy a szabálytalanság megszüntetéséig a hálózatgazda a hálózat mûködõképességének fenntartása érdekében az érintettek hálózati kapcsolatát felfüggeszti.

6952

MAGYAR KÖZLÖNY 2. Cím A kormányzati portál 12. §

(1) A kormányzati portál fenntartásáért, folyamatos mûködtetésért a miniszter a felelõs. (2) A kormányzati portál állandó szolgáltatásai: a) a központi, területi és helyi közigazgatási szervek, valamint az egyéb állami költségvetési szervek elérhetõségi adatai [postai és elektronikus cím(ek), telefonszámok (központ és ügyfélszolgálat), ügyfélfogadási idõ], ügyleírások, letölthetõ formanyomtatványok, minták közzététele; b) az elektronikusan intézhetõ közigazgatási ügyek listája, az eljáró szerv megnevezése és elektronikus elérhetõsége; c) az ügyfélkapu; d) személyes azonosításon alapuló fórum; e) bejelentések, közlések felülete; f) jogszabály alapján itt közzéteendõ hatósági hirdetmények megjelenítése; g) Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyûjteménye; h) pályázatok és hirdetmények közzététele; i) jogszabálytervezetek véleményezésének elérhetõségi mutatói; j) értesítési tárhely; k) kulcstár; l) egyéb szolgáltatások. (3) A (2) bekezdés a)–b), e)–f) és h–i) pontjaiban meghatározott információk naprakészségéért és helyességéért az érintett szervek a (4)–(6) bekezdésben foglaltak szerint tartoznak felelõsséggel. (4) A Kormány irányítása alatt álló állami költségvetési szerv az adatváltozásokat a változástól számított két munkanapon belül jelzi a kormányzati portál üzemeltetõjének, aki azt egy munkanapon belül átvezeti a kormányzati portálon. Amennyiben a központi rendszert mûködtetõ szervezet tudomására jut, hogy a kormányzati portálon helytelen adat szerepel, haladéktalanul felhívja az érintett szervezetet a megváltozott adatok közlésére. Amennyiben erre a felhívás megérkezésétõl számított két munkanapon belül nem kerül sor, a központi rendszert mûködtetõ szervezet döntése alapján az üzemeltetõ a kormányzati portálon jelzi az adat helytelen voltát. (5) A központi rendszerhez csatlakozott, de a Kormány irányítása alá nem tartozó szervekre vonatkozó információk naprakészségének és helyességének biztosítása az érintett szervezettel kötött csatlakozási megállapodásban foglaltak alapján történik. (6) A Kormány irányítása alá nem tartozó s a központi rendszerhez sem csatlakozott szervezetek esetében a feladatköre szerint érintett központi közigazgatási szerv feladata e bekezdésben megjelölt információk naprakészségének és helyességének biztosítása.

2007/92. szám

(7) A (2) bekezdés c)–d), g), j–l) pontjaiban meghatározott szolgáltatások mûködtetéséért a mûködtetõ szerv a felelõs. (8) A Ket. 80. §-ában foglalt esetekben a hirdetményt a kormányzati portálon a (2) bekezdés f) pontja szerinti hatósági hirdetmények egységes megjelenítési felületén is közzé kell tenni. A hirdetménynek a kormányzati portál üzemeltetõjéhez elektronikus úton, határidõben történõ megküldésérõl a hirdetményi úton tett közlésért felelõs szerv gondoskodik.

13. § (1) Ügyfélkapu vagy elektronikus mutató útján elérhetõ elektronikus szolgáltatás a kormányzati portálon keresztül csatlakozási megállapodás alapján indítható. (2) A csatlakozási megállapodás alapján a kormányzati portál üzemeltetõje biztosítja az elektronikus szolgáltatás folyamatos, havi szinten legalább 99,5%-os szintû elérhetõségét a kormányzati portálon, az elektronikus szolgáltatás személyazonosítást igénylõ elemeinek mûködõképességét az ügyfélkapun keresztül, valamint az elektronikus szolgáltatás ügyfélszolgálati támogatását a kormányzati ügyfél-tájékoztató központon keresztül. (3) A rendelkezésre állásnak nem része a kormányzati portálon – kezdését legalább 3 nappal megelõzõen – meghirdetett karbantartási célú üzemszünet. (4) A csatlakozott szervezet biztosítja: a) az általa nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatás folyamatos, a csatlakozási megállapodásban rögzített és a kormányzati portálon a szolgáltatás hozzáférésénél feltüntetett szintû elérhetõségét; b) amennyiben a közvetített elektronikus szolgáltatáshoz szükséges, a naprakész, viszontazonosítási adatbázist; c) az alkalmazás-felügyelet és technikai támogatás folyamatos készenlétét; d) a közvetített elektronikus szolgáltatáshoz kapcsolódó naprakész elektronikus tájékoztató anyagot; e) a kormányzati ügyfél-tájékoztató központtal való együttmûködést.

3. Cím Az ügyfélkapu A regisztráció általános szabályai ügyfélkapu igénybevétele esetén 14. § Az ügyfél az ügyfélkapu létesítését a regisztrációs feladat ellátására jogosult, a Ket. 160. § (5) bekezdésben

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

meghatározott szerv (a továbbiakban: regisztrációs szerv) elõtti személyes megjelenéssel vagy elektronikus ûrlapon kezdeményezheti.

15. § (1) Az ügyfél személyes megjelenése esetén a regisztrációs szerv az ügyfelet a személyes megjelenésekor megadott adatai – ha a személyes megjelenést megelõzõen ideiglenes regisztrációra került sor, akkor a 16. § (1) bekezdés szerint megküldött elektronikus ûrlapon megadott adatai –, továbbá a személyes megjelenésekor bemutatott, a külön jogszabályban meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alapján személyében azonosítja. A regisztrációs szerv az ügyfél által bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas okmánya alapján igazolt, a regisztrációhoz szükséges természetes személyazonosító adatokat összeveti a személyi adatés lakcímnyilvántartás vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban együtt: személyi adat- és lakcímnyilvántartás) adataival, valamint ellenõrzi a személyes megjelenés során bemutatott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány érvényességét. Amennyiben a regisztrációs szerv az ellenõrzés során az adatok között nem talál eltérést, úgy rögzíti az ügyfél által használni kívánt elektronikus levélcímet és az ügyfél felhasználói nevét. (2) A regisztrációs szerv azon – magyar állampolgársággal nem rendelkezõ – ügyfél elektronikus levélcímét és felhasználói nevét is rögzíti, aki a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban ugyan nem szerepel, de õt a regisztrációs szerv az ügyfél személyes megjelenésekor bemutatott, külön jogszabályban meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alapján személyében azonosítani tudja. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott azonosítás és ellenõrzés, illetõleg a (2) bekezdésben foglalt azonosítás sikere esetén az ügyfélkapu nyilvántartásban kezelt adatokról az ügyfél és az eljáró regisztrációs szerv által központosítottan megõrzendõ, a regisztráció során kezelt adatokat kölcsönösen tanúsító, e rendelet 2. melléklete szerinti nyugta kerül két példányban kinyomtatásra, amelyet a regisztrációt végzõ és az ügyfélkaput nyitó aláírnak. (4) A sikeres regisztrációt követõen a központi rendszer elektronikus levélben haladéktalanul megküldi az ügyfél részére az általa a regisztrációkor megadott elektronikus levélcímére az ügyfélkapu megnyitásához szükséges egyszer használható aktiváló kódot (melynek érvényességi idõtartama öt nap), majd a kód ügyfél általi aktiválása után arról tájékoztatja az ügyfelet, hogy ügyfélkapuja alkalmassá vált az elektronikus ügyintézésre. (5) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak sikertelensége esetén a regisztrációs szerv az ügyfélkapu létrehozását megtagadja, és az ügyfél adatait helyreállíthatatlanul törli.

6953 16. §

(1) Ha az ügyfél az ügyfélkapu létesítését elektronikus ûrlapon kezdeményezi, és azt legalább fokozott biztonságú, a közigazgatásban használható elektronikus aláírással (a továbbiakban: elektronikus aláírás) látja el, az ügyfélkapu létesítését megelõzõen a központi rendszer a) ellenõrzi az elektronikus aláírás érvényességét, b) ellenõrzi az elektronikus ûrlapon megadott adatok és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerinti adatok egyezõségét, továbbá c) a hitelesítés-szolgáltatónál viszontazonosítás-útján ellenõrzi az ügyfél természetes személyazonosító adatait. (2) Ha az ellenõrzés sikeres volt, a központi rendszer elektronikus levélben tájékoztatja az ügyfelet a regisztráció sikerérõl, és megküldi számára az ügyfélkapu létrehozásához szükséges egyszer használható aktiváló kódot. A regisztráció az elektronikus aláírás ellenõrzési ciklusának megfelelõ késleltetéssel lép hatályba. (3) Az ellenõrzés sikertelensége esetén a központi rendszer az ügyfélkapu létrehozását megtagadja, és az ügyfél adatait helyreállíthatatlanul törli.

17. § (1) Az ügyfél ügyfélkapu létesítését elektronikus ûrlapon úgy is kezdeményezheti, hogy az nincs elektronikus aláírással ellátva (ideiglenes regisztráció). A központi rendszer az elektronikus aláírást nem tartalmazó elektronikus ûrlap benyújtását követõen az ügyfél számára létrehoz egy ideiglenes ügyfélkaput, mely elektronikus közigazgatási ügyintézésre és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – elektronikus szolgáltatásokra mindaddig nem használható, amíg az ügyfél egy regisztrációs szerv elõtt azonosítás végett személyesen meg nem jelenik. (2) Egyes elektronikus szolgáltatások ideiglenes ügyfélkapuval is igénybe vehetõk; e lehetõség az érintett szolgáltatásnál és a kormányzati portálon is megjelölésre kerül. Ha az ügyfél az elektronikus ûrlap elküldésétõl számított 30 napon belül nem jelenik meg személyesen egy regisztrációs szerv elõtt az azonosítása végett, a központi rendszer az ideiglenes regisztrációt és az ideiglenes ügyfélkaput megszünteti.

18. § (1) Korlátozottan cselekvõképes személy ügyfélkapu nyitására jogosult. A korlátozottan cselekvõképes személy ügyfélkapun keresztül elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást törvényes képviselõje nélkül is végezhet, illetve igénybe vehet, ha az adott ügyintézés vagy szolgáltatás vonatkozásában a törvényes képviselõ nélküli jognyilatkozat tételre jogszabály õt feljogosítja,

6954

MAGYAR KÖZLÖNY

melynek vizsgálata a közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtó csatlakozott szerv feladata. (2) A törvényes képviselõ – törvényes képviseleti jogosultságának fennállása idõtartama alatt – jogosult a korlátozottan cselekvõképes és cselekvõképtelen személy ügyeinek ügyfélkapun keresztüli elektronikus úton történõ intézése vagy az elektronikus szolgáltatások igénybevétele érdekében az általa képviselt korlátozottan cselekvõképes, illetve cselekvõképtelen személy nevében ügyfélkapu nyitására. A törvényes képviselõ által a képviselt nevében végrehajtott elektronikus ügyintézés jogosultsági kérdéseit az adott ügyintézésre vonatkozó szabályozás tartalmazza.

19. § (1) Az ügyfél több ügyfélkapu létesítését is kezdeményezheti, azonban személyenként csak egy ügyfélkapu feletti rendelkezés díjmentes. Második és minden további ügyfélkapu feletti rendelkezésért annak létesítésekor kapunként a közigazgatási hatósági eljárás általános illetékével megegyezõ összegû szolgáltatási díjat kell fizetni, mely összeg az eljáró regisztrációs szerv bevételét képezi. (2) A törvényes képviselõ részérõl a korlátozottan cselekvõképes vagy cselekvõképtelen személy nevében történõ, személyenkénti egy ügyfélkapu létesítése díjmentes. (3) Ha az ügyfél egy évben kettõnél több alkalommal létesít, majd szüntet meg ügyfélkaput, akkor a harmadik és további új ügyfélkapu létesítéséért – függetlenül az egyidejûleg számára rendelkezésre álló ügyfélkapuk számától – kapunként a közigazgatási hatósági eljárás általános illetékével megegyezõ összegû szolgáltatási díjat kell fizetni, mely összeg az eljáró regisztrációs szerv bevételét képezi.

20. § (1) Ha az ügyfél az ügyfélkapujához való hozzáférést biztosító jelszót elfelejti, a központi rendszertõl elektronikus úton új jelszó képzéséhez szükséges új, egyszer használható aktiváló kódot igényelhet. A központi rendszer e kódot az elektronikus levél beérkezését követõen – naponta legfeljebb három alkalommal – az ügyfél elektronikus levélcímére haladéktalanul megküldi. (2) Ha az ügyfél a felhasználói nevét elfelejti, azt a regisztrációs szerv elõtti személyes megjelenése során az ügyfélnek a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatásával történt személyazonosítását követõen az ügyféllel a regisztrációs szerv szóban közli.

2007/92. szám

(3) Ha az ügyfél ügyfélkapujához való hozzáférést biztosító jelszava jogosulatlan személy tudomására jut, az ügyfél a jelszó kompromittálódását bejelentheti a központi rendszer ügyfélszolgálatát ellátó kormányzati ügyfél-tájékoztató központnál telefonon (annak hangrögzítése vállalásával) vagy a regisztrációs szervnél személyesen postai úton, telefaxon vagy elektronikus levél útján – a regisztráció során közölt adatok egyidejû megadásával. Az ügyfél a bejelentés beérkezésével mentesül az ezt követõ ügyfélkapu használatra vonatkozó, a Ket. 160. § (7) bekezdésben megállapított felelõsség alól. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a központi rendszer az ügyfélkapuhoz való hozzáférést megszünteti. (5) Az ügyfél az ügyfélkapuhoz való hozzáférés megszüntetését követõen, a regisztrációs szerv elõtti személyes megjelenése során – a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatásával történt személyazonosítása után – elõadott kérésére új felhasználói nevet és új, egyszer használható aktiváló kódot kap.

21. § (1) A központi rendszerben tárolt elektronikus levélcímét az ügyfél bármikor egy másik elektronikus levélcímre kicserélheti, melyet köteles a központi rendszeren keresztül vagy a regisztrációs szervnél bejelenteni. (2) A központi rendszer az ügyfél elektronikus – vagy a regisztrációs szerv elõtti személyes megjelenése során a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatásával történt személyazonosítása után szóban elõadott – kérésére az elektronikus levélcím kivételével egyezteti a központi rendszerben nyilvántartott adatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival, és eltérés esetén a központi rendszer adatait a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban foglalt adatok szerint helyesbíti. (3) Az ügyfél a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplõ adatainak korrekcióját az arra vonatkozó jogszabályok szerint a regisztrációs szerv elõtti személyes megjelenéssel kérheti. (4) Az ügyfél ügyfélkapujának megszüntetésekor – melyre akár az ügyfél kezdeményezése alapján, akár automatikusan, az ügyfélkapu érvényességi idejének lejárta miatt kerül sor – a központi rendszer üzemeltetõje elektronikus levélben vagy a megszüntetés igénylésekor közvetlenül felhívja az ügyfél figyelmét, hogy az ügyfélkapu megszüntetése elõtt az ügyfél töltse le az átmeneti és a tartós tárában lévõ dokumentumait. Az ügyfélkapu megszüntetésekor az ügyfél központi rendszerben tárolt természetes azonosítói és elektronikus levélcímének törlése mellett megszüntetésre kerül az ügyfél értesítési tárhelye, annak tartalma, valamint törlésre kerül az ügyfél kulcstárban elhelyezett rejtjelezõ kulcsa is.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Viszontazonosítás 22. §

(1) Ha a csatlakozott szervezet számára az általa nyújtott közvetített elektronikus szolgáltatás teljesítéséhez a vele az ügyfélkapu útján kapcsolatba lépõ, s ily módon azonosított ügyfél adatainak ellenõrzése szükséges, a viszontazonosítás alapjául szolgáló ellenõrzõ adattal rendelkezõ csatlakozott szervezet a központi rendszerhez fordul viszontazonosítás elvégzése végett. (2) A központi rendszer összeveti az ügyfél – viszontazonosítást kérõ csatlakozott szervezet által megküldött – természetes személyazonosító adatait az ügyfél központi rendszerben tárolt természetes személyazonosító adataival, és azok egyezésének vagy eltérésének tényérõl a viszontazonosítást kérõ csatlakozott szervezetet tájékoztatja. (3) A hitelesítésszolgáltató által végzett viszontazonosításra – e rendeletben foglaltak helyett – az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Evr.) szabályai irányadók. A központi rendszer által nyújtott viszontazonosítás (a továbbiakban: viszontazonosítás) tekintetében az Evr. elõírásai e rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazhatók. (4) A viszontazonosítást a kormányzati portál ügyfélkapu szolgáltatása végzi elektronikus úton, a viszontazonosítást kérõ csatlakozott szervezet és a központi rendszer között létesített védett adathálózati kapcsolaton keresztül.

23. § (1) Elektronikus szolgáltatás központi rendszeren keresztüli nyújtásának és igénybevételének – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – nem feltétele a központi rendszer részérõl azonosított ügyfél természetes személyazonosító adatainak elõzetes ellenõrzése viszontazonosítás útján. (2) A csatlakozott szervezet az ügyfél személyazonosító adatait viszontazonosítás útján elõzetesen különösen akkor ellenõrzi, amennyiben az ügyfél személyes adathoz, illetve adó-, bank-, biztosítási vagy értékpapírtitokhoz kíván hozzáférni. (3) A központi rendszer a csatlakozott szerv kérésére csak a BEDSZ által átadott dokumentumok esetében végezhet – legfeljebb a dokumentum befogadásától számított 60 napon belül – utólagos viszontazonosítást.

24. § (1) A viszontazonosítás keretében a csatlakozott szervezet a központi rendszernek megküldi

6955

a) a rendelkezésére álló természetes személyazonosító adatokat, b) a viszontazonosítás alapjául szolgáló ellenõrzõ adatot (a viszontazonosítást végzõ szervezetnél az ügyfél azonosítására alkalmas adatot), és c) a viszontazonosítási kérést azonosító adatot. (2) A központi rendszer a 22. § (2) bekezdésben foglalt eljárásában haladéktalanul megküldi a viszontazonosítást kérõ csatlakozott szervezetnek a) az adatok egyezõségének vagy annak hiányának tényét, valamint b) a viszontazonosítási kérést azonosító adatot. (3) A visszaazonosítás akkor is elvégezhetõ, ha a viszontazonosítást kérõnél nem áll rendelkezésre valamennyi természetes személyazonosító adat, amennyiben a rendelkezésre álló adatokból a viszontazonosítás egyértelmû eredményre vezet. (4) A rendelet 1. melléklete szerinti csatlakozási megállapodásban rögzíteni kell a csatlakozó szervezet által kezelt és viszontazonosításra alkalmas természetes személyazonosító adatok körét.

Az ügyfélkapu használatának általános szabályai 25. § (1) Az ügyfélkapu biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást nyújtó szervezetekkel. (2) Az ügyfélkapuba történõ belépéshez az ügyfélnek az ügyfélkapu-regisztrációkor képzett felhasználói nevét és az ügyfél által meghatározott és változtatható jelszavát kell megadnia. A központi rendszer 5 percen belüli ötszöri téves adat (felhasználói név; jelszó) -pár megadás esetén a megadott felhasználói névhez tartozó ügyfélkapu hozzáférést 30 percnyi idõtartamra zárolja, amirõl az ügyfelet azonnal értesíti, illetve a központi rendszer üzemeltetõjének naplózott jelzést ad a felhasználó ismert adatainak rögzítésével. 30 perc eltelte után a zárolt ügyfélkapu a helyes adatpár megadásával újra megnyitható. (3) Ha az ügyfél az ügyfélkapu igénybevételével személyazonosítást igénylõ, de nem a Ket. hatálya alá tartozó ügyet kíván intézni, a központi rendszer a kívánt ügyintézést megelõzõen felhívja a figyelmét arra, hogy – a szükséges azonosítással, dokumentumhitelesítéssel összefüggésben – az ügyintézés az ügyfél alábbi személyes adatainak kezelését teszi szükségessé: a) elektronikus aláírás használata esetén az aláírása – a hitelesítés-szolgáltatóval történõ személyazonosítás és/vagy dokumentumhitelesítés céljából, továbbá

6956

MAGYAR KÖZLÖNY

b) elektronikus levélcíme és viselt neve – az elektronikus ügyintézéshez szükséges kapcsolat és azonosítás biztosítása érdekében, és c) amennyiben az érintett közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtó csatlakozott szervezet ezt igényli, az ügyfél saját döntése alapján a neve, születési helye és ideje, anyja neve – a személyazonosítás, illetõleg arra felkészült elektronikus szolgáltatást nyújtó esetében a viszontazonosítás céljából. (4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban az ügyfél a tájékoztatás ismeretében dönt az elektronikus szolgáltatás igénybevételérõl. Ha az ügyfél az elektronikus szolgáltatást nem kívánja igénybe venni, a kezdeményezett eljárással összefüggésben adatai nem kerülnek átadásra.

26. § (1) Az ügyfélkapu igénybevételével továbbított adatok és elektronikus okiratok valódiságáért, megbízhatóságért és idõszerûségéért, a címzés megfelelõségéért az adatot, iratot elhelyezõ – ha a képviseleti jog tartalmát az ügyben érintett jogszabályi rendelkezés eltérõen nem állapítja meg – a képviseleti joggal rendelkezõ ügysegéd, annak hiányában az ügyfél, illetõleg a közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtó csatlakozott szervezet tartozik felelõsséggel. (2) A központi rendszer üzemeltetõje olyan zárt rendszert tart fenn, amely biztosítja, hogy a központi rendszeren keresztül továbbított információkhoz csak az ügyfél, illetõleg a címzett férhet hozzá és azok védett részét az üzemeltetõ sem ismerheti meg. (3) Az azonosítás biztonságának fokozása érdekében a mûködtetõ szervezet vagy a csatlakozott szervezet az ügyfél igénye esetén a felhasználói név jelszóval történõ azonosítást kiegészítõ hitelesítési megoldásokat is alkalmazhat.

4. Cím Ügyfél-tájékoztatás

2007/92. szám

a) a közigazgatási szervek elérési adatai, feladat- és hatásköre, illetékességi területe, az általuk intézett ügytípusok intézésének folyamata; b) tájékoztatás az egyes ügyekre vonatkozó jogszabályokról és azok tartalmáról; c) egyedi ügyben az ügyfél hívásának illetékes szervhez történõ átirányítása; d) elõzetes idõpontfoglalás egyes közigazgatási szerveknél; e) állampolgári panaszok, bejelentések fogadása és az illetékes közigazgatási szervhez történõ továbbítása; f) technikai segítségnyújtás az elektronikus ügyintézés kérdéseiben; g) az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos technikai hibabejelentések fogadása, informatikai ügyfélszolgálat tevékenységének biztosítása, továbbá a hibajelzés és informatikai kérdés illetékes csatlakozott szervezet technikai ügyeletéhez történõ továbbítása. (3) A KÜK szolgáltatásait a rendelkezésére álló, elektronikusan elérhetõ nyilvános adatok, a csatlakozott szervezetek által rendelkezésére bocsátott információk, valamint saját információbázisa alapján biztosítja. A központi és területi államigazgatási szervek kötelesek a KÜK rendelkezésére bocsátani az általuk intézett ügyekre vonatozó ügymenet modelleket, az egyes ügytípusok intézéséért felelõs vezetõ nevét, hivatali elérhetõségét, valamint az egyes ügyekhez kapcsolódó állampolgári tájékoztatást szolgáló információkat. A KÜK a megkapott információkat átadja a kormányzati portálnak, ahol azt a tájékoztatási rendszer részeként kezelik. (4) Valamennyi központi és területi államigazgatási szerv – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – együttmûködésre kötelezett a KÜK-kel. Az együttmûködés követelményrendszerét a KÜK (2) bekezdés szerinti alaptevékenysége, valamint az érintett államigazgatási szerv feladat-, hatáskörének figyelembevételével megkötött együttmûködési megállapodás rögzíti. (5) A KÜK együttmûködési megállapodást köthet közigazgatási feladatot ellátó egyéb, a (4) bekezdésben nem szereplõ szervezettel is. (6) A KÜK (2) bekezdés szerinti alaptevékenységéhez nem tartozó ügyfélkapcsolati szolgáltatások és adatkezelés esetén a KÜK és az érintett szerv költségtérítésben állapodhat meg.

27. § (1) A Miniszterelnöki Hivatal kormányzati ügyfél-tájékoztató központot (a továbbiakban: KÜK) tart fenn. A KÜK által biztosított elektronikus tájékoztató szolgáltatás (telefon, sms, telefax, e-mail) folyamatosan, napi 24 órán át áll az ügyfelek rendelkezésére. A KÜK az országon belül, helyi díjazású tarifával a 189-es kék számon hívható. (2) A KÜK alaptevékenysége keretében nyújtott szolgáltatásai különösen:

28. § (1) A központi rendszer a KÜK igénybevételével nyújtott ügyfél-tájékoztatás esetén a (2) bekezdés kivételével nem kérheti, gyûjtheti, rögzítheti és nem tárolhatja az ügyfél-tájékoztató szolgáltatást igénybe vevõ ügyfél azonosítására alkalmas adatokat. A szolgáltatás igénybevételérõl személyazonosításra alkalmas adatok felhasználása nélkül statisztikai elemzések készíthetõk.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Telefonos szolgáltatás igénybevételével nyújtott ügyfél-tájékoztatás esetén az ügyfél neve és elérhetõségei (elektronikus levélcím, telefonszám) csak akkor kérhetõ, ha az ügyfél bejelentést tesz, visszahívást kér, vagy ha elektronikus irat vagy formanyomtatvány küldését kéri; illetve ha a kért tájékoztatást a KÜK csak ilyen módon tudja megadni. Ez esetben a telefonos szolgáltatás igénybevétele során fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy ügye intézése nevének és elérhetõségének rögzítését és tárolását teszi szükségessé. (3) A (2) bekezdésben foglalt adatok abban az esetben és azon idõtartamban kezelhetõk (rögzíthetõk, tárolhatók és kizárólag az ügy intézése érdekében továbbíthatók kizárólag az ügy intézésére jogosult szervnek), ha az ügyfél a telefonos szolgáltatás igénybevétele során azt kifejezetten és a hangrögzítésre irányuló, elõször szóban közölt engedélyét követõen azt hangfelvételen rögzített módon, illetve – ha arról rendelkezett – a hangfelvételen rögzített engedélyében meghatározott idõtartamra engedélyezte. (4) Ha az ügyfél a hangfelvételen rögzített engedélyében nem rendelkezett az adatkezelés idõtartamáról, az ügyfél (2) bekezdésben foglalt adatait a szolgáltatás teljesítésének visszaigazolását követõen haladéktalanul, de legkésõbb három munkanapon belül törölni kell. (5) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben az ügyfél a telefonos szolgáltatás során tett szóbeli közlése szerint nem kíván hozzájárulni e bekezdésben foglalt s az ügye intézéséhez szükséges adatok kezeléséhez, a telefonos szolgáltatás során hangrögzítésre nem kerül sor.

29. § (1) Telefonon keresztül történõ információkérés esetén a KÜK elõször az automatikus hívásfogadó rendszerben ad választási lehetõséget a tájékoztatáshoz. Ha ez nem elegendõ, a KÜK kezelõje szóbeli tájékoztatást ad az ügyfél számára. Amennyiben nem áll rendelkezésre közvetlenül a kért információ, a kezelõ az információval érintett szervvel kötött megállapodás szerint jár el, tájékoztatja az ügyfelet. (2) Amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, a KÜK a közigazgatási szakértõ döntésétõl függõen legfeljebb két órán belül ad választ visszahívás, illetve elektronikus levél útján, vagy továbbirányítja az ügyfél kérdését a konkrét ügyben illetékes szerv ügyintézõjéhez, amirõl az ügyfelet visszahívással vagy elektronikus levélben tájékozatja. (3) Elektronikus levélben vagy rövid szöveges üzenet formájában történõ információkérés esetén a KÜK a kérdés beérkezését haladéktalanul visszaigazolja, majd legfeljebb 2 órán belül ad tájékoztatást – a válasz méretétõl függõen, rövid szöveges üzenet formájában vagy elektronikus levélben – az ügyfél számára. Amennyiben a részle-

6957

tes válasz hosszabb idõt igényel, errõl is tájékoztatja az ügyfelet. (4) Az érintett államigazgatási szerv a lehetõ legrövidebb kapcsolási- és válaszadási idõ mellett biztosítja a KÜK által hozzá átirányított hívásokra történõ pontos válaszadást. (5) A KÜK által az illetékes közigazgatási szervhez továbbított kérdés, panasz vagy bejelentés esetén a szerv közvetlenül intézkedik vagy válaszol az ügyfélnek, melynek tényérõl és tartalmáról KÜK-öt egyidejûleg tájékoztatja. (6) A közigazgatási szerv az együttmûködési megállapodásban foglaltak alapján biztosítja, hogy a KÜK az ügyfelek számára ügyeik intézéséhez ügyfélfogadási idõpontot foglalhasson. (7) Az államigazgatási szervek ügyfélszolgálati feladatot ellátó szervezeti egységei a KÜK-kel való együttmûködésük keretében folyamatosan biztosítják a KÜK munkájához szükséges, nyilvános, közérdekû, naprakész, az államigazgatási szerv szervezetére, személyzetére, tevékenységére, mûködésére és gazdálkodására vonatkozó általános információkat. Ezekre az adatokra irányuló igény esetén a válaszadást lehetõ legrövidebb idõ alatt – lehetõség szerint egy munkanapon belül –, legfeljebb azonban 15 napon belül kell teljesíteni.

30. § (1) A KÜK a hozzá beérkezett, a közigazgatási szerv mûködésével kapcsolatos panaszt a beérkezéstõl számított egy munkanapon belül az illetékes közigazgatási szervhez továbbítja. (2) Amennyiben a továbbított panasz megválaszolására vonatkozóan az illetékes szerv részérõl 15 napon belül nem érkezik visszajelzés, úgy a KÜK kérdést intéz a közigazgatási szervhez az adott panasz elintézésének helyzetérõl. Ha a közigazgatási szervtõl az elsõ megkereséstõl számított 30 nap elteltével nem érkezik meg a panaszra adott válasz vagy annak jelzése, hogy a panasz elbírálása elõreláthatólag 30 napnál tovább tart, úgy a panaszt a KÜK az illetékes közigazgatási szerv felügyeleti szervéhez továbbítja és ennek tényérõl az ügyfelet tájékoztatja.

31. § (1) A kormányzati portálon a kormányzati portál, az ügyfélkapu és a KÜK mûködésével, mûködtetésével kapcsolatos panaszokat, kérdéseket, javaslatokat jelezhetik az ügyfelek. (2) Az (1) bekezdés szerinti panaszokra és kérdésekre a mûködtetõ szervezet 15 napon belül a kormányzati portálon válaszol.

6958

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) Amennyiben a panasz, közérdekû bejelentés és kérelem nem a központi rendszer mûködtetésével kapcsolatos, a mûködtetõ szervezet azt egy munkanapon belül az elbírálásra illetékes szervnek továbbítja és errõl a bejelentõt a kormányzati portálon keresztül tájékoztatja. (4) Amennyiben a bejelentés a közérdekû kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos, az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141. § (2)–(3) bekezdése szerinti eljárás szabályai szerint nem igényel választ, ezt a tényt közvetlenül a bejelentéshez kapcsoltan kell feltüntetni, a megfelelõ jogszabályi hivatkozással.

5. Cím A Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ)

2007/92. szám

(2) A befogadott dokumentum címzett szervezet szervezeti postafiókjába, illetve címzett ügyfél átmeneti tárába való változatlan formában, tartalommal és a rendszerbe történõ befogadást követõ haladéktalan továbbításáért a központi rendszert mûködtetõ szervezet tartozik felelõsséggel. (3) A BEDSZ gondoskodik a benyújtásra kerülõ dokumentum sérülésmentességének, valamint formai követelményeknek való megfelelõségének ellenõrzésérõl; amennyiben biztonsági kockázatot észlel, jogosult megtagadni a dokumentum befogadását, amelyrõl a küldemény benyújtóját haladéktalanul értesíti. Biztonsági kockázat hiányában a dokumentumot a központi rendszer befogadja. (4) A csatlakozott szervezet által befogadott és aláírásával ellátott dokumentumnak minõsül az ügyfél által küldött és a központi rendszer által befogadott azon dokumentum, melyet az ügyfél a tartós tárába feltöltött.

32. §

34. §

(1) A központi rendszer a BEDSZ útján fogadja az ügyfélkapun keresztül benyújtott, elektronikus aláírással el nem látott, illetve ellátott dokumentumokat, és az ügyfélkapu használata nélkül benyújtott, elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat.

(1) A BEDSZ keretében a benyújtásra kerülõ dokumentumokra a befogadásuk esetén azonnal érkeztetõ szám és idõbélyeg kerül, amely utóbbi tanúsítja a dokumentum beérkezésének idõpontját és biztosítja a dokumentum sértetlensége utólagos ellenõrzésének lehetõségét.

(2) A BEDSZ fogadja és elektronikus úton a címzett szervezet postafiókjába továbbítja az ügyfél által az elektronikus ügyintézés körében a csatlakozott szervezethez intézett elektronikus dokumentumokat, valamint fogadja és a címzett ügyfélhez továbbítja a csatlakozott szervezet részérõl az ügyfél által kezdeményezett ügy kapcsán elõállított válaszdokumentumokat.

(2) A csatlakozott szervezetnek küldött dokumentum tekintetében a jogszabályokban szereplõ eljárási határidõket a központi rendszer által kiadott befogadási igazolásban rögzített idõponttól kell számítani.

(3) A BEDSZ csak az általános nyomtatványtervezõvel készített és a központi rendszerben elõzetesen regisztrált vagy annak megfelelõ formátumú nyomtatványt fogadja.

(3) A BEDSZ-t ügyfélkapun keresztül használó ügyfél által küldött dokumentum tekintetében felmerülõ utólagos viszontazonosítás elvégzését lehetõvé tevõ kapcsolati kódot a BEDSZ csatolja a csatlakozott szervezet szervezeti postafiókjában elhelyezett dokumentumhoz.

(5) A BEDSZ az ügyfél számára az ügyfélkapun keresztül, a csatlakozott szervezet számára pedig a hivatali kapun keresztül érhetõ el.

(4) Amennyiben az elektronikus úton érkezett dokumentum fogadására és továbbítására e rendelet szabályai szerint került sor, úgy az eljárás során ellenkezõ bizonyításig vélelmezni kell, hogy a személyazonosító adatok egyezése esetén a beadvány az annak benyújtójaként megjelölt és az ügyfélkapu igénybe vevõjeként azonosított természetes személytõl származik, és a továbbított dokumentumot az eljárásban joghatás kiváltására alkalmas elektronikus dokumentumnak kell tekinteni.

33. §

35. §

(1) A csatlakozott szervezet a dokumentumok BEDSZ útján történõ fogadásához és továbbításához a központi rendszer számára e rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban ad felhatalmazást.

(1) A csatlakozott szervezet és az ügyfél számára a BEDSZ keretében nyújtott elektronikus szolgáltatások és azok használatához a mûködtetõ szervezet által biztosított további szolgáltatások:

(4) A mûködtetõ szervezet a 4. § (3) bekezdés szerinti csatlakozási megállapodásban hozzájárulhat ahhoz, hogy a csatlakozott szervezet a BEDSZ-t e bekezdésben foglalttól eltérõ feltétellel használja, ha annak gazdaságossága és az ügyfelek érdekét szolgáló volta igazolható.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a) az elektronikus úton érkezett beadványok fogadása, idõbélyeggel való ellátása, címzett átmeneti tárába vagy szervezeti postafiókjába való továbbítása majd pedig ott biztonságos ideiglenes vagy az ügyfél igénye esetén hosszú távú tárolása; b) a befogadott dokumentumokról a befogadás idõpontját és a befogadott dokumentum típusát és címét igazoló befogadási igazolás kiállítása és visszaküldése a dokumentum beküldõjének. (2) Az ügyfél számára nyújtott szolgáltatások: a) a megadott formátumú rejtjelezõ kulcsaik kulcstárba történõ feltöltésének, majd feltöltés után törlésének és újrafeltöltésének biztosítása; b) értesítõ elektronikus levél kiküldése az ügyfél ügyfélkapu-nyilvántartásban szereplõ elektronikus levélcímére, amennyiben az értesítési tárhelyre dokumentum érkezett; c) általános nyomtatványkitöltõ biztosítása a kormányzati portálról történõ letöltési lehetõséggel a nyomtatványok kitöltéséhez, illetve egyéb szolgáltatások igénybevételéhez; d) kulcs-generáló és rejtjelezõ szolgáltatás biztosítása az általános nyomtatványkitöltõ részeként aszimmetrikus titkosító kulcspár generálásához, valamint dokumentumok rejtjelezéséhez és visszaállításához – a kulcs-generáló szolgáltatással létrehozott rejtjelezõ kulcsok megõrzése az ügyfél felelõssége. E kulcsokat megsemmisülésük esetén a központi rendszer üzemeltetõje nem pótolja; e) biztonságos, csak azonosítás után hozzáférhetõ értesítési tárhely biztosítása. (3) A csatlakozott szervezet részére biztosított szolgáltatások: a) szervezeti postafiók létrehozása, ahol az ügyféltõl származó elektronikus dokumentumok kerülnek letöltésig tárolásra; b) az ügyfél számára küldött és az átvételrõl visszaigazolást igénylõ dokumentum ügyfél általi átvételét vagy 5 napon belül át nem vételét visszaigazoló értesítés; c) automatizált rendszerrel vagy az interneten böngészõvel történõ hozzáférés a saját szervezeti postafiókhoz; d) támogatás a rejtjelezett dokumentumforgalmazáshoz (dokumentum rejtjelezés, visszaállítás); e) kulcstár hozzáférés biztosítása a csatlakozott szervezet számára az ügyfél részére küldendõ dokumentum – az ügyfél igénye alapján történõ – rejtjelezéséhez; f) általános nyomtatványtervezõ biztosítása az általános nyomtatványkitöltõvel kitölthetõ elektronikus (és hagyományos) nyomtatványok tervezéséhez. (4) A csatlakozott szerv a tájékoztató szolgáltatása keretében tájékoztatja az ügyfelet a beadvány elektronikus úton történõ benyújtásának lehetõségérõl.

36. § (1) A csatlakozott szervezetnek küldött dokumentum, amennyiben az ügyfél azt feltöltéskor igényli, a befogadá-

6959

sa után és a 34. § (1) bekezdésében foglaltak elvégzését követõen tárolásra kerül az ügyfél tartós tárában. A tartós tárba az ügyfél az átmeneti tárából is tölthet be dokumentumot. (2) A címzett csatlakozott szervezet az ügyfél beadványára küldött válaszdokumentumot, ha errõl az ügyfél a dokumentuma benyújtásakor rendelkezett, köteles az ügyfél kulcstárban elhelyezett nyilvános rejtjelezõ kulcsával rejtjelezni, amennyiben az elérhetõ. (3) A címzett csatlakozott szervezet a válaszdokumentumát, az ügyfél dokumentum benyújtásakor történt rendelkezésének megfelelõen, vagy az ügyfél elektronikus levélcímére vagy az ügyfél értesítési tárhelyére helyezi el. (4) Amennyiben az ügyfél az értesítési tárhelyére kérte a választ, de annak megérkezése elõtt az ügyfélkapuja megszûnik, a csatlakozott szervezet a válaszdokumentumot az ügyfélnek postai úton a lakcímére, ennek ismerete hiányában az ügyfél központi rendszerben regisztrált és a központi rendszer által a csatlakozott szervezet számára átadott e-mail címére küldi meg. (5) Az elektronikus dokumentum átvételének visszaigazolását az ügyfél részérõl teljesítettnek kell tekinteni azzal, hogy az ügyfél az értesítési tárhelyére érkezett dokumentumot megnyitja vagy azt tartós tárhelyére átmozgatja. Ezt az idõpontot a központi rendszer megfelelõen dokumentáltan azonnal közli a küldeményt indító szervezettel.

A BEDSZ igénybevétele ügyfélkapu nélkül 37. § (1) Amennyiben az ügyfél rendelkezik elektronikus aláírással, úgy dokumentumát a nevének és elektronikus levélcímének megadásával az ügyfélkapu használata nélkül is eljuttathatja a csatlakozott szervezethez a BEDSZ igénybevételével. A BEDSZ ügyfélkapu nélküli igénybevételére – e § szerinti eltérésekkel – a 32–36. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Elektronikus ügyintézés vagy szolgáltatás ügyfélkapu nélküli igénybevétele esetén a kulcstár és értesítési tárhely szolgáltatások nem állnak rendelkezésre az ügyfél számára, illetve a BEDSZ igénybevételével alkalmanként csak egy dokumentum küldhetõ a címzett csatlakozott szervezethez. (3) A címzett szervezet az ügyfélkapu használata nélkül benyújtott dokumentum esetében a viszontazonosítást a benyújtott dokumentum aláírásához használt tanúsítványt kibocsátó hitelesítés szolgáltatónál kezdeményezheti.

6960

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

6. Cím

39. §

A hivatali kapu

Közigazgatási szerv hivatali kapujához a 38. § (4) bekezdésben foglaltak szerint hozzáférési joggal rendelkezõ köztisztviselõ – ideértve a jegyzõt is – a Ket. 169. §-ában foglaltak figyelembevételével meghatalmazás alapján jogosult az ügyfél nevében eljárni. A meghatalmazást a hivatali kapuval rendelkezõ szervezet az iratkezelési szabályok szerint kezeli.

38. § (1) Hivatali kapu létrehozásának feltétele a szolgáltatás biztosításának a 4. § (3) bekezdés szerinti megállapodásban történõ rögzítése. E megállapodás alapján a központi rendszer üzemeltetõje elektronikus szervezeti postafiókot hoz létre a csatlakozó szervezet számára és ahhoz automatizált és/vagy internetes böngészõn keresztüli hozzáférést biztosít. A megállapodás lehetõséget biztosít a csatlakozott szervezet számára az ügyfél által hozzá intézett dokumentumok fogadásán túl, válaszdokumentumok küldésére is az ügyfél számára a BEDSZ igénybevételével. (2) Automatizált hozzáférés esetén a BEDSZ szolgáltatásai a hivatali kapun keresztül csak biztonságos csatorna használatával vehetõk igénybe. (3) A hivatali kapu nyitásához és használatához szükséges regisztrációt a mûködtetõ szervezet végzi. A regisztrációkor megadott adatokban bekövetkezett változásokról a szervezet haladéktalanul köteles értesíteni a mûködtetõ szervezetet.

7. Cím Mûködési rendellenességek és karbantartás 40. § (1) A kormányzati portálon nem csak elektronikus mutató útján elérhetõ közvetített elektronikus szolgáltatás üzemzavara esetén e szolgáltatást nyújtó csatlakozott szervezet annak tudomására jutását követõen azonnal köteles az üzemzavar tényérõl, illetve annak megszûnésérõl a központi rendszer üzemeltetõjét értesíteni.

(4) Internetes böngészõvel történõ hozzáférés esetén a szervezet hivatali kapujához hozzáférési joggal rendelkezõ ügyintézõ azonosítása az ügyintézõ ügyfélkapu azonosítóinak felhasználásával történik.

(2) A közvetített, illetve saját elektronikus szolgáltatás üzemzavara esetén a központi rendszer üzemeltetõje az üzemzavar tudomására jutását követõen, ennek tényérõl azonnal tájékoztatást jelentet meg a kormányzati portálon az ügyfelek számára. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az elektronikus mutató útján elérhetõ közvetített elektronikus szolgáltatások körében beálló üzemzavarra.

(5) A szervezet hivatali kapujához hozzáférésre jogosultak nyilvántartásáról és a jogosultságok karbantartásáról – a hivatali kaput igénybevevõ szervezet adatszolgáltatása, továbbá a szervezet hivatali kapujához hozzáférési joggal rendelkezõ ügyintézõ által adott hozzájárulás alapján – a mûködtetõ szervezet gondoskodik.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal egy idõben, a központi rendszer üzemeltetõje értesíti a központi rendszer által a csatlakozott szervezetek számára nyújtott szolgáltatások üzemzavarában érintett közvetített elektronikus szolgáltatásokat nyújtó, csatlakozott szervezeteket az üzemzavar tényérõl, illetve annak megszûnésérõl.

(6) A szervezeti postafiókkal rendelkezõ szervezet köteles minden munkanapon legalább egy alkalommal ellenõrizni szervezeti postafiókját, és letölteni a számára beérkezett üzeneteket. Az üzeneteket a sikeres letöltést követõen a központi rendszer haladéktalanul törli.

(4) A központi rendszer üzemeltetõje az üzemzavar információkat a kormányzati portálon az üzemeltetési információk között jelenteti meg egy hónapos idõtartamra. A kormányzati portálról törlésre került – 2006. május 1-jét követõen rögzített – üzemzavar információkat, maximum tíz évre visszamenõleg, a kormányzati portál szolgáltatja a megkereséstõl számított 3 munkanapon belül.

(7) Automatizált hozzáférés esetén a szervezeti postafiókhoz való hozzáféréshez használt azonosító biztonságos megõrzése a csatlakozott szervezet felelõssége. (8) Ha a (7) bekezdés szerinti azonosító jogosulatlan személy tudomására jut, a csatlakozott szervezet hivatali kapujához hozzáférési joggal rendelkezõ ügyintézõ az azonosító kompromittálódását a központi rendszert mûködtetõ szervezet felé haladéktalanul jelzi postai úton, telefaxon vagy elektronikus levél útján. (9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a központi rendszer a hivatali kapuhoz való hozzáférést megszünteti, melyet az új azonosító csatlakozott szervezet általi aktiválásával egyidejûleg old fel.

(5) A mûködtetõ szervezet a rendszer túlterheltsége esetén szûkítheti az elérhetõ szolgáltatások körét a túlterhelés idõszakában legfontosabb szolgáltatásokra. Az ilyen idõszakban nem elérhetõ szolgáltatásokra az üzemzavarra vonatkozó szabályok megfelelõen irányadók.

41. § (1) A központi rendszer karbantartás miatti leállítását megelõzõen a központi rendszer üzemeltetõje a karbantartási igény felmerülésekor azonnal, de legalább a karban-

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tartás megkezdése elõtt 3 nappal tájékoztató információt jelenít meg a kormányzati portálon, amelyben tájékoztatja az ügyfeleket és a csatlakozott szervezeteket a karbantartási célú üzemszünet várható kezdeti idõpontjáról és tervezett idõtartamáról, valamint a karbantartásban érintett és így idõszakosan elérhetetlenné váló szolgáltatások körérõl. (2) A központi rendszer üzemeltetõje jogosult heti egyszeri karbantartási üzemszüneti idõpont kijelölésére olyan módon, hogy az a szolgáltatások igénybevételét a lehetõ legkevésbé zavarja. A karbantartás által érintett szervezeteket a karbantartás idõpontjáról és idõtartamáról a karbantartás elrendelésekor azonnal, az ügyfeleket pedig az (1) bekezdésben foglaltak szerint tájékoztatja a központi rendszer üzemeltetõje. Az üzemszünetet az éjjeli forgalom-minimum idõszakában vagy hétvégén lehet kijelölni. (3) Amennyiben a központi rendszer egésze vagy egyes szolgáltatásai egy közigazgatási eljárási cselekmény jogszabályban meghatározott határnapján vagy határnapjára is kiterjedõen legalább 1 órán át egybefüggõen nem voltak elérhetõk, és az erre vonatkozó dokumentáció a kormányzati portál üzemeltetési információi között meghirdetésre került, az érintett közigazgatási eljárásban az ügyintézési határidõ külön igazolás nélkül az üzemzavar elhárítását követõ elsõ munkanap lesz. (9) A 40–41. §-ok rendelkezései – a 41. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat kivéve – az EKG tekintetében nem alkalmazandók.

8. Cím A központi rendszer elemeinek finanszírozása 42. § (1) A központi rendszer szolgáltatásai mûködtetésének – különösen az EKG alap- és kiegészítõ szolgáltatásai, a kormányzati portál, az ügyfélkapu, a BEDSZ és a KÜK tekintetében – fedezetét a központi költségvetésnek a mûködtetõ szervezet és a hálózatgazda szerint érintett fejezetében kell megtervezni. (2) A felhasználók tervezik és fizetik az EKG e rendelet 9. § (4) bekezdése szerinti emelt szintû szolgáltatásainak díjait, továbbá a megyei EKG csatlakozási pontoktól a szervezetig terjedõ szakaszok díjait.

III. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 43. § E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

6961 Módosuló jogszabályok 44. §

(1) Az Evr. 1. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2) és (3) bekezdésének megjelölése (3) és (4) bekezdésre módosul: „(2) A központi rendszerre vonatkozó egyes részletes szabályokról külön jogszabály rendelkezik.” (2) Az Evr. 2. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik: „(2) A természetes személy ügyfél által a központi rendszer útján elektronikus ügyintézést nyújtó hatósághoz intézett beadványait a központi rendszer a biztonságos elektronikus dokumentumkezelõ szolgáltatás útján is fogadhatja és továbbítja.” (3) Az Evr. 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az elektronikus ügyintézés során az eljáró ügyfél személyazonosságát – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – olyan módon kell alátámasztani, hogy az elektronikus azonosítás a hitelesítésszolgáltató vagy a regisztrációs szerv által korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylõ személyazonosításhoz legyen köthetõ. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelõ személyazonosítás feltételeit ügyfélkapu használata esetén a Ket.-ben és a külön jogszabályban meghatározott eljárás biztosítja.” (4) Az Evr. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § (1) Az azonosításnak – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – nem feltétele az ügyfél természetes személyazonosító adatainak elõzetes ellenõrzése viszontazonosítás útján. A legalább fokozott biztonságú, a közigazgatásban használható elektronikus aláírást használó ügyfélre a hitelesítésszolgáltató a hatóság kérésére a viszontazonosítást utólag is elvégzi. (2) A hatóság az ügyfél személyazonosító adatait viszontazonosítás útján elõzetesen különösen akkor ellenõrzi, amennyiben az ügyfél személyes adathoz, illetve adó-, bank-, biztosítási vagy értékpapírtitokhoz kíván hozzáférni.” (5) Az Evr. 15. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „15. § (1) A viszontazonosítás elvégezhetõ, a) ha az elektronikus úton küldött viszontazonosítási kérést a hatóság elektronikus aláírással látja el, vagy b) a viszontazonosítást kérõ és a viszontazonosítást végzõ szerv között, a központi rendszer közremûködésével létesített zárt adathálózati kapcsolat útján.

6962

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Viszontazonosítás esetén a viszontazonosítást végzõ szervezetnek a választ haladéktalanul meg kell küldenie.” (6) Az Evr. 21. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „21. § (1) Ha az ügyfél a kérelem benyújtásával egyidejûleg azt kérte, a hatóság biztosítja az általa befogadott és szervezeti aláírásával ellátott kérelem ügyfél által megadott elektronikus levélcímre történõ megküldését vagy annak a hatóság elektronikus szolgáltatási felületérõl biztonságos csatornán keresztül az azonosított ügyfél részérõl történõ letöltését. Ha a hatóság mindkét megoldás alkalmazhatóságát biztosítja, az alkalmazásra kerülõ megoldásról az ügyfél dönt. (2) A központi rendszeren keresztül nyújtott elektronikus ügyintézés esetén a hatóság által befogadott és szervezeti aláírással ellátott dokumentumnak minõsül az ügyfél által küldött és a központi rendszer által befogadott azon dokumentum, melyet az ügyfél a központi rendszerrõl szóló külön jogszabály szerinti tartós tárába feltöltött.” (7) Az Evr. 38. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik: „(2) Ha az elektronikus ûrlap használata esetén az ügyfél azonosítása a legalább fokozott biztonságú, a közigazgatásban használható elektronikus aláírása alapján történik, az aláírandó elektronikus ûrlapot olyan egyedi ûrlap azonosítóval (sorszámmal, idõjelzéssel stb.) kell ellátni, amely kizárja az elektronikus aláírással ellátott ûrlap ismételt felhasználását.”

2007/92. szám

(8) Az Evr. melléklete helyébe e rendelet 5. melléklete lép. 45. § A zártcélú távközlõ hálózatokról szóló 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 6. melléklete lép.

