87. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, július 3., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2667, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest,

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

2007. július 3., kedd

87. szám

2007: LXXXVII. tv.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról

6444

180/2007. (VII. 3.) Korm. r.

Az országhatárt átlépõ hulladékszállításról . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6454

8/2007. (VII. 3.) MNB r.

A „Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója” emlékérme kibocsátásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6473

A növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhetõ növényvédõszer-maradék mértékérõl szóló 5/2002. (II. 22.) EüM–FVM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . .

6474

Az orvostechnikai eszközökrõl szóló 16/2006. (III. 27.) EüM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6490

24/2007. (VII. 3.) KvVM r.

A Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6492

47/2007. (VII. 3.) AB h.

Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6520

48/2007. (VII. 3.) AB h.

Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6535

49/2007. (VII. 3.) AB h.

Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6542

135/2007. (VII. 3.) KE h.

A Magyar Nemzeti Bank alelnökének kinevezésérõl. . . . . . . . . . . .

6551

1049/2007. (VII. 3.) Korm. h.

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6551

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló törvény koncepciójáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6551

Az Európai Unió Megújított Fenntartható Fejlõdési Stratégiájának (EU FFS) végrehajtásáról készített jelentésrõl. . . . . . . . . . . . . . .

6557

1052/2007. (VII. 3.) Korm. h.

Egyes kormányhatározatok hatályon kívül helyezésérõl . . . . . . . . .

6557

51/2007. (VII. 3.) ME h.

A Katonai Felderítõ Hivatal fõigazgatójának kinevezésérõl . . . . . .

6557

1/2007. (MK 87.) MNB közl.

A Magyar Nemzeti Bank szolgálati titokköri jegyzékérõl . . . . . . . .

6558

A Magyar Nemzeti Bank közleménye a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szereplõ külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamairól. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6558

35/2007. (VII. 3.) EüM–FVM e. r.

36/2007. (VII. 3.) EüM r.

Ára: 2667,– Ft

1050/2007. (VII. 3.) Korm. h. 1051/2007. (VII. 3.) Korm. h.

6444

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2007. évi LXXXVII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról* 1. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 12. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A tanuló kötelessége, hogy a szakmai vizsgája sikeres befejezését követõen – feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt – három éven belül – jogszabályban meghatározottak szerint – a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban adatot szolgáltasson.” 2. § A Kt. 16. §-a a következõ (6)–(8) bekezdéssel egészül ki: „(6) A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minõségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést. (7) A helyi önkormányzat, illetve – társulási megállapodás alapján – a többcélú kistérségi társulás a fenntartásában lévõ közoktatási intézmények tekintetében – a területi érdekegyeztetés szabályainak megtartásával – munkaerõ-gazdálkodási rendszert mûködtethet. A munkaerõ-gazdálkodási rendszer része a munkaerõ-gazdálkodási terv és a munkaerõ-gazdálkodási nyilvántartás. A munkaerõ-gazdálkodási tervben kell meghatározni a létszámgazdálkodás, a munkaidõ kihasználás, a munkaerõ közös foglalkoztatásának elveit, meghatározott feladatoknak a pedagógusok állandó helyettesítési rendszer, illetve az utazó szakember hálózat igénybevételével történõ megoldását. A munkaerõ-gazdálkodási nyilvántartás tartalmazza az egyes intézmények rendelkezésére álló létszámot és az adott létszám kihasználásával összefüggõ adatokat. (8) A munkaerõ-gazdálkodási rendszerbe bevonhatók a nevelõ és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények. A munkaerõ-gazdálkodás rendszerét a helyi önkormányzatok megállapodás alapján közösen is mûködtethetik.”

* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.

2007/87. szám

3. § A Kt. 30. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ gyermek, tanuló), illetve a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztõ foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztõ foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.” 4. § A Kt. 33. §-ának (11)–(12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény több különbözõ pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként lát el. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény – a szakértõi és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével – részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-hálózat mûködtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, nevelésben-oktatásban részt vevõ sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók ellátásában. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény elláthatja a gyógytestnevelés feladatait is. Az egységes pedagógiai szakszolgálatban – szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként – megszervezhetõ a családsegítõ szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is. (12) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történõ nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény – céljaival összhangban – elláthatja az e törvény 34. §-a a)–b), e), g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazó szakember hálózat mûködtetését, az e törvény 36. §-a (2) bekezdésének b)–e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai vagy általános iskolai feladatot ellátó intézményegység mûködhet. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézményben – szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként – megszervezhetõ a nevelési tanácsadás, a családsegítõ szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is.” 5. § (1) A Kt. 35. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztõ foglalkoztatása

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a pedagógus és a szülõ bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlõdésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülõ, továbbá a szülõ egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelõ és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztõ foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenõrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértõi és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére az e törvény 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott idõkeret terhére kell az iskolai fejlesztõ foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetõje felelõs a fejlesztõ foglalkozások – e bekezdésben elõírt – szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért.” (2) A Kt. 35. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a munkaerõ-piaci tanácsadással közösen is megszervezhetõ, együtt is ellátható.” 6. § A Kt. 38. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A szakiskola és a szakközépiskola iskolai rendszerû oktatásban alkalmazott szakmai programja – a felnõttképzési törvényben meghatározott akkreditációs eljárás nélkül – akkreditált felnõttképzési programnak minõsül.” 7. § A Kt. 42. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A szakiskola és a szakközépiskola – jogszabályban meghatározottak szerint – adatot szolgáltat a pályakövetési rendszernek, továbbá a honlapján – egyedi azonosításra alkalmatlan módon – nyilvánosságra hozza a szakképzési évfolyamon tanulmányaikat befejezõk munkaerõpiaci helyzetével kapcsolatos, a pályakövetési rendszerben keletkezett adatokat, információkat.”

6445

8. § A Kt. 53. §-ának (4)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülõk igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggõ feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az elsõ négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevõ iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, a kilencediktizedik évfolyamon napi két óra áll rendelkezésre, mely idõkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggõ feladatokhoz szükséges idõvel. A heti idõkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti idõkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás – egy iskolában – több iskola tanulói részére is megszervezhetõ. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás feladatait a kollégiumi foglalkozás keretei között is meg lehet oldani. (5) Az alapfokú mûvészetoktatási intézményekben az (1)–(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú mûvészetoktatási intézményben az adott mûvészeti ág céljának megfelelõ mûvészeti csoport, énekkar mûködhet, illetve tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény, mûvészeti tanulmányi kirándulás szervezhetõ.” 9. § A Kt. 67. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul: „(5) A szakiskolai és a szakközépiskolai szakképzés megszervezhetõ oly módon is, hogy a csak szakképzési évfolyammal mûködõ szakiskola, szakközépiskola vagy az arra alapító okiratában felhatalmazott szakiskola, illetve szakközépiskola (a továbbiakban: szakmai vizsgára felkészítõ iskola) a szakképzési évfolyamán készíti fel – részben vagy egészben – a szakképzési évfolyam követelményeire egy vagy több másik szakiskola, szakközépiskola (a továbbiakban: küldõ iskola) tanulóit. A szakképzési feladatok közös feladatellátás keretében történõ megoldása esetén a küldõ iskola szakképzési évfolyamainak száma csökkenthetõ, illetve a küldõ iskola szakképzési évfolyam nélkül is mûködhet. A szakiskola, szakközépiskola tanulója a szakmai vizsgára felkészítõ iskola szakképzési évfolyamába – az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint – ugyanazokkal a feltételekkel léphet át, mintha a tanulmányait a küldõ iskolában folytatná tovább. Az érintett iskolák alapító okiratában kell rögzíteni, melyek azok a szakképzéssel összefüggõ feladatok, amelyeket közös feladatellátás keretében oldanak meg. A szakmai vizsgára felkészítõ iskola és a küldõ iskola nevelõtestülete összehangolja az iskolák pedagógiai programjait a tanulmányok szakképzésbe történõ beszámítása tekintetében.”

6446

MAGYAR KÖZLÖNY

10. § A Kt. 82. §-a a következõ (6)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó az oktatásért felelõs miniszterrel kötött közoktatási megállapodás vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítõ hozzájárulásra válik jogosulttá, a fenntartásában mûködõ óvoda, általános iskola részt vesz a kötelezõ felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fõvárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található. A fenntartó a feladatellátásért felelõs helyi önkormányzattal közösen meghatározza azt a gyermek, illetve tanulói létszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg az óvoda, az általános iskola. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában – az adott feladatellátási helyre – meghatározott felvehetõ maximális gyermek, tanulói létszám huszonöt százaléka. A kötelezõ felvételt biztosító óvoda, általános iskola feladatainak ellátása keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél elõnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekeket, tanulókat. (7) A (6) bekezdésben megállapított kötelezettség nem érinti az e törvény 65. §-ának (2) bekezdése, illetve 66. §-ának (2) bekezdése alapján kötelezõ felvételt biztosító óvoda, iskola kötelezettségeit. (8) Ha a nevelési-oktatási intézmény nemzeti etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban vesz részt, a (6) bekezdésben meghatározottak nem érintik a nemzeti etnikai kisebbségi nevelést és oktatást, illetve a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos elõnyben részesítési kötelezettséget. Az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tekintetében a (6) bekezdésben megállapított kötelezettség csak akkor érvényesíthetõ, ha az nem ütközik az e törvény 81. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultsággal. (9) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal kezdeményezheti a kiegészítõ hozzájárulás folyósításának felfüggesztését az oktatásért felelõs miniszternél, ha a nevelési-oktatási intézmény a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézmény a kötelezettségének megfelelõ számú jelentkezõ hiányában nem tudott eleget tenni. (10) A felsõoktatási intézmények óvodái, általános iskolái – a (6) bekezdésben meghatározottak szerint – részt vesznek a kötelezõ felvételi feladatok ellátásában.” 11. § A Kt. 84. §-ának (14) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(14) Semmisség vagy érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság a) elrendelheti aa) a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértõt a további jogsértéstõl,

2007/87. szám

ab) hogy a jogsértõ nyilatkozattal vagy más megfelelõ módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelõ nyilvánosságot biztosítson, ac) a jogsértõ költségén a jogsértés elõtti állapot helyreállítását, a jogsértõ állapot megszüntetését, a jogsértéssel elõállott dolog megsemmisítését, illetõleg jogsértõ mivoltától megfosztását, ad) a jogsértés alapján keletkezõ, egy költségvetési évre számított megtakarításnak a Közoktatási Fejlesztési Célelõirányzatba történõ befizetését, b) kötelezi a fenntartót, hogy állapítsa meg, illetve oly módon határozza meg az iskola felvételi körzethatárát, hogy az megfeleljen e törvény 66. §-ának (1)–(2) bekezdésében, illetve 90. §-ában foglaltaknak, c) meghatározott idõre vagy feltételek teljesítéséig megtilthatja adott nevelési-oktatási intézmény vagy annak tagintézménye tekintetében az új óvodai nevelési jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági jogviszony létesítését, feltéve, hogy a településen másik intézményben megoldható az érintett gyermekek, tanulók felvétele.” 12. § A Kt. 86. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6) bekezdésre módosul: „(5) Felnõttoktatásban – a nappali oktatás munkarendje kivételével – a helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettsége nem terjed ki a szakképzés megszervezésére.” 13. § (1) A Kt. a 89/A. §-t megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki: „A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése” (2) A Kt. 89/A. §-a a következõ (9)–(12) bekezdéssel egészül ki: „(9) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggõ döntései elõkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre. (10) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás – az érintett községi, városi önkormányzat kezdeményezésére – a közoktatással összefüggõ tevékenységét olyan település tekintetében is elláthatja, amely nem tagja a társulásnak, ennek keretei között megállapodhat különösen az intézményfenntartói jog átvételében, valamint tagintézményt mûködtethet olyan településen is, amely nem tartozik a többcélú kistérségi társuláshoz. (11) A (10) bekezdésben meghatározott kérdésekben a társulási tanács határoz. (12) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy az e törvény 89/A. §-ának (5) bekezdése alapján készített intézkedési terv tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlõségét szolgáló intézkedéseket. A pályázatok elbírálásánál – az elõírt feltételek megléte esetén – elõnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetû települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó tele-

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

pülést és társulást, amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot. Az esélyegyenlõséget szolgáló intézkedések meghatározását az oktatásért felelõs miniszter útmutató kiadásával segíti. E rendelkezéseket a többcélú kistérségi társulás tekintetében is alkalmazni kell.” 14. § A Kt. a következõ 89/B. §-sal és alcímmel egészül ki: „A szakképzés feladatainak regionális megszervezése 89/B. § (1) A külön törvény alapján létrehozott regionális fejlesztési és képzési bizottság közremûködik a munkaerõ-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában, e körben különösen: a) kidolgozza – a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként – az iskolai rendszerû szakképzés fejlesztésének irányát, b) közremûködik az iskolai rendszerû szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsõoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, c) meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban, d) részt vesz az iskolai rendszerû szakképzés fejlesztésével összefüggõ pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában, e) részt vesz a pályakövetési rendszer mûködtetésében, f) a régióban mûködõ helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-szervezési társulás megalakulását. (2) Szakképzés-szervezési társulás az e törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggõ önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre. A szakképzés-szervezési társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vevõ iskolát tart fenn. A szakképzés-szervezési társulásba történõ belépés feltétele, hogy az érintett elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket. (3) A szakképzés-szervezési társulás jogi személy. A szakképzés-szervezési társulás – a szakképzés körében – közoktatási megállapodást vagy más megállapodást köthet. (4) A szakképzés-szervezési társulás a) létesíthet és fenntarthat szakiskolát, szakközépiskolát és kollégiumot, b) részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében, c) mûködtetheti – a szakképzés terén – a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét és az utazó szakember hálózat rendszerét. (5) A szakképzés-szervezési társulás a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelõen

6447

a) – a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel – meghatározza a társulás által, illetve a társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát, b) a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál. (6) A szakképzés-szervezési társulás mûködésére az e törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) A szakképzés-szervezési társulás által ellátott feladatok tekintetében a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettsége a társulásban részt vevõ települési önkormányzatok illetékességi területén megszûnik, és az e törvény 88. §-ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a szakképzés-szervezési társulás válik jogosulttá. A szakképzés-szervezési társulás az átvett feladat ellátásához szükséges intézményi vagyon használati jogát átveheti. A feladat átadására, illetve az intézményi vagyon használatra történõ átengedésére e törvény 88. §-ának (9), valamint 102. § (9) és (11)–(12) bekezdésében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatba adás a szakképzés-szervezési társulás fennállásáig szól. (8) A szakképzés-szervezési társulás az általa ellátott feladatokra – az e törvény 88. §-ának (1) bekezdése szerint – önálló fejlesztési tervet készít. (9) Ha a szakképzés-szervezési társulás megszûnik, az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga – az e törvény 102. §-ának (9)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint – arra a helyi önkormányzatra száll vissza, amelyik azt a szakképzés-szervezési társulás részére átadta. (10) Ha az önkormányzat ki akar lépni a szakképzésszervezési társulásból, szándékát legalább egy tanítási évvel korábban be kell jelentenie. (11) Az e §-ban foglaltakat a fõváros tekintetében a következõ eltérésekkel kell alkalmazni: a fõvárosi önkormányzat a kerületi önkormányzattal létrehozott társulás keretében is elláthatja a szakképzés-szervezési társulás feladatait. A fõvárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat által létrehozott társuláshoz csatlakozhat a Pest megyei városi és községi önkormányzat is. (12) A közoktatási intézményfenntartó többcélú kistérségi társulás, a felsõoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó megállapodhat a szakképzés-szervezési társulással a feladatok közös megszervezésében. A megállapodás elõfeltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás, a felsõoktatási intézmény, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó az (5) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint vállalja a szakképzésnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelõ megszervezését.

6448

MAGYAR KÖZLÖNY

(13) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a (4) bekezdés a)–b) pontjában, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására – non-profit – gazdasági társaságot hozhatnak létre. A szakképzés-szervezési társulás és az e bekezdés alapján létrehozott társaság egymással megállapodhat a szakképzés közös megszervezésében. Non-profit gazdasági társaság létrehozása esetén a szakképzés szervezésére – a (6)–(9) bekezdésben foglaltak kivételével – az e paragrafusban foglaltakat alkalmazni kell.” 15. § A Kt. 90. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az e §-ban foglaltakat a tagintézményként mûködõ óvodák, iskolák tekintetében is alkalmazni kell.” 16. § A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Az oktatásért felelõs miniszter szabályozza] „c) az ágazati minõségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok szervezésének, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit, az Országos szakértõi névjegyzékbe felvett szakértõk szakértõi tevékenységét, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozását és mûködését.” 17. § A Kt. 94. §-ának (3) bekezdése n), o) ponttal egészül ki: [(3) A Kormány rendeletben szabályozza] „n) a jegyzõ, fõjegyzõ közoktatási feladatköre ellátásával kapcsolatos illetékességi szabályokat; o) a pályakövetési rendszer mûködtetésének részletes szabályait, a pályakövetési rendszer részére történõ adatszolgáltatás eljárási rendjét, továbbá kijelöli a pályakövetési rendszer mûködtetéséért felelõs szervet;” 18. § A Kt. 95/A. §-ának (4)–(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, továbbá a § a következõ (7)–(8) bekezdéssel egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi (7)–(12) bekezdés jelölése (9)–(14) bekezdésre módosul: „(4) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenõrzés keretében vizsgálja a) az egyenlõ bánásmód követelményére, b) a kötelezõ felvételre vonatkozó feladatok ellátására, c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre, d) az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására, e) az alkalmazási feltételekre, a kötelezõ tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, a költségvetési támogatás igénylésére, f) a minimális (kötelezõ) eszközök és felszerelések meglétére, g) az e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az adatok nyilvánosságra hozatalára,

2007/87. szám

h) az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartását. (5) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a szakértõi és rehabilitációs bizottságok szakvéleményének felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat, valamint jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket. (6) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenõrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében a következõ intézkedéseket teheti: a) felhívja a közoktatási intézmény vezetõjét a szabálytalanság megszüntetésére, és errõl tájékoztatja az intézmény fenntartóját, b) eljárást kezdeményez ba) a jegyzõnél, fõjegyzõnél a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenységgel összefüggõ törvénysértés megszüntetése érdekében, bb) a nem állami, nem önkormányzati intézmények esetén a kifizetõ szervnél a normatív költségvetési támogatás és hozzájárulás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére, szükség esetén az érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-oktatási intézménybe történõ átvételére, felvételére, bc) az oktatásért felelõs miniszternél, hogy gyakorolja az e törvény 93. §-ának (4)–(5) bekezdésében meghatározott jogkörét, c) felügyeleti bírságot szab ki, melynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot, d) a felügyeleti bírság kiszabása mellett vagy kiszabása nélkül szabálysértési eljárást folytat le, e) a semmisség megállapítása, illetve a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indít. (7) A felügyeleti bírságot az elkövetett cselekmény súlyával arányosan kell kiszabni. (8) A szakmai vizsga ellenõrzésében közremûködik a szakképesítésért felelõs miniszter.” 19. § (1) A Kt. 118. §-a (9) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A közoktatási megállapodás megkötését követõ harmadik év után a nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv kezdeményezheti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdésében meghatározottak szerint egyoldalú nyilatkozatot tehessen.” (2) A Kt. 118. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) A közoktatási intézmény vezetõje kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztõ tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minõségi munkavégzést

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetõleg meghatározott idõre. A meghatározott idõre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetõi feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kollektív szerzõdésben, ennek hiányában a szervezeti és mûködési szabályzatban kell meghatározni. A keresetkiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során elõnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az elõzõ nevelési évben, tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minõségirányítási programban meghatározott ciklusidõ nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.” 20. § (1) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „14. hátrányos helyzetû gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzõ védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzõ megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetû az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülõje – a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idõpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetû az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;” (2) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 25. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „25. nevelõ és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység: a felsõoktatás, a köz- és felsõoktatási kutatás, a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítõ szolgálat, a bölcsõdei ellátás, a gyermekvédelmi ellátás, a közmûvelõdés, a kultúra, a mûvészet, a könyvtár, a múzeum, a sport, a pályaválasztási tanácsadás, a szociális ellátás, a rehabilitáció és habilitáció, az iskola-egészségügyi ellátás;” (3) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

6449

[E törvény alkalmazásában] „29. sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elõfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra visszavezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzd.” (4) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 34. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „34. szakrendszerû oktatás: ha az egyes tantárgyakat, mûveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelõ végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezõ pedagógus tanítja; a nem szakrendszerû oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik;” (5) A Kt. 121. §-a (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott kisebbségi intézmény e törvény alkalmazásában az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata az e törvény 37. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetében a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vett a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban. Többcélú intézményben, illetve ha a közoktatási intézménynek tagintézménye van, a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában való részvételt intézményegységenként, illetve tagintézményenként kell vizsgálni. Ha az intézményegység, illetve a tagintézmény megfelel a kisebbségi intézményekre e bekezdésben meghatározott feltételeknek, a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában részt vevõ intézményegység, illetve tagintézmény tekintetében a kisebbségi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok, amelyeket e törvény rendelkezései alapján a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátásában közremûködõ közoktatási intézmény tekintetében gyakorolhat.” 21. § A Kt. 126. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „126. § (1) A szakértõi és rehabilitációs bizottság 2007. december 31-éig – hivatalból indított eljárás keretében – megvizsgálja a pszichés fejlõdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság miatt sajátos nevelési igényûvé nyilvánított gyermekeket és tanulókat. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy

6450

MAGYAR KÖZLÖNY

a gyermek, a tanuló küzd-e a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének tartós és súlyos rendellenességével, és ha igen, az visszavezethetõ-e organikus okra vagy nem vezethetõ vissza. A szakértõi és rehabilitációs bizottság azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az iratait, akik a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, 2008. március 15-éig megküldi a nevelési tanácsadó részére. A vizsgálat eredményétõl függetlenül az érintett gyermekeket, tanulókat a juttatások és a költségvetési támogatások tekintetében 2008. augusztus 31-éig sajátos nevelési igényû gyermekeknek, tanulóknak kell tekinteni. Ha az e bekezdésben szabályozott vizsgálat eredményeképpen a gyermek, a tanuló további ellátásra jogosult, anélkül, hogy a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra visszavezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzdene, ellátásáról 2008. szeptember 1-jétõl a viselkedés fejlõdésének organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzdõ gyermekre, tanulóra vonatkozó rendelkezések szerint kell gondoskodni, s így kell õt nyilvántartani. (2) Ha a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességével küzdõ tanuló külön osztályban, tagozaton, iskolában vesz részt gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, iratainak a nevelési tanácsadó részére történõ megküldésével egyidejûleg – a szakértõi véleményben meghatározottak szerint – intézkedni kell arról is, hogy a tanuló a következõ tanítási évben átkerüljön az általános követelmények szerinti oktatásba. E rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben az az iskola, amelyben a tanuló felkészítése folyik, rendelkezik a szakértõi véleményben foglaltak végrehajtásához szükséges feltételekkel. Ha a tanuló a vizsgálati idõszakban a nyolcadik évfolyamon folytatja tanulmányait, a bizottság javaslatot tesz arra is, hogy milyen iskolatípusban kapcsolódjon be a kilencedik évfolyamon folyó oktatásba. (3) A tanuló lakóhelye szerint illetékes fõvárosi, megyei önkormányzat által a tankötelezettség teljesítésére kijelölt szakiskola (a továbbiakban: kijelölt iskola) nem tagadhatja meg az érintett tanulók felvételét akkor sem, ha a tanuló már nem tanköteles. (4) A kijelölt iskola egyéni ütemterv kidolgozásával, egyéni foglalkozások megszervezésével segíti a tanulókat. A kijelölt iskola elõkészítõ kilencedik évfolyam megszervezésével segítheti a tanulókat. Az elõkészítõ kilencedik évfolyam befejezését követõen a tanuló a többi tanulóval közösen kezdi meg tanulmányait a kilencedik évfolyamon. (5) A kijelölt iskola nem tagadhatja meg a felvételét azoknak a jelentkezõknek sem, akik a 2004/2005., a 2005/2006., a 2006/2007. tanítási években a pszichés fejlõdés zavarai miatt vagy enyhe értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényû tanulóként fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát. A tanuló abban az évben kezdhet utoljára a szakiskolában iskolai évfolyamot

2007/87. szám

a nappali rendszerû iskolai oktatásban, amelyben betölti a huszonötödik életévét.” 22. § (1) A Kt. 131. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg az (5)–(6) bekezdés jelölése (6)–(7) bekezdésre változik: „(5) Ha a tananyagot elektronikus adathordozóra történõ rögzítés céljára feldolgozzák, és a rögzített tananyag közvetítésére, az elsajátított ismeretek számonkérésére, a pedagógus és a tanuló közötti rendszeres kapcsolattartásra távközlési eszköz beiktatásával kerül sor, az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a következõ eltérésekkel kell alkalmazni: a) a kerettantervben meg kell határozni a távközlési eszközön való kapcsolattartás rendjét, a távközlési eszköz közbeiktatásával szervezett tanórai foglalkozások rendjét, a konzultációs tanórai foglalkozások rendjét, b) az oktatás munkarendje esti, levelezõ, illetve más sajátos munkarend lehet, figyelembe véve a közvetlen konzultációs tanórai foglalkozásokat és a távközlési eszköz útján megtartott olyan tanórai foglalkozásokat, amelyeken – a kerettantervben meghatározott módon – részt kell vennie a pedagógusnak és a tanulónak, feltéve, hogy a tanulói teljesítmény vagy részvétel központi nyilvántartása és ellenõrzése megoldott, c) a tanuló félévkor és év végén osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. Az osztályozó vizsga vizsgabizottság elõtt folyik, amelynek elnökét a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jelöli ki az Országos vizsgáztatási névjegyzékrõl.” (2) A Kt. 131. §-a a következõ (8)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az e § (1)–(6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az e törvény 95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján oktatási program (pedagógiai rendszer) kiadását kezdeményezik az oktatásért felelõs miniszternél, feltéve, hogy az oktatási program részeként kerettantervet is kiadnak. Az Országos Köznevelési Tanács a kerettantervvel kapcsolatos feladatai ellátása mellett – szükség szerint – azt is vizsgálja, hogy az oktatási program (pedagógiai rendszer) többi eleme összhangban áll-e a kerettantervben foglaltakkal. (9) Az e §-ban szabályozott eljárások költsége azt terheli, aki az eljárást indította.” 23. § A Kt. 132. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „132. § (1) A 2007. évi LXXXVII. törvény 1. §-ával megállapított Kt. 12. §-ának (6) bekezdése alapján elsõ ízben azoknak a tanulóknak kell adatot szolgáltatni, akik a 2008/2009. tanévben teljesítik a szakmai vizsga követelményeit. (2) A 2007. évi LXXXVII. törvény 10. §-ával megállapított Kt. 82. §-ának (6)–(7) bekezdése alapján a 2008/2009. tanítási év felvételi eljárását kell megszervezni. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézmény-

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

fenntartó óvoda, általános iskola esetén az intézmény székhelye, telephelye szerinti önkormányzattal egyezteti 2007. december 31-éig, hogy milyen módon vesz részt a kötelezõ felvételt biztosító feladatok ellátásában. (3) A 2007. évi LXXXVII. törvény 18. §-ával megállapított Kt. 95/A. §-a (4)–(6) bekezdése alapján a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a szakértõi és rehabilitációs bizottság szakvéleményének felülvizsgálatával összefüggõ feladatait 2008. szeptember 1-jétõl látja el. (4) A 2007. évi LXXXVII. törvény 20. §-ával megállapított Kt. 121. § (1) bekezdés 14. pontját azoknál a gyermekeknél, tanulóknál lehet elsõ ízben alkalmazni, akik a 2007/2008. tanévben válnak tankötelessé, illetve a 2007/2008. nevelési évben lépnek óvodába. (5) A 2007. évi LXXXVII. törvény 26. §-ával megállapított Kt. 2. számú melléklet Az adatok statisztikai célú felhasználása, A pályakövetési rendszerbe történõ adatszolgáltatás alcímet követõ 2. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos szabályokat elsõ alkalommal a 2007/2008. tanévben szakmai vizsgát tett tanulókra nézve kell alkalmazni. (6) Az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlõségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történõ biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát 2007. december 31-éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítõjének. Az intézkedési terv megléte az elõfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt. Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat – társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bõvítéssel – 2008. szeptember 1-jétõl köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2010. augusztus 31-éig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggõ szülõi igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni. (7) A Nemzeti alaptanterv e törvényben meghatározott idõszakonkénti felülvizsgálata után – ha a Nemzeti alaptanterv kiadásáról rendelkezõ kormányrendelet másként nem rendelkezik – az iskolák a pedagógiai programjukat szakértõ igénybevétele nélkül felülvizsgálhatják, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem.” 24. § A Kt. 133. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (4)–(8) bekezdés jelölése (6)–(10) bekezdésre változik: „(4) Ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mûködõ általános iskola tagintézménnyé történõ átalakítása nem történt meg, a továbbmûködéshez szükséges enge-

6451

dély meghosszabbítását négyévente meg kell ismételni. Azok az intézményfenntartók, akik rendelkeznek továbbmûködési engedéllyel, január 1-je és március 15-e között kérhetik a továbbmûködéshez szükséges engedély meghosszabbítását. Az engedély akkor hosszabbítható meg, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mûködõ általános iskola rendelkezik az e törvény 25. §-ának (7) bekezdésében meghatározott együttmûködési megállapodással. (5) Ha a helyi önkormányzat a (3) bekezdés hatálya alá tartozó általános iskola fenntartói jogát nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartónak adja át, az átadást követõ tanévben, valamint az azt követõ négy tanéven át saját forrásaiból köteles az átvevõnek az iskola mûködéséhez, az éves költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott egyházi kiegészítõ támogatásnak megfelelõ összeget megfizetni. E kiegészítõ támogatás mellett a központi költségvetés terhére más jogcímen kiegészítõ támogatás nem vehetõ igénybe. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a nevelési-oktatási intézményt e törvény 81. §-ának (14) bekezdésében meghatározottak szerint újraalapítja. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha az átadott iskola olyan ingatlanban mûködik, amelyik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérõl szóló törvény hatálya alá tartozik. Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak akkor sem, ha az átadott általános iskola az országos kisebbségi önkormányzat által fenntartott középiskola tagintézményeként mûködik tovább.” 25. § A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „18. A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidõn belül, a munkakörére, beosztására e törvényben megállapított kötelezõ órájánál többet tanítson, ha erre a nevelõ és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelezõ óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhetõ tanítási órák száma – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – egy tanítási napon a kettõ, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidõben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelezõ órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait.” 26. § A Kt. 2. számú melléklete „Az adatok statisztikai célú felhasználása” alcímet követõ alfejezet után a következõ alcímekkel és alfejezetekkel egészül ki: „A tanuló fejlõdésének nyomon követése 1. Az iskola és vezetõje, továbbá a tanuló és a pedagógus – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak vég-

6452

MAGYAR KÖZLÖNY

rehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelybõl a kitöltõ tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyûjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülõk iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának. Az e törvény 99. §-ának (4)–(5) bekezdése alapján lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa elsõ ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak. Az adatokat a tanulói jogviszony megszûnését követõ ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyûjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történõ megküldést követõ három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlõdésének figyelemmel kísérése, a fejlõdéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlõdésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülõ egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlõdésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történõ felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait – beleértve a mérési azonosítót is – a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülõje részére hozzáférhetõvé teszi. 2. A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók – a középiskola, illetve a szakiskola elsõ két évfolyamán – a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el. A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A pályakövetési rendszerbe történõ adatszolgáltatás 1. A szakiskola és a szakközépiskola a szakmai vizsga letételérõl jelentést küld a pályakövetési rendszer mûköd-

2007/87. szám

tetéséért felelõs szerv részére. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, tanulói azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és idõpontját. Az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, iskolánként csoportosíthatók, nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstõl számított öt évig tárolhatók. 2. A volt tanuló jogszabályban meghatározott rend szerint információt szolgáltat a pályakövetési rendszer részére abban az esetben, ha nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt. 3. Ha a volt tanuló foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a volt tanulót milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.” 27. § (1) A Kt. 3. számú melléklete „Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje” cím II. rész, „Az osztályok, csoportok szervezése” alcím 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. Az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekbõl, tanulókból meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtásához legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport. Az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat, kollégiumi csoportokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba, iskolai osztályba, kollégiumi csoportba felvett gyermekek, tanulók létszáma ne lépje túl – kivéve a 7–8. pontban meghatározott eseteket – a maximális létszámot.” (2) A Kt. 3. számú melléklete „Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje” cím II. rész, „Az osztályok, csoportok szervezése” alcím 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. Azt a gyermeket, tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényû vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettõ, azt a gyermeket, tanulót pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos három gyermekként, tanulóként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben és oktatásban. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban részt vevõ tanulót. Az e pontban foglaltak az alapfokú mûvészetoktatásban nem alkalmazhatók.”

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A Kt. 3. számú melléklete „Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje” cím II. rész, „Az osztályok, csoportok szervezése” alcím 7. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra, kollégiumi csoportokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetõleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetõleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.” 28. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) Az e törvény 2. §-ával megállapított Kt. 16. §-ának (6)–(8) bekezdése, 21. §-ával megállapított Kt. 126. §-a, valamint 24. §-ával megállapított Kt. 133. §-ának (5) bekezdése a kihirdetését követõ hetedik napon lép hatályba és egyidejûleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 29. §-ának (12) bekezdése. (3) E törvény kihirdetését követõ tizenötödik napon hatályba lép a 2003. évi LXI. törvény 17. §-ával megállapított Kt. 23. §-ának (4) bekezdése. (4) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Kt. – 8/A. § (3) bekezdésének elsõ és második mondata, – 8/B. § (5) bekezdésében „az (5) bekezdés kivételével” szöveg, – 17. §-ának (9) bekezdése, – 78. §-a (6) bekezdésébõl a „(például távoktatás)” szöveg, – 81. §-a (1) bekezdés c) pontjából a „26. § (3) bekezdés,” szöveg, – 91. §-a (9) bekezdésébõl a „– ha a törvény másképp nem rendelkezik –” szöveg, – 95. §-ának (6) bekezdésébõl „az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatok – amelyik nevelési-oktatási intézményben diákönkormányzat nem mûködik, az iskolai, kollégiumi tanulóközösségek legalább húszszázalékos tanulói részvétellel megtartott tanulói közgyûlésen megválasztott – küldötteibõl álló” szöveg, – 124. §-ának (9) bekezdésének második mondata, (12) bekezdése, (23)–(24) bekezdése, – 125. §-ának (1) bekezdése, (4) bekezdése, – 128. §-ának (23) bekezdése, – 1. számú melléklet Harmadik rész II/21. pontja,

6453

– 1. számú melléklet Negyedik rész 4. pontjából a „tanszakvezetõi (tagozatvezetõi, szakosztályvezetõi),” szöveg. (5) E törvény hatálybalépésének napján a Kt. – 19. §-ának (5) bekezdésében az „ingyenesen látogassa” szöveg helyébe a „jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa” szöveg, – 88. § (9) bekezdés második mondatában a „köteles használatra átengedni a fõvárosi, megyei önkormányzatnak” szöveg helyébe a „köteles használatra átengedni a fõvárosi, megyei önkormányzatnak vagy a vagyonkezelõi jog gyakorlójának kijelölni (a továbbiakban a használati jog és a vagyonkezelõi jog együtt: használati jog)” szöveg, – a 93. §-a (1) bekezdés b) pontjában a „háromévenként” szöveg helyébe az „ötévenként” szöveg, – a 96. §-a (3) bekezdés f) pontjában a „jelentést tesz közzé a közoktatás helyzetérõl” szöveg helyébe a „közzéteszi a közoktatást érintõ szakmai kérdésekben hozott javaslatait” szöveg, továbbá az (5) bekezdés a) pontjában az „Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság” szöveg helyébe az „Országos Pedagógus-képzési és Továbbképzési Bizottság” szöveg, – a 99. §-ának (3) bekezdésében a „közremûködhet” szöveg helyébe a „közremûködik”, továbbá a (7) bekezdésében a „Ha a következõ évi” szöveg helyébe a „Ha a felhívást követõ harmadik évi” szöveg, – a 102. §-ának (3) bekezdésében a „nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul nevelõ és oktató nevelési-oktatási intézmény esetén – ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a fenntartótól függõen települési vagy területi kisebbségi önkormányzat, települési, területi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetõleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének,” szöveg helyébe a „nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vevõ intézmény esetén – ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a fenntartótól függõen a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat, illetõleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének,” szöveg, – a 102. § (11) bekezdésében a „Kisebbségi oktatási intézményben [121. § (6) bek.]” szöveg helyébe a „Kisebbségi nevelési-oktatási intézményben [121. § (6) bek.]” szöveg, – a 124. § (21) bekezdés a) pontjában a „14.” szöveg helyébe a „19.” szöveg, – a 133. § (3) bekezdésében az „Ennél a számításnál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni.” szöveg helyébe az „Ennél a számításnál – kivéve az e törvény 3. számú melléklet II/2–3. pontjában meghatározott eseteket – a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni.” szöveg, – az 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontjában a „tervezett órák” szöveg helyébe a „a pedagógus kötelezõ

6454

MAGYAR KÖZLÖNY

órájának terhére tervezett órák” szöveg, „fenntartó jóváhagyásával” szöveg helyébe a „fenntartó egyetértésével” szöveg, az „idõtartamára.” szöveg helyébe az „idõtartamára esik.” szöveg, az 1. számú melléklet Harmadik rész II/7/a pontjában „– az osztályfõnöki, tanszakvezetõi (tagozatvezetõi, szakosztályvezetõi), tanulócsoport-vezetõi, szakmai munkaközösség vezetõi feladatot ellátó pedagógus” szöveg helyébe, a „– az osztályfõnöki, tanulócsoport-vezetõi, szakmai munkaközösség vezetõi (tanszakvezetõi, tagozatvezetõi, szakosztályvezetõi) feladatot ellátó pedagógus” szöveg, – a 2. számú melléklet „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok”, „Az alkalmazottak adatai” 3. pontjában „államigazgatási szervnek” szöveg helyébe „közigazgatási szervnek” szöveg, „A gyermekek, tanulók adatai” alcím 2. elsõ gondolatjelében az „államigazgatási szerv” szöveg helyébe a „közigazgatási szerv” szöveg, – a 3. számú melléklet I. rész, „Létszámhatárok” cím, „Kollégium” alcímben a „kollégiumi foglalkozásoknál” szöveg helyébe a „kollégiumi csoportnál” lép. (6) 2008. január 1-jén – a Kt. 37. §-ának (2) bekezdésében az „A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezetõ szervnél, más esetben a jegyzõnél, fõjegyzõnél kell teljesíteni a következõk szerint: óvoda, általános iskola esetén a székhely szerint illetékes jegyzõnél; ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyzõnél; alapfokú mûvészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, kollégium, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevõ nevelési-oktatási intézmény, több célú intézmény és a többi közoktatási intézmény esetén a székhely szerint illetékes fõjegyzõnél.” szöveg helyébe „A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezetõ szervnél, más esetben a jegyzõnél, fõjegyzõnél kell teljesíteni.” szöveg, – a Kt. 79. §-ának (3) bekezdésében „Az engedély kiadásáról óvoda és általános iskola esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyzõ, ha az óvoda, illetve az általános iskola székhelye többcélú kistérségi társulás területén van, a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyzõ dönt. Alapfokú mûvészetoktatási intézmény, középiskola, szakiskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes fõjegyzõ dönt” szöveg helyébe „Az engedély kiadásáról a jegyzõ vagy a fõjegyzõ dönt.” szöveg, – Kt. 80. § (5) bekezdés elsõ mondatának „a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzõtõl, fõjegyzõtõl” szöveg helyé-

2007/87. szám

be „a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint kell engedélyt kérni.” szöveg, – a Kt. 80. § (5) bekezdés második mondatában „a nyilvántartásból történõ törlésrõl – megkeresésére – a székhely szerint illetékes jegyzõ, fõjegyzõ intézkedik.” szöveg helyébe „a nyilvántartásból történõ törlésrõl – megkeresésre – a jegyzõ, fõjegyzõ intézkedik” szöveg, – a Kt. 82. § (5) bekezdésében „a székhely szerint illetékes fõjegyzõ” szöveg helyébe „a fõjegyzõ” szöveg lép. (7) Nem lép hatályba a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény – 7. §-ával megállapított Kt. 126. §-a, – 28. §-ának (7) bekezdése.

Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

A Kormány rendeletei A Kormány 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelete az országhatárt átlépõ hulladékszállításról A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

1. § (1) A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség (a továbbiakban: Fõfelügyelõség) jár el. (2) A hulladék behozatalára, kivitelére és átszállítására irányuló bejelentési kötelezettséget az e rendelet 1. számú melléklete szerinti bejelentõlapon, valamint a 2. számú melléklet szerinti kísérõdokumentumon kell teljesíteni, melyek a Fõfelügyelõségen szerezhetõk be. (3) A bejelentõlapot és az elõírt dokumentációt magyar és angol nyelven kell benyújtani a hatósághoz. Hulladék behozatala esetén a teljes hasznosítási folyamatot be kell

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

mutatni az érvényes hasznosítási engedélyekkel és szerzõdésekkel, vagy az azok létezését tanúsító nyilatkozattal együtt. (4) A (2) bekezdés szerinti bejelentéshez nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy a bejelentõt vagy a címzettet a 3. § szerinti büntetõjogi felelõsség, illetõleg kármentesítési kötelezettség nem terheli. (5) A bejelentéshez kötött hulladékszállítások biztosíték nyújtásához kötöttek, amelynek már a bejelentõlap benyújtásakor rendelkezésre kell állnia. A biztosíték a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: R.) II. Mellékletében meghatározott szempontok figyelembevételével az R. 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott költségek fedezetére szolgál. A biztosíték kiszámításának módját a bejelentõlappal egyidejûleg meg kell küldeni a Fõfelügyelõség részére. (6) A biztosíték kedvezményezettje a Fõfelügyelõség. Amennyiben a hulladékszállítást a bejelentésben foglaltaktól eltérõen, vagy a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását jogellenesen hajtják végre, a Fõfelügyelõség rendelkezik a biztosíték felett, és felhasználhatja az összeget a kötelezettségek teljesítésére történõ kifizetésekre, illetve a más hatóságok céljára történõ kifizetésekre. (7) A Fõfelügyelõség a hulladék szállítására vonatkozó eljárásáról a) hulladék behozatala esetén a hasznosítás helye szerinti környezetvédelmi felügyelõséget, a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnokságát (a továbbiakban: VPOP), valamint veszélyes hulladék esetén az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságot (a továbbiakban: OKF), b) hulladék kivitele esetén a hulladék termelõjének (birtokosának) telephelye szerinti illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõséget, a VPOP-t, valamint veszélyes hulladék esetén az OKF-t, c) hulladéknak az országon történõ átszállítása esetén a VPOP-t, valamint veszélyes hulladék esetén az OKF-t értesíti.

2. § (1) Az R. 18. cikke szerinti bizonyos információkkal kísérendõ hulladékok (,,zöldlistás” hulladékok) szállításához e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott, kitöltött ûrlap szükséges. (2) „Zöldlistás” hulladék kivitele esetén a címzettnek a szállítmány átvételét igazoló aláírását is tartalmazó ûrlap másolatát, negyedévente, a negyedévet követõ hónap

6455

30-ig a bejelentõnek meg kell küldenie a Fõfelügyelõség részére. (3) „Zöldlistás” hulladék behozatal esetén a szállítmányt kísérõ, e rendelet 3. számú melléklete szerinti, a címzett által aláírt ûrlap másolatát, a szállítmány beérkezését követõ 5 munkanapon belül a címzettnek meg kell küldenie a Fõfelügyelõség részére.

3. § Az R. 12. cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján a Fõfelügyelõség kifogást emel a hulladék szállításával szemben, ha a bejelentõt vagy a címzettet környezetkárosítás, természetkárosítás, illetve a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bûntett vagy vétség miatt jogerõsen elítélték, addig az idõpontig, amíg a bejelentõ vagy a címzett a büntetett elõélethez fûzõdõ jogkövetkezmények alól nem mentesült, vagy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti kármentesítési kötelezettségét nem teljesíti, annak teljesítéséig.

4. § (1) Az Európai Közösségbe Magyarországon keresztül érkezõ és azt elhagyó hulladékszállítmány e rendelet 4. számú mellékletben felsorolt határvámhivataloknál léptethetõ be, illetve ki. (2) A hulladék behozatalának, kivitelének és átszállításának ellenõrzését – a hatáskörükre vonatkozó jogszabályok keretei között – a Fõfelügyelõség, a rendõrség, a vámhatóság, továbbá a) közúti és vasúti szállítás esetén a Nemzeti Közlekedési Hatóság, b) veszélyes hulladékok közúti szállításának esetén az OKF és a területi szervei együttmûködve végzik. (3) A Fõfelügyelõség – a vámhatóság közremûködésével – a jogellenes hulladékszállítások felderítése érdekében a szállítmányt a) megállíttathatja, b) helyszíni vagy laboratóriumi vizsgálat érdekében felnyittathatja, c) további intézkedés megtétele érdekében feltartóztathatja. (4) A Fõfelügyelõség a (2) és (3) bekezdésben foglaltak ellátásához igénybe veheti a felügyelõségek közremûködését is. (5) A Fõfelügyelõség a (3) bekezdésben foglalt intézkedésérõl haladéktalanul értesíti a veszélyes hulladék szállítása esetén az OKF-et.

6456

MAGYAR KÖZLÖNY

(6) A Fõfelügyelõségnek – a VPOP bevonásával – az illegális szállítások megelõzésének és felderítésének megkönnyítése érdekében rendszeresen együtt kell mûködnie a szomszédos országok illetékes hatóságaival, közös ellenõrzések szervezésével is. (7) A vámhatóság önállóan is jogosult a hulladékszállítmányok ellenõrzésére. E célból az ország területén a szállítmányokat megállíthatja, és a jogellenes hulladékszállítás gyanúja esetén a Fõfelügyelõség egyidejû értesítése mellett a szállítmányt a Fõfelügyelõség intézkedéséig visszatartja.

2007/87. szám 6. §

Az R. által elõírt megbízottak kijelölésérõl, a Bizottságnak megküldendõ tájékoztatási és jelentési kötelezettség teljesítésérõl a környezetvédelemért felelõs miniszter gondoskodik.

7. § (1) E rendelet 2007. július 12-én lép hatályba.

(8) A hulladékszállítmány visszatartásával összefüggésben keletkezett költségeket a szállítmánnyal rendelkezõ (a hulladék birtokosa) viseli.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történõ hulladékszállítás felügyeletérõl és ellenõrzésérõl szóló 120/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet hatályát veszti.

5. §

(3) Ez a rendelet a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK (2006. június 14.) európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Az e rendelet 2. §-ának (2) és (3) bekezdésében elõírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, illetve a hulladék jogellenes szállítása esetén a külön jogszabályban meghatározottak szerint hulladékgazdálkodási bírságot kell kiszabni.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6457

1. számú melléklet a 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelethez

A. MELLÉKLET BejelentĘlap az országhatárokon keresztül történĘ hulladékszállításhoz 1. Exportáló/ BejelentĘ Azonosító szám: Név: Címe:

3. Bejelentés

Sz.: HU- F F F F F F

Bejelentés vonatkozik: A.(i) egyszeri szállítás: (ii) többszöri szállítás: B.(i) ártalmatlanítás (1):

ÜgyintézĘ: Tel:

Fax:

Email:

(ii) C.

2. Importáló/Címzett Azonosító szám: Név: Címe:

EU

F F F

F hasznosítás: ElĘre engedélyezett hasznosító létesítmény (2; 3)

Igen

F

4. A tervezett szállítások száma:

ÜgyintézĘ: Tel: Email: 8. Tervezett szállító(k) Azonosító szám: Név (7): Cím:

5. Összes tervezett mennyiség (t/m3) (4): 6. A szállítás(ok) tervezett ideje (4): ElsĘ szállítás Utolsó szállítás idĘpontja: idĘpontja: 7. Csomagolás módja(i) (5): Különleges kezelési elĘírások(6): Igen: F Nem: F 11. Ártalmatlanítási / hasznosítási mĦvelet(ek) (2)

Fax:

D-kód / R-kód (5): Alkalmazott technológia (6):

ÜgyintézĘ: Tel: Fax: Email: Szállítási eszköz (5): 9. Hulladék származása/termelĘje (1; 7; 8) Azonosító szám: Név: Cím:

Exportálás indoka (1; 6): 12. A hulladék megnevezése és összetétele (6):

13. Fizikai jellemzĘk (5): ÜgyintézĘ: Tel:

Fax:

Email: A keletkezés helye és folyamata: (6)

14. Hulladék azonosítója (írja be a vonatkozó kódokat) (i) A bázeli egyezmény VIII. (vagy adott esetben IX.) melléklete: (ii) OECD-kód [ha eltér (i)-tĘl]: (iii) EK-hulladékjegyzék:

10. Ártalmatlanító létesítmény (2): Azonosító szám:

F

vagy hasznosító létesítmény (2): F

Név: Cím: ÜgyintézĘ: Tel:

Nem

Fax:

Email: Az ártalmatlanítás/hasznosítás tényleges helye:

(iv) Az exportáló ország nemzeti kódja: (v) Az importáló ország nemzeti kódja: (vi) Egyéb (részletezve): (vii) Y-kód: (viii) H-kód (5): (ix) UN-osztály (5): (x) UN-szám: (xi) UN szállítási megnevezés: (xii) Vámtarifaszám (HS):

F

6458

15. Érintett

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/87. szám

országok (a) az illetékes hatóságok kódjai (ha van) (b), a be- és kilépés megadott helyei (c)

Exportáló/küldĘ állam

Importáló/rendeltetési állam

Tranzit állam(ok) (beléptetĘ és kiléptetĘ)

(a) (b) (c) 16. A be- és/vagy kiléptetĘ és/vagy export vámhivatal(ok): Európai Közösség): Belépés: Kilépés: Export: 17. Exportáló/BejelentĘ – származási hely/termelĘ (1) nyilatkozata: Igazolom, hogy a fenti adatok hiánytalanok és legjobb tudásom szerint megfelelnek a valóságnak. Továbbá igazolom, hogy jogilag végrehajtható, szerzĘdésben foglalt kötelezettségek és megfelelĘ biztosítás vagy egyéb pénzügyi garanciák vannak, illetve lesznek érvényben az országhatárokon át történĘ szállítások fedezésére. Exportáló/bejelentĘ neve:

Aláírás:

Származási hely Aláírás: /termelĘ neve: HIVATALOS HASZNÁLATRA 19. az importáló – rendeltetési / tranzit (1) / exportáló – küldĘ ország illetékes hatóságának visszaigazolása (9): Ország: A bejelentés beérkezett (dátum): Visszaigazolás elküldve (dátum): Illetékes hatóság neve: BélyegzĘ és/vagy aláírás:

18. Csatolt mellékletek száma

Dátum:

Dátum: 20. A szállításhoz írásban hozzájáruló (1; 8) illetékes hatóság (ország): Engedély kelte: Engedély lejár: érvényessége: Speciális feltételek: Nincs: F Ha van, lásd 21. (6): F Illetékes hatóság neve: BélyegzĘ és/vagy aláírás:

21. A SZÁLLÍTÁS ENGEDÉLYEZÉSÉBEN ELėÍRT FELTÉTELEK VAGY AZ ELUTASÍTÁS INDOKAI

(1) A bázeli egyezmény írja elĘ. (2) R 12/R 13 vagy D 13–D 15 mĦvelet esetében kérelemre csatolja a megfelelĘ információt a következĘ R 1–R 11 vagy D 1–D 12 létesítményrĘl. (3) Csak az OECD térségben teljesítendĘ szállítás esetén töltendĘ ki és, csak ha B(ii) alkalmazandó. (4) Többszöri szállítás esetén a részletes jegyzéket csatolni kell.

(5) A rövidítések és kódok jegyzékét lásd a következĘ oldalon. (6) Csatolja a részleteket, ha szükséges. (7) Csatolja a jegyzéket, ha egynél több. (8) Ha nemzeti jogszabály elĘírja. (9) Ha az OECD határozat értelmében alkalmazható.

A bejelentĘlapon használandó rövidítések és kódok jegyzéke ÁRTALMATLANÍTÁSI MĥVELETEK (11. pont) D1 Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba D2 Talajban történĘ kezelés (folyadékok, iszapok talajban történĘ biológiai lebomlása stb.) D3 Mély-injektálás (szivattyúzható anyagok kutakba, sódómokba, vagy természetes üregekbe juttatása stb.) D4 Felszíni feltöltés (folyadékok, iszapok elhelyezése árkokban, mélyedésekben, tározó vagy ülepítĘ tavakban stb.) D5 Lerakás mĦszaki védelemmel (elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettĘl és egymástól is elkülönített cellákban stb.) D6 Bevezetés víztestbe, kivéve a tengereket és óceánokat D7 Bevezetés tengerekbe vagy óceánba, beleértve a tengerfenéken történĘ elhelyezést is D8 Ebben a listában máshol nem meghatározott biológiai kezelés, melynek eredményeként létrejövĘ vegyületeket, keverékeket a listán szereplĘ mĦveletek valamelyikével kezelnek D9 Ebben a listában máshol nem meghatározott fizikai-kémiai kezelés, melynek eredményeként létrejövĘ vegyületeket, keverékeket a listán szereplĘ mĦveletek valamelyikével kezelnek (elpárologtatás; szárítás, kiégetés stb.) D 10 Hulladékégetés szárazföldön D 11 Hulladékégetés tengeren D 12 Tartós tárolás (tartályokban történĘ elhelyezés mélymĦvelésĦ bányákban stb.) D 13 Keverés vagy elegyítés a listán szereplĘ mĦveletek valamelyikének elvégzése érdekében D 14 Átcsomagolás a listán szereplĘ mĦveletek valamelyikének elvégzése érdekében D 15 Tárolás a listán szereplĘ mĦveletek valamelyikének elvégzése érdekében

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6459

HASZNOSÍTÁSI MĥVELETEK (11. pont) R1 FĦtĘanyagként történĘ felhasználás (közvetlen hulladékégetést kivéve) vagy más módon energia elĘállítására / ElsĘsorban fĦtĘanyagként történĘ felhasználás vagy más módon energia elĘállítására R2 Oldószer visszanyerés/regenerálás R3 Szerves anyagok visszaforgatása/visszanyerése, az oldószerek kivételével R4 Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása R5 Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása R6 Savak és lúgok regenerálása R7 Szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevĘinek visszanyerése R8 Katalizátorok összetevĘinek visszanyerése R9 Olajok újrafinomítása vagy más célra történĘ újrahasználata R 10 Talajban történĘ hasznosítás, amely mezĘgazdasági vagy ökológiai szempontból elĘnyös R 11 Az R 1–R 10 mĦveletek valamelyikébĘl származó hulladék hasznosítása R 12 Átalakítás az R 1–R 11 mĦveletek valamelyikének elvégzése érdekében R 13 Tárolás a listán szereplĘ mĦveletek valamelyikének elvégzése érdekében.

CSOMAGOLÁS MÓDJA (7. pont) 1. Hordó 2. Fahordó 3. MĦanyag kanna 4. Doboz 5. Zsák 6. Összetett csomagolás 7. Nyomásálló tartály 8. Ömlesztett 9. Egyéb (részletezve) A SZÁLLÍTÁS MÓDJA (8. pont) R = közúton T = vonaton S = tengeren A = légi úton W = belvízi úton FIZIKAI JELLEMZėK (13. pont) 1. PorszerĦ/por 2. Szilárd 3. Viszkózus/paszta 4. IszapszerĦ 5. Folyékony 6. GáznemĦ 7. Egyéb (részletezve)

H SZÁM ÉS UN OSZTÁLY (14. pont) UN H kód Megnevezés osztály 1 H1 Robbanóanyagok 3 H3 Gyúlékony folyadékok 4.1 H4.1 Gyúlékony szilárd anyagok 4.2 H4.2 Öngyulladásra hajlamos anyagok vagy hulladékok 4.3 H4.3 Anyagok vagy hulladékok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek 5.1 H5.1 Oxidáló anyagok 5.2 H5.2 Szerves peroxidok 6.1 H6.1 MérgezĘ anyagok (akut) 6.2 H6.2 FertĘzĘanyagok 8 H8 Maró (korrozív) anyagok 9 H10 Toxikus gázok felszabadulása levegĘvel vagy vízzel való érintkezés során 9 H11 Toxikus anyagok (késleltetett vagy krónikus hatású) 9 H12 Ökotoxikus anyagok 9 H13 Olyan anyagok, amelyekbĘl ártalmatlanításuk után bármely módon olyan anyag képzĘdik, amely e jegyzékben felsorolt veszélyességi jellemzĘk bármelyikével rendelkezik

További információ, különösen a hulladék azonosítását (14. pont), azaz a bázeli egyezmény VIII. és IX. melléklet kódjait, az OECD kódokat és Y-kódokat illetĘen, az OECD-tĘl és a bázeli egyezmény Titkárságán beszerezhetĘ Útmutatóban / Használati Kézikönyvben található.

6460

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/87. szám

B. MELLÉKLET Notification document for transboundary movements/shipments of waste 1. Exporter – Notifier Name: Address:

3. Notification No: HU- F F F F F F Notification concerning F A.(i) Individual shipment: F (ii) Multiple shipments: F B.(i) Disposal (1):

Registration No:

Contact person: Tel.: E-mail: 2. Importer – Consignee Registration No: Name: Address: Contact person: Tel.: E-mail: 8. Intended carrier(s) Name (7): Address:

Fax:

(ii) C.

F Recovery: Pre-consented recovery facility (2;3)

Yes

F

No F

4. Total intended number of shipments: 5. Total intended quantity (t/ m3) (4): 6. Intended period of time for shipment(s) (4): First departure: Last departure: 7. Packaging type(s) (5): Special handling requirements (6): Yes: F No: 11. Disposal/recovery operation(s) (2) D-code/R-code(5): Technology employed (6):

Fax: Registration No:

Contact person: Tel.: Fax: E-mail: Means of transport (5): 9. Waste generator(s)/producer(s) (1;7;8) Registration No: Name: Address:

Reason for export (1;6): 12. Designation and composition of the waste (6):

13. Physical characteristics (5): Contact person: Tel.: E-mail: Site and process of generation (6): 10. Disposal facility (2): Registration No: Name: Address:

EU

F

Contact person: Tel.: E-mail: Actual site of disposal/recovery:

Fax:

or Recovery facility (2):

Fax:

F

14. Waste identification (fill in relevant codes) (i) Basel Annex VIII (or IX if applicable): (ii) OECD code [if different from (i)]: (iii) EC list of wastes: (iv) National code in country of export: (v) National code in country of import: (vi) Other (specify): (vii) Y-code: (viii) H-code (5): (ix) UN class (5): (x) UN number: (xi) UN shipping name: (xii) Customs code(s) (HS):

F

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6461

15. Countries/states concerned (a), code No of competent authorities where applicable (b), specific points of exit or entry (c) State of export/dispatch State(s) of transit (entry and exit) State of import/destination (a) (b) (c) 16. Customs offices of entry and/or exit and/or export: European Community): Entry: Exit: Export: 17. Exporter's/notifier's – generator's/producer's (1) declaration: I certify that the information is complete and correct to my best knowledge. I also certify that legally enforceable written contractual obligations have been entered into and that any applicable insurance or other financial guarantee is or shall be in force covering the transboundary movement 18. Number of Exporter's/notifier's annexes attached Signature: Date: name: Generator's/producer's name

Signature:

Date:

FOR USE BY COMPETENT AUTHORITIES 19. Acknowledgement from the relevant competent authority of countries of 20. Written consent (1;8) to the movement provided by the competent import – destination/transit (1)/export – dispatch (9): authority of (country): Country: Consent given on: Notification received on: Consent valid from: until: Acknowledgement sent on: Specific conditions: No: F If Yes, see block 21 (6): F Name of competent authority: Name of competent authority: Stamp and/or signature: Stamp and/or signature: 21. SPECIFIC CONDITIONS ON CONSENTING TO THE MOVEMENT OR REASONS FOR OBJECTING (1) Required by the Basel Convention (2) In the case of an R 12/R 13 or D 13–D 15 operation, also attach corresponding information on the subsequent R 1–R 11 or D 1–D 12 facilit(y)ies when required (3) To be completed for movements within the OECD area and only if B(ii) applies (4) Attach detailed list if multiple shipments

(5) (6) (7) (8) (9)

See list of abbreviations and codes on the next page Attach details if necessary Attach list if more than one If required by national legislation If applicable under the OECD Decision

List of abbreviations and codes used in the notification document DISPOSAL OPERATIONS (block 11) D1 Deposit into or onto land (e.g. landfill, etc.) D2 Land treatment (e.g. biodegradation of liquid or sludgy discards in soils, etc.) D3 Deep injection (e.g. injection of pumpable discards into wells, salt domes or naturally occurring repositories, etc.) D4 Surface impoundment (e.g. placement of liquid or sludge discards into pits, ponds or lagoons, etc.) D5 Specially engineered landfill, (e.g. placement into lined discrete cells which are capped and isolated from one another and the environment, etc.) D6 Release into a water body except seas/oceans D7 Release into seas/oceans including sea-bed insertion D8 Biological treatment not specified elsewhere in this list which results in final compounds or mixtures which are discarded by means of any of the operations in this list D9 Physico-chemical treatment not specified elsewhere in this list which results in final compounds or mixtures which are discarded by means of any of the operations in this list (e.g. evaporation, drying, calcination, etc.) D 10 Incineration on land D 11 Incineration at sea D 12 Permanent storage (e.g. emplacement of containers in a mine, etc.) D 13 Blending or mixing prior to submission to any of the operations in this list D 14 Repackaging prior to submission to any of the operations in this list D 15 Storage pending any of the operations numbered in this list

6462

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/87. szám

RECOVERY OPERATIONS (block 11) R1 Use as a fuel (other than in direct incineration) or other means to generate energy/use principally as a fuel or other means to generate energy R2 Solvent reclamation/regeneration R3 Recycling/reclamation of organic substances which are not used as solvents R4 Recycling/reclamation of metals and metal compounds R5 Recycling/reclamation of other inorganic materials R6 Regeneration of acids or bases R7 Recovery of components used for pollution abatement R8 Recovery of components from catalysts R9 Used oil re-refining or other reuses of previously used oil R 10 Land treatment resulting in benefit to agriculture or ecological improvement R 11 Uses of residual materials obtained from any of the operations numbered R 1 to R 10 R 12 Exchange of wastes for submission to any of the operations numbered R 1 to R 11 R 13 Accumulation of material intended for any operation in this list.

