A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest,
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
2009. június 26., péntek
2009. évi LVI. törvény
88. szám
2009. évi LVII. törvény 137/2009. (VI. 26.) Korm. rendelet
7/2009. (VI. 26.) KüM rendelet
1099/2009. (VI. 26.) Korm. határozat
Ára: 6255 Ft
35/2009. (VI. 26.) ME határozat
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggõ törvénymódosításokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az építési beruházások megvalósításának elõsegítése érdekében egyes törvények módosításáról . . . . . . . . . . . A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhõfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tartós külszolgálatot teljesítõ köztisztviselõk és munkavállalók alapellátmányának, illetve ideiglenes külföldi kiküldetése napidíjának összegérõl és azok kifizetésérõl . . . . . . A központi költségvetési fejezetek 2008. évi kötelezettségvállalással nem terhelt elõirányzat-maradványainak kezelésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fõiskolai rektorok megbízásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tárgymutató a 2009. május hónapban kihirdetett jogszabályokról, illetve közzétett határozatokról
18016 18175
18191
18192
18194 18200
18016
MAGYAR KÖZLÖNY
II. Törvények 2009. évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggõ törvénymódosításokról* I. Fejezet A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása 1. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közigazgatási per indítására jogosult: a) az ügyfél, b) a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevõje.” (2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 340. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan elsõfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amely ellen közigazgatási úton nincs helye fellebbezésnek és e határozatot a bíróság törvény alapján megváltoztathatja. E rendelkezés nem vonatkozik a menekültügyi per tárgyában hozott bírósági döntésre.” 2. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 324. § (2) bekezdés a) pontjában a „Ket. 130. §-a (4) bekezdésében meghatározott végzés” szövegrész helyébe a „hatósági szerzõdésben foglalt kötelezettség megszegése miatt végrehajtást elrendelõ végzés” szöveg, 324/A. §-ában a „határozatnak nem minõsülõ hatósági szerzõdésekkel” szövegrész helyébe a „szerzõdés módosításával és a hatósági szerzõdés hatóság általi megszegésével” szöveg, 332. § (6) bekezdésében az „az alperes a szakhatóságot perbe hívhatja” szövegrész helyébe az „az alperes a szakhatóságot perbe hívhatja, amely a perbehívást nem utasíthatja vissza” szöveg lép. 3. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 324. § (2) bekezdés a) pontjában az „és szolgáltatás” szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)”
* A törvényt az Országgyûlés a 2009. június 22-i ülésnapján fogadta el.
2009/88. szám
szövegrész, 324/A. §-ában a „[Ket. 77. § (1) és (3) bek.]” szövegrész, 341. § a) pontja.
A Polgári Törvénykönyv hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejû rendelet módosítása 4. § (1) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejû rendelet 26. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „26. § A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyzõ valónak fogadja el.” (2) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejû rendelet a következõ 29. §-sal egészül ki: „29. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jegyzõ hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás részletes szabályait rendeletben meghatározza.” 5. § Hatályát veszti a Polgári Törvénykönyv hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló1960. évi 11. törvényerejû rendelet 28. § (1) bekezdése.
A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény módosítása 6. § (1) A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény a következõ alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki: „A közúti közlekedési szakértõ 16/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési szakkérdésben szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (3) A közlekedési hatóság a szakértõi tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Ha hatósági eljárásban közúti közlekedési szakkérdésben szakértõ kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértõ igénybevételét nem írja elõ, e § szerinti szakértõt, ennek hiányában az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló törvény szerinti igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõt kell kirendelni.” (2) A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 18. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezetõ és a szakoktató abban az esetben vehet részt, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetõi, illetve szakoktatói tevékenységét. A tanfolyami képzést követõ vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. Ezen eljárása során a vizsgabiztos tanúsító szervezetként közremûködik. Az eljárásba tanúsító szervezetként csak olyan személy vonható be, akinek a közlekedési hatóság engedélyezte jármûvezetõi vizsgabiztosi tevékenységét. Jármûvezetõi vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (9) A közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezõkrõl névjegyzéket vezet. A névjegyzék – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a következõ adatokat: a) természetes személyazonosító adatok, b) lakóhely, c) továbbképzésen történt részvétel idõpontja, d) képesítõ okmány száma, a kiadás dátuma, e) a névjegyzéket vezetõ közlekedési hatóság megnevezése, f) a névjegyzékbe vétel száma, idõpontja, g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.” (3) A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 18. § (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) A névjegyzék adatai közül a (2) bekezdés szerint engedéllyel rendelkezõk családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a névjegyzéket vezetõ közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.” (4) A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A jármûnek az idõszakos vizsgálat keretében végzett mûszaki megvizsgálása során a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezõ mûszaki vizsgabiztos tanúsító szervezetként közremûködik. Mûszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A köz-
18017
lekedési hatóság az engedéllyel rendelkezõ személyrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.” (5) A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 29/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésérõl szóló külön jogszabályban meghatározott) „a) engedélyezési eljárásokban ügyfélnek minõsül az építtetõ, a vagyonkezelõ, a közmûvek tulajdonosa, kezelõje, az az ingatlantulajdonos, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerû használó, akinek ingatlanát a közlekedési létesítmény terület-igénybevétellel érinti, ingatlana a közlekedési létesítmény területével közvetlenül határos, vagy akinek kapubejárója az útépítéssel közvetlenül érintett szakaszhoz csatlakozik,” (6) A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 29/B. §-a a következõ (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az elsõfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerû értesítés ellenére az elsõ fokú engedélyezési eljárásban nem vett részt. (6) A hatóság az eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minõsülõ szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen értesíti az eljárás megindításától számított öt munkanapon belül.” (7) A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 36. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a közút kezelõje a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához történõ hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a külön jogszabályban meghatározott határidõn belül nem nyilatkozik, a határidõ elmulasztása esetén a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelõen megadottnak kell tekinteni.” (8) A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 39. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a közút kezelõje vagy a meglévõ közút vagyonkezelõje az (1) bekezdésben meghatározott útcsatlakozás létesítéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a külön jogszabályban meghatározott határidõn belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelõen megadottnak kell tekinteni.” (9) A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 44/A. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A (7) bekezdésben meghatározott tachográfkártya kiadására irányuló kérelem kizárólag személyesen terjeszthetõ elõ a közlekedési hatóságnál.” (10) A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pontja a következõ 29. és 30. alponttal egészül ki:
18018
MAGYAR KÖZLÖNY
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) „29. az e törvény szerinti szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértõi tevékenység bejelentésének és a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, 30. az e törvény szerinti jármûvezetõi vizsgabiztosi, mûszaki vizsgabiztosi, iskolavezetõi, szakoktatói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét, az e tevékenységet végzõkrõl vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” (rendeletben állapítsa meg.)
2009/88. szám
(10)–(12) bekezdése, 46/C. § (1) bekezdésében a „)” szövegrész, 36. § (2) bekezdésében a „ , vagy ha a közútkezelõ a hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a rá külön jogszabályban meghatározott határidõn belül nem nyilatkozik,” szövegrész, 46/F. §-a.
A külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény módosítása
7. § A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 18. § (2) bekezdésében a „vizsgabiztosi” szövegrész helyébe a „jármûvezetõi vizsgabiztosi” szöveg, az „az erre vonatkozó jogosultság megszerzése alapján végezhetõ” szövegrész helyébe a „folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges” szöveg, 19. § (4) bekezdésében a „meghatározott” szövegrész helyébe a „meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó” szöveg, az „is elõterjeszthetõ” szövegrész helyébe a „nem terjeszthetõ elõ” szöveg, 24. § (6) bekezdésében a „szervet” szövegrész helyébe a „hatóságot” szöveg, 29. § (5) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 29/B. § (1) bekezdésében a „kérelmét és annak mellékleteit papír alapon kell benyújtani, a hatósági eljárások elektronikus úton nem intézhetõk. Az említett hatósági eljárásokban a közlekedési hatóság hatósági közvetítõt vehet igénybe” szövegrész helyébe a „megindítására irányuló kérelmet és annak mellékleteit, valamint a hiánypótlást papír alapon kell benyújtani” szöveg, 29/B. § (2) bekezdés b) pontjában a „nyolc napon belül, illetõleg amennyiben” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül, ha” szöveg, 29/B. § (4) bekezdésében a „helyezési elsõ fokú határozata – a közérdekû közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel – a fellebbezésre” szövegrész helyébe a „helyezése tárgyában hozott elsõfokú határozat – a közérdekû közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel – fellebbezésre” szöveg, 46/C. § (1) bekezdésében a „személyes adatok (név, állampolgárság, születési hely, születési idõ, anyja neve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg lép.
9. § (1) A külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § E törvény alkalmazásában: a) külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérõl szóló törvény szerinti devizakülföldi; b) külföldiek magyarországi befektetései: a külföldit belföldi székhelyû gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet vagyonából a tagsági (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján megilletõ hányad, továbbá a külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepének és kereskedelmi képviseletének, valamint az a) pont szerinti külföldi állampolgár önálló vállalkozásának a vagyona; c) külföldiek gazdasági célú letelepedése: a Magyar Köztársaság területén önállóan, üzletszerûen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági tevékenység ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel történõ folytatása az erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján; d) EGT-államban honos vállalkozás: az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgára, továbbá valamely az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam joga szerint létrejött olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ egyéb jogalany, amelynek létesítõ okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzletszerû gazdasági tevékenységének fõ helye valamely az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes államban van; e) határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: önállóan, üzletszerûen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági tevékenység folytatása gazdasági célú letelepedés nélkül; f) önfoglalkoztatás: minden olyan, a jogszabályok szerint önállóan végezhetõ és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az egészségbiztosítási, illetõleg a nyugdíj-biztosítási szolgáltatások fedezetérõl az errõl szóló jogszabályok rendelkezései szerint maga köteles gondoskodni.”
8. § Hatályát veszti a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (4) bekezdés c) pontja, 29. §
(2) A külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„3. § (1) Külföldi a Magyar Köztársaság területén önálló, üzletszerû – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – gazdasági tevékenységet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – gazdasági célú letelepedés keretében a következõ letelepedési formák keretében végezhet: a) önálló vállalkozóként a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetve az általa bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában, b) külön törvényben meghatározott fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján vagy c) olyan belföldi székhelyû gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet útján, amelyben részesedéssel rendelkezik. (2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a következõ gazdasági tevékenységekre, ha a külföldi a tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történõ kirendelését vagy kiküldését is: a) nevelési-oktatási intézménynél, szakképzési intézménynél, felsõoktatási intézménynél oktatási, kutatási tevékenység, b) elõadó-mûvészi tevékenység, c) hivatásos sportolói tevékenység, d) olyan tevékenység, amely a külföldi által külföldön megszerzett belföldön lévõ termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül, és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik, és e) ingatlan és természeti erõforrás térítés ellenében történõ hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erõforráshoz kapcsolódó vagyoni értékû jog térítés ellenében történõ átadása, értékesítése, apportálása.” (3) A külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény 3/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3/A. § (1) Külföldi – az EGT-államban letelepedett vállalkozás kivételével – határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet akkor folytathat a Magyar Köztársaság területén, ha azt törvény vagy nemzetközi szerzõdés kifejezetten megengedi. (2) Az EGT-államban letelepedett vállalkozás határon átnyúló szolgáltatási tevékenységét a külön törvényben meghatározottak szerint folytathatja.” (4) A külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény a következõ 3/B. §-sal egészül ki: „3/B. § (1) Külföldi természetes személy önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel jogosult önálló, üzletszerû – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenység gazdasági célú letelepedés keretében történõ megkezdésére vagy folytatására, ha a) EGT-államban honos vállalkozás, vagy
18019
b) ezt a jogosultságot és a nemzeti elbánást törvény vagy nemzetközi szerzõdés biztosítja. (2) A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban elõírt szakmai vagy egyéb követelményeket a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles is teljesíteni. (3) A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles a szerzõdéseket megkötni, és – az engedélyköteles ügyletek esetén – az engedélyeket beszerezni. (4) Az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a külföldi állampolgár önálló vállalkozása külföldi természetes személynek minõsül.” (5) A külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § Ha nemzetközi szerzõdés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelezõ jogi aktusa e törvénytõl eltérõen rendelkezik, az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.” 10. § A külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény 1. § (2) bekezdésében a „külföldi befektetõt” szövegrész helyébe a „külföldit” szöveg, 1. § (3) bekezdésében az „az államigazgatási szervnek” szövegrész helyébe az „a közigazgatási szervnek” szöveg, 1. § (3) bekezdésében az „államigazgatási határozat” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági határozat” szöveg lép. 11. § Hatályát veszti a külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény 1. § (1) bekezdésében az „és gazdasági célú letelepedései” szövegrész, 46. § (1) és (2) bekezdése.
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása 12. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 11. § (1) bekezdésében az „érvénybe” szövegrész helyébe a „hatályba” szöveg, 13. §-ában az „érvényben” szövegrész helyébe a „hatályban” szöveg, 15. §-ában az „érvénybelépésével” szövegrész helyébe a „hatálybalépésével” szöveg, 17. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló” szöveg lép. 13. § Hatályát veszti az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (4) bekezdése, 17. § (2) bekezdés második mondata, melléklet I. pont B) alpontjában az „55.30.11.0” szövegrész, az „55.30.12.0” szövegrész, az „55.40.10.0” szövegrész, az „A vendéglátásban felszámított felszolgálási díj felsõ mértékének meg-
18020
MAGYAR KÖZLÖNY
határozása” szövegrész és a „kereskedelemért felelõs miniszter” szövegrész.
Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 14. § (1) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság a) a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja; b) az eljárást megszünteti; c) az eljárást egyezséget jóváhagyó határozattal zárja le.” (2) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az újrafelvételi eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre.” (3) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A díjat megállapító jogszabályban rendelkezni kell a díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokról. A díjat megállapító jogszabályban nem szabályozott kérdésekre a (6) bekezdésben foglaltak kivételével e törvénynek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók – ideértve a személyes és tárgyi mentességet is –, amelyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal.” (4) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A szakhatósági eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjat a díj megállapításáról rendelkezõ jogszabályban elõírtak szerint kell megfizetni, és a megfizetés tényét az alapeljárás iránti kérelem mellékleteként igazolni kell. Elõzetes szakhatósági eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni.” (5) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bekezdése a következõ w) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „w) közigazgatási hatósági eljárás: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági ügy, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvény szerinti eredeti birtokállapot helyreállítására vagy a birtokállapot zavarásának megszüntetésére irányuló eljárás, valamint minden olyan eljárás, amelyre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései irányadók, továbbá a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentés.” 15. § Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 1. §-ában az „az államigazgatási” szövegrész helyébe az
2009/88. szám
„a közigazgatási hatósági” szöveg, 5. § (3) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, V. Fejezet címében az „AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI” szövegrész helyébe az „A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „Az államigazgatási” szövegrész helyébe az „A közigazgatási hatósági” szöveg, 28. § (4) bekezdésében az „az államigazgatási” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági” szöveg, 29. § (1) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 29. § (2) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási” szöveg, 29. § (4) bekezdésében az „az eljárást lezáró határozat” szövegrész helyébe az „a határozat vagy az eljárást megszüntetõ végzés” szöveg, 30. § (1) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 31. § (1) bekezdésében az „Az államigazgatási” szövegrész helyébe az „A közigazgatási hatósági” szöveg, az „egyes államigazgatási” szövegrész helyébe az „egyes közigazgatási hatósági” szöveg, 31. § (2) bekezdésében az „egy államigazgatási” szövegrész helyébe az „egy közigazgatási hatósági” szöveg, az „az államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatóság” szöveg, a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 31. § (3) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 31. § (4) bekezdésében a „szerv” szövegrészek helyébe a „hatóság” szöveg, 31. § (6) bekezdésében a „több határozat” szövegrész helyébe a „több határozat vagy önálló fellebbezéssel támadható végzés” szöveg, a „minden határozat” szövegrész helyébe a „minden döntés” szöveg, 31. § (8) bekezdésében a „Ha a szakhatóságot az eljáró hatóság keresi meg, a” szövegrész helyébe az „A” szöveg, az „indul.” szövegrész helyébe az „indul. Az elõzetes szakhatósági eljárásért fizetendõ illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni.” szöveg, 32. § (1) bekezdésében az „az államigazgatási” szövegrész helyébe az „a közigazgatási” szöveg, a „felülvizsgált államigazgatási” szövegrész helyébe a „felülvizsgált közigazgatási hatósági” szöveg, 33. § (2) bekezdés 26. pontjában az „államigazgatási szervnél” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatóságnál” szöveg, 42. § (4) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 57. § (1) bekezdés f) pontjában az „1988. évi VI. törvény 48. §-ának (5) bekezdésében foglalt esetet is” szövegrész helyébe az „egyszerûsített végelszámolásban – a végelszámoló személyének bejelentésével együtt – elõterjesztett törlés iránti kérelmet” szöveg, 57. § (1) bekezdés k) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 57. § (1) bekezdés p) és s) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 61. § (3) bekezdésben a „Külföldi” szövegrész helyébe a „Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgár” szöveg, 67. § (1) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 68. §
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) bekezdésében az „államigazgatási szerv” szövegrészek helyébe a „közigazgatási hatóság” szöveg, a „bíróság mulasztása” szövegrész helyébe a „bíróság vagy közjegyzõ mulasztása” szöveg, 73. §-t megelõzõ alcímében az „Az államigazgatási” szövegrész helyébe az „A közigazgatási hatósági” szöveg, 73. § (1) bekezdésében az „Az államigazgatási” szövegrész helyébe az „A közigazgatási hatósági” szöveg, 73. § (2) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 73. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 73. § (4) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, az „az elektronikus közigazgatási ügyintézésrõl és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló 184/2004. (VI. 3.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe az „az elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairól szóló külön jogszabály” szöveg, 73. § (5) bekezdésében a „szervvel” szövegrész helyébe a „hatósággal” szöveg, 73. § (6) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 73. § (9) bekezdésében az „államigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatóság” szöveg, 73/A. § (1) bekezdésében a „8 napon belül nem fizeti meg” szövegrész helyébe a „8 napon belül nem fizeti meg és a hatóság az eljárást az illetékfizetési kötelezettség elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg” szöveg, 73/A. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdésben meghatározott határidõben” szövegrész helyébe az „illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követõ 8 napon belül” szöveg, 78. § (2) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 114. §-ának (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény szerint a döntés módosítására vagy visszavonására nyitva álló idõtartamon belül” szöveg, 78. § (4) bekezdésében a „kézbesítésétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 78. § (5) bekezdésében a „kézbesítéstõl” szövegrész helyébe a „közléstõl” szöveg, 97. § (6) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, melléklet VII. alcímében az „Az állami levéltár” szövegrész helyébe az „A levéltár” szöveg, melléklet VII. alcím 1. pontjában az „Az állami levéltár által készített egyszerû vagy hiteles” szövegrész helyébe az „A levéltár által készített hitelesített” szöveg, melléklet VII. alcím 2. pontjában az „Állami levéltárban” szövegrész helyébe az „A levéltárban” szöveg lép. 16. § Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében a „törvény felhatalmazása” szövegrész helyébe a „törvény, eredeti jogalkotó hatáskörben kiadott kormányrendeletben létrehozott eljárás vagy szolgáltatás esetében az eljárást vagy szolgáltatást létrehozó kormányrendelet felhatalmazása” szöveg lép. 17. § Hatályát veszti az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 31. § (7) bekezdése, 57. § (1) bekezdés
18021
k) pontjában az „iránti per” szövegrész, mellékletének megjelölésében az „a törvény 29. § (4) bekezdéséhez az egyes államigazgatási eljárások külön illetékérõl” szövegrész.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása 18. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. § (2) bekezdésében a „mentességre vonatkozó igényét az adóhatóságnak bejelenti” szövegrész helyébe a „mentességet az adóhatóságnál kérelmezheti” szöveg, 13/A. § (4) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 14/A. § (1) bekezdésében az „igénnyel” szövegrész helyébe a „kérelemmel” szöveg, az „igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, a „jelentheti” szövegrész helyébe a „nyújthatja” szöveg, az „igényeket” szövegrész helyébe a „kérelmeket” szöveg, 14/A. § (2) bekezdésében az „igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, 14/A. § (3) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, az „esõ esedékessé” szövegrész helyébe az „esõ, esedékessé” szöveg, az „adót és annak kamatát az adófelfüggesztés megszûnését követõen határozatban közli a kötelezettel” szövegrész helyébe az „adó és annak kamatai megfizetésérõl az adófelfüggesztés megszûnését követõen határozatot hoz” szöveg, 51. § (2) bekezdésében az „azonosító” szövegrész helyébe a „személyazonosító” szöveg lép.
A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása 19. § (1) A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 6. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban elõírt feltételeknek. Aki magán-munkaközvetítõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben – ha a bejelentõ egyéni vállalkozó – meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (2) Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítõ tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelõ munkavállalásra irányulhat. (3) Az, aki magán-munkaközvetítõ tevékenységet folytat, a munkát keresõ személytõl – kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérõen nem rendelkezik – díjat, költséget nem igényelhet.
18022
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) A magán-munkaközvetítõ tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munkaközvetítõ által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérõen rendelkezhet, továbbá b) vagyoni biztosíték meglétét írhatja elõ, ha a magán-munkaközvetítés külföldre irányul, vagy a magán-munkaközvetítõ a munkát keresõvel szemben díjat számol fel.” (2) A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébõl finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.” (3) A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétõl számított tíz munkanapon belül kell kibocsátani, a végrehajtás foganatosításáról az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított tíz munkanapon belül kell dönteni.” (4) A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti magán-munkaközvetítési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a magán-munkaközvetítõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.” 20. § A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 21. § (2) bekezdés a) pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 21. § (2) bekezdés d) pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 21. § (4) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 138. §-a (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvénynek a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó rendelkezése” szöveg, 21. § (5) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 21. § (7) bekezdésében a „szervnek” szövegrész helyébe a „hatóságnak” szö-
2009/88. szám
veg, 27. § (8) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 37. § (1) bekezdésében a „180 napon” szövegrész helyébe a „hat hónapon” szöveg, 41/A. § (2) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg, 46/A. § (4) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 54. § (2) bekezdésében a „kilencven napban” szövegrész helyébe a „három hónapban” szöveg, 54. § (4) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 54. § (5) bekezdés a) pontjában az „a Ket. 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható” szövegrész helyébe az „az ismert ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni” szöveg, 54. § (5) bekezdés b) pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, az „az 57/A. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatait” szövegrész helyébe az „a természetes személyazonosító adatait” szöveg, 54. § (14) bekezdésében a „Ket. 87–94. §-ában foglaltakat” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenõrzésre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg, 56. § (2) bekezdésében az „azonnali végrehajtása elrendelhetõ” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 56/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg, 57/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „személyi adatok (név, születési név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg lép. 21. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 21. § (2) bekezdés b) pontjában a „TAJ számát, adószámát, adóazonosító jelét,” szövegrész, 41/A. § (2) bekezdésében az „1996. évi XLIII.” szövegrész és a „2001. évi XCV.” szövegrész, 54. § (1) bekezdése, 54. § (11) bekezdés b) pontjában az „1993. évi III.” szövegrész, 55. § (2) bekezdése.
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrõl szóló 1991. évi XI. törvény módosítása 22. § (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrõl szóló 1991. évi XI. törvény a következõ 4/A. §-sal és 4/B. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) Szúnyogirtószer és szúnyoglárvairtó-szer légi úton történõ környezetbe juttatása az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével végezhetõ. Az engedélyes a szúnyogirtás tényleges idõpontját és helyét legkésõbb 48 órával a tevékenység megkezdése elõtt bejelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek. (2) Az (1) bekezdést a szúnyogirtási tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásá-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
nak általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ folytatására is alkalmazni kell. 4/B. § (1) 18 év alatti személyek közoktatási tevékenységnek nem minõsülõ csoportos, több napos táboroztatására, üdültetésére és egyéb szabadidõs foglalkoztatására (a továbbiakban együtt: táboroztatás) csak akkor kerülhet sor, ha a táboroztatás szervezõje gondoskodik az egészségügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek meglétérõl. A táboroztatás személyi és tárgyi feltételeinek betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenõrzi. (2) A táboroztatás szervezõje köteles legkésõbb 6 héttel a táboroztatás megkezdését megelõzõen az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni a tervezett táboroztatás helyét, kezdõ idõpontját és tervezett idõtartamát, továbbá a táborozásban részt vevõ személyek tervezett számát és az egészségügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározott egyéb adatokat. (3) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv megállapítja, hogy a táboroztatás személyi és tárgyi feltételei nem biztosítottak, a szükséges feltételek biztosításáig a táboroztatást megtiltja, vagy az egészségügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározott más jogkövetkezményt alkalmaz. (4) E §-t a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatott táboroztatási tevékenység esetén is alkalmazni kell.” (2) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrõl szóló 1991. évi XI. törvény 15. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelõs miniszter, hogy a) a szúnyogirtószer és szúnyoglárvairtó-szer légi úton történõ környezetbe juttatásának feltételeit és az egészségügyi államigazgatási szervnek teljesítendõ bejelentésekre és az engedélyezésre vonatkozó eljárás részletes szabályait, valamint b) a táboroztatás személyi és tárgyi egészségügyi feltételeit, továbbá a táboroztatás bejelentésére, a bejelentés személyes adatnak nem minõsülõ további adattartalmára, valamint a táboroztatás hatósági ellenõrzésére és a jogsértõ táboroztatás jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.” 23. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrõl szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (2) bekezdésében az „ellenõrzést tûrni és az ahhoz” szövegrész helyébe az „ellenõrzéshez” szöveg, a „bocsátani.” szövegrész helyébe a „bocsátani. Közegészségügyi vagy járványügyi érdekbõl a szemle haladéktalanul megtartható.” szöveg, 10. § (4) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe
18023
a „10 munkanapon” szöveg, 11. § (2) bekezdésében a „Határozattal kell elrendelni” szövegrész helyébe az „Az egészségügyi államigazgatási szerv elrendeli” szöveg lép. 24. § Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrõl szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (2) bekezdésében a „minden munkahelyre, bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyre beléphet,” szövegrész és az „anyagokat, adatokat, eszközöket és” szövegrész, 10. § (3) bekezdés második mondata, 10. § (4) bekezdésében a „tértivevénnyel” szövegrész, 10. § (5) bekezdés második mondata.
A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítása 25. § (1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 10. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A kérelmezõ nem jogosult a kárpótlási hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani.” (2) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 12. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A kárpótlási hatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidõ a kérelem benyújtásától számított hat hónap, amelyet a hivatal vezetõje egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbíthat.” 26. § A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 5. § (5) bekezdésében az „az Országos Kárrendezési Hivatal” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg, 6. § (1) bekezdés f) pontjában az „az Országos Kárrendezési Hivatal” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg, 10. § (1) bekezdésében az „elsõ fokon a megyei (fõvárosi) kárrendezési hivatal, másodfokon az Országos Kárrendezési Hivatal (a továbbiakban együtt: hivatal)” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg, 11. § (2) bekezdésében a „megyei (fõvárosi) kárrendezési hivatal” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg, 11. § (3) bekezdésében a „kárrendezési hivatal” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg, 11. § (4) bekezdésében a „megyei (fõvárosi) kárrendezési hivatal” szövegrészek helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg, 12. § (6) bekezdésében a „hivatal” szövegrész helyé-
18024
MAGYAR KÖZLÖNY
be a „kárpótlási hatóság” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „megyei (fõvárosi) kárrendezési hivatal” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „megyei (fõvárosi) kárrendezési hivatal” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg, az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 24. § (4) bekezdésében az „illetékes hivatal” szövegrész helyébe az „illetékes kárpótlási hatóság” szöveg, a „megyei (fõvárosi) kárrendezési hivataltól” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóságtól” szöveg, 28. §-ában a „megyei (fõvárosi) kárrendezési hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatósághoz” szöveg lép. 27. § Hatályát veszti a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 10. § (3) bekezdés elsõ és harmadik mondata, 12. § (3) és (4) bekezdése.
Az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása 28. § Az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alkalmazása során a bizottság felügyeleti szerve a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter.” 29. § Az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 3. § (2) bekezdésében a „határozatába” szövegrész helyébe a „döntésébe” szöveg lép. 30. § Hatályát veszti az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 35. § (2) bekezdése.
A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása 31. § A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény 33/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „33/A. § (1) A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetõje köteles az elsõ féléves adóösszeget a gép nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelõzõen, a további idõszakokra vonatkozó adóösszeget pedig félévente elõre bevallani, és ezzel egyidejûleg megfizetni. Ha a nyilvántartásba vétel a hitelesítési bizonyítvány érvényessége miatt nem lehet-
2009/88. szám
séges teljes 6 hónapra, akkor a játékadó arányos részét kell bevallani és megfizetni. (2) Az üzemeltetõ játékadó-fizetési kötelezettsége mindaddig fennáll, ameddig a játékautomata az állami adóhatóság nyilvántartásában szerepel. Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a játékautomatát törli a nyilvántartásból.” 32. § A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1) bekezdésében a „2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, az „a Ket. 160–163. §-aiban foglalt elektronikus ügyintézést nem kell alkalmazni” szövegrész helyébe az „az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal” szöveg, 7/A. § (2) bekezdésében az „adóhatóság szerencsejáték ügyben” szövegrész helyébe az „adóhatóság szerencsejátékügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata-üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenõrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásban” szöveg, az „A szerencsejáték” szövegrész helyébe az „Az e törvényben meghatározott” szöveg, 7/A. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 7/A. § (4) bekezdésében az „a kérelemnek az állami adóhatósághoz történt beérkezésétõl számított 60 napon” szövegrész helyébe a „45 munkanapon, játékautomata nyilvántartásba vételérõl pedig 10 munkanapon” szöveg, 7/A. § (6) bekezdésében az „érdekében” szövegrész helyébe az „érdekében a következõk szerint” szöveg, a „feldolgozására. Az” szövegrész helyébe a „feldolgozására: az” szöveg, a „személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatait” szöveg, 13. § (6) bekezdésében a „Ket. 61. §-ában foglalt” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási” szöveg, 29/A. § (3) bekezdésében a „játékautomatát.” szövegrész helyébe a „játékautomatát. Az állami adóhatóság a játékautomatát a kérelemben foglalt idõtartamra, de legfeljebb hitelességének idõtartamára veszi nyilvántartásba.” szöveg, 36/A. § (2) bekezdésében az „ügyet az illetékes hatóságnak további intézkedésre átadni” szövegrész helyébe az „intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ hatóságot megkeresni” szöveg lép. 33. § Hatályát veszti a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, valamint az „és méltányossági” szövegrész, 11. § (5) bekezdése, 26. § (4) bekezdése, 26/A. § második mondata, 27. § (10) bekezdése, 29/A. § (2) bekezdése, 29/A. § (3) bekezdésében a „félévente” szövegrész, 36. § (4) és (5) bekezdése, 37. § 21. pontjában az „ , az ajándéksorsolás, valamint a játékautomata-üzemeltetés” szövegrész.
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása 34. § (1) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és 37. § (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak) „d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését; e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott végzését.” (2) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (4) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (A döntés megváltoztatását kérheti:) „c) akitõl az ügyféli jogállást megtagadták.” 35. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 37. § (2) bekezdésében az „eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés” szövegrész helyébe az „eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés” szöveg, 37. § (8) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép. 36. § Hatályát veszti a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 27. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 27. § (2) bekezdésében a „ , méltányossági” szövegrész.
A mikroelektronikai félvezetõ termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény módosítása 37. § (1) A mikroelektronikai félvezetõ termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és 23. § (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak) „d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését; e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott végzését.”
18025
(2) A mikroelektronikai félvezetõ termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 23. § (4) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (A döntés megváltoztatását kérheti:) „c) akitõl az ügyféli jogállást megtagadták.” 38. § A mikroelektronikai félvezetõ termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 22. § (2) bekezdésében az „el kell utasítani” szövegrész helyébe az „érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani” szöveg, 23. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 23. § (2) bekezdésében az „eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés” szövegrész helyébe az „eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés” szöveg, 23. § (8) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép. 39. § Hatályát veszti a mikroelektronikai félvezetõ termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 17. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 17. § (2) bekezdésében a „ , méltányossági” szövegrész.
A közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása 40. § (1) A közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet elõterjeszteni. Kamarai hatósági eljárásban a kérelem telefaxon nem nyújtható be. (4) A kamarai hatósági eljárást elsõ fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség döntése elleni fellebbezést az országos kamara bírálja el. A kamarai hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal.” (2) A közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Az eljárásban a hiánypótlásra való felhívást a területi kamarának a kérelem beérkezését követõ elsõ ülésén, de legkésõbb tíz munkanapon belül kell kibocsátania.” (3) A közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény 49/A. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Ha a közjegyzõi iroda a (2) bekezdés szerinti adatokat a bejelentésben nem közli, a kamara az adatok közlése iránt megkeresi a közjegyzõi iroda bejegyzését végzõ cégbíróságot.”
18026
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/88. szám
41. § A közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. § (1) bekezdésében az „A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a következõ ügyekben” szövegrész helyébe az „A területi közjegyzõi kamara elnöksége hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek a következõk” szöveg, 11/A. § (6) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 11/A. § (9) bekezdés d) pontjában az „a közjegyzõi irodák nyilvántartásába történõ felvétel” szövegrész helyébe a „szükség” szöveg, 31/D. § (2) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 49/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „családi és utónév, leánykori név” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 49/A. § (5) bekezdésében a „közjegyzõi irodák nyilvántartása a következõ adatokat tartalmazza” szövegrész helyébe a „cégjegyzékbe bejegyzett közjegyzõi iroda köteles a mûködésének megkezdését tizenöt napon belül a kamaránál bejelenteni, a kamara pedig a közjegyzõi irodát a következõ adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni” szöveg, 54. § (3) bekezdésében a „tanúsítvány kiállítása során a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárásokban” szöveg, a „kapcsolattartással” szövegrész helyébe az „írásbeli kapcsolattartással” szöveg lép.
d) a Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, korlátozás nélkül használható törvényes mértékegységeket, e) a Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, kizárólag meghatározott szakterületen használható törvényes mértékegységeket, f) a kötelezõ hitelesítésû mérõeszközöket, g) a mérésügyi hatóság által használt törvényes tanúsító jeleket, hitelesítési bélyegzõket, valamint a hitelesítést helyettesítõ minõsítõk tanúsító jeleinek rajzait és alkalmazásuk módját rendeletben állapítsa meg.”
42. § Hatályát veszti a közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. § (5) bekezdése, 11/A. § (10) bekezdése, 23. § (5) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 23. § (6) bekezdése, 31/C. § (1) bekezdésében az „és a közjegyzõi irodáknak a területi kamara elnöksége által vezetett nyilvántartásába felvett közjegyzõi” szövegrész, 31/D. § (5) bekezdése, 49/A. § (2) bekezdés b) pontja, 177–182. §-a.
A gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
A mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása 43. § (1) A mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A hitelesítési engedély iránti eljárásban az ügyintézési határidõ 45 munkanap.” (2) A mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a mérésügyi szerv vagy szervek kijelölését, a mérésügyi szerv hatósági eljárásának részletes szabályait, b) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer alapegységeit, c) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységeit,
(3) A mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelõs miniszter, hogy a kötelezõ hitelesítésû mérõeszközök mérésügyi követelményeit, a hitelesítés általános feltételeit és eljárási szabályait rendeletben állapítsa meg.” 44. § Hatályát veszti a mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény 5. § (1) bekezdés második mondata, 7. § (1) bekezdésében az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben felsorolt” szövegrész, a „használati” szövegrész, az „(a továbbiakban: kötelezõ hitelesítésû mérõeszköz)” szövegrész, 10. § (3) bekezdés második mondata, 10. § (4) bekezdése, 12. § (1) és (2) bekezdése, 14. § (1) bekezdésében a „jellegû” szövegrész, 14. § (2) bekezdése.
45. § A gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 8. § (6) bekezdésében az „igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg lép. 46. § Hatályát veszti a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 8. § (6) bekezdésében az „ , amely az adókedvezményt az igénybejelentéstõl számított 30 napon belül bírálja el” szövegrész, 17. § (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész.
A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétõl 1949. június 8-ig terjedõ idõben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény módosítása 47. § A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétõl 1949. június 8-ig terjedõ idõben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény 6. §-ában a „megyei (fõvárosi) kárrendezési hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatósághoz” szöveg lép.
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény módosítása 48. § A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 3. § (1) bekezdésében az „igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, a „kézbesítésétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, a „jelentheti” szövegrész helyébe a „nyújthatja” szöveg, 3. § (2) bekezdésében az „Az igénybejelentésben” szövegrész helyébe az „A kérelemben” szöveg, 4. § (1) bekezdésében az „Az igény” szövegrész helyébe az „A kérelem” szöveg, a „vissza” szövegrész helyébe az „el” szöveg lép. 49. § Hatályát veszti a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 3. § (2) bekezdésében a „ , valamint – az 1. § b) pontjában foglalt esetben – a munkaképesség legalább 67%-os elvesztését igazoló okiratokat” szövegrész, 4. § (1) bekezdés elsõ mondata, 4. § (2) bekezdése, 11. § elsõ mondata.
Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosítása 50. § (1) Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 14. § b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alapján benyújtott kárpótlási kérelmek elbírálására az 1991. évi XXV. törvény 10–12. §-ában foglaltak az irányadók a következõ eltérésekkel:) „b) a kárpótlási hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a határozat jogerõre emelkedésétõl számított egy év eltelt;” (2) Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény a következõ 14/A. §-sal egészül ki: „14/A. § A kérelmezõ nem jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a kárpótlási hatósággal.” 51. § Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (7) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, az „az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnak” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóságnak” szöveg, 14. § a) pontjában az „az állandó lakóhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) kárrendezési hivatalhoz vagy az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz nyújthatja be a kárpótlás iránti kérelmét; a kárpótlás iránti kérelmeket elsõ fokon az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal bírálja el” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatósághoz kárpótlás iránti kérelmet nyújthat be” szöveg, 14. § c) pontjában az „ , az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal” szövegrész helyébe az „ , a kárpótlási hatóság”
18027
szöveg, az „a bírósági eljárás jogerõs befejezéséig az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal az eljárását felfüggeszti” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg, 14. § d) pontjában az „az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg, 20/A. § (1) bekezdésében az „az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozata” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóság döntése” szöveg lép. 52. § Hatályát veszti az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 12. § (4) bekezdés második mondata.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása 53. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/J. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A külön törvény alapján nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekrõl (a továbbiakban: törzskönyvi jogi személy) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet. A kincstárnak a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásában az ügyintézési határidõ tíz munkanap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt munkanapos határidõt állapíthat meg. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás.” (2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (4) bekezdés l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az államháztartásért felelõs miniszter arra, hogy) „l) a belsõ ellenõrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezõkrõl vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a belsõ ellenõrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a kötelezõ szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj szabályait,” (rendeletben szabályozza.) 54. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/C. §-ában a „nem téríthetõ meg” szövegrész helyébe a „nem téríthetõ meg, és az igazgatási szolgáltatási díjmérték számításánál költségelemként nem vehetõ figyelembe” szöveg, 12/A. § (1) bekezdésében az
18028
MAGYAR KÖZLÖNY
„államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási” szöveg, 18/C. § (14) bekezdésében a „jelére,” szövegrész helyébe a „jelére vagy” szöveg, 18/J. § (2) bekezdésében az „ , azok beérkezésétõl számított tizenöt napon belül veszi nyilvántartásba a törzskönyvi jogi személyt, vagy – legfeljebb húsznapos határidõ tûzésével – hiánypótlásra hívja fel az alapító szervet” szövegrész helyébe a „veszi nyilvántartásba a törzskönyvi jogi személyt” szöveg, 18/J. § (3) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg, a „jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétõl” szövegrész helyébe az „a döntés közlésétõl” szöveg, a „belül a határozat” szövegrész helyébe a „belül a határozat, illetve az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés” szöveg, 18/J. § (4) bekezdésében a „közigazgatási nemperes eljárásban végzéssel határoz” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt” szöveg, a „határozatát” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 18/J. § (6) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 64/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás általános szabályairól szóló” szöveg, 64/D. § (2) bekezdésében a „nyolcnapos” szövegrész helyébe az „öt munkanapos” szöveg, 64/D. § (3) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, a „tizenöt nap” szövegrész helyébe a „tíz munkanap” szöveg, 64/D. § (6) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harminckét munkanapon” szöveg, 64/D. § (7) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 64/D. § (8) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 121/C. § (1) bekezdésében a „tevékenységet végzõkrõl (e §-ban a továbbiakban: belsõ ellenõr) nyilvántartást kell vezetni” szövegrész helyébe a „tevékenység folytatásához az államháztartásért felelõs miniszter engedélye szükséges” szöveg, 121/C. § (4) bekezdésében az „A nyilvántartásba fel kell venni azt a belsõ ellenõrzési tevékenység végzésére jelentkezõ természetes személyt, aki” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását az államháztartásért felelõs miniszter annak engedélyezi, aki” szöveg, 121/C. § (7) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a természetes személy következõ adatait tartalmazza” szövegrész helyébe az „Az államháztartásért felelõs miniszter a belsõ ellenõrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza” szöveg, 121/C. § (7) bekezdés a) pontjában a „név” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 121/C. § (11) bekezdésében az „ellenõrök nyilvántartásba vétele iránti eljárásért” szövegrész helyébe az „ellenõri tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásért” szöveg, a „60 nap” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanap” szöveg, 121/C. § (12) bekezdésében az „a nyilvántartásba vétel iránti kérel-
2009/88. szám
mét” szövegrész helyébe az „az engedélykérelmét” szöveg, a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 122/B. § (2) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló” szöveg lép. 55. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/B. §-a, 18/J. § (4) bekezdés hatodik mondata, 64/D. § (10) bekezdésében a „ , vagy hatályon kívül helyezheti és – szükség esetén – a kincstárt új eljárás lefolytatására utasítja” szövegrész, 121/C. § (1) bekezdés második és harmadik mondata, 121/C. § (2) bekezdése, 121/C. § (3) bekezdésében az „a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés, a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait,” szövegrész, 121/C. § (3) bekezdés második mondata, 121/C. § (4) bekezdés c) pontja, 121/C. § (7) bekezdés b), d), e) pontja.
A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása 56. § A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A méltányossági jogkörben hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.” 57. § A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 5. § (2) bekezdésében az „igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, a „bejelentés” szövegrész helyébe a „kérelem elõterjesztése” szöveg, 6. § (4) bekezdésében az „az OKKH elnöke” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság vezetõje” szöveg, 10. § (5) bekezdésében az „igénybejelentések” szövegrész helyébe a „kérelmek” szöveg lép. 58. § Hatályát veszti a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (2) bekezdés második mondata.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása 59. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A polgár a lakcímbejelentkezés során a következõ adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:) „a) természetes személyazonosító adatait;”
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
60. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 13. § (2) bekezdésében a „nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 17. § (2) bekezdés b) pontjában a „név-” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 29. § (2) bekezdésében az „eljárásokat elektronikus úton nem lehet intézni” szövegrész helyébe az „eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel” szöveg lép. 61. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdése, 15. § (1) bekezdés b) és c) pontja, 17. § (2) bekezdés b) pontjában az „anyja neve,” szövegrész, a „születési hely, születési idõ,” szövegrész, 34. §-a.
A földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása 62. § A földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény a következõ 17. §-sal egészül ki: „17. § Felhatalmazást kap a földügyért felelõs miniszter, hogy a földkiadó bizottságok által lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásokban a szakértõ kirendelésére, valamint a szakértõi névjegyzék összeállítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.” 63. § A földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 7/A. § (4) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 7/A. § (5) bekezdésében a „határozatot meg kell küldeni a kártalanításra jogosultnak és” szövegrész helyébe a „kártalanítási eljárásban hozott határozatot közölni kell” szöveg, a „hatóságnak” szövegrész helyébe a „hatósággal” szöveg, az „államigazgatási úton jogorvoslatnak” szövegrész helyébe a „ fellebbezésnek” szöveg, az „az FM hivatal határozatát” szövegrész helyébe az „a határozatot” szöveg, 9/D. § (1) bekezdésében az „illeti meg” szövegrész helyébe az „illeti meg. A kérelmet a szövetkezet gazdálkodási területén fekvõ földrészletek kiadása céljából megtartásra kerülõ utolsó sorsolás napját követõ 6 hónapon belül lehet benyújtani” szöveg, a „Kérelem elõterjesztésének hiánya” szövegrész helyébe az „E határidõ elmulasztása” szöveg, az „egyik juttatásról sem dönthet hivatalból induló eljárás keretében” szövegrész helyébe a „pénzbeli kártalanításról dönt” szöveg, 9/D. § (2) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, az „annak hiányáról.” szövegrész helyébe az „annak hiányáról. A földalapkezelõ szervezet nemleges nyilatkozata esetén a mezõgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt.” szöveg, 9/D. § (4) bekezdésében a „határozat alapján megkeresi” szövegrész helyébe a „határo-
18029
zatot közli” szöveg, a „hatóságot” szövegrész helyébe a „hatósággal” szöveg, 9/D. § (5) bekezdésében a „hozott a mezõgazdasági igazgatási szervi, ingatlanügyi hatósági” szövegrész helyébe az „a mezõgazdasági igazgatási szerv, illetve az ingatlanügyi hatóság által hozott” szöveg, a „szerv részére is meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „szervvel is közölni kell” szöveg, 10. § (2) bekezdésében az „államigazgatási úton jogorvoslatnak” szövegrész helyébe a „fellebbezésnek” szöveg, 11. § (1) bekezdés d) pontjában a „vonatkozó határozata” szövegrész helyébe az „irányuló eljárásában” szöveg, az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. §-ának (1) bekezdése szerinti határozatnak minõsül” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni” szöveg, 11. § (6) bekezdésében a „határozatot a mezõgazdasági igazgatási szerv hirdetõtábláján kívül” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 11/B. § (1) bekezdésében a „bekezdésében meghatározott határozatát elõkészítõ” szövegrész helyébe a „bekezdése szerinti” szöveg, 11/B. § (2) bekezdésében a „dolgozói közül” szövegrész helyébe a „dolgozói közül kell kirendelni” szöveg, a „rendelettel” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 12/A. § (3) bekezdésében az „a kiadás lezárását követõ 30 napon belül határozattal értesíti az önkormányzat polgármesterét, a fõvárosban a fõpolgármestert” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, a „kézbesítéstõl számított 60 napon” szövegrész helyébe a „döntés közlésétõl számított negyvenöt munkanapon” szöveg, 12/B. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, a „30 nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal” szöveg, 12/D. § (3) bekezdésében a „határozattal értesíti az önkormányzat polgármesterét, a fõvárosban a fõpolgármestert” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, a „kézbesítéstõl számított 60 napon” szövegrész helyébe a „döntés közlésétõl számított negyvenöt munkanapon” szöveg, 12/F. § (12) bekezdésében a „kézbesítésére” szövegrész helyébe a „közlésére” szöveg, 13. § (4) bekezdésében az „ezt a sorsolást megelõzõen legalább 30 nappal a Magyar Közlönyben” szövegrész helyébe az „az errõl szóló közleményt a sorsolást megelõzõen legalább huszonkét munkanappal a földügyért felelõs miniszter által vezetett minisztérium honlapján” szöveg, a „hirdetménynek” szövegrész helyébe a „közleménynek” szöveg, a „hirdetményben” szövegrész helyébe a „közleményben” szöveg lép.
64. § Hatályát veszti a földrendezõ és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 11. § (5) bekezdése, 11/B. § (1) bekezdésében a „kirendelt” szövegrész, 11/B. § (2) bekezdésében az „a földkiadó bizottság megkeresése szerint” szövegrész és a „rendeli ki a saját” szövegrész, 11/B. § (3)–(5) bekezdése.
18030
MAGYAR KÖZLÖNY
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 65. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (6) bekezdésében a „kedvezményeirõl szóló jogszabály által meghatározott” szövegrész helyébe a „kedvezményeivel kapcsolatos” szöveg, a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, a „bírósági felülvizsgálatnak van helye” szövegrész helyébe a „nincs helye fellebbezésnek” szöveg, 5. § (1) bekezdésében a „szociális ellátásra” szövegrész helyébe a „pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „megtérítését” szövegrész helyébe a „megtérítését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szervtõl” szöveg, 8. § (1) bekezdésében a „határidõt” szövegrész helyébe a „határidõt annak letelte elõtt” szöveg, a „15 nappal” szövegrész helyébe a „tíz munkanappal” szöveg, 10. § (1) bekezdésében a „kérelmezõ kötelezhetõ arra” szövegrész helyébe a „hatóság felhívhatja a kérelmezõt” szöveg, 10. § (7) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 10. § (8) bekezdésében az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ” szöveg, 10. § (9) bekezdésében a „90 napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, a „(4)” szövegrész helyébe a „(8)” szöveg, 18. § a) pontjában az „adatok)” szövegrész helyébe az „adatait” szöveg, 19. § (1) bekezdésében az „eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók” szövegrész helyébe a „– külön törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából – eseti megkeresésük alapján továbbíthatók az általuk törvény alapján kezelhetõ” szöveg, 20/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „kérelmezõ” szövegrész helyébe a „kérelmezõ természetes” szöveg, 24. § (1) bekezdésében a „személyes azonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 25. § (4) bekezdésében a „feltételeit” szövegrész helyébe a „feltételeinek fennállását” szöveg, 25. § (5) bekezdésében a „90 napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 32/D. § (1) bekezdésében a „határozat egy példányát meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „határozatot közölni kell” szöveg, a „fõjegyzõ (a” szövegrész helyébe a „fõjegyzõvel (a” szöveg, 32/D. § (3) bekezdésében az „a tényrõl” szövegrész helyébe a „szóló végzését” szöveg, a „jegyzõt tájékoztatja” szövegrész helyébe a „jegyzõvel közli” szöveg, 32/D. § (4) bekezdésében a „tájékoztatja” szövegrész helyébe a „közli” szöveg, a „jegyzõt” szövegrész helyébe a „jegyzõvel” szöveg, 37/A. § (1) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 37/C. § (4) bekezdésében a „megállapodásban” szövegrész helyébe a „hatósági szerzõdésben” szöveg, a „megállapodás” szövegrész helyébe a „hatósági szerzõdés” szöveg, a „megállapodást” szövegrészek helyébe a „hatósági szerzõdést” szöveg, 37/D. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyilvántartásba veteti magát” szövegrész helyébe a „kérelmezi a nyilvántartásba vételét” szöveg, 37/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „programról” szövegrész helyébe a „prog-
2009/88. szám
ramban való részvételrõl” szöveg, 37/F. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „kezdeményezi” szövegrész helyébe a „kérelmezi” szöveg, a „nyilvántartását illetõleg” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételét, vagy” szöveg, 37/G. § (1) bekezdésében a „határozat egy példányát meg kell küldeni a fõjegyzõnek” szövegrész helyébe a „határozatot közölni kell a fõjegyzõvel” szöveg, az „5 napon belül értesíti” szövegrész helyébe a „megkeresi” szöveg, 37/G. § (3) bekezdésében az „a tényrõl” szövegrész helyébe a „szóló végzését” szöveg, a „jegyzõt tájékoztatja” szövegrész helyébe a „jegyzõvel közli” szöveg, 37/G. § (4) bekezdésében a „tájékoztatja” szövegrész helyébe a „közli” szöveg, a „jegyzõt” szövegrész helyébe a „jegyzõvel” szöveg, a „megszüntetésérõl” szövegrész helyébe a „megszüntetésérõl szóló határozatát” szöveg, 43/A. § (3) bekezdésében az „az érvényesség idõtartamát” szövegrész helyébe az „annak hatályát” szöveg, 48. § (1) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 48. § (2) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 50/A. § (3) bekezdésében a „személyes azonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely, születési idõ, lakóhely, tartózkodási hely), társadalombiztosítási azonosító jelét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és tartózkodási helyét, TAJ számát” szöveg, 50/A. § (10) bekezdésében a „8 napon belül határozattal” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül” szöveg, 50/C. § (3) bekezdés a) pontjában a „személyes azonosító adatait” szövegrész helyébe a „nevét, lakóhelyét és tartózkodási helyét” szöveg, 50/C. § (3) bekezdés b) pontjában a „társadalombiztosítási azonosító jelét” szövegrész helyébe a „TAJ számát” szöveg, 50/E. § (3) bekezdésében az „érvényességi” szövegrész helyébe a „hatályosságának az” szöveg, 54. § (2) bekezdésében az „érvényességi ideje” szövegrész helyébe a „hatályossága” szöveg, az „érvényességi idejét” szövegrész helyébe a „hatályosságát” szöveg, 55. § (7) bekezdésében a „hatósághoz meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „hatósággal közölni kell” szöveg, 68/B. § (2) bekezdésében a „96/B.” szövegrész helyébe a „94/B.” szöveg, 68/B. § (3) bekezdésében a „kezdeményezni” szövegrész helyébe a „kérelmezni” szöveg, 92/F. § (1) bekezdés a) pontjában a „neve (leánykori neve), születési helye és ideje, anyja neve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, 94/E. § (13) bekezdésében az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ” szöveg, 94/K. § (2) bekezdés d) pontjában az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ” szöveg, 94/K. § (2) bekezdés h) pontjában az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ” szöveg, 96. § (3) bekezdés c) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 99. § (4) bekezdés d) pontjában az „illetékes” szövegrész helyébe a „ , hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ” szöveg, 119. § (3) bekezdésében a „határozat egy
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
18031
példányát az ingatlanügyi hatósághoz meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „határozatot az ingatlanügyi hatósággal közölni kell” szöveg, 119/C. § (3) bekezdésében az „érvényességgel” szövegrész helyébe a „hatállyal” szöveg, 119/C. § (3) bekezdés c) pontjában az „érvényességi idejét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, 119/C. § (7) bekezdésében az „érvényességét” szövegrész helyébe a „hatályosságát” szöveg, 127/A. § (4) bekezdésében az „és a (3) bekezdés szerinti határozatát megküldi a kincstárnak” szövegrész helyébe a „bekezdés szerinti határozatát közli a kincstárral” szöveg lép.
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az e törvény alapján engedélyköteles bányászati tevékenységre vonatkozó jogvesztõ határidõbe, illetve a bányászati tevékenység végzésére engedélyezett idõtartamba nem számít bele az a kiesõ idõtartam, amely – a hatóságnak az eljárás lefolytatásával összefüggõ, az arra jogszabály alapján nyitva álló határidõn belül folytatott tevékenysége szerinti idõtartamot ide nem értve – a bányavállalkozó önhibáján kívül a hatóság döntése, intézkedése vagy mulasztása miatt következett be. A kiesés okát a bányavállalkozónak kell igazolnia.”
66. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 5. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 7. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedésérõl haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkezõ illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejûleg” szövegrész, 8. § (2) bekezdése, 12. §-ában az „érdemi” szövegrész, 15. §-a, 18. § a) pontjában a „nevét, születésének helyét, idejét, anyja leánykori nevét (a továbbiakban együtt:” szövegrész, 25. § (6) bekezdésében a „jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a” szövegrész, 32/D. § (1) bekezdésében a „részére” szövegrész, 41. § (2) bekezdésében a „ , 2007. január 1-jétõl annak” szövegrész, 43/A. § (1) bekezdésében a „ , 2007. január 1-jétõl a települési önkormányzat” szövegrész, 43/A. § (4) bekezdésében a „2006. évben esetenként 20 000 forint összegû” szövegrész és a „2006. évet követõen a” szövegrész, 50. § (6) bekezdésében az „a Ket. 30. §-ának e) pontja alapján” szövegrész, 55. § (7) bekezdésében az „egy példányát” szövegrész, 92/K. § (7) bekezdés b) pontjában az „a Ket. rendelkezései szerint” szövegrész.
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. §-a a következõ (10)–(12) bekezdéssel egészül ki: „(10) Ha a kutatási jogadomány olyan részben vagy egészben fedõ vagy magába foglaló földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, akkor a kutatási jogadomány jogosítottja köteles tevékenységét a már bányászati joggal rendelkezõ bányavállalkozóval összehangolni, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba foglalni. A megállapodás érvényességéhez a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges. A felek a megállapodástól a bányafelügyelet hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet hozzájárulásával bonthatják fel, szüntethetik meg, mondhatják fel vagy módosíthatják. (11) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a bányászati tevékenységek végzésének feltételeit, meghatározva a mûszaki, biztonsági és környezetvédelmi feladatok sorrendjét és a végrehajtás módját, illetve az együttmûködésre kötelezett felek költségviselését, b) a felszíni ingatlanok igénybevételének összehangolását, c) az egymás tevékenységének kölcsönös biztosítására vonatkozó kifejezett rendelkezést. (12) A kutatási jogadományt szerzõ fél köteles a megállapodást a kutatási mûszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelméhez mellékelni. Megállapodás hiányában az együttmûködés szükségességérõl és tartalmáról a bányafelügyelet a kutatási mûszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás során dönt.”
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása 67. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 15. § (2) bekezdésében az „országos hatáskörû közigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szerv” szöveg, 21. § (3) bekezdésében az „országos hatáskörû közigazgatási szervet” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szervet” szöveg lép.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása 68. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdése a következõ i) és j) ponttal egészül ki: (A bányafelügyelet engedélyezi:) „i) a polgári robbantási tevékenységet és a polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását, j) a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértõi és felügyeleti tevékenység folytatását.”
(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/A. § (8)–(9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(8) A szénhidrogénekre vonatkozó kutatási jogadomány iránti kérelemhez mellékelni kell a kutatási munkaprogramot és annak költségvetését. A kutatási jog adományozásának feltétele kutatási blokkonként 200 millió forint, de – az egy vállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számától és nagyságától, illetve az összes kutatási költségtõl függetlenül – egyidejûleg legfeljebb 1 milliárd forint pénzügyi biztosíték nyújtása. A pénzügyi biztosíték összege a költségvetésben megosztható a kutatási munkaprogram végrehajtásával kapcsolatos feladatok, va-
18032
MAGYAR KÖZLÖNY
lamint a várható bányakárok, tájrendezési és környezetmegóvási kötelezettségek fedezetére. Pénzügyi biztosíték az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelintézet által nyújtott bankgarancia lehet. Olyan hitelintézet által nyújtott bankgarancia, amelynek székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van, csak akkor fogadható el, ha azt az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelintézet felülgarantálja. (9) Pénzügyi biztosítékként visszavonhatatlan vagy a bányafelügyelet jóváhagyásához kötött visszavonható bankgarancia fogadható el. A bányafelügyelet a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha a bányavállalkozó a kutatási munkaprogramját teljesítette, vagy a kutatási területet visszaadta és a kutatással összefüggésben keletkezett bányakártalanítási, illetve tájrendezési, környezetmegóvási kötelezettsége nem maradt fenn. A pénzügyi biztosíték visszavonása – a költségvetésben szereplõ (8) bekezdés szerinti megosztásnak megfelelõen – a végrehajtott kutatási és kártalanítási kötelezettségekkel arányosan, részösszegekre is engedélyezhetõ. Abban az esetben, ha a bányafelügyelet a 22. § (9) bekezdése alapján a kutatási jogadományt visszavonja, vagy koncessziós szerzõdés esetén a miniszter, a bányafelügyelet kezdeményezése alapján, a szerzõdésszegés jogkövetkezményeit alkalmazza, a pénzügyi biztosítékot a kötelezettségszegés mértékéig érvényesíteni kell a központi költségvetés javára. A pénzügyi biztosíték igénybevételérõl a bányafelügyelet a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével dönt.” (5) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A bányafelügyelet és az állami földtani feladatokat ellátó szerv központi szervének döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.” (6) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bányafelügyelet az eljárás megindításáról az ügyfelet 8 munkanapon belül értesíti.” (7) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/B. § (6) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (A bányafelügyelet) „a) a mûszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló határozatát munkavédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá közérdekû közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében, b) a 41. § (1)–(5) és (7) bekezdése alapján tevékenység eltiltására irányuló határozatát munkavédelmi, környezetvagy természetvédelmi okból, továbbá közérdekû közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében,” (fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.)
2009/88. szám
(8) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. §-a a következõ (2)–(4) bekezdéssel egészül ki: „(2) Polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását és polgári robbantási tevékenység végzését a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. A bányafelügyelet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõkrõl nyilvántartást vezet. (3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ polgári felhasználású robbanóanyag-forgalmazási tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni. (4) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértõi vagy felügyeleti tevékenységek folytatását a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlati idõvel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A bányafelügyelet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõkrõl nyilvántartást vezet.” (9) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következõ 44/A. §-sal egészül ki: „44/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály földtani szakkérdésben szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag a bányafelügyelet engedélyével rendelkezõ személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fûzõdnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenység folytatását a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (3) A bányafelügyelet a szakértõi tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (10) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következõ 44/B. §-sal egészül ki: „44/B. § (1) Hites bányamérõi tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a bányafelügyelet engedélyével. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmezõ természetes személyazonosító adatait.
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A bányafelügyelet annak engedélyezi hites bányamérõi tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek. A bányafelügyelet az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. (3) A bányafelügyelet a hites bányamérõi tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a hites bányamérõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (11) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány) „d) a bányajáradékra, annak befizetésére, természetben történõ teljesítésére, továbbá a szabálytalanul végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló térítésre, illetve díjfizetésre,” (vonatkozó részletes szabályok rendeletben történõ megállapítására.) (12) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány) „k) az e törvény szerinti polgári robbantási, polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazási, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértõi és felügyeleti tevékenységek folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjére, az e tevékenységeket végzõkrõl vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, továbbá a tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre, a robbanóanyag forgalmazására és e tevékenységek hatósági felügyeletére,” (vonatkozó részletes szabályok rendeletben történõ megállapítására.) (13) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdése a következõ t) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány) „t) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedélyezésére és hatósági felügyeletére” (vonatkozó részletes szabályok rendeletben történõ megállapítására.) (14) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és 50/A. § (2) bekezdése a következõ k) és l) ponttal egészül ki:
18033
(Felhatalmazást kap a miniszter) „j) az e törvény szerinti földtani szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételei, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendje, a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalma, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályok, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények, k) a bányászati és gázipari biztonságtechnikai és munkabiztonsági vizsgák tematikájára és rendjére vonatkozó szabályok, l) a hites bányamérõi tevékenység folytatásának részletes feltételei, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendje, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalma, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályok, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények” (rendeletben történõ megállapítására.) (15) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Felhatalmazást kap a) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben a 43. § (9) bekezdésében megállapított felügyeleti díj fizetésének részletes szabályait, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét és a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának szabályait rendeletben állapítsa meg, b) a miniszter, a vízgazdálkodásért felelõs miniszter és az elektronikus hírközlésért felelõs miniszter arra, hogy a nyomvonalas létesítmény, folyó, vízfolyás, tó, csatorna és építmény az engedélyes, illetõleg az elosztóvezeték tulajdonosa által, a vezetékjog alapján történõ megközelítését, keresztezését együttes rendeletben szabályozzák.” 69. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (2) bekezdésében az „elõzetes hozzájárulásával” szövegrész helyébe a „földgáztárolásra vonatkozó mûködési engedélyének birtokában” szöveg, 20. § (3) bekezdés c) pontjában az „a termelési mûszaki üzemi terv alapján” szövegrész helyébe az „a kutatás, illetve próbatermelés során, valamint a termelési mûszaki üzemi terv alapján” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „Bt. 13. §-ának” szövegrész helyébe a „13. §” szöveg, 22. § (8) bekezdésében a „kezdeményezi” szövegrész helyébe a „kérelmezi” szöveg, 26/A. § (1) bekezdésében a „kézbesítés útján közli a kérelmezõvel, a szakhatóság közremûködése esetén a szakhatósággal, továbbá külfejtéses és mélymûveléses bányamûvelésre megállapított bányatelek esetében a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonosaival” szövegrész helyébe a „külfejtéses és mélymûveléses bányamûvelésre megállapított bányatelek esetében közli a bányatelekkel lefedett
18034
MAGYAR KÖZLÖNY
ingatlanok tulajdonosaival is,” szöveg, 26/A. § (5) bekezdésében a „határozatban dönt” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, 26/B. § (5) bekezdésében a „bányafelügyelet határozattal” szövegrész helyébe a „bányafelügyelet” szöveg, 36. § (1) bekezdésében a „tájrendezés” szövegrész helyébe az „a továbbiakban: tájrendezés” szöveg, 38. § (1) bekezdésében az „e tevékenységével okozott” szövegrész helyébe az „e tevékenységével és az ingatlan rendeltetésszerû használatának ideiglenes akadályozásával vagy zavarásával okozott” szöveg, 38. § (2) bekezdésében a „vezetékeknek és tartozékainak esetenkénti ellenõrzését, a fenntartásával és javításával kapcsolatos munkák elvégzését, valamint a szeizmikus robbantást és felvételezést is” szövegrész helyébe a „szeizmikus mérések helyszínére történõ behajtást, a mérési pontok és nyomvonalak kitûzését, a mérések elvégzését, ideértve a több dimenziós szeizmikus méréseket és felvételezést is. A geofizikai mérések elvégzése nem minõsül az ingatlan külön törvény szerinti ideiglenes más célú hasznosításának” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „bányavállalkozót, a bányatelket vagy biztonsági övezetet érintõ valamennyi építési vagy telekalakítási eljárásba ügyfélként kell bevonni” szövegrész helyébe a „bányavállalkozó a bányatelket vagy biztonsági övezetet érintõ valamennyi építési vagy telekalakítási eljárásban ügyfélnek minõsül” szöveg, 41. § (9) bekezdésében a „közigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 43/A. § (1) bekezdésében az „az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerû használója” szövegrész helyébe az „az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,” szöveg, 43/B. § (1) bekezdésében a „90 nap, a kutatási jog adományozására vonatkozó eljárás ügyintézési határideje 20 nap” szövegrész helyébe a „három hónap, a kutatási jog adományozására vonatkozó eljárás ügyintézési határideje 15 munkanap” szöveg, 43/B. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 43/B. § (4) bekezdésében az „az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerû használója” szövegrész helyébe az „az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték” szöveg, 43/B. § (6) bekezdés c) pontjában a „munkabiztonsági” szövegrész helyébe a „munkavédelmi” szöveg, 43/C. § (1) bekezdésében a „szolgalomalapítási” szövegrész helyébe a „szolgalom-, vezetékjog-, használatijog-alapítási” szöveg, a „szolgalomalapításra” szövegrész helyébe a „szolgalom-, vezetékjog-, használatijog-alapításra” szöveg, 43/C. § (2) bekezdésében az „a bányatelket megállapító határozat jogerõre emelkedésétõl számított hat hónapon” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott jogvesztõ határidõn” szöveg, 49. §-ában a „törvényben használt egyes kifejezések a következõket tartalmazzák” szövegrész helyébe a „törvény alkalmazásában” szöveg, 50/A. § (1) bekezdés e) pontjában a „valamint a kutatási jogadományhoz tartozó pénzügyi biztosítékra” szövegrész helyébe az „a kutatási jogadományhoz tartozó pénzügyi biztosítékra, va-
2009/88. szám
lamint a kutatási terület kialakítására és mértékére” szöveg, 50/A. § (2) bekezdés h) pontjában a „szabályzatoknak” szövegrész helyébe a „szabályzatoknak, ezzel összefüggésben a súlyos üzemzavar körének” szöveg lép. 70. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (4) bekezdés második mondata, 20. § (10) bekezdésében a „ , jóváhagyott mûszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérõen” szövegrész, 20. § (14) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 22. § (5) bekezdésében a „(14. §)” szövegrész, 26. § (3) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 31. § (2) bekezdése, 34. § (6) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 36. § (6) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 38. § (1) bekezdésében az „ , annak rendeltetésszerû használatát nem akadályozó módon” szövegrész, valamint az „ , illetve az ingatlan felszíne alatt vagy felett vezetéket létesítsen” szövegrész, 38. § (5) bekezdésében az „ , az eljárásban felmerülõ költségeket a kérelmezõ köteles viselni” szövegrész, 38. § (5) bekezdés hatodik és hetedik mondata, 38/A. § (3) bekezdés elsõ mondata, 38/C. § (4) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész, 41. § (1) bekezdés második mondata, 41. § (9) bekezdés második mondata, 43/A. § (4) bekezdése, 43/B. § (2) bekezdésében a „– megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett –” szövegrész, 43/B. § (3) bekezdése, 43/B. § (5) bekezdés második mondata, 43/C. § (1) bekezdésében az „a határozat kézbesítését követõ 15. nap elteltével” szövegrész, 43/C. § (3) bekezdése, 45. § (2) bekezdése, 49. § 23. pontja.
A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása 71. § (1) A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 3. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Központi Statisztikai Hivatal elnöke feladatkörébe tartozó szakképesítésekre vonatkozó, az e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Központi Statisztikai Hivatal elnöke véleményének kikérésével a Központi Statisztikai Hivatal felügyeletét ellátó miniszter gyakorolja. (5) A Közbeszerzések Tanácsának elnöke feladatkörébe tartozó, az e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Közbeszerzések Tanácsának elnöke véleményének kikérésével az igazságügyért felelõs miniszter gyakorolja.” (2) A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Felhatalmazást kap a szakképesítésért felelõs miniszter, hogy a külön kormányrendeletben meghatározott szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg: a) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a miniszter egyetértésével,
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) a szakmai vizsgáztatás és a szakmai vizsga szakmai ellenõrzésének részletes szabályait, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményt (a továbbiakban: szakmai vizsgát szervezõ intézmény) és c) a 7. § (1) bekezdés szerinti mestervizsga követelményeit.” 72. § A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 3. § (2) bekezdés g) pontjában a „feljogosított minisztert, ideértve a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, illetõleg a Közbeszerzések Tanácsának elnökét is” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben kijelölt minisztert, – ha a szakmai és vizsgakövetelmények az õ feladatkörébe tartoznak – a Központi Statisztikai Hivatal elnökét vagy a Közbeszerzések Tanácsának elnökét” szöveg, 5. § (4) bekezdésében az „intézkedését” szövegrész helyébe a „határozatát” szöveg, a „Magyar Köztársaság hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben” szöveg, 6/A. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „hatósági” szöveg, az „a szakértõi névjegyzékben szereplõ” szövegrész helyébe az „az Országos közoktatási szakértõi névjegyzékben szereplõ” szöveg, a „miniszternek” szövegrész helyébe a „szervnek és miniszternek” szöveg, 7. § (1) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe a „rendeletben” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe a „rendeletben” szöveg, 11. § (1) bekezdésében a „vezetõje” szövegrész helyébe a „vezetõje határozattal” szöveg, 13. § (1) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe a „rendeletben” szöveg, 14. § (6) bekezdésében a „kérelemmel” szövegrész helyébe a „kérelemmel és a kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatával” szöveg, 19/A. § (1) bekezdésében a „kizárólag a szakértõi” szövegrész helyébe a „kizárólag az Országos közoktatási szakértõi” szöveg, 31. § (1) bekezdésében a „kamara a” szövegrész helyébe a „kamara a 16. § (2) bekezdésében, valamint a” szöveg, 31. § (2) bekezdésében a „határozatával” szövegrész helyébe a „döntésével” szöveg, a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg lép. 73. § Hatályát veszti a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés g) pontjában az „az Országos szakmai szakértõi névjegyzék (a továbbiakban: szakértõi névjegyzék) és” szövegrész, 5. § (2) bekezdés g) pontjában az „a szakértõi névjegyzékbe és” szövegrész és az „a szakértõi névjegyzéket és” szövegrész, 5. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben szabályozott eljárás (a továbbiakban:” szövegrész, a „)” szövegrész, 5. § (5) bekezdése, 5/A. §-a, 6/A. § (1) bekezdése, 6/B. § (2) bekezdése, 14. § (6) bekezdés ötödik mondata, 16. § (2) bekezdés negyedik mondata.
18035
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása 74. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/A. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az üzletszerû ingatlanközvetítõi tevékenység folytatásához az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság engedélye szükséges.” (2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/B. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenység folytatásához az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság engedélye szükséges.” (3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „64/C. § (1) Az üzletszerû ingatlanközvetítõi, illetõleg üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenység folytatását az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság annak engedélyezi, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Nem adható ingatlanközvetítõi vagy ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi engedély annak, a) akit a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány tanúsága szerint gazdasági vagy vagyon elleni bûncselekmény miatt jogerõsen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, és a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, b) aki az ilyen tevékenységtõl eltiltó jogerõs bírói ítélet hatálya alatt áll, c) aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezetõ tisztségviselõ nem lehet. (3) Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmezõ természetes személyazonosító adatait, lakcímét, értesítési címét, a szakképzettségét tanúsító bizonyítvány (oklevél) számát, és ahhoz csatolni kell a szakképesítést tanúsító bizonyítványt és az erkölcsi bizonyítványt. (4) Az üzletszerû ingatlanközvetítõi, illetõleg az üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet folytathatja, amelynek legalább egy személyesen közremûködõ tagja vagy alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja – rendelkezik a 64/A. § (1) bekezdésében, illetve a 64/B. § (1) bekezdésében elõírt engedéllyel, valamint az ilyen tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerõsen megállapított
18036
MAGYAR KÖZLÖNY
köztartozásának eleget tett, továbbá megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek. (5) A gazdálkodó szervezet köteles az üzletszerû ingatlanközvetítõi vagy üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenység folytatására irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell az (4) bekezdés szerinti nemleges köztartozásról szóló igazolást. (6) Ingatlanközvetítõi tevékenység végzésére és a hozzá kapcsolódó ügyleti okiratok elkészítésére – a forgalmi értékbecslés, illetõleg az ingatlanvagyon-értékelés kivételével – az ügyvéd, feladatkörében a jogtanácsos az (1) bekezdésben említett szakképesítés nélkül is jogosult. (7) Ha a gazdálkodó szervezet a bejelentéshez nem csatolja a nemleges köztartozásról szóló igazolást, az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság – a bejelentés feltételeinek megállapításához – adatszolgáltatási kérelemmel fordul a köztartozásokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz. A megkeresett hatóság az adatszolgáltatása körében arról ad tájékoztatást, hogy az alapítónak van-e meg nem fizetett, lejárt köztartozása.” (4) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „64/D. § (1) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl és az arra jogosult, a 64/C. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevõ gazdálkodó szervezetekrõl nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza az engedéllyel rendelkezõ természetes személy vagy az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, a lakcímét, az értesítési címét, a szakképzettséget tanúsító bizonyítvány (oklevél) számát. (2) A nyilvántartásba vett természetes személy, egyéni vállalkozó neve, értesítési címe, szakmai tevékenységének megnevezése és a nyilvántartásba vétel száma nyilvános, amelyrõl bárki tájékoztatást kérhet. A nyilvántartásban szereplõ minden további adatról a bíróság részére tájékoztatást lehet adni; a más – kívülálló – harmadik személy részére történõ tájékoztatás megadásához az érintett természetes személy írásbeli hozzájárulása szükséges. (3) A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, egyéni vállalkozót: a) aki meghalt vagy a törlését kéri, b) akit gazdasági vagy vagyon elleni bûncselekmény miatt jogerõsen szabadságvesztés büntetésre ítéltek és a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, c) aki az ilyen tevékenységtõl eltiltó jogerõs bírói ítélet hatálya alatt áll. (4) A nyilvántartásban szereplõ személy köteles az (1) bekezdésben foglalt adatok megváltozásáról az eljáró
2009/88. szám
hatóságot a változástól számított nyolc munkanapon belül tájékoztatni.” (5) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény az „A közös tulajdonra vonatkozó szabályok” alcímet megelõzõen a következõ 87/A. §-sal és 87/B. §-sal egészül ki: „87/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki. 87/B. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a) az e törvény szerinti üzletszerû ingatlanközvetítõi, illetõleg üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezõkrõl vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint b) a 64/C. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevõ gazdálkodó szervezetek tevékenysége folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és e gazdálkodó szervezetekrõl vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.” 75. § Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 82. §-a, 85/A–85/E. §-a, 85/A. §-t megelõzõ alcíme.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása 76. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a következõ 79/A. §-sal egészül ki: „79/A. § A mûködés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban, az oktatási program (pedagógiai rendszerek) akkreditálásával, a tankönyvek jóváhagyásával, a kerettanterv jóváhagyásával összefüggõ eljárásokban, a pedagógus-továbbképzési programokkal összefüggõ eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenõrzések során az ügyintézési határidõ két hónap.” (2) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 80. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A jegyzõ, fõjegyzõ törvényességi ellenõrzési eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás álta-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
lános szabályairól szóló törvény hatósági ellenõrzésre vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni.” (3) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az oktatásért felelõs miniszter, hogy rendeletben szabályozza) „j) a 101. § szerinti közoktatási szakértõi és a vizsgaelnöki tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a közoktatási szakértõi tevékenység 101. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésének, illetve a 101. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély kiadásának, valamint az Országos vizsgaelnöki névjegyzékbe történõ felvételnek a részletes eljárási szabályait és a közoktatási szakértõi, illetve a vizsgaelnöki tevékenység folytatásának további szakmai feltételeit, a közoktatási szakértõk és a vizsgaelnökök továbbképzését és a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának következményeit, a közoktatási szakértõvel és a vizsgaelnökkel szembeni bejelentések kivizsgálásának eljárását és a közoktatási szakértõi és a vizsgaelnöki tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá az Országos közoktatási szakértõi névjegyzék és az Országos vizsgáztatási névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a névjegyzékek vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat;” (4) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap az oktatásért felelõs miniszter, hogy rendeletben szabályozza) „l) az országos szaktanácsadói tevékenység keretében megszervezésre kerülõ, nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötõdõ szaktanácsadói feladatokat, azok megszervezését, valamint az országos szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további szakmai követelményeket, a nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötõdõ országos szakmai szolgáltatások körét, területeit, megszervezését, az országos pedagógiai szakmai szolgáltatásban való részvétel feltételeit, az országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény kijelölését, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozását és mûködését;” (5) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 101. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „101. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közoktatási szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, közoktatási szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, és a) a vezetõ tanári (gyakorlatvezetõ óvónõi, tanítói) megbízáshoz szükséges pedagógusképesítéssel és pedagógus-, illetve oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal rendelkezik, vagy
18037
b) rendelkezik a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal engedélyével. (2) Aki az (1) bekezdés a) pontja alapján szakértõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak bejelenteni. A bejelentésben – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában nem említett esetekben a közoktatási szakértõi tevékenység folytatását a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal annak engedélyezi, aki szakirányú felsõfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkezik, és szakterületének elismert képviselõje. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmezõ természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét. (4) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a közoktatási szakértõi tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl és a (3) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezõkrõl Országos szakértõi névjegyzéket vezet. Az Országos szakértõi névjegyzék tartalmazza a közoktatási szakértõi tevékenység folytatására jogosult személy természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét. A névjegyzékbõl kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. (5) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását külön jogszabály továbbképzéshez vagy szakvizsga letételéhez kötheti. (6) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által vezetett Országos vizsgáztatási névjegyzék tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik érettségi vizsga vizsgaelnöki megbízást kaphatnak. Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehetõ fel, aki a 17. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott egyetemi szintû tanári – mérnöktanári, mûszaki tanári, közgazdász-tanári –, illetve pedagógia szakos elõadói végzettséggel és szakképesítéssel, szakképzettséggel, továbbá tíz év középiskolai pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképzõ felsõoktatási intézmény oktatói munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik. (7) A (6) bekezdés szerinti névjegyzékbe való felvétel az elsõ alkalommal öt évre szól, amely ismételten meghosszabbítható. A meghosszabbítást külön jogszabály továbbképzéshez, szakvizsga letételéhez kötheti. (8) A (6) bekezdés szerinti névjegyzékbe nyilvános pályázat útján lehet felvételt nyerni. A pályázati felhívást az oktatásért felelõs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. Szakképzés tekintetében a vizsgaelnöki névjegyzék elkészítésérõl és kiadásáról a szakképzésrõl szóló törvény rendelkezik. (9) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás tekintetében közoktatási szakértõi feladatot és érettségi vizsgaelnö-
18038
MAGYAR KÖZLÖNY
ki feladatot az láthat el, aki az (1) vagy a (6) bekezdésben meghatározott gyakorlatot a nemzeti, etnikai nevelésben-oktatásban szerezte. (10) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal – az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az engedély visszavonásával egyidejûleg – eltiltja a közoktatási szakértõi tevékenység folytatásától, illetve a vizsgaelnöki feladatok ellátásától és törli az Országos szakértõi névjegyzékbõl, illetve az Országos vizsgáztatási névjegyzékbõl azt, aki a tevékenységére vonatkozó, e törvényben vagy a felhatalmazására kiadott jogszabályban meghatározott szabályokat súlyosan megszegi.” 77. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8. § (8) bekezdésében a „Tanács egyetértését” szövegrész helyébe a „Tanács” szöveg, a „Tanács véleményét” szövegrész helyébe a „Tanács” szöveg, a „Bizottság egyetértését” szövegrész helyébe a „Bizottság véleményét” szöveg, 8/B. § (7) bekezdésében a „Tanács egyetértésének” szövegrész helyébe a „Tanács” szöveg, a „Bizottság egyetértésének” szövegrész helyébe a „Bizottság véleményének” szöveg, 9. § (2) bekezdésében az „egyetértését” szövegrész helyébe a „véleményét” szöveg, 37. § (2) bekezdésében az „eljárás költségeit” szövegrész helyébe a „költségeket” szöveg, 44. § (1) bekezdésében az „– az Országos szakértõi névjegyzékben szereplõ, az adott intézménytípusnak megfelelõ szakterületen nyilvántartásba vett – szakértõ” szövegrész helyébe az „az adott intézménytípusnak megfelelõ szakterületen eljárni jogosult közoktatási szakértõ” szöveg, az „az Országos szakértõi névjegyzékben nincs” szövegrész helyébe az „ilyen közoktatási szakértõ nincs” szöveg, az „olyan szakértõ véleményét” szövegrész helyébe az „olyan szakember” szöveg, 58. § (1) bekezdésében a „ha nem szerepel az Országos szakértõi névjegyzékben” szövegrész helyébe a „ha közoktatási szakértõként nem járhat el” szöveg, 79. § (3) bekezdésében az „az Országos szakértõi névjegyzékben szereplõ szakértõ” szövegrész helyébe a „közoktatási szakértõ” szöveg, az „eljárás költségeit” szövegrész helyébe a „költségeket” szöveg, 80. § (2) bekezdésében a „hatósági” szövegrész helyébe a „törvényességi” szöveg, 80. § (4) bekezdésében az „elrendelheti a határozat azonnali” szövegrész helyébe az „ebben az esetben elrendelheti a határozat fellebbezésre tekintet nélküli” szöveg, 80. § (6) bekezdésében az „államigazgatási határozat megküldésével” szövegrész helyébe a „határozat közlésével” szöveg, 81. § (12) bekezdésében a „lát el” szövegrész helyébe a „lát el. Ha az iskola, kollégium több feladatellátási helyen mûködik, a feltételek meglétét feladatellátási helyenként kell megvizsgálni” szöveg, 84. § (6) bekezdésében az „az Országos szakértõi névjegyzékben szereplõ szakértõk” szövegrész helyébe az „a közoktatási szakértõk” szöveg, 88. § (6) bekezdésében az „az Országos szakértõi névjegyzékben szereplõ szakértõ véleményét” szövegrész helyébe a „közoktatási szakértõ véleményét” szöveg, a „szakértõnek abban a kérdésben” szövegrész helyébe a „közoktatási
2009/88. szám
szakértõnek abban a kérdésben” szöveg, a „független szakértõre” szövegrész helyébe a „független közoktatási szakértõ személyére” szöveg, 91. § (1) bekezdés b) pontjában a „döntéséhez” szövegrész helyébe a „határozatához” szöveg, az „az intézkedésérõl azonnal értesíti az érdekelt önkormányzatok jegyzõit” szövegrész helyébe az „a határozatot haladéktalanul közli az általa választott módon az érdekelt önkormányzatok jegyzõivel” szöveg, 91. § (5) bekezdésében a „határozatának egy példányát megküldi a fõjegyzõnek” szövegrész helyébe a „határozatát közli a fõjegyzõvel” szöveg, 91. § (6) bekezdésében az „az e törvényben szabályozott névjegyzékekben szereplõ szakértõ” szövegrész helyébe a „közoktatási szakértõ” szöveg, 91. § (8) bekezdésében az „Intézkedése” szövegrész helyébe a „Határozathozatal” szöveg, az „intézkedésérõl azonnal értesíti az érdekelt intézményfenntartókat” szövegrész helyébe a „határozatát haladéktalanul közli az általa választott módon az érdekelt intézményfenntartókkal” szöveg, 93. § (1) bekezdés a) pontjában az „egyetértését” szövegrész helyébe a „véleményét” szöveg, 94. § (5) bekezdésében a „Tanács egyetértését” szövegrész helyébe a „Tanács véleményét” szöveg, 94. § (6) bekezdésében az „egyetértését” szövegrész helyébe a „véleményét” szöveg, 95. § (9) bekezdésében a „Magyar Köztársaság hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben” szöveg, 96. § (3) bekezdés b) pontjában az „egyetértési” szövegrész helyébe a „véleményezési” szöveg, 102. § (13) bekezdésében az „az Országos szakértõi névjegyzékben szereplõ szakértõk közül” szövegrész helyébe az „a közoktatási szakértõk közül” szöveg, az „az Országos szakértõi névjegyzékben szereplõ szakértõkre vonatkozó” szövegrész helyébe az „a közoktatási szakértõkre vonatkozó” szöveg, 104. § (4) bekezdés a) pontjában az „az Országos szakértõi névjegyzékben szereplõ szakértõ által készített” szövegrész helyébe a „közoktatási szakértõ által készített” szöveg, 107. § (1) bekezdésében az „az vehet részt, aki szerepel az Országos szakértõi névjegyzékben” szövegrész helyébe a „közoktatási szakértõ vehet részt” szöveg, 107. § (2) bekezdés b) pontjában a „ha az nem szerepel az Országos szakértõi névjegyzékben” szövegrész helyébe a „ha az nem közoktatási szakértõ” szöveg, 108. § (3) bekezdésében az „igazolást” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítványt” szöveg, 118. § (9) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrészek helyébe a „kérelmezheti” szöveg, 122. § (6) bekezdésében az „az ágazatért” szövegrész helyébe az „a honvédelemért, illetve a rendvédelmi szerv irányításáért” szöveg, 122. § (9) bekezdésében az „Az illetékes miniszter” szövegrész helyébe a „Felhatalmazást kap a honvédelemért felelõs miniszter, hogy a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szerv irányításáért felelõs miniszter, hogy a rendvédelmi szerv mûködésének sajátosságaira tekintettel” szöveg, a „miniszterrel közösen – a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek mûködésének sajátosságaira tekintettel – szabályozhatja” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével – rendelet-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ben szabályozza” szöveg, 131. § (7) bekezdésében az „a kerettantervet az Országos Köznevelési Tanács egyetértése esetén hagyhatja jóvá” szövegrész helyébe a „kikéri az Országos Köznevelési Tanács véleményét a kerettantervrõl” szöveg lép. 78. § Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8/B. § (1) bekezdésében az „egyetértésével” szövegrész, 8/B. § (6) bekezdésében az „egyetértésének beszerzése” szövegrész, 79. § (3) bekezdésében az „az engedély kiadásával összefüggõ döntése elõtt” szövegrész, 83. § (4) és (5) bekezdésében a „képviselõje” szövegrész, 93. § (1) bekezdés a) pontjában az „egyetértésével” szövegrész, 93. § (1) bekezdés b) pontjában az „egyetértésével” szövegrészek, 94. § (5) bekezdésében az „egyetértését” szövegrész, 95. § (9) bekezdés harmadik mondata, 95/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „közremûködik a miniszter hatáskörébe tartozó, e törvényben meghatározott hatósági feladatok ellátásában,” szövegrész, 95/A. § (2) bekezdés d) pontja, 95/A. § (9) bekezdés második mondata, 95/C. § (7) bekezdésében az „azonnal” szövegrész, 122. § (13)–(15) bekezdése.
