85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 23., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3825 Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest,

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

2009. június 23., kedd

85. szám

Ára: 3825 Ft

2009. évi L. törvény

A fizetési meghagyásos eljárásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17768

2009. évi LI. törvény

A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggõ egyes törvények módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17793

2009. évi LII. törvény

A hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17818

2009. évi LIII. törvény

A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrõl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történõ részvételérõl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezményhez kapcsolódó szennyezõanyagkibocsátási és -szállítási nyilvántartásról szóló, Kijevben, 2003. május 21-én elfogadott Jegyzõkönyv kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17826

2009. évi LIV. törvény

Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosításáról . . . . 17859

134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet

A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . 17862

1097/2009. (VI. 23.) Korm. határozat

A Vértesi Erõmû Zrt. jövõjérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17870

34/2009. (VI. 23.) ME határozat

Szakállamtitkár kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17871

291/2009. (VI. 23.) OVB határozat

Az Országos Választási Bizottság határozata . . . . . . . . . . . 17871

























17768

MAGYAR KÖZLÖNY

II. Törvények 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról* Az Országgyûlés a természetes személyek és jogképes szervezetek nem vitatott pénzköveteléseinek gyorsabb és hatékonyabb érvényesítése érdekében a következõ törvényt alkotja: Általános rendelkezések, a Polgári perrendtartás alkalmazása 1. § (1) A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyzõ hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerûsített polgári nemperes eljárás, melyre – ha e törvény másként nem rendelkezik – a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredõ eltérésekkel kell megfelelõen alkalmazni. A fizetési meghagyásos eljárásra az egyes közjegyzõi nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. (2) A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyzõ a Magyar Országos Közjegyzõi Kamarának (a továbbiakban: MOKK) a közjegyzõk, valamint a felek és az eljárásban részt vevõ egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhetõ országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: MOKK rendszere) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el. (3) A fizetési meghagyásos eljárásban a kifejezetten emberi közremûködést nem igénylõ, e törvény szerinti eljárási cselekmények – ha azok megtételének törvényi feltételei fennállnak – a MOKK rendszere útján az eljáró közjegyzõ nevében automatizáltan is végezhetõek. 2. § A közjegyzõ eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú.

A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei 3. § (1) A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – fizetési meghagyás útján is érvényesíthetõ.

* A törvényt az Országgyûlés a 2009. június 15-i ülésnapján fogadta el.

2009/85. szám

(2) Csak fizetési meghagyás útján vagy a Pp. 127. §-ában meghatározott módon érvényesíthetõ a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. 24. és 25. §-a szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy a) a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: idézési cím) és b) a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegû jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban együtt: munkaviszony) ered. (3) Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe. (4) A munkaviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthetõ, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszûnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény. (5) A (2) bekezdésben foglaltak nem zárják ki, hogy a fél igényét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kis értékû követelések európai eljárásának bevezetésérõl szóló 861/2007/EK rendeletében meghatározott eljárásban vagy választottbírósági eljárásban érvényesítse.

Kizárás 4. § (1) A közjegyzõ nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el. (2) A MOKK elnöke – az igazságügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározott ügyelosztás rendjének keretei között – hivatalból ügyel arra, hogy kizárt közjegyzõ az eljárásban ne vegyen részt. (3) A közjegyzõ a MOKK elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn; a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelõsséggel tartozik. (4) Kizárási ok észlelése esetén a kizárást a MOKK elnöke hivatalból kezdeményezi. (5) A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, a Pp. 13. § (1) bekezdés e) pontja alá tartozó okot azonban a fél a fizetési meghagyási ügyben eljáró közjegyzõ személyének ismertté válása után csupán akkor érvényesítheti, ha azt a fizetési meghagyási ügyben eljáró közjegyzõ személyérõl való tudomásszerzésekor nyomban bejelenti, avagy valószínûsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényrõl csak ezt követõen szerzett tudomást és a kizárási okot nyomban bejelentette.

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

5. § (1) Ha a közjegyzõ az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellõzéséhez hozzájárult, és a MOKK elnöke szerint a kizárásnak helye van, a MOKK elnöke intézkedik az eljárásra másik közjegyzõ kijelölésérõl; ilyenkor a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell. (2) Ha a) az (1) bekezdésben foglalt esetekben MOKK elnöke szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy b) a kizárási okot nem a közjegyzõ jelentette be, és kizárásához sem járult hozzá, a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelõ alkalmazásával az érintett közjegyzõ székhelye szerint illetékes helyi bíróság nemperes eljárásban határoz. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a MOKK elnöke a kizárási ügyben keletkezett iratokat megküldi a kizárásról való döntés végett a bíróságnak. (4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bejelentést az annak elbírálásához szükséges iratokkal együtt a közjegyzõ küldi meg a bíróságnak; ugyanígy kell eljárni, ha a kizárást a MOKK elnöke hivatalból kezdeményezi, és a közjegyzõ a mellõzéséhez nem járult hozzá. (5) A (2)–(4) bekezdésben foglalt esetekben a bíróság hivatalból is intézkedhet az iratok beszerzése iránt. (6) Ha a kizárási okot nem maga a közjegyzõ jelentette be, a nyilatkozatát a döntés elõtt be kell szerezni. (7) A bíróság kizárás tárgyában hozott végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs. (8) Ha a bíróság az eljárásból a közjegyzõt kizárta, az errõl szóló végzést az eljáró közjegyzõ kijelölése végett megküldi a MOKK elnökének; az eljáró közjegyzõt a MOKK elnöke jelöli ki. (9) A MOKK elnökének e §-ban szabályozott intézkedései ellen jogorvoslatnak helye nincs. 6. § (1) Az a közjegyzõ, aki a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, a bejelentésének elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az érintett közjegyzõ továbbra is eljárhat, de a Pp. 13. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontjai szerinti kizárási ok esetében a bejelentés elintézéséig a fizetési meghagyást nem bocsáthatja ki; ha ugyanaz a fél ugyanabban az eljárásban a kizárás megtagadása után tesz újabb bejelentést ugyanazon közjegyzõ ellen, ez a korlátozás sem érvényesül. (2) Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közjegyzõ ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, õt a kizárást megtagadó határozatban a bíróság pénzbírsággal sújthatja. 7. § (1) A MOKK elnökének a kizárással és másik közjegyzõ kijelölésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit

17769

a MOKK elnökhelyettese is gyakorolhatja, illetve teljesítheti. (2) Ha a kizárási okot a MOKK elnökével, mint a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyzõvel szemben jelentik be, vagy ha a kizárási okot mind a MOKK elnökével, mind elnökhelyettesével kapcsolatban bejelentettek, a kizárás és másik közjegyzõ kijelölése ügyében a MOKK székhelye szerint illetékes helyi bíróság jár el.

Illetékesség 8. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyzõ az ország egész területére illetékes. (2) Fizetési meghagyásos eljárásban illetékesség kikötésének helye nincs.

Ügyelosztás 9. § (1) Az elektronikus úton elõterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan, a mentesítés esetét kivéve a közjegyzõi székhelyek között egyenlõ arányban történik. (2) A papír alapon benyújtott és a szóban elõterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem folytán indult eljárásban az a közjegyzõ jár el, akihez a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet benyújtották, illetve akinél a kérelmet elõterjesztették. A kérelmet a fél a (4) bekezdés alapján mentesített közjegyzõt kivéve bármelyik közjegyzõnél benyújthatja vagy elõterjesztheti. (3) Ha a közjegyzõnél egy héten belül az igazságügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározottnál több fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújtanak be papír alapon, a közjegyzõ – haladéktalanul, de legkésõbb a bejelentési lehetõség megnyíltát követõ munkanapon elõterjesztett – kérelmére a MOKK elnöke (elnökhelyettese) egyes ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára három munkanapon belül más közjegyzõt jelöl ki az eljárás lefolytatása végett. A kérelmeket a kijelölt közjegyzõ rögzíti a MOKK rendszerén, ebben az esetben a 26. § (1) bekezdésében írt határidõ a kérelemnek a kijelölt közjegyzõhöz való érkezésétõl számít. (4) A közjegyzõ a MOKK elnökétõl írásban, az érintett idõszakot legalább harminc nappal megelõzõen kérheti, hogy az általa megjelölt, legalább ötnapos és évente legfeljebb hatvannapos folyamatos idõszakra a fizetési meghagyásos eljárásban a közremûködés alól mentesítse. A MOKK elnöke (elnökhelyettese) a kérelmet csak fontos okból, így különösen az ügyfelek érdekeinek védelme és a MOKK rendszerének folyamatos és biztonságos mûködtetése érdekében tagadhatja meg. A közjegyzõ a mentesítés idõszakában és az azt megelõzõ tizenöt napban új ügyet

17770

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/85. szám

nem kap, a folyamatban lévõ ügyekben pedig – szükség esetén – gondoskodnia kell a helyettesítésérõl.

mellett az ügyfélkapuján belépve a MOKK rendszerébe beviszi.

(5) A közjegyzõ a MOKK rendszerében rögzíti a Pp. 13. § (2) bekezdése szerinti hozzátartozóinak és volt házastársának a nevét. Ha az ügyben a fél vagy képviselõjének neve megegyezik a közjegyzõ vagy az általa bejelentett személy nevével, az ügyet a MOKK rendszerének alkalmazásával nem lehet a közjegyzõre osztani.

(3) A jogi képviselõvel rendelkezõ fél és a jogi személy fél beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elõ, kivéve, ha a 10. § (3) bekezdése alapján beadványához papír alapú mellékletet csatol.

Beadványok 10. § (1) A beadványokat – ha e törvény vagy az igazságügyért felelõs miniszter rendelete másként nem rendelkezik – egy példányban kell benyújtani. A beadványokat – a beadvány szóban történõ elõterjesztését kivéve – ûrlapon kell benyújtani, ha az igazságügyért felelõs miniszter rendelete az adott beadványra ûrlapot rendszeresít. (2) Ha a beadványon a közjegyzõi ügyszámot feltüntetik, azon az eljáró közjegyzõ feltüntetése nem szükséges. (3) A költségkedvezmény iránti kérelem, az igazolási kérelem, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem, részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem, valamint a félbeszakadással összefüggõ beadványok kivételével – ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján az igazságügyért felelõs miniszter rendeletében másként nem rendelkezik – a beadványokhoz mellékleteket csatolni nem lehet. (4) A beadványhoz meghatalmazás nem csatolható; azt vagy magára a beadványra kell rávezetni, vagy a beadványnak tartalmaznia kell a meghatalmazott azon nyilatkozatát, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik. A fél a nem jogi képviselõnek adott meghatalmazást a közjegyzõnél szóban is elõterjesztheti. 11. § (1) Az elektronikus úton beadványt kizárólag erre rendszeresített ûrlapon lehet benyújtani, és a beadványt a) minõsített elektronikus aláírással és minõsített idõbélyegzõvel kell ellátni vagy b) a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvényben foglalt, a természetes személy hivatalos iratainak a hivatalos szervhez történõ elektronikus kézbesítésére (benyújtására) vonatkozó szabályok szerint kell benyújtani. (2) Elektronikus úton beadványt – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – úgy lehet benyújtani, hogy a beadvány adatait annak benyújtója a) a MOKK rendszerébe beviszi és minõsített elektronikus aláírással, valamint minõsített idõbélyegzõvel látja el vagy b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben legalább közepes vagy magas biztonsági szinten történõ azonosítás

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerint, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ügyfélkapun magas biztonsági szinten történõ azonosítás mellett belépve kell benyújtani a) a jogi képviselõ által képviselt félnek és a jogi személynek a beadványát, b) a fizetési meghagyásos eljárás irataiba való betekintés iránti kérelmet, ha az egynél több ügy irataiba történõ betekintésre irányul. (5) Azt, hogy a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, e §-ban meghatározott módokat és technikai eszközöket jogszerûen alkalmazzák, vélelmezni kell. 12. § (1) Az elektronikus úton benyújtani kívánt beadvány hiányosságairól a MOKK rendszere tájékoztatja az elõterjesztõjét; a beadvány adatainak a MOKK rendszerébe történõ bevitelére akkor kerül sor, ha az elõterjesztõ a hiányokat pótolja. (2) A beadvány adatainak bevitelérõl annak benyújtója a MOKK rendszerén keresztül, elektronikus úton automatikusan visszaigazolást kap. A visszaigazolás a beadvány tartalmi elemeit, az adatbevitel idõpontját, az ügyszámot, az eljáró közjegyzõ nevét és székhelyét, valamint ha a díj – díjköteles beadvány esetén – megfizetésre került, a díj megfizetésérõl szóló igazolást tartalmazza. Díjköteles beadvány beérkezési idejének az ügyintézési határidõ számítása szempontjából azt a napot kell tekinteni, amikor a díjat a MOKK bankszámláján jóváírták. 13. § (1) A papír alapú beadvány – a közremûködés alól mentesített közjegyzõ kivételével – bármelyik közjegyzõnél benyújtható. Ha a fél a beadványához mellékletet csatol [10. § (3) bekezdés], azt kizárólag az eljáró közjegyzõnél nyújthatja be. (2) E közjegyzõ a beadvány adatait haladéktalanul, de legfeljebb három munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében. A hiányok pótlására vonatkozó felhívást a beadvány adatait rögzítõ közjegyzõ akkor is kibocsáthatja, ha az ügyben nem õ jár el. Hiánypótlási felhívás esetén a kérelmet nem kell visszaadni a félnek. (3) Ha az ügyben nem az a közjegyzõ jár el, akinél a beadványt elõterjesztik, a beadvány adatainak a MOKK rendszerében történõ rögzítésével, automatikusan kerül megküldésre az eljáró közjegyzõnek. (4) Az igazságügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározott, gépi úton feldolgozható és az ügy egyedi azonosítására alkalmas azonosítót tartalmazó papír alapú ûrlapon elõterjesztett beadványt közvetlenül a MOKK-

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

hoz is be lehet nyújtani. Ebben az esetben a MOKK a beadványt a beadvány adatainak a MOKK rendszerében történõ rögzítésével elektronikus úton haladéktalanul megküldi az eljáró közjegyzõnek. (5) Ha a beadvány adatait nem az eljáró közjegyzõ rögzíti a MOKK rendszerén, az eljáró közjegyzõre vonatkozó ügyintézési határidõ a beadvány adatainak a MOKK rendszerében történõ rögzítésével kezdõdik meg. (6) A 9. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a kijelölt közjegyzõnek a beadvány adatait a kérelem megérkezését követõen haladéktalanul, de legfeljebb három munkanapon belül kell rögzítenie a MOKK rendszerében. 14. § (1) Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a jogi képviselõ által nem képviselt fél a beadványát bármelyik közjegyzõnél szóban is elõterjesztheti. (2) A szóban elõterjesztett beadvány adatait az a közjegyzõ, akinél azt elõterjesztették, az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti a MOKK rendszerében, és errõl igazolást ad; az igazolásra a Pp.-nek (115–118. §) a jegyzõkönyvre vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni. Ha az ügyben nem az a közjegyzõ jár el, akinél a kérelmet elõterjesztik, a kérelem az adatainak a MOKK rendszerébe történõ rögzítésével kerül megküldésre az eljáró közjegyzõnek. A 13. § (5) bekezdését ebben az esetben is megfelelõen alkalmazni kell. (3) Ha a fél a hiányok pótlását a figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a beadványt a MOKK rendszerében hiányosan is rögzíteni kell, a közjegyzõ pedig a MOKK rendszerén keresztül írásban hiánypótlási felhívást intéz a félhez. Igazolást ebben az esetben csak akkor kell adni, ha a hiánypótlási felhívást nem a kérelem elõterjesztésekor adja át a közjegyzõ. (4) A hiányok pótlására vonatkozó felhívást a kérelem adatait rögzítõ közjegyzõ akkor is kibocsáthatja, ha az ügyben nem õ jár el. (5) A beadvány szóbeli elõterjesztésérõl – kivéve a fél költségkedvezmény iránti kérelmét – külön jegyzõkönyvet készíteni nem kell.

Kézbesítés 15. § (1) A belföldi idézési címmel és belföldi idézési címû képviselõvel sem rendelkezõ jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elõterjesztésével egyidejûleg a Pp. 100/A. § megfelelõ alkalmazásával köteles belföldi idézési címû kézbesítési megbízottat megjelölni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet el kell utasítani, és az errõl rendelkezõ végzést a jogosult részére hirdetmény útján kell kézbesíteni.

17771

(3) Ha a kézbesítési megbízott megjelölésének kötelezettségét eredményezõ, az (1) bekezdésben foglalt körülmények az eljárásnak a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elõterjesztését követõ szakaszában állnak be, és a jogosult kézbesítési megbízottat nem jelölt meg, erre tekintettel hiánypótlás elrendelésének vagy a jogosult külön felhívásának nincs helye, az iratot ilyen esetben hirdetmény útján kell a jogosultnak kézbesíteni. (4) Az iratot hiánypótlás elrendelése vagy a jogosult külön felhívása nélkül hirdetmény útján kell kézbesíteni akkor is, ha a kézbesítési megbízottnak az iratok ténylegesen kézbesíthetõk nem voltak. (5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezések az eljárás perré alakulása esetén nem érintik a bíróságnak a Pp. 100/A. §-ában meghatározott feladatait. (6) Hirdetményi kézbesítés esetén a közjegyzõ a MOKK honlapján a címzett nevét, utolsó ismert idézési címét, a hirdetményi úton kézbesítendõ irat megnevezését, az ügyszámot és a hirdetmény közzétételének napját tartalmazó hirdetményt azzal a felhívással teszi közzé, hogy a kézbesítendõ iratot a címzett bármelyik közjegyzõnél megtekintheti. Ha az iratot a címzett a hirdetmény közzétételétõl számított tizenöt napon belül megtekinti, a megtekintés napján, minden más esetben a hirdetmény közzétételét követõ tizenötödik napon kell az iratot kézbesítettnek tekinteni. 16. § (1) A fizetési meghagyás kézbesítésére – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik – a Pp.-nek a keresetlevél kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. Ha a fizetési meghagyás alapján a végrehajtás még nem indult meg, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a Pp. 99/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határidõn belül terjeszthetõ elõ. A fizetési meghagyás a kötelezettnek hirdetmény útján nem kézbesíthetõ. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, valamint más beadványt kézbesíteni nem kell, annak adatait a fizetési meghagyás, illetve a kérelem alapján hozott egyéb végzés, értesítés tartalmazza. (2) A jelenlévõ félnek nyomban kézbesíthetõ irat, valamint a (3) bekezdésben és az igazságügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározott esetek kivételével az iratokat a MOKK rendszerén keresztül, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni, az így kézbesítendõ papír alapú iratokat a MOKK rendszere központilag nyomtatja ki és készíti elõ a postai kézbesítésre. A MOKK rendszerén keresztül kézbesített iratok kézbesítésének költsége a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek részét képezi. (3) Ha a jogosult ezt a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében kéri, a fizetési meghagyást kizárólag a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 31/D. §-a szerinti végrehajtói kézbesítés útján kell kézbesíteni, a 32. és 33. § rendelkezéseit

17772

MAGYAR KÖZLÖNY

pedig nem lehet alkalmazni. Ebben az esetben a végrehajtó külön jogszabályban meghatározott díját a MOKK részére elõlegezni kell, és azt a MOKK a végrehajtónak átutalja. Az ellentmondás elõterjesztésre nyitva álló határidõt attól az idõponttól kell számítani, amikor a jogerõs fizetési meghagyást tartalmazó irat végrehajtói kézbesítése a külön jogszabály szerint eredményesen megtörtént. (4) A fél a beadványában kérheti, hogy a részére szóló iratok a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvényben foglalt, a hivatalos szerv hivatalos iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kerüljenek kézbesítésre.

2009/85. szám

és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem alaposságának a közjegyzõ általi megvizsgálását. (4) Ha e törvény, vagy az igazságügyért felelõs miniszter rendelete másként nem rendelkezik, a közjegyzõ a határozatait és más iratait a MOKK rendszerén keresztül állítja elõ. A MOKK rendszerén keresztül elõállított és központilag kinyomtatott jegyzõkönyv (igazolás), aktanyomat és határozat (értesítés, végrehajtási lap) az eljáró közjegyzõ nevét, székhelyét és bélyegzõlenyomatának képét tartalmazza; az a közjegyzõ aláírása nélkül hiteles.

(5) Vállalkozás és jogi képviselõvel rendelkezõ fél részére az iratokat – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvényben foglalt, a hivatalos szerv hivatalos iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus úton kell kézbesíteni. Az elektronikus iraton minõsített elektronikus aláírást és minõsített idõbélyegzõt kell elhelyezni.

(5) E törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alapján a közjegyzõ, illetve a MOKK rendszere által elõállított jegyzõkönyv (igazolás), aktanyomat, határozat (értesítés, végrehajtási lap), az ezekrõl kiállított hiteles kiadmány közokirat. Ugyanilyen bizonyító erõvel bizonyítja a felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényrõl) a közjegyzõ vagy a MOKK rendszere által készített másolat, illetve ezen iratokról a rendszerbe bevitt adatok alapján készített okirat azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.

Egyéb általános szabályok

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem

17. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban beavatkozásnak és – a jogutódlás esetét kivéve – perbehívásnak, illetve perbevonásnak nincs helye. (2) A fizetési meghagyásos eljárásban a Pp. határidõk számításáról rendelkezõ 104/A. § (1) bekezdését alkalmazni kell. (3) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem és az igazolási kérelem tárgyában hozott végzést, valamint az elutasító végzés ellen elõterjesztett fellebbezést a kérelmet elõterjesztõ félen kívüli feleknek megküldeni nem kell. Az elutasító végzés ellen a kérelmet elõterjesztõ fél fellebbezhet. Ha a jogosult az igény polgári eljárás útján történõ érvényesítésére külön jogszabályban meghatározott határidõ elmulasztása miatt terjeszt elõ igazolási kérelmet, az errõl döntõ jogerõs végzés a perben eljáró bíróságot nem köti. 18. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban a fél meghallgatásának nincs helye, kivéve a beadvány szóbeli elõterjesztését, a fél szóbeli tájékoztatását és a költségkedvezmény iránti kérelem tárgyában való döntéshez szükséges meghallgatást. Egyebekben ahol a Pp. meghallgatást említ, ott ezen a fél írásbeli nyilatkoztatását kell érteni.

19. § A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet írásban, az erre rendszeresített ûrlapon vagy szóban kell elõterjeszteni. 20. § (1) A kérelemben fel kell tüntetni: a) a feleknek, valamint a felek képviselõinek nevét, idézési címét és eljárásbeli állását; b) a követelés jogalapját (a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt és az érvényesíteni kívánt jogot), valamint a követelésnek és járulékainak összegét; c) a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának idõpontját; d) a követelés beazonosításához szükséges adatokat (számlatartozás esetén a számla kelte és sorszáma stb.); e) a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló határozott kérelmet. (2) Papír alapon benyújtott kérelem esetén a kérelemben fel kell tüntetni az eljáró közjegyzõ nevét és székhelyét.

(2) A fizetési meghagyásos eljárásban szünetelésnek és felfüggesztésnek nincs helye.

(3) A kérelemben megjelölhetõ a természetes személy kötelezett születési helye és ideje, anyja neve, valamint adóazonosító jele és személyi azonosítója; jogi személy, jogi személyiség nélküli, jogalanyisággal rendelkezõ szervezet kötelezett nyilvántartási száma és adószáma. Az ûrlap tartalmazza azt a tájékoztatást, hogy ezeknek az adatoknak a megjelölése a követelés késõbbi végrehajtását segíti elõ.

(3) A fizetési meghagyásos eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatásának nincs helye. Ez a rendelkezés nem akadályozza a költségkedvezmény, valamint a részletfizetés

(4) A kérelemben röviden elõ lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait. A Pp. 167. § (3) bekezdésének alkal-

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

mazása esetén azonban a tanú személyi adatait külön lapon sem kell bejelenteni, ebben az esetben a tanú zártan kezelendõ adatait a kérelem nem tartalmazza. (5) A kérelemben megjelölhetõ perré alakulás esetére a perben illetékes bíróság azokkal az adatokkal együtt, amelyekbõl a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható. (6) A kérelemben nyilatkozhat a jogosult arról, hogy a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítését kéri. Ebben az esetben a végrehajtó külön jogszabályban meghatározott díját a MOKK részére elõlegezni kell, és azt a végrehajtói kézbesítés esetén a MOKK a végrehajtónak utalja át, egyébként a jogosultnak visszafizeti. (7) A kérelemben a jogosult megjelölheti azt a bankszámlaszámot, amelyen a követelés teljesítését elfogadja. (8) A kérelemben a jogosult megjelölheti azt a bankszámlaszámot, amelyre díjtúlfizetés esetén a különbözet visszautalását várja. 21. § (1) A kérelem a kötelezett ellen fennálló több követelés tekintetében, valamint több kötelezett ellen fennálló azonos követelés tekintetében együttesen is elõterjeszthetõ, a Pp. 51. § c) pontját azonban nem lehet alkalmazni. Több kötelezett ellen fennálló követelés esetében az egyes kötelezetteket terhelõ összegeket határozottan meg kell jelölni, egyetemleges kötelezettség esetében pedig a kérelemben ennek tényét kell feltüntetni. E rendelkezéseket megfelelõen kell alkalmazni arra az esetre, ha a kérelmet több jogosult terjeszti elõ. (2) Ha a jogosult a papír alapon beadott kérelmet nem az arra rendszeresített ûrlapon terjesztette elõ, vagy ha a fél az ûrlapot nem megfelelõen töltötte ki, õt a közjegyzõ a kérelem adatainak a MOKK rendszerébe történõ bevitele után a hiányok pótlására hívja fel. (3) A kérelemben szereplõ adatok helyességéért a kérelmezõ felel. 22. § A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elõterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél beadásának.

Intézkedések a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alapján 23. § (1) A közjegyzõ a kérelmet nyomban, de legkésõbb a fizetési meghagyás kibocsátására nyitva álló határidõn belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e a felet a hiányok pótlására felhívni, nincs-e helye az ügy áttételének vagy a kérelem hivatalból történõ elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a közjegyzõ a határidõt elmulasztja, a határidõ utolsó napját követõ munkanapon a MOKK rendszere út-

17773

ján a közjegyzõ nevében automatikusan kerülnek megtételre a szükséges intézkedések. (2) Ha nincs szükség hiánypótlásra, nem kell elutasítani a jogi képviselõvel eljáró fél kérelmét annak hiányosságai miatt, vagy a fél hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, és ennek eredményeként a kérelem alkalmas a fizetési meghagyás kibocsátására, a közjegyzõ a kötelezett szervezet jogképességének vagy annak megállapítása érdekében, hogy a kötelezett ellen helye van-e fizetési meghagyás kibocsátásának, térítésmentesen: a) a jogképességgel rendelkezõ szervezetek nyilvántartásába betekinthet, abból adatot igényelhet; b) a követelés érvényesítésére vonatkozó iratokat szerezhet be bíróságtól, közjegyzõtõl, más hatóságtól vagy szervezettõl. (3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben elektronikus nyilvántartásban szereplõ adatok igénylésére a közjegyzõ a MOKK rendszerének ilyen, automatizált szolgáltatását veszi igénybe. (4) A (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseknek az eljárás során szükség esetén bármikor helye van. A Pp. 124. §-a alkalmazásának egyebekben nincs helye.

Elutasítás 24. § (1) A közjegyzõ a kérelmet hivatalból végzéssel elutasítja, ha megállapítható, hogy a) az eljárásra a magyar közjegyzõ (bíróság) joghatósága törvény, európai uniós jogszabály vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt; b) a jogosult követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, de a Pp. 129. §-ának rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható; c) a fizetési meghagyás kibocsátásának a 3. § vagy törvény egyéb rendelkezése alapján nincs helye; d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt közjegyzõ vagy bíróság elõtt fizetési meghagyásos eljárás vagy per már folyamatban van [Pp. 128. §], illetve annak tárgyában a fizetési meghagyás már jogerõre emelkedett vagy már jogerõs ítéletet hoztak [36. § (1) bekezdés, Pp. 229. §]; e) a félnek nincs perbeli jogképessége (Pp. 48. §); f) a jogosult a 15. § (1) bekezdése ellenére kézbesítési megbízottat nem jelölt meg, vagy a jogosult a fizetési meghagyás hirdetményi kézbesítését kéri; g) a kötelezettnek a meghagyást belföldi címen ismételten nem lehet kézbesíteni, mert meghalt (megszûnt), a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött [(3) bekezdés]; h) a jogosult követelése idõ elõtti vagy – az elévülés esetét ide nem értve – bírói úton nem érvényesíthetõ; i) külön jogszabály az igény polgári eljárás útján történõ érvényesítésére határidõt állapít meg,

17774

MAGYAR KÖZLÖNY

ia) amely határidõ jogvesztõ, és ezt a jogosult elmulasztotta, ib) amely határidõ elmulasztása esetén a fél igazolással élhet, és a jogosult ezt a határidõt elmulasztotta, de igazolási kérelmet nem terjeszt elõ, vagy azt a közjegyzõ elutasítja; j) a jogi képviselõ által benyújtott kérelem nem tartalmazza a 20. § (1) bekezdésében foglaltakat vagy elmulasztották az eljárási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését; k) a jogi képviselõvel rendelkezõ fél vagy a jogi személy fél kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elõ, és a 10. § (3) bekezdésében és a 17. § (3) bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn; vagy l) a jogosult a hiánypótlási felhívást követõen a kitûzött határidõ alatt a kérelmet (annak a szükséges részét) nem, vagy ismételten hiányosan nyújtotta be, és emiatt a kérelem nem bírálható el. (2) Ha a meghagyást a kötelezettnek halála miatt vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a kötelezett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, errõl a jogosultat értesíteni kell, és egyidejûleg fel kell hívni, hogy a kézbesítéshez szükséges adatokat harminc napon belül jelentse be. (3) Ha a jogosult az adatokat bejelenti, a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni, és ha az ismét sikertelen, a kérelmet az (1) bekezdés g) pontja alapján el kell utasítani. (4) Ha az adatokat a jogosult nem, vagy hiányosan jelenti be, a kérelmet az (1) bekezdés l) pontja alapján kell elutasítani. (5) A fizetési meghagyás iránti kérelem elutasítására a Pp. 130. §-ának (3) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell. (6) A közjegyzõ az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak megállapítása érdekében ingyenesen jogosult elektronikus úton betekinteni a bíróság ügylajstromába; a közjegyzõ az adatokat a MOKK rendszerén keresztül automatikusan igényelheti. A bíróság biztosítja, hogy a nyilvántartásában a peres ügyek a felek neve és címe, valamint az ügy tárgya szerint is kereshetõek legyenek. A közjegyzõ az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak ellenõrzése céljából megtekintheti a MOKK rendszerében a fizetési meghagyásos ügyekrõl kezelt adatokat. 25. § (1) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító végzést kézbesíteni kell a jogosultnak, a kötelezettnek pedig meg kell küldeni; a kötelezett példányához csatolni kell a kérelem másolatát. A végzés ellen a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell. (2) Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasítják, a jogosult a követelés érvényesítése végett választása szerint ismét fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjeszthet elõ, vagy a bíróságnál keresetet in-

2009/85. szám

díthat, illetõleg követelését egyéb úton szabályszerûen érvényesítheti. Ebben az esetben a 3. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás nem alkalmazható. (3) Ha a jogosult a követelését a (2) bekezdés szerint érvényesíti, ezt a fellebbezési jogáról való lemondásnak, ha pedig már fellebbezést terjesztett elõ, de azt még jogerõsen nem bírálták el, a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni. (4) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelem beadásához fûzõdõ joghatályok fennmaradnak, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelmet vagy a keresetlevelet a végzés jogerõre emelkedését követõ harminc napon belül benyújtja vagy ajánlott küldeményként postára adja, illetõleg e határidõn belül követelését egyéb úton szabályszerûen érvényesíti. E határidõ elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti újabb kérelemben hivatkozni kell a kérelmet elutasító végzés számára, a keresetlevélhez pedig mellékelni kell az elutasító végzést.

A fizetési meghagyás kibocsátása 26. § (1) Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem hivatalból történõ elutasításának vagy az ügy áttételének nincs helye, és ha nem kell a felet a hiányok pótlására felhívni, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a közjegyzõ az ellenfél meghallgatása (nyilatkoztatása) nélkül köteles a fizetési meghagyást kibocsátani. A közjegyzõ a fizetési meghagyást legkésõbb a kérelem beérkezésétõl számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – papír alapon bocsátja ki. A közjegyzõ a fizetési meghagyást elektronikusan bocsátja ki és a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvényben meghatározott módon kézbesítteti a félnek, ha e törvény elektronikus kézbesítést ír elõ. (2) A határidõbe nem számít bele hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig terjedõ idõ, valamint a kizárás, az igazolási kérelem és a költségkedvezmény iránti kérelem tárgyában való döntéshez szükséges idõ. Ha a kérelem csak a hiányok pótlása után válik alkalmassá a fizetési meghagyás kibocsátására, a fizetési meghagyást a hiányok pótlásának a MOKK rendszerén történõ rögzítésétõl (elektronikus beadvány esetén a benyújtástól) számított két munkanapon belül kell kibocsátani, ha az ügyintézési határidõbõl egyébként ennél kevesebb lenne hátra. (3) Ha a közjegyzõ a határidõt elmulasztja, a határidõ utolsó napját követõ munkanapon a fizetési meghagyás a törvény erejénél fogva a MOKK rendszere útján a közjegyzõ nevében automatikusan kerül kibocsátásra. (4) A közjegyzõ elõzetes hozzájárulásával a MOKK rendszere útján az (1) bekezdésben meghatározott határ-

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

idõn belül a közjegyzõ nevében és felelõsségére automatikusan kerül kibocsátásra a fizetési meghagyás. E rendelkezést valamennyi, a fizetési meghagyásos eljárás során meghozandó határozatra alkalmazni lehet, a költségkedvezmények, az igazolási kérelem, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem, valamint a részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem tárgyában döntõ határozat kivételével. (5) A fizetési meghagyást a kérelemtõl eltérõen nem lehet kibocsátani. 27. § (1) A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell: a) az eljáró közjegyzõ nevét és székhelyét, valamint az ügyszámot; b) a feleknek és képviselõiknek nevét és idézési címét; c) a követelés jogalapját, a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának idõpontját, valamint a követelés összegét és a követelés járulékainak összegét vagy mértékét; d) a jogosult által a 20. § (3)–(7) bekezdése alapján megjelölt adatokat; e) azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétõl számított tizenöt nap alatt tegyen eleget, és az összegszerûen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg; f) azt a tájékoztatást, hogy a közjegyzõ a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben e törvény alapján nem vizsgálta, és a meghagyás akkor válik jogerõssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett határidõben nem mond ellent; g) azt a figyelmeztetést, hogy a kötelezett – ha a követelést alaptalannak tartja – a meghagyás ellen a 28. §, illetve – ha azt e törvény nem zárja ki – a 32. § szerint ellentmondással élhet; h) azt a figyelmeztetést, hogy ha a meghagyás kézhezvétele után a kötelezett a követelést teljesíti, az elismerésnek minõsül, és ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidõ utolsó napját követõ napon jogerõre emelkedik. (2) A fizetési meghagyást csak a kötelezett részére kell kézbesíteni. (3) A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének (Pp. 128. §).

Ellentmondás 28. § (1) A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül a közjegyzõnél ellentmondással élhet. (2) Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerõre emelkedik.

17775

(3) Ha több kötelezett ellen kibocsátott fizetési meghagyás esetében a kötelezettek egyike terjeszt elõ ellentmondást, ennek hatályára a Pp. 52. és 53. §-a megfelelõen irányadó. (4) Az ellentmondásra nyitva álló határidõ elmulasztása miatt elõterjesztett igazolási kérelem tárgyában az ügyben eljáró közjegyzõ dönt. 29. § (1) Nem tekinthetõ a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett csak a fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kéri; ilyen kérelem elõterjesztésére az ellentmondásra nyitva álló határidõn belül van lehetõség. (2) A közjegyzõ a kötelezett részére, indokolt kérelme alapján, kivételesen fizetésre halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére való tekintettel indokoltnak mutatkozik. A közjegyzõ a kérelem elbírálásánál figyelembe veszi a feleknek az ügy vitelében megnyilvánult jó- vagy rosszhiszemûségét is. Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik. (3) A közjegyzõ a kérelemrõl történõ értesítés kézbesítésével egyidejûleg felhívja a jogosultat, hogy 8 napon belül nyilatkozzék a közjegyzõnek a kérelemben foglaltakra. Ha a jogosult a határidõt elmulasztja, úgy kell tekinteni, hogy a jogosult a kötelezett kérelmének teljesítését nem ellenzi; a kérelem alaposságát ettõl függetlenül meg kell vizsgálni. (4) Nem minõsül a fizetési meghagyás megtámadásának a kijavításra irányuló kérelem. 30. § (1) Ha a kötelezett az ellentmondásban arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézbesítését megelõzõen már teljesítette, a közjegyzõ az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejûleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a közjegyzõnek a követelés fennállásáról. A kötelezettnek – ha a teljesítésrõl bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkezõ pénzügyi mûvelettel hajtotta végre – az ellentmondásban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi mûvelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetõazonosító stb.) és idõpontját. (2) Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyzõ az eljárást megszünteti, ha pedig a jogosult a kötelezett állítását vitatja, akkor a közjegyzõ a 38. § rendelkezései szerint jár el. Ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján a fizetési meghagyásban érvényesített követelését leszállítja, a bíróság a tárgyalást csak erre a követelésre tûzi ki.

17776

MAGYAR KÖZLÖNY

31. § (1) Nem tekinthetõ a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézhezvételét követõen teljesítette; ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidõ utolsó napját követõ napon jogerõre emelkedik. A kötelezettnek – ha a teljesítésrõl bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkezõ pénzügyi mûvelettel hajtotta végre – a nyilatkozatban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi mûvelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetõazonosító stb.) és idõpontját. (2) A közjegyzõ a kötelezett nyilatkozatának beérkezését követõen e nyilatkozatról szóló értesítés kézbesítésével egyidejûleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyzõ a jogerõsítési záradékban feltünteti, hogy a követelés – vagy annak a nyilatkozattal, illetve az elismeréssel érintett része – tárgyában végrehajtásnak nincs helye. 32. § (1) Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 99. §-ának (2) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétõl számított tizenöt nap alatt a kötelezett ellentmondással élhet. (2) Az ellentmondás elõterjesztésével egyidejûleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által elõlegezett költségeket a jogosultnak megfizetni, illetve közjegyzõi bizalmi õrzésbe vagy bírói letétbe helyezni vagy a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzõnél szükség esetén okirattal nem igazolja, a közjegyzõ az ellentmondást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkezõ esetben a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtás során az ellentmondás elõterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli, kivéve, ha a kézbesítési vélelmet megdönti. 33. § Ha a jogerõs fizetési meghagyást tartalmazó iratot a Vht. 31/D. §-a alapján végrehajtói kézbesítés útján kézbesítették, a 32. § bekezdés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ellentmondás elõterjesztésre nyitva álló határidõt attól az idõponttól kell számítani, amikor a jogerõs fizetési meghagyást tartalmazó irat végrehajtói kézbesítése a külön jogszabály szerint eredményesen megtörtént.

Megszüntetés 34. § (1) A közjegyzõ a meghagyásnak a kötelezett részére történõ kézbesítése után, de annak jogerõre emelkedése, ellentmondás esetén pedig az ügynek a bírósághoz való megküldése elõtt az eljárást megszünteti a) ha a kérelmet már a 24. § (1) bekezdésének a)–i) pontja alapján hivatalból el kellett volna utasítani; b) ha a jogosult kérelmétõl elállt;

2009/85. szám

c) ha a felek az eljárás megszüntetését közösen kérték; d) a fél halála vagy megszûnése esetén, ha megállapítható, hogy a jogviszony természete a jogutódlást kizárja; e) a másik fél kérelmére, ha a megszûnt félnek nincs jogutódja; f) a 30. § (2) bekezdésében meghatározott esetben. (2) A közjegyzõ az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében az eljárást annak bármely szakában hivatalból megszüntetni köteles. (3) A jogosult a kérelmétõl a kötelezett hozzájárulása nélkül is elállhat, a kötelezett ebben az esetben költségekre nem tarthat igényt. (4) A végzés ellen a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell. (5) Az eljárás megszüntetése esetén a jogosult a követelés érvényesítése végett választása szerint ismét fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjeszthet elõ, vagy a bíróságnál keresetet indíthat, illetõleg követelését egyéb úton szabályszerûen érvényesítheti. Ebben az esetben a 3. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás nem alkalmazható. (6) Ha a jogosult a követelését az (5) bekezdés szerint érvényesíti, ezt a fellebbezési jogáról való lemondásnak, ha pedig már fellebbezést terjesztett elõ, de azt még jogerõsen nem bírálták el, a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni. (7) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelem beadásának és a meghagyás kötelezettnek történõ kézbesítésének a jogi hatályai fennmaradnak, ha az újabb fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet vagy a keresetlevelet a végzés jogerõre emelkedését követõ harminc napon belül a jogosult benyújtja vagy ajánlott küldeményként postára adja, vagy e határidõn belül követelését egyéb úton szabályszerûen érvényesíti. E határidõ elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelemben hivatkozni kell az eljárást megszüntetõ végzés számára, a keresetlevélhez pedig mellékelni kell az eljárást megszüntetõ végzést. 35. § (1) A közjegyzõ olyan határozata ellen, amely az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet elutasítja, külön fellebbezésnek helye nincs. (2) Ha az eljárás megszüntetését a kötelezett vagy a kötelezett is kérte, és a közjegyzõ e kérelemnek nem ad helyt, a kérelmet ellentmondásnak kell tekinteni, és a 37., valamint a 38. § szerint kell eljárni.

Jogerõ 36. § (1) Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidõn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerõs ítéletnek.

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17777

(2) Ha a kötelezett a fizetési meghagyást kellõ idõben ellentmondással nem támadja meg, a közjegyzõ a meghagyás kiadmányát jogerõsítési záradékkal látja el, és így kézbesítteti a jogosultnak.

egyéb személyi adatait – az ott meghatározott módon a bíróságnak jelentse be. A bírósághoz intézett beadványban a fizetési meghagyásos eljárásban kapott ügyszámra hivatkozni kell.

(3) Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 99. §-ának (2) bekezdése alapján kell a részére kézbesítettnek tekinteni, a közjegyzõ – feltéve, ha annak alkalmazása nem kizárt – tájékoztatja a jogosultat a 32. §-ban foglaltakról, ha pedig erre az esetre a jogosult a meghagyás Vht. 31/D. §-a szerinti kézbesítését kérte, a meghagyást megküldi a kézbesítés díját pedig kiutalja a végrehajtónak.

(5) Ha a 30. § alkalmazásának helye van, az ott meghatározott felhívást az ellentmondásról szóló értesítéssel és a (3) bekezdés szerinti felhívással egyidejûleg kell kézbesíteni a jogosultnak; egyúttal figyelmeztetni kell a jogosultat, hogy a (3) bekezdésben meghatározott felhívásnak csak akkor tegyen eleget, ha a kötelezett állítását vitatja.

(4) Ha a jogerõs fizetési meghagyást a 32. vagy a 33. § rendelkezései alapján, az ott meghatározott határidõn belül ellentmondással megtámadják, a meghagyás hatályát veszti, feltéve ha az ellentmondást a közjegyzõ hivatalból nem utasítja el, vagy e §-ok alkalmazását e törvény nem zárja ki.

38. § (1) A közjegyzõ az ellentmondásról szóló értesítésnek a jogosult részére történõ kézbesítését követõen a fizetési meghagyásos eljárás MOKK rendszerében rögzített iratainak, a MOKK rendszerén keresztül kinyomtatott példányát (a továbbiakban: aktanyomat) megküldi a fizetési meghagyás iránti kérelemben a jogosult által megjelölt bíróságnak.

(5) Ha az ellentmondás elkésett, vagy nem az ellentmondás elõterjesztésére jogosulttól származik, a közjegyzõ azt hivatalból elutasítja.

(2) A 30. § alkalmazása esetén a jogosultnak a kötelezett állítását vitató nyilatkozata beérkezését követõen kell megküldeni az aktanyomatot a bíróságnak.

Perré alakulás 37. § (1) A kellõ idõben elõterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás – az ellentmondással érintett részben – perré alakul át. (2) A közjegyzõ az ellentmondásról szóló értesítést az ellentmondással együtt az ellentmondás beérkezésétõl számított nyolc napon belül kézbesíti a jogosultnak. Ha a közjegyzõ a határidõt elmulasztja, az értesítés a határidõ utolsó napját követõ munkanapon a MOKK rendszere útján a közjegyzõ nevében automatikusan kerül kézbesítésre a jogosultnak. Ezt a rendelkezést megfelelõen alkalmazni kell a 30. és 31. §-ban meghatározott esetekben is. (3) A közjegyzõ az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejûleg felhívja a jogosultat, hogy az értesítés kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon a peres eljárás illetékét rója le és a) az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elõ és bizonyítékait terjessze elõ, b) a XXVI. Fejezet szerinti vállalkozások egymás közötti pereiben a keresetlevelet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon elektronikusan terjessze elõ. (4) A közjegyzõ a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy az abban foglaltak elmulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti. Ha a jogosult a kérelemben a Pp. 167. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával jelölt meg tanút, az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejûleg a közjegyzõ arra is felhívja a jogosultat, hogy a tanú nevét és idézhetõ címét – amennyiben az szükséges,

(3) Ha a jogosult nem jelölt meg bíróságot, akkor a közjegyzõ a hatáskörrel és a Pp. 29., 30. és 40. §-a szerint illetékességgel rendelkezõ bíróságnak küldi meg az aktanyomatot. (4) Az aktanyomat tartalmazza a fizetési meghagyásos eljárás iratanyagának tartalmát, valamint az eljáró közjegyzõ nevét, székhelyét és bélyegzõlenyomatának képét; az a közjegyzõ aláírása nélkül is hiteles. Ha a bíróság annak technikai feltételeit biztosítja, az aktanyomatot elektronikus úton is meg lehet küldeni a bíróság részére.

Egyéb perorvoslatok 39. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban hozott azon végzések ellen, melyek ellen a Pp. a fellebbezést megengedi, fellebbezésnek van helye, ha a fellebbezést törvény ki nem zárja. (2) Ha a fellebbezéshez a fél mellékletet csatol, azt kizárólag papír alapon az ügyben eljáró közjegyzõnél nyújthatja be. (3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fellebbezést a közjegyzõ székhelye szerint illetékes megyei bíróság a Pp. végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályai szerint nemperes eljárásban bírálja el. (4) A közjegyzõ az iratok felterjesztése helyett aktanyomatot küldhet a bíróságnak a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokról. Az aktanyomatra 38. § (4) bekezdésének a rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (5) A másodfokú határozatot a megyei bíróság kézbesíti a feleknek, az iratokat pedig határozat egy példányával

17778

MAGYAR KÖZLÖNY

együtt megküldi a közjegyzõnek vagy a MOKK rendszerének elektronikusan. (6) A fizetési meghagyás ellen fellebbezésnek nincs helye. 40. § (1) A jogerõs fizetési meghagyás ellen a Pp. szabályai szerint perújításnak van helye. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik – ellentmondás esetén – elsõfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna. (2) Perújítási kérelem elõterjesztése esetén a bíróság szerzi be az aktanyomatot a közjegyzõtõl papír alapon vagy a MOKK rendszerébõl elektronikus úton. 41. § A jogerõs fizetési meghagyás ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

A fizetési meghagyásos eljárásban fizetendõ díjak 42. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásért a MOKK részére – a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzõk munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – e törvényben megállapított díjat (a továbbiakban: eljárási díj) kell fizetni. (2) A MOKK részére megfizetett eljárási díj összegének legfeljebb felét a MOKK a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyzõk között az elvégzett munka arányában az igazságügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározottak szerint munkadíj és költségtérítés címén felosztja. A fennmaradó összeget a MOKK a mûködésére fordítja. (3) Az eljárás során készült irat nem hiteles másolatáért a másolatot kiadó közjegyzõnek az igazságügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározott díjat (a továbbiakban: másolati díj) kell fizetni; a Pp. 119. §-ának (5) bekezdését azonban megfelelõen alkalmazni kell. (4) Az e törvényben meghatározott eljárási díj és a fél célszerû és jóhiszemû eljárása keretében az eljárásban felmerült másolati díj az eljárási költség részét képezik. Az eljárási költség viselésére a Pp. perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseit megfelelõen kell alkalmazni, ha e törvény másként nem rendelkezik. A Pp. 80. § (1) bekezdését nem lehet alkalmazni. 43. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban – a (2) bekezdésben meghatározott kivételektõl eltekintve – illetéket nem kell fizetni. (2) A külön törvényben meghatározott illetéket kell fizetni a) a fizetési meghagyásos eljárásnak az ellentmondás folytán történõ perré alakulása, valamint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása, továbbá az el-

2009/85. szám

járás megszüntetése okán történõ perindítás esetén a peres eljárásban, b) a közjegyzõ határozata ellen elõterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárásban, c) a jogerõs fizetési meghagyás elleni perújítási eljárásban. (3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a peres eljárás illetékébe az eljárási díj – esetleges kedvezményekkel csökkentett – összegét be kell számítani. Ha azonban a pert a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása vagy az eljárás megszüntetése után indítják meg, az eljárási díjat csak akkor lehet az illetékbe beszámítani, ha a felperes a keresetlevelet az elutasító, illetve a megszüntetõ végzés jogerõre emelkedését követõ harminc napon belül a bírósághoz benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja. (4) A (2) bekezdés a) és c) pontjának alkalmazása esetén az eljárási díj és a fél célszerû és jóhiszemû eljárása keretében az eljárásban felmerült másolati díj a perköltség részét képezi. (5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, ha a fellebbezést elektronikusan terjesztik elõ, az illetéket elektronikus úton kell megfizetni. 44. § (1) Az eljárási díj alapja a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap). (2) Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredõ több igényét vagy több jogviszonyból eredõ igényeit érvényesíti, a pénzkövetelés értékének megállapításakor – a járulékok figyelmen kívül hagyásával – az elõterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. 45. § (1) A díjalap után az eljárási díj mértéke: a) – ha a (2) bekezdésbõl más nem következik – az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb pedig 300 000 forint; b) a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint; c) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint. (2) Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van. 46. § (1) Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az eljárási díj megfizetésérõl utólag kell határozni; az utóbbi esetben az eljárási díjat az viseli, akit a közjegyzõ, illetve a bíróság erre kötelez. A részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás engedélyezése iránti eljárás díját a kötelezett a kérelem elõterjesztéskor köteles megfizetni; a díjat a kérelmezõ viseli. A kérelem elektronikus úton történõ benyújtása vagy szó-

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17779

beli elõterjesztése esetén a kérelem mindaddig nem rögzíthetõ a MOKK rendszerén, amíg annak elõterjesztõje díjfizetési kötelezettségének eleget nem tett.

49. § (1) Másolati díj alól mentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a közjegyzõ által készített egyszeri jegyzõkönyv- vagy egyéb iratmásolat.

(2) Több díjfizetésre kötelezett fél esetén a felek egyetemlegesen kötelesek az eljárási díjat megfizetni. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a felek – az egymás közötti viszonyukban – az eljárási díjat érdekeltségük arányában osszák meg. E rendelkezéseket az eljárási költség viselésére is megfelelõen alkalmazni kell. Ha azonban az eljárási díjat és az eljárás költségeit a kötelezettek viselik, rájuk a Pp. költségviselési szabályait kell alkalmazni.

(2) Eljárási díj mentes a határozat kijavítása és kiegészítése iránti kérelem.

(3) Az eljárási díjat a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén bankkártyával kezdeményezett átutalással, b) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem papír alapon, postai úton történõ beadása esetén postai készpénz-átutalási megbízással (a befizetés tényét igazoló szelvényt a kérelemhez mellékelni kell), vagy c) az igazságügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározott módon kell megfizetni. (4) Az igazságügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározott fizetési mód alkalmazását kötelezõvé teheti. (5) Ha a fél az általa fizetendõ eljárási díjnál többet fizetett meg, a különbözetet részére a MOKK visszautalja vagy kiutalja.

A fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülõ költségkedvezmények 47. § (1) Nem kötelezhetõ díj eljárás megindításakor történõ megfizetésére (elõlegezésére) az, aki az e törvény szerinti személyes költségkedvezményt élvez. (2) Nem részesíthetõ sem a 48. §-ban meghatározott személyes, sem a 49. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott tárgyi költségkedvezményben az a fél, aki az eljárást megelõzõen a MOKK-kal szemben díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget. 48. § (1) Azt a természetes személy felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárási költséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett – kérelmére – részleges vagy teljes költségfeljegyzési jog illeti meg (személyes költségfeljegyzési jog). (2) Költségfeljegyzési joga alapján a fél részben vagy egészben mentes az eljárási díj és a másolati díj elõlegezése, valamint a közjegyzõ határozata ellen elõterjesztett fellebbezés és az ellentmondás folytán perré alakult eljárás illetékének viselése alól. (3) A személyes költségfeljegyzési jogra a Pp. 85. §-át és 86. §-ának (1)–(3) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell, a Pp. 84–92. §-át egyebekben nem lehet alkalmazni.

(3) Az eljárási díj az egyébként fizetendõ eljárási díj 10%-a, de legalább 2000 forint – kettõnél több jogosult esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány jogosult van –, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmétõl a meghagyás kibocsátása elõtt eláll. (4) Az eljárási díj az egyébként fizetendõ eljárási díj 50%-a, de legalább 5000 forint – ötnél több fél esetében legalább annyiszor 1000 forint, ahány fél van –, ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása vagy az eljárás megszüntetése után az e tárgyban hozott végzés jogerõre emelkedését követõ harminc napon belül ismételten nyújtja be. 50. § (1) A 48. § szerinti költségkedvezmény (e §-ban a továbbiakban: költségkedvezmény) esetén a díj megfizetésérõl és viselésérõl a közjegyzõ a fizetési meghagyásban, illetõleg az eljárást befejezõ határozatában rendelkezik, a fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán történõ perré alakulása esetén pedig a bíróság kötelezi a felet a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjnak a MOKK részére való megfizetésére. A költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani. (2) A jogosult a költségkedvezmény iránti kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmének elõterjesztésével egyidejûleg terjesztheti elõ. A kérelmet – ideértve ebben az esetben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet is – elektronikus úton nem lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket. (3) A közjegyzõ a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a MOKK rendszerében történõ rögzítését megelõzõen dönt a költségkedvezmény iránti kérelemrõl. A kérelmet részben vagy egészben elutasító végzés ellen a jogosult a közjegyzõ székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz fellebbezhet. A fellebbezést észrevételezésre nem kell megküldeni a kötelezettnek. A felet költségkedvezményben részesítõ jogerõs végzés a peres eljárásra is hatályos, azonban a perben eljáró bíróság a végzést hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja. (4) Ha a közjegyzõ a jogosult költségkedvezmény iránti kérelmének nem, vagy csak részben ad helyt, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a MOKK rendszerében csak azután lehet rögzíteni, ha a jogosult az eljárási díj megfizetése iránti kötelezettségének eleget tett. Ha a fellebbezés eredményeként a megyei bíróság a jogosult költségkedvezményét kiterjesztette, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az így fizetendõ eljárási díj

17780

MAGYAR KÖZLÖNY

megfizetése után lehet rögzíteni a MOKK rendszerében. Ha a megyei bíróság végzése alapján a jogosult nem köteles az eljárási díj elõlegezésére, a közjegyzõ a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a másodfokú végzés kézhezvételét követõen haladéktalanul, de legfeljebb egy munkanapon belül rögzíti a MOKK rendszerében. (5) Ha a közjegyzõ a jogosultat költségkedvezményben részesítette, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a MOKK rendszerén történõ rögzítésekor a közjegyzõ nyilatkozik arról, hogy a jogosultat költségkedvezmény illeti meg, megjelöli annak mértékét és jogcímét; ha a költségkedvezmények tárgyában a másodfokú bíróság döntött, a nyilatkozatban elegendõ erre a tényre utalni és a végzés számát feltüntetni. Egyébként a költségkedvezmény tárgyában benyújtott és keletkezett iratokat, eljárási cselekményeket nem kell a MOKK rendszerében rögzíteni. A közjegyzõ a nyilatkozat tartalmáért és a költségkedvezmény jogosult részére történõ biztosításának jogszerûségéért a MOKK-nak anyagi felelõsséggel tartozik. (6) A területi közjegyzõi kamara ellenõrizheti a költségkedvezmények tárgyában hozott és elsõ fokon jogerõre emelkedett határozatok jogszerûségét; ha a határozat jogszabálysértõ, a közjegyzõt a juttatott kedvezménynek a MOKK részére történõ megtérítésére kötelezi. A területi kamara jogerõs és végrehajtható határozata alapján a MOKK a közjegyzõt a 42. § (2) bekezdése alapján megilletõ összegbõl a jogszerûtlenül juttatott kedvezmény összegét levonja. A területi kamara határozata és a MOKK levonási joga a jogosult már megkapott kedvezményét nem érinti. (7) A kötelezett a költségkedvezmény iránti kérelmét leghamarabb az ellentmondással egyidejûleg terjesztheti elõ, ennek tárgyában a perbíróság dönt.

A fizetési meghagyás végrehajtása 51. § A jogerõs fizetési meghagyás alapján a bírósági végrehajtás elrendelésére a Vht.-t az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 52. § (1) A végrehajtási kérelmet, valamint a biztosítási intézkedés iránti kérelmet az erre rendszeresített ûrlapon, papír alapon vagy elektronikus úton kell benyújtani. A kérelem benyújtására a 10–13. § rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell. (2) A végrehajtás elrendelése iránti ügyek elosztására a fizetési meghagyásos ügyek elosztására vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. (3) A 15–17. §-t, a 18. § (1) és (3)–(5) bekezdését, a 23. § (1) bekezdését, a 24. § (1) bekezdés j) és k) pontját, valamint a 26. § (1)–(4) bekezdését a végrehajtás elrendelése iránti eljárásban is alkalmazni kell.