PACKAGING TYPES (block 7) 1. Drum 2. Wooden barrel 3. Jerrican 4. Box 5. Bag 6. Composite packaging 7. Pressure receptacle 8. Bulk 9. Other (specify) MEANS OF TRANSPORT (block 8) R = Road T = Train/rail S = Sea A = Air W = Inland waterways PHYSICAL CHARACTERISTICS (block 13) 1. Powdery/powder 2. Solid 3. Viscous/paste 4. Sludgy 5. Liquid 6. Gaseous 7. Other (specify)

H-CODE AND UN CLASS (block 14) UN H-code Characteristics Class 1 H1 Explosive 3 H3 Flammable liquids 4.1 H4.1 Flammable solids 4.2 H4.2 Substances or wastes liable to spontaneous combustion 4.3 H4.3 Substances or wastes which, in contact with water, emit flammable gases 5.1 H5.1 Oxidising 5.2 H5.2 Organic peroxides 6.1 H6.1 Poisonous (acute) 6.2 H6.2 Infectious substances 8 H8 Corrosives 9 H10 Liberation of toxic gases in contact with air or water 9 H11 Toxic (delayed or chronic) 9 H12 Ecotoxic 9 H13 Capable, by any means, after disposal of yielding another material, e.g. leachate, which possesses any of the characteristics listed above

Further information, in particular related to waste identification (block 14), i.e. on Basel Annexes VIII and IX codes, OECD codes and Y-codes, can be found in a Guidance/Instruction Manual available from the OECD and the Secretariat of the Basel Convention.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6463

2. számú melléklet a 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelethez

A. MELLÉKLET KísérĘ dokumentum az országhatárokon keresztül történĘ hulladékszállításhoz 1. Vonatkozó bejelentés száma:

2. Szállítmányok sorszáma/száma:

3. Exportáló/BejelentĘ Azonosító szám: Név: Cím:

4. ImportĘr–Címzett Azonosító szám: Név: Cím:

ÜgyintézĘ: Tel: Email: 5. Tényleges mennyiség: 7. Csomagolás

ÜgyintézĘ: Tel: Email: 6. A szállítás tényleges idĘpontja:

Fax: 3

t:

m:

módja(i) (1):

Fax:

Csomagok száma:

Különleges kezelési elĘírások: (2)

Igen:

F

Nem:

F

8.(a) ElsĘ szállító (3): Azonosító szám: Név: Cím:

8.(b) Második szállító: Azonosító szám: Név: Cím:

8.(c) Utolsó szállító: Azonosító szám: Név: Cím:

Tel: Fax: Email: - - - - - - - A szállító képviselĘje tölti ki - - - - - - -

Tel: Fax: Email:

Tel: Fax: Email:

Szállítás módja (1): Az átadás idĘpontja:

Szállítás módja (1): Az átadás idĘpontja:

Aláírás:

Aláírás:

9. Hulladék származása/termelĘje (4; 5; 6): Azonosító szám: Név: Cím:

Háromnál több szállító (2) Szállítás módja (1): Az átadás idĘpontja: Aláírás: 12. A hulladék megnevezése és összetétele (2):

13. Fizikai jellemzĘk (1):

ÜgyintézĘ: Tel: Email: Hulladék keletkezési helye (2): 10. Ártalmatlanító létesítmény Azonosító szám: Név: Cím:

EU

Fax:

F

vagy hasznosító létesítmény

ÜgyintézĘ: Tel: Fax: Email: Ártalmatlanítás/hasznosítás tényleges helye(2) 11. Ártalmatlanítási/hasznosítási mĦvelet(ek) D-kód / R-kód (1):

F

14. Hulladék azonosítója (írja be a vonatkozó kódokat) (i) A bázeli egyezmény VIII. (vagy adott esetben IX.) melléklete: (ii) OECD kód [ha eltér (i)-tĘl]: (iii) EK hulladékjegyzék: (iv) Az exportáló ország nemzeti kódja: (v) Az importáló ország nemzeti kódja: (vi) Egyéb (részletezve): (vii) Y kód: (viii) H kód (1): (ix) UN osztály(1): (x) UN szám: (xi) UN szállítási megnevezés: (xii) Vámtarifaszám (HS):

F

6464

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/87. szám

15. Exportáló/bejelentĘ – származási hely/termelĘ (4) nyilatkozata: Igazolom, hogy a fenti adatok hiánytalanok és legjobb tudásom szerint megfelelnek a valóságnak. Továbbá igazolom, hogy jogilag végrehajtható, szerzĘdésben foglalt kötelezettségek és megfelelĘ biztosítás vagy egyéb pénzügyi garanciák vannak, illetve lesznek érvényben az országhatárokon át történĘ szállítások fedezésére és az érintett országok illetékes hatóságainak összes szükséges hozzájárulásával rendelkezem. Név: Aláírás: Dátum: 16. KiegészítĘ információ bekérése esetén a határátlépésbe bevont további személyek használatára

17. A szállítmány megérkezése ártalmatlanításra

A szállítmány érkezésének idĘpontja: Érkezett mennyiség:

AZ ÁRTALMATLANÍTÓ / HASZNOSÍTÓ LÉTESÍTMÉNY TÖLTI KI vagy hasznosításra 18. Igazolom,

hogy az ártalmatlanítás/hasznosítás a fentiek szerint megtörtént

F Elfogadva: kg:

F

Elutasítva*:

liter:

* azonnal lépjen kapcsolatba az illetékes hatóságokkal

Az ártalmatlanítás/hasznosítás várható dátuma: Az ártalmatlanítás/hasznosítás módja (1): Dátum: Név: Aláírás:

F F Dátum:

Név: Aláírás és bélyegzĘ:

(1) A rövidítések és kódok jegyzékét lásd a következĘ oldalon (2) Csatolja a részleteket, ha szükséges (3) Háromnál több szállító esetén csatolja a 8. pont (a, b, c) szerinti információkat

(4) A bázeli egyezmény írja elĘ (5) Csatolja a jegyzéket, ha egynél több. (6) Ha nemzeti jogszabály elĘírja

A VÁMHIVATALOK TÖLTIK KI (ha a nemzeti jogszabályok elĘírják) 19. EXPORTÁLÓ/KÜLDė ORSZÁG VAGY KILÉPTETė 20. IMPORTÁLÓ/CÉLORSZÁG VAGY BELÉPTETė VÁMHIVATAL VÁMHIVATAL Az ebben a kísérĘ dokumentumban megjelölt hulladék elhagyta Az ebben a kísérĘ dokumentumban megjelölt hulladék belépett az országot az országba (dátum): (dátum): Aláírás: Aláírás: BélyegzĘ: BélyegzĘ:

21. A TRANZITORSZÁG VÁMHIVATALAINAK BÉLYEGZėJE Ország neve: Belépés: Kilépés:

Ország neve: Belépés:

Kilépés:

Ország neve: Belépés:

Ország neve: Belépés:

Kilépés:

Kilépés:

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A kísérĘ dokumentumban használt rövidítések és kódok jegyzéke ÁRTALMATLANÍTÁSI MĥVELETEK (11. pont) Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba D1 D2 Talajban történĘ kezelés (folyadékok, iszapok D3

D4

D5

D6 D7 D8

D9

D 10 D 11 D 12 D 13 D 14 D 15

talajban történĘ biológiai lebomlása stb.) Mély-injektálás (szivattyúzható anyagok kutakba, sódómokba, vagy természetes üregekbe juttatása stb.) Felszíni feltöltés (folyadékok, iszapok elhelyezése árkokban, mélyedésekben, tározó vagy ülepítĘ tavakban stb.) Lerakás mĦszaki védelemmel (elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettĘl és egymástól is elkülönített cellákban stb.) Bevezetés víztestbe, kivéve a tengereket és óceánokat Bevezetés tengerekbe vagy óceánba, beleértve a tengerfenéken történĘ elhelyezést is Ebben a listában máshol nem meghatározott biológiai kezelés, melynek eredményeként létrejövĘ vegyületeket, keverékeket a listán szereplĘ mĦveletek valamelyikével kezelnek Ebben a listában máshol nem meghatározott fizikaikémiai kezelés, melynek eredményeként létrejövĘ vegyületeket, keverékeket a listán szereplĘ mĦveletek valamelyikével kezelnek (elpárologtatás; szárítás, kiégetés stb.) Hulladékégetés szárazföldön Hulladékégetés tengeren Tartós tárolás (tartályokban történĘ elhelyezés mélymĦvelésĦ bányákban stb.) Keverés vagy elegyítés a listán szereplĘ mĦveletek valamelyikének elvégzése érdekében Átcsomagolás a listán szereplĘ mĦveletek valamelyikének elvégzése érdekében Tárolás a listán szereplĘ mĦveletek valamelyikének elvégzése érdekében

HASZNOSÍTÁSI MĥVELETEK (11. pont) FĦtĘanyagként történĘ felhasználás vagy más R1

R2 R3 R4 R5 R6 R7 R8 R9 R 10

R 11 R 12 R 13

módon energia elĘállítására / ElsĘsorban fĦtĘanyagként történĘ felhasználás vagy más módon energia elĘállítására Oldószer visszanyerés/regenerálás Szerves anyagok visszaforgatása/visszanyerése, az oldószerek kivételével Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása Savak és lúgok regenerálása Szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevĘinek visszanyerése Katalizátorok összetevĘinek visszanyerése Olajok újrafinomítása vagy más célra történĘ újrahasználata Talajban történĘ hasznosítás, amely mezĘgazdasági vagy ökológiai szempontból elĘnyös Az R1-R10 mĦveletek valamelyikébĘl származó hulladék hasznosítása Átalakítás az R1-R11 mĦveletek valamelyikének elvégzése érdekében Tárolása a listán szereplĘ mĦveletek valamelyikének elvégzése érdekében.

6465

6466

CSOMAGOLÁS MÓDJA (7. pont) 1. Hordó 2. Fahordó 3. MĦanyag kanna 4. Doboz 5. Zsák 6. Összetett csomagolás 7. Nyomásálló tartály 8. Ömlesztett 9. Egyéb (részletezve) A SZÁLLÍTÁS MÓDJA (8. pont) R = közúton T = vonaton S = tengeren A = légi úton W = belvízi úton FIZIKAI JELLEMZėK (13. pont) 1. PorszerĦ/por 2. Szilárd 3. Viszkózus/paszta 4. IszapszerĦ 5. Folyékony 6. GáznemĦ 7. Egyéb (részletezve)

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/87. szám

H SZÁM ÉS UN OSZTÁLY (14. pont) UN H kód Megnevezés osztály 1 H1 Robbanóanyagok 3 H3 Gyúlékony folyadékok 4.1 H4.1 Gyúlékony szilárd anyagok 4.2 H4.2 Öngyulladásra hajlamos anyagok vagy hulladékok 4.3 H4.3 Anyagok vagy hulladékok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek 5.1 H5.1 Oxidáló anyagok 5.2 H5.2 Szerves peroxidok 6.1 H6.1 MérgezĘ anyagok (akut) 6.2 H6.2 FertĘzĘanyagok 8 H8 Maró (korrozív) anyagok 9 H10 Toxikus gázok felszabadulása levegĘvel vagy vízzel való érintkezés során 9 H11 Toxikus anyagok (késleltetett vagy krónikus hatású) 9 H12 Ökotoxikus anyagok 9 H13 Olyan anyagok, amelyekbĘl ártalmatlanításuk után bármely módon olyan anyag képzĘdik, amely e jegyzékben felsorolt veszélyességi jellemzĘk bármelyikével rendelkezik

További információ, különösen a hulladék azonosítását (14. pont), azaz a bázeli egyezmény VIII. és IX. melléklet kódjait, az OECD kódokat és Y-kódokat illetĘen, az OECD-tĘl és a bázeli egyezmény Titkárságán beszerezhetĘ Útmutatóban / Használati Kézikönyvben található.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6467

B. MELLÉKLET Movement document for transboundary movements/shipments of EU waste 1. Corresponding to notification No: 3. Exporter – Notifier Registration No: Name: Address:

2. Serial/total number of shipments: 4. Importer – Consignee Registration No: Name: Address:

Contact person: Tel.: E-mail: 5. Actual quantity: t: 7. Packaging Type(s) (1): Special handling requirements: (2) 8.(a) 1st carrier (3): Registration No: Name: Address:

Contact person: Tel.: E-mail: 6 Actual date of shipment:

Fax: m3: Yes:

Number of packages: F No: F 8.(b) 2nd carrier: Registration No: Name: Address:

Tel.: Fax: E-mail:

Tel.: Fax: E-mail: - – - – - – - To be completed by carrier's representative – - – - – - Means of transport (1): Means of transport (1): Date of transfer: Date of transfer: Signature: Signature:

Fax:

8.(c) Last carrier: Registration No: Name: Address: Tel.: Fax: E-mail: More than 3 carriers (2) Means of transport (1): Date of transfer: Signature:

9. Waste generator(s)/producer(s) (4; 5; 6): Registration No: Name: Address:

12. Designation and composition of the waste (2):

Contact person: Tel.: E-mail: Site of generation (2): 10. Disposal facility Registration No: Name: Address:

13.Physical characteristics (1): Fax:

F

Contact person: Tel.: E-mail: Actual site of disposal/recovery (2): 11. Disposal/recovery operation(s) D-code/R-code (1):

or recovery facility

Fax:

F

/

14.Waste identification (fill in relevant codes) (i) Basel Annex VIII [or IX if applicable]: (ii) OECD code (if different from (i)): (iii) EC list of wastes: (iv) National code in country of export: (v) National code in country of import: (vi) Other (specify): (vii) Y-code: (viii) H-code (1): (ix) UN class (1): (x) UN number: (xi) UN shipping name: (xii) Customs code(s) (HS):

F

6468

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/87. szám

15. Exporter's – notifier's/generator's/producer's (4) declaration: I certify that the above information is complete and correct to my best knowledge. I also certify that legally enforceable written contractual obligations have been entered into, that any applicable insurance or other financial guarantee is in force covering the transboundary movement and that all necessary consents have been received from the competent authorities of the countries concerned. Name: Signature: Date: 16. For use by any person involved in the transboundary movement in case additional information is required

17. Shipment received at disposal facility Date of reception: Quantity received:

TO BE COMPLETED BY DISPOSAL /RECOVERY FACILITY 18. I certify that the disposal/recovery of the or recovery facility F F F F waste described above has been completed. Accepted: Rejected*:

kg:

litre:

* immediately contact competent authorities

Approximate date of disposal/recovery: Disposal/recovery operation (1): Date: Name: Signature:

Date: Name: Signature and stamp:

(1) See list of abbreviations and codes on the next page (2) Attach details if necessary (3) If more than 3 carriers, attach information as required in blocks 8 (a, b, c)

(4) Required by the Basel Convention (5) Attach list if more than one (6) If required by national legislation

FOR USE BY CUSTOMS OFFICES (if required by national legislation) 19. COUNTRY OF EXPORT – DISPATCH OR CUSTOMS OFFICE 20.COUNTRY OF IMPORT – DESTINATION OR CUSTOMS OF EXIT OFFICE OF ENTRY The waste described in this movement document left the The waste described in this movement document entered country on: the country on: Signature: Signature: Stamp: Stamp:

21. STAMPS OF CUSTOMS OFFICES OF TRANSIT COUNTRIES Name of country: Entry: Exit:

Name of country: Entry:

Exit:

Name of country: Entry:

Name of country: Entry:

Exit:

Exit:

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6469

List of abbreviations and codes used in the movement document DISPOSAL OPERATIONS (block 11)

RECOVERY OPERATIONS (block 11)

D 1 Deposit into or onto land (e.g. landfill, etc.)

R 1 Use as a fuel (other than in direct incineration) or other means to generate energy/use principally as a fuel or other means to generate energy

D 2 Land treatment (e.g. biodegradation of liquid or sludgy discards in soils, etc.) D 3 Deep injection (e.g. injection of pumpable discards into wells, salt domes or naturally occurring repositories, etc.) D 4 Surface impoundment (e.g. placement of liquid or sludge discards into pits, ponds or lagoons, etc.) D 5 Specially engineered landfill (e.g. placement into lined discrete cells which are capped and isolated from one another and the environment) D 6 Release into a water body except seas/oceans D 7 Release into seas/oceans including sea-bed insertion

R 2 Solvent reclamation/regeneration R 3 Recycling/reclamation of organic substances which are not used as solvents R 4 Recycling/reclamation of metals and metal compounds R 5 Recycling/reclamation of other inorganic materials

D 8 Biological treatment not specified elsewhere in this list which results in final R 6 Regeneration of acids or bases compounds or mixtures which are discarded by means of any of the operations R 7 Recovery of components used for in this list pollution abatement D 9 Physico-chemical treatment not specified elsewhere in this list which results R 8 Recovery of components from catalysts in final compounds or mixtures which are discarded by means of any of the operations in this list (e.g. evaporation, drying, calcination) R 9 Used oil re-refining or other reuses of previously used oil D 10 Incineration on land R 10 Land treatment resulting in benefit to D 11 Incineration at sea agriculture or ecological improvement D 12 Permanent storage (e.g. emplacement of containers in a mine, etc.) R 11 Uses of residual materials obtained from D 13 Blending or mixing prior to submission to any of the operations in this list any of the operations numbered R 1 to R 10 D 14 Repackaging prior to submission to any of the operations in this list D 15 Storage pending any of the operations in this list

R 12 Exchange of wastes for submission to any of the operations numbered R 1 to R 11 R 13 Accumulation of material intended for any operation in this list

6470

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/87. szám

PACKAGING TYPES (block 7)

H-CODE AND UN CLASS (block 14)

1.

Drum

UN class

H-code

Characteristics

2.

Wooden barrel

1

H1

Explosive

3.

Jerrican

3

H3

Flammable liquids

4.

Box

4.1

H4.1

Flammable solids

5.

Bag

4.2

H4.2

Substances or wastes liable to spontaneous combustion

6.

Composite packaging

4.3

H4.3

7.

Pressure receptacle

8.

Bulk

5.1

9.

Other (specify)

5.2

H5.2

Organic peroxides

6.1

H6.1

Poisonous (acute)

6.2

H6.2

Infectious substances

8

H8

Corrosives

9

H10

Liberation of toxic gases in contact with air or water

9

H11

Toxic (delayed or chronic)

9

H12

Ecotoxic

9

H13

Capable, by any means, after disposal of yielding another material, e.g. leachate, which possesses any of the characteristics listed above

Substances or wastes which, in contact with water, emit flammable gases

MEANS OF TRANSPORT (block 8) R = Road

T = Train/rail

S = Sea

A = Air

W = Inland waterways PHYSICAL CHARACTERISTICS (block 13) 1.

Powdery/powder

2.

Solid

5. Liquid

3.

Viscous/paste

6. Gaseous

4.

Sludgy

7. Other (specify)

H5.1

Oxidising

Further information, in particular related to waste identification (block 14), i.e. on Basel Annexes VIII and IX codes, OECD codes and Y-codes, can be found in a Guidance/Instruction Manual available from the OECD and the Secretariat of the Basel Convention.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6471

3. számú melléklet a 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelethez A HULLADÉKSZÁLLÍTMÁNYOKAT KÍSÉRė INFORMÁCIÓK AZ R. 3. CIKK (2) ÉS (4) BEKEZDÉSEIBEN FOGLALTAK SZERINT

A szállítmányra vonatkozó információ (1) SORSZÁM: F F F F F F /HU 1. A szállítást szervezĘ személy: Név: Cím: ÜgyintézĘ: Tel: Fax: E-mail: 3. Tényleges mennyiség: t: m3: 5.(a) 1. szállító(2): 5.(b) 2. szállító: Név: Név: Cím: Cím: ÜgyintézĘ: ÜgyintézĘ: Tel: Tel: Fax: Fax: E-mail: E-mail: Szállítás módja: Szállítás módja: Átadás kelte: Átadás kelte: Aláírás: Aláírás: 6. A hulladék származási helye (3): Eredeti termelĘ(i)je, új termelĘ(i)je, vagy begyĦjtĘje: Név: Cím: ÜgyintézĘ: Tel: Fax: E-mail:

2. Importáló/Címzett Név: Cím: ÜgyintézĘ: Tel: Fax: E-mail: 4. A szállítás tényleges dátuma: 5.(c) 3. szállító: Név: Cím: ÜgyintézĘ: Tel: Fax: E-mail: Szállítás módja: Átadás kelte: Aláírás: 8. Hasznosítási mĦvelet [vagy adott esetben ártalmatlanítási mĦvelet, a 3. cikk (4) bekezdésben említett hulladék esetén]: R-kód / D-kód:

7. Hasznosító létesítmény Laboratórium Név: Cím: ÜgyintézĘ: Tel: Fax: E-mail: 11. Érintett országok/állam(ok): Exportáló/küldĘ Tranzit

10. Hulladék azonosítója (írja be a vonatkozó kódokat): (i) A bázeli egyezmény IX. melléklete: (ii) OECD kód [ha eltér (i)-tĘl]: (iii) EK hulladékjegyzék: (iv) Nemzeti kód:

9. A hulladék szokásos megnevezése:

Importáló/célország

12. A szállítást szervezĘ személy nyilatkozata: Igazolom, hogy a fenti adatok hiánytalanok és legjobb tudásom szerint megfelelnek a valóságnak. Továbbá igazolom, hogy jogilag végrehajtható, szerzĘdés van érvényben a címzettel [nem szükséges a R. 3. cikk (4) bekezdésében említett hulladék esetén]: Név: Dátum: 13. Címzett aláírása a hulladék beérkezésekor:

Aláírás:

Név:

Aláírás:

Dátum:

A HASZNOSÍTÓ LÉTESÍTMÉNY VAGY A LABORATÓRIUM TÖLTI KI:

14. A szállítmány beérkezése a hasznosító létesítménybe Érkezett mennyiség : kg: Név: (1) (2) (3)

Dátum:

vagy laboratóriumba: liter: Aláírás:

A zöldlistás és hasznosítási vagy laboratóriumi analízis célú rendeltetéssel küldött szállítmányokat kísérĘ információ a 1013/2006/EK rendelet értelmében. Ha 3-nál több fuvarozó van, a szükséges információt az 5. (a, b, c) blokkokban kell szolgáltatni. Ha a szállítmányt szervezĘ személy nem a termelĘ vagy a begyĦjtĘ, információt kell szolgáltatni a termelĘrĘl vagy a begyĦjtĘrĘl.

6472

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/87. szám

4. számú melléklet a 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelethez A Közösségbe érkezõ és azt elhagyó hulladékszállítmányok számára kijelölt magyar vámhivatalok

Horvátország

Közúti szállítás esetén Letenye

Szerbia

Röszke

Ukrajna

Záhony

Horvátország

Vasúti szállítás esetén Murakeresztúr

Szerbia

Kelebia

Ukrajna

Záhony

Cím, fax, e-mail Vámhivatal Letenye, 8868 Letenye, Pf. 69 Fax: +36-93-544-082 e-mail: [email protected] Vámhivatal Röszke, 6758 Röszke, Pf. 8 Fax: +36-62-573-289 e-mail: [email protected] Vámhivatal Záhony, 4625 Záhony, Pf. 6 Fax: +36-45-526-151, +36-45-526-153 e-mail: [email protected] Vámhivatal Letenye Murakeresztúri Kirendeltség 8834 Murakeresztúr, Pf. 3 Fax: +36-93-369-644 e-mail: [email protected] Vámhivatal Tompa Kelebiai Kirendeltség 6423 Kelebia, Ady E. u. 35. Fax: +36-77-554-027 e-mail: [email protected] Vámhivatal Záhony Eperjeskei Kirendeltség 4625 Záhony, Pf. 6 Fax: +36-45-425-050 e-mail: [email protected]

Vízi szállítás esetén (Duna) Mohács

Vámhivatal Mohács, 7700 Mohács, Kígyó u. 8. Fax: +36-69-511-131; +36-69-510-307 e-mail: [email protected] vh21300 [email protected] Légi szállítás esetén

Budapest–Ferihegy

1. számú Repülõtéri Vámhivatal Budapest, XVIII., Ferihegyi Közforgalmú Repülõtér, 1675 Budapest, Pf. 40 Fax: +36-1-296-8761 e-mail: [email protected]

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Magyar Nemzeti Bank Elnökének rendeletei A Magyar Nemzeti Bank elnökének 8/2007. (VII. 3.) MNB rendelete

1. melléklet a 8/2007. (VII. 3.) MNB rendelethez

Az emlékérme elõlapjának képe:

a „Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója” emlékérme kibocsátásáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank „Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója” megnevezéssel 5000 forintos címletû ezüst emlékérmét bocsát ki. (2) A kibocsátás idõpontja: 2007. július 16.

2. § (1) Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstbõl készült, súlya 31,46 gramm, átmérõje 38,61 mm, széle recézett. (2) Az emlékérme elõlapján, a középmezõben egy fonográf ábrázolása látható, kottalapokkal. A fonográf ábrázolása fölött két vízszintes sorban az „5000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, alatta pedig a „BP.” verdejel és a „2007” verési évszám olvasható. Az emlékérme szélén lent, köriratban a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” felirat olvasható. Az emlékérme elõlapjának képét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (3) Az emlékérme hátlapján Kodály Zoltán portréja látható. A portrétól jobbra két vízszintes sorban Kodály Zoltán aláírása és az „1882–1967” felirat olvasható. Az emlékérme szélén lent, jobb oldalon Gáti Gábor tervezõmûvész mesterjegye található. Az emlékérme hátlapjának képét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

3. § Az emlékérmébõl 10 000 darab készíthetõ, amelybõl 6000 darab különleges – ún. proof – technológiával verhetõ.

4. § Ez a rendelet 2007. július 16-án lép hatályba. Simor András s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

2. melléklet a 8/2007. (VII. 3.) MNB rendelethez

Az emlékérme hátlapjának képe:

6473

6474

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter, valamint a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 35/2007. (VII. 3.) EüM–FVM együttes rendelete a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhetõ növényvédõszer-maradék mértékérõl szóló 5/2002. (II. 22.) EüM–FVM együttes rendelet módosításáról Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-ának (10) bekezdésében, valamint a növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény 65. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában, valamint a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) és e) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendeljük el: 1. § A növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhetõ növényvédõszer-maradék mértékérõl szóló 5/2002. (II. 22.) EüM–FVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 76/895/EGK irányelve (1976. november 23.) a gyümölcsökben és zöldségekben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról, valamint az azt módosító, illetve kiegészítõ 81/36/EGK, 88/298/EGK, 89/186/EGK, 93/58/EGK, 96/32/EK, 97/41/EK tanácsi irányelvek és 80/428/EGK, 2000/24/EK, 2000/57/EK, 2000/82/EK, 2003/60/EK, 2003/118/EK, 2006/59/EK, 2006/92/EK, 2007/8/EK bizottsági irányelvek, b) a Tanács 86/362/EGK irányelve (1986. július 24.) a gabonafélékben, illetve azok felületén található peszticidszer-maradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról, valamint az azt módosító, illetve kiegészítõ 88/298/EGK, 93/57/EGK, 94/29/EK, 95/39/EK, 96/33/EK, 97/41/EK tanácsi irányelvek és 97/71/EK, 98/82/EK, 2000/42/EK, 2000/48/EK, 2000/58/EK, 2000/81/EK, 2000/82/EK, 2001/39/EK, 2001/48/EK,

2007/87. szám

2001/57/EK, 2002/23/EK, 2002/42/EK, 2002/66/EK, 2002/71/EK, 2002/76/EK, 2002/79/EK, 2002/97/EK, 2003/60/EK, 2003/62/EK, 2004/2/EK, 2004/61/EK, 2005/37/EK, 2005/46/EK, 2005/48/EK, 2005/70/EK, 2005/74/EK, 2005/76/EK, 2006/4/EK, 2006/59/EK, 2006/60/EK, 2006/61/EK, 2006/92/EK, 2007/7/EK, 2007/8/EK, 2007/11/EK bizottsági irányelvek, c) a Tanács 90/642/EGK irányelve (1990. november 27.) egyes növényi eredetû termékekben – többek között a gyümölcsökben és zöldségekben –, illetve azok felületén található peszticidszer-maradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról, valamint az azt módosító és kiegészítõ 93/58/EGK, 94/30/EK, 95/38/EK tanácsi irányelvek, 97/71/EK, 2000/24/EK, 2000/42/EK, 2000/48/EK, 2000/57/EK, 2000/58/EK, 2000/81/EK, 2001/35/EK, 2001/39/EK, 2001/48/EK, 2001/57/EK, 2002/5/EK, 2002/23/EK, 2002/42/EK, 2002/66/EK, 2002/71/EK, 2002/76/EK, 2002/79/EK, 2002/97/EK, 2002/100/EK, 2003/60/EK, 2003/62/EK, 2003/69/EK, 2003/113/EK, 2003/118/EK, 2004/2/EK, 2004/59/EK, 2004/61/EK, 2004/95/EK, 2004/115/EK, 2005/37/EK, 2005/46/EK, 2005/48/EK, 2005/70/EK, 2005/74/EK, 2005/76/EK, 2006/4/EK, 2006/9/EK, 2006/53/EK, 2006/59/EK, 2006/60/EK, 2006/61/EK, 2006/92/EK, 2007/7/EK, 2007/8/EK, 2007/9/EK, 2007/11/EK, 2007/12/EK bizottsági irányelvek.”

2. § Az R. 1. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul. 3. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet mellékletének 1., 4., 7., 12–13., 17–18., 22. a)–c), 22. fc)–fe) és 22. g) pontja 2007. augusztus 16-án lép hatályba. (3) E rendelet mellékletének 22. fa), 22. fb), 22. h) és i) pontja 2007. augusztus 28-án lép hatályba. (4) E rendelet mellékletének 2–3., 9–10., 14–16., 19–21. és 23. pontja 2007. szeptember 2-án lép hatályba. (5) Ez a rendelet a következõ európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Bizottság 2006/92/EK irányelve (2006. november 7.) a 76/895/EGK, 86/362/EGK és a 90/642/EGK tanácsi irányelv mellékleteinek a kaptán, diklórfosz, etion és a folpet megengedett legmagasabb határértékei tekintetében történõ módosításáról; b) a Bizottság 2007/7/EK irányelve (2007. február 14.) a 86/362/EGK és a 90/642/EGK tanácsi irányelvek mellékleteinek az atrazin, lambda-cihalotrin, fenmedifam, metomil, linuron, penkonazol, pimetrozin, bifentrin és

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

abamektin megengedett legmagasabb határértékei tekintetében történõ módosításáról; c) a Bizottság 2007/8/EK irányelve (2007. február 20.) a 76/895/EGK, a 86/362/EGK és a 90/642/EGK tanácsi irányelvek mellékleteinek a foszfamidon és a mevinfosz megengedett legmagasabb határértékei tekintetében történõ módosításáról; d) a Bizottság 2007/9/EK irányelve (2007. február 20.) a 90/642/EGK tanácsi irányelvek mellékleteinek az aldikarb megengedett legmagasabb határértékei tekintetében történõ módosításáról; e) a Bizottság 2007/11/EK irányelve (2007. február 21.) a 86/362/EGK, a 86/363/EGK és a 90/642/EGK taná-

6475

csi irányelvek mellékleteinek az acetamiprid, tiakloprid, imazoszulfuron, metoxi-fenozid, S-metolaklór, milbemektin és a tribenuron megengedett legmagasabb határértékei tekintetében történõ módosításáról; f) a Bizottság 2007/12/EK irányelve (2007. február 26.) a 90/642/EGK tanácsi irányelvek mellékleteinek a penkonazol, benomil és a karbendazim megengedett legmagasabb határértékei tekintetében történõ módosításáról.

Dr. Horváth Ágnes s. k.,

Gráf József s. k.,

egészségügyi miniszter

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 35/2007. (VII. 3.) EüM–FVM együttes rendelethez 1. Az R. 1. számú mellékletének 1. abamektin hatóanyaga az alábbi kultúra-határérték elõírásokkal egészül ki: [Sorszám

„1.

Hatóanyag

abamektin(1)

Kultúra

papaya

Határérték mg/kg]

0,05”

2. Az R. 1. számú mellékletének 3. acetamiprid hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Sorszám

„3.

Hatóanyag

acetamiprid

Kultúra

alma, körte egyéb almatermésûek cseresznye, meggy õszibarack kajszibarack, nektarin szilva, ringló egyéb csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) málna, ribiszke, szamóca egyéb bogyós gyümölcsûek dió, mandula, mogyoró, gesztenye kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió citromfélék déligyümölcsök (kivéve citromfélék) paprika paradicsom padlizsán egyéb solanacea (kivéve burgonya) uborka egyéb ehetõ héjú kabakosok dinnyefélék, tökfélék hüvelyes zöldségek gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya)

Határérték mg/kg]

0,1 *0,1 0,2 0,1 *0,1 *0,02 *0,01 0,01 0,01 *0,01 *0,01 0,01 1 0,01 0,3 0,1 *0,1 *0,01 0,3 *0,3 *0,01 *0,01 *0,01

KH KH KH KH KH KH KH

KH

KH KH KH

6476 [Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Hatóanyag

Kultúra

hagymafélék káposztafélék fejessaláta, galambbegy saláta egyéb leveles zöldségek szárukért termesztett zöldségek csemegekukorica termesztett, vadon termõ gombák kalászosok (szem) kukorica (áru, siló) egyéb gabonafélék rizs cukorrépa burgonya gyapotmag napraforgómag, repcemag földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag egyéb olajos magvúak komló (szárított) tea (szárított) zöld dohánylevél

2007/87. szám Határérték mg/kg]

*0,01 *0,01 *5 *0,01 *0,01 0,01 *0,01 0,01 0,01 *0,01 *0,01 ***0,05 0,01 *0,02 0,01 0,01 *0,01 *0,1 0,1 ***0,5”

KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH

3. Az R. 1. számú mellékletének 10. aldikarb hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Sorszám

„10.

Hatóanyag

aldikarb (2)

Kultúra

almatermésûek csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) bogyós gyümölcsûek dió, mandula, mogyoró, gesztenye kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió citromfélék déligyümölcsök (kivéve citromfélék) paprika, paradicsom, padlizsán kabakosok hüvelyes zöldségek hagymafélék gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) káposztafélék leveles zöldségek szárukért termesztett zöldségek csemegekukorica termesztett, vadon termõ gombák gabonafélék rizs

Határérték mg/kg]

*0,02 *0,02 *0,02 *0,02 *0,02 0,02 0,02 0,02 *0,02 *0,02 *0,02 *0,05 *0,02 *0,02 *0,02 *0,02 *0,02 *0,02 *0,05 *0,05

KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH

2007/87. szám [Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Hatóanyag

Kultúra

burgonya olajos magvúak (kivéve földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag) földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag komló (szárított) tea (szárított)

6477 Határérték mg/kg]

*0,02 *0,05

KH KH

0,05 *0,05 0,05

KH KH KH”

4. Az R. 1. számú mellékletének 38. bifentrin hatóanyaga az alábbi kultúra-határérték elõírásokkal egészül ki: [Sorszám

„38.

Hatóanyag

bifentrin

Kultúra

mangó papaya

Határérték mg/kg]

0,3 0,5”

5. Az R. 1. számú mellékletének 85. diklórfosz hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Sorszám

„85.

Hatóanyag

diklórfosz

Kultúra

almatermésûek csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) ribiszke, málna, köszméte, szamóca egyéb bogyós gyümölcsûek dió, mandula, mogyoró, gesztenye kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió citromfélék déligyümölcsök (kivéve citromfélék) paprika, paradicsom, padlizsán kabakosok hüvelyes zöldségek (friss) száraz hüvelyesek (kivéve lencse) lencse gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) hagymafélék káposztafélék (kivéve brokkoli) brokkoli leveles zöldségek spárga szárukért termesztett zöldségek (kivéve spárga) csemegekukorica termesztett gombák vadon termõ gombák gabonafélék rizs burgonya szójabab, repcemag, mustármag gyapotmag, mákszem, lenmag, tökmag, olajtök, olajretek

Határérték mg/kg]

0,01 0,01 0,01 0,01 *0,01 *0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 *0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 *0,01 0,01 0,01 *0,01 *0,01 0,01 *0,01 *0,01 *0,01 0,01 0,01 *0,01

KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH

6478 [Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Hatóanyag

Kultúra

földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag komló (szárított) tea (szárított)

2007/87. szám Határérték mg/kg]

0,01 *0,02 0,02

KH KH KH”

6. Az R. 1. számú mellékletének 117. etion hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Sorszám

Hatóanyag

„117. etion

Kultúra

almatermésûek csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) bogyós gyümölcsûek dió, mandula, mogyoró, gesztenye kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió citromfélék déligyümölcsök (kivéve citromfélék) paprika, paradicsom, padlizsán kabakosok hüvelyes zöldségek gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) hagymafélék káposztafélék petrezselyemlevél leveles zöldségek (kivéve petrezselyemlevél) zeller egyéb szárukért termesztett zöldségek termesztett, vadon termõ gombák csemegekukorica gabonafélék rizs burgonya olajos magvúak (kivéve földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag) földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag komló (szárított) tea (szárított)

Határérték mg/kg]

*0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 0,01 0,01 0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *2 *0,01 *0,1 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,02 0,02 *0,02 3”

KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH

7. Az R. 1. számú mellékletének 130. fenmedifam hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Sorszám

Hatóanyag

„130. fenmedifam

Kultúra

almatermésûek csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) szamóca bogyós gyümölcsûek (kivéve szamóca)

Határérték mg/kg]

*0,05 *0,05 *0,05 *0,1 *0,05

KH KH KH KH

2007/87. szám [Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Hatóanyag

Kultúra

dió, mandula, mogyoró, gesztenye kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió citromfélék déligyümölcsök (kivéve citromfélék) paprika, paradicsom, padlizsán kabakosok hüvelyes zöldségek cékla gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya, cékla) vöröshagyma hagymafélék (kivéve vöröshagyma) káposztafélék salátafélék spenótfélék vízitorma, cikória fûszernövények articsóka szárukért termesztett zöldségek (kivéve articsóka) csemegekukorica termesztett, vadon termõ gombák cukorrépa burgonya olajos magvúak (kivéve földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag) földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag komló (szárított) tea (szárított) takarmányrépa

6479 Határérték mg/kg]

*0,05 0,05 0,05 0,05 *0,05 *0,05 *0,05 *0,1 *0,05 0,05 *0,05 *0,05 *0,05 *0,5 *0,05 *7 *0,2 *0,05 *0,05 *0,05 ***0,1 *0,05 *0,1

KH KH KH KH KH KH KH

0,1 *0,1 0,1 ***0,1”

KH KH KH

KH KH KH KH KH KH

KH KH KH KH KH

8. Az R. 1. számú mellékletének 163. folpet hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Sorszám

„163. folpet

Hatóanyag

Kultúra

almatermésûek cseresznye, meggy egyéb csonthéjasok szõlõ (csemege) szõlõ (bor) málna, szamóca ribiszke, köszméte, szeder egyéb bogyós gyümölcsûek dió, mandula, mogyoró, gesztenye kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió citromfélék déligyümölcsök (kivéve citromfélék)

Határérték mg/kg]

3 2 0,02 0,02 5 3 *3 *0,02 *0,02 0,02 0,02 0,02

KH KH

KH KH KH KH KH

6480 [Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Hatóanyag

Kultúra

paprika, padlizsán paradicsom egyéb solanacea (kivéve burgonya) ehetõ héjú kabakosok dinnyefélék, tökfélék zöldbab (hüvellyel) zöldbab (fejtett) zöldborsó (hüvellyel) zöldborsó (fejtett) egyéb friss hüvelyes zöldségek bab (száraz), lencse egyéb száraz hüvelyes zöldségek gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) vöröshagyma póréhagyma egyéb hagymafélék karalábé káposztafélék (kivéve karalábé) fejessaláta vízitorma, cikória egyéb leveles zöldségek spárga, articsóka, rebarbara egyéb szárukért termesztett zöldségek termesztett, vadon termõ gombák csemegekukorica árpa (szem), búza (szem) egyéb gabonafélék rizs burgonya napraforgómag olajos magvúak (kivéve földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag, napraforgómag) földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag komló (szárított) tea (szárított)

2007/87. szám Határérték mg/kg]

*0,02 2 *0,02 0,02 1 2 *2 *0,02 *0,02 *0,02 0,02 *0,02 0,02 0,1 0,02 0,02 0,05 0,02 2 *0,02 0,02 0,02 *0,02 *0,02 *0,02 *2 *0,02 *0,02 0,1 0,02 *0,02 0,02 150 0,05

KH KH KH

KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH”

9. Az R. 1. számú mellékletének 169. foszfamidon hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Sorszám

Hatóanyag

„169. foszfamidon

Kultúra

almatermésûek csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) bogyós gyümölcsûek dió, mandula, mogyoró, gesztenye

Határérték mg/kg]

*0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01

KH KH KH KH KH

2007/87. szám [Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Hatóanyag

Kultúra

kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió citromfélék déligyümölcsök (kivéve citromfélék) paprika, paradicsom, padlizsán kabakosok hüvelyes zöldségek gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) hagymafélék káposztafélék leveles zöldségek szárukért termesztett zöldségek termesztett, vadon termõ gombák csemegekukorica gabonafélék rizs cukorrépa burgonya olajos magvúak (kivéve: földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag) földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag komló (szárított) tea (szárított) zöld dohánylevél lucerna

6481 Határérték mg/kg]

0,01 0,01 0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 **0,2 *0,01 *0,01

KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH

0,01 *0,02 0,02 **0,2 **0,5”

KH KH KH

KH KH

10. Az R. 1. számú melléklete a 193/A. imazoszulfuron új hatóanyag következõ szermaradvány értékeivel egészül ki: [Sorszám

Hatóanyag

„193/A imazoszulfuron

Kultúra

almatermésûek csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) bogyós gyümölcsûek dió, mandula, mogyoró, gesztenye kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió citromfélék déligyümölcsök (kivéve citromfélék) paprika, paradicsom, padlizsán kabakosok hüvelyes zöldségek gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) hagymafélék káposztafélék leveles zöldségek

Határérték mg/kg]

*0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 0,01 0,01 0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01

KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH

6482 [Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Hatóanyag

Kultúra

szárukért termesztett zöldségek termesztett, vadon termõ gombák csemegekukorica gabonafélék rizs burgonya olajos magvúak (kivéve: földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag) földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag komló (szárított) tea (szárított)

2007/87. szám Határérték mg/kg]

*0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01

KH KH KH KH KH KH KH

0,01 *0,02 0,02

KH KH KH”

11. Az R. 1. számú mellékletének 206. kaptán hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Sorszám

„206. kaptán

Hatóanyag

Kultúra

almatermésûek cseresznye, meggy kajszibarack szilva, ringló egyéb csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) málna, szamóca ribiszke, köszméte, szeder egyéb bogyós gyümölcsûek mandula dió, mogyoró, gesztenye kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió citromfélék mangó déligyümölcsök (kivéve citromfélék, mangó) paprika paradicsom padlizsán egyéb solanaceae (kivéve burgonya) uborka, görögdinnye sárgadinnye egyéb kabakosok zöldbab (hüvellyel) zöldbab (fejtett) zöldborsó (hüvellyel) egyéb friss hüvelyes zöldségek száraz hüvelyes zöldségek sárgarépa, zellergumó egyéb gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya)

Határérték mg/kg]

3 5 3 1 0,02 0,02 3 *3 *0,02 *0,3 *0,02 0,02 0,02 2 0,02 0,1 2 *0,02 *0,02 0,02 *0,1 *0,02 2 *2 0,02 *0,02 *0,02 0,1 0,02

KH KH

KH KH KH KH KH

KH KH KH KH

KH KH KH KH

2007/87. szám [Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Hatóanyag

Kultúra

póréhagyma hagymafélék (kivéve póréhagyma) káposztafélék fejessaláta endívia spenót petrezselyemlevél zellerlevél, kapor egyéb leveles zöldségek zeller egyéb szárukért termesztett zöldségek termesztett, vadon termõ gombák csemegekukorica kukorica (áru, siló) gabonafélék (kivéve kukorica) rizs burgonya olajos magvúak (kivéve: földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag) földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag komló (szárított) tea (szárított) lucerna

6483 Határérték mg/kg]

*2 0,02 0,02 0,02 *2 0,1 0,1 0,02 *0,02 *0,1 *0,02 *0,02 0,02 0,02 *0,02 *0,02 0,05 *0,02 0,02 *0,05 0,05 ***10”

KH KH KH

KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH

12. Az R. 1. számú mellékletének 243. lambda-cihalotrin hatóanyaga az alábbi kultúra-határérték elõírásokkal egészül ki: [Sorszám

Hatóanyag

„243. lambda-cihalotrin

Kultúra

olíva (fogyasztásra) olíva (olaj kivonásra) köménymag

Határérték mg/kg]

0,5 0,5 *0,3”

13. Az R. 1. számú mellékletének 246. linuron hatóanyaga az alábbi kultúra-határérték elõírásokkal egészül ki: [Sorszám

Hatóanyag

„246. linuron

Kultúra

köménymag

Határérték mg/kg]

*0,1”

14. Az R. 1. számú mellékletének 270. metoxifenozid hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Sorszám

Hatóanyag

„270. metoxifenozid

Kultúra

alma almatermésûek (kivéve alma) õszibarack, nektarin egyéb csonthéjasok szõlõ (bor, csemege)

Határérték mg/kg]

2 *2 *0,3 *0,02 1

KH

6484 [Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Hatóanyag

Kultúra

bogyós gyümölcsûek dió, mandula, mogyoró, gesztenye kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió citromfélék kivi déligyümölcsök (kivéve citromfélék, kivi) paprika paradicsom padlizsán egyéb solanacea (kivéve burgonya) kabakosok zöldbab (hüvellyel) hüvelyes zöldségek [kivéve zöldbab (hüvellyel)] gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) hagymafélék káposztafélék leveles zöldségek szárukért termesztett zöldségek termesztett, vadon termõ gombák csemegekukorica gabonafélék rizs burgonya gyapotmag, szójabab olajos magvúak (kivéve földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag, gyapotmag, szójabab) földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag komló (szárított) tea (szárított)

2007/87. szám Határérték mg/kg]

*0,02 *0,02 0,02 1 1 0,02 *1 *2 *0,5 *0,02 *0,02 *0,2 *0,02 *0,02 *0,02 *0,02 *0,02 *0,02 *0,02 *0,02 *0,05 *0,05 *0,02 *2 *0,05 0,05 *0,05 0,05

KH KH KH

KH

KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH”

15. Az R. 1. számú mellékletének 274. mevinfosz hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Sorszám

Hatóanyag

„274. mevinfosz (77)

Kultúra

almatermésûek csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) bogyós gyümölcsûek dió, mandula, mogyoró, gesztenye kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió citromfélék déligyümölcsök (kivéve citromfélék) paprika, paradicsom, padlizsán kabakosok hüvelyes zöldségek

Határérték mg/kg]

*0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 0,01 0,01 0,01 *0,01 *0,01 *0,01

KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH

2007/87. szám [Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Hatóanyag

Kultúra

gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) hagymafélék káposztafélék leveles zöldségek szárukért termesztett zöldségek csemegekukorica gabonafélék rizs termesztett, vadon termõ gombák burgonya olajos magvúak (kivéve földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag) földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag komló (szárított) tea (szárított)

6485 Határérték mg/kg]

*0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01 *0,01

KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH

0,01 *0,02 0,02

KH KH KH”

16. Az R. 1. számú melléklete a 277/A. milbemektin új hatóanyag következõ szermaradvány értékeivel egészül ki: [Sorszám

Hatóanyag

„277/A. milbemektin (78)

Kultúra

almatermésûek csonthéjasok szõlõ (bor, csemege) bogyós gyümölcsûek dió, mandula, mogyoró, gesztenye kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió citromfélék déligyümölcsök (kivéve citromfélék) paprika, paradicsom, padlizsán kabakosok hüvelyes zöldségek gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya) hagymafélék káposztafélék leveles zöldségek szárukért termesztett zöldségek termesztett, vadon termõ gombák csemegekukorica gabonafélék rizs burgonya olajos magvúak (kivéve földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag)

Határérték mg/kg]

*0,05 *0,05 *0,05 *0,05 *0,1 0,1 0,05 0,05 *0,05 *0,05 *0,05 *0,05 *0,05 *0,05 *0,05 *0,05 *0,05 *0,05 *0,05 *0,05 *0,05 *0,1

KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH KH

6486

MAGYAR KÖZLÖNY

[Sorszám

Hatóanyag

Kultúra

földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag komló (szárított) tea (szárított)

2007/87. szám Határérték mg/kg]

0,1 *0,1 0,1

KH KH KH”

17. Az R. 1. számú mellékletének 298. penkonazol hatóanyaga az alábbi kultúra-határérték elõírásokkal egészül ki: [Sorszám

Hatóanyag

„298. penkonazol

Kultúra

paradicsom

Határérték mg/kg]

0,1

egyéb solanacea (kivéve burgonya)

*0,05

KH”

18. Az R. 1. számú mellékletének 303. pimetrozin hatóanyaga az alábbi kultúra-határérték elõírásokkal egészül ki: [Sorszám

Hatóanyag

„303. pimetrozin

Kultúra

szamóca

Határérték mg/kg]

*0,5

málna, szeder

*3

ribiszke

*0,1”

19. Az R. 1. számú mellékletének 345. metolaklór (S-metolaklór) hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Sorszám

Hatóanyag

„345. metolaklór (S-metolaklór)(79)

Kultúra

Határérték mg/kg]

almatermésûek

0,05

KH

csonthéjasok

0,05

KH

szõlõ (bor, csemege)

0,05

KH

bogyós gyümölcsûek

0,05

KH

dió, mandula, mogyoró, gesztenye

*0,05

KH

kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió

0,05

KH

citromfélék

0,05

KH

déligyümölcsök (kivéve citromfélék)

0,05

KH

paradicsom

0,05

KH

egyéb solanacea (kivéve burgonya)

*0,05

KH

tök, sütõtök

0,05

KH

egyéb kabakosok

*0,05

KH

hüvelyes zöldségek

0,05

KH

sárgarépa, petrezselyemgyökér, zellergumó

0,05

KH

egyéb gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya)

*0,05

KH

vöröshagyma, fokhagyma

0,05

KH

egyéb hagymafélék

*0,05

KH

káposztafélék

*0,05

KH

petrezselyemlevél, zellerlevél

0,05

KH

köménymag, koriandermag

0,05

KH

2007/87. szám [Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Hatóanyag

Kultúra

6487 Határérték mg/kg]

egyéb leveles zöldségek

*0,05

KH

szárukért termesztett zöldségek

*0,05

KH

csemegekukorica

0,05

KH

termesztett, vadon termõ gombák

*0,05

KH

kukorica (áru, takarmány, vetõmag), cirok

0,05

KH

egyéb gabonafélék

*0,05

KH

rizs

*0,05

KH

cukorrépa

***0,1

burgonya

0,05

KH

napraforgómag, lenmag, szójabab

0,1

KH

olajos magvúak (kivéve földimogyoró, kakaóbab, nyers kávé, szezámmag, napraforgómag, lenmag, szójabab)

*0,1

KH

földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag

0,1

KH

komló (szárított)

0,1

KH

tea (szárított)

0,1

KH

zöld dohánylevél

***0,1

csillagfürt

***0,1”

20. Az R. 1. számú mellékletének 370. tiakloprid hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Sorszám

„370. tiakloprid

Hatóanyag

Kultúra

Határérték mg/kg]

almatermésûek

0,3

cseresznye, meggy

0,3

kajszibarack, nektarin, õszibarack

*0,3

szilva, ringló

*0,1

egyéb csonthéjasok

*0,02

KH

szõlõ (bor, csemege)

*0,02

KH

szamóca

*0,5

vadon termõ bogyós gyümölcsûek

*0,02

egyéb bogyós gyümölcsûek

KH

*1

dió, mandula, mogyoró, gesztenye

*0,02

KH

kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió

0,02

KH

citromfélék

0,02

KH

déligyümölcsök (kivéve citromfélék)

0,02

KH

paradicsom, padlizsán

*0,5

paprika

*1

egyéb solanacea (kivéve burgonya)

*0,02

ehetõ héjú kabakosok

*0,3

görögdinnye, sárgadinnye

*0,2

KH

6488 [Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Hatóanyag

Kultúra

egyéb nem ehetõ héjú kabakosok zöldbab (hüvellyel)

2007/87. szám Határérték mg/kg]

*0,02

KH

*1

egyéb hüvelyes zöldségek

*0,02

KH

gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya)

*0,02

KH

hagymafélék

*0,02

KH

káposztafélék

*0,02

KH

salátafélék

*2

fûszernövények

*3

egyéb leveles zöldségek

*0,02

KH

szárukért termesztett zöldségek

*0,02

KH

csemegekukorica

0,02

KH

termesztett, vadon termõ gombák

*0,02

KH

gabonafélék

*0,02

KH

rizs

*0,02

KH

burgonya

0,02

KH

repcemag

0,3

napraforgómag

0,05

KH

olajos magvúak (kivéve napraforgómag, repcemag, földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag)

*0,05

KH

földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag

0,05

KH

komló (szárított)

*0,05

KH

tea (szárított)

0,05

KH

kukorica (takarmány)

***0,05”

21. Az R. 1. számú mellékletének 385. tribenuron-metil hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következõ szövegrész lép: [Sorszám

Hatóanyag

„385 tribenuron-metil

Kultúra

Határérték mg/kg]

almatermésûek

*0,01

KH

csonthéjasok

*0,01

KH

szõlõ (bor, csemege)

*0,01

KH

bogyós gyümölcsûek

*0,01

KH

dió, mandula, mogyoró, gesztenye

*0,01

KH

kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió

0,01

KH

citromfélék

0,01

KH

déligyümölcsök (kivéve citromfélék)

0,01

KH

paprika, paradicsom, padlizsán

*0,01

KH

kabakosok

*0,01

KH

hüvelyes zöldségek

*0,01

KH

gyökér- és gumós zöldségek (kivéve burgonya)

*0,01

KH

hagymafélék

*0,01

KH

2007/87. szám [Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Hatóanyag

Kultúra

6489 Határérték mg/kg]

káposztafélék

*0,01

KH

leveles zöldségek

*0,01

KH

szárukért termesztett zöldségek

*0,01

KH

csemegekukorica

*0,01

KH

termesztett, vadon termõ gombák

*0,01

KH

kalászosok (szem)

0,01

KH

egyéb gabonafélék

*0,01

KH

rizs

*0,01

KH

burgonya

*0,01

KH

napraforgómag

0,01

KH

olajos magvúak (kivéve: napraforgómag, földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag)

*0,01

KH

földimogyoró, kakaóbab, nyerskávé, szezámmag

0,01

KH

komló (szárított)

*0,02

KH

tea (szárított)

0,02

KH

kalászosok (szalma)

***0,1”

22. Az R. 1. számú mellékletében az alábbi hatóanyag-kultúra párok egyes határértékei a következõk szerint módosulnak: a) az 1. abamektin hatóanyag aa) ,,dió, mandula, mogyoró, gesztenye *0,02 KH” szövegrésze helyébe a „dió, mandula, mogyoró, gesztenye *0,01 KH” szövegrész lép, ab) ,,kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió 0,02 KH” szövegrésze helyébe a „kókuszdió, makadám dió, pisztácia, kesudió, pekándió 0,01 KH” szövegrész lép, ac) ,,déligyümölcsök (kivéve citromfélék) 0,01 KH” szövegrésze helyébe a „déligyümölcsök (kivéve citromfélék, papaya) 0,01 KH” szövegrész lép, ad) ,,petrezselyemlevél, zellerlevél, metélõhagyma, sáfrány, turbolya *0,01 KH” szövegrésze helyébe a „petrezselyemlevél, zellerlevél, metélõhagyma, sáfrány, turbolya *1” szövegrész lép, b) a 38. bifentrin hatóanyag „déligyümölcsök (kivéve citromfélék, banán) 0,05 KH” szövegrésze helyébe a „déligyümölcsök (kivéve citromfélék, banán, mangó, papaya) 0,05 KH” szövegrész lép, c) a 243. lambda-cihalotrin hatóanyag ca) ,,déligyümölcsök (kivéve citromfélék) 0,02 KH” szövegrésze helyébe a „déligyümölcsök (kivéve citromfélék, olíva) 0,02 KH” szövegrész lép, cb) ,,szárukért termesztett zöldségek (kivéve zeller (friss)) *0,02 KH” szövegrésze helyébe a „szárukért termesztett zöldségek (kivéve zeller, köménymag) *0,02 KH” szövegrész lép, d) a 269. metomil hatóanyag „paprika 0,05 KH” szövegrésze helyébe a „paprika 0,2” szövegrész lép, e) a 373. tiodikarb hatóanyag „paprika 0,05 KH” szövegrésze helyébe a „paprika 0,2” szövegrész lép, f) a 298. penkonazol hatóanyag fa) ,,ribiszke *0,5” szövegrésze helyébe a „ribiszke, szamóca *0,5” szövegrész lép, fb) ,,bogyós gyümölcsûek (kivéve ribiszke) *0,05 KH” szövegrésze helyébe a „bogyós gyümölcsûek (kivéve ribiszke, szamóca) *0,05 KH” szövegrész lép, fc) ,,paprika, paradicsom 0,05 KH” szövegrésze helyébe a „paprika 0,2” szövegrész lép, fd) ,,padlizsán *0,05 KH” szövegrésze helyébe a „padlizsán *0,1” szövegrész lép, fe) ,,kabakosok (kivéve dinnyefélék, tökfélék) 0,05 KH” szövegrésze helyébe a „ehetõ héjú kabakosok 0,1” szövegrész lép, g) a 303. pimetrozin hatóanyag „bogyós gyümölcsûek *0,02 KH” szövegrésze helyébe a „egyéb bogyós gyümölcsûek *0,02 KH” szövegrész lép, h) a 30. benomil hatóanyag „citromfélék 0,1 KH” szövegrésze helyébe a „citromfélék 0,5” szövegrész lép, i) a 208. karbendazim hatóanyag „citromfélék 0,1 KH” szövegrésze helyébe a „citromfélék 0,5” szövegrész lép.

6490

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/87. szám

23. Az R. 1. számú mellékletének MAGYARÁZAT része a következõ (77)–(78)–(79) pontokkal egészül ki: „(77)

mevinfosz, mevinfosz + E-, Z-izomérjeinek együttes mennyisége

(78)

milbemektin, milbemektin és MA4 + 8,9Z-MA4 együttes mennyisége

(79)

metolaklór, metolaklór, S-metolaklór és más izomérjeinek együttes mennyisége”

Az egészségügyi miniszter 36/2007. (VII. 3.) EüM rendelete az orvostechnikai eszközökrõl szóló 16/2006. (III. 27.) EüM rendelet módosításáról Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdésének f) és k) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendelem el: 1. § Az orvostechnikai eszközökrõl szóló 16/2006. (III. 27.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdése a következõ n) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „n) csípõ-, térd- és vállprotézis: olyan teljes ízületi beültethetõ protézis összetevõ részei – ide nem értve a kiegészítõ összetevõket (csavarokat, ékeket, lemezeket és szerszámokat) –, amely mûködését tekintve hasonló a természetes csípõ-, térd- vagy vállízülethez.”

4. § Az R. 5. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az osztályba sorolási szabályok alkalmazása során felmerülõ kérdésben – kétség esetén – a Hivatal határozatban dönt.”

5. § Az R. 5. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A csípõ-, térd- és vállprotéziseket a III. osztályba kell besorolni azzal, hogy a 9. számú melléklet szabályait nem kell alkalmazni.”

6. §

Az R. 9. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet (a továbbiakban: orvostudományi kutatásokról szóló rendelet) 10. § (1) bekezdése szerinti szakmai-etikai véleményt vagy 20/D. §-a szerinti szakmai-etikai engedélyt az annak meghozatalára jogosult szerv a megadását követõ 5 napon belül, a vélemény vagy az engedély másolatának megküldésével bejelenti a 2. § Hivatalnak. A gyártónak vagy meghatalmazott képviselõjének a 8. számú melléklet szerint kell eljárnia. A klinikai Az R. 2. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az egyes termékek orvostechnikai eszköznek minõ- vizsgálatokra egyebekben az orvostudományi kutatásokról sülése kérdésében – kétség esetén – az Egészségügyi Enge- szóló rendelet szabályait kell alkalmazni.” délyezési és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) határozatban dönt.” 7. § 3. § Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Eszköz – a 2. § (1) bekezdésének c) és d) pontjai szerinti eszköz kivételével – akkor hozható forgalomba, ha a (2) bekezdés elõírásainak megfelelõen CE jelöléssel van ellátva.”

Az R. 10. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ gyártó, amely a 6. § (4) és (7) bekezdései szerinti eljárást követõen eszközöket saját jogon gyárt, illetve a 8. § (2) és (3) bekezdései szerinti tevékenységet végez, nevét, székhelyét és telephelyét, az érintett eszközök leírását, továbbá az ezen adatokban bekövetkezett változást nyil-

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6491

vántartásba vétel céljából a Hivatalnál beszerezhetõ formanyomtatványon vagy annak elektronikus változata útján a Hivatal részére bejelenti.”

(5) A 2007. szeptember 1. elõtt, az R. 6. § (3) bekezdésének b) pontjának bc) alpontja szerinti eljárást követõen kiállított megfelelõségi tanúsítvánnyal rendelkezõ csípõ-, térd- és vállprotézisek 2010. szeptember 1-ig hozhatók forgalomba.

8. §

(6) Ez a rendelet a csípõ-, térd- és vállízületi protézisek újraosztályozásáról az orvostechnikai eszközökrõl szóló 93/42/EGK tanácsi irányelv keretén belül szóló, 2005. augusztus 11-i 2005/50/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Az R. 19. § (5) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [(5) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „g) a Bizottság 2005/50/EK irányelve (2005. augusztus 11.) a csípõ-, térd- és vállízületi protézisek újraosztályozásáról az orvostechnikai eszközökrõl szóló 93/42/EGK tanácsi irányelv keretén belül.”

9. § Az R. 1. számú melléklete, 8. számú melléklete és 12. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.

10. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) Olyan csípõ-, térd- és vállprotéziseken, amelyen az R. 6. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében 2007. szeptember 1. elõtt benyújtották a megfelelõségértékelési eljárás iránti kérelmet, az R. 2. számú mellékletének A. 4. pontja értelmében egy kiegészítõ megfelelõségértékelési eljárást is el kell végezni, amely 2009. szeptember 1. elõtt EK-tervvizsgálati tanúsítvány megszerzéséhez vezet. Ez a rendelkezés nem akadályozza meg a gyártót abban, hogy az R. 6. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a megfelelõségértékelési kérelmet benyújtsa. (3) Olyan csípõ-, térd- és vállprotéziseken, amelyen az R. 6. § (3) bekezdése b) pontjának bc) alpontja értelmében 2007. szeptember 1. elõtt elvégezték a megfelelõségértékelési eljárást, az R. 6. § (1) bekezdése b) pontjának ba) vagy bb) alpontja értelmében a III. osztályú orvostechnikai eszközökre vonatkozó megfelelõségértékelési eljárást is el lehet végezni 2010. szeptember 1. elõtt. Ez a rendelkezés nem akadályozza meg a gyártót abban, hogy az R. 6. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a megfelelõségértékelési kérelmet benyújtsa. (4) A 2007. szeptember 1. elõtt, az R. 6. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást követõen kiállított megfelelõségi tanúsítvánnyal rendelkezõ csípõ-, térd- és vállprotézisek 2009. szeptember 1-ig hozhatók forgalomba.