Hatályukat vesztõ rendelkezések 46. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a zártcélú távközlõ hálózatokról szóló 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelet 10/A. §-a és 10/B. §-a, valamint 5. és 6. számú melléklete; b) az Evr. 5–9. §-ai, a 12. § (3) bekezdése, a 22. § (2) bekezdése, a 36. § és a 36. §-t megelõzõ alcím; c) az elektronikus ügyintézést lehetõvé tevõ informatikai rendszerek biztonságáról, együttmûködési képességérõl és egységes használatáról szóló 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése, a 28. §-a elõtti cím és a 28–29. §-ai. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

1. melléklet a 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelethez CSATLAKOZÁSI MEGÁLLAPODÁS A ....................... SZOLGÁLTATÁSRÓL EGYRÉSZRÕL a közigazgatási informatikáért felelõs miniszter képviseletében eljárva, a MINISZTERELNÖKI HIVATAL ELEKTRONIKUSKORMÁNYZAT-KÖZPONT (székhely: 1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 11/B.) mint a központi elektronikus szolgáltató rendszer felügyeletét ellátó szerv (,,MeH EKK”) MÁSRÉSZRÕL A ..................... (székhely: ................. ..................; képviseli: ...................) mint a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez szolgáltatással csatlakozó szervezet (,,Csatlakozó”) külön-külön a Fél, közösen együtt a Felek között, a mai alulírott napon és helyen az alábbi tartalommal: 1. Elõzmények A közigazgatási szolgáltatások korszerûsítési programjáról szóló 1113/2003. (XI. 11.) Korm. határozat V.4 pontja értelmében „Az Interneten keresztül történõ, ügyfél-azonosítást vagy adatbázis-hozzáférést szükségessé tevõ elektronikus ügyintézést, illetve on-line díj- és illetékfizetést megvalósító szolgáltatást – az erõforrásokkal való hatékony gazdálkodás érdekében – valamennyi központi közigazgatási szerv vonatkozásában a kormányzati portálon mint ügyfélkapun keresztül elérhetõvé kell tenni.” A közigazgatási szolgáltatások elektronizálásának alapkövetelményeit a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (a továbbiakban: Ket.) rögzíti. A Ket. X. fejezete írja elõ az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos legfontosabb követelményeket és szabályokat, meghatározza az elektronikus ügyintézési eljárások az ügyfélkapun keresztül történõ igénybevételének rendjét. Az e-kormányzati szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra az elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG) révén közmûszerûen rendelkezésre áll. Kialakításra került az ügyintézésekhez szükséges azonosítást és a szolgáltatások elérését biztosító ügyfélkapu, és az ügyintézéshez kapcsolódó tájékoztatást segítõ kormányzati ügyfél-tájékoztató központ, valamint rendelkezésre áll az állampolgárokkal

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6963

való hiteles dokumentumalapú kommunikációhoz a biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás, amelyhez a hivatali kapun keresztül lehet hozzáférni. A Miniszterelnöki Hivatalról szóló 176/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján a központi elektronikus szolgáltató rendszer felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatal látja el. Az elektronikus aláírással nem rendelkezõ természetes személy ügyfelek azonosítása kizárólagosan az e központi rendszer részét képezõ ügyfélkapu igénybevételével történhet. E feladatok megvalósítása érdekében a felek a következõkben állapodnak meg: 2. A megállapodás tárgya A jelen Megállapodás a Csatlakozó által üzemeltetett „...............................” elnevezésû (kód: ............) elektronikus közszolgáltatás (a továbbiakban: Szolgáltatás) az 1. pontban meghatározottak alapján, a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez való csatlakoztatása és azzal együttmûködve történõ mûködtetése érdekében jött létre. A Szolgáltatás funkcionális és technikai meghatározását a Megállapodás melléklete tartalmazza. 3. A MeH EKK által biztosított közremûködés A MeH EKK biztosítja: a) a Szolgáltatás 7×24 órában történõ elérését a www.magyarorszag.hu oldalon található kormányzati portálon a Megállapodás mellékletében meghatározott rendelkezésre állás mellett; b) a Szolgáltatás személyazonosítást igénylõ elemeinek elérését a kormányzati portálba integrált ügyfélkapun keresztül/igénybevételével; c) az ügyfél és a szolgáltató közötti biztonságos és tanúsított kommunikációt a biztonságos elektronikus dokumentumkezelõ szolgáltatással (a továbbiakban: BEDSZ); d) a Csatlakozó jelzése alapján üzemzavar esetén a jelzés beérkezésétõl, illetve a felügyeleti rendszerben történõ észleléstõl számított 10 percen belül közzéteszi a tényt, és annak megszûntét, várható és tényleges idõtartamát a kormányzati portálon; e) a személyazonosításhoz kötõdõ regisztrációs folyamat technikai hátterét; f) a Szolgáltatás díjköteles elemeihez kötõdõ pénzügyi tranzakciók lebonyolítását a késõbbiekben létrejövõ, a kormányzati portálon integrált elektronikus fizetési rendszeren keresztül; g) a Szolgáltatás ügyfélszolgálati támogatását a kormányzati ügyfél-tájékoztató központon (a továbbiakban: KÜK) keresztül telefonon (mobil, vezetékes telefon, sms, fax) a 189-es hívószámon és a [email protected] e-mail címen; h) a kormányzati portálon elérhetõ szolgáltatások alkalomszerû népszerûsítését. 4. A Csatlakozó által biztosított közremûködés A Csatlakozó biztosítja: a) a Szolgáltatás csatlakozó felületének kialakítását a KIETB 21. sz. ajánlásának megfelelõen; b) a Szolgáltatás elérhetõségét 7×24 órában a Megállapodás mellékletében meghatározott rendelkezésre állás és funkcionalitás mellett; c) amennyiben a Szolgáltatás viszontazonosítást igényel, az ehhez szükséges személyes adatokat tartalmazó adatbázis folyamatos rendelkezésre állását; d) alkalmazás-felügyeleti és technikai szakemberek folyamatos készenlétét az esetleges hibabejelentések fogadása és a szükséges intézkedések megtétele érdekében, a Megállapodás melléklete szerinti rendelkezésre állás biztosítása érdekében, a mellékletben meghatározott kapcsolati ponton; e) a Szolgáltatáshoz kapcsolódó naprakész elektronikus tájékoztató anyagot a MeH EKK által meghatározott formában, és annak folyamatos szakmai kontrollját; f) a KÜK által hozzá irányított hívások megválaszolása során gyors és szakszerû tájékoztatást hétfõtõl csütörtökig 8.00–16.30, pénteken pedig 8.00–14.00 óra között; g) a KÜK mûködtetéséhez szükséges információk (az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény mellékletében felsorolt, általános, nem konkrét ügyhöz kapcsolódó, naprakész közérdekû adatok, mint a közigazgatási szerv szervezetére, személyzetére; tevékenységére, mûködésére és gazdálkodására vonatkozó adatok) folyamatos és naprakész – elsõdlegesen elektronikus – rendelkezésre állását; h) a Szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyleírásokat és azok folyamatos szakmai kontrollját; i) a Szolgáltatáshoz kapcsolódó elektronikus ûrlapok internetes elérhetõségét; valamint j) amennyiben a csatlakozó szervezet saját szolgáltatásnyújtó rendszerében olyan üzemzavar van, ami a szolgáltatás felhasználóit megakadályozza a szolgáltatás használatában, abban az esetben a csatlakozott szervezet az üzemzavar tényérõl és annak megszûnésérõl azonnal tájékoztatja a központi rendszer üzemeltetõjét.

MAGYAR KÖZLÖNY

6964

2007/92. szám

5. A Felek joga és felelõssége a) A Felek a 3. és 4. pontban foglalt kötelezettségeiknek eleget tesznek. b) A Csatlakozó saját alkalmazás-felügyelete mellett, a MeH EKK a központi elektronikus szolgáltató rendszer egységes felügyelete során ellenõrzi a Szolgáltatás mûködõképességét. A MeH EKK az általa észlelt bekövetkezett vagy potenciális mûködési zavar esetén értesíti a Csatlakozó kijelölt munkatársait a Megállapodás mellékletében meghatározott módon a hibaelhárítás érdekében. c) Csatlakozó a hibabejelentést követõen a melléklet 6. pontjában meghatározott módon jár el a hiba kiküszöbölése érdekében. A MeH EKK felügyeleti szolgálata nem helyettesíti a Csatlakozó alkalmazás-felügyeleti kötelezettségét. d) Csatlakozó biztosítja, hogy a Szolgáltatás mindenkor megfeleljen a hatályos jogszabályoknak, és az általánosan elfogadott mûszaki színvonal szerint szolgálja ki az ügyfeleket. Amennyiben a mûködés során módosul a Szolgáltatás funkcionalitása, úgy Csatlakozó gondoskodik a szükséges tájékoztató anyag frissítésérõl is. e) A Felek a Szolgáltatást igénybevevõk, valamint az illetékes hatóságok felé olyan mértékben vállalnak felelõsséget, amilyen mértékben felelõsek az esetlegesen bekövetkezett kárért vagy jogsértésért. A MeH EKK felelõs a kormányzati portál és/vagy az ügyfélkapu mûködéséért, a BEDSZ rendelkezésre állásáért, valamint a személyazonosítási folyamat viszontazonosítási adatbázist és kérést nem érintõ szakaszaiért. A Csatlakozó felelõs a Szolgáltatás mûködéséért, valamint a személyazonosítási folyamat viszontazonosítási adatbázist és kérést érintõ szakaszaiért. f) A Felek a Szolgáltatás nem a Megállapodás szerinti csatlakoztatásából, üzemeltetésébõl, karbantartásából és felügyeletébõl származó kárért a Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint felelõsek egymás felé. g) Az EKK fenntartja a jogot arra, hogy a Csatlakozó egyidejû értesítése mellett felfüggessze a Szolgáltatás elérését a kormányzati portálon, amennyiben az mûszaki, szolgáltatási, tartalmi, biztonsági szempontból veszélyeztetné a központi elektronikus Szolgáltató Rendszer mûködését vagy a felhasználók érdekeit. 6. Tulajdonjogi és szerzõi jogi kérdések A Megállapodás teljesítése során tulajdonjogot vagy szerzõi jogot érintõ változtatás nem történik. A Szolgáltatás csatlakoztatása és mûködtetése során a Felek által egymásnak átadott információk és dokumentációk rendelkezésre bocsátásáért a 9. pontban meghatározottak szerint járnak el. 7. Vis maior Az olyan – a Felek akaratától, cselekedeteitõl és személyétõl függetlenül bekövetkezõ elháríthatatlan – esemény, mint például a háború, polgári felkelés, természeti katasztrófa vagy más elháríthatatlan szükséghelyzet minõsül vis maiornak, amely számottevõ módon akadályozza, vagy lehetetlenné teszi a Megállapodás teljesítését, feltéve, hogy ezen körülmények a Megállapodás aláírását követõen keletkeznek, illetõleg a Megállapodás aláírását megelõzõen jönnek ugyan létre, ám a Megállapodás teljesítésére kiható következményeik az említett idõpontban még nem voltak elõre láthatóak. A vis maior körülmények mentesítik a Feleket a Megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítése alól, olyan mértékben, amennyire a vis maior esemény az érintett Felet gátolja a Megállapodás teljesítésében. A mentesítés kizárólag arra az idõre szól, ameddig a szóban forgó esemény hatása fennáll. A vis maior események által érintett Fél köteles a másik Félnek haladéktalanul megküldött tájékoztatásában megjelölni a vis maior esemény kezdetét, jellegét és amennyiben lehetséges várható végét. A vis maior körülmény önmagában nem mentesíti az azt bejelentõ Felet a Megállapodás szerint egyébként teljesítendõ olyan kötelezettségei alól, amelyek a vis maior körülmény bekövetkezését megelõzõen már esedékesek voltak, illetve amelyek teljesítését a vis maior nem érinti. 8. Kapcsolattartás Felsõ vezetõi szintû kapcsolattartás: A MeH EKK részérõl:

Telefon: Telefax: E-mail: vagy az általuk írásban meghatalmazott személy.

A Csatlakozó részérõl:

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6965

Stratégiai és operatív szinten történõ kapcsolattartás: A MeH EKK részérõl:

A Csatlakozó részérõl:

Telefon: Telefax: E-mail: vagy az általuk írásban meghatalmazott személy. 9. Ráfordítások A Felek megállapítják, hogy a csatlakozási folyamat, valamint a Szolgáltatás folyamatos biztosítása során az alábbi ráfordítások terheli õket: a) Csatlakozás Feladat

MeH EKK

Csatlakozó

MeH EKK

Csatlakozó

Technikai elõkészítés Tartalmi elõkészítés Tesztelés A csatlakozás megvalósítása Kommunikáció Összesen b) Éves fenntartás Feladat Technikai üzemeltetés Tartalmi üzemeltetés Kommunikáció Összesen Felek megállapodnak abban, hogy a csatlakozással és a Szolgáltatással kapcsolatban felmerült terheket e megállapodás szerint viselik, egymásnak egyéb díjat, térítést nem számítanak fel. 10. A megállapodás hatálya A Megállapodás aláírásának napján lép hatályba és határozatlan idõre jön létre. A Felek a Megállapodást közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik, vagy módosíthatják. Bármelyik Fél jogosult a Megállapodást írásban háromhavi felmondási idõvel megszüntetni, amennyiben a másik Fél a jelen Megállapodás valamely lényeges rendelkezését súlyosan vagy ismételten megszegi – így különösen, ha a Megállapodásban vállalt kötelezettségeit határidõben nem teljesíti, vagy a teljesítés nem teljes körû – és azt az erre irányuló írásbeli felszólítás ellenére sem szünteti meg a másik Fél által kitûzött legkevesebb 15 (tizenöt), de legfeljebb 30 (harminc) napos határidõn belül. A vétõ Fél köteles – a jelen Megállapodásban meghatározott egyéb kötelezettségein túl – a másik Felet ért kárt megtéríteni. Az 5. g) pontban meghatározott szolgáltatás felfüggesztés nem adhat okot e pontban meghatározott felmondásra. 11. Titoktartás A Felek megállapodnak abban, hogy az olyan bizalmas információt, melyet a Megállapodás teljesítése érdekében egymás elõtt felfednek, illetõleg amelyek a Megállapodással összefüggésben váltak számukra ismertté vagy egyébként hozzáférhetõvé – különös tekintettel a Szolgáltatás által közvetlenül vagy közvetve kezelt személyes adatokat: a) üzleti titokként, személyes adatok esetén a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek megfelelõen kezelik; b) azt jogosulatlan személy részére nem szolgáltatják ki, illetve nem teszik egyéb módon hozzáférhetõvé;

MAGYAR KÖZLÖNY

6966

2007/92. szám

c) azt csak a Megállapodás teljesítéséhez, az ehhez szükséges mértékben használják fel, és csak a teljesítésben közvetlenül részt vevõ alkalmazottaik, illetve alvállalkozóik számára teszik hozzáférhetõvé; és d) azzal egyéb módon nem élnek vissza. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik az olyan információra: a) amely köztudomású; b) amelyet nem a Megállapodás megsértésével hoztak nyilvánosságra; c) amely nyilvánosságra hozatali korlátozás nélkül a másik Fél birtokában volt már azelõtt, hogy a nyilvánosságra hozó Féltõl megkapta volna; d) amelyet az egyik Fél a másik Fél bizalmas információjának felhasználása nélkül maga hozott létre; e) amelyet az adott Félnek – jogszabályban meghatározott – kötelessége átadni az illetékes hatóság számára; f) amely jogszabály kötelezõ rendelkezése alapján közérdekû adatnak minõsül. A jelen pontban vállalt kötelezettségek a Megállapodás megszûnését követõen határozatlan ideig hatályban maradnak, kivéve, ha a kérdéses információ hozzáférhetõvé tételének megakadályozása – jogszabály-változás vagy egyéb körülmények beálltának következtében – kétséget kizáró módon nem áll többé az érintett Fél érdekében, illetve ha az információ nem került egyébként is nyilvánosságra. Felek jelen Megállapodás aláírásával elismerik, hogy a jelen jogviszonnyal összefüggõ ellenõrzésre a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, az Állami Számvevõszék, az adatvédelmi biztos és a Miniszterelnöki Hivatal által ellenõrzéssel megbízott személyek és szervezetek jogosultak. 12. Záró rendelkezések A Felek részére eljuttatott, illetve felé tett minden értesítést, kérést, igényt, joglemondó nyilatkozatot – ha a jelen Megállapodás eltérõen nem rendelkezik –, illetve egyéb közlést telefaxon, ajánlott levél vagy elektronikus úton kell eljuttatni, illetve megtenni. A nyilatkozat másik Fél részére történõ megküldésének bizonyítása vita esetén a küldõ felet terheli. A kapcsolattartásra jogosult személyek megnevezését és értesítési címet jelen Megállapodás 8. pontja tartalmazza. A Megállapodás valamely rendelkezésének érvénytelen volta vagy érvénytelenné válása nem érinti a Megállapodás más rendelkezéseinek érvényességét. Az érvénytelen rendelkezéssel érintett kérdésekben a Felek jelen Megállapodás megkötésekor feltételezhetõ akarata szerint kell eljárni. Szerzõdõ Felek kijelentik, hogy a Megállapodás kapcsán keletkezõ jogvitáikat elsõsorban békés úton, tárgyalással rendezik. A Megállapodás az alábbi melléklettel elválaszthatatlan egységet képez: Melléklet: A szolgáltatás meghatározása Jelen Megállapodást a Felek aláírásra jogosult képviselõi kölcsönös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag írják alá. Budapest, ............................ .............................................. .....................

...................................................... MeH EKK részérõl

...................................................... Csatlakozó szervezet részérõl

Melléklet – A Szolgáltatás meghatározása A jelen Melléklet a Megállapodás elválaszthatatlan részét képezi, és vele együttesen érvényes, célja a csatlakozó szolgáltatás mûszaki paramétereinek rögzítése, a Felek a szolgáltatás megfelelõ színvonalon való üzemeltetése érdekében történõ együttmûködésének meghatározása. A szolgáltatás vagy az együttmûködés ezen Mellékletben meghatározott paramétereinek esetleges változását Felek kötelesek 8 napon belül jelen Mellékletben módosítás keretében átvezetni.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6967

1. Csatlakozás módja: EKG-n keresztül / EKG-n kívülrõl az interneten keresztül 2. Funkcionalitás A Szolgáltatás az alábbi felhasználói funkcionalitással rendelkezik: .......................................................................... 3. Infrastruktúra A Szolgáltatás az alábbi infrastruktúrára épül: ............................................................................................................. 4. Interfész leírás A Szolgáltatás az alábbi interfészen keresztül csatlakozik a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez: ................ ........................................................................................................................................................................................ 5. Rendelkezésre állás A Megállapodás 3. a) pontjában rögzített szolgáltatások rendelkezésre állásának meghatározása és annak mérési módszere: Ref.

Meghatározás

1.

.................................................................................................

Maximális havi kiesés (óra)

Egy kiesés maximális hossza (óra)

.....................

.....................

Olyan tervezett karbantartást, amely a Szolgáltatás fenti elérését korlátozhatja a MeH EKK a munkahét utolsó napján, pénteken, 00:00 órától 02:00 óráig hajthat végre. Ettõl eltérõ esetben a MeH EKK az esedékesség elõtt 3 (három) nappal írásban értesíti Csatlakozót. A rendelkezésre állás mérését a MeH EKK, a központi elektronikus szolgáltató rendszer lényeges elemeit felügyelõ rendszer segítségével biztosítja. A Megállapodás 4. b) pontjában rögzített Szolgáltatás rendelkezésre állásának meghatározása és annak mérési módszere: Ref.

Meghatározás

1.

.................................................................................................

Maximális havi kiesés (óra)

Egy kiesés maximális hossza (óra)

.....................

.....................

A rendelkezésre állás mérését a Csatlakozó, a ....................................................... elnevezésû rendszer segítségével biztosítja. 6. Hibabejelentés, hibaelhárítás A szolgáltatás esetleges – bármely okból történõ – kiesése esetén Felek kötelesek egymás ügyeletét a kiesés azonosításához szükséges adatok csatolásával 20 percen belül értesíteni a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A MeH EKK üzemeltetési ügyelet elérhetõsége: Telefon: (1) 301-3000, 06 (30) 299-3992 Fax: (1) 301-3079 E-mail: [email protected] A Csatlakozó ügyelet elérhetõsége: Telefon: Fax: E-mail:

MAGYAR KÖZLÖNY

6968

2007/92. szám

2. melléklet a 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelethez Regisztrációs nyugta ÜGYFÉLKAPU NYITÁSÁRÓL 1. IGÉNYLÕ SZEMÉLYAZONOSÍTÓ ADATAI VISELT CSALÁDI ÉS UTÓNÉV: SZÜLETÉSI NÉV ÉS UTÓNÉV: SZÜLETÉSI HELY: SZÜLETÉSI IDÕ: ANYJA SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS UTÓNEVE: ÁLLAMPOLGÁRSÁGA: 2. AZ ÜGYFÉLKAPU LÉTESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ADATOK ELEKTRONIKUS LEVÉLCÍM: FELHASZNÁLÓI NÉV: 3. A REGISZTRÁLÓ SZERV NEVE: CÍME: Dátum: Aláírásommal tanúsítom, hogy az ügyfélkapu regisztráció során a fenti adatok kerültek rögzítésre, és azok megegyeznek a nyilvántartott, illetve az ügyfél által közölt adatokkal. ..................................................... regisztráló szerv ügyintézõje

Aláírásommal tanúsítom, hogy az ügyfélkapu regisztráció során a fenti adatok kerültek jóváhagyásommal rögzítésre.

.......................................................... igénylõ

A táblázat adatait az aláírások kivételével a rendszer tölti ki! Készül 2 példányban, melybõl egyet az igénylõ õriz meg és egy példány a regisztráló szervnél kerül irattározásra. Adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatás Az ügyfélkapu regisztráció során rögzített adatok kezelésére jogszabályi elõírás: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 160. § (9) bekezdés b) pontja alapján kerül sor. Az ügyfélkapu nyilvántartás adatkezelõje a Miniszterelnöki Hivatal. Az ügyfélkapu regisztráció során rögzített adatok adatfeldolgozója a Miniszterelnöki Hivatal mint a központi elektronikus szolgáltató rendszert (s annak keretében az ügyfélkapu-rendszert) mûködtetõ szervezet által megbízott üzemeltetõ szerv. Az ügyfélkapu regisztráció során rögzített adatok kezelésének – célja: a regisztráló ügyfélkapu létesítéséhez és használatához kapcsolódó azonosítása; – jogalapja: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 160. § (9) bekezdés b) pontja; – idõtartama: az adatok rögzítésétõl kezdõdõen az ügyfélkapu regisztráló által történõ megszüntetéséig terjedõ idõtartamra. Az ügyfélkapu regisztráció során rögzített adatokat – a regisztráló viselt nevét és e-mail címét leszámítva – a regisztrálón, a regisztrációs szerven, a központi elektronikus szolgáltató rendszert (s annak keretében az ügyfélkapu-rendszert) mûködtetõ szervezeten és annak üzemeltetõjén kívül más nem ismerheti meg. A regisztráló viselt nevét és e-mail címét a központi rendszer a csatlakozott szervezetek számára továbbíthatja, a Ket. 160. § (10) bekezdésében foglaltak alapján.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6969

A regisztráló ügyfélkapu regisztráció során rögzített adatainak kezelésével kapcsolatos jogaira a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben, illetve a központi elektronikus szolgáltató rendszerrõl szóló Korm. rendeletben foglaltak irányadók. Amennyiben a regisztráló az ügyfélkapu igénybevételével nem a Ket. hatálya alá tartozó ügyet kíván intézni, a központi rendszer elõzetesen kéri a regisztráló elõzetes hozzájárulását a regisztrációs nyugtán szereplõk közül az ügy intézéséhez szükséges személyes adatainak továbbításához. A regisztráló e tájékoztatás ismeretében dönt az elektronikus szolgáltatás igénybevételérõl, s ha azt nem kívánja igénybe venni, a kezdeményezett eljárással összefüggõ adatai nem kerülnek átadásra.

Okmányirodai tájékoztató a regisztrációs nyugtához Tisztelt Regisztráló! Köszönjük, hogy regisztrálta magát az ügyfélkapun! Használatával Ön az Internet segítségével bármely számítógéprõl egyszeri belépéssel érhet el közigazgatási szolgáltatásokat. Az ügyfélkaput a www.magyarorszag.hu kormányzati portálon találja meg. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az ügyfélkapu használatával kapcsolatos teendõit, lehetõségeit. Regisztráció aktiválása Az Ön által megadott e-mail címére megküldjük egyszer használható aktiváló kódját. Az elsõ bejelentkezéskor aktiválnia kell regisztrációját. Az aktiválás során meg kell adnia az okmányirodában kiválasztott felhasználói nevét és a levélben megkapott egyszer használható aktiváló kódját, amit rögtön meg is kell változatnia, új jelszót képezve. Ha ezt megtette, utána már a választott felhasználói nevével és jelszavával léphet be az ügyfélkapun. Az egyszer használható aktiváló kód 5 napig érvényes, amennyiben nincs módja rá, hogy ez idõ alatt aktiválja regisztrációját, úgy bármikor kérhet új kódot az „Elfelejtett jelszó” menüpont alatt. Abban az esetben, ha nem kapja meg a kódot tartalmazó e-mailünket, kérem, ellenõrizze, hogy a Regisztrációs adatlapon helyesen adta meg e-mail címét (ha nem, akkor azt kizárólag az okmányirodában tudja kijavítani), nincs-e megtelve postafiókja, illetve levelezõ rendszere a magas biztonsági beállítások miatt automata levelünket nem tekinti-e kéretlen levélnek (ebben az esetben legalább közepes biztonsági fokozatot kell beállítania, majd az „Elfelejtett jelszó” menüben új kódot kérnie). Mindkét esetben Önnek kell új kódot kérnie. Bejelentkezés Kérjük, ügyeljen arra, hogy bejelentkezés alkalmával a Felhasználói név mezõbe NE saját nevét írja be, hanem a regisztráció alkalmával választott felhasználói nevet. Jelszavát az aktiváláskor adta meg. A jelszó nem azonos az egyszer használható aktiváló kóddal! Elfelejtette jelszavát? Ha elfelejtette jelszavát, kérhet újat! Az e-mailben érkezõ kód szintén 5 napig érvényes, melyet a lekérés után a fent leírtak szerint aktiválni kell! Az egyszer használható aktiváló kóddal az ügyfélkapu nem használható. Ugyanakkor kérjük, gondosan õrizze meg, rögzítse valahol felhasználói nevét, mivel annak megismerésére – kizárólag személyesen – csak az okmányirodában van lehetõsége. Fórum használata Regisztrációjával a kormányzati portál nevesített fórumát is tudja használni, ahol minisztériumok, hivatalok vezetõivel, illetve a közigazgatással való párbeszédre és társadalmi vitára van lehetõsége. A fórum használatáról a www.magyarorszag.hu/segitseg oldalon tájékozódjon. Segítség Kérdése és észrevétele esetén a kormányzati ügyfél-tájékoztató központ áll rendelkezésére a nap 24 órájában. Elérhetõségei: ingyenesen hívható telefonszám: 189, külföldrõl hívható telefonszám: +36 (1) 371-9300, e-mail cím: [email protected], internetes honlapcím: www.ugyfelvonal.hu. Reméljük, hogy szolgáltatásunkkal hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Ön kényelmesebben intézhesse hivatalos ügyeit! Elektronikuskormányzat-központ

6970

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

3. melléklet a 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelethez Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat HÁLÓZAT HASZNÁLATI SZABÁLYZATA 1. Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (a továbbiakban: EKG) 1.1. A kormányzati hálózat szerepe A kormányzati és közigazgatási adatbázisok, informatikai rendszerek összekapcsolása, valamint a különbözõ szolgáltatások elérhetõségének biztosítása a kormányzati hálózat feladata. Ez az infrastrukturális elem – a központi elektronikus szolgáltatási rendszer egyik fõ összetevõjeként – távolról is elérhetõvé teszi a különféle átfogó alkalmazásokat, számítógépes külsõ és belsõ adatszolgáltatásokat, kommunikációs elemeket, amelyek ennek révén egységes egészként funkcionálnak. Ezzel válik lehetõvé a kormányzati rendszerek elektronizálása és új, hatékony szolgáltatási rendszerek bevezetése, vagyis az e-kormányzat kialakítása. 1.2. Az EKG célja, rendeltetése – Nagy sebességû, nagy üzembiztonságú és magas biztonsági követelményeknek megfelelõ, egységes architektúrájú IP hálózati infrastruktúra biztosítása; – Az infrastruktúrára épülõ szolgáltatások és egyes eddig elszigetelt (pl. ágazati) hálózatok elérhetõvé tétele a jogosult felhasználók számára; – A kormányzati szervek közötti kommunikáció, az adatátvitel költségeinek csökkentése, minõségi szintjének emelése; – Kormányzati szintû, több felhasználó által használt alkalmazások hatékony mûködtetése; – Olyan infrastrukturális háttér biztosítása, amely alkalmas az elektronikus ügyvitel, elektronikus ügyintézés feltételeinek biztosítására, az elektronikus kormányzás/közigazgatás koncepciójának, vagyis az állampolgár és a kormányzat újszerû kapcsolatának kiszolgálására. 1.3. Az EKG legfõbb feladatai 1. Biztosítson megfelelõ informatikai infrastruktúrát a civil szféra számára az állami intézmények által nyújtott szolgáltatások eléréséhez (Front-Office feladatok). 2. Biztosítson megfelelõ informatikai infrastruktúrát a kormányzati intézmények számára a kormányzati feladatok ellátásához (Back-Office feladatok). 3. Biztosítsa a megfelelõ védettségû kétirányú kormányzati kapcsolatokat a brüsszeli EU adminisztráció informatikai rendszereihez. 4. Biztosítsa a minisztériumok és a központi intézmények részére a védett – security – szolgáltatások mûködtetését. Az országos kormányzati hálózat nagysebességû kapcsolatot valósít meg mind a budapesti intézmények, mind a gerinchálózat elérési pontjain keresztül az ország területén mûködõ, elsõdlegesen közigazgatási és a közigazgatás mûködését támogató intézmények között. 1.3.1. Az EKG által biztosított szolgáltatások fõbb tulajdonságai Az intézményi hálózatok logikai elkülöníthetõsége biztosítható. A hálózatot számos intézmény használja, ezért garanciális és biztonsági szempontok miatt arra van szükség, hogy a jelenlegi, fizikailag is különálló rendszerekhez hasonló rugalmasság és logikai elkülönültség megvalósítható legyen. Ez a követelmény kielégíthetõ az ún. távközlési virtuális magánhálózatok (MPLS VPN-ek) kialakításával. Az egyes intézményi hálózatok között szabályozott kommunikáció mûködik az érintett intézmények igényei szerint, így megvalósul az intézményi hálózatok közötti szabályozott kapcsolat a hálózat fizikai topológiájának megváltoztatása nélkül. Léteznek olyan központi erõforrások, amelyekhez egyidejûleg több intézménynek is hozzá kell férnie, ezt a célt szolgálják az ún. extranetek is. A hálózat rendelkezésre állása azonos vagy jobb, mint a különálló megoldásokkal elérhetõ rendelkezésre állási szint. A hálózat a gerincszakaszokon biztosítja az infrastruktúrát nagy sávszélesség-igényû, multimédiás alkalmazások számára is (pl. videokonferencia stb.), a csatlakozó intézménynek magának kell a kapcsolat sávszélességérõl a csomópontig terjedõ szakaszra vonatkozóan gondoskodnia az EKG hálózatgazdájával egyeztetetten. 1.3.2. Alap infrastruktúra és az üzemeltetés jellemzõi Biztonsági vagy technikai indokok alapján az összeköttetésekben az optikai alapú technológia, ezen belül szolgáltatótól bérelt ún. „sötét szál” alkalmazása dominál Budapesten. A hálózat menedzselése teljes egészében a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt áll. A gerinchálózat szolgáltatásai országosan a megyei gerinchálózat elérési pontoknál (Point of Presence, PoP) állnak rendelkezésre. A PoP-ok feladata a fizikai infrastruktúra, az üzemeltetési környezet (helyiség, szünetmentes tápellátás

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6971

stb.) biztosítása. Az üzemeltetés részét képezõ rendszerfelügyeletet és menedzsmentet a központi üzemeltetést felügyelõ szervezet végzi, távolról. A PoP-ok a Magyar Államkincstár kijelölt megyei telephelyein üzemelnek. Az üzemeltetés feladatát a 100%-os állami tulajdonú Kopint Datorg ZRt. Üzemeltetési Divíziója látja el. (A Kopint Datorg ZRt. fölött a tulajdonosi jogok gyakorlója a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter.) Ez a megoldás más, – vásárolt szolgáltatásokkal kiegészítve – képes biztosítani a szükséges szaktudást, ugyanakkor kezelhetõvé csökkenti a biztonsági kockázatot. Ez az üzemeltetési modell megfelelõen rugalmas számos központi felügyeletet igénylõ kormányzati informatikai feladat ellátására is (pl. kormányzati portál, ügyfélkapu stb.). 1.4. A kormányzati gerinchálózat néhány gazdasági kérdése A gerinchálózat a párhuzamos hálózatok üzemeltetési költségeinél (távközlési díjainál) lényegesen alacsonyabb pénzügyi ráfordítással (30–50%-os megtakarítással), és/vagy lényegesen nagyobb sebességgel (sávszélességgel), jobb minõségben és nagyobb üzembiztonsággal szolgáltatja az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat az intézmények számára. A magasabb üzembiztonsági követelmény ugyanakkor a megyei elosztóponttól a az intézményi hálózat csatlakozási pontjáig terjedõ szakaszt esetenként költségesebbé teheti. A rendszer egészének alkalmazása azonban egyértelmûen költségcsökkentõ. A kialakított IP alapú hangátviteli lehetõség és kapcsolóközpont további jelentõs megtakarításokat tesz elérhetõvé azáltal, hogy az EKG-t hangátvitelre is használó intézmények intézményen belüli, és a rendszerhez csatlakozott társintézményekbe irányuló telefonforgalma díjmentes, de más – Magyarország területén belül maradó – telefonforgalmuk is csak a helyi hívásoknak megfelelõ díjszabás alá esik. A megtakarítások annak arányában növekednek, minél több intézmény kapcsolódik az EKG IP alapú hangátviteli hálózatához. 2. A Szabályzat célja A Szabályzat a felhasználók, a hálózatgazda, az üzemeltetõ által alkotott rendszer érdekeinek összehangolását szolgálja. – A biztonsági szempontok elsõdlegessége mellett, e közösség által kialakított mûködési rend. A Szabályzat módosítását, korszerûsítését a közösség bármely tagja meghatározott eljárási rend szerint javasolhatja. A Szabályzat célja, hogy meghatározza és szabályozza az együttmûködõ felek – hálózatgazda, üzemeltetõk, felhasználók, külsõ szolgáltatók – kapcsolatát a szolgáltatás mûködtetésének teljes idõtartamára, az együttmûködés kezdetétõl annak lezárásáig. A szabályozás további célja, hogy a kapcsolatok, interakciók alapjául szolgáló folyamatokat, felelõsségi köröket, szerepeket egyértelmûvé tegye, szükség esetén egységesítse. Nem ennek a Szabályzatnak a tárgya az adatbiztonság és adatvédelem, az EKG eszköz- és vagyonmentésének szabályozása. Szükséges – jelen dokumentum keretein kívüli – a Biztonsági Szabályzat, az EKG informatikai katasztrófaelhárítási terv (Disaster Recovery Plan, DRP) kidolgozása. Az elõzõ bekezdésben említett szabályozásokhoz, valamint e szabályzat 1. számú függelékben szereplõ dokumentumokhoz igazodva a felhasználó szervezeteknek katasztrófa-elhárítási tervüket, illetve intézményi mûködésük folytonossági tervét (Business Continuity Plan, BCP) célszerû aktualizálni, és ezek kialakítása esetén tekintettel kell lenni az EKG normálistól eltérõ mûködési eseteire. 2.1. A Szabályzat hatálya A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed minden egyes, az EKG használathoz kapcsolódó, elkülönült szervezetekhez rendelt szerepkör együttmûködési folyamataira, a kezdeményezõ eseménytõl a célállapot bekövetkezéséig. Az egyes érintett szervezetek belsõ, kapcsolódó folyamatait a szervezeteknek saját maguknak kell szabályozni, érvényesítve a Szabályzat elõírásait. A Szabályzat alanyi hatálya: közvetlenül a felhasználó szervezetekre, illetve a hálózatgazdára terjed ki, közvetve minden további, Szabályzatban említett szerepkört ellátó szervezetre, melyet a velük kötött szerzõdésekkel kell biztosítani (pl. a Szabályzat megfelelõ pontjaira hivatkozva). 3. Az EKG-n elérhetõ szolgáltatások A felhasználók által az EKG-n elérhetõ szolgáltatások a következõ alapvetõ csoportokba sorolhatók: – Alapszolgáltatások = EKG kapcsolódási pont – hozzáférés – IP sávszélesség garantált biztosítása, MPLS VPN létrehozása, = 24 órás Help Desk (felhasználói támogatás), = Internet kapcsolat – az intézmény által meghatározott védelmi politikának megfelelõen, = Névfeloldás (Domain Name Service – DNS), = Levéltovábbítás az Internet és az intézmények felé/felõl.

6972

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

Az alapszolgáltatásként definiált szolgáltatások az EKG-hoz kapcsolódó felhasználók számára a kapcsolódás után automatikusan elérhetõvé válnak, azonban bizonyos, a felhasználó szervezettõl függõ különbségek elõfordulhatnak. – Egyéb szolgáltatások = Kapcsolat biztosítása az EU informatikai szolgáltatásaihoz a TESTA hálózaton keresztül. = Védett (security) kapcsolatok biztosítása. Az egyéb szolgáltatásokat az intézmények konkrét feladataik végrehajtásához veszik igénybe. – Emelt szintû szolgáltatások Az emelt szintû szolgáltatások körébe tartozik minden olyan szolgáltatás, amelyet az intézmények szerzõdéses keretek között, az EKG infrastruktúrájára, alapszolgáltatásaira támaszkodva vesznek igénybe (pl. hangintegráció, videokonferencia stb.). 3.1. Kapcsolódási pont, illetve VPN-létesítés Az EKG szolgáltatások lényegi és alapvetõ szolgáltatása olyan kapcsolódási pont biztosítása, amelyen keresztül lehetõvé válik az egyes intézményi rendszerek EKG infrastruktúrához való hozzáférése és zárt kommunikációja egymással, valamint az internet irányába. A kapcsolódás fizikailag (csatornázott E3, STM1, MetroEthernet és ADSL) távközlési szabvány által meghatározott módon történik, de indokolt esetben lehetõség van az ettõl való eltérésre is (pl. „sötét üvegszál” használatával). Az adat-, hang- és egyéb forgalom IP protokoll használatával zajlik. Az EKG belsõ kommunikációja MPLS VPN (Multiprotocol Label Switching; Virtual Private Network) technológiával történik, amely az EKG csatlakozási felületétõl kezdve meghatározza az útválasztást, és biztosítja a felhasználói virtuális magánhálózatok (intranetek) bizalmasságát, elkülönültségét. E technológia garantálja a felhasználó számára biztosított IP sávszélességet, a hozzáférések kontrollját és a biztonsági irányelvek érvényesülését. Ennek segítségével zárt virtuális intraneteket lehet létrehozni, amelyeket általánosságban a hálózatgazda mûködtet, de a felhasználó (illetve egy kijelölt feladatgazda) adminisztrálhat (jogosultságkezelés). A kapcsolódás fõ paraméterei: a sávszélesség (általában 0,25–100 Mbps/intézmény), a közös VPN-ben résztvevõk száma, jogosultságai, valamint a kapcsolódási pont(ok) helye. Az EKG mûködtetõje által az adott paraméterek szerint konfigurált VPN a felhasználói körön kívül esõ felhasználók számára közvetlenül nem elérhetõ, biztonságos kapcsolatot valósít meg. A VPN-ek bizalmasságát az önálló biztonsági irányelvek (az egyes határ-útválasztókon beállított MPLS VPN szabályrendszerek) jellemzik. A kapcsolódás vidéki és egyes fõvárosi felhasználók esetén ráhordó (nem az EKG üzemeltetõje által mûködtetett – jellemzõen távközlési szolgáltató által üzemeltetett) hálózat közbeiktatását igényli. A ráhordó hálózat feladata az intézmény és az EKG kapcsolódási pont közötti kapcsolat biztosítása. 3.2. Help Desk Az EKG-n keresztüli adatforgalmazás során hibák fordulhatnak elõ a felügyelt hálózati aktív és passzív eszközökben. Az EKG felügyeleti rendszere folyamatosan ellenõrzi a hálózati rendelkezésre állást, ezért egy esetleges hibát nagy valószínûséggel a felhasználók észlelése elõtt képes felfedni. A hálózat felügyelet egy ún. egyablakos Help Desk szolgáltatást biztosít a felhasználók számára szükséges kommunikációs lehetõségként, amelyen keresztül a hálózati mûködéssel, az egyes igénybe vett szolgáltatások paramétereivel kapcsolatos információkat, problémákat lehet jelezni az üzemeltetõ felé. 3.3. TESTA hálózatok elérése A TESTA (Trans-European Services for Telematics between Administrations) hálózat az Európai Unió adminisztrációja és a nemzeti kormányzatok elektronikus, extraneten történõ titkosított információcseréjét teszi lehetõvé. A szolgáltatás igénybevételéhez a felhasználó intézménynek kiépített kapcsolattal kell rendelkeznie az EKG-hoz, mivel a TESTA kapcsolat csak az EKG-n keresztül hozható létre. A TESTA hálózathoz való kapcsolódáshoz az Európai Unió IDA-TESTA szervezete biztonsági szempontból rendszeresen auditálja az EKG-t. A TESTA hálózat és az EKG között a TESTA szolgáltató bérelt vonali összeköttetéseket hozott létre, amelynek mindkét végén a vonali adatforgalmat titkosító kódoló eszközt helyeztek el. A kódoló eszközök a TESTA szolgáltató telepítette az EKG központban. Az így kiépült csatornát EU adminisztráció menedzseli és finanszírozza az EKG és a TESTA hálózat között. Ezen a kapcsolaton keresztül, – más nemzeti hálózatokhoz hasonlóan, – az EKG is részévé válik az ún. európai informatikai rendszernek, – az euro-domainnek. Amennyiben egy adott EU-hoz kapcsolódó feladatban (mint alkalmazás felhasználó) több nemzeti intézmény is részt vesz, közülük ki kell jelölni egy feladatgazdát, aki mint felhasználó-koordinátor az adminisztratív kapcsolatot biztosítja az EU adminisztráció felé.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6973

3.4. Internet-hozzáférés Az EKG-hoz csatlakozott felhasználók – kapcsolódási pontjukon keresztüli – internethez való hozzáférése jellemzõen kétféle lehet, a felhasználó csoportjától függõen: – Az adott sávszélesség engedte kereteken belül korlátlan hozzáférés (a kötelezettek esetén), – Egyes protokollokra vonatkozóan átmenetileg korlátozott hozzáférés (a nem kötelezettek esetén). A korlátlan hozzáférés azoknak a felhasználóknak áll rendelkezésre, amelyek kapcsolódását az EKG-hoz jogszabályi kötelezettség írja elõ. Mivel számukra nincsen választási lehetõség az EKG-használatot (és így az internet elérést) illetõen, teljes forgalmuk az EKG-n keresztül bonyolódik, korlátozás nélkül. Átmenetileg korlátozott internet-hozzáférés egyes protokollok vonatkozásában: ilyen internet eléréssel rendelkeznek azok a felhasználók, amelyek kapcsolódása az EKG-hez nem kötelezõ jellegû. Számukra a tevékenységükhöz szükséges, illetve általános célú (pl. híroldalak stb.) internet forgalom mindenkor korlátlanul engedélyezett, ugyanakkor – átmenetileg – a nagy sávszélesség-igényû tartalmak (pl. real audio, real video, ftp típusú letöltések) forgalma (a terhelés kezelhetõ szinten tartása érdekében) mindaddig alacsonyabb szinten priorizált. A korlátozást kizárólag a hálózatgazda jogait gyakorló vezetõ rendelheti el. 3.5. DNS (Domain Name Service) A DNS az EKG azon szolgáltatása, amely minden csatlakozott felhasználó számára domain-nevet, cím- és névfeloldást biztosít. A domain-név a felhasználó Internet Protokoll (IP) címének felel meg, annak egyfajta lefordított, szöveges megfelelõje. E szolgáltatáshoz kapcsolódóan kapnak a csatlakozó felhasználók saját IP-címet is, de kizárólag arra a hálózati pontra vonatkozólag (lehet ez az EKG csatlakozási pont vagy egy Web-szerver stb.), amelynek „láthatónak” kell lennie a többi felhasználó számára. Az IP címekkel kapcsolatos allokációs és regisztrációs feladatokat az EKG hálózatgazda végzi. Az EKG üzemeltetés kezeli a .gov.hu zónát, így ezen aldomain alatt bármilyen közfeladatot ellátó szervezet számára egyszerûen és gyorsan – külön költségek nélkül – kialakítható a szükséges név és zóna. 3.6. Kormányzati levelezõrendszer A kormányzati levelezõrendszer a kormányzati és országos hatáskörû szervek számára biztosított levelezõszolgáltatás. A szolgáltatáshoz a kormányzati szervek minden egyéni felhasználója hozzáfér, és a rendszer rendeltetése szerint egymással ezen keresztül végzi levelezését. 3.7. Levéltovábbítás A levéltovábbítás szolgáltatás olyan hálózati alapszolgáltatás, amely azt biztosítja, hogy a felhasználók az EKG-n kívülrõl érkezõ levelei transzparens módon, biztosan eljussanak a címzetthez. 3.8. Hosting A hosting szolgáltatás lényege, hogy az EKG üzemeltetõje igény szerint felvállalhatja a csatlakozott intézmény szervereinek üzemeltetését az EKG központjaiban az EKG egységes infrastruktúráján. A központban rendelkezésre álló nagyobb sávszélesség miatt az üzemeltetett szerver elérhetõsége, szolgáltatásminõsége javul, az intézmény és az EKG-hez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó külvilág (felhasználó) között. A szolgáltatás olyan, fõként ráhordó hálózaton keresztül csatlakozott felhasználók számára elõnyös, amelyek esetében a szerver eredeti üzemeltetési helyén rendelkezésre álló sávszélesség lényegesen kisebb, mint amit a központban biztosítani lehet. A szolgáltatás az EKG üzemeltetés fizikai lehetõségei függvényében, megállapodás alapján áll rendelkezésre. 4. Szerepkörök az EKG szolgáltatásban 4.1. Felhasználó A felhasználókat a következõ csoportok alkotják: 4.1.1. Jogszabály által csatlakozásra kötelezettek A központi és területi államigazgatási szervek, valamint az okmányirodák csatlakozásra kötelezettek, kivéve a jogszabályban tételesen felsorolt hálózatokat (pl. a rend és határvédelmi hálózat, a Magyar Honvédség hálózata és egyéb katonai hálózatok). A csatlakozásra kötelezettek hálózatai egy vagy több ponton kapcsolódnak az EKG-hoz és egymással, illetve a külvilággal hálózati kapcsolatuk az EKG-n keresztül valósulhat meg. A felhasználók csoportja – általában azonos országos hatáskörû szerv felügyelete alá tartozó szervezetek – együttesen is kapcsolódhat az EKG-ra.

