A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest,
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
2009. június 24., szerda
2009. évi LV. törvény 135/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet
86. szám
136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet 68/2009. (VI. 24.) AB határozat 55/2009. (VI. 24.) OGY határozat 56/2009. (VI. 24.) OGY határozat
57/2009. (VI. 24.) OGY határozat
58/2009. (VI. 24.) OGY határozat
Ára: 585 Ft 59/2009. (VI. 24.) OGY határozat
60/2009. (VI. 24.) OGY határozat 61/2009. (VI. 24.) OGY határozat 1098/2009. (VI. 24.) Korm. határozat
307/2009. (VI. 24.) OVB határozat
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti második Kiegészítõ Egyetértési Megállapodás kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Legfelsõbb Bíróság elnökének megválasztásáról . . . . . . A Magyar Távirati Iroda Rt. Tulajdonosi Tanácsadó Testülete tisztségviselõinek és tagjainak, valamint felügyelõ bizottsága elnökének és egy tagjának megválasztásáról . . . Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelõ eseti bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 56/2006. (XII. 20.) OGY határozat módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mûsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyûlési ellenõrzését szolgáló eseti bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 58/2007. (VI. 26.) OGY határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az éghajlatvédelmi kerettörvény elõkészítésérõl . . . . . . . . A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó szabályozás szigorításáról . . . . . . . . . . . . . . . A krízishelyzetbe került személyek támogatására rendelkezésre álló elõirányzat felhasználását elõsegítõ tanácsadó testület létrehozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Országos Választási Bizottság határozata . . . . . . . . . . .
17888
17888 17894 17899 17904
17905
17905
17906
17906 17906 17907
17908 17909
17888
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/86. szám 3. §
II. Törvények
A Megállapodás hiteles angol nyelvû szövege és magyar nyelvû fordítása a következõ:
2009. évi LV. törvény az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról* 1. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (továbbiakban: Átv.) 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Magyar Állam – a törvényes képviseletét ellátó szerv útján – csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelõssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.” 2. § E törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba és 2009. június 30. napján hatályát veszti. 3. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Átv. 29. §-ának (2) bekezdése és a 63. §-a hatályát veszti. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
* A törvényt az Országgyûlés a 2009. június 8-i ülésnapján fogadta el.
III. Kormányrendeletek A Kormány 135/2009. (VI. 24.) Korm. rendelete az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti második Kiegészítõ Egyetértési Megállapodás kihirdetésérõl 1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti második Kiegészítõ Egyetértési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére.
2. § A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.
„SUPPLEMENTAL MEMORANDUM OF UNDERSTANDING (Second addendum to the Memorandum of Understanding) BETWEEN THE EUROPEAN COMMUNITY AND THE REPUBLIC OF HUNGARY 1. On 4 November 2008, the Council of the European Union adopted a decision 2009/102/EC to make available to Hungary a medium-term financial assistance of up to EUR 6.5 billion. The assistance is provided as a medium-term loan under the balance of payments facility for Member States (based on Article 119 of the Treaty and Regulation No 332/2002) and in conjunction with loans from the International Monetary Fund (IMF) of SDR 10.5 billion (around EUR 12.5 billion) supported by a Stand-by arrangement approved on 6 November 2008 and from the World Bank of EUR 1 billion. 2. The Memorandum of Understanding (,,the Memorandum”), laying down the economic policy criteria linked to each instalment and the reporting and monitoring conditions of the loan, was signed on 19 November 2008. These specific economic policy conditions will help the country to continue and enhance the fiscal consolidation efforts, to make progress with fiscal governance, financial sector regulation and supervision reforms and other measures to support a prudent, stability-oriented, and sustainable economic policy. The first instalment of EUR 2 billion was disbursed on 9 December 2008 following the signature of the loan agreement on 19 November 2008 and the fulfilment of conditions related to the 2009 budget. Subsequent instalments were tentatively scheduled for the first, the second and the fourth quarter of 2009, respectively. 3. In February 2009, a first review mission was carried out by the Commission services in cooperation with the IMF staff. Also based on a compliance statement provided by the authorities, the Commission services concluded that the conditions linked to the release of the second tranche of the Community loan of EUR 2 billion were met. Moreover, in the light of the deteriorated growth outlook for 2009 from –1% expected at the beginning of the Government’s programme in Autumn 2008 to a contraction of 3 to 3.5% expected at the time of the mission, it was agreed that that, in spite of the additional expenditure-based measures of 0.7% of GDP, the deficit target for 2009 would have to be slightly revised upwards
2009/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
from 2.6% of GDP to 2.9% of GDP. This revision of the target as well as a number of additional economic policy conditions linked to the savings and structural measures announced by the authorities and to further commitments in the area of financial sector reform were laid down in a Supplemental Memorandum of Understanding. Following the consultation of the Economic and Financial Committee, this first Supplemental Memorandum of Understanding was signed on 11 March and the second instalment of EUR 2 billion was disbursed on 26 March. 4. The Commission services carried out a review mission in cooperation with the IMF staff from 7 to 18 May 2009 to assess progress made with respect to the specific conditions attached to the third instalment, which will amount to EUR 1.5 billion. The Hungarian authorities sent to the Commission a Compliance Statement dated 25 May, which reports on progress achieved with respect to the criteria mentioned above. Based on the findings of the mission and the compliance note of the authorities and after having consulted with the Economic and Financial Committee, the economic policy criteria for the third instalment as laid down in the Memorandum of Understanding and the Supplemental Memorandum of Understanding are considered to be fulfilled. In particular, progress in the fiscal sphere and structural reforms was satisfactory, and in the area of financial sector regulation and supervision conditions are also broadly fulfilled but some elements still need to be finalised. 5. In the light of the latest strong deterioration in the international and domestic economic environment, the growth outlook underlying the economic programme of the Government as modified in the context of the previous review mission appears outdated, as GDP growth is now expected to decline by 6.7%, against the forecast of a 3–3.5% decline in March 2009. Against this background, the authorities revised their economic programme. The new strategy comprises an upward revision of the deficit target to 3.9% of GDP coupled with further adjustment measures of 0.8% of GDP mainly on the expenditure side, and implies a larger-than-planned fiscal effort compared to the February plans, as well as a series of additional structural measures to improve the long-term sustainability of Hungary’s public finances, in particular in the areas of the pension, social support and local government systems. It also comprises a commitment to further reduce the deficit in 2010 to a level that does not exceed 3.8% of GDP and to less than 3% of GDP in 2011. 6. To ensure consistency with the revised economic policy programme based on the updated macroeconomic outlook and to reflect the continued progress in the area of financial sector reform and supervision, the conditions
17889
attached to the last instalment of the financial assistance need to be adjusted. The additional specific economic policy criteria are laid out in the Annex I to this Supplemental Memorandum of Understanding, which is the second addendum to the Memorandum of Understanding. Moreover, to improve the flow of information regarding the compliance with economic policy conditions, additional reporting is introduced in Annex II. 7. Based on the fulfilment of the criteria indicated in the Memorandum, the third instalment shall be released after the signature of the second Supplemental Memorandum by the parties following the consultation of the Economic and Financial Committee. 8. The articles and the economic policy criteria as laid down in the Memorandum and in the first Supplemental Memorandum of Understanding remain valid, with the exception of the 2009 budget deficit target, which shall be replaced by a new target of 3.9 % of GDP. 9. The Annexes form an integral part of this Supplemental Memorandum. 10. The Hungarian Government Debt Management Agency (AKK) shall open a special account with the National Bank of Hungary (MNB) for the management of the Community medium-term financial assistance. This special account will be a sub-account of the euro-account of the AKK within the MNB. 11. All notices in relation with the present Supplemental Memorandum shall validly be given if in writing and sent to: For the European Community
Commission of the European Communities Directorate General for Economic and Financial Affairs B-1049 Brussels Fax No.: (+32-2) 296.48.85
For the Ministry of Finance of Hungary
Ministry of Finance of Hungary József nádor tér 2–4, H-1051 Budapest Fax No.: (+36 1) 327 27 51
For the National Bank of Hungary
National Bank of Hungary Szabadság tér 8–9, H-1054 Budapest Fax No.: (+36 1) 428 25 23
17890
MAGYAR KÖZLÖNY
Done in Brussels 11/06/2009 and Budapest on 10/6/2009 in four originals in the English language. Republic of Hungary Represented by
European Community Represented by European Commission
Péter Oszkó
Joaquín Almunia
Minister of Finance
Member of the European Commission
National Bank of Hungary Represented by András Simor Governor of the National Bank of Hungary
ANNEX I SPECIFIC ECONOMIC POLICY CRITERIA At the time of the Commission staff review that will precede the decision on the disbursement of each instalment, the Hungarian authorities are committed to have accomplished progress in fiscal consolidation and expenditure control, fiscal governance reform, achievement of price stability, banking sector stability, financial sector regulation and supervision reforms, as well as structural reforms. In view of the significant further deterioration in the economic outlook for 2009 in the context of the global financial crisis, the 2009 European System of National and Regional Accounts in the Community (ESA) deficit target of 2.9% of GDP referred to in the Supplemental Memorandum of Understanding of March 2009 as far as the conditions for the release of the fourth instalment of the Community assistance is concerned, shall be replaced by a new target of 3.9% of GDP. The corresponding cash-flow deficit target for the central government subsector is 3.8% of GDP. Thus progress shall be monitored against this basis and reviewed before the release of the fourth instalment. Furthermore, the specific economic policy criteria spelled out in the Memorandum of Understanding as well as in the first Supplemental Memorandum of Understanding shall be augmented by the following actions: Fourth instalment A: Fiscal consolidation Regarding 2009: * Full implementation of the additional expenditure reducing package of 0.6% of GDP for 2009 announced in Spring. Following the Parliament decision of 11 May 2009
2009/86. szám
on the pension reform steps (including the abolition of the second part of the 13th month pension) and a reduction in sick pay with a combined savings of 0.35% of GDP, the remaining deficit-reducing measures notably include: (i) halving the second part of the public sector wage compensation; and (ii) fully abolishing the universal housing subsidy scheme as well as the interest subsidy schemes for all new home purchases as of 1 July 2009. * Allocation of better-than-expected (windfall) revenues to further deficit reduction, in case cyclical conditions would lead to net gains for the budget. Regarding 2010: * Abolishment of the 13th month salary in the public sector from 2010 onwards, thereby making permanent the temporary suspension of the payment of the 13th month salary in 2009, and a nominal freeze of the total public wage bill for 2010. * Adoption of measures to underpin the planned durable savings of HUF 40 bn from the budgetary appropriations for public transport (mainly targeting transfer to the railway company). * Full incorporation of the planned budgetary measures in the 2010 budget to ensure the achievement of a declining deficit path from 2009 to 2010 (in line with the transitory numerical rule set in the Fiscal Responsibility Law of November 2008) and a 2010 deficit target that does not exceed 3.8% of GDP. B: Fiscal governance * Carrying out by end September a review of the budget preparation as well as budgetary control and monitoring procedures against the background of the new Fiscal Responsibility Law, in consultation with the Fiscal Council and the relevant Parliamentary committees, identifying possible improvements. C: Financial sector regulation and supervision * Make further progress in the area of financial sector regulation and supervision. In particular, (i) complete the approval by the Parliament of the bill amending the Hungarian deposit guarantee scheme (containing the transposition of the provisions set out in Directive 2009/14/EC of the European Parliament and of the Council of 11 March 2009 amending Directive 94/19/EC on deposit-guarantee schemes as regards the coverage level and the payout delay), and (ii) amend the Financial Stability Act to ensure that it is clear that the auditor under par. 16(3) of the Financial Stability Act is different from the auditor under Act CXII of 1996 on Credits Institutions. * To ensure compliance of measures adopted in support of the financial sector with agreed EU principles and the guidance provided by the EU competition authorities (European Commission), timely inform the Commission in due form of such measures.
