A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2005. június 18.,
TARTALOMJEGYZÉK 2005: LIII. tv.
szombat
2005: LIV. tv.
82. szám
28/2005. (VI. 18.) BM r. 55/2005. (VI. 18.) FVM r.
Ára: 184,– Ft
Oldal Az egyének védelmérõl a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28-án kelt Egyezménynek a felügyelõ hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépõ áramlásáról szóló, Strasbourgban, 2001. november 8-án kelt Kiegészítõ Jegyzõkönyve kihirdetésérõl A nemzetközi közúti árufuvarozási szerzõdésrõl szóló Egyezményt (CMR) kiegészítõ, Genfben, 1978. július 5-én kelt Jegyzõkönyv kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 16/2003. (IV. 18.) BM rendelet módosításáról . A szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Nemzeti Kegyeleti Bizottság közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4064
4067 4071
4077 4077
4064
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények
2005/82. szám
considering that, with the increase in exchanges of personal data across national borders, it is necessary to ensure the effective protection of human rights and fundamental freedoms, and in particular the right to privacy, in relation to such exchanges of personal data, have agreed as follows:
2005. évi LIII. törvény
Article 1
az egyének védelmérõl a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28-án kelt Egyezménynek a felügyelõ hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépõ áramlásáról szóló, Strasbourgban, 2001. november 8-án kelt Kiegészítõ Jegyzõkönyve kihirdetésérõl*
Supervisory authorities
(A Magyar Köztársaság megerõsítésrõl szóló okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács fõtitkáránál 2005. május 4-én megtörtént. A Kiegészítõ Jegyzõkönyv a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.) 1. § Az Országgyûlés az egyének védelmérõl a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28-án kelt Egyezménynek a felügyelõ hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépõ áramlásáról szóló, Strasbourgban, 2001. november 8-án kelt Kiegészítõ Jegyzõkönyvét e törvénnyel kihirdeti. 2. § A Kiegészítõ Jegyzõkönyv eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: „Additional Protocol to the convention for the protection of individuals with regard to automatic processing of personal data, regarding supervisory authorities and transborder data flows
1. Each Party shall provide for one or more authorities to be responsible for ensuring compliance with the measures in its domestic law giving effect to the principles stated in Chapters II and III of the Convention and in this Protocol. 2. a) To this end, the said authorities shall have, in particular, powers of investigation and intervention, as well as the power to engage in legal proceedings or bring to the attention of the competent judicial authorities violations of provisions of domestic law giving effect to the principles mentioned in paragraph 1 of Article 1 of this Protocol. b) Each supervisory authority shall hear claims lodged by any person concerning the protection of his/her rights and fundamental freedoms with regard to the processing of personal data within its competence. 3. The supervisory authorities shall exercise their functions in complete independence. 4. Decisions of the supervisory authorities, which give rise to complaints, may be appealed against through the courts. 5. In accordance with the provisions of Chapter IV, and without prejudice to the provisions of Article 13 of the Convention, the supervisory authorities shall co-operate with one another to the extent necessary for the performance of their duties, in particular by exchanging all useful information.
Preamble Article 2 The Parties to this additional Protocol to the Convention for the Protection of Individuals with regard to Automatic Processing of Personal Data, opened for signature in Strasbourg on 28 January 1981 (hereafter referred to as „the Convention”), convinced that supervisory authorities, exercising their functions in complete independence, are an element of the effective protection of individuals with regard to the processing of personal data, considering the importance of the flow of information between peoples, * A törvényt az Országgyûlés a 2005. június 13-i ülésnapján fogadta el.
Transborder flows of personal data to a recipient which is not subject to the jurisdiction of a Party to the Convention 1. Each Party shall provide for the transfer of personal data to a recipient that is subject to the jurisdiction of a State or organisation that is not Party to the Convention only if that State or organisation ensures an adequate level of protection for the intended data transfer. 2. By way of derogation from paragraph 1 of Article 2 of this Protocol, each Party may allow for the transfer of personal data:
2005/82. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) if domestic law provides for it because of: – specific interests of the data subject, or – legitimate prevailing interests, especially important public interests, or b) if safeguards, which can in particular result form contractual clauses, are provided by the controller responsible for the transfer and are found adequate by the competent authorities according to domestic law.
Article 3 Final provisions 1. The provisions of Articles 1 and 2 of this Protocol shall be regarded by the Parties as additional articles to the Convention and all the provisions of the Convention shall apply accordingly. 2. This Protocol shall be open for signature by States Signatories to the Convention. After acceding to the Convention under the conditions provided by it, the European Communities may sign this Protocol. This Protocol is subject to ratification, acceptance or approval. A Signatory to this Protocol may not ratify, accept or approve it unless it has previously or simultaneously ratified, accepted or approved the Convention or has acceded to it. Instruments of ratification, acceptance or approval of this Protocol shall be deposited with the Secretary General of the Council of Europe. 3. a) This Protocol shall enter into force on the first day of the month following the expiry of a period of three months after the date on which five of its Signatories have expressed their consent to be bound by the Protocol in accordance with the provisions of paragraph 2 of Article 3. b) In respect of any Signatory to this Protocol which subsequently expresses its consent to be bound by it, the Protocol shall enter into force on the first day of the month following the expiry of a period of three months after the date of deposit of the instrument of ratification, acceptance or approval. 4. a) After the entry into force of this Protocol, any State which has acceded to the Convention may also accede to the Protocol. b) Accession shall be effected by the deposit with the Secretary General of the Council of Europe of an instrument of accession, which shall take effect on the first day of the month following the expiry of a period of three months after the date of its deposit. 5. a) Any Party may at any time denounce this Protocol by means of a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe. b) Such denunciation shall become effective on the first day of the month following the expiry of a period of three months after the date of receipt of such notification by the Secretary General.
4065
6. The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the Council of Europe, the European Communities and any other State which has acceded to this Protocol of: a) any signature; b) the deposit of any instrument of ratification, acceptance or approval; c) any date of entry info force of this Protocol in accordance with Article 3; d) any other act, notification or communication relating to this Protocol. In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Protocol. Done at Strasbourg, the 8th day of November 2001, in English and in French, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Council of Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each member State of the Council of Europe, the European Communities and any State invited to accede to the Convention.” „Kiegészítõ Jegyzõkönyv az egyének védelmérõl a személyes adatok gépi feldolgozása során Egyezményhez a felügyelõ hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépõ áramlásáról Preambulum Az egyének védelmérõl a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28-án aláírásra megnyílt Egyezményhez (a továbbiakban: az Egyezmény) létrehozott jelen Kiegészítõ Jegyzõkönyv részes Felei, meggyõzõdve arról, hogy a feladataikat teljesen függetlenül ellátó felügyelõ hatóságok az egyének hatékony védelmének szerves részei a személyes adatok feldolgozása során, figyelemmel a népek közötti információáramlás fontosságára, figyelembe véve, hogy a személyes adatok országhatárokat átlépõ cseréjének növekedésével biztosítani szükséges az emberi jogok és alapvetõ szabadságok, és különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jog hatékony védelmét a személyes adatok ilyen cseréjére tekintettel, a következõkben állapodtak meg: 1. Cikk Felügyelõ hatóságok 1. Minden egyes Fél létrehoz egy vagy több hatóságot, amely felelõs azért, hogy az Egyezmény II. és III. Fejezetében és a jelen Jegyzõkönyvben meghatározott alapelvek hazai jogrendjükben történõ érvényesülését biztosító rendelkezéseket megfelelõen alkalmazzák.
