82. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 18., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1665 Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest,

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

2009. június 18., csütörtök

82. szám

129/2009. (VI. 18.) Korm. rendelet

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Kambodzsai Királyság Kormánya közötti fejlesztési együttmûködésrõl szóló, Phnompen-ben, 2009. május 28-án aláírt Megállapodás szövegének kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17561

130/2009. (VI. 18.) Korm. rendelet

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Marokkói Királyság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17567

19/2009. (VI. 18.) EüM rendelet

A tizenhat éveseknek szervezett ingyenes orvosi vizsgálat megvalósításával és az új Egészségügyi Könyv bevezetésével összefüggõ egyes miniszteri rendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17571

20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet

Az egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzések megelõzésérõl, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeirõl és felügyeletérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17580

69/2009. (VI. 18.) FVM rendelet

A zöldség-gyümölcs termelõi szervezetek kiegészítõ nemzeti támogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17587

8/2009. (VI. 18.) HM rendelet

A személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17589

19/2009. (VI. 18.) IRM rendelet

A Rendõrség légiközlekedés-rendészeti feladatai ellátásának rendjérõl, valamint a szakszolgálati engedély, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány helyszíni elvételének szabályairól. . . . . . . . . . . . . . 17593

63/2009. (VI. 18.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság határozata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17595

64/2009. (VI. 18.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság határozata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17597

65/2009. (VI. 18.) AB végzés

Az Alkotmánybíróság végzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17602

66/2009. (VI. 18.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság határozata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17603

Ára: 1665 Ft

A tartalomjegyzék a 17560. oldalon folytatódik.

17560

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/82. szám

TARTALOMJEGYZÉK

50/2009. (VI. 18.) OGY határozat

A Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17605

51/2009. (VI. 18.) OGY határozat

A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII. 6.) OGY határozat módosításáról. . . . . . 17606

52/2009. (VI. 18.) OGY határozat

A NATO-nak a 2009. évi afgán választások biztosításában történõ közremûködésével kapcsolatos magyar katonai szerepvállalásról szóló kormánydöntésrõl, valamint a Magyar Honvédségnek az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közremûködõ Erõk tevékenységében való közremûködésérõl szóló beszámoló elfogadásáról . . . . . . . . . . 17607

53/2009. (VI. 18.) OGY határozat

Az Országgyûlés tisztségviselõinek megválasztásáról szóló 13/2006. (V. 16.) OGY határozat módosításáról . . . . . . . 17607

54/2009. (VI. 18.) OGY határozat

Dr. Karsai József országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17607

31/2009. (VI. 18.) ME határozat

Az Európa Tanácsnak a hivatalos iratokhoz történõ hozzáférésrõl szóló, 2008. november 27-én Strasbourgban elfogadott Egyezménye végleges szövegének megállapítására adott felhatalmazásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17607

32/2009. (VI. 18.) ME határozat

Az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez kapcsolódó 14 bis Jegyzõkönyv szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17608

33/2009. (VI. 18.) ME határozat

Az Egészségbiztosítási Felügyelet Felügyeleti Tanácsa tagságának megszûnésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17608

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17561 Article 1

III. Kormányrendeletek A Kormány 129/2009. (VI. 18.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kambodzsai Királyság Kormánya közötti fejlesztési együttmûködésrõl szóló, Phnompen-ben, 2009. május 28-án aláírt Megállapodás szövegének kihirdetésérõl 1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kambodzsai Királyság Kormánya közötti fejlesztési együttmûködésrõl szóló, Phnompen-ben, 2009. május 28-án aláírt Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére.

Scope of the Agreement 1.1 This Agreement sets out the general terms for development cooperation between the Parties. 1.2 Those terms and conditions are applicable to provisions of official development assistance from the Hungarian Party in order to enhance the capacity of citizens of Cambodia for development and to meet their basic needs. 1.3 The special terms and procedures in respect of a particular project, as well as the rights and obligations of the Parties in relation thereto may be agreed upon in a specific agreement relating to that project. In the event of any inconsistency or conflict between the provisions of this Agreement and the provisions of any specific agreement, the latter will prevail. 1.4 The Parties intend to cooperate closely in order to ensure transparency, accountability, and integrity in the use of public resources and to eliminate any opportunities for corrupt practices that may exist in the framework of their development cooperation.

2. § A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

Article 2 Cooperation

3. § A Megállapodás hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: „Agreement on Development Co-operation between the Government of the Republic of Hungary and the Royal Government of Cambodia The Government of the Republic of Hungary (hereinafter referred to as „the Hungarian Party”) and the Government of the Kingdom of Cambodia (hereinafter referred to as „the Cambodian Party”) hereinafter jointly referred to as „the Parties”, – reaffikrming and strengthening the friendly relations between the Parties, – confirming that respect for democratic principles, international law, human rights, national sovereignty and equality among peoples and nations are leading principles in the cooperation between the Parties, and – desiring to cooperate to strengthen its human resources and public institutions and to promote sustainable and harmonious development in Cambodia, beneficial to all areas of its population and particularly the most disadvantaged ones, have agreed as follows:

2.1 Assistance in co-operation The Parties shall fully cooperate and provide one another with all necessary assistance to ensure the expeditious and smooth implementation of projects. 2.2 Forms of co-operation The forms of cooperation between the Parties may include: a) the provision of technical assistance, training, expertise, consultancy and other services to the beneficiary authorities, corporations, agencies and other organizations; b) the provision of resources; c) debt for development – see Annex A.; d) the granting of scholarships to citizens of the Kingdom of Cambodia for studying or training in the Republic of Hungary; e) any other form of cooperation or assistance which may be agreed between the Parties. 2.3 The co-operation between the Parties shall focus on: a) health, b) education and training, c) agriculture and food security, d) capacity building, e) any type of cooperation as may be agreed upon by the Parties.

17562

MAGYAR KÖZLÖNY

2.4 Identification of cooperation activities The identification of each cooperation activity shall be the result of a consultative process between the Parties. 2.5 Competent agencies The Ministry of Foreign Affairs of the Republic of Hungary (acting through the Embassy of the Republic of Hungary in Hanoi) and the Council for the Development of Cambodia (hereinafter referred to as: „Competent Agency”) shall respectively represent the Parties in the implementation of this Agreement and, unless otherwise agreed in a specific agreement, in relation to the implementation of each project. The Competent Agencies shall agree upon the rules of implementation in supplementary agreements for each project. 2.6 Corresponding addresses For the Hungarian Party: Ministry of Foreign Affairs 1027 Budapest Bem rkp. 47. For the Cambodian Party: Council for the Development of Cambodia Government Palace, Sisowath Quay, Wat Phnom, Phnom Penh, Cambodia Tel/Fax (855) 23 981 027 / 998 980 / 981 158

2009/82. szám

to this Agreement shall be financed by the Cambodian Party. 4.3 The goods provided by the Hungarian Party within the framework of this Agreement shall become the property of the Cambodian Party after the project is terminated.

Article 5 Specific Agreement 5.1 The amount of the official development assistance and specific conditions of its provision, mainly conditions of transfer of the funds from the account of the Ministry of Foreign Affairs of the Republic of Hungary, rules applicable to accounting and audit, as well as to monitoring and reporting, the manner of implementation of projects and rules applicable to re-allocation of the funds shall be agreed in the specific agreement concerning the corresponding projects. 5.2 The specific agreement has to refer directly to this Agreement and terms and conditions of this Agreement are applicable for such specific agreement, unless stated otherwise.

Article 3 Article 6 Financing 3.1 Allocation of funds Funds from the Hungarian ODA-budget shall be disbursed totally up to the discretion of and in compliance with national legal regulations of the Hungarian Party. Procedures that are harmonized with government’s system shall also be applied to accounting operations connected with those funds. 3.2 Appropriation of the Funds Funds shall be used exclusively for purposes of the agreed development projects and within the framework of those projects. Funds shall be disbursed only in compliance with the provisions of the supplementary agreement concerning the corresponding projects.

Article 4 Procurement of Goods and Services 4.1 Procurement of goods, work and services shall be carried out in compliance with the internationally acceptable principles and standards. 4.2 Duties, taxation and any other fees for goods and services provided by Hungarian organizations within the framework of the official development assistance pursuant

Conditions Applicable to Personnel Sent by the Hungarian Party 6.1 The Cambodian Party shall inform the Hungarian Embassy in Hanoi about any extraordinary situation or about the state of emergency in the country. In case one of the Parties considers similar circumstances for Force Majeure or is of the opinion they could jeopardize implementation of projects or programmes of cooperation, any of the Parties could ask for immediate consultations. The Cambodian Party shall provide information on all security provisions or other restrictions within the framework of these consultations, in connection with individuals that are not citizens of Cambodia. 6.2 The Hungarian Party can, due to security reasons, issue specific instructions for the expatriate staff. Those instructions can include also the order to leave the territory of the Kingdom of Cambodia. The staff who shall abide by such instructions or shall implement other preventive actions which are reasonable under given circumstances, shall not be made responsible for violation of obligations following from their employment contracts. 6.3 Costs that shall incur to the Hungarian Party in connection with securing safety of the staff shall be financed from Funds provided by the Hungarian Party to the Cambodian Party as the official development assistance.

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6.4 The Cambodian Party bears all risks that follow from or that has originated in connection with activities implemented within the framework of this Agreement. The Cambodian Party is responsible mainly for settlement of all complaints not arising from gross negligence, that third Parties shall file against the Hungarian Party, against the Hungarian Party’s official institutions or against the Hungarian Party’s representatives, as well as companies, institutions or persons that fall under this Agreement and that follow from activities implemented within the framework of this Agreement or that are directly connected with those activities. 6.5 The Cambodian Party shall guarantee the expatriate staff: a) prompt arrangements and issue of free-of-charge visas enabling multiple entries, into and departures from the country throughout the whole period of their activities; b) free movement inside the country and the right to enter into the country and to leave the country within the extent necessary for implementation of the project; c) prompt issue of all necessary permits or licenses, such as, for example, the permit for stay, the working permit and the permit to carry out specialised activities, as well as freeing them from the immigration restrictions and the obligation of registration of aliens throughout the period of their activities; d) exemption from the obligation to serve in the military forces and carry out any other obligatory services; e) exemption from the natural persons income tax and any other direct tax from emoluments provided by the Ministry of Foreign Affairs of the Republic of Hungary or by the employer that has undertaken to provide services or to supply goods based on the contract with the Ministry of Foreign Affairs of the Republic of Hungary either directly or as a sub-contractor; f) access to health care services and facilities of the highest quality available in the country, regardless whether they are public or private. The Hungarian Party shall cover the payments duly afterwards. Those costs shall be financed from the Hungarian Party’s funds earmarked for the project to which the person is allocated; g) possibilities of repatriation during an internal state crises or an international crises which are equal to possibilities provided to staff of the development cooperation agencies of any other country or international organisations; h) the right to import and re-export free of customs duties the professional equipment and goods that the members of the staff needs for fulfilment of their tasks. 6.6 The Cambodian Party can request withdrawal or replacement of any person from the staff provided by the Hungarian Party, the work or behaviour of who is not being considered satisfactory. 6.7 The Cambodian Party shall accord Personnel and their Families treatment no less favourable than which it accords to the development cooperation agencies,

17563

personnel and their families of any other country or international organisation.

Article 7 Conditions for the Use of Funds 7.1 The funds provided by the Hungarian Party to the Cambodian Party must not be used by the Cambodian Party for payments of taxes, customs duties and fees connected with them. 7.2 The Hungarian Party reserves the right to request the funds be paid back, and that within their full extent or a part of them, in case the Cambodian Party did not use the funds for the purpose for which they were earmarked. The Parties shall hold mutual consultations with the purpose of finding a solution before the Hungarian Party exercises its right to request the repayment of the full amount of the funds or a part of them.

Article 8 Final Provisions 8.1 The present Agreement is concluded for an indefinite period. The Contracting Parties shall inform each other in writing, through diplomatic channels, on the fulfilment of the internal legal procedures required for the entry into force of present Agreement. The present Agreement shall enter into force on the first day of the next month of the receipt of the second notification. 8.2 The present Agreement can be denounced, in writing, through diplomatic channels by either of the Contracting Parties. Such renunciation shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of six months after the date of receipt of the notification by the contracting Party. 8.3 In case of denunciation the contracting Parties shall sign a separate agreement in which they settle the further implementation of ongoing projects. 8.4 Amendments Should either Party wish to amend any provision of this Agreement, it may request consultations with the other Party. No amendment shall be valid unless agreed in writing between the Parties. 8.5 Settlement of disputes Any dispute or difference between the Parties arising from the implementation or interpretation of this Agreement or otherwise in connection with it, shall be settled by negotiation between the Parties through diplomatic channels. In witness whereof the undersigned, being duly authorised by their respective Governments, have signed this Agreement in Phnom Penh this 28 day of May, 2009 in two originals in the English language.

17564

MAGYAR KÖZLÖNY Annex „A”

The conditions of using a portion of the Cambodian Debt for development purposes According to the Agreement between Hungary and the Kingdom of Cambodia on the consolidation and settlement of Cambodia’s outstanding debt towards Hungary, the Cambodian Party shall pay up the total sum of its debt of 433 318 USD with a lump sum money transfer in the amount of 216 659 USD within two months after the signing of the aforementioned Agreement. In the context of the debt settlement, the Parties have come to the agreement that the Hungarian Party undertakes to finance Cambodian development projects in the amount of at least 216 659 USD. Parties have come to a mutual agreement, by way of their representatives, about the projects, and the opening of the separate account for the financing of the projects. After the agreement of the Parties based on a consultation process about the overall concept and framework conditions of the project, and Cambodian Party has nominated the local partner that would be responsible for the project, the Hungarian Party will call for tenders related to the project in line with the Hungarian public procurement conditions that are fully compatible with the conditions of the European Union. Based on the acceptance norms of the bid, the Hungarian Party announces the winner of the tender and signs the contract with the winner, who shall prepare-together with its local partner-the project documentation containing the detailed description of the project, the realisation schedule, and the project financing. Funds will be made available for the organization realising the project from the separate account in Cambodia, in accordance with the time schedule and conditions defined in the project documentation.

Fejlesztési Együttmûködési Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kambodzsai Királyság Kormánya között A Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: „a Magyar Fél”) és a Kambodzsai Királyság Kormánya (a továbbiakban: „a Kambodzsai Fél”), együtt a továbbiakban: „a Felek” – újra biztosítván a Felek közötti baráti kapcsolatokat, – megerõsítvén, hogy a Felek közötti együttmûködésben a demokratikus elvek, a nemzetközi jog, az emberi jogok, a nemzeti szuverenitás és a népek és nemzetek közötti egyenlõség tiszteletben tartása meghatározó elvek, és – együttmûködni kívánván, hogy megerõsítsék emberi erõforrásaikat és közösségi intézményeiket, illetve azért, hogy Kambodzsában fenntartható és harmonikus növekedés jöjjön létre, amely valamennyi régiójának, s különösen

2009/82. szám

a leginkább hátrányos helyzetû régióinak népessége részére jótékony hatású, az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk A Megállapodás hatálya 1.1. Jelen Megállapodás a Felek közötti fejlesztési együttmûködés általános feltételeit határozza meg. 1.2. E feltételek alkalmazandóak a Magyar Fél által nyújtandó hivatalos fejlesztési támogatásokra, annak érdekében, hogy Kambodzsa állampolgárainak fejlesztési képességét elõmozdítsák, és alapvetõ szükségleteik kielégítésre kerüljenek. 1.3. Az egyes konkrét projektek sajátos feltételeit, illetve eljárásait, valamint a Felek azzal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a konkrét projektre vonatkozó megállapodásban lehet meghatározni. Amennyiben a jelen Megállapodás és valamely külön megállapodás rendelkezései között inkonzisztencia vagy ütközés van, az utóbbi rendelkezései érvényesülnek. 1.4. A Felek szorosan együttmûködni kívánnak annak érdekében, hogy biztosítsák az állami források igénybevétele során az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az integritást, valamint, hogy kiküszöböljék a fejlesztési együttmûködésük keretében felmerülõ bármely korrupt gyakorlat lehetõségét.

2. Cikk Együttmûködés 2.1. Támogatás az együttmûködés során A Felek teljes mértékben együttmûködnek és megadnak egymás számára minden szükséges támogatást, ami a projektek gyors és zökkenõmentes kivitelezését biztosítja. 2.2. Az együttmûködés formái A Felek közötti együttmûködés formái lehetnek: a) technikai segítségnyújtás, képzés, szakértelem, tanácsadás és egyéb szolgáltatások nyújtása a kedvezményezett hatóságoknak, vállalatoknak, ügynökségeknek és egyéb szervezeteknek; b) erõforrások rendelkezésre bocsátása; c) adósság konverziója fejlesztésre – lásd az „A” Mellékletet; d) ösztöndíjak nyújtása a Kambodzsai Királyság állampolgárainak a Magyar Köztársaságban történõ oktatásra vagy képzésre; e) az együttmûködés, illetve támogatás bármely olyan formája, amelyben a Felek megegyeznek. 2.3. A Felek közötti együttmûködés a következõ területekre összpontosít: a) egészségügy,

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17565

b) oktatás és képzés, c) mezõgazdaság és élelmiszerbiztonság, d) kapacitásfejlesztés, e) valamint az együttmûködés bármely olyan formájára, amelyben a Felek megállapodnak. 2.4. Az együttmûködési tevékenységek meghatározása Minden egyes együttmûködési tevékenység a Felek közötti konzultációs folyamat eredményeként kerül meghatározásra. 2.5. Illetékes hatóságok A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma (amely a Magyar Köztársaság Hanoi Nagykövetségén keresztül jár el) és a Kambodzsai Fejlesztési Tanács (a továbbiakban együttesen: az „Illetékes Hatóság”) képviseli a Feleket a jelen Megállapodás végrehajtásában, valamint az egyes projektek megvalósításában, amennyiben errõl külön megállapodásban eltérõen nem rendelkeznek. Az Illetékes Hatóság a megvalósítást érintõ szabályokról kiegészítõ megállapodásokban rendelkeznek. 2.6. Levelezési címek A Magyar Fél részérõl: Külügyminisztérium 1027 Budapest Bem rkp. 47. A Kambodzsai Fél részérõl: Council for Development of Cambodia Government Palace, Sisowath Quay, Wat Phnom, Phnom Penh, Cambodia Tel/Fax (855) 23 981 027 / 998 980 / 981 158

4.2. A jelen Megállapodásnak megfelelõen nyújtott hivatalos fejlesztési támogatás keretében magyar szervezetek által biztosított áruk és szolgáltatások után fizetendõ vámot, adót és bármilyen további illetéket a Kambodzsai Fél köteles megfizetni. 4.3. A Magyar Fél által jelen Megállapodás keretében biztosított javak a projekt befejezésével a Kambodzsai Fél tulajdonába kerülnek.

3. Cikk

6. Cikk

Finanszírozás

A Magyar Fél által kirendelt személyekre vonatkozó feltételek

3.1. A források allokációja A magyar ODA költségvetésbõl származó források teljes mértékben a Magyar Fél belátása szerint, illetve nemzeti jogi szabályozásával összhangban kerülnek kifizetésre. A forrásokkal kapcsolatos elszámolási mûveletekben is a kormányzati rendszerrel harmonizált eljárások kerülnek alkalmazásra. 3.2. A források felhasználása A forrásokat kizárólag a megállapodott fejlesztési projektek céljaira és ezen projektek keretei között lehet felhasználni. A forrásokat kizárólag az adott projektekkel kapcsolatos kiegészítõ megállapodások rendelkezéseivel összhangban lehet folyósítani.

4. Cikk Áruk és szolgáltatások beszerzése 4.1. Az áruk, a munkaerõ és a szolgáltatások beszerzését a nemzetközileg elfogadott elvekkel és elõírásokkal összhangban kell elvégezni.

5. Cikk Külön megállapodás 5.1. A hivatalos fejlesztési támogatás összegét és nyújtásának különös feltételeit, így fõként a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma számlájáról történõ források átutalásának feltételeit, a könyvvizsgálatra és auditra vonatkozó szabályokat, továbbá a monitoringban és a jelentésben alkalmazandó szabályokat, a projektek megvalósításának módját, valamint a források újbóli allokációja esetén alkalmazandó szabályokat az adott projektekre vonatkozó külön megállapodásban kell rögzíteni. 5.2. A külön megállapodásnak közvetlenül utalnia kell a jelen Megállapodásra, ellenkezõ kikötés hiányában a külön megállapodásra e Megállapodás feltételeit kell alkalmazni.

6.1. A Kambodzsai Fél értesíti a Hanoi Magyar Nagykövetséget bármely, az országban tapasztalható rendkívüli helyzetrõl vagy szükségállapotról. Amennyiben bármely Fél a körülményeket vis majorként ítéli meg, vagy azon az állásponton van, hogy azok veszélyeztethetik az együttmûködési projektek vagy programok megvalósítását, azonnali konzultációt kérhet. A Kambodzsai Fél e konzultációk keretében tájékoztatást ad minden biztonsági rendelkezésrõl, vagy egyéb korlátozásról, amelyek azon személyeket érintik, akik nem kambodzsai állampolgárok. 6.2. A Magyar Fél biztonsági okokból adódóan különleges utasításokat adhat a külföldi személyzetnek. Ezen utasítások magukban foglalhatják annak elrendelését is, hogy e személyek hagyják el a Kambodzsai Királyság területét. A személyzet, amely köteles az utasításokat végrehajtani és minden olyan megelõzõ lépést megtenni, amelyek az adott körülmények között ésszerûek, nem tehetõ felelõssé a munkaszerzõdésébõl adódó kötelezettségek megszegéséért. 6.3. A Magyar Fél oldalán a személyzet biztonságának biztosítása kapcsán felmerülõ költségek a Magyar Fél által

17566

MAGYAR KÖZLÖNY

a Kambodzsai Fél részére hivatalos fejlesztési támogatásként biztosított források terhére kerülnek kifizetésre. 6.4. A Kambodzsai Fél visel minden kockázatot, amely a jelen Megállapodás keretei között végzett tevékenységbõl fakad vagy annak következménye. A Kambodzsai Fél különösen azon panaszok rendezéséért felelõs, amelyek nem vétkes hanyagságból fakadnak, és amelyeket harmadik Felek nyújtanak be a Magyar Fél ellen, a Magyar Fél hivatalos intézményei ellen vagy a Magyar Fél képviselõi ellen, vagy bármely olyan vállalat, intézmény vagy személy ellen, amely/aki a jelen Megállapodás hatálya alá esik; és amelyek a jelen Megállapodás kereteiben megvalósított tevékenységekbõl adódnak vagy ezekkel közvetlenül kapcsolatosak. 6.5. A Kambodzsai Fél a külföldi személyzet részére kötelezettséget vállal az alábbiak biztosítására: a) azonnali és ingyenes, az országba történõ többszöri be- és kiutazásra jogosító vízum kibocsátása a tevékenységük teljes idõtartamára; b) a szabad mozgás az ország területén, valamint az országba való belépés és az országból való kilépés a projekt megvalósításához szükséges mértékben; c) minden szükséges engedély és jogosítvány – úgy, mint a tartózkodási engedély, a munkavállalási engedély, a szakosított tevékenység folytatására adott engedély – azonnali kibocsátása, valamint mentesítés a bevándorlási szabályok, valamint a külföldiek regisztrációs kötelezettsége alól a tevékenység teljes idõszakára vonatkozóan; d) a fegyveres erõkben történõ szolgálat, illetve bármely más kötelezõ szolgálat alóli mentesség; e) a természetes személyek jövedelemadója alóli, illetve bármely egyéb közvetlen adó alóli mentesség, amely a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma által biztosított, illetve a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumával kötött szerzõdés alapján közvetlenül vagy alvállalkozóként szolgáltatások nyújtására vagy áruk szállítására szerzõdött munkáltató által nyújtott javadalmazásra vonatkozik; f) az országban lévõ legmagasabb minõségû egészségügyi szolgáltatásokhoz és intézményekhez történõ hozzáférés lehetõsége, tekintet nélkül arra, hogy ezek állami vagy magán intézmények. A Magyar Fél megfelelõ módon, utólagosan teljesíti ezeket a kifizetéseket. Ezen költségeket a Magyar Fél által azon projektre címkézett forrásaiból fedezik, amelyben az ellátásban részesülõ egyén dolgozik; g) belsõ vagy nemzetközi válság esetén a repatriálás lehetõsége, bármely másik ország vagy nemzetközi szervezet fejlesztési együttmûködési képviselete személyzete részére biztosított lehetõségekkel azonos mértékben; h) azon professzionális felszerelések és áruk vámmentes importja és re-exportja, amelyekre a személyzet tagjainak feladatuk ellátásához szükségük van. 6.6. A Kambodzsai Fél kérheti a Magyar Fél által biztosított személyzet bármely tagjának visszahívását, illetve

2009/82. szám

lecserélését, amennyiben az illetõ munkájával vagy viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. 6.7. A Kambodzsai Fél a személyzetet és családtagjaikat olyan elbánásban részesíti, amely nem kevésbé kedvezõ, mint amilyenben bármely más ország vagy nemzetközi szervezet fejlesztési együttmûködési képviseletét, azok személyzetét, illetve azok családtagjait részesíti.