Dr. Horváth Ágnes s. k., egészségügyi miniszter

Melléklet a 36/2007. (VII. 3.) EüM rendelethez 1. Az orvostechnikai eszközökrõl szóló 16/2006. (III. 27.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklete A. Az osztályba sorolt eszközök esetében II. Tervezési és kialakítási követelmények 7.4. alpontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Ha az eszköz integráns részként olyan anyagot is magában foglal, amelyet ha külön használnak, akkor gyógyszernek minõsül, és amely az eszközzel együtt használva az eszköz hatását elõsegíti, akkor az anyag biztonságát, minõségét és hasznosságát – figyelembe véve az eszköz alkalmazási célját – az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet 1. számú mellékletében elõírt módon bizonyítani kell.” 2. Az R. 1. számú melléklete B. Az aktív beültethetõ eszközök esetében II. Tervezési és kialakítási követelmények 9. alpontjában a „teljesítményeket” szövegrész helyébe a „teljesítõképességet” szövegrész lép. 3. Az R. 8. számú melléklete A. Rendelésre készült eszközökre vagy klinikai vizsgálatra szánt, osztályba sorolt eszközökre vonatkozó nyilatkozat 2. 2. c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A nyilatkozatnak a következõ adatokat kell tartalmaznia: Klinikai vizsgálatra szánt eszközök esetében:] „c) az orvostudományi kutatásokról szóló rendelet 10. § (1) bekezdése szerinti szakmai-etikai véleményt vagy 20/D. §-a szerinti szakmai-etikai engedélyt;” 4. Az R. 12. számú mellékletének utolsó mondatában a „8 napon” szövegrész helyébe a „3 napon” szövegrész lép.

6492

MAGYAR KÖZLÖNY

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelete a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A Vízügyi Biztonsági Szabályzatot e rendelet mellékleteként kiadom.

2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 19/1995. (XII. 7.) KHVM rendelet hatályát veszti. Dr. Fodor Gábor s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Melléklet a 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelethez VÍZÜGYI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.01 A Vízügyi Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya a biztonsági követelmények meghatározása szempontjából kiterjed minden szervezett vízügyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt társadalmi vagy gazdálkodó szervezetek milyen szervezeti vagy tulajdoni formában végzik. 1.02 Vízügyi tevékenységnek kell tekinteni valamennyi, az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat kiadásáról szóló 4/1981. (IV. 4.) OVH rendelkezés mellékletében szereplõ Országos Vízgazdálkodási Szabályzatban (OVSZ-ben) rögzített tevékenység szervezését, elõkészítését, mûszaki tervezését, beruházás-szervezését, építés-szerelését, üzemelését, fenntartását, felújítását, illetve megszüntetését (bontását), az eredeti állapot visszaállítását és a védekezési tevékenységet. 1.03 A helyi adottságokból származó veszélyforrások biztonsági szabályozását munkáltatói utasításban kell kiadni.

2007/87. szám

1.04 A Magyar Honvédségre, valamint a rendvédelmi szervekre a Szabályzat hatálya annyiban terjed ki, amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik. 1.05 Jelen Szabályzatban nem szereplõ, vízépítési munkákra is alkalmazandó építési, építõipari munkavédelmi szabályokat az építési munkahelyeken és az építési folyamotok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekrõl szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet (a továbbiakban: ER.) rendelkezései tartalmazzák. 1.06 A munkahelyeken tartózkodó személyek kötelesek a munkavégzésre vonatkozó biztonsági szabályokat betartani. 1.07 A vízépítési munkahelyeket figyelmeztetõ jelzésekkel kell ellátni és szabad vízen 300 méteres körzetben fürdési tilalmat jelzõ táblákat kell elhelyezni. A munkahelyek éjjeli megvilágításáról, õrzésérõl (szükség szerint fizikai elkerítésérõl) a munkahelyeken alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekrõl szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet, valamint a szabad vizen való tartózkodás alapvetõ szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet alapján kell gondoskodni. (MSZ 17066) 1.08 A konyhában, az étkezõben, a lakótérben és a munkahelyen az ivóvíz minõségi követelményeirõl és az ellenõrzés rendjérõl szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerinti ivóvíz minõségû vizet kell biztosítani. Az ivóvíz-minõségû vizet szolgáltató vízvételezõ helyet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérõl szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) alapján táblával kell megjelölni. (MSZ 450–1) 1.09 A tisztálkodáshoz megfelelõ minõségû és mennyiségû vizet (szükség szerint fertõtlenítõszert) kell biztosítani. Amennyiben nem ivóvíz minõségû a víz, akkor „Nem ivóvíz” feliratú táblát kell elhelyezni. 1.10 Zárt térben és szabadtéren dolgozó munkavállalók munkakörnyezetének klimatikus viszonyaira vonatkozóan védõitalt, egyéni védõeszközt, melegedõt kell biztosítani. 1.11 Minden olyan vízépítési mûtárgynál (csõzsilip, csõáteresz, bújtató), ahol a vízmélység 1,0 m-nél nagyobb, „Idegeneknek belépni tilos!”, „Fürödni tilos!” feliratú táblákat kell elhelyezni. 1.12 A munkahelyeken elsõsegélynyújtásra legalább egy, de 50 fõnként egy-egy kiképzett munkavállalót kell kijelölni. 1.13 A munkák idõtartamára gondoskodni kell az elõírás szerinti elsõsegélynyújtáshoz szükséges felszerelésrõl. 1.14 A vízi építmények használatba vételénél a vízjogi létesítési engedélyben, vízügyi érdekeltségû területeknél a vagyonkezelõi hozzájárulásban meghatározott és a jelen Szabályzatban, valamint a vonatkozó munkavédelmi elõírásokban foglaltak megtartását ellenõrizni kell. 1.15 Munkaeszközt munkahelyen a munkaközi szünetben csak biztonságosan, az erre kijelölt (meghatározott) helyen szabad tárolni.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1.16 Közúton és közút melletti munkáknál az ott dolgozó munkavállalókat feltûnõ, élénk színû mellénnyel kell ellátni, amely fényvisszaverõ csíkkal készül. Ugyanígy kell eljárni éjjeli mûszak esetén, azokon a munkaterületeken, ahol jármûvek, munkagépek mozognak, vagy daruval munkát végeznek. (MSZ EN 471) 1.17 Közutat keresztezõ vízi létesítmények építésénél a jármûvek biztonságos áthaladásához legalább egy nyomsáv széles, ideiglenes átjárót kell létesíteni. Az ideiglenes átjáróhíd magassága a meglévõ közút szintje fölött 10 cm-nél magasabb nem lehet. Szintkülönbség esetén az átjáró két végén a zavartalan fel- és lejárást biztosítani kell. 1.18 A víz fölötti, emberi közlekedést szolgáló járóhidat (munkahíd), járópallót (uszályok stb. ki- és berakásánál) biztonságos teherbírású pallókból, legalább 3 palló szélességben kell készíteni. Egy palló keresztmetszete legalább 5×30 cm legyen. A járóhidat megfelelõen támasztva és merevítéssel ellátva, mindkét oldalon kettõs korláttal és hosszirányban legalább 10 cm magas lábléccel kell megépíteni. A járófelület csúszásmentességét csúszásgátló anyaggal kell biztosítani. A 10%-nál meredekebb lejtésû járópallót 40 cm-enként keresztlécezéssel kell ellátni. A maximális terhelhetõséget fel kell tüntetni, a járóhidat túlterhelni tilos. 1.19 Talicskával és hordsaroglyával az egyirányú közlekedésre legalább 0,9 m széles, kétirányú közlekedésre pedig egymástól elkülönített, legalább 0,9-0,9 m széles járóhidat kell alkalmazni. 1.20 Gyalogos teherhordó munkavállalók járóhídon legalább 3,0 m távolságban követhetik egymást. Szállítóeszközökkel a járóhídon egymástól legalább 5,0 m távolságban szabad közlekedni. 1.21 A hosszú, nagyobb terhek szállítására szolgáló járókat (járóhidat) ingás vagy törés ellen közbensõ helyen, méretezés alapján, biztonságosan alá kell támasztani. 1.22 Kizárólag személyközlekedésre használt járóhidat legalább 60 cm szélességûre kell készíteni. 1.23 Azokon a munkahelyeken (így pl. híd, függõvezeték szerelése, vízi jármûvel való anyagszállítás, ki- és berakodás), ahol a vízbeesés és elmerülés veszélye fennáll, minden veszélyeztetett munkavállaló számára, a munkálatok idején testhevedert, illetve mentõmellényt kell használni, a mentõövet pedig készenlétben kell tartani. 1.24 Az 1,0 m-nél nagyobb vízmélységnél, ha a víz sebessége az 1,0 m/s-ot meghaladja, illetve hõmérséklete 15° C-nál alacsonyabb, vagy a vízmélységtõl függetlenül, ha a víz sebessége a 3,0 m/s-ot meghaladja, a vízen dolgozó munkavállalókat mentõmellénnyel kell ellátni, akik azt viselni kötelesek. 1.25 A mentõcsónakot (evezõs vagy motoros) a víziközlekedés rendjérõl szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet melléklete szerinti Hajózási Szabályzatban (a továbbiakban: Hajózási Szabályzat) engedélyezett létszámnak

6493

megfelelõ, rögzített ülõpadokkal kell ellátni. A mentéssel kapcsolatban szállított személynek a csónakban állni, vagy a csónak szélén ülni nem szabad. 1.26 A mentõcsónakot a Hajózási Szabályzat szerinti felszereléssel kell ellátni, továbbá 1 db 25 m hosszú, 6 mm átmérõjû körtével ellátott kötél, 1 db 5 m hosszú kikötõ kötél. 1.27 A mentõcsónakot folyóvízben a folyás irányában, a munkahelytõl lefelé kell elhelyezni. 1.28 A létesítményeken végzett vegyszeres gyom- és rágcsálóirtásnál (így pl. a mezõgazdasági vegyszeres növényvédelemre és a kártevõk vegyszeres irtására) a növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény biztonsági elõírásait kell alkalmazni. 1.29 Lõszer, robbanóanyag észlelésekor vagy feltételezésekor csak tûzszerész engedélye után szabad a munkát folytatni. 1.30 Tankkocsiba, tankhajóba, üzemanyaghordóba, üzemanyagtartályba vagy más eszközbe motoros szivattyúval való ürítésnél csak csepegésmentes szívó-nyomócsövet szabad használni. Robbanó-motoros ürítésnél a berendezésnek szikramentesen kell mûködnie. 1.31 Jégre rálépni, és azon közlekedni védõeszközök nélkül csak homogén, repedésmentes és vízzel alátámasztott legalább 10 cm vastag jég esetén szabad, ha teherbírásáról elõzõleg meggyõzõdtek. Az 5 cm-ig terjedõ jégvastagságnál csak vízi jármûvel és legalább 3 fõ munkavállaló közremûködésével szabad közlekedni. Az 5–10 cm közötti jégvastagságnál védõeszközök (palló, biztosítókötél, mentõmellény) szükségesek. A biztosítókötelet a felügyeletet ellátó 2 fõ munkavállalónak kell tartani. Amennyiben a munkahely környezetében a jég repedezett, akkor járómezõt kell alkalmazni. 1.32 A 4.04 Mezõgazdasági vízhasznosítás, a 4.05 Vízrendezés és a 4.06 Felszíni víztározás fejezetek elõírásait, a mindháromnál elõforduló, azonos jellegû munkáknál (így pl. mûtárgy építések) értelemszerûen alkalmazni kell. 1.33 Vízi robbantások elõírásait a vonatkozó jogszabály tartalmazza. 1.34 A víziközmûvek biztonságos üzemelésével kapcsolatos szabályok meghatározását a víziközmûvek üzemeltetésérõl szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet tartalmazza. 1.35 A kötéllel való leeresztésnél és az ülõkével történõ lebocsátásnál az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályairól szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendeletet kell figyelembe venni. 1.36 A veszélyes vízügyi tevékenységek jegyzékét az 5. fejezet tartalmazza. 1.37 Minden vízügyi tevékenység (munkavégzés) során használt eszköznek, rendelkeznie kell a munkavédelmi termékek forgalmazásáról szóló megfelelõségi igazolással (tanúsítvánnyal).

6494

MAGYAR KÖZLÖNY

2. AZ ALKALMAZÁS KÜLÖNLEGES SZEMÉLYI FELTÉTELEI 2.01 Az 5. fejezet szerinti veszélyes vízügyi tevékenységekhez legalább két munkavállaló egyidejû jelenléte szükséges. 2.02 A munkavállalót munkába állás, új munkakörbe helyezés elõtt elõzetes, foglalkoztatása során idõszakos, soron kívüli, munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság elbírálása céljából, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint orvosi vizsgálatra kell küldeni. Azt a munkavállalót, aki elõzetes, idõszakos, soron kívüli vizsgálaton nem vett részt, vagy a megjelölt munkakörre alkalmatlan, a munkáltató nem foglalkoztathatja. Az elõzetes, idõszakos orvosi vizsgálattól rendkívüli munkavégzési körülmények (így például katasztrófa-elhárítási, árvíz- és belvízvédekezési, vízminõségi kárelhárítási tevékenységek ellátása) esetén el lehet tekinteni. 2.03 Védekezésre kirendelt személyek munkavégzésének munkavédelmi feltételeirõl a kirendelõ szervezetnek kell gondoskodnia (oktatás, egyéni védõeszköz biztosítása, munkaszervezés, balesetek kivizsgálása, nyilvántartása). A védekezésben közremûködõ önkéntesek saját kockázatukra vesznek részt a védekezésben. 2.04 Víz feletti munkavégzés alatt a vízbõl való mentésre és elsõsegély-nyújtásra kiképzett, úszni tudó munkavállaló (elsõsorban a mentõcsónak vezetõje) állandóan a munkahelyen, könnyen eloldhatóan kikötött mentõcsónakban köteles tartózkodni. Mentõcsónak vezetésével csak 18. életévét betöltött, kishajó-vezetõi vizsgával rendelkezõ személyt szabad megbízni, amennyiben a mentõcsónak kishajónak minõsül. 2.05 Élõvíz melletti munkáknál a munkavégzés idõtartamára vízi õrnek olyan munkavállalót kell kijelölni, aki tud úszni, jó fizikai adottsággal rendelkezik és ismeri a vízbõl mentés szabályait. 2.06 Gép- és szivattyúházba csak az oda beosztottak, illetve az ellenõrzésre jogosult személyek – idegen személyek pedig csak külön engedéllyel és kísérõvel – léphetnek be. 2.07 Zárt csatornákban, hévízkutak környezetében és azok mûtárgyaiban, dolgozók, illetve azok, akik a szennyvízzel naponta közvetlen kapcsolatba kerülnek, csak 18. életévét betöltött férfi munkavállalók lehetnek, a Rendeletben rögzített alkalmassági és idõszakos orvosi vizsgálaton meg kell felelniük, és az elõírt védõoltásokat meg kell kapniuk. 2.08 Vízépítési munkák irányítására is vonatkozó feltételeket az ER. tartalmazza. 2.09 Veszélyes anyagok és készítmények kezelését (így pl. tárolását, szállítását, felhasználását) csak 18. életévét betöltött, ilyen irányú oktatásban részesült, illetve a vonatkozó jogszabály szerinti képesítéssel rendelkezõ munkavállalók végezhetik.

2007/87. szám

2.10 Fertõzés veszéllyel járó munkaterületeken, veszélyes anyagokkal és technológiával dolgozó munkavállalók részére – a fertõzõ betegségek és a járványok megelõzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrõl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet szerint – a munkáltatónak védõoltást kell biztosítani. 3. ELLENÕRZÉSI KÖVETELMÉNYEK 3.1 A munkák megkezdése elõtt a munkahelyi felelõs vezetõ (így pl. építésvezetõ, gátfelügyelõ, védelemvezetõ, telepvezetõ, laborvezetõ) a munkavállalókkal a munkafolyamat elvégzésével kapcsolatos tennivalókat, a megfelelõ technológiát, a tûz elleni védelem szabályait, a biztonsági elõírásokat, és az esetleges havariánál szükséges mentési tervet köteles ismertetni és dokumentálni. 3.2 A II.-nál magasabb fokozatú, a 4.07 pont szerinti árvíz- és belvízvédekezési munkáknál a védelemvezetõ a 3.1 pont szerintieket enyhítheti. 3.3 A szükséges tiltó táblákat, a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket, védõfelszerelést, a védõital meglétét, munkaeszközöket, a létesítményeket ellenõrizni kell a biztonságos munkavégzés szempontjából, ezen belül a munkaeszközt, technológiát a biztonságos mûszaki állapot megõrzése érdekében idõszakos felülvizsgálat alá kell vonni a vonatkozó jogszabályok szerint. 3.4 A biztonságos munkavégzés ellenõrzésére, fõleg az adott helyen új technológiák, eszközök stb. alkalmazásánál, bevezetésénél és üzembe helyezés elõtt indokolt esetben próbaüzemet, gyakorlatot kell tartani. 3.5 Az üzemelõ vízügyi létesítményekben a mentõláda tartalmát évente legalább egyszer ellenõrizni kell az egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító megelõzõ ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet szerint. 4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK 4.01 Vízellátás A) Vízbeszerzés Kútfúrás munkakörülményei és munkaeszközei 4.01.01 Vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási munkáinál bányafelügyeleti mûszaki-biztonsági elõírások az irányadók. 4.01.02 Jelen elõírások azon kútfúrásokra és kútépítési tevékenységekre érvényesek, amelyeket a) kézi erõvel végeznek, vagy b) gépi erõvel és a torony megengedett koronaterhelése nem haladja meg a 10 kN-t, illetve c) a felszín alatti vizek kitermelését szolgálják. 4.01.03 Csak érvényes minõségi tanúsítvánnyal rendelkezõ fúrókötelet, csigasort, kengyelt és szállítószéket szabad alkalmazni.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4.01.04 Fúrási munkáknál védõsisakot, védõkesztyût, védõcipõt (bakancs), védõszemüveget kell a munkavállalók és az ott tartózkodó más személyek részére biztosítani, akik azt munka közben kötelesek viselni. Kútfúrási munka végzése 4.01.05 Egy tagban lévõ toronylábat és egyéb nehéz fúróberendezés tartozékát úgy kell jármûre helyezni, hogy egy fõre 500 N-nál nagyobb erõkifejtés ne jusson. 4.01.06 Sorozatfúrásnál, sûrítõ fúrásnál, 0–50 m mélységhatáron belül (talajvíz feltáró csõkút létesítése, talajmechanikai kutatás stb.) a fúrótornyot egyik fúróponttól a másikra álló helyzetben, 100 m-es körzetben, szállítani (átállítani) csak vízszintes vagy legfeljebb 15°-os lejtésû útvonalon, és csak a felelõs mûszaki vezetõ vagy a fúrási munka építésvezetõje jelenlétében szabad. Átállás közben a toronylábakat egymáshoz képest ki kell merevíteni. 4.01.07 A fúrólyuk helyét elektromos vezetéktõl, fúrószemélyzet tartózkodási helyétõl (mesterbódé, iroda, raktár stb.) a torony-magasság 1,2-szeresénél nagyobb távolságban kell kijelölni. A fúrótorony (a továbbiakban: torony) felhúzásánál a fix toronylábakat szétcsúszás ellen biztosítani kell (így pl. a láb mögé beásott lapos fával). A toronylábat süllyedés ellen talpgerendával (papuccsal stb.) kell biztosítani. Felhúzás közben a torony hosszának 1,5-szeres távolságán belül tartózkodni nem szabad. 4.01.08 Toronyfelhúzás elõtt az acél sodronykötelet és annak rögzítését gondosan meg kell vizsgálni. 4.01.09 A biztosítókötelet csak a toronylábhoz vagy a toronygyertyához szabad kötni. 4.01.10 Csak függõlegesen álló, feldõlés ellen toronypapuccsal és merevítõvel biztosított, a fúrólyukra központosított fúrótoronnyal szabad dolgozni. A függõleges kötélnek, illetve fúrónak a furat tengelyébe (a fúrólyuk közepébe) kell esnie. 4.01.11 Viharban, villámláskor, ködben, ólmos esõben, napkelte elõtt és napnyugta után toronyszerelési munkát végezni nem szabad. 4.01.12 Fúrócsõ be- és kiépítésénél gondoskodni kell arról, hogy az emelõhorog biztosító kallantyúja (kutya) és a szállítószék biztosítva legyen. 4.01.13 A behúzó kötéllel mozgatott tárgy padozaton csúszó része alá csúsztatóhüvelyt vagy orrot kell tenni. 4.01.14 Bélés-csõszorítót (nyakvasat, nyakfát) feltenni, a csavarokat lazítani csak akkor szabad, ha az emelõmû kezelõje a furatban lévõ rudazatot, csõoszlopot, csövet megemelte. 4.01.15 Erõs lengéssel lefelé érkezõ szállítószéket vagy szerszámot a fejmagasság fölött legalább 1,0 m-re meg kell állítani. 4.01.16 Legalább kétszeri megemeléssel kell meggyõzõdni arról, hogy az ékes csavarszorító a csõrakat súlyát elbírja-e. 4.01.17 A forgatórudat a toronyban felfüggeszteni csak olyan berendezésnél lehet, ahol annak mûszaki (toronyerkély) és engedélyi feltételei adottak.

6495

4.01.18 A fúrókötélnek az álló és mozgó csigasorba való befûzésekor a mozgó csigasort a munkapadon gondosan ki kell támasztani, illetõleg rögzíteni kell. 4.01.19 Ha a forgatóasztal nincs a helyén, a részére szolgáló nyílást biztonságosan le kell fedni. A forgatóasztalt a munkadobogóval pontosan össze kell illeszteni. 4.01.20 A fúrókötél állapotát naponta meg kell vizsgálni. 4.01.21 Fúrásnál csak lemezzel teljesen beborított utánbocsátó kerekeket szabad használni. 4.01.22 A szállítódobra csavarodó kötelet csak kötélvezetõvel szabad szabályozni. 4.01.23 A fúrólyukat a rudazat kiszerelésekor vagy hosszabb szünet elõtt le kell fedni. 4.01.24 A fúrótömlõ szivattyú felõli végét a toronygyertyához (torony-sarokvas), az öblítõfej felõli végét pedig az öblítõfejhez kell rögzíteni biztosító lánccal. A biztosító láncot a hattyúnyakhoz kötni nem szabad. Legalább 9,5 mm átmérõjû biztosító láncot kell használni. Lánc helyett 10 mm átmérõjû acél sodronykötél is alkalmazható. 4.01.25 Az emelõdob mûködtetéséhez biztonságos, kézzel kezelhetõ fékkart kell alkalmazni. A fúrásnál megszorult szerszámok vagy csövek visszahúzásánál a húzókötélbe terhelésmérõt kell beiktatni, a káros toronyterhelés elkerülése érdekében. 4.01.26 Hidraulikus vagy mechanikus préscsavarral való csõhúzásnál a munkahengereket, illetõleg a csavarok felsõ végét kidõlés ellen biztosítani kell. 4.01.27 Be- és kiépítés elõtt fékpróbát kell tartani. 4.01.28 Törött vagy gyenge rugójú szállítószéket üzemben tartani tilos! 4.01.29 Gépi erõvel való kúttisztításnál elõzõleg meg kell vizsgálni a szerelvényeket és csatlakozásokat. Kompresszoros tisztításnál a kiáramló vizet vagy szilárd tárgyakat biztonságosan kell elvezetni, illetõleg eltávolítani. 4.01.30 Kútjavításoknál, illetve vízhozamnövelõ vegyszerek alkalmazásánál az elõírt védõeszközt viselni kell. Egyéb kutak építési munkakörülményei és munkaeszközei 4.01.31 Egyéb kutak közé az aknakút, csáposkút, vízbeszerzõ táró és a galéria sorolandó (a továbbiakban: létesítmények). (MSZ–10–307) 4.01.32 Csak falazással, folyamatos beton vagy vasbeton gyûrûzéssel vagy egyéb dúcolattal biztosított létesítményekben szabad dolgozni. 4.01.33 Az anyagszállításra a födémen külön nyílást kell biztosítani. Ez független a le- és feljáró nyílástól. 4.01.34 A létesítményekben 24 V-os érintésvédelmi törpefeszültségû világítás és tartalékvilágítás szükséges. 4.01.35 A munkatérben dolgozók fölött a visszahulló törmelék okozta veszélyek elhárítására védõtetõt kell alkalmazni és a munkavállalóknak védõsisakot kell viselniük. 4.01.36 Új létesítményeket 1,0 m-nél kisebb átmérõvel készíteni nem szabad.

6496

MAGYAR KÖZLÖNY

4.01.37 Gázos munkatérbe való lemenetelnél legalább két fõ munkavállaló szükséges, az egyik a megfelelõ biztosításról gondoskodjon. (MSZ–10–281) 4.01.38 A munkateret elzáró munkaállás nyílását legalább 1,0 m magas, 10 cm-es lábdeszkával felszerelt, a várható igénybevételnek megfelelõ, kettõs korláttal kell körülvenni, és csapóajtóval kell ellátni. 4.01.39 A munkatérbe a munkavállalókat teherbírásra ellenõrzött kötéllel, kötélhágcsóval vagy kötélre erõsített ülõkével szabad leereszteni, amelyeket az azonnali feljövetel biztosítására készenlétben kell tartani, az 1.34 pontot is figyelembe véve. (MSZ EN 341) 4.01.40 A csöveket a munkatérbe leszállítani csak erre a célra alkalmas edényben szabad. Egyéb kutak építési munkáinak végzése 4.01.41 A létesítmények építése során az aknafalazatot a kitermelt föld arányában kell süllyeszteni. Az akna környezetében észlelt roskadás esetén a földkiemelést be kell szüntetni, és a hiányzó földet pótolni kell. 4.01.42 A létesítmény felszíni nyílása körül legalább 1,0 méter szélességû területsávban anyagot tárolni nem szabad. 4.01.43 Beomlás veszélyekor a tisztítási munkát nem szabad megkezdeni, a folyamatban lévõ munkát pedig szüneteltetni kell. 4.01.44 Ha a létesítmények építése során a talaj nem állékony, egybeépített falazatot kell készíteni. 4.01.45 A létesítmények építésekor vagy meglévõk tisztításakor, a leszállás elõtt és a munka folyamán félóránként, illetõleg új létesítményekben minden 0,50 m-es elõrehaladásnál a munkavezetõ köteles meggyõzõdni arról, hogy a munkatér gázmentes-e. A létesítményekben gáz jelenlétét jelzõ gázmutató szerkezetet (mûszert) kell leengedni. Ha a munkatér gázos, a lemenetel elõtt légöblítést kell alkalmazni. (MSZ–10–281) 4.01.46 A létesítményeket munka közben és folyamatosan szellõztetni kell. A természetes szellõztetés elégtelensége esetén csõvezetéken mesterségesen (ventilátorral) kell friss levegõt biztosítani. A létesítmények építését, illetve tisztítását csak gázmentes levegõben szabad végezni. 4.01.47 A szellõztetés ellenére gázzal elárasztott munkatérbe lemenni és ott munkát végezni csak az erre alkalmas légzésvédõ készülékkel szabad. 4.01.48 Munkadarabok, kézi szerszámok, anyagok munkatérbe való beemelése és ott történõ függõleges szállítása alatt a munkatérben a mozgatott tárgyak leeresztésekor, a tárgyak alatt senki nem tartózkodhat. 4.01.49 A létesítmény tisztítása elõtt a vizet el kell távolítani, és a falazat biztonságáról meg kell gyõzõdni. 4.01.50 A 1,5 m-nél nagyobb vízoszlop magasságú létesítmény építését, tisztítását és javítását csak búvár közremûködésével szabad végezni. 4.01.51 A létesítmények szállítóvederrel való tisztításánál a vedret leesés ellen biztosítani kell. A vedret legfeljebb kétharmadáig szabad megtölteni.

2007/87. szám

B) Vízkezelés A munkakörülményekre vonatkozó követelmények 4.01.52 Az állandó és ideiglenes telepítésû vízkezelõ technológiai építményekben, helyiségekben minden esetben biztosítani kell az R.-ben meghatározott tárgyi feltételeket. 4.01.53 Az ivóvízkezelõ, valamint a technológiai helységek padozatát csúszás és hézagmentesen kell kialakítani. 4.01.54 Az ivóvízkezelõ helyiségek oldalfalát legalább 2 m magasan az ÁNTSZ által elfogadott gépi tisztításra és fertõtlenítésre is alkalmas burkolattal kell ellátni. 4.01.55 Azokban az ivóvízkezelõ és technológiai helyiségben, ahol különbözõ halmazállapotú technológiai és fertõtlenítõ vegyszerek tárolása és felhasználása folyik a helyiségek burkolatait, saválló és hézagmentes burkolattal kell kialakítani. A helyiségekben vízvételi lehetõséget, kármentõt és padlóösszefolyót kell biztosítani. A padlóösszefolyón lefolyt vegyszeres folyadékot elkülönítetten veszélyes hulladékként kell kezelni. 4.01.56 Az ivóvízkezelõ helyiségekben normál üzemû mûködés során keletkezõ és esetleges havária esemény során keletkezhetõ szennyezõ anyagok (így pl. porok, gázok, vegyi anyagok) ártalmatlanítása érdekében ki kell alakítani a természetes szellõzés és mesterséges elszívás, valamint vegyi kármentesítés mûszaki feltételeit. 4.01.57 A gyárilag összeállított, minõség tanúsítvánnyal rendelkezõ berendezések (így pl. UV-fertõtlenítõ) dokumentációjában szereplõ beépítési, kezelési és karbantartási utasításokat be kell tartani. 4.01.58 Az vízkezelõ és technológiai helyiségek takarításáról, tisztításáról folyamatosan kell gondoskodni. 4.01.59 Az ivóvízkezelõ helyiségekben a mûködéshez szükséges anyagokon kívül oda nem tartozó munkaeszközöket, anyagokat tárolni tilos. 4.01.60 Állandó tartózkodásra szolgáló munkahelyen a munkavállalók számától függõen biztosítani kell elkülönített öltözõ, tisztálkodó és étkezõ helyiséget. 4.01.61 Ideiglenes tartózkodásra szolgáló helyiségekben is biztosítani kell a tisztálkodási lehetõséget. Klór és ózon használatára vonatkozó követelmények 4.01.62 A klórgáz palackokat és klórhordókat napon vagy 35 °C-nál melegebb helyen nem szabad tárolni. Szállításuk és használatuk közben is gondoskodni kell a tûzõ nap elleni védelmükrõl. Fokozottan kell ügyelni a klórhordók használatára. Klórozó technológiák alkalmazásánál katasztrófa tervet kell készíteni. 4.01.63 Minden felhasználási helyen a klórgázzal történõ fertõtlenítésnél a klórgáz palackok és klórhordók kezelésénél, tárolásánál és szállításánál, valamint gázadagoló berendezés kezelésénél, karbantartásánál a gyártó elõírásai szerint kell eljárni. (MSZ 6292 , MSZ–10–506) 4.01.64 A por alakú klórmeszet a nedvességtõl, napfénytõl óvni kell, és zárt, száraz, hûvös, sötét helyen kell tárolni.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4.01.65 A klórgáz adagoló készülékbõl, idõszakos gáztalanítása céljából (karbantartás, javítás, palackcsere stb.) a benne lévõ gázt szabad térbe kell vezetni, egyes rövid, kis átmérõjû szakaszok esetében. A gáztalanítás lehetõségét biztosító csõvezetéket függõlegesen, a közvetlen környezet legmagasabb épületénél magasabbra, a tetõgerinc fölé legalább 50 cm-re túlnyúlással kell kivezetni. Egyéb esetekben a klórgáz elnyeletésérõl kell gondoskodni. 4.01.66 Régi vízmû gépházában, ahol külön helyiség vagy fülke nem létesíthetõ, a klórozó légterét a gépháztól légmentesen záró üveg-fallal kell elválasztani. 4.01.67 Klórgázadagoló technológiai berendezések felügyeletét, ellenõrzését, szabályozását „klórozó berendezés kezelõi” tanfolyami végzettséggel (csak kiképzett és vizsgázott személyek végezhetnek munkát klórral, ózonnal, UV berendezéssel) rendelkezõ munkavállalók végezhetik az üzemeltetési szabályzatban meghatározott módon. 4.01.68 A klórgáz palackot és a klórhordót mindig szabadban kell javítani, figyelemmel a szélirányra. A javítást csak a gyártó, vagy megbízott szakszervíz végezheti. 4.01.69 Klórgáz adagoló készülék (klorátor) üzeménél, szerelésénél, palack cseréjénél szalmiákszeszbe mártott vattával bevont fapálcával vagy más, ezzel egyenértékû módszerrel ellenõrizni kell, hogy a klórgáz adagoló készülék tömítése megfelelõ-e. 4.01.70 Klórgáz palack vagy hordó cseréje közben a cserét végzõ, a csatlakozó vezetéket megbontó munkavállalónak védõruházatot, légzésvédõ készüléket és saválló védõkesztyût, védõlábbelit kell viselnie mindaddig, amíg a tele palack vagy hordó és csatlakozó vezeték gáztömörségét üzemkész állapotban nem ellenõrizte. Minden palack, illetve hordó cserénél új szeleptömítést kell használni. 4.01.71 A klórgáz palack és klórhordó cseréjénél legalább 2 fõ, a jármûrõl le- és felrakásnál pedig legalább 3 fõ közremûködését kell biztosítani. Ezek rendelkezzenek a helyszínen készenlétbe helyezett légzésvédõ készülékkel. 4.01.72 A palackot lerakásnál mindig a talpára kell állítani. Klórgáz mérgezés esetén mesterséges légzést alkalmazni nem szabad! 4.01.73 A klórozó helyiség megfelelõ szellõztetését biztosítani kell, a helyiségbe történõ belépést megelõzõen a légtér állapotáról meg kell gyõzõdni. 4.01.74 Klórgáz ömlésekor az érintett helyiségben tartózkodóknak azonnal el kell távozniuk. A helyiségbe csak védõfelszerelésekkel szabad belépni. A védõfelszereléseket a klórozó helyiségen kívül, könnyen hozzáférhetõ helyen kell készenlétben tartani. (MSZ–10–506) 4.01.75 Klórozással foglalkoztatott munkavállalók számára a védelmi intézkedésekre és az azzal kapcsolatos mentési munkákra vonatkozóan évente gyakorlatot kell tartani.

6497

4.01.76 A klórozó és klórgáztároló helyiségben, a helyiségben kialakuló természetes légáramlás figyelembevételével klórgázérzékelõt kell felszerelni a padozat szint közelében legfeljebb 300 mm magasságban. A klórgázérzékelõ adjon vészjelzést az 1 mg/m3 koncentráció elérésekor. 4.01.77 Klórozó és klórtároló helyiségek nyitásérzékelõvel felszerelt ajtaját belülrõl a záró felületén – az esetleges klórgáz ömléskor, szivárgáskor –, a gáz kiszivárgását megakadályozó vegyszerálló elasztikus tömítõ anyaggal felszerelt peremmel kell ellátni. Záráskor az ajtó körkörösen megfelelõen tömített legyen. Klórgáz érzékelõ, nyitásérzékelõ vészjelzését, lehetõség szerint, állandó ügyeleti munkahelyre kell eljuttatni. Vegyszerek használatára vonatkozó követelmények 4.01.78 Csak olyan vegyi anyag (készítmény) alkalmazható, amely rendelkezik a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet szerinti minõsítõ irattal. Az emberi használatra szánt víz kezelésében kizárólag az ÁNTSZ által egészségügyi szempontból engedélyezett és nyilvántartásba vett vegyszereket, építési-szerkezeti anyagokat – az ivóvíz minõségi követelményeirõl és az ellenõrzés rendjérõl szóló 201/2001. Korm. rendelet 8. §-a alapján – szabad alkalmazni. 4.01.79 Veszélyes anyagok (így pl. klórgáz, klórkészítmények) közúti szállításánál a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” mellékletének kihirdetésérõl és belföldi alkalmazásáról szóló 20/1979. (IX. 18.) KpM rendeletet (a továbbiakban: ADR.) kell betartani. 4.01.80 A por alakú vegyszer gépi keverését, vízbe juttatását, oldását csak fedéllel lezárható tartályban szabad végezni. 4.01.81 A vegyszeroldó tartályba való kézi adagolásánál minden zacskó beöntése után 10 percig mûködtetni kell a tartály fedele fölött elhelyezett porelszívó berendezést. 4.01.82 A vízbe juttatáshoz elõkészített vegyszer adagolásához csak biztonságosan mûködõ készüléket szabad rendszeresíteni és használni. 4.01.83 Az ózonizáló berendezést jól szellõztethetõ, kereszthuzatos, ventilátoros stb., helyiségben kell elhelyezni. 4.01.84 Az ózont elõállító, az ózont és a vizet összekeverõ zárt helyiségben a felesleges mennyiség megsemmisítésérõl gondoskodni kell. 4.01.85 Ózonnál csak tûz- és robbanásveszély mentes szivattyút szabad alkalmazni. Az ózon olajjal nem érintkezhet.

6498 C)

MAGYAR KÖZLÖNY Vízvezetés (hálózat)

4.01.86 Vízvezetéket szennyvíz-, villany- és gázvezetékkel közös horonyba, földárokba fektetni (szerelni) nem szabad, a vonatkozó biztonsági távolságokat be kell tartani. A különbözõ közegeket szállító csõvezetékeket különbözõ színjelzéssel, vagy színgyûrûvel kell ellátni. Települések belterületén, valamint külterületi fejlesztési övezetekben, ha mûszaki, vagy jelentõs gazdasági akadálya nincs, a közmûrózsa szerint kell elhelyezni. 4.01.87 Emberi használatra szánt vizet (így pl. ivóvíz, használati melegvíz, fürdõvíz és iparivíz) szállító vezeték nem keresztezhet például füstcsatornát, rókatorkot, kéményt, szellõzõ csatornát, pöcegödröt, szemétgödröt. 4.01.88 A csõvezetéket közvetlenül a falfelületre szerelni nem szabad. Legalább 5 cm-es hézagot kell hagyni a falfelület és a csõ között. A csõvezetéket fémtartókkal a falhoz kell erõsíteni. 4.01.89 Közüzemi vízcsõhálózatra öblítõvezetéket csak megszakító és visszafolyásgátló beiktatásával szabad rákapcsolni (így pl. vágóhíd, kísérleti telep). 4.01.90 Függõleges helyzetû, a fal elõtt, egymás mellett haladó hideg- és melegvízvezetéket úgy kell elhelyezni, hogy mindig a hidegvízvezeték legyen a külsõ oldalon. A szigeteletlen csövek távolsága legalább 10 cm, a szigetelt csöveké pedig legalább 4 cm legyen. A függõleges lefolyóvezetékkel, ejtõcsõvel közös falhoronyban szerelt hideg- és melegvízvezeték elhelyezésénél középen az ejtõcsövet, bal oldalon a melegvíz, jobb oldalon pedig a hidegvízvezetéket kell vezetni. 4.01.91 Legalsó szint fala, pincefal alá kerülõ csõvezeték fektetésénél, a pince vagy alapfal alá csak olyan mélységben szabad leásni, amilyen távolságra tervezték az árok szélét az alapfaltól vagy pincefaltól. Mélyebben csak aláfalazva szabad csõvezetéket fektetni. Pincetérben, csõfolyosóban (csõalagútban) egymással párhuzamosan haladó vezetékeket még szigetelt állapotban is úgy kell elhelyezni, hogy a melegebb közeget szállító vezeték (melegvíz, gõz, kondenzvíz) haladjon felül és alatta a hidegvízcsõ. 4.01.92 A munkavédelemre az R. elõírásai az irányadóak. (MSZ–10–283, MSZ–10–284) 4.01.93 Ahol az ivóvízen kívül más minõségû vizet (így pl. ipari vizet, forró vizet, szennyvizet) szállító vezetékek is vannak, azokat megkülönböztetõ színnel kell ellátni. 4.01.94 Ahol forró vizet, gõzt, vagy más 45 °C-nál nagyobb hõmérsékletû vezetéket ember megérinthet és így megégés veszélye áll fenn, megkülönböztetõ színnel és 50 m-ként és a csatlakozási pontoknál égésveszélyre figyelmeztetõ táblákkal kell ellátni. Hasonló táblákkal kell megjelölni ezen csapjait, szelepeit. D) Gázos vizek 4.01.95 A biztonsági elõírásokra a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítésérõl szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet az irányadó. (MSZ–10–281)

2007/87. szám

4.02 Szennyvízelvezetés A) Csatornázás 4.02.01 Azokat a munkavállalókat, akik munkájuk során a szennyvízzel, vagy azzal szennyezett anyagokkal, eszközökkel naponta közvetlen kapcsolatba kerülnek a Rendelet szerinti egészségügyi elõírásnak megfelelõen, az abban meghatározott gyakorisággal, védõoltásban kell részesíteni. 4.02.02 A munkáltatónak a szennyvízzel vagy azzal szennyezett anyagokkal, eszközökkel foglalkozó munkavállalók részére a mûszak létszámához igazodó szociális létesítményeket, azok rendszeres tisztítását, fertõtlenítését, illetve a személyi higiénés tisztálkodás feltételeit biztosítani kell: a) fekete-fehér öltözõt, b) fürdõ-zuhanyozót és WC-t, c) étkezõt és tartózkodó helyiséget, d) tisztálkodó- és fertõtlenítõszereket, törülközõt, e) védõeszköz, -felszerelés ellátást a munka jellegének megfelelõen a szükséges mennyiségben, minõségtanúsítással rendelkezõ eszköz biztosításával. A feltételek megteremtése (felszerelt helyiségek, elsõ beszerzések) az új létesítményekhez kapcsolódó szennyvíztisztító telepi beruházó feladata. 4.02.03 A nem mászható szelvényû csatornát (80 cm átmérõjû körszelvény vagy 60/90 tojásszelvény alatt) gépi technológiával kell tisztítani. A gépi technológiák alkalmazását, a munkavállalókat érõ expozíció csökkentése érdekében minden területen elõnyben kell részesíteni. 4.02.04 Szennyvízelvezetõ mûbe (a továbbiakban: csatorna), zárt mûtárgyba: a) az elõkészítési munkálatok (így pl. közúti elterelés, szellõztetés, légtér vizsgálat) után, b) csak írásos „beszállási engedéllyel”, c) folyamatos légtérvizsgálat (legalább 4 komponens: oxigén, metán, kénhidrogén, szénmonoxid) mellett, d) menekülõ légzésvédõ készülékkel ellátva, e) veszély esetén – a csatorna szennyezettségének figyelembevételével – csak sûrített levegõs légzõkészülékkel, a megfelelõ védõeszközökkel (így pl. gumiruha, védõkesztyû, védõsisak, RB fejlámpa, beülõs heveder) szabad lemenni. 4.02.05 Egyesített rendszerû csatornánál a munkát nem szabad elkezdeni a Meteorológiai Szolgálat zápor-zivatar elõrejelzése esetén, illetve a már megkezdett munkát fel kell függeszteni, a csatornát azonnal el kell hagyni. A munka során a menekülési útvonalat állandóan szabadon kell hagyni. 4.02.06 A csatornában egyidejûleg legalább 2 munkavállalónak kell dolgoznia. Ezek biztonságára a csatornán kívül 2 munkavállalónak kell ügyelnie. A csatornában végzendõ munkálatokat, azok mûveleti sorrendjét, módját írásban kell szabályozni (technológiai utasítás, üzemeltetési szabályzat), és ebben meg kell határozni a szükséges létszámot is.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4.02.07 A csatornában dolgozó munkavállalók részére óránként 5 perces szabad levegõn eltöltendõ szünetet kell biztosítani. A munkavállaló rosszulléte esetén a csatornában nem tartózkodhat. 4.02.08 A nyitott aknát, illetve egyéb közúti munkaterületet korláttal (így pl. munkaárok dúcolása a balesetek elhárítása érdekében, hibaelhárítás és burkolat-helyreállítás) körül kell keríteni, és a KRESZ elõírásainak megfelelõen a forgalom-elterelésrõl (így pl. kerítõlécek, forgalomszabályozó táblázás forgalomirányító lámpa) a nappali és az éjszakai jó láthatóság biztosításával gondoskodni kell. 4.02.09 A csatornában a munkavállaló köteles a munkát haladéktalanul befejezni, és felszínre jönni, ha: a) légtér vizsgáló mûszer jelzõ, vagy riasztó szintet érzékel (jelzést ad), vagy gázszag érezhetõ, b) a csatorna szemmel láthatóan beszakadhat, c) a csatornában a vízszint emelkedik és eléri vagy meghaladja a csatornaszelvény egyharmadát, d) forró vizet vagy egészségre káros (így pl. sav, lúg, benzin) biztonságot veszélyeztetõ anyagot (így pl. lõszer, robbanószer) észlel. [A biológiai tényezõk hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmérõl szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet figyelembevételével.] 4.02.10 A csatornatisztítás során kiemelt iszapot zárt szekrényû jármûvel haladéktalanul el kell szállítani, a szennyezett felületeket (útburkolat) meg kell tisztítani. 4.02.11 A csatorna belsõ javításánál, amennyiben elzárásra van szükség, a visszaduzzasztásnál meg kell gyõzõdni arról, hogy a megemelt vízszint ne okozzon elöntést, a tározótér elegendõ legyen a duzzasztott szennyvíz befogadására. 4.02.12 A sûrített levegõs légzésvédõ készüléket csak 80/120 cm vagy ennél nagyobb szelvényû csatornában, frisslevegõs készüléket pedig csak az aknában vagy annak közvetlen közelében szabad használni. 4.02.13 A csatornák vélelmezhetõ radioaktív (izotóp) szennyezettsége esetén az egészségügyi hatóság bevonásával ellenõrzõ vizsgálatot kell végezni. Tényleges sugárveszélyre utaló vizsgálati eredmények ismeretében speciális védõfelszerelés és munkaszervezés alkalmazásával szabad csak a csatornába lemenni. [Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet figyelembevételével.] 4.02.14 A sugárveszélyesség szempontjából a csatornák csoportba sorolása a rendszeres ellenõrzõ mérések alapján a következõ: a) a ténylegesen sugárveszélyes csatornák, b) az esetlegesen sugárveszélyes csatornák, c) nem sugárveszélyes csatornák. 4.02.15 Radioaktív szennyezettség esetén a csatorna vizsgálatánál a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseirõl, valamint az ipari tevékenységek során bedúsúló, a természetben elõ-

6499

forduló radioaktív anyagok sugár-egészségügyi kérdéseirõl szóló 47/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelet elõírásait kell betartani. (MSZ 62–1–7) 4.02.16 A szennyvízkezelés és a csatornázás munkavédelmi követelményére az R. elõírásai az irányadóak. (MSZ–10–280) 4.02.17 Az akna fedlapok, és víznyelõ-rácsok süllyedés mentes beépítésérõl (szintkülönbség 0 és –1 cm között) és a keretben a megfelelõ rögzítettségükrõl gondoskodni kell a balesetek elkerülése érdekében. 4.02.18 További elõírásokat az ER. tartalmaz. B) Szennyvíztisztítás és iszapkezelés 4.02.19 A szennyvízelvezetõ és tisztító rendszer üzemeltetése során – az automatizálástól függõen – állandó, vagy idõszakos munkavégzés szükséges. 4.02.20 Az idõszakos tartózkodást igénylõ automatikus üzemû telepeknél a szociális létesítményeket a központi, vagy kijelölt telepen kell biztosítani, kivétel ez alól a kézmosási lehetõség, mert ezt minden telepen ki kell építeni. 4.02.21 A tisztítótelep mûködéséhez állandó mûszaki felügyelet szükséges. 4.02.22 A szennyvíz elvezetõ és tisztító rendszer területét fertõzésveszélyesnek kell tekinteni, az ott dolgozó munkavállalók a telepet szennyezett védõöltözetben nem hagyhatják el. Biztosítani kell a 4.02.02. szerinti szociális feltételeket. A feltételek megteremtése a szennyvíztisztító telepi beruházó feladata mind új építése, mind kapacitás bõvítése esetén. 4.02.23 A tisztítótelep munkahelyeit táblával kell megjelölni. A munkahelyek rendeltetésén (így pl. gépház, fertõtlenítõ, rothasztó) kívül az „A–C” tûzveszélyességi osztályra vonatkozó jelölést is fel kell tüntetni, és ennek megfelelõen a tûzvédelmi elõírásokat be kell tartani. 4.02.24 Az egészségre ártalmas és veszélyes munkahelyeken (így pl. gépház, fertõtlenítõ) legalább 2 munkavállalót kell egyidõben foglalkoztani, hogy rendellenesség vagy baleset esetén a szükséges segítségnyújtás biztosítható legyen. Ez alól kivételt képez az ügyelet, de ügyelet alatt munka szintén csak 2 munkavállaló egyidejû jelenléte esetén végezhetõ. A folyamatos kapcsolattartás érdekében mobil elektronikus kommunikációs eszközt kell biztosítani. 4.02.25 A tisztítótelep mûtárgyait, berendezéseit (így pl. homokfogó, rácsok) rendszeresen át kell vizsgálni, különös tekintettel a korrózió és a szennyvíz okozta koptató hatására. A gépkönyvnek, vagy üzemi dokumentációnak megfelelõen a szükséges karbantartásokat el kell végezni. 4.02.26 A szennyvíztisztító telepen a víztérben lévõ technológiai berendezéseket csak azok víztérbõl való kiemelése, vagy a medencetér leürítése és kitisztítása után szabad javítani, illetve, amennyiben lehetséges, búvármunka alkalmazásával. Hézagmentesen záró búváröltözéket kell alkalmazni, teljes maszkkal, hogy a munkavállaló

6500

MAGYAR KÖZLÖNY

a szennyezett vízzel ne érintkezhessen. A búváröltözéket csak tisztítás és fertõtlenítés után lehet újra használni. 4.02.27 A biogáz termelést, tárolást és felhasználást fokozott biztonsággal kell végezni a robbanásveszélyes gázokra vonatkozó utasításoknak megfelelõen. A létesítmény munkatereinek besorolását a robbanásvédelmi dokumentációban kell rögzíteni. 4.02.28 Szennyvíztisztító telepen a klórgázzal történõ fertõtelítésnél a klórgáz palackok és klórhordók kezelésénél, tárolásánál és szállításánál a gázadagoló berendezés kezelésénél, karbantartásánál a gyártó elõírásait kell megtartani. (MSZ 6292, MSZ–10–506) 4.02.29 A klórozó helyiség megfelelõ szellõztetését biztosítani kell, a helyiségbe történõ belépést megelõzõen a légtér állapotáról meg kell gyõzõdni. 4.02.30 A rácsszemét és iszap elszállításáról, elhelyezésérõl a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvénnyel (a továbbiakban: Hgt.), illetve a kapcsolódó egyéb jogszabállyal összhangban kell gondoskodni. 4.02.31 A települések szennyvíztisztító telepeinek üzemeltetésénél a víziközmûvek üzemeltetésérõl szóló 21/2002. (IV. 5.) KöViM rendelet elõírásai az irányadóak. (MSZ–10–274) 4.02.32 További elõírásokat az ER. tartalmazza. C) Szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés 4.02.33 Szennyvíz és szennyvíziszap szállítása, elhelyezése csak a Hgt.-ben foglaltak szerint történhet. A szennyvíz és szennyvíziszap mezõgazdasági hasznosítása esetén a szennyvizek és szennyvíziszapok mezõgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet szerint kell eljárni. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokat és feltételeket a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet tartalmazza. 4.02.34 A 4.02.02 szerinti szociális helyiségeket biztosítani kell. 4.02.35 Szennyvízzel öntözött területet, és szennyvíziszap lerakó telepet több helyen jól látható, a fertõzés veszélyére figyelmeztetõ táblával kell megjelölni. A nyitott szennyvíztárolót és a szennyvíziszap lerakó telepet körül kell keríteni. 4.02.36 A területrõl és teleprõl szennyezett anyagot (így pl. védõöltözetet, felszerelést, munkaeszközt) kivinni csak tisztítás céljából, a gyûjtésre rendszeresített „fertõzött anyag” feliratú edényben szabad. 4.02.37 A telepen nyersen emberi fogyasztásra alkalmas növényt termelni csak szigorú intézkedések és ellenõrzések mellett szabad megelõzve azt, hogy nyersen fogyasztásra kerülhessen (így például csak hõkezeléses feldolgozásra mehet, zárt rendszerû szállítással). 4.02.38 Az átemelõ szivattyúkat úgy kell telepíteni és üzemeltetni, hogy légtelenítés és egyéb munkamûveletek végzésénél a kezelõ munkavállalónak a szennyvízzel való érintkezése elkerülhetõ legyen.

2007/87. szám

4.02.39 Szennyvizet esõstetõ eljárással öntözni 4,5 m/s szélsebességet meghaladó szél esetén nem szabad. 4.02.40 A nyári és õszi idõszakban gondoskodni kell a szennyvíziszap lerakó telep légytelenítésérõl. 4.02.41 Szennyvíz és szennyvíziszap szállításánál az ADR. szerint kell eljárni. 4.02.42 A szállítási utak, rámpák járófelületeit tisztán kell tartani. 4.03 Hévízmûvek, fürdõk létesítése és üzemelése 4.03.01 Hévízkút létesítésénél, üzemelésénél a bányafelügyeleti elõírásokon túl, a következõket kell betartani: 4.03.02 A gáz leválasztásának, illetve a gáztalanítás mértékének; a hûtési, illetve keverési módoknak; a hullámzás alatti magatartásnak; a szénsavas fürdõ, a távozó fölös-, használt-, és csurgalékvíz elvezetésének, elhelyezésének követelményeit a helyi körülmények figyelembevételével kell meghatározni. 4.03.03 A közhasználatú csapokon 45 °C hõmérséklet fölötti vizet nem szabad folyatni. Ha a fürdõvíz hõmérséklete a 45 °C-ot meghaladja, megfelelõ hûtésrõl kell gondoskodni. 4.03.04 A medence és kád vizének hõmérsékletét a fürdõ jellegétõl függõen, az adott létesítményre meghatározott egészségügyi elõírások szerint kell megállapítani. 4.03.05 Az elosztó és szállító központokban jól látható helyen kezelési utasítást kell kifüggeszteni, az elzáró szerelvényeket és csöveket a rendeltetést jelzõ táblával és színjelzéssel kell ellátni. 4.03.06 A fürdõ területén lévõ, 50 °C-nál magasabb hõmérsékletû szabad csõvezetéket szigetelni kell, illetõleg védõburkolattal kell ellátni. 4.03.07 Az ugrómedencét és az elugróhelyeket az R. rendelkezései szerint kell kialakítani. (MSZ–04–209–3, MSZ–10–275) 4.03.08 A nyílt tárolóban, vagy árokban 45 °C-nál nagyobb hõmérsékletû víz esetén „forrázási veszély!” feliratú táblát kell kifüggeszteni. A könnyen megközelíthetõ helyeket körül kell keríteni. 4.03.09 A fürdésre kijelölt vízen és/vagy vízparton a horgászat tiltásáról, szabályozásáról szóló tájékoztató táblát kell elhelyezni. 4.03.10 A fürdõben kölcsönözhetõ csúszásmentes papucsot jól tisztítható és fertõtleníthetõ anyagból kell készíteni. 4.03.11 Mérõ- és szabályozó szerkezetekkel ellátott hévíz- és gázos kutat védõkerítéssel kell körülvenni (forró víz, gázrobbanás veszély). 4.03.12 Minden 100 mm-nél nagyobb ürítõnyílásra védõrácsot kell elhelyezni. 4.03.13 A zuhanyfürdõ lefolyókra rácsot kell helyezni, amelynek nyílása 10 mm-nél nagyobb nem lehet. 4.03.14 A medencében, a fürdõ jellegének megfelelõen (így pl. gyógy-, tisztasági-, strandfürdõ, uszoda), a mély-

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

vízi részen a medence szélénél kapaszkodásra alkalmas, könnyen tisztítható, sima felületû kapaszkodót kell elhelyezni. 4.03.15 Az ugrómedence mélysége az ugrási helyen az ugróhely víz fölötti magasságától függ, de legalább 3,80 m legyen. 4.03.16 A hullámmedence oldalfalán kiálló részt (így pl. korlátot, lépcsõt) alkalmazni nem szabad. A medence oldalfalán süllyesztett kapaszkodót kell létesíteni. A hullámmedencénél a hullámzás ideje alatt úszómestert, vagy uszodamestert kell alkalmazni. 4.03.17 A hullámot fejlesztõ gép és a hullámmedence kapcsolatának biztonságosnak kell lennie, ezért a hullámot keltõ szivattyúteret és a medencét sûrû ráccsal el kell különíteni. Az úszómester vagy uszodamester részére biztosítani kell a hullámot keltõ gép azonnali leállításának lehetõségét. 4.03.18 Vízicsúszdákat, a medencékben a csobbanási magasságot, valamint a vízmélységet, a csúszdák használatára vonatkozó szabályokat piktogramokkal is jelölni kell. Intenzív vízmozgást, örvénylést, áramlást elõidézõ élményfürdõ elemek üzemeltetése alatt állandó uszodamesteri felügyeletet kell biztosítani az érkezési helyen. (MSZ EN 1069–2001) 4.03.19 A kád-helyiséget és a CO2-helyiséget külön szellõztetéssel kell ellátni. A szénsavas fürdõ berendezését csak betanított szakmunkás felügyelete mellett szabad használni. 4.03.20 Hõlégkamrában, az 50 °C feletti hõmérsékletû helyiségekben a padozatra védõ lábrácsot kell helyezni. Gondoskodni kell a helyiségben jól látható hõmérõrõl. A hõlégkamrán ellenõrzõ, figyelõ ablakot kell kialakítani. 4.03.21 A gõzkamra, nedvesgõz-helyiség terében lépcsõzetes ülõhelyeket kell kialakítani. A lépcsõzetes ülõhelyek megközelítésére kapaszkodókat és lépcsõket kell biztosítani. 4.03.22 A gyúrópadoknak jól tisztíthatóknak, higiénikusnak és éles sarkoktól mentesnek kell lenniük. 4.03.23 A munkavállalókat a jogszabály szerint idõszakos orvosi vizsgálatra kell küldeni. A fürdõ területén orvosi szobát, elsõsegélynyújtó helyiséget kell létesíteni. 4.03.24 A medencék fertõtlenítését és savazását egyidejûleg legalább 2 személynek kell végeznie. A medencét fertõtlenítõ munkavállalókat a veszélyes anyagok felhasználására, kezelésére külön ki kell oktatni. Fertõtlenítést és savazást egy légtérben, azonos idõpontban végezni tilos (a vonatkozó elõírásokat a Rendelet tartalmazza). 4.03.25 Ha a karbantartási, javítási munka vagy egyéb ok miatt a túlfolyó hévízkút üzemét szüneteltetni kell (a tolózár lerakódás miatt nem mozdítható), a forrázási veszély elhárítására, szakértõ jelenlétében, a helyi körülményeknek megfelelõ biztonsági intézkedést kell tenni. 4.03.26 A vízparti strandokon az úszómesternek (mentõõrnek) vízi-jármûvével a mélyvízi részen kell tartózkodnia, és a biztonsági felügyelet ellátásán túl, ügyelni kell

6501

arra, hogy a fürdésre kijelölt területet a szabad vízfelület felé a vendégek ne hagyják el. 4.03.27 Az iszapfürdõ részlegre vonatkozó követelmények: a) az iszapcsomagoló-helyiség falait mosható anyaggal kell burkolni. A padozat csúszásmentességérõl állandóan gondoskodni kell; b) iszapfõzésnél a keverést gépi erõvel kell végezni. A keverõ-fõzõ üst fedelét a keveréssel kényszerkapcsolatú védelemmel kell ellátni. Az iszapfõzõ üstöt kívülrõl hõszigetelni kell; c) az iszap lehûtését és ennek ellenõrzését, d) az iszapõrlõ-helyiséget és a berendezést porelszívóval kell ellátni. (MSZ–10–275) 4.03.28 A súlyfürdõ részleg függesztõ készülékét úgy kell felerõsíteni, hogy a fürdõ munkavállalója kívülrõl is biztonságosan tudja kezelni. A kezelés ideje alatt a fürdõ munkavállalója a helyszínt nem hagyhatja el. 4.03.29 A közfürdõk mûködésére és üzemeltetésére vonatkozó további szabályokat a közfürdõk létesítésérõl és mûködésérõl szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet és a közfürdõk létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeirõl szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet tartalmazza. (MSZ 10275–1990) 4.03.30 A természetes fürdõvizek minõségi követelményeinél, valamint a természetes fürdõhelyek kijelölésénél és üzemeltetésénél a 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet szerint kell eljárni. 4.04 Mezõgazdasági vízhasznosítás 4.04.01 Állandó jellegû szivattyúzási munkahelyet korláttal kell körülvenni és „Idegeneknek belépni tilos!” feliratú táblát kell elhelyezni. 4.04.02 Magas vezetésû öntözõcsatorna töltéskoronájába kilométerkövet, karót stb. beépíteni tilos! 4.04.03 Magas vezetésû öntözõcsatorna üzempróbáját szakaszonként kell végrehajtani. 4.04.04 Az úszómûhöz a Hajózási Szabályzat szerinti bejárást kell biztosítani, a személybejáró hidat teherszállításra használni nem szabad. 4.04.05 Az úszómûveknek meg kell felelni a Hajózási Szabályzatnak és a Belvízi Hajók Mûszaki Felügyeleti Elõírásainak. 4.04.06 A vízszint változások miatt a kikötõköteleket rendszeresen szabályozni kell. 4.04.07 Az úszómû fedélzetét csúszásgátló lemezzel (pl. bordáslemezzel) kell biztosítani. 4.04.08 Úszómûves vízkivételi mû építésénél, szerelésénél úszópontont kell biztosítani. 4.04.09 Vízkivételi mû, osztómû zsilip és bújtató alépítményének kezelõ szintjét legalább 0,50 m-rel az üzemvízszint fölött kell megállapítani. 4.04.10 Huzatos helyen mozgatható oldalborítót kell felszerelni. Az állandó jellegû szivattyúállomást biztonsá-

6502

MAGYAR KÖZLÖNY

gos, szilárd lejáró lépcsõvel, szabványos korláttal és gépkocsival megközelíthetõen (rámpa) kell megépíteni. 4.04.11 Magas vezetésû, burkolattal ellátott, 1,50 m-nél nagyobb vízmélységû öntözõcsatornában szabványos korláttal ellátott lejáró lépcsõt, a mûtárgyaknál beépített hágcsót (mászóvasat) kell létesíteni. A korlát a víztérben vízfolyási akadályt ne képezzen. 4.04.12 A vízkivételi mûtárgy víz felõli korlátját üzemelés közben kiemelni, megbontani tilos! 4.04.13 Betétgerendás vízkivételi mûtárgyból a betétgerendát csak akkor szabad kivenni, ha a felsõ gerendaél felett átbukó vízoszlop 0,25 m-nél kisebb. 4.04.14 A nyomócsõ hálózat hidránsait (kiálló részeit) idõtállóan be kell festeni, vagy festett jelzõkaróval kell ellátni, vagy kútgyûrûvel körbevenni. 4.04.15 Magaspartba épülõ nyomócsövet partvédõ mûvel és alapozott tartóval kell biztosítani. 4.04.16 Dombvidéki halastó leürítõ barátzsilipjeit a tó felõli oldalon lépcsõvel kell ellátni. 4.04.17 Kézi mûködtetésû betétgerenda, betétpalló tömege 50 kg-nál több nem lehet. Egy fõre legfeljebb 25 kg tömeg juthat. Betétgerendát és halrácsot legalább 2 fõ helyezhet el, illetve emelhet ki. 4.04.18 Csak kellõen megvilágított, gázmentes, 0,5 m-nél nem vastagabb iszap-lerakódású öntözõ mûtárgyba szabad lemenni. 4.04.19 Esõztetõ berendezés szivattyús gépcsoportját és a csövet szállító kocsit legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad vontatni. Ezeken személyeket szállítani tilos! 4.04.20 Úszó szivattyútelep nyomócsövén (lengõcsõlírán) az úszómûre be- és onnan kijárni tilos! 4.05 Vízrendezés A) A vízrendezés speciális földmunkái 4.05.01 Géppel készített csatornánál, sáncnál, gyepes vízlevezetõnél a kotróút szélessége legalább 4,0 m legyen. 4.05.02 Folyós homoktalajban épülõ csatornában az elõregyártott beton burkolóelemeket csak gépi erõvel szabad elhelyezni. 4.05.03 Csatornanyitó ekével végzett földkitermelésnél a gépek között legalább 3,0 m távolságot kell tartani. A csatornanyitó eke vontatásához csak vonórudat szabad használni. 4.05.04 Kézi munkánál a munkaterületet úgy kell beosztani, hogy a szerszámmal dolgozók között legalább 3,0 m távolság legyen. A munkaárokban maradó földdugót csak folyamatos munkával szabad átvágni. Kéziszerszámmal meg nem bontható hosszúságú dugókat nem szabad készíteni. 4.05.05 A mederszelvény kialakítása során a rézsû munka közben való átázásának meggátlása érdekében, kedvezõtlen talajviszonyok között, az építés ideje alatt, a vizek megkerülõ elvezetésérõl gondoskodni kell.