4066
MAGYAR KÖZLÖNY
2. a) Ennek érdekében az említett hatóságok jogköre, többek között, kiterjed arra, hogy vizsgálatot folytassanak és beavatkozzanak, valamint arra, hogy jogi eljárásokban részt vegyenek, vagy hogy felhívják az illetékes igazságszolgáltatási hatóságok figyelmét a jelen Jegyzõkönyv 1. Cikkének 1. pontjában említett alapelvek érvényesülését biztosító hazai jogi rendelkezések megsértésére. b) Minden egyes felügyelõ hatóságnak joga van arra, hogy kivizsgálja a hatáskörébe tartozó, bárki által elõterjesztett azon panaszokat, amelyek a panaszos jogainak vagy alapvetõ szabadságainak védelmét érintik a személyes adatok kezelésére tekintettel. 3. A felügyelõ hatóságok feladataik gyakorlása során teljesen függetlenek. 4. A felügyelõ hatóságok sérelmesnek talált döntései ellen bírósághoz lehet fordulni. 5. Az Egyezmény IV. Fejezetének rendelkezéseivel összhangban és az Egyezmény 13. Cikkében foglaltakat megtartva, a felügyelõ hatóságok a feladataik ellátásához szükséges mértékben együttmûködnek egymással, különösen vonatkozik ez a hasznos információk cseréjére.
2. Cikk Személyes adatok országhatárt átlépõ továbbítása olyan címzett részére, aki vagy amely nem tartozik az Egyezményhez részes Fél joghatósága alá 1. Minden egyes Fél csak akkor engedélyezheti a személyes adatok továbbítását olyan címzett részére, aki vagy amely olyan állam vagy szervezet joghatósága alá tartozik, amely nem részese az Egyezménynek, ha az az állam vagy szervezet megfelelõ szintû védelmet biztosít a célzott adattovábbítás során. 2. Jelen Jegyzõkönyv 2. Cikkének 1. pontjában foglaltaktól eltérõn, minden egyes Fél engedélyezheti a személyes adatok továbbítását: a) ha ezt hazai joga lehetõvé teszi: – az adatalany meghatározott érdekére tekintettel, vagy – jogszerû nyomós érdekre, különösen fontos közérdekre tekintettel, vagy b) ha a továbbításért felelõs adatkezelõ olyan, elsõsorban szerzõdésben kikötött, biztonsági intézkedéseket tesz, amelyeket az illetékes felügyelõ hatóságok a hazai jog szempontjából megfelelõnek találnak.
3. Cikk Záró rendelkezések 1. Jelen Jegyzõkönyv 1. és 2. Cikkét a Felek az Egyezmény kiegészítõ Cikkeinek tekintik, és az Egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelõen kell alkalmazni.
2005/82. szám
2. Jelen Jegyzõkönyv az Egyezményt aláírt Államok részére áll nyitva aláírásra. Miután az Egyezményben meghatározott feltételekkel csatlakozott ahhoz, az Európai Közösség is aláírhatja jelen Jegyzõkönyvet. A Jegyzõkönyvet meg kell erõsíteni, illetve el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. Jelen Jegyzõkönyv aláírója csak akkor erõsítheti meg, fogadhatja el vagy hagyhatja jóvá azt, ha ezt megelõzõen vagy ezzel egyidejûleg megerõsítette, elfogadta vagy jóváhagyta az Egyezményt, illetve csatlakozott ahhoz. A megerõsítésrõl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács fõtitkáránál kell letétbe helyezni. 3. a) Jelen Jegyzõkönyv azt az idõpontot követõ három hónapos idõszak lejárta utáni hónap elsõ napján lép hatályba, amikor az aláírói közül öt kifejezte beleegyezését abba, hogy a Jegyzõkönyvet a 3. Cikk 2. pontjának rendelkezéseivel összhangban magára nézve kötelezõnek tekinti. b) Mindazon, a jelen Jegyzõkönyvet aláíró vonatkozásában, amely ezt követõen fejezi ki kötelezõ érvényû beleegyezését, a Jegyzõkönyv a megerõsítésrõl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésének idõpontját követõ három hónapos idõszak lejárta utáni hónap elsõ napján lép hatályba. 4. a) Jelen Jegyzõkönyv hatálybalépését követõen bármely olyan Állam csatlakozhat hozzá, amely már csatlakozott az Egyezményhez. b) A csatlakozási szándékot kifejezõ okiratot az Európa Tanács fõtitkáránál kell letétbe helyezni, a csatlakozás a szándékot kifejezõ okirat letétbe helyezésének idõpontját követõ három hónapos idõszak lejárta utáni hónap elsõ napjától hatályos. 5. a) Bármelyik Fél bármikor felmondhatja jelen Jegyzõkönyvet az Európa Tanács fõtitkárához intézett értesítéssel. b) A felmondás a Fõtitkárhoz intézett értesítés beérkezésének napját követõ három hónapos idõszak eltelte utáni hónap elsõ napjától hatályos. 6. Az Európa Tanács fõtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait, az Európai Közösséget és minden olyan Államot, amely csatlakozott a jelen Jegyzõkönyvhöz: a) minden aláírásról, b) minden megerõsítésrõl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésérõl, c) minden, a jelen Jegyzõkönyv hatálybalépésével kapcsolatos idõpontról a 3. Cikkel összhangban, d) minden más cselekményrõl, értesítésrõl vagy közlésrõl, ami a jelen Jegyzõkönyvet érinti. Fentiek hiteléül alulírottak, erre nézve kellõen felhatalmazva, a jelen Jegyzõkönyvet aláírták. Kelt Strasbourgban, 2001. november 8. napján, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amelyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Az Európa Tanács fõtitkára hiteles másolatokat küld az Európa Tanács valamennyi tagállamának, az Európai Közösségnek és minden olyan államnak, amelyet az Egyezményhez való csatlakozásra felkértek.”
2005/82. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4067
For the purpose of the present Protocol „Convention” means the Convention on the Contract for the International Carriage of Goods by Road (CMR).
