A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2007. július 2., hétfõ
TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIV. tv. 2007: LXXXV. tv. 2007: LXXXVI. tv. 179/2007. (VII. 2.) Korm. r.
86. szám
18/2007. (VII. 2.) MeHVM r.
53/2007. (VII. 2.) FVM r. 54/2007. (VII. 2.) FVM r.
Ára: 2289,– Ft
55/2007. (VII. 2.) FVM r. 56/2007. (VII. 2.) FVM r. 64/2007. (VII. 2.) GKM r. 65/2007. (VII. 2.) GKM r. 1048/2007. (VII. 2.) Korm. h. 50/2007. (VII. 2.) ME h.
Oldal A rehabilitációs járadékról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A villamos energiáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság Mûvészeti Alapjának megszüntetésérõl és a Magyar Alkotómûvészeti Alapítvány létesítésérõl szóló 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál más keresõ foglalkozást nem folytatható vezetõk körének meghatározásáról, a más keresõ foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárás rendjérõl szóló 2/1997. (II. 26.) TNM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjérõl . . Az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2007. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 28/2007. (IV. 20.) FVM rendelet, illetve az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2007. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az anyajuhtartás „de minimis” támogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . Az anyakecsketartás „de minimis” támogatásáról . . . . . . . . . . . . . . A közúti jelzõtáblák méreteirõl és mûszaki követelményeirõl szóló 4/2001. (I. 31.) KöViM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . Az útburkolati jelek tervezési és létesítési elõírásairól szóló 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007. júliusban induló pályázatairól és projektjeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szakállamtitkár kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Miniszterelnöki Hivatal közleménye a Magyar Közigazgatási Minõség Díj 2007. évi adományozásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása néhány fontosabb, 2006. évre vonatkozó adatról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6340 6352 6354
6409
6416 6418
6426 6428 6429 6430 6432 6433 6434 6435 6435 6435
6340
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/86. szám A törvény hatálya
II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról* Az Országgyûlés az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthetõ képességeire épülõ rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának elõsegítésére, továbbá a rehabilitáció idõtartamára a jövedelemarányos keresetpótlás érdekében a következõ törvényt alkotja:
Alapfogalmak 1. § E törvény alkalmazásában: a) egészségkárosodás: az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezõtlen változás; b) keresõ tevékenység: a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenység; c) kereset, jövedelem: az a járulékalapot képezõ jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján – a járulékfizetési felsõ határ figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti azon ekhoalapot is, amely után a magányszemély 15 százalékos ekhot fizet; d) rehabilitáció: külön jogszabályban meghatározott orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének biztosítása; e) szakmai munkaképesség: a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelõzõ munkakörben, illetve a képzettségnek megfelelõ más munkakörben való foglalkoztatásra való alkalmasság; f) megfelelõ munkahely: az Flt. 25. §-ának (2)–(3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelõ munkahely azzal, hogy álláskeresõ alatt a rehabilitációs járadékban részesülõ személyt, álláskeresési járadék alatt a rehabilitációs járadékot kell érteni. * A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 18-i ülésnapján fogadta el.
2. § (1) E törvény hatálya kiterjed a) arra a személyre, aki rehabilitációs járadékot e törvény rendelkezései alapján igényel, b) a rehabilitációs járadékra jogosult Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztatójára (a továbbiakban: foglalkoztató), c) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelõs nyugdíjbiztosítási szervre és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervre, d) a rehabilitációs szakértõi szervre, e) az állami foglalkoztatási szervre, és f) az állami adóhatóságra. (2) E törvény hatálya a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 1. §-ában meghatározott személyre akkor terjed ki, ha az érintett személy az ellátás igénylésének idõpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (3) E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyre és ellátásra a közösségi rendeletek, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.
A rehabilitációs járadékra való jogosultság 3. § (1) Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki a) 50–79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelõzõ munkakörében, illetve a képzettségének megfelelõ más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és aa) keresõ tevékenységet nem folytat, vagy ab) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelõzõ négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá b) rehabilitálható, és c) az életkora szerint szükséges szolgálati idõt megszerezte. (2) A jogosultsághoz szükséges szolgálati idõre, megállapítására és igazolására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a jogosultsághoz szükséges szolgálati idõbe be kell számítani a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj idõtartamát is.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki a) öregségi nyugdíjban, elõrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, korbetöltés címén járó özvegyi nyugdíjban, rokkantság címén járó özvegyi nyugdíjban, b) bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékában, c) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben, d) az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátásban, e) átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban, f) a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban, a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlékban részesül.
A rehabilitációs járadék összege 4. § (1) A rehabilitációs járadék összege – a magánnyugdíj-pénztári tagságtól függetlenül – megegyezik a rokkantsági nyugdíj (III. rokkantsági csoport) összegének 120%-ával. A rehabilitációs járadék legkisebb összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének (III. rokkantsági csoport) 120%-ával. (2) A rehabilitációs járadéknak az (1) bekezdés szerint megállapított összegét 50%-kal csökkenteni kell, ha keresõ tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülõ 3 egymást követõ hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követõen a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. (3) A rehabilitációs járadék összegének meghatározása során a Tny.-nek a rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására vonatkozó rendelkezéseit [Tny. 28. §, 29. § (2)–(4) és (6) bekezdése] kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a 4. § (2) bekezdése szerint a jogosultsághoz szükséges szolgálati idõbe beszámított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj idõtartamát figyelmen kívül kell hagyni. (4) A rehabilitációs járadékot évente emelni kell, az évenkénti emelésre a Tny. rendelkezéseit (Tny. 62–63. §-ok) kell megfelelõen alkalmazni. A rehabilitá-
6341
ciós járadék évenkénti rendszeres emelésérõl a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem kell határozatot hoznia.
Eljárási szabályok 5. § (1) A rehabilitációs járadékra való jogosultság, a járadékban részesülõt érintõ jog és kötelezettség megállapítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére és megtérítésére, valamint a járadékból történõ levonásra – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik – a Tny. rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (2) A rehabilitációs járadékot a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon (a továbbiakban: igénybejelentõ lap) írásban, valamint – a Tny. 3. §-ának (4) bekezdése szerint – elektronikus úton lehet igényelni. (3) A rehabilitációs járadékra való jogosultság elbírálásához az igénylõ köteles a keresetérõl, jövedelmérõl nyilatkozni, azt igazolni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére – ellenõrzés céljából – az állami adóhatóság 15 napon belül közli a 3. § (1) bekezdésének ab) alpontjában meghatározott idõtartamra vonatkozóan az igénylõ keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat. (4) A rehabilitációs járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentes. (5) A bíróság a rehabilitációs járadékkal kapcsolatosan hozott érdemi határozat felülvizsgálata során a határozatot megváltoztathatja. 6. § (1) A rehabilitációs járadék iránti igény elbírálásához a rehabilitációs szakértõi szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a megkereséstõl számított 60 napon belül a külön jogszabályban meghatározottak szerinti komplex minõsítést végez, és szakvéleményt ad a) az egészségkárosodás mértékérõl, b) a szakmai munkaképességrõl, c) a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, valamint a rehabilitációs szükségletekrõl, továbbá a rehabilitációhoz szükséges idõtartamról. (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során a rehabilitációs szakértõi szerv szakvéleményéhez kötve van. (3) A rehabilitációs szakértõi szerv szakvéleményének megérkezéséig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárását felfüggeszti. (4) Az elutasító határozat, illetve a megszüntetõ végzés jogerõre emelkedését követõ 12 hónapon belül elõterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha azt
6342
MAGYAR KÖZLÖNY
a rehabilitációs szakértõi szerv szakvéleményében foglaltak alapján a 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultsági feltétel fennállásának hiánya miatt utasították el, és a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy az igénylõ egészségi állapotában az elutasítást követõen tartós rosszabbodás következett be. Az elutasításról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatot hoz.
Együttmûködési kötelezettség, a rehabilitációs megállapodás 7. § (1) A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történõ együttmûködésre köteles, amelynek keretében a) az állami foglalkoztatási szervvel írásbeli rehabilitációs megállapodást köt, továbbá b) teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékleteként meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat. (2) A rehabilitációs megállapodás tartalmazza: a) a rehabilitációs járadékban részesülõ nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy aa) vállalja az együttmûködési kötelezettség teljesítését, valamint ab) elfogadja a számára felajánlott megfelelõ munkahelyet, valamint térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetõséget; továbbá b) a rehabilitációs járadékban részesülõ önálló munkahelykeresésének formáit; c) az állami foglalkoztatási szerv által a rehabilitációs járadékban részesülõnek nyújtandó, külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat; valamint d) a rehabilitációs járadékban részesülõnek az állami foglalkoztatási szervnél történõ jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját. (3) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában felhívja a járadékban részesülõt az együttmûködési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttmûködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeirõl. A rehabilitációs járadékban részesülõ – a határozat és az alapjául szolgáló szakvélemény bemutatásával – a határozat kézbesítésétõl számított 10 munkanapon belül megkeresi az állami foglalkoztatási szervet a rehabilitációs megállapodás megkötése érdekében. (4) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozat meghozataláról és annak jogerõre emelkedésérõl haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet. Az állami foglalkoztatási szerv legkésõbb a jogerõre emelkedésrõl szóló értesítést követõ 30 napon belül elkészíti és a rehabilitációs járadékra jogosulttal ismerteti a rehabilitációs megállapodásra tett javaslatát.
2007/86. szám
(5) A rehabilitációs megállapodás megkötése során figyelemmel kell lenni a rehabilitációs szükségletekre, valamint az adott térség munkaerõ-piaci feltételeire is. (6) Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülõ keresõ tevékenységet folytat, akkor rehabilitációját elsõsorban ennek keretében kell megkísérelni. Ennek érdekében az állami foglalkoztatási szerv megkeresi a foglalkoztatót. A foglalkoztató a megkeresést követõ 10 munkanapon belül köteles konzultációt folytatni a rehabilitációs intézkedések lehetõségérõl. Ha a foglalkoztató a szükséges rehabilitációs intézkedéseket vállalja, akkor a rehabilitációs megállapodást ennek alapulvételével kell megkötni. (7) A rehabilitációs megállapodás megkötését követõen az állami foglalkoztatási szerv 3 munkanapon belül értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet. (8) Amennyiben a rehabilitációs megállapodás az állami foglalkoztatási szervnek a (4) bekezdésben foglaltak szerinti javaslattételét követõ 30 napon belül nem kerül megkötésre, az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a járadéknak a 13. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározottak alapján történõ megszüntetését. (9) A (3) és (8) bekezdésben meghatározott határidõk elmulasztása esetén igazolási kérelem elõterjeszthetõ. Ebben az esetben a Ket. igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezéseit (66–67. §) kell megfelelõen alkalmazni. 8. § (1) A rehabilitációs járadékban részesülõ 10 munkanapon belül köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, ha a) az egészségi állapotában tartós rosszabbodás következett be, illetve b) keresõ tevékenységet folytat, vagy keresete, jövedelme megváltozott, illetve c) a rehabilitációs megállapodás alapjául szolgáló körülményeiben egyéb lényeges változás következett be. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rehabilitációs járadékban részesülõ a bejelentéssel egyidejûleg igazolja keresetének, jövedelmének összegét.
Az ellátás idõtartama 9. § (1) A rehabilitációs járadék a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjától állapítható meg. (2) Amennyiben az igénylõ az (1) bekezdésben meghatározott napon terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben részesül, a rehabilitációs járadék az ellátás megszüntetésének napjától állapítható meg.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6343
10. § (1) A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges idõtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg.
mûködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell.
(2) Amennyiben az ellátás 3 évnél rövidebb idõtartama eltelt, de a rehabilitáció még nem fejezõdött be, a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében az idõtartam legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható, de a teljes idõtartam ebben az esetben sem haladhatja meg a 3 évet.
11. § (1) A rehabilitációs járadék folyósítására a nyugellátások és a baleseti nyugellátások folyósítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni (Tny. 79. §).
(3) Az ellátásra jogosultság a megszüntetés utáni 24 hónapon belül feléled, ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak, kizáró feltétel nem áll fenn, és a) a 13. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti, a kereseti korlátra vonatkozó megszüntetési ok bekövetkezett, de az érintett személy keresõ tevékenysége megszûnt, illetve b) a 13. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti, az egészségi állapotban történõ, a rehabilitációt lehetetlenné tevõ tartós rosszabbodás bekövetkezett, de az érintett személy egészségi állapotában a rehabilitációt ismét lehetõvé tevõ javulás következett be. (4) Az ellátásra jogosultság nem éled fel, ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel a) a munkavállaló rendes felmondása, a köztisztviselõ, a közalkalmazott, valamint a fegyveres erõk, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának lemondása, továbbá b) a munkaadó rendkívüli felmondása, a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, valamint a hivatásos és szerzõdéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. §-a e)–f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. §-ának e)–f) pontjában, illetve 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott ok miatt következett be. (5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti feltétel bekövetkezése a rehabilitációs szakértõi szerv szakvéleménye alapján állapítható meg. (6) Az ellátás teljes idõtartama feléledés esetén sem haladhatja meg a 3 évet. A jogosultat a rehabilitációs járadék megszüntetését követõ emelések, kiegészítések is megilletik. (7) A rehabilitációs járadék igénybejelentésre a megszûnést, megszüntetést követõen ismételten megállapítható abban az esetben, ha a jogosultsági feltételek fennállnak, kizáró feltétel nem áll fenn, és a rehabilitációs szakértõi szerv szakvéleménye alapján az igénylõnek az egészségi állapotában a rehabilitálhatóságot is befolyásoló lényeges változás következett be. (8) Az ellátás meghosszabbítása, feléledése, illetve ismételt megállapítása esetén a rehabilitációs járadék megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat és az együtt-
(2) A rehabilitációs járadék folyósítását 3 hónap idõtartamra szüneteltetni kell, amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülõ foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.
Felülvizsgálat 12. § (1) A rehabilitációs járadékban részesülõ egészségi állapotában történt tartós rosszabbodás esetén az állami foglalkoztatási szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél felülvizsgálatot kezdeményez. (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetõje a rehabilitációs járadékban részesülõt – a jogkövetkezményekrõl való tájékoztatás mellett – felülvizsgálat céljából történõ személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínûsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás idõpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékû volt. (3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a felülvizsgálat során megkeresi a rehabilitációs szakértõi szervet a 6. §-ban foglalt minõsítés elvégzése céljából.
Az ellátás megszûnése, megszüntetése 13. § (1) Az ellátás megszûnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a) a rehabilitációs járadékban részesülõ meghalt, b) a rehabilitációs járadékban részesülõ az ellátás megszüntetését kérte, c) az ellátás idõtartama eltelt, d) a rehabilitációs járadékban részesülõ három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggõen külföldön tartózkodik, e) keresõ tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülõ 6 egymást követõ hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követõen a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) összegét,
6344
MAGYAR KÖZLÖNY
f) a rehabilitációs járadékban részesülõ egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, g) a rehabilitációs járadékban részesülõ az együttmûködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy h) a rehabilitációs járadékban részesülõ foglalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor. (2) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdés a) és d)–g) pontjaiban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén 5 napon belül értesíti a rehabilitációs járadékot megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet. (3) A 4. § (2) bekezdésében meghatározottak, valamint az (1) bekezdés e) pontjában foglalt megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallás alapján a rehabilitációs járadékban részesülõ keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra elõírt határidõt követõ hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez. Az így továbbított adatok törlésérõl a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a továbbítást követõ hetedik hónap utolsó napjáig gondoskodik. (4) A munkaügyi hatóság, illetve a bányafelügyelet a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény szerinti munkaügyi ellenõrzés keretében a 11. § (2) bekezdése, valamint az (1) bekezdés h) pontja szerinti jogsértést megállapító jogerõs és végrehajtható határozat egy példányának megküldésével értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre rehabilitációs járadékban részesülõ személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor. (5) A rehabilitációs járadéknak az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti megszûnésérõl nem kell határozatot hozni. A rehabilitációs járadékot az (1) bekezdés b), d) és g)–h) pontjaiban meghatározott esetben a megszüntetési ok megállapítását követõ hónap elsõ napjától kell megszüntetni. (6) Az (1) bekezdés e)–f) pontjaiban meghatározott megszüntetési ok bekövetkezése esetén a rehabilitációs járadékot a megszüntetési ok megállapítását követõ második hónap elsõ napjától kell megszüntetni.
Adatkezelés 14. § Az e törvény szerinti eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adatkezelésére, a nyilvántartás vezetésére a Tbj. társadalombiztosítási nyilvántartásokra és a Tny. nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
2007/86. szám
15. § A rehabilitációs szakértõi szerv a 6. § szerinti komplex minõsítés elvégzése céljából a) a rehabilitációs járadékban részesülõ családi és utónevére, születési családi és utónevére, születésének helyére, idejére, anyja születési családi és utónevére (természetes személyazonosító adatok), b) a rehabilitációs járadékban részesülõ állampolgárságára, illetõleg bevándorolt, letelepedett, menekült vagy hontalan jogállására, c) a rehabilitációs járadékban részesülõ belföldi lakó-, illetõleg tartózkodási helyére, d) a jogosultsági feltételekre, e) a rehabilitációs járadékban részesülõ egészségi állapotára és az azokban bekövetkezett változásokra, f) a rehabilitációs járadékban részesülõ iskolai végzettségére és szakképzettségére, g) a rehabilitációs járadékban részesülõ foglalkoztatására, h) az ellátás megállapítására és megszüntetésére, i) az ellátás kezdõ és befejezõ idõpontjára, j) a rehabilitációs járadékban részesülõ társadalombiztosítási azonosító jelére (TAJ-szám) vonatkozó adatokat kezelheti. 16. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a rehabilitációval összefüggõ tevékenysége érdekében a 15. §-ban meghatározott, valamint a rehabilitációs járadékban részesülõ keresetére, jövedelemére vonatkozó adatokat kezelheti. (2) A bíróság, az ügyészség, a bûnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, a munkaügyi hatóság, a bányafelügyelet, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a rehabilitációs szakértõi szerv, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiztosítási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény feladatai ellátása érdekében a 14. §, a 15. § a)–d) és f)–i) pontjai szerinti, valamint az (1) bekezdésben meghatározott keresetre, jövedelemre vonatkozó adatok – törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történõ – igénylésére jogosult. A 15. § j) pontja szerinti adatok továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók. (4) Az egészségügyi adatok kezelésére és az adatok védelmére egyebekben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései az irányadók.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Módosuló jogszabályok
17. § (1) A Tbj. 4. §-ának a) pontja a következõ 11. alponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában: Foglalkoztató:] „11. a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény szerinti rehabilitációs járadékot folyósító szerv.” (2) A Tbj. 14. §-ának (3) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A nyugdíjbiztosítási ellátások:] „c) rehabilitációs járadék.” (3) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetõleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki] „b) a 14. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,” [részesül.] (4) A Tbj. 26. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban részesülõ személy a díj, segély, támogatás, járadék összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet.” (5) A Tbj. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót [4. § a) pont 5. és 10–11. alpont] terhelõ nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti.” (6) A Tbj. 42. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik:] „e) a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minõségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,” (7) A Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból] „b) az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenõrzése és az adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében az a) pont szerinti adatok, valamint a d) pontból a munkahelyre és a foglalkoztatási jogviszony idõtartamára vonatkozó adatok, támogatás megál-
6345
lapítása és ellenõrzése érdekében az e) pontból a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére vonatkozó,” [adatok igénylésére jogosultak.] 18. § (1) A Tny. 6. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások] „d) a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék.” (2) A Tny. 6. §-ának (4) bekezdése a következõ szöveggel egészül ki: „A rehabilitációs járadékra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell alkalmazni.” (3) A Tny. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az öregségi nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset meghatározásánál a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj elõtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönzõ juttatás, a keresetpótló juttatás, a gyermekgondozási segély, nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj), a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3–4. és 5. §-a szerinti prémiumévek program, illetõleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadék összegét, valamint a felsorolt ellátások folyósításának idõtartama alatti biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet (keresetet) – a kifizetésük (folyósításuk) idõpontjától függetlenül – figyelmen kívül kell hagyni. Ha az igénylõre kedvezõbb, a) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj elõtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönzõ juttatás, a keresetpótló juttatás, a Péptv. 3–4. és 5. §-a szerinti prémiumévek program, illetõleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, továbbá az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék összegét, b) amennyiben az a) pontban meghatározott ellátás folyósításával egyidejûleg biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik, az abból származó jövedelem (kereset) és az ellátás együttes összegét kell keresetként figyelembe venni.” (4) A Tny. III. fejezete a következõ 3. címmel és 36/A–36/G. §-sal egészül ki: „3. Cím A 2007. december 31-ét követõ idõponttól megállapításra kerülõ rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj A rokkantsági nyugdíjjogosultság 36/A. § (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
6346
MAGYAR KÖZLÖNY
a) esetében az Rjtv. 1. §-ának a) pontjában meghatározott egészségkárosodás (a továbbiakban: egészségkárosodás) aa) 79 százalékot meghaladó mértékû, vagy ab) 50–79 százalékos mértékû, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelõzõ munkakörében, illetve a képzettségének megfelelõ más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértõi szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt [az aa)–ab) pontok szerinti ismérvek valamelyikének megfelelõ személy a továbbiakban: rokkant], és b) az életkorára elõírt szolgálati idõvel rendelkezik, és c) az egészségkárosodás következtében ca) az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti keresõ tevékenységet nem folytat, vagy cb) az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelõzõ négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és d) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság elbírálásánál a 23. § (2) bekezdésében, valamint a 26. §-ban foglaltakat alkalmazni kell. A rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idõ 36/B. § A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõ meghatározására a 24–25. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A rokkantsági nyugdíj összege, mértéke, az alapul szolgáló kereset 36/C. § A rokkantsági nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset megállapítására, valamint a rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására a 28–29. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a rokkantsági nyugdíj mértékét a 36/A. § (1) bekezdésének aa) pontja szerinti esetben – attól függõen, hogy a jogosult mások gondozására szorul-e – az I. vagy II. rokkantsági csoportnak, az ab) pontja szerinti esetben pedig a III. rokkantsági csoportnak megfelelõen kell meghatározni. A rokkantsági nyugdíj megszûnése és feléledése 36/D. § (1) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszûnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti keresõ tevékenység folytatása esetén a 36/A. § (1) bekezdésének ab) pontja szerinti – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érõ – nyugdíjas hat egymást követõ hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követõen a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de leg-
2007/86. szám
alább a mindenkori kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv. 13. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat a rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell. (2) Amennyiben a rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el, amelynek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minõsítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minõsítés idõtartamára a rokkantsági nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés idõpontjától kezdõdõen folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában a rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni. (3) A munkaügyi hatóság, illetve a bányafelügyelet a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény szerinti munkaügyi ellenõrzés keretében a (2) bekezdés szerinti jogsértést megállapító jogerõs és végrehajtható határozat egy példányának megküldésével értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre a rokkantsági nyugdíjban részesülõ személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor. (4) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idõ tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követõ emelések, kiegészítések is megilletik. (5) Ha a rokkantsági nyugdíjas egészségkárosodásának mértéke változik, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelõen módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét az egészségkárosodás változása miatt módosítani nem lehet. A baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság 36/E. § (1) Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant, és b) az egészségkárosodás következtében ba) az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti keresõ tevékenységet nem folytat, vagy bb) az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelõzõ négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és c) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. (2) A jogosultság elbírálásánál a 26. §-ban, valamint a 32. § (2)–(3) bekezdésében és a 36. §-ban foglaltakat alkalmazni kell. (3) Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek az egészségkárosodása szilikózis vagy aszbesztózis miatt következett be, és az egészségkárosodás mértéke eléri a
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
40 százalékot, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott egyéb jogosultsági feltételeknek megfelel. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének meghatározása 36/F. § A baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset megállapítására, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására a 34. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét a 36/A. § (1) bekezdésének aa) alpontja szerinti esetben – attól függõen, hogy a jogosult mások gondozására szorul-e – az I. vagy II. rokkantsági csoportnak, az ab) alpontja, valamint a 36/E. § (3) bekezdése szerinti esetekben pedig a III. rokkantsági csoportnak megfelelõen kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj megszûnése és feléledése 36/G. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszûnik, ha a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés, vagy szilikózis (aszbesztózis) következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minõsül rokkantnak, vagy az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti keresõ tevékenység folytatása esetén a 36/A. § (1) bekezdésének ab) alpontja szerinti – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érõ – rokkant hat egymást követõ hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett – keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követõen a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv. 13. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat a baleseti rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell. (2) Amennyiben a baleseti rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el, amelynek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minõsítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minõsítés idõtartamára a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a baleseti rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés idõpontjától kezdõdõen folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában a baleseti rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni. (3) A munkaügyi hatóság, illetve a bányafelügyelet a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény szerinti munkaügyi ellenõrzés keretében a (2) bekezdés szerinti jogsértést megállapító jogerõs és végrehajtható határozat egy példányának megküldésével értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre a baleseti rokkantsági nyugdíjban része-
6347
sülõ személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor. (4) A baleseti rokkantsági nyugdíj állapotváltozás miatti módosítására és feléledésére a 36/D. § (4)–(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.” (5) A Tny. 38. §-ának (1) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: [Szolgálati idõként kell továbbá figyelembe venni] „i) az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék folyósításának idõtartamát, ha az elõírt nyugdíjjárulékot megfizették.” (6) A Tny. 72. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „72. § (1) A nyugellátás iránti igény elbírálásához a rokkantságról, illetõleg a rehabilitálhatóságról a rehabilitációs szakértõi szerv szakvéleményt ad. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során a rehabilitációs szakértõi szerv szakvéleményéhez kötve van. (2) A rehabilitációs szakértõi szerv szakvéleményének megérkezéséig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárását felfüggeszti.” (7) A Tny. a következõ 72/A. §-sal egészül ki: „72/A. § A rehabilitációs szakértõi szervnek az Rjtv. szerinti egészségkárosodás megállapítására irányuló eljárására megfelelõen alkalmazni kell a 64. § (8)–(10) bekezdésében foglaltakat.” (8) A Tny. a következõ 78. §-sal egészül ki: „78. § A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kérelemre az ellátást megszüntetõ határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el, ha a megszûnést követõ naptól kezdõdõen más nyugellátásra vagy rendszeres pénzellátásra való jogosultságot határozattal állapít meg, és a két ellátás jogosultsági feltételei egymást kizárják.” (9) A Tny. 96. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott] „e) a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot alapján történik,” [tarthatók nyilván.] (10) A Tny. 96. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból] „c) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei, az állami foglalkoztatási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenõrzése céljából az a)–f) pontok, a Foglalkoztatási Hivatal Munkaügyi Nyilvántartó Központja az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásban szereplõ adatok ellenõrzése és szükség esetén pontosítása érdekében az a) pont, továbbá – a családi állapot kivételével – a b) pontja,” [szerinti adatok igénylésére jogosultak.]
6348
MAGYAR KÖZLÖNY
19. § (1) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 40. §-ának (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges elõzetes 180 napi biztosítási idõbe be kell számítani] „c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.” (2) Az Ebtv. 42/A. §-ának (4) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A gyermekgondozási díjra történõ jogosultsághoz szükséges elõzetes 180 napi biztosítási idõbe be kell számítani] „c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.” (3) Az Ebtv. 48/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „48/A. § Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszûnését követõen táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy a 46. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott idõ elteltével a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) 23. §-a szerinti nyugellátásra, illetõleg a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, a keresõképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta elõtt legalább 15 nappal kezdeményezi az egészségkárosodás mértékének külön jogszabály szerint történõ megállapítását.” (4) Az Ebtv. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresõképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetõleg a keresõképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.” (5) Az Ebtv. 57–58. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „57. § (1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg. (2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára idõbeli korlátozás nélkül jár. (3) A (2) bekezdéstõl eltérõen a szilikózisból és aszbesztózisból eredõ és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék idõbeli korlátozás nélkül jár. (4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytõl az igénylõ tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylõ ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszûnését követõ nappal nyílik meg. A
2007/86. szám
(2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytõl az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot megállapították. 58. § (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelõen a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14–20 százalék, b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21–28 százalék, c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29–39 százalék, d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékû. (2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetõleg harminc százaléka.” (6) Az Ebtv. 60. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A baleseti járadékra jogosultság megszûnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled. (3) Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár.” (7) Az Ebtv. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresõképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelõs – kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet –, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelõsség megállapítható.” (8) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány] „k) a pénzbeli ellátások, továbbá a baleseti ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó részletes szabályok,” [meghatározására.] 20. § (1) Az Flt. 14. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi d)–f) pontok jelölése e)–g) pontra változik: [Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott vagy elfogadott képzése annak a személynek,] „d) aki rehabilitációs járadékban részesül,”
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az Flt. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Képzési támogatásként a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában, valamint e)–g) pontjában meghatározott személy esetén aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése, b) az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott személy esetén a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható.” (3) Az Flt. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „17. § Támogatás nyújtható annak az álláskeresõnek, valamint rehabilitációs járadékban részesülõ személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.” (4) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az álláskeresési járadék folyósításának idõtartamát (a továbbiakban: folyósítási idõ) – a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az idõtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit az álláskeresõ az álláskeresõvé válást megelõzõ négy év alatt munkaviszonyban töltött. A munkaviszony idõtartamába nem számítható be a munkaviszonynak az az idõtartama, amely alatt az álláskeresõ álláskeresési járadékban részesült. Az elõbbiekben meghatározott négyéves idõtartam meghosszabbodik a következõ idõtartamokkal, vagy azok egy részével, ha ezen idõtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:] „e) a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,” [idõtartamával.] (5) Az Flt. 41/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történõ átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerõ-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni.” (6) Az Flt. 58. § (5) bekezdése d) pontjának 3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
6349
[E törvény alkalmazásában álláskeresõ: az a személy, aki] „3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és” 21. § (1) A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 65. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A munkáltató köteles döntése elõtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni:] „d) a külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott munkaképességû munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét;” (2) Az Mt. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott munkaképességû munkavállalók alkalmazása, illetve foglalkoztatása tekintetében jogszabály – az Országos Érdekegyeztetõ Tanács egyetértésével – eltérõ szabályokat állapíthat meg.” (3) Az Mt. 89. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A (7) bekezdésben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell rehabilitációs járadékban részesülõ, nem keresõképtelen munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történõ megszüntetésére is. E rendelkezés alkalmazása szempontjából különösen indokolt esetnek kell tekinteni a 91. §-ban meghatározott indok fennállását is.” (4) Az Mt. 90. §-ának (1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott idõtartam alatt:] „g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülõ személy esetén a keresõképtelenség teljes” [idõtartama.] (5) Az Mt. a következõ 91. §-sal egészül ki: „91. § A munkáltató a rehabilitációs járadékban részesülõ munkavállaló munkaviszonyát a 90. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felmondási védelem leteltét követõen rendes felmondással egészségügyi alkalmatlansága miatt akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkáltatónál egészségi állapotának megfelelõ másik munkakör nem biztosítható, illetve, ha a munkavállaló az ilyen másik munkakörben történõ foglalkoztatáshoz szükséges munkaszerzõdése módosításához nem járul hozzá.” 22. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 22. §-a (2) bekezdésének d) pontja a következõ rendelkezéssel egészül ki: [Az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban foglalt okok fennállása esetén sem szüntethetõ meg a szolgálati viszony felmentéssel a következõ idõtartamok és az azt követõ 30 nap alatt:] „d) a külön törvény szerint rehabilitációs járadékban részesülõ személy keresõképtelenségének teljes idõtartama.”
6350
MAGYAR KÖZLÖNY
23. § A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 71. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelõen alkalmazni:] „b) 90. §-ának (1)–(2) bekezdését – kivéve a jogutód nélküli megszûnés esetét – azzal, hogy a védelem nem vonatkozik arra a köztisztviselõre, aki a vezetõi megbízás visszavonása esetén a felajánlott munkakört nem fogadta el, s emiatt kerül sor a felmentésére, továbbá ha öregségi nyugdíjasnak minõsül [e törvény 19/A. § (1) bekezdés], továbbá a 90. § (4) bekezdését és 91. §-át azzal, hogy a felmentés közlésének, illetve a csoportos létszámcsökkentés esetén az e törvény 17/B. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatás idõpontja az irányadó;” 24. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 61. §-ának (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [Nem szüntethetõ meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott idõtartam és az azt követõ 30 nap alatt:] „e) a külön törvény szerint rehabilitációs járadékban részesülõ személy keresõképtelenségének teljes idõtartama.” 25. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 58. §-ának (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [Nem szüntethetõ meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott idõtartam és az azt követõ 30 nap alatt:] „e) a külön törvény szerint rehabilitációs járadékban részesülõ személy keresõképtelenségének teljes idõtartama.” 26. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 3. §-a 23. pontjának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ: Nyugdíj:] „a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, valamint a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj elõtti munkanélküli segély (elõnyugdíj), továbbá a korengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet alapján megállapított korengedményes nyugdíj;” (2) Az Szja. tv. 7. számú melléklete 8. pontjának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Nyugdíj alatt a saját jogú nyugellátást, azaz az öregségi, korkedvezményes, korengedményes, rokkantsági, valamint az elõnyugdíjat, az elõre hozott öregségi nyugdíjat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, továbbá a rehabilitációs járadékot kell érteni.”
2007/86. szám
27. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny.), a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.), a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény hatálya alá tartozó ellátásokra.” (2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] „i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élõ, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az idõskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõ alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;” (3) Az Szt. 37/A. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minõsül az, akinek esetében] „d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átme-
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
neti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszûnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szûnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelõzõen az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az együttmûködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttmûködött,” 28. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 13. §-ának bc) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülõt, gyámot is, aki saját maga vagy házastársa, élettársa] „bc) rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve a legkisebb rehabilitációs járadék összegét és egyéb jövedelme nincs,” (2) A Cst. 27. §-a (1) bekezdésének ab) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve] „ab) a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minõsülõ nyugellátást, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát;” 29. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A munkáltató döntése elõtt a közalkalmazotti tanáccsal véleményezteti:] „d) a korengedményes nyugdíjazásra és az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességû közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,” Záró rendelkezések 30. § (1) Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követõen benyújtott igénybejelentés – ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is – esetén kell alkalmazni. (3) Annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-éig a rá irányadó – a Tny. 7. §-ának (1) bekezdésében vagy 18. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – nyugdíjkorhatárt 10 éven belül el-
6351
éri, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel a) 2007. december 31-ét követõen benyújtott igénybejelentés esetén, valamint b) 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülõ személy esedékes felülvizsgálata során kérelmére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani. (4) A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülõ személynek a 2008. évben esedékes soron következõ felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ennek során amennyiben az egészségkárosodás mértéke a 79%-ot meghaladja – attól függõen, hogy mások gondozására szorul-e –, az I., illetve II. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra, amennyiben az egészségkárosodás mértéke 50–79%-os, a III. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra jogosult. A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülõ személy kérelmére a 2008. évben esedékes soron következõ elsõ felülvizsgálata keretében komplex minõsítést kell végezni, ebben az esetben a minõsítésben foglaltaknak megfelelõ ellátásra jogosult. (5) A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülõ személyeknél a nyugellátásnak a keresõ tevékenység miatti megszüntetésére 2008. december 31-éig a Tny. 30. §-ának (1) bekezdésében, valamint 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, ezt követõen a keresõ tevékenység miatti megszüntetésre a Tny.-nek az e törvény 18. §-ával megállapított 36/D. §-a (1) bekezdésében, valamint 36/G. §-a (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (6) A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülõ személyeknél 2008. január 1-jétõl a Tny.-nek az e törvény 18. §-ával megállapított 36/D. §-a (2) bekezdésében, valamint 36/G. §-a (2) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell. 31. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a Tny. aa) 79. §-ának (4) bekezdése, ab) 80. §-a (2) bekezdésének második mondata; b) az Ebtv. ba) 1. §-a (1) bekezdésének d) pontjában „a (2) bekezdés kivételével” szövegrész, bb) 1. §-ának (2) bekezdése, valamint bc) 83. §-ának (5) bekezdésében a „valamint az orvosszakértõi szervet vagy szerveket,” szövegrész; c) az Flt. 28. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „öregségi,” szövegrész hatályát veszti. 32. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a Tny. aa) 6/A. §-ának (1) bekezdésében az „ide nem értve” szövegrész helyébe az „ide nem értve a 6. § (1) bekezdésének d) pontjában említett rehabilitációs járadékot és” szövegrész,
6352
MAGYAR KÖZLÖNY
ab) 19. §-ában a „8. §-ban” szövegrész helyébe a „8–8/C. §-ban” szövegrész, ac) 26. §-ának (1) bekezdésében „az orvosi bizottság” szövegrész helyébe „a rehabilitációs szakértõi szerv” szövegrész, ad) 70. §-ának (4) bekezdésében az „orvos szakértõi szerv” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakértõi szerv” szövegrész, ae) 75. §-ában az „orvosi bizottság” szövegrész helyébe a „rehabilitációs szakértõi szerv” szövegrész, af) 76. §-ában az „orvosi vizsgálat” szövegrész helyébe „a rehabilitációs szakértõi szerv vizsgálata” szövegrész; b) a Tbj. 4. § f) pontja 1. alpontjában a „munkaképtelenségi járadék,” szövegrész helyébe a „munkaképtelenségi járadék és a rehabilitációs járadék,” szövegrész lép. 33. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg: a) a rehabilitációs járadék megállapításával, folyósításával kapcsolatos eljárási szabályokat, b) a rehabilitáció részét képezõ szolgáltatások körét, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokat, az együttmûködésre, a rehabilitációs megállapodás megkötésére, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat, c) a komplex minõsítésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet vagy szerveket, valamint a rehabilitációs szakértõi, illetve orvosszakértõi szervet vagy szerveket, továbbá rendeletben határozza meg a szakértõi szervek eljárásának és a felülvizsgálat rendjét. 34. § E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nõkkel való egyenlõ bánásmód elvének a szociális biztonság területén történõ fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2007. évi LXXXV. törvény a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról* 1. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 39. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: * A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.
2007/86. szám
„39. § (1) A monetáris tanács (49. §) napirendjét a Kormánynak meg kell küldeni. (2) A monetáris tanács ülésein a Kormányt szavazati jog nélkül a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy képviseli.” 2. § Az MNB törvény 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az MNB elnöke az MNB mûködésének irányításával összefüggõ, a mûködés szempontjából kiemelten fontos, az 50. § (1) bekezdés szerinti jogkörében meghozott döntéseirõl a döntés meghozatalát követõen a minisztert tájékoztatja. Az MNB köteles az általa végrehajtott devizamûveletekrõl, valamint az arany- és devizatartalékokról a minisztert hetente tájékoztatni. A miniszter és az MNB elnöke évente írásban megállapodnak az MNB által szolgáltatandó további információk körérõl.” 3. § Az MNB törvény 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívásának kezdeményezését megelõzõen az Állami Számvevõszék elnökének a véleményét ki kell kérni.” 4. § Az MNB törvény a következõ új 46/A. §-sal egészül ki: „46/A. § A részvényes részvényesi határozattal dönt: a) az alapító okirat megállapításáról és módosításáról, b) a mérleg és az eredménykimutatás megállapításáról, c) a könyvvizsgáló megválasztásáról és visszahívásáról, d) a könyvvizsgáló díjazásának megállapításáról.” 5. § Az MNB törvény 47. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „47. § (1) Az MNB szervei: a monetáris tanács és a felügyelõ bizottság. (2) Az MNB-ben közgyûlés és igazgatóság nem mûködik.” 6. § (1) Az MNB törvény 49. §-ának (2)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A monetáris tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik. (3) A monetáris tanács legalább öt-, legfeljebb héttagú testület. A monetáris tanács tagjai megbízatásuk idõtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel. (4) A monetáris tanács tagjai: a) az MNB elnöke, mint a monetáris tanács elnöke; b) az MNB alelnökei; c) további legfeljebb négy tag, akiket hat évre a köztársasági elnök nevez ki.” (2) Az MNB törvény 49. §-ának (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(11) A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok közül két fõ kinevezésére, illetve felmentésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet – egyetértése esetén – a minisz-
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
terelnök terjeszt a köztársasági elnök elé. További két tag kinevezésére és felmentésére a miniszterelnök az MNB elnöke véleményének kikérésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagokat a miniszterelnök és az MNB elnöke felváltva jelöli.” (3) Az MNB törvény 49. §-a az alábbi új (18)–(19) bekezdéssel egészül ki: „(18) A monetáris tanács tagjai – ideértve az MNB elnökét és alelnökeit –, valamint a felügyelõ bizottság tagjai megbízatásuk megszûnését követõ 3 éven belül monetáris tanácsi tagságra nem jelölhetõk. (19) Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 122. cikke szerinti eltérés Tanács döntésével történõ megszüntetése hatálybalépésének napján a monetáris tanács megszûnik, tagjainak a monetáris tanácsban betöltött megbízatása e nappal lejár.” 7. § Az MNB törvény 50. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „50. § (1) Az MNB élén elnök áll. Az elnök felelõs a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB mûködésének irányításáért. Az elnök hatáskörébe tartozik: a) a 4. §-ban foglalt feladatok végrehajtásának irányítása; b) a felügyelõ bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belsõ ellenõrzési szervezetének irányítása; c) az MNB alkalmazottai – ide nem értve a monetáris tanács 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait – fölötti munkáltatói jogok gyakorlása, kivéve az alelnökök kinevezésével, illetve felmentésével kapcsolatos jogkört; d) minden egyéb, az MNB mûködésének irányításával összefüggõ, a monetáris tanács hatáskörébe nem tartozó döntés meghozatala. (2) Az MNB elnöke a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 247. §-a alapján vezetõ tisztségviselõnek minõsül. (3) Az MNB elnökét hatéves idõtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. (4) Az MNB elnökét a 49. § (10) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen a köztársasági elnök menti fel a miniszterelnök javaslatára. (5) A (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatot az MNB elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat. (6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidõ lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság döntésének jogerõre emelkedését követõen terjeszthetõ a köztársasági elnök elé. (7) Az MNB elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt általános hatáskörû alelnök helyettesíti. (8) Az elnök (1) bekezdés szerinti hatásköreit az alelnökökre átruházhatja. (9) A 49. § (5)–(10) bekezdéseit az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell.”