2007/87. szám

4.05.06 Csatornaszakasz kézi tisztítása megfelelõ védõfelszereléssel ellátva vízben is végezhetõ, vagy pedig a vízszállítás duzzasztással, eltereléssel stb. való beszüntetése után szabad megkezdeni. 4.05.07 Árokfenék talajtöréssel és nyomás alatti talajvíz okozta feltöréssel szembeni stabilitását ellenõrizni kell. 4.05.08 Bevágások feletti külvizek távoltartására szolgáló övárkot a feltételezhetõ legveszélyesebb csúszólapon kívül, de a bevágási rézsû körömpontjától legalább 3,0 m távolságra kell elhelyezni. 4.05.09 Az övárokból kiemelt talajt tilos a víztelenítõ építménnyel vagy földmûvel határos part csúszólap feletti részén deponálni. 4.05.10 Árok kézi földmunkáinál, a vonatkozó jogszabály elõírásain túl a következõket kell megtartani: a) rézsûs árok kialakításánál, a föld kiemelése során, munka közben legalább 1,0 m széles padkát kell szabadon hagyni. A rézsût csak a szakadólapon túl szabad terhelni; b) csúszásra hajlamos talajnál a rézsûket munka közben figyelemmel kell kísérni. A rézsûben elhelyezkedõ köveket, télen a fagyos rögöket, jéglencséket az ER. szerint el kell távolítani. 4.05.11 Árokásó gépet (kotrógépet) úgy kell megválasztani, hogy a munkavégzés során a földpart állékonysága megfelelõ legyen. Gépláncot csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha a kotrógép biztonságos mûködését nem akadályozza. B) Mûtárgyépítés 4.05.12 Mezõgazdasági mûvelésû területen a nem rejtett leszállóaknát a térszintbõl legalább 0,50 m-re ki kell emelni, és jól látható jelzést kell alkalmazni. 4.05.13 A zsilipfej közelében a szükséges helyeken jól látható tilalmi táblát kell elhelyezni „A zsilip közelében tartózkodni veszélyes és tilos!” felirattal. 4.05.14 A 80–150 cm közötti, továbbá 60/90 és 90/140 belméretû, 10 m-nél hosszabb csõben írásbeli utasításra, csak a munkaövre kötött biztosító (mentõ-) kötéllel szabad munkát végezni. A szükséges munkavállalók száma a 4.02.06-ban rögzítettel egyezõ. (MSZ 1502) 4.05.15 A csövet vizsgálata elõtt jól ki kell szellõztetni. A munka megkezdésekor ellenõrizni kell a levegõ szennyezettségét. 4.05.16 A csõben dolgozó munkavállaló mentõkötelét a csõnyílás bejáratánál 2 fõ biztosítónak (figyelõnek) kell tartania. Mély vezetésû csövet (bujtatót) belsõ vizsgálata vagy javítása elõtt betétgerendával (és földdel) kell elzárni, és vízteleníteni kell. E nélkül a csõbe bemenni tilos! A biztonsági szivattyút a helyszínen kell tartani. 4.05.17 Zsilipfej kezelõjárdájának a mértékadó vízszint fölött legalább 1,0 m-re kell lennie. 4.05.18 A betétpallós vagy -gerendás elzárás céljából készített hornyok közötti távolság legalább 40 cm, a zsilipfej homlokfala és a belsõhorony közötti távolság legalább 80 cm legyen.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4.05.19 Ha a betétpallós vagy -gerendás elzárás nyílásköze az 1,0 m-t meghaladja, kezelõhidat kell építeni. 4.05.20 A betétgerendák hornyainál alkalmazott kezelõhídon, mindkét oldalon, a hornyokon túlnyúlóan, legalább 0,80 m széles teret kell biztosítani. A közbensõ hídmezõt 30 kg-nál nem nehezebb, fogantyúval ellátott, kiemelhetõ elemekbõl kell készíteni. 4.05.21 A kézzel be-, illetve kiemelhetõ betétpallók egy fõre esõ tömege a 25 kg-ot nem haladhatja meg. A 2×30 kg-nál nagyobb tömegû és 3,0 m nyílásméreten felüli betétgerendák, valamint táblás elzáró elemek be- és kiemelésére, mozgatására (emelõszerkezetet, szállítókocsit stb.) az elsõsorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeirõl szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet szerint gépi berendezést kell alkalmazni. 4.05.22 A hornyok közötti térnek vízzárás céljából földdel való kitöltésekor a lezárt térben tartózkodni tilos! 4.05.23 A felhúzó szerkezetet úgy kell elkészíteni, hogy egy ember megerõltetés nélkül mûködtethesse (egy személyre legfeljebb 250 N erõkifejtés juthat). 4.05.24 Csõzsilip felhúzó szerkezetét fel kell szerelni a tábla mindenkori állását jelzõ mutatómûvel. 4.05.25 A zsiliptáblákat télen is állandóan mozgatható állapotban kell tartani. Ezért a zsiliptáblák körül a védekezési idõszakban állandóan (éjjel-nappal) törni kell a jeget, illetve a szerkezetet a jégtõl meg kell szabadítani. A biztonsági rendszabályok megtartásával fejszével, illetve jegelõ vassal kell a jeget törni. C) Felszín alatti víztelenítés követelményei 4.05.26 Dréncsõ (alagcsõ) vezetéket a kezeléshez, tisztításhoz, ellenõrzéshez biztonságos, munkavégzésre alkalmas aknákkal kell ellátni. 4.05.27 Közlekedési utak, vasúti vágányok alatt a szivárgókat védõcsõvel kell ellátni. A védõcsõ belsõ átmérõje az átvezetett szivárgó legnagyobb átmérõjénél legalább 15 cm-rel nagyobb legyen. A védõcsõ két végén figyelõaknákat kell beépíteni. 4.05.28 A drén (alagcsõ) rendszer árkainak kiemelését és a dréncsõ fektetését, géppel a fõgyûjtõ felõl, alulról felfelé torkolattól kezdve, a folyás irányával szemben kell kezdeni. A mellékgyûjtõket és szívórendszereiket ugyanilyen módon kell kivitelezni. 4.05.29 Szivárgó létesítésénél a munkaárok oldalait, a vonatkozó elõírásoknak megfelelõen, beomlás és becsúszás ellen biztosítani kell. 4.05.30 Függõleges, vagy közel függõleges fallal létesítendõ drénárok (alagcsõárok) kialakításánál a csõanyag helyszínre szállítása elõtt az árok ásását megkezdeni nem szabad. A csõ behelyezése után az árkot azonnal be kell temetni. 4.05.31 A csöveket szilárd fenékre kell fektetni. Épületek szivárgóit úgy kell elhelyezni, hogy ne veszélyeztessék az építmények állékonyságát.

6503

4.05.32 Függesztett vakonddrén-eke alkalmazásakor a traktort az árokperem közelébe állítása után, a csõhúzó test leeresztése elõtt, be kell fékezni. 4.05.33 Vontatott vakonddrén-eke árok fölé állításánál teherbíró alátámasztást kell alkalmazni. Vakonddrénezésnél, nyílt árokból való kihúzáskor, csak függesztett vakonddrén-ekét szabad használni. 4.05.34 Szárító táróban (vízszintes földalatti járat) végzett munkánál legfeljebb 24 V-os érintésvédelmi törpefeszültséggel, illetve relével mûködtetett világítási és munkaeszközt szabad használni. (MSZ 2364 , MSZ 1585) 4.05.35 Szárító táróba való leszállás elõtt készülékes vizsgálatot kell végezni, hogy egészségre ártalmas gáz (metán,benzingõz stb.) nincs-e az aknában. A leszállás elõtt ugyanazon szivárgó esetében legalább három egymás utáni leszálló akna fedelét fel kell nyitni, és a középsõ aknába legalább 25 perces szellõztetés után szabad csak leszállni. A szivárgóban egyszerre legalább 2 dolgozónak kell tartózkodnia. 4.05.36 A szárító tárót a földkiemeléssel egyidejûleg kell dúcolni. Kõvel kitöltött táróból az ácsolatot csak akkor szabad kiszedni, ha a táró fölött semmiféle létesítmény (épület, közlekedési pálya stb.) nincs, és a talaj nem omladékony. Ideiglenes táróácsolatot kiváltani, véglegesen kiszedni csak gyakorlott dolgozónak, állandó felügyelet mellett szabad. A táróácsolat kiszedését legalább két munkavállalónak kell végeznie, a táró bejárata felé haladva, védett helyrõl, biztonságos ácsolat védelme alatt. Ácsolatot a megelõzõ, az új és a további munkát biztosító végleges kõrakat elkészítése után, s csak akkor szabad elbontani, ha a kõrakat a szükséges állékonyságot már biztosítja. 4.05.37 A szárító táró hosszesése 0,15%-nál nagyobb nem lehet. A csúszás várható irányára merõlegesen tárók készítését kerülni kell. 4.05.38 A szárító tárók szélessége, 600 mm nyomtávú kisvasút alkalmazása esetén a csille ûrszelvénye + két oldalon 70 cm legyen. 4.06 Felszíni víztározás 4.06.01 A víztározó zárógátjára, hossztöltésre való feljárást sorompóval kell megakadályozni. A tározó zárógátjára és mûtárgyaira a belépést – a tározó hasznosítási körének megfelelõen – szabályozni kell. Általános elõírás, hogy a gáton és a mûtárgyakon, illetve azoktól vízen és szárazföldön számított 50 m-es távon belül csak az üzemeltetõ engedélyével szabad tartózkodni. 4.06.02 Biztosítani kell, hogy a víztározóba szennyezõ és fertõzõ anyagok ne juthassanak be, ezért a víztározók körül a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérõl szóló 123/1997. (VII. 18) Korm. rendeletben elõírtaknak megfelelõen kialakított és kijelölt védõövezeteket kell létesíteni. A tározó vizében fürdeni csak az erre kijelölt helyen szabad. Amennyiben a tározón nincs kijelölt fürdõhely, úgy a tározó körül „Fürödni tilos!” táblát kell elhelyezni. Ivóvíztározóban a fürdés tilos!

6504

MAGYAR KÖZLÖNY

4.06.03 Árapasztót (túlfolyót) csak megfelelõ burkolattal ellátott elõ- és utófenékkel, valamint megfelelõ korláttal felszerelt kezelõállásokkal szabad létesíteni. 4.06.04 A tározó hossz- és kereszttöltését sorompóval kell elzárni. 4.06.05 Az 5 m-nél magasabb völgyzárógátnál a fenékleürítõ üzemi mûtárgy vonalában – mindkét oldalon – rézsûlépcsõ építendõ. 4.06.06 A víztározók fenékleürítõ-üzemi mûtárgyai aknafödémeinek megközelítését biztosító bejáróhidakat kétoldali biztonsági korláttal és minimum 0,9 m széles járófelülettel kell megépíteni. 4.06.07 Az ivóvíztározó halászati hasznosításának feltételeit a vízügyi hatóság, társhatóságok és szakhatóságok esetenként és egyedi elbírálás során határozzák meg! 4.06.08 Feltöltött víztározók vízoldali rézsûjén végzett munkáknál az 1. általános elõírások mellett a 4.08-as folyószabályozási munkák elõírásait is alkalmazni kell. 4.07 Árvíz és belvíz elleni védelem A) Közlekedés, szállítás 4.07.01 Az árvízvédelmi töltésen a kátyúk betömésérõl mindenkor gondoskodni kell. Önürítõs jármûvel való földés kõanyag szállításnál, illetõleg a töltéskoronán való ürítésnél a töltéskorona élén ütközõgerendát kell elhelyezni. 4.07.02 Altalaj szivárgás, átázás, fakadóvíz, buzgár és talajtörés elleni védekezésnél a veszélyes rézsûn vagy terepsávokon járópallón kell közlekedni. A járópallókat elmozdulás és csúszás ellen biztosítani kell. 4.07.03 Felázott töltésen gépjármûvel közlekedni tilos. Védekezéskor a csúszásveszély elhárítására a megengedhetõ legmagasabb sebességet a védelemvezetõ határozza meg. 4.07.04 Árvízvédelmi töltések rézsûin géppel, gépjármûvel közlekedni (fel- és lejárni) tilos! A töltéskoronát csak a kiépített feljárókon szabad megközelíteni és elhagyni. A feljárón haladó rakott jármû mögött közvetlenül tartózkodni nem szabad. 4.07.05 Vasszádlemezeket szállítóeszközön, úgy kell rögzíteni, hogy szállítás közben ne csúszhassanak szét. 4.07.06 A vízi jármûveket a veszélyeztetett töltésszakaszon, az elõírt felszereléssel, készenlétbe kell helyezni úgy, hogy az esetleges töltésszakadás esetén is megközelíthetõ legyen. A vízi jármûvek kikötésénél figyelembe kell venni az esetleges hirtelen vízszintváltozást. 4.07.07 Hosszú anyagot (vasszádlemezt) csak erre a célra, hatóság által vizsgáztatott vízi jármûveken szabad szállítani. Csúszásmentes bakancs, mentõmellény, fejvédõ és védõkesztyû, védõfelszerelés alkalmazása kötelezõ. 4.07.08 Kézi csörlõre, fogaslécre, csavarorsós emelõre, valamint emelõcsigákra és csigasorra az Emelõgép Biztonsági Szabályzatról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GKM ren-

2007/87. szám

delet, valamint az anyagmozgatási, anyagtárolási elõírások az irányadók. 4.07.09 Vízi jármûvel szállítani csak akkor szabad, ha a szállítandó anyag vagy felszerelés elosztása egyenletes, elmozdulás ellen biztosított, és a vízi jármû merülése a megengedett határon belül van. 4.07.10 Evezõs csónakon, motorcsónakon, hídmezõ pontontagon vagy összekapcsolt pontonpáron vasszádlemezt, gerendát, cölöpöt, nagy tömegû és térfogatú felszerelési tárgyakat a Hajózási Szabályzatban meghatározott terhelhetõség figyelembevételével lehet szállítani. 4.07.11 Dereglyék vontatásánál a vízi közlekedésre a Hajózási Szabályzatot kell alkalmazni. 4.07.12 A hídmezõ pontontagjait daruval kell rakodni. 4.07.13 A pontontagok oldalaira dörzsfákat kell szerelni. 4.07.14 A hídmezõn nem szállítható nagy tömegû és hosszú tárgy (így pl. anyag, felszerelés), ezeket csak uszállyal vagy dereglyével szabad szállítani. 4.07.15 Az árvízvédelmi töltések vizsgálatához használt zárt sugárforrásokat szárazföldi jármûvekkel, valamint vízi jármûvekkel a szabályzatban meghatározott feltételekkel kell szállítani. Szárazföldi jármûvek esetében ADR., vízi jármûvek esetében a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról szóló 2/1982. (II. 22.) KPM rendelet (a továbbiakban: ADN) elõírást kell figyelembe venni. 4.07.16 Kivételes esetben (árvíznél), ha az szükséges és a helyi követelmények indokolják, a zárt sugárforrások, a vonatkozó biztonsági elõírások megtartása mellett, az ADN szerint vízi úton is szállíthatók. 4.07.17 A töltéstest izotópos tömörség- és nedvességvizsgálatánál alkalmazott zárt sugárforrások szállítására a vonatkozó biztonsági elõírások, a Kpmr, valamint a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló 14/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet elõírásai az irányadók. 4.07.18 Vízi szállításkor a szállító jármûvön, a zárt sugárforrás-tartót minden esetben megfelelõen méretezett acélsodrony kötélre erõsített bójával kell felszerelni. 4.07.19 Havaria, vagy más ok következtében víz alá került zárt sugárforrás-tartó helyzetét jelzõ bója vízbõl kiemelkedõ részét sugárjelzõ tárcsával kell ellátni. 4.07.20 Légi szállításhoz a védelmi anyagok deponálási helyét úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen légi megközelítésre. A légi megközelítés feltételeit (így pl. forgalomelterelés, pormentesítés) a deponálási helyen folyamatosan biztosítani kell. 4.07.21 A légi szállító jármû és a védekezési erõk között a biztonságos szállítás érdekében a közvetlen kommunikáció lehetõségét biztosítani kell. 4.07.22 A légi szállítás csak jó látási viszonyok és zavartalan körülmények között nappal végezhetõ.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

B) Izotópos tömörségmérés 4.07.23 Árvízvédelmi töltésen zárt sugárforrást tartalmazó mûszerek, berendezések használatával végzett talajsûrûség és talajnedvesség mérési tevékenységet csak bõvített sugárvédelmi szakképzettséggel rendelkezõ személy végezhet. Végzettség nélküli személy csak kisegítõként, felügyelet mellett végezhet munkát. A munka végzéséhez egyidejûleg legalább két személy jelenléte szükséges. 4.07.24 Zárt sugárforrással rendelkezõ mûszer vagy berendezés közúti, illetve vízi szállítása esetén az ADR. és az ADN rendelkezéseit kell megtartani. 4.07.25 Zárt sugárforrást a mérési munka befejeztével, zárható munkatartóba vissza kell helyezni és zárható helyen (épület) biztonságba kell helyezni. Ha erre nincs mód, akkor a szállításra használt lezárt gépjármûben kell tárolni, mellyel lehetõség szerint zárt vagy õrzött területen kell parkolni. 4.07.26 Terepen végzett méréseknél az alábbiak betartása szükséges: mérések közben viselni kell a személyi dozimétereket, állandóan készenlétben kell tartani a dózisteljesítmény-mérõ mûszert, a méréseket a munkához szükséges legkevesebb, de legalább két fõ végezze. A mérési helyeken csak a mérõszemélyzet tartózkodhat. A sugárforrást õrizet nélkül hagyni tilos! Új mérési helyre való szállításkor a sugárforrást el kell zárni a munkatartóba és azt a szállítóeszközben az elõírásoknak megfelelõen rögzítve kell elhelyezni. 4.07.27 Veszély (így pl. gátszakadás) esetén a zárt sugárforrást munkatartójában helyezve, lezárva, a vízi szállításra elõírt módón, fix ponthoz (így pl. mûtárgy, vasbeton szerkezet) kell erõsíteni. C) Védekezési munkák 4.07.28 A hullámverés elleni védekezésnél alkalmazott geotextília rögzítését csak biztonsági (munka-) övvel és biztosító (mentõ-) kötéllel ellátott munkavállalók végezhetik. 4.07.30 A hullámverés elleni védekezés megszûnése után a levert karók és cölöpök kihúzására karóhúzó bakot vagy karóhúzó emelõt kell használni. 4.07.31 A védelmi szakasz éjjeli megfigyelésére kijelölt személyeket nagy fényerejû, a kijelölt célpontot jól megvilágító kézilámpával kell ellátni. 4.07.32 Azokon a töltésszakaszokon, ahol védelmi készültséget rendeltek el és a töltés állékonyságát veszélyeztetõ vízállás vagy árvízi jelenség alakul ki, a védelemvezetõ köteles intézkedést kezdeményezni, hogy a veszélyeztetett töltésszakaszokról a nélkülözhetõ személyek, jármûvek és állatok biztonságos helyre kerüljenek. 4.07.33 Karók leverésénél, azok tartására hurkos tartófát, csáklyát, fogfát vagy egyéb, erre a célra megfelelõ eszközt kell alkalmazni. 4.07.34 A védelmi osztag hídmezõjét el kell látni a Hajózási Felügyelet által elõírt felszerelésekkel.

6505

4.07.35 Amennyiben a hídmezõrõl autódaruról történik a szádfal verése, illetve húzása, akkor a gépeket, eszközöket a Hajózási Szabályzatban foglaltak szerint kell elhelyezni és használni, a meghatározott számú és szakképzettségû munkavállaló alkalmazásával. A hídmezõ beállítását, motorcsónakkal való tolását csak a Hajózási Felügyelet által elõírt végzettségû és képesítésû mûszaki vezetõ irányíthatja. 4.07.36 Fa fedélzeti hídmezõn való állvány-felállításnál a ferde támaszokat papucsokkal, ácskapcsokkal biztosítani kell. D) Szádlemez és cölöp verése 4.07.37 A létraállvány víz felõli részét védõkorláttal és lábléccel kell ellátni. 4.07.38 Vasbeton cölöpöt cölöpsaruval kell ellátni. A vasbeton cölöp veréséhez vasból készült, megfelelõ méretû verõfejet kell használni. 4.07.39 A bálvánnyal a munkát (így pl. segédkötél feszítése, cölöp behúzása) leeresztett verõkossal és biztonsági (munka-) övvel kell végezni. 4.07.40 Fa szádpallókat vezércölöpökre szerelt fogófák között kell verni. 4.07.41 Vasszádlemez szádfalazásnál az e célra rendszeresített verõfejjel és fogófák között kell verni. Verés közben a verõfejet igazítani tilos! 4.07.42 Kiperemesedett vasszádlemezt felhasználni tilos! 4.07.43 Cölöpverõ létraállvány felállításánál a létrákat ferde támaszokkal a földön, fekvõ helyzetben kell összekapcsolni. A ferde támaszokat földbe vert, vasalt karókkal kell biztosítani. 4.07.44 A cölöpverõ állvány eldõlésének (elcsúszásának) megakadályozására a vezetõbálványt kell biztosítani és függõlegesen kell felállítani. 4.07.45 Minden préslég mûködésû verõkost (beton vagy kõzetbontó, kõzetfúró, szegecselõ és szádfalverõ) beindításakor vagy megállásakor, levegõkieresztés elõtt, betétjével együtt (tüske, fúró vagy fúrófej) rá kell helyezni a megmunkálandó anyagra vagy verendõ tárgyra. 4.07.46 A létraállványon szádfalazás közben a préslég-szádfalverõ gépet biztonságosan kell rögzíteni. 4.07.47 A már biztonságosan álló állványszerkezetre a pallókat párosával kell felhelyezni és alulról ácskapcsokkal kell biztosítani 4.07.48 A verõkos vezetõbálványát a leverendõ tárgy beemelése elõtt kell pontosan a leverés helyére beállítani. A bálvány beállítása és az állvány mozgatása elõtt a verõkost a legalsó helyzetben lévõ tüskére le kell ereszteni 4.07.49 Cölöpöt húzásra is méretezett verõberendezéssel szabad csak kihúzni. E) Jég elleni védekezés 4.07.50 Mûtárgyon csak biztosító (mentõ-) kötéllel és biztonsági (mentõ-) övvel szabad jégteleníteni minimum 2 fõ biztosító személy jelenlétében.

6506

MAGYAR KÖZLÖNY

4.07.51 Vékony vagy repedezett, nem kellõ teherbírású jégtakarón járni nem szabad. Az ilyen jégtakarót a víz folyásával szemben, alulról csónakkal kell megközelíteni. 4.07.52 Sima jégfelületen pallót, szalmát vagy egyéb csúszásgátló anyagot kell alkalmazni. 4.07.53 Jégzajláskor és jégtöréskor a jégtábla csáklyával való továbbításánál parton vagy a jégmezõ kellõ teherbírású részén kell tartózkodni. 4.07.54 Mûtárgy környezetében a jég elleni védelmi munka megkezdése elõtt a közlekedési és kezelési területet csúszásgátló anyaggal kell felszórni, vagy egyéb módon (palló stb.) kell biztonságossá tenni. 4.07.55 Jégtörést legalább 2 jégtörõ hajónak együttmûködve kell végeznie. 4.07.56 A jégtörés idejére jégtörõ hajó felszerelését a hatóság által elõírtakon túlmenõen az alábbiakkal kell kiegészíteni: – jégtörés esetén használt rádió adó- és vevõ berendezéssel, – a fedélzetrõl szabadon elúszó pallóval, – dobókötelet kilövõ pisztollyal, – rakétapisztoly zöld és vörös színû rakétákkal, – tartalék sodrony- és kenderkötéllel. 4.07.57 Jégtörõ hajók egymást csak annyira közelíthetik meg, hogy a jég váratlan szétválása vagy megrepedése esetén ne ütközhessenek össze. 4.07.58 Jégtörõ hajók csak helyi ismeretekkel rendelkezõ folyamszabályozási mûszaki szakember közremûködésével törhetik a jeget. 4.07.59 Döngölõvel való jégtörésnél ki kell jelölni a hajón a személyzet tartózkodási helyeit. A tartózkodási és közlekedési tilalom alá esõ hajórészeket korláttal le kell zárni. Ha a lezárt hajórészbe bármilyen ok miatt be kell menni, a döngölõ berendezést le kell állítani. F) Egyéb munkák 4.07.60 Árvízvédelmi áramfejlesztõ gépegység (generátor) üzembe helyezésekor a generátor és a kapcsolószekrény csatlakozásait, valamint a távolabbi világításra szolgáló vezetékeket a beindítás elõtt kell összekötni és csatlakoztatni. Indítás elõtt meg kell gyõzõdni arról, hogy az érintésvédelem, a kábelek és a csatlakozások megfelelõek-e. A kábel mechanikai sérülésmentességérõl gondoskodni kell, vagy megfelelõ magasságú és stabilitású oszlopokon kell vezetni. A rendszert áramvédõ-kapcsoló érintésvédelemmel kell ellátni. 4.07.61 Üzemelés, illetve feszültség alatt a vezetékek csatlakozásain változtatni (dugókat bedugni és kihúzni) tilos! Zárlat esetén az áramfejlesztõ generátort azonnal le kell állítani. Az áramfejlesztõ gépegység telepítési helyén táblát kell elhelyezni. (MSZ 1585) 4.07.62 Árvíz elleni védekezésnél étkezni és pihenni az erre kijelölt helyeken szabad. 4.07.63 Az árvízvédelmi raktárakban csak árvízvédekezési célokat szolgáló felszereléseket és berendezéseket szabad tárolni, amelyeket legalább évenként egyszer és használatba vétel elõtt ellenõrizni kell. Más anyag vagy

2007/87. szám

eszköz csak a szakaszmérnök engedélyével helyezhetõ el úgy, hogy a védekezéskor akadályt ne jelentsen. 4.07.64 Az építõipari földmunkákra a külön jogszabályokban foglaltak az irányadók. (MSZ–04–901, MSZ–10–278) 4.08 Folyó- és tószabályozás A) Folyószabályozási munkák 4.08.01 A folyó homorú oldali meredek, szakadó partján való földmunkánál, ha a part teteje a víz felszínétõl számítva 1,50 m-nél magasabban van, a következõket kell betartani: a) a leszakadással fenyegetõ földtömeget a partról a meder felé irányuló lefeszítéssel el kell távolítani, b) a partoldalban vagy annak közelében a vízben való bármilyen munka megkezdése elõtt, a partomlás megelõzése céljából, partkönnyítést kell végrehajtani, a partoldal lépcsõzetes levágásával, c) lazább anyagú vagy csúszásra hajlamos partnál, a földmunka végzés ideje alatt, a munkába vett parthossz minden 50 m-ére egy-egy figyelõt kell beállítani. 4.08.02 A partoldalban, partrézsûn kõmunkát (így pl. burkolatkészítést) csak úgy szabad végezni, hogy a felhasználandó kõanyag a partoldalban, illetve a rézsûn ne a beépítést végzõ munkavállaló fölé kerüljön. 4.08.03 A szakadó part oldalfalán, a part közelében, szabályozási mûként (kõdepóniás mû), a felszínen vagy a depónia elhelyezésére kiásott gödörbe süllyesztve (felszín alatt) kõdepónia csak a partoldalnak megfelelõ, legalább 1:1 hajlású rézsûben való belépcsõzés után építhetõ. 4.08.04 Kézzel 1,50 m-nél magasabbra, követ emelni nem szabad. Az 1,50 m-nél nagyobb mélységbõl több menetben (lépcsõben, többkaros megoldásban) kell emelni. 4.08.05 Elmozdulással fenyegetõ kõtömegre vagy kõre lépve rakodni nem szabad. 4.08.06 Vízi jármûvekkel való kõanyag szállításnál a követ szállító uszály kikötése és beállítása idején a fedélzeten csak azok tartózkodhatnak, akik a kikötést végzik. A munkavezetõ és a hajóvezetõ utasításait mindenki köteles betartani. 4.08.07 A kikötõtagot vagy a rakodásra kikötött uszályt, vasalással ellátott támaszdoronggal a parttól a megfelelõ mélységû mederrész felé ki kell támasztani, és rögzíteni kell. 4.08.08 A hajókikötéssel, áthajózással kapcsolatos részletes elõírásokat, a helyi körülményeket figyelembe véve kell meghatározni. 4.08.09 Sodronykötelek kezelésénél védõkesztyût és vállvédõt kell használni. 4.08.10 A kifeszített kötelet megközelíteni csak a vízfolyással szemben, alulról szabad. 4.08.11 A kõanyag depóniába való lerakása vagy talicskából való ürítése idején a kövek rendezése tilos.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4.08.12 Víz fölötti talicskázásnál és targoncázásnál vállhevedert vagy nyakszíjat használni tilos. 4.08.13 A mentõcsónaknak és mentõõrnek a munkavégzés alatt a helyszínen kell tartózkodnia, az 1.25 pont szerinti felszereléssel. 4.08.14 Az uszály fedélzetét és a járópallókat állandóan tisztán kell tartani. A jeges, sáros, csúszós pallókat le kell tisztítani, és csúszásgátló anyaggal fel kell szórni. 4.08.15 Rõzsekévéknek a partról a vízen úszó munkatutajra vállon való szállításánál a járópallókat az 1.18 szerint kell kialakítani. 4.08.16 Rõzsepokróc készítésénél és lesüllyesztésénél, a vízi közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében, figyelõ szolgálatot kell rendszeresíteni. 4.08.17 Rõzsehenger süllyesztésekor a hengerkötõ bak talpát a süllyesztés iránya felé emelkedõen kell beállítani. A rõzsehenger süllyesztését, illetõleg a hengerkötõ bak kiemelhetõ (dobási oldal) tartóoszlopainak eltávolítását csak akkor szabad megkezdeni, ha a bak és a süllyesztési hely között senki nem tartózkodik. 4.08.18 A rõzsehengert feszítõrudak segítségével, vezényszóra kell a vízbe hengergetni. 4.08.19 A rõzsepokróc süllyesztésének megkezdésénél a tartóhuzalokat vezényszóra, egyszerre kell elvágni, illetõleg eloldani. 4.08.20 A rõzsepokrócra korlátot helyettesítõ vashuzalt kell szerelni. 4.08.21 Vedersoros, markoló és szívó-nyomó úszókotró partközeli munkájánál a partra figyelõõrt kell állítani. Alákotrás, mederátmetszés vagy benyúló „anyagorr” lekotrása esetén, a part szélén és a part felõli oldalon senki nem tartózkodhat. Parti repedés keletkezését a figyelõ köteles azonnal jelenteni a kotrómesternek. A földtömb leszakadásának bekövetkeztéig csak hátrább vont géppel szabad kotorni. 4.08.22 Vedersoros és hidraulikus úszókotrókkal végzett munka esetében a fedélzeten lévõ oldalkötelek fordító csigáit és a kötelet takarni kell, a közlekedés elõl korláttal el kell zárni. 4.08.23 Jégen való munkavégzésnél a parton mindig szükséges számú biztosító személyzet tartózkodjon. 4.08.24 A folyószabályozási munkákra a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és végrehajtási rendelkezései az irányadóak. (MSZ–04–901, MSZ–10–272) 4.08.25 Cserjeirtást, fakivágást a munkavédelemi törvény és az Erdészeti Biztonsági Szabályzat vonatkozó pontjainak maradéktalan betartásával lehet végezni. Amennyiben a vízfolyás karbantartása fertõzés veszéllyel jár, akkor a szükséges védõoltást biztosítani kell az érintett munkavállalók részére. A veszélyes tevékenységre való tekintettel egyedül ilyen munkát nem végezhet senki. Szükség esetén a munkavállalókat kullancs- és szúnyogriasztószerrel kell ellátni.

6507

B) Vízi állványok építése 4.08.26 Vízmederben az állványzat rendszerét a mederfenék minõsége, a vízjárási, jégképzõdési, hajózási viszonyok, a végleges mûtárgy kivitelezési szempontjai, az építési idõszak és az idõtartam figyelembevételével kell megválasztani. 4.08.27 Vízi állvány szerkezeti kialakítását úgy kell meghatározni, hogy a víz levonulását ne akadályozza. 4.08.28 Az állvány elõtt torlódó uszadék felhalmozódását meg kell akadályozni. 4.08.29 Ha a jég vagy uszadék okozta hatások az állvány állékonyságát veszélyeztetik, eléje megfelelõ védõberendezést (így pl. terelõ-, jégtörõállvány) kell építeni. 4.08.30 A jégtörõmû hajlásszögét 1:5–1:2 határok között kell felvenni. A ferde felület a legkisebb vízszint alá legalább 0,50 m-re nyúljon le, és a legnagyobb jeges árvíz fölött 1,5–2,0 m-re végzõdjön. 4.08.31 A jégtörõmû és az általa védett állvány vagy mûtárgy között legalább 4,0 m távolságnak kell lennie. 4.08.32 A jégtörõmûvet a téli idõszak, illetõleg a jéglevonulás beállta elõtt meg kell tisztítani az uszadéktól. 4.08.33 Ahol a víz vagy uszadék okozta mederelfajulásokkal kell számolni, ott az állványépítés elõtt a medert biztosítani kell. 4.08.34 Az állvány alapjait biztosítani kell vízalámosás, kiüregelés veszélye esetén kõhányással, kõszórással, szükség szerint terelõmûvel. 4.08.35 Ha a víz vagy uszadék levonulásának elõsegítése érdekében a merevítés (így pl. andráskereszt) lebontása szükséges, annak visszahelyezéséig az állványt terhelés alá helyezni és rajta közlekedni nem szabad. 4.08.36 Nagyobb vízi állvány építésénél minden munkahely mellett külön-külön kell mentõcsónakot biztosítani. 4.08.37 A 10 m-nél nagyobb fesztávolságú bejáró(munka-) hídnál a hídpálya hossztengelyében túlemelést kell alkalmazni. 4.08.38 Cölöpalapozásnál a munkaszintet alátámasztó szerkezet alsó síkját a mértékadó árvízszint fölött legalább 1,0 m-rel kell kiképezni. 4.08.39 A munkahíd burkolata a forgalmat nem akadályozhatja. Jármûvet vagy a gyalogos közlekedést akadályozó, a biztonságos áthaladást veszélyeztetõ alkatrészeknek nem szabad a közlekedési útvonalon kiállnia. A hídon a gyalogos- és jármûforgalmat egymástól el kell választani, közöttük kerékvetõt, kiemelt járdaszegélyt kell alkalmazni. A kikötõállványt a folyó vizében, a folyási iránnyal párhuzamosan kell felállítani, a sodorvonalon kívül. 4.08.40 Vízben vagy víz fölött épülõ állványnál vízmércét kell felállítani és annak nullpontját valamilyen fix ponthoz képest 0,50 cm pontossággal, jól láthatóan és maradandóan meg kell jelölni. 4.08.41 Az állványon szállításra vagy más célra fenntartott bármilyen nyílást használat után azonnal le kell fedni vagy korláttal el kell zárni. Az állványt védõkorláttal kell ellátni.

6508

MAGYAR KÖZLÖNY

4.08.42 Ha állványleeresztés szükséges, az állványt úgy kell alapozni, hogy a leeresztést szolgáló szerkezet (egyszerûbb esetben ék) ne kerülhessen víz alá. 4.08.43 Egy szerkezetben csak egyfajta kapcsolóelemet szabad alkalmazni. 4.08.44 Víz fölötti állványnál az állványépítéshez szükséges anyag szállítására és tárolására kikötõ-rakodóhelyet kell létesíteni. 4.08.45 Az állvány fabetétes kapcsolatait legalább mûszakonként ellenõrizni kell. 4.08.46 Víz fölött fix állványt cölöpökre kell állítani. 4.08.47 Az úszó állványt az úszómûvekre vonatkozó elõírásnak megfelelõen ki kell horgonyozni. 4.08.48 Süllyesztendõ mûtárgy körül legalább két sor cölöpbõl álló állványzatot kell készíteni. 4.08.49 Vízi állvány építését, üzembe helyezését, bontását csak kijelölt és szakképzett munkavezetõ irányíthatja. 4.08.50 A fentieken túl az állvány építésére, használatára, bontására az ER. elõírásait kell alkalmazni. C) Vízlépcsõk létesítése és üzemelése 4.08.51 A jégtörõ helyének megállapításánál a mederés vízfolyásviszonyokat figyelembe kell venni. 4.08.52 Vízlépcsõnél, hajózsilipnél gondoskodni kell a mederelzáró szerkezet és a pillér közötti hézag áthidalásáról. 4.08.53 A hajóátemelõ-kamra falán korlátrendszert kell létesíteni. 4.08.54 A hajózsilip-kapuszárnyak és tiltók gépi meghajtása mellett a kézi meghajtás lehetõségét is biztosítani kell. 4.08.55 A hajózsilip-kapuk fölött (tetején) elõírás szerinti korlátot kell készíteni és „Mozgatás esetén átjárni tilos!” táblával kell ellátni. 4.08.56 Csak visszafutást gátló szerkezettel ellátott, a biztonsági követelményeknek megfelelõ csörlõt szabad használni, a használatra kioktatott személy kezelésével. 4.08.57 A kapumozgató berendezés födémrészére biztonságos fel- és lejárót kell létesíteni. 4.08.58 Fémrészekhez (csavar, ácskapocs stb.) elektromos vezetéket felkötni tilos! 4.08.59 A duzzasztómû üzembe helyezését fokozatosan, nagy víztömeg hirtelen felfogása nélkül kell végrehajtani. 4.08.60 A zsilipkamra elzáró szerkezet mûködése közben egyéb tevékenységet (vizsgálat stb.) végezni tilos! 4.08.61 A zsilipkamra kapuit csak teljes vízkiegyenlítés mellett, vízátfolyás nélkül szabad kinyitni vagy zárni. 4.08.62 A kapu mozgatásakor a kézi fogantyút egyenletesen kell hajtani és mozgatás közben elengedni tilos! 4.08.63 A vonóvasakat arra merõleges irányban terhelni tilos! A vonóvasak az árvíz szintje alá nem érhetnek.

2007/87. szám

4.08.64 Árvíz-, vagy jéglevonulásnál a merevítések biztonságáról gondoskodni kell. 4.08.65 Nyílással áttört mólónál a keresztirányú vízmozgások hatása (alásodrás) ellen, a móló megfelelõ szakaszán merülõfalakat kell létesíteni. (MSZ–10–290). D) Hajóút kitûzése 4.08.66 Hajóút kitûzésénél, a Hajózási Szabályzat elõírásain túl a következõket kell alkalmazni: a) parti elektromos hálózatról táplált kitûzõjelek elhelyezésénél, kezelésénél az elektromos készülék mûködésére vonatkozó biztonsági elõírások az irányadók, b) a kitûzõhajóra legalább 3 kitûzést végzõ munkavállalót kell beosztani. Bóják, úszók uszadéktól való mentesítésekor a kitûzõhajó fedélzetére oldalról kell a bóját, illetõleg úszót beemelni. Az uszadékot csak védõkesztyûvel szabad letisztítani, c) bóják, úszók elhelyezését, felszedését, a jel- vagy lámpatartó ponton beállítását, lehorgonyzását és ezen a kitûzõ jel elhelyezését legalább 3 fõnek kell végeznie, d) a lehorgonyzó súlyt vagy horgonyt vízbe dobni csak hajóvezetõ, illetve kitûzésvezetõ utasítására szabad. A lehorgonyzó kötelet úgy kell elhelyezni, hogy ez a munkát végzõket vízbe ne ránthassa, e) úszó villanólámpák akkummulátorának cseréje csak akkor kezdhetõ meg, ha a ponton horgonya a hajót is tartja, f) hídpilléren lévõ villanólámpák akkumulátorának cseréjénél a kitûzõhajóval a pillér mellé kell állni. A hajót a pillérhez kötni vagy a hídnyílásban lehorgonyozni nem szabad. A hajó egy helyben tartását a hajómotor járatásával kell biztosítani. Amíg a munkavállalók a pilléren vagy a hágcsón tartózkodnak, a hajó a pillér mellõl nem mozdulhat el, g) a parti jelzõ akkummulátorának cseréjét (kettõs létrával) legalább 2 személynek kell végeznie, h) a mederkitûzõ jelek és tartozékaik partra szállításánál a szakadó partoldalt ki kell kerülni, a menedékesebb partoldalba lépcsõt kell vágni, és azon kell szállítani. Az 50 kg-nál nagyobb tömegû kitûzõjelet csak kötéllel vagy könnyû csörlõvel szabad a partoldalon felvontatni, i) a part mellé állított kitûzõhajót le kell horgonyozni, és az oldaltartó kötelekkel biztonságosan ki kell kötni, szükség szerint támaszdoronggal ki kell támasztani. 4.09 Hidrológiai vízrajzi mérések 4.09.01 A torony kialakítású regisztráló aknában elhelyezett érzékelõ javítása, karbantartása végett a berendezés megközelítéséhez biztonsági kötél és biztonsági öv használata szükséges. 4.09.02 A lapvízmérce közelében megbízható stabil pontra karabiner kapcsolására alkalmas acél karika szükséges, melynek állapotát rendszeresen ellenõrizni kell. A mércérõl történõ leolvasás, valamint a mérce karbantartásakor az acél karikába bekapcsolt biztonsági kötél és a hozzá kapcsolt biztonsági öv viselése kötelezõ. Különös figyelemmel kell eljárni téli idõszakban, jegesedéskor a

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

megfagyott és lerakodott hordalékon történõ közlekedéskor, mércelap környékén történõ jég feltöltésekor. 4.09.03 Regisztráló akna összekötõ csövének tisztításánál a mederben elhelyezett érzékelõk szerelésénél, karbantartásánál a búvármunka szabályai irányadók. 4.09.04 Hídról mederfelmérést csak ott szabad végezni, ahol a mérési felszerelés és mérõszemélyzet a hídon közlekedõ jármûvektõl nincs veszélyeztetve. Közúti forgalmat lebonyolító hídon tartózkodó mérõszemélyzetnek viselni kell a megfelelõ láthatóságot biztosító védõmellényt. A jelzõkorláttal elhatárolt területet éjszaka figyelmeztetõ vörös fényjelzéssel kell ellátni a mérés idõtartamára. (MSZ EN 471) 4.09.05 Üzemen kívüli duzzasztómû környezetében úgy kell mérni, mint a szabad vízfolyásokon. 4.09.06 A duzzasztónál ideiglenes áthidalásról mérni tilos, csak a szerkezeti elemekrõl megengedett. A felvízi oldalon 50 m-en belül csak vízi biztosítással szabad mérni. 4.09.07 Elektromos légvezeték közelében rúddal mérni tilos! Figyelembe kell venni a jogszabály követelményeit is. 4.09.08 A radioaktív anyaggal mérni a villamosmû biztonsági övezetérõl szóló 122/2004 (X. 15.) GKM rendelet (a továbbiakban: Vmr.), továbbá az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet megtartásával szabad. 4.09.09 A mérõhidat a közforgalom elõl le kell zárni és figyelmeztetõ táblával el kell látni. 4.09.10 Korlát nélküli hídszerkezetrõl mérni nem szabad. 4.09.11 A 0,7 m-nél nagyobb vízmélységnél és 1 m/s fölötti vízsebességnél vízben állva mérni nem szabad. 4.09.12 Hajózható folyóban a szelvénykötelet úgy kell kifeszíteni, hogy a hajóút a kötél leeresztésével minden idõben szabaddá váljon. Nagy hajóforgalmú folyószakaszon csak fél szelvényt szabad egyszerre átkötni, de ennek helyét is úgy kell megválasztani, hogy a hajó szabadon elvonulhasson. 4.09.13 Mérésnél hidat, hídfõt, pillért, szabályozási mûvet vízi jármûvel csak vízfolyással szemben szabad megközelíteni. 4.09.14 A vízi jármûvet munka közben megfelelõ kikötéssel vagy horgonyzással kell biztosítani. 4.09.15 Az alkalmazott vízi jármûvet munka közben felborulás ellen biztosítani kell. 4.09.16 Mintát venni csak álló, lehorgonyzott vagy kikötött jármûrõl szabad. 4.09.17 A méréshez használt mérõszerkezet (súly, leeresztõ palló, csörlõ, biztosító kilincs, hajtókar, védõlemez) épségét és használhatóságát a mérés megkezdése elõtt ellenõrizni kell. 4.09.18 A hídszerkezetrõl mérés céljából a pillérre, hídfõre kimenni csak biztonsági övvel és biztosító kötelet tartó személy jelenlétében szabad.

6509

4.09.19 Üzemben lévõ duzzasztómû alvízi oldalán a turbinák kifolyóit, illetve a duzzasztómû tábláit 50 m-en belül csak felborulás és elmerülés ellen biztosított (két oldalán rögzített légtartályos) vízi jármûvel szabad megközelíteni. 4.09.20 Mérés közben hajó vagy más vízi jármû vontatásánál, a szelvény-, illetve vontatókötelet csak tenyérvédõvel vagy kesztyûvel szabad kezelni. 4.09.21 A méréskor alkalmazott áthidalást 1,50 m-nél nagyobb vízmélység és 1,0 m/s vízsebesség felett korláttal kell ellátni. 4.09.22 Ideiglenes áthidalásról végzett mérésnél az áthidalásnak legalább 0,60 m, az állandó jellegûnek pedig 0,80 m szélességûnek kell lennie. 4.09.23 A mérésnél alkalmazott szelvénykötél szállítására dereglyét, nagyobb méretû ladikot, mérõladikot, öbölladikot vagy motorcsónakot kell használni. 4.09.24 A szelvénykötél hosszát legalább a meder szélességének 1,5-szeresében kell megállapítani. 4.09.25 A vízrajzi mérõállomásokkal kapcsolatos helyszíni munkát minimum 2 fõ munkavállaló végezhet. Kivétel a belterületen végzett ellenõrzési tevékenység. 4.09.26 Csak olyan mérõladikot szabad használni, amelyen a mérõszemélyzet biztonságban dolgozhat. Mérés közben a ladikot futócsigával kell rögzíteni a szelvénykötélhez. 4.09.27 Öbölladikot láncra vagy fenékhez rögzített csörlõvel kezelhetõ acél sodronykötélre kötött horgonnyal kell rögzíteni. 4.09.28 A mérést végzõ munkavállalókat munkaövvel, biztosító kötéllel és mentõmellénnyel kell ellátni. Folyóvízi mérésnél a biztosító kötélnek a partig kell érnie. 4.09.29 A folyómedren átfeszített sodronykötél szükség szerinti gyors leereszthetõségét biztosítani kell. 4.09.30 Olyan duzzasztómûnél, ahol a víz átbukása a táblák felemelésével szüntethetõ meg, a mérés idõtartamára figyelõ szolgálatról kell gondoskodni. A parton 1 fõ mentõt és 1 figyelõt kell biztosítani. A figyelõtõl csak a látási távolságon belül szabad eltávolodni. A figyelõt a munkába bevonni nem szabad. 4.09.31 Jégrõl való mérésnél, valamint vízmintavételnél a munkához szükséges létszámon felül további 1 fõt kell alkalmazni a biztonságos munkavégzés céljából. A jégrõl mérést mindenkor írásban kell elrendelni, megjelölve benne a felelõs személyt és a személyi védelemre vonatkozó intézkedéseket. 4.09.32 Vízen való mérést csak 4, vagy több személy jelenlétében szabad végezni. 4.09.33 Az 50 m-nél szélesebb vízfolyásnál a pallóra szerelt mérõszerkezetet 2–4 személynek, egymással szemben állva kell a támasztó hídkorlátra felemelni, illetve onnan leemelni, továbbítani. 4.09.34 A mérés idõtartamára állandó üzemi készültségben minimum 4 fõ munkavállalót kell biztosítani. A

6510

MAGYAR KÖZLÖNY

mentõcsónakot és személyzetét a munkába bevonni nem szabad. 4.09.35 Szelvénykötél kifeszítésénél a kötél egyik végét vasalt karóhoz, parton rögzített horgonyhoz vagy legalább 20 cm átmérõjû élõ fatörzs földközelben lévõ részéhez kell kikötni. A kötésnek egy mozdulattal oldhatónak kell lennie. Az átfeszített szelvénykötélre – víztükörszélesség függvényében – figyelemfelhívásként jól látható piros háromszögû zászlókat kell 10 m-enként elhelyezni. A mérés befejezése után azonnal le kell ereszteni a mederfenékre a szelvénykötelet, vagy a csörlõdobra feltekerni az esetleges vízi forgalom miatt. 4.09.36 A szelvénykötelet feszítõ csörlõt a parton cövekhez, fához stb. mereven kell kikötni. A mérés befejezése után a túloldali kötélvéget meg kell oldani, és a laza kötelet csörlõzni kell. 4.09.37 Kifeszített szelvénykötél alatt tartózkodni tilos! A kötél kezelõinek a rögzítés helyén kell elhelyezkedniük úgy, hogy a kifeszített kötelet és annak környezetét beláthassák, és a kötelet azonnal fel tudják oldani. Mindkét parton lévõ kötél kezelõjének hangosbeszélõvel kell rendelkeznie, hogy a kötélhez közeledõket figyelmeztetni tudják. 4.09.38 Fél szelvény átkötésénél a kötél egyik végét az anyadereglyéhez kell kötni. Az anyadereglyét legalább két horgonnyal kell lehorgonyozni. 4.09.39 Mederméréshez legalább 4 fõs személyzet szükséges a mentõcsónak létszámával együtt. A mérõeszközök együttes teherbírására méretezett csónakot szabad csak használni. A csónakot a mérõeszközökön kívül fel kell szerelni a vonatkozó jogszabály szerinti eszközökkel, továbbá 2 db vágóevezõvel, 1 db kormányevezõvel, 1 db 25 m hosszú, 6 mm átmérõjû, körtével ellátott dobókötéllel. A szelvényezõ kötelet alátámasztó öbölladik felszerelésére ugyanezek az elõírások érvényesek. A mérés célját szolgáló kifeszített acél sodronykötelet a mérõcsónakról közvetlenül megfogni csak ülõ helyzetben és tenyérvédõvel szabad. Álló helyzetben horgas csáklya használata kötelezõ (Hajózási Szabályzat). 4.09.40 A görgetett anyag gyûjtõjének leeresztõkötelét fel- és leszerelni csak vízi jármûben megengedett. 4.09.41 Teljes szelvényátkötésnél a szelvénykötelet csak akkor szabad megfeszíteni, ha a kötélvéget, illetve a dereglyét a parton rögzítették. 4.09.42 A szelvénykötél vízen való átvitelénél a dereglyét a mellé kötött motoros vízi jármûvel kell mozgatni. Az öbölladikot a vízfolyás szerinti felsõ oldalon kell megkerülni. A dereglyét a parthoz lánccal vagy acél sodronykötéllel kell kikötni. 4.09.43 Motorcsónakkal vagy evezõs csónakkal szelvénykötelet a vízen átvinni nem szabad, csak ha a kötél az állványra tett dobról szabadon futhat. A kötelet a jármûhöz rögzíteni tilos!

2007/87. szám

A mérés idõtartamára 1-1 személyt a mérési helytõl (keresztszelvénytõl) mindkét irányban 300 m-re hajófigyelõ szolgálatra kell beosztani, ezeknek hajó közeledésekor hang vagy más jelzést kell adniuk. A 0,5 m/s-nál sebesebb vízfolyás mérése esetén a csónakban elõre le kell tekerni kb. fél vízfolyás-szélességû kötélhosszat, melyet indulás elõtt a csónakban kell elhelyezni. 4.09.44 Az öbölladikba a szelvénykötelet csáklyával kell beemelni és az õrfa tövéhez fektetni. A mûveletet végzõnek az õrfa mögött kell állnia. A kötélnek az õrfa villájába való emelését az õrfa vízfolyás szerinti felsõ oldalán állva kell végrehajtani. A kötelet ugyanilyen állásból, az öbölladik vízfolyás szerinti alsó vége irányába kell a vízbe dobni. 4.09.45 A mûszert és a mérõsúlyt csak álló, illetve szelvénykötélhez rögzített vízi jármûben szabad a leeresztõ kötélre szerelni, amennyiben ez a parton nem megoldható. 4.09.46 A mérõszerkezetet tartó palló híd felõli végét a hídszerkezethez kell kötni, a billenés megakadályozására. A részletes elõírásokat, a helyi körülményeket figyelembe véve kell meghatározni. Mérési szünetben a mérõsúlyt, ha a vízi közlekedést nem zavarja, a fenékre kell leereszteni. A súlyt a levegõben lógatva tartani tilos! 4.09.47 A vízsebességmérõ mûszer leeresztõ szerkezetét a vízi jármûhöz szilárd kötéssel kell rögzíteni. A mérést mindig a vízfolyással szemben álló jármûrõl, annak orránál kell elvégezni. 4.09.48 A mérõsúlyt csak szilárd talapzaton (földön, gyalogjárón) szabad a leeresztõkötélhez rögzíteni. Víz fölé hajolva a mérõsúlyt felszerelni tilos! 4.09.49 A mérõsúly és a mûszer víz fölé helyezését, a vízbõl a jármûbe való beemelését végzõ, valamint a jármû orrán álló személyt biztonsági övvel, biztosító kötéllel és mentõmellénnyel kell védeni. 4.09.50 A 10 kg-nál nehezebb felszerelést a mérõhelyre megfelelõ méretû szánon kell eljuttatni. 4.09.51 Álló, összefüggõ jégtakaróról mérni csak akkor szabad, ha a jég vastagsága legalább 15 cm. A jég vastagságáról a part közelében, továbbá a kijelölt szelvény irányában, létrán vagy pallósoron állva készített léken kell meggyõzõdni. A lékvágáshoz a legalább 30 cm szélességû pallót kell alkalmazni. A mérés végzéséhez 1 biztosító munkavállaló jelenléte kötelezõ. 4.09.52 Jégen tartózkodásnál ugrálni vagy ütésekkel a jég szilárdságát gyengíteni tilos! Lék vágására csak elõírásos felszerelés (jégvágó balta, jégfûrész, ejtegetõ vésõ stb.) használható. A mérési szelvény teljes hosszúságában, a parttól a mérési helyig, pallósort kell fektetni és azt szabadon kell hagyni. A mérési eszközök tárolására a mérési hely közelében külön tárolópadozatot kell elhelyezni. 4.09.53 Zajló jégtáblákkal borított vízfolyáson, ködben és –4 °C alatti hõmérsékletnél mérni, vízmintát venni tilos! Rendkívüli esetben (elemi csapás, nemzetgazdasági érdek,

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

súlyos vízhiány stb.) engedéllyel, a helyi körülményeket figyelembe véve, megfelelõ technológiai felkészültséggel (jégtörõ hajó, helikopter stb.) szabad vízmintát venni. 4.10 Vízügyi hírközlés és számítástechnika 4.10.01 Nagyfeszültségû, szabadon szerelt vezetéket árvízvédelmi telefonvezetékkel felül nem szabad keresztezni. 4.10.02 Erõs- és gyengeáramú szabadvezetékek, szabadon szerelt vezetékek keresztezésére és megközelítésére a Vmr. elõírásai az irányadók. (MSZ 151–1–8, MSZ 447, MSZ 2364, MSZ 17–101–39, MSZ–17–203–4 és MSZ 13 207) 4.10.03 Nagyfeszültségû veszélyeztetésnek kitett távközlõ összeköttetések keresztezéseire a külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (MSZ–17–208) 4.10.04 Vasút feletti keresztezést elõzetesen az illetékes pályafenntartási fõnökségnek be kell jelenteni. A pályafenntartási fõnökség engedélye nélkül vasút felett munkát végezni nem szabad. 4.10.05 Árvízvédelmi telefonállomások biztosítóit, a földrõl el nem érhetõ magasságban, az ügyeleti szobán kívül, tûzveszélyes anyagtól legalább 10 m távolságra éghetetlen anyagból készült, védett helyen lévõ szerelvénytáblára kell elhelyezni. 4.10.06 Kisfeszültségû fogyasztói leágazásokat keresztezni, illetõleg megközelíteni a Vmr. szerint csak feszültségmentesített állapotban szabad. 4.10.07 Végelzárók és csévék búráira a veszélyeztetést feltüntetõ jelzést, illetve feliratot jól láthatóan és maradandóan fel kell tüntetni. 4.10.08 Az árvízvédelmi telefon üzemelésénél a külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (MSZ–17–017) 4.10.09 Az adótornyokon és antennatartó szerkezeteken (oszlop, csõárboc), illetve azok közelében végzendõ munkákra vonatkozó elõírások (munkaterület biztosítása, mûvezetés, védõkötélzet és zuhanásvédelem stb.) fokozott betartásával kell dolgozni. 4.10.10 A vízügyi távközlõ vonalszakaszon gondoskodni kell az egyes munkaszakaszok fémes elválasztásáról. 4.10.11 A nagyfeszültségû távolbahatás elleni védelem céljából a veszélyeztetésnek kitett távközlõvonalaknál gyors mûködésû túlfeszültség-levezetõket kell alkalmazni. 4.10.12 Állomás-leágazásoknál durva villámhárítót a Vmr. szerint a lecsatlakozási oszlopra kell felszerelni. Az állomás-leválasztó kapcsolót úgy kell elhelyezni a légvezetékek leágazása után közvetlenül, hogy az állomás zivatar közeledtekor a vonalról lekapcsolható legyen. (MSZ–17 016) 4.10.13 A biztosítóhoz kívülrõl csatlakozó vezetéknek, az erõsáramú szerelésekhez hasonlóan meg kell felelniük a 4.10.02. pontban foglaltaknak. (MSZ 151–1–8)

6511

4.10.14 Vízügyi távközlõ vezetékeket védõcsõ nélkül falba szerelni nem szabad. Keresztezésüknél mindkét nemû vezetéket, a keresztezéstõl számítva mindkét irányban, legalább 5 cm hosszban védõcsõben kell elhelyezni. 4.10.15 Erõs- és gyengeáramú (vízügyi távközlõ és informatikai vezetéket) berendezéseket egymástól elszigetelve kell létesíteni. 4.10.16 Kábelvégek ideiglenes szigetelt lezárását úgy kell elkészíteni, hogy az erek egymástól, a köpenytõl és a fémrészektõl gondosan szigetelve legyenek. 4.10.17 Nagyfeszültségû veszélyeztetésnek kitett kábelszakaszon végzett munkánál legalább 2 személy egyidejû jelenlétét kell biztosítani. 4.10.18 Oszlopon, adótornyon és antennatartó szerkezeteken (oszlop, csõárboc) végzendõ munkával csak szakképzett és gyakorlott munkavállalót szabad megbízni. 4.10.19 Út feletti vezeték átfeszítési idõszakára a forgalom irányítására jelzõtárcsával felszerelt õröket kell állítani. 4.10.20 Vezeték dobról való leeresztésekor a dobot a bakon biztonságosan rögzíteni kell. A dob biztonságosan fékezhetõ legyen. 4.10.21 Acél sodronykötélnél a huzalszálak levágása elõtt, a szálak szétpattanásának megakadályozására, az elemi szálakat a vágási köz mindkét oldalán el kell kötni. 4.10.22 Közlekedési utakon kikötés céljából kötelet (huzalt) átfeszíteni (ideiglenesen is) tilos! A közlekedési utat mindenkor szabadon kell hagyni. Az anyagokat úgy kell az út mentén lerakni, hogy azok a közlekedés biztonságát ne veszélyeztessék. 4.10.23 Oszlopnak vasúti kocsiból vagy teherautóból való kirakásánál a vagon (teherautó) oldalához támasztott csúsztatógerenda (segédoszlop) mindkét végét rögzíteni kell. Az oszlopnak uszályból daruval való kirakásánál az emelõgépekre vonatkozó elõírások az irányadók. 4.10.24 A csúszógerenda párhuzamosan tartását összekötõ kötéllel (huzallal) kell biztosítani. Az oszlopot a csúsztatógerendára (segédoszlopra, csúszdára) nagy elõvigyázattal kell rácsúsztatni. A csúsztatás irányában állni tilos! 4.10.25 Vasbeton oszlop állításánál ollós fát, faoszlop állításánál pedig oszlopemelõ villát kell alkalmazni. 4.10.26 A gyenge állékonyságú oszlopot a munka megkezdése elõtt legalább 3 irányból meg kell támasztani. A támasztófával az oszlopot a legalsó szigetelõtartó-vas alatt 30 cm távolságban kell megtámasztani. 4.10.27 Viharos, zivataros idõben oszlopon, adótornyon és antennatartó szerkezeten (oszlop, csõárboc) munkát végezni tilos! Zivatar közeledtére a munkát abba kell hagyni, az oszlopról le kell jönni. 4.10.28 Az oszlopra és az antennatartó szerkezetre (oszlop, csõárboc) való felmászás elõtt meg kell gyõzõdni annak biztonságos állapotáról, valamint a mászó felszere-

6512

MAGYAR KÖZLÖNY

lés megfelelõ állapotáról. Kiásott, félig kiásott, kilazult, korhadt tartószerkezetre felmenni nem szabad. 4.10.29 Távbeszélõ-oszlopon mászóvassal való kúszásnál a biztonsági (munka-) övet már a földön, az elinduláskor be kell kapcsolni, feléréskor a kötelet a tartószerkezetbe be kell akasztani. 4.10.30 Oszlopon és az antennatartó szerkezeteken (oszlop, csõárboc) és azok tövében egyidejûleg munkát végezni tilos! A tartószerkezet alatt elhaladók figyelmét megfelelõ jelzéssel fel kell hívni a tartószerkezeten végzett munkára (így pl. forgalom elterelése). 4.10.31 Élõ fára mászóvassal felmászni tilos! 4.10.32 Az oszlopon és antennatartó szerkezeteken (oszlop, csõárboc) mezítelen felsõtesttel, fedetlen fõvel dolgozni nem szabad. 4.10.33 Ha az oszlopon és antennatartó szerkezeteken (oszlop, csõárboc) dolgoznak, alatta, a tartószerkezet hosszának 1,2-szeres távolságán belül, de legalább 3,0 m körzetben tartózkodni tilos! A szerszámokat, anyagokat zsebben tartani, az oszlopra, tartóvasra vagy huzalra felakasztani még rövid idõre sem szabad. Azokat az erre a célra rendszeresített tokban (szerszámtáskában) kell elhelyezni. 4.10.34 Az oszlopra és antennatartó szerkezetre (oszlop, csõárboc) anyagot, szerszámot kötéllel kell felhúzni. A biztonsági övbe a vezetéket beakasztani, szerszámokat vagy építési anyagot a tartószerkezetre a dolgozó részére feldobni vagy onnan ledobni tilos! 4.10.35 Oszlop kiváltásánál elõször meg kell határozni, hogy az oszlop melyik oldalán vághatók el a vezetékek. Az oszlopra szerelt vezetékek elvágása elõtt az oszlopot ki kell kötni vagy ki kell támasztani. Egy irányban az összes vezetéket kitámasztás vagy kikötés nélkül elvágni nem szabad. 4.10.36 Korhadt, kilazult oszlop kiásását csak a kiváltó oszlop elõzetes beépítése után szabad elkezdeni. A légvezetéket a kiváltó oszlopról kell átszerelni. 4.10.37 Vezetékek feszítése közben a kifeszített vezetékek alatt vagy közelében, a feszítés közben várható kilengés miatt, tartózkodni tilos! 4.10.38 Védõcsõbe fektetett erõsáramú és falon kívül, szabadon szerelt távközlõ vagy adatátviteli vezetékek között olyan távolságot kell tartani, hogy a kétnemû vezetékek egyikének szerelésekor a másik sérülést ne szenvedhessen, és a vezetékek egymástól függetlenül is cserélhetõk legyenek. 4.10.39 Falon kívül, védõcsõben elhelyezett erõsáramú vezetékek, kábelszerû, szigetelt vezetékek, kábelek és szabadon szerelt vízügyi távközlõ vagy adatátviteli vezetékek csatlakozásait úgy kell szerelni, hogy az erõsáramú elosztó dobozoktól, szerelvényektõl 10 cm távolságon belül egymást meg ne közelíthessék, e távolságon kívül essenek.