7. Cikk Források felhasználásának feltételei 7.1. A Magyar Fél által a Kambodzsai Fél részére biztosított források a Kambodzsai Fél által nem használhatók fel adók, vámok és azzal kapcsolatos illetékek fizetésére. 7.2. A Magyar Fél fenntartja a források teljes vagy részleges visszakövetelésének a jogát, amennyiben a Kambodzsai Fél nem az eredeti célnak megfelelõen használja fel azokat. A megoldás érdekében a Felek kölcsönös konzultációkat tartanak, mielõtt a Magyar Fél gyakorolná ahhoz való jogát, hogy a forrásokat teljes mértékben vagy részlegesen visszakövetelje.

8. Cikk Záró rendelkezések 8.1. A jelen Megállapodás határozatlan idõre jött létre. A Szerzõdõ Felek írásban, diplomáciai úton tájékoztatják egymást a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belsõ jogi eljárások teljesítésérõl. A jelen Megállapodás a második értesítés kézhezvételét követõ hónap elsõ napján lép hatályba. 8.2. A jelen Megállapodás bármelyik Szerzõdõ Fél által írásban, diplomáciai úton felmondható. Az ilyen felmondás az értesítésnek a másik Szerzõdõ Fél által történõ kézhezvételét követõ hat hónapos idõszak lejárta utáni hónap elsõ napján lép hatályba. 8.3. A Megállapodás felmondása esetén a Felek külön megállapodást kötnek, amelyben rendelkeznek a folyamatban lévõ projektek további megvalósításáról. 8.4. Módosítások Amennyiben bármely Fél módosítani kívánja a jelen Megállapodás bármely rendelkezését, konzultációt kezdeményez a másik Félnél. A módosítások addig nem válnak érvényessé, amíg a Felek azokat írásban nem rögzítik. 8.5. Vitarendezés Bármely olyan vitát vagy nézeteltérést, ami a Felek között a jelen Megállapodás végrehajtása vagy értelmezése során, vagy bármi más módon ahhoz kapcsolódóan felmerül, a Felek diplomáciai úton folytatott egyeztetések útján kötelesek rendezni.

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A fentiek hiteléül az alulírott, kormányaik által erre nézve kellõen feljogosított meghatalmazottak a Megállapodást aláírták.

17567

(4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a külpolitikáért felelõs miniszter gondoskodik. Bajnai Gordon s. k.,

Kelt Phnompen-ben, 2009. május 28. napján, két eredeti angol nyelvû példányban.

miniszterelnök

„A” Melléklet A kambodzsai adósság egy részének fejlesztési céllal történõ felhasználásának feltételei A Magyar Állam és a Kambodzsai Királyság között Kambodzsa Magyarországgal szemben fennálló adósságának konszolidálásáról és rendezésérõl szóló Megállapodás szerint a Kambodzsai Fél 433.318 USD összegû teljes tartozását 216.659 USD értékû egyösszegû készpénzutalással rendezi a hivatkozott megállapodás aláírását követõ két hónapon belül. A Felek az adósságrendezéshez kapcsolódóan egyetértésre jutottak abban, hogy a Magyar Fél legalább 216.659 USD összegben vállalja kambodzsai fejlesztési projektek finanszírozását. A Felek képviselõik útján kölcsönösen megállapodtak a projektekrõl és a projektek finanszírozására elkülönített számla megnyitásáról. Miután a Felek a konzultáció útján megállapodtak a projekt átfogó koncepciójában és keretfeltételeiben, és a Kambodzsai Fél megnevezte a projektért felelõs helyi partnert, a Magyar Fél az Európai Unió szabályozásával összhangban álló magyar közbeszerzési szabályok alapján pályázatot tesz közzé a projektre vonatkozóan. A Magyar Fél az ajánlat elbírálási szempontjai alapján kihirdeti a pályázat nyertesét, és aláírja vele a szerzõdést, aki helyi partnerével együtt kidolgozza a projekt részletes leírását, a megvalósítás ütemtervét és a projekt finanszírozásának módját tartalmazó projektdokumentumot. A projektet megvalósító szervezet részére a forrásokat a Kambodzsában erre a célra elkülönített számláról bocsátják rendelkezésre, a projektdokumentumban meghatározott idõbontásban és feltételek szerint.”

4. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet 2–3. §-a a Megállapodás 8.1. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, illetve e rendelet 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

A Kormány 130/2009. (VI. 18.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és a Marokkói Királyság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kihirdetésérõl 1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Marokkói Királyság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére.

2. § A Kormány a megállapodást e rendelettel kihirdeti.

3. § A megállapodás hiteles magyar és angol nyelvû szövege a következõ: „Gazdasági Együttmûködési Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Marokkói Királyság Kormánya között A Magyar Köztársaság Kormánya és a Marokkói Királyság Kormánya, továbbiakban „a Szerzõdõ Felek”, – az országaik között régóta fennálló kapcsolatok erõsítésének óhajától vezérelve, – kifejezve törekvésüket, hogy fenntartsák és erõsítsék hagyományos gazdasági kapcsolataikat, – azzal a szándékkal, hogy a kölcsönös elõnyök alapján fejlesszék és tegyék intenzívebbé gazdasági, ipari, mûszaki és technológiai együttmûködésüket, – azzal a meggyõzõdéssel, hogy a szerzõdéses keretek kiszélesítése megfelelõ és kedvezõ alapot teremt a további együttmûködéshez,

17568

MAGYAR KÖZLÖNY

– figyelemmel a Szerzõdõ Feleknek az EUROMED-együttmûködésben történõ részvételben való érdekére, – országaik hatályos jogrendjének keretein belül és teljes összhangban nemzetközi kötelezettségeikkel, az alábbiakban állapodnak meg:

1. Cikk A Szerzõdõ Felek hatályos jogrendjükkel összhangban a gazdasági és társadalmi fejlõdés minden fontos területén elõsegítik a kölcsönösen elõnyös gazdasági együttmûködés erõsítését és bõvítését.

2. Cikk Figyelembe véve a gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetét és kilátásait, a Szerzõdõ Felek egyetértenek abban, hogy többek között a következõ területeken kedvezõek a feltételek a hosszú távú együttmûködésre: – mezõgazdaság és élelmiszer-feldolgozóipar, – erõmûvek és nagyfeszültségû elosztóhálózatok, valamint gáz- és kõolajvezeték-hálózatok fejlesztése és felújítása, – ipari vállalkozások modernizációja, – gépészeti ipar, – elektromos berendezések és készülékek, – elektronikai és elektrotechnikai ipar, – vegyipar és petrolkémiai ipar, – csomagolási technológia, – környezetvédelem, – vízgazdálkodás és szennyvízkezelés, – oktatás, szakképzés, – szellemi tulajdon védelme, – egészségügy, gyógyászati technológia, gyógyászati és gyógyszeripar, – humán erõforrások fejlesztése, – idegenforgalom, – kis- és középvállalkozások közötti együttmûködés, – információtechnológia és távközlés, – közlekedés, – tudomány és technológia.

3. Cikk A Szerzõdõ Felek törekednek arra, hogy együttmûködésüket megfelelõ eszközökkel szélesítsék és tegyék intenzívebbé, beleértve a következõket: – kapcsolatok építése és együttmûködés erõsítése a gazdasági döntéshozók, a kormányzati szervek, a szakmai szervezetek, érdekképviseletek és kamarák, a regionális és helyi szervek között,

2009/82. szám

– a közös érdeklõdésre számot tartó gazdasági információk cseréjének, valamint a felek képviselõinek és az egyéb, gazdasági és szakmai delegációk kölcsönös látogatásainak ösztönzése, – a társintézmények közötti, az ipari vállalkozások számára biztosított támogatási politikákkal kapcsolatos információcsere elõsegítése, – együttmûködés támogatása az ipari ágazatok modernizációjához kapcsolódó területeken, – információcsere a fejlesztési prioritásokról, az üzleti szereplõk részvételének elõsegítése a fejlesztési projektekben, – új kapcsolatok létrejöttének szorgalmazása, illetve a már létezõ kapcsolatok kiszélesítése a két ország üzleti körei között, – az egyének és vállalkozások közötti látogatások, értekezletek, valamint az egyéb együttmûködési formák ösztönzése, – üzleti információk cseréje, a vásárokon és kiállításokon történõ részvétel ösztönzése, üzleti események, szemináriumok, szimpóziumok és konferenciák szervezése, – a kis- és közepes vállalkozások fokozottabb részvételének elõsegítése a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, – az együttmûködés ösztönzése a konzultációs, marketing-, tanácsadói és szakértõi szolgáltatások terén, illetve a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó területeken, – a pénzügyi intézmények és a bankszektor ösztönzése szorosabb kapcsolatok létesítésére, illetve együttmûködésük erõsítése, – beruházási tevékenységek, közös vállalatok alapításának, vállalati képviseletek és fiókirodák létesítésének ösztönzése, – a régiók közötti és a nemzetközi szintû együttmûködés elõsegítése a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó kérdésekben.

4. Cikk Jelen Megállapodás megkötését követõen „Vegyes Bizottság” létrehozására kerül sor, amely bármely Szerzõdõ Fél kérésére, Magyarországon és Marokkóban felváltva ülésezik. A Vegyes Bizottság feladatai elsõsorban a következõk: – a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének megvitatása, – új lehetõségek meghatározása a jövõbeni gazdasági együttmûködés továbbfejlesztése kapcsán, – javaslatok kidolgozása a két ország vállalkozásai közötti gazdasági együttmûködés feltételeinek fejlesztése érdekében, – javaslattétel a jelen Megállapodás alkalmazása tekintetében. A jelen Megállapodás értelmezése vagy alkalmazása során felmerülõ vitákat a Szerzõdõ Felek a Vegyes Bizottság keretében rendezik.

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 5. Cikk

A jelen Megállapodás nem befolyásolhatja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Megállapodás rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetõk vagy értelmezhetõk úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak, különösen a Csatlakozási Szerzõdéssel vállalt, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdésbõl, az Európai Unióról szóló Szerzõdésbõl, valamint általában véve az Európai Unió elsõdleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeit, illetve a szerzõdõ felek azon kötelezettségeit, amelyeket az Európai Közösségek és azok tagállamai, valamint a Marokkói Királyság között társulást létrehozó, 1996. február 26-án, Brüsszelben aláírt euro-mediterrán megállapodásban vállaltak.

6. Cikk Jelen Megállapodás a diplomáciai úton eljuttatott azon utolsó jegyzék kézhezvételének napján lép hatályba, amelyben az egyik Szerzõdõ Fél arról tájékoztatja a másik Szerzõdõ Felet, hogy teljesítette a megállapodás hatálybalépéséhez a saját belsõ jogrendje szerint szükséges eljárási követelményeket.

17569

Agreement on Economic Co-operation between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Kingdom of Morocco The Government of the Republic of Hungary and the Government of the Kingdom of Morocco, hereinafter referred to as „the Contracting Parties”, – Desirous of enhancing the long-standing relationship between their countries, – Wishing to continue and reinforce their existing traditional economic relations, – With the intention of developing and intensifying their economic, industrial, technical and technological co-operation on the basis of mutual benefit, – Convinced, that the deepening of the contractual framework establishes favourable conditions and suitable basis for further co-operation, – Taking into consideration the interest of the Contracting Parties in the participation in the EUROMED co-operation, – Within the framework of the respective legislation in force in the two countries and in full conformity with their international obligations, have agreed as follows:

7. Cikk

Article 1

Jelen Megállapodást a Szerzõdõ Felek három évre kötik, amelynek hatálya automatikusan további egy-egy évvel meghosszabbodik, amennyiben a Megállapodás lejárta elõtt három hónappal a Szerzõdõ Felek egyike sem értesíti írásban a másik Szerzõdõ Felet a Megállapodás felmondásának szándékáról. A jelen Megállapodás bármely módosításának a Szerzõdõ Felek jogrendje által megszabott eljárási rend szerint kell történnie. A jelen megállapodás hatálybalépésével hatályát veszti a Magyar Köztársaság kormánya, valamint a Marokkói Királyság kormánya által 1995. május 17-én a két ország közötti gazdasági együttmûködésrõl Rabatban aláírt megállapodás.

The Contracting Parties shall promote, within the framework of their respective legislation in force, the expansion and diversification of mutually advantageous economic co-operation in all fields relevant to economic and social development.

Készült Budapesten, 2009. május 11. napján, két-két eredeti magyar, arab és angol nyelvû példányban, amelyek szövege egyaránt hiteles. Eltérõ értelmezés esetén az angol szövegváltozat az irányadó.

A Magyar Köztársaság Kormánya részérõl

A Marokkói Királyság Kormánya részérõl

Article 2 The Contracting Parties, considering the current state and perspectives of economic relations, agree that favourable conditions for long-term co-operation exist, inter alia, in the following areas: – Agriculture and food processing industry, – Expansion and rehabilitation of power stations and high-tension distribution networks as well as pipeline networks for gas and oil, – Upgrading industrial enterprises, – Engineering industry, – Electrical equipment and appliances, – Electronic and electro-technical industry,

17570

MAGYAR KÖZLÖNY

– Chemical and petrochemical industry, – Packaging technology, – Environment, – Water management and sewage management, – Education, vocational training, – Protection of intellectual property, – Health care, medical technology, medical and pharmaceutical industry, – Human resource development, – Tourism, – Co-operation between small and medium-sized businesses, – IT and Communications, – Transport, – Science and technology.

Article 3 The Contracting Parties shall endeavour to broaden and intensify their co-operation through appropriate means, such as: – Promoting the links and strengthening the co-operation between the economic policy-makers, government institutions, professional organizations, business federations, chambers, regional and local entities, – Encouraging the exchange of economic information of mutual interest, as well as the visits of their representatives and other economic and technical delegations, – Facilitating the exchange of information on support policies to the industrial enterprises between their respective institutions, – Promoting co-operation in the fields related to the upgrading of their industrial sectors, – Exchanging information on development priorities and facilitating the participation of business operators in development projects, – Expediting the establishment of new contacts and broadening the existing ones between the business circles of the two countries, – Encouraging the visits, meetings and other interactions between individuals and enterprises, – Exchanging business information, encouraging the participation in fairs and exhibitions, organizing business events, seminars, symposia and conferences, – Promoting the stronger participation of small and medium-sized private sector enterprises in bilateral economic relations,

2009/82. szám

– Encouraging the co-operation in providing consulting, marketing, advisory and expert services in the areas of mutual interest, – Encouraging their financial institutions and banking sector to establish closer contacts and strengthen their co-operation respectively, – Encouraging investment activities, the foundation of joint ventures, establishment of company representations and branch offices, – Promotion of inter-regional co-operation and co-operation on international level in issues of mutual interest.

Article 4 Upon conclusion of this Agreement a „Joint Commission” shall be established that shall be convened upon request of each of the Contracting Parties alternately in Hungary and Morocco. The duties of the Joint Commission shall comprise, in particular, the following: – Discussion of the development of bilateral economic relations, – Identifying new possibilities for the further development of future economic co-operation, – Drawing up suggestions for the improvement of terms for the economic co-operation between enterprises of both countries, – Making proposals for the application of this Agreement. Differences of opinion between the Contracting Parties on the application or interpretation of this Agreement are to be settled within the framework of the Joint Commission.

Article 5 This Agreement shall in no way prejudice the obligations of the Republic of Hungary as a member state of the European Union. Consequently the provisions of this Agreement shall not be cited or interpreted neither in whole nor in part as to annul, amend or influence in any way the duties arising from the Treaty establishing the European Community, the Treaty on European Union and the primary and secondary legislation of the European Union in particular, undertaken by the Republic of Hungary in the Treaty of Accession, or the duties of the Contracting Parties under the Euro-Mediterranean Agreement establishing an Association between the European Communities and their Member States, of the one part, and the Kingdom of Morocco, of the other part signed in Brussels on February 26, 1996.

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17571

Article 6 This Agreement shall enter into force on the date of receipt of the latter notification, through diplomatic channels, by which one Contracting Party notifies the other Contracting Party that its internal legal requirements for the entry into force of this Agreement have been fulfilled.

Article 7 This Agreement shall remain in force for a period of three years and shall be extended thereafter for successive one year periods unless either Contracting Party notifies the other, in writing, of its intention to terminate it three months prior to its expiry. Any amendment to this Agreement shall comply with existing legal procedures established by the legislation of the Contracting Parties. By entering into force of this Agreement, the Agreement on Economic Cooperation between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Kingdom of Morocco, signed in Rabat, on May 17, 1995 shall cease to be in force. Done and signed in Budapest, on the 11 day of May in 2009, in two originals, each in the Hungarian, Arabic and English languages, all texts being equally authentic. In case of differences of interpretation, the English text shall prevail. For the Government of the Republic of Hungary

For the Government of the Kingdom of Morocco”

4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet 2–3. §-a a megállapodás 6. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A megállapodás, illetve e rendelet 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a külgazdaságért felelõs miniszter gondoskodik.

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

V. A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 19/2009. (VI. 18.) EüM rendelete a tizenhat éveseknek szervezett ingyenes orvosi vizsgálat megvalósításával és az új Egészségügyi Könyv bevezetésével összefüggõ egyes miniszteri rendeletek módosításáról A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (4) bekezdés a)–b) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. § b) pontjában, valamint az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés d) pontjának df), dh) alpontjában és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

A kötelezõ egészségbiztosítás keretében igénybe vehetõ betegségek megelõzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szûrõvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet módosítása 1. § (1) A kötelezõ egészségbiztosítás keretében igénybe vehetõ betegségek megelõzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szûrõvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) a 2/A. §-át követõen a következõ 2/B. §-sal egészül ki: „2/B. § A gyermek egészségére vonatkozó adatokat, a kötelezõ állapotfelmérések és szûrõvizsgálatok eredményeit, a 16 éves korban végzett záró állapotvizsgálat adatait, a Védõoltások Adatlapját, valamint – az érintett (törvényes képviselõje) hozzájárulása esetén – a jogosítványhoz szükséges elsõsegély-nyújtási ismeretek megszerzésének tényét az Egészségügyi Könyv tartalmazza.” (2) Az R. 3. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az életkori sajátosságokhoz igazodó, a betegségek megelõzését és korai felismerését célzó szûrõvizsgálatokat az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza. Az 1. számú

17572

MAGYAR KÖZLÖNY

mellékletben meghatározott szûrõvizsgálatok eredményeit az e rendelet szerinti Egészségügyi Könyvben kell dokumentálni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt szûrõvizsgálatok közül a) az 1. számú melléklet tartalmazza a gyermekkori szûrõvizsgálatokat, b) a 2. számú mellékletben foglalt, felnõttkori szûrõvizsgálatokat az adott korcsoportba tartozó személyek önkéntesen vehetik igénybe, illetõleg külön jogszabály a szûrõvizsgálat eredményének igazolását, ennek hiányában a szûrõvizsgálaton való részvételt elrendelheti.” (3) Az R. 3. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (3)–(6) bekezdés számozása (4)–(7) bekezdésre változik: „(3) A 2009. szeptember 1-je elõtt született gyermekek esetében a) az 1. számú melléklet 5. pontja szerinti vizsgálat elvégzését az iskolaorvos a 16 éves kori záró állapotvizsgálati betétlapon (C. 3341-49/BETÉT r. sz.) rögzíti, amely tartalmazza az 1. számú melléklet 5. pontja szerinti vizsgálatok eredményét; b) a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elsõsegélynyújtásból elõírt ismeretek megszerzését tanúsító igazolás meglétének tényét – az érintett (törvényes képviselõje) erre vonatkozó hozzájárulása esetén – az iskolaorvos, illetve a háziorvos, házi gyermekorvos a Gyermek-egészségügyi kiskönyvben rögzíti. Az a)–b) pontban foglaltak a 2009. szeptember 1-je elõtt kiadott Gyermek-egészségügyi kiskönyv részét képezik.”

2. § (1) Az R. 4. § b)–c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az életkorhoz kötött szûrõvizsgálatok közül] „b) a lakóhely szerint illetékes területi védõnõ feladatkörébe tartozik – figyelemmel a területi védõnõi ellátásról szóló külön jogszabályra – az 1. számú melléklet 2. pont e)–g), 3. pont d)–h) alpontjában foglalt szûrõvizsgálatok elvégzése, továbbá az iskolai védõnõ feladatkörébe tartozik a 4. pont d)–i) alpontjában foglalt szûrõvizsgálatok elvégzése, c) a tankötelezettség fennállása alatt az iskola-egészségügyi szolgálat a szûrõvizsgálatok elvégzésében az e rendeletben és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló külön jogszabályban foglaltak szerint vesz részt,” (2) Az R. 4. §-a a következõ új d)–e) ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi d)–g) pontok jelölése f)–i) pontra változik: [Az életkorhoz kötött szûrõvizsgálatok közül] „d) a tankötelezettség megszûnését követõen a háziorvos az 1. számú melléklet 4. pontjában foglalt szûrõvizsgálatokat végzi,

2009/82. szám

e) az 1. számú melléklet 5. pontja szerinti 16 éves kori állapotvizsgálatok közül – a 4/A. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – az 5. pont a)–c) és g) alpontja szerinti vizsgálatok elvégzése az iskolaorvos, az 5. pont d)–f) és h) alpontja szerinti vizsgálatok elvégzése az iskolai védõnõ feladata,” (3) Az R. 4. §-ának e § (2) bekezdésével módosított jelölésû f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az életkorhoz kötött szûrõvizsgálatok közül] „f) az 1. számú melléklet 1. pontja szerinti szûrõvizsgálatok elvégzése – az f) alpontja kivételével – a fekvõbeteg-gyógyintézetek szülészeti-nõgyógyászati osztálya, illetve újszülött osztálya vagy az újszülöttet ellátó neonatológiai osztály (PIC) feladatkörébe tartozik. Az 1. számú melléklet 1. pont f) alpontjában felsorolt vizsgálatok esetében a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére a külön jogszabály szerinti egészségügyi szolgáltató jogosult (szolgáltatók jogosultak).” (4) Az R. a 4. §-át követõen a következõ 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) Az 1. számú melléklet 1. pont a)–e) alpontjaiban meghatározott szûrõvizsgálatokat végzõ fekvõbeteg-gyógyintézet köteles a hazaadást megelõzõen, illetve intézeten kívüli szülés esetében a szûrõvizsgálatok elvégzésekor a gyermek számára kiállítani a 2/B. § szerinti Egészségügyi Könyvet és azt átadni a törvényes képviselõ részére. (2) A területi védõnõ írásban értesíti a körzetébe tartozó érintett gyermek törvényes képviselõjét a 4. § b) pontja szerinti védõnõi vizsgálat esedékességérõl, jelentõségérõl, helyszínérõl és idõpontjáról, a vizsgálat elmulasztásának a gyermek egészségi állapotára vonatkozó lehetséges következményeirõl. A védõnõ közremûködik továbbá a 3. számú mellékletben foglalt szûrõvizsgálatokon történõ megjelenés szervezésében. (3) A tanköteles, de iskolába nem járó gyermekek esetében az 1. számú melléklet 5. pontja szerinti 16 éves kori záró állapotvizsgálatokat a háziorvos (házi gyermekorvos) és a területi védõnõ végzi el. ”

3. § (1) Az R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az 1–3. számú mellékletben foglalt vizsgálatok elvégzését az egészségügyi szolgáltató a – külön jogszabály szerinti – nyilvántartásában dokumentálja, és az érintett személy (törvényes képviselõje) részére a vizsgálat eredményérõl leletet ad. Az 1. számú melléklet szerinti vizsgálatok eredményét az Egészségügyi Könyvben is rögzíteni kell.”