2009/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
D: Structural reforms In line with the programme of the new Government published on 21 April: * Adoption by Parliament of draft laws to further improve the financial sustainability of the social support system, including (i) reduction in the eligible age of family allowance from 23 years to 20 years; (ii) limiting the length of the cash support system for parenthood to a maximum of two years; * Adoption by Government of appropriate decrees to further streamline social support schemes, including (i) further tightening in the gas- and district heating subsidy scheme in 2010; and (ii) increasing the share of households in paying for the costs of school meal. * Adoption of decisions by the Government and amendment of relevant laws by Parliament to underpin the foreseen reduction in local government¨s expenditure of HUF 120 bn. * Adoption of revenue-neutral tax reforms aimed at reducing the tax wedge on labour and bolstering potential growth, including (i) lowering social security contributions and cutting the personal income tax by increasing the tax brackets, as well as (ii) the increase in consumption and wealth related taxes.
ANNEX II MONITORING AND REPORTING SYSTEM During the implementation of the Community assistance, the following indicators and reports shall be made available to the Commission by the relevant authorities on a monthly basis (in addition to the requested reporting on (1) fiscal developments; (2) financial sector developments; and (3) inflation and foreign exchange reserves as set out in the original Memorandum of Understanding of November 2008): 4. Report on progress with respect to the economic policy conditions * Monthly reports on progress with the fulfilment of the economic policy criteria as laid down in all Memoranda of Understanding. 5. Monitoring changes in the special account * Monthly statements of the operations on the special account
17891
KIEGÉSZÍTÕ EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS (Második addendum az Egyetértési Megállapodáshoz) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT 1. 2008. november 4-én az Európai Unió Tanácsa határozatot fogadott el, 2009/102/EK sz. alatt, melynek értelmében Magyarországnak 6,5 milliárd euró összegû középtávú pénzügyi támogatást nyújtanak. A támogatás egy középlejáratú hitel formájában valósul meg a tagállamokra vonatkozó (az Alapszerzõdés 119. cikke és a 332/2002 sz. Tanácsi Rendelet alapján) fizetésimérleg-kiegyensúlyozó pénzügyi konstrukció keretében, továbbá kapcsolódva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008. november 6-án jóváhagyott készenléti hitelmegállapodással alátámasztott 10,5 milliárd SDR (kb. 12,5 milliárd euró) összegû hitelnyújtásához és a Világbank 1 milliárd euró összegû hitelnyújtásához. 2. Az Egyetértési Megállapodás (a továbbiakban: „a Megállapodás”), melyet a felek 2008. november 19-én írtak alá, megállapítja a hitel egyes részleteihez kapcsolódó gazdaságpolitikai kritériumokat, valamint a beszámolási és ellenõrzési feltételeket. A konkrét gazdaságpolitikai követelmények segíteni fogják az országot abban, hogy folytassa és fokozza költségvetési konszolidációs erõfeszítéseit, az elõrelépést a fiskális irányítás területén, a pénzügyi szektor szabályozásában, beleértve a felügyelet reformjait és más intézkedéseket, melyek egy prudens, stabilitásra irányuló és fenntartható gazdaságpolitika érvényre jutását szolgálják. Az elsõ részlet összege 2 milliárd euró, melyet 2008. december 9-én folyósítottak, miután a Hitelmegállapodást 2008. november 19-én megkötötték és teljesültek a 2009. évi költségvetéssel kapcsolatban megállapított feltételek. A további részletek ütemezése egyelõre – nem végleges jelleggel – a 2009 elsõ, második, illetve negyedik negyedéves fázisaihoz igazodik. 3. 2009. februárjában a Bizottság szolgálatai – az IMF munkatársaival közösen – elvégezték a program elsõ ellenõrzését. Továbbá a hatóságok által megküldött Teljesítési Nyilatkozat alapján a Bizottság szolgálatai megállapították, hogy a 2 milliárd euró összegû, második részlet folyósításának feltételei teljesültek. Másfelõl, megállapodás született arról, hogy a GDP 0,7%-ának megfelelõ kiegészítõ kiadáscsökkentõ intézkedések ellenére a 2009. évre vonatkozó költségvetési deficitcélt kis mértékben módosítani szükséges a GDP 2,6%-ról a GDP 2,9%-ra, tekintettel a 2009-es romló növekedési kilátásokra – a 2008. õszi kor-
17892
MAGYAR KÖZLÖNY
mány program elindításakor várt 1%-os csökkenéssel szemben, a vizsgálat idején 3–3,5%-os csökkenést jeleztek elõre. A Kiegészítõ Egyetértési Megállapodásban a deficitcél felülvizsgálata, valamint a hatóságok által közzétett, a megtakarításokhoz és strukturális intézkedésekhez, illetve a pénzügyi szektor területén tett további kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó számos kiegészítõ gazdaságpolitikai feltétel került lefektetésre. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal való egyeztetést követõen, az elsõ Kiegészítõ Egyetértési Megállapodás március 11-én került aláírásra, a 2 milliárd euró összegû második részletet pedig március 26-án folyósították. 4. A Bizottság szolgálatai – az IMF-stábbal közösen – 2009. május 7–18. között elvégezték a program ellenõrzését, melynek keretében értékelték a harmadik, 1,5 milliárd euró összegû részlethez kapcsolódó konkrét feltételek megvalósulását. A magyar hatóságok május 25-én elküldték a Bizottságnak a Teljesítési Nyilatkozatot, melyben beszámolnak a fent említett kritériumok terén elért elõrehaladásról. Az ellenõrzést végzõ küldöttség megállapításai, valamint a magyar hatóságok teljesítési nyilatkozata alapján, miután konzultáltak a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, a harmadik részlethez kapcsolódó – az Egyetértési Megállapodásban és a Kiegészítõ Egyetértési Megállapodásban rögzített – gazdaságpolitikai kritériumok teljesítettnek tekinthetõk. Különösen a fiskális területen és a strukturális reformok vonatkozásában elért eredmények kielégítõek; a pénzügyi szektor és felügyelet szabályozása vonatkozásában a feltételek nagyjából teljesültek, azonban szükség van még bizonyos elemek véglegesítésére. 5. A nemzetközi és hazai gazdasági környezetben a közelmúltban bekövetkezett erõteljes hanyatlást figyelembe véve, a Kormány elõzõ felülvizsgálat keretében módosított gazdasági programját alátámasztó növekedési kilátások – a 2009. márciusi 3–3,5%-os elõrejelzéshez képest – várhatóan 6,7%-kal csökkennek. Erre tekintettel, a hatóságok módosították gazdasági programjukat. Az új stratégia felfelé – a GDP-hez képest 3,9%-os mértékûre – módosítja az államháztartási hiányt, amit a GDP 0,8%-ának megfelelõ további, fõként kiadáscsökkentõ intézkedések egészítenek ki (összességükben a februárban tervezettnél nagyobb fiskális kiigazítást vonnak maguk után); továbbá ezekhez társulnak még olyan strukturális intézkedések is, melyek javítják a magyar államháztartás hosszútávú fenntarthatóságát, különös tekintettel a nyugdíj- és a szociális ellátórendszerekre, valamint az önkormányzati rendszerre. Kötelezettségvállalást tartalmaz a hiány további csökkentésére olyan mértékben, hogy az 2010-ben ne haladja meg a GDP 3,8%-át, 2011-ben pedig a GDP 3%-át. 6. Az aktualizált makrogazdasági kilátásokon nyugvó módosított gazdaságpolitikai programmal történõ össz-
2009/86. szám
hang megteremtése, illetve a pénzügyi szektor és felügyelet reformja terén elért folyamatos elõrehaladás megjelenítése érdekében, a pénzügyi támogatás utolsó részletéhez kapcsolódó feltételeket is módosítani szükséges. A módosuló gazdaságpolitikai feltételeket a Kiegészítõ Egyetértési Megállapodás I. számú melléklete tartalmazza, amely az Egyetértési Megállapodás második addendumát képezi. Továbbá, a gazdaságpolitikai feltételek teljesítésére vonatkozó információáramlás javítása érdekében a II. számú mellékletben további beszámolási kötelezettség került bevezetésre. 7. A Megállapodásban jelzett feltételek teljesülése alapján, a harmadik részlet felszabadítására azt követõen kerül sor, hogy a felek a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal történõ konzultációt követõen aláírták a második Kiegészítõ Megállapodást. 8. A Megállapodás és az elsõ Kiegészítõ Egyetértési Megállapodás pontjai és az ott megállapított gazdaságpolitikai kritériumok érvényben maradnak, kivéve a 2009. évi deficitcélt, melynek helyébe az új – 3,9%-os – deficitcél lép. 9. A mellékletek e Kiegészítõ Megállapodás szerves részét képezik. 10. A Magyar Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) speciális számlát nyit a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) a Közösség által nyújtott középtávú pénzügyi támogatás kezelésére. Ez a számla az ÁKK MNB-nél lévõ euro-számlájának alszámlája. 11. A Kiegészítõ Megállapodással összefüggésben küldött minden értesítés akkor tekinthetõ érvényesnek, ha az írásban történik, a következõ címre: Az Európai Közösség Az Európai Közösségek esetében Bizottsága Gazdasági és Pénzügyi Fõigazgatóság B-1049 Brüsszel Fax No.: (+32-2) 296.48.85 a Magyar Pénzügyminisztérium, Pénzügyminisztérium Magyarország esetében József nádor tér 2–4., H-1051 Budapest Fax No.: (+36 1) 327 27 51 a Magyar Nemzeti Bank esetében
Magyar Nemzeti Bank Szabadság tér 8–9., H-1054 Budapest Fax No.: (+36 1) 428 25 23
2009/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Kelt Brüsszelben 2009. június 11-én és Budapesten 2009. június 10-én négy eredeti angol nyelvû példányban. A Magyar Köztársaság képviseletében
Az Európai Közösség képviseletében az Európai Bizottság
Oszkó Péters. k.,
Joaquín Almunia s. k.,
pénzügyminiszter
az Európai Bizottság tagja
A Magyar Nemzeti Bank képviseletében Simor András s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke
I. MELLÉKLET KONKRÉT GAZDASÁGPOLITIKAI KRITÉRIUMOK A Bizottság munkatársainak vizsgálata idejére, amely meg fogja elõzni az egyes részletek folyósításáról hozandó döntést, a magyar hatóságok vállalják, hogy elõrehaladást érnek el a költségvetési konszolidáció és a kiadások mérséklése, a fiskális irányítás reformja, az árstabilitás, a bankszektor stabilitása, a pénzügyi szektor szabályozása és felügyeleti reformja, valamint a strukturális reformok területén. A globális pénzügyi válság következtében jelentõs mértékben megromlott 2009. évi gazdasági kilátásokra tekintettel, a 2009. évre vonatkozó, a Nemzeti és Regionális Számlák Európai Rendszere (ESA) módszertan szerint számított, a GDP 2,9%-ában meghatározott – a 2009. márciusi Kiegészítõ Egyetértési Megállapodásban hivatkozott – deficitcél 3,9%-ra módosult, s ez érinti a Közösség által nyújtott támogatás negyedik részletének folyósítási feltételeit is. A központi kormányzati alrendszer pénzforgalmi hiánycélja ennek megfelelõen a GDP 3,8%-a. Ily módon, a megvalósítás ellenõrzése során ezt az új értéket vesszük alapul, mielõtt a negyedik részlet lehívására sor kerül. Ezen kívül, az Egyetértési Megállapodásban és az elsõ Kiegészítõ Egyetértési Megállapodásban kifejtett konkrét gazdaságpolitikai kritériumok kibõvítésre kerülnek az alábbi feltételekkel: Negyedik részlet A: Költségvetési konszolidáció 2009. évre vonatkozóan: – A tavasszal bejelentett – 2009-ben a GDP 0,6%-át kitevõ – kiegészítõ kiadás csökkentõ csomag maradéktalan végrehajtása. A GDP 0,35%-nak megfelelõ csökkenést eredményezõ, az Országgyûlés által (többek között a 13. havi nyugdíj második részének eltörlését tartalmazó) a nyugdíjreform intézkedésekrõl, valamint a táppénz mértékének csökkentésrõl 2009. május 11-én hozott döntésen
17893
túl, a további hiánycsökkentõ intézkedések a következõket foglalják magukban: (i) a közszféra bérkompenzáció második részének megfelezése; valamint (ii) az új lakásvásárlással kapcsolatos támogatási rendszer, illetve az ezzel kapcsolatos kamattámogatási rendszer 2009. július 1-tõl érvényesülõ teljes eltörlése. – A vártnál jobb (váratlan) bevételek hiány csökkentésre fordítása, amennyiben a ciklikus feltételek nettó költségvetési nyereséget eredményeznének. 2010. évre vonatkozóan: – 2010-tõl a közszféra 13. havi fizetésének eltörlése, amely tartóssá teszi a 13. havi fizetés 2009. évben történõ ideiglenes felfüggesztését; továbbá 2010-ben a közszféra bértömegének nominális befagyasztása. – A tömegközlekedésre vonatkozó költségvetési elõirányzatból tervezett 40 milliárd forint tartós megtakarítást megalapozó intézkedések elfogadása (elsõsorban az államvasutat érintõ transzferek vonatkozásában). – A tervezett költségvetési intézkedéseknek a 2010. évi költségvetésbe való teljes beépítése, amelyek célja: annak biztosítása, hogy a hiány 2009-rõl 2010-re csökkenõ tendenciát mutasson (a 2008. novemberi költségvetési felelõsségi törvényben kikötött átmeneti számszerûségi szabállyal összhangban), valamint a 2010. évi – a GDP 3,8%-át nem meghaladó – hiánycél megvalósítása. B: Költségvetés-irányítás – A költségvetés készítésének, valamint a költségvetés ellenõrzésének és nyomon-követésének – a Költségvetési Tanáccsal és az illetékes országgyûlési bizottságokkal való egyeztetés keretében történõ – szeptember végéig elvégzendõ felülvizsgálata a költségvetési felelõsségrõl szóló törvényben foglaltak alapján, illetve a lehetséges változtatások beazonosítása. C: A pénzügyi szektor szabályozása és felügyelete – További elõrehaladás elérése a pénzügyi szektor szabályozása és felügyelete terén. Így különösen, (i) a magyar betét-garancia rendszer módosítását célzó törvényjavaslat jóváhagyása az Országgyûlés által (amely magában foglalja az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 2009/14/EK irányelvében kikötött rendelkezések átvételét), valamint (ii) a pénzügyi közvetítõrendszer stabilitásának erõsítésérõl szóló törvény módosítása, amely biztosítja, hogy a pénzügyi közvetítõrendszer stabilitásának erõsítésérõl szóló törvény 16. §-ának (3) bekezdésében foglalt könyvvizsgáló nem azonos a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben meghatározott könyvvizsgálóval. – Annak biztosítása, hogy a pénzügyi szektor támogatása érdekében elfogadott intézkedések végrehajtása összhangban álljon a megállapodott EU elvekkel és az EU versenyhatóságok (az Európai Bizottság) által kiadott útmutatással; a Bizottság határidõben, kellõ formában történõ értesítése ezen intézkedésekrõl.
17894
MAGYAR KÖZLÖNY
D: Strukturális reformok A kormány április 21-én közzétett új programjával összhangban: – Törvényjavaslatoknak az Országgyûlés által történõ elfogadása, amelyek célja a szociális támogatási rendszer pénzügyi fenntarthatóságának további javítása, amelynek részét képezi (i) a családi pótlékra való jogosultság 23 évrõl 20 évre való leszállítása; (ii) a készpénzben biztosított gyermekgondozási segély idõtartamának legfeljebb két évre való csökkentése. – A szociális támogatási rendszer további karcsúsítását szolgáló megfelelõ rendeleteknek a kormány által történõ elfogadása, többek között (i) a gáz- és távfûtési támogatás 2010-ben történõ további szûkítése; valamint (ii) a háztartások iskolai étkeztetéshez való hozzájárulásának növelése. – Kormányintézkedések meghozatala, valamint a vonatkozó törvényeknek az Országgyûlés által történõ elfogadása, amelyek biztosítják az önkormányzati kiadások 120 milliárdos csökkentésének megvalósulását. – A munka és a potenciális növekedést serkentõ adóék csökkentését célzó bevétel-semleges adóreform elfogadása, többek között: (i) a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése, valamint a személyi jövedelemadó csökkentése az adósávok tágítása, valamint (ii) a fogyasztást terhelõ és vagyonadók növelése révén.
II. Melléklet MONITORING ÉS BESZÁMOLÁSI RENDSZER A Közösségi támogatás lebonyolítása során az illetékes hatóságoknak a következõ mutatókat és beszámolókat kell havonta a Bizottság rendelkezésére bocsátani (a (1) költségvetés alakulásáról; (2) pénzügyi szektorban bekövetkezõ fejleményekrõl; (3) a 2008. novemberi eredeti Egyetértési Megállapodásban rögzítetteknek megfelelõen az inflációról és a devizatartalékról kért beszámolókon kívül): 4. Jelentés a gazdaságpolitikai feltételek tekintetében elért elõrehaladásról – Havi jelentések az Egyetértési Megállapodásokban lefektetett gazdaságpolitikai kritériumok teljesítése terén elért elõrehaladásról. 5. A speciális számlán bekövetkezõ változások monitoringja – Havi kimutatások a speciális számlán végbement mûveletekrõl.”
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
2009/86. szám
(2) E kormányrendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelõs miniszter gondoskodik. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök
Kormány 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelete a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § (1) Az állami szociális rendszer keretében nyújtott szociális segélyként egyszeri, vissza nem térítendõ támogatást állapíthat meg a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ, nagykorú személynek, ha a) a családjában a kérelem benyújtását megelõzõ hónapban az egy fõre jutó havi jövedelem a minimálbér nettó összegét (2009-ben 57 815 forintot) nem haladta meg, b) részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-a szerinti nyugellátást nem folyósítanak, és c) a gazdasági válsághoz kapcsolódó, elõre nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztetõ krízishelyzetbe került. (2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a család mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztetõ krízishelyzetnek minõsül különösen, ha a kérelmezõ a) a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követõen elvesztette, b) jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20%-ot elérõ mértékben csökkent, c) lakáscélú kölcsönszerzõdésébõl eredõ fizetési kötelezettsége a törlesztõrészlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérõ mértékben emelkedett, vagy d) egészségi állapota indokolja. (3) Nem jogosult támogatásra az a személy, a) akinek a 2009. év folyamán 15 ezer forintot meghaladó összegben átmeneti segélyt állapítottak meg,
2009/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) akinek esetében átmeneti segély megállapítása iránt eljárás van folyamatban, a kérelem elbírálásának idõpontjáig, vagy c) aki az e rendelet szerinti támogatás megállapítására irányuló kérelmének benyújtását megelõzõ 90 napon belül átmeneti segély megállapítására kérelmet még nem nyújtott be, kivéve, ha a helyi önkormányzat rendeletében elõírt feltételek az átmeneti segélyre való jogosultságát egyébként kizárják. (4) E rendelet alkalmazásában a) család: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ közeli hozzátartozók közössége, b) közeli hozzátartozó: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak, azzal, hogy a dd) alpontban foglaltak a 18. életévét betöltött személy esetében is irányadóak, c) gyermek: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pont db)–dc) alpontjában meghatározottak, d) jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak.
2. § (1) A támogatás összege legalább húszezer forint, legfeljebb ötvenezer – különös méltánylásra okot adó körülmény fennállása esetén legfeljebb százezer – forint. (2) A támogatás megállapítása iránti kérelmet az e rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon a kérelmezõ, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti képviselõje – így különösen a meghatalmazott társadalmi szervezet, alapítvány, egyház, szociális vagy gyermekjóléti szolgáltató, intézmény – a kérelmezõ lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõjénél, 2009. augusztus 1-je és 2009. november 30-a között nyújthatja be. (3) A kérelemhez mellékelni kell a jövedelem összegének igazolására alkalmas iratot vagy annak másolatát, valamint az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lakáscélú kölcsön havi törlesztõrészletének emelkedését igazoló iratot. (4) A támogatás egy alkalommal, a család egy tagja számára állapítható meg.
3. § (1) A jegyzõ a) ellenõrzi, hogy a kérelmezõ a kérelmet megfelelõen és hiánytalanul töltötte-e ki, továbbá hogy a szükséges igazolásokat a kérelmezõ benyújtotta-e, valamint
17895
b) az a) pontban foglalt követelménynek megfelelõ kérelem esetében megvizsgálja, hogy a kérelmezõ esetében a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak-e. (2) Ha a jegyzõhöz benyújtott kérelem az (1) bekezdés a) pontja szerinti követelményeknek nem felel meg, a jegyzõ 3 munkanapos határidõvel a kérelmezõt hiánypótlásra szólítja fel. (3) A jegyzõ a kérelmet elutasítja, ha a kérelmezõ a) a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidõben nem tett eleget, vagy b) a támogatásra való jogosultság feltételeinek nem felel meg. (4) Ha a jegyzõ a kérelmet nem utasítja el, igazolja, hogy a kérelmezõ a) a támogatásra való jogosultság feltételeinek megfelel, b) átmeneti segély megállapítása iránti kérelmét a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ 90 napon belül elutasították vagy nem utasították el, és c) a kérelemben foglaltak szerint különös méltánylást érdemlõ ok fennáll vagy nem áll fenn. (5) A jegyzõ a (4) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak igazolásával kiegészített kérelmet 8 munkanapon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes Igazgatóságnak.