6974

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

4.1.2. Csatlakozásra nem kötelezett, közpénzbõl, közfeladatot ellátó szervezetek Az ebbe a csoportba tartozó szervek – lásd egyéb, a 4.1.1. pontban fel nem sorolt állami költségvetési szervek, köztestületek, helyi önkormányzatok – EKG-hoz való csatlakozása nem jogszabályi kötelezettség, azonban – állami szerepük és feladataik miatt csatlakozásuk célszerû. Ilyen szervezetek például: – Országgyûlés, – Köztársasági Elnök Hivatala, – Országgyûlési Biztosok Hivatala, – Bíróságok, – Ügyészségek, – Helyi közigazgatási szervek, pl. önkormányzatok, – Állami Számvevõszék. Az EKG koncepciója szerint megfogalmazott cél, hogy ezek a szervezetek saját döntésük alapján csatlakozzanak az EKG-hoz. Ennek eredményeként a közigazgatással összefüggõ állami feladatokhoz kapcsolódó adatcsere egységesen az EKG alkalmazásával fog lebonyolódni. 4.1.3. Csatlakozásra nem kötelezett, közfeladatot ellátó szervezetek Nem lehet az EKG felhasználója a vállalkozás és civil szervezet, kivéve azon gazdálkodó szervezetet, mely az EKG-t használó intézmények vagy a központi elektronikus szolgáltató rendszert használó ügyfelek számára nyújt szolgáltatást, illetve azok szolgáltatásainak lebonyolításában vesz részt. Ebben az esetben is csak e szolgáltatások megvalósítását szolgálóan. Az ilyen, kivételként felsorolt szolgáltató nem veheti igénybe az EKG elõzõekben megállapítottakon túli egyéb szolgáltatásait. Az internetfelhasználók és más hálózatokon keresztül kommunikálók egy megfelelõen védett csatlakozási ponton keresztül vehetik igénybe az EKG-ból kifele irányuló szolgáltatásokat, illetve ugyanott teljesíthetnek adatszolgáltatást, végezhetnek ügyintézést. 4.2. Hálózatgazda Az EKG hálózatgazdája a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter. A hálózatgazda feladatait, felelõsségét az 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelet általánosságban szabályozza, alapvetõ felelõsség az EKG üzembiztos mûködtetése. Az EKG-val kapcsolatos folyamatokból adódó konkrét felelõsségeket jelen Szabályzat részletezi. A Hálózatgazdai feladatok ellátását a közigazgatási informatikáért felelõ kormánybiztos segíti, munkamegosztásukat a Miniszterelnöki Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló miniszteri utasítás rögzíti. Ez az utasítás határozza meg a hálózatgazdai feladatok ellátásában közremûködõ MeH szervezeti egységet is. 4.3. Üzemeltetõ Az EKG üzemeltetõi szerepkörét ellátó szervezetnek alapfeladata a hálózat üzemeltetése, folyamatos szolgáltatásainak biztosítása. Ezen belül fõ feladatai: – Help Desk szolgáltatás nyújtása, = A rendszerek mûködésének folyamatos felügyelete, monitorozása, riportolása, = Az eszközök karbantartása, = Hibák javítása, = A rendszerek konfigurálása, = Mentések és elemzések készítése, = Az intézmények hálózat-informatikai támogatása, = ISP tevékenység ellátása az EKG IP publikus IP címeinek biztosítása tekintetében, = Mûszaki nyilvántartások, dokumentációk naprakész vezetése, = Eszköznyilvántartás, – Fejlesztési javaslatok készítése, – Fejlesztések kivitelezése. Az üzemeltetõ feladatait elsõsorban a hálózatgazdával kötött szerzõdés szabályozza, de az EKG-val kapcsolatos folyamatokból adódó konkrét felelõsségét jelen Szabályzat dokumentálja. Az üzemeltetõ kiválasztása az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottságának engedélye alapján a biztonsági beruházásokra vonatkozó szabályok szerint történik. 4.4. Ráhordó hálózati szolgáltató Az ún. ráhordó hálózati szolgáltató az EKG csatlakozási pont és a csatlakozó intézmény közötti kapcsolatot szolgáltatja, amennyiben az adott intézmény nem rendelkezik közvetlen (fizikailag az adott intézmény telephelyén kiépített) hozzáférési ponttal. A ráhordó hálózati szolgáltatást az EKG-hoz kapcsolódó intézmény – amennyiben létezik ilyen hatályos szerzõdés, – a hálózatgazda által, az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottságának engedélye alapján lefolytatott eljárás eredményeként megkötött keretszerzõdés terhére rendelheti meg. Amennyiben nincs érvényes keretszerzõdés,

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6975

úgy a beszerzést egyenként a Nemzetbiztonsági Bizottságtól kért engedély alapján a 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti követelményeknek megfelelõ piaci szereplõktõl lehet lebonyolítani. 4.5. A területi elosztó telephelyet szolgáltató Az EKG területi csomópontjainak üzemeltetési feltételét biztosító Magyar Államkincstár feladatköre és felelõssége csupán a végpont eszközeinek elhelyezésére és az alapvetõ üzemeltetési feltételek (energia, hõmérséklet, õrzésvédelem) szolgáltatására terjed ki, melyet a MeH és a Magyar Államkincstár között megkötött megállapodás szabályoz. 4.6. EU adminisztrációs tartalomszolgáltató A magyar EKG felhasználóknak az Európai Unióval történõ együttmûködés során szüksége lehet elektronikus kommunikációra, adatcserére. Az EU adminisztrációs tartalomszolgáltató az a partner intézmény, amely a feladathoz kapcsolódóan a magyar EKG felhasználókkal együttmûködik, azoknak adatot küld, illetve tõlük adatot fogad. 4.7. TESTA hálózat Az Európai Unió a tagországokkal egy európai szintû elektronikus hálózatot alakított ki, amely közöttes hálózatként összeköti az egyes európai nemzeti (kormányzati) hálózatokat. Amennyiben egy nemzeti felhasználó intézménynek feladatához kapcsolódóan adatcserére van szüksége valamelyik, az európai adminisztrációhoz tartozó intézménnyel, az EKG-n keresztül kapcsolódhat e hálózathoz. Az EuroDomain hálózat adminisztrációját az Európai Unió IDA (Interchange of Data between Administrations) nevû kezdeményezése látja el, míg a hálózatok csatlakoztatásának technikai megvalósításáért az IDA-TESTA (TransEuropean Services for Telematics between Administrations) szervezet a felelõs. 4.8. Külsõ hálózatok szolgáltatói Külsõ távközlési hálózatok, illetve egyéb – a felhasználókat tekintve – nyílt hálózatok is csatlakozhatnak az EKG-hoz. A külsõ (nem kormányzati) hálózatok csatlakozása egy védett ponton valósul meg. 5. A szolgáltatások szabályozása A Szabályzat az elkülönült szervezetekhez rendelt szerepkörök együttmûködési folyamatainak – a kezdeményezõ eseménytõl, a célállapot bekövetkezéséig terjedõ – megvalósítását írja elõ. Az egyes érintett szervezetek belsõ, kapcsolódó folyamatait a szervezeteknek saját maguknak kell szabályozni, figyelembe véve e Szabályzat elõírásait. A szabályok alkalmazásának támogatása érdekében a Szabályzat tartalmazza azokat a feladatköröket, amelyek szükségesek a folyamatok kezdeményezésére, a folyamatok állapotának követésére. 5.1. Általános szabályok A szabályozás általános irányelve, hogy a szolgáltatás nyújtásából, illetve igénybevételébõl következõ jogok és kötelezettségek alapvetõen a hálózatgazda szerepkört ellátó intézményt, valamint a felhasználó intézményt, illetve felhasználó intézménycsoport esetén a csoportból nevesített eljáró szervezetet illetik vagy terhelik. Ezeket a jogokat és kötelezettségeket a felhasználó és hálózatgazda közötti megállapodásnak kell részleteznie, a konkrét helyzetre alkalmaznia (a hatályos Szabályzatra hivatkozva). Az EKG mûködésének kiemelt szabálya, hogy bármelyik félnek, aki a hálózat „megtámadását”, annak sérülésével járó eseményt észlel (ideértve a funkcionalitás bármiféle csökkenését is), azonnal értesítenie kell az üzemeltetõ help-desk-jét. Az üzemeltetõ joga s kötelezettsége a sérülés haladéktalan, bármilyen módon történõ elhárítása az üzemképesség megtartásának érdekében. (A lehetséges veszélyforrások részletezésével a Biztonsági Szabályzat foglalkozik.) A Szabályzat az üzemeltetõ, illetve a ráhordó hálózatot szolgáltató szervezetre vonatkozó elõírásait a hálózatgazda és üzemeltetõ, illetve a felhasználó és a ráhordó hálózati szolgáltató közötti szerzõdésnek kell tartalmaznia (a hatályos Szabályzatra hivatkozva). A kapcsolódási és üzemelési folyamatok során keletkezõ dokumentumok, továbbítási módja vonatkozásában a jogkövetkezménnyel járó dokumentumok esetén a felek között hitelesként elfogadott dokumentum az, amelyet faxon vagy hagyományos módon továbbítottak. A felek minden, a szakmai elõkészítést szolgáló dokumentumot gyorsítás céljából e-mail útján is eljuttathatnak az érintettekhez, ez azonban az elektronikus iktatás és aláírás bevezetéséig még nem lehet kizárólagos. Az EKG belsõ logikája szerinti MPLS VPN technológia ráhordó hálózat esetében is csak az EKG-n belül, a kapcsolódási ponttól érvényes, tehát a köztes szakasz bizalmasságát és egyéb paramétereit az Intézmények kell garantálnia. Amennyiben egy területen több intézményt azonos ráhordó szolgáltató kapcsol az EKG-hoz, a szolgáltató az EKG felé egy ponton kapcsolódik, azonban az intézmények adatforgalmának elkülönítését a saját hálózatán belül is teljes hosszban is biztosítania kell.

6976

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

A jogok, kötelezettségek, felelõsségek összefoglalását a szabályzat 3. számú függelék tartalmazza. A szolgáltatás specifikus szabályozásokkal kapcsolatos szakmai dokumentumok (megvalósíthatósági tanulmány, kivitelezési tervek) tartalmi és formai követelményeit a Szabályzat nem definiálja. 5.2. Szolgáltatás-specifikus szabályok Ez a pont szolgáltatásonként a kezdeményezéstõl a megszüntetésig alkalmazandó specifikus szabályokat tartalmazza. A szolgáltatás-specifikus szabályok alkalmazását – a könnyebb és gyorsabb áttekinthetõség érdekében – a dokumentum végén (2. számú függelék – A szabályozott folyamatok) található folyamatábrák is szemléltetik. 5.2.1. Kapcsolat létesítése A kapcsolat létesítését kérheti egy intézmény önállóan vagy egy intézményi csoport. Egyedi intézményi igény esetén az EKG-hoz való kapcsolódás folyamata, illetve elsõsorban annak tervezése és kivitelezése egyszerûbb, mint a csoportos intézményi csatlakozások megvalósítása. Ennek megfelelõen a két esetet a szabályozás elkülönülten tárgyalja. 5.2.1.1. Kapcsolat létesítése egyedi igénylõ esetén Egyedi intézményi igénylõ EKG-hoz való csatlakozását a hálózatgazdához címzett, EKG csatlakozás létesítését kérõ levelével igényelheti. Amennyiben a hálózatgazda az igénylést befogadja, a csatlakozás elvi jóváhagyásáról küldött tájékoztató levélben köteles tájékoztatni az igénylõt a jóváhagyott sávszélességrõl, valamint a csatlakozás egyedi feltételeirõl. Az elvi jóváhagyást követõen az igénylõ intézmény feladata az EKG csatlakozási pont és a felhasználó közötti kapcsolatot biztosító ráhordó hálózati szolgáltató biztosítása (amennyiben az igénylõ saját hálózati végpontja az EKG végponttól eltérõ pontban található – lásd 4.4. pont). A hálózatgazda és az igénylõ között kötött Együttmûködési Megállapodás elõkészítése és megkötésének kezdeményezése a hálózatgazda feladata, aláírására a technikai paraméterek és finanszírozási feltételek egyeztetését követõen kerülhet sor. Az egyeztetésben esetenként az üzemeltetõnek is részt kell vennie a hálózatgazda utasítása szerint, szakértõként. A ráhordó hálózati kapcsolatot a felhasználó számára biztosító szolgáltató (a továbbiakban: ráhordó hálózati szolgáltató) és a felhasználó közötti kapcsolatot szabályozó szolgáltatási szerzõdés – az Együttmûködési Megállapodással összhangban – megkötése az igénylõ felelõssége. A ráhordó hálózati szolgáltatóval szemben követelmény, hogy amennyiben az EKG megyei központjához több intézmény kíván kapcsolódni (nem feltétlenül csoportosan), a központ oldalán csak egy kapcsolódási pontot alakítson ki, a forgalom összesítését pedig saját hálózatán belül oldja meg az informatikai függetlenség biztosításával együtt (aggregált kapcsolódás). A megvalósítás feladatainak egy része (a kapcsolat feltételeinek biztosítása) a felhasználót, illetve a vele együttmûködõ ráhordó hálózati szolgáltatót terheli – a ráhordó hálózat fizikai hozzákapcsolása az EKG-hoz (azaz a kapcsolódási ponton található EKG hálózati eszközhöz való csatlakoztatás, bekötés, tesztelés) a felhasználó felelõssége. Amennyiben a csatlakozás megtörtént, a felhasználó köteles értesíteni a hálózatgazdát. Ezt követõen a hálózatgazda utasítja az üzemeltetõt az EKG oldali feladatok végrehajtására. Az üzemeltetõnek aktivizálnia kell a kapcsolatot a konfigurálási feladatok elvégzésével, valamint az intézményi IP-címek kiosztásával. A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 2.1.1. folyamatábrája szemlélteti. 5.2.1.2. Kapcsolat létesítése csoportos igénylés esetén Új EKG kapcsolódást igénylõ intézménycsoport kapcsolódásának megvalósítását az intézménycsoport felügyeleti, vagy szakmai irányítási jogokat gyakorló szervének kell kezdeményeznie. A kezdeményezõ szervezet (a továbbiakban: igénylõ) a hálózatgazdához címzett levelével igényelheti a kapcsolatok létesítését. Amennyiben az igénylõ nem rendelkezik a csatlakozási igény összeállításához szükséges EKG-specifikus technikai ismeretekkel, tájékoztatást kérõ levelet küldhet a hálózatgazdának, megjelölve a témafelelõs kapcsolattartót. A hálózatgazda feladata a tájékoztatás, illetve csatlakozást kérõ igényének elvi jóváhagyása. A hálózatgazda errõl köteles levélben tájékoztatni az igénylõt. A hálózatgazda felkéri az üzemeltetõt az igénylõvel történõ egyeztetésre. Az egyeztetés idõpontjának – a levélben meghatározott egyeztetési határidõvel összhangban történõ – kijelölése és az egyeztetésben érintett felhasználó(k) tájékoztatása az üzemeltetõ feladata. Az egyeztetést alapvetõen az üzemeltetõ és az igénylõ, és esetenként a felhasználó intézménycsoport kijelölt szakmailag kompetens, szakmai kérdésekben döntési jogkörrel felruházott képviselõi részvétele mellett kell lefolytatni a hálózatgazda képviselõjének részvételével, azonban a felhasználók az egyeztetésbe bevonhatják az érintett ráhordó hálózati szolgáltató(k) képviselõit is.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6977

Az egyeztetés célja az EKG csatlakozás kivitelezéséhez szükséges mûszaki megvalósítási és ütemtervek kidolgozása, egyeztetése. A kivitelezés tervezése csatlakozó intézménycsoport esetében egy-egy – részletes mûszaki megvalósítási terv, – közös (felhasználó és üzemeltetõ oldali feladatokat együttesen és felsõ szinten tartalmazó) ütemterv, valamint – csatlakozási pontonként egy-egy felhasználói ütemterv kidolgozását kell hogy magába foglalja. A ráhordó hálózatok mûszaki megvalósításával kapcsolatos feladatok ütemezését tartalmazó felhasználói ütemtervek kidolgoztatása az igénylõ feladata. (Ebben a tevékenységben együttmûködnek vele a ráhordó hálózati összeköttetés biztosítására kiválasztott szolgáltatók is.) A felhasználói ütemtervek üzemeltetõvel történõ véleményeztetése és elfogadtatása szintén az igénylõk feladata. A részletes, EKG – oldali kivitelezési tervek kidolgozásának és egyeztetésének felelõse az üzemeltetõ, és a kidolgozott terveknek minden esetben meg kell felelniük a hálózatgazda által meghatározott, mûszaki- megvalósítási- és ütemtervek kidolgozására vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek. Az üzemeltetõ a kivitelezési terveket köteles véleményezésre megküldeni a hálózatgazdának, aki a meghatározott formai és tartalmi követelményeknek való megfelelés vizsgálatát követõen dönt azok elfogadásáról. A tervek elfogadását követõen – az igénylõ közremûködése mellett – a hálózatgazda feladata létrehozni az Együttmûködési Megállapodást a felhasználókkal, az egyeztetett követelményeknek és ütemezésnek megfelelõ feltételekkel. A hálózatgazda feladata továbbá a kiviteli tervekkel összhangban a szükséges EKG oldali fogadókészség biztosítása. Ebbe a feladatba a hálózatgazda – a szükséges mértékben – bevonhatja az üzemeltetõt is. A felhasználók feladata, hogy az Együttmûködési Megállapodás aláírását követõen megkössék a ráhordó hálózati szolgáltatókkal a ráhordó hálózati szolgáltatás igénybevételérõl szóló – elõzetesen, a tervezési folyamat során elõkészített – szolgáltatási szerzõdést. A létesítés kivitelezése során az alábbiakat kell betartani: – a felhasználók hozzák létre a mûszaki tervnek megfelelõ, a hálózatra csatlakoztatható megoldást, – a felhasználók csatlakoztatják ráhordó hálózatukat az üzemeltetõ által csatlakozási célból a felhasználók rendelkezésére bocsátott eszközökhöz és tesztelik a kapcsolatot, – a felhasználók megszüntetik EKG-ra csatlakozó hálózatának azon összeköttetéseit, amelyeknek használatát az EKG Biztonsági Szabályzata nem tesz lehetõvé, – az üzemeltetõ végrehajtja a tervezett mûködésnek megfelelõ konfigurálást. A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 2.1.2. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelõsségek Felhasználó (csoportos esetben igénylõ): Jogok: – EKG-kapcsolat igénylése, tájékoztatás kérése. Feladatok, felelõsségek: – Csatlakozás létesítésének kezdeményezése; – Ráhordó hálózati szolgáltató(k) kiválasztása; – Részvétel kivitelezési egyeztetéseken; – Az üzemeltetõvel folytatott egyeztetések alapján felhasználói ütemtervek kidolgozása; – Együttmûködési Megállapodás megkötése; – Ráhordó hálózati szolgáltatás igénybevételérõl szóló szolgáltatási szerzõdés megkötése. Hálózatgazda: Jogok: – Döntés a csatlakozási igényrõl (kötelezettek esetében a csatlakozási paraméterekrõl); – Az üzemeltetõ utasítása a csatlakozás elõkészítési, megvalósítási feladatainak elvégzésére. Feladatok, felelõsségek: – Csatlakozási igény jogosultságának vizsgálata; – A felhasználó tájékoztatása a csatlakozás lehetõségeirõl, technikai paraméterekrõl – tájékoztató levél küldése; – Az üzemeltetõ felkérése egyeztetésen való részvételre – amennyiben a technológiai kérdések szükségessé teszik;

6978

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

– Az üzemeltetõ utasítása szükség esetén a kivitelezés megtervezését célzó egyeztetésekre; – Kiviteli tervek véleményezése, jóváhagyása vagy módosításuk kezdeményezése; – A kiviteli tervekkel összehangolt Együttmûködési Megállapodás megkötése a felhasználóval. Üzemeltetõ: Jogok: – Szakmai tanácsadás a felhasználók számára; – Javaslattétel a hálózatgazdának a szükséges eszközbeszerzésekre. Kötelességek: – A felhasználóval, igénylõvel való technikai egyeztetés – a hálózatgazda felkérésére; – Részvétel a kivitelezés részletes tervezésében és a tervezéssel kapcsolatos egyeztetésben – a hálózatgazda felkérésére; – Felhasználói ütemtervek véleményezése; – Kiviteli tervek átadása véleményezésre és jóváhagyásra a hálózatgazdának; – Az EKG hatókörébe tartozó kivitelezési feladatok végrehajtása. Dokumentumok adattartalma: CSATLAKOZÁST IGÉNYLÕ LEVÉL Adat megnevezése

Azonosító adatok

Jelentése

Az igénylõ(k) adatai, az igénylés indításának dátuma Kapcsolati felelõs és elérhetõsége Az igénylést megelõzõen folytatott tárgyalások, levelezések hivatkozásai Az igényelt kapcsolat mûszaki jellemzõi és az igénylõ jelenlegi jellemzõ, az EKG szempontjából releváns mûszaki környezete

Elõzetes információk Mûszaki adatok

EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Adat megnevezése

Általános adatok

Elõzmény Szolgáltatás jellemzõi

Jelentése

– Megállapodó partnerek azonosító adatai, – Kapcsolati felelõs neve és elérhetõsége, – Általános szerzõdéses adatelemek. Az elõzményként hivatkozott igény és jóváhagyás adatai – A szolgáltatás mûszaki jellemzõi (sávszélesség, teljesítmény stb.) és mûszaki környezete, feltételei, valamint díjazása, – A szolgáltatás idõbelisége (igénybevételének kezdete, várható idõtartama stb.), – Támogatás és Help Desk szolgáltatás feltételei, – Karbantartási rendelkezések, – Egyes hálózati kapcsolatok megszüntetésére vonatkozó megállapítások. FELKÉRÉS AZ ÜZEMELTETÕ FELÉ

Adat megnevezése

Tárgy A feladat leírása Határidõ

Jelentése

A feladat rövid megfogalmazása, címe Az elvégzendõ feladat – adott csatlakozás kiépítése – mûszaki leírása, tervezett ütemezése A lebonyolítás határideje

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6979

TÁJÉKOZTATÓ LEVÉL Adat megnevezése

Elõzmény dokumentumok

Döntés eredménye

Jelentése

– – – – –

Igénylés azonosítói, Üzemeltetõi állásfoglalás azonosítója, Hivatkozott adatforgalmi kimutatás azonosítója. Elutasítás esetén: az elutasítás indoklása, Igény jóváhagyása esetén: = A jóváhagyott paraméterek, szolgáltatások leírása, = Együttmûködési Megállapodás minta szerint.

MÛSZAKI MEGVALÓSÍTÁSI TERV Adat megnevezése

Mûszaki megvalósítási terv Megvalósítási ütemterv Felhasználói ütemterv

Jelentése

Az EKG minõségügyi rendszere szerint. Az EKG minõségügyi rendszere szerint. Az EKG minõségügyi rendszere szerint.

5.2.2. Változási kérelem Az EKG felhasználóinak – intézményi feladataik, illetve kapcsolódó technikai lehetõségeik, igényeik változásából adódóan – joguk van az EKG-n keresztül elérhetõ szolgáltatásokat, pl. a sávszélességet illetõ változtatást igényelni a hálózatgazdától. A változást a hálózatgazdához eljuttatott változást igénylõ levélben kell kezdeményezni. Változási igény esetén a felhasználó dokumentumban (írásban, ide értve az elektronikus dokumentumot is) specifikálja igényeit, illetve az igényelt módosítás paramétereit. A hálózatgazda a változtatási igény teljesítésérõl esetleges módosításáról vagy elutasításáról folyamatos egyeztetést végez az igénylõvel, amely alapján a Hálózatgazda képes megismerni a változtatási igény okát és megítélni annak indokoltságát. Sávszélesség-módosítási igény esetén – a sávszélesség módosítására vonatkozó igény megalapozása érdekében – minden intézmény jogosult saját intézményi forgalmi adataihoz való hozzáférésre. Az adatok a www.forgalom.ekg.gov.hu honlapon érhetõk el, az adatokhoz való hozzáférési jogosultságokat az üzemeltetõ köteles biztosítani a felhasználók számára. Egy csatlakozó szervezetnél 2 fõ számára biztosított a hozzáférés – kizárólag a saját forgalmi adatokhoz. A változtatási igények kezelése, azok jóváhagyása vagy elutasítása, illetve jóváhagyása esetén a módosítások megvalósításának kezdeményezése az üzemeltetõ felé a hálózatgazda feladata. Amennyiben a felhasználó a számára jelenleg rendelkezésre állónál nagyobb sávszélességet igényel, a hálózatgazda köteles ellenõrizni a mûszaki feltételeket, valamint megvizsgálni, hogy az igényelt sávszélesség indokolt-e. A mûszaki feltételek teljesülésének vizsgálatához a hálózatgazda kezdeményezheti az üzemeltetõ bevonását. Az üzemeltetõ a hálózatgazda utasítására (egyebek mellett) adatforgalmi kimutatást készít, amelyet a hálózatgazda a sávszélesség-bõvítés vizsgálatához felhasznál. Amennyiben a sávszélesség-bõvítés iránti igény kielégítését a mûszaki adottságok lehetõvé teszik és az adatforgalmi adatok (illetve a tervezett újabb alkalmazások) azt alátámasztják, a hálózatgazda jóváhagyja az igénylést. Sávszélesség-bõvítés iránti igény esetén a hálózatgazda döntését a következõ szempontok figyelembevételével hozza meg: – Mûszaki feltételek megléte, – Korábbi idõszakra vonatkozó adatforgalmi adatok, – Kötelezõ (egy adott államigazgatási szerv által ellátandó) feladat ellátásához van-e szükség a módosításra. Az EKG-n keresztül elérhetõ valamelyik kiegészítõ szolgáltatás iránti igény esetén a hálózatgazda – amennyiben szükségesnek tartja – utasítja az üzemeltetõt a szolgáltatásigénylés megvalósíthatóságának véleményeztetésére, illetve a technikai paraméterek, erõforrásigény felhasználóval történõ egyeztetésére. Az üzemeltetõ az egyeztetést követõen köteles megküldeni a hálózatgazdának az igénylés mûszaki megvalósíthatóságáról szóló véleményét. A hálózatgazda az igény jóváhagyásáról, illetve elutasításáról szóló döntését az üzemeltetõi vélemény figyelembevételével, a mûszaki megvalósíthatóság alapján hozza meg. Jóváhagyott (sávszélességre, új szolgáltatásra vonatkozó) igény esetén a hálózatgazda tájékoztatja a felhasználót, és kezdeményezi a felhasználóval korábban kötött megállapodás módosítását, majd egyeztetik és megkötik a módosított szolgáltatásra vonatkozó Együttmûködési Megállapodást.

6980

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

A módosított megállapodás megkötését követõen a hálózatgazda utasítja az üzemeltetõt, hogy hajtsa végre a sávszélesség bõvítéséhez, illetve az új szolgáltatás eléréséhez szükséges feladatait. Amennyiben a tényleges adatforgalom a rendelkezésre álló sávszélesség 75%-át meghaladja, a hálózatgazda köteles sávszélesség-gazdálkodási, illetve szolgáltatásfejlesztési feladatokat kezdeményezni. A sávszélesség-gazdálkodási, illetve szolgáltatásfejlesztési feladatok részletes leírása az 5.2.14. ,,Sávszélesség-gazdálkodás” és 5.2.10. „Szolgáltatások fejlesztése” pontokban található. A mûszaki megvalósítás tervezésének és végrehajtásának – ennek keretében a felhasználóval folytatott mûszaki-technikai egyeztetések, a szolgáltatás változtatásához kapcsolódó EKG infrastruktúra-bõvítési és eszközkonfigurálási feladatok lebonyolításának – felelõse az üzemeltetõ. A felhasználó köteles képviselõt delegálni a mûszaki-technikai egyeztetésekre, és a megvalósítás folyamán együttmûködni az üzemeltetõvel. A változási kérelem – elsõsorban költségcsökkentési céllal – vonatkozhat szolgáltatások lemondására, illetve a rendelkezésre álló sávszélesség csökkentésére is. A felhasználó sávszélesség-, illetve szolgáltatásterjedelem csökkentési igényét a hálózatgazdához küldött levelében jelezheti. A hálózatgazda az igény vizsgálatát követõen köteles kezdeményezni az Együttmûködési Megállapodás módosítását és a csökkentés kivitelezését. A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 2.2. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelõsségek Felhasználó: Jogok: – Szolgáltatások változtatásának igénylése; – Saját intézményi adatforgalmi adatainak megtekintése; – Elutasított igény esetén a felülvizsgálat kérése. Feladatok, felelõsségek: – Szolgáltatások módosítása iránti igény szakszerû specifikálása; – Részvétel üzemeltetõvel folytatott mûszaki-technikai egyeztetéseken; – Együttmûködés az üzemeltetõvel a megvalósítás tervezésében és végrehajtásában; – Szükség esetén a ráhordó hálózati szolgáltatásváltozáshoz illeszkedõ módosíttatása. Hálózatgazda: Jogok: – A felhasználók adatforgalmi adatainak vizsgálata; – A változtatási igény elbírálása; – Az üzemeltetõ utasítása a szükséges feladatok végrehajtására; – Módosított Együttmûködési Megállapodás megkötése. Feladatok, felelõsségek: – Változási kérelem fogadása, a döntéshez szükséges információk gyûjtése, vizsgálata, az igény szakszerû elbírálása; – A felhasználó tájékoztatása a döntésrõl; – Üzemeltetõi egyeztetések idõben történõ kezdeményezése; – Módosított Együttmûködési Megállapodás megkötése a felhasználóval; – A kérelem elbírálását követõen a szükséges sávszélesség-gazdálkodási, illetve szolgáltatásfejlesztési feladatok kezdeményezése. Üzemeltetõ: Jogok: – A hálózatgazda által kiadott feladatok ellátása közben felmerülõ fejlesztési javaslatok megfogalmazása a hálózatgazda számára. Feladatok, felelõsségek: – A hálózatgazda által kiadott feladatok ellátása közben felmerülõ, az EKG biztonságos mûködését veszélyeztetõ tényezõk jelentése a hálózatgazdának;

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6981

– Adatforgalmi kimutatás összeállítása a hálózatgazda és a felhasználó részére; – Kiegészítõ szolgáltatások mûszaki megvalósíthatóságának véleményezése a hálózatgazda utasítására; – A hálózatgazda utasítására egyeztetés a felhasználóval mûszaki-technikai kérdésekben; – A megvalósítás keretében a felhasználóval folytatott mûszaki-technikai egyeztetések és módosított Együttmûködési Megállapodás alapján a szolgáltatás változtatásához kapcsolódó infrastruktúra-bõvítési és eszközkonfigurálási feladatok lebonyolítása. Dokumentumok adattartalma: VÁLTOZÁSI IGÉNY Adat megnevezése

Jelentése

Azonosító adatok

Szervezet általános azonosító adatai; kapcsolattartó azonosítását, elérhetõségét biztosító adatok

Dátum információk

Az igénylés indításának dátuma

Igény leírása

Az igény adatai

A jellemzõ mûszaki adatok

Infrastruktúra- és eszközkonfigurációs specifikáció, az új sávszélesség becsült adatforgalmi jellemzõi

Indoklás

Az igény indoka, különös tekintettel a változást generáló körülményekre

Határidõ

A módosítás kezdetének kért határideje ADATFORGALMI KIMUTATÁS Adat megnevezése

Jelentése

Azonosító

A kimutatás egyedi azonosítója

Dátum információk

A kimutatás kiadásának dátuma és a vizsgált idõszak

Felhasználók azonosítója

Egyedi azonosító, név, cím

Jellemzõ mûszaki adatok

Átlagos forgalom, csúcsterhelések eloszlása (kiemelkedõ forgalmú napok, ezeken belül idõszakok és idõtartamok, meghatározó forgalmi volumenû kapcsolatok) ÜZEMELTETÕI SZAKVÉLEMÉNY

Adat megnevezése

Jelentése

Üzemeltetõi mûszaki információk

– Az igénylõ és EKG mûködési környezetének jelenlegi jellemzõi, – A szolgáltatási szint jelenlegi jellemzõi és változásai, minõsítése.

Javaslatok

– A mûszaki környezetre vonatkozó változtatási kérések, javaslatok: Mûszaki megvalósíthatóság leírása (kiemelten: erõforrás-szükséglet, ütemezés, a megvalósítás miatti várható EKG-fejlesztés szükséglet, tartalék feltöltési szükséglet várható-e), – A szolgáltatás várható jellemzõi, – Döntési változatok és azok hatása.

MAGYAR KÖZLÖNY

6982

2007/92. szám

TÁJÉKOZTATÓ LEVÉL Adat megnevezése

Jelentése

Elõzmény dokumentumok

– Igénylés azonosítói, – Üzemeltetõi állásfoglalás azonosítója, – Hivatkozott adatforgalmi kimutatás azonosítója.

Döntés eredménye

– Elutasítás esetén: az elutasítás indoklása, – Igény jóváhagyása esetén: = A jóváhagyott paraméterek, szolgáltatások, = Mûszaki megvalósíthatóság módjának meghatározása, = A módosítás megvalósítására vonatkozó határidõ, = Együttmûködési Megállapodás módosítás tervezet.

5.2.3. Hibabejelentés, hibaelhárítás Az EKG-n keresztül elérhetõ szolgáltatások mûködésében, elérhetõségében keletkezett hibát észlelheti a felhasználó, az üzemeltetõ és a hálózatgazda is. Amennyiben a hibát a felhasználó észleli, azt az üzemeltetõ által mûködtetett központi Help Desk-nek jelentheti be (az EKG honlapon, – www.ekg.gov.hu – közzétett Help Desk elérhetõségnek megfelelõen). A bejelentés történhet telefonon és e-mailben is, de azt minden esetben meg kell erõsíteni egy, a hiba leírását tartalmazó bejelentõ fax-szal is. A Help Desk a bejelentést hibajegyen dokumentálja – amit a bejelentés megérkezésétõl számított 15 percen belül meg kell nyitni –, majd haladéktalanul átadja az üzemeltetõ illetékes szervezeti egységének (a továbbiakban: üzemeltetõ), amely megkezdi a hiba okának feltárását és a hiba elhárítását. Amennyiben a tapasztalt hiba a TESTA kapcsolathoz köthetõ, a Help Desk a hiba feltárását követõen az európai szolgáltató megfelelõ szakembereihez továbbítja a hibát. Az üzemeltetõ a saját tevékenysége során észlelt vagy a felhasználók által jelzett hibákról, a hiba okáról, várható elhárítási folyamatról a hiba regisztrálását követõen köteles tájékoztatni a hálózatgazdát. Az üzemeltetõ hibaelhárítási tevékenységérõl köteles havi összefoglaló jelentésében is tájékoztatni a hálózatgazdát az elhárított és megoldásra váró hibákról, problémákról. Az üzemeltetõ által az EKG közvetett szolgáltatói (ráhordó hálózati szolgáltatók, TESTA hálózatgazda stb.) által felügyelt rendszerkomponensekben, illetve hálózati hibák észlelése esetén, vagy ha a felhasználók, illetve a hálózatgazda ezekrõl az eszközökrõl jelent hibát, akkor azt köteles tovább jelenteni az érintett szolgáltatónak a hibajegy megküldésével. Az üzemeltetõ több felhasználói csoportot, illetve az EKG jelentõs részét vagy egészét érintõ hiba esetén köteles haladéktalanul tájékoztatni a hálózatgazdát, valamint köteles intézkedni a felhasználók tájékoztatása érdekében és a hibák elhárítására. A hálózatgazda kritikus erõforrásokat érintõ probléma esetén kezdeményezheti az üzemeltetõ felé a normál mûködésétõl való eltérés kezelését, a Biztonsági Szabályzatban meghatározott módon. Nem kritikus, de a munkavégzést hosszú távon várhatóan hátráltató (pl. koncepcionális) hiba esetén a hálózatgazdának haladéktalanul kezdeményeznie kell a probléma megoldására irányuló EKG fejlesztést (az EKG fejlesztésére vonatkozó elõírások szerint). Az üzemeltetõ az üzemeltetõi szerzõdésben meghatározott idõn belül köteles megkezdeni a hiba megszüntetését. A hiba okáról, a hiba elhárításának várható határidejérõl, a hibajavítás folyamatáról, illetve a felhasználó szükséges közremûködésérõl a kapcsolatfelvételt követõen a hibajegy egyedi azonosítójának (sorszám) megküldésével együtt az üzemeltetõ köteles tájékoztatni a hibabejelentõt. Amennyiben a hiba elhárítása nem igényel speciális szakértelmet – tehát a felhasználó által is elhárítható – az üzemeltetõ egyezteti a hibakezelés módját a felhasználó képviselõjével, aki saját hatáskörben köteles gondoskodni annak elhárításáról. Ha a hiba elhárítása meghaladja a felhasználók ismereteit, az üzemeltetõ köteles a helyszínen, vagy távoli eszközmenedzsment segítségével helyreállítani a normál mûködést. Amennyiben a hibaelhárítás valamely tartalék eszköz felhasználását igényli – és a hibaelhárítási tevékenység eredményeképpen a tartalék eszközkészlet az eszközgazdálkodási irányelvek szerinti ún. kritikus szint alá csökken – az üzemeltetõ köteles kezdeményezni a tartalék eszközkészlet feltöltésére irányuló közbeszerzési folyamat hálózatgazda általi megindítását.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6983

A tartalék eszközszállítók kiválasztásának és az eszközök beszerzésének felelõse a hálózatgazda. Az eszközök átvétele, elhelyezése és tárolása hálózatgazda kezdeményezése alapján az üzemeltetõ feladata. Az üzemeltetõ a hibajavítás, üzemeltetési, karbantartási feladatok ellátása során az eszközökkel szabadon rendelkezik, illetve azok felhasználásáról pontos nyilvántartást vezet. A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 2.3. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelõsségek Felhasználó: Jogok: – EKG-val kapcsolatos hiba elhárításának igénylése; – Tájékozódás a hibaelhárítás menetérõl, a hibaelhárítás határidejérõl. Feladatok, felelõsségek: – Az EKG mûködésével kapcsolatos észlelt probléma bejelentése, a probléma leírása; – Saját eszközök hibáinak elhárítása; – Az EKG eszközök csatlakozási hibáinak elhárítása az üzemeltetõ irányításával; – Visszajelzés az üzemeltetõnek az elhárított hibáról. Hálózatgazda: Jogok: – Tájékozódás a hibákról, azok elhárításáról, a megoldásra váró hibákról, esetenként és havi összesítõ jelentés alapján; – Kritikus erõforrásokat érintõ hiba esetén a normál mûködéstõl való eltérés kezelése; – Koncepcionális hiba esetén a várható probléma megelõzésére vonatkozó EKG fejlesztés kezdeményezése; – A tartalék eszközfelhasználás, az errõl készített nyilvántartás ellenõrzése. Feladatok, felelõsségek: – A hibaelhárítási tevékenység folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring), a vonatkozó jelentések vizsgálata; – A tartalék eszközkészlet feltöltésére irányuló közbeszerzési eljárás megindítása – az üzemeltetõ kezdeményezésére. Üzemeltetõ: Jogok: – EKG fejlesztésére irányuló javaslatok megtétele. Feladatok, felelõsségek: – Hibabejelentések fogadásáért és a hibaelhárítás kezdeményezéséért felelõs Help Desk felállítása és mûködtetése; – Felhasználótól, hálózatgazdától érkezett hibabejelentések fogadása, dokumentálása, illetve a saját maga által észlelt hibák dokumentálása; – Hibajegyek kiállítása, hibajegy kezelõ rendszer üzemeltetése; – Hálózatgazda tájékoztatása a hibákról, eseti és havi összesítõ jelentés készítése és eljuttatása a hálózatgazdához; – Az EKG közvetett érintettjei (ráhordó hálózati szolgáltatók, EuroDomain hálózatgazda stb.) által felügyelt rendszerek, hálózatok mûködésében bekövetkezett, üzemeltetõ által észlelt hiba esetén hibajegy kiállítása, hibajelentés küldése az érintett szolgáltató felé; – Hiba elhárításának megkezdése az üzemeltetõi szerzõdésben meghatározott idõn belül; – Hibabejelentõ tájékoztatása a hiba elhárításának várható határidejérõl, a hibajavítás folyamatáról, illetve a felhasználó, esetleg a hálózatgazda szükséges közremûködésérõl; – Felhasználó által elhárítható hiba esetén egyeztetés a felhasználóval a hiba elhárításáról, szakmai irányítás; – Hibaelhárítás, problémamegoldás folyamatának követése, hibajegy vezetése, lezárása; – Tartalék eszközkészlet feltöltésének kezdeményezése a hálózatgazda felé; – Részvétel beérkezõ tartalék eszközök szállítótól történõ átvételében; – Nyilvántartás vezetése a tartalék eszközök felhasználásáról; – Felhasználók és hálózatgazda tájékoztatása a hiba elhárításáról.

MAGYAR KÖZLÖNY

6984

2007/92. szám

Dokumentumok adattartalma: HIBABEJELENTÉS Adat megnevezése

Jelentése

Azonosító adatok

A bejelentõ azonosító adatai, a bejelentés dátuma

Leírás

A hiba mûszaki leírása, esetleg a jelenséget alátámasztó dokumentumok, az elõfordulás gyakorisága

A hiba minõsítése

A hiba súlyosságának, kritikusságának besorolása a hiba adatforgalomra gyakorolt hatása alapján HIBAJEGY Adat megnevezése

Jelentése

Azonosító adatok

A bejelentõ azonosító adatai, elérhetõsége, a bejelentés dátuma

Leírás

A hiba mûszaki leírása, esetleg a jelenséget alátámasztó dokumentumok, elõfordulás gyakorisága

A hiba minõsítése

A hiba súlyosságának, kritikusságának besorolása, adatforgalomra gyakorolt hatás alapján

Hibakövetés

– A hiba elhárítására vonatkozóan javasolt mûszaki megoldás leírása, – A végrehajtás kijelölt felelõse, – A megvalósítás ütemezése: kezdés – befejezés dátuma, – A megvalósítás módja, hibatörténet, – A megvalósítást követõen értesítendõk listája, – Értesítés kiküldésének dátuma. HAVI HIBABEJELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ Adat megnevezése

Jelentése

Dátum

A jelentésben érintett idõszak meghatározása (dátum -tól-ig)

Összefoglaló

A jelentett hibák, hibatípus, felhasználók szerint csoportosítva

Statisztika

– Összes jelentett hiba, ebbõl a jelentés idõpontjáig elhá rított és folyamatban lévõ hibák (azaz a nyitott hibajegyek) száma, – A hibabejelentés és a javítás-visszajelentés között átlagosan eltelt idõ hibatípusonként, – Átlagos szolgáltatás kiesési idõ (hiba miatt), – Szolgáltatási szint alakulása.

5.2.4. Sávszélesség-ellenõrzés, felülvizsgálat Az EKG használatának alapvetõ szabálya, hogy minden felhasználó intézmény akkora (de alapvetõen nem nagyobb) sávszélességgel rendelkezzen, amekkora feladatainak végrehajtásához szükséges. Ennek biztosítása, az EKG sávszélesség-gazdálkodási feladatainak ellátása a hálózatgazda felelõssége. A mindenkor megfelelõ sávszélesség biztosítása érdekében az üzemeltetõnek – szerepébõl adódóan – rendszeresen elemeznie kell a hálózat-felügyeleti rendszer adatforgalmi mérõszámait. Az üzemeltetõ a forgalom napi szintû elemzésével képes kimutatni, hogy egy felhasználó intézmény hogyan használja ki a rendelkezésre álló sávszélességet. Az üzemeltetõnek a napi szintû adatokból havi összesítést kell készítenie (minden hónap 5. munkanapjáig), amelynek alapján javaslatot fogalmaz meg a hálózatgazda felé arról, hogy vélhetõen szükséges-e nagyobb sávszélesség valamely felhasználó tevékenységéhez, vagy kisebb sávszélesség is elegendõ lenne.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6985

A hálózatgazda az üzemeltetõ javaslata alapján – amennyiben a módosítást sávszélesség-gazdálkodás szempontjából indokoltnak tartja – technikai egyeztetést kezdeményez minden egyes érintett felhasználóval, majd az egyeztetési információk birtokában dönt a szolgáltatási paraméterek változtatásáról. A felhasználóval történõ egyeztetést és döntést követõen a hálózatgazda és a felhasználó együtt módosítja a közöttük korábban létrejött Együttmûködési Megállapodást. A hálózatgazda utasítja az üzemeltetõt a szolgáltatás fizikai paramétereinek módosításáról, aki az Együttmûködési Megállapodásnak megfelelõen végrehajtja a hálózati beállítások módosítását, a Megállapodásban foglalt határidõre. Amennyiben a felhasználó valamely ráhordó hálózaton keresztül kapcsolódik az EKG-hoz, a felhasználónak az adott ráhordó hálózati szolgáltatóval is egyeztetnie kell arról, hogy szükséges-e a ráhordó szolgáltatás módosítása. Ezt követõen az érintett felek az egyeztetésnek megfelelõen módosítják a kettejük között létezõ ráhordó szolgáltatási szerzõdést. A folyamatot a 2. számú függelék 2.4. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelõsségek Hálózatgazda: Felelõsségek: – A rendelkezésre álló EKG sávszélesség gazdaságos és hatékony elosztásának biztosítása, figyelembe véve az EKG mindenkori üzembiztonságát; – Sávszélességet érintõ döntések meghozatala üzemeltetõi javaslat alapján és az összfelhasználói érdekeket figyelembe véve, valamint a meghozott döntések érvényesítése az egyes felhasználóknál; – A felhasználói szolgáltatások és az azokhoz tartozó Együttmûködési Megállapodások összhangjának folyamatos biztosítása; – Üzemeltetõ tájékoztatása a módosított Együttmûködési Megállapodásról a szolgáltatásban történt változás esetén. Üzemeltetõ: Felelõsségek: – Az EKG adatforgalmának mérése, Havi jelentés és – szükség esetén – Sávszélesség Módosítási Javaslat készítése, megküldése a hálózatgazda részére, minden hónap 5-éig; – Hálózati beállítások módosítása a szolgáltatás módosítás esetén, az Együttmûködési Megállapodásnak megfelelõen. Felhasználó: Felelõsségek: – Együttmûködés a hálózatgazdával a szolgáltatások módosítása tekintetében; – A ráhordó hálózati szolgáltatás (ha létezik) szinkronizálása, annak megvalósíttatása. Dokumentumok adattartalma: HAVI ÜZEMELTETÕI JELENTÉS A FELHASZNÁLÓK FOGALMÁRÓL Adat megnevezése

Jelentése

Dátum

A jelentésben érintett idõszak (dátum -tól-ig)

Statisztika

– Átlagos, minimális, maximális (csúcsterhelés) adatforgalmi adatok és azok idõbeli eloszlása – felhasználónként, – Az adatforgalom – sávszélesség kihasználtsági mutatói, viszonyítva az EKG maximális teljesítményéhez.

MAGYAR KÖZLÖNY

6986

2007/92. szám

ÜZEMELTETÕI JAVASLAT Adat megnevezése

Üzemeltetõi mûszaki információk

Jelentése

– Az EKG mûködési környezet aktuális jellemzõi, – A szolgáltatási szint aktuális jellemzõi és várható változások, – A szolgáltatás szintjének értékelése, minõsítése. – A sávszélesség módosításra vonatkozó mûszaki változtatási javaslatok, – A sávszélesség módosításra (növelésre-csökkentésre) javasolt felhasználók köre és a javasolt módosítás mértéke, – A szolgáltatás optimális jövõbeni jellemzõi.

Javaslatok

EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS Adat megnevezése

Általános adatok

Elõzmény

Módosult szolgáltatás jellemzõi

Jelentése

– Megállapodó partnerek azonosító adatai, – Kapcsolati felelõs és elérhetõsége, – Általános szerzõdéses adatelemek módosulása (ha van ilyen). Az elõzményként hivatkozott üzemeltetõi javaslat információtartalma és annak elfogadása (az ezt igazoló hivatkozások). – A módosult szolgáltatás mûszaki jellemzõi (sávszélesség, teljesítmény stb.), környezete és feltételei, – A szolgáltatás idõbeli kiterjedése (dátum -tól-ig, ha értelmezhetõ).

5.2.5. Kapcsolódás megszüntetése Amennyiben egy adott felhasználó EKG kapcsolata a megváltozó jogszabályi keretekkel ellentmondásba kerül, illetve egy adott – kapcsolódásra nem kötelezett intézmény – funkcionális vagy nem funkcionális igényeit az EKG hálózat nem képes kielégíteni, a felhasználó kérheti a kapcsolat megszüntetését. Az EKG kapcsolat megszüntetésének igényét a felhasználónak – megszüntetési kérelemben – kell jelezni a hálózatgazda felé. A hálózatgazda a levél kézhezvételét követõen egyeztetést kezdeményez a felhasználóval a megszüntetés feltételeirõl, lebonyolításáról. Az egyeztetés során a felhasználó és a hálózatgazda tisztázzák a megállapodás megszüntetésének jogi, pénzügyi részleteit. Szükség esetén a technikai részletek tisztázása érdekében a hálózatgazda utasítja az üzemeltetõt a felhasználóval való egyeztetésre. Az üzemeltetõ felelõssége, hogy a felhasználóval együttmûködve kidolgozza a megszüntetés mûszaki lebonyolításának és az átállás mûszaki megvalósításának ütemezését. Ebben az esetben a felhasználó és az üzemeltetõ az egyeztetett határidõkkel összhangban köteles – párhuzamosan futó felkészülési projektek keretében – végrehajtani a kapcsolat megszüntetésére, illetve az átállásra való felkészülés szükséges lépéseit. A felhasználó kötelessége a felkészülés részeként – az alternatív hálózati szolgáltató kiválasztása, – az alternatív hálózati szolgáltatások beszerzése, – az átállás, az EKG tulajdonban lévõ hálózati eszközök, erõforrások kiváltásának részletes tervezése, valamint – az érintett, hatáskörébe tartozó intézményeknek az átállásra való felkészítése. Az üzemeltetõnek kell – a felhasználó tevékenységével párhuzamosan – a megszüntetéssel kapcsolatos belsõ feladatokat elvégezni, így – az EKG érintettek belsõ tájékoztatását, – a megszüntetést követõ, a megszüntetéssel járó karbantartási feladatok szervezését, – a megszüntetést követõ változtatásokra való felkészülést megtervezni. A megszüntetés technikai lebonyolítása az üzemeltetõ felelõssége, de amennyiben szükséges, a felhasználó köteles együttmûködni vele a megszüntetés során, különös tekintettel arra, hogy az átálláskor is érvényesüljenek az EKG Biztonsági Szabályzat átállásra érvényes szabályai.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6987

Az átállás szerzõdéses és mûszaki feltételeinek megteremtésérõl a felhasználó köteles gondoskodni – az alternatív hálózati szolgáltatókkal együttmûködésben. A megszüntetés lebonyolításának utolsó feladataként a hálózatgazda és a felhasználó közös akarattal megszünteti az Együttmûködési Megállapodást. A felhasználó vagy felhasználói csoport által használt és a kapcsolat megszüntetése miatt felszabaduló sávszélesség további felhasználásáról – annak tartalékolásáról vagy kiosztásáról – a hálózatgazda dönt, sávszélesség-gazdálkodási feladatai keretében. A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 2.5. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelõsségek Felhasználó: Jogok: – EKG kapcsolat megszüntetésének kezdeményezése. Feladatok, felelõsségek: – Részvétel a megszüntetés feltételeirõl, lebonyolításáról, a megállapodás megszüntetésének jogi részleteirõl a hálózatgazdával folytatott egyeztetés(ek)en; – Részvétel a megszüntetés mûszaki lebonyolításának ütemezésérõl, és az átállás mûszaki megvalósításáról és ütemezésérõl az üzemeltetõvel folytatott egyeztetõ megbeszélés(ek)en; – A felkészülés részeként az alternatív hálózati szolgáltató kiválasztása; az alternatív hálózati szolgáltatások beszerzése; az átállás és az EKG tulajdonában lévõ hálózati eszközök, erõforrások kiváltásának részletes tervezése; az érintett intézmények átállásra való felkészítése; – Szükség szerint együttmûködés az üzemeltetõvel a megszüntetés technikai lebonyolításában; – Részvétel az EKG Együttmûködési Megállapodás megszüntetésében. Hálózatgazda: Jogok: – Egyeztetések kezdeményezése. Feladatok, felelõsségek: – Megszüntetési kérelem fogadása, a felhasználóval történõ egyeztetés kezdeményezése a megszüntetés feltételeirõl, lebonyolításáról, valamint a megállapodás megszüntetésének jogi részleteirõl; – Szükség esetén az üzemeltetõ utasítása a felhasználóval folytatandó technikai egyeztetések lebonyolítására; – Az Együttmûködési Megállapodás megszüntetése; – Sávszélesség-gazdálkodási feladatok keretében döntés a felszabaduló sávszélesség kezelésérõl. Üzemeltetõ: Jogok: – Javaslat adása a felszabaduló sávszélesség kezelésére. Feladatok, felelõsségek: – Utasítás szerinti egyeztetés a felhasználóval a megszüntetés technikai részleteirõl, a megszüntetés és az átállás ütemezésével és lebonyolításával kapcsolatban; – A megszüntetéssel kapcsolatos felkészülési feladatok keretében az EKG érintettek belsõ tájékoztatása; – Szükség esetén a megszüntetést követõ változtatásokra való felkészülés tervezése; – A megszüntetés technikai lebonyolítása a felhasználóval együttmûködésben. Dokumentumok adattartalma: MEGSZÜNTETÉSI KÉRELEM Adat megnevezése

A felhasználó adatai Dátum adatok

Jelentése

A felhasználó egyértelmû azonosító adatai, kapcsolattartó felelõs és annak elérhetõsége A megszüntetés bejelentésének dátuma, a szolgáltatás megszüntetésének javasolt kezdeti dátuma

MAGYAR KÖZLÖNY

6988

2007/92. szám

MEGSZÜNTETÉSI KÉRELEM Adat megnevezése

Mûszaki leírás

Jelentése

– – – – –

Elõzetes intézkedések, tárgyalások összefoglalása, A megszüntetés indoklása, A megszüntetés mûszaki megvalósításának leírása, Az alternatív szolgáltató megjelölése, Az átálláshoz szükséges üzemeltetõi és hálózatgazda közremûködés definiálása.

5.2.6. Adatcsere kapcsolat létrehozása az EU adminisztrációval Az EU adatcsere kapcsolati szolgáltatás azokra a felhasználókra vonatkozik, amelyek tevékenységéhez szükség van egyes EU társszervezetek adatbázisaihoz, tartalomszolgáltatásaihoz való hozzáférésre. A megvalósítás a felhasználók és az EU adminisztrációs tartalomszolgáltatók közötti igénylési-jóváhagyási folyamattal indul. Bármelyik fél kezdeményezheti a kapcsolat kialakítását, mégpedig adatcsere igényük megfogalmazásával és Igénylõ levél elküldésével. A kapcsolat felvétele után az EKG felhasználó és az érintett EU adminisztrációs intézmény között az igényt egyeztetni kell. Az együttmûködés részleteinek egyeztetése után a felek Együttmûködési Megállapodást írnak alá. Az adatcsere kapcsolatról való tájékoztatás érdekében az Együttmûködési Megállapodást az EU adminisztrációs partner megküldi az EuroDomain szolgáltatónak és a hálózatgazdának. Az Együttmûködési Megállapodásban foglaltaknak megfelelõen – a hálózatgazda utasítása alapján – az üzemeltetõ (EKG-oldalon) és az EuroDomain szolgáltató (EU-oldalon) elvégzik a szükséges hálózati beállításokat. A felhasználó és az EU adminisztrációs partner között ezután használható az EKG-n keresztül megvalósuló összeköttetés. A folyamatot a 2. számú függelék 2.6. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelõsségek Felhasználó: Jogok: – Az EU adatcsere-kapcsolat kialakításának kezdeményezése. Felelõsségek: – Kapcsolatfelvétel az EU adminisztrációs adatkapcsolat vonatkozásában az EU adminisztrációs partnerrel; – Együttmûködési Megállapodás kialakítása az EU adminisztrációs partnerrel; – Az EU adminisztrációs partner felelõsségi körébe tartozó feladatok teljesülésének követése, és szükség szerint közremûködés azok végrehajtásában. EU adminisztrációs partner: Felelõsségek: – Az érintett EU szolgáltatók értesítése a magyar felhasználó intézmény és az EU adminisztrációs partner közötti együttmûködésrõl – az Együttmûködési Megállapodás megküldésével. EuroDomain szolgáltató: Felelõsségek: – Az EuroDomain – oldali hálózati paraméterek beállítása, az EKG felhasználó és az EU adminisztrációs partnerintézmény között létrejött Együttmûködési Megállapodás alapján. Üzemeltetõ: Felelõsségek: – Az EKG oldali hálózati paraméterek beállítása – az EKG felhasználó és az EU adminisztrációs partnerintézmény között létrejött Együttmûködési Megállapodás alapján.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6989

Dokumentumok adattartalma: EU ADATCSERE-KAPCSOLATOT IGÉNYLÕ LEVÉL Adat megnevezése

Azonosító adatok

Jelentése

Az igénylõ(k) adatai, az igény bejelentésének dátuma Kapcsolati felelõs és elérhetõsége sortáv Az igénylést megelõzõen folytatott tárgyalások, levelezések hivatkozásai, az adatcsere indokoltságát alátámasztó dokumentumok hivatkozásai A tervezett adatcsere-kapcsolatban részt vevõ intézmények azonosító adatai Az adatforgalom tárgya (milyen jellegû adatokra irányul), becsült nagysága, sávszélesség-igénye

Elõzetes információk

Résztvevõk Mûszaki információk

EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Adat megnevezése

Általános adatok

Elõzmény Szolgáltatás jellemzõi

Jelentése

– Általános szerzõdéses adatelemek, – Megállapodó partnerek azonosító adatai, – Kapcsolati felelõs és elérhetõsége. Az elõzmény igény és jóváhagyás adatai – A szolgáltatás mûszaki jellemzõi (Az adatcsere tárgya, indokoltsága) és mûszaki környezete, feltételei, – A szolgáltatás igénybevételének idõbeli kiterjedése, – Támogatás és Help Desk feltételek, – Tartalomfrissítéssel kapcsolatos rendelkezések, – A tartalomszolgáltatás megszüntetésével kapcsolatos megállapítások és megállapodások.