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az R. 8. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az 1. számú melléklet 1. pontja szerinti szûrõvizsgálatok – az f) alpont kivételével – elvégzésének meglétét a szülést végzõ intézmény értesítése alapján a lakóhely szerint illetékes területi védõnõ a gyermek hazaadását követõ 48 órán belül – szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követõ munkanapon – ellenõrzi. A hiányzó szûrõvizsgálatok háziorvos (házi gyermekorvos) általi elvégzésének megszervezésérõl a védõnõ gondoskodik. (5) Az elveszett, megrongálódott Egészségügyi Könyv pótlásáról az érdekelt személy (törvényes képviselõje) köteles gondoskodni. Az elveszett, megrongálódott Egészségügyi Könyv adatait az erre vonatkozó nyilvántartások alapján a háziorvos, házi gyermekorvos, az iskolaorvos és a védõnõ pótolja. Az Egészségügyi Könyv Védõoltási Adatlapjának pótlása a külön jogszabályban foglaltak szerint történik.”

4. § Az R. a következõ 10. §-sal egészül ki: „10. § E rendelet alkalmazásában a 2009. szeptember 1-je elõtt születettek tekintetében az e rendelet szerinti Egészségügyi Könyvön – a 8. § (5) bekezdésének utolsó mondata kivételével – a Gyermek-egészségügyi kiskönyvet kell érteni.”

5. § Az R. jelenlegi Mellékletének I. fejezete helyébe az R. 1. számú mellékleteként e rendelet 1. számú melléklete lép.

A területi védõnõi ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet módosítása 6. § (1) A területi védõnõi ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: r.) 3. § d) pontjának felvezetõ szövege és da) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A területi védõnõ feladata:] „d) az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása, ennek során da) a törvényes képviselõvel elõzetesen egyeztetett gondozási terv alapján a családlátogatás, védõnõi tanácsadás keretében célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése, továbbá a harmonikus szülõ-gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és szocializációjá-

17573

nak segítése, valamint a gyermek fejlõdéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása,” (2) Az r. 3. § d) pont dc)–dd) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A területi védõnõ feladata: az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása, ennek során] „dc) a szoptatás és az anyatejes táplálás fokozott figyelemmel kísérése, az anyatejjel való táplálás ösztönzése különösen az elsõ 6 hónapban, az anya tanítása a szoptatás helyes technikájára, a tejelválasztás fokozásának és fenntartásának módjaira; fokozott figyelemmel minden korcsoportban az életkornak, egészségi állapotnak és fejlettségi szintnek megfelelõ táplálásra és táplálási nehézségekre, dd) a külön jogszabály szerinti, 0–4 napos életkorban elvégzendõ szûrõvizsgálatok meglétének ellenõrzése, a törvényes képviselõ tájékoztatása az életkorhoz kötött – külön jogszabályban meghatározott – kötelezõ vizsgálatokról, az 1. számú melléklet szerinti vizsgálatok elvégzése a módszertani ajánlások alapján és az észlelt eltérésrõl a házi gyermekorvos, illetve a háziorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) írásban történõ értesítése,” (3) Az r. 3. § g) pont gb)–gc) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A területi védõnõ feladata: családgondozás keretében,] „gb) soron kívüli családlátogatás végzése a nevelési-oktatási intézményt ellátó védõnõ írásbeli jelzése alapján, gc) a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos írásos értesítése, ha a törvényes képviselõ a területi védõnõi ellátás (a családlátogatás) igénybevételét megtagadja, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által elõidézett súlyos veszélyeztetõ magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztetõ ok fennállása esetén,” (4) Az r. 3. § g) pontja a következõ gf) alponttal egészül ki: [A területi védõnõ feladata: családgondozás keretében,] „gf) tájékoztatás a gyermek jogairól, az egészségügyi ellátáshoz való jogairól és a törvényes képviselõ ez irányú feladatairól, kötelezettségeirõl,”

7. § Az r. 4. § (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [A védõnõ a 3. §-ban foglalt tevékenységét] „d) a közösségi programokra alkalmas helyszíneken az e rendeletben foglaltak” [szerint végzi.]

17574

MAGYAR KÖZLÖNY 8. §

(1) Az r. 5. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Egy védõnõi körzetben a védõnõ által ellátható nõk (várandós, gyermekágyas anyák), gyermekek (újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig) és az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermekek száma összesen legfeljebb 250 fõ lehet.” (2) Az r. 5. § (3) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A pontérték számításánál a nõk (várandós, gyermekágyas anyák), valamint a gyermekek (újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig) és az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korúak számának háromszorosát, az oktatási intézményben ellátott tanulók számának egyszeresét, a gyógypedagógiai oktatási intézményben ellátott tanulók számának kétszeresét kell figyelembe venni.”

9. § (1) Az r. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (2) Az r. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. (3) Az r. 6. számú melléklete 1. pontjának 1.2. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Védõnõi körzetben ellátott feladatok pontértéke:] „1.2. gyermek gondozása újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig 3 pont/fõ” (4) Az r. 7. számú melléklete a ,,– Gyermek-egészségügyi kiskönyv ISBN 963 04-33303” szövegrészt követõen a következõ szöveggel egészül ki: „– Egészségügyi Könyv C.3341–49/új*” (5) Az r. 7. számú melléklete a következõ végjegyzettel egészül ki: „* A 2009. szeptember 1-je után született gyermekek esetében.” (6) Az r. 8. számú mellékletében az „a 0–6 éves korú gyermek védõnõi gondozási lapját” szövegrész helyébe az „a gyermek (újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig) gondozási lapját” szöveg lép.

A fertõzõ betegségek és a járványok megelõzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrõl szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosítása

2009/82. szám

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: rr.) 12. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az oltások megtörténtérõl az oltottat egyéni dokumentációval kell ellátni és azt az Egészségügyi Könyv Védõoltási adatlapjára kell bejegyezni.” (2) Az rr. 14. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az elveszett, megrongálódott Egészségügyi Könyv Védõoltási adatlapjának adatait az oltási nyilvántartás alapján az oltóorvos pótolja. A más oltóhelyen elvégzett oltásokra vonatkozó igazolásokat az érdekelt személy (törvényes képviselõje) köteles beszerezni.” (3) Az rr. 15. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) E rendelet alkalmazásában a 2009. szeptember 1-je elõtt születettek tekintetében a) a 12. § (3) bekezdése és a 14. § (4) bekezdése szerinti Egészségügyi Könyv Védõoltási adatlapja megnevezés alatt 14 év alattiak esetében a Gyermek-egészségügyi kiskönyvet, 14 év felettiek esetében a ,,Védõoltási könyv 14 év feletti személyek részére” elnevezésû oltási könyvet, b) a 15. § (1) bekezdés e) pontja és a 15. § (2) bekezdés d) pontja szerinti Egészségügyi Könyv megnevezés alatt a Gyermek-egészségügyi kiskönyvet kell érteni.”

A biológiai tényezõk hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmérõl szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet módosítása

11. § A biológiai tényezõk hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmérõl szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 13. § (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A védõoltás megtörténtét a ,,Védõoltási könyv 14 év feletti személyek részére” elnevezésû oltási könyvbe, 2009. szeptember 1-jét követõen kiadott Egészségügyi Könyv esetén annak „Védõoltási adatlapjába” kell bejegyezni, amelyet a munkáltatónak, illetve – kérelemre – a munkavédelmi felügyelõségnek be kell mutatni, valamint az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézetének kérésére annak rendelkezésére kell bocsátani.”

Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet módosítása 12. §

10. § (1) A fertõzõ betegségek és a járványok megelõzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrõl szóló

(1) Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: Rr.) 1. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az Rr. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép. (3) Az Rr. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép.

13. § (1) Ez a rendelet 2009. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) Az R. e rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti, 16 éves kori záró állapotvizsgálati betétlapot 2009. augusztus 15-éig az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – az iskolai védõnõk útján – biztosítja az iskola-egészségügyi ellátást szervezõ iskolák részére. (3) Az R. e rendelet 1. számú mellékletével megállapított 1. számú melléklete szerinti 16 éves kori záró állapotvizsgálatot az e rendelet hatálybalépését követõen 16. életévüket betöltõk esetében kell elvégezni, a 2009/2010-es tanévtõl kezdõdõen. (4) Az R. a) jelenlegi Melléklete III. fejezetének 3. és 4. pontja hatályát veszti, b) jelenlegi Mellékletében a ,,II. fejezet” szövegrész helyébe a ,,2. számú melléklet az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelethez” szöveg, a ,,III. fejezet” szövegrész helyébe a ,,3. számú melléklet az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelethez” szöveg lép, c) jelenlegi Mellékletében a „Melléklet az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelethez Életkorhoz kötött szûrõvizsgálatok” szövegrész hatályát veszti, d) jelenlegi Mellékletének II. fejezete az R. 2. számú mellékletévé, III. fejezete az R. 3. számú mellékletévé változik. (5) Az a) R. 2/A. § (2) bekezdésében a ,,mellékletének III. fejezete” szövegrész helyébe a ,,3. számú melléklete”, b) R. 3. § (3) bekezdésében a ,,melléklet II. fejezetében” szövegrész helyébe a ,,2. számú mellékletben”, a ,,melléklet II. fejezetének” szövegrész helyébe a ,,2. számú melléklet”, c) R. 4. § a) pontjában a ,,mellékletének III. fejezetében” szövegrész helyébe a ,,3. számú mellékletében”, d) R. 4. §-ának e rendelet 2. § (2) bekezdésével módosított jelölésû g) pontjában a ,,mellékletének III. fejezetében” szövegrész helyébe a ,,3. számú mellékletében”, e) R. 4. §-ának e rendelet 2. § (2) bekezdésével módosított jelölésû h) pontjában a ,,melléklet II. fejezetének” szövegrész helyébe a ,,2. számú melléklet”, f) rr. 15. § (1) bekezdés e) pontjában a ,,Gyermek-egészségügyi kiskönyv” szövegrész helyébe az „Egészségügyi Könyv védõooltási adatainak”,

17575

g) rr. 15. § (2) bekezdés d) pontjában az „a Gyermek-egészségügyi kiskönyvben” szövegrész helyébe az „az Egészségügyi Könyvben” szöveg lép. (6) A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységrõl szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. számú melléklete a) a „Gyermek-egészségügyi kiskönyv C.3341-49” szövegrészt követõen az „Egészségügyi Könyv C.3341-49/új*” szöveggel, valamint b) a „*2009. szeptember 1-je után született gyermekek esetében” végjegyzettel egészül ki. (7) Ez a rendelet 2009. október 1-jén hatályát veszti.

Dr. Székely Tamás s. k., egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 19/2009. (VI. 18.) EüM rendelethez ,,1. számú melléklet az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelethez Életkorhoz kötött szûrõvizsgálatok 1. 0–4 napos életkorban: a) teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlõdési rendellenességek szûrésére, b) testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és a hazai standardok szerinti értékelése, c) ideggyógyászati vizsgálat, d) csípõficam szûrése, e) érzékszervek mûködésének vizsgálata: ea) hallás vizsgálata, eb) látás vizsgálata, f) veleszületett anyagcsere-betegségek: fa) galactosaemia (összgalaktóz-szint és Gal-1-PUT), hypothyreosis, biotinidáz hiány, fb) tömegspektográfiás vizsgálattal, egy vizsgálati mintából: jávorfaszörp betegség (MSUD), tyrosinaemia I, II, citrullinaemia I (argininosuccinát synthase hiány, ASS), arginosuccinic aciduria (arginosuccinát lyase hiány, ASL), homocystinuria, rövid-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (SCAD), közép-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (MCAD), hosszú-láncú hydroxi-acyl-CoA dehydrogenase hiány (LCHAD), nagyon hosszú-láncú acyl-CoA dehydrogenase hiány (VLCAD), Carnitin-palmytoil transferase hiány (CPT-I, II), Carnitin transzport zavara (CT), multiplex acyl-CoA dehydrogenase defectus (glutársav aciduria GA II), beta-ketothiolase (oxothiolase)

17576

MAGYAR KÖZLÖNY

hiány, glutársav aciduria I (GAI), isovaleriánsav acidaemia (IVA), metilmalonsav acidaemia (MMA), propionsav acidaemia (PA), 3-hydroxi-3-metilglutaryl-(HMG-)-CoA lyase, methylcrotonyl CoA karboxylase hiány (MCC) multiplex carboxylase hiány, phenylketonuria újszülöttkori szûrése. 2. 1, 3 és 6 hónapos életkorban: a) teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlõdési rendellenességek szûrésére, b) mozgásszervi vizsgálat, csípõficam szûrése 4 hónapos korig, c) idegrendszer vizsgálata, d) rejtettheréjûség vizsgálata, e) a pszichomotoros és mentális fejlõdés vizsgálata, f) érzékszervek mûködésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás), g) testhossz, testtömeg, fejkörfogat mérése, a fejlõdés és tápláltsági állapot értékelése a hazai standardok alapján. 3. 1 éves életkorban és 6 éves életkorig évente a) teljes fizikális vizsgálat, b) idegrendszer vizsgálata, c) rejtettheréjûség vizsgálata 2 éves korig, herék vizsgálata évente, d) testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerinti mérése), a fejlõdés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján, e) a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlõdés és magatartásproblémák feltárása, f) érzékszervek mûködésének vizsgálata a szakmai irányelveknek megfelelõen és a beszédfejlõdés vizsgálata, g) mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességeire (tartáshiba, scoliosis), h) vérnyomás mérése 3–6 éves életkor között, i) korai fogászati szûrés és gondozás. 4. 6–18 év között kétévente*: a) teljes fizikális vizsgálat, b) a kórelõzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, c) az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszûrése, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása, d) pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 11 éves életkortól, e) a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlõdés értékelése, f) pszichés, motoros, mentális, szociális fejlõdés, magatartásproblémák feltárása, g) érzékszervek mûködésének vizsgálata a szakmai irányelveknek megfelelõen, a színlátás vizsgálata,

2009/82. szám

h) mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre (tartáshiba, scoliosis, Scheuerman), i) vérnyomásmérés, j) fogászati szûrés és gondozás. 5. 16 éves korban (a szeptember 1-je és a következõ év augusztus 31-e között 16. életévüket betöltõk) a) teljes fizikális vizsgálat, b) a kórelõzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszûrése, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása, c) a tápláltsági állapot, a szív- és érrendszeri állapotfelmérés, d) testmagasság, testtömeg mérése, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, e) pszichés, motoros, mentális szociális fejlõdés és magatartásproblémák feltárása, f) érzékszervek mûködésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás), g) mozgásszervek vizsgálata, különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre (tartáshiba, scoliosis), h) vérnyomásmérés. A családi anamnézis, a teljes körû fizikális vizsgálat eredményei alapján, amennyiben a szakorvos indokoltnak tartja, célzott vizsgálatok végzése szükséges. * Amennyiben a vizsgálat éve egybeesik a 16 éves kori záró állapotvizsgálattal, abban az esetben a két vizsgálatot összevontan kell elvégezni.”

2. számú melléklet a 19/2009. (VI. 18.) EüM rendelethez ,,1. számú melléklet a 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelethez

A területi védõnõ által elvégzendõ vizsgálatok – Testi fejlõdés (testtömeg, testhossz/testmagasság, fejkörfogat), – a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlõdés követése és magatartásproblémák feltárása, – érzékszervek mûködésének vizsgálata és a beszédfejlõdés vizsgálata, – BCG-heg ellenõrzése, – mozgásszervek elváltozásának szûrése (lúdtalp, gerinc-elváltozások), – pajzsmirigy tapintásos vizsgálata, – vérnyomásmérés, – kültakaró vizsgálata, – szájüreg, fogazat megtekintése.”

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17577

3. számú melléklet a 19/2009. (VI. 18.) EüM rendelethez ,,3. számú melléklet a 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelethez A területi védõnõ által kötelezõen felajánlott családlátogatások gyakorisága – várandós anya

a várandósság ideje alatt legalább 4 alkalommal, (ebbõl az elsõ látogatás a gondozásba vétel után 2 héten belül), fokozott gondozást igénylõk esetén havonta egy alkalommal és szükség szerint

– gyermekágyas anya

az intézetbõl hazajövetel után 48 órán belül – szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követõ elsõ munkanap –, majd az elsõ 6 hétben legalább hetente

– újszülött, csecsemõ

a hazaadást követõ 48 órán belül – szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap esetében az azt követõ elsõ munkanap –, majd ezt követõen az elsõ 6 hétben legalább hetente

– csecsemõ (6 hét–1 éves kor)

havonta, fokozott gondozást igénylõk esetében havonta és szükség szerint

– 1–3 éves korú kisded

évente legalább 6 alkalommal, fokozott gondozást igénylõk esetében évente legalább 6 alkalommal és szükség szerint

– 3 éves kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig (ha nem jár közösségbe)

évente legalább 4 alkalommal, beiskolázás elõtt kötelezõen; fokozott gondozást igénylõk esetében évente legalább 4 alkalommal és szükség szerint, valamint beiskolázás elõtt kötelezõen

– 3 éves kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig (ha közösségbe jár)

évente legalább 2 alkalommal, beiskolázás elõtt kötelezõen; fokozott gondozást igénylõk esetében évente 2 alkalommal és szükség szerint, valamint beiskolázás elõtt kötelezõen

– oktatási intézménybe nem járó tanköteles korú gyermek

évente legalább 2 alkalommal, illetve szükség szerint „

4. számú melléklet a 19/2009. (VI. 18.) EüM rendelethez ,,1. számú melléklet a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelethez Az iskolaorvosi rendelõ minimális alapfelszerelése I. Mûszer, eszköz vérnyomásmérõ (mandzsetta sorozattal, extra méret is)

1

phonendoscop

2

reflexkalapács

1

személymérleg

1

magasságmérõ

1

17578

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/82. szám

olló (kötszervágó)

1

olló (egyenes)

1

csipesz (anatómiai)

1

kullancskiszedõ csipesz

1

lázmérõ

3

nyelvlapoc

SZ

egyszerhasználatos fecskendõ

SZ

egyszerhasználatos injekciós tû

SZ

elsõsegélynyújtó láda (kötszerek, sebfertõtlenítõ, háromszögletû kendõ, rugalmas pólya)

1

látásélesség vizsgáló tábla

1

színlátást vizsgáló könyv

1

pupillavizsgáló lámpa

1

vesetál

2

egyszerhasználatos pohár

SZ

hûtõtáska

1

szûrõ audiometer

A

számítógép, nyomtató

A

telefon (külsõ hívás lehetõségével)

1

hideg-melegvizes kézmosási lehetõség fertõtlenítési, kéztörlési lehetõséggel

1

II. Bútor vizsgálóasztal mûszerszekrény/zárható szekrény (gyógyszer, mûszer, iratok tárolására) mûszerasztal íróasztal/számítógépes íróasztal – 2 fõ részére hozzáférhetõ támlásszék (forgatható) támlásszék hulladékgyûjtõ (lábpedálos) veszélyes hulladék gyûjtõ edény hûtõszekrény min.-max. hõmérõvel vizsgáló lámpa

1 1 1 1 2 2 1 SZ 1 A

III. Textilnemû gumikesztyû

SZ

törülközõ

SZ

mûszertörlõ

SZ

lepedõ

SZ

köpeny

3/fõ

takaró

1

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Iskolaorvosi rendelõ javasolt gyógyszerei: Injekciók Adrenalin hatóanyagú Antihisztamin hatóanyagú Calcimusc Glukokortikoid hatóanyagú Minor analgeticum Izotóniás konyhasóoldat Aerosol: béta-2 mimetikum hatóanyagú Tabletták: Láz- és fájdalomcsillapítók Görcsoldók Antihisztamin hatóanyagú Jelmagyarázat: SZ = szükséges A = ajánlott”

5. számú melléklet a 19/2009. (VI. 18.) EüM rendelethez ,,2. számú melléklet a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelethez A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok 1. A gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése a) Az óvodás korú gyermekek vizsgálata szükség szerint, az iskolai tanulók vizsgálata kétévenként. Ennek keretében: – teljes fizikális vizsgálat, – kórelõzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszûrése, szakorvosi ellátásra irányítása. Az orvos a törvényes képviselõ részére az orvosi vizsgálat eredményérõl leletet ad. Kötelezõ az adatszolgáltatás a külön jogszabály szerint a 2., 4., 6., 8., 10. és 12. évfolyamokról, valamint a 16 éves kori záró állapotvizsgálatról. b) A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenõrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével. Ezen gyermekek egészségesek között történõ integrált oktatása esetén orvosi vélemény adása. c) A testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosságot megállapító szakértõi bizottság elé utalás esetén a bizottság részére a tanuló egészségi állapotára vonatkozó adatok közlése. d) Üdülés, táborozás elõtti orvosi vizsgálatok elvégzése.

17579

e) Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közremûködés és végrehajtásának ellenõrzése. f) A külön jogszabály szerinti 16 éves kori záró állapotvizsgálat elvégzése az iskolai védõnõvel együttmûködve. 2. Alkalmassági vizsgálatok elvégzése a) Szakmai alkalmassági vizsgálatok elvégzése, pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatainak elvégzése. b) A testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása. 3. Közegészségügyi és járványügyi feladatok a) Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és dokumentálása. b) A járványügyi elõírások betartásának ellenõrzése, fertõzõ megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekrõl az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. c) A nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenõrzése. d) Közegészségügyi-járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére, valamint az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. 4. Elsõsegélynyújtás Az iskolában bekövetkezõ balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsõdleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása. 5. Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelõ tevékenységében a) Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában. b) Egészségügyi információk közlése a szülõkkel és a pedagógusokkal. c) Önvizsgálati alapismeretek tanítása. 6. Környezet-egészségügyi feladatok a) Az intézményi környezet – tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem, egyéb kiszolgáló helyiségek – ellenõrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele. b) A tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos munkahelyi körülmények figyelemmel kísérése. 7. Az ellátott gyermekekrõl nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése, valamint az elvégzett vizsgálatok, oltások dokumentálása külön jogszabály szerint az Egészségügyi Könyvben*. * 2009. szeptember 1-je elõtt született gyermekek esetében a Gyermek-egészségügyi kiskönyvben.”