4. § (1) Az Igazgatóság a támogatásról, illetõleg annak összegérõl a kérelem beérkezésétõl számított 10 munkanapon belül dönt. (2) Az Igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidõtõl eltérõen 5 munkanapon belül dönt az olyan személy támogatási kérelmérõl, akinek az átmeneti segély megállapítása iránti kérelmét a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ 90 napon belül jogerõsen elutasították. (3) Az Igazgatóság a kérelemrõl a) az egy fõre jutó havi jövedelem összegének, b) a családban élõ gyermekek számának, c) a különös méltánylásra okot adó körülménynek, és d) a kérelem elbírálásakor rendelkezésre álló forrás keretösszegének mérlegelésével dönt. (4) Az Igazgatóság a 2. § (1) bekezdése szerinti támogatási összeg megállapításakor különös méltánylásra okot adó körülményként veheti figyelembe, hogy a kérelmezõ a) jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 30%-ot meghaladó mértékben csökkent, b) lakáscélú kölcsönszerzõdésébõl eredõ fizetési kötelezettsége a törlesztõrészlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 30%-ot meghaladó mértékben emelkedett, vagy
17896
MAGYAR KÖZLÖNY
c) családjában legalább három 18. életévét be nem töltött gyermek eltartásáról gondoskodik. (5) Az Igazgatóság a támogatás megállapításáról hozott határozatát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak is megküldi. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 5 munkanapon belül gondoskodik a támogatás folyósításáról. (6) Ötvenezer forintnál magasabb összegû támogatás összesen a támogatási keretösszeg legfeljebb 1 százaléka erejéig adható.
5. § (1) A támogatás, valamint a megállapításával és folyósításával kapcsolatos kiadások pénzügyi forrását a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló törvény Szociális és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: SZMM) fejezetében e célra elkülönített, és önálló kincstári elõirányzat-felhasználási keretszámlával rendelkezõ elõirányzat biztosítja.
2009/86. szám
593–596. §-a szerinti közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsül. A közérdekû kötelezettségvállalásnak a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség tekintetében történõ figyelembevételéhez felhasználható igazolást az SZMM állítja ki.
6. § (1) Az 5. § (3) bekezdése szerint befizetések összegét – a befizetõ írásbeli hozzájárulása esetén a befizetõ nevének (megnevezésének) feltüntetésével – az SZMM havonta, a tárgyhónapot követõ hónap 15. napjáig honlapján közzéteszi. A befizetések összesített összegét az SZMM 2009. november 30-ig teszi közzé a honlapján. (2) Az ONYF a honlapján régiónként elkülönítetten, havi rendszerességgel – elsõ alkalommal 2009. szeptember 15-én – közzéteszi a közzététel hónapját megelõzõ idõszakban támogatásban részesültek számát és a kifizetett támogatás együttes összegét.
(2) Az elõirányzat kincstári elõirányzat-felhasználási keretszámlájának számát az SZMM, az Országos nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság (a továbbiakban: ONYF), valamint a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek honlapjukon közzéteszik. (3) Az elõirányzat javára a természetes és a jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek 2009. november 15-éig teljesíthetnek befizetést. E befizetés a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény
7. § Ez a rendelet 2009. július 1-jén lép hatályba. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök
Melléklet a 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelethez Kérelem a krízishelyzetbe került személyek támogatásának megállapításához I. A kérelmezõ tölti ki A hiányzó adatokat ki kell tölteni, illetve a megfelelõ választ X-szel kell jelölni. 1. A kérelmezõ személyes adatai Családi és utóneve: ........................................................................................................................................................... Születési neve: .................................................................................................................................................................. Anyja neve: ....................................................................................................................................................................... Születési helye: ................................................................................................................................................................. Lakcíme: irányítószám ...................................................................................................................... település .................................................. utca/út/tér .................... házszám .................... lépcsõház .................... emelet, ajtó A támogatás folyósítását postai úton az alábbi címre bankszámlára történõ utalással kérem. irányítószám ....................................................................................................................................... település ......................................................... utca/út/tér ..................... házszám .................. lépcsõház ............... emelet, ajtó Számlavezetõ bank megnevezése: .................................................................................................................................... Folyószámla szám: (Csak akkor kell megadni, ha a támogatást folyószámlára utalással kéri.)
2009/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
17897
2. A kérelmezõ és a vele egy családban élõ személyek adatai és jövedelme A táblázatban fel kell tüntetni a kérelmezõt és azokat a családtagokat, akik a kérelmezõvel közös bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. A jövedelemre vonatkozó oszlopot csak azon személyek vonatkozásában kell kitölteni, akik jövedelemmel rendelkeznek. A táblázat rá vonatkozó sorát – a beírt adatok valódiságának igazolására – minden nagykorú személynek aláírásával kell ellátnia; kiskorú, illetve cselekvõképtelen személyek esetén a szülõ, a gyám, illetve a gondnok aláírása szükséges. Név
Rokoni kapcsolata a kérelmezõvel
Születési idõ (év, hó, nap)
Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ)
Havi nettó jövedelem (Ft)
Aláírás
3. Nyilatkozom, hogy – nyugellátásban nem részesülök, – a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásban sem én, sem a családom velem együttélõ tagja nem részesült. 4. Milyen elõre nem látható, a mindennapi szokásos életvitel fenntartását súlyosan veszélyeztetõ, elsõsorban a válsághoz kapcsolható esemény miatt kéri a támogatást? A munkahely 2008. szeptember 30-a után történõ elvesztése Korábbi munkahely megnevezése: ............................................................................................................................. Munkahely elvesztésének idõpontja: .......................................................................................................................... 20%-os mértéket elérõ jövedelem-csökkenés (a 2008. szeptember havi jövedelemhez képest) A jövedelemcsökkenés mértéke (százalékban): .......................................................................................................... A jövedelemcsökkenés idõpontja: .............................................................................................................................. Egészségi állapot: ........................................................................................................................................................ A lakáscélú kölcsön havi törlesztõrészletének 20%-os mértéket elérõ emelkedése (annak 2008. szeptember havi összegéhez képest) A törlesztõrészlet emelkedésének mértéke (százalékban): ......................................................................................... Egyéb ok: ............................................................................................................................ 5. Nyilatkozatok – hozzájárulok a kérelemben szereplõ adatoknak az eljárás során történõ felhasználásához. – büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: ...................... év ........................... hó ........... nap ............................................................ a kérelmezõ aláírása
II. A jegyzõ tölti ki Igazolom, hogy a kérelmezõ személy – a támogatásra való jogosultság feltételeinek megfelel. – átmeneti segély megállapítása iránti kérelmét a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ 90 napon belül jogerõsen elutasították/nem utasították el* A kérelemben foglaltak szerint különös méltánylást érdemlõ ok: fennáll/nem áll fenn* Dátum: ...................... év ........................... hó ........... nap ............................................................ a jegyzõ aláírása * A megfelelõ aláhúzandó.
17898
MAGYAR KÖZLÖNY Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez
A megfelelõ választ X-szel kell jelölni, illetve a hiányzó adatokat kitölteni. I. A kérelmezõ személyes adatai Lakcím: az a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, amely szerint illetékes jegyzõhöz a kérelmezõ a kérelmet benyújtja. II. A kérelmezõ és a vele egy családban élõ személyek adatai és jövedelme A táblázatban fel kell tüntetni a kérelmezõt, valamint a kérelmezõvel egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ házastársat, élettársat és gyermeket. Gyermek: – a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ, vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, – a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, – a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ, felsõoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, – korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelõzõen is fennállt. Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldrõl vagy külföldrõl származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerûsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Havi nettó jövedelem alatt a kérelem benyújtását megelõzõ hónapban szerzett nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minõsül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minõsül a személyi jövedelemadó, az egyszerûsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelõ egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerûsített vállalkozói adó vagy egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás alapjául
2009/86. szám
szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthetõ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minõsülõ igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezõgazdasági õstermelõ adóévi õstermelésbõl származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthetõ az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelõ összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetõleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelõ összeggel. Jellemzõ jövedelemtípusok: Keresõtevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül minden olyan bevétel, amely munkavégzésbõl származik, például munkabér, megbízási díj, vállalkozásból származó jövedelem. A gyermek neveléséhez, gondozásához kapcsolódó ellátások: terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, özvegyi és szülõi nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások, bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a szolgálati nyugdíj, elõnyugdíj, a mezõgazdasági szövetkezeti járadék, a mezõgazdasági szakszövetkezeti járadék és a mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegû járadéka; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, nemzeti gondozási díj, nemzeti helytállásért pótlék, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, hadigondozotti pénzellátások. A települési önkormányzat és a munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az idõskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. Egyéb jövedelem különösen: például a táppénz, az ösztöndíj, nevelõszülõi díj, szociális gondozói díj, végkielégítés, tõkejövedelem, valamint ingatlan eladásából vagy bérbeadásából származó jövedelem stb. Nem minõsül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítõ gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelõszülõk számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény
2009/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minõsül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg, továbbá a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó része. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. III. Nyilatkozat a jogosultsági feltételekrõl Nyugellátás: öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülõi nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, szolgálati nyugdíj, elõnyugdíj, mezõgazdasági szövetkezeti járadék, mezõgazdasági szakszövetkezeti járadék, és a mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegû járadéka. IV. A kérelemhez csatolandó iratok – A jövedelem összegének igazolására alkalmas irat vagy annak másolata, – lakáscélú kölcsön havi törlesztõrészletének emelkedése esetén az ezt igazoló iratok.