5.2.7. Hosting szolgáltatás igénybevétele A hosting szolgáltatás igénylését a felhasználó intézmény levélben kezdeményezi a hálózatgazda felé, az üzemeltetendõ szerverkapacitás, illetve az arra telepítendõ alkalmazás paramétereinek megadásával. Az igény fogadása után a hálózatgazda felelõssége a felhasználóval folytatott technikai egyeztetés kezdeményezése, amelybe bevonhatja az üzemeltetõt is. Az üzemeltetõ feladata – szükség esetén – az egyeztetések során a szolgáltatásokhoz kapcsolódó technikai specifikáció elkészítése. A szolgáltatás megvalósíthatóságáról, az együttmûködés létrejöttérõl (az alkalmazás telepítésérõl és üzemeltetésérõl) az egyeztetések alapján a hálózatgazda dönt. Jóváhagyó döntés esetén a hálózatgazda és a felhasználó megköti a hosting szolgáltatás igénybevételére vonatkozó Együttmûködési Megállapodást. Az Együttmûködési Megállapodás aláírását követõen a hálózatgazda utasítja az üzemeltetõt a hosting szolgáltatásban érintett szerverek üzembe helyezésére az EKG valamely területi központjában. A folyamatot a 2. számú függelék 2.7. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelõsségek Felhasználó: Jogok: – Hosting szolgáltatás igénybevételének kezdeményezése. Feladatok, felelõsségek: – Igény megfogalmazása, benyújtása a hálózatgazda felé; – Hosting szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos technikai egyeztetésen való részvétel; – Az üzemeltetendõ alkalmazás telepítése, felhasználó oldalról történõ távmenedzselési megoldása; – Együttmûködési Megállapodás megkötése a hálózatgazdával.

MAGYAR KÖZLÖNY

6990

2007/92. szám

Hálózatgazda: Jogok: – Döntés az igénylésrõl. Feladatok, felelõsségek: – Technikai egyeztetés kezdeményezése, lebonyolítása; – Döntés a szolgáltatás megvalósításáról; – Együttmûködési Megállapodás elõkészítése és megkötése. Üzemeltetõ: Feladatok, felelõsségek: – A hálózatgazda utasítása szerint részvétel technikai egyeztetésen; – Hosting szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos technikai specifikáció kidolgozása. Dokumentumok adattartalma: HOSTING SZOLGÁLTATÁST IGÉNYLÕ LEVÉL Adat megnevezése

Azonosító adatok

Jelentése

A felhasználó adatai, az igény benyújtásának dátuma Kapcsolati felelõs és elérhetõsége Az igénylést megelõzõen folytatott tárgyalások, levelezések hivatkozásai – Szerver- és alkalmazás-paraméterek, – Üzemeltetési feltételek, feladatok, – Technikai specifikáció: követelmény specifikáció az elvárt mûszaki teljesítményre vonatkozóan.

Elõzetes információk Mûszaki adatok

EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Adat megnevezése

Általános adatok

Elõzmény Szolgáltatás jellemzõi

Jelentése

– Általános szerzõdéses adatelemek, – Megállapodó partnerek azonosító adatai, – Kapcsolati felelõs és elérhetõsége. Az elõzmény igény és jóváhagyott mûszaki specifikáció adatai – A hosting szolgáltatás mûszaki jellemzõi (szerver és alkalmazás), környezete és feltételei, – A szolgáltatás idõbeli kiterjedése (dátum -tól-ig), – Támogatást és Help Desk szolgáltatást érintõ feltételek, – Karbantartási rendelkezések, – Megszüntetéssel kapcsolatos megállapítások és megállapodások.

5.2.8. Szabályozások, szabályzatmódosítások bevezetése Az EKG mûködését érintõ szabályozások – ilyen többek között a Hálózat Használati Szabályzat és az EKG Biztonsági Szabályzat –, valamint szabályzatmódosítások kidolgozása és bevezetése elsõsorban a hálózatgazda feladata. A szabályozások módosításának, új szabályzatok kidolgozásának igényét jellemzõen az EKG mûködésében, szolgáltatásaiban bekövetkezett jelentõs változások, illetve jogszabályi változások okozhatják. A szabályzatok, módosítások az EKG érintettjeinek szükséges mértékû bevonásával készülhetnek, ezért a szabályzatok kidolgozásáért felelõs hálózatgazda a szabályzat kidolgozásába, de elsõsorban annak véleményezésébe vonja mind az üzemeltetõt, mind a kapcsolódásra kötelezett központi felhasználók szükséges kompetenciával rendelkezõ képviselõit. A szabályzatok kidolgozását, módosítását elsõsorban a hálózatgazda kezdeményezi, de a hálózatgazda mellett a felhasználóknál vagy az üzemeltetõnél is jelentkezhet olyan szabályzatmódosítási igény, amelynek megvalósítása emeli az EKG szolgáltatásainak színvonalát, vagy megkönnyíti a felek együttmûködését. Az utóbbi esetben a felhasználó vagy az üzemeltetõ megküldi javaslatát a hálózatgazda részére.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6991

A hálózatgazda – a javaslatok alapján – koncepciót dolgoz ki a szabályozás módosításáról, majd azt véleményezésre megküldi az üzemeltetõnek, valamint a központi felhasználók szükséges kompetenciával rendelkezõ képviselõinek. Az üzemeltetõ és a felhasználók képviselõi a kért határidõre véleményezik a koncepciót. A hálózatgazda utasíthatja az üzemeltetõt, hogy mûködjön közre a szabályozás egyes részterületeinek kidolgozásában a hálózatgazda koncepciója alapján. A koncepcióra épülõ szabályzattervezetet a hálózatgazda egyezteti az érintettek képviselõivel, és az egyeztetés eredménye alapján véglegesíti a szabályzatot. A véglegesített szabályzat kiadása (kivéve amikor jogszabályi kihirdetés szükséges) és bevezetése a hálózatgazda feladata. A hálózatgazda a változások kezelésére – szükség esetén – külön tervet készít és hajt végre. A hálózatgazdának az EKG közvetlen szereplõi mellett tájékoztatnia kell az érintett külsõ szolgáltatókat is az õket közvetlenül érintõ változásokról. A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 2.8. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelõsségek Felhasználó: Jogok: – A meglévõ szabályozás módosításának vagy új, még nem szabályozott terület szabályozásának kezdeményezése, javaslat formájában. Felelõsségek: – A hálózatgazda szabályzati vagy szabályzatmódosítási koncepciójának véleményezése; – Az új vagy módosított szabályzattervezet véleményezése; – A végleges szabályzat bevezetése. Hálózatgazda: Jogok: – A meglévõ szabályozás módosításának kidolgoztatása vagy új, még nem szabályozott terület szabályozása. Felelõsségek: – A szabályzatmódosítás koncepciójának kidolgozása és annak véleményeztetése az üzemeltetõvel és a központi felhasználókkal; – A szabályzat véglegesítése és (amennyiben nem jogszabályban rögzített) kiadása – az érintettek véleményének figyelembevételével. Jogszabályi szabályozás igénye esetén a közigazgatási elõterjesztések általános szabályai érvényesülnek a szakmai elõkészítés után. Üzemeltetõ: Jogok: – A meglévõ szabályozás módosításának vagy új, még nem szabályozott terület szabályozásának kezdeményezése. Felelõsségek: – A hálózatgazda szabályzat vagy szabályzatmódosítási koncepciójának véleményezése; – Az új vagy módosított szabályzattervezet véleményezése, közremûködés a szabályzat kidolgozásában; – A végleges szabályzat bevezetése. Dokumentumok adattartalma: SZABÁLYZATMÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Adat megnevezése

Kezdeményezõ Módosítandó Szabályzat Javaslat

Jelentése

A szabályzatmódosítást kezdeményezõ azonosító adatai A módosítás tárgya: – A módosításra javasolt megnevezése – A javasolt módosítás részletes kifejtése – A módosítás indoklása

MAGYAR KÖZLÖNY

6992

2007/92. szám

ÚJ SZABÁLYZAT KONCEPCIÓ Adat megnevezése

Jelentése

Megnevezés

A folyamat megnevezése

Módosító

A hálózatgazda azonosító adatai

Koncepció

A Szabályzat célja – A folyamat részletes leírása – egységes szerkezetben és összefüggéseiben, a javasolt módosítást követõen – A módosítás várható hatása az EKG mûködésére FELKÉRÕ LEVÉL VÉLEMÉNYEZÉSRE Adat megnevezése

Jelentése

Tárgy

A véleményezés tárgya, a Szabályzat(ok), folyamat(ok) neve, meghatározása

Határidõ

A véleményezés határideje

Információk, mellékletek

– A módosított folyamat koncepciója, mint melléklet – A módosítással kapcsolatos egyéb, járulékos, tisztázó információk

5.2.9. Szolgáltatások fejlesztése Az EKG-n keresztül elérhetõ szolgáltatások EKG-t érintõ fejlesztéséért a hálózatgazda felel. A fejlesztési feladatok származhatnak jogszabályi változásokból, illetve eredhetnek a felhasználóktól, üzemeltetõtõl vagy a hálózatgazdától, mint fejlesztési javaslatok – jellemzõen ilyenek a hibalehetõségek kiszûrésére, a szûk keresztmetszetek megszüntetésére irányuló kezdeményezések. A felhasználók és az üzemeltetõ a hálózatgazda számára küldi meg fejlesztési javaslatait. A hálózatgazda a beérkezett javaslatok, illetve a jogszabályi változások ismeretében dönt a fejlesztés szükségességérõl, és döntésének függvényében megfogalmazza a fejlesztési feladatot. A fejlesztési feladat megvalósítója – a fejlesztés biztonsági jelentõségétõl függõen – a hálózatgazda felelõs döntése alapján lehet közbeszerzés útján [vagy az Országgyûlés illetékes bizottsága közbeszerzést kizáró elõzetes döntése alapján a 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet szabályai szerint] kiválasztott vállalkozó, vagy maga az üzemeltetõ – saját tevékenységi körében. Üzemeltetõ az elõrehaladásról folyamatosan, Havi jelentések formájában számol be a hálózatgazdának. A rendszer biztonságát befolyásoló fejlesztések esetében minden alkalommal vizsgálat tárgyát kell képezze a beszerzés minõsítése. Komplex fejlesztések esetén a fejlesztési feladat megfogalmazását követõen megvalósíthatósági tanulmány készül az üzemeltetõ, külsõ szakértõk bevonásával. A megfelelõ fejlesztési irány kiválasztásáról, a megvalósítás módjáról szóló döntést a hálózatgazda hozza meg. A döntést követõen a kivitelezõ vállalkozót (szállítót) közbeszerzési, illetve nemzetbiztonsági beszerzési eljárás során választja ki a hálózatgazda. A közbeszerzési eljárásban – szükség esetén, a hálózatgazda utasítására – maga az üzemeltetõ is részt vesz szakértõként a technikai részletek egyeztetésében. A hálózatgazda és a vállalkozó (szállító) az egyeztetést követõen szerzõdést köt a fejlesztési feladatok kivitelezésére. A fejlesztési feladat megvalósítására irányuló projekt során a kivitelezéssel kapcsolatos változáskezelés, a megvalósítással kapcsolatos döntések meghozatala és a projekt minõségbiztosítása a hálózatgazda, a kivitelezés szakmai koordinálása pedig az üzemeltetõ feladata. A fejlesztés eredményének átvétele, valamint a szakmai szempontok érvényesítése az átadás-átvételi folyamat során az üzemeltetõ feladata. Az üzemeltetõ a mûszaki átvételrõl Átvételi jegyzõkönyvet köteles kiállítani, és azt a hálózatgazdának megküldeni. Az Átvételi jegyzõkönyv alapján a hálózatgazda dönt a teljesítés mértékérõl, és arról teljesítésigazolást állít ki. A teljesítésigazolásnak és a szerzõdésnek megfelelõen a vállalkozó által kiállított és benyújtott számlát a hálózatgazda ellenjegyzi, és azt pénzügyi teljesítés céljából továbbítja az illetékes szervezeti egység felé. A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 2.9. folyamatábrája szemlélteti.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6993

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelõsségek Felhasználó Jogok: – Az EKG szolgáltatásfejlesztési javaslat benyújtása. Hálózatgazda Feladatok, felelõsségek: – EKG infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz kapcsolódó, jogszabályokból adódó fejlesztésének kezdeményezése; – A fejlesztési irányok kijelölése, fejlesztési feladatok megfogalmazása; – Közbeszerzéses megvalósítás esetén Megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése, szükség esetén KIB általi véleményeztetése, a vállalkozó kiválasztása és a megvalósítás koordinálása; – Teljesítés igazolása, Vállalkozói (szállítói) számla ellenjegyzése. Üzemeltetõ Jogok: – Az EKG szolgáltatásai továbbfejlesztésének, módosításának kezdeményezése, fejlesztési javaslat formájában. – Feladatok, felelõsségek: – A fejlesztés lebonyolítása – saját hatáskörben történõ fejlesztés esetén; – A kivitelezés szakmai követése és mûszaki átvétele – külsõ fejlesztés esetén. Dokumentumok adattartalma: FEJLESZTÉSI JAVASLAT Adat megnevezése

Azonosító, dátum A javaslattevõ adatai

Jelentése

A javaslat azonosító adatai A kezdeményezõ szervezet általános azonosító adatai; kapcsolattartó azonosítói, elérhetõségére vonatkozó adatok Hibabejelentés vagy egyéb levélváltás azonosítója, tárgya A fejlesztési javaslat mûszaki tartalma, paraméterei, a megvalósítás javasolt módja A fejlesztési javaslat indoklása, különös tekintettel a kiváltó okokra, várható hasznára A fejlesztés javasolt megvalósítási határideje

Elõzmény adatok Fejlesztési javaslat Indoklás Határidõ

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Adat megnevezése

Azonosítók A készítõ adatai Elõzmény adatok Mûszaki leírás

Üzleti adatok

Jelentése

A megvalósíthatósági tanulmány egyértelmû azonosító adatai: cím, rendelés szám, dátum stb. A tanulmány készítõjének általános azonosító adatai; kapcsolattartó azonosítását, elérhetõségére vonatkozó adatok Megrendelés, ajánlat vagy egyéb levélváltás azonosítója, tárgya – A megrendelt fejlesztés mûszaki megvalósításának leírása – A megvalósítás lebonyolításának módja, ütemezése – A fejlesztés által biztosított, megváltozott mûszaki paraméterek – Egyéb, a minõségügyi rendszer által megkövetelt szakmai tartalom – A megvalósítás tervezett pénzügyi ráfordításai és ütemezése

MAGYAR KÖZLÖNY

6994

2007/92. szám

HAVI JELENTÉS A FEJLESZTÉSEKRÕL Adat megnevezése

Dátum információk Fejlesztések adatai

Jelentése

A kimutatás kiadásának és vizsgált idõszakának dátuma – A fejlesztések jellemzõ adatai – Futamidõ, státusz – Idõszakra tervezett feladatok – Idõszakban lezárt, megvalósult feladatok – Esetlegesen meghiúsult feladatok – Eltérések, megvalósítási kockázatok A fejlesztések és az általuk megvalósított mûszaki mutatóváltozások

Statisztika adatok

SZERZÕDÉS KÜLSÕ SZÁLLÍTÓVAL Adat megnevezése

Általános szerzõdés kellékek Mûszaki specifikáció

Üzleti megállapodás

Jelentése

Dátum, szerzõdõ partnerek adatai – Hivatkozott mûszaki megvalósítási terv – A fejlesztések jellemzõi, szállítandó termék, szolgáltatás – A kivitelezés ütemezése, határidõk – A kivitelezés módja, körülményei A megvalósítás pénzügyi ráfordításai, fizetési ütemezés és feltételek ÁTVÉTELI JEGYZÕKÖNYV

Adat megnevezése

Hivatkozási adatok Mûszaki megfelelõség értékelése

Jelentése

Szerzõdés, átadó-átvevõ azonosítói, az átadás-átvétel tárgya – Hivatkozott szerzõdés szerint a specifikációnak való tételes megfelelõség – A specifikációtól való eltérés jelzése és az eltérés mértéke (nem készült el, javítható eltérés, a megoldás elfogadhatatlan) – A kivitelezés határidõ igazolása, eltérés jelzése – Az átvétel minõsítése: elfogadás, elutasítás és indoklása – A követõ feladat jelzése (teljesítésigazolás, javítás stb.) TELJESÍTÉSI IGAZOLÁS

Adat megnevezése

Hivatkozási adatok Pénzügyi adatok

Jelentése

Szerzõdés, az átadás-átvételi jegyzõkönyv azonosítója, tárgya A szerzõdésben meghatározott fizetési feltételek, valamint az átadás-átvétel mûszaki tartalmával összhangban: – A teljesítés dátuma – A teljesítés mértéke, aránya

5.2.10. EKG-n keresztül megvalósuló internet kapcsolódás sávszélességének bõvítése Az EKG-n keresztül nyújtott internet-hozzáférés alapja az, hogy az EKG-t külsõ hálózatokkal és Internet kapcsolati központokkal van összeköttetésben. Megnövekedett internet-sávszélesség igény esetén a hálózatgazda a szolgáltatás feltételeinek módosítását kezdeményezi az internet kapcsolódási pont szolgáltatójánál, a módosítási igény meghatározásával.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6995

A hálózatgazda és az internet kapcsolódási pont szolgáltatója ezt követõen egyeztet a feltételek módosításáról. Amennyiben az egyeztetés eredményesen zárul, és a felek sikeresen megállapodnak a jövõbeli együttmûködés (pénzügyi, szolgáltatási és technikai) feltételeiben, módosítják a kettejük között érvényben lévõ szerzõdést. Sikertelen egyeztetés esetén, ha az eddigi internet kapcsolódási pont szolgáltatóval nem lehetséges a szolgáltatás feltételeinek módosítása, a hálózatgazda kezdeményezi új internet szolgáltató igénybevételét. A hálózatgazda internet szolgáltatási igény megküldésével felveszi a kapcsolatot a szóba jöhetõ – esetleg több – új szolgáltatóval, és egyeztetéseket, tárgyalásokat kezdeményez. A hálózatgazda ez irányú utasítása esetén, az egyeztetéseken részt vesz az üzemeltetõ is. Amennyiben az egyeztetéseken megállapodás születik a pénzügyi, technikai és szolgáltatási paramétereket illetõen, a hálózatgazda szerzõdést köt az új szolgáltatóval. A szolgáltatási szerzõdés megkötését követõen a hálózatgazda utasítja az üzemeltetõt az új internet kapcsolódási pont megvalósítására, az új szolgáltatóval kötött szerzõdésben foglaltak teljesülése érdekében. A folyamatot a 2. számú függelék 2.10. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelõsségek Hálózatgazda: Jogok: – Új EKG internet-kapcsolat igénybevételének kezdeményezése, megnövekedett sávszélesség-igény esetén. Felelõsségek: – Kapcsolatfelvétel kezdeményezése nagyobb sávszélesség-szükséglet esetén a meglévõ, illetve új internetkapcsolati pontot nyújtó szolgáltatóval; – Szerzõdéskötés, illetve módosítás az internetkapcsolati pontot nyújtó szolgáltatóval. Üzemeltetõ: Felelõsségek: – Rendelkezésre állás technikai egyeztetés céljából, a hálózatgazda felkérésére. Dokumentumok adattartalma: INTERNET KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSÉNEK VAGY MÓDOSÍTÁSÁNAK IGÉNYLÉSE Adat megnevezése

Azonosító Dátum információk A jellemzõ mûszaki adatok Indoklás Határidõ

Jelentése

Az igény azonosító adatai Az igény benyújtásának dátuma Igényelt sávszélesség, módosítás mûszaki feltételei, specifikációja A módosítási igény mûszaki indokai A módosítás kezdetének kért határideje SZERZÕDÉS – INTERNETSZOLGÁLTATÓVAL

Adat megnevezése

Általános szerzõdés kellékek Mûszaki specifikáció

Üzleti megállapodás

Jelentése

Dátum, szerzõdõ partnerek adatai – Hivatkozott mûszaki dokumentumok – Az internetcsatlakozás jellemzõi – A szolgáltatás kezdete A szolgáltatás pénzügyi feltételei, a megállapodás elemei

5.2.11. Karbantartás A hálózati eszközök tervszerû és rendkívüli esetekben végzett karbantartása az üzemeltetõ feladata. A rendszeres vagy tervszerû karbantartás idõpontjait az üzemeltetõ a hálózatgazdával közösen jelöli ki. Ezekrõl az idõpontokról, ill. a karbantartás felhasználókat érintõ vonzataikról az üzemeltetõ az EKG honlapon tájékoztatást ad, ill. értesíti a felhasználókat.

6996

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

Az üzemeltetõi szerzõdésben meghatározott eseteken túl tervezett, illetve rendkívüli karbantartási feladatokról az üzemeltetõ elõzetesen, írásban köteles tájékoztatni a hálózatgazdát, kérve annak jóváhagyását. A hálózatgazda a körülményeket mérlegelve (rendkívüli karbantartás szükségessége esetén haladéktalanul) dönt a karbantartás megkezdésérõl és döntésérõl – a karbantartás megkezdése elõtt legalább 3 nappal – tájékoztatja az üzemeltetõt és a felhasználókat. Amennyiben a karbantartások ideje alatt a szolgáltatási színvonal várhatóan csökken, a csökkenés várható mértékérõl és eloszlásáról [idõben, földrajzi (fizikai)] – az üzemeltetõ levélben, a karbantartás megkezdése elõtt tájékoztatja a várhatóan érintett felhasználókat. Amennyiben a karbantartási feladatok végrehajtásához szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre, az üzemeltetõ a hálózatgazda felé beszerzési eljárás lefolytatását kezdeményezi. A beszerzés megfelelõ határidõre történõ lebonyolítása – és ennek keretében a szükséges eszközök szállítójának kiválasztása, az eszközök beszerzése és a beszerzés finanszírozása – a hálózatgazda felelõssége. A hálózatgazda szükség esetén kezdeményezheti az üzemeltetõ bevonását az eszközök és szállítójuk kiválasztásába. Az eszközök átvétele, elhelyezése és tárolása az üzemeltetõ feladata. Az üzemeltetõ a karbantartási feladatok ellátása során az eszközökkel szabadon rendelkezik, illetve azok felhasználásáról pontos nyilvántartást vezet. A karbantartás megvalósításáért, a karbantartási feladatok – üzemeltetõi tevékenység naplóban történõ – dokumentálásáért az üzemeltetõ felel. Amennyiben a karbantartás során, illetve azt követõen a tartalék eszközök szintje a kritikus szint alá süllyed, az üzemeltetõ köteles jelezni azt a hálózatgazda felé, aki az eszközkészlet szükség szerinti feltöltésére vonatkozóan beszerzési eljárást kezdeményez. A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 2.11. folyamatábrája szemlélteti.

Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelõsségek Felhasználó: Jogok: – Idõben történõ tájékozódás a karbantartás okozta várható szolgáltatási szintcsökkenésrõl. Feladatok, felelõsségek: – Karbantartásra vonatkozó tájékoztatás fogadása, felkészülés a karbantartási idõszakra. Hálózatgazda: Jogok: – Üzemeltetõi szerzõdés megkötése, módosítása; – Karbantartás elhalasztása. Feladatok, felelõsségek: – Üzemeltetõi szerzõdés megkötése, módosítása; – Döntés a tervszerû vagy rendkívüli karbantartás idõpontjairól; – A karbantartáshoz, üzemeltetéshez szükséges eszközök beszerzése, szakmai részvétel a beszerzési eljárásban, a beszerzett eszközök átadása az üzemeltetõnek. Üzemeltetõ: Jogok: – Üzemeltetõi szerzõdés karbantartásra vonatkozó módosításának kezdeményezése. Feladatok, felelõsségek: – A tervezett karbantartási idõpontok kialakítása; – A hálózatgazda és a felhasználók tájékoztatása az üzemeltetõi szerzõdésben meghatározott idõszakon kívül esõ tervezett és rendkívüli karbantartási feladatokról; – Részvétel a beszerzési eljárásban, az eszközök és szállítók kiválasztásában – igény szerint; – Beszerzett eszközök átvétele, elhelyezése és tárolása; – Karbantartási feladatok végrehajtása, dokumentálása; – A tartalék eszközszint kritikus érték alá való csökkenése esetén beszerzési eljárás kezdeményezése a hálózatgazda felé.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6997

Dokumentumok adattartalma: TÁJÉKOZTATÓ LEVÉL Adat megnevezése

Dátum Leírás

Jelentése

A karbantartás idõ intervalluma – A karbantartás oka – A karbantartás mûszaki hatása a szolgáltatásra (esetleges teljesítmény csökkenés mértéke) – Igényelt felhasználói közremûködés NYILVÁNTARTÁS TARTALÉK ESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Adat megnevezése

Leltári azonosítók

Jelentése

A felhasznált eszköz leltári nyilvántartás szerinti azonosító adatai A lecserélt eszköz leltári száma, megnevezése Az üzembe állítás dátuma, csere és leselejtezés dátuma Felhasználás oka

Dátum adatok Magyarázat

ÜZEMELTETÕI TEVÉKENYSÉG NAPLÓ Adat megnevezése

Megnevezés, leírás Dátum adatok Közremûködõk Ráfordítás

Jelentése

Feladat mûszaki tartalmának leírása A feladat végrehajtásának idõtartama Felelõs és végrehajtó megnevezése – Humánráfordítás volumene, díja (szerzõdés alapján) – Eszközráfordítás (eszközfelhasználás alapján) – Idõráfordítás (órában)

5.2.12. Üzemeltetés havi értékelése Az üzemeltetõi hatáskörben végzett tevékenységek dokumentálásának, elismerésének, értékelésének, valamint az üzemeltetõ teljesítés elszámolásának az üzemeltetõi tevékenységekrõl készített különbözõ jelentések képezik az alapját. Ennek megfelelõen az üzemeltetõ köteles tevékenysége során rendszeresen vezetni a tevékenység naplót, havi rendszerességgel pedig elkészíteni a következõ jelentéseket: – Havi jelentés (az Üzemeltetõi tevékenység napló alapján); – Havi jelentés az elhárított és elhárítandó hibákról, problémákról; – Összefoglaló az EKG fejlesztések pillanatnyi állapotáról; – Havi üzemeltetõi jelentés a felhasználók forgalmáról. Az üzemeltetõ a fenti kimutatásokat, jelentéseket havonta köteles megküldeni a hálózatgazdának. Igény esetén köteles a tevékenységi naplót is megküldeni. A hálózatgazda felelõssége a megkapott dokumentumok vizsgálata, valamint azok jóváhagyása vagy elutasítása. A hálózatgazdának joga van a dokumentumokkal kapcsolatban tartalmi vagy formai kifogással élni: ezzel összhangban a jelentéseket elutasíthatja, illetve módosításukat, kiegészítésüket kezdeményezheti az üzemeltetõ felé. Amennyiben a hálózatgazda kifogást nem emel, azok jóváhagyásával egyidejûleg elismeri az üzemeltetõi havi jelentésben regisztrált feladatok teljesítését, és kiállítja az üzemeltetõi teljesítésigazolást. A hálózatgazda a jelentések elfogadását követõen – amennyiben a jelentések tartalmából adódóan szükségesnek látja – szolgáltatásfejlesztési, illetve sávszélesség-ellenõrzési, felülvizsgálati feladatok végrehajtását kezdeményezheti. Az üzemeltetõ a teljesítésigazolás – és az üzemeltetõi szerzõdésben meghatározott ellentételezés – alapján számlát állít ki. A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 2.12. folyamatábrája szemlélteti. Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelõsségek Hálózatgazda: Jogok: – Üzemeltetõi szerzõdés módosításának kezdeményezése; – Az üzemeltetõi jelentések elutasítása, módosításuk, kiegészítésük kezdeményezése;

6998

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

– Üzemeltetõi teljesítés igazolása; – Üzemeltetõi számla ellenjegyzése. Feladatok, felelõsségek: – Az üzemeltetõi jelentések vizsgálata, döntés elfogadásukról; – Teljesítési igazolás kiállítása. Üzemeltetõ: Jogok: – Számla benyújtása az elfogadott jelentések alapján. Feladatok, felelõsségek: – Üzemeltetõi jelentések összeállítása és megküldése a hálózatgazdának; – Üzemeltetõi számla kiállítása és benyújtása. Dokumentumok adattartalma: HAVI JELENTÉS Adat megnevezése

Dátum Tevékenységek jellemzõi

Jelentése

A tevékenységek dátum intervalluma (hónap, nap) (Kivonat a tevékenységi naplóból) – A tevékenység indító, elõzmény dokumentuma – Az elvégzett tevékenység leírása – A felelõs megnevezése – A ráfordítások: eszköz, emberóra – A tevékenység eredménye, státusza – Tevékenység statisztika ÖSSZEFOGLALÓ AZ EKG FEJLESZTÉSEK PILLANATNYI ÁLLAPOTÁRÓL

Adat megnevezése

Dátum adatok Bázis idõszak mûszaki jellemzõi Változások

Jelentése

Az összefoglaló készítésének idõpontja, mely idõponttól kezdve történik a változás kimutatása Az elõzõ jelentési idõszak mûszaki jellemzõi, a rendszer kiépítettsége – Az üzemeltetõ által az EKG-n elvégzett tervszerû fejlesztések, beruházások jellemzõi és státuszuk – A rákapcsolások mennyiségi változásai – Megszüntetések száma – Folyamatban lévõ mûszaki tervek adatai – Teljesítmény, adatforgalmi mutatók és változásuk – Tartalék kapacitások – A hálózatgazda által esetileg, elõzetesen megkért információ

5.2.13. Sávszélesség-gazdálkodás A még rendelkezésre álló sávszélesség használatára vonatkozó igények kielégítésének alapja a sávszélesség-gazdálkodás. A sávszélesség-gazdálkodási tevékenység és az ezzel kapcsolatos döntések meghozatala a hálózatgazda feladata. Felhasználói sávszélesség-csökkentési igény esetén a hálózatgazda köteles dönteni a felszabaduló sávszélességrõl – a sávszélesség tartalékolásáról, illetve valamely sorban álló (jogos, de még nem teljesített) sávszélességbõvítés-igény teljesítésérõl. Amennyiben egy felhasználó(csoport) sávszélesség-bõvítési igénnyel jelentkezik, a hálózatgazda az igény jóváhagyásával kapcsolatos döntés meghozásakor – szükség esetén az üzemeltetõ közremûködésével – megvizsgálja, hogy az igényelt sávszélesség-bõvítéshez szükséges EKG-sávszélesség rendelkezésre áll-e. Ha a szükséges sávszélesség nem áll rendelkezésre – és az adott igényt a körülmények mérlegelése alapján haladéktalanul teljesíteni kell – a hálózatgazda a felhasználók közül kiválasztja az(oka)t, amely(ek) sávszélességének csökkentése nem okozhat zavart az adott felhasználó(k) mûködésében. Ily módon esetenként a hálózatgazda szükségszerûségbõl kezdeményezi egy-egy felhasználó sávszélességének csökkentését és errõl az érintett felhasználót tájékoztatja. A sávszélesség csökkentése az adatforgalmi adatok vizsgálata alapján történik meg. Az adatforgalmi vizsgálathoz szükséges adatokat tartalmazó kimutatás elõállítása a hálózatgazda utasítására az üzemeltetõ feladata.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6999

A sávszélesség-csökkentésben érintett felhasználók – adatforgalmi vizsgálat alapján történõ – kiválasztása és velük egyeztetés kezdeményezése a hálózatgazda felelõssége. A sávszélesség csökkentése esetén a hálózatgazda és a felhasználó módosított Együttmûködési Megállapodást ír alá. A sávszélesség-gazdálkodási problémák megelõzése érdekében a hálózatgazda folyamatosan követi a kapacitások alakulását, és adott kritikus szint elérése esetén kezdeményezi a sávszélesség-kapacitás növelését célzó fejlesztést. A szabályozott folyamatot a 2. számú függelék 2.13. folyamatábrája szemlélteti. Az egyes szerepkörökhöz tartozó jogok és felelõsségek Felhasználó: Jogok: – Sávszélesség-módosítás igénylése; – Sávszélesség-csökkentésre kijelölt felhasználóként új adatforgalmi vizsgálat kezdeményezése a KIB-nél. Feladatok, felelõsségek: – Sávszélesség-módosítási igény bejelentése; – Sávszélesség-csökkentésre kijelölt felhasználóként részvétel hálózatgazdával folytatott egyeztetésen; – Módosított Együttmûködési Megállapodás megkötése. Hálózatgazda: Jogok: – Döntés a sávszélesség-módosítási igényrõl; – Döntés felszabaduló sávszélesség sorsáról; – Felhasználó(k) kiválasztása, melyek sávszélesség-csökkentését kezdeményezi az adatforgalmi vizsgálatok alapján; – A sávszélesség-kapacitás bõvítését biztosító szolgáltatásfejlesztési feladatok kezdeményezése. Feladatok, felelõsségek: – Üzemeltetõ felkérése adatforgalmi kimutatás elkészítésére (lásd 6.2.2. Változási kérelem); – Felhasználó sávszélesség-csökkentésének kezdeményezése, ha a kapacitások szükségessé teszik és az adatforgalmi adatok indokolják; – Egyeztetés a sávszélesség-csökkentésre kijelölt felhasználókkal a csökkentés mûködésre gyakorolt hatásáról; – Együttmûködési Megállapodás módosítása; – Üzemeltetõ utasítása a sávszélesség-csökkentésének megvalósítására. Üzemeltetõ: Feladatok, felelõsségek: – Adatforgalmi kimutatás (lásd 6.2.2. Változási kérelem) elkészítése; – A sávszélesség-gazdálkodási feladatok technikai megvalósítása – sávszélesség csökkentése vagy növelése. Dokumentumok adattartalma: ÖSSZEFOGLALÓ AZ EKG FEJLESZTÉSEK PILLANATNYI ÁLLAPOTÁRÓL Adat megnevezése

Azonosító Dátum információk Változtatást kérõ(k) adatai A jellemzõ mûszaki adatok Indoklás Határidõ

Jelentése

Az igény azonosító adatai Az igény benyújtásának dátuma Érintett szervezet általános azonosító adatai; kapcsolattartó azonosítását, elérhetõségét tartalmazó adatok Infrastruktúra- és eszközkonfiguráció meghatározása, a módosult sávszélesség adatforgalmi jellemzõi Az igény indoka, különös tekintettel a változás szükségességét elõidézõ körülményekre A módosítás kezdetének javasolt határideje

6. Záró rendelkezések 6.1. Közzététel A Hálózatgazda a Szabályzatot, annak módosításait köteles az EKG honlapján közzétenni (www.ekg.gov.hu vagy www.ekk.gov.hu), és az EKG üzemeltetésére kötött szerzõdésben, illetve a felhasználókkal kötött megállapodásokban a honlapon elérhetõ, mindenkor hatályos Szabályzatot, a felek számára kötelezõen betartandó elõírásként rögzíteni.

7000

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

FÜGGELÉKEK 1. számú függelék Az EKG mûködését meghatározó dokumentumok A dokumentumok elérhetõk a www.ekg.gov.hu vagy www.ekk.gov.hu honlapon, az elfogadott dokumentumok honlapon történõ megjelenéséért az EKG üzemeltetõje felel. Dokumentum megnevezése

Karbantartásáért felel

1. 2. 3. 4. 5.

Az EKG Hálózat használati szabályzata EKG Biztonsági Szabályzata Szolgáltatások rendelkezésre állása (üzemidõ) Help Desk elérése Az EKG szolgáltatásban együttmûködõ felek felelõsei (hálózatgazda, üzemeltetõ, felhasználók) 6. Együttmûködési Megállapodás (EKG szolgáltatás tárgyában a hálózatgazda és a felhasználó között kötött szerzõdés) mintája

Hálózatgazda Hálózatgazda Üzemeltetõ Üzemeltetõ Üzemeltetõ Hálózatgazda

2. számú függelék A szabályozott folyamatok A függelék a 6. fejezet szabályozásaihoz kapcsolódó folyamatábrákat tartalmazza.

EKG hálózati csatlakozási pont létesítési igény

Igény megfogalmazása

esemény

tevékenység

Igénybejelentõ levél

dokumentum

Megyei vépontok elérése

adattartalom

Kivált régi hálózati kapcsolatot?

döntési pont

felelĘsségi határok

2007/92. szám

1.1. Kapcsolat létesítése – egyedi igénylĘ esetén

Igénylõ intézmény (Felhasználó)

Üzemeltetõ

Hálózatgazda

elutasítva

Egyedi csatlakozási igény

Egyedi csatlakozás kérése

Döntés az igénylésrõl

Csatlakozási kérelem

jóváhagyva Tájékoztató levél

Együttmûködési megállapodás megkötése a felhasználóval

Kapcsolatfelvétel a ráhordó hálózati szolgáltatóval, kiválasztás

Szolgáltatási szerzõdés

Szerzõdéskötés a ráhordó hálózati szolgáltatóval

Együttmûködési megállapodás

Kapcsolat bekötése a végponton, hálózatgazda tájékoztatása a bekötésrõl

MAGYAR KÖZLÖNY

Tájékoztatás a jóváhagyott sávszélességrõl, paraméterekrõl

Tájékoztatás fogadása

Új felhasználó aktiválása

Üzemeltetõ utasítása új kapcsolat aktiválására

7001

7002

1.2. Kapcsolat létesítése – csoportos igénylés esetén Igénylõ intézmény (ráhordó hálózati szolgáltatóval) EKG hálózati csatlakozási pont létesítési igény

Üzemeltetõ

Hálózatgazda

Igénylés, tájékoztatás kérése

Döntés az igénylésrõl

Csatlakozást igénylõ levél

jóváhagyva

Tájékoztató levél Tájékoztatás a paraméterekrõl, kivitelezés kezdeményezése

Megyei vépontok elérése; Telephelyek; Eszközigény; Végpont menedzsment; Igénybe veendõ szolgáltatások; Felhordó hálózat kiépítésének ütemezése; Felhasználói projektterv

Kivitelezés tervezése és részletes egyeztetése (ráhordó hálózati szolgátató bevonásával)

Üzemeltetõi egyeztetés kezdeményezése

nem

Bonyolult mûszaki paraméterek?

nem

Igénylõ specifikálta a paramétereket?

igen igen

Tájékoztatás a jóváhagyásról, kivitelezés kezdeményezése

Mûszaki megvalósítás terve

Tervek módosításának kezdeményezése elutasítva

Átfogó projektterv

Felhasználói felkészülési terv

Döntés a kiviteli tervekrõl

MAGYAR KÖZLÖNY

Egyeztetés a paraméterekrõl, kivitelezés kezdeményezése

elutasítva

jóváhagyva Szerzõdés a ráhordóhálózati szolgáltatóval

Együttmûködési Megállapodás megkötése Együttmûködési Megállapodás

Átadás-átvétel

Korábbi távközlési kapcsolat felszámolása

Létesítés kivitelezése igen

Átadás-átvétel Kivált régi hálózati kapcsolatot?

nem

EKG hálózati csatlakozási pont létesítve

2007/92. szám

2007/92. szám

2. Változási kérelem Felhasználó

Változtatási igény

Igény megfogalmazása

Üzemeltetõ

Hálózatgazda

Igény bejelentése

Igény fogadása

Bõvítési igény?

igen

Sávszélességbõvítési igény? igen

Változtatási kérelem

nem nem Adatforgalmi adatok lekérése Szolgáltatás megszüntetésének, illetve sávszélesség csökkentésének kezdeményezése

Igény megküldése véleményeztetésre

Adatforgalmi adatok elõállítása, tájékoztatás Igény egyeztetése a felhasználóval

Üzemeltetõi szakvélemény

Adatforgalmi kimutatás

Igény elbírálása Tájékoztató levél Igény jóváhagyva? Tájékoztatás fogadása

Tájékoztatás

igen Megállapodás módosításának kezdeményezése

Megállapodás egyeztetése Felülvizsgálat, igény újragondolása

nem

nem

MAGYAR KÖZLÖNY

Véleményezés, javaslattétel

Döntés elfogadva? Módosított E. Megállapodás megkötése

igen

Megvalósítás egyeztetése a felhasználóval

Megvalósítás kezdeményezése Igény elutasítva

Módosított E. Megállapodás

Módosított E. Megállapodás

Mûszaki tervezés, megvalósítás

Tájkoztatás, felkérés Változás megvalósítva

7003

7004

3. Hibajelentés, hibaelhárítás Felhasználó (és ráhordó hálózati szolgáltató) Felhasználó hibát észlel az EKG-n keresztül elért szolgáltatásokban

Üzemeltetõ

Hálózatgazda Üzemeltetõ hibát észlel az EKG mûködésében.

Hibajegy Hibajelentés Bejelentés fogadása, dokumentálása

EuroDomain szolgáltató

Ráhordó hálózati szolgáltató

Hálózatgazda hibát észlel az EKG mûködésében

Hibajelentés Hibajelentõ

Hibajelentõ Hiba jellegének, okainak feltárása

Hálózatgazda tájékoztatása Tájékoztatás fogadása

nem EuroDomain hiba?

EuroDomain tájékoztatása, hiba elhárításának kérése

igen

Tájékoztatás fogadása

Felhasználó tájékoztatása Ráhordó hálózati szolgáltató tájékoztatása, a hiba kezelésének kezdeményezése

Tájékoztatás fogadása

Szolgáltatások fejlesztésének kezdeményezése

Ráhordó hálózati hiba?

igen

Hibajelzés fogadása, hiba kezelése

nem

Érintettek tájékoztatása

igen

Több felhasználói csoportot érint?

igen

Hálózatgazda tájékoztatása

Tájékoztatás fogadása

nem

Hiba elhárítása

Hiba megoldásának egyeztetése a felhasználóval

Visszajelzés hiba elhárításáról

Hibajegy lezárása

Hiba elhárítható a nem felhasználó által?

igen

nem

Lezárt hibajegy

Tartalék eszközkészletet kritikus szintjét érinti a hibaelhárítás? igen

Hiba elhárítása

Normál mûködéstõl való eltérés kezelésének kezdeményezése

Tartalék eszközkészlet feltöltésének kezdeményezése

Közbeszerzési eljárás lefolytatása

2007/92. szám

Felhasználók és hálózatgazda tájékoztatása

Üzemeltetõi hibaelhárítás kezdeményezése

MAGYAR KÖZLÖNY

nem

2007/92. szám

4. Sávszélesség-ellenĘrzés, felülvizsgálat Üzemeltetõ

Hálózatgazda

Felhasználó

Napi adatforgalommérés

Mérési adatok elemzése, havi jelentés ill. módosítási javaslat megfogalmazása és továbbítása

Felhasználó(k) felkérése egyeztetésre Javaslat technikai egyeztetése

Üzemeltetõi módosítási javaslat

nem

MAGYAR KÖZLÖNY

Havi jelentés

Szükséges szolgáltatásmódosítás?

igen Szolgáltatásmódosítás nem szükséges

EgyüttmĦködési Megállapodás módosítása

Tájékoztatás a szolgáltatás módosításáról Hálózati beállítások módosítása

Módosított EgyüttmĦködési megállapodás

Ráhordó hálózati szerzĘdés módosítása a szolgáltatóval

Módosított Ráhordó szolg. szerzõdés

Módosított szolgáltatás Módosított szolgáltatás

7005

7006

5. Kapcsolódás megszüntetése Üzemeltetõ

Felhasználó

Csatlakozási pont megszüntetésének szükségszerûsége

Elutasított változtatási kérelem, sikertelen egyeztetések

Kapcsolat megszüntetésének kérése

Hálózatgazda

Kérés fogadása, egyeztetés kezdeményezése

Megszüntetés kérelem

Megállapodás megszüntetésének egyeztetése a felhasználóval

Üzemeltetõ felkérése technikai egyeztetésre

Egyeztetés megszüntetés, migráció technikai lebonyolításáról, ütemezésérõl

Felkészülés a migrációra, alternatív hálózati szolgáltató kiválasztása

Felkészülés megszüntetésre, migrációra

Megszüntetés technikai lebonyolítása

MAGYAR KÖZLÖNY

Jogszabályi változások

Együttmûködési Megállapodás megszüntetése

Sávszélesség-gazdálkodás

2007/92. szám

EU Adminisztrációs adatcsere partner

Felhasználó

Adatcsere igény a felhasználónál

Adatcsere igény megfogalmazása és elküldése

EuroDomain szolgáltató

ÜzemeltetĘ

2007/92. szám

6. Adatcsere kapcsolat létrehozása EU adminisztrációval

Adatcsere igény az EU intézménynél

Adatcsere igény megfogalmazása és elküldése

IgénylĘ levél

IgénylĘ levél

EgyüttmĦködés kidolgozása

MAGYAR KÖZLÖNY

Igény egyeztetése

EgyüttmĦködési Megállapodás

EuroDomain szolgáltató , üzemeltetĘ és hálózatgazda értesítése EU oldali konfiguráció beállítása

EKG oldali konfiguráció beállítása

EU Adminisztrációs adatcsere kapcsolat

7007

7008

7. Hosting szolgáltatás igénybevétele Felhasználó

Hálózatgazda

Üzemeltetõ

Hosting szolgáltatási igény

Szerverparaméterek Igény megfogalmazása és elküldése

Igénylõ levél

Alkalmazásparaméterek

Szolgáltatás megvalósítható?

MAGYAR KÖZLÖNY

Technikai specifikáció

Technikai egyeztetés

nem

igen

Együttmûködési Megállapodás megkötése

Hosting szolgáltatás elutasítva

Együttmûködési Megállapodás Szerver üzembe helyezése

Mûködõ hosting szolgáltatás

2007/92. szám

2007/92. szám

8. Szabályozások, szabályzatmódosítások bevezetése Hálózatgazda JelentĘs változás az EKG mĦködésében, szolgáltatásaiban

Felhasználó

ÜzemeltetĘ

Javaslat szabályzat módosítására

Szabályozáskoncepció kidolgozása

Igény új szabályozás iránt

Igény új szabályozás iránt

Szabályzat módosítási javaslat

Új szabályozás koncepció Jogszabályi változás

Koncepció véleményezése, szabályzatrész kidolgozása

Vélemény

Koncepció véleményezése

FelkérĘ levél véleményezésre

Kidolgozott szabályzatrész

Egyeztetés

Szabályozás kidolgozása, kiadása, érintettek tájékoztatása

Szabályzat

Vélemény

MAGYAR KÖZLÖNY

Felkérés koncepció véleményezésére, szabályzatrész kidolgozására

Szabályozás bevezetése, mĦködés módosítása

Szabályozás bevezetése, mĦködés módosítása

Bevezetett módosított szabályozás

7009

7010

9. Szolgáltatások fejlesztése Hálózatgazda Jogszabályi változások

Fejlesztési irányok, hosszútávú fejlesztési tervek

Felhasználó

ÜzemeltetĘ

Fejlesztési szükségszerĦség

Fejlesztési feladat megfogalmazása és döntés a megvalósítás módjáról

Fejlesztési igény

Fejlesztési javaslatok megfogalmazása

Fejlesztési javaslat megfogalmazása Fejlesztési javaslat

Fejlesztési javaslat

nem

Komplex fejlesztés?

igen Megvalósíthatósá gi tanulmány

KIETB véleményeztetés

Havi jelentés a fejlesztésekrĘl

ÜzemeltetĘi fejlesztés

Megvalósítás véglegesítése

KivitelezĘ közbeszerzési tendereztetése, technikai egyeztetés SzerzĘdés

Teljesítési igazolás

SzerzĘdéskötés

Kivitelezéssel kapcsolatos koordináció döntések, minĘségbiztosítás

Kivitelezés szakmai követése, véleményezés

Fejlesztés pénzügyi átvétel e

Fejlesztés mĦszaki átvétele üzemeltetésre

MAGYAR KÖZLÖNY

Megvalósíthatósági tanulmány készítése

Átvételi jegyzĘkönyv Számla ellenjegyzése

2007/92. szám

Új mĦködĘ szolgáltatás

Hálózatgazda Megnövekedett sávszélesség igény

Internet-szolgáltató

ÜzemeltetĘ

2007/92. szám

10. EKG-n keresztül megvalósuló internetkapcsolódás sávszélességének bĘvítése

Szolgáltatási feltételek módosításának kezdeményezése Internet kapcsolat módosítási igény Egyeztetés a feltételek módosításáról

nem

Egyeztetés sikeres?

Módosított szerzĘdés

Módosított szerzĘdés Kapcsolatfelvétel új szolgáltatóval, csatlakozási igény specifikálásával Internet kapcsolat létesítési igény Felkérés egyeztetésen való részvételre

Felkérés fogadása, véleményezés

MAGYAR KÖZLÖNY

igen SzerzĘdés módosítása

Egyeztetés, tárgyalás pénzügyi, technikai és szolgáltatási paraméterekrĘl

SzerzĘdés kötés

Új szerzĘdés

Kapcsolódás megvalósítása

Új Internet szolgáltató

7011

7012

11. Karbantartás Üzemeltetõ

Karbantartás esedékes

Hálózatgazda

Karbantartás kezdeményezése

Üzemeltetõ szerzõdésben meghatározott karbantartás?

Felhasználó

Tájékoztató levél

nem

Hálózatgazda tájékoztatása, jóváhagyás kérése

Tájékoztatás fogadása, döntés a karbantartásról stop

igen

Üzemeltetõ tájékoztatása

igen

Felhasználók és hálózatgazda értesítése Tájékoztató levél

nem

Karbantartás jóváhagyva?

Értesítés fogadása, felkészülés a karbantartási idõszakra Értesítés fogadása

Rendelkezésre áll a karbantartáshoz szükséges eszköz? nem igen

Rendkívüli közbeszerzés kezdeményezése

Karbantartás megvalósítása

Beszerzett eszközök átvétele

Karbantartás dokumentálása

Eszközkészlet a kritikus szint alatt van?

Üzemeltetõi tevékenység napló

nem

Közbeszerzés lebonyolítása

MAGYAR KÖZLÖNY

Szolgáltatási színvonal csökken?

igen

igen

Eszközkészlet feltöltésének kezdeményezése

2007/92. szám

2007/92. szám

12. Üzemeltetés havi értékelése Üzemeltetõ

Hálózatgazda

Jelentések fogadása, ellenõrzés, értékelés

Jelentések készítése

Havi jelentés (az Üzemeltetõi tevékenység napló alapján) Módosítások, kiegészítõ információk kérése, vitás kérdések rendezése

Havi jelentés a megoldott és megoldandó hibákról, problémákról

nem

Összefoglaló fejlesztések állapotáról

Jelentések jóváhagyva?

igen

Teljesítési igazolás

Jelentések alapján feladatok végrehajtása szükséges?

igen Számla kiállítása Szolgáltatásfejlesztési, illetve sávszélességellenõrzési, felülvizsgálati feladatok kezdeményezése

Számla

nem

stop

MAGYAR KÖZLÖNY

Üzemeltetõi teljesítési igazolás kiállítása

Adatforgalmi összesítõ jelentés

Számla kifizetése

7013

7014

13. Sávszélesség-gazdálkodás Felhasználó

Üzemeltetõ

Hálózatgazda Sávszélességmódosítás szükségszerûsége

Sávszélességmódosítási igény

Sávszélességmódosítás

Sávszélességbõvítés?

igen

igen

Rendelkezésre áll elegendõ sávszélesség a döntés végrehajtásához?