A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása 79. § (1) A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 82/B. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „82/B. § A munkavédelmi hatósági eljárásban – a 83. § szerinti engedélyezés kivételével – az ügyfél nem jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal.” (2) A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 83. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „83. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály meghatározott szakterületen munkabiztonsági szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag a munkavédelmi hatóság vagy – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületeken – a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) engedélyével rendelkezõ személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fûzõdnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenység folytatását a munkavédelmi hatóság, illetve a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
18039
(3) A munkavédelmi hatóság, illetve a kamara a szakértõi tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (3) A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény a következõ 83/D. §-sal egészül ki: „83/D. § A munkavédelmi hatósági eljárás határideje az eljárás megindításától számított negyvenöt munkanap: a) a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetekkel, b) a balesetet munkabalesetnek minõsítésével, c) a munkáltató és a munkahelyen munkát végzõ személy közötti munkavégzésre irányuló jogviszony szervezett munkavégzésnek történõ minõsítésével kapcsolatos eljárásokban.” (4) A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „c) rendeletben állapítsa meg a munkavédelmi szakértõi szakterületeket, a munkavédelmi szakértõi tevékenység folytatásának, a tevékenységre jogosító engedély kiadásának a részletes szabályait, a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárás részletes szabályait.” 80. § A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 68. § (2) bekezdésében a „jogokat a sérült hozzátartozója gyakorolhatja” szövegrész helyébe az „eljárásban a sérült hozzátartozója ügyfélnek minõsül” szöveg, 84. § (3) bekezdésében a „felügyelõ” szövegrész helyébe a „felügyelõ – a munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása, továbbá munkabaleset megelõzése céljából –” szöveg lép. 81. § Hatályát veszti a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 16. §-ában az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 82/C. § (2), (4) és (5) bekezdése, 83/A. §-a, 88. § (4) bekezdés a) pont af) alpontja, 88. § (4) bekezdés c) pont cb) alpontjában az „1993. évi XLVIII.” szövegrész.
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása 82. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 59/C. § (2) bekezdés a) pontjában a „név (házasságkötést megelõzõ név)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok”
18040
MAGYAR KÖZLÖNY
szöveg, 66. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétõl számított 15 napon” szövegrész helyébe a „közlésétõl számított 10 munkanapon” szöveg lép.
2009/88. szám
83. § Hatályát veszti az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 59/C. § (2) bekezdés b) és c) pontja.
(A jegyzõ a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról rendelkezõ 1992. évi LXVI. törvény 11. §-ában meghatározott adatokon kívül a hadigondozásba vett személyrõl a következõ betûsoros könyv, vagy kartonrendszerû nyilvántartást vezeti:) „d) a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, családi állapotát, az elhalálozás helyét és idejét.”
Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
(2) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A jegyzõ határozatát a bíróság megváltoztathatja.”
84. § (1) Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és a tenyésztési hatóság honlapján évente közzé kell tenni az elismert fajták jegyzékét.” (2) Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 44. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „44. § A tenyésztési hatóság eljárása során minden olyan helyen ellenõrzést végezhet, ahol a törvény hatálya alá tartozó állatfajt tenyésztenek, tartanak, forgalmaznak, állati szaporítóanyagot elõállítanak, tárolnak, forgalmaznak és felhasználnak.”
88. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 8. § (4) bekezdésében a „8 napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 26. § (1) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, 26. § (3) bekezdésében a „jegyzõ a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról rendelkezõ 1992. évi LXVI. törvény 11. §-ában meghatározott adatokon kívül” szövegrész helyébe a „jegyzõ” szöveg lép.
85. § Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 7. § (2) bekezdésében a „végzi” szövegrész helyébe a „végzi térítés ellenében” szöveg, 20. § (3) bekezdésében az „eljárást 6 hónapon belül kell lefolytatni, amely határidõt az eljáró szerv vezetõje egyszer” szövegrész helyébe az „eljárás során az ügyintézési határidõ 6 hónap, amely egy alkalommal” szöveg, a „meghosszabbíthat” szövegrész helyébe a „meghosszabbítható” szöveg, 27. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter által az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „A bejelentõ” szövegrész helyébe az „Az ügyfél” szöveg, 36. § (1) bekezdésében a „pontjában írt” szövegrész helyébe a „pontja szerinti” szöveg, 44. §-t megelõzõ alcímében a „Felügyelet, ellenõrzés” szövegrész helyébe az „Ellenõrzés” szöveg lép.
Az erdõbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény módosítása
86. § Hatályát veszti az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 7. § (1) bekezdése, 28. § (1) bekezdésében a „meghatározott idõtartamra és” szövegrész, 29. §-ában a „ , meghatározott idõközönként” szövegrész, 30. § (1) bekezdésében az „és határozott idõre” szövegrész, 30. § (1) bekezdés harmadik mondata, 45. § (5) bekezdése.
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása 87. § (1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (3) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:
89. § Hatályát veszti a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (3) bekezdésében a „betûsoros könyv, vagy kartonrendszerû” szövegrész.
90. § Az erdõbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 10. §-ában a „nevét” szövegrész helyébe a „családi és utónevét” szöveg lép.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása 91. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A végrehajtók névjegyzéke a következõ adatokat tartalmazza:) „a) természetes személyazonosító adatok,” (2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250/A. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A végrehajtók helyettesítésére kirendelt tartós helyettesek névjegyzéke a következõ adatokat tartalmazza:) „a) természetes személyazonosító adatok,” (3) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/G. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a végrehajtói iroda az (1) bekezdés szerinti adatokat a bejelentésben nem közli, a kamara az adatok közlése iránt megkeresi a végrehajtói iroda bejegyzését végzõ cégbíróságot.”
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/H. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A kamarai hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.” 92. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 132/E. § (2) bekezdés a) pontjában a „neve, anyja neve, születési helye és ideje” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, 254/D. § (2) bekezdés b) pontjában a „254/C. §-ban” szövegrész helyébe a „254/B. §-ban” szöveg, 254/G. § (1) bekezdésében a „kamara a következõ adattartalommal vezet nyilvántartást a végrehajtói irodákról:” szövegrész helyébe a „cégjegyzékbe bejegyzett végrehajtói iroda köteles a mûködésének megkezdését tizenöt napon belül a kamaránál bejelenteni, a kamara pedig a végrehajtói irodát a következõ adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni:” szöveg, 254/H. § (1) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 254/H. § (1) bekezdés a) pontjában a „240/E. §” szövegrész helyébe a „240/F. §” szöveg, 254/H. § (3) bekezdésében az „a Ket. 31. §-a szerinti” szövegrész helyébe az „az eljárást megszüntetõ” szöveg, a „60 napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg lép. 93. § Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/C. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 240/C. § (2) bekezdésében az „ , a határozat bírósági felülvizsgálata kérhetõ” szövegrész, 250/A. § (2) bekezdés b) pontja, 250/A. § (5) bekezdés b) pontja, 254/C. § (1) bekezdésében az „és a végrehajtói irodáknak a kamaránál vezetett nyilvántartásába felvett” szövegrész, 254/D. § (4) bekezdés második mondata, 254/H. § (2) bekezdésében az „és az elektronikus hírközlõ eszköz” szöveg, 254/H. § (5) bekezdése.
18041
tésre, és határidõ megállapításával” szöveg, 21. § (4) bekezdésében az „igazolni kell, az igazolást” szövegrész helyébe az „igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt” szöveg, 25/B. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 25/B. § (4) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 25/B. § (5) bekezdésében az „annál, amelyet külön jogszabály a behajtható köztartozás minimális összegeként meghatároz” szövegrész helyébe az „a behajtható köztartozás minimális összegénél” szöveg, 25/C. § (2) bekezdésében a „Tft. 9. §-ának” szövegrész helyébe a „9. §” szöveg, 25/C. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, az „adatszolgáltatásért külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatásért a miniszter e törvény felhatalmazása alapján az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében” szöveg, 25/E. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, az „ , illetve” szövegrész helyébe az „és” szöveg, 25/F. § (3) bekezdésében a „visszatérítést” szövegrész helyébe a „visszatérítést a többletbefizetés megállapítását követõen” szöveg, a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 88/C. § (2) bekezdésében a „felhívja a tulajdonost” szövegrész helyébe a „felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, valamint határidõ tûzésével” szöveg lép. 95. § Hatályát veszti a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 8/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „érvényes” szövegrész, 8/C. § (1) bekezdés második mondata, 25/B. § (1) bekezdésében a „(családi és utónév, születési családi és utónév, lakcím, anyja neve, születési idõ, hely)” szövegrész, 25/E. § (4) bekezdése, 88. § (3) bekezdésében az „elõzetes” szövegrész.
A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. törvény módosítása A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény módosítása 94. § A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 8. §-ában a „külön jogszabályok rendelkezései” szövegrész helyébe az „ , a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében foglaltak” szöveg, 8/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „igazolását” szövegrész helyébe az „által kiadott hatósági bizonyítványt” szöveg, 8/A. § (4) bekezdésében az „igazolások” szövegrész helyébe az „igazolás” szöveg, 8/B. § (1) bekezdésében az „igazolásokat és nyilatkozatokat” szövegrész helyébe a „bizonyítványt, igazolást és nyilatkozatot” szöveg, 8/C. § (2) bekezdésében az „a tulajdonost” szövegrész helyébe a „felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabálysér-
96. § A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. törvény 17. § (1) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 17. § (2) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 27. § (2) bekezdésében az „a külön jogszabály” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelõs miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelete” szöveg, 27. § (4) bekezdésében a „tagsági jogviszony megszüntetésérõl,” szövegrész helyébe a „tagsági jogviszony megszüntetésérõl, ezzel összefüggésben a névjegyzékbõl való törlésrõl,” szöveg, 27. § (6) bekezdésében a „bejelentés” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtásának” szöveg, 37. § (4) bekezdésében
18042
MAGYAR KÖZLÖNY
a „közigazgatási ügyben” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági ügyben” szöveg, 39. § b) és c) pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 40. § (4) bekezdésében az „A rendtartás” szövegrész helyébe az „A rendtartást” szöveg, a „harmincadik napon válik érvényessé és kihirdethetõvé” szövegrész helyébe a „harminc nap elteltével kell közzétenni” szöveg, 40. § (5) bekezdésében az „Az érvényes” szövegrész helyébe az „A” szöveg, 43. §-t megelõzõ alcímében a „Közigazgatási” szövegrész helyébe a „Közigazgatási hatósági” szöveg, 44. §-ában a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 45. § (4) bekezdésében az „elõzetes hozzájárulásával” szövegrész helyébe az „engedélyével” szöveg, 46. § (1) bekezdés h) pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 47. § e) pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 47. § i) pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 49. §-t megelõzõ alcímében a „Közigazgatási” szövegrész helyébe a „Közigazgatási hatósági” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „közigazgatási ügyekben” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági ügyekben” szöveg, az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 49. § (3) bekezdésében a „Közigazgatási” szövegrész helyébe a „Közigazgatási hatósági” szöveg, 49. § (4) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 53. § (2) bekezdésében az „évre érvényes” szövegrész helyébe a „naptári évre vonatkozó” szöveg, 55/A. § (2) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 59. § (1) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe az „A közigazgatási hatósági ügyben hozott határozatok kivételével a” szöveg, 59. § (2) bekezdésében a „választmánynak a” szövegrész helyébe a „választmány” szöveg lép. 97. § Hatályát veszti a hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. törvény 38. § i) pontjában a „– szükség esetén helyszíni ellenõrzéssel –” szövegrész és az „ , és az ellenõrzésrõl jegyzõkönyvet készít” szövegrész, 39. § a) pontjában az „érvényû” szövegrész, 41. § (1) és (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 43. § (1) bekezdése, 45. § (5) bekezdésében az „1996. évi LV.” szövegrész, 46. § (1) bekezdés i) pontja, 49. § (4) bekezdésében a „(Ket. 42–43. §)” szövegrész, 59. § (2) bekezdésében a „névjegyzékkel kapcsolatos, valamint” szövegrész.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása 98. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 45. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
2009/88. szám
„(4) Szabadalmi ügyekben nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a jogutódlásra vonatkozó rendelkezései.” (2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 46. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Szabadalmi ügyben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a határozat közzétételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak.” (3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 47. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Szabadalmi ügyben nincs helye közmeghallgatásnak.” (4) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 48. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Szabadalmi ügyekben a postán küldött beadvány elõterjesztési ideje a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz való beérkezés napja. A Magyar Szabadalmi Hivatal által kitûzött határidõhöz képest elkésetten beérkezõ beadványt azonban határidõben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként a határidõ lejárta elõtt postára adták, kivéve, ha a beadvány a határidõ lejártát követõ két hónap eltelte után érkezett be.” (5) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 50. §-a a következõ (5)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidõ megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidõ kivételével újra kezdõdik. (6) A Magyar Szabadalmi Hivatal az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévõ eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidõket az eljárás felfüggesztése nem érinti.” (6) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eseteken kívül a közzétételt követõen sem tekinthetõk meg a) a döntéseket és a szakértõi véleményeket elõkészítõ, a felekkel nem közölt iratok, valamint b) a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok, ha a feltaláló nevének nyilvánosságra hozatalát mellõzni kérte.” (7) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/C. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a képviselõ munkadíjának összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek során a bírósági eljárásban megállapítható
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ügyvédi és szabadalmi ügyvivõi költségekrõl szóló rendelkezések megfelelõ alkalmazásával jár el.” (8) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/D. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Szabadalmi ügyekben az ügyfél – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.” (9) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/D. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Szabadalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.” (10) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 85. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és 85. § (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak) „d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését; e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott végzését.” (11) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (A döntés megváltoztatását kérheti:) „c) akitõl az ügyféli jogállást megtagadták.” 99. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 45. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 45. § (3) bekezdésében a „Ket.-nek” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek” szöveg, a „kapcsolatos” szövegrész helyébe az „és az elsõ kapcsolatfelvétellel összefüggõ” szöveg, az „értesítésre” szövegrész helyébe az „értesítésre és figyelemfelhívásra” szöveg, 46. § (5) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 47. § (2) bekezdésében az „állításai” szövegrész helyébe az „állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok” szöveg, 48. § (2) bekezdésében az „a törvény” szövegrész helyébe az „e törvény” szöveg, 51. § (2) bekezdésében a „képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba” szövegrész helyébe a „meghatalmazást írásba” szöveg, 52. § (2) bekezdésében az „írhatja elõ.” szövegrész helyébe az „írhatja elõ. Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása csak akkor írható elõ, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága
18043
vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.” szöveg, 85. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 85. § (2) bekezdésében az „eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés” szövegrész helyébe az „eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés” szöveg, 85. § (8) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 114/G. § (9) bekezdésében az „ügyek elektronikus úton nem intézhetõk” szövegrész helyébe az „ügyekben az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel” szöveg lép. 100. § Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 46. § (1) bekezdése, 52. § (2) bekezdésében az „– indokolt esetben hitelesített –” szövegrész, a „vagy felülhitelesített okirat” szövegrész, 53/A. § (1) bekezdésében a „ , méltányossági” szövegrész, 57. § (6) bekezdés második mondata, 57/A. § (6) bekezdése, 81. § (6) bekezdés második mondata, 83/H. § (3) bekezdés második és harmadik mondata, 115/E. § (4) és (5) bekezdése, 115/H. § (2) bekezdésében a „ , továbbá eleget tesz az iparjogvédelmi ügyekben érkezõ egyéb hatósági megkereséseknek is” szövegrész.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása 101. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 64/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és 64/A. § (2) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben meghatározott célra] „c) egyéni vállalkozó esetében ca) neve, cb) vállalkozói igazolványának a kiállítója és száma, cc) székhelye településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal; d) az a)–c) pont esetében da) a környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései, db) a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatások szerinti adatok” (tarthatók nyilván.) (2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 67. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A környezetvédelmi hatóság az elõzetes vizsgálat alapján hozott határozatát – annak jogerõre emelkedésére tekintet nélkül – nyilvánosan közzéteszi.”
18044
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A környezetvédelmi hatóság – kormányrendelet szerinti eljárás lefolytatását követõen – dönt: a) a 67. § (2) bekezdése szerinti határozat, b) a 66. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tevékenység megkezdéséhez, illetve módosításához szükséges környezetvédelmi engedély, c) a 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egységes környezethasználati engedély, d) ha a tevékenység a b) és c) pont hatálya alá egyaránt tartozik, az egységes környezethasználati engedély kiadásáról.” (4) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A környezetvédelmi hatóság a határozatát – annak jogerõre emelkedésére tekintet nélkül – nyilvánosan közzéteszi.” (5) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 73. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az eljárás megindításáról az ingatlan tulajdonosát is értesíti.” (6) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 79. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és 79. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) Korlátozó vagy felfüggesztõ döntés esetén a környezetvédelmi hatóság meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit. (3) A 77. § szerint végzett felmérés jóváhagyásakor a környezetvédelmi hatóság egyszerûsített határozatot hoz, vagy az (1) bekezdés b) és c) pontja rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával jár el.” (7) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 85. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „85. § A környezetre súlyos veszélyt jelentõ anyagok és termékek elõállítása, behozatala, forgalmazása, technológiák alkalmazása a minõsítésen túl csak a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti hatósági engedéllyel végezhetõ.” (8) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 91. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a környezetvédelmi hatóság eljárásában környezetvédelmi, természetvédelmi vagy tájvédelmi szakkérdésben szakértõ kirendelése szükséges, a 92. § szerinti szakértõt kell kirendelni.”
2009/88. szám
(9) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „92. § (1) Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértõi tevékenységet az végezhet, akinek tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott hatóság engedélyezte. Ha jogszabály környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdésben szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy az ilyen szakértõ igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki rendelkezik a (2) bekezdés szerinti engedéllyel. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a) természetvédelmi és tájvédelmi szakértõi tevékenység esetében a környezetvédelmi hatóság, b) környezetvédelmi szakértõi tevékenység esetében a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) adja ki. (3) Az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság, illetve a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelem – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a kérelmezõ természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szakértõi szakterületet, illetve részszakterületet. (4) A (2) bekezdés szerinti hatóság a szakértõi tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és szakértõi szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (10) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdése a következõ 30. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „30. a környezetre súlyos veszélyt jelentõ anyagok és termékek minõsítésének részletes szabályait.” 102. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. § (8) bekezdésében a „jogerõs” szövegrész helyébe a „jogerõs vagy fellebbe-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
zésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított” szöveg, a „közigazgatási szerzõdést” szövegrész helyébe a „hatósági szerzõdést” szöveg, 64/A. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „személyi” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 64/A. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „ , illetve székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal,” szövegrész helyébe a „ ; ” szöveg, 64/A. § (5) bekezdésében a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „személyes” szöveg, 67. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 67. § (6) bekezdésében a „45 napon” szövegrész helyébe a „33 munkanapon” szöveg, az „a határidõ 60 nap” szövegrész helyébe az „az ügyintézési határidõ 45 munkanap” szöveg, az „Amennyiben országhatáron átterjedõ jelentõs hatás valószínûsíthetõ, a felügyelõség az eljárást egy alkalommal legfeljebb 60 napra felfüggesztheti a külön jogszabály szerinti nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében” szövegrész helyébe az „Országhatáron átterjedõ jelentõs környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás idõtartama az ügyintézési határidõbe nem számít be” szöveg, 90. § (2) bekezdésében a „valamint jogszerû használója” szövegrész helyébe a „jogszerû használója és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,” szöveg, 90. § (3) bekezdésében a „mellékletét” szövegrész helyébe a „mellékletét egy példányban” szöveg, 91. § (1) bekezdésében a „kilencven nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 97. § (1) bekezdésében a „kapcsolatos” szövegrész helyébe a „kapcsolatos nem hatósági” szöveg, 98. § (2) bekezdésében a „joga” szövegrész helyébe a „joga továbbá” szöveg, 110. § (7) bekezdés 5. pontjában a „ , minõsítése és engedélyezése részletes szabályait” szövegrész helyébe a „részletes feltételeit és az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, továbbá az engedéllyel rendelkezõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az ilyen tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket” szöveg, 110. § (7) bekezdés 19. pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait és az elõzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem tartalmi elemeit” szöveg, 110. § (7) bekezdés 20. pontjában a „szakterületeket és a szakértõi jogosultság szabályait” szövegrész helyébe a „tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértõi szakterületeket és részszakterületeket, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket” szöveg lép.
18045
103. § Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. § (8) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, 64. § (2) bekezdése, 64/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „ , így különösen szakértõi” szövegrész, 64/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „ , illetve egyéni vállalkozó” szövegrész, 64/A. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „(név, születési név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja)” szövegrész, 64/A. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja, 67. § (2) bekezdésében az „ , illetve más hatósági” szövegrész, 67. § (4) bekezdése, 71. § (2) bekezdése, 73. § (2) bekezdés b) pontjában a „Ha a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az eljárás megkezdésérõl az ingatlan tulajdonosát egyidejûleg értesíti.” szövegrész, 76. § (1) bekezdése, 79. § (1) bekezdés b) pontjában a „külön” szövegrész, 79. § (1) bekezdés c) pontjában az „A korlátozás és a felfüggesztés esetén meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.” szövegrész, 90. § (1) bekezdése, 96. §-a, 97. § (1) bekezdésében az „a 98. § (1)–(2) bekezdésében, valamint” szövegrész, 98. § (2) bekezdés b) pontja, 110. § (8) bekezdés f) pontja.
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása 104. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Termékdíjjal kapcsolatos ügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a kérelemre indult eljárásban az ügyfél által az eljárás megindulásáról kért értesítésre, továbbá az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályokat.” 105. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 3. § (3) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvényt” szöveg lép.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása 106. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 5/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5/A. § (1) Ha jogszabály vízgazdálkodási szakkérdésben szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy az ilyen szakértõ igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazság-
18046
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/88. szám
ügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) engedélyével rendelkezõ személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fûzõdnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmezõ természetes személyazonosító adatait. (3) A kamara a szakértõi tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
vény 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Egységes iratkezelési szabályzatot ad ki: a) a szakmai irányítást ellátó miniszter vagy a központi államigazgatási szerv vezetõje a területi és helyi államigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek – kivéve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok – részére a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelõs miniszterrel, valamint a Magyar Országos Levéltárral, illetve az illetékes szaklevéltárral egyetértésben, b) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bíróságok, a legfõbb ügyész az ügyészségek részére a Magyar Országos Levéltárral egyetértésben, c) az igazságügyért felelõs miniszter a közjegyzõk és bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái, továbbá az igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére feljogosított természetes személyek és gazdasági társaságok, igazságügyi szakértõi intézmények, hatósági tolmácsok, hiteles szakfordítók és büntetõ ügyekben közvetítõi tevékenységet végzõ ügyvédek tekintetében a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelõs miniszterrel, valamint a kultúráért felelõs miniszterrel egyetértésben.”
(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett, valamint a rendszeresen víz alá kerülõ területeken építmény a meder tulajdonosának, illetve kezelõjének hozzájárulásával helyezhetõ el. Ennek hiányában az elhelyezõt ért kárért – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – kártalanítás nem jár.”
(2) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A közlevéltár az õrizetében lévõ levéltári anyagban kutatást végzõ személy részére – a kutatás megkezdése elõtt – látogatói jegyet ad ki. A látogatói jegy tartalmazza a kutató természetes személyazonosító adatait és lakcímét. A látogatói jegy az adott közlevéltárban – évenkénti meghosszabbítással – folyamatosan használható.”
(3) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés p) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány) „p) a vízgazdálkodási szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételei, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendje és a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalma, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályok, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények;” (rendeletben történõ megállapítására.) 107. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/D. § (4) bekezdése, 30/A. §-a, 31. §-a, 33. § (1) és (2) bekezdése.
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása 108. § (1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. tör-
(3) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelõs miniszter, hogy a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelõs miniszterrel, valamint a kultúráért felelõs miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a közjegyzõk, a bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái, továbbá az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe bejegyzett természetes személyek és gazdasági társaságok, igazságügyi szakértõi intézmények, hatósági tolmácsok, hiteles szakfordítók és büntetõ ügyekben közvetítõi tevékenységet végzõ ügyvédek iratkezelését.” (4) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Felhatalmazást kap az önkormányzatokért felelõs miniszter, hogy a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelõs miniszterrel, valamint a kultúráért felelõs miniszterrel egyetértésben az önkormányzati hivatalok számára egységes irattári tervet adjon ki.” (5) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
35/A. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján kiadandó rendeletet a bíróságok és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, az ügyészségek, a közjegyzõk, a bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái, továbbá az ügyvédi kamara, az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe bejegyzett természetes személyek és gazdasági társaságok, igazságügyi szakértõi intézmények, hiteles szakfordítók, tolmácsok, a jogi segítségnyújtást, kárpótlást, áldozatsegítést, valamint büntetõ ügyekben közvetítõi tevékenységet végzõ szervek és személyek tekintetében az igazságügyért felelõs miniszterrel egyetértésben kell kiadni.” (6) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény a következõ 36. §-sal egészül ki: „36. § Felhatalmazást kap a kultúráért felelõs miniszter, hogy rendeletben szabályozza a köziratok kezelésének levéltári felügyeletével kapcsolatos, továbbá a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak anyagának nyilvántartásával, szakszerû, biztonságos õrzésével, feldolgozásával és használatának biztosításával összefüggõ szakmai követelményeket, valamint a levéltári anyagban végezhetõ selejtezés rendjét.” (7) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett] „d) az Országgyûlés és a Kormány által alapított közalapítvány kezelõ szervének vagy szervezetének tagja, illetve egyéb tisztségviselõje, továbbá” (8) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 4. §-a a következõ d) ponttal egészül ki: (A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget) „d) a 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott személyek esetében az õket ilyen minõségükben alkalmazó szervezet szervezeti és mûködési szabályzatában” (fel kell tüntetni.) (9) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 7. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A vagyonnyilatkozat õrzéséért) „a) közszolgálatban álló személy, valamint a 3. § (3) bekezdés e) pontja szerinti kötelezett esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, közjegyzõ esetében a területi közjegyzõi kamara elnöksége,” (10) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 12. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszûnése esetén az õrzésért
18047
felelõs a kötelezett által az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszûnésétõl számított három évig õrzi.” (11) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ellenõrzési eljárás kezdeményezése elõtt az õrzésért felelõs a nyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja, ha vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehetõ, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az õrzésért felelõs által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentõ névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az õrzésért felelõs már korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra – a kötelezett kérelme alapján – érdekképviseleti szerv képviselõjének vagy a kötelezett által megbízott más személynek a jelenlétében, jegyzõkönyvvezetés mellett kerülhet sor.” (12) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a kötelezett bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tõle elvárható.” 109. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (3) bekezdésében az „aa) alpontja” szövegrész helyébe az „a) pontja” szöveg, 10. § (4) bekezdésében az „Indokolt esetben a szakmai” szövegrész helyébe az „A szakmai” szöveg, a „Magyar Országos Levéltárral” szövegrész helyébe a „kultúráért felelõs miniszterrel” szöveg, az „adhat” szövegrész helyébe az „ad” szöveg, 10. § (5) bekezdésében a „Magyar Országos Levéltárral” szövegrész helyébe a „kultúráért felelõs miniszterrel” szöveg, a „minta” szövegrész helyébe az „egységes” szöveg, 10. § (7) bekezdésében az „illetõleg az illetékes közlevéltár” szövegrész helyébe az „az illetékes közlevéltár és a kultúráért felelõs miniszter” szöveg, 10. § (8) bekezdésében a „területi” szövegrész helyébe a „területi és helyi” szöveg, 10. § (9) bekezdésében a „kivéve” szövegrész helyébe a „kivéve az önkormányzati hivatalok,” szöveg, 19. § (3) bekezdésében a „törvény 1. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg, 19. § (5) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész helyébe az „államigazgatási” szöveg, 22. § (3) bekezdésében a „nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét,” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait és” szöveg, 30. § (1) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a „kérelmezheti” szöveg, 30. § (3) bekezdésében az „elrendelheti” szövegrész helyébe az „elrendeli” szöveg, 33. § (1) bekezdés
18048
MAGYAR KÖZLÖNY
b) pontjában a „csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 53. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben” szöveg, 34. § (1) bekezdésében a „javaslatot tesz a hatóságnak az irat (irategyüttes) védetté nyilvánítására” szövegrész helyébe a „kezdeményezi a hatóságnál az irat (irategyüttes) védetté nyilvánítását” szöveg, 35. § (10) bekezdésében a „Magyar Országos Levéltárral” szövegrész helyébe a „kultúráért felelõs miniszterrel” szöveg, 35/A. § (1) bekezdésében a „követelményeit” szövegrész helyébe a „követelményeit, valamint a központi államigazgatási szervek, az önkormányzati hivatalok és az önkormányzati társulások iratkezelési szabályzatai végrehajtásának ellenõrzési rendjét” szöveg lép. 110. § Hatályát veszti a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény 3. § p) pontja, 10. § (3) bekezdésében az „összefoglalva” szövegrész, 10. § (8) bekezdésében az „és a helyi önkormányzati intézmények meghatározott csoportja” szövegrész és az „és irattári tervek, illetve az önkormányzati hivatalok minta irattári terve” szövegrész, 10. § (10) bekezdése, 22. § (3) bekezdésében a „ , továbbá a személyazonosságát igazoló okmány számát” szövegrész, 23. § (2) bekezdésében a „ , továbbá az 1991. évi LXXXIII. törvény 2. §-ában meghatározott iratokban” szövegrész, 35. § (11) bekezdése. 111. § (1) Hatályát veszti az egyes közjegyzõi nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 38. § b) pontjában az „a közjegyzõk, az országos kamara és a területi kamarák iratkezelési szabályait, valamint” szövegrész, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés g) pontjában a „ , továbbá a végrehajtási ügyek irattározására, valamint a kamara iratainak iratkezelésére” szövegrész, a bûncselekmények áldozatainak segítésérõl és az állami kárenyhítésrõl szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában a „ , valamint az iratkezelés szabályait” szövegrész, a büntetõ ügyekben alkalmazható közvetítõi tevékenységrõl szóló 2006. évi CXXIII. törvény 24. § (3) bekezdésében az „és a közvetítõi eljárás iratkezelési szabályait” szövegrész. (2) A büntetõ ügyekben alkalmazható közvetítõi tevékenységrõl szóló 2006. évi CXXIII. törvény 24. § (4) bekezdésében a „díjazásának és iratkezelésének szabályait” szövegrész helyébe a „valamint díjazásának szabályait” szöveg lép. (3) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „közalapítvány közbeszerzési eljárásban” szövegrész helyébe a „közalapítvány által lefolytatott közbeszerzési eljárásban” szöveg, 3. § (3) bekezdés e) pont eb) alpontjában a „közalapítvány támogatási pénz-
2009/88. szám
eszköz” szövegrész helyébe a „közalapítvány számára nyújtott támogatási pénzeszköz” szöveg lép.
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény módosítása 112. § (1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény a következõ 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § A kamarának a tagfelvétellel és kamarai névjegyzékbe vétellel, valamint – a fegyelmi és etikai eljárás kivételével – a tagsági viszony megszüntetésével és a kamarai nyilvántartásból való törléssel kapcsolatos eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” (2) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A tagfelvételt elutasító határozatot a határozat meghozatalától számított huszonkét munkanapon belül kell a kérelmezõvel közölni. A jogerõs határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság a megtámadott határozatot megváltoztathatja.” (3) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Magán-állatorvosi tevékenységet az az állatorvos végezhet, aki rendelkezik a) a (2) bekezdésre tekintettel kamarai tagsággal, b) a tevékenység gyakorlásához szükséges szintû magyar nyelvtudással, c) a kamara által elõírt, a bejelentett szakmai tevékenységéhez szükséges felszereléssel, illetve a külön jogszabályban foglalt feltételeknek is megfelelõ helyiséggel, d) a magán-állatorvosi tevékenységre vonatkozó felelõsségbiztosítással, valamint e) a névjegyzékbe bejegyzett székhellyel. (2) Azt a kérelmezõt, aki a magán-állatorvosi tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelem benyújtásakor nem rendelkezik kamarai tagsággal, a kamara az engedély megadásával egyidejûleg felveszi tagjai közé, amennyiben megfelel a 17. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek.” 113. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában az „utónevét” szövegrész helyébe az „utónevét, születési családi és utónevét” szöveg, 12. § (1) bekezdés b) pontjában az „a tagsági” szövegrész helyébe az „a tagfelvételt elutasító,
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a tagsági” szöveg, 18. § (2) bekezdésében az „ , egyidejûleg a területi szervezet vezetõsége a többi illetékes területi szervezetet döntésérõl tájékoztatja.” szövegrész helyébe az „ . A területi szervezet a határozatot megküldi a többi illetékes területi szervezetnek is.” szöveg, 20. § (2) bekezdésében az „indokolt írásbeli határozatával ki kell zárni” szövegrész helyébe a „kizárja” szöveg, 28. § (3) bekezdésében a „magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolványt az állatorvos székhelye szerinti területi szervezet vezetõsége állítja ki” szövegrész helyébe a „névjegyzékbe vétellel egyidejûleg az állatorvos székhelye szerinti területi szervezet magán-állatorvosi igazolványt állít ki” szöveg, 29. § (3) bekezdésében a „bejelentésben foglaltaktól” szövegrész helyébe a „magán-állatorvos kérelmében megjelölt mûködési területtõl” szöveg, 30. § (2) bekezdésében a „gyógyíthat.” szövegrész helyébe a „gyógyíthat, a kötelezettségei sérelme nélkül, a munkaés ügyeleti idején kívül jogosult az ország egész területén magán-állatorvosi tevékenységet folytatni.” szöveg, 32. § (5) bekezdésében a „nevét” szövegrész helyébe a „családi és utónevét” szöveg lép. 114. § Hatályát veszti a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 18. § (3) bekezdés elsõ mondata, 18. § (5) bekezdése, 20. § (3) bekezdése, 28. § (4) bekezdése, 29. § (3) bekezdés elsõ és második mondata, 42. § (5) bekezdése.
A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása 115. § (1) A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3/D. § (1) A következõ ügyekben az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani: a) légijármû lajstromba vétele, b) légijármû és légijármû berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása, c) légijármû üzemben tartási engedély kiadása és módosítása, d) a 2042/2003/EK rendelet I. melléklet M. rész A. szakasz G. alrész szerinti folyamatos légialkalmasság-irányító szervezet jóváhagyása, e) a 2042/2003/EK rendelet IV. melléklet 147. rész A. szakasz szerinti karbantartó oktató szervezetek jóváhagyása, f) légijármû típusalkalmassági vizsgálata, g) légijármû légialkalmassági felülvizsgálata, h) légijármûvet terhelõ jelzálogjog és egyéb jog bejegyzése, i) szakszolgálati engedély kiadása, módosítása, hatályának meghosszabbítása,
18049
j) a léginavigációs szolgálatok tanúsítása a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történõ ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, k) üzemben tartók mûszaki dokumentációjának jóváhagyása, l) földi kiszolgálási engedély kiadása, m) a légiközlekedéssel kapcsolatos létesítmények és földi berendezések létesítésének, megváltoztatásának és üzemben tartásának, valamint megszüntetésének engedélyezése, állapotának és üzemben tartásának vizsgálata, n) repülõtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére vonatkozó engedély kiadása, o) zajgátló védõövezet kijelölése, p) a légiközlekedési balesetekkel és repülõeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása. (2) A légiközlekedési hatóságnak a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a korlátozott légiközlekedési jog igénybevétele tárgyában hozott határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye.” (2) A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény a következõ 20/A. §-sal és 20/B. §-sal egészül ki: „20/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály légiközlekedési szakkérdésben szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a légiközlekedési hatóságnak vagy – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetõségét és iskolai végzettségét. (3) A légiközlekedési hatóság, illetve a kamara a szakértõi tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetõségét és iskolai végzettségét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. (4) Ha hatósági eljárásban légiközlekedési szakkérdésben szakértõ kirendelése szükséges, és jogszabály megha-
18050
MAGYAR KÖZLÖNY
tározott szakértõ igénybevételét nem írja elõ, e § szerinti szakértõt, ennek hiányában az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló törvény szerinti igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõt kell kirendelni. 20/B. § (1) A 20. § (3) és (4) bekezdését a tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ folytatására is alkalmazni kell. (2) A 22. §-t, a 29. §-t, a 30. §-t és a 34. §-t a légiközlekedési tevékenységnek és a légiközlekedéssel összefüggõ tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ folytatására is alkalmazni kell. (3) A légijármûvel folytatott, gazdasági célú légiközlekedési tevékenységnek nem minõsülõ személyszállítás és árufuvarozás (ideértve a postai küldemények fuvarozását is), továbbá a bajba jutott vagy eltûnt légijármû megsegítésére, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggõ tevékenység ellátására irányuló kutató-mentõ repülés, a légijármûvel végzett egészségügyi mentõrepülés és az állami légijármûvel végzett repülés határon átnyúló szolgáltatás keretében nem folytatható.” (3) A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A 22. §-ban meghatározott tevékenység végzésére engedélyt a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet kaphat, ha) „b) önálló vállalkozó esetén, büntetlen elõéletû és nem áll büntetõeljárás, illetve a légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggõ tevékenységet érintõ foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;” (4) A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 23. § (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (A 22. §-ban meghatározott tevékenység végzésére engedélyt a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet kaphat, ha) „e) nem áll a tevékenység végzését korlátozó vagy megtiltó hatósági határozat hatálya alatt.” (5) A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 52. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A lajstromozásra kötelezett légijármû, illetve állami légijármû vezetéséhez, e légijármûvek és berendezéseik légialkalmasságának, üzemképességének tanúsításához, továbbá az 53. § (6) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott egyéb tevékenységek ellátásához szakszolgálati engedély szükséges.” (6) A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 53. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az 52. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeken túl a szakszolgálati engedélyhez kötött egyéb
2009/88. szám
szakszolgálati tevékenységet, a szakszolgálati engedélyek fajtáit, a szakszolgálati engedélyek kiadásának részletes feltételeit, az idõbeli hatályát, a meghosszabbításának, a felfüggesztésének, a visszavonásának feltételeit, valamint a szakszolgálati engedélybe tett jogosultságot igazoló bejegyzéseket és a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggõ jogokat és kötelezettségeket a miniszter, a rádiószolgálatok állomáskezelõire vonatkozó feltételek vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelõs miniszterrel egyetértésben – az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelõs miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelõs miniszterrel, a rádiószolgálatok állomáskezelõire vonatkozó feltételek vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelõs miniszterrel egyetértésben – határozza meg. A szakszolgálati engedélyek helyszíni elvételének feltételeit a miniszter – az állami célú légiközlekedés tekintetében a honvédelemért felelõs miniszter – a közlekedésrendészetért felelõs miniszterrel együttesen határozza meg.” (7) A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „73. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) a légiközlekedési hatóság feladat- és hatáskörét, b) a katonai légügyi hatóság feladat- és hatáskörét, c) a nemzetközi repülések végrehajtásával összefüggésben a repülõterek igénybevételének általános szabályait, d) a lajstromba vétel feltételeit, a bejegyzés tartalmának, módosításának és törlésének a szabályait, e) az üzemben tartási engedély kötelezõ tartalmi elemeit, f) a légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggõ tevékenységekre vonatkozó engedély tartalmával összefüggõ általános szabályokat, g) a polgári légijármû és a polgári légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának általános szabályait, h) a légiközlekedési szakszemélyzet tagjainak körét, akiknek képzéséhez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges, továbbá a képzési engedély tartalmára vonatkozó általános szabályokat, i) a bérbeadott légijármû üzemben tartásával kapcsolatos általános szabályokat, j) a nemzetközi repülõtérré nyilvánítás szabályait, k) a polgári légijármû, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassági bizonyítványa felfüggesztésének és bevonásának általános szabályait, l) a légialkalmassági bizonyítvány kötelezõ tartalmi elemeit, valamint az üzemben tartónak a légialkalmasság fenntartásával és igazolásával összefüggõ általános feladatait, m) a nyilvános repülõtér biztonságos használatával összefüggésben az üzemben tartó általános feladatait, n) a légvédelmi készenléti gyakorlórepülések végrehajtásának általános szabályait,
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
o) a légijármû fel- és leszállásához igénybe vehetõ területeket és a nem nyilvános fel- és leszállóhely engedélyezésének a szabályait, p) a külföldi szakszolgálati engedélyek elfogadásának általános szabályait és a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység ellátásához a szakszolgálati engedéllyel rendelkezõ által teljesítendõ általános feltételeket, q) a légijármû parancsnoka kijelölésének módját, valamint a légijármû parancsnokának a repülés megkezdésével összefüggõ általános feladatait, r) a magyar légtér igénybevételének, felügyeletének, az igénybevétel korlátozásának és tiltásának a szabályait, s) a 10. § (1) bekezdésében meghatározott eseteket és a magyar légtér jogosulatlan igénybevétele esetén követendõ eljárás szabályait, t) a légi személyszállítás – ezen belül a diplomáciai és a konzuli poggyászszállítás –, a légi árufuvarozás, a légimenetjegy-árusítás, a veszélyes áruk, hadianyagok és hadifelszerelések továbbításának szabályait, u) a repülõtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, továbbá a biztonsági, akadálymentes és a zajgátló védõövezet kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének a szabályait, v) a légiközlekedés védelmének szabályait, a Bizottság összetételét, jogkörét, feladatait és mûködésének rendjét, w) a kötelezõ felelõsségbiztosítás szabályait, x) a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti elosztási eljárás szabályait, y) a bajba jutott vagy eltûnt légijármûvek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggõ tevékenységet ellátó légi kutató-mentõ szolgálat szervezetét, mûködésének, fenntartásának, riasztásának és a mentéssel járó költségek viselésének a rendjét, valamint z) a lajstromozásra nem kötelezett légijármûvekkel kapcsolatos feladatokat, amelyeket nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet lát el, továbbá az azokkal kapcsolatos eljárási szabályokat. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a) a légiközlekedési hatóságot vagy hatóságokat, b) a katonai légügyi hatóságot vagy hatóságokat, c) a közlekedésbiztonsági szervet vagy szerveket, valamint d) az állami közlekedésbiztonsági szervet vagy szerveket.” (8) A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „73/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvény szerinti szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértõi tevékenység bejelentésének és a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint
18051
a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.” (9) A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „74. § (1) Felhatalmazást kap a) az agrárpolitikáért felelõs miniszter, hogy a miniszterrel és a környezetvédelemért felelõs miniszterrel együttesen a mezõ- és erdõgazdasági légi munkavégzés feltételeinek a részletes szabályait, b) a miniszter, hogy a légiközlekedés biztonságos és zavartalan végrehajtását biztosító léginavigációs, távközlõ, meteorológiai és egyéb berendezések létesítésének, megváltoztatásának, megszüntetésének, üzemben tartásának a részletes szabályait, valamint hatósági felügyeletének szabályait és rendjét, c) a miniszter, hogy – az állami repülések céljára szolgáló, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülõtér kivételével – a Magyar Köztársaság területén lévõ repülõtereket használó légijármûvek földi ellenõrzései végrehajtásának a részletes szabályait, d) az egészségügyért felelõs miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben az ország területére légiközlekedési úton bejutó fertõzõ betegségek megelõzése érdekében történõ ideiglenes korlátozások szabályait, e) a rendészetért felelõs miniszter, a honvédelemért felelõs miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy a törvény 20. § (3) bekezdésében említett tevékenység engedélyezése rendjének a részletes szabályait együttes, f) a miniszter, hogy a 6. § (5) bekezdésében említett repülõmodellek és repülõeszközök körét, g) az egészségügyért felelõs miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelõs miniszterrel és a miniszterrel együttesen a közegészségügyi légi beavatkozás szabályait, h) az agrárpolitikáért felelõs miniszter, hogy a miniszterrel együttesen a légi személyszállítással és a légi árufuvarozással összefüggõ növény-egészségügyi szabályokat, i) a környezetvédelemért felelõs miniszter, hogy a miniszterrel és a honvédelemért felelõs miniszterrel együttesen – az adópolitikáért felelõs miniszter egyetértésével – a repülésmeteorológiai tájékoztatások és elõrejelzések szolgáltatásával, ellenõrzésével, ezek díjazása és költségei megosztásával összefüggõ feladatok rendjét és szabályait, j) a miniszter, hogy a környezetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben a motoros légi jármûvek zajkibocsátásának korlátozására vonatkozó szabályokat, k) a miniszter, hogy az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben a légtér-igénybevételi díj fizetésének feltételeit, mértékét és a díj fizetése alóli mentesség eseteit, l) a miniszter, hogy a polgári légiközlekedés tekintetében a légiközlekedési szakszemélyzet körét, a szakszemélyzetre vonatkozó részletes szabályokat, a szaksze-
18052
MAGYAR KÖZLÖNY
mélyzet képzésének a részletes szabályait, továbbá a szakszolgálati engedélyek fajtáinak, kiadásának, meghosszabbításának, felfüggesztésének és visszavonásának a részletes szabályait, a szakszolgálati engedélyek idõbeni hatályát, a szakszolgálati engedélybe tehetõ bejegyzéseket, a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggõ jogokat és kötelezettségeket, a szakszolgálati engedélyek helyszíni elvételének és visszavonásának a szabályait – a rádiószolgálatok állomáskezelõire vonatkozó szabályok tekintetében az elektronikus hírközlésért felelõs miniszterrel egyetértésben –, m) a miniszter, hogy a honvédelemért felelõs miniszterrel együttesen a nem nyilvános fel- és leszállóhely létesítésének részletes szabályait, n) a miniszter, hogy a honvédelemért felelõs miniszterrel – valamint az 5. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett esetben a környezetvédelemért felelõs miniszterrel is – egyetértésben a magyar légtérnek az 5. §-ban meghatározott részeit, azok típusait és igénybevételük rendjét, o) a miniszter, hogy a földi kiszolgálás feltételeinek és engedélyezési rendjének a részletes szabályait, p) a miniszter, hogy az egyes légiközlekedési tevékenységek végzésének a részletes szabályait, q) a rendészetért felelõs miniszter, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel, az adópolitikáért felelõs miniszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben a légi közlekedés védelme érdekében a 67. § (6) bekezdésében meghatározott ellenõrzés alá vonható munkavállalók, a repülõtér zárt területére belépõ személyek körét, valamint az ellenõrzési eljárás rendjét, r) a miniszter, hogy a polgári repülés hajózó személyzetének repülési idejére vonatkozó szabályokat, s) a miniszter, hogy a repülõrendezvényekre vonatkozó szabályokat, t) a rendészetért felelõs miniszter, hogy – a miniszterrel egyetértésben – az utasbiztonsági ellenõrzést végzõ személyek képzésének és vizsgáztatásának a szabályait, u) a rendészetért felelõs miniszter, hogy a miniszterrel együttesen az utasbiztonsági ellenõrzést végzõk felügyeletének és szakmai irányításának a szabályait, v) a miniszter, hogy a légiforgalmi tájékoztatás rendjét és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának a szabályait, w) a miniszter, hogy a lajstromozásra nem kötelezett légijármûvel folytatott repülések és az azokkal összefüggõ tevékenységek végrehajtásának a szabályait, x) a miniszter, hogy a honvédelemért felelõs miniszterrel együttesen a 37. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában említett repülõterek üzemeltetésének a részletes szabályait, y) a miniszter, hogy a légijármûvek és az üzemeltetésük biztonságával kapcsolatos mûszaki elõírások és adminisztrációs eljárások összehangolása érdekében az egységes légügyi elõírások alapján alkalmazandó szabályokat, valamint
2009/88. szám
z) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelõs miniszterrel együttesen a nemzetközi kereskedelmi repülõtér légijármû által történõ igénybevételéért fizetendõ díj megállapításának elveit és módszereit rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a) a miniszter, hogy az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben a légiközlekedési hatóságok eljárási díjai fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét, b) a miniszter a 19. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben, hogy az üzemben tartás feltételeit, az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának a részletes szabályait, c) a honvédelemért felelõs miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelõs miniszterrel egyetértésben, hogy a 19. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az üzemben tartás feltételeinek a részletes szabályait, és az üzemben tartási engedély kiadásának, felfüggesztésének és visszavonásának a szabályait, d) a miniszter, hogy a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármû és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggõ részletes szabályait, e) a honvédelemért felelõs miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében – a rendészetért felelõs miniszter és a 30. § (1) bekezdése szerinti engedélyezés tekintetében a miniszter egyetértésével – a légiközlekedési szakszemélyzet képzésének a részletes szabályait, f) a miniszter, hogy a nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülõtér vonatkozásában – a zajgátló védõövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelõs miniszterrel együttesen – a 39. § (1) bekezdésében említett tevékenységek részletes mûszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeinek a részletes szabályait, g) a honvédelemért felelõs miniszter, hogy az állami repülések céljára szolgáló repülõtér esetében a miniszterrel és a tûzvédelmi feltételek tekintetében a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszterrel egyetértésben – a zajgátló védõövezetre vonatkozóan a környezetvédelemért felelõs miniszterrel együttesen – a 39. § (1) bekezdésében említett tevékenységek részletes mûszaki követelményeit, továbbá az üzemben tartás és üzemeltetés feltételeinek a részletes szabályait, h) a miniszter, hogy a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légijármû, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait, i) a honvédelemért felelõs miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelõs miniszterrel egyetértésben az
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
állami légijármû jelzéseinek és nyilvántartásának részletes szabályait, az állami légijármû és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggõ részletes szabályait, az állami légijármû, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait, j) a honvédelemért felelõs miniszter, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében a miniszterrel és a rendészetért felelõs miniszterrel – a rádiószolgálatok állomáskezelõire vonatkozó szabályok vonatkozásában az elektronikus hírközlésért felelõs miniszterrel is – egyetértésben a szakszolgálati engedélyek fajtáinak, szakmai feltételeinek, kiadásának, felfüggesztésének, valamint helyszíni elvételük és visszavonásuk szabályait, k) a miniszter az egészségügyért felelõs miniszterrel együttesen, hogy a szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit, l) a honvédelemért felelõs miniszter az egészségügyért felelõs miniszterrel együttesen, hogy az állami célú légiközlekedés tekintetében a szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit, m) a honvédelemért felelõs miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelõs miniszterrel egyetértésben az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések részletes szabályait, n) a honvédelemért felelõs miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseinek a részletes szabályait, o) a miniszter, hogy a polgári légijármû légialkalmassági követelményeinek, légialkalmassági vizsgálatának, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány kiadásának, felfüggesztésének a részletes szabályait, valamint helyszíni elvételének és visszavonásának a szabályait, p) a honvédelemért felelõs miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelõs miniszterrel egyetértésben az állami légijármû légialkalmassági feltételeinek, a légialkalmassági vizsgálat rendjének, a légialkalmassági bizonyítvány kiadásának, felfüggesztésének a részletes szabályait, valamint helyszíni elvételének és visszavonásának a szabályait, q) a rendészetért felelõs miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a szakszolgálati engedély, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány rendõr által történõ helyszíni elvételének a szabályait, r) a honvédelemért felelõs miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben az állami célú légiközlekedés tekintetében a nyilvános repülõrendezvény szabályait, s) a miniszter, hogy az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben és a légiközlekedési hatóság által kijelölt zajgátló védõövezet által érintett települési önkormányzatokkal egyeztetve a légiközlekedési bírság kivetésének a részletes szabályait és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjét,
18053
t) a miniszter, hogy az államháztartásért felelõs miniszterrel – valamint közös felhasználású repülõtér esetében a honvédelemért felelõs miniszterrel is – egyetértésben és a légiközlekedési hatóság által kijelölt zajgátló védõövezet által érintett települési önkormányzatokkal egyeztetve a zajvédelmi díj megállapításának a részletes szabályait és a beszedett díj összegének felhasználási rendjét, valamint u) a miniszter, hogy a honvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben a Magyar Köztársaság légterében és repülõterein történõ repülések végrehajtásának és a légiforgalom irányításának a részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.” 116. § A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (3) bekezdésében a „díjat kell fizetni. A díj” szövegrész helyébe az „igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj” szöveg, 3. § (4) bekezdésében a „eljárási díj” szövegrész helyébe az „eljárással összefüggõ igazgatási szolgáltatási díj” szöveg, 3/A. § (1) bekezdésében a „személyes és” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító és lakcím adatait, elérhetõségét, valamint” szöveg, 3/B. § (3) bekezdésében az „Európai Unió tagállamainak” szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes államok” szöveg, 3/B. § (4) bekezdésében az „Európai Unió valamennyi tagállama” szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamennyi állam” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg, 15. § (2) bekezdésében a „díjat kell fizetni. A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter” szövegrész helyébe az „igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben” szöveg, 19. § (3) bekezdésében az „a kérdéses berendezés részben vagy egészében rádióberendezés” szövegrész helyébe az „az üzemben tartási engedély tárgya rádióberendezés vagy rádióberendezést foglal magában” szöveg, a „hatósággal egyetértésben – a külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén –” szövegrész helyébe a „hatóság által külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén” szöveg, 19. § (6) bekezdésében a „rendjét” szövegrész helyébe a „részletes szabályait” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „hírközlési hatóság által külön jogszabály” szöveg, a „hatóságnak a hírközlési hatósággal egyetértésben kiadott” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben” szöveg, 20. § (3) bekezdésében a „jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „a rendészetért felelõs miniszter, a honvédelemért felelõs miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által együttes rendeletben meghatározott” szöveg, 20. § (4) bekezdésében a „hatóságnak az illetékes hatóság hozzájárulásával kiadott” szövegrész helyébe a „hatóság”
18054
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/88. szám
szöveg, 22. §-ában a „tevékenység kivételével” szövegrész helyébe a „tevékenység kivételével, valamint a 29. §-ban, és a 30. §-ban foglalt eltéréssel” szöveg, 23. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ vagy – a 20/B. § (2) bekezdése szerinti esetben – az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes államban letelepedett gazdálkodó szervezet” szöveg, 23. § (2) bekezdésében a „Magyarországon” szövegrész helyébe az „Az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes államban” szöveg, 23. § (3) bekezdésében a „megsérti” szövegrész helyébe a „megsérti, vagy azoknak késõbb nem felel meg” szöveg, 23. § (6) bekezdésében az „Unió tagállamain” szövegrész helyébe a „Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes államokon” szöveg, 24. § (2) bekezdésében a „Nemzetközi” szövegrész helyébe az „A légiközlekedési hatóság a nemzetközi” szöveg, az „érvényes” szövegrész helyébe a „jogosító” szöveg, 29. § (3) bekezdésében a „szakmai” szövegrész helyébe a „részletes” szöveg, 30. § (3) bekezdésében a „képzésének” szövegrész helyébe a „képzésének részletes” szöveg, 34. §-ában a „céljából létesített vállalkozás létrehozásához a légiközlekedési hatóság engedélye” szövegrész helyébe a „tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság által kiadott engedély” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „feltételeit” szövegrész helyébe a „részletes szabályait” szöveg, 41. § (3) bekezdésében a „nyilvánosságra hozza” szövegrész helyébe a „nyilvánosan közzéteszi” szöveg, 47. §-ában a „típusalkalmasságának feltételeit és a típusalkalmassági vizsgálat rendjét” szövegrész helyébe a „típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatának részletes szabályait” szöveg, 48. § (4) bekezdésében az „érvényességét” szövegrész helyébe az „idõbeli hatályát” szöveg, 48. § (5) bekezdésében az „érvényességi idején” szövegrész helyébe az „idõbeli hatályán” szöveg, 48. § (6) bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „polgári légijármû légialkalmassági követelményeit és a légialkalmassági vizsgálat rendjét” szövegrész helyébe a „216/2008/EK rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a polgári légijármû légialkalmassági követelményeinek és légialkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait” szöveg, 49. § (2) bekezdésében a „feltételeit és a légialkalmassági vizsgálat rendjét” szövegrész helyébe a „feltételeinek és légialkalmassági vizsgálatának a részletes szabályait” szöveg lép.
vegrész, 39. § (4) bekezdés b) pontjában az „a légi közlekedés biztonsága szempontjából kifogástalan megoldás nem érhetõ el, vagy” szövegrész, 39. § (4) bekezdés c) pontja, 44. § (1) bekezdésében az „az érintett hatóságokkal egyetértésben” szövegrész.
117. § Hatályát veszti a légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/C. § (7) bekezdésében az „ , azonban ellene a közigazgatási döntésekre vonatkozó általános szabályok szerint bírósági felülvizsgálatnak helye van” szövegrész, 3/C. § (10) bekezdése, 17. § (2) bekezdése, 20. § (4) bekezdésében az „– a mezõgazdasági vagy erdõgazdasági szórótevékenység kivételével –” szövegrész, 24. § (2) bekezdésében az „a légiközlekedési hatóság” szö-
A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 118. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Felhatalmazást kap a turizmusért felelõs miniszter, hogy rendeletben meghatározza az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység folytatásának feltételeit és bejelentésének szabályait. (5) Felhatalmazást kap a vendéglátásért felelõs miniszter, hogy rendeletben meghatározza a felszolgálási díj alkalmazásának, kifizetésének és felhasználásának részletes szabályait.” 119. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 56. pontjában az „a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet alapján folytatott” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban meghatározott” szöveg, 3. § 57. pontjában az „a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „a külön jogszabályban” szöveg, a „falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységrõl szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe a „külön jogszabály” szöveg, 40. § (8) bekezdésében az „azonosító adatainak” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatainak, lakcímének” szöveg, 48. § (14) bekezdés a) és b) pontjában az „azonosító adatait” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatait, lakcímét” szöveg, 77/C. § (23) bekezdésében az „elintézési” szövegrész helyébe az „ügyintézési” szöveg lép. 120. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44/C. § (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 77/C. § (21) bekezdésében az „(idegen nyelven kiállított okirat esetében a hiteles magyar nyelvû fordítást)” szövegrész, 77/C. § (23) bekezdés elsõ mondata.
121. § A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„4. § (1) A polgárt a) természetes személyazonosító adataival, b) a természetes személyazonosító adatokból kiválasztott, az adatkezelés célja szerint szükséges és megfelelõ mértékû adattal vagy c) törvényben meghatározott esetben családi és utónevével, valamint az e törvényben meghatározott azonosító kóddal (a továbbiakban együtt: azonosítási módok) kell azonosítani. (2) A polgárt saját maga azonosítása céljából csak egy azonosítási mód alkalmazására lehet kötelezni. (3) Törvény eltérõ rendelkezése hiányában a polgár az (1) bekezdés szerinti adatok igazolásának módját szabadon megválaszthatja. (4) Természetes személyazonosító adat a polgár a) családi és utóneve, születési családi és utóneve, b) születési helye, c) születési ideje és d) anyja születési családi és utóneve.” 122. § Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 3. § a) pontja, 13. §-a, 17. § c) és d) pontja.
A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása 123. § (1) A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „23/D. § (1) A területrendezési tervekben nem szereplõ, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentõségû mûszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami fõépítész térségi területfelhasználási engedélye szükséges. (2) A településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységû lehatárolásának hiányában a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott mûszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységû pontosítása az állami fõépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik. (3) A kiváló termõhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termõhelyi adottságú erdõterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdõsítésre alkalmas terület övezetében, valamint a kiemelt térségek területrendezési tervére vonatkozó törvények hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 m-nél közelebbi területen a beépítésre szánt területek kivételes kijelölése az állami fõépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.
18055
(4) A térségi területfelhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a tervezett hálózat vagy építmény nem felel meg az elfogadott országos területrendezési terv elõírásainak. (5) A térségi területfelhasználási engedélykérelmet két hónapon belül el kell bírálni. (6) Az állami fõépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A térségi területfelhasználási engedélykérelemrõl hozott határozat elleni keresetet a Fõvárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül bírálja el. (7) Az állami fõépítész a térségi területfelhasználási engedélyezési eljárás során kikéri a megyei önkormányzatok véleményét, majd az eljárást követõen a térségi területfelhasználási engedélyt, valamint annak mellékleteként az engedélyezési tervdokumentációt közli a megyei önkormányzattal. (8) Az állami fõépítész – felkérésre – állást foglal a terület- és településfejlesztési koncepcióknak, programoknak, építészeti-mûszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervrõl.” (2) A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény a következõ 24/A. §-sal egészül ki: „24/A. § A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megõrzendõ dokumentumok gyûjtésérõl, határozatlan idejû megõrzésérõl, nyilvántartásáról és hasznosításáról a miniszter gondoskodik.” (3) A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény a VI. Fejezetet megelõzõen a következõ 25/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „Területrendezési tervezési tevékenység 25/A. § (1) Területrendezési terv elkészítésében tervezõként az a büntetlen elõéletû személy vehet részt, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentõ természetes személyazonosító adatait és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb adatokat. (3) A kamara a területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb adatokat.” (4) A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
18056
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/88. szám
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „d) a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, továbbá illeszkedésük, kidolgozásuk és közzétételük részletes szabályait, valamint egyeztetésük, elfogadásuk rendjét;”
folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.”
(5) A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdése a következõ q) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „q) az országos és a térségi mûszaki infrastruktúrahálózatoknak a területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalától való kivételes eltérésre vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;”
124. § A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 23/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „külön jogszabály alapján lefolytatott” szövegrész helyébe az „a” szöveg, a „hatásvizsgálat nagyobb eltérést indokol” szövegrész helyébe a „hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt” szöveg, 23/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „a” szöveg, az „a nagyobb eltérést indokolja” szövegrész helyébe az „alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt” szöveg, 23/C. § (1) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg, 23/C. § (5) bekezdésében a „90 napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 27. § (1) bekezdés p) pontjában a „hatásvizsgálat” szövegrész helyébe a „hatásvizsgálat-köteles eljárások körét, a területi hatásvizsgálat” szöveg lép.
(6) A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és 27. § (1) bekezdése a következõ u)–z) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „t) a területrendezési tervekben nem szereplõ, térségi jelentõségû mûszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésére, beillesztésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait; u) a 23/D. § (3) bekezdésében meghatározott övezetekben és esetekben a beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait; v) a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott mûszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységû pontosítására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait; z) a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megõrzendõ – személyes adatot nem tartalmazó – dokumentumok körét, azok gyûjtésének, megõrzésének, nyilvántartásának és hasznosításának részletes szabályait, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatásért járó költségtérítés összegét és megfizetésének szabályait.” (7) A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Felhatalmazást kap a turizmusért felelõs miniszter, hogy rendeletben határozza meg a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok feladatait és mûködésük részletes szabályait.” (8) A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a területrendezési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet
125. § Hatályát veszti a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 16. § (15) bekezdésében az „(a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezet)” szövegrész, 27. § (1) bekezdés j) pontjai, 27. § (2) bekezdés b), c) és e) pontja.
A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása 126. § (1) A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „12. § (1) Aki a) tûzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata, b) tûzoltó technika felülvizsgálata, javítása, ha a szolgáltatás végzése az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság és annak területi szervei, hivatásos önkormányzati tûzoltóság, önkéntes tûzoltóság, létesítményi tûzoltóság vagy tûzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tûzvédelmi technikára vonatkozó, c) beépített tûzjelzõ berendezés vagy tûzoltó berendezés tervezése, kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése, felülvizsgálata, d) tûzátjelzés fogadása, tûzjelzõ vagy tûzoltó központok, valamint tûzjelzõ és tûzoltó központok távfelügyelete, e) tûzvédelmi szakvizsgával összefüggõ oktatásszervezés, f) tûzvédelmi szakvizsgáztatás tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tûzvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelen-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tésben – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (3) A tûzvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a) a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselõje telefonszámát, elektronikus levélcímét, b) a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének idõpontját, valamint c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység esetén a tûzvédelmi szakvizsga bizonyítvány számát és jogosultsági idejét. (4) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására való jogosultságot a tûzvédelmi hatóság ellenõrzi. (5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató az (1) bekezdés d)–e) pontjai szerinti tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ folytatására irányuló szándékát köteles a tûzvédelmi hatóságnak bejelenteni.” (2) A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 46/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „46/A. § (1) Ha jogszabály tûzvédelmi szakterületen szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag a tûzvédelmi hatóság engedélyével rendelkezõ személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fûzõdnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenység folytatását a tûzvédelmi hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (3) A tûzvédelmi hatóság a szakértõi tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a) a természetes személyazonosító adatokat, b) az elérhetõségi címet (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail),
18057
c) a szakértõi igazolvány számát, a kiadás idõpontját, valamint d) a tûzvédelmi szakterület megnevezését. (4) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl a nyilvántartásnak a (3) bekezdés b)–d) pontjában szereplõ adatai is nyilvánosak. (5) A tûzvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejûleg tûzvédelmi szakértõi igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány tartalmazza a szakértõ természetes személyazonosító adatait, a tûzvédelmi szakterület megnevezését, a szakértõi igazolvány számát, a kiadás idõpontját. A hatósági igazolványon a hitelessége igazolásához szükséges további – nem személyes – adatok is feltüntethetõek. (6) A szakértõ szakértõi tevékenységének megszüntetése, illetõleg halála esetén adatainak a nyilvántartásban történõ kezelését meg kell szüntetni. Az adatokat a nyilvántartásban történõ kezelés megszüntetésétõl számított legfeljebb tíz évig a központi katasztrófavédelmi szerv a szakértõi vélemény jogszerûségének késõbbi ellenõrzése céljából tovább tárolhatja.” (3) A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, hogy rendeletben határozza meg:) „2. a tûzvédelmi szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” (4) A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdése a következõ 24. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, hogy rendeletben határozza meg:) „24. az e törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek folytatásának részletes feltételeit, a tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.” 127. § A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13/A. § (1) bekezdésében a „Kormány által rendeletben kijelölt piacfelügyeleti hatóság” szövegrész helyébe a „tûzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó szerv” szöveg lép.
18058
MAGYAR KÖZLÖNY A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása
128. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetõleg szüntetheti meg, ha azt a közraktározás-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egyetértésével – az e törvényben meghatározott feltételek fennállása alapján – engedélyezte. A közraktár vámszabadterületen való mûködéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.” (2) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és 5. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(3) A kérelmezõ a részvénytársasági formában mûködõ közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt kaphat, ha a) igazolja a részvénytársaság létesítésével kapcsolatos adatokat, a cég raktározás és tárolás besorolású fõtevékenységét, záloghitelnyújtás esetén az egyéb hitelnyújtás-besorolást, b) a részvénytársaság ellen nem indult csõd- vagy felszámolási eljárás, c) rendelkezik a közraktár tárolási, raktározási tevékenységéhez használt saját raktára mûködéséhez szükséges telepengedéllyel vagy bejelentéskötelezettség alá tartozó tevékenység esetében a nyilvántartásba vétel igazolásával, valamint d) a részvénytársaságnak és az igazgatóság tagjainak belföldön köztartozása nincs. (4) A 2. § (5) bekezdés alapján a közraktári engedély csak akkor adható meg, ha a közraktár részére a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba jogerõsen bejegyezték. (5) Ha a kérelmezõ a (3) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a közraktári engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (3) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz vagy bírósághoz.” (3) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5/B. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5/B. § (1) A fióktelepként mûködõ közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell: a) a külföldi vállalkozás alapító okiratát, valamint harminc napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye szerinti ország ezzel egy tekintet alá esõ szervezetének igazolását a külföldi vállalkozás alapításáról, képviseletérõl, jegyzett tõkéjérõl, b) az 5. § (2) bekezdés b)–f) pontjában felsorolt okiratokat, szabályzatokat és nyomtatványokat, c) a külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe vezetõjének (vezetõinek) állampolgárságára, szakmai képesítésére és alkalmazására vonatkozó okiratokat,
2009/88. szám
d) a fióktelep vezetõjének vagy vezetõinek a büntetlen elõéletét igazoló okiratot, e) az alapítónak az elõzõ üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját, f) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak, g) a fióktelep formájában mûködõ közraktár vezetõje döntési jogkörének leírását, valamint a kérelmezõ azon testületeinek felsorolását, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek, h) nyilatkozatot arról, hogy tudomása szerint a külföldi vállalkozás ellen nem indult csõd- vagy felszámolási eljárás, i) nyilatkozatot a fióktelep telefon- és faxszámáról, valamint e-mail címérõl. (2) A kérelmezõ a fióktelepként mûködõ közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt akkor kaphat, ha a) igazolja a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba történõ bejegyzését, b) igazolja a fióktelep cégjegyzékszámát, adószámát, c) rendelkezik a közraktár tárolási, raktározási tevékenységéhez használt saját raktára mûködéséhez szükséges telepengedéllyel vagy bejelentéskötelezettség alá tartozó tevékenység esetében a nyilvántartásba vétel igazolásával, d) a fióktelep ellen nem indult csõd- vagy felszámolási eljárás, valamint e) a fióktelep vezetõjének (vezetõinek) nincs köztartozása. (3) Ha a kérelmezõ a (2) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a fióktelepként mûködõ közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (2) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz vagy bírósághoz.” (4) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A közraktárnak a közraktári jegy jóváhagyott tervezete után készült, nyomdai úton elõállított mintapéldányt az elsõ kibocsátás elõtt archiválás céljából meg kell küldenie a felügyelet részére.” (5) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 8. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és 8. §-a a következõ (6)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a közraktárban természetes személy szerez a (2) bekezdés szerint minõsített befolyást, az elõzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) természetes személyazonosító adatait vagy a természetes személy azonosítására alkalmas, a közraktár-felügyelet által kezelhetõ azonosító kódot, állampolgárságát, lakcímét, értesítési címét,
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) nyilatkozatot arról, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a kérelmezõ törvényes jövedelmébõl származik. (4) A természetes személy kérelmezõ a minõsített befolyás szerzéséhez elõzetes engedélyt akkor kaphat, ha a) büntetlen elõéletû és b) jogerõsen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs. (5) Ha a kérelmezõ a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a minõsített befolyás szerzéséhez szükséges elõzetes engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz. (6) Ha a közraktárban gazdasági társaság szerez az (1) bekezdés szerint minõsített befolyást, az elõzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) külföldi gazdasági társaság esetében cégkivonatának magyar nyelvû fordítását, vagy igazolást arról, hogy a társaságot a külföldi vállalati nyilvántartásba bejegyezték, b) a gazdasági társaságnak az elõzõ három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját, c) nyilatkozatot arról, hogy milyen – a számviteli törvény szerinti – függõ és jövõbeni kötelezettségei vannak. (7) Ha a kérelmezõ gazdasági társaság, a közraktárban történõ minõsített befolyás szerzéséhez szükséges elõzetes engedélyt akkor kaphat, ha a) igazolja a cégjogi adatait, cégjegyzékszámát, adószámát és b) jogerõsen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs. (8) Ha a kérelmezõ a (7) bekezdésben meghatározott adatokat nem igazolja, a felügyelet a minõsített befolyás szerzéséhez szükséges elõzetes engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a (7) bekezdésben meghatározott adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz vagy bírósághoz. (9) A felügyelet a minõsített befolyás megszerzését eredményezõ megállapodáshoz szükséges elõzetes engedély iránti kérelmet annak beérkezésétõl számított tíz munkanapon belül elbírálja. A felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a befolyást megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos mûködést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A minõsített befolyásra, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény fogalmai irányadóak.” (6) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 11. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A felügyeleti biztos a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint helyszíni szemlét végezhet.” 129. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (2) bekezdés i) pontjában a „tagjainak belföldön
18059
nincs köztartozása, továbbá ez utóbbiak” szövegrész helyébe a „tagjai” szöveg, 6. § (2) bekezdésében az „5. § (2)” szövegrész helyébe az „5. § (2) és (3)” szöveg, az „5/B. §-ban” szövegrész helyébe az „5/B. § (1) és (2) bekezdésében” szöveg, az „engedélyezési” szövegrész helyébe az „engedélyezési kérelemhez” szöveg, a „szükséges mellékletek” szövegrész helyébe a „szükséges mellékletek, igazolások és nyilatkozatok” szöveg, 6. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 6. § (4) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „harminc nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal” szöveg, 9. § (1) bekezdésében a „felügyeletét” szövegrész helyébe az „ellenõrzését” szöveg, 9. § (5) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 9/A. § (5) bekezdésében a „kilencven nap” szövegrész helyébe a „hatvanöt munkanap” szöveg, 9/A. § (8) bekezdésében a „meg” szövegrész helyébe a „meg, valamint nem semmisítheti meg” szöveg, 13. § (2) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, a „szakhatósági” szövegrész helyébe az „a zálogkölcsön-nyújtási szabályzat módosításának jogszerûsége tekintetében kiadott szakhatósági” szöveg, 13. § (4) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 22. § (4) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg, a „Ptk.-nak” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek” szöveg, 28. § (1) bekezdésében és 28/B. § (1) bekezdésében a „Hpt.” szövegrész helyébe a „hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg lép. 130. § Hatályát veszti a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontjában a „létesítõ okiratát, amely a cég fõtevékenységeként a raktározás, tárolás besorolást tartalmazza, továbbá záloghitelnyújtás esetén az egyéb hitelnyújtás besorolás megjelölést, valamint a” szövegrész, 5. § (2) bekezdés b) pontjában a „(2) és” szövegrész, 5. § (2) bekezdés c) pontja, 5. § (2) bekezdés i) pontjában a „nyilatkozatot arról, hogy a részvénytársaságnak, valamint” szövegrész, 5. § (2) bekezdés j) pontja, 5. § (2) bekezdés k) pontjában a „cégjegyzékszámáról, adószámáról,” szövegrész, 6. § (2) bekezdésében a „(2) és” szövegrész, 9. § (2) bekezdése, 9/A. § (3) bekezdése, 10. § (3) bekezdésében a „ , de határozatait – a kézbesítéstõl számított tizenöt napon belül – bíróság elõtt megtámadhatja az, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz” szövegrész, 12/A. § (1) és (2) bekezdésében az „eljárási” szövegrészek.
A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása 131. § (1) A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 72. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
18060
MAGYAR KÖZLÖNY
„(5) A kártalanítási igény jogalapjáról és mértékérõl a természetvédelmi hatóság dönt, amely ellen nincs helye fellebbezésnek.” 132. § A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 13. § (2) bekezdésében a „miniszter – a vadgazdálkodásért felelõs miniszter hozzájárulásával kiadott –” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg, 13. § (4) bekezdésében az „– a vadgazdálkodásért felelõs miniszter hozzájárulásával – a miniszter” szövegrész helyébe az „a természetvédelmi hatóság” szöveg, 21. § (4) bekezdésében a „jóváhagyásához” szövegrész helyébe a „kiadásához” szöveg, 27. § (1) bekezdésében az „azonnal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül” szöveg, 27. § (3) bekezdésében az „azonnal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül” szöveg, 33. § (4) bekezdésében a „kivételesen indokolt esetben (pl. növényegészségügyi okból), a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával” szövegrész helyébe a „ , természetvédelmi kezelési, növény-egészségügyi, erdõvédelmi okból vagy havária helyzetben, a természetvédelmi hatóság engedélyével” szöveg, 42. § (5) bekezdésében az „engedélyrõl” szövegrész helyébe az „engedélyezés tárgyában hozott határozatot” szöveg, a „tájékoztatja” szövegrész helyébe a „közli” szöveg, a „hatóságot” szövegrész helyébe a „hatósággal” szöveg, 76. § (1) bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 78. § (4) bekezdésében a „határozattal lefoglalja, illetõleg elkobozza” szövegrész helyébe a „birtokát ideiglenesen elvonja (a továbbiakban: lefoglalás), vagy birtokát véglegesen elvonja és azt állami tulajdonba veszi (a továbbiakban: elkobzás)” szöveg lép. 133. § Hatályát veszti a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 10. § (2) bekezdése, 17. § (4) bekezdésében az „ , az engedélyezéshez a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges” szövegrész, 18. § (3) bekezdés második mondata, 24. § (2) bekezdés negyedik mondata, 33. § (1) bekezdésében az „ , a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával” szövegrész, 51. § (7) bekezdése, 75. §-a, 76. § (4) bekezdése, 78. § (1) és (2) bekezdésében az „azonnal” szövegrész, 78. § (3) bekezdésében a „határozattal” szövegrész és az „ , illetve a kötelezés eredménytelensége esetén azt a kötelezett terhére és költségére elvégeztetheti” szövegrész, 78. § (4) bekezdésében a „(68. §)” szövegrész.
A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása 134. § (1) A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény az „A vadászterület rendeltetésének megállapítása” alcímet megelõzõen a következõ 20/A. §-sal egészül ki:
2009/88. szám
„20/A. § A vadászterület határának megállapítására irányuló eljárásban hozott elsõfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerû értesítés ellenére az eljárásban nem vett részt.” (2) A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 27. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A vadászati jog gyakorlására vagy hasznosítására kötelezõ, valamint a vadászati jog kényszerhasznosítását elrendelõ hatósági határozatot nyilvánosan is közzé kell tenni.” (3) A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény az „A miniszter feladatai és hatásköre” alcímet megelõzõen a következõ 89/A. §-sal egészül ki: „89/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály meghatározott szakterületen szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a vadászati hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (3) A vadászati hatóság a szakértõi tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (4) A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pontja a következõ 30. és 31. alponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza) „30. az e törvény szerinti szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértõi tevékenység bejelentésének és a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
31. a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság befizetésének rendjét és felhasználásának módját.” 135. § A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 1. § (2) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 12. § (3) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 16. § (3) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 24. § (2) bekezdésében az „Az engedélyben” szövegrész helyébe az „A határozatban” szöveg, 27. § (2) bekezdésében az „érvényességének lejáratát” szövegrész helyébe a „hatályának megszûnését” szöveg, 27. § (3) bekezdés a) pontjában az „érvényességének idõtartamáig” szövegrész helyébe a „hatályának megszûnéséig” szöveg, 44. § (2) bekezdésében az „érvényességének idõtartamát” szövegrészek helyébe a „hatályát” szöveg, 46. § (1) bekezdésében az „érvényben” szövegrész helyébe a „hatályban” szöveg, 46. § (2) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 47. § (4) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 51. § (1) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 57. § (1) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 57. § (3) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 58. § (5) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 60. § (2) bekezdésében az „érvénytelenítését” szövegrész helyébe a „bevonását” szöveg, 61. § (3) és (4) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 63. § (3) és (4) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 65. § (1) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 65. § (2) bekezdés a) pontjában az „érvényességi ideje alatt” szövegrész helyébe a „lejártáig” szöveg, 65. § (5) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 66. § (3)–(5) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 67. § (5) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 70. § (2) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 74. § (2) bekezdésében az „igazolást ad” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítványt ad ki” szöveg, az
18061
„az igazolás” szövegrész helyébe az „a hatósági bizonyítvány” szöveg, 74. § (4) bekezdésében az „igazolással” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítvány alapján” szöveg, 74. § (5) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 74. § (8) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 91. §-ában a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg lép. 136. § Hatályát veszti a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 5. §-ában a „külön” szövegrész, 11. § (3) bekezdésében a „külön törvény szerint” szövegrész, 17. § (3) bekezdésében az „érvényességének” szövegrész, 27. § (2) bekezdés második mondata, 35. § (3) bekezdésében a „– megfelelõ határidõ megjelölésével –” szövegrész és a „ , melynek elmulasztása esetén a szükséges munkálatokat a jogosult költségére és felelõsségére elvégeztetheti” szövegrész, 46. § (1) bekezdésében az „– annak érvényességi idején belül –” szövegrész, 51. § (2) bekezdése, 60. § (3) bekezdésében az „érvényessége” szövegrész, 65. § (3) bekezdése, 71. § (3) bekezdésében az „ , a törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 74. § (5) bekezdés második mondata, 80. § (3) bekezdése, 80. § (4) bekezdés második mondata, 89. § (1) bekezdés a) pontjában az „ , ott helyszíni szemlét, vizsgálatot tartani” szövegrész, 89. § (1) bekezdés b) pontjában az „a jogosulttól,” szövegrész és a „ , valamint a vadászati jog hasznosításával kapcsolatban iratokba, nyilvántartásokba betekinteni” szövegrész, 89. § (1) bekezdés c) pontja, 89. § (1) bekezdés f)–i) pontja.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása 137. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 32. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a határozat a közlésétõl számított öt éven belül vonható vissza.” (2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/H. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bejelentés alapján indult eljárásra a Ket. rendelkezései közül kizárólag a 17. §-t, a 26. §-t, a 40–40/A. §-t, az 58–59. §-t, a 69. § (1) bekezdését, a 72–73. §-t, a 78–80. §-t, a 81–81/B. §-t és a 153. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a Ket. ügyfelet említ, azon a bejelentõt kell érteni.” (3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 44. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
18062
MAGYAR KÖZLÖNY
„44. § A versenyfelügyeleti eljárásra – e törvény eltérõ rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 18. §-a, a 29. § (3)–(11) bekezdése, a 30. §-a, a 33. § (1) bekezdése, a 33/A. §-a, 33/B. §-a, a 36. § (2)–(4) bekezdése, a 38. §-a, a 46. § (2) bekezdése, a 47. §-a, az 51. § (1) és (5) bekezdése, a 61. § (1) bekezdése, a 70. §-a, a 72. § (4) bekezdése, a 74. § (2)–(5) bekezdése, a 88. § (1) bekezdése, a 94. §-a, a 109. § (2)–(4) bekezdése, valamint a 127–129. §-a kivételével.” (4) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 82. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A versenyfelügyeleti eljárásban újrafelvételi kérelem benyújtásának nincs helye.” 138. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/C. § (2) bekezdésében a „felvilágosítás iránti kérelem” szövegrész helyébe a „Gazdasági Versenyhivatal elnöke felvilágosítás iránti felhívásának” szöveg, 43/C. § (3) bekezdésében az „A Gazdasági” szövegrész helyébe a „Ha a Gazdasági” szöveg, az „is kérheti. E” szövegrész helyébe a „belföldi jogsegély keretében kéri, e” szöveg, 43/E. § (3) bekezdés b) pontjában az „illetékes” szövegrész helyébe a „feladatkörrel rendelkezõ” szöveg, a „minisztériumot” szövegrész helyébe a „minisztert” szöveg, 43/F. §-ában a „jogorvoslati kérelemmel élhet” szövegrész helyébe a „kezdeményezheti a végzés bírósági felülvizsgálatát” szöveg, 43/H. § (8) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 43/H. § (9) bekezdésében a „hatvan nappal” szövegrész helyébe a „két hónappal” szöveg, 43/H. § (11) bekezdésében a „közigazgatási nemperes eljárásban” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint” szöveg, 43/I. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 43/I. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, a „harminc napnál” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapnál” szöveg, 51. § (1) bekezdésében a „dönt” szövegrész helyébe a „dönt a kizárási ok bejelentésétõl számított tíz munkanapon belül” szöveg, 53. § (1) bekezdésében az „Az ügyfél jogutódlással történõ megszûnése esetén a” szövegrész helyébe az „A” szöveg, a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, az „önként beléphet” szövegrész helyébe a „kérheti a jogutódlás megállapítását” szöveg, 57. § (1) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 58. § (3) bekezdésében a „nemzetközi szerzõdés” szövegrész helyébe a „törvényben kihirdetett nemzetközi szerzõdés” szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 63. §-t megelõzõ alcímében az „elintézési” szövegrész helyébe az „ügyintézési” szöveg, 63. § (2) be-
2009/88. szám
kezdés a) pontjában a „kilencven napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 63. § (2) bekezdés b) és c) pontjában a „száznyolcvan napon” szövegrész helyébe a „hat hónapon” szöveg, 63. § (3) bekezdés a) pontjában a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harmincöt munkanapon” szöveg, 63. § (3) bekezdés b) pontjában a „százhúsz napon” szövegrész helyébe a „négy hónapon” szöveg, 63. § (4) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harmincöt munkanapon” szöveg, 63. § (5) bekezdésében az „elintézési határidõ számításánál” szövegrész helyébe az „ügyintézési határidõ számításánál – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl –” szöveg, 63. § (6) bekezdésében az „elintézési” szövegrész helyébe az „ügyintézési” szöveg, a „hatvan nappal” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanappal” szöveg, a „száznyolcvan nappal” szövegrész helyébe a „hat hónappal” szöveg, a „húsz nappal” szövegrész helyébe a „tizenöt munkanappal” szöveg, 64. §-ában a „teljesítettnek” szövegrész helyébe a „megadottnak” szöveg, 65. § (6) bekezdésében az „A zár alá vétel foganatosításakor a vizsgáló” szövegrész helyébe az „A vizsgáló az iratokat jegyzõkönyv készítése nélkül úgy is lefoglalhatja, hogy” szöveg, 65. § (10) bekezdésében a „védett adatának minõsülõ tényrõl” szövegrész helyébe az „üzleti titkáról” szöveg, 65/A. § (5) bekezdésében a „kilencven napig” szövegrész helyébe a „három hónapig” szöveg, 65/A. § (9) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 68. § (4) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 70. § (5) bekezdésében az „elintézési” szövegrész helyébe az „ügyintézési” szöveg, 71/A. §-ában a „végzéssel megszünteti” szövegrész helyébe a „megszünteti akkor is” szöveg, 72. § (1) bekezdés a) pontjában a „végzéssel megszünteti” szövegrész helyébe a „megszünteti akkor is” szöveg, 82. § (1) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 82. § (3) bekezdésében a „közigazgatási nemperes eljárásban” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint” szöveg, 85. § (1) bekezdésében a „közigazgatási döntés” szövegrész helyébe a „hatósági döntés” szöveg, a „közigazgatási szervet” szövegrész helyébe a „hatóságot” szöveg, 85. § (2) bekezdésében a „közigazgatási szerv” szövegrészek helyébe a „hatóság” szöveg, a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, a „közigazgatási döntés” szövegrész helyébe a „hatósági döntés” szöveg, 85. § (3) bekezdésében az „1952. évi III. törvény XX. Fejezetének” szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályai” szöveg, 91. § (2) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 91/C. §-ában az „elintézési” szövegrész helyébe az „ügyintézési” szöveg, a „harminc nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munka-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
nappal” szöveg, 91/I. §-ában a „Fogyasztóvédelmi” szövegrész helyébe az „A fogyasztóvédelmi” szöveg lép. 139. § Hatályát veszti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/C. § (2) bekezdésében a „végzéssel” szövegrész, 43/C. § (3) bekezdésében az „a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal által megismerhetõ” szövegrész, 43/D. § (3) bekezdésében a „döntéssel egyidejûleg” szövegrész, a „végzéssel” szövegrész, 43/F. § második mondata, 43/F. §-ában a „közigazgatási nemperes eljárásban,” szövegrész, 43/H. § (4) bekezdésében az „ , illetve más hatóság vagy szakértõ közremûködésével tisztázza a bejelentés elbírálásához szükséges tényeket” szövegrész, 50. § (3) bekezdése, 53. § (1) bekezdés második mondata, 54. § (1) bekezdése, 54. § (4) bekezdése, 55. § (1) bekezdésében az „és képviselõje” szövegrészek és a „végzéssel” szövegrész, 61. § (2) bekezdése, 61. § (3) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdés alapján kiszabott” szövegrész, 62. § (7) bekezdés elsõ és második mondata, 63. § (5) bekezdés c)–f) pontja, 63. § (6) bekezdés második mondata, 65. § (6) bekezdés elsõ mondata, 65. § (8) bekezdése, 65/A. § (8) bekezdésében az „ , a rendõrség a rá vonatkozó szabályokban megállapított kényszerítõ intézkedéseket, eszközöket alkalmazhatja” szövegrész, 67. § (1) bekezdése, 67. § (5) bekezdésében az „ , a kérelemre induló versenyfelügyeleti eljárás pedig a kérelem beérkezésének napján” szövegrész, 71/A. §-ában az „a vizsgálat elrendelésére okot adó, a 70. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények nem állnak fenn, továbbá akkor, ha” szövegrész, 72. § (1) bekezdés a) pontjában a „ha a vizsgálat elrendelésére okot adó, a 70. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények nem állnak fenn, továbbá akkor,” szövegrész, 77. § (1) bekezdésében a „határozatában” szövegrész, 77. § (1) bekezdés j) pontjában a „(32. §, 76. §, Ket. 114. §)” szövegrész.
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása 140. § Hatályát veszti az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló 1996. évi LXV. törvény 5. § (4) és (5) bekezdésében a „vezetõje” szövegrész, 5. § (4) bekezdésében a „sportigazgatási szerv vezetõje a” és az „útján” szövegrész, 7. § (1) bekezdésében a „vezetõje” szövegrész. A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása 141. § (1) A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A felügyelõ a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (2) bekezdése, valamint
18063
36/G. § (2) bekezdése szerinti jogsértést a rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülõ személy foglalkoztatásával összefüggésben megállapító, továbbá b) a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 11. § (2) bekezdése, valamint 13. § (1) bekezdése szerinti jogsértést a rehabilitációs járadékban részesülõ személy foglalkoztatásával összefüggésben megállapító jogerõs vagy egyébként végrehajtható határozatát közli a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel.” (2) A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/A. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A munkaügyi hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépõ örököse kérelmére a tartozást mérsékelheti, illetõleg elengedheti, feltéve hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat jogerõre emelkedése után olyan változás következett be, amely jelentõsen megnehezíti a kötelezettség teljesítését. A méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.” 142. § A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény 4. § (3) bekezdés d) pontjában a „személyektõl az ellenõrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk” szövegrész helyébe a „személyek személyi azonosságának” szöveg, 6. § (2) bekezdésében az „az azonnali” szövegrész helyébe a „munkavédelmi okból fellebbezésre tekintet nélküli” szöveg, 8/A. § (1) bekezdésében a „hatvan nap” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanap” szöveg, 8/A. § (2) bekezdésében a „Ket. 54. §-a (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az adatok zárt kezelésére vonatkozó szabályai” szöveg, 8/A. § (4) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép. 143. § Hatályát veszti a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (2) bekezdésében az „(amelynek)” szövegrész és a „vagy jogi helyzetét” szövegrész, 4. § (3) bekezdés a)–c) pontja, 5. § (1) bekezdése, 8. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 8. § (2) bekezdése, 8/A. § (1) bekezdésében az „a Ket. szabályaitól eltérõen” szövegrész, 8/A. § (1) bekezdés második mondata, 8/A. § (2) bekezdésében a „(bejelentõ)” szövegrész, 8/A. § (3) bekezdése.