2007/87. szám

4.10.40 Gyengeáramú berendezés vezetékeit az erõsáramú berendezés védõcsöveibe vagy dobozaiba behúzni tilos! 4.10.41 Nagyfeszültségû, veszélyeztetésnek kitett, illetve ilyennek minõsülõ kábelnél, továbbá végzõdésnél, végelzáróknál, csévéknél egy érhez és a földhöz, illetve kettõ vagy több érhez egyidejûleg nyúlni tilos! 4.10.42 Kábelnél, az övszigetelés felbontása elõtt, a kábel ólom vagy alumínium köpenyének és páncélburkolatának folytonosságát 1,0 ohmnál kisebb ellenállású átkötéssel kell biztosítani. Szerelõi munkatérben a köpennyel és páncélzattal érintkezõ fémrészeket szigeteléssel kell ellátni. A szigetelést az e célra rendszeresített gumi, PVC vagy gumival bevont szigetelõanyaggal, illetve száraz kábelpapírral kell készíteni. A szigetelõ burkolatot csak az övszigetelés helyreállítása után szabad elkészíteni. 4.10.43 Mérésekhez és vizsgálatokhoz csak szigetelt vezetéket szabad alkalmazni. Kábeleknek földdel szembeni vizsgálatánál földpont-csatlakozást kizárólag a mérés idõtartamára szabad létesíteni. A kábelerek azonosításánál a kábel ólom vagy alumínium köpenyét vagy más földelést sem közvetlenül, sem közvetve felhasználni nem szabad. 4.10.44 A kábelaknában a munkavégzés megkezdése elõtt meg kell gyõzõdni az akna gázmentességérõl. 4.10.45 A helyi hálózatban, vagy a hivatalos helyiségekben üzemeltetett számítógépek, nyomtatók, egyéb perifériák, illetõleg hálózati elemek üzembe helyezését, illetve karbantartását, vagy hibaelhárítás céljából történõ megbontását csak a rendszergazda, illetõleg a számítástechnikai vezetõ által kijelölt munkavállaló(k) végezheti(k). 4.10.46 A számítógépes hálózat elemeinek üzemeltetéséhez szükséges áramellátás kizárólag az eszköz megfelelõ, gyári tápkábelén keresztül, ugyancsak megfelelõ (lehetõleg megszakító kapcsolóval ellátott), földelt elosztó közbeiktatásával, földelt fali konnektorból történhet. (MSZ 172–1) 4.10.47 Szakadt, sérült, földelés nélküli vezeték használat tilos! (MSZ 172–1) 4.10.48 A villamos hálózat terhelhetõségét ellenõrizni kell. Amennyiben a számítástechnikai eszközök egyidejû üzeme túlterheli a hálózatot, a megfelelõ paraméterek kialakítását az illetékes vezetõtõl haladéktalanul kérni kell. 4.10.49 A villamos hálózat pillanatnyi túlterhelésének elkerülése érdekében kerülni kell az ugyanazon áramkörön több számítástechnikai eszköz egyidejû bekapcsolását. 4.10.50 A számítástechnikai eszközöket kiszolgáló villamos hálózatot túlfeszültség ellen védeni kell az esetleges villámcsapások okozta károk elkerülésére. Emellett ajánlott, hogy villámlással járó zivataros idõben – amennyiben erre lehetõség van – a számítógépeket kikapcsolják, és az áramellátó tápkábelt a készülékrõl lehúzzák.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4.10.51 A helyi hálózat számítógépeit vírusvédelemmel kell ellátni. A vírusvédelmi rendszer folyamatos üzemben és automatikus frissítéssel történõ mûködtetéséért a rendszergazda felelõs. 4.10.52 A helyi hálózat számítógépein csak gyári, a feladatok ellátásához szükséges szoftvereket lehet használni, illetve csak hivatalos jellegû állományokat lehet a gépre feltölteni. Ezen elõírás megszegésébõl következõ gépi meghibásodás, vagy garanciavesztés következményeit a számítógép üzemeltetõje viseli. 4.10.53 A nyomtatók, vagy egyéb perifériák használatáról – kérésre – a rendszergazda, vagy az informatikai vezetõ által kijelölt dolgozó ad felvilágosítást, illetve oktatást. A használat ismerete nélkül, az ilyen eszközön végzett mûvelet miatt keletkezett kár a felhasználó felelõsségi körébe tartozik. 4.10.54 Folyamatos üzemeltetésû számítógépet csak klimatizált helyiségben lehet elhelyezni. 4.10.55 A szervereket külön helyiségben kell elhelyezni. A számítástechnikai eszközök túlmelegedése, illetõleg az ebbõl eredõ tûzveszély megelõzésére a szerverszobát biztonságos klimatizálással kell ellátni. A klimatizálás tervezését és kivitelezését szakemberrel kell végeztetni, figyelembe véve a szoba hosszú távú, biztonságát. 4.10.56 A szerverszobában a melegedéssel járó üzemû eszköz közelébe éghetõ anyagot elhelyezni tilos! 4.10.57 A szerverszoba tûzvédelmét a tûzveszélyességi besorolásnak megfelelõen automatikus vagy kézi tûzoltó eszközökkel kell felszerelni. 4.10.58 A szerverszobában automatikus és manuális tûzjelzõ felszerelése szükséges. Olyan berendezés ajánlott, amely a füst érzékelésénél riasztást küld az érdekelteknek. 4.10.59 A szerverszoba villámcsapás elleni védelmérõl kiemelten kell gondoskodni. Ajánlott a szobát ellátó áramkört elkülöníteni és önálló túlfeszültség-védelmét kiépíteni. 4.10.60 A szerverszobában lévõ kábelgyûjtõ-szekrényt külön hûtéssel kell ellátni oly módon, hogy legalább két ventilátor mûködjön egymástól függetlenül. 4.10.61 A kábelgyûjtõ szekrényben csak a mûködtetéséhez szükséges eszközöket szabad tartani. A kábeleket rendezett, átlátható formában kell tartani, a hálózati elemeket egyértelmû feliratokkal kell megjelölni, az összekötéseket digitális és papír adathordozón dokumentálni szükséges. 4.10.62 A szerverszoba zárását úgy kell megoldani, hogy illetéktelenek ne juthassanak be. A belépésre jogosultak mozgását is célszerû ellenõrizhetõen dokumentálni (így pl. kulcsátvétel és -átadás aláírással), ajánlott a mozgásérzékelõs webkamera felszerelése. 4.10.63 A szerverekre vonatkozó, fontos dokumentációt (így pl. jelszavak, jogosultságok), valamint a mentések digitális adathordozóit tûzbiztos szekrényben kell tartani.

6513

4.10.64 Az áramütés és a számítástechnikai eszközök meghibásodásának elkerülése érdekében figyelembe kell venni a következõket: A tápkábel földelõtüskéjét kiiktatni nem szabad. A tápkábelt mindig egy könnyen hozzáférhetõ, földelt konnektorhoz kell csatlakoztatni. Bizonyos eszközök (így pl. monitor) áramtalanításához a tápkábelt ki kell húzni az elektromos csatlakozóból. 4.10.65 A készülékek feszültség beállítását (amennyiben ilyen beállítási lehetõség ki van építve) ellenõrizni kell, hogy az megfeleljen a használt hálózati specifikációnak. 4.10.66 A számítástechnikai eszközök házának megbontása elõtt a tápkábelt ki kell húzni a hálózati csatlakozóból. 4.10.67 A számítástechnikai (képernyõs) munkahelyeken a foglalkoztatás megszervezését, illetve a munkahely kialakítását illetõen a képernyõ elõtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeirõl szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet elõírásait kell megtartani. 4.10.68 A számítástechnikai munkahelyeken a munkavédelmi követelményeket az ER.-ben foglaltak szerint biztosítani kell. 4.11 Szivattyúzás 4.11.01 A szivattyútelepet biztonságosan zárható kapuval ellátott, biztonságos kerítéssel kell körülzárni, kivéve ha a gépek, berendezések zárható épületben üzemelnek. 4.11.02 Szivattyútelepeken az automatikus mûködésû gépi gereb és szállítószalag mûködésbe lépését, indítását hangjelzéssel kell jelezni. 4.11.03 A szivattyútelep, mûszaki tervben meghatározott körzetében tilos a horgászat, halászat és a fürdés. A szivattyútelep kezeléséhez szükséges létszámot, legkevesebb 2 fõben kell meghatározni. Ezekrõl tájékoztató táblákat, a szivattyútelepen legalább egy mentõövet kell elhelyezni. 4.11.04 A szivattyútelep üzemi területéhez, ezen belül a betétgerendás elzáráshoz, a gerebhez és az üzemanyagtárolóhoz megvilágítási lehetõséget kell biztosítani. A hullámtéri aknához szükség esetén a munkavégzés idõtartamára kell biztosítani a világítási lehetõséget. 4.11.05 Fagy, jegesedés beálltakor a csatornában, a gerebtõl számítva és a helyi körülményektõl függõen, legalább 20-25 m-re, a víz lefolyására merõlegesen gerendából, ha a víztükör széles, akkor több gerendából kialakított jégfogót kell készíteni, a partokhoz rögzíteni, a jégtáblák gerebhez jutásának megakadályozása céljából. 4.11.06 A szivattyútelepen az állandóan a helyszínen tartózkodó gépész részére helyiséget kell biztosítani, fekvõhely, mosdási, valamint fûtési lehetõséggel. 4.11.07 Szállítható szivattyút és erõgépet csak a mértékadó belvízszint fölé szabad telepíteni. 4.11.08 Szállítható szivattyút, erõgépet, szivattyú-gépcsoportot (aggregát) tartozékaival együtt karbantartott, üzemképes állapotban, jól zárható raktárban elkülönítve úgy kell tárolni, hogy biztonságosan lehessen szállítani.

6514

MAGYAR KÖZLÖNY

4.11.09 Szivattyút a talajmechanikai adatok figyelembevételével kell telepíteni. 4.11.10 Mobil szivattyúzási helynél az üzemelés idejére idõjárás káros hatásai elleni védelmérõl kell gondoskodni. 4.11.11 A rézsûre helyezett csövek mellett korláttal ellátott ideiglenes lépcsõket kell készíteni, amennyiben a rézsû hajlása 1:1,5-nál meredekebb, valamint azokon a helyeken, ahol a rossz körülmények ezt indokolják. 4.11.12 A nyomócsõ befogadóba való csatlakozásánál a hullámtéri végén, ha akna épül, azt a mértékadó árvízszint fölé legalább 1,0 m magasra kell kialakítani. 4.11.13 Ha nem épül akna, akkor a torkolati fejének külsõ síkját függõleges oldalfalakkal nem szabad kiképezni. Az oldalfalakat legalább 1:1 (45 fok) vagy ennél enyhébb hajlású rézsûben kell építeni. A szívó- és nyomóoldalon az 1:1,5 és meredekebb rézsûnél korlát szükséges. 4.11.14 A gerebet úgy kell elhelyezni, hogy a hidraulikai szempontokat figyelembe véve, biztonságosan lehessen kezelni (így pl. javítani, karbantartani). 4.11.15 A kézi tisztítású gerebet ferdén kell elhelyezni. Ennél a gereb hajlásszöge a vízszinteshez képest 75°-nál meredekebb nem lehet. 4.11.16 A gereb és a szívóakna közötti csatornát csak szilárd födémmel szabad kialakítani. 4.11.17 Amennyiben a gereb fölött födém, párkány, erkély stb. szükséges, ezt a kiemelt gereb magasságánál alacsonyabban elhelyezni nem szabad. 4.11.18 A gerebet úgy kell elkészíteni, hogy a tisztítószerszám a gereb teljes hosszában akadálytalanul végighúzható legyen, a gerebtisztító szerszám fogai a gerebléceket összekötõ elemekbe ne akadhasson meg. 4.11.19 A kezelõhíd járófelületét érdesre, a víz lefolyását nem gátló, legalább 10 cm magas, a víz elvezetésére alkalmas nyílásokkal ellátott, a járófelület síkjában legalább 10 cm magas lábléccel szegélyezett módon kell kialakítani. A kezelõhidat kétsoros, legalább 1,0 m magas, szilárd korláttal kell ellátni. A hornyok felett a hídlemezben hagyott nyílásokat bordás vaslemezzel kell lefedni. 4.11.20 A kiszedett uszadék stb. elhelyezésére a rács mindkét oldalán lejtõs terepet kell kialakítani a víz összegyûjtésére és annak a csatornába való vezetésére. 4.11.21 A gereb eljegesedésének megakadályozására alkalmazott téli elektromos gerebfûtés érintésvédelmérõl gondoskodni kell. (MSZ 2364–410) 4.11.22 A gereb tisztításánál a munkahelyen csak szilárdan rögzített, de kivehetõ korlátot szabad alkalmazni. A kiemelt korlátnál végzett munkához a munkavállaló becsatolt, megfelelõen rögzített biztonsági övet köteles viselni. A kikötési pontot a felelõs munkairányítónak kell kijelölni. Gereb és szívóakna tisztítását minimum 2 fõ munkavállaló végezheti. 4.11.23 A gereb tisztításánál a kötelezõ védõfelszerelést, védõruhát stb., és ezek használatának módját, a helyi körülmények figyelembevételével kell meghatározni.

2007/87. szám

4.11.24 A szívócsatorna falába, a búvónyílásnál hágcsót kell beépíteni. 4.11.25 A szívócsatorna födémébe, a szívócsatorna fala mellett fedéllel ellátott, legalább 60×60 cm méretû búvónyílást kell készíteni. 4.11.26 A gépcsarnokból a szivattyútérbe közvetlen lejárást kell biztosítani. 4.11.27 Ferde tengelyû szivattyúknál (ahol a gépcsarnok és a szivattyútér egy légteret alkot) a gépek közötti kezelõlépcsõt legalább 1,20 m, a szélsõ lépcsõket pedig legalább 0,80 m szélesre kell készíteni. 4.11.28 Ha a szívóakna födéme a legnagyobb belvízszint alatt helyezkedik el, a födémet és a szívócsövet vízzáróan kell kiképezni. 4.11.29 A szivattyútelep robbanómotoros üzeme esetén az égésterméket megfelelõen méretezett, át nem eresztõ és hõszigetelt csatornában kell elvezetni, az épület tetõgerince fölé legalább 50 cm-rel, a szabad légtérbe. A hõszigetelést olyan módon kell elkészíteni, hogy az égésterméket vezetõ felszerelés külsõ burkolata a 60 °C-t tartós üzem esetén se lépje túl. 4.11.30 A szivattyúházban a kellõ szellõzés biztosítására az ablakok felsõ részét is nyitható felületekkel kell kiképezni. 4.11.31 A gépcsarnokban elhelyezett daru kialakítására, szerelésére és üzemelésére az emelõgépekre vonatkozó elõírások a mértékadók. Szabadtéri szivattyútelepen megfelelõ daruzó területet kell kialakítani. 4.11.32 A szívóaknával egy légteret alkotó szivattyútérben a biztonságos, üzemszerû kezeléshez bordás lemezzel, elõírásos szilárd korláttal ellátott emelvényeket, járdákat, lépcsõket kell alkalmazni. 4.11.33 A szivattyútérben lévõ géprészeket (így pl. csapágy, tömszelence, olajállásmutató, hõmérõ) biztonságosan és hozzáférhetõen kell kialakítani. 4.11.34 A szivattyútérben csak legfeljebb 24 V érintésvédelmi törpefeszültségû villamos kézilámpát és kéziszerszámot szabad használni. A törpefeszültséget elõállító transzformátort a gépcsarnokban (a szivattyútér födéme fölött) kell elhelyezni. 4.11.35 A gépcsarnokban oda nem tartozó anyagot, szerszámot, gépet, eszközt (így pl. ágyat vagy heverõt) tartani nem szabad. 4.12 Földmunkák A) Földmunkák általában 4.12.01 A földmunkákon belül a vízrendezés speciális földmunkáit a 4.05 A. fejezet, míg a vezetéképítés speciális földmunkáit a 4.12 B. fejezet tartalmazza. 4.12.02 Próbagödör ásásánál külön jogszabályok, így például az ER. elõírásai az irányadóak. (MSZ–04–901) 4.12.03 Víztelenítés hiányában kézi erõvel nyílt vízben a vízszint alatt legfeljebb 0,5 m mélységben szabad munkát végezni.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4.12.04 Élõ vízfolyás mellett, nyitott munkaárokban, árhullámok levonulásakor a munkavégzést szüneteltetni kell. 4.12.05 A mûtárgyak körüli földtömörítést csak a betonszerkezetek megszilárdulása után szabad megkezdeni. 4.12.06 Tömörítés alatt a mûtárgyba lemenni, ott munkát végezni nem szabad. 4.12.07 Feszültség alatt lévõ villamos vezetéket (földkábelt) munka közben megközelíteni csak a külön jogszabályok (így pl. Vmr.) elõírásainak megtartásával szabad. (MSZ 1585) 4.12.08 Az altalaj stb. lazítógépet a vontató után csak vonórúddal szabad csatlakoztatni. 4.12.09 Magas töltés építésénél és mély bevágás kiemelésénél a földnyesõ mozgására legfeljebb 6° lejtésû külön utat kell építeni. 4.12.10 Földgyaluval, 30°-nál kisebb fogásszögû késsel, csak vékony réteget szabad nyesni. Fás, tönkös és vastagabb gyökeres területen földgyalut alkalmazni nem szabad. 4.12.11 Egyenetlen terepen, vagy ha több földmunkagép egyidejûleg dolgozik, irányító felügyeletrõl kell gondoskodni. 4.12.12 A földmunkák további elõírásait az ER. tartalmazza. B) Elõkészítõ és fenntartási munkák 4.12.13 Fákon végzett rõzsetermelésnél csak erre a célra kialakított hosszú szálú fából vagy fémbõl készült létrát szabad használni, amelynek alsó végét hegyes vasalással kell ellátni, a felsõ végét pedig kötéllel vagy más, egyenértékû módon a fához kell erõsíteni. 4.12.14 Rõzsekéve kötésénél, acélhuzal használatakor, a huzalvégeket az átkötés után vissza kell hajlítani a rõzseágak közé. 4.12.15 Rõzsekévék vállon való szállításánál a kévehordók legalább 6,00 méteres követési távolságot kötelesek tartani. 4.12.16 Rõzsekévék deponálásához sík terepet kell kijelölni, az eldõlést-, szétcsúszást meg kell akadályozni. 4.12.17 A használhatatlan rõzsekévék szállítása (könnyen törik, mivel az idõjárás viszonyai miatt elérett) fokozott figyelmet igényel. A mennyiben hasznosítása nem megoldható vagy gazdaságosan nem hasznosítható akkor a tûzrendészeti elõírások betartásával kell elégetni. 4.12.18 A rézsût kézikaszával csak felülrõl lefelé szabad kaszálni, a töltéssel párhuzamosan haladva. 4.12.19 A rézsû gépi kaszálásánál a kaszálógép megválasztását a rézsû méret és a gép könyvben megadott megengedett érték figyelembevételével kell elvégezni. A borulás veszélyen túl számolni kell a gép lecsúszás veszélyével (így pl. friss zöld növényzet, ázott talaj). 4.12.20 A töltéselõtér kézi cserjézésénél a cserjézõ szerszám (macheta, balta, szárvágó) biztonságos állapotáról a munkakezdés elõtt meg kell gyõzõdni. A cserje vágás

6515

során a munkavállalók legalább a cserjemagasság kétszerese, de legkevesebb 3 méter távolságra legyenek egymástól. 4.12.21 A leírtott növényzetet amennyiben hasznosítása nem gazdaságos, vagy nem hasznosítható a munkatéren kívül, a tûzrendészeti és környezetvédelmi elõírások betartásával lehet elégetni, vagy értékesítés hiányában a legközelebbi zöldhulladék lerakó helyre kell szállítani. 4.12.22 A munkavállalóknak a növényzet irtásánál bakancsot, tüskés, tövises növény irtásánál pedig védõkesztyût, védõruhát és szemüveget kell biztosítani. Munka közben a munkavállalóknak egymástól a növényzet méretétõl függõen, de legalább 3,0 m-es távolságra kell tartózkodniuk. 4.12.23 A munkavállalóknak a növényzet irtásához annak jellegébõl adódó ártalmak ellen védelmet nyújtó egyéni védõeszközöket kell biztosítani. 4.12.24 Gépi cserjeirtást (láncfûrész, tisztító fûrész fûrészkoronggal, ágvágó fûrész) az a munkavállaló végezhet aki megfelelõ képesítéssel rendelkezik az adott gépre az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet szerint. 4.12.25 A cserje, rõzse (nem kévézhetõ) gépi aprítás (mulcsozás) során a cserjezúzó gép hatósugarában veszélyes körzetében munkát végezni, tartózkodni tilos! 4.12.26 A lezúzandó területrõl a gép teljesítményét meghaladó méretû növényzetet el kell távolítani, vagy meg kell jelölni és azt ki kell kerülni. 4.12.27 Vízi növényzet vágó és kitermelõ gépek kezelését csak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott képesítéssel rendelkezõ munkavállaló kezelheti. A gépkezelõjével a terület fellelõs vezetõje köteles ismertetni a munkaterület sajátosságait, hidak, átereszek, vízkivételi helyek stb. elhelyezkedését. 4.12.28 A vízi növényzetvágó és kitermelõ gépet, úgy kell megválasztani, hogy a munkavégzés során a földpart állékonysága biztosítva legyen, és a gép biztonságos mûködését nem akadályozza semmi (így pl. légvezeték, mûtárgy). 4.12.29 A vízen történõ munkavégzésre szolgáló vízi növényzet vágó és kitermelõ gépek esetében a munkaterületül szolgáló vízfelületre (így pl. öntözõcsatorna, folyó, patak, víztározó) biztonságos le-, illetve feljutására a gépkönyvben megadott rézsûk kialakítását a munkaterület sajátosságaiból eredõ elegendõ számban el kell végezni. Felügyeletét a partról biztosítani kell. C) Vezetéképítés 4.12.30 A munkaárok kitûzését, illetve az esetleges burkolatbontást követõen a földkiemelést csak akkor lehet elkezdeni, ha a dúcoláshoz szükséges dúcanyag már a helyszínen van. 4.12.31 Amennyiben dúcolás szükséges, a dúcolást a munkaterület talajmechanikai, hidrogeológiai, valamint a munkaárok geometriai méreteinek figyelembevételével a

6516

MAGYAR KÖZLÖNY

kiviteli terv alapján kell elvégezni. (MSZ–04–901, MSZ–10–273, MSZ–10–280) 4.12.32 Tilos a munkaárkot gyorsabban mélyíteni, mint ahogy a vízszint-süllyesztés környezetében a depresszió kialakul! 4.12.33 Talajvízszint-süllyesztési munkánál a környezõ építmények, épületek roskadási (süllyedési) veszélyére tekintettel kell lenni. 4.12.34 Talajvízszint süllyesztésénél a kiszivattyúzott víz elvezetésére szolgáló szívó-nyomó csövet vagy gravitációs csatornát (vályút) a munkaterületen biztonságosan kell vezetni. 4.12.35 A kiszivattyúzott víz a nyomócsõben 3,0 m/s-nál nagyobb sebességgel nem haladhat. 4.12.36 A munka folyamata alatt a víz felengedése és ismételt leszívása tilos! 4.12.37 Fagypont alatti hõmérsékleten talajvízszint-süllyesztés nem végezhetõ. 4.12.38 Lakott területen vagy közlekedési útvonal mellett a munkahelyet el kell keríteni és éjjelre meg kell világítani. 4.12.39 Munkaárkot keresztezõ közmûvezeték mechanikai védelmérõl, tehermentesítésérõl gondoskodni kell. 4.12.40 A vezeték építési, javítási, tisztítási munkálatai során az anyagok, szerszámok továbbításánál a leesés balesetveszélyének elkerülésére a helyi viszonyoknak megfelelõen intézkedni kell, ilyen munkaterületen a munkavállalók és az ott tartózkodó más személyek védõsisakot kötelesek viselni. 4.12.41 Az árokba kerülõ acél csõvezeték és szerelvény összeépítésénél a felszínen végrehajható munkákat a terepszinten kell végezni (csõvégek megmunkálása, peremezése, hegesztése, valamint a csõ korrózió elleni védelmét szolgáló munkák), a többit az árokban. 4.12.42 Csörlõs munkamódszernél a csörlõ tömege 1,5-szer nagyobb legyen az emelendõ tehernél. 4.12.43 A dúcolt munkaárok legkisebb szélessége az ékek között 80 cm lehet. 4.13 Hidromechanizáció 4.13.01 Vízágyút csak szilárdan, az eldõlés ellen biztosítva szabad elhelyezni. 4.13.02 A vízsugár hatókörzetében, valamint a vízágyú közelében csak akkor szabad bármilyen munkát végezni, ha elõzetesen a nyomócsõ tolózárját vagy a szivattyút lezárták (megállították), és az építésvezetõ az elzárt területre belépési engedélyt adott. 4.13.03 A vízágyú csövét felállításkor, a nyomócsõvel való összekötés elõtt, a víz váratlan megindulása miatt, biztonságos irányba kell beállítani. 4.13.04 A vízágyúnak a fejtett anyaghoz mért távolságát a legnagyobb fejtési magasságnál kisebbre nem szabad megállapítani.

2007/87. szám

4.13.05 A vízágyú körzetében figyelmeztetõ táblát kell elhelyezni. 4.13.06 A mûködõ vízágyút nem szabad felügyelet nélkül hagyni. 4.13.07 A szivattyú körzetében (így pl. szívóaknánál) fürödni nem szabad. 4.13.08 A vízágyús munkaterületet korláttal kell elkeríteni. 4.13.09 A nyomóoldal tolózárját biztonsági kapcsolóval kell elzárni. 4.13.10 A vízágyún az üzemi nyomást jól láthatóan fel kell tüntetni. A nyomást az üzemi nyomás fölé emelni tilos! 4.13.11 A víz szintje fölött vezetett csõvezeték bakjait az elvonuláskor el kell távolítani. 4.13.12 A nem repülõ zagynyomó-csõvezetéket stabil állványon, a hullámzási vízszint fölött kell vezetni. A repülõ csõvezetéket vízre vagy talajra úgy kell elhelyezni, hogy a szükséges munkák biztonságosan végezhetõk legyenek. A csõvezetéken közlekedni tilos! 4.13.13 Löszös talajra telepített mûtárgyak (így pl. épületek) közelében 500 m-en belül zagyteret létesíteni tilos! 4.13.14 A lakott hely közelébe telepített zagytér kerítését és veszélyt jelzõ tábláit meg kell világítani. 4.13.15 A zagyteret (így pl. vízgyûjtõzsompot) belépést akadályozó kerítéssel kell körülvenni és azon figyelmeztetõ tiltó táblát kell elhelyezni. 4.13.16 Iszapos zagytérre csak lefektetett pallókon és csak felügyelet mellett szabad belépni. 4.13.17 A zagyszorító gáton sem gyalogos, sem jármû nem közlekedhet! 4.13.18 A zagytér gépeire (szivornya, szivattyú) vonatkozó biztonsági elõírásokat, a helyi körülményeket figyelembe véve kell meghatározni. 4.13.19 Csak olyan vízágyút szabad igénybe venni, amelyet az üzemi nyomást 50%-kal meghaladó nyomáspróbának alávetették, könnyen irányítható, vízszintesen legfeljebb 180°-ra, függõlegesen pedig 45°-ra mozgatható. 4.13.20 A kotróhajó és a zagytér között, ha a zagytéren emberek tartózkodnak, az összeköttetés biztosítására jelzõberendezést kell létesíteni. 4.13.21 Hosszú nyomóvezetékben minden szivattyú után, szintkülönbség esetén, visszacsapó szelepet kell felszerelni. 4.13.22 Laza, homokos talajból zagygátat csak rõzsefonatos, cölöpös béléssel szabad építeni. 4.13.23 A zagyszorítógát alatt elhelyezett vízlevezetõ csövet, ha mezsgyét vagy utat keresztez, deszkával, rézsûsen le kell burkolni, és rossz látási viszonyok esetén meg kell világítani. 4.13.24 Ha a szorítógát 2,0 m-nél magasabb, 50 m-enként feljáró lépcsõrõl kell gondoskodni.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4.13.25 Éjszakai munkában részt vevõ minden munkavállalót kézilámpával kell ellátni. 4.13.26 A nyomócsövet és a zagyvezetékeket elmozdulást kizáró, szilárd alátétekre kell helyezni. A nyomás alatti csõvezetéket le kell horgonyozni. 4.13.27 A zagytéren nyomócsövet iszapos, vizes, homokos talaj esetén egyszerre 4 munkavállaló szállíthat. Ez esetben is 1 fõre legfeljebb 25 kg tömeg juthat. 4.13.28 Üzemben lévõ zagynyomócsövet (amelyben folyadékáramlás vagy dugulás miatti nyomás van) nem szabad megbontani. 4.14 Úszómûvel végzett munkák 4.14.01 Az úszómûvet a Hajózási Szabályzat, illetve a hajózási hatóság elõírásai szerint kell kialakítani. Az elkészült úszómûvet hatósági biztonsági vizsgára kell bemutatni, amely csak a hatóság üzemképességi bizonyítványa alapján állítható üzembe. 4.14.02 Különbözõ rendeltetésû úszómû (hajó-) terek szellõzõcsöveit összekötni nem szabad. 4.14.03 A térelhatároló szerkezetet olyan hangszigetelõ anyaggal kell ellátni, hogy a helyiségben mért zajszint 80 dB-nél nagyobb ne legyen. 4.14.04 Az úszómûvet a kezelõ- és a lakószemélyzet számára méretezett hûtõszekrénnyel és a külsõ térben elhelyezett, személyenként külön-külön zárható (legalább 40×40×60 cm-es) élelemtárolóval kell ellátni. 4.14.05 Petróleumlámpa világítást csak a vontatott hajón szabad használni. Csak biztonságosan felfüggesztett, szilárdan helyhez kötött, ütések ellen védett kivitelû, fémbõl készült és peremekkel ellátott lámpatestet szabad használni. 4.14.06 Úszómû (így pl. jégtörõ hajó) lakóterében a külhéj mentén fekvõhelyet elhelyezni tilos! A lakberendezéseket be kell építeni vagy rögzíteni kell. 4.14.07 Lakótérben az elektromos melegítõ stb. céljára szolgáló leágazásokat kapcsolóval kell ellátni, és a készülékek dugaszoló aljzatát csak jelzõlámpával szabad üzemeltetni. 4.14.08 A lakótereket megfelelõen el kell zárni a motortértõl. 4.14.09 Lakótérben kipufogó vagy egyéb gázt átvezetni, folyékony tüzelõanyagú melegítõ berendezéseket használni tilos! 4.14.10 Minden úszómûvön (hajón) ivóvíztartályt kell felszerelni. 4.14.11 A használati (tisztálkodási) vizet külön rendszerben kell vezetni. 4.14.12 Szabad vízbõl vett és szûrõágyon átvezetett használati vizet fertõtleníteni kell 4.14.13 A vízi jármûvek személyzetére és a hajón tartózkodók magatartására vonatkozó elõírásokat a Hajózási Szabályzat tartalmazza. A vízi jármûre beosztott, azon munkát végzõ munkavállalók vasalt vagy szöges talpú cipõt, továbbá papucsot nem használhatnak. Mezítelen lábbal dolgozni, tartózkodni és közlekedni nem szabad.

6517

4.14.14 A hajók üzemeltetéséhez szükséges legkisebb létszámot a Hajózási Szabályzat, valamint a belvízi utakon közlekedõ úszó létesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelõsége feltételeirõl, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöVIM rendelet határozza meg. 4.14.15 A horgonyt 2 személynek kell felhúznia. Horgonyzó kötél felszakításánál védõkesztyû használata kötelezõ. 4.14.16 Horgonymanõvert csak szakképzett hajós munkavállalók irányításával szabad végezni. 4.14.17 A készenléti õrségnek a fedélzeten, a kormányállás közelében kell tartózkodnia. 4.14.18 Munka közben és a munkaszüneti napokon az úszómûvön biztonsági õrséget kell szervezni. 4.14.19 A csörlõt rángató megterhelésnek kitenni nem szabad. Csörlõt ráhajtani csak a kotrómester vagy fedélzetmester esetenként adott utasítására és jelenlétében szabad. 4.14.20 Rakodó, ürülõ vagy más úszómûre átugrálni tilos! 4.14.21 Az úszómû meg nem világítható részén (sötétben) kézilámpa nélkül közlekedni tilos! 4.14.22 Úszómûvön a lakótér hõmérsékletét úgy kell biztosítani, hogy télen a 20 °C-ot elérje. 4.14.23 Elektromos melegítõkészüléket csak lerögzítve, a tûzrendészeti elõírások megtartásával szabad üzemeltetni. 4.14.24 Uszályrakodást erõs (0,5 m-nél nagyobb) hullámverés idején nem szabad végezni. 4.14.25 Rakodó vagy ürülõ uszály köteleinek helyzetét bármilyen módon megváltoztatni csak vezetõi utasításra szabad. Kötélmunkánál a kötél öblébe beállni tilos! 4.14.26 Fenékürítõs uszály fenékkapuit a szükséges vízmélység hiánya esetén kinyitni tilos! 4.14.27 Kotrót a vedersor szétkapcsolásakor (puttony vagy lánctag cseréjekor) mindkét irányban biztosítani kell elmozdulás ellen. Új merítéket és lánctagot az összehúzó készülék nélkül tilos behelyezni! 4.14.28 A kotró vedersorának szétkapcsolásakor a királykereket vagy a hajtómû fogaskerekét elmozdulás ellen kiékeléssel kell biztosítani. 4.14.29 Kotrón a szerelés megkezdése elõtt a létrát megfelelõ erõsségû gerendával a két bevágás (slicc) alá kell támasztani. 4.14.30 Nyomócsõvel dolgozó kotró pontonsorán és nyomócsövén a kifeszített láncra és kötélre rálépni, azon járni nem szabad. 4.14.31 A kompban vagy lejtõn leállt jármû fékjét be kell fogatni, vagy a jármûvet ki kell ékelni. 4.14.32 A jármûvet a kompon való szállításkor a vezetõnek nem szabad felügyelet nélkül hagynia. 4.14.33 Úszó test vízbõl való kiemelésénél az átfogó köteleket úgy kell elhelyezni, hogy ne éles sarokra feküdjenek fel. Az éles saroknál fagerendát vagy mûanyag párnát kell alkalmazni.

6518

MAGYAR KÖZLÖNY

4.15 Laboratóriumi munkák 4.15.01 A vízminõségi laboratórium dolgozóit idõszakos orvosi ellenõrzésre kell küldeni, ahol döntenek a védõoltás szükségességérõl, továbbá, hogy terhes nõ dolgozhat-e, amelyet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szabályoz. 4.15.02 A vízminõség-vizsgáló laboratóriumban a szennyvíziszap, illetve egyéb biológiai kockázattal járó vizsgálatot végzõ munkavállalók részére a biológiai kockázat miatt veszélyeztetett helyiségekre vonatkozó elõírásokat figyelembe kell venni. Elkülönített fekete és fehér öltözõt, valamint fürdõzuhanyozót (hideg-meleg víz), valamint WC-t kell létesíteni. A laboratóriumi munkavállalók a biológiai kockázattal járó munkához használt ruházatban más helyiségbe nem léphetnek be. Élelmet és innivalót a laboratóriumban nem tárolhatnak, és nem fogyaszthatnak. Étkezéshez külön helyiséget kell biztosítani. Az a munkavállaló, aki szeszes italt fogyasztott, kezén sérülés van, akit alkoholelvonás miatt kezelnek vagy ideggondozási kezelés alatt áll, a munkában nem vehet részt. 4.15.03 A laboratóriumba vizsgálatra beszállított fertõzõ vizeket, maró, mérgezõ anyagot tartalmazó folyadékot, valamint szerves oldószereket szájjal pipettázni tilos! 4.15.04 Dúsított baktériumtenyészetet tartalmazó edényeket csak autoklávos hõkezelés után szabad elmosogatni. Savat, lúgot tartalmazó oldatokat csak vízzel erõsen hígítva (vízfolyás mellett) szabad kiönteni. Cianidos szennyvizeket vagy oldatokat nem szabad savas vizeket tartalmazó helyre vagy savas vizekkel együtt kiönteni. A felszíni vizek védelmérõl szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján, gondoskodni kell arról, hogy a kiöntött vegyszerek a közcsatornába vagy élõvízbe jutás elõtt olyan kezelést kapjanak, hogy a távozó víz megfeleljen a vízvédelmi elõírásoknak. 4.15.05 Éteres vizsgálatot külön helyiségben, mesterséges szellõztetés mellett szabad végezni. 4.15.06 Vízminták vételénél a hivatkozok jogszabályok szerint kell eljárni. (MSZ ISO 5667–1–2) 4.16 Roncskiemelés 4.16.01 A felderített roncs körvonalait messzirõl láthatóan meg kell jelölni, illetõleg ki kell világítani a Hajózási Szabályzatban foglaltak szerint. 4.16.02 A roncskiemeléshez tûzszerész közremûködését kell biztosítani, ha fennáll a robbanóanyag jelenléte. 4.16.04 Emelõhajót vagy -tagot a vízi közlekedésben elõírt horgonyfelszerelésen kívül 4 db oldalcsörlõvel és 4 db kettõs horgonnyal kell ellátni. 4.16.05 A húzókötelek szakadásából keletkezhetõ veszélyek megelõzésére a csörlõk elõtt védõfalat kell létesíteni.

2007/87. szám

4.16.06 Rossz látási viszonyok között, örvénylõ vízben vezetõkötelet kell használni. A vezetõkötélnek legalább 2200 N szakítószilárdságúnak kell lennie. 4.16.07 A szondarúddal végzett mélységmérés esetében a szondázó csoport létszáma 5 fõnél kevesebb nem lehet (1 kormányos, 2 evezõs, 1 szondázó, 1 jegyzõ). 4.16.08 Roncskiemelésnél fizikai munkára nem alkalmazhatók nõk, 18 évesnél fiatalabb és 50 évesnél idõsebb férfiak, továbbá életkortól függetlenül magas vagy alacsony vérnyomású, epilepsziás, szédülékeny, tériszonyban szenvedõ munkavállalók. 4.16.09 Minden vízbõl való roncskiemelést legalább ötéves kivitelezésben eltöltött szakmai gyakorlatú, vízi közlekedésben jártas és legalább kishajó-vezetõi képesítéssel és búvárismeretekkel és felelõs mûszaki engedéllyel rendelkezõ mérnök vagy üzemmérnök vezethet. Kishajó-vezetõi képesítés hiányában ilyen szakképesítésû munkavállalót külön be kell állítani. 4.16.10 Éles sarkú roncsok közé való behatolásnál kettõs vezetõkötelet kell alkalmazni. Ezek közül az egyik a telefonvezeték is lehet. (MSZ 20358) 4.16.11 Víz alatti roncsbontást, a roncs kisebb részekre való darabolását, mindenkor búvármunkával kell végrehajtani. (MSZ 20358)

5. VESZÉLYES VÍZÜGYI TEVÉKENYSÉGEK 1. Víz feletti, emberi közlekedésre szolgáló járóhídon végzett munka 2. Vízi jármûvel való anyagszállítás, ki- és berakodás 3. Vízen végzett munka, ha a vízmélység 1,0 m-nél nagyobb, a víz sebessége az 1,0 m/s-t meghaladja, vagy a vízmélységtõl függetlenül, ha a víz sebessége a 3,0 m/s-t meghaladja 4. Munkavégzés vagy közlekedés jégen 5. Zárt csatornában és azok mûtárgyaiban végzett, valamint ezek felnyitásával járó munka 6. Veszélyes anyagokkal és készítményekkel végzett munka 7. III. fokozatú Árvíz- és belvízvédekezés 8. Kútfúrás 9. Gázos vizek kezelése 10. Szennyvíz elvezetéssel és tisztítással kapcsolatos munka

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

11. A 45 °C-nál nagyobb hõmérsékletû nyílt víztárolóval vagy árokkal kapcsolatos emberi tevékenység 12. Hévizes és gázos kúttal, valamint hévizes tároló tartályokkal és egyéb mûtárgyakkal kapcsolatos munka 13. Medencék veszélyes anyaggal történõ fertõtlenítése és tisztítása 14. Iszapfõzés munkái 15. A 80–150 cm közötti, továbbá 60/90 és 90/140 belméretû, 10 cm-nél hosszabb vízrendezési, öntözési és felszíni víztározási csõvezetékben végzett munka 16. Szárító tárókban végzett munka 17. Radioaktív anyagok szállítása 18. Radioizotópos tömörségmérés 19. Szádlemez és cölöp verése 20. Jég elleni védekezés 21. Vedersoros, markoló és szívó-nyomó úszókotró part közeli munkái 22. Hajóút kitûzése 23. Hidrológiai mérés: hídszerkezetrõl; olyan duzzasztómûvekrõl, ahol a víz átbukása a táblák felemelésével szüntethetõ meg; jégrõl; vízben; 50 m-nél szélesebb vízfolyásnál csónakból, hajóról 24. Nagyfeszültségû veszélyeztetettségnek kitett kábelszakaszon végzett munka

6519

2. Buzgár A töltésre ható egyoldalú hidrosztatikus nyomás hatására a töltés mentett oldalán alulról felfelé irányuló szivárgásból kialakult, koncentrált vízfeltörés. Ez megfelelõ védekezés hiányában töltésszakadást idézhet elõ. 3. Egyesített rendszerû csatorna Olyan csatornarendszer, amely a szenny- és csapadékvizet közös hálózatban gyûjti és vezeti el. 4. Gereb A folyadék áramlásába helyezett párhuzamos pálcákból álló szûrõberendezés, a rácsszemét kifogására. 5. Járómezõ (munkahíd) A parthoz kikötött vízi jármû vagy a víziállvány és a part között lévõ áthidaló rész, amely közlekedésre szolgál. 6. Koronaterhelés Tartós erõtani igénybevétel, amely a fúróberendezés elõírt mélységhatárának elérésekor a mozgó csigasor, a szállítóhorog, az öblítõfej és tömlõ, a fúrókötél, a fúrószerszám és a béléscsõ együttes hatására a koronát terheli. 7. Rámpa Földmûvek megközelítésére alkalmas, lejtõs, ugyancsak földbõl készült mû. 8. Rõzsepokróc Kötéssel és karóval a parti rézsûhöz erõsített rõzseréteg, a mederfenék kimosás elleni védelmére. 9. Övárok A vízrendezési rendszer azon része, amely felfogja a vízrendezés alatt álló területre kívülrõl ráfolyó vizeket.

25. Horgonyzó kötél felszakítása 10. Vakonddrén-eke 26. Biológiai kockázattal járó laboratóriumi munka 27. Roncskiemelés

A vakond járatát utánzó mesterséges talajcsövezést készítõ alagcsövezõ eke. 11. Víztározó

6. A SZABÁLYZATBAN HASZNÁLT, MEGHATÁROZÁST IGÉNYLÕ FOGALMAK

A víztározók olyan nyíltfelszínû mesterséges tavak, melyeket természetes terepalakulatokban egy vagy több oldalról való mesterséges elzárással hoztak létre.

1. Akna Általában térszín alatti létesítmény, amely vezetékek szerelvényei és szivattyúk elhelyezésére, illetve a csatorna vizsgálatára, tisztítására, vagy vizet átvezetõ mûtárgy elzáró-szerkezetének elhelyezésére szolgál.

12. Úszómû Helyváltoztatásra általában nem szolgáló úszó létesítmény (így pl. fürdõhajó, úszódokk, kikötõponton, csónakház) a Hajózási Szabályzat meghatározása szerint.

6520

MAGYAR KÖZLÖNY

III. rész HATÁROZATOK Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 47/2007. (VII. 3.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök alkotmányértelmezésre irányuló indítványa tárgyában – dr. Bragyova András, dr. Holló András, dr. Kiss László és dr. Kukorelli István alkotmánybírók különvéleményével – meghozta az alábbi határozatot: I. 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány a köztársasági elnök hatásköreit meghatározó 30/A. § (1) bekezdés j) pontjában szabályozza a köztársasági elnök kitüntetés-adományozási és -viselésének engedélyezési jogát. Ennek keretén belül – a jelenleg hatályos szabályozás alapján – a köztársasági elnököt valódi döntési – kitüntetés-adományozási – jogkör illeti meg az erre irányuló eljárás során, mely döntési jogköre azonban nem korlátlan. Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt „törvényben meghatározott” alkotmányi fordulat arra utal, hogy a törvényalkotó törvényi szinten szabályozza a kitüntetések (címek, érdemrendek) alapítását, meghatározását, valamint részletes adományozási eljárását, és az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontja ezeknek az állami kitüntetéseknek a köztársasági elnök általi adományozásáról rendelkezik. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság határozata meghozatala során figyelembe vette a hatályos törvényi szabályozást is. Ennek alapján a kitüntetés-adományozás döntési folyamatában a köztársasági elnök jogkörének korlátját jelenti egyrészt az, hogy a kitüntettek személyi körére más (a miniszterelnök vagy a miniszter) tesz elõterjesztést, másrészt, hogy az Alkotmány 30/A. § (2) bekezdése alapján kitüntetés-adományozási jogköre ellenjegyzéshez kötött. Figyelemmel arra, hogy a jelenleg hatályos törvényi szabályozás, és az eddig kialakult gyakorlat alapján a kitüntetett személyére vonatkozó elõterjesztés joga nem illeti meg a köztársasági elnököt, ezért döntési joga nem terjed ki arra, hogy az elõterjesztésben

2007/87. szám

meg nem nevezett személynek kitüntetést adományozzon. Ezt az elõterjesztõ azzal akadályozhatja meg, hogy megtagadja a köztársasági elnök kitüntetés-adományozási döntésének ellenjegyzését. Mindez eljárási szempontból korlátját képezi a köztársasági elnök kitüntetés-adományozási jogkörének. 2. A kitüntetések adományozásának feltételeirõl szóló törvények, illetve a kitüntetéseket alapító egyéb jogszabályok határozzák meg azt, hogy mely értékeket ismer el a jogalkotó olyannak, amely alapján kitüntetések adományozhatók. Ezen értékek a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének szerves részét képezik. A kitüntetés alapjául szolgáló értékek egy része az Alkotmányban megfogalmazott, nevesített érték, vagy az abból levezetett érték. A kitüntetésre való érdemesség meghatározásakor a legfõbb mérce a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje. Az alkotmányos értékrend az Alkotmányban, mint normában megjelenõ, illetve az Alkotmányból levezethetõ értékek összessége. Ennek az értékrendnek a kitüntetés-adományozási eljárásban is feltétlenül érvényesülnie kell. A Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütközõ, attól eltérõ értékrend alapján való kitüntetési elõterjesztés vagy adományozás – az alkotmányos értékek sérelme következtében – ellentétes az Alkotmánnyal. Mind a kitüntetésre elõterjesztést tevõknek, mind a köztársasági elnöknek joga és egyben kötelessége, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjét tiszteletben tartsa, a kitüntetési eljárásban érvényre juttassa, és érvényesülését biztosítsa. A köztársasági elnök ezen feladat- és hatásköre természetszerûleg kiterjed arra az esetre is, amikor a kitüntetés-adományozási eljárásban az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott hatáskörét gyakorolja, amely alapján a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket adományozza és a külföldi állami kitüntetések viselését engedélyezi. 3. A köztársasági elnöknek az Alkotmányban meghatározott kitüntetés-adományozási hatásköre tartalmi, érdemi döntési jogot foglal magában, amely a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének érvényre juttatásán, illetve az alkotmányos értékrendet sértõ elõterjesztések elfogadásának megtagadásán keresztül fejezõdik ki. A Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütközõ kitüntetési elõterjesztés kapcsán a köztársasági elnök joga, hogy – indokai közlésével – az elõterjesztést ne írja alá, a kitüntetés adományozását megtagadja. A kitüntetés-adományozás, illetve -viselés engedélyezésének megtagadása ebben az esetben a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének a védelmét szolgálja. 4. Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapítja, hogy az Országgyûlés nem tett teljes mértékben eleget az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének j) pontjából adódó azon kötelezettségének, hogy a kitüntetés-adomá-

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

nyozás szabályait részletesen, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság, jogbiztonság követelményének megfelelõ módon szabályozza. Így nem került sor annak meghatározására sem, hogy az elõterjesztõ milyen határidõig köteles megküldeni a kitüntetési elõterjesztést a köztársasági elnöknek, illetve, hogy a köztársasági elnöknek milyen határidõn belül kell nyilatkozni az esetleges érdemességi (az alkotmányos értékrend sérelmén alapuló) kifogásáról és annak indokairól. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyûlést, hogy szabályozási kötelezettségének 2007. december 31. napjáig tegyen eleget.

II. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány a köztársasági elnök hatásköreit meghatározó 30/A. § (1) bekezdés k) pontjában szabályozza a köztársasági elnök egyéni kegyelem gyakorlására irányuló jogát. Ennek keretén belül a köztársasági elnököt az erre irányuló eljárás során valódi döntési jogkör illeti meg abban a tekintetben, hogy kegyelmezési jogával kíván-e élni vagy sem. Az elõkészítõ eljárásban a kegyelem gyakorlására vagy megtagadására vonatkozó elõterjesztések a köztársasági elnököt nem kötik. A köztársasági elnök döntési jogköre azonban nem korlátlan, mivel kegyelmi határozatának érvényességéhez ellenjegyzés szükséges. Az ellenjegyzõt az ellenjegyzés vagy annak megtagadása tekintetében illeti meg valódi döntési jog. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. A köztársasági elnök az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § g) pontja és 21. § (6) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmány értelmezésére terjesztett elõ indítványt. 1. A köztársasági elnök az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt jogköréhez kapcsolódóan annak az értelmezését kérte, hogy a kitüntetés-adományozási jogköre gyakorlása során milyen szempontok alapján jogosult megvizsgálni a kitüntetendõ személyekre tett elõterjesztést. A köztársasági elnök indítványában hivatkozott az Alkotmánybíróságnak a köztársasági elnöki intézménnyel kapcsolatos korábbi határozataira, amelyek kimondták, hogy a köztársasági elnök az államszervezet demokratikus mûködése feletti õrködése során, e feladatának teljesítése érdekében tartalmi okokból is megtagadhatja a kinevezési javaslat teljesítését. A köztársasági elnök ezt annak ellenére megteheti, hogy kinevezési jogkörei ellen-

6521

jegyzéshez kötött jogkörök, s az ellenjegyzés a döntés érvényességi kelléke. A köztársasági elnök által értelmezni kért kitüntetés-adományozási jogkör – az Alkotmány 30/A. § (2) bekezdése értelmében – ellenjegyzéshez kötött jogkör. A köztársasági elnök nézete szerint a kitüntetés-adományozás ellenjegyzéshez kötöttsége e jogkör esetében sem jelentheti azt, hogy a kitüntetési elõterjesztésnek automatikusan köteles volna eleget tenni. Ez, álláspontja szerint azt jelenti, hogy a kitüntetési elõterjesztés tekintetében – az elõterjesztés jogszerûségi (formai) vizsgálatán túlmenõen, amely egyébként minden jogköre gyakorlása során biztosított a köztársasági elnöknek – helye van tartalmi vizsgálatnak is. A köztársasági elnök indítványában ugyanakkor utalt arra is, hogy a kitüntetések adományozására és a kinevezésekre vonatkozó jogkörök – annak ellenére, hogy mindkét jogkör gyakorlása ellenjegyzéshez kötött – egymástól eltérõ természetûek. Amíg ugyanis a kinevezési jogkörök közvetlen kihatással vannak az államszervezet demokratikus mûködésére, addig a kitüntetések adományozására vonatkozó jogkör tekintetében ilyen érdemi, közvetlen kihatás nem áll fenn. A kinevezésekre vonatkozó jogkörrel ellentétben sem a kitüntetési elõterjesztés teljesítése, sem annak megtagadása nem vezethet az államszervezet demokratikus mûködésének súlyos zavarához. A köztársasági elnök véleménye szerint mindezek alapján kérdéses, hogy alkalmazhatók-e az Alkotmánybíróság által – az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt elnöki jogkörhöz kapcsolódóan – a kinevezés teljesítésének megtagadásával összefüggésben kifejtett alkotmányossági szempontok (mércék) a kitüntetési elõterjesztések megtagadására vonatkozóan is. 2. A köztársasági elnök indítványában kifejtette, hogy a kitüntetés köztársasági elnök részérõl történõ adományozása a nemzet (egységes) elismerését fejezi ki a kitüntetett életútjáért vagy teljesítményéért. Ebbõl következõen a kitüntetés-adományozás jogkörének értelmezése során az Alkotmány 29. § (1) bekezdésének azon rendelkezése szolgálhat kiindulópontként, amely szerint a köztársasági elnök „kifejezi a nemzet egységét, és õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett”. A köztársasági elnök szerint az államfõ azon alkotmányi jogköreinél, melyeknél döntése nem kapcsolódik szorosan az államszervezet (demokratikus) mûködéséhez, az említett alkotmányi rendelkezés szolgálhat a döntés alkotmányossági mércéjéül. A köztársasági elnöknek döntése során azt kell vizsgálnia, hogy a kitüntetési elõterjesztés teljesítése következtében bekövetkezhet-e az államszervezet demokratikus mûködésének tág értelemben vett zavara, sérülhet-e az államszervezet demokratikus mûködésének tartalmi érvényesülése, az Alkotmány alapvetõ értékrendje. A köztársasági elnök véleménye szerint az államfõ erkölcsi integritása kerülhet veszélybe akkor, ha nem kap

6522

MAGYAR KÖZLÖNY

érdemi (valódi) döntési jogot a hivatkozott – így az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontjában szereplõ – jogkörében meghozandó döntései során. A köztársasági elnök szerint a kitüntetés törvényi elõfeltételeinek vizsgálata nem választható el az értékítélettõl; a kitüntetési elõterjesztésre vonatkozó döntése tisztán erkölcsi természetû, és egy meghatározott értékrenden alapuló értékítéletet fejez ki. A döntés erkölcsi jellege miatt – a köztársasági elnök nézete szerint – azt is biztosítani kell, hogy a köztársasági elnök döntése során saját erkölcsi értékrendjének (integritásának) megfelelõen érvényesíthesse az Alkotmány értékrendjét. A kifejtettek alapján a köztársasági elnök azon szempontok (mérce) meghatározását kérte az Alkotmánybíróságtól, amelyek alapján tartalmi vizsgálat alá vonhatja a kitüntetési elõterjesztést, továbbá azon feltételek meghatározását, amelyek fennállása esetén megtagadhatja a kitüntetési elõterjesztés teljesítését. A kitüntetési elõterjesztés tárgyában történõ államfõi döntéssel összefüggésben a köztársasági elnök kérdésként tette fel, hogy döntése meghozatala során képezheti-e az elutasító döntése alapját más szempont, mint az államszervezet demokratikus mûködésének súlyos zavara. A köztársasági elnök az Alkotmánybíróságtól választ várt arra a kérdésre is, hogy a kitüntetési elõterjesztésre vonatkozó döntését (annak teljesítését vagy megtagadását) milyen határidõn belül gyakorolhatja. 3. A köztársasági elnök indítványában kifejtette, hogy az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés k) pontja alapján gyakorolt egyéni kegyelmezési jogköre „jellegét tekintve közel áll” az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontja alapján gyakorolt kitüntetés-adományozási jogköréhez. Erre tekintettel kérte az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés k) pontjának értelmezését is a kitüntetés-adományozási jogkör értelmezésére vonatkozóan kifejtett indokokkal azonos indokok mellett.

II. Az Alkotmány indítvánnyal érintett és vizsgálatba bevont rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” „29. § (1) Magyarország államfõje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett.” „30/A. § (1) A köztársasági elnök (...) j) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, (...). (2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez – az

2007/87. szám

a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével – a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges.” „77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye. (2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezõek.”

III. 1. Az Alkotmánybíróság az indítvány tartalmi elbírálását megelõzõen megvizsgálta, hogy az indítvány kielégíti-e az – Abtv. 1. § g) pontjában, valamint 51. § (1) és (2) bekezdésében foglalt – alkotmányértelmezésre irányuló hatáskörében történõ eljárás követelményeit. Az Alkotmánybíróság már egy korai, a 31/1990. (XII. 18.) AB határozatában (ABH 1990, 136.) összefoglalta azokat a követelményeket, amelyeknek az alkotmányértelmezésre irányuló indítványnak meg kell felelnie. A határozat indokolásában kifejtettek szerint az alkotmányértelmezésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha az indítvány: – az Abtv. 21. §-ának (6) bekezdésében megjelölt szervek, illetve személyek valamelyikétõl származik, – nem általánosságban, hanem valamely konkrét alkotmányjogi probléma szempontjából kezdeményezi az Alkotmány konkrétan megjelölt rendelkezésének az értelmezését (e hatáskörben tehát nincs lehetõség valamely alkotmányos rendelkezés teljesen elvont, semmiféle konkrét problémához nem kapcsolódó, s így valójában parttalan értelmezésére), – az adott alkotmányjogi probléma közvetlenül – más jogszabály közbejötte nélkül – levezethetõ az Alkotmányból. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány az Abtv. 21. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott, az alkotmányértelmezésre irányuló eljárás indítványozására jogosult személy részérõl került elõterjesztésre, továbbá megfelel a fent ismertetett követelményeknek, ezért azt érdemben bírálta el. 2. A köztársasági elnök az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontjának az értelmezését az Alkotmány 29. § (1) bekezdésébe foglalt köztársasági elnöki kötelezettségekre (is) figyelemmel kérte. Az Alkotmánybíróság elsõként azt vizsgálta, hogy a köztársasági elnök indítványában felvetett alkotmányjogi probléma [a kitüntetési elõterjesztés tárgyában meghozandó államfõi döntés „terjedelme”, a kitüntetési elõterjesztés aláírása megtagadásának alkotmányos feltételei (mércéje)] kapcsolatba hozható-e az Alkotmánybíróság korábbi – a köztársasági elnök ellenjegyzéshez kötött alkotmányos jogköreit vizsgáló – határozataival. Áttekintette, hogy vajon az említett határozatokban, az ott vizsgált jog-

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

körök gyakorlásával összefüggésben tett megállapítások, felállított alkotmányos mércék a köztársasági elnöknek a kitüntetések adományozásához kapcsolódó jogköre értelmezése kapcsán is alkalmazhatóak-e. A köztársasági elnök álláspontja szerint az Alkotmány 29. § (1) bekezdése alapján az államszervezet demokratikus mûködése feletti „õrködés”, valamint a nemzet egységének kifejezése képezi az alkotmányos alapját (mércéjét) az államfõ kitüntetési eljárásban betöltött, meghatározó szerepének, a kitüntetési elõterjesztés tárgyában meghozott – formai (törvényességi) és tartalmi (érdemességi) szempontok mérlegelésén nyugvó – érdemi döntési jogának. Az Alkotmánybíróságnak az indítvány alapján vizsgálnia kellett, hogy az Alkotmány 29. § (1) bekezdésében foglalt „õrködés” és a „nemzet egységének kifejezése” – figyelemmel az Alkotmánybíróságnak a köztársasági elnök Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésében foglalt ellenjegyzéshez kötött jogköreit vizsgáló korábbi határozataiban foglaltakra – a kitüntetés adományozása során szolgálhat-e alkotmányos mércéjéül a köztársasági elnök döntésének (kitüntetési elõterjesztés aláírásának, illetve megtagadásának). Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök politikai felelõssége, döntési jogköre és az elé terjesztett kinevezési és felmentési javaslatok vonatkozásában fennálló mérlegelési joga tekintetében az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésében foglalt államfõi jogkörök egy részét a korábbi határozataiban már vizsgálta és értelmezte. [48/1991. (IX. 26.) AB határozat, ABH 1991, 217. (a továbbiakban: Abh1.); 8/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 51.; 36/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 207. (a továbbiakban: Abh2.)] Az Alkotmánybíróság az Abh1.-ben kifejtette, hogy a köztársasági elnök a kinevezések tekintetében [Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pont] politikai felelõsséggel nem tartozik, „a döntéseiért való politikai felelõsséget a Kormány a miniszterelnöki vagy miniszteri ellenjegyzéssel vállalja át az Országgyûléssel szemben” (ABH 1991, 233.). A hivatkozott határozatban az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy az Alkotmány kivételesen olyan döntésre is feljogosítja az államfõt, amely végleges, felülbírálhatatlan, de amelyért sem a köztársasági elnök, sem más szerv (személy) nem visel politikai felelõsséget az Országgyûlés elõtt (önálló politikai döntés). A köztársasági elnök önálló politikai döntést – az Alkotmányban foglalt felhatalmazás alapján – kivételesen, és azokban az esetekben hozhat, amikor az államszervezet demokratikus mûködésében olyan súlyos zavarok támadnak, amelyek elhárítása az államfõ beavatkozását követeli meg. A köztársasági elnök ezekben az esetekben kivételes intézkedésével átlendíti a holtponton az államgépezetet annak érdekében, hogy normális mûködése újból beindulhasson.

