79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2005. június 14.,

TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv.

kedd 2005: XLVII. tv. 2005: XLVIII. tv.

79. szám

Ára: 1472,– Ft

22/2005. (VI. 14.) HM–EüM e. r. 75/2005. (VI. 14.) KE h. 76/2005. (VI. 14.) KE h. 77/2005. (VI. 14.) KE h. 78/2005. (VI. 14.) KE h.

Oldal A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az igazságügyi szakértõ nemperes eljárásban történõ kirendelésérõl és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülõegészségi feltételeirõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Politikai államtitkár felmentésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közigazgatási államtitkár felmentésérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közigazgatási államtitkár kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rektori megbízásokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3736 3741

3753 3756 3807 3807 3807 3808 3808 3810

3736

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2005. évi XLVI. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról* Elsõ Fejezet A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása 1. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmére – kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségûnek valló, nem magyar állampolgár, aki Magyarországon lakik és felmenõje magyar állampolgár volt.” 2. § Az Ápt. 4/A. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem köteles vizsgát tenni:] „b) aki magyar tannyelvû nevelési-oktatási vagy felsõoktatási intézményben végzettséget szerzett;” 3. § (1) Az Ápt. 11. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az állampolgársági bizonyítvány tartalmazza: a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, b) a kérelmezõ nevét, születési helyét és idejét, c) a ténymegállapítást, d) a ténymegállapítás alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, e) a döntéshozatal helyét, idejét, a kiadmányozó nevét, hivatali beosztását és a hatóság bélyegzõlenyomatát, f) az állampolgársági bizonyítvány érvényességi idejét.” (2) Az Ápt. 11. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az állampolgársági bizonyítvány, továbbá az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet elutasító határozat felülvizsgálata a Fõvárosi Bíróságtól kérhetõ. * A törvényt az Országgyûlés a 2005. június 6-i ülésnapján fogadta el.

2005/79. szám

(5) Az állampolgársági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban újrafelvételi, illetve méltányossági kérelem nem nyújtható be.” 4. § Az Ápt. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § (1) Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem) be lehet nyújtani a) Magyarországon élõ kérelmezõ választása szerint a lakóhelye szerint illetékes települési – fõvárosban a kerületi – önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetõjéhez vagy a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyzõ székhelyén mûködõ anyakönyvvezetõhöz, b) külföldön élõ kérelmezõ esetében az illetékes magyar konzuli tisztviselõhöz. (2) Az állampolgársági kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal, továbbá – az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem kivételével – magyar nyelven kell benyújtani. A kérelmet saját kezûleg alá kell írni. A kérelem benyújtásakor a kérelmezõ személyazonosságát ellenõrizni, továbbá a kérelem adatait a csatolt okmányok adataival egyeztetni kell. (3) Más személy állampolgárságának igazolására irányuló bizonyítvány iránti kérelmet benyújthat az, aki erre vonatkozó jogos érdekét igazolja. (4) Az állampolgársági kérelmet az anyakönyvvezetõ öt napon belül, a konzul az átvételtõl számított elsõ diplomáciai postával köteles felterjeszteni a belügyminiszterhez.” 5. § Az Ápt. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „14. § (1) Az állampolgársági kérelemnek tartalmaznia kell az érintett a) születési családi és utónevét, házassági nevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja nevét, b) jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs(ak) nevét, születési helyét és idejét, a házastárs anyja nevét, c) felmenõi nevét, születési helyét és idejét, a felmenõk házasságkötésének helyét és idejét, d) lakcímét, valamint e) az állampolgárságára, külföldre távozásának idõpontjára vonatkozó adatokat. (2) A 12. § szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, továbbá mindazokat az adatokat, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott adatkörbõl rendelkezésre állnak. (3) Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezõnek mellékelnie kell születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá a kérelem elbírálásához e törvény 4–5., 8. és 11. §-ában meghatározott felté-

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

telek fennállását igazoló, külön jogszabályban meghatározott okiratokat. (4) Ha az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatot magyar anyakönyv tartalmazza, és a kérelmezõ az adatot igazoló okirattal nem rendelkezik, kérelmére a belügyminiszter gondoskodik az okirat beszerzésérõl. Ha a kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerhetõ meg, ezek beszerzésére a belügyminiszter intézkedik. (5) Nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában az idegen nyelvû okiratot a) hiteles magyar nyelvû fordítással és b) diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni. (6) Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmezõ – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem csatolta, a belügyminiszter a hiány pótlására határidõ tûzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett a kérelmezõt felhívhatja. Okirat hiánya esetén a beszerzéséhez szükséges idõtartam figyelembevételével megállapított határidõt kell kitûzni. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétõl számított tizenöt nap.” 6. § (1) Az Ápt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A honosítási okiratot a belügyminiszter 15 napon belül megküldi a kérelmezõ lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (6) és (7) bekezdése alapján honosított esetében a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselõnek.” (2) Az Ápt. 16. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés jelölése (3) és (4) bekezdésre változik: „(2) A polgármester vagy a konzuli tisztviselõ az okirat megérkezését követõ 15 napon belül értesíti a kérelmezõt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének idõpontjáról és helyérõl.” 7. § (1) Az Ápt. 17. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A belügyminiszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt elõterjesztést honosítás esetén tizenkét hónapon belül, visszahonosítás esetén pedig hat hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A belügyminiszter hat hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.” (2) Az Ápt. 17. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a belügyminiszter a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, az eljárás megszüntetésérõl és fel-

3737

függesztésérõl, valamint az eljárási költség viselése tekintetében végzéssel dönt.” 8. § Az Ápt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást – beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is – az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezetõ teljesíti más anyakönyvvezetõnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.” 9. § Az Ápt. a következõ alcímmel és új 20/B. §-sal egészül ki: „A külföldi helységnév használata 20/B. § (1) A honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnevet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az illetõ országban elõírt hivatalos formában kell használni. A hivatalos külföldi helységnév mellett – ha ismert – járulékosan (zárójelben) a magyar elnevezést is fel kell tüntetni, ha a településnek volt hivatalos magyar elnevezése. (2) A honosítást vagy visszahonosítást kérõ külföldi kérelmezheti, hogy amennyiben a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, az eljárás során kizárólag azt használják. (3) A külföldi helységnév után – ha az az iratokból megállapítható – a tartomány vagy szövetségi tagállam, valamint minden esetben az ország nevét zárójelben kell feltüntetni. (4) Az ország nevét az anyakönyvi esemény idõpontjában érvényes módon kell bejegyezni.”

Második Fejezet A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosítása 10. § A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Idtv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A külföldi a magyarországi tartózkodása alatt köteles személyazonosító okmányait, illetve a tartózkodása jogszerûségét igazoló okmányokat a törvényben erre feljogosított hatóságoknak ellenõrzés céljából átadni.” 11. § Az Idtv. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) A külföldi megélhetése – az egészségügyi ellátást is beleértve – biztosított, ha arról saját maga, a családtagja, illetve az eltartására kötelezett más személy jövedelmébõl gondoskodni tud, illetve igazolja, hogy képes a

3738

MAGYAR KÖZLÖNY

megélhetés anyagi fedezetét törvényes módon megszerezni. (2) A lakhatás feltételével az a külföldi rendelkezik, aki az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan tulajdonosa vagy használatára jogosult, illetve igazolja, hogy jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelõ szállással rendelkezik.” 12. § Az Idtv. 9. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés megjelölése (6) bekezdésre változik: „(5) A nemzetközi szerzõdés alapján kiadható speciális tartózkodási vízum (a továbbiakban: nemzeti vízum) többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó, de legfeljebb öt év idõtartamú magyarországi tartózkodásra további külön engedély nélkül jogosít. A nemzeti vízum munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy más tudományos továbbképzési célú tartózkodásra nem jogosít.” 13. § Az Idtv. 10. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a külföldi tartózkodási vagy letelepedési engedélyt szerzett, a kiadott tartózkodási vízum érvényét veszti, ezért azt egyidejûleg meg kell semmisíteni.” 14. § Az Idtv. 12. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A felsõfokú tanulmányok folytatása céljából beutazó külföldinek (a továbbiakban: diák) a tanulmányi idõ alatt történõ munkavállalásához nem kell munkavállalási célú vízummal rendelkeznie.” 15. § Az Idtv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A szakképzés, szakmai továbbképzés céljából beutazó külföldi tartózkodási engedélye a tanulmányok folytatásáig, legfeljebb azonban egy évre adható ki, és alkalmanként legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg.” 16. § Az Idtv. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg az Idtv. a következõ 14/A–14/C. §-okkal egészül ki: „14. § (1) Családi együttélés céljából tartózkodási engedélyre jogosult – a (3) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén – az a külföldi, aki magyar állampolgár a) házastársa, b) kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is), c) külföldi házastársának kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is), d) eltartott felmenõje vagy külföldi házastársának eltartott felmenõje, e) szülõi felügyeleti joggal rendelkezõ szülõje, ha a magyar állampolgár kiskorú. (2) Családi együttélés céljából tartózkodási engedélyre jogosult – a (3) bekezdésben meghatározott feltételek

2005/79. szám

megléte esetén – az a külföldi is, aki a Magyarországon élõ tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezõ személy a) házastársa, b) házastársával közös kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott gyermeket is), c) kiskorú eltartott gyermeke (ideértve az örökbefogadott gyermeket is), aki felett szülõi felügyeleti jogot gyakorol, d) házastársának kiskorú eltartott gyermeke (ideértve az örökbefogadott gyermeket is), aki felett a házastárs szülõi felügyeleti jogot gyakorol. (3) A tartózkodási engedély családi együttélés céljából történõ kiadásának feltétele a családi kapcsolat igazolása, továbbá, hogy a) a külföldi családtag rendelkezzen tartózkodási vízummal, b) a kérelmezõ vagy Magyarországon élõ családtagja a megélhetés feltételeit jövedelmébõl vagy vagyonából biztosítani tudja, c) a lakhatási feltétel a családi együttélésnek megfelelõen biztosított, d) a családtag vagy rá is kiterjedõen a családegyesítést kérelmezõ rendelkezik teljes körû egészségbiztosítással, vagy az egészségügyi ellátások igénybevételéhez szükséges anyagi fedezet is rendelkezésre áll, e) nem áll fenn törvényben meghatározott kizáró ok. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott külföldi részére a tartózkodási engedély a (3) bekezdés b) és c) pontjaiban megállapított feltételek hiányában is kiadható. 14/A. § (1) A családi együttélés biztosítása céljából – e §-ban foglalt feltételek szerint – tartózkodási engedélyt kaphat a menekültként elismert személy a) külföldi házastársa, feltéve, hogy a házasságot a menekültként elismert személy magyarországi beutazását megelõzõen megkötötték, b) a 14. § (2) bekezdés b)–d) pontjában foglalt családtagja, továbbá c) a külföldi, aki a kísérõ nélküli kiskorúnak minõsülõ menekült elsõ fokú egyenes ági felmenõje, ennek hiányában törvényes gyámja, feltéve, hogy a családtag nem menekült, és nem is kérte a magyar menekültügyi hatóságtól a menekültkénti elismerését. (2) A menekülthöz történõ családegyesítéshez a családi kapcsolat fennállása bármilyen hitelt érdemlõ módon igazolható. A családegyesítéshez a 14. § (3) bekezdésének b)–d) pontjában foglalt feltételek fennállását akkor kell igazolni, ha a családegyesítést a menekültkénti elismerést követõ három hónap lejárta után kérelmezték. (3) A menekültként elismert személyhez történõ családegyesítés nem tagadható meg pusztán amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására okirat nem áll rendelkezésre. 14/B. § (1) A családtag tartózkodási engedélyének érvényességi ideje nem haladhatja meg a Magyarországon tar-

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tózkodó családtag tartózkodási engedélyének érvényességi idejét. (2) A házastárs további tartózkodásra önállóan jogosult, ha a tartózkodási engedélye elsõ ízben történõ kiadásától számított öt év eltelt, vagy ha a befogadó házastárs meghalt, és tartózkodásának további feltételei – a tartózkodási vízum kivételével – biztosítottak. (3) Ha a házasságot a tartózkodási engedély családi együttélés céljából történõ kiadását követõ öt éven belül felbontják, a családegyesítés céljából érkezett házastárs további tartózkodásra nem jogosult, kivéve, ha a) a házasságból magyar állampolgár gyermek született és a szülõi felügyelet jogát a házastárs gyakorolja, vagy b) a házastárs – a tartózkodási vízum kivételével – saját jogán rendelkezik a tartózkodási engedély más jogcímen történõ kiadásának feltételeivel. (4) A kiskorú magyar állampolgár gyermek külföldi szülõjének a családi együttélés céljából kiadott tartózkodási engedélyét vissza kell vonni, ha a szülõi felügyelet joga megszûnik. A szülõ további magyarországi tartózkodásra akkor jogosult, ha a tartózkodási engedély más jogcímen való kiadásához szükséges feltételekkel – a tartózkodási vízum kivételével – rendelkezik. (5) Családegyesítés jogcímén kiskorúként beutazott, idõközben nagykorúvá vált külföldi családegyesítés jogcímén akkor jogosult további tartózkodásra, ha a nagykorúság elérését megelõzõ öt év óta családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezett, vagy a további tartózkodás feltételei is biztosítottak. 14/C. § Ha a tartózkodási engedéllyel rendelkezõ külföldinek Magyarországon gyermeke született, ennek tényét a gyermek születésétõl számított harminc napon belül be kell jelenteni. A tartózkodási engedélyt családi együttélés céljából a 14. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek vizsgálata nélkül, a szülõ tartózkodási engedélyének megfelelõ érvényességgel ki kell adni.” 17. § (1) Az Idtv. 17. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A tartózkodási engedély kiadása vagy a tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodási idõ meghosszabbítása megtagadható, ha a külföldi] „d) közegészséget veszélyeztetõ betegségben szenved, és nem részesül kötelezõ és rendszeres ellátásban vagy magyarországi tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok elõírásait nem tartja be;” (2) Az Idtv. 17. § (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: „e) a családi kapcsolatot kizárólag a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozták létre.” 18. § (1) Az Idtv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

3739

„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel alól felmentést kaphat az a külföldi, aki tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és a) a letelepedési engedélyt – a házastárs kivételével – családtagként kérelmezi, feltéve, hogy a beutazásától számított legalább egy éve magyar állampolgárral, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezõ, illetve menekültként elismert külföldivel családi életközösségben él, b) a letelepedési engedélyt házastársként kérelmezi, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelõzõen legalább két éve megkötötték, c) a kérelmezõ magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszûnt, vagy felmenõje magyar állampolgár volt.” (2) Az Idtv. 18. §-a a következõ (7)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(7) A belügyminiszter az (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárása során a kérelmezõ egyéni körülményeit, családi kapcsolatait, valamint egészségügyi állapotát értékeli különös méltánylást érdemlõ körülményként. (8) Ha a kérelmezõ az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feltételek hiányában kéri a belügyminisztertõl a letelepedés kivételes méltányosságból történõ engedélyezését, a kérelem csak akkor teljesíthetõ, ha a külföldi letelepedése közérdeket nem sért. (9) A belügyminiszter határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.” 19. § Az Idtv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A letelepedési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a természetes személyazonosító adatokat és az állampolgárságot (hontalanságot), valamint a törvényben meghatározott feltételek fennállását igazoló – külön jogszabályban meghatározott – okiratokat.” 20. § (1) Az Idtv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Hivatal vagy a területi idegenrendészeti hatóság hivatalból ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással látja el – a befogadott kivételével – azt a Magyarországon lévõ külföldit, a) aki tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be, de kérelme elbírálásáig a korábbi tartózkodásra jogosító engedélyének érvényességi ideje lejárt; b) akinek az úti okmányát az ellene indult büntetõvagy szabálysértési eljárás lefolytatása érdekében visszatartották; c) aki nem tartozik az a) pont hatálya alá, de akinek beutazása, illetve tartózkodása jogellenes; d) akit kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek.” (2) Az Idtv. 24. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az igazolás az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben három hónap, a b) és c) pontban foglalt esetben

3740

MAGYAR KÖZLÖNY

egy hónap, a d) pontban foglalt esetben legfeljebb hat hónap érvényességgel adható ki, amely meghosszabbítható.” 21. § Az Idtv. 40. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A kiutasítási eljárás során az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.” 22. § Az Idtv. 42. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az idegenrendészeti kiutasítási ügyekben felügyeleti szervként a Hivatal jár el.” 23. § Az Idtv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A külföldi az õrizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti. Az õrizetet elrendelõ határozat ellen fellebbezésnek, valamint méltányossági eljárás kezdeményezésének nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhetõ.” 24. § Az Idtv. 56. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A kijelölt helyen történõ tartózkodás elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését a külföldi nem kérheti. Az elrendelõ határozat ellen méltányossági eljárásnak nincs helye.” 25. § Az Idtv. 59. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A kitoloncolással történõ végrehajtás ellen a külföldi méltányossági eljárást nem kezdeményezhet, a kitoloncolás végrehajtásának felfüggesztését nem kérheti.” 26. § Az Idtv. 67. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „67. § (1) Az idegenrendészeti ügyekben a közigazgatási eljárásban hozott határozatot és végzést kézbesítés útján, a bírósági eljárásban hozott határozatot, továbbá a közigazgatási szerv eljárásában hozott személyes szabadságot korlátozó intézkedést elrendelõ határozatot a jelen lévõ külföldi elõtt anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven, szóban is közölni kell. (2) Idegen nyelv használata esetén – ha az eljáró hatóság képviselõje azt nem beszéli – tolmácsot kell alkalmazni. A tolmács díját és költségeit az állam viseli. (3) Ha a külföldi ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik.” 27. § Az Idtv. 69. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „69. § Nincs helye elektronikus ügyintézésnek azokban az idegenrendészeti eljárási cselekményekben, ahol e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet a kérelmezõ személyes megjelenését írja elõ.”