Más felhasználó sávszélességcsökkentésének kezdeményezése

Adatforgalmi adatok lekérése

Adatforgalmi adatok elõállítása, tájékoztatás

Adatforgalmi kimutatás

Adatforgalmi adatok vizsgálata

MAGYAR KÖZLÖNY

Szolgáltatásfejlesztés (6.2.10. folyamat)

Adatforgalmi adatok alapján döntés, az érintett felhasználó(k) kiválasztása

Döntés elfogadva?

Felszabaduló sávszélesség kiosztása vagy tartalékolása

nem nem

Változtatás megvalósítása (6.2.2 folyamat)

Egyeztetés az érintett felhasználókkal

nem

nem

igen Együttmûködési Megállapodás(ok) módosítása

Módosított Együttmûködési Megállapodás

Sávszélesség csökkentése

Módosított Együttmûködési Megállapodás

Változás megvalósítva

2007/92. szám

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7015 3. számú függelék

A jogok, kötelezettségek, felelõsségek összefoglalása Összefoglaló az EKG szolgáltatásban érintett szereplõk jogairól, kötelezettségeirõl, felelõsségeirõl Alany

Felhasználó

Jogok

Feladatok, felelõsségek

– EKG-kapcsolat igénylése, tájékoztatás kérése; – Szolgáltatások változtatásának igénylése; – Saját intézményi adatforgalmi adatainak megtekintése; – Elutasított igény esetén a felülvizsgálat kérése; – EKG-val kapcsolatos hiba elhárításának igénylése; – Tájékozódás a hibaelhárítás menetérõl, a hibaelhárítás határidejérõl; – EKG-kapcsolat megszüntetésének kezdeményezése; – Az EU adatcsere kapcsolat kialakításának kezdeményezése; – Hosting szolgáltatás igénybevételének kezdeményezése; – A meglévõ szabályozás módosításának vagy új, még nem szabályozott terület szabályozásának kezdeményezése javaslat formájában; – Az EKG szolgáltatás fejlesztési javaslat benyújtása; – Idõben történõ tájékozódás a karbantartás okozta várható szolgáltatási szint csökkenésrõl; – Sávszélesség-módosítás igénylése; – Sávszélesség-csökkentésre kijelölt felhasználóként új adatforgalmi vizsgálat kezdeményezése a KIB-nél; – Felkérés esetén a hálózatgazda szabályzati, vagy szabályzatmódosítási koncepciójának, vagy a szabályzattervezetnek a véleményezése.

– Csatlakozás létesítésének, esetleges módosításának vagy megszüntetésének kezdeményezése; – A kezdeményezés hálózatgazdával történõ egyeztetése; – Igényelt szolgáltatások vagy módosításuk szakszerû specifikálása; – Ráhordó hálózati szolgáltató(k) kiválasztása; – Részvétel az igényelt szolgáltatás, illetve módosítás vagy megszüntetés kivitelezési egyeztetésein; – Az üzemeltetõvel folytatott egyeztetések alapján ütemtervek kidolgozása; – Együttmûködési Megállapodás megkötése, szükség esetén módosítása, megszüntetése; – Ráhordó hálózati szolgáltatás (amennyiben a kapcsolathoz kell) igénybevételérõl szóló szolgáltatási szerzõdés megkötése, szükség esetén módosítása, megszüntetése; – Együttmûködés az üzemeltetõvel az igény megvalósításának tervezésében és végrehajtásában; – Szükség esetén a ráhordó hálózati szolgáltatás változáshoz illeszkedõ módosíttatása; – Az EKG mûködésével kapcsolatos észlelt probléma bejelentése, a probléma leírása; – Saját eszközök hibáinak elhárítása; – Közremûködés az EKG eszközök csatlakozási hibáinak elhárításában – az üzemeltetõ irányítása alapján; – Visszajelzés az üzemeltetõnek az elhárított hibáról; – A ráhordó hálózati szolgáltatás (ha létezik) szinkronizálása a mindenkori kapcsolódási ponthoz; – Hosting szolgáltatásnál az üzemeltetendõ alkalmazás telepítése, felhasználó oldalról történõ távmenedzselés megoldása; – A végleges szabályzat bevezetése; – Karbantartásra vonatkozó tájékoztatás fogadása, felkészülés a karbantartási idõszakra; – Kapcsolatfelvétel az EU adminisztrációs adatkapcsolat vonatkozásában az EU adminisztrációs partnerrel; – Együttmûködési Megállapodás kialakítása az EU adminisztrációs partnerrel;

7016

MAGYAR KÖZLÖNY Alany

Hálózatgazda

Jogok

– Döntés a csatlakozási igényrõl; – Az üzemeltetõ utasítása a csatlakozás elõkészítési, megvalósítási feladatainak elvégzésére; – A csatlakozás szakszerûségének elbírálása; – A felhasználók adatforgalmi adatainak vizsgálata; – A változtatási igény elbírálása; – Az üzemeltetõ utasítása a szükséges feladatok végrehajtására; – Tájékozódás a hibákról, azok elhárításáról, a megoldásra váró hibákról, esetenként és havi összesítõ jelentés alapján; – Kritikus erõforrásokat érintõ hiba esetén a normál mûködésétõl való eltérés kezelése; – Koncepcionális hiba esetén a várható probléma megelõzésére vonatkozó EKG fejlesztés kezdeményezése; – A tartalék eszközfelhasználás, az errõl készített nyilvántartás ellenõrzése; – Egyeztetések kezdeményezése; – Az EKG auditálásának, csatlakozásának kezdeményezése az EuroDomain szolgáltatónál; – A meglévõ szabályozás módosításának vagy új, még nem szabályozott terület szabályozása; – Új EKG internet-kapcsolat igénybevételének kezdeményezése, megnövekedett sávszélesség-igény esetén; – Üzemeltetõi szerzõdés megkötése, módosítása; – Karbantartás elhalasztása; – Az üzemeltetõi jelentések elfogadása, elutasítása; – Üzemeltetõi teljesítés igazolása; – Üzemeltetõi számla ellenjegyzése; – Döntés a sávszélesség-módosítási igényrõl; – Döntés felszabaduló sávszélesség felhasználásáról; – Felhasználó(k) kiválasztása, akiknek sávszélesség-csökkentését kezdeményezi az adatforgalmi vizsgálatok alapján; – A sávszélesség-kapacitás bõvítését biztosító szolgáltatásfejlesztési feladatok kezdeményezése.

2007/92. szám Feladatok, felelõsségek

– Az EU adminisztrációs partner felelõsségi körébe tartozó feladatok teljesülésének követése, és szükség szerint közremûködés azok végrehajtásában. – Az EKG rendeltetésének megfelelõ mûködésének biztosítása; – Csatlakozási, szolgáltatás változtatási felhasználói igények jogi, mûszaki megvalósíthatóságának vizsgálata; – A felhasználó tájékoztatása a az igény teljesítésének a lehetõségeirõl, technikai paraméterekrõl; – Az üzemeltetõ utasítása egyeztetésen való részvételre – bonyolult technikai kérdések felmerülése esetén; – Az üzemeltetõ utasítása – szükség esetén – a kivitelezés tervezését célzó egyeztetésekre; – Kiviteli tervek véleményezése, jóváhagyása, vagy módosításuk kezdeményezése; – Együttmûködési Megállapodás megkötése, módosítása a felhasználóval; – Üzemeltetõ tájékoztatása a megkötött, módosított Együttmûködési Megállapodásról; – Szolgáltatásfejlesztési feladatok kezdeményezése; – Kritikus erõforrásokat érintõ hiba esetén a normál mûködésétõl való eltérés kezelése; – Koncepcionális hiba esetén a probléma megelõzésére vonatkozó EKG fejlesztés kezdeményezése, végrehajtása; – A hibaelhárítási tevékenység folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring), a vonatkozó jelentések vizsgálata; – A tartalék eszközkészlet feltöltésére irányuló beszerzési eljárás megindítása az üzemeltetõ kezdeményezésére; – A rendelkezésre álló EKG sávszélesség gazdaságos és hatékony elosztásának biztosítása, figyelembe véve az EKG mindenkori üzembiztonságát (sávszélesség-gazdálkodás) – Sávszélesség-gazdálkodási feladatok keretében döntés a felszabaduló sávszélesség kezelésérõl; – Kapcsolattartás az EuroDomain szolgáltatóval; – Az EKG felkészítése az EuroDomain kapcsolódás követelményeire; – Az EuroDomain szolgáltató felelõsségi körébe tartozó feladatok teljesülésének követése;

2007/92. szám Alany

MAGYAR KÖZLÖNY Jogok

7017 Feladatok, felelõsségek

– Szabályzatmódosítás koncepciójának kidolgozása és annak véleményeztetése az üzemeltetõvel és a felhasználókkal; – A szabályzat véglegesítése és kiadása – az érintettek véleményének figyelembevételével; – EKG infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz kapcsolódó, jogszabályokból, felhasználói, üzemeltetõi javaslatokból adódó fejlesztések kezdeményezése; – A fejlesztési irányok kijelölése, fejlesztési feladatok megfogalmazása; – Beszerzéses megvalósítás esetén Megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetése, KIB általi véleményeztetése, a vállalkozó kiválasztása és a megvalósítás koordinálása; – Teljesítés igazolása, Vállalkozói (szállítói) számla ellenjegyzése; – Szerzõdéskötés, illetve módosítás az internetkapcsolati pontot nyújtó szolgáltatóval; – Üzemeltetõi szerzõdés megkötése, módosítása; – Döntés a tervszerû vagy rendkívüli karbantartás idõpontjairól; – A karbantartáshoz, üzemeltetéshez szükséges eszközök beszerzése, szakmai részvétel a beszerzési eljárásban, a beszerzett eszközök átadása az üzemeltetõnek; – Az üzemeltetõi jelentések vizsgálata, döntés elfogadásukról; – Teljesítési igazolás kiállítása; – Felhasználó sávszélesség-csökkentésének kezdeményezése, ha a kapacitások szükségessé teszik és az adatforgalmi adatok indokolják; – Egyeztetés a sávszélesség-csökkentésre kijelölt felhasználókkal a csökkentés mûködésre gyakorolt hatásáról; – Hatékony kommunikációs feladatok megtervezése, végrehajtása, a végrehajtás elemzése.

7018

MAGYAR KÖZLÖNY Alany

Üzemeltetõ

2007/92. szám

Jogok

Feladatok, felelõsségek

– A hálózat sérülésének kockázata esetén a megelõzés minden lehetséges eszközzel; – Szakmai tanácsadás a felhasználók számára; – Javaslattétel a hálózatgazdának a szükséges eszközbeszerzésekre; – Fejlesztési javaslatok megfogalmazása a hálózatgazda számára; – Javaslat adása a felszabaduló sávszélesség kezelésére; – A meglévõ szabályozás módosításának vagy új, még nem szabályozott terület szabályozásának kezdeményezése; – Üzemeltetõi szerzõdés módosításának kezdeményezése; – Számla benyújtása az elfogadott havi jelentések alapján.

– A felhasználóval, igénylõvel való technikai egyeztetés – a hálózatgazda utasítására; – Részvétel a kivitelezés részletes tervezésében és a tervezéssel kapcsolatos egyeztetésben – a hálózatgazda utasítására; – Felhasználói ütemtervek véleményezése; – Kiviteli tervek átadása véleményezésre és jóváhagyásra a hálózatgazdának; – Az EKG hatókörébe tartozó kivitelezési feladatok végrehajtása; – A hálózatgazda által kiadott feladatok ellátása közben felmerülõ, az EKG biztonságos mûködését veszélyeztetõ tényezõk jelentése a hálózatgazdának; – Adatforgalmi kimutatás összeállítása a hálózatgazda és a felhasználó részére; – Kiegészítõ szolgáltatások mûszaki megvalósíthatóságának véleményezése a hálózatgazda utasítására; – A megvalósítás keretében a felhasználóval folytatott mûszaki-technikai egyeztetések és módosított Együttmûködési Megállapodás alapján a szolgáltatás változtatásához kapcsolódó infrastruktúra-bõvítési és eszközkonfigurálási feladatok lebonyolítása; – Hibabejelentések fogadásáért és a hibaelhárítás kezdeményezéséért felelõs Help Desk felállítása és mûködtetése; – Felhasználótól, hálózatgazdától érkezett hibabejelentések fogadása, dokumentálása, illetve a saját maga által észlelt hibák dokumentálása; – Hibajegyek kiállítása; – Hálózatgazda tájékoztatása a hibákról, eseti és havi összesítõ jelentés készítése és eljuttatása a hálózatgazdához; – Az EKG közvetett érintettjei (ráhordó hálózati szolgáltatók, EuroDomain hálózatgazda stb.) által felügyelt rendszerek, hálózatok mûködésében bekövetkezett, üzemeltetõ által észlelt hiba esetén hibajegy kiállítása, hibajelentés küldése az érintett szolgáltató felé; – Hiba elhárításának megkezdése az üzemeltetõi szerzõdésben meghatározott idõn belül; – Hibabejelentõ tájékoztatása a hiba elhárításának várható határidejérõl, a hibajavítás folyamatáról, illetve a felhasználó, esetleg a hálózatgazda szükséges közremûködésérõl;

2007/92. szám Alany

MAGYAR KÖZLÖNY Jogok

7019 Feladatok, felelõsségek

– Felhasználó által elhárítható hiba esetén egyeztetés a felhasználóval a hiba elhárításáról, szakmai irányítás; – Hibaelhárítás, problémamegoldás folyamatának követése, hibajegy vezetése, lezárása; – Tartalék eszközkészlet feltöltésének kezdeményezése a hálózatgazda felé; – Részvétel beérkezõ tartalék eszközök szállítótól történõ átvételében; – Nyilvántartás vezetése a tartalékeszközök felhasználásáról; – Felhasználók és hálózatgazda tájékoztatása a hiba elhárításáról; – Az EKG adatforgalmának mérése, Havi jelentés és – szükség esetén – Sávszélesség Módosítási Javaslat készítése, megküldése a hálózatgazda részére; – Hálózati beállítások módosítása a szolgáltatás módosítás esetén, az Együttmûködési Megállapodásnak megfelelõen; – Szükség esetén a megszüntetést követõ változtatásokra való felkészülés tervezése; – A megszüntetés technikai lebonyolítása a felhasználóval együttmûködésben; – Közremûködés az EKG-EuroDomain kapcsolat kiépítésében; – Az EKG oldali hálózati paraméterek beállítása – az EKG felhasználó és az EU adminisztrációs partnerintézmény között létrejött Együttmûködési Megállapodás alapján; – Hosting szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos technikai specifikáció kidolgozása; – Szabályzat vagy szabályzatmódosítási koncepció kialakításában, vagy tervezet kidolgozásban részvétel vagy véleményezés; – A végleges szabályzat bevezetése; – A fejlesztés lebonyolítása – saját hatáskörben történõ fejlesztés esetén; – A kivitelezés szakmai követése és mûszaki átvétele – külsõ fejlesztés esetén; – Rendelkezésre állás a fejlesztések technikai egyeztetése céljából, a hálózatgazda felkérésére; – A tervezett karbantartási idõpontok kialakítása; – A hálózatgazda és a felhasználók tájékoztatása az üzemeltetõi szerzõdésben meghatározott idõszakon kívül esõ tervezett és rendkívüli karbantartási feladatokról;

7020

MAGYAR KÖZLÖNY Alany

EuroDomain szolgáltató

Jogok

– EKG Audit

EU adminisztrációs partner

2007/92. szám Feladatok, felelõsségek

– Részvétel a beszerzési eljárásban, az eszközök és szállítók kiválasztásában – igény szerint; – Beszerzett eszközök átvétele, elhelyezése és tárolása; – Karbantartási feladatok végrehajtása, dokumentálása; – A tartalék eszköz – szint kritikus érték alá való csökkenése esetén beszerzési eljárás kezdeményezése a hálózatgazda felé; – Üzemeltetõi jelentések összeállítása és megküldése a hálózatgazdának; – Adatforgalmi kimutatás elkészítése; – A kommunikációs terv megvalósításában való közremûködés a hálózatgazda utasítása szerint. – Megbízás EKG auditra (auditor cég megbízása), majd ezt követõen visszajelzés az audit eredményérõl a hálózatgazdának; – Az EKG megfelelõsége esetén az EuroDomain-EKG kapcsolathoz szükséges összeköttetés kiépítése és kódoló eszközök telepítése; – Az EuroDomain-oldali hálózati paraméterek beállítása, az EKG felhasználó és az EU adminisztrációs partnerintézmény között létrejött Együttmûködési Megállapodás alapján. – Az érintett EU szolgáltatók értesítése a magyar felhasználó intézmény és az EU adminisztrációs partner közötti együttmûködésrõl – az Együttmûködési Megállapodás megküldésével.

4. melléklet a 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelethez Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT 1. Informatikai Biztonsági Szabályzat 1.1. A biztonsági szabályzat hatálya 1.2. Biztonsági szabályzat helye a szabályzatok között 2. Biztonsági intézkedések 2.1. Szervezet 2.1.1. Felelõsségi körök 2.1.2. Személyzet 2.1.3. Eljárás rend 2.1.4. Csatlakozás biztonsági feltételei 2.1.5. Beszerzés 2.1.6. Üzemeltetés 2.1.7. Fenntartás

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7021

2.1.8. Katasztrófa terv 2.1.9. Biztonsági osztályok 2.2. Infrastruktúra 2.2.1. Általános intézkedések 2.2.2. Számítógéptermek 2.2.3. A számítógéptermeken kívül található eszközök védelme 2.2.4. Üzemelés biztosítása 2.2.5. Villámcsapás és túlfeszültség-védelem 2.2.6. Tûzvédelem 2.2.7. Vízvédelem 2.3. Hardver eszközök 2.3.1. Szerverek 2.3.2. Munkaállomások 2.3.3. Hálózati hardver eszközök 2.3.4. A csatlakozott intézmények által üzemeltetett eszközök 2.3.5. Hardver eszközök nyilvántartása 2.3.6. Tartalék eszközök 2.4. Szoftverek 2.4.1. Szoftverkarbantartás 2.4.2. Biztonsági mentések 2.4.3. Vírusvédelem 2.5. Hálózat védelme 2.5.1. Rendelkezésre állás biztosítása 2.5.2. Jogosultsági rendszer 2.5.3. MPLS VPN 2.5.4. IP VPN 2.5.5. Tûzfalakra, védelmi intézkedésekre vonatkozó követelmények 2.5.6. Csatlakozott szervezetekre vonatkozó szabályok 2.5.7. Hálózat felügyelete 2.5.8. Rendhagyó (rendkívüli) események jelentése, kezelése 3. Záró rendelkezések 3.1. A biztonsági szabályzat bevezetése, oktatása 3.2. A biztonsági szabályzat hatálybalépése 3.3. A biztonsági szabályzattól való eltérés rendje 3.4. A biztonsági szabályzat aktualizálásának, kiegészítésének rendje

1. AZ INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT CÉLJA Az Informatikai Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: IBSz) célja az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (a továbbiakban: EKG) üzembiztonságát megteremtõ szabályok és intézkedések meghatározása. 1.1. A biztonsági szabályzat hatálya Az EKG címzett feladata, hogy a csatlakozott szervezetek közötti elektronikus kommunikáció átviteli közege legyen, így a rajta átfolyó adatok tartalmával nem foglalkozik, azokért nem felel, ez minden esetben az egyes intézmények feladata. Emiatt a biztonsági szabályzat az üzembiztonságról szól, és adatbiztonsággal kapcsolatos kérdésekkel kizárólag akkor foglalkozik, ha azok hatással lehetnek az üzembiztonságra. A dokumentum hatálya kiterjed: – az EKG hálózatgazdájának feladataira és kötelességeire; – a hálózat üzemeltetõjének feladataira és kötelességeire; – a hálózathoz csatlakozott intézmények feladataira és kötelességeire. 1.2. Biztonsági szabályzat helye a szabályzatok között Az IBSz a biztonsági kérdésekben alapszabályzat, ugyanakkor nem tér ki részletesen az üzembiztonság minden aspektusára, hanem az õt körülvevõ szabályozási rendszer szerves része, lehetõség szerint kerülve az átfedéseket. Tartalmazza ugyanakkor a szabályozás további szükséges területeit, amelyek azonban olyan mértékben helyzetfüggõek, hogy jogszabályi szinten szabályozásuk nem kezelhetõ.

7022

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

Az IBSz szándékoltan nem áll meg önmagában, hanem szervesen beilleszkedik az õt körülfogó szabályzati rendszerbe, vagyis eredeztethetõ a megfelelõ jogszabályokból (pl. államtitkokról szóló rendeletek stb.) és szabványokból (pl. Országos Építési Szabályzat, ITSEC stb.), kiegészíti az EKG mûködési szabályzatát és megteremti az alapot az üzembiztonság egyes aspektusaival (pl. biztonsági szervezet mûködési szabályzata, katasztrófa terv stb.) részletesen foglalkozó szabályzatok létrehozásához. A Biztonsági Szabályzatot a hálózatgazdának évente felül kell vizsgálni és szükség esetén aktualizálni, kiegészíteni. A hálózatban bekövetkezõ jelentõs változások esetén a felülvizsgálatot soron kívül el kell végezni.

2. BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK A biztonsági intézkedések alkalmazása szempontjából öt fõ kategóriát különböztettünk meg: – szervezet – az EKG biztonságáért felelõs szervezetre vonatkozó, illetve az ahhoz kötõdõ intézkedések; – infrastruktúra – az EKG fizikai védelmét biztosító környezetre vonatkozó intézkedések; – hardver eszközök – az EKG hardver eszközeire vonatkozó intézkedések; – szoftverek – az EKG üzemeltetéséhez és szolgáltatásaihoz szükséges szoftverekre vonatkozó intézkedések; – hálózat védelme – a fenti csoportokba nem besorolható, de a hálózat védelmét szolgáló intézkedések. Az intézkedések konkrét feladatokként jelentenek, a felelõs és a végrehajtás ajánlott gyakoriságával együtt. A felelõs megjelölésénél az IBSz szabályzat a Hálózatgazda, az Üzemeltetõ és a Csatlakozott/Csatlakozandó intézmény szintjén marad (az IBSz alapfogalmainak értelmezését az 1. számú függelék tartalmazza). 2.1. Szervezet 2.1.1. Felelõsségi körök Biztonságért felelõs szervezet kialakítása Feladat: – A biztonságért felelõs szervezet felállítása a következõ munkakörök kialakításával (munkakö ri leírás készítése): biztonságért felelõs vezetõ – a hálózat informatikai biztonságáért, és ennek megfelelõen magáért a (csatlakozott intézményi, illetve üzemeltetõi) Biztonsági Szabályzat (BSZ) meglétéért, tartalmáért felelõs személy biztonsági felügyelõk – a BSZ betartásának ellenõrzéséért felelõs személyek biztonsági szakértõk – a hálózat biztonságát célzó védelmi intézkedésekért, a káresemények elemzéséért, a BSZ naprakészen tartásáért felelõs személyek – A megfelelõ személyek körültekintõ kiválasztása.

2007/92. szám Eredmény: Felelõs: Gyakoriság:

MAGYAR KÖZLÖNY

7023

Biztonságért felelõs szervezet. Hálózatgazda (a szabályzat meglétéért, EKG-ra vonatkozó tartalmáért és a szervezet kialakítá sáért) A biztonsági szabályzat hatálybalépésekor, ezt követõen szükség szerint (megfelelõ munkatárs távozása stb.).

Feladatok és hatáskörök pontos meghatározása és dokumentálása Feladat: – Az EKG-val kapcsolatban pontosan meg kell határozni, hogy mik a feladatok, kinek, milyen felelõssége van, és milyen hatáskörrel bír. Mindezt írásban dokumentálni kell, és gondoskodni kell arról, hogy az EKG-val kapcsolatba kerülõ minden szereplõ tisztában legyen a rá vonatkozó részekkel. Eredmény: Feladatok és hatáskörök pontos leírása. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: A biztonsági szabályzat hatálybalépésekor, majd ezt követõen legalább évente kell felülvizsgál ni, illetve káresemény esetén azonnal. 2.1.2. Személyzet Személyzet kiválasztása Feladat: – Mivel az EKG nemzetbiztonsági jelentõséggel bír, ezért az azzal kapcsolatba kerülõ, annak tervezésében, üzemeltetésében, karbantartásában részt vevõ személyeket nagyon körültekintõen, az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen kell kiválasztani. – Külön figyelmet kell fordítani mindazokra, akik az EKG üzemeltetésében adminisztrátori jogosultságokkal rendelkeznek, az õ megbízhatóságuk ellenõrzése kiemelten fontos feladat. Eredmény: Körültekintõen kiválasztott, megbízható személyzet. Felelõs: Hálózatgazda, Üzemeltetõ, Csatlakozott szervezetek Gyakoriság: A biztonsági szabályzat hatálybalépésekor, majd ezt követõen szükség szerint (munkatárs távo zása stb.). Személyzet képzése Feladat: – Feladatuk szerint csoportosítva el kell készíteni a személyi állomány képzését segítõ anyago kat és meg kell szervezni azok tervszerû és ellenõrzött végrehajtását. – A képzések során fokozott figyelmet kell fordítani biztonsági kérdésekre. – A képzések színvonalát és az elsajátított tudás szintjét ellenõrizni kell. Eredmény: Képzett, a feladatait megfelelõen ellátni képes, a biztonsági elõírásokkal és teendõkkel tisztában lévõ személyi állomány. Felelõs: Hálózatgazda, Üzemeltetõ Gyakoriság: A biztonsági szabályzat hatálybalépésekor, majd ezt követõen szükség szerint (új munkatárs be lépése stb.), rendszeres ismeret karbantartás. Biztonsági elõírások betartásának ellenõrzése Feladat: – A biztonsági felügyelõnek folyamatosan ellenõriznie kell, hogy a személyzet tisztában van a megfelelõ biztonsági elõírásokkal és be is tartja azokat. – Az ellenõrzéseket dokumentálni kell, a jegyzõkönyveket legalább 2 évig biztonságosan, lo pástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni. Eredmény: Betartott biztonsági elõírások. Felelõs: Hálózatgazda, Üzemeltetõ Gyakoriság: Folyamatosan, de nem kiszámítható módon (fontos, hogy ne lehessen rá elõre felkészülni).

7024

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

2.1.3. Eljárás rend Védelmi intézkedések ellenõrzése és felülvizsgálata Feladat: – Az üzembiztonság érdekében tett védelmi intézkedéseket a biztonsági felügyelõnek rendsze resen kell ellenõriznie és felülvizsgálnia. – Az ellenõrzéseket és felülvizsgálatokat dokumentálni kell, az ezt tartalmazó jegyzõkönyveket legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni. – A felülvizsgálat eredményeképp a felügyelõ a védelmi intézkedések módosítását kezdeményezheti. Eredmény: Ellenõrzött, visszakövethetõ és naprakészen tartott védelmi intézkedések. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: Félévente, illetve káresemény esetén azonnal. Káresemény kezelése Feladat: – Az üzembiztonság sérülése esetén a felfedezést követõen haladéktalanul meg kell kezdeni az elhárítást és a károk csökkentését (lásd alább a biztonsági események kezelésénél). – A káreseményeket elhárításuk után azonnal elemeznie kell a biztonsági szervezetnek (a biz tonsági vezetõ vezetésével a kijelölt biztonsági szakértõk végzik). – Az elemzést dokumentálni kell, a jegyzõkönyvet legalább 5 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni. – Az elemzés eredményeképp a biztonsági szakértõk akciótervet dolgoznak ki a hasonló kárese mények jövõbeni elkerülésének érdekében. Ebben javaslatot tehetnek a védelmi intézkedések és a felelõsségi körök megváltoztatására, kiegészítésére. – Az akciótervet a biztonságért felelõs vezetõ hagyja jóvá, ezt követõen haladéktalanul végre kell hajtani. Eredmény: Elhárított és elemzett káresemény, a jövõbeli elõfordulás elkerülését célzó jóváhagyott és végre hajtott akcióterv. Felelõs: Hálózatgazda, Üzemeltetõ Gyakoriság: Káresemény esetén. 2.1.4. Csatlakozás biztonsági feltételei Csatlakozott/csatlakozandó szervezetek biztonsági szabályzata Feladat: – Minden csatlakozó szervezetnek az EKG biztonsági szabályzatával összecsengõ, azzal teljes mértékben harmonizáló biztonsági szabályzatot kell kidolgozni (újonnan csatlakozó szervezet esetén ez alapkövetelmény), melyet a Hálózatgazda nevében az EKG biztonsági vezetõjének vé leményeznie kell. Ha a csatlakozott szervezet teljes biztonsági szabályzata nem adható ki véle ményezésre, akkor az EKG-t érintõ részeket kell véleményezni. Eredmény: Az EKG biztonsági vezetõje által véleményezett biztonsági szabályzat. Felelõs: Csatlakozott/csatlakozandó szervezet Gyakoriság: Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépését követõen 6 hónapon belül, illetve a csat lakozás elõtt, a csatlakozással hatályba léptetve. 2.1.5. Beszerzés Beszerzési politika Feladat: – A Hálózatgazdának egységes beszerzési politikát kell kidolgoznia az EKG-ra vonatkozó min den (hardver, szoftver stb.) beszerzési feladatra, a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok maxi mális figyelembevételével. – A beszerzési politikában lehetõség szerint maximálisan érvényesíteni kell az üzembiztonság fenntartását elõsegítõ szempontokat. – Amennyire ezt a közbeszerzés szabályai megengedik, törekedni kell arra, hogy az EKG eszközei minél egységesebbek legyenek.

2007/92. szám Eredmény: Felelõs: Gyakoriság:

MAGYAR KÖZLÖNY

7025

Egységes beszerzési politika (egységes megbízhatóságú rendszer). Hálózatgazda Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor aktualizálni a külsõ tényezõk (pl. jog szabályok stb.) megváltozásakor, illetve a piac lényeges változásakor szükséges.

Amortizációs szabályozás Feladat: – A Hálózatgazdának ki kell dolgoznia az EKG minden eszközére (beleértve a hardver és a szoftver eszközöket is) vonatkozó amortizációs szabályokat. – Az amortizációs szabályok kidolgozásakor az eszközöket azonos amortizációs jellemzõvel rendelkezõ kategóriákba kell sorolni, minden egyes kategóriára meghatározva az amortizációs idõtartamot és az amortizációs eljárást. Eredmény: Amortizációs szabályok. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: A biztonsági szabályzat hatálybalépésekor, aktualizálni a külsõ vagy belsõ tényezõk (pl. techno lógia stb.) megváltozásakor szükséges. 2.1.6. Üzemeltetés Eszköznyilvántartás Feladat: – Az Üzemeltetõnek naprakész nyilvántartást kell vezetni minden az EKG-hoz tartozó eszköz rõl (hardverek, szoftverek stb.), annak állapotáról, helyérõl stb. (a nyilvántartásnak minden olyan adatot tartalmaznia kell, ami alapján az adott eszköz megtalálható, felügyelhetõ, tervsze rûen karbantartható, amortizálható stb.). – A nyilvántartásban már a beszerzési szándéktól fogva meg szükséges jeleníteni az adott eszközt és állapotát (beszerzés alatt, leszállítva, raktárban, tesztelés alatt, installálás alatt, üzemben, meghibásodott, javítás alatt, kivezetés alatt, amortizálva stb.) a teljes életciklus során végigkövetni. Eredmény: Naprakész eszköznyilvántartás. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Folyamatosan. Tesztelés Feladat:

Eredmény: Felelõs: Gyakoriság:

– Az Üzemeltetõnek minden eszköztípusra (lehetõség szerint a tömeges – rendszerszerû beszerzés elõtt) teszt tervet kell készítenie, melynek végrehajtása után az adott típusú eszköz már nagy biztonsággal üzembe helyezhetõ. – Minden eszközt üzembe helyezése elõtt tesztelni kell az elõre kidolgozott teszt tervek alapján. – Káresemények esetén az elemzések eredménye magával vonhatja a teszt tervek kiegészítését. Kész teszt tervek, csökkentett kockázatú üzembe helyezési folyamat. Üzemeltetõ Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor, majd ezt követõen folyamatosan.

2.1.7. Fenntartás Változások Feladat:

Eredmény: Felelõs: Gyakoriság:

– Az EKG-ban bekövetkezett bármilyen változást (pl. új tûzfal üzembe helyezése, korszerûtlen eszközök újabbra cserélése, router konfiguráció változtatása stb.) dokumentálni kell, minden a változás visszakövethetõségét elõsegítõ információval (pl. az esemény leírása, oka, az azt meg elõzõ helyzet, az általa okozott tényleges változások, ezek hatása stb.). – A változások jegyzõkönyvét legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni. Nyomon követhetõ változások. Üzemeltetõ Bármilyen az EKG-ban bekövetkezõ változással egyidõben.

7026

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

Külsõ cégekkel végeztetett javítások, karbantartások Feladat: – Minden esetben, amikor külsõ céget kell valamilyen javítási vagy karbantartási feladattal megbízni, amely csak a hálózatba „beavatkozva” (helyszíni javítás, illetve távoli elérésen ke resztül végzett tevékenységek stb.) végezhetõ el, az Üzemeltetõ köteles ezt a tevékenységet fo lyamatosan ellenõrizni, felügyelni és gondoskodni arról, hogy az EKG-ra vonatkozó bizalmas információk (pl. tûzfal konfiguráció stb.) ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. Eredmény: A külsõ cégek bevonásával járó kockázat minimalizálása. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Minden esetben, amikor külsõ cég helyszíni javítást vagy karbantartást végez. 2.1.8. Katasztrófa terv Katasztrófa terv kidolgozása Feladat: – A Hálózatgazdának és az Üzemeltetõnek együttmûködve ki kell dolgozni a megfelelõ kataszt rófa tervet, mely csökkenti a bekövetkezett esemény okozta károkat, segít fenntartani a mûkö dést, és hozzájárul az eredeti állapot (vagy a körülményekhez képes az ahhoz legközelebb álló állapot) visszaállításához. – A katasztrófa terv részeként el kell készíteni a végrehajtás feltételeit megteremtõ akciótervet, amit jóváhagyás után gyakoroltatni kell. – A katasztrófa tervet évente aktualizálni kell, és tükröznie kell az idõközben beállt változáso kat. Amennyiben szükséges, úgy ismételten akciótervet kell megfogalmazni és azt gyakoroltatni. – A katasztrófa tervet ismertetni kell az érintettekkel, és gondoskodni kell arról, hogy minden érintett tisztában legyen a rá háruló feladatokkal. Eredmény: Katasztrófa terv. Felelõs: Hálózatgazda, Üzemeltetõ Gyakoriság: Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor, majd ezt követõen évente, illetve a körülmények lényegi megváltozása esetén kell aktualizálni. 2.1.9. Biztonsági osztályok EKG-eszközök biztonsági osztályokba történõ sorolása Feladat: – Az EKG, illetve az EKG üzemeltetéshez szükséges eszközöket az ITB ajánlásnak megfelelõen három biztonsági osztályba kell besorolnia az Üzemeltetõnek. A biztonsági osztályokba történõ sorolás az ITB 12. ajánlásának 4.1. fejezetében leírt káreseményeknek megfelelõen definiált kárérték osztályzás szerint kell, hogy történjen, annak alapján, hogy az adott eszköz kiesése vagy hibás mûködése mekkora hatással bírna. – A biztonsági osztályokba sorolás támogatja, hogy az adott rendszerelem mennyire fontos a tartalékképzés, a karbantartás és redundancia biztosításának szempontjából. – Az alábbi osztályokba kell sorolni az eszközöket: = A – alapbiztonsági követelmények, ha az elem kiesése vagy hibás mûködése maximum „2”, azaz legfeljebb közepes kárértékû eseményt okozhat; = F – fokozott biztonsági követelmények, ha az elem kiesése vagy hibás mûködése maximum „3”, azaz legfeljebb nagy kárértékû eseményt okozhat; = K – kiemelt biztonsági követelmények, ha az elem kiesése vagy hibás mûködése „4+”, azaz katasztrofális kárértékû eseményt okoz Eredmény: Biztonsági osztályok kialakítása. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7027

2.2. Infrastruktúra Alábbiakban az EKG fizikai védelmét biztosító infrastruktúra kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó intézkedé sek felsorolása található. 2.2.1. Általános intézkedések Biztonsági zónák kialakítása Feladat: – Az EKG eszközeit tároló, valamint az üzemeltetéssel más módon kapcsolódó helyiségeket biztonsági zónákra kell felosztani. – Az épületbe való bejutáson túl biztosítani kell, hogy az EKG üzemelést biztosító helyiségekbe (pl. szerverszoba, hálózati felügyeleti szoba) csak azok juthassanak be, akik jogosultak a belé pésre. – Definiálni szükséges, hogy melyik helyiségek legyenek védettebbek, mint az épület egyéb he lyiségei (pl. szerverszoba). Eredmény: Fizikailag elkülönített biztonsági zónák az EKG üzemelését biztosító épületekben. Felelõs: Hálózatgazda, Üzemeltetõ Gyakoriság: Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor. A biztonsági zónákon belüli közlekedés szabályozása Feladat: – Definiálni szükséges, hogy az egyes helyiségekbe (pl. szerverszoba) ki léphet be. Javasolt, hogy az Üzemeltetõ különbözõ szakértõ csoportjai csak saját helyiségeikbe kapjanak belépést (pl. a hálózati eszközöket tartalmazó terekbe csak a hálózati szakértõk juthassanak be). Eredmény: A definiált biztonsági zónákba csak a jogosult embereknek, személyeknek van belépési lehetõ sége. Felelõs: Hálózatgazda, Üzemeltetõ Gyakoriság: A rendszer kiépítésekor, illetve új helyiségek igénybevételekor. 2.2.2. Számítógéptermek Számítógéptermek Feladat: – Az EKG védett eszközeit (szerverek, menedzsment eszközök stb.) az Üzemeltetõ köteles a Hálózatgazda által kijelölt helyiségekben elhelyezni. – A Hálózatgazdának gondoskodnia kell arról, hogy a kijelölt helyiségek rendelkezzenek mind azokkal a felszerelésekkel, amelyek a nagy üzembiztonságú rendszerek üzemeltetéséhez kelle nek (részletesen lásd az Infrastruktúra fejezet további intézkedéseiben). Eredmény: Az EKG eszközeinek a nagy üzembiztonságú mûködést biztosítani képes környezetben való el helyezése. Felelõs: Hálózatgazda, Üzemeltetõ Gyakoriság: Amikor az EKG bõvülése ezt szükségessé teszi. Számítógéptermek beléptetõ rendszere Feladat: – Az EKG eszközeinek helyt adó számítógéptermeknek olyan beléptetõ rendszerrel kell rendel kezniük, melyek lehetõvé teszik, hogy kizárólag az arra jogosult személyek juthassanak be. – A számítógéptermekbe való belépéseket, illetve belépési kísérleteket minden esetben naplózni kell, a naplókat legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni. Eredmény: Az EKG számítógéptermeibe csak a hozzáféréshez jogosult emberek lépnek be, illetéktelenül nem juthatnak be a helyiségekbe.

7028 Felelõs: Gyakoriság:

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

Hálózatgazda, Üzemeltetõ A számítógépterem üzembe helyezésekor, illetve a jogosulti kör változásakor haladéktalanul.

Számítógéptermekre vonatkozó belépési jogosultságok kezelése Feladat: – Definiálni kell a számítógéptermekbe való belépési jogosultságok menedzselésének módját. Meg kell határozni, hogy kinek adható ki belépési engedély, mikor módosulhat valakinek a hoz záférése, illetve belépési jogosultság megszûnése esetén azonnali hatállyal intézkedést kell tenni a jog megvonására. Eredmény: Az EKG számítógéptermeibe csak a hozzáféréshez jogosult emberek, személyek lépnek be. Felelõs: Hálózatgazda, Üzemeltetõ Gyakoriság: Számítógépterem üzembe helyezésekor, illetve a jogosulti kör változásakor haladéktalanul. Számítógéptermek fizikai védelme Feladat: – Az Üzemeltetõnek gondoskodnia kell arról, hogy az EKG eszközeinek helyt adó számítógép termek (ideértve a klímaberendezéseket és a szünetmentes tápellátást biztosító eszközöket is) fi zikailag is védettek legyenek úgy, hogy mindennemû lopás, manipuláció, külsõ beavatkozás, támadás lehetõség szerint elkerülhetõ, illetve legrosszabb esetben legalább észlelhetõ legyen. – A megyei központokban elsõsorban a számítógépszekrények védelmét szükséges megoldani, mivel a számítógépes helyiségek ott nem az EKG tulajdonát képezik. Eredmény: Fizikailag védett számítógéptermek. Felelõs: Az Üzemeltetõ telephelyén az Üzemeltetõ, a Hálózatgazda telephelyén lévõ helyiségek védel méért a Hálózatgazda a felelõs. Csak olyan helyiségben lehet EKG eszközt elhelyezni, amelyre annak üzemeltetõje garanciát vállal az EKG normáinak megfelelõ biztonságáért. Gyakoriság: Számítógéptermek kialakításakor 2 évente, illetve átalakításkor felülvizsgálva az intézkedéseket. Számítógépszekrények védelme Feladat: – Az Üzemeltetõ köteles az EKG megyei csatlakozási pontjainál elhelyezett eszközeit az ille téktelen hozzáféréstõl számítógépszekrényekkel védeni. – Gondoskodni kell arról, hogy a számítógépszekrények kinyitását kizárólag arra jogosult sze mély tehesse meg. – A számítógépszekrényekhez való hozzáférést minden esetben naplózni kell, a naplókat leg alább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni. Eredmény: A területi alközpontokban elhelyezett eszközök megfelelõ szintû védelme. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Újabb csoportos csatlakozási pontok kialakításakor, 2 évente felülvizsgálva az intézkedéseket. Belépési eszközök (pl. belépési kártya) használati szabályának elõírása Feladat: – Rögzíteni (valamennyi használóval ismertetni) kell a belépésre szolgáló eszközök használati szabályait. Ezek a szabályok a következõk: eszköz elvesztésének bejelentési kötelezettsége, eszköz másra való átruházásának tiltása, eszköz biztos helyen való õrzése, kilépéskor eszköz visszaadása. – A szabályokat a belépési eszköz használóival ismertetni kell. Eredmény: Belépési eszközök rendeltetésének megfelelõ használata. Felelõs: Hálózatgazda, Üzemeltetõ Gyakoriság: Belépési eszköz kiadásakor.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7029

2.2.3. A számítógéptermeken kívül található eszközök védelme Számítógéptermeken kívül található eszközök védelme Feladat: – A számítógéptermeken kívül található, távközlési szolgáltatótól bérelt telekommunikációs csatornákat is védeni szükséges. Mivel ezek az eszközök nem az EKG tulajdonát képezik, ezért a távközlési szolgáltatóval kötött szerzõdésben kell felelõsségszintû védelmet biztosítani (ren delkezésre állás, tartalék biztosítása, hibaelhárítási kötelezettség). – Az EKG-hoz csatlakozó intézmények biztonságos üzemelése szempontjából javasolt, hogy az intézmény biztosítson hozzáférést saját az EKG-hoz csatlakozó routeréhez, valamint hiba esetén bejelentési kötelezettsége legyen az Üzemeltetõ felé. Eredmény: Számítógéptermeken kívül található eszközök szerzõdésben meghatározott védelme. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: Szerzõdések megkötésekor. Üzemeltetõ raktárának védelme Feladat: – Mivel az Üzemeltetõ a tartalék eszközöket nem a számítógéptermekben tárolja, ezért szükséges a raktárnak is a megfelelõ belépési és fizikai védelme. A raktárba csak az Üzemeltetõ léphet be, illetve akinek a Hálózatgazda erre külön engedélyt ad. Eredmény: Tartalék eszközöket tároló raktár megfelelõ védelme. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Rendszer kialakításakor. 2.2.4. Üzemelés biztosítása Eszközök szünetmentes áramellátásának biztosítása Feladat: – Az Üzemeltetõnek gondoskodnia kell arról, hogy az EKG eszközeinek szünetmentes áramellátása biztosítva legyen. Az üzemeltetést biztosító eszközöket redundáns UPS-sel szükséges el látni. A hosszabb áramszünetek esetére tartalék generátort kell biztosítani az országos központban. A megyei központokban a tervezett áramszünetek esetére mobil generátoros megoldást kell biztosítani (az Üzemeltetõ szakemberei szállítják a helyszínre a generátort). – Az UPS-eket rendszeresen ellenõrizni kell, mert azok akkumulátorai gyakran meghibásodhatnak. Az UPS-ekbõl ennek megfelelõen kellõ számú tartalékot kell képezni (lásd 3.3.6 Tartalék gazdálkodás). Eredmény: Szünetmentes energiaforrással (UPS) és generátorral ellátott számítástechnikai eszközök. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Számítógéptermek kialakításakor, félévente ellenõrizve az UPS és a generátor állapotát. Mûködtetéshez szükséges optimális külsõ hõmérséklet fenntartása Feladat: – A számítástechnikai eszközök zavarmentes mûködéséhez folyamatosan optimális hõmérsékletet kell fenntartani. Különösen veszélyeztetett idõszak a nyár, amikor a környezeti hõmérséklet magasabb lehet, mint az eszközök tûrõképessége. Az optimális hõmérsékletet klimatizáló készülékekkel szükséges biztosítani. Ez vonatkozik a budapesti központra és a vidéki központokra egyaránt. Eredmény: Optimális hõmérséklet a számítástechnikai eszközök zavartalan mûködéséhez. Felelõs: Hálózatgazda, Üzemeltetõ Gyakoriság: Infrastruktúra kiépítésekor, illetve új infrastruktúra igénybevételekor. Klimatizáló, illetve megfelelõ hõmérsékletet biztosító készülékek rendszeres ellenõrzése Feladat: – Az optimális hõmérsékletet biztosító eszközök mûködését folyamatosan ellenõrizni szükséges. Amennyiben a klíma nem üzemszerûen mûködik, úgy gondoskodni kell annak javításáról vagy szükség esetén cseréjérõl. Eredmény: Optimális hõmérséklet a számítástechnikai eszközök zavartalan mûködéséhez.

7030 Felelõs: Gyakoriság:

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

Üzemeltetõ Félévente.

Környezeti tûréshatárok túllépésének figyelése és kezelése Feladat: – A számítástechnikai eszközök környezeti tûréshatárát folyamatosan monitorozni kell. Amennyiben az eszköz túl magas hõmérsékletnek van kitéve, akkor intézkedni szükséges, amely a körülményektõl függõen többféle tevékenység is lehet (shutdown, állományok elmentése, to vábbüzemelés, körülmények megváltoztatása). Eredmény: Az eszközök nem lépik túl fizikai tûréshatárukat, és folyamatosan üzemelnek. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Folyamatosan. 2.2.5. Villámcsapás- és túlfeszültség-védelem Villámcsapás-védelem Feladat: – Fel kell készülni a vihar, illetve villám okozta károkozásokra. Az EKG eszközeit tároló épüle teket megfelelõ védelemmel kell ellátni, valamint védekezni kell a villám által okozott esetleges feszültségcsúcsokkal (feszültségtüskékkel) szemben is. Eredmény: Vihar- és villámvédett épületek, eszközök. Felelõs: Hálózatgazda, Üzemeltetõ Gyakoriság: Kiépítéskor. Túlfeszültség-védelem Feladat: – A villám keltette vagy a hálózati feszültség ingadozásából eredõ túlfeszültség meghibásodást okozhat számítógépekben, illetve egyéb hardver eszközökben. Ezeket az eszközöket minden helyszínen védeni kell megfelelõen érzékeny, akár többszintû feszültségszabályozó eszközökkel. Eredmény: Túlfeszültség elleni védelem. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Eszközök telepítésekor. 2.2.6. Tûzvédelem Tûzvédelem Feladat:

Eredmény: Felelõs: Gyakoriság:

– A tûz ellen minden érintett helységben (budapesti központ, üzemeltetõ telephelyei, vidéki központok stb.) megfelelõ mennyiségû és minõségû füstérzékelõ és tûzjelzõ készüléket szükséges biztosítani. Az érzékelõ és riasztó rendszereken túl biztosítani kell a helyszíni oltáshoz szükséges eszközöket. – A szerverszobában tárolt biztonsági mentéseket tartalmazó adathordozók és dokumentáció tûz- és vagyonvédett tárolását is biztosítani kell. Arra is figyelmet kell fordítani, hogy esetleges oltás esetén se sérüljenek. – Ki kell dolgozni a tûzvész esetére a szükséges intézkedéseket, melyeket tûz esetén felül kell vizsgálni. Megfelelõ tûzvédelemmel ellátott eszközök, illetve helyiségek. Hálózatgazda, Üzemeltetõ 2 évente, de minden rendszer indításakor, minden új helyiség igénybevétele esetén, valamint tûzeset után.

Tûzjelzõ készülékek rendszeres ellenõrzése Feladat: – A tûzjelzõ, illetve füstértékelõ készülékeket rendszeresen ellenõrizni szükséges. Ezek közé beleértendõ nemcsak a helyiségek tûzvédelmét biztosító eszközök, de a számítógépes szekré nyek érzékelõi is. Eredmény: Mûködõképes tûzjelzõ készülékek. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Félévente, illetve riasztás után.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7031

2.2.7. Vízvédelem Vízvédelem Feladat:

Eredmény: Felelõs: Gyakoriság:

– A szomszédos helyiségekben, illetve az eszközökhöz közel levõ falakban csõtörés miatt érheti víz az EKG eszközeit. Mivel vízérzékelõvel jelenleg nem rendelkeznek az EKG-t biztosító he lyiségek, ezért biztosítani kell, hogy az eszközök ne legyenek vízvezeték közelében. – Vízveszély olyan esetben is elõfordulhat, amennyiben árvíz fenyegeti az épületet. Amennyiben az EKG eszközeit biztosító eszközök árvízveszélyes helyen vannak (egyes vidéki közpon tokban elõfordulhat), úgy gondoskodni kell arról, hogy az eszközök áthelyezhetõek legyenek olyan szintre, ahol az árvíz már nem okoz problémát. Vízveszélytõl védett EKG-eszközök. Hálózatgazda, Üzemeltetõ A „vízbiztos” helyszínek kijelölése a rendszer telepítésekor, illetve konkrét intézkedéseket víz veszély esetén szükséges megtenni.

Vízvédelmet támogató készülékek rendszeres ellenõrzése és karbantartása Feladat: – Amennyiben rendelkezik egy helyiség vagy eszköz vízérzékelõ készülékkel (javasolt), akkor ezeket a készülékeket rendszeresen kell ellenõrizni, és rajtuk szükség esetén a megfelelõ karban tartási munkálatokat végezni. Eredmény: Mûködõképes vízvédelmet támogató készülékek. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Félévente, illetve riasztás után. 2.3. Hardver eszközök Ebben a fejezetben találhatók mindazok a feladatok és intézkedések, melyek az EKG hardver eszközeire vonatkoz nak, illetve azok védelmét szolgálják. 2.3.1. Szerverek Szerverek üzembe helyezése Feladat: – A szerverek üzembe helyezését meg kell elõznie az installálás utáni tesztelésnek, melyek eredményérõl jegyzõkönyvet kell írni. Amennyiben a szerver üzembe helyezése csere okán történik, úgy tesztelni kell, hogy a biztonsági mentésbõl visszaállított programok, fájlok elérhetõk-e. – A tesztelési jegyzõkönyveket a szerver üzembõl való kivonása után legalább még 2 évig biz tonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni. Eredmény: Mûködõképes új szerverek. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Új szerver beüzemelése esetén. Szerverek karbantartása Feladat: – A szerverek karbantartását és javítását az Üzemeltetõ felügyeli. – Hiba esetén az Üzemeltetõ a tartalékokból biztosít készüléket, majd a szerver szállítójával ja víttatja a meghibásodott hardvert. – A szállítókkal kötött szerzõdésekben mindenképp szerepelnie kell a hardverjavítások idõinter vallumára vonatkozó megállapodásnak, illetve a tartalékeszközök biztosításáról szóló garanciá nak. (A szállító vállalja a 12 órán belüli hibajavítást, vagy tartalék eszközt kell biztosítani, amelyet 12 órán belül az üzemeltetõnek képes kell lenni konfigurálni és telepíteni.) – Folyamatosan vizsgálni kell, hogy az újabb kiadású szoftverek (operációs rendszer, biztonsági szoftverek stb.) futnak-e a szerveren. Amennyiben nem, úgy csere lehet szükséges (lásd Szerverek cseréje). Eredmény: Hiba esetén a szerverek gyors helyreállítása.