6523

A köztársasági elnök beavatkozásával az Alkotmány 29. § (1) bekezdésében meghatározott alkotmányos feladatának tesz eleget, „õrködik” az államszervezet demokratikus mûködése felett. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint ilyen önálló politikai döntése a köztársasági elnöknek az is, amikor a kinevezési, illetve jóváhagyási jogkörének gyakorlása során tartalmi okból megtagadja a kinevezést vagy a jóváhagyást. Az ilyen döntés ügydöntõ, végleges és felülbírálhatatlan, senki nem visel érte politikai felelõsséget, azaz megfelel az önálló politikai döntés ismérveinek (Abh1., ABH 1991, 233.). A köztársasági elnök tartalmi okból kizárólag akkor utasíthatja el a kinevezési elõterjesztést, ha alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus mûködését súlyosan zavarná (Abh1., ABH 1991, 235.). Az Alkotmánybíróság az Abh2.-ben a köztársasági elnöknek az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt, a kinevezéshez kapcsolódó jogköre értelmezésekor az önálló politikai döntés alkotmányos feltételeit (,,õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett”) szigorú tartalmi keretek között szabta meg: „E határozatban az elnök nevesített önálló politikai jogkörei és a kinevezési jogkör különbségeit, s különösen a mérlegelés szerepét figyelembe véve az Alkotmánybíróság az államszervezet demokratikus mûködése súlyos zavarának kritériumát úgy pontosítja, hogy a személyre tett javaslat teljesítésének olyan súlyos, az érintett szerv alapfunkcióira vonatkozó mûködõképtelenségre kell vezetnie, mint amilyenre tekintettel az Alkotmány önálló politikai jogkört adott az Országgyûléssel kapcsolatban a köztársasági elnöknek. Nem arról van tehát szó, hogy a szervezet mûködése (annak eredménye) nem fog megfelelni valamely politikai követelménynek, hanem hogy alapvetõ funkcióit nem tudja ellátni. Az államszervezet demokratikus mûködése magában foglalja azt, hogy az állam, szerveinek tevékenységén keresztül, eleget tesz az alapvetõ jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó alkotmányos kötelességének [Alkotmány 8. § (1) bekezdés]. (...) Az alapjog sérelme tehát nem választható el a szerv mûködésétõl. (...) Figyelembe kell venni azt, hogy az Alkotmány az elnöknek az államszervezet demokratikus mûködése felett ad õrködési jogkört. Minél távolabb esik a kinevezéssel érintett szerv az alkotmányos jelentõségû szervektõl, vagy akár a közhatalmat gyakorló állami szervektõl, másrészt minél kevésbé meghatározó a kinevezéssel betöltendõ tisztség a szerv alapfeladataira nézve, annál kevésbé valószínû, hogy egy kinevezés folytán az államszervezet súlyos zavara alapos okkal feltételezhetõ lenne. Külön kell kezelni azokat a tisztségeket, ahol az államfõi kinevezésnek elsõsorban nagyobb megbecsülést kifejezõ jellege van. Az önálló politikai döntés a köztársasági elnök jogállását és az államszervezet demokratikus mûködése feletti funkcióját szolgáló tipikus jogosítványait tekintve rendha-

6524

MAGYAR KÖZLÖNY

gyó, kivételes és végsõ eszköz. (...) A kinevezési jog megtagadásával akkor élhet, ha a kinevezéssel fenyegetõ veszély közvetlen és súlyos, s más jogkörök gyakorlásával nem hárítható el. Különös jelentõsége van annak, hogy a veszélynek a kinevezésre javasolt személyébõl kell erednie.” [Abh2., ABH 1992, 207, 215, 216.] Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozataiból tehát kitûnik, hogy a köztársasági elnök csak akkor hozhat olyan döntést, amelyért a politikai felelõsséget senki nem vállalja tõle át, ha e döntés nélkül az államszervezet demokratikus mûködésének olyan súlyos zavara következne be, amelyet más jogköreinek gyakorlásával nem tudna elhárítani. A kinevezett személyek az államszervezet egy részét mûködtetik, melynek során döntéshozói pozícióban vannak, meghatározott szervezetet irányítanak, állami pénzeszközök felett rendelkeznek. A kinevezendõ személyébõl adódó veszélynek olyan súlyúnak kell lennie, hogy az a szerv alapvetõ funkcióinak az ellátását veszélyeztesse. A hivatkozott határozatokban megfogalmazott alkotmányos követelmények a kinevezésre, illetve az államszervezet mûködésével kapcsolatos egyéb elõterjesztésre vonatkoznak. Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésében foglalt államfõi jogkörökre vonatkozó korábbi alkotmánybírósági határozatok (az ebben foglalt értelmezések) egyike sem érintette eddig az államfõ kitüntetés adományozásra vonatkozó, az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének j) pontjában foglalt jogkörét. Az Alkotmánybíróságnak a kifejtettek alapján állást kellett foglalnia abban a kérdésben, hogy a kitüntetésekkel kapcsolatban fennállhat-e hasonló, az államszervezet demokratikus mûködésére közvetlenül kiható veszély, képezheti-e az államfõ érdemi döntésének alkotmányos alapját az Alkotmány 29. § (1) bekezdésében foglalt, az államszervezet demokratikus mûködése feletti õrködés. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kitüntetés adományozása (a kitüntetési elõterjesztés államfõ általi aláírása), vagy annak megtagadása közvetlenül nem lehet hatással az államszervezet demokratikus mûködésére, mivel a kitüntetés – függetlenül attól, hogy az adott személy betölt-e állami tisztséget, vagy sem – nem jár semmiféle (többlet)jogosítvánnyal, operatív intézkedési joggal. A köztársasági elnöknek a kinevezéshez, illetve a kitüntetés adományozásához kapcsolódó jogköre a fentiek alapján tehát olyannyira különbözik egymástól, hogy a kinevezési joggal kapcsolatos alkotmánybírósági határozatok „analógiaként” (precedensként) nem alkalmazhatóak a köztársasági elnök által az indítványában felvetett alkotmányossági problémára. Mivel hiányzik a közvetlen kapcsolat az államszervezet demokratikus mûködése és a kitüntetés adományozása között, az Alkotmány 29. § (1) bekezdésében foglalt – „õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett” – alkotmányi rendelkezésbõl nem vezethetõ le az, hogy a köztársasági elnök a kitüntetés adományozásával kapcsolat-

2007/87. szám

ban bármifajta olyan döntést hozhatna, melyért a politikai felelõsséget nem vállalják át tõle. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a fenti megállapítás nem érinti a korábbi alkotmánybírósági határozatoknak a köztársasági elnök számára az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontjában biztosított kinevezési jogkörével kapcsolatos megállapításait, ide értve az Alkotmány 29. § (1) bekezdésében foglalt, idézett alkotmányi rendelkezésnek az államfõ kinevezési jogköréhez kapcsolódó értelmezését is. Az Alkotmány 29. § (1) bekezdésének elsõ fordulata szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az említett alkotmányi rendelkezés szimbolikus kifejezés, amely az államfõ közjogi pozíciójához kapcsolódik. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a kitüntetések köztársasági elnök általi adományozása nem jelenti azt, hogy a konkrét kitüntetés mögött szükségszerûen a nemzet egészének, minden egyes tagjának egységes, és azonos – pozitív – értékítélete kell, hogy álljon. Az állami címek, érdemrendek és kitüntetések adományozásában tükrözõdnek az ország történelmi értékei, tradíciói. A legmagasabb szintû kitüntetések adományozása hagyományos államfõi jogosítvány. A kitüntetés átnyújtójának személye, az átadás körülményei (szimbolikája és szokásrendje) hozzájárulnak az esemény kivételes jellegének hangsúlyozásához, az elismerés súlyának növeléséhez. Ebbõl következõen a kitüntetés-adományozási eljárásban – ennek részletszabályaiban és protokolljában – kifejezésre jut az államfõ alkotmányos (közjogi) pozíciója (tradicionális kitüntetés-adományozási jogköre), és a kitüntetés államfõ általi adományozása szimbolikusan kifejezi az állam (nemzet) elismerését, a kitüntetett személy iránti megbecsülést is. A köztársasági elnöknek a kitüntetés-adományozási eljárásban és az átadás szokásrendjében való jelenléte az államfõ alkotmányos jogállásán keresztül tehát szimbolikusan a nemzet elismerését (megbecsülését) is kifejezi. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy a fenti – a korábbi határozataiban elemzett – alkotmányi rendelkezések (,,õrködik” valamint „kifejezi a nemzet egységét”) az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdése j) pontjának értelmezése kapcsán a vizsgált esetben csak közvetett kapcsolatban állnak a köztársasági elnök indítványában felvetett alkotmányossági kérdésekkel, különösen a köztársasági elnök kitüntetés-adományozási jogkörével. 3. A köztársasági elnök által értelmezni kért Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt alkotmányi rendelkezés alapján a köztársasági elnök: – adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket, – és engedélyezi azok viselését.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Alkotmány értelmezni kért rendelkezése sem az „adományoz”, sem „a törvényben meghatározott” alkotmányi fordulatok tekintetében nem ad további eligazítást a hivatkozott rendelkezések tartalmának a meghatározására. 3.1. A „törvényben meghatározott” alkotmányi fordulat egyfelõl arra utal, hogy a törvényhozó törvényi szinten szabályozza az államfõ által adományozható állami címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket, és az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének j) pontja ezeknek az állami kitüntetéseknek a köztársasági elnök által történõ adományozásáról rendelkezik. [Ettõl eltérõ esetkört jelent a köztársasági elnök által létrehozott (alapított), és ezáltal ténylegesen általa adományozott (odaítélt) kitüntetések, emlékérmek adományozása.] Másrészt az említett alkotmányi fordulat az állami kitüntetések adományozására vonatkozó, jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezésekre, a kitüntetés-adományozás folyamatának eltérõ jogforrási szinteken szabályozott mozzanataira utal. Az állami kitüntetések Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontja alapján történõ adományozása (a kitüntetésadományozás folyamata) a jelenleg hatályos szabályozás alapján több mozzanatra (szakaszra) bontható: – javaslatok gyûjtése a kitüntetésre érdemes személyekrõl, – szakmai döntés a kitüntetendõk körérõl és eljuttatása a javaslattételre jogosult személyhez, – döntés arról, hogy e személyek közül kik kerüljenek kitüntetésre elõterjesztésre a köztársasági elnök elé, – az elõterjesztés aláírása és visszajuttatása az elõterjesztõhöz, – a köztársasági elnök döntésének ellenjegyzése, – a kitüntetés átadása az azt kísérõ szokásrend betartása mellett. 3.2. Az Alkotmánybíróság – a rendelkezõ részben foglaltak szerint – az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt „adományoz” kifejezést akként értelmezi, hogy az állami kitüntetés adományozásának érvényességi feltétele a kitüntetésre vonatkozó elõterjesztés köztársasági elnök részérõl történõ aláírása. A köztársasági elnök elé kerülõ kitüntetési elõterjesztések törvényessége feletti ellenõrzés az államfõ Alkotmányból fakadó „általános kötelezettsége”, ebbõl következõen megilleti az a jog, hogy az elõterjesztést formai (törvényességi) szempontból megvizsgálja, és esetleges kétségeit jelezze az elõterjesztõ felé. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint – a jelenleg hatályos szabályozás alapján – a köztársasági elnököt valódi (érdemi) döntési jogkör illeti meg a kitüntetés-adományozási eljárás során, ám e döntési jogköre nem korlátlan. A kitüntetés-adományozás döntési folyamatában a köztársasági elnök jogkörének egyik korlátját az jelenti, hogy a kitüntetettek személyi körére más (a miniszterelnök vagy a miniszter) tesz elõterjesztést.

6525

A másik korlátot maga az Alkotmány állítja fel, amikor a 30/A. § (2) bekezdésében a köztársasági elnök kitüntetés-adományozási jogkörét ellenjegyzéshez köti. Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének j) pontjában foglalt alkotmányi rendelkezés által felhívott törvényi szabályozás, valamint a kitüntetés-adományozás kialakult gyakorlata alapján az állami kitüntetés adományozása során a személyi elõterjesztés joga nem illeti meg a köztársasági elnököt, döntési joga nem terjed ki arra, hogy az elõterjesztésben meg nem nevezett személy számára kitüntetést adományozzon. Az ellenjegyzõ ellenjegyzése – eljárási értelemben – behatárolja a köztársasági elnök kitüntetés-adományozási jogkörét, biztosítva azt, hogy az ellenjegyzés megtagadásával megakadályozható legyen a köztársasági elnök részérõl az elõterjesztésben nem szereplõ személy számára történõ kitüntetés-adományozás. 4. Az Alkotmánybíróságnak az indítvány alapján abban a kérdésben is állást kellett foglalnia, hogy a köztársasági elnök jogosult-e a döntése meghozatala során a kitüntetési elõterjesztés formai szempontú (törvényességi) vizsgálatán túlmenõ tartalmi vizsgálatra is, és ha igen, milyen alkotmányos mércét kell alkalmaznia ennek során. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben megállapította, hogy az állami kitüntetések adományozásának feltételeirõl szóló törvények, illetve a kitüntetéseket alapító egyéb jogszabályok határozzák meg azt, hogy mely értékeket tekint a jogalkotó kitüntetésre érdemesnek. Ezek a jogalkotó által jogszabályokban meghatározott értékek a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének – az Alkotmányban megfogalmazott, illetve az azokból levezetett értékeknek – szerves részét képezik. A kitüntetésre való érdemesség a kitüntetési elõterjesztés tartalmi szempontú vizsgálata körébe esõ kérdés, ennek meghatározásakor a mérce a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje. A kitüntetés-adományozási eljárásban tehát feltétlenül érvényesülnie kell az Alkotmányban és a kitüntetéseket alapító jogszabályokban meghatározott alkotmányos értékrendnek. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütközõ, attól eltérõ értékrend alapján történõ kitüntetési elõterjesztés, illetve az ezen alapuló adományozás – az alkotmányos értékrend sérelmén keresztül – az Alkotmányba ütközik. Mind a kitüntetésre elõterjesztést tévõk, mind a köztársasági elnök Alkotmányból folyó joga és egyben kötelezettsége, hogy tiszteletben tartsa a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjét, azt a kitüntetési eljárásban is érvényre juttassa, érvényesülését biztosítsa. Mindezekbõl következõen az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a köztársasági elnöknek az Alkotmányban meghatározott kitüntetés-adományozási jogköre [Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pont] tartalmi, érdemi döntési jogot foglal magában, amely a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének érvényre juttatásán, illet-

6526

MAGYAR KÖZLÖNY

ve az alkotmányos értékrendet sértõ elõterjesztések megakadályozásán keresztül fejezõdik ki. A köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütközõ kitüntetési elõterjesztés kapcsán a köztársasági elnök joga és egyben kötelessége, hogy az elõterjesztést ne írja alá, a kitüntetés adományozását megtagadja. A kitüntetés-adományozás, illetve -viselés engedélyezésének megtagadása ebben az esetben a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének a védelmét szolgálja. 5. A köztársasági elnök – alkotmányos jogállásából fakadóan – önálló döntést (olyan döntést, amelyért a politikai felelõsséget nem vállalja át tõle a miniszterelnök vagy a miniszter) csak kivételes esetben hozhat. Az Alkotmány alapján a köztársasági elnököt abban az esetben illeti meg az önálló döntési jog, ha az államszervezet megszokott mûködése kibillen az egyensúlyából, és a köztársasági elnök ellensúlyozó szerepére van szükség (lásd Országgyûlés akadályoztatása esetén a hadiállapot, szükségállapot kihirdetése; Országgyûlés feloszlatása stb.). Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kinevezési jogköréhez kapcsolódó határozataiban úgy értelmezte az Alkotmányt, hogy olyan esetekben, amikor az államszervezet demokratikus mûködésének súlyos zavara következhet be, a köztársasági elnök önálló döntést hozhat az egyébként ellenjegyzéshez kötött hatásköreiben is. Önálló döntésnek tekinthetõ ugyanis az is, ha a köztársasági elnök nem ír alá valamilyen elõterjesztést, hiszen az elõterjesztésben foglaltak elmaradása az õ felelõssége, azt az ellenjegyzésre jogosult nem vállalja át tõle. Az Alkotmánybíróság a jelen határozatában is megerõsíti, hogy a köztársasági elnök önálló döntéshozatali jogköre – éppen a köztársasági elnöki alkotmányos jogintézmény védelmében – rendkívül szûk körû, azt maga az Alkotmány állapítja meg, vagy közvetlenül levezethetõ valamely alkotmányos kötelezettségébõl. Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt kitüntetés-adományozási jogkör gyakorlása során a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje érvényesülésének biztosítása az Alkotmánybíróság megítélése szerint kellõ súlyú alkotmányos indokot teremt arra, hogy az államfõ önálló (érdemi) döntést hozzon a kitüntetési elõterjesztés aláírásának a megtagadásáról. Az alkotmányos értékrendbe ütközõ kitüntetési elõterjesztés aláírásának megtagadásával tehát az államfõ olyan érdemi döntést hoz, amelyért – az ellenjegyzés hiányában – maga viseli a (politikai) felelõsséget, azt tõle senki nem vállalja át. Ennek az önálló döntési felelõsségnek az alkotmányos kiindulópontja a köztársasági elnök azon kötelezettsége, hogy a kitüntetés-adományozási eljárás folyamatában a kitüntetési elõterjesztés tartalmi vizsgálata során is biztosítani köteles a kitüntetések adományozására vonatkozó törvényi (és egyéb jogszabályi) rendelkezések, valamint az ezekben foglalt (az Alkotmányból levezetett és a jogalkotó

2007/87. szám

által meghatározott) értékrend érvényesülését, és ezen keresztül az alkotmányos értékrend védelmét. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint tehát a köztársasági elnök az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt jogköre gyakorlása során – a jelenleg hatályos szabályozás alapján – kizárólag abban az esetben tagadhatja meg a kitüntetési elõterjesztés aláírását, és hozhat ebben a kérdésben önálló (politikai) felelõsséggel döntést, ha a kitüntetési elõterjesztés a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütközik. Ez esetben tehát nem az Alkotmány 29. § (1) bekezdésében foglalt alkotmányi rendelkezések – ennek részeként „az államszervezet demokratikus mûködése feletti õrködés”, vagy „a nemzet egységének” a kifejezése – képezik az alkotmányos alapját az önálló felelõsséggel meghozandó államfõi döntésnek, hanem a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje érvényesülésének a biztosítása. A kitüntetési elõterjesztés tartalmi vizsgálatának, és ennek részeként az elõterjesztésben szereplõ, kitüntetésre javasolt személy érdemességének a vizsgálata során az államfõ által alkalmazható alkotmányos mérce a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje. 6. Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének j) pontja értelmében a köztársasági elnök nemcsak adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket és kitüntetéseket, hanem engedélyezi is azok viselését. A külföldi állami címek, érdemrendek és kitüntetések viselésének engedélyezése szintén tradicionális államfõi jogosítvány, amely az államfõ számára lehetõséget biztosít arra, hogy az alkotmányos értékrendbe ütközõ külföldi állami cím, érdemrend, illetve kitüntetés viselését ne engedélyezze. A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Kitv.) 2. §-a értelmében nem kell az államfõtõl külön engedélyt kérni a külföldi tudományos, mûvészeti, sportszervezetek által adományozott (nem állami) kitüntetések viseléséhez. Olyan esetben, ha például az engedélyeztetés iránt megkeresett államfõ államát – annak alkotmányos értékrendjét – sértené a kitüntetett személynek a külföldi kitüntetés adományozásának alapjául szolgáló tevékenysége, akkor az államfõ a kitüntetés viselésének az engedélyezésére irányuló megkeresés (javaslat) elutasításával a saját állama alkotmányos értékrendjének az elsõbbségét fejezi ki, ennek az érvényesülését biztosítja. (A Kitv. 2. §-a alapján a külföldi állami kitüntetés viselésének engedélyezésére irányuló javaslatot a külpolitikáért felelõs miniszter terjeszti a köztársasági elnök elé.) Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének j) pontjában foglalt, a külföldi állami kitüntetések „viselésének engedélyezésére” vonatkozó államfõi jogkör gyakorlása során a köztársasági elnököt valódi (érdemi) döntési jog illeti meg, e döntésének alkotmányos mércéje – csakúgy, mint

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

az állami kitüntetések adományozása esetén – a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje. Ez esetben a köztársasági elnök nem kötött a viselés engedélyezésére irányuló megkereséshez (javaslathoz), ám döntésének itt is korlátját képezi az Alkotmány 30/A. § (2) bekezdésében foglalt ellenjegyzés. 7. Az Alkotmánybíróság az indítvány tartalmi elbírálása során megvizsgálta a különféle jogszabályokban, eltérõ jogforrási szinteken szabályozott kitüntetés fogalmát, az egyes szabályozási szinteket, és a kitüntetés adományozásának eljárási folyamatát. 7.1. A kitüntetés fogalmára sem az Alkotmány, sem más jogszabály nem ad általános érvényû meghatározást. Az eltérõ jogszabályokban, eltérõ tartalommal szabályozott kitüntetések lényegi tartalmi jegyei alapján a kitüntetés érdemességi szempontokon nyugvó, meghatározott értékítéleten (értékválasztáson) alapuló, történelmi koronként eltérõ értékeket (teljesítményt) honoráló állami elismerés, amelynek odaítélése – a jelenlegi szabályozás alapján – egy több szereplõs döntéshozatali folyamat eredménye. Az érdemességi feltételeket a különbözõ kitüntetésekre vonatkozó törvények és egyéb jogszabályok határozzák meg, melyek mögött határozott értékrend áll. A Kitv. az alábbiak szerint fogalmazza meg az érdemességi feltételeket, és ezen keresztül a törvényalkotó által elismert értékrendet: „A Magyar Köztársaság nagyra becsüli a nemzet szolgálatában, az ország fejlõdésének elõsegítésében, a haza érdekeinek elõmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységet. Ezek elismerésére az Országgyûlés Magyar Köztársasági Érdemrendet és Magyar Köztársasági Érdemkeresztet alapít.” (Kitv. 1. §) „A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt a független és demokratikus Magyarország érdekeinek elõsegítése, valamint támogatása körül kimagasló érdemeket szerzett magyar és külföldi állampolgároknak adományozható, külön polgári és katonai tagozattal.” [Kitv. 1. számú melléklet I. pont 1. § (1) bekezdés] „Magyar állampolgár kitüntetése esetében a kitüntetés alapjául szolgáló érdemek nagyságán kívül a felterjesztendõ személy közéleti szerepének, életkorának, esetleges korábbi kitüntetéseinek figyelembevételével a miniszterelnök terjeszti elõ az adományozandó fokozatot.” [Kitv. 7. § (1) bekezdés] Az Alkotmány rendelkezéseibõl is megállapítható, hogy nem csak a köztársasági elnök adományozhat kitüntetést, és nem csak törvény hozhat létre, alapíthat kitüntetést. A Kitv. 7. § (1) bekezdése felsorolja, hogy a törvényen túl mely személy, szervezet és milyen (szakmai, illetve az önkormányzatok helyi jellegû) kitüntetõ címet, díjat, oklevelet, plakettet stb. alapíthat.

6527

A Kitv. rendelkezik arról, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrendet, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet és a Nagy Imre Érdemrendet a köztársasági elnök adományozza, a miniszterelnök, illetve miniszter elõterjesztésére. A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény (a továbbiakban: KSzdtv.) pedig kimondja, hogy e díjakat is a köztársasági elnök adományozza és adja át. A díjra javasolt személyekre – az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján – a Kormány tesz elõterjesztést az államfõnek. A köztársasági elnök tehát: – egyrészt adományozza a fenti, törvényben nevesített öt kitüntetést, – másrészt önmaga is alapíthat kitüntetést. Az Alkotmány két helyen tartalmaz rendelkezést a kitüntetések adományozására vonatkozóan. A köztársasági elnök által értelmezni kért Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének j) pontja szerinti kitüntetést: – az Országgyûlés törvényben alapítja, melyben konkrétan meghatározza a kitüntetés megnevezését, és adományozásának feltételeit; – a kitüntetésre javasoltak személyére a miniszterelnök, illetve a miniszterek tesznek elõterjesztést (ez a szabályozás azonban nem az Alkotmányban, hanem csak a Kitv.-ben került meghatározásra); – a köztársasági elnök adományozza a kitüntetést. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a helyi képviselõtestület „önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerõ címeket alapíthat”. Az utóbb hivatkozott alkotmányi rendelkezésbõl is megállapítható, hogy többféle (többszintû) kitüntetés létezik, és törvény mellett más (jogszabály) is alapíthat kitüntetést. A Kitv. 7. § (1) bekezdése alapján a köztársasági elnök kitüntetõ címet, díjat stb. alapíthat és adományozhat. Az Alkotmányban, valamint a Kitv.-ben nevesített kitüntetések azonban egymástól különbözõek. Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének j) pontjában foglalt esetkörtõl eltérõ az az eset, amikor a köztársasági elnök a Kitv. alapján maga alapít és adományoz kitüntetéseket; itt a döntési jogköre teljes: õ dönt arról, hogy legyen kitüntetés, õ határozza meg az érdemességi kritériumokat, õ gyûjti össze és összegzi a személyekre szóló javaslatokat, majd õ dönt a személyekrõl (õ választja ki õket), õ adományozza és adja át a kitüntetést. A köztársasági elnök kitüntetési jogköre tehát ez esetben teljes (nem korlátozott), annak sem a kitüntetési elõterjesztés, sem az ellenjegyzés nem képezi a korlátját. A köztársasági elnök által alapított kitüntetés esetén egyértelmû, hogy õ állapítja meg a kitüntetés odaítélésének szabályait, feltételeit, így fel sem merülhet annak a kérdése, hogy az elnök olyannak kell, hogy kitüntetés adjon át, akit méltatlannak tart arra (érdemességi/értékkonfliktus). 7.2. Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján megvizsgálta, hogy a köztársasági elnök által adományozott

6528

MAGYAR KÖZLÖNY

állami kitüntetések odaítélésének és átadásának folyamata miként szabályozott törvényi szinten. A Kitv. és a KSzdtv. rendkívül szûkszavúan szól mind arról, hogy kinek lehet odaítélni a kitüntetéseket, mind arról, hogy az odaítélés és adományozás folyamata hogyan alakul. Részletesebb szabályokat kormányhatározatok tartalmaznak, de sok eljárási természetû kérdésre ezek sem adnak választ. A köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetések a magyar állam kitüntetései, amelyekben a magyar állam alkotmányos értékrendje fejezõdik ki, a „magyar állam” értékítéletét fejezik ki, a „magyar állam” elismerése áll mögöttük. Maga az Alkotmány is nevesíti a kitüntetés-adományozási folyamatban szereplõ három intézményt: a köztársasági elnök adományozza a törvényben (vagyis az Országgyûlés által megállapított) kitüntetéseket, mely elnöki döntéshez ellenjegyzés szükséges (vagyis a Kormány egyetértése nélkül nem kaphat senki kitüntetést). 8. Az Alkotmánybíróság vizsgálta azt a kérdést is, hogy a köztársasági elnököt – az Alkotmány 31/A. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt kitüntetés-adományozási jogköre gyakorlása során – megilletõ érdemi döntés alkotmányos mércéjeként szolgáló Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjét milyen tartalmi elemek alkotják. A Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje az Alkotmányban normatív módon meghatározott elsõdleges (alapvetõ) értékekbõl, az Alkotmány normatív rendelkezéseibõl értelmezéssel megállapított alkotmányos elvekbõl és értékekbõl (leszármaztatott értékek), valamint az egyes jogági kódexekben (törvényekben és egyéb jogszabályokban), így az állami kitüntetések adományozására vonatkozó törvényekben és egyéb jogszabályi rendelkezésekben megjelenõ – az Alkotmány elsõdleges és leszármaztatott értékrendjét kifejezõ (azt közvetítõ) – további értékekbõl áll. Ezek az értékek az Alkotmánybíróság értelmezéseiben (határozataiban), és végsõ soron az egész alkotmányos kultúrában jelen vannak. Az Alkotmányban foglalt elsõdleges és leszármaztatott értékek egy hierarchikus értékrendet alkotnak, a normatív formában megjelenõ elsõdleges értékekbõl – az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlatának megfelelõen – többféle leszármaztatott alkotmányos érték (elv) vezethetõ le. Az Alkotmányban foglalt hierarchikus értékrend „csúcsán” az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi élethez és méltósághoz való alapjog helyezkedik el, amely számos további alkotmányos alapjog alapja és forrása, az alkotmányos alapjogok egyik „anyajoga”. Az emberi élethez való alkotmányos alapjog abszolút (korlátozhatatlan) voltából fakad a halálbüntetés (alkotmányos) tilalma. [23/1990. (X. 31.) AB határozat, ABH 1990, 88.] Az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi élethez és méltósághoz való jogból levezetett, az egyént megilletõ önrendelkezési jog számos további, az Alkotmány XII. fejezetében szabályozott alapvetõ alkotmányos

2007/87. szám

joghoz (értékhez) köthetõ. Ide sorolható – többek között – a véleménynyilvánítás szabadsága [Alkotmány 61. § (1) bekezdés], a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága [Alkotmány 60. § (1) bekezdés], a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog [Alkotmány 59. § (1) bekezdés]. Az említett alkotmányos alapjogok (értékek) esetében az Alkotmány maga határozza meg a cél-értékeket, és többnyire minõsített többséggel megalkotott törvények tartalmazzák az Alkotmányban meghatározott cél-értékekhez kötõdõ (azt kiteljesítõ, tartalmilag kibontó) eszköz-értékeket. Az Alkotmány 62. § (1) bekezdésében, illetve 63. § (1) bekezdésében foglalt gyülekezéshez, valamint egyesüléshez való jog által hordozott cél-értékhez (gyülekezés, egyesülés szabadsága) rendelt eszköz-értéket a cél-érték tartalmát kibontó törvények határozzák meg. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény a társadalmi szervezet létrehozására, mûködésére vonatkozó törvényi rendelkezések meghatározásán keresztül az Alkotmányban foglalt cél-érték tartamát konkretizálja. Az Alkotmány cél-értékként határozza meg a szociális biztonsághoz való jogot (Alkotmány 70/E. §), amely – az állam objektív intézményvédelmi kötelezettségén keresztül (társadalombiztosítás és szociális intézmények rendszereinek fenntartása) – öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibán kívül bekövetkezõ munkanélküliség esetén a megélhetéshez szükséges szintû ellátást biztosítja a jogosultak számára. A cél-értékhez rendelt eszköz-értékeket (az intézmények létrehozásának, mûködésének, az egyes ellátások igénybevételének feltételeit) az intézményekre vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezések fejtik ki. Az Alkotmány normatív rendelkezései között olyan alapvetõ alkotmányos értékeket (cél-értékeket) fogalmaz meg, mint a köztársasági államforma (Alkotmány 1. §), az állam függetlensége és a demokratikus jogállam [Alkotmány 2. § (1) bekezdés]. Az Alkotmány 77. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye. Az Alkotmány tartalmát tekintve egyike a legösszetettebb (legkomplexebb) törvényeknek. Az Alkotmányban a társadalmi rendre vonatkozó alkotmányi rendelkezések mellett szervezeti, illetve az egyes alkotmányos szervek jogköreit, hatásköreit rendezõ normák, valamint az alkotmányos szervek egymáshoz való viszonyát szabályozó eljárási természetû normák egyaránt megtalálhatók. Az Alkotmány önálló fejezetben szabályozza azokat a normákat, amelyek az állampolgárok alapvetõ alkotmányos jogait és az állampolgári kötelezettségeket határozzák meg (Alkotmány XII. fejezet). Az Alkotmányban szereplõ további normatípus az alkotmányos célokat, elveket rögzítõ normák csoportja.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Alkotmány 77. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezõek. Ebbõl következõen az Alkotmány normatív rendelkezései, az abban megjelenõ alkotmányos értékek és ezen keresztül az alkotmányos értékrend mindenkire – így a köztársasági elnökre is – kötelezõ. A köztársasági elnök alkotmányos jogállásából eredõen – figyelemmel az Alkotmány 77. § (2) bekezdésében foglalt (általános) alkotmányos kötelezettségre is – köteles biztosítani az alkotmányos értékrend érvényesülését, mely kötelezettsége értelemszerûen fennáll a kitüntetési elõterjesztés tartalmi vizsgálata során is. A köztársasági elnök mérlegelésen alapuló döntési jogkörét fejezi ki az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésében foglalt j) pont, amely szerint a köztársasági elnök adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket. A törvényben meghatározott kitüntetések adományozása a köztársasági elnöknek az Alkotmányban biztosított hatásköre, ami valódi, érdemi döntési jogot jelent. A köztársasági elnök az alkotmányos értékrend alkotmányos mércéje alapján mérlegeli a kitüntetési elõterjesztések aláírását. A köztársasági elnök alkotmányban biztosított hatásköre érdemi döntési jogosultságot jelent, annak ellenére, hogy döntése elõterjesztéshez és az elõterjesztõ ellenjegyzéséhez kötött. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor rámutat arra is, hogy az alkotmányos értékrend olyan, térben és idõben egyaránt kötött értékrend, amelyet a mindenkori társadalmi, gazdasági, és politikai rendszer (berendezkedés) határoz meg, és amelynek alapvetõ értékeit az alkotmányozás során az Országgyûlés az Alkotmányban fogalmazza meg. Ebbõl következõen az alkotmányos értékrend történelmi koronként eltérõ. Az egyes történelmi korszakokhoz, társadalmi berendezkedésekhez – így a rendszerváltás elõtti és a rendszerváltás utáni társadalmi berendezkedéshez, a diktatúrához és a demokratikus jogállamhoz kötõdõ alkotmányos értékrendek – egymással össze nem egyeztethetõ értékrendeket jelentenek. Így például az 1989-es alkotmánymódosítás elõtt a tulajdon korlátozott volt, az alapvetõ termelési javak nem lehettek magántulajdonban; a különbözõ szabadságjogok – így különösen a szólás és véleménynyilvánítás szabadsága – a politikai berendezkedésre hivatkozva korlátozottak voltak. A vezetõ szerepet egy párt töltötte be, melynek hatalma megkérdõjelezhetetlen volt stb. Az 1989. utáni alkotmányos értékrenddel mindezek kibékíthetetlen ellentétben állnak (lásd az Alkotmánynak a tulajdont védõ szabályai, a szabadságjogok gyakorlásának biztosítása és védelme, a többpártrendszer alkotmányi garanciái stb.). Az 1989. október 23-i alkotmánymódosítás – a számbeli

6529

teljes azonosság ellenére – a Népköztársaság értékrendjének teljes tagadását jelenti a Köztársaság értékrendje által. A kitüntetési eljárás (adományozás) folyamatában valamennyi résztvevõ alkotmányos kötelessége a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének, az ebben megjelenõ elsõdleges, leszármaztatott (másodlagos) és a további (ezen értékekbõl) levezetett értékek érvényesülésének a biztosítása és védelme, a köztársaság értékrendjének érvényesítése a kitüntetések adományozásakor. A köztársasági elnök kötelezettsége, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjét érvényre juttassa; az alkotmányos értékrend érvényesítéséért felelõsség terheli. A kitüntetések adományozásakor az államfõ felelõssége úgy konkretizálódik, hogy a kitüntetés adományozása nem sértheti a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjét. Ebbõl következõen, ha az a tevékenység, magatartás, teljesítmény, amelyet az elõterjesztõ kitüntetésre érdemesnek talál, ütközik az alkotmányos értékrendbe, az adományozás ellentétes lenne az alkotmányos értékrenddel, így a köztársasági elnök jogosult és egyben köteles is az aláírást megtagadni. 9. Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva – a rendelkezõ rész I/4. pontjában foglaltak szerint – megállapította, hogy az Országgyûlés nem tett teljeskörûen eleget az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontjából eredõ azon kötelezettségének, hogy a kitüntetés-adományozás szabályait részletesen, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésben foglalt jogállamiság, és az ennek részét képezõ jogbiztonság követelményének megfelelõen szabályozza. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben rámutat: a törvényalkotót széles körû döntési jog illeti meg abban a kérdésben, hogy az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt kitüntetések adományozására vonatkozó eljárási szabályokat hogyan alakítja ki, ennek keretében a jelenlegi törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezésektõl eltérõ szabályozást is alkothat. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kitüntetés adományozására vonatkozó eljárási szabályoknak ki kell elégíteniük az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság részét képezõ jogbiztonság alkotmányi követelményét; a kitüntetés-adományozás jogintézményének meg kell felelnie a jogintézmények kiszámítható, elõre látható és biztonságos mûködésére vonatkozó alkotmányos követelménynek. A jelenlegi szabályozás hiányosságai, így – többek között – a kitüntetési elõterjesztés elõterjesztésére vonatkozó formalizált rendelkezések hiánya, az elõterjesztõ és az adományozó közötti döntési hatáskörök rendezetlensége, annak a tisztázatlansága, hogy az elõterjesztõ milyen határidõn belül köteles az elõterjesztést a köztársasági elnöknek megküldeni, s úgyszintén, hogy a köztársasági elnök milyen határidõn belül köteles az elõterjesztés aláírásáról

6530

MAGYAR KÖZLÖNY

(annak esetleges megtagadásáról) döntést hozni, kiszámíthatatlanná teszik a jogintézmény mûködését, ellehetetleníthetik az adományozási folyamatban résztvevõ egyes szereplõk (így az elõterjesztõ vagy a köztársasági elnök) joggyakorlását. A hiányzó eljárási szabályok mellett a törvényalkotónak felül kell vizsgálnia, és biztosítania kell a kitüntetések szabályozására vonatkozó, jelenleg hatályos törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezések Alkotmánnyal, és egymással fennálló összhangját, ideértve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben foglaltaknak megfelelõ jogforrási (szabályozási) szintek biztosítását is. A kitüntetés adományozására irányadó, jelenleg hatályos részletszabályok nem felelnek meg a jogforrási hierarchia követelményének, több rendeleti szintre tartozó eljárási részletszabály határozati szinten került szabályozásra. A Kitv. 6/B. § b) pontja értelmében a miniszterelnök „az e törvény, a Kormány, valamint a miniszterelnök által alapított kitüntetések, díjak kezdeményezésének és adományozásának általános szabályait rendeletben állapítja meg.” E kérdést jelenleg részleteiben (nem teljes körûen és teljes mértékben kielégítõen) a Kitüntetési Bizottságról és az állami kitüntetések adományozási rendjérõl szóló 1130/2002. (VII. 24.) Korm. határozat tartalmazza. A KSzdtv. 8. § (3) bekezdése szerint: „A Díjra történõ javaslattétel, valamint az adományozás és visszavonás e törvényben meg nem határozott szabályait a Kormány javaslatára a köztársasági elnök hagyja jóvá.” A törvényben hivatkozott szabályokat jelenleg a Kossuth- és Széchenyi-díj adományozási szabályzatáról szóló 1101/1996. (X. 2.) Korm. határozat tartalmazza, tehát a néhány meglévõ, fontos szabályozási részelem is kormányhatározati szinten van szabályozva. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott, azzal, hogy a törvényalkotó számára határidõt szabott az alkotmányellenes mulasztás megszüntetésére.

IV. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a köztársasági elnök Alkotmányban foglalt kegyelmezési jogkörének értelmezését kérõ indítványt is, és ahhoz kapcsolódóan az alábbiakat állapította meg. A köztársasági elnököt megilletõ, (egyéni) kegyelmezés jogkörét az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés k) pontja biztosítja, mely szerint a köztársasági elnök „gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát”. Az Alkotmány 30/A. § (2) bekezdése alapján e döntésének érvényességéhez azonban a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. Az Alkot-

2007/87. szám

mány nem tartalmaz más rendelkezést a köztársasági elnök kegyelmezési jogkörére vonatkozóan. Az Alkotmánybíróság áttekintette, hogy a köztársasági elnököt megilletõ egyéni kegyelmezési jog gyakorlására irányadó eljárás – a vonatkozó jogszabályok alapján – a gyakorlatban hogyan valósul meg. A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 598. § (5) bekezdése közvetetten utal arra, hogy az Alkotmány 30/A. § (2) bekezdésében meghatározott ellenjegyzõ az igazságügyért felelõs miniszter az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés k) pontja tekintetében, ezt a hatáskört közvetlenül azonban az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 8. § (5) bekezdése ruházza rá a miniszterre. E szerint a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit az igazságügyi és rendészeti miniszter – az igazságügyért való felelõssége körében – elõkészíti és ellenjegyzi. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény a kegyelmet büntethetõséget megszüntetõ okként [32. § c) pont], büntetés végrehajtását kizáró okként [66. § c) pont], az elítélt mentesítésének módjaként [101. § c) pont, valamint 106. §] nevesíti. A Be. XXX. Fejezet III. címe rendelkezik a kegyelmi eljárásról, a köztársasági elnök kegyelmezési jogkörének gyakorlására vonatkozó eljárás szabályait az 597. §–598. § tartalmazza. Eszerint „kegyelem iránti elõterjesztést” hivatalból vagy kérelemre a büntetõeljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfõbb ügyész, azt követõen az igazságügyért felelõs miniszter; a még végre nem hajtott büntetés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelõs miniszter tehet a köztársasági elnökhöz. „Kegyelmi kérelmet” (ami a kérelemre meginduló kegyelmezési eljárás alapja) a terhelt, a védõ, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be. A büntetõeljárás megszüntetése iránt kegyelmi kérelmet annál az ügyésznél, illetõleg bíróságnál kell benyújtani, amely elõtt az eljárás folyik, míg a még végre nem hajtott büntetés elengedése vagy mérséklése, illetõleg a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az elsõ fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani. Az ügyész, illetõleg a bíróság a kegyelmi eljárás során a terheltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatait beszerzi és kezeli [Be. 597. § (4)–(5) bekezdése]. A büntetõügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 105. § (2) bekezdése a bíróság által beszerzendõ szükséges adatok körét a környezettanulmányban, pártfogó felügyelõi véleményben, munkahelyi véleményben, erkölcsi bizonyítványban, a büntetés-végrehajtási intézet véleményében, a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentumokban, korábbi ítélet kiadmányában határozza meg. A kérelemhez csatolni kell

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

továbbá a büntetõügyben keletkezett azon iratokat, amelyek a kegyelmi kérelem elintézéséhez szükségesek. A „kegyelmi kérelem” iratainak elõkészítését végzõ ügyészség a legfõbb ügyészhez, a bíróságok pedig az igazságügyért felelõs miniszterhez terjesztik elõ a döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat, valamint a kegyelmi kérvényt [Be. 598. § (1) bekezdése]. A legfõbb ügyész és az igazságügyért felelõs miniszter a „kegyelmi kérelmet” akkor is köteles a köztársasági elnökhöz felterjeszteni, ha a „kegyelem gyakorlása iránt” nem tesz elõterjesztést [Be. 598. § (3) bekezdése]. A kegyelmi eljárás minden esetben a kegyelmi döntésrõl szóló határozattal zárul, melynek érvényességéhez az igazságügyért felelõs miniszter ellenjegyzése szükséges [Be. 598. § (4)–(5) bekezdése]. Az Alkotmánybíróság – áttekintve az Alkotmány vonatkozó rendelkezéseit, valamint a hatályos jogszabályok alapján kialakult gyakorlatot – megállapította, hogy az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés k) pontjában a köztársasági elnök részére biztosított egyéni kegyelmezés jogának gyakorlása során a köztársasági elnököt valódi döntési jog illeti meg abban a tekintetben, hogy az akár hivatalból, akár kérelemre indult kegyelmezési eljárásban kegyelemben részesíti-e a kegyelmi kérelemben megnevezett személyt vagy sem. Döntésében kifejezésre juttathat méltányossági, humanitárius és saját értékrendjébõl fakadó erkölcsi szempontokat is. Ennek a döntésének egyedüli korlátját az igazságügyért felelõs miniszter ellenjegyzési joga jelenti abban az értelemben, hogy a köztársasági elnöki döntés érvényességi feltétele a miniszteri ellenjegyzés. A köztársasági elnököt tehát nem köti az, hogy a kegyelmi eljárás elõkészítõ szakaszában eljáró legfõbb ügyész, illetve az igazságügyért felelõs miniszter tesz-e elõterjesztést a kegyelem (gyakorlása) iránt; ilyen elõterjesztés hiányában is, a kegyelmi kérelem alapján gyakorolhatja a kegyelmezési jogát, míg a kegyelmi elõterjesztés esetén is dönthet úgy, hogy nem ad egyéni kegyelmet. Az ellenjegyzõ (az igazságügyért felelõs) minisztert viszont abban a tekintetben illeti meg valódi mérlegelési és döntési jog, hogy a köztársasági elnök kegyelmi döntésrõl szóló határozatát ellenjegyzi-e vagy sem. A köztársasági elnök a kegyelem iránti elõterjesztésen keresztül (annak megléte, illetve hiánya által) nem kötelezhetõ arra, hogy kegyelmet gyakoroljon, illetve azt megtagadja, diszkrecionális jogkörben, elõterjesztéshez nem kötve gyakorolja e jogkörét. A köztársasági elnök e diszkrecionális jogkörének korlátlanságát az Alkotmánybíróság a 31/1997. (V. 6.) AB határozatában már kimondta, utalva arra, hogy az egyéni kegyelem megadása esetén az államfõ az állam büntetõ igényérõl mond le. (ABH 1997, 154, 155, 157.) Ugyanakkor az igazságügyért felelõs miniszter sem kötelezhetõ arra, hogy a köztársasági elnök kegyelmi döntésrõl szóló határozatát automatikusan ellenjegyezze; õt az

6531

ellenjegyzés vagy annak megtagadása kérdésében illeti meg döntési jog. A jelen határozat Magyar Közlönyben történõ közzététele az Abtv. 51. § (2) bekezdésén alapul. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke, elõadó alkotmánybíró

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 282/G/2006.

Dr. Kiss László alkotmánybíró különvéleménye 1. A határozat rendelkezõ része II. pontjában írt – a köztársasági elnök egyéni kegyelem gyakorlására irányuló jogát érintõ – megállapítással egyetértek. Ennek megfelelõen magam is hangsúlyozom, hogy a köztársasági elnököt az egyéni kegyelem gyakorlását magában foglaló eljárás során érdemi döntési jogkör illeti meg abban a tekintetben, hogy kegyelmezési jogával kíván-e élni vagy sem. 2. Nem értek egyet ugyanakkor a határozat 1., 2., 3. pontjában írtakkal, mivel úgy vélem, hogy a felmerülõ probléma kiküszöböléséhez a Magyar Köztársaságban csak a törvényi szabályozás nyújthat alkotmányjogi szempontból megfelelõ megoldást. Azaz: minden arra irányuló törekvés, hogy pontosan meghatározható legyen azoknak az okoknak a köre, amelyek fennállása esetén a köztársasági elnök megtagadhatja adott személy esetében a kitüntetés adományozását, nem az alkotmányértelmezés, hanem a jogalkotás fogalmi körébe tartozik, így kívül esik az Alkotmánybíróság hatáskörén. Álláspontom elvi alapja megegyezik dr. Kilényi Géza, dr. Schmidt Péter és dr. Vörös Imre alkotmánybírók 48/1991. (IX. 26.) AB határozathoz fûzött különvéleményében megfogalmazottakkal. A kitüntetések köztársasági elnök általi adományozására nézve is irányadó a hivatkozott alkotmánybírók véleménye:

6532

MAGYAR KÖZLÖNY

„A nemzetközi jogösszehasonlításból az a megállapítás adódik, hogy nem tartalmaznak erre vonatkozó szabályt más országok alkotmányai sem. Az utóbbinak az a magyarázata, hogy egyfelõl az említett országokban rendszerint ugyanaz a politikai erõ állítja a köztársasági elnököt és a kormányfõt, s ez okból eleve kisebb a kinevezési jogkörrel kapcsolatos konfliktus-veszély, másfelõl pedig a több évtizedes – esetenként évszázados – politikai kultúra által kialakított közjogi szokások segítenek áthidalni az esetleges nézetkülönbségeket.” (ABH 1991, 240.) Sajnálatos, hogy a magyar rendszerváltás óta eltelt 17 esztendõ alatt nem alakult ki a kitüntetések köztársasági elnök általi adományozása terén a Kormány és a köztársasági elnök között a jogállamiság elvének megfelelõ gyakorlati együttmûködés. Jogállamunk a hatalommegosztás elvén alapul. A hatalommegosztás viszont akkor érvényesülhet hatékonyan, ha annak résztvevõi elválasztott feladat- és hatáskörükben intézményesen együtt is mûködnek. „A jogállamiság elvébõl [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] is következik az Alkotmányban szabályozott szerveknek az a kötelessége, hogy alkotmányos jelentõségû hatásköreiket, feladataik teljesítését kölcsönösen segítve, együttmûködve gyakorolják.” [8/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 54.] Az alkotmányértelmezési indítvány nyomán eldöntésre váró alapkérdés itt is az volt, hogy az Alkotmány által szabályozatlanul hagyott probléma megoldható-e az alkotmányértelmezés keretei között, avagy törvényi szabályozásra lenne-e szükség. Álláspontom szerint a jelen esetben is kizárólag a törvényi szabályozás pontosítása nyújthat alkotmányjogi szempontból megnyugtató megoldást. 3. Mint fentebb hangsúlyoztam: a kitüntetések adományozása körüli problémákat alapvetõen az Alkotmányban szabályozott szervek (Kormány, köztársasági elnök) közötti kölcsönös együttmûködésnek kellene eliminálnia. Ennek eléggé nem kritizálható hiányában a jogi (törvényi) szabályozás egyértelmûbbé, pontosabbá tételének igénye vethetõ fel. Azaz: jóllehet a köztársasági elnök indítványa alkotmányértelmezést vár az Alkotmánybíróságtól, ez utóbbi mégis legfeljebb addig mehet (mehetett volna) el, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg. Ennek alapja az, hogy a törvényhozó a Kitv.-ben nem gondoskodott maradéktalanul azoknak az eljárási (elõzetes véleményezési, egyeztetési) szabályoknak a megalkotásáról, amelyek biztosíthatnák az Alkotmány 30/A. § j) pontjában írt rendelkezés [A köztársasági elnök ... „j) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket”] végrehajtását. A kitüntetések (címek, érdemrendek), köztársasági elnök általi – Alkotmányban biztosított – adományozását

2007/87. szám

megnehezíti tehát az a körülmény, hogy a Kitv. nem határozza meg hiánytalanul az elõkészítési eljárás rendjét. „Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítható akkor is, ha az adott kérdés tekintetében van ugyan szabályozás, de az Alkotmány által megkívánt jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.], és akkor is, ha a jogalkotó nem megfelelõ tartalommal szabályozott és ezáltal alkotmányellenes helyzet állt elõ.” [15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132., 138–139., 25/2003. (V. 21.) AB határozat, ABH 2003, 328, 343.] Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István alkotmánybíró különvéleménye A rendelkezõ rész I. 2. és 3., valamint II. pontjával – figyelembe véve a köztársasági elnök jogkörét és jogállását értelmezõ korábbi alkotmánybírósági határozatokban kifejtetteket – nem értek egyet. 1. Az indítványozó köztársasági elnök álláspontja szerint a kitüntetés-adományozás jogkörének értelmezéséhez az Alkotmány 29. § (1) bekezdésének azon két kitétele szolgálhat kiindulópontként, miszerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, valamint hogy õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett. Ezek egymásra vonatkoztatott értelmezésével lehet meghatározni a köztársasági elnök mérlegelési jogkörét a kitüntetés-adományozás során. A határozat megállapítja, hogy az Alkotmány 29. § (1) bekezdése nem „szolgálhat alkotmányos mércéül” a kitüntetési elõterjesztés aláírásának, illetve megtagadásának, ezt azzal indokolja, hogy a köztársasági elnök kitüntetés-adományozási hatáskörének gyakorlása nincs közvetlen kihatással az államszervezet demokratikus mûködésére. Álláspontom szerint az Alkotmány 29. § (1) bekezdése nem zárható ki teljes egészében a köztársasági elnök kitüntetési hatásköre értelmezésébõl. Bár az Alkotmány 29. § (1) bekezdésének azon kitétele, miszerint az államfõ „kifejezi a nemzet egységét”, nem biztosít a köztársasági elnök számára mérlegelési jogot a kitüntetés-adományozási hatáskör gyakorlása során, a köztársasági elnök feladat-meghatározását (,,õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett”) a hatáskör-értelmezés alapjaként kell figyelembe venni. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során a köztársasági elnök egyes hatásköreinek értelmezésekor minden esetben az Alkotmány 29. § (1) bekezdésébõl indult ki.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Ahogyan a 48/1991. (IX. 29.) AB határozat fogalmazott: az Alkotmány 29. § (1) bekezdését „az egyes köztársasági elnöki hatáskörök értelmezésénél alapul kell venni”. (ABH 1991, 217, 228.) Az Alkotmány 29. § (1) bekezdése ugyanis a köztársasági elnök alkotmányos jogállását, az államszervezeti rendszerben elfoglalt helyét határozza meg. Az elnöki hatáskörök gyakorlásának keretei, korlátai éppen ezért az Alkotmány 29. § (1) bekezdése alapján állapíthatók meg. A köztársasági elnök jogállása alapját képezõ „õrködik az államszervezet demokratikus mûködése felett” kitétel tehát az alkotmányos rend védelmének speciális, a köztársasági elnök alkotmányos jogállásához igazodó formája, amely egyúttal iránymutatásként is szolgál egyes jogkörei gyakorlása során. Miután a köztársasági elnök hatáskör-gyakorlása minden esetben egy döntési láncolatba illeszkedik, a köztársasági elnök valamennyi hatásköre révén részt vesz az államszervezet demokratikus mûködésének fenntartásában. A 8/1992. (I. 30.) AB határozat így fogalmazott: „Az »õrködés« nem korlátozódik tehát krízishelyzetek feloldására, hanem része az államügyek szokásos menetének, s benne a köztársasági elnök saját joggyakorlásának is”. (ABH 1992, 51, 54.) Õrködési feladata ezért a szimbolikus és az ügyek hétköznapi menetébe illeszkedõ hatáskörein keresztül éppúgy megvalósul, mint a más intézmények döntéseinek, mûködésének korrekcióját, az államügyek normális menetébõl kizökkent államszervezeti mûködés helyreállítását célzó hatásköreinél. 2. Értelmezésem szerint önmagában az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontja alapján – az Alkotmány más rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával – nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a köztársasági elnök kitüntetés-adományozási hatásköre „tartalmi, érdemi hatáskör”. A köztársasági elnök kitüntetés-adományozási hatásköre értelmezése során sem lehet eltekinteni attól, hogy döntése egy döntési láncolatba illeszkedik, amibõl következõen a köztársasági elnök soha nem lehet „ura” a kitüntetés-adományozásnak. A döntéshozatali folyamatban jogállásának megfelelõen vesz részt, ami az Alkotmány értelmében kizárja, hogy saját szabad mérlegelése alapján határozza meg a kitüntetésben részesülõk körét. Ez mindenekelõtt azt jelenti, hogy a köztársasági elnök nem rendelkezik alkotmányos döntési hatáskörrel arra, hogy az ellenjegyzõre rákényszerítse akaratát. Ugyanakkor az ellenjegyzés funkciója nem csupán „eljárási korlát” biztosítása a köztársasági elnök döntésével szemben. Az ellenjegyzéshez kötött hatáskörök tekintetében az ellenjegyzés a köztársasági elnöki jogállás lényeges eleme, és a döntés érvényességi kelléke. E hatásköreinek gyakorlása során az ellenjegyzés biztosítja a köztársasági elnök politikai felelõtlenségét, amelyet az Alkotmány 31/A. § (1) bekezdése deklarál. Emellett az ellenjegyzés azt is biztosítja, hogy a

6533

köztársasági elnök döntéseiért az Országgyûlés elõtt az ellenjegyzõ felelõsséget vállaljon. A köztársasági elnöknek az Alkotmány 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott politikai felelõtlensége azonban nemcsak az ellenjegyzéshez kötött hatáskörei tekintetében áll fenn. A köztársasági elnök politikai felelõtlensége jogállásának lényeges elemét képezi, s valamennyi döntésénél érvényesül. Ebbõl következõen a köztársasági elnök semelyik döntéséért, így az önálló politikai döntésekért sem viseli a politikai felelõsséget. 3. A köztársasági elnök kitüntetés-megtagadási hatáskörét – hasonlóan a kinevezés-megtagadási hatásköréhez – az Alkotmány nem tartalmazza. Így annak megállapítására alkotmány-értelmezés útján, csak megfelelõ súlyú alkotmányos indokok alapján, a köztársasági elnök jogállására figyelemmel van lehetõség. A határozat a jogalkotó által a kitüntetési jogszabályokban meghatározott érdemességi feltételekbõl, mint „alkotmányos értékekbõl” és az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés j) pontjából vezeti le, hogy a köztársasági elnök jogosult a kitüntetés megtagadására. A kitüntetés adományozását megtagadó döntés a határozatból következõen az ügy érdemére vonatkozó végleges döntés, amit a köztársasági elnök ellenjegyzés nélkül gyakorol. Mivel az önálló politikai döntések is az ügy érdemére vonatkozó, végleges, ellenjegyzés hiányában gyakorolt döntések, ebben a tekintetben a kitüntetés-megtagadás az önálló politikai döntésekkel azonos természetû. Az önálló politikai döntési jogkörök gyakorlása azonban az Alkotmánybíróság korábbi értelmezései alapján rendkívül szûk körben lehetséges, akkor, ha az államszervezet súlyos zavara állt be, vagy annak veszélye áll fenn. Az önálló politikai döntések gyakorlását éppen azért kötötte ezekhez a szigorú – az Alkotmány 29. § (1) bekezdésébõl levezethetõ – feltételekhez az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben, mert a köztársasági elnök ilyen esetben ellenjegyzés nélkül, az ügy érdemére vonatkozó döntést hoz, amelyért senki nem vállalja a politikai felelõsséget. A kitüntetés-megtagadásának feltétele a határozat szerint nem az államszervezet demokratikus mûködésének súlyos zavara, hanem a kitüntetési jogszabályokban meghatározott „értékek” sérelme. A többségi álláspont szerinti kitüntetés-megtagadás gyakorlásának feltétele az Alkotmány 29. § (1) bekezdésére vissza nem vezethetõ, és így az Alkotmány konkrét rendelkezésével összefüggésbe nem hozható szempont, nevezetesen az „alkotmányos értékrend védelme”. Ezzel meglátásom szerint egy érdemi alkotmányos korlátok nélküli politikai döntési jog jön létre. Álláspontom szerint a köztársasági elnök bármely hatáskörének ilyen felfogása ellentétes az Alkotmány 29. § (1) bekezdésében foglalt köztársasági elnöki jogállással, amelynek lényege, hogy bár a köztársasági elnök nincs

6534

MAGYAR KÖZLÖNY

minden tekintetben az elõterjesztéshez kötve, azt csak meghatározott szûk körben vizsgálhatja felül. Ennek az az oka, hogy akkor, amikor a köztársasági elnök a döntéshozatalt megtagadja, e döntéséért egy szerv sem viseli a politikai felelõsséget. Fontosnak tartom külön hangsúlyozni, hogy alkotmányos rendszerben a politikai felelõsségvállalás hiánya mindig kivételes, és kizárólag akkor fordulhat elõ, ha azt a körülmények rendkívüli jellege indokolttá teszi. Éppen ezért a köztársasági elnök az ügy érdemére vonatkozó, végleges és ellenjegyzéshez nem kötött hatásköreivel, amelyekért senki nem viseli a politikai felelõsséget, csak rendkívüli körülményekre tekintettel: kizárólag az államszervezet demokratikus mûködésének súlyos zavara esetén élhet. Minden más esetben alkotmányosan nem indokolható – és az Alkotmány 29. § (1) bekezdésében foglalt jogállásával, és tágabb értelemben a jogállamisággal, a hatalommegosztással és a parlamentáris kormányformával ellentétes –, hogy a köztársasági elnök ilyen érdemi politikai döntési jogot kapjon. 4. Álláspontom szerint kizárólag a köztársasági elnök kitüntetési hatáskörét szabályozó 30/A. § (1) bekezdés j) pontja alapján nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a köztársasági elnöknek az Alkotmány 29. § (1) bekezdésében foglalt jogállástól függetlenül volna feladata „az alkotmányos értékrend védelme”. Az alkotmányos értékrend létét én magam sem vitatom, és védelmét a legfontosabb feladatok egyikének tartom. Úgy vélem azonban, hogy helytálló az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata, miszerint az alkotmányosságot és jogszerûséget a köztársasági elnök általánosságban biztosítja, az államszervezet demokratikus mûködésének fenntartása során. Az Alkotmány elvont értékrendjének védelme nem specifikusan a köztársasági elnök feladata: a jogállamiság és az alkotmányosság védelme valamennyi alkotmányos intézmény kötelezettsége. Ezt a kötelezettséget a köztársasági elnök esetében az Alkotmány 29. § (1) bekezdése nevesíti. Az alkotmányosság köztársasági elnök általi védelme tehát a köztársasági elnök jogállásának része, nem pedig az államfõ jogállásától függetlenül létezõ, az egyes köztársasági elnöki hatáskörökbõl levezethetõ feladat. A határozat a köztársasági elnök által védendõ alkotmányos értékrendet a „jogalkotó által jogszabályokban meghatározott értékekbõl” vezeti le, s megállapítja, hogy a kitüntetési jogszabályokban található érdemességi feltételek olyan értékek, amelyek „a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének részét képezik”. Ezzel a jogalkotó által bármely kitüntetési jogszabályban meghatározott érdemességi feltételt az Alkotmány szintjére emel. Ugyanakkor a köztársasági elnök kitüntetés-megtagadási hatáskörét és gyakorlásának feltételeit nem az Alkotmány, hanem a kitüntetési törvényekben foglalt érdemességi feltételekre

2007/87. szám

alapozva állapítja meg, s a köztársasági elnök feladatkörébe utalja annak védelmét. Az Alkotmány értelmezni kért 30/A. § (1) bekezdés j) pontja szerint a köztársasági elnök a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket adományozza. Álláspontom szerint a köztársasági elnök õrködési feladata csak a kitüntetési jogszabályok megsértésével történt elõterjesztésekkel szemben nyújt eszközt számára, így csak a jogszabálysértõ elõterjesztések teljesítését tagadhatja meg. Ez az érdemességi feltételek tekintetében a jogalkotó által meghatározott feltételekkel nyilvánvalóan ellentétes elõterjesztések megtagadására ad jogot és kötelezettséget a köztársasági elnöknek. 5. Az indokolás alapján a kitüntetés-megtagadó döntés következményei sem egyértelmûek. Ha ugyanis egy személy kitüntetését a köztársasági elnök arra tekintettel tagadja meg, hogy az adott személy kitüntetése az alkotmányos értékrendet sérti, kérdés, hogy az adott személy elõterjeszthetõ-e újra, és ha igen, mikor és milyen feltételekkel terjeszthetõ elõ újból kitüntetésre. Feltételezhetõ ugyanis, hogy ha egy adott személy kitüntetése az „alkotmányos értékrendet” sértené, ez olyan kizáró ok, ami nem orvosolható. Az általam kifejtettek szerint a köztársasági elnök csak a kitüntetési jogszabályok megsértésére tekintettel tagadhatná meg az elõterjesztés teljesítését. Ebbõl az következik, hogy az elõterjesztés hibája orvosolható. Így a köztársasági elnök általi kitüntetés-megtagadást követõen akár ugyanarra a személyre vonatkozóan is lehet kitüntetési elõterjesztést tenni, feltéve, hogy a jelölttel szemben a kitüntetés jogszabályi feltételei teljesülnek. 6. Fontosnak tartom hangsúlyozni végül, hogy miután a kitüntetés adományozás több szerv együttes döntése alapján születik, a döntéshozatalban részt vevõ intézmények mindegyikének úgy kell eljárnia a döntéshozatal során, hogy a döntéshozatal megtagadására (akár a köztársasági elnök, akár az ellenjegyzõ részérõl) lehetõség szerint ne kerüljön sor. A köztársasági elnök, mint államfõ jogállásához, funkciójához olyan, az Alkotmányban kifejezetten fel nem sorolt alkotmányos eszközök is kapcsolódnak, amelyek elsõdlegesen azt szolgálják, hogy pártatlan õrködési feladatát hatékonyabban ellássa, még mielõtt a döntéshozatal megtagadására vonatkozó jogával, mint végsõ eszközzel élne. Az államszervezeti intézmények közötti együttmûködési kötelezettség elsõsorban azt hivatott biztosítani, hogy az olyan típusú döntések meghozatalát, mint a kitüntetés megtagadása, megelõzze. 7. Az államfõ kegyelmi jogkörével kapcsolatban ismét utalok arra, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint „[a] köztársasági elnök jogkörét érintõ alkotmányértelmezésnek a köztársasági elnök jogállásából kell kiindulnia”.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6535

[36/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 207, 211.] A köztársasági elnök kegyelmi hatáskörének tartalma ezért megítélésem szerint nem a hatályos jogszabályok vagy az eddig kialakult jogalkalmazói gyakorlat, hanem az Alkotmány 29. § (1) bekezdése alapján állapítható meg. Így annak értelmezésbe történõ bevonása az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés k) pontja esetében sem mellõzhetõ.