2005/79. szám

28. § Az Idtv. 81. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A központi adatkezelõ szerv az egészségügyi hatóság tájékoztatása alapján a tájékoztatás beérkezésétõl számított egy évig kezeli az annak tényére vonatkozó adatot, hogy a külföldi közegészséget veszélyeztetõ betegségben szenved és az egészségügyi hatóság rendelkezését megszegte.” 29. § Az Idtv. a következõ 87/A. §-sal egészül ki: „87/A. § Az üzemeltetõ és a munkáltató a felelõsségének megállapítására vonatkozó eljárás felfüggesztését nem kérheti.” 30. § Az Idtv. 94. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy – a belügyminiszterrel egyetértésben – a közegészségügyet veszélyeztetõ betegségeket rendeletben állapítsa meg.” 31. § Az Idtv. 95. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik: „(2) Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusokkal részben összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról, b) a Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a har ma dik or szágok ál lampol gá ra i nak ta nul má nyok foly ta tá sa, di ák cse re, ja va dal ma zás nél kü li gya kor lat, illetve ön kén tes szol gá lat cél já ból tör té nõ be uta zá sa fel té te le i rõl.” 32. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2006. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg a) az Idtv. 16. § (2) bekezdése, 18. § (5) bekezdése, 19. § (3) bekezdése, 21. § (1) bekezdés a) és c) pontjai, továbbá 22. §-a hatályát veszti, b) az Idtv. 9. § (1) bekezdés d) pontjában a „(3)–(4) bekezdésben” szövegrész helyére a „(3)–(5) bekezdésben” szöveg, c) az Idtv. 16. § (1) bekezdésében a „tizenöt” szövegrész helyébe „harminc” szöveg, d) az Idtv. 21. § (1) bekezdésének e) pontjában a „vagy a közbiztonságot” szövegrész helyébe „a közbiztonságot vagy a közegészségügyet” szöveg, e) az Idtv. 25/A. § b) pontjából az „és ez a betegség az ország területére történõ beutazásakor már fennállt” szövegrész helyére az „és ez a betegség az ország területére történõ beutazástól számított három hónapon belül jelentkezett” szöveg, f) az Idtv. 30. § (1) bekezdésének b) pontjából az „a tartózkodási engedély elsõ ízben történõ kiadását megelõzõen fennállt” szövegrész helyére az „az ország területére

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

történõ beutazástól számított három hónapon belül jelentkezett” szöveg lép. (2) E törvény 3–5. §-a, 7. § (2) bekezdése, 18. § (2) bekezdése, 21–27. §-a, valamint 29. §-a 2005. november 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg az Idtv. 40. § (5) bekezdésének második mondatában a „határozat” szövegrész helyébe a „végzés” szövegrész lép, valamint az Ápt. 24. § (2)–(3) bekezdése hatályát veszti. Mádl Ferenc s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgyûlés elnöke

2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl* Általános rendelkezések 1. § (1) Az igazságügyi szakértõ feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendõrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a mûszaki fejlõdés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését. (2) Az igazságügyi szakértõ a tevékenységét e törvény és más jogszabályok rendelkezései, valamint a tevékenységére irányadó szakmai szabályok és esküjének megtartásával, legjobb tudása szerint köteles végezni. 2. § (1) Igazságügyi szakértõi tevékenységet az erre feljogosított a) természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértõ), b) cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság), c) e célra létesített igazságügyi szakértõi intézmény, d) külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet), és e) kivételesen eseti szakértõ végezhet. (2) Az igazságügyi szakértõ az igazságügyi szakértõi tevékenységet önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, gazdasági társaság tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve e célra létesített igazságügyi szakértõi intézmény alkalmazottjaként végezheti.

* A törvényt az Országgyûlés a 2005. május 23-i ülésnapján fogadta el.

3741

(3) Igazságügyi szakértõ hiányában a szakértõi feladat ellátására megfelelõ szakértelemmel rendelkezõ más természetes személy vagy szervezet (eseti szakértõ) is igénybe vehetõ. Az eseti szakértõ jogaira és kötelezettségeire e törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (4) Külön jogszabály határozza meg azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva kizárólag meghatározott szervezet adhat szakvéleményt, valamint azokat a szervezeteket is, amelyek egyes szakterületeken szakvéleményt adhatnak. (5) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kirendelése esetén a szervezet, valamint az annak nevében eljáró szakértõ jogaira és kötelezettségeire e törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

Az igazságügyi szakértõvé válás szabályai 3. § (1) Azt a természetes személyt, aki a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, kérelmére az igazságügy-miniszter veszi fel az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék). A névjegyzéket az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) vezeti. (2) A Minisztériumnak a névjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Igazságügyi szakértõ az lehet, aki a) büntetlen elõéletû és nem áll foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt, b) az egyes szakterületekre meghatározott, az adott szakterületnek megfelelõ képesítéssel és a képesítés megszerzésétõl számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, c) a szakterületén mûködõ szakmai kamara tagja, ha a tevékenység folytatásához a kötelezõ kamarai tagságot jogszabály elõírja, d) kötelezettséget vállal arra, hogy a hatósági kirendelésnek – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – eleget tesz, e) a külön jogszabály szerinti jogi vizsgát letette, és f) tagja a lakóhelye szerint illetékes területi kamarának. (4) Az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásának a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeit, így különösen az igazságügyi szakértõk szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeket az igazságügy-miniszter – a szakterület ágazati irányításáért felelõs miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg. (5) Az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegét a szakterület ágazati irányításáért felelõs minisztérium (illetve

3742

MAGYAR KÖZLÖNY

felügyelete alá tartozó szerv) vagy országos hatáskörû szerv igazolja. (6) A (4) bekezdésben megjelölt rendeletben az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához kötelezõ szakmai gyakorlat egyes szakterületeken öt évnél rövidebb idõtartamban is megállapítható, ha a képesítés megszerzése már feltételezi az igazságügyi szakértõi tevékenység végzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot, vagy a kérelmezõ az adott szakterületen tudományos fokozattal rendelkezik. (7) Ha a kérelmezõ az igazságügyi szakértõi intézményekben vagy szervezet keretében szakértõjelöltként dolgozott, és tevékenységét alkalmazotti vagy más jogviszonyban legalább napi hat órás munkavégzés keretében végezte – ha jogszabály rövidebb határidõt nem állapít meg – a képesítés megszerzésétõl számított három év elteltével kérheti felvételét a névjegyzékbe. 4. § (1) A névjegyzékbe történõ felvétel iránti kérelmet kizárólag a Minisztériumnál lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben meghatározott iratokat. Az eljárás elektronikus úton nem folytatható le. (2) Ha a kérelem hiányos, a Minisztérium 30 napos határidõ megjelölésével a kérelmezõt a hiányok pótlására hívja fel. Ebben az esetben a 9. § (1) bekezdésében megjelölt határidõ a hiányok pótlására elõírt határidõvel meghosszabbodik. (3) Az igazságügy-miniszter a kérelmet elutasítja, ha az iratokból megállapítható, hogy a kérelmezõ a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt a névjegyzékbe nem vehetõ fel, továbbá, ha a kérelmezõ hiánypótlási kötelezettségének a (2) bekezdésben megjelölt határidõben nem tett eleget. (4) A Minisztérium az igazságügyi szakértõt e minõségének igazolására a 6. § szerinti eskü letételével egyidejûleg igazságügyi szakértõi igazolvánnyal látja el, amely tartalmazza a 9. § (4) bekezdése szerint meghatározott szakterületet.

A névjegyzék 5. § (1) Az igazságügyi szakértõ e törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatait és a tevékenységével kapcsolatos egyes tényeket a névjegyzék tartalmazza. (2) Az e törvény 2. számú melléklete m) pontjának ma) és mc) alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértõnek az a), f)–h) és j) pontjaiban, valamint k) pontjának ka) alpontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat a Minisztérium a világhálón is közzéteszi. (3) A névjegyzék (2) bekezdésben fel nem sorolt adatai nem nyilvánosak, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. A Minisztérium a 2. számú melléklet kb), kc), mf) és o)–s) pontjaiban

2005/79. szám

foglalt adatok kivételével a nyilvántartás adatait a szakértõi kamara részére átadja, azt a szakértõi kamara a külön törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli. (4) A 2. számú melléklet m) pontjának md) és me) alpontjában foglalt adatokat a szakértõi kamara, az a)–i), l), n) és q) pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértõ, az r) és s) pontjában foglalt adatokat az ügyben eljáró hatóság köteles bejelenteni a Minisztériumhoz. A 2. számú melléklet r) és s) pontjában foglalt adatokról az ügyben eljáró hatóság a szakértõi kamarát is értesíteni köteles. (5) Az igazságügyi szakértõ, az ügyben eljáró hatóság és a szakértõi kamara 8 napon belül köteles bejelenteni a Minisztériumnak a névjegyzékben nyilvántartott adatokban bekövetkezett változást. (6) A Minisztérium az e törvény 2. számú melléklete m) pontjának mf) alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértõ adatait és a rá vonatkozó tényeket tárolja, feldolgozza, és érdekeltségének igazolása után, törvény által arra jogosított harmadik személy részére továbbítja. A névjegyzékbõl történõ törlés idõpontjától számított tíz év elteltével a Minisztérium gondoskodik az adatok törlésérõl.

Az igazságügyi szakértõi eskü 6. § (1) Az igazságügyi szakértõ a névjegyzékbe vételrõl szóló határozat kézhezvételétõl számított 30 napon belül a Minisztériumban esküt tesz. (2) Az igazságügyi szakértõi eskü szövege: „Én ................................ esküszöm, hogy az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; az állam- és szolgálati titkot, valamint a tevékenységem során tudomásomra jutott tényeket és adatokat megõrzöm; igazságügyi szakértõi tevékenységem során részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a jogszabályoknak és a szakmai szabályoknak megfelelõen járok el.” (Az eskütevõ meggyõzõdése szerint:) „Isten engem úgy segéljen!”

Szakterület kiterjesztése iránti kérelem 7. § A szakterület kiterjesztése iránti kérelem elõterjesztésére, valamint elbírálására a felvétel iránti kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a kérelem elõterjesztésekor a jogi vizsga, a szakértés alapismereteirõl szóló vizsga és az eskü letételét nem kell megismételni.

A névjegyzékbõl való törlés 8. § (1) Az igazságügyi szakértõt törölni kell a névjegyzékbõl, ha

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a) azt az igazságügyi szakértõ kéri, b) a névjegyzékbe való bejegyzés feltételei már a felvételkor sem álltak fenn, vagy utóbb megszûntek, c) az igazságügyi szakértõi esküt a névjegyzékbe vételrõl szóló határozat kézhezvételétõl számított 30 napon belül, vagy a (3) bekezdésben elõírt három hónapon belül nem teszi le, d) a névjegyzékben szereplõ adatok változását felhívásra, ismételten nem jelenti be, e) egészségi állapota miatt, vagy más okból a feladatának ellátására alkalmatlanná vált, f) a hatósági kirendelésnek – a 3. § (3) bekezdés d) pontjába ütközõ módon – ismételten nem tesz eleget, g) a 18. § (4) bekezdésében, vagy a külön jogszabályban meghatározott vizsgával nem rendelkezik, vagy az ezek alapján fennálló képzési kötelezettségének nem tett eleget, h) szakértõi kamarai tagsága ha) kizárás útján, hb) a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt, hc) késedelem miatt, továbbá hd) egyéb okból megszûnt, vagy i) meghalt. (2) Ha a névjegyzékbõl történõ törlésre az (1) bekezdés f) pontja vagy a h) pont ha) alpontja alapján került sor, az igazságügyi szakértõ a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 5 éven belül, ha a törlésre az (1) bekezdés c) és g) pontjai vagy h) pontjának hb) és hc) alpontjai alapján kerül sor, a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 1 éven belül a névjegyzékbe nem vehetõ fel. (3) Ha az igazságügyi szakértõ az eskü letételében akadályozva van, az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt határidõt az akadály megszûnésétõl kell számítani. Ha a szakértõ a névjegyzékbe vételtõl számított három hónap elteltével az esküt nem tette le, a névjegyzékbõl törölni kell. (4) Az (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt törlési ok fennállásáról az igazságügy-miniszter a 19. § alapján lefolytatott vizsgálat eredményétõl függõen hoz határozatot.

3743

(3) A névjegyzékbe vételrõl vagy annak elutasításáról szóló döntés elõtt a Minisztérium megkeresésére a kérelmezõ lakóhelye szerint illetékes területi igazságügyi szakértõi kamara (a továbbiakban: szakértõi kamara) a kérelemrõl véleményt nyilvánít. (4) Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti határozat tartalmazza az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatására kijelölt szakterület megnevezését.

Jogorvoslat 10. § (1) A 9. § (1) bekezdése alapján hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a kérelmezõ, az igazságügyi szakértõ vagy a társaság a határozat felülvizsgálatát a kézhezvételétõl számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól. A bíróság a kérelemrõl nemperes eljárásban határoz. Ha e törvénybõl vagy az eljárás nemperes jellegébõl más nem következik, a bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság az ügyben a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül végzéssel határoz. A bíróság a jogszabálysértõ határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el. 11. § (1) Ha az igazságügyi szakértõt a névjegyzékbõl törlik, a határozat kézhezvételétõl számított nyolc napon belül köteles igazolványát a Minisztériumnak, a folyamatban levõ ügyek iratait pedig a kirendelõ hatóságnak, illetve a megbízónak átadni. (2) Az igazságügyi szakértõ akkor is köteles a határozat kézhezvételétõl számított nyolc napon belül a folyamatban levõ ügyek iratait a kirendelõ hatóságnak, illetve a megbízónak átadni, ha a szakértõi kamarai tagságát felfüggesztették, vagy tevékenységét a kamara engedélyével szünetelteti.

(5) Az (1) bekezdés c)–d), valamint f) és g) pontjaiban meghatározott esetben – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint – az igazságügyi szakértõ igazolási kérelmet terjeszthet elõ.

(3) A Minisztérium a névjegyzékbe való felvételrõl, illetve a névjegyzékbõl való törlésrõl munkaviszony, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve más szolgálati viszony (a továbbiakban: munkaviszony) keretében igazságügyi szakértõi tevékenységet végzõ személy esetében a munkáltatót is írásban, az ok megjelölésével értesíti.

9. § (1) Az igazságügy-miniszter a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határozattal dönt: a) a névjegyzékbe való felvételrõl, b) a felvételi kérelem elutasításáról, c) a szakterület változásáról, és d) a névjegyzékbõl való törlésrõl.