2009/85. szám

(4) A végrehajtás a fizetési meghagyásos eljárásnak a MOKK rendszerében rögzített adatai alapján kerül elrendelésre. (5) Végrehajtási kérelem a fizetési meghagyás jogerõre emelkedését követõ 10 év után nem terjeszthetõ elõ; e határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár. 53. § (1) A végrehajtási lap az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a MOKK rendszerén keresztül elektronikus közokiratként kerül kiállításra, és egy példányban, elektronikus úton, a MOKK és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elektronikus rendszerén keresztül kerül megküldésre a végrehajtónak. A végrehajtó az elektronikus közokiratról papír alapú közokirati másolatot készít. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelõen kell alkalmazni a fizetési meghagyásnak a 16. § (3) bekezdése alapján történõ végrehajtói kézbesítésére. (3) A Vht.-ban meghatározott iratokat a végrehajtó a MOKK számítógépes rendszerén keresztül, elektronikus úton küldi meg a közjegyzõnek. 54. § (1) A végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem elõterjesztésére a végrehajtási kérelem elõterjesztésére, a visszavonásról rendelkezõ végzés megküldésére pedig a végrehajtási lap megküldésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A jogi személy fél és a jogi képviselõvel rendelkezõ fél a fellebbezését kizárólag elektronikus úton terjesztheti elõ, kivéve, ha a fellebbezéshez mellékletet csatol. (3) A végrehajtási eljárás során elõterjesztett fellebbezés esetén a közjegyzõ az iratok felterjesztése helyett a MOKK számítógépes rendszerén keresztül elõállított aktanyomatot küldhet a bíróságnak a fellebbezés elbírálása szempontjából szükséges iratokról. Az aktanyomatra a 38. § (4) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell. 55. § (1) A végrehajtás elrendeléséért a MOKK részére – a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzõk munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint (a továbbiakban: végrehajtási díj). A végrehajtási díjat a végrehajtást kérõ elõlegezi és az adós viseli. A végrehajtási díjat végrehajtási költségként kell behajtani. (2) A biztosítási intézkedés elrendeléséért a MOKK részére – a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzõk munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében – díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint. A díjat az intézkedést kérõ elõlegezi és – ha a Vht. 201. és 201/A. § eltérõen nem rendelkezik – az adós viseli. A díjat végrehajtási költségként kell behajtani.

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A végrehajtás, valamint a biztosítási intézkedés elrendeléséért további díj és illeték – ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét – nem számítható fel. (4) A végrehajtási díj és a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendõ díj kétharmadát a MOKK a végrehajtást elrendelõ közjegyzõk között az elvégzett munka arányában az igazságügyért felelõs miniszter rendeletében meghatározottak szerint munkadíj és költségtérítés címén felosztja. A fennmaradó összeg felét a MOKK a mûködésére fordítja, a fennmaradó összeg másik fele a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát illeti, mely azt a mûködésére fordítja. (5) A végrehajtási díjra és a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendõ díjra, illetve a végrehajtás elrendelésére irányuló eljárásra a 44. § (1) bekezdése, a 46–48. §, a 49. § (1) és (2) bekezdése és az 50. § rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.

A MOKK rendszere 56. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásban keletkezett papír alapú vagy elektronikus iratok adattartama, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének ténye a MOKK rendszerébe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A MOKK rendszerében – a felek eljárási jogainak érvényesülése és az eljárások párhuzamos lefolytatásának megelõzése érdekében – rögzített adatokat a közjegyzõ és a MOKK kezeli. (2) A MOKK rendszere biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a MOKK rendszerében kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. Az iratokba való betekintés iránti kérelmet szóban és elektronikus úton lehet elõterjeszteni; a szóbeli kérelmet a közjegyzõ akkor is teljesítheti, ha nem õ jár el. Az iratbetekintés keretében megismert iratokról vélelmezni kell, hogy azok adatai megegyeznek a MOKK rendszerében kezelt iratok adataival. (3) A MOKK rendszere a közjegyzõk számára fenntartott mûveletek elvégzését a közjegyzõ azonosítását követõen teszi lehetõvé, és naplózza. A MOKK rendszerében a beadványok adatainak rögzítését – azonosítását követõen – a közjegyzõ (közjegyzõi iroda) alkalmazottja is végezheti. (4) A MOKK õrzi a rendszerében rögzített és keletkezett iratokat, azok adatait. A MOKK a rendszerében kezelt iratokról az irat címzettjének és törvény alapján iratbetekintésre jogosultnak hiteles kiadmányt adhat. (5) A MOKK rendszere nyomdatechnikailag alkalmas arra, hogy a papír alapú iratokat központilag állítsa elõ és készítse elõ a kézbesítésre. (6) A fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben keletkezett, a közjegyzõnél vagy a MOKK-nál lévõ iratokat – ideértve a fél beadványait, azok mellékleteit is – az

17781

eljárás befejezését követõ tíz év után selejtezni kell, illetve a MOKK rendszerében kezelt adatokat törölni kell. E határidõn belül kérheti vissza a fél a jogszabály ellenére csatolt mellékleteket. Az eljárás során hozott határozatokat, valamint a MOKK rendszerében rögzített adatokat és a MOKK rendszerével elõállított elektronikus okiratokat archiválni nem kell. 57. § (1) A MOKK rendszere naplót készít: a) a rendszer üzemben tartási idejérõl, b) a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényérõl az adatbevitel, illetve adatrögzítés idõpontjának, valamint az azt végzõ személy nevének megjelölésével, c) a rendszer által automatikusan elvégzett eljárási cselekményekrõl, az eljárási cselekmény és annak idõpontjának feltüntetésével, d) az üzemzavar terjedelmérõl és idõtartamáról, e) az iratbetekintés iránti kérelem vagy megkeresés teljesítésérõl az iratokba betekintõ nevének és címének, az iratbetekintés jogalapjának, idõpontjának, az érintett iratnak, valamint az iratbetekintést engedélyezõ személy nevének feltüntetésével, f) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylõ nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás idõpontjának, valamint az adatszolgáltatást végzõ azonosító adatainak feltüntetésével. (2) A napló adatait azok keletkezésétõl számított 10 évig kell megõrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket. (3) A napló adatairól megkeresésre annak a bíróságnak, ügyésznek, nyomozóhatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a közjegyzõ tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenõrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylõnek a megkeresésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult. 58. § (1) A MOKK rendszere – kivéve az üzemszerû karbantartás idejét – folyamatosan elérhetõ. (2) A MOKK rendszerének mûködésében keletkezett üzemzavarról és annak megszûnésérõl a MOKK rendszere a közjegyzõket elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó feleket pedig a szolgáltatás igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti. (3) A törvény által meghatározott határidõbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, a MOKK rendszerében felmerült üzemzavar akadályozta a MOKK rendszerének mûködését.

17782

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a MOKK rendszerénél végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, melyek a MOKK rendszere szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazandó szabályok 59. § (1) Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendeletében (e §-ban a továbbiakban: rendelet) meghatározott európai fizetési meghagyás kibocsátására a közjegyzõ rendelkezik hatáskörrel. Ha a rendelet eltérõen nem rendelkezik, az európai fizetési meghagyásos eljárásra megfelelõen alkalmazni kell e törvény szabályait. (2) A 3. § (2) bekezdésének alkalmazása során fizetési meghagyáson európai fizetési meghagyást is érteni kell. Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a 3. § (3) bekezdését nem lehet alkalmazni. (3) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kézbesítési megbízottat jelölni nem kell és a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésének nincs helye. Ha az iratokat belföldön kell kézbesíteni, a kézbesítésre e törvény, a Pp., valamint a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, másik tagállamba történõ kézbesítés esetén pedig a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok tagállamokban történõ kézbesítésérõl szóló 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni. (4) A kérelemnek a rendelet 11. cikke szerint történõ elutasítása esetén a jogosult a bíróságnál keresetet indíthat, ebben az esetben a 25. § (4) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell. (5) Az európai fizetési meghagyásos eljárásra e törvény 32. és 33. §-át nem lehet alkalmazni. (6) Az ellentmondás folytán perré alakuló európai fizetési meghagyásos eljárásban a jogosultat a bíróság hívja föl arra, hogy harminc napon belül a peres eljárás illetékét rója le, az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elõ, és bizonyítékait terjessze elõ. A bíróság a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy az abban foglaltak elmulasztása esetében a pert megszünteti. Ha a jogosult a kérelemben a Pp. 167. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával jelölt meg tanút, a bíróság arra is felhívja a jogosultat, hogy a tanú nevét és idézhetõ címét – amennyiben az szükséges, egyéb személyi adatait – az ott meghatározott módon jelentse be. (7) Ha a rendelet szabályaiból más nem következik, a) a rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott felülvizsgálatra a Pp. kézbesítési vélelem megdöntésére,

2009/85. szám

b) a rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott felülvizsgálatra a Pp. mulasztás igazolására, c) a rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatra a Pp. perújítás megengedhetõségének vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni; az a) és b) pontban meghatározott kérdésekben való döntés a közjegyzõ hatáskörébe tartozik. (8) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban e törvénynek az eljárási díjra és másolati díjra vonatkozó rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell. (9) Az európai fizetési meghagyás végrehajtásának magyar közjegyzõ általi elrendelése iránti eljárásra e törvénynek a végrehajtás elrendelésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Felhatalmazó rendelkezések 60. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelõs miniszter, hogy a) a fizetési meghagyásos eljárás és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során az automatikus ügyelosztási rendszer mûködésének részletes szabályait, továbbá a papír alapú kérelmek esetén a másik közjegyzõ kijelölését indokolttá tévõ fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek számát, b) a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papír alapú ûrlapokat, azok tartalmi és formai kellékeit, a benyújtandó ûrlapok példányszámát, a MOKK-hoz közvetlenül benyújtható ûrlapok körét, az ûrlapokhoz csatolható mellékleteket, az elektronikus ûrlapok adatait, valamint az ûrlapok közzétételének módját, c) a fizetési meghagyásos eljárás és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülõ ügyviteli szabályokat, d) az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben a másolati díj mértékét, megfizetésének módját és visszatérítésének szabályait, e) az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendõ díj megfizetésének és visszatérítésének szabályait, f) az eljárási díj, a végrehajtási díj és a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendõ díjakból származó bevétel MOKK és közjegyzõk közötti felosztásának szabályait, továbbá az egyes közjegyzõket megilletõ összeg kiszámításának és felosztása módjának szabályait, g) a költségkedvezmény elõfeltételeire, engedélyezésére, megvonására, és a költségek elõlegezésére, illetve az elõlegezett, valamint a nem elõlegezett költségek megfizetésére és behajtására vonatkozó szabályokat, h) a közigazgatási informatikáért felelõ miniszterrel együttesen a MOKK rendszerének informatikai biztonsági

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

technológiai, szervezeti-szervezési és módszertani követelményeit rendeletben állapítsa meg.

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések 61. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. június 30-án lép hatályba. (2) A 63. § (3) bekezdése, a 64. § (5) bekezdése, a 70. § (14) bekezdése, a 72. § (1) bekezdés g) pontja, valamint (6) bekezdése, továbbá a 73. § g) pontja 2010. január 1-jén lép hatályba. (3) Az 1–15. §, a 16. § (1)–(3) bekezdése, a 17–36. §, a 37. § (1) és (2) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, valamint (4) és (5) bekezdése, a 38–59. §, a 62. § (2) bekezdése, – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a 62. § (3) bekezdése, a 62. § (6)–(9) bekezdése, a 63. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 65. § (1)–(4), és (6)–(10), valamint (13)–(16) bekezdése, a 72. § (1) bekezdés c) pontja, továbbá a 73. § a)–f) pontja és a 75. § 2010. június 1-jén lép hatályba. (4) A 37. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a Pp. e törvény 62. § (3) bekezdésével megállapított 315. § (3) bekezdés b) pontja, 318. § (1) bekezdésének b) pontja és 319. § (2) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba. (5) A 16. § (5) bekezdése, a 64. § (4) bekezdése, a 65. § (5) bekezdése és a 71. § 2011. július 1-jén lép hatályba. (6) E törvény rendelkezéseit – a 64. §-ban foglalt rendelkezések kivételével – a hatálybalépésük után indult eljárásokban kell alkalmazni. E törvény fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelésére vonatkozó rendelkezéseit a 2009. május 31-ét követõen indult fizetési meghagyásos eljárásokban (európai fizetési meghagyásos eljárásokban) kell alkalmazni. (7) A 62–74. § 2011. július 2-án a hatályát veszti. (8) A Magyar Országos Közjegyzõi Kamara 2010. március 31-éig köteles biztosítani a MOKK rendszerének tesztelését a közjegyzõk és a MOKK feletti törvényességi felügyeletet ellátó szerv részére, 2010. április 30-áig pedig az interneten is elérhetõvé tenni a felhasználók számára a MOKK rendszerének tesztelésre alkalmas változatát. A MOKK rendszerének módosítását célzó, az eljárásban szereplõ felek felhasználói jogosultságait érintõ program-fejlesztés esetében a MOKK köteles biztosítani a MOKK feletti törvényességi felügyeletet ellátó szervnek a módosított program tesztelését.

17783

„41. § (1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredõ jövõbeli jogvitájuk esetére – törvény eltérõ rendelkezése hiányában – kiköthetik valamely bíróság illetékességét (alávetés). Ilyen kikötéssel a felek élhetnek a) írásban; b) szóban, írásbeli megerõsítéssel; c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyet az ilyen típusú szerzõdést kötõ felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek. (2) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre a törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. (3) A kikötött bíróság – törvény eltérõ rendelkezése vagy a felek eltérõ megállapodása hiányában – kizárólagosan illetékes. (4) A kikötés hatálya kiterjed a jogutódokra is. (5) Ha a kikötés az általános szerzõdési feltételek között szerepel, a kikötött bíróság az alperesnek legkésõbb az elsõ tárgyaláson elõterjesztett kérelmére a pert – az alperes által megjelölt – a 29–40. § szerint illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett. (6) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredõ jövõbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a) a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Fõvárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság; b) a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét.” (2) A Pp. 121/A. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a keresetindítására jogszabály hatvan napnál nem hosszabb határidõt állapít meg, továbbá a Negyedik Részben meghatározott különleges eljárásokban, valamint a fizetési meghagyásos eljárást követõ perben (315. §).” (3) A Pp. XIX. Fejezete (313–323. §) helyébe a következõ fejezet lép: „XIX. Fejezet A BÍRÓSÁG FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁSSAL ÖSSZEFÜGGÕ FELADATAI

Módosuló jogszabályok

A bíróság feladatai a fizetési meghagyásos eljárás megindítása elõtt

62. § (1) A Pp. 41. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

313. § A pénz fizetésére irányuló lejárt követelés a közjegyzõ hatáskörébe tartozó, külön törvényben szabályozott fizetési meghagyásos eljárás útján is érvényesíthetõ.

17784

MAGYAR KÖZLÖNY

314. § (1) Csak a 313. §-ban meghatározott fizetési meghagyásos eljárás útján vagy a 127. §-ban meghatározott módon érvényesíthetõ a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a 24. és 25. § szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: idézési cím), és ha a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegû jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból ered. (2) Ha a felperes a keresetével kizárólag olyan követelést érvényesít, amelyet az (1) bekezdés alapján csak fizetési meghagyásos eljárás útján lehet érvényesíteni, a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításával [130. § (1) bek. c) pont] egyidejûleg a bíróság tájékoztatja õt a fizetési meghagyásos eljárás megindításának lehetõségérõl és módjairól. (3) Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a fél igényét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kis értékû követelések európai eljárásának bevezetésérõl szóló 861/2007/EK rendeletében meghatározott eljárásban vagy választottbírósági eljárásban érvényesítse. A fizetési meghagyásos eljárást követõ peres eljárás 315. § (1) A fizetési meghagyásos eljárás a kötelezett által elõterjesztett ellentmondás folytán – az ellentmondással érintett részben – perré alakul. (2) A fizetési meghagyásos eljárást az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül akkor is per követi, ha a) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a közjegyzõ hivatalból elutasítja, és ezt követõen a jogosult a követelés érvényesítése végett a bíróságnál keresetet indít; b) a fizetési meghagyásos eljárást a közjegyzõ végzéssel megszünteti, és ezt követõen a jogosult a követelés érvényesítése végett a bíróságnál keresetet indít. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadásának joghatályai – a (2) bekezdés b) pontja esetén a meghagyás kötelezett részére történõ kézbesítésének joghatályai is – fennmaradnak, ha a keresetlevelet az elutasító vagy megszüntetõ végzés jogerõre emelkedését követõ harminc napon belül a jogosult a bírósághoz a) benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja, b) a XXVI. Fejezet szerinti vállalkozások egymás közötti pereiben a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon elektronikusan elõterjeszti. (4) A (3) bekezdés szerinti határidõ elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A keresetlevélhez mellékelni kell a kérelmet elutasító, illetve az eljárást megszüntetõ végzést. (5) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elõterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél be-

2009/85. szám

adásának. A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének (128. §). (6) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a 314. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye. 316. § A fizetési meghagyásos eljárást követõ per elintézésébõl ki van zárva, és abban, mint bíró, nem vehet részt az ügyben korábban eljáró közjegyzõ (az õt alkalmazó közjegyzõ nevében eljáró közjegyzõhelyettes) és az õ 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója és volt házastársa. 317. § (1) A 315. § (1) bekezdésében, valamint – a 315. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén – a 315. § (2) bekezdésében meghatározott perben a fizetési meghagyásos eljárás díja és a fél célszerû és jóhiszemû eljárása keretében a fizetési meghagyásos eljárásban felmerült másolati díj (e §-ban együtt: díj) a perköltség részét képezi. (2) A közjegyzõnek a felet költségkedvezményben részesítõ jogerõs végzése a peres eljárásra is hatályos, azonban a perben eljáró bíróság a végzést hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja. Ha a közjegyzõ a felet költségkedvezményben részesítette, a fél részben vagy egészben mentes a 315. § (1) bekezdésében foglalt esetben a peres eljárás illetékének viselése alól. (3) Ha a felet a közjegyzõ a fizetési meghagyásos eljárás során költségkedvezményben részesítette, a díj megfizetésérõl és viselésérõl a 315. § (1) bekezdésében foglalt esetben a bíróság kötelezi a felet a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjnak a MOKK részére való megfizetésére. E határozatát a bíróság a MOKK-nak is kézbesíti. (4) A díj tekintetében igénybe vehetõ kedvezményre a fizetési meghagyásos eljárásról szóló külön törvényt, valamint a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályt, a peres eljárás során igénybe vehetõ további kedvezményekre e törvényt, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályt kell alkalmazni. 318. § (1) A bíróság a 315. § (1) bekezdésében meghatározott pert megszünteti, ha a jogosult az illetékfizetési, továbbá a) tényállás-elõadási és bizonyíték-elõterjesztési kötelezettségét, b) a XXVI. Fejezet szerinti vállalkozások egymás közötti pereiben – a keresetlevélnek a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon elektronikusan történõ elõterjesztési kötelezettségét a közjegyzõ felhívásának kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül nem teljesítette. (2) Ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében a perré alakulás esetére illetékes bíróságként nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ bíróságot jelölte meg, vagy az aktanyomatot a közjegyzõ egyéb okból nem ez utóbbi bíróságnak küldte meg, az ügyet át kell tenni a hatáskörrel rendelkezõ illetékes bírósághoz, kivéve, ha a bíróság, amelyikhez az aktanyomat érkezett, a pert az (1) bekezdésben foglaltak alapján megszünteti.

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

319. § (1) Ha a jogosult a 318. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeit teljesíti, az iratok megérkezésétõl számított harminc napon – az Ötödik Rész alkalmazása esetén tizenöt napon – belül a bíróság az ügy tárgyalására határnapot tûz ki, és arra a jogosultat felperesként, a kötelezettet pedig alperesként megidézi. A bíróság az ellentmondás folytán kitûzött tárgyalásra szóló idézéssel együtt a feleknek a közjegyzõ által megküldött aktanyomat egy példányát is kézbesíti. (2) A XXVI. Fejezet hatálya alá tartozó perben, ha a jogosult a 318. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeit teljesíti, a pert a továbbiakban a vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni. 320. § (1) Az ellentmondás folytán kitûzött tárgyalásra a keresetlevél alapján kitûzött elsõ tárgyalás szabályait, a további eljárásra pedig az elsõfokú eljárásra vonatkozó általános rendelkezéseket – vagy ha annak a 387. § alapján helye van, az Ötödik Rész rendelkezéseit – kell megfelelõen alkalmazni. Az elsõ tárgyalási nap idõpontjára vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határidõt a 318. § (1) bekezdésében meghatározott, a jogosult által beadott iratoknak – illetõleg az aktanyomatnak, ha ez utóbbi késõbb érkezik meg – a bírósághoz való érkezésétõl kell számítani. (2) A bíróság a végrehajtható okiratnak a kézbesítése vagy a meghagyás végrehajtói kézbesítése után elõterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alperest legkésõbb az eljárást befejezõ határozatában pénzbírsággal sújtja, ha az alperes a jóhiszemû joggyakorlás követelményeivel ellentétesen vagy egyébként nyilvánvalóan alaptalanul terjesztett elõ ellentmondást kivéve, ha a fizetési meghagyás kézbesítésének vélelmét megdönti. 321. § (1) A fizetési meghagyásos eljárást követõ perben a 130. § (1) bekezdésének a)–h) pontjára tekintettel helye lehet a per megszüntetésének, illetve a 315. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben – ha a 128. § szerinti joghatályok nem maradnak fenn, akkor a 315. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben is – a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának is. (2) A 157/A. § alkalmazása során nem tekinthetõ írásbeli védekezésnek a fizetési meghagyással szemben elõterjesztett ellentmondás. 322. § (1) A jogerõs fizetési meghagyás ellen a XIII. Fejezet szabályai szerint perújításnak van helye. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik – ellentmondás esetén – elsõfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna. (2) A 260. § (1) bekezdésének d) pontját a jogerõs fizetési meghagyással szemben elõterjesztett perújítás esetén úgy kell alkalmazni, hogy perújításnak akkor van helye, ha törvény ellenére a kötelezettnek a meghagyást hirdetményi úton kézbesítették. A 260. § (4) bekezdése ebben az esetben is megfelelõen irányadó.

17785

Az európai fizetési meghagyásos eljárással összefüggõ eltérõ rendelkezések 323. § (1) Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendeletében (e §-ban a továbbiakban: rendelet) meghatározott európai fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásra e törvény rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A 314. § alkalmazása esetén fizetési meghagyáson európai fizetési meghagyást is érteni kell. (3) A kérelemnek a rendelet 11. cikke szerint történõ elutasítása esetén a jogosult a bíróságnál keresetet indíthat, ebben az esetben a 315. § (2)–(5) bekezdését megfelelõen alkalmazni kell. (4) Az ellentmondás folytán perré alakuló európai fizetési meghagyásos eljárásban a felperest a bíróság hívja föl arra, hogy harminc napon belül a peres eljárás illetékét rója le, az ügyre vonatkozó részletes tényállításait adja elõ, és bizonyítékait terjessze elõ. A bíróság a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy az abban foglaltak elmulasztása esetében a pert megszünteti. Ha a felperes jogosultként az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében a 167. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával jelölt meg tanút, a bíróság arra is felhívja a felperest, hogy a tanú nevét és idézhetõ címét – amennyiben az szükséges, egyéb személyi adatait – az ott meghatározott módon jelentse be. (5) Ha a rendelet szabályaiból más nem következik, a rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatra a perújítás megengedhetõségének vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.” (4) A Pp. 326. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Ha az elsõ fokon eljárt közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed – a (12) bekezdésben foglalt kivétellel – a perre a Fõvárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.” (5) A Pp. 326. §-a a következõ (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) Az illetékesség megállapításánál a (2) és (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni a következõ törvények alapján indult felülvizsgálati eljárásokban: a) a közvetítõi tevékenységrõl szóló törvény, b) az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló törvény, c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló törvény, d) a közjegyzõkrõl szóló törvény, e) az államháztartásról szóló törvény, f) a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló törvény, g) az Országos Területrendezési Tervrõl szóló törvény, h) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény, i) az árak megállapításáról szóló törvény,

17786

MAGYAR KÖZLÖNY

j) a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, k) a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetérõl, feladat- és hatáskörérõl, valamint eljárásáról szóló törvény, l) a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvény, m) a külföldre utazásról szóló törvény, n) a tankönyvpiac rendjérõl szóló törvény, o) a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény, p) a bírósági végrehajtásról szóló törvény.” (6) A Pp. 367. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „367. § A végrehajtás megszüntetési, illetõleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a megyei bíróság vagy a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyzõ rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes.” (7) A Pp. 387. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az I–XIV. Fejezet szabályait az e Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, a 24. és 25. § rendelkezései szerint számítva az egymillió forintot meg nem haladó, kizárólag pénz fizetésére irányuló követelések érvényesítésére indított perekben – a 349. § (4) bekezdésében meghatározott pereket ide nem értve –, amelyekben az eljárás fizetési meghagyással szemben elõterjesztett ellentmondás folytán alakult perré, vagy amelyek egyébként a 315. § (2) bekezdése alapján fizetési meghagyásos eljárást követnek (kisértékû perek).” (8) A Pp. 388. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bíróság az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes részletes tényelõadását és bizonyítékait [318. § (1) bek.] legkésõbb a tárgyalásra szóló idézésben közli az alperessel. A bíróság a feleket a tárgyalásra szóló idézésben tájékoztatja arról, hogy a pert ezen Rész rendelkezései szerint bírálja el. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy a feleknek megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettségük van, ezek, valamint az egyes eljárási – különösen a bizonyítási indítványok elõterjesztésére, a keresetváltoztatásra, a viszontkereset-indításra és a beszámítási kifogás elõterjesztésére vonatkozó – határidõk elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár. (2) A bíróságnak a tárgyalást úgy kell kitûznie, hogy az elsõ tárgyalási nap az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a 318. § (1) bekezdésében meghatározott, a jogosult által beadott iratoknak a bírósághoz való érkezését követõ legkésõbb negyvenöt – a 315. § (2) bekezdésében meghatározott perekben a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követõ legkésõbb hatvan – napon belül megtartható legyen.”

2009/85. szám

(9) A Pp. 399. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „399. § E törvény 323. §-a az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.” 63. § (1) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 40. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A fizetési meghagyásos eljárás során elõterjesztett fellebbezés illetékének alapja megegyezik az eljárásért fizetendõ díj alapjával.” (2) Az Itv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett eljárás az elsõ tárgyaláson érdemben nem fejezõdik be, az illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni. Ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul (ideértve azt az esetet is, ha a felperes a keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító, illetve az eljárást megszüntetõ végzés jogerõre emelkedését követõ harminc napon belül a bírósághoz benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja), az a) pont szerinti mértékû illetéket kell fizetni, melybe a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendõ díj – esetleges kedvezményekkel csökkentett – összegét be kell számítani.” (3) Az Itv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke – ha törvény másként nem rendelkezik, és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegû kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel, versenyüggyel, mûsorszolgáltatással – kivéve a panaszügyeket –, elektronikus hírközléssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatos – 20 000 forint.” (4) Az Itv. 58. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezését a nemperes eljárásokban megfelelõen alkalmazni kell, ha a kérelemtõl való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala elõtt kerül sor. A 42. § (1) bekezdésének c) pontjában említett eljárásoknál, valamint a fizetési meghagyásos eljárást követõen indult peres eljárásban [42. § (2) bek. 2. mondat] – amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak – a mérséklési kötelezettség csak a 42. § (2) bekezdése szerint kiegészített illetékre terjed ki.” 64. § (1) A közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 7. § (3) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [A 24/A. §-ban foglaltakon kívül nem esik az (1) bekezdés tilalma alá] „d) a közjegyzõi kamarában végzett tevékenység.” (2) A Kjtv. 24. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

„(5) A (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a közjegyzõ másik székhelyre történõ áthelyezése esetén is alkalmazni kell azzal, hogy az iratok, nyilvántartások és eszközök leadásának kötelezettsége nem vonatkozik a hivatali elektronikus aláírást létrehozó eszközre és a kamara tulajdonában álló azon egyéb eszközökre, melyek áthelyezés utáni további használatáról a közjegyzõ és a kamara megállapodott.” (3) A Kjtv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A titoktartás (9. §) és az összeférhetetlenség (7. §) szabályai a közjegyzõjelöltre és a közjegyzõhelyettesre, a kizárás szabályai (4. §) pedig a közjegyzõhelyettesre is irányadóak, azzal, hogy a közjegyzõhelyettes az ügy elintézésébõl a 32–37. § szerinti helyettesítést kivéve akkor is ki van zárva, ha az õt alkalmazó közjegyzõvel szemben áll fenn kizárási ok. (4) Ha a közjegyzõ a (2) bekezdés szerinti ellenjegyzésben tartósan akadályoztatva van, vagy az ellenjegyzés a közjegyzõ halála vagy más ok miatt lehetetlenné válik, az ellenjegyzést a közjegyzõ székhelye szerinti területi kamara elnöksége által az ellenjegyzés teljesítésére kirendelt közjegyzõ is teljesítheti. A kirendelt közjegyzõ az ellenjegyzést a (2) bekezdésben meghatározott közjegyzõ (annak halála esetén jogutódai) felelõsségére és veszélyére teljesíti.” (4) A Kjtv. 166. § (1) bekezdése a következõ d) és e) ponttal egészül ki: [A közjegyzõi levéltárban kell elhelyezni] „d) az 1992. január 1. napja és 2004. június 30. napja között készült papír alapú okiratok eredeti példányait, e) a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara és a területi kamarák maradandó értékû iratait.” (5) A Kjtv. 166. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A közjegyzõi levéltár a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara által fenntartott köztestületi levéltár.” (6) A Kjtv. 170. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „170. § (1) A közjegyzõi levéltáros jegyzõkönyvet készít a) a közjegyzõ szolgálatának megszûnése miatt átvett iratokról, nyilvántartásokról, eszközökrõl, b) a közjegyzõi levéltárban elhelyezendõ iratokról, nyilvántartásokról és eszközökrõl, c) az átvett iratokban tapasztalt hiányosságokról. (2) A közjegyzõi levéltáros megküldi a jegyzõkönyvet a területi kamarának és átadja részére a kamara tulajdonában lévõ eszközöket, a folyamatban lévõ ügyek iratait, valamint a közjegyzõnél bizalmi õrzésben lévõ okiratot, pénzt (értéktárgyat, értékpapírt) és az ezekhez tartozó iratokat és nyilvántartásokat. (3) A folyamatban lévõ ügyek iratait, valamint a közjegyzõnél bizalmi õrzésben lévõ okiratot, pénzt (értéktárgyat, értékpapírt) és az ezekhez tartozó iratokat, nyilván-

17787

tartásokat a területi elnökség a közjegyzõ utódjának, ha ilyen nincs, a területi elnökség által kijelölt közjegyzõnek adja át. Az õrzési megbízást ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevõ közjegyzõnek adták volna. (4) A letétbe helyezett okiratokat a közjegyzõi levéltár õrzi; ha a letétet ki kell adni, azt – megkeresésére – az eljáró közjegyzõnek átadja.” (7) A Kjtv. 183. §-a a következõ i) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – rendelettel állapítsa meg:] „i) a közjegyzõi levéltár anyagának nyilvántartásával, szakszerû, biztonságos õrzésével, feldolgozásával és használatának biztosításával összefüggõ szakmai követelményeket, valamint a levéltári anyagban végezhetõ selejtezés rendjét.” 65. § (1) A Vht. 6. § (2) bekezdésének c) pontjában a ,,közjegyzõi határozat” szövegrész helyébe a ,,közjegyzõi határozat – a fizetési meghagyás kivételével –” szöveg lép. (2) A Vht. 10. § a)–c) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következõk:] „a) a bíróság és a közjegyzõ által kiállított végrehajtási lap, b) az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyzõ végrehajtási záradékkal látott el, c) a bíróság végrehajtást elrendelõ, letiltó, illetõleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata, valamint a közjegyzõ letiltó és átutalási végzése,” „e) a bíróság bûnügyi költségrõl, elõvezetési és kísérési költségrõl szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyzõ által kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bûnügyi költségrõl, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elõvezetési és kísérési költségrõl, valamint a pártfogó felügyelõi szolgálat által a közvetítõi eljárásban megállapított, az állam által elõlegezett és visszatérítendõ költségrõl szóló értesítése,” (3) A Vht. 13. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Nem lehet végrehajtható okiratot kiállítani a jogerõs fizetési meghagyás alapján, ha a jogerõsítési záradék akként került kiállításra, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak.” (4) A Vht. 16. § a), b) és i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Végrehajtási lapot állít ki] „a) a közjegyzõ által hozott, marasztalást tartalmazó határozat és a közjegyzõ által jóváhagyott – a bírósági egyezséggel azonos hatályú – egyezség alapján bármelyik közjegyzõ, továbbá a közjegyzõnek a közjegyzõi nempe-

17788

MAGYAR KÖZLÖNY

res eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségrõl kiállított költségjegyzéke alapján a költségjegyzéket kiállító közjegyzõn kívüli bármelyik közjegyzõ, b) a bíróság fegyelmi bíróságának kártérítésre kötelezõ határozata, a közjegyzõi fegyelmi bíróságnak pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelezõ határozata, valamint a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságnak pénzbírság, eljárási költség és kamarai tagdíj megfizetésére kötelezõ határozata alapján az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság (városi, kerületi bíróság; a továbbiakban együtt: helyi bíróság),” „i) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1896/2006/EK rendelet) szerint végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetõleg a képviselet helye – szerinti megyei bíróság székhelyén mûködõ helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság; ha az európai fizetési meghagyást a magyar közjegyzõ bocsátotta ki, bármelyik közjegyzõ,” (5) A Vht. 18. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad; a végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, valamint minden végrehajtást kérõ és adós (a továbbiakban együtt: felek) egy-egy példányt kapjanak. Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben bíróság a végrehajtási lap elektronikus hiteles másolatát küldi meg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (a továbbiakban: kamara) számítógépes rendszerén keresztül a végrehajtónak; az elektronikus okiratról a végrehajtó készíti el az adós részére a papír alapú hiteles másolatot.” (6) A Vht. 20. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az adós lakóhelye, illetõleg székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye – szerinti helyi bíróság végrehajtási záradékkal látja el a 22. és a 23. §-ban felsorolt okiratot.” (7) A Vht. 23/B. §-t követõen az alábbi 23/C. §-sal egészül ki: „23/C. § (1) Bármely közjegyzõ végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzõi okiratot, ha az tartalmazza a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, b) a jogosult és a kötelezett nevét, c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, d) a teljesítés módját és határidejét. (2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy idõpontnak a bekövetkezésétõl függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy idõpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

2009/85. szám

(3) Bármely közjegyzõ végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerzõdésrõl szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt. (4) Bármely közjegyzõ végrehajtási záradékkal látja el azt a közokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történõ megszüntetésére irányuló szerzõdésrõl szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját. (5) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzõi okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.” (8) A Vht. 31/C. § (2) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „A közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes helyi bíróság, ha pedig a közokiratot közjegyzõ állította ki, bármelyik közjegyzõ kérelemre kiállítja” (9) A Vht. 31/C. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az 1896/2006/EK rendelet VII. melléklete szerinti formanyomtatványt az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzõ állítja ki.” (10) A Vht. 31/D. §-t követõen az alábbi alcímmel, 31/E. és 31/F. §-sal egészül ki: „A közjegyzõ által elrendelt végrehajtásra vonatkozó különös rendelkezések 31/E. § (1) Ha a bírósági végrehajtás elrendelésére a közjegyzõ rendelkezik hatáskörrel [16. § a) és i) pont, 23/C. §], a 6. § (3) bekezdésben, 7., 11–12/A., 18–19/A., 24–27., 29–31., 31/D., 32., 35., 39., 47/A., 49., 50., 56., 80., 89., 172., 179., 180., 186., 190., 200–201/A. és 204/A. §-ban a bíróság alatt a közjegyzõt is érteni kell. (2) A közjegyzõ eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú. A közjegyzõ által hozott határozat a helyi bíróság határozatával azonos hatályú. (3) A végrehajtás elrendelésért a közjegyzõnek díjat kell fizetni, melynek mértéke a) végrehajtás elrendelése esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint; b) biztosítási intézkedés elrendelése esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint; c) ha az ügyérték nem állapítható meg, 5000 Ft. (4) Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke. Az ügyérték megállapításánál a Pp. 24. §-át megfelelõen alkalmazni kell. A díjat a végrehajtást kérõ elõlegezi és az adós viseli; azt végrehajtási költségként kell behajtani. A fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjról külön törvény rendelkezik. (5) A végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendeléséért további munkadíj, költségtérítés és illeték – ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét – nem számítható fel.

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

31/F. § A 6. § (3) bekezdésében és a 7. § (5) bekezdésében meghatározott megkereséseket a közjegyzõ elektronikus úton küldi meg a megkeresett szervnek, amely azt elektronikus adatközléssel teljesíti.” (11) A Vht. 103. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A végrehajtó a foglalási jegyzõkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjármû-tulajdonos lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint, külföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkezõ tulajdonos esetében pedig az üzembentartó lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. Ha az illetékes hatóság nem állapítható meg, az okmányokat a gépjármûvet nyilvántartó hatóságnak kell megküldeni. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzõkönyv másolatának megküldésével egyidejûleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjármûvet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.” (12) A Vht. 103. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A végrehajtó a jármûnyilvántartásból a következõ adatokat igényelheti: a) a jármûtulajdonos személyazonosító adatai, lakóhelye, tartózkodási helye, egyéni vállalkozó székhelye, külföldi esetében állampolgársága is, b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ jármûtulajdonos szervezet megnevezése, székhelyének és telephelyének címe, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási száma, c) a jármû ca) hatósági jelzése, alvázszáma és mûszaki adatai (a jármû fajtája, gyártmánya, típusa, gyártási éve, színe és az elsõ magyarországi forgalomba helyezés idõpontja), cb) tulajdonoshoz kötött forgalmazási korlátozásra vonatkozó adatok, ideértve az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására elrendelt zárlatra vonatkozó adatokat is, d) a jármûokmányok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére és visszavonására vonatkozó adatok, e) a jármû korábbi tulajdonosának (átruházójának) tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének ténye és idõpontja.” (13) A Vht. 224. §-át követõen a következõ alcímmel és 224/A. §-sal egészül ki: „A közjegyzõ által elrendelt végrehajtás során igénybe vehetõ jogorvoslatokra vonatkozó különös rendelkezések 224/A. § Ha a bírósági végrehajtás elrendelése a közjegyzõ hatáskörébe tartozik, e rész rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

17789

a) a végrehajtást elrendelõ bíróságon a közjegyzõt, a végrehajtást elrendelõ bíróság által hozott határozat alatt a közjegyzõ által hozott határozatot kell érteni; b) a közjegyzõ határozata elleni fellebbezést a közjegyzõ székhelye szerint illetékes megyei bíróság bírálja el.” (14) A Vht. 225. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A végrehajtás elrendelését és foganatosítását – e törvényben megállapított szabályok szerint – a bíróság, illetve a közjegyzõ, továbbá e törvényben meghatározott más szervek és személyek, így különösen a következõk végzik:” (15) A Vht. 225. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A végrehajtást elrendelõ közjegyzõnek azt a közjegyzõt kell tekinteni, aki a végrehajtható okirat kiállítására jogosult.” (16) A Vht. 250. § (3) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [A kamara ellátja a következõ feladatokat is:] „g) mûködteti a végrehajtási ügyek végrehajtók közötti elosztására és a végrehajtható okiratok, valamint a kézbesítendõ okiratok végrehajtóknak történõ megküldésére szolgáló informatikai alkalmazást.” 66. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény (a továbbiakban: XII. Ppn.) 63. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) E törvény 2. §-a 2009. július 1-jén lép hatályba. E törvény 45. §-ának a Pp. 314. §-ának (3), 315. §-ának (4) és 317. §-ának (2) bekezdését megállapító rendelkezése nem lép hatályba.” 67. § A közvetítõi tevékenységrõl szóló 2002. évi LV. törvény 22. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A bíróság az ügyben a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határoz. A megyei bíróság a jogszabálysértõ határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el.” 68. § Az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló 2005. évi XLVII. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bíróság az ügyben a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül végzéssel határoz. A bíróság a jogszabálysértõ határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el.” 69. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A perben a jogi képviselet kötelezõ.”

17790

MAGYAR KÖZLÖNY

70. § (1) Az egyes közjegyzõi nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 3. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a) a területi kamara vagy az országos kamara elnökének döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy b) a kizárási okot nem a közjegyzõ jelentette be, és a kizárásához a közjegyzõ nem járult hozzá, a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelõ alkalmazásával az érintett közjegyzõ székhelye szerint illetékes helyi bíróság nemperes eljárásban határoz.” (2) A Kjnp. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. § (1) Nincs helye az eljárásban bizonyításnak, ha a) elvégzéséhez személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés foganatosítása lenne szükséges; b) lefolytatása a kérelmezõtõl eltérõ személy számára orvosszakértõi vizsgálat vagy más, személyi szabadságát korlátozó, illetve testi épségének sérelmével járó vizsgálat tûrését tenné szükségessé, és a kérelmezõ nem rendelkezik e személy arra irányuló – közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt – nyilatkozatával, hogy vállalta e kötelezettség teljesítését; c) lefolytatásához a kérelmezõtõl eltérõ személy jogszabályon alapuló hozzájárulása szükséges, és ezzel a – közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt – hozzájárulással a kérelmezõ nem rendelkezik; d) lefolytatásához a kérelmezõtõl eltérõ személy birtokában lévõ okirat vagy dolog (a továbbiakban: szemletárgy) megfigyelése, vizsgálata szükséges, és a kérelmezõ nem rendelkezik a szemletárgy birtokosának arra irányuló – közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt – nyilatkozatával, hogy vállalta a szemletárgy felmutatását, megfigyelésének, vizsgálatának lehetõvé tételét. (2) A közjegyzõ kérelemre felhívhatja a kérelmezõtõl eltérõ személyt az (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt nyilatkozat megtételére. (3) Ha a kérelmezõtõl eltérõ személy az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti nyilatkozatot nem tette meg, vagy a közjegyzõ felhívására nem nyilatkozott, vagy a nyilatkozat beszerzését a közjegyzõ eredménytelenül kísérelte meg, és az eljárás más módon nem folytatható le, a közjegyzõ a bizonyítás lefolytatására irányuló kérelmet elutasítja. (4) Ha a bizonyítás lefolytatásához elegendõ a szemletárgynak a közjegyzõ elõtti felmutatása, a közjegyzõ az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott hozzájárulás hiányában is maga elé idézheti a szemletárgy birtokosát, ebben az esetben azonban az idézésre meg nem jelenõ, vagy engedély nélkül eltávozó szemletárgy birtokosával szemben kényszerintézkedés foganatosításának nincs helye, és úgy kell eljárni, mintha a szemletárgy birtokosa a hozzájárulását kifejezetten megtagadta volna.” (3) A Kjnp. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

2009/85. szám

„11. § (1) A közjegyzõ az eljárást megszünteti akkor is, ha a) a bizonyítást nem lehetett lefolytatni, b) a kérelmezõtõl eltérõ személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata ellenére utóbb a bizonyítás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, vagy c) a kérelmezõtõl eltérõ személy a bizonyítás lefolytatásához adott hozzájárulását visszavonta, és e nélkül az eljárás eredményes lefolytatása nem lehetséges. (2) A közjegyzõ az eljárást megszünteti akkor is, ha a kérelmezõ a 7. § szerinti elõlegezési kötelezettségét az eljárás folyamán mulasztja el, vagy a közjegyzõnek kérelmet már a 7. § (3) bekezdése szerint el kellett volna utasítania.” (4) A Kjnp. 12. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a közjegyzõ az eljárás során pénzt vesz át, annak kezelésére a bizalmi õrzés szabályait kell megfelelõen alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ezen pénzösszegeket azonos számlán kezeli, és a pénzösszeg után annak átadója, illetve átvevõje kamatra, a közjegyzõ pedig a pénzösszeg kezelésével járó költségekre nem tarthat igényt. (3) Ha a fél a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére elõreláthatóan szükséges összeget helyezi bizalmi õrzésbe, annak kifizetésére – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik – a Pp. szabályait kell alkalmazni.” (5) A Kjnp. 17. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Elõzetes bizonyításnak van helye] „a) a Pp. 207. §-ában szabályozott esetekben, továbbá akkor” (6) A Kjnp. 17. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha az elõzetes bizonyítás eredményes lefolytatásához igazságügyi szakértõ kirendelése szükséges, a 24–27/A. § rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell azzal, hogy amennyiben az eljárásban ellenfél is részt vesz, a 27. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 27/A. §-ban a kérelmezõ alatt az ellenfelet is érteni kell.” (7) A Kjnp. 19. § (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [Az elõzetes bizonyítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következõket is:] „d) a 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ellenfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát.” (8) A Kjnp. 19. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az ellenfélnek a 9. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott nyilatkozatára a bizonyítás lefolytatásához nincs szükség; ha pedig a kérelmezõ arra hivatkozik, hogy az ellenfél ismeretlen, ezt valószínûsítenie kell.

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A kérelmezõ által megjelölt ellenfelet az elõzetes bizonyítás elrendelése tárgyában nem kell meghallgatni, ha a kérelmezõ valószínûsíti, hogy a meghallgatás az elõzetes bizonyítás eredményes lefolytatását veszélyeztetné. Ha a közjegyzõ az ellenfél meghallgatását mellõzi, határozatát az ellenféllel csak az elõzetes bizonyítás elrendelése esetében, és legkésõbb az elõzetes bizonyítás foganatosításának a megkezdésekor kell közölnie; ha a közlés akadályba ütközik, ez az elõzetes bizonyítás foganatosítását nem akadályozza.” (9) A Kjnp. 23. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a § számozása (1) bekezdésre változik: „(2) Az igazságügyi szakértõ kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell.” (10) A Kjnp. 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „24. § A közjegyzõ a 7. § megfelelõ alkalmazásával felhívja a kérelmezõt, hogy a szakértõi díj fedezésére elõreláthatólag szükséges összeget helyezze bizalmi õrzésbe. Ha a kérelmezõ a felhívásnak nem tesz eleget, a közjegyzõ a 7. § (3) bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése megfelelõ alkalmazásával a kérelmet elutasítja, illetve az eljárást megszünteti.” (11) A Kjnp. a 27. §-t követõen a következõ 27/A. §-sal egészül ki: „27/A. § A közjegyzõ a szakértõi véleményt a kérelmezõn kívül kizárólag bíróság, ügyészség, közjegyzõ, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére küldheti meg, ha a megkeresõ törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenõrzéséhez feljogosította az adat kezelésére és megjelölte annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult. Ezek a szabályok alkalmazandók a szakértõi véleménybe való betekintés engedélyezésére is.” (12) A Kjnp. 32. §-a a következõ új c) ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi c) és d) pont számozása d) és e) pontra változik: [A közjegyzõ a kérelmet a hirdetmény közzététele nélkül elutasítja, ha] „c) a kérelem nem tartalmazza a semmissé nyilvánítani kért értékpapírnak az egyedi azonosításra alkalmas megjelöléséhez szükséges adatait,” (13) A Kjnp. 34. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A közjegyzõ értékpapírt semmissé nyilvánító jogerõs végzésének ugyanaz a hatálya, mint a jogerõs ítéletnek.” (14) A Kjnp. 36/F. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Az eljárásban bizonyításnak nincs helye.”

17791

71. § (1) E törvény 11. § (3) bekezdésében a ,,jogi személy fél” szövegrész helyébe a ,,vállalkozás” szöveg, 24. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a ,,[(3) bekezdés]” szövegrész helyébe a ,,[(3) és (4) bekezdés]” szöveg lép. (2) E törvény 24. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a meghagyást a kötelezettnek halála miatt vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a kötelezett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, a közjegyzõ elektronikus úton megkeresi a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet (e §-ban a továbbiakban: nyilvántartás) a kötelezett idézési címének magállapítása érdekében. (3) Ha a jogosult megjelölte a kérelemben a kötelezett személyazonosító adatait, a közjegyzõ a nyilvántartásból lekérdezi a kötelezett lakóhelyét; ha ez eltér a kérelemben szereplõ idézési címtõl, a fizetési meghagyást erre a címre kézbesíti. Minden más esetben (a kötelezett nem szerepel a nyilvántartásban, a jogosult által megjelölt cím szerepel a nyilvántartásban, a megjelölt adatokkal több cím szerepel a nyilvántartásban), errõl értesíti a jogosultat és felhívja, hogy a kézbesítéshez szükséges adatokat harminc napon belül jelentse be. Ha a jogosult az adatokat bejelenti, a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni; ha az ismét sikertelen, a kérelmet az (1) bekezdés g) pontja alapján el kell utasítani. Ha az adatokat a jogosult nem, vagy hiányosan jelenti be, a kérelmet az (1) bekezdés l) pontja alapján kell elutasítani. (4) Ha a kérelemben nem szerepelnek a kötelezett személyazonosító adatai, a közjegyzõ ellenõrzi, hogy a nyilvántartásban a kötelezett a jogosult által megadott adatokkal szerepel-e (név, idézési cím). Adategyezés esetén a közjegyzõ felhívja a jogosultat, hogy a kézbesítéshez szükséges adatokat harminc napon belül jelentse be. Ha a jogosult az adatokat bejelenti, a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni; ha az ismét sikertelen, a kérelmet az (1) bekezdés g) pontja alapján el kell utasítani. Ha az adatokat a jogosult nem, vagy hiányosan jelenti be, a kérelmet az (1) bekezdés l) pontja alapján kell elutasítani.” (3) E törvény 54. § (2) bekezdésében a ,,jogi személy fél” szövegrész helyébe a ,,vállalkozás” szöveg lép. 72. § (1) A Kjtv. a) 24. § (2) és (3) bekezdésében a ,,területi kamara” szövegrész helyébe „közjegyzõi levéltár” szöveg; b) 24. § (4) bekezdésében „a területi kamara erre kijelölt tagja” szövegrész helyébe „a közjegyzõi levéltár alkalmazottja” szöveg; c) 112. § (1) bekezdésében a ,,bíróság” szövegrész helyébe a ,,közjegyzõ” szöveg; d) 157. §-ában „a Fõvárosi Bíróságtól” szövegrész helyébe a ,,megyei bíróságtól (Fõvárosi Bíróságtól)” szöveg; e) 166. § (1) bekezdés b) pontjában a ,,2010. január 1-jét követõen jogerõsen befejezett” szövegrész helyébe a ,,2009. január 1-jét követõen érkezett” szöveg;

17792

MAGYAR KÖZLÖNY

f) 166. § (1) bekezdés c) pontjában a ,,2008. január 1-jét követõen” szövegrész helyébe a ,,2004. július 1-jét követõen” szöveg; g) 167. § (2) bekezdésében a ,,miniszter” szövegrész helyébe a ,,Magyar Országos Közjegyzõi Kamara elnöke” szöveg; h) 171. § (1) és (2) bekezdésében a ,,területi elnökség” szövegrész helyébe „közjegyzõi levéltár” szövegrész lép. (2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/J. § (3) bekezdésében „a Fõvárosi Bíróságtól” szövegrész helyébe „a megyei bíróságtól (Fõvárosi Bíróságtól)” szöveg lép. (3) A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (4) bekezdésében „a Fõvárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel,” szövegrész helyébe „a bíróság” szöveg lép. (4) Az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény 9/B. § (2) bekezdésének c) pontjában „a Fõvárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel,” szövegrész helyébe „a bíróság” szöveg lép. (5) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 5. § (7) bekezdésében „a Fõvárosi Bíróságtól” szövegrész helyébe „a bíróságtól” szöveg lép. (6) Az Itv. a) 39. § (3) bekezdés a) pontjában a ,,250 000 forint” szövegrész helyébe a ,,350 000 forint” szöveg, a ,,125 000 forint” szövegrész helyett „200 000 forint” szöveg, b) 39. § (3) bekezdés b) pontjában a ,,350 000 forint” szövegrész helyébe a ,,450 000 forint” szöveg, a ,,175 000 forint” szövegrész helyébe a ,,250 000 forint”, a ,,200 000 forint” szövegrész helyébe a ,,300 000 forint” szöveg, a ,,120 000 forint” szövegrész helyébe a ,,170 000 forint” szöveg, c) 39. § (3) bekezdés c) pontjában a ,,400 000 forint” szövegrész helyébe a ,,600 000 forint” szöveg, d) a 42. § (1) bekezdés a) pontjában a ,,7000 forint” szövegrész helyébe a ,,10 000 forint” szöveg, e) 42. § (1) bekezdés e) pontjában a ,,3000 forint” szövegrész helyébe az „5000 forint” szöveg, a ,,150 000 forint” szövegrész helyébe a ,,200 000 forint” szöveg, f) 42. § (1) bekezdés f) pontjában a ,,3000 forint” szövegrész helyébe az „5000 forint” szöveg, g) 42. § (1) bekezdés g) pontjában a ,,3000 forint” szövegrész helyébe az „5000 forint” szöveg, a ,,15 000 forint” szövegrész helyébe a ,,18 000 forint” szöveg, h) 42. § (1) bekezdés h) pontjában a ,,3000 forint” szövegrész helyébe az „5000 forint” szöveg, i) 46. § (1) bekezdésében a ,,7000 forint” szövegrész helyébe a ,,10 000 forint” szöveg, j) 47. § (1) bekezdésében az „5000 forint” szövegrész helyébe a ,,7000 forint” szöveg, k) 47. § (2) bekezdésében a ,,7000 forint” szövegrész helyébe a ,,10 000 forint” szöveg,

2009/85. szám

l) 48. §-ában az „5000 forint” szövegrész helyébe „8000 forint” szöveg lép. (7) A Vht. 103. § (3) bekezdésben a ,,gépjármûvek nyilvántartásában” szövegrész helyébe a ,,jármûnyilvántartásban” szöveg, 103. § (4) bekezdésben a ,,külön jogszabály szerint erre hatáskörrel rendelkezõ szerv” szövegrész helyébe a ,,közlekedési igazgatási hatóság” szöveg lép. (8) A Kjnp. a) 4. § (4) bekezdésében „az ügyintézés helye” szövegrész helyébe „a központi ügyintézés helye” szöveg, b) 7. § (1) bekezdésében a ,,költségtérítését elõlegként fizesse meg” szövegrész helyébe „a költségtérítését, valamint a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére elõreláthatóan szükséges összeget elõlegként fizesse meg” szöveg, c) 21. § (3) bekezdésében az „eljárásban bizonyításnak” szövegrész helyébe az „eljárásban – a szakértõ kirendelése tárgyában – bizonyításnak” szöveg, 21. § (4) bekezdésében a ,,harmadik személynek a 9. § (1) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti nyilatkozata” szövegrész helyébe az „a kérelmezõtõl eltérõ személynek a 9. § (1) bekezdésének b)–d) pontja szerinti nyilatkozata” szöveg, d) 25. § (2) bekezdésében a ,,kérelmezõ” szövegrész helyébe a ,,fél” szöveg, e) 27. § (2) bekezdésében „a szakértõ költségeit” szövegrész helyébe „az (1) bekezdés szerinti végzéssel megállapított összeget” szöveg, f) 31. § (2) bekezdés b) pontjában a ,,mutassa be a közjegyzõnél” szövegrész helyébe a ,,mutassa be a közjegyzõnél, vagy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelentse be a közjegyzõnek” szöveg, 31. § (5) bekezdésében „az egyéb érdekeltet” szövegrész helyébe „az eljárásban fellépett egyéb érdekeltet” szöveg, g) 34. § (1) bekezdésében az „az értékpapírt bemutatják” szövegrész helyébe az „az értékpapírt bemutatják, vagy a magát az értékpapír birtokosaként megjelölõ személy az értékpapír hollétére vonatkozó adatot jelent be” szöveg lép.

Hatályukat vesztõ és hatályba nem lépõ rendelkezések 73. § Hatályát veszti: a) a Pp. 99. §-a (4) bekezdése elsõ és harmadik mondatában a ,,(fizetési meghagyás)” szövegrész, b) a Pp. 270. §-a (3) bekezdésében a ,,(fizetési meghagyás)” szövegrész, c) az Itv. 42. §-a (1) bekezdésének d) pontja, d) a Vht. 21. §-a, 22. §-ának c) pontja, 22. §-ának d) pontjában a ,,közokiratot és” szövegrész, e) a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. § (2) bekezdésének c) pontjában a ,,bírósági” szövegrész,

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

f) a lakásszövetkezetekrõl szóló 2004. évi CXV. törvény 4. § (2) bekezdés i) pontjában a ,,bírósági” szövegrész, g) a Kjtv. 167. § (3) és (4) bekezdése. 74. § Nem lép hatályba a Pp.-nek a XII. Ppn. 45. §-ával megállapított 314. §-ának (3) bekezdése, 315. §-ának (4) bekezdése és 317. §-ának (2) bekezdése.

Jogharmonizációs záradék 75. § E törvény 59. §-a és 62. §-ának (3) bekezdése az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.

Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2009. évi LI. törvény a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggõ egyes törvények módosításáról* 1. § A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) preambuluma helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az Országgyûlés a fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzetben lévõ vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csõdeljárásban, hitelezõkkel való egyezségkötéssel történõ rendezése, ha pedig ez nem lehetséges, a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolás útján való megszüntetése és a hitelezõi érdekek védelme érdekében a következõ törvényt alkotja:” 2. § A Cstv. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A csõdeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csõdegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csõdegyezség megkötésére tesz kísérletet.” 3. § (1) A Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:


17793

[(1) E törvény alkalmazásában] „a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzõi iroda, a szabadalmi ügyvivõi iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmû-társulat kivételével), az erdõbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttmûködési csoportosulás, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok, amelyek fõ érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található;” (2) A Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének c)–d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) E törvény alkalmazásában] „c) hitelezõ: a csõdeljárásban és a felszámolási eljárásban – a felszámolás kezdõ idõpontjáig – az, akinek az adóssal szemben jogerõs és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csõdeljárásban az is, akinek a csõdeljárás kezdõ idõpontjában még le nem járt, de elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van; a felszámolás kezdõ idõpontja után hitelezõ mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van (ideértve a bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvénybõl származó, függõ követeléseket is, amelyeknek beállta és esedékessége még bizonytalan), amennyiben az említett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba vette;” d) gazdálkodó szervezet vezetõje: közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelõsségû társaságnál az ügyvezetõ(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), ügyvédi irodánál, közjegyzõi irodánál, szabadalmi ügyvivõi irodánál az iroda vezetõje, végrehajtói irodánál az irodavezetõ vagy irodavezetõ hiányában a tartós helyettes, szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezetõ igazgató) vagy az ügyvezetõ elnök, vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezetõ (ha a pénztár ügyvezetõt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezetõ, sportegyesületnél az ügyintézõ képviseleti szerv, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság nevében a hatóságok elõtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljáró személy;”

17794

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A Cstv. 3. §-ának (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: „f) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam.” 4. § A Cstv. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § Az adós vezetõje, a vagyonfelügyelõ, a felszámoló a csõdeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 8 munkanapon belül köteles tájékoztatni a) a hitelezõi választmányt, illetve ennek hiányában a bejelentett és elismert hitelezõi követelések legalább 10%-át képviselõ hitelezõt (hitelezõk csoportját) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetérõl, b) a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint az állami foglalkoztatási szervet a munkavállalókat érintõ kérdésekrõl.” 5. § A Cstv. a következõ 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § (1) A hitelezõk érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezõi választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelõ és a felszámoló tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezõket képviseli a bíróság elõtt, illetve a vagyonfelügyelõvel, az ideiglenes vagyonfelügyelõvel, a felszámolóval való kapcsolat során, továbbá gyakorolja az e törvényben meghatározott jogköröket. (2) Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány mûködhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél több – az e törvény szerinti feltételeknek megfelelõ – választmány alakul, azt kell hitelezõi választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz elõször jelenti be a megalakulását. Ha egyidejûleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezõi választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezõt tömörít. A hitelezõi választmány mûködtetéséhez késõbb is csatlakozhatnak hitelezõk. (3) Csõdeljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt a – 18. § (4)–(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkezõ – hitelezõk legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezõk rendelkezzenek a szavazatok több mint felével. Ha a választmányt mûködtetõ hitelezõk száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétõl számított 30. napon megszûnik, kivéve, ha az említett határidõ lejárta elõtt kellõ számú hitelezõ csatlakozott. (4) Felszámolási eljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a 28. § (2) bekezdésének f) pontja szerint bejelentkezett hitelezõk egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezõk rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezõi követelések legalább egyharmadával. Ha a választmányt mûködtetõ hitelezõk száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mér-

2009/85. szám

téket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétõl számított 30. napon megszûnik, kivéve, ha az említett határidõ lejárta elõtt kellõ számú hitelezõ csatlakozott. (5) A választmány jogosultságait, a választmányt mûködtetõ hitelezõk képviseletét, mûködtetése forrásainak biztosítását, a költségek elõlegezésének és elszámolásának szabályait a hitelezõk egymás között megállapodásban rögzítik. A választmány legalább három-, de legfeljebb héttagú lehet, és a választmányt mûködtetõ hitelezõk elnököt is választhatnak. A választmány a megalakításáról, a mûködtetésében részt vállaló hitelezõkrõl, a választmány jogairól, a mûködtetésében részt vevõ hitelezõk képviseletérõl – az errõl készített jegyzõkönyv és megállapodás csatolásával – a megalakulását követõ 3 munkanapon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelõt vagy a felszámolót. A választmány 5 munkanapon belül elfogadja az ügyrendjét. Az ügyrendben szabályozni kell a választmány döntéshozatalának eljárásrendjét és azt is, hogy a választmány döntéseihez, intézkedéseihez milyen módon kell kérni a választmányt mûködtetõ hitelezõk véleményét. (6) A választmány megalakításakor és mûködtetésekor a szavazati jog az azt mûködtetõ hitelezõket a 18. § (4)–(5) bekezdésében, illetve a 44. § (1) bekezdésében meghatározott módon illeti meg. A döntéseket nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozzák. (7) A választmány tagja nem lehet az adós vagy a 12. § (2) bekezdés bc)–bd) pontja szerinti személy, illetve gazdálkodó szervezet esetén annak legalább többségi befolyással rendelkezõ tagja, vezetõ tisztségviselõje, cégvezetõje, felügyelõbizottsági tagja, könyvvizsgálója, valamint az említettek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §]. (8) A csõdeljárás alatt létrehozott hitelezõi választmány – a csõdeljárást a 21/B. § szerint követõ – felszámolási eljárásban tovább mûködhet. A választmánynak a hitelezõk képviseletére szóló megbízatása megállapodással meghosszabbítható a csõdeljárás vagy felszámolási eljárás jogerõs befejezését követõ idõszakra is, amennyiben az az eljárások során kötött egyezség végrehajtásának ellenõrzése, valamint a hitelezõk érdekeinek védelme érdekében indokolt.” 6. § (1) A Cstv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A csõdeljárás és a felszámolási eljárás az adós – eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett – székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozó, nemperes eljárás. Ez az illetékességi szabály irányadó akkor is, ha az adós az eljárás alatt, az eljárást befejezõ végzés jogerõre emelkedéséig a székhelyét más cégbíróság illetékességi területére helyezi át. A más bíróságoknál benyújtott csõdeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani, vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni.”

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A Cstv. 6. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) 2010. július 1-jétõl a bíróság és a felek közötti írásbeli közlésekre a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Természetes személyek esetén a beadványokat és más hivatalos iratokat papír alapon is be lehet nyújtani, illetve kézbesíteni.” 7. § A Cstv. II. fejezete helyébe a következõ fejezet lép: „II. Fejezet CSÕDELJÁRÁS Csõdeljárás megindítása, fizetési haladék 7. § (1) Az adós gazdálkodó szervezet vezetõje a bírósághoz csõdeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. (2) Az adós gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adós) nem nyújthat be csõdeljárás iránti kérelmet, ha ellene csõdeljárás van folyamatban, vagy felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendelésérõl már meghozták az elsõfokú végzést. (3) Az adós csõdeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be, a) amíg a korábbi csõdeljárás elrendelésének idõpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezõi igény kielégítésre nem került, és b) a korábbi csõdeljárás jogerõs befejezésének közzétételétõl számítva két év még nem telt el, vagy c) a korábbi csõdeljárás iránti kérelmét a bíróság a 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasította, és az errõl szóló jogerõs végzés közzétételétõl számítva egy év még nem telt el. (4) A hitelezõ akkor nyújthat be az adós elleni csõdeljárás iránti kérelmet, ha az adóssal szemben a 27. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti követeléssel rendelkezik, azonban felszámolási eljárás helyett csõdeljárásban kívánja az igényét érvényesíteni. (5) A csõdeljárás iránti (1) és (4) bekezdés szerinti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2010. július 1-jétõl – ide nem értve a természetes személyek kérelmeit – kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet. 8. § (1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához – ha azt az adós nyújtja be – az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfõbb szerv elõzetes egyetértése szükséges. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell. (2) Az adós által benyújtott csõdeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, b) az (1) bekezdésben említett legfõbb szerv elõzetes egyetértését bizonyító okiratot,

17795

c) három hónapnál nem régebbi éves (egyszerûsített éves) beszámolót vagy közbensõ mérleget és az adós vezetõjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni helyzetérõl valós és megbízható képet ad, d) az adós vezetõjének nyilatkozatát arról, hogy a c) pont szerinti beszámoló vagy közbensõ mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek, e) ha az adós a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggõ szerzõdéseket, f) az adós hitelezõinek névsorát, a hitelek összegét és lejáratuk idõpontját, valamint azt, hogy az adós mely követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított [12. § (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelezõi igények, g) a csõdeljárás elrendelésérõl és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okiratot, h) az adós vezetõjének nyilatkozatát arról, hogy az adós mely pénzügyi intézménynél vezet számlát, a számlaszámok megnevezésével, i) az adós vezetõjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a csõdeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg értesíti a számlavezetõket a csõdeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetõk errõl az ideiglenes fizetési haladék 9. § (1) bekezdés szerinti közzétételét megelõzõ munkanapon 15 óráig hitelt érdemlõ módon tudomást szerezzenek, továbbá nem kezdeményez olyan fizetési mûveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezõt elõnyös helyzetbe hozna a többi hitelezõhöz képest, j) az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetõje által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlapot. (3) Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a) ha volt ellene korábban elrendelt csõdeljárás, akkor az esetleges korábbi csõdeljárás elrendelésének idõpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezõi igények kielégítésre kerültek-e, és a korábbi csõdeljárás jogerõs befejezésének közzétételétõl számítva két év eltelt-e, b) van-e tudomása ellene felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról, vagy fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozataláról, c) volt-e olyan korábbi csõdeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság a 9. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból elutasított, és az errõl szóló jogerõs végzés közzétételétõl számítva egy év még nem telt el. (4) A hitelezõ által benyújtott csõdeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve a kérelemhez csatolni kell a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, b) nyilatkozatot az adóssal szemben a 27. § (2) bekezdése szerinti követelés fennállásáról, és az ezzel összefüggõ nyilatkozatokat, okiratokat, c) nyilatkozatot arról, hogy amennyiben a követelés kiegyenlítésre kerül, azt haladéktalanul bejelenti a bíróságnak,

17796

MAGYAR KÖZLÖNY

d) az adós (3) bekezdés szerinti, továbbá arról szóló nyilatkozatát, hogy a csõdeljárás megindítását nem ellenzi, és erre vonatkozóan a 8. § (1) bekezdés szerinti legfõbb szerv elõzetes egyetértését megszerezte, e) az adós vezetõjének kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a hitelezõ csõdeljárás iránti kérelme benyújtásával egyidejûleg értesíti számlavezetõit a csõdeljárás iránti kérelem benyújtásáról, továbbá nem kezdeményez olyan fizetési mûveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezõt elõnyös helyzetbe hozna a többi hitelezõhöz képest, f) a csõdeljárás elrendelésérõl és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okiratot. (5) A (2) bekezdés i) pontja és a (4) bekezdés e) pontja szerinti bejelentést követõen a számlavezetõ a bejelentést banktitokként kezeli, az adós számlájával szemben nem érvényesítheti az adóssal fennálló jogviszonyán alapuló követeléseket, továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, ami õt vagy más hitelezõt elõnyös helyzetbe hozza a többi hitelezõhöz képest. 9. § (1) Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megilletõ azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak – külön jogszabályban meghatározott módon – a Cégközlönyben történõ közzétételérõl. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A Cégközlönyben történõ közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtõl illeti meg az adóst. Az ideiglenes fizetési haladékra a 11. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (2) A csõdeljárás kezdõ idõpontja a csõdeljárás elrendelésérõl szóló bírósági végzés közzétételének napja [10. § (1) bekezdés]. Az adós ettõl az idõponttól a cégnevét a csõdeljárás alatt (,,cs. a.”) toldattal használhatja. (3) Ha a csõdeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg vagy azt követõen az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csõdeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés] felfüggeszti. Ha az adós ellen a csõdeljárás iránti kérelem benyújtását megelõzõen felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendelésérõl még nem hoztak elsõfokú végzést, ezt a felszámolási eljárást a bíróság a csõdeljárás elrendeléséig [10. § (1) bekezdés] felfüggeszti. (4) A bíróság az (1) bekezdést követõ intézkedést követõen haladéktalanul, de legkésõbb az adós által benyújtott kérelem beérkezésétõl számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)–(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidõvel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csõdeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasítja, ha

2009/85. szám

a) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentõ 5 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elõ, b) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében említett legfõbb szerv elõzetes egyetértése, c) a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti követelés kielégítése még nem történt meg, d) a korábbi csõdeljárás jogerõs befejezésének közzétételétõl számítva két év még nem telt el, e) az adós ellen más bíróság elõtt csõdeljárás van folyamatban, f) az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendelésérõl már végzést hoztak, g) a csõdeljárás iránti kérelmet megelõzõ egy éven belül az adós már adott be ilyen kérelmet, amelyet e bekezdés alapján a bíróság hivatalból elutasított, és az errõl szóló jogerõs végzés közzétételétõl számítva egy év még nem telt el, vagy h) az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a 6/B. § szerinti fõeljárás megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben. (5) A csõdeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzésnek tartalmaznia kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a bíróság nevét és az ügy számát, továbbá a csõdeljárás iránti kérelem elutasításának okát, valamint azt, hogy az ideiglenes fizetési haladék a jogerõs végzés közzétételével megszûnik. A csõdeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzés elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül kell elbírálni. (6) A hitelezõ által benyújtott kérelem beérkezésétõl számított 5 munkanapon belül a bíróság megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 8. § (4) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidõvel hiánypótlásra adja vissza. Ha a kérelem a hiánypótlás ellenére sem felel meg a feltételeknek, a bíróság a hitelezõ csõdeljárás iránti kérelmét 5 munkanapon belül elutasítja. Ha a kérelem az említett követelményeknek megfelel, a bíróság azt 5 munkanapon belül megküldi az adósnak, azzal, hogy a kézhezvételtõl számított 15 napon belül csatolja a 8. § (2) bekezdésének b)–f) pontjában felsorolt iratokat, és nyilatkozzon arról, hogy a) a követelést elismeri-e, b) van-e ellene csõdeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban, felszámolási eljárás folyamatban léte esetén a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendelésérõl hoztak-e végzést, c) volt-e ellene korábban csõdeljárás folyamatban, ha igen, csatolja az erre vonatkozó adatokat, és nyilatkozzon arról is, hogy a korábbi csõdeljárás megindításának idõpontjában fennállt és az annak során keletkezett hitelezõi igény kielégítésre került-e, d) volt-e olyan korábbi csõdeljárás iránti kérelme, amelyet a bíróság a (4) bekezdésben foglaltak szerint hivatalból elutasított, és az errõl szóló jogerõs végzés közzétételétõl számítva egy év még nem telt el.

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(7) Ha az adós a (6) bekezdés szerint megküldött hitelezõi kérelemben meghatározott követelést nem vitatja, és eleget tesz a (6) bekezdés szerinti iratcsatolási, illetve nyilatkozattételi kötelezettségének, a bíróság a határidõ lejártát követõ 8 munkanapon belül hozza meg a 10. § szerinti végzést. A követelést nem lehet vitatni, ha az a 27. § (2)–(3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel. (8) Ha az adós a követelés fennállását vitatja, vagy igazolja, hogy a követelést kiegyenlítette, vagy a (6) bekezdés szerinti iratcsatolási kötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság az adós említett nyilatkozatának és dokumentumainak beérkezésétõl, illetve a (6) bekezdés szerinti határidõ eredménytelen elteltétõl számított 8 munkanapon belül hivatalból elutasítja a hitelezõ csõdeljárás iránti kérelmét. (9) A bíróság megszünteti a csõdeljárást akkor is, ha hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy a csõdeljárás iránti kérelem benyújtása elõtt az adós felszámolását elrendelõ végzést hoztak, vagy az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a 6/B. § szerinti fõeljárás megindításáról szóló határozat került közzétételre a Cégközlönyben. (10) A bíróság mind az adós, mind a hitelezõi kérelem benyújtóját 200 000 forinttól 800 000 forintig terjedõ bírsággal sújthatja, és az eljárás költségeiben marasztalhatja, ha a csõdeljárás iránti kérelemben vagy a csatolt dokumentumokban valótlan adatot közölt, valótlan dokumentumokat csatolt, az adós a 8. § (2) bekezdés i) pontja szerinti értesítési kötelezettségét elmulasztja, a hitelezõ pedig a 8. § (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja. A bírság megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezetnek – a 8. § (4) bekezdés b)–c) pontja szerinti kötelezettséggel összefüggésben kiszabott bírság esetén pedig a hitelezõnek – a többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkezõ tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyû vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyû vállalkozás az említett kezesi kötelezettségébõl eredõ fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból. 10. § (1) Ha a csõdeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul végzést hoz a csõdeljárás elrendelésérõl, és ezt követõen haladéktalanul intézkedik az errõl szóló végzésnek – külön jogszabályban meghatározott módon – a Cégközlönyben való közzétételérõl és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetésérõl. A Cégközlönyben történõ közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság hivatalból, a csõdeljárás elrendelésérõl szóló végzésben a felszámolók névjegyzékébõl vagyonfelügyelõt rendel ki. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. (2) A csõdeljárás elrendelésérõl szóló, közzétételre kerülõ végzésnek tartalmaznia kell a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát,

17797

b) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelõ nevét, székhelyét, c) a bíróság nevét és az ügy számát, d) a csõdeljárás kezdõ idõpontját, e) azt, hogy a végzés közzétételétõl az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdõ idõpontját megelõzõen, illetve azt követõen esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában, amely a közzétételtõl számított 90 nap elteltét követõ elsõ munkanapon 0 órakor jár le, f) a hitelezõknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csõdeljárás elrendelésérõl szóló végzés közzétételétõl számított 30 napon belül – a csõdeljárás kezdõ idõpontját követõen keletkezõ követeléseiket pedig 3 munkanapon belül – jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelõnek. (3) A hitelezõ által kezdeményezett csõdeljárásban a csõdeljárás kezdõ idõpontja a csõdeljárás elrendelésérõl szóló – (2) bekezdés szerinti – bírósági végzés közzétételének napja. (4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti fizetési haladék a közzétételt követõ 90 napot követõ elsõ munkanapon 0 órakor megszûnik, kivéve, ha a bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló, a vagyonfelügyelõ által ellenjegyzett, a 18. § (11) bekezdés szerinti jegyzõkönyvi határozat alapján végzést hoz, és intézkedik annak közzétételérõl a Cégközlönyben, hogy a jegyzõkönyvben foglalt határidõig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetési haladék megszûnik, a bíróság a vagyonfelügyelõ értesítése alapján, az ennek beérkezését követõ 8 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti végzést a csõdeljárás megszüntetésérõl. (5) A csõdeljárás elrendelésével egyidejûleg a 9. § (3) bekezdése szerinti, továbbá a csõdeljárás elrendelését követõen benyújtott felszámolás iránti kérelmeket a bíróság soron kívül, hivatalból elutasítja vagy megszünteti. 11. § (1) Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék (a továbbiakban együtt: fizetési haladék) célja a csõdvagyon megõrzése a hitelezõkkel kötendõ egyezség érdekében, annak idõtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelõ, a számlavezetõk és a hitelezõk is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstõl, amely a haladék célját meghiúsítja. A fizetési haladék a) a csõdeljárás kezdõ idõpontjában fennálló és kezdõ idõpontja után keletkezett munkabérkövetelések és a bérjellegû egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelõ személyi jövedelemadó-elõleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendõ járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevõ tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- és földgázellátásért fizetendõ díjak (beleértve a rendszerhasználati

17798

MAGYAR KÖZLÖNY

díjakat is), valamint minden egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy külön jogszabályban meghatározott közmûdíj, a pénzügyi intézmény által felszámított számlavezetési díj, a vagyonfelügyelõnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból meg nem térülõ díja és költségei, valamint b) a csõdeljárás kezdõ idõpontja után az adósra a számlában áthárított vagy az adós ügyletei során keletkezett általános forgalmi adó, jövedékiadó- és termékdíj-fizetési kötelezettség, c) az adós számlájára történt téves átutalás visszatérítésének kifizetése alól nem mentesít. (2) A fizetési haladék idõtartama alatt a) az adóssal szemben beszámításnak helye nincs, de az adós által indított, folyamatban lévõ peres eljárásokban a csõdeljárás kezdõ idõpontjáig elõterjesztett beszámítási kifogás elbírálható, b) az adós számláinak terhére azonnali beszedési megbízás nem teljesíthetõ, az adóssal szemben nem lehet azonnali beszedési megbízást benyújtani, c) az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása – az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével – szünetel, d) az adós vagyonával szemben követelésen alapuló zálogjog alapján, valamint zálogtárgyból, óvadék tárgyából – kivéve a (3) bekezdésben meghatározott szervezetek közötti óvadéki megállapodást – nem lehet kielégítést szerezni, továbbá az adóssal szemben a csõdeljárás kezdõ idõpontja elõtt kikötött biztosítékot (ideértve a biztosítéki célú vételi jogot is) nem lehet érvényesíteni, a biztosítéki célú tulajdonátruházás esetén pedig az adós csak a vagyonfelügyelõ ellenjegyzése mellett adhatja ki a hitelezõ tulajdonjoga ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez szükséges okiratot, ingóság esetén pedig csak a vagyonfelügyelõ ellenjegyzése mellett adhatja át a biztosíték tárgyát a hitelezõnek, e) az adós – az (1) bekezdésben meghatározott követelések kivételével – a csõdeljárás kezdõ idõpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti, a hitelezõ pedig – ide nem értve a (3) bekezdés szerinti óvadék tárgyából történõ kielégítést – nem érvényesíthet vele szemben ilyen kifizetéseket célzó igényeket, f) az adós új kötelezettséget csak akkor vállalhat, ha ahhoz a vagyonfelügyelõ hozzájárult, g) az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelõ ellenjegyzésével teljesíthetõk, h) az adóssal kötött szerzõdéstõl nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós a fizetési haladék idõtartama alatt tartozását nem egyenlíti ki. (3) A fizetési haladék nem érinti az óvadék érvényesíthetõségét, ha mind az óvadéki jogosult, mind pedig az óvadéki kötelezett a) a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)

2009/85. szám

1. számú mellékletében, illetve az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk a) pontját átültetõ EGT-állam jogszabályai szerint közszektorbeli intézmény, vagy b) a Magyar Nemzeti Bank, más EGT-állam központi bankja, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, c) EGT-államban székhellyel rendelkezõ hitelintézet, ideértve a hitelintézetek tevékenységének megkezdésérõl és folytatásáról szóló 2006. június 14-i 2006/48/EK az európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkét átültetõ EGT-állam jogszabályaiban meghatározott szervezeteket is, d) EGT-államban székhellyel rendelkezõ befektetési vállalkozás (az Európai Parlament és Tanács 2004/39/EK irányelvét átültetõ EGT-állam jogszabályai szerinti befektetési vállalkozás), e) EGT-államban székhellyel rendelkezõ pénzügyi vállalkozás (az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvét átültetõ EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi vállalkozás), f) EGT-államban székhellyel rendelkezõ biztosító (a Tanács 92/49/EGK irányelvét, és a Tanács 2002/83/EK irányelvét átültetõ EGT-állam jogszabályai szerinti biztosító), g) EGT-államban székhellyel rendelkezõ, a Tanács 85/611/EGK irányelvét átültetõ EGT-állam jogszabályai szerinti átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (a továbbiakban: ÁÉKBV), h) ÁÉKBV-t kezelõ vállalkozás, vagy i) EGT-államban székhellyel rendelkezõ [az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk d) pontját átültetõ EGT-állam jogszabályai szerinti] központi szerzõdõ fél, elszámolóházi, központi értéktári tevékenység folytatására jogosult szervezet. (4) A fizetési haladék nem szünteti meg az adós és a hitelezõ közötti jogviszonyokból eredõ jogokat és kötelezettségeket, de annak idõtartama alatt a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése csak az e törvényben meghatározott eltérésekkel lehetséges. A fizetési haladék idõtartama alatt az adós pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fûzõdõ jogkövetkezmények – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – nem állnak be. (5) A fizetési haladék tartama alatt a hitelezõi követelések – ha a hitelezõ és az adós közötti szerzõdés másként nem rendelkezik – kamatoznak. (6) A fizetési haladék idõtartamával az adóssal szemben a külön jogszabályok szerinti, vagyoni igények érvényesítésére, ilyen igényekkel összefüggésben keresetindításra meghatározott határidõk meghosszabbodnak. (7) A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetõjét pénzbírsággal sújtja, ha a (2) bekezdés e) pontjába ütközõen kifizetést teljesít, vagy lehetõvé teszi, hogy a hitelezõk a (2) bekezdésbe ütközõ módon érvényesítsék követe-

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

léseiket. A pénzbírság összege a kifizetett összeg 10%-a. A bírság megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezõ tagja (részvényese) kezesként felel. (8) A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból elrendelheti, hogy a vagyonfelügyelõt együttes cégjegyzési és a bankszámlák feletti együttes rendelkezési jog illesse meg. 12. § (1) Az adós a hitelezõit a csõdeljárást elrendelõ végzés közzétételétõl számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezõket országos napilapban, továbbá (ha ilyennel rendelkezik) a honlapján is felhívja követeléseiknek a 10. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidõn belül történõ bejelentésére és a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására, azzal, hogy a határidõ elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A 11. § (1) bekezdése szerinti követeléseket nem kell bejelenteni. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelezõ annak 1%-át – de legalább 5000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot – nyilvántartásba-vételi díjként – befizessen a vagyonfelügyelõ bankszámlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és díjának kiegyenlítésére használhatja fel. Az összeg említett célokra való felhasználásáról a hitelezõi gyûlésnek (választmánynak) a vagyonfelügyelõ elszámol. Amennyiben a hitelezõk által fizetett nyilvántartási díj az említett kiadásokat nem fedezi, annak elõlegezésére és viselésére az adós köteles. (2) A vagyonfelügyelõ – az adós bevonásával – külön-külön nyilvántartásba veszi a követeléseket a következõképpen: a) a 11. § (1) bekezdés szerinti követelések, b) a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidõben bejelentett, az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba-vételi díj megfizetésével bejelentett követelések, ezen belül külön-külön ba) az elismert vagy nem vitatott (ezen belül a biztosított és a nem biztosított követelések), bb) a vitatott követelések (függetlenül attól, hogy azokkal összefüggésben bíróság vagy hatóság elõtt van-e jogérvényesítés folyamatban), bc) azok a követelések, amelyek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezik, vagy olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezõ tulajdonosa, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, bd) azok a követelések, amelyek az adós által a csõdeljárás iránti kérelem benyújtását megelõzõen kevesebb mint 180 nappal megelõzõ tartozásátvállalásából erednek, vagy amelyek jogosultja olyan hitelezõ, aki mint szerzõdé-

17799

ses engedményezõvel szemben – a csõdeljárás iránti kérelem benyújtását kevesebb mint 180 nappal megelõzõen kötött engedményezési szerzõdésbõl eredõen – érvényesít az adóssal szemben a Ptk. 330. §-a szerinti kezesi felelõsségbõl eredõ igényt, a kötelezett teljesítésének elmaradására tekintettel. (3) A (2) bekezdés ba) pontja szerinti biztosított követelések, amelyekre zálogjogot, óvadékot vagy biztosítéki célú vételi jogot kötöttek ki, továbbá amelyre vonatkozóan a végrehajtási jog van bejegyezve. (4) Egy követelés a (2) bekezdés szerinti több kategóriába is besorolható. Nem lehet vitatott követelésként nyilvántartásba venni a közokiratba foglalt hitelezõi követeléseket [Pp. 195. §]. A követelés nem vitatottként történõ besorolása nem minõsül tartozáselismerésnek. (5) Az adóst és a hitelezõket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegérõl haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határidõt kell számukra biztosítani arra, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyelõ dönt, és errõl haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezõt és az adóst, akik az errõl történt tudomásszerzéstõl számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyelõ besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelõ nem a hitelezõ által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést. A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróság végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelés nem minõsül az adós általi tartozáselismerésnek, a hitelezõvel szembeni igényérvényesítést nem zárja ki, a vitatottként nyilvántartásba vett követelés vagy a hitelezõi bejelentéshez képest kisebb összegben nyilvántartásba vett követelés pedig nem képezi akadályát az adóssal szembeni késõbbi igényérvényesítés iránti eljárás megindításának. A bíróság a kifogás tárgyában hozott végzésében elrendeli, hogy a vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában az adós olyan mértékû tartalékot köteles képezni a csõdegyezség során, mint ami a hitelezõt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne besorolásra, amennyiben a követelés jogosultja igényét peres úton érvényesíti az adóssal szemben, és ezt a perindítást a vagyonfelügyelõnél igazolja. Vagyonfelügyelõ 13. § (1) A vagyonfelügyelõ kijelölésére, a kijelölés visszautasítására, a vagyonfelügyelõi tevékenységgel való összeférhetetlenség eseteire, annak jogkövetkezményeire, továbbá a vagyonfelügyelõ felmentésére [ide nem értve a 27/A. § (8) bekezdés szerinti felmentést] a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. (2) Az adós gazdálkodó szervezet vezetõi, továbbá a gazdálkodó szervezet legfõbb szerve, tulajdonosai jogkörüket csak a vagyonfelügyelõ részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. A bíróság az adós gaz-

17800

MAGYAR KÖZLÖNY

dálkodó szervezet vezetõjét 500 000 forintig terjedõ bírsággal sújthatja, ha a vagyonfelügyelõvel szemben az e törvényben elõírt együttmûködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság ismételten is kiszabható. (3) A vagyonfelügyelõ – a hitelezõi érdekek védelmének szem elõtt tartásával, és a hitelezõkkel kötendõ egyezség elõkészítése érdekében – figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében a) áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, az adós eszközeit, kötelezettségeit, szerzõdéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetõitõl, a legfõbb szervtõl, a felügyelõbizottsági tagoktól, a könyvvizsgálótól – a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti elismert vállalatcsoport esetén az uralkodó tagtól – felvilágosítást kérhet, és errõl a hitelezõket az 5. §-ban foglaltaknak megfelelõen tájékoztatja, b) az adós közremûködésével ellátja a követelések nyilvántartásba-vételével, besorolásával kapcsolatos feladatokat [12. § (2)–(4) bekezdés, 14. § (1) bekezdés], c) jóváhagyja, ellenjegyzi az adósnak a csõdeljárás kezdõ idõpontját követõen keletkezõ vagyoni jellegû kötelezettségvállalásait, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, d) felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenõrzi annak végrehajtását, ennek elmulasztása esetén ezt jelzi a legfõbb szervnek, a felügyelõbizottságnak és a könyvvizsgálónak, e) megtámadhatja azokat a jognyilatkozatokat vagy szerzõdéseket, amelyeket az adós a c) pontban megkövetelt jóváhagyása vagy ellenjegyzése nélkül tett, illetve kötött, kezdeményezi vagy megindítja a 11. § (2) bekezdésének e) pontjába ütközõen – jogellenesen teljesített vagy jogellenes igényérvényesítésbõl származó – kifizetések visszakövetelésére irányuló eljárásokat, f) az adós közremûködésével ellátja a 14. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, g) a 11. § (8) bekezdése, a 17. § (1) bekezdése, továbbá a 18. § (10) bekezdése szerinti esetekben együttes cégjegyzési és a bankszámlák feletti együttes rendelkezési jog illeti meg, h) ellátja a fizetésihaladék-meghosszabbítás kezdeményezésének feladatait [18. § (11) bekezdés]. (4) A (3) bekezdés e) pontjában említett jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerzõdésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A vagyonfelügyelõ hagyja jóvá az adós új kötelezettségvállalásait. Ennek során azonban csak olyan kötelezettségvállalásokhoz, illetve kifizetésekhez járulhat hozzá, amelyek az adós célszerû – veszteséget mérséklõ – mûködéséhez, valamint az egyezség elõkészítéséhez szükségesek, és ezen kötelezettségeire vonatkozó biztosítékot csak akkor vállalhat, ha ahhoz hozzájárulnak a szavazati joggal [18. § (4)–(5) bekezdés] bíró hitelezõk követeléseinek többségét képviselõ hitelezõk.

2009/85. szám

(6) A vagyonfelügyelõnek haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezetõ pénzügyi intézménynek a (3) bekezdés c) és g) pontjaiban, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott jogosítványait és hitelt érdemlõ módon igazolt aláírását. 14. § (1) A vagyonfelügyelõ az adós bevonásával besorolja a 12. § (2)–(4) bekezdés szerint nyilvántartásba vett követeléseket a hitelezõkkel folytatandó, egyezségkötést célzó tárgyalások elõkészítése céljából. Követeléseik nyilvántartásba vételérõl és besorolásáról a vagyonfelügyelõ a hitelezõket haladéktalanul tájékoztatja. A hitelezõi követelések elismert összege és besorolása a többi hitelezõ számára is megismerhetõ. (2) A vagyonfelügyelõ részt vesz a fizetõképesség helyreállítását, illetve megõrzését célzó program és egyezségi javaslat hitelezõkkel való elfogadtatását célzó tárgyalásokon, annak jegyzõkönyveit ellenjegyzi, és a csõdegyezség bírósági jóváhagyásra való bemutatásakor nyilatkozik arról, hogy az megfelel-e a 20. §-ban és a 21/A. § (3) bekezdésben foglaltaknak. 15. § (1) A vagyonfelügyelõ mûködése során az ilyen tisztséget betöltõ személytõl elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelõsség szabályai szerint felel. (2) A vagyonfelügyelõ a bíróság vagy a hitelezõi gyûlés (hitelezõi választmány) felhívására, 8 munkanapon belül köteles saját tevékenységérõl és az adós vagyoni helyzetérõl beszámolni. (3) A vagyonfelügyelõ jogszabálysértõ vagy a hitelezõk, illetve más személy jogos érdekét sértõ tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet, továbbá a hitelezõi választmány – a tudomásszerzéstõl számított 5 munkanapon belül – a csõdeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a kifogás elbírálásáról soron kívül, de legfeljebb 5 munkanapon belül dönt. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelõ intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelõ intézkedés megtételére, ellenkezõ esetben a kifogást elutasítja. A bíróság eljárására az 51. §-ban foglaltak megfelelõen irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kifogás elbírálása tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. 16. § (1) A vagyonfelügyelõi tisztség a) a csõdeljárás jogerõs megszüntetésével vagy befejezetté nyilvánításával, b) a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása vagy a 21/B. § szerint elrendelt felszámolás esetében a felszámoló kirendelésével szûnik meg. (2) A vagyonfelügyelõ díját és igazolt költségeit a 12. § (1) bekezdése szerinti hitelezõi nyilvántartási díjakból kell fedezni. A vagyonfelügyelõ a költségeit azok felmerülésekor, számla ellenében számolhatja el. Amennyiben a nyilvántartási díjak már nem nyújtanak fedezetet, akkor a vagyonfelügyelõ díjának és költségtérítésének kifizetésére az adós köteles, melynek megfizetéséért az adós – leg-

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

alább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezõ – tulajdonosa kezesként felel. A vagyonfelügyelõ az eljárás során költségeit folyamatosan és tételesen köteles külön nyilvántartani, és azzal a hitelezõi választmánynak, az adósnak és a bíróságnak elszámolni. (3) A vagyonfelügyelõ díjának mértéke a 8. § (2) bekezdésének c) pontja vagy a 9. § (6) bekezdése alapján csatolt, a vagyonfelügyelõ által ellenõrzött és írásban véleményezett mérlegben szereplõ eszközök könyvszerinti értékének alapulvételével: a) 100 000 000 forintig 2%-a, de legalább 500 000 forint, b) 100 000 001 forinttól – 500 000 000 forintig 1,5%, c) 500 000 001 forinttól – 1 000 000 000 forintig 1%, d) 1 000 000 001 forint felett 0,5%. (4) Az egyezség jóváhagyása esetén a vagyonfelügyelõt a (3) bekezdés szerinti díj további 25%-a, de legalább 500 000 forint illeti meg. (5) Az összeg a díjat terhelõ általános forgalmi adót nem tartalmazza. A díjat és a vagyonfelügyelõ költségelszámolását a bíróság az eljárást megszüntetõ, az eljárást befejezetté nyilvánító, illetve – a felszámolási eljárás folytatásakor – a felszámoló kirendelését tartalmazó végzésében állapítja meg, illetve hagyja jóvá. Egyezségi tárgyalás a hitelezõkkel, a fizetési haladék meghosszabbítása 17. § (1) Az adós – a csõdeljárás kezdõ idõpontjától számított 45 napon belüli idõpontra – összehívja a hitelezõket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a 8. § (2) bekezdésében és (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott okiratok megküldésével a vagyonfelügyelõt és a nyilvántartásba vett hitelezõit közvetlenül is, a további hitelezõket pedig hirdetmény útján hívja meg. A tárgyalás idõpontját úgy kell kitûzni, hogy a vagyonfelügyelõ a 18. § (11) bekezdés szerinti – a fizetésihaladék-meghosszabbítás közzételének kezdeményezésével kapcsolatos – feladatainak eleget tudjon tenni. A tárgyalás idõpontjáról a 8. § (1) bekezdés szerinti testületet is értesíteni kell. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelõzõen kell a meghívottakhoz eljuttatni, a hirdetményt pedig a fizetési haladék közzétételétõl számított 8 munkanapon belül két országos napilapban kell közzétenni, és az adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha van honlapja) közzé kell tenni. Ennek elmulasztása esetén a bíróság – bármely hitelezõ vagy a vagyonfelügyelõ kérelmére – a 9. § (10) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, és elrendeli, hogy a vagyonfelügyelõt az adós gazdálkodó szervezetben együttes cégjegyzési és a bankszámlák felett együttes rendelkezési jog illesse meg. (2) A hirdetménynek tartalmaznia kell: a) az adós nevét és székhelyét, cégjegyzékszámát, b) a csõdeljárás kezdõ idõpontját, c) a tárgyalás helyét és idejét, d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében és (4) bekezdésének b) pontjában felsorolt iratokat a hitelezõk a tárgyalás elõtt hol tekinthetik meg.

17801

(3) Az egyezségi tárgyalásra az adós – a vagyonfelügyelõ bevonásával – köteles a fizetõképesség helyreállítását vagy megõrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az adós az egyezség létrehozásához a legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezõ tulajdonosa – elismert vagy tényleges vállalatcsoport esetén az uralkodó tag és a többi tag –, továbbá az adósnál mûködõ érdekképviseleti szervek és az üzemi tanács közremûködését is kérheti. Az egyezségi javaslat megismerhetõségét a hitelezõk számára a tárgyalás idõpontját 5 munkanappal megelõzõen biztosítani kell. 18. § (1) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezõk személyesen vagy képviselõjük útján vehetnek részt. A képviselõknek e minõségüket – erre irányuló külön felhívás nélkül is – a vagyonfelügyelõ számára is igazolniuk kell. A hitelezõk – az 5/A. §-ban meghatározott szabályok szerint – választmány alakításáról is dönthetnek. (2) A tárgyalásról az adós köteles jegyzõkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezõk névsorát, követelésük besorolását, a hitelezõket az egyes hitelezõi osztályokban megilletõ szavazatok számát, a szavazások eredményét, a hitelezõknek az egyezségi javaslatra vonatkozó észrevételeit, az adós azokra adott válaszait. A hitelezõi döntéseket nyílt szavazással kell meghozni. A tárgyaláson részt vevõk cégszerû meghatalmazása a jegyzõkönyv mellékletét képezi. A jegyzõkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezõk által választott két személy és a vagyonfelügyelõ hitelesíti. (3) Az elsõ tárgyaláson a hitelezõk kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárja, errõl jegyzõkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfõbb szervnek. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását vállalja, akkor a hitelezõkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. Ha bármelyik tárgyalás eredményeként a hitelezõk kinyilvánítják, hogy a csõdegyezség megkötéséhez nem adják meg a 20. §-ban meghatározott arányban a hozzájárulást, az adós a tárgyalásokat lezárja, errõl jegyzõkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfõbb szervnek. Amennyiben az adós ezzel késlekedik, a vagyonfelügyelõ köteles a bíróság számára a bejelentést megtenni. A bejelentés késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A bíróság az említett jegyzõkönyv beérkezését követõ 8 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti döntést a csõdeljárás megszüntetésérõl és a fizetési haladék megszûnésérõl. (4) Az egyezségi tárgyaláson szavazati joggal rendelkezik az a hitelezõ, a) aki a 10. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határidõben bejelentette hitelezõi igényét, és b) a nyilvántartásba-vételi díjat megfizette, valamint c) követelése elismert vagy nem vitatott követelésként került nyilvántartásba.

17802

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) A szavazatok számításánál a hitelezõket minden 100 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett szavazat után egy szavazat illeti meg. A 100 000 forint alatti követelések hitelezõi is egy szavazattal rendelkeznek. A 12. § (2) bekezdés bc)–bd) pontja szerinti hitelezõk szavazatát az említett számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni. (6) A bíróság 12. § (5) bekezdés szerinti végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelésnek az adós részérõl történõ késõbbi visszakövetelhetõségére hivatkozva utóbb nem lehet a szavazati jog gyakorlásának jogszerûségét kétségbe vonni. (7) A hitelezõkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezõk egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához is oly módon, hogy a fizetési haladék teljes idõtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csõdeljárás kezdõ idõpontjától számított 365 napot. (8) A fizetési haladék a csõdeljárás kezdõ idõpontjától számított legfeljebb 180 napig hosszabbítható meg, ha az adós a kérelemhez a szavazati joggal rendelkezõ hitelezõktõl [(4)–(5) bekezdés], a biztosított és a nem biztosított hitelezõi osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok többségét külön-külön megkapta. (9) Az adóst a fizetési haladék meghosszabbításakor a fizetési haladék a csõdeljárás kezdõ idõpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkezõ hitelezõktõl [(4)–(5) bekezdés] a biztosított és a nem biztosított hitelezõi osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan a szavazatok kétharmadát külön-külön megkapta. (10) A hitelezõk (8)–(9) bekezdés szerinti többsége a fizetési haladék idõtartamának meghosszabbítását ahhoz kötheti, hogy az adós a vagyonfelügyelõ számára együttes cégjegyzési jogot, illetve a bankszámlák feletti együttes rendelkezési jogot biztosítson. Amennyiben az adós ezt a hozzájárulását visszavonja, a vagyonfelügyelõ értesítése alapján a bíróság a fizetési haladékot megszüntetõ végzést hoz, és az errõl szóló végzést a Cégközlönyben haladéktalanul közzéteszi, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon. (11) A vagyonfelügyelõ a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szóló jegyzõkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát, a közzétételi kérelmet, a hitelezõi követelésekrõl a 12. § (2)–(4) bekezdése alkalmazásával készített nyilvántartást, a hitelezõkkel folytatott tárgyalás (tárgyalások) jegyzõkönyveit, a hitelezõk cégszerû aláírással ellátott nyilatkozatait a fizetési haladék meghosszabbítására vonatkozó hozzájárulásukról megküldi a bíróságnak, legkésõbb a 10. § (4) bekezdésében meghatározott 90 napos határidõ leteltét megelõzõ 8. munkanapon. A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul intézkedik a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés Cégközlöny honlapján történõ közzétételérõl oly módon, hogy a közzététel még a 10. § (4) bekez-

2009/85. szám

dés szerinti 90 napos határidõ letelte elõtt megtörténjen. A közzétételre a Cégközlöny honlapján kerül sor, napi feltöltéssel. (12) A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló közzétételi kérelemnek tartalmaznia kell a) az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, b) a bíróság által kijelölt vagyonfelügyelõ nevét, székhelyét, c) a bíróság nevét és az ügy számát, d) a csõdeljárás kezdõ idõpontját, e) azt, hogy az adóst meddig illeti meg a meghosszabbított fizetési haladék (moratórium) a vele szemben a fizetési haladék kezdõ idõpontját megelõzõen, illetve azt követõen esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában. (13) A fizetési haladék meghosszabbítása esetén a 11. §-ban foglaltakat továbbra is alkalmazni kell. (14) A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló, a (12) bekezdés szerinti közzétételi kérelmet az adós és a vagyonfelügyelõ köteles az adós számláit vezetõ pénzügyi intézményeknek is haladéktalanul bemutatni. Egyezség a csõdeljárásban 19. § (1) Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezõkkel az adósság rendezésének feltételeirõl, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekrõl és a fizetési könnyítésekrõl, egyes követelések elengedésérõl vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzésérõl, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentõ programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetõképességének megõrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség végrehajtása ellenõrzésének módját is. (2) Az egyezség megkötésénél való szavazati jogra a 18. § (4)–(5) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazandóak. 20. § (1) Egyezség akkor köthetõ, ha az adós az egyezséghez a 18. § (4)–(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkezõ hitelezõktõl – a biztosított és a nem biztosított hitelezõi osztályokban egyaránt – a szavazatok többségét külön-külön megkapta. (2) A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezõkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerû értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezõkre is, amelyek vitatott követelésére tekintettel a bíróság a 12. § (5) bekezdésében tartalék képzését rendelte el (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelezõkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezõtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezõkre az adott hitelezõi osztályban, továbbá a 12. § (2) bekezdés bc)–bd) pontja szerinti hitelezõi körben megállapított. A 12. § (5) bekezdés alapján a vita-

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tott követelésekre (követelésrészekre) vonatkozóan képzett tartalék terhére a vitatott követelés jogosultjának akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha a vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított, és a bírósági eljárás jogerõsen lezárult, amelyben a hitelezõ követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította. 21. § (1) Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen a) az egyezségkötésben részt vett hitelezõk felsorolását, hitelezõi osztályát, nyilvántartásba vett elismert vagy nem vitatott követelésük összegét, szavazati jogaik számát, b) a hitelezõk által elfogadott adósságrendezési és újjászervezési programot, a végrehajtás és ellenõrzés módját, c) a teljesítési határidõk esetleges módosítását, a hitelezõk követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezõk az adósságállomány rendezése, az adós fizetõképességének helyreállítása vagy megõrzése érdekében szükségesnek tartanak, d) valamennyi hitelezõ (képviselõje) nevét és postacímét, hitelezõi választmány esetén azt is megjelölve, hogy melyik hitelezõket képviselik. (2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselõik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelõ – továbbá ha van hitelezõi választmány, akkor a választmány is – ellenjegyzi. Csõdeljárás befejezetté nyilvánítása vagy megszüntetése 21/A. § (1) Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. § (3) bekezdés, 19–20. §] 5 munkanapon belül, – meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésõbb annak lejártát 45 nappal megelõzõen – köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetõje a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén 500 000 forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (2) A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétõl számított 15 munkanapon belül dönt. Az egyezség jóváhagyására irányuló kérelmet egy alkalommal 3 munkanapos határidõvel hiánypótlásra visszaadhatja. A hiánypótlási határidõ elmulasztása jogvesztõ. (3) A bíróság az egyezséget akkor hagyja jóvá, ha ahhoz csatolják a 19–21. §-ban szereplõ feltételek teljesülését igazoló jegyzõkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csõdeljárást befejezetté nyilvánítja. 21/B. § Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csõdeljárást megszünteti, ezt követõen a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg [27. § (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. A vagyonfelügyelõ megbízatása – az ideiglenes vagyonfelügyelõre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. §] – a felszámoló tevékenységének meg-

17803

kezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelõt ezen idõszakra megilletõ díj elõlegezésére az adós köteles, ennek megfizetéséért az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezõ tulajdonosa kezesként felel. 21/C. § A 21/A. és 21/B. § szerinti végzések elleni fellebbezést 3 munkanapon belül kell benyújtani, és azt a bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírálja el. A végzéseket azok jogerõre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben, a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon, és gondoskodni kell arról, hogy a cégjegyzékben a „cs. a.” toldat törlésre kerüljön. A közzététel idõpontjában a fizetési haladék megszûnik. A végzést az adós és a vagyonfelügyelõ köteles az adós számláit vezetõ pénzügyi intézménynek haladéktalanul bemutatni.” 8. § (1) A Cstv. 22. §-ának (1) bekezdése a következõ új a) ponttal egészül ki: [(1) A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén] „a) a 21/B. § szerinti esetben hivatalból,” [folytatható le.] (2) A Cstv. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés a) és c)–d) pontjában meghatározott esetekben a felszámolás elrendelésére a 25–26. §-ban foglaltak mellõzésével kerül sor és a bíróság a felszámolást hivatalból rendeli el. A felszámolást elrendelõ végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.” 9. § A Cstv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csõdeljárás lehetõségével a 7. § (3) bekezdése miatt nem tud, vagy pedig nem kíván élni.” 10. § (1) A Cstv. 24/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelõt – és errõl a feleket rövid úton értesíti –, feltéve, hogy a kérelmet elõterjesztõ hitelezõ] „c) az ideiglenes vagyonfelügyelõ díját – jogi személyiség nélküli adós esetén 200 000 forintot, jogi személyiséggel rendelkezõ adós esetén 400 000 forintot, amely díjak az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák – elõlegezi, és a kérelem benyújtásával egyidejûleg bírósági letétbe helyezi; ha a felszámolási eljárást közvetlenül csõdeljárás elõzte meg, és a bíróság hivatalból rendeli el a felszámolást, a csõdeljárásban eljáró vagyonfelügyelõt jelöli ki ideiglenes vagyonfelügyelõnek, és ebben az esetben az ideiglenes vagyonfelügyelõ díját az 57. § (2) bekezdés h) pontja szerinti felszámolási költségként kell elszámolni.”