(2) At the end of this article the following paragraphs 7, 8 and 9 are added: „7. The unit of account mentioned in this Convention is the Special Drawing Right as defined by the International Monetary Fund. The amount mentioned in paragraph 3 of this article shall be converted into the national currency of the State of the Court seized of the case on the basis of the value of that currency on the date of the judgement or the date agreed upon by the Parties. The value of the national currency, in terms of the Special Drawing Right, of a State which is a member of the International Monetary Fund shall be calculated in accordance with the method of valuation applied by the International Monetary Fund in effect at the date in question for its operations and transactions. The value of the national currency, in terms of the Special Drawing Right, of a State which is not a member of the International Monetary Fund, shall be calculated in a manner determined by that State. 8. Nevertheless, a State which is not a member of the International Monetary Fund and whose law does not permit the application of the provisions of paragraph 7 of this article may, at the time of ratification of or accession to the Protocol to the CMR or at any time thereafter, declare that the limit of liability provided for in paragraph 3 of this article to be applied in its territory shall be 25 monetary units. The monetary unit referred to in this paragraph corresponds to 10/31 gram of gold of millesimal fineness nine hundred. The conversion of the amount specified in this paragraph into the national currency shall be made according to the law of the State concerned. 9. The calculation mentioned in the last sentence of paragraph 7 of this article and the conversion mentioned in paragraph 8 of this article shall be made in such a manner as to express in the national currency of the State as far as possible the same real value for the amount in paragraph 3 of this article as is expressed there in units of account. States shall communicate to the Secretary-General of the United Nations the manner of calculation pursuant to paragraph 7 of this article or the result of the conversion in paragraph 8 of this article as the case may be, when depositing an instrument referred to in article 3 of the Protocol to the CMR and whenever there is a change in either.”
Article 2
Final provisions
Article 23 of the Convention is amended as follows:
Article 3
3. § Ez a törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. A Kiegészítõ Jegyzõkönyvben foglaltakat 2005. szeptember 1. napjától kezdõdõen kell alkalmazni. Mádl Ferenc s. k.,
Mandur László s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés alelnöke
2005. évi LIV. törvény a nemzetközi közúti árufuvarozási szerzõdésrõl szóló Egyezményt (CMR) kiegészítõ, Genfben, 1978. július 5-én kelt Jegyzõkönyv kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés a nemzetközi közúti árufuvarozási szerzõdésrõl szóló Egyezményt (CMR) kiegészítõ, Genfben, 1978. július 5-én kelt Jegyzõkönyvet e törvénnyel hirdeti ki. (A csatlakozási okirat letétbe helyezése 1990. június 18-án megtörtént, a Jegyzõkönyv 1990. szeptember 16-án a Magyar Köztársaság tekintetében hatályba lépett.) 2. § A nemzetközi közúti árufuvarozási szerzõdésrõl szóló Egyezményt (CMR) kiegészítõ, Genfben, 1978. július 5-én kelt Jegyzõkönyv hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: „Protocol to the Convention on the Contract for the International Carriage of Goods by Road (CMR) The Parties to the present Protocol, being Parties to the Convention on the Contract for the International Carriage of Goods by Road (CMR), done at Geneva on 19 May 1956, have agreed as follows: Article 1
(1) Paragraph 3 is replaced by the following text: „3. Compensation shall not, however, exceed 8.33 units of account per kilogram of gross weight short.”
* A törvényt az Országgyûlés a 2005. június 13-i ülésnapján fogadta el.
1. This Protocol shall be open for signature by States which are signatories to, or have acceded to the Convention and are either members of the Economic Commission for Europe or have been admitted to that Commission in a consultative capacity under paragraph 8 of that Commission’s terms of reference.
4068
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/82. szám
2. This Protocol shall remain open for accession by any of the States referred to in paragraph 1 of this article which are Parties to the Convention. 3. Such States as may participate in certain activities of the Economic Commission for Europe in accordance with paragraph 11 of that Commission’s terms of reference which have acceded to the Convention may become Contracting Parties to this Protocol by acceding thereto after its entry into force. 4. This Protocol shall be open for signature at Geneva from 1 September 1978 to 31 August 1979 inclusive. Thereafter, it shall be open for accession. 5. This Protocol shall be subject to ratification after the State concerned has ratified or acceded to the Convention. 6. Ratification or accession shall be effected by the deposit of an instrument with the Secretary-General of the United Nations. 7. Any instrument of ratification or accession deposited after the entry into force of an amendment to the present Protocol with respect to all Contracting Parties or after the completion of all mesures required for the entry into force of the amendment with respect to all Contracting Parties shall be deemed to apply to the Protocol as modified by the amendment.
1. Any State may, at the time of depositing its instrument of ratification or accession or at any time thereafter, declare by a notification addressed to the Secretary-General of the United Nations that this Protocol shall extend to all or any of the territories for whose international relations it is responsible and in respect of which it has made a declaration in accordance with article 46 of the Convention. This Protocol shall extend to the territory or territories named in the notification as from the ninetieth day after its receipt by the Secretary-General or, if on that day the Protocol has not yet entered into force, as from the time of its entry into force. 2. Any State which has made a declaration under the preceding paragraph extending this Protocol to any territory for whose international relations it is responsible may denounce the Protocol separately in respect of that territory in accordance with the provisions of article 5 above.
Article 4
Article 8
1. This Protocol shall enter into force on the ninetieth day after five of the States referred to in article 3, paragraphs 1 and 2 of this Protocol, have deposited their instruments of ratification or accession. 2. For any State ratifying or acceding to it after five States have deposited their instruments of ratification or accession, this Protocol shall enter into force on the ninetieth day after the said State has deposited its instrument of ratification or accession.
Any dispute between two or more Contracting Parties relating to the interpretation or application of this Protocol which the Parties are unable to settle by negotiation or other means may, at the request of any one of the Contracting Parts concerned, be referred for settlement to the International Court of Justice.
Article 5 1. Any Contracting Party may denounce this Protocol by so notifying the Secretary-General of the United Nations. 2. Denunciation shall take effect twelve months after the date of receipt by the Secretary-General of the notification of denunciation. 3. Any Contracting Party which ceases to be Party to the Convention shall on the same date cease to be Party to this Protocol.
less than five, this Protocol shall cease to be in force from the date on which the last of such denunciations takes effect. It shall also cease to be in force from the date on which the Convention ceases to be in force. Article 7
Article 9 1. Each Contracting Party may, at the time of signing, ratifying, or acceding to this Protocol, declare by a notification addressed to the Secretary-General of the United Nations that it does not consider itself bound by article 8 of this Protocol. Other Contracting Parties shall not be bound by article 8 of this Protocol in respect of any Contracting Party which has entered such a reservation. 2. The declaration referred to in paragraph 1 of this article may be withdrawn at any time by a notification addressed to the Secretary-General of the United Nations. 3. No other reservation to this Protocol shall be permitted. Article 10
Article 6 If, after the entry into force of this Protocol, the number of Contracting Parties is reduced, as a result of denunciations, to
1. After this Protocol has been in force for three years, any Contracting Party may, by notification to the Secretary-General of the United Nations, request that a
2005/82. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
conference be convened for the purpose of reviewing this Protocol. The Secretary-General shall notify all Contracting Parties of the request and a review conference shall be convened by the Secretary-General if, within a period of four months following the date of notification by the Secretary-General not less than one-fourth of the Contracting Parties notify him of their concurrence with the request. 2. If a conference is convened in accordance with the preceding paragraph, the Secretary-General shall notify all the Contracting Parties and invite them to submit within a period of three months such proposals as they may wish the Conference to consider. The Secretary-General shall circulate to all Contracting Parties the provisional agenda for the Conference together with the texts of such proposals at least three months before the data on which the Conference is to meet. 3. The Secretary-General shall invite to any conference convened in accordance with this article all States referred to in article 3, paragraphs 1 and 2 and States which have become Contracting Parties under article 3, paragraph 3 of this Protocol.