6353
8. § (1) Az MNB törvény 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az MNB-nek két alelnöke van. Kinevezésükre, illetve felmentésükre a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet – egyetértése esetén – a miniszterelnök terjeszt a köztársasági elnök elé. A javaslatnak tartalmaznia kell a kinevezendõ alelnök feladatkörét. Az alelnök feladatkörének változásáról az MNB elnöke tájékoztatja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt és az Országgyûlés illetékes bizottságát.” (2) Az MNB törvény 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A 49. § (5)–(10) és (12)–(13) bekezdéseit az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni kell.” 9. § Az MNB törvény 52/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „52/A. § (1) A felügyelõ bizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenõrzésének szerve. (2) Az MNB belsõ ellenõrzési szervezete, a (3) bekezdésben foglalt korlátozással, a felügyelõ bizottság, illetõleg a felügyelõ bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az elnök irányítása alá tartozik. Amennyiben az elnök az irányítási jogkörének gyakorlása során olyan vizsgálati megállapításról szerez tudomást, amely a felügyelõ bizottság hatáskörébe tartozik, akkor errõl a megállapításról tájékoztatást ad a felügyelõ bizottságnak. (3) A felügyelõ bizottság ellenõrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)–(7) bekezdésében meghatározott feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A felügyelõ bizottság a Gt. 35. § (3) bekezdésében elõírt jelentését ezen korlátozásoknak megfelelõen készíti el. (4) A felügyelõ bizottság tagjai: a) az Országgyûlés által választott elnöke, b) az Országgyûlés által választott további tagok, c) a miniszter képviselõje, d) a miniszter által megbízott szakértõ. (5) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagok együttes számának meghatározásához meg kell állapítani a felügyelõ bizottság megválasztására irányuló eljárás megkezdésének napján az Országgyûlés kormánypárti képviselõcsoportjainak számát és ellenzéki képviselõcsoportjainak számát. A tagok együttes száma megegyezik az így megállapított két szám közül a nagyobbik kétszeresével. A tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselõcsoportok jelölik úgy, hogy minden képviselõcsoport legalább egy tagot jelöl. Ha valamelyik képviselõcsoport nem jelöl tagot, az adott oldal másik (többi) képviselõcsoportja(i) jelöl(nek) helyette. Nem akadálya a felügyelõ bizottság megválasztásának, ha nem állítanak annyi jelöltet, amennyit meg lehet választani. (6) A felügyelõ bizottság elnökét a kormánypárti képviselõcsoport(ok) jelöli(k).
6354
MAGYAR KÖZLÖNY
(7) A képviselõcsoportok jelöltjeinek (4) bekezdés b) pontja szerinti taggá történõ megválasztásáról az Országgyûlés egyszerre, egy csoportban szavaz. (8) Felügyelõ bizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben kiemelkedõ szakmai ismeretekkel, valamint az országgyûlési képviselõk választásán választójoggal rendelkezõ magyar állampolgárt lehet jelölni.” 10. § (1) Az MNB törvény 53. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Az 50. § (7) bekezdése szerinti alelnök MNB-tõl származó keresete az elnök keresetének 80%-a. (3) Az MNB további alelnökének MNB-tõl származó keresete az elnök keresetének 70%-a.” (2) Az MNB törvény 53. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Az MNB elnökét és alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.” 11. § Az MNB törvény 58. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az MNB elnöke és alelnökei további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthetnek.” 12. § Az MNB törvény 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak – kérésére – sürgõs, rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztetõ esetben a monetáris finanszírozás tilalmának betartásával hitelt nyújthat, amelynek lejárata legfeljebb három hónap lehet.” Átmeneti és záró rendelkezések 13. § (1) Ez a törvény 2007. július 3-án lép hatályba. (2) Az e törvény hatálybalépésekor monetáris tanácsi tagsággal rendelkezõ, az MNB törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok megbízatásuk megszûnéséig megõrzik monetáris tanácsi tagságukat. A monetáris tanács létszáma mindaddig meghaladhatja az MNB törvény e törvénnyel megállapított 49. § (3) bekezdésében elõírt maximális létszámot, amíg az MNB törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok száma nem csökken négy fõre. A monetáris tanács az MNB törvény e törvénnyel megállapított 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjává történõ kinevezésre azután kerülhet sor, hogy az e törvény hatálybalépésekor az MNB törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti megbízatással rendelkezõk száma négy fõ alá csökken. (3) Az MNB törvény 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok az MNB törvény e törvénnyel megállapított 49. § (11) bekezdésében elõírt felváltva történõ jelölését a miniszterelnök kezdi.
2007/86. szám
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) az MNB törvény 17. § (5) bekezdésében a „közgyûlést” szövegrész helyébe a „részvényes 46/A. § b) pontjában foglaltak szerint hozott határozatát” szöveg, b) az MNB törvény 46. § (3) bekezdésében az „alapszabályát a közgyûlés” szövegrész helyébe az „alapító okiratát a részvényes” szöveg, c) az MNB törvény 65. § (1) bekezdésében a „közgyûlés” szövegrész helyébe a „részvényes” szöveg, d) az MNB törvény 65. § (1) és (3) bekezdésében a „beszámoló közgyûlési elfogadását” szövegrész helyébe a „beszámolóról a részvényesnek a 46/A. § b) pontjában foglaltak szerint hozott határozatát” szöveg lép. (5) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az MNB törvény 43. §-ának (2) bekezdése, a 48. §-a és az azt megelõzõ cím, az 52. §-a és az azt megelõzõ cím, a 61. §-ának (3) bekezdése, továbbá a 73. §-a, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi CXXVI. törvény 6. §-ának (3) bekezdése. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról* Az Országgyûlés a hatékonyan mûködõ villamosenergia-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek a fenntartható fejlõdés érdekében történõ érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelõ minõségû és átlátható költségszerkezetû villamosenergia-ellátása, a magyar villamosenergia-piacnak az Európai Közösség egységesülõ villamos energia piacaiba történõ integrációja, az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés, és a mindezek megvalósítását biztosító, az objektív, átlátható és az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõ szabályozás kialakítása érdekében a következõ törvényt alkotja: I. Fejezet BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § E törvény célja a) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan mûködõ villamosenergia-versenypiac kialakításán keresztül, * A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) a fenntartható fejlõdés érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek érvényesítése, c) a villamosenergia-hálózatokhoz – az objektív, átlátható és az egyenlõ bánásmód követelményeinek megfelelõ – hozzáférés biztosítása, d) a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelõ minõségû és átlátható költségszerkezetû villamosenergia-ellátása, e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme, f) a magyar villamosenergia-piac integrációja az Európai Közösség egységesülõ villamos energia piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint a villamosenergia-rendszer együttmûködési képességének ösztönzésére, g) új termelõ kapacitások és új hálózati infrastruktúra létesítésének, a villamosenergia-piacra új szereplõként belépõk megjelenésének az elõsegítése, h) a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elõsegítése.
A törvény alkalmazási köre 2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed a) a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására, továbbadására, b) a villamosenergia-rendszer irányítására, rendszerszintû szolgáltatásaira, c) a villamosmû, az összekötõ és a felhasználói berendezés, valamint a termelõi vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére, d) az engedélyköteles és az engedély nélkül végezhetõ villamosenergia-ipari tevékenységeket végzõkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzõkre, az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari tevékenység iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamos energia felhasználókra, valamint az e törvény hatálya alá esõ személyek közötti jogviszonyokra. (2) Az atomerõmûre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni. (3) A hõenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre e törvény rendelkezéseit a távhõszolgáltatásról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.
Értelmezõ rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában 1. Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történõ továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó
6355
minden olyan mûszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelõ minõségû továbbítása érdekében szükséges; 2. Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket és a rendszerösszekötõ vezetékeket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt; 3. Belsõ európai villamosenergia-piac mûködési követelményei: a 2001. május 17-én, egyes európai országok villamosenergia-átviteli rendszert üzemeltetõ vagy irányító társaságai által létrehozott Egyesített Villamosenergia-rendszerirányítók Szövetsége (UCTE) által meghatározott mûszaki követelményrendszer; 4. Biomassza: a mezõgazdaságból, erdõgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetûeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része; 5. Csatlakozási pont: a villamosmûvek, a villamosmû és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmû, a magánvezeték, a termelõi vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa; 6. Csatlakozóberendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képezõ vezetékrendszer – a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel együtt –, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérõ berendezés a csatlakozóberendezés tartozéka; 7. Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minõségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehetõ; 8. Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történõ továbbítása, a felhasználókhoz történõ eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan mûszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelõ minõségû továbbítása érdekében szükséges; 9. Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és a felhasználói csatlakozási pontra való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt; 10. Elõre fizetõs mérõ: olyan fogyasztásmérõ berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték elõzetes megfizetése esetén teszi lehetõvé; 11. Elsõdleges (primer) energiaforrás: azon rendelkezésre álló és az energia átalakítására felhasználható energiaforrások gyûjtõneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak energiát; 12. Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer által létrehozott vagy mérésekbõl számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelmûen hozzárendelhetõ a menetrend, a rendszerszintû
6356
MAGYAR KÖZLÖNY
szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelmûen összerendelhetõ; 13. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik; 14. Erõmû: egy telephelyen lévõ olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsõdleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erõmûvet is; 15. Erõmûvi névleges teljesítõképesség: a beépített villamosenergia-termelõ egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege; 16. Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggõ terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja; 17. Felhasználó: villamos energiát saját felhasználás céljára közcélú hálózaton vagy e törvény szerint engedélyköteles magánvezetéken keresztül vételezõ személy; 18. Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévõ, villamos energiát termelõ, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt; 19. Fogyatékkal élõ fogyasztó: e törvény alkalmazásában a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülõ személy, a vakok személyi járadékában részesülõ személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülõje vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegû családi pótlékban részesül; 20. Gazdaságilag indokolt hõ- vagy hûtési igény: a hõ vagy hûtés iránti igényt meg nem haladó mértékû kereslet, amelyet versenypiaci feltételek mellett, kapcsolt hõ- és villamosenergia-termelés hiányában, a kapcsolt energiatermeléstõl eltérõ egyéb energia-elõállító folyamaton keresztül elégítenének ki; 21. Határkeresztezõ vezeték: a közcélú hálózat részét képezõ, az országhatárt keresztezõ vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezést; 22. Hálózati engedélyes: az elosztó hálózati engedélyes, valamint hálózati tevékenysége vonatkozásában az átviteli rendszerirányító; 23. Hasznos hõ: a kapcsoltan termelt energia elõállítása során valamely, gazdaságilag indokolt hõ- vagy hûtési igény kielégítése érdekében megtermelt hõ; 24. Háztartási méretû kiserõmû: olyan, a kisfeszültségû hálózatra csatlakozó kiserõmû, melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t; 25. Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy villamosenergia-ipari tevékenységre rendelkezik engedéllyel és más, nem villamosenergia-ipari tevékenységet is folytat;
2007/86. szám
26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak – a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási elõírások betartása mellett – tüzelõanyagként történõ felhasználása során nyert energia; 27. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetõleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás; 28. Kapcsolt bizonyítvány: a gazdaságilag indokolt hõvagy hûtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét igazoló, származási igazoláson alapuló forgalomképes okirat; 29. Kapcsoltan termelt energia: azonos technológiai folyamatban egyidejûleg termelt mechanikai, hõ- és villamos energia; 30. Keresletoldali szabályozás: a villamosenergiafogyasztás idõbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerzõdéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsõdleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében; 31. Kiegyenlítõ energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív, vagy negatív irányú menetrendi eltérést kiegyenlítõ szabályozás során a mérlegkör-felelõsökkel elszámolt villamos energia; 32. Kiserõmû: 50 MW-nál kisebb teljesítõképességû erõmû; 33. Kiserõmûvi összevont engedély: az engedélyköteles kiserõmû létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély; 34. Kisfeszültségû hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségû hálózat; 35. Kiszervezett tevékenység: engedélyes engedélyköteles tevékenységének azon része, amelyet az engedélyes megbízása alapján más személy végez; 36. Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony mûködéséhez; 37. Középfeszültségû hálózat: az 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV névleges feszültségû hálózat; 38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán-, illetve termelõi vezetéknek nem minõsülõ, országhatárt nem keresztezõ vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely természetes személyt, gazdálkodó szervezetet, illetõleg ezek csoportját oly módon köt össze erõmûvel, hogy a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezõ és az erõmû legfeljebb az erõmû hálózati berendezésein keresztül csatlakozik a közcélú hálózathoz; 39. Közvilágítás: a külön jogszabályban meghatározott területnek a közlekedés-, köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggõ, rendszeres, meghatározott idõtartamú, villamos üzemû megvilágítása; 40. Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási berendezésnek minõsülnek különösen:
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt; b) a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek; c) a kizárólag a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer; d) a közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlõ rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag a közvilágítás célját szolgáló része; 41. Közvilágítási elosztó hálózat: a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat; 42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képezõ, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülõ vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerzõdés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; 43. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülõ ráfordítás; 44. Magánvezeték: felhasználói berendezés ellátására szolgáló, közcélú hálózat részének, termelõi vezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minõsülõ, a csatlakozási pont után elhelyezkedõ hálózati elem, vezeték, illetõleg átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó felhasználónak, illetõleg felhasználónak nem minõsülõ természetes személynek, gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685. § c)] (utóbbiak a továbbiakban együtt: vételezõk) ellátására szolgál; 45. Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül elõállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelõ létesítménybõl származó gáz, valamint a biogáz); 46. Mérlegkör: a kiegyenlítõ energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelõsségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szervezõdés; 47. Nagyfeszültségû hálózat: 35 kV-nál nagyobb névleges feszültségû hálózat; 48. Összekapcsolt villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötõ vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melybõl az egyik a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: ország) területén mûködik; 49. Összekötõ berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belsõ vezetékhálózatának nem az elosztó hálózati engedélyes tulajdonában álló méretlen szakasza,
6357
amely a magánvezetéket, vagy ennek hiányában a csatlakozási pontot a felhasználói berendezéssel köti össze; 50. Rendszerhasználó: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki (amely) a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik; 51. Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer üzemvitelének, karbantartásának, fejlesztésének – beleértve a hálózatok egységes kezelését – a rendszerszintû szolgáltatások, nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állásának, erõmûvek mûködtetésének biztonságát, szabályosságát, minõségét, környezetkímélõ voltát szolgáló célirányos tevékenységek összessége; 52. Rendszerösszekötõ vezeték: az átviteli hálózat részét képezõ határkeresztezõ vezeték, amely együttmûködõ villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze; 53. Rendszerszintû szolgáltatás: az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának biztosítása és az átvitel megfelelõ minõségének fenntartása érdekében nyújtott szolgáltatások összessége; 54. Szélerõmû: olyan erõmû, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli; 55. Szélerõmû park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévõ azon szélerõmûvek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak; 56. Szervezett villamosenergia-piac: speciális árutõzsde, ahol a villamosenergia-kereskedelem szabványosított ügyletek formájában mûködik; 57. Termelés: a villamos energia elõállítása; 58. Termelõ: aki villamos energiát termel; 59. Termelõi engedélyes: aki villamos energia termelõi mûködési engedéllyel vagy kiserõmûvi összevont engedéllyel rendelkezik; 60. Termelõi vezeték: közcélú hálózat részének, magánvezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minõsülõ vezeték, hálózati elem, illetõleg átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erõmû által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el; 61. Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül, ellenérték fejében történõ továbbítása vételezõk részére; 62. Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerû üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez; 63. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerzõdési feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat; 64. Vállalkozás: jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkezõ külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe;
6358
MAGYAR KÖZLÖNY
65. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenõrzésérõl szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott olyan vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amely az átviteli rendszerirányítási és elosztói tevékenységek közül, továbbá a villamosenergia-termelési, és kereskedelmi tevékenységek közül legalább egy-egy tevékenységet folytat; 66. Védendõ fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt; 67. Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer mûködésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintû szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac mûködésére vonatkozó fõbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat mûködésére vonatkozó elosztói szabályzat; 68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: az a gazdasági társaság, amely létesítõ okiratában meghatározott tevékenységként e törvény alapján engedélyköteles és nem engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytat; 69. Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerû, nem saját felhasználási célra történõ vásárlásából és értékesítésébõl áll; 70. Villamosenergia-rendszer: az átviteli rendszerirányító által – törvényben meghatározott körben az elosztó közremûködésével – a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erõmûvek és hálózatok összessége; 71. Villamosmû: az erõmû, az átviteli és az elosztó hálózat; 72. Zöld bizonyítvány: a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával elõállított villamos energia mennyiségét igazoló, származási igazoláson alapuló forgalomképes okirat.
II. Fejezet A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSE Termelés 4. § (1) Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó teljesítõképességû erõmûben termelõi mûködési engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb teljesítõképességû kiserõmûben kiserõmûvi összevont engedély birtokában lehet.
2007/86. szám
(2) A termelõ az (1) bekezdésben meghatározott engedélye alapján a) a saját maga által termelt villamos energiát, b) az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintû szolgáltatások keretében átvett villamos energiát, c) a kötelezõ átvételi rendszer keretében a 13. § (1) bekezdése szerint átvett villamos energiát értékesítheti. (3) A felhasználók részére közvetlenül értékesítõ termelõt – a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó mûködési engedély kérelmezésére vonatkozó kötelezettség kivételével – úgy kell tekinteni, mint a felhasználók részére közvetlenül értékesítõ villamosenergia-kereskedõt. (4) A külön jogszabály alapján átvételi kötelezettség alá esõ villamosenergia-termelés esetén a termelõ csak a külön jogszabályban meghatározott módon számított önfogyasztással csökkentett, saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti a kötelezõ átvételi rendszerben. 5. § (1) A termelõi engedélyes a villamosenergia-ellátási szabályzatokban elõírt rendszerszintû szolgáltatások biztosításához szükséges erõmûvi teljesítõképességét köteles felajánlani, azt valamint a villamosenergia-termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal különösen akkor minõsíti indokolatlan visszatartásnak a termelõi engedélyes eljárását, ha a) a visszatartás nem üzemzavar vagy elsõdleges energiaforrás-hiány következménye, b) nem minõsül a 74. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti villamosenergia-ipari tevékenység szüneteltetésének, vagy c) nem a termelõ berendezésre vonatkozó környezetvédelmi, hatékonysági követelmények megváltozásának a következménye. (2) Nem minõsül a termelés indokolatlan visszatartásának, ha az erõmû azért nem üzemel, mert a piaci ár termelésének fajlagos változó költségére nem nyújtana fedezetet. (3) A rendszerirányító a legkisebb költség elvének figyelembevételével bármikor igényelheti bármely üzemeltetésre alkalmas termelõ berendezés hálózatra kapcsolását, amennyiben annak indítási és üzemeltetési költségeit vállalja. A költségek vállalása esetén az igény teljesítése nem tagadható meg. (4) A Hivatal az indokolatlan visszatartás megállapítása esetén a 96. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja, valamint határozatban meghatározza az erõmûvi teljesítõképesség vagy villamosenergia-termelés felajánlandó mértékét. 6. § (1) Az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítõképességû, nem megújuló energiaforrásból termelõ erõmû üzemeltetõje a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint köteles energiaforrás-készletet tartani.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítõképességû, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Get.) meghatározott földgázt felhasználó erõmû üzemeltetõje abban az esetben jogosult a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerinti energiaforrás-készletet az erõmû tüzelõanyagából biztosítani, ha a) az engedélyes a készletet a Get.-ben meghatározott földgáztárolóban leköti vagy a készlet folyamatos – vezetéken keresztül történõ – rendelkezésre állásáról szerzõdéssel gondoskodik, b) a lekötött, illetve a szerzõdésben meghatározott mennyiségû földgáz igénybevételérõl az erõmû üzemeltetõje kizárólagosan jogosult rendelkezni, az semmilyen formában nem korlátozható, c) a készlet igénybevétele a földgáz Get.-ben meghatározott szállítását, elosztását, a földgázellátás biztonságát nem veszélyezteti, valamint a földgázszállítás és -elosztás szüneteltetésének, korlátozásának és a külön jogszabályban meghatározott válsághelyzeti intézkedéseknek a végrehajtását semmilyen formában nem akadályozza, korlátozza. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az erõmûre vonatkozó termelõi mûködési engedély kiadásának nem feltétele, hogy az erõmû földgázellátását alternatív energiahordozó ki tudja váltani.
Új termelõ kapacitások létesítése 7. § (1) Saját üzleti kockázatára – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – bárki létesíthet új termelõ kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint. (2) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos mûködése érdekében, valamint a mûszakilag korlátozott lehetõségekre való tekintettel – a háztartási méretû kiserõmûvek és a villamosmûhöz nem csatlakozó kiserõmûvek kivételével – szélerõmûvek, illetve szélerõmû parkok engedélyezése a Hivatal által – az átviteli rendszerirányító közremûködésével – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges. (3) A (2) bekezdésben meghatározott pályázatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelõzõen. (4) A (3) bekezdés szerint közzétett pályázatnak részletes leírást kell adnia a pályázók által követendõ eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól. (5) Megújuló energiaforrást hasznosító új termelõ kapacitások létesítése során az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat mûszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerõsítésébõl) származó
6359
azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás mûszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelõ részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak szabályozása során indokolt mértékben figyelembe veszi. 8. § (1) A Hivatal – az átviteli rendszerirányító közremûködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – erõmû létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben az országban a piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon elõreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét, továbbá ez a környezetvédelmi célkitûzések, illetve az új, energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges. (2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot csak abban az esetben írhatja ki, ha az engedélyezési eljárás, befektetõi kezdeményezés során létesülõ termelõ kapacitások, illetve megvalósuló keresletoldali szabályozási intézkedések és hálózati fejlesztések várhatóan nem teszik lehetõvé a villamosenergia-igények kielégítését. (3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat kiírásakor figyelembe veszi az átviteli rendszerirányító által a 16. § b) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a benyújtott, erõmû létesítésére, teljesítményének növelésére, bõvítésére vonatkozó engedély, illetõleg villamosenergia-termelésre vonatkozó mûködési engedély iránti kérelmeket és a keresletoldali szabályozási intézkedések várható hatását. (4) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat során köteles figyelembe venni a 78. §-ban meghatározott szempontokat. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelõzõen. (6) Az (5) bekezdés szerint közzétett pályázatnak részletes leírást kell adnia a pályázók által követendõ eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól. (7) A hálózati engedélyesek kötelesek tûrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelõ hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztõjével együttmûködni.
A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elõsegítése 9. § (1) A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsõdleges energiaforrások felhasználá-
6360
MAGYAR KÖZLÖNY
sának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bõvítése érdekében elõ kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását. (2) A megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználásának elõsegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erõmûvi névleges teljesítõképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erõmû létesítésének idõpontjára tekintettel differenciált, kötelezõ átvételi rendszert hoz létre. 10. § (1) A 9. §-ban meghatározott kötelezõ átvételi rendszer részletes szabályainak kialakítása során a Kormány az alábbiakat veszi figyelembe: a) a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint egyéb elsõdleges energiaforrás felhasználásával kapcsoltan termelt villamos energia kötelezõ átvételi rendszerének biztosítania kell a szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot és az energiapolitikai elvekkel való összhangot, b) a kötelezõ átvételi rendszernek a termelõk piaci versenyét fenntartva kell csökkentenie a termelt villamos energia értékesítése során jelentkezõ versenyhátrányt, c) az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételi árának, mennyiségének és a kötelezõ átvétel idõtartamának megállapításakor figyelembe kell venni az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét, az egyes energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggõ hatékonyságát, a felhasználók teherbíró képességét és a technológiák fejlõdésébõl adódó hatékonyságjavulást, valamint az adott technológiának a villamosenergia-rendszer mûködésére gyakorolt hatását és a technológiai sajátosságokat, d) a kapcsoltan termelt villamos energia kötelezõ átvételének a hasznos hõigényen alapuló kapcsolt energiatermelés elõsegítésére kell irányulnia, az elsõdleges energiaforrások felhasználásának megtakarításán kell alapulnia, valamint úgy kell végbemennie, hogy ne akadályozza a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát, e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a stabil gazdasági és jogi környezet biztosítása érdekében a kötelezõ átvételnek az adott projekt kereskedelmi üzemének kezdetétõl számítottan, a c) pont alapján meghatározott idõtartamra kell vonatkoznia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett a villamos energiára vonatkozó kötelezõ átvételi rendszeren keresztül nem segíthetõ elõ a) a hasznos hõigényen felüli hõtermeléssel kapcsolt villamosenergia-termelés; b) a megújuló energiaforrásból történõ hõtermelés; c) az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) szerinti engedély nélkül kitermelt bármely, vagy az Evt. szerint engedélyezett fakitermelésbõl származó fûrészipari rönk, vagy annál magasabb rendû faválaszték, mint energiaforrás felhasználá-
2007/86. szám
sával történõ villamosenergia-termelés, a 171. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel. (3) A szélerõmûvek, szélerõmûparkok által termelt villamos energia kötelezõ átvételének szabályait az (1) bekezdés sérelme nélkül, elkülönítetten, a rendszerszintû szolgáltatások korlátozott technikai lehetõségeinek figyelembevételével kell meghatározni. (4) Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia termelõi kötelesek az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti mérlegköri szerzõdést megkötni, és az átviteli rendszerirányító által az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkörhöz csatlakozni. Ezt a mérlegkört az átviteli rendszerirányító egyenlíti ki. 11. § (1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelezõ átvétel történhet a) piaci áron, b) az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott átvételi áron. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti, átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételi árát – a 171. § (3)–(4) bekezdéseivel összhangban – Ft/kWh egységben kell megállapítani. (3) Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételi árát, az átvétel feltételeit és módját a Kormány rendeletben állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mennyiségét és a kötelezõ átvétel idõtartamát a jogszabályban meghatározott feltételek szerint a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételi árát – a (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban – energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint a kapcsoltan termelt hõ felhasználási céljától függõen és az erõmûvi teljesítõképességre való tekintettel eltérõ mértékben is meg lehet állapítani. (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezõ átvétel legfeljebb az adott beruházásnak az adott átvételi ár melletti megtérülési idejére biztosítható. (5) Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mennyiségének, valamint a kötelezõ átvétel idõtartamának meghatározásakor csökkentõ tényezõként kell figyelembe venni az állami támogatásokat, és a környezetvédelmi termékdíjról szóló külön törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést. (6) Az (5) bekezdés szempontjából figyelembe veendõ támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekbõl eredõ haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a munkahely-teremtési támogatást, amennyiben annak összege nem haladja meg a beruházás értékének a 3%-át.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12. § (1) A termelõ kérelmére a megfelelõség-értékelõ szervezetek kijelölésére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint kijelölt szervezet a vizsgáló, tanúsító és ellenõrzõ szervezetekre vonatkozó szabványoknak megfelelõ módon igazolja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával elõállított villamos energia mennyiségét, a kapcsoltan termelt villamos energia és hasznos hõ mennyiségét, valamint a kapcsoltan termelt energia elõállításához felhasznált elsõdleges energiaforrást. (2) Amennyiben a 11. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezõ átvétel keretében értékesítõ kapcsoltan villamos energiát termelõ az általa termelt hõt nem, illetve nem a külön jogszabályban meghatározott módon hasznosítja vagy a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelõ nem a külön jogszabályban meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a piaci ár és a kötelezõ átvételi ár különbségébõl adódó árbevétel-többletet köteles visszafizetni, és a Hivatal jogosult vele szemben a 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni. (3) A Hivatal évente jelentést készít a megújuló és a kapcsolt villamosenergia-termelésrõl, valamint a kötelezõ átvételi rendszer éves alakulásáról. A Hivatal a jelentést a honlapján közzéteszi. 13. § (1) Minden villamosenergia-kereskedõ (beleértve az egyetemes szolgáltatókat is) és a felhasználónak közvetlenül értékesítõ termelõi engedélyes köteles a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelõen a felhasználó(i) részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energiát és erre vonatkozóan szerzõdést kötni az átviteli rendszerirányítóval. A villamos energiát importáló felhasználó a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelõen a saját maga által elfogyasztott villamos energia arányában köteles átvenni az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energiát és erre vonatkozóan szerzõdést kötni az átviteli rendszerirányítóval. (2) A háztartási méretû kiserõmûvek üzemeltetõi által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítõ villamosenergia-kereskedõ külön jogszabály szerint köteles átvenni.
III. Fejezet ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÁS, VILLAMOSENERGIA-ELOSZTÁS ÉS A HÁLÓZATI ENGEDÉLYESEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 1. Cím Az átviteli rendszerirányító feladatai 14. § Az átviteli rendszerirányítás keretében az átviteli rendszerirányító feladata a magyar villamosenergia-rend-
6361
szer zavartalan és biztonságos mûködtetése, egyensúlyának biztosítása, a piaci szereplõk versenysemleges kiszolgálása, valamint az átviteli hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése. 15. § Az átviteli rendszerirányító a jelen törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz történõ csatlakozás és a hozzáférés biztosítását átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõen köteles végrehajtani. 16. § Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen a) a villamosenergia-rendszer – a nemzetközi kapcsolatokra is kiterjedõ – irányítása és a folyamatos üzemvitel biztosítása, b) a villamosenergia-rendszer mûködéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk összegyûjtése és szolgáltatása, c) az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében az átviteli rendszerirányítási engedélyes tevékenységgel összefüggõ árakra vonatkozó adatok külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történõ gyûjtése és szolgáltatása a Hivatal részére, d) a mérlegköri rendszer mûködtetése, a mérlegkörök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezése, e) közremûködés az átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, az üzemi szabályzatokban meghatározott elosztó hálózat (a továbbiakban: az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat) fejlesztése céljából a 26. § (1) bekezdésében meghatározott pályázat kiírásában, f) a villamosenergia-rendszer folyamatos mûködõképességének fenntartása érdekében a tervezett erõmûvi, elosztói- és átviteli hálózati karbantartási munkák, és azok idõbeli ütemezésének összehangolása, g) az üzemi szabályzatban meghatározott rendszerszintû szolgáltatások nyújtásához szükséges kapacitások és energia-mennyiség tervezése és beszerzése, rendszerszintû szolgáltatások biztosítása, igénybevételének az üzemi és kereskedelmi szabályzatok szerinti elszámolása, h) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történõ közremûködés, i) a villamosenergia-rendszer együttmûködõ képességének megõrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, elrendelése, beleértve a villamosenergia-rendszer jelentõs zavara, valamint az átvitel, az elosztás és a felhasználók ellátásának korlátozása, illetve szüneteltetése esetén szükséges intézkedéseket is, j) az átviteli és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok, valamint a rendszerösszekötõ vezetékek üzemének tervezése,
6362
MAGYAR KÖZLÖNY
k) az átviteli hálózat és a rendszerösszekötõ vezetékek igénybevétele, egységes kezelése és üzemének irányítása, l) az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok üzemének irányítása a kereslet és a kínálat közötti egyensúly folyamatos fenntartása mellett, m) az európai rendszer-együttmûködésbõl a magyarországi villamosenergia-rendszerre nézve keletkezõ feladatok összehangolása, az átviteli hálózat szabad szállítási kapacitásának meghatározása, errõl a rendszerhasználóknak, a szomszédos, valamint az érintett országok átviteli rendszerirányítóinak a tájékoztatása, n) az átviteli hálózathoz hozzáférés biztosítása, o) a keresletoldali szabályozási intézkedéseknek az üzemi szabályzatban meghatározott összehangolása, p) a 9. §-ban meghatározottak végrehajtása érdekében, az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkör mûködtetése, kiegyenlítése, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyesek és a villamos energiát importáló felhasználók által kötelezõen átveendõ villamos energia mennyiségének a jogszabályi elõírások szerint történõ meghatározása, szétosztása, és elszámolása a Kormány zöld bizonyítványra vonatkozó döntésével összhangban, q) a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosíték meglétének folyamatos figyelemmel kísérése, és a jogszabályban meghatározottól eltérõ mértékének megállapítása esetén a Hivatal tájékoztatása. 17. § (1) Az átviteli rendszerirányító jogosult a magyar villamosenergia-rendszert képviselni a nemzetközi szervezetekben, ennek keretében különösen a) részt vesz a regionális vagy európai rendszerszinten szervezett és koordinált átviteli szûkületkezelési eljárásokban; b) figyelembe veszi a határkeresztezõ kapacitások rendelkezésre bocsátása, és a rendszerösszekötõ vezetékeken keletkezõ szûkületek kezelése során mind a regionális, mind az egységes európai villamos-energia hálózat állapotait és mûszaki sajátosságait; c) biztosítja, hogy a közcélú hálózat tervezése, fejlesztése és rendszerirányítása az európai villamos-energia rendszer mûszaki elõírásaival és a regionális, illetve az egységes európai villamosenergia-piac mûködésével összhangban történjen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a regionális vagy európai rendszerszinten szervezett és koordinált átviteli szûkületkezelési eljárások, valamint a villamosenergia-rendszer együttmûködõ képességét alapvetõen befolyásoló megállapodásokat a Hivatal elõzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról az átviteli rendszerirányító az energiapolitikáért felelõs minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja. 18. § Az átviteli rendszerirányító legalább félévente köteles a Hivatal és a miniszter részére a magyar villamos-
2007/86. szám
energia-rendszer rendszerszintû teljesítmény- és energiamérlegét, primer energiaforrás felhasználását, az erõmûvi kapacitások különbözõ idõtávú rendelkezésre állását, az átviteli és elosztó hálózatok fejlesztését, valamint a fogyasztás alakulását bemutató állapotjelentést küldeni. 19. § (1) Az átviteli rendszerirányító köteles a szerzõdések teljesítésének számlázása és a 13. §-ban meghatározott feladatok ellátása érdekében az ellátási szabályzatokban meghatározott képességû, országosan egységes mûszaki követelmények szerint elszámolási mérõrendszert és adatforgalmi-kommunikációs rendszert üzemeltetni. (2) Az átviteli rendszerirányító köteles elvégezni a villamos energia átviteli és elosztó hálózatokon keresztül történõ továbbításának az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásait. 20. § (1) A rendszerhasználók kötelesek az átviteli rendszerirányítótól igénybe venni és megtéríteni a villamos energia vásárlásához kapcsolódó, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott rendszerszintû szolgáltatásokat. (2) Az átviteli rendszerirányító köteles a rendszerszintû szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát és erõmûvi kapacitást bármely hazai vagy külföldi termelõ vagy kereskedõ számára hozzáférhetõ módon, nyilvánosan, vagy a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni. (3) A rendszerszintû szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelõzõen, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni. 21. § (1) Az átviteli rendszerirányító a 13. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében – a számára egyértelmûen megadott, Magyarországon belüli, tetszõleges számú elszámolási pont által meghatározott, mérlegkörök rendszerén alapuló – elszámolási rendszert mûködtet. Ennek részletes szabályait a kereskedelmi szabályzat tartalmazza. (2) A termelõ, a villamosenergia-kereskedõ, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az elosztó hálózati engedélyes köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – bármely mérlegkörhöz csatlakozni. (3) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles önálló mérlegkört alapítani. Az e mérlegkör által az átviteli rendszerirányító részére bejelentett, kiegyenlített és az átviteli rendszerirányító által visszaigazolt ügyletek végrehajtása csak a 36. § szerint korlátozható. (4) Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejûleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A kereskedelmi szabályzat-
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ban meghatározott határkeresztezõ kapacitásra vonatkozó jog gyakorlásának feltétele a mérlegkörhöz való csatlakozás. (5) A mérlegkör felelõs köteles szerzõdést kötni az átviteli rendszerirányítóval és – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban, és az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatában meghatározottak szerint. (6) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a törvény erejénél fogva a vele jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatói engedélyes vagy villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó mûködési engedélyes mérlegkörének tagja, mérlegköri tagsági szerzõdés megkötésére nem kötelezhetõ. 22. § Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti kötelezõ átvételi rendszer mûködtetése érdekében folytatott tevékenysége során befolyt pénzeszközök nem minõsülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat a rendszer mûködtetésétõl eltérõ célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitõl és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. A rendszerirányító ezen tevékenység ellátása során a tevékenységgel összefüggõ költségeit érvényesítheti. Az átviteli rendszerirányító e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre. 23. § Az átviteli rendszerirányító további feladatainak részletes szabályait a mûködési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.
2. Cím A hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szabályok 24. § (1) A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttmûködése, az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek a) az általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózatot biztonságosan, hatékonyan és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani, b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket idõben elvégezni, valamint gondoskodni a szükséges készletekrõl és tartalékokról, c) az átviteli és elosztó hálózat üzemeltetéséhez szükséges mûszaki feltételeket biztosítani. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésével összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttmûködését és biztonságát biztosító módon, valamint
6363
a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a külön jogszabályban, valamint a Hivatal által jóváhagyott és nyilvánosságra hozott belsõ szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni. (3) Az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló, villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózat, illetõleg hálózatrészek üzemének irányítását – az átviteli rendszerirányítóval együttmûködve – az elosztó hálózati engedélyes végzi. 25. § (1) Az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervek, illetve ajánlatok, valamint az európai villamosenergia-piac követelményeinek figyelembevételével legalább kétévente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszernek a 120 kV-os és annál nagyobb feszültségû hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét. (2) Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elõsegítésének energiapolitikai követelményeit. (3) Az átviteli rendszerirányító által készített, (1) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal hagyja jóvá. Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér az elosztó hálózati engedélyes által benyújtott fejlesztési tervtõl, illetve ajánlattól, köteles az eltérést írásban vagy elektronikusan indokolni és a hálózati engedélyes által készített fejlesztési tervet, illetve ajánlatot mellékletként benyújtani. (4) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati engedélyesek kötelesek végrehajtani. (5) A hálózati engedélyesek a külön jogszabályban meghatározott indokolt esetekben kezdeményezhetik a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv módosítását. (6) Az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervekben, illetve ajánlatokban nem szereplõ, de új üzleti igények miatt szükséges vezetékek létesítését az átviteli rendszerirányítónak be kell jelenteni. 26. § (1) Amennyiben az engedélyesek nem tesznek eleget a 25. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségeiknek, a Hivatal – az átviteli rendszerirányító, valamint az érintett elosztó hálózati engedélyes közremûködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – az átviteli, valamint az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok fejlesztésére pályázatot írhat ki.
6364
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelõzõen. (3) A hálózati engedélyesek kötelesek tûrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelõ hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztõjével együttmûködni. 27. § (1) Az átviteli rendszerirányító és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználói igény kielégítésének mûszaki, gazdasági feltételeirõl tájékoztatást adni, és a legkedvezõbb vételezési vagy betáplálási mód meghatározásában a rendszerhasználóval együttmûködni. (2) A hálózati engedélyesek az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a hálózat mûszaki jellemzõire tekintettel megtagadhatják. (3) A hálózati engedélyesnek az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható. Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyes a mûszaki lehetõségek fennállása esetén köteles egy másik csatlakozási pontot felajánlani, ahol a csatlakozás biztosítható. (4) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának jogszerûségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)–(3) bekezdésben meghatározott jogszabályi elõírásoknak megfelelõen történt, a Hivatal az érintett hálózati engedélyest határozatban utasítja az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására. A határozatban rendelkezni kell a csatlakozási díj külön jogszabályban meghatározott követelményekkel összhangban álló mértékérõl is. (5) A külön jogszabályban elõírt feltételek szerint megvalósuló csatlakozás esetén a rendszerhasználó megfizeti a jogszabályban meghatározott csatlakozási díjat. 28. § Az összekötõ berendezéssel csatlakoztatott felhasználók ellátásának biztonsága érdekében az összekötõ berendezés üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására az elosztó hálózati engedélyesek az összekötõ berendezés üzemeltetõjének kezdeményezésére kötelesek az üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint szerzõdést kötni.
3. Cím Villamosenergia-elosztás 29. § A villamosenergia-elosztás keretében az elosztó hálózati engedélyes feladata az elosztóhálózat zavartalan és biztonságos mûködtetése, a piaci szereplõk versenysemleges kiszolgálása, a villamos energia továbbítása a
2007/86. szám
felhasználóhoz, egy adott terület elosztóhálózatának üzemeltetése, karbantartása, valamint szükség esetén annak fejlesztése; felelõs továbbá azért, hogy a hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia elosztásával kapcsolatos, indokolt igények kielégítésére. 30. § Az elosztó hálózati engedélyes a jelen törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz történõ csatlakozás és a hozzáférés biztosítását átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõen köteles végrehajtani. 31. § Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával és az elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban különösen a) a mûködési engedélyben meghatározott elosztó hálózat irányítása és üzemvitele biztonságának biztosítása, b) a villamos energia elosztó hálózatokon keresztül történõ továbbítása, az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásainak elkészítése, c) kétévente hálózat fejlesztési terv készítése és az átviteli rendszerirányító részére, az üzemi szabályzatban meghatározott módon történõ benyújtása, d) a mûködési engedélyben meghatározott elosztó hálózat mûködéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges, az üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott információk összegyûjtése és szolgáltatása az átviteli rendszerirányítóval együttmûködve, e) a háztartási méretû kiserõmûvekrõl a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetése, f) az e törvény alapján védendõ felhasználókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása, g) a mérési, leolvasási és számlázási rendszerek fejlesztésérõl a mûködési engedélyben meghatározott idõszakonként beszámoló készítése, illetve a számlázási rendszer lényeges megváltoztatása elõtt a Hivatallal történõ egyeztetés, h) ügyfélszolgálatok mûködtetése telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben. 32. § (1) Az elosztó hálózati engedélyes köteles az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát és erõmûvi kapacitást bármely hazai vagy külföldi termelõ vagy kereskedõ számára hozzáférhetõ módon, nyilvánosan, vagy a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni. (2) Az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelõzõen, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
33. § Az elosztó további feladatainak részletes szabályait a mûködési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.