VI. Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Az Alkotmánybíróság 68/2009. (VI. 24.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárás során meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Fõvárosi Önkormányzat Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 26.) Fõv. Kgy. rendelet 19. § (3) bekezdése, valamint a 28. § (1) bekezdés utolsó két mondata alkotmányellenes, ezért azokat e határozat közzététele napjával megsemmisíti. A megsemmisítés következtében a 28. § (1) bekezdése az alábbi szöveggel marad hatályban:
17899
„Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását napirendi pontonként és képviselõcsoportonként a frakcióvezetõ vagy az általa megbízott személy, illetve a független képviselõ, legfeljebb egy-egy alkalommal javasolhatja, e kérdésben a Közgyûlés vita és felszólalás nélkül határoz.” 2. Az Alkotmánybíróság a Fõvárosi Önkormányzat Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 26.) Fõv. Kgy. rendelet 23. § (3) bekezdése, 26. § (1) bekezdése, 28. § egésze, valamint 31. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványokat elutasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS I. 1. A Fõvárosi Közigazgatási Hivatal vezetõje az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a Fõvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 26.) Fõv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Ör.) több rendelkezésének alkotmányossági felülvizsgálatát, miután az önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (1) bekezdése alapján benyújtott törvényességi észrevételét nem tárgyalta meg. A hivatalvezetõ álláspontja szerint a képviselõ-testület mûködésének biztosítása az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamisággal összefüggõ alkotmányos kötelezettség. A képviselõk összessége által alkotott képviselõ-testület a helyi önkormányzáshoz való jog egyik letéteményese, melynek mûködése során a képviselõknek a döntés elõkészítésében, meghozatalában való részvételi joga – megítélése szerint – az Ötv. 19. §-a alapján lényegében korlátlan. Az Ör. azonban a vita vezetése, a döntéshozatal és a hozzászólások szabályozása során a frakciókhoz (képviselõcsoportokhoz) tartozó képviselõknek, illetve maguknak a képviselõcsoportoknak többlet jogosítványokat biztosít. A hivatalvezetõ indítványában megjelölte ugyan az Alkotmány helyi önkormányzáshoz való jogról rendelkezõ 46. § (1) bekezdését, de az nyilvánvaló tévedés, hiszen ez a szakasz a bíróságok tanácsban történõ ítélkezésérõl szól. A helyi önkormányzáshoz való jogról az Alkotmány 42. §-a rendelkezik, ennek viszont nincsen (1) bekezdése. Az eredeti indítvány ugyanakkor – tartalma szerint – kizárólag az Ötv. 18. és 19. §-aival fennálló ellentét miatt kérte az Ör.-nek az interpellációkra vonatkozó 19. § (3) bekezdése, a vitavezetési szabályok közé tartozó 23. § (3) bekezdése, az ügyrendi kérdésben való felszólalást szabályozó 26. § (1) bekezdése, a vita lezárását szabályozó
17900
MAGYAR KÖZLÖNY
28. §-a, valamint a módosító vagy kiegészítõ javaslatokról való szavazás módját rögzítõ 31. § (3) bekezdése alkotmányossági felülvizsgálatát. Az önkormányzat idõközben [annak ellenére, hogy az Ötv. 99. § (1) bekezdésében rögzített kötelezettségét megszegve, nem tárgyalta meg az észrevételt] a Fõvárosi Önkormányzat Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 26.) Fõv. Kgy. rendelet módosításáról szóló 26/2004. (V. 24.) Fõv. Kgy. rendeletével (a továbbiakban: Örm.) módosította az Ör.-nek a törvényességi észrevételben érintett szabályait. Az Örm. 6. §-a értelmében a módosítások 2004. május 24-én (a kihirdetés napján) hatályba léptek. Az Alkotmánybíróság a vizsgált jogszabályok megváltozása okán nyilatkozattételre hívta fel a hivatalvezetõt, aki a korábban benyújtott indítványt más indokokkal fenntartotta. Megítélése szerint a módosított szabályok továbbra is ellentétesek az Ötv. 19. §-ával, mert a képviselõk között továbbra sem egyformán biztosítja a képviselõ-testületi döntéshozatalban való részvétel lehetõségét, nem ad valamennyi képviselõnek lehetõséget arra, hogy képviselõi jogaikat gyakorolják. A hivatalvezetõ eredeti és kiegészített indítványa szerint az Ör. megjelölt szabályai túllépik az Ötv. 18. §-ában rögzített, a szervezeti és mûködési szabályzat megalkotására és abban a szervezeti és mûködési rend részletes szabályainak megalkotására kapott felhatalmazást, mert valójában a képviselõi jogok „korrekcióját” végzi el. Mindez ellentétes az Alkotmány 44/A. §-ával is. A hivatalvezetõ közelebbrõl nem jelölte meg, hogy az Alkotmány 44/A. §-a mely rendelkezésével ellentétes az Ör., de az indítvány tartalma szerint a szervezeti és mûködési rend törvényi keretek közötti meghatározását és az önkormányzati rendelet magasabb szintû jogszabályba való ütközésének tilalmát kimondó rendelkezések [44/A. § (1) bekezdés e) pontja és (2) bekezdése] jöhetnek szóba. Az indítvány benyújtása óta megváltozott jogszabályokra vonatkozó állandóan követett alkotmánybírósági gyakorlat szerint az alkotmányossági vizsgálatot az Alkotmánybíróság a régi helyébe lépõ új szabályozás tekintetében akkor folytatja le, ha az tartalmilag a korábbival alkotmányjogi szempontból azonos és ezáltal azonos a vizsgálandó alkotmányossági probléma [137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 163/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 544, 545.; 1314/B/1997. AB végzés, ABH 2000, 1049.; 1425/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 844, 845.; 14/1999. (VI. 3.) AB határozat, ABH 1999, 396, 399.]. Az Alkotmánybíróság gyakorlatát követve ezért az Ör.-nek az Örm.-mel megállapított szabályai tekintetében folytatta le az eljárást. Ennek során a hivatalvezetõ indítványának módosított indokolását is figyelembe vette.
II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „42. § A község, a város, a fõváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti
2009/86. szám
a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintõ helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.” „44/A. § (1) A helyi képviselõtestület: (...) e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és mûködési rendjét, (2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.” 2. Az Ötv. hivatkozott rendelkezései: „18. § (1) A képviselõ-testület a mûködésének részletes szabályait a szervezeti és mûködési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.” „19. § (1) A települési képviselõ a település egészéért vállalt felelõsséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselõ-testület döntéseinek elõkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenõrzésében. A települési képviselõk jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselõ az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követõ ülésen a 32. § szerint esküt tesz. (2) A települési képviselõ: a) a képviselõ-testület ülésén a polgármestertõl (alpolgármestertõl), a jegyzõtõl, a bizottság elnökétõl önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésõbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni; b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzõkönyvhöz kell mellékelni; illetõleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzõkönyvben; c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselõt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselõ-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselõ-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését; d) megbízás alapján képviselheti a képviselõ-testületet; e) a képviselõ-testület hivatalától igényelheti a képviselõi munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közremûködést. Közérdekû ügyben kezdeményezheti a képviselõ-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni; f) köteles részt venni a képviselõ-testület munkájában.” 3. Az Ör.-nek az indítvány elbírálásakor hatályos vizsgált rendelkezései: „19. § (3) Ha az interpelláló képviselõ az ülésen nincs jelen, az interpellációt visszavontnak, illetve az írásban kiosztott választ elfogadottnak kell tekinteni.” „23. § (3) A képviselõcsoportok egy képviselõje, illetve a képviselõcsoporthoz nem tartozó képviselõ (a továb-
2009/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
biakban: független képviselõ) napirendi pontonként egy-egy alkalommal legfeljebb 1 perces felszólalási idõtartamban a vitát megelõzõen az elõadóhoz a témához kapcsolódóan kérdéseket intézhet. Az összes kérdés elhangzása után azokra – a vita megnyitása elõtt – a napirendi pont elõadója válaszol legfeljebb tíz perc idõtartamban. Az elõadó a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkezõ szakértõk segítségét is. A válaszra észrevételeket tenni csak a vita megnyitását követõen, a napirendhez kapcsolódó felszólalások során lehet.” „26. § (1) Ügyrendi kérdésben képviselõcsoportonként két-két képviselõ, illetve a független képviselõ napirendi pontonként egy alkalommal az e rendelet által szabályozott keretek között soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Közgyûlés vita nélkül határoz.” „28. § (1) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását napirendi pontonként és képviselõcsoportonként a frakcióvezetõ vagy az általa megbízott személy, illetve a független képviselõ, legfeljebb egy-egy alkalommal javasolhatja, e kérdésben a Közgyûlés vita és felszólalás nélkül határoz. A javaslat megszavazása esetén a hozzászólásra jelentkezett képviselõk hozzászólási jogukat elveszítik. A vita ily módon történõ lezárása esetén valamennyi képviselõcsoport egy-egy képviselõje, illetve a független képviselõ 2 percben ismertetheti álláspontját. (2) A vita lezárását követõen ügyrendi javaslatot csak a szavazás módja tekintetében lehet benyújtani. Erre minden napirendi pont tekintetében képviselõcsoportonként egy-egy képviselõ, illetve a független képviselõ, legfeljebb egy-egy alkalommal tehet javaslatot, melyrõl a Közgyûlés – ha e rendelet másként nem rendelkezik – vita nélkül, azonnal dönt. Az ülés elnökének a szavazás elrendelését követõen ügyrendi javaslatot elõterjeszteni nem lehet.” „31. § (3) A döntési javaslat egyes pontjairól az elõterjesztésben meghatározott sorrendben, egyenként kell szavazni. Ha az adott ponthoz módosító indítványt nyújtottak be, akkor elõször a módosító indítványról – több módosító indítvány esetében az elnök által meghatározott sorrendben – kell szavazni majd az adott pontról. A módosító indítvány elfogadásához olyan szavazati arány szükséges, amilyen szavazati arány az eredeti javaslat elfogadásához kell. Ha a módosító vagy kiegészítõ javaslatot az elõterjesztõ befogadja, a módosító vagy kiegészítõ javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelõ alkalmazásával szavazni. Napirendi pontonként és képviselõcsoportonként, illetve független képviselõnként egy-egy alkalommal történõ indítványra az elõterjesztõ által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni, ha a Közgyûlés az indítványt elfogadja. E kérdésben a Közgyûlés felszólalás és vita nélkül határoz. A több pontból álló határozati javaslatról együttesen – napirendi pontonként és képviselõcsoportonként, illetve független képviselõnként egy-egy alkalommal történõ in-
17901
dítványra, legfeljebb pontonként – kell szavazni. Az e kérdésben tett képviselõcsoporti, illetve független képviselõi indítványról a Közgyûlés felszólalás és vita nélkül határoz.”
III. Az indítvány részben megalapozott. 1. Az indítvány az Ötv. 19. § (1) és (2) bekezdésének megsértése miatt állítja az Ör. szabályainak alkotmányellenességét. Az Ötv. 19. § (1) bekezdése több szabályt tartalmaz. Egyrészt rögzíti, hogy „[a] települési képviselõ a település egészéért vállalt felelõsséggel képviseli a választóinak az érdekeit” (elsõ mondat). Másrészt kimondja, hogy a települési képviselõ „[r]észt vehet a képviselõ-testület döntéseinek elõkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenõrzésében” (második mondat). Harmadrészt megállapítja, hogy „[a] települési képviselõk jogai és kötelességei azonosak” (harmadik mondat). Végül rögzíti, hogy a települési képviselõ „az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követõ ülésen a 32. § szerint esküt tesz” (negyedik mondat). Az Ötv. 19. § (2) bekezdése a települési képviselõk jogait és kötelezettségeit sorolja fel, melyek közül kiemelendõ a (2) bekezdés a) pontjában rögzített, felvilágosítás kérésére vonatkozó jog. Az indítvány alapvetõen az Ötv. 19. § (1) bekezdés második és a harmadik mondatában, illetve a 19. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak sérelmét állítja. 2. Az Alkotmánybíróság elsõként az Ör. 19. § (3) bekezdésével kapcsolatos indítványt bírálta el, mely az interpellációra vonatkozó szabályok között foglal helyet. Az Ör. nem határozza meg mi tekinthetõ interpellációnak, de az Ör. 19. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy mind az önkormányzati képviselõk (az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben), mind a kerületi küldött (az egy adott kerületet érintõ ügyben) a magyarázat kérése céljából a fõpolgármesterhez, a fõpolgármester-helyettesekhez, illetve a fõjegyzõhöz és az állandó bizottságok elnökeihez interpellációt intézhet. Az interpelláció tehát magyarázat kérésére irányuló kérdés. Az interpellációt a hozzá kapcsolódó tényleírással együtt meghatározott ideig lehet benyújtani, melynek elmulasztása esetén a benyújtó képviselõ választása szerint vagy kérdésként nyújtható be, vagy interpellációként olyan közgyûlésen adható elõ, amellyel kapcsolatban a határidõ teljesült. Lényeges szabály, hogy az interpellációra vagy az ülésen vagy legkésõbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A fõpolgármesterhez intézett interpellációra való válaszadással a fõpolgármester a fõpolgármester-helyetteseket is megbízhatja. Az Ör. 19. § (2) bekezdése szerint a Közgyûlés elnöke minden ülés elején a Közgyûlésnek bejelenti a beterjesztett interpellációkat.