Article 11 In addition to the notifications provided for in article 10, the Secretary-General of the United Nations shall notify the States referred to in article 3, paragraphs 1 and 2, of this Protocol and the States which have become Contracting Parties under article 3, paragraph 3, of this Protocol, of: a) ratifications and accessions under article 3; b) the dates of entry into force of this Protocol in accordance with article 4; c) communications received under article 2, paragraph (2); d) denunciations under article 5; e) the termination of this Protocol in accordance with article 6; f) notifications received in accordance with article 7; g) declarations and notifications received in accordance with article 9, paragraphs 1 and 2.
Article 12 After 31 August 1979, the original of this Protocol shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations, who shall transmit certified true copies to each of the States mentioned in article 3, paragraphs 1, 2 and 3 of this Protocol.
4069
A Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerzõdésrõl szóló Egyezményt (CMR) kiegészítõ jegyzõkönyv A Jegyzõkönyv részes felei, akik felei a Genfben, 1956. május 19-én kelt, a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerzõdésrõl szóló Egyezménynek (CMR), megállapodtak a következõkben:
1. cikk A Jegyzõkönyvben az „Egyezmény” a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerzõdésrõl szóló Egyezményt (CMR) jelenti.
2. cikk Az Egyezmény 23. cikke a következõképpen módosul: (1) A 3. bekezdés helyére a következõ szöveg kerül: „A kártérítés azonban nem lehet több mint a hiányzó bruttó súly minden kilogrammja után 8.33 elszámolási egység1.” (2) Ez a cikk a következõ 7., 8. és 9. bekezdésekkel egészül ki: „7. Az Egyezményben említett elszámolási egység a Nemzetközi Valutaalap meghatározása szerinti különleges lehívási jog. A jelen cikk 3. bekezdésében említett összeget át kell váltani az esetben eljáró bíróság szerinti állam nemzeti valutájára, az adott valuta végzés napján vagy a felek közötti megállapodás szerinti napon érvényes értéke alapján. Azoknál az államoknál, melyek a Nemzetközi Valutaalap tagjai, a nemzeti valuta értékét a különleges lehívási jog szempontjából a Nemzetközi Valutaalap által mûveleteinél és ügyleteinél alkalmazott, adott idõpontban hatályban lévõ értékelési módszerrel kell kiszámítani. Azoknál az államoknál, melyek nem tagjai a Nemzetközi Valutaalapnak, az adott állam által meghatározott módon kell kiszámítani a nemzeti valuta értékét a különleges lehívási jog szempontjából. 8. Mindazonáltal, amennyiben egy állam nem tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, és jogszabályai nem engedik meg a jelen cikk 7. bekezdésében foglaltak alkalmazását, a CMR Egyezmény Jegyzõkönyve ratifikálása vagy a Jegyzõkönyvhöz csatlakozás idõpontjában az állam kijelentheti, hogy a jelen cikk 3. bekezdésében szabályozott kártérítési kötelezettség az állam területén 25 pénzegység. Az ebben a bekezdésben említett pénzegység 10/31 g súlyú 0,900 finomságú aranynak felel meg. Az ebben a bekezdésben meghatározott összeg nemzeti valutára történõ átváltása az érintett állam jogszabályai szerint történik. 1
SDR= különleges lehívási jog.
4070
MAGYAR KÖZLÖNY
9. A jelen cikk 7. bekezdése utolsó mondatában említett számítást, illetve a jelen cikk 8. bekezdésében említett átváltást úgy kell elvégezni, hogy a jelen cikk 3. bekezdésében szereplõ összeg állam nemzeti valutájában kifejezett összegének a reálértéke, amennyire csak lehet, ugyanaz legyen, mint a 3. bekezdésben elszámolási egységben kifejezett összegé. A CMR Egyezmény Jegyzõkönyve 3. cikkében említett okiratok letétbe helyezésének idõpontjában, illetve az azokban bekövetkezõ változás esetén az államoknak tájékoztatniuk kell az Egyesült Nemzetek Szervezete Fõtitkárát a jelen cikk 7. bekezdése szerinti számítási módról, illetve a jelen cikk 8. bekezdésében szereplõ átváltás eredményérõl.” Záró rendelkezések 3. cikk 1. A jelen Jegyzõkönyv aláírásra nyitva áll azon Államok számára, amelyek aláírták az Egyezményt, vagy csatlakoztak hozzá, és amelyek tagjai az Európai Gazdasági Bizottságnak, vagy amelyek e Bizottság hatásköri szabályzatának 8. szakasza értelmében a Bizottságban tanácskozó joggal vesznek részt. 2. A Jegyzõkönyvhöz a jelen cikk 1. bekezdésében említett bármely állam csatlakozhat, amennyiben az Egyezményben szereplõ felek közé tartozik. 3. Azok az államok, amelyek az Európai Gazdasági Bizottság hatásköri szabályzata 11. szakaszának megfelelõen a Bizottság egyes munkabizottságaiban részt vehetnek, és csatlakoztak az Egyezményhez, a Jegyzõkönyv életbelépése után – csatlakozással – szerzõdõ féllé válhatnak. 4. A jelen Jegyzõkönyv, Genfben, 1978. szeptember 1-jétõl 1979. augusztus 31-ig bezárólag áll nyitva aláírásra. Ezen idõpont után a Jegyzõkönyvhöz csatlakozni lehet. 5. A jelen Jegyzõkönyvet ratifikálni kell, azt követõen, hogy az érdekelt állam ratifikálta az Egyezményt, vagy csatlakozott az Egyezményhez. 6. A ratifikálás vagy csatlakozás úgy történik, hogy az állam letétbe helyezi az arról szóló okiratot az Egyesült Nemzetek Szervezete Fõtitkáránál. 7. A jelen Jegyzõkönyv minden szerzõdõ félre vonatkozó módosításának hatálybalépését követõen vagy a minden szerzõdõ félre vonatkozó módosítás hatálybalépéséhez szükséges összes intézkedés megtételét követõen letétbe helyezett csatlakozási vagy ratifikálásról szóló okiratot a módosított Jegyzõkönyvre vonatkozónak kell tekinteni. 4. cikk 1. Ez a Jegyzõkönyv azt a napot követõ kilencvenedik napon lép életbe, amikor a Jegyzõkönyv 3. cikke 1. és 2. bekezdéseiben említettek közül legalább öt állam letétbe helyezte a ratifikálásról, illetve a csatlakozásról szóló okiratát.
2005/82. szám
2. Minden olyan állam tekintetében, amely azt követõen ratifikálja a Jegyzõkönyvet, vagy csatlakozik ahhoz, amikor az öt állam a ratifikálásról, illetve a csatlakozásról szóló okiratokat letétbe helyezte, a jelen Jegyzõkönyv az illetõ ország ratifikálásról vagy csatlakozásáról szóló okiratának letétbe helyezésétõl számított kilencvenedik napon lép hatályba.
5. cikk 1. Bármely szerzõdõ fél jogosult a jelen Jegyzõkönyvet az Egyesült Nemzetek Szervezete Fõtitkárához intézett értesítésben felmondani. 2. A felmondás tizenkét hónappal azon idõpont után válik hatályossá, amikor a Fõtitkár a vonatkozó értesítést megkapta. 3. Attól a pillanattól fogva, hogy egy szerzõdõ fél már nem az Egyezményben szereplõ fél, a Jegyzõkönyvben szereplõ felek közé sem tartozik.