3. A köztársasági elnök alkotmányi értékrend-õrzõ tevékenységét a fentiek szerint nem elvitatva kell megjegyeznem, hogy mindez nem írja át az alkotmányos szervek egymáshoz viszonyított közjogi pozícióját. Az Alkotmány értékrendjének õrzése elsõsorban az Alkotmány hiteles értelmezése útján, az alkotmánybírósági hatáskörök gyakorlásában bontakozik ki a maga teljességében.

Dr. Kukorelli István s. k.,

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

A különvéleményhez csatlakozom: Dr. Bragyova András s. k., alkotmánybíró

Az Alkotmánybíróság 48/2007. (VII. 3.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A különvéleményhez csatlakozom, az alábbi megjegyzésekkel: 1. Az Alkotmány 30. § (1) bekezdés j) pontja meghatározza a köztársasági elnök döntési szabadságát. Az alkotmányi felhatalmazáson alapuló törvényi szabályozásból következõen a köztársasági elnök kitüntetés-adományozási hatásköre e törvényi szabályozás kereteiben – az alaki és tartalmi jogi feltételek vizsgálatában – érvényesül. 2. Az általános mozgástér – a törvényben foglalt érdemességi feltételek ellenõrzése – azonban nem jelent kizárólagosságot. Az Alkotmány 29. § (1) bekezdésének második fordulatában megfogalmazott általános feladat-meghatározásból, a köztársasági elnök „õrködési feladatából” nem hiányozhat az Alkotmány értékrendjének õrzési feladata sem. Tekintettel arra, hogy a 29. § (1) bekezdését az egyes köztársasági elnöki hatáskörök „értelmezésénél kell alapul venni” [48/1991. (IX. 26.) AB határozat, ABH 1991, 217, 228.] – s így nyilvánvalóan a kitüntetés adományozási hatáskör értelmezésénél is – valamint arra is figyelemmel, hogy az Alkotmány 29. § (1) bekezdésében megfogalmazott „õrködési” feladat nem korlátozódik krízishelyzetek feloldására, hanem „... része az államügyek szokásos menetének, s benne a köztársasági elnök saját joggyakorlatának is” [8/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 51, 54.], ezért nem zárható ki, hogy normatív szinten az Alkotmánnyal koherens érdemességi kritériumok konkrét esetben – a kitüntetésre javasolt személy(ek) viszonyában – nincsenek nyilvánvalóan összhangban az Alkotmány alapelveivel, értékrendjével. A köztársasági elnök ilyen kivételes helyzetben is megtagadhatja az elõterjesztés teljesítését.

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Siófok Város Önkormányzatának a helyi adókról és az adózás rendjérõl szóló 15/2001. (V. 25.) sz. rendeletének 6. § a) pontja alkotmányellenes, ezért azt 2007. december 31. napjával megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság Siófok Város Önkormányzatának a helyi adókról és az adózás rendjérõl szóló 15/2001. (V. 25.) sz. rendeletének 6. § b) pontja, a 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványokat elutasítja. Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. Négy indítványozó közös indítványban kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg Siófok Város Önkormányzatának a helyi adókról és az adózás rendjérõl szóló 15/2001. (V. 25.) sz. rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 6. § a) és b) pontjainak, a 21. § d) pontjának és a 24. §-ának alkotmányellenességét és azokat semmisítse meg. Siófok Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete (a továbbiakban: Képviselõ-testület) a 37/2006. (XII. 15.) sz. ren-

6536

MAGYAR KÖZLÖNY

deletével (a továbbiakban: Örm1.) és az 5/2007. (III. 2.) sz. rendeletével (a továbbiakban: Örm2.) – módosítva az Ör. támadott rendelkezéseit – az idegenforgalmi adó és építményadó mértékét 2007. január 1-jétõl megemelte, illetve új mentességi szabályokat állapított meg. Az indítványozók véleménye szerint az építményadóemelés mértékének az Ör. 24. §-ában történõ megállapításánál a Képviselõ-testület – amikor „Siófok Város egységes közigazgatási területét önkényesen két övezetre osztotta” – jogellenesen járt el, az I. övezetben lakó tulajdonosokat hátrányosan különböztette meg a II. övezetben lakó tulajdonosokkal szemben a magasabb mértékû adó megállapításával. Az indítványozók álláspontja szerint ez sérti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § c) pontját, mert az építményadót nem az adóalanyok teherviselõ képességéhez igazodóan állapította meg, illetve sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, mivel hátrányos megkülönböztetést tartalmaz az Ör. támadott rendelkezése. Ugyancsak hátrányos megkülönböztetésnek tartották az indítványozók az Ör. 21. § (1) bekezdés d) pontját – az indítványozók tévesen 21. § d) pontjának jelölték –, amely a II. övezetben lakó tulajdonosok javára az építmények 80 m2 alapterületig mentességet adott, s e mentességet az I. övezetben lakóknak nem biztosította. Az indítványozók továbbá az Ör. 6. §-ában meghatározott idegenforgalmi adó szabályozást is jogszabályellenesnek vélték, egyrészt azért mert – véleményük szerint – az építményadó-rendeletben azt nem lehet szabályozni, továbbá az idegenforgalmi adó mértéke a törvényi felsõ határt eléri és ugyancsak indokolatlan különbséget tesz a II. övezetben lakók javára az I. övezetben lakókkal szemben. Az ötödik indítványozó önálló indítványában az Alkotmány 59. § (1) bekezdésére, a 70/A. § (1) és (2) bekezdésére, valamint a 70/E. § (1) bekezdésére hivatkozással az Ör. 21. § (1) bekezdés d) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések diszkriminatívak, mivel Siófok város közigazgatási területét két övezetbe sorolta be az építményadó fizetési kötelezettség mértéke szempontjából, és az I. övezetben lakókat „jogalap nélkül irreálisan magas adóval” sújtja, ami nem veszi figyelembe az adózók teherbíró képességét és ellehetetleníti õket. Az indítványozó továbbá a szociális biztonság veszélyeztetését is látta az építményadó nagymértékû emelésében. Az indítványozó a magánlakás sérthetetlenségére vonatkozóan az Ör. támadott rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmét nem indokolta. Az indítványozó kiegészítõ indítványában az Ör. támadott 21. § (1) bekezdés d) pontja és 24. §-a törvényellenességére vonatkozóan az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését és a Htv. 6. § a) és e) pontját, valamint a 7. § b) pontját is meghivatkozta.

2007/87. szám

Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy az indítványozók által támadott Ör. 21. § (1) bekezdés d) pontjának jelölése az Örm2. 2. §-a alapján 2007. március 2-ától 21. § (2) bekezdés e) pontra változott, mivel az Örm2. 1. §-a az Ör. 21. §-ába új (1) bekezdést, illetve az Örm2. 2. §-a az Ör. korábbi 21. § (1) bekezdésének jelölését (2) bekezdésre módosította, valamint új d) pontot állapított meg a rendeletben és egyidejûleg a korábbi d) pont jelölését e) pontra módosította. Ezért az Alkotmánybíróság a vizsgálatát az indítványok erre vonatkozó részében az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontjára folytatta le. Az Alkotmánybíróság a két indítványt – tartalmi azonosságukra tekintettel – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 28. §-ának (1) bekezdése alapján egyesítette, és egy eljárásban bírálta el.

II. Az Alkotmánybíróság a rendelkezõ részben foglalt döntését a következõ jogszabályi rendelkezésekre alapozta. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései a következõk: „44/A. § (2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.” „59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.” „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.” „70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.” 2. A Htv. indítvánnyal érintett rendelkezései: „1. § (1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fõvárosi és kerületi) önkormányzat képviselõtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót) vezethet be.”

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

„6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy: a) az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetõleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit, b) az adó bevezetésének idõpontját és idõtartamát (határozott vagy határozatlan idõre) meghatározza, c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselõ képességéhez igazodóan – az e törvényben meghatározott felsõ határokra, illetõleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 29. §-ának (1) bekezdésében, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felsõ határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtõl pedig a 2003. évre és az adóévet megelõzõ második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felsõ határ és a felsõ határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – megállapítsa, d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetõleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibõvítse, e) e törvény és az adózás rendjérõl szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza. 7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy: a) az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében (4. §) csak egyféle – az önkormányzat döntése szerinti – adó (5. §) fizetésére kötelezheti, b) a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen – vagy tételes összegben, vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével – határozhatja meg, c) az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál, (...)” „15. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétõl függõen: a) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy b) az építmény korrigált forgalmi értéke.” „16. § Az adó évi mértékének felsõ határa: a) a 15. § a) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: 900 Ft/m2,” „30. § (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt a) aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, b) aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek – a 12. §-ban meghatározottak szerinti – tulajdonosa, amely nem minõsül lakásnak.” „32. § Az adó alapja: a) a 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség esetén 1. a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy

6537

2. a megkezdett vendégéjszakára esõ a) szállásdíj, ennek hiányában b) a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülõhasználati jog) fizetendõ ellenérték (pl. üzemeltetési költség); b) a 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti adókötelezettség esetén az építmény hasznos alapterülete.” „33. § Az adó mértékének felsõ határa: a) a 32. § a) 1. pontja alapján: személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft; b) a 32. § a) 2. pontja alapján: az adóalap 4%-a; c) a 32. § b) pontja alapján: épület után évente 900 Ft/m2.” 4. Az Ör. indítvánnyal támadott – Örm1.-gyel megállapított – rendelkezései: „6. § Az adó mértéke: a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontja alapján személyenként és vendégéjszakánként I. övezetben: 340 Ft II. övezetben: 250 Ft b) A 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján épület után évenként 1000 Ft/m2. Az adótételt csökkenteni kell a külterületen lévõ építmények esetében 50%-kal.” „21. § (1) Mentes az adó alól: (...) d) a II. övezetben található lakás, vagy a lakóház hasznos alapterülete 80 m2-ig (több tulajdonos esetén tulajdoni hányadaik arányában), amennyiben a tulajdonos bejelentett (lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett) lakóhelye a tárgyi ingatlan,” „24. § (1) Az adó mértéke: I. övezetben: a) 80 m2-nél nem nagyobb, lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 600 Ft/m 2; b) 80 m2-nél nagyobb, lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m2; c) nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m2. II. övezetben: 600 Ft/m2. (2) Az övezeti határokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.” „1. sz. melléklet Övezeti besorolások (a rendelet 24. §-ához) Siófok város övezeti besorolása az itt tartózkodás alapján fizetendõ idegenforgalmi adó megállapításához: I. övezet: A Balaton és a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal közötti terület. II. övezet: Siófok város közigazgatási területe az I. övezet kivételével.” 5. Az Ör. indítvánnyal támadott – hatályos – rendelkezései:

6538

MAGYAR KÖZLÖNY

„6. § Az adó mértéke: a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontja alapján személyenként és vendégéjszakánként I. övezetben: 340 Ft II. övezetben: 250 Ft b) A 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján épület után évenként 1000 Ft/m2. Az adótételt csökkenteni kell a külterületen lévõ építmények esetében 50%-kal.” „21. § (1) Kérelem alapján egyéni elbírálással mentesíthetõ részben vagy egészben az adó megfizetése alól az I. övezetben siófoki lakcímmel rendelkezõ adózó, aki szociális rászorultsága alapján az általa lakott építményben a ráesõ adót megfizetni nem képes. (2) Mentes az adó alól: (...) d) I. övezetben siófoki lakcímmel rendelkezõ adózó, aki az adó alapjául szolgáló épületbe, épületrészbe 2006. december 31. napja elõtt létesített lakcímet és igazolja, hogy életvitelszerûen ott is tartózkodik, mentes 80 m2-ig a megállapított adó 60%-ának, 80 m2 felett pedig a megállapított adó 50%-ának megfizetése alól, e) a II. övezetben található lakás, vagy a lakóház hasznos alapterülete 80 m2-ig (több tulajdonos esetén tulajdoni hányadaik arányában), amennyiben a tulajdonos bejelentett (lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett) lakóhelye a tárgyi ingatlan,” „24. § (1) Az adó mértéke: I. övezetben: a) 80 m2-ig a lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 600 Ft/m2; b) 80 m2 felett a lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m2; c) nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m2. II. övezetben: 600 Ft/m2. (2) Az övezeti határokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.” „1. sz. melléklet Övezeti besorolások (a rendelet 24. §-ához) Siófok város övezeti besorolása az itt tartózkodás alapján fizetendõ idegenforgalmi adó megállapításához: I. övezet: A Balaton és a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal közötti terület. II. övezet: Siófok város közigazgatási területe az I. övezet kivételével.”

III. Az indítványok részben megalapozottak. 1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján a helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogsza-

2007/87. szám

bállyal. A Htv. felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési önkormányzat képviselõ-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Az önkormányzat adómegállapítási jogát a Htv. 6. §-a, az adómegállapítási jogának korlátait pedig a Htv. 7. §-a tartalmazza. A Htv. 11. §-a határozza meg az építményadó vonatkozásában az adótárgyakat, a 12. § az adóalanyokat, a 13. § a törvényi mentességi eseteket. Az önkormányzat a Htv. keretei között szabadon dönt arról, hogy vezet-e be adót, ha igen, akkor a helyi adók melyikét vezeti be, meghatározhatja a helyi adó bevezetésének idõpontját. A Htv. 6. § c) pontja arra hatalmazza fel az önkormányzatot, hogy a helyi sajátosságok, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek, az adóalanyok teherbíró-képességének figyelembevételével állapítsa meg az adók mértékét, illetve a 6. § d) pontja pedig arra ad felhatalmazást, hogy az önkormányzat a Htv. második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetõleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibõvítse. Az Alkotmánybíróság több határozatában vizsgálta a Htv. rendelkezéseit és megállapította, hogy a Htv. az önkormányzatok helyi adó megállapítási jogának kereteit szabályozza. „A helyi adó megállapítása az önkormányzat képviselõ-testületének a joga. A képviselõ-testületet a helyi adók megállapítása során – a törvény keretei között – széles körû döntési szabadság illeti meg. A képviselõ-testület a Htv. 6. §-ának c) pontja alapján az adó mértékét úgy köteles megállapítani, hogy az igazodjon az adózók teherviselõ képességéhez.” (14/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1309, 1313.) „A Htv. és az annak alapján megalkotható, helyi adókat megállapító önkormányzati rendeletek célja a helyi közszolgáltatások pénzügyi feltételeinek biztosítása, a helyi adó is a közterhekhez való hozzájárulás egy formája. A Htv. a helyi adóztatás kereteit határozza meg. A törvény keretei között az önkormányzat kötelessége, hogy rendeletben az állampolgárok vagyoni és jövedelmi viszonyainak megfelelõ adókat vezessen be.” (791/B/2005. AB határozat, ABH 2006, 2126, 2128.) Az indítványozók szerint az építményadó és idegenforgalmi adó mértékének megállapításánál a Képviselõ-testület az I. övezetben lakó tulajdonosokat hátrányosan különböztette meg, mivel Siófok városát két övezetbe sorolta be, s az adófizetési kötelezettség mértéke szempontjából a II. övezetben lakó tulajdonosokkal szemben az I. övezetben lakó tulajdonosokra magasabb mértékû adót állapított meg. Ugyancsak hátrányos megkülönböztetésnek tartotta négy indítványozó az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontját, amely a II. övezetben lakó tulajdonosok javára az építmények 80 m2 alapterületig mentességet adott, s e mentességet az I. övezetben lakóknak nem biztosította. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalma az Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogrendszer egészét átható alkotmányos alapelvként kap értelmezést. Alkotmányellenes megkülönböztetésrõl csak akkor lehet szó, ha a jogszabály egymással

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

összehasonlítható, a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne. A megkülönböztetés csak akkor alkotmányellenes, ha alapjogsérelmet okoz, illetve önkényes. „Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében megfogalmazott megkülönböztetési tilalom értelmezésével az is megállapítható: a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden, még a végsõ soron nagyobb társadalmi egyenlõséget célzó megkülönböztetés is tilos. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlõként (egyenlõ méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékû figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.] A vizsgált kérdésben központi elem annak megállapítása, hogy a szabályozási koncepció szempontjából mit kell csoportnak tekinteni. 1.1. Az építményadó vagyoni típusú adó, az adó tárgya az építmény, az adó alanya az építmény tulajdonosa. Az építményadónak, mint vagyoni típusú adónak célja az igazságos közteherviselés elvének megvalósítása, amely elvet az Alkotmány 70/I. §-a a következõképpen fogalmaz meg: „Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájárulni.” Az Alkotmánybíróság a hátrányos megkülönböztetés alkotmányi tilalmával kapcsolatosan korábbi határozatában megállapította: „Az Alkotmánybíróság már több határozatában foglalkozott az Alkotmány 70/A. §-ának értelmezésével. Bár a jogegyenlõség fogalma csupán a hivatkozott § (3) bekezdésének szövegében lelhetõ fel, a jogegyenlõség követelménye jelen van a 70/A. § valamennyi szabályában. A jogegyenlõség lényege, hogy az állam, mint közhatalom, s mint jogalkotó köteles egyenlõ elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára. Ebben az összefüggésben nem tehet különbséget közöttük faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az emberi, illetve az alapvetõ állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom – amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot – kiterjed az egész jogrendszerre, ideértve azokat a jogokat is, amelyek nem tartoznak az emberi jogok, illetõleg az alapvetõ állampolgári jogok közé. A jogegyenlõség nem jelenti a természetes személyeknek a jogon kívüli szempontok szerinti egyenlõségét is. Az ember, mint a társadalom tagja hivatása, képzettsége, kere-

6539

seti viszonyai stb. szerint különbözhet és ténylegesen különbözik is más emberektõl. Az állam joga – s egyben bizonyos körben kötelezettsége is –, hogy a jogalkotás során figyelembe vegye az emberek között ténylegesen meglévõ különbségeket. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése ugyanis nem bármifajta különbségtételt tilt – egy ilyen általános tilalom összeegyeztethetetlen lenne a jog rendeltetésével –, hanem csupán az emberi méltósághoz való jogot sértõ megkülönböztetéseket. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság nyomatékosan rámutat: az Alkotmány hivatkozott rendelkezésének a vagyoni helyzet szerinti különbségtételt tiltó szabályát is csak ekként szabad értelmezni. Amikor tehát az Alkotmány 70/I. §-a kifejezetten a vagyoni viszonyoknak megfelelõ közteherviselést írja elõ, ez nem jelent az alaptörvényen belüli ellentétet a 70/A. § (1) bekezdésével. Sem a jogegyenlõségbõl, sem a hátrányos megkülönböztetés tilalmából nem következik ugyanis, hogy – vagyoni helyzetére való tekintet nélkül mindenki azonos mértékben lenne köteles hozzájárulni a közterhekhez, illetõleg – az állam bizonyos, kifejezetten a hátrányos szociális helyzet ellensúlyozását szolgáló jogok (pl. a szociális bérlakás kiutalására való jogosultság), segélyek vagy kedvezmények szabályozásánál ne vehetné figyelembe az érintett személyek vagyoni helyzetét.” [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.] Az elbírált ügyben az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozók által övezeti besorolási-szabály az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével nem áll ellentétben. Az ingatlanok értékét befolyásolja, hogy azok az ország mely részén találhatóak, továbbá az országon belüli elhelyezkedésen túl befolyásolja az ingatlannak az adott településen belüli helye is. Minden településnek van frekventált és kevésbé frekventált területe, amelyen az ingatlanok értéke – akár azonos terv alapján készült építmények forgalmi értéke is – különbözik a fekvés szerinti hely függvényében. Az arányos közteherviselés elve érvényesítésének egyik megnyilvánulási formája lehet a Htv. 16. § a) pontjának alkalmazásakor a frekventált és kevésbé frekventált területek szerinti eltérõ mértékû adómegállapítás. Az építményadó mértékének megállapításánál, ahol nem a Htv. 16. § b) pontja szerinti korrigált forgalmi érték az alapja az adómérték megállapításának, hanem a Htv. 16. § a) pont szerint az építmény alapterülete, ott a Htv. 6. § c) pontjában meghatározott, a helyi sajátosságok szerinti adómegállapítási jog érvényesítésével az önkormányzat két vagy több övezetre oszthatja a települést az adótárgyak településen belüli fekvési helye szerint. Az Ör. támadott rendelkezése esetében a Képviselõ-testület két övezetet állapított meg. Az Alkotmánybíróság korábbi eljárásában sem találta alkotmányellenesnek az olyan önkormányzati rendeleti szabályozást, ahol a telepü-

6540

MAGYAR KÖZLÖNY

lésen fizetendõ építményadó mértékét az önkormányzati rendelet mellékletében meghatározott övezeti besorolások alapján differenciáltan állapította meg az önkormányzat (791/B/2005. AB határozat, ABH 2006, 2126, 2129.) Az Ör. szabályozása kétségtelenül különbségtételt jelent a Siófok két része közötti ingatlantulajdonosok között, ám e különbségtétel a kifejtettek szerint nem alkotmányellenes, s ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e vonatkozásban elutasította. 1.2. Az idegenforgalmi adó kommunális jellegû adó, az adó tárgya a vendégéjszaka, illetve az olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épület, amely nem minõsül lakásnak, az adó alanya a nem állandó lakos vendég, illetve az épület tulajdonosa. Ez esetben az adó tárgya nem valamilyen vagyontárgy. Az idegenforgalmi adó esetében az adó alanya az a személy, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, illetve aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek – a Htv. 12. §-ában meghatározottak szerinti – tulajdonosa, amely nem minõsül lakásnak. Az idegenforgalmi adó célja nem valamilyen vagyontárgy adóztatása, hanem az önkormányzat által biztosított és igénybe vett kommunális szolgáltatás, helyi közszolgáltatás biztosításához – az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez igazodó – közteherként történõ hozzájárulás. Mivel az adófizetési kötelezettség alapja a helyi közszolgáltatás igénybevétele – és nem az adóalany vagyoni helyzete –, ezért az idegenforgalmi adó mértékének megállapításánál a szálláshely településen belüli frekventált vagy kevésbé frekventált helyen lévõ elhelyezkedésén alapuló eltérõ nagyságú adómérték megállapításának, a szálláshelyet igénybe vevõ nem állandó lakos esetében az adómérték differenciálásának nincs alkotmányosan elfogadható indoka. Az ilyen differenciálás az azonos csoportba tartozó adóalanyok között sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogegyenlõség követelményét, ezért alkotmányellenes. A Htv. 6. § a) pontja alapján a már bevezetett helyi adó évközi módosítása naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit. Az Ör. idegenforgalmi adóról szóló rendelkezéseinek részleges megsemmisítésével az egységes adómérték megállapítására az Alkotmánybíróságnak hatásköre nincs. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezésének az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetése napjával történõ megsemmisítése az önkormányzat gazdálkodását, az ellátandó feladatok tárgyévi finanszírozását veszélyeztetné, mivel az önkormányzat költségvetésében az idegenforgalmi adó a helyi adó bevétel jelentõs részét képezi. Ezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 6. § a) pontját pro futuro, 2007. december 31. napjával semmisítette meg. A pro futuro megsemmisítéssel egyben a Képviselõ-testületnek is lehetõsége nyílik arra, hogy még a 2007. évben 2008. január 1-jétõl oly módon módosítsa az Ör.-t, hogy annak szabályozása megfeleljen a jogegyenlõség követelményéinek.

2007/87. szám

A Htv. 30. § b) pontján alapuló az Ör. 6. § b) pontjában az adómérték megállapításánál – a belterületen és a külterületen biztosított helyi közszolgáltatás eltérõ volta miatt –, illetve az Ör. 21. §-ában a Képviselõ-testület a Htv. 6. § d) pontjában kapott törvényi felhatalmazás alapján biztosított adókedvezményt, illetve adómentességet. Az Alkotmánybíróság számos döntésében – elvi jelleggel a 670/B/1997. AB határozatban – mutatott rá arra, hogy a helyi önkormányzat kizárólag törvény keretei között rendelkezik döntési szabadsággal a helyi adópolitika kialakításában. E döntés azt is hangsúlyozta: „a helyi adók körében az adómentességek és adókedvezmények megállapításának a joga a helyi önkormányzat adómegállapítási jogának egyik részjogosítványa. Az adómentességek, kedvezmények meghatározása során az önkormányzat a helyi sajátosságokat, gazdaságpolitikai, adópolitikai szempontokat, a lakosság szociális körülményeit mérlegelve, szabadon dönt arról, hogy az adóalanyok mely csoportját vonja az általánostól eltérõ kedvezõbb megítélés alá, az adóalanyok mely csoportja számára nyújt adómentességet, adókedvezményeket”. (ABH 1999, 600., 604.) Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 6. § b) pontja és a 21. § (2) bekezdés e) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat e vonatkozásban elutasította. 2. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint, ha az indítvánnyal támadott jogszabályt vagy annak részét az Alkotmány valamely rendelkezésébe ütközõnek minõsíti, és ezért azt megsemmisíti, akkor a további alkotmányi rendelkezés esetleges sérelmét – a már megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben – érdemben nem vizsgálja. [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 420, 423.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2005, 329, 342–343.] Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 6. § a) pontját az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésbe ütközõnek minõsítette, ezért az Ör. 6. § a) pontjának a Htv. 6. § c) pontjával ellentétét már nem vizsgálta. 3. Az állampolgárok alapvetõ alkotmányos kötelezettsége, hogy jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájáruljanak. A közterhekhez való hozzájárulás mértéke tekintetében követelmény, hogy annak meg kell felelnie az állampolgár jövedelmi és vagyoni viszonyainak, vagyis azzal arányban kell állnia. „A hozzájárulás módját és mértékét a helyi adók esetében a Htv. és a helyi képviselõ-testületeknek a helyi adók megállapításáról szóló rendeletei határozzák meg. A Htv. az adóalanyok

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

teherviselõ képességének védelmében szabályozza a helyi adók megállapításának kereteit, korlátozva ezzel az önkormányzatok adómegállapítási jogát. A 6. § c) pontjában kimondja, hogy az önkormányzat a helyi adó mértékét – a törvény keretei között – a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselõ képességéhez igazodóan állapítja meg. A törvény maga állapít meg adómentességeket és adókedvezményeket, és felhatalmazást ad az önkormányzatnak arra, hogy további kedvezményeket, mentességeket állapítson meg rendeletében.” [49/1993. (VII. 6.) AB határozat, ABH 1993, 493, 496.] Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy a Htv. 6. § c) pontjának rendelkezése alapján az építményadó esetében az adómaximum a 2007. évre az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete alapján 1042,60 Ft/m2, valamint az idegenforgalmi adó esetében az adómaximum a 2007. évre vendégéjszaka alapján 347,50 Ft/személy, illetve épület után évente 1042,60 Ft/m2. A Képviselõ-testület az Ör. 6. § b) pontjában (épület után 1000 Ft/m2 és a 24. § (1) bekezdésében (építményadó I. övezetben 80 m2 feletti lakás céljára szolgáló épület, épületrész, valamint nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 900 Ft/m2, 80 m2-ig lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 600 Ft/m2, II. övezetben 600 Ft/m2 a Htv. 6. § c) pontjában, valamint a 16. § a) pontjában és 33. § c) pontjában meghatározott keretek között, a törvényi felsõ határként meghatározott adómaximum évi mértéknél alacsonyabb összegekben állapította meg az adóköteles adótárgy után fizetendõ építményadó, illetve az idegenforgalmi adó 2007. január 1-jétõl fizetendõ mértékét. Ezzel a Képviselõ-testület eleget tett azon törvényi kötelezettségének is, amely szerint a vagyoni típusú adók körében az építményadót egységesen – jelen esetben tételes összegben – határozhatja meg [Htv. 7. § b) pontja], illetve az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál [Htv. 7. § c) pontja]. Az Ör. 6. § b) pontja és a 24. §-a a fizetendõ adó mértéke tekintetében az Ör. 1. számú mellékletében meghatározott övezeti besorolások alapján differenciált, emiatt az adó mértékét az Alkotmánybíróság nem minõsítette aránytalannak. Az Alkotmánybíróság az eddigi gyakorlata alapján a vagyoni típusú adó mértékét azokban az esetekben minõsítette alkotmányellenesnek a Htv. 6. § c) pontjában foglaltak mérlegelésének hiánya miatt, amikor az önkormányzat az adó mértékét a Htv.-ben meghatározott törvényi adómaximumban határozta meg [1531/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 707, 710.; 22/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 620, 622–623.; 507/B/2000. AB határozat, ABH 2002, 1500, 1506.]. A Htv. keretei között az adómérték megállapítása a jogalkotó képviselõ-testület szabad mérlegelésén nyugszik, aminek célszerûségét az Alkotmánybíróság nem vizsgálja. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 6. § b) pontja, valamint a 24. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában azok Htv. 6. § c) pontjába ütközésébõl eredõ alkotmányellenességének megálla-

6541

pítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította. 4. Négy indítványozó az Ör. 6. §-ában meghatározott idegenforgalmi adó szabályozást azért is jogszabályellenesnek tartották, mert – véleményük szerint – azt az építményadó-rendeletben nem lehet szabályozni. A Htv. 1. § (1) bekezdése alapján a települési (községi, városi, fõvárosi és kerületi) önkormányzat képviselõ-testülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. Arra vonatkozóan sem a Htv., sem más jogszabály nem tartalmaz rendelkezést, hogy a Htv.-ben meghatározott egyes helyi adókat az önkormányzat csak adótípusonként önálló rendeletben állapíthatja meg. Tehát annak jogszabályi akadálya nincs, hogy az önkormányzat akár több helyi adót is egy önkormányzati rendeletben vezessen be, állapítsa meg az egyes adótípusokra vonatkozó – Htv. által az önkormányzat hatáskörébe utalt – szabályokat. Az Ör. – már a jogszabályszerkesztésrõl szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 1. § (1) bekezdésében a jogszabály megjelölésére vonatkozó szabályok figyelembevételével – az önkormányzati rendelet tárgyának a helyi adókat és az adózás rendjét jelölte meg, és nem az indítványozók által hivatkozott építményadót. Ezért az önkormányzati rendelet tárgya és szabályozási tartalma nem ellentétes egymással. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt e vonatkozásban is elutasította. 5. Az ötödik indítványozó továbbá a szociális biztonság veszélyeztetését is látta az építményadó nagymértékû emelésében, és ezért az Alkotmány a 70/E. § (1) bekezdésére hivatkozással az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítását is kérte. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a szociális biztonsághoz való jog tartalma, az állami kötelezettségvállalásban megnyilvánuló „ellátáshoz való jogot” jelenti. Az állam eleget tesz alkotmányi kötelezettségének, ha a szociális ellátás biztosítására megszervezi és mûködteti a társadalombiztosítás és a szociális támogatás egyéb rendszereit. „Az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A (2) bekezdés szerint a Magyar Köztársaság az ellátásra való jogot a társadalombiztosítás útján és szociális intézmények rendszerével valósítja meg. Az idézett rendelkezésekkel összefüggésben az Alkotmánybíróság – az indítványokban megfogalmazott sérelmek kapcsán – a szociális biztonsághoz való jog kérdéseit vizsgálta és értelmezte, mert nyilvánvalóan jogilag csak ez releváns. Álláspontja szerint a szociális biztonság nem jelent sem biztosított jövedelmet, sem pedig azt, hogy az állampolgárok egyszer elért életszínvonala a gazdasági vi-

6542

MAGYAR KÖZLÖNY

szonyok kedvezõtlen alakulása következtében ne csökkenhetne. Az államnak polgárai szociális biztonsága tekintetében fennálló kötelezettségeit az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésében foglaltak általános jelleggel nevesítik.” [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 162–163.] „Az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdése szerinti szociális biztonsághoz való jog a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési minimum állam általi biztosításának kötelezettségét tartalmazza. A megélhetési minimum garantálásából konkrétan meghatározott részjogok mint alkotmányos alapjogok nem vezethetõk le.” [42/2000. (XI. 8.) AB határozat, ABH 2000, 329, 334.] Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel megállapította, hogy az Ör. támadott rendelkezései és az Alkotmány idézett 70/E. §-a között nincs alkotmányjogilag értékelhetõ tartalmi összefüggés, mert a helyi adókkal kapcsolatos jogalkotás nem a szociális jogok vonatkozásában fennálló alkotmányos állami feladatok körébe esik. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 716, 717.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 343.], ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt e vonatkozásban is elutasította. 6. Az ötödik indítványozó az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítását kérve az Alkotmány 59. § (1) bekezdésére a magánlakás sérthetetlenségére vonatkozóan is hivatkozott, de erre irányuló kérelmét nem indokolta. Az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a, valamint az Alkotmány 59. § (1) bekezdése között alkotmányjogilag értékelhetõ összefüggés nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi, ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 21. § (2) bekezdés e) pontja és a 24. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt e vonatkozásban is elutasította. A határozat közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-ának rendelkezésén alapul. Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

2007/87. szám

Az Alkotmánybíróság 49/2007. (VII. 3.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszok, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a 2003. december 1-jéig hatályban volt, Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyûlésének az állatok tartásáról szóló 7/1992. (V. 25.) Ör. sz. rendelete 12. § (1) bekezdése alkotmányellenes volt, ezért az a Nógrád Megyei Bíróság elõtt jogerõsen befejezett 10.K.20.390/2001. számú ügyben nem alkalmazható. 2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyûlésének az állatok tartásáról szóló 35/2003. (XI. 27.) Ör. sz. rendelete 13. § (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt jelen határozat kihirdetésének napjával megsemmisíti. 3. Az Alkotmánybíróság Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyûlésének az állatok tartásáról szóló 7/1992. (V. 25.) Ör. sz. rendelete 10. § (2) bekezdés b) pontja, 11. § (1) bekezdése, valamint 12. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszokat elutasítja. 4. Az Alkotmánybíróság a Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyûlésének az állatok tartásáról szóló 35/2003. (XI. 27.) Ör. sz. rendelete 11. § (2) bekezdés a), b), c) pontja, 12. § (1) bekezdése, 13. § (2) bekezdése, 15. § (2) bekezdésének elsõ mondata, valamint 3. számú melléklete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I.

Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 123/B/2007.

Az Alkotmánybírósághoz két alkotmányjogi panasz érkezett Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának az állatok tartásáról szóló 7/1992. (V. 25.) Ör. sz. rendelete (a továbbiakban: Ör.) egyes rendelkezései ellen.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az egyik indítványozó alkotmányjogi panaszában az Ör. 11. § (1) bekezdésének és 12. § (2) bekezdésének megsemmisítését kérte. A Nógrád Megyei Bíróság 10.K.20.882/2000/7. számú ügyben hozott jogerõs határozatában az Ör. 12. § (2) bekezdése alapján kötelezte az indítványozót arra, hogy a lakásában tartott két eb közül az egyik tartását szüntesse meg. Az indítványozó erre tekintettel kérte az Ör. támadott rendelkezéseinek visszamenõleges hatályú megsemmisítését. Az indítványozó azzal indokolta kérelmét, hogy az Ör. támadott rendelkezései sértik a tulajdonhoz való jogát, mivel korlátozzák az egy ingatlanon belül [Ör. 11. § (1) bekezdés], továbbá a többlakásos épületek lakásaiban [Ör. 12. § (2) bekezdés] tartható ebek számát, valamint többlakásos épületek lakásai tekintetében az ebtartást elõzetes hozzájárulástól teszik függõvé. A „darabszám-korlátozás” ellentétes továbbá az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Ávt.), ugyanis a jó gazda gondosságával eljáró kutyatartó részére is korlátozza a lakásban, valamint ingatlanon tartható ebek számát. Az Ör. támadott rendelkezései ellentétesek továbbá a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 98. és 100. §-ával és 115. § (2) bekezdésével, mert ezekkel ellentétesen korlátozza a tulajdonhoz való jogát. Így az indítványozó által kifogásolt rendelkezések sértik az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését. Az indítványozó indítvány-kiegészítésében kérte, hogy az alkotmányjogi panaszként el nem bírálható indítványi elemeket az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll keretében vizsgálja meg. A másik indítványozó alkotmányjogi panaszában, illetve indítvány-kiegészítésében kérte az Ör. 10. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja, 12. §-a, valamint a 14/A. § 24. pontja [pontosan: (2) bekezdése] alkotmányellenességének megállapítását. Az Ör. 10. § (2) bekezdés b) pontja, 11. § (1) bekezdése, valamint 12. §-a alapján a Nógrád Megyei Bíróság 10.K.20.390/2001/17. számon hozott jogerõs határozatában kötelezte az indítványozót arra, hogy ebtartását (3 darab boxer fajtájú kutya tartását) szüntesse meg lakásában és eltiltotta az ebek ezen ingatlanra való bevitelétõl, tekintettel részben arra is, hogy a lakásban élõ élettársa is tart ebet a lakásban. Az indítványozó szerint az Ör. általa kifogásolt rendelkezései ellentétesek a társasházakról szóló 1997. évi CLVII. törvény 12. § (2) bekezdésével, valamint 22. § d) pontjával, ugyanis az Ör. lakók közötti viszonyba avatkozott be. Az Ör. az indítványozó véleménye szerint nem tesz különbséget a többlakásos épületek között azok önkormányzati vagy társasházi jellege alapján és a közterületre vonatkozó tilalmat kiterjeszti a többlakásos épületekre és azok közös használatú helyiségeire. Az indítványozó álláspontja szerint az önkormányzatnak nem volt rendeletalkotási joga arra, hogy megtiltsa az ebek bevitelét és tartását az Ör. 12. § (1) bekezdésében meghatározott helyiségekbe. Ezzel az Ör. támadott rendelkezései megsértették az Alkotmány 42. §-át, 44/A. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését. Az Alkotmány ugyanezen

6543

rendelkezéseit sérti, hogy az Ör. 12. § (2) bekezdésében kizárta a 10. § (2) bekezdés a) és b) pontja alá tartozó kutyafajták bevitelét – erre ugyanis az önkormányzatnak nem volt rendeletalkotási jogosultsága. Ez a szabályozás sérti a tulajdonos tulajdonhoz való jogát is. Az Alkotmánybíróság megállapította eljárása során, hogy a társasházakról szóló 1997. évi CLVII. törvényt idõközben hatályon kívül helyezte a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.), amelynek 13. § (2) bekezdés c) pontja, valamint 26. §-a tartalmazza az indítványozó által hivatkozott rendelkezést. Alkotmányellenesnek tartja az indítványozó azt is, ahogy az Ör. 10. §-ában az egyes kutyafajtákat besorolta a „nagytestû ebek” és a „támadó természetû ebek” kategóriákba, mivel nem lehet tudni, hogy mi volt az alapja a besorolásnak. A besorolás alapján emellett a harapós kutyák kategóriába tartozó ebek bevitelére a társasházba lehetõség van az Ör. alapján – ugyanakkor ez a szabályozás ellentmondásban van a veszélyes ebekrõl szóló 35/1997. Korm. r. (a továbbiakban: Vekr.) rendelkezéseivel. Az Ör. 14/A. §-ában elõírja a 10. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt ebek szájkosárral és pórázzal való ellátását, ha azokat közterületen vagy többlakásos házak közös használatú területén sétáltatják. Ez a rendelkezés ellentétes az Ör. 12. § (2) bekezdésében foglaltakkal, miszerint nagytestû és támadó természetû ebek nem vihetõk be a többlakásos épületekbe. A szájkosár állandó használatát az Ör. az indítványozó álláspontja szerint a Vekr. rendelkezéseivel ellentétesen terjeszti ki annak hatálya alá nem tartozó ebekre. Így az Ör. ezen rendelkezései sértik az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) 5. § (4) bekezdését is. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a Tvr.-t 2007. január 1. hatállyal hatályon kívül helyezte a kormányzati szervezetalakítással összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 52. §-a. A Tvr. indítványozó által hivatkozott rendelkezéseit az Ávt. 24/A–24/E. §-ai tartalmazzák. Sértik a szájkosár állandó és kötelezõ viselésére vonatkozó rendelkezések az Ávt. 4. § (1) bekezdését és 6. § (1) bekezdését is, mivel olyan fajtákra írja elõ annak viselését, amelyekre az egészségkárosító hatással van. Az indítványozó indítvány-kiegészítésében kérte, hogy az alkotmányjogi panaszként el nem bírálható indítványi elemeket az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll keretében vizsgálja meg. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az Ör.-t hatályon kívül helyezte a Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyûlésének az állatok tartásáról szóló 35/2003. (XI. 27.) Ör. sz. rendelete (a továbbiakban: Ör2.).

II. Az Alkotmánybíróság a rendelkezõ részben foglalt döntését a következõ jogszabályok alapján hozta meg.

6544

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.” „42. § A község, a város, a fõváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintõ helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.” „44/A. § (1) A helyi képviselõtestület: a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, (...) (2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.” Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései: „10. § Ha magasabb szintû jogszabály másképp nem rendelkezik, a társállatok tartására a következõ szabályokat kell alkalmazni: (1) Az ebek ingatlanon belüli tartása szempontjából megkülönböztetendõk: a) utcasorokban elhelyezkedõ családi (kertes) házak, b) többlakásos épületek (tömbház, sorház, társasház stb.) c) üdülõtelkek, zártkeri ingatlanok, d) tanyás ingatlanok. (2) Az ebek jellege (fajtája, tartási célja) szempontjából megkülönböztetendõk: a) nagytestû ebek, így különösen: -alaszkai malamut, angol masztiff, angol véreb, argentin dog, bernáthegyi, berni pásztor, briard, fila brasieiro, ír farkaskutya, kaukázusi juhász, komondor, kuvasz, leonbergi, nápolyi masztiff, német dog, német juhász, óangol juhász, óriás schnautzer, rottweiler, sarplaninac, újfundlandi fajták és keverékeik, b) támadó természetû ebek, így különösen: – alaszkai malamut, angol bulldog, angol masztiff, argentin dog, bandog, boxer, bullterrier, dobermann, fila brasileiro, ír farkaskutya, jagd terrier, kaukázusi juhász, kínai harcikutya, komondor, kuvasz, leonbergi, nápolyi masztiff, német dog, német juhász, óangol juhászkutya, óriás schnautzer, puli, rottweiler, staffordshire bullterrier, staffordshire terrier fajták és keverékeik, c) harapós természetû ebek: melyek fajtájukra való tekintet nélkül embernek vagy állatnak harapásukkal sérülést okoztak (...) h) kedvtelésbõl tartott ebek: mindazon ebek, amelyek a (2) bekezdés c)–f) pontjába nem sorolhatók. 11. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, egy ingatlanon belül kettõ eb és 3 hónapos korig azok szaporulata tartható. E korlátozás nem terjed ki a honvédség szolgálati, valamint a gazdálkodó szervezetek õrzõ és védõ céllal tartott ebeire, valamint az ebtenyészetekre.

2007/87. szám

3000 m2-t meghaladó területû, valamint a város külsõ részein (üdülõterületeken, zárt kertekben, tanyákon) elhelyezkedõ ingatlanokon – ha azt a személy és vagyonvédelem megkívánja – több eb is tartható a (2) bekezdésben elõírtak szerint. (2) Családi lakóházak udvarain, üdülõterületeken, zártkerti és tanyás ingatlanokon olyan eb tartható, amely fajtajellegét és alkatát tekintve a szabadban tartást télen is ártalom nélkül viseli. 12. § (1) Többlakásos épületbe a 10. § (2) bek. a) és b) pontjaiban felsorolt ebek bevitele, továbbá ezen épületek elõterében, lépcsõházában, közös használatú helyiségeiben, pincéiben, bármely eb tartása tilos. (2) Többlakásos épület lakásaiban – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a tartási tilalom alá nem esõ ebekbõl vagy vadászebbõl egy és 3 hónapos korig annak szaporulata tartható akkor, ha a tartáshoz az ebtartó lakásával szomszédos lakásban lakók elõzetesen hozzájárultak. Közös udvarban valamennyi tulajdonostárs, illetve bérlõtárs elõzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges az eb tartásához. (3) Vakvezetõ és jelzõ eb a (2) bekezdésben foglaltak elõzetes hozzájárulás hiányában is tartható.” „14/A. § (2) Közterületen és többlakásos házak közös használatú területén ebek pórázon, nagytestû, támadó természetû vagy harapós ebek pedig szájkosárral is ellátva sétáltathatók. Nagytestû, támadó természetû vagy harapós ebet csak 18 éven felüli személy vihet ki közterületre a fentiek betartása mellett. Amennyiben a fenti jellemzõk valamelyikével rendelkezõ ebet kiskorú személy viszi közterületre, úgy törvényes képviseletét ellátó személy köteles gondoskodni arról, hogy közterületen való tartózkodása idejére nagykorú személy jelenléte is biztosítva legyen. Közterületre és többlakásos házak közös használatú területére bármilyen eb csak kutyaürülék eltávolítására alkalmas, ún. kutyaszettel vihetõ. Kutyaszett elnevezés alatt bármilyen, kutyaürülék eltávolítására alkalmas eszközt kell érteni (pl.: kis mûanyag lapát, nylon zacskó, ...stb.). Helyi járatú személyszállító jármûvön ebet csak szájkosárral és pórázon lehet szállítani.” Az Ör2. indítvánnyal érintett rendelkezései: „11. § (2) Az ebek jellege (fajtája, tartási célja) szempontjából megkülönböztetendõk: a) nagytestû ebek, b) támadó természetû ebek, c) harapós természetû ebek: melyek fajtájukra való tekintet nélkül embernek vagy állatnak harapásukkal sérülést okoztak d) õrzõ és védõ céllal tartott ebek: személyvédelemre, házõrzésre, gyártelepek, raktárak, különbözõ objektumok védelmére, illetve õrzésére szolgálnak e) vakvezetõ és jelzõ ebek: vakvezetõ ebnek az az eb minõsül, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének illetékes

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

szervezete igazolvánnyal látott el, jelzõ ebnek az az eb minõsül, amelyet halláskárosodásban szenvedõ személy tart, f) pásztorebek: azok az ebek, amelyek nagylétszámú (legalább 30 állat) állatcsoport terelését végzik, g) vadászebek: azok a munkavizsgával rendelkezõ ebek, amelyek érvényes vadászjeggyel és fegyvertartási engedéllyel rendelkezõ vadász tulajdonában vannak, h) kedvtelésbõl tartott ebek: mindazon ebek, amelyek a (2) bekezdés c)–f) pontjába nem sorolhatók. [Az a) és b) pont alatti ebek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.]” „12. § (1) Ha e Rendelet másként nem rendelkezik, egy ingatlanon belül kettõ eb és 3 hónapos korig azok szaporulata tartható. A város külsõ részein (üdülõterületeken, tanyákon), valamint 3000 m2-t meghaladó területû ingatlanokon, – ha azt a személy és vagyonvédelem megkívánja – több eb is tartható a (2) bekezdésben elõírtak szerint. (2) Családi lakóházak udvarain, üdülõterületeken, zártkerti és tanyás ingatlanokon olyan eb tartható, amely fajtajellegét és alkatát tekintve a szabadban tartást télen is ártalom nélkül viseli.” „13. § (1) Többlakásos épületben a nagytestû vagy támadó természetû eb tartása tilos! Ezen épületek elõterében, lépcsõházában, udvarán, közös használatú helyiségeiben, pincéiben, bármely eb tartása tilos. (2) Többlakásos épület lakásaiban – ha e Rendelet másként nem rendelkezik – a tartási tilalom alá nem esõ ebekbõl egy és három hónapos korig annak szaporulata tartható.” „15. § (1) Az eb tartójának kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb ne tudjon az utcára kijutni még akkor sem, ha az nem harapós vagy támadó természetû. Az olyan ingatlanokon, amelyek nincsenek körbe kerítve, az eb kennelben vagy láncon tartása, tanyás ingatlanokon kolonccal való tartása kötelezõ. (2) Közterületen és többlakásos házak közös használatú területén ebek pórázon, nagytestû, támadó természetû vagy harapós ebek pedig szájkosárral is ellátva sétáltathatók. Nagytestû, támadó természetû vagy harapós ebet csak 18 éven felüli személy vihet ki közterületre a fentiek betartása mellett. Közterületre és többlakásos házak közös használatú területére bármilyen eb csak a kutyaürülék eltávolítására alkalmas, ún. kutyaszettel vihetõ. Kutyaszett elnevezés alatt bármilyen, kutyaürülék eltávolítására alkalmas eszközt kell érteni (pl.: kis mûanyag lapát, nylon zacskó,... stb.). Közforgalmú közlekedési eszközön ebet csak szájkosárral és pórázon lehet szállítani. (3) Az eb tartója köteles gondoskodni arról, hogy az eb közterületet, a lakóház közös használatú területét, a gyalogjárdát, a sétányt, illetve a közforgalmú közlekedési eszközt ne szennyezze be. E területek esetleges szennyezõdésének megszüntetésérõl az eb tartója köteles azonnal gondoskodni.

6545

(4) Ebet vendéglátó egységekbe, üzletekbe, piacra, strandra, parkokba, játszóterekre, temetõkbe, közintézményekbe, hivatalokba, élelmiszert szállító jármûvekbe, – vakvezetõ és jelzõ eb kivételével – bevinni vagy beengedni tilos. E szabályozástól eltérni vendéglátó egységeknél és kereskedelmi szálláshelyeknél lehet a létesítmény üzemeltetõje által meghatározott esetekben, az általa elõírt feltételek betartása mellett.” „3. sz. melléklet Az állatok tartásáról szóló 35/2003. (XI. 27.) Ör. sz. rendelethez 1. Nagytestû ebek, így különösen: alaszkai malamut, angol masztiff, angol véreb, argentin dog, bernáthegyi, berni pásztor, briard, fila brasileiro, ír farkaskutya, kaukázusi juhász, komondor, kuvasz, leonbergi, nápolyi masztiff, német dog, német juhász, óangol juhász, óriás schnauzer, rottweiler, sarplaninac, újfundlandi fajták és keverékeik 2. Támadó természetû ebek, így különösen: alaszkai malamut, angol bulldog, angol masztiff, argentin dog, bandog, boxer, bullterrier, dobermann, fila brasileiro, ír farkaskutya, jagd terrier, kaukázusi juhász, kínai harcikutya, komondor, kuvasz, leonbergi, nápolyi masztiff, német dog, német juhász, óangol juhászkutya, óriás schnauzer, puli, rottweiler, staffordshire bullterrier, staffordshire terrier fajták és keverékeik.”

III. Az indítványok részben megalapozottak. 1. Az Alkotmánybíróság elsõként azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz elõterjesztésének törvényi feltételei fennállnak-e. 1.1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetõségeit már kimerítette, illetõleg más jogorvoslati lehetõség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerõs határozat kézbesítésétõl számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az egyik indítványozó a jogerõs ítéletet 2001. március 28-án vette kézhez. A benyújtására nyitva álló határidõ 60. napja (május 27.) vasárnapra esett. Az alkotmányjogi panaszt az indítványozó az ezt követõ elsõ munkanapon, 2001. május 28-án, hétfõn adta postára, ezért az alkotmányjogi panasz benyújtása nem minõsül elkésettnek. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt érdemben elbírálta. A másik indítványozó a jogerõs ítéletet 2002. január 18-án vette kézhez. Az alkotmányjogi panaszt a benyújtá-

6546

MAGYAR KÖZLÖNY

sára nyitva álló határidõ 60. napján, 2002. március 18-án adta postára. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt érdemben elbírálta. [Ehhez hasonlóan lásd 768/D/2002. AB határozat, ABH 2003, 1542, 1544.] 1.2. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az Ör.-t 2003. december 1. hatállyal hatályon kívül helyezte az Ör2. Ebbõl következõen az indítvány már nem hatályos jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányul. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe fõszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett, illetõleg módosított jogszabályi rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára az Alkotmánybíróság hatásköre csak akkor terjed ki, ha annak alkalmazhatósága az eldöntendõ kérdés. (335/B/1990. AB végzés, ABH 1990, 261.) A konkrét normakontroll két esetében, az Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján benyújtott bírói kezdeményezés és 48. §-a alapján elõterjesztett alkotmányjogi panasz alapján – mivel ilyenkor az alkalmazási tilalom kimondására van lehetõség – az Alkotmánybíróság már nem hatályos rendelkezés alkotmányellenességét is vizsgálja. Mivel az indítványok részben alkotmányjogi panaszok, az Alkotmánybíróság a vizsgálatot az alkotmányjogi panaszok alapjául szolgáló ügyekben alkalmazott rendelkezések tekintetében folytatta le. 1.3. Miután az indítványozók által támadott rendelkezések közül az eljáró bíróság az egyik ügyben az Ör. 12. § (2) bekezdése alapján, míg a másik ügyben az Ör. 10. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 12. § egésze alapján hozta meg határozatát, az Alkotmánybíróság ezeket a rendelkezéseket alkotmányjogi panasz alapján bírálta el. Az Ör. indítványokkal támadott további rendelkezései: a 10. § (2) bekezdés a) és c) pontja, 11. § (1) bekezdése és a 14/A. § (2) bekezdésének elsõ mondata alkotmányellenességének vizsgálatát utólagos normakontroll keretében folytatta le. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör2. 3. számú melléklete 1. pontjában az Ör. 10. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakkal; az Ör2. 11. § (2) bekezdés c) pontjában az Ör. 10. § (2) bekezdés c) pontjával; továbbá az Ör2. 12. § (1) bekezdése az Ör. 11. § (1) bekezdésével, végül az Ör2. 15. § (2) bekezdésében az Ör. 14/A. § (2) bekezdésével azonos tartalommal szabályozott. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollra irányuló eljárását ezért az Ör2. ezen rendelkezéseire tekintettel folytatta le.

2007/87. szám

szonyok rendezésére is. Az önkormányzatok ezen jogosultságát fogalmazza meg és védi az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése is. A lakók közötti jogviták megelõzése a helyi szintû jogszabályalkotás hagyományos szabályozási tárgyköre. Az állattartás kérdését a helyi önkormányzatok általában a köz érdekében, a helyi lakóközösség békés együttélésének védelme és a jogviták elkerülése céljából szabályozzák. Az Alkotmánybíróság 23/2000. (VI. 28.) AB határozatában is utalt arra, hogy amikor az önkormányzat az állattartás rendjét a társasházi lakóközösségek vonatkozásában is szabályozta, akkor a közérdek alapján járt el és hajtott végre közcélú tulajdonkorlátozást. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az önkormányzat mint jogalkotó szerv mérlegelési jogkörében jogosult dönteni arról, hogy mennyire támaszkodik a lakóközösségek önszabályozására és – a törvények keretei között – mennyiben érvényesíti a közérdek védelmét rendelete révén. A közérdek védelme érdekében tehát az önkormányzat jogosult rendeletet alkotni, ám nem terjeszkedhet túl az Alkotmányban és törvényekben meghatározott jogalkotási jogosultságán. (ABH 2000. 134., 136–137.) Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az önkormányzat akkor, amikor az állattartás feltételeit a társasházi és egyéb lakóközösségek vonatkozásában szabályozta az Ör.-ben, nem szabályozott a Tht., valamint a Ptk. indítványozók által hivatkozott rendelkezéseivel ellentétesen. Az Alkotmánybíróság idézett határozataiból is következõen a Ptk. indítványozó által hivatkozott rendelkezései nem zárják ki azt, hogy az önkormányzat képviselõ-testülete az állattartás helyi szabályait rendeletben állapítsa meg. A Ptk. 98., 100., illetve 115. §-a a birtok, illetve tulajdonvédelem egyes kérdéseit rendezi. Ezen rendelkezések alapján azonban az önkormányzat képviselõ-testületének rendelet-alkotási joga nem kizárt az állattartási ügyek tekintetében.

2. Az Alkotmánybíróság mindenekelõtt megvizsgálta, hogy az önkormányzatnak volt-e rendelet-alkotási jogosultsága a kutyatartás feltételeinek meghatározására.

Az állattartás szabályainak megalkotásakor olyan szabályokat alkothat a képviselõ-testület, amelyek mind az önkormányzati, mind a nem önkormányzati ingatlanokra (társasházi lakásokra, vagy akár családi házakra) is kiterjednek. A Tht. 13. § (2) bekezdése és 26. §-a alapján a társasházi közösség házirendet alkot. A társasházi közösség házirend-alkotási joga azonban nem korlátozza a képviselõ-testület jogalkotási hatáskörét. A Tht. ezen rendelkezései tehát nem korlátozzák a képviselõ-testület Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébõl, valamint az Ötv. 16. § (1) bekezdésébõl levezethetõ rendelet-alkotási jogát az állattartás egyes helyi szabályainak megalkotását illetõen.

2.1. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. §-a alapján az önkormányzat képviselõ-testülete nemcsak törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat rendeletet, hanem a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi vi-

Az egyik indítványozó hivatkozott az Ávt.-re is (konkrét rendelkezés megjelölése nélkül). Az Alkotmánybíróság rámutat azonban arra, hogy az Ávt.-bõl nem vezethetõ le az állattartó joga arra, hogy korlátlan számban tartson állatot.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Mindezekbõl következõen nem ellentétes magasabb szintû jogszabállyal, és nem esik az önkormányzat rendelet-alkotási jogosultságának körén kívül az Ör. 12. § (2) bekezdése, amely megállapítja a hozzájárulás nélkül tartható ebek számát. Az Ör. 12. § (2) bekezdése ebben a vonatkozásban nem sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, ezért az alkotmányjogi panaszokat ebben a részükben elutasította. 2.2. Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette – elõször a 7/1991. (II. 28.) AB határozatban –, hogy „a tulajdonhoz való jog – az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alapján – alapvetõ jog, amely azonban nem korlátlan. A tulajdonosnak joga gyakorlása során tekintettel kell lennie mások jogaira és jogos érdekére. A tulajdonhoz való jog tehát korlátozható, a korlátozás azonban akkor alkotmányos, ha az másik jog védelme vagy érvényesülése, illetve valamely alkotmányos cél érdekében történik, mely más módon nem érhetõ el, továbbá ha a korlátozás arányban áll az elérni kívánt cél fontosságával.” (ABH 1991, 22.) A tulajdonjog tartalmát és védelmét a Ptk. X. fejezete szabályozza részletesen, e rendelkezések keretet adnak azoknak az egyéb jogszabályoknak is, melyek a közérdek vagy jogos magánérdek érvényesülését a tulajdon szabadságával szemben lehetõvé teszik. (285/B/1994. AB határozat, ABH 1994, 827, 828.) Az állattartáshoz a szomszédok részérõl megkövetelt hozzájárulással kapcsolatban az Alkotmánybíróság már hivatkozott 23/2000. (VI. 28.) AB határozata kimondta, hogy „[a] széleskörûen megkövetelt elõzetes írásbeli hozzájárulás aránytalan tulajdoni korlátozást jelenthet. (...) Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Tr. 11. § (2) bekezdése, amely az ebtartáshoz az ebtartó lakása alatti, feletti, illetve az azonos szinten lakók összességének elõzetes írásbeli hozzájárulását követeli meg, aránytalanul korlátozza a tulajdonhoz (zavartalan lakáshasználathoz) való jogot.” (ABH 2000. 134, 137.) Az Ör. 12. § (2) bekezdése elsõ mondatában úgy rendelkezett, hogy a többlakásos épület lakásaiban egy darab kutya (illetve annak szaporulata három hónapos korig) tartható, a szomszédok hozzájárulásával. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság utal a 79/2006. (XII. 20.) AB határozatára, amely rámutatott: „A helyi önkormányzat a köz érdekében az ebtartás feltételéül szabhatja – a tartott ebek számától függetlenül – a szomszédok meghatározott körének hozzájárulását.” (ABH 2006, 1013, 1015.) Az Ör2. 13. § (2) bekezdésében rendelkezik a többlakásos épület lakásaiban az ebtartás feltételeirõl. E rendelkezés szerint többlakásos épület lakásában egy darab kutya a szomszédok hozzájárulása, illetve engedély nélkül tartható. Ez a szabályozási mód a kifejtettek szerint ugyancsak nem vet fel alkotmányellenességet. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 12. § (2) bekezdése ebben a vonatkozásban sem sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, így

6547

az alkotmányjogi panaszokat ebben a tekintetben elutasította. 2.3. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az Alkotmány 42. §-a, valamint 44. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzás joga a választópolgárok közösségét illeti meg, amit a választópolgárok az általuk választott képviselõ-testület, illetõleg népszavazás útján gyakorolják. Az Alkotmány 42. §-a tehát a helyi önkormányzáshoz való jogot, annak két gyakorlási módját részesíti védelemben. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 12. § (2) bekezdése, valamint az Alkotmány 42. §-a között nincs érdemi alkotmányossági összefüggés, ezért az alkotmányjogi panaszokat ebben a tekintetben is elutasította. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdése a helyi önkormányzat alapjogait foglalja össze, s példálózó felsorolást ad a képviselõ-testület egyes feladat- és hatásköreirõl. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének a) pontja a helyi önkormányzat önkormányzati rendeletben kifejezõdõ, önkormányzati ügyekben való önálló szabályozási jogát védi. Erre tekintettel nem állapítható meg az Ör. 12. § (2) bekezdésének ellentéte az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjával sem, mivel e rendelkezések között érdemi összefüggés nincsen. 2.4. Az Ör2. 12. § (1) bekezdése értelmében egy ingatlanon belül kettõ eb tartható, valamint annak szaporulata három hónapos korig. Az Ör2. 13. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy többlakásos épület lakásaiban egy kutya tartható, valamint annak szaporulata három hónapos korig. Mindkét rendelkezés vonatkozásában megállapítható, hogy a helyi önkormányzat képviselõ-testülete – az Ör. 12. § (2) bekezdésének alkotmányossági vizsgálata kapcsán kifejtett szempontokra tekintettel – rendelkezett szabályozási jogosultsággal az állattartás helyi szabályainak megállapítására. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör2. 12. § (1) bekezdése, valamint 13. § (2) bekezdése nem sérti – a 2.3. alpontban kifejtetteknek megfelelõen – az Alkotmány 42. §-át, a 44/A. § (1) bekezdés a) pontját, valamint (2) bekezdését, ezért az indítványokat ebben a tekintetben elutasította. 3. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy az önkormányzat képviselõ-testületének volt-e rendeletalkotási jogosultsága a kutyafajta-besorolás megállapítására, illetve ez alapján a kutyatartás korlátozására bizonyos fajták tekintetében. 3.1. Az Ör. 10. § (2) bekezdése meghatározza, hogy az Ör. alkalmazása körében milyen „ebtípusok” vannak (fajta – „természet” – szerint). Az Ör. többek között nagytestû, támadó természetû, valamint harapós ebek között tesz különbséget. A nagytestû, valamint a támadó természetû ebeket az Ör. kutyafajták felsorolásával határozza meg; a harapós természetû ebnek az Ör. 10. § (2) bekezdés c) pontja alapján az az eb minõsül, amely – fajtájára tekintet nélkül – harapásával embernek vagy állatnak sérülést oko-

6548

MAGYAR KÖZLÖNY

zott. Az Ör. 10. § (2) bekezdés h) pontja értelmében a „harapós természetû ebek” nem minõsülnek „kedvtelésbõl tartott ebnek”. Az Ör. ezen rendelkezései – így az Ör. alkotmányjogi panasszal érintett 10. § (2) bekezdés b) pontja is – értelmezõ rendelkezések. Ezen értelmezõ rendelkezések önmagukban nem sértenek sem magasabb szintû jogszabályt, sem a tulajdonhoz való jogot, így az Ör. 10. § (2) bekezdés b) pontját támadó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság elutasította. Ugyanezen érvek alapján az Alkotmánybíróság elutasította az Ör2. 11. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja megsemmisítésére irányuló indítványi kérelmeket is. 3.2. Az Ör. 12. §-ában a nagytestû és a támadó természetû fajták tartására vonatkozóan tartalmaz korlátozó rendelkezéseket: az Ör. 12. § (1) bekezdése alapján tilos nagytestû, valamint támadó természetû ebek többlakásos épületekbe való bevitele, valamint (közös helyiségekben és lakásban történõ) tartása. Az Alkotmánybíróság korábban kifejtett gyakorlata értelmében az önkormányzat képviselõ-testülete, a lakóközösség közötti viták megelõzése érdekében, helyi közügyként jogosult eldönteni, mennyiben bízza a lakóközösségre az ebtartás szabályozását, illetve a magasabb szintû szabályok keretei között jogosult azt maga szabályozni. Az ebtartás fajta és természet szerinti korlátozására magasabb szintû jogszabály: korábban a Tvr., 2007. január 1-jétõl az Ávt., valamint ezek felhatalmazása alapján a Vekr. tartalmaz rendelkezéseket. Az Ávt. és Vekr. rendelkezései alapján a jogalkotó különbséget tesz természetes hajlamainál fogva fokozottan veszélyes (pit bull terrier és keverékei), valamint veszélyesnek minõsített ebek között. Veszélyesnek azt az ebet lehet minõsíteni, amely ingerlése nélkül embernek vagy állatnak súlyos sérülést okozott. Ezen állatok tartására vonatkozó részletes szabályokat (a tartás engedélyezésétõl kezdve a tartás speciális feltételein át, az ilyen ebek szaporításának szabályaiig) a Vekr. állapítja meg. Az egyéb ebek tartásától eltérõ szabályozást az Alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek a 26/B/1997. AB határozatában (ABH 2000, 669.). Az Alkotmánybíróság érvelése szerint a veszélyes (veszélyesnek minõsített) ebek tartására a jogalkotó az élet és vagyonbiztonság védelme érdekében, jogosult eltérõ szabályozást kialakítani. Az eltérõ szabályozás tehát közérdeket, valamint az állam életvédelmi kötelezettsége teljesítését szolgálja. Az egy háztartásban tartható veszélyes ebek maximális számának meghatározása pedig arányban áll az elérendõ céllal: az emberi élet és vagyon védelmével. Az Alkotmánybíróság tehát az élethez való jogból, valamint az állam életvédelmi kötelezettségébõl vezette le, hogy a veszélyes ebekre vonatkozó speciális tartási szabályozás nem alkotmányellenes.