17902
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/86. szám
2.1. E szabályokhoz képest értékelhetõ az Ör. 19. § (3) bekezdése, mely szerint „[h]a az interpelláló képviselõ az ülésen nincs jelen, az interpellációt visszavontnak, illetve az írásban kiosztott választ elfogadottnak kell tekinteni.” Az Alkotmánybíróságnak az indítvány alapján azt kellett eldönteni, hogy ez a szabály korlátozza-e a fõvárosi közgyûlés tagjának, mint települési képviselõnek az Ötv.-ben biztosított valamely jogát. Az Alkotmánybíróság korábban megállapította, hogy „[a] fõvárosi közgyûlési képviselõ jogállása, az egyes közgyûlési képviselõk jogai és kötelességei azonosak; sem az Ötv. 19. § (1) bekezdése, sem más elõírása nem állapít meg a települési képviselõk jogállásától különbözõ speciális rendelkezéseket a fõvárosi közgyûlési képviselõknek. Rájuk is vonatkozik a szabad mandátum, a képviselõi egyenlõség és a település egészéért vállalt felelõsség elve”. (101/B/2001. AB határozat, ABH 2001, 1472, 1481.) Az Ötv. 19. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített és a települési képviselõket megilletõ felvilágosítás kérési (kérdezési) joga a képviselõi megbízatás teljesítésének alapvetõ eszköze. A képviselõ e jogosultságának teljesítését szolgálja az, hogy a felvilágosításra kért tisztségviselõk (fõvárosban fõpolgármester, fõpolgármester-helyettes, fõjegyzõ, bizottság elnöke) az ülésen vagy legkésõbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ kötelesek adni. Az Ötv. maga nemcsak a felvilágosítás kérésének formáit nem szabályozza, de nem tartalmaz arra nézve sem szabályozást, hogy a képviselõ a választ mikor és hogyan jogosult elfogadni vagy el nem fogadni. És azt sem szabályozza, hogy mi történjen akkor, ha a választ a képviselõ nem fogadja el. E kérdések rendezésében tehát az önkormányzati rendeleteknek (így az Ör.-nek is) igen nagy a mozgástere, hiszen alapvetõen e rendeletek teremtik meg a felvilágosítás-kérés egyes jogi formáit, melyek a legtöbb önkormányzat esetében az Országgyûlés Házszabályában ismert interpelláció és kérdés (interrogáció) szabályainak a valamilyen szintû átvételét jelentik.
na. Ez utóbbi más megfogalmazásban azt jelenti, hogy az Ör. 19. § (3) bekezdése a válaszadó véleményét helyettesíti a képviselõ véleményével. Mindkét megoldás alapvetõen ellentétes az Ötv. 19. §-ában szabályozott képviselõi jogokkal, hiszen nem a képviselõi jogosultság érvényesítési formáit és kereteit, hanem éppen a jogosultság relatív (az adott esetre vonatkozó) kiüresítését, megszüntetését szabályozza. Az Ör., mint a fõvárosi közgyûlés szervezeti és mûködési rendjére vonatkozó rendeleti szabályozás, a felvilágosítás-kérés formáinak és részletszabályainak a megállapítása során rögzítheti, hogy a távollévõ képviselõ által benyújtott interpelláció nem tárgyalható (azt elnapoltnak kell tekinteni), de nem foszthatja meg a képviselõt attól a jogától, hogy a felvilágosítás-kérésére érdemi választ kapjon. Az Ötv. maga is azt rögzíti, hogy a felvilágosítás-kérésre az ülésen vagy legkésõbb tizenöt napon belül írásban választ kell adni. Az Ötv. „érdemi választ kell adni” fordulatával ellentétes az, hogy az Ör. szerint az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. A válasz képviselõ általi elfogadottságára felállított fikció pedig a képviselõ alapvetõ alkotmányos jogaival is ellentétes helyzetet teremt. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 19. § (3) bekezdése ellentétes az Ötv. 19. § (2) bekezdés a) pontjába foglalt képviselõi felvilágosítás kérési joggal, ezért azt, mint magasabb szintû jogszabállyal ellentétes önkormányzati rendeleti szabályt, az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésére tekintettel, megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság felhívja a figyelmet, hogy a kérdéses szabály egyébként is egy önmagában rejlõ ellentmondást (contradictio in adjecto) tartalmaz, hiszen egy visszavont(nak tekintett), azaz már nem létezõ interpellációra nem is lehet válaszolni, vagyis a ,,válasz elfogadottnak tekintendõ” fordulat értelmetlen.
2.2. Az Ör. azonban a felvilágosítás-kérés formái és részletszabályai között olyan rendelkezéseket is tartalmaz, melyek túlmennek a szervezeti és mûködési rend szabályozására vonatkozó önkormányzati autonómia határain. Az Ör. 19. § (3) bekezdése egy fikciót tartalmaz, amikor kijelenti, hogy amennyiben az interpelláló képviselõ az ülésen nincs jelen, az interpellációt visszavontnak, illetve az írásban kiosztott választ elfogadottnak kell tekinteni. E szabály jelentése az, hogy ha a képviselõ (akár menthetõ, akár nem menthetõ) okból az ülésen nincs jelen (és ebbõl a szempontból nem is különböztet a között, hogy az ülés egészén, vagy csak az interpellációk megtárgyalása idején), akkor a kérdését visszavontnak kell tekinteni, illetve úgy kell tekinteni, hogy õ a választ elfogadta. A támadott szabály két szempontból is korlátozza a képviselõk számára az Ötv.-ben biztosított felvilágosítás-kérési jogot: egyrészt a távollétüket azonosítja a felvilágosítás kérésrõl való lemondással (visszavontnak tekinti az interpellációt), másrészt a választ annak ellenére a képviselõ által elfogadottnak tekinti, hogy errõl a képviselõ nyilatkozhatott vol-
3. Az Alkotmánybíróság továbbiakban az Ör.-nek a képviselõ-testületi (fõvárosi közgyûlési) ülés vezetésére, az ülésen való hozzászólásokra vonatkozó szabályait vizsgálta. Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott már a képviselõ-testületek mûködésének szabályozásával. A 308/B/2000. AB határozat összefoglaló jelleggel rögzítette, hogy a helyi önkormányzatok mûködésének szervezeti kereteit és rendjét, — néhány garanciális szabályon túl, — az Ötv. keretjelleggel szabályozza. Mivel az Ötv. a képviselõ-testület mûködése tekintetében csak az alapvetõ, garanciális szabályokat határozza meg, az Alkotmány a 44/A. § (1) bekezdése pedig a helyi önkormányzatok alapjogai, alapvetõ hatáskörei közé sorolja a képviselõ-testület azon jogát, hogy a törvény keretei között önállóan alakítja szervezetét és mûködési rendjét, így önkormányzati szabályozási körbe tartozik az ülés menetének, a tanácskozás rendjének, a kérdések, a hozzászólások, a vita lezárása stb. részletes szabályainak a meghatározása. (ABH 2001, 1380, 1383.) Ugyanez a határozat további lényeges megállapításokat tett, amikor kimondta: „[m]inõsí-
2009/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tett többséggel a képviselõ- testület a saját mûködése körében önkorlátozó szabályokat hozhat”, illetve, hogy „[a] szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogából nem következik, hogy bármely testület ülésén a testület tagjai korlátlan számban és idõtartamban szólhatnak hozzá.” (ABH 2001, 1383–1384.) 3.1. A képviselõi hozzászólás idõkeretben való meghatározását az Alkotmánybíróság korábban hozott határozatában is már a képviselõ-testület önkorlátozó rendelkezésének fogta fel. Ezen túlmenõen kimondta, hogy „[a] képviselõi hozzászólás a véleménynyilvánítás egy módjaként (formájaként) fogható fel, de mint ilyen nem áll fokozott védelem alatt. (...) [H]atározott különbséget kell tenni a véleménynyilvánítás szabadsága és a véleménynyilvánítás megjelenítésének formája, módja között. A véleménynyilvánítás szabadsága – alkotmányos alapjogként – fokozott védelmet élvez, azt csak az emberi méltósághoz, a becsülethez és a jó hírnévhez való jogok védelme – mint külsõ korlátok – korlátozhatják. Más a helyzet azonban a vélemény külsõ megjelenítésének formájával, módjával kapcsolatban. Erre nézve ugyanis a testületnek, mint autonóm közösségnek jogában áll olyan (ön)korlátozó rendelkezéseket alkotni, amelyek garantálhatják a testület zavartalan mûködését. Ezek a helyi szabályok gyakorlatilag olyan tûrési határt vonnak meg, amelyen belül maradva még biztosítható az érdemi testületi mûködés.” [33/1998. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1998, 256, 260–261.] Korábbi álláspontját megerõsítve az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy „az önkormányzati mûködés legfontosabb formája a képviselõ-testület munkája, hiszen egyrészt a választópolgárok közössége az õt megilletõ helyi önkormányzáshoz való jogot elsõsorban közvetett módon, vagyis a választott testület útján gyakorolja, másrészt, mert az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselõ testületet illetik meg [Ötv. 9. § (1) bekezdés], a képviselõ-testület ülésén a képviselõi hozzászólásokra nézve kialakított önkorlátozó szabályok a testületi munka, az önkormányzati döntéshozatal hatékonyságát, végeredményben az önkormányzati feladatok ellátását és hatáskörök eredményes gyakorlását szolgálják.” (834/B/2003., a továbbiakban: Abh., ABH 2006, 2012, 2017–2018.) A tanácskozás kereteinek a szervezeti és mûködési szabályzatban történõ megvonása alapvetõen a tanácskozások elhúzódásának a megakadályozását szolgálják, – és mint az önkormányzati szabályozási autonómia körében minõsített többséggel megalkotott elõírások, – önmagukban nem alkotmányellenesek. 3.2. Az indítványozó alapvetõen azért tartja az Ötv.-vel ellentétesnek és így alkotmányellenesnek az Ör. vizsgált szabályait, mert azok nem egyformán biztosítják a képviselõi jogok gyakorlását, vagyis sértik a képviselõi jogok egyenlõségére vonatkozó Ötv.-beli szabályt. Az Ör. vitavezetési, vita lezárási és szavazási szabályai valóban tartalmaznak olyan rendelkezéseket, melyek a képviselõcso-
17903