17804

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A Cstv. 24/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a § a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az adós gazdálkodó szervezet vezetõje – az ideiglenes vagyonfelügyelõ tevékenységének megkezdését követõen – a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelõ jóváhagyásával, ellenjegyzésével köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerzõdést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerzõdés alapján az adós részérõl történõ teljesítést is. Ha az ideiglenes vagyonfelügyelõ a felszámolási eljárást közvetlenül megelõzõ csõdeljárásában eljárt vagyonfelügyelõ, és a csõdeljárásban együttes cégjegyzési, illetve a bankszámlák feletti együttes rendelkezési jog illette meg, ugyanez irányadó az ideiglenes vagyonfelügyelõi mûködés alatt is. (5) Az adós és az ideiglenes vagyonfelügyelõ haladéktalanul köteles bejelenteni az adós számláit vezetõ pénzügyi intézménynek az ideiglenes vagyonfelügyelõ kirendelését tartalmazó végzést és hitelt érdemlõ aláírását.” (3) A Cstv. 24/A. §-ának (10)–(12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) Az ideiglenes vagyonfelügyelõ kirendelése a felszámolás kezdõ idõpontjáig, vagy a felszámolási eljárás 27. § (6) bekezdés szerinti megszüntetéséig tart. A bíróság azonban – a vagyonfelügyelõ eljárását kérõ hitelezõ elõzetes egyetértése mellett – az ideiglenes vagyonfelügyelõ kirendelését végzéssel ezt megelõzõen is megszünteti, amennyiben az adós megfelelõ biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelezõ követelésének kielégítése nincs veszélyben, és nincs az adós ellen olyan másik felszámolási eljárás folyamatban, amelyben ideiglenes vagyonfelügyelõ kirendelését kérték. (11) Az ideiglenes vagyonfelügyelõ díját a felszámolás elrendelése esetén a felszámolást elrendelõ végzésben a bíróság állapítja meg, amelyet az adós visel. A felszámolási eljárás megszüntetése esetén az ideiglenes vagyonfelügyelõ díját az ideiglenes vagyonfelügyelõ eljárását kérõ hitelezõ viseli. Ha az ideiglenes vagyonfelügyelõ kirendelésének megszüntetésére azért nem került sor, mert a vagyonfelügyelõ kirendelését ugyanazon adós ellen indított más felszámolási eljárásban is kérte hitelezõ, a bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelõ díjának viselésére részben kötelezi az ideiglenes vagyonfelügyelõ eljárását kérõ hitelezõt. Ha a hitelezõ az ideiglenes vagyonfelügyelõ kirendelését alaptalanul kérte, köteles a polgári jogi felelõsség általános szabályai szerint megtéríteni azt a kárt is, amely az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelõ kirendelése következtében érte. (12) Az ideiglenes vagyonfelügyelõre megfelelõen alkalmazni kell a 27/A. § (7) bekezdését, valamint az 54. §-ban foglaltakat is.” 11. § A Cstv. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

2009/85. szám

„(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidõt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását közvetlenül csõdeljárás elõzte meg, amelynek során az adós 30 napnál hosszabb fizetési haladékot vett igénybe. A tartozás kiegyenlítése nem minõsül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történõ visszakövetelését nem zárja ki.” 12. § A Cstv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a) az adós szerzõdésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idõ lejártát követõ 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követõ hitelezõi írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy b) az adós a jogerõs bírósági határozatban megállapított teljesítési határidõn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy d) az adós a fizetési kötelezettségét a csõdeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy e) a korábbi csõdeljárást megszüntette [18. § (3) vagy 21/B. §], vagy f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetõleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy elõreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történõ kifizetéséhez szükséges források biztosítására.” 13. § (1) A Cstv. 27/A. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bíróság elektronikus, véletlenszerû kiválasztás segítségével – a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint – haladéktalanul kijelöli a felszámolót. A kijelölésnél nem járhat el a felszámolási eljárást lefolytató bíró. Az eljáró felszámoló kijelölése átlátható módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az adós gazdálkodó szervezet sajátosságaihoz igazodó szakértelmet, az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és – az eljárás költségeinek csökkentése érdekében – figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet székhelyének, fióktelepeinek földrajzi elhelyezkedését is. A felszámoló kijelölésérõl szóló végzés indokolásában és a 28. § szerinti közzétételben fel kell tüntetni, ha a bíróság nem az elektronikus kiválasztás által javasolt felszámolót jelöli ki, és meg kell jelölni az eltérés indokait is. Felszámolóként az a gazdálkodó szervezet jelölhetõ ki, amely szerepel a felszámolók név-

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

jegyzékében. A felszámolói névjegyzék 27/C. § (4) bekezdés szerinti adatai nyilvánosak.” „(3) A bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejûleg rendelkezik arról, hogy a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdõ idõpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelõként jár el, ha a hitelezõ a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg vagy azt követõen a felszámolást elrendelõ végzés meghozataláig ezt kezdeményezi, valamint a felszámoló 24/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti díját elõlegezi, bírósági letétbe helyezi. A felszámolást elrendelõ jogerõs végzés közzététele esetén a felszámoló díját az adós viseli. A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki büntetlen elõéletû, nem áll közügyektõl vagy foglalkozásának gyakorlásától eltiltás hatálya alatt. Felszámolóbiztosnak csak szakirányú szakképzettséggel rendelkezõ személy nevezhetõ ki. A felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el.” (2) A Cstv. 27/A. §-a (4) bekezdésének b) pontja a következõ bg) alponttal egészül ki: [b) Nem nevezhetõ ki felszámolóbiztosnak az a személy,] „bg) aki három éven belül az adós foglalkoztatottja volt, vagy – a rendes gazdálkodás körébe esõ ügyleteken kívül – az adóssal üzleti kapcsolatban állt.” (3) A Cstv. 27/A. §-ának (5)–(8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, a § a következõ új (9)–(11) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (9)–(10) bekezdés számozása (12)–(13) bekezdésre változik: „(5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétõl –, illetve, ha a kizárási ok késõbb következik be, annak bekövetkeztétõl – számított 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékbõl való törlését. A felszámoló a felszámolást elrendelõ végzés kézhezvételétõl számított 5 munkanapon belül köteles a kijelölt felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét bejelenteni a bíróságnak. A felszámolót kijelölõ rendelkezés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. (6) Ha a kijelölést követõen a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval – illetve a felszámolóbiztossal – szemben kizárási ok áll fenn, vagy a felszámolót a felszámolói névjegyzékbõl törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. A névjegyzékbõl való törlésrõl a nyilvántartó szerv haladéktalanul értesítést küld minden ítélõtáblának, megyei bíróságnak, illetve a Fõvárosi Bíróságnak. (7) A bíróság – erre irányuló kifogás hiányában is – felmenti a felszámolót, ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlõdõen megsérti a jogszabályokat. A végzésben a bíróság új

17805

felszámolót is kijelöl. A felszámoló felmentését ezekre az okokra hivatkozva a hitelezõi választmány (választmány hiányában a hitelezõk képviselõje) is indítványozhatja. A bíróság a kérelem tárgyában annak beérkezésétõl számított 8 munkanapon belül dönt, és felmentésrõl rendelkezõ végzés meghozatala esetén egyidejûleg új felszámolót jelöl ki. (8) A bíróság a (7) bekezdésben meghatározott határidõn belül végzést hoz a felszámoló felmentésérõl és új felszámoló kijelölésérõl akkor is, ha azt – a (7) bekezdés szerinti okok megjelölése nélkül – kéri a 44. § (1) bekezdésében említett hitelezõi csoportok mindegyikében a hitelezõk több mint a fele, azzal, hogy a szavazatok számításánál is a 44. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A hitelezõk a felszámoló felmentését a (7) bekezdésben megjelölt ok nélkül csak egyszer, az elsõ hitelezõi gyûlést követõ 15 napon belül kérhetik. (9) A bíróság (6)–(8) bekezdésben foglalt végzésében rendelkezni kell a felszámoló számlával igazolt költségeinek megtérítésérõl és arányos díjazásáról is, amely legfeljebb 300 000 forint lehet, de a bíróság különösen bonyolult ügyben ennél magasabb összegû díjazást is megállapíthat. (10) A (6)–(9) bekezdés szerinti végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A végzés ellen a felmentéssel érintett felszámoló élhet fellebbezéssel 5 munkanapon belül, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírál el. (11) A felmentett felszámoló haladéktalanul köteles az adós iratanyagát és vagyonát átadni az új kijelölt felszámolónak, és tételes kimutatást kell készítenie a szerzõdésekrõl, folyamatban lévõ eljárásokról, értékesítésekrõl, továbbá közbensõ mérleget is kell készítenie, és nyilatkoznia kell arról, hogy a mérleg az adós vagyoni helyzetérõl valós és megbízható képet ad. Ezek elmulasztása esetén a bíróság 500 000 forintig terjedõ bírsággal sújthatja.” 14. § (1) A Cstv. 27/C. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehetõ fel, amely] „f) írásban vállalja, hogy az a)–e) pontokban és a (4) bekezdésben meghatározott adatokról, feltételekrõl, azok változásáról, valamint a (3) bekezdésben jelölt tényrõl a névjegyzéket vezetõ szervezetet legkésõbb a változás, illetve tény bekövetkezését követõ 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja, továbbá közzéteszi a honlapján azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, ahová felszámolóként, ideiglenes vagyonfelügyelõként vagy vagyonfelügyelõként kijelölték, továbbá a kijelölés kezdetének és megszûnésének dátumát;” (2) A Cstv. 27/C. §-a a következõ (5)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A nyilvántartó szerv a felszámoló szervezet vezetõjére 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedõ bírságot szabhat ki, ha hamis vagy valótlan adatot, dokumentumot szol-

17806

MAGYAR KÖZLÖNY

gáltatott, megszegi a (3) bekezdés szerinti tilalmat, nem teljesíti vagy késedelmesen teljesíti a (2) bekezdés f) pontja szerinti kötelezettségét, ismétlõdõ kötelezettségszegés esetén pedig törölheti a nyilvántartásból. A bírság 50%-a a nyilvántartó szerv bevétele, amelyet a nyilvántartás vezetésével összefüggõ feladatok ellátására kell felhasználni, a másik 50%-a pedig a központi költségvetés bevétele, amelyet az 59. § (5) bekezdés szerinti kifizetésekre kell felhasználni. (6) A felszámolók (2) bekezdés f) pontjában említett kijelölésére vonatkozó adatok a Cégközlöny honlapján keresõprogram segítségével is megismerhetõk.” 15. § (1) A Cstv. 28. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A közzétételnek tartalmaznia kell] „f) a hitelezõknek [ideértve a zálogjogosultakat, és a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függõ követelések jogosultjait is] szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket – kivéve a felszámolási eljárást közvetlenül megelõzõ csõdeljárásban [27. § (2) bekezdés e) pont] már bejelentett és nyilvántartásba vett követeléseket – a felszámolást elrendelõ végzés közzétételétõl számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be;” (2) A Cstv. 28. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 27. § (2) bekezdésének d) pontja alapján indított felszámolási eljárásban a hitelezõ a csõdeljárásban elismert vagy nem vitatott, és a csõdegyezség végrehajtása során meg nem térült követelését jelentheti be.” 16. § A Cstv. 29. §-ának g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A felszámolás elrendelésérõl a bíróság értesíti:] „g) az adós bankszámláját vezetõ valamennyi pénzügyi intézményt,” 17. § A Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és a § (1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [(1) A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetõje köteles:] „a) a felszámolás kezdõ idõpontját megelõzõ nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót (egyszerûsített éves beszámolót) (a továbbiakban együtt: tevékenységet lezáró mérleg) készíteni, azt a felszámolás kezdõ idõpontját követõ 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni és nyilatkozni arról, hogy az az adós vagyoni helyzetérõl valós és megbízható képet ad, továbbá nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek, b) a nem selejtezhetõ és titkos minõsítésû iratokról iratjegyzéket készíteni, és azokat, az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak, a folyamatban lévõ ügyekrõl, eljárásokról tájékoztatást adni, továbbá

2009/85. szám

nyilatkozni arról, hogy valamennyi vagyontárgyra, iratra vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét,” „g) a felszámoló kérésére az adós felszámolás elõtti tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást megadni, a felszámoló tevékenységét elõsegíteni.” 18. § A Cstv. 33. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bíróság az adott gazdálkodó szervezettõl a felszámolás kezdõ idõpontját megelõzõ évben felvett bevételének 50%-áig vagy – ha a vezetõ bevétele nem állapítható meg – 2 000 000 forintig terjedõ pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetõjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, vagy azt késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közölt, a felszámolóval való együttmûködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság akkor is kiszabható, ha a vezetõ már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetõi tisztségviselõi (cégvezetõi) minõsége megszûnt. Ha a gazdálkodó szervezet vezetõje a 31. § szerinti kötelezettségeit, továbbá a felszámolóval való együttmûködési kötelezettségét nem teljesíti, a felszámoló az iratokat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/D. §-a szerinti végrehajtói kézbesítés útján is eljuttathatja. (2) Az (1) bekezdésben említett vezetõt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket is, amelyek a 31. §-ban foglalt feladatoknak a felszámoló részérõl megbízott szakértõ által történõ elvégeztetésével, valamint a külön jogszabály szerinti végrehajtói kézbesítéssel merültek fel. Az (1) bekezdésben meghatározott bírság és költség megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel [Ptk. 685/B. §] rendelkezõ tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyû vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyû vállalkozás az említett kezesi kötelezettségébõl eredõ fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.” 19. § A Cstv. 33/A. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, a § a következõ (3)–(4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdésének számozása (5) bekezdésre változik: „(1) A hitelezõ vagy – az adós nevében – a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetõi voltak a felszámolás kezdõ idõpontját megelõzõ három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzet bekövetkeztét követõen ügyvezetési feladataikat nem a hitelezõk érdekeinek elsõdlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezõk követeléseinek teljes kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Ha többen közösen okoztak kárt, felelõsségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fe-

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

nyegetõ helyzet bekövetkezte az az idõpont, amelytõl kezdve a gazdálkodó szervezet vezetõi elõre látták vagy ésszerûen elõre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A keresetben vagyoni biztosíték nyújtása is kérhetõ a hitelezõk követelésének kielégítése céljából. A biztosíték a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára befizetendõ pénzösszeg vagy hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét), EGT-állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstõl számított 180 napnál hosszabb hátralévõ futamidejû, azonnal beváltható vagy értékesíthetõ, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, bankgarancia, biztosítói garancia, biztosító által kiállított, készfizetõ kezességvállalást tartalmazó kötelezvény lehet. A bíróság által megállapított biztosíték teljesítéséért az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkezõ tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyû vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyû vállalkozás az említett kezesi kötelezettségébõl eredõ fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból. (2) Mentesül a felelõsség alól az (1) bekezdésben említett vezetõ, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegetõ helyzet bekövetkeztét követõen az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltõ személytõl elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezõi veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfõbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezetõ a felszámolás kezdõ idõpontját megelõzõen nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti beszámoló- készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezõi érdekek sérelmét vélelmezni kell. (3) Amennyiben a bíróság által jóváhagyott közbensõ mérleg és részleges vagyonfelosztási javaslat alapján a hitelezõk igényeinek kielégítéséhez nem elegendõ az adós felszámolás körébe tartozó vagyona, bármely hitelezõ vagy az adós nevében a felszámoló az (1) bekezdés szerinti megállapítási kereseten kívül keresettel kérheti a bíróságtól azt is, hogy a bíróság a ki nem elégített követelés megfizetésére kötelezze az (1) bekezdés alapján az adós volt vezetõjét. (4) Több hitelezõ által az (1) bekezdés alapján indított megállapítási és a (3) bekezdés alapján indított marasztalási per, továbbá a 63. § (3) bekezdése alapján indított kereseti kérelem esetén a bíróság a pereket egyesíti. Az (1) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosíték hitelezõk közötti felosztásáról a felszámolási eljárás jogerõs lezárása után, az egyesített per jogerõs lezárásakor kell rendelkezni a hitelezõk pernyertessége esetén. A felosztás a hitelezõk között az 57. § szerinti sorrend figyelembevételével, a fel-

17807

számolási eljárásban meg nem térült követeléseik arányában történik.” 20. § A Cstv. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A felszámolás kezdõ idõpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdõ idõpontjától az adós cég nevét a „felszámolás alatt” (,,f. a.”) toldattal kiegészítve kell használni. A felszámolónak haladéktalanul be kell jelentenie az adós számláit vezetõ pénzügyi intézményeknek a kijelölését tartalmazó jogerõs végzést, és hitelt érdemlõ módon igazolt aláírását.” 21. § A Cstv. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdõ idõpontját – vagy ha a követelés késõbb keletkezett, a keletkezését – követõen nem került sor engedményezésre. Nem számíthatja be az adóssal szembeni követelését az adós gazdálkodó szervezet vezetõ tisztségviselõje, vezetõ állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása [Ptk. 685/B. §] alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkezõ tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyû vállalkozás).” 22. § A Cstv. 37. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétõl számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkezõ hitelezõ között a kielégítési sorrend általános szabályai (57–58. §) az irányadók. Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül bejelenti, a felszámoló a bejelentést követõen intézkedik a követelés kielégítésére a 49/D. §-ban foglaltak szerint. Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül nem jelenti be, ez nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének, de a vételárat elkülönítetten kell kezelni, és a zálogjogosultat ki kell elégíteni, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. (2) A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minõsülõ követelések tekintetében – ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be – a hitelezõi igényt a követelés esedékessé válását követõ 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a – 28. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt – határidõn belül benyújtott hitelezõi igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 180 napon belül – legalább a

17808

MAGYAR KÖZLÖNY

felszámolási zárómérleg benyújtásáig – bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó. (3) Az (1)–(2) bekezdésekben foglalt esetekben a 180 napos határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár.” 23. § Cstv. 39. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „39. § (1) A hitelezõi választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelõ végzés közzétételi idõpontjától számított 75 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezõket összehívni. (2) A felszámoló eltekinthet a hitelezõi választmány megalakításának kezdeményezésétõl, ha a felszámolás folyamán nyilvánvalóvá válik, hogy a 63/B. § szerinti egyszerûsített felszámolás bejelentése szükséges, de a hitelezõi gyûlést ebben az esetben is össze kell hívnia. A hitelezõk érdekeik képviseletére írásban, hitelt érdemlõ módon képviselõt jelölhetnek ki. (3) A felszámoló legalább 15 nappal megelõzõen – kivételesen indokolt esetben 8 munkanappal megelõzõen – tájékoztatja a választmányt, illetve a hitelezõk képviselõjét az általa megkötendõ – a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó – szerzõdésekrõl, a hatályos szerzõdések felmondásáról, valamint az adós készleteinek selejtezésérõl, azzal, hogy ezekre az ügyletekre a közléstõl számított 8 munkanapon (a 8 munkanapos idõtartam esetén 5 munkanapon belül) belül észrevételt tehetnek. A felszámoló a hitelezõi választmányt (a hitelezõk képviselõjét) soron kívül tájékoztatja az észrevételrõl kialakított álláspontjáról és az annak következtében tett intézkedésekrõl. (4) A felszámoló a hitelezõi választmánynak (a hitelezõk képviselõjének) negyedévente elszámolást és jelentést küld a tevékenységérõl, az adós vagyoni és pénzügyi helyzetének alakulásáról és a felszámolási költségekrõl. (5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti kötelezettségek elmulasztása esetén a hitelezõi választmány vagy bármely hitelezõ kezdeményezheti a bíróságnál a felszámoló felmentését. A bíróság a kérelem tárgyában soron kívül, de legkésõbb 8 munkanapon belül dönt, és felmentésrõl rendelkezõ végzés meghozatala esetén egyidejûleg új felszámolót jelöl ki.” 24. § (1) A Cstv. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A tudomásszerzéstõl számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelõ végzés közzétételének idõpontjától számított 1 éves jogvesztõ határidõn belül a hitelezõ – vagy az adós nevében a felszámoló – a bíróság [6. § (1) bekezdés] elõtt keresettel megtámadhatja az adósnak a) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történõ beérkezése napját megelõzõ öt éven belül és azt követõen megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményezõ szerzõdését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelezõ vagy a hitelezõk kijátszására irányult, és a másik fél errõl a szándékról tudott vagy tudnia kellett,

2009/85. szám

b) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történõ beérkezése napját megelõzõ két éven belül és azt követõen megkötött szerzõdését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történõ ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelõ ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltûnõen aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet, c) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történõ beérkezése napját megelõzõ kilencven napon belül és azt követõen kötött szerzõdését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelezõ elõnyben részesítése, különösen egy fennálló szerzõdésnek a hitelezõ javára történõ módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkezõ hitelezõ számára biztosíték nyújtása; a jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerzõdésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.” (2) A Cstv. 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha az (1) bekezdés szerinti 90 napos határidõn belül a felszámoló tudomására jut az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti jogügylet, errõl haladéktalanul köteles a hitelezõi választmányt vagy a hitelezõket tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejûleg megküldeni. Az értesítés kézhezvételétõl számított 15 napon belül a hitelezõ akkor is jogosult a szerzõdés megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti határidõ már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra. A jogvesztõ határidõ azonban ebben az esetben is irányadó.” 25. § A Cstv. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A felszámolást elrendelõ végzés közzétételét követõ 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezõk és az adós között bármikor helye van egyezségnek, kivéve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (5) bekezdésében foglaltakat. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezõként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követõen követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik.” 26. § A Cstv. 44. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezõk legalább fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f), g) és h) pontjai, továbbá – követelésük kiegyenlítéséig – a 49/D. § (1)–(3) bekezdése szerinti zálogjogosult hitelezõk] hozzájárul, feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. A szavazatok számításánál a 18. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni, azzal, hogy a hitelezõk számát nem befolyásolja a felszámolás jogerõs el-

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

rendelését követõen követeléseik más hitelezõre való engedményezése. Az egyezség hatálya – az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével – valamennyi hitelezõre kiterjed (kényszeregyezség). (2) A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles az 52. § (3) bekezdése szerinti zárómérleget, valamint az 52. § (4) bekezdés szerinti, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást, záró adóbevallást és zárójelentést elkészíteni, és azokat az állami és az önkormányzati adóhatóságnak az egyezségkötést követõ 30 napon belül megküldeni.” 27. § A Cstv. „Egyezség a felszámolás során” cím alatt a következõ 45/A. §-sal egészül ki: „45/A. § (1) A bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént [ideértve a 46. § (8) bekezdése szerint bejelentett, de a felszámolási eljárásban nem érvényesített követeléseket is], a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt. (2) Az adós az eljárás megszüntetése iránti kérelmet a 46. § (5) bekezdés c) pontja szerinti jogvesztõ hitelezõi igénybejelentés határidõ leteltét követõen, de legkésõbb a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig adhatja be. A kérelemhez csatolni kell a) a felszámolási zárómérleget, b) a felszámoló nyilatkozatát arról, hogy az adós a tartozásait (ideértve annak kamatait is) és a felszámolás költségeit megfizette, c) a vitatott követeléssel rendelkezõ hitelezõ, továbbá a felszámoló nyilatkozatát arról, hogy adós az (1) bekezdés szerinti biztosítékot nyújtotta, továbbá d) a felszámolás megszüntetésérõl szóló végzés közzétételéért fizetendõ költségtérítés megfizetését igazoló okiratot. (3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti kérelmet és mellékleteit megküldi az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. Ha az adóhatóságtól 30 napon belül észrevétel nem érkezett, a bíróság végzésben elrendeli a felszámolási eljárás megszüntetését, és az errõl szóló jogerõs végzés Cégközlönyben történõ közzétételét. A végzésben a bíróság a felszámoló díjának megfizetésére az adóst kötelezi. A díj összege az adós felszámolási zárómérlegében szereplõ eszközök könyv szerinti értékének 2%-a, de legalább 300 000 forint, amely az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni a Ctv. 116. § (5) bekezdése szerinti esetekben.” 28. § (1) A Cstv. 46. §-a (5) bekezdésének b)–c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(5) A felszámoló külön nyilvántartásba veszi] „b) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában elõírt határidõben bejelentett követeléseket [ideértve a felszámolási eljárást

17809

közvetlenül megelõzõ csõdeljárásban már bejelentett, és nyilvántartásba vett követeléseket is, továbbá a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, bejelentett függõ követeléseket is], és c) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában elõírt határidõn túl, de a 180 napos jogvesztõ határidõn belül bejelentett követeléseket.” (2) A Cstv. 46. §-ának (6)–(8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A felszámoló az (5) bekezdés b) pontja szerinti követeléseket a bejelentési határnapot követõ 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minõsített igényeket elbírálás végett 15 munkanapon belül a felszámolást elrendelõ bíróságnak megküldeni, és ezen felülvizsgálat eredményeit az 50. § (2) bekezdésében elõírt közbensõ mérlegbe építeni. (7) Az (5) bekezdésben meghatározott követelések – kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket – nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelezõ a követelése 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára – a bírósági ügyszámra hivatkozással – befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csõdeljárás elõzte meg, és a hitelezõ a követelését ott bejelentette, és kifizette a nyilvántartásba-vételi díjat is, a felszámolási eljárásban a követelést nem kell ismét bejelentenie, azonban a felszámoló felhívására meg kell fizetnie a díjkülönbözetet. A hitelezõk által befizetett összeget mint hitelezõi követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévõ összeg nagyságáról. (8) Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri – de a jogosult nem kívánja a (7) bekezdésben foglalt összeget az elkülönített számlára befizetni –, a jogosult kérésére a felszámoló az elismert követelésrõl 2000 forint nettó összegû költségtérítés megfizetése ellenében köteles haladéktalanul kiadni a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont c) alpontja szerinti, a követelés behajthatatlanságára vonatkozó igazolást, feltéve, hogy a felszámolás kezdõ idõpontját követõen a bejelentett követelést nem engedményezték, és a jogosult igényének kielégítésére várhatóan nincs fedezet. A költségtérítés a felszámolót illeti meg.” 29. § A Cstv. 47. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A felszámoló haladéktalanul értesíti az államháztartásért felelõs minisztert, ha az 57. § (1) bekezdés c) pontja szerinti járadékjellegû követelések jogosultja igényének kielégítésével összefüggésben kötelezettséget kíván vállalni, vagy ezzel összefüggésben eljárás van folyamatban.” 30. § A Cstv. 49. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

17810

MAGYAR KÖZLÖNY

„(2) Az értékesítést – ha a választmány (választmány hiányában a hitelezõk képviselõje) ettõl eltérõen nem rendelkezik – a felszámolás közzétételének idõpontjától számított 100 napon belül kell megkezdeni. A hitelezõi választmány elõírhatja, hogy a felszámoló az értékesítési eljárásról a választmányt értesítse, illetve tegye lehetõvé az értékbecslés és az értékesítési eljárás hitelezõk általi megismerését, figyelemmel kísérését. A hitelezõi választmány elõírhatja, hogy a felszámoló a pályázati felhívás, illetve az árverési hirdetmény szövegérõl és az értékesítésre kerülõ vagyontárgyak becsértékérõl elõzetesen, észrevételezési jog biztosításával tájékoztassa a választmányt. A becsérték felülvizsgálatára a hitelezõi választmány a bíróságtól szakértõ kirendelését kezdeményezheti, amelynek költségét elõlegezni köteles. A szakértõ díját a felszámolási költségek [57. § (2) bekezdés e) pont] terhére kell elszámolni, amennyiben az általa megállapított becsérték kerül elfogadásra. Ha a szakértõi vélemény alapján a becsérték módosítására nincs szükség, a szakértõi díjat a választmányban résztvevõ hitelezõk viselik, a szakértõ kirendelésének kezdeményezésével összefüggõ megállapodásuk szerinti arányban. (3) Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelõ (ideiglenes vagyonfelügyelõ), az említett szervezetek tulajdonosa (tagja, részvényese, alapítója), vezetõ tisztségviselõje, cégvezetõje, felügyelõbizottsági tagja, könyvvizsgálója, foglalkoztatottja, valamint az elõbbiekben említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonjogot vagy más vagyoni értékû jogot nem szerezhet.” 31. § A Cstv. 49/A. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A (4) bekezdésben foglaltakat követõ újabb sikertelen pályázat esetén – a hitelezõi választmány [választmány hiányában az annak létrehozására az 5/A. § (4) bekezdése szerint jogosult hitelezõk] egyetértésével – a felszámoló a pályázat harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylõ – a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkezõ – zálogjogosult hitelezõnek értékesíti oly módon, hogy több igénylõ esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend irányadó. A tulajdont szerzõ zálogjogosult a szerzõdéskötést követõ 15 munkanapon belül köteles megfizetni a felszámoló költségeit és díját, továbbá a vételár és a követelése közötti különbözetet. A felszámoló díjának mértékére, a díjból a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett számlára történõ átutalásra, a díjból történõ levonásnak a mértékére és annak elszámolására a 49/D. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.” 32. § A Cstv. 49/B. §-ának (3) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a § a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverés tartásáról határoz-

2009/85. szám

hat, vagy a vételárat – a hitelezõi választmány egyetértésével – legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az árverést sikertelennek nyilvánítja.” „(6) A felszámoló az árverést közjegyzõ jelenlétében köteles lefolytatni, a közjegyzõ az árverésen jegyzõkönyvet készít, amelyrõl az árverési vevõknek – a hitelezõi választmánynak és kérésükre a hitelezõknek – másolatot kell adni. (7) A (3) bekezdésben foglaltakat követõ újabb sikertelen árverés esetén – a hitelezõi választmány [választmány hiányában az annak létrehozására az 5/A. § (4) bekezdése szerint jogosult hitelezõk] egyetértésével – a felszámoló az árverés harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylõ – a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkezõ – zálogjogosult hitelezõnek értékesíti oly módon, hogy több igénylõ esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend irányadó. A tulajdont szerzõ zálogjogosult a szerzõdéskötést követõ 15 munkanapon belül köteles megfizetni a felszámoló költségeit és díját, továbbá a vételár és a követelése közötti különbözetet. A felszámoló díjának mértékére, a díjból a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett számlára történõ átutalásra, a díjból történõ levonásnak a mértékére és annak elszámolására a 49/D. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.” 33. § (1) A Cstv. 49/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Amennyiben a zálogjogosult a 46. § (7) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségét teljesítette – és követelése nem a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függõ követelés –, a felszámoló a következõképpen jár el: Ha a zálogjog a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megõrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költségeit (követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételbõl a behajtás költségeit), valamint a nettó vételár (a követelés behajtásából származó bevétel) 5%-ának megfelelõ mértékû felszámolói díjat vonhatja le, a fennmaradó összeget pedig haladéktalanul az értékesített zálogtárgyat terhelõ, zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére köteles fordítani, több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével. A felszámolót az említett felszámolói díjból 4% illeti meg (megnövelve az általános forgalmi adó összegével), a fennmaradó összeget a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala részére juttatja el, amely azt elkülönítetten kezeli, és az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetésekre használja fel.” (2) A Cstv. 49/D. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Amennyiben a zálogjogosult a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függõ követelés jogosultja, akkor a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból az (1) bekez-

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

désben meghatározott költségek és felszámolói díj levonása után fennmaradó összeget a felszámolónak az 58. § (5) bekezdés szerinti tartalékba kell helyeznie. Ha a fennmaradó összeg nagyobb, mint a függõ követelés összege, akkor ez utóbbi összeget kell a tartalékba helyezni.” 34. § (1) A Cstv. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a felszámolási eljárás során a hitelezõk igényeinek kielégítéséhez elegendõ pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidõ letelte után, közbensõ felszámolási mérleget (a továbbiakban: közbensõ mérleg) készíthet. A közbensõ mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének [31. § (1) bekezdés a) pont], továbbá a nyitó felszámolási mérleg [46. § (2) bekezdés] adatait is. A közbensõ mérleget az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell elkészíteni. A szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbensõ mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát.” (2) A Cstv. 50. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A bíróság a közbensõ mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbensõ mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt keletkezett, behajtott követelésekbõl együttesen befolyt összeg 4%-át (ha pedig a felszámolási eljárást a csõdeljárás megszüntetésével egyidejûleg rendelték el [21/B. §] akkor 2%-át) – az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén továbbá az ebbõl eredõ bevétel 2%-át –, de legalább 200 000 forintot a Gazdasági Hivatal által kezelt, elkülönített számlán lévõ összegbõl a felszámoló részére utalják ki, ha a fenti összeg a számlán az adós hitelezõinek befizetéseibõl rendelkezésre áll. Ha a fenti összeg az elkülönített számlán nem, ám az adós cég számláján rendelkezésre áll, a felszámolónak a díjat e számla terhére kell kiutalni. A felszámolónak kiutalt összeget meg kell növelni a kifizetendõ összeggel arányos, az általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeggel.” 35. § A Cstv. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bíróság a kifogás felõl soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül határoz. Ez a határidõ a bizonyítási eljárás idõtartamával meghosszabbodik. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a bíróság a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el. A felfüggesztõ végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.”

17811

36. § A Cstv. 52. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(4) A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza:] „c) a felszámolás idõszaka alatt behajtott követelések összegét,” 37. § A Cstv. 54. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „54. § A felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltõ személytõl elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelõsség szabályai szerint felel. A felszámoló felelõssége az adósnak a felszámolás kezdõ idõpontjában meglévõ –, illetve a felszámolás alatt szerzett – vagyonával [4. § (2) bekezdés] összefüggésben áll fenn. A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása elõtti idõszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történt, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhetõ, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva errõl a hitelezõi választmányt is.” 38. § (1) A Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következõ sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:] „h) azok a követelések (ide nem értve a kötelezõ minimálbér kétszeresét el nem érõ, hathavi átlagkeresetet meg nem haladó munkabér- és bérjellegû követeléseket [(2) bekezdés a) pont]), amelyek jogosultja ha) a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkezõ tagja (részvényese), hb) a gazdálkodó szervezet vezetõ tisztségviselõje, hc) az Mt. 188. § (1) bekezdése szerinti vezetõ állású munkavállaló, hd) a ha)–hc) pontban említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa, he) az adós többségi befolyása [Ptk. 685/B. §] alatt álló gazdálkodó szervezet, hf) az adós ingyenes szerzõdései alapján kedvezményezett szervezet (személy).” (2) A Cstv. 57. §-a (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: [(2) A felszámolási költségek a következõk:] „h) a vagyonfelügyelõ (ideiglenes vagyonfelügyelõ) ki nem fizetett és a kezesektõl meg nem térült költségei és díja, ha a felszámolási eljárást csõdeljárás elõzte meg.” (3) A Cstv. 57. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A munkáltató rendes felmondása esetén felszámolási költségként – ha a felszámolás kezdõ idõpontját megelõzõen legalább egy évvel korábban megkötött kollektív szerzõdés, illetve munkaszerzõdés magasabb összeget

17812

MAGYAR KÖZLÖNY

nem állapít meg – a munkavégzés alóli felmentés idõtartamára jutó átlagkereset és a végkielégítés azon összege vehetõ figyelembe, amely a munkavállalót az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése és 93. §-a (1) és (3) bekezdése, illetve a 95. §-a alapján megilleti. E rendelkezés alkalmazásában az adós – (1) bekezdés hc) pontjában nem említett – vezetõ állású munkavállalói tekintetében kizárólag az Mt.-ben megállapított, a felszámolás kezdõ idõpontjában esedékes összeg vehetõ figyelembe. (4) Ha a vagyon a költség, a zálogjoggal biztosított hitelezõi követelések és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendõ, a költség kifizetését és a biztosított hitelezõk kielégítését követõen elõször az (1) bekezdés c) majd d) pontja szerinti hitelezõket követeléseik arányában kell kielégíteni.” 39. § A Cstv. 58. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A felszámoló az eljárás során a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti függõ követelések rendezésére a hitelezõi igénybejelentés szerinti összegben tartalékot képez, figyelemmel a 49/D. § (7) bekezdésben foglaltakra is. Tartalékba kell helyezni a függõ követelés jogosultja által a 38. § (5) bekezdés alapján a felszámoló részére kiadott, a függõ követelést biztosító óvadékot is. Ha a követelés a felszámolási zárómérleg elkészítéséig nem, vagy csak részben válik esedékessé, az elkülönített összeget, illetve annak fel nem használt – a függõ követelés jogosultját a 49/D. § és 57. § szerint megilletõ – részét bírósági letétbe kell helyezni. A letét felhasználására a Ctv. IX. fejezete szerinti vagyonrendezési eljárás szabályainak megfelelõ alkalmazásával kerül sor oly módon, hogy az eljárást legkésõbb a felszámolási eljárás jogerõs befejezését követõ 3. év utolsó napjáig kezdeményezheti a függõ követelés jogosultja, ezt követõen pedig bármelyik hitelezõ, akinek a követelése a felszámolási eljárásban, a 33/A. § és a 63. § szerinti eljárásokban nem került kielégítésre. Ha kérelmet nem nyújtottak be, vagy azt nem a függõ követelés jogosultja nyújtotta be, a bíróság a 3. év lejártát követõ 15 munkanapon belül felhívja a függõ követelés jogosultját, hogy 15 munkanapon belül jelentse be követelését, és csatolja az annak igazolására vonatkozó okiratokat. A határidõ elmulasztása jogvesztõ, a bejelentés elmaradása esetén a zálogjog megszûnik. A bíróság ezt követõen 15 munkanapos jogvesztõ határidõvel felhívja a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett többi hitelezõt az említett eljárásokban vagy más eljárásokban meg nem térült követelésük összegének bejelentésére és az annak alapjául szolgáló okiratok csatolására. Ezt követõen az 57. § alkalmazásával, 15 munkanapon belül dönt a tartalék felosztásáról a határidõben bejelentkezett hitelezõk között.” 40. § A Cstv. 59. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „59. § (1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt – a

2009/85. szám

felszámolás kezdõ idõpontja elõtt keletkezett – követelések pénzbevétele együttes összegének 5%-a (ha a felszámolási eljárást a csõdeljárás megszüntetésével egyidejûleg rendelték el, akkor 3%-a), de legalább 300 000 forint. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebbõl eredõ bevétel 2%-a vehetõ díjként figyelembe. A bíróság ettõl a mértéktõl különösen bonyolult ügyben eltérhet, és a felszámoló díját ennél magasabb összegben állapíthatja meg. Az egyszerûsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt – a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt keletkezett – követelések pénzbevétele együttes összegének 1%-a. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe vonható vagyon értékének [42. §] 5%-a, de legalább 300 000 forint. Az e §-ban meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelõ általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. A felszámoló 27/A. § és 39. § szerinti felmentése esetén díjazását az általa végzett tevékenységre tekintettel és a mûködése alatt az adóshoz befolyt bevételek arányában kell megállapítani. (2) Ha a felszámoló részére az általános forgalmi adót nem tartalmazó, ténylegesen kifizethetõ díj a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt – a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt keletkezett – követelések pénzbevétele együttes összegének 4%-át meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó részt – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti díjemelésnek megfelelõ hányadot – be kell fizetni a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára, feltéve, hogy a díj (1) bekezdésben díj a 300 000 forintot meghaladja, de a 400 000 forintot nem éri el, akkor csak a 300 000 forint feletti összeget kell befizetni a díjkiegészítési számlára. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén – ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethetõ díj az 1%-ot meghaladja – az 1%-ot meghaladó részt kell befizetni a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. A díjkiegészítési számla javára befizetendõ összeggel szemben beszámításnak nincs helye. (3) Ha a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó, ténylegesen kifizethetõ díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerõre emelkedését követõen értesíti a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére megállapított összeget, amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege. Ha az (1) bekezdésben meghatározott díj – ide nem értve az egyszerûsített felszámolási eljárásokat – a 300 000 forintot nem éri el, a Gazdasági Hivatal a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethetõ díját 300 000 forintra egészíti ki. (4) A Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását – megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a díjkiegészítéssel arányos összeggel – az értesítés beérkezésétõl számított 15 napon belül teljesíti, kivéve, ha a díjkiegészítési számlán az értesítés kézhezvételének idõpontjában nincs meg a szükséges

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

pénzösszeg. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben megjelölt felszámolókat – megfelelõ fedezet esetén – az értesítések beérkezési sorrendjében elégíti ki. (5) Egyszerûsített felszámolás esetén 150 000 forintra egészíti ki a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a felszámoló díját, ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethetõ díj nem éri el ezt az összeget. A kiegészítéshez szükséges pénzösszeget nem lehet a díjkiegészítési számláról teljesíteni. A Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala – figyelembe véve a 49/D. § (1) bekezdése alapján rendelkezésére álló összeget is – minden negyedév utolsó munkanapján összesíti, és az errõl szóló kimutatást az államháztartásért felelõs miniszter részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben az egyszerûsített felszámolások kapcsán, mennyi az a pénzösszeg, amely szükséges ahhoz, hogy a kötelezettségét – ideértve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a kiegészítéssel arányos összeget is – teljesíthesse. A kimutatás alapján az államháztartásért felelõs miniszter – a központi költségvetés terhére – a szükséges összeget a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja, amely a pénzösszeg beérkezését követõ 15 napon belül teljesíti a felszámolók részére a kifizetéseket. A Gazdasági Hivatalnak a központi költségvetéssel történõ elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelõs miniszter rendeletben állapítja meg. (6) Az (5) bekezdés szerinti kiegészítõ kifizetéseket utólagosan (a tárgyévet követõ év május 31-éig) a díjkiegészítési számláról a központi költségvetés számára vissza kell pótolni, ha erre a visszapótlásra a díjkiegészítési számla egyenlege a fedezetet biztosítja.” 41. § A Cstv. 60. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg a felszámoló díját és az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeget meghaladja, a különbözetet az adós hitelezõinek befizetésük arányában vissza kell fizetni [kivéve a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függõ követelés nyilvántartásba vételekor befizetett összeget, amennyiben erre a követelésre – az 58. § (5) bekezdése szerinti – tartalékot kellett képezni, és annak felhasználása még nem történt meg]. Amennyiben az egy hitelezõnek visszajáró összeg az 5000 Ft-ot nem éri el, ezt az összeget a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt díjkiegészítési számlára kell átutalni.” 42. § A Cstv. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha az állam az (1) bekezdésben foglalt felelõssége alapján a járadékjellegû követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget – mint állami követelést – az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási költségként, az 57. § (2) bekezdésének

17813

b) pontjába tartozó hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni és kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet.” 43. § A Cstv. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A felszámolási eljárás jogerõs lezárását követõ 60 napos jogvesztõ határidõn belül – ki nem elégített követelése erejéig – bármely hitelezõ keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés], hogy a 33/A. § szerinti perben jogerõsen megállapított felelõsség alapján kötelezze az adós volt vezetõjét követelésének kielégítésére. Amennyiben határidõben több hitelezõ terjeszt elõ keresetet, a bíróság a pereket egyesíti és a követelések arányos kielégítésérõl rendelkezik.” 44. § A Cstv. 63/B. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „63/B. § (1) Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendõ, vagy a nyilvántartások, illetõleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló a hitelezõi igényt bejelentett hitelezõket (választmányt) tájékoztatja arról, hogy egyszerûsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Egyúttal felhívja a hitelezõket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhetõ vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 30 napon belül jelentsék be. A felszámoló – az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén – az adós gazdálkodó szervezet vezetõjét felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének hiányosságait nem pótolja, egyszerûsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felhívás eredménytelen, és az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló errõl írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezõk közötti felosztására. A vagyonfelosztási kérelemnek tartalmaznia kell a hitelezõi igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. A kérelem beérkezését követõ 8 munkanapon belül a bíróság a felszámoló jelentését és a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelezõknek [a (3) bekezdés szerinti eltéréssel], továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. A jelentésre vonatkozó észrevételeket, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 munkanapon belül lehet benyújtani. A határidõ jogvesztõ. (3) Amennyiben a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási kérelem alapján az adósnak a felszámolási eljárás alatt nem volt sem bevétele, sem kiadása, a felszámoló által készített jelentést és vagyonfelosztási javas-

17814

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/85. szám

latot csak az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell megküldeni. (4) A bíróság a jelentés és a beérkezett észrevételek, kifogások alapján végzéssel rendeli el az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezõk közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. Ha a jelentésre észrevételt vagy kifogást nem nyújtottak be, a végzést a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási javaslat beérkezésétõl számított 90 napon belül kell meghozni. Amennyiben észrevételt vagy kifogást nyújtottak be, ennek tárgyában a bíróság 8 munkanapon belül dönt. (5) A bíróság elrendeli a (4) bekezdés szerinti jogerõs végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek. (6) A bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetõjét az eljárás költségeinek viselésére kötelezi, ha az egyszerûsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezetõ tisztségviselõ a cég felszámolását megelõzõ három év közül bármelyikben nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerûsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének. Az eljárási költség megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyást biztosító részesedéssel [Ptk. 685/B. §] rendelkezõ tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyû vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyû vállalkozás az említett kezesi kötelezettségébõl eredõ fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.”

47. § (1) A Cstv. 85. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelõs miniszter, hogy rendeletben szabályozza a) a csõdeljárás iránti kérelem benyújtására vonatkozó formanyomtatvány, továbbá az ahhoz csatolandó, az adós vagyoni helyzetét bemutató adatlap formáját, tartalmi elemeit, b) a felszámolót a zálogtárgy értékesítésekor, továbbá a követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételbõl megilletõ díj elszámolásának szabályait, c) az ideiglenes vagyonfelügyelõnek, a felszámolónak és a vagyonfelügyelõnek a felszámolási és a csõdeljárásban történõ elektronikus kijelölése részletes szabályait.”

45. § A Cstv. 84/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „84/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a felszámolási eljárás számviteli feladatait, a felszámolási eljárásban adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg, továbbá rendeletben jelölje ki a felszámolói névjegyzéket vezetõ szervet, meghatározza a felszámolói névjegyzékbe való felvétel és az onnan való törlés feltételeit és eljárásrendjét, valamint azoknak a biztosítékoknak a körét, amelyekkel a felszámolónak rendelkeznie kell.”

(2) Az Art. 92. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az ellenõrzés befejezésének határideje – beleértve az ellenõrzés megkezdésének és befejezésének napját – 30 nap. A határidõ számításánál az ellenõrzés kezdõ idõpontja a megbízólevél átadásának napja. Felszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás ellenõrzését és az ezt megelõzõ idõszakra vonatkozó ellenõrzést a felszámolás közzétételétõl számított egy éven belül (egyszerûsített felszámolás esetén 45 napon belül), a felszámoló által készített záró bevallást pedig a bevallás kézhezvételétõl számított 60 napon belül (egyszerûsített felszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni. Végelszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti idõszakról benyújtott bevallás(ok) ellenõrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelõzõ idõszakra vonatkozó ellenõrzést a végelszámoló által készített záró adóbevallás kézhezvételétõl számított 60 napon belül (egyszerûsített végelszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni.”

46. § A Cstv. 82. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) E törvény 11. § (2) bekezdésének d) pontja és (3) bekezdése, 36. §-ának (2) bekezdése, 38. §-ának (5) bekezdése, 40. §-ának (4) bekezdése és 47. §-ának (3) bekezdése a pénzügyi biztosítéki megállapodásokról szóló 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

(2) A Cstv. 85. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelõs miniszter, hogy a Fõvárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának az 59. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a központi költségvetéssel történõ elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.” 48. § (1) Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 89. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Kötelezõ az ellenõrzést lefolytatni] „a) a vállalkozónál, ha ellene csõdeljárás indult, felszámolását vagy végelszámolását rendelték el, kivéve, ha a hitelezõi követelés bejelentését az adóhatóság a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 80. §-ának (1) bekezdése alapján mellõzte,”

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

49. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 23. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Nem lehet más gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje az a személy, akinek – mint a felszámolással megszûnt gazdálkodó szervezet vezetõ tisztségviselõjének vagy legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezõ tulajdonosának – felelõsségét a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti eljárásban jogerõsen megállapította, és a jogerõs bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelenségétõl számított öt év.” (2) A Gt. 279. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Amennyiben az egyesülõ részvénytársaságok valamennyi részvényese egyhangú határozattal úgy határoz, az egyesülés során a (3)–(4) bekezdések rendelkezései nem alkalmazandóak.” (3) A Gt. 280. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok harminc nappal az egyesülési szerzõdés elfogadásáról döntõ közgyûlés napja elõtt kötelesek az egyesülési szerzõdés tervezetét, az egyesülõ részvénytársaságok vezetõ tisztségviselõi által készített írásbeli beszámolót, valamint – amennyiben készült – a könyvvizsgálónak, illetve a független szakértõnek az egyesülési szerzõdés tervezetére és az írásbeli beszámolóra vonatkozó álláspontját tartalmazó jelentést benyújtani az egyesülõ részvénytársaságok cégjegyzékét vezetõ cégbírósághoz.” (4) A Gt. 337. §-a – 2007. évi CXXVI. törvény 308. §-ával beiktatott – g) pontjának számozása h) pontra változik, és a § a következõ i) ponttal egészül ki: [337. § E törvény – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénnyel együtt – a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „i) az Európai Parlament és a Tanács 2007/63/EK irányelve (2007. november 13.) a Tanács 78/855/EGK és a 82/891/EGK tanácsi irányelvének a független szakértõ által a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával készítendõ jelentésre vonatkozó követelmény tekintetében történõ módosításáról.” 50. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. §-ának (1) bekezdése a következõ b) ponttal egészül ki, és ezzel egyidejûleg a jelenlegi b)–e) pont számozása c)–f) pontra változik: [(1) A megyei (fõvárosi) bíróság mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) feladata]

17815

„b) külön törvényben foglaltak alapján a cégnyilvántartásból törölt gazdasági társaság volt vezetõ tisztségviselõjével és cégvezetõjével kapcsolatos adatok bejegyzése és törlése,” (2) A Ctv. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § A cég nevét (rövidített nevét) a cégbejegyzési eljárás alatt „bejegyzés alatt” (,,b. a.”) toldattal, a cég elleni csõdeljárás esetén „csõdeljárás alatt” (,,cs. a.”) toldattal, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás esetén pedig „felszámolás alatt” (,,f. a.”) és „végelszámolás alatt” (,,v. a.”) toldattal kell használni.” (3) A Ctv. 10. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az eltiltás hatályának fennállása alatt teljeskörûen nyilvánosak a cégnyilvántartásból törölt gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõjével, cégvezetõjével szemben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 23. §-a alapján bejegyzett adatok. Az eltiltás hatályának megszûnését követõen ezeket az adatokat vissza nem állítható módon kell a cégjegyzékbõl véglegesen törölni.” (4) A Ctv. 14. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Csoportosított céginformációként nem ismerhetõek meg e törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontjában, 27. § (2) bekezdésének d) pontjában, 27. § (3) bekezdésének d) pontjában, 27. § (4) bekezdésének ad) pontjában, továbbá 27. § (5) bekezdésének c) pontjában feltüntetett adatok. Ezen adatok ingyenes céginformációként – külön jogszabályban meghatározott módon – keresõprogram segítségével, csoportosított lekérdezés útján ismerhetõek meg.” (5) A Ctv. 24. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [24. § (1) A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza] „h) a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító jelét (adószámát), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének idõpontját, határozott idõre szóló képviselet esetében a jogviszony megszûnésének idõpontját is, illetve ha a jogviszony megszûnésére a cégjegyzékben feltüntetett idõpontnál korábban kerül sor, a megszûnés tényleges idõpontját,” (6) A Ctv. 26. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következõ, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezõk védelme szempontjából jelentõs adatokat is:] „m) azt a tényt, ha a cég képviseletére jogosult személynek, továbbá, ha a cég minõsített többséggel rendelkezõ tagjának (részvényesének) vagy uralkodó tagjának korlátlan felelõsségét állapították meg a cég tartozásaiért; a képviselõ, a tag nevét és lakóhelyét, a jogerõs bírósági döntés számát és keltét.”

17816

MAGYAR KÖZLÖNY

(7) A Ctv. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A cégbíróság a perben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján hivatalból jegyzi be az (1) bekezdés f)–h) pontjában meghatározott adatokat. A cég cégjegyzékadatait tartalmazó céginformációban a perre vonatkozó adat kizárólag abban az esetben tüntethetõ fel, ha a per jogerõsen még nem fejezõdött be. A cégbíróság a perben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján hivatalból jegyzi be az (1) bekezdés m) pontjában meghatározott adatokat. E törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 27. § (2) bekezdésének d) pontjában, a 27. § (3) bekezdésének d) pontjában, a 27. § (4) bekezdésének ad) pontjában, továbbá a 27. § (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatot a cégbíróság az eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján szintén hivatalból jegyzi be.” (8) A Ctv. 27. §-ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [27. § A cégjegyzék cégformánként, a 24–26. §-ban meghatározottakon túlmenõen az alábbi adatokat is tartalmazza: (1) Közkereseti társaság esetében] „c) azt a tényt, ha a társaság vezetõ tisztségviselõje, illetve cégvezetõje a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét;” (9) A Ctv. 27. §-ának (2) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [27. § A cégjegyzék cégformánként, a 24–26. §-ban meghatározottakon túlmenõen az alábbi adatokat is tartalmazza: (2) Betéti társaság esetében] „d) azt a tényt, ha a társaság vezetõ tisztségviselõje, illetve cégvezetõje a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét;” (10) A Ctv. 27. §-ának (3) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [27. § A cégjegyzék cégformánként, a 24–26. §-ban meghatározottakon túlmenõen az alábbi adatokat is tartalmazza: (3) Korlátolt felelõsségû társaság esetében] „d) azt a tényt, ha a társaság vezetõ tisztségviselõje, illetve cégvezetõje a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét;” (11) A Ctv. 27. §-a (4) bekezdésének a) pontja a következõ ad) alponttal egészül ki: [27. § A cégjegyzék cégformánként, a 24–26. §-ban meghatározottakon túlmenõen az alábbi adatokat is tartalmazza: (4) a) Részvénytársaság esetében] „ad) azt a tényt, ha a társaság vezetõ tisztségviselõje, illetve cégvezetõje a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét,”

2009/85. szám

(12) A Ctv. 27. §-ának (5) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [27. § A cégjegyzék cégformánként, a 24–26. §-ban meghatározottakon túlmenõen az alábbi adatokat is tartalmazza: (5) Egyesülés esetében] „c) azt a tényt, ha a társaság vezetõ tisztségviselõje, illetve cégvezetõje a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét;” (13) A Ctv. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A cégbíróság a kérelem érkezését követõen, legkésõbb nyolc munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény elõírja (24–25. § és 27–29. §), illetve a létesítõ okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1–2. számú mellékletben felsorolt, kötelezõen, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A cégbíróság elektronikusan, számítógépes program útján ellenõrzi továbbá, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a cég tagjai, vezetõ tisztségviselõi, illetve cégvezetõi vonatkozásában e törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontja, 27. § (2) bekezdésének d) pontja, 27. § (3) bekezdésének d) pontja, 27. § (4) bekezdésének ad) alpontja vagy 27. § (5) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést. Amennyiben a cégjegyzék a bejegyzési kérelemben feltüntetett vezetõ tisztségviselõ, illetõleg cégvezetõ tekintetében a fent említett bejegyzést tartalmazza, a cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet legkésõbb a kérelem beérkezését követõ 8. munkanap lejártának napján hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.” (14) A Ctv. 48. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a bejegyzést kérõ jogi képviselõjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi képviselõnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak, valamint hogy a bejegyzést kérõ a 3. számú melléklet I. részében felsorolt okiratokat csatolta-e kérelméhez, továbbá, hogy – amennyiben a bejegyzést kérõ nem élt a 6. § szerinti névfoglalás lehetõségével –, a cég választott neve jogszabályszerû-e. A cégbíróság elektronikusan, számítógépes program útján ellenõrzi, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a bejegyzési kérelemben feltüntetett tag, vezetõ tisztségviselõ, illetve cégvezetõ vonatkozásában e törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (3) bekezdésének d) pontja, a 27. § (4) bekezdésének ad) alpontja, vagy a 27. § (5) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést. Az eljárás során hiánypótlásra történõ felhívásra nem kerül sor.” (15) A Ctv. 48. §-ának (7) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki:

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

[(7) A cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ha] „e) a cégjegyzék a cég vezetõ tisztségviselõje, illetve cégvezetõje vonatkozásában a 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (3) bekezdésének d) pontja, a 27. § (4) bekezdésének ad) alpontja, vagy a 27. § (5) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést tartalmaz.” (16) A Ctv. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A cégnek – az egyszerûsített végelszámolás kivételével – tizenöt napon belül változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását. Törvényben meghatározott esetekben a cégbíróság hivatalból rendeli el végelszámolást és az ezzel összefüggõ cégjegyzékadat-változásokat is hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe. A cégbíróság a végelszámolás elrendelésérõl elektronikus úton haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot. A végelszámolás lefolytatásának és a végelszámolással kapcsolatos változások bejegyzésének részletes szabályait a VIII. Fejezet tartalmazza.” (17) A Ctv. 68. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A cég bejegyzésére vonatkozó végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítõ okirat érvénytelensége megállapításának csak a Gt. 12. § (4) bekezdésében foglalt érvénytelenségi ok fennállása esetén van helye. Ebben az esetben a bíróság a 69. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el. A Gt.-ben nem említett más érvénytelenségi ok fennállása esetében a bíróság ítéletében az érvénytelenség megállapítása mellett a végzést hatályában fenntartja, és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére.” (18) A Ctv. 82. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak az az oka, hogy a cégnek nincs megválasztott vezetõ tisztségviselõje, a felügyelõbiztos – a cégbíróság végzésében meghatározottak szerint – a vezetõ tisztségviselõ jogkörét gyakorolja. Erre tekintettel a cégbíróság a felügyelõbiztost – szükség esetén a korábbi vezetõ tisztségviselõ törlésével egyidejûleg – a cégjegyzékbe hivatalból bejegyzi. Ha a felügyelõbiztos kirendelése a cég tagja (részvényese) kérelmére történt, a cégbíróság feljogosíthatja a felügyelõbiztost arra is, hogy betekintsen a cég könyvvezetésébe, szerzõdéseit, bankszámláit megvizsgálhassa.” (19) A Ctv. 1. számú melléklete I. részének 7. pontja a következõ, új d) alponttal egészül ki: [I. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelezõ, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:] „d) a vezetõ tisztségviselõ és a cégvezetõ nyilatkozata arról, hogy nem áll a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt.”

17817

(20) A Ctv. 3. számú mellékletének I. pontja a következõ 8. ponttal egészül ki: [I. A cégbejegyzéshez szükséges, a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok:] „8. A vezetõ tisztségviselõ és a cégvezetõ nyilatkozata arról, hogy nem áll a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt.”

Záró rendelkezések 51. § (1) Ez a törvény – a (2) és a (11) bekezdés kivételével – 2009. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejûleg a) a Cstv. 23. §-ának (1) bekezdésében és 24. §-ának (3) bekezdésében a „pénzintézet” szövegrész helyébe a „pénzügyi intézmény”, 31. § (1) bekezdésének c) és f) pontjában a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „15 napon belül” szövegrész lép, b) a Gt. 23. §-ának (3) bekezdésében a „törlést követõ két évig” szövegrész helyébe a „törlést követõ három évig” szövegrész lép, c) hatályát veszti ca) a Cstv. 27. §-ának (5) bekezdése, cb) a Cstv. 63. §-ának (1) bekezdése, cc) a Ctv. 55. §-ának (3) bekezdése, 101. §-ának (2) bekezdése, 1. számú mellékletében a IV. rész 2. pontja és az V. rész 1. pontjának c) alpontja. (2) E bekezdés, továbbá e törvény 49. §-ának (2)–(4) bekezdése és e § (11) bekezdése a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (3) E törvény 1–50. §-a a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (4) E törvény rendelkezéseit – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel és a (6)–(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az ezt követõen kezdeményezett csõdeljárásokra, felszámolási eljárásokra, illetve végelszámolási eljárásokra kell alkalmazni. A Cstv. 7. § (3) bekezdés b) pontja szerinti – a korábbi csõdeljárás jogerõs befejezésének közzétételétõl számított legalább kétéves idõtartamra vonatkozó – követelményt a hatálybalépést követõen kezdeményezett csõdeljárásokat követõ újabb csõdeljárásoknál kell alkalmazni. (5) A Cstv. 59. §-ában foglaltakat a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben a zárómérleget még nem készítették el. (6) A Cstv. 59. § (6) bekezdése szerinti visszapótlást elõször a 2010. tárgyévre vonatkozóan kell teljesíteni. (7) A Cstv. 11. § (3) bekezdése szerinti szabályokat az e törvény hatálybalépését követõen kikötött óvadékokra kell alkalmazni, a hatálybalépést megelõzõen kikötött óvadékokra pedig a 11. § (3) bekezdésében foglaltakat oly módon kell alkalmazni, hogy a fizetési haladék nem érinti az óvadék érvényesíthetõségét, ha az óvadéki jogosult a 11. § (3) bekezdés a)–i) pontja szerinti szervezet.

17818

MAGYAR KÖZLÖNY

(8) A felszámolók és vagyonfelügyelõk Cstv. 27/A. §-ában említett módon történõ kiválasztására vonatkozó rendelkezéseket 2010. július 1-jétõl kell alkalmazni. A felszámolók a folyamatban lévõ kijelöléseikre vonatkozó adatokat 2010. június 1-jéig kötelesek a honlapjukon közzétenni. (9) A Gt. – e § (1) bekezdés b) pontjával megállapított – 23. § (3) bekezdésében foglalt hároméves tilalmat a hatálybalépést követõen indult megszüntetési eljárásokra kell alkalmazni. A Gt. 23. § (4) bekezdése szerinti tilalmat a hatálybalépést követõen indult felszámolási eljárásokkal összefüggésben megállapított felelõsségre kell alkalmazni. (10) A Ctv. 24. § (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában a cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének (adószámának) bejegyzését a cégnek kell kérnie a cégbíróságon a cégbejegyzéskor, illetve a cégjegyzékben vezetett egyéb adatának elsõ változásakor. (11) E törvény 49. §-ának (2)–(3) bekezdései a 78/855/EGK és a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek a független szakértõ által a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával készítendõ jelentésre vonatkozó követelmény tekintetében történõ módosításáról szóló 2007. november 13-i 2007/63/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálják. Sólyom László s. k.,




2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl* Az Országgyûlés az elektronikus kézbesítés gyors és hatékony lehetõségének a hivatalos ügyekre is kiterjedõ alkalmazhatósága érdekében a következõ törvényt alkotja:

2009/85. szám

(2) E törvény alkalmazásában hivatalos iratnak kell tekinteni azt az elektronikus okiratot és egyéb elektronikus adatállományt, amelyet meghatározott eljárásában a bíróság, ügyészség, közigazgatási szerv, illetve más hatóság (a továbbiakban együtt: hivatalos szerv) az ügyfél (fél) részére elektronikusan, joghatás kiváltására alkalmas módon kézbesíttet, továbbá amelyet a hivatalos szervek eljárásuk során egymásnak küldenek meg, valamint amelyet az ügyfél (fél) kézbesíttet a hivatalos szerv részére. (3) Elektronikus tértivevény az az elektronikus okirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó hivatalos szerv hitelt érdemlõ módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult személy az elektronikusan kézbesített küldeményt átvette, és ez mely idõpontban történt meg. Az elektronikus tértivevény közokirat. (4) Az elektronikus tértivevény tartalmazza legalább a) a feladó és a címzett nevét (azonosítóját), b) az ügy számát (vagy egyéb azonosítóját), c) a kézbesített hivatalos irat egyértelmû azonosítására alkalmas hivatkozást és d) a hivatalos irat átvételének az idõpontját. (5) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül, közokirat kiállítására jogosult feladó által kézbesíttetett hivatalos irat – a hivatalos szerv saját minõsített elektronikus aláírása nélkül is – elektronikus közokirat. (6) Ha jogszabály azt írja elõ, hogy a benyújtandó beadványnak teljes bizonyító erejû magánokiratnak kell lennie, akkor ezt az elõírást teljesítettnek kell tekinteni, ha a hivatalos szerv részére – a feladó saját minõsített elektronikus aláírása nélkül is – e törvény alapján történik a kézbesítés. (7) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül elektronikus aláírással ellátott okiratokat is meg lehet küldeni. Külön törvény meghatározott eljárás vonatkozásában – bizonyos okiratok (kérelmek, beadványok) tekintetében – elõírhatja, hogy az okiratot kötelezõ minõsített elektronikus aláírással ellátni.

Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató Bevezetõ rendelkezések 1. § (1) E törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha törvény kötelezõvé, illetve ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet lehetõvé teszi a hivatalos iratok – különösen a polgári, a büntetõ, a közigazgatási és más hatósági eljárásokban történõ – elektronikus kézbesítését. E törvény hatálya nem terjed ki az azonnali üzenetváltáson (párbeszéden, licitáláson) alapuló eljárásban küldött elektronikus üzenetekre akkor sem, ha arra egyébként hatósági eljárásban kerül sor. * A törvényt az Országgyûlés a 2009. június 15-i ülésnapján fogadta el.

2. § (1) A hivatalos iratok elektronikus kézbesítése technikai hátterének biztosítása állami feladat. Ezt a feladatot a központi elektronikus szolgáltató rendszert – külön jogszabály alapján – mûködtetõ szervezet (a továbbiakban: Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató) végzi. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a feladó által kézbesíteni rendelt hivatalos iratokat a címzett részére kézbesíti, valamint a kézbesítés megtörténtét, illetve az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos egyéb körülményeket hitelt érdemlõ módon – az elektronikus tértivevénnyel, visszaigazolással, illetve szükség esetén a rá vonatkozó külön jogszabályok szerinti naplózással – a feladó, illetve a címzett számára igazolja.