6. cikk Ha a Jegyzõkönyv életbe lépése után a szerzõdõ felek száma – felmondások következtében – ötnél kevesebbre csökken, a Jegyzõkönyv azon a napon hatályát veszti, amikor a felmondások közül az utolsó hatályossá válik. Szintén hatályát veszti azon a napon, amikor az Egyezmény hatályát veszti.
7. cikk 1. Bármely állam a ratifikálásról vagy csatlakozásról szóló okiratának letétbe helyezésekor vagy más késõbbi idõpontban az Egyesült Nemzetek Szervezete Fõtitkárához intézett bejelentésben közölheti, hogy a jelen Jegyzõkönyv hatálya mindazokra a területekre, vagy azoknak egy részére kiterjed, amelyeket az illetõ állam nemzetközi síkon képvisel, és amelyekre vonatkozóan az Egyezmény 46. cikke szerinti nyilatkozatot tett. A jelen Jegyzõkönyv az értesítésben említett területekre vagy területrészekre attól a naptól számított kilencvenedik napon válik alkalmazhatóvá, amikor a Fõtitkár ezt az értesítést megkapta, illetõleg – ha ezen a napon a jelen Jegyzõkönyv még nem lépett hatályba – a Jegyzõkönyv hatálybalépésének napján. 2. Minden olyan állam, amely az elõbbi bekezdésnek megfelelõen olyan nyilatkozatot tett, amelynek folytán a jelen Jegyzõkönyv hatálya az általa nemzetközi síkon képviselt valamely területre kiterjed, a jelen Jegyzõkönyvet a fenti 5. cikk rendelkezéseivel összhangban az említett területre vonatkozóan felmondhatja.
2005/82. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4071
8. cikk Minden olyan vitát, amely a Jegyzõkönyv értelmezése vagy alkalmazása tekintetében két vagy több szerzõdõ fél között keletkezett, és amelyet a felek tárgyalás útján vagy más módon nem tudtak rendezni, bármely érdekelt szerzõdõ fél kívánságára döntésre a Nemzetközi Bíróság elé lehet terjeszteni.
9. cikk 1. A jelen Jegyzõkönyv aláírása, ratifikálása vagy ahhoz történõ csatlakozása alkalmával bármely szerzõdõ fél kijelentheti az Egyesült Nemzetek Szervezete Fõtitkárához intézett értesítésben, hogy a jelen Jegyzõkönyv 8. cikkét nem tekinti magára nézve kötelezõnek. A 8. cikk rendelkezései a többi szerzõdõ felet sem kötik azzal a szerzõdõ féllel szemben, amely az említett fenntartással élt. 2. Minden szerzõdõ fél, amely a jelen cikk 1. bekezdésében meghatározott kijelentést tette, azt az Egyesült Nemzetek Szervezete Fõtitkárhoz címzett értesítés útján bármikor visszavonhatja. 3. A jelen Jegyzõkönyvvel szemben semmiféle más fenntartás nem fogadható el.
10. cikk 1. A jelen Jegyzõkönyv három éven át történõ hatályban létét követõen, az Egyesült Nemzetek Szervezete Fõtitkárához intézett értesítés útján bármely szerzõdõ fél kérheti a jelen Jegyzõkönyv felülvizsgálása céljából értekezlet összehívását. A Fõtitkár errõl a kérelemrõl mindegyik szerzõdõ felet értesíti, és ha az általa küldött értesítés keltétõl számított négy hónapon belül a szerzõdõ felek legalább egynegyede közli, hogy ehhez a kérelemhez hozzájárul, összehívja a felülvizsgálásra irányuló értekezletet. 2. Ha az elõzõ pont értelmében az értekezletet összehívják, a Fõtitkár errõl mindegyik szerzõdõ felet tájékoztatja, és felkéri õket, hogy három hónapon belül terjesszék elõ azokat a javaslatokat, amelyeknek az értekezleten való megvizsgálását kívánatosnak tartják. A Fõtitkár legalább három hónappal az értekezlet elõtt közli a szerzõdõ felekkel az értekezlet ideiglenes napirendjét, valamint ezeknek a javaslatoknak a szövegét. 3. A Fõtitkár a jelen cikknek megfelelõen összehívott minden értekezletre meghívja a 3. cikk 1. és 2. bekezdésében jelzett államokat, valamint azokat, amelyek a jelen Jegyzõkönyv 3. cikke 3. bekezdése alkalmazása folytán váltak szerzõdõ felekké.
11. cikk A 10. cikkben elõírt értesítéseken kívül az Egyesült Nemzetek Szervezete Fõtitkára értesíti a jelen Jegyzõkönyv 3. cikkének 1. és 2. bekezdésében említett államokat és azokat, amelyek a jelen Jegyzõkönyv 3. cikke 3. bekezdése alkalmazása során váltak szerzõdõ felekké: a) a 3. cikk értelmében történt ratifikációkról és csatlakozásokról; b) arról az idõpontról, amikor a jelen Jegyzõkönyv a 4. cikknek megfelelõen hatályba lép; c) a 2. cikk (2) bekezdése értelmében bejelentett közlésekrõl; d) az 5. cikk szerinti felmondásokról; e) a jelen Jegyzõkönyv érvényének a 6. cikk szerint történõ megszûnésérõl; f) a 7. cikknek megfelelõen kapott értesítésekrõl; g) a 9. cikk 1. és 2. bekezdése alapján kapott nyilatkozatokról és értesítésekrõl.
12. cikk A jelen Jegyzõkönyv eredeti példányát 1979. augusztus 31-e után letétbe kell helyezni az Egyesült Nemzetek Szervezete Fõtitkáránál, aki az eredetirõl készített hitelesített másolatokat megküldi a jelen Jegyzõkönyv 3. cikkének 1., 2. és a 3. bekezdésében említett valamennyi államnak.” 3. § (1) E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) A törvény végrehajtásáról a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik. Mádl Ferenc s. k.,
Mandur László s. k.,
a Köztársaság elnöke
az Országgyûlés alelnöke
A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 28/2005. (VI. 18.) BM rendelete az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 16/2003. (IV. 18.) BM rendelet módosításáról A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a közterületfelügyeletrõl szóló 1999. évi LXIII. törvény 29. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási miniszterrel egyetértésben, a következõket rendelem el:
4072
MAGYAR KÖZLÖNY
II. A szakképesítés egyéb adatai
1. § Az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 16/2003. (IV. 18.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 16. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép, 28. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.
2. §
2005/82. szám
12. Szakmai alapképzés idõtartama: – 13. Szintvizsga: –
III. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás
Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti a közterület-felügyelõi vizsga követelményrendszerének részletes szabályairól kiadott 42/1999. (XI. 24.) BM rendelet.
Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter
1. melléklet a 28/2005. (VI. 18.) BM rendelethez [16. számú melléklet a 16/2003. (IV.18.) BM rendelethez] A közterület-felügyelõ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai
FEOR száma
5355 3529
FEOR megnevezése
Közterület-felügyelõ Egyéb élet- és vagyonvédelmi ügyintézõk Vagyonõr Portás Éjjeliõr, telepõr Egyéb õrök és hasonló jellegû egyszerû foglalkozások
5366 9121 9122 9129
2. A munkaterület rövid, jellemzõ leírása A közterület-felügyelõ feladata a közterületek jogszerû használatának, rendjének és tisztaságának védelme, valamint az annak rendjét megbontó, a környezetet sértõ, vagy veszélyeztetõ jogsértések hatékony megelõzése, megakadályozása, megszüntetése, szankcionálása, az önkormányzati vagyon védelme, továbbá a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelõi hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerûségének ellenõrzése, valamint közremûködés az épített és a természeti környezet, a közrend, a közbiztonság védelmében.
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 8919 04 2. A szakképesítés megnevezése: Közterület-felügyelõ 3. Hozzárendelt FEOR szám: 5355 4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai elõképzettség: érettségi vizsga
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítés A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma
33 8919 01
megnevezése
Személy- és vagyonõr
5. Elõzetes szakmai gyakorlat: – 6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelmények: a köztisztviselõk jogállásáról szóló, 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott személyi feltételek megléte (általános alkalmazási feltételek) 7. Elõírt gyakorlat: – 8. Képzési idõ, maximális óraszám: 360 óra 9. Elmélet aránya: 70% 10. Gyakorlat aránya: 30% 11. Évfolyamok száma: –
IV. A szakképesítés szakmai követelményei 1. A foglalkozás gyakorlása során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok 1.1. Személyi szabadságot és más állampolgári jogokat korlátozó, vagy azokat közvetlenül érintõ intézkedések: a) Közterület védelmi intézkedések: – igazoltatás; – feltartóztatás; – elõállítás; – áruvisszatartás;
2005/82. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– gépjármû kerékbilincs alkalmazás; – hatósági jelzéssel nem rendelkezõ jármû eltávolítás. b) Vagyonvédelmi intézkedések: – terület (épület, építmény stb.) lezárása; – illetéktelen személynek a lezárt területre történõ belépésének megakadályozása; – lezárt területen illetéktelenül tartózkodók eltávolítása. c) Adatkezelés: – meghatározott nyilvántartási adatok kérése; – hatósági ellenõrzés végzése; – személyrõl, lényeges környezetrõl, körülményrõl, tárgyról kép- vagy hangfelvétel készítése. d) Szankciók: – a helyszíni bírság kiszabása. e) Kényszerintézkedések: – testi erõ alkalmazása; – könnygázszóró palack alkalmazása; – szolgálati kutya alkalmazása; – a jogos védelemre, a végszükség esetére megengedett kényszerintézkedések alkalmazása. 1.2. Személyi szabadságot és más állampolgári jogot nem korlátozó intézkedések: a) Intézkedések: – felvilágosítás kérés; – tõle elvárható segítségnyújtás; – az elkövetõ felhívása a szabálysértés azonnali vagy ésszerû határidõn belüli megszüntetésére; – kötelezett felhívása a közterület használatára vonatkozó jogerõs határozatban, a tulajdonosi (kezelõi) hozzájárulásban foglaltak, vagy mulasztás esetén az elõírások betartására; – feljelentés megtétele. b) Hatósági ellenõrzés: – a helyszín, a szemletárgy megtekintése; – az iratok és más dokumentumok tanulmányozása; – a mûszeres vizsgálatok végzése; – belépés az ellenõrzött személy vagy szerv minden olyan helyiségébe, amely a hatósági ellenõrzés eredményes ellátásához szükséges; – a munkafolyamatok megfigyelése; – az ügyféltõl vagy képviselõjétõl felvilágosítás kérése; – a bizonyítási eljárás lefolytatása. 2. Szakmai követelmények 2.1. Jogi ismeretek a) A büntetõjogi, büntetõeljárás-jogi, valamint az államtudományi ismeretek alkalmazásának területén: Ismerje: – a bûncselekmény fogalmát, a bûncselekmény elkövetõit, a büntetõjogi felelõsségre vonás akadályait; – a büntetõeljárás általános alapelveit, a büntetõeljárás alanyait, azok jogait és kötelezettségeit;
4073
– a büntetõeljárás szakaszait, az eljárás megindításnak módját, a feljelentésre vonatkozó fõbb szabályokat; – a hivatali, a hivatalos személy elleni, a hamis vád, a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a vesztegetés, az önbíráskodás, az állatkínzás bûncselekményeket; – a mentelmi jogot élvezõ személyekre, illetve a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességgel rendelkezõ, továbbá a nemzetközileg védett személyekkel kapcsolatos eljárás szabályait. Legyen jártas: – a kényszer, a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem, a végszükség elemeinek; – a hivatali, a hivatalos személy elleni bûncselekmények, a hamis vád, a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a vesztegetés, az önbíráskodás, az állatkínzás bûncselekmények tényállási elemeinek értelmezésében. b) A szabálysértési törvény és más szabálysértési jogszabályok területén: Ismerje: – az egyes szabálysértési tényállások közül: a közerkölcs megsértése, a veszélyeztetés kutyával, a csendháborítás, a köztisztasági szabálysértés, a hirdetményekkel kapcsolatos szabálysértés, a veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával, a szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése, a tiltott fürdés, a jégen tartózkodás szabályainak megszegése, a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, az útügyi szabálysértés, a vásári és piaci szabályok megszegése, a személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése, a koldulás, a középületek fellobogózása szabályainak megsértése, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, az önkényes beköltözés, az ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés, a rendzavarás, a gyermekkel koldulás, a természetvédelmi szabálysértés, a környezetvédelmi szabálysértés, a valótlan bejelentés, a tiltott szerencsejáték, a tulajdon elleni szabálysértés elemeit. Legyen jártas: – a szabálysértési törvény és a szabálysértési jogszabályok és a közigazgatási eljárási jogszabályok alkalmazásakor azoknak a tényeknek a felismerésében, amelyekre a bizonyításnak ki kell térnie, valamint abban, hogy milyen bizonyítási eszközöket lehet a bizonyítási eljárás során igénybe venni; – az emberi, a jogi és az ezekhez kapcsolódó szakmai problémák felismerésében, megértésében és kulturált kezelésében, a humánum, a mások iránti tisztelet, az igazságosság és a demokratikus elvek tiszteletben tartásában; – a közterület-felügyelõi munkavégzést érintõ, szabálysértési tényállások elemzésében.