Közvilágítás 34. § (1) A külön jogszabályban közvilágításra kötelezett, továbbá ezen kötelezettséget átvállaló (a továbbiakban együtt: közvilágításra kötelezett) személy jogosult közvilágítási berendezést, az elosztó hálózat tartószerkezetén és létesítményeiben elhelyezni és üzemben tartani. Az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek ezt tûrni és a közvilágításra kötelezettel együttmûködni. Az elosztói engedélyes az e rendelkezés szerinti tûrésért és együttmûködésért a közvilágítási elosztási díjon felül külön ellenszolgáltatásra nem jogosult. (2) Az elosztó hálózati engedélyeseknek a közvilágítással összefüggésben keletkezett költségeire a közvilágítási elosztási díj nyújt fedezetet. (3) Amennyiben a közvilágításra kötelezett települési önkormányzat vagy települési önkormányzat megbízottja, a települési önkormányzat területén üzemeltetett közvilágítási elosztó hálózatot az általa fizetendõ rendszerhasználati díjak számítása tekintetében egy felhasználási helynek kell tekinteni a csatlakozási és elszámolási pontok számától függetlenül. (4) A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történõ elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggõ kérdéseket az elosztó hálózati engedélyes és a közvilágításra kötelezett között létrejött szerzõdésben kell rendezni. Az elosztó hálózati engedélyes a szerzõdés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztetõ szerzõdéses feltételeket aszerint, hogy a közvilágításra kötelezett melyik kereskedelmi engedélyestõl vásárolja a villamos energiát. (5) Az elosztó hálózati engedélyes nem végezhet a közvilágítási berendezések elhelyezésével és üzemben tartásával kapcsolatos, az (1) bekezdés szerinti tûrésen és együttmûködésen, valamint a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetésén kívüli tevékenységet. (6) A (4) bekezdés szerinti szerzõdés minimális tartalmi követelményeit, valamint a közvilágításra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
IV. Fejezet HÁLÓZATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS 35. § (1) A hálózati engedélyesek üzemeltetésében álló átviteli és elosztó hálózatot a hálózati engedélyesek a 142. § szerint megállapított rendszerhasználati díjak elle-
6365
nében, szerzõdéskötési kötelezettség terhe mellett bocsátják rendelkezésre villamosenergia-továbbítás céljából a rendszerhasználók részére. (2) Az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés feltételeinek biztosítaniuk kell az egyenlõ bánásmódot, a hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és a szolgáltatás elõírt minõségét. A (3) bekezdés szerinti elõny biztosítása nem jelenti az egyenlõ bánásmód elvének megsértését. (3) A hálózati engedélyesek, külön jogszabályban foglalt feltételek szerint, a hálózatok üzemeltetése, és a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása során elõnyben részesítik a széndioxidkibocsátás-mentes technológiával, továbbá a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan villamos energiát termelõket. (4) A hálózathoz való hozzáférés részletes mûszaki és egyéb szabályairól, valamint a rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitások közzétételének, a belsõ európai villamosenergia-piac mûködési követelményeinek megfelelõ rendjérõl a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek. 36. § (1) Az átviteli rendszerirányító az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlõ bánásmód követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tagadhatja meg, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti. A korlátozásra, csökkentésre vagy szüneteltetésre elõzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben: a) rendkívüli hálózati állapotok, b) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, c) a szükséges hálózati kapacitások, az erõmûvi teljesítmények, illetõleg a határon keresztül szállított villamos energia hiánya, d) az összekapcsolt villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergia-rendszer üzemzavara, e) a rendszerszintû szolgáltatások biztosításának vagy a rendszer szabályozhatóságának veszélybe kerülése, f) a határon keresztül szállított villamos energia beszállításra olyan létesítményekbõl kerül sor, amelyek üzemeltetése a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyekre, vagyontárgyaikra, a természetre vagy a környezetre közvetett vagy közvetlen veszéllyel jár, illetve járhat, g) a villamos energia beszállítása a megújuló energiaforrások, a hulladékból nyert energia, illetve a kapcsolt villamos energia termelését vagy felhasználását hátrányosan érinti, h) más módon el nem végezhetõ karbantartási és felújítási munkák, valamint kapcsolások érdekében. (2) Az elosztó hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az átviteli hálózat üze-
6366
MAGYAR KÖZLÖNY
mét nem befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlõ bánásmód követelményének sérelme nélkül a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti, elõre fizetõ mérõ felszereléséhez kötheti. A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, szünetelésre, elõre fizetõ mérõ felszereléséhez kötésre elõzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben: a) rendkívüli hálózati állapotok, b) a szükséges hálózati kapacitások hiánya, c) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, d) a villamosenergia-rendszer üzemzavara esetén, e) más módon el nem végezhetõ munkák és kapcsolások érdekében, f) szerzõdés nélküli vételezés esetén, g) szerzõdésszegõ vételezés esetén az üzletszabályzatban meghatározott elõzetes egyeztetést követõen, azzal, hogy lakossági fogyasztó villamosenergia-ellátásból történõ kikapcsolására, valamint a tartozását rendezõ lakossági fogyasztó ellátásba történõ ismételt bekapcsolására a kikapcsolás és ismételt bekapcsolás villamosenergia-kereskedõ általi kezdeményezésére vonatkozóan a 47. § (7)–(9) bekezdéseinek elõírásai az elosztó hálózati engedélyes eljárására megfelelõen alkalmazandók. (3) Az elosztó hálózati engedélyesek az elosztó hálózat üzemét az átviteli rendszerirányító utasítása, illetve elõzetes hozzájárulása alapján korlátozhatják, szüneteltethetik a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott eljárásrend alapján. (4) A hálózati engedélyesek kötelesek a hozzáférés elõre tervezhetõ karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetésének kezdõ idõpontjáról és várható idõtartamáról az érintett felhasználókat és engedélyeseket a külön jogszabályban meghatározott módon elõzetesen, írásban értesíteni. (5) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásáról, a már lekötött szállítások korlátozását, csökkentését, vagy a (4) bekezdés szerinti esetektõl eltérõ szüneteltetését jelentõ döntésekrõl az érintetteket az ellátási szabályzatokban meghatározott módon és idõpontig tájékoztatni kell. (6) A villamosenergia-értékesítési szerzõdéseket az átviteli rendszerirányító (1) bekezdésben meghatározott döntésének megfelelõen lehet teljesíteni. (7) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, illetve az átvitel és az elosztás korlátozásának, szüneteltetésének részletes szabályait a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg. (8) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja, hogy a megtagadás (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételei fennálltak-e. Amennyiben a Hivatal a megtagadás feltételeinek hiányát állapítja meg, az érintett
2007/86. szám
hálózati engedélyest határozatban utasítja az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítására.
Mentesítés a hozzáférési szabályok alkalmazása alól 37. § (1) A beruházó új rendszerösszekötõ vezeték létesítése esetén a 36. §-ban meghatározott szabályok alkalmazása alól való mentesítés érdekében kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz. A Hivatal a mentességet a villamos energia határon keresztül történõ szállítása esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekrõl szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1228/2003/EK rendelet) 7. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén határozott idõre az új rendszerösszekötõ vezeték egészére vagy annak egy részére engedélyezheti. (2) Az 1228/2003/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül különösen abban az esetben, ha a kérelmezõ olyan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, amelynek valamely tagját a Hivatal jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesként azonosította.
V. Fejezet KÖZVETLEN VEZETÉK, MAGÁNVEZETÉK 38. § Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket, azonban köteles elõzetesen az e törvényben meghatározott engedélyt megszerezni. A közvetlen vezeték üzemeltetõje üzemzavar, illetve válsághelyzet esetén köteles az engedélyesekkel együttmûködni, és az átviteli rendszerirányító utasításait végrehajtani. 39. § (1) A jelen törvényben meghatározott engedély alapján bárki létesíthet magánvezetéket, amennyiben az átviteli vagy elosztó hálózatra való csatlakozásnak a hálózati engedélyesek által történõ megvalósítása nagyobb költséggel vagy nehézséggel járna. A nagyobb költség vagy a nehézség fennállásának bizonyítása a kérelmezõt terheli. (2) A magánvezeték üzemeltetõje köteles a) az általa üzemeltetett vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi elõírások és mûszaki követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani, b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat idõben elvégezni. (3) A magánvezeték üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg. (4) A magánvezetékhez történõ hozzáférés, továbbá a vezetéken keresztül vételezõ felhasználók, illetve vételezõk villamosenergia-ellátásának az üzemeltetõ által biztosított feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(5) Az e törvény szerint engedélyköteles magánvezeték üzemeltetõje köteles a vezetékhez csatlakozó felhasználók számára méltányos, megkülönböztetéstõl mentes díj ellenében hozzáférést biztosítani, továbbá a magánvezetéket villamosenergia-továbbítás céljából a termelõk, a kiserõmûvek üzemeltetõi, valamint a felhasználók részére rendelkezésre bocsátani. (6) A hálózati engedélyes felelõssége az e törvény szerint engedélyköteles magánvezetéken keresztül vételezõ felhasználókkal szemben a villamos energiának a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig történõ továbbítására terjed ki. A magánvezeték engedélyese felelõs a magánvezeték mûködtetéséért, a villamos energiának a csatlakozási ponttól a felhasználókhoz történõ továbbításáért.
VI. Fejezet MÉRÉS, LEOLVASÁS 40. § (1) A szerzõdések teljesítésének számlázása érdekében, az ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidõre a mérések hiteles elvégzésérõl a) az engedélyesek egymás közötti szerzõdései esetén az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózati engedélyesek bevonásával, b) az elosztóhálózathoz csatlakozó felhasználók és az engedélyesek közötti szerzõdések esetén a teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérõ készülék által mért adatok, illetve az elosztói szabályzatban meghatározott névleges csatlakozási teljesítményszint alatt, fogyasztásmérésen alapuló, statisztikai elemzéssel készült felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe alapján az elosztó hálózati engedélyesek, c) az átviteli hálózathoz csatlakozó felhasználók és az engedélyesek közötti szerzõdések esetén az átviteli rendszerirányító, d) a villamos energia határon keresztül történõ szállítása esetén az átviteli rendszerirányító gondoskodik. (2) Az 5 MW-ot nem meghaladó teljesítõképességû erõmû esetén az (1) bekezdésben meghatározott mérések elvégzése az elosztó hálózati engedélyes feladata. (3) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek elvégzik a mérõberendezések leolvasását, az elosztó hálózati engedélyesek továbbítják a mérési adatokat az átviteli rendszerirányítónak. (4) A (3) bekezdésben meghatározott mérõberendezések leolvasását teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérõ készülékek esetén az ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidõre, egyéb mérõberendezések esetén – a hálózathasználati szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában – legalább éves gyakorisággal kell biztosítani. A hálózathasználati szerzõdés az évente egyszeri leolvasásnál hosszabb leolvasási idõszakot nem állapíthat meg.
6367
(5) A (3) bekezdésben meghatározott mérési adatokat – természetes személy esetén a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezései szerint – az érintett felhasználó részére külön díjfizetés nélkül hozzáférhetõvé kell tenni. (6) A közvilágítás céljára vételezett villamos energia elszámolását az elosztói engedélyesek fogyasztásmérés nélkül a közvilágításra kötelezett közvilágítási berendezéseinek elõtétekkel növelt beépített teljesítményeinek összege és a közvilágításra vonatkozó statisztikai elemzéssel készült felhasznált villamosteljesítmény-igény görbe szerinti égésidõ szorzataként is elvégezhetik. (7) Amennyiben az elosztói engedélyes a közvilágítási célra vételezett villamos energia elszámolását fogyasztásmérés adatai alapján kívánja elvégezni, köteles a közvilágításra kötelezett teljes területén a leolvasásokat azonos idõpontban elvégezni, a fogyasztási adatokat összegezni és az összegzett adatokat továbbítani, illetve a rendszerhasználati díjakat az összegzett adatok alapján számlázni. 41. § (1) A hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a felhasználók és az erõmûvek átviteli vagy elosztó hálózathoz történõ kapcsolódásához – azon belül a méréshez – szükséges, az üzemi és az elosztói szabályzatokban meghatározott csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezés, valamint az elszámolási mérésre alkalmas mérõberendezés felszerelésérõl, hitelesítésérõl és karbantartásáról, kivéve a felhasználó tulajdonában álló kapcsolóberendezés beépített elemeit. (2) A berendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának költségei erõmû esetén a termelõt, illetve az üzemeltetõt, felhasználó esetén az átviteli rendszerirányítót vagy az elosztó hálózati engedélyeseket terhelik. (3) Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méretû kiserõmûvek mérésérõl gondoskodni. (4) A hálózati engedélyes az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni az engedélyköteles magánvezetékhez csatlakozó felhasználók mérésérõl. A magánvezeték engedélyese a felhasználóval együttmûködve gondoskodik a mérõhely kialakításáról és a mérés lehetõvé tételérõl. 42. § A hálózati engedélyesek és a termelõi engedélyesek tevékenységük ellátása, az átviteli és az elosztó hálózatok zavartalan, megbízható mûködtetése, a villamosenergia-igények folyamatos kielégítése, az üzemzavarok gyors, biztonságos elhárítása, valamint mérési adatok továbbítása érdekében zártcélú távközlési és adatátviteli rendszert létesíthetnek, tarthatnak fenn. 43. § (1) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlázás alapjául szolgáló
6368
MAGYAR KÖZLÖNY
mérési adatok gyûjtésérõl, számításáról és a villamosenergia-értékesítési szerzõdésben részes villamosenergiakereskedõnek történõ továbbításáról a 40. § (4) bekezdése szerinti ütemezésben. (2) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek gondoskodnak arról, hogy a felhasználó részére a rendszerhasználati díjakat külön is tartalmazó, részletes számla kerüljön kiállításra. (3) A (2) bekezdésben meghatározott számla – lakossági fogyasztó és egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó esetén elektronikus vagy nyomtatott, más felhasználók részére elektronikus formában történõ – egyszeri kiadását a hálózati engedélyesek külön díj fizetéséhez nem köthetik. 44. § A villamosenergia-kereskedõ – ha jogszabály, vagy a hálózat használati szerzõdés ettõl eltérõen nem rendelkezik – a szerzõdésben meghatározott idõszakban, az elosztó tulajdonában lévõ hiteles fogyasztásmérõ berendezés adatai alapján a 40. § (4) bekezdésével összhangban legalább negyedévente számolja el az értékesített villamosenergia-mennyiséget. 45. § A villamos energiának felhasználók részére történõ értékesítése során a felhasználókat az elõzõ naptári évben értékesített villamos energia elõállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól tájékoztatni kell. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.
VII. Fejezet VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELEM 46. § (1) A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes (a továbbiakban: villamosenergia-kereskedõ) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult kereskedelemre. (2) Amennyiben jelen törvény ettõl eltérõen nem rendelkezik, akkor az egyetemes szolgáltatói engedélyest (a továbbiakban: egyetemes szolgáltató) a jelen törvényben és a külön jogszabályban a villamosenergia-kereskedõre vonatkozóan meghatározott jogok és kötelezettségek terhelik. 47. § (1) A felhasználók részére villamos energiát jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkezõ külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe értékesíthet, amennyiben erre a Hivataltól engedélyt kapott, és rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosítékkal.
2007/86. szám
(2) A lakossági fogyasztók részére villamos energiát értékesítõ villamosenergia-kereskedõ a lakossági fogyasztói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, a lakossági fogyasztók tájékoztatására ügyfélszolgálatot mûködtet telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben. (3) Az ügyfélszolgálat mûködési rendjét, félfogadási idejét a (2) bekezdés szerinti villamosenergia-kereskedõ úgy köteles megállapítani, illetve mûködésének feltételeirõl oly módon köteles gondoskodni, hogy a lakossági fogyasztók érdekei ne sérüljenek. Ezen kötelezettség keretein belül a villamosenergia-kereskedõ köteles különösen: a) minden ügyfélszolgálati irodáját a hét legalább egy napján este 20 óráig nyitva tartani, b) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetõvé tenni a lakossági fogyasztók számára a személyes ügyintézés idõpontjának elõzetes lefoglalását. (4) Az ügyfélszolgálati irodák elhelyezését a tömegközlekedéssel történõ elérés és az ellátott lakossági fogyasztók számának szempontjaira figyelemmel kell kialakítani, azzal, hogy a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálati irodát köteles létesíteni. A fõváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendõ ügyfélszolgálatok minimális számát külön jogszabály, az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és mûködtetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály és az üzletszabályzat tartalmazza. (5) Ha a felhasználó hálózathasználati szerzõdését a kereskedõ, illetve egyetemes szolgáltató a 63. § (1) bekezdésének megfelelõen megbízottként, vagy bizományosként kezeli, az ügyfélszolgálati irodáiban biztosítja a hálózathasználattal kapcsolatos ügyintézést is. (6) A villamosenergia-kereskedõ ellátja az e törvény alapján védendõ fogyasztókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat. (7) A villamosenergia-kereskedõ a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történõ kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a lakossági fogyasztóval kötött csatlakozási szerzõdésben részes hálózati engedélyesnél: a) a lakossági fogyasztó legalább három havi számlatartozást halmozott fel, b) a villamosenergia-kereskedõ által, fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetõségrõl kezdeményezett egyeztetések a lakossági fogyasztóval nem vezettek eredményre, c) a villamosenergia-kereskedõ a tartozásról és a kikapcsolás lehetõségérõl a lakossági fogyasztót legalább háromszor, írásban értesítette, és az értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és külön jogszabály alapján megil-
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
letõ kedvezményekre, valamint az elõre fizetõ mérõ felszerelésének a lehetõségére. (8) A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor: a) munkaszüneti napon, b) ünnepnapon, c) munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelõzõ munkanapon, d) külön jogszabályban meghatározott pihenõnapon. (9) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi a villamosenergia-kereskedõvel szemben felhalmozott tartozását, a kereskedõ 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történõ ismételt bekapcsolását. (10) A hálózati engedélyes a (7) és a (9) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.
Az egyetemes szolgáltatás 48. § Az egyetemes szolgáltatót az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában villamosenergia-értékesítési és szerzõdéskötési kötelezettség terheli, az erre jogosult felhasználó tekintetében a felhasználó külön jogszabályban meghatározott módon bejelentett szándéka esetén. E bekezdés alkalmazásában jogosult felhasználónak az olyan, az 50. § (3) bekezdése szerinti felhasználót kell tekinteni, aki (amely) az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyében meghatározott szolgáltatási területen elhelyezkedõ felhasználási hely tekintetében igényli az egyetemes szolgáltatást. 49. § Az egyetemes szolgáltató által kötött villamosenergia-értékesítési szerzõdés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik: a) a külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások alapján szolgáltatott villamos energia, b) az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási színvonalú ügyfélkapcsolati szolgáltatás, c) a védendõ fogyasztóknak e törvény és külön jogszabály alapján nyújtott szolgáltatások. 50. § (1) Az egyetemes szolgáltató – a 90. § szerinti egyetemes szolgáltatói engedély alapján – az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak nem értékesíthet villamos energiát. (2) Az egyetemes szolgáltatót az üzletszabályzatban meghatározott általános szerzõdési feltételekkel, határozatlan tartamú szerzõdés megkötésére irányuló szerzõdéskötési kötelezettség terheli.
6369
(3) A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételezõ, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*25 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményû felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni. (4) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés tartalmát, megszûnésének eseteit a Kormány rendeletben határozza meg.
Végsõ menedékes kijelölési eljárása 51. § (1) Abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére villamos energiát értékesítõ engedélyes gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be, vagy az engedélyes által nyújtott villamosenergia-ellátás fenntartásához szükséges villamos energia beszerzése ellehetetlenül, illetve amennyiben a Hivatal az engedélyes engedélyét a 96. § (1) bekezdés c)–d) pontjai alapján visszavonta, és ezáltal a felhasználók villamos energiával történõ ellátása veszélybe kerül, az érintett felhasználók ellátásának biztosítására a Hivatal végsõ menedékest jelöl ki. (2) A végsõ menedékest a Hivatal az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedõk közül jelöli ki. Amennyiben végsõ menedékes szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató vagy kereskedõ kötelezettséget nem vállal, úgy a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre bármelyik egyetemes szolgáltatót, illetve kereskedõt kijelölni. (3) A végsõ menedékesre vonatkozó részletes rendelkezéseket, valamint a kijelölési eljárás szabályait a Kormány – a csõdeljárásról és felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csõdtv.) rendelkezéseivel összhangban – rendeletben szabályozza. (4) A végsõ menedékes engedélyes tevékenységére, eltérõ rendelkezés hiányában az egyetemes szolgáltatásra és a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelõen alkalmazandók. 52. § (1) A végsõ menedékes jogintézményének alkalmazhatósága érdekében a villamos energiát értékesítõ engedélyesek esetében a Csõdtv.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A villamos energiát értékesítõ engedélyes gazdálkodó szervezet vezetõje a csõdeljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történõ benyújtásával egyidejûleg, illetve a hitelezõ által kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követõen haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt. (3) A bíróság a villamos energiát értékesítõ engedélyes adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csõdtv. 22. §-ának (2) bekezdése szerinti hivatalból történõ megindítása esetén az eljárás megindításával egyidejûleg tájékoztatja a Hivatalt.
6370
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) A bíróság a villamos energiát értékesítõ engedélyes adós felszámolásának elrendelésérõl a Csõdtv. 29. §-ában felsoroltakon túlmenõen értesíti a Hivatalt. (5) A felszámoló nem gyakorolhatja a Csõdtv. 47. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetõleg elállás jogát a villamos energiát értékesítõ engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerzõdései, valamint az azok szerzõdésszerû teljesítéséhez szükséges szerzõdések (különösen a villamosenergia-beszerzési szerzõdések) tekintetében. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerzõdések, valamint az azok szerzõdésszerû teljesítéséhez szükséges szerzõdések felmondására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (6) A felszámoló a villamos energiát értékesítõ engedélyes adós vagyonának a Csõdtv. 48. §-a szerint nem pénzbeli betétként történõ rendelkezésre bocsátására, valamint a Csõdtv. 49. § szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti az engedélyessel jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók villamosenergia-ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer és villamos energia rendelkezésre állását. (7) A villamos energiát értékesítõ engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerzõdéseinek teljesítéséhez szükséges szerzõdésekbõl eredõ költségek a Csõdtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerû befejezésével kapcsolatos költségnek tekintendõk.
VIII. Fejezet SZERVEZETT VILLAMOSENERGIA-PIAC 53. § (1) A szervezett villamosenergia-piaci tevékenységre – az e törvényben meghatározottakkal összhangban – külön törvény rendelkezései irányadók. (2) Külföldi tõzsde fióktelepe esetén az 54. §-ban elõírt tulajdonosi korlátokat nem kell alkalmazni. 54. § (1) A szervezett villamosenergia-piacot mûködtetõ részvénytársaságban – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – egyetlen részvényes tulajdoni hányada, illetve szavazatainak száma nem haladhatja meg a társaság alaptõkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 25%-át. (2) Az átviteli rendszerirányító tulajdoni hányada, a 177. §-ban meghatározott esetet kivéve, nem haladhatja meg a társaság alaptõkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 30%-át. (3) Az (1)–(2) bekezdés számítása során a részvényes tulajdoni hányadának, illetve szavazati arányának a rész-
2007/86. szám
vényes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptõkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya. 55. § (1) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese a jelen törvény alapján kiadott villamosenergia-ellátási szabályzatok hatálya alá tartozik, köteles azok rendelkezéseit betartani, és az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli rendszerirányítóval együttmûködni. Az együttmûködés részletes feltételeit külön jogszabály és az ellátási szabályzatok határozzák meg. (2) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes köteles önálló mérlegkört alapítani és az átviteli rendszerirányítóval a mérlegkör mûködtetésére vonatkozóan szerzõdést kötni.
IX. Fejezet A FELHASZNÁLÓK JOGAI ÉS A VÉDENDÕ FOGYASZTÓK Felhasználók 56. § (1) Minden felhasználó jogosult az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban elõírt minõségben, átlátható, összehasonlítható, ésszerû, a felhasználó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és mûszaki feltételek szerint csatlakozási és hálózathasználati szerzõdés alapján az átviteli és az elosztó hálózathoz hozzáférni. (2) A felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, villamosenergia-értékesítési szerzõdés alapján a) a villamosenergia-kereskedõtõl, b) a termelõtõl, c) a szervezett villamosenergia-piacon, d) villamos energia határon keresztül történõ beszállítása útján vásárolhat villamos energiát. 57. § (1) Az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel kapcsolatos lakossági fogyasztói panaszok ügyében – a Hivatal 159. § s) pontja szerinti hatásköreinek tiszteletben tartása mellett – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemrõl szóló törvény rendelkezései szerint. (2) A lakossági fogyasztónak nem minõsülõ felhasználók elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel kapcsolatos panaszai ügyében a Hivatal jár el.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerzõdés 58. § (1) A hálózati engedélyes a külön jogszabályban és az üzletszabályzatában meghatározott feltételek és eljárás szerint hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerzõdést köt a rendszerhasználóval. (2) A hálózathasználatra vonatkozóan a hálózati engedélyest engedélye érvényességi idejével egyezõ tartamú szerzõdés megkötésére irányuló szerzõdéskötési kötelezettség terheli. Az engedély meghosszabbítása esetén a hálózathasználati szerzõdés tartama egyezõ mértékben a törvény erejénél fogva meghosszabbodik. (3) A hálózati csatlakozási szerzõdés tartalmi elemeit a Kormány rendeletben állapítja meg. (4) A hálózati engedélyes az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor a 27. §-ban meghatározottak szerint jár el. 59. § (1) A felhasználók villamosenergia-vételezésének elszámolási mérését az ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint a hálózati engedélyesek végzik. (2) A rendszerhasználati díjfizetési kötelezettséget – a kötelezettel való megállapodás, vagy jelen törvény alapján, a jogosult elosztói, vagy átviteli rendszerirányítói engedélyes egyidejû tájékoztatása mellett – harmadik személy is átvállalhatja. (3) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerzõdéseket a következõ esetekben mondhatja fel: a) a védendõ fogyasztók szerzõdéseinek kivételével – a polgári jog szerinti szerzõdésszegés esetén; b) a védendõ fogyasztók külön jogszabályban meghatározott szerzõdésszegése esetén; c) ha a vele szerzõdéses viszonyban álló felhasználó a villamosenergia-vételezését a felhasználási helyen megszüntette. (4) A hálózati engedélyes részérõl szerzõdésszegésnek minõsül különösen, ha a) a villamos energiát nem a hálózathasználati szerzõdésben, illetve az ellátási szabályzatokban és a mûködési engedélyében meghatározott módon továbbítja, valamint ha a továbbítás minõségi követelményeit megsérti, b) a már lekötött szállítások szüneteltetését követõen a felhasználónak a szüneteltetési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követõ munkanapon a már lekötött szállítások teljesítését nem kezdi meg, c) nem értesíti elõre a felhasználót az üzletszabályzatban, illetve a szerzõdésben meghatározott módon az elõre tervezhetõ karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés idõpontjáról és várható idõtartamáról, d) olyan fogyasztásmérõ berendezést alkalmaz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik. (5) A hálózati engedélyes köteles a felhasználó részére a) kötbért fizetni a (4) bekezdés a)–c) pontjában,
6371
b) egyszeri kötbért fizetni a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott szerzõdésszegés esetén. (6) A hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerzõdés érvénytelensége, illetve a szerzõdések vonatkozásában fennálló felelõsség tekintetében, amennyiben jelen törvény eltérõ rendelkezést nem tartalmaz, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmazni. A szavatossági igények körében azonban a hálózati engedélyest terheli annak bizonyítása, hogy az elõírt minõségû és biztonságos energia ellátás érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tõle elvárható volt. (7) A felek – a szerzõdés teljesítése során – kötelesek egymást megfelelõen tájékoztatni, beleértve a szerzõdés lényeges tartalmát érintõ, 6 hónapon belül általuk tervezett változtatásokat is. (8) A felhasználót ellátó villamosenergia-kereskedõ, vagy termelõ személyének megváltozása esetén ezzel összefüggésben a felhasználótól díj megfizetése nem kérhetõ. 60. § (1) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerzõdés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztetõ szerzõdéses feltételeket aszerint, hogy a felhasználó melyik villamosenergia-kereskedõtõl vásárolja a villamos energiát. (2) A hálózati csatlakozási szerzõdésbe foglalt, a rendszerhasználó által megszerzett jogok a felhasználási hellyel együtt átruházhatók, vagy a hálózati engedélyes által visszavásárolhatók. (3) A hálózat használati szerzõdésbõl eredõ igények egy év alatt évülnek el.
Villamosenergia-vásárlási szerzõdés 61. § (1) A felhasználó a külön jogszabályban és a vele szerzõdõ engedélyes üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint villamosenergia-kereskedõvel, termelõvel, illetve a villamos energia határon keresztül történõ beszállítása útján villamos energia vásárlási szerzõdést köthet. (2) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó igénye esetén az egyetemes szolgáltatóval a jelen törvény rendelkezései szerint villamosenergia vásárlási szerzõdést köthet. Az erre jogosult felhasználóval szemben az egyetemes szolgáltatót szerzõdéskötési kötelezettség terheli. (3) A villamosenergia-kereskedõ a vele szerzõdõ egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóknak díjmentesen biztosítja a mérlegköri tagságot. 62. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak az egyetemes szolgáltatóval vagy a kereskedõvel
6372
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/86. szám
kötendõ villamosenergia-vásárlási szerzõdésének legalább a következõket kell tartalmaznia: a) a szerzõdõ felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével, b) a szolgáltatás igénybevételének kezdõ idõpontja, c) a nyújtott szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minõségi színvonala, valamint az ettõl eltérõ színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye, ideértve az arra való hivatkozást is, hogy az eltérõ színvonalú szolgáltatás miatt fizetendõ kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól, d) a szerzõdés megkötésekor hatályos üzletszabályzatban meghirdetett árakra és díjakra, valamint a választható fizetési módokra vonatkozó tájékoztatás, e) a szerzõdés idõtartama, a szerzõdés feltételei, valamint az igénybe vett szolgáltatások, illetõleg a szerzõdés megszüntetésének, felmondásának feltételei, f) a szerzõdésszegés esetei és jogkövetkezményei, g) a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói panasz benyújtásának és ügyintézésének lehetõségérõl és módjáról való tájékoztatás, valamint a fogyasztóvédelemrõl szóló törvényben meghatározott fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezésének megkísérlésére, továbbá ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntésére irányuló eljárások kezdeményezésének módja és feltételei.
(5) A villamosenergia-kereskedõ részérõl szerzõdésszegésnek minõsül különösen, ha a) a villamosenergia-szolgáltatást a szerzõdés szerinti idõpontban nem kezdi meg, b) a villamos energiát nem a villamosenergia-vásárlási szerzõdésben meghatározott, illetve nem az elvárható módon szolgáltatja, c) a szolgáltatás minõségi követelményeit megsérti.
(2) Az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználói vonatkozásában a villamosenergia-kereskedõ köteles a villamosenergia-vásárlási szerzõdés üzletszabályzatban meghatározott, általa egyoldalúan változtatható feltételeinek várható módosítása esetén, azok hatálybalépése elõtt legalább 30 nappal a) a módosítás tartalmát legalább egy országos napilapban és legalább egy helyi lapban is, legalább két alkalommal közzétenni, b) a módosítást az ügyfélszolgálati irodákban és a honlapján közzétenni, c) az érintett felhasználókat a tervezett módosítás tartalmáról, valamint a szerzõdés felmondásának lehetõségérõl írásban értesíteni.
(2) A kereskedõ és az elosztó hálózati engedélyes az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében az üzletszabályzatukban meghatározott feltételek szerint megállapodást kötnek.
(3) Az árváltozás felhasználóknak történõ bejelentésére a 143. § (4) és (5) bekezdéseiben foglaltak irányadók az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal szemben, akkor is, ha nem egyetemes szolgáltatótól, hanem villamosenergia-kereskedõtõl vásárolnak villamos energiát. (4) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a villamosenergia-vásárlási szerzõdést harminc napos felmondási idõvel felmondhatja. A villamosenergia-vásárlási szerzõdésben a felek az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóra nézve kedvezõbb felmondási feltételekben is megállapodhatnak. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát korlátozó vagy kizáró szerzõdési kikötés semmis.
(6) A villamosenergia-kereskedõ köteles a felhasználók részére kötbért fizetni az (5) bekezdésben meghatározott szerzõdésszegés esetén. (7) A felek a villamosenergia-vásárlási szerzõdés teljesítése során kötelesek egymást minden lényeges körülményrõl megfelelõ idõben és módon tájékoztatni, beleértve a szerzõdés lényeges tartalmát érintõ, 6 hónapon belül általa tervezett változtatásokat is. (8) A villamosenergia-vásárlási szerzõdésre – amennyiben a jelen törvény és a termékfelelõsségre vonatkozó külön törvény eltérõ rendelkezést nem tartalmaz – a Ptk. rendelkezései irányadók. A szavatossági igények körében a bizonyítás az engedélyest terheli. 63. § (1) A kereskedõ köteles a felhasználó hálózati csatlakozási és hálózathasználati, illetve villamosenergia-vásárlási szerzõdéseinek megbízottként vagy bizományosként történõ összevont kezelésére, ha a felhasználó ezt kéri.
Védendõ fogyasztók 64. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult, védendõ fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élõ fogyasztóként részesülhetnek a villamosenergia-kereskedõ és az elosztó hálózati engedélyesek által nyújtott külön jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményben. (2) A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illetik meg: a) részletfizetéshez, fizetési haladékhoz, b) elõre fizetõ mérõhöz való jog. (3) A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendõ fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a késleltetett kikapcsolás, részletfizetés, fizetési haladék, az elõre fizetõ mérõhöz jutás, az elõre fizetõ mérõ felszerelésének kötelezõ felajánlása, illetve az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) A fogyatékkal élõ fogyasztókat különösen a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelõ, különleges bánásmódban kell részesíteni. A különleges bánásmódra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (5) A fogyatékkal élõ fogyasztót fizetési késedelem vagy nem fizetés esetén nem lehet a villamosenergia-ellátásból kikapcsolni. Amennyiben a fogyatékkal élõ fogyasztó a részletfizetési lehetõség, illetve a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, a további vételezést a villamosenergia-kereskedõ elõre fizetõ mérõ felszereléséhez kötheti. Az ilyen esetben az elõre fizetõ mérõ felszerelésének költségei a villamosenergia-kereskedõt terhelik, és az elõre fizetõ mérõ használatával vételezett villamos energia ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a fogyatékkal élõ fogyasztó a villamosenergia-vásárlási szerzõdése alapján, az elõre fizetõ mérõ hiányában fizetne.
6373
A villamos energia továbbadása 66. § (1) A felhasználó a villamos energiát csak a 74. § (2) bekezdésében szabályozott, nem engedélyköteles magánvezetéken, valamint a 2005. november 25. elõtt létesített – e törvény szerint magánvezetéknek minõsülõ – fogyasztói vezetéken keresztül adhatja tovább vételezõ részére. (2) A villamos energia továbbadója és a vételezõ közötti jogviszonyt a továbbadó csak akkor szüntetheti meg, ha a vételezõ a szerzõdésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha közte és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszûnik. Amennyiben a továbbadó és a vételezõ között a szerzõdésszegés tényét illetõen jogvita áll fenn, és a felek a vételezõ ellátása tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerõs eldöntéséig a továbbadást a szerzõdésben meghatározott feltételekkel folytatni kell.
65. § (1) Az elosztó hálózati engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a védendõ fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelybõl egyértelmûen megállapítható, hogy a fogyasztó a kedvezmények melyik körére [64. § (2) és (4)–(5) bekezdés] jogosult.
(3) Ha a villamos energia továbbadója a magánvezeték mûködtetésére mûködési engedélyt kap, a közte és a vételezõ közötti jogviszonyt az engedély jogerõre emelkedésétõl számított egy éven belül köteles megszüntetni. (4) A felhasználó villamosenergia-továbbadása nem minõsül villamosenergia-kereskedelemnek, abban az esetben, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a felhasználó által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát. A felhasználó e bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a 151. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell.
(2) A nyilvántartásba történõ felvételt a fogyasztónak kell kérnie; ehhez csatolnia kell a védendõ fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló – a 64. § (3) bekezdése szerinti Korm. rendeletben meghatározott – iratokat is. A nyilvántartásba történt felvételrõl a fogyasztót 8 napon belül írásban tájékoztatni kell. (3) A nyilvántartásban kizárólag az érintett fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfélazonosítója, a 64. § (2) bekezdésére, illetve (4) bekezdésére történõ utalás, a (4)–(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, valamint a fogyasztó által igénybe vehetõ kedvezmények szerepelhetnek. A nyilvántartás adatait kizárólag az érintett védendõ fogyasztók és a védendõ fogyasztó ellátását biztosító villamosenergia-kereskedõ részére lehet kiadni. (4) A nyilvántartásba történt felvételt követõen a védendõ fogyasztó minden év március 31-ig köteles a megfelelõ irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élõ fogyasztónak, akinek állapotában – orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan – nem várható jelentõs javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 64. § (2), illetve (4)–(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azoknak azonban a rögzítéstõl számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelõ a nyilvántartásból törölt fogyasztót a törlésrõl 8 napon belül írásban értesíti.
(5) A (4) bekezdés szempontjából a) a beszerzett villamos energia átlagára a továbbadó által az adott üzleti évben vásárolt teljes villamos energia mennyiség bekerülési árának – amely tartalmazza a rendszerhasználati díjakat és a kiegyenlítõ energia költségeit is – és a megvásárolt mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó, b) a továbbadott villamos energia átlagára az adott üzleti évben továbbadott teljes villamos energia mennyiség eladási árának – amely nem tartalmazza a továbbadó saját hálózatának üzemeltetési költségeit és díját, valamint a saját hálózat veszteségét – és a továbbadott mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó. (6) A villamos energia továbbadója köteles a továbbadásra szolgáló magánvezetéket a 39. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint üzemeltetni. (7) Ha a vételezõ a közcélú hálózathoz kíván csatlakozni, a magánvezeték üzemeltetõje köteles a közcélú hálózatra kapcsolásig a magánvezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttmûködni. (8) A Hivatal a vezetéket a 74. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott engedélyköteles körbe sorolhatja a) a továbbadással villamos energiát vételezõk közös kérelmére, ha a villamos energia továbbadója a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megsérti, b) a vezeték tulajdonosa kérelmére.
(6) Az a fogyasztó, aki a (2) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejûleg jogosult igénybe venni a (2) és (4)–(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.
6374
MAGYAR KÖZLÖNY
(9) Ha a Hivatal a továbbadásra szolgáló vezetéket engedélyköteles körbe sorolja, a vezeték üzemeltetõje a Hivatal határozatának kézhezvételétõl számított 60 napon belül köteles a Hivatalnak a 85. §-ban foglaltaknak megfelelõ mûködési engedély iránti kérelmet benyújtani. Ha a vezeték üzemeltetõje az e bekezdésben meghatározott határidõt elmulasztja, vagy a Hivatal a mûködési engedély iránti kérelmet elutasítja, a Hivatal a vezetéket a villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében a külön jogszabályban foglalt szabályok megfelelõ alkalmazásával hivatalból közcélúvá nyilváníthatja. (10) Az az üzemeltetõ, aki a magánvezeték üzemeltetésére engedélyt kapott, a vezetékére csatlakozó felhasználók ellátására egyszerûsített villamos-energia kereskedelmi engedélyt kérhet. (11) A villamosenergia-kereskedõ a villamos energia továbbadójának a villamosenergia-ellátásból történõ kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a villamos energia továbbadójával kötött csatlakozási szerzõdésben részes hálózati engedélyesnél: a) a villamos energia továbbadója legalább 60 napos fizetési késedelembe esett, b) a villamosenergia-kereskedõ által fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetõségrõl kezdeményezett egyeztetések a villamos energia továbbadójával nem vezettek eredményre, c) a villamosenergia-kereskedõ a tartozásról és a kikapcsolás lehetõségérõl a villamos energia továbbadóját legalább háromszor, írásban értesítette, valamint a tartozás fennállásáról és a kikapcsolás lehetõségérõl a felhasználási helyen, a vételezõk számára jól látható módon értesítést helyezett ki. (12) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt villamos energia továbbadója rendezi a villamosenergia-kereskedõvel szemben felhalmozott tartozását, a kereskedõ 24 órán belül köteles kezdeményezni a villamos energia továbbadójának az ellátásba történõ ismételt bekapcsolását. (13) A hálózati engedélyes a (11) és a (12) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.
X. Fejezet SZABÁLYZATOK 67. § Az átviteli rendszerirányító az engedélyesekkel és reprezentatív érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozza a) a villamosenergia-rendszer és az átviteli hálózat technikai mûködésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzatot,
2007/86. szám
b) a villamosenergia-kereskedelemre, a villamos energia határon keresztül történõ szállítására, a rendszerszintû szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac mûködésére vonatkozó fõbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzatot. 68. § Az engedélyesek, valamint a villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó nem engedélyköteles erõmûvek üzemeltetõi jelen törvény és az annak felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályok, valamint a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkezései szerint együttmûködnek. 69. § Az elosztók az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozzák az elosztó hálózat technikai mûködésére vonatkozó közös elosztói szabályzatot. 70. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minõségi követelményeinek, az egyenlõ bánásmód, az átviteli és elosztó hálózathoz való szabad hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni. (2) A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést az engedélyesek és a reprezentatív felhasználói érdekképviseletek képviselõibõl – külön jogszabály szerint – létrehozott és mûködtetett szabályzati bizottságoknak kell ellátnia. (3) A (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés eljárási szabályai a villamosenergia-ellátási szabályzatok részét képezik. (4) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal hagyja jóvá, valamint a jóváhagyást feltételhez kötheti, vagy megtagadhatja. (5) Az elosztói szabályzat jóváhagyásakor a Hivatal kikéri az átviteli rendszerirányító véleményét. (6) A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történõ egyeztetés eredménytelensége esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatot határozattal hivatalból módosíthatja, ha a szabályzat akadályozza a hatékony versenyt, az árszabályozásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, vagy egyes felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetõvé. (7) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt az elkészítésükért felelõs engedélyesek a honlapjukon – mindenkor érvényes egységes szerkezetbe foglalt szöveggel – közzéteszik. (8) A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
71. § Az engedélyesek egymásnak és az átviteli rendszerirányítónak a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat és információt, az ott meghatározott módon és idõben szolgáltatják a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetése érdekében. 72. § (1) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a villamosenergia-kereskedõ és a termelõi engedélyes üzletszabályzatot dolgoz ki. (2) Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások általános mûszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerzõdési feltételeit. (3) A felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, az engedélyes által kidolgozott üzletszabályzatot a fogyasztóvédelmi hatósággal együttmûködve a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzatnak vagy az üzletszabályzat részének a jóváhagyását, ha az jogszabályba, villamosenergia-ellátási szabályzatba ütközik, vagy egyébként a felhasználók lényeges jogos érdekeit sérti. A jóváhagyott üzletszabályzatot az engedélyes hozzáférhetõvé teszi az érdekeltek részére – mindenkor érvényes egységes szerkezetbe fogalt szöveggel – ügyfélszolgálatán, illetve honlapján. (4) A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történõ egyeztetés mellett, annak eredménytelensége esetén – határidõ kitûzésével, valamint az okok megjelölésével – határozattal hivatalból kötelezheti az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására az e törvényben, valamint a külön jogszabályban foglaltak érvényre juttatása érdekében. (5) A Hivatal kérelemre mentesítheti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól a jelen törvény szerint engedélyköteles termelõt és villamosenergia-kereskedõt, amennyiben kizárólag engedélyesnek, vagy egy felhasználónak értékesít villamos energiát, és a felhasználóval, vagy az engedélyessel kötött szerzõdés megfelel a jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek. (6) Az üzletszabályzat készítése alól mentesített engedélyes az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérõ esetben villamos energiát csak abban az esetben értékesíthet, amennyiben az általa benyújtott üzletszabályzatot az értékesítés megkezdése elõtt a Hivatal jóváhagyja. (7) Az üzletszabályzatok kötelezõ tartalmi elemeit, a kötelezõ rendelkezéseket és a felépítésére vonatkozó általános elõírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó elõírásokat, az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit külön jogszabály szabályozza.