7032 Felelõs: Gyakoriság: Szerverek cseréje Feladat:

Eredmény: Felelõs: Gyakoriság:

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

Üzemeltetõ Folyamatosan. – Az amortizáció nyomán a régi szervereket ki kell cserélni, hogy a korszerûbb operációs rend szerek, védelmi programok, illetve egyéb szoftverek megfelelõen futhassanak rajtuk. Ennek megfelelõen a hardverekbõl kell tartalék. A szerverek cseréjét az Üzemeltetõ kell javasolja írás ban, amit a Hálózatgazda bírál el. – A régi szervereken levõ tartalomról biztonsági mentést kell készíteni. – A kiselejtezett szerverek adattárolóin szereplõ adatok megsemmisítésérõl minden esetben gondoskodni kell, függetlenül az adatok esetleges minõsítésétõl. Korszerû hardverek, melyeken az újabb fejlesztésû szoftverek is megfelelõen futnak. Szervercsere idõben történõ igénylése és indokolása: Üzemeltetõ; Szervercserérõl döntés: Háló zatgazda Üzemeltetõ javaslata alapján.

2.3.2. Munkaállomások Munkaállomásokra vonatkozó korlátozások Feladat: – A munkaállomások jogosultságait az üzemeltetéshez szükséges mértékre kell korlátozni, hogy az azokat ért támadások minél kevesebb eséllyel következzenek be. – Tiltani szükséges mindenféle program öncélú telepítését. Szoftvert csak a rendszergazda tele píthessen a gépekre, az Üzemeltetõ ezért felelõs munkatársának jóváhagyása után. – A munkaállomások vírusvédelmét üzemeltetõi szinten központilag kell megoldani. – Azokra a munkaállomásokra, amit egy felhasználó használ csak, kizárólag az adminisztrátornak és a felhasználónak legyen belépési jogosultsága. Eredmény: Jól ellenõrizhetõ munkaállomások. Felelõs: Üzemeltetõ, Csatlakozott szervezetek Gyakoriság: Új munkaállomás implementálásakor. 2.3.3. Hálózati hardver eszközök Hálózati hardver eszközök üzembe helyezése Feladat: – Hálózati eszköz üzembe helyezése esetén az eszközt tesztelni kell, és az eredményrõl jegyzõ könyvet szükséges felvenni. Biztosítani kell, hogy az új eszköz esetleges mûködésképtelensége esetén legyen olyan meleg tartalék, amelyik ellátja az eszköz funkcióit. – A tesztelési jegyzõkönyveket az eszköz üzembõl való kivonása után legalább még 2 évig biz tonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni. Eredmény: Mûködõképes hálózati hardver eszközök. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Új hálózati eszköz beüzemelésekor. Hálózati hardver eszközök karbantartása Feladat: – A hálózati hardver eszközök karbantartását és javítását az Üzemeltetõ felügyeli. – Hiba esetén az Üzemeltetõ a tartalékokból biztosít készüléket, majd a hálózati eszköz szállító jával javíttatja a meghibásodott eszközt. – A szállítókkal kötött szerzõdéseknek mindenképp tartalmazniuk kell a hálózati eszközjavítá sok idõintervallumára vonatkozó megállapodást, illetve a tartalékeszközök biztosítására vonat kozó kötöttségeket (pl. a szállító vállalja a 12 órán belüli hibajavítást, vagy tartalékeszközt kell biztosítani, amelyet 12 órán belül az üzemeltetõnek képes kell lenni konfigurálni és telepíteni).

2007/92. szám Eredmény: Felelõs: Gyakoriság:

MAGYAR KÖZLÖNY

7033

Hiba esetén a hálózati eszközök gyors helyreállítása, illetve rendszeres karbantartása. Üzemeltetõ Folyamatosan.

Hálózati hardver eszközök cseréje Feladat: – A hálózati eszköz cseréjét az Üzemeltetõ kell javasolja írásban, amit a Hálózatgazda bírál el. Ezen túlmenõen a Hálózatgazda is utasíthatja írásban az Üzemeltetõt az eszköz cseréjére. – A javításra külsõ szervezetnek átadott, illetve leselejtezett hálózati eszközök nem tartalmaz hatnak konfigurációs információt. – A csere céljára használt új eszközt elõzetesen tesztelni szükséges. – A lecserélt eszköz a körülményektõl függõen kerülhet selejtezésre, de képezhet tartalékot is. Eredmény: Mûködõképes hálózati hardver eszközök. Felelõs: Hálózati hardver eszköz cseréjének idõben történõ jelzése és indoklása: Üzemeltetõ; Eszközcse rérõl döntés: Hálózatgazda. Gyakoriság: Üzemeltetõ javaslata alapján. 2.3.4. A csatlakozott intézmények által üzemeltetett eszközök Csatlakozott intézmények által üzemeltetett eszközök Feladat: – A csatlakozott szervezetek által üzemeltetett hálózati eszközök rendelkezésre állása az adott intézmény felelõssége, ilyen esetben az Üzemeltetõt semmilyen kötelezettség sem terheli. – A csatlakozott intézménytõl elvárható, hogy gondoskodjon az adott eszköz folyamatos és za vartalan üzemeléséhez szükséges körülményekrõl (pl. folyamatos áramellátás, klimatizálás stb.). – A csatlakozott szervezet köteles gondoskodni az általa üzemeltetett eszköz védelmérõl (pl. illetéktelen hozzáféréstõl, lopástól és manipulációtól való védelem). Eredmény: A csatlakozott szervezetek által üzemeltetett eszközökbõl eredõ biztonsági kockázat csökkenése. Felelõs: Csatlakozott szervezet Gyakoriság: Folyamatosan. Csatlakozott intézmények által üzemeltetett eszközökkel kapcsolatos hibák Feladat: – A csatlakozott szervezetek kötelesek az általuk üzemeltetett EKG-hoz kapcsolt eszközökkel kapcsolatos bárminemû hibáról az Üzemeltetõt haladéktalanul értesíteni. – A hibák javítása a csatlakozott szervezet feladata, de a hiba igazolt kijavításáig a hiba termé szetétõl függõen a Hálózatgazdának joga van az Üzemeltetõvel az adott szervezet hálózati kap csolatát lezáratni. Eredmény: A csatlakozott szervezetek által üzemeltetett eszközökbõl eredõ biztonsági kockázat csökkenése. Felelõs: Csatlakozott szervezet Gyakoriság: Csatlakozott szervezetek által üzemeltetett eszközök hibája esetén. Csatlakozott intézmények által üzemeltetett eszközökkel kapcsolatos változások Feladat: – A csatlakozott szervezetek az általuk üzemeltetett EKG-hoz kapcsolt eszközökrõl, az azokkal kapcsolatos bármilyen változásról kötelesek az Üzemeltetõt haladéktalanul tájékoztatni. – Aktív hálózati hardver elemek esetén a csatlakozott szervezet még a változtatás elõtt köteles a tervezett változtatást bejelenteni, és arról az Üzemeltetõ véleményét kérni. Eredmény: A csatlakozott szervezetek által üzemeltetett eszközökbõl eredõ biztonsági kockázat csökkenése. Felelõs: Csatlakozott szervezet Gyakoriság: Csatlakozáskor teljes eszközlistáról tájékoztatás, ezt követõen változás esetén.

7034

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

2.3.5. Hardver eszközök nyilvántartása Hardvernyilvántartás Feladat: – Az üzemeltetõnek az összes EKG hardver eszközrõl (szerverek, munkaállomások, hálózati eszközök, valamint egyéb elektronikus eszközök) részletes nyilvántartást kell készítenie. – A nyilvántartást biztonságos helyen kell tárolni, melyhez csak megfelelõ jogosultsággal férhet hozzá bárki. Gondoskodni kell arról, hogy az aktuális nyilvántartásról mindig legyen biztonsági másolat, melyet az eredetitõl elszeparáltan, szintén biztonságos helyen, lopástól és manipulá ciótól védetten tárolnak. – A hardvernyilvántartás alapján kell történjen a szükséges tartalék eszközök számszerûsítése. – A nyilvántartásban dokumentálni kell a tervezett eszközbeszerzéseket is. Eredmény: Pontos hardvernyilvántartás, mely alapján a tartalékképzés tervezhetõ. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Folyamatosan. 2.3.6. Tartalék eszközök Tartalékolási osztályokba sorolás Feladat: – Az EKG eszközöket az alábbi tartalékolási osztályokba kell sorolni: Általános eszközök (normális mennyiségû – lásd köv. pont – tartalék szükséges); Üzemeltetés szempontjából kiemelt eszközök (dupla mennyiségû tartalék szükséges). Eredmény: Eszközök tartalékolási osztályokba sorolása, amely alapján tervezhetõ a tartalékképzés. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: IBSZ érvénybe lépésekor, utána tapasztalatok alapján átsorolni. Tartalékképzés Feladat:

Eredmény: Felelõs: Gyakoriság:

– A tartalékképzés a folyamatos üzemeltetés egyik legfontosabb feladata, ennek megfelelõen fokozott figyelmet igényel. – Alapvetõ szabály, hogy minden EKG-üzemelést biztosító eszközbõl legyen megfelelõ mennyiségû tartalék; és azok üzemképességét folyamatosan kell ellenõrizni. Eszközök, amelyekbõl tartalékot kell biztosítani: Szerverek, Munkaállomások, Hálózati hardver eszközök (switchek, routerek, tûzfalak, hub-ok stb.), Egyéb elektronikus eszközök (UPS, klíma, UPSakkumulátorok stb.), Egyéb alkatrészek (pl. porszûrõ szivacs stb.). – Az általános eszközökbõl megközelítõleg 5–20%-nyi tartalék szükséges (pl. 10 munkaállomás esetén 1 vagy 2 tartalék munkaállomás). – Az üzemeltetés szempontjából lényeges elemekre megközelítõleg dupla ennyi tartalék (kb. 20–40%) szükséges (pl. 5 router esetén 1 vagy 2 tartalék router). – A tartalékképzésre történõ szabály bizonyos esetekben változtatható, a 20% durva becslés. Jelenleg a hálózati eszközökre az alábbi tartalékolási szabály létezik: = 1–10 darab létezik az eszközbõl: 1 tartalék eszköz; = 11–30: 2 tartalék eszköz; = 31–60: 3 tartalék eszköz; = 61–100: 4 tartalék eszköz; = 100–: 5 tartalék eszköz. – Javasolt megoldás a tartalékok elõre történõ beszerzésére az éves gazdálkodási terv kialakítása. Megfelelõ mennyiségû tartalék, mely meghibásodás esetén is biztosítja az EKG üzemelését. Tartalékképzésért és tartalékok idõben történõ igényléséért: Üzemeltetõ; Tartalékok beszerzéséért: Hálózatgazda. Folyamatosan.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7035

2.4. Szoftverek Ez a fejezet tartalmazza az EKG-ban használt szoftverekre vonatkozó, illetve azok védelmét szolgáló feladatokat. 2.4.1. Szoftverkarbantartás Szoftverek biztonsági frissítéseinek nyomon követése és alkalmazása Feladat: – Az Üzemeltetõ köteles az EKG eszközein használt szoftverek frissítéseit figyelemmel kísérni, és a csatlakoztatott intézmények figyelmét felhívni, illetve azok további mûködését a szoftver frissítés után is biztosítani. – A szoftverfrissítéseket (update-ek, service pack-ok) a várható biztonsági hatásuk (pl. kritikus biztonsági probléma javítása stb.) alapján értékelni kell, majd ennek alapján ütemtervet kell meghatározni a bevezetésükre, amennyiben erre tényleg sor kerül. Az ütemtervben meghatározott határidõknek tükrözniük kell a frissítés fontosságát. – Minden használt szoftverre (és azok minden egyes üzemben lévõ verzióira) az Üzemeltetõnek rendelkeznie kell kidolgozott teszt tervekkel. – Minden frissítést az éles rendszeren való telepítés elõtt a kidolgozott teszt terveknek megfele lõen tesztelni kell. A tesztelés eredménye alapján kell a telepítésre vonatkozó döntést meghozni. – Amennyiben a tesztelés után a telepítés végrehajtását jóváhagyó döntés születik, úgy a megfe lelõ frissítést a korábban kidolgozott ütemterv szerint telepíteni kell (kritikus frissítés esetén en nek haladéktalanul meg kell történnie). – A szállítókkal kötött szerzõdésekben mindenképp szerepelnie kell a szoftverfrissítések rendel kezésre állásának, ezzel is a szoftverek naprakészségének biztosítását. Eredmény: Biztonsági szempontból naprakész szoftverek. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Minden szoftverfrissítés megjelenésekor. Szoftverek újabb verzióinak nyomon követése és alkalmazása Feladat: – Az Üzemeltetõ köteles figyelemmel kísérni az EKG üzemeltetésében használt szoftverek újabb verzióinak megjelenését. – Új verzió esetén elemezni kell a verzióváltás hatásait (pl. direkt és indirekt költségek, bizton sági szint változása, használhatóság javulása stb.). Az elemzés eredményét dokumentálni kell. Az elemzést lehetõség szerint az új verzió tesztelésével is meg kell támogatni (csak akkor hagy ható ki, ha az új verzió nem elérhetõ, de ebben az esetben az átállási döntésnél figyelembe kell venni a tesztelés hiányából fakadó kockázatokat). – Az elemzés eredménye alapján döntést kell hozni a verzióváltás szükségességérõl, és pozitív döntés esetén meg kell határozni az átállás ütemezését. – A kidolgozott ütemezésnek megfelelõen el kell végezni a verzióváltást. – Az Üzemeltetõnek törekednie kell arra, hogy a használt szoftverek a lehetõ legnagyobb mér tékben egységesek legyenek. – A szállítókkal kötött szerzõdésekben lehetõség szerint szerepelnie kell a szoftverek verziókö vetésének, ezzel is segítve a verzióváltások végrehajtását. Eredmény: A lehetõségekhez igazodó, korszerû szoftverpark. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: A használt szoftverek újabb verzióinak megjelenésekor. Szoftverek üzemeltetõi környezetének folyamatos ellenõrzése és karbantartása Feladat: – Az Üzemeltetõnek folyamatosan ellenõriznie kell, hogy minden az EKG üzemeltetésében használt szoftver üzemeltetési feltételei megvannak-e (pl. szükséges memóriamennyiség, szükséges tár terület, napló állományok számára elegendõ tárhely stb.), és mennyire térnek el az opti málistól. – Amennyiben valamely feltétel nem teljesül, úgy haladéktalanul meg kell kezdeni ennek javí tását.

7036

Eredmény: Felelõs: Gyakoriság:

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

– Idõszakosan (hetente, de legalább kéthetente) gondoskodni kell arról (tárhelyek felszabadítá sa, megfelelõ adatok archiválása stb.), hogy a szükséges környezeti feltételek normális üzemmenet esetén a következõ idõszakra teljesüljenek. A szoftverek üzembiztonságának fenntartása. Üzemeltetõ Ellenõrzés folyamatosan, karbantartás szükség esetén, de legalább kéthetente.

2.4.2. Biztonsági mentések Biztonsági mentések Feladat: – Az Üzemeltetõnek definiálnia kell minden – az EKG-hoz tartozó – adattartalomra (pl. hálózati komponensek konfigurációs állományai, eszköz- és szoftvernyilvántartások, jogosultság adatbá zisok, dokumentációk, felhasználói adatok stb.), hogy kell-e róluk biztonsági másolatokat készí teni és milyen sûrûséggel. Ez alapján el kell készíteni a mentési ütemezéseket, forgatókönyveket és ellenõrzõ listákat. – Az ütemezéseknek megfelelõen az Üzemeltetõ köteles a biztonsági mentések elvégzésére. – Amennyiben valamilyen biztonsági esemény ezt szükségessé teszi, úgy az Üzemeltetõ köteles a biztonsági mentésekbõl az utolsó stabil állapotot visszaállítani. Eredmény: Visszaállítható kritikus adattartalom. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor kidolgozott ütemezésnek megfelelõen. Biztonsági mentések tárolása Feladat: – A biztonsági mentéseknek legalább három példányban kell elkészülniük, melyeket egymástól szeparáltan kell tárolni, lehetõség szerint a két budapesti központból és a vidéki tartalékközpont ból elérhetõ helyeken. – Az utolsó 5 biztonsági mentést úgy kell tárolni, hogy azokból a visszaállítás azonnal meg kezdhetõ legyen. – A biztonsági mentéseket legalább 2 évig biztonságosan, lopástól, manipulációtól és illetékte len hozzáféréstõl védve kell megõrizni. Eredmény: Többszörösen védett biztonsági másolatok. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor kidolgozott ütemezésnek megfelelõen. 2.4.3. Vírusvédelem Az EKG-n forgalmazott adatok vírusszûrése és mentesítése Feladat: – Mivel az EKG dedikáltan átviteli közeg, ezért sem a Hálózatgazdának, sem az Üzemeltetõnek nincs jogalapja az adatok tartalmába való betekintésre. Emiatt azok vírusszûrését és mentesítését nem végezheti el. – A fentiek miatt minden csatlakozott szervezet köteles gondoskodni a hozzá tartozó adatok ví rusvédelmérõl, és az ilyen jellegû károkért minden esetben az azt okozó (a nem megfelelõ védelemrõl gondoskodó) intézmény felel. Eredmény: Vírusmentesített adatok. Felelõs: Csatlakozott szervezetek Gyakoriság: Folyamatosan EKG-ra csatlakozott számítógépek vírusvédelme Feladat: – Az EKG minden szerverén (ahol ilyen megoldás elérhetõ) gondoskodni kell a folyamatos vírusvédelemrõl. Ez kiemelten érvényes a Microsoft által forgalmazott operációs rendszereket futtató gépekre. – Minden az EKG-hoz csatlakozott munkaállomáson és szerveren (ahol ilyen megoldás elérhetõ) gondoskodni kell a vírusvédelemrõl, ez kiemelten érvényes egyrészt a Microsoft operációs rendszerekre, másrészt azokra a gépekre, amelyekrõl a hálózat menedzsmentje, üzemeltetése folyik.

2007/92. szám Eredmény: Felelõs: Gyakoriság:

MAGYAR KÖZLÖNY

7037

Vírusvédett eszközök. Üzemeltetõ, Csatlakozott/csatlakozandó szervezetek Szerverek, munkaállomások üzembe helyezésekor és utána folyamatosan.

A vírusvédelmi eszközök karbantartása Feladat: – Minden az EKG-hoz csatlakozott szerver vagy munkaállomás üzemeltetõje (ez vagy a hálózat Üzemeltetõje, vagy a Csatlakozott szervezet) köteles gondoskodni a telepített vírusvédelmi esz közök folyamatos karbantartásáról. – Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a vírusvédelmi eszközhöz megjelenõ frissítéseket (pl. vírus adatbázis aktualizálás) és azokat haladéktalanul telepíteni kell. – Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a vírusvédelmi eszköz újabb verzióinak megjelenését. Új verzió esetén elemezni kell, hogy a verzióváltás milyen hatással járna, el kell dönteni, hogy kell-e verziót váltani, és amennyiben igen, úgy elõre kidolgozott ütemterv szerint végre kell haj tani. – A vírusvédelmi eszközök szállítóival kötött szerzõdésben ki kell kötni, hogy frissítések meg jelenése esetén a szállító azt nyomban rendelkezésre bocsátja. Eredmény: Naprakész vírusvédelmi eszközök. Felelõs: Üzemeltetõ, Csatlakozott szervezetek Gyakoriság: Folyamatosan. 2.5. Hálózat védelme Alábbiakban felsoroljuk azokat az intézkedéseket, melyek nem köthetõk egyértelmûen a szoftverekhez vagy a hard ver eszközökhöz, hanem inkább a hálózat egészének védelmét szolgálják. 2.5.1. Rendelkezésre állás biztosítása Szolgáltatási szint megállapodások (SLA) Feladat: – A Hálózatgazdának megfelelõ szolgáltatási szint megállapodásokat (SLA) kell kötnie az Üze meltetõvel és a hálózati kapcsolatokat biztosító távközlési szolgáltatókkal. Eredmény: Szolgáltatási szint megállapodások (SLA). Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: Az üzemeltetési szerzõdés, illetve a szolgáltatási szerzõdések megkötésekor, megújításakor. Hálózati központok Feladat: – Az EKG üzembiztonságának szempontjából a hálózati központok kiesése jelentheti a legna gyobb problémát, ezért a Hálózatgazdának gondoskodnia kell arról, hogy két, gyakorlatilag azo nos üzemeltetési képességgel rendelkezõ hálózati központ legyen. – A Hálózatgazdának gondoskodnia kell arról is, hogy létezzen olyan vidéki központ, mely ha csökkentett funkcionalitással is, de képes átvenni a hálózat üzemeltetési központjának a szerepét olyan esetben, amikor Budapest nagy területét érintõ katasztrófahelyzet következik be. – Amennyiben a Hálózatgazda biztosítja az ehhez szükséges eszközöket és helyiségeket, úgy az Üzemeltetõ feladata a központok megtervezése, kialakítása és üzembe helyezése. Eredmény: Nagyon megbízható hálózati struktúra. Felelõs: Hálózatgazda, Üzemeltetõ Gyakoriság: Az anyagi források rendelkezésre állásától függõen. Redundáns hálózati elemek Feladat: – Az EKG rendelkezésre állási követelményei miatt a hálózat minden elemének redundánsnak kell lennie, nem lehet olyan eszköz vagy hálózati összeköttetés, ami egyedi hibapontnak (single point of failure) minõsül. – A redundancia mértékét a szerint kell megválasztani, hogy az adott hálózati elem kiesése a há lózat szolgáltatásának milyen mértékû kiesését veszélyezteti.

7038

Eredmény: Felelõs: Gyakoriság:

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

– Lehetõség szerint a redundanciát úgy kell kialakítani, hogy az egymás kiváltására használt eszközök együtt csak nagyon kivételes esetekben sérülhessenek. Nagyon megbízható hálózati struktúra. Hálózatgazda, Üzemeltetõ A hálózati elem üzembe állításakor, illetve a hálózat bõvítésekor.

2.5.2. Jogosultsági rendszer Jogosultságokra vonatkozó szabályok Feladat: – A jogosult személyek azonosításának egyértelmûnek kell lennie. – A jogosultságokat feladatra vonatkozóan kell meghatározni, és amint szükségtelenné válik ha ladéktalanul vissza kell vonni. – Az azonosítást és hitelesítést jelszóval vagy egyéb eszközökkel (smart card, token stb.) kell támogatni. – Jelszóhasználat esetén ki kell kötni a jelszavakra vonatkozó szabályokat (minimális hossz, mi nimális bonyolultság, ciklikusan változó jelszavak kiküszöbölése), és ezeket a jogosultsági rend szernek ki kell kényszerítenie. – Szabályozni kell tudni, hogy az egyes eszközökre (pl. router) milyen IP-címekrõl lehet bejelentkezni. – Egyéb azonosítást és hitelesítést támogató eszközök esetén meg kell határozni az azok hasz nálatára vonatkozó szabályokat (pl. nem átruházható, elvesztés esetén azonnal jelenteni kell, je lentés hiányában az okozott kárért az adott személyt terheli a felelõsség stb.). – A szabályokat rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség esetén átalakítani. Eredmény: A jogosultsági rendszer kijátszásából eredõ kockázatok csökkenése. Felelõs: Üzemeltetõ, Csatlakozott szervezetek Gyakoriság: Az Informatikai Biztonsági Szabályzat, illetve a BSZ hatálybalépésével, majd félévente. Jogosult személyek és alkalmazások nyilvántartása Feladat: – Az Üzemeltetõ köteles a jogosult személyek és alkalmazások nyilvántartására a kapott jogosultságokkal együtt. – A nyilvántartásnak naprakésznek kell lennie, minden változást azonnal át kell vezetni. A vál tozásokat naplózni kell, a naplókat legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól vé dett módon meg kell õrizni. – Lehetõség szerint minden jogosultságokkal kapcsolatos menedzsment feladatot központilag az Üzemeltetõnek kell elvégeznie. Eredmény: Egyértelmû, naprakész jogosultság nyilvántartás. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Folyamatosan. Jogosultságok kiadásának és visszavonásának folyamata és szabályai Feladat: – Jogosultságok kiadására és visszavonására a Hálózatgazda jogosult, melyet utasítására az Üzemeltetõ végez el, csatlakozott intézményeknek bármilyen ezzel kapcsolatos igényüket írás ban kell jelezniük. – Jogosultság kérés esetén minden esetben meg kell vizsgálni annak indokoltságát, és ennek eredménye alapján kell meghozni az engedélyezési döntést. – Minden a hálózatban valamilyen szereppel bíró intézmény (Csatlakozott intézmények, Üze meltetõ) haladéktalanul köteles tájékoztatni a Hálózatgazdát, ha valamely személy vagy alkal mazás bármilyen jogosultságát vissza kell vonni (pl. dolgozó kilép, új munkakörbe kerül, alkalmazást lecserélik stb.). Ilyen esetben a Hálózatgazda köteles azonnal intézkedni. Eredmény: Ellenõrzött jogosultság kiadás és visszavonás. Felelõs: Hálózatgazda, Üzemeltetõ, Csatlakozott intézmény Gyakoriság: Jogosultsági igény felléptekor vagy megszûnésekor.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7039

Jogosultságok felülvizsgálata Feladat: – Az Üzemeltetõ köteles a jogosultságokat negyedévente felülvizsgálni, és mindazokat a jogo sultságokat megszüntetni, melyek már nem indokoltak. – Jogosultság felülvizsgálat alapján történõ megvonásáról az adott intézményt elõzetesen írás ban kell tájékoztatni. Eredmény: Naprakész, indokolt jogosultságok. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Negyedévente. Azonosítási és hitelesítési kísérletek naplózása Feladat: – Mind a sikeres, mind a sikertelen azonosítási és hitelesítési kísérleteket naplózni kell. – A napló fájlok 3 hónap elteltével archiválhatók, de az archivált állományokat legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védve meg kell õrizni. – A rendszerben lévõ napló állományokhoz csak adminisztrátori jogosultsággal rendelkezõ sze mélyek, illetve a biztonsági felügyelõk férhetnek hozzá. – A napló fájlokat rendszeresen, legalább naponta fel kell dolgozni (ezt a tevékenységet min denképpen érdemes megfelelõ automatikus eszközökkel segíteni), és amennyiben szükséges, úgy haladéktalanul intézkedni kell a jogosultságok korlátozásáról, visszavonásáról vagy a rend szer biztonságának fokozásáról. Eredmény: Ismert és minden jogosult által elfogadott eljárásrend. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor, majd ezt követõen évente felülvizs gálva. Eredménytelen azonosítás, illetve hitelesítés esetén elvégzendõ intézkedések rögzítése Feladat: – Meg kell határozni, hogy eredménytelen azonosítás, illetve hitelesítés esetén milyen eljárás rendet kell követni (pl. érvénytelen jelszó vagy felhasználói név beírása után maximum háromszor újra próbálkozhat, ha harmadikra sem sikerül, akkor fél órára zárolódnak a jogosultságai és rendszer üzenetet küld az adminisztrátornak). – Az eljárásrendet írásban kell rögzíteni és minden jogosultsággal rendelkezõ személynek vagy alkalmazás felelõsének alkalmaznia kell, ellenkezõ esetben elveszíti a jogosultságait. – Az eljárásrendet évente felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani. Eredmény: Ismert és minden jogosult által elfogadott eljárásrend. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálybalépésekor, majd ezt követõen évente felülvizs gálva. 2.5.3. MPLS VPN VPN-csoportok kialakítása Feladat: – Az EKG tagjai közötti biztonságos és garantált sávszélességû kommunikáció miatt a hálózat ban VPN-kapcsolatokat szükséges kiépíteni. Az intézményeket kapcsolatok jellegétõl függõen csoportokba javasolt bontani. A VPN-csoportokat meg kell határozni, és a már csatlakozott in tézményeket be kell sorolni ezekbe a kategóriákba. – Meg kell oldani, hogy egy intézmény több VPN-csoportba is tartozhasson. – Ki kell dolgozni a VPN-használat szabályzatát, amely garantálja, hogy több csoportba is tarto zó felhasználó révén az érintett VPN-csoportok nem válnak eggyé. A szabályzatot minden érin tetthez el kell juttatni. Eredmény: Biztonságos, VPN-en keresztül történõ kommunikáció. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: VPN-ek kialakítása elõtt.

7040

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

Csatlakozó intézmények VPN-csoportba való besorolása, átsorolása Feladat: – Az újonnan csatlakozó intézmények valamelyik VPN-csoportba történõ besorolása. – A már csatlakozott intézmény kérésére más VPN-csoportba történõ átsorolása, illetve hozzáadása. Eredmény: Biztonságos, VPN-en keresztül történõ kommunikáció. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: Csatlakozáskor, illetve intézmény igénye esetén. Egy VPN-csoport kiesése nem érintheti más VPN-csoport mûködését Feladat: – Amennyiben valamelyik VPN-csoport tevékenységét korlátozni kell (pl. az adott VPN-csoportba tartozó intézmények valamelyikét célzott spam támadás éri), úgy gondoskodni kell arról, hogy ez a többi csoport mûködését csak a lehetõ legkevésbé zavarja. Eredmény: Biztonságosan szeparált és egymástól független VPN-ek. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: VPN-csoport mûködésképtelensége vagy korlátozásának szükségessége esetén. Külsõ VPN-kapcsolatok engedélyezésének vizsgálata Feladat: – Az üzemeltetés alatt nagy valószínûséggel elõfordulnak olyan esetek a jövõben, hogy az EKG-hoz csatlakozott intézmény külsõ, nem EKG-s IP-címmel kíván VPN-kapcsolatot nyitni. Ilyen esetben erre az adott intézménynek írásban kell engedélyt kérnie a Hálózatgazdától, akinek az Üzemeltetõ segítségével meg kell vizsgálnia az adott kapcsolat veszélyeit. A kockázati szint figyelembevételével kell az engedélyezési döntést meghozni. – Engedélyezése esetén az érintett intézménytõl igényelni kell a kapcsolat logolását, a logok ar chiválását és az Üzemeltetõnek való átadását. – Az Üzemeltetõ köteles a kapott log fájlokat rendszeresen auditálni és az üzembiztonságot ve szélyeztetõ esemény esetén a kapcsolatot azonnal lezárni. – Ilyen kapcsolatból származó kár esetén a felelõsség a kapcsolatot igénylõ intézményt terheli. Eredmény: Az intézmény oldaláról logolt kapcsolat, melyet az igénylési adminisztráció és a felelõsség miatt valószínûleg megfontoltabban kér az intézmény. Felelõs: Hálózatgazda az engedélyezésért, Üzemeltetõ a felügyeletért Gyakoriság: Külsõ VPN-kapcsolat igénylése esetén. 2.5.4. IP VPN IP VPN-ek használata Feladat: – A csatlakozott szervezeteknek ajánlott IP VPN-ek kialakítása, mellyel saját tevékenységüket is még biztonságosabbá tehetik. – IP VPN-ek kódolt adatcsomagjainak kicsomagolására az EKG határvédelmi tûzfalán nincs lehetõség, így azok szûrésérõl a Csatlakozott szervezeteknek kell gondoskodniuk. Ezért minden ebbõl eredõ kár az adott intézményt terheli. Eredmény: Intézményi IP VPN-ek. Felelõs: Csatlakozott szervezetek Gyakoriság: Csatlakozáskor vagy erre vonatkozó igény esetén. 2.5.5. Tûzfalakra, védelmi intézkedésekre vonatkozó követelmények Határvédelmi tûzfalak felállítása Feladat: – Az EKG üzembiztonsága megköveteli, hogy hálózati forgalmának zavartalanságát többszintû határvédelmi (a gerinchálózat az internet felé való védelme, amely az üzembiztonságot védi, de a rajta átfolyó adatmennyiség adatbiztonságáért már nem felel) tûzfalrendszer védje. – A felállítandó tûzfalrendszer megtervezésérõl, méretezésérõl, felállításáról és karbantartásáról az Üzemeltetõnek kell gondoskodnia.

2007/92. szám Eredmény: Felelõs: Gyakoriság:

MAGYAR KÖZLÖNY

7041

Az EKG tûzfalakkal védett mûködése. Üzemeltetõ A hálózat kiépítésekor.

Tûzfalak felügyelete és karbantartása Feladat: – Az Üzemeltetõnek gondoskodnia kell a tûzfalak zavartalan üzemelésérõl. – A tûzfalak konfigurációját idõszakosan felül kell vizsgálni, és szükség esetén el kell végezni a megfelelõ változtatásokat. A változtatást minden esetben dokumentálni kell, megadva az okot és tényleges változásokat. A jegyzõkönyvet legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulá ciótól védetten meg kell õrizni. – A tûzfalak szállítóival kötött szerzõdésben ki kell kötni, hogy bármely, a tûzfalakat érintõ, nem az üzemeltetésbõl fakadó hiba esetén köteles annak haladéktalan elhárítására. – A tûzfalaknak minden kapcsolatot naplózniuk kell, a naplófájlokat archiválni kell és legalább 2 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védetten meg kell õrizni. – A tûzfalak naplófájlait az Üzemeltetõnek folyamatosan auditálnia kell. Eredmény: Naprakész, felügyelt tûzfalrendszer. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Felülvizsgálat negyedévente, illetve betörés esetén; naplófájlok auditja legalább hetente. Intézmény adott pontjának megnyitása Feladat: – Amennyiben valamilyen csatlakozott intézmény tevékenységéhez a tûzfalon egy új portot akar megnyittatni, úgy azt írásban a Hálózatgazdával kell engedélyeztetni. – A Hálózatgazda az Üzemeltetõ segítségével megvizsgálja, hogy a kérvényezett port megnyitása milyen kockázatokat rejt magában. A vizsgálatról írásos jegyzõkönyvet kell készíteni, melyet legalább 2 évig biztonságos helyen, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni. A kockázati szinttõl függõen engedélyezhetõ a port megnyitása. – Az Üzemeltetõ negyedévente köteles felülvizsgálni a megnyitott portokat. Nem használt vagy veszélyforrást jelentõ nyitott portok esetén kezdeményezni kell azok lezárását, amit a Hálózat gazda hagy jóvá és az Üzemeltetõ végez el. Ilyen esetben elõzetesen írásban kell az adott intéz ményt értesíteni. Eredmény: Felügyelt és ellenõrzött port megnyitások. Felelõs: Csatlakozott intézmény, Hálózatgazda, Üzemeltetõ Gyakoriság: Port megnyitás kérésekor, illetve a felülvizsgálat negyedévente. 2.5.6. Csatlakozott szervezetekre vonatkozó szabályok Csatlakozó intézmény egyéb internet kapcsolatainak megszüntetése Feladat: – Az EKG egyik legjelentõsebb veszélyforrása az, hogy a csatlakozó intézmények oldaláról ér kezik támadás – azok internetes hálózatának nem megfelelõ védelme miatt. Ezért az EKG-ra történõ csatlakozás alapfeltétele (szerzõdésben rögzítve), hogy a kapcsolódó intézmény az EKG-ra csatlakozó számítógépeivel, illetve az e számítógépekbõl álló hálózatával nem kapcsolódhat más külsõ hálózatra. – Szerzõdésben szükséges szabályozni, hogy a csatlakozó intézmény felelõs az õ oldaláról oko zott támadásokért és károkért, legyen az belsõ (az intézmény alkalmazottjától érkezõ) vagy kül sõ (az intézmény egyéb hálózati kapcsolatából eredõ) támadás. Eredmény: Biztonságosan üzemeltethetõ hálózat. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: Csatlakozás esetén.

7042

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

Csatlakozó intézmény routerének felügyelete Feladat: – A várhatóan csatlakozó vidéki intézmények nagy száma miatt törekedni kell arra, hogy a csat lakozás minden igényelt kapcsolódási ponton megfelelõ router meglétéhez legyen kötve, amely re az Üzemeltetõnek betekintési és menedzselési jogokat kell adni. – Kivételes esetben, ha a csatlakozó szervezet számára a szükséges routereket az EKG bocsátja rendelkezésre, úgy ezek karbantartása és felügyelete teljes mértékben az Üzemeltetõ feladata, az adott intézmény a routerhez semmilyen jogosultsággal nem rendelkezhet. Eredmény: Üzemeltetõ felügyelete alatt álló routerek. Felelõs: Felügyeletért az Üzemeltetõ, a betekintési jogok adásáért a Hálózatgazda. Gyakoriság: Csatlakozás esetén. Csatlakozó intézmény kapcsolattartóinak megnevezése Feladat: – A csatlakozó intézményektõl a szerzõdés megkötésekor be kell kérni azokat az adatokat, ame lyek meghibásodás esetén lehetnek fontosak az EKG üzemeltetésének szempontjából: kapcsolattartók megnevezése (informatikai vezetõ, illetve technikai szakember), amennyiben a kapcsolat EKG kezelésû eszközzel történik (nem valamely szolgáltató biztosítja a kapcsolatot a megyei alközpontig), pontosan hol helyezkednek el az EKG-hoz kapcsolódó eszközök, klimatizációs lehetõségek, tûzjelzõ és oltókészülék helye, bejutási lehetõségek adminisztrációja. – Amennyiben ezek az adatok megváltoznak, úgy az intézménynek tájékoztatási kötelezettsége legyen az Üzemeltetõ felé. Eredmény: A csatlakozott intézmény fõbb – üzemeltetés szempontjából – lényeges adatai. Felelõs: Hálózatgazda, Üzemeltetõ Gyakoriság: Csatlakozás, illetve valamely adat megváltozása esetén. 2.5.7. Hálózat felügyelete Hálózati események felügyelete Feladat: – Az Üzemeltetõ köteles folyamatos (7 x 24 órás) hálózati felügyeletet biztosítani. – A hálózat felügyelete magába foglalja a hálózathoz tartozó minden eszköz (amennyiben erre lehetõség van) folyamatos monitorozását, a különbözõ hálózati események figyelemmel kísérését (pl. terhelések nyomon követése, esetleges kiesések felismerése stb.), azok naplózását, illetve szükség szerint beavatkozást. – A felügyeletet lehetõség szerint a hálózat minél nagyobb részére kiterjedõ menedzsment eszközzel kell megtámogatni. Eredmény: Felügyelt hálózat. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Folyamatosan. 2.5.8. Rendhagyó (rendkívüli) események jelentése, kezelése Biztonsági események kezelése Feladat: – Üzembiztonságot befolyásoló esemény észlelése történhet a hálózat felügyelet által, illetve felhasználói bejelentésre. – Mindkét esetben haladéktalanul meg kell kezdeni az esemény hatásainak csökkentését és ma gának az eseménynek az elemzését. – Az elemzés eredményét dokumentálni kell, a jegyzõkönyvet legalább 5 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni. – Az elemzés eredményét felhasználva el kell dönteni, hogy milyen módon kell a hálózatba beavatkozni, az esemény kivédéséhez és az okozott kár minimalizálásához. Ennek megfelelõen ki kell alakítani egy akciótervet.

2007/92. szám

Eredmény: Felelõs: Gyakoriság:

MAGYAR KÖZLÖNY

7043

– A kialakított akciótervet végre kell hajtani folyamatosan ellenõrizve, hogy közben a hálózat ban nem keletkeznek-e újabb biztonságot befolyásoló események. Kezelt biztonsági események. Üzemeltetõ Biztonsági esemény bekövetkeztekor.

Incidens menedzsment Feladat: – Incidensnek minõsül bármi, ami arra utal, hogy a hálózat nem üzemszerûen, az elvárt módon mûködik. – Incidens észlelése történhet a hálózat felügyelet által, illetve felhasználói bejelentésre. – Mindkét esetben az incidenst az Üzemeltetõ erre a célra használt rendszerében rögzíteni kell az összes felderítést és elhárítást elõsegíthetõ adattal együtt, majd haladéktalanul meg kell kez deni az esemény hatásainak csökkentését és magának az eseménynek az elemzését. – Az elemzés eredményét dokumentálni kell, a jegyzõkönyvet legalább 5 évig biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni. – Az elemzés eredményét felhasználva el kell dönteni, hogy milyen módon kell a hálózatba beavatkozni, az esemény kivédéséhez és az okozott kár minimalizálásához. Ennek megfelelõen ki kell alakítani egy akciótervet. – A kialakított akciótervet végre kell hajtani folyamatosan ellenõrizve, hogy közben a hálózat ban nem keletkeznek-e újabb biztonságot befolyásoló események. – Az Üzemeltetõ incidens követõ rendszerének képesnek kell lennie az incidensek életciklusá nak nyomon követésére, a korábbi incidensek közötti keresés támogatására, a problémák eszka lálására stb. Eredmény: Kialakult incidenskezelési folyamat, hálózati problémák gyors, szakszerû megoldása. Felelõs: Üzemeltetõ Gyakoriság: Incidens bekövetkeztekor. Nagy felhasználószámú intézmény csatlakozása Feladat: – Amennyiben nagy felhasználószámú intézmény csatlakozik az EKG-hoz, úgy a Hálózatgazda értesítse az Üzemeltetõt, hogy az fel tudjon készülni a várható terhelésnövekedésre. Ilyen eset ben eszközbõvítések válhatnak szükségessé. Eredmény: Nagyobb intézmény csatlakozása sem okoz jelentõs terhelésnövekedést. Felelõs: Hálózatgazda Gyakoriság: Nagy felhasználószámú intézmény csatlakozásakor.

3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 3.1. A biztonsági szabályzat bevezetése, oktatása Az üzemeltetõi biztonsági szabályzatot hatálybalépése elõtt mind a Hálózatgazdának, mind az Üzemeltetõnek el kell fogadnia. A csatlakozott szervezet Biztonsági Szabályzatát az EKG biztonságért felelõs vezetõje véleményezi, és nem megfelelõ szabályozás esetén a Hálózatgazda jogosult a csatlakozást felfüggeszteni a szabályozás (illetve a probléma) korrekciójáig. A hatálybalépés elõtt minden érintett személyt tájékoztatásban kell részesíteni. Ehhez szerepekre (pl. rendszeradminisztrátorok, hálózati mérnökök stb.) szabott tájékoztató anyagokat célszerû készíteni, ezáltal lehetõvé téve, hogy mindenki tisztában legyen a saját feladatának biztonsági vonzataival. Mindazok esetében, akik a hálózat üzembiztonságának szempontjából jelentõs feladattal (pl. biztonsági vezetõ, biztonsági felügyelõ, rendszeradminisztrátorok, üzemeltetési vezetõ stb.) bírnak, a tájékoztatást (oktatást) számon kérhetõ módon kell végrehajtani, és az elsajátított ismeret szintjét ellenõrizni kell. A hatálybalépés elõtt ki kell dolgozni a biztonsági szabályzat betartásához szükséges feltételek megteremtését célzó akciótervet, pontos feladatokkal, határidõkkel és felelõsökkel. Ezt az akciótervet a hatálybalépés elõtt (illetve a hatálybalépést követõen a Hálózatgazda által meghatározott türelmi idõn belül) végre kell hajtani, amit a Hálózatgazdának felügyelnie kell.

7044

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

3.2. A biztonsági szabályzat hatálybalépése A biztonsági szabályzat hatálybalépése a csatlakozás idõpontja, illetve a korábban csatlakozott szervezetek esetében a jogszabályban meghatározott idõpont. A csatlakozó szervezet biztonsági szabályzata kizárólag akkor léphet hatályba, ha a végrehajtásához szükséges minden alapfeltétel vagy fennáll, vagy meghatározásra került a teljesítés határideje. 3.3. A biztonsági szabályzattól való eltérés rendje A biztonsági szabályzattól csak rendkívül indokolt esetben, a Hálózatgazda jóváhagyásával és elõre meghatározott ideig lehet eltérni. Amennyiben a szabályzat betartása valami okból nem lehetséges, úgy ezt írásban jelezni kell a Hálózatgazda felé. A Hálózatgazdának ilyen esetben az Üzemeltetõ segítségével meg kell vizsgálnia, hogy a kérés indokolt-e, létezik-e egyéb megoldás, amivel a probléma áthidalható, illetve a kérés jóváhagyása milyen kockázatokat rejt magában. A vizsgálat eredményét írásban dokumentálni kell (a jegyzõkönyvet legalább 5 évig, biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni). Amennyiben a vizsgálat alapján a kérést a Hálózatgazda jóváhagyja, úgy azt is meg kell határoznia, hogy a felmentés meddig állhat fent. Mindezeket jegyzõkönyvezni kell (a jegyzõkönyvet legalább 5 évig, biztonságosan, lopástól és manipulációtól védett módon meg kell õrizni). Jóváhagyott szabályzattól való eltérés esetén az érintettek kötelesek ezt az állapotot a meghatározott határidõ leteltével megszüntetni. A biztonsági szabály véletlen megsértése esetén, annak észlelését követõen az érintettek kötelesek tájékoztatni errõl a helyzetrõl a Hálózatgazdát, illetve kötelesek haladéktalanul megkezdeni ennek az állapotnak a felszámolását. Amennyiben az EKG üzembiztonsága ezt megköveteli, úgy a szabálysértés megszüntetéséig a Hálózatgazdának joga van a hálózat mûködõképességének fenntartása érdekében az érintettek hálózati kapcsolatát felfüggeszteni. 3.4. A biztonsági szabályzat aktualizálásának, kiegészítésének rendje A biztonsági szabályzatot (ideértve az IBSz-t is) legalább évente felül kell vizsgálni, és gondoskodni kell szükség szerinti módosításáról, kiegészítésérõl. A hálózati rendszer jelentõs változása esetén a felülvizsgálatot soron kívül el kell végezni. A biztonsági szabályzat módosításainak bevezetésére és hatálybaléptetésére a 3.1. és a 3.2. alfejezetekben leírtak érvényesek. A szabályzat kiegészítésére, módosítására az Üzemeltetõ és a felhasználók közvetlenül tehetnek javaslatot a Hálózatgazdának. A Hálózatgazda a módosítás elõtt kikéri az Üzemeltetõ és a biztonságért felelõs vezetõ véleményét. Az üzemeltetõi Biztonsági Szabályzat visszavont rendelkezése esetén a Hálózatgazdának meg kell határozni a hatályvesztés pontos idõpontját, és errõl minden érintettet tájékoztatni kell. A visszavont szabályokat archiválni kell, dokumentálva az okokat, a visszavonás kezdeményezõjét és jóváhagyóját, valamint idejét.

1. számú függelék ALAPFOGALMAK (ÉRTELMEZÉSEK) Az alábbi táblázat a dokumentumban használatos (részben EKG-specifikus) alapfogalmak leírását tartalmazza. Megnevezés

Hálózatgazda

Üzemeltetõ Távközlési szolgáltatók Csatlakozott intézmény Nagy felhasználószámú intézmény

Leírás

A közigazgatási informatikáért felelõs miniszter, feladatait az EKG-ért a kormányrendeletben felelõsként megjelölt szervezet, a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormány zat-központ látja el. A Hálózatgazdával szerzõdéses viszonyban lévõ, a hálózat üzemeltetéséért és karbantar tásáért felelõs szervezet. Jelenleg a Kopint-Datorg Zrt. Mindazok a magyar távközlési vállalatok vagy konzorciumok, amelyek az EKG üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúrát biztosítják. Mindazok a jellemzõen közigazgatási intézmények, melyek az EKG valamely szolgáltatását igénybe veszik. Olyan csatlakozott intézmény, amelyben a munkaállomások száma a 400 darabot meghaladja.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Megnevezés

ITSEC UPS VPN

7045

Leírás

Information Technology Security Evaluation Criteria (Információtechnológia Biztonsági Értékelési Kritériumok). Szünetmentes áramforrás, amely áramkimaradás esetén rövid ideig biztosítja a hozzá kötött eszközök áramellátását. Virtuális magánhálózat (Virtual Private Network). Használatával a kapcsolódó felek jó val biztonságosabban kommunikálhatnak, külön titkosítás nélkül, mint a nyilvános háló zatokon.

5. melléklet a 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelethez [Melléklet a 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelethez] Az érkeztetõ szám képzése 1–9 10–17 18–21 22–27

Költségvetési szervnek a Magyar Államkincstár által közzétett azonosítója Az érkezés dátuma Az érkezés idõpontja (óópp) A hatóság által meghatározott, az érkeztetett beadványt azonosító sorszám

A kormányzati informatikáért felelõs miniszter

6. melléklet a 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet az 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelethez] A zártcélú távközlõ hálózattal rendelkezõ szervek felsorolása 1. Kormányzati, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási, közbiztonsági, védelmi, külpolitikai érdekbõl, sajátos információtovábbítási feladataik megoldása érdekében önálló zártcélú távközlõ hálózattal, alhálózattal rendelkezhetnek, vagy azok használói lehetnek: a) az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete alatt a rendõrség, a határõrség, a büntetés-végrehajtás, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter szakirányítása alá tartozó országos hatáskörû hivatalok; b) a honvédelmi miniszter mint hálózatgazda felügyelete alatt a Magyar Honvédség és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok; c) a legfõbb ügyész mint hálózatgazda felügyelete alatt a Magyar Köztársaság Ügyészsége; d) a kormányzati informatikáért felelõs miniszter mint hálózatgazda felügyelete alatt: da) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok speciális mûveleti hálózatai, db) az Egységes Digitális Rádiótávközlõ Rendszer használatára jogosult (kötelezett) szervezetek, dc) az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat használatára jogosult (kötelezett) szervezetek, dd) az EKG alhálózataként mûködõ Rendészeti Hálózat használatára jogosult szervezetek; e) a külügyminiszter felügyelete alatt a Külügyminisztérium és a külképviseletek. 2. A hálózatgazda feladatait elláthatja az 1. pontban meghatározott személy vagy az általa meghatalmazott szerv vezetõje. A meghatalmazott vezetõ személyérõl a kormányzati informatikáért felelõs minisztert értesíteni kell.

7046

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 59/2007. (VII. 10.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a termelõi csoportok létrehozásához és mûködéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

2007/92. szám

4. termelési érték: a termelõi csoport tagjai bizonylattal igazolt tagi árbevételének kompenzációs felárral csökkentett összege. A termelõi csoport elismerésének dátumát követõen csak a termelõi csoporton keresztül történõ értékesítésbõl származó tagi árbevétel képezheti a támogatás alapját.

A támogatás jellege, tárgya, mértéke 3. § (1) E rendelet alapján támogatás vehetõ igénybe a termelõi csoport létrehozásának és adminisztratív mûködésének elõsegítésére. (2) A támogatás átalányösszegû támogatásként, éves részletekben vehetõ igénybe, a termelõi csoport elismerésének napját követõ elsõ öt éven keresztül. (3) A támogatás mértéke az adott évi támogatási vagy kifizetési kérelem benyújtását megelõzõ naptári évre vonatkozó termelési érték alapján kerül kiszámításra a mellékletben foglaltak szerint.

A támogatás igénybevételének feltételei A támogatás célja 4. § 1. § A támogatás célja, hogy elõsegítse a termelõi csoportok tagjai termelésének és teljesítményének a piaci követelményekhez való igazítását, az áruk közös forgalmazását – ideértve az értékesítésre történõ elõkészítést, az értékesítés központosítását és a nagy tételben vásárlók ellátását is –, valamint a termelési, betakarítási, elérhetõségi információkra vonatkozó közös szabályok létrehozását.

Fogalmak 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. elismerési okirat: a termelõi csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet 9. § (5) bekezdése alapján kiadott, a termelõi csoport állami elismerésérõl szóló határozat; 2. támogatási idõszak: az elismerési okirat keltétõl számított legfeljebb ötéves idõtartam; 3. tagi árbevétel: az elismert termék vagy termékcsoport vonatkozásában a számvitelrõl szóló törvény alanyaként mûködõ termelõnél a számvitelrõl szóló törvény szerinti értékesítés bizonylattal igazolt nettó árbevétele, azon termelõnél, amely nem alanya a számvitelrõl szóló törvénynek, a tárgyévi értékesítés során realizált bizonylattal igazolt ellenérték összege;

(1) A támogatás igénybevételére az ügyfél akkor jogosult, ha elismerési okirattal rendelkezik, és a támogatási idõszak alatt elismerési okirata nem kerül visszavonásra. (2) Nem jogosult támogatásra a) a dohány, illetve a halászati ágazatban elismert termelõi csoport, továbbá b) az a termelõi csoport, amely a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a termelõi csoportok létrehozásához és mûködtetéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 133/2004. (IX. 11.) FVM rendelet alapján támogatásban részesült. A támogatási kérelem benyújtása 5. § (1) A támogatási kérelmet a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központjához (a továbbiakban: MVH) lehet benyújtani évente szeptember 1. és 30. között. (2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a) a termelõi csoport által kiállított összesítõt, amely alapján a támogatás alapját képezõ termelési érték meghatározható, b) a számviteli törvény szerinti éves beszámolót.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Az Európai Unió jogának való megfelelés

(3) A támogatási kérelem egyben az elsõ évre vonatkozó kifizetési kérelem is. (4) Jelen rendelet alapján egy termelõi csoport esetében csak egy támogatási kérelem hagyható jóvá. A kérelem elbírálása

7047

10. § Ez a rendelet az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 35. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

6. § Gráf József s. k., A támogatási kérelmeket az MVH a benyújtás sorrendjében bírálja el.