18064
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény módosítása 144. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény 3. § 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. Levegõbõl végzett távérzékelés: mérések végrehajtására, illetve térképkészítésre alkalmas légi távérzékelési adatgyûjtés, amelynek célja és eredménye geodéziai, térképészeti, geofizikai, geológiai és navigációs adatok gyûjtése.” (2) A földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény 17. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A földmérõ a mérési jogosultságának igazolásához földmérõi igazolvány kiállítását kérheti a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervtõl.” (3) A földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény 21. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és 21. §-a a következõ (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendezõ földmérõi minõsítést adó engedély szükséges: a) az alaptérkép készítésének, illetve állami átvételi vizsgálatának, továbbá az alaptérkép tartalmában változást eredményezõ földmérési munkának az irányítása, b) a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges térkép, változási vázrajz minõségének tanúsítása, c) a változási vázrajz hatósági vizsgálata és záradékolása, d) a földrészlet-határvonalak kitûzési munkáinak végzése, e) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott földmérési szakfelügyelõi feladatok ellátása. (5) A (4) bekezdésben megjelölt tevékenységeket a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv annak engedélyezi, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a jogosultat. (6) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az e tevékenységek végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (4) A földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény 26. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben felügyeleti eljárásnak nincs helye.”
2009/88. szám
(5) A földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter és a honvédelemért felelõs miniszter, hogy együttes rendeletben szabályozza) „a) az ingatlanrendezõ földmérõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az ingatlanrendezõ földmérõi minõsítést adó engedély kiadásának feltételeit, az engedélyezési eljárás részletes szabályait, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” (6) A földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (5) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben) „e) megállapítsa az államhatár vonalát rögzítõ okmányok nyilvántartási példányai kezelésének, tárolásának rendjét és a változások átvezetésének szabályait.” 145. § A földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény 5. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabály szerint” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtási jogszabályában” szöveg, 7. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtási jogszabályában” szöveg, 12. § (5) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtási jogszabályában meghatározott” szöveg, 19. § (2) bekezdés c) pontjában a „honvédség térképész szolgálata” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség geoinformációs támogatásáért felelõs szervezete” szöveg, 21. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtási jogszabályában” szöveg, 22. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „e törvény végrehajtási jogszabálya” szöveg, 26. § (2) bekezdésében a „honvédség térképész szolgálata” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség geoinformációs támogatásáért felelõs szervezete” szöveg, 29. § (1) bekezdés c) pontjában, 29. § (3) bekezdés c) pontjában a „mérõkamarás légi fényképezés” szövegrész helyébe a „levegõbõl végzett távérzékelés” szöveg lép. 146. § Hatályát veszti a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény 3. § 10. pontjában az „Az ingatlanrendezõ földmérõi minõsítésû szakemberekrõl hivatalos névjegyzék készül.” szövegrész, 12. § (5) bekezdésében az „ , amelyet az ingatlanügyi hatóság határozattal állapít meg” szövegrész, 12. § (6) bekezdés második mondata, 20. § (2) bekezdés harmadik mondata, 29. § (5) bekezdés – az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény által beiktatott – d) pontja.
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása 147. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 36. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „36. mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolás: a mozgóképszakmai hatóság által a mozgóképrõl szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti megrendelésre készült filmalkotás vagy nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére kiállított igazolás, amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét.” (2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való jogosultságot igazoló támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott részének 20 százalékát azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett állami támogatásra.” (3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. §-a a következõ (19) bekezdéssel egészül ki: „(19) Az e § alapján folyó valamennyi eljárás tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.” (4) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (3) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási határozat” szövegrészek helyébe a „hatósági határozat” szöveg, 22/B. § (18) bekezdésében az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a feladatkörükben érintett” szöveg lép. 148. § Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/B. § (1) és (2) bekezdése, 29/B. § (5) bekezdésében az „1988. évi VI.” szövegrész.
Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása 149. § Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32. § (1) bekezdésében az „az állam-
18065
igazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés” szövegrész helyébe az „a felülvizsgált hatósági döntés” szöveg, 32. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 32/A. § (10) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartásért felelõs miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben” szöveg, 32/E. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, az „ , illetve igazolni a díj” szövegrész helyébe az „a díjat és igazolni annak” szöveg, 32/F. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált határozat vagy intézkedés” szövegrész helyébe a „felülvizsgált hatósági döntés” szöveg, 32/F. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 33. § (7) bekezdésében a „díj” szövegrész helyébe a „díj befizetésére,” szöveg lép. 150. § Hatályát veszti az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32. § (1) bekezdésében az „– az ügyfél szóbeli vagy írásbeli bejelentésének az ingatlanügyi hatósághoz történõ beérkezése alapján –” szövegrész.
A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása 151. § (1) A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 19/A. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a kérelmezõ az (1) bekezdés c) pontjában, illetve a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, az MNB megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezetõ szervet. A nyilvántartást vezetõ szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja az MNB-t.” (2) A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény az „Az alapszabály módosításának engedélyezése” alcímet megelõzõen a következõ 19/F. §-sal egészül ki: „19/F. § Ha a kérelmezõ a 19/A. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott adatokat nem mellékeli, az MNB adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz vagy bírósághoz.” 152. § A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (7) bekezdésében az „az MNB a Felügyeletet értesíti” szövegrész helyébe a „szóló határozatot az MNB közli a Felügyelettel” szöveg, az „az értesítés” szövegrész helyébe az „a határozat”
18066
MAGYAR KÖZLÖNY
szöveg, 14/B. § (3) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 19/B. § a) pontjában az „erkölcsi” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi” szöveg, 19/C. § a) pontjában az „erkölcsi” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi” szöveg, 44. § (2) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 87/B. § (1) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg lép. 153. § Hatályát veszti a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 38/A. § (4) bekezdés második mondata, 38/A. § (6) bekezdése.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása 154. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 18. §-a a következõ második mondattal egészül ki: „A hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének idõtartama az ügyintézési határidõbe beszámít.” 155. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. § (1) bekezdésében a „határozatai és végzései ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat” szövegrész helyébe a „döntéseit” szöveg, 11/A. § (1) bekezdés a) és c) pontjában az „az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerû használó” szövegrész helyébe az „az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték” szöveg, 11/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg, 11/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „10 napon” szövegrész helyébe a „7 munkanapon” szöveg, 11/A. § (4) bekezdésében a „120 napon” szövegrész helyébe a „4 hónapon” szöveg, a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg, 12. § (1) bekezdésében az „A határozatot, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) által az ügyintézési határidõ kezdõnapjaként meghatározott idõponttól számítva meg kell hozni” szövegrész helyébe az „Az ügyintézés határideje” szöveg, 12. § (1) bekezdés a) pontjában a „180 napon belül” szövegrész helyébe a „6 hónap” szöveg, 12. § (1) bekezdés b) pontjában a „60 napon belül” szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 12. § (2) bekezdésében a „90 nappal” szövegrész helyébe a „három hónappal” szöveg, 12/A. § (5) bekezdésében a „minõségbiztosítását, a személyzet képzését érintõ dokumentum, adatbázis a hatóság által akkor is bekérhetõ, ha az” szövegrész helyébe a „minõségbiztosításában, a személyzet képzését érintõ dokumentumában, adatbázisában rögzített” szöveg, 13. § (2) bekezdésében az „esetében az engedélykérelmet” szövegrész helyébe az „engedélyezése esetében a kérelmet” szöveg, az „az engedélykérelem részeként benyújtja” szö-
2009/88. szám
vegrész helyébe az „a kérelem mellékleteként nyújtja be” szöveg, 14. § (2) bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, 14. § (3) és (4) bekezdésében az „érvényességi idejét” szövegrész helyébe az „idõbeli hatályát” szöveg, 14. § (5) bekezdésében az „érvényének” szövegrész helyébe a „hatályának” szöveg lép. 156. § Hatályát veszti az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. § (2) bekezdése, 11/A. § (1) bekezdésében az „a Ket. 15. § (2) bekezdésében megfogalmazottól eltérõen” szövegrész, 11/A. § (3) bekezdésében az „ismert ellenérdekû, illetve érintett” szövegrész, 11/A. § (4) bekezdésében a „– megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett –” szövegrész, 12. § (2) bekezdésében a „ , míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti ügyekben 30 nappal” szövegrész, 12/A. § (5) bekezdésében az „is tartalmaz. Ezeket az adatokat” szövegrész, 13. § (1) bekezdése, 19. §-a, 42. § (2) bekezdés elsõ mondata, 47. § (2) és (3) bekezdése.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása 157. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (2) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki: „A technikai szám kiadását megtagadó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.” 158. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5. § (8) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 66–67. §-ának” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvénynek az igazolási kérelemre vonatkozó” szöveg, 7. § (6) bekezdésében az „egyedi azonosítóval és titkos jelszóval” szövegrész helyébe az „ügyfélkapuval” szöveg, 7. § (11) bekezdésében az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „adóhatóság fellebbezéssel meg nem támadható” szöveg lép.
A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása 159. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 38. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Védjegyügyekben nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a jogutódlásra vonatkozó rendelkezései.”
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 39. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Védjegyügyekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a határozat közzétételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.” (3) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 40. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Védjegyügyekben nincs helye közmeghallgatásnak.” (4) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 41. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Védjegyügyekben a postán küldött beadvány elõterjesztési ideje a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz való beérkezés napja. A Magyar Szabadalmi Hivatal által kitûzött határidõhöz képest elkésetten beérkezõ beadványt azonban határidõben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként a határidõ lejárta elõtt postára adták, kivéve ha a beadvány a határidõ lejártát követõ két hónap eltelte után érkezett be.” (5) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 43. §-a a következõ (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidõ megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidõ kivételével újra kezdõdik. (6) A Magyar Szabadalmi Hivatal az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévõ eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidõket az eljárás felfüggesztése nem érinti.”
18067
„(1) Védjegyügyekben az ügyfél – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nem jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.” (9) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/D. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Védjegyügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.” (10) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 64/A. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha a kérelem megfelel az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elrendeli a gyorsított eljárást.” (11) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 65/A. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseten kívül a megújítási eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel.” (12) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 77. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és 77. § (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak) „d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli jogállást megtagadó végzését; e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott végzését.”
(6) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 45. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Védjegyügyekben idegen nyelvû beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban magyar nyelvû fordítás benyújtását írhatja elõ. Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása csak akkor írható elõ, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.”
(13) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 77. § (4) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (A döntés megváltoztatását kérheti:) „c) akitõl az ügyféli jogállást megtagadták.”
(7) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/C. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a képviselõ munkadíjának összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivõi költségekrõl szóló rendelkezések megfelelõ alkalmazásával jár el.”
(14) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 112. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a földrajziárujelzõoltalmi ügyekben az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel.”
(8) A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/D. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
160. § A védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 38. § (3) bekezdésében
18068
MAGYAR KÖZLÖNY
a „Ket.-nek” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek” szöveg, a „kapcsolatos” szövegrész helyébe az „és az elsõ kapcsolatfelvétellel összefüggõ” szöveg, az „értesítésre” szövegrész helyébe az „értesítésre és figyelemfelhívásra” szöveg, 39. § (5) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 40. § (2) bekezdésében az „állításai” szövegrész helyébe az „állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok” szöveg, 41. § (2) bekezdésében az „a törvény” szövegrész helyébe az „e törvény” szöveg, 44. § (2) bekezdésében a „képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba” szövegrész helyébe a „meghatalmazást írásba” szöveg, 73. § (5) bekezdésében a „végzéseket és a határozatot” szövegrész helyébe a „döntéseket” szöveg, 77. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 77. § (2) bekezdésében az „eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés” szövegrész helyébe az „eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés” szöveg, 77. § (8) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép. 161. § Hatályát veszti a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 38. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 39. § (1) bekezdése, 46/A. § (1) bekezdésében a „ , méltányossági” szövegrész, 50. § (6) bekezdés második mondata, 50/A. § (6) bekezdése, 61/D. § (6) bekezdés második mondata, 64/A. § (3) bekezdése, 73. § (7) bekezdés második mondata.
A jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása 162. § A jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi XXX. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A jelzálog-hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve kiegészítõ befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerûen kizárólag ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti.” 163. § A jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi XXX. törvény 5. § (7) bekezdésében a „kérelmét” szövegrész helyébe a „kérelem tárgyában” szöveg, a „8 napon belül intézi el” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül dönt” szöveg lép.
2009/88. szám
164. § Hatályát veszti a jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi XXX. törvény 3. § (6)–(9) bekezdése, 27. § (2) bekezdés c) pontja.
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása 165. § A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. § (1) bekezdése a következõ m) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:) „m) a halászati hatóság által vezetett nyilvántartások tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat” (rendeletben határozza meg.) 166. § A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 4. § (3) bekezdésében az „igazolással” szövegrész helyébe az „igazolvánnyal” szöveg, 6. §-ában a „jelentenie.” szövegrész helyébe a „jelentenie. Ha a bejelentés megfelel a 7. § szerinti formai követelményeknek, a halászati hatóság a halászati vízterületet a nyilvántartásba bejegyzi.” szöveg, 7. § (1) bekezdésében a „kérelemnek” szövegrész helyébe a „bejelentésnek” szöveg, 14. § (1) bekezdésében a „bejelenteni” szövegrész helyébe a „benyújtani” szöveg, 14. § (2) bekezdésében az „érvényben” szövegrész helyébe a „hatályban” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvben” szöveg, 18. § (1) bekezdésében az „engedéllyel” szövegrész helyébe az „igazolvánnyal” szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „rendõrhatóság” szövegrész helyébe a „rendõrség” szöveg, 19. § (3) bekezdésében a „kiadására jogosult hatóságot, illetve szervezetet a miniszter rendeletben jelöli ki” szövegrész helyébe a „kiadása céljából a halászati hatóság megbízási szerzõdést köthet. A szerzõdéskötés feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg” szöveg, 22. § (4) bekezdésében az „érvényteleníti” szövegrész helyébe a „visszavonja” szöveg, 29. §-ában az „érvényben” szövegrész helyébe a „hatályban” szöveg, 31. § (2) bekezdés b) pontjában a „nevét (megnevezését), címét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait (szervezet esetében megnevezését) és címét” szöveg, 34. § (5) bekezdésében a „rendõrhatósággal” szövegrész helyébe a „rendõrséggel” szöveg, 42. § (3) bekezdésében az „a sajtóban is” szövegrész helyébe a „nyilvánosan – a sajtóban is –” szöveg lép. 167. § Hatályát veszti a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 14. § (1) bekezdésében a „nyilvántartásba vétel céljából” szövegrész, 18. § (1) bekezdésében az „érvényes” szövegrész, 22. § (8) bekezdés c) pontjában az „érvényességének” szövegrész, 33. § (2) bekezdés elsõ mondata, 34. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabály szerint létesített” szövegrész, 34. §
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) bekezdésében a „ , külön jogszabály szerinti” szövegrész, 35. § (4) bekezdésében a „– határidõ megjelölésével –” szövegrész és a „ , melynek elmulasztása esetén a szükséges munkálatokat a jogosult költségére elvégezteti” szövegrész, 37. § (1) bekezdésében a „ , külön jogszabály szerinti” szövegrész, 37. § (1) bekezdés második mondata, 48. § (2) bekezdés h) pontja.
Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása 168. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény a II. Fejezetet megelõzõen a következõ 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § (1) A kamarának a vadászjegy kiállításával és érvényesítésével kapcsolatos eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A kamarának a hivatásos vadászok tagfelvételével és kamarai nyilvántartásba vételével, valamint a fegyelmi és etikai ügyek kivételével a tagsági viszonyuk megszüntetésével és kamarai nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” (2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A hivatásos vadász tagfelvételi kérelmét, valamint vadászjegy kiállítására, illetve érvényesítésére irányuló kérelmét elutasító jogerõs határozat bírósági felülvizsgálata esetén a határozatot a bíróság megváltoztathatja.” (3) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A (2) bekezdés alapján a hivatásos vadász kizárásáról és nyilvántartásból való törlésérõl rendelkezõ jogerõs határozat bírósági felülvizsgálata esetén a határozatot a bíróság megváltoztathatja.” 169. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. § (1) bekezdésében a „létesíthetõ.” szövegrész helyébe a „létesíthetõ. Hivatásos vadász esetén a tagfelvételi kérelem a kamara nyilvántartásába való bejegyzés iránti kérelemnek is minõsül.” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „kérelem benyújtásával egyidejûleg” szövegrész helyébe a „kérelemben” szöveg, 17. § (2) bekezdésében a „kamarából” szövegrész helyébe a „kamarából, és törölni kell a névjegyzékbõl, illetve a nyilvántartásból” szöveg, 20. § (4) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „vonatkozó” szöveg, 25. § (3) bekezdésében a „határozat a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályok szerint a bíróság elõtt megtámadható” szövegrész helyébe a „határozatával szembeni
18069
jogorvoslatra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályait kell alkalmazni” szöveg, 26. § (7) bekezdésében a „bevonására” szövegrész helyébe a „visszavonására” szöveg lép. 170. § Hatályát veszti az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 3. § h) pontjában az „a külön jogszabályban meghatározottak szerint” szövegrész, 15. § (2) bekezdésében az „az a személy, akitõl az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, továbbá” szövegrész, 15. § (3) bekezdése, 26. § (7) bekezdés második mondata.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása 171. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. § i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „i) adatkezelõ: a betegellátó, az intézményvezetõ, az adatvédelmi felelõs, az Egészségbiztosítási Felügyelet, továbbá közegészségügyi járványügyi közérdekbõl az 5. § (3) bekezdése szerinti tisztiorvos, illetve közegészségügyi felügyelõ, valamint az o) pont szerinti ellátásszervezõ, továbbá a 22. § szerinti esetekben az ott meghatározottak szerint az egészségbiztosítási szerv, a 22/E. §-ban meghatározottak szerint az orvosszakértõi, rehabilitációs, illetve szociális szakértõi szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, továbbá az egészségügyi adatok nélkül, a 3. § b) pontjában meghatározott személyazonosító adat tekintetében – a lakossági célzott szûrõvizsgálatok érdekében – az egészségügyi államigazgatási szerv, a 14/A. §-ban meghatározott adatok tekintetében a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója;” (2) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdése a következõ s) ponttal egészül ki: [Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – törvényben meghatározott esetekben – az alábbi célból lehet kezelni] „s) az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére vényen rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás folyamatos és biztonságos kiszolgáltatása, illetve nyújtása érdekében.” (3) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény a „Közegészségügyi, járványügyi célból
18070
MAGYAR KÖZLÖNY
történõ adatkezelés” alcímet megelõzõen a következõ 14/A. §-sal egészül ki: „14/A. § (1) Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelése esetén a vényen fel kell tüntetni a) az érintett nevét, lakcímét, születési évét, b) társadalombiztosítási támogatással történõ rendelés esetén az a) pontban foglaltak mellett az érintett TAJ-számát, betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (BNO kód), valamint c) közgyógyellátott beteg esetén az a) és b) pontban foglaltak mellett a közgyógyellátási igazolvány számát. (2) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója az (1) bekezdés szerinti adatokat a 4. § (2) bekezdés s) pontjában foglalt céllal kezelheti.” (4) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [A következõ szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végzõ orvos az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait átadja a megkeresõ szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelõen fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat:] „e) közigazgatási hatósági ügyben a tényállás tisztázásához szükséges mértékben az Egészségbiztosítási Felügyelet.” (5) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény a „Vegyes és záró rendelkezések” alcímet követõen a következõ 36. §-sal egészül ki: „36. § A 2009. október 1-jét megelõzõen kiállított, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások rendelésére szolgáló, kiállításuk idõpontjában a hatályos jogszabályoknak megfelelõ vények érvényességi idejükön belül kiválthatók. Ez a § 2010. október 1-jén hatályát veszti.” 172. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés j) pontjában az „eljárás” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás” szöveg, 22/B. § (5) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 23. § (1) bekezdésében a „személyazonosító adatait” szövegrész helyébe az „a megkeresõ szerv által törvény alapján kezelhetõ, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait” szöveg, az „adatokat:” szövegrész helyébe az „adatokat. A megkeresõ szervek a következõk lehetnek:” szöveg, 23. § (1) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 25. §-ában a „közigaz-
2009/88. szám
gatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg lép.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása 173. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény az „Az alapító okirat” alcímet megelõzõen a következõ 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. § Ha a Magyarországon bejegyzett vagy nyilvántartásba vett nem természetes személy alapító esetében a kérelmezõ a kérelemhez nem csatolja a 13. § (3) bekezdés d) pontja szerinti okiratot, a Felügyelet az alapító bejegyzéséért vagy nyilvántartásba vételéért felelõs szervet a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt megkeresi.” (2) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a következõ 18/A. §-sal egészül ki: „18/A. § Ha a pénztárt a bíróság nyilvántartásba vette, és a kérelmezõ az ezt igazoló jogerõs határozatot a kérelemhez nem csatolja, a Felügyelet a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt megkeresi a nyilvántartást vezetõ bíróságot.” 174. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 10. § (1) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 13. § (6) bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 20/A. § (1) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 20/A. § (2) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a „közlését” szöveg, 24. § (7) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a „közlését” szöveg, 79/C. § (1) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a „közlését” szöveg, 2. számú melléklet 1. pont a) alpontjában a „név, leánykori név” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg lép. (2) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 13. § (3) bekezdésében a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „kérelemhez – a 13/A. §-ban foglaltak figyelembevételével –” szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „pénztárnak” szövegrész helyébe a „pénztárnak – a 18/A. §-ban foglaltak figyelembevételével –” szöveg lép. 175. § Hatályát veszti a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
120/A. § (7) bekezdés ötödik mondata, 2. számú melléklet 1. pont b)–d) alpontja.
A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása 176. § (1) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A méltányossági jogkörben hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.” (2) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány) „f) a magánszemély által jogalap nélkül felvett, igénybe vett ellátás visszatérítése, illetve megtérítése iránti követelés mérséklése, elengedése esetén gyakorolható méltányosság szempontjainak, valamint a kirótt kamat, késedelmi pótlék, mulasztási bírság mérséklése, elengedése során gyakorolható méltányosság szempontjainak,” (meghatározására.) 177. § A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 21. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a külön jogszabályban meghatározott hatóság” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosító” szöveg, 21. § (1) bekezdés b) pontjában a „feladatra” szövegrészek helyébe a „jogosultságra” szöveg, 21. § (1) bekezdés d) pontjában az „a külön jogszabályban meghatározott hatóság” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosító” szöveg, 21/A. § (1) bekezdésében az „A 21. § (1) bekezdésének aa) és d) pontja szerinti hatóság” szövegrész helyébe az „Az egészségbiztosító” szöveg, 29. § (4) bekezdésében az „okmányt” szövegrész helyébe a „hatósági igazolványát” szöveg, 29. § (7) bekezdésében az „igény elbírálására” szövegrész helyébe a „kérelem elbírálására” szöveg, 31. § (1) bekezdés a) pontjában a „szakterületenkénti” szövegrész helyébe a „szakmánkénti” szöveg, a „más” szövegrész helyébe a „közremûködõ” szöveg, 31. § (1) bekezdés b) pontjában az „a szolgáltatás” szövegrész helyébe az „a tárgyi és személyi feltételek azonosítására szolgáló, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ hatóság által vezetett nyilvántartás szerinti adatot, valamint a szolgáltatás” szöveg, 31. § (1) bekezdés c) pontjában a „személyek azonosító adatait” szövegrész helyébe az „orvos családi és utónevét, orvosi bélyegzõjének számát” szöveg, 31. § (1) bekezdés i) pontjában a „személy(ek) azonosító adatait” szövegrész helyébe az „orvos családi és utónevét, orvosi bélyegzõjének számát vagy az intézményi várólista kezelésére jogosult egészségügyi szakdolgozó nevét, nyilvántartási számát” szöveg, 61. § (2) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási pénz-
18071
beli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától” szöveg, 61. § (3) bekezdésében az „az igény átvételének – vagy ha az igényt” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtásának – vagy ha a kérelmet” szöveg, 61. § (4) bekezdésében az „Az e törvényben” szövegrész helyébe az „Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás tárgyában benyújtott kérelem érdemi elbírálása tárgyában kizárólag az e törvényben” szöveg, az „az igényt teljes mértékben teljesítik” szövegrész helyébe az „a hatóság a kérelemnek teljes mértékben helyt ad” szöveg, 61. § (6) bekezdésében az „igénylõt” szövegrész helyébe az „ügyfelet” szöveg, a „meghallgatás, orvosi felülvizsgálat, kórházi megfigyelés stb. céljából” szövegrész helyébe az „az igény elbírálása érdekében” szöveg, az „az igényt” szövegrész helyébe az „a kérelmet” szöveg, 61. § (7) bekezdésében az „az igény” szövegrész helyébe az „a kérelem” szöveg, az „az igényt” szövegrész helyébe az „a kérelmet” szöveg, 62. § (1) bekezdésében az „igényt” szövegrész helyébe a „kérelmet” szöveg, a „bejelenteni” szövegrész helyébe az „elõterjeszteni” szöveg, 62. § (2) bekezdésében az „igényt” szövegrész helyébe a „kérelmet” szöveg, 62. § (4) bekezdésében az „Az igény elbírálásánál az igény” szövegrész helyébe az „A kérelemben foglaltak” szöveg, 63. § (1) bekezdésében az „igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, az „az igényt” szövegrész helyébe az „a kérelmet” szöveg, az „Az igény” szövegrész helyébe az „A kérelem” szöveg, 64. § (1) bekezdésében a „tényét” szövegrész helyébe a „tényérõl” szöveg, a „határozattal állapítja meg” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, 64. § (5) bekezdésében a „meg kell küldeni a biztosítottnak” szövegrész helyébe a „közölni kell a biztosítottal” szöveg, az „orvosnak” szövegrészek helyébe az „orvossal” szöveg, 65. § (3) bekezdésében az „elbírálására és” szövegrész helyébe az „a kérelem elbírálására és a baleseti táppénz” szöveg, a „meghosszabbítása” szövegrész helyébe a „folyósításának meghosszabbítása” szöveg, 65. § (5) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, 68/A. § (4) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 70. § (1) bekezdésében a „jogerõre emelkedett határozat, illetõleg fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási” szövegrész helyébe a „fizetési meghagyás fellebbezéssel meg nem támadható hatósági” szöveg, 70. § (3) bekezdésében a „kiadására” szövegrész helyébe a „meghozatalára” szöveg, 74. §-ában az „az igény elbírálása, illetõleg” szövegrész helyébe az „a kérelem elbírálása vagy” szöveg, a „bíróság” szövegrész helyébe a „fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság” szöveg, a „vagy az igényt” szövegrész helyébe a „vagy a kérelmet” szöveg, az „az ellátást” szövegrész helyébe a „vagy az ellátást” szöveg, a „határozatot hozó szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, az „ , illetõleg visszavonja” szövegrész helyébe a „vagy visszavonja” szöveg, 77. § (1) bekezdésében az „E bizottság” szövegrész helyébe az „Az orvosszakértõi szerv” szöveg, 79. § (2) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési
18072
MAGYAR KÖZLÖNY
hely, év, hónap, nap)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 79. § (2) bekezdés c) pontjában a „(tartózkodási hely)” szövegrész helyébe az „és tartózkodási hely” szöveg, 80. § (6) bekezdésében a „kötelezhetõ” szövegrész helyébe a „kötelezhetõ. A mulasztási bírságot kiszabó elsõfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye” szöveg lép. 178. § Hatályát veszti a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (6) bekezdése, 61. § (1) bekezdése, 61. § (4) bekezdés elsõ mondata, 61. § (5) bekezdése, 61. § (6) bekezdés harmadik mondata, 64. § (2) bekezdése, 74. §-ában a „(fizetési meghagyás)” szövegrészek, a „(követelés)” szövegrész, a „(fizetési meghagyást)” szövegrész, 76. §-a.
Az agrárgazdaság fejlesztésérõl szóló 1997. évi CXIV. törvény módosítása 179. § Az agrárgazdaság fejlesztésérõl szóló 1997. évi CXIV. törvény 5/B. § (3) bekezdésében az „Az engedélyezõ szerv” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg, a „névjegyzékbe” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba” szöveg, 5/B. § (4) bekezdésében a „névjegyzékben” szövegrész helyébe a „nyilvántartásban” szöveg, az „az engedélyezõ szervnek a névjegyzékben nyilvántartott” szövegrész helyébe az „a miniszternek a nyilvántartásban szereplõ” szöveg, 8/A. § (1) és (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 8/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „név” szövegrész helyébe a „családi és utónév, születési családi és utónév” szöveg lép. 180. § Hatályát veszti az agrárgazdaság fejlesztésérõl szóló 1997. évi CXIV. törvény 5/A. §-a, 5/B. § (1) és (2) bekezdése.
A külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása
2009/88. szám
„(1) A fióktelep létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak, ezek változásának, valamint a törvényben elõírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a fióktelep cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége.” (3) A külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § Ha nemzetközi szerzõdés ettõl eltérõen nem rendelkezik, törvény elõírhatja, hogy valamely vállalkozási tevékenység folytatására kizárólag valamely EGT-államban letelepedett vállalkozás vagy az ilyen vállalkozás legalább többségi tulajdonában lévõ, valamely EGT-államban letelepedett szervezet jogosult.” (4) A külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az EGT-államnak nem minõsülõ államban bejegyzett külföldi vállalkozásnak a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlan tulajdonának megszerzéséhez nem szükséges engedély a) nemzetközi szerzõdésben meghatározott esetekben, vagy b) ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság között erre vonatkozóan viszonosság áll fenn.” (5) A külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja.” (6) A külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény 38/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „38/A. § Ez a törvény az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 43–48. cikkével, valamint a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 346/2000/EK (2000. február 17.) tanácsi rendelettel összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz.”
181. § (1) A külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény 2. § d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „d) vállalkozási tevékenység: önállóan, üzletszerûen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági tevékenység;”
(7) A külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény 38/B. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A 6. § (2) bekezdése és a 26. § (3) bekezdése szerinti követelményt nem kell alkalmazni a valamely EGTállamban letelepedett külföldi székhelyû vállalkozás fióktelepére, illetve kereskedelmi képviseletére.”
(2) A külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
182. § A külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény 2. § c) pontjában a „: a külföldi
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
vállalkozás” szövegrész helyébe a „: a külföldi vállalkozás saját nevében” szöveg, 2. § e) pontjában a „nemzetközi szerzõdés alapján az Európai Gazdasági Térségrõl szóló” szövegrész helyébe a „nemzetközi szerzõdés alapján a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás tekintetében az Európai Gazdasági Térségrõl szóló” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „székhellyel rendelkezõ vállalkozás” szövegrész helyébe a „letelepedett vállalkozás” szöveg, 23. § (2) bekezdésében a „90 napon” szövegrész helyébe a „hatvan napon” szöveg, 27. § (4) bekezdésében a „kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet” szövegrész helyébe a „kereskedelmi képviselet saját nevében vállalkozási tevékenységet” szöveg, 30. § (1) bekezdésében a „90 napon” szövegrész a „hatvan napon” szöveg lép. 183. § Hatályát veszti a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény 5. §-a, 7. § (1) bekezdése, 17. § (3) bekezdése, 17. § (4) bekezdésben az „és (3)” szövegrész, 18. § (1) bekezdése, 26. § (4) bekezdése, 29. § (1) bekezdése, 38/B. § (1) bekezdése, 38/B. § (3) és (4) bekezdése.
A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása 184. § (1) A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény a következõ 95/A. §-sal egészül ki: „95/A. § (1) Ha jogszabály könyvtári, közmûvelõdési, múzeumi vagy levéltári szakkérdésben szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (3) A miniszter a szakértõi tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A névjegyzékbõl kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (2) A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. tör-
18073
vény 100. § (3) bekezdés r) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza) „r) az e törvény szerinti szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértõi tevékenység bejelentésének és a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértõk igénybevételének eseteit, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” 185. § A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 39. § (8) bekezdésében a „muzeális intézményeket nyilvántartó hatóság” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, 57. § (1) bekezdésében a „név, anyja neve, születési helye és ideje,” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok és” szöveg, 69. § e) pontjában a „szakfelügyelet keretében ellenõrzi” szövegrész helyébe a „szakfelügyelet keretében könyvtári szakértõ bevonásával ellenõrzi” szöveg, 83. § (2) bekezdésében a „kihirdeti” szövegrész helyébe a „teszi közzé” szöveg, a „kihirdetéstõl” szövegrész helyébe a „közzétételtõl” szöveg, 88. § i) pontjában a „szakfelügyelet keretében ellenõrzi” szövegrész helyébe a „szakfelügyelet keretében közmûvelõdési szakértõ bevonásával ellenõrzi” szöveg lép. 186. § Hatályát veszti a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 57. § (1) bekezdésében a „ , személyi igazolványának vagy útlevelének száma” szövegrész, 57. § (1) bekezdés második mondata, valamint 88. § f) pontja.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása 187. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 54. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A (3) bekezdésben foglalt eseteket, valamint a döntés fellebbezés folytán történõ módosítását, illetve visszavonását kivéve az ingatlanügyi hatóság a döntést nem vonhatja vissza és nem módosíthatja.” (2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 58. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidõ elmulasztása esetén igazolási kérelmet csak a bejegyzés napjától számított egy éven belül lehet elõterjeszteni.”
18074
MAGYAR KÖZLÖNY
188. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 5. § (7) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a földmérésrõl szóló jogszabályok” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „magánszemélyek azonosítására a családi és utónevet – ideértve a születési családi és utónevet is –, a jogosult születési helyét és idejét, az anyja születési nevét (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatok)” szövegrész helyébe a „magánszemély azonosítására természetes személyazonosító adatait” szöveg, 21. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „az” szöveg, 25. § (2) bekezdésében a „megindító” szövegrész helyébe a „kezdeményezõ” szöveg, a „bejelentõ személy” szövegrész helyébe a „bejelentõ személy is” szöveg, 25. § (3) bekezdésében az „eljárási cselekmények” szövegrész helyébe az „az elektronikus kapcsolattartás” szöveg, az „elektronikus úton nem gyakorolhatók” szövegrész helyébe a „kizárt” szöveg, 25. § (4) bekezdésében a „2007. január 1-jétõl az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, a „jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, a „nyomtatvány” szövegrész helyébe az „elektronikus ûrlap” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, a „megkeresésre” szövegrész helyébe a „megkeresés alapján” szöveg, 26. § (5) bekezdésében az „illetékekrõl” szövegrész helyébe az „adózás rendjérõl” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 28. § (3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 32. § (1) bekezdés a) pontjában az „érdekelt magánszemély családi és utónevét, ideértve a születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját” szövegrész helyébe az „ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját” szöveg, 34. § (1) bekezdésében a „felek” szövegrész helyébe a „határozatnak és a bejegyzésre irányuló megkeresésnek – az érdekelt lakcímén túl – vagy az érdekelt természetes személyazonosító adatait vagy az érdekelt családi nevét, utónevét és személyi azonosítóját kell tartalmaznia, továbbá a felek” szöveg, 35. § (3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 39. § (1) bekezdésében az „a kérelem beérkezésétõl számított 15 napon belül a határidõ megjelölésével” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon belül” szöveg, az „elintézésének napjától számított 15 napon” szövegrész helyébe az „elbírálásának napjától számított tíz munkanapon” szöveg, 39. § (3) bekezdés h) pontjában az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 39. § (4) bekezdésében a „felhívás” szövegrész helyébe a „felhívás és érdemi vizsgálat” szöveg, az „akkor” szövegrész helyébe az „akkor is” szöveg, 44. § (3) bekezdésében a „jogkör gyakorlásának” szövegrész helyébe az „eljárásnak” szöveg, 45. § (2) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe az „– az általános ügyintézési határidõtõl eltérõen – három hónapon” szöveg, 47. § (4) bekez-
2009/88. szám
désében az „az ingatlanügyi hatóság végzésben dönt, e végzése” szövegrész helyébe a „szóló végzés” szöveg, a „jogkör gyakorlásának” szövegrész helyébe az „eljárásnak” szöveg, 47/A. § (2) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 49. § (4) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 52/A. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 54. § (3) bekezdésében a „jogorvoslati” szövegrészek helyébe a „felülvizsgálati” szöveg, a „8 nap” szövegrész helyébe az „öt munkanap” szöveg, 54. § (6) bekezdésében a „jogkör gyakorlásának” szövegrész helyébe az „eljárásnak” szöveg, 56. § (4) bekezdésében a „nyolc nap” szövegrész helyébe az „öt munkanap” szöveg, 58. § (1) bekezdésében a „jogorvoslati” szövegrész helyébe a „felülvizsgálati” szöveg, 59. § (1) bekezdésében a „jogorvoslati” szövegrész helyébe a „felülvizsgálati” szöveg, a „felterjesztéstõl számított 8 napon” szövegrész helyébe a „felülvizsgálati kérelem beérkezésétõl számított öt munkanapon” szöveg, az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 59. § (3) bekezdésében a „jogorvoslati” szövegrész helyébe a „felülvizsgálati” szöveg, 60. § (1) bekezdésében a „Pp.” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény” szöveg, 67. § (1) bekezdésében a „nevét, anyja születési nevét, születési helyét és idejét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 68. § (1) bekezdésében a „nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, az „elõzõekben felsorolt természetes azonosítóit” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 68. § (3) bekezdésében a „külön kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 68. § (6) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 68. § (7) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 75. § (3) bekezdésében a „nevét, anyja születési nevét, születési helyét és idejét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, az „elõzõekben felsorolt természetes azonosítóit” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 77. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében” szöveg, 89. § (3) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg lép. 189. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 4. § (3) bekezdés b) pontja, 28. § (3) bekezdésében a „hivatalból is” szövegrész, 28. § (4) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározottak szerint” szövegrész, 33. § (1) bekezdése, 35. § (1) bekezdése, 36. § (1) bekezdés harmadik mondata, 37. §
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(1) bekezdésében a „külön” szövegrész, 45. § (1) bekezdése, 49. § (3) bekezdés elsõ mondata, 49/A. §-a, 51. § (2) bekezdés elsõ mondata, 52. § (1) bekezdés h) pontjában az „1994. évi LV.” szövegrész, 52. § (1) bekezdés l) pontjában az „1994. évi LV.” szövegrész, 52/A. § (2) bekezdés elsõ mondata, 52/A. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály szerinti” szövegrész, 57. § (3) bekezdés második mondata, 61/A. §-ában az „és méltányossági” szövegrész.
Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása 190. § (1) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/C. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és 140/C. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az etikai eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a törvény a) hatósági közvetítõre, b) eljárási költség viselésére, c) költségmentességre, d) elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. (5) A másodfokú határozat ellen a fellebbezés benyújtására jogosultak kérhetnek bírósági felülvizsgálatot. (6) Ha az etikai eljárás során bizonyítást nyer, hogy a kezdeményezõ az eljárást nyilvánvalóan rosszhiszemûen indította meg, az eljáró etikai szerv – ha egyes költségek tekintetében törvény másként nem rendelkezik – az eljárási költségek viselésére kötelezi a kezdeményezõt.” (2) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „140/D. § (1) A bizonyítási eljárást tárgyalás keretében kell lefolytatni. (2) Kizárási okot az etikai eljárást kezdeményezõ is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az eljáró etikai bizottság elnökének, az elnökkel szembeni kizárási okot az OET elnökének, az OET elnökével szembeni kizárási okot az egészségügyért felelõs miniszternek kell bejelenteni, akik határoznak az eljárásból való kizárás tárgyában.” (3) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 158. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A kutatásengedélyezési eljárás ügyintézési határideje negyvenöt munkanap, az ETT és az ETT bizottsága szakhatósági eljárásának az ügyintézési határideje harmincöt munkanap. Az ügyfélnek az eljárás megindítását megelõzõen benyújtott kérelmére a szakhatóság elõzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.” (4) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 159. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép :
18075
[A (4) bekezdés b) pontjában foglalt feltételtõl kivételesen a következõ feltételek együttes fennállása esetén el lehet tekinteni:] „c) a kutatásra – az ETT-nek az a) és b) pontban foglalt feltételek fennállása kérdésében kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján – a miniszter engedélyt ad.” (5) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 159. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A kutatást az ETT bizottságának a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján, vagy a külön jogszabályban meghatározott esetekben és az ott meghatározottak szerint, az erre a célra létrehozott független, orvos, jogász, teológus, etikus és pszichológus szakemberekbõl álló bizottság véleményének kikérésével az egészségügyi államigazgatási szerv, valamint az ott meghatározott esetben a (7) bekezdés szerinti szerv engedélyezi.” (6) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 161. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti kutatást az ETT bizottságának a szakmai-etikai szakkérdésekben kiadott szakhatósági állásfoglalása alapján az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi.” (7) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 180. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Embriókkal vagy ivarsejtekkel kizárólag a) az egészségügyi államigazgatási szerv engedélye alapján, b) az engedélyben meghatározott dokumentációs rendnek és az egyidejûleg jóváhagyott kutatási tervnek megfelelõen, és c) a kutatás célja szerinti szakmai feltételekkel rendelkezõ egészségügyi szolgáltatónál vagy más kutatóhelyen végezhetõ kutatás. Az eljárásban a 186. § szerinti Humán Reprodukciós Bizottság szakmai-etikai szakkérdésekben szakhatóságként mûködik közre.” (8) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 186. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Bizottság feladata különösen:) „b) embriókkal, ivarsejtekkel végzendõ kutatási tervdokumentációra vonatkozó szakhatósági állásfoglalás kiadása szakmai-etikai szakkérdésekben,” (9) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 159. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A klinikai vizsgálat engedélyezését az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv végzi. A gyártó orvostechnikai eszköz esetén a klinikai vizsgálatot megkezdheti, ha a hatóság a klinikai vizsgálat engedélyezésére irányuló kérelem beérkezését követõ hatvan napon belül nem hoz döntést.” (10) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
18076
MAGYAR KÖZLÖNY
„(2) E törvény alkalmazásában katasztrófának minõsül a) minden – rendszerint váratlanul bekövetkezõ – esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét, illetve az egészségügyi szolgáltatók mûködését veszélyezteti, illetve károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttmûködését teszi szükségessé, függetlenül attól, hogy erre minõsített idõszak (rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) idején vagy azon kívül kerül sor, b) az a) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan körülmény kialakulása, amely a gyógyintézet külön jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna.” (11) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 230. § (4) bekezdése az alábbi új h) ponttal egészül ki: (A katasztrófa-egészségügyi ellátás tényleges mûködése kiterjed) „h) gyógyintézet idõszakos mûködtetésére, valamint a gyógyintézet mûködtetését szolgáló ingó és ingatlan vagyontárgy igénybevételére.” (12) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény a következõ új 232/A. §-sal egészül ki: „232/A. § A 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 229. § (1) és (2) bekezdése, a 230. § (1) bekezdése, (4) bekezdés a) pontja, a 231. § és a 232. § nem alkalmazható.” (13) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 234. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha jogszabály – a 106. §-ban, a 234/A. §-ban, illetõleg a 235. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – egészségügyi szakkérdésben szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy az ilyen szakértõ igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével rendelkezõ személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fûzõdnek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmezõ természetes személyazonosító adatait.” (14) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 234. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenység folytatását az egészségügyi államigazgatási szerv annak engedélyezi, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
2009/88. szám
(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv a szakértõi tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (15) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény a következõ 234/A. §-sal egészül ki: „234/A. § (1) Ha jogszabály az egészségügyi szociális intézmény mûködésével kapcsolatban meghatározott szakterületen szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a szakértõi tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (16) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény a XVII. Fejezetet megelõzõen a következõ alcímmel és 242/A. §-sal egészül ki: „Természetes fürdõvizekhez kapcsolódó engedély 242/A. § (1) Természetes fürdõvizek minõségellenõrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenység végzéséhez a minõségellenõrzésért felelõs egészségügyi államigazgatási szerv engedélye szükséges. Az eljáró hatóság az engedély megadásával egyidejûleg hivatalból nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. (2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles a minõségellenõrzésért felelõs egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni.” (17) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény a következõ 246. §-sal egészül ki:
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„246. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a minõségellenõrzésért felelõs egészségügyi államigazgatási szervet, b) a 159. § (7) bekezdés szerinti szervet vagy szerveket rendeletben kijelölje.” (18) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdése a következõ t) és u) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „t) a természetes fürdõvizek minõségellenõrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenységre vonatkozó követelményeket, az engedély kiadásával, illetve bejelentés megtételével összefüggõ eljárás részletes szabályait, u) az emberen végzett orvostudományi kutatások engedélyezési eljárásának részletes szabályait” (rendeletben megállapítsa.) (19) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g) pontja a következõ gg) alponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban:) „gg) az egészségügyi szakértõi szakterületeket, a szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértõi tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásával, illetve bejelentés megtételével összefüggõ eljárás részletes szabályait, az engedélyezési és bejelentési eljárás részletes szabályait, a bejelentés és nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” (rendeletben állapítsa meg.) 191. § Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § u) pontjában a „külföldiek önálló vállalkozóként történõ gazdasági célú letelepedésérõl szóló 1998. évi LXXII. törvény” szövegrész helyébe a „külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló törvény” szöveg, 9. § (2) bekezdésében a „legfontosabb személyazonosító adatait (családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely, társadalombiztosítási azonosító jel)” szövegrész helyébe a „családi és utónevét, nemét, születési évét, lakóhelyét, társadalombiztosítási azonosító jelét” szöveg, 12. § (3) bekezdésében az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ” szöveg, 30. § (2) bekezdés c) pontjában az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ” szöveg, 52. § (1) bekezdésében az „illetékes” szövegrész helyébe az „arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ” szöveg, 58. § (3) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a „kérelmezheti” szöveg, 58. § (4) bekezdésében a „védõoltás határozattal való” szövegrész helyébe a „védõoltás” szöveg, a „korábban határozattal” szövegrész he-
18077
lyébe a „korábban” szöveg, a „mentesítés tárgyában hozott határozattal szemben a beteg, a beteg törvényes képviselõje vagy a kezelõorvos élhet jogorvoslattal” szövegrész helyébe a „mentesítési eljárásban a kezelõorvos külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minõsül” szöveg, 58. § (7) bekezdésében a „határozattal rendeli el” szövegrész helyébe az „elrendeli” szöveg, az „A határozat elleni jogorvoslatra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései irányadóak, azzal, hogy az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, 59. § (7) bekezdésében az „a személyazonosító” szövegrész helyébe az „az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló törvényben meghatározott személyazonosító” szöveg, 59. § (9) bekezdésében a „szükséges” szövegrész helyébe a „szükséges, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló törvényben meghatározott” szöveg, 60. § (2) bekezdésében a „határozattal rendeli el” szövegrész helyébe az „elrendeli” szöveg, a „– jogorvoslatra tekintet nélkül – azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „– közegészségügyi vagy járványügyi okból – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 64. § (3) bekezdésében az „erre határozattal kötelezi” szövegrész helyébe a „kötelezi erre” szöveg, az „a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „– közegészségügyi vagy járványügyi okból – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 65. § (2) bekezdésében az „a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „– közegészségügyi vagy járványügyi okból – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 68. § (4) bekezdésében az „a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „– közegészségügyi vagy járványügyi okból – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 70/A. § (2) bekezdésében a „határozatot meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „felkutatást elrendelõ határozatot közölni kell” szöveg, a „rendõrkapitánysághoz” szövegrész helyébe a „rendõrkapitánysággal” szöveg, 70/A. § (3) bekezdésében az „a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajtható” szövegrész helyébe a „– közegészségügyi vagy járványügyi okból – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 70/A. § (4) bekezdésében a „meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „közölni kell” szöveg, a „rendõrkapitánysághoz” szövegrész helyébe a „rendõrkapitánysággal” szöveg, 72. § (2) bekezdésében az „a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „– közegészségügyi vagy járványügyi okból – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 74. § (3) bekezdésében az „a jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „– közegészségügyi vagy járványügyi okból – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 74. § (4) bekezdésében az „elrendelt intézkedésekrõl egyidejû-
18078
MAGYAR KÖZLÖNY
leg” szövegrész helyébe a „hozott határozatot” szöveg, a „szervet is értesíteni” szövegrész helyébe a „szervvel is közölni” szöveg, 81. § (3) bekezdésében a „határozattal rendeli el” szövegrész helyébe az „elrendeli” szöveg, a „– jogorvoslatra való tekintet nélkül – azonnal végrehajtható” szövegrész helyébe a „– közegészségügyi vagy járványügyi okból – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 110. § (3) bekezdés c) pontjában a „több mint 3 éve szünetelteti, a külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben meghatározott ideig szüneteltette, az abban” szöveg, 110. § (4) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 110. § (10) bekezdésében és (11) bekezdés felvezetõ szövegrészében a „külön jogszabályban” szövegrészek helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 110. § (11) bekezdés d) pontjában, 110. § (12), (13) és (14) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrészek helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 110. § (11) bekezdés d) pontjában a „nevérõl és azonosításukhoz szükséges” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 110. § (12) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe az „a kormányrendeletben meghatározott hatóság” szöveg, az „Amennyiben” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg, a „határozattal tiltja meg” szövegrész helyébe a „tiltja meg a kormányrendeletben meghatározott hatóság” szöveg, 110. § (16) bekezdés b) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, a „szervtõl” szövegrész helyébe a „hatóságtól” szöveg, 110. § (23) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrészek helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 111. § (3) bekezdés a) pontjában a „neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja születési neve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, a „(tartózkodási helye)” szövegrész helyébe az „és tartózkodási helye” szöveg, 112. § (4) bekezdés a) pontjában a „neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja születési neve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, a „(tartózkodási helye)” szövegrész helyébe az „és tartózkodási helye” szöveg, 112. § (14) bekezdésében a „nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja születési nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 113. § (1) bekezdés felvezetõ szövegrészében a „nyilvántartást” szövegrész helyébe a „mûködési nyilvántartást” szöveg, 113. § (2) bekezdésében a „hivatalból értesíti a mûködési nyilvántartást vezetõ szervet” szövegrész helyébe a „határozatát közli a mûködési nyilvántartást vezetõ szervvel” szöveg, 113. § (3) bekezdésében az „a mûködési engedélyt kiadó” szövegrész helyébe az „az egészségügyi államigazgatási” szöveg, az „az (1) bekezdésben megjelölt” szövegrész helyébe az „a mûködési nyilvántartást vezetõ” szöveg, 113. § (5) bekezdésében a „múlva” szövegrész helyébe az „elteltével” szöveg, a „nappal határozattal kell megállapítani, hogy – a határozat napjával –” szövegrész helyébe a „napon” szöveg, a „dolgozó a mûködési nyilvántartásból tör-
2009/88. szám
lésre kerül” szövegrész helyébe a „dolgozót a mûködési nyilvántartásból törölni kell” szöveg, 124. § (2) bekezdésében a „kezdeményezhetik” szövegrész helyébe a „kérelmezhetik” szöveg, 124. § (5) bekezdésében az „érvénytartama” szövegrész helyébe a „hatálya” szöveg, az „Amennyiben” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg, az „érvényteleníthetõ” szövegrész helyébe a „visszavonható” szöveg, 124. § (6) bekezdésében az „érvénytartamának lejártát” szövegrész helyébe a „hatályvesztését” szöveg, az „Amennyiben” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg, 124. § (7) bekezdésében az „érvényességi idejének lejártáról” szövegrész helyébe a „hatályvesztésérõl” szöveg, 136. § (2) bekezdés a) pontjában a „beteg” szövegrész helyébe a „betegnek az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló törvényben meghatározott” szöveg, 140/B. § (1) bekezdésében az „ügyben eljáró szerv hatáskörének meghatározása tekintetében” szövegrész helyébe az „eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkezõ szerv megállapítása során” szöveg, 140/B. § (2) bekezdésében a „tájékoztatni” szövegrész helyébe az „értesíteni” szöveg, 140/B. § (4) bekezdésében az „az ügy szakterület szerinti megítélésére alkalmas személy szakértõkénti meghallgatását az eljárás során biztosítani kell” szövegrész helyébe a „szakértõt kell kirendelni” szöveg, 140/C. § (1) bekezdésében a „döntését indokolt, írásbeli határozatba foglalja és megküldi az érintett egészségügyi dolgozónak, illetõleg” szövegrész helyébe a „határozatát közli” szöveg, a „kezdeményezõnek” szövegrész helyébe a „kezdeményezõvel is” szöveg, 140/C. § (3) bekezdésében a „fellebbezés tárgyában írásbeli, indokolt határozatot hoz, és azt megküldi” szövegrész helyébe a „határozatot közli” szöveg, a „dolgozónak” szövegrész helyébe a „dolgozóval” szöveg, a „kezdeményezõnek” szövegrész helyébe a „kezdeményezõvel” szöveg, a „bizottságnak” szövegrész helyébe a „bizottsággal” szöveg, az „Az eljárásra” szövegrész helyébe az „A fellebbezési eljárásra” szöveg, a „döntésétõl” szövegrész helyébe a „határozatától” szöveg, 140/E. § (4) bekezdésében a „megfizetésére” szövegrész helyébe a „viselésére” szöveg, 140/E. § (5) bekezdésében a „kiszabásáról” szövegrész helyébe a „kiszabása esetén” szöveg, az „– a határozat megküldésével – értesíteni” szövegrész helyébe az „a határozatot közölni” szöveg, 140/E. § (5) bekezdés a) pontjában a „munkáltatóját” szövegrész helyébe a „munkáltatójával” szöveg, 140/E. § (5) bekezdés b) pontjában a „szervet” szövegrész helyébe a „szervvel” szöveg, 140/E. § (6) bekezdésében a „kiszabásáról a határozat megküldésével tájékoztatni” szövegrész helyébe a „kiszabása esetén a határozatot közölni” szöveg, a „szervet” szövegrész helyébe a „szervvel” szöveg, 158. § (2) bekezdésében a „döntés” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg, 238. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg, 241. § (1) bekezdésében az „erre a miniszter által jogszabályban kijelölt” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 243. § (7) bekezdésében az „államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a határozat bírói úton megtámadható” szövegrész
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
helyébe a „fellebbezésnek helye nincs” szöveg, 247. § (1) bekezdés o) pontjában az „a” szövegrész helyébe az „az alapnyilvántartást vezetõ szervet, az egészségügyi szakértõi nyilvántartást vezetõ szervet és a” szöveg, 247. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában a „folytatásának” szövegrész helyébe a „folytatásának feltételeit” szöveg lép. 192. § Hatályát veszti az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. § (7) bekezdés harmadik mondata, 70/A. § (1) bekezdésében a „határozatában” szövegrész, 70/A. § (2) bekezdésében az „A felkutatást határozattal kell elrendelni.” szövegrész, 101. § (2) bekezdése, 112. § (8) bekezdése, 113. § (6) bekezdése, 140/B. § (2) bekezdésében az „ , és az annak megindításától számított 30 napon belül le kell folytatni” szövegrész, 140/C. § (2) bekezdésében az „ , a kézbesítéstõl számított 15 napon belül” szövegrész, 140/C. § (3) bekezdés második mondata, 140/E. § (3) bekezdésében az „érdemi” szövegrész, 158. § (2) bekezdésében az „államigazgatási úton” szövegrész, 233. § (2) bekezdése, 245. § (5) bekezdése.
A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása 193. § A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 49. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdés szerinti végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.” 194. § A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 46. § (2) bekezdésében az „eljárását” szövegrész helyébe az „eljárásában” szöveg, az „ügyfélként” szövegrész helyébe az „az ügyfél” szöveg, a „kezdeményezhetik” szövegrész helyébe a „jogai illetik meg” szöveg, 46. § (2) bekezdés a) pontjában a „szervezetek” szövegrész helyébe a „szervezeteket” szöveg, 46. § (2) bekezdés b) pontjában az „egységek” szövegrész helyébe az „egységeket” szöveg, 47. § (6) bekezdésében az „elkövetett olyan” szövegrész helyébe az „azon” szöveg, 47. § (8) bekezdésében az „értesíti” szövegrész helyébe a „szóló döntését közli” szöveg, a „hatóságot” szövegrész helyébe a „hatósággal” szöveg, 47. § (9) bekezdésében a „szükséges – adatokat” szövegrész helyébe a „szükséges – adatokat a nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplõ adatok kivételével” szöveg, 48. § (6) bekezdésében a „kétszerese” szövegrész helyébe a „kétszeresének 365-öd része” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „végzésében azonnali hatállyal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésében” szöveg, a „döntését” szövegrész helyébe a „végzését” szöveg, 49. § (2) bekezdésében a „döntését” szövegrész helyébe a „határozatát az alábbi esetekben, illetve okokból is” szöveg, 51. § (4) bekezdésében a „határozat, illetve
18079
a végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 51. § (5) bekezdés i) pontjában a „határozat, illetve a végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, a „határozat, végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 51. § (5) bekezdés j) pontjában a „határozattal, illetve végzéssel” szövegrész helyébe a „döntéssel” szöveg, 51. § (6) bekezdésében a „határozat, illetve végzés” szövegrészek helyébe a „döntés” szöveg, a „döntés” szövegrész helyébe a „hatósági döntés vagy bírósági határozat” szöveg, 51. § (6) bekezdés a) pontjában a „határozatra, illetve végzésre” szövegrész helyébe a „döntésre” szöveg, 51. § (6) bekezdés b) pontjában a „döntést” szövegrész helyébe a „hatósági döntést vagy bírósági határozatot” szöveg, 51. § (8) bekezdésében a „közzétett határozatok között a határozatok” szövegrész helyébe a „honlapon közzétett hatósági döntések és bírósági határozatok között a dokumentumok” szöveg lép. 195. § Hatályát veszti a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 46. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 47. § (9) bekezdés második mondata, 49. § (2) bekezdésében az „a Ket. 101. § (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott eseteken túl” szövegrész.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása 196. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/B. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmezõ ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerõre emelkedését követõ egy éven belül elõterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylõ állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként – a jogszabályváltozás esetét kivéve – a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.” 197. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/B. § (1) bekezdésében az „igénybejelentésre” szövegrész helyébe a „kérelemre” szöveg, 23/C. § (1) bekezdésében a „megállapítását” szövegrész helyébe a „megállapításának kérdésében” szöveg, a „végzi” szövegrész helyébe a „szakhatóságként jár el” szöveg, 23/C. § (2) bekezdésében a „szakvélemény” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalás” szöveg, 23/D. § (4) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, 23/E. § (5) bekezdésében a „harminc napon belül írásban” szövegrész helyébe a „22 munkanapon belül határozatban” szö-
18080
MAGYAR KÖZLÖNY
veg, 23/E. § (8) bekezdésében az „írásban” szövegrész helyébe a „határozatban” szöveg lép. 198. § Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/D. § (2) bekezdése.
Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása 199. § (1) Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság, illetve – természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében – a természetvédelmi hatóság által elõírt idõpontig gondoskodik a jogszabályszerû állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkezõ esetben az állatvédelmi hatóság, illetve – természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében – a természetvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság, illetve – természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében – a természetvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, vagy ha ezt jogszabály kizárja vagy ez eredménytelen, az állat végleges elhelyezésérõl. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlõdésétõl függõen legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhetõ. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – hat hónap elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.” (2) Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 31. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és 31. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az állatvédelmi hatóság annak engedélyezi az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek. Az állatvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. (4) Az állatvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. (5) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv a kísérleti állatot tenyésztõt és a tenyésztõ létesítményt is nyilvántartásba
2009/88. szám
veszi. A nyilvántartásban meg kell jelölni azt a létesítménynél alkalmazott felelõs személyt, aki a telephelyen alkalmas a kísérleti állatállomány megfelelõ ellátására. A nyilvántartás a tenyésztõ, a forgalmazó és a létesítménynél alkalmazott felelõs személy személyes adatai közül a nevet és a levelezési címet tartalmazhatja.” (3) Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „40. § (1) Cirkuszi menazséria létesítéséhez és fenntartásához a kereskedelmi hatóság engedélye szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. (2) Az (1) bekezdést a cirkuszi menazséria létesítési és mûködtetési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ folytatására is alkalmazni kell. (3) Állandó telephellyel nem rendelkezõ vándorcirkusznak, cirkuszi menazsériának állat tartására, állat, valamint állatszám bemutatására engedély nem adható. (4) Delfin és cápa országba történõ behozatala, utaztatása és bemutatása – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – tilos. (5) A természetvédelmi hatóság engedélyezheti állatkert részére cápa behozatalát, utaztatását, illetve bemutatását, ha a megfelelõ tartás feltételei tartósan biztosítottak. (6) Kedvtelésbõl tartott állatok kereskedésének létesítéséhez és mûködtetéséhez a kereskedelmi hatóság engedélye szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. (7) A cirkuszi menazséria, valamint a kedvtelésbõl tartott állatok kereskedése létesítésének, mûködtetésének engedélyezésére, mûködésére, továbbá a kedvtelésbõl tartott állatokra, a cirkuszi állatokra és a bemutatás céljára tartott állatokra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.” (4) Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az e törvényben szabályozott, az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt indult hatósági eljárásokban a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény szerinti azon civil szervezeteket, amelyek tevékenysége az állatok védelmére irányul, az ügyfél jogállása illeti meg.” (5) Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „f) a kedvtelésbõl tartott állatok kereskedése létesítésének és mûködtetésének engedélyezésére, mûködésére vonatkozó szabályokat, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a kereskedelmi hatóság kijelölé-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
sét, valamint a kedvtelésbõl tartott állatok kereskedése mûködésének ellenõrzésére, továbbá a kedvtelésbõl tartott állatok tartására, forgalmazására és tulajdonjogának nem kereskedelmi célú átruházására vonatkozó részletes szabályokat,” (rendeletben állapítsa meg.) (6) Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap) „e) a miniszter, hogy a természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben a kísérleti célú állattenyésztés, -tartás tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” (rendeletben állapítsa meg.) 200. § Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 3. § 6. pontjában az „olyan intézmény a gazdátlan állat ideiglenes vagy állandó elhelyezésére, amely tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül látja el (az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állat tartásáról külön jogszabály rendelkezik)” szövegrész helyébe az „az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állatok kivételével a gazdátlan állatok ideiglenes vagy állandó, ellenszolgáltatás nélkül történõ elhelyezésének céljából mûködtetett intézmény” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „behozatalát” szövegrész helyébe a „behozatalához” szöveg, az „engedélyezi” szövegrész helyébe a „tartási engedélye szükséges” szöveg, 25. § (2) bekezdésében az „és” szövegrész helyébe az „ , eseti vagy általános” szöveg, 31. § (1) bekezdésében a „szabad” szövegrész helyébe a „szabad. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmezõ természetes személyazonosító adatait” szöveg, 32. § (2) bekezdésében az „engedélyezõ okiratban – az engedélyezés indokain túlmenõen – meg kell határozni annak idõbeli hatályát is” szövegrész helyébe az „engedélyt határozott idõre lehet kiadni” szöveg, 39. § (1) bekezdésében az „engedélyezi” szövegrész helyébe az „engedélyezi. A természetvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót” szöveg, 41. § (1) bekezdésében az „engedélyezi.” szövegrész helyébe az „engedélyezi. Az állatvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.” szöveg, 49. § (3) bekezdés e) pontjában a „valamint fenntartásának” szövegrész helyébe a „fenntartásának, valamint a nyilvántartás vezetésének” szöveg, a „szabályait,” szövegrész helyébe a „szabályait, továbbá a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy ható-
18081
sági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” szöveg lép. 201. § Hatályát veszti az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 9. § (3) bekezdése, 10. § (2) bekezdésében a „– külön jogszabályban meghatározott –” szövegrész, 20. § (1) bekezdése, 20. § (7) bekezdés harmadik mondata, 21. § (1) bekezdésében az „elõzetes” szövegrész, 24/E. § (4) bekezdésében a „hatósági beavatkozások (” szövegrész és a „)” szövegrész, 25. § (3) bekezdése, 31. § (1) bekezdésében a „ , szállítani, valamint forgalomba hozni” szövegrész, 43. § (2) bekezdésében a „– ha kormányrendelet másként nem rendelkezik –” szövegrész, 44. § (1), (3) bekezdése, 45. § (2) bekezdésében az „az állatvédelmi hatóság,” szövegrész, 48. § (3) bekezdése, 49. § (2) bekezdése, 49. § (4) bekezdés f) pontja.
A nemdohányzók védelmérõl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása 202. § (1) A nemdohányzók védelmérõl szóló és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „e törvényben, külön jogszabályban” szöveg, 2. § (8) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „e törvény, külön jogszabály” szöveg, 7. § (1) bekezdésében a „törvényben foglalt” szövegrész helyébe a „törvényben, valamint a munkavédelemrõl szóló törvényben foglalt” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a nemdohányzók védelmérõl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. § (1) bekezdés második mondata, 7. § (11) bekezdése.
A temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása 203. § (1) A temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A temetõ fenntartásával és üzemeltetésével összefüggõ feladatok ellátását a temetkezési szolgáltatást engedélyezõ hatóság ellenõrzi.” (2) A temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „30. § (1) Temetkezési szolgáltatási tevékenység a temetkezési szolgáltatást engedélyezõ hatóság engedélyével folytatható.
18082
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyezõ hatóság annak engedélyezi, a) aki igazolja büntetlen elõéletét, szakmai alkalmasságát, továbbá megfelelõ pénzügyi teljesítõképességét, b) aki rendelkezik az alapvetõ kegyeleti feltételeknek, a munkavégzésre vonatkozó elõírásoknak megfelelõ, a tevékenység méltóságát nem sértõ, a környezetben élõk egészségét és a környezetet nem veszélyeztetõ telephellyel, c) aki írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és d) akinek gazdálkodó szervezet esetében legalább egy személyesen közremûködõ tagja vagy alkalmazottja, egyéni vállalkozó esetében – ha a tevékenységet nem maga látja el – legalább egy foglalkoztatottja rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (3) A (2) bekezdésben meghatározott követelményeket a) egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozónak, b) a gazdasági társaság vezetõjének kell igazolnia. (4) A temetkezési szolgáltatásokat engedélyezõ hatóság az engedéllyel rendelkezõ szolgáltatókról nyilvántartást vezet.” (3) A temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény 33. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a gazdasági társaság vagy az egyéni vállalkozó az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a temetkezési szolgáltatásokat engedélyezõ hatóság – a pénzügyi teljesítõképesség igazolása céljából – megkeresi az (1) bekezdés a) pontjában szereplõ adatokról nyilvántartást vezetõ hatóságot. A megkeresett hatóság az adatszolgáltatása körében arról ad tájékoztatást, hogy az alapítónak van-e meg nem fizetett, lejárt köztartozása.” (4) A temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „a) az e törvény szerinti temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenységet folytatókra vonatkozó szakmai képesítési követelményeket, a tevékenység gyakorlásának mûszaki, kegyeleti, közegészségügyi szabályait, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezõkrõl vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;”
2009/88. szám
(5) A temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény a következõ 41/A. §-sal egészül ki: „41/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a temetkezési szolgáltatásokat engedélyezõ hatóságot rendeletben jelölje ki.” (6) A temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény a következõ 41/B. §-sal egészül ki: „41/B. § Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter, hogy – az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben – a temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.” 204. § A temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény 7. § (3) bekezdésében a „jegyzõ a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenõen” szövegrész helyébe a „temetkezési szolgáltatást engedélyezõ hatóság” szöveg, 7. § (4) bekezdésében a „jegyzõ” szövegrész helyébe a „temetkezési szolgáltatást engedélyezõ hatóság” szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, 33. § (1) bekezdés felvezetõ szövegrészében az „az alapító (vállalkozó)” szövegrész helyébe az „a gazdasági társaság vagy az egyéni vállalkozó” szöveg, 34. §-ában a „jegyzõ a tevékenység gyakorlására kiadott hozzájárulását” szövegrész helyébe a „temetkezési szolgáltatásokat engedélyezõ hatóság a 30. §-ban meghatározott engedélyt” szöveg, 41. § (3) bekezdés g) pontjában az „eseteit” szövegrész helyébe az „eseteit és az eljáró önkormányzati szabálysértési hatóságot” szöveg lép. 205. § Hatályát veszti a temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény 7. § (2) bekezdése, 31. §-a, 32. §-a, 41. § (3) bekezdésében az „a törvény hatálybalépését követõ egy éven belül” szövegrész, 43. § (3) és (4) bekezdése.
A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása 206. § (1) A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (1) bekezdése a következõ e) és f) ponttal egészül ki: [A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az 57/A. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:] „e) nincs helye közmeghallgatásnak; f) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak, elektronikus úton írásban csak az 57/C. §-ban meghatározott esetekben van helye kapcsolattartásnak.”
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérõen, ha az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétõl számított öt munkanapon belül a Magyar Szabadalmi Hivatal a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint értesíti a) az ügy iktatási számáról, az ügyintézõ nevérõl és hivatali elérhetõségérõl, b) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidõrõl, az ügyintézési határidõbe nem számító idõtartamokról, a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendõ eljárásról, c) az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetõségérõl, valamint d) arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély céljából történõ továbbításához való hozzájárulásnak minõsül.” (3) A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény a következõ 57/D. §-sal egészül ki: „57/D. § (1) Az árva mû felhasználására vonatkozó engedély megadására irányuló kérelmet és a felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelmet – a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus ûrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezésérõl a Magyar Szabadalmi Hivatal – külön jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztetõ számot tartalmazó automatikus értesítést küld a kérelmezõnek. (3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezését követõen haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton történõ kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek. (4) Elektronikus beküldés esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelem az elektronikus érkeztetésrõl szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmezõ részére történõ elküldésével tekintendõ benyújtottnak, kivéve ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és errõl az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. (5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldõ ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.” (4) A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 88. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A közös jogkezelõ szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben elektronikus úton nem lehet kapcsolatot tartani.”
18083
(5) A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 89. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A szerzõi és a szomszédos jogok közös kezelésére vonatkozó nyilvántartásba történõ felvételre irányuló eljárás kérelemre indul. A közös jogkezelõ szervezetek nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárásban nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az ügygondnokra, a közmeghallgatásra és az újrafelvételi eljárásra, valamint az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait. (2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges – a 88. § (1) bekezdésében meghatározott – feltételek teljesítését igazoló iratokat. Az iratokat a kérelemhez elektronikus hordozón is mellékelni kell három példányban. Az iratokban közölni kell az egyesület tagjainak, illetve az egyesülethez csatlakozni kívánó jogosultaknak az egyedi azonosításra alkalmas adatait, amelyek a tagok és jogosultak teljes nevét és lakcímét vagy székhelyét tartalmazzák.” 207. § A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 41. § (2) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási” szöveg, 57/B. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 57/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „Ket.-nek” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek” szöveg, 57/B. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.-nek” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a határozat közzétételére,” szöveg, 90. § (12) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép. 208. § Hatályát veszti a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 57/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „ , méltányossági” szövegrész, 57/B. § (3) bekezdés második mondata.
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosítása 209. § (1) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „31. § (1) A veszélyes ipari üzemek megvalósítását, bõvítését, megszüntetését, illetve azok veszélyességi övezeti határait fel kell tüntetni a külön jogszabályok szerinti terü-
18084
MAGYAR KÖZLÖNY
letfejlesztési tervekben és településrendezési eszközökben. A veszélyességi övezeten belüli fejlesztésekkel kapcsolatos eljárási rendet a biztonsági követelmények figyelembevételével külön jogszabályban kell szabályozni. (2) Az üzemeltetõ a hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a veszélyes ipari üzem, veszélyes létesítmény bezárását, valamint a veszélyes tevékenység ideiglenes megszüntetését. (3) Az üzemeltetõ köteles kérelmet benyújtani a hatóságnak a veszélyes tevékenység ismételt folytatása, a mûködõ veszélyes ipari üzem jelentõs bõvítése esetén, vagy ha a veszélyes létesítmény, tárolóberendezés vagy a technológiai eljárás vagy az alkalmazott veszélyes anyagok jellege vagy fizikai tulajdonsága a biztonságra kihatóan lényegesen megváltozik. (4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell az új körülményekre vonatkozó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést. (5) A veszélyes tevékenység egészét, illetõleg a védekezés belsõ (létesítményi) rendszerét érintõ jelentõs változtatás esetén új biztonsági jelentést, illetõleg biztonsági elemzést kell készíteni vagy a meglévõket ki kell egészíteni, amelyeket a veszélyes tevékenység megkezdése elõtt a kérelemmel együtt meg kell küldeni a hatóságnak. Ha a hatóság a kérelmet elutasítja, a megváltoztatott veszélyes tevékenység nem kezdhetõ meg, vagy a veszélyes tevékenység nem folytatható.” (2) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény 32. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A biztonsági elemzést, mûködõ veszélyes ipari üzem esetén a külön jogszabályban meghatározott idõszakonként, de legalább ötévenként az üzemeltetõ felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. Az üzemeltetõ kérelmet nyújt be a hatósághoz az engedély meghosszabbítása iránt. A kérelemhez csatolni kell a felülvizsgálat eredményét és – módosítása esetén – a módosított biztonsági elemzést. A hatóság a biztonsági elemzés alapján dönt az engedély meghosszabbításáról. A hatóság az engedély meghosszabbítását kormányrendeletben meghatározott feltételekhez kötheti.” (3) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatát a veszélyeztetett települések polgármestereivel, az illetékes helyi, megyei védelmi bizottság elnökével, valamint a fõvárosban a fõpolgármesterrel közli.”
2009/88. szám
210. § A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § b) és c) pontjában a „hatósági – szakhatósági” szövegrész helyébe a „hatósági döntés és szakhatósági” szöveg, a „– vélemények” szövegrész helyébe az „állásfoglalás” szöveg, 30. § (1) bekezdésében az „ , a mûszaki biztonsági szerv (a továbbiakban: szakhatóság) szakhatósági hozzájárulásával kiadott” szövegrész helyébe az „a katasztrófavédelmi” szöveg, 30/A. § (1) bekezdésében az „Amennyiben a biztonsági jelentés” szövegrész helyébe a „Ha a hatóság hatáskörébe tartozó eljárásban benyújtott biztonsági jelentés” szöveg, a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg, a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harmincöt munkanapon” szöveg, 38/A. §-ában a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg lép. 211. § Hatályát veszti a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény 30/A. § (1) bekezdés második mondata, 30/A. § (3) bekezdése, 32. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározottak szerint” szövegrész.
A szervezett bûnözés, valamint az azzal összefüggõ egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása 212. § (1) A szervezett bûnözés, valamint az azzal összefüggõ egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. §-a a következõ u) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „u) együttmûködõ szerv: a 4/A. § (3) bekezdésében meghatározott szerv.” (2) A szervezett bûnözés, valamint az azzal összefüggõ egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A jegyzõ a közbiztonság fenntartása érdekében az (1)–(3) bekezdés szerinti határozatot fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.” 213. § A szervezett bûnözés, valamint az azzal összefüggõ egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 3. §-ában a „külön törvény” szövegrész helyébe az „a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény” szöveg, 4. § p) pontjában a „visszaélés kábítószerrel (Btk.
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
282–282/C. §)” szövegrész helyébe az „ , a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 282–282/C. §-ába ütközõ visszaélés kábítószerrel” szöveg, 4/B. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „személyi azonosító” szövegrész helyébe a „személyazonosító” szöveg, 5. § (1) bekezdésében a „javaslatára” szövegrész helyébe a „kezdeményezésére” szöveg, 5. § (3) bekezdésében a „javaslatára” szövegrész helyébe a „kezdeményezésére” szöveg, 9. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az egészségügyért felelõs miniszter rendeletében” szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „határozza meg” szövegrész helyébe a „határozza meg, hogy” szöveg, a „pénzösszegek felhasználásának célját és” szövegrész helyébe a „pénzösszegeket milyen célra lehet felhasználni, továbbá e pénzösszegek felhasználásának” szöveg lép. 214. § Hatályát veszti a szervezett bûnözés, valamint az azzal összefüggõ egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdése, 4. § n) pontjában az „1986. évi II.” és az „1996. évi I.” szövegrész.
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása 215. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 3. §-ában a „körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzõje (a továbbiakban: körzetközponti jegyzõ)” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóság” szöveg, 5. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott körzet-központi feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzõje” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóság” szöveg, 5. § (1) bekezdés j) pontjában a „nyolc napon” szövegrész helyébe a „három munkanapon” szöveg, 8. § a) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 8/A. § a) és d) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 8/A. § j) pontjában az „adatokat” szövegrész helyébe a „személyes adatnak nem minõsülõ adatokat” szöveg, 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 9/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 11. § a) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 14/A. §-ában a „körzetközponti jegyzõt” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóságot” szöveg, 15/A. § (1) és (2) bekezdésében a „körzetközponti jegyzõ” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóság” szöveg, 16. § (1) bekezdés b) pontjában a „körzetközponti jegyzõtõl” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóságtól” szöveg,
18085
21. § b) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 24. § (1) bekezdésében a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 33. § (1) bekezdés a) és c) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 33. § (5) bekezdésében a „körzetközponti jegyzõnél” szövegrész helyébe a „közlekedési igazgatási hatóságnál” szöveg, 41. §-ában a „szervet” szövegrész helyébe a „szervet és a közlekedési igazgatási hatóságot” szöveg lép. 216. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. § 4. pontja, 5. § (2) bekezdése, 22. § (2) bekezdése.
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása 217. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában a „tisztességes piaci magatartásra” szövegrész helyébe a „tisztességes piaci magatartásra és tisztességes kereskedelmi gyakorlatra” szöveg, a „tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések” szövegrész helyébe a „tilalmáról szóló törvényben, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések” szöveg, a „tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba” szövegrész helyébe a „tisztességtelen verseny vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályokba” szöveg, a „versenyfelügyeletet ellátó szervnél” szövegrész helyébe a „hatáskörrel rendelkezõ szervnél” szöveg, 10. § (1) bekezdés f) pontjában a „határozataikról” szövegrész helyébe a „határozatokat” szöveg, a „kamarákat értesítik” szövegrész helyébe a „kamarákkal közlik” szöveg, 10. § (2) bekezdésében a „versenyfelügyeletet ellátó szerv” szövegrészek helyébe a „Gazdasági Versenyhivatal” szöveg, 27. § (2) bekezdés b) pontjában a „magyar állampolgár” szövegrész helyébe a „magyar állampolgár, a külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy” szöveg, 27. § (6) bekezdés b) pontjában az „állandó lakhellyel” szövegrész helyébe a „lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel” szöveg, 28. § (1) bekezdésében a „külön jogszabály szerinti államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg lép.
Az önálló orvosi tevékenységrõl szóló 2000. évi II. törvény módosítása 218. § Az önálló orvosi tevékenységrõl szóló 2000. évi II. törvény 2. § (5) bekezdésében az „Amennyiben” szö-
18086
MAGYAR KÖZLÖNY
vegrész helyébe a „Ha” szöveg, az „a mûködtetési jog engedélyezésére jogosult” szövegrész helyébe az „az egészségügyi államigazgatási” szöveg lép. 219. § Hatályát veszti az önálló orvosi tevékenységrõl szóló 2000. évi II. törvény 3. § (6) bekezdése, 3. § (7) bekezdés a) pontjában az „az engedély kiadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szervet,” szövegrész.
Az egyes elkobzott dolgok közérdekû felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény módosítása 220. § Az egyes elkobzott dolgok közérdekû felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény 1. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Karitatív Tanács döntésének elõkészítését, a döntés végrehajtásának koordinálását, felügyeletét, továbbá a közérdekû felhasználás kezdeményezése és lebonyolítása során az e törvényben meghatározott szakmai feladatok ellátását végzõ szervet rendeletben jelölje ki.” 221. § Az egyes elkobzott dolgok közérdekû felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény 1. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „rendeletben” szöveg, 1. § (4) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „Kormány által rendeletben” szöveg lép.
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása 222. § (1) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény a IX. Fejezetet megelõzõen a következõ 33/A. §-sal egészül ki: „33/A. § (1) Egészségügyi gázmesteri tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmezõ természetes személyazonosító adatait. (2) Az egészségügyi államigazgatási szerv annak engedélyezi az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. Az egészségügyi államigazgatási szerv az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. (3) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi gázmesteri tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az e tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
2009/88. szám
(2) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (4) bekezdés a) pontja a következõ ac) alponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap az egészségügyért felelõs miniszter, hogy) „ac) az egészségügyi gázmesteri tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” (rendeletben meghatározza.) 223. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 6. § (1) bekezdésében a „benyújtásával” szövegrész helyébe a „csatolásával” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „veszélyes anyag bejelentéséhez” szövegrész helyébe a „bejelentõlaphoz” szöveg, az „A benyújtott dokumentációhoz a jegyzékbevételt végzõ szerv adatkiegészítést kérhet” szövegrész helyébe az „Az egészségügyi államigazgatási szerv további adatszolgáltatásra hívhatja fel a bejelentõt” szöveg, 7. § (4) bekezdésében, 8. § (5) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 20. § (6) bekezdésében a „regisztert” szövegrész helyébe a „nyilvántartást” szöveg, 32. § (3) bekezdésében a „– jogerõs határozatának egyidejû megküldésével – megkeresi az egészségügyi államigazgatási szervet” szövegrész helyébe a „határozatát közli az egészségügyi államigazgatási szervvel” szöveg lép. 224. § Hatályát veszti a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 2. § (6) bekezdése, 6. § (1) bekezdésében a „magyar nyelvû” szövegrész, 8. § (1) bekezdésében a „magyar nyelvû” szövegrész, 8. § (5) bekezdésében az „és az egészségügyi államigazgatási szervet” szövegrész, 32. § (5) bekezdése, 32. § (7) bekezdése.
A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása 225. § (1) A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A hajózási hatóságnál kezdeményezett eljárásokban a Kormány által rendeletben meghatározott dokumentum elektronikus úton nem terjeszthetõ elõ.” (2) A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény a következõ alcímmel és 6/A. §-sal egészül ki: „Szakértõi tevékenység 6/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály víziközlekedési szakkérdésben szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hajózási hatóságnak vagy – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (3) A hajózási hatóság, illetve a kamara a szakértõi tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. (4) Ha hatósági eljárásban víziközlekedési szakkérdésben szakértõ kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértõ igénybevételét nem írja elõ, e § szerinti szakértõt, ennek hiányában az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõt kell kirendelni.” (3) A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány) „l) az e törvény szerinti szakértõi tevékenység folytatása részletes feltételeinek, a szakértõi tevékenység bejelentése és a szakértõk nyilvántartása személyes adatot nem tartalmazó adattartalmának, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályoknak, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeknek” (rendeletben történõ megállapítására.) 226. § A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 9. § (3) bekezdésében a „törölni kívánt” szövegrész helyébe a „törölt” szöveg, a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 10. § (1) bekezdés b) pontjában a „nevét, címét, anyja nevét, születési helyét és idejét” szövegrészek helyébe a „természetes személyazonosító adatait és címét” szöveg, 24. § (5) bekezdésében a „döntéssel visszavonja” szövegrész helyébe a „visszavonja” szöveg, 41. § (5) bekezdésében a „Budapesti V. Kerületi Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetõje illetékes” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezést végzõ hatóság rendelkezik hatáskörrel” szöveg, 56. § (4) bekezdésében
18087
a „döntésben, illetõleg a hajósoknak szóló hirdetményben” szövegrész helyébe a „határozatban” szöveg, az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg lép. 227. § Hatályát veszti a víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 18. § harmadik mondata, 24. § (5) bekezdés harmadik mondata, 56. § (3) bekezdése, 78. § (2) bekezdés második mondata, 78/A. §-a.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása 228. § (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) A gyártók és a forgalmazók a 6–10. §-ban foglalt kötelezettségeik ellátása érdekében önálló koordináló szervezetet hozhatnak létre vagy ilyen koordináló szervezetet bízhatnak meg, amely szervezet a kötelezettségeket a gyártóktól és forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerzõdésben rögzített feltételek mellett átvállalja, és a tevékenységi körébe tartozó hulladékok begyûjtését és hasznosítását vagy ártalmatlanítását szervezi és koordinálja. (2) Az (1) bekezdés szerinti hulladékkezelési kötelezettség ellátására létrehozott koordináló szervezet tevékenységének folytatásához a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. (3) A környezetvédelmi hatóság az engedéllyel rendelkezõ koordináló szervezetekrõl nyilvántartást vezet.” (2) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 44. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „44. § (1) A környezetvédelmi hatóság a hulladék termelõjétõl, birtokosától, illetve a hulladékkezelõtõl – hatósági ellenõrzés keretében – tájékoztató adatot, összefoglalót, jelentést kérhet kötelezettségei teljesítésérõl. (2) Helyszíni ellenõrzés haladéktalanul végrehajtható akkor, ha azt környezetvédelmi vagy közegészségügyi veszélyhelyzet teszi szükségessé vagy a hulladék kezelésével kapcsolatos súlyos kötelezettségszegés alapos gyanúja áll fenn.” 229. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 17. § (1) bekezdés d) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg, 43. § (1) bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 51. § (3) bekezdésében a „szerint létrehozott” szövegrész helyébe a „szerinti koordináló” szöveg, 59. § (1) bekezdés q) pontjában az „és mûködésének” szövegrész helyébe a „ , mûködésének részletes feltételeit, a koordináló szervezeti tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, továbbá a koordináló szervezetek nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat” szöveg lép.
18088
MAGYAR KÖZLÖNY
230. § Hatályát veszti a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 40. § (2) bekezdése, 42. §-a, 45. § (1) bekezdés a) pontja, 49. § (7) bekezdésében a „külön” szövegrész, 53. § (4) bekezdése.
A Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása 231. § (1) A Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény a III. Fejezetet megelõzõen a következõ 2/A. §-sal és 2/B. §-sal egészül ki: „2/A. § A kamarának a tagfelvétellel és a kamarai névjegyzékbe vétellel, valamint a fegyelmi és etikai ügyek kivételével a tagsági viszony megszüntetésével és a kamarai nyilvántartásból való törléssel kapcsolatos eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 2/B. § (1) Ha jogszabály az élelmiszerlánc felügyeletéért felelõs miniszter rendeletében meghatározott szakterületen, növényvédelmi szakkérdésben szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy az ilyen szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag a kamara engedélyével rendelkezõ személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fûzõdnek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmezõ természetes személyazonosító adatait. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik az élelmiszerlánc felügyeletéért felelõs miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (3) A kamara a szakértõi tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (2) A Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 39. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a) a növényvédelmi szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, b) a növényvédelmi szakértõi tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, c) a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint
2009/88. szám
d) – az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben – a növényvédelmi szakértõi tevékenység végzésére jogosító engedélyért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjat.” 232. § A Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. § (3) bekezdés p) pontjában a „véleményezi” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, a „kérelmeket” szövegrész helyébe a „kérelmekrõl” szöveg, 17. § (2) bekezdésében az „ , egyidejûleg a területi szervezet vezetõsége a többi illetékes területi szervezetet döntésérõl tájékoztatja.” szövegrész helyébe az „ . A területi szervezet a határozatot megküldi a többi illetékes területi szervezetnek is.” szöveg, 17. § (4) bekezdésében a „döntést írásbeli, indokolt határozatba kell foglalni és azt” szövegrész helyébe a „határozatot” szöveg, a „napon” szövegrész helyébe a „munkanapon” szöveg, 19. § (4) bekezdésében az „írásban indokolt határozattal rendelkezik” szövegrész helyébe a „határoz” szöveg lép. 233. § Hatályát veszti a Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 17. § (3) bekezdés elsõ mondata, 17. § (4) bekezdés második mondata, 17. § (5) bekezdése, 19. § (4) bekezdés második mondata, 31. §-a, 39. § (2), (3) bekezdése.