17580

MAGYAR KÖZLÖNY 6. számú melléklet a 19/2009. (VI. 18.) EüM rendelethez ,,3. számú melléklet a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelethez

A nevelési-oktatási intézmény védõnõje által önállóan ellátandó feladatok 1. Az éves munkatervhez a védõnõi feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével. 2. A tanulók védõnõi vizsgálata 6 éven felüliek esetében kétévenként (kivéve a színlátás vizsgálata): a) a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlõdés értékelése, b) a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlõdés és magatartásproblémák feltárása, c) érzékszervek mûködésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a színlátás vizsgálata 11 éves életkorban, d) mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre (tartáshiba, scoliosis), e) vérnyomásmérés, f) pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 11 éves életkortól. 3. A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenõrzése, testi, szellemi fejlõdésük ellenõrzése, regisztrálása. 4. Elsõsegélynyújtás. 5. Az orvosi vizsgálatok elõkészítése. 6. A védõoltásokkal kapcsolatos szervezési, elõkészítési feladatok elvégzése. 7. A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdõk életvitelének segítése. 8. Részvétel az egészségtan oktatásában elsõsorban az alábbi témákban: a) az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsõsegélynyújtás), b) családtervezés, fogamzásgátlás, c) szülõi szerep, csecsemõgondozás, d) önvizsgálattal kapcsolatos ismeretek, e) szenvedélybetegségek megelõzése. 9. Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenõrzésében való részvétel.

2009/82. szám

10. Kapcsolattartás a szülõkkel (szülõi értekezlet, családlátogatás). 11. Pályaválasztás segítése. 12. Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, Egészségügyi Könyv*, ambuláns napló, védõoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.). * 2009. szeptember 1-je elõtt született gyermekek esetében a Gyermek-egészségügyi kiskönyv”

Az egészségügyi miniszter 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelete az egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzések megelõzésérõl, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeirõl és felügyeletérõl Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés df) és ga) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva az alábbiakat rendelem el: 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a Magyar Köztársaság területén mûködõ egészségügyi szolgáltatókra és b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatra (a továbbiakban: ÁNTSZ).

Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzés: a betegnél, az egészségügyi dolgozónál, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatba kerülõ más személynél (például önkéntes segítõ, látogató) az egészségügyi ellátás során kialakult fertõzés; b) infekciókontroll: az egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzõ betegségek kialakulásában szerepet játszó

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tényezõk ismeretén, elemzésén alapuló fertõzések megelõzésére irányuló intervenciós tevékenység; c) surveillance: olyan folyamatosan mûködõ információs rendszer, amely standardizált definíciók és módszertan alapján validált kritériumok szerinti adatgyûjtést, elemzést, értelmezést, visszacsatolást és intervenciót tesz lehetõvé; d) célzott surveillance: egy-egy meghatározott fertõzés, rizikótényezõ, kórokozó, antibiotikum érzékenység/rezisztencia, profilaktikus vagy terápiás célú gyógyszer felhasználás monitorozására irányuló tevékenység; e) nosocomialis (kórházi) fertõzés: azon egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzés, melyet a beteg, az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatba kerülõ más személy a fekvõbeteg-szakellátás során szerez és amely az intézményi felvételkor lappangó formában sem volt jelen; f) nosocomiális surveillance: a nosocomiális fertõzések megjelenésére, gyakoriságára és részletes vizsgálatára irányuló, illetve a fertõzések kialakulásának kockázati tényezõire vonatkozó surveillance; g) mikrobiológiai surveillance: mikrobiológiai tenyésztési eredményeken alapuló, a nosocomialis fertõzések felderítésére irányuló célzott surveillance; h) antibiotikum rezisztencia surveillance: a kórokozók antibiotikum érzékenység/rezisztencia változásaira irányuló, célzott surveillance; i) antimikrobiális szerek felhasználásának és hasznosításának surveillance-e: az egészségügyi intézmény által felhasznált antimikróbás szerek fogyasztására és megfelelõ felhasználására irányuló célzott surveillance; j) antibiotikum politika: a fertõzések megelõzésére és gyógyítására alkalmazott antibiotikumok ésszerû és költséghatékony felhasználásának tervezése, elemzése, ellenõrzése, illetve az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulása és terjedése ellen alkalmazott módszerek összessége; k) Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság: az infekciókontroll tevékenységet – beleértve az antibiotikumok alkalmazásának területét is – irányító és felügyelõ multidiszciplináris bizottság; l) izoláció: a fertõzés terjedését megakadályozó eljárások, illetve szabályok összessége; m) fertõtlenítés: a fertõzés terjedését megakadályozó azon eljárás, mely során a környezetbe (felületek, eszközök, tárgyak, kéz, bõr stb.) kikerült, fertõzések kialakulásában szerepet játszó kórokozók számának csökkentése (szanációja) vagy kiirtása történik különbözõ módszerekkel (fizikai, kémiai); n) steril anyag-eszköz ellátás: az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során sterilen alkalmazandó orvostechnikai eszközök biztosításának rendszere, beleértve a vonatkozó honosított harmonizált szabványok és irányelvek alapján, a felhasználás helyén végzett sterilanyag/eszköz elõállítást is;

17581

o) járványügyi intézkedés: az egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzések átvitelének, szóródásának (járvány, járványveszély) megakadályozását célzó kötelezés; p) környezeti infekciókontroll: az egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzések megelõzése az egészségügyi intézmény mikrokörnyezetébõl (levegõ, víz, felületek) eredõ rizikótényezõk csökkentése révén.

Az infekciókontroll tartalma 3. § (1) Az infekciókontroll tevékenység az alábbiakat foglalja magában: a) surveillance: aa) nosocomiális surveillance, ab) mikrobiológiai surveillance, ac) antibiotikum rezisztencia surveillance, ad) antimikrobiális szerek felhasználásának és hasznosításának surveillance-e; b) az egészségügyi ellátás folyamatainak – fertõzés kialakulása szempontjából történõ – elemzése, a kockázati tényezõk meghatározása, a kockázatok minimalizálására irányuló helyi szabályozás kialakítása, bevezetése, valamint a végrehajtás ellenõrzése; c) megelõzõ tevékenység: ca) az a) és b) pontban leírt tevékenységek adatainak elemzése alapján helyi fertõzés-megelõzési stratégiák kidolgozása, a megvalósítás monitorozása és felügyelete, cb) a megelõzõ óvintézkedések és az izoláció szabályainak kidolgozása, a megvalósítás monitorozása és felügyelete, cc) környezeti infekciókontroll, cd) a fertõtlenítés folyamatainak szabályozása, a megvalósítás monitorozása és felügyelete, ce) a steril anyag-eszköz ellátás módjának, folyamatainak szabályozása, a végrehajtás felügyelete, cf) a külön jogszabály szerint egészségügyi kártevõnek minõsülõ rovarok és rágcsálók elleni védekezés felügyelete; d) a külön jogszabály szerint bejelentendõ fertõzõ megbetegedések és a szolgáltatónál felderített sporadikus nosocomiális fertõzések regisztrálása, a szolgáltatónál felderített egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzések járványügyi kivizsgálása, a szükséges járványügyi intézkedések megtétele, végrehajtásának felügyelete; e) a halmozottan elõforduló fertõzések kivizsgálása, a járványok megelõzése/felszámolása, szükséges járványügyi intézkedések megtétele, végrehajtásának felügyelete; f) közremûködés a helyi antibiotikum politika kialakításában az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulásának megelõzése érdekében; g) az egészségügyi dolgozók fertõzéseinek megelõzésére irányuló tevékenységek szabályozása, a végrehajtás ellenõrzése;

17582

MAGYAR KÖZLÖNY

h) a katasztrófa-, illetve pandémiás tervek kidolgozásában való részvétel; i) az egészségügyi dolgozók infekciókontroll tevékenységekkel kapcsolatos tervszerû képzése, továbbképzése; j) az a)–g) pontban leírt tevékenységeket tartalmazó infekciókontroll terv elkészítése. (2) Az (1) bekezdés c) és i) pontjában fogalt tevékenységek végrehajtását az egészségügyi szolgáltató szervezeti egységenként évente legalább egy alkalommal megvizsgálja és ezt dokumentálja.

Az egészségügyi szolgáltató feladatai 4. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az e rendelet Mellékletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek biztosításával – az ellátás szintjének megfelelõ – infekciókontroll tevékenységet folytat. (2) Az infekciókontroll tevékenység minimumtartalmát – ellátási szintenként – e rendelet Melléklete tartalmazza. Az alapellátás, a járóbeteg-szakellátás, valamint a szervezett otthonápolás keretében végzett egészségügyi ellátásra vonatkozó infekciókontroll-minimumokat a Melléklet 1., a járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló rendelõintézetre vonatkozó minimumokat a Melléklet 2., a fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó minimumokat a Melléklet 3. pontja tartalmazza. (3) Az e rendelet Mellékletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek meglétét az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító mûködési engedély kiadásakor annak feltételeként és az egészségügyi szolgáltató mûködése során folyamatosan biztosítani kell.

5. § Az egészségügyi szolgáltató az infekciókontroll tevékenységet az Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) által kiadott, a 14. § (1) bekezdés e) pontja szerinti módszertani levelek és az egészségügyi miniszter által kiadott szakmai irányelvek figyelembevételével folytatja.

6. § (1) Az infekciókontroll az egészségügyi szolgáltató belsõ minõségügyi rendszerének a része. (2) Az egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzésekre vonatkozó, valamint az infekciókontroll területén képezhetõ egyéb indikátorokat a Melléklet 3. pont a)–b) alpontjában a vezetõre meghatározott képesítéssel rendelkezõ, az egészségügyi szolgáltatónál az infekciókontroll tevé-

2009/82. szám

kenység irányítását végzõ szakember képzi és azokat a minõségügyi rendszerbe szolgáltatja.

7. § A Melléklet 2. és 3. pontja szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében az infekciókontroll szervezeti felépítését és mûködését – a Mellékletben elõírt tevékenységeknek megfelelõen – az Infekciókontroll Kézikönyv tartalmazza, melyet legalább kétévente felül kell vizsgálni.

A fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató feladatai 8. § (1) A fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak 400 ágy felett kórházhigiénés önálló szervezeti egységet kell mûködtetnie az infekciókontroll tevékenység végzésére. A kórházhigiénés szervezeti egység vezetésével a Melléklet 3. pont a)–b) alpontjában a vezetõre meghatározott szakképesítéssel rendelkezõ szakember bízható meg. (2) Az egészségügyi szolgáltató sterilanyag- és eszköz elõállításának, illetve ellátásának szakmai felügyeletét a kórházhigiénés szervezeti egység vezetõje látja el.

9. § A fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató – a 8. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében a kórházhigiénés szervezeti egységen keresztül – a) a külön jogszabályban foglaltak szerint adatokat szolgáltat a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, országos surveillance adatbázisba [Epidemiológiai Felügyeleti Rendszer – Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer (a továbbiakban: EFRIR NNSR)]; b) éves jelentést készít a 3. § (1) bekezdése szerinti infekciókontroll tevékenységérõl az országos tisztifõorvos által kiadott szempontok szerint és azt az ÁNTSZ illetékes regionális intézetének a tárgyévet követõ év február 20-ig megküldi. Az éves jelentés tartalmazza az egészségügyi szolgáltatónál mûködõ, 10. § szerinti Intézményi Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (a továbbiakban: IIAB) éves tevékenységére vonatkozó összesített beszámolót is.

10. § (1) A fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak ágyszámtól függetlenül IIAB-ot kell mûködtetnie.

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az IIAB az intézmény vezetésének javaslattételi, véleményezési joggal rendelkezõ szakmai tanácsadó testülete. (3) Az IIAB elnöke az orvosigazgató, titkára az infekciókontroll tevékenységet irányító szakember, tagja az ápolási igazgató, infektológus vagy fertõzõ betegségek szakorvosa, orvosi mikrobiológus, gyógyszerész és a klinikusok képviselõje. Az IIAB elnökét, titkárát és tagjait a feladatok ellátásával az intézmény vezetõje bízza meg. (4) Az IIAB évente legalább két alkalommal ülésezik, összehívásáról az elnök gondoskodik. Az IIAB mûködését az elsõ ülésén elfogadott ügyrendben szabályozza.

Az egészségügyi hatóság feladatai 11. § (1) Az egészségügyi szolgáltatók e rendelet szerinti infekciókontrollal kapcsolatos kötelezettségeit, a Melléklet szerinti infekciókontroll-minimumok biztosítását és mûködését az ÁNTSZ – külön jogszabályok szerint – engedélyezési jogkörében érvényesíti, illetve szakfelügyelõi újtán rendszeresen ellenõrzi. (2) Az ÁNTSZ külön jogszabályok szerinti illetékes intézete az (1) bekezdés szerinti tevékenysége alapján szükség esetén intézkedik vagy szakmai javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére. (3) Az ÁNTSZ egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes regionális intézete a 9. § b) pontja szerinti éves jelentések alapján elkészíti a regionális infekciókontroll-jelentést, melyet a tárgyévet követõ március 15-ig megküld az országos tisztifõorvos részére. A regionális infekciókontroll-jelentés tartalmazza a 12. § szerinti, illetékes Regionális Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (a továbbiakban: RIAB) éves mûködésérõl szóló összesítést is.

12. § (1) Az egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzések megelõzése regionális és országos stratégiájának kidolgozása érdekében regionális és országos szinten Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság mûködik. (2) A RIAB-ot a regionális tisztifõorvos mûködteti. (3) A RIAB tanácsadó testület, amely az alakuló ülésen elfogadott ügyrend szerint mûködik. A RIAB elnöke a regionális tisztifõorvos, titkára a regionális tisztifõorvos javaslata alapján az ügyrendben meghatározott személy. A RIAB tagja a regionális tisztifõgyógyszerész, a regionális egészségbiztosítási pénztár vezetõje, a regionális mikrobiológiai szakfelügyelõ, a regionális

17583

infektológiai szakfelügyelõ és a regionális kórházhigiénés szakfelügyelõ. (4) A RIAB feladatai az egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzések megelõzése regionális stratégiájának, akciótervének – beleértve a regionális antibiotikum politikát is – kialakítása és eredményeinek elemzése. (5) A RIAB tevékenységét az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (a továbbiakban: OIAB) szakmai irányításával végzi.

13. § (1) Az OIAB-ot az országos tisztifõorvos mûködteti. (2) Az OIAB tanácsadó testület, amely az alakuló ülésén elfogadott ügyrend szerint mûködik. Az OIAB elnöke az országos tisztifõorvos, titkára az országos tisztifõorvos javaslatára az ügyrendben meghatározott személy. Az OIAB tagja az OEK fõigazgatója, az országos tisztifõgyógyszerész, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatója, az országos mikrobiológiai szakfelügyelõ fõorvos, az országos infektológiai szakfelügyelõ fõorvos, a háziorvosi ellátás szakfelügyelõ fõorvosa, a Mikrobiológiai Szakmai Kollégium elnöke, az Infektológiai Szakmai Kollégium elnöke, az Egészségügyi Minisztérium képviselõje, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv képviselõje, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Szolgálat képviselõje. (3) Az OIAB feladata az egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzések megelõzése országos stratégiájának, akciótervének – beleértve az országos antibiotikum politikát is – kialakítása a 14. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti adatbázisok felhasználásával és eredményeinek elemzése. Az OIAB éves tervet készít, évente elvégzi a terv végrehajtásának értékelését és az eredményekrõl jelentést készít az Egészségügyi Minisztérium részére a tárgyévet követõ április 15-ig.

14. § (1) Az OEK a) mûködteti az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertõzések és kórokozóik monitorozására szolgáló országos adatbázist (EFRIR NNSR), b) mûködteti az országos mikrobiológiai adatbázist (Nemzeti Bakterológiai Surveillance), c) az a)–b) pontban foglalt adatbázisok alapján végzi a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségét, d) kidolgozza az infekciókontrollal kapcsolatos standardokra és indikátorokra vonatkozó ajánlást, e) az egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzések megelõzésérõl módszertani leveleket dolgoz ki, amelyeket

17584

MAGYAR KÖZLÖNY

a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben közzétesz. (2) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti adatbázisok eredményeit az OEK éves rendszerességgel a tárgyévet követõ június 1-jéig hivatalos kiadványában és honlapján közzéteszi.

2009/82. szám

2010. január 1-jéig, a Melléklet 2. pontja szerinti járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló rendelõintézetek 2010. július 1-jéig készítik el. (5) A 8. § szerinti kórházhigiénés szervezeti egységet a fekvõbeteg-szolgáltatók 2010. július 1-jéig hozzák létre. (6) A 10. § szerinti IIAB-ok és a 12. § szerinti RIAB-ok 2010. január 1-jéig megkezdik mûködésüket.

Záró és átmeneti rendelkezések

(7) A 13. § szerinti OIAB alakuló ülését e rendelet hatálybalépését követõ 90 napon belül kell összehívni.

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) A fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók a Melléklet 3. pontjában foglalt követelményeknek 2010. január 1-jétõl kötelesek megfelelni. (3) A Melléklet 1. és 2. pontja szerinti szolgáltatók az ott meghatározott feltételeknek 2010. július 1-jétõl kötelesek megfelelni.

(8) Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2119/98/EK határozata (1998. szeptember 24.) a Közösségben a fertõzõ betegségek járványügyi felügyeleti és ellenõrzési hálózatának létrehozásáról; b) a Tanács 2002/77/EC ajánlása (2001. november 15.) az antimikrobiális szerek körültekintõ használatáról az embergyógyászatban. Dr. Székely Tamás s. k.,

(4) A 7. § szerinti Infekciókontroll Kézikönyvet a fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók

egészségügyi miniszter

Melléklet a 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelethez 1. Alapellátás, járóbeteg-szakrendelés, szervezett formájú otthonápolás Alapellátás Járóbeteg-szakrendelés Szervezett formájú otthonápolás

Képesítési követelmények Egyéb követelmények

Személyi feltételek: 1 fõ kijelölt szakdolgozó egészségügyi szakképesítés Tárgyi feltételek: – – Infekciókontroll minimálisan foglalja – Surveillance1: 3. § (1) bekezdés magába: aa) és d) pontja – megelõzõ tevékenység: 3. § (1) bekezdés c) és g) pontja szerinti tevékenység – képzés: 3. § (1) bekezdés i) pontja 2. Járóbeteg-szakellátás – önálló rendelõintézet Járóbeteg-ellátás Önálló rendelõintézet

Személyi feltételek:

1 fõ kijelölt szakdolgozó

1 fõ népegészségügyi ellenõr folyamatosan (részállásban is betölthetõ)

Képesítési követelmények Egyéb követelmények

epidemiológiai szakápoló vagy diplomás ápoló egészségügyi fõiskola közegészségtanjárványtan szak, közegészségügyi-járványügyi ellenõr vagy egészségügyi fõiskola népegészségügyi prevenció szak, népegészségügyi ellenõr

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Járóbeteg-ellátás Önálló rendelõintézet

Tárgyi feltételek:

Infekciókontroll minimálisan foglalja magába:

1 2

17585 Képesítési követelmények Egyéb követelmények

EFRIR NNSR-be történõ online adatszolgáltatáshoz internetkapcsolat és a szoftver futtatására alkalmas számítógép biztosítása – surveillance2: 3. § (1) bekezdés aa) és ad), valamint b) pont szerinti tevékenység – megelõzõ tevékenység: 3. § (1) bekezdés c) és g) pontja, valamint a 3. § (2) bekezdése szerinti tevékenység – képzés: 3. § (1) bekezdés i) pontja

Csak szervezett otthonápolási tevékenység esetén. Csak egynapos sebészeti ellátás biztosítása esetén.

3. Fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók a) valamennyi fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, kivéve a b) pont szerinti egészségügyi szolgáltatókat Fekvõbeteg-ellátás

Személyi feltételek: Vezetõ:

1 fõ kórházi epidemiológus folyamatosan, részállásban is betölthetõ

Képesítési követelmények Egyéb követelmények

– közegészségtan-járványtan szakorvos vagy – megelõzõ orvostan és népegészségtan szakorvos vagy – kórházhigiénikus és infekciókontroll szakember oklevéllel rendelkezõ szakorvos Munkatárs: 1 fõ infektológus (az infekciókontroll infektológus szakorvos vagy fertõzõ feladatok ellátására), részállásban is betegségek szakorvosa betölthetõ 1 fõ népegészségügyi ellenõr egészségügyi fõiskola folyamatosan, de 500 ágy alatt közegészségtan-járványtan szak, részállásban is betölthetõ közegészségügyi-járványügyi ellenõr vagy egészségügyi fõiskola népegészségügyi prevenció szak, népegészségügyi ellenõr 2 fõ fõállású infekciókontroll nõvér epidemiológiai szakápoló Tárgyi feltételek: iroda helyiség telefonnal, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és EFRIR NNSR-be történõ online védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. töradatszolgáltatáshoz internetkapvényben (a továbbiakban: Eüak.) fogcsolat és a szoftver futtatására lalt célok érdekében és a szükséges alkalmas számítógép biztosítása mértékben betekintési jog a kórházi beteg adatbázisba és a mikrobiológiai leletekbe, ha az külön van Infekciókontroll minimálisan foglalja – éves infekciókontroll program terv magába: szerint a 3. § (1) és (2) bekezdésében részletezett tevékenységek3 – EFRIR NNSR – kötelezõ jelentés alrendszerbe történõ adatszolgáltatás

17586

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/82. szám

b) azok az egészségügyi szolgáltatók, amelyek mûködési engedélye az általa végezhetõ szakmák között tartalmazza az alábbi egészségügyi szakmakód valamelyikét az ellátás progresszivitási szintjének figyelembevételével: 0502 szakmakód: intenzív neonatológiai osztály (PIC II.), perinatalis (neonatalis) intenzív centrum (PIC III.), 1502 szakmakód: intenzív terápia II. vagy III. ellátási szint, 0200 szakmakód: sebészet III. ellátási szint. 3 Amennyiben a fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a mikrobiológiai laborhátteret közremûködõ által biztosítja, úgy a közremûködõ egészségügyi szolgáltató végzi a 3. § (1) bekezdés ab) és ac) alpontjában elõírtakat.

Fekvõbeteg-ellátás

Személyi feltételek: Vezetõ:

Munkatárs:

Tárgyi feltételek

Infekciókontroll minimálisan foglalja magába:

1 fõ fõállású kórházi epidemiológus

1 fõ infektológus (az infekciókontroll feladatok ellátására), részállásban is betölthetõ 3 fõ fõállású infekciókontroll nõvér 1 fõ népegészségügyi ellenõr folyamatosan, részállásban is betölthetõ

iroda helyiség telefonnal, EFRIR NNSR-be történõ online adatszolgáltatáshoz internet kapcsolat és a szoftver futtatására alkalmas számítógép biztosítása – éves infekciókontroll program terv szerint a 3. § (1) és (2) bekezdésében részletezett tevékenységek4, mely tartalmazzon legalább 2 hat hónapos cél surveillance programot az EFRIR NNSR önkéntes moduljaiból – EFRIR NNSR – kötelezõ jelentés alrendszerbe történõ adatszolgáltatás

Képesítési követelmények Egyéb követelmények

– közegészségtan-járványtan szakorvos vagy – megelõzõ orvostan és népegészségtan szakorvos vagy – kórházhigiénikus és infekciókontroll szakember oklevéllel rendelkezõ szakorvos infektológus szakorvos vagy fertõzõ betegségek szakorvosa epidemiológiai szakápoló egészségügyi fõiskola közegészségtan-járványtan szak, közegészségügyi-járványügyi ellenõr vagy egészségügyi fõiskola népegészségügyi prevenció szak, népegészségügyi ellenõr az Eüak.-ban foglalt célok érdekében és a szükséges mértékben betekintési jog a kórházi beteg adatbázisba és a mikrobiológiai leletekbe, ha az külön van

4 Amennyiben a fekvõbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a mikrobiológiai laborhátteret közremûködõ által biztosítja, úgy a közremûködõ egészségügyi szolgáltató végzi a 3. § (1) bekezdés ab) és ac) alpontjában elõírtakat.