6375
A hálózathasználati szerzõdés és a villamosenergia-értékesítési szerzõdés egyoldalú módosítása 73. § (1) Az üzletszabályzat általános szerzõdési feltételei lehetõvé tehetik a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerzõdések (2) bekezdés szerinti egyoldalú módosítását. (2) Az átviteli rendszerirányító, az elosztói engedélyes, az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat érintõen a villamosenergia-kereskedõ a hálózathasználati szerzõdést és a villamosenergia-értékesítési szerzõdést csak az alábbi esetekben jogosult a Hivatal elõzetes hozzájárulását követõen egyoldalúan módosítani: a) a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerzõdések vagy általános szerzõdési feltételekben foglalt feltételek bekövetkezése esetén azzal, hogy – a jelen törvény 62. § (2) bekezdésében, 141. § (7) bekezdésében és 143. § (4) és (5) bekezdéseiben, valamint a külön jogszabályban foglaltak kivételével – a módosítás nem eredményezheti a szerzõdés feltételeinek a felhasználók hátrányára történõ lényeges módosítását; b) jogszabályváltozás vagy a Hivatal döntése indokolja. (3) Lényeges módosításnak minõsül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire, idõtartamára vagy minõségi célértékeire, a felmondási jogra, továbbá a villamos energia értékesítésére vonatkozó szerzõdés esetén a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó módosítás. (4) Ha az egyetemes szolgáltató a villamosenergia-értékesítési szerzõdést az általános szerzõdési feltételekben meghatározott esetekben jogosult egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról annak hatálybalépését megelõzõen legalább 30 nappal a felhasználókat jelen törvényben foglaltak szerint értesíteni, a felhasználókat megilletõ felmondás feltételeirõl szóló tájékoztatással együtt. Ebben az esetben a felhasználó jogosult – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a módosítás tárgyában megküldött értesítést követõ 30 napon belül a szerzõdés felmondására. (5) Amennyiben a módosítás a felhasználó számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, a felhasználó az értesítéstõl számított 45 naptári napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a villamosenergia-értékesítési szerzõdést. (6) Az egyetemes szolgáltató nem köteles a (4) és (5) bekezdésben foglalt értesítési határidõket az általános szerzõdési feltételek azon módosításaira alkalmazni, amikor az általános szerzõdési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerzõdési feltételeket nem érinti, vagy ha a módosítással kizárólag valamely díja csökken. (7) Az üzletszabályzat módosításának az (1)–(6) bekezdésekben foglalt keretek közötti részletes feltételeit az egyetemes szolgáltató külön jogszabály alapján határozza meg.
6376
MAGYAR KÖZLÖNY
(8) A (4)–(7) bekezdésekben foglalt kötelezettségek a villamosenergia-kereskedõt is terhelik az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóival szemben.
2007/86. szám
75. § (1) A Hivatal az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel. (2) Az engedélyezési eljárás során az egyenlõ bánásmód követelményét meg kell tartani.
XI. Fejezet A VILLAMOSENERGIA-IPARI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI Az engedélyezés általános szabályai 74. § (1) Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni: a) a 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítõképességû kiserõmû létesítése, villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének szüneteltetése, megszüntetése, b) az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítõképességû erõmû létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az erõmû külön jogszabályban meghatározott módon történõ bõvítése, teljesítményének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése, megszüntetése, c) a villamos energia átvitele és a villamosenergia-rendszer irányítása (átviteli rendszerirányítás), d) a villamos energia elosztása, e) a villamosenergia-kereskedelem, f) az egyetemes szolgáltatás, g) a szervezett villamosenergia-piac mûködtetése, h) a magánvezeték létesítése, mûködtetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása, valamint mûködésének szüneteltetése a (2) bekezdésében szabályozott esetek kivételével, i) a közvetlen vezeték létesítése és megszüntetése, az erõmû telephelyén lévõ felhasználókat ellátó közvetlen vezeték kivételével. (2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenység nem engedélyköteles, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el vagy egy fogyasztási helyen belül a vételezõk osztatlan közös tulajdonában van, illetve kizárólag a felhasználó saját ellátására, vagy a magánvezeték tulajdonosának többségi tulajdonában álló vagy annak mûködéséhez szükséges egyéb létesítmény (saját létesítmény) ellátására szolgál. (3) A termelõi vezetékre az e törvényben foglalt kivételekkel a közvetlen vezeték létesítésének és megszüntetésének a szabályait megfelelõen kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem engedélyköteles a tevékenység, amennyiben a vezeték kizárólag az erõmûnek, erõmûvek csoportjának, illetõleg saját létesítményének az átviteli vagy elosztó hálózathoz való csatlakozására szolgál, arról más felhasználó ellátása nem történik.
(3) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha a) a jogszabályi elõírások nem teljesülnek, jogszabályi feltételek hiányoznak, illetõleg a kérelmezõ nem rendelkezik a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel, b) a kérelemben foglaltak nem állnak összhangban az új termelõi kapacitások, illetve az erõmûvek létesítésére vonatkozó jogszabályi, illetve energiapolitikai követelményekkel, különös tekintettel a 78. §-ban meghatározott szempontokra, valamint az elsõdleges energiaforrások 79. § szerinti jogszabályban történõ korlátozására, c) a kérelemben szereplõ tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmezõ nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi-gazdasági, mûszaki feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, illetõleg nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek, d) a kérelmezõ csõd- vagy felszámolási eljárás alatt áll, e) a kérelmezõ, vagy jogelõdje 74. § (1) bekezdése szerinti bármely engedélyét az engedély iránti kérelem benyújtásának idõpontját megelõzõ tíz éven belül visszavonták, f) a kérelmezõ megtévesztõ vagy valótlan adatot közölt. (4) A mûködési engedély meghosszabbítására az adott engedély megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 76. § (1) A mûködési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent a) az átviteli rendszerirányítónak a villamosenergiarendszer villamosenergia-ellátási szabályzatok szerinti rendszerirányítására és az átviteli hálózati tevékenységre, b) az elosztói engedélyeseknek az engedélyben meghatározott település, településrész, valamint felhasználási hely tekintetében elosztói tevékenység végzésére. (2) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatás nyújtására. 77. § (1) Az engedélyezés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. (2) A jelen törvény által szabályozott engedélyek nem érintik a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat. 78. § Új termelõi kapacitások engedélyezése során átlátható módon, az egyenlõ bánásmód követelményét betartva, a következõ szempontok érvényesítésével kell eljárni:
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) a villamosenergia-rendszer és elemeinek biztonsága; b) a közegészség és a közbiztonság védelme; c) a környezet és természet védelme; d) helykiválasztás; e) energiahatékonyság javítása; f) megújuló energiaforrások elsõbbsége; g) fejlett mûszaki megoldások alkalmazása; h) a villamosenergia-ellátás biztonsága; i) a felhasználók védelme. 79. § Az ország villamosenergia-ellátási egyensúlyának, egyes energiaforrásokkal való biztonságos ellátásának veszélyeztetése esetén, valamint az energiapolitika, ezen belül a célul tûzött elsõdleges energiaforrás összetétel érvényesítése érdekében – figyelembe véve különösen a Hivatal által a földgázellátásról szóló törvény alapján benyújtott középtávú, rendszerszintû kereslet-kínálati mérleget – a miniszter a Hivatal javaslata alapján külön jogszabályban elrendelheti valamely elsõdleges energiaforrás felhasználásának az új termelõ kapacitások engedélyezése során történõ korlátozását, és meghatározza annak mértékét és idõtartamát.
6377
(7) Ha az engedélyes a kivitelezés megkezdésével neki felróható okból késlekedik és emiatt az engedélyben elõírt vagy a meghosszabbított kivitelezési határidõ lejár, a kiserõmûvi összevont engedélyt a Hivatal visszavonja. Az e bekezdésben meghatározott ok miatt történõ visszavonás esetén az engedélyes kártérítési, illetve kártalanítási igényt a Hivatallal szemben nem támaszthat.
50 MW, és ezt meghaladó teljesítõképességû erõmû létesítésére vonatkozó engedély 81. § (1) Az 50 MW, és ezt meghaladó teljesítõképességû erõmû létesítéséhez a Hivataltól engedélyt kell kérni, a létesítés csak az engedély birtokában kezdhetõ meg. (2) Az erõmû létesítési engedély kiadásának feltételei körében az elsõdleges energiaforrás megválasztására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg. (3) Az erõmûlétesítési-engedély határozott ideig érvényes. A Hivatal az engedélyt – kérelemre – egyszer, a létesítési engedéllyel azonos idõtartamra, de legfeljebb további két évre meghosszabbíthatja. (4) A Hivatal az erõmûlétesítési-engedélyt – kérelemre – módosíthatja.
Kiserõmûvi összevont engedély 80. § (1) A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítõképességû kiserõmû esetén, a 74. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben egyszerûsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
Az erõmû bõvítésére, teljesítõképességének növelésére, valamint a villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély
(2) A Hivatal a kiserõmû létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban (egyszerûsített engedélyezési eljárás), összevontan adja ki.
82. § (1) Erõmû külön jogszabályban meghatározott módon történõ, vagy mértékû bõvítésére, teljesítõképességének növelésére, elsõdleges energiaforrásának megváltoztatására, valamint a villamosenergia-termelés megszüntetésére az erõmû létesítésére vonatkozó elõírásokat a külön jogszabály rendelkezései szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítõképességû kiserõmûnek az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. §-a szerinti kivitelezése (a továbbiakban: kivitelezés) csak a jogerõs kiserõmûvi összevont engedély kézhezvételét követõen kezdhetõ meg. A kivitelezés határidejét a kérelmezõ által szolgáltatott adatok alapján a Hivatal a kiserõmûvi összevont engedélyben határozza meg. (4) A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítõképességû kiserõmû tervezett üzembe helyezése elõtt legalább két hónappal az engedélyes köteles az üzembe helyezésrõl a Hivatalt és az átviteli rendszerirányítót tájékoztatni.
(2) Ha a kiserõmû bõvítése, teljesítõképességének növelése esetén az erõmûvi teljesítõképesség a bõvítést, illetve a teljesítõképesség növelést követõen eléri, vagy meghaladja az 50 MW-os teljesítõképességet, a bõvítésre, a teljesítõképesség növelésre, illetve a mûködésre az üzemeltetõ köteles a Hivataltól engedélyt kérni.
(5) A kiserõmûvi összevont engedély határozott idõtartamra szól és meghosszabbítható. Az engedély érvényességi idõtartamát a kérelem alapján a Hivatal állapítja meg.
50 MW, és ezt meghaladó teljesítõképességû erõmûre vonatkozó mûködési engedély
(6) A Hivatal a (3) bekezdés szerinti kivitelezési határidõt – az engedélyes kérelmére – meghosszabbíthatja. A kivitelezési határidõt legfeljebb az eredeti kivitelezési határidõtõl számított összesen három évvel lehet meghosszabbítani.
83. § (1) A termelõ a mûködési engedély alapján jogosult villamos energiát termelni, felhasználni és értékesíteni. (2) A villamos energia termelõi mûködési engedély határozott idõtartamra szól és meghosszabbítható. Az enge-
6378
MAGYAR KÖZLÖNY
dély érvényességi idõtartamát a kérelem alapján a Hivatal állapítja meg.
A villamos energia elosztására vonatkozó mûködési engedély 84. § (1) Az elosztó részvénytársasági, vagy korlátolt felelõsségû társasági formában mûködõ gazdasági társaság. (2) A villamos energia elosztására vonatkozó mûködési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.
Magánvezeték engedélyezése 85. § (1) A Hivatal – mérlegelési jogkörében – a magánvezeték létesítését abban az esetben engedélyezi, ha a felhasználó, illetve vételezõ közcélú hálózathoz történõ csatlakoztatásának költségei meghaladják a magánvezeték létesítésének költségeit. A magánvezeték létesítésére és mûködtetésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban kell kiadni. (2) A magánvezeték létesítésére és mûködtetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban elõírt dokumentumokat. (3) Amennyiben a hálózati engedélyes a magánvezeték létesítéséhez és mûködéséhez hozzájárul, erre irányuló nyilatkozatának kiadásával egyidejûleg köteles a kérelmezõnek kiadni a magánvezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának mûszaki feltételeit tartalmazó okiratát is. (4) A Hivatal a magánvezeték engedélyesével szemben e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, illetõleg az egyszerûsített engedélyben meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén kérelemre vagy hivatalból indított eljárás során hivatalból a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetve a vezetéket a 159. § n) pontjában, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelõ alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.
Közvetlen vezeték engedélyezése 86. § (1) Közvetlen vezetéket kizárólag a közcélú hálózatra nem csatlakozó vételezõ ellátása céljából lehet létesíteni. (2) A Hivatal a közvetlen vezeték létesítése, illetve megszüntetése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni az átviteli rendszerirányító, és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetlen vezetékrõl vételezõk, illetve vételezni szándékozók közcélú hálózatról
2007/86. szám
történõ ellátása milyen pénzügyi és mûszaki feltételek alapján lehetséges. (3) A közvetlen vezeték létesítésére irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban elõírt dokumentumokat. (4) A közvetlen vezeték létesítésének, illetve megszüntetésének szándékát a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon be kell jelenteni az átviteli rendszerirányítónak. (5) A Hivatal a közvetlen vezetéket az azon ellátott vételezõ kérelmére, az e bekezdés c) pontja szerinti esetben hivatalból magánvezetékké, illetve a 159. § n) pontjában, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelõ alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja, a) ha a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezõvel megkötött megállapodás megszûnik anélkül, hogy új megállapodás jött volna létre, és a vételezõ villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható, b) ha a közvetlen vezeték üzemeltetõje a Hivatalnak a közvetlen vezeték megszüntetését jelenti be, és a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezõ villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható, c) ha a közvetlen vezetékhez nem kapcsolódó vételezõ ellátása más módon nem biztosítható.
Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó mûködési engedély 87. § (1) Az átviteli rendszerirányító részvénytársasági formában mûködõ gazdasági társaság. (2) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó mûködési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.
A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó mûködési engedély 88. § (1) A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó mûködési engedély tíz évre szól és meghosszabbítható. (2) Teljes körû, a felhasználók közvetlen ellátására is jogosító villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó mûködési engedélyt jogi személyiséggel rendelkezõ gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkezõ külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat. (3) Korlátozott, a felhasználók ellátására közvetlenül nem jogosító villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó mûködési engedélyt kaphat az a külföldi gazdálkodó szervezet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, valamint a) az engedélyezési eljárásban hitelt érdemlõen igazolja, hogy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyezték, és ott a jogszabályoknak megfelelõen mûködik; b) a bejegyzés helye szerinti országban villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen tevékenységet a bejegyzés helye szerinti országban és külföldön jogszerûen végezhet; c) amennyiben a bejegyzés helye szerinti országban villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkezik, benyújtja a bejegyzés helye szerinti országban a villamosenergia-kereskedelmi tevékenysége felett felügyeletet gyakorló hatóság nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a villamosenergia-kereskedõ magyarországi tevékenységével kapcsolatos, adatot igazol, ellenõrzést végez, vizsgálatot folytat le, és a Hivatal hatósági ügyintézése során az illetékes magyar hatóságokkal együttmûködik; d) a Magyar Köztársaság területén irodát tart fenn, amelynek elérhetõségét a Hivatal részére folyamatosan biztosítja. (4) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékre csatlakozó felhasználók ellátására korlátozott, egyszerûsített villamosenergia-kereskedelmi engedélyt kaphat.
A szervezett villamosenergia-piac mûködtetésére vonatkozó engedély 89. § (1) Az 53. § szerinti külön törvény rendelkezésétõl függetlenül, a szervezett villamosenergia-piac mûködtetése a jelen törvény rendelkezései szerint is engedélyköteles tevékenység. Az engedélyezés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
6379
f) a kérelmezõ központi ügyintézésének helye nem a székhelye szerinti országban van.
Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély 90. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Hivatal az engedély iránti kérelemben megjelölt szolgáltatási területre adja ki, amennyiben a kérelem az e törvényben, és a külön jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelel. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal biztosítja, hogy az ország egész területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen. (2) A Hivatal egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt kizárólag a 178. § (1) bekezdés c) pontjában és (7) bekezdésében meghatározott kérelmezõnek, valamint a 88. § (2) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedõnek adhat. Az egyetemes szolgáltató villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély alapján folytatott tevékenysége az egyetemes szolgáltatás ellátását nem veszélyeztetheti. (3) Az egyetemes szolgáltatásra mûködési engedély tíz évre szól és meghosszabbítható. (4) A (3) bekezdés szerinti elégséges számú engedélykérelem hiányában a Hivatal kötelezheti a kiskereskedelmi piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ villamosenergia-kereskedõket, hogy nyújtsanak be kérelmet az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek megszerzése érdekében.
(2) A szervezett villamosenergia-piac mûködtetésére vonatkozó engedély 10 évre szól és meghosszabbítható.
Az engedély módosítása
(3) Az 53. § (2) bekezdése szerinti fióktelep tevékenységére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Hivatal a 75. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeken kívül akkor is megtagadja, ha a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedõ nemzetközi együttmûködési megállapodás a Hivatal és a kérelmezõ székhelye szerinti felügyeleti hatóság között, b) a kérelmezõ nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért, c) a kérelmezõ nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetõleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét, d) a kérelmezõ nem teljesíti a szétválasztásra vonatkozó jelen törvényben elõírt szabályokat, e) a kérelmezõ székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják az engedélyesnek a 75. § (3) c) pontja szerinti mûködését,
91. § (1) Az engedélyben foglaltakat – a körülmények jelentõs megváltozása esetén – az engedélyes kérelmére módosítani lehet. (2) A Hivatal az engedélyt hivatalból módosíthatja jogszabályváltozás esetén a jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében. (3) Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a felhasználók ellátásának biztonságát, minõségét és árát. (4) A Hivatal az engedélyt az engedélyes kérelmére visszavonhatja.
Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok 92. § (1) Az engedélyes vállalkozásnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseinek megfelelõ szétválásához (különváláshoz, kiváláshoz), más vállalkozással történõ egyesüléséhez (beolvadáshoz, összeolvadáshoz), jogutód nélküli
6380
MAGYAR KÖZLÖNY
megszûnéséhez, alaptõkéjének, illetve törzstõkéjének legalább egynegyed résszel történõ leszállításához (a továbbiakban együttesen: cégjogi esemény) a Hivatal elõzetes jóváhagyó határozata szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptõke, illetve törzstõke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezõvé teszi. (2) Az (1) bekezdés szerinti egyesülés (beolvadás, összeolvadás) esetén a Hivatal által kiadott engedélyek vonatkozásában a Gt. 70. § (1) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. (3) Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti elõzetes jóváhagyó határozatát a következõ esetekben: a) kiserõmûvi összevont engedélyes esetében, b) magánvezeték létesítése, mûködtetése, vagy a mûködtetés szüneteltetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása esetében, c) közvetlen vezeték engedélyese esetében. (4) Az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói, szervezett villamosenergia-piaci engedélyes esetében a Gt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott uralmi szerzõdést érvényesen nem lehet kötni, és ezen engedélyesekre nem alkalmazható a Gt. 64. §-a. 93. § (1) Bármely engedélyes vállalkozásban történõ ötszázalékos mértéket elérõ, majd ezt követõen minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérõ közvetlen és közvetett befolyásszerzést a szerzõ fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni és a Hivatal köteles a befolyásszerzés tudomásulvételét visszaigazolni. A befolyásszerzésre, annak mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre, és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. A szavazatok 25 százalékát, 50 százalékát, illetve 75 százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez és az ehhez fûzõdõ jogok gyakorlásához a Hivatal elõzetes hozzájáruló határozata is szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottak vonatkoznak az e törvény és a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó engedélyesek közötti befolyásszerzésre is. (3) Az (1) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal elõzetes hozzájáruló határozatát a következõ esetekben: a) kiserõmûvi összevont engedélyes esetében, b) magánvezeték létesítése, mûködtetése, vagy a mûködtetés szüneteltetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása esetében, c) közvetlen vezeték engedélyese esetében.
2007/86. szám
94. § (1) A Hivatal elõzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes mûködési engedélyében meghatározott tevékenységei jelentõs részének más személy általi végzéséhez (a továbbiakban: kiszervezés), valamint a mûködési engedélyében meghatározott alapvetõ eszközeinek és vagyoni értékû jogainak más személy részére történõ átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához, illetve egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvetõ eszközökkel való rendelkezés). A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az e törvény 74. §-a szerint engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy végzi. (2) Kiszervezett tevékenységek esetén az engedélyes úgy felel jogszabályban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné. (3) Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti elõzetes hozzájáruló határozatát a kiszervezés és az alapvetõ eszközökkel való rendelkezés a a) termelõi engedélyes, b) az egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével a villamosenergia-kereskedelmi engedélyes, c) magánvezeték létesítése, mûködtetése, vagy a mûködtetés szüneteltetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása, d) közvetlen vezeték engedélyese, e) termelõi vezeték engedélyese esetében. 95. § (1) A Hivatal a 92–94. §-ban meghatározott ügyletekhez történõ hozzájárulást megtagadhatja, illetõleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását veszélyezteti, illetõleg az átviteli rendszerirányítási, az elosztási, az egyetemes szolgáltatói tevékenység árának, vagy a szolgáltatás minõségének meghatározására vonatkozó szabályozást, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti. (2) A Hivatal a 92–94. § szerinti ügyletekhez történõ hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 75. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti követelményeknek. (3) A 92. § (1) bekezdésében és a 93. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés, illetve jóváhagyás hiányában, valamint a 92. § (2) bekezdésében foglaltak esetén, illetve a 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása után szerzett részesedések tekintetében a részvényes, illetve a tag a részvénykönyvbe nem jegyezhetõ be, tagjegyzékben nem tüntethetõ fel és a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat.
Az engedély megszegése 96. § (1) A Hivatal az engedélyes jelen törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, az
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1228/2003/EK tanácsi rendeletben, az Európai Bizottság által az 1228/2003/EK tanácsi rendelet alapján kiadott iránymutatásokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban, illetõleg a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban vagy a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikusan felszólítja az engedélyest a kötelezettségei betartására, b) a külön jogszabályban meghatározott mértékû bírságot szabhat ki, a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel egyedi ügyekben is, c) az engedélyt módosíthatja, vagy visszavonhatja, ha az engedélyes az a) pont szerinti felszólítás és a b) pont szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti kötelezettségét, d) köteles visszavonni az engedélyt, ha: da) az engedélyes a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetõleg a villamosmûvet az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztetõ módon üzemelteti, db) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelõ határidõn belül nem pótolhatók, dc) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta, dd) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértõ módon szerezték meg. (2) A Hivatal a jelen törvény szerint nem engedélyköteles kiserõmû üzemeltetõjével szemben a jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetõleg a tevékenység végzõjét azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától. (3) A Hivatal az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás e törvény szerint nem engedélyköteles tagjával szemben az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (4) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében, az (1)–(3) bekezdésekben foglalt eljárás, illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a mûködési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani.
Engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése 97. § Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése esetén a Hivatal a tevékenység végzõjével szemben a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetõleg a tevékenység végzõjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától.
6381 A bírság kiszabása
98. § (1) A 96–97. §-ban meghatározott esetekben a bírság kiszabásakor a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel a következõkre: a) a jogsértés súlya (a villamosenergia-ellátás veszélyeztetésének mértéke, a magánérdekek sérelmének köre, kiterjedtsége); b) a jogsértõ állapot fennállásának idõtartama; c) a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértéke, illetve a jogsértéssel elért vagyoni elõny mértéke; d) a jogsértõ piaci helyzete, befolyása; e) a jogsértésnek villamos-energia piaci viszonyokra gyakorolt káros hatása; f) a magatartás felróhatósága; g) korábbi jogsértõ magatartás; h) a jogsértõ állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítõ magatartás; i) a jogsértõ állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelõzõ, attól független tevékenység. (2) A bírság az árképzésnél költségnövelõ tényezõként nem vehetõ figyelembe.
Engedélyes kijelölése a folyamatos ellátás biztosítása érdekében 99. § (1) A Hivatal a folyamatos ellátás biztosítása érdekében külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem jogszabályi elõírásoknak megfelelõen folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetõleg közvetlenül a villamosenergia-rendszer jelentõs zavarát idézheti elõ. (2) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest kötelezheti arra, hogy a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz és -termeléshez, átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, rendszerirányításhoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.
XII. Fejezet A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó szétválasztási szabályok 100. § (1) Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás, elosztás jogi személyiség szerinti, szervezeti és
6382
MAGYAR KÖZLÖNY
döntéshozatali függetlenségét a nem átviteli rendszerirányítással, illetve elosztással kapcsolatos tevékenységektõl. (2) A jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel a hálózati engedélyes társaságokra a Gt. szabályai az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazhatóak. 101. § A 100. §-ban megfogalmazott függetlenség biztosításához legalább a következõ követelmények teljesítése szükséges: a) A hálózati engedélyes e törvény szerint engedélyköteles más villamosenergia-ipari tevékenységet nem folytathat; b) A hálózati engedélyes gazdasági társaság – a szervezett villamosenergia-piacot kivéve – nem szerezhet részesedést más, e törvény szerint engedélyköteles, nem átviteli rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes tevékenységet végzõ gazdasági társaságban; c) Az átviteli rendszerirányítási, illetõleg az elosztási tevékenységet ellátó gazdasági társaságnak a Gt. 21. §-ában meghatározott vezetõ tisztségviselõje, a Gt. 32. §-a szerinti cégvezetõje a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 188. §-ában meghatározott vezetõ állású munkavállalója, felügyelõ bizottsági tagja, valamint a gazdasági társaság engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetõi munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy a független döntéshozatal biztosított legyen; d) A c) pontban meghatározott személynek nem lehet társasági részesedése a rendszerirányítási, illetõleg elosztó hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaságon kívül e törvény szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban, annak kapcsolt vállalkozásában, nem lehet ilyen gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje, továbbá nem létesíthet ilyen gazdasági társasággal munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt; e) A c) pontban meghatározott vezetõ állású munkavállalót és szervezeti egység vezetõt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozáshoz tartozó más gazdasági társasághoz nem lehet kirendelni; f) A hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaság vezetõ állású munkavállalójának, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egység vezetõjének munkaszerzõdésében, illetõleg megbízási szerzõdésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, a munkabérét és egyéb juttatásait, valamint a munkavégzésének feltételeit – független döntéshozatali eljárás keretében – úgy kell meghatározni, hogy a hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaság mûködését befolyásoló döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõen járjon el; g) A hálózati engedélyes vezetõ tisztségviselõje, cégvezetõje, felügyelõ bizottsági tagja és vezetõ munkaválla-
2007/86. szám
lója díjazását, illetve munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált vállalkozás nem átviteli rendszerirányítói vagy elosztói tevékenységének eredményességétõl függõen meghatározni; h) A hálózati engedélyes vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja és vezetõ állású munkavállalója a pozíciója, illetve munkaviszonya megszûnését követõ egy éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja vagy vezetõ állású munkavállalója, ez nem érinti a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 3. §-ának (6) bekezdése szerint a munkaviszony megszûnését követõ kötelezettség fejében járó ellenértéket; i) A jelen törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a hálózati engedélyes befolyásmentesen és az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõen jogosult meghozni az engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, valamint az átviteli, illetve elosztó vezetékek létesítésével, továbbá felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. Ez nem akadályozza a hálózati engedélyes anyavállalata számára, hogy jóváhagyja az engedélyes éves üzleti tervét, és hogy általános korlátokat szabjon a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan. Az anyavállalat az éves üzleti terv végrehajtása során a hálózati engedélyes részére egyedi utasítást nem adhat; j) A hálózati engedélyes az üzleti éven belüli pénzforgalmának önállóan bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által mûködtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történõ csatlakozásáról befolyásmentesen dönt; k) Az átviteli rendszerirányító befolyásmentesen és az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõen jogosult meghozni a villamosenergia-rendszer irányításához szükséges informatikai és távközlési eszközök, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb eszközök üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó döntéseket. A tulajdonos e döntéseket érintõ egyedi utasítást nem adhat; l) A nem az átviteli rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes által végzett támogató tevékenységek (a továbbiakban: támogató tevékenységek) tekintetében is biztosítani kell az önálló döntési jogosítványokat az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztó vezetése számára; m) A mûködési engedélyek alapján, a Hivatal jóváhagyásával kiszervezett tevékenységek tekintetében is biztosítani kell az önálló döntési jogosítványokat az átviteli rendszerirányító, illetve elosztó vezetése számára; n) A támogató tevékenységek és kiszervezett tevékenységek esetén a hálózati engedélyes úgy felel jogszabályban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné; o) A hálózati engedélyes független döntéshozatalának biztosítása érdekében a Gt. 55. §-a szerinti uralmi szerzõdést nem köthet, illetve az átviteli rendszerirányítóval, elosztóval szemben nem alkalmazható a Gt. 60. és a 64. §-a;
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
p) A hálózati engedélyes megfelelési programot dolgoz ki, amelyben bemutatja azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független mûködést. A program megvalósításáról, a feltárt eredményekrõl – beleértve a hiányosságokat is – a hálózati engedélyes éves megfelelési jelentést készít. 102. § (1) A hálózati engedélyes tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges – a mûködési engedélyben meghatározott – hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöknek. (2) A megfelelési programra, valamint a megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza. (3) Az éves megfelelési jelentés tartalmáért a hálózati engedélyesnek a Gt. 21. §-ában meghatározott vezetõ tisztségviselõje felel. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követõen mindenki számára hozzáférhetõen nyilvánosságra kell hozni. (4) A Hivatal az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi elõírásokkal összhangban az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztó hatáskörébe tartozó adatok Hivatal által elvárt csoportosításáról, nyilvántartásáról, kezelésérõl és nyilvánosságra hozataláról adatkezelési irányelvet ad ki.
Számviteli szétválasztás 103. § A villamosenergia-ipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. 104. § (1) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és a több engedéllyel rendelkezõ vállalkozás köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkrimináció-mentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást. (2) A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítõ mellékletében köteles az engedélyes tevékenységet oly módon bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezték volna. Az engedélyes tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.
6383
(3) A több engedéllyel rendelkezõ villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítõ mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket oly módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, idõbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredménykimutatást jelent. (4) Amennyiben a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás az Szt. szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítõ mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása halmozott önálló mérleget és halmozott eredménykimutatást jelent. (5) A villamosenergia-ipari vállalkozások kötelesek biztosítani a Hivatal számára, hogy a Hivatal munkatársai az engedélyes társaság pénzügyi-számviteli kimutatásait, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhessék, azokba betekinthessenek. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség. (6) A számviteli szétválasztásra vonatkozó fõ követelményeket és alapelveket a Kormány rendeletben szabályozza. 105. § (1) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkezõ villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet. (2) Minden engedélyes villamosenergia-ipari vállalkozás – a kiserõmûvi összevont engedélyes kivételével – köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel, és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Hivatalnak az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejûleg megküldeni. (3) A több engedéllyel rendelkezõ villamosenergia-ipari vállalkozás esetén a tevékenységi beszámolókat is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be a számviteli éves beszámolót. (4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás társaságcsoport szintû (konszolidált) számviteli beszámolóját a vállalkozás konszolidációra kötelezett engedélyes tagja küldi meg a Hivatalnak.
6384
MAGYAR KÖZLÖNY XIII. Fejezet A VILLAMOSENERGIA-PIACI VERSENY ELÕSEGÍTÉSE
106. § (1) A hatékony verseny kialakulásának elõsegítése, az egyetemes szolgáltatók és a villamosenergia-kereskedõk forrásokhoz való hozzáférésében az esélyegyenlõség biztosítása, valamint az egyetemes szolgáltatásra alkalmazandó árképzés méltányosságára és összehasonlíthatóságára vonatkozó követelmények érvényesülésének elõsegítése érdekében a termelõi engedélyes és a termelõi engedélyessel e törvény hatálybalépését megelõzõen kötött hosszú távú kapacitás lekötési megállapodással rendelkezõ villamosenergia-kereskedõ a rendelkezésére álló források más típusú értékesítése elõtt – a (4) bekezdésben foglaltakkal összhangban – pályázatot hirdet az egyetemes szolgáltatók és a villamosenergia-kereskedõk részére. A pályázatot évente legkésõbb október 31-ig a következõ naptári évre mint teljesítési idõszakra kell meghirdetni, az egyetemes szolgáltatók és a villamosenergia-kereskedõk által a rendelkezésre álló forrásból beszerezni kívánt mennyiségre vonatkozóan. (2) A beérkezett vételi ajánlatok alapján a termelõi engedélyes vagy a kapacitás lekötési megállapodással rendelkezõ villamosenergia-kereskedõ a pályázati kiírásban rögzített, megkülönböztetés-mentes, átlátható feltételek alapján köteles kétoldalú tárgyalásokat folytatni a vételi ajánlattevõkkel, azok igényének legjobb kielégítésére. (3) Az (1)–(2) bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia értékesítésére. (4) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot a rendszerirányító által a rendszerszintû szolgáltatások biztosításához, a hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges villamosenergia-teljesítmény és kapacitás beszerzésére kiírt pályázat ajánlattételi határidejének lezárultát követõen lehet meghirdetni.
2007/86. szám
délyesektõl és vállalkozásoktól, valamint végsõ soron a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa. A Hivatal az eljárása alapján meghozott határozatát honlapján közzé teszi. (3) A jelentõs piaci erõ megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi: a) az engedélyesnek az adott piac földrajzi területén, illetve a kapcsolódó piacokon való jelenlétét, amennyiben az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból eredõen az engedélyes az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erõsítheti, b) az engedélyes méretét és piaci részesedését az adott piacon, c) az engedélyes és az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint irányított vállalatok, vagy az õt irányító vállalat, illetõleg az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok tevékenységi körét, a vertikális integrációt és az azonosított piacok kapcsolódási sajátosságait, a termékdiverzifikációt, valamint a csomagban értékesíthetõ termékek, szolgáltatások körét, d) a piacralépési korlátokat és a növekedési és terjeszkedési korlátokat, e) a kiegyenlítõ vásárlóerõ hiányát vagy alacsony szintjét, f) a lehetséges verseny hiányát, g) a méret- és tevékenység-gazdaságosságot. (4) A piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellõen hatékony piacokon a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesek azonosítására és a 110–111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó további elõírásokat külön jogszabály tartalmazza.
107. § (1) A Hivatal a hatásos piaci verseny elõsegítése, a piaci erõfölénnyel való visszaélés egyes formáinak megelõzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést végez 1. villamos energia nagykereskedelem piacain, 2. villamos energia kiskereskedelem piacain, 3. rendszerszintû szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmény és energia piacain.
(5) E fejezet alkalmazásában: a) villamos energia nagykereskedelem az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát nem közvetlenül a felhasználónak értékesítenek, b) villamos energia kiskereskedelem, amelynek során villamos energiát közvetlenül a felhasználónak értékesítenek, c) rendszerszintû szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmény és energia piaca az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát közvetlenül az átviteli rendszerirányítónak értékesítenek.
(2) Amennyiben a piacelemzés alapján az azonosított valamely piacon a verseny nem kellõen hatékony, a Hivatal jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesként azonosíthatja azt az engedélyest, amelyik piaci erõfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetõvé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, a tevékenysége végzésével összefüggõ szerzõdésekben részes más enge-
108. § A Hivatal az azonosított jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesekre a 110–111. §-ok és a külön jogszabály rendelkezései szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon a kellõen hatékony verseny kialakulásának elõsegítéséhez igazodó, indokolt és arányos mértékû kötelezettséget vagy kötelezettségeket írhat elõ.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
109. § (1) A Hivatal a piacelemzést az érintett piacokon szükség szerint, de legalább az elõzõ piacelemzési eljárás befejezését követõ három éven belül ismételten elvégzi. (2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentõs körülmény jut tudomására, a Hivatal a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja. (3) A piacelemzés lefolytatását az adott érintett piacon engedéllyel rendelkezõ piaci szereplõ is kérelmezheti, amennyiben az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó piacelemzés óta lényegesen és alapvetõen megváltoztak, valamint a Hivatal legutolsó vonatkozó határozatának meghozatala óta legalább egy év eltelt. (4) A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan állásfoglalást kér a Gazdasági Versenyhivataltól. A piacelemzés lefolytatását elutasító határozatot részletesen indokolni kell. 110. § (1) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés szerinti piacokon a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny elõmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben a) átlátható mûködést biztosító kötelezettségeket írhat elõ, amely meghatározott információk, így különösen számviteli és mûszaki információk, értékesítési szerzõdések meghatározott adatai, a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalára vonatkozik, b) amennyiben az engedélyes azonos jellegû ügyletek tekintetében a szerzõdéses feleket megkülönbözteti, az egyenlõ elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írhat elõ, különösen a szerzõdések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan megkülönböztetés megszüntetését, ideértve olyan árak, fizetési határidõk, megkülönböztetõ eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben, valamint a szerzõdéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történõ függõvé tételét, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerzõdési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerzõdés tárgyához, c) amennyiben a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett engedélyes indokolatlanul magas vagy alacsony díjakat alkalmazhat, árkorlátok vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elõ, melynek során költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazását, illetve a díjak ellenõrizhetõségének feltételeit is meghatározhatja. A költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettségek kezdeményezésénél és meghatározásánál figyelembe kell venni az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült költségeket, befektetéseket, és biztosítani kell ezek méltányos – az üzleti kockázatot figyelembe
6385
vevõ – megtérülését. A 111. § (5) bekezdése szerinti ajánlattételi kötelezettség kivételével költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget a Hivatal termelõi engedélyesnek nem írhat elõ. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett engedélyes a Hivatal határidõ kitûzésével tett felhívására köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokról. Ha az engedélyes az adatszolgáltatási kötelezettségének határidõben nem tesz eleget, vagy valótlan adatot közöl, eljárási bírság kiszabásának van helye. 111. § (1) A 107. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyes számára a Hivatal átlátható értékesítési kötelezettséget írhat elõ. Az átlátható értékesítés tárgyát képezõ kapacitás mennyiségét és forrásösszetételét a Hivatal hagyja jóvá. (2) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesnek elõírja az átláthatóság biztosítása érdekében a határozatában foglaltaknak megfelelõ bontású és részletezettségû – így különösen a szolgáltatási árat, a fizetési formákat, valamint a szolgáltató-váltáshoz kapcsolódó ügyintézési kötelezettségeket tartalmazó – mintaajánlat készítését. A mintaajánlat készítésére köteles engedélyes a jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követõen a Hivatal által meghatározott feltételekkel közzétett mintaajánlatához annak hatálya alatt kötve van, attól a másik szerzõdõ fél beleegyezésével sem térhet el. (3) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyes számára a 110. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelõen elõírt kötelezettség céljának elérése érdekében megtilthatja a) az engedélyesnek az Szt. törvény szerinti kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak alkalmazását, b) a versenytársak piacra lépését vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását, c) az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetését, vagy d) az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását. (4) A 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesnek, amennyiben az engedélyes vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, a 101. § szerinti szétválasztási kötelezettségeken túl a Hivatal elõírhatja az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás olyan belsõ átszervezését, hogy az engedélyesnek ne legyen részesedése átviteli rendszerirányítóban, illetve elosztóban.
6386
MAGYAR KÖZLÖNY
(5) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti piacon jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesnek az átviteli rendszerirányító ezirányú felhívása esetére vonatkozó költségalapú árképzés melletti ajánlattételi kötelezettséget ír elõ. 112. § A 107. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek elõírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttmûködik, szakmai álláspontját figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli. 113. § (1) Akinek jogát vagy jogos érdekét a Hivatal által az e fejezet szerinti ügyben hozott határozat érinti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. (2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztésérõl a bíróság kérelemre, illetve hivatalból végzéssel határoz. (3) A Hivatal az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell. (4) A bíróságnak a Hivatal határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. 114. § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kell benyújtani a Hivatalhoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. (2) A Hivatal a keresetlevelet – az ügy irataival és a Pp. 330. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozatával együtt – a keresetlevél beérkezésétõl számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. A Hivatalnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását. (3) A bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejûleg a) írásban közli a Hivatal nyilatkozatát a felperessel; b) határidõ tûzésével felhívja nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás lehetõségérõl a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Hivatal határozata rendelkezést tartalmaz.
XIV. Fejezet VILLAMOSENERGIA-IPARI ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 115. § E törvény alkalmazásában építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:
a) b) c) d) e)
2007/86. szám
építési engedélyezési eljárás, üzemeltetési engedélyezési eljárás, használatbavételi engedélyezési eljárás, fennmaradási engedélyezési eljárás, megszüntetési eljárás.
116. § (1) A villamosmû, termelõi vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság) e törvényben elõírt engedélye szükséges. (2) A 115. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a Hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben egyszerûsített engedélyezési eljárást folytathat le. (3) Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni a) 0,5 kW-nál nem nagyobb névleges teljesítõképességû kiserõmû építéséhez, ha az nem csatlakozik villamosmûhöz, b) a magánvezetékre, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el, c) a csatlakozó berendezésre. 117. § (1) A 115. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel. (2) A Hatóság eljárása során az ügyintézés határideje 60 nap. (3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a villamosmû, termelõi vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, valamint ezek külön jogszabályban meghatározott biztonsági övezetével érintett ingatlanok tulajdonosai minõsülnek ügyfélnek. (4) A szakhatósághoz benyújtott kérelem tartalma azonosságának a szakhatóság által történõ megállapíttatása során a kérelem tartalmát azonosnak kell tekinteni, amennyiben az engedélyezési eljárás megindítása elõtt – az elõkészítõ eljárás során – a kérelmezõ által beszerzett hat hónapnál nem régebbi a szakhatósági állásfoglalás, és a szakhatóság által véleményezett mûszaki tervdokumentáció egy példánya eredeti keltezéssel, aláírással és bélyegzõlenyomattal ellátva kerül benyújtásra az engedélyezési eljárás megindításakor a Hatósághoz. (5) A villamosmû, termelõi vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére vonatkozó hatósági határozatban foglalt jogosultságot vagy kötelezettséget – indokolt esetben – a határozat közlésétõl számított két éven belül kérelemre vagy hivatalból módosítani lehet.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
118. § A villamosmû, a termelõi vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték a miniszter – a közlekedésért felelõs miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelõs miniszterrel, valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelõs miniszterrel együttesen kiadott – rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, illetve keresztezhet. 119. § Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK SAJÁT INGATLANON 120. § Villamosmûvet, termelõi vezetéket, magánvezetéket és közvetlen vezetéket saját ingatlanon építeni a Hatóság építési engedélye alapján szabad.
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK IDEGEN INGATLANON Közcélú hálózat építése idegen ingatlanon 121. § (1) A hálózati engedélyes közcélú hálózat idegen ingatlanon történõ építése céljából a) elõmunkálati jogot, b) vezetékjogot, c) használati jogot, d) kisajátítást kérhet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során a) a jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal, b) a létesítmények elhelyezésével, vagy azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel, c) az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának vagy használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.
Elõmunkálati jog 122. § (1) A közcélú hálózat létesítésével kapcsolatban a hálózati engedélyes elõmunkálati jog engedélyezését kérheti. (2) Az elõmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa köteles tûrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. A munkálatok megkezdése elõtt az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.