A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény módosítása 234. § (1) A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 151. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A vállalkozó a 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerûsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével a) olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel vagy mérlegképes könyvelõi képesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelõi képesítéssel egyenértékû képesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelõi képesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a 152/B. § szerinti bejelentést tett, vagy b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek.” (2) A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 151. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkezõkrõl nyilvántartást kell vezetni. A
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult, mérlegképes könyvelõi képesítéssel rendelkezõk, továbbá az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõ nem kamarai tagok nyilvántartását a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételét végzõ szervezet (a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végzõ szervezet), az aktív és tagságát szüneteltetõ kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély megadásával egyidejûleg a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet hivatalból igazolványt állít ki. A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban elõírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. A nyilvántartásban szereplõ természetes személyek nyilvános adatainak, az azokban bekövetkezõ változásoknak a közzététele az ellenõrzés lehetõségének megteremtését, illetve az idõszerû tájékoztatást szolgálja. (4) A mérlegképes könyvelõi képesítéssel rendelkezõk, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõ nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésérõl és az engedély visszavonásáról, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételérõl és a nyilvántartásból való törlésérõl, valamint a 152/B. § szerinti bejelentésrõl és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételérõl és a nyilvántartásból való törlésérõl, a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet kijelölésérõl, a szervezettel szembeni követelményekrõl, továbbá a kötelezõ szakmai továbbképzésrõl és a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkezõ szervezetek akkreditációs eljárásáról külön kormányrendelet intézkedik. (5) A mérlegképes könyvelõi képesítéssel rendelkezõk, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõ nem kamarai tagok a) könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély iránti kérelme tartalmazza a kérelmezõ aa) természetes személyazonosító adatait, ab) lakcímét vagy levelezési címét, ac) szakképesítését (mérlegképes könyvelõi képesítésnél a szakot is), illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelõi képesítésnek elismert szakirányú egyetemi, fõiskolai végzettségét, ad) ac) pont szerinti szakképesítését, végzettségét igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét, ae) az engedélyezéshez elõírt számviteli, pénzügyi, ellenõrzési gyakorlata megszerzésének helyét, idõtartamát, valamint annak a munkakörnek vagy tevékenységnek a megnevezését, amelyben a szakmai gyakorlatot megszerezte, és af) regisztrálási szakterületét; b) részére az a) pont szerinti kérelem alapján a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyt meg kell
18089
adni, és egyidejûleg õket a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba fel kell venni, ha ba) legalább mérlegképes könyvelõi képesítéssel rendelkeznek, bb) a ba) pont szerinti képesítés megszerzését követõen legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenõrzési gyakorlatot igazolnak, bc) büntetlen elõéletûek, és a tevékenység gyakorlását korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya alatt nem állnak.” (3) A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 151. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(7) Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásába való újbóli felvételét kérheti: a) az engedély visszavonását követõ 2 év után, ha arra a (6) bekezdés a) pontja miatt, b) a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesülést követõen, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés b) pontja miatt, c) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítést követõen, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés c) pontja miatt, d) az engedély visszavonását követõ 3 év után, ha arra a (6) bekezdés d) pontja miatt, e) az engedély visszavonását követõ 2 év után, ha arra a (6) bekezdés e) pontja miatt, f) a gondnokság alá helyezés megszüntetését követõen, ha az engedély visszavonására a (6) bekezdés f) pontja miatt került sor. (8) A könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartása tartalmazza az engedéllyel rendelkezõk a) regisztrálási számát, b) természetes személyazonosító adatait, c) lakcímét vagy levelezési címét, d) igazolványa számát, az igazolvány kiadásának idõpontját, e) szakképesítését – mérlegképes könyvelõi képesítés esetében a szakot is –, valamint az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelõi képesítésnek elismert szakirányú egyetemi, fõiskolai végzettségét, f) e) pont szerinti szakképesítését, végzettségét igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét, g) az engedélyezéshez elõírt számviteli, pénzügyi, ellenõrzési gyakorlata megszerzésének helyét, idõtartamát, valamint annak a munkakörnek vagy tevékenységnek a megnevezését, amelyben a szakmai gyakorlatot jellemzõen megszerezték, h) regisztrálási szakterületét, valamint i) az engedélyezést követõen a szakmai továbbképzésben való igazolt részvételt.”
18090
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 151. § (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) A nyilvántartásba vételt végzõ szervezet a tárgyévben nyilvántartásba vett és nyilvántartásból törölt természetes személyek (10) bekezdés szerinti nyilvános adatait, valamint a nyilvántartásba vettek ezen adataiban bekövetkezett változásokat a Hivatalos Értesítõben évente közzéteszi, továbbá internetes honlapján valamennyi nyilvántartásba vett természetes személy elõbbi adatait nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végzõ szervezettõl bárki tájékoztatást kapjon.” (5) A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 151. §-a a következõ (14) bekezdéssel egészül ki: „(14) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytõl eltérõen, ha a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet az engedély megadásáról a rá irányadó ügyintézési határidõn belül nem hozott határozatot, akkor a kérelmezõt nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.” (6) A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény a következõ 152/B. §-sal egészül ki: „152/B. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ természetes személy szolgáltató a Magyar Köztársaság területén a 151. § (1) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ folytatására irányuló szándékát köteles – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel – a nyilvántartásba vételt végzõ szervezetnek bejelenteni. A nyilvántartásba vételt végzõ szervezet a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult bejelentést tevõt nyilvántartásba veszi. (2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ könyvviteli szolgáltatásnyújtó szervezet határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége keretében a 151. § (1) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatást akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja teljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét. (3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésre és a bejelentést tevõk nyilvántartásba vételére megfelelõen alkalmazni kell a 151. § (5) bekezdés a) pont aa)–ad) és af) alpontjában, (6) bekezdés b)–g) pontjában, (7) bekezdés b)–f) pontjában, (8) bekezdés a)–c), e), f) és h) pontjában, valamint (9)–(11) és (13) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.”
2009/88. szám
(7) A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:) „d) a mérlegképes könyvelõi képesítéssel rendelkezõk, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõ nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, valamint a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének részletes szabályait, a nyilvántartásba vételt végzõ szervezet kijelölését, továbbá a kötelezõ szakmai továbbképzés és a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkezõ szervezetek akkreditációs eljárásának részletes szabályait;” 235. § A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 151. § (6) bekezdés felvezetõ szövegrészében a „nyilvántartásból törölni” szövegrész helyébe a „könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejûleg a nyilvántartásból törölni” szöveg, 151. § (6) bekezdés d) pontjában az „a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követõen” szövegrész helyébe a „az engedélyezéskor vagy az engedély megadását követõen” szöveg, az „a nyilvántartásból törlésre” szövegrész helyébe az „az engedély visszavonására” szöveg, 151. § (6) bekezdés e) pontjában a „kéri a nyilvántartásból való törlését” szövegrész helyébe az „azt kéri” szöveg, 152/A. §-ában a „151. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi” szövegrész helyébe a „151. § szerinti engedélyezési” szöveg lép.
A Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása 236. § A Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 59. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki: „(1) A Balaton kiemelt üdülõkörzet parti településein a településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatokat a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményeknek megfelelõen, a vízpart-rehabilitációval érintett területekre készülõ vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel, elsõ felülvizsgálatukat követõen a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekkel összhangban kell felülvizsgálni és módosítani.”
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
237. § A Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 9. § (4) bekezdésében az „az illetékes környezetvédelmi és” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 9. § (5) bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, az „az illetékes környezetvédelmi és” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 14. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabály szerint az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékességgel és hatáskörrel rendelkezõ közigazgatási szerv vagy hatóság” szövegrész helyébe az „az állami földtani feladatokat ellátó szerv” szöveg, 16. § (7) bekezdés b) pontjában a „– külön jogszabályokban meghatározott feltételekre figyelemmel –” szövegrész helyébe az „ , az erre vonatkozó feltételekre figyelemmel” szöveg, 17. § (2) bekezdésében az „érvényének” szövegrész helyébe a „hatályának” szöveg, 21. §-ában az „az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóságok” szövegrész helyébe az „a vízügyi hatóság” szöveg, 26. § b) pontjában a „váltása” szövegrész helyébe a „megváltoztatása” szöveg, 27. § (1) bekezdésében az „örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek” szövegrész helyébe az „örökségvédelmi hatóság” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek” szövegrész helyébe az „örökségvédelmi hatóság” szöveg, 28/B. § (1) bekezdésében az „ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek” szövegrész helyébe az „állami földtani feladatokat ellátó szerv” szöveg, 29. § b) pontjában az „ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes hatóság” szövegrész helyébe az „állami földtani feladatokat ellátó szerv” szöveg, 30. § d) pontjában az „ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes hatóság” szövegrész helyébe az „állami földtani feladatokat ellátó szerv” szöveg, 32. § (1) bekezdésében az „a földtani veszélyforrások tekintetében illetékes államigazgatási szervek” szövegrész helyébe az „az állami földtani feladatokat ellátó szerv” szöveg, 34. § b) pontjában az „az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett,” szövegrész helyébe az „a” szöveg, 35. § h) pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság” szöveg lép. 238. § Hatályát veszti a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 4/B. § c) pontjában a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 9. § (6) bekezdésében a „környezetvédelmi és a” szövegrész, 16. § (7) bekezdés a) pontjában a „külön jogszabályokban meghatározott” szövegrész, 16. § (8) bekezdésében az „(a továbbiakban: hatóság), a kikötõk létesítésérõl a hatóság vízjogi engedélyének megfelelõen a közlekedési hatóság külön jogszabályok szerinti eljárás során” szövegrész, 16. § (9) bekezdése, 16/A. § (2) bekezdésében a „környezetvédelmi, természetvédelmi és a” szövegrész, 16/A. § (3) bekezdésében a „természetvédelmi és” szövegrész, 17. § (2) bekezdésé-
18091
ben az „építésügyi hatósági engedélyt” szövegrész, 24. § a) pontja, 24. § j) pontjában a „hatóság és” szövegrész, 25. § b) pontja, 25. § g) pontjában az „a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel” szövegrész, 26. § b) pontjában az „az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával” szövegrész, 35. § f) pontja.
A személy- és tárgykörözésrõl szóló 2001. évi XVIII. törvény módosítása 239. § A személy- és tárgykörözésrõl szóló 2001. évi XVIII. törvény 18. § a) pont aa) alpontjában a „természetes személyazonosító adatait [családi és utóneve(i), nõk esetében leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i)]” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 19. § a) pont ab) alpontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 28. § (1) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 36. §-ában az „az Rtv.” szövegrész helyébe az „a Rendõrségrõl szóló törvény” szöveg lép. 240. § Hatályát veszti a személy- és tárgykörözésrõl szóló 2001. évi XVIII. törvény 37. § (1) bekezdése.
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása 241. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény a következõ 17/A. §-sal egészül ki: „17/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály elektronikus aláírási szolgáltatási szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy e szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (3) A Hatóság a szakértõi tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi
18092
MAGYAR KÖZLÖNY
tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (2) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 27. § (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel szabályozza) „e) az e törvény szerinti elektronikus aláírási szolgáltatási szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértõi tevékenység bejelentésének és a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.” 242. § Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 8/A. § (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „döntéssel” szöveg, 17. § (4) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „45 munkanapon” szöveg, 17. § (6) bekezdésében a „vehet igénybe” szövegrész helyébe az „is igénybe vehet” szöveg, 20. § (3) bekezdés felvezetõ szövegében a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg lép. 243. § Hatályát veszti az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 3. § (6) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész és a „2004. évi CXL.” szövegrész, 8/A. § (1) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 16. § (1) bekezdésében a „[6. § (2) bekezdés]” szövegrész, 17. § (6) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartásba vett” szövegrész, 20. § (2) bekezdése, 27. § (1) bekezdés b) pontjában az „és szolgáltatás” szövegrész és a „2004. évi CXL.” szövegrész.
A tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása 244. § A tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény 2. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg, 2. § (4) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg, 2. § (6) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg, 4. § (1) bekezdésében az „Oktatási és Kulturális Minisztérium” szövegrész helyébe az „oktatásért felelõs miniszter által vezetett minisztérium” szöveg, 4. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg, 8. § (6) bekezdésében a „kedvezményt igényelni kell. A normatív” szövegrész helyébe a „kedvezményre” szöveg, a „kérelmet,” szövegrész helyébe az „igényt” szöveg, 24. § (5) bekezdésében a „109. §-ában foglaltakat”
2009/88. szám
szövegrész helyébe a „bírósági felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „– a szakképesítésért felelõs miniszterrel egyetértésben – rendeletben” szöveg, 29. § (1) bekezdésében az „a tankönyvkiadás” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben a tankönyvkiadás” szöveg lép. 245. § Hatályát veszti a tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény 2. § (6) bekezdésében az „(a továbbiakban: szakképesítésért felelõs miniszter)” szövegrész, 8/B. § (1) bekezdés a) pontjában az „ , a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének kódszámát” szövegrész, 11. § (1) bekezdés b) pontja, 29. § (2) bekezdése, 31/A. §-a.
A konzuli védelemrõl szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása 246. § (1) A konzuli védelemrõl szóló 2001. évi XLVI. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Magyar Köztársaság a magyar állampolgár érdekeinek külföldön történõ védelmét a konzuli szolgálat útján látja el (a továbbiakban: konzuli védelem). A konzuli szolgálat a konzuli védelem ellátása érdekében az e törvényben meghatározott érdekvédelmi és közigazgatási hatósági feladatokat végzi, ennek során együttmûködik hazai és külföldi szervezetekkel, valamint magánszemélyekkel.” (2) A konzuli védelemrõl szóló 2001. évi XLVI. törvény 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § (1) Konzuli szolgálat: a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviselete – ideértve a tiszteletbeli konzuli tisztviselõ által vezetett konzuli képviseletet is –, valamint a külpolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter). A Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseletét a miniszter irányítja. (2) A Magyar Köztársaság hivatásos konzuli tisztviselõjét és a tiszteletbeli konzuli tisztviselõt (a továbbiakban együtt: konzuli tisztviselõ) a miniszter bízza meg. (3) A miniszter tiszteletbeli konzuli tisztviselõnek a fogadó vagy harmadik állam azon állampolgárát vagy a fogadó államban élõ azt a magyar állampolgárt nevezheti ki, aki a magyar jog és a fogadó állam joga szerint is büntetlen elõéletû, alkalmas az e tisztséggel járó feladatok teljesítésére, és írásban vállalja azok ellátását. A tiszteletbeli konzuli tisztviselõt a miniszter jogszabályban meghatározott korlátozásokkal és terjedelemben bízhatja meg konzuli feladatok ellátásával. (4) A tiszteletbeli konzuli tisztviselõnek jelölt személy igazolja, hogy a magyar jog és a fogadó állam joga szerint is büntetlen elõéletû. A miniszter a büntetlen elõéletre vonatkozó adatokat a tiszteletbeli konzuli kinevezés megszûnéséig kezeli. A miniszter jogosult arra, hogy a tiszteletbe-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
li konzuli kinevezés idõtartama alatt ellenõrizze a tiszteletbeli konzuli kinevezés feltételeinek fennállását, és ennek keretében felhívhatja a tiszteletbeli konzuli tisztviselõt a (3) bekezdésben foglaltak igazolására. (5) A diplomáciai vagy konzuli képviselet a konzuli érdekvédelem tekintetében konzuli kerületében jár el. Indokolt esetben a konzuli képviselet a fogadó állam egyetértésével konzuli kerületén kívül is eljárhat. (6) A miniszter a diplomáciai vagy konzuli képviselet egyes konzuli feladatait az adott feladat ellátására jogosult másik diplomáciai vagy konzuli képviselet egyidejû megjelölésével korlátozhatja. A miniszter a diplomáciai és konzuli képviseletek címjegyzékét és konzuli jogosítványait tartalmazó tájékoztatót évente, az abban történt változásokat három munkanapon belül közzéteszi. Az egyes feladatokra vonatkozó korlátozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egyetlen diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet sem látja el a magyar állampolgárok érdekvédelmét.” (3) A konzuli védelemrõl szóló 2001. évi XLVI. törvény a következõ 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § (1) Ha a konzuli szolgálat a birtokába került adatok alapján hivatalból kezdeményez fellépést a magyar állampolgárok érdekvédelmének ellátására, errõl az ügyfelet a helyi körülményeknek megfelelõ módon értesíti, és felkéri, nyilatkozzon arról, hogy igényli-e a további konzuli eljárást. (2) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott együttmûködés kiterjedhet vagyontárgyak, pénzeszközök, készpénz-helyettesítõ fizetési eszközök, valamint okiratok átvételére és az érintett magyar állampolgárok részére történõ továbbítására is. (3) A konzuli szolgálat eljárásáért jogszabály konzuli díj fizetését rendelheti el. A díj nem akadályozhatja a konzuli védelemhez fûzõdõ jog érvényesülését.” (4) A konzuli védelemrõl szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a hazatérés elõsegítésének más módjára nincs lehetõség, és a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz, a konzuli tisztviselõ – az ügyféllel kötött hatósági szerzõdés alapján – kölcsönt nyújt, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül. A miniszter rendeletében meghatározott összeghatár felett a hatósági szerzõdés érvényességéhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A hatósági szerzõdésben rendelkezni kell a visszafizetés esedékességérõl. Az Európai Unió polgárának nyújtható anyagi támogatás feltételeire külön jogszabály rendelkezései irányadóak.” (5) A konzuli védelemrõl szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A miniszter különös méltánylást érdemlõ esetekben kérelemre a konzuli kölcsön visszafizetése alól részben vagy egészben mentesítést adhat. A miniszter határozata a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság elõtt kizárólag semmisségére hivatkozva támadható meg.”
18093
(6) A konzuli védelemrõl szóló 2001. évi XLVI. törvény 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) Ha a konzuli szolgálat magyar állampolgár külföldön történt elhalálozásáról értesül, megkeresi a fogadó ország illetékes hatóságát a halotti anyakönyvi kivonat beszerzése érdekében, haladéktalanul értesíti az elhunyt legközelebbi ismert hozzátartozóját, és felvilágosítást nyújt számára az eltemettetéshez vagy a holttest hazaszállításához szükséges intézkedésekrõl. (2) Ha a külföldön elhunyt magyar állampolgár holttestét az eltemetésre kötelezett Magyarországra kívánja szállíttatni, a konzuli tisztviselõ a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén a temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló törvény rendelkezéseivel összhangban halottszállítási engedélyt állít ki. (3) Ha az elhunyt után külföldön kiskorú, cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes nagykorú magyar állampolgár maradt, a konzuli szolgálat gondoskodik megfelelõ ellátásának biztosításáról, ennek keretében szükség esetén kezdeményezi gyám vagy gondnok kirendelését, illetõleg az érintett hazatérését. (4) Ha a konzuli szolgálat tudomást szerez arról, hogy az elhunyt után külföldön hagyaték maradt, a konzuli tisztviselõ megteszi a hagyaték biztosításához haladéktalanul szükséges intézkedést, és errõl az érdekeltet tájékoztatja. A továbbiakban a hagyatéki eljárásban az érdekelt személyesen vagy meghatalmazottja útján jár el. (5) Az ismeretlen örökös felkutatása érdekében a konzuli szolgálat hirdetményt tesz közzé a hagyatéki igény érvényesítésére.” 247. § (1) A konzuli védelemrõl szóló 2001. évi XLVI. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Magyar Köztársaságnak a miniszter által egyes közjegyzõi feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselõje a magyar állampolgár érdekeihez közvetlenül kapcsolódó jognyilatkozatokról vagy jogügyletekrõl – a végintézkedést is beleértve – konzuli okiratot állíthat ki, és a jogilag jelentõs tényekrõl és körülményekrõl konzuli tanúsítványt készíthet, okiratról hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja, továbbá okiratot, pénzt és egyéb értéket vehet át megõrzésre. Az okirat-kiállításra és tanúsítványkészítésre felhatalmazott konzuli tisztviselõk jegyzékét a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.” (2) A konzuli védelemrõl szóló 2001. évi XLVI. törvény 14. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzuli tisztviselõ e tevékenységének keretében beszedett konzuli díjat az általa vezetett képviselet fenntartására és a konzuli feladatok ellátására fordíthatja.” (3) A konzuli védelemrõl szóló 2001. évi XLVI. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
18094
MAGYAR KÖZLÖNY
„(2) Ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, külföldi felhasználás céljából a miniszter felülhitelesíti a magyar központi államigazgatási szervek vagy közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására törvényben vagy kormányrendeletben feljogosított szervezetek, köztestületek vagy személyek által kiállított okiraton szereplõ aláírást és bélyegzõnyomatot, feltéve hogy e hatóságok aláírás- és bélyegzõmintával rendelkeznek. A miniszter által felülhitelesítésre irányuló kérelem a konzuli tisztviselõnél is benyújtható.” (4) A konzuli védelemrõl szóló törvény 2001. évi XLVI. törvény 19. §-a és az azt megelõzõ alcíme helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „Közigazgatási hatósági eljárási szabályok 19. § (1) A konzuli szolgálat feladat- és hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági jogkört – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a miniszter által erre felhatalmazott konzuli tisztviselõ, valamint a miniszter gyakorolhat. (2) A tiszteletbeli konzuli tisztviselõ közigazgatási hatósági jogkört nem gyakorolhat, a miniszter azonban a megbízásban felhatalmazást adhat számára kérelmek átvételére. A kérelmek átvételekor a tiszteletbeli konzuli tisztviselõ az ügyfél személyazonosságát személyazonosító okmány alapján ellenõrzi, és a kérelmet – az ügy elbírálására feladat- és hatáskörrel rendelkezõ hatósághoz történõ továbbítás érdekében – három munkanapon belül megküldi az irányítási jogkört gyakorló diplomáciai vagy konzuli képviseletnek. Az e kérelmek elbírálásához kapcsolódó ügyféli nyilatkozatok a tiszteletbeli konzuli tisztviselõ elõtt is megtehetõk. (3) A konzuli tisztviselõ a konzuli védelem ellátása érdekében a következõ közigazgatási hatósági ügyekben jár el: a) az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti úti okmányok kiállítása, b) konzuli kölcsön nyújtása, c) halottszállítási engedély kiállítása. (4) A (3) bekezdésben felsorolt közigazgatási hatósági feladatokon túl a konzuli tisztviselõ a konzuli védelem ellátása érdekében hatósági bizonyítványt állíthat ki. (5) A miniszter közigazgatási hatósági jogkörében eljárva hitelesíti felül a külföldön felhasználásra kerülõ okiratokat. (6) Ha közigazgatási hatósági ügyben elsõ fokon a konzuli tisztviselõ jár el, a fellebbezés elbírálására a miniszter jogosult. (7) A konzuli tisztviselõ a közigazgatási hatósági eljárásokban kizárólag a jogszabályoknak, valamint a vonatkozó nemzetközi jogi szabályoknak van alávetve, hatósági eljárása során és hatósági döntéseinek tartalmával összefüggésben – a feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével – nem utasítható.
2009/88. szám
(8) Az Európai Unió polgárának érdekvédelmére irányuló közigazgatási hatósági eljárásokat a konzuli tisztviselõ kizárólag kérelemre indítja meg. (9) A konzuli tisztviselõ eljárásáért miniszteri rendeletben meghatározott mértékû igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A konzuli védelemhez való jog fokozottabb érvényesülése érdekében, különös méltánylást érdemlõ esetben, kérelemre a konzuli tisztviselõ dönthet az igazgatási szolgáltatási díj elengedésérõl vagy mérséklésérõl. (10) Ha az eljárásban a fogadó állam hatóságának megkeresése vagy diplomáciai, illetve konzuli futárposta igénybevétele szükséges, a megkeresés teljesítésének idõtartama vagy a posta továbbításához szükséges idõ az eljárási határidõbe nem számít bele.” (5) A konzuli védelemrõl szóló 2001. évi XLVI. törvény 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a) a konzuli szolgálatra, a konzuli védelemmel összefüggõ egyes eljárásokra, az Európai Unió polgárai védelmének ellátására vonatkozó részletes szabályokat az érintett miniszterekkel egyetértésben, b) az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben a konzuli díjakat és a konzuli tisztviselõ e törvényben meghatározott közigazgatási hatósági eljárásaiban fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakat, c) a konzuli tisztviselõ 14. § (1) bekezdése szerinti tevékenységének részletes szabályait az igazságügyért felelõs miniszterrel együttesen.” 248. § A konzuli védelemrõl szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontjában az „úti okmány helyett újat állít ki” szövegrész helyébe az „úti okmány helyett a konzuli tisztviselõ újat állít ki” szöveg, 5. § (4) bekezdésében a „kérelemmel összefüggésben a konzuli tisztviselõ köteles vizsgálni” szövegrész helyébe a „kérelemmel összefüggésben a konzuli szolgálat köteles vizsgálni” szöveg, 6. § (2) bekezdésében, 6. § (3) bekezdésében, 6. § (4) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében a „konzuli tisztviselõ” szövegrész helyébe a „konzuli szolgálat” szöveg, 14. §-t megelõzõ alcímében az „és tanúsítványkészítés” szövegrész helyébe a „ , tanúsítványkészítés és letét kezelése” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „konzuli tisztviselõ” szövegrész helyébe a „hivatásos konzuli tisztviselõ” szöveg, 16. § (1) bekezdés a) pontjában a „családi és utónév” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „Ptk. 685. § b) pontjában” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben ilyenként” szöveg lép. 249. § Hatályát veszti a konzuli védelemrõl szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontjában az „1998. évi XII.” szövegrész, 16. § (1) bekezdés b)–c) pontja, 22. § (2) bekezdése.
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása 250. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Mintaoltalmi ügyekben az ügyfél – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.” (2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Mintaoltalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.” (3) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény a következõ 51/A. §-sal egészül ki: „51/A. § (1) A megújítási kérelmet – a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített ûrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani. (2) Elektronikus úton benyújtott megújítási kérelem esetén a 36/A. § (2)–(5) bekezdését kell megfelelõen alkalmazni.” (4) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 61. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és 61. § (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak) „d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését; e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott végzését.” (5) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 61. § (4) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (A döntés megváltoztatását kérheti:) „c) akitõl az ügyféli jogállást megtagadták.” 251. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 32/B. § (2) bekezdésében a „– a 36/A. §-ban” szövegrész helyébe az „és megújítási kérelmet – a 36/A. §-ban és az 51/A. §-ban” szöveg, 61. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 61. § (2) bekezdésében az „eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés” szövegrész helyébe az „eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés” szöveg, 61. § (8) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép.
18095
252. § Hatályát veszti a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 31. §-ában az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 32. § (1) bekezdése, 32/A. § (1) bekezdésében a „ , méltányossági” szövegrész, 36. § (5) bekezdés második mondata, 36/A. § (6) bekezdése, 58. § (4) bekezdés második mondata.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosítása 253. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 29. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „29. § (1) A jegybanki ellenõrzés a) e törvény rendelkezéseinek, b) a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítõ pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezéseinek, c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló törvénynek az MNB felügyeleti hatáskörébe tartozó kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást végzõ szolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseinek, d) a jegybanki információs rendszerhez információszolgáltatást elõíró jogszabály rendelkezéseinek, e) az MNB elnöke rendeleteinek a megtartására, az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak végrehajtására, valamint a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzõk ellenõrzésére terjed ki. (2) A jegybanki ellenõrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti adatszolgáltatásból származó adatok ellenõrzése, valamint az MNB által lefolytatott hatósági ellenõrzési eljárás. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére. (3) Az MNB a helyszíni ellenõrzést végzõ személyt megbízólevéllel látja el. (4) Ha a vizsgált okmányok hitelességének, teljességének megállapítása vagy a vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, úgy a jegybanki ellenõrzést végzõ személy jogosult a jegybanki ellenõrzés hatálya alá tartozó szervezeteknél és természetes személyeknél az (1) bekezdésben említett tárgykörökkel összefüggõ tényeket vizsgálni. (5) A jegybanki ellenõrzés idõtartama legfeljebb hat hónap lehet.” (2) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény a következõ alcímmel, valamint 29/A. §-sal és 29/B. §-sal egészül ki:
18096
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/88. szám
„Az MNB hatósági eljárásainak közös szabályai
„Az MNB intézkedései és szankciói
29/A. § Az MNB – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el a) a jegybanki ellenõrzés, b) a hitelintézeti elszámolóházak üzletszabályzata és szabályzatai, valamint módosításuk jóváhagyása, c) a Hpt. alapján az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítõ pénzügyi szolgáltatások engedélyezése, valamint ezen engedélyek visszavonása, d) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történõ teljesítés véglegességérõl szóló 2003. évi XXIII. törvény szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása, e) a forgalomban lévõ magyar törvényes fizetõeszközrõl utánzat készítésének és készíttetésének engedélyezése, valamint f) külön törvényben meghatározottak szerinti szakhatósági közremûködése során. 29/B. § (1) A kérelmezõ a kérelemre indított eljárásban – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. (2) Az MNB döntését részben vagy egészben a honlapján vagy egyéb módon közzéteheti. (3) Az MNB döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél az MNB határozatának és önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a Fõvárosi Bíróságtól azzal, hogy a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet, kérelmet a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint, harminc napon belül bírálja el. (4) Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti. (5) A 29/A. § d) pontjában meghatározott ügyekben az ügyintézési határidõ három hónap. (6) A hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétõl számított tíz munkanap. (7) Az MNB az eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntetõ végzés meghozataláig terjedõ idõtartamra végzésben megtilthatja a jogsértõ magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértõ állapot megszüntetését, ha erre – a 4. § (1)–(7) bekezdésében meghatározott alapvetõ feladatai ellátása érdekében, a késedelemmel járó jelentõs vagy helyrehozhatatlan kár veszélye miatt – halaszthatatlanul szükség van. Az MNB e végzését soron kívül hozza meg. (8) Olyan kötelezett esetén, amely számára az MNB fizetési számlát vezet, az MNB közvetlen kielégítés útján hajtja be a pénzfizetésre szóló határozatból eredõ lejárt tartozást.”
29/C. § (1) Ha az MNB megállapítja a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban vagy az MNB hatósági határozatában foglaltaknak az ellenõrzött szervezet, a szervezet vezetõje, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezetõ állásúnak minõsülõ személy általi megszegését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenõrzésre vonatkozó szabályai szerinti intézkedéseket alkalmazza, továbbá bírságot szabhat ki (a továbbiakban együtt: intézkedés). Az MNB által kirótt bírság az MNB saját bevétele. (2) Az intézkedéseket az MNB együttesen és ismételten is alkalmazhatja. Ismételt intézkedés csak ismételt jogsértés esetén vagy abban az esetben alkalmazható, ha a korábbi intézkedés nem vezetett eredményre. (3) Ha a szabályszegést a szervezet az MNB által szabott határidõig nem szünteti meg, az MNB határidõ tûzésével felszólítja a szervezet vezetõjét, a rá irányadó szabályok szerint vezetõ állásúnak minõsülõ személyt a jogszabályok betartására. (4) Az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van a) a szabályszegés vagy a mulasztás súlyosságára, b) a cselekménynek a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetekre gyakorolt hatására, c) a szabályszegéssel vagy a mulasztással elõidézett kockázatra, a kár mértékére, valamint a kárenyhítési hajlandóságra, d) a felelõs személyek által az MNB-vel kapcsolatban tanúsított együttmûködésre, e) az intézkedéssel érintett személy jó- vagy rosszhiszemûségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni elõnyre, f) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására vagy annak szándékára, valamint g) a szabályszegés, illetve a mulasztás ismétlõdésére és gyakoriságára. (5) Nem lehet intézkedést alkalmazni a szabályszegésnek vagy a mulasztásnak az MNB tudomására jutásától számított három év, valamint az elkövetésétõl számított öt év elteltével. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidõkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll az ellenõrzött szervezet vagy személy alkalmazásában, megbízatása megszûnt vagy az ellenõrzött tevékenységet már nem végzi. (7) Ha az Európai Unió másik tagállamában engedéllyel rendelkezõ pénzügyi intézmény fióktelepe, a pénzügyi intézmény Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban vagy az MNB hatósági határozatában
(3) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény a következõ alcímmel, valamint 29/C. §-sal és 29/D. §-sal egészül ki:
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
foglalt elõírásokat, az MNB felszólítja a fióktelepet, a pénzügyi intézményt a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Ha a fióktelep vagy a pénzügyi intézmény a felszólításnak nem tesz eleget, az MNB értesíti a Felügyeletet annak érdekében, hogy az értesítse az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetrõl, vagy kezdeményezze, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelõ intézkedést. (8) A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerõre emelkedésétõl számított harminc napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni. 29/D. § (1) Ha a hitelintézet megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok valamely elõírását, vagy az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, a hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a bírsággal érintett hitelintézet típusához a Hpt.-ben megállapított minimális jegyzett tõke egytized százalékától két százalékáig terjedhet. (2) A hitelintézet vezetõ állású személyével szemben – ideértve a bankképviselet vezetõjét – kiszabott bírság a bírsággal érintett személy megelõzõ évben tisztségével vagy megbízatásával elért nettó jövedelmének tíz százalékától ötven százalékáig terjedõ összeg, de legalább százezer forint. Kétmillió forintot el nem érõ nettó jövedelem esetén a bírság összege egymillió forintig terjedhet. (3) Ha a pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzõ egyéb jogi személy megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok elõírását vagy az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, a vele szemben kiszabható bírság összege kétszázezertõl kétmillió forintig terjedhet. (4) Pénzügyi vállalkozás, a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzõ egyéb jogi személy mûködésére vonatkozó döntés elõkészítésével és a döntés meghozatalával összefüggésben tevékenykedõ természetes személyek felróható magatartásának megállapításakor a bírság a bírsággal érintett személy megelõzõ évben az adott tisztségébõl eredõen felvett nettó jövedelmének harmincöt százalékáig terjedõ összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet. (5) Ha a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet, a központi értéktár vagy a központi szerzõdõ fél megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok valamely elõírását, vagy az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, a vele szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. (6) Ha az egyéb ellenõrzött állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi vagy más egyéb szervezet megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok valamely elõírását, vagy az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiá-
18097
nyosan teljesíti, a vele, a szervezet vezetõjével, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezetõ állásúnak minõsülõ személyekkel szemben kiszabható bírság összege kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedhet.” (4) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. § (1) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza) „i) az MNB kérelemre induló hatósági eljárásáért – ide nem értve a Hpt. alapján az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítõ pénzügyi szolgáltatások engedélyezése és az engedélyek visszavonása, valamint a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történõ teljesítés véglegességérõl szóló 2003. évi XXIII. törvény szerinti kijelölés iránti eljárást – fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj fizetésével kapcsolatos szabályokat.” (5) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény a következõ 73. §-sal egészül ki: „73. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait az MNB hatósági eljárásaira 2011. június 30-ig nem kell alkalmazni. Ez a bekezdés 2011. július 1-jén hatályát veszti. (2) A 2009. október 1-jét megelõzõen elkövetett jogszabálysértés esetén intézkedést csak az elkövetés idõpontjában hatályos rendelkezések alapján lehet alkalmazni.” (6) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A felügyelet ellátása során az 5. § c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és a Psztv., az 5. § b) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény rendelkezései szerint jár el az e törvényben meghatározott eltérésekkel.” 254. § (1) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében az „érdekelt miniszter az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „érdekelt miniszter az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke” szöveg lép. (2) A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 151. § (1) bekezdésében az „az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok” szövegrész helyébe az „a pénzforgalomról szóló jogszabályok – ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét –”szöveg, 151. § (2) bekezdésében az „az
18098
MAGYAR KÖZLÖNY
MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok” szövegrész helyébe az „a pénzforgalomról szóló jogszabályok – ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét –” szöveg, 151. § (3) bekezdésében az „az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok” szövegrész helyébe az „a pénzforgalomról szóló jogszabályok – ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét –” szöveg lép. 255. § Hatályát veszti 1. a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 19/E. §-a, 151. § (1) bekezdés c) pontjában az „az MNB-vel,” szövegrész, 176. §-a, 2. a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 340. § (1) bekezdés utolsó mondata, 405. § (1) bekezdésében az „az MNB a (2) bekezdés szerint, illetõleg” szövegrész, 405. § (2) bekezdése, 3. a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történõ teljesítés véglegességérõl szóló 2003. évi XXIII. törvény 11. § (1), (3) és (5) bekezdése, 4. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény 47. § (2) bekezdésében az „az MNB, illetõleg” szövegrész, 5. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 35. § (2) bekezdése, 6. a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 166. § (2) bekezdése.
A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása 256. § (1) A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A hatóság az illetékes múzeum nyilatkozatának megérkezését követõen dönt a tevékenység folytatásának további feltételeirõl.” (2) A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény 51. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Védetté nyilvánított kulturális javak feletti rendelkezési jog bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárás során elrendelt korlátozásáról a bíróság vagy a közigazgatási hatóság a hatóságot értesíti. A tárgy tulajdonjogát érintõ egyéb körülményekrõl a hatóságot értesíteni kell.” (3) A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény a következõ 75/A. §-sal egészül ki: „75/A. § (1) Ha jogszabály kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakkérdésben szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott
2009/88. szám
jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (3) A miniszter a szakértõi tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (4) A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdése a következõ o) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa) „o) az e törvény hatálya alá tartozó szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértõi tevékenység bejelentésének és a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértõk igénybevételének eseteit, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.” 257. § A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 14. pontjában az „olyan” szövegrész helyébe az „olyan – az értéknövekedéssel csökkentett –” szöveg, 17. § (1) bekezdésében az „azonnal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül” szöveg, 17. § (2) bekezdésében a „védettséget” szövegrész helyébe a „védettség idõtartamát” szöveg, a „napra” szövegrész helyébe a „nappal” szöveg, 17. § (3) bekezdésében a „megszûnik” szövegrész helyébe a „tárgyában hozott határozat hatályát veszti” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „tartalmazó határozatot azonnal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül” szöveg, 22. § (3) bekezdésében a „jóváhagyása során” szövegrész helyébe a „jóváhagyására irányuló eljárásra” szöveg, az „engedélyezését” szövegrész helyébe az „engedélyezése egyben a szerzõdés jóváhagyását” szöveg, 24. § (4) bekezdésében az „illetékes hatóságot” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ hatóságot” szöveg, 24. § (7) bekezdésében az „illetékes hatóság” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ hatóság” szöveg, 35. § (2) bekezdésében az „eljárás esetén” szövegrész helyébe az „eljárásra” szöveg, 48. § (1) bekezdésében az „eljárást a hatóság indítja” szövegrész helyébe az „eljárás hivatalból indul” szöveg, 52. § (2) bekezdésében az „ , illetõleg” szövegrész helyébe az „és” szöveg, a „tárgy õrzési helyén” szövegrész helyébe a „helyszíni ellenõrzés kereté-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
18099
ben” szöveg, 54. §-ában és 55. §-ában az „európai közösségi jog” szövegrész helyébe az „Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa” szöveg, 57. § (1) bekezdésében a „tulajdonosnak a külön jogszabályban megjelölt közgyûjtemény szakvéleményével együtt a hatóságnál kell benyújtania” szövegrész helyébe a „tulajdonos terjeszti elõ” szöveg, 58. §-ában az „azonnal” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi okból fellebbezésre tekintet nélkül” szöveg, 65. § (1) bekezdésében az „elõzetes” szövegrész helyébe az „a továbbiakban: elõzetes” szöveg, 65. § (2) bekezdésében az „a körülmények” szövegrész helyébe a „körülmények” szöveg, 72. § (1) bekezdésében a „hitelesen” szövegrész helyébe a „közhitelesen” szöveg, a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „miniszteri rendelet” szöveg, 73. § b) pontjában a „(birtokosának) nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét” szövegrész helyébe az „és birtokosának természetes személyazonosító adatait” szöveg, 75. § (3) bekezdés a) pontjában a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 75. § (3) bekezdés b) pontjában a „nyilatkozat” szövegrész helyébe a „nyilatkozat, elõzetes szakhatósági állásfoglalás,” szöveg, a „jár el, 60 nap” szövegrész helyébe a „jár el, két hónap” szöveg, 75. § (3) bekezdés d) pontjában a „45 nap” szövegrész helyébe a „harmincöt munkanap” szöveg, 75. § (3) bekezdés f) pontjában a „15 nap” szövegrész helyébe a „tíz munkanap” szöveg, 86. § (2) bekezdésében a „bejegyzését a hatóság kezdeményezi” szövegrész helyébe a „bejegyzése érdekében a hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot” szöveg, 87. §-ában az „eljárást” szövegrész helyébe az „eljárás során” szöveg, a „kezdeményezi” szövegrész helyébe az „a kisajátítást kérõ” szöveg lép.
„(5) Ha valamely szabályozott szakmát Magyarországon csak megfelelõ pénzügyi helyzet igazolása vagy megfelelõ felelõsségbiztosítással rendelkezés esetén lehet gyakorolni, az eljáró hatóság ennek igazolásaként elfogadja a más tagállam biztosítóintézetének vagy hitelintézetének az igazolását is, ha az – felelõsségbiztosítás esetén a fedezett kockázatok, a kockázatok fedezésére meghatározott összeg vagy annak felsõ határa, illetve a kockázatviselés esetleges korlátai alapján – a célja és a tartalma tekintetében megfelel a magyar jogszabályok által elõírtaknak.”
258. § Hatályát veszti a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény 17. § (2) bekezdésében a „még” szövegrész, 22. § (3) bekezdés ötödik mondata, 22. § (3) bekezdésében a „szerzõdés jóváhagyása a” szövegrész, 24. § (7) bekezdésében az „a múzeum nyilatkozata alapján” szövegrész, 24. § (9) bekezdés második mondata, 35. § (2) bekezdésében a „megfelelõen” szövegrész, 47. § (2) bekezdés b) pontjában a „(kiállítás, tudományos vizsgálat stb. céljából)” szövegrész, 49. §-ában az „az államigazgatási határozatokra vonatkozó általános elõírásokon kívül” szövegrész, 50. § b) pontjában az „esetében akkor, ha annak” szövegrész, 67. § (1) bekezdés b) pontjában a „[63. § (2) bekezdése]” szövegrész, 72. § (3) bekezdése, 75. § (1) bekezdése, 75. § (3) bekezdés e) pontja, 75. § (3) bekezdés f) pontjában a „[Ket. 37. § (2) bekezdés],” szövegrész és a „[Ket. 83. § (3) bekezdés]” szövegrész, 87. § elsõ mondata.
A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS SZABADSÁGA”
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény módosítása 259. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
(2) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény 28. §-a a következõ (18)–(20) bekezdéssel egészül ki: „(18) Önálló vállalkozó az, aki önállóan, üzletszerûen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végez gazdasági tevékenységet. (19) Letelepedés szerinti tagállam az a tagállam, ahol az önálló vállalkozó gazdasági tevékenységét ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel, erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján folytatja. (20) Határon átnyúló szolgáltatásnyújtásnak minõsül a tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén letelepedés nélkül, átmeneti vagy alkalmi jelleggel történõ folytatása.” (3) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény X. Fejezetének címe helyébe a következõ rendelkezés lép: „X. Fejezet
(4) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „38. § (1) A valamely más tagállamban letelepedett, ott meghatározott szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységet jogszerûen folytató személy határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége keretében e fejezet rendelkezéseinek megfelelõen jogosult a Magyar Köztársaság területén az ugyanazon szakma gyakorlásával járó szolgáltatási tevékenységet folytatni, és e tevékenysége – az e fejezetben meghatározott esetek kivételével – a szakmai képesítésre vonatkozó jogszabályi követelmények alapján nem korlátozható. (2) Ha a letelepedés szerinti tagállamban az adott szakma nem szabályozott szakma, az (1) bekezdés szerinti jog csak azt a szolgáltatásnyújtót illeti meg, aki a letelepedés szerinti tagállamban a szolgáltatásnyújtást megelõzõ tíz év folyamán legalább két évig folytatta a tevékenységet. (3) A (2) bekezdés szerinti kétéves szakmai tapasztalat akkor sem követelhetõ meg a szolgáltatásnyújtótól, ha a letelepedés szerinti tagállamban a szakma gyakorlására felkészítõ képzés szabályozott képzésnek minõsül.
18100
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Az (1) bekezdés szerint folytatott szolgáltatási tevékenységre alkalmazni kell a Magyar Köztársaság területén letelepedett szolgáltatásnyújtók tevékenységére alkalmazandó, a szakmai képesítéssel közvetlenül összefüggõ, így különösen a szakmához tartozó tevékenységi kör meghatározására, a szakmai címek használatára, a szolgáltatást igénybe vevõk biztonságával és érdekeinek védelemével közvetlenül és kifejezetten összefüggõ súlyos mulasztások esetén irányadó fegyelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályi, közigazgatási és szakmai magatartási szabályokat.” (5) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény 39. §-t megelõzõ alcíme és 39. §-a helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: „A szolgáltatásnyújtó mentességei 39. § (1) A 38. § szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltatásnyújtó a Magyar Köztársaság területén folytatott, határon átnyúló szolgáltatásnyújtása tekintetében mentesül az alábbi, más jogszabály által elõírt követelmények teljesítése alól: a) valamely szakmai szervezet vagy testület engedélyének beszerzése, szakmai szervezet vagy testület általi nyilvántartásba vétel, vagy szakmai szervezetben vagy testületben tagság betöltése, b) társadalombiztosítási szervnél történõ nyilvántartásba vétel a biztosított személyek javára végzett tevékenységekre vonatkozó elszámolás céljából. (2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérõen, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére, illetve folytatására való jogosultságot szabályozó törvény a 38. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezések érvényesítése céljából a szolgáltatásnyújtónak valamely szakmai szervezet vagy testület általi ideiglenes nyilvántartásba vételét, vagy ilyen szervezet vagy testület tagjai közé való ideiglenes felvételét kötelezõvé teheti. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a szolgáltatásnyújtót a 40. § szerinti hiánytalan bejelentés alapján bármilyen további elõzetes vizsgálat nélkül nyilvántartásba kell venni, illetve fel kell venni a szakmai szervezet vagy testület tagjai közé. A nyilvántartásba vétel, illetve a tagsági jogviszony a szolgáltatásnyújtás megkezdésének, illetve folytatásának nem feltétele. (4) Az (1) bekezdés b) pontja nem érinti a szolgáltatásnyújtó azon kötelezettségét, hogy az általa folytatott szolgáltatási tevékenységrõl annak megkezdése elõtt vagy sürgõs esetben utólag tájékoztassa az illetékes társadalombiztosítási szervet.” (6) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény 40. §-t megelõzõ alcíme és 40. §-a helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: „A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás bejelentése, a külföldi és a hazai szakmai cím használata, a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenõrzése 40. § (1) A 38. § szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltatásnyújtó a Magyar Köztársa-
2009/88. szám
ság területén való, határon átnyúló, a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát annak elsõ alkalommal való megkezdése elõtt köteles bejelenteni az adott szabályozott szakma tekintetében az elismerésért felelõs hatóságnak, illetve a 41. § szerinti elõzetes ellenõrzést végzõ hatóságnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmát, a bejelentés esetleges megújítása szabályait, valamint a bejelentéssel együtt benyújtandó iratokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (3) A szolgáltatásnyújtó a tevékenysége e fejezet szerinti folytatásakor – a (4) bekezdésben és a 41. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – a letelepedése szerinti tagállamban az adott szakmához tartozó szakmai címét köteles használni, a letelepedés szerinti tagállam hivatalos nyelvén. Ha a szolgáltatásnyújtó szakmai címe összetéveszthetõ valamely magyar szakmai címmel, a szolgáltatásnyújtó a tevékenységét úgy folytathatja, hogy a külföldi szakmai címet odaítélõ intézmény vagy vizsgáztató hatóság nevének feltüntetésével használja a külföldi szakmai címet. Ha a szolgáltatásnyújtó letelepedése szerinti tagállamban az adott szakmához nem tartozik szakmai cím, a szolgáltatásnyújtó a tevékenységét a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirata által tanúsított idegen nyelvû cím használatával folytathatja. (4) A szolgáltatásnyújtó a megfelelõ hazai szakmai címet használva folytathatja tevékenységét, ha az a IX. Fejezet hatálya alá tartozik.” (7) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény 41. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „41. § (1) A szolgáltatásnyújtó a Kormány rendeletében meghatározott, népegészségügyi vagy a szolgáltatás igénybe vevõjének vagy más személyeknek az életét, testi épségét érintõ kockázatokat magában hordozó szabályozott szakma gyakorlását – ide nem értve a IX. Fejezet hatálya alá tartozó szabályozott szakmát – csak azt követõen kezdheti meg, hogy azt az elõzetes ellenõrzést végzõ hatóság a 40. § szerinti bejelentés alapján a Magyar Köztársaság területén való, határon átnyúló szolgáltatási tevékenysége elsõ alkalommal való megkezdése elõtt a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenõrzését követõen engedélyezi (elõzetes ellenõrzés). Az elõzetes ellenõrzés során a hatóság csak azt vizsgálhatja – a feltétlenül szükséges mértékben –, hogy a szolgáltatásnyújtó szakmai felkészültsége megfelelõ-e annak elkerülésére, hogy a szolgáltatás igénybe vevõje vagy más személy életét, testi épségét súlyos károsodás vagy sérelem érje. (2) Az (1) bekezdés szerinti elõzetes ellenõrzést végzõ eljáró hatóság a bejelentés és a bejelentéssel együtt benyújtandó iratok beérkezését követõ egy hónapon belül dönt. (3) Az elõzetes ellenõrzést végzõ hatóság a) a szolgáltatásnyújtást a képesítés elõzetes ellenõrzése nélkül engedélyezi, ha azonos képesítés elõzetes ellen-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
õrzése alapján az adott szakma folytatását korábban már az (5) bekezdés szerinti feltétel kikötése nélkül engedélyezte, b) a szolgáltatásnyújtást engedélyezi, c) a szolgáltatásnyújtást az (5) bekezdés szerinti feltétellel engedélyezi, vagy d) a szolgáltatás nyújtását megtiltja, ha az engedély megadásának jogszabályi feltételei hiányoznak. (4) Indokolt esetben az elõzetes ellenõrzést végzõ hatóság vezetõje a (2) bekezdés szerinti határidõt a határozat meghozatalára rendelkezésre álló határidõn belül egy hónappal meghosszabbíthatja. (5) Amennyiben lényeges eltérés van a szolgáltató szakmai képesítése és a hazai jogszabály által elõírt szakmai képesítés között, és ez az eltérés olyan mértékû, hogy az veszélyt jelent a szolgáltatás igénybe vevõje vagy más személy életére, testi épségére nézve, az elõzetes ellenõrzést végzõ hatóság elõírhatja, hogy a szolgáltatásnyújtó csak azt követõen folytathatja tevékenységét, hogy – elsõsorban alkalmassági vizsga letételével – igazolta, hogy a hiányzó ismereteket vagy szaktudást más módon megszerezte. (6) Az elõzetes ellenõrzést végzõ hatóság az (5) bekezdés szerinti feltétel teljesítésének körülményeit úgy állapítja meg, hogy a feltétel sikeres teljesítése esetében a szolgáltatásnyújtó tevékenységét a szolgáltatásnyújtást feltétellel engedélyezõ döntés meghozatalától számított egy hónapon belül megkezdhesse. (7) Ha az elõzetes ellenõrzést végzõ hatóság ellenõrizte a külföldi szakmai képesítést, a szolgáltatásnyújtó a megfelelõ hazai szakmai cím használatával folytathatja a tevékenységét. (8) Ha az elõzetes ellenõrzést végzõ hatóság a (2) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidõn belül nem hozza meg a döntését, a szolgáltatásnyújtást engedélyezettnek kell tekinteni. (9) Az elõzetes ellenõrzést végzõ hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a képesítéseknek a felsorolását, amelyek esetében az (3) bekezdés a) pontja szerint eltekint az elõzetes ellenõrzéstõl.” (8) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény az 53/A. §-t megelõzõen a következõ fejezetmegjelöléssel és fejezetcímmel egészül ki: „X/A. Fejezet A MÉRGEZÕ TERMÉKEK KERESKEDELEMÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK” 260. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény 7. § (2) bekezdésében az „Az eljáró hatóság meghatározhatja, hogy egyes nyelveken az említett okiratok nem hiteles fordításban is benyújthatók” szövegrész helyébe az „Az eljáró hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad” szöveg, 8. § (2) bekezdésében a „nyújtania.” szövegrész
18101
helyébe a „nyújtania. Az eljáró hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad.” szöveg, 8. § (3) bekezdésében a „Lisszaboni Egyezményt” szövegrész helyébe a „2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsõoktatási képesítéseknek az európai régióban történõ elismerésérõl szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Lisszaboni Egyezmény)” szöveg, 8. § (8) bekezdésében az „Az eljáró hatóság azonban indokolt esetben” szövegrész helyébe a „Ha a külföldi bizonyítvány vagy oklevél hitelessége vagy jogi hatálya nem állapítható meg, az eljáró hatóság” szöveg, 9. § (1) bekezdésében az „a kérelem kézhezvételétõl számított 30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 9. § (2) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, a „Harmadik rész” szövegrész helyébe az „a VIII-IX. fejezet” szöveg, a „90 napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 13. § (1) bekezdésében a „2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, a felsõoktatási képesítéseknek az európai régióban történõ elismerésérõl szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt” szövegrész helyébe a „Lisszaboni” szöveg, 15. § (2) bekezdésében az „Az eljáró” szövegrész helyébe a „Ha a kérelmezõ képzése és a megfelelõ hazai képesítéshez vezetõ képzés között alapvetõ különbség van, az eljáró” szöveg, 16. § (2) bekezdésében az „Az eljáró” szövegrész helyébe a „Ha a kérelmezõ képzése és a megfelelõ hazai képesítéshez vezetõ képzés között alapvetõ különbség van, az eljáró” szöveg, 18. § (2) bekezdésében az „ . Az eljáró” szövegrész helyébe a „ . Ha a kérelmezõ képzése és a megfelelõ hazai képesítéshez vezetõ képzés között alapvetõ különbség van, az eljáró” szöveg, 21. § (1) bekezdésében a „rész rendelkezéseit” szövegrész helyébe a „törvény rendelkezéseit az ebben a részben foglalt eltérésekkel” szöveg, 24. § (1) bekezdésében a „be kell benyújtania” szövegrész helyébe a „mellékelnie kell” szöveg, a „tagállami” szövegrész helyébe a „más tagállami” szöveg, 24. § (2) bekezdésében a „nyújtson be” szövegrész helyébe a „mellékeljen” szöveg, a „tagállami” szövegrész helyébe a „más tagállami” szöveg, 25. §-ában a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „alapján” szövegrész helyébe az „alapján a szakképesítések elismerése vagy – a X. fejezet alkalmazásában – a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében” szöveg, 28. § (2) bekezdés a) pontjában a „tagállam” szövegrész helyébe a „valamely tagállam” szöveg, 29. § (1) és (2) bekezdésében a „VIII., IX. vagy X.” szövegrész helyébe a „VIII. vagy IX.” szöveg, 34. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában az „a tagállam” szövegrész helyébe az „az adott tagállam” szöveg, 35. § (1) bekezdés b), c), e) és f) pontjában az „a tagállam” szövegrész helyébe az „az adott tagállam” szöveg, 36. § (1) bekezdés b) és d) pontjában az „a tagállam” szövegrész helyébe az „az adott tagállam” szöveg, 53/A. § (2) bekezdés c) és e) pontjában az „a tagállam” szövegrész helyébe az „az adott tagállam” szöveg, 53/A. § (8) bekezdésében az „a tagállam” szövegrész
18102
MAGYAR KÖZLÖNY
helyébe az „az adott tagállam” szöveg, 60/A. § (2) bekezdésében a „hiteles másolatát, az eljáró hatóság azonban a bizonyítvány vagy oklevél nem hiteles másolatát is elfogadhatja” szövegrész helyébe a „másolatát” szöveg, 67. § (1) bekezdésében a „szolgáltatásnyújtások” szövegrész helyébe a „szabályozott szakmák” szöveg, a „szolgáltatásnyújtó” szövegrész helyébe a „Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó” szöveg, az „írásbeli nyilatkozattételére kötelezett” szövegrész helyébe a „bejelentésre kötelezett, illetve amelyek elõzetes ellenõrzés alá esnek, valamint az ilyen bejelentések személyes adatot nem tartalmazó kötelezõ adattartalmát, a bejelentés megújításának szabályait, valamint a bejelentéssel együtt benyújtandó iratok körét” szöveg lép. 261. § Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény 1. § (5) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 2. § (3) és (5) bekezdése, 8. § (3) bekezdésében az „az eljárást felfüggesztve” szövegrész, 8. § (5)–(7) bekezdése, 9. § (3) bekezdése, 10. § második mondata, 26. § (1) bekezdés elsõ mondata, 26. § (4) bekezdése, 64. § (8) bekezdésében a „ , vagy ha a X. fejezet szerint nem szándékozik Magyarországon letelepedni” szövegrész, 67. § (2) bekezdés e) pontja.
A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény módosítása 262. § (1) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A törvény hatálya – a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed] „b) a (2) bekezdésben meghatározott felnõttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra és egyéb jogalanyokra.” (2) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A szakképzésért és felnõttképzésért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben határozza meg:] „a) a felnõttképzési tevékenység folytatásának részletes szabályait, a bejelentés részletes szabályait, a felnõttképzési tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a felnõttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá – az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – a 9. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának a szabályait;”
2009/88. szám
(3) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 4. § (3) bekezdése a következõ d)–f) ponttal egészül ki: [A szakképzésért és felnõttképzésért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben határozza meg:] „d) a felnõttképzést folytató intézmények ellenõrzésére vonatkozó szabályokat; e) az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes államok felnõttképzési minõsítési rendszerei közül a Magyar Köztársaságban akkreditáltként elismerhetõeket, illetve a minõsítési rendszerek elemei közül az elfogadhatóakat, f) az e törvény szerinti felnõttképzési szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértõi tevékenység bejelentésének és a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.” (4) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 4. §-a a következõ (4)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnõttképzési szakterületen felnõttképzési szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy az ilyen szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (5) Aki a (4) bekezdés szerint szakértõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (6) A miniszter a szakértõi tevékenység végzésére jogosult, (5) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (5) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 8. §-t megelõzõ alcíme és 8. §-a helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: „A felnõttképzési tevékenység folytatásának feltételei 8. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok felnõttképzési tevékenységet akkor folytathatnak, ha megfelelnek az e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. Aki felnõttképzési tevékenységet kíván folytatni, köteles
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
az erre irányuló szándékát bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek. E rendelkezést a felnõttképzési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ folytatására is alkalmazni kell. (2) Az állami foglalkoztatási szerv a felnõttképzési tevékenység végzésére jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevõkrõl nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a felnõttképzési tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. Amennyiben a bejelentés alapján vagy egyéb esetben lefolytatott ellenõrzése alapján az állami foglalkoztatási szerv megtiltja az érintett intézménynek a felnõttképzési tevékenység folytatását, azonban a felnõttképzési intézmény a képzést már megkezdte, az ezzel összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevõjét ért kárért a felnõttképzési intézményt terheli a felelõsség.” (6) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 9. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (A felnõttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza:) „h) a hatósági jellegû képesítésekre felkészítõ képzések, valamint az államilag nem elismert képesítést nyújtó szakmai célú képzés esetén a képzés megnevezését, az OKJ-ban szereplõ szakképesítések megszerzésére felkészítõ képzés esetén a szakképesítés megnevezését és azonosítási számát, i) általános képzés esetén a képzés megnevezését,” (7) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 10. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az állami foglalkoztatási szerv ellenõrzi, hogy a felnõttképzési tevékenységet folytató intézmény felnõttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy) „ba) rendelkezik-e képzési programmal, az OKJ-ban szereplõ szakképesítések megszerzésére felkészítõ képzés esetén a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelõ tárgyi, személyi feltételekkel, képzési programmal, és képzéseit ennek megfelelõen folytatja-e,” (8) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 10. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az állami foglalkoztatási szerv ellenõrzi, hogy a felnõttképzési tevékenységet folytató intézmény felnõttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy) „be) biztosítja-e az intézmény felnõttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatókhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést, továbbá nyilvántartási számának a 9. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokon történõ megjelenítését,”
18103
(9) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenõrzése során azt állapítja meg, hogy a felnõttképzést folytató intézmény a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, felszólítja a bejelentés megtételére, és a felszólítással egyidejûleg a kötelezõ legkisebb munkabér havi összege ötszörösének megfelelõ összegû bírságot szab ki. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenõrzése során azt állapítja meg, hogy a felnõttképzési intézmény a bejelentési kötelezettségének ismételten nem tett eleget, az e bekezdésben meghatározott összegû minimálbér tízszeresének megfelelõ összegû bírságot szab ki.” (10) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 10. § (5)–(9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(5) Ha a felnõttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelõen látja el, vagy a felnõttképzési tevékenységét az állami foglalkoztatási szerv tiltó határozata ellenére folytatja, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv – szükség esetén a 4. § (5) bekezdése szerinti felnõttképzési szakértõi nyilvántartásban szereplõ szakértõ véleményének a beszerzését követõen – a kötelezõ legkisebb munkabér havi összege ötszörösétõl tízszereséig terjedõ összegû bírságot szabhat ki, figyelemmel a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minõsülõ jogszabálysértési esetekre. Amennyiben a felnõttképzési intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, vagy a felnõttképzési tevékenységet jogellenesen tovább folytatja, illetve ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre, a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minõsülõ jogszabálysértés esetén két évre megtiltja a felnõttképzési tevékenység folytatását, és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi. (6) A felnõttképzési intézmény jogszabálysértõ tevékenysége súlyosabban minõsül, ha az intézmény: a) nem köti meg a 20. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú felnõttképzési szerzõdést, b) nem rendelkezik a 16. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú képzési programmal, c) a felnõttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelõen folytatja, attól a képzésben részt vevõ hozzájárulása nélkül jelentõsen eltér, d) a 9. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nyolc napon belül nem tesz eleget. (7) Az állami foglalkoztatási szerv a külön jogszabályban meghatározott esetekben a felnõttképzést folytató intézmény tevékenységét felfüggeszti, illetve az intézményt a nyilvántartásból törli. (8) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdés bh) alpontjában meghatározott ellenõrzési tevékenységét a gyakorlati foglalkozás helye szerint illetékes területi gazdasági kamara – külön jogszabályban meghatározottak szerint történõ – bevonásával látja el.
18104
MAGYAR KÖZLÖNY
(9) Az állami foglalkoztatási szerv által kiszabott bírságot az MPA lebonyolítási számlájára kell befizetni. A befizetett bírság teljes összege az MPA képzési alaprészét illeti meg.” (11) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 12. §-a a következõ (7) és (8) bekezdéssel egészül ki, valamint 12. § (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Amennyiben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtása keretében történõ felnõttképzési tevékenységét akkreditáltatni kívánja, az akkreditáció iránti kérelmében a valamely EGT-állam által elismert minõsítési rendszer igazolása esetén kizárólag azoknak a követelményeknek való megfelelést szükséges igazolnia, amelyeket az adott állam követelményei nem tartalmaznak. (8) A FAT a közoktatási feladatot ellátó – más jogszabályban meghatározott – szakképzõ intézmény intézményakkreditációs kérelme esetén egyszerûsített eljárást folytat le. (9) Az intézményakkreditációs tanúsítvány adataiban bekövetkezett változás esetén az intézménynek bejelentési kötelezettsége áll fenn.” (12) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 13. § (4) bekezdése a következõ negyedik mondattal egészül ki: „Nem lehet a FAT tagja, aki e törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felnõttképzést folytató szervezetnek, illetve e szervezet jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egységének vezetõ tisztségviselõje, az alapítvány kezelõ szervének, szervezetének tagja, tisztségviselõje, a társadalmi szervezet ügyintézõ vagy képviseleti szervének tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa.” (13) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 20. § (2) bekezdése a következõ k) ponttal egészül ki: (A felnõttképzési szerzõdésnek tartalmaznia kell:) „k) a felnõttképzési intézmény nyilvántartásba vételének elmaradásával, illetve a tevékenysége folytatásának megtiltásával összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevõjét ért kár viselésére vonatkozó rendelkezéseket.” (14) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 29. § 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „3. Távoktatás: az oktatásnak az a formája, amely alkalmazása esetén a tananyaggal való megismerkedés, a tananyag elsajátítása és az elsajátított tudásról történõ számadás a felnõttképzésben résztvevõ önálló tevékenységét igényli. A távoktatás során a tanulás közvetett irányítása valósul meg, amely megköveteli a tananyagok speciális felépítését, az azokhoz való hozzáférés technikájának biztosítását, a tanulási folyamat a felnõttképzésben résztvevõ
2009/88. szám
által történõ ellenõrzésének lehetõségét. A távoktatás idõtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenõrzésének formáit a képzésben részt vevõ felnõttel kötött felnõttképzési szerzõdésben a felnõttképzést folytató intézmény határozza meg. A távoktatás megvalósulhat hagyományos levelezõ oktatás keretében vagy infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználásával.” (15) A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 29. §-a a következõ 19. és 20. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „19. Szakmai képzés: olyan képzés, amely valamely foglalkozás, munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul. 20. Felnõttképzési tevékenység megkezdése: a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység tényleges megkezdése vagy a felnõttképzési tevékenységnek a felnõttképzési intézmény általi meghirdetése.” 263. § A felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 2. § (2) bekezdésében az „Ftv.) rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „Ftv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) rendelkezéseit” szöveg, 4. § (2) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „Kormány felhatalmazást kap arra, hogy” szöveg, 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „akkreditációjának” szövegrész helyébe az „akkreditációjának, illetve a külföldi szolgáltatók akkreditációja tekintetében az átjárhatóság és a kölcsönös elismerés biztosításának” szöveg, 4. § (3) bekezdésében az „(a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: miniszter) felhatalmazást kap arra, hogy” szöveg, 4. § (3) bekezdés b) pontjában az „akkreditációs” szövegrész helyébe az „intézmény és program akkreditációs” szöveg, a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait, valamint – az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – az akkreditációs eljárási díjak körét, mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait” szöveg, 4. § (3) bekezdés c) pontjában az „a gyakorlati” szövegrész helyébe az „az Országos Képzési Jegyzékbe (a továbbiakban: OKJ) tartozó szakképesítések esetén a gyakorlati” szöveg, 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „megnevezését” szövegrész helyébe a „megnevezését, cégjegyzékszámát, illetve bírósági nyilvántartásba vételének számát” szöveg, a „telephelyét” szövegrész helyébe a „telephelyét, levelezési címét, telefon- és faxszámát, elektronikus levelezési címét, vezetõjének nevét” szöveg, 9. § (3) bekezdésében a „nyilvántartásba vételi eljárásért” szövegrész helyébe a „8. § (1) bekezdésében foglalt bejelentéssel egyidejûleg” szöveg, 9. § (4) bekezdésében a „felnõttképzési tevékenységet” szövegrész helyébe a „felnõttképzést” szöveg, a „nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez” szövegrész helyébe a „bejelentéshez” szöveg, 10. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyilvántartásba vételi” szövegrész helyébe a „bejelentési” szöveg, 10. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjá-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ban a „nyilvántartásban” szövegrész helyébe a „bejelentésben, illetve a nyilvántartásban” szöveg, 10. § (4) bekezdésében az „Az eltiltást” szövegrész helyébe az „A tevékenységfolytatási tilalmat” szöveg, a „minisztérium hivatalos lapjában és” szövegrész helyébe a „Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben és a miniszter által vezetett minisztérium” szöveg, 10/A. § c) pontjában az „a képzésnek” szövegrész helyébe az „a felnõttképzési szerzõdést, a képzési programot, a képzésnek” szöveg, a „megvalósítását” szövegrész helyébe a „megvalósítását igazoló dokumentumokat” szöveg, 12. § (4) bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, 13. § (1) bekezdésében az „annak az állami szakképzési és felnõttképzési intézethez történõ megérkezése napjától számított 60 napon” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás keretében két hónapon” szöveg, 13. § (4) bekezdésében a „kéri fel” szövegrész helyébe a „nevezi ki” szöveg, a „felkért” szövegrész helyébe a „kinevezett” szöveg, 13. § (5) bekezdésében a „minisztérium hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben” szöveg, 13. § (6) bekezdésében a „kéri fel” szövegrész helyébe a „nevezi ki” szöveg, 16. § (2) bekezdés d) pontjában a „módszereit” szövegrész helyébe a „formáit” szöveg, a „távoktatás stb.” szövegrész helyébe a „távoktatás” szöveg, 16. § (2) bekezdés e) pontjában a „terjedelmét” szövegrész helyébe a „terjedelmét, a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot” szöveg, 19. § (2) bekezdésében az „érvényességének” szövegrész helyébe a „hatályának” szöveg, 20. § (2) bekezdés a) pontjában az „f)–j) pontjaiban” szövegrész helyébe az „f)–i) pontjában” szöveg, 20. § (2) bekezdés j) pontjában a „más” szövegrész helyébe a „külön” szöveg, 21. § (3) bekezdés a) pontjában az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 25. §-ában az „a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben” szövegrész helyébe az „az Szht.-ban” szöveg lép. 264. § Hatályát veszti a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény 3. § (5) bekezdés b) pontja, 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „levelezési címét, vezetõjének nevét,” szövegrész, 9. § (1) bekezdés g) pontjában a „valamint azt, hogy a képzés milyen szintû nyelvtudás megszerzésére irányul,” szövegrész, 9. § (1) bekezdés e), j) és k) pontja, 9. § (1) bekezdés l) pontjában az „és a nyilvántartás felfüggesztésének” szövegrész, 9. § (5) bekezdése, 10. § (1) bekezdés a) pont aa), ac), ad), ae) alpontja és b) pont bg) alpontja, 10. § (3) bekezdése, 10/A. §-ában az „a képzésben részt vevõ felnõttel megkötött felnõttképzési szerzõdésben vállalt képzés teljesítésével összefüggésben” szövegrész, 12. § (3) bekezdésében a „ , valamint a 14. §-ban szereplõ, a szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott éves képzési tervvel” szövegrész, 13. § (1) bekezdés harmadik mondata, 14. §-a, 15. §-a, 18. §-a, 20. § (3) bekezdésében az „ , és öt évig a felnõttképzést folytató intézmény köteles meg-
18105
õrizni” szövegrész, 29. § 7. pontjában a „Formái különösen az elõzetesen megszerzett tudás felmérése, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása.” szövegrész, 30. § (3) bekezdése, melléklet 2. pontja.
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény 265. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/D. § (4) bekezdése a következõ harmadik mondattal egészül ki: „A Hatóság végzése ellen önálló fellebbezésnek van helye, amelyet a Hatóság Tanácsának elnöke bírál el.” 266. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § i) pontjában a „2001. évi C. törvény 25. §-a (4) bekezdésében megjelölt” szövegrész helyébe a „törvényben meghatározott” szöveg, 13/A. § (1) bekezdésében az „és elégséges azonosító adatokat” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatokat és lakcímet” szöveg, 13/A. § (2) bekezdésében az „olyan személyes adatokat, amelyek a díj meghatározása és a számlázás céljából elengedhetetlenek, így különösen” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint” szöveg, 13/A. § (7) bekezdésében az „A számvitelrõl szóló törvény vagy más törvény” szövegrész helyébe a „Törvény” szöveg, 16/A. § (2) bekezdésében az „az Fttv.-ben” szövegrész helyébe az „a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben” szöveg, 16/A. § (3) bekezdésében az „az Fgytv.” szövegrész helyébe az „a fogyasztóvédelemrõl szóló törvény” szöveg, 16/A. § (4) bekezdésében az „esetén” szövegrész helyébe az „esetén (a továbbiakban együtt: kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás)” szöveg, 16/C. § (4) bekezdésében az „eljárása” szövegrész helyébe az „eljárás” szöveg, 16/D. § (1) bekezdés felvezetõ szövegében a „14/B. §-ban, illetve a Grt. 6. §-ában foglalt” szövegrész helyébe a „kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggõ” szöveg, 16/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „14/B. §, illetve a Grt. 6. §-a rendelkezéseivel” szövegrész helyébe a „kéretlen elektronikus hirdetésre vonatkozó rendelkezésekkel” szöveg, 16/D. § (5) bekezdésében a „14/B. §-ban, illetve a Grt. 6. §-ában meghatározott” szövegrész helyébe a „kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozó” szöveg, 16/E. § (4) bekezdés felvezetõ szövegében a „dokumentumnak a Ket. 80. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „hirdetménynek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény-
18106
MAGYAR KÖZLÖNY
ben” szöveg, 16/E. § (4) bekezdés c) pontjában a „határozat, illetve a végzés” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg lép. 267. § Hatályát veszti az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló 2001. évi CVIII. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „2003. évi C.” szövegrész, 16/A. § (1) bekezdésében az „1997. évi CLV.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Fgytv.)” szövegrész, 16/A. § (2) bekezdésében a „2008. évi XLVII.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Fttv.)” szövegrész, 16/B. § (1) bekezdése, 16/C. § (4) bekezdésében a „Hatóság” szövegrész.
A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása 268. § (1) A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 38. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha a kérelmezõ az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz vagy bírósághoz.” (2) A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 296/D. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a kérelmezõ az (1) bekezdés a) és g) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz vagy bírósághoz.” (3) A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 300. §-a a következõ (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a kérelmezõ az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés a), b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz vagy bírósághoz. (6) Ha a kérelmezõ a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezetõ szervet. A nyilvántartást vezetõ szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet.” (4) A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény a XLV. Fejezetet megelõzõen a következõ 340/G. §-sal egészül ki: „340/G. § Ha a kérelmezõ a 340/B. § a) pont aa) alpontjában, valamint a 340/E. § a) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz vagy bírósághoz.” 269. § A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 30. pont a) alpontjában a „(személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi
2009/88. szám
azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) van, illetve azokkal” szövegrész helyébe a „van, illetve azzal” szöveg, 22. § (7) bekezdésében az „eljárásban tizenöt napon” szövegrész helyébe az „eljárásban tíz munkanapon” szöveg, a „Felügyelet tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg, 60. § (3) bekezdésében a „hirdetmény megjelenését követõ harminc nap” szövegrész helyébe a „kérelem tárgyában huszonkét munkanap” szöveg, a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harminc munkanapon” szöveg, 70. § (1) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, az „ötnapos” szövegrész helyébe a „három munkanapos” szöveg, az „öt napon” szövegrész helyébe a „három munkanapon” szöveg, 70. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, az „öt napon” szövegrész helyébe a „három munkanapon” szöveg, 201/D. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 201/D. § (3) bekezdés a) pont af) alpontjában az „aa)–ae)” szövegrész helyébe az „aa), ab) és ad)” szöveg, 205. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 251. § (2) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a „nyújthatja be” szöveg, 296/N. § (3) bekezdésében a „kettõ” szövegrész helyébe a „két” szöveg, 394. § (1) bekezdés e) pontjában a „személyes adatot (családi és utónév, születési név, születési hely és idõ, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatot, az állampolgárságát, a lakóhelyét, a tartózkodási helyét” szöveg, 394. § (1) bekezdés l) pontjában az „adatait” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 394. § (2) bekezdésében a „személyazonosító adatait (családi és utónév, születési név, születési hely és idõ, anyja leánykori családi és utóneve, állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát és lakcímét, tartózkodási helyét” szöveg lép.
270. § Hatályát veszti a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 38. § (3) bekezdése, 60. § (3) bekezdésében az „az engedély megadásáról vagy megtagadásáról” szövegrész, 70. § (3) bekezdése, 80/A. § (2) bekezdés második mondata, 181/U. § (6) bekezdése, 201/D. § (3) bekezdés a) pont ac) és ae) alpontja, 205. § (2) bekezdés c) pont cc) és cd) alpontja, 206. § (1) bekezdés második mondata, 206. § (2) bekezdés a) pontja, 251. § (5) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 256. § (4) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 296/N. § (2) bekezdésében a „határozatban” szövegrész.
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
18107
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történõ teljesítés véglegességérõl szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása
engedélykérelem tárgyában” szöveg, az „1952. évi III. törvény XX. fejezete” szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései” szöveg lép.
271. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történõ teljesítés véglegességérõl szóló 2003. évi XXIII. törvény 11. § (4) bekezdésében a „kijelölés” szövegrész helyébe a „kérelmezõ a 10. § d) pont da) alpontja szerinti tevékenységre való jogosultságát az engedélynek a kijelölés iránti kérelem mellékleteként való benyújtásával igazolhatja, ennek hiányában a kijelölõ az adat igazolása iránt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét keresi meg. A kijelölés” szöveg, 11. § (4) bekezdés a) pontjában a „da)–dc)” szövegrész helyébe a „d) pont dc)” szöveg, 11. § (4) bekezdés d) pontjában a „bejegyzett” szövegrész helyébe a „magyarországi bejegyzett” szöveg, az „átvette” szövegrész helyébe az „átvette, külföldi székhelyû cég esetében az alapítás és a bejegyzés igazolására alkalmas, három hónapnál nem régebben kiállított okiratot, ennek hiányában az alapítás és bejegyzés iránti kérelem benyújtásának az igazolására alkalmas okiratot” szöveg lép.
274. § Hatályát veszti az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény 13/A. §-ában, 13/B. § (1) bekezdésében az „ , a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 17. § (2) bekezdésében az „a külön jogszabály szerinti” szövegrész, 18. § (2) bekezdésében az „a külön jogszabály szerinti” szövegrész, 19/A. §-ában az „ , a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész.
Az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása 272. § Az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „31. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra jogosult államigazgatási szervek körét és az eljárás részletes szabályait, b) az Országos Területrendezési Tervben nem szereplõ atomerõmûnek nem minõsülõ erõmûvek, villamosenergia-átviteli hálózatok, továbbá szénhidrogén szállítóvezeték területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait.” 273. § Az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény 9/B. § (1) bekezdésében az „elhelyezése az állami fõépítész területfelhasználási engedélye alapján történik” szövegrész helyébe az „elhelyezésére az állami fõépítész térségi területfelhasználási engedélyt ad ki” szöveg, 9/B. § (2) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában a „területfelhasználási” szövegrész helyébe a „térségi területfelhasználási” szöveg, a „60 napon” szövegrész helyébe a „45 munkanapon” szöveg, 9/B. § (2) bekezdés c) pontjában a „területfelhasználási engedélykérelemrõl” szövegrész helyébe a „térségi területfelhasználási
A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása 275. § (1) A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 2. § 14. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „14. Bejelentõ: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki fajta állami elismerése iránti kérelmet nyújt be.” (2) A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 15. §-a a következõ (7)–(11) bekezdéssel egészül ki: „(7) Szõlõ-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok elõállításhoz és forgalomba hozatalához a növénytermesztési hatóság engedélye szükséges. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmezõ természetes személyazonosító adatait. (8) A növénytermesztési hatóság annak engedélyezi a (7) bekezdés szerinti tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. A növénytermesztési hatóság az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. (9) Vetõmag forgalomba hozatali tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. Aki vetõmag forgalomba hozatali tevékenységet kíván folytatni, köteles erre irányuló szándékát a növénytermesztési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a természetes személy bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (10) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató a (7), illetve a (9) bekezdés szerinti tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ folytatására irányuló szándékát köteles a növénytermesztési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a termé-
18108
MAGYAR KÖZLÖNY
szetes személy bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (11) A növénytermesztési hatóság a (7) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezõkrõl, valamint a (7) vagy (9) bekezdés szerinti tevékenység végzésére jogosult, a (9) vagy a (10) bekezdés szerinti bejelentést tevõkrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a természetes személy engedélyes vagy bejelentõ természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az érintett tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (3) A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 20. §-a a következõ (4)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) Mintavevõi tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a növénytermesztési hatóság engedélyével. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmezõ természetes személyazonosító adatait. (5) A növénytermesztési hatóság annak engedélyezi a mintavevõi tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek. A növénytermesztési hatóság az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. (6) A növénytermesztési hatóság a mintavevõi tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a mintavevõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (4) A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A növénytermesztési hatóság) „a) nyilvántartást vezet aa) a növényfajták állami elismerésére irányuló kérelmekrõl, ab) a szaporítóanyag-elõállítókról és szaporítóanyag-forgalmazókról;” (5) A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 23. § (1) bekezdés i) pontja a következõ ig) alponttal egészül ki: (A növénytermesztési hatóság engedélyezi:) „ig) a szõlõ-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok elõállítását és forgalomba hozatalát;” (6) A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
2009/88. szám
„(1) A növényfajták állami elismerésével kapcsolatos feladatok és vizsgálatok díjtétellel nem ellentételezett részét a központi költségvetésbõl kell biztosítani.” (7) A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg) „a) az állami elismerésre köteles növényfajták körét tartalmazó fajjegyzéket, a Nemzeti Fajtajegyzék, a Leíró Fajtajegyzék és az Ajánlott Fajták Jegyzéke összeállításával és közzétételével összefüggõ feladatokat, b) az állami elismerés növényfajonkénti, valamint növényfajon belüli felhasználási cél szerinti feltételeit, eljárási rendjét, a fajtavizsgálatokat, a növényfajták egyedi engedély alapján való szaporításának, továbbá a fajtafenntartás eredményessége ellenõrzésének feltételeit, továbbá a Fajtaminõsítõ Bizottság mûködésére vonatkozó elõírásokat,” 276. § A növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 2. § 10., 11. pontjában az „Unió Bizottsága” szövegrész helyébe a „Bizottság” szöveg, 2. § 11. pontjában a „Közös Kiindulási” szövegrész helyébe a „Szaporítóanyag-forrás” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „Bejelentõ, illetve képviselõ” szövegrész helyébe a „Képviselõ” szöveg, 12. § (4) bekezdésében a „kiadják” szövegrész helyébe a „közzéteszik” szöveg, 15. § (1) bekezdés d) pontjában a „Közös Kiindulási” szövegrész helyébe a „Szaporítóanyag-forrás” szöveg, 15. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 18. § (3) bekezdésében a „zárt körzet kialakításának tervezetét” szövegrész helyébe a „zárt körzet engedélyezése iránti kérelmet” szöveg, a „megküldi” szövegrész helyébe a „nyújthatja be” szöveg, az „együtt 8 napon” szövegrész helyébe az „együtt öt munkanapon” szöveg, a „hatóságnak” szövegrész helyébe a „hatóságnak. A kérelemhez csatolni kell a zárt körzet kialakításának tervezetét” szöveg, a „hatóság 8 napon” szövegrész helyébe a „hatóság a kérelem kézhezvételétõl számított öt munkanapon” szöveg, a „hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „honlapján” szöveg, 23. § (3) bekezdésében a „hatósági jogkörrel felruházott” szövegrész helyébe az „ellenõrzést végzõ” szöveg, 26. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 27. § d) pontjában az „ennek tényét a minisztérium hivatalos lapjában, valamint a minisztérium honlapján” szövegrész helyébe az „az errõl szóló határozatot a növénytermesztési hatóság honlapján” szöveg, 28. § (4) bekezdésében a „kamatot” szövegrész helyébe a „pótlékot” szöveg, 30. § (2) bekezdés c) pontjában a „mintavétel szabályait” szövegrész helyébe a „mintavétel szabályait,
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a mintavevõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket” szöveg, 30. § (2) bekezdés e) pontjában a „tárgyi feltételeit” szövegrész helyébe a „tárgyi feltételeit, valamint a 15. § (7) bekezdése szerinti engedély kiadásának rendjét és a 15. § (9) és (10) bekezdése szerinti bejelentés részletes szabályait, az engedély iránti kérelem, illetve a bejelentés, valamint a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket” szöveg lép. 277. § Hatályát veszti a növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 2. § 15. pontja, 7. § (1) bekezdésében a „– magyar nyelven –” szövegrész, 14. § (3) bekezdésében a „Fajtaminõsítõ Bizottság állásfoglalása alapján a bejelentett” szövegrész, 17. §-ában a „nagykereskedelmi” szövegrész, 23. § (2) bekezdése, 23. § (3) bekezdés második mondata, 25. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott mértékû,” szövegrész, 27. § b) pontjában az „a külön jogszabály szerinti” szövegrész, 28. § (4) bekezdés elsõ mondata.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény módosítása 278. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény a következõ 58/A. §-sal egészül ki: „58/A. § Ha a kérelmezõ az 58. § a), f)–g) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Felügyelet – a biztosító alapítási engedélyéhez – adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz vagy bírósághoz.” (2) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 60. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „60. § (1) Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban minõsített befolyást kíván szerezni, az 58. §-ban foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – mellékelnie kell: a) a 111. § (3) bekezdés b)–g) és i)–k) pont szerinti, b) a 111. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, valamint c) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság (91. §) fennállásának igazolását.
18109
(2) Ha a kérelmezõ a 111. § (3) bekezdés b), d), e) és i) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Felügyelet – a részesedésszerzés engedélyezéséhez – adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz vagy bírósághoz.” (3) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 68. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a biztosító az (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt feltételeket nem igazolja, a Felügyelet – a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyhez – adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezetõ bírósághoz.” (4) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 92. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a biztosító az (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Felügyelet – a biztosító tevékenység módosításának engedélyezéséhez – adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezetõ bírósághoz, illetõleg hatósághoz.” (5) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 111. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a kérelmezõ a (3) bekezdés d), e) és i) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Felügyelet – a részesedésszerzés engedélyezéséhez – adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezetõ hatósághoz vagy bírósághoz.” (6) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 112. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a Felügyelet az érdemi döntését határidõben nem hozza meg, a kérelmezõ engedély hiányában is részesedést szerez, kivéve ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt jogával él.” 279. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontjában a „név, születési név, anyja neve, születési hely, idõ” szövegrész helyébe az „a természetes személyazonosító adatok” szöveg, 83. § (1) bekezdésében a „30 nappal” szövegrész helyébe a „22 munkanappal” szöveg, a „megválasztását, illetve kinevezését engedélyezõ vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított 30 napon belül meghozni” szövegrész helyébe a „megválasztásáról, illetve kinevezésérõl engedélyezõ vagy azt elutasító határozatot hozni” szöveg, 83. § (2) bekezdésében a „30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon belül nem hoz döntést” szöveg, 85. § (2) bekezdésében a „30 nappal” szövegrész helyébe a „22 munkanappal” szöveg, a „megválasztását, illetve kinevezését engedélyezõ vagy azt elutasító határozatát a benyúj-
18110
MAGYAR KÖZLÖNY
tástól, illetve a hiánypótlástól számított 30 napon belül meghozni” szövegrész helyébe a „megválasztásáról, illetve kinevezésérõl engedélyezõ vagy azt elutasító határozatot hozni” szöveg, 85. § (3) bekezdésében a „30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon belül nem hoz döntést” szöveg, 94. § (3) bekezdésében a „megkeresés” szövegrész helyébe a „jogsegélykérelem” szöveg, 94. § (7) és (8) bekezdésében a „megkeresés” szövegrész helyébe a „jogsegélykérelem” szöveg, 129. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 129. § (3) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 130. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 130. § (3) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 131. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 131. § (4) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 203. § (1) bekezdés b) pontjában a „kézhezvételétõl” szövegrészek helyébe a „közlésétõl” szöveg lép. (2) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 58. §-ában a „kérelméhez” szövegrész helyébe a „kérelméhez – az 58/A. §-ban foglalt eltéréssel –” szöveg, 68. § (1) bekezdésében a „kérelemnek” szövegrész helyébe a „kérelemnek – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel –” szöveg lép. 280. § Hatályát veszti a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontjában a „személyi igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,” szövegrész, 111/B. § (4) bekezdés második mondata, 111/B. § (7) bekezdése, 129. § (3) bekezdés második mondata.
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása 281. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl szóló 2003. évi LXXXIV. törvény a „Társas vállalkozás” alcímet megelõzõen a következõ 10/A. §-sal egészül ki: „10/A. § (1) Egyéni egészségügyi vállalkozási tevékenység folytatására az egészségügyi dolgozók mûködési nyilvántartásában szereplõ és a külön jogszabályokban meghatározott egészségügyi szakképesítéssel rendelkezõ személy jogosult. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultságát a kérelmezõ az egészségügyi dolgozók mûködési nyilvántartásába vételérõl szóló igazolványával igazolhatja.
2009/88. szám
(3) Ha az egészségügyi dolgozók mûködési nyilvántartásába vett kérelmezõ az (1) bekezdés szerinti jogosultságát nem igazolja, a mûködési nyilvántartást vezetõ szervet kell megkeresni a jogosultságra vonatkozó adatok szolgáltatása vagy igazolása iránt.” 282. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 23. § (3) bekezdésében az „errõl a mûködési nyilvántartást vezetõ szervet értesíteni” szövegrész helyébe az „az errõl szóló jogerõs határozatot a mûködési nyilvántartást vezetõ szervvel közölni” szöveg lép. 283. § Hatályát veszti az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 8. § (4) bekezdés második mondata.
Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása 284. § (1) Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény) „a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, valamint – a határozat jogerõre emelkedésére vonatkozó szabályok kivételével – a végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályait, b) a kiskorú adózó esetében az ügyintézés soronkívüliségére és határidejére vonatkozó szabályait.” (2) Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 5. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és 5. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(3) Adóügyben az elektronikus kapcsolattartásra akkor van lehetõség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetõvé teszi. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Adóügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a kérelemre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – az adózó nem kérheti az adóhatóságnál, hogy az más szervet adatszolgáltatás iránt keressen meg. (5) E törvénytõl eltérni az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Európai Unió kötelezõ jogi aktusa, törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján lehet. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelõs miniszter és a külpolitikáért felelõs miniszter együttes állásfoglalása az irányadó.”