2007/87. szám

Az Ör. 12. § (1) bekezdése a nagytestû, valamint a támadó természetû ebek tartását kizárta. [Ugyanakkor az Ör. nem zárta ki a harapós természetû ebek tartását; a Tvr. 5. § (5) bekezdése alapján háztartásonként csak egy veszélyes eb volt tartható.] Tekintettel arra, hogy a jogalkotó az Ávt.-ben, valamint a Vekr.-ben meghatározta, hogy melyek azok az ebek, amelyekre – veszélyességükre tekintettel – speciális tartási szabályok kialakítása szükséges, valamint meghatározta ezeket a speciális tartási szabályokat is, a települési önkormányzatnak nem volt jogalkotási jogosultsága további tartási korlátok megállapítására (sem fajta, sem természet szerint), korlátozva ezzel a tulajdonhoz való jogot. Az ebek veszélyessége, az életvédelem biztosítása és ehhez kapcsolódóan a speciális tartási szabályok kialakítása nem tekinthetõk helyi közügynek. Magasabb szintû jogszabály – az Ávt. és a Vekr. – egyértelmûen meghatározta, hogy melyek azok a szempontok, amelyek szerint egy kutya veszélyes, vagy veszélyesnek minõsíthetõ. Ugyanakkor minden olyan eb, amely nem sorolható a veszélyes, vagy veszélyesnek minõsített ebek közé, az állattartás általános szabályai irányadók, s az Ávt. értelmében kedvtelésbõl tartott ebnek minõsülnek. Ezen túlmenõen is az Ör. egyértelmûen túlterjeszkedett azon a kereten, amelyen belül az ebek tartásának korlátozása, azok természetére tekintettel, alkotmányosnak minõsíthetõ, figyelemmel a már hivatkozott 26/B/1997. AB határozatban kifejtettekre. A támadó természetû ebek közé sorolt fajták meghatározásával az Ör. kiterjeszti a Vekr. értelmében veszélyes kutyafajok körét, amelybe csak a pit bull terrier és keverékei tartoznak, a tartás korlátozása tekintetében pedig a Vekr.-nél szigorúbb szabályt állapít meg (ti. kizárja a tartás lehetõségét). A támadó természetû ebek fajta-felsorolása esetében a jogalkotó nem határozta meg, hogy mi az a szempont, ami alapján támadó természetûnek minõsít egész kutyafajtákat (pl. német juhász), s támadás hiányában zárja ki bizonyos ebfajták tartását. Ingerlés nélkül okozott támadás, harapás hiányában az eb veszélyessége nem állapítható meg. A „nagytestû ebek” vonatkozásában a tartás kizárása azért sem felel meg az alkotmányossági követelményeknek, mert hiányzik az eb „veszélyessége”, mint követelmény ahhoz, hogy az emberi élet védelme érdekében a tartás korlátozásának közérdekûsége megállapítható legyen. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az ebek méretére tekintettel történõ ebtartás korlátozása (akár kizárása) állatvédelmi, illetve állategészségügyi szempontból indokolt lehet. Ennek eszköze azonban nem a helyi szintû jogalkotás, hanem az egyedi hatósági határozat, amely állategészségügyi és állatvédelmi szempontokra tekintettel korlátozhatja vagy megszüntetheti az eb tartását. Erre – akárcsak a veszélyes ebek tartásának engedélyezésére – vonatkozóan a jegyzõnek van hatásköre. [A települési önkormányzat jegyzõjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatáskö-

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

reirõl szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. és 7. §-ok.] Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy az Ör. 12. § (1) bekezdésében alkotmányellenesen zárta ki ebek tartását a társasházak közös tulajdonban álló ingatlanrészein. Az Alkotmánybíróság korábban ismertetett gyakorlata értelmében az állattartás helyi szintû szabályait az önkormányzat a jogviták megelõzésére tekintettel szabályozhatja az egyes lakások vonatkozásában, korlátozva ezzel az állattartó tulajdonos lakáshasználathoz való jogát. A helyi önkormányzat ezzel az egyes lakástulajdonos külön tulajdona vonatkozásában állapíthat meg tulajdonkorlátozást: a lakók közötti késõbbi jogviták megelõzése érdekében beleszólást engedhet az állattartással érintett többi tulajdonostárs számára. A közös tulajdonban álló ingatlanrészek vonatkozásában azonban tulajdonostársak a használat kérdéseirõl – szótöbbséggel – közösen döntenek, a Tht. 23. §-a, valamint mögöttes szabályként a Ptk. 140. §-a alapján. A közös tulajdonú ingatlanrészek vonatkozásában tehát – a tulajdonostársak közötti jogviták megelõzése érdekében – magasabb szintû jogszabály: a Tht. és a Ptk. tartalmaz rendelkezéseket, a lakóközösségre (valamennyi tulajdonostársra) bízva a használat egyes kérdéseinek rendezését. Erre tekintettel tehát a helyi önkormányzat nem tilthatja meg az állattartást a közös tulajdonban álló ingatlanrészeken, így az Ör. 12. § (1) bekezdés második fordulata sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Tekintettel tehát arra, hogy a települési önkormányzat képviselõ-testülete arra vonatkozó felhatalmazás nélkül korlátozta (zárta ki) az ebtartást az ebek „jellege” szerint, valamint a társasházak közös tulajdonban álló ingatlanrészein, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 12. § (1) bekezdése alkotmányellenes volt. Mivel az Ör. jelen határozatban vizsgált rendelkezését a 2003. december 1. napjával hatályon kívül helyezte az Ör2., a rendelkezés megsemmisítésére nem kerülhet sor. Az Abtv. 43. § (4) bekezdése alapján azonban – amely az Abtv. 48. § (3) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz esetére is irányadó – az Alkotmánybíróságnak lehetõsége van arra, hogy kizárja az alkotmányellenesnek ítélt jogszabályi rendelkezés konkrét ügyben való alkalmazását, ha azt a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményezõ különösen fontos érdeke indokolja. A felhatalmazás nélküli jogalkotás – az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésén túlmenõen – megalapozza az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményének megsértését is, nyilvánvalóan súlyosan sérti a jogbiztonságot, ezért, és mert azt a panaszos különösen fontos érdeke is indokolja – az Alkotmánybíróság az Abtv. 43. § (4) bekezdése alapján megtiltotta az alkotmányellenes rendelkezésnek a Nógrád Megyei Bíróság által jogerõsen befejezett 10.K.20.390/2001/17. számú ügyben – egy esetleges perújítási eljárás során – történõ alkalmazását. 3.3. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy az utólagos normakontrollra vonatkozó indítványi elemek az

6549

Ör2. 3. számú melléklete vonatkozásában nem minõsülnek-e ítélt dolognak (res iudicata). Az Alkotmánybíróság eljárásában a res iudicata azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróságnak olyan újabb ügyben kell eljárnia, amelyben az indítványt ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben terjesztik elõ, mint egy korábban elbírált ügyben. Ebbõl az is következik, hogy amennyiben az újabb indítványt más okból, a rendelkezésnek más alkotmányossági összefüggésére hivatkozással terjesztik elõ, az Alkotmánybíróság az újabb indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozik. [35/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 200, 212.; 17/1999. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1999, 131, 133.] Az Alkotmánybíróság 9/2006. (II. 22.) AB határozatában (ABH 2006, 913.) már vizsgálta – többek között – az Ör2. 3. számú mellékletének alkotmányellenességét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör2. 3. számú melléklete nem ellentétes a Tht. 13. § (2) bekezdés c) pontjával, illetve 26. §-ával, és így nem sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Kifejtette ugyanakkor az Alkotmánybíróság, hogy indítvány hiányában nem vizsgálta azt, hogy „az Ör[2]. 3. sz. mellékletében foglalt felsorolás, a kutyafajták ott található csoportosítása, és a kutyák tartásának ezen felsorolás-csoportosítás alapján történõ korlátozása az Ör[2]. 13. § (1) bekezdésében nem ellentétes-e más magasabb szintû jogszabállyal, illetve az Alkotmány más rendelkezésével”. (ABH 2006, 913, 919.) Miután jelen ügyben az indítványozók az Alkotmánybíróság által még el nem bírált szempontok szerint kérték az Ör2. 3. sz. mellékletének alkotmányossági vizsgálatát, ezért az Alkotmánybíróság az utólagos normakontrollra irányuló eljárását érdemben folytatta le. Az Ör2. 3. sz. melléklete – az Ör. 10. § (2) bekezdés a) és b) pontjával azonos szöveggel – meghatározza, hogy mely kutyafajták minõsülnek az Ör2. alkalmazási körében nagytestû és támadó természetû ebnek. Ez a rendelkezés – akárcsak az Ör. 10. § (2) bekezdés a) és b) pontja – értelmezõ rendelkezés, amely önmagában nem sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Az Ör2. 13. § (1) bekezdése – az Ör. 12. § (1) bekezdésében foglaltakkal azonos módon – kizárja nagytestû és támadó természetû kutyák tartását, valamint a közös tulajdonban álló ingatlanrészeken bármely eb tartását. Ezért az Ör2. 13. § (1) bekezdése az Ör. 12. § (1) bekezdésének alkotmányellenessége alapjául szolgáló indokoknak megfelelõen sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette. 4. Az Alkotmánybíróság végül azt vizsgálta meg, hogy az Ör2. szájkosárral és pórázzal történõ sétáltatásra vonatkozó szabályai alkotmányellenesek-e. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem helytálló az indítványozó azon érvelése, hogy az Ör2. 15. § (2) bekezdés elsõ mondata azért sérti az Ávt. veszélyes ebekre

6550

MAGYAR KÖZLÖNY

vonatkozó 24/A. §-át, mert a veszélyes ebekre vonatkozó szabályokat kiterjeszti a nem veszélyes ebekre. Ezzel kapcsolatosan az Alkotmánybíróság a következõkre mutat rá. Az Ör2. 15. § (2) bekezdés elsõ mondata azt írja elõ, hogy közterületen és többlakásos házak közös használatú területén ebet pórázon, valamint nagytestû, támadó természetû, valamint harapós ebet szájkosárral is ellátva lehet sétáltatni. E szabályok megsértése az Ör2. 21. § (1) bekezdése értelmében szabálysértésnek minõsül. Az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szkr.) 3. §-a szabályozza a „veszélyeztetés kutyával” szabálysértési tényállást. Eszerint az, aki a felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetõleg kóborolni hagyja, valamint aki szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja, szabálysértést követ el. Az Alkotmánybíróság már több határozatában is hangsúlyozta, hogy az önkormányzati rendeletekben a kötelezõ erejû rendelkezések megismétlése szükségtelen, emiatt azonban törvénysértést nem állapított meg. Elvi jelentõségû megállapításként hívta fel azonban a figyelmet arra, hogy „amennyiben önkormányzati rendelet a szabályozásába jogszabályban foglalt taxációt vesz át, abban az esetben annak a jogbiztonság érdekében teljes körûnek kell lennie”. [9/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 228, 231.] Az Alkotmánybíróság több döntésében, elvi jelleggel a 61/1994. (XII. 24.) AB határozatában mutatott rá a következõkre: „Nincs jogszerû akadálya annak, hogy a helyi rendelet a magasabb szintû jogszabálynak a saját rendeletébe illeszthetõ elõírásait – szó szerint – átvegye. Az sem törvénysértõ, ha a helyi rendelet a magasabb szintû jogszabály elõírásait nem ismétli meg. A magasabb szintû jogszabályi rendelkezések ugyanis – akár a szó szerinti átvétellel, akár alacsonyabb szintû jogszabályba való beillesztés nélkül – önmagukban is érvényesek. A vegyes jogszabály-szerkesztési megoldás azonban homályos, megtévesztõ és félrevezetõ.” (ABH 1994, 471, 472, 474.) Miután az Ör2. 15. § (2) bekezdés elsõ mondata tekintetében az önkormányzat képviselõ-testülete az 742/H/1994. AB határozatában (ABH 1994, 848.) vizsgáltakkal azonos jellegû szabályozást alkotott, az Alkotmánybíróság az ott kifejtetteket a jelen ügyben is irányadónak tekinti. Az a jelen ügyben is megállapítható, hogy az Ör2. 15. §-a olyan kötelezettségeket határoz meg, és olyan magatartásokat is szankcionálni rendel, amelyek a „veszélyeztetés kutyával” szabálysértésének az Szkr. 3. §-ából is következnek, illetõleg e szabálysértési tényállás alapján szankcionálhatóak. Az Szkr. 3. §-a azzal, hogy jogellenessé nyilvánít, s szankcionálni rendel egyes, a kutya tartásával, felügyeletével kapcsolatos magatartásokat, egyúttal meg is tiltja az ilyen magatartás tanúsítását. Az Ör2. és az Szkr. összevetése alapján azonban megállapítható az is, hogy az Ör2. 15. § (2) bekezdésében foglalt ren-

2007/87. szám

delkezések és kötelezések az Szkr. 3. §-ában foglalt tényállásokat meghaladóan más tényállási elemeket, elkövetési magatartásokat is tartalmaznak. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az Ör2. olyan magatartási szabályokat ír elõ a kutyatartók számára, amelyek rendeltetése az, hogy az állattartás mások, a szomszédos lakások lakóinak, a közterületen tartózkodó polgároknak a nyugalmát, biztonságát, testi épségét ne veszélyeztesse, az Ör2. 15. § (2) bekezdésének alkotmányossága erre a körülményre tekintettel ítélendõ meg. A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. § (1) bekezdése lehetõvé teszi, hogy valamely cselekményt önkormányzati rendelet szabálysértéssé nyilvánítson. A képviselõ-testület tehát az Sztv. alapján rendelkezik felhatalmazással arra, hogy a rendeletében foglalt kötelezettségek megsértését szabálysértéssé nyilvánítsa. Az Sztv. 16. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „az önkormányzati rendelet harmincezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét”. Az Ör2. az általa statuált szabálysértések büntetési tételét e törvényi rendelkezés figyelembevételével állapította meg. Az Ör2. által statuált szabálysértések büntetési tétele megegyezik az Szkr. 3. §-ában megállapított szabálysértési tényállások büntetési tételével. Az Ör2. által statuált szabálysértési tényállások tartalmukat tekintve sem ellentétesek magasabb szintû jogszabállyal. E tényállások magukban foglalják az Szkr. 3. §-a által büntetni rendelt magatartásokat is, de ezentúl szabálysértéssé minõsítik olyan kötelezettségek megszegését is, amelyek elõírását a képviselõ-testület a helyi közösség érdekében indokoltnak tartotta. Amint azt az Alkotmánybíróság már korábban – 638/H/1992. AB határozatában – kifejtette, önmagában az a tény „nem sérti a jogforrások hierarchikus viszonyából származó követelményt, ha az önkormányzat a nem törvényi szintû, nem önkormányzati feladatkörbe tartozó tárgyat szabályozó magasabb szintû jogszabály rendelkezését illetékességi területére kiterjedõ hatállyal, a helyi közügyet szabályozó rendeletébe átveszi”. (ABH 1994, 746, 750.) Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör2. 15. § (2) bekezdés elsõ mondata nem sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, így a megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította. A jelen határozat Magyar Közlönyben történõ közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Dr. Kukorelli István s. k.,

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

elõadó alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 564/B/2001.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Köztársasági Elnök határozatai

6551

nyilvántartásba vételi eljárása során az alapító képviseletében eljárjon. Felelõs: szociális és munkaügyi miniszter Határidõ: azonnal

A Köztársasági Elnök 135/2007. (VII. 3.) KE határozata

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

a Magyar Nemzeti Bank alelnökének kinevezésérõl Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontja, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 51. § (1) bekezdése alapján, a miniszterelnöknek a Magyar Nemzeti Bank elnöke javaslata alapján tett elõterjesztésére Király Júliát a Magyar Nemzeti Bank alelnökévé 2007. július 3-ai hatállyal kinevezem. Budapest, 2007. június 29. Sólyom László s. k., köztársasági elnök

Ellenjegyzem: Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

KEH ügyszám: V-3/2693/2007.

A Kormány 1050/2007. (VII. 3.) Korm. határozata az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló törvény koncepciójáról 1. A Kormány az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló törvény koncepcióját a melléklet szerint elfogadta, és elrendeli a törvény kidolgozását. Felelõs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. november 30., a Kormányhoz történõ benyújtásra 2. A koncepció kidolgozására az érintett tárcák és az érdekképviseletek bevonásával létrejött munkacsoport mûködjön tovább a kodifikációs munkában, és segítse a deregulációs program megvalósulását. Felelõs: igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. november 30.

A Kormány határozatai A Kormány 1049/2007. (VII. 3.) Korm. határozata a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról A Kormány 1. a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/E. §-ának (6) bekezdése, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése alapján módosítja a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért Közalapítvány Alapító Okiratát; 2. felhatalmazza a szociális és munkaügyi minisztert, hogy az Alapító Okirat módosításának bírósági

3. Az Országos Érdekegyeztetõ Tanács vonatkozó álláspontjának figyelembevételével az önfoglalkoztatóra vonatkozó szabályozás áttekintésérõl készüljön elõterjesztés. Felelõs: szociális és munkaügyi miniszter Határidõ: 2007. október 31. 4. Az egyéni cég alapításával, az egyéni vállalkozó és az egyéni cég nyilvántartásával és ellenõrzésével kapcsolatban szükséges személyi, tárgyi, informatikai fejlesztéseket, teendõket fel kell mérni, hatástanulmányt kell készíteni a várhatóan jelentõs nagyságrendû egyéni cégalapításra tekintettel. Felelõs:

közigazgatási informatikáért felelõs miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter igazságügyi és rendészeti miniszter Határidõ: 2007. október 31. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

6552

MAGYAR KÖZLÖNY Melléklet az 1050/2007. (VII. 3.) Korm. határozathoz

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló törvény koncepciója I. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ÚJ SZABÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ KONCEPCIÓ Jogalanyiság 1. Az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozás maga nem jogalany, jogokat és kötelezettségeket ezért a vállalkozói tevékenységet végzõ természetes személy szerez.

Egyéni vállalkozói tevékenység; vállalkozói igazolvány 2. Egyéni vállalkozói tevékenység az új törvény alapján csak vállalkozói igazolvány birtokában lenne végezhetõ. A vállalkozói igazolvány kiadása és visszavonása – a jelenlegi szabályozást fenntartva – továbbra is a körzetközponti jegyzõ kompetenciájába tartozna, ennek során a körzetközponti jegyzõ mérlegelési joggal nem rendelkezik, feladata csupán a jogszabályban foglalt, taxatívan meghatározott feltételek fennállásának ellenõrzése. 3. Az egyéni vállalkozói tevékenység vállalkozói igazolványhoz kötése természetesen nem azt jelenti, hogy akár azok, – akik ma vállalkozói igazolvány nélkül egyéni vállalkozói tevékenységet (pl. mezõgazdasági termelõtevékenységet) folytatnak, – akár azok, akikre az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok egy része kiterjed, jóllehet nem egyéni vállalkozói tevékenységet végeznek (pl. ügyvéd, közjegyzõ), kötelesek lennének a jövõben vállalkozói igazolványt kiváltani, és azt sem, hogy a jövõben ezek a tevékenységek a korábbi formában ne lennének folytathatók. Azok, akik tevékenységének folytatásához ma a jogszabályok nem követelik meg a vállalkozói igazolvány kiváltását, a továbbiakban nem minõsülnének egyéni vállalkozónak, azokra tehát az új törvény nem lenne alkalmazandó. Ezeket a tevékenységeket a továbbiakban külön jogszabályoknak kell szabályozniuk. 4. A vállalkozói igazolvány kiadását egyablakos rendszerben, rövid határidõkkel szükséges szabályozni. Az egyablakos rendszer alapján a körzetközponti jegyzõ a kérelmezõ helyett az érintett szervezetektõl az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján közvetlenül, haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát (adóazonosító jelét), valamint statisztikai számjelét. Kiemelt

2007/87. szám

figyelmet kell fordítani arra, hogy a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései értelmében biztosítani kell azt, hogy az igazolvány kiadása (egyéni cég alapítása) során eljáró körzetközponti jegyzõ elektronikus összeköttetésben álljon más hatóságokkal és arra, hogy az egyéni vállalkozó az egyablakos ügyintézés keretében teljesíthessen minden, az igazolvány kiváltásához (alapításhoz) szükséges eljárást és alaki követelményt. 5. Szükséges megvizsgálni az egyéni vállalkozó piacra lépését megelõzõ, limitált óraszámú, érdemi költségterhet nem jelentõ, alapvetõ pénzügyi, marketing-, jog- és egyéb szükséges ismereteket adó tanfolyam lehetõségét, esetleg kötelezettségét. A cél a tájékozatlan vállalkozni kívánók piacra lépésébõl eredõ kockázatok mérséklése, meg kell azonban vizsgálni, hogy e cél elérése érdekében a fenti, vagy más megoldás (például a szakmunkásképzés során történõ oktatás, iskolarendszeren kívüli oktatás) lenne optimális.

Az egyéni vállalkozói tevékenység 6. Az új törvény alapján az egyéni vállalkozói tevékenységi körök megjelölése a mindenkor érvényes szakmakód-nómenklatúra alapján történik. 7. Képesítéshez kötött tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozó, vagy e tevékenységben személyesen közremûködõ munkavállalók, illetve az egyéni vállalkozóval kötött tartós polgári jogi szerzõdés alapján az egyéni vállalkozó javára tevékenykedõk között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. Megvizsgálandó annak lehetõsége, hogy jogszabály által elõírt képesítési követelmény esetén, annak az egyéni vállalkozó a saját személyében akkor is köteles legyen megfelelni, ha nem egyedül végzi a tevékenységet. Az egyes tevékenységek folytatásának feltételeit szabályozó törvény vagy kormányrendelet a képesítési követelményekre más szempontú szabályokat fogalmazhat meg. (Így például a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. § (2) bekezdése kimondja, hogy az üzletben kereskedelmi tevékenységet végzõ személynek a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. Ebben az esetben – hasonlóan a hatályos megoldáshoz – az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekrõl szóló új törvény képesítésre vonatkozó rendelkezései nem lennének alkalmazandóak.) 8. A törvény az egyéni vállalkozó személyes közremûködési kötelezettségét fenntartja azzal, hogy a személyes közremûködés fogalmát tágan határozza meg úgy, hogy abba az üzleti tevékenységgel összefüggõ valamennyi tevékenység beletartozzon.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9. Ha az egyéni vállalkozó másnak munkát ad, akkor foglalkoztatóként az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint köteles bejelentkezni, és mint foglalkoztató a törvényekben elõírt adatszolgáltatásokat és közteher-fizetési kötelezettségeket teljesíteni. Mivel az egyéni vállalkozók mûködése sok esetben „családi vállalkozásokat” jelent, ahol az egyéni vállalkozó mellett több családtag is közremûködik, szükséges fenntartani azt a lehetõséget, hogy az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segítõ családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. Segítõ családtagként a vállalkozó közeli hozzátartozója, továbbá a vállalkozó élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona, valamint testvérének házastársa foglalkoztatható. 10. Meg kell vizsgálni – a jelen koncepció kidolgozásában közremûködõ érdekképviseleti szervek döntõ többségének véleménye alapján – a vállalkozói tevékenység szünetelése jogintézményének bevezetését. Erre fõként azon egyéni vállalkozók esetében lehet igény, akik tevékenységüket az évnek csak meghatározott idõszakában végzik, de szükség lehet bármely egyéni vállalkozó esetében is (például hosszabb külföldi tartózkodás, beteg családtag huzamosabb ideig történõ ápolása esetén). A törvény kialakítaná azokat a részletes szabályokat, amelyek kizárják a szüneteléssel kapcsolatos visszaélések lehetõségét.

Az egyéni vállalkozók nyilvántartása 11. Az új törvényben ki kell alakítani az egyéni vállalkozók nyilvántartásának részletes szabályait. A hatályos szabályozásnak megfelelõen az egyéni vállalkozói nyilvántartást Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) vezetné, az egyéni vállalkozó adatainak regisztrációjáról pedig továbbra is a körzetközponti jegyzõ gondoskodna. Meg kell azonban teremteni a nyilvánosság és a közhitelesség biztosítékait, és felül kell vizsgálni, hogy a nyilvántartás mely adatokat tartalmazza. Indokolt vizsgálni, hogy az egyéni vállalkozó fizetõképességére vonatkozó milyen információk kerüljenek be a nyilvántartásba. Részletes szabályok szükségesek a nyilvántartásból történõ adatszolgáltatásra, az egyéni vállalkozói nyilvántartás adatait elektronikus úton bárki számára elérhetõvé kell tenni úgy, hogy a költségeket az adatkérõk a cégnyilvántartásból történõ adatkérésre vonatkozó szabályokhoz igazítva viselik. 12. Az új nyilvántartásnak a jelenleg mûködõ nyilvántartás adatain kell alapulnia, ezért az egyéni vállalkozókat adatközlésre csak olyan körben lehet felhívni, amely adatok még nem szerepelnek a nyilvántartásban. Amennyiben ilyen adatkérés szükséges, azt lehetõség szerint a vállalkozókat legkevésbé terhelõ módon kell megvalósítani.

6553

Végrehajtás az egyéni vállalkozóval szemben 13. A tartozását nem teljesítõ egyéni vállalkozóra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályai vonatkoznának. A nem egyéni vállalkozó természetes személy esetén a Vht. 90. §-a meghatározza a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét. A Vht. 90. § (1) bekezdése szerint mentesek a végrehajtás alól az olyan eszközök, amelyek nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, mûszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjármûvet. Vizsgálandó tehát, hogy a vállalkozási tevékenység végzéséhez szükséges vagyontárgyak védelme indokolt-e egyéni vállalkozók esetén, és ha igen, akkor a védelmet a vállalkozó vagyonának pontosan milyen körére indokolt biztosítani. Amennyiben a mentes vagyontárgyak köre a vállalkozás folytatásához feltétlenül szükséges vagyontárgyakra is kiterjedne, akkor olyan garanciális szabályokat kell megfogalmazni, amelyek a hitelezõk kielégítését azáltal biztosítják, hogy megakadályozzák a vállalkozás folytatásához szükséges vagyontárgyak körének meghatározásával kapcsolatos visszaéléseket.

Bérgarancia szabályozás 14. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bérgarancia Alapról szóló törvény) megteremti azt a bérgarancia-eljárást, amelyben a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása megelõlegezhetõ. A támogatás forrásául a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (3) bekezdés d) pontja alapján a Munkaerõpiaci Alap bérgarancia alaprésze szolgál. E szabályozás alapján a munkáltató és munkavállalója járulékbefizetést teljesít a Munkaerõpiaci Alapba, amelybõl a Bérgarancia Alapról szóló törvényben meghatározott rend szerint a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csõdtörvény) 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalóival szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozás megelõlegezhetõ. A hatályos szabályozás alapvetõ problémája, hogy az egyéni vállalkozónak rendezetlen a Bérgarancia Alappal való kapcsolata. Noha az egyéni vállalkozó és az egyéni vállalkozó munkavállalója egyaránt járulékbefizetést teljesít, a Bérgarancia Alapról szóló törvény csak Csõdtörvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetek munkavállalói számára teszi lehetõvé a Bérgarancia Alapból történõ kifizetést. Mivel az egyéni vállalkozó nem minõsül gazdálkodó szervezetnek a Csõdtörvény szempontjából, a szabályozás eredménye az, hogy az egyéni vállalkozó munkavállalója a Munkaerõ-

6554

MAGYAR KÖZLÖNY

piaci Alap befizetõje, abból azonban bérgarancia-támogatáshoz nem juthat. Az új törvényben szükséges megteremteni annak a lehetõségét, hogy az egyéni vállalkozó munkavállalói bértartozás esetén támogatást kapjanak a Bérgarancia Alapból és ki kell alakítani a szükséges eljárási szabályokat is.

Megszûnés 15. Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga megszûnik, ha az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja vagy az igazolványt a körzetközponti jegyzõ visszavonja. Fõszabályként megszûnik a tevékenység gyakorlásának joga akkor is, ha az egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvõképességét elveszti. Kivétel ez alól az egyéni vállalkozó halála esetén, ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse folytatja, az egyéni vállalkozó cselekvõképességének elvesztése esetén pedig, ha törvényes képviselõje az egyéni vállalkozó nevében és javára folytatja az egyéni vállalkozói tevékenységet.

II. AZ EGYÉNI CÉG ÚJ SZABÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ KONCEPCIÓ Jogalanyiság 1. Az egyéni cég olyan jogalany, amelynek csak természetes személy tagja lehet, amelyben a tagok száma csak kivételes esetekben és ideiglenesen haladhatja meg az egy fõt, amelynek tagja egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, és amelynek létezése alatt a természetes személy egyéni vállalkozói tevékenységet kizárólag egyéni cégként gyakorolhat. 2. Az új törvény biztosítja majd az egyéni cég polgári jogi jogalanyiságát. Az egyéni cég jogalanyiságát a körzetközponti jegyzõ határozatával nyeri el, a cég a körzetközponti jegyzõ határozatával szûnik meg. Az egyéni cég jogképessége elválik az egyéni vállalkozó természetes személy jogképességétõl, a cégvagyon és a természetes személy egyéni vállalkozó magánvagyona elkülönül egymástól. 3. Az egyéni cégre – eltérõen az egyéni vállalkozótól – kiterjedne a társas vállalkozásokra irányadó törvények, így a Csõdtörvény, a Bérgarancia Alapról szóló törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint az egyszerûsített vállalkozási adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya. Az egyéni cég esetén a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) tekintetében szervezetsemleges szabályozás jönne létre. Az egyéni cég az Sztv. hatálya alá tartozna, arra akkor és annyiban vonatkoznának a tör-

2007/87. szám

vény adminisztratív könnyítésre vonatkozó szabályai, ahogy és amikor azt a hatályos szabályok a kisvállalkozások számára biztosítják.

Egyéni cég létrehozása 4. Az egyéni cég alapítására – eltérõen a gazdasági társaságokra vonatkozó hatályos szabályozástól – kizárólag az új törvény mellékletében szereplõ létesítõ okirat-minta alkalmazásával kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy a nyomtatvány csak a gazdasági forgalom szempontjából releváns alapvetõ információkat tartalmazná (az egyéni cég neve, székhelye, fõtevékenysége, vállalkozói igazolvány száma és kelte, a felelõsség mértéke, a jegyzett tõke és összetétele, a pótbefizetés összege, befizetések módja) az egyéni vállalkozó azt jogi képviselõ közremûködése nélkül (szükség esetén a körzetközponti jegyzõ által mûködtetett okmányiroda ügyintézõinek segítségével) tölthetné ki. 5. A nyomtatvány alapján az egyéni cég bejegyzését a körzetközponti jegyzõ folytatná le ún. egyablakos rendszer keretében, ideértve hatóságokhoz történõ bejelentést és a szükséges adó- és statisztikai számok beszerzését is. 6. Az egyéni cég a körzetközponti jegyzõ konstitutív határozatával jön létre. A jegyzõ a döntés során diszkrecionális mérlegelési jogkörrel nem rendelkezik, a bejegyzési eljárásban törvényességi szempontok szerint jogosult megvizsgálni a létesítõ okiratot. Mivel a körzetközponti jegyzõ bejegyzést elrendelõ döntése konstitutív hatállyal bírna, az egyéni vállalkozó ettõl az idõpillanattól kezdve válna jogosulttá egyéni cégként üzleti tevékenység folytatására. A körzetközponti jegyzõ az egyéni cég bejegyzésével egyidejûleg intézkedik az egyéni vállalkozói nyilvántartásban az egyéni cég alapítása tényének regisztrációjáról is annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozói nyilvántartásból kiderüljön, hogy az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, így tevékenységét kizárólag az egyéni cég keretein belül végezheti. 7. Egyéni cég kétféleképp jöhetne létre: jogelõd nélkül és jogutódlással. Jogelõd nélkül jön létre az egyéni cég, ha a vállalkozói igazolványt kiváltó természetes személy az igazolvány kiváltásával egyidejûleg kéri az egyéni cégként való nyilvántartásba vételt. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó rögtön egyéni cégként kezdi meg a vállalkozását, egyéni vállalkozóként nem is mûködik. Jogutódlással jön létre az egyéni cég, ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása során kérte egyéni cégként való nyilvántartásba vételét. Ebben az esetben az egyéni cég az egyéni vállalkozás jogutódjának tekintendõ, arra az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységébõl származó valamennyi jogviszonya átszáll, korlátozott felelõsségû egyéni cég esetén szükséges ezért a jogutódlás hitelezõvédelmi garanciáit megteremteni.

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Felelõsség

8. Az egyéni cég alapítója megválaszthatja, hogy milyen mögöttes felelõsséggel kívánja az egyéni céget mûködtetni. A felelõsség tekintetében alapvetõen két megoldás képzelhetõ el: az egyéni vállalkozó felelõssége az egyéni cég tartozásaiért lehet korlátlan (ebben az esetben az egyéni vállalkozó felelõssége úgy alakul, mint a közkereseti társaság tagjának vagy a betéti társaság beltagjának a felelõssége a társaság tartozásaiért) vagy korlátozott. Utóbbi esetben az egyéni vállalkozó felelõssége az egyéni cég jegyzett tõkéje, és a létesítõ okiratban meghatározott pótbefizetés erejéig terjedne, amelynek összege nem lehet kevesebb mint a Kft. mindenkori jegyzett tõkeminimuma. A pótbefizetés tehát nem alapításkor és nem eleve lenne fizetendõ, amennyiben pedig befizetésének jogszabályi feltételei bekövetkeznek, a pótbefizetés összegének erejéig az egyéni vállalkozó saját vagyonával állna helyt. 9. Az egyéni cég bejegyzésekor meg kell jelölni a cég jegyzett tõkéjét, amelynek összege azonban szabadon határozható meg, minimumtõke-követelmény e cégforma esetén nem érvényesülne.

6555

gel – legfeljebb kilenc hónapon keresztül – több tagja legyen. Az egyéni vállalkozó halála esetén például indokolt lehet lehetõvé tenni, hogy meghatározott ideig az örökösök is az egyéni cég tagjának számíthassanak. Állandó jelleggel ugyanakkor továbbra sem indokolt módot adni többszemélyes egyéni cég mûködtetésére, erre ugyanis a társas vállalkozási formák alkalmazhatóak. 13. Mivel az egyéni cégek sok esetben „családi vállalkozások”, ahol az egyéni vállalkozó mellett több családtag is részt vesz a vállalkozásban, szükséges fenntartani azt a lehetõséget, hogy egyéni cég munkavállalót, alkalmazottat, bedolgozót, segítõ családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. 14. Egyéni cég képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha az egyéni cég tagja vagy e tevékenységben személyesen közremûködõ munkavállalói, illetve az egyéni céggel kötött tartós polgári jogi szerzõdés alapján az egyéni cég javára tevékenykedõk között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. Az egyes tevékenységek folytatásának feltételeit szabályozó törvény vagy kormányrendelet a képesítési követelményekre más szabályokat fogalmazhat meg.

Az egyéni cég mûködése 10. A törvény az egyéni cég szervezetét, mûködését illetõen a szabályozást a feltétlenül szükséges minimumra korlátozná. Mivel egyéni cég esetén nincs taggyûlés, a döntéseket az egyedüli tag hozza. A szabályozás során az egyszemélyes gazdasági társaságra irányadó rendelkezéseket lehet az analógia szintjén hasznosítani. Az új törvény nem rendelkezik sem tulajdonosi, sem közérdekvédelmi ellenõrzésrõl. Felügyelõ bizottság létrehozását egyéni cég esetén nem indokolt megkövetelni. Számviteli jogszabályok meghatározott feltételek esetére könyvvizsgáló választását elõírhatják, az egyéni cégre vonatkozó új törvény ezeken túlmenõen további eseteket nem kíván meghatározni.

15. Továbbra is indokolt fenntartani azt a lehetõséget, hogy az egyéni cég átalakulhat egyszemélyes gazdasági társasággá, és meg kell teremteni annak a lehetõségét, hogy az egyéni cég egyéni vállalkozóként folytathassa tevékenységét. Mindkét eljárásra ki kell azonban alakítani az átalakulás részletes szabályait, különös tekintettel a hitelezõvédelmi szabályokra azokban az esetekben, ha a korábbi korlátlan felelõsségi alakzatot korlátozott váltja fel.

11. Az új törvényben szabályozni kell az egyéni cég társulási jogának lehetõségét. A társulási jog tekintetében szükséges megkülönböztetni azokat az egyéni cégeket, amelyek az egyéni vállalkozó korlátlan felelõsségével mûködnek, azoktól az egyéni cégektõl, ahol az egyéni vállalkozó felelõssége korlátozott. Amennyiben az egyéni vállalkozó felelõssége az egyéni cég tartozásaiért korlátlan, a társulási jogot csak olyan társasági formák esetében indokolt lehetõvé tenni, ahol a tag felelõssége korlátozott, ellenkezõ esetben azonban a társulási jogot valamennyi gazdasági társaság esetén indokolt lehetõvé tenni.

16. Mivel az egyéni cég a Csõdtörvény hatálya alá tartozna, fizetésképtelensége esetére is a Csõdtörvény lenne az irányadó. Ugyancsak alkalmazandóak lesznek egyéni cég esetén a fenyegetõ fizetésképtelenségre vonatkozó felelõsségi szabályok. E szerint a hitelezõ vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérhetné a bíróságtól annak megállapítását, hogy az egyéni cég tagja a fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzet bekövetkeztét követõen ügyvezetési feladatait nem a hitelezõk érdekeinek elsõdlegessége alapján látta el, és ezáltal az egyéni cég vagyona a keresetben meghatározott mértékben csökkent. A fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzet bekövetkezte az az idõpont, amelytõl kezdve az egyéni cég tagja elõre látta vagy ésszerûen elõre láthatta, hogy az egyéni cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

12. Az egyéni cég jellemzõje, hogy fõszabályként egy természetes személy tagja van. A szabályozásban szükséges megteremteni annak lehetõségét, hogy az egyéni cégnek meghatározott feltételek esetén, átmeneti jelleg-

17. Mivel az új törvény értelmében az egyéni cég a Csõdtörvény szerinti gazdálkodó szervezetnek minõsül, így arra kiterjed majd a Bérgarancia Alapról szóló törvény hatálya is. Megoldódik ezért az a ma létezõ probléma,

6556

MAGYAR KÖZLÖNY

hogy az egyéni cég és a munkavállaló egyaránt járulékbefizetést teljesít, de a munkavállaló a Munkaerõpiaci Alapból bérgarancia-támogatáshoz nem juthat. 18. Az egyéni cég esetén is a jegyzõ hatáskörébe tartoznának mindazon feladatok, amelyek elvégzésére az egyéni vállalkozó vonatkozásában a jegyzõ jelenleg is jogosult és köteles. 19. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló új törvény rendelkezik majd az egyéni cég bejegyzésére, változásbejegyzésére, törlésére és az egyéni cég mûködésének ellenõrzésére vonatkozó szabályokról. A koncepció kidolgozása során nem volt indokolható a cégtörvény esetenként túlságosan bonyolult szabályainak az egyéni cégre történõ kiterjesztése.

A egyéni cég nyilvántartása; a cégnév 20. Az új törvény szabályozási tárgyára tekintettel fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a rendelkezések a lehetõ legegyszerûbb, a vállalkozókat és az államigazgatás szerveit a lehetõ legkevésbé terhelõ eljárást (ügyintézést), és szabályozást eredményezzenek. Erre tekintettel indokolt az egyéni vállalkozóval, az egyéni cég alapításával és megszüntetésével kapcsolatos feladatok mellett az egyéni cég adatainak nyilvántartásba vételérõl való gondoskodást is a körzetközponti jegyzõhöz telepíteni, a nyilvántartás vezetése pedig a továbbiakban is a KEKKH feladata lenne. A nyilvántartások felesleges megkettõzésének elkerülése érdekében az egyéni cég adatai az egyéni vállalkozói nyilvántartás részeként jelennének meg, az egyéni cég adatainak cégnyilvántartásba vételére pedig nem kerülne sor. Az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan az egyéni cég tevékenységi köreinek megjelölése és nyilvántartása a mindenkor érvényes szakmakód-nómenklatúra alapján történne. 21. Az új törvény alapvetõ célja az egyéni vállalkozók – és ezzel természetesen az ennek részét képezõ egyéni cégek – nyilvántartásának érdemi átalakítása, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás nem biztosítja a nyilvántartás teljes körû nyilvánosságát és a bejegyzett adatok gyors, akadálymentes, elektronikus hozzáférését. Az új szabályozás értelmében az egyéni vállalkozóké mellett az egyéni cég adataihoz történõ hozzáférést is bárki számára elektronikusan, akadályozás nélkül elérhetõvé kell tenni, ennek költségét az adatkérõk pedig az elektronikus cégnyilvántartásból történõ adatkérés szabályaihoz igazítva viselik. 22. Az egyéni cégre vonatkozó adatok közül a nyilvántartásba kerülnek a létesítõ okirat releváns elemei, valamint az egyéni cég adószáma, statisztikai számjele, és bankszámlaszáma. A nyilvántartás érdemi átalakításának kiemelt célja az egyéni vállalkozó és az egyéni cég nyilván tartott adatai, valamint a cégnyilvántartás közötti közvetlen átjárhatóság megteremtése ún. linkek segítségével.

2007/87. szám

23. Az egyéni cég specifikus jellemzõi (pl. döntõ hányaduk helyben mûködik, az egyéni vállalkozó többnyire személyesen mûködik közre, így jellemzõ a fogyasztóval való személyes kapcsolat) szükségtelenné teszik a névkizárólagosság elvének érvényesítését, különösen országos szinten. Az egyéni cég és a gazdasági társaság közötti alapvetõ különbség, hogy a gazdasági forgalom biztonsága szempontjából kevéssé releváns az, ha egyéni cégek az ország eltérõ régióiban azonos névvel mûködnek. 24. Az egyéni cég nevének kötelezõen tartalmaznia kell a felelõsségi alakzatra utalást, korlátlan felelõsség esetén az Ec. (egyéni cég), korlátozott felelõsség esetén pedig a Kfc. (korlátolt felelõsségû egyéni cég) rövidítés formájában.

Megszûnés 25. Az új szabályozás értelmében az egyéni cég a körzetközponti jegyzõ törlést kimondó határozatának jogerõre emelkedésével szûnik meg összhangban az egyszerûbb, gyorsabb eljárást lehetõvé tevõ és a vállalkozó minimalizált terhelésére vonatkozó alapvetõ célkitûzésekkel. Ennek érdekében az új törvény mindenekelõtt úgy szabályozna, hogy az egyéni cég hitelezõi idõben tudomást szerezhessenek a cég megszüntetésének szándékáról, így követeléseik bejelentésére és a velük való elszámolásra mielõbb sor kerüljön. Amennyiben az egyéni cégnek nincs ki nem elégített hitelezõje (vitás ügy igazolhatóan nem maradt folyamatban), úgy ennek a ténynek a körzetközponti jegyzõhöz történõ bejelentését követõen a körzetközponti jegyzõ határozatával megszünteti az egyéni céget, amelynek vagyonmaradványa (a szükséges igazgatási és egyéb teendõk ellátását követõen) ismét az egyéni vállalkozó vagyonát képezné. Ebben az esetben az egyéni cég megszüntetési eljárásának idõtartama limitált lenne, az nem haladhatná meg a 90 napot. 26. Az új törvényben szabályozni kell, hogy az egyéni cég megszûnése hogyan hat ki az egyéni vállalkozói tevékenységre. Amennyiben a vállalkozó az egyéni cég helyett újra egyéni vállalkozóként kíván mûködni, akkor az egyéni cég törlését követõen az egyéni vállalkozóra szállnak át az egyéni cég jogviszonyai. Ha az egyéni vállalkozó az egyéni céget végelszámolással megszünteti, akkor jogosult dönteni, hogy ezzel egyúttal az egyéni vállalkozói tevékenységét is meg kívánja-e szüntetni. Amennyiben az egyéni cég megszüntetésére felszámolási eljárás következtében kerül sor, az egyéni cég megszûnik, de a vállalkozó továbbra is jogosult lesz egyéni vállalkozói tevékenységet folytatni. 27. Új megszûnési okként szükséges szabályozni azt az esetet, ha a körzetközponti jegyzõ az egyéni cég mûködése alatt visszavonja a vállalkozói igazolványt. Az egyéni cég

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

jogsértõ magatartásának kezelésére azonban rugalmas szabályozás kialakítása szükséges, a körzetközponti jegyzõ csak végsõ esetben élhetne a vállalkozói igazolvány visszavonásának jogával. E szabályozáshoz alapul szolgálhat az Evt. 14. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy visszavonásra akkor kerül sor, ha az egyéni vállalkozó a hatóság felszólítására a felszólításban meghatározott határidõn belül a jogszabályi követelményeknek nem felel meg, és a jogszabálysértés másként nem orvosolható. A vállalkozói igazolvány visszavonását követõen a vállalkozó jogosult új vállalkozói igazolványt kiváltani.

A Kormány 1051/2007. (VII. 3.) Korm. határozata az Európai Unió Megújított Fenntartható Fejlõdési Stratégiájának (EU FFS) végrehajtásáról készített jelentésrõl A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlõdésének megalapozása, az átfogó célkitûzések meghatározása, a társadalmi-gazdasági igények, a környezeti adottságok, a vonatkozó európai uniós és nemzetközi programok, illetve kötelezettségek figyelembevétele alapján a Kormány az Európai Unió Megújított Fenntartható Fejlõdési Stratégiájának (EU FFS) végrehajtásáról szóló jelentést elfogadta, és elrendeli annak az Európai Bizottsághoz történõ megküldését. Felelõs: a fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztos Határidõ: azonnal

6557

– az elektronikus közigazgatási ügyintézés és kapcsolódó szolgáltatások megvalósításával összefüggõ feladatokról szóló 1053/2004. (VI. 3.) Korm. határozat; – a közigazgatási adatvagyon-nyilvántartásról szóló 1113/2000. (XII. 27.) Korm. határozat; – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével kapcsolatos, a közigazgatási tevékenység színvonalának javításához, a közigazgatási szervek szolgáltatásainak egységesítéséhez, együttmûködésének javításához szükséges feladatokról szóló 1101/2005. (X. 25.) Korm. határozat 2., 5. d)–e), 7. és 8. pontjai; – az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatról és az Informatikai Közhálóról szóló 1188/2002. (XI. 7.) Korm. határozat 1. a)–b) és d), 2., 4–8., 10–12. pontjai; – a havi adatszolgáltatáson alapuló egyéni adó- és járulék-nyilvántartás, valamint a kötelezettségcsoportonkénti számlákra történõ adófizetés megvalósításáról szóló 1102/2005. (X. 25.) Korm. határozat 1–6., 8–12. és 14. pontjai; – a közigazgatás korszerûsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról szóló 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat 2., 3., 5. pontjai. 2. E határozat a közzétételével lép hatályba, és a hatálybalépését követõ 15. napon hatályát veszti. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 51/2007. (VII. 3.) ME határozata

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

a Katonai Felderítõ Hivatal fõigazgatójának kinevezésérõl

A Kormány 1052/2007. (VII. 3.) Korm. határozata

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogkörömben – a honvédelmi miniszter elõterjesztésére –

egyes kormányhatározatok hatályon kívül helyezésérõl

Madarász Károlyt a Katonai Felderítõ Hivatal fõigazgatójává

1. E határozat hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: – az IDA Programban történõ részvételbõl és a TESTA hálózathoz való csatlakozásból eredõ feladatok végrehajtásához szükséges további lépésekrõl szóló 1066/2004. (VII. 6.) Korm. határozat;

– 2007. július 1-jei hatállyal – kinevezem. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

6558

MAGYAR KÖZLÖNY

VI. rész

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

A Magyar Nemzeti Bank 1/2007. (MK 87.) MNB közlemény a Magyar Nemzeti Bank szolgálati titokköri jegyzékérõl

2007/87. szám

4. Különbözõ értékeknek (bankjegy, érme, értékpapír stb.) a Magyar Nemzeti Bank által, illetve a Magyar Nemzeti Bank részére szerzõdéses partnere által történõ szállításával kapcsolatos adatok, információk (a szállítás igénye, módja, idõpontja, a szállítás útvonala, a szállítmánybiztosítás terve). Érvényességi idõ: legfeljebb a minõsítéstõl számított 2 év 5. A pénz- és értékszállító gépjármûvek védelmi és biztonsági rendszereire, azok elemeire vonatkozó adatok, információk.

A Magyar Nemzeti Banknak az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdése alapján megállapított szolgálati titokkörét – a törvény 4. §-ának (4) bekezdése értelmében – a következõk szerint közzéteszem: 1. Az új bankjegy- és érmecímlet bevezetésére, a forgalomban lévõ bankjegyek és érmék bevonására irányuló javaslat és döntés, továbbá a forgalomban lévõ bankjegyek változtatásával kapcsolatos javaslatok és döntések. Érvényességi idõ: az elnök jóváhagyásával történõ nyilvánosságra hozatalig, de legfeljebb a minõsítéstõl számított 5 év 2. A jegybank biztonságtechnikai rendszereire vonatkozó leírások, intézkedések, a rendszerekhez való hozzáférést szolgáló adatok és egyéb információk, a biztonságtechnikai rendszerek üzemeltetése során keletkezett képés hangfelvételek, az eseményadatok, az õrzési, illetve védelmi tervek és szolgálati utasítások. Érvényességi idõ: legfeljebb a minõsítéstõl számított 20 év 3. A jegybank mûködése szempontjából kiemelten fontos létesítmények rendeltetésével, elhelyezésével, védelmi berendezésével és mûködésével kapcsolatos adatok és dokumentációk.

Érvényességi idõ: legfeljebb a minõsítéstõl számított 20 év 6. A bankjegyek és érmék gyártásához használt anyagok specifikációjával, illetve a bankjegyek és érmék gyártási technológiájának leírásával kapcsolatos adatok, információk. Érvényességi idõ: legfeljebb a minõsítéstõl számított 20 év 7. Rendkívüli mértékû vagy idõzítésû monetáris politikai lépésre vonatkozó javaslat és döntés. Érvényességi idõ: az erre vonatkozó monetáris Tanács döntés nyilvánosságra hozataláig, de legfeljebb a minõsítéstõl számított 10 év. 8. A Magyar Nemzeti Bank Belsõ ellenõrzése által készített jelentések, amennyiben azok a Magyar Nemzeti Bank szolgálati titokkörébe tartozó adatokat, információkat tartalmaznak. Érvényességi idõ: legfeljebb a minõsítéstõl számított 2 év. E közlemény megjelenésével egyidejûleg hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bank szolgálati titokköri jegyzékérõl szóló 1/2005. (MK 1.) MNB közlemény.

Érvényességi idõ: legfeljebb a minõsítéstõl számított 20 év

Simor András s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A Magyar Nemzeti Bank közleménye a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szereplõ külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamairól A Magyar Nemzeti Bank a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény – 2002. évi XLII. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított – 82. §-a (1) bekezdése alapján az alábbiakban teszi közzé a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szereplõ külföldi pénznemek euróban megadott árfolyamát: Ország

Afganisztán Albánia Algéria

Pénznem

afghani lek dínár

ISO

1 euro =

AFN ALL DZD

66.0438 121.8640 93.8048

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Ország

Amerikai Virgin-szigetek Andorra Angola Antigua Argentína Aruba Azerbajdzsán Azori-szigetek Bahama-szigetek Bahrein Baleár-szigetek Banglades Barbados Belize Belorusszia Benin Bermuda Bhutan Bissau-Guinea Bolívia Bosznia Hercegovina Botswana Brazilia Brit-Virgin-szigetek Brunei Burkina Faso Burundi Chile Ciprus Comore-szigetek Costa-Rica Csád Dél-afrikai Köztársaság Dominika Dominikai Köztársaság Dzsibuti Egyenlítõi Guinea Egyesült Arab Emirátusok Egyiptom El Salvador Elefántcsontpart Ecuador Eritrea Etiópia Észak-Korea Észtország Falkland-szigetek Feröer-szigetek Fidzsi-szigetek

Pénznem

USA dollár euro kwanza kelet-karibi dollár peso florin új manat euro bahamai dollár bahreini dínár euro taka barbadosi dollár belizei dollár belorusz rubel CFA frank bermudai dollár ngultrum CFA frank boliviano márka pula reál USA dollár brunei dollár CFA frank burundi frank chilei peso ciprusi font comorei frank colon CFA frank rand kelet-karibi dollár dominikai peso dzsibuti frank CFA frank dirham egyiptomi font colon CFA frank USA dollár nakfa etiópiai birr észak-koreai won észt korona falklandi font dán korona fidzsi dollár

6559 ISO

1 euro =

USD EUR AOA XCD ARS AWG AZN EUR BSD BHD EUR BDT BBD BZD BYR XOF BMD BTN XOF BOB BAM BWP BRL USD BND XOF BIF CLP CYP KMF CRC XAF ZAR XCD DOP DJF XAF AED EGP SVC XOF USD ERN ETB KPW EEK FKP DKK FJD

1.3429 1.0000 100.6730 3.6257 4.1377 2.4037 1.1519 1.0000 1.3429 0.5063 1.0000 92.5694 2.6857 2.6454 2880.5500 655.9570 1.3429 54.7279 655.9570 10.5884 1.9558 8.3539 2.5870 1.3429 2.0663 655.9570 1455.0200 706.0030 0.5836 491.9680 696.5370 655.9570 9.5709 3.6257 43.5084 235.9070 655.9570 4.9319 7.6432 11.7527 655.9570 1.3429 18.1292 12.1843 170.6000 15.6465 0.6729 7.4426 2.1476

6560

MAGYAR KÖZLÖNY Ország

Francia csendes-óceáni szigetek Francia Guyana Fülöp-szigetek Gabon Gambia Ghana Gibraltár Grenada Grúzia Grönland Guadeloupe Guam Guatemala Guyana Guinea Haiti Holland Antillák Honduras Hongkong India Indonézia Irak Irán Izrael Jamaica Jemen Jordánia Kajmán-szigetek Kambodzsa Kamerun Kanári-szigetek Katar Kazahsztán Kenya Kirgiz Köztársaság Kiribati Kína Kolumbia Kongó Kongói Köztársaság Közép-afrikai Köztársaság Kuba Laosz Lesotho Lettország Libanon Libéria Liechtenstein Litvánia

Pénznem

CFP frank euro peso CFA frank dalasi cedi gibraltári font kelet-karibi dollár lari dán korona euro USA dollár quetzal guyanai dollár guineai frank gourde a. gulden lempira hongkongi dollár indiai rúpia rúpia új iraki dínár rial shekel jamaicai dollár rial jordániai dínár kajmán dollár riel CFA frank euro katari riyal tenge kenyai schilling szom ausztrál dollár renminbi jüan kolumbiai peso CFA frank kongói frank CFA frank kubai peso új kip maloti lat libanoni font libériai dollár svájci frank litas

2007/87. szám ISO

1 euro =

XPF EUR PHP XAF GMD GHC GIP XCD GEL DKK EUR USD GTQ GYD GNF HTG ANG HNL HKD INR IDR IQD IRR ILS JMD YER JOD KYD KHR XAF EUR QAR KZT KES KGS AUD CNY COP XAF CDF XAF CUP LAK LSL LVL LBP LRD CHF LTL

119.2500 1.0000 61.8383 655.9570 36.1228 12485.2000 0.6729 3.6257 2.2428 7.4426 1.0000 1.3429 10.3265 272.5350 4632.8400 47.2012 2.4037 25.3732 10.4931 54.7279 12092.4000 1684.8700 12454.9000 5.6880 91.8175 267.4020 0.9514 1.1454 5378.3100 655.9570 1.0000 4.8878 164.6000 89.5010 50.9612 1.5828 10.2335 2601.4400 655.9570 748.6390 655.9570 1.3429 12915.3000 9.5709 0.6962 2030.3900 77.8882 1.6564 3.4529

2007/87. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Ország

Líbia Madagaszkár Madeira Makaó Macedónia Malajzia Malawi Maldív-szigetek Mali Marokkó Martinique Mauritius Mauritánia Málta Moldávia Monaco Mongólia Montserrat Mozambik Myanmar Namíbia Nauru Nepál Niger Nigéria Nicaragua Omán Örményország Pakisztán Panama Pápua Új-Guinea Paraguay Peru Pitcairn-sziget Puerto Rico Réunion Ruanda Saint Christopher Saint Lucia Saint Pierre és Miquelon-sziget Saint Vincent sziget Salamon-szigetek Samoa-szigetek San Marino Sao Tomé és Príncipe Seychelle-szigetek Sierra Leone Spanyol kikötõk Észak Afrikában Sri-Lanka

Pénznem

líbiai dínár ariary euro pataca dínár ringgit malawi kwacha rufiya CFA frank dirham euro mauritiusi rúpia ouguiya máltai líra moldáv lej euro tugrik kelet-karibi dollár új metical kyat namíbiai dollár ausztrál dollár nepáli rúpia CFA frank naira cordoba ománi rial dram rúpia balboa kina guarani új sol új-zélandi dollár USA dollár euro ruandai frank kelet-karibi dollár kelet-karibi dollár euro kelet-karibi dollár salamon-szigeteki dollár tala euro dobra seychelle-i rúpia leone euro sri-lanka-i rúpia

6561 ISO

1 euro =

LYD MGA EUR MOP MKD MYR MWK MVR XOF MAD EUR MUR MRO MTL MDL EUR MNT XCD MZN MMK NAD AUD NPR XOF NGN NIO OMR AMD PKR PAB PGK PYG PEN NZD USD EUR RWF XCD XCD EUR XCD SBD WST EUR STD SCR SLL EUR LKR

1.7058 2484.9400 1.0000 10.8059 61.3179 4.6369 188.6710 17.1885 655.9570 11.1747 1.0000 41.9238 351.5110 0.4293 16.5406 1.0000 1562.4100 3.6257 34.9355 8.6214 9.5709 1.5828 87.5646 655.9570 171.1460 24.7407 0.5171 459.9430 81.4707 1.3429 3.9561 6828.4000 4.2562 1.7514 1.3429 1.0000 732.6270 3.6257 3.6257 1.0000 3.6257 9.5877 3.4707 1.0000 18152.0000 8.4437 4001.5000 1.0000 149.0500

6562

MAGYAR KÖZLÖNY Ország

Surinam Szaúd-Arábia Szenegál Szent Ilona-sziget Szingapúr Szíria Szomália Szudán Szváziföld Tajvan Tanzánia Tádzsikisztán Thaiföld Togo Tonga-szigetek Trinidad és Tobago Tunézia Turks- és Caicos-szigetek Tuvalu Türkmén Uganda Uruguay Üzbegisztán Vanuatu Vatikán Venezuela Vietnam Zambia Zimbabwe Zöld-foki-szigetek

Pénznem

surinami dollár szaúdi rial CFA frank angol font szingapúri dollár szíriai font szomáliai schilling szudáni dínár lilangeni tajvani dollár tanzániai schilling tádzsik szomoni baht CFA frank paanga trinidad és tobagói dollár tunéziai dínár USA dollár ausztrál dollár manat uganadai új schilling uruguay-i peso üzbég szom vatu euro bolivar dong kwacha zimbabwe-i dollár zöld-foki escudo

2007/87. szám ISO

1 euro =

SRD SAR XOF SHP SGD SYP SOS SDG SZL TWD TZS TJS THB XOF TOP TTD TND USD AUD TMM UGX UYU UZS VUV EUR VEB VND ZMK ZWD CVE

3.6861 5.0364 655.9570 0.6729 2.0663 70.1128 1822.3200 269.2820 9.5709 43.9871 1685.28 4.6076 46.4559 655.9570 2.6180 8.4522 1.7524 1.3429 1.5828 6983.0800 2161.9900 32.1546 1696.7400 139.5230 1.0000 2883.5000 21648.1000 5143.1200 335.7130 110.7890

Magyar Nemzeti Bank

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: Kovácsné dr. Szilágyi-Farkas Zsuzsanna. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 07.2290 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.