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Kifizetés

Melléklet az 59/2007. (VII. 10.) FVM rendelethez

7. §

A támogatás mértéke kiszámításának módja

(1) A támogatási idõszak második évétõl kezdõdõen a támogatásra jogosult termelõi csoportoknak a támogatási összeg igénylése érdekében évente egy alkalommal kifizetési kérelmet kell benyújtaniuk az MVH-hoz, június 1. és 30. között. (2) A kifizetési kérelem benyújtására az 5. § (2) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell. Jogkövetkezmények 8. § (1) Az elismerési okirat visszavonása esetén a termelõi csoport támogatási jogosultsága megszûnik, illetve a már kifizetett tárgyévi támogatási összeg jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minõsül. (2) Amennyiben az ellenõrzés során bizonyosságot nyer, hogy a támogatásra jogosult a termékértékesítésbõl származó termelési értéknél a) több mint tíz százalékkal, de kevesebb mint húsz százalékkal nagyobb összeget jelöl meg a kérelmében, úgy a tényleges adatok alapján kiszámított adott évi támogatási összeget az MVH ötven százalékkal csökkenti; b) több mint húsz százalékkal nagyobb összeget jelöl meg a kérelmében, úgy az MVH az adott évben nem fizet támogatást a kérelmezõ részére; c) a támogatási idõszak alatt másodszor közöl a kérelmében legalább tíz százalékkal nagyobb összeget, úgy az MVH adott évben nem fizet támogatást az igénylõ részére.

Záró rendelkezés 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.

A támogatás mértéke Támogatási év

1. 2. 3. 4. 5.

év év év év év

a termelési érték 1 M €-t meg nem haladó része után

a termelési érték Az igénybe vehetõ 1 M €-t meghaladó támogatás legrésze után magasabb összege a támogatás alapját képezõ éves termelési érték%-ában

5 5 4 3 2

2,5 2,5 2 1,5 1,5

100 000 € 100 000 € 80 000 € 60 000 € 50 000 €

A gazdasági és közlekedési miniszter, az egészségügyi miniszter, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter 67/2007. (VII. 10.) GKM–EüM–FVM–SZMM együttes rendelete a vendéglátó termékek elõállításának feltételeirõl Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 20. §-ának (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának

7048

MAGYAR KÖZLÖNY

e) pontjában, a szociális és munkaügyi miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának k) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendeljük el: 1. § (1) A rendelet hatálya a vendéglátó üzletet üzemeltetõ, a vendéglátás keretében történõ élelmiszer-elõállító és -forgalmazó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] (a továbbiakban: vendéglátó) terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatására szolgáló üzletre, illetve annak létesítésére, bõvítésére vonatkozó közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és kereskedelmi feltételeket külön jogszabályok tartalmazzák. (3) E rendelet tekintetében az élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá az Étv. és a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

2. § (1) A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az egészségügyi miniszter a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal bevonásával a Helyes Higiéniai Gyakorlatra (Good Hygiene Practice) (a továbbiakban: GHP) vonatkozó útmutatókat értékeli abból a szempontból, hogy tartalma nem ütközik közösségi jogi aktusba, illetve jogszabályba. (2) A miniszter továbbítja az Európai Bizottságnak a GHP-ra vonatkozó, az (1) bekezdés szerint megfelelõ útmutatókat. (3) A miniszter a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában tájékoztatást ad az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kihirdetett GHP útmutatók elérhetõségérõl.

2007/92. szám

betartásának ellenõrzésére – állatjárvány fennállása vagy annak gyanúja esetén az ÁNTSZ egyidejû értesítésével – a területileg illetékes Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal jogosult. (2) A vendéglátó a HACCP rendszer elkészítéséhez olyan szaktanácsadó közremûködését veheti igénybe, aki felsõfokú szakirányú végzettséggel vagy felsõfokú közegészségügyi, higiénés végzettséggel rendelkezik, és aki a HACCP rendszerre vonatkozó, legalább tanfolyami végzettséget igazol. 4. § (1) A vendéglátónak gyártmánylapot nem kell vezetnie. A vendéglátó a vendéglátó termékek összetételére, csomagolására vonatkozó adatokról az elõállítás helyén a minõség-ellenõrzés céljára is alkalmas módon, termékenként anyaghányad-nyilvántartást köteles vezetni. Vendéglátóterméket kizárólag az anyaghányad-nyilvántartásban foglaltak alapján lehet elõállítani. (2) Az anyaghányad-nyilvántartás tartalmazza: a) a vendéglátó nevét, b) a vendéglátó termék megnevezését, c) a kalkuláció készítésének idõpontját, d) az egységnyi termékhez felhasznált élelmiszerösszetevõ megnevezését és mennyiségét (az ételek termékösszetételét – a szakmai sajátosságok figyelembevételével – 10 adagra, a közétkeztetésben 100 adagra, illetve cukrászati készítményeknél formára, darabra kell nyilvántartani), e) a termékhez felhasznált élelmiszer adalékanyagok megnevezését és mennyiségét, f) a csomagolás esetén a csomagolóanyag megnevezését, az egységnyi termék csomagolásához felhasznált mennyiséget, g) az elõrecsomagolt termékeknél a fogyaszthatóság vagy a minõségmegõrzés idõtartamát, és szükség szerint a tárolási hõmérsékletet, h) a tömegre értékesített vendéglátó-termékeknél a felhasznált élelmiszer-összetevõk bruttó tömegét, a késztermék nettó tömegét. (3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezõ bármely változást az anyaghányad-nyilvántartásban a változást követõen haladéktalanul át kell vezetni. Amennyiben a termék elõállítását megszüntetik, az arról vezetett anyaghányad-nyilvántartást a megszüntetéstõl számított egy évig meg kell õrizni.

3. § (1) Az üzletben a „Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP)” rendszer (a továbbiakban: HACCP rendszer) dokumentációja meglétének ellenõrzésére a fogyasztóvédelmi hatóság, az alkalmazásának ellenõrzésére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fõvárosi kerületi intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ), az állat-egészségügyi-járványvédelmi elõírások

5. § (1) Vendéglátó-termék közvetlen hûtésére csak ivóvíz minõségû vízbõl elõállított jég használható fel. Az italok felszolgálásakor a jeget kézzel érinteni nem szabad, azt kizárólag az erre a célra rendszeresített tárolóedényben szabad a vendégnek átadni.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A gyorsan romló cukrászati és hidegkonyhai készítmények csak a hûtõlánc megtartásával szállíthatók, ennek hiányában csak az elõállítás helyéhez közvetlenül csatlakozó, illetve ugyanazon épületben lévõ üzletben, és csak hûtõtérben tárolhatók, továbbá csak onnan hozhatók forgalomba.

6. § (1) A vendéglátó melegkonyhás üzletében, a grillkonyhában vagy a vendéglátó-termék elõállítási helyén, a húselõkészítõben hurkát és kolbászt is elõállíthat, és azt vendéglátó-termékként értékesítheti. (2) A lefagyasztott termék csomagolásán fel kell tüntetni az élelmiszer megnevezését, a lefagyasztás idõpontját és az eltarthatóság végsõ idõpontját. A felengedett élelmiszert újra lefagyasztani és tovább tárolni tilos. Darálthús és húskészítmény lefagyasztása tilos. (3) A vendéglátó saját termékei elõállításához szükséges mennyiségben zöldséget, gyümölcsöt tartósíthat a külön jogszabályokban meghatározott elõírások betartásával.

7. § (1) A vendéglátó kötelessége a közegészségügyi követelményeknek való megfelelés és a vendéglátó-termékek minõsége megfelelésének tanúsítása. A vendéglátó-termékek csomagolásán a 9. § (1) bekezdésében meghatározott jelölés egyben a megfelelõség tanúsítását is jelenti. (2) A vendéglátónak a cukrászati és hidegkonyhai készítmények minõségmegõrzési idejét a termékhez felhasznált legrövidebb minõségmegõrzési idejû élelmiszer-összetevõ alapján – az alkalmazott technológiai eljárás figyelembevételével – kell megállapítania. (3) Olyan terméket, amelynek minõségmegõrzési ideje lejárt, forgalomba hozni, élelmiszer-összetevõként felhasználni tilos. (4) Amennyiben a vendéglátó, vagy felelõs alkalmazottja arról szerez tudomást, hogy az általa elõállított vagy forgalmazott termék elfogyasztása következtében megbetegedés történt, vagy annak gyanúja merült fel, a termék elõállítását és kiszolgálását azonnal be kell szüntetnie, és a meglévõ készlet megõrzése mellett haladéktalanul értesítenie kell az ÁNTSZ-t.

8. § (1) Vendéglátó-termékek szállításakor, tárolásakor biztosítani kell, hogy azokat minõségcsökkenés, sérülés és szennyezõdés ne érje. A szállítás csak a közegészségügyi

7049

követelményeket kielégítõ zárt edényzetben, az Étv. 9. és 10. §-ában meghatározott feltételeket kielégítõ csomagolásban történhet. A kísérõjegyen tanúsítani kell a gyártás és a minõségmegõrzés idejét. (2) Vendéglátó-termék szállítására csak tiszta, szagtalan, szennyezõdéstõl és fertõzõ anyagoktól mentes, könnyen tisztítható, fertõtleníthetõ szállítóeszközt, jármûvet, szállítótartályt szabad használni, amely alkalmas a vendéglátó-termék minõségének és állagának megóvására. (3) Vendéglátó-termék végsõ fogyasztó részére történõ kiszállító tevékenység végzéséhez az ÁNTSZ engedélye szükséges.

9. § (1) A vendéglátásban elõállított és elõrecsomagolt élelmiszer csomagolásán jól láthatóan és közérthetõen fel kell tüntetni a termék a) megnevezését; b) mennyiségét (nettó tömeg, db, térfogat); c) fogyasztói árát az árak feltüntetésére vonatkozó rendelkezések szerint; d) minõségmegõrzési idõtartamának lejárati napját a következõk szerint: da) ,,minõségét megõrzi: .... dátum”, vagy db) ,,minõségét megõrzi: ..... (utalás a dátum feltüntetési helyére)”; e) a fokozott közegészségügyi veszélyforrást jelentõ, az összetételük miatt (állati eredetû élelmiszer, gomba stb., illetve ezeket tartalmazó) mikrobiológiai vagy más okból gyorsan romló, ezért a minõségük megõrzéséhez 0–10 °C közötti tárolási hõmérsékletet igénylõ élelmiszerek esetében a „minõségét megõrzi” felirat és dátum helyett a „fogyasztható” felirat és a hónap, nap megjelölésével a dátumot; f) a tárolási hõmérsékletét, amennyiben az a minõségmegõrzés, fogyaszthatóság szempontjából lényeges. (2) A helyszíni eladáskor történõ csomagolás kivételével minden csomagoláson fel kell tüntetni a vendéglátó vagy az elõállító nevét és telephelyét is.

10. § (1) A vendéglátás keretében történõ csoportos étkeztetésre vonatkozó energia-tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-nyersanyag felhasználási ajánlásokat – a korcsoportonként megadott napi energia- és tápanyagbevitel ajánlott értékeit, valamint az egésznapos étkeztetéshez, a napi háromszori étkeztetéshez, és a csak ebéd szolgáltatáshoz megadott (1 fõre 10 élelmezési napra vonatkozóan) – a melléklet „A”, „B”, „C” és „D” táblázata tartalmazza.

7050

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A hivatásos és a szerzõdéses állományú katonák – e rendelettõl eltérõ – energia- és tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-felhasználási szabályait külön jogszabály állapítja meg.

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a) a vendéglátás és közétkeztetés keretében történõ élelmiszer-elõállítás és -forgalmazás feltételeirõl szóló 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet 2–16. §-a, 20–27. §-a, valamint 2. és 3. számú melléklete, b) a vendéglátás és közétkeztetés keretében történõ élelmiszer-elõállítás és -forgalmazás feltételeirõl szóló 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet módosításáról szóló 41/2001. (XII. 22.) GM–EüM–FVM együttes rendelet, c) a vendéglátás és közétkeztetés keretében történõ élelmiszer-elõállítás és -forgalmazás feltételeirõl szóló 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM együttes rendelet mó-

2007/92. szám

dosításáról szóló 54/2002. (XII. 29.) GKM–ESZCSM– FVM együttes rendelet, d) az élelmiszer-forgalmazás rendjérõl szóló 1/1997. (I. 17.) IKIM rendelet, e) a fogyasztói forgalomba kerülõ áruk és szolgáltatások árának feltüntetésérõl szóló 7/2001. (III. 29.) GM rendelet 8. §-a (2) bekezdésének b) pontja. (2) Ez a rendelet a vendéglátó termékek elõállításának vonatkozásában az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Budapest, 2007. június 30. Dr. Kóka János s. k.,

Dr. Horváth Ágnes s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

egészségügyi miniszter

Gráf József s. k.,

Kiss Péter s. k.,

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

szociális és munkaügyi miniszter

Melléklet a 67/2007. (VII. 10.) GKM–EüM–FVM–SZMM együttes rendelethez ,,A” táblázat Napi energia- és tápanyag-beviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlások csoportos étkeztetés számára energia kJ (kcal) összes fehérje (g) fehérje energia (%) összes zsír (g) zsír energia (%) összes szénhidrát (g) szénhidrát energia (%) hozzáadott cukor energia (%) megengedett koleszterin (mg)

1–3 év

4–6 év

7–10 év

11–14 év

15–18 év

19–60 év

60 év felett

5643 (1350) 43–53 13–16 41–44 28–30 178–194 54–59 0–10

7106 (1700) 54–66 13–16 51–55 28–30 224–245 54–59 0–10

9196 (2200) 70–86 13–16 66–71 28–30 290–317 54–59 0–10

10 450 (2500) 79–98 13–16 75–81 28–30 329–360 54–59 0–10

10 868 (2600) 82–101 13–16 78–84 28–30 342–374 54–59 0–10

11 286 (2700) 79–85 12–14 81–87 28–30 356–395 56–60 0–10

10 450 (2500) 82–92 13–15 75–81 28–30 335–360 55–59 0–10

135

170

220

250

300

300

300

,,B” táblázat Élelmiszer-felhasználási javaslat egész napos ellátásra (a megadott értékek egy fõre, 10 napra vonatkoznak) Élelmiszer (g)

hús (baromfi, sertés, marha) húskészítmény, húskészítmény-konzerv

1–3 éves

4–6 éves

7–10 éves

11–14 éves

15–18 éves

19–60 éves

60 év felett

250 80

330 125

440 180

500 200

550 250

600 350

450 200

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Élelmiszer (g)

belsõség, belsõségkészítmény hal, halkonzerv tej, savanyított tejtermék (kefir, joghurt, aludttej) tejtermékek (sajt, túró) egyéb tejkészítmény (tejföl, tejszín) fõzõzsiradék (sertészsír, baromfizsír, olaj, fõzõmargarin) kenõzsiradék (margarin, vaj, vajkrém) cukor, méz cereáliák (liszt, rizs, gabonamagvak, gabonapelyhek, egyéb gabonakészítmények) kenyérfélék, péksütemények száraztészta burgonya zöldségfélék (friss, mirelit, konzerv, szárított) gyümölcsök (friss, mirelit, befõtt, kompót, aszalt) száraz hüvelyes tojás rostos üdítõ lekvár olajos mag

7051

1–3 éves

4–6 éves

7–10 éves

11–14 éves

15–18 éves

19–60 éves

60 év felett

90

100

130

140

150

150

150

80 3500

100 3000

120 3000

140 3200

200 3500

200 2800

150 3200

200 150

250 180

300 200

350 220

350 230

300 250

400 200

120

140

200

250

250

250

250

100

130

170

200

200

200

200

250 300

300 380

350 500

400 600

400 600

400 600

400 600

1200 50 650 1600

1400 140 800 1800

2000 180 1000 2000

2400 200 1200 2200

2700 200 1200 2200

3000 200 1200 2200

2400 200 1200 2000

1500

1500

1600

1800

1800

1800

1800

– 160 400 20 20

90 160 600 20 30

110 200 800 30 40

130 200 800 30 40

150 200 800 30 40

150 200 800 30 40

100 200 800 30 40

,,C” táblázat Élelmiszer-felhasználási javaslat ellátásra, tízórai, ebéd, uzsonna szolgáltatása esetén (a megadott értékek egy fõre, 10 napra vonatkoznak) Élelmiszer (g)

hús (baromfi, sertés, marha) húskészítmény, húskészítmény-konzerv belsõség, belsõségkészítmény hal, halkonzerv tej, savanyított tejtermék (kefir, joghurt, aludttej) tejtermékek (sajt, túró) egyéb tejkészítmény (tejföl, tejszín) fõzõzsiradék (sertészsír, baromfizsír, olaj, fõzõmargarin) kenõzsiradék (margarin, vaj, vajkrém) cukor, méz cereáliák (liszt, rizs, gabonamagvak, gabonapelyhek, egyéb gabonakészítmények) kenyérfélék, péksütemények

1–3 éves

4–6 éves

7–10 éves

11–14 éves

200 70 80 50 2000

260 100 100 70 1800

350 150 130 90 1800

400 170 140 100 2000

180 120 80

220 150 100

250 170 135

300 190 170

80 0–170 250

90 0–200 300

125 0–230 400

150 0–260 500

700

900

1400

1700

7052

MAGYAR KÖZLÖNY Élelmiszer (g)

száraztészta burgonya zöldségfélék (friss, mirelit, konzerv, szárított) gyümölcsök (friss, mirelit, befõtt, kompót, aszalt) száraz hüvelyes tojás rostos üdítõ lekvár olajos mag

2007/92. szám

1–3 éves

4–6 éves

7–10 éves

11–14 éves

50 550 1000

80 650 1200

100 800 1500

120 1000 1700

800

800

900

1000

– 120 200 20 20

90 120 300 20 30

110 150 400 30 40

130 150 400 30 40

,,D” táblázat Élelmiszer-felhasználási javaslat csak ebéd szolgáltatása esetén (a megadott értékek egy fõre, 10 napra vonatkoznak) Élelmiszer (g)

hús (baromfi, sertés, marha) húskészítmény, húskészítmény-konzerv belsõség, belsõségkészítmény hal, halkonzerv tej, savanyított tejtermék (kefir, joghurt, aludttej) tejtermékek (sajt, túró) egyéb tejkészítmény (tejföl, tejszín) fõzõzsiradék (sertészsír, baromfizsír, olaj, fõzõmargarin) kenõzsiradék (margarin, vaj, vajkrém) cukor, méz cereáliák (liszt, rizs, gabonamagvak, gabonapelyhek, egyéb gabonakészítmények) kenyérfélék, péksütemények száraztészta burgonya zöldségfélék (friss, mirelit, konzerv, szárított) gyümölcsök (friss, mirelit, befõtt, kompót, aszalt) száraz hüvelyes tojás rostos üdítõ lekvár olajos mag

4–6 éves

7–10 éves

11–14 éves

15–18 éves

19–60 éves

60 év felett

260 30

350 50

400 60

400 60

450 60

350 60

80 70 300

100 90 400

100 100 500

100 150 300

100 150 300

100 150 500

80 100

100 130

100 150

100 150

100 150

100 150

110

150

190

200

200

200

–

–

–

–

–

–

0–60 250

0–80 300

0–100 400

0–100 400

0–100 400

0–100 400

300 80 600 1100

400 100 700 1350

500 120 800 1500

600 120 800 1600

600 120 800 1600

500 120 800 1600

600

700

800

800

800

800

90 100 – – 30

110 120 – – 40

130 120 – – 40

150 120 – – 40

150 120 – – 40

100 120 – – 40

A csoportos étkeztetésben az „A” táblázatban meghatározott korcsoportoknak megfelelõ külön étrend, illetve anyagkiszabás alkalmazása szükséges.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7053

A csoportos étkeztetés ellenõrzésekor az étlapok és anyagkiszabatok alapján történõ energia- és tápanyagszámítás legalább a következõkre terjedjen ki: – energia (kJ, kcal), – fehérje (g, energia%), – zsír (g, energia%), – szénhidrát (g, energia%), – hozzáadott cukor (energia%), – koleszterin (mg). A napi energia- és tápanyagbeviteli ajánlások teljesítendõ aránya a szolgáltatott étkezések függvényében a következõ: – csak reggeli esetén 20%, – csak ebéd esetén 35%, – tízórai, ebéd esetén 50%, – tízórai, ebéd, uzsonna esetén 65%, – reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna esetén 75%, – csak vacsora esetén 25%. A hozzáadott zsiradék felhasználása változatos legyen és legfeljebb 30%-a legyen állati eredetû. A bõ zsiradékbansütéshez használt zsírmennyiség legfeljebb 1/3-át lehet a tápanyagtartalomba, a nyersanyag-összesítésbe beszámolni. Az étkeztetés ellenõrzésekor figyelembe kell venni, hogy a „B”, „C”, „D” táblázatokban található élelmiszernyersanyag-felhasználási javaslatokból egy hónapos átlagot véve az eltérés ne legyen nagyobb plusz-mínusz 10%-nál.

A pénzügyminiszter és a honvédelmi miniszter 16/2007. (VII. 10.) PM–HM együttes rendelete egyes katonai vonatkozású PM–HM együttes rendeletek módosításáról Az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamai közötti, fegyveres erõik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történõ csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetésérõl, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 14. §-a a)–b) pontjában, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. §-a (3) bekezdésének a)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában, illetve a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 51. §-ában megállapított feladatkörünkben eljárva a következõket rendeljük el: 1. § Az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevõ államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erõi és polgári állománya által felhasznált üzemanyagok, olaj és kenõanyagok általános forgalmi adó és jövedéki adó mentes beszerzésének és értékesítésének szabályairól szóló 13/2000. (IV. 14.) PM–HM együttes rendelet

a) 1. §-ának (4) bekezdésében a „Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatalának (a továbbiakban: BH)” szövegrész helyébe a „Honvédelmi Minisztérium vám- és határforgalmi feladatok végrehajtásáért felelõs szervezeti egységének” szöveg, b) 1. §-ának (5) bekezdésében a „BH-t” szövegrész helyébe a „Honvédelmi Minisztérium vám- és határforgalmi feladatok végrehajtásáért felelõs szervezeti egységét” szöveg, c) 6. §-a (1) bekezdésében a „BH” szövegrészek helyébe a „Honvédelmi Minisztérium vám- és határforgalmi feladatok végrehajtásáért felelõs szervezeti egysége” szöveg lép.

2. § Az üzemanyag petróleum adómentes beszerzésének, nyilvántartásának és elszámolásának külön szabályairól, valamint a külföldi államok fegyveres erõinek ellátását végzõ szervezet jövedéki nyilvántartásának vezetésére vonatkozó elõírásokról szóló 45/1997. (XII. 31.) PM–HM együttes rendelet a) 1. §-ának (2) bekezdésében a „Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal (a továbbiakban: BH)” szövegrész helyébe a „Honvédelmi Minisztérium vám- és határforgalmi feladatok végrehajtásáért felelõs szervezeti egysége” szöveg, b) 1. §-ának (3) bekezdésében a „BH” szövegrész helyébe a „Honvédelmi Minisztérium vám- és határforgalmi feladatok végrehajtásáért felelõs szervezeti egysége” szöveg lép.

7054

MAGYAR KÖZLÖNY 3. §

2007/92. szám

megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ

A vámeljárás során alkalmazandó NATO okmányok körérõl, alkalmazásáról, valamint kibocsátásuk eljárási szabályairól szóló 15/2000. (IV. 14.) PM–HM együttes rendelet a) 6. §-ának (9) bekezdésében a „HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal Katonai Vámügyi és Határforgalmi Igazgatósága” szövegrész helyébe a „Honvédelmi Minisztérium vám- és határforgalmi feladatok végrehajtásáért felelõs szervezeti egysége” szöveg, b) 9. §-ának (2), (4) bekezdésében, 10. §-ának (1)–(4), (7) bekezdésében, 11. §-ának (1), (6) bekezdésében, 12. §-ában, 13. §-ának (1) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésének elsõ és harmadik mondatában, 14. §-ának (3) bekezdésében, 17. §-ának (1), (4) bekezdésében, 18. §-ának (2), (4)–(5) bekezdésében a „BH” szövegrészek helyébe a „katonai vámügyi szerv” szöveg, c) 10. §-ának (2) bekezdésében a „HM közigazgatási államtitkára” szövegrész helyébe a „HM illetékes minisztériumi vezetõje” szöveg, d) 13. §-ának (3) bekezdésében a „HM közigazgatási államtitkárának” szövegrész helyébe a „HM illetékes minisztériumi vezetõjének” szöveg, e) a 13. § (3) bekezdés második mondatában a „BH szervnek” szövegrész helyébe a „katonai vámügyi szervnek” szöveg, f) 16. §-ának (7) bekezdésében a „HM BH” szövegrész helyébe a „katonai vámügyi szerv” szöveg lép.

3. Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való jogot sértõ, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet jött létre, mivel a változtatási tilalomról szóló 39/2004. (XII. 18.) ÖKT. számú rendelet hatálya alá állt ingatlanok tulajdonosai nem tudják egyes, az ingatlantulajdonhoz kapcsolódó építési jogaikat gyakorolni, ezért az Alkotmánybíróság felhívja Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselõ-testületét, hogy jogalkotói kötelezettségének 2007. október 1. napjáig tegyen eleget.

4. §

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselõ-testületének a „Szállás” terület szabályozási tervérõl szóló 11/1999. (IX. 30.) Öt. r. számú rendelete hatályon kívül helyezésérõl szóló 38/2004. (XII. 18.) ÖKT. számú rendelete alkotmányellenes, ezért azt a jelen határozat közzétételének napjával megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselõ-testületének a változtatási tilalomról szóló 39/2004. (XII. 18.) ÖKT. számú rendelete alkotmányellenes, ezért azt a jelen határozat közzétételének napjával megsemmisíti.

E rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. INDOKOLÁS Dr. Veres János s. k.,

Dr. Szekeres Imre s. k.,

pénzügyminiszter

honvédelmi miniszter

III. rész HATÁROZATOK Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 50/2007. (VII. 10.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban

I. 1. Az indítványozó elsõdleges indítványi kérelme Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselõ-testületének a „Szállás” terület szabályozási tervérõl szóló 11/1999. (IX. 30.) Öt. r. számú rendelete hatályon kívül helyezésérõl szóló 38/2004. (XII. 18.) ÖKT. számú rendelete (a továbbiakban: Ör. 1.), valamint Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselõ-testületének a változtatási tilalomról szóló 39/2004. (XII. 18.) ÖKT. számú rendelete (a továbbiakban: Ör. 2.) alkotmányellenességének megállapítására, valamint megsemmisítésére irányult. 1.1. Az indítványozó gazdasági társaság 2004. október 21-én kelt adásvételi szerzõdéssel vásárolt Piliscsaba belterületén található (,,kivett”, „beépítetlen terület” és „út” megjelölésû), 2003-ban kiadott jogerõs telekalakítási hozzájárulásokkal rendelkezõ ingatlanokat annak érdekében, hogy közmûvesítés után értékesítse azokat. Az adásvételi szerzõdés megkötésekor a megvásárolt ingatlanokról a „Szállás” terület szabályozási tervérõl szóló 11/1999.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(IX. 30.) Öt. r. számú rendelete (a továbbiakban: Ör. 3.) rendelkezett. Az indítványozó szerint az ingatlanok megvásárlását követõen Piliscsaba Nagyközség Önkormányzatának Képviselõ-testülete (a továbbiakban: Képviselõ-testület) megpróbálta rábírni a gazdasági társaságot, hogy közérdekû kötelezettségvállalás formájában járuljon hozzá a település fejlesztési gondjainak megoldásához, amelyet az indítványozó – a közérdekû kötelezettségvállalás mértékére tekintettel – nem vállalt. Ezt követõen alkotta meg a Képviselõ-testület a szabályozási terv hatályon kívül helyezésérõl szóló Ör. 1.-et és a változtatási tilalom elrendelésérõl szóló Ör. 2.-t. 1.2. Az indítványozó 2006. szeptember 28-án kelt indítvány-kiegészítésében elõadta azt is, hogy a változtatási tilalom túlnyomórészt csak az indítványozó gazdasági társaság ingatlanjait érinti. Emellett csatolta a változtatási tilalommal érintett terület két korábbi tulajdonosa és a Képviselõ-testület között létrejött szerzõdéseket, amelyekben az elõzõ tulajdonosok vállalták a „Szállás” területre vonatkozó részletes szabályozási terv elkészítésének – tulajdoni hányadukra esõ részének – megfizetését, különbözõ beruházási feladatok (közlekedési csomópontok engedélyeztetése és megépítése; a közvilágítás, a víz- és csatornarendszer terveztetése, engedélyeztetése és kivitelezése stb.) elvégzését, valamint közérdekû kötelezettségvállalás megfizetését. Mivel az indítványozó gazdasági társaság nem volt hajlandó a közérdekû kötelezettségvállalást teljesíteni, a Képviselõ-testület az Ör. 1. és az Ör. 2. megalkotásával gátolta meg, hogy a tulajdonában álló építési telkeken megkezdõdhessen az építkezés, illetve az ingatlanok értékesítése. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 1. és Ör. 2. megalkotása nem felel meg az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való jog védelmét garantáló rendelkezésnek, mivel nem állapítható meg az a tulajdonhoz való jog korlátozásának feltételékent megkívánt közérdekûség körébe esõ ok, amely az Ör. 1. és az Ör. 2. megalkotását indokolta volna. 2. Az indítványozó szerint az Alkotmány 13. § (1) bekezdése által megkívánt közérdeket konkretizáló, az Étv. 21. §-ba foglalt feltételek sem álltak fenn: az Ör. 2. elfogadására éppen a szabályozási terv Ör. 1.-gyel történõ hatályon kívül helyezése adott lehetõséget, így nem mutatható ki az Étv. által megkívánt településrendezési cél sem. 3. Mivel a Képviselõ-testület az Étv.-bõl eredõ jogalkotói hatalmát nem az Étv.-ben megfogalmazott településrendezési célok megvalósítására, hanem az indítványozóval történõ szerzõdéskötés során az alkupozíció javítására, az önkormányzati bevételek gyarapítására használta fel, ezért az Ör. 1. és az Ör. 2. megalkotása az indítványozó szerint kimeríti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság-fogalom részét képezõ a jogalkotói hatalommal való visszaélésnek – a 31/1998. (VI. 25.) AB határozatban kifejtett – tilalmát.

7055

4. Az indítványozó szerint az Ör. 2. sérti az Alkotmány 57. § (5) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való jogot, illetve az Alkotmány 70/K. §-át is. Az Ör. 2. a mellékletében felsorolt helyrajzi számú ingatlanok tekintetében vezette be a változtatási tilalmat, így az egyedi döntések normatív formában történõ elrendelésével kizárta a tulajdonhoz való jog védelmére garanciát nyújtó bírói felülvizsgálat (a jogorvoslathoz való jog) lehetõségét. Érvelésének alátámasztására az indítványozó a 6/1994. (II. 18.) AB határozatra és az 53/2002. (XI. 28.) AB határozatra hivatkozott. 5. A folyamatban levõ építkezésekre ugyan az Étv. 18. § (2) bekezdésébe foglalt „illeszkedési szabályok” alapján az építési hatóság kiadhat építési engedélyeket, de az indítványozó szerint ebben az esetben a szabályozási tervbe foglalt elõrelátható, kiszámítható elõírások helyébe az építési hatóságok bizonytalan mérlegelési szempontok szerint hozott egyedi döntései lépnek, ami sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság részét képezõ jogbiztonság követelményét. Végül az indítványozó szerint az Ör. 1. sérti az Alkotmány 70/A. §-ába foglalt jogegyenlõség követelményét is, mivel az Ör. 1. megalkotása az ingatlan-tulajdonosok egy részének építési jogait nem érintette, míg az indítványozó a „szabályozási terv alapján megszerzett építési jogait nem gyakorolhatja”. 6. Az indítványozó szerint az Ör. 1. ellentétes az Étv. 12. § (2) bekezdésével is. E rendelkezés kötelezõvé teszi a szabályozási terv készítését az újonnan beépítésre kerülõ területekre. Az Étv. – figyelemmel 7. § és 12. §-aira, valamint 60. § (3) bekezdésére – nem ismeri azt az esetet, amikor egy korábban szabályozási tervvel rendelkezõ területnek megszûnik a szabályozási terve. Emiatt a tulajdonhoz való jogot sértõ, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet áll fenn, és másodlagos indítványi kérelemként a településrészre vonatkozó új szabályozási terv megalkotására kérte kötelezni a Képviselõ-testületet. Az Alkotmánybíróság beszerezte Piliscsaba Nagyközség Önkormányzat Képviselõ-testületének véleményét.

II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” (...) „13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.” (...) „57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.” (...)

7056

MAGYAR KÖZLÖNY

„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” (...) „70/K. § Az alapvetõ jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság elõtt érvényesíthetõk.” 2. Az Étv. indítvánnyal érintett rendelkezései: „20. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelõzése érdekében az érintett területre változtatási, telekalakítási, illetõleg építési tilalom (a továbbiakban együtt: tilalom) rendelhetõ el. (2) A tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és idõtartamra kell korlátozni, s azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A tilalmak felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási tervek felülvizsgálatával együtt el kell végezni. (...) 21. § (2) A változtatási tilalom – ha az azt elrendelõ önkormányzati rendelet rövidebb idõrõl nem rendelkezik – három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszûnik.” 3. Az Ör. 1. szabályai: „1. § A ‘Szállás’ terület szabályozási tervérõl szóló 11/1999. (IX. 30.) Öt. r. számú rendelet hatályát veszti. 2. § E rendelet 2004. december 18-án lép hatályba.” 4. Az Ör. 2. rendelkezései: „1. § A rendelet hatálya kiterjed az 1. sz. melléklet szerinti piliscsabai ingatlanokra és tulajdonosaikra, használóikra, azokkal rendelkezni jogosultakra. 2. § (1) Az 1. sz. mellékletben meghatározott ingatlanokra változtatási tilalom kerül elrendelésre a településrendezési feladatok megvalósítása érdekében az új helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének idejéig. (2) A változtatási tilalom alá esõ területen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévõ építményt átalakítani, bõvíteni, továbbá elbontani, illetõleg más értéknövelõ változást az életveszély elhárításán kívül végrehajtani nem szabad. 3. § E rendelet 2004. december 18-án lép hatályba. 1. sz. melléklet A Változtatási tilalommal érintett ingatlanok Szállás III. terület: 04/5 hrsz., 130 hrsz., 131 hrsz., 132 hrsz., 142/55 hrsz., 2784 hrsz., 2787 hrsz., 3368 hrsz., 3369 hrsz., 3370 hrsz.,

2007/92. szám

2778 hrsz., 2786 hrsz., 3357 hrsz., 3358 hrsz., 3359 hrsz., 3371 hrsz., 3372 hrsz., 3373 hrsz., 3374 hrsz., 3375 hrsz., 3376 hrsz., 3377 hrsz., 3378 hrsz., 3379 hrsz., 3380 hrsz., 3381 hrsz., 3382 hrsz., 3383 hrsz., 3384 hrsz., 3385 hrsz., 3386 hrsz., 3387 hrsz., 3388 hrsz., 3389 hrsz., 3390 hrsz., 3391 hrsz., 3392 hrsz., 3393 hrsz., 3394 hrsz., 3395 hrsz., 3396 hrsz., 3397 hrsz., 3398 hrsz., 3399 hrsz., 3400 hrsz., 3401 hrsz., 3402 hrsz., 3403 hrsz., 3404 hrsz., 3405 hrsz., 3406 hrsz., 3407 hrsz., 3408 hrsz., 3409 hrsz., 3410 hrsz., 3411 hrsz., 3412 hrsz., 3413 hrsz., 3414 hrsz., 3415 hrsz., 3416 hrsz., 3417 hrsz., 3418 hrsz., 3419 hrsz., 3420 hrsz., 3421 hrsz., 3422 hrsz., 3423 hrsz., 3424 hrsz., 3425 hrsz., 3426 hrsz., 3427 hrsz., 3428 hrsz., 3429 hrsz., 3430 hrsz., 3431 hrsz., 3432 hrsz., 3433 hrsz., 3434 hrsz., 3435 hrsz., 3436 hrsz., 3437 hrsz., 3437 hrsz., 3438 hrsz., 3439 hrsz., 3440 hrsz., 3441 hrsz., 3442 hrsz., 3443 hrsz., 3444 hrsz., 3445 hrsz., 3446 hrsz., 3447 hrsz., 3448 hrsz., 3449 hrsz., 3450 hrsz., 3451 hrsz., 3452 hrsz., 3453 hrsz., 3454 hrsz., 3455 hrsz., 3456 hrsz., 3457 hrsz., 3458 hrsz., 3459 hrsz., 3460 hrsz., 3461 hrsz., 3462 hrsz., 3463 hrsz., 3464 hrsz., 3465 hrsz., 3466 hrsz., 3467 hrsz., 3468 hrsz., 3469 hrsz., 3470 hrsz., 3471 hrsz., 3472 hrsz., 3473 hrsz., 3474 hrsz., 3475 hrsz., 3476 hrsz., 3477 hrsz., 3478 hrsz., 3479 hrsz., 3480 hrsz., 3481 hrsz., 3482 hrsz., 3483 hrsz., 3484 hrsz., 3485 hrsz., 3486 hrsz., 3487 hrsz., 3488 hrsz., 3489 hrsz., 3490 hrsz., 3491 hrsz., 3492 hrsz., 3493 hrsz., 3494 hrsz., 3495 hrsz., 3496 hrsz., 3497 hrsz., 3498 hrsz., 3499 hrsz., 3500 hrsz., 3501 hrsz., 3502 hrsz., 3503 hrsz., 3504 hrsz., 3505 hrsz., 3506 hrsz., 3507 hrsz., 3508 hrsz., 3509 hrsz., 3510 hrsz., 3511 hrsz., 3512 hrsz. Szállás intézményi telkek: 3118 hrsz., 3268 hrsz. Szállás 10. fõút melletti terület: 3244 hrsz., 3269 hrsz., 3249/1 hrsz., 3249/2 hrsz., 3250 hrsz., 3251/1 hrsz., 3251/2 hrsz., 3251/3 hrsz., 3251/4 hrsz., 3251/5 hrsz., 3251/6 hrsz., 3251/7 hrsz., 3335 hrsz., 3336 hrsz., 3337 hrsz., 3338 hrsz., 3339 hrsz. Hosszúrét terület: 017/8 hrsz., 017/9 hrsz., 017/10 hrsz., 017/11 hrsz. Garancslejtõ területe: 025/13 hrsz., 025/35 hrsz.”

III. Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott. 1. A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét egyrészt az Alkotmány, másrészt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) állapítja meg. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott alkotmányos korlát szerint a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely azonban nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig elõírja, hogy a képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az Ötv. 8. § (1) bekezdése a helyi közszolgáltatások körében a települési önkormányzat feladataként említi a településrendezést. 2. Az Étv. 7. § (1) bekezdésének megfelelõen „a településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erõforrások kíméletes hasznosításának elõsegítése”. Az Étv. 13. § (1) bekezdése a helyi építési szabályzatra vonatkozó alapvetõ jelentõségû elõírást tartalmaz: „Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelõen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fûzõdõ sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania.” Az Étv. 13. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelõen a helyi építési szabályzatnak rendelkeznie kell a beépítésre szánt területek, illetõleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolásáról, azok felhasználásának, beépítésének feltételeirõl és szabályairól. A településrendezési eszközöket az Étv. 7. § (3) bekezdése sorolja fel (a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv). Az Alkotmánybíróság a 47/2005. (XII. 14.) AB határozatában hangsúlyozta, „a településszerkezeti tervet az Étv. 11. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a település közigazgatási területének egészére kell elkészíteni. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a bel- és külterületeket, a beépítésre szánt, illetõleg a beépítésre nem szánt területeket, a település szerkezetét meghatározó közterületeket (fõútvonalak, nagyobb kiterjedésû közparkok stb.), azok tagozódását, a védett, a védelemre tervezett és a védõ területeket, továbbá a funkciójában megváltoztatásra tervezett területrészeket, a meglévõ és a tervezett infrastruktúra-hálózatokat. Továbbá az egyes területeken belül fel kell tüntetni a terület felhasználását veszélyeztetõ, illetõleg arra kiható tényezõket, különösen az alábányászottságot, a szennyezettséget, az árvíz-, erózió- és csúszásveszélyt, a természetes és mesterséges üregeket, a közmûves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területet, továbbá a külön jogszabályok alapján elõírt minden olyan egyéb tényezõt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja” (ABH 2005, 704, 710.)

7057

Az Étv. 12. § (1) bekezdése értelmében a szabályozási terv nem csak a település egész közigazgatási területére, hanem külön-külön annak egyes – legalább tömbnagyságú – területrészeire is készülhet. Az Étv. 13. §-ában szabályozott helyi építési szabályzat a település közigazgatási területére egyszerre vagy részterületenként – legalább telektömbre kiterjedõen – készülhet. A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat megalkotásának elõfeltétele azonban, hogy a település rendelkezzen a teljes közigazgatási területére kiterjedõ, az Étv. elõírásainak megfelelõ településszerkezeti tervvel, mert az Étv. 7. § (3) bekezdés c) pontja alapján a szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot a településszerkezeti terv alapján kell elkészíteni. Az Étv. 10. § (1) bekezdése alapján településszerkezeti terv határozza meg ugyanis a település alakításának, védelmének lehetõségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelõen az egyes területrészek felhasználási módját, a település mûködéséhez szükséges mûszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és a térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvetõ jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. Az Alkotmánybíróság fent idézett döntésében rámutatott arra is, hogy – a településrendezési eszközök egymáshoz való viszonyát meghatározó Étv. szerinti szabályozásra tekintettel – csak a teljes közigazgatási területre jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban jogosult a Képviselõ-testület a település valamely kijelölt területrészére szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot alkotni. (ABH 2005, 711.) 3. Az Alkotmánybíróság elõször abban a kérdésben foglalt állást, hogy az Ör. 1. és az Ör. 2. megalkotása korlátozza-e az indítványozó tulajdonhoz való jogát. 3.1. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint „a tulajdonhoz való jog az Alkotmány 13. § (1) bekezdése értelmében alapvetõ jog. Az alkotmányi tulajdonvédelem köre és módja nem szükségképpen követi a polgári jogi fogalmakat. A szükséges és arányos korlátozásnak, illetve a tulajdonjog lényeges tartalmának ugyanis nincs polgári jogi megfelelõje. A tulajdonjog részjogosítványai – amelyek még a polgári jog szerint sem mindig a tulajdonost, s egyes esetekben törvénynél fogva nem õt illetik – nem azonosíthatók a tulajdonhoz való jog alkotmányi védelmet élvezõ lényeges tartalmával. (...) Az Alkotmány szerinti tulajdonvédelem köre tehát nem azonosítható az absztrakt polgári jogi tulajdon védelmével; azaz sem a birtoklás, használat, rendelkezés részjogosítványaival, sem pedig negatív és abszolút jogként való meghatározásával. Az alapjogként védett tulajdon tartalmát a mindenkori (alkotmányos) közjogi és magánjogi korlátokkal együtt kell érteni.” [64/1993. (XII. 22.) AB határozat, ABH 1993, 373, 379–380.]

7058

MAGYAR KÖZLÖNY

3.2. Az Alkotmánybíróság több határozatában vizsgálta az építéshez való jog – mint a tulajdonosi jogok körébe tartozó sajátos jog – és a tulajdonhoz való alapjog kapcsolatát is. Az Alkotmánybíróság 97/B/2003. AB határozata alapján az építéshez való jog nem alkotmányos alapjog, azonban – mint a tulajdonosi jogok körébe tartozó sajátos jog – meghatározott esetekben a tulajdonhoz való alapjogon keresztül alkotmányos védelemben részesül. Az építési jog szorosan kapcsolódik az ingatlan tulajdonos ingatlanon fennálló használati, illetve az ingatlan fölötti rendelkezési jogához. Az építési jogot korlátozó (tilalmakat felállító) jogszabályi rendelkezések egyben a használat és a rendelkezés polgári jogi tulajdonosi részjogosítványainak a gyakorlását is korlátozhatják és ebbõl következõen a tulajdonhoz való alapjog korlátozására vezethetnek.” (ABH 2006, 1976, 1984.) Az 1298/B/1990/4. AB határozat szerint „[a]z Alkotmánybíróság az építéshez való jogot olyan jognak tekinti, amelynek gyakorlása során különösen fontos az általános szakmai (építésügyi), környezetvédelmi, biztonsági szabályok, az adott településre (településrészre) vonatkozó helyi elõírások tiszteletben tartása és a közvetlen környezet, a szomszédok tulajdonosi (használói) jogainak védelme.” (ABH 1991, 770, 771–772.) Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján a „föld tulajdonjogából fakadóan senkinek sincs alanyi joga arra, hogy a tulajdonában álló földterületen építkezzen, építés céljára földjébõl építési telkeket alakítson. Az építéshez való jog csak az alkotmányos jogszabályi elõírásoknak megfelelõen beépíthetõvé nyilvánított építési területek tulajdonosait illeti meg alanyi jogosultságként. E területek tulajdonosai is csak az építési jogszabályok elõírásainak megfelelõen gyakorolhatják e jogukat. Nem tekinthetõ a tulajdonhoz való jog alkotmányellenes korlátozásának, ha a jogszabály a beépített területek növelésének megakadályozása érdekében olyan területekre ír elõ telekalakítási és építési tilalmat, amelyek a jog korábbi elõírásai szerint sem voltak beépíthetõek. Más a helyzet azon ingatlanok esetében, amelyek a jog elõírásai szerint – a korlátozások elrendelése elõtt – beépíthetõek és építési célra megoszthatóak voltak, és a rendelet által elõírt korlátozások következtében a tulajdonos számára rendeltetésszerû használatuk jelentõsen megnehezült, vagy rendeltetésszerû használatra alkalmatlanná váltak. Ilyenek pl. azok a zártkerti ingatlanok, amelyeket a tulajdonos a jog elõírásaiban bízva azért vásárolt meg, mert azok az akkor hatályos jogszabályi elõírások alapján meghatározott módon beépíthetõek voltak, és a korlátozások bevezetésével a beépítés lehetõsége megszûnt, illetõleg a pinceépítés lehetõségére korlátozódott.” [13/1998. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1998, 429, 434; a továbbiakban: Abh. 2.; 97/B/2003. AB határozat, ABH 2006, 1983.]. Ezekben az esetekben a szabályozás hiányossága vagy kiszámíthatatlansága (pl. a szabályozási terv, helyi építési szabályzat alkotmányellenes hatályon kívül helyezésének, vagy az illeszkedési szabályok alkalmazhatatlansága) miatt is megállapítható az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való jog sérelme.

2007/92. szám

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az Étv. 38. § (1) bekezdése alapján „a településrendezési és építési szabályok érvényesülésének jellemzõje, hogy azok alapján építkezni, csak azzal a feltétellel lehet, ha az építési hatóság az építési engedélyezési eljárásban a tervezett építés jogszerûségét ellenõrizte, és a jogerõs építési engedélyben az építtetõt az építési munka megvalósítására feljogosította. Tehát a konkrét épület, építmény megvalósításához való jog a jogerõs építési engedélybõl származik. Ez azt jelenti, hogy építési anyagi jogi jogviszonyok csak a jogerõs építési engedély alapján jönnek létre (...)” (349/B/2001. AB határozat, ABH 2001, 1241, 1246–1247.). Ebbõl következõen az érintett területre vonatkozó új szabályozási terv vagy a helyi építési szabályzatnak az indítványozó ingatlanaira történõ kiterjesztése – és így az Étv. 18. § (2) bekezdésébe foglalt illeszkedési szabályok alkalmazásának lehetõsége – nem jelentené a jogerõs építési engedélyhez való alanyi jogot. 3.3. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ör. 1. és Ör. 2. megalkotása nem járt volna a tulajdonhoz való jog (az ingatlantulajdonhoz kapcsolódó egyes építési jogok) korlátozásával, ha az érintett területre vonatkozó szabályozási terv hiányában – a központi jogszabályokban foglaltakon túl – Piliscsaba Nagyközség Önkormányzatának a helyi építési szabályzatról szóló 10/1998. (VIII. 25.) Öt.r. számú rendeletébe (a továbbiakban: Ör. 4.) foglalt szabályok alapján, vagy az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti „illeszkedési szabályok” alapján építési engedélyeket lehetne kiadni az indítványozó tulajdonában álló ingatlanokra. Mivel az Ör. 4. hatálya nem terjed ki az indítványozó tulajdonában álló ingatlanokra, azokon akkor sem lehetne építkezni, ha az érintett terület nem állna változtatási tilalom hatálya alatt. Ezen túlmenõen az Alkotmánybíróság figyelemmel volt arra is, hogy az illeszkedési szabályok sem lennének alkalmazhatóak az építési engedélyezési eljárás során: az indítványozó a jogerõs telekalakítási engedélyek birtokában sem kaphatna építési engedélyt, mivel annak elõfeltétele lenne a tulajdonában álló ingatlanokon a közmûvesítés, ami olyan értéknövelõ beruházásnak minõsül, amelyet a változtatási tilalom alatt (az Ör. 2. hatálya alatt) álló területen kizár az Étv. 22. §-a. 3.4. Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése alapján a változtatási tilalom elrendelése a tulajdon feletti rendelkezési jogot, mint a tulajdonhoz tartozó részjogosítványt meghatározott idõtartamra – az Étv. 21. § (2) bekezdése szerint legfeljebb három évre – korlátozhatja. Az Étv. alapján a tulajdonkorlátozás alapjául szolgáló közérdek az épített környezet védelme, a településrendezési feladatok megvalósítása érdekében a helyi építési szabályzat, illetõleg a szabályozási terv elkészítésének idõszakára a tervezés, illetõleg a terveknek – elfogadásuk utáni – megvalósíthatósága ellehetetlenülésének megakadályozása (152/B/2002. AB határozat, ABH 2002, 1591, 1595). A fentiek alapján megállapítható, hogy mind az Ör. 1., mind az Ör. 2. korlátozza az Alkotmány 13. § (1) bekezdésének védelme alatt álló, az egyszer már beépíthetõvé nyil-

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

vánított ingatlanok tulajdonosait megilletõ, a rendelkezési és használati jog gyakorlásának egyik közjogi feltételét jelentõ, sajátos építési (eljárás-indítási) jogot. 4.1. A továbbiakban az Alkotmánybíróságnak arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy az Ör. 1. és az Ör. 2 megalkotásakor a Képviselõ-testület figyelembe vette-e az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébõl eredõ követelményeket. A 42/2006. (X. 5.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) alapján a kisajátítást el nem érõ tulajdonkorlátozásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az Alkotmány 13. § (1) bekezdése a tulajdonhoz való jog biztosításának általános tételét tartalmazza, de nem rendelkezik a tulajdonjog kisajátítást el nem érõ korlátozásának mércéjérõl. (ABH 2006, 520, 528.) Az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdése határozza meg – többek között – az alapvetõ jogok korlátozása alkotmányossága mércéjének általános szabályát, a szükségesség-arányosság tesztjét. E szerint az alapvetõ jog korlátozása csak akkor marad meg az alkotmányos határok között, ha a korlátozás elkerülhetetlen, azaz más alkotmányos alapjog, valamint alkotmányos érték vagy cél védelme vagy érvényesülése, illetve az Alkotmányból következõ feladat megvalósítása más módon nem biztosítható, továbbá, ha az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya arányban áll egymással. Az alapjog sérelme megállapítható akkor is, ha az alkalmazott korlátozás a cél elérésére alkalmatlan, vagy a törvényhozó a korlátozás során nem az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt választotta ki [legutóbb összefoglalóan a 74/2006. (XII. 15.) AB határozatban; ABH 2006, 870, 878.]. Az Abh. szerint „a tulajdonjog korlátozása tekintetében is az Alkotmánynak az alapvetõ jogok korlátozására meghatározott szabályát és az ennek alapján kialakult alkotmánybírósági gyakorlatot kell alkalmazni. Ennek során figyelembe kell azonban venni az Alkotmánynak a tulajdonjogról szóló 13. §-ából származó sajátosságokat is. Ilyen sajátosság az, hogy a 13. § (2) bekezdése a tulajdonjog teljes elvonásánál a közérdeket jelöli meg egyik feltételként.” Erre tekintettel a tulajdonjog korlátozásánál az alkotmányossági vizsgálat egyik szempontja a másik alapvetõ jog, alkotmányos érték vagy cél érvényesülésének szükségessége, továbbá – a szükségességi-arányossági mércében szereplõ jogkorlátozási alapokon túl – „a közérdek miatt fennálló szükségesség”. Ez utóbbi követelmény alapján „az Alkotmánybíróság nem tekinti elégséges alapnak, hogy a jogszabály általánosságban hivatkozik a korlátozást szükségessé tevõ közérdekre”. (Abh., ABH 2006, 529.) A közérdeket jogszabályban úgy kell meghatározni, hogy a közérdekbõl történõ korlátozás szükségessége kérdésében egyedi aktusok törvényességének ellenõrzése esetén a bírói hatalom, normatív aktusok felülvizsgálata során az Alkotmánybíróság állást tudjon foglalni. A „közérdek miatt fennálló szükségesség” fennállásának bizonyítása a normaalkotó, a jelen esetben a Képviselõ-testület felelõssége.