Az igazságügyi szakértõ jogai és kötelességei

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidõ egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

12. § (1) Az igazságügyi szakértõt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekrõl és adatokról csak az ügyben eljáró hatóság, továbbá törvényben

3744

MAGYAR KÖZLÖNY

meghatározott szerv (személy) részére nyújthat tájékoztatást. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki a szakértõi vizsgálat során feltárt tényeknek és adatoknak tudományos vagy oktatási célra – az érintettek személyes adatai védelméhez fûzõdõ jogának és személyiségi jogainak sérelme nélkül – történõ felhasználását. (3) Ha az igazságügyi szakértõ a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képezõ, személy elleni erõszakos bûncselekmény elkövetésére utaló körülményrõl, vagy olyan bûncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni. (4) Az igazságügyi szakértõ a tevékenységérõl köteles évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni. Az igazságügyi szakértõ által vezetett nyilvántartás részletes szabályait az igazságügy-miniszter rendeletben állapítja meg. (5) Az igazságügyi szakértõ tevékenységét a kamara engedélyével szüneteltetheti. 13. § (1) A kirendelõ hatóság a szakvélemény elkészítésére az igazságügyi szakértõt, a szakértõi intézményt, a társaságot vagy a szervezetet rendeli ki. (2) Az igazságügyi szakértõ a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles eljárni a hatóság kirendelése alapján. (3) Az igazságügyi szakértõ megbízás alapján természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet számára is adhat szakvéleményt, ha ez a kirendelõ hatóságoktól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen. (4) Az igazságügyi szakértõ köteles a tudomására jutásától számított három munkanapon belül közölni – szakértõi intézmény, társaság vagy a szervezet kirendelése esetén, annak vezetõje útján – a kirendelõ hatósággal, ha a) a személyére nézve kizáró ok áll fenn, b) a feltett kérdések megválaszolása – egészben vagy részben – nem tartozik a szakismereteinek körébe, c) a szakértõi tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy más kirendelõ hatóság felkérésének kell eleget tennie, d) a vizsgálat elvégzéséhez más szakértõ igénybevétele is szükséges, továbbá e) feladatát a hatóság által megadott határidõre nem képes teljesíteni. 14. § (1) Az igazságügyi szakértõ a kirendelõ hatóságtól, valamint a felektõl a szakvélemény elkészítéséhez szükséges további adatok, felvilágosítás közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti.

2005/79. szám

(2) Az igazságügyi szakértõ köteles haladéktalanul értesíteni a kirendelõ hatóságot, ha – álláspontja szerint – annak hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele vagy eljárási cselekmény lefolytatása szükséges. 15. § A munkáltató a munkaviszonyban álló igazságügyi szakértõt a hatóság idézése alapján az eljárási cselekményeknél való megjelenéshez, a tárgyaláson való részvételhez, illetõleg a szemle (vizsgálat) elvégzéséhez szükséges idõre köteles a munkavégzés alól mentesíteni.

A szakértõi vélemény 16. § (1) Az igazságügyi szakértõ a szakvélemény tartalmával összefüggésben nem utasítható. (2) Az igazságügyi szakértõ a szakvéleményt – a kirendelõ hatóság intézkedésének megfelelõen – írásban vagy szóban terjeszti elõ. Törvény elõírhatja a szakvélemény elektronikus úton történõ elõterjesztését. (3) A szakvélemény magában foglalja a kirendelõ hatóság és – a kirendelõ hatóság útján – a felek által feltett kérdések megválaszolását, továbbá a feltett kérdésekkel összefüggõ más szükséges megállapítások közlését. (4) Az igazságügyi szakértõ az írásbeli szakvéleményt aláírásával köteles ellátni, és köteles azon feltüntetni a nyilvántartási számát. A szakvéleményt az igazságügyi szakértõ ellátja bélyegzõjével is. A bélyegzõ feltünteti az igazságügyi szakértõ nevét, az igazságügyi szakértõi igazolványában meghatározott szakterületét és a nyilvántartási számát. A bélyegzõn az állami címer nem használható. (5) Az igazságügyi szakértõ kirendelésére, az igazságügyi szakértõi vizsgálatra és a szakvéleményre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügy-miniszter rendeletben állapítja meg.

A szakértõi díj 17. § (1) Azokban az ügyekben, amelyekben a hatóság hivatalból folytat le bizonyítást, vagy a bizonyítás hivatalból történõ elrendelésének is helye lenne, az egyes vizsgálatok elvégzéséért felszámítható díjat (munkadíjat és költségeket) a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara javaslata alapján az igazságügy-miniszter évente rendeletben határozza meg. (2) Az eseti szakértõ és a szervezet szakértõi díjazására az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyeken kívül az igazságügyi szakértõ, a társaság, a szakértõi intézmény a díjat maga állapítja meg. A díjat évente, a tárgyévet megelõzõ év december 1-jéig a Minisztériumnak be kell jelenteni, amelytõl a tárgyévben a bejelentõ nem térhet el.

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A kirendelõ hatóság – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a jogerõs határozattal megállapított szakértõi díjat az eljáró igazságügyi szakértõ, szakértõi intézmény, társaság, a szervezet által benyújtott számla alapján 30 napon belül köteles kifizetni. A számla kiállítására nem köteles igazságügyi szakértõ részére a szakértõi díjat – a határozat jogerõre emelkedésének idõpontjától számított 30 napon belül – átvételi elismervény ellenében kell kifizetni. (5) Ha a szakértõi díj megfizetése a kirendelõ hatóságot terheli, a (4) bekezdés szerinti határidõ eredménytelen elteltét követõen az igazságügyi szakértõ, a gazdasági társaság és a szakértõi intézmény, azonnali beszedési megbízást nyújthat be a kirendelõ hatóság pénzforgalmi bankszámlája terhére.

Az igazságügyi szakértõk képzése 18. § (1) Az igazságügyi szakértõk képzésével összefüggõ szervezési és nyilvántartási feladatok elvégzésérõl – a (6) bekezdés kivételével – a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara gondoskodik. Ennek keretében a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara a szakterület ágazati irányításáért felelõs miniszter (országos hatáskörû szerv vezetõje) bevonásával meghatározza a továbbképzés feltételrendszerét, ideértve a (2) bekezdés szerinti képzésben való részvétel beszámításának szabályait. (2) Az igazságügyi szakértõk részére a szakterület ágazati irányításáért felelõs miniszter (országos hatáskörû szerv vezetõje) is szervezhet szakmai képzést. (3) A kérelmezõ és az igazságügyi szakértõ részére a szükséges jogi ismeretek oktatásáról az igazságügyminiszter gondoskodik; a jogi oktatáson való részvétel kötelezõ. (4) Az igazságügyi szakértõk számára kötelezõ a szakértés alapismereteivel összefüggõ képzésben való részvétel; a vizsgát a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara mellett mûködõ vizsgabizottság elõtt kell tenni. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti vizsga letétele alól – külön jogszabály – felmentést adhat. (6) Az igazságügyi orvosszakértõk esetében a szakmai továbbképzés módját, valamint szakmai továbbképzésüknek a külön jogszabály szerinti továbbképzésbe történõ beszámításának a szabályait az egészségügyi miniszter – az igazságügy-miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg.

Az igazságügyi szakértõi mûködés felügyelete 19. § (1) A szakértõi mûködés felett a törvényességi felügyeletet az igazságügy-miniszter gyakorolja. A törvé-

3745

nyességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, ahol bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye. (2) A törvényességi felügyelet keretében az igazságügyi szakértõ tevékenységét az igazságügy-miniszter a szakértõi kamara bevonásával bármikor megvizsgálhatja. A vizsgálatot a kirendelõ hatóság is kezdeményezheti. (3) A vizsgálat megkezdésérõl a szakértõt értesíteni kell. A vizsgálat során az igazságügyi szakértõt személyesen meg kell hallgatni. A vizsgálat részletes szabályait az igazságügy-miniszter rendeletben állapítja meg. (4) Ha a vizsgálat eredményeként az igazságügyminiszter azt állapítja meg, hogy az igazságügyi szakértõ a tevékenysége ellátására alkalmas, az eljárást megszünteti. (5) Ha a vizsgálat eredményeként az igazságügyminiszter azt állapítja meg, hogy az igazságügyi szakértõ a tevékenysége ellátására nem alkalmas, vagy a hatósági kirendelésnek – a 3. § (3) bekezdésének d) pontjába ütközõ módon – ismételten nem tett eleget, az igazságügyi szakértõt törli a névjegyzékbõl. (6) Jogerõsen el nem bírált ügyben készített szakértõi vélemény nem vonható a vizsgálat körébe. (7) Az igazságügyi szakértõi mûködés felett a szakterület ágazati irányításáért felelõs minisztert (országos hatáskörû szerv vezetõjét) szakmai felügyeleti jog illeti meg, amely alapján kezdeményezheti az igazságügy-miniszternél a szakértõ tevékenységének vizsgálatát.

Igazságügyi szakértõi tevékenységet végzõ gazdasági társaság 20. § (1) Igazságügyi szakértõi tevékenységet az a társaság végezhet, amelyet az igazságügy-miniszter – kérelemre – felvett a névjegyzékbe, és van igazságügyi szakértõi tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a szakértõi kamarai tagsági viszonya nem szünetel, illetve nincs felfüggesztve. Az igazságügyminiszter azt a társaságot veszi fel a névjegyzékbe, amelyben a tagok több mint 50%-a igazságügyi szakértõ. (2) Igazságügyi szakértõi tevékenységet a társaság csak azon a szakterületen és azon tagja vagy alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben az adott szakterületre bejegyzett szakértõként szerepel. (3) A társaság tagja vagy alkalmazottja a szakvéleményt a saját szakmai felelõssége mellett, a társaság nevében adja. A társaság vezetõje ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a szakvélemény a társaság tevékenységi körében és az eljárási jogszabályok betartásával készült. A szakvéleményt a szakértõ írja alá, a szakvéleményben fel kell tüntetni a szakvéleményt készítõ igazságügyi szakértõ nevét és szakterületét.

3746

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A társaságra, valamint annak vezetõ tisztségviselõjére, tagjára, alkalmazottjára a 12–19. § rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell. 21. § (1) Az ügyben eljáró szakértõt a társaság vezetõ tisztségviselõje a igazságügyi szakértõi tevékenységre feljogosított tagjai vagy alkalmazottjai közül jelöli ki. (2) Nem jelölhetõ ki a társaságnak az a tagja vagy alkalmazottja, akinél a jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok a társaság vezetõ tisztségviselõjére áll fenn, a társaság egyetlen tagja vagy alkalmazottja sem adhat szakvéleményt. (3) Ha az igazságügyi szakértõ a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, a társaság vezetõ tisztségviselõje más szakértõ kijelölésérõl a saját hatáskörében gondoskodik, és errõl a kirendelõ hatóságot haladéktalanul értesíti. (4) Ha a kirendelõ hatóság állapít meg az igazságügyi szakértõre nézve kizáró okot, a társaság vezetõ tisztségviselõje más szakértõt jelöl ki. 22. § (1) A társaság névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmét az igazságügy-miniszterhez kell benyújtani. A társaság igazságügyi szakértõi tevékenység folytatására a névjegyzékbe történõ bejegyzéssel válik jogosulttá. (2) Az igazságügy-miniszter határozattal dönt: a) a névjegyzékbe való felvételrõl, b) a felvételi kérelem elutasításáról, c) a társaság tevékenységi körének változásáról, és d) a névjegyzékbõl való törlésrõl. (3) A (2) bekezdés szerinti határozatra a 9–10. § rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell. 23. § (1) A társaságnak a 2. számú melléklet 2. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza. A mellékletben meghatározott adatok a g) pont kivételével nyilvánosak és azokat a Minisztérium a világhálón is közzéteszi. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a társaság vezetõ tisztségviselõje köteles – 8 napon belül – a Minisztériumnak bejelenteni. 24. § A társaságot a névjegyzékbõl törölni kell, ha a) a cégbíróság a cégjegyzékbõl törli, b) nincs a névjegyzékben szereplõ tagja vagy alkalmazottja, c) az igazságügyi szakértõi tevékenységet folytató tagok száma 50% alá csökken, d) a 3. § (3) bekezdésének d) pontjában, vagy a 23. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének ismételten, felhívás ellenére nem tesz eleget, e) azt a társaság kéri.

2005/79. szám

Az igazságügyi szakértõi intézmények 25. § (1) Igazságügyi szakértõi intézményt az igazságügy-miniszter vagy vele egyetértésben más miniszter (országos hatáskörû szerv vezetõje) alapíthat és szüntethet meg. (2) A szakértõi intézmény költségvetési szerv. (3) A szakértõi intézmény alaptevékenységének minõsül a) olyan ügyben történõ hatósági kirendelés teljesítése, amelyben jogszabály lehetõvé vagy kötelezõvé teszi a bizonyítási eljárás hivatalból való lefolytatását, b) a külön jogszabályban meghatározott ügyekben való kirendelés teljesítése, továbbá c) az a) és b) pontban felsorolt alaptevékenység ellátása érdekében külön jogszabályban megjelölt igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi, és nyilvántartási feladatok ellátása, valamint a mûködési feltételek biztosítása. (4) A szakértõi intézmény az alaptevékenysége körébe tartozó kirendelésnek más tevékenységét megelõzõen köteles eleget tenni. (5) A szakértõi intézmény a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenõen csak olyan kirendelést, illetve szakvélemény készítésére irányuló megbízást fogadhat el, amely alaptevékenységébõl fakadó kötelezettségeinek teljesítését nem veszélyezteti. (6) A szakértõi intézmény szakértõi tevékenységén kívül – az oktatási és tudományos tevékenységen kívül – vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 26. § (1) Az egyetemek igazságügyi orvostani intézeteire e törvénynek az igazságügyi szakértõi intézményekre vonatkozó szabályait megfelelõen alkalmazni kell. (2) Az egyetemek igazságügyi orvostani intézeteiben mûködõ igazságügyi szakértõkre – az igazságügyi szakértõvé válásra, a névjegyzékre és szakértõi díj megállapítására vonatkozó szabályok kivételével – külön törvény eltérõ rendelkezéseket állapíthat meg. 27. § (1) A szakértõi intézmény alkalmazásában álló igazságügyi szakértõ a szakvéleményt a saját szakmai felelõssége mellett, az intézmény nevében adja, és az intézmény bélyegzõjét használja. Az intézmény vezetõje ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a szakvélemény az intézmény tevékenységi körében és az eljárási jogszabályok betartásával készült. A szakvéleményt a szakértõ írja alá, a szakvéleményben fel kell tüntetni a szakvéleményt készítõ igazságügyi szakértõ nevét és szakterületét. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései irányadóak arra az esetre is, ha a szakértõi intézmény alkalmazásában álló igazságügyi szakértõ természetes személyként kerül kirendelésre.

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3747

(3) A szakértõi intézménynek csak a névjegyzékbe felvett alkalmazottja végezhet igazságügyi szakértõi tevékenységet.

mûködését, a technikai jellegû tevékenység elvégzésére segédszemélyzetet vehet igénybe. Errõl a szakvéleményben a kirendelõ hatóságot tájékoztatnia kell.

28. § (1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértõt a szakértõi intézmény vezetõje az intézményben mûködõ igazságügyi szakértõk közül jelöli ki.

(2) A szakértõjelölt az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében – az igazságügyi szakértõ szakmai felügyeletével – közremûködik a szakvélemény elõkészítésében.

(2) Nem jelölhetõ ki a szakértõi intézménynek az az igazságügyi szakértõje, akinél a jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok az intézmény vezetõjére áll fenn, az intézményben mûködõ egyetlen igazságügyi szakértõ sem adhat szakvéleményt. (3) Ha az igazságügyi szakértõ a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, a szakértõi intézmény vezetõje más szakértõ kijelölésérõl a saját hatáskörében gondoskodik, és errõl a kirendelõ hatóságot haladéktalanul értesíti. (4) Ha a kirendelõ hatóság állapít meg az igazságügyi szakértõre nézve kizáró okot, a szakértõi intézmény vezetõje más szakértõt jelöl ki.