4074
MAGYAR KÖZLÖNY
c) A közigazgatási hatósági eljárás területén: Ismerje: – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit. Legyen jártas: – A hatósági eljárás közterület-felügyelõi tevékenységre vonatkozó szabályainak alkalmazásában. d) A polgári jog területén: Ismerje: – a vagyonvédelem jogi alapjait, a tulajdonvédelemre vonatkozó alkotmányos elveket és egyéb általános jogi elveket; – a tulajdon és a birtok fogalmát és védelmének polgári jogi eszközeit; – önkormányzati vagyon megvédésének eszközeit és módszereit. 2.2. Szakmai ismeretek Ismerje: – a közterület-felügyelet jogállását, a szervezési szabályait, feladatait, a köztisztviselõ jogállására vonatkozó alapvetõ szabályokat; – a közterület-felügyelõi intézkedések általános, és az egyes intézkedések konkrét végrehajtási szabályait; – a közterület-felügyelõi adatkezelés szabályait; – a feladat végrehajtásának eszközeit és azok alkalmazási szabályait; – a jogorvoslat, a panasz eljárási szabályait; – a rendvédelmi, az önkormányzati szervekkel és egyéb állami ellenõrzõ, illetve, társadalmi szervezetekkel, – így különösen a polgárõrség helyi szervezetével – valamint a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyes szervezetekkel való együttmûködés szabályait; – az önkormányzat közterület-felügyeletére vonatkozó szabályokat; – az emberek közötti interakciókat, az interperszonális kapcsolatokat, a kommunikációs és a metakommunikációs megnyilvánulásokat. Legyen jártas: – az egyes közterület-felügyelõi intézkedések alkalmazásában; – a közterület-felügyelõi tevékenység intézkedési körébe tartozó szabálysértési jogszabályok alkalmazásában; – helyszíni bírságolási eljárás gyakorlati alkalmazásában; – a feladat végrehajtása eszközeinek alkalmazásában; – állampolgári bejelentések fogadásában, kezelésében és a szükséges intézkedések megtételében; – az õr- és járõrszolgálat szabályainak alkalmazásában. Legyen képes: – a törvényességet érvényre juttatni, valamint a hatályos jogszabályokat, illetve az állami irányítás egyéb eszközeit megfelelõen értelmezni, azokat a gyakorlati munkája során alkalmazni;
2005/82. szám
– eldönteni, hogy milyen esetekben, kivel szemben és milyen módon indítható szabálysértési eljárás; – az emberi jogokat betartani, az általános emberi és demokratikus értékeket védelmezni; – a szolgálati eseményekrõl jelentést írni; – a rendszeresített okmányokat és nyomtatványokat szabatosan kitölteni; – feljelentést készíteni; – érvényesíteni a felügyelõi intézkedések, valamint munkája során a toleranciát, az empátiát és a kontrollált magatartás elemeit; – a feladatellátása során keletkezett konfliktusok kezelésére, illetve a konfliktuskezelõ technikák alkalmazására. 2.3. Bûnmegelõzési ismeretek Ismerje: – az önkormányzatok közbiztonsággal kapcsolatos szerepét, és a helyi bûnmegelõzés lehetséges – önkormányzati – eszközeit; – az önkormányzatok és a rendõrség együttmûködésének fõbb szabályait; – a közterület és közterületi rend fogalmát; – a közterületi jogsértések közbiztonsággal való összefüggéseit; – a közterületi problémák – közterületi rendezetlenség – fõbb jellemzõit. Legyen képes: – felmérni a közterületi rendezetlenség és jogsértések okait; – javaslatot tenni a közterületi rendezetlenség és jogsértések megszüntetésére; – a feladatkörébe tartozó vagyonvédelmi feladatok ellátására. 2.4. Önvédelmi ismeretek Legyen jártas: – a támadás elhárításában, az önvédelmi technikák (ütések, rúgások) alkalmazásában; – a különbözõ fogásokból történõ szabadulásában; – az eszközökkel történõ támadások elhárításában; – az ellenszegülõ személy testi erõvel való kényszerítésében, kíséretében; – a különbözõ fegyveres vagy felfegyverkezett támadások elhárításában; – a rendszeresített támadáselhárító eszközök szakszerû alkalmazásában.
V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei A közterület-felügyelõi szakmai vizsgát a szakképzésrõl szóló l993. évi LXXVI. törvény (Szt.), valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet elõírásai szerint kialakított szakmai vizsgabizottság elõtt kell letenni. A szakmai vizsgát a szakképzésre vonatkozó jogszabályok elõírásai szerint kell megszervezni és lefolytatni.
2005/82. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: – a köztisztviselõk jogállásáról szóló, módosított 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott feltételek megléte; – a személyi feltételek, mint szakmai alkalmasság megléte; – a középiskolai érettségi igazolása; – a 360 órás szakmai felkészítõ tanfolyam legalább 80%-án való részvétel igazolása. A tanfolyam látogatásáról szóló igazolást a tanfolyamszervezõ intézmény adja ki a felkészítés végén – névre szólóan – a résztvevõ részére. 2. A szakmai vizsga részei: A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészbõl áll. 2.1. Az elméleti vizsga szakanyaga és idõtartama: a) Írásbeli vizsgarész: Az egyes szakmai tantárgyak ismeret és jártasság szintû témaköreibõl összeállított – a szakképesítés egészét átfogó – feladatsort kell megoldani. Az írásbeli vizsgarész kérdéseit a belügyminiszter hagyja jóvá. A vizsga idõtartama: 180 perc. Az írásbeli vizsga napján más vizsgarész nem szervezhetõ. b) Szóbeli vizsgarész: A belügyminiszter által jóváhagyott tételsorokból – a Jogi ismeretek tantárgyból kettõ (jogi és szabálysértési), – a Bûnmegelõzési ismeretek tantárgyból egy, – a Szakmai ismeretek tantárgyból két témakör felhasználásával kialakított tételt kell megválaszolni. A vizsgarész idõtartama: maximum 30 perc/fõ. 2.2. A gyakorlati vizsgarész szakanyaga és idõtartama: A belügyminiszter által meghatározott szakmai követelmények alapján – Szakmai ismeretek tantárgyból kettõ, jártasság vagy képesség követelményszintû témakörbõl kialakított feltevés (szituáció) megoldása, – Önvédelmi ismeretek tantárgyból három meghatározott gyakorlat (technika) bemutatása. A vizsgarész idõtartama: maximum 30 perc/fõ. Amennyiben a feltételek lehetõvé teszik, a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész egy napon is lefolytatható.
4075
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen – írásban és szóban – a Jogi, a Bûnmegelõzési és a Szakmai ismeretek, ismeret és jártasság követelményszintû anyagrészeit, míg a gyakorlati vizsgarészen a szakmai és az önvédelmi ismeretek területérõl a jártasság és a képesség követelményszintû témakörök bemutatását, illetve alkalmazni tudását kell számon kérni. 4. A szakmai vizsga és annak részei alóli felmentés feltételei Az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész teljesítése alól, annak komplexitása miatt, felmentés nem adható. A szóbeli vizsgarészen – a vizsgázó kérelme alapján – az egyes szakmai tantárgyak követelményeinek teljesítése alóli felmentés megítélésére a szakképzési törvény elõírásait kell alkalmazni. Ezen kívül egyéb felmentés nem adható. 5. A szakmai vizsga értékelése A szakmai vizsgát a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérõl szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet elõírásai, valamint a szakképzettség vizsgakövetelményének elõírásai szerint kell értékelni. A szakmai vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó minden vizsgarészbõl, illetve vizsgatantárgyból legalább elégséges (2) érdemjegyet kapott. Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt egy érdemjeggyel kell értékelni. Az írásbeli vizsgarész teljesítéséhez a kérdések megválaszolására adható összpontszám legalább felét (50%-át) el kell érni. A szóbeli vizsgarészen minden vizsgatételre legalább elégséges (2) választ kell adni. A szakmai vizsga elméleti érdemjegyét az írásbeli és a szóbeli vizsgarész érdemjegyeinek átlaga adja. A gyakorlati vizsgarész érdemjegyét a feltevés (szituáció) megoldására és az önvédelmi technikai elemek bemutatására adott jegyek átlaga alapján kell meghatározni. 6. Egyéb tudnivalók A szakmai vizsgán a vizsgabizottság kamarai (harmadik) tagját a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége delegálja. VI. Egyéb feltételek
3. A szakmai vizsgán számon kérhetõ feladatok a szint megjelölésével A vizsgakövetelmények megegyeznek a képzési követelmények III. fejezetében tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.