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17587

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 69/2009. (VI. 18.) FVM rendelete

tás keretében a tagjaiknak termésébõl egységes árualapot hoznak létre közös piaci értékesítés céljából.

a zöldség-gyümölcs termelõi szervezetek kiegészítõ nemzeti támogatásáról

(1) Az e rendelet szerinti támogatás forrása a 2009. évben a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 8. jogcímcsoport, Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ, BÉSZ) támogatása 5. kiemelt elõirányzata.

A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: Fogalommeghatározás

2. §

(2) E rendelet alapján támogatást vehetnek igénybe a termelõi szervezetek a tanácsi rendelet 103e. cikke alapján a termelõi szervezetek közötti, illetve a zöldség-gyümölcs termelõi csoportokkal való együttmûködések megvalósítása érdekében. (3) E rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a bizottsági rendeletben foglaltak irányadóak.

1. § E rendelet alkalmazásában: a) zöldség-gyümölcs termelõi csoport: a mezõgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezõgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekrõl (az egységes közös piacszervezésrõl szóló rendelet) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) 125e. cikkében meghatározott szervezet, figyelemmel a 203a. cikk (4) bekezdésében foglaltakra; b) termelõi szervezet: a tanácsi rendelet 122. cikkének a) pont iii. pontjában meghatározott, valamint a 122. cikk b) és c) pontjában foglaltak szerint létrejött, és a tanácsi rendelet 125.b cikkben meghatározott feltételekkel elismert szervezet; c) termelõi szervezetek társulása: a tanácsi rendelet 125c. cikke alapján létrejött társulás; d) mûködési alap: a tanácsi rendelet 103b. cikke alapján létrehozott alap; e) mûködési program: a tanácsi rendelet 103c. cikke szerinti program; f) forgalomba hozott termék értéke: a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-ei 1580/2007/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 52. cikke, valamint a zöldség-gyümölcs termelõi csoportok és termelõi szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 7. § (4)–(7) bekezdéseiben meghatározottak szerint számított érték; g) közös értékesítõ szervezet: több termelõi szervezet, illetve zöldség-gyümölcs termelõi csoport olyan együttmûködése, amelynek során egységes kereskedelmi irányí-

A termelõi szervezetek támogatása a termelõi szervezetek közötti, illetve a zöldség-gyümölcs termelõi csoportokkal való együttmûködés érdekében 3. § (1) A Közép-Magyarország, az Alföld és Észak, valamint a Dunántúl régióban mûködõ termelõi szervezetek nemzeti támogatást vehetnek igénybe 2009. évi mûködési alapjuk kiegészítésére. (2) A támogatás legnagyobb mértéke: a) olyan elismert termelõi szervezetek társulása esetén, amelyek által a 2009. évben közös értékesítõ szervezet irányításával forgalomba hozott termék értéke meghaladja az e rendelet hatálybalépését követõen a társulás tagjai által forgalomba hozott termék értékének 70%-át, a társulás tagjai által a tárgyévet megelõzõ évben forgalomba hozott termék értékének aa) hét százaléka, amennyiben a társulás termelõi szervezet tagjai, illetve a társulásban részt vevõ, termelõi szervezetekkel együttmûködésben megalakult, azokkal közös értékesítést megvalósító zöldség-gyümölcs termelõi csoport tagjai által a tárgyévet megelõzõ évben forgalomba hozott termék összesített értéke meghaladja az ötmilliárd forintot és összesített taglétszámuk az ezer fõt, ab) három és fél százaléka, amennyiben a társulás termelõi szervezet tagjai által a tárgyévet megelõzõ évben forgalomba hozott gyümölcs értéke meghaladja az általuk forgalomba hozott termék értékének hetvenöt százalékát, és a tagok által forgalomba hozott termék összesített értéke meghaladja a kétmilliárd forintot; b) olyan elismert termelõi szervezetek társulása esetén, amelynek tekintetében a társulás tagjai által a tárgyévet

17588

MAGYAR KÖZLÖNY

megelõzõ évben forgalomba hozott termék értéke meghaladja a tízmilliárd forintot, összesített taglétszámuk az ezer fõt, a társulás tagjai által a tárgyévet megelõzõ évben forgalomba hozott termék értékének ba) három százaléka, amennyiben a termelõi szervezet által a tárgyévet megelõzõ évben forgalomba hozott termék értéke meghaladja az egymilliárd forintot, bb) kettõ százaléka, amennyiben a termelõi szervezet által a tárgyévet megelõzõ évben forgalomba hozott termék értéke meghaladja az ötszázmillió forintot, bc) egy százaléka, amennyiben a termelõi szervezet által a tárgyévet megelõzõ évben forgalomba hozott termék értéke meghaladja a kettõszázötven millió forintot; c) amennyiben a termelõi szervezet 2008. évben legalább egymilliárd forint értékben közös értékesítést valósított meg zöldség-gyümölcs termelõi csoportokkal, a termelõi szervezet, illetve a termelõi szervezetekkel együttmûködésben megalakult, azokkal közös értékesítést megvalósító zöldség-gyümölcs termelõi csoportok által a tárgyévet megelõzõ évben forgalomba hozott termék értékének öt százaléka. Az a) pontban hivatkozott támogatás a társulásban részt vevõ termelõi szervezetek között kerül felosztásra a tárgyévet megelõzõ évben általuk forgalomba hozott termék értékének arányában. (3) A termelõi szervezetekbe tárgyévben beolvadt zöldség-gyümölcs termelõi csoportok által a tárgyévet megelõzõ naptári évben forgalomba hozott termék értékét a támogatás alapjaként figyelembe kell venni. (4) Egy termelõi szervezet csak egy, a (2) bekezdésben felsorolt jogcím alapján jogosult támogatásra. (5) A tanácsi rendelet 103e. cikkének (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, az egy termelõi szervezet számára kifizetett kiegészítõ nemzeti támogatás összege nem lehet nagyobb, mint a tanácsi rendelet 103b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás 80%-a.

4. § (1) A támogatás igénybevétele érdekében a mûködési programot az R. 15. § (6), illetve (8) bekezdésének megfelelõen módosítani kell. A mûködési program módosítására vonatkozó kérelemmel együtt kell benyújtani a 3. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását igazoló dokumentumokat, illetve az e rendelet mellékletében szereplõ kitöltött táblázatot is. (2) A módosítás eredményeképpen a mûködési alap a bizottsági rendelet 67. cikk (2) bekezdésének c) pontjában szabályozottakon felül, legfeljebb a nemzeti kiegészítõ támogatás, illetve az ehhez kapcsolódó, a tanácsi rendelet 103b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás mértékével nõhet.

2009/82. szám

(3) A 3. § (2) és (3) bekezdésében szereplõ felsõ határok figyelembevételével meghatározott támogatási összeget – az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15-i 1974/2006/EK bizottsági rendelet 55. cikk (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott beruházások kivételével – a bizottsági rendelet 21. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott intézkedések megvalósításához, legalább tizenöt százalékát az intézkedések megvalósításához szükséges szaktanácsadási, kutatási, oktatási tevékenységek végrehajtásához kell felhasználni. Az elõírt arány betartásának elmulasztása esetén a különbözet jogtalan igénylésnek minõsül.

5. § (1) A bizottsági rendelet 107. cikkének (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a tevékenységek vonatkozásában végrehajtott kifizetések számláit az intézkedésekben részt vevõ zöldség-gyümölcs termelõi csoportok, a termelõi szervezetek termelõ tagjai, illetve a 4. § (3) bekezdésében hivatkozott intézkedések végrehajtása érdekében létrehozott leányvállalat nevére is ki lehet állítani, amennyiben ezek az érintett intézkedés megvalósítása céljából hosszú távú, legalább a mûködési program jóváhagyott idõtartamára szóló szerzõdést kötnek a támogatásra jogosult termelõi szervezettel. Egy adott intézkedés vonatkozásában a termelõi szervezetek termelõ tagjai nevére kiállított számlák legfeljebb az elszámolt költségek harminc százalékáig fogadhatók el a kifizetések megtörténtének igazolásául. (2) A támogatási kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdésben meghatározott szerzõdést, illetve a termelõi szervezet tagjai nevére kiállított számlák benyújtása esetén a termelõi szervezet nyilatkozatát arról, hogy az adott termelõ a termelõi szervezet tagja.

Ellenõrzés 6. § (1) E rendelet alapján nyújtott támogatás felhasználása jogszerûségének ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal látja el. (2) A 3. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában megszabott taglétszám szempontjából a 2008. december 31-ei állapot az irányadó. (3) A 3. § (2) bekezdésének a) pontjában megszabott 2009. évi forgalomba hozott termék értékére vonatkozó feltétel nem teljesülése esetén a támogatás összegét arányosan csökkenteni kell.

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Záró rendelkezések

A honvédelmi miniszter 8/2009. (VI. 18.) HM rendelete

7. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a zöldség-gyümölcs termelõi szervezetek kiegészítõ nemzeti támogatásáról szóló 119/2008. (IX. 11.) FVM rendelet hatályát veszti azzal, hogy annak rendelkezéseit a folyamatban levõ ügyekre alkalmazni kell.

Az Európai Unió jogának való megfelelés 8. § Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezõgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezõgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekrõl (az egységes közös piacszervezésrõl szóló rendelet), b) a Bizottság 1580/2007/EK rendelete (2007. december 21.) a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 69/2009. (VI. 18.) FVM rendelethez A mûködési program pénzügyi áttekintése a kiegészítõ nemzeti támogatás alkalmazásának évében Igényelt támogatás

Mûködési program intézkedései 20.. év

nemzeti támogatás (E Ft) szaktanácsadási, egyéb kutatási, tevékenység oktatási tevékenység

Közösségi támogatás (E Ft)

Az igénylõ saját hozzájárulása A tagok által Saját forrás befizetett (E Ft) és a termelõi szervezet által befizetett hozzájárulás (E Ft)

17589

Intézkedés költségvetése összesen (E Ft)

a személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet módosításáról A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdése g) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) pontjában, 85. § (7) bekezdés a) pont aj) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A személyi állomány pihentetésével és a szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § (1) A rendelet hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen és fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezetekre, a Magyar Honvédség katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: Honvédség), valamint a Honvédség szervezeteiben szolgálatot teljesítõ hivatásos és szerzõdéses katonára (a továbbiakban együtt: állomány tagja), az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítõre (a továbbiakban valamennyi együtt: tényleges katonai állomány), továbbá a hivatásos állományból nyugállományba helyezett katonára (a továbbiakban: nyugállományú katona) terjed ki. (2) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában e rendeletet kell alkalmazni a Hjt. 46. § (3) bekezdésében meghatározott más szervhez vezényelt hivatásos katonára is, ha illetményét közvetlenül a HM fejezet költségvetése személyi kiadások elõirányzata terhére kapja. (3) E rendelet elõírásait a Honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottra (a továbbiakban: közalkalmazott), továbbá a honvédségi nyugdíjasra is alkalmazni kell, ha errõl e rendelet kifejezetten rendelkezik. (4) E rendelet elõírásait az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak hozzátartozóira abban az esetben kell alkalmazni, ha errõl e rendelet kifejezetten rendelkezik.”

2. § Összesen:

(1) Az R. 2. § b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

17590

MAGYAR KÖZLÖNY

[E rendelet alkalmazásában] „b) honvédségi nyugdíjas: az a nyugdíjas, volt közalkalmazott, akit a Honvédségtõl nyugdíjaztak;”

2009/82. szám 4. §

(2) Az R. 2. § f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „f) személyi állomány: a tényleges katonai állomány és a közalkalmazottak.”

Az R. 5. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A támogatás iránti kérelmet a pályázó szervezeti egység parancsnoka (vezetõje) a HM illetékes szakmai szerve útján a HM kabinetfõnökéhez terjeszti elõ. (3) A HM illetékes szakmai szerve a döntés-elõkészítés során a HM központi pénzügyi szervezetével egyeztet.”

3. §

5. §

(1) Az R. 3/A. §-át megelõzõ alcíme helyébe a következõ rendelkezés lép:

Az R. 7. §-a és a 7. §-t megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép:

„Nyugállományú katonák idõsek otthonában történõ elhelyezését biztosító egyszeri pénzbeli hozzájárulás”

„A foglalkoztatást elõsegítõ támogatások

(2) Az R. 3/A. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) Az egyszeri támogatás (1) bekezdés szerinti módja kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a HM által vásárolt és rendelkezésre álló férõhelyet a jogosult – méltányolható ok miatt – nem fogadja el, de élethelyzete különösen indokolttá teszi a gyors elhelyezést. Az egyszeri támogatás nem állapítható meg az igénylõ részére akkor, ha a) az elutasított idõsek otthona férõhelyet a HM ingatlangazdálkodásért felelõs szervezete az igénylõ korábbi kérelmére szerezte be, b) korábban nyugállományú katonák idõsek otthona elhelyezését biztosító egyszeri támogatásban részesült. (3) Az egyszeri támogatás az egyszeri hozzájárulás egy részének átvállalására terjedhet ki, amelynek mértéke legfeljebb az egyszeri hozzájárulás 70%-a lehet, de nem haladhatja meg az átlagos ápolást, gondozást nyújtó idõskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása jogcímén egy ellátott után járó tárgyévi normatív állami támogatás legalacsonyabb mértékének háromszorosát. Ha a bérlõ a HM rendelkezésû lakás bérletét közös megegyezéssel megszünteti és kiürítési térítésben nem részesül, az egyszeri hozzájárulás teljes mértékben átvállalható.” (3) Az R. 3/A. § (6)–(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(6) Az egyszeri támogatás mértékérõl vagy a kérelem elutasításáról a Honvédség központi személyügyi feladatokat ellátó szervének vezetõje dönt az 1. számú mellékletben kijelölt szakértõi bizottság javaslata alapján. A Honvédség központi személyügyi feladatokat ellátó szervének a vezetõje a döntésérõl írásban tájékoztatja a kérelmezõt, valamint a HM ingatlangazdálkodásért felelõs szervezetének vezetõjét. (7) Az egyszeri támogatás igénybevétele tárgyában a jogosult, a Honvédség központi személyügyi feladatokat ellátó szerve, a HM ingatlangazdálkodásért felelõs szervezete és az idõsek otthona megállapodást köt.”

7. § (1) Az állomány tagja, valamint a közalkalmazott részére a civil munkaerõpiacra történõ visszailleszkedés elõsegítése érdekében támogatások nyújthatók. Ezek különösen a következõk: a) a foglalkoztatást elõsegítõ képzési költségek önrészének részben vagy egészben történõ átvállalása, legfeljebb a teljes képzési költség 30%-ának megfelelõ mértékig, b) az állami foglalkoztatási szerv által szervezett munkaerõ-piaci szolgáltatásokhoz való hozzájutás elõsegítése, c) nonprofit szervezetek munkaerõ-piaci pozíciót javító támogatásaihoz történõ hozzájutás elõsegítése, d) visszailleszkedést támogató egyéb szolgáltatások szervezése. (2) A támogatások biztosításával kapcsolatban a Honvédség személyügyi feladatokat ellátó központi szerve a következõ feladatokat látja el: a) munkaerõ-piaci és foglalkoztatási információk gyûjtése, elemzése, azokból idõszerû tájékoztatók szerkesztése, vagy helyszíni tájékoztatás szervezése az érintettek részére, b) tájékoztatás az állami foglalkoztatási szerv által a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott munkaerõ-piaci szolgáltatások érintettek részére történõ biztosításáról, c) szervezett munkaerõ-piaci programok megvalósításának koordinálása.”

6. § (1) Az R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az elõmeneteli rendszer mûködésével vagy szervezeti változással összefüggésben a Honvédséget önhibáján kívül elhagyni kényszerülõ személy munkaerõ-piaci pozíciójának javítása érdekében a foglalkoztatást elõsegítõ képzés költségének az érintettet terhelõ része, a 7. § (1) bekezdés a) pontjától eltérõen, a teljes képzési költség 30%-át meghaladó mértékben is megtéríthetõ, ha

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a) a hivatásos katona a felsõ korhatár elérése elõtt önhibáján kívül szolgálati nyugállományba kerül, b) a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya létszámleépítés miatt szûnik meg, c) a szerzõdéses katona szerzõdésének lejártát megelõzõ egy évvel a munkaerõ-piaci pozíciói javítását szolgáló – az állami foglalkoztatási szerv által támogatott – foglalkoztatást elõsegítõ képzését a szervezeti egység parancsnoka (vezetõje) útján kezdeményezte, d) az érintett a beosztási követelmények megváltozása miatt, az azoknak való megfelelés érdekében a foglalkoztatást elõsegítõ képzésre vállalkozik, mely által biztosítható a továbbfoglalkoztatása.” (2) Az R. 8. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A foglalkoztatást elõsegítõ képzési költség átvállalt önrészének összege az (1) bekezdés a)–c) pontja esetében a 100 000 Ft-ot, az (1) bekezdés d) pontja esetében a 200 000 Ft-ot nem haladhatja meg.” (3) Az R. 8. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A támogatás iránti kérelmet a szükséges okmányok (az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolások, parancsok másolatai stb.) csatolásával a képzés megkezdése elõtt – a szervezeti egység parancsnoka (vezetõje) véleményezését követõen – az MH Szociálpolitikai Közalapítványához kell benyújtani.”

7. § Az R. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § (1) A Honvédség – a szociális ellátórendszerének részeként – a Magyar Köztársaság területén kívüli mûveletekben résztvevõ állomány tagja és a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója részére feladat végrehajtásra történõ vezénylésébõl eredõ hátrányaik mérséklése érdekében családsegítõ szolgáltatásokat szervez és mûködtet. A szolgáltatások nyújtását – a végrehajtandó feladat tartamától és az érintett személyi állomány létszámának nagyságától függõen – differenciáltan szervezi és biztosítja. A szolgáltatások kiterjednek a) a feladatra történõ felkészülés idõszakában a szolgáltatások mûködésének aktivizálására, az állomány tagja és a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója várható nehézségeire vonatkozó információk összegyûjtésére és azok megoldásában történõ segítségadásra, b) a feladat végrehajtása során az állomány tagja és a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója közötti kapcsolattartás folyamatosságának biztosítására, a szükséges mértékû tájékoztatás fenntartására, az otthon maradt közeli hozzátartozók problémamegoldásának szakszerû segítésére, c) a feladat végrehajtását követõen az állomány tagja családjába történõ visszailleszkedésének szakmai segítésére.

17591

(2) A családsegítõ szolgáltatások keretében az alábbi szolgáltatások nyújthatók: a) információs szolgáltatások, különösen írott, szóbeli tájékoztatók, kiadványok, hírlevelek, b) segítõ szolgáltatások, különösen személyes szociális segítõ szolgáltatás, közösségi szociális segítõ szolgáltatás, lelki segítségnyújtás, tanácsadás, rekreációt elõsegítõ szolgáltatások, c) kapcsolattartást elõsegítõ szolgáltatások, különösen telefon, kijelölt internetes honlapok. (3) A szolgáltatásokat annál a szervezeti egységnél kell nyújtani, amely felelõsséggel tartozik a Magyar Köztársaság területén kívüli mûveleteket végrehajtó állomány ellátásának szervezéséért, biztosításáért. (4) A szolgáltatások a civil társadalmi és szakmai szolgáltató szervezetek bevonásával létesíthetõk, igénybevételükre a szervezeti egység és a szolgáltató szervezet között kötött megállapodás alapján kerülhet sor. (5) A szolgáltatások biztosításáért felelõs szolgálat szervezéséért, mûködtetéséért, tagjainak felkészítéséért a Honvédség középszintû vezetõ szervének parancsnoka, a jogosultak részére nyújtott szolgáltatások szervezéséért, biztosításáért és a költségek tervezéséért az érintett szervezeti egység parancsnoka (vezetõje) felelõs.”

8. § Az R. 22. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A hadkiegészítõ parancsnokságok] „f) szervezik és végzik a nyugállományú katonák és társadalmi szervezeteik aktivistáinak Idõsek Világnapja alkalmából történõ köszöntését;”

9. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép. (2) Az R. 2. számú melléklet harmadik francia bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az elbírálás alapja a kitöltött jelentkezési lap. A jelentkezési lap mellékletét képezi] „– a kérelmezõ lakóhelye szerinti illetékes hadkiegészítõ parancsnokság toborzó- és érdekvédelmi központja (irodája) által készített környezettanulmány.” (3) Az R. 3. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

10. § (1) Ez a rendelet 2009. július 1-jén lép hatályba. (2) Az R. 1. § (1) bekezdésének módosítása az e rendelet hatálybalépését megelõzõen kötött tanulmányi szerzõdés

17592

MAGYAR KÖZLÖNY

alapján az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképzõ Iskola hallgatóinak a pihentetéssel és szociális gondoskodással kapcsolatos, az e rendelet hatálybalépését megelõzõen az R. alapján járó ellátását nem érinti. (3) Az R. 10. § (1) bekezdésében a „szolgáltató szervezeteken” szövegrész helyébe a „HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Közhasznú Társaságon (a továbbiakban: HM Kht.)” szöveg, 10. § (2) és (4) bekezdésében a „szolgáltató szervezet” szövegrész helyébe a „HM Kht.” szöveg, 16. § (1) és (4) bekezdésében a „szolgáltató szervezetek” szövegrész helyébe a „HM Kht.” szöveg lép. (4) Az R. 3/A. § (1) bekezdésében a „honvédelmi tárca” szövegrész helyébe a „HM” szöveg, a „pénzbeli hozzájárulás” szövegrész helyébe az „egyszeri pénzbeli hozzájárulás (a továbbiakban: egyszeri támogatás)” szöveg, 3/A. § (4) bekezdésében az „A támogatás” szövegrész helyébe az „Az egyszeri támogatás” szöveg, a „központi személyügyi

2009/82. szám

szerv” szövegrész helyébe a „Honvédség központi személyügyi feladatokat ellátó szerve” szöveg, 12. § (3) bekezdésében a „személyügyi” szövegrész helyébe a „Honvédség személyügyi” szöveg, 19. § (1) bekezdés i) pontjában a „családtámogató rendszer” szövegrész helyébe a „családsegítõ szolgáltatások” szöveg lép. (5) Hatályát veszti az R. 3. §-a és a 3. §-t megelõzõ alcíme, 3/A. § (8) bekezdése, 8. §-t megelõzõ alcíme, 9. §-a és a 9. §-t megelõzõ alcíme, 14. §-a és a 14. §-t megelõzõ alcíme, 15. §-t megelõzõ alcíme, 15–15/B. §-a, 19. § (1) bekezdés g) pontjában az „és a honvédségi nyugdjasok” szövegrész, 21. § (2) bekezdésében a „ , honvédségi nyugdíjasok” szövegrész. (6) Ez a rendelet 2011. december 31-én a hatályát veszti. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter

1. melléklet a 8/2009. (VI. 18.) HM rendelethez „1. számú melléklet a 31/2002. (V. 3.) HM rendelethez A szakértõi bizottság összetétele 1. A bizottság elnöke: a Honvédség személyügyi feladatokat ellátó központi szervének vezetõje által delegált személy. 2. Tagjai: – – – – – – – –

a HM tervezési és koordinációs tevékenységért felelõs szervének vezetõje delegált 1 fõ, a HM védelemgazdasági szervének vezetõje által delegált 1 fõ, a HM jogi tevékenységéért felelõs szervének vezetõje által delegált 1 fõ, a HM központi pénzügyi szervezetének vezetõje által delegált 1 fõ, a HM ingatlangazdálkodásért felelõs szervezetének vezetõje által delegált 1 fõ, az MH központi egészségügyi szervének parancsnoka (vezetõje) által delegált 1 fõ, a Honvédelmi Idõsügyi Tanács által delegált 1 fõ, a Honvédelmi Érdekegyeztetõ Fórum munkavállalói oldalának szervezetei által közösen delegált 1 fõ.