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató e feladatának ellátása érdekében – külön jogszabályban foglaltak szerint – elektronikus kézbesítési tárhelyet tart fenn, amelyhez a kézbesítési folyamatban részt vevõ feladó és címzett számára biztosítja a hozzáférést, továbbá ellátja az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos további feladatokat. (3) Ha a feladó az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató kulcstárában saját nyilvános titkosító kulcsát elhelyezte, akkor az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató az irat feladásakor a feladó által jelzett igény esetén biztosítja, hogy a hivatalos irat feladásával egyidejûleg, annak a központi rendszer idõbélyegzõjével ellátott és a feladó nyilvános titkosító kulcsával titkosított példánya a feladó tárhelyére kerüljön. (4) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a (3) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén – külön jogszabályban foglaltak szerint – biztosítja, hogy a rendszerén keresztül küldött üzenetek a feladótól a címzettig titkosított és biztonságos elektronikus csatornán jussanak el, szavatolja a továbbított iratok sértetlenségét, és azt, hogy a megfelelõen titkosított küldeményt – az e törvényben szabályozott módon – csak a címzett (illetve a helyettes átvevõ) ismerheti meg. Ez nem érinti azt az esetet, amikor a téves kézbesítés a feladó adatszolgáltatása alapján történt. Amennyiben az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató nem rendelkezik a címzett nyilvános titkosító kulcsával, úgy csak az üzenet sértetlenségét (változatlanságát), illetve a címzetthez történõ eljuttatását szavatolja. (5) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a honlapján közzéteszi azoknak a hivatalos szerveknek a nevét, amelyek részére elektronikusan lehet hivatalos iratot kézbesíttetni. A hivatalos szervek felsorolásán kívül – megfelelõen strukturált rendszerben – az elektronikusan lefolytatható eljárás megnevezését és az eljárás lefolytatásához szükséges elektronikus formanyomtatványokat is közzéteszi. (6) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató az e törvényben meghatározott feladatait ingyenesen – illeték-, díjfizetés és költségtérítés nélkül – végzi. (7) A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül kézbesített hivatalos iratban lévõ adatok tárolása kizárólag a kézbesítéshez szükséges ideig történik, a kézbesített hivatalos iratban levõ adatokhoz az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató nem férhet hozzá, kivéve a (4) bekezdés utolsó mondatában foglalt esetet. (8) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató haladéktalanul, de legkésõbb 5 munkanapon belül elektronikus úton köteles tájékoztatást adni az õt megkeresõ személy számára a központi elektronikus szolgáltató rendszerben kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idõtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapták meg a rá vonatkozó adatokat, mely hatóság részére és mikor történt továbbítás központi elektronikus szolgál-

17819

tató rendszeren keresztül. A megkeresõ személy részére a rá vonatkozó adatok korlátozás nélküli megismeréséért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. (9) A természetes személynek a központi elektronikus szolgáltató rendszerben kezelt személyes adatai helyesbítésére, illetve jogellenesen kezelt adatainak törléséhez való jogát a személyes adatok védelmérõl szóló törvény szerint biztosítani kell.

A természetes személy hivatalos iratainak elektronikus kézbesítése (benyújtása) a hivatalos szervhez 3. § (1) A természetes személy a kézbesítendõ hivatalos iratát – ügyfélkapuján belépve – az adott eljárásra vonatkozó elektronikus formanyomtatványon nyújtja be. Annak a formanyomtatványnak, amelyet adott eljárásban elsõ hivatalos iratként nyújt be a természetes személy, akkor is kell tartalmaznia a természetes személy lakcímét (tartózkodási helyét vagy levelezési címét), ha azt jogszabály kifejezetten nem írja elõ. (2) Az elektronikus úton benyújtott hivatalos irat a természetes személy utaló magatartása arra vonatkozóan, hogy abban az eljárásban vállalja az elektronikus kézbesítést, továbbá beadványait kizárólag elektronikus úton nyújtja be. Az elektronikus kézbesítés vállalására vonatkozó bejelentést a természetes személy az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró hivatalos szervnél úgy, hogy hivatalos iratát elektronikusan kézbesítteti a hivatalos szerv részére. (3) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a kézbesíttetni kívánt formanyomtatványon informatikai (formai megfelelõségi) ellenõrzést végez. Ha a formanyomtatvány megfelel az informatikai követelményeknek, akkor azt befogadja rendszerébe, és a formanyomtatványon elhelyezi idõbélyegzõjét. Ha a formanyomtatvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, errõl a feladót közvetlenül, a benyújtási folyamat részeként tájékoztatja. (4) A befogadásról az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató – a rá vonatkozó külön jogszabályok alapján – visszaigazolást küld a feladó részére, amely tartalmazza legalább a) a feladó és a címzett nevét, b) a befogadott irat elnevezését, c) az érkeztetési számot, d) a befogadás idõpontját és e) a benyújtott dokumentum egyértelmû azonosítására alkalmas információt. (5) A befogadás-visszaigazolásban megjelölt idõpontban a hivatalos iratot a címzett hivatalos szervhez megérkezettnek kell tekinteni. A visszaigazolás közokirat. (6) A hivatalos szervnek küldött hivatalos irat átvételére (megnyitására, letöltésére) jogosult személy kijelölésére

17820

MAGYAR KÖZLÖNY

a hivatali kapura vonatkozó külön szabályok alapján kerül sor. (7) Az elektronikusan kézbesíttetni kívánt hivatalos iratból egy címzett tekintetében egy példányt kell kézbesíttetni akkor is, ha más törvény a papír alapú benyújtásra egynél több példányt ír elõ.

A hivatalos szerv hivatalos iratainak kézbesítése természetes személy részére 4. § (1) Törvény eltérõ rendelkezése hiányában a hivatalos szerv az elsõként megküldött hivatalos iratát papír alapon azzal a kiegészítõ tájékoztatással kézbesítteti a címzett részére, hogy beadványát a hivatalos szerv részére elektronikus úton is benyújthatja. (2) A hivatalos szerv az elektronikusan kézbesíteni rendelt hivatalos iratát a címzett részére a hivatali kapun keresztül kézbesítteti. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hivatalos iratot a címzett ideiglenes tárhelyén helyezi el harminc napra. (3) A címzett a részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratot – ügyfélkapuján belépve – veheti át. A címzett az átvétel elõtt megismerheti legalább a feladó nevét, a hivatalos irat tárhelyére történt érkezésének idõpontját, valamint – a kézbesíteni rendelt hivatalos irat jellegétõl függõen, illetve ha az rendelkezésre áll – annak ügyszámát (egyéb azonosítószámát) (a továbbiakban: tájékoztató adatok), de magát a hivatalos iratot nem. (4) Az átvételhez a címzettnek a hivatalos iratra mutató internetes hivatkozást kell megnyitnia. Ekkor az elektronikus tértivevény automatikusan létrejön és azt az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a feladó tárhelyére visszaküldi, valamint maga a hivatalos irat a címzett számára letölthetõvé válik (szabályszerû kézbesítés). (5) A címzett az így átvett hivatalos iratot az ideiglenes tárhelyérõl a tartós tárhelyére helyezheti, és saját számítógépére is letöltheti. Ha a hivatalos iratot az ideiglenes tárhelyérõl nem törli, az az elhelyezésétõl számított harminc nap elteltével automatikusan törlõdik onnan. (6) A természetes személy a hivatalos iratnak a kézbesítési tárhelyére történt érkezését követõen e-mail címére haladéktalanul értesítést kap. A címzett az át nem vett küldemények tekintetében – azok beérkezésétõl számított harmadik napon – egy második értesítést kap e-mail címére. (Ezek az értesítések a továbbiakban: tájékoztató üzenet.) (7) Ha a tájékoztató üzenet elküldésének – az e-mailen történõ tájékoztatáson túl – egyéb technikai lehetõsége is rendelkezésre áll az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatónál, akkor a címzettek – amennyiben azt igénylik – ezt a tájékoztatási módot is igénybe vehetik [így különösen a szöveges üzenetközvetítési szolgáltatást (SMS)].

2009/85. szám

(8) A tájékoztató üzenetek elküldése, illetve fogadása joghatás kiváltására nem alkalmas. A hivatalos irat elektronikus kézbesítéséhez kapcsolódó kézbesítési vélelem megdöntése során a címzett nem hivatkozhat arra, hogy nem kapta meg bármelyik tájékoztató üzenetet.

A hivatalos szervek hivatalos iratainak kézbesítése másik hivatalos szerv részére 5. § (1) A hivatalos szerv a hivatalos iratát saját hivatali kapuján keresztül kézbesítteti a másik hivatalos szerv részére. (2) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a kézbesíttetni kívánt hivatalos iraton informatikai (formai megfelelõségi) ellenõrzést végez. Ha a formanyomtatvány megfelel az informatikai követelményeknek, akkor azt befogadja rendszerébe, és a formanyomtatványon elhelyezi idõbélyegzõjét. Ha a formanyomtatvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, errõl a feladót közvetlenül, a benyújtási folyamat részeként tájékoztatja. (3) A befogadásról az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató – a rá vonatkozó külön jogszabályok alapján – visszaigazolást küld a feladó részére, amely tartalmazza legalább a) a feladó és a címzett nevét, b) a befogadott irat elnevezését, c) az érkeztetési számot, d) a befogadás idõpontját és e) a benyújtott dokumentum egyértelmû azonosítására alkalmas információt. (4) A befogadás visszaigazolásban megjelölt idõpontban a hivatalos iratot a címzett hivatalos szervhez megérkezettnek kell tekinteni. (5) A hivatalos szervnek küldött hivatalos irat átvételére (megnyitására, letöltésére) jogosult személy kijelölésére a hivatali kapura vonatkozó külön szabályok alapján kerül sor. (6) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet elõírhatja, hogy a hivatalos szerv vagy hivatalos szervnek nem minõsülõ, de hivatali kapuval rendelkezõ feladó a hivatalos iratát úgy kézbesíttesse, hogy annak átvételérõl, illetve a kézbesítési vélelemrõl az e törvényben szabályozott módon, elektronikus tértivevény, visszaigazolás vagy a kézbesítési vélelemrõl szóló értesítés alapján meggyõzõdhessen. (7) A (6) bekezdésben foglalt esetben a 4. § és 6. § rendelkezései megfelelõen irányadóak azzal, hogy a hivatalos szervre, illetve a hivatalos szervnek nem minõsülõ, de hivatali kapuval rendelkezõ címzettre a természetes személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (8) Az elektronikus kézbesíttetés alóli kivételt jelenti, ha a hivatalos szerv által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú iratok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.

A kézbesítési vélelem az elektronikus kézbesítés során 6. § (1) Ha a címzett a hivatalos iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történõ elhelyezését követõ ötödik munkanapon sem veszi át a küldeményt, akkor a hivatalos iratot az ezt követõ munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). (2) Ha kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a címzettet és a feladót az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató automatikusan tájékoztatja az elektronikus kézbesítési tárhelyükön. (3) A kézbesítési vélelem alapján kézbesítettnek tekintett hivatalos irat annak elhelyezésétõl számított harminc napig a címzett ideiglenes tárhelyén marad, ahol azt a címzett továbbra is átveheti, de a joghatások – ha a kézbesítési vélelem megdöntésére nem kerül sor – a kézbesítési vélelem beálltához fûzõdnek. A harminc nap elteltével automatikusan törlõdõ, át nem vett, visszaigazolást igénylõ hivatalos irat tájékoztató adatainak megismerhetõségét a címzett számára az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató az értesítési tárhelyén a törléstõl számítottan egy év leteltéig biztosítja.

Az elektronikusan kézbesített hivatalos iratok megõrzése, áttérés papír alapú kézbesítésre 7. § (1) A feladó és a címzett az elektronikusan kézbesített hivatalos iratot – a rájuk vonatkozó külön jogszabály (vagy szabályzat) alapján – elektronikus formában is megõrizhetik. (2) Ha a papír alapú irattározást vagy iratmegõrzést külön jogszabály (vagy szabályzat) elõírja, akkor az elektronikusan kézbesített hivatalos irat és az elektronikus tértivevény papír alapú másolatát is meg kell õrizni. (3) Ha a természetes személy a hivatalos iratait elektronikus úton kézbesítteti, indokolt kérelmében adott eljárás során egy alkalommal kérheti a papír alapú kézbesítésre való áttérést. E jog nem gyakorolható visszaélésszerûen. Ha a hivatalos szerv hozzájárul a papír alapú kézbesítéshez, abban az eljárásban nem lehet visszatérni az elektronikus kézbesítésre. (4) Ha a természetes személy a papír alapú kézbesítésrõl áttér az elektronikus kézbesítésre, vagy az elektronikus kézbesítésrõl áttér a papír alapú kézbesítésre, nem kérheti a korábban már – bármilyen formában – részére szabályszerûen kézbesített hivatalos irat újbóli kézbesítését. (5) Ha a természetes személy az elektronikus kézbesítésrõl áttér a papír alapú kézbesítésre, akkor a részére – kü-

17821

lönös méltánylást érdemlõ ok (különösen olyan elháríthatatlan esemény, amelynek következtében a korábban továbbított adatok megsérültek vagy megsemmisültek) valószínûsítése esetén – helye van az elektronikus úton szabályszerûen kézbesített hivatalos irat újbóli, papír alapú megküldésének azzal a megkötéssel, hogy a joghatások a szabályszerû elektronikus kézbesítéshez fûzõdnek. (6) Ha a hivatalos szerv a természetes személy részére az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül azért nem tudja a hivatalos iratát kézbesíttetni, mert az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató jelzése szerint a természetes személynek megszûnt a kézbesítési tárhelye, akkor e természetes személy részére papír alapú okiratot kell kézbesíteni. (7) Adott hivatalos irat papír alapú kézbesítésére abban az esetben is át lehet térni, ha az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésével kapcsolatos feladatait folyamatosan, legalább három napon keresztül nem tudja ellátni. (8) Ha a hivatalos iratokat az eljáró hivatalos szerv papír alapú okiratként is kézbesíttetheti (legalább egy címzett részére), akkor a választása szerint a) a papír alapú okirat kiállításáról és kézbesíttetésérõl a hivatalos szerv gondoskodik, vagy b) az elektronikus formában lévõ okirat papír alapúvá alakításával és kézbesítésével mást bíz meg. (9) A (8) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hivatalos szerv a kézbesítendõ hivatalos iratot elektronikusan megküldi a papír alapú kézbesítést végzõ szolgáltatóhoz, amely gondoskodik – a személyes adatok védelmére vonatkozó elõírások figyelembevételével – az elektronikus okirat papír alapú okirattá alakításáról és annak a papír alapú kézbesítés szabályai szerinti kézbesítésérõl. Az átalakítás során a papír alapú kézbesítést végzõ szolgáltató a feladó és a címzett nevén és címén kívül más adatot nem ismerhet meg. (10) Meghatározott eljárások tekintetében jogszabály elõírhatja, hogy az e törvényben foglalt kézbesítési mód teljesítése mellett bizonyos hivatalos iratok tekintetében további elektronikus vagy papír alapú kézbesítésre is sor kerüljön. (11) Meghatározott eljárások tekintetében jogszabály kizárhatja a papír alapú kézbesítésre való áttérést.

A határidõk számítása 8. § (1) A határidõk számítására az e §-ban írt szabályokat akkor kell alkalmazni, ha törvény eltérõen nem rendelkezik. (2) Ha törvény eltérõen nem rendelkezik, az órákban számított határidõ esetén kezdõ idõpontnak az az idõpont (óra, perc) számít, amikor a hivatalos iratot a címzett átvette.

17822

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A határidõbe az a nap (a továbbiakban: üzemszüneti nap) nem számít bele, amelyen az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató bármilyen okból (ideértve a vis maior esetét is) négy órát meghaladó idõtartamban nem tudta ellátni az e törvényben meghatározott feladatait (így különösen azokat, amelyek a kézbesíttetni kívánt irat feltöltését, vagy az átvenni kívánt irat letöltését akadályozták). Az üzemszüneti nap megállapításakor a nem egybefüggõ idõtartamú üzemszünetek idõtartamait egybefüggõnek kell tekinteni. (4) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató – az utolsó üzemszüneti napot követõ munkanapon – a rá vonatkozó külön jogszabály szerint rögzíti, teszi közzé és archiválja annak az egy vagy több munkanapnak a dátumát, amely a (3) bekezdés szerinti határidõbe nem számít bele. Az erre vonatkozó adatok nyilvánosak, azokat az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hozzá beérkezett megkeresés alapján kiadja. (5) Az üzemszünettel érintett határidõ az üzemszüneti napok számával meghosszabbodik. A közbeszerzésekre vonatkozó különös szabályok 9. § (1) A közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésekrõl szóló törvény szerinti ajánlatkérõ – ideértve a költségvetési szervnek nem minõsülõ szervezeteket is – hivatali kapuval, az ajánlattevõ, illetve részvételre jelentkezõ képviselõje ügyfélkapuval rendelkezik. (2) Az ajánlatkérõ a közbeszerzési eljárásban használatos elektronikus formanyomtatványait honlapján helyezi el. E formanyomtatványok tartalmazzák az ajánlatkérõ – Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató által biztosított – nyilvános titkosító kulcsát, amelyet a közbeszerzési eljárás lezárulásáig használhat. (3) Az ajánlattevõ ajánlatát, a részvételre jelentkezõ részvételi jelentkezését és egyéb, a közbeszerzési eljárásban benyújtani kívánt iratot – az (2) bekezdés szerinti – elektronikus formanyomtatványon nyújtja be az ajánlatkérõhöz. (4) Az ajánlatkérõ az ajánlattételi, illetve a részvételi határidõ lejártának idõpontjában az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatótól kapott, az elektronikus formanyomtatványhoz tartozó privát titkosító kulccsal kezdi meg a beérkezett ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések bontását. (5) Az ajánlatkérõ az új közbeszerzési eljárásában – az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatótól igényelt – új nyilvános kulccsal teszi közzé formanyomtatványát. (6) Ezt az eljárást az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató díj fizetéséhez kötheti. Záró rendelkezések 10. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben felsorolt kivételekkel – a törvény kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.

2009/85. szám

(2) A 14. § (7) bekezdése a törvény kihirdetését követõ harmincadik napon lép hatályba. (3) Az 1. §–6. §, a 7. § (1)–(7) bekezdése, a 7. § (10)–(11) bekezdése, a 8. §, a 9. §, a 12. §, a 14. § (1)–(6) bekezdése, a 14. § (8)–(9) bekezdése 2010. január 1. napján lép hatályba. (4) A 15. § (3) bekezdése 2010. július 1. napján lép hatályba. (5) A 7. § (8) és (9) bekezdése és a 11. § 2011. július 1. napján lép hatályba. (6) A törvény rendelkezéseit – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a hatálybalépését követõen indult ügyekben kell alkalmazni. (7) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvénynek (a továbbiakban: Ngbtv.) a) az e törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított 8. § (2) bekezdését a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell, b) az e törvény 15. § (2) bekezdésével hatályon kívül helyezett 8. § (3) bekezdését a folyamatban lévõ ügyekben sem kell alkalmazni.

Módosító rendelkezések 11. § A Pp. a 394/A. §-át követõen a következõ HATODIK RÉSZ-szel, XXVII. fejezettel és 394/B–394/E. §-sal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi HATODIK RÉSZ számozása HETEDIK RÉSZ-re, a XXVII. fejezet számozása XXVIII. fejezetre változik: „HATODIK RÉSZ ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ A POLGÁRI PERBEN XXVII. FEJEZET 394/B. § (1) A polgári perben – és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában elõírja – 2010. július 1. és 2011. június 30. napja között a következõ rendelkezéseket kell alkalmazni: a) ha a vállalkozások közötti perben kötelezõ a jogi képviselet, a keresetlevél és minden egyéb beadvány, okirati bizonyíték benyújtására kizárólag elektronikus úton, a jogi képviselõ hivatali kapuján keresztül kerülhet sor, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti; az elektronikus úton benyújtott keresetlevelet a bíróság az alperes részére papír alapú okiratként kézbesíti azzal a kiegészítõ tájékoztatással, hogy az eljárásban kötelezõ a jogi képviselet, ezért védekezését, nyilatkozatát jogi képviselõvel eljárva, kizárólag elektronikus úton nyújthatja be;

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) kötelezõ jogi képviselet esetén az eredetileg papír alapú okirati bizonyítékok elektronikus benyújtása alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás; a papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti; c) kötelezõ jogi képviselet esetén, ha a fél – bármely okból – nem rendelkezik jogi képviselõvel, akkor a bíróság a jogi képviselõ képviseleti jogosultságának igazolásáig a félnek papír alapon kézbesíti a hivatalos iratokat; d) a megyei bíróság elsõfokú hatáskörébe tartozó ügyekben a fél, illetve a jogi képviselõ az elektronikus kézbesítést vállalhatja akkor is, ha nem kötelezõ a jogi képviselet; ha jogi képviselõ nélkül eljáró fél vállalta az elektronikus kézbesítést, indokolt kérelmében az eljárás során egy alkalommal kérheti a papír alapú kézbesítésre való áttérést; a fél e jogát nem gyakorolhatja visszaélésszerûen; e) ha az eljárásban nem kötelezõ az elektronikus kézbesítés, akkor a fél jogutódjára nem vonatkozik az, hogy a jogelõd az elektronikus kézbesítést vállalta, kivéve, ha a jogi képviselõ vállalta az elektronikus kézbesítést, és a jogi képviselõ személye nem változott; f) ha a fél, illetve a jogi képviselõ – a kötelezõ jogi képviselet esetét nem számítva – nem vállalja az elektronikus kézbesítést, de az elektronikus kézbesítést a másik fél, illetve jogi képviselõje vállalta, akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait papír alapon kézbesíti a másik fél, illetve jogi képviselõje számára. (2) Az általános meghatalmazottal kapcsolatban 2010. július 1. napja és 2011. június 30. napja között a következõ rendelkezéseket kell alkalmazni: a) ha a fél általános meghatalmazottal rendelkezik, akkor a meghatalmazott bejelentheti a bíróságnál, hogy ezen fél tekintetében vállalja a hivatalos iratok elektronikus kézbesítését; ebben az esetben a bíróság a meghatalmazott – mint az alperes, illetve a kötelezett képviselõje – részére elektronikusan kézbesíti a hivatalos iratokat (a keresetlevelet is); b) az elektronikus vagy papír alapú okiratban tett bejelentésnek tartalmaznia kell a jogi képviselõ természetes személyazonosító adatait (név, születési hely és idõ, anyja neve); c) a bejelentés megtételekor nem kell illetéket leróni abban az esetben, ha a bejelentést a korábban benyújtott általános meghatalmazás kiegészítéseként teszik meg; ekkor a bejelentést a korábban benyújtott általános meghatalmazáshoz kell csatolni. 394/C. § A polgári perben – és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában elõírja – 2011. július 1. napjától a következõ rendelkezéseket kell alkalmazni: a) a vállalkozás az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatónál kézbesítési tárhellyel rendelkezik; a kere-

17823

setlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti; b) ha a vállalkozás az eljárásban alperesként (illetve kötelezettként, adósként) vesz részt, részére a bíróság elektronikusan kézbesít, és a vállalkozás a beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikusan nyújthatja be; c) ha a fél jogi képviselõvel jár el, akkor a jogi képviselõ a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan, hivatali kapuján keresztül nyújthatja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a jogi képviselõ részére; d) az eredetileg papír alapú okirati bizonyítékok elektronikus benyújtása alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás; a papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti; e) a jogi képviselõ nélkül eljáró fél az elektronikus kézbesítést vállalhatja polgári perben; ha az eljárásban nem kötelezõ az elektronikus kézbesítés, akkor a fél jogutódjára nem vonatkozik az, hogy a jogelõd az elektronikus kézbesítést vállalta, vagy a papír alapú kézbesítésre való áttérés megtörtént; f) az elektronikus úton benyújtott keresetlevél vagy egyéb beadvány a fél vagy a jogi képviselõ utaló magatartása arra vonatkozóan, hogy abban az eljárásban vállalja az elektronikus kézbesítést, továbbá beadványait kizárólag elektronikus úton nyújtja be; az elektronikus kézbesítés vállalására vonatkozó bejelentést a fél vagy a jogi képviselõ az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró bíróságnál; g) ha a jogi képviselõ nélkül eljáró fél nem vállalja az elektronikus kézbesítést, de az elektronikus kézbesítés a másik fél számára kötelezõ vagy azt vállalta, akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait papír alapon kézbesíti a másik fél számára. Elektronikus kommunikáció a szakértõvel 394/D. § (1) E § rendelkezéseit 2011. június 30-ig csak a megyei bíróságok elsõ fokú hatáskörébe tartozó, 2010. január 1. napját követõen indult polgári perekben kell alkalmazni. A § rendelkezéseit 2011. július 1. napjától az ezen idõpont után indult, a helyi bíróságok elõtti polgári perekben is alkalmazni kell. (2) Ha a szakértõ az igazságügyi szakértõi névjegyzék adatai alapján az elektronikus kézbesítést vállalja, a polgári perben a hivatalos és egyéb iratokat, ide értve a szakvéleményt, az elõzetes munkatervet és a díjjegyzéket is, – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – elektronikusan kézbesíti a bíróság részére, és a bíróság is valamennyi hi-

17824

MAGYAR KÖZLÖNY

vatalos iratot elektronikusan kézbesíti a szakértõnek. A szakértõ ebben az esetben nem kötelezhetõ arra, hogy a bírósághoz benyújtott hivatalos és egyéb iratot a felek és más perbeli személyek számára papír alapon megküldje. (3) A bíróság – kivételes jelleggel – indokolt kérelemre az elektronikus kézbesítési szabályok alkalmazása esetén is engedélyt adhat a szakértõnek a szakvélemény (vagy annak egy részének) papír alapú benyújtására. (4) A bíróság papír alapon vagy egyéb adathordozón bocsátja rendelkezésre a szakértõ részére a hivatalos irat mellékletét, ha annak nagy mennyisége miatt vagy az adathordozó jellegébõl adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, valamint ha a papír alapú okirat valódisága vitás. (5) Ha a bíróság által megküldött hivatalos irathoz a (4) bekezdés szerinti melléklet kapcsolódik, a határidõ számításának alapja a melléklet kézhezvételének idõpontja. (6) A fél – kivéve ha számára e törvény szerint az elektronikus kézbesítés kötelezõ – papír alapon vagy elektronikus adathordozón a szakértõ rendelkezésére bocsáthatja a hivatalos irat mellékletét. A szakértõnek, ha az elektronikus kézbesítést vállalta és ennek technikai lehetõségei adottak, a szakvélemény részévé tett mellékleteket digitalizálnia kell. Ha a fél számára az elektronikus kézbesítés kötelezõ és a szakértõ az elektronikus kézbesítést vállalta, a fél a mellékletet a szakértõ részére elektronikusan küldi meg. (7) Ha a szakértõ az elektronikus kézbesítést nem vállalja, részére az iratokat papír alapon kell kézbesíteni. (8) A (7) bekezdésben foglalt esetben a szakértõnek a papír alapú szakvélemény benyújtásával együtt a szakvéleményt elektronikus adathordozón is be kell nyújtania. A szakértõ felel azért, hogy a papír alapú szakvélemény tartalma megegyezik az elektronikus adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával. Az adathordozót a bíróság nem köteles visszaszolgáltatni. A bíróság az elektronikus adathordozón benyújtott szakvéleményt az elektronikus kézbesítést vállaló fél számára elektronikusan kézbesíti. A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történõ elektronikus kommunikációja 394/E. § (1) A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történõ elektronikus kommunikációjára 2010. január 1. napja és 2011. június 30. napja között a következõ rendelkezéseket kell alkalmazni: a) A bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére elektronikus úton is kézbesíttetheti; b) Az elektronikus úton megkeresett másik bíróság, közigazgatási szerv vagy hatóság a megkeresõ bíróságnak elektronikus úton válaszol a megkeresésre. (2) A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történõ elektronikus kommunikációjára 2011. június 30. napját követõen a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv

2009/85. szám

vagy más hatóság részére kizárólag elektronikus úton kézbesíttetheti. Az elektronikus kézbesíttetés alóli kivételt jelenti, ha a bíróság által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.” 12. § A Pp. 73/A. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „b) a megyei bíróság elsõfokú hatáskörébe tartozó, a vállalkozások egymás közötti pereiben a vállalkozás számára a per minden szakaszában (a perorvoslati eljárás során is),” 13. § A Pp. 395. §-ának (4) bekezdése a következõ, j) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap az igazságügyért felelõs miniszter, hogy] „j) a polgári peres eljárás elektronikus beadványai formanyomtatványának tartalmát – az informatikáért felelõs miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozza.” 14. § (1) Az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az e törvény 2. számú melléklete m) pontjának ma) és mc) alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértõnek az a), f)–h) és j) pontjaiban, k) pontjának ka) alpontjában, valamint t) pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértõi névjegyzéket vezetõ hatóság a világhálón is közzéteszi.” (2) A Szaktv. 5. §-a a következõ új (4)–(5) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejûleg a (4)–(6) bekezdés számozása (6)–(8) bekezdésre változik: „(4) Ha az igazságügyi szakértõ vagy a társaság az elektronikus kézbesítést vállalja, az igazságügyi szakértõi névjegyzéket vezetõ hatóság az elektronikus kézbesítéshez szükséges természetes személyazonosító adatokat (név, születési hely és idõ, anyja neve) a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvény szerinti hivatalos szerv (a továbbiakban: hivatalos szerv) részére átadja. (5) A külön jogszabályban megjelölt, központi elektronikus szolgáltató rendszert mûködtetõ szervezet – megkeresésre – a természetes személyazonosító adatok alapján a központi elektronikus szolgáltató rendszerrõl szóló jogszabály szerinti kapcsolati kódot az elektronikus kézbesítés érdekében a hivatalos szerv részére átadja.” (3) A Szaktv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az igazságügyi szakértõ a szakvéleményt – a kirendelõ hatóság intézkedésének megfelelõen – írásban, szóban vagy – külön törvényben írt feltételek fennállása esetén – elektronikus kézbesítés útján terjeszti elõ.”

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A Szaktv. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ bekezdés lép: „(5) Az igazságügyi szakértõ az elektronikus kézbesítés útján benyújtott szakvéleményben köteles nevét és nyilvántartási számát feltüntetni, és azt a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl szóló törvény alapján kézbesíteni.” (5) A Szaktv. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A társaságra, valamint annak vezetõ tisztségviselõjére, tagjára, alkalmazottjára a 12–19. § rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell. Az elektronikus kézbesítés útján benyújtott szakvélemény esetében az ellenjegyzés úgy történik, hogy az igazságügyi szakértõ a szakvéleményben a társaság azon ügyvezetõjének nevét is feltünteti, akin keresztül az elektronikus kézbesítés történik.” (6) A Szaktv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A társaságnak a 2. számú melléklet 2. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza. A mellékletben meghatározott adatok az ed) és a g) pont kivételével nyilvánosak és azokat az igazságügyi szakértõi névjegyzéket vezetõ hatóság a világhálón is közzéteszi.” (7) A Szaktv. 2. számú mellékletének 1. pontja az alábbi t) alponttal egészül ki: [1. Az igazságügyi szakértõk névjegyzéke az igazságügyi szakértõ következõ adatait, és a szakértõi tevékenységre vonatkozó tényeket tartalmazza:] „t) annak ténye, hogy a szakértõ az elektronikus kézbesítést vállalja.” (8) A Szaktv. 2. számú melléklete 2. pontjának e) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. Az igazságügyi szakértõk névjegyzéke a gazdasági társaság következõ adatait tartalmazza:] „ea) a vezetõ tisztségviselõ neve, eb) a vezetõ tisztségviselõ lakóhelye, ec) az elektronikus kézbesítést vállaló vezetõ tisztségviselõ neve, ed) az elektronikus kézbesítést vállaló vezetõ tisztségviselõ születési helye, ideje és anyja neve,” (9) A Szaktv. 2. számú mellékletének 2. pontja a következõ új h) alponttal egészül ki: [2. Az igazságügyi szakértõk névjegyzéke a gazdasági társaság következõ adatait tartalmazza:] „h) annak ténye, hogy a társaság az elektronikus kézbesítést vállalja, az azt vállaló vezetõ tisztségviselõ nevének megjelölésével.” 15. § (1) Az Ngbtv. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz.”

17825

(2) Az Ngbtv. 8. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti. (3) Az Ngbtv. 8. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A keresetlevél a hatósághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt három napon belül elektronikusan továbbítja a bírósághoz. (3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése a Pp.-ben, valamint a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérõl és az elektronikus tértivevényrõl szóló törvényben meghatározottak szerint, kizárólag elektronikus úton történik.” 16. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 314. §-ának (3) bekezdése, 315. §-ának (4) bekezdése és 317. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. (2) A Pp. 395. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelõs miniszter, hogy a) a bírósági ügyvitel rendjét az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben; b) az ügygondnok részére járó díjazást az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben; c) a bírósági letétkezelés szabályait; d) a gondnokság alá helyezettek névjegyzékének adatairól vezetett számítógépes nyilvántartás igénybevételének részletes szabályait, illetve a költségtérítés összegét; e) azon perek körét, amelyekben a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg, és e perekben azokat a költségeket, amelyeket a fél a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére is köteles elõlegezni, illetve viselni, az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben; f) a költségmentesség, a tárgyi költségfeljegyzési jog és az illetékfeljegyzési jog elõfeltételeire, engedélyezésére, megvonására, valamint a költségek elõlegezésére, illetve az elõlegezett költségek megfizetésére és behajtására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben; g) a tanú által a peres és nemperes eljárásban felszámítható költségekre vonatkozó részletes szabályokat az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben; h) a fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazandó ûrlapokat, azok tartalmi és formai kellékeit, az ûrlapok közzétételének módját, valamint a benyújtandó ûrlapok példányszámát; i) a 185. § szerinti elõvezetés végrehajtásával felmerült költség mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.” Sólyom László s. k.,




17826

MAGYAR KÖZLÖNY

2009. évi LIII. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrõl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történõ részvételérõl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezményhez kapcsolódó szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásról szóló, Kijevben, 2003. május 21-én elfogadott Jegyzõkönyv kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrõl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történõ részvételérõl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezményhez kapcsolódó szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásról szóló, Kijevben, 2003. május 21-én elfogadott Jegyzõkönyv (a továbbiakban: Jegyzõkönyv) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyûlés a Jegyzõkönyvet e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Jegyzõkönyv hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

„Protocol on Pollutant Release and Transfer Registers The Parties to this Protocol, Recalling article 5, paragraph 9, and article 10, paragraph 2, of the 1998 Convention on Access to Information, Public Participation in Decision-making and Access to Justice in Environmental Matters (the Aarhus Convention), Recognizing that pollutant release and transfer registers provide an important mechanism to increase corporate accountability, reduce pollution and promote sustainable development, as stated in the Lucca Declaration adopted at the first meeting of the Parties to the Aarhus Convention, Having regard to principle 10 of the 1992 Rio Declaration on Environment and Development, Having regard also to the principles and commitments agreed to at the 1992 United Nations Conference on Environment and Development, in particular the provisions in chapter 19 of Agenda 21,


2009/85. szám

Taking note of the Programme for the Further Implementation of Agenda 21, adopted by the General Assembly of the United Nations at its nineteenth special session, 1997, in which it called for, inter alia, enhanced national capacities and capabilities for information collection, processing and dissemination, to facilitate public access to information on global environmental issues through appropriate means, Having regard to the Plan of Implementation of the 2002 World Summit on Sustainable Development, which encourages the development of coherent, integrated information on chemicals, such as through national pollutant release and transfer registers, Taking into account the work of the Intergovernmental Forum on Chemical Safety, in particular the 2000 Bahia Declaration on Chemical Safety, the Priorities for Action Beyond 2000 and the Pollutant Release and Transfer Register/Emission Inventory Action Plan, Taking into account also the activities undertaken within the framework of the Inter-Organization Programme for the Sound Management of Chemicals, Taking into account furthermore the work of the Organisation for Economic Co-operation and Development, in particular its Council Recommendation on Implementing Pollutant Release and Transfer Registers, in which the Council calls upon member countries to establish and make publicly available national pollutant release and transfer registers, Wishing to provide a mechanism contributing to the ability of every person of present and future generations to live in an environment adequate to his or her health and well -being, by ensuring the development of publicly accessible environmental information systems, Wishing also to ensure that the development of such systems takes into account principles contributing to sustainable development such as the precautionary approach set forth in principle 15 of the 1992 Rio Declaration on Environment and Development, Recognizing the link between adequate environmental information systems and the exercise of the rights contained in the Aarhus Convention, Noting the need for cooperation with other international initiatives concerning pollutants and waste, including the 2001 Stockholm Convention on Persistent Organic Pollutants and the 1989 Basel Conventionon the Control of Transboundary Movements of Hazardous Wastes and their Disposal, Recognizing that the objectives of an integrated approach to minimizing pollution and the amount of waste resulting from the operation of industrial installations and other sources are to achieve a high level of protection for the environment as a whole, to move towards sustainable and environmentally sound development and to protect the health of present and future generations, Convinced of the value of pollutant release and transfer registers as a cost -effective tool for encouraging

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

improvements in environmental performance, for providing public access to information on pollutants released into and transferred in and through communities, and for use by Governments in tracking trends, demonstrating progress in pollution reduction, monitoring compliance with certain international agreements, setting priorities and evaluating progress achieved through environmental policies and programmes, Believing that pollutant release and transfer registers can bring tangible benefits to industry through the improved management of pollutants, Noting the opportunities for using data from pollutant release and transfer registers, combined with health, environmental, demographic, economic or other types of relevant information, for the purpose of gaining a better understanding of potential problems, identifying ’hot spots’, taking preventive and mitigating measures, and setting environmental management priorities, Recognizing the importance of protecting the privacy of identified or identifiable natural persons in the processing of information reported to pollutant release and transfer registers in accordance with applicable international standards relating to data protection, Recognizing also the importance of developing internationally compatible national pollutant release and transfer register systems to increase the comparability of data, Noting that many member States of the United Nations Economic Commission for Europe, the European Community and the Parties to the North American Free Trade Agreement are acting to collect data on pollutant releases and transfers from various sources and to make these data publicly accessible, and recognizing especially in this area the long and valuable experience in certain countries, Taking into account the different approaches in existing emission registers and the need to avoid duplication, and recognizing therefore that a certain degree of flexibility is needed, Urging the progressive development of national pollutant release and transfer registers, Urging also the establishment of links between national pollutant release and transfer registers and information systems on other releases of public concern, Have agreed as follows:

Article 1 OBJECTIVE The objective of this Protocol is to enhance public access to information through the establishment of coherent, integrated, nationwide pollutant release and transfer registers (PRTRs) in accordance with the provisions of this Protocol, which could facilitate public

17827

participation in environmental decision-making as well as contribute to the prevention and reduction of pollution of the environment.

Article 2 DEFINITIONS For the purposes of this Protocol, 1. ,,Party” means, unless the text indicates otherwise, a State or a regional economic integration organization referred to in article 24 which has consented to be bound by this Protocol and for which the Protocol is in force; 2. ,,Convention” means the Convention on Access to Information, Public Participation in Decisionmaking and Access to Justice in Environmental Matters, done at Aarhus, Denmark, on 25 June 1998; 3. ,,The public” means one or more natural or legal persons, and, in accordance with national legislation or practice, their associations, organizations or groups; 4. ,,Facility” means one or more installations on the same site, or on adjoining sites, that are owned or operated by the same natural or legal person; 5. ,,Competent authority” means the national authority or authorities, or any other competent body or bodies, designated by a Party to manage a national pollutant release and transfer register system; 6. ,,Pollutant” means a substance or a group of substances that may be harmful to the environment or tohuman health on account of its properties and of its introduction into the environment; 7. ,,Release” means any introduction of pollutants into the environment as a result of any human activity, whether deliberate or accidental, routine or non-routine, including spilling, emitting, discharging, injecting, disposing or dumping, or through sewer systems without final waste-water treatment; 8. ,,Off-site transfer” means the movement beyond the boundaries of the facility of either pollutants or waste destined for disposal or recovery and of pollutants in waste water destined for waste-water treatment; 9. ,,Diffuse sources” means the many smaller or scattered sources from which pollutants may be released to land, air or water, whose combined impact on those media may be significant and for which it isimpractical to collect reports from each individual source; 10. The terms „national” and „nationwide” shall, with respect to the obligations under the Protocol on Parties that are regional economic integration organizations, be construed as applying to the region in question unless otherwise indicated; 11. ,,Waste” means substances or objects which are: (a) Disposed of or recovered; (b) Intended to be disposed of or recovered; or

17828

MAGYAR KÖZLÖNY

(c) Required by the provisions of national law to be disposed of or recovered; 12. ,,Hazardous waste” means waste that is defined as hazardous by the provisions of national law; 13. ,,Other waste” means waste that is not hazardous waste; 14. ,,Waste water” means used water containing substances or objects that is subject to regulation bynational law.

Article 3 GENERAL PROVISIONS 1. Each Party shall take the necessary legislative, regulatory and ot her measures, and appropriate enforcement measures, to implement the provisions of this Protocol. 2. The provisions of this Protocol shall not affect the right of a Party to maintain or introduce a more extensive or more publicly accessible pollutant rele ase and transfer register than required by this Protocol. 3. Each Party shall take the necessary measures to require that employees of a facility and members of the public who report a violation by a facility of national laws implementing this Protocol to public authorities are not penalized, persecuted or harassed by that facility or public authorities for their actions in reporting the violation. 4. In the implementation of this Protocol, each Party shall be guided by the precautionary approach as set forth in principle 15 of the 1992 Rio Declaration on Environment and Development. 5. To reduce duplicative reporting, pollutant release and transfer register systems may be integrated tothe degree practicable with existing information sources such as repo rting mechanisms under licences oroperating permits. 6. Parties shall strive to achieve convergence among national pollutant release and transfer registers.

Article 4 CORE ELEMENTS OF A POLLUTANT RELEASE AND TRANSFER REGISTER SYSTEM In accordance with this Protocol, each Party shall establish and maintain a publicly accessible national pollutant release and transfer register that: (a) Is facility-specific with respect to reporting on point sources; (b) Accommodates reporting on diffuse sources;

2009/85. szám

(c) Is pollutant-specific or waste-specific, as appropriate; (d) Is multimedia, distinguishing among releases to air, land and water; (e) Includes information on transfers; (f) Is based on mandatory reporting on a periodic basis; (g) Includes standardized and timely data, a limited number of standardized reporting thresholds and limited provisions, if any, for confidentiality; (h) Is coherent and designed to be user-friendly and publicly accessible, including in electronic form; (i) Allows for public participation in its development and modification; and (j) Is a structured, computerized database or several linked databases maintained by the competent authority.

Article 5 DESIGN AND STRUCTURE 1. Each Party shall ensure that the data held on the register referred to in article 4 are presented in both aggregated and non-aggregated forms, so that releases and transfers can be searched and identified according to: (a) Facility and its geographical location; (b) Activity; (c) Owner or operator, and, as appropriate, company; (d) Pollutant or waste, as appropriate; (e) Each of the environmental media into which the pollutant is released; and (f) As specified in article 7, paragraph 5, the destination of the transfer and, where appropriate, the disposal or recovery operation for waste. 2. Each Party shall also ensure that the data can be searched and identified according to those diffuse sources which have been included in the register. 3. Each Party shall design its register taking into account the possibility of its future expansion and ensuring that the reporting data from at least the ten previous reporting years are publicly accessible. 4. The register shall be designed for maximum ease of public access through electronic means, such as the Internet. The design shall allow that, under normal operating conditions, the information on the register is continuously and immediately available through electronic means. 5. Each Party should provide links in its register to its relevant existing, publicly accessible databases on subject matters related to environmental protection. 6. Each Party shall provide links in its register to the pollutant release and transfer registers of other Parties to the Protocol and, where feasible, to those of other countries.

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Article 6

SCOPE OF THE REGISTER 1. Each Party shall ensure that its register includes the information on: (a) Releases of pollutants required to be reported under article 7, paragraph 2; (b) Off-site transfers required to be reported under article 7, paragraph 2; and (c) Releases of pollutants from diffuse sources required under article 7, paragraph 4. 2. Having assessed the experience gained from the development of national pollutant release and transfer registers and the implementation of this Protocol, and taking into account relevant international processes, the Meeting of the Parties shall review the reporting requirements under this Protocol and shall consider the following issues in its further development: (a) Revision of the activities specified in annex I; (b) Revision of the pollutants specified in annex II; (c) Revision of the thresholds in annexes I and II; and (d) Inclusion of other relevant aspects such as information on on-site transfers, storage, the specification of reporting requirements for diffuse sources or the development of criteria for including pollutants under this Protocol.

Article 7 REPORTING REQUIREMENTS 1. Each Party shall either: (a) Require the owner or the operator of each individual facility within its jurisdiction that undertakes one or more of the activities specified in annex I above the applicable capacity threshold specified in annex I, column 1, and: (i) Releases any pollutant specified in annex II in quantities exceeding the applicable thresholds specified in annex II, column 1; (ii) Transfers off-site any pollutant specified in annex II in quantities exceeding the applicable threshold specified in annex II, column 2, where the Party has opted for pollutant -specific reporting of transfers pursuant to paragraph 5 (d); (iii) Transfers off-site hazardous waste exceeding 2 tons per year or other waste exceeding 2,000 tons per year, where the Party has opted for waste -specific reporting of transfers pursuant to paragraph 5 (d); or (iv) Transfers off-site any pollutant specified in annex II in waste water destined for waste-water treatment in quantities exceeding the applicable threshold specified in annex II, column 1b; to undertake the obligation imposed on that owner or operator pursuant to paragraph 2; or

17829

(b) Require the owner or the operator of each individual facility within its jurisdiction that undertakes one or more of the activities specified in annex I at or above the employee threshold specified in annex I, column 2, and manufactures, processes or uses any pollutant specified in annex II in quantities exceeding the applicable threshold specified in annex II, column 3, to undertake the obligation imposed on that owner or operator pursuant to paragraph 2. 2. Each Party shall require the owner or operator of a facility referred to in paragraph 1 to submit the information specified in paragraphs 5 and 6, and in accordance with the requirements therein, with respect to those pollutants and wastes for which thresholds were exceeded. 3. In order to achieve the objective of this Protocol, a Party may decide with respect to a particular pollutant to apply either a release threshold or a manufacture, process or use threshold, provided that this increases the relevant information on releases or transfers available in its register. 4. Each Party shall ensure that its competent authority collects, or shall designate one or more public authorities or competent bodies to collect, the information on releases of pollutants from diffuse sources specified in paragraphs 7 and 8, for inclusion in its register. 5. Each Party shall require the owners or operators of the facilities required to report under paragraph 2 to complete and submit to its competent authority, the following inf ormation on a facility-specific basis: (a) The name, street address, geographical location and the activity or activities of the reporting facility, and the name of the owner or operator, and, as appropriate, company; (b) The name and numerical identifier of each pollutant required to be reported pursuant to paragraph 2; (c) The amount of each pollutant required to be reported pursuant to paragraph 2 released from the facility to the environment in the reporting year, both in aggregate and according to whether the release is to air, to water or to land, including by underground injection; (d) Either: (i) The amount of each pollutant required to be reported pursuant to paragraph 2 that is transferred off-site in the reporting year, distinguishing between the amounts transferred for disposal and for recovery, and the name and address of the facility receiving the transfer; or (ii) The amount of waste required to be reported pursuant to paragraph 2 transferred off-site in the reporting year, distinguishing between hazardous waste and other waste, for any operations of recovery or disposal, indicating respectively with ’R’ or ’D’ whether the waste is destined for recovery or disposal pursuant to annex III and, for transboundary movements of hazardous waste, the name and address of the recoverer or disposer of the waste

17830

MAGYAR KÖZLÖNY

and the actual recovery or disposal site receiving the transfer; (e) The amount of each pollutant in waste water required to be reported pursuant to paragraph 2 transferred off-site in the reporting year; and (f) The type of methodology used to derive the information referred to in subparagraphs (c) to (e), according to article 9, paragraph 2, indicating whether the information is based on measurement, calculation or estimation. 6. The information referred to in paragraph 5 (c) to (e) shall include information on releases and transfers resulting from routine activities and from extraordinary events.

2009/85. szám Article 9

DATA COLLECTION AND RECORD-KEEPING 1. Each Party shall require the owners or operators of the facilities subject to the reporting requirements of article 7 to collect the data needed to determine, in accordance with paragraph 2 below and with appropriate frequency, the facility’s releases and off-site transfers subject to reporting under article 7 and to keep available for the competent authorities the records of the data from which the reported information was derived for a period of five years, starting from the end of the reporting year concerned. These records shall also describe the methodology used for data gathering.

7. Each Party shall present on its register, in an adequate spatial disaggregation, the information on releases of pollutants from diffuse sources for which that Party determines that data are being collected by the relevant authorities and can be practicably included. Where the Party determines that no such data exist, it shall take measures to initiate reporting on releases of relevant pollutants from one or more diffuse sources in accordance with its national priorities.

2. Each Party shall require the owners or operators of the facilities subject to reporting under article 7 to use the best available information, which may include monitoring data, emission factors, mass balance equations, indirect monitoring or other calculations, engineering judgments and other methods. Where appropriate, this should be done in accordance with internationally approved methodologies.

8. The information referred to in paragraph 7 shall include information on the type of methodology used to derive the information.

Article 10 QUALITY ASSESSMENT

Article 8 REPORTING CYCLE

1. Each Party shall require the owners or operators of the facilities subject to the reporting requirements of article 7, paragraph 1, to assure the quality of the information that they report.

1. Each Party shall ensure that the information required to be incorporated in its register is publicly available, compiled and presented on the register by calendar year. The reporting year is the calendar year to which that information relates. For each Party, the first reporting year is the calendar year after the Protocol enters into force for that Party. The reporting required under article 7 shall be annual. However, the second reporting year may be the second calendar year following the first reporting year.

2. Each Party shall ensure that the data contained in its register are subject to quality assessment by the competent authority, in particular as to their completeness, consistency and credibility, taking into account any guidelines that may be developed by the Meeting of the Parties.

2. Each Party that is not a regional economic integration organization shall ensure that the information is incorporated into its register within fifteen months from the end of each reporting year. Howeve r, the information for the first reporting year shall be incorporated into its register within two years from the end of that reporting year.

PUBLIC ACCESS TO INFORMATION

3. Each Party that is a regional economic integration organization shall ensure that the information for a particular reporting year is incorporated into its register six months after the Parties that are not regional economic integration organizations are required to do so.

Article 11

1. Each Party shall ensure public access to information contained in its pollutant release and transfer register, without an interest having to be stated, and according to the provisions of this Protocol, primarily by ensuring that its register provides for direct electronic access through public telecommunications networks. 2. Where the information contained in its register is not easily publicly accessible by direct electronic means, each Party shall ensure that its competent authority upon request provides that information by any other effective

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17831

means, as soon as possible and at the latest within one month after the request has been submitted.

Article 13

3. Subject to paragraph 4, each Party shall ensure that access to information contained in its register is free of charge.

PUBLIC PARTICIPATION IN THE DEVELOPMENT OF NATIONAL POLLUTANT RELEASE AND TRANSFER REGISTERS

4. Each Party may allow its competent authority to make a charge for reproducing and mailing the specific information referred to in paragraph 2, but such charge shall not exceed a reasonable amount.

1. Each Party shall ensure appropriate opportunities for public participation in the development of its national pollutant release and transfer register, within the framework of its national law.

5. Where the information contained in its register is not easily publicly accessible by direct electronic means, each Party shall facilitate electronic access to its register in publicly accessible locations, for example in public libraries, offices of local authorities or other appropriate places.

2. For the purpose of paragraph 1, each Party shall provide the opportunity for free public access to the information on the proposed measures concerning the development of its national pollutant release and transfer register and for the submission of any comments, information, analyses or opinions that are relevant to the decision-making process, and the relevant authority shall take due account of such public input.

Article 12 CONFIDENTIALITY 1. Each Party may authorize the competent authority to keep information held on the register confidential where public disclosure of that information would adversely affect: (a) International relations, national defence or public security; (b) The course of justice, the ability of a person to receive a fair trial or the ability of a public authority to conduct an enquiry of a criminal or disciplinary nature; (c) The confidentiality of commercial and industrial information, where such conf identiality isprotected by law in order to protect a legitimate economic interest; (d) Intellectual property rights; or (e) The confidentiality of personal data and/or files relating to a natural person if that person hasnot consented to the disclosure of the information to the public, where such confidentiality is provided forin national law. The aforementioned grounds for confidentiality shall be interpreted in a restrictive way, taking into account the public interest served by disclosure and whether the information relates to releases into the environment. 2. Within the framework of paragraph 1 (c), any information on releases which is relevant for the protection of the environment shall be considered for disclosure according to national law. 3. Whenever information is kept confidential according to paragraph 1, the register shall indicate what type of information has been withheld, through, for example, providing generic chemical information if possible, and for what reason it has been withheld.

3. Each Party shall ensure that, when a decision to establish or significantly change its register has been taken, information on the decision and the considerations on which it is based are made publicly available in a timely manner.

Article 14 ACCESS TO JUSTICE 1. Each Party shall, within the framework of its national legislation, ensure that any person who considers that his or her request for information under article 11, paragraph 2, has been ignored, wrongfully refused, whether in part or in full, inadequately answered, or otherwise no t dealt with in accordance with the provisions of that paragraph has access to a review procedure before a court of law or another independent and impartial body established by law. 2. The requirements in paragraph 1 are without prejudice to the respective rights and obligations of Parties under existing treaties applicable between them dealing with the subject matter of this article.

Article 15 CAPACITY-BUILDING 1. Each Party shall promote public awareness of its pollutant release and transfer register, and shall ensure that assistance and guidance are provided in accessing its register and in understanding and using the information contained in it.

17832

MAGYAR KÖZLÖNY

2. Each Party should provide adequate capacity-building for and guidance to the responsible authorities and bodies to assist them in carrying out their duties under this Protocol.

Article 16 INTERNATIONAL COOPERATION 1. The Parties shall, as appropriate, cooperate and assist each other: (a) In international actions in support of the objectives of this Protocol; (b) On the basis of mutual agreement between the Parties concerned, in implementing national systems in pursuance of this Protocol; (c) In sharing information under this Protocol on releases and transfers within border areas; and (d) In sharing information under this Protocol concerning transfers among Parties. 2. The Parties shall encourage cooperation among each other and with relevant international organizations, as appropriate, to promote: (a) Public awareness at the international level; (b) The transfer of technology; and (c) The provision of technical assistance to Parties that are developing countries and Parties with economies in transition in matters relating to this Protocol.

Article 17 MEETING OF THE PARTIES 1. A Meeting of the Parties is hereby established. Its first session shall be convened no later than two years after the entry into force of this Protocol. Thereafter, ordinary sessions of the Meeting of the Parties shall be held sequentially with or parallel to ordi nary meetings of the Parties to the Convention, unless otherwise decided by the Parties to this Protocol. The Meeting of the Parties shall hold an extraordinary session if it so decides in the course of an ordinary session or at the written request of any Party provided that, within six months of it being communicated by the Executive Secretary of the Economic Commission for Europe to all Parties, the said request is supported by at least one third of these Parties. 2. The Meeting of the Parties shall keep under continuous review the implementation and development of this Protocol on the basis of regular reporting by the Parties and, with this purpose in mind, shall: (a) Review the development of pollutant release and transfer registers, and promote their progressive strengthening and convergence;

2009/85. szám

(b) Establish guidelines facilitating reporting by the Parties to it, bearing in mind the need to avoidduplication of effort in this regard; (c) Establish a programme of work; (d) Consider and, where appropriate, adopt measures to strengthen international cooperation in accordance with article 16; (e) Establish such subsidiary bodies as it deems necessary; (f) Consider and adopt proposals for such amendments to this Protocol and its annexes as aredeemed necessary for the purposes of this Protocol, in accordance with the provisions of article 20; (g) At its first session, consider and by consensus adopt rules of procedure for its sessions and those of its subsidiary bodies, taking into account any rul es of procedure adopted by the Meeting of the Parties to the Convention; (h) Consider establishing financial arrangements by consensus and technical assistance mechanisms to facilitate the implementation of this Protocol; (i) Seek, where appropriate, the services of other relevant international bodies in the achievement of the objectives of this Protocol; and (j) Consider and take any additional action that may be required to further the objectives of this Protocol, such as the adoption of guidelines and recommendations which promote its implementation. 3. The Meeting of the Parties shall facilitate the exchange of information on the experience gained in reporting transfers using the pollutant-specific and waste-specific approaches, and shall review thatexperience in order to investigate the possibility of convergence between the two approaches, taking into account the public interest in information in accordance with article 1 and the overall effectiveness of national pollutant release and transfer registers. 4. The United Nations, its specialized agencies and the International Atomic Energy Agency, as well as any State or regional economic integration organization entitled under article 24 to sign this Protocol but which is not a Party to it, and any intergovernmental organization qualified in the fields to which the Protocol relates, shall be entitled to participate as observers in the sessions of the Meeting of the Parties. Their admission and participation shall be subject to the rules of procedure adopted by the Meeting of the Parties. 5. Any non-governmental organization qualified in the fields to which this Protocol relates which has informed the Executive Secretary of the Economic Commission for Europe of its wish to be represented at a session of the Meeting of the Parties shall be entitled to participate as an observer unless one third of the Parties present at the session raise objections. Their admission and participation

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

shall be subject to the rules of procedure adopted by the Meeting of the Parties.

Article 18 RIGHT TO VOTE 1. Except as provided for in paragraph 2, each Party to this Protocol shall have one vote. 2. Regional economic integration organizations, in matters within their competence, shall exercise their right to vote with a number of votes equal to the number of their member States which are Parties. Such organizations shall not exercise their right to vote if their member States exercise theirs, and vice versa.

Article 19 ANNEXES Annexes to this Protocol shall form an integral part thereof and, unless expressly provided otherwise, a reference to this Protocol constitutes at the same time a reference to any annexes thereto.