A beiskolázás feltétele az érettségi vizsga, valamint a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott személyi feltételek (szakmai alkalmasság) megléte.
4076
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/82. szám
2. melléklet a 28/2005. (VI. 18.) BM rendelethez [28. számú melléklet a 16/2003. (IV. 18.) BM rendelethez] A belügyi ágazatba tartozó – az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ – szakképesítések
OKJ szám
A szakképesítés megnevezése
Szakmacsoport száma
54
8919
01
Biztonságszervezõ I.
19
34
8919
01
Biztonságszervezõ II.
19
71
5801
01
Építési mûszaki ellenõr I. (a szakirány megjelölésével)
9
53
5801
03
Építési mûszaki ellenõr II. (a szakirány megjelölésével)
9
71
5483
01
Felvonó- és mozgólépcsõ ellenõr
5
34
5483
01
Felvonó- és mozgólépcsõ karbantartó szerelõ
5
52
8912
01
Határrendész
19
71
8912
02
Határrendész szervezõ (tiszt)
19
54
7899
03
Ingatlankezelõ
17
52
3439
02
Ingatlanközvetítõ
17
71
8915
02
Katasztrófa- és tûzvédelmi szervezõ (tiszt)
19
53
8915
02
Katasztrófa- és tûzvédelmi technikus
19
52
8919
03
Katasztrófavédelmi elõadó
19
54
8919
03
Katasztrófavédelmi fõelõadó
19
33
7899
01
Kéményseprõ és tüzeléstechnikai karbantartó
52
8919
04
Közterület-felügyelõ
19
31
8912
01
Kutyavezetõ
19
52
8919
01
Magánnyomozó
19
52
3452
04
Nyilvántartási és okmányügyintézõ
16
52
8912
02
Rendõr
19
71
8912
01
Rendõrszervezõ (tiszt)
19
33
8919
01
Személy- és vagyonõr
19
52
7899
03
Társasházkezelõ
17
52
5812
01
Településfejlesztési szakelõadó
17
51
7899
03
Temetkezési szolgáltató
32
8915
01
Tûzoltó
19
52
8915
02
Tûzvédelmi elõadó
19
54
8915
01
Tûzvédelmi fõelõadó
19
9
2
2005/82. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 55/2005. (VI. 18.) FVM rendelete
4077 3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
a szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, valamint a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl, és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-ának (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § (1) A szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 14. §-ának (2) bekezdése a következõ f) és g) pontokkal egészül ki: (Borseprõ esetében – kivonásként – a következõ eljárásokat lehet alkalmazni:) „f) egyéb megsemmisítés (kiöntés), g) égetõmûben történõ ártalmatlanítás.” (2) Az R. 14. §-a a következõ (7)–(8) bekezdésekkel egészül ki: „(7) A borászati melléktermékek lepárlására kötelezettek abban az esetben választhatják melléktermékeik ellenõrzés melletti kivonását, ha bizonyítják, hogy az engedélyezett lepárlók nem vették át a felajánlott melléktermékeket, vagy az elutasításra megszabott határidõn belül a termelõ a lepárlótól nem kapott értesítést az elutasításról. A lepárlásra felajánlott melléktermék átvételének elutasítását az engedélyezett lepárlóknak írásban kell megtenniük a borpiaci év június 30-ig. (8) Akik a 14. § (7) bekezdésben elõírt lehetõség szerint járnak el, azok írásban, a bizonyíték csatolása mellett – legkésõbb a borpiaci év végéig – tájékoztatják az MVH-t.”
2. § Az R. 15. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre módosul: „(3) A 14. § (2) bekezdésének f) pontja 2005. augusztus 1-jén hatályát veszti.”
VI. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
A Nemzeti Kegyeleti Bizottság közleménye A temetõkrõl és a temetkezésrõl szóló 1999. évi XLIII. törvény 15. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Sírkerthez tartozó temetõket, hõsi temetõket, hõsi temetési helyeket, temetkezési emlékhelyeket, kegyeleti emlékhelyeket és temetési helyeket a Nemzeti Kegyeleti Bizottság határozza meg. E felhatalmazás, illetve a Nemzeti Kegyeleti Bizottság szervezetérõl és feladatairól szóló 146/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 3. § a) pontjában biztosított döntési jog alapján a Nemzeti Kegyeleti Bizottság az alábbi határozatokat hozta: 2005. március 21-én tartott soros ülésén 16/2005. számú határozatával az alábbi sírhelyeket a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította: Egykori Németvölgyi temetõ területén: Gesztenyéskert – 1849-ben, Buda ostroma során elesett honvédek közös sírja.
Temetõ
Budafoki temetõ (Bp. XXII., Temetõ u. 12.)
Csepeli temetõ (Bp. XXI., Rákóczi F. u. 270.)
Cinkotai temetõ (Bp. XVI., Barátság u. 1.)
Parcella
Szakasz
Sor
Sír
5
1
24/25
6 20
2 1
66 17 sírbolt
0
1
1
0
0
2 (kripta)
2-2 körönd 4
1/1 12 18
1 sövényes 1
11 dupla fülke 78 35/36
4078
MAGYAR KÖZLÖNY Temetõ
Pesterzsébeti temetõ (Bp. XX., Temetõ sor)
Kispesti Öreg temetõ (Bp. XIX., Zalaegerszegi út 67.)
Kispesti Új temetõ (Bp. XIX., Újtemetõ u. 1.)
Pestszentlõrinci temetõ (Bp. XVIII., Nefelejcs út)
Parcella
Szakasz
Sor
Sír
2005/82. szám
Temetõ
2
I
1
1/2
26
0
1
428
1
0
1
12-bal
2
0
2
80/83
F-sírb.
0
1
11
18-K 29 59
0 VI 0
1 1 1
11 32 187
53
III
0
51/52
501
0
0
1 kripta
Parcella
Megyeri úti (Újpesti) temetõ (Bp. IV., Megyeri út 45.)
Rákospalotai temetõ (Bp. XV., Szentmihályi út 111.)
Szakasz
Sor
Sír
11
0
3
108
16 22 26 34 40 41 kriptasor
0 0 0 III 0 0
1 2 1 0 1 1 1
49 1/2 1-A 1/2 68/69 42/43 35/36
4
5
22–23
7 13 57 57 60
1 2 1 1 1
13 54–55 7–8 757–758 591–592
Jókai Anna s. k., a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 05.1659 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.