portok egy képviselõjének, illetve a független képviselõknek meghatározott hozzászólási, kérdezési jogot engednek. Az ilyen természetû szabályokról az Alkotmánybíróság az Abh.-ban a következõket állapította meg: „A képviselõ-testületek tagjai, a helyi képviselõk az adott önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott módon alakíthatnak képviselõ-csoportokat (frakciókat). Az Alkotmány, az Ötv. és más törvény sem rendelkezik az önkormányzati képviselõcsoportokról, errõl tehát a szervezetalakítás jogával élve szabadon dönthet a közgyûlés, megtartva a törvényi elõírást, hogy önkormányzati rendeletben, az SzMSz-ben hozza meg ezt a döntését. (...) A képviselõcsoportokat nemcsak az indítvánnyal érintett önkormányzatnál, hanem más önkormányzatoknál is munkájuk segítése, képviselõi tevékenységük összehangolása érdekében hozzák létre a képviselõk. A képviselõk elsõdleges feladata a testületi döntéshozatalban való részvétel, vagyis az elõterjesztésekben szereplõ döntési javaslatok megismerése és értékelése után az azokról való szavazás, hiszen a képviselõ-testület egy döntéshozó szerv, mely döntéseit tagjainak szavazatai alapján tudja meghozni. A frakció intézményének SzMSz-en belüli megteremtése szükségszerûen magával hozza, hogy a frakció (a mûködésszabályozási autonómia keretében megalkotott) testületi mûködési, vitavezetési szabályokban is megjelenik. (...) A települési képviselõk jogai és kötelességei azonosak. A frakcióvezetõ ugyanis egy olyan képviselõ, akit más képviselõk a képviselõi tevékenységük (vagyis elsõdlegesen a döntéshozatalban való részvételük) összehangolása céljából bíznak meg e feladattal és aki õket képviseli a vita során. A frakció és a frakcióvezetõ léte természetesen nem vonja el a képviselõk jogát véleményük önálló megjelenítésére. A frakcióvezetõ azonban szükségképpen több képviselõt (az Ör. esetén legalább hetet) képvisel. (...) [N]em kell szükségszerûen egyenlõségjelet tenni a képviselõk és frakcióvezetõk hozzászólási lehetõsége közé, hiszen nem teljesen azonos jogállású személyekrõl van szó. Az Ör. ezen szabálya nem elveszi vagy csökkenti a frakcióhoz nem tartozó vagy éppen frakciótag képviselõk hozzászólási jogát, hanem a képviselõ-testületi döntéshozatalnak egy, a törvényben nem szabályozott, de alkotmányosan megteremthetõ szereplõjét, a frakcióvezetõ képviselõt részesíti e megbízatásához igazodó hozzászólási lehetõségben.” (Abh., ABH 2006, 2012, 2018–2019.) Az itt kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság nem találta az Ötv.-be ütközõnek és így alkotmányellenesnek sem az Ör. 23. § (3) bekezdését, 26. § (1) bekezdését, 28. § (2) bekezdését és a 31. § (3) bekezdését, ezért az ezekre vonatkozó indítványrészt elutasította. 4. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor külön vizsgálta az Ör. 28. § (1) bekezdését. E rendelkezés az egyes napirendi (tárgyalási) pontokkal összefüggõ vita lezárását sza-
17904
MAGYAR KÖZLÖNY
bályozza. A fõszabály szerint amennyiben „a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.” Az Ör. (sok más önkormányzati testület SzMSz-éhez hasonlóan) ismeri a vita lezárásának olyan módját is, amikor még van az adott kérdéshez felszólalást bejelentett képviselõ. Az erre vonatkozó szabály lényege, hogy a vita lezárását a frakcióvezetõ vagy az általa megbízott személy, illetve a független képviselõ, legfeljebb egy-egy alkalommal javasolhatja, mely kérdésben a Közgyûlés vita és felszólalás nélkül határoz. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ez a szabály az Abh.-ban lefektetett elvek és a korábbi határozatok tükrében nem tekinthetõ az Ötv. 19. §-ába ütközõnek. Az Ör. azonban azt rögzíti, hogy a javaslat megszavazása esetén a hozzászólásra jelentkezett képviselõk hozzászólási jogukat elveszítik. Ezután valamennyi képviselõcsoport egy-egy képviselõje, illetve a független képviselõ 2 percben ismertetheti álláspontját. Az Ör.-nek a hozzászólásra jelentkezett képviselõk hozzászólási jogának elveszítésére vonatkozó szabálya az Alkotmánybíróság megítélése szerint túlmegy és túlmutat azon a határon, melyen belül az önkormányzatok testületi mûködésük szabályozására vonatkozó autonómiája – az Ör. rendelkezései és az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdése e) pontja keretei között – érvényesülhet. Az Ör. 27. § (2) és (3) bekezdései már eleve idõkorlátok közé szorítják a hozzászólásokat (10, 5, illetve 4 perc). A hozzászóláshoz való képviselõi jog természetesen nem abszolút és nem is abszolutizálható. A vita olyan lezárásával, mely a már hozzászólásra jelentkezett képviselõket megfosztja a hozzászólási lehetõségtõl, alapvetõen és lényegesen korlátozza azt az alapvetõ képviselõi jogot, mely a képviselõ-testület döntéseinek elõkészítésében való részvételre, illetve a helyi közügyek megvitatására vonatkozik. A vita lezárása után ugyanis szavazás (döntés) következik, a képviselõ annak ellenére nem mondhatja el véleményét, hogy azt az Ör. más szabályainak megfelelõen jelezte az ülést vezetõ elnöknél. Ez a fajta vita lezárási szabály megfosztja a képviselõt attól is, hogy az adott napirendi pont tárgyához (az adott helyi közügyhöz) kapcsolódóan az Ör. 27. § (5) bekezdése alapján az elõterjesztést érintõ módosításra, kiegészítésre, pontosításra tegyen javaslatot (módosító indítvány). Az Ötv. 19. § (1) bekezdésébe foglalt képviselõi jogokkal csak olyan megoldás egyeztethetõ össze, mely az ülés elhúzódása vagy más okból történõ „sommás” vitalezárás esetén a már bejelentkezett képviselõknek biztosítja a hozzászólási jog gyakorlását, újabb hozzászólásra jelentkezéseket azonban már ilyenkor az ülést vezetõ elnök nem fogadhat el. Az Ötv. 19. § (1) bekezdésébe ütközés miatt, az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján így alkotmányellenes szabályt az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Mivel a megsemmisítés a 28. § (1) bekezdésnek csak egy monda-
2009/86. szám
tát érintette, az Alkotmánybíróság a határozat rendelkezõ részében megállapította a megsemmisítés folytán megmaradó hatályos szöveget is. A határozat Magyar Közlönyben történõ közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k., elõadó alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 214/H/2004.
IX. Határozatok Tára Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 55/2009. (VI. 24.) OGY határozata a Legfelsõbb Bíróság elnökének megválasztásáról* Az Országgyûlés az Alkotmány 48. §-ának (1) bekezdése, valamint az 1997. évi LXVI. törvény 69. §-ának (1) bekezdése alapján dr. Baka Andrást hat évre a Legfelsõbb Bíróság elnökévé megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Béki Gabriella s. k.,
Tóth Gyula s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
* A határozatot az Országgyûlés a 2009. június 22-i ülésnapján fogadta el.
2009/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
17905
Az Országgyûlés 56/2009. (VI. 24.) OGY határozata
Az Országgyûlés 57/2009. (VI. 24.) OGY határozata
a Magyar Távirati Iroda Rt. Tulajdonosi Tanácsadó Testülete tisztségviselõinek és tagjainak, valamint felügyelõ bizottsága elnökének és egy tagjának megválasztásáról*
az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról*
Az Országgyûlés a nemzeti hírügynökségrõl szóló 1996. évi CXXVII. törvény 13. §, 17. § és 20. §-a alapján
Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat a következõk szerint módosul: Az Országgyûlés
dr. Bayer Józsefet a Tulajdonosi Tanácsadó Testület elnökévé,
a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságba
dr. Vízkelety Mariannt a Tulajdonosi Tanácsadó Testület elnökhelyettesévé,
dr. Deutsch Tamás helyett dr. Balsai Istvánt
Csernyánszky Juditot, dr. Hovanyecz Lászlót, dr. Ilosvai Gábort, Pap Máriát, Sipos Balázst és Szikora Józsefet
a bizottság alelnökévé, dr. Balsai István tagsági helyére Ágh Pétert a bizottság tagjává
a Tulajdonosi Tanácsadó Testület tagjává, megválasztja. dr. Halasi Tibort a felügyelõ bizottság elnökévé, Dr. Szili Katalin s. k.,
dr. Lantos Erzsébetet
az Országgyûlés elnöke
a felügyelõ bizottság tagjává – 2009. július 18-tól – megválasztja. Béki Gabriella s. k.,
Tóth Gyula s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Béki Gabriella s. k.,
Tóth Gyula s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
* A határozatot az Országgyûlés a 2009. június 22-i ülésnapján fogadta el.
* A határozatot az Országgyûlés a 2009. június 22-i ülésnapján fogadta el.
17906
MAGYAR KÖZLÖNY
Az Országgyûlés 58/2009. (VI. 24.) OGY határozata az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelõ eseti bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 56/2006. (XII. 20.) OGY határozat módosításáról* Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelõ eseti bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 56/2006. (XII. 20.) OGY határozat a következõk szerint módosul: Az Országgyûlés a bizottságba
2009/86. szám
dr. Cser-Palkovics Andrást a bizottság alelnökévé megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Béki Gabriella s. k.,
Tóth Gyula s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Országgyûlés 60/2009. (VI. 24.) OGY határozata
dr. Deutsch Tamás helyett dr. Horváth Zsoltot (Veszprém)
az éghajlatvédelmi kerettörvény elõkészítésérõl*
a bizottság tagjává megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Béki Gabriella s. k.,
Tóth Gyula s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Országgyûlés 59/2009. (VI. 24.) OGY határozata a mûsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyûlési ellenõrzését szolgáló eseti bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 58/2007. (VI. 26.) OGY határozat módosításáról** A mûsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyûlési ellenõrzését szolgáló eseti bizottság tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 58/2007. (VI. 26.) OGY határozat a következõk szerint módosul: Az Országgyûlés a bizottságba dr. Deutsch Tamás helyett
* A határozatot az Országgyûlés a 2009. június 22-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2009. június 22-i ülésnapján fogadta el.
Az Országgyûlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok által okozott éghajlatváltozás Magyarország számára is növekedõ kockázatokat jelent a természeti rendszerek stabilitása, a társadalmi és gazdálkodási feltételek fenntartása szempontjából; b) az üvegházhatású gázok kibocsátása elsõsorban a fosszilis tüzelõanyagok felhasználásához kötõdik és Magyarország függõsége a fokozatosan kimerülõ, kínálatában csökkenõ fosszilis tüzelõanyagok behozatalától jelentõs politikai, gazdasági és környezeti problémákat eredményez; c) a jelenlegi gazdasági válság is sürgeti a környezetvédelmi és gazdaságélénkítési intézkedések összekapcsolását, összhangjuk mielõbbi megteremtését; d) a Nemzeti Fenntartható Fejlõdés Tanács 2009. januárjában elfogadott állásfoglalásában éghajlatvédelmi kerettörvény kidolgozását kezdeményezte, amely rögzíti a klímaváltozással kapcsolatos legfontosabb hazai célokat és teendõket, az üvegházhatású gázok országos kibocsátásának csökkentését és felsõ határértékeit, a nem megújuló energiahordozók hazai felhasználásának jelenlegi és távlati korlátozását, illetve a megújuló energiaforrások – a jelenleginél sokkal hatékonyabb szabályozással is elõmozdítható – bõvítési lehetõségeit a következõ határozatot hozza: 1. Felkéri a Nemzeti Fenntartható Fejlõdési Tanácsot az éghajlatvédelmi kerettörvény javaslat szakmapolitikai elõkészítésére. Az Országgyûlés a törvényjavaslat elõkészítésének koordinálására és benyújtására a parlamenti frakciók Nemzeti Fenntartható Fejlõdési Tanácsba delegált tagjait kéri fel. * A határozatot az Országgyûlés a 2009. június 22-i ülésnapján fogadta el.