Az igazságügyi szakértõi testületek 29. § (1) Az igazságügy-miniszter – a szakterület ágazati irányításáért felelõs miniszter egyetértésével – rendeletben az ott meghatározott szakkérdésekben szakértõként vélemény nyilvánítására igazságügyi szakértõi testületet (a továbbiakban: Testület) hozhat létre. (2) A Testület tagja olyan szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkezõ személy lehet, aki az adott szakterületen tudományos fokozattal vagy legalább tíz éves igazságügyi szakértõi gyakorlattal rendelkezik. A testület elnökét és tagjait az igazságügy-miniszter – a szakterületet felügyelõ miniszter egyetértésével – öt évre nevezi ki. (3) A Testület szakértõként vélemény nyilvánítására eseti bizottságot hoz létre. A bizottság három, legfeljebb öt tagú, eljárása során független, munkájáért külön díjazásban részesül. A Testület és a bizottság eljárásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. (4) A szakértõi testület olyan tagja, aki nem szerepel a névjegyzékben, a 6. § (2) bekezdése szerinti esküt tesz. (5) A külön törvény felhatalmazása alapján létrehozott szakértõi testületek mûködésére – e törvény 2. §-a, 12. §-a (1) és (3) bekezdései és a 13–14. §-ai kivételével – külön jogszabály eltérõ rendelkezéseket állapíthat meg.

A szakértõjelölt, szakkonzultáns és a segédszemélyzet 30. § (1) Az igazságügyi szakértõ, a társaság és a szakértõi intézmény a szakértõi vélemény elkészítéséhez a névjegyzékben nem szereplõ személy segítségét (szakkonzultáns), a szakvélemény elõkészítésére szakértõjelölt közre-

(3) Szakértõjelölti tevékenységet az folytathat, akit a szakértõi kamara a szakértõjelöltek névjegyzékébe felvett. (4) A szakértõjelöltek névjegyzékébe az a természetes személy vehetõ fel, aki a) büntetlen elõéletû és nem áll foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt, továbbá b) szakterületének megfelelõ képesítéssel rendelkezik [3. § (4) bek.]. (5) A szakértõjelölti névjegyzékbe történõ felvételnek nem feltétele a szakterületnek megfelelõ szakvizsga megléte. (6) Az szakértõjelöltek névjegyzéke a jelölt következõ adatait tartalmazza: a) név; b) anyja neve; c) születési hely és idõ; d) lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail); e) a szakmai felügyeletet ellátó igazságügyi szakértõ neve, szakterülete; f) elérhetõségi cím; g) a névjegyzékbe történt bejegyzés és törlés idõpontja.

Záró és átmeneti rendelkezések 31. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak kivételekkel – 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) A 33. § a törvény kihirdetését követõ 8. napon, a 35. § (3) bekezdésével megállapított, a Be. 103. §-a (1) bekezdésének b) pontja 2007. január 1-jén lép hatályba. (3) A 17. § (4) és (5) bekezdésének az igazságügyi szakértõi intézményekre vonatkozó rendelkezései 2008. január 1-jén lépnek hatályba. A hatálybalépés napjáig az igazságügyi szakértõi intézmények esetén a szakértõi díjat az állam javára kell felszámítani, és az az államot illeti meg. (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva kizárólag meghatározott szervezet adhat szakvéleményt, b) azokat a szervezeteket, amelyek meghatározott szakterületeken szakvéleményt adhatnak, c) a névjegyzékre és a névjegyzékben szereplõ adatok és tények nyilvántartása eljárási rendjére vonatkozó részletes szabályokat.

3748

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg a) az igazságügyi szakértõi mûködésre, b) az igazságügyi szakértõi igazolványra, c) az igazságügyi szakértõk jogi vizsgájára vonatkozó részletes szabályokat. (6) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy az érintett miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg a) az igazságügyi szakértõk szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekre, b) az igazságügyi szakértõk képzésére, a 18. § (4) bekezdése szerinti vizsgára, c) a szakértõi testületek mûködésére, d) az igazságügyi szakértõk díjazására vonatkozó részletes szabályokat. (7) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy az igazságügy-miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg az igazságügyi orvosszakértõk szakmai továbbképzésének módját, valamint a szakmai továbbképzésnek a külön jogszabály szerinti továbbképzésbe történõ beszámításának a szabályait. (8) Felhatalmazást kap a szakterület ágazati irányításáért felelõs miniszter, hogy az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjét rendeletben szabályozza. 32. § (1) Az igazságügy-miniszter 2008. január 1-jéig a) felülvizsgálja a névjegyzékben szereplõ igazságügyi szakértõk névjegyzékbe vétele feltételeinek fennállását, b) módosítja az igazságügyi szakértõk szakterületét az erre vonatkozó rendeletnek megfelelõen. (2) Az (1) bekezdés alapján végzett vizsgálat eredményérõl az igazságügy-miniszter az igazságügyi szakértõt írásban értesíti, aki az abban foglaltakról az értesítés kézhezvételétõl számított 15 napon belül nyilatkozhat. (3) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján végzett vizsgálat szerint az igazságügyi szakértõvé válás feltételei e törvény szerint fennállnak, az igazságügyi szakértõt úgy kell tekinteni, mint akit az igazságügy-miniszter a 3. § rendelkezéseinek alkalmazásával 2006. január 1-jén vett fel a névjegyzékbe. (4) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján végzett vizsgálat szerint az igazságügyi szakértõvé válás feltételei e törvény szerint nem állnak fenn, az igazságügy-miniszter – az (5) bekezdés kivételével – az igazságügyi szakértõt a névjegyzékbõl törli. (5) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján végzett vizsgálat szerint az igazságügyi szakértõ a 3. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg, a szakértõ e törvény hatálybalépésétõl számított két éven belül köteles igazolni, hogy az igazságügyi szakértõi tevé-

2005/79. szám

kenység folytatásához szükséges képesítést megszerezte, illetve hogy az igazságügyi szakértõi tevékenység folytatásához szükséges végzettség megszerzése érdekében elengedhetetlen képzésben részt vesz. (6) Az igazságügy-miniszter akkor is törli az igazságügyi szakértõt a névjegyzékbõl, ha az (5) bekezdésben meghatározott határidõn belül a képzésben való részvételét igazolta, azonban a végzettség megszerzéséhez elõírt képzési idõ elteltével a végzettséget nem szerzi meg. (7) Az (1) bekezdés b) pontja, továbbá a (4) és (6) bekezdés alapján hozott határozat ellen a 10. §-ban foglaltak szerint jogorvoslatnak van helye. (8) A 18. § (4) bekezdése szerinti vizsga letételére a törvény hatálybalépésekor már bejegyzett igazságügyi szakértõ nem köteles, a kötelezõ jogi vizsgát pedig 2006. december 31-ig köteles letenni. (9) A 17. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének az elsõ tárgyévre vonatkozó határidejét külön jogszabály határozza meg. 33. § A bíróság 2005. április 1-jétõl 2005. szeptember 30-ig külön adatgyûjtést végez polgári és büntetõ ügyekben az állam javára felszámított, illetve a ténylegesen kifizetett szakértõi díjakról. Az adatgyûjtés kiterjed arra is, hogy milyen összegben történik az egyes ügycsoportokon belül az óradíjban vagy a tételesen megállapított szakértõi munkadíj kifizetése.

Az igazságügyi szakértõi kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosítása 34. § (1) Az igazságügyi szakértõi kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Iszktv.) 1. §-a (2) bekezdésének k) és l) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (A kamara) „k) tagjairól és a szakértõjelöltekrõl nyilvántartást vezet, l) ha törvény kivételt nem tesz, ellenõrzi a szakértõ tevékenységét, ennek során bekérheti a szakértõ nyilvántartását,” (2) Az Iszktv. a következõ alcímmel és az 1/A. §-sal egészül ki: ,,A kamarai hatósági ügyek eljárási szabályai 1/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a következõ ügyekben: a) bejegyzés az igazságügyi szakértõk és szakértõjelöltek nyilvántartásába, törlés e nyilvántartásokból, kivéve, ha a törlésre az igazságügy-miniszter igazságügyi szakértõi névjegyzékbõl törlõ határozata alapján került sor; b) a kamarai tagság szünetelésének engedélyezése;

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

c) a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszüntetése (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás). (2) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet elõterjeszteni. Nem minõsül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlõ eszköz útján benyújtott kérelem. (3) A kamarai hatósági eljárást elsõ fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökég határozata ellen fellebbezésnek van helye. A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le. (4) Az eljárás során az ügyfél helyett törvényes képviselõje, vagy – közokiratba, vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján eljáró – meghatalmazottja, továbbá minden esetben az ügyfél és képviselõje együtt is eljárhat. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezûleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges. (5) A kamarai nyilvántartásból történõ törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra hívhatja fel. (6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az elnökség a kérelem beérkezésétõl számított tizenöt napon belül – megfelelõ határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történõ figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel. (7) Ha a kamara a névjegyzékbe történõ bejegyzés, vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az errõl szóló határozatnak kell tekinteni a bejegyzésrõl és a nyilvántartásba vételrõl kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell a) a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és aláírását, az okirat kiállításának helyét és idõpontját; b) a névjegyzékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történõ bejegyzés napját; c) igazságügyi szakértõ és szakértõjelölt nevét, anyja nevét, születési helyét és idõpontját.” (3) Az Iszktv. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Azt a szakértõt, akit az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe felvett, az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján fel kell venni a szakértõ lakóhelye szerint illetékes területi kamarába. A szakértõ kérelmére, különösen indokolt esetben, a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara engedélyezheti, hogy a szakértõ más területi kamaránál létesítsen tagsági viszonyt. A szakértõ a névjegyzékbe való felvételét követõ 15 napon belül köteles jelentkezni a területi kamaránál.” (4) Az Iszktv. 3. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Megszûnik a szakértõ kamarai tagsága, ha

3749

a) ezt a szakértõ kéri, b) a névjegyzékbõl törölték, c) a kamarából kizárták, d) a kamarai tagdíjat felszólítás ellenére nem fizeti meg, e) a szakértõi esküt nem tette le, f) késedelem miatt [3/C. § (1) bek. b) pont] másodszor lenne helye a kamarai tagsága felfüggesztésének, g) meghalt.” (5) Az Iszktv. 3/B. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A szünetelés idõtartama legfeljebb két év, amely indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható. A szünetelés engedélyezésének szabályairól a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabálya rendelkezik.” (6) Az Iszktv. a következõ alcímmel és a 3/C. §-sal egészül ki: „A kamarai tagság felfüggesztése 3/C. § (1) A szakértõ kamarai tagságát fel kell függeszteni, ha: a) a szakértõ ellen közvádra üldözendõ szándékos bûncselekmény miatt emelt vádat az ügyész, b) a névjegyzékbe két éven belül a szakértõ késedelmére vonatkozóan öt bejegyzés történt. (2) A szakértõ kamarai tagságának felfüggesztése az Igazságügyi Minisztérium indítványára történik. (3) A felfüggesztés az (1) bekezdés a) pontja esetében az eljárás jogerõs befejezéséig, a b) pont esetében egy évig tart. (4) A felfüggesztés kérdésében a területi elnökség határozatot hoz. A határozat ellen a szakértõ, képviselõje és az Igazságügyi Minisztérium a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnökségéhez. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. (5) Ha a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöksége a fellebbezést elutasította, a határozata ellen a szakértõ, képviselõje és az Igazságügyi Minisztérium a határozat kézbesítésétõl számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. (6) A szakértõ a felfüggesztés idõtartama alatt igazságügyi szakértõi tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságból eredõ jogai és kötelezettségei szünetelnek.” (7) Az Iszktv. 7. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A területi kamara közgyûlése) „g) évenként javaslatot tesz a szakértõi díj összegére,” (8) Az Iszktv. 9. §-ának d), valamint h) és i) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és a § a következõ j) ponttal egészül ki: (A területi elnökség) „d) nyilvántartást vezet a területi kamara tagjairól és a szakértõjelöltekrõl,”

3750

MAGYAR KÖZLÖNY

„h) határozatot hoz a szakértõ kamarai tagságának szünetelésérõl vagy felfüggesztésérõl, i) a megkereséstõl számított 30 napon belül véleményezi a szakértõi névjegyzékbe vételi, valamint a kiterjesztési kérelmeket, j) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.” (9) Az Iszktv. 15. §-ának (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: (A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara szervei) „f) szakterület felülvizsgáló bizottság.” (10) Az Iszktv. 16. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és a § a következõ j) ponttal egészül ki: (A küldöttgyûlés) „e) meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét és a területi kamarák anyagi hozzájárulását,” „j) javaslatot tesz az igazságügy-miniszternek a szakértõi díjak összegére.” (11) Az Iszktv. 17. §-a (3) bekezdésének g) és h) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (Az elnökség) „g) elbírálja a területi elnökségnek a kamarai tagság szünetelésérõl, vagy felfüggesztésérõl hozott határozata elleni fellebbezést, h) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, alapszabály vagy a küldöttgyûlés a hatáskörébe utal.” (12) Az Iszktv. 17. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az elnökség határozataira a 9/B. § rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.” (13) Az Iszktv. a következõ alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki: „A szakterület felülvizsgáló bizottság 23/A. § (1) A küldöttgyûlés a tagjai közül megválasztja a háromtagú szakterület felülvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt. (2) A bizottság figyelemmel kíséri a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és továbbképzési követelményeket, és – szükség szerint – javaslatot tesz a jogszabály módosítására. A bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyûlésnek beszámolni. (3) A bizottság üléseire köteles meghívni az Igazságügyi Minisztérium, valamint a felülvizsgálandó szakterület ágazati irányításáért felelõs minisztérium és szakmai kamara képviselõjét. A bizottságot megilletõ jogosultságokat és kötelezettségeket a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabálya határozza meg.” (14) Az Iszktv. 24. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

2005/79. szám

„(2) A választást jelölés elõzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhetõ. Akit több tisztségre választottak meg, egy kamarán belül kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.” (15) Az Iszktv. 26. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „26. § Etikai vétséget követ el az a szakértõ, a) aki az igazságügyi szakértõi tevékenység gyakorlásából eredõ, jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, vagy e tevékenység etikai szabályait megsérti, b) akinek szakértõi tevékenységén kívüli vétkes magatartása a szakértõi kar tekintélyét csorbítja.” (16) Az Iszktv. 33. §-a (1)–(2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezések lépnek, a § a következõ új (3)–(5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik: „(1) Etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi elnökség, a területi kamara elnöke, a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöksége, a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara elnöke, vagy a panasz elõterjesztõje kezdeményezi az eljárás megindítását; az etikai bizottság elnöke kijelöli az eljáró etikai tanácsot. (2) Az etikai tanács 15 napon belül határozattal dönt az eljárás megindításáról. Ha az etikai eljárás alapjául szolgáló ügyben bíróság vagy más hatóság jogerõs határozatot még nem hozott, az etikai tanács az eljárás megindításával egyidejûleg az etikai eljárást felfüggeszti. (3) Az etikai tanács határozatáról az etikai tanács elnöke haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont szakértõt, az eljárás kezdeményezõjét és az etikai bizottság elnökét, és közli az etikai eljárás okát. Az etikai bizottság elnöke az eljárás megindulásáról értesíti az Igazságügyi Minisztériumot. (4) Ha a kamara etikai tanácsa eljárást indított, az eljárás megindításával egyidejûleg a szakértõ kamarai tagságát felfüggesztheti, ha a felfüggesztés az etikai vétség súlyára tekintettel indokolt. A felfüggesztés legfeljebb az etikai eljárás jogerõs befejezéséig tarthat. (5) Ha az etikai tanács az etikai eljárást nem indítja meg, az eljárás kezdeményezõje a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara etikai bizottságához fellebbezhet. A Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara etikai bizottsága az elsõ fokú határozatot helyben hagyja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi, és a területi kamara etikai bizottságát az eljárás lefolytatására utasítja.” (17) Az Iszktv. 40. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az etikai tanács határozataira a 9/B. § rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.” (18) Az Iszktv. 47. §-ának (1) bekezdése az elsõ mondatot követõen a következõ mondattal egészül ki: „Az etikai eljárás költsége az etikai tanács szükséges és igazolt készkiadásait fedezõ költségátalány és az eljárás résztvevõinek az utazással felmerült igazolt költségei.”

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(19) Az Iszktv. 47. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A költségátalány összegét a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabálya állapítja meg.” (20) Az Iszktv. 49. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az igazságügy-miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében) „b) jóváhagyja a területi kamarák alapszabályát és a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamara Alapszabályát.” (21) Az Iszktv. 49. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.”