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény a következõ 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § (1) Adóügyekben – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik – az ügyintézési határidõ 30 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg. (2) Ha e törvény valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejérõl nem rendelkezik, az adóhatóság haladéktalanul, de legkésõbb 8 napon belül gondoskodik az eljárási cselekmény teljesítésérõl. (3) Adóügyekben: a) az adóhatóság hatáskör vagy illetékesség hiányában 8 napon belül teszi át a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ hatósághoz; b) az adóhatóságok illetékességi összeütközése esetén 15 napon belül kell kijelölni az eljáró adóhatóságot; c) az adóhatóság a hozzá érkezett megkeresést haladéktalanul, de legkésõbb 5 napon belül továbbítja ahhoz a szervhez, amely a belföldi jogsegély nyújtására jogosult; d) belföldi jogsegély esetén az adóhatóság a megkeresést, da) ha az ügyben a megkeresõ hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, vagy ha azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, 15 napon belül, db) egyéb esetben 8 napon belül teljesíti; e) az adóhatóság vezetõje a megkeresés teljesítésére vonatkozó határidõt 15 nappal hosszabbíthatja meg; f) az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül 8 napon belül utasíthatja el; g) a hiányosan benyújtott kérelem esetén az adóhatóság 8 napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást; h) a kizárási ok fennállását ha) az adóhatóság ügyintézõje haladéktalanul, de legkésõbb az ok felmerülésétõl számított 5 napon belül köteles bejelenteni, illetve hb) az ügyfél a tudomásszerzéstõl számított 8 napon belül jelentheti be; i) az eljárási cselekményhez kapcsolódó igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszûnését követõ 8 napon belül, de legkésõbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidõ utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet elõterjeszteni. (4) A hiánypótlási felhívás kibocsátására nyitva álló határidõre vonatkozó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben, valamint a (3) bekezdés g) pontjában foglalt rendelkezéseket a feltételes adómegállapításra, a szokásos piaci ár megállapítására, valamint a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására irányuló eljárásokban nem kell alkalmazni.” (4) Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény a „Bevallás utólagos ellenõrzése” alcímet megelõzõen a következõ 105/A. §-sal egészül ki:
18111
„105/A. § A jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó ellenõrzésével kapcsolatban hozott jogerõs és fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot nem kell közzétenni.” (5) Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 120. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Adózói adatigazolás hiányában az adóhatóság adóügyben nem köteles az ügyfél által nem igazolt nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság, valamint a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában kezelt adat beszerzésére.” (6) Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (16) és (17) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(16) Adótanácsadói, adószakértõi, illetve okleveles adószakértõi tevékenység az adópolitikáért felelõs miniszter engedélyével folytatható. E tevékenységek folytatását az adópolitikáért felelõs miniszter annak engedélyezi, aki büntetlen elõéletû, és nem áll az adott tevékenység vonatkozásában foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. Az adópolitikáért felelõs miniszter a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet. Az adópolitikáért felelõs miniszter az engedély megadásával egyidejûleg hivatalból igazolványt állít ki. Az engedély kiadásával, visszavonásával, valamint az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásban szereplõ adatok módosításával összefüggõ eljárásért (e §-ban a továbbiakban együtt: eljárás) külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértõi, illetve okleveles adószakértõi tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az e bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepel. (17) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelõs miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a (16) bekezdés szerinti engedély kibocsátásának és visszavonásának feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait, az eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint az engedéllyel rendelkezõk kötelezõ továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat azzal, hogy az eljárás során méltányossági eljárásnak nincs helye.” (7) Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (20) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(20) A (16) bekezdés szerinti hatósági eljárás ügyintézési határideje 45 munkanap azzal, hogy – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytõl eltérõen – ha a (16) bekezdés szerinti engedélyezõ szerv a rá irányadó ügyintézési határ-
18112
MAGYAR KÖZLÖNY
idõn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.” 285. § Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 120. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Adóügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a kérelemre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) az adózótól – az azonosításához szükséges adatok kivételével – nem kérhetõ olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvános nyilvántartásának tartalmaznia kell, vagy amelyet ilyen nyilvántartásból az adóhatóság közvetlen adathozzáféréssel megszerezhet, ebben az esetben az adatszolgáltatásért díj nem számítható fel, b) – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – az adózó nem kérheti az adóhatóságnál, hogy az (1) bekezdésen túlmenõen más szervet adatszolgáltatás iránt keressen meg.” 286. § Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdésében a „személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 17. § (5) bekezdésében a „regisztráltatni magát a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatának biztosítása érdekében” szövegrész helyébe az „ügyfélkapu létesítését kezdeményezni” szöveg, a „regisztrációt” szövegrész helyébe a „létesítést” szöveg, 17. § (11) bekezdés a) pontjában az „azonosító adatait” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatait, lakcímét” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „nevét, születési helyét, idejét, anyja leánykori nevét és lakóhelyét (a továbbiakban: természetes azonosító adatok)” szövegrész helyébe az „a természetes személyazonosító adatait, lakcímét” szöveg, az „azonosító adatokat” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatokat, lakcímet” szöveg, az „igazolványának” szövegrész helyébe az „igazolványának, lakcímet igazoló hatósági igazolványának” szöveg, 20. § (2) bekezdésében az „azonosító adatokat” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatokat, lakcímet” szöveg, 20. § (11) bekezdésében az „azonosító adatok” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatok és lakcím” szöveg, 20/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „neve, születési ideje, születési helye, anyja neve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „20. § (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatait” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait és lakcímét” szöveg, 23. § (1) bekezdésében az „azonosító adatok” szövegrész helyébe a „személy-
2009/88. szám
azonosító adatok, lakcím” szöveg, 24. § (3) bekezdésében az „e törvény 20. § (1) bekezdésében meghatározott természetes azonosító adatainak” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatainak, lakcímének” szöveg, 24. § (6) bekezdés a) pontjában az „az e törvény 20. § (1) bekezdésében meghatározott természetes azonosító adatait” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait, lakcímét” szöveg, 31. § (2) bekezdés 3. pontjában a „személyi adatairól (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatairól” szöveg, 52. § (3) bekezdésében az „azonosító adattal” szövegrész helyébe a „személyazonosító adattal, lakcímmel” szöveg, 52. § (8) bekezdésében az „adatok feltüntetésével (név, születési hely és idõ, anyja leánykori neve és lakóhely)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok és lakcím feltüntetésével” szöveg, 52. § (9) bekezdésében az „azonosító adatainak” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatainak, lakcímének” szöveg, 52. § (10) bekezdésében az „azonosító adatainak” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatainak, lakcímének” szöveg, 107. § (3) bekezdésében az „az adózót határozattal tájékoztatja” szövegrész helyébe a „határozatot hoz” szöveg, 125. § (7) bekezdésében az „adómegállapítást megszakítja” szövegrész helyébe az „adómegállapítási eljárást felfüggeszti” szöveg, 132. § (3) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtásától számított 60 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 60 nap” szöveg, 132. § (4) bekezdésében a „300 ezer, és legfeljebb 7” szövegrész helyébe az „1 millió, és legfeljebb 8” szöveg, 156/A. § (1) bekezdésében a „66–67. §-ait, 163. §-át” szövegrész helyébe az „igazolási kérelemre vonatkozó szabályait” szöveg, 156/A. § (4) bekezdésében a „keresztül, a rendszer használatához szükséges egyedi azonosítóval és titkos jelszóval történõ belépéssel” szövegrész helyébe az „ , ügyfélkapun keresztül” szöveg, 173. § (1) bekezdésében a „lefoglalásról” szövegrész helyébe a „lefoglalást” szöveg, a „jelenlétében” szövegrész helyébe a „jelenlétében végzi, és arról” szöveg, 175. § (8) bekezdésében a „számítógépes programokat” szövegrész helyébe az „informatikai alkalmazásokat” szöveg, 175. § (18) bekezdésében a „nyilvántartások” szövegrész helyébe a „nyilvántartások – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl –” szöveg, 175. § (18) bekezdés a) pontjában a „név, születési név” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 175. § (21) bekezdésében az „engedély kiadása, pótlása, cseréje” szövegrész helyébe az „eljárás” szöveg, a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg, 175. § (22) bekezdésében az „engedély kiadására, pótlására, cseréjére vonatkozó” szövegrész helyébe az „eljárás iránti” szöveg, a „kell” szövegrész helyébe a „lehet” szöveg lép. 287. § Hatályát veszti az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (16) bekezdésében
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
az „ , a rendszer használatához szükséges egyedi azonosítóval és titkos jelszóval” szövegrész, 88. § (1) bekezdése, 102. § (2) bekezdése, 175. § (2) bekezdése, 175. § (15) bekezdésében az „ , annak használatához szükséges egyedi azonosítóval és titkos jelszóval” szövegrész, 175. § (18) bekezdés b) és c) pontja, 175. § (18) bekezdés f) pontjában az „és érvényesség” szövegrész.
Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény módosítása 288. § (1) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 23. §-a és 23. §-t megelõzõ alcíme helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 23. § A hatóság a piaci felügyelettel és piaci szabályozással kapcsolatos eljárásokban az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.” (2) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 46. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Tanács e fejezet szerinti ügyekben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Tanácsnak az ügy érdemében hozott határozata, illetve a 28. § (3) bekezdése szerinti, az eljárás megindítását megtagadó végzése sérti, keresettel kérheti a Fõvárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát.” (3) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 66. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A hatóság nyilvántartást vezet különösen:) „i) a nem harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazások rádióberendezéseinek belföldi forgalomba hozataláról;” (4) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 68. § (6) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki: „A felfüggesztés idõtartama legalább harminc nap, de a kilencven napot nem haladhatja meg.” (5) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 68. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és 68. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(8) A piacfelügyeleti eljárás során a hatóság az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság védelme vagy a felhasználók széles körét érintõ, különösen nagy kárral fenyegetõ, továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy mûködését súlyosan és közvetlenül fenyegetõ veszély elhárítása érdekében az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedéseket ideiglenes intézkedésként alkalmazhatja. Az ideigle-
18113
nes intézkedést a hatóság visszavonja, ha az elrendelés oka megszûnt, egyébként az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogerõs befejezéséig tart. Az ideiglenes intézkedésrõl szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. (9) A piacfelügyeleti eljárás során az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság vagy a felhasználók széles körét érintõ, különösen nagy kárral fenyegetõ veszély elhárítása érdekében, valamint a rádiófrekvencia jogszerûtlen, engedély nélküli használatának megállapítása kapcsán hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. (10) Rádiófrekvencia engedély nélküli használata esetében a hatóság a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen jogosult az (5) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott intézkedések azonnali megtételére.” (6) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 79. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „79. § (1) Elektronikus hírközlõ berendezés akkor forgalmazható, ha az megfelel a 80. §-ban meghatározott alapvetõ követelményeknek és a miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek. (2) A nem harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazások rádióberendezéseinek belföldi forgalomba hozatali szándékát a miniszter rendeletében meghatározottak szerint a gyártónak, a gyártó Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselõjének, az importõrnek vagy a rádióberendezés belföldi forgalomba hozataláért felelõs személynek be kell jelentenie a hatóságnak. (3) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés forgalmazásának feltételeit az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály állapítja meg.” (7) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 80. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A rádióberendezést úgy kell kialakítani, hogy az – a káros zavarás elkerülése mellett – hatékonyan használja a földfelszíni rádiótávközlésre és ûrtávközlésre felosztott rádióspektrumot, illetõleg mûholdas pályákat.” (8) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 80. § (3) bekezdés felvezetõ szövegrészének helyébe a következõ szöveg lép: „Egyes, a miniszter rendeletében meghatározott osztályokba tartozó rádióberendezések, illetve elektronikus hírközlõ végberendezések forgalmazására – az Európai Bizottság határozatát átültetõ jogszabályi rendelkezés alapján – az alábbiakban felsorolt további egy vagy több követelményt is alkalmazni kell. E követelmények szerint az adott berendezésnek alkalmasnak kell lennie:” (9) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 84. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A bejelentéshez (egyszerûsített rádióengedélyhez) kötött frekvenciák használatára vonatkozó hatósági ügyekben az elektronikus kapcsolattartás kötelezõ, kivéve
18114
MAGYAR KÖZLÖNY
ha az az adott eljárási cselekmény tekintetében nem értelmezhetõ.” (10) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény a „Hatálybalépés” alcímet megelõzõen a következõ 163/A. §-sal egészül ki: „163/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály hírközlési szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hatóságnak vagy – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (3) A hatóság, illetve a kamara a szakértõi tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (11) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 182. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti hírközlési szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértõi tevékenység bejelentésének és a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.” (12) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 187. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „a) az Európai Parlament és a Tanács 1999/5/EK irányelve (1999. március 9.) a rádióberendezésekrõl és a távközlõ végberendezésekrõl, valamint a megfelelõségük kölcsönös elismerésérõl, 2. cikk a)–e) és i) pont, 3. és 4. cikk, 6. cikk (1) és (4) bekezdés, 7. cikk (2) és (4) bekezdés,”
2009/88. szám
(13) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 187. § (2) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) „i) a Bizottság 2008/63/EK irányelve (2008. július 20.) a távközlési végberendezések piacain folyó versenyrõl,” (14) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 188. §-a a következõ 6/A. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „6/A. Belföldi forgalomba hozatal: a Magyar Köztársaságban elsõ alkalommal történõ forgalmazás.” (15) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 188. § 29. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és 188. §-a a következõ 29/a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „29. Forgalmazás: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet elõírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK rendelet) 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom. 29/A. Forgalomba hozatal: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom.” (16) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 188. § 32. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „32. Gyártó: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott személy.” (17) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 188. § 39. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „39. Harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazás: olyan rádióalkalmazás, amelyre vonatkozó rádióinterfész-elõírások (beleértve a frekvenciafelosztást, a csatornaelrendezési tervet és a vonatkozó frekvenciagazdálkodási jellemzõket) az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes minden államban azonosak.” (18) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 188. §-a a következõ 56/a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „56/a. Importõr: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 5. pontjában meghatározott személy.” (19) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 188. § 57. pontja a következõ c) alponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) (57. Interfész: a jelen törvény alkalmazásában) „c) rádióinterfész: a rádióhullámoknak a rádióberendezések közötti átviteli útját meghatározó rádiós csatlakozási felület, valamint ennek mûszaki jellemzõi.”
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(20) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 188. § 62. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „62. Káros zavarás: olyan zavarás, amely veszélyezteti egy rádiónavigációs szolgálat vagy más biztonsági szolgálat mûködését, vagy amely egyébként komolyan károsítja, akadályozza vagy ismételten megszakítja egy – a Nemzetközi Rádiószabályzatnak, illetve az alkalmazandó európai uniós vagy nemzeti szabályozásnak megfelelõen használt – rádiótávközlési szolgálat mûködését.” (21) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 188. §-a a következõ 70/a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „70/a. Meghatalmazott képviselõ: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott személy.” 289. § (1) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 9. § (9) bekezdésében a „szervezeti egységei” szövegrész helyébe az „önálló hatáskörrel rendelkezõ szervei” szöveg, 21. § (4) bekezdésében a „megküldi” szövegrész helyébe a „közli” szöveg, a „hatóság részére” szövegrész helyébe a „hatósággal is” szöveg, 25. § (1) és (2) bekezdésében a „határozatát” szöveg helyébe az „a döntését” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „Ket. 42. és 43. §-ában” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben” szöveg, 26. § (4) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe a „végzésben” szöveg, 26. § (6) és (7) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 26. § (7) bekezdésében az „érdemi határozat” szövegrész helyébe az „eljárást lezáró döntés” szöveg, 27. §-ában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 30. § (5) bekezdésében a „határozatában” szövegrész helyébe a „végzésében” szöveg, 30. § (6) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „végzése” szöveg, 32. § (3) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „végzést” szöveg, 34. § (2) bekezdésében a „30 nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal” szöveg, 34. § (3) bekezdésében a „15 nappal” szövegrész helyébe a „tíz munkanappal” szöveg, 35. § (1) bekezdésében az „5 nappal” szövegrész helyébe az „öt munkanappal” szöveg, 35. § (2) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 36. § (1) bekezdésében a „30 nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal” szöveg, 36. § (2) bekezdésében a „20 napon” szövegrész helyébe a „tizenöt munkanapon” szöveg, 37. § (1) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 39. § (1) bekezdésében a „határozatát” szövegrész helyébe az „a döntését” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „határozatait” szövegrész helyébe az „a döntéseit” szöveg, 44. §-t megelõzõ alcímében az „Elintézési” szövegrész helyébe az „Ügyintézési” szöveg, 44. § (1) bekezdésében a „45 napon” szövegrész helyébe a „harmincöt munkanapon” szöveg, 44. §
18115
(2) bekezdésében az „elintézési” szövegrész helyébe az „ügyintézési” szöveg, a „75 nap” szövegrész helyébe az „ötvenöt munkanap” szöveg, 44. § (3) bekezdésében a „15 nappal” szövegrész helyébe a „tíz munkanappal” szöveg, 45. §-t megelõzõ alcímében a „határozatai” szövegrész helyébe a „döntései” szöveg, 45. § (1) bekezdés felvezetõ szövegrészében a „határozatában” szövegrész helyébe az „a döntésében” szöveg, 50. § (2) bekezdésében a „15 napos” szövegrész helyébe a „tíz munkanapos” szöveg, 63. § (2) bekezdésében a „határozatában” szövegrész helyébe a „végzésében” szöveg, 63. § (5) bekezdés b) pontjában a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 65. § (6) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, az „érdemi határozatában” szövegrész helyébe a „határozatban” szöveg, 68. § (4) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 76. § (3) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg lép. (2) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 13. § (1) bekezdésében a „de a mûszaki szabványok és szabályok területén történõ információszolgáltatásról” szövegrész helyébe az „az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban elõírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítésérõl” szöveg, 68. § (2) bekezdésében a „tevékenységet végzõt, a szolgáltatót vagy a forgalomba hozót, illetve forgalmazót” szövegrész helyébe a „jogsértõt” szöveg, 68. § (4) bekezdés felvezetõ szövegrészében a „szolgáltató” szövegrész helyébe a „jogsértõ” szöveg, 68. § (4) bekezdés c) pontjában az „az elektronikus hírközlési tevékenységet végzõt vagy forgalomba hozót, illetve forgalmazót” szövegrész helyébe az „a jogsértõt” szöveg, 79. §-t megelõzõ alcímében a „forgalomba hozatala” szövegrész helyébe a „forgalmazásának feltételei” szöveg, 80. § (3) bekezdés b) pontjában a „korlátozását” szövegrész helyébe a „minõségromlását” szöveg, 80. § (4) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter rendeletében” szöveg, 84. § (3) bekezdésében a „forgalomba hozott” szövegrész helyébe a „forgalmazott” szöveg, 182. § (3) bekezdés g) pontjában a „forgalomba hozatalának” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalának, forgalmazásának” szöveg, 182. § (5) bekezdésében a „gyártó megfelelõségi nyilatkozatának” szövegrész helyébe a „megfelelõségi nyilatkozat” szöveg, 182. § (7) bekezdésében az „iparügyekért” szövegrész helyébe az „építésügyért és, a feladatkörükbe tartozó sajátos építményfajtára vonatkozó szabályok tekintetében, a közlekedésért, az energiapolitikáért, illetve a vízgazdálkodásért” szöveg lép. 290. § Hatályát veszti az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 31. § (1) bekezdésében az „a Ket.-ben foglaltakon túlmenõen” szövegrész, 37. § (2) bekezdésében az „az ügy érdemében” szövegrész, 41. § (3) és (4) be-
18116
MAGYAR KÖZLÖNY
kezdése, 43. § (1) bekezdés második mondata, 66. § (2) bekezdés j) pontja, 84. § (2) bekezdése, 95. § (4) bekezdése.
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása 291. § (1) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény a következõ 9/A. §-sal egészül ki: „9/A. § (1) Az egyéni vállalkozó, a cégnyilvántartásban szereplõ, valamint az a kérelmezõ, amelynek létrejötte más nyilvántartásba vételhez kötött, jogszerû mûködését a kérelemhez benyújtott 30 napnál nem régebbi cégkivonattal, vállalkozói igazolványának másolatával vagy a nyilvántartásba vételt igazoló okirattal vagy annak hitelesített másolatával igazolhatja. (2) Ha a kérelmezõ a jogszerû mûködését nem igazolja, a hírközlési hatóság a jogszerû mûködés elbírálásához szükséges adatok igazolása vagy szolgáltatása iránt megkeresi a nyilvántartást vezetõ szervet. (3) A kérelmezõ a 8. § (4) bekezdés szerinti személy büntetlen elõéletét a kérelemhez mellékelt hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolhatja.” (2) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A hírközlési hatóság a nyilvántartásba vételt megelõzõen ellenõrzi, hogy a bejelentésben foglaltak alapján a bejelentést tevõ megfelel-e a postai szolgáltatás folytatásához elõírt jogszabályi rendelkezéseknek, valamint a 9/A. § szerint jár el. Ha a bejelentésben foglaltak alapján a bejelentõ megfelel a jogszabályok rendelkezéseinek, a bejelentett szolgáltatást nyilvántartásba kell venni.” (3) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény a következõ alcímmel és 48/A. §-sal egészül ki: „Postai szakértõ 48/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály postai szakkérdésben szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hírközlési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (3) A hírközlési hatóság a szakértõi tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes sze-
2009/88. szám
mélyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (4) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 53. § (1) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:) „j) az e törvény szerinti nem egyetemes szolgáltatási körbe tartozó postai szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és a tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.” (5) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 53. § (2) bekezdése a következõ h)–i) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg:) „h) a postai szolgáltatóval szemben benyújtott panasz, illetve a panaszeljárás kivizsgálásával kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait; i) az e törvény szerinti szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértõi tevékenység bejelentésének és a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.” 292. § A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 9. § (7) bekezdésében a „kérelemnek tartalmaznia kell” szövegrész helyébe a „kérelem a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmazza” szöveg, 9. § (8) bekezdés b) pontjában a „cégjegyzékben nyilván nem tartott jogi személy esetén” szövegrész helyébe a „ha a jogi személy létrejötte nyilvántartásba vételhez nem kötött,” szöveg, 9. § (8) bekezdés f) pontjában az „a (4) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a büntetlen elõélet kivételével a (4) bekezdésben” szöveg, 10. § (1) bekezdésében a „szolgáltatás megkezdésére irányuló szándékot” szövegrész helyébe a „szolgáltatást nyújtó köteles az e tevékenység megkezdésére irányuló szándékát” szöveg, a „be kell jelenteni” szövegrész helyébe a „bejelenteni” szöveg, 10. § (2) bekezdésében a „bejelentésnek” szövegrész helyébe a „bejelentésnek a szolgáltatást nyújtani kívánó személy, illetve szervezet, valamint képviselõje nevét, illetve cégnevét, lakcímét, illetve székhelyét, továbbá” szöveg, 10. § (4) bekezdés elsõ mondatában a „foglaltak megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek” szövegrész helyébe a „foglaltak alapján a bejelentést tevõ megfelel-e a postai szolgáltatás folytatásához elõírt jogszabályi rendelkezéseknek” szöveg, 10. § (4) bekezdés
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
második mondatában a „foglaltak megfelelnek” szövegrész helyébe a „foglaltak alapján a bejelentõ megfelel” szöveg, 10. § (5) bekezdésében az „abban az esetben tagadja meg” szövegrész helyébe a „megtagadja” szöveg lép. 293. § Hatályát veszti a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 8. § (2) bekezdésében az „ , a nem egyetemes postai szolgáltatás a hírközlési hatósághoz történt bejelentés alapján” szövegrész, 9. § (7) bekezdés a) pontja, 9. § (7) bekezdés c) pontjában az „a kérelmezõ képviselõjének, valamint” szövegrész, 9. § (8) bekezdés a) pontja, 9. § (8) bekezdés b) pontjában az „és – ha a cégjegyzékben nyilván nem tartott jogi személy létrejötte nyilvántartásba vételhez van kötve – a nyilvántartásba vételt igazoló okirat másolatát,” szövegrész, 10. § (1) bekezdésében a „legalább harminc nappal,” szövegrész, 10. § (4) bekezdésében az „ , és a szolgáltatót a nyilvántartásba vételrõl értesíteni kell” szövegrész, 10. § (6) bekezdése, 36. § (5) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrészek, 52. § (1)–(3) és (5) bekezdése.
Az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása 294. § Az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 4. § e) pontjában az „a köztestületek” szövegrész helyébe „köztestületek, valamint munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei” szöveg, 6. § (2) bekezdés a) pontjában a „megszüntetése” szövegrész helyébe a „megszüntetése, valamint – a közalapítványok kivételével – a 4. § e) pontja szerinti szervezetek esetében a tagsági és a részvételi jogok gyakorlása” szöveg, 17. § (1) bekezdésében a „határozata és végzése” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg, 17. § (2) bekezdésében a „hozott határozatát és végzését” szövegrész helyébe a „folyamatban lévõ eljárásban hozott döntését” szöveg, 17. § (3) bekezdésében a „határozata és végzése ellen a közigazgatási döntésekre vonatkozó általános szabályok szerint bírósági felülvizsgálatnak van helye. Az” szövegrész helyébe a „döntésének bírósági felülvizsgálata iránti” szöveg lép. 295. § Hatályát veszti az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17. § (1) bekezdés második mondata.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása 296. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
18117
CXXVII. törvény 48/A. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A jövedéki üggyel kapcsolatos eljárásban az ügyfél – a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmek benyújtása során – telefaxon, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren kívüli informatikai alkalmazás vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján nem tarthatja a kapcsolatot a vámhatósággal.” (2) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 48/A. § (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A fellebbezést tizenöt napon belül kell felterjeszteni a vámhatóság másodfokú szervéhez.” 297. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 24. § (9) bekezdésében a „kereskedõnek a kérelem hiánytalan benyújtását követõ 45 napon” szövegrész helyébe a „kereskedõ esetében negyvenöt napon” szöveg, a „kereskedõnek 15 napon” szövegrész helyébe a „kereskedõ esetében tizenöt napon” szöveg, az „adja ki az engedélyt vagy utasítja el” szövegrész helyébe a „bírálja el” szöveg, 26. § (4) bekezdésében a „kérelem hiánytalan benyújtását követõ 45 napon belül adja ki az engedélyt vagy utasítja el a kérelmet” szövegrész helyébe a „kérelem tárgyában negyvenöt napon belül dönt” szöveg, 37. § (3) bekezdésében a „kell” szövegrész helyébe a „kell – a 35. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak kivételével –” szöveg, 37. § (4) bekezdésében az „a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül engedélyezi vagy a kérelmet elutasítja” szövegrész helyébe a „hatvan napon belül bírálja el” szöveg, 43. § (1) bekezdésében a „benyújtását követõ 30 napon belül a felajánlott jövedéki biztosítékot elfogadja és az adómentes beszerzést engedélyezi vagy a kérelmet elutasítja” szövegrész helyébe a „tárgyában harminc napon belül dönt” szöveg, 48. § (2) bekezdés b) pontjában a „2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe a „törvényt” szöveg, 48. § (10) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a „közlését” szöveg, 48/A. § (1) bekezdésében a „Ket. 29. § (9) bekezdését, 36. § (2)–(4) bekezdését, 112. §-át és 113. §-át” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályait” szöveg, 48/A. § (2) bekezdés e) pontjában az „a)–c)” szövegrész helyébe az „a) és b)” szöveg, 48/A. § (3) bekezdésében az „az ügyintézés” szövegrész helyébe az „a kapcsolattartás” szöveg, 48/A. § (7) bekezdésében a „felettes” szövegrész helyébe a „felügyeleti” szöveg, 82. § (5) bekezdésében a „60 napon belül engedélyezi vagy a kérelmet elutasítja” szövegrész helyébe a „hatvan napon belül bírálja el” szöveg, 111/A. § (3) bekezdésében a „kifogást a felettes szerv” szövegrész helyébe a „kifogást a vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, 119. § (5) bekezdésében a „felettes szerv” szövegrész helyébe a „vámhatóság másodfokú szerve” szöveg,
18118
MAGYAR KÖZLÖNY
128/A. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg lép. 298. § Hatályát veszti a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 48. § (2) bekezdés b) pontjában az „és szolgáltatás” szövegrész, 48. § (7) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 48. § (8) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 48/A. § (7) bekezdésében az „a Ket. 68. § (2) bekezdésében felsoroltakon túl” szövegrész és a „sem” szövegrész, 48/A. § (8) bekezdés a)–e), g)–i) pontja, 128/A. § (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész.
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása 299. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 7/F. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A vámhatóság utólagos ellenõrzést végzõ tagja az ellenõrzés lefolytatásához – az ellenõrzött ügyfél mûködési rendjét figyelembe véve – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben a szemlére és a hatósági ellenõrzésre vonatkozó szabályokban rögzített jogosultságokon túl adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben, valamint e bekezdésben szereplõ jogosultságok gyakorlásának nem feltétele a helyszíni ellenõrzés elrendelése.” 300. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdés 3. pontjában az „Az a)” szövegrész helyébe az „Az a) és b)” szöveg, az „adóhatóságtól,” szövegrész helyébe az „adóhatóságtól, illetõleg az ügyfél cégjogi adatairól nyilvántartást vezetõ bíróságtól,” szöveg, az „ezen adótitoknak minõsülõ adatai kezelésére az ügyfél a vámhatóságot írásban felhatalmazza” szövegrész helyébe az „az ügyfél ezeket az adatokat nem igazolta” szöveg, 1. § (3) bekezdés 11. pontjában a „szervek” szövegrész helyébe a „hatóságok” szöveg, 2. § (4) bekezdésében az „1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg, 2. § (5) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 2. § (6) bekezdésében a „Ket. VIII. fejezete” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásról szóló rendelkezései” szöveg, az „alkalmazható” szövegrész helyébe az „alkalmazhatók” szöveg, a „Ket.-ben” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben” szöveg, az „ügyintézési” szövegrész helyébe a „kapcsolattartási” szöveg, 4. § (2) bekezdésében a „Ptk.-ban” szövegrész helyébe a „Pol-
2009/88. szám
gári Törvénykönyvrõl szóló törvényben” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 7/C. § (2) bekezdésében a „másodfokon eljáró szerv” szövegrész helyébe a „felügyeleti szerv” szöveg, 7/E. § (3) bekezdés g) pontjában a „szerv” szövegrészek helyébe a „hatóság” szöveg, 7/G. § (1) bekezdésében a „szervet” szövegrész helyébe a „hatóságot” szöveg, 7/J. § (3) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 7/J. § (4) bekezdésében a „felettes szerv” szövegrész helyébe a „vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, 7/P. § (4) bekezdés b) pontjában a „határozat (végzés)” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 7/P. § (6) bekezdésében a „felettes szerv” szövegrész helyébe a „vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, 7/Q. §-ában a „felettes szervéhez” szövegrész helyébe a „másodfokú szervéhez” szöveg, 15. § (2) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 16. § (13) bekezdésében a „Pmt.-ben” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló törvényben” szöveg, 56. § (4) bekezdésében a „felettes szerve” szövegrész helyébe az „a vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, 60. § (1) bekezdésében a „felettes szerv” szövegrész helyébe az „a vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, 60. § (2) bekezdésében a „jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv” szövegrész helyébe a „fellebbezés elbírálására jogosult hatóság” szöveg, 72. § (1) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg lép. 301. § Hatályát veszti a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 2. § (6) bekezdésében az „az ügyfelek elektronikus aláírására, valamint” szövegrész, 5. § (1) bekezdés második mondata, 7/C. § (2) bekezdés második mondata, 56. § (3) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 72. § (1) bekezdésében a „határozattal” szövegrészek, 73. § (2) bekezdés második mondata.
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása 302. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/C. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A komplex mûveleti tervet a bányafelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével hagyja jóvá. A bányafelügyelet a célkitermelõhelyekrõl nyilvántartást vezet, és azt a honlapján közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza: a) az engedély nyilvántartási számát (betû-, számkombinációkkal és az autópálya számával), b) az engedély számát és jogerõre emelkedésének (végrehajthatóságának) idõpontját,
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) a kérelmezõ (jogosított) megnevezését, székhelyét, d) a célkitermelõhellyel érintett település megnevezését és az érintett ingatlanok helyrajzi számát, e) a töltésanyag felhasználásának pontos helyét (a megadott autópálya-szakaszokat km-szelvényekkel), f) a célkitermelõhelyrõl kitermelhetõ töltésanyag mennyiségét m3-ben, g) a tevékenységet végzõ megnevezését, székhelyét, h) a célkitermelõhellyel érintett illetékes bányakapitányság megnevezését.” 303. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontjában az „1952. évi III. törvény XX. fejezetének” szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó” szöveg, 9. § (2) bekezdésében a „szakvéleményét” szövegrész helyébe a „véleményét” szöveg, 9. § (3) bekezdésében a „hatósággal együtt,” szövegrész helyébe a „hatóság és” szöveg, 13. §-ában a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 14. §-ában a „közigazgatási szervek” szövegrész helyébe a „hatóságok” szöveg, 15. §-ában az „1952. évi III. törvény XX. fejezetének” szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó” szöveg, 15. § b) pontjában a „bíróságnak” szövegrész helyébe a „bíróságnak az iratoknak a bírósághoz való érkezését követõ” szöveg, 16. § (2) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 17. § (5) bekezdésében az „(„és elkészíti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló mûszaki tanulmányt”)” szövegrész helyébe a „mûszaki” szöveg lép. 304. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 1. § (3) bekezdés a) pontja, 1. § (3) bekezdés b) pontjában az „államigazgatási” szövegrész, 10. § (2) bekezdése, 12. § (3) bekezdése, 13. §-ában az „építésének engedélyezéséhez,” szövegrész, 16. § (2) bekezdésében az „a külön jogszabály szerinti” szövegrész, 17. § (10) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 17/B. § (2) bekezdés a) pontja.
A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása 305. § (1) A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet az végezhet, akinek e tevékenység folytatását a Közbeszerzések Tanácsa – a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe való felvétel útján – engedélyezte. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa látja el a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
18119
szóló törvény szerint a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait. (2) A Közbeszerzések Tanácsa azt veszi fel a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe, a) aki – természetes személy esetén – rendelkezik felsõfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves – külön jogszabály szerint – igazolt közbeszerzési gyakorlattal vagy állam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítéssel és legalább kétéves – külön jogszabály szerint – igazolt közbeszerzési gyakorlattal vagy b) amelynek – szervezet esetén – az e tevékenységében közremûködõ tagja, munkavállalója, illetõleg tartós polgári jogi szerzõdés alapján a javára tevékenykedõ más személy megfelel az a) pontban foglalt feltételeknek. (3) A névjegyzékbe való felvételnek további feltétele, hogy a személy vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti szervezet rendelkezzen a külön jogszabályban meghatározott mértékû felelõsségbiztosítással, kivéve ha már rendelkezik egyéb jogszabály által megkövetelt felelõsségbiztosítással, feltéve, hogy annak mértéke eléri a külön jogszabályban meghatározott mértéket. (4) Nem lehet hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki a) a polgári jog szabályai szerint cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes; b) a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól nem mentesült; c) közbeszerzési biztos; d) a Közbeszerzések Tanácsának tagja. (5) A hivatalos közbeszerzési tanácsadónak külön jogszabályban meghatározott idõközönként és feltételek szerint továbbképzésen kell részt vennie. (6) Amennyiben az ajánlatkérõvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy nyilatkozik, hogy kizárólag a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló ajánlatkérõ részére végez hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történõ felvételéhez elegendõ, ha megfelel a (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek, valamint az ajánlatkérõvel fennálló jogviszonyát igazolja. (7) Az ügyvédi vagy jogtanácsosi tevékenység ellátására jogosult is folytathat hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, ha megfelel az e §-ban foglalt feltételeknek. (8) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó akkor láthat el az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet, ha ilyen tevékenység ellátására egyébként jogosult.” (2) A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 325. § (3) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: (A Közbeszerzési Döntõbizottság a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – öt napon belül határozattal elutasítja, ha megállapítja, hogy) „g) az ajánlatkérõ a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerûen visszavonta.”
18120
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény az „Ideiglenes intézkedések” alcímet megelõzõen a következõ 331/A. §-sal egészül ki: „331/A. § A kérelmezõ ugyanazon közbeszerzési eljárásra vonatkozó több kérelmi eleme esetén a Közbeszerzési Döntõbizottság a döntést egyidejûleg is meghozhatja. A Közbeszerzési Döntõbizottság a döntéseit egybefoglalhatja.” (4) A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 317. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Közbeszerzési Döntõbizottság eljárásában, ha a közbeszerzési ügy az e törvény második része szerinti közbeszerzési eljáráshoz vagy annak mellõzéséhez kapcsolódik, az eljárási cselekmények kizárólag elektronikus kapcsolattartás keretében gyakorolhatók.” (5) A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 324. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A kérelemhez csatolni kell az elõzetes vitarendezés kapcsán [96/B. §] az ajánlatkérõ válaszát tartalmazó dokumentumot.” (6) A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 380. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Tanács a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység folytatására jogosult személyekrõl névjegyzéket vezet. A Tanács által vezetett névjegyzék közhiteles, az abban foglalt adatok valódiságát ellenkezõ bizonyításig vélelmezni kell.” (7) A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 383/B. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenységét a (2) bekezdés szerinti esetben továbbra is gyakorolja, a Tanács a tudomására jutástól számított három évre megtiltja számára a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység folytatását, és törli a névjegyzékbõl.” 306. § A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 9. § (2) bekezdésében a „11. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg, a „11. § (2) bekezdése” szöveg helyébe a „11. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg, 48. § (3) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésben” szöveg, 48. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés” szöveg, 261. § (1) bekezdésében a „250–254. §-t” szövegrész helyébe a „249–253. §-t” szöveg, 317. § (2) bekezdésében az „a Ket. 160–162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatóak” szövegrész helyébe a „nem végezhetõek elektronikus úton történõ írásbeli kapcsolattartással” szöveg, 325. § (3) és (4) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szöveg, 345. § (1) bekezdésében a „végzés ellen” szövegrész helyébe a „végzés, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító
2009/88. szám
végzés, az eljárást megszüntetõ végzés ellen” szöveg, 380. § (4) bekezdés b) pontjában a „11. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontjában” szöveg, 382. § (3) bekezdésében a „381. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (2) és (3) bekezdése” szöveg, a „381. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (4) bekezdése” szöveg, 382. § (5) bekezdésében a „381. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (2) és (3) bekezdése” szöveg, a „381. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (4) bekezdése” szöveg, 383. § (1) bekezdés a) pontjában a „381. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (2) és (3) bekezdése” szöveg, 383. § (1) bekezdés b) pontjában a „381. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „11. § (4) bekezdése” szöveg, 383/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „11. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg, 383/A. (1) bekezdés c) pontjában a „11. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg, 383/A. (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „11. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontjában” szöveg, a „11. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg, 383/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „11. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontjában” szöveg, a „11. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg, 383/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „11. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg, 383/B. § (6) bekezdésében a „11. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg, a „11. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „11. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg, 384. §-ában a „381. §” szövegrészek helyébe a „11. § (2)–(4), (6), (8) és (9) bekezdése” szöveg, 386. § (1) bekezdésében a „közzéteszi” szövegrész helyébe a „közzéteszi. A Tanács által vezetett jegyzék közhiteles, az abban foglalt adatok valódiságát ellenkezõ bizonyításig vélelmezni kell” szöveg, 387. § (5) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, a „harminc nappal” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanappal” szöveg lép. 307. § (1) Hatályát veszti a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 48. § (2) bekezdése, 304. § (2) bekezdése, 317. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész, 321. § (2) bekezdésében a „ , szükség esetén kijelöli az eljáró tanács új tagját, továbbá dönt arról, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt közbeszerzési biztos járt el” szövegrész, 321. § (4) bekezdése, 324. § (2) bekezdése, 325. § (6) bekezdése, 326. §-a, 334. § (3) bekezdése, 338. § (2) bekezdése, 341. § (5) bekezdés utolsó mondata, 343. § (2) bekezdése, 346. § (1) bekezdésében az „és méltányossági” szövegrész, 381. §-a, 383. § (3) bekezdése, 387. § (5) bekezdés harmadik és negyedik mondata, 387. § (6) bekezdése, 388. § (3) bekezdése.
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Hatályát veszti a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 317. § (3) bekezdése. (3) Hatályát veszti a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 317. § (2) bekezdésében a „ , ha a közbeszerzési ügy e törvény második része szerinti közbeszerzési eljáráshoz vagy annak mellõzéséhez kapcsolódik,” szövegrész. (4) Nem lép hatályba a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény 74. §-ában a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 317. § (2) és (3) bekezdését megállapító szövegrész, 76. § (2) bekezdése. (5) Hatályát veszti a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény 111. § (2) bekezdés e) pontja.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása 308. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 52. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Aki üzletszerûen kíván társasház-kezelõi tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni.” (2) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 53. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Aki üzletszerûen kíván ingatlankezelõi tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni.” (3) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 54. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „54. § (1) Üzletszerûen végzett társasház-kezelõi, illetõleg üzletszerûen végzett ingatlankezelõi tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Üzletszerûen végzett társasház-kezelõi, illetõleg üzletszerûen végzett ingatlankezelõi tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet folytathat, amelynek legalább egy személyesen közremûködõ tagja vagy alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja – rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A gazdálkodó szervezet köteles a tevékenység folytatására irányuló szándékát a hatóságnak bejelenteni. (3) A ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a tevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevõ személyekrõl, illetve gazdálkodó szervezetekrõl nyilvántartást vezet.”
18121
(4) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény a következõ 59. §-sal egészül ki: „59. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági eljárásokban rendeletben közremûködõ hatóságot jelöljön ki.” (5) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény a következõ 65. §-sal és 66. §-sal egészül ki: „65. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságot rendeletben kijelölje. 66. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az e törvény szerinti üzletszerûen végzett társasház-kezelõi, illetõleg üzletszerûen végzett ingatlankezelõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és a tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartásnak a személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.”
A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása 309. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos közvetítõi jutalék, valamint a (3) bekezdés szerint a sportszövetségnek fizetendõ hozzájárulások kivételével semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékbõl.” (2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény az „A Nemzet Sportolója” alcímet megelõzõen a következõ 61/A. §-sal egészül ki: „61/A. § (1) Ha az eljárásban ellenérdekû ügyfél nem vesz részt, az érmest, az özvegyet, az edzõt megilleti az e törvény szerint megállapítható olimpiai járadék, ha a sportigazgatási szerv a kérelem beérkezésétõl számított huszonkét munkanapon belül nem hoz döntést. (2) Az érmes – halála esetén az özvegye –, illetõleg edzõje az olimpiai járadék, az özvegyi járadék, valamint az edzõi járadék megállapítása iránti eljárásban a sportigazgatási szervvel elektronikus úton nem tarthat kapcsolatot.” (3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) rendeletben jelölje ki a sportigazgatási szervet vagy szerveket, és b) rendeletben állapítsa meg ba) a doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat,
18122
MAGYAR KÖZLÖNY
bb) a sportfegyelmi felelõsségre és a sportfegyelmi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, bc) a sportrendezvények biztonságára vonatkozó részletes szabályokat, bd) az olimpiai központokra vonatkozó részletes szabályokat, be) az olimpiai járadékra és a Nemzet Sportolója címre vonatkozó részletes szabályokat, bf) a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat, bg) a sportorvoslás szabályaira és a sportegészségügyi hálózatra vonatkozó részletes szabályokat, bh) az állami sportinformációs rendszerre vonatkozó részletes szabályokat és bi) a Magyar Köztársaság területén rendezett gépjármûversenyen vagy edzésen részt vevõ gépjármûvekre kötött felelõsségbiztosítási szerzõdésekre vonatkozó részletes szabályokat.” 310. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg, 16. § (1) bekezdésében az „1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.), illetve a Ptk.” szövegrész helyébe a „törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv” szöveg, 17. § (1) bekezdés a) pontjában a „2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.)” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 17. § (5) bekezdésében az „1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.)” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 19. § (2) bekezdésében a „Ptk.-ban” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben” szöveg, 21. § (2) bekezdésében az „1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.)” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „Et.” szövegrész helyébe az „egyesülési jogról szóló törvény” szöveg, 33. § (1) bekezdés a) pontjában a „Cstv.” szövegrész helyébe a „csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény” szöveg, 35. § (5) és (6) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg, 38. § (1) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében a „Kszt.” szövegrész helyébe a „közhasznú szervezetekrõl szóló törvény” szöveg, 39. § (4) bekezdésében az „a sportigazgatási szerv vezetõje” szövegrész helyébe az „a sportpolitikáért felelõs miniszter” szöveg, 45. § (3) bekezdésében a „sportigazgatási szerv vezetõje” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelõs miniszter” szöveg, 46. § (2) bekezdésében az „az Sztv.” szövegrész helyébe az „a számvitelrõl szóló törvény” szöveg, 49. § b) pontjában az „1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kt.)” szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg, 55. § (2) bekezdésében a „Kt.-ben” szövegrész helyébe a „közoktatásról szóló törvényben” szöveg, 57. § (2) bekezdés a) pontjában a „Cstv.” szövegrész helyébe a „csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény”
2009/88. szám
szöveg, 57. § (2) bekezdés b) pontjában az „Et.” szövegrész helyébe az „egyesülési jogról szóló törvény” szöveg, 57. § (2) bekezdés c) pontjában a „Cstv.” szövegrészek helyébe a „csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény” szöveg, 61. § (1) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „sportigazgatási szerv vezetõjének a miniszter útján tett” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, 63. § (3) bekezdésében a „tizenöt nappal” szövegrész helyébe a „tíz munkanappal” szöveg, 76. § (2) bekezdésében a „Ptk.-nak” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek” szöveg lép. 311. § Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 11. § (2) bekezdése, 18. § (1) bekezdésében az „1997. évi CXLV.” szövegrész, 18. § (2) bekezdésében az „1997. évi CXLIV.” szövegrész, 47. § (1) bekezdésében az „1994. évi LXXI.” szövegrész, 47. § (3) bekezdésében az „1994. évi LXXI.” szövegrész, 48. § (4) bekezdésében az „a sportigazgatási szerv vezetõjének –” szövegrész, az „útján tett” szövegrészek, az „sportigazgatási szerv vezetõjének a” szövegrész, 50. § (3) bekezdés b) pontjában az „– a sportigazgatási szerv vezetõje véleményének kikérését követõen tett –” szövegrész, 56. § (3) bekezdésében az „– a sportigazgatási szerv vezetõje útján tett –” szövegrész, 64. § (2) bekezdésében a „vezetõje” szövegrész, 64. § (4) bekezdésében a „vezetõjének” szövegrész, 64. § (5) bekezdésében a „vezetõjének” szövegrész, 64. § (6) bekezdésében a „vezetõjének” szövegrész.
A mozgóképrõl szóló 2004. évi II. törvény módosítása 312. § A mozgóképrõl szóló 2004. évi II. törvény 30. §-ában a „kivéve a személyes adatokat” szövegrész helyébe a „kivéve a személyes adatokat. A mozgóképszakmai hatóság a honlapján bárki számára ingyenesen és korlátozás nélkül hozzáférhetõ és kereshetõ módon közzéteszi az adatokat” szöveg, 32. § (2) bekezdésében a „Kulturális Közlönyben” szövegrész helyébe a „Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben” szöveg lép. 313. § Hatályát veszti a mozgóképrõl szóló 2004. évi II. törvény 19. § (1) bekezdés e) pontjában az „az adókedvezményekre jogosító,” szövegrész, az „1996. évi LXXXI.” szövegrész és a „4. § 36. pontja” szövegrész, 19. § (2) bekezdése, 28. § (8) bekezdése, 31. § (4) bekezdése.
A Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló 2004. évi XIX. törvény módosítása 314. § A Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló 2004. évi XIX. törvény 9. § (5) bekezdésében a „felettes szervhez”
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
szövegrészek helyébe a „vámhatóság másodfokú szervéhez” szöveg, 9. § (6) bekezdésében a „felettes szerv a fellebbezés” szövegrész helyébe a „vámhatóság másodfokú szerve a fellebbezés” szöveg, az „a felettes szerv” szövegrész helyébe az „a vámhatóság másodfokú szerve” szöveg, a „felettes szerv határozatát” szövegrész helyébe a „vámhatóság másodfokú szerve határozatát” szöveg, a „felettes szerv határozata” szövegrész helyébe a „vámhatóság másodfokú szervének határozata” szöveg, 35. § (3) és (5) bekezdésében a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 38. § (1)–(3) bekezdésében a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 39/A. §-t megelõzõ alcímében az „Elektronikus ügyintézéssel” szövegrész helyébe az „Elektronikus kapcsolattartással” szöveg, 39/A. §-ában az „ügyintézéshez szükséges ügyféli azonosítás” szövegrész helyébe az „úton kapcsolatot tartó ügyfél azonosítása” szöveg, az „ügyintézést elektronikusan végzõ” szövegrész helyébe az „elektronikus úton kapcsolatot tartó” szöveg, 39/A. § a) pontjában a „nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg lép. 315. § Hatályát veszti a Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló 2004. évi XIX. törvény 39/A. § b)–d) pontja.
Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosítása 316. § Hatályát veszti az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 13. § (3) bekezdése.
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekûségérõl és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása 317. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekûségérõl és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 6. §-ában a „földrészlet árvízi tározóba történõ sorolásának megszûnése esetén a vízügyi hatóság, a hatósági eljárás során hoz határozatot a megszüntetésrõl” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság dönt az árvízi tározóba történõ sorolás megszüntetésérõl, ha annak feltételei már nem állnak fenn” szöveg, 14. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 19. § (3) bekezdésében az „érvényüket” szövegrész helyébe a „hatályukat” szöveg lép.
18123
318. § Hatályát veszti a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekûségérõl és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 1. § (3) bekezdése, 4. §-ában a „maga vagy megbízottja útján” szövegrész, 5. § (2) bekezdésében az „a hatósági eljárás során” szövegrész, 11. §-a, 18. § (3) bekezdés második mondata.
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény módosítása 319. § (1) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kibocsátási jelentést az üzemeltetõ a Kormány rendeletében meghatározott módon, egyéni hitelesítõvel vagy hitelesítõ szervezettel (a továbbiakban együtt: hitelesítõ) hitelesítteti.” (2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény az „A Nemzeti Kiosztási Terv és a Nemzeti Kiosztási Lista” alcímet megelõzõen a következõ 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § (1) Hitelesítõként a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkezõ vagy az (5) bekezdés szerinti bejelentést tevõ természetes személy vagy szervezet vehetõ igénybe. (2) Hitelesítési tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak engedélyezi, aki a) egyéni hitelesítõ esetén, büntetlen elõéletû és rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai feltételekkel, b) hitelesítõ szervezet esetén, munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább két hitelesítõ szakértõt, ezen belül legalább egy vezetõ hitelesítõ szakértõt foglalkoztat, és c) megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek. (3) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem tartalmazza az egyéni hitelesítõ természetes személyazonosító adatait, valamint a hitelesítõ által foglalkoztatott legalább egy hitelesítõ szakértõ és legalább egy vezetõ hitelesítõ szakértõ természetes személyazonosító adatait és levelezési címét. (4) A hitelesítõ szervezet hitelesítési tevékenységét csak hitelesítõ szakértõ útján folytathatja. (5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ hitelesítõ a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ hitelesítési tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a hitelesítést végzõ természetes személy természetes személyazonosító adatait.
18124
MAGYAR KÖZLÖNY
(6) Hitelesítõ szakértõként, illetve vezetõ hitelesítõ szakértõként az vehetõ igénybe, aki rendelkezik a környezetvédelmi hatóság által kiadott, e tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. (7) A környezetvédelmi hatóság hitelesítõ szakértõi vagy vezetõ hitelesítõi szakértõi tevékenység folytatását annak engedélyezi, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai feltételekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek. Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmezõ természetes személyazonosító adatait és levelezési címét. (8) A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti hitelesítõi engedéllyel rendelkezõkrõl, valamint a hitelesítõ szakértõi, illetve vezetõ hitelesítõ szakértõi tevékenység végzésére jogosító – a (6) bekezdés szerinti – engedéllyel rendelkezõkrõl, továbbá az (5) bekezdés szerinti bejelentést tevõkrõl nyilvántartást vezet. (9) A nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – az egyéni hitelesítõk és a hitelesítõ szakértõk, vezetõ hitelesítõ szakértõk tekintetében tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait és levelezési címét és – ha e célból rendelkezésre bocsátotta – telefonszámát, faxszámát vagy elektronikus levelezési címét. (10) A környezetvédelmi hatóság e § szerinti engedélyezési eljárásáért a miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.” (3) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény 6. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A Kormány a) a Kiosztási Tervet az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jóváhagyását követõen, valamint b) a Kiosztási Listát rendeletben hirdeti ki.” (4) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (5) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:) „f) a hitelesítési és a hitelesítõ szakértõi, vezetõ hitelesítõ szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a hitelesítési tevékenységre, valamint a hitelesítõ szakértõi, vezetõ hitelesítõ szakértõi tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét és az 5/A. § (5) bekezdése szerinti bejelentés részletes szabályait, továbbá a hitelesítõk, valamint a hitelesítõ szakértõk, vezetõ hitelesítõ szakértõk és az 5/A. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a hitelesítési és a hitelesítõ szakértõi, vezetõ hitelesítõ szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötele-
2009/88. szám
zettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.” (5) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a) a hitelesítés szabályait, b) az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben a környezetvédelmi hatóság részére a hitelesítési, hitelesítõ szakértõi és a vezetõ hitelesítõ szakértõi tevékenység engedélyezésével összefüggõ eljárásért fizetendõ díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.” 320. § Hatályát veszti az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (5) bekezdés a) pontjában a „ , valamint a hitelesítõre vonatkozó személyi és szakmai követelményeket” szövegrész.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény módosítása 321. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott esetben, ha a közigazgatási hatóság az eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a megyei bíróság kérelemre – az iratoknak a bírósághoz való érkezését követõ harminc napon belül – nemperes eljárásban végzéssel kötelezi a közigazgatási hatóságot az eljárás lefolytatására.” 322. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 2. § (2) bekezdésében a „kérelemben ki kell térni arra” szövegrész helyébe a „kérelemnek tartalmaznia kell azt is” szöveg, 3. § (1) bekezdésében a „Ket. 109. §-ának (2) bekezdésében megjelölt jogerõs közigazgatási végzés ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. A” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint bírósági felülvizsgálattal megtámadható végzés ellen benyújtott” szöveg lép.
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása 323. § (1) A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Hivatal az eljárás megindításáról az ügyfelet 10 munkanapon belül értesíti.” (2) A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 7. §-ában a jelöletlen bekezdés számozása (1) bekezdésre változik, valamint 7. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az önkormányzat jegyzõjének eljárásában az ügyintézés határideje 45 munkanap, engedélyezési eljárások esetében három hónap. Az önkormányzat jegyzõjének határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A bíróság az önkormányzat jegyzõjének határozatát jogosult megváltoztatni.” (3) A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 6. § (2) bekezdése a következõ h)–i) ponttal egészül ki: (Az önkormányzat képviselõ-testülete:) „h) rendeletben elõírhatja, hogy a 38. § (2) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az épület tulajdonosa vagy a tulajdonosi közösség, a 38. § (5) bekezdésben meghatározott esetben az épületrész tulajdonosa a távhõszolgáltatási közüzemi szerzõdés megszûnését követõ ötödik naptári év utolsó napjáig a más hõellátás igénybevétele és a távhõszolgáltatás igénybevétele közötti, pozitív elõjelû széndioxidkibocsátás-különbözet után díjat fizessen; i) rendeletben határozza meg a h) pont szerinti díj mértékét, esedékességét, a különbözet számításának, valamint a díj kivetéséhez szükséges adatszolgáltatásnak a részletes szabályait.” (4) A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 6. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A (2) bekezdés h) pontja szerinti díj alapja a helyi önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint számított és hiteles adatokkal alátámasztott naptári éves széndioxid-kibocsátási különbözet természetes mértékegységben (kilogrammban) kifejezett tömege. A díj mértékét az önkormányzat képviselõ-testülete rendeletben állapítja meg, amely azonban nem lehet magasabb kilogrammonként 15 forintnál. (4) A díjat az önkormányzati adóhatóság veti ki, az a helyi önkormányzat bevételét képezi. A díjfizetési kötelezettségre egyebekben az adózás rendjérõl szóló törvény szabályait kell alkalmazni.” (5) A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 45. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A 6. § (4) bekezdésében foglalt díjfizetési kötelezettség teljesítéséhez a távhõszolgáltató és a 38. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az épület tulajdonosa vagy tulajdonosi közössége, a 38. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az épületrész tulajdonosa az
18125
önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint adatot szolgáltat az önkormányzati adóhatóságnak.” (6) A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki: (A kormány rendeletben állapítja meg) „l) a központi fûtés és melegvíz-szolgáltatás feltételeire, a jogviszonyban lévõk jogaira, kötelezettségeire, a szolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó szabályokat.” (7) A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az önkormányzat képviselõ-testülete rendeletben szabályozza a 6. § (2)–(4) bekezdésében, a 45. § (6) bekezdésében és az 52. § (2) bekezdésében meghatározott, hatáskörébe utalt feladatokat.” 324. § A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 5. § (1) bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, az „A bíróság a Hivatal határozatát” szövegrész helyébe az „A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatának bírósági felülvizsgálata során a határozatot” szöveg, 5. § (5) bekezdésében a „20 napon” szövegrész helyébe a „15 munkanapon” szöveg, 5. § (9) bekezdésében a „felügyeleti szerve a 4. §-ban meghatározott eljárásokban nem gyakorolhatja a Ket. 115. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti jogkörét” szövegrész helyébe a „döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet” szöveg, 13. § (3) bekezdésében a „nyilvánosságra hozni. A Hivatal az egyéb jogerõs határozatait” szövegrész helyébe a „nyilvánosan közzétenni. A Hivatal az egyéb jogerõs határozatait nyilvánosan” szöveg, 14. § (1) bekezdésében az „A kérelemhez mellékelni kell a környezetvédelmi engedélyt, amennyiben annak megszerzését külön jogszabály elõírja” szövegrész helyébe a „Ha az engedélyeztetni kívánt tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, az engedélyt a kérelemhez mellékelni kell” szöveg, 14. § (3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 22. § (5) bekezdésében az „érvényességi ideje” szövegrész helyébe az „idõbeli hatálya” szöveg, 22. § (6) bekezdésében az „engedélyezi” szövegrész helyébe az „engedélyezi. Az eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani” szöveg, 23. § (2) bekezdésében az „engedélyezi” szövegrész helyébe az „engedélyezi. Az eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani” szöveg, 54. § (4) bekezdésében a „közremûködni” szövegrész helyébe a „közremûködni és nyilatkozni” szöveg, 57/A. § (3) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg, az „a honlapján” szövegrész helyébe a „nyilvánosan” szöveg, 57/A. § (8) bekezdésében az „a távhõszolgáltató kezdeményezésének kézhezvételétõl számított 30 napon” szöveg-
18126
MAGYAR KÖZLÖNY
rész helyébe az „az ügyintézési határidõn” szöveg, 57/B. § (1) bekezdésében az „a honlapján” szövegrész helyébe a „nyilvánosan” szöveg, 57/B. § (2) bekezdésében a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(4) bekezdésében” szöveg, 60. § (1) bekezdésében a „kormány” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg lép. 325. § Hatályát veszti a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 5. § (1) bekezdés második, harmadik és ötödik mondata, 5. § (1) bekezdésében az „a Ket. 112. §-a szerinti” szövegrész, 5. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 5. § (5) bekezdésében a „– megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményére történõ figyelmeztetés mellett –” szövegrész, 5. § (6) és (7) bekezdése, 5. § (10) bekezdése, 7. § h) pontja, 14. § (2) bekezdése, 21. § (3) bekezdése, 22. § (2) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész, 23. § (3) bekezdés a) pontjában a „– szakhatóság közremûködése esetén a szakhatósági hozzájárulásokban foglaltak megtartásával –” szövegrész, 57/A. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész.
A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosítása 326. § A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 13. § (6) bekezdésében a „45 nap” szövegrész helyébe a „harmincöt munkanap” szöveg, 18. § (5) bekezdésében a „határozatban rendelkezik” szövegrész helyébe a „határoz” szöveg, 18. § (9) bekezdésében a „hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 19. § (2) bekezdésében a „165 nap” szövegrész helyébe az „öt hónap” szöveg, a „20 nappal” szövegrész helyébe a „tizenöt munkanappal” szöveg, 19. § (2) bekezdés a) pontjában a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 19. § (2) bekezdés b) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 19. § (3) bekezdésében a „30 napos” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapos” szöveg, 19. § (4) bekezdésében a „30 napos” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapos” szöveg, 19. § (5) bekezdés b) pontjában a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 19. § (6) bekezdésében a „szóló végzést az ügyvezetõ igazgató írja alá” szövegrész helyébe az „az ügyvezetõ igazgató dönt” szöveg, 19. § (8) bekezdésében a „15 nap” szövegrész helyébe a „tíz munkanap” szöveg, a „10 nappal” szövegrész helyébe a „nyolc munkanappal” szöveg, 19. § (12) bekezdésében az „érvényességi idejének” szövegrész helyébe a „hatályának” szöveg, 20. §
2009/88. szám
(2) bekezdésében az „írja alá” szövegrész helyébe az „állítja ki” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „kezdeményezni” szövegrész helyébe a „kérelmezni” szöveg, 21. § (4) bekezdésében a „80 nap” szövegrész helyébe a „hatvan munkanap” szöveg, a „20 nappal” szövegrész helyébe a „tizenöt munkanappal” szöveg, 21. § (6) bekezdésében a „15 napos” szövegrész helyébe a „tíz munkanapos” szöveg, 21. § (7) bekezdésében a „végzést bocsát ki” szövegrész helyébe a „végzésben dönt” szöveg, 21. § (8) bekezdésében a „10 nap” szövegrész helyébe a „nyolc munkanap” szöveg, a „10 nappal” szövegrész helyébe a „nyolc munkanappal” szöveg lép. 327. § Hatályát veszti a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 18. § (4) bekezdése, 18. § (6) bekezdése, 18. § (8) bekezdése, 19. § (10) bekezdés második mondatában a „határozatban” szövegrész, 21. § (2) bekezdés harmadik mondata, 21. § (6) bekezdésében a „ , végzéssel” szövegrész, 22. § (2) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 23. §-ában a „határozatban” szövegrész, 24. § (4) bekezdésében az „ , a határozat bírósági felülvizsgálatára a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének (Közigazgatási perek) rendelkezéseit kell alkalmazni” szövegrész.
Az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerekrõl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása 328. § Az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerekrõl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 3. § (2) bekezdésében az „– az Egészségügyi Tudományos Tanács külön jogszabály szerinti kutatásetikai bizottsága egyetértésével kiadott –” szövegrész helyébe az „– az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottságának kutatásetikai szakkérdésben kiadott szakhatósági vagy az ügyfélnek az eljárás megindítását megelõzõen benyújtott kérelme alapján elõzetes szakhatósági állásfoglalása alapján kiadott –” szöveg, 3. § (4) bekezdésében az „idõtartama a kérelem benyújtását követõ” szövegrész helyébe az „ügyintézési határideje” szöveg, a „jóváhagyás” szövegrészek helyébe a „vélemény” szöveg, az „idõtartama a kérelem benyújtásától számított” szövegrészek helyébe az „ügyintézési határideje” szöveg, az „idõtartama a kérelem benyújtásától számított” szövegrész helyébe az „ügyintézési határideje” szöveg, 3. § (8) bekezdésében a „külön jogszabály szerinti kutatásetikai bizottságának elõzetes véleménye” szövegrész helyébe a „bizottságának kutatásetikai szakkérdésben kiadott szakhatósági vagy az ügyfélnek az eljárás megindítását megelõzõen benyújtott kérelme alapján elõzetes szakhatósági állásfoglalása” szöveg, 4. § (4) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott adatlapon” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben meghatározott adat-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tartalmú nyomtatványon” szöveg, 4. § (11) bekezdésében az „E” szövegrész helyébe az „A bejelentés alapján indult eljárás során az ügyintézési” szöveg, 5. § (1) bekezdésében az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ” szöveg, 5. § (7) bekezdésében az „érvényes” szövegrészek helyébe a „hatályos” szöveg, az „az érvényességi idejének” szövegrész helyébe az „a hatályosság” szöveg, 6. § (1) bekezdésében az „– a forgalomba hozatali engedély jogosultjának erre irányuló kérelme hiányában is –” szövegrész helyébe a „hivatalból is” szöveg, 10. § (1) bekezdésében a „kérelemmel egyidejûleg” szövegrész helyébe a „kérelem mellékleteként” szöveg, 11. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „a” szöveg, az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 17. § (3) bekezdésében az „eredményérõl és a megtett intézkedésekrõl tájékoztatja a bejelentõt” szövegrész helyébe az „eredményét és döntését közli a bejelentõvel” szöveg, a „jogosultját” szövegrész helyébe a „jogosultjával” szöveg, 17. § (4) bekezdésében az „az egészségügyi szolgáltatókat hirdetmény útján haladéktalanul értesíti” szövegrész helyébe a „szóló határozatát nyilvánosan közzéteszi” szöveg, a „hirdetményt az egészségügyért felelõs és az egészségbiztosításért felelõs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben” szöveg, 18. § (2) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(3) és (4)” szöveg, az „értesíti” szövegrész helyébe az „értesíti, valamint az intézkedéseirõl szóló döntését nyilvánosan közzéteszi” szöveg, a „hirdetményt az egészségügyért felelõs és az egészségbiztosításért felelõs miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „döntést a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben” szöveg, 25. § (8) bekezdésében a „20 napon” szövegrész helyébe a „tizenöt munkanapon” szöveg, 26. § (6) bekezdésében a „nyilvántartásáról” szövegrész helyébe a „nyilvántartása” szöveg, a „hozataláról szóló külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe a „hozatala tárgyában hozott” szöveg lép. 329. § Hatályát veszti az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerekrõl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 3. § (3) bekezdése, 4. § (5) bekezdésében az „a határozat meghozatalát megelõzõen” szövegrész, 4. § (6) bekezdésében az „a kézhezvételtõl számított” szövegrész, 4. § (11) bekezdésében az „a bejelentés kézhezvételétõl számított” szövegrész, 5. § (5) bekezdés elsõ mondata, 10. § (2) bekezdésében a „vagy képviselõje” szövegrész, 15. § (1) bekezdés második és harmadik mondata, 20. § (3) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 20. § (4) bekezdésében a „határozatával” szövegrész, 21. § (2) bekezdésében a „(3)-” szövegrész, 26. § (6) bekezdés második és harmadik mondata.
18127
A közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása 330. § A közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontjában a „közeli” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli” szöveg, 14. § (1) bekezdés a) pontjában a „nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét (a továbbiakban: személyazonosító adat)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 14. § (1) bekezdés c) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 15. § (1) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg lép. 331. § Hatályát veszti a közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontjában az „[a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja]” szövegrész, 2. § (3) bekezdés b) pontjában az „1995. évi CXVII.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Szja. tv.)” szövegrész és az „[Szja. tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezete 6. pont]” szövegrész.
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosítása 332. § Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 12. § (1) bekezdése a következõ mondatokkal egészül ki: „A Magyar Közlöny egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az idõbélyegzõben szereplõ naptári nap. Ha az idõbélyegzõben szereplõ naptári nap és a megjelenés dátuma egybeesik, az adott lapszámban kihirdetett, a kihirdetés napján hatályba lépõ jogszabály hatálybalépésének idõpontját a kihirdetés napjának órájában kell meghatározni.” 333. § Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 12/A. § (2) bekezdésében az „a köztársasági elnök,” szövegrész helyébe az „az Országgyûlés, a köztársasági elnök,” szöveg, 15. § (1) bekezdésében az „a képviselõ-testület ülésérõl készített jegyzõkönyv megküldésével egyidejûleg elektronikusan a közigazgatási hivatalon keresztül” szövegrész helyébe az „annak kiadmányozását követõen haladéktalanul, elektronikusan, a Kormány által rendeletben kijelölt szerven keresztül” szöveg lép. 334. § Hatályát veszti az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 12. § (1) bekezdésében az „a közzététel idõpontjában” szövegrész, valamint
18128
MAGYAR KÖZLÖNY
12. § (3) bekezdésében az „az Országgyûlés határozatait,” szövegrész.
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérõl szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása 335. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérõl szóló 2005. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Magyar Köztársaság területén hadiipari tevékenység végzéséhez engedély szükséges. Az engedély megadásával egyidejûleg a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásba veszi az engedélyest.” (2) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérõl szóló 2005. évi CIX. törvény az „Az engedély kiadása, visszavonása” alcímet megelõzõen a következõ 2/A. §-sal és 2/B. §-sal egészül ki: „2/A. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ haditechnikai szolgáltatási tevékenységének a folytatásához a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet által kiadott engedély szükséges. Az engedély megadásával egyidejûleg a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. 2/B. § A Magyar Köztársaság területén haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggõ kereskedelmi tevékenység, ideértve az ilyen tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ folytatását is, – ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó, kötelezõ jogi aktusa eltérõen nem rendelkezik – csak a Kormány rendeletében meghatározott külön engedéllyel folytatható.” (3) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérõl szóló 2005. évi CIX. törvény 3. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és 3. §-a a következõ (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(3) A (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti feltételek fennállását a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet az érintett szerv nyilvántartásában ellenõrzi. (4) A 2/A. § szerinti esetben a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet annak ad engedélyt, aki a) az engedélyezési eljárásban hitelt érdemlõen igazolja, hogy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes vala-
2009/88. szám
mely más államban gazdasági társaságként bejegyezték, és ott a jogszabályoknak megfelelõen mûködik; b) a bejegyzés helye szerinti országban hadiipari tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen tevékenységet a bejegyzés helye szerinti országban és külföldön jogszerûen végezhet; c) a kérelemben megjelölt tevékenység irányítására kijelölt felelõs vezetõje a külön jogszabályban megjelölt szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik; d) megfelel az e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek. (5) El kell tekinteni a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételtõl, ha a kérelmezõ a) a korábban hadiipari tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezetnek az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény szerinti értékesítése, illetve a gazdasági társaság átalakulása folytán létrejött gazdasági társaság, b) többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással bíró tagja vagy részvényese hadiipari tevékenységet folytat. (6) Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje harmincöt munkanap.” (4) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérõl szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és 10. § (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben) „b) szabályozza a hadiipari tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezõkrõl vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, c) szabályozza a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével, tranzitjával összefüggõ kereskedelmi tevékenységnek az engedélyezését.” 336. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérõl szóló 2005. évi CIX. törvény 3. § (1) bekezdésében az „Az engedély” szövegrész helyébe az „A 2. § szerinti engedély” szöveg, az „és egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe az „ , egyéni vállalkozó, valamint – a 2/A. § szerinti esetben – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti más EGT-államban letelepedett vállalkozás” szöveg, 3. § (2) bekezdésében az „A kérelmezõnek a kérelem benyújtásakor okirattal igazolnia kell, hogy” szövegrész helyébe az „Engedély – a (3) bekezdésben szabályozott eset kivételével – csak annak a kérelmezõnek adható, amelynek” szö-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
veg, 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „nevét és székhelyét” szövegrész helyébe a „nevét, székhelyét vagy lakcímét” szöveg, a „jelét” szövegrész helyébe a „számát” szöveg, 6. § (1) bekezdés b) pontjában a „nevét, születési helyét és idõpontját, anyja nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 6. § (3) bekezdésében a „hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet munkatársai, valamint a bizottság az elõttük” szövegrész helyébe a „haditechnikai ipari bizottság a hatóság elõtt” szöveg, a „jogosultak” szövegrész helyébe a „jogosult” szöveg lép. 337. § Hatályát veszti a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezésérõl szóló 2005. évi CIX. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „ ; továbbá egyéni vállalkozó esetén a születési helyét és idõpontját, anyja nevét, lakcímét” szövegrész, 9. § (2) bekezdése.
A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása 338. § (1) A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 116. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a regisztrációs központ az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét megállapította, a fenntartónak a mûködés megkezdéséhez szükséges engedélyt – határozatlan idõre – megadja. A mûködés megkezdéséhez szükséges engedély kiadása – a (6) bekezdés kivételével – megtagadható, ha a külföldi oklevél végzettségi szintjének a magyarországi elismerésére nincs lehetõség. A külföldi felsõoktatási intézményt a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba. A külföldi felsõoktatási intézmények mûködése felett a miniszter gyakorolja a 105. §-ban meghatározott jogkörét, ennek keretei között – legalább nyolcévenként – kérheti, hogy igazolják az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását. A regisztrációs központ az engedélyezési eljárásban és a 105. § (4) bekezdésében meghatározott közremûködése során, valamint a miniszter a 105. §-ban meghatározott jogköre gyakorlása során kérheti, hogy a külföldi felsõoktatási intézmény az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat hiteles másolatban, illetve hiteles magyar fordításban nyújtsa be. A regisztrációs központ a honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amelyek vonatkozásában az okiratok nem hiteles magyar fordítását is elfogadja.” (2) A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 116. §-a a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) A más EGT-államban székhellyel rendelkezõ felsõoktatási intézmény mûködésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadása nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy az intézmény által kibocsátott külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére nincs lehetõség. A regisztrációs központ az (1)–(2) bekez-
18129
désben meghatározott engedélyezési eljárásban hivatalból vizsgálja, hogy a más EGT-államban székhellyel rendelkezõ felsõoktatási intézmény által kibocsátott külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére van-e lehetõség. Ez az adat a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás részét képezi. Ha a más EGT-államban székhellyel rendelkezõ felsõoktatási intézmény által kibocsátott külföldi oklevél végzettségi szintjének magyarországi elismerésére nincs lehetõség, akkor erre az intézménynek egyértelmûen és igazolhatóan fel kell hívnia a képzésre jelentkezõ figyelmét, amelynek teljesülését a regisztrációs központ ellenõrzi. (7) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató a Magyar Köztársaság területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ felsõoktatási tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles a regisztrációs központnak bejelenteni. A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltatót a regisztrációs központ akkor veszi nyilvántartásba, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt felsõoktatási intézménynek, az általa kiadott oklevelet pedig ilyen felsõoktatási intézménynek megfelelõ oklevélnek jogszerûen elismerik. A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató felett a miniszter gyakorolja a 105. §-ban meghatározott jogkörét, ennek keretei között a miniszter, valamint az ellenõrzésben közremûködõ regisztrációs központ kérheti, hogy mûködése jogszerû feltételeinek fennállását hiteles másolatban, illetve hiteles magyar fordításban benyújtott okiratok alapján igazolja. A regisztrációs központ a honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amelyek vonatkozásában az okiratok nem hiteles magyar fordítását is elfogadja.” (3) A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza) „9. az érettségi vizsgatárgyakat, a jelentkezõk eredményeinek megfeleltetését, a jelentkezések elbírálási rendjét, a jelentkezõk tájékoztatásának rendjét, a felvétel feltételeit, az eljárási díj összegét [39. § (6) bekezdés, 42. § (2) és (5) bekezdés, 116. § (6) bekezdés],” 339. § A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 15. § (3) bekezdésében a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „kérelmére” szöveg, 15. § (6) bekezdésében a „fenntartó” szövegrész helyébe a „fenntartó által kérelmezett,” szöveg, az „engedélyt akkor kérheti, ha” szövegrész helyébe az „engedély akkor adható meg, ha a fenntartó” szöveg, 15. § (9) bekezdésében az „eljárásokkal összefüggõ” szövegrész helyébe az „eljárási” szöveg, a „kiadásához százhúsz nap áll rendelkezésre” szövegrész helyébe a „kiadásának ügyintézési határideje 4 hónap” szöveg, 17. § (1) bekezdésében a „jogerõs határozatával” szöveg-
18130
MAGYAR KÖZLÖNY
rész helyébe a „határozatának jogerõre emelkedésével” szöveg, 39. § (6) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „Kormány rendeletben” szöveg, 73. § (7) bekezdésében az „1952. évi III. törvény XX. fejezetét” szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályait” szöveg, 106. § (9) bekezdésében az „eljárási” szövegrész helyébe az „igazgatási szolgáltatási” szöveg, 115. § (4) bekezdésében az „Az e bekezdésben szabályozott eljárásra a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény VI. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni” szövegrész helyébe az „Az ellenõrzés keretében történõ adatszolgáltatásra, a helyszíni ellenõrzés lefolytatására – valamint ezzel kapcsolatban az értesítésre és a helyszíni ellenõrzés akadályozására –, az ellenõrzés eredményének közlésére, az ellenõrzés eredményeként megteendõ intézkedésekre, a tényállás tisztázására, a határidõk számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történõ kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni” szöveg, 116. § (3) bekezdésében a „rendelkezéseket a” szövegrész helyébe a „rendelkezéseket a törvényben kihirdetett” szöveg, 116. § (4) bekezdésében a „nemzetközi” szövegrész helyébe a „törvényben kihirdetett nemzetközi” szöveg, 153. § (1) bekezdés 3. pontjában a „minimális” szövegrész helyébe a „minimális, valamint a diákotthon” szöveg lép. 340. § Hatályát veszti a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 109. § (1) bekezdés i) pontja, 151. § (6) bekezdése.
A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása 341. § (1) A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 1–3. §-a és 3. §-t megelõzõ alcíme helyébe a következõ rendelkezések és alcím lépnek, valamint a következõ 4. §-sal egészül ki: „1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén – a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás kivételével – a kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint a kereskedelmi jellegû turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának, továbbá a termékek forgalmazásának alapvetõ követelményeire és ellenõrzésére terjed ki. 2. § E törvény alkalmazásában: 1. beszállító: aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási céllal értékesíti; 2. beszerzési szövetség: két vagy több vállalkozás által a beszerzési vagy értékesítési stratégiájuk érvényesítésére, beszerzési vagy értékesítési tevékenységük részének vagy egészének végzésére, koordinálására kötött megállapodás;
2009/88. szám
3. bevásárlóközpont: olyan komplex kialakítású, vegyes rendeltetésû épület, amelyben állandó jelleggel több kereskedõ folytat túlnyomórészt üzletekben különbözõ típusú kereskedelmi tevékenységet, és ahol emellett jellemzõen a szabadidõ eltöltésével összefüggõ szolgáltatási tevékenységet is folytatnak; 4. csomagküldõ kereskedelem: az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedõ a termék jellemzõit és árát feltüntetõ, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetõvé tevõ kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre; 5. forgalmazás: kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék értékesítése, fogyasztás vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történõ rendelkezésre bocsátása; 6. idegenvezetõi tevékenység: üzletszerû gazdasági tevékenység keretében a turisztikai szempontból jelentõs értékeknek és egyéb látnivalóknak az azokat látogató személyek számára a helyszínen való részletes ismertetése és ehhez kapcsolódóan a látogatók számára nem ismert helyen való eligazodás érdekében általános tájékoztatás, illetve adott esetben segítség nyújtása; 7. jelentõs piaci erõ: olyan piaci helyzet, amelynek következtében a kereskedõ a beszállító számára termékeinek, illetve szolgáltatásainak a vásárlókhoz való eljuttatása során ésszerûen megkerülhetetlen szerzõdéses partnerré válik, illetve vált, és forgalmi részesedésének mértéke miatt képes egy termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy országosan befolyásolni; 8. kereskedelmi jellegû turisztikai szolgáltatási tevékenység: az idegenvezetõi tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezõi és utazásközvetítõi tevékenység; 9. kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenység; 10. kereskedelmi ügynöki tevékenység: olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedõ más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerzõdést köt; 11. kereskedõ: aki kereskedelmi tevékenységet folytat; 12. kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység: üzletszerû gazdasági tevékenység keretében bevásárlóközpont, piac vagy vásár üzemeltetése, ideértve az ott forgalmazott termékek raktározásával, szállításával összefüggõ vagy egyéb, a kereskedelmi tevékenység folytatásának elõsegítésére irányuló szolgáltatások nyújtását; 13. kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerû gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékû jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggõ szolgáltatások nyújtása a végsõ felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is;
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
14. közterületi értékesítés: a közterületen, illetve közforgalom számára nyitva álló helyen végzett kiskereskedelmi tevékenység; 15. közvetlen értékesítés: kiskereskedelmi tevékenység keretében termék forgalmazása közvetlenül az elõállítás helyén; 16. lovas szolgáltató tevékenység: üzletszerû gazdasági tevékenység keretében ló igénybevételével nyújtott, szabadidõs, terápiás vagy oktatási célú szolgáltatás; 17. mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármû, illetve jármûre szerelt vagy általa vontatott eszköz; 18. nagykereskedelmi tevékenység: üzletszerû gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggõ raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedõ, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is; 19. piac: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet; 20. saját elõállítású termék: a kereskedõ által elõállított és kiskereskedelmi forgalomba hozott termék, ide nem értve a kereskedõ márkanevével, védjegyével, illetve egyéb megkülönböztetõ megjelölésével forgalmazott, de nem a kereskedõ által elõállított terméket; 21. termék: minden birtokba vehetõ forgalomképes ingó dolog, ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erõt; 22. szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képezõ épületrész vagy terület; 23. szálláshely-szolgáltatás: üzletszerû gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegû, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggõ szolgáltatások nyújtása; 24. tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység: üzletszerû gazdasági tevékenység keretében éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szolgáló szállás rendszeres idõközönként ismétlõdõ, meghatározott, nem huzamos idõtartamra történõ használata jogának (üdülési jog) biztosítása; 25. utazásszervezõi tevékenység: üzletszerû gazdasági tevékenység keretében személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettõnek az együttesét tartalmazó szolgáltatás (a továbbiakban: utazási szolgáltatás) összeállítása és nyújtása; 26. utazásközvetítõi tevékenység: üzletszerû gazdasági tevékenység keretében utazási szolgáltatás nyújtására az
18131
utazásszervezõ megbízása alapján, annak nevében szerzõdések kötése; 27. üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képezõ épületrész, helyiség, ideértve az elsõdlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak; 28. üzleten kívüli kereskedés: a kereskedõ vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak – annak kifejezett kérése nélkül – a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység; 29. vásár: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol rendszerint többen folytatnak idényjellegû vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötõdõ eseti jellegû kiskereskedelmi tevékenységet; 30. vendéglátás: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzõen helyben fogyasztás céljából történõ forgalmazása, ideértve az azzal összefüggõ szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is. A kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei 3. § (1) A (3) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. (2) A kereskedelmi tevékenység formáját (a továbbiakban: kereskedési forma) a kereskedõ az e törvényben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti szabályok szerint maga választhatja meg. (3) Külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében elõírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági engedéllyel folytatható. (4) Külön törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytõl eltérõen – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében elõírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag a következõ kereskedési formák valamelyikében folytatható, vagy az ilyen te-
18132
MAGYAR KÖZLÖNY
vékenység meghatározott kereskedési formában való folytatását korlátozhatja vagy megtilthatja: a) üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység, b) mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, c) bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, d) vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, e) közterületi értékesítés, f) közvetlen értékesítés, g) üzleten kívüli kereskedelem, h) csomagküldõ kereskedelem, i) automatából történõ értékesítés. (5) Engedélyköteles kereskedelmi tevékenység esetén az engedélyezõ hatóság az engedélye megadásával egyidejûleg értesíti a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedõk nyilvántartását vezetõ kereskedelmi hatóságot. (6) Üzlet a) ha a (4) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján meghatározott termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett, csak a kereskedelmi hatóság által, a (7) bekezdés szerint kiadott mûködési engedéllyel; b) egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történõ bejelentését követõen üzemeltethetõ. (7) A kereskedelmi hatóság az üzlet mûködési engedélyét meghatározott üzletköteles termékek körére adja ki. Az üzletköteles termékek közül az üzletben kizárólag a mûködési engedélyben megjelölt termékek forgalmazhatóak. (8) A kereskedelmi hatóság az üzletben az üzletköteles termékek forgalmazására elõírt követelmények megtartására veszélyt jelentõ termékek forgalmazását vagy tevékenységek folytatását a mûködési engedélyben korlátozhatja vagy megtilthatja. 4. § (1) A 3. § (4) bekezdését nem érintve, a nemesfémbõl készült ékszer, díszmûáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység csak a kereskedelmi hatóság által kiadott engedéllyel folytatható. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély csak annak a vállalkozásnak adható, amelynek a) vezetõ tisztségviselõje, vezetõ beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen elõéletû, b) nincs az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozása.” (2) A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. §-a és 6. §-a, valamint 6. §-t megelõzõ alcíme helyébe a következõ rendelkezések és alcím lépnek: „5. § (1) A kereskedõnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék – saját elõállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját elõállítású termék – eredetét hitelt ér-
2009/88. szám
demlõen igazoló bizonylattal. A kereskedõ az ellenõrzést végzõ hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat három munkanapon belül bemutatni. (2) A kereskedõ köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétõl függõen, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát ellenõrizhesse az üzletben vagy – egyéb kereskedési formák esetében – ha a termék rendelkezésre bocsátásakor mind a kereskedõ vagy annak képviselõje, mind pedig a vásárló jelen van. (3) Egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végzõ személynek a kereskedelemért felelõs miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. (4) Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhetõ helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet mûködésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. (5) A vásárlók könyvét a használatba vétel elõtt a kereskedelmi hatóság hitelesíti, feltüntetve a vásárlók könyve megnyitásának idõpontját. Az üzletek üzemeltetésének és nyitva tartásának rendje 6. § (1) Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedõ állapítja meg. (2) A kereskedõ köteles a) az üzlet nyitvatartási idejét az üzlet létesítésére vonatkozó bejelentésben vagy a mûködési engedély iránti kérelemben, illetve az abban bekövetkezõ változást az azt megelõzõ öt munkanapon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni; b) az üzlet nyitvatartási idejérõl és az abban bekövetkezõ változásokról a vásárlókat tájékoztatni. (3) December 24-én – a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltõ állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülõtéren, illetve az üzemanyagtöltõ állomáson belül mûködõ üzletek kivételével – az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva. (4) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselõ-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja. (5) A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból – a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében – a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékû zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértõ állapot megszüntetéséig kötelezõ éjszakai zárva tartási idõszakot rendelhet el. (6) A kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódóan nem használható hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára olyan
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
hanghatást okozó eszköz, amely a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékû környezeti zajjal jár. (7) Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás, mûsoros elõadás, táncrendezvény vagy egyéb szórakoztató szolgáltatás olyan módon nyújtható, illetve szervezhetõ, hogy az nem járhat a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékû környezeti zajjal.” (3) A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény a következõ, a 6/A. §-t, 6/B. §-t és 6/G. §-t megelõzõ alcímmel és 6/A–6/G. §-sal egészül ki: „A kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység folytatásának általános feltételei 6/A. § (1) Aki bevásárlóközpontot kíván üzemeltetni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. (2) Vásár, valamint piac kizárólag a kereskedelmi hatóság által kiadott vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély birtokában üzemeltethetõ. A kereskedelmi jellegû turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának általános feltételei 6/B. § (1) Idegenvezetõi tevékenységet az folytathat, aki a külön jogszabályban elõírt idegenvezetõi szakképesítéssel rendelkezik. (2) Aki idegenvezetõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. (3) Idegenvezetõi tevékenységet folytató nem természetes személy vállalkozás esetén a vállalkozás nevében a tevékenységet ténylegesen végzõ személynek meg kell felelnie az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség tagjai és alkalmazottai tekintetében a vállalkozást terheli. (4) Az idegenvezetõi tevékenységet folytató személynek a kereskedelmi hatóság a bejelentés alapján történõ nyilvántartásba vétellel egyidejûleg hatósági igazolványt állít ki. 6/C. § (1) Aki lovas szolgáltató tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. (2) A lovas szolgáltató tevékenységet folytatón kívül más személy lovagoltatásával is járó lovas szolgáltató tevékenységet az a vállalkozás folytathat, a) amelynek nincs hatvan napot meghaladóan lejárt esedékességû, az adózás rendjérõl szóló jogszabály szerint végrehajtható köztartozása, b) amelynek vezetõ tisztségviselõje, vezetõ beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezetõ tisztségviselõje, vezetõ beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelõzõ egy éven belül a lovas szolgáltató tevékenységével összefüggésben az állat-egészségügyi és az állattartási körülményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése
18133
miatt jogerõs hatósági határozatban eltiltottak a lovas szolgáltató tevékenység végzésétõl, c) amely által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel. 6/D. § Szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság szálláshely-üzemeltetési engedélyével rendelkezõ szálláshelyen folytatható. 6/E. § (1) Aki tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. (2) Tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás a) vezetõ tisztségviselõje, vezetõ beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen elõéletû, b) vezetõ tisztségviselõje, vezetõ beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezetõ tisztségviselõje, vezetõ beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelõzõ öt éven belül a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása miatt jogerõs hatósági határozatban eltiltottak a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység végzésétõl. (3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. 6/F. § (1) Utazásszervezõi és utazásközvetítõi tevékenység a kereskedelmi hatóság engedélyével folytatható. (2) Utazásszervezõi és utazásközvetítõi tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás a) által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott utazásszervezõi minõsítõ vizsgával vagy szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal (a továbbiakban: tevékenységért felelõs személy), b) vezetõ tisztségviselõje, vezetõ beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelõs személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen elõéletû, c) vezetõ tisztségviselõje, vezetõ beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelõs személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezetõ tisztségviselõje, vezetõ beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelõzõ öt éven belül az utazásszervezõi vagy utazásközvetítõi tevékenységre vonatkozó jogszabá-
18134
MAGYAR KÖZLÖNY
lyi rendelkezések megsértése miatt vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása miatt jogerõs hatósági határozatban eltiltottak az utazásszervezõi vagy utazásközvetítõi tevékenység végzésétõl, d) – az utazásközvetítõ kivételével – rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott vagyoni biztosítékkal. (3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ utazásszervezõi vagy utazásközvetítõi tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Kereskedelmi nyilvántartások 6/G. § A kereskedelmi hatóság a) a kereskedõkrõl, b) a mûködési engedéllyel rendelkezõ és a bejelentett üzletekrõl, az üzletek nyitva tartásáról, c) a bejelentett bevásárlóközpontokról, valamint az engedélyezett vásárokról és piacokról, d) az idegenvezetõi tevékenységet folytatókról, e) a lovas szolgáltató tevékenységet folytatókról, f) a szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkezõ szálláshelyekrõl, g) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytatókról, h) az engedéllyel rendelkezõ utazásszervezõkrõl és az utazásközvetítõkrõl nyilvántartást vezet.” (4) A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 8. §-a és 9. §-a, valamint 9. §-t megelõzõ alcíme helyébe a következõ rendelkezések és alcím lépnek: „8. § (1) A kereskedelmi vállalkozások és a beszállítók, valamint kereskedelmi jellegû turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytatók képviseletét ellátó társadalmi szervezetet az ügyfél jogállása illeti meg az e törvény megsértése miatt indított azon közigazgatási hatósági eljárásban, ideértve a versenyfelügyeleti eljárást is, amely a kereskedõk, a beszállítók vagy a kereskedelmi jellegû turisztikai szolgáltatási tevékenységet végzõk széles körét érinti, vagy a vállalkozások mûködésére jelentõs hátrányt okoz. (2) Az (1) bekezdés alapján fennálló eljárási jogosultság nem érinti a beszállító és a vállalkozás azon jogát, hogy a jogsértõvel szemben igényét érvényesítse. A kereskedelmi tevékenységek, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységek, valamint a kereskedelmi jellegû turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának ellenõrzése, jogkövetkezmények 9. § (1) A kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységekre, valamint a kereskedelmi jellegû turisztikai szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályi és hatósági elõírások megtartását a kereskedelmi hatóság ellenõrzi, és – a (2) és a (3) bekez-
2009/88. szám
désben foglalt kivétellel, továbbá törvény vagy kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában – eljár ezek megsértése esetén. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság jár el – a fogyasztóvédelemrõl szóló törvény szabályai szerint – az 5. § (2) és (4) bekezdésében, a 6. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén. E rendelkezések a fogyasztóvédelemrõl szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. (3) A jelentõs piaci erõvel rendelkezõ kereskedõ felett a 7. § szerinti visszaéléssel kapcsolatos felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) foglalt eljárási szabályok alkalmazásával végzi oly módon, hogy eljárásaiban a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezéseket alkalmazza. (4) A tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági elõírások megsértése esetén – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a kereskedelmi hatóság a) elrendeli az üzlet vagy szálláshely ideiglenes bezárását, b) elrendeli az üzlet vagy szálláshely azonnali bezárását, c) ha a kereskedõ tevékenysége a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékû környezeti zajjal jár, az üzlet környezetében, illetve a kereskedelmi tevékenység hatókörében lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében ca) korlátozza 22 óra és 6 óra között a kereskedelmi tevékenységet, illetve az üzlet kötelezõ éjszakai zárva tartását rendeli el, cb) korlátozza vagy megtiltja a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott szolgáltatást, tevékenységet, cc) korlátozza vagy megtiltja a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatást okozó eszköz használatát, d) megtiltja az engedély nélkül folytatott, elõírásokba ütközõ tevékenység végzését, termékkör értékesítését, e) ha az adott tevékenység végzése engedélyhez kötött, visszavonja az engedélyt, f) bírságot szab ki, illetve g) a külön jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményt alkalmaz. (5) A kereskedelmi hatóságnak a (4) bekezdés a), valamint c)–g) pontjában foglaltak megsértése esetén hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.” (5) A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a kereskedelmi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenységek bejelentésének, valamint a kereskedõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, b) az üzletek bejelentésének, valamint mûködési engedélye kiadásának rendjét és feltételeit, az üzletek nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá meghatározott termékek egyes kereskedési formákban való forgalmazásának részletes feltételeit, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatására vonatkozó, jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén a jogkövetkezmények alkalmazásának szabályait, c) a vásárlók könyve hitelesítésének rendjét, d) a vásár- és piactartás részletes szabályait, a bevásárlóközpont, a vásár és a piac üzemeltetésének részletes feltételeit, valamint a bevásárlóközpont bejelentésének, illetve a vásár- és a piacüzemeltetési engedély kiadásának részletes szabályait, valamint a kereskedelemsegítõ szolgáltatást nyújtók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, e) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban, illetve hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, f) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjét és feltételeit, valamint a szálláshelyek nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szállásadók tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, g) az utazásszervezõi és utazásközvetítõi tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét és feltételeit, az utazásszervezõi és utazásközvetítõi tevékenység végzésének feltételeit, valamint az utazásszervezõk és az utazásközvetítõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, h) a kereskedelmi hatóság vagy hatóságok kijelölését, i) a kereskedelmi hatóság által kiszabható bírság megállapításának, mértékének és felhasználásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
18135
(6) A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelõs miniszter, hogy) „b) a nemesfémbõl készült ékszerek, díszmûáruk és egyéb tárgyak forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét és feltételeit, az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” (rendeletben állapítsa meg.) (7) A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (2) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelõs miniszter, hogy) „d) a vidámparki, mutatványos és hasonló szórakoztató berendezések és szerkezetek idõszakos mûszaki vizsgáztatásának rendjét,” (rendeletben állapítsa meg.) 342. § (1) A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (4) bekezdés b)–c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (Felhatalmazást kap a turizmusért felelõs miniszter, hogy) „b) az idegenvezetõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint az idegenvezetõi tevékenység bejelentésének és az idegenvezetõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, c) a lovas szolgáltató tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint a lovas szolgáltató tevékenység bejelentésének és a lovas szolgáltatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” (rendeletben állapítsa meg.) (2) A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény a következõ 13. §-sal egészül ki: „13. § Ez a törvény a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.”