2009/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2. Felkéri továbbá a Kormányt, a Magyar Tudományos Akadémiát, illetve az érintett politikai, társadalmi és gazdasági szervezeteket, hogy mûködjenek közre a törvényjavaslat elkészítésében. 3. A parlamenti frakciók Nemzeti Fenntartható Fejlõdési Tanácsba delegált tagjai a javaslatot a 2009. decemberi koppenhágai klímacsúcs eredményeire figyelemmel – a szükséges szakmai-társadalmi egyeztetések után – legkésõbb 2010. február 28-ig terjesszék az Országgyûlés elé. 4. Az éghajlatvédelmi kerettörvény a) adjon átfogó megoldást – a hazai adottságok, a nemzetközi és az európai közösségi együttmûködésbõl adódó feltételek figyelembevételével – az éghajlatváltozással összefüggõ ökológiai, társadalmi és gazdasági problémákra és azok okaira, hajtóerõinek kellõ hatékonyságú mérséklésére olyan eszközrendszer megvalósításával, amely a fenntarthatóság keretei között biztosítja a magyar társadalom szükségleteinek kielégítését; b) határozza meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig történõ lépcsõzetes csökkentésének magyarországi határértékeit a veszélyes mértékû globális éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges globális kibocsátás-csökkentési feltételek figyelembevételével; c) alapozza meg egy olyan szabályozási rendszer bevezetését, mely a gazdasági és tudományos technikai feltételeknek, az ökológiai rendszerek tûrõképességének, a társadalom valós szükségleteinek és az energiaellátás biztonsága szempontjainak figyelembevételével, illetve a b) pontban foglaltakkal összhangban ütemezetten mérsékelje a hazai társadalom összes fosszilis energiafelhasználását; d) határozza meg az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás hazai feladatait, ezek megvalósításának lehetõségeit és eszközeit, hogy a társadalom és gazdasági élet minden szereplõje a megfelelõ tudás és eszközök birtokában – a szükséges intézkedések megtételével – legyen felkészülve az éghajlatváltozás káros hatásai elleni védekezésre; e) határozza meg – a várható változásokhoz való jobb alkalmazkodás érdekében – a hazai ökoszisztémák alkalmazkodóképessége javításának lehetõségeit és az azzal kapcsolatos feladatokat, továbbá tegyen javaslatot Magyarország természetes növénytakarójának szükséges mértékû rekonstrukciójára; f) teremtsen keretet a fenntartható módon megtermelt megújuló energiaforrások felhasználásának bõvítését, illetve az energiatakarékosság és energiahatékonyság javítását szolgáló hatékonyabb szabályozás kialakításához; g) járuljon hozzá a társadalmi igazságossághoz, a gazdaság élénkítéséhez és a foglalkoztatás növeléséhez, hatékony közgazdasági ösztönzõket és megfelelõ pénzügyi forrásokat teremtve a szerkezetváltozáshoz szükséges lakossági, közösségi és gazdasági energiahatékonysági és megújuló energia beruházásokhoz;
17907
h) határozza meg az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó társadalmi tudatosság erõsítésével, illetve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat; i) tartalmazza a szükséges jogi szabályozást a felsorolt célok elérésére, összhangban az Alkotmánnyal, a hatályos magyar klímavédelmi jogszabályokkal, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, a Nemzeti Éghajlatváltozási Programmal, és az Európai Unió jogrendszerének való megfelelés követelményével, valamint az EU klíma-energia csomagba tartozó jogszabályok hazai jogrendbe történõ bevezetésével. 5. E határozat a közzététele napján lép hatályba. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Béki Gabriella s. k.,
Tóth Gyula s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Országgyûlés 61/2009. (VI. 24.) OGY határozata a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó szabályozás szigorításáról* Az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy szabályozza újra a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó rendelkezéseket, ennek érdekében a szükséges társadalmi és szakmai egyeztetéseket végezze el, és ezen egyeztetések alapján legkésõbb 2009. július 31-ig gondoskodjon a szükséges rendeleti szabályozás megalkotásáról, továbbá terjessze az Országgyûlés elé a szükséges törvényi szabályozás megalkotásáról szóló javaslatát. Az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy a rendeleti szabályozás kialakítása, illetve a törvényi szabályozásra vonatkozó javaslata megalkotása során a következõkre legyen figyelemmel: a) differenciáltan szabályozza újra a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára jogosultak körét és alkosson olyan szabályozást, amely elhatárolja egymástól egyfelõl a 18 év feletti súlyosan fogyatékos, illetõleg súlyos mozgáskorlátozott személyek részére, továbbá a 18 év alatt súlyosan fogyatékos, avagy súlyos mozgáskorlátozott személy részére kiadott „A” típusú parkolási igazolványt, másfelõl a nem súlyosan, de fogyatékos, illetõleg nem súlyosan, de mozgáskorlátozott személyek részére kiadott „B” típusú parkolási igazolvány,
* A határozatot az Országgyûlés a 2009. június 22-i ülésnapján fogadta el.
17908
MAGYAR KÖZLÖNY
b) alakítson ki differenciált szabályozást az „A” típusú, illetve a „B” típusú parkolási igazolványok külsõ megjelenése, megjelölése, illetve az ezekhez kapcsolódó jogosultságok tekintetében, a fogyatékosság és a mozgáskorlátozottság súlyához igazodó kedvezményekkel, c) a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával elkövetett visszaélések visszaszorítása, illetve elkerülése érdekében vezessen be legfeljebb két órás parkolásiidõtartam-korlátozást a „B” típusú parkolási igazolvány vonatkozásában, d) a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának alapjául is szolgáló szakvélemény kiadását utalja független testület, (egy erre a célra felállítandó orvos-testület), avagy a rendeltetésénél fogva e feladat ellátására kapacitással rendelkezõ Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézet (a továbbiakban: ORSZI) hatáskörébe azzal, hogy 2010. január 1-jétõl be kell vezetni egy, a célnak megfelelõ új vizsgálati eljárást. Vizsgálja meg továbbá az új vizsgálati eljárás bevezetése elõtt lejáró parkolási igazolványok automatikus, vizsgálat nélküli meghosszabbításának lehetõségét megfelelõ, az igazolványok új vizsgálati eljárás alapján történõ cseréjére elegendõ idõt nyújtó végsõ határidõ meghatározása mellett, e) a már kiadott, de még le nem járt parkolási igazolványoknak az új parkolási igazolványra történõ cseréjét megfelelõ határidõ meghatározásával tegye kötelezõvé azzal, hogy azon mozgásában korlátozott személyek, akik parkolási igazolványának kiállítására az ORSZI által készített szakvélemény alapján került sor, további személyes vizsgálatra az ORSZI-nál megjelenni nem kötelesek, hanem a rendelkezésre álló iratok alapján születik döntés az új parkolási igazolvány kiadásáról. Azon mozgásában korlátozott személyek esetén azonban, akiknek parkolási igazolványa nem az ORSZI által készített szakvélemény alapján került kibocsátásra, az új parkolási igazolvány az ORSZI által – személyes vizsgálat alapján – készített szakvélemény alapján állítható ki, f) az ellopott és elveszett mozgáskorlátozott parkolási igazolványok kiszûrése, ezáltal a visszaélések csökkentése érdekében az igazolványok ellenõrzésébe vonja be – a rendõrségen és a közterület felügyelõkön kívül – a parkolási ellenõröket, oly módon, hogy ezen igazolványokkal kapcsolatos adatok lekérése vonatkozásában – az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok elõírásainak megtartása mellett – korlátozott és célhoz kötött hozzáférési jogot biztosít számukra a parkolásiigazolvány-nyilvántartáshoz, g) vizsgálja meg, hogy a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával történõ visszaélésekhez kapcsolódó közigazgatási eljárási lehetõségek, továbbá a büntetõjogi, illetve szabálysértési jogi felelõsségre vonási lehetõségek alkalmasak-e ezen cselekmények kezelésé-
2009/86. szám
re, kellõen szigorúak-e, és a vizsgálat eredményéhez képest a szükséges jogalkotási lépéseket tegye meg! Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Béki Gabriella s. k.,
Tóth Gyula s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
A Kormány határozatai A Kormány 1098/2009. (VI. 24.) Korm. határozata a krízishelyzetbe került személyek támogatására rendelkezésre álló elõirányzat felhasználását elõsegítõ tanácsadó testület létrehozásáról 1. A Kormány a krízishelyzetbe került személyek támogatására rendelkezésre álló elõirányzat megfelelõ felhasználásának elõsegítése érdekében tanácsadó testületet (a továbbiakban: Testület) hoz létre. 2. A Testület legalább öt fõbõl áll. A Testület tagjait a szociális tevékenységet ellátó társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok és az egyházak javaslata alapján a szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) kéri fel. 3. A Testület figyelemmel kíséri és értékeli a krízishelyzetbe került személyek támogatására rendelkezésre álló keretösszeg felhasználását, és a felhasználás általános szempontjaival kapcsolatban a miniszter részére javaslatot tehet. 4. A Testület tagjai tevékenységüket díjazás nélkül látják el. 5. A Testület a mûködésének rendjét maga határozza meg. 6. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök
2009/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Az Országos Választási Bizottság határozatai Az Országos Választási Bizottság 307/2009. (VI. 24.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2009. június 22-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. Cs. Zs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
17909
63/2009. (VI. 18.) AB határozatával megsemmisítette az OVB határozatát, és a bizottságot új eljárásra utasította. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a gyógyszertárak vonatkozásában már több korábbi határozatában kifejtette, hogy azok létesítése és mûködése tekintetében a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 9. § (2) bekezdésében foglalt vállalkozáshoz való jog és a versenyszabadság korlátozás alá esik az egészséghez való joggal összefüggésben. Ezért szigorúan behatárolt a gyógyszertárakban a gyógyszereken kívül forgalmazható termékek köre. A 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet értelmében a gyógyszertárakban csak olyan, gyógyszernek nem minõsülõ termék tartása és forgalmazása lehetséges, amelyek az egészség megõrzéséhez és fenntartásához szorosan kapcsolódnak. E termékek árusításának lehetõsége elõsegíti a gyógyszertárak versenyképességét, míg egy eredményes népszavazás esetén ez a lehetõségük jelentõsen beszûkülne. Az AB megítélése szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés célja az, hogy a jogalkotó mindenféle válogatás nélkül zárja ki a gyógyszernek nem minõsülõ termékek gyógyszertári árusítását. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a vizsgált kérdés alapján lefolytatott népszavazás eredménye a gyógyszertárak vonatkozásában az Alkotmányban foglalt vállalkozáshoz való jog, mint alapjog lényeges tartalmát sértõ törvény megalkotására kötelezné a jogalkotót. Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakra tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
I. A beadványozó 2007. augusztus 2-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszertárban csak gyógyszereket lehessen árusítani?” Az Országos Választási Bizottság a 305/2007. (VIII. 23.) OVB számú határozatával hitelesítette az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát. Az Alkotmánybíróság
II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, az Alkotmány 9. §-ának (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Halmai Gábor s. k., az Országos Választási Bizottság elnökhelyettese
17910
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/86. szám
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. A papír alapon terjesztett Magyar Közlöny a kormányzati portálon közzétett hiteles elektronikus dokumentum oldalhû másolata. A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2009. évi éves elõfizetési díj: 151 452 Ft. Egy példány ára: 315 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +270 Ft.
HU ISSN 0076—2407 09.1597 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285