A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása 35. § (1) A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 102. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bíróság, az ügyész, illetõleg a nyomozó hatóság a szakértõi névjegyzékben szereplõ igazságügyi szakértõt, illetõleg szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot (a továbbiakban: gazdasági társaság), szakértõi intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet (a továbbiakban: szervezet), ha ez nem lehetséges, kellõ szakértelemmel rendelkezõ személyt vagy intézményt (a továbbiakban: eseti szakértõ) rendelhet ki szakértõként.” (2) A Be. 102. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A szakértõ kirendelésérõl a kirendelõ határozat keltétõl számított nyolc napon belül a kirendelõ tájékoztatja a terheltet, a védõt, a sértettet, és – ha a szakértõt a bíróság rendelte ki – az ügyészt. (4) A gazdasági társaság, a szakértõi intézmény, a szervezet, illetve a szakértõi testület vezetõje a kirendelõ határozat kézbesítésétõl számított nyolc napon belül tájékoztatja a kirendelõt az eljáró szakértõ személyérõl. E közlés kézbesítésétõl számított nyolc napon belül a kirendelõ tájékoztatja a (3) bekezdésben írt személyeket és szerveket a tájékoztatás tartalmáról.” (3) A Be. 103. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, a bekezdés a következõ f) ponttal egészül ki, és a jelenlegi f)–g) pontok jelölése g)–h) pontra módosul: [Szakértõként nem járhat el] „b) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy nyomozó hatóság tagja járt vagy jár el, ezek hozzátartozója, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bírósággal, ügyészséggel,

3751

nyomozó hatósággal alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban lévõ személy és ezek hozzátartozója,” ,,e) a szakértõi intézmény és a szervezet szakértõje, valamint a szakértõi testület tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a szakértõi intézmény, a szervezet vagy a szakértõi testület vezetõjével szemben áll fenn, f) a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági társaság vezetõjével, vezetõ tisztségviselõjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt,” (4) A Be. 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A szakértõ a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a kirendelõnek haladéktalanul bejelenteni. Gazdasági társaság, szakértõi intézmény, szervezet, illetve szakértõi testület kirendelése esetén a bejelentést a kirendelt társaság vagy szerv vezetõje útján kell megtenni.” (5) A Be. 104. §-a (2) bekezdése második mondata bevezetõ részének helyébe a következõ rendelkezés lép: „A szakértõ – gazdasági társaság, szakértõi intézmény, szervezet, illetve szakértõi testület kirendelése esetén, annak vezetõje útján – a kirendelõt értesíti, ha” [a szakkérdés nem tartozik a szakértõ szakismeretének körébe] (6) A Be. 111. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „E rendelkezés alkalmazásának nincs helye, ha az ügyben a bíróság is kirendelt szakértõt, vagy a terhelt, illetve a védõ által felkért személy (gazdasági társaság, szakértõi intézmény, szervezet, szakértõi testület) szakértõként való bevonását a bíróság, illetõleg az ügyész engedélyezte.” (7) A Be. 112. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A terhelt vagy a védõ által szakvélemény készítésére felkért személy (gazdasági társaság, szakértõi intézmény, szervezet, szakértõi testület) szakértõként való bevonásáról a bíróság, illetõleg az ügyész határoz. A felkért szakértõ – e minõségének elismerése után – önállóan szakértõi vizsgálatot végezhet, a bírósági eljárásban a bíróság, illetõleg az ügyész által kirendelt szakértõvel azonos jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A szakértõk az általuk elvégezni kívánt szakértõi vizsgálatról kölcsönösen értesítik egymást, az értesített szakértõ a másik szakértõ által végzett vizsgálaton jelen lehet.” (8) A Be. 113. §-ának (2) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Ha a szakvélemény elõterjesztésével a kirendelt társaság vagy szervezet vezetõje által kijelölt szakértõ indokolatlanul késlekedik, a rendbírság kiszabásának, illetve az okozott költség megfizetésére kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal, szakértõi intézménnyel, szervezettel, vagy szakértõi testülettel szemben van helye.”

3752

MAGYAR KÖZLÖNY

(9) A Be. 604. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy] „d) a szakértõ és a szaktanácsadó díjazására, a tanú és a szakértõ által felszámítható költségekre vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszterrel együttesen, és a legfõbb ügyésszel egyetértésben,” [rendeletben szabályozza.]

A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása 36. § A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg:) „b) a tûzvédelmi szakértõi tevékenység szabályait,”

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységrõl szóló 1997. évi LV. törvény módosítása 37. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységrõl szóló 1997. évi LV. törvény 27. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kamarai tagsággal rendelkezõ könyvvizsgáló által ellátható – a 26. § (2) bekezdése alá nem tartozó – tevékenységek:] „b) a gazdálkodó szervezetek alapításával, átalakulásával, megszûnésével, folyamatos mûködésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértõi tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve – külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – az igazságügyi könyvszakértõi tevékenységet is,” 38. § E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) az igazságügyi szakértõi kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosításáról szóló 1999. évi LV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése, 19. §-a és 22. §-ának (2) bekezdése, b) az igazságügyi szakértõi kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 3. § (2) bekezdésének c) pontja, c) az Országos Ítélõtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás mûködését érintõ egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 164. §-a (4) bekezdésének a „valamint a szakértõi névjegyzék számítógépes nyilvántartásának szabályait, a nyilvántartás adatait” szövegrésze,

2005/79. szám

d) a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény 2. § (1) bekezdés fg) pontja, e) a tervezõ és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja, f) a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 108. §-a (5) bekezdésének második mondata. Mádl Ferenc s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgyûlés elnöke

1. számú melléklet a 2005. évi XLVII. törvényhez Az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe való felvétel, szakterület kiterjesztés iránti kérelem tartalma és mellékletei 1. A szakértõi névjegyzékbe való felvétel, illetve a szakterület kiterjesztése iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmezõ – nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, – diplomájának (oklevelének) számát és keltét (szak, kar megnevezésének feltüntetésével), – tudományos fokozatát, – szakképzettségét (szakorvosi képesítését stb.), – jelenlegi foglalkozását, beosztását, – munkáltatójának megnevezését és címét, – szakmai mûködésének fõbb adatait (a szakágazatok és munkakörök részletes megjelölése a munkáltató megnevezésével és az idõtartamnak naptár szerinti feltüntetésével; orvosoknál és gyógyszerészeknél az orvosi nyilvántartásba vétel adatai); b) az engedélyezni kért szakágazat megjelölését. 2. A kérelemhez csatolni kell a) az iskolai végzettséget és az egyéb képesítést igazoló okirat hiteles másolatát, b) három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, c) amennyiben van, a nyelvvizsga bizonyítványt vagy annak hiteles másolatát, d) a szakmai kamarai tagságra vonatkozó igazolást, ha a tagságot az adott szakterületen jogszabály kötelezõvé teszi, e) a szakmai mûködés részletes leírását (a kérelmezõ mikor, hol, milyen munkakört töltött be, milyen idõtartamú szakmai gyakorlattal és képesítéssel rendelkezik; a szakmai mûködés, a szaktudás megítéléséhez szükséges egyéb adatokat pl. a szakmai cikkek, értekezések megjelenésének idõpontját és helyét stb.),

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

f) a szakmai gyakorlat szakirányú jellegérõl szóló igazolást, g) az igazságügyi szakértõi személyi lapot, h) a már rendelkezésre álló szakértõi mûködési engedély másolatát, i) a névjegyzékbe történõ felvételi eljárásért fizetendõ díj megfizetésérõl szóló igazolást.

3753

2. Az igazságügyi szakértõk névjegyzéke a gazdasági társaság következõ adatait tartalmazza: a) megnevezés, b) székhely, c) cégjegyzékszám, d) tevékenységi kör, e) a vezetõ tisztségviselõ neve, lakóhelye, f) a 20. § (2) bekezdésben meghatározott tagokra és alkalmazottakra vonatkozó nyilvános adatok, g) évente meghatározott díjszabás.

2. számú melléklet a 2005. évi XLVII. törvényhez Az igazságügyi szakértõi névjegyzék tartalma 1. Az igazságügyi szakértõk névjegyzéke az igazságügyi szakértõ következõ adatait, és a szakértõ tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza: a) név; b) anyja neve; c) születési hely és idõ; d) lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail); e) munkahely (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail); f) elérhetõségi cím; g) nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka); h) területi igazságügyi szakértõi kamarai tagság; i) szakmai kamarai tagság; j) igazságügyi szakértõi igazolvány száma; k) szakterület ka) a névjegyzékbe bejegyzett szakterület és a bejegyzés idõpontja, kb) elutasított szakterület és az elutasítás idõpontja, kc) elbírálás alatt lévõ szakterület; l) iskolai végzettség és szakmai képesítés a megszerzés idõpontjával; m) állapot ma) névjegyzékbe bejegyzett, mb) névjegyzékbe történõ bejegyzés folyamatban, mc) névjegyzékbe bejegyzett, kiterjesztési kérelem folyamatban, md) névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony szünetel, me) névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony felfüggesztve, mf) névjegyzékbõl törölt; n) tudományos fokozat; o) nyilvántartási szám; p) az igazgatási ügyiratok ügyszáma; q) éves díjszabás, ha az eltér a 17. § (1) bekezdése alapján, a jogszabályban meghatározott összegtõl; r) a késedelembe esés ténye, az ügyre történõ utalással; s) a szakértõ ellen közvádra üldözendõ szándékos bûncselekmény miatt indult eljárás megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének ténye.

2005. évi XLVIII. törvény az igazságügyi szakértõ nemperes eljárásban történõ kirendelésérõl és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról* 1. § (1) Ha a kérelmezõ számára jelentõs tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a bíróságtól igazságügyi szakértõ (a továbbiakban: szakértõ) kirendelése kérhetõ. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem nem nyújtható be, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértõi véleményt a kérelmezõ be kívánja szerezni a kérelmezõ által vagy ellen indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmezõ ellen indított büntetõeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés ellenére benyújtott kérelem alapján készült szakvélemény bírósági eljárásban nem használható fel. (3) A kérelem annál a helyi bíróságnál terjeszthetõ elõ, amelynek illetékességi területén a kérelmezõ lakik, vagy amelynek területén a szakértõi vizsgálat tárgyát képezõ ingatlan fekszik vagy a dolog található. (4) A bírósági titkár és a bírósági ügyintézõ az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatására önállóan, önálló aláírási joggal jogosult, azzal, hogy a bírósági ügyintézõ a 3. § (2) bekezdése szerinti végzést csak a bíró elõzetes hozzájárulásával hozhatja meg. (5) A szakértõ kirendelésére irányuló eljárás nemperes eljárás, amelyben bizonyításnak, felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. (6) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) szabályai – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredõ eltérésekkel – megfelelõen irányadók. * A törvényt az Országgyûlés a 2005. május 23-i ülésnapján fogadta el.

3754

MAGYAR KÖZLÖNY

2. § (1) A bíróság a szakértõi névjegyzékben szereplõ igazságügyi szakértõt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértõi intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértõként. Más szakértõ csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható. (2) Rendszerint egy szakértõt kell alkalmazni, több szakértõt csak különbözõ szakkérdések felmerülése esetében lehet kirendelni. (3) A kirendelésre kerülõ szakértõ személyérõl – a kérelmezõ meghallgatása nélkül – a bíróság dönt. 3. § (1) A szakértõ kirendelése iránti kérelemben meg kell jelölni az eljáró bíróságot, a kérelmezõ nevét, lakóhelyét (székhelyét), a szakértõi vizsgálat tárgyát és annak helyét, a rövid tényállást, a kérelem elõterjesztésének indokait, valamint azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértõnek véleményt kell nyilvánítania. (2) A bíróság a kérelmet – a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül – annak érkezésétõl számított 8 napon belül indokolt végzéssel elutasítja, ha a kérelem hiányos, vagy ha az elõadott tényállás, illetve a megválaszolandó kérdések alapján megállapítható, hogy a szakértõ kirendelésének az 1. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei nyilvánvalóan nem állnak fenn. (3) Ha a kérelem megfelel az (1) bekezdésben és az 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak, a bíróság – a kérelem érkezésétõl számított 8 napon belül – felszólítja a kérelmezõt, hogy a költségek fedezésére elõreláthatóan szükséges, – a bíróság által meghatározott – összeget a bíróságnál elõzetesen helyezze letétbe. Ha a kérelmezõ az összeget letétbe helyezi, a bíróság a szakértõt – a letétbe helyezéstõl számított 15 napon belül – kirendeli. Ha a kérelmezõ a letétbe helyezést elmulasztja, a bíróság – a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül – a kérelmet indokolt végzéssel elutasítja. (4) A szakvéleményhez szükséges vizsgálat tûrésére senki nem kötelezhetõ. (5) A bíróságnak a kérelmet elutasító végzése ellen a kérelmezõ fellebbezhet. A kérelemnek helyt adó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. 4. § (1) A szakértõ a szakvéleményt a szakértõt kirendelõ végzés kézhezvételétõl számított 30 napon belül köteles elõterjeszteni. A bíróság a szakértõ – határidõ lejárta elõtt elõterjesztett – kérelmére a határidõt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. (2) A szakértõ kirendelésének költségeit a kérelmezõ viseli, ideértve azt az esetet is, ha – tekintettel a 3. § (4) bekezdésére – a szakértõ a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni. (3) A kirendelt szakértõre a Pp. 185. §-ának (2)–(4) bekezdéseit megfelelõen alkalmazni kell.

2005/79. szám

5. § (1) A bíróság a szakértõ díját – a szakértõ által benyújtott díjjegyzék alapul vételével – a szakvélemény beérkeztét követõen, legkésõbb 15 napon belül végzéssel megállapítja. (2) Ha a kérelmezõ által letett összeg a szakértõ költségeit nem fedezi, a bíróság az (1) bekezdés szerinti végzésben kötelezi a kérelmezõt a díj viselésére és a még szükséges összeg letétbe helyezésére. A szakvéleményt a bíróság a kérelmezõnek csak a szakértõ költségeinek fedezésére szükséges teljes összeg letétbe helyezését követõen küldi meg. A végzés ellen a kérelmezõ és a szakértõ fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása 6. § A Pp. 96. §-a (3) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ szöveg lép: „(3) Idézésnek sürgõs esetben rövid úton – távbeszélõn, tárgyaláson szóban, illetõleg elektronikus levél vagy külön kézbesítõ útján – is helye van.” 7. § A Pp. 104. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a meghosszabbítást a fél vagy a szakértõ kéri, kérelmét a határidõ lejárta elõtt kell elõterjesztenie; a kérelem tárgyában a bíróság az ellenfél, illetve a felek meghallgatása nélkül határozhat.” 8. § (1) A Pp. 111. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Ha a (2) és (3) bekezdés esetében az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú tartama a kirendelt szakértõ méltányos érdekeit sértené, a bíróság a fél részére – a szakértõ kérelmére – a 49. § (2) bekezdésének megfelelõ alkalmazásával ügygondnokot (74. §) rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása – a szakértõi díj megállapítása és a letéttel fedezett díj kiutalása vonatkozásában – megszûnik.” (2) A Pp. 112. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik: „(3) A jogerõs végzéssel megállapított tanúdíj, szakértõi díj letéttel fedezett részének kiutalásáról a bíróság a félbeszakadás tartama alatt is intézkedik.” 9. § (1) A Pp. 177. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bíróság a szakértõi névjegyzékben szereplõ igazságügyi szakértõt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértõi intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt,

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3755

szervezetet rendelhet ki szakértõként. Más szakértõ csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható.”

a szakértõt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire is.”

(2) A Pp. 177. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a felek a szakértõ személyében nem állapodnak meg, arról a bíróság dönt. Az utóbbi esetben a feleket a szakértõ kirendelése tárgyában – szükség esetén – meg kell hallgatni.”

(2) A Pp. 180. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bíróság az írásbeli kirendelésben, illetve a tárgyaláson ismerteti a szakértõ elõtt azokat a kérdéseket, amelyekre véleményt kell nyilvánítania.”