6387 Vezetékjog
123. § A közcélú hálózat idegen ingatlanon történõ elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. 124. § A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon a) föld alatti és feletti vezetéket, valamint távközlési összeköttetést helyezhet el, b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést építhet, c) nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezést építhet, d) a közcélú hálózat mentén lévõ, a biztonsági övezetet sértõ növényzetet eltávolíthatja. 125. § (1) A Hatóság a jogerõs határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a jogerõs határozat alapján a bejegyzés elõtt is gyakorolható. (2) A vezetékjog a mindenkori engedélyest illeti meg, az engedélyes névváltozása, jogutódlás vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás esetén az engedélyes a Hatóságot a változás bekövetkezésétõl számított 30 napon belül értesíti. A Hatóság a névváltozás, jogutódlás, vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás tényét határozatban állapítja meg, és a jogerõs határozattal az ingatlanügyi hatóságot megkeresi. 126. § (1) A vezetékjog – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – megszûnik, ha a hálózati engedélyes a 124. § a)–c) pontjaiban meghatározott létesítményeket a vezetékjogi engedélyt megállapító határozat jogerõre emelkedésétõl számított két éven belül nem építi meg, vagy az említett létesítményeket véglegesen eltávolítja. A vezetékjog megszûnését az engedélyes az azt követõ 30 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történõ tudomásszerzése estén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg. (2) A Hatóság a vezetékjogi engedély érvényességét a hálózati engedélyes által az érvényességi idõ lejárta elõtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott esetben, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévõ jogszabályi elõírásoknak megfelel. (3) A vezetékjog megszûnése esetén a Hatóság a vezetékjog megszûnését megállapító jogerõs határozattal kere-
6388
MAGYAR KÖZLÖNY
si meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történõ törlése iránt.
Használati jog 127. § (1) A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés építésére a használati jog birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását. (2) A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján keletkezik. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók. (3) Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot alapítani nem lehet, a hálózati engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a Hatóságtól kérheti. A Hatóság használati jogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. 128. § (1) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzését a megállapodás alapján a hálózati engedélyes köteles kérni. Határozaton alapuló használati jog esetén a Hatóság a jogerõs határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzése iránt. Amennyiben a használati jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a kérelemhez, illetõleg a jogerõs hatósági határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A megállapodáson alapuló használati jog bejegyzésének késedelme a jog gyakorlását nem érinti. A hatósági határozaton alapuló használati jog a jogerõs közigazgatási határozat alapján a bejegyzés elõtt is gyakorolható. (2) A hatósági határozaton alapuló használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, az engedélyes névváltozása, jogutódlás vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás esetén az engedélyes a Hatóságot a változás bekövetkezésétõl számított 30 napon belül értesíti. A Hatóság a névváltozás, jogutódlás, vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás tényét határozatban állapítja meg, és a jogerõs határozattal az ingatlanügyi hatóságot megkeresi. 129. § (1) A használati jog – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – megszûnik, ha a hálózati engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon az átalakító- és kapcsolóberendezést a jog keletkezésétõl számított két éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszûnik a használati jog a felek megállapodásával is. A megállapodáson alapuló használati jog kivételével a használati jog megszûnését az engedélyes az azt követõ 30 napon belül a Hatóságnak köteles bejelenteni, ennek hiányában azt a tulajdo-
2007/86. szám
nos kérelmére, vagy egyéb módon történõ tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg. (2) A Hatóság az építési engedély érvényességét a hálózati engedélyes által az érvényességi idõ lejárta elõtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott esetben, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévõ jogszabályi elõírásoknak megfelel. (3) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését az engedélyes a megállapodás benyújtásával egyidejûleg köteles kérni. A határozaton alapuló használati jog esetén a Hatóság a használati jog megszûnését megállapító jogerõs határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt.
Kisajátítás 130. § (1) A közcélú hálózat építése céljából kisajátítási eljárás kezdeményezésének csak akkor lehet helye, ha a tervezett közcélú hálózat az idegen ingatlan rendeltetésszerû használatát lényegesen akadályozza, vagy megszünteti. (2) A közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakítóés kapcsolóberendezés építése céljából kisajátítási eljárás kezdeményezésének csak akkor lehet helye, ha a 127. § szerinti használati jogra vonatkozóan a felek nem tudtak megegyezni, illetõleg azt a Hatóság az ingatlan-használat korlátozásának mértékére tekintettel nem engedélyezte. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti kisajátítási eljárásra egyebekben a Ptk. és a kisajátításra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
Erõmûvek építése idegen ingatlanon 131. § (1) A termelõi engedélyes idegen ingatlanon erõmû építésére abban az esetben kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását, ha az erõmû elhelyezésére szolgáló ingatlanra vonatkozó építési jogosultságát hitelt érdemlõ módon külön jogszabályban meghatározott okirattal igazolja. (2) A külön törvényben meghatározottak szerint a termelõi engedélyes szolgalmi jog alapítását kérheti az erõmû céljára szolgáló függõpálya (függõsín, sodronykötélpálya) és tartószerkezeteinek, közvetlen vezeték, valamint a bányától, a szénhidrogénmezõtõl, továbbá a megújuló energiaforrástól a termelõi engedélyeshez elsõdleges energiaforrást szállító szállítószalag, szénhidrogén szállítóvezeték idegen ingatlanon történõ elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez. (3) A földgázellátásról szóló törvényben meghatározott célvezeték létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos,
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
idegen ingatlant terhelõ jogok alapítása, fennállása és megszüntetése tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Termelõi, magán- és közvetlen vezeték építése idegen ingatlanon 132. § (1) Az 50 MW feletti teljesítményû erõmûvek és a megújuló energiaforrást hasznosító erõmûvek termelõi vezetékeinek idegen ingatlanon történõ elhelyezésére a termelõi vezeték engedélyese javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. A termelõi vezeték engedélyese a vezetékjogi engedély alapján a 122. § (2) bekezdésében, valamint a 124–126. §-ban foglalt jogokkal bír és az ezekben a rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek terhelik. (2) A termelõi, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyese az (1) bekezdésben nem említett termelõi vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték idegen ingatlanon történõ elhelyezésére az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodás birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.
ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 133. § (1) A közcélú hálózat, termelõi vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, és a tartószerkezeten, valamint nem tartószerkezeten elhelyezett külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követõen a mûszaki biztonsági követelményekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatását követõen üzembe helyezhetõ. (2) Az üzembe helyezést követõen az üzemeltetõ az (1) bekezdésben felsorolt építmények üzemeltetésére a Hatóságtól 90 napon belül a külön jogszabályban elõírtak szerint üzemeltetési engedélyt köteles kérni. (3) Az üzemeltetõ a jogerõs üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelõi vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévõ, a biztonsági övezetet sértõ növényzetet eltávolíthatja.
6389
ban elõírtak szerint használatbavételi engedélyt köteles kérni.
FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 135. § (1) Fennmaradási engedélyt a Hatóság kizárólag az e törvény hatálybalépését megelõzõen, a jogszabályi elõírásoktól eltérõen, szabálytalanul épített villamosmû, termelõi vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték esetében adhat. (2) Amennyiben az e törvény hatálybalépését követõen a jogszabályi elõírásoktól eltérõen, szabálytalanul épített villamosmû, termelõi vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték bontási munkálatainak elvégzését az építtetõ vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult nem vállalja, a Hatóság az építmény bontását elrendeli.
MEGSZÜNTETÉSI ELJÁRÁSOK 136. § (1) A megszüntetési eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indul. (2) A villamosmû, termelõi vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték megszüntetésére a Hatóság engedélye, vagy kötelezése alapján kerülhet sor. A megszüntetési eljárást a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell lefolytatni. (3) A 121. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti jogok megszûnése esetén az elõmunkálati jog, illetve a bejegyzett jog jogosultja köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, mûvelési ágának megfelelõ állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani.
BIZTONSÁGI ÖVEZET 137. § A villamosmû, a termelõi vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és a célvezeték, valamint az azt körülvevõ környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendõ tilalmakat és korlátozásokat külön jogszabály állapítja meg.
XV. Fejezet HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK
A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS ZAVARA
134. § A termelõi engedélyes az erõmû, a hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követõ 90 napon belül azok használatbavételére a Hatóságtól a külön jogszabály-
138. § (1) A villamosenergia-rendszer jelentõs zavarának minõsül a 139. §-ban meghatározott villamosenergia-ellátási válsághelyzetet el nem érõ mértékû üzemi hiba, amelynek során a villamosenergia-rendszer erõmû-
6390
MAGYAR KÖZLÖNY
veiben vagy közcélú hálózatain olyan, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény következik be, amely a villamos energia termelését, termelési készségét, átvitelét, elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását jelentõsen korlátozza vagy megszünteti, illetõleg a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttmûködõ képességét súlyosan veszélyezteti. (2) A rendszerhasználók az általuk megkötött szerzõdésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektõl függetlenül a villamosenergia-rendszer jelentõs zavara esetén kötelesek az átviteli rendszerirányító, és az elosztó hálózati engedélyes utasításait végrehajtani és az ebbõl fakadó terheket a külön jogszabályban meghatározott módon viselni. 139. § (1) Villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek (a továbbiakban: válsághelyzet) minõsül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet, illetve veszélyhelyzetet el nem érõ mértékû, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet, illetõleg a felhasználók jelentõs részének ellátását közvetlenül veszélyeztetõ villamosenergia-ellátási zavar. Válsághelyzetet különösen a következõ események válthatnak ki: a) tartós erõmûvi, illetõleg a határon keresztül beszállított villamos energia hiánya, b) tartós elsõdleges energiaforrás hiány, c) az ország vagy országrész villamosenergia-ellátásában több napon át hiányt okozó környezetszennyezés, illetõleg vezetékek üzemszünete, d) a felhasználók ellátásának zavara. (2) Válsághelyzet esetén, annak fennállásáig a Kormány rendeletben szabályozza a) a felhasználók ellátására kötött szerzõdések teljesítése felfüggesztésének rendjét, b) a felhasználók villamosenergia-ellátásának korlátozását, c) az engedélyesek kötelezettségeit és jogait, d) a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát. (3) A (2) bekezdés szerinti intézkedésekbõl származó károkért az engedélyeseket – a tõlük elvárható magatartás tanúsítása esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli. (4) A (2) bekezdés szerinti intézkedéseket a piac mûködésének lehetõ legkisebb mértékû zavarásával, a lehetõ legrövidebb idõtartam alatt kell megvalósítani.
XVI. Fejezet ÁRSZABÁLYOZÁS 140. § (1) A felhasználó a villamosenergia-vásárlási és a hálózathasználati szerzõdés feltételei szerint megfizeti a
2007/86. szám
villamos energia árát és a 142. § szerinti, a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendõ díjakat. (2) A villamosenergia-rendszer használatáért fizetendõ díjakat jogszabály határozza meg, a villamosenergia-kereskedõ által a felhasználónak értékesített villamos energia eladási árát a felek megállapodása, vagy a villamosenergia-kereskedõ üzletszabályzata, az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energiának – a kiszámítására vonatkozó jogszabályi elõírásoknak megfelelõen képzett – árát az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. (3) Ha a felhasználó hálózathasználati szerzõdését a kereskedõ, illetve egyetemes szolgáltató a 63. § (1) bekezdésének megfelelõen megbízottként, vagy bizományosként kezeli, a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendõ díjakat köteles a számlán külön feltüntetni. (4) A villamosenergia-vásárlási szerzõdés oly módon is megköthetõ, hogy a kereskedõ, illetve az egyetemes szolgáltató a villamos energia árában figyelembe veszi a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendõ díjakat is. 141. § (1) A legmagasabb árat – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan mûködõ vállalkozó ráfordításaira és a mûködéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is. (2) A csatlakozási díjat a 144. § (2) bekezdésében meghatározott elvekkel összhangban kell megállapítani. (3) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen, vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó elõírásokkal. (4) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt kell megállapítani. (5) A hatósági ár megállapítása hivatalból történik. (6) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit a miniszter rendeletben hirdeti ki. A miniszter a rendeletben meghatározza, hogy a hatósági ár mikor lép érvénybe, e rendelkezésnek visszamenõleges hatálya nem lehet. (7) A legmagasabb hatósági árnak a szerzõdés megkötését követõen bekövetkezõ változása esetén a felek eltérõ rendelkezése hiányában a megváltozott hatósági ár az érvényes szerzõdés részévé válik. (8) A legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerzõdésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg. (9) E fejezet alkalmazásában hatósági ár a 142. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj, a 144. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj, az elosztó hálózati engedélyes, vagy az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján végzett egyes szolgáltatások 142. § (11) be-
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
kezdése, illetve 143. § (3) bekezdése szerinti díja, valamint az egyetemes szolgáltatás 143. § (1)–(2) bekezdése szerint képzett ára. 142. § (1) A villamosenergia-rendszer használatért a) átviteli-rendszerirányítási díjat, b) rendszerszintû szolgáltatások díját, c) elosztási díjat, d) közvilágítási elosztási díjat (a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) kell fizetni. Az egyes rendszerhasználati díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelõ díjelemekbõl állhatnak. (2) Az (1) bekezdés szerinti díjak mértékét a miniszter tételesen, országosan egységesen rendeletben állapítja meg. (3) A rendszerhasználati díjaknak meg kell felelniük az átláthatóság, az arányosság és a megkülönböztetés-mentesség elvének. (4) A rendszerhasználati díjakat a hatékonyan mûködõ engedélyes vállalkozás(ok) indokolt mûködési és tõkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján kell meghatározni. Az indokolt költségek meghatározásának módjáról a Hivatal módszertani útmutatót ad ki. A módszertani útmutató kidolgozása során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek véleményét is. Az indokolt költségek mértékét a Hivatal honlapján teszi közzé. (5) A rendszerhasználati díjakra vonatkozó szabályozást a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében úgy kell megállapítani, hogy a szabályozás által érintett engedélyeseket gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minõségének folyamatos javítására ösztönözze. Ennek részletes szabályairól a Hivatal módszertani útmutatót ad ki. A módszertani útmutató kidolgozása során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek véleményét is. (6) Az elosztási díjból és a közvilágítási elosztási díjból származó árbevételt az elosztói engedélyesek között az indokolt költségek arányában kell megosztani. Ennek érdekében az engedélyesek között szükség esetén – külön jogszabályban meghatározott módon, a rendszerhasználati díjakkal együtt kihirdetett – kiegyenlítõ fizetéseket kell végrehajtani. (7) Az engedélyesek az (1)–(6) bekezdésekben foglaltaknak megfelelõen kötelesek az általuk alkalmazandó rendszerhasználati díjakra javaslatot tenni, és azt a Hivatalhoz benyújtani. (8) A Hivatal az általa elõkészített, a rendszerhasználati díjakra és alkalmazásuk feltételeire vonatkozó elõterjesztést honlapján nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történõ kihirdetésüket. (9) A miniszter a Hivatal elõterjesztését elfogadja, vagy elutasítja. Az elõterjesztés
6391
a) elfogadása esetén a miniszter a Hivatal által meghatározott rendszerhasználati díjakat a Hivatal elõterjesztését követõ 30 napon belül rendelettel hirdeti ki, b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követõ 15 napon belül nyilvánosságra hozza. (10) A kihirdetett rendszerhasználati díjakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, elõre nyilvánosságra hozott módon el lehet térni. (11) Az elosztók által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhetõ egyéb szolgáltatások körét és annak díjait külön jogszabály állapítja meg. (12) A rendszerhasználati díjakra vonatkozó elõírások betartását a Hivatal ellenõrzi. (13) A rendeleti kihirdetést követõ 60 napon belül bármely érdekelt fél kezdeményezheti a Hivatalnál a rendszerhasználati díjak felülvizsgálatát. Amennyiben a felülvizsgálat eredménye alapján indokolt, a Hivatal kezdeményezi a rendszerhasználati díjak módosítását. 143. § (1) Az egyetemes szolgáltatást méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árszabások alkalmazásával, külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok biztosításával kell megvalósítani. (2) A 90. § (3) bekezdése alkalmazásával kiadott engedélyek alapján nyújtott egyetemes szolgáltatás árának meghatározásánál figyelembe veendõ összehasonlító (benchmark) ár kiszámítására vonatkozó elõírásokat és az alkalmazható legnagyobb kereskedelmi árrést a Hivatal javaslata alapján a miniszter külön jogszabályban állapítja meg. (3) Az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhetõ egyéb szolgáltatások körét és annak díjait külön jogszabály állapítja meg. (4) Az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatás árára vonatkozó árváltoztatási szándékát és a javasolt árakat 45 nappal elõre jóváhagyásra be kell jelentenie a Hivatalhoz. A Hivatal a javasolt árakról 30 napon belül határoz. A jóváhagyott árakat alkalmazásuk kezdete elõtt legalább 15 nappal az egyetemes szolgáltató a honlapján, valamint két országos napilapban közzé teszi, továbbá a felhasználókat a 62. § (2) bekezdésének c) pontja szerint értesíti. A közzétételnek a felhasználókat megilletõ felmondási jogra vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell. (5) Az egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlán szereplõ egységárak bármely változása esetén – a 62. § (2) bekezdésének c) pontja szerint értesítésen túlmenõen – az egyetemes szolgáltató legkésõbb az új árakat tartalmazó számla kibocsátásakor a felhasználókat külön is egyértelmûen, személyre szólóan tájékoztatja. A tájékoztatásnak a felhasználókat megilletõ felmondási jogra is ki kell terjednie.
6392
MAGYAR KÖZLÖNY
(6) Az egyetemes szolgáltatás árát naptári negyedévenként egyszer lehet módosítani. (7) Az egyetemes szolgáltatás árára és árképzésére vonatkozó elõírások teljesülését a Hivatal ellenõrzi. 144. § (1) A közcélú hálózathoz történõ csatlakozással összefüggésben keletkezett hálózatfejlesztési költségek fedezetéül külön jogszabályban meghatározott csatlakozási díj fizetendõ. (2) A csatlakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elõ a legkisebb költség elvének nemzetgazdasági szintû érvényesülését, valamint vegye figyelembe azokat az elõnyöket, amelyhez a hálózatba kezdetben vagy utólag bekapcsolt termelõk és felhasználók, valamint a hálózati engedélyesek a bekapcsolódásból eredõen jutnak. A csatlakozási díj nem haladhatja meg a hálózati engedélyes által a csatlakozás érdekében közvetlenül hálózati beruházásra fordított összeg nagyságát. (3) A csatlakozási díjból származó bevételt a hálózathoz történõ csatlakozáshoz szükséges beruházásokra kell fordítani. (4) A Hivatal a csatlakozási díjra és alkalmazásának feltételeire vonatkozó elõterjesztést készít, és kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történõ kihirdetését. (5) A miniszter a Hivatal elõterjesztését elfogadja, vagy elutasítja. Az elõterjesztés a) elfogadása esetén a miniszter a Hivatal által meghatározott csatlakozási díjat a Hivatal elõterjesztését követõ 30 napon belül rendelettel hirdeti ki, b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követõ 15 napon belül nyilvánosságra hozza. (6) A csatlakozási díjból származó bevételbõl finanszírozott beruházást a rendszerhasználati díjak meghatározásával összefüggésben a tõkeköltség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (7) A csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenõrzi. 145. § (1) A 142. és a 144. §-okban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Hivatal határozattal a) megtiltja a jogszabályt sértõ díj további alkalmazását, és egyidejûleg kötelezi az engedélyest a jogszerû ellenérték alkalmazására, valamint b) kötelezi az engedélyest a 142. és a 144. §-okban foglalt rendelkezések megsértésével elért többletbevételnek a sérelmet szenvedett fél részére történõ visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történõ visszatérítésére,
2007/86. szám
c) súlyosabb sérelem esetén a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 48. §-a alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabását kezdeményezheti. (2) A 143. §-ban foglalt rendelkezések nem megfelelõ teljesülése esetén a Hivatal határozattal a) megtiltja a jogszabályt sértõ ár további alkalmazását, és egyidejûleg kötelezi az engedélyest a jogszerû ellenérték alkalmazására, valamint b) kötelezi az engedélyest a 143. §-ban foglalt rendelkezéseknek nem megfelelõ ár alkalmazásával elért többletbevételnek a sérelmet szenvedett fél részére történõ visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történõ visszatérítésére, c) súlyosabb sérelem esetén a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 48. §-a alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása kezdeményezheti. (3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti határozat felülvizsgálatát nem kérték a bíróságtól a Hivatal megküldi a Gazdasági Versenyhivatalhoz a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben szabályozott bírság kiszabása végett. (4) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti határozat felülvizsgálatát kérték a bíróságtól, és a bíróság az (1) bekezdés szerinti esetben hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértését, vagy a (2) bekezdése szerinti esetben a jogszabályi rendelkezések nem teljesülését megállapította, jogerõs határozatát megküldi a Gazdasági Versenyhivatalhoz a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben szabályozott bírság kiszabása végett. 146. § (1) Az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételi árait a 9. § szerinti kötelezõ átvételi rendszer részletes szabályait meghatározó külön jogszabály tartalmazza. (2) Az átviteli rendszerirányító által a kötelezõ átvétel keretében befogadott villamos energiának az érintett piaci szereplõkre történõ szétosztása során alkalmazandó árak meghatározásának módját a 13. § (1) bekezdése alapján kiadott külön jogszabály tartalmazza.
XVII. Fejezet EGYÉB PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK 147. § (1) Az átviteli rendszerirányító által az e célból létrehozott elkülönített számláján kezelt, kötelezõ befizetésbõl származó pénzeszközökbõl kell biztosítani a) a szénipari szerkezetátalakítási támogatás, b) a külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön jogszabálynak
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
megfelelõen biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása, c) a külön törvény szerinti átállási költségek finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzeszközöket a) a rendszerhasználó részére villamos energiát értékesítõ 1. egyetemes szolgáltató, 2. kereskedõ, 3. termelõi engedélyes; b) a közvetlenül a szervezett villamosenergia-piacról, vagy külföldrõl villamos energiát vásárló rendszerhasználó az átviteli rendszerirányítónak havonta megfizeti, és azokat továbbhárítja a rendszerhasználó felé. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében az átviteli rendszerirányító által beszedett pénzeszközök nem minõsülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat más célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitõl és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. (4) A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendõ) pénzeszközöket az egyetemes szolgáltató, a kereskedõ és az erõmû köteles a rendszerhasználók részére kiállított számlán külön feltüntetni. (5) A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendõ), a rendszerhasználó részére kiállított számlán a (4) bekezdésben meghatározott módon külön feltüntetett pénzeszközök nem minõsülnek az egyetemes szolgáltató, a kereskedõ és a termelõi engedélyes bevételének, azokat kötelesek egyéb pénzeszközeiktõl és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az egyetemes szolgáltató, a kereskedõ és a termelõi engedélyes köteles ezeket az elkülönítetten kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát az átviteli rendszerirányítóval szembeni kötelezettségként kimutatni.
6393
149. § Az átviteli rendszerirányító elkülönített számlájának kezelésére vonatkozó elõírásokat, valamint az elkülönített számláról történõ kifizetések rendjét a Kormány állapítja meg.
XVIII. Fejezet ADATSZOLGÁLTATÁS, BIZALMAS INFORMÁCIÓ KEZELÉSE, TITOKVÉDELEM, TÁJÉKOZTATÁS 150. § (1) A rendszerhasználók és az engedélyesek kötelesek a villamosenergia-rendszer, valamint a villamosenergia-piac zavartalan mûködését biztosító, külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott, személyes adatot nem tartalmazó adatokat, információkat a külön jogszabályban – és azzal összhangban a villamosenergia-ellátási szabályzatokban – meghatározottak részére az elõírt módon, idõben és csoportosításban megadni. (2) Az átadott adatokat az adatkezelõ kizárólag a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac mûködésével kapcsolatos – engedélyes – tevékenysége ellátásával összefüggésben használhatja. (3) A villamosenergia-piac mûködésével összefüggõ, a kereskedelmi szabályzatban meghatározott adatokat az átviteli rendszerirányító köteles honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozni.
(2) A 147. § (1) bekezdése szerint megfizetendõ pénzeszközök mértékét a külön törvény Ft/kWh egységben állapítja meg.
151. § (1) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyesek, az egyetemes szolgáltató, a felhasználónak közvetlenül értékesítõ termelõi engedélyes és a villamosenergia-kereskedõ (a továbbiakban együtt: adatkezelõ) a jelen törvény szerint engedélyköteles tevékenységének végzése, valamint az ehhez szükséges mûszaki berendezések létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerzõdés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, a teljesítésének figyelemmel kísérése, a szerzõdésben meghatározott díjak számlázása, továbbá a szerzõdésbõl eredõ egyéb követelések érvényesítése, valamint a ellátási szabályzatokban foglalt együttmûködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti a felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizetõ azonosításához szükséges és elégséges, jelen törvény vagy a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint a szerzõdés tartalmát képezõ személyes adatot. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.
(3) A 147. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét a következõ évre várható finanszírozási igény és az elkülönített számla várható tárgyévi egyenlege alapján kell megállapítani.
(2) Az adatkezelõ a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha nem az (1) bekezdésben meghatározott célból történt az adatkezelés, vagy az (1) bekezdésben meghatározott adatkezelési cél megszûnt, különösen az enge-
148. § (1) A 147. § (2) bekezdése szerinti fizetés alapját a) a 147. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelõen értékesített, illetve b) a 147. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelõen vásárolt villamos energia képezi.
6394
MAGYAR KÖZLÖNY
délyesi tevékenység keretében létrejött jogviszony megszûnik, vagy az ahhoz kapcsolódó követelések érvényesítése megtörtént, illetve a követelés érvényesíthetõsége megszûnt. (3) A felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizetõ adatkezelõvel történõ szerzõdéskötése nem tehetõ függõvé valamely, az (1) bekezdésben nem szabályozott célból történõ adatkezeléshez való hozzájárulástól. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak a) az adatkezelõ megbízása alapján a szerzõdés megkötését, a leolvasást, a számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a felhasználási helyek mûszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenõrzését, kikapcsolását, illetõleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végzõ természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek, b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére, c) a Hivatalnak, d) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bûncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkezõ nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak, e) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény elõírásai szerint a bírósági végrehajtónak. (5) Az átadott adatokkal kapcsolatban a (4) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott adatokat átvevõket az engedélyessel azonos titoktartási kötelezettség terheli. Az adatkezelõ köteles a (4) bekezdés a)–c), valamint e) pontja esetén az adatátadással egyidejûleg az érintettet értesíteni. 152. § Az engedélyesek, a nem engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységek végzõi, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások, valamint az engedélyesek által a 94. § alapján kiszervezett tevékenységet végzõ személyek kötelesek a Hivatal részére megadni a jelen törvényben és a külön jogszabályban meghatározott és a feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal határozza meg. 153. § (1) A felhasználót az e törvényben, illetve az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokban foglalt tájékoztatásokhoz való jogon felül megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozó tájékoztatást kapjon az õt ellátó egyetemes szolgáltatótól, kereskedõtõl. (2) A felhasználót ezen felül tájékoztatni kell az általa vételezett villamos energia minõségi jellemzõirõl, ideértve az általa átvett villamos energia elõállításának környezetre gyakorolt hatásait is. (3) A felhasználókat rendszeresen tájékoztatni kell a villamos energia hatékony felhasználására, az energiata-
2007/86. szám
karékos eszközök használatával járó elõnyökre vonatkozó ismeretekrõl, adatokról. 154. § Az átviteli rendszerirányító a jelen törvényben szabályozott feladata ellátása során a nemzetközi együttmûködés keretében az ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat továbbíthatja az együttmûködõ nemzetközi szervezeteknek. 155. § (1) A Hivatal a jelen törvényben szabályozott feladata ellátásához az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban adatot kezelhet. (2) A Hivatal az átvett adatokat más részére jogszabályi feltételek fennállása és megkeresés esetén átadhatja. (3) A Hivatal gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelõzésérõl, illetõleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemrõl. (4) A Hivatal – a külön jogszabályban meghatározott adatok körére vonatkozóan – adatokat köteles honlapján közzétenni. 156. § A Hivatal a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac mûködésével kapcsolatos adatokat. Ha a Hivatal nem tudja átadni a kért információkat, ennek okairól értesíti a megkeresõ hatáskörrel rendelkezõ hatóságot. 157. § A 150. § (3) és a 155. § (4) bekezdés szerint közzétételre kerülõ információk közérdekbõl nyilvánosak.
XIX. Fejezet A MAGYAR ENERGIA HIVATAL JOGÁLLÁSA, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE A Magyar Energia Hivatal feladata és hatásköre 158. § (1) A Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezõ kormányhivatal. (2) A Hivatal tevékenységének célja a) az e törvény és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok által engedélykötelesnek minõsített tevékenységet folytató vállalkozások és a vezetékes energiaellátási piac jogszabályoknak és hatósági elõírásoknak megfelelõ mûködésének biztosítása, b) a hatékony és fenntartható villamosenergia-piaci verseny elõmozdítása, c) a hatékonysági követelmények és a legkisebb költség elvének érvényesítése, d) az ellátás biztonságának megõrzése és növelése, e) a fenntartható fejlõdés követelményeinek érvényesítése,
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
f) a nyilvánosság tájékoztatása, g) a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme, valamint h) a technológiai monopolhelyzettel való visszaélés, a versenykorlátozás megakadályozása a piaci résztvevõk tevékenységének és az áraknak a szabályozásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása révén, az Európai Unió követelményeinek megfelelõen. 159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergiapiac hatékony mûködésének felügyeletével, továbbá az egyenlõ bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elõsegítésével kapcsolatos feladatai körében a) kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket, továbbá a magánvezetéket engedélyköteles körbe sorolja, b) jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és belsõ szabályzatokat, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat, c) jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat, d) jóváhagyja az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó hálózati engedélyesek által benyújtott megfelelési programokat, illetve azok módosításait, valamint jóváhagyja az éves megfelelési jelentést, e) ellenõrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban meghatározott kötelezettségek betartását, különösen ea) a tevékenységek szétválasztásának teljesítésére és ennek keretében a keresztfinanszírozás-mentes mûködés érvényesülésére vonatkozó szabályokat, eb) a villamos energia határon keresztül történõ szállításának végrehajtását, f) piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny jellemzõit, piacelemzést és hatósági ellenõrzést végez, g) ellátja a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyes azonosításával, illetve az ilyen jellegû piac szabályozásával kapcsolatos, e törvény által hatáskörébe utalt teendõket, h) meghatározza a rendszerhasználók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait, i) kialakítja a rendszerhasználati díjak szabályozásának kereteit, j) elõkészíti a rendszerhasználati díjakat és a csatlakozási díjakra, valamint alkalmazási feltételeikre vonatkozó szabályokat,
6395
k) elõkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályokat, l) elõkészíti a felhasználó igénye alapján az elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhetõ szolgáltatások körét és díjait, m) ellenõrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó elõírások betartását, továbbá jóváhagyja az egyetemes szolgáltatás árait, n) az átviteli rendszerirányító javaslata alapján dönt a vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli, illetve elosztó vezetékké történõ minõsítésérõl, átminõsítésérõl, o) a 37. §-ban meghatározott szabályok szerint dönt a rendszerösszekötõ vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemrõl, p) jóváhagyja az átviteli rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet, q) a 7. § (2) bekezdésének, 8. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint erõmû létesítésére, illetve keresletoldali szabályozási intézkedésekre, valamint a 26. § (1) bekezdése szerint a hálózat fejlesztésére pályázatot írhat ki, és elbírálja azokat, r) az egyes engedélyesekre – a jogszabályban meghatározott keretek között – határozatban állapítja meg az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minõségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználók tájékoztatásának, illetve a felhasználókkal való kapcsolattartásnak részletes szabályait, továbbá a hálózati engedélyesek vonatkozásában a hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket, s) dönt az elosztói, átviteli engedélyessel szemben felmerülõ, csatlakozással, illetve a rendszer megfelelõ minõségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos felhasználói panaszok ügyében; ellenõrzi a felhasználói igény kielégítését, ellenõrzi a felhasználók által a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását, bírságot szab ki, sz) dönt az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel, méréssel kapcsolatos jogszabályi elõírások megsértésére vonatkozó felhasználói panaszok ügyében a lakossági fogyasztói panaszok kivételével, t) meghatározza az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mennyiségét és a kötelezõ átvétel idõtartamát, u) a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartása érdekében kivizsgálja az erõmûvek teljesítményében, illetve teljesítõképességében beálló változásokat, v) dönt a rendszerhasználó által az átviteli rendszerirányító, illetõleg az elosztó hálózati engedélyes III., IV., V. és VI. fejezetekben, valamint a 101. §-ban meghatározott kötelezettségeinek megsértésével kapcsolatban benyújtott beadványokról, w) e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszûnését, a jegyzett tõke értékének csökkentését, az engedélyesekben történõ befolyásszerzést, az engedélyes mûködési engedélyében felsorolt engedélyhez
6396
MAGYAR KÖZLÖNY
kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a mûködési engedélyben meghatározott alapvetõ eszközeinek, és vagyoni értékû jogainak más személy részére történõ átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését, x) eleget tesz a személyes adatok gyûjtésére vonatkozó, törvényben elõírt, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatgyûjtési, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének, y) felülvizsgálja a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó szénipari szerkezetátalakítási támogatásának kifizetésére vonatkozó kérelmét, és javaslatot tesz a miniszternek a kifizethetõ szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértékére, z) végrehajtja a 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikkében meghatározott feladatokat, zs) jelöli az ország villamosenergia-ellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelõbizottságának egy-egy tagját, vagy igazgatótanácsának egy tagját. 160. § (1) A Hivatal által jelölt személy jogosult részt venni az ország villamosenergia-ellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentõségû, az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény 8/A. §-ában meghatározott gazdasági társaság ügyvezetésében, illetve a gazdasági társaság mûködésének ellenõrzésében. (2) A Hivatal által jelölt személyt a gazdasági társaság legfõbb szerve köteles a jelölést követõ elsõ ülésén az igazgatóság vagy a felügyelõbizottság, illetve az igazgatótanács tagjává választani, kivéve, ha a jelölttel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni. (3) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy szavazati joggal nem rendelkezik, az igazgatóság vagy a felügyelõbizottság, illetve az igazgatótanács ülésén kizárólag tanácskozási joggal vesz részt. A határozatképesség számításánál e személyt figyelmen kívül kell hagyni. (4) A (2) bekezdés alapján megválasztott személyt a gazdasági társaság legfõbb szerve csak a Hivatal javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha a Hivatal törvényben meghatározott kizáró ok ellenére a társasági szerzõdésben meghatározott határidõn belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új tagra vonatkozó jelölési kötelezettségének.
A Hivatal gazdálkodása 161. § (1) A Hivatal a feladatai ellátásával, valamint mûködésével összefüggõ kiadásokat és mûködését saját bevételeibõl fedezi.
2007/86. szám
(2) A Hivatal bevételét képezik a a) felügyeleti díjak, b) igazgatási szolgáltatási díjak, c) bírságok, d) egyéb bevételek. (3) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége elõzõ évi nettó árbevételének 0,05%-a. Ha a tárgyévet megelõzõ évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj elõleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységbõl elérni tervezett nettó árbevétel 0,05%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,05%-ával a tárgyévet követõ évben a fizetendõ felügyeleti díj mértékét megfelelõen módosítani kell. (4) A Hivatal kérelemre indult eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. (5) Az igazgatási-szolgáltatási díj és a bírságok mértékét, továbbá a díjak és egyéb bevételek fizetésére vonatkozó részletes szabályokat a miniszter az adópolitikáért felelõs miniszterrel és a közigazgatási informatikáért felelõs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg. (6) A Hivatal bevételeit – a bírságból származó bevétel kivételével – mûködésének fedezetére használja fel és azok – az államháztartásról szóló törvény eltérõ rendelkezése hiányában – a felügyeletet gyakorló fejezet vezetõjének hatáskörében nem vonhatók el. (7) A Hivatal saját bevételei terhére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott befizetési kötelezettségen felül további, más jogcímen elvonás nem írható elõ.
A HIVATAL KAPCSOLATA MÁS SZERVEKKEL, NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEIVEL Együttmûködés a Gazdasági Versenyhivatallal 162. § (1) A Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: versenyhatóság) a villamosenergia-piaci versenyt érintõ kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás elõmozdítása érdekében együttmûködik. (2) A 110–111. § alkalmazása során a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek elõírásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal megfelelõ határidõ biztosításával a versenyhatóság szakmai álláspontját figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A Hivatal és a versenyhatóság az együttmûködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történõ adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz fûzõdõ érdekek ne sérüljenek. (4) A Hivatal és a versenyhatóság az együttmûködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé teszik.
Kapcsolat a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználói érdekképviseletekkel 163. § (1) A Hivatal a lakossági fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében a vezetékes energetikai rendszerekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve feladatai ellátása során a fogyasztóvédelmi hatósággal együttmûködik. (2) A Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttmûködésük részletes szabályaira vonatkozóan – évente felülvizsgálatra kerülõ – megállapodást köt. A megállapodást a Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé teszi. (3) A Hivatal együttmûködik a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel, a) szervezi és mûködteti a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek és a szolgáltatók közötti érdekegyeztetést, dönt az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben, b) átadja a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak a külön jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak. (4) A Hivatal mûködteti az Energetikai Érdekegyeztetõ Tanácsot.
Nemzetközi együttmûködés és kapcsolat az Európai Unió szerveivel 164. § (1) A Hivatal az Európai Parlament és a Tanács, a villamos energia belsõ piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2003. június 26-i irányelve értelmében szabályozó hatóságnak minõsülõ külföldi energetikai szervezetekkel (a továbbiakban: külföldi energetikai szabályozó szervezetekkel), illetve szakmai szövetségekkel (különösen az Európai Unió tagállamai szabályozó hatóságainak szövetségével, a szabályozó hatóságok regionális szövetségével, az Európai Bizottság által létrehozott, villamosenergia- és gázpiac területén mûködõ tanácsadói testülettel) – a hatályos jogszabályok elõírásainak figyelembevéte-
6397
lével – együttmûködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetekbe beléphet. (2) A nemzetközi együttmûködés során a külföldi energetikai szabályozó szervezetektõl kapott adatokat, információkat a Hivatal az alábbi célokra használja fel, illetõleg külföldi szabályozó szervezeteknek az alábbi célokra adhat át személyes adatnak nem minõsülõ adatokat: a) az engedélyköteles tevékenységet folytató energiaipari vállalkozások mûködésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenõrzéséhez, b) a Hivatal által hozott határozatok (különösen döntések, intézkedések, szankciók) megalapozásához. (3) A Hivatal az Európai Bizottságnak, vagy az Energia Közösség Szabályozó Testületének kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac mûködésével kapcsolatos információkat, adatokat. 165. § A vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályok alapján, kizárólag a Magyar Köztársaság határait keresztezõ vezetékes energiaellátási rendszerekhez való hozzáféréssel kapcsolatosan, a vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben a Hivatal hatáskörében eljárhatnak: a) az Európai Bizottság, b) az Energia Közösség Szabályozó Testülete.
A Hivatal szervezete, vezetõi és alkalmazottai 166. § (1) A Hivatal elnökét és elnökhelyettesét – a miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés idõtartama hat év. Az elnök és az elnökhelyettes megbízatásának megszûnése esetén a miniszter nyilvános pályázatot ír ki a megüresedõ tisztségre. A pályázatokat a miniszter a pályázatok benyújtására rendelkezésre nyitva álló határidõ lejártát követõen harminc napon belül szakmailag értékeli. A miniszter az értékelés eredményérõl, a jelöltek sorrendjérõl és javaslatának indokolásáról írásban vagy elektronikusan tájékoztatja a miniszterelnököt. (2) Az elnök és az elnökhelyettes tekintetében a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a miniszter gyakorolja. (3) A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszûnik, a) ha a kinevezés idõtartama lejár, b) ha a tisztségérõl lemond, c) ha tisztségébõl felmentik, d) ha meghal. (4) Felmentéssel szûnik meg a Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha a) jogerõs bírói ítélet megállapítása szerint bûncselekményt követett el,
6398
MAGYAR KÖZLÖNY
b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált, c) tisztségével való összeférhetetlenségét három hónapon belül nem szüntette meg, d) tevékenységével a Hivatal hatósági jogköreinek gyakorlását veszélyezteti. (5) A (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat. (6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidõ lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság döntésének jogerõre emelkedését követõen terjeszthetõ a miniszterelnök elé. (7) A Hivatal elnöke a) vezeti a Hivatalt, b) gyakorolja a Hivatal köztisztviselõi felett a munkáltatói jogokat, c) irányítja a Hivatal gazdálkodását, d) képviseli a Hivatalt, e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és mûködési szabályzata a hatáskörébe utal, f) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Hivatal feladatkörét érintõ elõterjesztések tárgyalásakor. 167. § (1) A Hivatal köztisztviselõje a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti összeférhetetlenségi és kizárási szabályokban foglaltakon túl nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles villamosenergia-ipari társasággal vagy integrált villamosenergia-ipari vállalkozással. (2) A Hivatal köztisztviselõje az öröklés kivételével a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles villamosenergia-ipari társaságokban tulajdoni részesedést nem szerezhet. (3) A Hivatal köztisztviselõje kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesülésérõl. A Hivatal köztisztviselõje kinevezése elõtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétõl, illetve a szerzéstõl számított három hónapon belül köteles elidegeníteni. (4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a Hivatal köztisztviselõje nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik. (5) A Hivatal köztisztviselõire a Ktv. rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a Ktv. 30/A. § (1) bekezdésében megállapított arány negyven százalék, továbbá a Ktv. 44. § (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke a felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõ esetében az alapilletményének 65%-a, a középiskolai végzettségû köztisztviselõ esetében az alapilletmé-
2007/86. szám
nyének 35%-a. A Hivatal esetében a nem rendszeres személyi juttatások közül a jutalom-elõirányzatra, valamint a személyi juttatások elõirányzat-maradványából, illetve pénzmaradványából történõ jutalomfizetésre vonatkozó, külön jogszabályban megállapított felsõ mérték túllépését tiltó rendelkezés nem alkalmazandó.
A Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályok 168. § (1) A Hivatal eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban és a vezetékes energetikai rendszerekre vonatkozó jogszabályokban foglalt eltérésekkel. (2) A Hivatal helyszíni ellenõrzést tarthat az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozás székhelyén, telephelyén, illetve minden olyan helyen, ahol engedélyköteles tevékenységet folytatnak, továbbá ahol engedélyben meghatározott eszközök vannak. A helyszíni ellenõrzést végzõ személy részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes képviselõjének, alkalmazottjának, illetve meghatalmazottjának, kérésére át kell adni. Az üzemi berendezéseket érintõ helyszíni ellenõrzést a munkavédelmi és mûszaki-biztonsági elõírások megtartásával kell lefolytatni. (3) A Hivatal jogosult az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel – beleértve a horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozások elsõdleges energiaforrásellátáshoz kapcsolódó tevékenységét is – kapcsolatos iratokba betekinteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is, továbbá jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestõl eseti és rendszeres információt kérni, amelyeket köteles a Ket. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint kezelni. (4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje 90 nap. (5) A Hivatal a hivatalból indult eljárás megindításáról az ismert ügyfelet, a kérelemre indult eljárásról az ismert ellenérdekû, illetve az érintett ügyfelet 5 napon belül értesíti. (6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezésétõl számított 30 napon belül – megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményére történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel. (7) Ellenérdekû ügyfél hiányában a Hivatal eljárása során részben, vagy egészben eltekinthet a magyar nyelv kötelezõ használatától, valamint az iratok magyar nyelven történõ benyújtásától. Ebben az esetben az iratokról magyar nyelvû összefoglalót kell benyújtani a Hivatalhoz.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(8) Amennyiben a Hivatal szakértõt rendel ki, a szakvélemény megérkezéséig indokolt esetben az eljárást felfüggesztheti. (9) A Hivatal köteles a külön jogszabályban meghatározott közérdekû határozatait a Ket. 81. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint nyilvánosan közzétenni. (10) A Hivatal határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a határozatot jogosult megváltoztatni. (11) A Hivatal jogerõs határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi kérelem. (12) A Hivatallal szemben – hatósági jogkörben hozott határozatai miatt – kártérítési igény csak akkor érvényesíthetõ, ha a Hivatal határozata, vagy mulasztása törvénysértõ és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elõ. (13) A Hivatal felügyeleti szerve nem gyakorolhatja a Ket. 115. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti jogkörét. (14) A Hivatal a végrehajtást a Ket. 127. §-a szerinti feltételek teljesülésétõl, illetve a végrehajtás megindítására irányuló kérelem beérkezésétõl számított 20 napon belül rendeli el. (15) A Hivatal felügyeleti szerve nem rendelheti el a Hivatal jogerõs határozata végrehajtásának felfüggesztését. (16) A Hivatal engedélyezési eljárásai során a Ket. 29. § (7) bekezdésében meghatározott hirdetményt tesz közzé az eljárás megindításáról.
6399
kötelezettségekkel kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerzõdésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek. (4) Az Energetikai Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti a jelen törvény hatálybalépése elõtt megkötött egyedi szerzõdésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködõ Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges elõírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is – a felek eltérõ rendelkezése hiányában – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködõ Állandó Választottbíróságnak van hatásköre. (5) Az Energetikai Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a Hivatal elnöke jelöli ki meghatározott idõre. Nem lehet az Energetikai Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagja a Hivatal elnöke, illetve a Hivatal egyéb alkalmazottja. (6) Az Energetikai Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest. (7) Az Energetikai Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának a Hivatal hivatalos lapjában történõ közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el az Energetikai Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot. (8) Az Energetikai Állandó Választottbíróság egyeztetõ eljárás lefolytatására is jogosult a közvetítõi tevékenységrõl szóló 2002. évi LV. törvény szabályainak megfelelõen.
(17) A Hivatal eljárásai során az európai uniós csatlakozással összefüggõ egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141. §-a szerinti felhasználói megkeresések esetében a 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-aiban meghatározott rendelkezések alapján jár el azzal az eltéréssel, hogy az elbírálási határidõ 90 nap.
(9) Az Energetikai Állandó Választottbíróság alapító okiratában meg kell határozni: a) a választottbíróság szervezeti rendjét, b) az elnökség tagjai kijelölésének szabályait, c) a választottbíróság képviseletének rendjét, d) az elnökség feladatait, jogkörét, e) az alapítói hozzájárulás összegét.
Energetikai Állandó Választottbíróság
(10) Az Energetikai Állandó Választottbíróság mûködésének forrásai: a) alapítói hozzájárulások, b) választottbírósági díjak, c) a vagyon hozama, d) egyéb bevételek.
169. § (1) A Hivatal megalapítja az Energetikai Állandó Választottbíróságot. (2) Az Energetikai Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezéseit a (3)–(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az Energetikai Állandó Választottbíróság eljárásának van helye az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytató engedélyesek közötti, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó jogszabályban, vagy az alapján kötött szerzõdésben foglalt jogokkal és
(11) Az Energetikai Állandó Választottbíróság szervezete a választottbírói testületbõl, a testület tagjai közül kijelölt legalább három, legfeljebb öttagú elnökségbõl és a Gazdasági Hivatalból áll. (12) Az elnökség az Energetikai Állandó Választottbíróság általános irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és mûködésének szabályait az alapító okirat és az Energetikai Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák. (13) Az Energetikai Állandó Választottbíróságot harmadik személlyel szemben, bíróság és hatóságok elõtt az
6400
MAGYAR KÖZLÖNY
elnökség tagjai, illetve az általuk arra felhatalmazott személyek képviselik az Energetikai Állandó Választottbíróság szabályzataiban meghatározott módon.
XX. Fejezet FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK 170. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy 1. a Magyar Energia Hivatal által kiszabható bírság felsõ határát, 2. a panaszok engedélyes általi kezelésére és a felhasználók, illetve lakossági fogyasztók általi benyújtására vonatkozó eljárási szabályokat, 3. a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat, 4. a szabályzati bizottságok létrehozására és mûködtetésére vonatkozó szabályokat, 5. az üzletszabályzatok kötelezõ tartalmi elemeit, az azokban kötelezõen szerepeltetendõ rendelkezéseket, az üzletszabályzatok felépítésére vonatkozó általános elõírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó elõírásokat és az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit, 6. az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult felhasználó közötti jogviszony és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére irányuló szándék bejelentésének részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében történõ villamosenergia-vásárlásra vonatkozó szerzõdés tartalmi és formai követelményeit, megszûnésének eseteit, 7. az engedélyezés részletes szabályait, a kérelem formai és tartalmi, továbbá az engedély tartalmi követelményeit, az engedélyköteles tevékenységek folytatásának, az engedély kiadásának, a mûködési engedély módosításának, meghosszabbításának és visszavonásának, az engedélyes tevékenység folytatásának feltételeit, valamint az engedélyesek jogait és kötelezettségeit, 8. a szélerõmû kivételével az új termelõ kapacitások létesítésére vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a tározós erõmû villamosenergia-rendszerben betöltött szerepével, valamint a villamosenergia-rendszerbe történõ illesztésével kapcsolatos rendelkezéseket is, valamint az erõmû létesítéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv és független szaktanácsadói jelentés tartalmi elemeit, továbbá az erõmû bõvítés engedélyköteles eseteit és a bõvítés feltételeit, 9. az erõmû létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására, valamint a hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírásának feltételeit, a pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályáztatási eljárás szabályait,
2007/86. szám
10. az átviteli és elosztó hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival, valamint fejlesztésével összefüggésben kiválasztott és megbízott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kiválasztására és megbízására vonatkozó feltételeket és eljárásokat, 11. a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési terv módosításának eseteit, 12. a magánvezeték üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat, 13. a felhasználó villamos energia vásárlásának és értékesítésének feltételeit, 14. a villamosenergia-kereskedõ villamos energia értékesítésére vonatkozó szerzõdése megkötésének feltételeit, kötelezõ tartalmi és formai elemeit, 15. a közvetlen vezeték, vagy magánvezeték hivatalból történõ közcélúvá nyilvánításának szabályait, 16. az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelemben feltüntethetõ legkisebb szolgáltatási terület szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás bármely villamosenergia-kereskedõ általi végzését lehetõvé tevõ részletes szabályokat, 17. a folyamatos ellátás érdekében más engedélyes kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat, 18. a jelentõs piaci erõfölény megállapítása szempontjából releváns piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellõen hatékony piacokon a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ engedélyesek azonosítására és a 110–111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó részletes elõírásokat, 19. az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében meghatározott elektronikus fogyasztásmérõk felhasználóknál való felszerelésére vonatkozó szabályokat, 20. a szervezett villamosenergia-piac mûködésére vonatkozó részletes szabályokat, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese és az átviteli rendszerirányító együttmûködésének feltételeit, valamint a szervezett piac kezdeti likviditásának biztosítására az elosztó hálózati engedélyes és az egyetemes szolgáltató szervezett piacon történõ átmeneti beszerzési kötelezettségére, illetve a termelõk szervezett piacon történõ átmeneti értékesítési kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat, 21. az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek, valamint a rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, a hálózati csatlakozási szerzõdés tartalmi elemeit és rendelkezéseit, hálózati használati szerzõdés minimális tartalmi és formai követelményeit, valamint szer-
2007/86. szám
22. 23.
24.
25. 26.
27.
28.
29.
MAGYAR KÖZLÖNY
zõdésszegés következtében történõ felmondásának eseteit, a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályait, a villamosenergia-ellátási válsághelyzet és a villamosenergia-rendszer jelentõs zavarának részletes szabályait, a válsághelyzet és a jelentõs zavar esetén alkalmazandó korlátozások szabályait, elveit, valamint a rendszerhasználók jogait és kötelezettségeit, a teherviselés részletes szabályait, a felhasználók ellátására kötött szerzõdések teljesítése felfüggesztésének rendjét, a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát, a megújuló energiaforrásból, a hulladékból nyert energiából és a kapcsolt energiatermelésbõl származó villamos energia eredetét igazoló bizonyítványra, a bizonyítvány kiadására, az ilyen energiaforrásból termelt villamos energiát értékesítõ termelõk beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a zöld bizonyítványra vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a zöld bizonyítvány rendszer bevezetésének idõpontját, a Hivatal közérdekû határozatainak körét és a közzétételére vonatkozó részletes szabályokat, az ország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló, valamint az Európai Bizottság felé teljesítendõ jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat, az e törvény szerinti hatósági árakra vonatkozó rendelkezések végrehajtásának ellenõrzésére vonatkozó eljárás, valamint az alkalmazandó jogkövetkezmények végrehajtásának részletes szabályait, az e törvény 147. § (1) bekezdésében meghatározott pénzeszköz kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, valamint a kifizetések rendjét, a megújuló energiaforrásból, valamint a hulladékból nyert energiával, továbbá a kapcsoltan, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb módon termelt villamos energia felhasználását elõsegítõ kötelezõ átvételi rendszer részletes szabályait – különösen az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételi árát –, a 12. § (1) bekezdése szerinti megfelelõség-értékelési szervezet kijelölésének részletes szabályait, a kötelezõ átvételi rendszer keretében végrehajtandó elszámolások részletes szabályait, az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia befogadásának és kötelezõ átvételének részletes szabályait, valamint az egyes termelési eljárások, különösen a kapcsoltan vagy biomasszával termelt villamos energia kötelezõ átvételéhez szükséges minimális hatásfokot, továbbá a kapcsoltan termelt villamos energia esetén a villamos energia hasznosításának módját,
6401
30. a villamosmû, a termelõi vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték építésének, üzemeltetésének, használatbavételének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésével, az engedélyek meghosszabbításával, az egyszerûsített engedéllyel, valamint az idegen ingatlanra vonatkozó jogok alapításával, tartalmával, engedélyezésével, megszûnésével, az építési jogosultság igazolására alkalmas okiratokkal és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat, 31. a villamosenergia-kereskedõ, illetve az egyetemes szolgáltató által nyújtandó pénzügyi biztosíték nyújtásának módját, mértékét, valamint az alkalmazandó mértéket megalapozó feltételeket, 32. a rendszerszintû szolgáltatások biztosításához, az átviteli vagy elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésére vonatkozó pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint nyilvánosságra hozatalának módját, 33. az elosztó hálózati engedélyesnek háztartási kiserõmûvek nyilvántartásával kapcsolatos feladatait, valamint az elosztó hálózati engedélyes, a villamosenergia-kereskedõ, és az egyetemes szolgáltató védendõ fogyasztókkal kapcsolatos feladatait, jogait és kötelezettségeit, a védendõ fogyasztó szerzõdésszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, 34. a védendõ fogyasztók, valamint az õket az e törvényben meghatározottakon túlmenõen megilletõ kedvezmények körét, biztosításuk és igénybevételük részletes szabályait, továbbá a fogyatékkal élõ fogyasztókat megilletõ különleges bánásmód részletes szabályait, a védendõ fogyasztói körbe tartozás igazolására alkalmas okiratok körét, tartalmi és formai követelményeit, 35. a hálózathoz való hozzáférés korlátozásának, megtagadásának, szüneteltetésének, csökkentésének, az ilyen esetekben követendõ eljárások, valamint a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan termelt villamos energia ilyen esetekben történõ elõnyben részesítésének részletes szabályait, 36. a fõváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendõ ügyfélszolgálatok minimális számát, továbbá az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és mûködtetésére vonatkozó részletes szabályokat, 37. a közvilágításra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történõ elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggõ kérdéseket rendezõ, az elosztó hálózati engedélyes és a közvilágításra kötelezett közötti szerzõdés minimális tartalmi és formai követelményeit, 38. a végsõ menedékes kijelölésére, tevékenységére, jogaira és kötelezettségeire, valamint feladatai ellátására vonatkozó részletes szabályokat,
6402
MAGYAR KÖZLÖNY
39. a hálózati engedélyesek által készítendõ megfelelési program és megfelelési jelentés részletes szabályait, 40. a számviteli szétválasztásra vonatkozó fõ követelményeket és alapelveket rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy 1. az egyetemes szolgáltatás árképzésének szabályait és az egyetemes szolgáltatás legnagyobb kereskedelmi árrését, az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokat és az azokhoz kapcsolódó árszabásokat, 2. az elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhetõ szolgáltatások körét és díjait, 3. a háztartási méretû kiserõmûvekrõl, illetve védendõ fogyasztókról vezetendõ nyilvántartások részletes szabályait az adatvédelemrõl szólót törvénnyel összhangban, továbbá a háztartási kiserõmûvek mérésének részletes szabályait, 4. az 50 MW, és azt meghaladó teljesítõképességû erõmûvek energiaforrás-készletének legkisebb mértékét, 5. a villamos energiának a felhasználók részére történõ értékesítése során, a felhasználók – az elõzõ naptári évben értékesített villamos energia elõállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól történõ – tájékoztatásának módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat, 6. a kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hõ mennyisége megállapításának számítási módját, valamint az elõbbiek igazolására vonatkozó eljárás részletes szabályait, 7. az engedélyesek és a rendszerhasználók villamosenergia-ipari tevékenységével, különösen az átviteli rendszerirányító rendszerirányítási tevékenységével összefüggõ árakkal, és a villamosenergia-fogyasztással kapcsolatos adatszolgáltatás módszertani szabályait, a szolgáltatási kötelezettség alá esõ – személyes adatot nem tartalmazó – adatokat, az adatszolgáltatásra kötelezettek és az adatokhoz való hozzáférésre jogosultak körét, a Hivatal által a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, illetõleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás körét és rendjét, a Hivatal honlapján közzétételre kerülõ adatok körét, továbbá az üzleti titoknak [Ptk. 81. § (2) bek.] minõsülõ tények, információk, megoldások és adatok (a továbbiakban: üzleti titok) védelmére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felhasználótól eltérõ fizetõ megállapítására vonatkozó szabályokat, 8. a villamosmûvet, termelõi, magán- vagy közvetlen vezetéket körülvevõ biztonsági övezetre vo-
2007/86. szám
natkozó szabályokat, az ott érvényesítendõ tilalmakat és korlátozásokat, a vezetékjog alapján építhetõ átalakító- és kapcsolóberendezések körét, 9. a csatlakozó-, összekötõ és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben mûködõ villamos berendezések és védelmi rendszerek mûszaki-biztonsági minõsítésének, megfelelõség-értékelésének, forgalomba hozatalának, valamint üzembe helyezésének szabályait, 10. a mûszaki-biztonsági szempontból jelentõs munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot, 11. a csatlakozási díjakat, a rendszerhasználati díjakat, az elosztási díjból származó bevétel elosztó hálózati engedélyesek közötti megosztására vonatkozó kiegyenlítõ mechanizmus részletes szabályait, valamint az egyes díjak alkalmazásának feltételeit, 12. a villamosmû, termelõi, felhasználói vagy közvetlen vezeték mûszaki-biztonsági követelményeit, 13. az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történõ szétosztási szabályait és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módját, 14. az elsõdleges energiaforrás választás részletes szabályait, 15. a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott kedvezményes villamosenergia-áron történõ vásárlásra jogosult személyek körét, a kedvezményes villamosenergia-árat, valamint a kedvezmény biztosításával összefüggõ eljárási, elszámolási szabályokat és igazolási kötelezettségeket, 16. a szélerõmû létesítésére irányuló pályázat kiírásának feltételeit, a pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályáztatási eljárás szabályait, 17. a hálózathoz való csatlakozás lényeges feltételeit, 18. az elsõdleges energiaforrás felhasználásának az új termelõ kapacitások engedélyezése során történõ korlátozásának részletes szabályait, 19. a) a környezetvédelemért felelõs miniszterrel együttmûködve az erõmûvek által teljesítendõ, az elsõdleges energiaforrás típustól függõen eltérõ minimális energetikai hatásfok körülményeket, b) az adópolitikáért felelõs miniszterrel, és a közigazgatási informatikáért felelõs miniszterrel egyetértésben a Magyar Energia Hivatal részére, a kérelemre indult eljárásokért fizetendõ igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét, és a díjak és az egyéb bevételek fizetésére vonatkozó részletes szabályokat,
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6403
c) a közlekedésért felelõs miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelõs miniszterrel, valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelõs miniszterrel egyetértésben a nyomvonalas létesítmény, folyó, vízfolyás, tó, csatorna és építmény hálózati engedélyesek által, a vezetékjog alapján történõ megközelítésének, keresztezésének szabályait, d) a villamosenergia-ipari tevékenységet folytató vállalkozásokkal, valamint az ilyen tevékenységet folytató vállalkozások munkavállalói érdekképviseleti szervezeteivel való együttmûködés érdekében mûködtetett energetikai tanácsadó testületet mûködésének részletes feltételeit az érintett felek képviselõivel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.
2007-ben utoljára közzétett, 2006 azonos idõszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értéke. Az ezt követõ naptári években a k értéke minden év elsõ napjától a tárgyév január 1-jét megelõzõen a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára közzétett, az elõzõ év azonos idõszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értékének és a k tárgyévet megelõzõ évi értékének szorzata.
XXI. Fejezet
(6) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény hatálybalépését megelõzõen a Hivatal által elsõ alkalommal engedélyezett biomassza elsõdleges energiaforrást hasznosító erõmû engedélyesének kérelmére a Hivatal legkésõbb 2009. december 31-ig megvizsgálja a beruházás megtérülését. Amennyiben a beruházás nem térült meg, a Hivatal – az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával – a kötelezõ átvétel idõtartamát legfeljebb a beruházás megtérüléséig meghosszabbíthatja.
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 171. § (1) A termelõi engedélyesek, amennyiben a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény elõírásainak megfelelõen kiadott engedélyüket a jelen törvény hatálybalépésekor üzemelõ erõmû vonatkozásában az érvényességi idõ lejáratának esedékességekor meg kívánják hosszabbítani, 2013. január 1-jétõl kötelesek teljesíteni a külön jogszabályban elõírt, az elsõdleges energiaforrás típustól függõen eltérõ minimális energetikai hatásfok követelményeket. A Hivatal a külön jogszabály elõírásainak figyelembevételével és az ellátásbiztonság veszélyeztetésére tekintettel az elõírt minimális energetikai hatásfok követelményeket nem teljesítõ erõmûvek mûködési engedélyének meghosszabbításához is hozzájárulhat az ellátásbiztonság veszélyeztetettségének elõrelátható idõtartamára. (2) Az e törvény 9. §-a szerinti kötelezõ átvételi rendszer bevezetése nem érinti a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételérõl szóló külön jogszabály alapján keletkezett támogatási jogosultságokat, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezõen átveendõ villamos energia mennyiséget, az átvétel idõtartamát, valamint az e határozatok alapján kötelezõen átveendõ villamos energiára vonatkozó, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben szabályozott és a (3)–(4) bekezdés szerint meghatározott legmagasabb átvételi árnak megfelelõ átvételi árat. (3) A 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, átvételi kötelezettség alá esõ megújuló energiaforrásból elõállított villamos energia legmagasabb induló átvételi ára k*24,71 Ft/kWh. (4) A (3) bekezdésben meghatározott „k” tényezõ értéke 2008. január 1-jétõl a Központi Statisztikai Hivatal által
(5) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételérõl szóló külön jogszabály alapján lakossági távhõ célú kapcsolt villamos energia termelés kötelezõ átvétel keretében történõ értékesítésére jogosult termelõ kérelmére – az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával – a Hivatal a felhasználók teherbíró képességére való tekintettel az átvétel idõtartamát 2015. december 31-ig meghosszabbíthatja.
(7) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia átvételérõl szóló külön jogszabály alapján lakossági távhõ célú kapcsolt villamos energia termelés kötelezõ átvétel keretében történõ értékesítése esetén, amennyiben az érintett kiserõmû teljesítménye nem haladja meg a 20 MW-ot, továbbá, ha a kiserõmû kiserõmûvi összevont engedélyének kiadására 2006. december 31. elõtt került sor és ezen idõpont elõtt a beruházás is megkezdõdött, az átvételi ár megegyezik a 2006. december 31. elõtt kereskedelmi üzembe került, földgáztüzelésû nem gázmotoros erõmûegységben távhõ célú hõenergiával kapcsoltan termelt villamos energiára vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott átvételi árral. (8) A Kormány a szükséges feltételek fennállása esetén dönt a 9. § szerinti kötelezõ átvételi rendszert felváltó, külön jogszabályban meghatározott zöld bizonyítvány- és kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetésérõl. A Kormány e bekezdés szerinti, zöld bizonyítvány-rendszer bevezetésével kapcsolatos döntése nem érinti a döntés meghozatalát megelõzõen a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia mennyiséget, az átvétel idõtartamát, valamint az e határozatok alapján átvételi kötelezettség alá esõ villamos energiának az e törvény, illetve a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerint meghatározott átvételi árát.
6404
MAGYAR KÖZLÖNY
(9) A bevezetés idõpontjának megállapításakor figyelembe kell venni a) a megújuló energiaforrást, a hulladékból nyert energiát felhasználó és a villamos energiát kapcsoltan termelõ erõmûvek teljesítõképességét annak érdekében, hogy az általuk kibocsátott zöld, illetve kapcsolt bizonyítványok megfelelõ kínálatot biztosítsanak a villamosenergia-vásárlók részére, b) a zöld bizonyítvány- és a kapcsolt bizonyítvány-rendszer nemzetközi tapasztalatait. (10) A (9) bekezdésben foglaltakról a Hivatal kétévente tájékoztatja a Kormányt. (11) A Kormány zöld bizonyítvány- és kapcsolt bizonyítvány-rendszerre vonatkozó döntését megalapozó (10) bekezdés szerinti tájékoztatást a Hivatal elsõ alkalommal 2008. június 30-ig készíti el. (12) A zöld, illetve kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetése esetén a villamosenergia-kereskedõ, a felhasználónak közvetlenül értékesítõ termelõi engedélyes, valamint a villamos energiát importáló felhasználó köteles a külön jogszabályban meghatározott mértékû villamosenergia-termelésnek megfelelõ zöld és kapcsolt bizonyítványt beszerezni. (13) Az Európai Bizottság adott bányavállalkozó esetében történt jóváhagyását követõen, az adott bányavállalkozó esetében jóváhagyott mértékben 2010. december 31-éig szénipari szerkezetátalakítási támogatást lehet téríteni. (14) A (13) bekezdés szerint kifizethetõ szénipari szerkezetátalakítási támogatást az egyes idõszakonként a bányavállalkozó széntermeléssel összefüggõ indokolt folyó költségének és ráfordításának és a szén értékesítésébõl, illetve felhasználásából származó bevételét meghaladó részének figyelembevételével – a Tanács szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendelettel összhangban – külön jogszabályban kell megállapítani, azzal, hogy a támogatásnak az elõzõ idõszakban kifizetett támogatásnál alacsonyabb összegûnek kell lennie. (15) E törvény hatálybalépését megelõzõen kötött uralmi szerzõdést a 92. § (4) bekezdésben meghatározott engedélyesek 2008. június 30-ig kötelesek megszüntetni, ennek hiányában az érintett felek az uralmi szerzõdésbõl fakadó jogokat, illetve kötelezettségeket érvényesen nem gyakorolhatnak, illetve nem teljesíthetnek. 172. § (1) A hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelõzõen tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett közcélú átviteli és elosztó vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére vonatkozó vezetékjog alapítása nem történt meg, vagy a vezetékjogi engedély nem lelhetõ fel, illetve a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a
2007/86. szám
116. § szerinti Hatóságtól e törvény hatálybalépésétõl számított öt éven belül kérheti a vezetékjog megállapítását, vagy a vezetékjog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A vezetékjog fennállását és keletkezésének idõpontját a határozatban kell megállapítani. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzésére a 116. § szerinti Hatóság jogerõs határozata alapján kerülhet sor. (2) A Hatóság a jogerõs határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. (3) A vezetékjog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem. 173. § (1) A hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelõzõen tíz éven belül idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, vezetékjoggal rendelkezõ közcélú átviteli és elosztó vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a 116. § szerinti Hatóságtól e törvény hatálybalépésétõl számított öt éven belül egyszerûsített üzemeltetési engedélyt kérhet. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzésére a 116. § szerinti Hatóság jogerõs egyszerûsített engedélye alapján kerülhet sor. (2) A jogerõs egyszerûsített üzemeltetési engedéllyel a Hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. (3) Az egyszerûsített üzemeltetési engedély, illetve a vezetékjog utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem. 174. § (1) A Hivatal a) a 142. § (4) bekezdése szerinti módszertani útmutatót elsõ alkalommal 2008. június 30-ig, b) a 142. § (5) bekezdése szerinti módszertani útmutatót elsõ alkalommal 2008. október 31-ig készíti el. (2) A rendszerhasználati díjak 2008. évi árszintjét az 5/2005. (I. 21.) GKM rendelet szerint kell meghatározni. A 142. § (7)–(9) bekezdéseiben foglaltakat a rendszerhasználati díjak árszintjének 2008. január 1-jén esedékes módosítását követõ elsõ alkalommal kell alkalmazni.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 125. § (2) bekezdése szerinti, a kapcsoltan termelt, valamint a megújuló energiaforrást és a hulladékból nyert energiát felhasználó erõmûvek termelésének elõsegítésére szolgáló, a rendszerirányítási díjba épített elembõl származó bevétel és a kifizetések 2007. december 31-i egyenlegét az e törvény 142. § (1) bekezdés a) pontja szerinti átviteli rendszerirányítási díj meghatározásakor figyelembe kell venni. (4) A 147. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét, vagy annak módosítását a költségvetési törvényben kell megállapítani. 175. § (1) A Hivatal a 107. § szerinti elemzést elsõ alkalommal 2008. június 15-ig hajtja végre. A 110–111. §-ok szerinti kötelezettségeket a Hivatal elsõ alkalommal 2008. június 30-ig határozza meg. (2) A Hivatal a jelen törvény 107–112. §-ai szerint elvégzett piacelemzési és piacszabályozási eljárásokban hozott határozatokat követõ második évben, de legkésõbb 2010. december 31. napjáig elemzést készít a villamosenergia-piac helyzetérõl, különös tekintettel a lefolytatott piacszabályozási eljárásokra, az eljárások eredményére és a kiszabott kötelezettségekre, valamint azoknak a piaci versenyre gyakorolt hatására. A Hivatal a lefolytatott vizsgálat eredményeit jelentésében összefoglalva megküldi a Kormány számára, amely alapján a Kormány megvizsgálja a villamosenergia-piacon a hatékony verseny megteremtéséhez szükséges további jogalkotási feladatokat. 176. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók közüzemi szerzõdéseiben a közüzemi szolgáltató helyébe a 178. § (1) bekezdése c) pontjának megfelelõen beadott kérelmek alapján – az e törvény 90. §-a szerinti egyetemes szolgáltatói engedély megszerzésének feltételével – a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes mûködési engedélyében meghatározott szolgáltatási területével azonos területen történõ egyetemes szolgáltatás nyújtására köteles egyetemes szolgáltató lép. (2) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatásra jogosult, de az e törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók közüzemi szerzõdéseiben a közüzemi szolgáltató helyébe a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes mûködési engedélyében meghatározott szolgáltatási területével azonos területen villamos energiát értékesítõ villamosenergia-kereskedõ lép, amennyiben a) az ugyanezen területen egyetemes szolgáltatás nyújtására köteles egyetemes szolgáltatóval egy gazdasági társaság, b) az egyetemes szolgáltatói engedélyen felül villamos energia kereskedelemre vonatkozó mûködési engedéllyel is rendelkezik.
6405
(3) Azon felhasználók esetében, amelyek a jelen törvény hatálybalépésekor külön hálózat használati és villamosenergia-vásárlási szerzõdéssel nem rendelkeznek, vagy közüzemi szerzõdésüket ráutaló magatartással kötötték, az érintett engedélyesek és felhasználók 2009. december 31-ig kötelesek az e törvény rendelkezései szerinti új szerzõdéseket megkötni és egyidejûleg az érvényben lévõ közüzemi szerzõdéseiket megszüntetni. (4) Amennyiben e törvény hatálybalépését követõen az új szerzõdések megkötéséig érvényben lévõ közüzemi szerzõdések egyes rendelkezései a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétesek, úgy a közüzemi szerzõdés ezzel érintett rendelkezései helyett a jelen törvény és kapcsolódó jogszabályai, a villamosenergia-ellátási szabályzatok és az érintett engedélyesek üzletszabályzatainak rendelkezései megfelelõen alkalmazandók. (5) E § alkalmazásában közüzemi szerzõdés a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatásra jogosult, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes közötti, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerint közüzemi szolgáltatásnak minõsülõ villamosenergia-szolgáltatásra vonatkozó szerzõdés. (6) 2008. december 31-ig a kisfeszültségen vételezõ, 3*25 A-t meghaladó, de 3*50 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményû felhasználók is jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni. 177. § Amennyiben a szervezett villamosenergia-piac mûködtetésére 2008. június 30. napjáig engedélykérelmet nem nyújtanak be, úgy a Hivatal az átviteli rendszerirányítót határozatban az engedélykérelem benyújtására kötelezheti. Ebben az esetben a 54. § (1)–(2) bekezdésekben elõírt tulajdonosi korlátok nem érvényesülnek, azonban az átviteli rendszerirányító a szervezett villamosenergia-piac mûködtetésére szóló engedély jogerõre emelkedésének napjától számított 3 éven belül köteles a részvényeinek 70%-át elidegeníteni. 178. § (1) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján a) átviteli és rendszerirányítási engedéllyel rendelkezõ engedélyes köteles: aa) az e törvény szerint átviteli rendszerirányításra vonatkozó mûködési engedély megszerzésére vonatkozó kérelmet benyújtani a Hivatalhoz 2007. október 31-ig, ab) kidolgozni az e törvénynek és a végrehajtásra kiadott kormányrendeletnek megfelelõ Üzemi- és Kereskedelmi Szabályzatot valamint a Megfelelési Programot és jóváhagyásra benyújtani a Hivatalhoz 2007. november 15-ig; b) elosztói engedéllyel rendelkezõ engedélyesek kötelesek kidolgozni az e törvénynek és a végrehajtásra kiadott kormányrendeletnek megfelelõ Elosztói Szabályzatot, a kiszervezésre vonatkozó belsõ szabályzataikat, valamint a
6406
MAGYAR KÖZLÖNY
Megfelelési Programokat és jóváhagyásra benyújtani a Hivatalhoz 2007. november 15-ig; c) közüzemi szolgáltatói engedéllyel rendelkezõ engedélyesek kötelesek olyan egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelmet benyújtani a Hivatalhoz 2007. október 31-ig, amely legalább az engedélyükben meghatározott szolgáltatási területre kiterjed; d) minden, üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes köteles üzletszabályzatát az e törvénynek és a végrehajtásra kiadott kormányrendeletnek megfelelõen átdolgozni és jóváhagyásra benyújtani a Hivatalhoz 2007. november 15-ig. (2) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény rendelkezései szerint kiadott kiserõmûvi összevont engedélyek, villamos energia termelésére vonatkozó mûködési engedélyek, az elosztó hálózati engedélyek, valamint a villamos energia kereskedelemre vonatkozó mûködési engedélyek érvényességét e törvény hatálybalépése nem érinti. (3) Az e törvény hatálybalépését megelõzõen indult engedélyezési eljárásokat e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni, azzal, hogy a Hivatal nem kérheti a már rendelkezésére álló iratok ismételten történõ benyújtását. (4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján kiadott átviteli, rendszerirányítási, közüzemi nagykereskedelmi és közüzemi szolgáltatói mûködési engedélyek érvényüket veszítik. (5) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása során a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján mûködési engedéllyel rendelkezõ gazdasági társaságok nem mentesülnek az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. (6) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 43. § (2) bekezdése alapján a közüzemi szolgáltató és közüzemi nagykereskedõ engedélyesek között létrejött, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 43. § (5) bekezdése és 45. § (4) bekezdése alapján az átvételi kötelezettség alá esõ villamos energia lekötésérõl és átvételérõl kötött megállapodások – amennyiben e törvény hatálybalépését megelõzõen a szerzõdõ felek nem állapodtak meg eltérõen – megszûnnek. (7) A Hivatal – az (1) bekezdés c) pontja értelmében egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély benyújtására kötelezetteken túlmenõen – egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt adhat a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi nagykereskedõnek, villamosenergia-kereskedõnek továbbá az e törvény hatálybalépése elõtt közüzemi nagykereskedõnek vagy villamosenergia-kereskedõnek minõsült társaságnak vagy ezek jogutódjának, továbbá a 88. § (2) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedõnek.
2007/86. szám
HATÁLYBA LÉPTETÕ RENDELKEZÉSEK 179. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2007. október 15-én lép hatályba. (2) E törvény 182. §-a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (3) E törvény 1–105. §-a, 107–177. §-a, 178. §-ának (4) és (6) bekezdése, 181. §-a, valamint 183. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.
XXII. Fejezet MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK 180. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.28. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [8. A természetbeni juttatások közül adómentes:] „8.28. a villamos energiáról szóló külön törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott személyi körben – a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben – külön jogszabályban meghatározottak szerint vételezett villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott általános lakossági fogyasztói áron számított értéke és az ilyen magánszemélyre vonatkozó kedvezményes villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában – külön jogszabály elõírásai szerint – meghatározott ára alapján számított érték különbsége formájában nyújtott kedvezmény.” 181. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 1. §-ának (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [A törvény hatálya nem terjed ki:] „e) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára.” (2) Az Ártv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „17. § (4) Az energiapolitikáért felelõs miniszter árhatósági jogkörébe tartozó, a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások tekintetében a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár megállapítója helyett a Magyar Energia Hivatal végzi. Az ezzel kapcsolatos eljárásra a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6407
(3) Az Ártv. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának A) Termékek fejezetében a hatósági áras termékek, illetve a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolásából a következõ szövegrész a) „401010-bõl
a villamosenergia-termelõi engedélyes által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia ára b)
energiapolitikáért felelõs miniszter”
„403010-bõl
a villamosenergia-termelõi engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhõ-szolgáltatási célra értékesített gõz ára, ha az e célra lekötött hõteljesítmény az adott településen az 50 MW-ot meghaladja
energiapolitikáért felelõs miniszter
403010-bõl
a villamosenergia-termelõi engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhõ-szolgáltatási célra értékesített melegített víz ára, ha az e célra lekötött hõteljesítmény az adott településen az 50 MW-ot meghaladja
energiapolitikáért felelõs miniszter
401010-bõl
a közüzemi villamos energia nagykereskedõ által közüzemi célra értékesített villamos energia ára
energiapolitikáért felelõs miniszter
401010-bõl
a közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia ára
energiapolitikáért felelõs miniszter”
hatályát veszti. (4) Az Ártv. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának B) Szolgáltatások fejezetében a hatósági áras szolgáltatások, illetve a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolásából a következõ szövegrész hatályát veszti: „40.10.92-bõl
A villamos energia átvitelének díja
energiapolitikáért felelõs miniszter
40.10.92-bõl
A villamos energia elosztásának díja
energiapolitikáért felelõs miniszter
40.10.92-bõl
A villamos energia rendszerirányításának díja
energiapolitikáért felelõs miniszter
40.10.92-bõl
A villamos energiához kapcsolódó rendszerszintû szolgáltatások díja
energiapolitikáért felelõs miniszter”
„(7) Az (1)–(3) bekezdések szerinti jóváhagyó határo182. § (1) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 52. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés zat, illetve a részesedésszerzés (3) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása után megszerzett részelép: sedések tekintetében a részvényes, illetve a tag a részvény„(3) Bármely engedélyes vállalkozásban történõ ötszá- könyvbe nem jegyezhetõ be, tagjegyzékben nem tüntethetõ zalékos mértéket elérõ, majd ezt követõen minden további fel és a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) el- ságot kivéve – jogot nem gyakorolhat.” érõ közvetlen és közvetett befolyásszerzést a szerzõ fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni és a Hivatal köteles a befolyásszerzés tudomásulvételét visszaigazolni. A befolyásszerzésre, annak mértékére, az összehangoltan XXIV. Fejezet eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseit HATÁLYUKAT VESZTÕ JOGSZABÁLYOK kell megfelelõen alkalmazni. A szavazatok 25 százalékát, 50 százalékát, illetve 75 százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez és az ehhez fûzõdõ jogok gyakorlásához a Hi183. § Hatályát veszti vatal elõzetes hozzájáruló határozata is szükséges. A céga) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény; jegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírób) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény sághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani.” módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény; c) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (2) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 52. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: módosításáról szóló 2005. évi CLXXXV. törvény;
6408
MAGYAR KÖZLÖNY
d) a villamos energia határon keresztül történõ szállításának szabályozásáról szóló 182/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet; e) a villamos energia határon keresztül történõ szállításának szabályozásáról szóló 182/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 200/2004. (VI. 23.) Korm. rendelet; f) a villamos energia határon keresztül történõ szállításának szabályozásáról szóló 182/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 37/2007. (III. 7.) Korm. rendelet; g) a villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról szóló 181/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet; h) az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 183/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet; i) a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet; j) a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 7/2005. (I. 21.) GKM rendelet; k) a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 48/2006. (VII. 21.) GKM rendelet; l) a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 12/2007. (I. 26.) GKM rendelet; m) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet; n) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 8/2005. (I. 21.) GKM rendelet; o) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 49/2006. (VII. 21.) GKM rendelet; p) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 13/2007. (I. 26.) GKM rendelet; q) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedõ által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet; r) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedõ által ha-
2007/86. szám
tósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet módosításáról szóló 111/2005. (XII. 23.) GKM rendelet; s) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedõ által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet módosításáról szóló 50/2006. (VII. 27.) GKM rendelet; sz) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedõ által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet módosításáról szóló 15/2007. (I. 26.) GKM rendelet; t) a villamosenergia-termelõi engedélyes által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia legmagasabb hatósági árainak megállapításáról szóló 80/2006. (XI. 24.) GKM rendelet; u) a villamosenergia-termelõi engedélyes által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia legmagasabb hatósági árainak megállapításáról szóló 80/2006. (XI. 24.) GKM rendelet módosításáról szóló 14/2007. (I. 26.) GKM rendelet; v) az elõmunkálati jogot és a vezetékjogot engedélyezõ hatóság meghatározásáról szóló 10/2003. (III. 4.) GKM rendelet; w) a statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe alapján mért fogyasztók körérõl szóló 92/2004. (VII. 9.) GKM rendelet; x) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköreivel összefüggõ egyes rendeletek módosításáról szóló 261/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. §-a; y) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet; z) a távhõ- és villamosenergia-termelõi engedélyekkel rendelkezõ engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhõ-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gõz hatósági árának megállapításáról szóló 1/2006. (I. 18.) GKM rendelet.
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS 184. § (1) Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelve (2003. június 26.) a belsõ villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl; b) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve (2001. szeptember 27.) a belsõ villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásból elõállított villamos energia támogatásáról (a törvény 3. §-ának 42. és 4. pontjai, valamint 9–11. §-ai);
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelve (2004. február 11.) a hasznos hõigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belsõ energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról, 3. cikke b)–d) pontjai (a törvény 3. §-ának 20. és 23., és 29. pontjai). (2) Ez a törvény a villamos energia határokon keresztül történõ szállítása esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekrõl szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
A Kormány rendeletei A Kormány 179/2007. (VII. 2.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Mûvészeti Alapjának megszüntetésérõl és a Magyar Alkotómûvészeti Alapítvány létesítésérõl szóló 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról
6409
40. §-ának (6) bekezdése alapján 1994. január 1-jétõl közalapítványnak minõsülõ – Magyar Alkotómûvészeti Alapítvány 1992. július 29-én kelt Alapító Okirata helyébe a Ptk. 74/G. §-ának megfelelõen az alábbiak lépnek: A Magyar Alkotómûvészeti Alapítvány jogi személyiséggel rendelkezõ, állami közfeladat folyamatos biztosítása céljából létrehozott közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány). A Közalapítvány a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának megfelelõ közhasznú tevékenységként, valamint a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendeletben és a 15/1995. (XII. 29.) MKM rendeletben meghatározottak alapján szociális és kulturális tevékenységet folytat. A Közalapítvány létesítésekor az alapítót a következõ indokok vezették: hosszú távra biztosítani kívánta az állam támogatását a magyar irodalom, képzõmûvészet, iparmûvészet, fotómûvészet és zenei alkotómûvészet, illetve mûvészek részére, s ezúton is el kívánja ismerni, hogy a jelen Közalapítvány céljára rendelt vagyon jórészt a mûvészeti ágakat élethivatásszerûen mûvelõ mûvészek négy évtizedes munkája révén gyarapodott. 1. A Közalapítvány neve: Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány
1. § A Magyar Köztársaság Mûvészeti Alapjának megszüntetésérõl és a Magyar Alkotómûvészeti Alapítvány létesítésérõl szóló 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a Rendelet 6. §-a. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
Melléklet a 179/2007. (VII. 2.) Korm. rendelethez [Melléklet a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelethez] A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány Alapító Okirata*
2. A Közalapítvány székhelye: Budapest V., Báthori u. 10. 3. A Közalapítvány célja: A Közalapítvány az állami közfeladat biztosításaként a következõ célokra jött létre: Támogatást nyújtani színvonalas alkotások létrehozásához a magyar irodalom, képzõmûvészet, iparmûvészet, ipari tervezõmûvészet, fotómûvészet és zenei alkotómûvészet területén, ideértve az ezen mûfajokhoz kapcsolódó elméleti és kritikai alkotótevékenységet is, segíteni az alkotások belföldi és nemzetközi megismertetését, terjesztését és értékesítését az alapító vagyon mûködtetésével. E célok elérése érdekében az irodalommal, képzõmûvészettel, iparmûvészettel, ipari tervezõmûvészettel, fotómûvészettel és zenei alkotómûvészettel foglalkozó, a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének (a továbbiakban: MAOE) tagjai és más alkotómûvészek részére biztosítani törekszik alkotómunkájuk és szociális biztonságuk anyagi feltételeit, így különösen:
(A változások vastagon, dõlt betûkkel szedve.)
3.1. A szociális biztonság érdekében támogatások nyújtása.
Jelen okirattal a Magyar Köztársaság Kormánya a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelettel alapított – a Ptk. módosításáról rendelkezõ 1993. évi XCII. törvény
3.2. A rendelkezésre álló forrásokból elsõsorban a Magyar Köztársaság Mûvészeti Alapjával 1992. október 1-jéig tagsági viszonyban álló tagjai nyugdíjáról kell – állami szerepvállalás mellett – gondoskodnia a nyugdíjszabályzatban foglaltak alapján, melyet a jelen Alapító Okirat 4. számú melléklete tartalmaz.