A bizottság szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Ügyrendjét maga határozza meg, és a Honvédség személyügyi feladatokat ellátó központi szervének vezetõje hagyja jóvá.”

2. melléklet a 8/2009. (VI. 18.) HM rendelethez „3. számú melléklet a 31/2002. (V. 3.) HM rendelethez A Magyar Honvédség katonai-rendészeti alkalmazási körletei Körletfelelõs helyõrség-parancsnokság

Helyõrsége

MH 5. Bocskai István Lövészdandár

Debrecen

MH 86. Szolnok Helikopter Bázis

Szolnok

Alkalmazási körlete

Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye, Heves megye

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Körletfelelõs helyõrség-parancsnokság

Helyõrsége

MH 37. II. Rákóczi Ferenc Mûszaki Zászlóalj Szentes MH 59. Szentgyörgyi Dezsõ Repülõbázis Kecskemét MH Támogató Dandár Budapest

17593 Alkalmazási körlete

MH Összhaderõnemi Parancsnokság MH 25. Klapka György Lövészdandár

Székesfehérvár Tata

MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred MH 54. Veszprém Légtérellenõrzõ Ezred MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred

Kaposvár

Békés megye, Csongrád megye Bács-Kiskun megye Budapest, Pest megye a Dunától Nyugatra esõ terület kivételével Fejér megye, Tolna megye Komárom-Esztergom megye, Pest megye Dunától Nyugatra esõ területe Baranya megye, Somogy megye

Veszprém Gyõr

Veszprém megye, Zala megye Gyõr-Moson-Sopron megye, Vas megye „

Az igazságügyi és rendészeti miniszter 19/2009. (VI. 18.) IRM rendelete a Rendõrség légiközlekedés-rendészeti feladatai ellátásának rendjérõl, valamint a szakszolgálati engedély, a légialkalmassági bizonyítvány és a légialkalmassági tanúsítvány helyszíni elvételének szabályairól

(2) A repüléssel összefüggõ rendészeti feladatokat – e rendeletben foglaltak szerint – az illetékes városi (kerületi) rendõrkapitányság, a megyei (fõvárosi) rendõrfõkapitányság, illetve országos illetékességgel, a Készenléti Rendõrség Rendészeti Igazgatóság Légirendészeti Parancsnokság (a továbbiakban: Parancsnokság) látja el.

(3) A légiközlekedés-rendészeti ellenõrzésre és az ehhez kapcsolódó intézkedésre sor kerülhet a légijármû által felés leszállásra igénybevett területen, telephelyen, a légiközlekedési baleset és repülõesemény helyszínén, továbbá a Magyar Köztársaság légterében a légtér polgári légiközlekedésre vonatkozó szabályok szerinti igénybevételének A Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § repülés közben történõ ellenõrzésére. (1) bekezdés k) pontjában, és a légi közlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés s) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a 3–6. § tekintetében a közÁltalános ellenõrzési feladatok lekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterrel (1) A Rendõrség légirendészeti tevékenysége során elegyetértésben –, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. ren- lenõrzi: a) a Magyar Köztársaság légterének a polgári légiközledelet 1. § j) pontjában foglalt feladatkörben eljárva a követkedésre vonatkozó szabályok szerinti igénybevételét a légkezõket rendelem el: térben, b) a légiközlekedésre vonatkozó szabályok megtartását, a légijármû használatának szabályszerûségét, az okmáÁltalános szabályok nyokra és a felszerelésekre vonatkozó elõírások megtartását, a légijármû birtoklásának jogszerûségét, az üzemben 1. § tartó, illetõleg a használó személyazonosító adatait, c) a légijármû közlekedésbiztonsági állapotát külsõ (1) A rendelet hatálya kiterjed a légiközlekedésben részt szemrevételezés útján, vevõ valamennyi légijármûre, annak üzemben tartójára és d) hogy a légijármû vezetõje szeszesitalt, vagy a vezetévezetõjére, illetõleg a szakszolgálati engedéllyel rendelke- si képességre hátrányosan ható szert fogyasztott-e, zõ személyekre, valamint a Magyar Köztársaság területén e) a repülõtér üzemben tartását, a nem nyilvános fel- és üzemeltetett nyilvános és polgári célú nem nyilvános repü- leszállóhely mûködését, a repülõtér rendjének betartását, f) a növényvédõ szerek és egyéb anyagok, tárgyak légilõterek üzemben tartóira, illetõleg a polgári célú nem nyilvános fel- és leszállóhely létesítési engedéllyel rendelke- jármûrõl levegõbe juttatására vonatkozó szabályok betartását, a külön jogszabályok szerinti engedélyek meglétét, zõkre.

17594

MAGYAR KÖZLÖNY

g) a légi közlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 20. §-ában meghatározott különleges engedélyek meglétét, h) az Lt. 69. §-ában meghatározott felelõsségbiztosítási fedezet fennállásáról szóló igazolás meglétét, és i) a repülõterek és biztonsági övezetük állapotát és üzemeltetését. (2) A Parancsnokság hatásköre az (1) bekezdésben meghatározott ellenõrzésekre terjed ki. (3) A megyei (fõvárosi) rendõr-fõkapitányság hatásköre az (1) bekezdés b)–i) pontjában meghatározott ellenõrzésekre terjed ki. (4) A városi (kerületi) rendõrkapitányság hatásköre az (1) bekezdés b), d), f) és h) pontjában meghatározott ellenõrzésekre terjed ki. A légialkalmassági bizonyítvány, a légialkalmassági tanúsítvány és a szakszolgálati engedély helyszíni elvétele

2009/82. szám

c) a légijármû vezetõje az ittas vezetés szabálysértése [az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 42. § (1) bekezdés a) pont] elkövetésével gyanúsítható, d) a szakszolgálati engedély jogosítottja a jármûvezetés tiltott átengedése (Btk. 189. §) bûncselekményének elkövetésével gyanúsítható, e) a légijármû vezetõje légijármû-vezetéstõl eltiltás hatálya alatt áll, f) a szakszolgálati engedély körözés alatt áll, g) a légjármû vezetõje szakszolgálati engedélyének szakmai érvényességi ideje lejárt, h) a légijármû vezetõje olyan sérülésben szenved, amely nyilvánvalóan korlátozza a légijármû vezetéséhez szükséges szabad mozgásban, és erre vonatkozó adat nem szerepel az érvényes repülõorvosi minõsítésében vagy hatósági igazolásában, i) a szakszolgálati engedély rongálódása miatt az okmány adattartalma kétséget kizáróan nem állapítható meg.

3. §

5. §

(1) A rendõr a légijármû légialkalmassági bizonyítványát vagy a légialkalmassági tanúsítványát az intézkedés helyszínén elveszi, ha: a) a légialkalmassági bizonyítvány, a légialkalmassági tanúsítvány érvényességének ideje lejárt, b) a légijármû vezetõje nem tudja igazolni a légijármûre vonatkozó kötelezõ felelõsségbiztosítási fedezet fennállását. (2) Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a légijármû légialkalmasságát tanúsító igazolásra, vagy azzal egyenértékû okiratra is.

(1) A rendõr az okmány elvételérõl átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza az elvétel okát is. (2) Az elvett okmányt a rendõri szerv öt munkanapon belül – az elvétel e rendelet szerinti okának megjelölésével együtt – megküldi a külön jogszabályban meghatározott intézkedés megtétele végett a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságának (a továbbiakban: NKH LI).

A repülõtér üzemeltetésének vagy polgári célú nem nyilvános fel- és leszállóhely használata felfüggesztésének kezdeményezése

4. § A rendõr a szakszolgálati engedélyt az intézkedés helyszínén elveszi, ha: a) a légijármû vezetõje olyan légijármûvet vezet, amely nem felel meg az Lt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, b) a légijármû vezetõje a segítségnyújtás elmulasztása [a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 172. §], a közlekedés biztonsága elleni [Btk. 184. § (1) és (2) bekezdése, továbbá a (3) bekezdése esetén, ha az maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget, halált vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozott], a légi közlekedés veszélyeztetése [Btk. 185. § (1) és (2) bekezdése, továbbá a (3) bekezdése esetén, ha az maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget, halált vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozott], a jármûvezetés ittas vagy bódult állapotban (Btk. 188. §), illetve a cserbenhagyás (Btk. 190. §) bûncselekményének elkövetésével gyanúsítható,

6. § Az ellenõrzést végzõ rendõri szerv a nyilvános repülõtér, és a polgári célú nem nyilvános repülõtér üzemben tartási engedélyének, vagy a polgári célú nem nyilvános felés leszállóhely engedélyének azonnali felfüggesztését kezdeményezi az NKH LI-nél, ha az üzemeltetés a légiközlekedés biztonságának veszélyeztetésével jár és az másként nem hárítható el.

Záró rendelkezés 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. Dr. Draskovics Tibor s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

VI. Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Az Alkotmánybíróság 63/2009. (VI. 18.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 305/2007. (VIII. 23.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. 1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 305/2007. (VIII. 23.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.) hitelesítette a magánszemély által benyújtott, országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívét, amelyen a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszertárban csak gyógyszereket lehessen árusítani?” Az OVBh. indokolása szerint az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz. 2. A törvényes határidõn belül kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, melyben az indítványozó az OVBh. megsemmisítését és az OVB új eljárásra történõ utasítását kérte. Az indítványozó álláspontja szerint a kérdést nem lehetett volna hitelesíteni, mivel az országos népszavazás eredményessége esetén alkotmányellenes jogszabály megalkotására kötelezné az Országgyûlést. A kezdeményezõ szerint ugyanis az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés ellentétben áll az Alkotmány 9. §-ában nevesített piacgazdaság elvével, a vállalkozás jogával és a verseny szabadságával.

17595

A kifogás elõterjesztõje elõadta, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés egyben az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt tilalomba is ütközik. Véleménye szerint a népszavazási kérdés alapján megalkotandó jogszabály versenytorzító hatású lenne, s mint ilyen, összeegyeztethetetlen az Európai Unióról szóló szerzõdés – mint hatályos nemzetközi szerzõdés – 87. cikk (1) bekezdésével. Végül, az indítványozó véleménye szerint a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében szabályozott egyértelmûség követelményének sem, mivel a kérdés nem határozza meg pontosan, mely termékeket érintené a korlátozás.

II. 1. Az Alkotmány kifogással érintett rendelkezései: „9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlõ védelemben részesül. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.” „28/C. § (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: (...) b) hatályos nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségekrõl, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, (...).” 2. Az Nsztv. kifogással érintett rendelkezése: „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni.” 3. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) vonatkozó rendelkezése: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (2) Az Országgyûlés népszavazást elrendelõ, valamint kötelezõen elrendelendõ népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követõ nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. Az Országos Választási Bizottság a kifogás benyújtásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlés elnökét, a népszavazást elrendelõ határozat elleni kifogásról a köztársasági elnököt is. (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja,

17596

MAGYAR KÖZLÖNY

vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”

III. A kifogás az alábbiak szerint megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve.-ben és az Nsztv.-ben foglalt feltételeknek, és az OVB a konkrét kérdés hitelesítésével összefüggõ eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 2. A kifogás elõterjesztõje arra hivatkozott, hogy a kérdés az Alkotmány 9. §-át sértõ törvény megalkotására kötelezné az Országgyûlést. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jelenleg nem törvény, hanem a gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezõen készletben tartandó termékekrõl szóló 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet határozza meg, hogy gyógyszertárban milyen termékeket lehet forgalmazni. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban a Kormány és a Kormány tagjainak jogalkotási jogkörével kapcsolatban azonban megállapította, hogy az Országgyûlés Alkotmányban biztosított jogalkotói hatásköre teljes, és mind a Kormány, mind a Kormány tagjai irányába nyitott. Önmagában az, hogy jelenleg valamely jogviszonyt nem törvényi, hanem rendeleti szinten szabályoznak, nem zárja ki azt, hogy késõbb az Országgyûlés törvényt alkosson abban a tárgyban [53/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 414, 417.; 46/2006. (X. 5.) AB határozat, ABH 2006, 567, 571.; 1/2009. (I. 9.) AB határozat, ABK 2009. január, 12, 14.]. 3. Az Alkotmánybíróság a 15/2003. (IV. 18.) AB határozatában már rámutatott arra, hogy esetenként a népszavazásra bocsátandó kérdés alapján valamely alapjogot nyilvánvaló módon súlyosan sértõ vagy tömeges egyéni jogsérelmet okozó jogszabály megalkotására lenne köteles a törvényhozó hatalom. Ez ellen a népszavazásra bocsátandó kérdés hitelesítési eljárásban történõ elõzetes alkotmányossági vizsgálata nyújthat megfelelõ védelmet. Mivel a népszavazásra bocsátandó kérdés alapján általában nem állapítható meg, hogy a jogalkotó pontosan milyen tartalmú jogi norma alkotására lesz köteles, az alkotmánysértõ norma létrejöttét elkerülendõ a törvényhozó köteles a jogszabályt olyan tartalommal elfogadni, amely megfelel

2009/82. szám

ugyan a kérdésben foglalt követelményeknek, de egyszersmind összhangban áll az alaptörvény rendelkezéseivel. Ha azonban ez nem oldható meg, az érintett kérdésben népszavazás nem tartható. Az Alkotmány egésze és az alkotmányos rendelkezések összefüggései, valamint azok együttes vizsgálata alapján az Alkotmánybíróság arra az álláspontra jutott, hogy a kifogás és az OVB határozat keretein belül adott ügyben megvizsgálhatja a kérdést abból a szempontból is, hogy az annak alapján lefolytatott népszavazás eredménye nyilvánvaló módon nem kötelezi-e a jogalkotót alapjog lényeges tartalmát sértõ törvény megalkotására (ABH 2003, 208, 212–213.). A fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az 57/2007. (X. 12.) AB határozatában azért hagyta helyben az OVB-nek az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadó határozatát, mert az azon szereplõ kérdés az Alkotmány 54. § (1) bekezdésével ellentétes törvény elfogadására irányult (ABH 2007, 670, 674.). A 65/2007. (X. 18.) AB határozatban (ABH 2007, 726.) és a 75/2007. (X. 19.) AB határozatban (ABH 2007, 731.) pedig az Alkotmánybíróság kimondta, hogy burkolt alkotmánymódosítást eredményezne az a népszavazás, amely az Alkotmány 15. §-ának tartalmával ellentétes szabály megalkotására, az Alkotmány 15. §-ának burkolt módosítására kötelezné az Országgyûlést. 4. Jelen esetben az indítványozó szerint az Alkotmány 9. §-ának sérelme valósulna meg egy eredményes népszavazás esetén. Az Alkotmánybíróság több határozatában értelmezte az Alkotmány e rendelkezését. Ennek során megállapította, hogy Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amely a különbözõ tulajdonformák egyenrangúságának, valamint a vállalkozás és a verseny szabadságának alkotmányosan elismert elve alapján mûködik. A vállalkozás szabadsága és a vállalkozáshoz való jog a piacgazdaság egyik lényeges eleme, amelynek alapjogi státuszából következik, hogy korlátozása ellen nemcsak az Alkotmány 9. § (2) bekezdése nyújt védelmet, ha ti. a jogszabályi korlátozás nem a piacgazdaság elõmozdítását, kiegészítését szolgálja, hanem az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján az – lényeges tartalmát tekintve – még törvényhozási úton is korlátozhatatlan. (881/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 474, 475.) A vállalkozáshoz való jog az alkotmánybírósági gyakorlat szerint azt jelenti, hogy bárkinek Alkotmány biztosította joga a vállalkozás, azaz üzleti tevékenység kifejtése. A vállalkozás joga ugyanis egy bizonyos, a vállalkozások számára az állam által teremtett közgazdasági feltételrendszerbe való belépés lehetõségének biztosítását, más szóval a vállalkozóvá válás lehetõségének – esetenként szakmai szempontok által motivált feltételekhez kötött, korlátozott – biztosítását fogja át. A vállalkozás joga tehát nem abszolutizálható, és nem korlátozhatatlan: senkinek sincs alanyi joga meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozás, sem pedig ennek adott vállalkozás jogi

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

formában való gyakorlásához. A vállalkozás joga annyit jelent – de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül –, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást. [54/1993. (X. 13.) AB határozat, ABH 1993, 340, 341–342.] A gyógyszertárak vonatkozásában az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban kifejtette, hogy a gyógyszertárak létesítése és mûködése tekintetében a vállalkozáshoz való jog és a versenyszabadság korlátozás alá esik. Mivel a gyógyszertári hálózat stabilitása, a gyógyszerforgalom biztonságának garantálása összefüggést mutat az Alkotmány 70/D. §-ával, a gyógyszerészeti tevékenység területén a vállalkozáshoz való jog és a versenyszabadság korlátozásának megvan a megfelelõ súlyú alkotmányos indoka. (677/B/1995. AB határozat, ABH 2000, 590, 594, 596.; 1094/B/2006. AB határozat, ABK 2008. február, 191, 207.) A gyógyszertár mûködtetése mint vállalkozási tevékenység tehát az egészséghez való joggal összefüggésben számos korlátozást szenved. Ebbõl fakad az is, hogy a gyógyszereken kívül a gyógyszertárban forgalmazható termékek köre behatárolt. A már említett 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet 4. §-a ezzel összhangban csak olyan, gyógyszernek nem minõsülõ termékek tartását és forgalmazását engedi meg, amelyek az egészség megõrzéséhez és fenntartásához szorosan kapcsolódnak (így például az illetékes egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetve oda bejelentett beteg- és csecsemõápolási cikkek, egészségügyi felhasználás céljára alkalmasnak minõsített – minõségi tanúsítvánnyal rendelkezõ – termékek, orvosi, laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges vegyszerek, vegyszeroldatok, gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású anyagok és készítmények, fertõtlenítõszerek, teák, gyógyteák; rovarcsípés megelõzésére és kezelésére szolgáló, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ külsõleges készítmények, tápszerek; kontaktlencse tárolásához és tisztításához szükséges oldatok, folyadékok, edények; olvasó- és tartalékszemüvegek, napszemüvegek stb.). Az, hogy a gyógyszertárakban ilyen termékeket is lehet árusítani, elõsegíti versenyképességüket, míg egy eredményes népszavazás esetén ezen lehetõségük jelentõsen beszûkülne. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés ugyanis arra irányul, hogy a jogalkotó mindenféle ésszerû válogatás nélkül zárja ki a gyógyszernek nem minõsülõ termékek gyógyszertári árusítását. A kérdés célirányos jellege folytán az Országgyûlés nem tudna olyan szabályozási megoldást választani, s így olyan tartalmú törvényt elfogadni, amely a népszavazás eredményét megvalósítva összhangban állna az Alkotmány követelményeivel. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a vizsgált kérdés alapján lefolytatott népszavazás eredménye a gyógyszertárak vonatkozásában nyilvánvaló módon az Alkotmány 9. § (2) bekezdésében megfogalmazott vállalkozáshoz való jog mint alapjog lényeges tartalmát sértõ törvény megalkotására kötelezné a jogalkotót. A gyógyszertárak ugyanis az egészség megõrzésében és fenntartásában fontos szerepet játszanak, mely magában foglalja a gyógyszernek nem minõsülõ, de az

17597

egészség megõrzéséhez szükséges termékek általuk történõ forgalmazhatóságát is. Ezért a kérdés nem hitelesíthetõ. 5. Mivel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérdésben nem tartható népszavazás, ezért mellõzte annak vizsgálatát, hogy a kérdés egyértelmû-e, illetve, hogy hatályos nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségre vonatkozik-e. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján az OVBh.-t megsemmisítette, és az OVB-t új eljárásra utasította. Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k., elõadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1130/H/2007.

Az Alkotmánybíróság 64/2009. (VI. 18.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások alapján meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 20/2008. (I. 8.) OVB határozatát helybenhagyja. 2. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 21/2008. (I. 8.) OVB határozatát helybenhagyja.

17598

MAGYAR KÖZLÖNY

3. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 22/2008. (I. 8.) OVB határozatát helybenhagyja. 4. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 23/2008. (I. 8.) OVB határozatát helybenhagyja. 5. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 24/2008. (I. 8.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. 1. A Kormány 2007. október 30-án nyújtotta be az Országgyûlésnek „az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelezõ egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjérõl” szóló T/4221. sz. törvényjavaslatot. A javaslatot az Országgyûlés 2007. december 17-én elfogadta, a köztársasági elnök azonban – az Alkotmány 26. § (2) bekezdése alapján – megfontolás végett visszaküldte az Országgyûlésnek. Az Országgyûlés az újratárgyalt javaslatot 2008. február 11-én elfogadta, és a Magyar Közlöny 2008. évi 25. számában, 2008. február 18-án került kihirdetésre az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény (a továbbiakban: Eptv.), amelyet a jogalkotó 2008. június 6-án hatályon kívül helyezett. 2. Az Eptv.-vel összefüggésben – még annak elfogadását megelõzõen, 2008. január 8-án – egy magánszemély öt, törvényt megerõsítõ népszavazás iránti kezdeményezést nyújtott be az Országos Választási Bizottságnak (a továbbiakban: OVB). Az aláírásgyûjtõ ívek mintapéldányain a következõ kérdések szerepeltek: 1) „Megerõsíti-e Ön az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelezõ egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjérõl az Országgyûlés által elfogadott törvény azon rendelkezését, hogy nem kizárólagos állami tulajdonban álló, zártkörûen mûködõ részvénytársasági formában létesüljenek egészségbiztosítási pénztárak?” 2) „Megerõsíti-e Ön az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelezõ egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjérõl az Országgyûlés által elfogadott törvény azon rendelkezését, hogy egészségbiztosítási szolgáltatást csak ebben a törvényben foglaltak szerint létrehozott egészségbiztosítási pénztár nyújthat?” 3) „Megerõsíti-e Ön az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelezõ egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjérõl az Országgyûlés által elfogadott törvény azon rendelkezéseit, melyek az egészségbiztosítás ellátásának módját ebben a törvényben foglaltak szerint változtatják meg?”