Article 20 AMENDMENTS 1. Any Party may propose amendments to this Protocol. 2. Proposals for amendments to this Protocol shall be considered at a session of the Meeting of the Parties. 3. Any proposed amendment to this Protocol shall be submitted in writing to the secretariat, which shall communicate it at least six months before the session at which it is proposed for adoption to all Parties, to other States and regional economic integration organizations that have consented to be bound by the Protocol and for which it has not yet entered into force and to Signatories. 4. The Parties shall make every effort to reach agreement on any proposed amendment to this Protocol by consensus. If all efforts at consensus have been exhausted, and no agreement reached, the amendment shall as a last resort be adopted by a three-fourths majority vote of the Parties present and voting at the session. 5. For the purposes of this article, „Parties present and voting” means Parties present and casting an affirmative or negative vote. 6. Any amendment to this Protocol adopted in accordance with paragraph 4 shall be communicated by

17833

the secretariat to the Depositary, who shall circulate it to all Parties, to other States and regional economic integration organizations that have consented to be bound by the Protocol and for which it has not yet entered into force and to Signatories. 7. An amendment, other than one to an annex, shall enter into force for those Parties having ratified, accepted or approved it on the ninetieth day after the date of receipt by the Depositary of the instruments of ratification, acceptance or approval by at least three fourths of those which were Parties at the time of its adoption. Thereafter it shall enter into force for any other Party on the ninetieth day after that Party deposits its instrument of ratification, acceptance or approval of the amendment. 8. In the case of an amendment to an annex, a Party that does not accept such an amendment shall so notify the Depositary in writing within twelve months from the date of its circulation by the Depositary. The Depositary shall without delay inform all Parties of any such notification received. A Party may at any time withdraw a notification of non-acceptance, whereupon the amendment to an annex shall enter into force for that Party. 9. On the expiry of twelve months from the date of its circulation by the Depositary as provided for in paragraph 6, an amendment to an annex shall enter into force for those Parties which have not submitted a notification to the Depositary in accordance with paragraph 8, provided that, at that time, not more t han one third of those which were Parties at the time of the adoption of the amendment have submitted such a notification. 10. If an amendment to an annex is directly related to an amendment to this Protocol, it shall not enter into force until such time as the amendment to this Protocol enters into force.

Article 21 SECRETARIAT The Executive Secretary of the Economic Commission for Europe shall carry out the following secretariat functions for this Protocol: (a) The preparation and servicing of the sessions of the Meeting of the Parties; (b) The transmission to the Parties of reports and other information received in accordance with the provisions of this Protocol; (c) The reporting to the Meeting of the Parties on the activities of the secretariat; and (d) Such other functions as may be determined by the Meeting of the Parties on the basis of available resources.

17834

MAGYAR KÖZLÖNY Article 22

2009/85. szám

by this Protocol, including the competence to enter into treaties in respect of these matters.

REVIEW OF COMPLIANCE At its first session, the Meeting of the Parties shall by consensus establish cooperative procedures and institutional arrangements of a non-judicial, non-adversarial and consultative nature to assess and promote compliance with the provisions of this Protocol and to address cases of non-compliance. In establishing these procedures and arrangements, the Meeting of the Parties shall consider, inter alia, whether to allow for information to be received from members of the public on matters related to this Protocol. Article 23 SETTLEMENT OF DISPUTES 1. If a dispute arises between two or more Parties about the interpretation or application of this Protocol, they shall seek a solution by negotiation or by any other peaceful means of dispute settlement acceptable to the parties to the dispute. 2. When signing, ratifying, accepting, approving or acceding to this Protocol, or at any time thereafter, a State may declare in writing to the Depositary that, for a dispute not resolved in accordance with paragraph 1, it accepts one or both of the following means of dispute settlement as compulsory in relation to any Party accepting the same obligation: (a) Submission of the dispute to the International Court of Justice; (b) Arbitration in accordance with the procedure set out in annex IV. A regional economic integration organization may make a declaration with like effect in relation to arbitration in accordance with the procedures referred to in subparagraph (b). 3. If the parties to the dispute have accepted both means of dispute settlement referred to in paragraph 2, the dispute may be submitted only to the International Court of Justice, unless the parties to the dispute agree otherwise.

Article 25 DEPOSITARY The Secretary-General of the United Nations shall act as the Depositary of this Protocol. Article 26 RATIFICATION, ACCEPTANCE, APPROVAL AND ACCESSION 1. This Protocol shall be subject to ratification, acceptance or approval by signatory States and regional economic integration organizations referred to in article 24. 2. This Protocol shall be open for accession as from 1 January 2004 by the States and regional economic integration organizations referred to in article 24. 3. Any regional economic integration organization referred to in article 24 which becomes a Party without any of its member States being a Party shall be bound by all the obligations under this Protocol. If one or more member States of such an organization is a Party, the organization and its member States shall decide on their respective responsibilities for the performance of their obligations under this Protocol. In such cases, the organization and the member States shall not be entitled to exercise rights under this Protocol concurrently. 4. In their instruments of ratification, acceptance, approval or accession, the regional economic integration organizations referred to in article 24 shall declare the extent of their competence with respect to the matters governed by this Protocol. These organizations shall also inform the Depositary of any substantial modifications to the extent of their competence. Article 27

Article 24

ENTRY INTO FORCE

SIGNATURE

1. This Protocol shall enter into force on the ninetieth day after the date of deposit of the sixteenth instrument of ratification, acceptance, approval or accession. 2. For the purposes of paragraph 1, any instrument deposited by a regional economic integration organization shall not be counted as additional to those deposited by the States members of such an organization.

This Protocol shall be open for signature at Kiev (Ukraine) from 21 to 23 May 2003 on the occasion of the fifth Ministerial Conference „Environment for Europe,” and thereafter at United Nations Headquarters in New York until 31 December 2003, by all States which are members of the United Nations and by regional economic integration organizations constituted by sovereign States members of the United Nations to which their member States have transferred competence over matters governed

3. For each State or regional economic integration organization which ratifies, accepts or approves this Protocol or accedes thereto after the deposit of the

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17835

sixteenth instrument of ratification, acceptance, approval or accession, the Protocol shall enter into force on the nine tieth day after the date of deposit by such State or organization of its instrument of ratification, acceptance, approval or accession.

Party may withdraw from the Protocol by giving written notification to the Depositary. Any such withdrawal shall take effect on the ninetieth day after the date of its receipt by the Depositary.

Article 28

Article 30

RESERVATIONS

AUTHENTIC TEXTS

No reservations may be made to this Protocol. Article 29 WITHDRAWAL At any time after three years from the date on which this Protocol has come into force with respect to a Party, that

The original of this Protocol, of which the English, French and Russian texts are equally authentic, shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations. IN WITNESS WHEREOF the undersigned, being duly authorized thereto, have signed this Protocol. DONE at Kiev, this twenty-first day of May, two thousand and three.

Annex I ACTIVITIES No.

1. (a) (b) (c)

Energy sector Mineral oil and gas refineries Installations for gasification and liquefaction Thermal power stations and other combustion installations

(d) (e)

Coke ovens Coal rolling mills

(f)

Installations for the manufacture of coal products and solid smokeless fuel Production and processing of metals Metal ore (including sulphide ore) roasting or sintering installations Installations for the production of pig iron or steel (primary or secondary melting) including continuouscasting Installations for the processing of ferrous metals: (i) Hot-rolling mills

2. (a) (b) (c)

(ii) Smitheries with hammers

(iii) Application of protective fused metal coats (d)

Ferrous metal foundries

(e)

Installations: (i) For the production of non -ferrous crude metals from ore, concentrates or secondary raw materials by metallurgical, chemical or electrolytic processes (ii) For the smelting, including the alloying, of non – ferrous metals, including recovered products (refining, foundry casting, etc.)

(f)

Capacity threshold (column 1)

Activity

Installations for surface treatment of metals and plastic materials using an electrolytic or chemical process

Employee threshold (column 2)

* * With a heat input of 50 megawatts (MW) * With a capacity of 1 ton per hour 1 *

10 employees

*

10 employees

With a capacity of 2.5 tons per hour With a capacity of 20 tons of crude steel With an energy of 50 kilojoules per hammer, where the calorific power used exceeds 20 MW With an input of 2 tons of crude steel per hour With a production capacity of 20 tons per day *

With a melting capacity of 4 tons per day for lead and cadmium or 20 tons per day for all other metals Where the volume ofthe treatment vats equals 30 m3

17836

MAGYAR KÖZLÖNY

No.

3. (a) (b)

Mineral industry Underground mining and related operations Opencast mining

(c)

Installations for the production of: (i) Cement clinker in rotary kilns (ii) Lime in rotary kilns (iii) Cement clinker or lime in other furnaces

(d) (e) (f) (g)

4. (a)

(b)

(c)


Activity

Installations for the production of asbestos and the manufacture of asbestos -based products Installations for the manufacture of glass, including glass fibre Installations for melting mineral substances, including the production of mineral fibres Installations for the manufacture of ceramic products by firing, in particular roofing tiles, bricks, refractory bricks, tiles, stoneware or porcelain

* Where the surface of the area being mined equals 25 hectares

2009/85. szám Employee threshold (column 2)

10 employees

10 employees With a production capacity of 500 tons per day With a productioncapacity exceeding 50 tons per day With a production capacity of 50 tons per day * With a melting capacity of 20 tons per day With a melting capacity of 20 tons per day With a production capacity of 75 tons per day, or with a kiln capacity of 4 m3 and with a setting density per kiln of 300 kg/m3

Chemical industry Chemical installations for the production on an industrial scale * of basic organic chemicals, such as: (i) Simple hydrocarbons (linear or cyclic, saturated or unsaturated, aliphatic or aromatic) (ii) Oxygen-containing hydrocarbons such as alcohols, aldehydes, ketones, carboxylic acids, esters, acetates, ethers, peroxides, epoxy resins (iii) Sulphurous hydrocarbons (iv) Nitrogenous hydrocarbons such as amines, amides, nitrous compounds, nitro compounds or nitrate compounds, nitrile s, cyanates, isocyanates (v) Phosphorus -containing hydrocarbons (vi) Halogenic hydrocarbons (vii) Organometallic compounds (viii) Basic plastic materials (polymers, synthetic fibres and cellulose-based fibres) (ix) Synthetic rubbers (x) Dyes and pigments (xi) Surface-active agents and surfactants Chemical installations for the production on an industrialscale of basic inorganic chemicals, such as: (i) Gases, such as ammonia, chlorine or hydrogen chloride, fluorine or hydrogen fluoride, carbon oxides, sulphur compounds, nitrogen oxides, hydrogen, sulphur dioxide, carbonyl chloride (ii) Acids, such as chromic acid, hydrofluoric acid, phosphoric acid, nitric acid, hydrochloric acid, sulphuric acid, oleum, sulphurous acids (iii) Bases, such as ammonium hydroxide, potassium hydroxide, sodium hydroxide (iv) Salts, such as ammonium chloride, potassium chlorate, potassium carbonate, sodium carbonate, perborate, silver nitrate (v) Non-metals, metal oxides or other inorganic compounds such as calc ium carbide, silicon, silicon carbide Chemical installations for the production on an industrial scale * of phosphorous-, nitrogen- or potassiumbased fertilizers (simple or compound fertilizers)

10 employees

2009/85. szám No.

(d)

MAGYAR KÖZLÖNY

(b)

Chemical installations for the production on an industrial scale of basic plant health products and of biocides Installations using a chemical or biological process for the production on an industrial scale of basic pharmaceutical products Istallation for the production on an industrial scale of explosives and pyrotechnic products Waste and waste-water management Installations for the incineration, pyrolysis, recovery, chemical treatment or landfilling of hazardous waste Installations for the incineration of municipal waste

(c)

Installations for the disposal of non -hazardous waste

(d)

Landfills (excluding landfills of inert waste)

(e)

Installations for the disposal or recycling of animal carcasses and animal waste Municipal waste -water treatment plants

(e)

(f) 5. (a)

(f)

(g)


Activity

*

17837 Employee threshold (column 2)

10 employees

*

*

Receiving 10 tons per day

10 employees

With a capacity of 3 tons per hour With a capacity of 50 tons per day Receiving 10 tons per day or with a total capacity of 25,000 tons With a treatment capacity of 10 tons per day With a capacity of 100,000 population equivalents With a capacity of 10,000 m3 per day

7. (a)

Independently operated industrial waste -water treatment plants which serve one or more activities of this annex Paper and wood production and processing Industrial plants for the production of pulp from timber or similar fibrous materials Industrial plants for the production of paper and board and other primary wood products (such as chipboard, fibreboard and plywood) Industrial plants for the p reservation of wood and wood products with chemicals Intensive livestock production and aquaculture Installations for the intensive rearing of poultry or pigs

(b)

Intensive aquaculture

8. (a)

Animal and vegetable products from the food and beverage sector Slaughterhouses With a carcass production 10 employees capacity of 50 tons per day Treatment and processing intended for the production of food and beverage products from: (i) Animal raw materials (other than milk) With a finished product production capacity of 75 tons per day (ii) Vegetable raw materials With a finished product production capacity of 300 tons per day (average value on a quarterly basis) Treatment and processing of milk With a capacity to re ceive 10 employees 200 tons of milk per day (average value on an annual basis)

6. (a) (b)

(c)

(b)

(c)

*

10 employees

With a production capacity of 20 tons per day With a production capacity of 50 m3 per day (i) With 40,000 places for 10 employees poultry (ii) 2 With 2,000 places for production pigs (over 30 kg) (iii) With 750 places for sows 1,000 tons of fish and shellfish per year

17838

MAGYAR KÖZLÖNY

No.

9. (a) (b)

(c)

(d) (e)

2009/85. szám


Activity

Other activities Plants for the pretreatment (operations such as washing, bleaching, mercerization) or dyeing of fibres or textiles Plants for the tanning of hides and skins

Employee threshold (column 2)

With a treatment capacity of 10 employees 10 tons per day With a treatment capacity of 12 tons of finished product per day With a consumption capacity of 150 kg per hour or 200 tons per year

Installations for the surface treatment of substances, objects or products using organic solvents, in particular for dressing, printing, coating, degreasing, waterproofing, sizing, painting, cleaning or impregnating Installations for the production of carbon (hard-burnt coal) or * electrographite by means of incineration or graphitization Installations for the building of, and painting or removal of paint With a capacity for ships from ships 100 m long

Explanatory notes: Column 1 contains the capacity thresholds referred to article 7, paragraph 1 (a). An asterisk (*) indicates that no capacity threshold is applicable (all facilities are subject to reporting). Column 2 contains the employee threshold referred to in article 7, paragraph 1 (b). „10 employees” means the equivalent of 10 full-time employees.

Annex II POLLUTANTS Threshold for releases (column 1) No

CAS number

1 2 3 4

74-82-8 630-08-0 124-38-9

5 6 7

10024-97-2 7664-41-7

8 9 10

2551-62-4

11 12 13 14 15 16 17

7440-38-2

18

7440-43-9

19

7440-47-3

20

7440-50-8

Pollutant

Methane (CH4) Carbon monoxide (CO) Carbon dioxide (CO2) Hydro-fluorocarbons (HFCs) Nitrous oxide (N2O) Ammonia (NH3) Non-methane volatile organic compounds (NMVOC) Nitrogen oxides (NOx/NO2) Perfluorocarbons (PFCs) Sulphur hexafluoride (SF6) Sulphur oxides (SOx/SO2) Total nitrogen Total phosphorus Hydrochlorofluorocarbons (HCFCs) Hydrochlorofluorocarbons (HCFCs) Halons Arsenic and compounds (as As) Cadmium and compounds (as Cd) Chromium and compounds (as Cr) Copper and compounds (as Cu)

to air (column 1a)

to water (column 1b)

to land (column 1c)

Threshold for off-site transfers of pollutants (column 2)

kg/year

kg/year

kg/year

kg/year

Manufacture, process or use theshold (column 3) kg/year

100 000 500 000 100 million 100

– – – –

– – – –

– – – –

* * * *

10 000 10 000 100 000

– – –

– – –

– – –

* 10 000 *

100 000

–

–

–

*

100 50

– –

– –

– –

* *

150 000 * – – 1

– 50 000 5 000 –

– 50 000 5 000 –

– 10 000 10 000 100

* 10 000 10 000 10 000

1

–

–

100

10 000

1 20

– 5

– 5

100 50

10 000 50

10

5

5

5

5

100

50

50

200

10 000

100

50

50

500

10 000

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17839

Threshold for releases (column 1) No

CAS number

Pollutant

to air (column 1a)


kg/year

21

7439-97-6

22

7440-02-0

23

7439-92-1

24

7440-66-6

25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

15972-60-8 309-00-2 1912-24-9 57-74-9 143-50-0 470-90-6 85535-84-8 2921-88-2 50-29-3 107-06-2 75-09-2 60-57-1 330-54-1 115-29-7 72-20-8

41 42

76-44-8 118-74-1

43

87-68-3

44

608-73-1

45 46 47

58-89-9 2385-85-5

48 49 50

608-93-5 87-86-5 1336-36-3

51 52 53

122-34-9 127-18-4 56-23-5

54 55 56 57 58 59 60 61 62

12002-48-1 71-55-6 79-34-5 79-01-6 67-66-3 8001-35-2 75-01-4 120-12-7 71-43-2

63

Mercury and compounds (as Hg) Nickel and compounds (as Ni) Lead and compounds (as Pb) Zinc and compounds (as Zn) Alachlor Aldrin Atrazine Chlordane Chlordecone Chlorfenvinphos Chloro -alkanes, C10–C13 Chlorpyrifos DDT 1,2-dichloroethane (EDC) Dichloromethane (DCM) Dieldrin Diuron Endosulphan Endrin Halogenated organic compounds (as AOX) Heptachlor Hexachloroben zene (HCB) Hexachlorobutadiene (HCBD) 1,2,3,4,5,6-hexachlorocyclohexane Lindane Mirex PCDD+PCDF (dioxins+furans) (as Teq) Pentachlorobenzene Pentachlorophenol (PCP) Polychlorinated biphenyls (PCBs) Simazine Tetrachloroethylene (PER) Tetrachloromethane (TCM) Trichlorobenzenes (TCBs) 1,1,1-trichloro ethane 1,1,2,2-tetrachloroethane Trichloroethylene Trichloromethane Toxaphene Vinyl chloride Anthracene Benzene

to land (column 1c)

kg/year


kg/year

Manufacture, process or use theshold (column 3)

kg/year

kg/year

10

1

1

5

5

50

20

20

500

10 000

200

20

20

50

50

200

100

100

1 000

10 000

– 1 – 1 1 – – – 1 1 000 1 000 1 – – 1 –

1 1 1 1 1 1 1 1 1 10 10 1 1 1 1 1 000

1 1 1 1 1 1 1 1 1 10 10 1 1 1 1 1 000

5 1 5 1 1 5 10 5 1 100 100 1 5 5 1 1 000

10 000 1 10 000 1 1 10 000 10 000 10 000 1 10 000 10 000 1 10 000 10 000 1 10 000

1 10

1 1

1 1

1 1

1 5

–

1

1

5

10 000

10

1

1

1

10

1 1 0.001

1 1 0.001

1 1 0.001

1 1 0.001

1 1 0.001

1 10 0,1

1 1 0,1

1 1 0,1

5 5 1

50 10 000 50

– 2 000 100

1 – –

1 – –

5 1 000 1 000

10 000 10 000 10 000

10 100 50 200 500 1 1 000 50 1 000

– – – – – 1 10 1 200 (as BTEX)a) 1

– – – – – 1 10 1 200 (as BTEX)a) 1

1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 100 50 2000 (as BTEX)a) 5

10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 1 10 000 50 10 000

Brominated diphenylethers – (PBDE)

10 000

17840

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/85. szám

Threshold for releases (column 1) No

CAS number

Pollutant

to air (column 1a)


kg/year

64

to land (column 1c)

kg/year


kg/year

Manufacture, process or use theshold (column 3)

kg/year

kg/year

Nonylphenol ethoxylates (NP/NPEs) and related substances Ethyl benzene

–

1

1

5

10 000

–

200 (as BTEX)a) 10 1 10 50

2000 (as BTEX)a) 100 5 100 50

10 000

1 000 – 100 –

200 (as BTEX)a) 10 1 10 50

10

1

1

100

10 000

– 50

20 5

20 5

200 50

10 000 50

–

200 (as BTEX)a) 1 1

2000 (as BTEX)a) 5 5

10 000

65

100-41-4

66 67 68 69

75-21-8 34123-59-6 91-20-3

70

117-81-7

71 72

108-95-2

73

108-88-3

Ethylene o xide Isoproturon Naphthalene Organotin compounds (as total Sn) Di-(2-ethyl hexyl) phthalate (DEHP) Phenols (as total C) Polycyclic aromatic hydrocarbons (PAHs)b) Toluene

– – –

50 000

–

–

**

1582-09-8 1330-20-7

Tributyltin and compounds Triphenyltin and compounds Total organic carbon (TOC) (as total C or COD/3) Trifluralin Xylenes

200 (as BTEX)a) 1 1

– – – 10 000

1 200 (as BTEX)a) 2 million –


10 000 10 000

Chlo rides (as tot al Cl) Chlorine and inorganic compounds (as HCl) Asbestos Cyanides (as total CN) Fluo rides (as total F) Fluorine and inorganic compounds (as HF) Hydrogen cyanide (HCN) Particulate matter ( PM10)


1 – – 5 000

1 50 2 000 –

1 50 2 000 –

10 500 10 000 –

10 000 10 000 10 000c) 10 000

200 50 000

– –

– –

– –

10 000 *

74 75 76

77 78 79 80 81 82 83 84

1332-21-4

85 86

74-90-8

10 000 10 000 10 000 10 000

10 000 10 000

10 000c) 10 000

Explanatory notes: The CAS number of the pollutant means the precise identifier in Chemical Abstracts Service. Column 1 contains the thresholds referred to in article 7, paragraph 1 (a)(i) and (iv). If the thresholdn a given sub-column (air, water or land) is exceeded, reporting of releases or, for pollutants in waste water estined for waste-water treatment, transfers to the environmental medium referred to in that sub-column is equired with respect to the facility in question, for those Parties which have opted for a system of reporting ursuant to article 7, paragraph 1 (a). Column 2 contains the thresholds referred to in article 7, paragraph 1 (a)(ii). If the threshold in this coumn is exceeded for a given pollutant, reporting of the off-site transfer of that pollutant is required with espect to the facility in question, for those Parties which have opted for a system of reporting pursuant to rticle 7, paragraph 1 (a)(ii). Column 3 contains the thresholds referred to in article 7, paragraph (1)(b). If the threshold in this column is exceeded for a given pollutant, reporting of the releases and off-site transfers of that pollutant is equired with respect to the facility in question, for those Parties which have opted for a system of reporting ursuant to article 7, paragraph 1 (b). A hyphen (–) indicates that the parameter in question does not trigger a reporting requirement. An asterisk (*) indicates that, for this pollutant, the release threshold in column (1)(a) is to be used ather than a manufacture, process or use threshold. A double asterisk (**) indicates that, for this pollutant, the release threshold in column (1)(b) is to be sed rather than a manufacture, process or use threshold. Footnotes: a) Single pollutants are to be reported if the threshold for BTEX (the sum parameter of benzene, oluene, ethyl benzene, xylene) is exceeded. b) Polycyclic aromatic hydrocarbons (PAHs) are to be measured as benzo(a)pyrene (50-32-8), enzo(b)fluoranthene (205-99-2), benzo(k)fluoranthene (207-08-9), indeno(1,2,3-cd)pyrene (193-39-5) (derived rom the Protocol on Persistent Organic Pollutants to the Convention on Long-range Transboundary Air Pollution). c) As inorganic compounds.

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Annex III PART A

DISPOSAL OPERATIONS (‘D’) – Deposit into or onto land (e.g. landfill) – Land treatment (e.g. biodegradation of liquid or sludgy discards in soils) – Deep injection (e.g. injection of pumpable discards into wells, salt domes or naturally occurring epositories) – Surface impoundment (e.g. placement of liquid or sludge discards into pits, ponds or lagoons) – Specially engineered landfill (e.g. placement into lined discrete cells which are capped and isolated rom one another and the environment) – Release into a water body except seas/oceans – Release into seas/oceans including sea-bed insertion – Biological treatment not specified elsewhere in this annex which results in final compounds or ixtures which are discarded by means of any of the operations specified in this part – Physico-chemical treatment not specified elsewhere in this annex which results in final compounds or ixtures which are discarded by means of any of the operations specified in this part (e.g. evaporation, rying, calcination, neutralization, precipitation) – Incineration on land – Incineration at sea – Permanent storage (e.g. emplacement of containers in a mine) – Blending or mixing prior to submission to any of the operations specified in this part – Repackaging prior to submission to any of the operations specified in this part – Storage pending any of the operations specified in this part

17841

– Used oil re-refining or other reuses of previously used oil – Land treatment resulting in benefit to agriculture or ecological improvement – Uses of residual materials obtained from any of the recovery operations specified above in this part – Exchange of wastes for submission to any of the recovery operations specified above in this part – Accumulation of material intended for any operation specified in this part

Annex IV ARBITRATION 1. In the event of a dispute being submitted for arbitration pursuant to article 23, paragraph 2, of this rotocol, a party or parties shall notify the other party or parties to the dispute by diplomatic means as well s the secretariat of the subject matter of arbitration and indicate, in particular, the articles of this Protocol hose interpretation or application is at issue. The secretariat shall forward the information received to all arties to this Protocol. 2. The arbitral tribunal shall consist of three members. Both the claimant party or parties and the other party or parties to the dispute shall appoint an arbitrator, and the two arbitrators so appointed shall designate by common agreement the third arbitrator, who shall be the president of the arbitral tribunal. The latter shall not be a national of one of the parties to the dispute, nor have his or her usual place of residence in the territory of one of these parties, nor be employed by any of them, nor have dealt with the case in any other capacity.

RECOVERY OPERATIONS (‘R’)

3. If the president of the arbitral tribunal has not been designated within two months of the appointment of the second arbitrator, the Executive Secretary of the Economic Commission for Europe shall, at the request of either party to the dispute, designate the president within a further two -month period.

– Use as a fuel (other than in direct incineration) or other means to generate energy – Solvent reclamation/regeneration – Recycling/reclamation of organic substances which are not used as solvents – Recycling/reclamation of metals and metal compounds – Recycling/reclamation of other inorganic materials – Regeneration of acids or bases – Recovery of components used for pollution abatement – Recovery of components from catalysts

4. If one of the parties to the dispute does not appoint an arbitrator within two months of the notification referred to in paragraph 1, the other party may so inform the Executive Secretary of the Economic Commission for Europe, who shall designate the president of the arbitral tribunal within a further two-month period. Upon designation, the president of the arbitral tribunal shall request the party which has not appointed an arbitrator to do so within two months. If it fails to do so within that period, the president shall so inform the Executive Secretary of the Economic Commission for Europe, who shall make this appointment within a further two -month period.

PART B

17842

MAGYAR KÖZLÖNY

5. The arbitral tribunal shall render its decision in accordance with international law and the provisions of this Protocol. 6. Any arbitral tribunal constituted under the provisions set out in this annex shall draw up its own rules of procedure. 7. The decisions of the arbitral tribunal, both on procedure and on substance, shall be taken by majority vote of its members. 8. The tribunal may take all appropriate measures to establish the facts. 9. The parties to the dispute shall facilitate the work of the arbitral tribunal and, in particular, using all means at their disposal, shall: (a) Provide it with all relevant documents, facilities and information; (b) Enable it, where necessary, to call witnesses or experts and receive their evidence. 10. The parties and the arbitrators shall protect the confidentiality of any information that they receive in confidence during the proceedings of the arbitral tribunal. 11. The arbitral tribunal may, at the request of one of the parties, recommend interim measures of protection. 12. If one of the parties to the dispute does not appear before the arbitral tribunal or fails to defend its case, the other party may request the tribunal to continue the proceedings and to render its final decision. Absence of a party or failure of a party to defend its case shall not constitute a bar to the proceedings. Before rendering its final decision, the arbitr al tribunal must satisfy itself that the claim is well founded in fact and law. 13. The arbitral tribunal may hear and determine counterclaims arising directly out of the subject matter of the dispute. 14. Unless the arbitral tribunal determines otherwise because of the particular circumstances of the case, the expenses of the tribunal, including the remuneration of its members, shall be borne by the parties to the dispute in equal shares. The tribunal shall keep a record of all its expenses, and shall furnish a final statement thereof to the parties. 15. Any Party to this Protocol which has an interest of a legal nature in the subject matter of the dispute, and which may be affected by a decision in the case, may intervene in the proceedings with the consent of the tribunal. 16. The arbitral tribunal shall render its award within five months of the date on which it is established, unless it finds it necessary to extend the time limit for a period which should not exceed five months.

2009/85. szám

17. The award of the arbitral tribunal shall be accompanied by a statement of reasons. It shall be final and binding upon all parties to the dispute. The award will be transmitted by the arbitral tribunal to the parties to the dispute and to the secretariat. The secretariat will forward the information received to all Parties to this Protocol. 18. Any dispute which may arise between the parties concerning the interpretation or execution of the award may be submitted by either party to the arbitral tribunal which made the awar d or, if the latter cannot be seized thereof, to another tribunal constituted for this purpose in the same manner as the first.”

„Jegyzõkönyv a szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról E jegyzõkönyv részes felei, emlékeztetve az 1998. évi a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrõl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történõ részvételérõl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (az Aarhusi Egyezmény) 5. cikke (9) bekezdésére és 10. cikke (2) bekezdésére, felismerve, hogy a szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások fontos mechanizmust jelentenek a vállalatok felelõsségre vonhatóságának fokozása, a szennyezés csökkentése és a fenntartható fejlõdés elõmozdítása szempontjából az Aarhusi Egyezmény részes feleinek elsõ találkozóján elfogadott luccai nyilatkozatban megállapítottak szerint, tekintettel az 1992. évi a környezetrõl és a fejlõdésrõl szóló riói nyilatkozat 10. alapelvére, tekintettel ugyancsak az Egyesült Nemzetek 1992. évi, a környezetrõl és a fejlõdésrõl szóló konferenciáján elfogadott alapelvekre és kötelezettségvállalásokra, különösen az „Agenda 21” 19. fejezetének rendelkezéseire, tudomásul véve az „Agenda 21” További Alkalmazásának Programját, amely az Egyesült Nemzetek Közgyûlésének tizenkilencedik rendkívüli ülésén került elfogadásra 1997-ben, és amely felhív – többek között – a nemzeti kapacitások és képességek növelésére az információgyûjtés, feldolgozás és terjesztés tekintetében, annak érdekében, hogy lehetõvé váljon a nyilvános hozzáférés a környezeti kérdésekre vonatkozó információkhoz a megfelelõ eszközökön keresztül, tekintettel a 2002. évi Fenntartható Fejlõdési Világ-csúcstalálkozó végrehajtási tervére, amely szorgalmazza a koherens, integrált információ kialakítását a kémiai anyagokról, mint például a nemzeti szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokon keresztül, figyelembe véve a kémiai biztonsággal foglalkozó kormányközi fórum munkáját, különösen a 2000. évi, a kémiai biztonságról szóló bahiai nyilatkozatot, a 2000. év

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

utáni cselekvési prioritásokat és a szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartási/emissziós jegyzék akciótervet, figyelembe véve ugyancsak a kémiai anyagok megfelelõ kezelésének szervezetek közötti programja keretében végzett tevékenységeket, figyelembe véve továbbá a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet munkáját, különösen a szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások alkalmazásáról szóló tanácsi ajánlását, amelyben a Tanács felhívja a tagországokat, hogy hozzák létre és tegyék nyilvánosan elérhetõvé a nemzeti szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokat, azzal a kívánsággal, hogy egy olyan mechanizmust biztosítsanak, amely hozzájárul a jelenlegi és a jövõbeni generációk minden tagjának azon jogához, hogy egészségének és jólétének megfelelõ környezetben éljen, a nyilvánosan hozzáférhetõ környezeti információs rendszerek kifejlesztésének biztosításán keresztül, azzal a kívánsággal is, hogy biztosítsák, hogy az ilyen rendszerek kifejlesztésénél figyelembe veszik a fenntartható fejlõdéshez hozzájáruló elveket, úgymint az 1992. évi, a környezetrõl és a fejlõdésrõl szóló riói nyilatkozat 15. alapelvében meghatározott elõvigyázatossági megközelítést, felismerve az összefüggést a megfelelõ környezeti információs rendszerek és az Aarhusi Egyezményben foglalt jogok gyakorlása között, megállapítva az együttmûködés szükségességét a szennyezõ anyagokra és hulladékokra vonatkozó más nemzetközi kezdeményezésekkel, beleértve a 2001. évi, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezõ anyagokról szóló stockholmi egyezményt és az 1989. évi, a veszélyes hulladékok határon keresztüli szállításának ellenõrzésérõl és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezményt, felismerve, hogy az ipari üzemek üzemeltetésébõl és egyéb forrásokból származó szennyezés és hulladék mennyiségének minimalizálására irányuló integrált megközelítés célkitûzéseinek magas szintû védelmet kell biztosítaniuk a környezet egésze számára, a fenntartható és környezetileg megfelelõ fejlõdés felé kell vinniük, és védeniük kell a jelenlegi és a jövõbeni generációk egészségét, meggyõzõdve a szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások – mint a környezeti teljesítmény javítása elõmozdítására, és a közösségekbe kibocsátott, valamint az azokba és az azokon keresztül szállított szennyezõ anyagokra vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés biztosítására szolgáló, valamint a kormányzatok által a trendek nyomon követésére, a szennyezés csökkentésében elért elõrehaladás bemutatására, bizonyos nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés ellenõrzésére, a prioritások meghatározására és a környezeti politikákon és programokon keresztül elért elõrehaladás értékelésére használt költséghatékony eszközök – értékérõl,

17843

azzal a hittel, hogy a szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások kézzelfogható elõnyöket hozhatnak az ipar számára a szennyezõ anyagok javított kezelése révén, megállapítva a szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások adatainak az egészségügyi, környezeti, demográfiai, gazdasági és egyéb típusú vonatkozó információkkal kombináltan, a potenciális problémák jobb megértése, a kényes pontok azonosítása, megelõzõ és kockázatcsökkentõ intézkedések megtétele, valamint a környezetgazdálkodási prioritások meghatározása céljából történõ felhasználásának lehetõségeit, felismerve az azonosított vagy azonosítható természetes személyek magánélete védelmének jelentõségét a szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásoknak bejelentett információk feldolgozása során az adatvédelemmel kapcsolatos vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelõen, felismerve ugyancsak a jelentõségét a nemzetközileg kompatibilis szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartási rendszerek kifejlesztésének az adatok összehasonlíthatóságának növelése érdekében, megállapítva, hogy az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának sok tagállama, az Európai Közösség és az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás részes felei tesznek azért, hogy különbözõ forrásokból adatokat gyûjtsenek a szennyezõanyag-kibocsátásokról és -szállításokról, és hogy ezeket az adatokat nyilvánosan elérhetõvé tegyék, és felismerve különösen, hogy ezen a területen bizonyos országok hosszú és értékes tapasztalattal rendelkeznek, figyelembe véve a létezõ kibocsátási nyilvántartásokban alkalmazott eltérõ megközelítési módokat és az ismétlések elkerülésének szükségességét, és így felismerve, hogy bizonyos fokú rugalmasságra van szükség, sürgetve a nemzeti szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások progresszív kialakítását, sürgetve a kapcsolat megteremtését a nemzeti szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások és a nyilvános érdeklõdésre számot tartó egyéb kibocsátásokra vonatkozó információs rendszerek között, megállapodtak a következõkben: 1. cikk Célkitûzés E jegyzõkönyv célkitûzése az információkhoz való nyilvános hozzáférés növelése a koherens, integrált, országos szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásoknak (PRTR-eknek) az e jegyzõkönyv rendelkezéseinek megfelelõen történõ létrehozása révén, ami elõsegítheti a nyilvánosság környezetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalban való részvételét, valamint hozzájárulhat a környezetszennyezés megelõzéséhez és csökkentéséhez.

17844

MAGYAR KÖZLÖNY 2. cikk Fogalommeghatározások

E jegyzõkönyv alkalmazásában: 1. ,,fél”: ha a szöveg másként nem jelzi, egy állam vagy egy – a 24. cikkben említett – regionális gazdasági integrációs szervezet, amely a jegyzõkönyvet magára nézve kötelezõen elfogadta, és amely vonatkozásában a jegyzõkönyv hatályos; 2. ,,egyezmény”: a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrõl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történõ részvételérõl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény, kelt Aarhusban, Dániában, 1998. június 25-én; 3. ,,nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, és – a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban – azok társulásai, szervezetei vagy csoportjai; 4. ,,üzem”: ugyanazon a telephelyen vagy szomszédos telephelyeken lévõ egy vagy több létesítmény, amelyeket ugyanaz a természetes vagy jogi személy tulajdonol vagy üzemeltet; 5. ,,illetékes hatóság”: a nemzeti hatóság vagy hatóságok, vagy bármely más – az adott fél által a nemzeti szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartási rendszer kezelésére kijelölt – illetékes szerv vagy szervek; 6. ,,szennyezõ anyag”: valamely anyag vagy anyagok egy csoportja, amely káros lehet a környezetre vagy az emberi egészségre tulajdonságai és a környezetbe történõ kijutása következtében; 7. ,,kibocsátás”: a szennyezõ anyagok környezetbe történõ kijutása valamilyen – akár szándékos akár balesetbõl származó, akár rutinszerû akár nem rutinszerû – emberi tevékenység eredményeképpen, beleértve a kiömlést, kisugárzást, bevezetést, visszasajtolást, elhelyezést vagy lerakást, akár végsõ szennyvíztisztítással nem rendelkezõ csatorna hálózaton keresztül; 8. ,,elszállítás a telephelyrõl”: az ártalmatlanításra vagy hasznosításra szánt hulladéknak és a szennyvíztisztításra szánt szennyvízben lévõ szennyezõ anyagoknak az üzem határán túlra történõ szállítása; 9. ,,diffúz források”: sok kisebb vagy elszórt forrás, amelyekbõl a szennyezõ anyagok a földtani közegbe, a levegõbe vagy a vízbe kerülhetnek kibocsátásra, amelyek e környezeti elemekre gyakorolt együttes hatása jelentõs lehet, és amelyek esetében nem praktikus a jelentések begyûjtése egyedileg minden egyes forrásból; 10. a „nemzeti” és az „országos” kifejezés – azon felek jegyzõkönyv szerinti kötelezettségeinek vonatkozásában, amelyek regionális gazdasági integrációs szervezetek – a szóban forgó régióra vonatkozik, eltérõ jelzés hiányában; 11. ,,hulladék”: olyan anyagok vagy tárgyak, amelyeket: a) ártalmatlanítottak vagy hasznosítottak; b) ártalmatlanításra vagy hasznosításra szánnak; vagy

2009/85. szám

c) ártalmatlanításukat vagy hasznosításukat a nemzeti jogszabályok elõírják; 12. ,,veszélyes hulladék”: a nemzeti jogszabályok által veszélyesként meghatározott hulladék; 13. ,,egyéb hulladék”: hulladék, amely nem veszélyes hulladék; 14. ,,szennyvíz”: a nemzeti jog szabályozása alá esõ anyagokat vagy tárgyakat tartalmazó használt víz.

3. cikk Általános rendelkezések (1) Mindegyik fél megteszi a szükséges jogalkotási, szabályozási és egyéb intézkedéseket, és a megfelelõ végrehajtási intézkedéseket, e jegyzõkönyv intézkedései alkalmazása céljából. (2) E jegyzõkönyv rendelkezései nem befolyásolják valamely fél azon jogát, hogy az e jegyzõkönyv által elõírtnál átfogóbb vagy a nyilvánosság számára jobban hozzáférhetõ szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartást tartson fenn vagy vezessen be. (3) Mindegyik fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak megkövetelése érdekében, hogy egy üzem alkalmazottait és a nyilvánosság tagjait, akik bejelentik az e jegyzõkönyvet végrehajtó nemzeti jogszabályoknak az üzem által történõ megszegését a közhatóságoknak, ne sújtsák büntetéssel, ne háborgassák vagy zaklassák az üzem vagy a közhatóságok által a jogsértés bejelentésére irányuló cselekedeteik miatt. (4) E jegyzõkönyv végrehajtása során mindegyik fél számára az 1992. évi, a környezetrõl és a fejlõdésrõl szóló riói nyilatkozat 15. alapelvében meghatározott elõvigyázatossági megközelítés az irányadó. (5) A jelentéstétel ismétlõdéseinek csökkentése érdekében a szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartási rendszereket a keresztülvihetõ mértékig integrálni lehet a meglévõ információforrásokkal, úgymint az engedélyeztetéshez vagy a mûködési engedélyekhez kapcsolódó jelentéstételi mechanizmusokkal. (6) A felek törekszenek a nemzeti szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások közötti konvergencia elérésére.

4. cikk A szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartási rendszer alapvetõ elemei E jegyzõkönyvnek megfelelõen mindegyik fél létrehoz és fenntart egy nyilvánosan hozzáférhetõ nemzeti

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

szennyezõanyagkibocsátási és -szállítási nyilvántartást, amely: a) üzemspecifikus a pontszerû forrásokra vonatkozó jelentések tekintetében; b) biztosítja a jelentéstételt a diffúz források vonatkozásában; c) szennyezõanyag-specifikus vagy hulladék-specifikus, ahogy megfelelõ; d) több közegre vonatkozik, különbséget téve a levegõbe, a talajba és a vízbe történõ kibocsátás között; e) tartalmazza a szállítással kapcsolatos információkat; f) idõszakos, kötelezõ jelentéstételen alapul; g) szabványosított és aktuális adatokat, korlátozott számú szabványosított jelentéstételi küszöböt és korlátozott rendelkezéseket – ha vannak egyáltalán – tartalmaz a bizalmasság érdekében; h) koherens, felhasználóbarátra tervezett és nyilvánosan hozzáférhetõ, beleértve az elektronikus formában történõ hozzáférést is; i) lehetõvé teszi a kialakításában és módosításában való nyilvános részvételt; és j) az illetékes hatóság által fenntartott strukturált, számítógépes adatbázis vagy több összekapcsolt adatbázis.

5. cikk Tervezés és felépítés (1) Mindegyik fél biztosítja, hogy a 4. cikkben említett nyilvántartásban tárolt adatok összesített és nem összesített formában egyaránt szerepeljenek, annak érdekében, hogy a kibocsátások és a szállítások visszakereshetõk és azonosíthatók legyenek az alábbiak szerint: a) üzem és annak földrajzi elhelyezkedése; b) tevékenység; c) tulajdonos vagy üzemeltetõ, és – ahogy megfelelõ – vállalat; d) szennyezõ anyag vagy hulladék, ahogy megfelelõ; e) az egyes környezeti közegek, amelyekbe a szennyezõ anyag kibocsátásra kerül; és f) a 7. cikk (5) bekezdésében meghatározottak szerint a szállítás célállomása és – amennyiben megfelelõ – hulladék esetében az ártalmatlanítási vagy hasznosítási mûvelet. (2) Mindegyik fél biztosítja azt is, hogy az adatok visszakereshetõk és azonosíthatók legyenek a nyilvántartásban szereplõ diffúz források szerint. (3) Mindegyik fél a jövõbeni bõvítési lehetõségének figyelembevételével tervezi meg a nyilvántartását, valamint úgy, hogy legalább tíz jelentéstételi évre visszamenõleg biztosítva legyen a jelentett adatok nyilvános hozzáférése. (4) A nyilvántartás úgy kerül megtervezésre, hogy a nyilvánosság számára a lehetõ legkönnyebb legyen ahhoz elektronikus úton – például interneten – keresztül hozzá-

17845

férni. A tervezésnek lehetõvé kell tennie, hogy normál mûködési feltételek mellett a nyilvántartásban tárolt információk elektronikus úton folyamatosan és azonnal rendelkezésre álljanak. (5) Mindegyik félnek meg kell adnia a nyilvántartásában a vonatkozó, létezõ, nyilvánosan hozzáférhetõ, környezetvédelmi tárgyú adatbázisaival való kapcsolatot biztosító hivatkozásokat. (6) Mindegyik fél megadja a nyilvántartásában a jegyzõkönyv más részes felei és – amennyiben kivitelezhetõ – egyéb országok szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásaival való kapcsolatot biztosító hivatkozásokat.

6. cikk A nyilvántartás hatóköre (1) Mindegyik fél biztosítja, hogy nyilvántartása információkat tartalmaz az alábbiakról: a) a 7. cikk (2) bekezdése szerint jelentésköteles szennyezõanyag-kibocsátások; b) a 7. cikk (2) bekezdése szerint jelentésköteles telephelyrõl történõ elszállítások; és c) a 7. cikk (4) bekezdése szerint jelentésköteles szennyezõanyag-kibocsátások diffúz forrásokból. (2) A nemzeti szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások kialakítása és e jegyzõkönyv alkalmazása során szerzett tapasztalatok felmérése után, és a vonatkozó nemzetközi folyamatok figyelembevételével, a felek találkozója áttekinti az e jegyzõkönyv szerinti jelentéstételi kötelezettségeket, és azok továbbfejlesztése szempontjából mérlegeli az alábbi kérdéseket: a) az I. mellékletben meghatározott tevékenységek felülvizsgálata; b) a II. mellékletben meghatározott szennyezõ anyagok felülvizsgálata; c) az I. és II. mellékletben feltüntetett küszöbök felülvizsgálata; és d) egyéb vonatkozó szempontok bevonása, mint például a telephelyen belüli szállításokra, tárolásra vonatkozó információk, a diffúz forrásokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek meghatározása vagy a szennyezõ anyagok e jegyzõkönyvbe történõ felvételére vonatkozó kritériumok megállapítása.

7. cikk Jelentéstételi követelmények (1) Mindegyik fél vagy: a) megköveteli a joghatósága alá tartozó minden egyes olyan üzem tulajdonosától vagy üzemeltetõjétõl, amely

17846

MAGYAR KÖZLÖNY

egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott tevékenységet végez az I. melléklet 1. oszlopában meghatározott vonatkozó kapacitásküszöbön felül, és: (i) a II. melléklet 1. oszlopában meghatározott vonatkozó küszöbértékeket meghaladó mennyiségben bocsát ki valamely, a II. mellékletben meghatározott szennyezõ anyagot; (ii) a II. melléklet 2. oszlopában meghatározott vonatkozó küszöbértékeket meghaladó mennyiségben szállít telephelyen kívülre valamely, a II. mellékletben meghatározott szennyezõ anyagot, amennyiben a fél a szállításokra vonatkozóan a szennyezõanyag-specifikus jelentéstételt választotta az (5) bekezdés d) pontja szerint; (iii) évente 2 tonnát meghaladó mennyiségû veszélyes hulladékot vagy 2000 tonnát meghaladó egyéb hulladékot szállít telephelyen kívülre, amennyiben a fél a szállításokra vonatkozóan a hulladékspecifikus jelentéstételt választotta az (5) bekezdés d) pontja szerint; vagy (iv) a II. melléklet 1.b. oszlopában meghatározott vonatkozó küszöbértékeket meghaladó mennyiségben szállít telephelyen kívülre szennyvízkezelésre szánt szennyvízben valamely – a II. mellékletben meghatározott – szennyezõ anyagot, hogy eleget tegyen az arra a tulajdonosra vagy üzemeltetõre vonatkozóan a (2) bekezdésnek megfelelõen elõírt kötelezettségeknek; vagy b) megköveteli a joghatósága alá tartozó minden egyes olyan üzem tulajdonosától vagy üzemeltetõjétõl, amely egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott tevékenységet végez az I. melléklet 2. oszlopában meghatározott alkalmazotti létszám-küszöbön vagy afelett, és gyárt, feldolgoz vagy felhasznál valamely, a II. mellékletben meghatározott szennyezõ anyagot a II. melléklet 3. oszlopában meghatározott vonatkozó küszöbértékeket meghaladó mennyiségben, hogy eleget tegyen az arra a tulajdonosra vagy üzemeltetõre vonatkozóan a (2) bekezdésnek megfelelõen elõírt kötelezettségeknek. (2) Mindegyik fél megköveteli az (1) bekezdésben említett üzem tulajdonosától vagy üzemeltetõjétõl, hogy benyújtsa az (5) és (6) bekezdésben meghatározott információkat az azokban foglalt követelményeknek megfelelõen azon szennyezõ anyagokra és hulladékokra vonatkozóan, melyek tekintetében a küszöbértékeket túllépték. (3) E jegyzõkönyv célkitûzésének elérése érdekében, az egyes felek eldönthetik, hogy egy adott szennyezõ anyag vonatkozásában a kibocsátásküszöböt vagy a gyártási, feldolgozási vagy felhasználási küszöböt alkalmazzák, feltéve, hogy ezzel növelik a kibocsátásokra vagy a szállításokra vonatkozóan a nyilvántartásukban rendelkezésre álló releváns információ mennyiségét. (4) Mindegyik fél biztosítja, hogy a (7) és (8) bekezdésben meghatározott diffúz forrásokból származó szennyezõanyag-kibocsátásokra vonatkozó információkat a nyilvántartásába történõ felvételük céljából az illetékes ható-

2009/85. szám

sága összegyûjtse, vagy kijelöl egy vagy több közhatóságot vagy illetékes szervet az összegyûjtésükre. (5) Mindegyik fél megköveteli a (2) bekezdés szerint jelentéstételre kötelezett üzemek tulajdonosaitól vagy üzemeltetõitõl, hogy megadják és benyújtsák az alábbi információkat az illetékes hatóságának üzemspecifikus alapon: a) a jelentést tevõ üzem megnevezése, címe, földrajzi elhelyezkedése és a tevékenysége vagy tevékenységei, és a tulajdonos vagy üzemeltetõ, és – ahogy megfelelõ – a vállalat megnevezése; b) mindegyik – a (2) bekezdés szerint jelentésköteles – szennyezõanyag megnevezése és numerikus azonosítója; c) mindegyik – a (2) bekezdés szerint jelentésköteles – szennyezõanyagnak a üzembõl a környezetbe kibocsátott mennyisége a jelentéstételi évben, mind összesítve, mind lebontva levegõbe, vízbe vagy talajba – beleértve a föld alatti befecskendezést – történõ kibocsátásra; d) vagy: (i) mindegyik – a (2) bekezdés szerint jelentésköteles – szennyezõanyagnak a telephelyrõl elszállított mennyisége a jelentéstételi évben, megkülönböztetve az ártalmatlanításra és a hasznosításra elszállított mennyiségeket, és a szállítmányokat befogadó üzem megnevezése és címe; vagy (ii) a (2) bekezdés szerint jelentésköteles hulladéknak a telephelyrõl elszállított mennyisége a jelentéstételi évben, megkülönböztetve a veszélyes hulladékot és az egyéb hulladékot, bármely hasznosítási vagy ártalmatlanítási mûvelet esetében „R”-rel, illetve „D”-vel jelezve, hogy a hulladékot hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánják-e a III. mellékletnek megfelelõen, valamint veszélyes hulladék határon át történõ szállítása esetén a hulladék ártalmatlanítójának vagy hasznosítójának és a szállítmányt befogadó tényleges ártalmatlanítási vagy hasznosítási telephely megnevezése és címe; e) mindegyik szennyvízben lévõ – a (2) bekezdés szerint jelentésköteles – szennyezõanyagnak a telephelyrõl elszállított mennyisége a jelentéstételi évben; és f) a c)–e) albekezdésben említett információknak a 9. cikk (2) bekezdése szerint történõ beszerzésénél felhasznált módszertan típusa, feltüntetve, hogy az információk mérésekre, számításokra vagy becslésre vannak alapozva. (6) Az (5) bekezdés c)–e) albekezdésében említett információk magukban foglalják a mindennapi tevékenységekbõl és a rendkívüli eseményekbõl fakadó kibocsátásokra és szállításokra vonatkozó információkat. (7) Mindegyik fél megjeleníti a nyilvántartásában, megfelelõ térbeli bontásban, a diffúz forrásokból származó szennyezõanyag-kibocsátásokra vonatkozó információkat, amelyek esetében az adott fél állapítja meg, hogy az adatokat a vonatkozó hatóságok gyûjtik össze, és azok gyakorlatilag felvehetõk a nyilvántartásba. Amennyiben az adott fél azt állapítja meg, hogy ilyen adatok nincsenek, akkor intézkedéseket hoz a vonatkozó szennyezõanyagok diffúz forrásokból származó kibocsátásaira vonatkozó je-

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

lentéstétel kezdeményezésére a nemzeti prioritásaival összhangban. (8) A (7) bekezdésben említett információk magukban foglalják az információk beszerzésénél felhasznált módszertan típusát.

8. cikk Jelentéstételi ciklus (1) Mindegyik fél biztosítja, hogy az információk, amelyeket a nyilvántartásának tartalmaznia kell, nyilvánosan hozzáférhetõk, összeállításuk és bemutatásuk a nyilvántartásban naptári évek szerint történik. A jelentéstételi év az a naptári év, amelyre az adott információ vonatkozik. Mindegyik fél esetében az elsõ jelentéstételi év a jegyzõkönyvnek az adott fél esetében történõ hatálybalépését követõ naptári év. A 7. cikk szerint elõírt jelentéstételre évente kerül sor. A második jelentéstételi év azonban lehet az elsõ jelentéstételi évet követõ második naptári év. (2) Mindegyik fél, amely nem regionális gazdasági integrációs szervezet, biztosítja, hogy az információk az egyes jelentéstételi évek végétõl számított tizenöt hónapon belül bekerüljenek a nyilvántartásába. Az elsõ jelentéstételi évre vonatkozó információk azonban a szóban forgó jelentéstételi év végétõl számított két éven belül kerülnek be a nyilvántartásába. (3) Mindegyik fél, amely regionális gazdasági integrációs szervezet, biztosítja, hogy az adott jelentéstételi évre vonatkozó információk bekerüljenek a nyilvántartásába hat hónappal azután, hogy a feleknek, amelyek nem regionális gazdasági integrációs szervezetek, ezt meg kell tenniük.

9. cikk Adatgyûjtés és nyilvántartásba vétel (1) Mindegyik fél megköveteli a 7. cikk jelentéstételi követelményei alá tartozó üzemek tulajdonosaitól vagy üzemeltetõitõl, hogy összegyûjtsék – az alábbi (2) bekezdéssel összhangban és megfelelõ gyakorisággal – a üzemnek a 7. cikk szerinti jelentéstétel alá tartozó kibocsátásai és telephelyen kívülre történõ szállításai meghatározásához szükséges adatokat, és hogy azon adatok dokumentációját, amelyekbõl a jelentésben foglalt információk származtak, az illetékes hatóságok számára rendelkezésre tartsák öt éven keresztül, a vonatkozó jelentéstételi év végétõl számítva. E dokumentáció leírja az adatgyûjtésnél felhasznált módszertant is. (2) Mindegyik fél megköveteli a 7. cikk szerinti jelentéstétel alá tartozó üzemek tulajdonosaitól vagy üzemeltetõitõl, hogy a rendelkezésre álló legjobb információkat használják fel, melyek magukban foglalhatnak monitoring

17847

adatokat, emissziós tényezõket, tömegegyensúly-egyenleteket, közvetett monitoringot vagy egyéb számításokat, mûszaki szakvéleményeket és egyéb módszereket. Adott esetben ezt a nemzetközileg elfogadott módszereknek megfelelõen kell elvégezni.

10. cikk Minõségfelmérés (1) Mindegyik fél megköveteli a 7. cikk (1) bekezdése szerinti jelentéstételi követelmények alá tartozó üzemek tulajdonosaitól vagy üzemeltetõitõl, hogy biztosítsák az általuk jelentett információk minõségét. (2) Mindegyik fél biztosítja, hogy a nyilvántartásukban szereplõ adatok az illetékes hatóság általi minõségfelmérés alá esnek, különös tekintettel a teljességükre, következetességükre és hitelességükre, figyelembe véve minden olyan útmutatást, melyek a felek találkozója által kerülhetnek kidolgozásra.

11. cikk Nyilvános hozzáférés az információhoz (1) Mindegyik fél biztosítja a nyilvános hozzáférést a szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásában szereplõ információkhoz, az érdeklõdés kinyilvánításának szükségessége nélkül, és e jegyzõkönyv rendelkezéseinek megfelelõen, elsõsorban annak biztosítása révén, hogy a nyilvántartása gondoskodik a nyilvános telekommunikációs hálózatokon keresztül történõ közvetlen elektronikus hozzáférésrõl. (2) Amennyiben a nyilvántartásában szereplõ információkhoz nyilvánosan nem lehet könnyen hozzáférni közvetlen elektronikus úton, mindegyik fél biztosítja, hogy az illetékes hatósága kérésre kiszolgáltatja az adott információt bármilyen egyéb hatékony módon, a lehetõ leghamarabb, és legkésõbb a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül. (3) A (4) bekezdésre is figyelemmel, mindegyik fél biztosítja, hogy a nyilvántartásában szereplõ információkhoz való térítésmentes hozzáférést. (4) Mindegyik fél engedélyezheti, hogy az illetékes hatósága a (2) bekezdésben említett specifikus információ reprodukálásáért és postázásáért díjat számoljon fel, de az ilyen díj nem haladja meg az indokolt összeget. (5) Amennyiben a nyilvántartásában szereplõ információkhoz nyilvánosan nem lehet könnyen hozzáférni közvetlen elektronikus úton, mindegyik fél lehetõvé teszi a nyilvántartásához való elektronikus hozzáférést nyilvánosan hozzáférhetõ helyszíneken, például közkönyvtárakban, önkormányzatok hivatalaiban vagy egyéb megfelelõ helyeken.

17848

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/85. szám

12. cikk

megfelelõ hatóság kellõ figyelmet fordít az ilyen nyilvános hozzászólásokra.

Bizalmasság

(3) Mindegyik fél biztosítja, hogy amikor döntés születik a nyilvántartása létrehozásáról vagy annak jelentõs megváltoztatásáról, a döntésre és az azt megalapozó megfontolásokra vonatkozó információk nyilvánosan rendelkezésre álljanak a kellõ idõben.