* A Fõvárosi Bíróság a 13.Pk.69/364/1992/48. számú végzése elrendelte a Közalapítvány nyilvántartási adataira vonatkozó változások bejegyzését.
6410
MAGYAR KÖZLÖNY
3.3. A mûvészeti alkotómunka jobb körülményeinek elõsegítése érdekében alkotóházak mûködtetése, szükség esetén újak létrehozása, kollektív mûtermek üzemeltetése, mûtermek és mûteremlakások építéséhez támogatás nyújtása, mûteremlakásokkal kapcsolatos bérlõkijelölési jog gyakorlása. 3.4. A szakmai érdekvédelemhez, a jogi képviselethez, a rendszeres tájékoztatáshoz és az egyéb kapcsolódó szolgáltatásokhoz szükséges anyagi fedezet megteremtése. 3.5. A létrejött mûalkotások megismertetése érdekében kiállítási, értékesítési lehetõségek megteremtése, mûvészeti kezdeményezések támogatása, fiatal mûvészek szervezett segítése. 3.6. A mûvészeti alkotómunka lehetõvé tétele érdekében ösztöndíjak, jutalmak, mûvészeti pályázatok, díjak kitûzése, egyéb pénzbeli juttatások nyújtása. 4. A Közalapítvány vagyona: 4.1. A Magyar Alkotómûvészeti Alapítványnak átadott – a mellékletben felsorolt – teljes vagyon. 4.2. A Közalapítvány törzsvagyona – melynek felsorolását az Alapító Okirat melléklete tartalmazza – nem idegeníthetõ el. 4.3. A Közalapítványhoz bárki csatlakozhat. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt. 4.4. A Közalapítvány politikai tevékenységet nem végez, pártoktól független, pártokat, képviselõjelöltet nem támogat, és politikai pártoktól támogatást nem fogad el. 5. A Közalapítvány gazdálkodása: 5.1. A vagyon felhasználásáról a Kuratórium – a jelen Alapító Okirat 3. számú mellékletét képezõ vagyonkezelési és befektetési szabályzatnak megfelelõen – dönt. 5.2. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az alapító a Kuratóriumot felhatalmazza, hogy a Közalapítvány vagyonával – a vagyonkezelési és befektetési szabályzat keretei között – vállalkozzék, az abból származó jövedelem a Közalapítvány céljainak megvalósítását szolgálja. A Közalapítvány átmenetileg szabad készpénzvagyona csak állampapírba helyezhetõ el. 5.3. A Közalapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. A Kuratórium a Közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében évente dönt a Közalapítvány céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékérõl, felosztásuk módjáról, mely a 3. pontban felsorolt fontossági sorrend figyelembevételével történik. A döntések végrehajtásáról az Igazgatóság gondoskodik.
2007/86. szám
5.4. A Közalapítvány – amennyiben a vagyon hozama nem elegendõ – a vagyont felhasználhatja azon kedvezményezettek javára, akiknek szociális biztonságáról a Közalapítványnak kell gondoskodnia. 5.5. A Közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az Alapító Okiratban foglalt célokra. A MAOE részére nyújtott cél szerinti juttatás esetén meghívásos pályázatot kell kiírni, mely pályázati kiírás tartalmazza a célt, a feltételeket és az elszámolás részletes rendjét. 5.6. A Közalapítvány a támogatásban részesítettekkel a támogatás célját, az elszámolás tartalmát, határidejét és bizonylatait, az ellenõrzés módját és a szerzõdésszegés következményeit tartalmazó szerzõdést köteles kötni. 5.7. A Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, és amelyben felelõssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. A Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. 5.8. A Közalapítvány támogatási pénzeszköz juttatásáról dönteni jogosult tisztségviselõi a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelõen kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek, melynek elmulasztása esetén megbízatásuk az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/A. §-ának (4) bekezdése alapján visszavonásra kerül. 5.9. A Közalapítvány éves mûködési költségei nem haladhatják meg az éves kiadások 8%-át. 6. A Közalapítvány kezelõ szervezete, képviselete: 6.1. A Közalapítvány vagyonának kezelõje és legfõbb döntést hozó szerve a 7 tagú Kuratórium. 6.2. A Kuratórium tagjait az alapító – kultúráért felelõs miniszter (a továbbiakban: Miniszter) javaslatára – írásban kéri fel. 6.2.1. Nem lehet a Kuratórium tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 6.3. A Kuratórium tagjainak megbízatása 5 évre szól, a tagok ismételten megbízhatók. 6.4. A Kuratórium elnökét és alelnökét az alapító a Miniszter javaslata alapján kéri fel. 6.5. A Közalapítványt a Kuratórium elnöke, továbbá alelnöke önállóan, teljes körben jogosult képviselni. A Közalapítvány bankszámlája feletti rendelkezéshez két képviselettel bíró személy együttes aláírása szükséges. A Kuratórium a Közalapítvány alkalmazottjának képvise-
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
leti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetõleg terjedelmét. 6.6. A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal ülésezik. A Kuratórium üléseit a napirend írásbeli megküldésével az elnök hívja össze. A Kuratórium ülései nyilvánosak, a kuratóriumi ülést vezetõ elnök azonban üzleti titok, valamint a személyes adatok védelme céljából zárt ülést rendelhet el. A kultúráért felelõs miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) képviseletében a Miniszter által kijelölt személy tanácskozási joggal részt vesz a Kuratórium ülésein. 6.7. A Kuratórium határozatképes, ha négy tagja jelen van. A Kuratórium határozatait a tagok szavazatainak egyszerû többségével hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A közalapítvány éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését a Kuratórium hagyja jóvá. A Kuratórium határozatainak meghozatalában nem vehet részt az a tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján – kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy – bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben érdekelt. 6.8. A Kuratórium döntései elõkészítésére – pályázat útján – gazdasági tanácsadókat kérhet fel. 6.9. A Kuratórium mûvészeti és szociális támogatásokkal kapcsolatos döntéseinek elõkészítésére a Miniszter – a MAOE javaslata alapján – 9 fõbõl álló mûvészeti-szakmai tanácsadó testületet kér fel, és kinevezi annak elnökét. Amennyiben a MAOE 30 napon belül nem él javaslattételi jogával, a mûvészeti szakmai tanácsadó testület tagjait a Miniszter saját hatáskörében nevezi ki. A mûvészeti és szociális támogatásokkal kapcsolatos döntések elõkészítése során a Kuratórium köteles a döntések tervezetét és a kapcsolódó dokumentációt a mûvészeti-szakmai tanácsadó testület részére 15 nappal a döntés meghozatala elõtt megküldeni. A mûvészeti-szakmai tanácsadó testület véleményét az elõkészítõ anyag átvételét követõ 8 napon belül írásban közli a Kuratóriummal, a Közalapítvány igazgatója útján. A második és harmadik bekezdésben meghatározott határidõktõl kivételesen sürgõs esetekben el lehet térni. 6.10. A Közalapítvány gazdálkodásának, mûködésének, szervezetének és képviseletének, a Kuratórium döntéseinek részletes szabályait a szervezeti és mûködési szabályzat határozza meg. 6.10.1. A Közalapítvány belsõ szabályzatának rendelkeznie kell: a) olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl a Kuratórium döntésének tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,
6411
b) a Kuratórium döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, c) a Közalapítvány mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjérõl, valamint d) a Közalapítvány mûködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról. 6.11. A Kuratórium tagjait – a Kuratórium által megállapított összegû – havi tiszteletdíj, valamint számlával igazolt, munkájukkal összefüggõ költségeik megtérítése illeti meg. A Kuratórium tagjai számára megállapítható havi tiszteletdíj mértéke nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér másfélszeresét. 6.12. A Közalapítvány mûködtetésére a Kuratórium Igazgatóságot hozhat létre, meghatározza annak szervezetét, mûködését, és ellenõrzi tevékenységét. Az Igazgatóságot a Kuratórium által kinevezett igazgató vezeti. 7. Felügyelõ Bizottság: 7.1. A Közalapítvány kezelõ szervezetének ellenõrzésére az alapító 4 tagú Felügyelõ Bizottságot hoz létre, amelynek tagjai a MAOE, a pénzügyminiszter és a Miniszter által jelölt két személy. 7.2. A Felügyelõ Bizottság tagjait az alapító 5 évre kéri fel, a tagok ismételten is megbízhatók. 7.2.2. Nem lehet a Felügyelõ Bizottság tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, illetve az akivel szemben a közhasznú szervezetekrõl 1997. évi CLVI. törvény 8. §-ának (2)bekezdésében foglalt kizáró ok fennáll. 7.3. A Felügyelõ Bizottság a Közalapítvány mûködésérõl készült éves könyvvizsgálói jelentésre támaszkodva vizsgálja a Közalapítvány mûködését. A Kuratórium elé terjesztett – a Közalapítvány szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározott – fontosabb jelentéseket, elõterjesztéseket a Felügyelõ Bizottságnak véleményezésre meg kell küldeni. Célvizsgálatot akkor folytat, ha a Közalapítvány céljait veszélyeztetve látja. Vizsgálatainál külsõ szakértõket is igénybe vehet. 7.4. A Felügyelõ Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Kuratórium ülésein. 7.5. A Felügyelõ Bizottság tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol az alapítónak. 7.6. A Felügyelõ Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az ülés akkor határozatképes, ha azon legalább három tag, de a Felügyelõ Bizottság elnöke jelen van. A Felügyelõ Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A Felügyelõ
6412
MAGYAR KÖZLÖNY
Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, mûködésére egyébként a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. tv. 11. §-ában foglaltak az irányadóak. 7.7. A Felügyelõ Bizottság tagjait tiszteletdíj, valamint számlával igazolt, munkájukkal összefüggõ költségeik megtérítése illeti meg. A Felügyelõ Bizottság tagjai számára megállapítható havi tiszteletdíj mértéke nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér másfélszeresét. 8. A Közalapítvány – pályázat útján kiválasztott – könyvvizsgálót alkalmaz. A könyvvizsgáló összeférhetetlenségére a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. tv. 8. §-ának (2) bekezdése vonatkozik.
III. Leányvállalatok és kft.-be kihelyezett vagyon:
814 588 547,95 Ft
IV. Álló- és fogyóeszközeinek értéke:
51 157 857,17 Ft
Összesen:
(Elidegenítési tilalom alá rendelt, tovább mûködtetendõ ingatlanok.) Megnevezés
9.2. A Közalapítvány mûködésérõl – különös tekintettel a Kuratórium és szervei által végzett befektetésekrõl – a szakmai nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni kell. 9.3. A Közalapítvány a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint számol be az alapítónak. A Közalapítvány részére nyújtott céltámogatás beszámolási rendjére a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendeletben foglalt szabályok az irányadóak. A Közalapítvány gazdálkodásának és tevékenységének legfontosabb adatait közzéteszi a Minisztérium hivatalos lapjában (Kulturális Közlöny), valamint a Közalapítvány internetes honlapján, és az ezt tartalmazó tájékoztatót évente megküldi az alapító képviselõjének, a hírügynökségeknek, a napilapoknak és a szakmai érdekképviseleti szerveknek. 9.4. A Közalapítvány megszûnése esetén az alapítványi vagyont a magyar írók, képzõ-, ipar- és fotómûvészek, valamint zenei alkotómûvészek mûvészeti és szociális támogatására kell fordítani. 9.5. A Közalapítvánnyal kapcsolatos ügyekben az alapító képviselõjeként a Miniszter jogosult eljárni.
1. számú melléklet az Alapító Okirathoz
(Nyilvántartás szerinti bruttó érték az 1992. október 1-jei állapotnak megfelelõen.)
II. Vagyonértékû jogok:
Helység
Utca
Házszám
Alkotóházak:
1. 2. 3. 4.
Szigliget Zsennye Galyatetõ Kecskemét
Szigliget Zsennye Galyatetõ Kecskemét
Kossuth Lajos u. Szabadság tér Mezõ Imre u. Mûkert u.
17. 3. 11. 12.
2. számú melléklet az Alapító Okirathoz A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány Kuratóriumának névsora: elnök: Sári Csaba alelnök: Moravetz Levente tagok: Koncz Erika Petrák Béla Tamás Bródy János Fábri Péter Dr. Szenczi Géza A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány Felügyelõ Bizottságának névsora:
A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány vagyona
I. Kezelésében lévõ ingatlanok:
1 292 156 405,12 Ft
A Magyar Alkotómûvészeti Alapítvány törzsvagyona
9. Záró rendelkezések: 9.1. A Közalapítvány céljainak elérése érdekében együttmûködik az irodalom, a képzõ-, ipar- és fotómûvészet, valamint zenemûvészet területén már mûködõ vagy a jövõben létrejövõ állami, társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal.
2007/86. szám
426 010 000,00 Ft 1 000 000,00 Ft
elnök: Dr. Sámuel Balázs (a kultúráért felelõs miniszter által jelölt személy), tagok: Bauer István (a MAOE képviseletében), Rézmovits Ádám (a Pénzügyminisztérium képviseletében), Pál Zoltán (a kultúráért felelõs miniszter által jelölt személy)
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 3. számú melléklet az Alapító Okirathoz
A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány vagyonkezelési és befektetési szabályzata A Magyar Köztársaság Kormánya a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendeletben a Magyar Alkotómûvészeti Alapítványnak, melynek jogutódja 1994. január 1-jétõl a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) induló vagyonként átadta a Magyar Köztársaság Mûvészeti Alapjának teljes vagyonát. Jelen szabályzat a Közalapítvány tulajdonába került, és a mûködtetés során változó vagyon mûködtetésének kereteit szabályozza. 1. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya a Közalapítvány tulajdonában lévõ vagyonra (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett eszközök, valamint forgóeszközök – kötelezettségekkel csökkentett – részére) terjed ki. 2. A Közalapítvány vagyona A vagyon alapvetõ rendeltetése a Közalapítvány Alapító Okiratban meghatározott céljainak tartós, folyamatos és hatékony szolgálata. Ennek érdekében az alapítványi vagyonon belül el kell különíteni a törzsvagyont és a vállalkozási célú vagyont. Törzsvagyon: a Közalapítvány érdekeit szolgáló, folyamatos mûködést biztosító tartós elidegenítési tilalom alatt álló vagyoni kör, melyet az Alapító Okirat melléklete tételesen rögzít. Vállalkozási célú vagyon: a Közalapítvány törzsvagyon nélkül számolt, szabad rendelkezésû vagyona, amellyel a Közalapítvány – az ide tartozó vagyon értékéig – piaci típusú vállalkozásokban vehet részt. Vagyonértékû jog: a Közalapítvány jogszerû használatában lévõ helyiségek bérleti joga és egyéb jogosultsága. 3. A közalapítványi vagyon mûködtetésének célja A közalapítványi vagyon kezelésének célja a közalapítványi vagyonnal olyan gazdálkodás, amely az alapítói vagyon mûködtetése mellett anyagi fedezetet biztosít a közalapítványi célok elérésére. 4. A vagyon feletti döntési jogkörök A Közalapítványt – a vonatkozó jogszabályok és e szabályzat keretei között – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A Magyar Köztársaság Kormánya mint alapító (a továbbiakban: Alapító) a Közalapítvány Kuratóriumát felhatal-
6413
mazta, hogy a Közalapítvány vagyonával vállalkozzék, az abból származó jövedelem a Közalapítvány céljainak megvalósítását szolgálja. Szükség esetén a Kuratórium döntése alapján a vagyon egy része felhasználható közalapítványi célokra. A Kuratórium gazdálkodása a térítésmentes vagyonátruházás lehetõségét kizárja, kivéve a mûvészek nyugdíjpénztárának történõ vagyonátadást. A Kuratórium dönt a Közalapítvány vagyonának szerkezeti összetételérõl, és meghatározza a befektetési stratégia irányát. A Kuratórium a Közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében évente dönt – a Mûvészeti Tanács véleményének meghallgatásával – a Közalapítvány céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékérõl, felhasználásuk módjáról. 5. A közalapítványi befektetések biztonsági szabályai Általános szabályok A Közalapítvány csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelõssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét. A közalapítványi befektetéseknek összhangban kell lenniük a Közalapítvány rövid és hosszú távú kötelezettségeivel, fenntartva a folyamatos fizetõképességet. A Közalapítvány vállalkozása a feladatok ellátását nem veszélyeztetheti. A megvásárolni kívánt érdekeltség tulajdonosa, vezetõ állású dolgozója, vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja, könyvvizsgálója nem lehet a Közalapítvány alkalmazottja vagy tisztségviselõje, valamint felügyelõ bizottsági tagja és könyvvizsgálója, illetve ezek hozzátartozója. A Közalapítvány rendelkezésére bocsátott állami támogatások – kivéve, ha az adományozó másként nem rendelkezik – csak állam által garantált értékpapírban helyezhetõk el. A Közalapítvány a rendelkezésre álló szabad eszközeivel a jelen szabályzatban meghatározott keretek között szabadon vállalkozhat. Bármely közalapítványi vagyonelem értékesítésére, vállalkozásba vitelére kizárólag úgy kerülhet sor, ha azt megelõzi az adott vagyonelem szakértõvel történõ értékbecslése. Védett vagyontárgyak hasznosítására, értékesítésére vonatkozó szerzõdés megkötése elõtt az illetékes szervek (pl. szakhatóságok) egyetértését meg kell szerezni. A vállalkozásba fektetett vagyonnal a rendelkezésére álló információk alapján a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni.
6414
MAGYAR KÖZLÖNY 4. számú melléklet az Alapító Okirathoz
SZABÁLYZAT A MEGSZÜNTETETT MÛVÉSZETI ALAP TAGJAINAK SZERZETT JOGON MEGÁLLAPÍTANDÓ NYUGELLÁTÁSÁRÓL A. Az 1992. október 1. napjáig 40. életévüket betöltött Mûvészeti Alap-tagok nyugellátásáról 1. A nyugdíj-megállapítás feltételei: a) a jogosult által elõterjesztett kérelem; A jogosultnak az általa elõterjesztett kérelemben nyilatkozni kell, hogy részesül-e társadalombiztosítási nyugellátásban, vagy folyamatban van-e annak megállapítása. Amennyiben részesül ilyen ellátásban, csatolnia kell a megállapítást tartalmazó határozatot. A kérelmezõnek egyidejûleg fel kell hatalmaznia a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítványt (a továbbiakban: MAK) arra, hogy e tárgyban a nyugdíjfolyósító szervtõl adatot kérjen. b) a betöltött öregségi nyugdíjkorhatár, amely 62 év, rokkantsági nyugdíj igénylése esetén 1992. október 1. napjáig betöltött 40 év;
2007/86. szám
Ettõl eltérõen a nõ öregségi nyugdíjkorhatára, ha – 1940. január 1. elõtt született, az 55., – 1940-ben született, az 56., – 1941-ben született, az 57., – 1942-ben született, az 57., – 1943-ban született, az 58., – 1944-ben született, az 59., – 1945-ben született, a 60., – 1946-ban született, a 61. betöltött életév. A férfi öregségi nyugdíjkorhatára, ha – 1938. január 1. elõtt született, a 60., – 1938-ban született, a 61. betöltött életév. c) az 1992. október 1. napjáig 40. évüket betöltötteknél 10 év Mûvészeti Alap-tagság; d) legalább 20 000 Ft befizetett járulék (1994. évben valorizált értéken, mely összegrõl az érintetteket a MAK a jelzett évben kiértesítette); e) rokkantsági ellátást igénylõk esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló hatályos törvényben foglalt feltételek megléte. 2. A nyugdíj-megállapítás az alábbi táblázat alapján történik 2006. évben: Havi nyugdíj összege Ft-ban
62 911 Ft havi tb nyugellátás*
Befizetés Ft-ban felett**
alatt
a)
b)
tb nyugellátás nélkül c)
20 000–50 000
19 000
23 000
35 700
50 001–100 000
19 000
23 000
37 600
100 001–300 000
23 000
30 800
41 100
300 001–500 000
26 600
35 700
45 700
500 001–750 000
30 800
37 600
49 400
750 000–1 000 000
35 700
44 100
55 900
1 000 001–1 500 000
37 600
45 700
57 000
1 500 001–2 000 000
45 700
55 900
68 600
2 000 001–3 000 000
55 900
60 800
75 900
3 000 001 felett
57 000
75 900
91 200
* A társadalombiztosítási nyugellátás – mint határösszeg – évente módosítandó az elõzõ évi társadalombiztosítási átlagnyugdíj összegének megfelelõen. ** Amennyiben a kérelmezõ társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot szerzett, de annak összege még nem ismert az „a)” oszlopba tartozónak kell tekinteni, mindaddig, amíg az összeg ismertté nem válik.
Az újonnan megállapítandó nyugdíjak esetében a táblázatban szereplõ nyugdíjösszegek évente módosításra kerülnek: az elõzõ évi társadalombiztosítási nyugellátások emelésének megegyezõ %-kal nõnek. A TB nyugellátás nélkül megállapításra kerülõ havi nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél.
3. A nyugdíj-megállapításnak méltányossági alapon történõ kiegészítésére vagy megállapítására egyéni elbírálás alapján van mód. Feltétele a nyugdíjkorhatár betöltése, vagy rokkant egészségi állapot és legalább 10 év Mûvészeti Alap tagság, vagy az 1. d) pont szerinti befizetés, valamint a tag ez irányú kérelme együttesen.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A méltányossági alapon kiegészített nyugdíj összege a 2. pont alapján megállapított nyugdíjjal együtt sem haladhatja meg. a 2. c) oszlopban foglalt mindenkori összegeket. A méltányosságból megállapítható nyugellátás összege, amennyiben az érintett a 2. pont alapján nem jogosult nyugdíjra, nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegét. 4. a) Amennyiben a megszüntetett Mûvészeti Alap tagja társadalombiztosítási nyugellátással nem rendelkezik, úgy az egyéb feltételek megléte esetén az 1. c) pontban foglalt tagsági idõ hiányában is – méltányossági jogcímen – jogosult az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegével egyezõ összegû nyugellátásra. b) Rokkantsági nyugdíjsegélyre az alkotómûvész jogosult, aki – egészségromlás, illetõleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét meghatározott százalékban elvesztette és ez alapján I., II., III. rokkantsági fokozatot megállapító orvosi bizottság által kiadott szakvéleménnyel rendelkezik (a továbbiakban: rokkant), és – társadalombiztosítási rokkantsági, illetve öregségi nyugellátásban nem részesül. Amennyiben a rokkantsági nyugdíjsegélyben részesülõ mûvész öregségi nyugdíjkorhatár elérése esetén MAK öregségi nyugdíjsegélyre szerez jogosultságot, rokkantsági nyugdíjsegélyre való jogosultsága megszûnik. 5. Özvegyi, szülõi, árvasági ellátás a nyugdíjas, vagy legalább 10 év, továbbá a 4. pontban foglalt feltételek szerint Mûvészeti Alap tagsággal rendelkezõ tag halála esetén állapítható meg. Ha az özvegy, még aktív keresõ, akkor részére megítélhetõ, hogy egy éven át megkapja elhunyt házastársa nyugellátásának 50%-át (figyelembe véve mind a szerzett jogon járó, mind a méltányossági keretbõl juttatott összeget). Egy év leteltével özvegyi ellátás megállapítása iránt az érintett akkor adhat be új kérelmet, ha elérte a nyugdíjkorhatárt. Ha a tag halálakor özvegye már nyugdíjas korú és saját nyugdíja eléri, vagy meghaladja a társadalombiztosítási nyugdíj aktuális országos átlagértékét, akkor ellátásának összege házastársa nyugellátásának 25%-a. Ha az özvegynek nincs saját nyugdíja, vagy a saját jogú nyugdíja a társadalombiztosítási nyugdíj aktuális országos átlagértéke alatt van, házastársa nyugellátásának 50%-ára jogosult. Szülõi nyugellátásra vonatkozóan az eljárás az özvegyi ellátás odaítélésével azonos azzal, hogy az ellátás összege az elhunyt tag nyugellátásának 25%-a. Árvasági ellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig jár. Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Az ellátás összege az elhunyt tag nyugellátásának 30%-a.
6415
6. A méltányosság alapján történõ nyugellátások odaítélésére és a 3. pontban leírt mértéken belüli összeg meghatározására a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete nyugdíj- és segélyezési bizottságai tesznek javaslatot és a MAK Kuratóriuma állapítja meg. Az elbírálás fõbb szempontjai: a kérvényezõ tag alkotói munkássága, a 2. pontban szereplõ táblázat alapján megállapítható nyugdíj nagysága, a társadalombiztosítási nyugdíjának összege, a Mûvészeti Alap tagságának idõtartama, szociális helyzete (összjövedelem, vagyoni helyzet, eltartottak száma stb.), egészségi állapota. Ezeket a szempontokat kell – értelemszerûen – alkalmazni az özvegyi, szülõi és árvassági ellátások megállapításánál is. 7. A méltányossági alapon megállapítandó ellátás fedezetét a MAK úgy számítja ki, hogy az adott évben nyugdíjba vonulók járandósági keretének 18%-át veszi, és ez az összeg osztható fel méltányossági szempontok szerint. A 18%-os méltányossági keret nyugdíj-kiegészítésre fel nem használt összege terhére, kérelem alapján, ki lehet egészíteni az 1992. október 1. napja elõtt megállapított nyugdíjakat is. 8. A táblázat aktualizálását minden év január 31. napjáig kell elvégezni. 9. A nyugellátások folyósításáról a MAK gondoskodik a kérelem beérkeztének hónapjától, vagy ha az igényjogosultság idõpontja késõbb következik be, attól a naptól. 10. A nyugellátásokat évente a társadalombiztosítási nyugdíjak emelésének megfelelõ százalékban kell emelni.
B. Az 1992. október 1. napjáig 40. életévüket be nem töltött Mûvészeti Alap-tagok, továbbá az A. fejezet 1/c) pontja szerinti tagsági idõvel nem rendelkezõk szerzett jogainak érvényesítésérõl 1. Az 1992. október 1. napjáig 40. életévüket be nem töltött, volt Mûvészeti Alap-tag alkotómûvészek által az 1992. október 1. napjáig – 2003. évi reálértéken számított 20 000 Ft felett – befizetett, illetve levont járulékot a MAK közvetlenül a mûvészeknek visszafizeti. 2. A MAK a kifizetést az 1992. október 1. napjáig 40. életévüket be nem töltött Mûvészeti Alap-tagoknak 2005-ben megkezdi, és 2007-ben befejezi. 3. Az A. fejezet 1/c) pontja szerinti tagsági idõvel nem rendelkezõk részére, amennyiben az A/4. pont alapján nem részesülnek nyugellátásban, úgy a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltésekor kell a levont járulékot a B/1. pont szabályainak megfelelõ alkalmazásával a tárgyévi reálértéken visszafizetni.
6416
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/86. szám
4. Az a mûvész, aki a járulékot az 1–3. pontokban részletezettek szerint visszakapta, nyugellátásra a MAK-tól méltányossági alapon sem jogosult.
a 6. § felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „Bejelentés munkavégzéssel nem járó egyéb jogviszony létesítése esetén
5. A jelen fejezetben foglalt kifizetések módjáról és idejérõl a MAK Kuratóriuma dönt, a kifizetési lista-tervezetet a kultúráért felelõs miniszter által vezetett minisztérium elõzetesen jóváhagyja.
6. § A ht. állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak elõzetesen írásban bejelenteni a munkavégzéssel nem járó egyéb jogviszony létrehozására irányuló szándékát, így”
Záró rendelkezés: A jelen Szabályzat 2005. június 1. napján lép hatályba, s a volt Mûvészeti Alap-tagok részére a MAK által megállapítandó nyugellátások jelen szabályzattal nem szabályozott kérdéseiben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.
A Kormány tagjainak rendeletei A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 18/2007. (VII. 2.) MeHVM rendelete a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál más keresõ foglalkozást nem folytatható vezetõk körének meghatározásáról, a más keresõ foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárás rendjérõl szóló 2/1997. (II. 26.) TNM rendelet módosításáról A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló többször módosított 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdése c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 160/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. § a) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál más keresõ foglalkozást nem folytatható vezetõk körének meghatározásáról, a más keresõ foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárás rendjérõl szóló 2/1997. (II. 26.) TNM rendeletet (a továbbiakban: R.) 6. §-át megelõzõ alcím, valamint
2. § Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A munkavégzéssel nem járó egyéb jogviszony létesítését írásban meg kell tiltani, amennyiben ez az 5. § (1) bekezdésének a), illetve c)–e) pontjaiba ütközik.”
3. § Az R. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az állományilletékes parancsnok köteles az engedélyezési kérelmet 30 napon belül elbírálni, illetve, amennyiben a munkavégzéssel nem járó egyéb jogviszony létesítését a 7. § alapján meg kell tiltani, ezt 30 napon belül megtenni.”
4. § Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
5. § E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál más keresõ foglalkozást nem folytatható vezetõk körének meghatározásáról, a más keresõ foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárás rendjérõl szóló 2/1997. (II. 26.) TNM rendelet módosításáról szóló 6/2001. (XI. 23.) TNM rendelet hatályát veszti. Budapest, 2007. június 29. Dr. Szilvásy György s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6417
Melléklet a 18/2007. (VII. 2.) MeHVM rendelethez [Melléklet a 2/1997. (II. 26.) TNM rendeletethez]
.............................................................. a Hivatal, illetve szervének megnevezése
BEJELENTÉS
................................................................................................................................ (a hivatásos állomány tagjának neve, rendfokozata ....................................................................................................................................................................., születési helye: ....................................................................................., ideje: ..............................................................., lakcíme: ............................................................................................................................................................................, szolgálati viszonyának kezdete: ............................................................, beosztása: .......................................................) bejelentem, hogy .............. év .......................... hó ........... napjától a ............................................................................................... (gazdálkodó szervezet megnevezése) .............................................................................................. (fõtevékenységének meghatározása) ................................................................... (leendõ beosztás, tagsági viszony, tulajdoni viszony) munkavégzéssel nem járó egyéb jogviszonyt kívánok létesíteni. Budapest, ............ év ........................ hó ............ nap
................................................................. bejelentõ aláírása A szolgálati elöljáró állásfoglalása: Budapest, ............ év ........................ hó ............ nap
................................................................. név, rendfokozat, beosztás Az állományilletékes parancsnok záradéka: ............................................................................................................................................................................................ Budapest, ............ év ........................ hó ............ nap
................................................................. név, rendfokozat
6418
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelete az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjérõl A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: A támogatás célja 1. § A támogatás célja az állatállományokat veszélyeztetõ egyes állatbetegségek felszámolása, figyelemmel kísérése, valamint egyes zoonózisok megelõzése.
Fogalommeghatározás 2. § E rendelet alkalmazásában támogatott állat-egészségügyi szolgáltatás alatt az 1. számú mellékletben felsorolt betegségek, zoonózisok megelõzésére, felderítésére és leküzdésére irányuló állatorvosi vizsgálat, immunizálás, gyógykezelés, mintavételezés és a diagnosztikai vizsgálat e rendeletben meghatározott feltételekkel történõ nyújtását kell érteni.
A támogatás jellege, mértéke 3. § (1) Az e rendelet szerinti támogatás a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a mezõgazdasági termékek elõállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358., 2006.12.16. 3.o.) 10. cikke szerinti támogatásnak minõsül. (2) Vissza nem térítendõ támogatás vehetõ igénybe az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatban foglaltak szerint, az el-
2007/86. szám
fogadott hazai állat-egészségügyi programok alapján kötelezõen végrehajtandó, az állat-egészségügyi hatóság által végzett vagy elrendelt intézkedések, monitoring vizsgálatok, tesztek és más szûrési intézkedések, gyógykezelések, immunizálások, illetve az ezen tevékenységek elvégzéséhez szükséges állat-egészségügyi szolgáltatások költségeihez. A támogatható állatfajok, betegségek és szolgáltatások körét az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A támogatás összege a szolgáltatásról kiállított számla nettó (ÁFÁ-t nem tartalmazó) értékének 100 százalékáig, de legfeljebb az 1. számú melléklet szerinti fajlagos összegig terjedhet.
Az intézkedésben részt vevõk köre 4. § (1) Támogatott állat-egészségügyi szolgáltatást az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vehet igénybe, aki/amely a) megfelel a Bizottság 70/2001/EK rendeletében, valamint az azt módosító 364/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozás meghatározásának, továbbá b) rendelkezik a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve állat-egészségügyi feladatokat ellátó részlegének (a továbbiakban: MgSzH) e rendelet szerinti támogatott intézkedésekben való részvételhez szükséges jóváhagyásával. (2) A támogatás igénylésére jogosult az az ügyfélregisztrációs számmal rendelkezõ természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely az e rendelet szerinti állat-egészségügyi szolgáltatás végzésére külön jogszabály alapján rendelkezik az illetékes állat-egészségügyi hatóság és/vagy a Magyar Állatorvosi Kamara engedélyével, laboratóriumok esetében akkreditációval, vagy jogszabályi felhatalmazással is (a továbbiakban: szolgáltató). (3) A vizsgálathoz szükséges minták vételére kizárólag az e tevékenységre külön jogszabály alapján engedéllyel rendelkezõ állatorvost, illetve szolgáltatót lehet igénybe venni.
A támogatott szolgáltatás igénybevétele 5. § (1) A 4. § (1) bekezdése szerinti jóváhagyási kérelmet ugyanazon állományra és betegség körre vonatkozóan az állattartónak évente egy alkalommal a 2. számú melléklet szerinti nyomtatványon, postai úton tértivevényesen, az MgSzH-hoz kell benyújtania.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Támogatott állat-egészségügyi szolgáltatásban való részvételi jóváhagyásra az az állattartó jogosult, aki/amely: a) regisztrációs kötelezettségének eleget tett, b) rendelkezik mûködési engedéllyel, vagy a telephely szerint illetékes állat-egészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával és/vagy nyilvántartásba vételi igazolásával, c) tevékenysége során teljesíti a hazai és közösségi állat-egészségügyi és állatjóléti jogszabályok által elõírt feltételeket, és a jóváhagyási kérelemhez mellékeli a hatósági állatorvos errõl szóló igazolását, továbbá d) nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy da) valamennyi állat-egészségügyi nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett, db) mentesítési programok esetében nem tér el az állatállományára az állat-egészségügyi hatóság által jóváhagyott mentesítési programtól, dc) az állat-egészségügyi szolgáltatást arra engedéllyel és/vagy akkreditációval, valamint ügyfél-regisztrációs számmal rendelkezõ személlyel, szervvel, illetve intézménnyel végezteti el, dd) nem áll csõd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás alatt, illetve természetes személy esetében nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggõ végrehajtási eljárás alatt, de) nincs lejárt adó-, vám-, egészség-, nyugdíj-, társadalombiztosítási járulék tartozása, df) nincs költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerõs határozattal megállapított köztartozása. (3) Amennyiben a kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban elõírt feltételeknek, vagy más okból kiegészítésre vagy javításra szorul, az MgSzH a kérelmezõt a hiányok megjelölése mellett tizenöt napos határidõ tûzésével a hibák kijavítására, illetve pótlására szólítja fel. (4) A támogatott állat-egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságról az MgSzH döntést hoz. A jogosultságról szóló döntés birtokában rendelhetõ meg a támogatott állategészségügyi szolgáltatás. (5) A szolgáltató a támogatott állat-egészségügyi szolgáltatást igénybe vevõ részére az elvégzett szolgáltatásról számlát állít ki, amely tételesen tartalmazza az állat-egészségügyi szolgáltatás megnevezését, ellenértékét, valamint a szolgáltatás ellenértékének támogatás-tartalmát. A támogatott állat-egészségügyi szolgáltatást igénybe vevõ a szolgáltatónak a bruttó számlaérték és a támogatás-tartalom különbözetét fizeti meg. (6) A támogatási keret kimerülése esetén a szolgáltatást igénybe vevõ köteles a számla teljes összegét a szolgáltatást végzõnek kifizetni.
6419 Támogatási kérelem 6. §
(1) A szolgáltató az állat-egészségügyi szolgáltatásokról a tárgyhónapban kiállított számlák másolatát a 3. számú mellékletben szereplõ támogatási kérelemhez csatolva, a tárgyhónapot követõ hónap tizenötödik napjáig postai úton megküldi a szolgáltató székhelye szerint illetékes MgSzH-hoz. (2) Az MgSzH kizárólag az 1. számú mellékletben meghatározott maximálisan elszámolható díjakat meg nem haladó szolgáltatási értékeket tartalmazó számlákat veszi figyelembe. A nem laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatról kiállított számlákon szerepelnie kell az állattartó nyilatkozatának, mellyel igazolja a szolgáltatás teljesítését. (3) Amennyiben a támogatási kérelemben foglalt állategészségügyi szolgáltatások igénybevételére az állattartó jogosult, az MgSzH a szolgáltató támogatási kérelmében foglaltakat igazolja. (4) Az MgSzH az igazolással ellátott támogatási kérelmeket azok mellékleteivel, valamint a 4. számú mellékletben szereplõ összesítõ kimutatással a tárgyhónapot követõ hónap utolsó napjáig megküldi a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal illetékes megyei kirendeltsége (a továbbiakban: MVH) részére.
7. § (1) Az MVH a támogatási kérelemrõl döntést hoz, a döntésérõl értesíti a támogatott állat-egészségügyi szolgáltatást igénybe vevõt, valamint a szolgáltató részére kiállítja a támogatás igénybevételére jogosító igazolást. A támogatás az MVH igazolásának benyújtásával az illetékes állami adóhatóságnál igényelhetõ. (2) A kiadott támogatási igazolásokról az MVH havonta tájékoztatást küld a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek (a továbbiakban: miniszter). A forrás kimerülése esetén a miniszter a Tv. 78. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
Támogatás forrása 8. § A támogatás kifizetését a forrás rendelkezésre állását követõen a 10032000-01905520 APEH piacfejlesztési támogatások lebonyolítási számláról kell folyósítani. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.
6420
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/86. szám
Tájékoztatások
Záró rendelkezés
9. §
11. §
Az 1857/2006/EK rendelet 20. cikk (2) bekezdése szerinti nyilvántartást az MVH vezeti, és a nyilvántartás alapján – kérelemre – az Európai Bizottság részére tájékoztatást ad.
Ellenõrzés, jogkövetkezmény 10. § Utólagos ellenõrzés végzésére az MgSzH jogosult. Az MgSzH a támogatás jogosulatlan igénybevételérõl határozatot hoz.
E rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. 12. § E rendelet a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a mezõgazdasági termékek elõállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358., 2006.12.16. 3.o.) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet az 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjérõl szóló 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelet alapján támogatható szolgáltatások és elismerhetõ maximális költségeik Technikai kód
A001
A002
A003
B002
Támogatási jogcím a Tanács határozata (1990. június 26.) az állat-egészségügyi kiadásokról (90/424/EGK) alapján
Támogatható állatfajok
Támogatható költségek maximális, ÁFA-t nem tartalmazó értéke forintban, szolgáltatási egységenként, amely tartalmazza a felhasznált eszközök, állatgyógyászati készítmények, továbbá a mintaküldés költségeit
Szarvasmarha-tuberkulózis szarvasmarha, bivaly, szar- Allergiás bõrpróba: vasfélék Gazdaságonkénti elsõ egyed: 1500 Ft 2–5. egyed: 1000 Ft minden további egyed: 400 Ft Szarvasmarha-brucellózis szarvasmarha, bivaly Mintavétel: Gazdaságonkénti elsõ egyed: 1500 Ft 2–5. egyed: 1000 Ft minden további egyed: 400 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 700 Ft Enzootiás szarvasmarhaszarvasmarha Mintavétel: leukózis Gazdaságonkénti elsõ egyed: 1500 Ft 2–5. egyed: 1000 Ft minden további egyed: 400 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 600 Ft IBR/IPV szarvasmarha Immunizálás: 700 Ft/egyed/alkalom Mintavétel: Gazdaságonkénti elsõ egyed: 1500 Ft 2–5. egyed: 1000 Ft minden további egyed: 400 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 800 Ft
2007/86. szám
Technikai kód
Támogatási jogcím a Tanács határozata (1990. június 26.) az állat-egészségügyi kiadásokról (90/424/EGK) alapján
MAGYAR KÖZLÖNY
Támogatható állatfajok
A004
Juh/Kecske Brucellózis (Brucella melitensis)
juh, kecske
A005
Aujeszky-féle betegség
sertés, vaddisznó
B003
Salmonella pullorum
házityúk
B004
Salmonella gallinarum
házityúk
A006
Klasszikus sertéspestis
sertés, vaddisznó
B005
Afrikai sertéspestis
sertés, vaddisznó
B006
Sertések hólyagos betegsé- sertés ge
A007
Madárinfluenza
valamennyi madárfaj
B007
Kéknyelv betegség
szarvasmarha, juh, kecske
6421
Támogatható költségek maximális, ÁFA-t nem tartalmazó értéke forintban, szolgáltatási egységenként, amely tartalmazza a felhasznált eszközök, állatgyógyászati készítmények, továbbá a mintaküldés költségeit
Mintavétel: Gazdaságonkénti elsõ egyed: 1500 Ft 2–5. egyed: 1000 Ft minden további egyed: 400 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 700 Ft Mintavétel: Gazdaságonkénti elsõ egyed: 1500 Ft 2–5. egyed: 1000 Ft minden további egyed: 400 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 900 Ft Mintavétel: Gazdaságonkénti elsõ egyed: 1500 Ft 2–100. egyed: 100 Ft minden további egyed: 20 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 300 Ft Mintavétel: Gazdaságonkénti elsõ egyed: 1500 Ft 2–100. egyed: 100 Ft minden további egyed: 20 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 300 Ft Mintavétel: Gazdaságonkénti elsõ egyed: 1500 Ft 2–5. egyed: 1000 Ft minden további egyed: 400 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 1100 Ft Mintavétel: Gazdaságonkénti elsõ egyed: 1500 Ft 2–5. egyed: 1000 Ft minden további egyed: 400 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 7000 Ft Mintavétel: Gazdaságonkénti elsõ egyed: 1500 Ft 2–5. egyed: 1000 Ft minden további egyed: 400 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 900 Ft Mintavétel: Gazdaságonkénti elsõ egyed: 1500 Ft 2–100. egyed: 100 Ft minden további egyed: 20 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: HAG próba: 600 Ft RT PCR: 8900 Ft Mintavétel: Gazdaságonkénti elsõ egyed: 1500 Ft 2–5. egyed: 1000 Ft minden további egyed: 400 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 900 Ft
6422
MAGYAR KÖZLÖNY Támogatási jogcím a Tanács határozata (1990. június 26.) az állat-egészségügyi kiadásokról (90/424/EGK) alapján
Technikai kód
Támogatható állatfajok
B008
Paratuberkulózis
szarvasmarha
A008
Szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma vagy egyéb lassan kifejlõdõ betegségek Campylobacteriosis Listeriosis Szalmonellózis
valamennyi emlõs állatfaj
B009 B010 A009
valamennyi baromfifaj valamennyi baromfifaj valamennyi gazdasági haszonállat
2007/86. szám
Támogatható költségek maximális, ÁFA-t nem tartalmazó értéke forintban, szolgáltatási egységenként, amely tartalmazza a felhasznált eszközök, állatgyógyászati készítmények, továbbá a mintaküldés költségeit
Mintavétel: Gazdaságonkénti elsõ egyed: 1500 Ft 2–5. egyed: 1000 Ft minden további egyed: 400 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 900 Ft Mintavétel: 2500 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: Prion ELISA: 4000 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 5000 Ft Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 8000 Ft Immunizálás: 50 Ft/egyed/alkalom Gyógykezelés: 5 Ft/egyed Mintavétel: 5000 Ft/légtér Laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat: 15 000 Ft/légtér
2. számú melléklet az 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelethez JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjérõl szóló 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelet alapján támogatott állategészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság igazolásához a 20..... támogatási évre A kérelmet állatfajonként külön nyomtatványon kell benyújtani a kérelmezõ lakhelye/székhelye szerint illetékes MgSzH területi szervénél.