(3) A Pp. 177. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a perbíróság a szakértõ meghallgatása iránt megkeresés útján intézkedik, és a felek a szakértõ személyében nem állapodnak meg, a szakértõ kirendelését is a megkeresett bíróságra bízhatja.” (4) A Pp. 177. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A bíróság a fél kérelmére – ha a bizonyítás szempontjából szükségesnek látszik – a kirendelt szakértõ helyett más szakértõt rendelhet ki. A kirendelésre a (3) bekezdés rendelkezését megfelelõen alkalmazni kell. Ha a bíróság a szakértõt a felek egyetértõ javaslatára rendelte ki, más szakértõ kirendelésének a szakvélemény elõterjesztése elõtt csak akkor van helye, ha a szakértõ a véleményadással késlekedik, kizárás okából (178. §) vagy valamely más fontos okból nem járhat el.” 10. § (1) A Pp. 178. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az, akire a 13. § (1) bekezdésének a), b), c) vagy e) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn, szakértõként sem járhat el, úgyszintén az sem, aki az ügyben mint bíró vett részt, illetve aki olyan gazdasági társaságnak tagja, alkalmazottja, amely az ügyben szakértõként már korábban eljárt.” (2) A Pp. 178. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejûleg az eredeti (2)–(3) bekezdések számozása (3)–(4) bekezdésre változik: „(2) Az ügyben szakértõként nem járhat el az a gazdasági társaság, amelynek tagjával vagy vezetõ tisztségviselõjével szemben a 13. § (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában, illetve vezetõ tisztségviselõjével szemben a 13. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn. Az ügyben nem járhat el az a szakértõi intézmény sem, amelynek vezetõjével szemben 13. § (1) bekezdésének a), b), c) vagy e) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn.” 11. § (1) A Pp. 180. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bíróság a szakértõt a vélemény írásbeli elõterjesztésére megidézése nélkül kirendelésekor utasíthatja. Ha a bíróság szükségesnek tartja, a szakértõt megidézheti. A megidézett szakértõ meghallgatása elõtt meg kell állapítani személyazonosságát, továbbá azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, és hogy nem áll-e fenn reá kizáró ok;

(3) A Pp. 180. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Gazdasági társaság vagy szakértõi intézmény kirendelése esetén, a társaság, illetve az intézmény a kirendelõ végzés kézhezvételétõl számított 8 napon belül köteles a bíróságnak és a feleknek bejelenteni, hogy az ügyben a társaság melyik tagja vagy alkalmazottja, illetve az intézmény melyik alkalmazottja jár el.” 12. § A Pp. 183. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „183. § (1) A bíróság az igazságügy-miniszter rendeletében meghatározott körbe tartozó szakkérdésekre – szakértõként történõ véleménynyilvánítás végett – a rendeletben meghatározott szakértõi testületet kereshet meg. A testület – külön törvényben meghatározott – bizottságban jár el. (2) A bíróság szakértõi testületet akkor rendelhet ki, ha a perben felmerülõ szakkérdés a 182. § alapján, két egymástól független szakvélemény elõterjesztése után, a kirendelt szakértõk személyes meghallgatása során sem tisztázható. (3) Az (1) bekezdés szerinti bizottság tagjára a szakértõre vonatkozó rendelkezéseket – ideértve a kizárás és a tárgyalásra való idézés szabályait – kell megfelelõen alkalmazni, azzal, hogy a tárgyalásra a szakvélemény elõterjesztésekor a bizottság által megjelölt bizottsági tag vagy a bizottság képviselõje idézhetõ.” 13. § A Pp. a következõ 183/A. §-sal egészül ki: „183/A. § (1) Ha a fél a perben bizonyítékként az igazságügyi szakértõ nemperes eljárásban történõ kirendelésérõl szóló törvény alapján eljárt szakértõ véleményére hivatkozik, köteles azt a keresetlevélben jelezni és a szakvéleményt a keresetlevélhez csatolni. (2) A perben felmerülõ szakkérdésben az (1) bekezdés szerinti törvény alapján eljárt szakértõ – azonos szakkérdésben adott – szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minõsül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértõ terjesztette volna elõ. (3) A bíróság a szakértõt megidézheti, meghallgatására a 180. § (1) bekezdése és a 182. § megfelelõen irányadó. A fél – ha a bizonyítás szempontjából szükségesnek látszik – a perben más szakértõ kirendelését is indítványozhatja. (4) A szakértõnek a perben felmerülõ költségei viselésére a 187. § megfelelõen irányadó.”

3756

MAGYAR KÖZLÖNY

14. § (1) A Pp. 185. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az eljáró bíróság annak a szakértõnek a munkadíját, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik és a véleménynyilvánításra nyitva álló határidõ alatt a határidõ meghosszabbítását nem kéri (104. §), illetve a meghosszabbított határidõ alatt sem nyilvánít véleményt, a határidõ lejártát követõ naptól kezdve naponta egy százalékkal csökkenti.” (2) A Pp. 185. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a tanú vagy a szakértõ az elmaradását (eltávozását), illetve a szakértõ a késedelmét az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedések alkalmazása után alapos okkal kimenti, a vele szemben tett intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni. A bíróság az (1) bekezdés szerinti intézkedést akkor is hatályon kívül helyezheti, ha a megtagadást követõen a tanú vallomást tesz, illetve a szakértõ a feladatát teljesíti.” (3) A Pp. 185. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: „(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozat ellen, továbbá az olyan határozat ellen, amely az (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozat hatályon kívül helyezése iránt elõterjesztett kérelmet elutasítja, a tanú, illetve a szakértõ fellebbezéssel élhet.” 15. § (1) A Pp. 187. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A bíróság a szakértõ díját – a szakértõ által benyújtott díjjegyzék alapul vételével – a szakvélemény beérkeztét, illetve a szakértõ meghallgatása esetében a meghallgatását követõen, de legkésõbb harminc napon belül végzéssel megállapítja. A szakértõ díját a perbíróság állapítja meg akkor is, ha a szakértõt a megkeresett bíróság rendelte ki. A bíróság határozata ellen a szakértõ és a felek külön fellebbezéssel élhetnek. A fellebbezésnek csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya.” (2) A Pp. 187. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A bíróság a jogerõsen megállapított összeg letéttel fedezett részét – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – a szakértõ által benyújtott számla alapján 30 napon belül kiutalja. Az összeg elõlegezésére a 186. § (2) bekezdését kell megfelelõen alkalmazni.”

2005/79. szám

b) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtésérõl szóló 1992. évi LXVIII. törvény 11. §-a; c) az Országos Ítélõtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás mûködését érintõ egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 17. §-a és 30. §-ának (2) bekezdése; d) a Polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejû rendelet 27–28. §-a. Mádl Ferenc s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgyûlés elnöke

A Kormány tagjainak rendeletei A honvédelmi miniszter és az egészségügyi miniszter 22/2005. (VI. 14.) HM–EüM együttes rendelete az állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülõegészségi feltételeirõl A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 53. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülõegészségi feltételeirõl a következõket rendeljük el: A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy megállapítsa és szabályozza azokat a speciális alkalmassági feltételeket és vizsgálati rendet, melyek a vizsgált személyek repülõegészségi alkalmasságának, illetve repülési szakszolgálati tevékenység ellátására való alkalmasságának megállapításához szükségesek.

16. § (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 182. §-ának (4) bekezdése, a 185. §-a (1) bekezdésének c) pontja, a 187. §-ának (1) bekezdése, valamint a 395. §-a (3) bekezdésének az „és a statisztikai adatszolgáltatás” szövegrésze;

A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya az állami célú légiközlekedés légiközlekedési és légiközlekedéssel összefüggõ tevékenységet folytató szakszemélyzetére (a továbbiakban: szaksze-

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

mélyzet), a kiképzés alatt álló hallgatóra, jelöltre, az MH Kecskeméti Repülõkórházra (a továbbiakban: MH KRK), a repülõegészségi alapellátást végzõ egészségügyi szolgálatokra, valamint a katonai légügyi hatóságra (a továbbiakban: Hatóság) terjed ki.

Értelmezõ rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában a) hatósági minõsítés: az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélye megszerzéséhez, meghosszabbításához, kiterjesztéséhez elõírt repülõegészségi alkalmasság hatósági minõsítését igazoló olyan okmány, melyet hatósági eljárás keretében a Hatóság állít ki; b) minõsített személy: aki a repülõalkalmassági kategóriájának megfelelõen, a 6. § szerinti vizsgálaton vagy felülvizsgálaton részt vett; c) repülõegészségi alkalmassági vizsgálat: a speciális foglalkozás-egészségügyi alkalmasság megítéléséhez szükséges komplex repülõélettani, funkcionális és labordiagnosztikai vizsgálatok együttes alkalmazása; d) ROB: az MH KRK Elsõfokú Repülõorvosi Bizottság (a továbbiakban: elsõfokú ROB) és az MH KRK Másodfokú Repülõorvosi Bizottság (a továbbiakban: másodfokú ROB) együttes megjelölésére használt rövidítés; e) vizsgált személy: aki a repülõalkalmassági kategóriájának megfelelõen, e rendelet szerinti repülõegészségi vizsgálatokon vesz részt.

A repülõegészségi alkalmasság megállapítása 4. § Az alkalmassági vizsgálat célja: a) a vizsgált személyek repülõszakmai tevékenységének folytatásához, a szakszolgálati engedély kiadásához szükséges repülõegészségi alkalmassági fokozatának meghatározása; b) a szakszemélyzetek egészségi állapotváltozásának elbírálása, véleményezése; c) a repülõszakképzést végzõ tanintézetbe, valamint ejtõernyõs ugrással járó beosztásba jelentkezõk repülõegészségi pályaalkalmasságának megállapítása.

5. § (1) A szakszemélyzet egészségi alkalmasságának megállapítását elsõ fokon az 1. számú mellékletben foglalt „Repülõegészségi alkalmassági követelmények táblázata” (a továbbiakban: Táblázat) szerint az elsõfokú ROB végzi.

3757

(2) A szakszemélyzet egészségi alkalmassági vizsgálatára az elõzetes hivatásos katonai, rendvédelmi szolgálatra, illetõleg a felsõfokú katonai tanintézeti tanulmányok folytatására való általános egészségi alkalmassági vizsgálat elvégzése után kerülhet sor, ha a vizsgálatra feljogosított intézet a külön jogszabályokban rögzített feltételek szerint „katonai szolgálatra alkalmas”, illetve „alkalmas” minõsítést állapított meg.1

A repülõegészségi alkalmasság rovatai 6. § (1) A Táblázat egyes rovatai a következõket jelölik: I/A. rovat: hangsebesség feletti repülõgép-vezetõ jelölt és hallgató; I/B. rovat: hangsebesség alatti repülõgép-vezetõ, helikoptervezetõ, valamint ejtõernyõs jelölt és hallgató; II. rovat: hangsebesség feletti repülõgép-vezetõ; III. rovat: hangsebesség alatti harci repülõgép-vezetõ, valamint sugárhajtómûves iskola-repülõgépvezetõ; IV. rovat: szállítórepülõgép-vezetõ; V. rovat: harci helikoptervezetõ, könnyû és közepes kategóriájú helikoptervezetõ, légcsavaros, oktató, merevszárnyú repülõgép-vezetõ; VI. rovat: szakszolgálati engedélyhez kötött légijármû személyzet tag; VII. rovat: hivatásos és szerzõdéses állományú ejtõernyõs; VIII. rovat: légijármû fedélzetén munkát végzõ, nem légijármû személyzet tag; IX. rovat: légiforgalmi irányító; RMSZ rovat: repülõmûszaki földi szakszemélyzet. (2) Az állami célú légiközlekedés repülõmûszaki földi szakszemélyzete alkalmasságát a hivatásos és szerzõdéses állomány egészségi alkalmasságáról szóló, külön jogszabályokban foglaltak szerinti feltételek alkalmazásával és a foglalkozás-egészségügyi sajátosságok szem elõtt tartásával kell megállapítani és minõsíteni2. (3) A Táblázat szerint a következõ alkalmassági fokozatok állapíthatók meg: a) A felsõfokú katonai tanintézetbe repülõkiképzésre jelentkezõ esetében: aa) repülõkiképzésre az I/A. vagy I/B. rovat szerint alkalmas; ab) repülõkiképzésre I. rovat szerint alkalmatlan. 1 A hivatásos és szerzõdéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minõsítésérõl szóló 4/2003. (I. 31.) HM rendelet, továbbá a fegyveres szervek, hivatásos közalkalmazotti és köztisztviselõi állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresõképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételérõl szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM együttes rendelet. 2 A 4/2003. (I. 31.) HM rendelet, továbbá a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM együttes rendelet.

3758

MAGYAR KÖZLÖNY

b) Kiképzés alatt álló hallgató esetében: ba) repülõkiképzésre az I/A. vagy I/B. rovat szerint alkalmas; bb) repülõkiképzésre az I/A. vagy I/B. rovat szerint alkalmatlan; bc) repülõkiképzésre az I/A. vagy I/B. rovat szerint ideiglenesen alkalmatlan. c) A légiközlekedési szakszemélyzet, az ejtõernyõsök és légiforgalmi irányítók esetében: ca) ..... rovat szerint szakszolgálat ellátására alkalmas (,,A”); cb) ..... rovat szerint szakszolgálat ellátására alkalmatlan (,,E”); cc) ..... rovat szerint szakszolgálat ellátására ideiglenesen alkalmatlan (,,I”); cd) ..... rovat szerint szakszolgálat ellátására korlátozással alkalmas (,,K”). (4) A Táblázatban alkalmazott nyomtatott nagybetûs jelzések a következõket jelölik: a) ,,A”: a vizsgált személy egészséges, esetleges szervi, szervrendszeri mûködési elváltozásai az élettani tûréshatárokat nem haladja meg, illetve ezen elváltozás a szakszolgálat ellátását nem korlátozza; b) ,,E”: a repülõegészségi feltételek szerint az adott betegség vagy fizikai fogyatékosság a szakszolgálat ellátására való egészségi alkalmasságot kizárja; c) ,,I”: a vizsgált személy aktuális betegsége vagy sérülése miatt szakszolgálat ellátására ideiglenesen alkalmatlan. A szakszolgálat ellátására ideiglenesen alkalmatlan személy „földi szolgálatra alkalmas (FSZ)” lehet, ha kóros állapotának mértéke és jellege azt lehetõvé teszi; d) ,,K”: a szakszolgálati tevékenység teljes körû és hatékony ellátását akadályozó, korlátozott repülõegészségi alkalmasságát jelöli, feltüntetve a korlátozó, illetve kizáró (felmentõ) tevékenységi területeket. A korlátozások jellegét és mértékét a Táblázat megfelelõ szakaszai tartalmazzák; e) ,,KLGS”: különleges elbírálás esetén alkalmazott jelölés.

7. § (1) Különleges elbírálásra akkor kerül sor, ha a Táblázat kétféle döntési lehetõséget tartalmaz. A „KLGS” megjelölés nem jelent minõsítést, csak választási lehetõséget biztosít a 6. § (1) bekezdés szerinti alkalmassági rovatok közül. (2) Különleges elbírálás esetén a döntés meghozatalánál a repülésbiztonság érdekében a következõket kell mérlegelni: a) a betegség (egészségkárosodás) súlyossági foka; b) a kórfolyamat természete (reverzibilitás); c) az egészségkárosodás kompenzáltsági foka;

2005/79. szám

d) a vizsgált személy repülõszakmai tapasztalata; e) a foglalkozási körével járó megterhelés hatása a betegség progressziójára; f) a betegség korlátozó hatása a repülõszakmai tevékenységére; g) a vizsgált pszicho-fiziológiai tulajdonságai; h) az alapellátást végzõ orvos által készített jellemzés adatai; i) a további repülõszakmai tevékenység célszerûsége. (3) A különleges elbírálás keretében a ROB a „....... rovat szerint szakszolgálat ellátására korlátozással alkalmas” fokozatot alkalmazza.

A szakszemélyzetek repülõegészségi alkalmassági vizsgálatának, felülvizsgálatának és gondozásának rendje 8. § A repülõegészségi alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat formái: a) teljes körû, ha a repülõegészségi alkalmasság megállapításához a következõ vizsgálatokat alkalmazzák: laboratóriumi, röntgenológiai, klinikai és terheléses, pszichológiai és barokamra vizsgálatok; b) kibõvített, ha sérülés és betegség után, továbbá valós, illetve lehetséges egészségkárosodás miatt a teljes körû repülõorvosi vizsgálatokon túl egyéb vizsgálatok elvégzése is szükséges; c) részleges, ha a repülõegészségi alkalmasság megállapításához a teljes körû vizsgálatok közül csak azokat alkalmazzák, melyek elegendõek az adott személy repülõegészségi minõsítésének eldöntéséhez; d) célzott (megjelölt), ha a megbetegedés, egészségkárosodás, légiközlekedési baleset, repülõesemény, pszichés trauma után az alkalmasság megítéléséhez nem szükséges a teljes körû vizsgálat, elegendõ csak az adott probléma tisztázására irányuló klinikai vizsgálatok elvégzése.