2009/82. szám

4) „Megerõsíti-e Ön az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelezõ egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjérõl az Országgyûlés által elfogadott törvényt?” 5) „Megerõsíti-e Ön a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásának módjáról az Országgyûlés által elfogadott törvényt?” Az OVB valamennyi esetben az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítésére benyújtott indítványt hatásköre hiányában elutasította. Határozatai indokolásában az OVB hivatkozott arra, hogy az Országgyûlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényt megerõsítõ népszavazásról való döntés az Országgyûlésnek olyan hatásköre, amelynek esetében fogalmilag kizárt a hitelesítési eljárás, így az OVB-nek ezzel kapcsolatban nincs hatásköre. Az OVB határozatai a Magyar Közlöny 2008. évi 4. számában, 2008. január 11. dátummal jelentek meg. 3. A határozatok ellen a kezdeményezõ nyújtott be kifogásokat. A kifogások 2008. január 23-án érkeztek az Alkotmánybírósághoz. Kifogást a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tizenöt napos határidõn belül lehet elõterjeszteni. A kifogások határidõn belül érkeztek. Az Alkotmánybíróság a kifogásokat – tartalmi egyezõségükre, és az azokban foglalt azonos alkotmányjogi kérdésre tekintettel – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü határozat (ABK 2009. január, 3.) 28. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság egyesítette, és a Ve. 130. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen soron kívül bírálta el. A kifogások hivatkoztak arra, hogy az OVB határozatainak rendelkezõ része és indokolása egymásnak ellentmondó, mert az OVB – bár hatáskörének hiányát állapította meg – az indokolásban az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 10. § b) pontjára hivatkozott, amelyet az Nsztv. érdemi elutasítási okként szabályoz. A kifogást tevõ szerint, ha az OVB-nek valóban nincs hatásköre a kérdés elbírálására, akkor nem vizsgálhatta volna érdemben a kezdeményezéseket. A kifogást tevõ hivatkozott arra is, hogy az Alkotmány és az Nsztv. nem tartalmaznak más népszavazásoktól eltérõ szabályokat a törvényt megerõsítõ népszavazásra, amelybõl az következik, hogy a kezdeményezésre jogosultak köre is azonos. Emiatt nincs törvényi akadálya annak, hogy választópolgárok törvényt megerõsítõ népszavazást kezdeményezzenek. A választópolgárok általi kezdeményezés azonban – a Ve. és az Nsztv. szabályai alapján – csak úgy lehetséges, hogy az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesítés céljából benyújtják az OVB-nek. A kifogást tevõ álláspontja szerint a kezdeményezések megfelelnek az Alkotmányban és az Nsztv.-ben elõírt, az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányára, illetve az azon szereplõ

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

kérdésre vonatkozó formai és tartalmi feltételeknek, ezért az OVB érdemi vizsgálat esetén sem tagadhatta volna meg a hitelesítést.

II. 1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései: „2. § (...) (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (...) 26. § (...) (6) A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerõsítette. (...) 28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (...) 28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezõen vagy mérlegelés alapján kerül sor. (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ. (4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyûlési képviselõk egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyûlés rendelhet el. (...) 28/E. § Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyûjteni.” 2. Az Nsztv. kifogásokkal érintett rendelkezései: „2. § Az aláírásgyûjtõ ívek mintapéldányát az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz. (...) 8. § (1) Az eredményes ügydöntõ népszavazással hozott döntés az Országgyûlésre a népszavazás megtartásától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény megalkotásától – számított három évig kötelezõ. Az Országgyûlés köteles a népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni. (2) A véleménynyilvánító népszavazás az állampolgárok közremûködését biztosítja az Országgyûlés döntéseinek meghozatalában, de nem kötelezi az Országgyûlést meghatározott tartalmú döntésre.

17599

(3) A kötelezõ népszavazás csak ügydöntõ, a mérlegelés alapján elrendelt (a továbbiakban: fakultatív) népszavazás az Országgyûlés döntésétõl függõen – a (4) bekezdésben foglalt korlátozással – ügydöntõ vagy véleménynyilvánító lehet. (4) Az Országgyûlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerõsítésérõl elrendelt népszavazás ügydöntõ. 9. § (1) A fakultatív népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a köztársasági elnök, a Kormány, illetõleg az országgyûlési képviselõk egyharmada az Országos Választási Bizottság elnökéhez nyújthatja be. (2) Az Országos Választási Bizottság az Alkotmányban, valamint a 10. § a)–d) pontjaiban foglalt követelmények teljesítését megvizsgálja, és ennek alapján dönt a konkrét kérdés hitelesítésérõl. Az Országos Választási Bizottság elnöke a hitelesítés eredményérõl haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlés elnökét. (3) Ha az Országos Választási Bizottság a kérdést nem hitelesítette, az Országgyûlés elnöke a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követõ legközelebbi ülésnapon bejelenti, hogy a kezdeményezés nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek. 10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha (...) b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,” 3. A Ve. vonatkozó rendelkezései szerint: „2. § E törvényt kell alkalmazni: (...) e) az országos népszavazásra, (...) 116. § Az I–X. fejezet, valamint a 89. § (1)–(7) bekezdése, a 99/O. § rendelkezéseit az országos népszavazáson a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 117. § (1) Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelõ aláírásgyûjtõ ívet, illetõleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti. (...) 130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.” 4. A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) alapján:

17600

MAGYAR KÖZLÖNY

„109. § (1) Az Országgyûlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény népszavazással történõ megerõsítését legkésõbb a zárószavazás befejezésekor, írásban lehet kérni. Az Országgyûlés a zárószavazást követõ ülésen a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések (112. §) szerint határoz a népszavazásra bocsátásról. (2) Ha az Országgyûlés elrendelte a törvény népszavazásra bocsátását, a törvényt akkor kell a köztársasági elnökhöz aláírásra megküldeni, ha azt a népszavazás megerõsítette.”

III. A kifogások elbírálását megelõzõen az Alkotmánybíróság áttekintette a törvényt megerõsítõ népszavazás intézményét. 1. Az Alkotmány 26. §-a a törvényhozási eljárás egyik fázisát, a törvény aláírását és kihirdetését szabályozza. E § (1) bekezdése meghatározza, hogy a köztársasági elnök mennyi idõn belül köteles gondoskodni a törvény kihirdetésérõl (15 nap, sürgõsségi kérelem esetén 5 nap), a további bekezdések pedig azt rögzítik, hogy milyen különös esetei vannak a törvény aláírásának és kihirdetésének. Ezek alapján a köztársasági elnök jogosult megfontolásra visszaküldeni a törvényt az Országgyûlésnek [(2) bekezdés], illetve véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha a törvényt vagy annak valamely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja [(4) bekezdés]. Ezekben az esetekben a köztársasági elnöknek nem kell az (1) bekezdésben rögzített határidõn belül a törvényt aláírnia. A fentiekhez hasonlóan, az Alkotmány 26. § (6) bekezdése értelmében a köztársasági elnök nem írja alá a népszavazásra bocsátott törvényt mindaddig, amíg azt népszavazás meg nem erõsítette. E bekezdés azonban – a nyelvtani értelmezés alapján – csak a már népszavazásra bocsátott törvényre vonatkoztatható, arra az esetre, amikor az Országgyûlés a népszavazást már elrendelte. Az Alkotmány ezen rendelkezése nem teszi sem kötelezõvé, sem lehetõvé a köztársasági elnök számára, hogy az Országgyûlés által elfogadott törvény népszavazással történõ megerõsítésének elrendelése elõtt eltérjen az Alkotmány 26. § (1) bekezdésébe foglalt határidõtõl. Ha tehát az Országgyûlés nem rendelt el törvényt megerõsítõ népszavazást, akkor – eltekintve a politikai és az alkotmányossági vétó eseteitõl – a köztársasági elnök köteles a törvényt 15 (sürgõsségi kérelem esetén 5) napon belül aláírni, és gondoskodni annak kihirdetésérõl. 2. Törvényt megerõsítõ népszavazás elrendelésére csak a törvény elfogadása után kerülhet sor. Ezt nem csupán a nyelvtani értelmezés támasztja alá (az elfogadásig törvényjavaslat, és nem törvény van az Országgyûlés elõtt), hanem a közvetett és a közvetlen demokrácia Alkotmány

2009/82. szám

2. § (2) bekezdésébõl levezetett viszonya is. A 2/1993. (I. 22.) AB határozat rámutatott: „Az Alkotmányból levezethetõ általános elv az Országgyûlés által történõ hatalomgyakorlás. Ehhez képest a népszavazással való döntés kivételes. (...) A népszavazás a parlamentáris rendszerben a hatalom képviseleti gyakorlásának kiegészítésére, befolyásolására irányul, tehát komplementer jellegû” (ABH 1993, 33, 36–37.). Az Alkotmány 26. § (6) bekezdésében szabályozott népszavazás döntési jogot biztosít a választópolgárok számára a törvényt megerõsítõ népszavazás tárgyává tett törvénnyel kapcsolatban; ennek gyakorlására azonban csak az adott törvény elfogadását követõen van lehetõség. A közvetlen demokrácia kivételes jellegébõl következik ugyanis, hogy nem lehet törvényt megerõsítõ népszavazást elrendelni, amíg nincs végleges törvényszöveg, sõt, elképzelhetõ, hogy a törvényt az Országgyûlés nem is fogadja el. Mint arra az Alkotmánybíróság rámutatott, a törvényt megerõsítõ népszavazás a törvényhozási eljárás egyik lehetséges eleme. A törvény megerõsítésére elvi lehetõség sincsen, ha a törvény már érvényesen létrejött. Ha a törvény már kihirdetésre került, fogalmilag kizárt annak megerõsítése, ilyen esetben legfeljebb csak a törvény hatályon kívül helyezésére kerülhet sor, amire azonban az Alkotmány 26. § (6) bekezdése szerinti népszavazás nem vonatkozik. Nincs helye tehát törvényt megerõsítõ népszavazásnak a törvény kihirdetését követõen. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy törvényt megerõsítõ népszavazás elrendelésére csak a törvény elfogadása és kihirdetése közötti idõpontban van lehetõség. A fentiek a törvényt megerõsítõ népszavazás kezdeményezését – a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény népszavazással történõ megerõsítése elrendelésének, a törvény népszavazásra bocsátásának kérését – is idõbeli korlátok közé szorítják. Az egységes javaslatot megelõzõen ugyanis a törvényjavaslat szövege változhat, így nem dönthetõ el egyértelmûen, hogy a kezdeményezés mire vonatkozik, a kezdeményezõ milyen tartalmú törvényt kíván népszavazásra bocsátani. A törvény kihirdetését követõen pedig a megerõsítõ népszavazásra irányuló kezdeményezés okafogyottá válik. 3. Az Alkotmány 26. § (6) bekezdésében szereplõ népszavazás lényeges tartalma szerint eltér más, Alkotmányban szabályozott népszavazásoktól. Az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdése alapján országos népszavazás tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az Nsztv. 8. § (1) bekezdése értelmében pedig az eredményes ügydöntõ népszavazással hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ. A törvényt megerõsítõ népszavazás sajátossága, hogy annak megtartásakor az Országgyûlés a törvényt már elfogadta, és ezzel törvényalkotási munkáját befejezte. A népszavazás eredménye azt határozza meg, hogy a köztársasági elnök jogosult-e a törvényt aláírni, és gondoskodhat-e annak kihirde-

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tésérõl. Ilyen értelemben az Alkotmány 26. § (6) bekezdése szerinti népszavazás nem az Országgyûlést, hanem a köztársasági elnököt kötelezi. Az Alkotmány 28/C. § (2) és (4) bekezdései értelmében a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyûlési képviselõk egyharmada, valamint meghatározott számú választópolgár kezdeményezhet népszavazást. Az alkotmányi felsorolásból az következik, hogy a lehetséges kezdeményezõk köre alacsonyabb szintû jogforrásban nem bõvíthetõ. Az azonban nem következik az Alkotmány hivatkozott rendelkezéseibõl, hogy a hatályos jogrendszerben a felsoroltak mindegyike kezdeményezhetné az Alkotmány 26. § (6) bekezdése szerinti népszavazást. A Házszabály 109. §-a a törvényt megerõsítõ népszavazást kezdeményezõk lehetséges körét nem határozza meg ugyan, de a Házszabály jogforrástani jellegébõl kifolyólag erre az jogosult, aki az Országgyûlés intézkedését kezdeményezheti. A törvényt megerõsítõ népszavazás a választópolgárok bevonását jelenti a törvényhozási eljárásba, lehetõséget ad arra, hogy a törvényt a választópolgárok népszavazáson megerõsítsék vagy elvessék. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezése biztosítja a közvetlen demokrácia igénybevételét akkor, amikor az Országgyûlés (mint a közvetett demokrácia intézménye) törvényhozó munkáját már befejezte. Ezért a törvényt megerõsítõ népszavazás az utólagos legitimáció eszköze. Az ilyen tárgykörben megtartott népszavazás azonban – az Nsztv. 8. § (4) bekezdésére figyelemmel – minden esetben ügydöntõ. „Az ügydöntõ fakultatív népszavazásban a közvetlen hatalomgyakorlás egyik szükségképpeni eleme, a kikényszeríthetõség a népszavazás megtartására vonatkozóan semmilyen formában nincs meg. Ez az intézmény sokkal inkább a közvetlen és a képviseleti hatalomgyakorlás közötti együttmûködést jelenti, ami a képviseleti oldal igényei szerint alakítható, tipikus esetben utólagos legitimációt szolgáltatva a képviseleti hatalomgyakorlás intézményein belüli döntésekhez. Igénybevétele az utólagos legitimáció céljára egyetlen eset kivételével az Országgyûlés mérlegelésén múlik: a kivételt ez idõ szerint az Alkotmány egészének népszavazással történõ megerõsítése jelenti” [52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 340.]. A kivételt az jelentette, hogy a határozat meghozatalának idõpontjában a népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1989. évi XVII. törvény 7. §-a szerint az Alkotmány elfogadásáról (megerõsítésérõl) népszavazásnak kellett döntenie. Ezt a rendelkezést azonban az Nsztv. nem vette át, így jelenleg az utólagos legitimáció igénybevétele minden esetben az Országgyûlés mérlegelésén múlik. Mind a Házszabály, mind az Nsztv. rendelkezéseibõl az következik tehát, hogy választópolgárok közösségének nincs joga arra, hogy törvényt megerõsítõ népszavazás elrendelésére kötelezze az Országgyûlést. Ilyen jog az Alkotmányból sem vezethetõ le. A választópolgárok által kezdeményezhetõ népszavazás aláírásgyûjtési szakaszát maga az Alkotmány szabályozza, és rögzíti, hogy országos

17601

népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig lehet aláírást gyûjteni (28/E. §). Mivel a népszavazás állampolgári joga gyakorlásának védelme az aláírásgyûjtésre is kiterjed [52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 343.], ezért ezt a határidõt alkotmányosan nem lehet lerövidíteni. A fentiekben azonban az Alkotmánybíróság rámutatott: törvényt megerõsítõ népszavazás kezdeményezésére még a jogosultakra nézve is viszonylag rövid idõ áll rendelkezésre, és önmagában az aláírásgyûjtés ténye nem indokolhatja a törvény aláírásának késleltetését. Mindebbõl az következik, hogy az országos népszavazásra vonatkozó, Alkotmány 28/B–28/E. §-okban meghatározott szabályok nem alkalmazhatóak maradéktalanul az Alkotmány 26. § (6) bekezdésében rögzített, törvényt megerõsítõ népszavazásra. Így az Alkotmány 28/C. § (2), illetve (4) bekezdései, amelyek általában biztosítják a választópolgárok számára országos népszavazás kezdeményezését, nem foglalják magukba azt a jogot, hogy a választópolgárok törvényt megerõsítõ népszavazást kezdeményezzenek, illetve ilyen kezdeményezés érdekében aláírást gyûjtsenek.

IV. A kifogások nem megalapozottak. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjának megfelelõen a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítése során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. Erre tekintettel jelen határozatában az Alkotmánybíróság alkotmányos rendeltetésére figyelemmel értelmezte az Alkotmány népszavazásra, törvényt megerõsítõ népszavazásra vonatkozó rendelkezéseit. Jelen ügyben az Alkotmánybíróságnak elõkérdésként abban kellett döntenie, hogy az OVB-nek általánosságban van-e hatásköre választópolgárok által kezdeményezett, törvényt megerõsítõ népszavazás aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának a hitelesítésére. 2. A jelen ügyben vizsgált valamennyi határozatában az OVB azt állapította meg, hogy nincs hatásköre az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítésére.

17602

MAGYAR KÖZLÖNY

Az OVB népszavazással kapcsolatos feladatait a Ve. határozza meg. A Ve. 2. § e) pontja értelmében a Ve.-t kell alkalmazni az országos népszavazásra, és a Ve.-nek nincs olyan rendelkezése, amely a törvényt megerõsítõ népszavazást kivenné a hatálya alól. E formai vizsgálaton túlmenõen vizsgálni kell azonban azt is, hogy a Ve. hitelesítést szabályozó rendelkezései tartalmilag alkalmazhatóak-e a törvényt megerõsítõ népszavazásra. A népszavazási eljárás egyes fázisaira a Ve. több helyen határidõt állapít meg. Az OVB-nek 30 napon belül kell döntenie a hitelesítésrõl [117. § (1) bekezdés], azt nyolc napon belül kell a Magyar Közlönyben közzétenni [117. § (2) bekezdés], a döntés 15 napon belül támadható meg az Alkotmánybíróságnál [130. § (1) bekezdés], az Alkotmánybíróság soron kívül jár el [130. § (3) bekezdés]. Ez az eljárási rend – a viszonylag tág határidõk miatt – nem alkalmazható a törvényt megerõsítõ népszavazásra, így tartalmilag helyesen állapította meg az OVB hatásköre hiányát. A törvényt megerõsítõ népszavazás esetében az Országgyûlés – a köztársasági elnök, a Kormány vagy az országgyûlési képviselõk egyharmada kezdeményezésére – külön hitelesítési eljárás nélkül határoz abban a kérdésben, hogy elrendeli-e a törvényt megerõsítõ népszavazást. Amennyiben az Országgyûlés az elrendelés mellett dönt, e határozatát az Alkotmánybíróság a Ve. 130. § (2) bekezdése értelmében – megfelelõ kifogás alapján – felülvizsgálhatja. 3. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmányból nem következik a választópolgárnak törvényt megerõsítõ népszavazás kezdeményezésére vonatkozó alapjoga, a Ve. hitelesítésre vonatkozó szabályai pedig nem alkalmazhatók a törvényt megerõsítõ népszavazás esetében. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megjegyzi: valamely törvény egyes részeirõl fogalmilag kizárt megerõsítõ népszavazást kezdeményezni. Az utólagos legitimáció tárgya – jellegébõl adódóan – lényegesen kötöttebb, mint más népszavazásoké: e népszavazás csak az egész törvény megerõsítésére vagy elutasítására vonatkozhat. A törvényt megerõsítõ népszavazás intézménye a közvetlen demokráciát csak olyan módon vonja be a törvényhozásba, hogy döntési jogot ad a választópolgároknak, akiknek azonban ilyen esetben sincs lehetõségük arra, hogy a törvény egyes részeit megerõsítsék, más részeit elutasítsák. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a választópolgárok országos népszavazás keretei között kezdeményezzék valamilyen törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezését; ez azonban már nem minõsül az Alkotmány 26. § (6) bekezdése szerinti népszavazásnak. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az OVB határozatait helybenhagyta, és – figyelemmel azok Ma-

2009/82. szám

gyar Közlönyben való megjelenésére – elrendelte e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke, elõadó alkotmánybíró

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 73/H/2008.

Az Alkotmánybíróság 65/2009. (VI. 18.) AB végzése Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 11/2009. (I. 9.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS 1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 11/2009. (I. 9.) OVB határozatában megtagadta a magánszemély kezdeményezõ országos népszavazás kezdeményezésére benyújtott aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának hitelesítését. A népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívén a következõ kérdés szerepelt: ,,Népszavazási kérdés, sorsdöntõ – Akarja-e ön hogy a Magyar Köztársaság államforma Magyar Demokratikus Királyság államformára változzék és ezáltal tagja legyen a Szentkirály Népközösségének, elfogadja-e ön Magyarország demokratikus királyának és Szentki-

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17603

rály Népközössége demokratikus királyának Svoren Pétert és a XVI. Dalai Lámát?” Az OVB határozatának indokolásában utalt arra, hogy az országos népszavazás, illetõleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyûjtõ ív tartalmát a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 118. § (3)–(5) bekezdései, mintáját a Ve. 153. § e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet melléklete határozza meg. Az OVB megállapította, hogy a hitelesítésre benyújtott ív nem felel meg a Ve. vonatkozó rendelkezéseinek és az ÖTM rendelet mellékletében meghatározottaknak, mert a kezdeményezõ az OVB-hez hitelesítésre benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán nem tüntette fel az aláírást gyûjtõ választópolgár aláírásának helyét. A kezdeményezõ a törvényes határidõn belül kifogással élt, melyben elõadta, hogy az aláírásgyûjtõ ív mintáját az önkormányzat irodájában kapta másolatban, amelyen nem szerepelt az aláírást gyûjtõ választópolgár nevének helye. Véleménye szerint a fennálló probléma önhibáján kívül keletkezett „valahol az informatikai rendszerben”, ezért a kifogással egyidejüleg a formai hibát kijavította. A kifogást tevõ beadványában a továbbiakban a kérdés tartalmi fontosságát hangsúlyozta és annak érdemi eldöntését kérte az Alkotmánybíróságtól.

Az Alkotmánybíróság a végzés közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.

2. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el. [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.] Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] A kifogás benyújtója nem állította, hogy az OVB határozata jogszabálysértõ, nem jelölt meg a határozattal kapcsolatban jogsértést. A Ve. 77. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A Ve. 77. § (5) bekezdése alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett, vagy nem tartalmazza a 77. § (2) bekezdés a)–b) pontjában foglaltakat. [85/2008. (VI. 13.) AB végzés, ABH 2008, 1553, 1554.; 13/2009. (II. 13.) ABK 2009. február, 154.] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogás nem tekinthetõ érdemben elbírálhatónak, mert a törvényben elõírt követelményeknek nem felel meg. Az Alkotmánybíróság a tartalmi feltételeknek meg nem felelõ kifogást az Abtv. 22. § (2) bekezdésében, valamint a Ve. 116. §-ában, 77. § (5) bekezdésében foglaltak alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k., alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 101/H/2009.

Az Alkotmánybíróság 66/2009. (VI. 18.) AB határozata

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának, illetve az azon szereplõ kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 27/2009. (I. 30.) OVB határozatát a jelen határozatban foglalt indokolással helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. Egy magánszemély országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB). Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon jelen népszavazást követõ év január 1-jétõl a gázszolgáltatás háztartási (lakossági) fogyasztói számára a szolgáltatás igénybevételé-

17604

MAGYAR KÖZLÖNY

nek szüneteltetését követõen ne kelljen csatlakozási díjat fizetni?” Az OVB az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését a 27/2009. (I. 30.) OVB határozatával megtagadta. Az OVB döntését azzal indokolta, hogy a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ában foglalt egyértelmûség követelményének, mivel a választópolgárok számára azt sugallja, „hogy az eredményes népszavazást követõen a gázszolgáltatás szüneteltetését követõen ingyenes lesz a szolgáltatáshoz való újbóli csatlakozás. A földgázellátásba történõ bekapcsolás mögött azonban egy szolgáltatás áll, amelynek valós költségigényét a szolgáltató más jogcímen, például az alapdíjban érvényesítheti, amely így nem az adott csatlakozó fogyasztót, hanem részarányosan valamennyi fogyasztót fogja terhelni. Mindezek alapján a kérdés a választópolgárokat megtéveszti, ezért nem hitelesíthetõ”. A kezdeményezõ a törvényes határidõn belül kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az OVB határozatával szemben. Álláspontja szerint a határozat indokolásában a hitelesítés megtagadása indokolása „nem helytálló”. Szerinte a ,,kérdés megalapozottan sugallja a választópolgár számára, hogy a szüneteltetést követõen ingyenes lesz a szolgáltatáshoz való csatlakozás. A szüneteltetés ugyanis azt jelenti, hogy elõzõleg a fogyasztó a szolgáltatást már igénybe vette, tehát a szolgáltatáshoz szükséges infrastruktúra korábban már teljes körûen kiépítésre került a számára. Ebben az esetben pedig a szolgáltatót semmilyen költség nem terheli a fogyasztás újbóli igénybevételét illetõen.” Ezért kérte, hogy az Alkotmánybíróság az OVB határozatát semmisítse meg, és az OVB-t kötelezze új eljárás lefolytatására.