1. Az ügyfél adatai: Ügyfél neve: ...................................................................................................................................................................... Tel.: ................................................................................................................................................................................... Ügyfél-regisztrációs száma: Adószáma: Adóazonosító jele: Õstermelõi igazolvány száma: Lakhely/székhely címe: Levelezési címe:
............................................... (helység) ................................. út/utca/tér ...... hsz. ........................................................... (helység) ................................. út/utca/tér ...... hsz.
Felelõs vezetõ neve: ............................................................................................................Tel.: .................................... Felelõs ügyintézõ neve: .......................................................................................................Tel.: ....................................
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6423
2. A kis- és középvállalkozás meghatározásához szükséges adatok: (elõzõ évi beszámoló/bevallás alapján, illetve újonnan alakult vállalkozások esetében tervezett) Foglalkoztatott létszám (éves átlaglétszám):
fõ
Éves forgalom:
ezer Ft
Éves mérlegfõösszeg:
ezer Ft
Vállalkozás minõsítése:
mikro
kis
közép
(középvállalkozás: kevesebb mint 250 személyt foglalkoztat, éves forgalma nem haladja meg az 50 millió EUR-t, és/vagy éves mérlegfõösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t; kisvállalkozás: kevesebb mint 50 személyt foglalkoztat, éves forgalma és/vagy éves mérlegfõösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t; mikrovállalkozás: kevesebb mint 10 személyt foglalkoztat, éves forgalma és/vagy éves mérlegfõösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t.)
3. a) A támogatást a
tenyészetkódon nyilvántartott, ............................ fajú állatállományomban a/az
az 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelet 1. számú melléklete szerinti technikai kód
betegség/zoonózis
megelõzésével, felszámolásával, illetve nyomon követésével kapcsolatos állat-egészségügyi szolgáltatás költségeinek csökkentésére kérem.
4. Nyilatkozatok 4.1. Nyilatkozom, hogy csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó vagyok (a vonatkozó rész aláhúzandó). 4.2. Nyilatkozom, hogy lejárt köztartozásom nincs. 4.3. Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyõrség, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság, illetve azok szervei, továbbá a Magyar Államkincstár az általam közölt adatokat felhasználják. 4.4. Nyilatkozom, hogy a kérelem benyújtásakor költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerõs határozattal megállapított köztartozással nem rendelkezem. 4.5. Nyilatkozom, hogy valamennyi állat-egészségügyi nyilvántartásba vételi kötelezettségemnek eleget tettem. 4.6. Nyilatkozom, hogy mentesítési programok esetében nem térek el az állatállományomra az állat-egészségügyi hatóság által jóváhagyott mentesítési programtól. 4.7. Nyilatkozom, hogy az állat-egészségügyi szolgáltatást arra engedéllyel és/vagy akkreditációval, valamint ügyfél-regisztrációs számmal rendelkezõ személlyel, szervvel, illetve intézménnyel végeztetem el.
6424
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/86. szám
5. Kötelezettségvállalás: Kötelezettséget vállalok arra, hogy a támogatási keret kimerülése esetén az elvégzett állat-egészségügyi szolgáltatás számla szerinti teljes összegét a szolgáltató részére kifizetem. Kelt: .............................................., .............. év ...................... hó ........... nap ......................................................... támogatott szolgáltatást igénylõ cégszerû aláírása Melléklet: A hatósági állatorvos igazolása a hazai és közösségi állat-egészségügyi és állatjóléti jogszabályok által elõírt feltételek teljesítésérõl.
3. számú melléklet az 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelethez TÁMOGATÁSI KÉRELEM az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjérõl szóló 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelet alapján
1. Kérelmezõ adatai: Szolgáltató neve: ........................................................................................................................................................... Székhelye: ..................................................................................................................................................................... Adószáma: ................................................................................. Ügyfél-regisztrációs száma: 2. Tárgyhónap: ......... év .......................... hónap A támogatott állat-egészségügyi szolgáltatást igénybe vevõ Sorszám
neve
ügyfél-regisztrációs száma
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Mindösszesen: * 1 mikro; 2 kis; 3 közép; a megfelelõ kódszámot kell beírni.
Igényelt támogatás összege: .................... Ft.
KKVstátusza*
jogosultságot megállapító MgSzH igazolás iktatószáma
A kiállított számla száma
A számlán feltüntetett támogatható nettó költség (Ft)
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6425
3. Nyilatkozat: Nyilatkozom, hogy az illetékes állat-egészségügyi hatóság és/vagy a Magyar Állatorvosi Kamara engedélyével, illetve az 1. számú melléklet szerinti állat-egészségügyi szolgáltatás elvégzésére engedéllyel, laboratórium esetében akkreditációval vagy jogszabályi felhatalmazással rendelkezem (a vonatkozó rész aláhúzandó). Kelt: ............................................, ......... év ........................... hó .............. nap .......................................................... szolgáltató cégszerû aláírása Mellékletek: ..... db számlamásolat
4. A megyei MgSzH igazolása: ........................................................... Megyei MgSzH Iktatószám: ...................................... Igazolom, hogy a támogatási kérelem 1. pontjában megjelölt szolgáltató az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjérõl szóló 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelet alapján meghatározott feltételeket teljesítette és .................... Ft támogatási összegre jogosult. Kelt: ............................................, ......... év ........................... hó .............. nap P. H. .......................................................... igazgató fõállatorvos
4. számú melléklet az 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelethez Összesítõ kimutatás az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjérõl szóló 53/2007. (VII. 2.) FVM rendelet alapján igényelt támogatás kifizetéséhez ........................................................... Megyei MgSzH Iktatószám: ...................................... Tárgyhónap: ........... év .......................................... hónap Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
A támogatás igénylésére jogosult szolgáltató neve
A támogatás igénylésére jogosult szolgáltató ügyfél-regisztrációs száma
A támogatás igénylésére feljogosító MgSzH igazolás iktatószáma
Az igazoláson feltüntetett támogatható nettó költség (Ft)
6426 Sorszám
MAGYAR KÖZLÖNY A támogatás igénylésére jogosult szolgáltató neve
A támogatás igénylésére jogosult szolgáltató ügyfél-regisztrációs száma
2007/86. szám
A támogatás igénylésére feljogosító MgSzH igazolás iktatószáma
Az igazoláson feltüntetett támogatható nettó költség (Ft)
11. 12. 13. 14. 15. Kelt: ............................................, ......... év ........................... hó .............. nap P. H. .......................................................... igazgató fõállatorvos
igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 28/2007. (IV. 20.) FVM rendelet alapján járó egységes területalapú támogatás jogcímen hektáronként legfeljebb 105,52 euró vehetõ igénybe. A támogatásra jogosult országos bázisterület nagysága 4 829 000 ha. A támogatási keretek túllépése esetén az igényelt támogatás összege – az az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból érintett mezõgazdasági termelõnél a túllépés mértékével finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) megegyezõen – arányos visszaosztás alkalmazásával csök2007. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kentésre kerül. kérdésekrõl szóló 28/2007. (IV. 20.) FVM rendelet, illetve az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz II. (SAPS) kapcsolódó 2007. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSHOZ egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÕ NEMZETI TÁMOGATÁS FVM rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekrõl Hízottbika-tartás támogatása A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kap2. § csolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 81. § (3) bekezdés a) pontjában Az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszíkapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és ro zott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapvidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló cso ló dó 2007. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában igény be vé telével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) rendelem el: 17. §-a alapján történelmi bázisjogosultságonként legfeljebb 41 100 Ft támogatás vehetõ igénybe.
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 54/2007. (VII. 2.) FVM rendelete
I. EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS
Tejtermelés támogatása
1. §
3. §
Az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszíAz R. 18–19. §-a alapján a tejtermelõ történelmi bázis rozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2007. évi alapján legfeljebb 8070 Ft/tonna támogatásra jogosult.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Anyatehén-tartás támogatása 4. § Az R. 20–28. §-a alapján anyatehenenként termeléshez kötötten legfeljebb 28 500 Ft, termeléstõl elválasztva történelmi bázisjogosultságonként legfeljebb 8000 Ft támogatás vehetõ igénybe.
6427
(2) Az R. 45–51. §-a alapján a Virginia dohánytermesztési támogatás keretében termeléshez kötötten hektáronként legfeljebb 880 000 Ft, termeléstõl elválasztva hektáronként legfeljebb 120 000 Ft vehetõ igénybe.
Héjas gyümölcsûek termesztésének támogatása 10. §
Extenzifikációs szarvasmarha-tartási támogatás 5. §
Az R. 52. §-a alapján héjas gyümölcsûek termesztésének támogatása jogcímen hektáronként legfeljebb 29 500 Ft támogatás vehetõ igénybe.
Az R. 29. §-a alapján történelmi bázisjogosultságonként legfeljebb 13 800 Ft támogatásra jogosultak.
Rizs termesztésének támogatása
Anyajuhtartás támogatása 6. § Az R. 30–34. §-a alapján anyajuhok után egyedenként legfeljebb 1600 Ft támogatás vehetõ igénybe. Amennyiben a mezõgazdasági termelõ juhtejet vagy -tejterméket értékesít, úgy a támogatás mértéke anyajuh egyedenként legfeljebb 1300 Ft.
11. § Az R. 53–56. §-a alapján a rizs termesztésének támogatása jogcímen termeléshez kötötten hektáronként legfeljebb 56 500 Ft, termeléstõl elválasztva hektáronként legfeljebb 11 000 Ft vehetõ igénybe.
Hüvelyesek termesztésének támogatása 12. §
Kedvezõtlen adottságú területeken történõ anyajuhtartás támogatása
A támogatás az R. 57–60. §-a alapján, e rendelet 8. §-a szerinti összeg erejéig vehetõ igénybe.
7. § Az R. 35. §-a alapján történelmi bázisjogosultságonként 1200 Ft anyajuh kiegészítõ támogatás vehetõ igénybe.
13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.
Egyes szántóföldi növények termesztésének támogatása 8. § Az R. 39–44. §-a alapján a szántóföldi növénytermesztési támogatás jogcímen hektáronként legfeljebb 12 000 Ft vehetõ igénybe.
Dohány termesztésének támogatása 9. § (1) Az R. 45–51. §-a alapján a Burley dohánytermesztési támogatás keretében termeléshez kötötten hektáronként legfeljebb 700 000 Ft, termeléstõl elválasztva hektáronként legfeljebb 90 500 Ft vehetõ igénybe.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott egységes területalapú támogatás 2006. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 24/2006. (III. 31.) FVM rendelet, illetve az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébõl finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2006. évi kiegészítõ nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 25/2006. (III. 31.) FVM rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekrõl szóló 53/2006. (VII. 24.) FVM rendelet hatályát veszti, rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekre alkalmazni kell.
Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
6428
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 55/2007. (VII. 2.) FVM rendelete az anyajuhtartás „de minimis” támogatásáról
2007/86. szám
(2) A támogatás igénybevételére az az anyajuhot tartó regisztrált mezõgazdasági termelõ jogosult, aki a támogatási rendelet 30. §-a szerint anyajuhtartási támogatásban részesül. (3) A támogatás mértéke 650 Ft/anyajuh. A támogatás a támogatási rendelet 30. §-a szerinti támogatás alapját képezõ állatok után vehetõ igénybe.
A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
(4) A támogatás regisztrált mezõgazdasági termelõnként, naptári évenként egy alkalommal nyújtható, és összege nem haladhatja meg egy évre a 245 000 forintot, de legfeljebb az ezer eurót, valamint az agrár „de minimis” rendelet 3. cikk (2) bekezdés szerinti küszöbértéket.
1. §
(1) Támogatási kérelemnek a támogatási rendelet 33. §-ának (1) bekezdése alapján benyújtott támogatási kérelem minõsül.
E rendelet alkalmazásában a) agrár „de minimis” rendelet: az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezõgazdasági és halászati ágazatban szóló 2004. október 6-i 1860/2004/EK bizottsági rendelet; b) anyajuh: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet 112. cikkének a) pontjában meghatározott nõivarú juh; c) regisztrált mezõgazdasági termelõ: az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2007. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet 1. § 1. pontja szerinti mezõgazdasági termelõ; d) támogatási rendelet: az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2007. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet.
3. §
(2) A támogatási kérelem elbírálására és az ellenõrzésre a támogatási rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A támogatásra jogosultnak járó támogatás egyösszegû kifizetésére 2008. január 1-jétõl 2008. április 30-ig kerül sor.
4. § (1) Az e rendelet alapján nyújtott támogatás az agrár „de minimis” rendelet hatálya alá tartozik. (2) A mezõgazdasági, halászati, erdészeti és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történõ bejelentési rendjérõl szóló 46/2005. (III. 11.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdése szerinti támogatási keretek túllépése esetén a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az igényelt támogatás összegét – az érintett regisztrált mezõgazdasági termelõnél a túllépés mértékével megegyezõen – csökkenti.
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az anyajuhtartás „de minimis” támogatásáról szóló 75/2006. (X. 19.) FVM rendelet hatályát veszti.
2. § (1) E rendelet alapján anyajuh tartásához vissza nem térítendõ támogatás vehetõ igénybe.
Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 56/2007. (VII. 2.) FVM rendelete az anyakecsketartás „de minimis” támogatásáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § E rendelet alkalmazásában a) agrár „de minimis” rendelet: az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezõgazdasági és halászati ágazatban szóló 2004. október 6-i 1860/2004/EK bizottsági rendelet; b) anyakecske: minden olyan, a kecskefajhoz tartozó nõivarú állat, amely a birtokon tartás utolsó napjáig már legalább egy ízben ellett, vagy legalább egyéves; c) birtokon tartás: a gazdaság tenyészetében történõ állattartás; d) gazdaság: a mezõgazdasági termelõ által hasznosított minden, a Magyar Köztársaság területén fekvõ, az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2007. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet alapján bejelentett mezõgazdasági terület, magyarországi tenyészet, egyéni támogatási jogosultság, valamint kvóta összessége; e) kecske ENAR rendelet: a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérõl szóló 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet; f) kecske ENAR szám: a kecske ENAR rendelet 1. § 3. pontja szerinti azonosítószám; g) mezõgazdasági bejelentési rendelet: a mezõgazdasági, halászati, erdészeti és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történõ bejelentési rendjérõl szóló 46/2005. (III. 11.) Korm. rendelet; h) tenyészet: a kecske ENAR rendelet 1. § 6. pontja szerinti tenyészet.
6429
(2) A támogatás igénybevételére az az anyakecskét tartó mezõgazdasági termelõ jogosult, aki a) a támogatási kérelmében szereplõ állatok tenyészetének állattartójaként szerepel a kecske ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban, b) gondoskodik a szakszerû apaállat-használatról, c) gondoskodik a tenyészetében tartott állatállomány kecske ENAR rendelet szerinti jelölésérõl és folyamatos nyilvántartásáról, valamint d) a Tv.-ben elõírt regisztrációs kötelezettségnek eleget tett. (3) A mezõgazdasági termelõ a támogatási kérelemmel érintett állatlétszámnak megfelelõ anyakecske-állományt köteles a kérelem elbírálásáról szóló határozat kézhezvételéig birtokon tartani. (4) A támogatott anyakecske-állományt a mezõgazdasági termelõ a kérelem elbírálásáról szóló határozat kézhezvételétõl köteles további száz napon át birtokon tartani. Amennyiben a birtokon tartási idõ alatt a támogatott anyakecske kikerül a mezõgazdasági termelõ tenyészetébõl, úgy azt – az MVH egyidejû értesítése mellett – 10 napon belül e rendelet 1. § b) pontja szerinti anyakecskével pótolni kell. (5) A támogatás mértéke 2200 Ft/anyakecske, a támogatás országos szinten a 2007. évre vonatkozóan legfeljebb 15 000 egyed után nyújtható. (6) A támogatás mezõgazdasági termelõnként, naptári évenként egy alkalommal nyújtható, és összege nem haladhatja meg egy évre a 245 000 forintot, de legfeljebb 1000 euró lehet. (7) Egy anyakecske után a tárgyévben csak egy alkalommal fizethetõ támogatás. (8) A támogatásra jogosultnak járó támogatás egyösszegû kifizetésére 2008. január 1-jétõl 2008. június 30-ig kerül sor.
3. § (1) A támogatási kérelmet az MVH által rendszeresített formanyomtatványon 2007. október 31-ig lehet postai úton benyújtani az MVH Központi Hivatalához. (2) Az MVH a kérelmeket beérkezési sorrendben bírálja el.
2. §
(3) Az MVH a támogatási kérelem elbírálásakor a 2. § (6) bekezdésben foglalt éves euró felsõ határ nyilvántartása céljából, a kérelem benyújtása hónapjának elsõ napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett két tizedesjegy pontossággal meghatározott euró deviza középárfolyamot veszi figyelembe.
(1) E rendelet feltételei szerint anyakecske tartásához vissza nem térítendõ támogatás vehetõ igénybe.
(4) A támogatási kérelem ellenõrzését az MVH – a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal által e rendelet hatálybalépését követõ 15 napon belül rendelkezésre
6430
MAGYAR KÖZLÖNY
bocsátott – a kecske ENAR nyilvántartás alapján, a kecske ENAR rendelet 9. § szerinti állomány-nyilvántartó és egyéb igazoló okmányok (számlák, állat-egészségügyi bizonyítványok, szállítólevél) adminisztratív ellenõrzése alapján végzi el. A helyszíni ellenõrzésének legalább a támogatási kérelmek 10%-ára kell kiterjednie.
2007/86. szám
„A Közúti Jelzõtáblák Mûszaki Szabályzata” (JTSZ) (a továbbiakban: JTSZ) e rendelet melléklete szerint módosul.
2. §
4. §
A JTSZ 2. számú függeléke helyébe e rendelet függeléke lép.
(1) Az e rendelet keretében nyújtott támogatás az agrár „de minimis” rendelet hatálya alá tartozik.
3. §
(2) A mezõgazdasági bejelentési rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti támogatási keretek túllépése esetén az MVH a támogatás összegét – az érintett mezõgazdasági termelõnél a túllépés mértékével megegyezõen – csökkenti. 5. § Amennyiben a mezõgazdasági termelõ a 2. § (3)–(4) bekezdéseiben foglalt bármelyik kötelezettségeinek nem tesz eleget, úgy a támogatás igénybevétele jogosulatlannak minõsül. 6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az anyakecsketartás támogatásáról szóló 4/2006. (I. 20.) FVM rendelet hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a JTSZ 10., 11., 12. és 14. pontja. A JTSZ 13. pontjának számozása 10. pontra, 15. pontjának számozása 11. pontra, 16. pontjának számozása 12. pontra, 17. pontjának számozása 13. pontra változik. (3) Az ideiglenes forgalmi rend kialakításához szükséges olyan jelzõtáblákat, amelyek e rendelet hatálybalépését követõen nem felelnek meg a rendeletben elõírt követelményeknek, 2011. december 31-éig szabad alkalmazni. (4) A (3) bekezdésben említett jelzõtáblák kivételével azokat a jelzõtáblákat, amelyek e rendelet hatálybalépését követõen nem felelnek meg a JTSZ 4.3. pontjában foglalt elõírásoknak, 2014. december 31-éig a követelményeket kielégítõ jelzõtáblákra kell kicserélni. (5) A rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter
A gazdasági és közlekedési miniszter 64/2007. (VII. 2.) GKM rendelete a közúti jelzõtáblák méreteirõl és mûszaki követelményeirõl szóló 4/2001. (I. 31.) KöViM rendelet módosításáról A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A közúti jelzõtáblák méreteirõl és mûszaki követelményeirõl szóló 4/2001. (I. 31.) KöViM rendelet melléklete,
Melléklet a 64/2007. (VII. 2.) GKM rendelethez A Közúti Jelzõtáblák Mûszaki Szabályzata (JTSZ) (1) A JTSZ 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. Általános elõírások 1.1. A jelzõtáblák jellemzõ tulajdonságait az MSZ EN 12899-1 szabvány szerinti osztályok egyikébe kell sorolni és jelzõtábla létesítése (cseréje, felújítása) esetén csak olyan jelzõtáblát szabad alkalmazni, amely a JTSZ megfelelõ szakaszában jelzett osztályozási követelménynek megfelel.
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1.2. A változtatható jelzéstartalmú jelzõtáblák jelzõfelülete világító fénypontokból is kialakítható (változtatható jelzéstartalmú világító mátrix jelzõtábla). 1.3. Anyag 1.3.1. A közúti jelzõtáblák, kapcsoló- és tartószerkezeteik anyagát úgy kell kiválasztani, hogy azok teljesítsék az ebben a szabályzatban foglalt követelményeket. 1.3.2. A közúti jelzõtáblák jelzõfelületét – a belsõ átvilágítású jelzõtáblákat kivéve – fényvisszavetõ anyagból kell elõállítani, vagy fényvisszavetõ bevonattal kell ellátni. 1.3.3. A belsõ átvilágítású jelzõtáblákat az ÚT 2–1.134 útügyi mûszaki elõírás szerint kell kialakítani. 1.3.4. A fényvisszavetõ felületnek felhólyagosodástól, ráncosodástól és repedéstõl mentesnek kell lennie.” (2) A JTSZ 2.1. pontjához fûzött Megjegyzés helyébe a következõ szöveg lép: „Megjegyzés: Ez a szabályzat nem tárgyalja a 2.1. pont d) alpontjában említett jelzõtáblák közül az útbaigazító táblák csoportjába tartozó jelzõtáblákat, továbbá a 2.1. pont e) alpontjában említett jelzõtáblákat, mert azok alakja és mérete a rajtuk szereplõ feliratok mennyiségétõl és méretétõl függõen változik. Ezeket az adatokat az ÚT 2–1.131 útügyi mûszaki elõírás alapján kell meghatározni.” (3) A JTSZ 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. Szín- és fénytechnikai követelmények 4.1. A jelzõtábla szín- és fénytechnikai szempontból megfelelõ, ha az MSZ EN 12899-1 szabvány elõírásait általánosan, és az alábbi részletezés szerint kielégíti: a) szín és fénysûrûségi tényezõ aa) a nem fényvisszavetõ tábláknál az NR2 osztály szerinti, ab) a fényvisszavetõ tábláknál az R2 osztály szerinti, b) az R’ fényvisszavetési együttható ba) az 1. típusú tábláknál a Ref 1 osztály szerinti, bb) a 2. típusú tábláknál a Ref 2 osztály szerinti, bc) a 3. típusú tábláknál a JTSZ 2. számú függeléke szerinti. 4.2. A fényvisszavetõ bevonatú jelzõtáblákon csak olyan fényvisszavetõ bevonat alkalmazható, amely a gyártói nyilatkozat szerint a 4.1. pontban foglalt követelmények 70%-os értékét – az 1. típusú bevonatnál legalább 7 évig, – a 2. és 3. típusú bevonatnál legalább 10 évig megtartja. 4.3. A fényvisszavetõ bevonatú jelzõtáblák közül a) az elsõbbségadási kötelezettséget jelzõ táblának legalább 2. típusú, b) a vasúti átjárót jelzõ és elõjelzõ táblának legalább 2. típusú, c) a kijelölt gyalogos-átkelõhelyet jelzõ táblának legalább 2. típusú, d) a tájékoztató jelzõtáblának 1. típusú,
6431
e) az úttest felett elhelyezett jelzõtáblának – a tájékoztatást adó táblák kivételével – 3. típusú, f) az a)–e) pontokban nem említett minden további jelzõtáblának – beleértve a forgalomkorlátozások miatt kihelyezett ideiglenes táblákat is – fa) a gyorsforgalmi utakon, a fõutakon és a fõútvonalakon legalább 2. típusú, fb) a mellékutakon 1. típusú fényvisszavetõ bevonatúnak kell lennie. 4.4. Amennyiben ugyanarra a tartószerkezetre (oszlopra) eltérõ fényvisszavetõ tulajdonságú jelzõtáblák kihelyezésére volna szükség, úgy az összes jelzõtáblát a legjobb fényvisszavetõ képességû táblával azonos típusú fényvisszavetõ bevonattal kell elkészíteni. 4.5. Különösen veszélyes helyeken megengedett a jelzõtáblának az egyesített jelzõtáblához hasonló kialakítása úgy, hogy a jelzõtáblát tartalmazó egyesített táblának zöldessárga fluoreszkáló alapszíne legyen. 4.6. A közúti jelzõtáblán bevonatként alkalmazott fólia minõsítése és megjelölése feleljen meg az MSZ EN 12899-1 szabvány vonatkozó elõírásainak. 4.7. A változtatható jelzéstartalmú világító mátrix jelzõtáblákon a tábla fehér alapszíne sötét, a fekete jelképek színe fehér lehet. 4.8. Kívülrõl vagy belülrõl megvilágított, illetõleg a belsõ átvilágítású jelzõtáblát csak igen indokolt esetben, és csak olyan helyen szabad létesíteni, ahol a biztonságos áramellátás megoldható. Gondoskodni kell arról, hogy a jelzõtábla megvilágítása, illetõleg átvilágítása egyenletes legyen. A kívülrõl megvilágított jelzõtáblát megvilágító fényforrást úgy kell elhelyezni, hogy az a közlekedõket ne kápráztassa.” (4) A JTSZ 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. Biztonságtechnikai követelmény Ha a jelzõtáblában vagy tartószerkezetében elektromos berendezés van, annak védelme legalább IP34 osztályú legyen.” (5) A JTSZ 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. Erõtani és szilárdságtani követelmények 6.1. Terhek 6.1.1. Biztonsági tényezõk A terhelésre vonatkozó biztonsági tényezõnek PAF1 osztályúnak kell lennie. Az anyagra vonatkozó biztonsági tényezõnek a szerkezet anyagától függõen az MSZ EN 12899-1 szerintinek kell lennie. 6.1.2. Szélterhelés A szélnyomási osztályba sorolásnak meg kell felelnie a jelzõtábla felállítási helyére jellemzõ szélviszonyoknak az MSZ EN 1991-1-4 szerint. Erõsen széljárta területeken – ha szükséges – a közútkezelõ a felállítandó jelzõtáblára vonatkozó követelményt magasabb osztályba sorolhatja.
6432
MAGYAR KÖZLÖNY
6.1.3. Hóeltakarításból származó terhelés Hóeltakarításból származó terhelésnél a jelzõtáblának legalább a DSL1 osztály követelményei szerintinek kell lennie. 6.1.4. Koncentrált teher A koncentrált terhelés esetében a jelzõtáblának legalább a PL1 osztály követelményei szerintinek kell lennie. 6.2. Alakváltozási követelmények 6.2.1. A legnagyobb ideiglenes elhajlás esetében a jelzõtáblának legalább a TDB3 osztály követelményei szerintinek kell lennie. 6.2.2. A legnagyobb ideiglenes csavarás esetében a jelzõtáblának legalább a TDT3 osztály követelményei szerintinek kell lennie.” (6) A JTSZ 7. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. A jelzõtábla-lemez követelményei 7.1. A hátlap színe A táblák hátoldala, ha annak bevonása a korrózió elleni védelem miatt nem szükséges és ha az anyag nem tükröz, eredeti színében megmaradhat. Ha a feltétel nem teljesíthetõ, a hátlapot szürke színre kell festeni. A festéssel elõállított felület nem lehet tükrözõ. 7.2. Saroklekerekítés A saroklekerekítésnek a) háromszögletû tábla esetében r = 0,045 D, b) ötszögletû tábla esetében r ³ 10 mm, c) négy- és nyolcszögletû tábla esetében (a kiegészítõ táblákat is beleértve) r ³ 0,025 D értékûnek kell lennie. A lekerekítés sugarának legnagyobb értéke útirányjelzõ tábláknál nem lehet nagyobb r = 100 mm-nél. 7.3. A jelzõfelület lyukasztása A jelzõtábla jelzõfelületének lyukasztása esetében a jelzõtáblának a P2 osztály követelményének kell megfelelnie. 7.4. Peremezés A jelzõtábla lemez peremezésének – ha a tábla peremezéssel készül – legalább az E1 osztály követelményei szerintinek kell lennie. 7.5. Felületvédelem A felületvédelemnek az SP0 osztály követelményei szerintinek kell lennie” Függelék a 64/2007. (VII. 2.) GKM rendelethez [2. számú függelék a Közúti Jelzõtáblák Mûszaki Szabályzatához]
2007/86. szám
megfigyelési szög a
beesési szög b1 (b2=0)
fehér
sárga
piros
zöld
kék
1°
5° 30°
35 20
23 13
7 4
3,5 2
2,5 1,5
A gazdasági és közlekedési miniszter 65/2007. (VII. 2.) GKM rendelete az útburkolati jelek tervezési és létesítési elõírásairól szóló 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet módosításáról A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § Az útburkolati jelek tervezési és létesítési elõírásairól szóló 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R.) melléklete, „A Közúti Útburkolati Jelek Szabályzata” (ÚBJSZ) (a továbbiakban: ÚBJSZ) e rendelet melléklete szerint módosul.
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) Ahol az R. „burkolati jelzõtestet” említ, azon a továbbiakban „útburkolati jelzõtestet” kell érteni. (3) A rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter
A fényvisszavetés R’ együtthatója (cd×lx–1×m–2) Melléklet a 65/2007. (VII. 2.) GKM rendelethez
megfigyelési szög a
beesési szög b1 (b2=0)
fehér
sárga
piros
zöld
kék
20’
5° 30°
300 150
195 110
60 33
30 17
19 7
A Közúti Útburkolati Jelek Szabályzata (ÚBJSZ) (1) Az ÚBJSZ 1.1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6433
„1.1. A szabályzatban foglalt elõírások megtartásán túl az útburkolati jelek a) alakjának, méretének, színének és elrendezésének az erre vonatkozó útügyi mûszaki elõírásban1, b) megtervezésének az erre vonatkozó útügyi mûszaki elõírásban2, c) kivitelezésének az erre vonatkozó szabványokban3 meghatározott mûszaki követelmények valamelyikének kell megfelelnie.”
Nem szabad azonban az állandó irányjelzõ (elõjelzõ) nyíl láthatóságát részben meghagyni és más irányba is mutató ideiglenes irányjelzõ (elõjelzõ) nyíl egy részével kiegészíteni abban a forgalmi sávban, amelyben ideiglenesen a más irányú haladást is engedélyezni szükséges. A nyíl részbeni láthatóságának meghagyása helyett az állandó irányjelzõ (elõjelzõ) nyilat meg kell szüntetni és a megfelelõ ideiglenes irányjelzõ (elõjelzõ) nyilat kell alkalmazni.”
(2) Az ÚBJSZ 1.5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1.5. Az útburkolati jelek anyaga nem változtathatja meg számottevõen az útburkolat súrlódási tényezõjét; ugyancsak nem veszélyeztethetik a jármûvek menetstabilitását az útburkolati jelek felismerhetõségének fokozására használt, az útburkolatba ágyazott fényvisszaverõ eszközök (fényvisszavetõ útburkolati jelzõtestek).”
(5) Az ÚBJSZ 23. pontjának c) és q) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „c) Útburkolati jelzõtest: az útburkolati jelet megerõsítõ vagy azt helyettesítõ, az útburkolatba süllyeszthetõ vagy az útburkolatra ragasztható eszköz, amely fényvisszavetõ elemet is tartalmazhat.” „q) Közforgalom elõl elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzõtáblával jelzett magánút.”
(3) Az ÚBJSZ 16.7. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „16.7. Az útburkolaton feltüntethetõk a) az elsõbbségadás kötelezõ jelkép; b) az út számát mutató számpajzsok; c) a feliratok közül kizárólag ca) az útirányjelzõ táblákon alkalmazható helységnevek, cb) a »STOP«, a »BUSZ«, a »TAXI« felirat; d) az úton kihelyezett tilalmi jelzõtáblák közül da) a »Sebességkorlátozás« útburkolati jel, db) az »Elõzni tilos« útburkolati jel; e) az úton kihelyezett veszélyt jelzõ táblák (KRESZ 16. §) közül ea) a gyermekekre, eb) a gyalogosátkelésre, ec) a kerékpárosokra, ed) az egyenrangú útkeresztezõdésre, ee) a forgalomirányító fényjelzõ készülékre, ef) a sorompó nélküli vasúti átjáróra, eg) a sorompóval biztosított vasúti átjáróra, eh) az út szûkületére utaló jelzésképek is; f) a mozgáskorlátozottak jelképe; g) jármû jelképek.” (4) Az ÚBJSZ 19.2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „19.2. Az állandó jellegû útburkolati jeleket nem kell eltávolítani, vagy láthatóságát megszüntetni, ha a munkavégzés ideje alatt az ideiglenes forgalmi sávokat sárga színû útburkolati jelekkel vagy egyéb optikai vezetést biztosító megfelelõ eszközökkel egyértelmûen kijelölték. 1 Jelenleg az ÚT 2–1.150 „Közúti útburkolati jelek alakja, mérete, színe és elrendezése” címû útügyi mûszaki elõírás. 2 Jelenleg az ÚT 2–1.113 „Közúti útburkolati jelek tervezése” címû útügyi mûszaki elõírás. 3 Jelenleg az MSZ EN 1436, az MSZ EN 1463-1 és az MSZ EN 1463-2 szabvány.
III. rész HATÁROZATOK A Kormány határozatai A Kormány 1048/2007. (VII. 2.) Korm. határozata az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007. júliusban induló pályázatairól és projektjeirõl A Kormány a magyar társadalom és gazdaság elõtt megnyíló uniós támogatások eredményes és hatékony felhasználása, továbbá a közigazgatás színvonalának emelése érdekében egyetért azzal, hogy: 1. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megtegye az alábbi pályázatok elindításához szükséges intézkedéseket: a) a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében: komplex technológiai korszerûsítés a hátrányos helyzetû kistérségekben induló vállalkozások részére; nemzetközi szolgáltató-központok létrehozása; vállalati folyamatmenedzsment támogatása, minõség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása; e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása; b) a Közép-magyarországi Operatív Program keretében: munkalehetõség-teremtõ beruházások támogatása a leghátrányosabb kistérségekben; nemzetközi szolgáltatóközpontok létrehozása; vállalati folyamat-menedzsment támogatása, minõség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása; e-kereskedelem, és egyéb e-szolgáltatások támogatása; kerékpár-
6434
MAGYAR KÖZLÖNY
utak fejlesztése; közúti elérhetõség javítása – belterületi utak fejlesztése; önkormányzatok, illetõleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások akadálymentesítése; c) a Dél-alföldi Operatív Program keretében: belterületi utak fejlesztése, akadálymentesítés; d) a Közép-dunántúli Operatív Program keretében: kerékpárút hálózat fejlesztése; e) a Dél-dunántúli Operatív Program keretében: közszolgálati intézmények akadálymentesítése; f) a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében: kerékpárút-hálózat fejlesztése forgalmas útszakaszok mentén; g) az Észak-alföldi Operatív Program keretében: regionális hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat kialakítása, önkormányzati utak fejlesztése. Felelõs:
a fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter az érintett miniszterek bevonásával Határidõ: 2007. július 31. 2. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elindítsa az alábbi kiemelt projekteket a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében:
2007/86. szám
b) A 2. a) pontban foglalt program hazai szabályozását és a programmal kapcsolatos adatszolgáltatást az operatív programok végrehajtásához szükséges szempontok figyelembevételével kell kialakítani. 4. a) A 2. c) pontban foglalt program költségeit a Társadalmi Megújulás Operatív Programnak az Európai Bizottság általi jóváhagyásáig és a program kiválasztási kritériumainak a Monitoring Bizottság által való elfogadásáig az Egészségügyi Minisztérium fejezeti költségvetésébõl kell biztosítani; b) A Társadalmi Megújulás Operatív Programnak az Európai Bizottság általi jóváhagyását és a program kiválasztási kritériumainak a Monitoring Bizottság által való elfogadását követõen a program finanszírozását az operatív program keretében kell biztosítani. Felelõs:
egészségügyi miniszter fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter pénzügyminiszter Határidõ: 2007. augusztus 15.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
a) Hátrányos helyzetûek foglalkoztatását ösztönzõ járulékkedvezmények;
miniszterelnök
Felelõs:
fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter szociális és munkaügyi miniszter Határidõ: 2007. július 2. b) Decentralizált programok a hátrányos helyzetûek foglalkoztatásáért;
A Miniszterelnök határozatai
Felelõs:
fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter szociális és munkaügyi miniszter Határidõ: 2007. augusztus 31. c) Az egészségügyi fejlesztésekhez kapcsolódó megvalósíthatósági tervek minõségbiztosítása a tervezett jelentõs beruházásoknál, épület-, gép-, mûszer- és energiakataszter modernizálása. Felelõs:
fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter egészségügyi miniszter Határidõ: 2007. augusztus 30. 3. a) A 2. a) pontban foglalt program költségeit a Társadalmi Megújulás Operatív Programnak az Európai Bizottság általi jóváhagyásáig és a program kiválasztási kritériumainak a Monitoring Bizottság által való elfogadásáig a Munkaerõpiaci Alap által biztosított, a program költségvetésének 15%-át fedezõ társfinanszírozás terhére kell finanszírozni; Felelõs:
szociális és munkaügyi miniszter fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter pénzügyminiszter Határidõ: 2007. augusztus 15.
A Miniszterelnök 50/2007. (VII. 2.) ME határozata szakállamtitkár kinevezésérõl A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 57. §-ában foglalt jogkörömben, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter javaslatára dr. Tordai Csabát a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkárává 2007. július 1-jei hatállyal kinevezem. Budapest, 2007. június 29. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
VI. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
A Miniszterelnöki Hivatal közleménye a Magyar Közigazgatási Minõség Díj 2007. évi adományozásáról A Magyar Közigazgatási Minõség Díjról szóló 10/2007. (III. 23.) MeHVM rendelet 7. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 2007-ben a Magyar Közigazgatási Minõség Díjat a következõ díjazottaknak adományozza: – Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal, – Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, – Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága, – Budapest Fõváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter a díjat 2007. július 1-jén – a Köztisztviselõk Napja alkalmából – adja át a díjazottak képviselõinek Miniszterelnöki Hivatal
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása néhány fontosabb, 2006. évre vonatkozó adatról (520–81/2007.) A különbözõ ellátások megállapításának alapjául több statisztikai adat szolgál, ezért a KSH 2006. évre vonat-
6435
kozóan az ehhez szükséges fõbb adatokat (kerekített formában) az alábbiakban teszi közzé: Bruttó átlagkereset: Nettó átlagkereset: Bruttó kereseti index: Nettó kereseti index:
171 200 Ft/fõ/hó 110 900 Ft/fõ/hó 108,1% (2005. év = 100) 107,5% (2005. év = 100)
Fogyasztói árindex*: 2006. december 2006. év
106,5% (2005. december = 100) 103,9% (2005. év = 100)
Központi Statisztikai Hivatal
* Az elõzõ év decemberéhez mérõ index az év során a tárgyhónappal (2006. december) bezárólag bekövetkezett árváltozások összességérõl ad számot. Az évhez (2006. január–december) viszonyított árindex pedig a teljes év átlagos fogyasztói árváltozását mutatja az elõzõ évhez (2005. január–december) viszonyítva.
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2007. évi 78. számában megjelent, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 17/2006. (MK 94.) KvVM utasítás módosításáról készült 15/2007. (MK 78.) KvVM utasítás – mellékletének 19. §-a helyesen a következõ: „19. § A Szabályzat 27. §-a feletti alcím, továbbá a 27. § felvezetõ mondata helyébe a következõ alcím, illetve rendelkezés lép: „Közigazgatási és jogi fõosztály 27. § A Közigazgatási és jogi fõosztály” ” – mellékletének 20. §-ában a Szabályzat 28. §-ának felvezetõ mondata helyesen a következõ: ,,28. § Az Európai közösségi jogi és koordinációs fõosztály” (Kézirathiba) A Magyar Közlöny 83. számában közzétett 127/2007. (VI. 29.) KE határozatban Pest megyében városi címet kapott nagyközségek helyesen: „Pest megyében: Biatorbágy, Maglód, Törökbálint” (Nyomdahiba)
6436
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/86. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll.
Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2007. évi éves elõfizetési díja: 15 372 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2007. évi elõfizetési díj fél évre
7 686 Ft áfával
egy évre 15 372 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Kelt.: ..............................................................
............................................................................ cégszerû aláírás
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6437
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2007. évre: 22 932 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2007. évi elõfizetési díj egy évre: 22 932 Ft áfával. fél évre: 11 466 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás
6438
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/86. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2007. évi éves elõfizetés díja: 5544 Ft áfával; féléves elõfizetés: 2772 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY – az egészségbiztosítási ágazat központi igazgatási szerve, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos lapja – az elõfizetõi érdekeket szem elõtt tartva, kedvezõ áron kívánja az egészségügyi ágazatban érdekeltek rendelkezésére bocsátani a jogszabályok szövegét, valamint a munkához szükséges aktuális OEP-közleményeket, -felhívásokat, -tájékoztatókat. Lapunk címzettjei elsõsorban: az alapelátásban részt vevõ háziorvosok; fekvõbeteg-ellátó és szakellátó intézmények; gyógyszert, gyógyászati segédeszközt gyártók, illetve forgalmazók; gyógyfürdõk; oktatási intézmények; társadalombiztosítási kifizetõhelyek, foglalkoztatók; könyvelõk; adótanácsadók stb. Az Egészségbiztosítási Közlöny elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2007. évi éves elõfizetési díj: 22 176 Ft áfával, féléves elõfizetés: 11 088 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Egészségbiztosítási Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.
Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás
6439
6440
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/86. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS
A Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozásában 2004. január 1-jétõl jelenik meg a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja, a
KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ
A Közbeszerzési Értesítõ megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. címén (postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a 318-6668 faxszámán. Az Értesítõ – a tervezett formátumváltás miatt – a 2007. évben fél évre fizethetõ elõ. A féléves elõfizetés díja áfával: 55 062 Ft. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ címû lapot ................. példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................ Címe (város/község, irányítószám): ......................................................................... Utca, házszám: ........................................................................................................ Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................ Elõfizetési díj
fél évre negyedévre
55 062 Ft 27 531 Ft
Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Keltezés: ……………………………………… ……………………………………………………
cégszerû aláírás
2007/86. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6441
6442
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/86. szám
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: Kovácsné dr. Szilágyi-Farkas Zsuzsanna. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 07.2289 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.