9. § (1) A szakszemélyzet egészségi alkalmasságát rovatuknak megfelelõen a következõk szerint kell megállapítani: a) az I., II., III., IV., V., VI., VII. rovat szerint minõsítetteket teljes körû ROB vizsgálattal évente kell elbírálni; az alkalmasság megállapítása alapján alkalmazott minõsítés érvényességi ideje 365 nap; b) az a) pontban felsoroltak félévente részleges ROB alkalmassági ellenõrzõ vizsgálaton jelennek meg; a szerzõdéses állományú ejtõernyõsök féléves vizsgálatát a szervezet repülõ-egészségügyi alapellátását végzõ szolgálat repülõorvosa végzi; e vizsgálat érvényességi ideje az éves vizsgálat napjától számított 6 hónap;

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

c) az a) pontban jelzett minõsítésekkel rendelkezõ személyek alkalmassági ellenõrzõ vizsgálatát – az utolsó intézeti ROB vizsgálat lezárásának napjától számítottan – negyedévente az alapellátást végzõ egészségügyi szolgálat végzi; a szerzõdéses állományú ejtõernyõsök e vizsgálaton nem vesznek részt; a vizsgálat érvényességi ideje a megelõzõ éves vagy féléves ROB vizsgálat napjától számított 3 hónap; d) a b)–c) pont szerinti alkalmassági ellenõrzõ vizsgálatokat az érvényességi idõ lejárta után legfeljebb 21 napon belül el kell végezni. (2) A végzõs légijármû-vezetõi hallgató alkalmasságát az elsõ légijármû-vezetõi beosztás ellátására tervezett légijármû típusának megfelelõ rovat szerint kell meghatározni. (3) A VIII. és IX. rovat szerint az alkalmassági minõsítést kétévente kell elvégezni. Évente az alapellátást végzõ egészségügyi szolgálatnál alkalmassági ellenõrzõ vizsgálat szükséges. (4) A repülõmûszaki földi szakszemélyzet tagjainak alkalmasságát az RMSZ rovat szerint háromévente kell megítélni.

10. § (1) A szakszemélyzetek alkalmassági vizsgálatával, felülvizsgálatával és a gondozásával kapcsolatos teendõket az elsõ- és másodfokú ROB látja el.

3759

b) a légijármû-vezetõ állománynál az elöljáró utasítása alapján kötelezõen végrehajtott kondicionáló kiképzés során nyert egészségügyi adatokat az éves alkalmassági vizsgálat során minden esetben köteles figyelembe venni; c) az alkalmasság elbírálásánál felhasználja az alapellátást végzõ orvos által készített jellemzés adatait is; d) elhúzódó megbetegedés vagy sérülés esetén az egészségi állapot teljes helyreállítására a „szakszolgálat ellátására ideiglenesen alkalmatlan” megállapítást egy év idõtartamra alkalmazhatja; ezt követõen a szakszolgálati alkalmasságot a vonatkozó rovatok szerint véglegesen el kell bírálni. (2) A ROB az alkalmasság megállapítása mellett javaslatokat tesz a vizsgált személy egészségi állapotának javítása érdekében szükséges életvitelére, orvosi beavatkozásra vagy a vizsgált személy egyéb tevékenységére, korlátozásokra.

12. § (1) A szakszemélyzet egészségi állapotában történt változás miatt, vagy a repülõszakmai tevékenységben bekövetkezett visszaesése esetén repülõegészségi alkalmassági felülvizsgálatát kezdeményezheti a) a minõsített személy, b) az állományilletékes parancsnok, c) a szervezet repülõ-egészségügyi alapellátását végzõ szolgálat repülõorvosa, d) a Hatóság.

(2) Az elsõfokú ROB elnöke az MH KRK Repülõalkalmasság-vizsgáló Osztály osztályvezetõ fõorvosa. Tagjai a következõ szakfõorvosok és szaklaborvezetõk: belgyógyász, sebész, ideggyógyász, fül-orr-gégész, szemész, fog- és szájsebész, a funkcionális diagnosztika és a pszichológiai labor vezetõje.

(2) Légiközlekedési baleset, pszichés trauma, elhúzódó vagy gyakran ismétlõdõ megbetegedés esetén az elsõfokú ROB felülvizsgálat kötelezõ.

(3) Az elsõfokú ROB elnöke a megalapozott szakmai döntéséhez további szakorvosokat vonhat be. A ROB a döntéseit zárt ülésen hozza.

(4) A Hatóság a felülvizsgálat terjedelmével kapcsolatos döntést – figyelemmel az esemény jellegére és az elszenvedett traumák súlyosságára – az elsõfokú ROB elnökével egyeztetve hozza meg.

(4) A másodfokú ROB-ot a fellebbezés elbírálására illetékes másodfokú hatóság az elsõfokú ROB döntésben részt nem vevõ szakorvosokból, határozatban jelöli ki. A másodfokú ROB elnöke az MH KRK repülõorvosi ügyekkel foglalkozó igazgatója. (5) A ROB-ok orvos-szakmai felügyeletét az MH repülõ-, valamint MH szakági fõszakorvosai látják el.

11. § (1) A ROB a) a repülõegészségi alkalmasság megállapításánál a repülõegészségi alkalmasság valamennyi rovatát, fokozatát, továbbá formáját alkalmazhatja;

(3) A pszichés trauma tényét az (1) bekezdés b)–d) pontjai szerinti személyek állapítják meg.

(5) Ha a vizsgált személy repülõegészségi alkalmassága kizárja a repülõszakmai, szakszolgálati tevékenység ellátását, az általános egészségi alkalmasság felülvizsgálatára az elsõfokú ROB, mint elsõfokú felülvizsgáló bizottság intézkedik a külön jogszabályban3 foglaltak szerint. (6) A honvédelmi szervek állományába nem tartozó szakszemélyzetek szolgálatra való alkalmasságát a külön jogszabályban rögzített feltételek szerint a vizsgálatra feljogosított intézet végzi.

3

4/2003. (I. 31.) HM rendelet.

3760

MAGYAR KÖZLÖNY 13. §

(1) Az alkalmassági ellenõrzõ (éves, féléves, negyedéves) vizsgálatok és a gondozás formáját, szakmai tartalmát, eljárási rendjét, módszertanát, valamint a szakszemélyzet gyógyszer szedése melletti repültetésének részletes szabályait – a szakszolgálati tevékenységgel szemben támasztott követelmények, a repülésbiztonság feltételeinek figyelembevételével – a Hatóság egyetértésével az MH repülõ fõszakorvos és az elsõfokú ROB az MH Egészségügyi Parancsnokság parancsnoka által jóváhagyott szakmai-módszertani útmutatóban határozza meg. (2) A repülõegészségi alkalmassági vizsgálatok közötti idõszakban a szakszemélyzet egészségi állapotának felügyeletét az alapellátást végzõ egészségügyi szolgálat látja el az (1) bekezdés szerinti szakmai-módszertani útmutató alapján.

2005/79. szám

e) az egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati adatok (klinikai, laboratóriumi, speciális vizsgálati adatok), f) az alapellátást végzõ orvos által készített jellemzés megállapításai, g) a kórisme a Táblázat vonatkozó pontjának megjelölésével és repülõegészségi minõsítése. (4) Az (1) bekezdésben foglalt a) a), e) és f) pontok szerinti okmányokat az MH KRK, b) b) és h) pontok szerinti okmányokat az alapellátást végzõ egészségügyi szolgálat, c) i) pont szerinti orvosi vélemény egy-egy példányát az MH KRK és az alapellátást végzõ egészségügyi szolgálat tárolja.

A szakszemélyzetek repülõegészségi alkalmassági minõsítésének és felügyeletének rendje

A repülõegészségi vizsgálatok okmányai

15. §

14. §

(1) A szakszolgálati engedély kiadásához, meghosszabbításához az e rendeletben elõírt repülõegészségi alkalmasságot a Hatóság minõsíti.

(1) A szakszemélyzet egészségi alkalmasságának megállapítása során a vizsgálatok adatainak dokumentálására a következõ okmányok szükségesek: a) vizsgálati lap a felsõfokú oktatási intézménybe jelentkezõ repülõszakos hallgató részére, b) repülõ-egészségügyi könyv a végzett hallgatók és a légiközlekedési szakszemélyzet részére, c) repülõorvosi igazolás szakszolgálati engedély kiállításához, d) hatósági repülõorvosi igazolvány, e) általános kórtörténeti lap, f) zárójelentések a vizsgálatokról, gyógykezelésekrõl, g) orvosi bizonyítvány, h) gondozókarton, i) az alapellátást végzõ orvos véleménye. (2) A ROB szakfõorvosai és a speciális vizsgálatokat végzõ orvosok szakvizsgálatainak eredményét az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálati lap, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti repülõ-egészségügyi könyv megfelelõ rovatába kell bejegyezni. A vizsgálati eredmények (leletek) mellett be kell jegyezni a megállapított kórismét, a repülõegészségi alkalmasság fokát, a szükséges gyógyító-megelõzõ teendõket és az egyéb egészségügyi adatokat. (3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti orvosi bizonyítvány a minõsített személy következõ adatait tartalmazza: a) neve, születési éve, anyja neve, rendfokozata, szervezete, beosztása, repülõszakmai beosztásának kezdete, b) a légijármû típusa, c) repült órák, illetve a végrehajtott ejtõernyõs ugrások száma, d) a kórelõzmény adatai,

(2) A hatósági minõsítés érdekében az elsõfokú ROB elnöke a szakszolgálati engedélyhez szükséges repülõegészségi alkalmassági vizsgálatok elvégzése után a 2. számú melléklet szerinti igazolást állít ki, melyet aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzõlenyomatával hitelesít és azt megküldi a Hatóságnak. (3) A Hatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás alapján, 8 napon belül a 3. számú melléklet szerinti igazolványt állít ki. (4) A szakszemélyzet a (3) bekezdés szerinti igazolvány kézhezvételéig is folytathat szakszolgálati tevékenységet, ha a repülõegészségi alkalmasságának megállapítása a korábbi rovatnak megfelelõen megtörtént, az elsõfokú ROB szakszolgálat ellátására alkalmasnak tekinti, és ezt az elsõfokú ROB elnöke a repülõ-egészségügyi könyvben dokumentálta. (5) Az éves minõsítés érvényességének kezdõ idõpontja a vizsgálat lezárásának napja.

16. § (1) A vizsgált személyek alkalmasságukat befolyásoló megbetegedések után, légiközlekedési balesetek, pszichés traumák esetén minden esetben újra minõsítendõk. Újraminõsítés esetén a korábban kiállított szakszolgálati engedély az új döntés napján érvényét veszti. (2) Ha a vizsgált személy egészségi állapotromlása olyan fokú, amely a repülés biztonságát veszélyezteti, vagy a szolgálat folytatása károsan befolyásolja a jövõbeni

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

egészségi állapotát, az elsõfokú ROB „szakszolgálat ellátására alkalmatlan” megállapítást tesz. (3) A ROB orvosi bizonyítványt állít ki, ha a szakszemélyzetnél „szakszolgálat ellátására alkalmatlan” vagy „korlátozással alkalmas” javaslatot tesz, illetve az egészségi alkalmasságát más rovatnak megfelelõen állapítja meg. (4) Az orvosi bizonyítvány egy példányát az orvosi titoktartásra vonatkozó szabályok betartásával a Hatóságnak kell megküldeni. (5) A Hatóság a szakszemélyzet egészségi állapotában történt változást követõ korlátozásról vagy az alkalmassági érvényesség felfüggesztésérõl határozatban rendelkezik.

17. § (1) „Szakszolgálat ellátására korlátozással alkalmas” vagy „ideiglenesen alkalmatlan”, illetve „alkalmatlan” döntés esetén a minõsítésrõl a Hatóság határozatban értesíti a minõsített személyt, annak állományilletékes parancsnokát, valamint tájékoztatja a vizsgálatot végzõ elsõfokú ROB-ot. (2) „Szakszolgálat ellátásra ideiglenesen alkalmatlan” vagy „alkalmatlan” döntés esetén, illetve ha a szakszemélyzet a minõsítés ellen fellebbez, a döntés vagy a fellebbezés napjától szakszolgálati tevékenységet nem folytathat. (3) Bármilyen egészségkárosodás miatti ideiglenesen alkalmatlanná válás esetén annak tényét minden esetben rögzíteni kell a szakszemélyzet repülõ-egészségügyi könyvébe. 18. § (1) A Hatóság elsõfokú repülõegészségi alkalmassági minõsítése ellen – a döntés közlésétõl számított 15 napon belül – a másodfokú katonai légügyi hatósági feladatokat ellátó szervhez címzett, a Hatósághoz benyújtott fellebbezésnek van helye. (2) A másodfokú repülõegészségi alkalmassági minõsítés ellen további fellebbezésnek helye nincs.

3761

vel –, továbbá gondozását, egészségi állapotuk és katonai szolgálatra való alkalmasságuk minõsítését külön jogszabály alapján az MH KRK végzi. (2) A honvédelmi szervek kötelékébe nem tartozó szakszemélyzetek repülõegészségi alkalmatlansága esetén a szakszemélyzetek gyógykezelését, gondozását és általános alkalmassági minõsítését a külön jogszabályban kijelölt intézet végzi.

20. § A 9. §-ban meghatározott alkalmassági ellenõrzõ vizsgálatok végrehajtásáról a szakszemélyzet alapellátását ellátó egészségügyi szolgálat szolgálati úton a tárgyhót követõ hónap 5-ig, a 4. számú melléklet szerinti táblázat formájában tájékoztatja a Hatóságot.

Záró rendelkezések 21. § (1) Ez a rendelet – a 21. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követõen indult eljárásokra kell alkalmazni. (2) A rendelet 20. §-a a kihirdetést követõ hatodik hónap elsõ napján lép hatályba. (3) Az e rendelet hatálybalépéséig kiadott repülõorvosi igazolvány a benne foglalt érvényességi idõ lejártáig érvényes. (4) A 13. § (1) bekezdésben meghatározott szakmai-módszertani útmutatót 2006. január 1-jéig kell kidolgozni. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeirõl szóló 16/1998. (X. 28.) HM–EüM együttes rendelet 15–26. §-a és 2–4. számú melléklete hatályát veszti.

19. § (1) Repülõegészségi alkalmatlanság esetén a szakszemélyzetek gyógykezelését – a sürgõsségi esetek kivételé-

Juhász Ferenc s. k.,

Dr. Rácz Jenõ s. k.,

honvédelmi miniszter

egészségügyi miniszter

3762

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

1. számú melléklet a 22/2005. (VI. 14.) HM–EüM együttes rendelethez

Repülőegészségi alkalmassági követelmények IDEG- ÉS ELMEGYÓGYÁSZATI MEGBETEGEDÉSEK

Sorszám 1.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése A központi idegrendszer gyulladásos betegségei (meningitisek, encephalitisek, myelitisek, meningoencephalitisek) 1. maradványtünetek nélkül gyógyult 2. mérsékelt maradványtünetekkel gyógyult 3. kifejezett maradványtünetekkel gyógyult

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E E

E E

KLGS E

KLGS E

E KLGS

E KLGS

E KLGS

E KLGS

E A

E A

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Az alkalmassági döntést a kórházi kivizsgálást, gyógykezelést, illetve rehabilitációt követő végállapotban kell meghozni, addig egészségügyi szabadságot, illetve ideiglenesen alkalmatlan megállapítást kell tenni. 2.