(1) Mindegyik fél felhatalmazhatja az illetékes hatóságot, hogy bizalmasan kezelje a nyilvántartásban szereplõ információkat, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala kedvezõtlenül befolyásolná: a) a nemzetközi kapcsolatokat, az ország védelmét vagy a közbiztonságot; b) az igazságszolgáltatás menetét, valamely személy igazságos tárgyaláshoz való jogát, valamely közhatóság azon jogát, hogy bûnvádi vagy fegyelmi vizsgálatot folytasson le; c) a kereskedelmi és ipari információk bizalmasságát, amennyiben az ilyen bizalmasságot törvény védi a jogos gazdasági érdekek védelmezése céljából; d) a szellemi tulajdonjogokat; vagy e) egy természetes személyre vonatkozó személyes adatok és/vagy akták bizalmasságát, ha az adott személy nem járult hozzá az információk nyilvánosságra hozatalához, amennyiben az ilyen bizalmasságot biztosítja a nemzeti jog. A bizalmasság elõbbiekben említett okai korlátozó módon kerülnek értelmezésre, figyelembe véve a nyilvánosságra hozatallal szolgált közérdeket, és hogy az információ a környezetbe történõ kibocsátásokra vonatkozik-e. (2) Az (1) bekezdés c) pontja keretében, megfontolás tárgyát képezi a kibocsátásokra vonatkozó minden olyan információnak a nemzeti jog szerinti nyilvánosságra hozatala, amely a környezet védelme szempontjából releváns. (3) Valahányszor bizalmasan kezelnek információkat az (1) bekezdésnek megfelelõen, a nyilvántartás jelzi, hogy milyen típusú információt tartottak vissza, például általános kémiai információ szolgáltatásával, ha lehetséges, és hogy milyen okból tartották vissza.

13. cikk A nyilvánosság részvétele a nemzeti szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások kialakításában (1) Mindegyik fél megfelelõ lehetõségeket biztosít a nyilvánosság részvételére a nemzeti szennyezõanyagkibocsátási és -szállítási nyilvántartása kialakításában a nemzeti jog keretén belül. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, mindegyik fél lehetõséget biztosít a nemzeti szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartása kialakítása tekintetében javasolt intézkedésekre vonatkozó információkhoz való szabad nyilvános hozzáférésre és a döntéshozatali folyamat szempontjából releváns megjegyzések, információk, elemzések vagy vélemények benyújtására, valamint a

14. cikk Az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása (1) Mindegyik fél – a nemzeti jogrendje keretén belül – biztosítja, hogy az olyan személynek, aki úgy véli, hogy a 11. cikk (2) bekezdése szerinti információkérelmét figyelmen kívül hagyták, jogtalanul elutasították, nem válaszolták meg – részben vagy teljes egészében – kielégítõen, vagy egyéb tekintetben nem kezelték a szóban forgó bekezdésnek megfelelõen, lehetõsége legyen felülvizsgálati eljárásra bíróság, vagy valamely más, törvény által létrehozott független és pártatlan testület elõtt. (2) Az (1) bekezdés követelményei nem sértik a felek azon jogait és kötelezettségeit, melyek az egymás közötti szerzõdéseik értelmében állnak fenn és érintik e cikk tárgykörét.

15. cikk Kapacitásépítés (1) Mindegyik fél elõmozdítja, hogy a nyilvánosság tájékozott legyen a szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásával kapcsolatban, valamint biztosítja, hogy segítséget és útmutatást kapjon a nyilvántartáshoz való hozzáférés és az abban szereplõ információk felhasználása vonatkozásában. (2) Mindegyik fél megfelelõ kapacitásépítést és útmutatást biztosít az illetékes hatóságok és szervek számára annak érdekében, hogy támogassa azokat az e jegyzõkönyv szerinti feladataik elvégzésében.

16. cikk Nemzetközi együttmûködés (1) A felek együttmûködnek egymással és segítik egymást, ahogy megfelelõ: a) az e jegyzõkönyv célkitûzéseit támogató nemzetközi tevékenységekben; b) az érintett felek közötti kölcsönös megállapodás alapján, a nemzeti rendszerek e jegyzõkönyv szerinti kivitelezésében;

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

c) az e jegyzõkönyv szerinti, a határvidékeken történõ kibocsátásokra és szállításokra vonatkozó információk megosztásában; és d) az e jegyzõkönyv szerinti, a felek közötti szállításokra vonatkozó információk megosztásában. (2) A felek elõsegítik az egymás közötti és a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel való együttmûködést – ahogy megfelelõ –, hogy elõmozdítsák: a) a nyilvánosság tájékozottságát nemzetközi szinten; b) a technológia-átadást; és c) a szaktanácsadás-nyújtást azon felek esetében, amelyek fejlõdõ országok, vagy amelyek gazdasága átalakuláson megy keresztül, az e jegyzõkönyvhöz kapcsolódó kérdésekben.

17. cikk A felek találkozója (1) A felek találkozója létrehozásra kerül. Elsõ ülését e jegyzõkönyv hatálybalépésétõl számított két éven belül összehívják. Ezt követõen a felek találkozójának rendes üléseit az egyezmény részes felei rendes találkozói után vagy azokkal párhuzamosan tartják, hacsak másként nem határoznak e jegyzõkönyv részes felei. A felek találkozója rendkívüli ülést tart, ha errõl döntés születik egy rendes ülés során, vagy valamely fél írásbeli kérésére, feltéve, hogy annak az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezetõ titkára által valamennyi féllel történõ közlésétõl számított hat hónapon belül, a szóban forgó kérést e felek legalább egyharmada támogatja. (2) A felek találkozója folyamatosan felülvizsgálja e jegyzõkönyv végrehajtását és fejlesztését a felek rendszeres jelentései alapján, és ezt a célt szem elõtt tartva: a) felülvizsgálja a szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások kialakítását, és elõmozdítja progresszív erõsödésüket és konvergenciájukat; b) útmutatásokat határoz meg annak lehetõvé tétele érdekében, hogy a felek jelentést tegyenek neki, törekedve az e tekintetben kifejtett erõfeszítések átfedésének elkerülésére; c) létrehoz egy munkaprogramot; d) mérlegeli és – amennyiben helyénvaló – elfogadja a nemzetközi együttmûködés erõsítését célzó intézkedéseket a 16. cikknek megfelelõen; e) olyan kisegítõ testületeket hoz létre, amelyeket szükségesnek vél; f) mérlegeli és elfogadja az e jegyzõkönyvre és annak mellékleteire vonatkozó olyan módosítási javaslatokat, amelyeket szükségesnek vél e jegyzõkönyv céljaira, a 20. cikk rendelkezéseivel összhangban; g) elsõ ülésén megvitatja, és konszenzussal elfogadja az üléseire, illetve a kisegítõ testületei üléseire vonatkozó

17849

eljárási szabályzatot, figyelembe véve az egyezmény részes felei találkozója által elfogadott eljárási szabályzatot; h) megfontolja pénzügyi intézkedések konszenzussal történõ kialakítását, és szaktanácsadási mechanizmusok létrehozását e jegyzõkönyv végrehajtásának lehetõvé tétele érdekében; i) igénybe veszi – amennyiben helyénvaló – más releváns nemzetközi testületek szolgáltatásait e jegyzõkönyv célkitûzéseinek megvalósítása érdekében; és j) megfontol és megtesz minden olyan további lépést, amelyre szükség lehet e jegyzõkönyv célkitûzéseinek elõmozdítása tekintetében, mint például a végrehajtását elõsegítõ útmutatások és ajánlások elfogadását. (3) A felek találkozója lehetõvé teszi a szállításoknak a szennyezõanyag-specifikus és a hulladék-specifikus megközelítések használatával történõ jelentése során szerzett tapasztalatokra vonatkozó információk kicserélését, és áttekinti ezeket a tapasztalatokat annak érdekében, hogy megvizsgálja a két megközelítés közötti konvergencia lehetõségét, figyelembe véve az információk közérdekûségét az 1. cikknek megfelelõen és a szennyezõanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások átfogó hatékonyságát. (4) Az Egyesült Nemzetek, annak szakosodott ügynökségei és a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség, valamint bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely a 24. cikk szerint jogosult e jegyzõkönyv aláírására, de amely nem részes fele annak, és bármely kormányközi szervezet, amely azokon a területeken illetékes, melyekre a jegyzõkönyv vonatkozik, jogosult arra, hogy megfigyelõként részt vegyen a felek találkozójának ülésein. Beengedésükre és részvételükre a felek találkozója által elfogadott eljárási szabályzat vonatkozik. (5) Bármely nem kormányzati szervezet – amely azokon a területeken illetékes, melyekre e jegyzõkönyv vonatkozik –, amely közölte az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezetõ titkárával, hogy képviseltetni kívánja magát a felek találkozója valamely ülésén, jogosult arra, hogy megfigyelõként részt vegyen, hacsak az ülésen résztvevõ felek egyharmada kifogást nem emel ez ellen. Beengedésükre és részvételükre a felek találkozója által elfogadott eljárási szabályzat vonatkozik.

18. cikk Szavazati jog (1) A (2) bekezdésben elõírtak kivételével, e jegyzõkönyv mindegyik részes fele egy szavazattal rendelkezik. (2) A regionális gazdasági integrációs szervezetek, az illetékességi körükbe tartozó ügyekben, a szavazati jogukat a jegyzõkönyv részes felei közé tartozó tagállamaik számával megegyezõ számú szavazattal gyakorolják. Az ilyen szervezetek nem gyakorolják a szavazati jogukat,

17850

MAGYAR KÖZLÖNY

amennyiben a tagállamaik gyakorolják a sajátjukat, és fordítva.

19. cikk Mellékletek E jegyzõkönyv mellékletei annak elválaszthatatlan részét képezik, és – hacsak kifejezetten másként nem írják elõ – az erre a jegyzõkönyvre történõ hivatkozás egyúttal hivatkozás annak mellékleteire is.

20. cikk Módosítások (1) Bármely fél javasolhatja e jegyzõkönyv módosítását. (2) Az e jegyzõkönyvre vonatkozó módosítási javaslatok a felek találkozójának ülésén kerülnek megvitatásra. (3) Az e jegyzõkönyvre vonatkozó bármely módosítási javaslatot a titkársághoz kell írásos formában benyújtani, amely közli azt – legalább hat hónappal azon ülést megelõzõen, melyen elfogadásra javasolják – minden féllel, az egyéb államokkal és regionális gazdasági integrációs szervezetekkel, amelyek a jegyzõkönyvet magukra nézve kötelezõen elfogadták, és amelyek esetében a jegyzõkönyv még nem lépett hatályba, és az aláírókkal. (4) A felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy konszenzusos megállapodás szülessen az e jegyzõkönyvre vonatkozó bármely módosítási javaslatról. Ha a konszenzusra irányuló valamennyi erõfeszítés hiábavalónak bizonyult, és nem született megállapodás, a módosítást – végsõ megoldásként – az ülésen jelenlévõ és szavazó felek szavazatainak háromnegyedes többségével fogadják el. (5) E cikk alkalmazásában, „a jelenlévõ és szavazó felek” a jelenlévõ és igenlõ vagy nemleges szavazatot leadó feleket jelenti. (6) E jegyzõkönyv bármely, a (4) bekezdésnek megfelelõen elfogadott módosítását a titkárság közli a letéteményessel, aki eljuttatja azt valamennyi félhez, az egyéb államokhoz és regionális gazdasági integrációs szervezetekhez, amelyek a jegyzõkönyvet magukra nézve kötelezõen elfogadták, és amelyek esetében a jegyzõkönyv még nem lépett hatályba, és az aláírókhoz. (7) Egy módosítás, amely nem valamely mellékletre vonatkozik, az azt ratifikáló, elfogadó vagy jóváhagyó felek esetében a kilencvenedik napon lép hatályba attól az idõponttól számítva, amikor a letéteményes megkapja a ratifikálásra, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó okmányokat azok legalább háromnegyedétõl, akik a módosítás elfogadásának idején felek voltak. Ezt követõen a módosítás bármely más fél esetében a kilencvenedik napon lép ha-

2009/85. szám

tályba attól számítva, hogy az adott fél letétbe helyezi a módosítás ratifikálására, elfogadására vagy jóváhagyására vonatkozó okmányát. (8) A valamely mellékletre vonatkozó módosítás esetében, az a fél, amely nem fogadja el az adott módosítást, írásban értesíti errõl a letéteményest a módosítás letéteményes általi megküldése idõpontjától számított tizenkét hónapon belül. A letéteményes késedelem nélkül tájékoztat minden felet, amennyiben ilyen értesítést kap. Egy fél bármikor visszavonhatja az el nem fogadásra vonatkozó korábbi értesítést, aminek következtében a valamely mellékletre vonatkozó módosítás hatályba lép az adott fél esetében. (9) A letéteményes által a (6) bekezdés rendelkezései szerint történõ megküldése idõpontjától számított tizenkét hónap leteltével, a valamely mellékletre vonatkozó módosítás hatályba lép azon felek esetében, amelyek nem nyújtottak be értesítést a letéteményeshez a (8) bekezdéssel összhangban, feltéve, hogy ez idõ alatt legfeljebb azok egyharmada nyújtott be ilyen értesítést, akik a módosítás elfogadásának idején felek voltak. (10) Amennyiben a valamely mellékletre vonatkozó módosítás közvetlenül összefügg e jegyzõkönyv módosításával, az nem lép hatályba a jegyzõkönyv módosításának hatálybalépéséig.

21. cikk Titkárság Az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezetõ titkára az alábbi titkári feladatokat végzi e jegyzõkönyv esetében: a) a felek találkozója üléseinek elõkészítése és kiszolgálása; b) e jegyzõkönyv rendelkezéseinek megfelelõen kapott jelentések és egyéb információk továbbítása a felekhez; c) jelentéstétel a titkárság tevékenységeirõl a felek találkozója részére; és d) a rendelkezésre álló erõforrások alapján a felek találkozója által meghatározható egyéb feladatok.

22. cikk A megfelelés ellenõrzése Elsõ ülésén a felek találkozója konszenzussal nem bírósági, nem szemben álló felekre alapozott és konzultatív jellegû együttmûködési eljárásokat és intézményi intézkedéseket hoz létre e jegyzõkönyv rendelkezéseinek való megfelelés felmérésére és elõmozdítására, valamint a meg nem felelés kezelésére. Ezen eljárások és intézkedések létrehozása során a felek találkozója többek között mérlegeli, hogy figyelembe vegyék-e a nyilvánosság tagjaitól kapott információkat az e jegyzõkönyvvel kapcsolatos ügyekben.

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 23. cikk A viták rendezése

(1) Ha vita alakul ki két vagy több fél között e jegyzõkönyv értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban, akkor azok tárgyalás vagy a viták rendezésének egyéb – a vitában érintett felek számára elfogadható – békés útján keresik a megoldást. (2) E jegyzõkönyv aláírásakor, ratifikálásakor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz történõ csatlakozáskor, vagy azt követõen bármikor, egy állam írásban kijelentheti a letéteményesnek, hogy egy az (1) bekezdésnek megfelelõen nem megoldott vita esetében kötelezõként elfogadja a viták rendezésének alábbi módjai közül az egyiket vagy mindkettõt bármely féllel szemben, amely ugyanezt a kötelezettséget vállalja: a) a vita nemzetközi bíróság elé vitele; b) választottbíráskodás a IV. mellékletben meghatározott eljárásnak megfelelõen. Valamely regionális gazdasági integrációs szervezet hasonló hatályú nyilatkozatot tehet a választottbíráskodás vonatkozásában a b) albekezdésben említett eljárásoknak megfelelõen. (3) Ha a vitában érintett felek elfogadták a viták rendezésének a (2) bekezdésben említett mindkét módját, lehetséges, hogy a vitát csak a nemzetközi bíróság elé vigyék, hacsak a vitában érintett felek másként nem állapodnak meg.

17851 26. cikk

Ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás (1) E jegyzõkönyv a 24. cikkben említett aláíró államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek általi ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás alá esik. (2) E jegyzõkönyv csatlakozásra készen áll 2004. január 1-jétõl a 24. cikkben említett államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek elõtt. (3) Bármely a 24. cikkben említett regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyik úgy válik részes féllé, hogy a tagállamainak egyike sem részes fél, magára vállalja az e jegyzõkönyv szerinti összes kötelezettséget. Ha az ilyen szervezet egy vagy több tagállama részes fél, a szervezet és annak tagállamai meghatározzák a saját feladataikat az e jegyzõkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítésében. Ilyen esetekben a szervezet és a tagállamok nem jogosultak arra, hogy jogaikat egyidejûleg gyakorolják e jegyzõkönyv keretében. (4) A ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányaikban, a 24. cikkben említett regionális gazdasági integrációs szervezetek nyilatkoznak a hatáskörük mértékérõl az e jegyzõkönyv által szabályozott ügyek vonatkozásában. Ezek a szervezetek ugyancsak tájékoztatják a letéteményest a hatáskörük mértékének bármely lényeges módosulásáról.

24. cikk Aláírás E jegyzõkönyv aláírásra készen áll Kijevben (Ukrajnában) 2003. május 21–2003. május 23. között az ötödik „Környezet Európáért” Miniszteri Konferencia alkalmából, és azt követõen az Egyesült Nemzetek székhelyén, New Yorkban 2003. december 31-ig, valamennyi állam számára, amely az Egyesült Nemzetek tagja, valamint azon regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, amelyeket olyan szuverén államok alkotnak, melyek az Egyesült Nemzetek tagjai, és amelyekre a tagállamaik átruházták a hatáskört az e jegyzõkönyv által szabályozott ügyekben, beleértve ezen ügyek vonatkozásában a szerzõdésre lépés hatáskörét.

25. cikk Letéteményes Az Egyesült Nemzetek fõtitkára jár el e jegyzõkönyv letéteményeseként.

27. cikk Hatálybalépés (1) E jegyzõkönyv a tizenhatodik ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének idõpontjától számított kilencvenedik napon lép hatályba. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, a regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett valamely okmány nem kerül beszámításra az ilyen szervezet tagállamai által letétbe helyezetteken felül. (3) Minden olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében, amely a tizenhatodik ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése után ratifikálja, fogadja el vagy hagyja jóvá e jegyzõkönyvet, vagy csatlakozik ahhoz, a jegyzõkönyv az attól az idõponttól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor az ilyen állam vagy szervezet letétbe helyezi a ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányát.

17852

MAGYAR KÖZLÖNY 28. cikk

2009/85. szám

ilyen felmondás a letéteményes általi átvételének idõpontjától számított kilencvenedik napon válik hatályossá.

Fenntartások 30. cikk

E jegyzõkönyvhöz nem lehet fenntartásokat fûzni.

Hiteles szövegek E jegyzõkönyv eredeti példánya, melynek az angol, francia és orosz szövege egyformán hiteles, letétbe kerül az Egyesült Nemzetek fõtitkáránál.

29. cikk Felmondás Három évvel azután az idõpont után, hogy e jegyzõkönyv valamely fél vonatkozásában hatályba lépett, az adott fél bármikor felmondhatja a jegyzõkönyvet a letéteményeshez eljuttatott írásbeli értesítés útján. Bármely

A fentiek hiteléül az alulírottak, kellõ felhatalmazás birtokában, aláírták e jegyzõkönyvet. Kelt Kijevben, kétezerhárom május huszonegyedik napján.

I. Melléklet TEVÉKENYSÉGEK Kapacitás küszöb (1. oszlop)

Tevékenység

1. a) b) c)

Energia ágazat Ásványi olaj- és gázfinomítók Gázosító és cseppfolyósító létesítmények Hõerõmûvek és egyéb tüzelõberendezések

d) e) f)

Kokszolókemencék Szénõrlõ malmok Szénipari termékek és szilárd füstmentes tüzelõanyag elõállítására szolgáló létesítmények Fémek termelése és feldolgozása Fémércek (beleértve a szulfidércet) pörkölésére vagy zsugorítására szolgáló létesítmények Nyersvas vagy acél (elsõdleges vagy másodlagos olvasztás) elõállítására – beleértve a folyamatos öntést – szolgáló létesítmények Vasfémek megmunkálására szolgáló létesítmények: (i) Meleg hengermûvek

2. a) b)

c)

(ii) Kalapácsos kovácsmûhelyek

(iii) Olvasztott, védõ fémbevonat felvitele d)

Vasöntödék

e)

Létesítmények: (i) Nyers nemvas fémek érc, koncentrátum vagy másodlagos nyersanyagok felhasználásával, kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárásokkal történõ elõállítására (ii) Nemvas fémek – beleértve a kinyert termékeket (finomítás, öntödei öntés stb.) – olvasztására, beleértve az ötvözést

f)

Fémek és mûanyagok felületkezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy vegyi eljárással

Alkalmazotti létszám-küszöb (2. oszlop)

* 10 alkalmazott * 50 megawatt (MW) bemenõ hõteljesítménnyel * 1 tonna/óra kapacitással *

* 2,5 tonna/óra kapacitással

20 tonna/óra nyersacél kapacitással Kalapácsonként 50 kilojoule energiával, ahol a felhasznált hõenergia meghaladja a 20 MW-ot Óránkénti 2 tonna nyersacél teljesítménnyel 20 tonna/nap termelési kapacitással *

Napi 4 tonna olvasztási kapacitás ólomra és kadmiumra, vagy napi 20 tonna kapacitás minden más fémre Ahol a kezelõkádak térfogata 30 m3

10 alkalmazott

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Kapacitás küszöb (1. oszlop)

Tevékenység

3. a) b)

Ásványipar Mélymûvelésû bányászat és kapcsolódó tevékenységek Külszíni fejtés

c)

Létesítmények az alábbiak elõállítására: (i) Cement-klinker forgókemencében (ii) Mész forgókemencében (iii) Cement-klinker vagy mész egyéb kemencében

d) e) f) g)

4. a)

b)

Létesítmények azbeszt termékek elõállítására és azbeszt alapú termékek gyártására Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszál-elõállítást Létesítmények ásványi anyagok olvasztására, beleértve az ásványi szálak elõállítását Létesítmények kerámia termékek, különösen tetõcserép, tégla, tûzálló tégla, csempe, kõáru vagy porcelán, égetéssel történõ elõállítására

Vegyipar Vegyipari létesítmények olyan alapvetõ szerves vegyületek ipari méretekben történõ elõállítására, mint például: (i) Egyszerû szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás) (ii) Oxigéntartalmú szénhidrogének, például alkoholok, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxigyanták (iii) Kéntartalmú szénhidrogének (iv) Nitrogéntartalmú szénhidrogének, például aminok, amidok, nitro- vagy nitrát vegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok (v) Foszfortartalmú szénhidrogének (vi) Halogénezett szénhidrogének (vii) Szerves fémvegyületek (viii) Alapvetõ mûanyagok (polimerek szintetikus rostok és cellulóz alapú rostok) (ix) Szintetikus gumik (x) Színezékek és pigmentek (xi) Felületaktív anyagok Vegyipari létesítmények olyan alapvetõ szervetlen vegyületek ipari méretekben történõ elõállítására, mint például: (i) Gázok, például, ammónia, klór vagy sósav, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid (ii) Savak, mint például krómsav, hidrofluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessavak (iii) Bázisok, például ammónium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid (iv) Sók, például ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüst-nitrát (v) Nemfémek, fémoxidok vagy más szervetlen vegyületek, például, kalcium karbid, szilícium, szilícium-karbid

* Ahol a ténylegesen külszíni fejtés alatt álló terület eléri 25 hektárt

17853 Alkalmazotti létszám-küszöb (2. oszlop)

10 alkalmazott

10 alkalmazott 500 tonna napi termelési kapacitással 50 tonna feletti napi termelési kapacitással 50 tonna napi termelési kapacitással * Napi 20 tonna olvasztási kapacitással Napi 20 tonna olvasztási kapacitással Napi 75 tonna termelési kapacitással, vagy 4 m3 kemence kapacitással, kemencénként 300 kg/m3 berakási sûrûséggel *

*

10 alkalmazott

17854


Tevékenység

c)

b)

Vegyipari létesítmények foszfor-, nitrogén- és káliumalapú mûtrágyák (egyszerû és összetett mûtrágyák) ipari méretekben történõ elõállítására Vegyipari létesítmények alapvetõ növényvédõszerek és biocidek ipari méretekben történõ elõállítására Létesítmények alapvetõ gyógyszeripari termékek vegyi vagy biológiai eljárással, ipari méretekben történõ elõállítására Létesítmények robbanóanyagok és pirotechnikai termékek ipari méretekben történõ elõállítására Hulladék- és szennyvízgazdálkodás Létesítmények veszélyes hulladék égetésére, pirolízisére, hasznosítására, vegyi kezelésére vagy lerakására Létesítmények települési hulladék égetésére

c) d)

Létesítmények nem veszélyes hulladék ártalmatlanítására Hulladéklerakók (inert hulladékok lerakói kivételével)

e)

Létesítmények állati tetem vagy állati hulladék ártalmatlanítására vagy hasznosítására Települési szennyvíztisztító telepek

d) e) f) 5. a)

f) g)

7. a)

Önállóan üzemeltetett ipari szennyvíztisztító telepek, amelyek e mellékletben felsorolt egy vagy több tevékenységet szolgálnak ki Papír és faanyag elõállítása és feldolgozása Ipari létesítmények (cellulóz)pép faanyagból vagy hasonló szálas anyagokból történõ elõállítására Ipari létesítmények papír és karton, valamint más elsõdleges faipari termék [például keménypapír, farostlemez és rétegelt (funér)lemez] elõállítására Ipari létesítmények faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történõ tartósítására Intenzív állattartás és akvakultúra Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztéshez

b)

Intenzív akvakultúra

8. a)

Állati és növényi termékek az élelmiszeriparból Vágóhidak

b)

Kezelõ és feldolgozó létesítmények élelmiszerek és italok elõállítására: (i) Állati nyersanyagból (tej kivételével)

6. a) b)

c)

(ii) Növényi nyersanyagból

c)

Tej kezelése és feldolgozása

2009/85. szám Alkalmazotti létszám-küszöb (2. oszlop)

*

*

10 alkalmazott

* *

Napi 10 tonna befogadással

10 alkalmazott

Óránkénti 3 tonna kapacitással Napi 50 tonna kapacitással Napi 10 tonna befogadással vagy 25 000 tonna összkapacitásssal Napi 10 tonna kezelõ kapacitással 100 000 lakosegyenérték kapacitással Napi 10 000 m3 kapacitással

*

10 alkalmazott

Napi 20 tonna gyártási kapacitással Napi 50 m3 gyártási kapacitással (i) 40 000 férõhely baromfi 10 alkalmazott számára (ii) 2000 férõhely (30 kg-on felüli) sertés számára (iii) 750 koca férõhelyel Évi 1000 tonna hal és kagyló Napi 50 tonna hasított hús termelési kapacitással

10 alkalmazott

Napi 75 tonna késztermék elõállítási kapacitással Napi 300 tonna késztermék elõállítási kapacitással (átlagérték negyedév alapján számítva) Napi 200 tonna befogadó 10 alkalmazott kapacitással (átlagérték negyedév alapján számítva)

2009/85. szám


Tevékenység

9. a)

17855 Alkalmazotti létszám-küszöb (2. oszlop)

Egyéb tevékenységek Üzemek fonalak és textíliák elõkezelésére vagy színezésére (pl. mosás, fehérítés, mercerezés mûveletei) Üzemek irha és bõr kikészítésére

Napi 10 tonna kezelõ kapacitással Napi 12 tonna késztermék kapacitással Anyagok, tárgyak vagy termékek felületkezelésére szerves Óránkénti 150 kg vagy évi oldószereket felhasználó létesítmények, különösen 200 tonna felület-megmunkálás, printelés, felületbevonás, zsírtalanítás, anyagfelhasználási vízhatlanná tétel, méretezés, festés, tisztítás vagy impregnálás kapacitással céljára Létesítmények szén (jól kiégetett szén) vagy elektrografit * elõállítására égetéssel vagy grafitosítással Hajóépítõ, -festõ vagy hajófesték eltávolító létesítmények 100 m hajóhossz

b) c)

d) e)

10 alkalmazott

Magyarázó jegyzetek: Az 1. oszlop a 7. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett kapacitásküszöböket tartalmazza. A csillag (*) azt jelzi, hogy kapacitásküszöböt nem alkalmaznak (valamennyi létesítmény jelentésköteles). A 2. oszlop a 7. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett alkalmazotti létszámküszöböt tartalmazza. A „10 alkalmazott” 10 fõállású alkalmazottnak felel meg.

II. Melléklet SZENNYEZÕ ANYAGOK Kibocsátási küszöb (1. oszlop) Sorszám

CAS szám

1 2 3 4

74-82-8 630-08-0 124-38-9

5 6 7

10024-97-2 7664-41-7

8 9 10 11 12 13 14

2551-62-4

15 16 17

7440-38-2

18

7440-43-9

19

7440-47-3

20

7440-50-8

Szennyezõanyag

Metán (CH4) Szén-monoxid (CO) Szén-dioxid (CO2) Fluorozott szénhidrogének (HFC-k) Dinitrogén-oxid (N2O) Ammónia (NH3) Nem metán jellegû illékony szerves vegyületek (NMVOC) Nitrogén-oxidok (NOx/NO2) Perfluorkarbonok (PFC-k) Kén-hexafluoridok (SF6) Kén-oxidok (SOx/SO2) Összes nitrogén Összes foszfor Hidroklór-fluorkarbonok (HCFC-k) Klór-fluorkarbonok (CFC-k) Halonok Arzén és vegyületei (mint As) Kadmium és vegyületei (mint Cd) Króm és vegyületei (mint Cr) Réz és vegyületei (mint Cu)

levegõbe (1.a. oszlop) kg/év

vízbe (1.b. oszlop) kg/év

Szennyezõ anyaGyártási, feldolgok telephelyrõl gozási vagy feltörténõ elszállítáhasználási sá nak kü szöb ér földtani közegbe küszöb téke (1.c. oszlop) (3. oszlop) (2. oszlop) kg/év kg/év kg/év

100 000 500 000 100 millió 100

– – – –

– – – –

– – – –

* * * *

10 000 10 000 100 000

– – –

– – –

– – –

* 10 000 *

100 000

–

–

–

*

100 50 150 000 – – 1

– – – 50 000 5 000 –

– – – 50 000 5 000 –

– – – 10 000 10 000 100

* * * 10 000 10 000 10 000

1

–

–

100

10 000

1 20

– 5

– 5

100 50

10 000 50

10

5

5

5

5

100

50

50

200

10 000

100

50

50

500

10 000

17856

MAGYAR KÖZLÖNY Kibocsátási küszöb (1. oszlop)

Sorszám

CAS szám

21

7439-97-6

22

7440-02-0

23

7439-92-1

24

7440-66-6

25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

15972-60-8 309-00-2 1912-24-9 57-74-9 143-50-0 470-90-6 85535-84-8 2921-88-2 50-29-3 107-06-2 75-09-2 60-57-1 330-54-1 115-29-7 72-20-8

41 42 43

76-44-8 118-74-1 87-68-3

44

608-73-1

45 46 47

58-89-9 2385-85-5

48 49 50

608-93-5 87-86-5 1336-36-3

51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62

122-34-9 127-18-4 56-23-5 12002-48-1 71-55-6 79-34-5 79-01-6 67-66-3 8001-35-2 75-01-4 120-12-7 71-43-2

63

Szennyezõanyag



2009/85. szám Szennyezõ anyaGyártási, feldolgok telephelyrõl gozási vagy feltörténõ elszállítáhasználási földtani közegbe sának küszöbérküszöb té ke (1.c. oszlop) (3. oszlop) (2. osz lop) kg/év kg/év kg/év

Higany és vegyületei (mint Hg) Nikkel és vegyületei (mint Ni) Ólom és vegyületei (mint Pb) Cink és vegyületei (mint Zn) Alaklór Aldrin Atrazin Klórdán Klórdekon Klórfenvinfosz Klór-alkánok, C10–C13 Klórpirifosz DDT 1,2-diklór-etán (EDC) Diklór-metán (DCM) Dieldrin Diuron Endoszulfán Endrin Halogénezett szerves vegyületek (mint AOX) Heptaklór Hexaklór-benzol (HCB) Hexaklór-butadién (HCBD) 1,2,3,4,5,6-hexaklórciklohexán (HCH) Lindán Mirex PCDD + PCDF (dioxinok + furánok) (mint TEQ) Pentaklór-benzol Pentaklór-fenol (PCP) Poliklórozott bifenilek (PCB-k) Simazin Tetraklór-etilén (PER) Tetraklór-metán (TCM) Triklór-benzolok (TCB-k) 1,1,1-triklór-etán 1,1,2,2-tetraklór-etán Triklór-etilén Triklór-metán Toxafén Vinilklorid Antracén Benzol

10

1

1

5

5

50

20

20

500

10 000

200

20

20

50

50

200

100

100

1 000

10 000

– 1 – 1 1 – – – 1 1 000 1 000 1 – – 1 –

1 1 1 1 1 1 1 1 1 10 10 1 1 1 1 1 000

1 1 1 1 1 1 1 1 1 10 10 1 1 1 1 1 000

5 1 5 1 1 5 10 5 1 100 100 1 5 5 1 1 000

10 000 1 10 000 1 1 10 000 10 000 10 000 1 10 000 10 000 1 10 000 10 000 1 10 000

1 10 –

1 1 1

1 1 1

1 1 5

1 5 10 000

10

1

1

1

10

1 1 0.001

1 1 0.001

1 1 0.001

1 1 0.001

1 1 0.001

1 10 0.1

1 1 0.1

1 1 0.1

5 5 1

50 10 000 50

– 2 000 100 10 100 50 2 000 500 1 1 000 50 1 000 –

1 – – – – – – – 1 10 1 200 (mint BTEX)a) 1

5 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 100 50 2 000 (mint BTEX)a) 5

10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000 1 10 000 50 10 000

Brómozott difenil-éterek (PBDE)

1 – – – – – – – 1 10 1 200 (mint BTEX)a) 1

10 000

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Kibocsátási küszöb (1. oszlop)

Sorszám

CAS szám

64

Szennyezõanyag



17857 Szennyezõ anyaGyártási, feldolgok telephelyrõl gozási vagy feltörténõ elszállítáhasználási földtani közegbe sának küszöbérküszöb té ke (1.c. oszlop) (3. oszlop) (2. osz lop) kg/év kg/év kg/év

Nonilfenol és nonilfenol-etoxilátok (NP/NPE-k) Etil-benzol

–

1

1

5

10 000

–

200 (mint BTEX)a) 10 1 10 50

2 000 (mint BTEX)a) 100 5 100 50

10 000

1 000 – 100 –

200 (mint BTEX)a) 10 1 10 50

10

1

1

100

10 000

– 50

20 5

20 5

200 50

10 000 50

–

200 (mint BTEX)a) 1 1 50 000

200 (mint BTEX)a) 1 1 –

2 000 (mint BTEX)a) 5 5 –

10 000

1 200 (mint BTEX)a) 2 millió –

5 2 000 (mint BTEX)a) 2 millió –

10 000 10 000

65

100-41-4

66 67 68 69

75-21-8 34123-59-6 91-20-3

70

117-81-7

71 72

108-95-2

73

108-88-3

Etilén-oxid Izoproturon Naftalin Szerves ónvegyületek (mint összes Sn) Di-(2-etil-hexil)-ftalát (DEHP) Fenolok (mint összes C) Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-k)b) Toluol

– – –

1582-09-8 1330-20-7

Tributil-ón és vegyületei Trifenil-ón és vegyületei Összes szerves szén (TOC) (mint összes C vagy COD/3) Trifluralin Xilolok Kloridok (mint összes Cl) Klór és szervetlen vegyületei (mint HCl) Azbeszt Cianidok (mint összes CN) Fluoridok (mint összes F) Fluor és szervetlen vegyületei (mint HF) Hidrogén-cianid (HCN) Szálló por (PM10)

– 10 000

1 200 (mint BTEX)a) 2 millió –

1 –

1 50

1 50

10 500

10 000 10 000

– 5 000

2 000 –

2 000 –

10 000 –

10 000a) 10 000

200 50 000

– –

– –

– –

10 000 *

74 75 76

77 78 79 80 81 82

1332-21-4

83 84 85 86

74-90-8

– –

10 000 10 000 10 000 10 000

10 000 10 000 **

10 000c) 10 000

Magyarázó jegyzetek: A szennyezõanyag CAS-száma a Chemical Abstracts Service-ben feltüntetett pontos azonosítót jelenti. Az 1. oszlop a 7. cikk (1) bekezdés a) pontja (i) és (iv) alpontjában említett küszöböket tartalmazza. Amennyiben egy adott aloszlopban (levegõ, víz vagy földtani közeg) feltüntetett küszöböt túllépik, a kérdéses üzem vonatkozásában szükséges a kibocsátások vagy – a szennyvízkezelésre szánt szennyvízben lévõ szennyezõ anyagok esetében – a szóban forgó aloszlopban említett környezeti közegbe történõ szállítások jelentése azon felek esetében, amelyek a 7. cikk 1. bekezdése a) pontja szerinti jelentéstételi rendszert választották. A 2. oszlop a 7. cikk (1) bekezdés a) pontja (ii) alpontjában említett küszöböket tartalmazza. Amennyiben az ebben az oszlopban feltüntetett küszöböt túllépik egy adott szennyezõ anyagra nézve, a kérdéses üzem vonatkozásában szükséges a szóban forgó szennyezõ anyag telephelyrõl történõ elszállításának jelentése azon felek esetében, amelyek a 7. cikk 1. bekezdés a) pont (ii) alpontja szerinti jelentéstételi rendszert választották. A 3. oszlop a 7. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett küszöböket tartalmazza. Amennyiben az ebben az oszlopban feltüntetett küszöböt túllépik egy adott szennyezõ anyagra nézve, a kérdéses üzem vonatkozásában szükséges a szóban forgó szennyezõ anyag telephelyrõl történõ elszállításának jelentése azon felek esetében, amelyek a 7. cikk 1. bekezdése b) pontja szerinti jelentéstételi rendszert választották. A kötõjel (–) azt jelzi, hogy a kérdéses paraméter nem jár jelentéstételi kötelezettséggel. A csillag (*) azt jelzi, hogy az adott szennyezõ anyag esetében az 1.a. oszlopban feltüntetett küszöbértéket kell használni, és nem a gyártási, feldolgozási vagy felhasználási küszöbértéket. A két csillag (**) azt jelzi, hogy az adott szennyezõanyag esetében az 1.b. oszlopban feltüntetett kibocsátási küszöbértéket kell használni, és nem a gyártási, feldolgozási vagy felhasználási küszöbértéket. Lábjegyzetek: a) Az egyedi szennyezõ anyagokat jelenteni kell, ha a BTEX küszöböt (a benzol, toluol, etil-benzol, xilol paraméterek eredõje) túllépik. b) A policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH-k) benzo(a)pirénben (50-32-8), benzo(b)fluoranténben (205-99-2), benzo(k)fluoranténben (207-08-9), indeno(1,2,3-cd)pirénben (193-39-5) kell megadni (a nagy kiterjedésû, határokon átnyúló légszennyezésrõl szóló egyezménynek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezõ anyagokról szóló jegyzõkönyvébõl átvéve). c) Mint szervetlen vegyülete.

17858

MAGYAR KÖZLÖNY III. Melléklet A. RÉSZ ÁRTALMATLANÍTÁSI MÛVELETEK (,,D”)

– Talajban vagy talajon történõ elhelyezés (pl. lerakás) – Talajkezelés (pl. folyékony vagy iszapos hulladék talajban történõ biológiai lebontása) – Mélyinjektálás (pl. szivattyúzható hulladék befecskendezése kutakba, természetben elõforduló tároló helyek szikes dombjaiba) – Felszíni tárolás (pl. folyékony vagy iszapos hulladék elhelyezése gödrökben, tavakban vagy lagúnákban) – Speciális tervezésû lerakó (pl. bélelt, különálló cellákban történõ elhelyezés, amelyek fedettek és elszigeteltek egymástól és a környezettõl) – Víztestbe történõ kibocsátás a tengerek/óceánok kivételével – Tengerekbe/óceánokba történõ kibocsátás, beleértve a tengerfenékbe süllyesztést – Az e mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amely végtermékként olyan vegyületeket vagy elegyeket eredményez, melyek az ebben a részben meghatározott bármelyik mûvelettel eltávolíthatók – Az e mellékletben máshol nem meghatározott fizikai-kémiai kezelés, amely végtermékként olyan vegyületeket vagy elegyeket eredményez, melyek az ebben a részben meghatározott bármelyik mûvelettel eltávolíthatók (pl. párologtatás, szárítás, kalcinálás, semlegesítés, kicsapatás) – Szárazföldön történõ elégetés – Tengeren történõ elégetés – Tartós tárolás (pl. tartályok bányában történõ elhelyezése) – Összekeverés vagy elegyítés az ebben a részben meghatározott bármely mûveletnek való alávetés elõtt – Átcsomagolás az ebben a részben meghatározott bármely mûveletnek való alávetés elõtt – Tárolás az ebben a részben meghatározott valamely mûvelet elvégzéséig

B. RÉSZ HASZNOSÍTÁSI MÛVELETEK (,,R”) – Üzemanyagként (nem közvetlen elégetéssel) vagy más módon történõ felhasználás energiatermelés céljára – Oldószerek visszanyerése/regenerálása – Oldószerként nem használt szerves anyagok hasznosítása/visszanyerése – Fémek és fémvegyületek hasznosítása/visszanyerése – Egyéb szervetlen anyagok hasznosítása/visszanyerése – Savak és bázisok regenerálása

2009/85. szám

– Szennyezés csökkentésére használt összetevõk hasznosítása – Katalizátorokból származó összetevõk hasznosítása – Fáradt olaj újrafinomítása vagy a korábban felhasznált olaj egyéb hasznosítása – Talajkezelés, amely hasznos a mezõgazdaság szempontjából vagy ökológiai javulást eredményez – Valamely, e részben meghatározott hasznosítási mûveletbõl származó maradékanyag felhasználása – Hulladékok cseréje valamely, e részben meghatározott hasznosítási mûveletnek való alávetés céljára – Anyagok összegyûjtése valamely, e részben meghatározott mûvelet céljára

IV. Melléklet VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS 1. E jegyzõkönyv 23. cikke (2) bekezdése alapján választottbíróság elé utalt vita esetén, a fél vagy felek értesítik a vitában érintett másik felet vagy feleket diplomáciai úton, valamint a titkárságot, a választottbíráskodás tárgyáról, és jelzik – különösen – e jegyzõkönyv azon cikkeit, melyek értelmezése vagy alkalmazása vitatott. A titkárság továbbítja a kapott információkat e jegyzõkönyv valamennyi részes felének. 2. A választottbíróság három fõbõl áll. Mind az igénylõ fél vagy felek, mind a vitában érintett másik fél vagy felek kijelöl(nek) egy választottbírót, és az így kijelölt két választottbíró közös megegyezéssel kiválasztja a harmadik választottbírót, aki a választottbíróság elnöke. Ez utóbbi nem lehet a vitában érintett valamely fél állampolgára, az állandó tartózkodási helye nem lehet ezen felek valamelyikének a területén, nem állhat egyikõjük alkalmazásában sem és korábban semmilyen más minõségében sem foglalkozhatott az üggyel. 3. Ha a választottbíróság elnöke nem került kiválasztásra a második választottbíró kijelölésétõl számított két hónapon belül, az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezetõ titkára – a vitában érintett valamelyik fél kérésére – kiválasztja a választottbíróság elnökét egy további kéthónapos idõszakon belül. 4. Ha a vitában érintett valamelyik fél nem jelöl ki választóbírót az (1) bekezdésben említett értesítés benyújtásától számított két hónapon belül, a másik fél tájékoztathatja errõl az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezetõ titkárát, aki kiválasztja a választottbíróság elnökét egy további kéthónapos idõszakon belül. Kiválasztását követõen a választottbíróság elnöke felkéri azon felet, amelyik nem jelölt ki választottbírót, hogy ezt két hónapon belül tegye meg. Amennyiben ezen idõszak alatt nem sikerül ezt megtennie, az elnök tájékoztatja errõl az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezetõ titkárát, aki elvégzi ezt a kijelölést egy további kéthónapos idõszakon belül.

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

5. A választottbíróság a nemzetközi joggal és e jegyzõkönyv rendelkezéseivel összhangban hozza meg döntését. 6. Az e mellékletben meghatározott rendelkezések szerint felállított bármely választottbíróság maga alkotja meg eljárási szabályait. 7. A választottbíróság döntéseit – mind az eljárásmódra, mind az eljárás tárgyára vonatkozóan – többségi szavazással hozza meg. 8. A bíróság minden megfelelõ intézkedést megtehet a tények megállapítása céljából. 9. A vitában érintett felek elõsegítik a választottbíróság munkáját és – különösen – minden rendelkezésükre álló eszközzel: a) ellátják a vonatkozó dokumentumokkal, felszerelésekkel és információkkal; b) felhatalmazzák – szükség esetén –, hogy tanúkat vagy szakértõket hívjon, és azoktól bizonyítékokhoz jusson. 10. A felek és a választottbírók védik azon információk bizalmasságát, amelyekhez a választottbíróság eljárásai során bizalmasan jutnak hozzá. 11. A választottbíróság – az egyik fél kérésére – ideiglenes védelmi intézkedéseket javasolhat. 12. Ha a vitában érintett felek egyike nem jelenik meg a választottbíróság elõtt, vagy elmulasztja álláspontját megvédeni, a másik fél kérheti a bíróságot, hogy folytassa az eljárást, és hozza meg végsõ döntését. Valamely fél távolmaradása vagy álláspontja megvédésének elmulasztása nem akadályozza az eljárást. Végsõ döntésének meghozatala elõtt a választottbíróságnak meg kell gyõzõdnie arról, hogy a kereset ténylegesen és jogilag megalapozott. 13. A választottbíróság a vita tárgyából közvetlenül eredõ viszontkeresetet meghallgathatja, és arról döntést hozhat. 14. Hacsak a választottbíróság az eset sajátos körülményeire tekintettel másként nem rendelkezik, a bíróság kiadásait – beleértve a tagjainak díjazását – a vitában érintett felek egyenlõ arányban viselik. A bíróság a kiadásairól nyilvántartást vezet, és egy végsõ kimutatást készít a felek részére. 15. E jegyzõkönyv bármely részes fele, amelynek a vita tárgyában jogi természetû érdeke áll fenn, és amelyet érinthet az ügyben hozott döntés, a bíróság egyetértésével szót kaphat az eljárásban. 16. A választottbíróság a létrehozása idõpontjától számított öt hónapon belül meghozza döntését, hacsak úgy nem találja, hogy szükséges az idõkorlát kiterjesztése, amely nem haladhatja meg az öt hónapot. 17. A választottbíróság döntéséhez indoklást csatol. A döntés végleges, és kötelezõ érvényû a vitában érintett va-

17859

lamennyi félre nézve. A döntést a választottbíróság eljuttatja a vitában érintett felekhez és a titkársághoz. A titkárság továbbítja a kapott információt e jegyzõkönyv valamennyi részes felének. 18. A felek között a döntés értelmezése vagy végrehajtása vonatkozásában esetlegesen kialakuló vita bármely fél által a döntést meghozó választottbíróság elé, vagy – ha ez utóbbi nem áll rendelkezésre – egy másik, erre a célra az elsõvel azonos módon létrehozott, választottbíróság elé utalható.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 2–3. §-a a Jegyzõkönyv 27. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A Jegyzõkönyv, illetve e törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikárt felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a környezetvédelemért felelõs miniszter gondoskodik. Sólyom László s. k.,




2009. évi LIV. törvény az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosításáról* 1. § Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 1. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az autóbusszal, közforgalmú közlekedés keretében végzett menetrend szerinti belföldi és nemzetközi személyszállítás tekintetében e törvény a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel együttesen alkalmazandó.” 2. § A törvény 2. §-a f) pontjának 2. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:


17860

MAGYAR KÖZLÖNY

[E törvény alkalmazásában f) belsõ szolgáltató:] „2. a települési (fõvárosi) önkormányzat többségi befolyása alatt álló olyan gazdasági társaság, amelynek tevékenységét a települési (fõvárosi) önkormányzat irányítja, vagy” 3. § A törvény a 3. §-át követõen a következõ 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § (1) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az önkormányzat, illetve a miniszter a felelõsségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységrõl a tárgyévet követõ év május 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapon vagy a megyei napilapban, a miniszter a minisztérium honlapján teszi közzé. (2) Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésében elõírt jelentéstételi kötelezettséget az autóbusszal végzett helyi közösségi közlekedés tekintetében az önkormányzatokért és a közlekedésért felelõs miniszter együttesen, az autóbusszal végzett helyközi közösségi közlekedés tekintetében a közlekedésért felelõs miniszter teljesíti.” 4. § A törvény 6. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Belföldi menetrend szerinti személyszállítással – a közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítõ autóbuszjáratokkal végzett (15. §) és a kabotázs (16. §) személyszállítás kivételével – a szolgáltató kizárólag közszolgáltatási szerzõdés keretében bízható meg. A közszolgáltatási szerzõdést, amennyiben az a közbeszerzésekrõl szóló törvény alapján szolgáltatási koncessziónak minõsül, e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint kell megkötni. A pályázat nyilvánosan, a verseny tisztaságát és átláthatóságát bárki számára biztosító módon zajlik. Külföldi székhelyû szolgáltató a pályázaton abban az esetben vehet részt, ha országában is biztosított a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben a nemzeti elbánás a külföldiek számára. (2) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdésében elõírt elõzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítését követõen a pályázati felhívást az ellátásért felelõsnek legalább kettõ országos napilapban, továbbá a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben, az önkormányzatnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben és a helyi napilapban is közzé kell tennie a pályázat benyújtási határidejét legalább 60 nappal megelõzõen. A felhívásban tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és a pályázati kiírás beszerzési lehetõségének feltételeirõl, az ajánlattétel határidejérõl, az elbírálás módjáról és szempontjairól, az eredményhirdetés és a szerzõdéskötés legkésõbbi idõpontjáról, a szolgáltatás megkezdésének határnapjáról, valamint a szerzõdés idõtartamáról.”

2009/85. szám

5. § (1) A törvény 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az ellátásért felelõs pályázat nélkül, közvetlenül bízhat meg szolgáltatót a szolgáltató által kezdeményezett, korábban nem biztosított közszolgáltatásra, ha az nem haladja meg az 1370/2007/EK rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében szereplõ értéket, vagy teljesítményt, valamint az valós utazási igények ésszerû kielégítését szolgálja, és nem jár együtt más szolgáltató közszolgáltatási szerzõdésben rögzített jogainak sérelmével vagy mûködõképességének veszélyeztetésével.” (2) A törvény 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdésben említett esetekben a megbízás a közszolgáltatási szerzõdés megkötésére vagy annak közös megegyezésen alapuló módosítására irányuló új eljárás lebonyolításához elegendõ idõtartamra, de legfeljebb 2 évre szólhat.” (3) A törvény 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt eseteken túl a belsõ szolgáltató pályáztatás nélkül is megbízható a szolgáltatás elvégzésével (a továbbiakban: közvetlen odaítélés). A közvetlen odaítélés alapján szolgáltatást nyújtó belsõ szolgáltató a közszolgáltatási tevékenységét az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (2) bekezdésének a)–c) és e) pontjában meghatározott szabályok alapján, kizárólag az ellátásért felelõs illetékességi területén végzi.” (4) A törvény 8. §-a a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az, akinek érdekében állt vagy áll a közszolgáltatási szerzõdés elnyerése és a 6–8. §-ában foglalt szabályok megszegésével kötött közszolgáltatási szerzõdés folytán sérelmet szenvedett vagy a sérelem bekövetkezésének reális veszélye fennáll, a pályázat eredményének kihirdetésétõl, egyéb esetben a közszolgáltatási szerzõdés megkötésétõl számított 30 napos jogvesztõ határidõn belül a szolgáltatás végzésének helye szerinti bíróságtól kérheti jogszabálysértés tényének megállapítását.” 6. § (1) A törvény 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közszolgáltatási szerzõdés megkötésére az önkormányzat nevében az önkormányzat képviselõ testületének (közgyûlésének) felhatalmazása alapján a polgármester, a Magyar Állam nevében a miniszter jogosult. Pénzügyi ellentételezésre vonatkozó kötelezettséget tartalmazó szerzõdést a miniszter az államháztartásért felelõs miniszter elõzetes egyetértésével írhat alá. A közszolgáltatási szerzõdés érvényességi idejére és esetleges meghosszabbításának feltételeire az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (3)–(4) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadóak.” (2) A törvény 9. §-a (2) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép:

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

„(2) A szerzõdésnek – az 1370/2007/EK rendeletben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:” (3) A törvény 9. §-a (2) bekezdése a következõ k) ponttal egészül ki: [(2) A szerzõdésnek – az 1370/2007/EK rendeletben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:] „k) az 1370/2007/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében foglaltak bekövetkezése esetén a közszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó, a szolgáltató által alkalmazott munkavállalókat, illetve azok szerzõdéses jogait.” 7. § A törvény 10. §-át megelõzõ alcím és 10–11. §-ai helyébe a következõ rendelkezés lép: „Közszolgáltatási kötelezettség, közszolgáltatási ellentételezés 10. § (1) Közszolgáltatási kötelezettségnek minõsül minden, az 1370/2007/EK rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározott kötelezettség. (2) Az ellátásért felelõs közszolgáltatási kötelezettséget abban az esetben tarthat fenn vagy rendelhet el, ha a) az adott közszolgáltatás biztosítását a köz érdeke megköveteli, b) a közszolgáltatás gazdaságos ellátása más módon nem biztosítható, és c) a szolgáltatónak kiegyenlíti a közszolgáltatási kötelezettségbõl eredõ bevételekkel nem fedezett indokolt költségeit. (3) A közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó döntést megelõzõen az ellátásért felelõs köteles megvizsgálni a közszolgáltatási feladat más közlekedési eszközzel, más szolgáltatóval vagy más üzemeltetési feltételekkel történõ ellátásának lehetõségét, és az összességében legkedvezõbb megoldást választani. A döntésig, de legfeljebb egy évig a szolgáltatónak a közszolgáltatást változatlan feltételekkel biztosítania kell. (4) Amennyiben a (3) bekezdés alapján az ellátásért felelõs más szolgáltatót bíz meg, a szolgáltató adott feladattal összefüggõ kizárólagos jogát közszolgáltatási szerzõdésének módosításával meg kell szüntetni. 11. § (1) A szolgáltató a közszolgáltatási tevékenységgel összefüggõ, bevételekkel nem fedezett, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokolt költségeinek, valamint a szokásos mértékû, ésszerû nyereség megtérítésére jogosult (a továbbiakban: ellentételezés). (2) Ellentételezés esetén a közszolgáltatási kötelezettségbõl származó gazdasági hátrány számszerûsítésére, a szolgáltatót megilletõ pénzügyi ellentételezés mértékére és módjára az 1370/2007/EK rendelet elõírásai vonatkoznak. (3) Az ellentételezéssel kapcsolatos, a 9. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározottak részletes szabályait az 1370/2007/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelõen kell a közszolgáltatási szerzõdésben meghatározni, hogy

17861

a) az ellátásért felelõs és a szolgáltató között megkötött közszolgáltatási szerzõdés egyértelmûen rögzítse a szolgáltató közszolgáltatási feladatait, és b) a szolgáltatót megilletõ ellentételezés számításának rendje elõzetesen megszabott, objektív és átlátható módon meghatározott feltételekre épüljön, valamint c) az ellentételezés mértéke nem haladhatja meg a szolgáltató közszolgáltatási feladatok teljesítésével együtt járó költségeinek és egy méltányos nyereségnek a díjbevétellel, fogyasztói árkiegészítéssel és egyéb kapcsolódó bevételekkel és támogatásokkal nem fedezett összegét. (4) Amennyiben a szolgáltató nem pályázat útján került kiválasztásra, az ellentételezés számításánál költségként az azonos jellegû és színvonalú közszolgáltatási feladatokat ellátó, hatékonyan mûködõ szolgáltatók átlagköltségeit kell figyelembe venni. (5) A pályázat alapján kiválasztott szolgáltató esetében az ellentételezés a pályázati eljárás során kialakított, közszolgáltatási szerzõdésben rögzített összeg. A pályázat alapján kiválasztott, adott területen (területrészen, hálózaton, vonalcsoporton vagy vonalon) kizárólagos joggal bíró szolgáltató a közszolgáltatási szerzõdésben rögzített ellentételezés szabályain túlmenõen, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokolt költségeinek megtérítését az (1)–(3) bekezdésekben foglalt szabályokra figyelemmel abban az esetben kezdeményezheti, ha számszerûen alátámasztva igazolja a körülményeknek a szerzõdés megkötését követõ jelentõs változását. A körülményeknek a szerzõdés megkötését követõ jelentõs változásaként az utazási igények, vagy a gazdálkodási környezet tekintetében bekövetkezõ azon változások vehetõek figyelembe, amelyekkel a szerzõdés megkötésekor a szolgáltató a szerzõdés idõtartamára vonatkozóan, az üzleti tevékenység szokásos kockázataként nem számolhatott. (6) A pénzügyi ellentételezéssel járó közszolgáltatási szerzõdés vagy meghatározott közszolgáltatási kötelezettség esetén a szolgáltató köteles belsõ számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni az adott közszolgáltatási szerzõdéshez, illetõleg közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó eszközökrõl és forrásokról, bevételekrõl és ráfordításokról a külön jogszabály alapján meghatározott számviteli politikában rögzített, az átcsoportosítás lehetõségét kizáró elszámolási rendnek megfelelõen. (7) A nyilvántartást vonali szinten és úgy kell vezetni, hogy a (6) bekezdés szerinti egyes tételek érintett tevékenységhez való hozzárendelésének módszere egyértelmû legyen. A szolgáltatónak az elkülönített elszámolást a közszolgáltatási szerzõdés lejártát követõen az adózás rendjére vonatkozó jogszabályokban elõírt határidõig meg kell õriznie.” 8. § A törvény a következõ új 18. §-sal egészül ki: „18. § Ez a törvény a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

17862

MAGYAR KÖZLÖNY

9. § (1) Ez a törvény 2009. december 3-án lép hatályba és 1–8. §-ai, valamint 9. §-ának (2) bekezdése a hatálybalépését követõ napon vesztik hatályukat. (2) A törvény 9. § (6) bekezdésében szereplõ „10. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „10. § (4) bekezdésében” szövegrész lép. (3) A pályáztatásra és a közszolgáltatási szerzõdés tartalmára vonatkozó szabályokat csak e törvény hatálybalépését követõen indult ügyekben vagy eljárásokban kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépésekor már érvényes közszolgáltatási szerzõdések esetleges módosítása során e törvény és az 1370/2007/EK rendelet rendelkezéseit figyelembe kell venni. (4) Ez a törvény 2019. december 3-án veszti hatályát. (5) Ez a törvény a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1170/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlament és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Sólyom László s. k.,




III. Kormányrendeletek A Kormány 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelete a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésérõl szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) Az e rendeletben foglalt feltételek alapján állami támogatásként kamattámogatás vehetõ igénybe a központi költségvetésbõl a Magyar Köztársaság területén lévõ lakás építésére, új lakás vásárlására, korszerûsítésére szolgáló hitelintézeti kölcsönhöz.