7059

4.2. A Képviselõ-testület álláspontja szerint az Ör. 1.-gyel és Ör. 2.-vel érintett területeken 2003. decemberében lefolytatott telekalakítási eljárás és – annak eredményeként – a jogerõs engedélyek kiadása nem felelt meg sem az Ör. 3., sem az Étv. 12. § (3) bekezdésének, amely szerint a szabályozási tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell lennie, és az eltérés szükségessége esetén a településszerkezeti tervet elõzetesen módosítani kell, így sérti a „közösségi érdekeket”. A Képviselõ-testület a telekalakításról szóló jogerõs határozat felülvizsgálata iránti pert kezdeményezett – eredménytelenül. Elõadta azt is, hogy az Ör. 1. és az Ör. 2. megalkotásának indoka az Étv. 6–8. §-aiban foglaltak biztosítása miatt is szükséges volt, különösen a „közterületek, a zöldfelületek közösségi érdekeknek megfelelõ mértékû megtartása, valamint a közérdek érvényesítésével kapcsolatos jogbiztonság” érvényesítése indokolta a rendeletalkotást. A Képviselõ-testület elismerte, hogy az Ör. 3. mellékletét képezõ szabályozási tervlap hiteles példánya nem található Piliscsaba Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri hivatalában. A közérdekbõl történõ korlátozás szükségességének vizsgálata a jelen ügyben az Ör. 1. és az Ör. 2. alkotmánybírósági felülvizsgálatát jelenti. A közérdek fennállásának bizonyítása elsõsorban a jogalkotó felelõssége, ám ez nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság kötve lenne a jogalkotó által elõadott, a közérdekbõl történõ korlátozást szükségességét valószínûsítõ érveihez. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság – a Képviselõ-testület megkeresésre adott válaszának vizsgálatán túl – áttekintette azokat a képviselõ-testületi ülésekrõl szóló jegyzõkönyveket, amelyek az Ör. 1. és az Ör. 2. megalkotására irányuló javaslatokról szóló vitákat rögzítik. A Képviselõ-testület 2004. december 17-ei ülésének jegyzõkönyve szerint az Ör. 1. megalkotásának indoka az volt, hogy az Ör. 3. mellékletét képezõ szabályozási tervlap hiteles példánya nem található. Mivel az Étv. 12. § (6) bekezdése alapján a helyi építési szabályzatot és a hozzá tartozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni, a Képviselõ-testület az Étv.-t sértõ módon járt volna el akkor, ha az Ör. 3.-mal egyezõ szabályozási tervlapot készítettet volna el. Az Ör. 1. elfogadását követõen a Képviselõ-testület határozatot hozott arról, hogy az Ör. 3. hatálya alá tartozó területre mielõbb készüljön el új szabályozási terv és helyi építési szabályzat. A Képviselõ-testület álláspontja szerint az Ör. 2. melléklete szerinti ingatlanokon elrendelt változtatási tilalom célja az volt, hogy az Ör. 3. hatályon kívül helyezését követõen elkészítendõ helyi építési szabályzatnak és szabályozási tervnek „legyen mirõl rendelkezni”, a település érdekei ezen a településrészen is érvényesíthetõk legyenek. 4.3. Az Alkotmánybíróság szerint a Képviselõ-testület által elõadott, valamint az Ör. 1. és az Ör. 2. elfogadását megelõzõ képviselõ-testületi vitákat rögzítõ jegyzõkönyv vizsgálata alapján nem állapítható meg olyan, a tulajdonkorlátozás közérdekûségének szükségességét igazoló ok, amely alkotmányossá tenné az Alkotmány 13. § (1) bekezdése szerinti alapjog-korlátozást.

7060

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

Az Ör. 3. mellékletét képezõ szabályozási tervlap hiteles példányának megõrzése a jogalkotó, a Képviselõ-testület felelõssége. A jogalkotó felelõsségi körében értékelhetõ mulasztás, és az ennek eredményeként elõállt szabályozási bizonytalanság, az Étv. 12. § (6) bekezdésének esetleges megsértése sem adhat okot alapjog-korlátozása, – az adott településrészre vonatkozó szabályozási terv hatályon kívül helyezésével együtt – a változtatási tilalom bevezetésére. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a „közterületek, a zöldfelületek közösségi érdekeknek megfelelõ mértékû megtartása” – szemben „a közérdek érvényesítésével kapcsolatos”, közelebbrõl meg nem határozott „jogbiztonsági” megfontolásokkal –, az Alkotmány 18. §-ába foglalt egészséges környezethez való jog intézményvédelmi oldalára figyelemmel, megfelelhet az Abh. szerinti, a tulajdonkorlátozás alkotmányosságának feltételeként szolgáló közérdekûségi mércének. A konkrét esetben az Alkotmánybíróság az alábbiak miatt nem találta elegendõnek a zöldfelületek megtartására vonatkozó érvet. Az indítványozó tulajdonában álló ingatlanokról korábban már rendelkezett a szabályozási terv (az Ör. 3.), amelynek megalkotásakor a Képviselõ-testület figyelembe vehette volna e szempontokat: azok nem újonnan beépítendõ területnek minõsültek. Ezen túlmenõen sem az Ör. 1. sem az Ör. 2. megalkotásáról szóló vitákat rögzítõ, képviselõ-testületi üléseken készült jegyzõkönyvekben, sem a képviselõ-testületi megkeresésre adott válaszban nem hivatkozott olyan tényre, hogy az Ör. 3. hatályosságának idõszakában (1999 és 2004 között) az érintett területen olyan lényeges változás állt volna be, amely a zöldfelületek védelme érdekében indokolta volna az Ör. 1. és az Ör. 2. megalkotását. Mivel a Képviselõ-testület nem tudta bizonyítani, hogy fennáll a tulajdonkorlátozás közérdekûségének szükségességét igazoló ok, az Alkotmánybíróság az Ör 1.-et és az Ör. 2.-t – a határozat közzétételének napjával – megsemmisítette.

6.1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elõ. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet – a jogi szabályozás iránti igény – annak nyomán állott elõ, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetõségétõl [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.]. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg továbbá az Alkotmánybíróság akkor is, ha alapjog, alkotmányos elv érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 204, 205.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethetõ tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997 (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138.]. A szabályozás tartalmának hiányos voltából eredõ alkotmánysértõ mulasztás megállapítása esetében is a mulasztás, vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylõ jogalkotói kötelezettség elmulasztásán alapul [4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52, 57.].

5. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az Ör. 1. és az Ör. 2. alkotmányellenességét az Alkotmány 13. § (1) bekezdése alapján megállapította – állandó gyakorlatának megfelelõen – az indítványokban felhívott további alkotmányi és törvényi rendelkezésekkel [az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, 57. § (5) bekezdésével, 70/A. § (1) bekezdésével, 70/K. §-ával, az Étv. 12. § (2) bekezdésével és 21. § (1) bekezdésével] fennálló ellentétüket már nem vizsgálta. [61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 56/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 478, 482.; 35/2002. (VII. 19.) AB határozat, ABH 2002, 199, 213.; 4/2004. (II. 20.) AB határozat, ABH 2004, 66, 72.; 9/2005. (III. 31.) AB határozat, ABH 2005, 627, 636.]

6.2. Az Étv. 21. § (1) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat, illetõleg a szabályozási terv készítésére vonatkozó írásos megállapodás megléte esetén a helyi építési szabályzat, illetõleg a szabályozási terv készítésének idõszakára azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elõ. Tekintettel arra, hogy a változtatási tilalom elrendelése elõtt az indítványozó tulajdonában álló ingatlanokra már alkalmazható volt az Ör. 1. által hatályon kívül helyezett szabályozási terv (az Ör. 3.), a Képviselõ-testület nem az Étv. 21. § (1) bekezdése alapján járt el az Ör. 2. megalkotásakor. Ebbõl következõen – figyelembe véve az Abh. 2. megállapításait, valamint az indokolás III. 3.2. pontját –, a Képviselõ-testület az Alkotmány 13. § (1) bekezdésének védelme alatt álló tulajdonhoz való jog sérelmével járó, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet idézett elõ azzal, hogy a változtatási tilalom hatálya alatt állt ingatlanok tulajdonosai nem tudják az egyes, ingatlantulajdonhoz kapcsolódó építési jogaikat gyakorolni. Ezért az Alkotmánybíróság felhívta Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselõtestületét, hogy jogalkotói kötelezettségének 2007. októ-

6. Az indítványozó az Ör. 1. és az Ör. 2. alkotmányellenességének megállapításán és megsemmisítésén túl arra is kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése érdekében kötelezze a Képviselõ-testületet, hogy az Ör. 1.-gyel hatályon kívül helyezett szabályozási terv helyett alkosson az adott településrészre irányadó másik szabályozási tervet.

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ber 1. napjáig tegyen eleget. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére a Képviselõtestület több, az Étv.-ben szereplõ településrendezési eszközt is alkalmazhat. Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet megszüntetésére rendelkezésre álló határidõ meghatározásakor figyelemmel volt arra, hogy az – indítványozó tulajdonában álló ingatlanokra is vonatkozó – új helyi építési szabályzat tervezete 2006. júniusa óta készen áll. Az Alkotmánybíróság végül emlékeztet arra, hogy a Képviselõ-testületnek az Étv. 12. § (2) bekezdése szerint minden esetben szabályozási tervet kell készíteni az újonnan beépítésre vagy jelentõs átépítésre kerülõ (pl. rehabilitációs) területekre, illetõleg a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylõ védett területek (pl. kiemelt üdülõterület, gyógyhely, mûemléki jelentõségû terület) egészére, valamint minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi. A határozat Magyar Közlönyben történõ közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

elõadó alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1170/B/2005.

A külügyminiszter határozatai

(i) az érintett állam jelzi az ügynökségnek, hogy a megállapodást hatályba léptetõ eljárást lezárta; (ii) a Közösség jelzi az ügynökségnek, hogy a biztosítéki intézkedések alkalmazása az adott államban a megállapodás céljainak megfelelõen lehetséges. A 2006. évi LXXXII. törvénnyel a Magyar Közlöny 2006. november 10-ei, 137. számában kihirdetett, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzõdés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodáshoz csatolt kiegészítõ jegyzõkönyv 17. cikke a) pontja szerint a kiegészítõ jegyzõkönyv azon a napon lép hatályba, amikor az ügynökség írásbeli értesítést kap a Közösségtõl és az államoktól, hogy a hatálybalépéshez szükséges megfelelõ követelmények teljesültek. A Magyar Fél 2006. december 12-i keltezésû jegyzékében értesítette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget a hatálybalépéshez szükséges követelmények teljesítésérõl, a Közösség pedig 2007. június 25-i keltezésû levelében értesítette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget arról, hogy a biztosítéki intézkedések alkalmazása a Magyar Köztársaságban a megállapodás céljainak megfelelõen lehetséges. A megállapodás 23. cikkének a) pontja, valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítõ jegyzõkönyv 17. cikke a) pontja értelmében a megállapodás és jegyzõkönyve, valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítõ jegyzõkönyv a Közösség levelének ügynökség által történõ kézhezvételének napján, tehát 2007. július 1-jén lép hatályba. A fentiekre tekintettel, összhangban a 2006. LXXXII. törvény 5. § (4) bekezdésével megállapítom, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzõdés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodás és jegyzõkönyv, valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítõ jegyzõkönyv kihirdetésérõl szóló 2006. évi LXXXII. törvény 2–4. §-ai és 8. §-a 2007. július 1-jén, azaz kettõezer-hét július elsején lépett hatályba.

A külügyminiszter 22/2007. (VII. 10.) KüM határozata a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzõdés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodás és jegyzõkönyv, valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítõ jegyzõkönyv kihirdetésérõl szóló 2006. évi LXXXII. törvény 2–4. §-ai és 8. §-a hatálybalépésérõl A 2006. évi LXXXII. törvénnyel a Magyar Közlöny 2006. november 10-ei, 137. számában kihirdetett, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzõdés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló biztosítéki megállapodás 23. cikkének a) pontja szerint a megállapodás a nukleáris fegyverekkel nem rendelkezõ, a Szerzõdésben részes és a Közösség tagjaivá váló államok részére az alábbiak szerint lép hatályba:

7061

Dr. Göncz Kinga s. k., külügyminiszter

VI. rész

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

A pénzügyminiszter közleménye az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levõ települési önkormányzatok 2007. évi I. ütemû támogatásáról A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alapján 2007. évben, az I. ütemben az 1. számú melléklet sze-

7062

MAGYAR KÖZLÖNY

rinti önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levõ települési önkormányzatok együttesen 16 088 748 ezer forint támogatásban részesülnek. A 2. számú melléklet szerinti települési önkormányzatok támogatási igényének elismerésére a törvény szerint nincs lehetõség. A támogatások átutalása – az elõlegek elszámolását figyelembe véve – 2007. július hónaptól kezdõdõen, a nettó finanszírozás keretében történik. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

1. számú melléklet Támogatásban részesülõ önkormányzatok Sorszám

Önkormányzat neve

Támogatás (ezer Ft)

Baranya megye 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Abaliget Áta Baranyajenõ Besence Bogádmindszent Bogdása Csányoszró Diósviszló Drávacsepely Drávafok Drávaiványi Drávasztára Egerág Felsõegerszeg Gilvánfa Hegyszentmárton Hetvehely Ivánbattyán Kákics Kisasszonyfa Kisherend Kisjakabfalva Kistótfalu Liget Lúzsok Magyarlukafa Magyarmecske Magyartelek Markóc Marócsa Márok Mezõd Nagycsány

9 160 2 013 14 607 3 897 12 846 4 803 14 405 23 648 2 590 2 746 3 699 8 450 7 119 1 250 11 524 11 882 19 758 1 491 5 344 1 160 1 432 1 042 5 299 4 732 2 025 4 050 7 425 7 339 957 3 281 3 215 2 889 6 723

Sorszám

34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

2007/92. szám Önkormányzat neve

Nagynyárád Okorág Okorvölgy Oroszló Ócsárd Ózdfalu Palkonya Rádfalva Regenye Sásd Sellye Siklósnagyfalu Somogyhárságy Sósvertike Szentkatalin Szentlászló Szentlõrinc Varga Vásárosbéc Vázsnok Versend Villánykövesd Vokány Baranya megye összesen:

Támogatás (ezer Ft)

5 745 4 036 410 1 123 9 322 7 831 1 524 2 316 2 712 54 255 61 579 3 729 12 392 7 594 2 415 6 911 38 821 1 116 1 593 2 174 9 810 653 17 942 468 804

Bács-Kiskun megye 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82.

Borota Csávoly Dunafalva Foktõ Fülöpháza Gátér Géderlak Harkakötöny Imrehegy Izsák Jánoshalma Kalocsa Kaskantyú Kiskõrös Kisszállás Kunadacs Kunbaja Kunbaracs Kunpeszér Mátételke Ordas Pirtó Rém Tataháza Tiszaalpár Uszód Bács-Kiskun megye összesen:

13 667 20 603 13 281 8 073 9 917 16 482 1 857 3 419 15 119 35 757 4 350 109 755 13 168 45 471 22 463 16 758 34 987 9 190 2 875 2 033 10 668 3 898 11 140 30 562 3 545 10 341 469 379

2007/92. szám Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Önkormányzat neve

Támogatás (ezer Ft)

Békés megye 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116.

Almáskamarás Battonya Békéssámson Békésszentandrás Bélmegyer Biharugra Bucsa Csabacsûd Csabaszabadi Csanádapáca Doboz Dombegyház Dombiratos Geszt Kardos Kevermes Kétegyháza Kétsoprony Kisdombegyház Körösnagyharsány Körösújfalu Kötegyán Lõkösháza Magyardombegyház Medgyesbodzás Mezõgyán Mezõhegyes Okány Pusztaottlaka Sarkadkeresztúr Tarhos Tótkomlós Végegyháza Zsadány Békés megye összesen:

12 048 68 127 18 423 5 514 28 033 23 014 12 196 23 864 1 419 28 388 32 054 12 506 21 024 16 994 11 734 8 553 15 537 13 600 12 923 18 896 7 374 5 951 2 732 5 926 18 923 17 675 65 942 23 597 18 282 41 854 10 792 23 167 6 233 5 567 638 862

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129.

Abaújlak Abaújszántó Abaújvár Aggtelek Alacska Alsóberecki Alsódobsza Alsószuha Arló Arnót Ároktõ Beret Bodroghalom

3 782 47 580 2 785 10 874 4 375 26 692 662 2 049 11 847 1 241 6 087 4 679 16 980

Sorszám

130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183.

7063 Önkormányzat neve

Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Borsodgeszt Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bódvalenke Bükkaranyos Bükkmogyorósd Bükkszentkereszt Bükkzsérc Büttös Csenyéte Cserépfalu Cserépváralja Csernely Csobád Dédestapolcsány Domaháza Edelény Emõd Encs Erdõbénye Erdõhorváti Égerszög Farkaslyuk Felsõberecki Felsõgagy Felsõtelekes Felsõvadász Filkeháza Fony Forró Fulókércs Füzér Füzérkomlós Füzérradvány Gagybátor Garadna Gelej Golop Gönc Göncruszka Halmaj Harsány Háromhuta Hegymeg Hejce Hejõbába Hejõpapi Hercegkút Hernádvécse Hidasnémeti Hídvégardó

Támogatás (ezer Ft)

22 471 31 898 14 959 2 108 32 904 12 652 5 442 5 205 832 11 802 4 462 1 299 6 180 5 569 9 299 27 883 12 937 6 136 9 359 99 724 76 579 16 254 5 227 28 423 2 773 8 318 9 950 1 946 6 482 8 897 4 413 2 835 19 172 1 719 10 931 4 879 4 237 1 887 4 077 4 997 6 271 53 658 10 393 16 177 9 834 4 481 1 510 5 925 1 324 13 012 7 954 9 470 11 714 27 633

7064 Sorszám

184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 237.

MAGYAR KÖZLÖNY Önkormányzat neve

Hollóháza Imola Izsófalva Járdánháza Karos Kisgyõr Kishuta Kiskinizs Kistokaj Komlóska Kondó Kovácsvágás Köröm Krasznokvajda Kurityán Lak Legyesbénye Léh Makkoshotyka Mád Mályinka Megyaszó Mezõcsát Mezõkövesd Mezõnagymihály Mezõnyárád Mikóháza Mogyoróska Monok Nagyhuta Nagyrozvágy Nekézseny Négyes Novajidrány Nyíri Olaszliszka Pamlény Parasznya Pácin Pálháza Pányok Pere Pusztafalu Putnok Ragály Rakaca Rátka Répáshuta Rudabánya Rudolftelep Sajókaza Sajópetri Sajószentpéter Sály

Támogatás (ezer Ft)

37 528 351 15 182 22 144 6 373 12 973 4 928 5 684 6 276 6 789 8 509 7 703 2 228 7 830 14 976 4 873 43 365 2 327 23 079 39 097 1 814 3 656 9 004 128 215 5 135 3 398 5 905 975 25 226 952 28 932 15 815 1 160 3 338 50 40 105 1 077 3 460 8 412 22 564 1 447 1 353 4 263 82 221 2 307 14 777 2 369 12 505 29 081 16 203 5 143 9 944 27 099 459

Sorszám

238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 245. 246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279.

2007/92. szám Önkormányzat neve

Sárazsadány Sárospatak Sáta Sátoraljaújhely Szalaszend Szászfa Szegi Szegilong Szemere Szendrõ Szentistván Szomolya Szögliget Szõlõsardó Szuhafõ Szuhakálló Szuhogy Tard Tardona Tállya Telkibánya Tibolddaróc Tiszakeszi Tiszaladány Tiszatarján Tokaj Tolcsva Tomor Tornanádaska Tornaszentjakab Trizs Uppony Újcsanálos Vajdácska Vámosújfalu Vilmány Vilyvitány Viss Vizsoly Zádorfalva Zubogy Zsujta Borsod-Abaúj-Zemplén megye összesen:

Támogatás (ezer Ft)

5 143 113 961 17 941 162 045 10 070 2 208 3 168 4 982 415 27 966 3 497 15 608 9 548 2 565 1 112 2 874 21 280 9 799 11 706 12 376 5 052 31 188 5 029 16 278 3 231 74 803 20 002 2 753 4 823 7 599 3 526 6 343 6 554 13 981 10 213 25 608 4 201 7 824 34 106 4 099 10 813 1 388 2 394 363

Csongrád megye 280. 281. 282. 283. 284. 285.

Ambrózfalva Apátfalva Árpádhalom Ásotthalom Csanádalberti Csanádpalota

12 858 21 657 2 291 4 411 15 822 33 848

2007/92. szám Sorszám

286. 287. 288. 289. 290. 291. 292. 293. 294. 295. 296. 297. 298. 299. 300. 301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312.

MAGYAR KÖZLÖNY Önkormányzat neve

Csanytelek Deszk Dóc Eperjes Fábiánsebestyén Felgyõ Földeák Királyhegyes Klárafalva Magyarcsanád Maroslele Mindszent Nagyér Nagytõke Óföldeák Ópusztaszer Öttömös Pitvaros Pusztamérges Pusztaszer Röszke Ruzsa Szegvár Székkutas Tiszasziget Tömörkény Újszentiván Csongrád megye összesen:

Támogatás (ezer Ft)

3 623 34 628 17 099 20 686 29 640 36 573 58 191 14 657 4 163 28 079 12 165 45 104 857 7 592 1 606 19 147 26 595 23 793 34 099 19 709 40 181 15 472 33 472 7 687 35 416 30 380 29 376 720 877

Fejér megye 313. 314. 315. 316. 317. 318. 319. 320. 321. 322. 323. 324. 325. 326. 327.

Alsószentiván Bakonycsernye Csabdi Csõsz Enying Hantos Káloz Lepsény Mezõkomárom Nagykarácsony Nagylók Soponya Szabadhídvég Vereb Vértesboglár Fejér megye összesen:

15 333 4 046 8 398 5 105 32 916 15 636 16 702 5 435 24 435 7 729 9 915 6 817 7 854 16 407 3 125 179 853

Gyõr-Moson-Sopron megye 328. 329.

Agyagosszergény Barbacs

20 516 8 844

Sorszám

330. 331. 332. 333. 334. 335. 336. 337. 338. 339. 340. 341. 342. 343. 344. 345. 346. 347. 348. 349. 350. 351. 352. 353. 354. 355. 356. 357. 358. 359. 360. 361. 362. 363. 364. 365. 366. 367. 368.

7065 Önkormányzat neve

Bogyoszló Bõsárkány Darnózseli Dunaremete Dunasziget Egyed Enese Fertõd Fertõendréd Gönyû Gyömöre Gyõrsövényház Kapuvár Kisbabot Kisbajcs Markotabödöge Mecsér Mezõörs Nagybajcs Osli Pannonhalma Páli Pér Rábacsanak Rábakecöl Rábapordány Rábaszentandrás Répcevis Sokorópátka Szárföld Szerecseny Szilsárkány Táp Tárnokréti Und Újrónafõ Várbalog Vének Vitnyéd Gyõr-Moson-Sopron megye összesen:

Támogatás (ezer Ft)

7 796 30 363 23 883 1 223 26 078 5 402 11 194 22 586 2 330 10 803 10 631 27 023 52 337 811 15 302 2 278 8 583 4 357 5 225 23 452 47 719 3 179 8 627 18 590 21 363 830 8 391 5 600 4 913 4 100 2 484 8 714 4 293 1 882 11 412 2 322 1 850 853 18 393 496 532

Hajdú-Bihar megye 369. 370. 371. 372. 373. 374. 375. 376. 377. 378.

Álmosd Bakonszeg Báránd Bedõ Berekböszörmény Biharkeresztes Biharnagybajom Bihartorda Bojt Csökmõ

45 082 35 785 32 346 10 517 42 986 27 288 40 946 28 555 13 918 42 202

7066 Sorszám

379. 380. 381. 382. 383. 384. 385. 386. 387. 388. 389. 390. 391. 392. 393. 394. 395. 396. 397. 398. 399. 400. 401. 402. 403. 404. 405. 406. 407. 408. 409. 410. 411. 412. 413. 414. 415. 416. 417. 418. 419. 420. 421. 422.

MAGYAR KÖZLÖNY Önkormányzat neve

Esztár Földes Furta Fülöp Gáborján Görbeháza Hajdúbagos Hajdúsámson Hajdúszovát Hencida Hortobágy Hosszúpályi Kismarja Kokad Komádi Konyár Körösszakál Körösszegapáti Létavértes Magyarhomorog Mezõpeterd Mezõsas Monostorpályi Nagykereki Nagyrábé Nyíradony Nyírmártonfalva Pocsaj Püspökladány Sáp Sárrétudvari Szentpéterszeg Szerep Tépe Tiszacsege Tiszagyulaháza Told Újiráz Újléta Újszentmargita Újtikos Vámospércs Váncsod Vekerd Hajdú-Bihar megye összesen:

Támogatás (ezer Ft)

32 900 7 111 23 768 16 375 31 305 5 318 21 818 55 917 27 979 2 316 5 230 71 181 23 710 12 297 4 009 2 831 29 819 34 754 52 230 18 180 5 891 25 377 19 515 22 547 8 561 66 636 4 051 40 207 71 161 11 673 23 864 23 376 26 217 19 395 89 003 10 556 7 835 15 086 24 529 35 148 22 455 19 997 1 031 903 1 393 687

Heves megye 423. 424. 425. 426. 427.

Aldebrõ Atkár Balaton Bekölce Bélapátfalva

12 650 11 738 29 626 8 615 29 195

Sorszám

428. 429. 430. 431. 432. 433. 434. 435. 436. 437. 438. 439. 440. 441. 442. 443. 444. 445. 446. 447. 448. 449. 450. 451. 452. 453. 454.

2007/92. szám Önkormányzat neve

Egerszólát Erdõkövesd Fedémes Feldebrõ Gyöngyöstarján Heves Istenmezeje Ivád Kisnána Kompolt Mátraballa Mezõtárkány Mikófalva Nagykökényes Nagyút Nagyvisnyó Noszvaj Pétervására Poroszló Recsk Sarud Szentdomonkos Szücsi Tófalu Váraszó Vécs Visznek Heves megye összesen:

Támogatás (ezer Ft)

15 450 10 254 1 503 8 246 7 664 52 712 3 072 4 799 1 688 16 193 12 361 19 040 11 301 697 7 538 9 235 8 216 21 319 27 891 3 012 5 852 4 163 8 763 3 627 6 417 10 327 1 053 374 217

Komárom-Esztergom megye 455. 456. 457. 458. 459.

Annavölgy Bajót Csép Szomor Úny Komárom-Esztergom megye összesen:

16 423 2 507 3 413 10 322 1 918 34 583

Nógrád megye 460. 461. 462. 463. 464. 465. 466. 467. 468. 469. 470. 471.

Alsótold Balassagyarmat Bátonyterenye Berkenye Bér Bokor Borsosberény Buják Cserháthaláp Cserhátsurány Cserhátszentiván Csesztve

3 976 336 183 29 130 245 4 124 3 918 16 789 2 613 10 655 8 760 4 848 882

2007/92. szám Sorszám

472. 473. 474. 475. 476. 477. 478. 479. 480. 481. 482. 483. 484. 485. 486. 487. 488. 489. 490. 491. 492. 493. 494. 495. 496. 497. 498. 499. 500. 501. 502. 503. 504. 505. 506. 507. 508. 509. 510. 511. 512. 513.

MAGYAR KÖZLÖNY Önkormányzat neve

Csitár Debercsény Dorogháza Ecseg Egyházasgerge Endrefalva Felsõtold Garáb Herencsény Héhalom Hugyag Ipolytarnóc Karancsalja Karancsberény Kozárd Kutasó Litke Lucfalva Ludányhalászi Magyarnándor Márkháza Mátramindszent Mihálygerge Mohora Nagykeresztúr Nézsa Nógrádmarcal Nógrádsipek Õrhalom Piliny Rimóc Romhány Sámsonháza Szanda Szente Szécsény Szécsényfelfalu Szilaspogony Szirák Szuha Tereske Varsány Nógrád megye összesen:

Támogatás (ezer Ft)

7 950 320 4 762 5 242 13 509 435 3 086 854 11 899 12 813 14 638 6 172 191 9 333 4 070 3 368 5 816 12 409 3 846 29 273 3 783 21 279 9 326 15 250 3 461 5 677 4 961 18 904 18 610 11 674 9 415 3 718 1 895 3 829 5 929 57 885 677 54 3 400 3 529 11 746 7 779 794 890

Pest megye 514. 515. 516. 517. 518. 519. 520.

Acsa Aszód Bernecebaráti Galgagyörk Ipolydamásd Kartal Kemence

10 386 29 231 23 594 14 058 8 425 28 590 30 456

Sorszám

521. 522. 523. 524. 525. 526. 527. 528. 529. 530. 531. 532. 533. 534. 535. 536. 537. 538. 539. 540.

7067 Önkormányzat neve

Kisnémedi Kocsér Kóspallag Letkés Márianosztra Mikebuda Nagybörzsöny Nagykáta Perõcsény Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szigetszentmárton Szob Szokolya Vácduka Vácegres Váckisújfalu Vácrátót Vámosmikola Pest megye összesen:

Támogatás (ezer Ft)

19 320 5 982 20 665 16 853 14 886 11 219 31 460 2 385 2 397 18 954 12 142 8 430 8 234 63 315 6 197 5 270 17 735 4 556 9 469 20 156 444 365

Somogy megye 541. 542. 543. 544. 545. 546. 547. 548. 549. 550. 551. 552. 553. 554. 555. 556. 557. 558. 559. 560. 561. 562. 563. 564. 565. 566. 567. 568. 569.

Ádánd Balatonszentgyörgy Baté Bábonymegyer Bedegkér Berzence Bodrog Bolhó Bõszénfa Buzsák Büssû Cserénfa Csoma Csombárd Csurgó Ecseny Edde Fiad Fonó Fõnyed Gadány Gamás Gálosfa Gölle Gyékényes Gyugy Hajmás Hács Háromfa

12 895 24 021 1 725 16 814 24 127 2 841 10 069 1 715 13 390 14 696 970 4 391 2 971 6 577 83 033 919 9 230 4 583 2 511 3 215 3 706 18 585 11 572 4 534 16 178 4 374 11 435 2 769 11 936

7068 Sorszám

570. 571. 572. 573. 574. 575. 576. 577. 578. 579. 580. 581. 582. 583. 584. 585. 586. 587. 588. 589. 590. 591. 592. 593. 594. 595. 596. 597. 598. 599. 600. 601. 602. 603. 604. 605. 606. 607. 608. 609. 610. 611. 612. 613. 614. 615. 616. 617. 618. 619. 620. 621. 622. 623.

MAGYAR KÖZLÖNY Önkormányzat neve

Hedrehely Heresznye Hollád Homokszentgyörgy Inke Istvándi Jákó Kaposgyarmat Kaposkeresztúr Kaposszerdahely Karád Kálmáncsa Kánya Kercseliget Kereki Kisbajom Kisbárapáti Kötcse Lad Magyaratád Magyaregres Marcali Mezõcsokonya Miklósi Mosdós Nagybajom Nagycsepely Nágocs Nemesdéd Nemesvid Osztopán Öreglak Õrtilos Pamuk Patalom Pogányszentpéter Polány Porrogszentkirály Pusztaszemes Sántos Simonfa Somodor Somogyacsa Somogyaszaló Somogybükkösd Somogyegres Somogyfajsz Somogygeszti Somogyjád Somogymeggyes Somogysámson Somogysárd Somogyszentpál Somogyudvarhely

Támogatás (ezer Ft)

5 054 1 387 3 226 19 783 20 360 6 206 10 011 9 828 2 184 19 421 11 189 1 508 3 353 5 566 12 124 700 6 354 12 965 4 353 19 464 8 880 22 952 950 9 172 20 925 34 494 5 191 15 454 10 197 17 372 26 861 11 767 4 000 8 659 1 500 3 366 2 037 6 053 6 084 14 566 4 961 5 181 3 988 15 868 2 675 6 186 7 336 7 287 48 172 7 941 14 508 5 897 3 213 7 923

Sorszám

624. 625. 626. 627. 628. 629. 630. 631. 632. 633. 634. 635. 636. 637. 638. 639. 640. 641. 642. 643. 644. 645. 646. 647.

2007/92. szám Önkormányzat neve

Somogyvámos Somogyvár Szegerdõ Szentbalázs Szorosad Szólád Szõlõsgyörök Szulok Tab Tarany Taszár Teleki Tengõd Törökkoppány Újvárfalva Varászló Várda Vése Vízvár Vörs Zics Zimány Zselickislak Zselicszentpál Somogy megye összesen:

Támogatás (ezer Ft)

14 529 43 961 6 401 9 544 1 096 8 727 15 649 2 112 66 585 18 991 11 843 4 366 8 512 6 766 5 033 8 294 12 888 10 651 7 062 13 393 240 15 000 6 565 6 527 1 177 169

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 648. 649. 650. 651. 652. 653. 654. 655. 656. 657. 658. 659. 660. 661. 662. 663. 664. 665. 666. 667. 668. 669. 670. 671. 672.

Ajak Anarcs Apagy Balkány Balsa Barabás Bátorliget Beregsurány Berkesz Besenyõd Beszterec Biri Bököny Buj Cégénydányád Csaholc Csaroda Csegöld Csenger Csengersima Csengerújfalu Demecser Dombrád Érpatak Fábiánháza

18 046 11 443 9 336 47 856 21 994 21 975 17 303 21 947 21 315 8 939 33 450 25 822 23 554 20 577 21 850 6 883 21 024 12 143 38 002 8 123 14 916 32 735 58 980 14 538 46 939

2007/92. szám Sorszám

673. 674. 675. 676. 677. 678. 679. 680. 681. 682. 683. 684. 685. 686. 687. 688. 689. 690. 691. 692. 693. 694. 695. 696. 697. 698. 699. 700. 701. 702. 703. 704. 705. 706. 707. 708. 709. 710. 711. 712. 713. 714. 715. 716. 717. 718. 719. 720. 721. 722. 723. 724. 725. 726.

MAGYAR KÖZLÖNY Önkormányzat neve

Fehérgyarmat Fülesd Gacsály Gávavencsellõ Gelénes Gemzse Geszteréd Géberjén Gégény Gulács Gyõröcske Gyõrtelek Gyügye Gyüre Hermánszeg Hetefejércse Hodász Ibrány Ilk Jánd Jánkmajtis Jéke Kállósemjén Kántorjánosi Kemecse Kék Kékcse Kisar Kishódos Kisléta Kisnamény Kispalád Kisvarsány Kisvárda Kisszekeres Kocsord Komlódtótfalu Komoró Kölcse Kömörõ Laskod Levelek Lövõpetri Magosliget Magy Mánd Máriapócs Márokpapi Mátészalka Mátyus Mezõladány Méhtelek Mérk Milota

Támogatás (ezer Ft)

14 031 10 279 14 593 14 312 13 614 7 622 7 026 17 246 45 051 20 259 903 24 376 2 551 6 822 5 708 3 837 7 116 77 408 6 755 20 757 21 899 16 476 13 101 4 869 56 588 12 223 16 837 29 087 757 21 629 5 477 4 147 16 711 75 640 4 222 34 071 5 596 13 943 20 683 11 644 16 065 25 230 11 778 571 25 797 5 849 59 222 809 77 170 3 290 10 867 7 268 42 343 36 331

Sorszám

727. 728. 729. 730. 731. 732. 733. 734. 735. 736. 737. 738. 739. 740. 741. 742. 743. 744. 745. 746. 747. 748. 749. 750. 751. 752. 753. 754. 755. 756. 757. 758. 759. 760. 761. 762. 763. 764. 765. 766. 767. 768. 769. 770. 771. 772. 773. 774. 775. 776. 777. 778. 779. 780.

7069 Önkormányzat neve

Nagyar Nagydobos Nagyecsed Nagyhalász Nagyvarsány Nábrád Nemesborzova Nyírbátor Nyírbogdány Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíribrony Nyírkarász Nyírkáta Nyírkércs Nyírlövõ Nyírlugos Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírparasznya Nyírtass Nyírtelek Nyírtét Nyírtura Olcsvaapáti Ófehértó Ököritófülpös Panyola Pap Papos Paszab Pátroha Pátyod Penyige Petneháza Piricse Porcsalma Pócspetri Pusztadobos Rakamaz Ramocsaháza Rétközberencs Rohod Rozsály Sényõ Sonkád Szabolcs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Szamosangyalos Szamosbecs

Támogatás (ezer Ft)

14 536 34 032 103 862 85 847 15 525 35 195 272 81 978 28 613 32 220 5 163 1 161 17 326 18 386 14 275 21 176 14 459 14 044 10 045 48 666 7 420 5 241 15 752 4 973 12 526 36 342 25 312 533 17 508 14 548 2 849 6 255 5 270 18 956 20 184 3 479 16 657 21 785 7 097 37 686 30 235 4 853 15 101 11 887 1 979 12 645 5 804 39 890 17 123 4 458 8 853 30 034 4 228 6 653

7070

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

781. 782. 783. 784. 785. 786. 787. 788. 789. 790. 791. 792. 793. 794. 795. 796. 797. 798. 799. 800. 801. 802. 803. 804. 805. 806. 807. 808. 809. 810. 811. 812. 813. 814. 815. 816. 817. 818. 819. 820. 821. 822. 823.

Önkormányzat neve

Szamossályi Szamostatárfalva Szamosújlak Szamosszeg Szatmárcseke Székely Tarpa Tákos Terem Tiborszállás Tiszaadony Tiszabecs Tiszabercel Tiszacsécse Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszakanyár Tiszakerecseny Tiszakóród Tiszalök Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszarád Tiszaszalka Tiszaszentmárton Tiszatelek Tiszavasvári Tiszavid Tornyospálca Túristvándi Túrricse Tyukod Ura Uszka Újdombrád Újfehértó Újkenéz Vasmegyer Vállaj Vámosatya Zajta Zsurk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összesen:

Támogatás (ezer Ft)

19 748 3 264 1 847 21 983 23 857 25 501 28 006 8 933 19 497 33 448 6 260 24 099 12 304 10 145 8 694 17 358 35 969 21 422 11 218 30 178 51 010 7 136 20 297 8 402 30 168 16 975 23 184 131 705 202 10 040 18 521 19 943 17 978 19 520 50 6 064 37 064 13 239 9 881 31 236 12 414 3 984 3 307 3 535 094

Jász-Nagykun-Szolnok megye 824. 825. 826. 827. 828.

Abádszalók Cibakháza Jászágó Jászdózsa Jászivány

48 954 16 365 2 428 3 040 5 355

Sorszám

829. 830. 831. 832. 833. 834. 835. 836. 837. 838. 839. 840. 841. 842. 843. 844. 845. 846. 847. 848. 849. 850. 851. 852. 853. 854. 855. 856. 857. 858. 859.

2007/92. szám Önkormányzat neve

Támogatás (ezer Ft)

Kétpó 9 312 Kisújszállás 148 408 Kuncsorba 5 654 Kunhegyes 112 483 Kunszentmárton 34 315 Mesterszállás 16 734 Nagyiván 15 805 Nagyrév 29 011 Öcsöd 27 908 Örményes 9 290 Pusztamonostor 9 088 Rákóczifalva 48 165 Szelevény 41 879 Tiszabõ 7 341 Tiszabura 5 036 Tiszaderzs 3 214 Tiszafüred 58 975 Tiszaigar 17 432 Tiszainoka 1 787 Tiszajenõ 29 424 Tiszakürt 14 549 Tiszaörs 41 454 Tiszasas 18 890 Tiszasüly 11 533 Tiszaszentimre 34 717 Tiszaszõlõs 16 308 Tiszatenyõ 32 718 Tiszavárkony 21 048 Tomajmonostora 15 718 Újszász 122 333 Vezseny 9 313 Jász-Nagykun-Szolnok megye összesen: 1 045 984

Tolna megye 860. 861. 862. 863. 864. 865. 866. 867. 868. 869. 870. 871. 872. 873. 874. 875. 876. 877.

Attala Báta Dombóvár Fácánkert Felsõnána Felsõnyék Fürged Gerjen Grábóc Györköny Kajdacs Kakasd Kisszékely Kocsola Kölesd Magyarkeszi Medina Mórágy

5 893 832 69 046 2 337 5 725 575 1 285 8 591 2 733 17 199 3 553 17 479 3 999 616 16 632 14 492 12 346 14 183

2007/92. szám Sorszám

878. 879. 880. 881. 882. 883.

MAGYAR KÖZLÖNY Önkormányzat neve

Pincehely Pusztahencse Szakcs Tamási Tengelic Tolnanémedi Tolna megye összesen:

Támogatás (ezer Ft)

14 591 14 533 9 623 51 529 20 818 22 484 331 094

Vas megye 884. 885. 886. 887. 888. 889. 890. 891. 892. 893. 894. 895. 896. 897. 898. 899. 900. 901. 902. 903. 904. 905. 906. 907. 908. 909. 910. 911. 912. 913. 914. 915.

Acsád Alsóújlak Bajánsenye Csehimindszent Csepreg Csénye Egyházashetye Felsõcsatár Hegyfalu Ispánk Ják Káld Kám Kerkáskápolna Kondorfa Köcsk Magyarszombatfa Mikosszéplak Nagyrákos Nagysimonyi Õrimagyarósd Õriszentpéter Rönök Sitke Szakonyfalu Szalafõ Szatta Szentpéterfa Szergény Szõce Vasvár Velemér Vas megye összesen:

6 580 3 490 3 122 2 516 98 652 8 390 12 299 4 585 19 974 2 209 54 015 7 283 2 413 696 5 870 1 043 7 654 1 904 3 439 3 462 5 123 37 583 5 947 2 260 1 630 6 989 2 752 14 372 1 583 4 280 4 689 2 480 339 284

Veszprém megye 916. 917. 918. 919. 920. 921.

Balatonhenye Csabrendek Csajág Devecser Hárskút Hosztót

3 108 7 312 2 970 33 321 5 883 3 411

Sorszám

922. 923. 924. 925. 926. 927. 928. 929. 930. 931. 932. 933. 934. 935. 936. 937. 938. 939. 940. 941.

7071 Önkormányzat neve

Kemenesszentpéter Monoszló Nagyesztergár Nemesvita Öskü Pula Rigács Somlójenõ Somlószõlõs Sümeg Szentimrefalva Szentjakabfa Taliándörögd Tüskevár Ukk Veszprémgalsa Vigántpetend Zalaerdõd Zalameggyes Zalaszegvár Veszprém megye összesen:

Támogatás (ezer Ft)

13 986 3 062 1 632 1 041 13 581 4 489 3 383 7 403 4 268 54 082 1 885 1 001 9 595 2 232 4 673 3 032 1 337 2 382 933 3 519 193 521

Zala megye 942. 943. 944. 945. 946. 947. 948. 949. 950. 951. 952. 953. 954. 955. 956. 957. 958. 959. 960. 961. 962. 963. 964. 965. 966. 967. 968. 969. 970.

Alibánfa Alsónemesapáti Alsószenterzsébet Baktüttõs Barlahida Bázakerettye Becsehely Becsvölgye Belezna Borsfa Böde Csesztreg Csonkahegyhát Csömödér Csörnyeföld Dióskál Dobri Dobronhegy Döbröce Egeraracsa Eszteregnye Felsõrajk Fityeház Garabonc Gelse Gelsesziget Gétye Gutorfölde Gyûrûs

2 734 6 124 943 3 501 5 222 9 116 20 240 19 247 15 490 203 2 021 33 858 16 759 21 922 8 431 4 129 1 644 3 211 2 052 1 400 12 899 26 072 21 062 17 390 25 260 1 939 2 600 15 771 490

7072 Sorszám

971. 972. 973. 974. 975. 976. 977. 978. 979. 980. 981. 982. 983. 984. 985. 986. 987. 988. 989. 990. 991. 992. 993. 994. 995. 996. 997. 998. 999. 1000. 1001. 1002. 1003. 1004. 1005. 1006. 1007. 1008. 1009. 1010. 1011. 1012. 1013. 1014. 1015. 1016. 1017. 1018. 1019. 1020. 1021. 1022. 1023. 1024.

MAGYAR KÖZLÖNY Önkormányzat neve

Hahót Homokkomárom Hosszúvölgy Iklódbördõce Karmacs Kálócfa Keménfa Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kerkateskánd Kisgörbõ Kiskutas Kisvásárhely Kissziget Kozmadombja Kustánszeg Lenti Letenye Lovászi Magyarszerdahely Mihályfa Mikekarácsonyfa Milejszeg Molnári Muraszemenye Nagygörbõ Nemesapáti Nemesnép Nemespátró Nemesszentandrás Németfalu Nova Oltárc Pacsa Pakod Páka Pálfiszeg Pórszombat Pölöske Pölöskefõ Pusztaapáti Pusztamagyaród Pusztaszentlászló Ramocsa Resznek Rédics Rezi Rigyác Salomvár Sárhida Sármellék Söjtör Surd

Támogatás (ezer Ft)

27 308 5 042 5 928 6 374 30 317 4 301 522 3 402 774 2 670 3 339 4 288 1 584 1 562 4 664 309 5 145 24 071 71 180 12 787 4 689 8 132 8 642 7 735 10 489 1 888 2 115 4 090 2 564 3 854 1 541 7 723 14 721 1 851 3 625 3 723 24 194 3 990 3 643 19 673 3 885 118 10 180 6 341 1 130 2 601 11 844 21 940 1 785 7 883 7 805 38 385 11 353 13 972

Sorszám

2007/92. szám Önkormányzat neve

1025. 1026. 1027. 1028. 1029. 1030. 1031. 1032. 1033. 1034. 1035. 1036. 1037. 1038. 1039. 1040. 1041. 1042. 1043. 1044. 1045. 1046. 1047. 1048. 1049. 1050.

Sümegcsehi Szalapa Szentgyörgyvár Szentgyörgyvölgy Szentpéterfölde Szentpéterúr Szepetnek Szécsisziget Szilvágy Tormafölde Tornyiszentmiklós Tótszentmárton Türje Vaspör Várvölgy Vindornyafok Vindornyaszõlõs Zalabaksa Zalalövõ Zalaszántó Zalaszentgrót Zalaszentmárton Zalaszentmihály Zalatárnok Zalavár Zebecke Zala megye összesen: ORSZÁG ÖSSZESEN:

Támogatás (ezer Ft)

17 780 3 255 3 437 11 592 3 020 10 238 33 071 2 995 967 3 253 2 439 9 394 21 450 5 916 14 109 2 548 4 874 5 770 18 618 16 283 43 728 435 8 070 3 346 12 122 2 079 1 056 190 16 088 748

2. számú melléklet Támogatásban nem részesülõ önkormányzatok Sorszám

Önkormányzat neve

Bács-Kiskun megye 1. 2. 3.

Csikéria Dunaegyháza Újtelek Békés megye

4. 5. 6. 7. 8.

Csárdaszállás Kamut Kertészsziget Méhkerék Szabadkígyós Borsod-Abaúj-Zemplén megye

9. 10.

Bekecs Damak

2007/92. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

11. 12. 13. 14. 15.

Önkormányzat neve

Egerlövõ Füzérkajata Kazincbarcika Kéked Ózd Csongrád megye

16. 17.

Derekegyház Üllés

Sorszám

43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.

Csorna Himod Püski Pázmándfalu Zsira

Kérsemjén Nagyhódos Tivadar Vámosoroszi Vásárosnamény Jász-Nagykun-Szolnok megye

Gyõr-Moson-Sopron megye 23. 24. 25. 26. 27.

Andocs Bakháza Balatonboglár Csurgónagymarton Felsõmocsolád Fonyód Hetes Nagyatád Porrog Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

52. 53. 54. 55. 56.

Alap Cece Igar Pákozd Vértesacsa

Önkormányzat neve

Somogy megye

Fejér megye 18. 19. 20. 21. 22.

57. 58. 59. 60. 61. 62.

Csépa Jánoshida Mezõhék Tiszagyenda Tiszaroff Törökszentmiklós

Hajdú-Bihar megye 28.

Derecske Heves megye

29.

Kápolna

7073

Tolna megye 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69.

Bátaszék Bogyiszló Bonyhád Mõcsény Nagyszokoly Nagyszékely Szakály

Komárom-Esztergom megye 30.

Vas megye

Epöl Nógrád megye

31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Cered Dejtár Galgaguta Ipolyszög Karancslapújtõ Kisbárkány Nógrádszakál Patvarc Pásztó Szalmatercs Szügy Zabar

70. 71. 72. 73. 74. 75.

Egyházashollós Gersekarát Kétvölgy Nagykölked Rátót Szeleste Veszprém megye

76.

Olaszfalu Zala megye

77. 78.

Kisbucsa Újudvar

7074

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/92. szám

Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2007. évi 74. számában kihirdetett, az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet – 3. §-a (2) bekezdésének l) pontja helyesen: „l) vendéglátó üzlet esetében a kereskedõ nyilatkozatát arról, hogy folytatni kívánja-e a 16. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek valamelyikét;” – 23. § (1) bekezdésének o) pontja helyesen: „o) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 1–10. §-a, 12/A. §-a, 14. §-ának (2)–(3) bekezdése, 15. §-ának (2) bekezdése, 16. §-ának (1) bekezdése, 17–18/A. §-a, 19. §-ának (1) bekezdése, 20–27. §-a, 28. §-ának (2)–(5) bekezdése, valamint 1–5. számú mellékletei.” – 2. mellékletében az 1611. számú üzletkör megnevezése helyesen: „1611. Szexuális termékek üzlete” – 2. mellékletében a 2220. számú üzletkör megnevezése helyesen: „2220. Munkahelyi, intézményi büfé Munkahelyen, intézményben, külsõ gazdasági szervezet által fenntartott és mûködtetett büfé, melyben az Egyéb vendéglátóhelynél (2140) elõírt termékek értékesíthetõk, szeszes ital kivételével. Ide tartozik: az iskolai büfé is.” – 6. mellékletében az „1. Kiskereskedelmi üzletek” cím alatt az 1611. számú üzletkör megnevezése helyesen: [A 2. melléklet szerinti üzletköri szám

„1611.

Korábbi szám

I/78, 1611.

Megnevezés]

Szexuális termékek üzlete”

– 6. mellékletében a „2. Vendéglátás” cím alatt a 2140. számú üzletkör megnevezése helyesen: [A 2. melléklet szerinti üzletköri szám

„2140.

Korábbi szám

II/5, 214.

Megnevezés]

Egyéb vendéglátóhely”

– 6. melléklete 3. címének megnevezése helyesen: „3. Turisztikai szolgáltatás” (Kézirathiba)

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: Kovácsné dr. Szilágyi-Farkas Zsuzsanna. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 07.2348 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.