II. Az Alkotmánybíróság a kifogást az Alkotmány, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, (a továbbiakban: Ve.) az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény, (a továbbiakban: Nsztv.) alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg: Az Nsztv. vonatkozó rendelkezései: „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. (2) A konkrét kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.” A Ve. vizsgálatba bevont rendelkezései: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizott-

2009/82. szám

ság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”

III. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelõen a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás, melynek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdése a)–c) pontjaiban, valamint a 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el. A kifogás a törvényi feltételeknek megfelel, ezért azt az Alkotmánybíróság a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el. 2. A kifogás alapján az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az OVB határozatával ellentétben, mint T. E. állítja, megfelel-e az egyértelmûség követelményének a népszavazásra feltenni kívánt kérdés, amely a gázszolgáltatás igénybevételének szüneteltetését követõen fizetendõ csatlakozási díj eltörlésére irányul. Az Alkotmánybíróság már több határozatában foglalkozott az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt a népszavazásra feltenni kívánt kérdésekkel szemben támasztott egyértelmûség követelményével [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH, 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABH 2006, 358, 362.; 26/2007. (IV. 25.) AB határozat, ABH 2007, 332, 342.]. Az Alkotmánybíróság gyakorlata az egyértelmûség követelményét a népszavazáshoz való jog érvényesülésének alkotmányos garanciájaként értelmezi. A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára egyértelmûnek kell lennie. A választópolgári egyértelmûség követelménye szerint a népszavazásra feltett kérdésnek egyértelmûen eldönthetõnek kell lennie, arra a választópolgárnak „igen”-nel vagy „nem”-mel kell tudnia válaszolni. Ebbõl következõen a túl bonyolult, érthetetlen, értelmezhetetlen, félreérthetõ vagy félrevezetõ kérdés nem tekinthetõ egyértelmûnek. A választópolgári egyértelmûség része, hogy a választópolgárok világosan lássák a népszavazásra bocsátott kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit. A jelen esetben népszavazásra bocsátandó kérdés tárgya a fogyasztó által gázszolgáltatás szüneteltetése esetén fize-

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tendõ csatlakozási díj eltörlése a hatályos jogszabályi környezetben értelmezhetetlen, amelynek oka a következõ. A földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet 13. § (5) bekezdése értelmében a fogyasztó kérheti a gázszolgáltatás szüneteltetését. Ilyenkor a szüneteltetés idejére a háztartási alapdíjat nem kell megfizetni, a gázmérõt azonban le kell szerelni, amelynek költségeit a háztartási fogyasztó köteles megfizetni. A gázmérõ le- és felszerelésének díját a szolgáltató Üzletszabályzata határozza meg. Vagyis szüneteltetés után a gázszolgáltatás igénybevételi lehetõség visszaállításakor nem csatlakozási díjat, hanem a gázmérõ óra le-, illetve felszerelésének költségeit kell a fogyasztónak megfizetnie. A csatlakozási díj fizetési kötelezettségrõl egyébként az együttmûködõ földgázhálózat fejlesztéséért szedhetõ csatlakozási díjról szóló 74/2006. (X. 31.) GKM rendelet rendelkezik. E rendelet nem teszi lehetõvé a díjszedésre jogosultnak a szolgáltatás huzamosabb idõn keresztül történõ igénybe nem vétele esetén az egyszer már megfizetett csatlakozási díj ismételt felszámítását. A csatlakozás ugyanis az ingatlanhoz kötött jog, amelyet sem a szolgáltatás szünetelése, sem a tulajdonos változása nem érintenek. A kérdés tehát a hatályos jogszabályok szerint félrevezetõ, mivel a választópolgárokban azt a téves benyomást keltené, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdésre adott igenlõ válasszal a fennálló jogi helyzet megváltoztatására szavaznának, holott valójában a hatályos szabályozást erõsítenék meg. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az OVB végsõ döntésével megegyezõen, de az Alkotmánybíróság jelen határozatában foglalt indokolás szerint megállapította, hogy az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés nem felel meg a választópolgári egyértelmûség követelményének. Így az Alkotmánybíróság az OVB 27/2009. (I. 30.) OVB határozatának rendelkezõ részét helybenhagyta, az Alkotmánybíróság jelen határozatában kifejtett indokok alapján. Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

17605

IX. Határozatok Tára Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 50/2009. (VI. 18.) OGY határozata a Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról* A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott vizsgálat eredménye szerint a Soros Fund Management LLC állt az OTP Nyrt. elleni 2008. október 9-i támadások mögött. A fenti idõszakban a magyar fizetõeszköz ellen is összehangolt spekuláció valósult meg, amely ennek hatására jelentõsen gyengült. A nemzeti fizetõeszköz gyengülése az ország iránti bizalmat, a legnagyobb hazai bank papírjainak esése pedig a bankrendszer stabilitását veszélyeztették. Az eset kapcsán született elmarasztaló hatósági határozat és pénzbírság szükséges, de nem elégséges következménye a tõkepiacot ért támadásnak. A vizsgálóbizottság feladata a fenti idõszakban történtek alapos kivizsgálása, az esetleges felelõsök megnevezése és a hasonló támadások elleni jövõbeni hatékony fellépés. A felmerült kérdések tisztázása érdekében: I. Az Országgyûlés a Házszabály 34. §-a és 36. §-a alapján vizsgálóbizottságot hoz létre „A Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság” (a továbbiakban: Bizottság) elnevezéssel. II. A vizsgálat tárgya különösen a következõ kérdések megválaszolása: 1. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) határozatában szereplõkön kívül milyen egyéb piaci szereplõk vettek rész az OTP elleni támadásban? 2. Kinek a megbízásából járt el a Soros Fund Management LLC? 3. Ki volt és milyen szerepe volt a támadásban a PSZÁF által közelebbrõl meg nem nevezett londoni székhelyû befektetési szolgáltatónak? 4. Milyen formában lehet egységesen fellépni az OTP kisrészvényesei nevében, hogy a veszteségeiket a Soros Fund Management LLC megtérítse?

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 136/H/2009.

* A határozatot az Országgyûlés a 2009. június 15-i ülésnapján fogadta el.

17606

MAGYAR KÖZLÖNY

5. A 2008. szeptemberi idõszaktól az ügyben érintett piaci szereplõk részt vettek-e a hazai deviza kereskedelmében, illetve milyen szerepet töltöttek be a piaci forgalom befolyásolásában? 6. Van-e összefüggés az OTP meggyengítése és a MOL Zrt. közelmúltban történt részvényeladási tranzakciója között? III. A vizsgálóbizottság az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatának figyelembevételével maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit. IV. A vizsgálóbizottság tevékenységérõl jelentést készít, melynek tartalmaznia kell a) a bizottság feladatát; b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket; c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait; d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította; e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan; f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre. V. A vizsgálóbizottság 10 tagból áll, tagjai országgyûlési képviselõk. A tagokra a képviselõcsoportok vezetõi tesznek ajánlást az alábbiak szerint: MSZP 5 Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 3 SZDSZ 1 KDNP 1 VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselõcsoportok vezetõinek javaslata alapján az Országgyûlés elnöke terjeszt elõ javaslatot az Országgyûlésnek, amelyrõl az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki képviselõcsoportok közül a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, alelnökére a kormánypárti képviselõcsoport a bizottsági tagságra jelöltek körébõl terjeszt elõ javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyûlési képviselõ lehet, akinek a törvényben elõírt nemzetbiztonsági ellenõrzése megtörtént. VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I., valamint II. 1–11. pontjait érintõ vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során – figyelemmel az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatára – a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. Az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatában foglaltak figyelembevételével a kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetõleg köteles a bizottság elõtt megjelenni. A vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a bizottság létrehozásáról szóló országgyûlési határozat az államtitokkör megfelelõ pontjának meghatározásával a felhatalmazást meg-

2009/82. szám

adta. A bizottság, illetve tagjai erre figyelemmel jogosultak megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében a különös adatfajták körében az 55/A., 55/B., 72., 100., 101. és 137/B. pontban jelzett adatokat. VIII. A bizottság feladatának ellátásához szakértõket vehet igénybe. Mûködésének költségeit az Országgyûlés fedezi költségvetésébõl. IX. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

Nyakó István s. k.,

V. Németh Zsolt s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje

az Országgyûlés jegyzõje

Az Országgyûlés 51/2009. (VI. 18.) OGY határozata a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII. 6.) OGY határozat módosításáról* Az Országgyûlés a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII. 6.) OGY határozatát az alábbiak szerint módosítja: 1. A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII. 6.) OGY határozat 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. Az 1. pont szerinti létszám nem tartalmazza a Magyar Honvédség mûködését biztosító legfeljebb 4000 önkéntes tartalékos státuszt, valamint a honvédelemért felelõs miniszter közvetlen vagy fenntartói irányítása, illetve felügyelete alá rendelt szervezetek létszámát, továbbá a Magyar Honvédség rendelkezési állományát.” 2. Ez a határozat 2012. január 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

Nyakó István s. k.,

V. Németh Zsolt s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje

az Országgyûlés jegyzõje

* A határozatot az Országgyûlés a 2009. június 15-i ülésnapján fogadta el.

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17607

Az Országgyûlés 52/2009. (VI. 18.) OGY határozata

Az Országgyûlés 54/2009. (VI. 18.) OGY határozata

a NATO-nak a 2009. évi afgán választások biztosításában történõ közremûködésével kapcsolatos magyar katonai szerepvállalásról szóló kormánydöntésrõl, valamint a Magyar Honvédségnek az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közremûködõ Erõk tevékenységében való közremûködésérõl szóló beszámoló elfogadásáról*

dr. Karsai József országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében*

Az Országgyûlés a NATO-nak a 2009. évi afgán választások biztosításában történõ közremûködésével kapcsolatos magyar katonai szerepvállalásról szóló kormánydöntésrõl, valamint a Magyar Honvédségnek az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közremûködõ Erõk tevékenységében való közremûködésérõl szóló beszámolót elfogadja. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

Nyakó István s. k.,

V. Németh Zsolt s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje

az Országgyûlés jegyzõje

A Magyar Köztársaság Országgyûlése dr. Karsai József országgyûlési képviselõ mentelmi jogát a Békéscsabai Városi Bíróság 6.B.96/2009/2. számú megkeresésével érintett ügyben nem függeszti fel. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

Nyakó István s. k.,

V. Németh Zsolt s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje

az Országgyûlés jegyzõje

* A határozatot az Országgyûlés a 2009. június 15-i ülésnapján fogadta el.

A Kormány tagjainak határozatai Az Országgyûlés 53/2009. (VI. 18.) OGY határozata az Országgyûlés tisztségviselõinek megválasztásáról szóló 13/2006. (V. 16.) OGY határozat módosításáról** Az Országgyûlés tisztségviselõinek megválasztásáról szóló 13/2006. (V. 16.) OGY határozat a következõk szerint módosul: Az Országgyûlés Pettkó András – korábban megüresedett helyére – Tóth Gyulát az Országgyûlés jegyzõjévé megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

Nyakó István s. k.,

V. Németh Zsolt s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje

az Országgyûlés jegyzõje

* A határozatot az Országgyûlés a 2009. június 15-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2009. június 15-i ülésnapján fogadta el.

A miniszterelnök 31/2009. (VI. 18.) ME határozata az Európa Tanácsnak a hivatalos iratokhoz történõ hozzáférésrõl szóló, 2008. november 27-én Strasbourgban elfogadott Egyezménye végleges szövegének megállapítására adott felhatalmazásról A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, az igazságügyi és rendészeti miniszter és a külügyminiszter elõterjesztése alapján 1. felhatalmazom az igazságügyi és rendészeti minisztert vagy az általa kijelölt személyt az Európa Tanácsnak a hivatalos iratokhoz történõ hozzáférésrõl szóló, 2008. november 27-én Strasbourgban elfogadott Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) bemutatott szövegének – a megerõsítés fenntartásával történõ – végleges megállapítására; 2. felhatalmazom az igazságügyi és rendészeti minisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy az Egyezmény aláírásakor olyan nyilatkozatot tegyen, amely szerint a Magyar Köztársaság nemzeti joga alapján a „közhivatal” fogalma alá tartozik az Egyezmény 1. cikk 2. pont a) alpont (ii) alpontjában meghatározott valamennyi szervtípus;

17608

MAGYAR KÖZLÖNY

3. felhívom a külügyminisztert, hogy a szerzõdés szövege végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki; 4. felhívom az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy a szerzõdés kihirdetésérõl szóló törvény tervezetét a szerzõdés végleges szövegének megállapítását követõen haladéktalanul terjessze a Kormány elé.

2009/82. szám

3. felhívom az igazságügyi és rendészeti minisztert és a külügyminisztert, hogy a Jegyzõkönyv kihirdetésérõl szóló törvény tervezetét a Jegyzõkönyv végleges szövegének megállapítását követõen haladéktalanul terjesszék a Kormány elé. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

A miniszterelnök 32/2009. (VI. 18.) ME határozata az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez kapcsolódó 14 bis Jegyzõkönyv szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról A nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, az igazságügyi és rendészeti miniszter és a külügyminiszter elõterjesztése alapján 1. felhatalmazom a külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez kapcsolódó 14 bis Jegyzõkönyv (a továbbiakban: Jegyzõkönyv) bemutatott szövegének – a megerõsítés fenntartásával történõ – végleges megállapítására; 2. felhívom a külügyminisztert hogy a Jegyzõkönyv végleges szövegének megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki;

A miniszterelnök 33/2009. (VI. 18.) ME határozata az Egészségbiztosítási Felügyelet Felügyeleti Tanácsa tagságának megszûnésérõl Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérõl szóló 2006. évi CXVI. törvény 3. § (8) bekezdés a) pontja alapján megállapítom, hogy dr. Katona Tamásnak, az Egészségbiztosítási Felügyelet Felügyeleti Tanácsa tagjának e megbízatása – lemondására tekintettel – megszûnik. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17609

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes kiadványt. 1867-tõl történelmi hagyomány és a parlamentarizmus lényeges eleme, hogy az országgyûlésnek felelõs kormányzat legfontosabb céljait és feladatait cselekvési programba foglalja. E programok átfogó képet adnak egy-egy idõszakban az ország helyzetérõl, politikájának irányáról, célkitûzéseirõl, ezért jelentõs történelmi, politikai és jogi forrásanyagot képeznek. Keresésük eddig hosszú idõt igényelt, ugyanis ezek az alapvetõ kordokumentumok összegyûjtve még nem jelentek meg. A hiánypótló mû, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyûlési Könyvtár munkatársainak közös gondozásában jelent meg, azért is úttörõ vállalkozás, mert történelmünk utolsó másfél évszázadának kormányprogramjait – 2002-vel bezárólag – teljességre törekedve, szöveghûen publikálja a széles körû nyilvánosság számára. A parlamentben elhangzott és másutt fellelhetõ programszövegek, illetve adataik mellett számos egyéb tényanyag (a kormányfõk korabeli fotói, születési–halálozási adatai, a kormányok mûködési ideje, tagjainak pontos névsora és a miniszteri változások idõpontjai) is hozzáférhetõ a két vaskos kötetben. A mû használatát Romsics Ignác történésznek az összes eddigi magyar kormány mûködésérõl áttekintést nyújtó, színvonalas bevezetõ tanulmánya, valamint a kormányprogramok mutatói segítik. A könyv joggal számíthat a közélet szereplõinek, a politikai, jogi és történeti kutatásnak, a felsõoktatás oktatói és hallgatói karának, továbbá a közmûvelõdési intézmények és a nagyközönség érdeklõdésére is. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes, 1728 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 9975 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

17610

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/82. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó gondozásában megjelenõ

PÉNZÜGYI KÖZLÖNY – a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjaként – folyamatosan frissülõ, összefoglaló képet ad az adózást, a pénzügyeket, a számvitelt érintõ valamennyi kérdésrõl, információról, változásról, újdonságról. Az adózási és egyéb pénzügyi kérdésekben érintettek, illetve a téma iránt érdeklõdõk egy hivatalos lapban összefoglalva, a teljesség igényével tájékozódhatnak az õket érintõ kérdésekrõl, az aktuális változásokról, pályázati és egyéb szakmai felhívásokról. A Pénzügyi Közlöny folyamatosan, teljes terjedelmükben közzéteszi a pénzügyi területen alkotott új jogszabályok szövegét, az egyes jogszabályok módosításait, valamint a jogalkalmazást megkönnyítve megjelenteti az azokhoz fûzött indoklást is. A fentieken túl a lap tartalmazza a pénzügyi területet érintõen közzétett állami irányítás egyéb jogi eszközeit, közleményeket, pályázatokat, továbbképzéseket, álláshirdetéseket, az egyes pénzügyi szervezetek közleményeit, tájékoztatóit, az egyes cégeket érintõ hirdetményeket. 2009. évi éves elõfizetési díj: 45 108 Ft áfával, féléves elõfizetés: 22 554 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411). Elõfizetésben megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Pénzügyi Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2009. évi elõfizetési díj egy évre: 45 108 Ft áfával. fél évre: 22 554 Ft áfával. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17611

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik az

EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az EU-Jogszabálytár az Európai Unió magyarra lefordított elsõdleges (alapszerzõdések, csatlakozási okmányok) és másodlagos (az Európai Unió szervei által alkotott jogi aktusok) joganyagát tartalmazza. Az EU-Jogszabálytár DVD-n a dokumentumok többféle szempont (évszám, Celex-szám, kibocsátó stb.) szerint kereshetõk. Az adatbázisból megismerhetõk a joganyagok jellemzõi (megjelenés adatai, kibocsátó, hatályosság, egyéb lényeges megjegyzések stb.), valamint közvetlenül elérhetõk azok kapcsolatai más EU-s, illetve magyar jogszabályokkal. Az Európai Unió jogában kevésbé jártas felhasználók számára lényeges információkkal szolgálnak az EU Asszisztens menüpontban található ismertetõk. Az EU Extra menüpont tartalmazza a magyar csatlakozási okmányt, valamint egyéb kiemelkedõen fontos európai vonatkozású dokumentumokat. Az EU-Jogszabálytár felhasználóbarát kialakítása és könnyen kezelhetõ funkciói hasznos és gyors segítséget nyújtanak mind az EU-jogban már jártas, mind az azzal most ismerkedõ felhasználók számára. Az EU-Jogszabálytár és a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR között is mûködik az átjárhatóság, vagyis ha az EU-Jogszabálytárban magyar jogszabályra van hivatkozás, akkor azt az EU-Jogszabálytárból azonnal meg lehet nyitni. Az EU-Jogszabálytár elõfizetési díjából a Hivatalos Jogszabálytár elõfizetõi 50% kedvezményt kapnak. Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft 312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft

¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨

Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-ös telefonszámon. A megrendeléseket a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., faxszámon a 266-8906, illetve e-mail-en az [email protected]) kérjük eljuttatni.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az EU-JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2009. ...................................... hónaptól. A megrendelõ neve: ............................................................................................................................................. A megrendelõ címe: ............................................................................................................................................. Ügyintézõ neve: ................................................................................................................................................... Telefonszáma: ...................................................................................................................................................... Küldési név, cím: .................................................................................................................................................. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

17612

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/82. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik a

MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Tartalom Online adatbázis és napi adatfrissítési szolgáltatás A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD havi frissítésû lemeze közel 150 000 jogszabályszöveget tartalmaz. Az alapszövegek mellett egységes szerkezetben közli azok mindenkori hatályos változatát, korábbi szövegváltozatait, illetve a már hatályon kívül helyezett jogszabályokat is, továbbá az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszterek, az Alkotmánybíróság, a Legfelsõbb Bíróság, az Országos Választási Bizottság stb. határozatait, állásfoglalásait, a különbözõ irányelveket és iránymutatásokat, neves szerzõk által készített kommentárokat, nemzetközi szerzõdéseket, tájékoztatókat, hirdetményeket, pályázati felhívásokat, törvényjavaslatokat és törvényindokolásokat. A szövegek és adatbázisok közvetlen forrásai a hivatalos lapok, így a Magyar Közlöny, az ágazati közlönyök, az Alkotmánybíróság Határozatai, továbbá a Bírósági Határozatok, a Versenyfelügyeleti Értesítõ, az Adó és Ellenõrzési Értesítõ és a Versenybírósági Határozatok. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR elõfizetõi számára a jogszabályok naponta aktualizált online adatbázisa ingyenesen érhetõ el, továbbá lehetõség van a havonta megküldött DVD-adatbázis napi rendszerességû aktualizálására, internetrõl letöltött adatcsomag segítségével. E két szolgáltatás segítségével a jogszabály-változások folyamatosan nyomon követhetõk. Sokoldalúság A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR jogszabály-szolgáltatását többféle keresési lehetõség teszi teljessé. A kényelmes eligazodást támogatja a szövegbe épített hivatkozások rendszere (tartalmilag kapcsolódó más jogszabályok, jogegységi határozatok, bírósági és versenytanácsi határozatok, APEH-iránymutatások) és a joganyagok belsõ felépítésének és külsõ kapcsolatainak interaktív ábrázolása is. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR és az EU-Jogszabálytár között az átjárhatóság biztosított, vagyis ha a magyar jogszabályban hivatkozás található uniós jogszabályra, akkor azt közvetlenül meg lehet nyitni a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁRBÓL. Az alapprogramot kiegészítõ DVD-JOGSZABÁLYTÁR Asszisztens a különbözõ adatállományok (Szolgáltatások Jegyzéke, magyar és angol nyelvû TEÁOR, Kereskedelmi Vámtarifa Jegyzék stb.) adatbázisszerû kezelésének segítõje, újdonság- és változásfigyelõ szolgáltatása pedig lehetõvé teszi a jogszabályváltozások hatékony követését. Iratmintatárunkat folyamatosan frissítjük és bõvítjük. (A Jogszabálytár bármely szövegrészlete kinyomtatható vagy szövegszerkesztõbe átemelhetõ.) Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft 351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft

¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨

Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-ös telefonszámon. A megrendeléseket a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., faxszámon a 266-8906, illetve e-mail-en az [email protected]) kérjük eljuttatni.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2009. ............................... hónaptól. A megrendelõ neve: .................................................................................................................................................................... A megrendelõ címe: .................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve: .......................................................................................................................................................................... Telefonszáma: ............................................................................................................................................................................. Küldési név, cím: .........................................................................................................................................................................

Keltezés: ………………………………………

……………………………………… cégszerû aláírás

2009/82. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

17613

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]).

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………

cégszerû aláírás

17614

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/82. szám

A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. A papír alapon terjesztett Magyar Közlöny a kormányzati portálon közzétett hiteles elektronikus dokumentum oldalhû másolata. A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2009. évi éves elõfizetési díj: 151 452 Ft. Egy példány ára: 315 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +270 Ft.

HU ISSN 0076—2407 09.1592 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285