2009/85. szám

(2) E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ: 1. új lakás: a) az alapozási munkáktól kezdõdõen teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel, vagy tetõtér-beépítéssel nem családi vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelõ lakóegység, amely elkészültét követõen használatbavételi- vagy fennmaradási-engedély köteles, b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és ba) amelyet elsõ ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó ingatlan-forgalmazással üzletszerûen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó, vagy hitelintézet, 2. tetõtér-beépítés: a lakás tetõterében vagy padlásterében végzett építési engedélyköteles munka, amely az eredeti tetõszerkezet elbontásával vagy elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti, 3. emeletráépítés: meglévõ épület – belsõ falsíkon mért legalább 1,90 métert elérõ – épületmagasítással járó, függõleges irányú bõvítése új építményszint létesítése érdekében, 4. hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkezõ hitelintézet, valamint a hitelintézettel egyenértékû prudenciális szabályozásnak megfelelõ pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben foglaltaknak megfelelõen, vagy jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló 1997. évi XXX. törvényben foglaltaknak megfelelõen, illetve a biztosítóintézet a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvényben foglaltaknak megfelelõen, 5. támogatott személy: a) a magyar állampolgár és az a személy, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint – a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, 6. egyedülálló személy: az a személy, akinek nincs élettársa, és a) hajadon, b) nõtlen, c) özvegy, d) elvált, e) özvegy bejegyzett élettárs vagy f) elvált bejegyzett élettárs, 7. komfortos lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 3. pontjában meghatározott lakás, 8. korszerûsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmû bevezetése, illetve belsõ hálózatának kiépítése, fürdõszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fûtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hõ-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külsõ nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje, tetõ cseréje, felújítása, szigetelése, a korszerûsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerûsítés közvetlen költségeinek 20%-áig, 9. fiatal: az a háztartásában legfeljebb egy gyermeket nevelõ személy, aki a) nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása idõpontjában nem töltötte be a 35. életévét,vagy b) házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élõ olyan, a kölcsönkérelem benyújtása idõpontjában 35. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása idõpontjában nem töltötte be a 35. életévét, 10. többgyermekes: az a háztartásában legalább két gyermeket nevelõ személy, aki a) nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása idõpontjában nem töltötte be a 45. életévét,vagy b) házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élõ olyan, a kölcsönkérelem benyújtása idõpontjában 45. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása idõpontjában nem töltötte be a 45. életévét, 11. gyermek: aki az építõ, vásárló eltartottja és a) a 16. életévét még nem töltötte be, b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, c) a 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékû egészségkárosodást szenvedett és ez az állapota legalább

17863

egy éve tart, vagy egy év alatt elõreláthatóan nem szûnik meg, 12. eltartott: az építtetõ, vásárló eltartottjának minõsül a) a gyermek, b) az építtetõ (vásárló) keresõ tevékenységet nem folytató házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa, ha 1. munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, 2. legalább 50%-os mértékû egészségkárosodást szenvedett, 3. az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, 4. háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, 5. háztartáson belül gondoz állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket, vagy 6. háztartáson belül gondoz az a)–c) pontban említett hozzátartozót, aki a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékû egészségkárosodást szenvedett, c) az építtetõnek (vásárlónak) vagy házastársának, illetve bejegyzett élettársának szülõje (mostoha- és nevelõszülõje), nagyszülõje, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékû egészségkárosodást szenvedett, 13. együttköltözõ: aki az építõ, vásárló eltartottja, házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa és a támogatott személlyel az új lakásba együtt költözik be, 14. állampapírhozam: a) a változó vagy a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelõ Központ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelõzõ három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejû diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult – a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételérõl szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet 6. §-ának megfelelõen számított – átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga, b) az egy évnél hosszabb idõszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelõzõ három naptári hónapban tartott ötéves névleges futamidejû államkötvény aukcióin kialakult – a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételérõl szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet 6. §-ának megfelelõen számított – átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga, 15. referenciahozam: az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsõdleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelõzõ három naptári hónapra vonatkozó számtani átlaga, 16. ellenszolgáltatás: a kamat és a törlesztés folyamán – a szerzõdésszegést, valamint jelzáloglevéllel történõ fi-

17864

MAGYAR KÖZLÖNY

nanszírozás esetén az elõtörlesztési díjat kivéve – bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás, 17. építési költség: a következõ kiadásoknak ténylegesen megfizetett, lakásra jutó hányada: a) a lakás, a lakóépület szerkezetének, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei, b) a lakások rendeltetésszerû használhatósághoz szükséges helyiségeknek, melléképületeknek (tüzelõanyagtároló, lomkamra stb.), melléképítményeknek (hulladéktartály-tároló, közmûpótló építmények és berendezések, közmû-becsatlakozás építményei stb.), valamint egyéb építményeknek (lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által elõírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsõ, lejtõ és járda, valamint támfal és szivárgó övárok) gépkocsitároló építési költségei, c) a közmûbekötések költségvetés szerinti építési költségei, d) a lebonyolítási költségek, a mûszaki tervezési költségek, e) a jogszabály alapján fizetendõ út- és közmûfejlesztési hozzájárulás, f) távfûtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások, g) a közterületi út-, járda- és közmûépítési költségek és hozzájárulások, h) az építmény megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei (tereprendezés, földkiemelés és deponálás), i) az építmény megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek (épületek, építmények bontása), valamint j) a telek ára, 18. ügyleti kamat: a támogatott által fizetendõ, a kamattámogatással csökkentett ellenszolgáltatás. (3) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben, illetve az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni. (4) A kamattámogatások igénybevételének jogszerûségét a) a 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, (7) és (9) bekezdésében meghatározott esetben az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezései alapján az állami adóhatóság, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) ellenõrzi. (5) Nem minõsül új lakás felépítésének meglévõ épület, épületrész vagy építmény átalakítása.

2009/85. szám A kamattámogatások célja 2. §

(1) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a) a fiatal vagy a többgyermekes támogatott személy aa) új lakás felépítéséhez, ab) új lakás vásárlásához, b) a nagykorú támogatott személy lakás korszerûsítéséhez kamattámogatást vehet igénybe. (2) Lakás építéséhez vagy vásárlásához kamattámogatás akkor nyújtható, ha a) az igénylõnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltözõ családtagjainak aa) lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, lízingbe vett lakása nincs, ab) az aa) alpontban meghatározott jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, ac) önkormányzati tulajdonban lévõ, illetve szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, és b) az eladó az igénylõnek nem – a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti – közeli hozzátartozója, továbbá nem élettársa. (3) Lakás korszerûsítéséhez kamattámogatás akkor nyújtható, ha az igénylõnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltözõ családtagjainak a korszerûsítendõ lakást kivéve a) lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, lízingbe vett lakása nincs, b) az a) pontban meghatározott jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, c) önkormányzati tulajdonban lévõ, illetve szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs. (4) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, vagy a rendeltetésétõl tartósan eltérõ célra használható lakás. (5) A (2)–(3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülésérõl az igénylõ, annak házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa és az együttköltözõ családtag(ok) büntetõjogi felelõsség mellett írásban kötelesek nyilatkozni. (6) A (2) bekezdés a) pont aa)–ab) alpontja, továbbá a (3) bekezdés a)–b) pontja nem alkalmazható arra a lakásra,

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a) amelyben az igénylõnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltözõ családtagjának együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van, feltéve, hogy a tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, b) amelynek lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy c) amely a kölcsönkérelem benyújtását megelõzõen több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén, haszonélvezettel terhelten került az igénylõnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, kiskorú gyermekének vagy a vele együttköltözõ családtagjának a tulajdonába, és a haszonélvezõ a lakásban lakik. (7) A kamattámogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylõ köteles a) származási országának ingatlan-nyilvántartást vezetõ országos hatáskörû szerve (hatósága) által kiállított – az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó – hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvû fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltözõ családtag(ok)nak származási országában lakástulajdona nincs, valamint b) írásban nyilatkozni arról, hogy a kamattámogatással építeni, vásárolni, korszerûsíteni kívánt lakásban lakóhelyet létesít. (8) Nem kell a (7) bekezdés a) pontjában foglaltakat alkalmazni, ha az igénylõ a menekült jogállásával rendelkezõ személy. (9) Házaspár, illetve bejegyzett élettárs igénylõk esetében, ha a házastársak vagy bejegyzett élettársak egyike magyar állampolgár, a (7) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell igazolni. (10) A (7) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot mind az építtetõ (vásárló), mind az eltartott köteles aláírni. (11) Ha a támogatott személy a kamattámogatással épített, vásárolt, korszerûsített lakását a) építés esetén a használatbavételi engedély kiadásától számított, b) vásárlás esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásban történõ bejegyzésétõl számított, c) korszerûsítés esetén a korszerûsítési munkák befejezésétõl számított egy éven belül elidegeníti, úgy a kamattámogatás megszûnik, és az adós köteles az addig igénybevett kamattámogatást a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerint számított kamataival együtt visszafizetni.

3. § (1) A kamattámogatás nyújtásának feltétele, hogy az igénylõ(k) és az együtt költözõ(k) a rendelkezésükre álló

17865

anyagi eszközöket – a korszerûsítés kivételével – az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használják fel. Az igénylõ(k) és az együttköltözõ(k) rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a kamattámogatásra irányuló kérelem benyújtását megelõzõ 5 éven belül értékesített lakásának, illetve tulajdoni hányadának az eladási árát is, amely csökkenthetõ: a) az értékesített lakást terhelõ és a lakás eladása érdekében egyösszegben visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással, b) a lakás eladása érdekében egy összegben kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével, c) a számlával igazolt ingatlan-közvetítõi jutalék összegével, d) a kamattámogatásra irányuló kérelem benyújtását legfeljebb egy évvel megelõzõen vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegével növelt vételárával, e) a kamattámogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának legfeljebb 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése a korábbi lakás eladását bejegyzõ földhivatali határozat kiadásának idõpontját legfeljebb 120 nappal elõzi meg, f) olyan számlával, szerzõdéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylõ az általa vásárolni kívánt, de végül a tulajdonába nem került lakás megszerzésére fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építõ gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követõen nem térült meg, g) a lakásértékesítésbõl származó bevétel után megfizetett és az állami adóhatóság által igazolt személyi jövedelemadó összegével. (2) A kamattámogatással épített, vásárolt, korszerûsített ingatlanban a támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. (3) A nem értékesítés céljára épült és befejezett épület (lakás) tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a kamattámogatások nem illetik meg. (4) Korszerûsítéshez csak az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelõségi igazolással rendelkezõ termékeket lehet felhasználni.

A kamattámogatások jogosultsági feltételei és mértéke 4. § (1) Kamattámogatást vehet igénybe a) a fiatal és a többgyermekes támogatott személy aa) Budapesten és a megyei jogú városokban a 25 millió forintot,

17866

MAGYAR KÖZLÖNY

ab) egyéb településeken a 20 millió forintot meg nem haladó – a telekár nélkül számított – összegû, az áfa összegét is tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén legalább komfortos komfortfokozatú új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására, b) a nagykorú támogatott személy építési költséghatár nélkül településtípustól függetlenül lakás korszerûsítésére. (2) Az építési költség, a vételár vagy a korszerûsítés költsége kiegyenlítéséhez felvett kamattámogatott hitelintézeti kölcsön, vagy biztosítóintézeti jelzáloghitel (a továbbiakban együtt: kölcsön) összege a) lakás építése, új lakás vásárlása esetén aa) Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb a 12,5 millió forint, ab) egyéb településeken legfeljebb 10 millió forint, b) lakás korszerûsítése esetén legfeljebb 5 millió forint lehet, azonban a kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylõ, annak házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat), korszerûsítési költséget. (3) A (2) bekezdés szerinti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam – ha e rendelet eltérõen nem rendelkezik – a kölcsön futamidejének lejártáig, de legfeljebb húsz évig nyújt támogatást. 5. § (1) A támogatott személyeknek az alábbi feltételeknek együttesen kell megfelelniük: a) az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és szülõi felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltözõ családtagjainak írásban tett nyilatkozata alapján a 2009. július 1-jét megelõzõen hatályos jogszabályok, illetve e rendelet alapján államilag támogatott lakásépítési, -vásárlási, -bõvítési, -korszerûsítési célú fennálló kölcsönük (a továbbiakban együtt: államilag támogatott kölcsön) nincs, vagy b) ha az a) pontban szereplõ személyeknek államilag támogatott kölcsönük van, ba) együttes nyilatkozatukban vállalják, hogy azt a korábbi kölcsönt folyósító hitelintézetnek az új kölcsönszerzõdés aláírását követõ 360 napon belül visszafizetik, bb) azzal, hogy a ba) pont szerint vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén az új kölcsön kamattámogatására való jogosultság megszûnik, és az igénybe vett kamattámogatást a folyósítás napjától a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerinti kamatokkal együtt 30 napon belül vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, az új kölcsönt folyósító hitelintézeten keresztül. (2) A kamattámogatást csak olyan kölcsönszerzõdéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelezõ vállalja, hogy a támogatás idõtartama alatt az ellenszolgáltatás mértéke e rendelet rendelkezései szerint legfeljebb az állampapír-

2009/85. szám

hozamnak, ennek hiányában a referenciahozamnak a 110%-a, növelve 3 százalékponttal. (3) A kamattámogatás mértéke a) új lakás felépítése vagy vásárlása céljából többgyermekes támogatott személy esetén aa) hat vagy ennél több gyermek esetében az állampapírhozam 70%-a, ennek hiányában a referenciahozam 70%-a, ab) öt gyermek esetében az állampapírhozam 64%-a, ennek hiányában a referenciahozam 64%-a, ac) négy gyermek esetében az állampapírhozam 59%-a, ennek hiányában a referenciahozam 59%-a, ad) három gyermek esetében az állampapírhozam 55%-a, ennek hiányában a referenciahozam 55%-a, ae) két gyermek esetében az állampapírhozam 52%-a, ennek hiányában a referenciahozam 52%-a, b) új lakás felépítése vagy vásárlása céljából fiatal támogatott személy esetében az állampapírhozam 50%-a, ennek hiányában a referenciahozam 50%-a, c) lakás korszerûsítése esetén az állampapírhozam 40%-a, ennek hiányában a referenciahozam 40%-a, azzal, hogy amennyiben a támogatott által fizetendõ, az a)–c) pont szerint számított kamattámogatással csökkentett ellenszolgáltatás 6% alá csökkenne, kamattámogatásként az a mérték vehetõ igénybe, ami az ügyleti kamat 6%-os mértékének eléréséhez szükséges. (4) Amennyiben a kölcsön törlesztése során a) a többgyermekes támogatott személy háztartásában élõ eltartott gyermekek száma születés, örökbefogadás, hatósági vagy bírósági határozat alapján növekszik az adós, a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs 45. életéve betöltése elõtt, vagy b) a fiatal támogatott személy többgyerekessé válik az adós, a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs 45. életéve betöltése elõtt, úgy a kamattámogatást a 6. § (6) bekezdés szerinti értesítéstõl számított második naptári hónaptól kezdõdõen a kölcsön futamidejébõl hátralévõ idõszakra a magasabb gyermekszám alapján kell számítani. (5) A támogatott kölcsön adósának törlesztési terheit csökkentõ ezen kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tõketartozás után számított kamattámogatás 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy egyhavi törlesztõrészletet meghaladó elõtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tõketartozás után számított összeg havi idõarányos része. (6) Az állampapírhozamot és a referenciahozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi azzal, hogy azokat a közzététel naptári hónapját követõ hónap elsõ napjától azon kölcsönszerzõdésekre kell alkalmazni, a) amelyeket a közzététel naptári hónapját követõ hónap elsõ napját követõen kötöttek meg,

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) amelyek esetében az ellenszolgáltatás a közzététel naptári hónapját követõ hónap elsõ napját követõen megváltozik.

Pénzügyi lebonyolítás és ellenõrzés 6. § (1) Ha az építtetõ (vásárló) e rendelet szerinti kamattámogatást kívánja igénybe venni, a feltételek meglétét a folyósító hitelintézet köteles ellenõrizni. (2) A támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtásakor fennálló körülmények alapján kell megállapítani. (3) A kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását új lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerzõdés megkötését követõ 120 napon belül, építés esetén a végleges használatbavételi engedély kiadása elõtt, korszerûsítés esetén a hitelcél megvalósulása elõtt kell kérni a hitelintézettõl. (4) Ha a kérelmezõ a (3) bekezdésben említett idõpontig nem élt a kamattámogatás igénylésének lehetõségével, erre késõbb már nem tarthat igényt. (5) A (2) bekezdésben foglalt feltételeket a következõk szerint kell igazolni: a) személyi igazolvány vagy születési anyakönyvi kivonat bemutatásával az életkorokat és büntetõjogi felelõsség mellett kiállított nyilatkozattal a közös háztartásban élést, ha az a személyi igazolványból vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványból nem állapítható meg, elvált szülõk kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerõs ítélet bemutatásával, b) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási, illetve állandó tartózkodási kártyával, c) a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel, d) a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, e) a menekült jogállást a menekültkénti elismerésrõl szóló határozattal, f) az oltalmazott jogállást az oltalmazottkénti elismerésrõl szóló határozattal, g) a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésrõl szóló határozattal, h) a bejelentett lakóhelyet a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, a bejelentett szálláshelyet külön jogszabály szerinti bejelentõlappal, i) a személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal.

17867

(6) Az 5. § (4) bekezdés szerinti gyermekszám-növekedésrõl a) a Kincstár a családtámogatási adatbázisában szereplõ adatok alapján az adósnak – a családtámogatási ellátás igénylésének vagy az azzal összefüggõ adatközlésnek részeként is elõterjeszthetõ – kérelmére elektronikusan értesíti, vagy b) az adós a személyazonosító igazolvány vagy a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával, illetve az örökbefogadást, illetve a bírósági elhelyezést bizonyító okiratok bemutatásával írásban értesíti a folyósító hitelintézetet. (7) Ha a) a kamattámogatások igénybevételének alapját képezõ építési munkák a szerzõdésben meghatározott, legfeljebb három évben – vagy ezt indokolt esetben két évvel meghosszabbított idõtartamban – megszabott meghatározott határidõig nem készülnek el, b) az építtetõ az építési szándékától elállt, c) a használatbavételi engedély megszerzése elõtt a szerzõdés teljesítése más, az építtetõnek felróható okból hiúsul meg, vagy d) a használatbavételi engedély megszerzése elõtt az építtetõ e rendelet szerint támogatott és már igénybe vett kölcsönt visszafizeti, a kamattámogatást a nyújtásáról kötött szerzõdés alapján a folyósító hitelintézet visszavonja, és az igénybevevõ a már folyósított kamattámogatásokat az igénybevétel napjától esedékes a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt köteles a támogatás nyújtója részére visszafizetni.

7. § (1) A kamattámogatott kölcsönök igénybevételének feltétele, hogy a támogatott személy vállalja, hogy a hitelintézet részére a) legkésõbb az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatja: aa) új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerzõdésben szereplõ vételárról szóló, saját nevére, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóköteles termékértékesítésrõl, szolgáltatásnyújtásról kiállított, a (4) bekezdésben foglaltaknak is megfelelõ számlákat, egyszerûsített számlákat (a továbbiakban: számla), ab) lakás építése vagy építtetése, korszerûsítése esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplõ teljes költség legalább 70%-áról, illetve, ha az igénybe vett kamattámogatott kölcsön összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevõ, saját nevére, épülõ (de használatbavételi engedéllyel még be nem fejezett) lakóingatlan tulajdonjogának az építés befejezése elõtti megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az elõzõ építõ (építtetõ) nevére kiállított számlákat. Ha a lakás felépítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építkezé-

17868

MAGYAR KÖZLÖNY

sért felelõs mûszaki vezetõ által írásban igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthetõ. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó építési költségek 20%-át, b) a támogatott személy és az együttköltözõ írásban hozzájárul ahhoz, hogy ba) természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerû igénybevételének ellenõrzése céljából a hitelintézet átadja a Kincstár vagy az állami adóhatóság részére, bb) az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a kamattámogatások igénybevételének jogszerûségét, felhasználásának szabályszerûségét a helyszínen (a lakásban is) ellenõrizze, és annak eredményérõl a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesítse. (2) Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel rendelkezõ, vagy nem rendelkezõ lakás esetén a vételárat is tartalmazó árverési jegyzõkönyv szerinti vételárral a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthetõ. (3) A támogatott kölcsönök igénybevételének feltétele a támogatott személynek a kölcsönszerzõdésbe foglalt kötelezettségvállalása, hogy a kölcsön folyósítását, illetve az utolsó részfolyósítást követõ egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára: a) a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében bejelentõlapját, amely igazolja, hogy a támogatással épített, vásárolt, korszerûsített ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözését, vagy együttlakását a kölcsönkérelem benyújtásakor vállalták, továbbá b) vásárlás esetén az állami adóhatóság által hozott, a támogatással vásárolt ingatlan visszterhes vagyonszerzési illetékelõlege kiszabásáról szóló határozatot, kivéve, ha a tulajdonszerzés illetékmentes. (4) Ha a támogatott személynek a (3) bekezdés a)–b) pontjaiban foglalt kötelezettségvállalása nem teljesül, a hitelintézet tájékoztatja errõl a Kincstárat és megküldi az ügy iratait. (5) A kamattámogatások igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet csak akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a kibocsátás idõpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában mûködõ adóalanyként szerepel. Külön adóhatósági igazolás nélkül elfogadhatja a hitelintézet azt a számlát, melynek kibocsátója a számlakibocsátás idõpontjában – bejelentkezése alapján – az állami adóhatóság e célra létrehozott külön nyilvántartásában mûködõ adóalanyként szerepel, és hozzájárult ahhoz, hogy nevét (cégnevét), adószámát, székhelyét, adóalanyként történõ nyilvántartásba vételének és törlésének idõpontját az adóhatóság az interneten közzétegye.

2009/85. szám

A külön nyilvántartásban nem szereplõk által kibocsátott számlákat a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának idõpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában mûködõ adóalanyként szerepelt. Építésiengedély-köteles munkák esetén, az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelõzõen kiállított számlák fogadhatók el. (6) A hitelintézet az eredeti számlákat – letörölhetetlen jelzéssel ellátva – a támogatott személynek visszaadja, másolatban tíz évig, de legalább a támogatott kölcsön megszûnéséig irattárában megõrzi. (7) Ha a hitelintézet azt észleli, hogy a számla valódisága vagy a számlában szereplõ gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. (8) A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerzõdés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított öt évig megõrizni. (9) Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tõle elvárható gondossággal járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság – jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – elõírja az igénybe vett kamattámogatás az igénybevétel napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegének visszatérítését.

8. § (1) Ha az igénylõ a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott kamattámogatáshoz, akkor az igénylõ a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni. (2) A folyósító hitelintézet felelõs a Magyar Állammal szemben minden olyan kárért, amely a jelen rendelet alapján õt terhelõ kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelõssége kiterjed a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti pénzügyi szolgáltatást közvetítõ ügynökére is, aki e rendelet szerinti támogatásokra való jogosultság bírálatát, valamint a támogatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy ügynöke úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tõle elvárható. A hitelintézet felelõssége nem terjed ki a 3. § (4) bekezdése szerinti megfelelõségi igazolás ellenõrzésére.

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A kamattámogatásokat az állam nevében a Kincstár nyújtja a folyósító hitelintézet havi elszámolása alapján. (4) A hitelintézet havi rendszerességgel megküldi a Kincstárnak ellenõrzési céllal a kamattámogatású kölcsönök új igénybevevõinek adatait. A hitelintézet évente, a tárgyévet követõ június 30-áig elektronikus úton adatot szolgáltat a Kincstárnak szerzõdésenként a kamattámogatás összegérõl. A hitelintézet a lehívott kamattámogatások összegeirõl és a támogatott kölcsönök negyedév végén fennálló állományáról a negyedév utolsó hónapjának elszámolásával egyidejûleg a lakáspolitikáért felelõs miniszter (továbbiakban: miniszter) részére személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött lakáscélú kölcsönök szerzõdéseinek számára, összegére, fennálló állományára és a lehívott kamattámogatások összegére. Az adatszolgáltatások rendjét a miniszter határozza meg. A hitelintézet az igényelt kamattámogatás éves összegét évente egyszer, az éves elszámolás keretében közli a támogatott személlyel. Az adatszolgáltatások teljesítésének elmaradása esetén a miniszter a támogatás folyósítását felfüggeszti. (5) A hitelintézet (4) bekezdés szerinti elszámolását – szükség esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének bevonásával – a Kincstár ellenõrzi. Ez az ellenõrzés nem minõsül hatósági eljárásnak. (6) Ha a Kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenõrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti és a miniszternél a 10. § (9) bekezdése szerinti szerzõdés felmondását kezdeményezheti. (7) Amennyiben a lakáscél kamattámogatott kölcsönnel is megvalósítható, a hitelintézet a 10. § (9) bekezdésben meghatározott szerzõdés megkötését követõen átadja az igénylõnek a miniszter által elektronikus úton megküldött tájékoztatót a lakástámogatások hatályos feltételeirõl, valamint írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról. (8) A hitelintézet a kamattámogatások igénylése iránti kérelem átvételérõl igazolást ad az igénylõnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható idõtartamáról. Átvételnek minõsül az is, ha a kérelmet a hitelintézet ügynöke vette át. Ez esetben az elbírálás várható idõtartamáról az ügynök ad írásbeli tájékoztatást. A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylõt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülõ e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylõ a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól. (9) Ha az igénylést a hitelintézet elutasítja, az igénylõ a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés

17869

megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a Kincstárhoz az írásbeli elutasítás igénylõ általi kézhezvételétõl számított 15 napon belül. Elsõ fokon a Kincstárnak az igénylõ lakóhelye szerinti illetékes regionális igazgatósága, másodfokon a Kincstár központja jár el. A Kincstárhoz benyújtott kérelem alapján – a Kincstár megkeresésére – a hitelintézet 8 napon belül csatolni köteles a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát. (10) Amennyiben a Kincstár jogerõs határozatában megállapítja, hogy az igénylõ a kérelem hitelintézethez történõ benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a kölcsönszerzõdés igénylõvel történõ megkötését és a támogatott kölcsön folyósítását nem tagadhatja meg. A Kincstár határozata a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja. (11) A Kincstár a támogatottnál a kamattámogatás igénybevételének jogszerûségét hatósági ellenõrzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenõrzés során megállapítja, hogy a támogatott jogosulatlanul vette igénybe a kamattámogatást, akkor határozatban intézkedik a kamattámogatás – igénybevétel napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegének – visszatérítése iránt. Ez esetben a késedelmi pótlék mértéke a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerinti kamat. A közigazgatási hatósági eljárásra elsõ fokon a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerinti regionális igazgatósága, másodfokon a Kincstár központja az illetékes. A Kincstár a jogosulatlan igénybevétel tényérõl a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja. (12) A Kincstár hatósági jogkörében eljárva méltányossági eljárást nem folytathat le, kivéve a részletfizetés engedélyezését. A kamattámogatás (11) bekezdés szerinti, részletekben történõ visszafizetése akkor engedélyezhetõ, ha a kérelmezõ igazolja, hogy a támogatás azonnali és egyösszegû megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhelést jelent.

9. § (1) A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a kamattámogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jog fennállásának idõtartama alatt nyújtható, ha a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel (szálláshellyel) rendelkezik. A tartózkodási jog fennállását évente január 31-éig kell a hitelintézet felé igazolni. A kamattámogatást igénybe vevõ nem magyar állampolgár tartózkodási jogában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a támogatást folyósító hitelintézetnek bejelenteni. (2) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási joga megszûnik, és két hónapon belül nem kap az (1) bekezdés szerinti tartózkodást igazoló

17870

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/85. szám

vagy arra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a kéthónapos határidõ lejártát követõen az újabb tartózkodásra jogosító okmány, engedély kiadásáig vagy jogállás megszerzéséig az állam nem nyújt kamattámogatást.

lenõrzéshez szükséges adatszolgáltatásról a miniszterrel és a Kincstárral szerzõdést köt.

10. §

Záró rendelkezések

(1) A kamattámogatott kölcsönök nyújtását, folyósítását és a törlesztés megállapítását, valamint a kamattámogatásnak a központi költségvetéssel való elszámolását a hitelintézetek végzik.

11. §

(2) A kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kölcsönszerzõdés megszûnéséig – a zálogtárgyban beálló esetleges változástól függetlenül – a 2. § (11) bekezdése szerinti esetet kivéve változatlan feltételekkel marad fenn. (3) Kamattámogatás nem nyújtható a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerint megkötött lakás-elõtakarékossági szerzõdés alapján folyósított lakáskölcsönre.

(10) E rendelet szerint támogatott kölcsönök kamattámogatásának számításánál az osztószám 360 nap.

(1) Az e rendeletbõl eredõ valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a Kincstár képviseli. (2) A kamattámogatásokat az állami költségvetés Egyéb lakástámogatások elõirányzatából kell finanszírozni. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti elõirányzat terhére az a rendelet alapján nyújtott kamattámogatásra tekintettel teljesítendõ költségvetési kiadás az adott évben várhatóan meghaladja a 3 milliárd forintot, a lakáspolitikáért felelõs miniszter haladéktalanul elõterjesztést nyújt be közvetlenül a Kormány ülésére a kölcsönkérelmek befogadásának az adott évre vonatkozó felfüggesztésérõl.

(4) Meglévõ kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz kamattámogatás nem nyújtható. (5) Ha a 2009. július 1-jét megelõzõen hatályos lakástámogatási jogszabály alapján a lakást az állam javára jelzálogjog terheli, és hitelintézet utóbb a lakás korszerûsítését szolgáló kölcsönt vagy munkáltatói, vagy helyi önkormányzati támogatást folyósít, valamint, ha utóbb lakás-takarékpénztári áthidaló-, vagy lakáskölcsön folyósítására kerül sor, úgy ezek biztosítékául a jelzálogjog az állam képviselõjének a hozzájárulása nélkül jegyezhetõ be az ingatlan-nyilvántartásba.

12. § (1) Ez a rendelet 2009. október 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezései szerint támogatás nyújtható a) azokra a lakásépítésekre is, amelyek esetében az építési engedélyt 2005. január 31-ét követõen adták ki, b) azokra az új lakást érintõ lakásvásárlásokra is, amelyekre az adásvételi szerzõdést 2009. július 1-jét követõen kötötték meg.

(6) A támogatott személy kamattámogatásra csak le nem járt tõketartozása után jogosult. Lejárt tõketartozásnak a kölcsönszerzõdés felmondása miatt esedékessé vált tõketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerzõdésbõl eredõ lejárt tõketartozás minõsül, amelynek fizetési (törlesztési) késedelme a 30 napot meghaladja. (7) Az e rendelet szerinti kamattámogatott kölcsönök csak forintban nyújthatók és a törlesztés is csak forintban történhet. A támogatás idõtartama alatt árfolyamkockázatot sem a kölcsönt igénybe vevõ támogatott személy, sem a Magyar Állam nem visel. (8) Amennyiben a kamattámogatott kölcsönök forrásául szolgáló jelzáloglevél nem forintban került kibocsátásra, úgy a kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a jelzálog-hitelintézet a jelzáloglevelet a számviteli szabályoknak mindenben megfelelõ deviza csereügylet útján forintosítsa, és a támogatás idõtartama alatt árfolyamkockázatot sem a kölcsönt igénybe vevõ támogatott személy, sem a Magyar Állam ne viseljen. (9) A hitelintézet a támogatások folyósításáról és az azokkal való elszámolás rendjérõl, valamint a pénzügyi el-

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

IX. Határozatok Tára A Kormány határozatai A Kormány 1097/2009. (VI. 23.) Korm. határozata a Vértesi Erõmû Zrt. jövõjérõl 1. A Kormány a) a nemzetgazdasági (foglalkoztatási, rendszerbiztonsági és környezetvédelmi) érdekekre való tekintettel

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a Vértesi Erõmû Zrt. további mûködtetését tartja szükségesnek, b) egyetért azzal, hogy a további jogszerû mûködtetés keretében a társaság finanszírozását a Magyar Villamos Mûvek Zrt. tulajdonosi eszközökkel biztosítsa, és hatékonyságnövelõ programot hajtson végre a Vértesi Erõmû Zrt. veszteségeinek minimalizálása érdekében; ennek során a Kormány szükségesnek tartja, hogy a Magyar Villamos Mûvek Zrt. megfelelõ referenciákkal rendelkezõ külsõ szakértõt vonjon be a bányamûvelés és az erõmû karbantartás hatékonyságának növelésére, c) szükségesnek tartja, hogy a Magyar Villamos Mûvek Zrt. tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy magántõke bevonásával (privatizáció, eszközértékesítés, közös fejlesztés-mûködtetés) is elõsegítse a veszteségfinanszírozás mérséklését, a tartós továbbmûködtetés alapjainak megteremtését, d) felhívja a pénzügyminisztert, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács – mint a Magyar Villamos Mûvek Zrt. tulajdonosi joggyakorlója – útján gondoskodjon az a)–c) pontban meghatározott feladatok teljesítésérõl, Felelõs: pénzügyminiszter Határidõ: azonnal e) felhívja a közlekedési, hírközlési és energetikai minisztert, hogy haladéktalanul kezdje meg a szénipari szerkezetátalakítási támogatás 2010. utáni meghosszabbításának elõkészítését és vizsgálja meg a támogatás összege módosításának lehetõségét is, Felelõs:

közlekedési, hírközlési és energetikai miniszter Határidõ: azonnal f) felhívja a pénzügyminisztert, hogy kérje ki az Európai Unió Bizottságának a b) és e) pontokban meghatározott intézkedésekkel kapcsolatos álláspontját,

17871

Felelõs: pénzügyminiszter Határidõ: 2009. szeptember 30. 3. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

A Kormány tagjainak határozatai A miniszterelnök 34/2009. (VI. 23.) ME határozata szakállamtitkár kinevezésérõl A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 57. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva 2009. július 1-jei hatállyal Balla Gergelyt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkárává kinevezem. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

Felelõs: pénzügyminiszter Határidõ: azonnal g) felhívja a pénzügyminisztert és a közlekedési, hírközlési és energetikai minisztert, hogy a fenti feladatok eredményeirõl 2009. november 30-ig tájékoztassa a Kormányt. Felelõs:

pénzügyminiszter közlekedési, hírközlési és energetikai miniszter Határidõ: 2009. november 30. 2. A Kormány felhívja a pénzügyminisztert, hogy intézkedjen a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács felé annak érdekében, hogy az állami többségi tulajdonban lévõ társaságoknál hatékony vállalatirányítási keretek – beleértve a kockázatkezelést és a belsõ ellenõrzési rendszert – kerüljenek kialakításra az állami vagyonnal való felelõs gazdálkodás erõsítése érdekében.

Az Országos Választási Bizottság határozatai Az Országos Választási Bizottság 291/2009. (VI. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. június 18-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az F. L. magánszemély benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot:

17872

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás

2009/85. szám

Az Országos Választási Bizottság 292/2009. (VI. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. június 18-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Vecsei József, az Országos Választási Szövetség elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

I. határozatot: A beadványozó 2009. május 20-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szerepelt: ,,Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés módosítsa az 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (1) bekezdését, hogy egyéni választókerületekben csak független jelölt indulhasson, és ez okból a jelöltet pártok kampányukkal és anyagiakkal ne támogathassák?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A népszavazási kezdeményezés két kérdést von egybe, amely kizárja az egyértelmûséget. A kérdés elsõ része a kezdeményezésben említett jogszabály olyan tartalmú módosítására vonatkozik, melynek értelmében az egyéni választókerületekben a továbbiakban csak pártsemleges, független jelöltek indulhassanak, míg a kérdés második része ezen jelöltek politikai pártok által történõ támogatásáról szól. A kezdeményezés burkoltan az Alkotmány módosítását is jelentené, hiszen a népszavazási kérdés tartalmilag ellentétes az Alkotmány 3. §-ának (2) bekezdésével, amely szerint a pártok közremûködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozó 2009. május 20-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szerepelt: ,,Egyetért-e azzal, hogy az országgyûlési választásokon az egyéni választókerületekben a független jelöltet pártok kampányukkal és anyagiakkal ne támogathassák?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a hitelesítésének akadálya nincs.

II. II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) és c) pontjain, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Dr. Szigeti Péter s. k.,

Dr. Szigeti Péter s. k.,

az Országos Választási Bizottság elnöke

az Országos Választási Bizottság elnöke

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Országos Választási Bizottság 293/2009. (VI. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. június 18-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Vecsei József, az Országos Választási Szövetség elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

17873

amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A választópolgároktól ugyanis nem várható el, hogy felmérjék a kérdésbõl következõ, a választási rendszert érintõ jelentõs változásokat. Így pl. a kezdeményezésben foglaltak megvalósulása esetén az országgyûlési képviselõk választására vonatkozó elõírások listaállításra vonatkozó szabályai is értelmüket vesztik, mert pártjelölt hiányában sem területi, sem országos lista állítására nem lenne lehetõség. Az Országos Választási Bizottság a fent leírtak alapján a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.

határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) és c) pontjain, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Indokolás I. A beadványozó 2009. május 20-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szerepelt: ,,Egyetért-e azzal, hogy az országgyûlési választásokon az egyéni választókerületekben a független jelöltet pártok kampányukkal és anyagiakkal ne támogathassák?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés – azzal, hogy kizárja a pártokat az egyéni képviselõ-jelölt indításának jogából – ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (továbbiakban: Alkotmány) 3. § (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezéssel, miszerint a pártok részt vesznek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. Elõzõek miatt a kérdés hitelesítése esetén a népszavazás az Alkotmány módosítását kényszerítené ki. Azonban az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak sem tesz eleget,

Az Országos Választási Bizottság 294/2009. (VI. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. június 18-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

17874

MAGYAR KÖZLÖNY Indokolás I.

A beadványozók 2009. május 22-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szerepelt: ,,Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság Országgyûlés által választott tagjai között kapjon helyet magyar nyelv- és irodalom tanári képesítéssel rendelkezõ választópolgár?” Az Országos Választási Bizottság az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel megállapítja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénybõl (a továbbiakban: Alkotmány) a taxatív módon felsorolt tiltott tárgykörökön kívül a népszavazásnak más korlátai is levezethetõk [26/2007. (VI. 25.) AB számú határozat, 25/1999. (VIII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 263.]. Ilyen korlát, hogy csak olyan népszavazási kérdés tekinthetõ alkotmányosan megengedhetõnek, mely nem áll ellentétben a népszavazásnak az alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével. Az Országos Választási Bizottság a fent leírtakra hivatkozással megállapítja, hogy a beadványozók által benyújtott, országos népszavazáson feltenni kívánt kérdése az Alkotmány és az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) preambuluma alapján összeegyeztethetetlen a népszavazás alkotmányos szerepével és szabályaival. Az Nsztv. preambuluma szerint „A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintõ legfontosabb ügyek eldöntésében, illetõleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában a nép közvetlenül, szavazás útján is részt vehessen”. Az ország sorsát érintõ legfontosabb ügyek eldöntésére szolgáló intézményt ezért nem lehet felhasználni abszurd vagy komolytalan kérdések felvetésére. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 3. § d) pontja a népszavazási eljárásban is kizárja a népszavazás alkotmányos intézményének rendeltetésével ellentétes joggyakorlást. A fent leírtak alapján az OVB az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II. A határozat az Nsztv. preambulumán, a Ve. 3. § d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.


2009/85. szám

Az Országos Választási Bizottság 295/2009. (VI. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. június 18-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozók 2009. május 22-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szerepelt: ,,Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés alkosson törvényt a jogi személy fogalmának meghatározásáról?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Nem tekinthetõ egyértelmûnek a kezdeményezés, mert a választópolgároknak megtévesztõen azt sugallja, hogy jelenleg nincs jogszabályi rendelkezés a jogi személy fogalmáról. A jogi személy kritériumait Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 28–30. §-ig terjedõ szakaszai tartalmazzák. A Ptk. hivatkozott rendelkezéseibõl levezethetõ és meghatározható a jogi személy fogalma. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY II.

A határozat a Ptk. 28–30. §-án, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján és 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.


Az Országos Választási Bizottság 296/2009. (VI. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. június 18-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot:

17875

si bizottságok, helyi választási bizottságok) jogi személyiségérõl?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezés értelmezését jelentõsen megnehezíti az, hogy abban a beadványozó egy kérdésben kíván különbözõ hatáskörrel rendelkezõ és feladatot ellátó választási bizottságok jogi személyiségérõl rendelkezni. Továbbá a választópolgárok nem tudnak egyértelmûen válaszolni a kérdésre azért sem, mert az csupán a jogi személyiség problémájának törvényi rendezését indítványozza, de nyelvtani megfogalmazásából nem állapítható meg, hogy az indítványozók a jogi személyiség megadásához vagy annak mellõzéséhez kérik-e a választópolgárok támogatását. A fent leírtak alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján és 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozók 2009. május 22-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés alkosson törvényt a választási bizottságok (szavazatszámláló bizottságok, Országos Választási Bizottság, területi választási bizottságok, országgyûlési egyéni választókerületi választá-

Az Országos Választási Bizottság 297/2009. (VI. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. június 18-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti.

17876

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/85. szám

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás

Indokolás

I.

I.

A beadványozók 2009. május 22-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szerepelt: ,,Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság elnökét a miniszterelnök kezdeményezésére a köztársasági elnök elõterjesztésére az Országgyûlés válassza meg?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a hitelesítésének akadálya nincs.

A beadványozó 2009. május 27-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Alulírott egyetértek az ÚSZNP által kezdeményezett elõrehozott országgyûlési választások kiírásában.” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a alapján az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesítés céljából be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz. Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései, mintáját a Ve. 153. § e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet melléklete határozza meg. Az Országos Választási Bizottság a hitelesítésre benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldányával kapcsolatban megállapította, hogy az nem felel meg a Ve.-ben meghatározott adattartalomnak és a 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet mellékletében lévõ mintának, mivel hiányos, illetõleg pontatlan az aláírásgyûjtõ ív számos eleme és rovata. Az aláírásgyûjtõ íven nem szerepel az aláírásgyûjtés célja, azaz hogy az indítványozó országos népszavazáshoz vagy országos népi kezdeményezéshez kíván aláírást gyûjteni. Helytelenül került feltüntetésre továbbá az a felhívás, amely szerint egy választópolgár a kezdeményezést csak egy aláírással támogathatja. Végül nem a 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet mellékletében meghatározott mintának megfelelõ az egyes rovatok fejléce sem és hiányzik az aláírást gyûjtõ választópolgár aláírásának helye. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését.

II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 298/2009. (VI. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. június 18-án megtartott ülésén – az Új Szociáldemokrata Néppárt képviseletében eljáró Benke Gábor által benyújtott kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdésein, a 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet mellékletén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Országos Választási Bizottság 299/2009. (VI. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. június 18-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában és 131/A. § b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva T. M. magánszemély által benyújtott kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

17877

a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.



Indokolás

Az Országos Választási Bizottság 300/2009. (VI. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. június 18-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

I. határozatot: A beadványozó 2009. június 2-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: ,,Egyetért-e Ön azzal, hogy a közterületen található parkolóhelyeket kizárólag a helyi Önkormányzatok üzemeltethessék, így az üzemeltetésbõl származó összes bevétel a helyi Önkormányzatokat illesse meg?” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a alapján az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesítés céljából be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz. Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései, mintáját a Ve. 153. § e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet melléklete határozza meg. Az aláírásgyûjtõ íven azonban nem szerepel az aláírásgyûjtés célja, azaz hogy az indítványozó országos népszavazáshoz vagy országos népi kezdeményezéshez kíván aláírást gyûjteni. Mindezek alapján az OVB a hitelesítést megtagadta.

II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdésein, a 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet mellékletén,

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozók 2009. június 4-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szerepelt: ,,Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság választott tagjai vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a hitelesítésének akadálya nincs.

17878

MAGYAR KÖZLÖNY II.

A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.


Az Országos Választási Bizottság 301/2009. (VI. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. június 18-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

2009/85. szám

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kérdésben az egyes és többes szám félreérthetõ használata miatt nem lehet egyértelmûen eldönteni, hogy az Országos Választási Bizottság és a területi választási bizottságok közösen rendelkezzenek-e nekik felelõs hivatali szervezettel, vagy mindegyik bizottság külön-külön, esetleg az OVB mellett mûködjön külön hivatali szervezet és a területi választási bizottságokat egy közös hivatal szolgálja.

II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján és 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.



Indokolás I. A beadványozók 2009. június 4-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szerepelt: ,,Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság, valamint a területi választási bizottságok rendelkezzenek nekik felelõs, saját hivatali szervezettel?”

Az Országos Választási Bizottság 302/2009. (VI. 23.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – 2009. június 18-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17879

címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Az Országos Választási Bizottság 303/2009. (VI. 23.) OVB határozata

Indokolás

Az Országos Választási Bizottság – 2009. június 18-án megtartott ülésén – az Isteni Magyar Alapítvány (8654 Ságvár, Újtelep u. I. 20.) képviseletében eljáró Finszter Gábor által benyújtott kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

I. A beadványozók 2009. június 4-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szerepelt: ,,Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés alkosson törvényt arról, hogy a szavazatszámláló bizottság, a helyi választási bizottság, az országgyûlési egyéni választókerületi választási bizottság, a területi választási bizottság és az Országos Választási Bizottság nem választott tagjait – a bizottság ülésén – szavazati jog ne illesse meg?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezés értelmezését jelentõsen megnehezíti az, hogy abban a beadványozó egy kérdésben kíván különbözõ hatáskörrel rendelkezõ és feladatot ellátó választási bizottságok megbízott tagjainak szavazati jogáról kíván rendelkezni. A felsorolt választási bizottságok eltérõ feladat- és hatáskörébõl következõen a megbízott tagok szerepe is lényegesen eltér egymástól, ezért a szavazati jog egysége megvonását nem lehet egy kérdésben egyformán megítélni. Így pl. a szavazatszámláló bizottságok a szavazás napján végeznek elsõsorban a szavazás lebonyolításához és az eredmény megállapításához kapcsolódó cselekményeket, míg a többi választási bizottság elsõsorban jogorvoslati fórumként jár el. A fent leírtak alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján és 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.



Indokolás I. A beadványozó 2009. június 9-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdések szerepeltek: ,,Akarja-e Ön, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. Tv) népszavazás útján is módosítható legyen?” ,,Akarja-e Ön, hogy Magyarország államformája népszavazás útján is módosítható legyen?” ,,Akarja-e Ön, hogy Magyarország Államformája Királyság legyen?” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a alapján az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesítés céljából be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz. Az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdései, mintáját a Ve. 153. § e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet melléklete határozza meg. Az Országos Választási Bizottság a hitelesítésre benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldányával kapcsolatban megállapította, hogy az nem felel meg a Ve.-ben meghatározott adattartalomnak, valamint a 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet mellékletében lévõ mintának. Az aláírásgyûjtõ íven nem került megjelölésre az aláírásgyûjtés célja: „Alulírottak országos népszavazás kitûzését kezdeményezzük az alábbi kérdésben:”, vagy „Alulírottak országos

17880

MAGYAR KÖZLÖNY

népi kezdeményezést támogatunk az alábbi kérdésben:”. Az aláírásgyûjtõ ívrõl hiányzik az a felhívás, mely szerint egy választópolgár a kezdeményezést csak egy aláírással támogathatja. Továbbá helytelenül került feltüntetésre az alábbi szövegrész: „az aláírást gyûjtõ polgár aláírása”. A Ve. 118. § (3) bekezdése értelmében egy aláírásgyûjtõ íven egy kérdés szerepelhet. A benyújtott aláírásgyûjtõ íven három kérdés van, így az nem tesz eleget a törvényi szabályozásnak. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését.

2009/85. szám II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdésein, a 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet mellékletén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.


2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17881

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes kiadványt. 1867-tõl történelmi hagyomány és a parlamentarizmus lényeges eleme, hogy az országgyûlésnek felelõs kormányzat legfontosabb céljait és feladatait cselekvési programba foglalja. E programok átfogó képet adnak egy-egy idõszakban az ország helyzetérõl, politikájának irányáról, célkitûzéseirõl, ezért jelentõs történelmi, politikai és jogi forrásanyagot képeznek. Keresésük eddig hosszú idõt igényelt, ugyanis ezek az alapvetõ kordokumentumok összegyûjtve még nem jelentek meg. A hiánypótló mû, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyûlési Könyvtár munkatársainak közös gondozásában jelent meg, azért is úttörõ vállalkozás, mert történelmünk utolsó másfél évszázadának kormányprogramjait – 2002-vel bezárólag – teljességre törekedve, szöveghûen publikálja a széles körû nyilvánosság számára. A parlamentben elhangzott és másutt fellelhetõ programszövegek, illetve adataik mellett számos egyéb tényanyag (a kormányfõk korabeli fotói, születési–halálozási adatai, a kormányok mûködési ideje, tagjainak pontos névsora és a miniszteri változások idõpontjai) is hozzáférhetõ a két vaskos kötetben. A mû használatát Romsics Ignác történésznek az összes eddigi magyar kormány mûködésérõl áttekintést nyújtó, színvonalas bevezetõ tanulmánya, valamint a kormányprogramok mutatói segítik. A könyv joggal számíthat a közélet szereplõinek, a politikai, jogi és történeti kutatásnak, a felsõoktatás oktatói és hallgatói karának, továbbá a közmûvelõdési intézmények és a nagyközönség érdeklõdésére is. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes, 1728 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 9975 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

17882

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/85. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó gondozásában megjelenõ

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY – a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjaként – folyamatosan frissülõ, összefoglaló képet ad az adózást, a pénzügyeket, a számvitelt érintõ valamennyi kérdésrõl, információról, változásról, újdonságról. Az adózási és egyéb pénzügyi kérdésekben érintettek, illetve a téma iránt érdeklõdõk egy hivatalos lapban összefoglalva, a teljesség igényével tájékozódhatnak az õket érintõ kérdésekrõl, az aktuális változásokról, pályázati és egyéb szakmai felhívásokról. A Pénzügyi Közlöny folyamatosan, teljes terjedelmükben közzéteszi a pénzügyi területen alkotott új jogszabályok szövegét, az egyes jogszabályok módosításait, valamint a jogalkalmazást megkönnyítve megjelenteti az azokhoz fûzött indoklást is. A fentieken túl a lap tartalmazza a pénzügyi területet érintõen közzétett állami irányítás egyéb jogi eszközeit, közleményeket, pályázatokat, továbbképzéseket, álláshirdetéseket, az egyes pénzügyi szervezetek közleményeit, tájékoztatóit, az egyes cégeket érintõ hirdetményeket. 2009. évi éves elõfizetési díj: 45 108 Ft áfával, féléves elõfizetés: 22 554 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411). Elõfizetésben megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Pénzügyi Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2009. évi elõfizetési díj egy évre: 45 108 Ft áfával. fél évre: 22 554 Ft áfával. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17883

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik az

EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az EU-Jogszabálytár az Európai Unió magyarra lefordított elsõdleges (alapszerzõdések, csatlakozási okmányok) és másodlagos (az Európai Unió szervei által alkotott jogi aktusok) joganyagát tartalmazza. Az EU-Jogszabálytár DVD-n a dokumentumok többféle szempont (évszám, Celex-szám, kibocsátó stb.) szerint kereshetõk. Az adatbázisból megismerhetõk a joganyagok jellemzõi (megjelenés adatai, kibocsátó, hatályosság, egyéb lényeges megjegyzések stb.), valamint közvetlenül elérhetõk azok kapcsolatai más EU-s, illetve magyar jogszabályokkal. Az Európai Unió jogában kevésbé jártas felhasználók számára lényeges információkkal szolgálnak az EU Asszisztens menüpontban található ismertetõk. Az EU Extra menüpont tartalmazza a magyar csatlakozási okmányt, valamint egyéb kiemelkedõen fontos európai vonatkozású dokumentumokat. Az EU-Jogszabálytár felhasználóbarát kialakítása és könnyen kezelhetõ funkciói hasznos és gyors segítséget nyújtanak mind az EU-jogban már jártas, mind az azzal most ismerkedõ felhasználók számára. Az EU-Jogszabálytár és a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR között is mûködik az átjárhatóság, vagyis ha az EU-Jogszabálytárban magyar jogszabályra van hivatkozás, akkor azt az EU-Jogszabálytárból azonnal meg lehet nyitni. Az EU-Jogszabálytár elõfizetési díjából a Hivatalos Jogszabálytár elõfizetõi 50% kedvezményt kapnak. Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft 312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft

¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨

Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-ös telefonszámon. A megrendeléseket a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., faxszámon a 266-8906, illetve e-mail-en az [email protected]) kérjük eljuttatni.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az EU-JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2009. ...................................... hónaptól. A megrendelõ neve: ............................................................................................................................................. A megrendelõ címe: ............................................................................................................................................. Ügyintézõ neve: ................................................................................................................................................... Telefonszáma: ...................................................................................................................................................... Küldési név, cím: .................................................................................................................................................. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

17884

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/85. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik a

MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Tartalom Online adatbázis és napi adatfrissítési szolgáltatás A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD havi frissítésû lemeze közel 150 000 jogszabályszöveget tartalmaz. Az alapszövegek mellett egységes szerkezetben közli azok mindenkori hatályos változatát, korábbi szövegváltozatait, illetve a már hatályon kívül helyezett jogszabályokat is, továbbá az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszterek, az Alkotmánybíróság, a Legfelsõbb Bíróság, az Országos Választási Bizottság stb. határozatait, állásfoglalásait, a különbözõ irányelveket és iránymutatásokat, neves szerzõk által készített kommentárokat, nemzetközi szerzõdéseket, tájékoztatókat, hirdetményeket, pályázati felhívásokat, törvényjavaslatokat és törvényindokolásokat. A szövegek és adatbázisok közvetlen forrásai a hivatalos lapok, így a Magyar Közlöny, az ágazati közlönyök, az Alkotmánybíróság Határozatai, továbbá a Bírósági Határozatok, a Versenyfelügyeleti Értesítõ, az Adó és Ellenõrzési Értesítõ és a Versenybírósági Határozatok. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR elõfizetõi számára a jogszabályok naponta aktualizált online adatbázisa ingyenesen érhetõ el, továbbá lehetõség van a havonta megküldött DVD-adatbázis napi rendszerességû aktualizálására, internetrõl letöltött adatcsomag segítségével. E két szolgáltatás segítségével a jogszabály-változások folyamatosan nyomon követhetõk. Sokoldalúság A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR jogszabály-szolgáltatását többféle keresési lehetõség teszi teljessé. A kényelmes eligazodást támogatja a szövegbe épített hivatkozások rendszere (tartalmilag kapcsolódó más jogszabályok, jogegységi határozatok, bírósági és versenytanácsi határozatok, APEH-iránymutatások) és a joganyagok belsõ felépítésének és külsõ kapcsolatainak interaktív ábrázolása is. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR és az EU-Jogszabálytár között az átjárhatóság biztosított, vagyis ha a magyar jogszabályban hivatkozás található uniós jogszabályra, akkor azt közvetlenül meg lehet nyitni a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁRBÓL. Az alapprogramot kiegészítõ DVD-JOGSZABÁLYTÁR Asszisztens a különbözõ adatállományok (Szolgáltatások Jegyzéke, magyar és angol nyelvû TEÁOR, Kereskedelmi Vámtarifa Jegyzék stb.) adatbázisszerû kezelésének segítõje, újdonság- és változásfigyelõ szolgáltatása pedig lehetõvé teszi a jogszabályváltozások hatékony követését. Iratmintatárunkat folyamatosan frissítjük és bõvítjük. (A Jogszabálytár bármely szövegrészlete kinyomtatható vagy szövegszerkesztõbe átemelhetõ.) Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft 351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft

¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨

Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-ös telefonszámon. A megrendeléseket a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., faxszámon a 266-8906, illetve e-mail-en az [email protected]) kérjük eljuttatni.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2009. ............................... hónaptól. A megrendelõ neve: .................................................................................................................................................................... A megrendelõ címe: .................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve: .......................................................................................................................................................................... Telefonszáma: ............................................................................................................................................................................. Küldési név, cím: .........................................................................................................................................................................

Keltezés: ………………………………………

……………………………………… cégszerû aláírás

2009/85. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17885

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]).

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………

cégszerû aláírás

17886

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/85. szám

A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. A papír alapon terjesztett Magyar Közlöny a kormányzati portálon közzétett hiteles elektronikus dokumentum oldalhû másolata. A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2009. évi éves elõfizetési díj: 151 452 Ft. Egy példány ára: 315 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +270 Ft.

HU ISSN 0076—2407 09.1596 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 23., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3825 Ft. Oldal

Recommend Documents