18136
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/88. szám
343. § Hatályát veszti a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 7. § (5) bekezdés második mondata, 12. § (2) bekezdés a) pontjában az „az” szövegrész és az „és vendéglátóipari” szövegrész, 12. § (2) bekezdés c) és e) pontja, 12. § (4) bekezdés d)–f) pontja.
(2) A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80. § (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) A közlekedési hatóság ellenõrzése, illetve egyéb hivatalból indított eljárása során az ügyfél köteles az érdemi döntéshez szükséges adatokat a hatóság felhívására megadni.”
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása
(3) A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a következõ 80/A. §-sal és 80/B. §-sal egészül ki: „80/A. § (1) A 80. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárásokban hozott elsõfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerû értesítés ellenére az eljárásban nem vett részt. (2) A 80. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárások megindítására irányuló kérelem elektronikus úton nem nyújtható be. (3) A hatóság a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minõsülõ szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen az eljárás megindításától számított öt munkanapon belül értesíti. (4) A kiemelt jelentõségû ügynek nyilvánított, illetve jogszabályban közérdekûnek minõsített vasúti pálya kialakításával kapcsolatos mûszaki engedély – a közérdekû közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. (5) A 80. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásban hozott döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerõ, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegébõl adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. 80/B. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vasúti közlekedési szakkérdésben szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak vagy – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait.
344. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 3. § (2) bekezdésében az „azonosítóinak” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatainak” szöveg, 3. § (5) bekezdésében a „Tpt.” szövegrész helyébe a „tõkepiacról szóló törvény” szöveg, a „Hpt.” szövegrész helyébe a „hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg, 3. § (6) bekezdésében az „Áht.” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „Tpt.” szövegrész helyébe a „tõkepiacról szóló törvény” szöveg, 7. § (6) bekezdés b) pontjában a „Hpt.” szövegrész helyébe a „hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg, a „Tpt.” szövegrész helyébe a „tõkepiacról szóló törvény” szöveg, 8. § (2) bekezdésében a „Hpt.” szövegrész helyébe a „hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szöveg, a „Tpt.” szövegrész helyébe a „tõkepiacról szóló törvény” szöveg lép. 345. § Hatályát veszti a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 2. § 7. pontjában az „1996. évi CXII.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész, a „2001. évi CXX.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Tpt.)” szövegrész, 3. § (2) bekezdésében az „és/” szövegrész, 4. § (2) bekezdés b) pontjában az „1997. évi XXXI.” szövegrész, 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „2003. évi XCII.” szövegrész, 5. § (1) bekezdés b) pontjában az „és természetes azonosító adatait, azok változásait” szövegrész, 6. § (2) bekezdés a) pontjában az „1997. évi XXXI.” szövegrész, 6. § (3) bekezdésében a „ ,vagy természetes személyazonosító adatait,” szövegrész, 8. § (2) bekezdésében az „1991. évi XLIX.” szövegrész, 9. § (2) bekezdésében az „1995. évi CXVII.” szövegrész, 9. § (3) bekezdésében a „2003. évi XCII.” szövegrész.
A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása 346. § (1) A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 74. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv a kérelem beérkezésétõl számított 10 munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel.”
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A közlekedési hatóság, illetve a kamara a szakértõi tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. (4) Ha hatósági eljárásban vasúti közlekedési szakkérdésben szakértõ kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértõ igénybevételét nem írja elõ, e § szerinti szakértõt, ennek hiányában az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló törvény szerinti igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõt kell kirendelni.” (4) A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „h) az e törvény szerinti szakértõi tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a szakértõi tevékenység bejelentésének és a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket” (rendeletben állapítsa meg.) (5) A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) „1. a mûködési engedélyezés részletes szabályait, a mûködési engedély felfüggesztésének és visszavonásának, az ideiglenes engedély kiadásának a részletes szabályait,” (rendeletben állapítsa meg.) 347. § A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 7. § (1) és (2) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 59. § (3) bekezdésében a „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 61. § (7) bekezdésében az „eljárást kezdeményezhet” szövegrész helyébe az „eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be” szöveg, 61. § (8) bekezdésében az „utasítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg, 64. § (6) bekezdésében az „eljárást kezdeményezheti” szövegrész helyébe az „eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be” szöveg, 65. § (3) bekezdésében az „eljárást kezdeményezheti” szövegrész helyébe az „eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be” szöveg, 68/H. § (4) bekezdés a) pontjában a „név, születési név” szövegrész helyébe a „családi és utónév, születési családi és utónév” szöveg, 74. § (2) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 75. § (3) bekezdésében a „szakértõt vehet igénybe. A szakértõre,” szö-
18137
vegrész helyébe „igénybe vett szakértõre” szöveg, 77. § (1) bekezdésében a „jogvitát kezdeményezhet” szövegrész helyébe a „jogvitás eljárás megindítását kérelmezheti” szöveg, 77. § (6) bekezdésében a „kezdeményeztek” szövegrész helyébe a „kérelmeztek” szöveg, 78. § (1) bekezdésében a „kezdeményezõ” szövegrész helyébe a „kérelmezõ” szöveg, 78. § (3) bekezdésében az „ , információk (beleértve az üzleti titkot is) becsatolására kötelezheti. Amennyiben valamely adat vagy információ becsatolása” szövegrész helyébe a „(beleértve az üzleti titkot is) szolgáltatására, iratok bemutatására kötelezheti. Amennyiben valamely adat szolgáltatása, irat bemutatása” szöveg, a „csatolja” szövegrész helyébe a „nyújtja” szöveg, 80. § (8) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „20 munkanapon” szöveg, 80. § (9) bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, a „30 nap” szövegrész helyébe a „20 munkanap” szöveg, 81. § (1) bekezdés a) pontjában az „utasítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg, 82. § (1) bekezdés a)–c) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 82. § (9) bekezdésében a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg lép. 348. § Hatályát veszti a vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 45. § (4) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 59. § (5) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 74. § (1) bekezdése, 74. § (2) bekezdésében a „77–79. §-ok szerinti” szövegrész, 76. § (1) bekezdésében az „a jogsértés tényét határozatban állapítja meg, és” szövegrész, 77. § (3) bekezdésében az „a Ket. 35. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl,” szövegrész, 78. § (2) bekezdés második mondata, 79. § (4) bekezdésében a „végzéssel” szövegrész, 80. § (6) bekezdésében a „– külön jogszabályban meghatározott –” szövegrész, 84. § (1) bekezdése.
A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása 349. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 3. § (2) bekezdésében a „határozatai és végzései ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat” szövegrész helyébe a „döntéseit” szöveg, 5. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai megfelelõen alkalmazandók” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvényt megfelelõen kell alkalmazni” szöveg, 5. § (3) bekezdésében a „Ket. VIII. fejezete nem alkalmazható” szövegrész helyébe a „hatósági döntés végrehajtására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak” szöveg, 9. § (1) be-
18138
MAGYAR KÖZLÖNY
kezdés a) pontjában a „haladéktalanul és akadálytalanul (Ket. 57. §)” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szemlére vonatkozó szabályai szerint haladéktalanul és akadálytalanul” szöveg, 16. § (4) bekezdésében az „ajánlás” szövegrész helyébe az „ajánlás – a közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben érintett személyekre vonatkozó –” szöveg, 16. § (12) bekezdésében a „kicserélésére a Ket. 122. §-ában foglaltakat” szövegrész helyébe a „kiegészítésére a hatósági döntés kijavítására és kiegészítésére vonatkozó szabályokat” szöveg, 17. § a) pont aa) alpontjában a „neve” szövegrész helyébe a „családi és utóneve, születési családi és utóneve” szöveg, 19. § (6) bekezdésében a „Ket. 43. §-ának (4) és (6) bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint” szöveg lép. 350. § Hatályát veszti a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 5. § (4) bekezdése.
A földgáz biztonsági készletezésérõl szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása 351. § (1) A földgáz biztonsági készletezésérõl szóló 2006. évi XXVI. törvény 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) Az energiapolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) a földgáz biztonsági készlet felhasználását a földgázellátásról szóló törvény szerint a földgázellátási válsághelyzet esetére létrehozott bizottság kezdeményezésére rendeletben engedélyezi, ha a Kormány a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelõen döntött a földgázellátási válsághelyzet fennállásáról. (2) A miniszter a biztonsági készlet felhasználására vonatkozó rendeletben meghatározza: a) a felhasználás engedélyezésének okát és célját, b) a felhasználásra engedélyezett földgáz mennyiségét, c) a felhasznált készletek visszapótlásának rendjét. (3) A felhasználásra engedélyezett földgáz árát és az áralkalmazási feltételeket a miniszter rendeletben állapítja meg. Az árat és az áralkalmazási feltételeket úgy kell megállapítani, hogy az megfeleljen a) a földgáz biztonsági készlet átlagos értéke vagy b) a földgáz egyetemes szolgáltatásához kapcsolódó árszabályozás kereteirõl szóló mindenkor hatályos miniszteri rendeletben szereplõ, a földgáz aktuális árát meghatározó képlet alapján az adott naptári negyedévben számolt ára közül az eladáskori magasabb értéknek. (4) A miniszter a biztonsági készletbõl történõ felhasználás engedélyezése esetén haladéktalanul tájékoztatja a Kormányt és az Európai Bizottságot
2009/88. szám
a) a felhasználás indokairól, b) a felhasznált készletek visszapótlása érdekében tett intézkedésekrõl, c) a készletek elõre látható alakulásáról a visszapótlás végrehajtásáig.” (2) A földgáz biztonsági készletezésérõl szóló 2006. évi XXVI. törvény 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a biztonsági készlet felhasználására, a felhasználásra vonatkozó döntés elõkészítésére, az elõkészítésben közremûködõ szervezetek vagy testületek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy földgázellátási válsághelyzet fennállása esetén rendeletben engedélyezze a földgáz biztonsági készlet felhasználását, és határozza meg a felhasználás engedélyezésének okát és célját, a felhasználásra engedélyezett földgáz mennyiségét, a felhasznált készletek visszapótlásának rendjét, valamint a felhasználásra engedélyezett földgáz árát és az áralkalmazás feltételeit.”
Az életüktõl és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidõk ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény módosítása 352. § Az életüktõl és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidõk ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 2. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A kérelmezõ nem jogosult a kárpótlási hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani.”
A lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény módosítása 353. § (1) A lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény 5. § a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (E törvény alkalmazásában) „a) lobbista: az a természetes személy, aki e törvény elõírásainak megfelel, és e tevékenység folytatására irányuló szándékát bejelentette; b) lobbiszervezet: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, amely e törvény elõírásainak megfelel, és e tevékenység folytatására irányuló szándékát bejelentette;” (2) A lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„6. § Ha természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet lobbitevékenységet kíván folytatni, ideértve a határon átnyúló tevékenység keretében ilyen tevékenységet folytatni kívánó külföldi természetes személyt és szervezetet is, köteles az erre irányuló szándékát a nyilvántartást vezetõ szervnek bejelenteni.” (3) A lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A nyilvántartást vezetõ szerv a lobbitevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevõ személyekrõl nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a lobbitevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (4) A lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „8. § (1) A természetes személy bejelentése – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a bejelentõ természetes személyazonosító adatait, és a bejelentéshez csatolni kell: a) három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt és b) a 7. § (2) bekezdés c) pont szerinti végzettséget igazoló diploma hitelesített másolatát. (2) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet bejelentése – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza: a) külföldi szervezet esetén annak az okiratnak a hitelesített másolatát és hiteles magyar fordítását, amely igazolja, hogy a szervezet a rá vonatkozó jogszabályok alapján szabályszerûen megalakult, illetve – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – ha a mûködése megkezdéséhez nyilvántartásba vétel szükséges, annak megtörténtét, továbbá a szervezet képviseletére jogosultak nevét és lakcímét, b) azon lobbisták nevét, akik a lobbiszervezet megbízása alapján lobbitevékenységet folytatnak, c) a lobbiszervezet képviseletére jogosult aláírási címpéldányának a másolatát. (3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ külföldi szervezetnek a (2) bekezdés a) pontja szerinti okiratok egyszerû másolatát, illetve egyszerû fordítását kell benyújtani.” 354. § A lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény 7. § (2) bekezdésében az „A lobbisták nyilvántartásába olyan természetes személyt lehet felvenni, aki” szövegrész helyébe a „Lobbitevékenységet az a természetes személy folytathat, aki” szöveg, 7. § (3) bekezdésében az „A lobbiszervezetek nyilvántartásába olyan jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szer-
18139
vezetet lehet felvenni, amely” szövegrész helyébe a „Lobbitevékenységet az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet végezhet, amely” szöveg, 7. § (3) bekezdés c) pontjában a „nyilvántartásba vételre irányuló kérelem” szövegrész helyébe a „tevékenység végzésére irányuló szándék” szöveg, 12. §-ában a „8. § (1) bekezdés a) és d), valamint (2) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott adatokat” szövegrész helyébe a „lobbista nevét, a lobbiszervezet nevét és képviseletére jogosultak nevét” szöveg, 13. § (1) bekezdésében a „8. § (1)–(2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „bejelentésben” szöveg, 32. § (3) bekezdésében az „annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül” szövegrész helyébe a „határidõre” szöveg, 33. § (1) bekezdésében a „nyilvántartásba vétel” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg, 33. § (5) bekezdésében a „nem vehetõ nyilvántartásba” szövegrész helyébe a „nem folytathat lobbitevékenységet” szöveg, 33. § (6) bekezdésében a „nem vehetõ nyilvántartásba” helyébe a „nem folytathat lobbitevékenységet” szöveg lép. 355. § Hatályát veszti a lobbitevékenységrõl szóló 2006. évi XLIX. törvény 9. §-a.
Az egészségügyben mûködõ szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása 356. § (1) Az egészségügyben mûködõ szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az etikai bizottság etikai felelõsség tárgyában hozott határozata elleni fellebbezés elbírálására az OET jogosult. A 20. § (1) bekezdés b) pontja szerinti etikai vétség esetében az etikai eljárás megindítását kezdeményezõ is fellebbezhet. A 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti etikai vétség esetében az elsõfokú határozat ellen az etikai eljárás megindítását kezdeményezõ, továbbá az (1) bekezdés szerinti MET is fellebbezhet.” (2) Az egészségügyben mûködõ szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(5) Az etikai eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a törvény a) hatósági közvetítõre, b) eljárási költség viselésére, c) költségmentességre, d) elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. (6) Ha az etikai eljárás során bizonyítást nyer, hogy a kezdeményezõ az eljárást nyilvánvalóan rosszhiszemûen indította meg, az eljáró etikai szerv – ha egyes költségek tekintetében törvény másként nem rendelkezik – az eljárási költségek viselésére kötelezi a kezdeményezõt.”
18140
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Az egészségügyben mûködõ szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „24. § Kizárási okot az etikai eljárást kezdeményezõ is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a területi etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, akik döntést hoznak az eljárásból való kizárás tárgyában.” 357. § Az egészségügyben mûködõ szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 22. § (2) bekezdésében az „érintettet” szövegrész helyébe az „eljárás alá vont személyt” szöveg, a „tájékoztatni” szövegrész helyébe az „értesíteni” szöveg, 23. § (1) bekezdésében a „döntését írásbeli, indokolt határozatba foglalja és megküldi az eljárás alá vont személynek, illetõleg” szövegrész helyébe a „határozatát közli” szöveg, a „kezdeményezõnek” szövegrész helyébe a „kezdeményezõvel” szöveg, az „annak” szövegrész helyébe az „azzal” szöveg, a „Tanácsnak” szövegrész helyébe a „Tanáccsal” szöveg, 23. § (4) bekezdésében a „fellebbezés tárgyában írásbeli, indokolt határozatot hoz, és azt megküldi az eljárás alá vont személynek,” szövegrész helyébe a „határozatot közli” szöveg, a „kezdeményezõnek” szövegrész helyébe a „kezdeményezõvel” szöveg, a „bizottságnak” szövegrész helyébe a „bizottsággal” szöveg, 25. § (7) bekezdésében az „értesíteni kell az érintett” szövegrész helyébe a „szóló döntést közölni kell az eljárás alá vont” szöveg, a „szervet” szövegrész helyébe a „szervvel is” szöveg lép. 358. § Hatályát veszti az egészségügyben mûködõ szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 22. § (2) bekezdésében az „ , és az annak megindításától számított 30 napon belül le kell folytatni” szövegrész, 23. § (4) bekezdés második mondata, 25. § (4) bekezdésében az „érdemi” szövegrész.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszerés gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása 359. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § (1) Finanszírozási szerzõdés, illetve gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatással történõ rendelésére jogosító szerzõdés csak olyan egészségügyi szolgáltatóval köthetõ, amely teljesíti a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-gazdaságosság e törvényben meghatározott, vala-
2009/88. szám
mint az egészségbiztosítási szerv által elõírt feltételeit, így a hatékony és gazdaságos gyógyszerrendelést elõsegítõ, minõsített számítógépes program használatát. (2) Gyógyászati segédeszközt forgalmazni, javítani és kölcsönözni – a (3)–(4) bekezdés szerinti kivételekkel – az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével, kizárólag külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelõ üzletben lehet. (3) Gyógyszertárnak gyógyászati segédeszköz forgalmazó szakképesítéssel rendelkezõ személy foglalkoztatása esetén nem kell rendelkeznie a (2) bekezdés szerinti engedéllyel. Gyógyászati segédeszköz forgalmazó szakképesítéssel rendelkezõ személy hiányában a (2) bekezdés szerinti engedély nélkül csak sorozatgyártású gyógyászati segédeszköz forgalmazható, javítási és kölcsönzési tevékenység nem végezhetõ. Ez a javítási és kölcsönzési tilalom nem érinti a – külön jogszabályban vagy a felek közötti szerzõdésben meghatározott – szavatosságra és jótállásra vonatkozó kötelezettség érvényesítését. (4) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ gyógyászati segédeszköz forgalmazási, javítási és kölcsönözési tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni. A külön törvény szerinti egészségbiztosító a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltatóval is köthet a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (2) bekezdése szerinti szerzõdést. (5) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezõkrõl, valamint a gyógyászati segédeszköz forgalmazási, javítási és kölcsönözési tevékenységre jogosult, a (4) bekezdés szerinti bejelentést tevõkrõl nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 12. § (3)–(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) Ha a) a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, a gyógyszer forgalmazására engedéllyel rendelkezõ, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy forgalmazója, vagy b) az a) pontban meghatározottak megbízása alapján más gazdálkodó szervezet [az a) és b) pontban jelzettek a továbbiakban együtt: ismertetési tevékenységet folytató] ismertetési tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak bejelenteni. (4) A (3) bekezdés szerinti bejelentésnek – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általá-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
nos szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmaznia kell: a) az ismertetési tevékenységet folytató nevét, címét, illetve székhelyét és cégjegyzékszámát, b) gyógyszer esetén az ismertetni kívánt gyógyszer vagy gyógyszerek forgalomba hozatali engedélye jogosultjának vagy a gyógyszer forgalmazására engedéllyel rendelkezõnek, illetve meghatalmazottjának a nevét, gyógyászati segédeszköz esetén az ismertetni kívánt gyógyászati segédeszköz vagy gyógyászati segédeszközök gyártójának, forgalmazójának vagy annak meghatalmazott képviselõjének a nevét, c) az ismertetési tevékenységet folytató nevében eljáró, a 13. § szerinti ismertetõ személy vagy személyek természetes személyazonosító adatait, d) a 13. § szerinti ismertetõ személy nyilatkozatát arról, hogy vele szemben a 13. § (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, e) a 13. § szerinti ismertetõ személy képzettségét igazoló oklevél számát és alap-nyilvántartási számát, ha az ismertetés külön jogszabály szerint meghatározott képzettséghez kötött. (5) A (3) bekezdés szerinti ismertetési tevékenységet folytató a bejelentésben részletezett adatokban történt változást haladéktalanul bejelenti az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak. (6) E § rendelkezéseit a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ folytatására is alkalmazni kell.” (3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az ismertetési tevékenységet folytató az ismertetési tevékenységet csak az általa munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott, az egészségügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározott képzettségi követelményeknek megfelelõ és a 12. § szerint bejelentett természetes személy (a továbbiakban: ismertetõ személy) útján folytathatja.” (4) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény a következõ 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. (1) Az ismertetési tevékenységet folytatókról és az ismertetõ személyekrõl az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság a 12. § szerinti bejelentés alapján nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a 12. § (4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza. (2) Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság az ismertetõ személy részére a nyilvántartásba vétellel egyidejûleg
18141
ismertetõi igazolványt állít ki, amely tartalmazza az ismertetõ személy családi és utónevét, valamint az egészségügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározott egyéb adatokat. (3) A 12. § szerinti bejelentésre és az ismertetési tevékenységet folytatók, illetve az ismertetõ személyek nyilvántartására az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelõen alkalmazni kell a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény bejelentésre, a bejelentéshez kötött tevékenység folytatásának ellenõrzésére és a bejelentéshez kötött tevékenységet folytató szolgáltatók nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseit abban az esetben is, ha az ismertetési tevékenységet folytató tevékenysége nem minõsül szolgáltatási tevékenységnek.” (5) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az egészségbiztosítási szerv a végrehajtható határozatok alapján – figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra – a támogatott gyógyszerek teljes körét minden naptári hónap 20. napjáig tájékoztató jelleggel közzéteszi honlapján.” (6) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A biztosító a végrehajtható határozatok alapján a támogatott gyógyászati segédeszközök teljes körét minden naptári hónap 20. napjáig tájékoztató jelleggel közzéteszi honlapján.” (7) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (2) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap az egészségügyért felelõs miniszter, hogy rendeletben szabályozza) „l) a 24. § (4) bekezdésében, valamint a 33. § (3) bekezdésében foglalt, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök körét tartalmazó közlemény adattartalmát és a közzététel eljárási rendjét.” (8) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 87. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelõs miniszter, hogy rendeletben határozza meg a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának és kölcsönzésének engedélyezésével, illetve bejelentésével összefüggõ eljárásra, valamint a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a gyógyászati segédeszközök forgalmazására, javítására és köl-
18142
MAGYAR KÖZLÖNY
csönzésére jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.” 360. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. § d) pontjában az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ” szöveg, 3. § e) pontjában a „jogosult” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ” szöveg, 3. § g) pontjában a „külön jogszabály alapján az arra illetékes” szövegrész helyébe az „amelyet az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ” szöveg, 3. § x) pontjában a „2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. §-ának a) pontja” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, 12. § (1) bekezdésében az „ismertetés)” szövegrész helyébe az „ismertetés) olyan,” szöveg, az „alkalmazására vonatkozóan” szövegrész helyébe az „alkalmazására vonatkozó kereskedelmi gyakorlat, amely” szöveg, a „szóló vagy velük” szövegrész helyébe a „szól, vagy amelyet velük” szöveg, az „alkalmazott kereskedelmi gyakorlat” szövegrész helyébe az „alkalmaznak” szöveg, 12. § (9) bekezdésében az „ismertetõi tevékenység végzésére kiadott engedély jogosultja az eljárásért és az engedély kiadásáért a külön jogszabályban meghatározottak szerinti” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenység folytatásának a (3) bekezdés szerinti bejelentésével, továbbá a bejelentésben foglalt adatok változásának a bejelentésével egyidejûleg a bejelentõ” szöveg, 13. § (3) bekezdésében az „ismertetõi” szövegrész helyébe az „ismertetési” szöveg, az „a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vett” szövegrész helyébe az „az ismertetõ” szöveg, az „az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „egészségügyi tevékenység végzésére, abban történõ közremûködésre jogosító” szöveg, 14. § (1) bekezdésében az „ismertetõ tevékenységet végzõ” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytató és az ismertetõ személy” szöveg, az „ismertetést végzõ” szövegrész helyébe az „ismertetõ” szöveg, 14. § (2) bekezdésében az „ismertetõ tevékenységet végzõ” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytató és az ismertetõ személy” szöveg, 14. § (3) bekezdésében az „ismertetõ tevékenység” szövegrészek helyébe az „ismertetés” szöveg, 14. § (9) bekezdésében az „engedély jogosultja” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytató” szöveg, 18. § (3) bekezdésében az „ismertetõi tevékenység végzéséhez a 12. § szerint kiadott engedély jogosultjára” szövegrész helyébe a „ismertetési tevékenységet folytatóra” szöveg, az „engedély jogosultja” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytató” szöveg, az „ismertetõi tevékenységet végzõ” szövegrészek helyébe az „ismertetõ” szöveg, 18/A. § (1) bekezdésében az „az Fttv.-ben” szövegrészek helyébe az „a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmá-
2009/88. szám
ról szóló törvényben” szöveg, 18/A. § (2) bekezdésében az „1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fgytv.)” szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg, 18/A. § (3) bekezdésében az „eljárást ügyfélként kezdeményezhetik” szövegrész helyébe az „eljárásban ügyfélnek minõsülnek” szöveg, 18/A. § (5) bekezdésében az „az Fgytv.” szövegrész helyébe az „a fogyasztóvédelemrõl szóló törvény” szöveg, 18/B. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Fttv.” szövegrész helyébe az „a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény” szöveg, 19. § (2) bekezdés felvezetõ szövegrészében az „ismertetõi tevékenység végzésére a 12. § szerint kiadott engedély jogosultja, az ismertetõi tevékenységet végzõ” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytató, az ismertetõ” szöveg, 19. § (2) bekezdés e) pontjában a „jogsértést elkövetõ személy részére kiadott, e törvény 12. §-ának (3) bekezdése szerinti engedélyt a határozatában” szövegrész helyébe a „jogsértõ tevékenységért felelõs, a 12. § (3) bekezdése szerinti ismertetési tevékenységet folytatónak az ismertetési tevékenység folytatását” szöveg, a „felfüggeszti” szövegrész helyébe a „megtiltja” szöveg, 19. § (2) bekezdés f) pontjában az „értesíti a” szövegrész helyébe a „megkeresi a jogsértést elkövetõ” szöveg, 19/A. §-ában az „az ügydöntõ határozat” szövegrész helyébe az „a határozat vagy az eljárást megszüntetõ végzés” szöveg, a „végzésében azonnali hatállyal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésében” szöveg, az „az érdeksérelem köre vagy súlya” szövegrész helyébe az „a késedelemmel járó jelentõs vagy helyrehozhatatlan kár veszélye” szöveg, a „döntését” szövegrész helyébe a „végzését” szöveg, a „hozza meg.” szövegrész helyébe a „hozza meg. A hatóság végzése ellen önálló fellebbezésnek van helye.” szöveg, 20. § (7) bekezdésében az „az e bekezdés szerinti vizsgálati cselekményt” szövegrész helyébe a „helyszíni ellenõrzést” szöveg, 22. § a) pontjában a „kéri” szövegrész helyébe a „kérelmezi” szöveg, 22. § e) pontjában a „kérõ” szövegrész helyébe a „kérelmezõ” szöveg, 23. § (4) bekezdésében az „amennyiben” szövegrész helyébe a „ha” szöveg, 24. § (7) bekezdésében a „jogorvoslati kérelmet a kérelem kézhezvételétõl számított” szövegrész helyébe a „fellebbezést” szöveg, 25. § (3) bekezdésében az „eljárások során hozott döntésekkel szemben újrafelvételi kérelem benyújtásának nincs helye” szövegrész helyébe az „eljárásban nincs helye újrafelvételi eljárásnak” szöveg, 25. § (4) bekezdésében a „döntését” szövegrész helyébe a „döntését közegészségügyi, valamint járványügyi okból” szöveg, 25. § (5) bekezdés b) pontjában a „kérelmezõnek” szövegrész helyébe a „kérelmezõvel” szöveg, a „kézbesítésen” szövegrész helyébe a „közlésen” szöveg, a „döntést és a jogorvoslatról való tájékoztatást az ügy” szövegrész helyébe a „jogerõs vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot a kérelem” szöveg, 27. § (1) bekezdésében a „kérelmére” szövegrész helyébe a „kezdeményezésére” szöveg, 27. § (2) bekezdésében a „döntéséig” szövegrész helyébe a „rendeletének hatály-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
balépéséig” szöveg, 29. § (4) bekezdésében a „jogosultjának (” szövegrész helyébe a „jogosultjának – ” szöveg, a „forgalmazónak)” szövegrész helyébe a „forgalmazónak –” szöveg, 31. § (1) bekezdés d) pontjában a „jogosult” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ” szöveg, 32. § (2) bekezdésében az „a kérelem benyújtását követõ 120 napon belül határozatban” szövegrész helyébe a „120 napon belül” szöveg, 32. § (3) bekezdésében az „eljárásban, a kérelem benyújtását követõ 90 napon belül határozatban” szövegrész helyébe az „eljárásrend alapján, 90 napon belül” szöveg, 32. § (4) bekezdésében az „a kérelem benyújtását követõ 90 napon belül dönt, amennyiben” szövegrész helyébe a „90 napon belül dönt, ha” szöveg, 32. § (8) bekezdésében az „eljárások során hozott döntésekkel szemben újrafelvételi kérelem benyújtásának” szövegrész helyébe az „eljárásban újrafelvételi eljárásnak” szöveg, 32. § (9) bekezdésében a „döntését” szövegrész helyébe a „határozatát közegészségügyi, valamint járványügyi okból” szöveg, 32. § (10) bekezdés b) pontjában a „kérelmezõnek való kézbesítésen” szövegrész helyébe a „kérelmezõvel való közlésen” szöveg, a „döntést és a jogorvoslatról való tájékoztatást az ügy” szövegrész helyébe a „jogerõs vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot a kérelem” szöveg, 34. § (1) bekezdésében az „Amennyiben a kérelmezõ” szövegrész helyébe a „Ha a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képviselõje” szöveg, 36. § (4) bekezdésében az „ismertetõ tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezõt” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytatót” szöveg, 37. § (4) bekezdésében az „ismertetõ tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezõ” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytató” szöveg, 37. § (7) bekezdésében az „engedély kiadásáról, illetve visszavonásáról” szövegrész helyébe a „bejelentésrõl, a tevékenység megszüntetésének bejelentésérõl és az ismertetési tevékenység folytatásának megtiltásáról” szöveg, 38/A. §-ában az „ismertetõ tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezõt” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenységet folytatót” szöveg, 43. § (4) bekezdésében a „(2)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg, a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, a „Rendkívüli” szövegrész helyébe az „Indokolt” szöveg, 43. § (5) bekezdésében az „intézkedés érvényessége” szövegrész helyébe az „idõszak” szöveg, 48. § (1) bekezdésében a „határozat egy példányát” szövegrész helyébe a „határozatot” szöveg, az „önkormányzatnak is megküldi” szövegrész helyébe az „önkormányzattal is közli” szöveg, 48. § (3) bekezdésében az „egészségügyi érdekbõl” szövegrész helyébe a „közegészségügyi okból” szöveg, 54. § (2) bekezdésében a „15 napon belül határozattal” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon belül” szöveg, 56. § (1) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a „kérelmezheti” szöveg, 64. § (1) bekezdésében az „az Fgytv.-ben” szövegrész helyébe az „a fogyasztóvédelemrõl szóló törvényben” szöveg, 68. § (1) bekezdésében az „engedély másola-
18143
tát” szövegrész helyébe az „engedélyt” szöveg, a „hatóságnak is megküldi” szövegrész helyébe a „hatósággal is közli” szöveg, 76. § (5) bekezdésében az „az Fgytv.-ben” szövegrész helyébe az „a fogyasztóvédelemrõl szóló törvényben” szöveg, az „az Fgytv.” szövegrész helyébe az „a fogyasztóvédelemrõl szóló törvény” szöveg, 77. § (2) bekezdés j) pontjában az „ismertetésére” szövegrész helyébe az „ismertetésének” szöveg, az „ismertetõi tevékenységet végzõ személyek nyilvántartására, valamint” szövegrész helyébe az „ismertetési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az ismertetési tevékenység bejelentésére és az ismertetési tevékenységet folytatók, valamint az ismertetõ személyek nyilvántartásának vezetésére, az ismertetõi igazolvány kiállítására és módosítására, az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetésére jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá” szöveg, 77. § (4) bekezdés a) pontjában a „gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetésének engedélyezésére irányuló eljárásért,” szövegrész helyébe a „12. § (9) bekezdése szerint” szöveg lép. 361. § Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 12. § (7)–(8) bekezdése, 13. § (2) bekezdése, 16. §-a, 19. § (2) bekezdés b) pontjában a „határozatában” szövegrész, 19. § (2) bekezdés c) pontjában a „határozattal” szövegrész, 19. § (4) bekezdésében az „ , illetve” szövegrész, 20. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény tényállás tisztázására és hatósági ellenõrzésre vonatkozó szabályainak az e törvényben meghatározott eltérésekkel való alkalmazásával” szöveg, 20. § (3) bekezdésében az „ , illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis lefoglalható” szövegrész, 20. § (4) bekezdése, 20. § (6) bekezdése, 20. § (9) bekezdés harmadik mondata, 23. § (3) bekezdésében az „a kérelem benyújtását követõ” szövegrész, 29. § (1) bekezdése, 32. § (7) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 33. § (2) bekezdésében az „a kérelem kézhezvételétõl számított” szövegrész, 34. § (6) bekezdésében az „a külön jogszabály szerinti” szövegrész, 43. § (4) bekezdésében az „ , amelyrõl a kérelmezõt értesíteni kell” szövegrész, 48. § (1) bekezdésében az „érvényes” szövegrész, 48. § (2) bekezdésében a „vagy elektronikus úton” szövegrész, 48. § (3) bekezdésében az „azonnal” szövegrész, 54. § (1) bekezdésében az „– a tudomásra jutást követõ 5 napon belül –” szövegrész, 72. § (3) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 72. § (5) bekezdésében a „határozatával” szövegrész, 77. § (4) bekezdés a) pontjában az „az engedély kiadásáért, módosításáért, valamint az ismertetõk nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartás módosításáért, az ismertetõi igazolvány kiadásáért, módosításáért” szövegrész,
18144
MAGYAR KÖZLÖNY
85. §-a, 86. § (1)–(4) bekezdése, 86. § (6) és (7) bekezdése, 87. § (3) és (4) bekezdése, 89. §-a.
Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérõl szóló 2006. évi CXVI. törvény módosítása 362. § Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérõl szóló 2006. évi CXVI. törvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A szakértõ eljárására irányadó határidõ tizenöt munkanap, amely indokolt esetben további tizenöt munkanappal meghosszabbítható.” 363. § Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérõl szóló 2006. évi CXVI. törvény 3. § (7) bekezdésében a „Tanács” szövegrész helyébe a „Tanács véleményének kikérése szükséges az egészségügyi szolgáltatókkal kötendõ finanszírozási szerzõdés általános feltételeinek jóváhagyásához, valamint” szöveg, 6. § (4) bekezdésében a „döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azt” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 11. § (1) bekezdésében a „biztosítottak” szövegrész helyébe a „biztosított” szöveg, a „panaszait, bejelentéseit (a továbbiakban együtt: kérelem)” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, 11. § (5) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 11. § (6) bekezdésében az „– a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával – a honlapján” szövegrész helyébe a „nyilvánosan” szöveg, a „vizsgálati eredményét és intézkedéseit” szövegrész helyébe az „eljárásban hozott határozatát, valamint a (7) bekezdés szerinti végzését” szöveg, 11. § (7) bekezdésében az „az ügydöntõ határozat” szövegrész helyébe az „a határozat vagy az eljárást megszüntetõ végzés” szöveg, a „végzésében azonnali hatállyal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésében” szöveg, az „az élet, egészség, testi épség vagy a biztosítottak széles körét érintõ, súlyos kárral fenyegetõ veszély elhárítása érdekében – annak valószínûsíthetõsége miatt –” szövegrész helyébe az „az életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzet megelõzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt” szöveg, a „döntését a hatóság soron kívül hozza meg.” szövegrész helyébe a „végzését a hatóság soron kívül hozza meg. A hatóság végzése ellen önálló fellebbezésnek van helye.” szöveg, 13. § (9) bekezdésében a „honlapján” szövegrész helyébe a „nyilvánosan” szöveg, 13. § (9) bekezdés c) pontjában a „személyes adatok nélkül az (1)–(7)” szövegrész helyébe a „(2) és (5)” szöveg, a „vizsgálat és eljárás eredményét és intézkedéseit” szövegrész helyébe a „határozatát, valamint a (6)–(7) bekezdés szerinti intézkedését” szöveg lép. 364. § Hatályát veszti az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérõl szóló 2006. évi CXVI. törvény 3. § (7) bekezdésében az „a 7. § elsõ fordulata,” szövegrész, 6. §
2009/88. szám
(4) bekezdésében a „Felügyelet hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni azzal, hogy a” szövegrész, 6. § (4) bekezdés második és negyedik mondata, 11. § (1) bekezdésében az „és a szakértõ költségét” szövegrész, 19. §-a, 19. §-t megelõzõ alcíme, 20. § (5) bekezdése.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása 365. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény 4. § (5) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 4. § (7) bekezdésében a „döntésével” szövegrész helyébe a „határozatával” szöveg, a „döntése” szövegrész helyébe a „határozata” szöveg, 4. § (8) bekezdésében a „döntésével” szövegrész helyébe a „határozatával” szöveg, 4. § (9) bekezdésében a „határozatának a – jogerõre emelkedéstõl számított 5 napon belül történõ – megküldésével tájékoztatja döntésérõl a RET-et, az egészségbiztosítót, az érintett fenntartókat/tulajdonosokat” szövegrész helyébe a „határozatot közli a RET-tel” szöveg, a „minisztert” szövegrész helyébe a „miniszterrel. Az egészségügyi államigazgatási szerv a határozat jogerõre emelkedésérõl tájékoztatja az egészségbiztosítót” szöveg, 5/B. § (2)–(4) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 7. § (7) bekezdésében az „a kérelem tárgyában annak beérkezését követõ 60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg lép. 366. § Hatályát veszti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. törvény 4. § (11) bekezdése, 5/A. § (1) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 5/B. § (7) bekezdése, 6. § (6) bekezdés elsõ mondata, 16. § (16) bekezdése.
A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása 367. § (1) A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 12. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás megindítására, a kérelem benyújtása és a hiánypótlási felhívás során az ügyféltõl be nem kérhetõ adatok és mellékletek körére, valamint az eljáró hatóság által az ügy-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
fél kérésére a más hatóságtól beszerzendõ adatokra vonatkozó rendelkezései. (3) A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatásköre az akkreditált feladataihoz kapcsolódó hatósági eljárás keretében kizárólagos.” (2) A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 44. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Tanúval bizonyítható az olyan adat, tény, körülmény, amely a tanú és a vele szerzõdéses kapcsolatban állt vagy álló ügyfél kötelezettségének vagy támogatásának megállapítását, illetve ellenõrzését teszi lehetõvé.” (3) A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 57. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Amennyiben az intézkedés befejezését megelõzõen a jogerõs határozattal lezárt ügyben az ügyfél az intézkedésben vagy az intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét visszavonja, és a támogatás folyósítása még nem történt meg, – ha a kérelem visszavonásához jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazható, kötelezõ jogi aktusa külön jogkövetkezményt nem fûz – a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben hozott határozatát visszavonja.” (4) A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy:) „g) az automatizált döntés e törvény szerinti eljárásokban való alkalmazásának eseteit és részletes szabályait” (rendeletben állapítsa meg.) 368. § A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 10. § (2) bekezdésében az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ” szöveg, 12. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 12. § (4) bekezdésében az „A Ket. 112. §-ában, valamint 115. §-ában foglaltakat” szövegrész helyébe az „Újrafelvételi eljárásnak és felügyeleti eljárásnak” szöveg, a „lehet alkalmazni” szövegrész helyébe a „van helye” szöveg, a „115. § (2) bekezdése alkalmazásakor” szövegrész helyébe a „felügyeleti eljárás során” szöveg, a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 12. § (5) bekezdésében az „ügyintézésre” szövegrészek helyébe a „kapcsolattartásra” szöveg, az „a
18145
törvény” szövegrész helyébe az „az e törvény” szöveg, a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, az „a külön” szövegrész helyébe az „az elektronikus kapcsolattartást lehetõvé tevõ” szöveg, 14. § (1) bekezdés f) pontjában a „Ket. 115. §-ában foglaltak” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai” szöveg, 22. § (1) bekezdés a) pontjában az „azonosítására szolgáló adatokat (név, születési hely és idõ, anyja leánykori neve, regisztrációs szám, lakóhely adatai és adóazonosító jel)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, regisztrációs számát” szöveg, 23. § (2) bekezdésében az „adatok feltüntetésével (név, születési hely és idõ, anyja leánykori neve, regisztrációs szám és lakóhely)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok feltüntetésével” szöveg, 23. § (4) bekezdésében az „alkalmas” szövegrész helyébe az „alkalmatlan” szöveg, 24. § (2) bekezdés a) pontjában a „neve” szövegrész helyébe a „családi és utóneve” szöveg, 28. § (2) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe az „Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartás céljából a” szöveg, a „kérelemben be kell jelenteni” szövegrész helyébe a „kérelemnek tartalmaznia kell” szöveg, 28. § (2) bekezdés a) pontjában a „nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, természetes személyre vonatkozóan továbbá születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, állampolgárságát, külföldi természetes személyre vonatkozóan – amennyiben az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 1. pontjában meghatározottak szerinti adóazonosító számmal nem rendelkezik – úti okmányának vagy személyazonosító igazolványának számát” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, elnevezését, rövidített cégnevét” szöveg, 28. § (2) bekezdés c) pontjában a „2003. évi XCII. törvény 178. § 1. pontjában meghatározottak szerinti adóazonosító számát” szövegrész helyébe a „törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél nem természetes személy, valamint” szöveg, 28. § (2) bekezdés e) pontjában a „számjelét” szövegrész helyébe a „számjelét, amennyiben az ügyfél nem természetes személy” szöveg, 28. § (2) bekezdés f) pontjában az „elektronikus levélcímét, amennyiben az elektronikus ügyintézést választja” szövegrész helyébe az „elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét” szöveg, 28/A. § (2) bekezdésében a „kérelmében, de legkésõbb” szövegrész helyébe a „kérelmének vagy” szöveg, az „intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejûleg bejelentette” szövegrész helyébe az „intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmének tartalmaznia kell az ügyfél” szöveg, 28/A. § (3) bekezdésében a „bankszámlaszám bejelentéséhez” szövegrész helyébe a „kérelemhez” szöveg, 29. § (1) bekezdésében az „ügyfél-nyilvántartásba bejelentett” szövegrész helyébe az „ügyfél-nyilvántartásban szereplõ” szöveg, 30. § (4) bekezdésében a „technikai” szö-
18146
MAGYAR KÖZLÖNY
vegrész helyébe az „az ügyfél azonosítása céljából technikai” szöveg, 31/A. § (3) bekezdésében a „bejelentkezés alkalmával” szövegrész helyébe a „felvétel iránt benyújtott kérelem alapján” szöveg, a „bejelentkezés nélkül” szövegrész helyébe a „hivatalból” szöveg, 38. § (7) bekezdésében a „feltétek” szövegrész helyébe a „feltételek” szöveg, 40. § (2) bekezdésében a „hibajavításáról” szövegrész helyébe a „hiba javításáról” szöveg, 41. § (1) bekezdésében a „kérelem” szövegrész helyébe a „kérelemben található hiba” szöveg, az „az ügyintézési határidõn belül – megfelelõ határidõ tûzésével –” szövegrész helyébe a „legkésõbb az intézkedésre irányadó ügyintézési határidõ kezdetét követõ negyvenöt munkanapon belül” szöveg, a „felszólítani.” szövegrész helyébe a „felszólítani. Jogszabály ennél rövidebb határidõt is meghatározhat.” szöveg, 42. § (2) bekezdésében a „döntést” szövegrész helyébe a „határozat meghozatalát” szöveg, 42. § (3) bekezdésében az „adatokra,” szövegrész helyébe az „adatokra, a kifizetési kérelemhez csatolt” szöveg, a „legkésõbb a” szövegrész helyébe a „legkésõbb az elsõfokú eljárás során hozott” szöveg, 45/A. § (3) bekezdésében a „kérelmet” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, az „ellen” szövegrész helyébe az „ellen önálló” szöveg, 48. § (3) bekezdésében az „az ellenõr illetékességi területét is” szövegrész helyébe az „azt a területet is, amelyen az ellenõr ellenõrzést végezhet” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 49. § (2) bekezdésében a „hatvan nappal” szövegrész helyébe a „két hónappal” szöveg, 51. § (1) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 52. § (6) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 54. § (1) bekezdés d) pontjában az „a helyszíni ellenõrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a” szövegrész helyébe az „a jegyzõkönyvben szereplõ” szöveg, az „azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat elõterjeszteni, a jegyzõkönyvet megismerni, és” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg, a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 54. § (2) bekezdésében a „hatvan napig” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapig” szöveg, 54. § (3) bekezdésében az „ellenõrzés elhalasztása” szövegrész helyébe az „ellenõrzés megkezdésének elhalasztása, illetve az ellenõrzési cselekmények szüneteltetése” szöveg, 54. § (4) bekezdésében az „a vizsgálat” szövegrész helyébe az „az ellenõrzés” szöveg, a „vagy harmadik személynél végzett kapcsolódó vizsgálat” szövegrész helyébe a „végzett kapcsolódó ellenõrzés” szöveg, a „szóló irat” szövegrész helyébe a „készült jegyzõkönyv” szöveg, 55. § (2) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 55. § (3) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 56. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 57. § (4) bekezdésében a „jogerõs” szövegrész helyébe a „jogerõs,” szöveg, 63. § (4) bekezdésében a „törölt tételekrõl értesíti”
2009/88. szám
szövegrész helyébe a „tartozás törlésérõl hozott végzését” szöveg, az „adóhatóságot” szövegrész helyébe az „adóhatósággal is közli” szöveg, az „amennyiben annak” szövegrész helyébe az „amennyiben a tartozás” szöveg, 71. § (1) bekezdésében a „kihirdetett” szövegrész helyébe az „alkotott” szöveg, 73. § (1) bekezdésében a „során felvett jegyzõkönyvben” szövegrész helyébe az „alapján hozott döntésben” szöveg, a „jogkövetkezménynek” szövegrész helyébe a „jogkövetkezmény jogalapjául” szöveg, 76. § (3) bekezdésében a „kérelem jóváhagyásáról” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vétel iránti kérelemrõl” szöveg, a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, a „határozatban dönt, és ezzel egy idõben intézkedik a mezõgazdasági vagyoni értékû jognak az általa vezetett nyilvántartásban történõ átvezetésérõl” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, 81. § (1) bekezdés f) pontjában az „ügyintézés” szövegrész helyébe a „kapcsolattartás” szöveg, 81. § (3) bekezdés a) pontjában a „szabályokat” szövegrész helyébe a „ , valamint az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos általános szabályokat” szöveg, 81. § (3) bekezdés p) pontjában az „ügyintézés” szövegrész helyébe a „kapcsolattartás” szöveg, az „ügyintézéssel” szövegrész helyébe a „kapcsolattartással” szöveg lép. 369. § Hatályát veszti a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 28. § (2) bekezdés f) pontjában az „a Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkezõ külföldi ügyfél esetében magyarországi” szövegrész, 28. § (3) bekezdés c) pontjában a „vagy törvény” szövegrész, 28/A. § (1) bekezdésében a „2004. évi XXXIV.” szövegrész, 28/A. § (2) bekezdésében a „mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az a” szövegrész és a „vehet részt, aki (amely) a” szövegrész, 29. § (2) bekezdésében a „(végzésben)” szövegrész, 30. § (3) bekezdésében a „valótlanok vagy” szövegrész, 34. § második mondata, 42. § (5) bekezdésében a „– külön jogszabály rendelkezése alapján –” szövegrész, 44. § (3) bekezdésében a „nyilatkozattételrõl, illetve a” szövegrész és az „érintett” szövegrész, 45/A. § (3) bekezdésében a „kérelmére a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – ha annak feltételei fennállnak – a felek kérelmére indított eljárásokat egyesíti. Az” szövegrész, 47. § (5) bekezdésében a „helyszíni szemle,” szövegrész, 50. § (4) bekezdése, 51. § (3) bekezdése, 52. § (4) bekezdésében az „ , erre történõ külön felhívás nélkül,” szövegrész és a „magát és az ellenõrzési jogosultságát az e törvényben elõírt módon igazolni, valamint” szövegrész, 53. § (1) bekezdés a)–d), f) pontja, 53. § (2) és (3) bekezdése, 54. § (1) bekezdés b) pontja, 55. § (1) bekezdésében az „ , és közli döntését az ügyféllel” szövegrész, 55. § (2) bekezdésében az „és közli döntését az ügyféllel” szövegrész, 55. § (3) bekezdésében az „és közli döntését az ügyféllel” szövegrész, 55. §
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(6) bekezdésében az „és közli döntését az ügyféllel” szövegrész, 56. § (1) bekezdése, 56. § (3) bekezdésében a „végzéssel” szövegrész, 57. § (4) bekezdésében a „rendelkezésében” szövegrész, 58. §-a, 59. § (1) és (2) bekezdése, 60. § (3) bekezdése, 63. § (1) bekezdés b) pontja, 63. § (3) bekezdés második mondata, 64. § (3) bekezdése, 70. § (1)–(3) bekezdése, 70. § (4) bekezdés második mondata, 70. § (5) bekezdése, 71. § (1) bekezdés f) pontja, 71. § (4) bekezdése, 73. § (1) bekezdésében az „alapul” szövegrész.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzõkönyve végrehajtási keretrendszerérõl szóló 2007. évi LX. törvény módosítása 370. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzõkönyve végrehajtási keretrendszerérõl szóló 2007. évi LX. törvény 2. §-a a következõ 20. és 21. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „20. akkreditált független hitelesítõ: a Kiotói Jegyzõkönyvben részes felek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája elsõ ülésszakán elfogadott, a Kiotói Jegyzõkönyv 6. cikkének végrehajtásáról szóló 9/CMP.1 határozatban (a továbbiakban: együttes végrehajtás határozat) felállított, az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság által az együttes végrehajtás határozat rendelkezéseinek megfelelõen akkreditált független hitelesítõ; 21. más EGT-államban feljogosított hitelesítõ: az együttes végrehajtásban résztvevõ, az Európai Gazdasági Társulásról szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén az együttes végrehajtással kapcsolatos hitelesítõi tevékenység végzésére az adott EGT-állam által feljogosított független hitelesítõ.” (2) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzõkönyve végrehajtási keretrendszerérõl szóló 2007. évi LX. törvény a „Záró rendelkezések” alcímet megelõzõen a következõ 13/A–13/E. §-sal egészül ki: „13/A. § Az együttes végrehajtási projekt tervdokumentumát és a projekt megvalósításáról és mûködtetésérõl készített éves jelentést a kibocsátáscsökkentési tevékenység végrehajtója a Kormány rendeletében meghatározott módon, együttes végrehajtás hitelesítõvel hitelesítteti. 13/B. § (1) Együttes végrehajtás hitelesítõként a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkezõ szervezet, akkreditált független hitelesítõ vagy más EGT-államban feljogosított hitelesítõ vehetõ igénybe. (2) Együttes végrehajtás-hitelesítõi tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak a szervezetnek engedélyezi, amely a) munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább három, a (3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelõ személyt foglalkoztat, és
18147
b) rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott biztosítékkal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (3) Az együttes végrehajtás-hitelesítõ szervezet hitelesítõ tevékenységét csak legalább három olyan személy útján folytathatja, aki büntetlen elõéletû, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: együttes végrehajtás hitelesítõ szakértõ). (4) A (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az együttes végrehajtás hitelesítõ által foglalkoztatott legalább három együttes végrehajtás hitelesítõ szakértõ nevét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát, elektronikus levelezési címét és e személyek nyilatkozatát arról, hogy büntetlen elõéletûek. 13/C. § (1) Együttes végrehajtás-hitelesítõi tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak az akkreditált független hitelesítõnek engedélyezi, amely a) a hitelesítõi tevékenység végzésére az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság akkreditációja folytán jogosult, b) rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott biztosítékkal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ, más EGT-államban feljogosított hitelesítõ a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében külön engedély nélkül folytathatja tevékenységét, köteles azonban az együttes végrehajtás hitelesítõi tevékenység folytatására irányuló szándékát a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni. 13/D. § A környezetvédelmi hatóság a 13/B. § és a 13/C. § (1) bekezdése szerinti együttes végrehajtás hitelesítõi tevékenységre engedéllyel rendelkezõkrõl, illetve együttes végrehajtás hitelesítõi tevékenységre jogosult, a 13/C. § (2) bekezdése szerinti bejelentést tevõkrõl nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl, a 13/B. § szerinti esetben tartalmazza az együttes végrehajtás hitelesítõ szervezet által foglalkoztatott együttes végrehajtás hitelesítõ szakértõk nevét, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levelezési címét. A nyilvántartásból kizárólag a hitelesítõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. 13/E. § A környezetvédelmi hatóság e § szerinti engedélyezési eljárásáért a miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.” (3) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzõkönyve végrehajtási keretrendszerérõl szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
18148
MAGYAR KÖZLÖNY
„a) az együttes végrehajtás-hitelesítõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenységre jogosító engedély kiadásának és a 13/C. § (2) bekezdése szerinti bejelentésnek a részletes szabályait, az együttes végrehajtás hitelesítõ tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az együttes végrehajtás hitelesítõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;”
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrõl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrõl szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása 371. § (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrõl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrõl szóló 2007. évi LXXV. törvény a következõ 8/A. §-sal egészül ki: „8/A. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytõl eltérõen, ha a kamara a rá irányadó ügyintézési határidõn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.” (2) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrõl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrõl szóló 2007. évi LXXV. törvény 11. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A kérelmezõ kérheti, hogy az (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel igazolására szolgáló hatósági erkölcsi bizonyítványt a kamara szerezze be.” 372. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrõl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrõl szóló 2007. évi LXXV. törvény 7. § (5) bekezdésében a „20 napon belül – megfelelõ határidõ megjelölésével és a mulasztás következményeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra kell felhívni” szövegrész helyébe a „15 munkanapon belül kell felhívni hiánypótlásra” szöveg, 8. § (2) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „45 munkanapon” szöveg, 8. § (3) bekezdésében a „30 nappal” szövegrész helyébe a „22 munkanappal” szöveg, 16. § (2) bekezdés a) pontjában a „nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 33. § (1) bekezdés c) pontjában a „név, születési név” szövegrész helyébe a „családi és utónév, születési családi és utónév” szöveg, 33. § (1) bekezdés e) pontjában az „anyja neve” szövegrész helyébe az „anyja születési családi és utóneve” szöveg, 94. § (5) bekezdésében a „15 napon” szövegrész he-
2009/88. szám
lyébe a „10 munkanapon” szöveg, 170. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 170. § (4) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 178. § (1) bekezdésében a „15 napon” szövegrészek helyébe a „22 munkanapon” szöveg, 178. § (2) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „45 munkanapon” szöveg, 178. § (4) bekezdésében a „8 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg lép. 373. § Hatályát veszti a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrõl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrõl szóló 2007. évi LXXV. törvény 5. §-ában az „és szolgáltatás” szövegrész, 6. § (3) és (5) bekezdése, 7. § (3), (4) és (6) bekezdése, 8. § (1) bekezdésében az „a döntés közlésétõl számított 15 napon belül” szövegrész, 8. § (1) bekezdés második mondata, 8. § (3) bekezdés második mondata, 8. § (4) és (5) bekezdése, 173/A. § (7) bekezdése, 180. § (5) bekezdése.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása 374. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következõ 38/A. §-sal egészül ki: „38/A. § A közvetlen vezeték üzemeltetésére a 39. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.” (2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 74. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenység nem engedélyköteles, ha az egy felhasználási helyen belül lévõ teljes magánvezeték: a) egy épületen belül helyezkedik el, vagy b) a felhasználó és a vételezõk osztatlan közös tulajdonában van, vagy c) a felhasználó tulajdonában álló magánvezeték a felhasználó vagy a felhasználó tulajdonosának tulajdonában vagy többségi tulajdonában álló ingatlan (ingatlan együttes) ellátására szolgál, vagy d) 2005. november 25. elõtt fogyasztói vezetékként létesült.” (3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 85. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a hálózati engedélyes a magánvezeték létesítéséhez és mûködéséhez hozzájárul, erre irányuló nyilatkozatának kiadásával egyidejûleg köteles a kérelmezõnek kiadni a magánvezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának a pénzügyi és mûszaki feltételeit tartalmazó elõzetes tájékoztatóját, valamint ettõl elkülönülten a – magánvezeték létesítõje által ellátni szándékozott – felhasználók köz-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
célú elosztó hálózaton történõ ellátásának a pénzügyi és mûszaki feltételeirõl szóló elõzetes tájékoztatását is.” (4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 92. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti elõzetes jóváhagyó határozatát, továbbá a (2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazandó a következõ esetekben: a) kiserõmûvi összevont engedélyes esetében, b) magánvezeték létesítése, mûködtetése, vagy a mûködtetés szüneteltetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása esetében, c) közvetlen vezeték engedélyese esetében.” (5) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 93. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „93. § (1) A szerzõ fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, szavazati jogának vagy közvetlen és közvetett befolyásának aránya eléri vagy meghaladja a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 61. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A Hivatal köteles a bejelentés tudomásulvételét a bejelentést, információ kérés esetén pedig a Hivatal által kért információk megérkezését követõ naptól számított 30 munkanapon belül visszaigazolni. A szavazati jogra, a közvetett befolyásra, a befolyásszerzésre, azok mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a Tpt. rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (2) Bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a szavazatok 25%-át, 50%-át vagy 75%-át meghaladó szavazati jog vagy befolyás szerzéséhez és az ehhez fûzõdõ jogok gyakorlásához a Hivatal elõzetes hozzájárulása is szükséges. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározottak vonatkoznak az e törvény hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari vállalkozások és a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó földgázipari vállalkozások közötti befolyásszerzésre is. (4) Az (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal elõzetes hozzájárulását a következõ esetekben: a) kiserõmûvi összevont engedélyes esetében, b) magánvezeték létesítése, mûködtetése vagy a mûködtetés szüneteltetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása esetében, c) közvetlen vezeték engedélyese esetében.” (6) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 95. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „95. § (1) A Hivatal a 92–94. §-ban meghatározott ügyletekhez történõ hozzájárulást megtagadhatja, illetõleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitûzések érvényesülését vagy az engedélyköteles
18149
tevékenység ellátását veszélyezteti, illetõleg az átviteli rendszerirányítási, az elosztási, az egyetemes szolgáltatói tevékenység árának vagy a szolgáltatás minõségének meghatározására vonatkozó szabályozást, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti. (2) A Hivatal a 92–94. § szerinti ügyletekhez történõ hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 75. § (3) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek. (3) A 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása esetén, vagy a 93. § (1) bekezdésében meghatározott tudomásul vételt kimondó visszaigazolás, illetve a 92. § (1) bekezdésében és a 93. § (2) bekezdésében meghatározott jóváhagyás, hozzájárulás hiányában, valamint a 92. § (2) bekezdésében foglaltak esetén, a szerzõ fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, illetve a részvénykönyvbe nem jegyezhetõ be, a tagjegyzékben nem tüntethetõ fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását, illetve jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.” (7) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 112. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „112. § (1) A 107. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek elõírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttmûködik, szakmai álláspontját tartalmazó véleményét figyelembe veszi, ha attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli. (2) A 107–111. §-ban és a 107. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabályban foglaltak alkalmazásáról a Hivatal a versenyhatósággal együttmûködve a piacelemzés elvégzését legalább 2 hónappal megelõzõen minden alkalommal módszertani útmutatót ad ki. Ha az ismételt piacelemzés elvvégzésére a 109. § (3) bekezdése szerinti kérelem alapján kerül sor, a Hivatal a módszertani útmutatót indokolt esetben a piacelemzés megkezdésével egyidejûleg is kiadhatja.” (8) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 143. §-a a következõ (9)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(9) A (8) bekezdés szerinti ellenõrzés keretében a Hivatal naptári negyedévenként ellenõrzi az összehasonlító ár árelemeinek alakulását a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott, az összehasonlító ár kiszámítására vonatkozó elõírások alapján. (10) Amennyiben a (9) bekezdés szerinti eljárása során a Hivatal megállapítja, hogy valamely egyetemes szolgáltató által alkalmazott ár a miniszteri rendelet elõírásainak megfelelõen képzett árnál magasabb, a Hivatal az egyetemes szolgáltató által alkalmazott árat határozattal hivatalból módosítja.”
18150
MAGYAR KÖZLÖNY
(9) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következõ 145/A. §-sal egészül ki: „145/A. § A Hivatal határozattal kötelezheti az egyetemes szolgáltatót a 143. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével elért többletbevétel Hivatal által meghatározott hányadának a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló külön jogszabályban meghatározott támogatás céljára elkülönített elõirányzat javára közérdekû kötelezettségvállalásként történõ befizetésére. Ez a § 2009. december 31-én hatályát veszti.” (10) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 158. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Hivatal tevékenységének célja) „e) az energiapolitikai célkitûzések, valamint a fenntartható fejlõdés követelményeinek érvényesítése,” (11) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 168. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A Hivatal az ügyfél kérelmére hatósági ellenõrzést folytathat le.” (12) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 168. § (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatának bírósági felülvizsgálata során – a villamosenergia-rendszer jelentõs zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekrõl szóló kormányrendelet alapján meghozott döntés kivételével – a határozatot jogosult megváltoztatni.” (13) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 168. § (13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(13) A Hivatal döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.” (14) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és 170. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelõs miniszter, hogy 1. a csatlakozó-, összekötõ és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben mûködõ villamos berendezések és védelmi rendszerek mûszaki-biztonsági minõsítésének, megfelelõségértékelésének, forgalomba hozatalának, valamint üzembe helyezésének a szabályait, 2. a mûszaki-biztonsági szempontból jelentõs munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot, 3. a villamosmû, termelõi, felhasználói vagy közvetlen vezeték mûszaki-biztonsági követelményeit, 4. az adópolitikáért felelõs miniszterrel és a közigazgatási informatikáért felelõs miniszterrel egyetértésben
2009/88. szám
a mûszaki biztonsági hatóság eljárásáért fizetendõ díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, 5. a villamosmûvet, termelõi, magán- vagy közvetlen vezetéket körülvevõ biztonsági övezetre vonatkozó szabályokat, az ott érvényesítendõ tilalmakat és korlátozásokat, a vezetékjog alapján építhetõ átalakító- és kapcsolóberendezések körét rendeletben állapítsa meg. (4) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelõs miniszter, hogy – a számvitelért felelõs miniszterrel, valamint a fogyasztóvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozza az egyetemes szolgáltatók által alkalmazható számlaképet.” (15) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 171. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(5) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott, az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételérõl szóló külön jogszabály alapján a hõvel kapcsoltan termelt villamos energia kötelezõ átvétel keretében történõ értékesítésére vonatkozó, az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mennyiségét és a kötelezõ átvétel idõtartamát meghatározó hatósági határozattal nem szabályozott értékesítési jogosultságok – a lakossági távhõ célra vagy külön kezelt intézmény céljára történõ távhõtermelésre vonatkozó jelen bekezdés szerinti meghosszabbítás esetét kivéve – 2010. december 31-én megszûnnek. A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételérõl szóló külön jogszabály alapján lakossági távhõ célra vagy külön kezelt intézmény céljára történõ távhõ célú hõenergiával kapcsoltan termelt villamos energia kötelezõ átvétel keretében történõ értékesítésére jogosult termelõ kérelmére – az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával, az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mennyiségének meghatározásával – a Hivatal a távhõ felhasználók teherbíró képességére és az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejére való tekintettel az átvétel idõtartamát legfeljebb 2015. december 31-ig meghosszabbíthatja, amennyiben a távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 57. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott szempontokat figyelembe véve a Hivatal megállapítja, hogy a kapcsoltan termelt villamos energia kötelezõ átvételi rendszerében történõ részvételbõl származó elõny a távhõfogyasztókhoz kimutathatóan eljut, a megtermelt hasznos hõ 70%-ot meghaladó mértékben lakossági távhõ és külön kezelt intézmény céljára kerül értékesítésre, és a termelõ vállalja, hogy legkésõbb 2011. december 31-ig a termelõ kapacitását alkalmassá teszi az 5. § (1) bekezdése szerinti erõmûvi teljesítõképesség felajánlására és a hõfogyasztáshoz nem kötött mûködésre is. A feltételek teljesülését a Hivatal ellenõrzi. Ha a termelõ a hosszabbítás feltételeit nem teljesíti, a Hivatal a termelõt kizárja a kötelezõ átvételbõl. A ter-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
melõ a meghosszabbításra vonatkozó kérelmét 2009. augusztus 31-ig nyújthatja be, a határidõ elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Az átvétel idõtartamának e bekezdés szerinti meghosszabbítása esetén legkésõbb 2009. december 31-ig a termelõ és az átviteli rendszerirányító a kötelezõ átvételrõl a Hivatal által meghatározott meghosszabbítás idõtartamára, a határozatban és az e törvényben, valamint a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelõ szerzõdést kötnek. (6) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény hatálybalépését megelõzõen a Hivatal által elsõ alkalommal engedélyezett biomassza elsõdleges energiaforrást hasznosító erõmû engedélyese által termelt villamos energia kötelezõ átvétel keretében történõ értékesítésére vonatkozó – az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mennyiségét és a kötelezõ átvétel idõtartamát meghatározó hatósági határozattal nem szabályozott – értékesítési jogosultságok 2010. december 31-én megszûnnek. Az e bekezdés szerinti engedélyes kérelmére a Hivatal megvizsgálja a beruházás megtérülését. Amennyiben a beruházás nem térült meg, a Hivatal – az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával – a kötelezõ átvétel idõtartamát legfeljebb a beruházás megtérüléséig meghosszabbíthatja. A termelõ a meghosszabbításra vonatkozó kérelmét 2009. augusztus 31-ig nyújthatja be, a határidõ elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Az átvétel idõtartamának e bekezdés szerinti meghosszabbítása esetén legkésõbb 2009. december 31-ig a termelõ és az átviteli rendszerirányító a kötelezõ átvételrõl a Hivatal által meghatározott meghosszabbítás idõtartamára, a határozatban és az e törvényben, valamint a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelõ szerzõdést kötnek.” 375. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 13. pontjában az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 7. § (2) bekezdésében az „engedélyezése” szövegrész helyébe a „létesítése” szöveg, 10. § (1) bekezdés e) pontjában a „kereskedelmi üzemének” szövegrész helyébe a „villamos energia termelésének” szöveg, 27. § (4) bekezdésében az „utasítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg, 36. § (8) bekezdésében az „utasítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg, 44. §-ában az „az elosztó” szövegrész helyébe az „a hálózati engedélyes” szöveg, 47. § (2) bekezdésében az „A lakossági fogyasztók részére villamos energiát értékesítõ villamosenergia-kereskedõ” szövegrész helyébe az „Az egyetemes szolgáltató” szöveg, 47. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdés szerinti villamosenergia-kereskedõ” szövegrész helyébe az „az egyetemes szolgáltató” szöveg, az „a villamosenergia-kereskedõ” szövegrész helyébe az „az egyetemes szolgáltató” szöveg, 58. § (2) bekezdésében az „érvényességi idejével” szövegrész helyébe a „hatályával” szöveg, 66. § (4) bekezdésében a „151. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „168. § (2) és (3) bekezdésében” szöveg, 66. § (9) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, a „Hivatal a ve-
18151
zetéket” szövegrész helyébe a „Hivatal – az e törvény szerinti egyéb jogkövetkezmények alkalmazása mellett – a vezetéket” szöveg, 66. § (10) bekezdésében az „engedélyt kérhet” szövegrész helyébe az „engedély iránti kérelmet nyújthat be” szöveg, 70. § (7) bekezdésében a „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 72. § (4) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben” szöveg, 74. § (1) bekezdés i) pontjában a „felhasználókat” szövegrész helyébe a „vételezõket” szöveg, 74. § (3) bekezdésében a „felhasználó” szövegrész helyébe a „vételezõ” szöveg, 80. § (3) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a „közlését” szöveg, 80. § (5) bekezdésében az „érvényességi idõtartamát” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, 81. § (1) bekezdésében a „Hivataltól engedélyt kell kérni” szövegrész helyébe a „Hivatalhoz engedély iránti kérelmet kell benyújtani” szöveg, 81. § (3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos” szöveg, 82. § (2) bekezdésében a „Hivataltól engedélyt kérni” szövegrész helyébe a „Hivatalhoz engedély iránti kérelmet benyújtani” szöveg, 83. § (2) bekezdésében az „érvényességi idõtartamát” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, 85. § (4) bekezdésében a „kiadott külön” szövegrész helyébe a „kiadott” szöveg, 86. § (5) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben” szöveg, 88. § (3) bekezdésében a „kaphat az a külföldi gazdálkodó szervezet, amely megfelel a külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kap az az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyzett, ott ténylegesen és jogszerûen villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytató külföldi gazdálkodó szervezet, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban” szöveg, 90. § (4) bekezdésében az „A (3) bekezdés szerinti elégséges” szövegrész helyébe az „Elégséges” szöveg, 96. § (2) bekezdésében a „nem engedélyköteles kiserõmû üzemeltetõjével szemben” szövegrész helyébe a „nem engedélyköteles kiserõmû üzemeltetõjével és a nem engedélyköteles magánvezetéken villamos energiát továbbadó felhasználóval szemben” szöveg, 104. § (5) bekezdésében az „az engedélyes társaság” szövegrész helyébe az „a társaság” szöveg, 106. § (2) bekezdésében a „20 nap” szövegrész helyébe a „15 munkanap” szöveg, 109. § (4) bekezdésében az „állásfoglalást” szövegrész helyébe a „véleményt” szöveg, 113. § (3) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe az „által az e fejezet szerinti ügyben hozott határozat” szöveg, az „1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét” szövegrész helyébe a „törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg, 114. § (1) bekezdésében a „kézbesítésétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 117. § (2) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 117. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott biztonsági övezetével érintett ingatlanok tulajdonosai minõsülnek ügyfélnek” szövegrész helyébe a „biztonsági övezetében lévõ ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ilyen ingatlanra vonatkozó jogát az
18152
MAGYAR KÖZLÖNY
ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minõsül” szöveg, 122. § (1) bekezdésében az „engedélyezését kérheti” szövegrész helyébe az „engedélyezése iránti kérelmet nyújthat be” szöveg, 126. § (2) bekezdésében az „érvényességét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, az „az érvényességi idõ” szövegrész helyébe az „a hatály” szöveg, 129. § (2) bekezdésében az „érvényességét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, az „az érvényességi idõ” szövegrész helyébe az „a hatály” szöveg, 133. § (2) bekezdésében a „Hatóságtól 90 napon belül a külön jogszabályban elõírtak szerint üzemeltetési engedélyt köteles kérni” szövegrész helyébe a „Hatósághoz 90 napon belül üzemeltetési engedély iránti kérelmet köteles benyújtani” szöveg, 134. §-ában a „Hatóságtól a külön jogszabályban elõírtak szerint használatbavételi engedélyt köteles kérni” szövegrész helyébe a „Hatósághoz használatbavételi engedély iránti kérelmet köteles benyújtani” szöveg, 143. § (4) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg, 145. § b) pontjában a „többletbevételnek” szövegrész helyébe a „többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének” szöveg, 159. § sz) pontjában az „eljár” szövegrész helyébe a „dönt az engedélyesekkel szemben felmerülõ panaszok ügyében, kivéve” szöveg, a „rendelkezések lakossági fogyasztónak nem minõsülõ felhasználókkal szembeni megsértése esetén” szövegrész helyébe a „jogszabályi elõírások megsértésével összefüggõ lakossági fogyasztói panaszokat” szöveg, 161. § (1) bekezdésében a „saját bevételeibõl” szövegrész helyébe az „– a bírságok kivételével – saját bevételeibõl” szöveg, 162. § (2) bekezdésében az „álláspontját” szövegrész helyébe az „álláspontját tartalmazó véleményét” szöveg, 167. § (5) bekezdésében a „65%-a” szövegrész helyébe a „80%-a” szöveg, 168. § (4) bekezdés a) pontjában a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 168. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 168. § (4) bekezdés c) és d) pontjában a „30 nap” szövegrész helyébe a „22 munkanap” szöveg, 168. § (4) bekezdés e) pontjában a „180 nap” szövegrész helyébe a „hat hónap” szöveg, a „90 nappal” szövegrész helyébe a „három hónappal” szöveg, 168. § (6) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „22 munkanapon” szöveg, 168. § (17) bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 171. § (8) bekezdésében az „árát” szövegrész helyébe az „árát és az (5)–(6) bekezdés szerinti szerzõdések érvényességét” szöveg, 173. § (1) bekezdésében a „Hatóságtól e törvény hatálybalépésétõl számított öt éven belül egyszerûsített üzemeltetési engedélyt kérhet” szövegrész helyébe a „Hatósághoz e törvény hatálybalépésétõl számított öt éven belül egyszerûsített üzemeltetési engedély iránti kérelmet nyújthat be” szöveg, 178. § (2) bekezdésében az „érvényességét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg lép. 376. § Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 25. § (3) bekezdésében a „vagy elektronikusan” szövegrész, 27. § (4) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott követelmé-
2009/88. szám
nyekkel összhangban álló” szövegrész, 72. § (4) bekezdésében a „– határidõ kitûzésével, valamint az okok megjelölésével –” szövegrész, 75. § (2) bekezdése, 85. § (2) bekezdése, 85. § (4) bekezdésében a „hivatalból indított eljárás során” szövegrész, 86. § (3) bekezdése, 88. § (1) bekezdése, 88. § (3) bekezdés c) pontja, 88. § (4) bekezdésében a „korlátozott,” szövegrész, 89. § (5) bekezdése, 90. § (1) bekezdésében az „ , amennyiben a kérelem az e törvényben, és a külön jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelel” szövegrész, 90. § (3) bekezdése, 96. § (1) bekezdés a) pontjában a „vagy a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikusan” szövegrész, 107. § (1) bekezdés 3. pontjában és (5) bekezdés c) pontjában a „ , továbbá az átviteli, illetve elosztóhálózati veszteség pótlását” szövegrész, valamint 107. § (5) bekezdés c) pontjában az „és az elosztóhálózati engedélyeseknek” szövegrész, 109. § (4) bekezdés második mondata, 110. § (2) bekezdés második mondata, 111. § (2) bekezdésében az „1. és” szövegrész, 111. § (5) bekezdésében az „és az elosztó” szövegrész, 113. § (1) és (2) bekezdése, 114. § (3) bekezdés a) pontja, 117. § (1) bekezdése, 119. §-a, 136. § (2) bekezdés második mondata, 161. § (6) és (7) bekezdése, 168. § (1) bekezdése, 168. § (3) bekezdésében az „ , amelyeket köteles a Ket. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint kezelni” szövegrész, 168. § (6) bekezdésében a „– megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményére történõ figyelmeztetés mellett –” szövegrész, 168. § (8) bekezdése, 168. § (9) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározott közérdekû” szövegrész, valamint az „a Ket. 81. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint” szövegrész, 168. § (11) bekezdésében az „a Ket. 112. §-a szerinti” szövegrész, 168. § (14) bekezdése, 168. § (16) bekezdésében az „a Ket. 29. § (7) bekezdésében meghatározott” szövegrész, 170. § (2) bekezdés 8. pontja, 170. § (2) bekezdés 19. pont b) alpontjában a „továbbá a mûszaki biztonsági hatóság eljárásáért fizetendõ díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,” szövegrész, 171. § (8) bekezdésében a „valamint” szövegrész, 171. § (14) bekezdésében az „ , azzal, hogy a támogatásnak az elõzõ idõszakban kifizetett támogatásnál alacsonyabb összegûnek kell lennie” szövegrész.
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirõl szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása 377. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirõl szóló 2007. évi CXVII. törvény az „A vezetõ állású személy” alcímet megelõzõen a következõ 9/A. §-sal egészül ki: „9/A. § Ha a kérelmezõ a 9. § (4) bekezdés a)–d) és f)–i) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Felügyelet – a tevékenység engedélyezéséhez – a foglalkoztatói nyug-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
18153
díjszolgáltató intézmény cégjogi adatai iránt adatszolgáltatási megkereséssel fordul az adatokról nyilvántartást vezetõ bírósághoz.”
szöveg, 83. § (2) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 83. § (4) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg lép.
378. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirõl szóló 2007. évi CXVII. törvény 10. § (1) bekezdésében a „megválasztását, illetve kinevezését” szövegrész helyébe a „megválasztásáról, illetve kinevezésérõl” szöveg, a „határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított harminc napon belül meghozni” szövegrész helyébe a „határozatot hozni” szöveg, 10. § (2) bekezdésében az „a kérelem kézhezvételét követõ harminc napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, a hiánypótlás érdekében nem intézkedik, vagy az eljárás ismételt megindítását, illetve a hiánypótlás beérkezését követõ harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 11. § (2) bekezdésében a „megválasztását, illetve kinevezését” szövegrész helyébe a „megválasztásáról, illetve kinevezésérõl” szöveg, a „határozatát a benyújtástól, illetve a hiánypótlástól számított harminc napon belül meghozni” szövegrész helyébe a „határozatot hozni” szöveg, 11. § (3) bekezdésében az „a kérelem kézhezvételét követõ harminc napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, a hiánypótlásra nem szólít fel, vagy az eljárás ismételt megindítását, illetve a hiánypótlás megtételét követõ harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 22. § (2) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 22. § (3) bekezdésében a „megtagadja, ezt” szövegrész helyébe a „megtagadja, errõl” szöveg, a „harminc napon belül köteles határozatban közölni a bejelentõ foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon belül köteles határozatot hozni” szöveg, 24. § (3) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 24. § (4) bekezdésében a „kilencven napon belül köteles határozatban közölni a bejelentõ foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel” szövegrész helyébe a „három hónapon belül köteles határozatot hozni” szöveg, 24. § (5) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrészek helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 31. § (1) bekezdésében a „nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 42. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 43. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 43. § (3) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 44. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 44. § (4) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 46. § (2) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 72. § (4) bekezdés a) pontjában a „név (születési név)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok”
(2) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirõl szóló 2007. évi CXVII. törvény 9. § (4) bekezdésében a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „kérelemhez – a 9/A. §-ban foglaltak figyelembevételével –” szöveg lép. 379. § Hatályát veszti a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirõl szóló 2007. évi CXVII. törvény 42. § (3) bekezdés második mondata, 46. § (2) bekezdés harmadik mondata, 72. § (4) bekezdés b) és c) pontja.
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása 380. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A gyámhatóság az eljáró hatóság megkeresésére ügygondnokot rendel ki abban az esetben is, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelmûen.” (2) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 24. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha a kisajátítást kérõ nem igazolja az ügy elbírálásához szükséges nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplõ adatokat, a Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve az adatokat hivatalból szerzi be.” (3) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény a következõ 24/A. §-sal egészül ki: „24/A. § Ha a kisajátítást kérõ harmadik személy a kérelemhez a létesítõ okiratát nem csatolja, a Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi a kisajátítást kérõ harmadik személyrõl nyilvántartást vezetõ szervet.” (4) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 32. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A kisajátítási határozat felügyeleti jogkörben nem változtatható meg, és nem semmisíthetõ meg.” 381. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 7. § (1) bekezdésében az „(illetve a folytatásához hozzájárult)” szövegrész helyébe a „ , vagy a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult” szöveg, 8. § (4) bekezdésében a „megszûnésérõl szükség szerint kell rendelkezni” szövegrész helyébe a „megszûnésérõl akkor kell rendelkezni, ha a kisajátítás célja más módon nem valósítható meg, vagy ha a jogosult a megszüntetéshez hozzájárult” szöveg, 21. § (4) és (5) bekezdésében a „késedelmi kamat” szöveg-
18154
MAGYAR KÖZLÖNY
rész helyébe a „polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamat” szöveg, 24. § (3) bekezdésében a „kötelezi” szövegrész helyébe a „határozattal kötelezi” szöveg, 24. § (5) bekezdésében a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „kérelemhez – a 24/A. § szerinti eltéréssel –” szöveg, 29. § (2) bekezdésében a „határozatát megküldi” szövegrész helyébe a „határozatot közli” szöveg, a „végrehajtónak” szövegrész helyébe a „végrehajtóval” szöveg, 29. § (3) bekezdésében a „véleménnyel összhangban van, megfelel a jogszabályi feltételeknek” szövegrész helyébe a „véleménnyel is összhangban van” szöveg, 38. § (3) bekezdésében a „meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „postai úton közölni kell” szöveg, az „ingatlan tulajdonosának, használójának” szövegrész helyébe az „ingatlan tulajdonosával, használójával” szöveg, az „egyéb jogosultnak” szövegrész helyébe az „egyéb jogosulttal” szöveg lép. 382. § Hatályát veszti a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 7. § (1) bekezdésében az „– a külön jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen –” szövegrész, 22. § (1) bekezdése, 24. § (3) bekezdésében az „önálló” és az „ , azt a kisajátítási határozat elleni bírósági felülvizsgálat során lehet megtámadni” szövegrész, 24. § (5) bekezdés f) pontja, 26. § (1) bekezdése, 28. § (3) bekezdése, 29. § (3) bekezdés második mondata, 31. §-ában az „ , a határozat bírósági felülvizsgálatát lehet kérni” szövegrész, 32. § (1) bekezdés f) pontja, 32. § (3) bekezdésében az „a Ket. 112. §-a szerinti” szövegrész, az „ , és a határozat módosítását vagy visszavonását a Ket. 113. §-a szerinti méltányossági eljárás keretében nem lehet kérni” szövegrész, 42. §-a.
A termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása 383. § (1) A termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény az „A talajvédelmi hatóság” alcímet megelõzõen a következõ 51/A. §-sal egészül ki: „51/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály talajvédelmi szakkérdésben szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével – szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki rendelkezik a földügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a talajvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentõ természetes személyazonosító adatait és a föld-
2009/88. szám
ügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározott egyéb adatokat. (3) A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi szakértõi tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait és a földügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározott egyéb adatokat.” (2) A termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a földügyért felelõs miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg) „g) a talajvédelmi szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.” 384. § A termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény 6. § (4) bekezdésében a „szemlével” szövegrész helyébe az „ellenõrzés keretében” szöveg, 12. § (2) bekezdés a) pontjában a „földrészlet(ek)” szövegrész helyébe a „földrészlet vagy földrészletek” szöveg, 13. § (1) bekezdésében az „érvényét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, az „Érvényét veszti az engedély akkor is” szövegrész helyébe a „Hatályon kívül kell helyezni az engedélyt” szöveg, 13. § (2) bekezdésében az „érvényességi idején” szövegrész helyébe az „idõbeli hatályán” szöveg, 13. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak” szövegrész helyébe az „e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha törvény eltérõen nem rendelkezik” szöveg, 14. § (4) bekezdésében a „szemlével” szövegrész helyébe az „ellenõrzés keretében” szöveg, 15. § (2) bekezdésében a „kérelem megalapozottságát az önkormányzatnak” szövegrész helyébe a „kérelemhez csatolni kell” szöveg, a „döntéssel” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, a „kivonatával kell igazolnia” szövegrész helyébe a „kivonatát” szöveg, 16. § (1) bekezdésében a „nyilatkozatát” szövegrész helyébe a „nyilatkozatát is” szöveg, 16. § (2) bekezdésében a „(haszonélvezõt) nyilatkozat” szövegrész helyébe a „ , haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezõt is nyilatkozat” szöveg, a „(haszonélvezõt) kell” szövegrész helyébe a „ , haszonélvezet fennállása esetén pedig a haszonélvezõt kell” szöveg, 16. § (5) bekezdésében a „Mellõzni kell az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos eljárás lefolytatatását” szövegrész helyébe az „Az ingatlanügyi hatóság nem indít engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos eljárást, illetve az eljárást megszünteti” szöveg, a „(haszonélvezõt)” szövegrész helyébe a „ , haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezõt” szöveg, 19. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon”
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
szöveg, az „ , illetve” szövegrész helyébe az „és” szöveg, 20. § (3) bekezdésében a „visszatérítést” szövegrész helyébe a „visszatérítést a többletbefizetés megállapítását követõen” szöveg, a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 30. § (2) bekezdésében a „külön jogszabály rendelkezései” szövegrész helyébe az „a földügyért felelõs miniszter rendelete” szöveg, 32. § (1) bekezdésében a „kapcsolatos” szövegrész helyébe a „kapcsolatos talajvédelmi hatósági és egyéb” szöveg, 32. § (2) bekezdésben a „mûködteti a” szövegrész helyébe a „mûködteti a személyes adatokat nem tartalmazó” szöveg, 49. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a földügyért felelõs miniszter rendeletében” szöveg, a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „földügyért felelõs miniszter rendelete” szöveg, 61. § (3) bekezdésében az „alkalmas” szövegrész helyébe az „alkalmatlan” szöveg lép. 385. § Hatályát veszti a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (2) bekezdés második mondata, 9. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályok szerint” szövegrész, 9. § (2) bekezdésében az „– a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 32. § (1) bekezdése alapján –” szövegrész, 10. § (1) bekezdés c) pontjában az „1996. évi LIV.” szövegrész, 12. § (1) bekezdés d) pontja, 13. § (1) bekezdés harmadik mondata, 16. § (1) bekezdésében az „illetõleg” szövegrész, 16. § (4) bekezdésében az „érvényes” szövegrész, 17. § (4) bekezdés harmadik mondata, 19. § (4) bekezdése, 32. § (3) bekezdése, 34. § (5) bekezdése, 49. § (2) bekezdésében az „ettõl külön” szövegrész, 52. § (1) bekezdése, 52. § (2) bekezdésében a „– külön jogszabályban meghatározott –” szövegrész, 53. § (2) bekezdése, 58. § (1) bekezdés második mondata, 58. § (4) bekezdésében az „ , a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 59. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész, 61. § (1) bekezdésében a „ , külön jogszabály szerinti” szövegrész, 61. § (3) bekezdésében a „külön törvény alapján” szövegrész, 63. § (1) bekezdése, 65. § (3) bekezdése.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény módosítása 386. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény 26/B. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bejelentési eljárásra alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény adatkezelésre, belföldi jogsegélyre, ügyintézési határidõre, a kérelem tartalom szerinti elbírálásának elvére, a képviseletre, a szakértõkre, a végzés tartalmi elemeire, a döntés megfogalmazására, a döntés közlésére és a döntés kijavítására vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a köz-
18155
igazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentõt kell érteni.” (2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bíróság a Felügyelet döntését – a 46. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – megváltoztathatja.” (3) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény 35. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Felügyelet eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény írásbelinek minõsülõ elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályaitól a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek adatszolgáltatási kötelezettségének a teljesítése tekintetében jogszabály eltérõ rendelkezéseket állapíthat meg.” (4) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az alapítási, az egyesülési, a szétválási és a tevékenységi engedély megszerzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidõ három hónap.” (5) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény 40. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) Az állományátruházáshoz szükséges engedélyezési eljárás ügyintézési határideje két hónap. (4) A (3) bekezdésben meghatározott határidõ indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. (5) Ha az ügyfél az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Felügyelet a kérelmezõt egy alkalommal huszonkét munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel.” 387. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény 2. § (4) bekezdésében a „határozatát és végzését” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 9. § (1) bekezdés c) és d) pontjában a „határozata vagy végzése” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg, a „határozatot vagy végzést” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 26. § (2) bekezdésében a „kizárólag” szövegrész helyébe a „ – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – kizárólag” szöveg, 26/B. § (4) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint nem megismerhetõ iratot, valamint banktitkot” szöveg, 26/B. § (6) bekezdés a) pontjában az „ellenõrzést” szövegrész helyébe az „ellenõrzési eljárást” szöveg, 26/B. § (6) bekezdés b) pontjában az „ellenõrzés” szövegrész helyébe az „ellenõrzési eljárás” szöveg, 26/B. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „ellenõrzés” szövegrész helyébe az „ellenõrzési eljárás” szöveg, 26/B. § (9) bekezdésében a „közigazgatási nemperes eljárásban” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzés elle-
18156
MAGYAR KÖZLÖNY
ni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint” szöveg, 26/C. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 26/C. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 27. §-ában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „fél” szövegrész helyébe az „ügyfél” szöveg, 32. § (1) bekezdésében a „határozatát, a végzését” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 33. § (2) bekezdésében a „közleményt” szövegrész helyébe a „hirdetményt” szöveg, a „közleménynek” szövegrész helyébe a „hirdetménynek” szöveg, 35. § (1) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, az „alkalmazható” szövegrész helyébe az „alkalmazhatók” szöveg, 35. § (2) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 39. § (1) bekezdésében a „Harmincnapos” szövegrész helyébe a „Huszonkét munkanapos” szöveg, az „a kérelem beérkezésétõl számított tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe a „(6)” szöveg, 40. § (2) bekezdésében az „A Felügyelet az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, a „határidõt” szövegrész helyébe a „határidõ” szöveg, a „kilencven nappal” szövegrész helyébe a „három hónappal” szöveg, a „meghosszabbíthatja” szövegrész helyébe a „meghosszabbítható” szöveg, 40. § (6) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 44. § (1) bekezdésében a „tizenöt nappal” szövegrész helyébe a „tíz munkanappal” szöveg, 44. § (3) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, az „írásban közli” szövegrész helyébe a „közli” szöveg, 44. § (5) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harminckét munkanapon” szöveg, a „harminc nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal” szöveg, 44/A. § (2) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 46. § (1) bekezdésében az „az ügydöntõ határozat” szövegrész helyébe az „a határozat vagy az eljárást megszüntetõ végzés” szöveg, a „végzésben azonnali hatállyal” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben” szöveg, az „e döntését” szövegrész helyébe az „e végzését” szöveg, 48. § (1) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 49. § (2) bekezdésében az „A Felügyelet az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, az „a határozatot” szövegrész helyébe az „az ügyintézési határidõ” szöveg, a „kilencven napon belül hozza meg” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, 49. § (3) bekezdésében az „a határozatot” szövegrész helyébe az „az ügyintézési határidõ” szöveg, a „száznyolcvan napon belül kell meghozni” szövegrész helyébe a „hat hónap” szöveg, a „határidõt a Felügyelet” szövegrész helyébe a „határidõ” szöveg, a „kilencven nappal” szövegrész he-
2009/88. szám
lyébe a „három hónappal” szöveg, a „meghosszabbíthatja” szövegrész helyébe a „meghosszabbítható” szöveg lép. 388. § Hatályát veszti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény 2. § (4) bekezdésében a „ , módosítani” szövegrész, 26. § (3)–(5) és (7) bekezdése, 26/B. § (6) bekezdésében a „bejelentés beérkezésétõl számított harminc napon belül a” szövegrész, 26/B. § (7) bekezdése, 26/B. § (8) bekezdésében az „és d)” szövegrész, 30. §-a, 31. § (2) bekezdése, 33. § (2) bekezdés a)–c) pontja, 34. § (2) bekezdése, 35. § (1) bekezdésében a „ , 69. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése, valamint 162. §-a (3) bekezdésének a) pontja” szövegrész, 37. §-a, 38. § (1) és (2) bekezdése, 40. § (8) bekezdése, 44. § (6) bekezdés elsõ mondata, 49. § (2) bekezdés második mondata, 49. § (3) bekezdésében az „az ügyfelet és” szövegrész, 49. § (6) bekezdése.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása 389. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 27. § (3) bekezdésében a „Tpt.” szövegrész helyébe a „tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény” szöveg lép. 390. § Hatályát veszti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 7. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja.
A befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása 391. § A befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdés 6. pont a) alpontjában a „név, születési név, anyja neve, születési hely, születési idõ” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 4. § (2) bekezdés 67. pont a) alpont aa) alpontjában a „családi és utónév (születési név)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 37. § (2) bekezdés a) pontjában a „kérelmezõ azonosító” szövegrész helyébe a „kérelmezõ természetes személyazonosító” szöveg, 114. § (4) bekezdés a) pontjában a „születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint lakhelyének,
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tartózkodási helyének címét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 126. § (1) bekezdésében a „határozatában lehet elrendelni” szövegrész helyébe a „rendelheti el” szöveg, 126. § (2) bekezdésében az „elrendelõ határozatot hoz” szövegrész helyébe az „abban az esetben rendeli el” szöveg, 159. § (1) bekezdés f) pontjában a „személyes azonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 161. § (2) bekezdésében a „személyazonosító adatait (családi és utónév, születési név, születési hely és idõ, anyja leánykori családi és utóneve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, az „állampolgárság)” szövegrész helyébe az „állampolgárságát” szöveg lép. 392. § Hatályát veszti a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdés 67. pont a) alpont ab)–ad) alpontja, 37. § (2) bekezdés l) pontja, 38. § (3) bekezdés második mondata, 38. § (5) bekezdése, 168. § (5) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrész, 174. § (4) bekezdésében az „és a kérelmezõnek” szövegrész.
A hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLV. törvény módosítása 393. § Hatályát veszti a hegyközségekrõl szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLV. törvény 37. § (4) bekezdése, 38. §-a, 39. § (7) bekezdésében az „ , amellyel összefüggõ valamennyi költséget a telepítõ köteles megtéríteni” szövegrész.
A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása 394. § (1) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 53. §-a a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a Magyarországon bejegyzett nem természetes személy a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott okiratokat a kérelemhez nem csatolja, a Felügyelet az adatok szolgáltatása érdekében megkeresi a nem természetes személy bejegyzésérõl nyilvántartást vezetõ szervet. (7) Ha az a kérelmezõ, amelynek személyes joga a magyar, a kérelemhez nem csatolja a (3) bekezdés e) pontja szerinti okiratot, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezetõ szervet. A megkeresett szerv az adatszolgáltatás során arról tájékoztatja, hogy a kérelmezõnek van-e meg nem fizetett, lejárt köztartozása.”
18157
(2) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 55. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a Felügyelet az érdemi döntését határidõben nem hozza meg, a kérelmezõ engedély hiányában is részesedést szerez, kivéve ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt jogával él.” 395. § (1) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 3. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontjában a „név, születési név, anyja neve, születési hely, idõ” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 69. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 69. § (3) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 70. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 70. § (3) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 71. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg, 71. § (4) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 120. § (1) bekezdés b) pontjában a „kézhezvételétõl” szövegrész helyébe a „közlésétõl” szöveg lép. (2) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 53. § (3) bekezdésében a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „kérelemhez – a (6)–(7) bekezdésben foglalt eltéréssel –” szöveg lép. 396. § Hatályát veszti a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 3. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontjában a „személyi igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,” szövegrész, 54/A. § (4) bekezdés második mondata, 54/A. § (7) bekezdése, 69. § (3) bekezdés második mondata. A humángenetikai adatok védelmérõl, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok mûködésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény módosítása 397. § Hatályát veszti a humángenetikai adatok védelmérõl, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok mûködésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény 27. § (6) bekezdése. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása 398. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 80. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
18158
MAGYAR KÖZLÖNY
„(4) Ha a Hivatal a kérelmet indokoltnak tartja, a határkeresztezõ vezetékhez való hozzáférés korlátozása vagy megtagadása tárgyában határozatot hoz, amelyet – az eljárás egyidejû felfüggesztése mellett – az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Ha az Európai Bizottság a határozattal kapcsolatban módosító javaslatot tesz, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és határozatát megfelelõen módosítja. (5) Ha az Európai Bizottság az értesítés kézhezvételétõl számított 8 héten belül nem értesíti a Hivatalt a (4) bekezdés szerinti határozattal kapcsolatos kifogásairól, vagy a határozatot ezt megelõzõen jóváhagyja, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és határozatát közli az ügyfelekkel.” (2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 85. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Hivatal a mentesség megadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz, amelyet – az eljárás egyidejû felfüggesztése mellett – az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Ha az Európai Bizottság a mentesség megadása feltételeinek módosítását kéri, vagy azzal nem ért egyet, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és módosítja határozatát.” (3) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 85. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra az értesítés kézhezvételétõl számított 2 hónapon belül észrevételt nem tesz, további kiegészítõ információt nem kér, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti.” (4) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 88. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A csatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági elõírást érintõ felszerelési és idõszaki ellenõrzési tevékenység folytatásához a mûszaki-biztonsági hatóság által kiadott engedély szükséges. A tevékenység folytatását a mûszaki-biztonsági hatóság annak engedélyezi, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A mûszaki-biztonsági hatóság az engedély megadásával egyidejûleg hivatalból igazolványt állít ki. A jogosultságot a földgázelosztónál és az ingatlantulajdonosnál vagy a felhasználónál a létesítés elõtt igazolni kell. (3) Az engedéllyel rendelkezõ gázszerelõkrõl és gázkészülék-javítókról (a továbbiakban: gázszerelõ) a mûszaki-biztonsági hatóság közhitelû hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a gázszerelõ nevét, születésének helyét és idõpontját, a gázszerelõ képesítésének megnevezését, az általa végezhetõ te-
2009/88. szám
vékenységek meghatározását, valamint az igazolvány számát.” (5) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 96–98. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a törvény a 96. §-t megelõzõen a következõ címmel, valamint a 97. §-t követõen a következõ 97/A–97/C. §-sal egészül ki: „Földgázellátási zavar, mûszaki üzemzavar, válsághelyzet, korlátozás 96. § (1) Földgázellátási zavarnak minõsül minden olyan, a 97. §-ban meghatározott földgázellátási válsághelyzetet el nem érõ mértékû, jellemzõen területi (regionális) zavar, amely az elosztó- és szállító hálózat, valamint a földgáztároló üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttmûködõ képességét súlyosan veszélyezteti, és amely következtében az együttmûködõ földgázrendszer egyensúlya csak egyes felhasználók földgázvételezésének korlátozásával biztosítható. (2) A földgázellátási zavarra vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni a földgázellátási válsághelyzet kihirdetéséig minden olyan esemény esetén, amely legalább az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel. (3) Földgázellátási zavar esetén a rendszerhasználók az általuk megkötött szerzõdésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektõl függetlenül kötelesek a rendszerirányító, a földgázszállító, valamint a földgázelosztó utasításait végrehajtani, és az ezáltal keletkezõ kárt – a (7) bekezdés szerinti kivétellel – viselni. (4) A rendszerirányító a földgázellátási zavar miatt szükség esetén elrendelheti a felhasználók földgázvételezésének korlátozását. A korlátozás a Hivatal által jóváhagyott korlátozási sorrendben és mértékben, a szükséges legkisebb felhasználói körben rendelhetõ el. A korlátozást a felhasználók kötelesek a rendszerirányító utasításának megfelelõen végrehajtani. (5) Amennyiben a felhasználó (4) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az a földgázszállító vagy földgázelosztó, amelynek az üzemeltetésében lévõ hálózathoz a felhasználó csatlakozik, jogosult és köteles a korlátozás idõtartamára a felhasználót a földgázellátásból mûszakilag kizárni. (6) Amennyiben a korlátozás alá vont felhasználó földgázt vételez a korlátozott mennyiségek terhére, köteles az így vételezett földgáz-mennyiségnek megfelelõ, a legutolsó nem korlátozott gáznapon vételre felajánlott egyensúlyozó gáz legmagasabb árának az ötvenszeres értékében meghatározott pótdíjat a rendszerirányítónak megfizetni. (7) A rendszerirányító minden földgázellátási zavarból fakadó korlátozásról haladéktalanul, annak okairól legkésõbb 8 napon belül köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni. A Hivatal minden elrendelt korlátozás esetében kivizsgálja, hogy a korlátozás a rendszerirányítónak felróható ok miatt vált-e szükségessé. Ha megállapítja a felróható magatartást, bírságot szabhat ki. Ha a korlátozás a rendszerirányítónak felróható okból vált szükségessé, köteles
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a korlátozás következtében a felhasználókat ért kárt megtéríteni. (8) Mûszaki üzemzavar esetén a rendszerüzemeltetõ köteles a hiba megszüntetése iránt haladéktalanul intézkedni, ennek érdekében jogosult a szükséges intézkedéseket és az üzemzavar elhárításához szükséges cselekményeket külön engedély nélkül megtenni. (9) A földgázellátási zavarról vagy a mûszaki üzemzavarról a rendszerüzemeltetõ köteles a felhasználók ellátásában részt vevõ rendszerhasználókat – az üzletszabályzatban meghatározott módon – haladéktalanul értesíteni és folyamatosan tájékoztatni. A rendszerhasználónak nem minõsülõ felhasználót az ellátását biztosító rendszerhasználó tájékoztatja az üzletszabályzatban meghatározott módon. (10) Ha a csatlakozóvezetéken és a felhasználói berendezésen a földgázszállító vagy a földgázelosztó veszélyhelyzetet észlel, vagy az egyéb módon tudomására jut, azonnal köteles annak elhárításáról gondoskodni. Ennek keretében jogosult a gázellátást mindaddig szüneteltetni, amíg a veszélyhelyzet fennáll. A gázmentesítési és gáz alá helyezési munkákat csak a földgázszállító, a földgázelosztó vagy megbízottja végezheti el. (11) A mûszaki üzemzavar elhárítását követõen a rendszerüzemeltetõ köteles a szállítást, az elosztást és a tárolást a lehetõ legrövidebb idõn belül helyreállítani. (12) A rendszerüzemeltetõ a mûszaki üzemzavar haladéktalan elhárítására alkalmas készenléti szolgálatot köteles biztosítani. 97. § (1) Földgázellátási válsághelyzetnek minõsül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet vagy veszélyhelyzetet el nem érõ mértékû, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet vagy a felhasználók jelentõs részének ellátását közvetlenül veszélyeztetõ földgázellátási zavar. Válsághelyzetet különösen a következõ események válthatnak ki: a) a földgázellátás és földgázfelhasználás egyensúlya oly mértékben felbomlik, hogy azt a szokásos egyensúlytartási eszközökkel már nem lehet helyreállítani, b) a földgáz-felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetõségeit, illetve c) ezek közvetlen veszélye fenyeget. (2) A földgázellátási válsághelyzet két fokozatba sorolható: a) a földgázellátási válsághelyzet I. fokozata állapítható meg, amennyiben az (1) bekezdés szerinti események, és az azok kezeléséhez szükséges intézkedések mellett a földgázpiacnak a földgáz adásvételére vonatkozó magánjogi szerzõdések alapján történõ mûködése fenntartható, b) a földgázellátási válsághelyzet II. fokozata állapítható meg, amennyiben az (1) bekezdés szerinti események, és az azok kezeléséhez szükséges intézkedések mellett a földgázpiacnak a földgáz adásvételére vonatkozó magánjogi szerzõdések alapján történõ mûködése nem tartható fenn.
18159
(3) A földgázellátási válsághelyzet fennállásáról és fokozatáról a Hivatalnak a – fokozatba sorolásra vonatkozó javaslatot is tartalmazó – kezdeményezésére a miniszter elõterjesztése alapján a Kormány határozatban dönt, továbbá határozatban állapítja meg a válsághelyzet megszûnését. (4) A Kormányt a (3) bekezdés szerinti, továbbá a földgázellátási válsághelyzet fennállása alatt teendõ intézkedésekre vonatkozó döntésének elõkészítése során tanácskozási jogkörrel a miniszter által vezetett bizottság (a továbbiakban: Bizottság) segíti. (5) A Bizottság feladata a) a földgázellátási helyzet értékelése és b) a földgázellátási válsághelyzet fennállása esetén teendõ intézkedésekre vonatkozó javaslat kialakítása. 97/A. § (1) Földgázellátási válsághelyzet bármely fokozata esetén – annak fennállásáig – a Kormány rendeletben szabályozhatja a) a munkanapok és munkaszüneti napok, valamint az azokkal összefüggõ munkavégzés rendjét, b) az ügyfélforgalom elõtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok) nyitvatartási idejét, c) az ügyfélforgalom elõtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok), továbbá irodaházak, valamint a költségvetési fenntartású intézmények legmagasabb felfûtési hõmérsékletét, d) a földgázfelhasználás mérséklését szolgáló egyéb intézkedést, e) a Magyar Köztársaság területén termelt vagy készletezett földgáznak a Magyar Köztársaság területén kívülre történõ kiszállítására vonatkozó szerzõdéskötés feltételeit, a Magyar Köztársaság területén történõ átszállítás kivételével. (2) Földgázellátási válsághelyzet esetén a beszerzésre kerülõ földgáz-helyettesítõ fûtõolajat terhelõ jövedéki adó a jövedéki adóról szóló törvény rendelkezései szerint visszaigényelhetõ. (3) Földgázellátási válsághelyzet esetén a) a biztonsági földgázkészletet a földgáz biztonsági készletezésérõl szóló törvény (a továbbiakban: Fbkt.) és külön jogszabály rendelkezéseivel összhangban, b) a biztonsági kõolaj- és kõolajtermék készletbõl földgázt-helyettesítõ tüzelõ- és fûtõolajat a behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló törvény rendelkezéseivel összhangban lehet igénybe venni. (4) Földgázellátási válsághelyzet esetén a rendszerirányító elrendelheti a földgáznak a Magyar Köztársaság területén keresztül történõ átszállítására vonatkozó szerzõdések szerinti földgázmennyiség arányos csökkentését, amennyiben ezen szerzõdések szerinti beszállító a belföldi felhasználók ellátására vonatkozó szerzõdéseibõl fakadó kötelezettségeit nem teljesíti. A csökkentést a szerzõdéssel lekötött földgázkapacitások arányának megfelelõ arányban kell végrehajtani.
18160
MAGYAR KÖZLÖNY
(5) Amennyiben a rendszerirányító rendelkezésére álló adatok, információk alapján nem állapítható meg egyértelmûen, hogy melyik beszállító nem teljesíti szerzõdéses kötelezettségeit, a rendszerirányító a Magyar Köztársaság területén keresztül átszállításra kerülõ valamennyi szerzõdés szerinti földgázmennyiséget arányosan csökkenti. (6) Az átszállítások arányos csökkentését a rendszerirányító a Hivatalnak haladéktalanul bejelenti. Amennyiben a Hivatal az intézkedés megalapozottságának vizsgálata érdekében szükségesnek tartja, hatósági ellenõrzést folytat le. (7) Az átszállításra kerülõ földgázmennyiségek (4)–(5) bekezdés szerinti csökkentésének részletes szabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg. (8) A válsághelyzeti intézkedésekbõl származó károkért az engedélyeseket – a tõlük elvárható magatartás tanúsítása esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli. (9) A Kormány a válsághelyzet idején megtett biztonsági intézkedéseirõl haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat. (10) A felhasználók tárgyilagos és szakszerû tájékoztatása érdekében a földgázellátási válsághelyzet esetére a Hivatal Válsághelyzeti Információs Irodát hoz létre és mûködtet. 97/B. § (1) Földgázellátási válsághelyzet I. fokozata esetén a felhasználók földgázvételezésének korlátozására a 96. § (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Földgázellátási válsághelyzet I. fokozata esetén a Hivatal határozatban rendelkezik – az Fbkt. rendelkezéseinek megfelelõen külön jogszabályban felszabadított – biztonsági földgázkészlet igénybevételérõl, valamint az igénybevételre jogosult földgázkereskedõkrõl az Fbkt. és az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseivel összhangban. 97/C. § (1) Földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén – annak fennállásáig – a Kormány rendeletben szabályozhatja a) a felhasználók ellátására vonatkozó szerzõdések teljesítésének felfüggesztését, b) a felhasználók földgázellátásának korlátozását, különösen a korlátozás elrendelésének, fenntartásának és feloldásának feltételeit, c) az engedélyesek jogait és kötelezettségeit, d) a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és a nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát. (2) A földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén a felszabadított földgáz biztonsági készletekkel a rendszerirányító rendelkezik. (3) A földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén a földgázkereskedõk, valamint a felhasználók – az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott eljárás- és elszámolási rend szerint – kötelesek a rendelkezésükre álló földgázmennyiséget a rendszerirányító részére felajánlani.
2009/88. szám
(4) A rendszerirányító a (2)–(3) bekezdés szerint rendelkezésére álló földgázmennyiségekkel történõ gazdálkodás során köteles a) a napi rendszeregyensúlyozás szempontjai mellett a földgázellátás közép- és hosszú távú fenntarthatóságának szempontjait is figyelembe venni, b) törekedni arra, hogy a felajánlott földgázmennyiség elsõsorban a felajánló földgázkereskedõvel jogviszonyban álló felhasználók ellátását szolgálja. (5) A válsághelyzet II. fokozata esetén a földgázkereskedõk kötelesek a Hivatalt folyamatosan tájékoztatni a) új földgázforrás-beszerzési lehetõségeikrõl és a potenciális földgázforrás áráról, b) az általuk ellátott felhasználóknak a válsághelyzet megszûnését követõ 12 hónapban várható ellátásbiztonságáról, különös tekintettel a (3) bekezdés szerinti felajánlási kötelezettségre. (6) A Hivatal az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében kapott adatokról, információkról a (4) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében tájékoztatja a rendszerirányítót, valamint ezzel egyidejûleg a minisztert. 98. § (1) A korlátozás végrehajthatósága érdekében, a felhasználókat korlátozható és nem korlátozható kategóriákba kell sorolni. (2) Nem korlátozható kategóriába tartoznak a lakossági fogyasztók, a külön jogszabályban meghatározott, közellátást biztosító felhasználók a közellátás biztosításához szükséges földgázvételezés mértékéig, valamint azon felhasználók, amelyek földgázvételezésének korlátozása mérgezõ anyagnak a szabadba kerülése révén az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet súlyosan veszélyeztetné a veszélyeztetettség elkerüléséhez szükséges földgázvételezés mértékéig. Külön jogszabály rendelkezik a felhasználók további korlátozható és nem korlátozható kategóriáinak meghatározásáról, a korlátozható kategóriába tartozó felhasználók jogairól és kötelezettségeirõl, valamint az egyes felhasználóknak a jogszabály szerinti kategóriába történõ besorolásának részletes szabályairól.” (6) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 107. §-a a következõ (8)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(8) A (7) bekezdés szerinti ellenõrzés keretében a Hivatal naptári negyedévenként ellenõrzi az összehasonlító ár árelemeinek alakulását a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott, az összehasonlító ár kiszámítására vonatkozó elõírások alapján. (9) Amennyiben a (8) bekezdés szerinti eljárása során a Hivatal megállapítja, hogy valamely egyetemes szolgáltató által alkalmazott ár a miniszteri rendelet elõírásainak megfelelõen képzett árnál magasabb, a Hivatal az egyetemes szolgáltató által alkalmazott árat határozattal hivatalból módosítja.” (7) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 114. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés b)–i) pontja szerinti tevékenységek határozatlan idõre szóló engedély alapján végezhetõk,
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
míg az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység 10 évre szóló, meghosszabbítható engedély alapján végezhetõ.” (8) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következõ 118/A. §-sal egészül ki: „118/A. § (1) Cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történõ forgalmazása, valamint turista használatú palackba történõ PB-gáz-átfejtés tevékenység folytatásához a mûszaki-biztonsági hatóság engedélye szükséges. A mûszaki-biztonsági hatóság az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót. (2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történõ forgalmazása, valamint turista használatú palackba történõ PB-gáz-átfejtés tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a mûszaki-biztonsági hatóságnak bejelenteni.” (9) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 123. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „123. § (1) A szerzõ fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha bármely földgázipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, szavazati jogának vagy közvetlen és közvetett befolyásának aránya eléri vagy meghaladja a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 61. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A Hivatal köteles a bejelentés tudomásulvételét a bejelentést, információ kérés esetén pedig a Hivatal által kért információk megérkezését követõ naptól számított 30 munkanapon belül visszaigazolni. A szavazati jogra, a közvetett befolyásra, a befolyásszerzésre, azok mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a Tpt. rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (2) Bármely földgázipari vállalkozásban a szavazatok 25%-át, 50%-át vagy 75%-át meghaladó szavazati jog vagy befolyás szerzéséhez és az ehhez fûzõdõ jogok gyakorlásához a Hivatal elõzetes hozzájárulása is szükséges. (3) A (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal elõzetes hozzájárulását az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese, a célvezeték üzemeltetõje, valamint a telephelyi szolgáltató esetében. (4) A Hivatal a (2) bekezdésben és a 122. § (1) bekezdésében meghatározott ügyletek jóváhagyását megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitûzések érvényesülését, az engedélyköteles tevékenység ellátását vagy a szállítási, tárolási, elosztási, rendszerirányítási, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának és a szolgáltatás minõségének meghatározására vonatkozó szabályozást veszélyezteti, továbbá, ha annak
18161
végrehajtása a Hivatalhoz a (6) bekezdés szerint bejelentett elõvásárlási jog megsértésére vezetne. (5) A részesedésszerzés (1) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása esetén, vagy a Hivatal (1) bekezdésben meghatározott tudomásul vételt kimondó visszaigazolása, vagy a (2) bekezdésben, illetve a 122. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájárulása hiányában a szerzõ fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, illetve a részvénykönyvbe nem jegyezhetõ be, a tagjegyzékben nem tüntethetõ fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását, illetve jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani. (6) A Hivatalhoz – a szerzõdés vagy a jognyilatkozat eredeti példányának vagy közjegyzõ által hitelesített másolatának csatolásával – be kell jelenteni a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedõi engedélyes vagy jogutódja vonatkozásában biztosított elõvásárlási jog létesítését, módosítását, illetve megszûnését.” (10) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 126. § e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Hivatal feladata különösen:) „e) az energiapolitikai célkitûzések, valamint a fenntartható fejlõdés követelményeinek érvényesítése,” (11) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 129. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatának bírósági felülvizsgálata során – a földgázellátási üzemzavar vagy válsághelyzet esetén a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján meghozott döntés kivételével – a határozatot jogosult megváltoztatni.” (12) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 32. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „32. a földgázellátási válsághelyzet minõsítését, kihirdetésének és megszüntetésének szabályait, valamint az intézkedésre jogosult szervezeteket, azok felelõsségi és hatáskörét, a földgázellátási válsághelyzet esetére létrehozott bizottság összetételére, eljárására vonatkozó részletes szabályokat,” (13) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a 132. §-t követõen a következõ 132/A. §-sal egészül ki: „132/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg 1. földgázellátási válsághelyzet fennállása esetén a munkanapok és munkaszüneti napok, valamint az azokkal összefüggõ munkavégzés rendjét, az ügyfélforgalom elõtt nyitva álló magánhelyiségek, közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok) nyitvatartási idejét, az ügyfélforgalom elõtt nyitva álló magánhelyiségek, közin-
18162
MAGYAR KÖZLÖNY
tézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok), továbbá irodaházak, valamint a költségvetési fenntartású intézmények legmagasabb felfûtési hõmérsékletét, a földgázfelhasználás mérséklését szolgáló egyéb intézkedéseket, valamint a földgáznak a Magyar Köztársaság területérõl történõ kiszállítására vonatkozó szerzõdéskötés feltételeit, 2. földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén a felhasználók ellátására vonatkozó szerzõdések teljesítése felfüggesztésének rendjét, a felhasználók földgázellátásának korlátozását, különösen a korlátozás elrendelésének, fenntartásának és feloldásának feltételeit, az engedélyesek jogait és kötelezettségeit, valamint a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és a nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.” (14) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg) „3. az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások képzését, annak idõszakonkénti változását, az egyetemes szolgáltató által alkalmazandó árképletet és alkalmazási feltételeit, az átalánydíjas fogyasztás elszámolásának részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltató által benyújtandó árváltoztatási javaslatot megelõzõen alkalmazandó tételes induló árszabásokat,” (15) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdése a következõ 11. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg) „11. az e törvény 138/A. § (1) bekezdésében meghatározott bevételi hiány mértékét, a bevételi hiány fedezetét biztosító pénzeszköz mértékét, megfizetésének, kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, valamint a kifizetések rendjét.” (16) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az iparügyekért felelõs miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg) „2. a gázszerelõk és gázkészülék-javítók tevékenysége folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét, az e tevékenységet végzõkrõl vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” (17) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint 133. § (2) bekezdése a következõ 6. ponttal egészül ki:
2009/88. szám
(Felhatalmazást kap az iparügyekért felelõs miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg) „5. az e törvény szerinti, a cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történõ forgalmazásának, valamint a PB-gáz turista palackba történõ átfejtésének szabályait és hatósági felügyeletét, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét, az e tevékenységeket folytatókról vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, 6. az adópolitikáért felelõs miniszterrel és a közigazgatási informatikáért felelõs miniszterrel egyetértésben a mûszaki biztonsági hatóság részére a kérelemre indult eljárásokért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjak és a gázszerelõk engedélyének kiadásáért fizetendõ díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét és a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.” (18) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelõs miniszter, hogy – a számvitelért felelõs miniszterrel, valamint a fogyasztóvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozza az egyetemes szolgáltatók által alkalmazható számlaképet.” (19) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a 138. §-t követõen a következõ 138/A. §-sal egészül ki: „138/A. § (1) A Get. szerinti közüzemi nagykereskedõi engedéllyel rendelkezett engedélyesnek engedélyköteles tevékenysége végzése során 2009. június 30-ig a földgázár-szabályozásban elismert (az árszabályozásban figyelembevételre kerülõ) és a tényleges importköltségeinek negatív különbözetébõl adódó bevételi hiányát a rendszerirányító által az e célból létrehozott elkülönített számlán kezelt, kötelezõ befizetésbõl származó pénzeszközbõl kell biztosítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzeszközt 2010. december 31-ig a) a felhasználó részére földgázt értékesítõ 1. egyetemes szolgáltató, 2. földgázkereskedõ, 3. a földgáztermelõ vagy b) külföldrõl földgázt vásárló felhasználó a rendszerirányítónak havonta megfizeti, és azokat az a) pont szerinti esetben továbbhárítja a felhasználó felé. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében a rendszerirányító által beszedett pénzeszköz nem minõsül a rendszerirányító bevételének, a rendszerirányító azt más célra nem fordíthatja és köteles azt egyéb pénzeszközeitõl elkülönítetten kezelni. A rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközt és annak pénzkezelési
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. (4) A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendõ) pénzeszköz nem minõsül az egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedõ és a földgáztermelõ bevételének, azt köteles egyéb pénzeszközeitõl elkülönítetten kezelni. Az egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedõ és a földgáztermelõ köteles az elkülönítetten kezelt pénzeszközt a rendszerirányítóval szembeni kötelezettségként kimutatni. (5) A (2) bekezdés szerinti fizetés alapját a) a (2) bekezdés a) pontjának megfelelõen értékesített, illetve b) a (2) bekezdés b) pontjának megfelelõen vásárolt földgáz képezi. (6) Az (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában a földgáz tranzit vagy export céljára vagy földgáztárolóba történõ szállítása, valamint a rendszerüzemeltetõk saját felhasználását és a hálózati veszteségeket biztosító földgázmennyiségek adásvétele nem tekintendõ értékesítésnek. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi hiány kiegyenlítése esetén a rendszerirányító elkülönített számlájáról kifizetés nem teljesíthetõ.” (20) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 145. §-a a következõ (3)–(4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Hivatal 2009. december 31-ig felméri a földgáz-helyettesítõ tüzelõanyag felhasználására átállítható felhasználók körét, valamint az átálláshoz szükséges berendezések mûszaki állapotát, és a felmérés eredménye alapján javaslatot tesz a Kormánynak a jogszabályban elõírt fölgáz-helyettesítõ tüzelõanyag-készletezési kötelezettségnek a fölgáz-helyettesítõ tüzelõanyag felhasználásra alkalmas felhasználói körre tekintettel történõ kiterjesztésének módjára, a kiterjesztés technikai és pénzügyi feltételeire. (4) A felhasználók a (3) bekezdés szerinti feladat végrehajtása érdekében kötelesek a Hivatallal együttmûködni.” 399. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 23. pontjában a „28. pont” szövegrész helyébe a „26. pont” szöveg, 12. §-ában a „kapcsolódóan a külön jogszabály” szövegrész helyébe a „kapcsolódóan a 96. § (6) bekezdése, valamint a külön jogszabály” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „megkérésére” szövegrész helyébe az „iránti kérelem benyújtására” szöveg, 57. § (4) bekezdésében az „állásfoglalást” szövegrész helyébe a „véleményt” szöveg, 64. § (1) bekezdésében a „jár” szövegrész helyébe a „jár el” szöveg, 66. § (4) bekezdésében a „8 napon” szövegrész helyébe az „5 munkanapon” szöveg, 67. § (3) bekezdésében a „panaszával a Hivatalhoz fordulhat. A Hivatal a panasz kivizsgálását követõen” szövegrész helyébe a „kérelmére a Hivatal” szöveg, 71. § (8) bekezdésében a „15 napon belül köteles határozatban dönteni” szövegrész helyébe a „10 munkanapon belül dönt” szöveg, 80. § (1) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a „kérelmezheti” szöveg, 80. § (2) és (3) bekezdésében a „kezdeményezést” szövegrész helyébe a „kérelmet” szö-
18163
veg, 104. § (5) bekezdésében az „ár mikor lép érvénybe” szövegrész helyébe az „árat mikortól kell alkalmazni” szöveg, 107. § (3) bekezdésében a „45 nappal” szövegrész helyébe a „25 nappal” szöveg, a „30 napon” szövegrész helyébe a „20 napon” szöveg, 109. § b) pontjában a „többletbevételnek” szövegrész helyébe a „többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének” szöveg, 107. § (4) bekezdésében a „legalább 15 nappal a honlapján, valamint két országos napilapban” szövegrész helyébe a „legalább 5 nappal a honlapján, valamint a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben” szöveg, 119. § (1) bekezdésében a „gyakorolja,” szövegrész helyébe a „gyakorolja, azzal szemben” szöveg, 121. § (3) bekezdés e) pontjában a „rendszerirányítási” szövegrész helyébe a „rendszerüzemeltetõi” szöveg, 122. § (1) bekezdésében a „jóváhagyó határozata” szövegrész helyébe a „jóváhagyása” szöveg, 122. § (3) bekezdésében a „jóváhagyó határozatát” szövegrész helyébe a „jóváhagyását” szöveg, 124. § (1) bekezdésében a „jóváhagyó határozata” szövegrész helyébe a „jóváhagyása” szöveg, 124. § (4) bekezdésében a „jóváhagyó határozatát” szövegrész helyébe a „jóváhagyását” szöveg, 127. § s) pontjában az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 17. §-ában meghatározott szabályok” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény adatkezelésre vonatkozó szabályai” szöveg, 127. § v) pontjában a „honlapján” szövegrész helyébe a „nyilvánosan” szöveg, 129. § (2) bekezdésében a „VET. 168. §-ában foglaltakat” szövegrész helyébe a „villamos energiáról szóló törvényben foglalt – a Hivatal eljárására vonatkozó – általános szabályokat” szöveg, a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 132. § 37. pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság vagy hatóságok” szöveg, 132. § 43. pontjában a „szabad kapacitások Magyar Köztársaság területén történõ átszállításának” szövegrész helyébe a „Magyar Köztársaság területén szabad kapacitások felhasználásával történõ földgázátszállítás” szöveg, 144. § (1) bekezdésében a „2011.” szövegrész helyébe a „2013.” szöveg lép. 400. § Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 2. pontjában az „és nem része az együttmûködõ földgázrendszernek” szövegrész, 16. § (4) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 55. § (2) bekezdés második mondata, 57. § (4) bekezdés második mondata, 81. § (3) bekezdésében az „a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben (a továbbiakban: Avtv.) meghatározott” szövegrész, 85. § (3) bekezdés második mondata, 93. § (2) bekezdése, 109. §-ában a „határozattal” szövegrész, 110. § (3) és (4) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 110. § (4) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 113. § (3) bekezdésében a „határozatban” szövegrész és a „határozattal” szövegrész, 114. § (6) bekezdése, 114. § (12) bekezdése, 129. § (2) bekezdésében a „panaszokkal kapcsolatos” szövegrész, 118. § (2) bekezdése,
18164
MAGYAR KÖZLÖNY
132. § 45. pontja, 159. § (1) bekezdés b) pontjában a „(98–99. §)” szövegrész, 159. § (2) bekezdésében a „[10. §, 12. §, 73. §, 75. §, 106. § 128. § z)]” szövegrész.
2009/88. szám
„(1) Ha hivatalból indított eljárásban a hatóság határozata az ügyfél részére részletkötelezettséget állapít meg, az ügyfél a felmerült eljárási költségeknek csak azt a részét viseli, amely a megállapított részletkötelezettséghez kapcsolódik.”
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása 401. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény a III. Fejezetet megelõzõen a következõ alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki: „A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések 23/A. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ folytatására irányuló szándékát köteles az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. A bejelentés – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a természetes személy bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevõkrõl nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a természetes személy bejelentõ természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az érintett tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.” (2) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a 39. § (2)–(4) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. §-ban, a 49–50. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.” (3) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 40. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az állatgyógyászati készítmény laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának, gyártásának, valamint az állatgyógyászati készítmények hatóanyaga gyártásának engedélyezésérõl szóló határozatot kilencven napon belül, az állatgyógyászati termék és az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalának engedélyezésérõl szóló határozatot kétszáztíz napon belül kell meghozni.” (4) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 46. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
402. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 27. § (3) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 34. § (1) bekezdés i) pontjában a „készítményekkel” szövegrész helyébe a „készítmények” szöveg, a „hatóanyagaival végzett kereskedelmi tevékenységet” szövegrész helyébe a „hatóanyagainak forgalomba hozatalát” szöveg, 38. § (3) bekezdésében a „határozatát az azt kiadó szerv köteles megküldeni az” szövegrész helyébe a „határozatot az” szöveg, a „szerv részére” szövegrész helyébe a „szervvel is közölni kell,” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „hatvan nappal” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanappal” szöveg, 39. § (4) bekezdés d) pontjában a „forgalmazásával” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalával” szöveg, 40. § (2) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 40. § (4) bekezdésében a „hatvan nap” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanap” szöveg, a „harminc nap” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanap” szöveg, 44. § (1) bekezdés g) pontjában a „lezárt terület” szövegrész helyébe a „lezárt terület, épület, helyiség” szöveg, a „belépni” szövegrész helyébe a „belépni és ott az ellenõrzést lefolytatni” szöveg, 44. § (2) bekezdésében a „hatósági eljárása” szövegrész helyébe az „a hatósági ellenõrzés” szöveg, 45. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 46. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályok rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „ , e törvény felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási jogszabály rendelkezéseit” szöveg, 51. § (1) bekezdésében az „az” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg, a „külön jogszabály” szövegrész helyébe a „rendelete” szöveg, 51. § (2) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 52. § (2) bekezdésében az „elrendelésérõl” szövegrész helyébe az „elrendelésérõl szóló határozatot” szöveg, a „település önkormányzatát is értesíteni” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzõjével (a fõvárosban a kerületi jegyzõvel) is közölni” szöveg, 76. § (2) bekezdés 33. pontjában a „forgalmazásának” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalának” szöveg, melléklet 29. pontjában az „a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti fogalom” szövegrész helyébe az „az élelmiszerek vagy takarmányok tekintetében a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti fogalom, egyéb esetben a termék készentartása eladás céljára, beleértve az eladásra való felkínálását vagy ingyenes vagy ellenérték fejében történõ átadásának bármely egyéb formáját, vala-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
mint az eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját” szöveg lép. 403. § Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 4. § b) pontjában a „ , kereskedelmére” szövegrész, 5. § (6) bekezdésében a „külön” szövegrész, 10. § (3) bekezdésében a „külön” szövegrész, 25. § (2) bekezdése, 25. § (4) bekezdés második és harmadik mondata, 43. §-ában a „– külön jogszabály szerint –” szövegrész, 44. § (1) bekezdés c) pontjában a „külön” szövegrész, 44. § (1) bekezdés g) pontjában a „ , dokumentációt” szövegrész, 45. § (5) bekezdése, 50. § (2) bekezdésében a „ , késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben” szövegrész, 50. § (6) bekezdés harmadik mondata, 52. § (4) bekezdésében az „a külön jogszabályban foglaltak szerint” szövegrész, 63. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „ , kereskedelmére” szövegrész, 64. § (3) bekezdés elsõ mondata, 64. § (5) bekezdésében a „ , vagy – a bírságfizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében – biztosítási intézkedés” szövegrész.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása 404. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § d) pontjában a „marketingtevékenységek” szövegrész helyébe a „marketingtevékenysége” szöveg, 17. § (1) bekezdésében a „külön törvény” szövegrész helyébe a „külön törvény vagy kormányrendelet” szöveg, 17. § (3) bekezdésében a „külön törvényben meghatározott bármely” szövegrész helyébe a „külön törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott bármely” szöveg, a „lehetõvé tevõ törvény rendelkezései” szövegrész helyébe a „lehetõvé tevõ rendelkezések” szöveg, 20. § (1) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 22. §-ában az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 23. §-át és 24. §-át” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény hatásköri vitára vonatkozó rendelkezéseit” szöveg, 23. § (1) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 25. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 23. §-át és 24. §-át” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény hatásköri vitára vonatkozó rendelkezéseit” szöveg, 25. § (2) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „végzéssel” szövegrész helyébe a „végzéssel hivatalból” szöveg, melléklet 28. pontjában a „kiskorúak” szövegrész helyébe a „gyermekkorúak” szöveg lép.
18165
405. § Hatályát veszti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 20. § (3) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében az „öt napon belül” szövegrész, 26. § (1) bekezdésében a „Tpvt. 70. §-ának (1) bekezdésétõl eltérõen, a” szövegrész.
A gazdasági reklámtevékenység alapvetõ feltételeirõl és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása 406. § A gazdasági reklámtevékenység alapvetõ feltételeirõl és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (7) bekezdésében az „ebbõl a célból a reklámküldeménynek” szövegrész helyébe az „ebbõl a célból az ugyanazon reklámozó érdekében ugyanazon címzett részére 2009. október 1-jét követõen elsõ alkalommal küldött reklámküldeménynek” szöveg, 26. § (2) bekezdésében az „eljárást ügyfélként kezdeményezni jogosultak” szövegrész helyébe az „eljárásban” szöveg, a „szervezetek is” szövegrész helyébe a „szervezetet az ügyfél jogai illetik meg” szöveg lép. 407. § Hatályát veszti a gazdasági reklámtevékenység alapvetõ feltételeirõl és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében az „és lakcímét” szövegrész, 26. § (3) bekezdésében az „ , azt mint szemletárgyat lefoglalhatja” szövegrész.
Az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása 408. § Az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 23. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A beszámoló központi költségvetési támogatásra vonatkozó, valamint külön jogszabályban meghatározott adatait az elõadó-mûvészeti államigazgatási szerv a honlapján bárki számára ingyenesen, korlátozás nélkül hozzáférhetõ és kereshetõ módon közzéteszi.” 409. § Az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (2) bekezdés a) pontjában a „kiállításával” szövegrész helyébe a „kiállításával, valamint a hatósági ellenõrzéssel” szöveg, 38. § (5) bekezdésében a „10. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „10. § (3) bekezdésében” szöveg, 46. § (4) bekezdésében a „10. § (5) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „10. § (6) bekezdés b) pontjában” szöveg lép.
18166
MAGYAR KÖZLÖNY
410. § Hatályát veszti az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 6. § (2) bekezdése, 15. § (6) bekezdésében a „ , valamint a 7. § (2) bekezdésében szereplõ” szövegrész és az „– a személyes adatok kivételével – közérdekbõl nyilvános adatoknak minõsülnek, és” szövegrész.
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosítása 411. § A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény 3. § j) pontjában a „termékek külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „termékeknek az agrárpolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 3. § k) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 5. § (1) bekezdésében a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelete” szöveg, 6. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „– a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott –” szöveg, 7. §-ában az „az agrárpolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg, 8. § (2) bekezdésében az „igények” szövegrész helyébe a „kérelmek” szöveg, a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 9. § (1) bekezdés b) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 9. § (1) bekezdés c) pontjában az „igénye” szövegrész helyébe a „kérelme” szöveg, a „beérkezett, és” szövegrész helyébe a „beérkezett, illetve” szöveg, 9. § (2) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, 9. § (4) bekezdésében az „igényének” szövegrész helyébe a „kérelmének” szöveg, az „igényével” szövegrész helyébe a „kérelmével” szöveg, az „az igénybejelentést” szövegrész helyébe az „a kérelem benyújtását” szöveg, 11. § (1) bekezdésében az „igénylõ” szövegrész helyébe a „kérelmezõ” szöveg, 14. § (1) bekezdés b) pontjában az „igénybejelentéseket” szövegrész helyébe a „kérelmeket” szöveg, 14. § (3) bekezdés b) pontjában az „igényeket” szövegrész helyébe a „kérelmeket” szöveg, 15. § (11) bekezdés a) pontjában az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, 15. § (11) bekezdés c) pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait, továbbá az agrárkár-enyhítési szervnek a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére szolgáló számláját” szöveg lép.
2009/88. szám
412. § Hatályát veszti a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény 15. § (5) és (6) bekezdése.
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény módosítása 413. § A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 3. § (2) bekezdésében a „megszüntetéséhez, valamint” szövegrész helyébe a „megszüntetéséhez, a szervre vonatkozó alapítói jogok átadásához, átvételéhez, valamint a szerv” szöveg, 5. § (1) bekezdésében a „törvényben, valamint külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadók azzal, hogy az eljárásban kizárt a méltányossági, valamint újrafelvételi eljárás.” szövegrész helyébe a „§-ban foglaltak az irányadók. A kincstári nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidõ tíz munkanap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt munkanapos határidõt állapíthat meg. Az eljárásában kizárt az újrafelvételi eljárás.” szöveg, 5. § (2) bekezdésében az „ , azok beérkezésétõl számított tizenöt napon belül veszi nyilvántartásba a költségvetési szervet, vagy – legfeljebb húsz napos határidõ tûzésével – hiánypótlásra hívja fel az alapító, illetve az alapításra jogosult szervet” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, 5. § (3) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg, a „jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétõl” szövegrész helyébe az „a döntés közlésétõl” szöveg, a „határozat” szövegrész helyébe a „határozat, illetve az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés” szöveg, 5. § (4) bekezdésében a „közigazgatási nemperes eljárásban végzéssel határoz” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt” szöveg, a „határozatát” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 13. § (4) bekezdés b) pontjában a „harminc napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg lép. 414. § Hatályát veszti a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 5. § (4) bekezdés ötödik mondata, 13. § (7) bekezdés második mondata.
A behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi XLIX. törvény módosítása 415. § (1) A behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi XLIX. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„(2) A biztonsági készletet a 41. § (3) bekezdése szerinti kõolaj- és kõolajtermék-ellátási válsághelyzetben vagy tüzelõanyag (tüzelõolaj, fûtõolaj, földgáz) ellátási nehézség, különösen földgázellátási válsághelyzet esetén a miniszter engedélye alapján szabad felhasználni.” (2) A behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi XLIX. törvény 41. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A miniszter felügyeleti jogkörében:) „c) kõolaj- és kõolajtermék-ellátási válsághelyzetben, vagy ha a Szövetség a feladatának nem tesz eleget, a Szövetséget közvetlen irányítása alá vonhatja,” (3) A behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi XLIX. törvény 41. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában kõolaj- és kõolajtermék-ellátási válsághelyzet akkor áll be, ha a behozatal belföldi fogyasztáshoz mért csökkenése eléri a 7%-ot, és a belföldi felhasználási igény csak a biztonsági készlet terhére elégíthetõ ki, továbbá ha az Európai Unió, illetõleg a Nemzetközi Energia Ügynökség válsághelyzeti intézkedéseket rendel el.”
II. Fejezet A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása 416. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 5. § c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény hatálya kiterjed:) „c) a nyugdíjmegállapító szervre és a nyugdíjfolyósító szervre (a továbbiakban együtt: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv), valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szervre.” (2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az elõrehozott öregségi nyugdíjra és a csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság, valamint a csökkentés mértékének megállapítása szempontjából szolgálati idõként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának idõtartamát.” (3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az elõrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság szempontjából szolgálati idõként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának idõtartamát.”
18167
(4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagos havi összeget úgy kell meghatározni, hogy a nyugellátás folyósítása, illetve szüneteltetése alatt elért, nyugdíjjárulék-alapot képezõ kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani tizenkettõvel.” (5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/A. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha az egészségkárosodás azelõtt következett be, hogy az igénylõ szolgálati idõt szerzett volna, az (1) bekezdés cb) alpontja szerinti feltételt azt az idõpontot megelõzõ négy naptári hónapra kell vizsgálni, amelytõl kezdõdõen az igénylõ a rokkantsági nyugdíj megállapítását kéri.” (6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszûnik, ha a) a nyugdíjas már nem rokkant, vagy b) a 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érõ és az Rjtv. 1. § b) pontja szerinti keresõtevékenységet folytató rokkant hat egymást követõ hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja ba) a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és bb) a mindenkori kötelezõ legkisebb munkabér összegét. A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv. 13. § (3) bekezdésében foglaltakat a rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell.” (7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/G. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszûnik, ha a) a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási betegség vagy szilikózis (azbesztózis) következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minõsül rokkantnak, vagy b) a 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érõ és az Rjtv. 1. § b) pontja szerinti keresõtevékenységet folytató rokkant hat egymást követõ hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja ba) a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és bb) a mindenkori kötelezõ legkisebb munkabér összegét. A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv. 13. § (3) bekezdésében foglaltakat a baleseti rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell.”
18168
MAGYAR KÖZLÖNY
(8) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetésérõl, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetésérõl – az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján – hivatalból dönt. (3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók arra a személyre, aki a nyugdíjának folyósítását a 83/A. § alapján teljes naptári évre szünetelteti.” (9) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a szolgálati nyugdíjra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szolgálati nyugdíj folyósításának kötelezõ szüneteltetésére a hivatásos szolgálat külön törvény szerinti felsõ korhatárának betöltését követõen nem kerülhet sor.” (10) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 84. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdésben meghatározott idõ elteltével felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni a bírósági ítélet alapján folyósított nyugellátást, ha a Legfelsõbb Bíróság felülvizsgálat keretében úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása nem volt jogszerû.” (11) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 89. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A (3) bekezdés szerinti egyösszegû megtérítés címén a megtérítési kötelezettség alapjául szolgáló] „c) rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülõi nyugdíj, illetve baleseti hozzátartozói nyugellátás egyhavi összegének az ellátásban részesülõ személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedõ idõtartamra, de legalább négy évre számított összegét, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, ellátásban részesülõ személy esetén négy évre számított összegét” (kell megtéríteni.) (12) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 30. § (2) bekezdésében az „újra bekövetkeznek” szövegrész helyébe az „a rokkantsági nyugdíj megállapítására a feléledés idõpontjában alkalmazandó szabályok alapján ismét fennállnak” szöveg, 36/D. § (4) bekezdésében az „újra bekövetkeznek” szövegrész helyébe az „a rokkantsági nyugdíj megállapítására a feléledés idõpontjában alkalmazandó szabályok alapján ismét fennállnak” szöveg, 70. § (4) bekezdésében az „a munkaképesség-csökkenés” szövegrész helyébe az „az egészségkárosodás” szöveg, 75. §-ában az „a rokkantságon” szövegrész helyébe az „az egészségkárosodáson” szöveg, 76. §-ában a „határozat” szövegrész helyébe az „elsõfokú határozat” szöveg, 88. § (1) bekezdésében
2009/88. szám
a „megrokkanásáért” szövegrész helyébe az „egészségkárosodásáért, megrokkanásáért” szöveg, 101. § (1) bekezdés a) pontjában a „közzétett” szövegrész helyébe az „utoljára közzétett” szöveg lép. (13) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 32. § (2) bekezdésében az „a baleseti nyugellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét,” szövegrész. (14) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A krízishelyzetbe került személyek egyszeri támogatásával kapcsolatos eljárásban hozott döntéssel szembeni jogorvoslatra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében adható egyszeri segélyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.” (15) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. §-ában az „az állami szerv a szociális szolgáltatást egyházi vagy nem állami” szövegrész helyébe az „a Kormány, illetve más állami szerv a szociális szolgáltatást vagy a pihenéshez való jog érvényesülését szolgáló szolgáltatást egyházi vagy más, nem állami szervvel,” szöveg lép. (16) A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A 2009. június 30-áig megkötött szerzõdések esetén a lakás-elõtakarékoskodó jogosult a betétszámlájára jóváírt állami támogatás és az arra jóváírt betéti kamat igénybevételére nem lakáscélú felhasználás esetén is, ha a megtakarítási ideje elérte vagy meghaladta a nyolc évet.” 417. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Nem jogosult elõrehozott öregségi nyugdíjra és csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjra a) az a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban, b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy – ha az egyezmény eltérõen nem rendelkezik –, aki a szerzõdõ államban – az igénylõ nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkezõ külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – azon a napon, amelytõl kezdõdõen az elõrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelõ jogviszonyban áll.” (2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„(5) Nem jogosult elõrehozott öregségi nyugdíjra a) az a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban, b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy – ha az egyezmény eltérõen nem rendelkezik –, aki a szerzõdõ államban – az igénylõ nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkezõ külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – azon a napon, amelytõl kezdõdõen az elõrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelõ jogviszonyban áll.” (3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/A. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazása során a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban, b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérõen nem rendelkezik – a szerzõdõ államban végzett keresõtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is – az igénylõ nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkezõ külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni.” (4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban, b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérõen nem rendelkezik – a szerzõdõ államban végzett keresõtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is – a nyugdíjas nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkezõ külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni.” (5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/E. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban, b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérõen nem rendelkezik – a szerzõdõ államban
18169
végzett keresõtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is – az igénylõ nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkezõ külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni.” (6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/G. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban, b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérõen nem rendelkezik – a szerzõdõ államban végzett keresõtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is – a nyugdíjas nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkezõ külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni.” (7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 69. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a saját jogú nyugellátást igénylõ részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, a saját jogú nyugellátást legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszûnését követõ naptól lehet megállapítani.” 418. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsõoktatási információs rendszer mûködtetõje a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony megszûnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszûnését – a tanuló, hallgató nevének, társadalombiztosítási azonosító jelének és a szünetelés, megszûnés idõpontjának közlésével – hivatalból igazolja. Külföldön tanuló árvának a tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsõfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétõl számított egy hónapon belül kell igazolnia.” (2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az igénybejelentõ lap benyújtásával egyidejûleg az igénylõnek közölnie kell az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplõ jogviszonyok bizonyításához felhasználni
18170
MAGYAR KÖZLÖNY
kívánt iratokat, továbbá egészségkárosodáson alapuló ellátás esetén az egészségkárosodással összefüggõ iratokat.” (3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(8) Egészségkárosodáson alapuló nyugellátás esetén az igénylõ az igény elbírálása során, illetve a nyugdíjas a felülvizsgálat során – a jogkövetkezményekrõl való tájékoztatás mellett – a rehabilitációs szakértõi szerv vizsgálatán történõ személyes megjelenésre kötelezhetõ. Ha az igénylõ, illetve a nyugdíjas a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a nyugellátás megállapítása iránti eljárást meg kell szüntetni, illetve felülvizsgálat esetén az ellátást az errõl szóló elsõfokú határozat keltét követõ hónap elsõ napjával meg kell szüntetni. (9) Egészségkárosodáson alapuló nyugellátás esetén a jogosultság felülvizsgálata soron kívül is elrendelhetõ, ha olyan tény vagy körülmény jut a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv tudomására, amely valószínûsíti, hogy a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés, illetve az egészségkárosodás nem áll fenn, vagy az a megállapítottnál kisebb mértékû.” (4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 74. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „74. § Ha az igénylõ az igénybejelentését a határozat vagy az eljárást megszüntetõ végzés jogerõre emelkedéséig visszavonja, a felvett nyugellátást harminc napon belül köteles visszafizetni.” (5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Ha az igény elbírálása után megállapítják, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárása során jogszabályt sértett, és emiatt az igényt elutasították, illetve az ellátást nem folyósították, vagy alacsonyabb összegû nyugellátást állapítottak meg, illetve folyósítottak, akkor a jogszabálysértés megállapításától számított öt éven belül járó összeget, valamint az (5) bekezdés szerinti késedelmi kamatot ki kell fizetni. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti jogszabálysértés a foglalkoztató vagy egyéb szerv jogszabálysértése – különösen jogszabálysértõ adatszolgáltatása, eljárása vagy mulasztása – miatt következett be, a késedelmikamat-fizetési kötelezettség a foglalkoztatót vagy az egyéb szervet terheli.” (6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti kötelezettet a késedelmi kamat megfizetésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kötelezi.” (7) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 81. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
2009/88. szám
„81. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárások, valamint az e törvény szerinti más eljárások – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – illeték- és költségmentesek. (2) Ha a 84. § (2) bekezdése alapján visszafizetésre kötelezett, illetve a 85. §, a 87. § vagy a 88. § szerint megtérítésre kötelezett a tartozás mérséklése, elengedése vagy fizetési kedvezmény engedélyezése iránt nyújt be kérelmet, általános tételû eljárási illetéket köteles fizetni.” (8) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-t megelõzõ alcíme helyébe a következõ alcím lép: „Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat” (9) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozat jogerõre emelkedését követõen kérelemre vagy hivatalból a tudomására jutott tények, adatok alapján a nem jogszabálysértõ döntését az ügyfél javára korlátozás nélkül módosíthatja azzal, hogy a magasabb összegû ellátás legfeljebb hat hónapra visszamenõleg jár. (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásában újrafelvételi eljárásnak nincs helye.” (10) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. § (5) bekezdés felvezetõ szövegrésze helyébe a következõ szöveg lép: „Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérelemre vagy hivatalból megállapítja, hogy a fellebbezési vagy felügyeleti eljárás keretében, illetve a bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, döntését” (11) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A jogerõs határozattal megállapított szolgálati idõ tartamát a nyugellátás megállapítása során – az (5) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérõen – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ügyfél terhére nem módosíthatja.” (12) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott] „a) természetes személyazonosító adatok,” (tarthatók nyilván.) (13) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 8/B. § (3) bekezdésében a „szerint illetékes ágazati minisztérium” szövegrész helyébe az „alapján feladatkörrel rendelkezõ miniszter” szöveg, 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „szakvéleménye” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalása” szöveg, 64. § (1) bekezdésében a „nyomtatványon
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(a továbbiakban: igénybejelentõ lap)” szövegrész helyébe a „nyomtatványon vagy elektronikus ûrlapon (a továbbiakban együtt: igénybejelentõ lap)” szöveg, 68. § (1) és (2) bekezdésében az „az igényelbíráló” szövegrész helyébe az „a nyugdíj-megállapító” szöveg, 68. § (3) bekezdésében az „Az igazgatási” szövegrész helyébe az „A nyugdíj-megállapító” szöveg, 70. § (4) bekezdésében a „véleménye” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalása” szöveg, 70/A. §-ában az „Az Eb. 64. §-ának (1) bekezdésben meghatározott szerv” szövegrész helyébe az „A baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv” szöveg, a „társadalombiztosítási igazgatási” szövegrész helyébe a „nyugdíj-megállapító” szöveg, 72. § (1) bekezdésében a „szakvéleményt” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalást” szöveg, 75. §-ában a „szakvéleményére” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalására” szöveg, 79. § (2) bekezdésében a „határozat beérkezését követõ tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „határozat vele való közlését követõ tíz munkanapon belül” szöveg, 80. § (3) bekezdésében a „hibáért” szövegrész helyébe a „jogszabálysértésért” szöveg, 88/A. §-ában a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 90. §-ában a „határozat kézbesítését követõ 15 napon belül” szövegrész helyébe a „határozat közlését követõ tíz munkanapon belül” szöveg, 91. § (4) bekezdésében az „a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez” szövegrész helyébe az „az elsõfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez” szöveg, 91. § (5) bekezdésében az „a kiszabott mulasztási bírság” szövegrész helyébe a „– késedelmi pótlék helyett – a kiszabott mulasztási bírság” szöveg, 93. § (3) bekezdésében az „a határozatot hozó” szövegrész helyébe az „az elsõfokú” szöveg, 97. § (1) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 97. § (5) bekezdésében a „15 napon” szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 98. § (1) bekezdésében a „vagy posta útján” szövegrész helyébe a „ , posta útján vagy elektronikus úton” szöveg, 101. § (1) bekezdés f) pontjában a „nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait” szövegrész helyébe a „nyugellátás emelésének részletes szabályait” szöveg lép. (14) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 3. § (2) és (3) bekezdése, 36/D. § (3) bekezdése, 36/G. § (3) bekezdése, 43. § (3) bekezdése, 55. § (3) bekezdés a) pontjában az „az iskola igazolása szerint” szövegrész, 55. § (5) bekezdésében az „az oktatási intézmény igazolása szerint” szövegrész, 64. § (3) és (10) bekezdése, 65. § (1) bekezdése, 66. § (2) bekezdése, 71. §-a, 72. § (1) bekezdés második mondata, 72/A. §-a, 77. §-a, 78. §-ában a „határozattal” szövegrész, 79. § (2) bekezdés c) pontjában az „1997. évi XXXI.” szövegrész, a „(hivatalos gyám)” szövegrész, 79. § (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 79. § (3) bekezdésében az „1994. évi LIII.” szövegrész, 89. § (3) bekezdés b) pontjában az „a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti” szövegrész, az „a cégnyilvánosságról, a bírósági
18171
cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti” szövegrész, 89. § (8) bekezdése, 91. § (4) bekezdés elsõ mondata, 95. § (3) bekezdése. (15) Hatályát veszti a nyugdíjak korrekciós célú emelésérõl szóló 2005. évi CLXXIII. törvény 6. § (1) bekezdés elsõ mondata. 419. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a) elõrehozott, csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjban, b) korkedvezményes nyugdíjban, c) bányásznyugdíjban, d) korengedményes nyugdíjban, e) az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, f) az országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban vagy g) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban részesülõ személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetõleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítõ tevékenységet folytat, és az általa fizetendõ nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszeresét (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követõ hónap elsõ napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha az a)–g) pont szerinti nyugellátásban részesülõ személy által fizetendõ nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a 84. § alkalmazásával – vissza kell fizetni.” (2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99. § (1) bekezdése a következõ elsõ mondattal egészül ki: „Az adatszolgáltatást – ha jogszabály kivételt nem tesz – elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell teljesíteni.”
A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény módosítása 420. § (1) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki: „Ha az egészségkárosodás azelõtt következett be, hogy az igénylõ szolgálati idõt szerzett volna, az (1) bekezdés
18172
MAGYAR KÖZLÖNY
a) pont ab) alpontja szerinti feltételt azt az idõpontot megelõzõ négy naptári hónapra kell vizsgálni, amelytõl kezdõdõen az igénylõ a rehabilitációs járadék megállapítását kéri.” (2) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki: „A rokkantsági nyugdíj felülvizsgálata során megállapított rehabilitációs járadék összege nem lehet kevesebb a jogosultság utolsó hónapjára járó rokkantsági nyugdíj összegénél.” (3) Hatályát veszti a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdés b) pontjában az „az ellátás megszüntetését” szövegrész, 13. § (5) bekezdésében a „b),” szövegrész. 421. § (1) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdés felvezetõ szövegrésze helyébe a következõ szöveg lép: „Rehabilitációs járadékra az a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezõ személy jogosult, aki” (2) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 3. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki) „d) munkanélküliség esetére járó ellátásban,” (részesül.) (3) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 3. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alkalmazása során a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban, b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérõen nem rendelkezik – a szerzõdõ államban végzett keresõtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is – az igénylõ nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkezõ külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni.” (4) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 4. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A (2) bekezdés alkalmazása során a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,
2009/88. szám
b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérõen nem rendelkezik – a szerzõdõ államban végzett keresõtevékenységet és ott szerzett nettó keresetet, jövedelmet is – a rehabilitációs járadékban részesülõ nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkezõ külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni.” (5) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az ellátás megszûnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha) „d) a rehabilitációs járadékban részesülõ három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggõen külföldön tartózkodik, vagy bejelentett magyarországi lakóhelye megszûnik,” (6) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 13. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazása során a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban, b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérõen nem rendelkezik – a szerzõdõ államban végzett keresõtevékenységet és az ott szerzett nettó keresetet, jövedelmet is – a rehabilitációs járadékban részesülõ nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkezõ külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni.” (7) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3) bekezdésében a „10 éven belül” szövegrész helyébe az „öt éven belül” szöveg lép. (8) Hatályát veszti a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében az „ , és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik” szövegrész. 422. § (1) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A rehabilitációs járadékot a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus ûrlapon lehet igényelni.” (2) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A rehabilitációs járadék iránti igény elbírálása során az igénylõ a rehabilitációs szakértõi szerv vizsgálatán történõ személyes megjelenésre kötelezhetõ. Ha az igény-
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
lõ a személyes megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni.” (3) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. § A rehabilitációs szakértõi szerv a 6. § szerinti komplex minõsítés elvégzése céljából a) a rehabilitációs járadékban részesülõ természetes személyazonosító adataira, b) a rehabilitációs járadékban részesülõ állampolgárságára, illetõleg bevándorolt, letelepedett, menekült vagy hontalan jogállására, c) a rehabilitációs járadékban részesülõ belföldi lakó-, illetõleg tartózkodási helyére, d) a jogosultsági feltételekre, e) a rehabilitációs járadékban részesülõ egészségi állapotára és az abban bekövetkezett változásokra, f) a rehabilitációs járadékban részesülõ iskolai végzettségére és szakképzettségére, g) a rehabilitációs járadékban részesülõ foglalkoztatására, h) az ellátás megállapítására és megszüntetésére, i) az ellátás kezdõ és befejezõ idõpontjára, valamint j) a rehabilitációs járadékban részesülõ társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó adatokat – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – az ellátás megszûnését követõen öt évig kezelheti.” (4) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 6. § (1) bekezdésében a „szakvéleményt” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalást” szöveg, 6. § (4) bekezdésében a „szakvéleményében” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalásában” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „kézbesítésétõl számított 10 munkanapon belül” szövegrész helyébe a „közlésétõl számított tizenöt munkanapon belül” szöveg, 7. § (4) bekezdésében a „határozat meghozataláról és annak jogerõre emelkedésérõl haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet” szövegrész helyébe a „határozatot közli az állami foglalkoztatási szervvel, és haladéktalanul értesíti a határozatnak a rehabilitációs járadékban részesülõ személlyel történõ közlésének idõpontjáról, valamint annak jogerõre emelkedésérõl” szöveg, 7. § (4) bekezdés második mondatában a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon belül” szöveg, 7. § (9) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az” szöveg, 10. § (5) és (7) bekezdésében a „szakvéleménye” szövegrész helyébe a „szakhatósági állásfoglalása” szöveg, 13. § (2) bekezdésében a „d)–g) pontjaiban” szövegrész helyébe a „d) és f)–g) pontjában” szöveg, az „5 napon belül” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül” szöveg lép. (5) Hatályát veszti a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdésében
18173
a „[Tny. 28. §, 29. § (2)–(4) és (6) bekezdése]” szövegrész, 4. § (4) bekezdésében a „(Tny. 62–63. §-ok)” szövegrész, 4. § (4) bekezdés második mondata, 5. § (1) bekezdés elsõ mondata, 5. § (5) bekezdésében az „érdemi” szövegrész, 6. § (1) bekezdésében az „a megkereséstõl számított 60 napon belül” szövegrész, 6. § (3) bekezdése, 6. § (4) bekezdésében az „ , illetve a megszüntetõ végzés” szövegrész, 6. § (4) bekezdés második mondata, 7. § (3) bekezdésében az „– a határozat és az alapjául szolgáló szakvélemény bemutatásával –” szövegrész, 7. § (9) bekezdésében a „(66–67. §)” szövegrész, 8. § (2) bekezdése, 11. § (1) bekezdésében a „(Tny. 79. §)” szövegrész, 13. § (4) bekezdése, 17–23. §-a, 17. §-t megelõzõ alcíme, 27–29. §-a, 31. §-a, 32. §-a.
Átmeneti rendelkezések 423. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény – e törvénnyel megállapított – 55. § (4) bekezdését, 64. § (4), (8) és (9) bekezdését, 74. §-át, 80. § (1), (2) és (4) bekezdését, 95. § (1), (2), (5) és (8) bekezdését, valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény – e törvénnyel megállapított – 5. § (2) bekezdését és 6. § (2) bekezdését a 2009. szeptember 30-át követõen indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (2) A 418. § (13) bekezdése szerinti módosítások alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2009. október 1-jétõl hatályos rendelkezéseit a 2009. szeptember 30-át követõen indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (3) A 422. § (4) bekezdése szerinti módosítások alapján a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 2009. október 1-jétõl hatályos rendelkezéseit a 2009. szeptember 30-át követõen indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (6) bekezdése, 18/B. § (5) bekezdése, 36/A. § (4) bekezdése, 36/E. § (4) bekezdése és 69. § (2) bekezdése, valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 3. § (3) bekezdés d) pontja és 3. § (4) bekezdése – e törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2009. augusztus 31-ét követõ idõponttól kezdõdõen megállapításra kerülõ ellátásokra kell alkalmazni. (5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény – e törvénnyel megállapított – 22/A. § (2) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a nyugellátás növeléséhez a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (1) bekezdése szerint szükséges idõ e törvény hatálybalépését követõen kezdõdik. Egyéb esetben a nyugellátásnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
18174
MAGYAR KÖZLÖNY
22/A. §-a szerinti növelésére az e törvény hatálybalépését megelõzõ napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdése és 36/G. § (1) bekezdése – e törvénnyel megállapított – rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követõen szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni. 424. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (6) bekezdése és 36/G. § (5) bekezdése, valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 4. § (5) bekezdése és 13. § (7) bekezdése – e törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2009. augusztus 31-ét követõen szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni. (2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény – e törvénnyel megállapított – 81. § (2) bekezdését a 2009. szeptember 30-át követõen benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni. (3) Az országgyûlési képviselõ és a polgármester öregségi nyugdíjának a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény – e törvénnyel megállapított – 83/B. § (1) bekezdés f)–g) pontja alapján történõ szüneteltetése során csak a 2009. december 31-ét követõen szerzett kereset, jövedelem vehetõ figyelembe. (4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény – e törvénnyel megállapított – 84. § (3) bekezdését az e törvény hatálybalépését követõen indult ügyekben kell alkalmazni. (5) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény – e törvénnyel megállapított – 89. § (4) bekezdés c) pontját akkor kell alkalmazni, ha az egyösszegû megtérítést a megtérítésre kötelezett e törvény hatálybalépését követõen kéri, a felszámolást az adós, a hitelezõ vagy a végelszámoló e törvény hatálybalépését követõen kéri, vagy egyéb esetben a felszámolást, illetve a végelszámolást e törvény hatálybalépését követõen rendelik el. (6) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény – e törvénnyel megállapított – 99. § (1) bekezdését a 2009. december 31-ét követõen teljesített adatszolgáltatásra kell alkalmazni. 425. § A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése, 3. § (1) bekezdése, 13. § (1) bekezdés d) pontja és 30. § (3) bekezdése – e törvénnyel megállapított – rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a rehabilitációs járadék iránti igénybejelentést 2009. augusztus 31-ét követõen nyújtják be, vagy a rokkantsági nyugdíj felülvizsgálatára irányuló eljárás 2009. augusztus 31-ét követõen indul. 426. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl szóló 2003. LXXXIV. törvény 28. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
2009/88. szám
„(6) Az elsõ szakorvosi szakképesítés megszerzéséig a felsõfokú szakirányú szakképzés megszerzését megkezdõ orvos és fogorvos munkaideje – a 13. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a heti 56 órát, 2009. augusztus 1-tõl legkésõbb 2011. július 31-ig a heti 52 órát nem haladhatja meg. A heti 48 órát meghaladó munkavégzés elrendelésének részletes feltételeit az egészségügyért felelõs miniszter rendeletben állapítja meg. (7) A (6) bekezdés 2011. augusztus 1. napjával hatályát veszti. E bekezdés 2011. augusztus 2-án hatályát veszti.”
III. Fejezet Záró rendelkezések 427. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) Az I. Fejezet és a 431. § – a (3)–(6) és (8), (9) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2009. október 1-jén lép hatályba. (3) A 16. §, a 374. § (9)–(10) és (15) bekezdése, a 351. §, a 375–376. §, a 398. § (5)–(6), (9)–(10), (12)–(15), (18)–(20) bekezdése, a 399. §, a 407. §-nak a gazdasági reklámtevékenység alapvetõ feltételeirõl és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdését módosító rendelkezése, a 415. § (1) és (3) bekezdése e törvény hatálybalépésével egyidejûleg lép hatályba. (4) A 288. § (3), (4), (6)–(8) és (12)–(21) bekezdése, valamint a 289. § (2) bekezdése az e törvény hatálybalépését követõ tizenötödik napon lép hatályba. (5) A 387. §-nak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény 26. § (2) bekezdését módosító rendelkezése, valamint a 388. §-nak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 2007. évi CXXXV. törvény 26. § (3)–(5) és (7) bekezdését hatályon kívül helyezõ rendelkezése e törvény hatálybalépésével egyidejûleg lép hatályba. (6) A 151. §, a 173. §, a 174. § (2) bekezdése, a 268. §, a 271. §, a 278. § (1)–(5) bekezdése, a 279. § (2) bekezdése, a 305. § (4) és (5) bekezdése, a 307. § (2) bekezdése, a 377. §, valamint a 378. § (2) bekezdése, a 394. § (1) bekezdése, valamint a 395. § (2) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba. (7) A 417. § és a 421. § 2009. szeptember 1-jén, a 418. §, a 422. § és a 430. § (1) bekezdés 13. pontja 2009. október 1-jén, a 419. § 2010. január 1-jén lép hatályba. (8) A 285. § és a 307. § (3) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba. (9) A 190. § (10)–(12) bekezdése e törvény hatálybalépésével egyidejûleg lép hatályba.
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
428. § Az I. Fejezet rendelkezéseit a hatálybalépésüket követõen indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 429. § (1) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) Az elszámolási nyilatkozatot egy példányban kell kiállítani, amelyen a kiállító orvos aláírásával igazolja, hogy a biztosított az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt elszámolási nyilatkozatot a biztosítottnak át kell adni, ennek tényét az egészségügyi szolgáltató elektronikus formában rögzíti.” (2) Hatályát veszti a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (12)–(14) bekezdése, 37. § (12) bekezdése. 430. § (1) Hatályát veszti 1. a phylloxera vastatrix rovar ellen követendõ rendszabályok ügyében kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezésérõl szóló 1880. évi I. törvény, 2. a Brasiliával 1883. évi május 21-én Rio de Janeiroban, a közönséges büntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerzõdés beczikkelyezése tárgyában címû 1884. évi XXXVII. törvény, 3. a Monacoval 1886. évi február 22-én Bécsben, a közönséges bûntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerzõdés beczikkelyezése tárgyában címû 1887. évi VI. törvény, 4. az 1882:XV. törvénycikkbe iktatott nemzetközi phylloxera-egyezmény kiegészitésérõl szóló 1889. évi XLI. törvény, 5. az egyptomi tengeri egészségügyi szolgálat reformja iránt 1892. évi január 30-án Velenczében kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezésérõl szóló 1894. évi VIII. törvény, 6. cholera-járvány idején a nemzetközi érintkezésben alkalmazandó közös védelmi intézkedésekrõl szóló 1894. évi IX. törvény, 7. az Uruguay-jal 1887. évi junius 25-én Montevideóban, a közönséges büntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerzõdés beczikkelyezése tárgyában címû 1896. évi XXX. törvény, 8. a mekkai zarándoklásnál való óvintézkedések és a persa öbölben szervezendõ egészségügyi felügyelet tekintetében követendõ eljárás szabályozása iránt 1894. évi ápril hó 3-án Párisban kötött nemzetközi egyezmény, valamint az ennek függelékét képezõ és 1897. évi október hó 30-án kelt nyilatkozat beczikkelyezésérõl szóló 1898. évi XXXI. törvény, 9. a pestis elleni védekezés tárgyában, Velenczében 1897. évi márczius 19-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezésérõl szóló 1900. évi XXIII. törvény, 10. a pestis és a kolera ellen való védekezés tárgyában Párisban, 1903. évi deczember 3-án kötött nemzetközi
18175
egyezmény beczikkelyezésérõl szóló 1909. évi XXI. törvény, 11. a pestis, a kolera és a sárgaláz ellen való védekezés tárgyában Párisban 1912. évi január hó 17-én kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezésérõl szóló 1924. évi XXIV. törvény, 12. a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között az állampolgárság egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában Bukarestben, az 1949. évi február hó 10. napján kelt egyezmény becikkelyezésérõl szóló 1949. évi XIV. törvény, valamint 13. a külföldiek önálló vállalkozóként történõ gazdasági célú letelepedésérõl szóló 1998. évi LXXII. törvény. (2) Az (1) bekezdés, valamint az 1–150. §, a 152–172. §, a 174. § (1) bekezdése, a 175–267. §, a 269. §, a 270. §, a 272–277. §, a 278. § (6) bekezdése, a 279. § (1) bekezdése, a 280–284. §, a 286–304. §, a 305. § (1)–(3), (6) és (7) bekezdése, a 306. §, a 307. § (1) és (5) bekezdése, a 308–376. §, a 378. § (1) bekezdése, a 379–393. §, a 394. § (2) bekezdése, a 395. § (1) bekezdése, a 396–418. §, valamint a 420–422. § 2009. október 2-án hatályát veszti. (3) Ez a törvény 2010. július 2-án hatályát veszti.
Az Európai Unió jogának való megfelelés 431. § E törvény – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénnyel együtt – a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2009. évi LVII. törvény az építési beruházások megvalósításának elõsegítése érdekében egyes törvények módosításáról* Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása 1. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §-a a következõ 12. ponttal egészül ki:
* A törvényt az Országgyûlés a 2009. június 22-i ülésnapján fogadta el.
18176
MAGYAR KÖZLÖNY
[E törvény alkalmazásában:] „12. Integrált településfejlesztési stratégia: középtávú, stratégiai szemléletû, megvalósításorientált településfejlesztési dokumentum.” (2) Az Étv. 2. §-a a következõ 30. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] „30. Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége.” (3) Az Étv. 2. §-a a következõ 36. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] „36. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bõvítése, felújítása, helyreállítása, korszerûsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.” 2. § (1) Az Étv. 4. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Kormány az építésügy – (1) bekezdésben megjelölt – központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:] „b) az állami fõépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer mûködtetésérõl,” (2) Az Étv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását – ideértve a sajátos építményfajták és a mûemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is – az építésügyért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja.” 3. § (1) Az Étv. 5. § (1) bekezdése a következõ a) ponttal egészül ki: [A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenõrzési feladatkörében:] „a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû építési beruházások megvalósításának elõsegítése érdekében összehangolja az érintett közigazgatási szervek tevékenységét,” (2) Az Étv. 5. §-a a következõ (2) és (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az építésügyi hatóság az építményekkel – beleértve a sajátos építményfajtákkal és a mûemléki védelem alatt álló építményekkel – kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggõ engedélyezési, kötelezési és ellenõrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényû településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. A sajátos építményfajtákkal és a mûemléki védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építési tevékenység esetén a hatáskörrel rendelkezõ építésügyi hatóság a sajátos építményfajtákra és a mûemlékekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is érvényesíti. (3) A miniszter az (1) bekezdés és a 4. § (4) bekezdése szerinti feladatainak ellátása, az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében az épí-
2009/88. szám
tésügyi szakmai érdek-képviseletek és az építésügyben érdekelt kormányzati szervek részvételével közremûködõ, építésügyi konzultatív, javaslattevõ és véleményezõ testületet mûködtet. A sajátos építményfajták és a mûemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttmûködnek a miniszterrel az építésügyet közvetlenül érintõ döntések elõkészítésében.” (3) Az Étv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az építészeti értékvédelem és az (5) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása érdekében – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – szakmai tanácsadó testületként településrendezési és építészeti-mûszaki tervtanácsok mûködhetnek.” (4) Az Étv. 5. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A tervtanácsok feladata különösen] „e) a településrendezési és az építészeti-mûszaki tervek magas színvonalának elõsegítése, egyéb fontos építésügyi (különösen településrendezési, építészeti-mûszaki, településképi, környezetalakítási, az akadálymentes épített környezetalakítási) célok érvényre juttatása.” 4. § Az Étv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az önkormányzat (1) és (2) bekezdés, valamint 15. § szerinti feladatait önkormányzati fõépítész vagy térségi fõépítész készíti elõ.” 5. § Az Étv. 7. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az integrált településfejlesztési stratégia városok és több település közös tervezése esetén a településfejlesztési koncepció kötelezõ önálló munkarésze. Integrált településfejlesztési stratégiát község is készíthet a településfejlesztési koncepció önálló munkarészeként. (5) Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések középtávú településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különbözõ szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplõi, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli.” 6. § (1) Az Étv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A településrendezési eszköz kidolgozása elõtt – beazonosítható módon – meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés célját és várható hatását oly módon, hogy az érintettek azzal kapcsolatban 15 munkanapon belül javaslatokat, észrevételeket tehessenek, véleményt nyilváníthassanak. Ennek során biztosítani kell:
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
18177
a) a helyben szokásos módon a kidolgozás elhatározásának tudomásra hozatalát és az érintett lakosság, szervezetek, érdek-képviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetõségét, b) az érintett települési önkormányzati szervek bevonását az elõkészítésbe úgy, hogy azok írásban ismertethessék a település fejlõdése és építési rendje szempontjából jelentõs terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható idõbeli ütemezését, c) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott államigazgatási szervek megkeresését oly módon, hogy azok véleményt nyilváníthassanak és ismertethessék ca) a rendezési feladat ellátásához szükséges – nyilvántartásuk részét képezõ – mindazon adatokat, amelyek a rendezés alá vont területtel kapcsolatosak, továbbá cb) a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelmények érvényre juttatásának feltételeit.”
fennállnak, az önkormányzat honlapján való – közzétételérõl. A polgármester (fõpolgármester) az elfogadást követõen 10 munkanapon belül megküldi a helyi építési szabályzatot, a településrendezési terveket és a beérkezett vélemények figyelembe nem vételének indokolását az azok véleményezésében részt vett államigazgatási szerveknek és szakmai vizsgálat céljából az állami fõépítésznek. Ha a véleményezési eljárásban részt vett vélemény-nyilvánításra jogosult államigazgatási szervek azt észlelik, hogy a települési önkormányzat nem vette figyelembe jogszabályon alapuló véleményüket, úgy e kérdésben kialakított álláspontjukról 15 munkanapon belül tájékoztatják az állami fõépítészt.”
(2) Az Étv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A készítés alatt lévõ településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot a polgármesternek (fõpolgármesternek) – külön jogszabályban meghatározottak szerint – véleményeztetnie kell az 5. § (4) bekezdésében említett tervtanáccsal. Az elkészített helyi építési szabályzatot és településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás elõtt a polgármesternek (fõpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel, amelyek 22 munkanapon belül adhatnak írásos véleményt.”
7. § Az Étv. 15. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép:
(3) Az Étv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli – államigazgatási szerv esetében jogszabályon alapuló – véleményt nem adott, vagy adott, de az egyeztetõ tárgyaláson szabályos meghívás ellenére nem vett részt, a továbbiakban kifogást nem emelõ véleményezõnek kell tekinteni. A (6) bekezdés szerinti, helyben szokásos módon történõ közzététel idõtartama alatt érkezõ észrevételeket a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell.” (4) Az Étv. 9. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A településrendezési eszköz a (2)–(6) bekezdésben elõírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el. A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek – a 9/A. §-ban meghatározott esetek kivételével – legkorábban az elfogadásuktól számított 60. napon léptethetõk hatályba. (8) A polgármester (fõpolgármester) az elfogadást követõen 10 munkanapon belül gondoskodik a helyi építési szabályzat, a településrendezési tervek és a beérkezett vélemények figyelembe nem vétele indokolásának – amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei
(5) Az Étv. 9. §-a a következõ új (13) bekezdéssel egészül ki: „(13) A (2) és (3) bekezdés szerinti véleményezésért az államigazgatási szerv díjat nem számíthat fel.”
„Több település építésügyi feladatainak közös ellátása 15. § (1) A települési önkormányzatok az építésügyi feladataik ellátására társulhatnak, illetve azokat közösen is megoldhatják. (2) A közös településrendezési eszközöknek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok képviselõ-testületei állapítják meg. A véleményezési eljárás lefolytatásáról az önkormányzatok megállapodásában meghatározott település polgármestere gondoskodik. (3) A közös településrendezési eszközök elõkészítésére, egyeztetésére és elfogadására egyebekben a 7–14. § rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.” 8. § Az Étv. 16. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „16. § (1) Településtervezési tevékenységnek minõsül a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat elkészítése. Az építési beruházások támogatására kiírt, terület-igénybevétellel járó településfejlesztési pályázatok elbírálása során azok tartalma és a településrendezési eszközökben foglaltak összhangjának igazolása településrendezési szakértõi tevékenységként végezhetõ. (2) A településtervezési tevékenységet, valamint a településrendezési szakértõi tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezetõ szerv engedélyével (a továbbiakban: településtervezési, illetve településrendezési szakértõi jogosultság). A névjegyzéket vezetõ szerv az engedély megadásával egyidejûleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. (3) A névjegyzéket vezetõ szerv annak engedélyezi településtervezési, illetve településrendezési szakértõi tevékenység folytatását, aki büntetlen elõéletû és nem áll szakértõi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormány-
18178
MAGYAR KÖZLÖNY
rendeletben meghatározott szakirányú felsõfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek. (4) Jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet akkor végezheti az e § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik településtervezési, illetve településrendezési szakértõi jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában. (5) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat készítõje a tervezés során birtokába jutott adatokat, információkat – ha azok nem minõsülnek közérdekû adatoknak – más célra nem használhatja fel, azokat harmadik személynek nem adhatja át. (6) A településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatot – azok jóváhagyásra kerülõ és alátámasztó munkarészeivel együtt – magyar nyelven kell dokumentálni.” 9. § (1) Az Étv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az érintett területre a) változtatási tilalom rendelhetõ el a helyi építési szabályzat, a szabályozási terv készítésének idõszakára annak hatálybalépéséig, b) telekalakítási, illetve építési tilalom rendelhetõ el ba) a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelõzése, bb) a természet-, illetve a környezet védelmérõl szóló törvényekben foglaltak érvényre juttatása érdekében.” (2) Az Étv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelõzése érdekében a telekalakítási vagy építési tilalmat elrendelõ határozatot tájékoztatásul az érintett építésügyi hatósággal, és – amennyiben a veszélyeztetettség közigazgatási határon átnyúló – az érintett települési önkormányzattal is közölni kell.” 10. § Az Étv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A telekalakítás a 24. § (1) bekezdése szerinti változás megvalósítására irányuló közigazgatási eljárás, amely a telekingatlan adataiban történõ, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában ezáltal bekövetkezõ változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történõ átvezetésével zárul.” 11. § Az Étv. 28. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A fõvárosban a (2) bekezdés szerinti hatósági jogkör gyakorlására – megosztott hatáskörüknek megfelelõen – a fõvárosi közgyûlés, illetve a fõvárosi kerületi önkormányzat képviselõ-testülete rendelkezik hatáskörrel. A hozzájárulásból befolyt bevétel olyan arányban illeti
2009/88. szám
meg a fõvárosi és a kerületi önkormányzatot, amilyen arányban a helyi közút kialakításával kapcsolatos költségeket viselték.” 12. § (1) Az Étv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A települési önkormányzat képviselõ-testülete a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott idõn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elõ hatósági határozatában. Az önkormányzat e kötelezettség teljesítéséhez anyagi támogatást nyújthat. A képviselõ-testület határozathozatal helyett hatósági szerzõdést köthet az ügyféllel.” (2) Az Étv. 29. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A településrendezési kötelezettségrõl szóló határozat közlésével egyidejûleg a képviselõ-testület megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének ingatlan-nyilvántartásba történõ feljegyzése érdekében. A kötelezettség megszûnését követõen 15 munkanapon belül a képviselõ-testület az errõl szóló határozat közlésével egyidejûleg a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.” 13. § Az Étv. 30. § (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és b) a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja.” 14. § Az Étv. 30/A. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A településrendezési szerzõdésben kikötött, illetõleg vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. A településrendezési szerzõdésben az ingatlan tulajdonosa, vagy annak hozzájárulásával a beruházó által vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a településrendezési kötelezettség tényét a települési önkormányzat jegyzõjének megkeresésére a mellékelt szerzõdés alapján az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni. A kötelezettség megszûnését követõ 15 munkanapon belül az önkormányzat jegyzõje megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tény törlése érdekében.” 15. § (1) Az Étv. 32. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím lép:
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„Az építészeti-mûszaki tervezési, az építésügyi mûszaki és igazgatási szakértõi tevékenység” (2) Az Étv. 32. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A 34. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások lefolytatásához és az építõipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-mûszaki tervezési, valamint építésügyi mûszaki szakértõi tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezetõ szerv engedélyével (a továbbiakban: tervezõi, illetve mûszaki szakértõi jogosultság). A névjegyzéket vezetõ szerv az engedély megadásával egyidejûleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. (4) A névjegyzéket vezetõ szerv annak engedélyezi az építészeti-mûszaki tervezési, illetve építésügyi mûszaki szakértõi tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen elõéletû, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsõfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek.” (3) Az Étv. 32. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet akkor végezhet az e § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik tervezõi, illetve mûszaki szakértõi jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.” (4) Az Étv. 32. § (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) Az építészeti-mûszaki tervdokumentáció az építési tevékenység megvalósításához – pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez, ajánlatkéréshez, építõipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához – szükséges terveket, dokumentumokat tartalmazza.” 16. § Az Étv. a 33. §-t követõen a következõ 33/A. §-sal egészül ki: „33/A. § (1) Az építésügyi igazgatási szakértõi tevékenység az építésügyi hatósági engedélykérelem és mellékleteinek benyújtásra történõ elõkészítésének folytatása. (2) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály építésügyi igazgatási szakértõ közremûködését írja elõ vagy építésügyi igazgatási szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértõként kizárólag a névjegyzéket vezetõ szerv engedélyével (a továbbiakban: igazgatási szakértõi jogosultság) rendelkezõ személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az igazgatási szakértõi jogosultsággal rendelkezõ személy igénybevételéhez fûzõdnek. (3) Az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenység folytatását a névjegyzéket vezetõ szerv annak engedélyezi, aki
18179
nem áll szakértõi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen elõéletû, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsõfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek, és ennek alapján birtokában van az építési beruházás megvalósításához szükséges építésügyi és egyéb hatósági eljárások rendje, követelményei, összefüggései magas szakmai színvonalú ismeretének. (4) A névjegyzéket vezetõ szerv a szakértõi tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A névjegyzékbõl kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. (5) Jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet akkor végezhet az e § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik igazgatási szakértõi jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.” 17. § Az Étv. 34. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: „Építésügyi hatósági eljárások 34. § (1) Építési tevékenység végzéséhez jogszabályban meghatározott esetekben építésügyi hatósági eljárás lefolytatása szükséges. (2) Az építésügyi hatósági eljárásfajták: a) elvi építési, b) telekalakítási, c) építési, d) bontási, e) használatbavételi, f) fennmaradási eljárás. (3) Az építésügyi hatóság – közremûködõ hatóság közremûködésével – integrált eljárást folytat le vagy ilyen eljárásban vesz részt az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott esetben. (4) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben egyszerûsített építésügyi hatósági eljárást folytat le. (5) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából a) a tervezés elõsegítése érdekében, vagy b) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történõ átvezetéséhez helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki. (6) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházásokra eltérõ eljárási szabályok állapíthatók meg.”
18180
MAGYAR KÖZLÖNY
18. § (1) Az Étv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az ügyfél (építtetõ) az építési engedély iránti kérelem benyújtása elõtt, az építés megvalósításához szükséges követelmények elõzetes tisztázása céljából, elvi építési engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi építési engedély kérését kötelezõvé teheti.” (2) Az Étv. 35. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az építtetõ az összevont eljárásért, valamint az integrált eljárásért az építésügyi hatóságnak, szakhatóság közremûködése esetén a szakhatóságnak külön jogszabályban meghatározott mértékû igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.” 19. § Az Étv. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „38. § (1) Építési tevékenységet végezni – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – csak a jogerõs építésügyi hatósági engedélynek vagy bejelentésnek, továbbá a hozzájuk tartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-mûszaki dokumentációnak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési dokumentációnak megfelelõen szabad. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól csak az építésügyi hatóság újabb elõzetes engedélyével vagy bejelentés tudomásulvételével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés önmagában nem engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység.” 20. § Az Étv. a 38. §-t követõen a következõ alcímmel és 38/A–38/D. §-sal egészül ki: „Az építési folyamat egyéb résztvevõi 38/A. § (1) A tervellenõri tevékenység a kivitelezési tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának a 33. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja szerinti – az építés minõségének, a szakszerû kivitelezés biztosításának, valamint a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelményeknek az érvényre juttatása érdekében végzett – szakszerû ellenõrzése. (2) Az építési mûszaki ellenõri tevékenység a 43. § (1) bekezdés b)–d) és g) pontjában, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatok ellátása. Építési mûszaki ellenõr alkalmazását vagy megbízását törvény és kormányrendelet kötelezõvé teheti. (3) A felelõs mûszaki vezetõi tevékenység az építõipari kivitelezési tevékenység irányítása a 40. § (2) bekezdésében meghatározott felelõsséggel. (4) Tervellenõri, építési mûszaki ellenõri, illetve felelõs mûszaki vezetõi tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezetõ szerv engedélyével (a továbbiakban: tervellenõri, mûszaki ellenõri, illetve mûszaki vezetõi jogosultság). A névjegyzéket vezetõ szerv az en-
2009/88. szám
gedély megadásával egyidejûleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. (5) A névjegyzéket vezetõ szerv annak engedélyezi tervellenõri, építési mûszaki ellenõri, illetve felelõs mûszaki vezetõi tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen elõéletû, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek. (6) Jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet akkor végezhet az (1)–(3) bekezdés szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik tervellenõri, mûszaki ellenõri, illetve mûszaki vezetõi jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában. 38/B. § (1) A beruházáslebonyolítói tevékenység az építtetõ megbízásából a 43. § (1) bekezdésében és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatok ellátása. (2) Beruházáslebonyolítói tevékenységet üzletszerû gazdasági tevékenység keretében az folytathat, aki nem áll beruházáslebonyolítói foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen elõéletû, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: beruházáslebonyolítói jogosultság). (3) Ha jogszabály beruházáslebonyolító kötelezõ közremûködését írja elõ, vagy beruházáslebonyolító igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, beruházáslebonyolítóként kizárólag az vehetõ igénybe, illetve a jogkövetkezmények annak az igénybevételéhez fûzõdnek, aki a (2) bekezdés szerinti beruházáslebonyolítói jogosultsággal rendelkezik. (4) Aki beruházáslebonyolítói tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezetõ szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait. 38/C. § (1) Az energetikai tanúsítói tevékenység az energiát használó épület energetikai jellemzõinek vizsgálata alapján, annak eredményérõl energetikai tanúsítvány kiállítása. (2) Energetikai tanúsítói tevékenységet az folytathat, aki nem áll energetikai tanúsítói tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen elõéletû, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek. (3) Aki energetikai tanúsítói tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezetõ szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait.
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
38/D. § Jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet akkor végezhet a 38/B., illetve a 38/C. § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult az adott tevékenység folytatására, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.” 21. § Az Étv. 39. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „39. § (1) Az építõipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek és az ezekre vonatkozó irányító és ellenõrzõ tevékenységek összessége. (2) Üzletszerû gazdasági tevékenységként építõipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezõi tevékenység) az folytathat, a) akinek az építõipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik, b) aki rendelkezik a megjelölt építõipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelõ szakképesítéssel vagy legalább egy – vele tagsági, alkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – ilyen szakképesítésû szakmunkással, és c) aki – vele munkaviszonyban, tagsági vagy megbízási jogviszonyban álló – olyan személyt alkalmaz, aki az a) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, a 39/A. § szerint csak felelõs mûszaki vezetõ irányításával végezhetõ kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelõs mûszaki vezetõi feladatok ellátására jogosult. (3) Aki vállalkozó kivitelezõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezetõ szervnek bejelenteni. (4) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ vállalkozó kivitelezõi tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a névjegyzéket vezetõ szervnek bejelenteni. (5) A névjegyzéket vezetõ szerv a vállalkozó kivitelezõi tevékenység végzésére jogosult, a (3) és (4) bekezdés szerinti bejelentést tevõ vállalkozó kivitelezõrõl névjegyzéket vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza a vállalkozó kivitelezõi tevékenység végzésére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatait. (6) Aki vállalkozó kivitelezõi tevékenység végzésére nem jogosult, építõipari kivitelezési tevékenységet csak saját céljára végezhet. (7) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti a vállalkozó kivitelezõi tevékenységre jogosultak névjegyzékét, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint ellenõrzi a vállalkozói építõipari tevékenység folytatására való jogosultságot. A Magyar
18181
Kereskedelmi és Iparkamara határozata ellen a fellebbezés kizárt.” 22. § Az Étv. a 39. §-t követõen a következõ 39/A–39/C. §-sal egészül ki: „39/A. § (1) Az építõipari kivitelezési tevékenység csak olyan felelõs mûszaki vezetõ irányításával folytatható, aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelõ jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá az építési tevékenységet végzõk vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik. (2) Építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési, felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerûsítési tevékenységet a munka jellegének megfelelõ szakmunkás – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – felelõs mûszaki vezetõ irányítása nélkül is végezhet. (3) Építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének megfelelõ szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkezik. (4) Az építtetõ köteles az építõipari kivitelezési tevékenység megkezdését e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon bejelenteni. (5) Vállalkozó kivitelezõi tevékenység keretében a kivitelezõ az építõipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatja, ha az építési (szerelési) szerzõdésben vállalt kivitelezési munkák elvégzésének a megrendelt minõségben saját költségén történõ teljesítéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az igénybevett alvállalkozók díjazását is). Ha a szerzõdésben részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezõnek a szerzõdés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelõen, de legalább a megrendelõ építtetõ elsõ teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie. (6) Építési tevékenység végzésére az építtetõ a vállalkozó kivitelezõvel (alvállalkozói szerzõdés esetén a vállalkozó kivitelezõ az alvállalkozó kivitelezõvel) építési szerzõdést köt. Az építési szerzõdés teljesítésében részt vevõ alvállalkozó kivitelezõ építési szerzõdésében rögzített fizetési határideje nem haladhatja meg az építtetõ és a vállalkozó kivitelezõ által megkötött építési szerzõdésben meghatározott fizetési határidejét. Az építtetõvel szerzõdéses viszonyban álló vállalkozó kivitelezõ az építési szerzõdésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítésérõl benyújtott végszámla teljes körû kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevõ alvállalkozó kivitelezõk követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétõl. Építtetõi fedezetkezelés 39/B. § (1) Az építtetõi fedezetkezelés célja – az építtetõ és a vállalkozó kivitelezõ között létrejött építési szerzõdés teljesítése érdekében – az építõipari kivitelezési tevékenység fedezete célhoz kötött felhasználásának biztosítása.
18182
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az építtetõi fedezetkezelõ kizárólagos rendelkezése alatt álló elkülönített számlán kell – egy összegben, vagy több szakaszra bontott építkezés esetén a szerzõdés szerinti teljesítési szakaszonként – elhelyezni az építõipari kivitelezési tevékenység kormányrendeletben meghatározott ellenértékének fedezetét és a kivitelezõ által nyújtott, kormányrendeletben meghatározott biztosítékok összegét. 39/C. § A Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében határozza meg az építtetõi fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetõi fedezetkezelést végzõk körét, az építtetõi fedezetkezelés résztvevõi feladatait, az eljárás szabályait, a fedezetkezelõ megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelõi számla kezelésének szabályait.” 23. § Az Étv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az építtetõnek minden olyan építményrõl, építményrészrõl, amelyre építési engedélyt kellett kérnie vagy bejelentést kellett tennie, annak használatbavétele elõtt – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie.” 24. § Az Étv. 46. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenõrzi az építõipari kivitelezési tevékenység végzését. (6) Ha az építésfelügyeleti hatóság ellenõrzése során azt állapítja meg, hogy a) az építõipari kivitelezési tevékenység szakszerûségét, az építési napló vezetésére vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették, a résztvevõk nem rendelkeznek az elõírt jogosultsággal, vagy hiányoznak a kiviteli tervek, az építõipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja, b) az építõipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az építõipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli. (7) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az ellenõrzési feladatokban a szakmai kamarák, illetve a szükséges vizsgálatok elvégzésére külön jogszabályban meghatározottak szerint szakértõ vagy jogosult szakintézmény közremûködését veheti igénybe. Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság eljárásában szakértõt hallgat meg, illetve szakértõi véleményt kér, ellenõrzésébe szakértõt von be, a hatóság az ügyfelet a szakértõi vizsgálatban való közremûködésre kötelezheti.” 25. § Az Étv. 47. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
2009/88. szám
„(5) Az építésügyi hatóság az építési munka folytatását a helyszínen – alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra – megtilthatja, ha az szabálytalanul vagy pedig az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ módon történik. Ez idõ alatt az építésügyi hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetésérõl vagy folytatásáról.” 26. § Az Étv. 48. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania, ha a) a meghatározott idõre szóló fennmaradási engedélyben meghatározott idõ eltelt, b) a visszavonásig hatályos fennmaradási engedélyt visszavonták, vagy c) a fennmaradási engedélyben elõírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették.” 27. § (1) Az Étv. 53/A. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban – kormányrendeletben meghatározott eljárások kivételével – az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani.” (2) Az Étv. 53/A. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által jogerõsen és végrehajthatóan kiszabott bírságok – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – adók módjára behajtandó köztartozások.” 28. § Az Étv. 58. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A kérelem benyújtásakor a) harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára aa) az építészeti-mûszaki tervezõi tevékenység, ab) az építésügyi mûszaki szakértõi tevékenység, ac) az építési-mûszaki ellenõri tevékenység, ad) a felelõs mûszaki vezetõi tevékenység, ae) építésügyi igazgatási szakértõi tevékenység, af) a településtervezõi tevékenység, ag) a településrendezõi szakértõi tevékenység, ah) a tervellenõri tevékenység folytatására engedélyt kérelmezõ személy, b) húszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára ba) a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását, bb) az eseti építészeti-mûszaki tervezési engedélyt, eseti mûszaki ellenõri engedélyt, eseti felelõs mûszaki vezetõi engedélyt kérelmezõ személy,
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) tizenötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára az a kérelmezõ személy, aki az a) pontban meghatározott valamelyik tevékenység mellett egyidejûleg az a) pontban meghatározott más tevékenység folytatására is engedélyt kér, d) ötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni a névjegyzéket vezetõ szerv számlájára da) a jogosultságának igazolását kérõ személy, db) az építõipari kivitelezõi névjegyzékbe (elkülönített névjegyzékbe) vételét bejelentõ egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság, dc) a beruházáslebonyolítói tevékenység folytatására bejelentést tevõ személy, dd) az energetikai tanúsítói tevékenység folytatására bejelentést tevõ személy. Az a) és b) pontokban meghatározott eljárások, illetve azokkal összefüggésben keletkezett eljárások fellebbezésének igazgatási szolgáltatási díja harmincezer forint.” 29. § Az Étv. a következõ 59. §-sal egészül ki: „59. § Az állami fõépítész elektronikus nyilvántartást vezet az elfogadott helyi építési szabályzatról, településrendezési tervekrõl, az azokhoz az egyeztetési eljárás során beérkezett véleményekrõl és a beérkezett vélemények figyelembe nem vételének indokolásáról, továbbá a véleményezésben részt vett államigazgatási szerveknek a településrendezési eszköz elfogadását követõ véleményérõl, valamint szakmai vizsgálata megállapításairól.” 30. § (1) Az Étv. 62. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „a) az építésügyi hatóság vagy hatóságok, az építésfelügyeleti hatóság vagy hatóságok kijelölését, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai elõkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselõk foglalkoztatási feltételeit, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági munka ellátásának minimális technikai feltételeit,” [rendelettel állapítsa meg.] (2) Az Étv. 62. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „c) az építésügyi hatósági és építésfelügyeleti ellenõrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai elõkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselõ, az állami fõépítész, a térségi fõépítész, valamint az önkormányzati fõépítész végzettségét és szakmai gyakorlatát,” [rendelettel állapítsa meg.] (3) Az Étv. 62. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „f) a településtervezési, a településrendezési szakértõi, az építészeti-mûszaki tervezési, az építésügyi mûszaki
18183
szakértõi, az építésügyi igazgatási szakértõi, a tervellenõri, az építési mûszaki ellenõri és a felelõs mûszaki vezetõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a tevékenységet folytatók névjegyzékét vezetõ szerv kijelölését, a névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” [rendelettel állapítsa meg.] (4) Az Étv. 62. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „h) a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók névjegyzékének személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a névjegyzéket vezetõ szerv kijelölését, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” [rendelettel állapítsa meg.] (5) Az Étv. 62. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „l) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építményekre vonatkozóan az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelölését, az építésfelügyeleti ellenõrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai elõkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselõk szakirányú felsõfokú végzettségét és szakmai gyakorlatát, valamint az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások, az építésügyi hatósági ellenõrzés és az építésfelügyeleti tevékenység részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések, illetve az építészeti-mûszaki tervek részletes tartalmi követelményeit, továbbá az e tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások létesítésének és mûködésének sajátos szabályait,” [rendelettel állapítsa meg.] (6) Az Étv. 62. § (1) bekezdés o)–s) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „o) az építõipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építõipari kivitelezési tevékenység résztvevõi feladatának, felelõsségének, az építési napló vezetésének, az építõipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentésnek, a bejelentés elbírálásának, az építésfelügyeleti tevékenység végzésének és az építésfelügyeleti bírság megállapításának szabályait, továbbá az ajánlati,
18184
MAGYAR KÖZLÖNY
valamint a kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivitelezési tervdokumentáció ellenõrzésének módját, továbbá az építtetõi fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetõi fedezetkezelést végzõk körét, mûködésük személyi és tárgyi feltételeit, az építtetõi fedezetkezelés résztvevõi jogait és kötelezettségeit, az eljárás szabályait, a fedezetkezelõ megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelõi számla kezelésének szabályait, p) a településtervezõk, az építészeti-mûszaki tervezõk, az építésügyi mûszaki szakértõk, a tervellenõrök, az építési mûszaki ellenõrök, a felelõs mûszaki vezetõk és az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági ügyintézõk, az építésügyi igazgatási szakértõk, beruházáslebonyolítók, az energetikai tanúsítók szakmai továbbképzésének részletes szabályait, q) a településrendezési, az építészeti-mûszaki tervtanácsok összetételére, a tervtanácsok elnökére, titkárára, a tagokra és a bírálóra, továbbá e személyek összeférhetetlenségére és finanszírozására vonatkozó szabályokat, a településrendezési és az építészeti-mûszaki tervtanácsok feladatköri és mûködési területére vonatkozó szabályokat, a tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentumok körét, a tervtanácsi eljárás rendjét, a tervtanácsi jegyzõkönyv és a tervtanácsi vélemény tartalmi követelményeit, a tervdokumentáció minõsítésének szempontjait, valamint az építészeti minõség és értékvédelem követelményeire vonatkozó szabályokat, r) az építõipari kivitelezési tevékenység résztvevõire vonatkozó vállalkozási szerzõdés kötelezõ tartalmi elemeit, a szerzõdést biztosító mellékkötelezettségre és a szerzõdés teljesítésére vonatkozó szabályokat, s) az egyes építésügyi hatósági eljárási szabályokat, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai elõkészítésére, a döntés meghozatalára, végrehajtására vonatkozó szabályokat, az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági határozatok és végzések részletes tartalmi követelményeit, valamint az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézéséhez a közremûködõ hatóságok kijelölését és feladatait, az integrált eljárásban a hatóságok együttmûködésének közös és különös szabályait, továbbá az integrált eljárás kötelezõen alkalmazandó esetköreit, az építésügyi hatósági ellenõrzés részletes szakmai szabályait, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében a keresetlevél építésügyi hatóság általi, bírósági felülvizsgálat céljából történõ továbbításának szabályait,” [rendelettel állapítsa meg.] (7) Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következõ w)–y) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „w) a tervezés elõsegítése érdekében, vagy az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történõ átvezetéséhez tény, állapot, egyéb adat helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítvánnyal történõ
2009/88. szám
igazolásáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért az igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és megosztására vonatkozó szabályokat, x) a vállalkozói kivitelezõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók névjegyzékének személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, y) a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményeit, idõtávjait, munkarészeit, készítésének, egyeztetésének és felülvizsgálatának szabályait, valamint az önkormányzati településfejlesztési döntéseket megalapozó más dokumentumokhoz való viszonyát” [rendelettel állapítsa meg.] (8) Az Étv. 62. § (2) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy] „d) az 5. § (3) bekezdés szerinti építésügyi konzultatív, javaslattevõ és véleményezõ szakmai testület összetételére, feladataira, eljárásaira, mûködésére vonatkozó részletes szabályokat,” [rendelettel állapítsa meg.]
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása 31. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 1. § (1) bekezdése a következõ e)–f) ponttal egészül ki: [A törvény hatálya az egyes,] „e) legalább 2 milliárd forint teljes költségigényû vagy legalább 50 új munkahely megteremtését biztosító, vagy f) környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elõsegítõ” [nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházásokkal összefüggõ, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentõségû ügy) indult eljárásokra terjed ki.] 32. § Az Ngtv. 3. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A hatóság vezetõje indokolt esetben az ügyintézési határidõt legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja.”
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
33. § Az Ngtv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben a tervezést elõsegítõ tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából helyszíni szemle lefolytatásával hatósági bizonyítványt állít ki.” 34. § (1) Az Ngtv. 4/A. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az összevont eljárás iránti kérelem beérkezésétõl számított tíz munkanapon belül az építésügyi hatóság – az eljárásban kijelölt szakhatóságok és érintett közmûszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történõ értesítésével – tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság a tárgyalásról és helyszíni szemlérõl a kérelmezõ, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok és a közmûszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait, valamint a szakhatóság állásfoglalását is magában foglaló jegyzõkönyvet készít. A szakhatóság és az érintett közmûszolgáltató a tárgyalás és helyszíni szemle során az állásfoglalása kiadására és a nyilatkozattételre további öt munkanapot kérhet.” (2) Az Ngtv. 4/A. § (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Az elvi keretengedélyezési eljárás ügyintézési határideje tizenöt munkanap. Az elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”
A tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása 35. § A tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló törvényben meghatározott építészeti-mûszaki tervezési, tervellenõri, településtervezési, valamint építésügyi mûszaki szakértõi és településrendezési szakértõi, továbbá – ha az adott tevékenységet szabályozó külön törvény úgy rendelkezik – más, törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben engedélyezéshez kötött, építésüggyel összefüggõ tevékenységet (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) – a (3) és (4) bekezdésben, illetve kormányrendeletben foglaltak kivételével – csak az folytathat, aki az e törvényben szabályozott kamarai tagsággal rendelkezik. (2) A mérnöki, illetve építészeti tevékenységet a kamara tagja az ország egész területén végezheti. (3) Az érintett személy lakóhelye, illetve az adott szakterület szerint illetékes kamara – külön kormányrendeletben meghatározott feltételekkel – engedélyezheti, hogy az
18185
adott tervezési szakterület tekintetében szakirányú felsõfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezõ személy kamarai tagság kötelezettsége nélkül, kivételes esetben saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói számára építészeti-mûszaki tervet készítsen. (4) Kamarai tagság nélkül végezhetnek mérnöki, illetve építészeti tevékenységet azok a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ személyek, akik szakmájukat – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel – határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kívánják gyakorolni. Ezen személyekre e törvény etikai-fegyelmi rendelkezéseit a 34. §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.” 36. § A Kamtv. 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerûségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:] „a) névjegyzéket vezetõ szervként az adott tevékenység folytatására való jogosultságot szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint elsõ fokon engedélyezi a mérnöki, illetve építészeti tevékenység, valamint külön törvény vagy kormányrendelet alapján az egyéb szakmagyakorlási tevékenység folytatását, és vezeti az e tevékenységek folytatására jogosultak névjegyzékét,” 37. § A Kamtv. 11. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az országos kamarák a mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerûségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az alábbi közfeladatokat látják el:] „a) másodfokon eljárnak a mérnöki, illetve építészeti tevékenység, valamint külön törvény vagy kormányrendelet alapján az egyéb szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésével, az engedély visszavonásával összefüggõ ügyekben, b) a területi kamarák adatszolgáltatása alapján, országos összesítésben vezetik az a) pont szerinti tevékenység folytatására jogosultak névjegyzékét, és biztosítják annak nyilvánosságát,” 38. § A Kamtv. a 26. §-t követõen a következõ 26/A. §-sal egészül ki: „26/A. § (1) Ha törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet alapján engedélyezéshez kötött tevékenység folytatásának egyben az e törvény szerinti kamarai tagság fennállása is feltétele, az aki a tevékenység folytatására engedélyt kapott, az engedély megadásával és a névjegyzékbevétellel egyidejûleg a kamara tagjává válik.
18186
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezés során a 25. § (1) bekezdés d) pontjában és a 25. § (6) bekezdésében foglalt feltétel teljesülését is vizsgálni kell.” 39. § A Kamtv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a tagnak a tagsági viszonya alatt egyévi tagdíjat meghaladó hátraléka halmozódik fel, a területi kamara elnöksége a tagot – 30 munkanapos határidõ biztosításával – a hátralék megfizetésére hívja fel, ennek elmulasztása esetén a kamara a tagsági viszonyt megszünteti és törli a tagot a kamarai tagok nyilvántartásából. Amennyiben a tag a hátralékos tagdíjat a jogorvoslat során a másodfokú döntés meghozataláig maradéktalanul megfizeti, az elsõfokú döntést hatályon kívül kell helyezni.” 40. § A Kamtv. 34. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az 1. § (4) bekezdése szerinti személyekkel szemben fegyelmi eljárás kizárólag – a kamarai szabályzatok keretein kívül – a szakmai szabályok megszegésével elkövetett fegyelmi vétség esetén folytatható le, azzal, hogy a) a tagsági viszony legfeljebb egy évig történõ felfüggesztése helyett a tevékenység folytatásának egy évig történõ megtiltása, illetve b) a kamarából történõ kizárás fegyelmi büntetés helyett a tevékenység folytatásának megtiltása fegyelmi büntetés alkalmazható.” 41. § A Kamtv. 37/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „37/D. § Az elsõfokú fegyelmi eljárás költségeit az elsõ fokon eljáró területi kamara, a másodfokú fegyelmi eljárás költségeit az eljáró országos kamara elõlegezi meg. A fegyelmi eljárás költsége az országos kamarák alapszabálya szerint megállapított, a fegyelmi tanács mûködését fedezõ költségátalány, valamint a fegyelmi tanács tagjainak és az eljárás résztvevõinek igazolt utazási költsége.” 42. § A Kamtv. 39. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „39. § (1) A területi és országos kamarák az alapszabályt, a szabályzatokat az elfogadásuktól számított 15 napon belül kötelesek megküldeni a miniszternek törvényességi felügyeleti vizsgálat céljából. (2) A miniszter ellenõrzi, hogy az alapszabály, a szabályzatok megfelelnek-e a jogszabályoknak, és szükség esetén a 38. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.” 43. § A Kamtv. 40. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait kell alkalmazni.”
2009/88. szám
44. § (1) A Kamtv. 42. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A területi, illetve országos kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a következõ ügyekben (a továbbiakban együtt: közigazgatási ügy): a) mérnöki, illetve építészeti tevékenység engedélyezése, az engedély visszavonása és az ezzel összefüggõ névjegyzékbevétel, illetve a névjegyzékbõl való törlés, a mérnöki, illetve az építészeti tevékenységre való jogosultságról hatósági igazolvány kiállítása, valamint a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása, b) törvénnyel vagy kormányrendelettel a kamarák hatáskörébe utalt egyéb igazgatási ügyek intézése. (2) A közigazgatási ügyben a területi, illetve országos kamara titkára, illetve fõtitkára jár el. Közigazgatási ügyben ügyintézõként csak az mûködhet közre, aki a köztisztviselõk jogállásáról törvény szerint köztisztviselõnek – engedélyezés és névjegyzék vezetése esetén ügykezelõnek – kinevezhetõ lenne, továbbá a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel.” (2) A Kamtv. 42. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(4) Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a közigazgatási ügyben elsõ fokon a területi kamara jár el. A területi kamara döntése elleni fellebbezés elbírálására az országos kamara jogosult. (5) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély visszavonására irányuló eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a visszavonási okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti.” 45. § A Kamtv. 43. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: „Hatósági igazolvány és nyilvántartások 43. § (1) A területi kamara kérelemre a mérnöki, illetve építészeti tevékenységre való jogosultságról hatósági igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány igazolja az engedély kiadásának idejét, a gyakorolható tevékenységet. (2) A kamara által vezetett névjegyzékek és a kamarai tagok nyilvántartása a következõ adatokat tartalmazzák: a) természetes személyazonosító adatok, b) állampolgárság, c) lakóhely, székhely, d) elérhetõségi cím (postacím, telefon-, faxszám, e-mail), e) szakirányú végzettséget igazoló oklevél száma, kelte, kiállító intézmény neve, f) szakmai gyakorlat ideje, helye, g) szakmagyakorlási jogosultság megnevezése, jele, h) nyilvántartási szám, i) hatósági igazolvány száma,
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
j) engedély kiadásának napja, k) a jogosultsági vizsga kelte, minõsítése, kiállítója, l) igazságügyi szakértõi igazolvány száma, m) tagsági jogállás (aktív vagy felfüggesztett), n) fegyelmi büntetések, illetve az azok alóli mentesítések idõpontja, o) az adatváltozás bejelentésének idõpontja, p) a nyilvántartás megszûnése esetén az iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja. (3) A kamara, ha a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet folytató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ nem természetes személy jogalany (a továbbiakban: vállalkozás) adatait e célból bejelenti, az ilyen tevékenységet folytatókról nyilvántartást vezet a következõ adattartalommal: a) a vállalkozás neve, b) a vállalkozás székhelye, c) a vállalkozás tagjainak, vezetõinek természetes személyazonosító adatai, d) a mérnöki, illetve építészeti tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezõ alkalmazottak vagy tagok természetes személyazonosító adatai, névjegyzéki száma, e) a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás esetén a bejegyzés idõpontja, cégjegyzékszáma, f) a nyilvántartásba történõ felvétel idõpontja, g) a nyilvántartásból történõ törlés idõpontja. (4) A névjegyzékben szereplõ személy, illetve a kamarai tag családi és utóneve, valamint a (2) bekezdés b), d), g) és h) pontjai szerinti adatai, a vállalkozás (3) bekezdés a) és b) pontjai szerinti adatai, valamint a vállalkozás (3) bekezdés d) pontja szerinti tagjának, alkalmazottjának családi és utóneve nyilvánosak, azokat a kamara az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhetõ módon közzéteszi. (5) A névjegyzékben szereplõ természetes személy, vállalkozás a névjegyzékben, illetve a nyilvántartásban szereplõ adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni, kivéve az olyan adatot, amelyet a kamara más hatóság nyilvántartásából, illetve irataiból megszerezhet. (6) A névjegyzékbõl, illetve nyilvántartásból történõ törlést követõen a nyilvántartott adatait a területi kamara 10 évig köteles megõrizni.”
Átmeneti és záró rendelkezések 46. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E törvény 1–30. §-a és 32–47. §-a 2009. október 1-jén lép hatályba. (3) E törvény rendelkezéseit a 2009. október 1-jét követõen a) indult elsõ és másodfokú államigazgatási eljárásokban,
18187
b) kezdeményezett településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában és az azt követõ állami fõépítészi eljárásban kell alkalmazni. (4) Az Étv. e törvény 22. §-ával megállapított 39/A. § (6) bekezdését 2010. január 1-jét követõen megkötött szerzõdésekre kell alkalmazni. (5) A 2009. október 1. elõtt már építõipari kivitelezõi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság 2010. január 31-ig köteles az Étv. e törvény 21. §-ával megállapított 39. § (3) bekezdése szerinti bejelentést megtenni, ha e tevékenységet folytatni kívánja. (6) A Kamtv. e törvény 47. § (2) bekezdés j) pontjával módosított 35. § (4) bekezdését a 2009. október 1-jét követõen elkövetett kötelezettségszegésekre kell alkalmazni. (7) Hatályát veszti az Étv. 1. 2. § 6. pontjában a „közforgalom elõl el nem zárt” szövegrész, 2. 3. § (1) bekezdés d) pontjában az „– építtetõk, tervezõk és kivitelezõk –” szövegrész, 3. 6. § 3.1. (3) bekezdésében az „és szervei” szövegrész, 3.2. (7) bekezdése, 4. 9. § (10) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „módosítása vagy” szövegrész, 5. 9/A. § b) pontjában a „vagy számítási hiba” szövegrész, 6. 16/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „(altervezõt)” szövegrész, 7. 23. § 7.1. (1) bekezdésében az „és a szabályozási tervnek” szövegrész, 7.2. (3)–(4) bekezdése, 8. 24. § (3) bekezdése, 9. 28. § (4) bekezdése, 10. 29. § (6) bekezdése, 11. 30. § (7) bekezdés utolsó mondata, 12. 32. § 12.1. (1) bekezdésében a „ , jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségû” szövegrész és a „ , valamint a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó tevékenységek” szövegrész, 12.2. (5) bekezdés második mondata, 13. 32/A. § b) pontjában az „(altervezõt)” szövegrész, 14. 33. § 14.1. (1) bekezdés c) pontjában az „(altervezõk)” szövegrész, 14.2. (2) bekezdése, 15. 35. § 15.1. (4) bekezdése, 15.2. (5) bekezdés elsõ mondata, 16. 37. § (1) bekezdése, 17. 42. § (2) bekezdése, 18. 45. §-a és az azt megelõzõ alcím, 19. 46/A. §
18188
MAGYAR KÖZLÖNY
19.1. (1) bekezdésében a „– külön jogszabályban meghatározott –” szövegrész, 19.2. (4) bekezdése, 20. 48. § 20.1. (3)–(6) bekezdése, 20.2. (9) bekezdésében az „az (1)–(8) bekezdés alapján” szövegrész, 20.3. (13) bekezdése, 21. 51. §-t követõ alcíme, 22. 53/A. § (2)–(3) bekezdése, 53/B. §-a, 53/C. § (1)–(7) bekezdése, 53/C. § (8) bekezdésében az „– a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel –” szövegrész, és az 53/C. § (10) bekezdése, 23. 58. § (5), (9) és (10) bekezdése, 24. 60. § (3) bekezdése, 25. 62. § (1) bekezdés j) pontja és (5) bekezdése, 26. 62. § (2) bekezdés e) pontja, 27. 62. § (2) bekezdés p) pontja, 28. 62. § (3) bekezdésében „ , a 34. § (5) bekezdés szerinti soron kívüli” ; a „ , továbbá a felvonókkal és a mozgólépcsõkkel” és az „ és a kötelezõ mûszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatokkal kapcsolatos szolgáltatási” szövegrész. (8) Hatályát veszti az Ngtv. a) 3. § (5) bekezdése, b) 4. § (3) bekezdésben az „ , illetve a 4/A–4/B. §-okban meghatározott” szövegrész, c) 4/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „az Étv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények elõzetes tisztázása céljából” szövegrész, d) 4/B. § (3) bekezdése, e) 5. § (1) bekezdés második mondata, f) 6. § (2) bekezdése, g) 6/B. § (2) bekezdése, és h) 9. § (5) bekezdése. (9) Hatályát veszti a Kamtv. a) 3. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „1992. évi LXIII.” szövegrész, b) 11. § (2) bekezdés f) pontjában a „tervezõi, illetve szakértõi” szövegrész, c) 25. § (1) bekezdés e) pontjában az „ , illetve a (4)” szövegrész, d) 25. § (4) bekezdése, e) 33. § (1) bekezdése, f) 37/B. § (5) bekezdésében a „(Pp. XX. fejezet)” szövegrész, g) 41. §-t megelõzõ címben a „és a hatóságok” szövegrész, h) 41. § (2) és (3) bekezdése, i) 42. § (6) és (7) bekezdése, j) 52–52/A. §-a. (10) Hatályát veszti az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 66. § (2) bekezdés f) pontja.
2009/88. szám
47. § (1) Az Étv. a) 2. § 16. pontjában a „(megyei, illetve települési) fõépítész: a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és” szövegrész helyébe a „(megyei, települési, térségi) fõépítész: a helyi önkormányzat”, b) 8. § (2) bekezdés d) pontjában a „(mezõ-, erdõgazdasági, közlekedési, vízgazdálkodási)” szövegrész helyébe a „(mezõ-, erdõgazdasági, közlekedési, vízgazdálkodási, természetközeli, különleges beépítésre nem szánt)”, c) 18. § (1) bekezdésében az „Építési munkát” szövegrész helyébe az „Építési tevékenységet”, d) 20. § (7) bekezdés a) pontjában az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos”, e) 28. § (2) bekezdésében a „mértékét” szövegrész helyébe a „mértékérõl” szövegrész lép, a „módját” szövegrész helyébe a „módjáról” szövegrész lép, a „rendelettel szabályozza” szövegrész helyébe a „képviselõ-testülete hatósági határozatban dönt”, f) 29. § fa) (2) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe a „képviselõ-testülete hatósági határozatban”, fb) (4) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe a „képviselõ-testülete hatósági határozatban” szövegrész lép, és a „beültetési kötelezettségét (gyepesítés, fásítás, növényzetpótlás stb.)” szövegrész helyébe a „beültetési kötelezettségét”, g) 35. § ga) (2) bekezdésében az „elvi engedély egy évig érvényes.” szövegrész helyébe az „elvi építési engedély egy évig hatályos.”, gb) (3) bekezdésében az „elvi engedély” szövegrész helyébe az „elvi építési engedély” szövegrész lép, és az „érvényességi idején belül” szövegrész helyébe „hatályossága alatt”, h) 36. § ha) (1) bekezdésében a „kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben”, hb) (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában a „jogszabályoknak, szakhatóság közremûködése esetén a közremûködõ szakhatóság hozzájárulásában foglalt eseti elõírásoknak” szövegrész helyébe a „jogszabályoknak”, hc) (1) bekezdés g) pontjában az „építési jogosultságát hitelt érdemlõen igazolta” szövegrész helyébe az „az építési tevékenységre jogosult”, hd) (3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos”, i) 45. §-át követõ az „Az építésfelügyeleti hatóság” alcím helyébe az „Az építésfelügyeleti tevékenység” alcím, j) 46/A. § (1) bekezdésében a „46. § (5)” szövegrész helyébe a „46. § (6)”, k) 47. §
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ka) (1) bekezdésének felvezetõ szövegében az „elrendelheti” szövegrész helyébe a „külön kormányrendeletben foglaltak szerint elrendelheti” szövegrész lép, továbbá a d) pontjában az „az építési szabályzatban, a szabályozási tervben” szövegrész helyébe az „a helyrehozatali kötelezettséget elõíró önkormányzati rendeletben”, kb) (2) bekezdésében az „el kell rendelnie” szövegrész helyébe a „külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie”, l) 48. § la) (1) bekezdésében a „– határozattal – tudomásul veszi” szövegrész helyébe a „tudomásul veszi”, lb) (11) bekezdésében az „érvényben volt” szövegrész helyébe a „hatályos”, m) 58. § (2) bekezdés h) pontjában az „a tervezõi, tervellenõri, szakértõi,” szövegrész helyébe az „építészeti-mûszaki tervezõi, településtervezõi, településrendezési szakértõi, építésügyi mûszaki és igazgatási szakértõi, beruházáslebonyolítói, energetikai tanúsítói, vállalkozó kivitelezõi,” n) 62. § (2) bekezdés i) pontjában az „engedélyezési és kötelezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági határozatok és végzések részletes tartalmi követelményeit” szövegrész helyébe az „eljáráshoz kötött építési tevékenységek körét”, o) 62. § (1) bekezdés m) pontjában az „eljárás részletes szabályait,” szövegrész helyett az „eljárás kötelezõ eseteit és részletes szabályait,” szövegrész lép. (2) A Kamtv. a) 3. § (1) bekezdés aa) b) pontjában az „a mérnöki, illetve építészeti” szövegrész helyébe az „az a) pont szerinti” szövegrész, ab) c) pontjában a „tagjai, valamint az 1. § (3) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „tagjainak” szövegrész, ac) d) pontjában a „tagjait érintõ” szövegrész helyébe a „tagjait és az 1. § (4) bekezdése szerinti szakmagyakorlókat érintõ” szövegrész, ad) e) pontjában az „együttmûködik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet” szövegrész helyébe az „együttmûködik az a) pont szerinti tevékenységet” szövegrész, ae) f) pontjában a „tervezõi és szakértõi tevékenység” szövegrész helyébe a „mérnöki, illetve építészeti tevékenység” szövegrész, af) h) pontjában a „továbbá a szakértõi jogosultság névjegyzéki bejegyzésének szünetelésérõl és megszûnésérõl” szövegrész helyébe a „továbbá az a) pont szerinti szakértõi tevékenységre való jogosultság megszûnésérõl” szövegrész, b) 11. § (2) bekezdés ba) l) pontjában az „ellátja a jogosultsági” szövegrész helyébe az „ellátják a jogosultsági” szövegrész, bb) m) pontjában az „ellátja mindazokat” szövegrész helyébe az „ellátják mindazokat” szövegrész, valamint a
18189
„hatáskörébe utal” szövegrész helyébe a „hatáskörükbe utal” szövegrész, c) (3) bekezdés ca) felvezetõ szövegében az „építészeti tevékenység érdekeit” szövegrész helyébe az „építészeti tevékenységet folytatók érdekeit” szövegrész, cb) e) pontjában a „kérdésekben a parlamenti” szövegrész helyébe a „kérdésekkel az országgyûlési” szövegrész, cc) g) pontjában a „szakmai tevékenységét és anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló” szövegrész helyébe a „– kamara által képviselt – szakmai érdekeket érintõ” szövegrész, d) 25. § (1) bekezdés da) felvezetõ mondatában a „felvételre jogosult,” szövegrész helyébe a „tag az lehet,” szövegrész, db) c) pontjában a „nem magyar állampolgár” szövegrész helyébe az „az a) és b) pont alá nem tartozó külföldi állampolgár” szövegrész, dc) d) pontjában az „eltiltás hatálya alatt,” szövegrész helyébe az „eltiltás hatálya alatt, illetve a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos jogkövetkezmények alól mentesült,” szövegrész, dd) e) pontjában a „feltételekkel rendelkezik.” szövegrész helyébe a „feltétellel rendelkezik,” szövegrész, e) 25. § (5) bekezdésében az „(1)–(4) bekezdésekben” szövegrész helyébe az „(1)–(3) bekezdésekben” szövegrész, f) 26. § (4) bekezdésében az „a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény” szövegrész, g) 27. § (1) bekezdésben a „kérésére” szövegrész helyébe a „kérelmére” szövegrész, h) 30. § (3) bekezdésében a „kérésére” szövegrész helyébe a „kérelmére” szövegrész, i) 34/A. § (4) bekezdésében a „kamarai nyilvántartásban” szövegrész helyébe a „kamarai tagok nyilvántartásában” szövegrész, j) 35. § (4) bekezdésében a „3 hónapon belül” szövegrész helyébe az „egy éven belül” szövegrész, valamint a „3 év eltelt.” szövegrész helyébe a „10 év eltelt.” szövegrész, továbbá a „felmentéssel, a 3 hónapos határidõt a jogerõs határozatnak a kamarával való közlésétõl, a 3 éves határidõt” szövegrész helyébe a „felmentéssel, az egy éves határidõt a jogerõs határozatnak a kamarával való közlésétõl, a 10 éves határidõt” szövegrész, k) 38. § (2) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész, l) 54. §-át megelõzõ a „Hatályát vesztõ rendelkezés” alcím helyébe a „Felhatalmazó rendelkezés” alcím, m) 56. § d) pontjában a „9. cikk.” szövegrész helyébe a „9. és 10. cikk.” szövegrész lép.
18190
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (4) bekezdésében az „akkor azt a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megelõzi.” szövegrész helyébe az „az engedély akkor adható meg, ha a környezethasználó környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A létesítési (építési), illetve mûködési (használatbavételi) engedély a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól nem térhet el.” szövegrész lép. (4) Az Ngtv. a) 1. § (1) bekezdés aa) b) pontjában a „legalább 3 milliárd forint teljes költségigényû vagy legalább 250 új munkahely megteremtését biztosító, vagy” szövegrész helyébe a „legalább 2 milliárd forint teljes költségigényû vagy legalább 50 új munkahely megteremtését biztosító,”, ab) d) pontjában a „megvalósítandó” szövegrész helyébe a „megvalósítandó,”, b) 2. § ba) (1) bekezdés a) pontjában a „meghatározott közigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „kijelölt hatóság”, a „másodfokon eljáró közigazgatási szerv” szövegrész helyébe „a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság”, bb) (1) bekezdés b) pontjában a „meghatározott közigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „kijelölt hatóság”, a „másodfokon szakhatóságként eljáró közigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „a másodfokú eljárásban szakhatóságként kijelölt hatóság”, bc) (2) bekezdésének felvezetõ szövegrészében a „másodfokon” szövegrész helyébe „a fellebbezés elbírálására jogosult”, bd) (2) bekezdés a) pontjában a „szervet felügyelõ miniszter” szövegrész helyébe a „hatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter”, a „meghatározott közigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „kijelölt hatóság”, be) (2) bekezdés b) pontjában a „szakhatóságot felügyelõ miniszter” szövegrész helyébe a „szakhatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter”, a „meghatározott közigazgatási szerv jár el” szövegrész helyébe a „kijelölt hatóság”, c) 3. § ca) (1) bekezdésében a „hatvan nap” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanap”, cb) (2) bekezdésében az „az Étv. 53/C. §-ának (7) bekezdése” szövegrész helyébe az „a külön jogszabályban foglaltak”, a „harminc nap” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanap”, d) 4. § (2) bekezdésében a „szemléért, illetõleg egyeztetésért” szövegrész helyébe a „helyszíni szemléért”,
2009/88. szám
a „– szakhatóság közremûködése esetén – a szakhatóságot és a közmûszolgáltatót” szövegrész helyébe az „és – szakhatóság közremûködése esetén – a szakhatóságot”, e) 4/A. § ea) (5) bekezdésében az „abban meghatározottak szerint és annak érvényességi idején belül” szövegrész helyébe az „elvi építési keretengedélyben meghatározottak szerint és annak hatályán belül”, eb) (8) bekezdésében az „egyeztetõ tárgyalás” szövegrész helyébe a „tárgyalás”, ec) (10) bekezdésében a „jogerõs és végrehajtható” szövegrész helyébe a „jogerõs”, az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos”, az „Érvényessége” szövegrész helyébe a „Hatálya”, f) 4/B. § fa) (1) bekezdésében az „érvényességi idején” szövegrész helyébe a „hatályán”, a „rendelkezett, illetve amelyekrõl az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott” szövegrész helyébe a „rendelkezett, az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott, vagy állásfoglalást adott ki”, a „jogszabályok, illetve a kötelezõ hatósági elõírások” szövegrész helyébe a „jogszabályok”, a „nyilatkozat kialakításakor” szövegrész helyébe a „nyilatkozat, állásfoglalás kialakításakor”, fb) (2) bekezdésében a „szakhatóság közremûködése esetén a szakhatóságot és a közmûszolgáltatót” szövegrész helyébe „és szakhatóság közremûködése esetén a szakhatóságot”, g) 5. § (1) bekezdésében a „határidõ tizenöt nap” szövegrész helyébe a „határidõ – a 4/A. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével – tíz munkanap”, és a „nyolc nappal” szövegrész helyébe az „öt munkanappal”, h) 6/A. §-ban a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon”, i) 12. § (2) bekezdésében a „beruházás tervezését, megvalósítását érintõ követelmények elõzetes tisztázása érdekében történõ szemléért, illetõleg egyeztetésért” szövegrész helyébe a „tervezés elõsegítése érdekében tény, állapot, egyéb adat helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítvánnyal történõ igazolásáért” szövegrész lép. (5) E törvény 1–45. §-a, 46. § (7)–(10) bekezdése és 47. § (1)–(4) bekezdése 2010. január 2-án hatályát veszti. (6) E törvény 2010. június 30-án hatályát veszti. Sólyom László s. k,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
III. Kormányrendeletek A Kormány 137/2009. (VI. 26.) Korm. rendelete a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhõfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés t) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § (1) A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhõfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A távhõfelhasználás esetében a támogatás fajlagos bruttó összege a) 2184 Ft/GJ csökkentve a nagyfogyasztói gázdíjkülönbözet felével – ha a különbözet összege pozitív –, amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, b) 1794 Ft/GJ csökkentve a nagyfogyasztói gázdíjkülönbözet felével – ha a különbözet összege pozitív –, amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét, c) 1200 Ft/GJ csökkentve a nagyfogyasztói gázdíjkülönbözet felével – ha a különbözet összege pozitív –, amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát, d) 816 Ft/GJ csökkentve a nagyfogyasztói gázdíjkülönbözet felével – ha a különbözet összege pozitív –, amennyiben a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát, de nem haladja meg annak három és félszeresét. E bekezdés alkalmazásában a nagyfogyasztói gázdíj-különbözet alatt a 3123,6 Ft/GJ és az 500 m3/h-nál nagyobb teljesítmény-lekötéssel rendelkezõ távhõtermelõk
18191
egyetemes szolgáltatói gázdíjainak általános forgalmi adót is tartalmazó országos átlagának különbözetét kell érteni.” (2) Az R. 3. § (3) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki: „Amennyiben az (1) bekezdés a)–d) pontjai szerinti képlet alkalmazása a támogatás fajlagos bruttó összege tekintetében negatív összeget eredményez, úgy a támogatás összege nulla.” (3) Az R. 3. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) A Magyar Energia Hivatal naptári negyedévenként – elsõ alkalommal 2009. július 1-jén – a Hivatalos Értesítõben, valamint a Magyar Energia Hivatal honlapján közzéteszi a) a közzététel napját megelõzõ napon egyetemes szolgáltatói engedéllyel rendelkezõ gázszolgáltatók által a közzététel napján alkalmazott, a 20 m3/h-nál kisebb teljesítményû gázmérõvel rendelkezõ lakossági fogyasztókra irányadó, az általános forgalmi adót is tartalmazó gázdíjak országos átlagát, és b) az 500 m3/h-nál nagyobb teljesítmény-lekötéssel rendelkezõ távhõtermelõkre a közzététel napján irányadó, az általános forgalmi adót is tartalmazó egyetemes szolgáltatói gázdíjak országos átlagát.”
2. § (1) Ez a rendelet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2009. június 30-án lép hatályba. (2) A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhõfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 36/2009. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése nem lép hatályba. (3) E rendelet 1. § (1)–(2) bekezdése, valamint e § (4) bekezdése 2009. július 1-jén lép hatályba. (4) Az R. 3. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban a „rendelkezõkre irányadó, az általános forgalmi adót is tartalmazó közüzemi gázdíj” szövegrész helyébe a „rendelkezõ lakossági fogyasztókra irányadó, az engedéllyel rendelkezõ egyetemes szolgáltatók által alkalmazott gázdíjak általános forgalmi adót is tartalmazó mértékébõl számított országos átlaga” szöveg lép. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a társadalompolitika összehangolásáért felelõs tárca nélküli miniszter
18192
MAGYAR KÖZLÖNY
V. A Kormány tagjainak rendeletei A külügyminiszter 7/2009. (VI. 26.) KüM rendelete a tartós külszolgálatot teljesítõ köztisztviselõk és munkavállalók alapellátmányának, illetve ideiglenes külföldi kiküldetése napidíjának összegérõl és azok kifizetésérõl A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. §-ának (8) bekezdésében, valamint a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 203. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az érintett miniszterekkel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § (1) Az alapellátmánynak az egyes állomáshelyekre érvényes havi összegét és pénznemét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A Külügyminisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló, e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt állomáshelyekre kirendelt köztisztviselõk, ügykezelõk és fizikai alkalmazottak alapellátmánya az ott meghatározott havi összeggel egészül ki.
2. § A tartós külszolgálaton lévõ, ideiglenes kiküldetést teljesítõ köztisztviselõk, ügykezelõk és munkavállalók napidíjának bázisösszegeit külön jogszabály tartalmazza.
3. § (1) A havi ellátmány kifizetése a köztisztviselõ, illetve a munkavállaló által a fogadó országban nyitott bankszámlára való átutalással történik. Azokon az állomáshelyeken, ahol a fogadó ország gazdasága, pénzügyi rendszere fejletlen, vagy – akár átmenetileg – mûködése súlyos zavarokkal küzd, és ennek következtében bankrendszerének mûködése nem megbízható, a havi ellátmány kifizetése készpénzben is történhet. (2) A 2. §-ban meghatározott napidíj kifizetése készpénzben, illetõleg a köztisztviselõ és munkavállaló által megjelölt, a fogadó országban nyitott bankszámlára való átutalással történik.
2009/88. szám 4. §
E rendelet mellékleteiben meghatározott értékek az adózás utáni nettó összegeket tüntetik fel.
5. § (1) Ez a rendelet 2009. július 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a tartós külszolgálatot teljesítõ köztisztviselõk és munkavállalók alapellátmányának, illetve ideiglenes külföldi kiküldetése napidíjának összegérõl és azok kifizetésérõl szóló 3/2009. (III. 27.) KüM rendelet 1. §-a, 3. §-ának (1) bekezdése, valamint 1. és 2. számú melléklete. (3) A köztisztviselõk, ügykezelõk és munkavállalók ideiglenes külföldi kiküldetése napidíjának összegérõl és azok kifizetésérõl szóló kormányrendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a tartós külszolgálatot teljesítõ köztisztviselõk és munkavállalók alapellátmányának, illetve ideiglenes külföldi kiküldetése napidíjának összegérõl és azok kifizetésérõl szóló 3/2009. (III. 27.) KüM rendelet. Dr. Balázs Péter s. k., külügyminiszter
1. számú melléklet a 7/2009. (VI. 26.) KüM rendelethez Az alapellátmányok havi összege Ország (állomáshely)
AFRIKA Algéria Dél-afrikai Köztársaság Egyiptom Kenya Líbia Marokkó Nigéria Tunézia AMERIKA Amerikai Egyesült Államok Argentína Brazília Chile Kanada Kolumbia Kuba Mexikó
Pénznem
Alapellátmányok havi összege
EUR EUR EUR EUR EUR EUR EUR EUR
747 740 647 699 746 724 747 740
EUR
804
EUR EUR EUR EUR EUR EUR EUR
660 681 676 764 644 747 699
2009/88. szám
Ország (állomáshely)
Peru Venezuela
MAGYAR KÖZLÖNY
Pénznem
EUR EUR
AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA Ausztrália EUR
Alapellátmányok havi összege
683 711 736
ÁZSIA
18193
Pénznem
Alapellátmányok havi összege
Belgium
EUR
845
Bosznia-Hercegovina
EUR
692
Bulgária
EUR
683
Ciprus
EUR
764
Csehország
EUR
740
Ország (állomáshely)
Afganisztán
EUR
869
Dánia
EUR
941
Azerbajdzsán
EUR
737
Észtország
EUR
724
Egyesült Arab Emírségek
EUR
731
Fehéroroszország
EUR
737
Grúzia
EUR
737
Finnország
EUR
852
India
EUR
683
Franciaország
EUR
852
Indonézia
EUR
725
Görögország
EUR
756
Irak
EUR
747
Hollandia
EUR
820
Irán
EUR
715
Horvátország
EUR
731
Izrael
EUR
740
Írország
EUR
845
Japán
EUR
949
Koszovó
EUR
699
Jordánia
EUR
709
Lengyelország
EUR
692
Katar
EUR
667
Lettország
EUR
724
Kazahsztán
EUR
737
Litvánia
EUR
680
Kína
EUR
772
Luxemburg
EUR
847
Koreai Köztársaság
EUR
772
Macedónia
EUR
685
Kuvait
EUR
724
Moldova
EUR
715
Libanon
EUR
796
Montenegró
EUR
699
Malajzia
EUR
668
Nagy-Britannia
EUR
901
Mongólia
EUR
672
Németország
EUR
845
Pakisztán
EUR
699
Norvégia
EUR
981
Palesztina
EUR
740
Olaszország
EUR
836
Szaúd-Arábia
EUR
708
Oroszország
EUR
796
Szingapúr
EUR
692
Portugália
EUR
780
Szíria
EUR
715
Románia
EUR
694
Tajvan
EUR
709
Spanyolország
EUR
788
Thaiföld
EUR
683
Svájc
EUR
933
Törökország
EUR
765
Svédország
EUR
868
Vietnam
EUR
676
Szerbia
EUR
699
Szlovákia
EUR
772
EURÓPA
Szlovénia
EUR
708
Albánia
EUR
804
Ukrajna
EUR
732
Ausztria
EUR
868
Vatikán
EUR
836
18194
MAGYAR KÖZLÖNY 2. számú melléklet a 7/2009. (VI. 26.) KüM rendelethez
2009/88. szám
IX. Határozatok Tára
A kiegészítõ pótlék havi összege
A Kormány határozatai Ország (állomáshely)
Pénznem
I. kategória (10%) Albánia EUR Azerbajdzsán EUR Egyesült Arab Emírségek EUR Indonézia EUR Katar EUR Kazahsztán EUR Kuba EUR Kuvait EUR Líbia EUR Moldova EUR Palesztina EUR Szaúd-Arábia EUR Szíria EUR Vietnam EUR
Ellátmánypótlék havi összege
80 74 73 73 67 74 75 72 75 72 74 69 72 68
II. kategória (15%) Irán Kenya Koszovó Libanon Nigéria
EUR EUR EUR EUR EUR
107 105 105 119 112
III. kategória (20%) Afganisztán Algéria Grúzia Irak Pakisztán
EUR EUR EUR EUR EUR
174 149 147 149 140
A Kormány 1099/2009. (VI. 26.) Korm. határozata a központi költségvetési fejezetek 2008. évi kötelezettségvállalással nem terhelt elõirányzat-maradványainak kezelésérõl 1. A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 93. § (10) bekezdésében foglaltak alapján jóváhagyja a központi költségvetési fejezetek 2008. évi kötelezettségvállalással nem terhelt elõirányzat-maradvány átcsoportosítását a melléklet szerinti részletezésben. Felelõs: pénzügyminiszter Határidõ: azonnal 2. A Roma Kulturális Központ létrehozásával összefüggõ egyes kérdésekrõl szóló 1041/2009. (IV. 8.) Korm. határozat 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. A Kormány felhívja az önkormányzati minisztert, hogy – utólagos elszámolási kötelezettséggel – támogatási megállapodást kössön a Fõvárosi Önkormányzattal roma kulturális központ létrehozásáról, és a támogatást az önkormányzatnál erre a célra létrehozott, elkülönített számlára folyósítsa.” Felelõs: önkormányzati miniszter Határidõ: azonnal 3. Ez a határozat a közzétételével lép hatályba. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
18195
Melléklet az 1099/2009. (VI. 26.) Korm. határozathoz
A 2008. évi elõirányzat-maradványok fejezeteken belüli és közötti átcsoportosítása Ezer forintban Elõ- KiElõJogJogJogAlJog- ir.- emelt FejeAlir.címCímcímFejezet- CímKiemelt elõirányzat neve címcímcím- cso- elõ- zetcímcsop.csop.név csop.szám szám név név név szám port- ir.szám név név szám szám szám X. Miniszterelnökség 1 Miniszterelnöki Hivatal 1 Miniszterelnöki Hivatal Igazgatása 3 Mûködési költségvetés 4 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétele 2 Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ 3 Mûködési költségvetés 4 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétele 9 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 2 Célelõirányzatok 9 Közszolgálati és közigazgatási minõségfejlesztési feladatok 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadás 10 Állami vezetõkkel kapcsolatos és egyéb humán feladatok támogatása 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadás XI. Önkormányzati Minisztérium 12 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 1 Célelõirányzatok 4 Lakásügy 1 Állami Támogatású Bérlakás Program 2 Felhalmozási költségvetés 0 Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadása 3 Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása 3 Felhalmozási költségvetés 7 Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átvétele 5 Lakbértámogatás 2 Felhalmozási költségvetés 0 Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadása 26 Sporttevékenység támogatása 4 Versenysport támogatása 3 Mûködési költségvetés 4 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétele 5 2008. évi Pekingi Olimpián, illetve Paralimpián való részvétel támogatása 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása 7 Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása 16 Szakképzés támogatása 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása 24 Kiemelt stratégiai célok megvalósítása 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása 27 Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése 3 2006. évi Úszó Európa-bajnokság Létesítményfejlesztési Program 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása 12 Magyar Sport Háza Program 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 10 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 1 PHARE támogatással megvalósuló programok 10 Agrárgazdasági intézményfejlesztés 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása 2 Átmeneti támogatással megvalósuló programok 1 Agrár-környezeti információs és monitoring rendszer kifejlesztése 2 Felhalmozási költségvetés 0 Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadása 3 Az új Forest Focus szabályozás bevezetése 2 Felhalmozási költségvetés 0 Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadása
Átcsoportosítás (+/–)
10 255
47 731
–47 731
–10 255
–42 118
159 002
–116 884
52 528
–19 974
–8 288
–1 207
–5 459
–15 437
–2 163
–801
–21
–939
18196
MAGYAR KÖZLÖNY
Elõ- KiElõJogJogJogAlJog- ir.- emelt FejeAlir.címCímcímFejezet- CímKiemelt elõirányzat neve címcímcím- cso- elõ- zetcímcsop.csop.név csop.szám szám név név név szám port- ir.szám név név szám szám szám 4 Az élelmiszerbiztonsági intézményi háttér fejlesztése 2 Felhalmozási költségvetés 0 Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadása 5 Az elektronikus ügyintézés fejlesztése a KAP területén 3 Mûködési költségvetés 4 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel 6 Az állat-, és növényegészségügyi határállomások kapacitásának megerõsítése 3 Felhalmozási költségvetés 7 Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átvétel 10 Az összevont kifizetési rendszer (SPS) alkalmazása az MVH-nál 2 Felhalmozási költségvetés 0 Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadása XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 4 Szakértõi Intézetek 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása 20 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 6 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 1 PHARE támogatással megvalósuló programok 21 2003.évi PHARE nemzeti program 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása 20 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 6 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai 2 Átmeneti támogatással megvalósuló programok 3 Küzdelem a szervezett bûnözés ellen 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása 20 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 1 Ágazati célfeladatok 16 Bûnmegelõzéssel összefüggõ feladatok támogatása 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása 20 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 1 Ágazati célfeladatok 21 Az Európai Unió biztonság és védelempolitikájából az IRM-re háruló fizetési kötelezettségek teljesítése 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása 5 Büntetés-végrehajtás 3 Mûködési költségvetés 4 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 25 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 47 Kötött segélyhitelezés 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadás 1 Beruházás 2 Államigazgatás hatékonyságát növelõ beruházások 2 Felhalmozási költségvetés 0 Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadás 2 Ágazati célelõirányzatok 17 Államigazgatás hatékonyságának növelése 3 Mûködési költségvetés 4 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel 2 Ágazati célelõirányzatok 46 Nemzetközi jelentõségû, kiemelt KFI programok támogatása 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadás 2 Ágazati célelõirányzatok 4 Magyar találmányok külföldi bejelentése 3 Mûködési költségvetés 4 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel 3 Vállalkozási célelõirányzatok 2 Nemzeti beruházás ösztönzési vállalkozási célelõirányzat 1 Nemzeti beruházás ösztönzési célelõirányzat 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadás 3 Vállalkozási célelõirányzatok 8 Külgazdaság fejlesztési célelõirányzat 3 Mûködési költségvetés 4 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel 3 Vállalkozási célelõirányzatok 4 Magyar vállalkozások tõzsdei bevezetésének támogatása 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadás 3 Vállalkozási célelõirányzatok
2009/88. szám Átcsoportosítás (+/–)
–1 883
1 904
2 767
–1 027
–120 782
–2 055
–10 799
–51
–560
134 247
–296 080
–48 131
48 131
–8 992
8 992
–556 044
508 200
–41 865
2009/88. szám Elõ- KiJogJog- ir.- emelt AlcímFejezet- Címcím- cso- elõcímcsop.szám szám szám port- ir.szám szám szám szám 8 1 0 4 3 1 1 0 4 3 3 1 0 4 4 6 3 4 13 1 0 36 2 1 0 30 26 3 4 XVI. 4 2 0 10 2 7 1 0 2 9 1 0 1 7 7 3 7 2 39 3 7 XVII. 1 3 4 9 3 4 5 1 1 0 12 6 1 0 XVIII. 1 1 2 0 3 4 2 3 4
MAGYAR KÖZLÖNY ElõJogJogAlFejeir.címCímcímcímzetcsop.csop.név név név név név név
18197
Kiemelt elõirányzat neve
Külgazdaság fejlesztési célelõirányzat Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadás Területfejlesztési és építésügyi feladatok Terület- és régiófejlesztési célelõirányzat Központi fejlesztési feladatok Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadás Területfejlesztési és építésügyi feladatok Terület- és régiófejlesztési célelõirányzat Decentralizált területfejlesztési programok Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadás Területfejlesztési és építésügyi feladatok Területfejlesztési intézményrendszeri feladatok Balaton Fejelsztési Tanács támogatása Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel Üzletre hangolva Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadás Közhasznú szervezetek támogatása DesignTerminál Formatervezési Tájékoztató és Szolgáltató Kht. Közhasznú feladatai Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadás Egyéb fejezeti kezelésû elõirányzatok Nemzetközi tagdíjak, nemezetközi kapcsolattal összefüggõ feladatok Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Felhalmozási költségvetés Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadása Fejezeti kezelésû elõirányzatok Ágazati célelõirányzatok Nemzetközi fizetési kötelezettségek Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Ágazati célelõirányzatok Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével összefüggõ feladatok Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Beruházás Vízkárelhárítás Vízkárelhárítási mûvek fejlesztési és állagmegóvási feladatai Felhalmozási költségvetés Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átvétel Ágazati célelõirányzatok Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtása Felhalmozási költségvetés Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átvétele Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Igazgatása Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet Kötelezettségrendezõ Szervezet Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel Bányászati és Földtani Intézmények Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Fejezeti kezelésû elõirányzatok Állami többletfeladatok Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Külügyminisztérium Külügyminisztérium Központi Igazgatás Felhalmozási költségvetés Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadása Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétele Külképviseletek Igazgatása Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétele
Átcsoportosítás (+/–)
–10 730
–115 231
–227 751
227 751
–65 250
–23 000
600 000
–47 500
–46 830
–3 000
49 830
47 500
78 050
28 000
–28 000
–78 050
–2 891 2 891
7 176
18198
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/88. szám
Elõ- KiElõJogJogÁtcsoporJogAlJog- ir.- emelt FejeAlir.címCímcímFejezet- CímKiemelt elõirányzat neve tosítás címcímcím- cso- elõ- zetcímcsop.csop.név csop.szám szám (+/–) név név név szám port- ir.szám név név szám szám szám 4 Magyar Külügyi Intézet Magyar Külügyi Intézet 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –4 526 5 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 3 NATO Békepartnerség 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –602 8 Turistakölcsönök és konzuli segítségnyújtás 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –1 590 12 Alapítványok támogatása 9 Demokrácia Központ Közalapítvány támogatása 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –10 14 Civil szervezetek támogatása 1 Az atlanti gondolatot támogató nem kormányzati szervezetek 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –46 15 Külügyi kommunikáció 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –8 22 Nemzetközi Fejlesztési Együttmûködés 2 Afganisztáni PRT támogatása a NEFE keretében 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadás –40 4 Humanitárius segélyezés 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –111 35 Kelet és Dél-kelet Európai kormányzati stratégia végrehajtása és a határon túli magyar kapcsolatok 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –78 36 Lakossági EU tájékoztatási feladatok 1 „Euvonal” Telefonos Tájékoztató Szolgálat 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –11 2 EU projektek és programok 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –11 38 Demokratikus átalakulás elõsegítése 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –43 43 Külföldi magyar emlékek megõrzése 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –10 2 Felhalmozási költségvetés 0 Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadása –82 44 Finn–Magyar Ifjúsági Csereprogramok 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –8 XIX. Uniós Fejlesztések 2 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 3 Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló projektek 2 Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló környezetvédelmi projektek 6 Technikai segítségnyújtás a 2002. évi ISPA program pályázati és tenderdokumentáció kidolgozásához 2001/HU/16/P/PA/009 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –52 801 19 Projektek elõkészítése 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –191 594 7 A Budapesti Központi szennyvíztisztító telep fejlesztésének szakmai elõkészítése, tender elkészítése 2000/HU/16/P/PA/001 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –51 425 15 Technikai segítségnyújtás a (Zagyva-Tarna) vízgyûjtõ medence gazdálkodási tervhez 2002/HU/16/P/PA/011 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –698 8 Gyõr megyei jogú város szennyvíztisztító telepének fejlesztése 2000/HU/16/P/PE/001 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása –151 794 20 A Budapest Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó szennyvízgyûjtõ rendszer 2004/HU/16/C/PE/001 3 Felhalmozási költségvetés 7 Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átvétel 448 312 1 I. Nemzeti Fejlesztési Terv 5 Humán-erõforrás Operatív Program
2009/88. szám Elõ- KiJogJog- ir.- emelt AlcímFejezet- Címcím- cso- elõcímcsop.szám szám szám port- ir.szám szám szám szám 13 1 0 10 1 0 5 3 4 1 3 4 15 3 4 6 1 0 3 1 9 3 7 XX. 11 13 4 2 0 IX. 15 XXI. 3 1 0 4 1 0 8 1 0 10 2 3 3 4 9 3 4 11 1 3 4 XXII. 1 1 3 4 10 3 4 3 7 5 1 0 2 0 XXVI. 1 1 0 7 3 4 16
MAGYAR KÖZLÖNY ElõJogJogAlFejeir.címCímcímcímzetcsop.csop.név név név név név név
18199
Kiemelt elõirányzat neve
Aktív munkaerõpiaci politikák támogatása Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Egész életen át tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerõpiacra történõ belépés segítésére Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel HEFOP Technikai Segítségnyújtás Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel KTK Technikai Segítségnyújtás Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló projektek Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló közlekedési projektek Budapest–Szolnok–Lõkösháza vasútvonal 2. ütem II. fázis 2004/HU/16/C/PT Felhalmozási költségvetés Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átvétel Oktatási és Kulturális Minisztérium Fejezeti kezelésû elõirányzatok Egyéb fejlesztési támogatások Nem állami intézmények felújítás, beruházás Felhalmozási költségvetés Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadása Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója Roma Kulturális Központ létrehozása Egészségügyi Minisztérium Szak- és továbbképzõ intézmények, kövtárak, dokumnetációs központok, kutatóintézetek Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Gyógyító-megelõzõ ellátás országos szakintézetei Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Egészségbiztosítási Felügyelet Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Fejezeti kezelésû elõirányzatok Egészségügyi ágazati célelõirányzatok Légimentés eszközpark bérlésével összefüggõ kiadások Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel Altató-, lélegeztetõgép, monitor bérlésével összefüggõ kiadások Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel Nemzetközi kapcsolatokból eredõ kötelezettségek Nemzetközi szervezetk tagdíjai és egyéb támogatásai Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel Pénzügyminisztérium Pénzügyminisztérium Igazgatása Pénzügyminisztérium Igazgatása Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel Magyar Államkincstár Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel Felhalmozási költségvetés Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átvétel Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Felhalmozási költségvetés Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadása Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium Igazgatása Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása Egyenlõ Bánásmód Hatóság Mûködési költségvetés Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel Fejezeti kezelésû elõirányzatok
Átcsoportosítás (+/–)
–4 808 558
–4 828 336
6 136 894
2 500 000
1 000 000
–20 919
20 919
–900 000 900 000
–4 656
–6 151
–317 146
64 953
220 500
42 500
100 000
1 200 000 740 000
–1 300 000 –740 000
–7 341
7 341
18200
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/88. szám
Elõ- KiElõJogJogJogAlJog- ir.- emelt FejeAlir.címCímcímFejezet- CímKiemelt elõirányzat neve címcímcím- cso- elõ- zetcímcsop.csop.név csop.szám szám név név név szám port- ir.szám név név szám szám szám 32 Maradványelszámolás 56 Országos Fogyatékosügyi Pprogram támogatása 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása 57 Akadálymentesítési program és jelnyelvi tolmácsszolgáltatás támogatása 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása 58 Rehabilitációs modell-szolgáltatások támogatása 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása 51 Társadalmi kohéziót erõsítõ tárcaközi integrációs programok 6 Fogyatékos személyek esélyegyenlõségét elõsegítõ programok 3 Mûködési költségvetés 4 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel XXXIV. Kutatás és Technológia 1 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2 Felhalmozási költségvetés 0 Elõzõ évi felhalmozási célú elõirányzat-maradvány átadása 4 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 1 Ágazati célelõirányzatok 3 Nemzetközi Tagdíjak (NKTH) 3 Mûködési költségvetés 4 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átvétel 5 K+F és innovációs díjak 1 Mûködési költségvetés 0 Elõzõ évi mûködési célú elõirányzat-maradvány átadása
A Kormány tagjainak határozatai A miniszterelnök 35/2009. (VI. 26.) ME határozata fõiskolai rektorok megbízásáról A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 101. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt jogkörömben – az oktatási és kulturális miniszternek a fenntartóval egyetértésben tett – elõterjesztésére
–5 061
–382 104
–5 737
392 902
–182 549
182 600
–51
a Pécsi Püspöki Hittudományi Fõiskolán dr. Cziglányi Zsolt fõiskolai tanárt – a 2009. július 1-jétõl 2013. június 30-áig terjedõ idõtartamra –, a Pünkösdi Teológiai Fõiskolán Paul Gracza fõiskolai tanárt – a 2009. augusztus 1-jétõl 2013. július 31-éig terjedõ idõtartamra –, a Rendõrtiszti Fõiskolán dr. Sárkány István egyetemi tanárt – a 2009. augusztus 1-jétõl 2013. július 31-éig terjedõ idõtartamra –, a Zsigmond Király Fõiskolán dr. Bayer József egyetemi tanárt – a 2009. július 1-jétõl 2014. július 31-éig terjedõ idõtartamra – a rektori teendõk ellátásával megbízom.
az Eszterházy Károly Fõiskolán dr. Hauser Zoltán fõiskolai tanárt – a 2009. augusztus 1-jétõl 2013. július 31-éig terjedõ idõtartamra –,
Átcsoportosítás (+/–)
Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
18201
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a
MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes kiadványt. 1867-tõl történelmi hagyomány és a parlamentarizmus lényeges eleme, hogy az országgyûlésnek felelõs kormányzat legfontosabb céljait és feladatait cselekvési programba foglalja. E programok átfogó képet adnak egy-egy idõszakban az ország helyzetérõl, politikájának irányáról, célkitûzéseirõl, ezért jelentõs történelmi, politikai és jogi forrásanyagot képeznek. Keresésük eddig hosszú idõt igényelt, ugyanis ezek az alapvetõ kordokumentumok összegyûjtve még nem jelentek meg. A hiánypótló mû, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyûlési Könyvtár munkatársainak közös gondozásában jelent meg, azért is úttörõ vállalkozás, mert történelmünk utolsó másfél évszázadának kormányprogramjait – 2002-vel bezárólag – teljességre törekedve, szöveghûen publikálja a széles körû nyilvánosság számára. A parlamentben elhangzott és másutt fellelhetõ programszövegek, illetve adataik mellett számos egyéb tényanyag (a kormányfõk korabeli fotói, születési–halálozási adatai, a kormányok mûködési ideje, tagjainak pontos névsora és a miniszteri változások idõpontjai) is hozzáférhetõ a két vaskos kötetben. A mû használatát Romsics Ignác történésznek az összes eddigi magyar kormány mûködésérõl áttekintést nyújtó, színvonalas bevezetõ tanulmánya, valamint a kormányprogramok mutatói segítik. A könyv joggal számíthat a közélet szereplõinek, a politikai, jogi és történeti kutatásnak, a felsõoktatás oktatói és hallgatói karának, továbbá a közmûvelõdési intézmények és a nagyközönség érdeklõdésére is. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MEGRENDELÉS Megrendelem a
MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes, 1728 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 9975 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................
............................................... cégszerû aláírás
18202
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/88. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó gondozásában megjelenõ
PÉNZÜGYI KÖZLÖNY – a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjaként – folyamatosan frissülõ, összefoglaló képet ad az adózást, a pénzügyeket, a számvitelt érintõ valamennyi kérdésrõl, információról, változásról, újdonságról. Az adózási és egyéb pénzügyi kérdésekben érintettek, illetve a téma iránt érdeklõdõk egy hivatalos lapban összefoglalva, a teljesség igényével tájékozódhatnak az õket érintõ kérdésekrõl, az aktuális változásokról, pályázati és egyéb szakmai felhívásokról. A Pénzügyi Közlöny folyamatosan, teljes terjedelmükben közzéteszi a pénzügyi területen alkotott új jogszabályok szövegét, az egyes jogszabályok módosításait, valamint a jogalkalmazást megkönnyítve megjelenteti az azokhoz fûzött indoklást is. A fentieken túl a lap tartalmazza a pénzügyi területet érintõen közzétett állami irányítás egyéb jogi eszközeit, közleményeket, pályázatokat, továbbképzéseket, álláshirdetéseket, az egyes pénzügyi szervezetek közleményeit, tájékoztatóit, az egyes cégeket érintõ hirdetményeket. 2009. évi éves elõfizetési díj: 45 108 Ft áfával, féléves elõfizetés: 22 554 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411). Elõfizetésben megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Pénzügyi Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2009. évi elõfizetési díj egy évre: 45 108 Ft áfával. fél évre: 22 554 Ft áfával. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
18203
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik az
EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az EU-Jogszabálytár az Európai Unió magyarra lefordított elsõdleges (alapszerzõdések, csatlakozási okmányok) és másodlagos (az Európai Unió szervei által alkotott jogi aktusok) joganyagát tartalmazza. Az EU-Jogszabálytár DVD-n a dokumentumok többféle szempont (évszám, Celex-szám, kibocsátó stb.) szerint kereshetõk. Az adatbázisból megismerhetõk a joganyagok jellemzõi (megjelenés adatai, kibocsátó, hatályosság, egyéb lényeges megjegyzések stb.), valamint közvetlenül elérhetõk azok kapcsolatai más EU-s, illetve magyar jogszabályokkal. Az Európai Unió jogában kevésbé jártas felhasználók számára lényeges információkkal szolgálnak az EU Asszisztens menüpontban található ismertetõk. Az EU Extra menüpont tartalmazza a magyar csatlakozási okmányt, valamint egyéb kiemelkedõen fontos európai vonatkozású dokumentumokat. Az EU-Jogszabálytár felhasználóbarát kialakítása és könnyen kezelhetõ funkciói hasznos és gyors segítséget nyújtanak mind az EU-jogban már jártas, mind az azzal most ismerkedõ felhasználók számára. Az EU-Jogszabálytár és a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR között is mûködik az átjárhatóság, vagyis ha az EU-Jogszabálytárban magyar jogszabályra van hivatkozás, akkor azt az EU-Jogszabálytárból azonnal meg lehet nyitni. Az EU-Jogszabálytár elõfizetési díjából a Hivatalos Jogszabálytár elõfizetõi 50% kedvezményt kapnak. Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft 312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft
¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨
Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-ös telefonszámon. A megrendeléseket a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., faxszámon a 266-8906, illetve e-mail-en az
[email protected]) kérjük eljuttatni.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az EU-JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2009. ...................................... hónaptól. A megrendelõ neve: ............................................................................................................................................. A megrendelõ címe: ............................................................................................................................................. Ügyintézõ neve: ................................................................................................................................................... Telefonszáma: ...................................................................................................................................................... Küldési név, cím: .................................................................................................................................................. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás
18204
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/88. szám
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik a
MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Tartalom Online adatbázis és napi adatfrissítési szolgáltatás A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD havi frissítésû lemeze közel 150 000 jogszabályszöveget tartalmaz. Az alapszövegek mellett egységes szerkezetben közli azok mindenkori hatályos változatát, korábbi szövegváltozatait, illetve a már hatályon kívül helyezett jogszabályokat is, továbbá az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszterek, az Alkotmánybíróság, a Legfelsõbb Bíróság, az Országos Választási Bizottság stb. határozatait, állásfoglalásait, a különbözõ irányelveket és iránymutatásokat, neves szerzõk által készített kommentárokat, nemzetközi szerzõdéseket, tájékoztatókat, hirdetményeket, pályázati felhívásokat, törvényjavaslatokat és törvényindokolásokat. A szövegek és adatbázisok közvetlen forrásai a hivatalos lapok, így a Magyar Közlöny, az ágazati közlönyök, az Alkotmánybíróság Határozatai, továbbá a Bírósági Határozatok, a Versenyfelügyeleti Értesítõ, az Adó és Ellenõrzési Értesítõ és a Versenybírósági Határozatok. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR elõfizetõi számára a jogszabályok naponta aktualizált online adatbázisa ingyenesen érhetõ el, továbbá lehetõség van a havonta megküldött DVD-adatbázis napi rendszerességû aktualizálására, internetrõl letöltött adatcsomag segítségével. E két szolgáltatás segítségével a jogszabály-változások folyamatosan nyomon követhetõk. Sokoldalúság A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR jogszabály-szolgáltatását többféle keresési lehetõség teszi teljessé. A kényelmes eligazodást támogatja a szövegbe épített hivatkozások rendszere (tartalmilag kapcsolódó más jogszabályok, jogegységi határozatok, bírósági és versenytanácsi határozatok, APEH-iránymutatások) és a joganyagok belsõ felépítésének és külsõ kapcsolatainak interaktív ábrázolása is. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR és az EU-Jogszabálytár között az átjárhatóság biztosított, vagyis ha a magyar jogszabályban hivatkozás található uniós jogszabályra, akkor azt közvetlenül meg lehet nyitni a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁRBÓL. Az alapprogramot kiegészítõ DVD-JOGSZABÁLYTÁR Asszisztens a különbözõ adatállományok (Szolgáltatások Jegyzéke, magyar és angol nyelvû TEÁOR, Kereskedelmi Vámtarifa Jegyzék stb.) adatbázisszerû kezelésének segítõje, újdonság- és változásfigyelõ szolgáltatása pedig lehetõvé teszi a jogszabályváltozások hatékony követését. Iratmintatárunkat folyamatosan frissítjük és bõvítjük. (A Jogszabálytár bármely szövegrészlete kinyomtatható vagy szövegszerkesztõbe átemelhetõ.) Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft 351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft
¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨
Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-ös telefonszámon. A megrendeléseket a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., faxszámon a 266-8906, illetve e-mail-en az
[email protected]) kérjük eljuttatni.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2009. ............................... hónaptól. A megrendelõ neve: .................................................................................................................................................................... A megrendelõ címe: .................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve: .......................................................................................................................................................................... Telefonszáma: ............................................................................................................................................................................. Küldési név, cím: .........................................................................................................................................................................
Keltezés: ………………………………………
……………………………………… cégszerû aláírás
2009/88. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
18205
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]).
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:
A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………
cégszerû aláírás
18206
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/88. szám
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. A papír alapon terjesztett Magyar Közlöny a kormányzati portálon közzétett hiteles elektronikus dokumentum oldalhû másolata. A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2009. évi éves elõfizetési díj: 151 452 Ft. Egy példány ára: 315 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +270 Ft.
HU ISSN 0076—2407 09.1693 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285