Koponya és agyvelősérülések következményei 1. érző- és mozgatórendszer funkciózavarai 2. funkcionális jellegű jelentéktelen klinikai tünetek 3. klinikai tünetek, organikus károsodásra utaló jelek nélkül

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

Az 1. alpont tartalmazza a koponya áthatoló és zárt traumáinak – a pszichikum zavaraiban, érzékelési, mozgási vagy koordinációs zavarokban – megnyilvánuló következményeit. Ez az alpont érvényes a traumás epilepszia eseteire is. Ugyancsak ezen alpont alapján kell elbírálni az elhúzódó postraumás astheniás állapotokat. A 2. alponthoz tartoznak a vegetatív labilitás formájában jelentkező nem kifejezett funkcionális jellegű, klinikai tünetekkel járó esetek, amelyek közepes vagy enyhe koponyatraumák következtében jönnek létre. A légijármű-vezető koponyasérülés után I–VI. rovat szerint csak a kórházi kivizsgálás után lehet alkalmas. Az érintett személynél kötelezően pszichofiziológiai, neuroradiológiai, barokamrai vizsgálatokat, valamint vestibulometriás és orthostaticus próbákat kell elvégezni. Koponyatrauma elszenvedése után a légijármű-vezetőt gyógykezelésben kell részesíteni, azt követően pedig egészségügyi szabadságra kell küldeni. Az egészségügyi szabadság letelte után, ha szükséges, ismételt vizsgálatot kell alkalmazni. A csont hiányával járó koponyatraumák minősítése sebészeti elvek alapján történik (egyébként minden rovat szerint E). 3.

Gerincvelő-sérülések következményei 1. állandó és súlyos funkciózavarok 2. jelentéktelen funkcionális jellegű maradványtünetek

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

Az 1. alponthoz tartoznak az érző- és mozgató szférák maradandó zavarai, amelyek a repüléshez szükséges munkaképesség elvesztését idézik elő. A 2. alpont az érző-, esetleg mozgató szférák kisebb jelentőségű zavarait tartalmazza, amelyek mellett a repüléshez szükséges munkaképesség megmaradhat. A vizsgált személy a II–IX. rovat szerint különleges elbírálással alkalmas lehet, ha a kivizsgálás és kontroll során megállapítást nyer, hogy a jelentéktelen posttraumás maradványtünetek állnak fenn. A gerincvelő és a gerincoszlop traumáinak kombinálódása esetén a szakorvosi döntést a 70. pont figyelembevételével kell meghozni.

2005/79. szám Sorszám 4.

MAGYAR KÖZLÖNY

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Központi idegrendszer organikus megbetegedései 1. progrediáló jellegű állandó súlyos funkciózavar 2. jelentéktelen maradványtünetek funkciózavarok nélkül

3763

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

Itt az organikus mentális zavarokat (dementiák, delíriumok) a központi idegrendszer szisztémás és degeneratív folyamatait a demyelinisatios betegségeket, a cerebrovascularis megbetegedéseket, illetve a központi idegrendszer daganatos megbetegedéseit ítéljük meg. Az 1. alpont alapján kell megítélni az agy- és gerincvelő progrediáló organikus megbetegedéseit (daganatok, syringomyelia, a központi idegrendszert érintő szisztémás sorvadásokat, a Parkinson-kórt, dystoniákat és egyéb extrapyramidalis mozgási rendellenességeket, a sclerosis multiplexet és egyéb disszeminált demyelinisatiókat stb.), valamint a myopathát, myastheniát és myotoniát. A központi idegrendszer keringészavarait (intracranialis haematoma, trombosis, embolia), valamint az agyi artériák klinikailag kifedezett artheriosclerosisát. A 2. alpont a központi idegrendszer jelentéktelen maradványtünetekkel gyógyult organikus megbetegedései esetén alkalmazható. Jelentéktelen maradványtünetek esetén, ha a hivatásuk gyakorlásához szükséges munkaképességük érintetlen egyes esetekben az elsajátított típuson különleges elbírálás alapján alkalmas döntés hozható. 5. Igazolható epilepsia (egyszeri roham esetén is)

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

E

Ez a pont tartalmazza az epilepsia összes formáit, amelyeket gyógyintézetben megállapítottak a klinikai formától függetlenül. Az epilepsia diagnosztikájában nagy jelentősége van az epilepsiás roham tanúk általi leírásának. Az epilepsia kórházi kivizsgálása során részletes parancsnoki és orvosi jellemzést kell bekérni, minden részletre kiterjedő rohamleírással. Az epilepsia diagnózisát részletes neurológiai (neuroradiológiai) és EEG vizsgálatok (terheléses és longitudinális) nélkül nem lehet kimondani. Az EEG-a jelentkező konvulzív mechanizmus igazolja a diagnózist, hiánya nem zárja ki az epilepsiát. Alkalmi konvulzió esetén a VIII. rovat szerint KLGS elbírálás alkalmazható. 6.

EEG anomáliák nélküli)

(klinikai

tünetek E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

Ez a pont tartalmazza a különböző diffúz vagy lokális meglassulásokat, hullámdiszritmiát, egyedi vagy csoportos meredek hullámokat, esetleges tüske kisüléseket. A kiképzett légijármű-személyzet tagjainak 3 évenként ill. klinikai indikáció alapján kötelező EEG vizsgálatok szükésgesek A VII repülési osztályba tartozók EEG vizsgálata jelentkezéskor, ill. klinikai indikációk alapján szükséges. A VIII–IX-es repülési osztályhoz tartozónak EEG vizsgálata klinikai indikáció alapján szükséges. Ha a kiképzett légijármű-személyzetnél jelentkezik éves ROB vizsgálat során EEG elváltozás észlelhető, úgy az érintett személyt ideiglenesen le kell tiltani a repülésről, és komplex kórházi kivizsgálásra kell utalni. A kivizsgálás során a klinikai vizsgálatokon túl el kell végezni a különböző terheléses és longitudinális (24-72 órás) EEG vizsgálatokat, különös tekintettel az alvásdeprivációs, altatásos, esetleg hypoxiás EEG vizsgálatokra. Vizsgálni kell ilyen esetekben a személyek hypoxia tűrőképességét, meg kell győződni pszichés és fizikai teljesítőképességéről, rezerv kapacitásairól (TOLT, orthostaticus próba, kerékpár-ergometriai terhelés, komplex pszichológiai vizsgálatok). Amennyiben a kivizsgálás az EEG anomáliát megerősíti, úgy a döntés II–VI. rovat szerint a KLGS alapján. Ugyanígy kell dönteni abban az esetben is, ha a kivizsgálás negatív eredményt hoz ugyan, de az EEG elváltozás két alkalommal előfordul. EEG anomália esetében az éves ROB vizsgálatok során kontroll EEG vizsgálatokat kell végezni.

3764

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

Sorszám 7.

Betegségek és fizikai I. fogyatékosságok megnevezése A B II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. A perifériás idegrendszer megbetegedései és sérüléseinek következményei 1. kifejezett, súlyos mozgás-, érzésés trophicus zavarok, valamint súlyos fájdalom syndroma vagy E E E E E E E E E E gyakori recidíva 2. krónikus csak ritkán fellobbanó betegségek, vagy akut megbetegedések és traumák utáni visszamaradó nem progrediáló tünetek, jelentéktelen mozgás-, érzés- és trophicus zavarok E E KLGS KLGS A A A A A A Az 1. alpont tartalmazza az idegtörzsek és idegfonatok megbetegedését és traumáinak következményét, amelyek az érzőés mozgatókör, illetve trophica kifejezett és maradandó zavarával járnak, valamint a perifériás idegek gyakran kiújuló vagy gyógyulási hajlamot nem mutató krónikus megbetegedéseit. A 2. alponthoz tartoznak a perifériás idegek sérülései és megbetegedései utáni nem progrediáló maradványtünetek, amelyek csak enyhe zavarokat idéznek elő a mozgató- és érzőkörben.

8.

Ideggyök és plexus betegségek 1. gerincműtét után maradványtünet, illetve funkciózavar nélkül E E E E KLGS KLGS KLGS KLGS A A 2. gerincműtét után maradványtünet, illetve funkciózavar nélkül E E E E E E KLGS KLGS A A 3. gerincműtét után jelentéktelen maradványtünet, funkciózavar nélkül tartós vezetési zavar, E E E E E E E E E E funkciózavarral A gerinc degeneratív betegségei esetén, ha azok idegrendszeri tüneteket vagy panaszokat okoznak, nem mellőzhető az intézeti kivizsgálás. A kivizsgálás során gyöki kiesési tüneteket okozó discus hermák esetében el kell végezni a myelographiát, a liquor vizsgálatot, illetve a CT-t, szükség esetén MRI vizsgálatot is. Nyaki, illetve ágyéki discus hernia esetében elektrofiziológiai vizsgálatokkal kell a kórképet még jobban tisztázni. Porckorongsérv műtéti megoldását követően a funkciók teljes helyreállítása után tünet- és panaszmentesség esetén az 1. alpont szerint kell megítélni. Maradványtünetek, valamint funkciózavar esetén a 2. vagy 3. alpontok szerint kell a döntést meghozni. Eszméletvesztéssel vagy collapsussal járó neurocirculatios zavarok E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS A A Ez a pont vonatkozik a collapsusok és öntudatlan állapotok formájában jelentkező acut vasomotor zavarokra, etiológiájuktól függetlenül. Minden légijármű-személyzettagot öntudatvesztéses állapot után, függetlenül annak kialakulási körülményeiről, ideiglenesen a repülésről le kell tiltani és kórházi kivizsgálásnak kell alávetni. Orvosi és parancsnoki jellemzést kell bekérni, amelynek az alábbi kérdésekre tett válaszokat kell tartalmaznia: az eszméletvesztés fellépésének ideje, helye, körülményei, minden olyan tényező, amely számításba jöhet a kiváltásában, az eszméletvesztés fellépésének sajátosságai, ha repülés közben lépett fel pontosítani kell a közérzetromlás pillanatában észlelt jelenségeket, a fellépett helyzet hatását a légijármű-vezetőre, az oxigénellátás körülményeit, a speciális védőfelszerelések állapotát, a kabin hermetizációt, a repülési feladat sajátosságait, amelyek hatást gyakorolhattak a pilóta egészségi állapotára, azaz alkalmazni kell az esemény kivizsgálásának szakmai eredményeit. A döntéshez figyelembe kell venni az utolsó ROB vizsgálat óta lezajlott betegségeket, a szolgálati megterheléseket, a pihenési és táplálkozási rezsim adatait, káros szenvedélyeket, amelyek elősegíthették az eszméletvesztéses állapot kialakulását. Az eszméletvesztéses állapot leírása, időtartama, esetleges traumák vagy görcsök jellege, nyelvharapás jelei, a pupillák fényreakciója, az öntudat visszanyerési periódus leírása, végül az öntudatvesztés okának orvosi és szakmai összefoglalása. A kórházi kivizsgálás során ki kell zárni azokat a kóros állapotokat, amelyek eszméletvesztést idézhetnek elő (epilepsia, hypoglycaemiás állapot, neuroendocrin zavarok, az agyi vérkeringés zavarai stb.). Az alkalmassági elbírálást, csak a klinikai vizsgálatok eredményei, a terheléses próbák elviselésének adatai, az eszméletvesztéses állapot okainak, a személyiség sajátos pszichológiai jegyeinek az életkor és a repülőbeosztás gondos mérlegelése alapján lehet elvégezni. Olyan betegségekben, amelyek eszméletvesztéses állapottal járnak, az esemény következtében kialakuló maradandó neuroticus reakciók, a terhelési próbák rossz elviselése az egyéb vizsgálatok eredményeitől és az eszméletvesztés okaitól függetlenül elegendő okként szolgálnak a minden rovat szerinti alkalmatlanság megállapítására.

9.

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3765

Kifáradás, astheniás állápot kedvezőtlen hatásaként fellépő eszméletvesztéses állapotok utáni végleges alkalmassági döntés kimondása előtt egészségügyi szabadságot kell adni. Ha az orthostaticus collapsust a szervezet kifejezett, de átmeneti gyengesége következtében (pihenési rezsim megsértése, másnaposság stb.), vagy orvosi beavatkozás miatti emotionális feszültség vagy fájdalom váltotta ki (oltás, arcüreg punctio, vérvétel stb.) a szakszolgálati munka II–VI. rovat szerint engedélyezhető. Óvatosabb megítélést igényelnek azok az eszméletvesztéses állápotok, amelyek kellemetlen emotionális hatások következtében lépnek fel, orvosi beavatkozástól függetlenül, valamint az ismételten fellépő orthostaticus collapsusok. Hasonló esetben gyakran kifejlődik az ilyen epizódok tudati fixációja és az önbizalom elvesztésével a repülés biztonságérzés csökkenésével társul, ami jelentősen rontja a repülési feladatok sikeres végrehajtását. Az olyan öntudatvesztések megítélésénél, amelyeket a repülések olyan extrém tényezői idézték elő, amelyek az emberi tűrőképesség határait meghaladták, a kiváltó tényezőt vagy annak a szervezetre gyakorolt káros következményeit kell elsősorban figyelembe venni. Ilyen esetekben a repülőesemények kivizsgálására vonatkozó utasítások szerint kell eljárni. Az öntudatvesztést elszenvedett szakszemély, aki szakszolgálatra alkalmas, szigorú orvosi megfigyeléssel kell követni.

MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSZAVAROK

Minden egyes eset pszichiátriai elbírálásakor alkalmazandó általános irányelvek: A táblázatot a hazánkban a rendelet megalkotásakor használatos BNO-10 nomenklatúrája szerint állítottuk össze. A diagnosztizálásnál a DSM (a rendelet megalkotásakor aktuálisan a DSM-IV TR) kritériumait kell figyelembe venni, mert az a mentális és viselkedészavarok leírásában egyértelműbb, objektívabb kritériumokat tartalmaz és használata a hazai pszichiátriában általánosan elterjedt. A DSM szerinti multiaxiális szemlélet a BNO-10-ben nem tükröződik. Több tengelyen is felállítható diagnózisok esetén az e rendelet szerinti súlyosabb elbírálás alá eső pszichés állapotot kell a minősítés alapjául venni. A mentális és viselkedészavarokkal kapcsolatos döntést az aktív állományban lévőknél csak pszichiátriai osztályon történt kivizsgálás, illetve (szükség szerint) kezelés után lehet meghozni. Figyelembe kell venni a közvetlen szolgálati elöljárói és az alapellátást végző orvosi jellemzés adatait. A döntés meghozatalához hosszmetszeti követés és részletes, esetenként ismételt pszichológiai és műszeres neuropszichológiai vizsgálat szükséges. Gyakran hónapokig, akár egy évig tartó egészségügyi szabadság (ideiglenesen alkalmatlan) után bírálható el a vizsgált személy szolgálatképessége. Tekintetbe kell venni a létrejött kompenzáció stabilitását, a munkaképesség tényleges helyreállítási szintjét, a repülések elviselésének képességét és a javasolt repülőtevékenység jellegét. Az objektívabb elbírálás érdekében átmenetileg javasolható az egyébként önállóan repülő hajózók kontroll alatti repültetése ekipázs rendszerű gépen. A különleges elbírálás alapján hozott döntéseket a repülőbeosztás és a repült géptípus figyelembevételével kell meghozni. „Alkalmas” döntés esetén fokozott csapatorvosi és parancsnoki ellenőrzést kell elrendelni. Amennyiben a pszichiátriai diagnózisok kritériumait még ki nem elégítő mentális érintettséget tapasztalunk, amely azonban már negatívan befolyásolná a repülő-hajózó munka biztonságát, a pszichológiai fejezet megfelelő alpontja szerint kell az egyént minősíteni. Sorszám 10.

11.

I. A zavar megnevezése Organikus és szimptómás mentális zavarok (F00–F09) 1. átmeneti, medikációt már nem igénylő, maradványtünet nélkül

A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

2.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

a fentinél súlyosabb

Az 1. alpont alapján a nem korfüggő, relatíve minor események (pl. kisebb koponyatrauma) utáni, jól kompenzálódó eseteket kell minősíteni. Pszichoaktív szer használata által okozott mentális- és viselkedészavarok (F10–F19) 1. Kezelésre tartósan tünetmentes, absztinens E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. A fentinél súlyosabb E E E E E E E E E E Az 1. alpont alapján az objektivizálható stresszhelyzet miatti, nem visszatérő alkohol, vagy gyógyszer abusus minősítendő. Tartós vagy visszatérő szerfogyasztást, illetve bármely droghasználatot (a „kipróbálás” esetét kivéve) a 2. alpont alapján kell elbírálni.

3766 Sorszám 12.

13.

MAGYAR KÖZLÖNY I. A zavar megnevezése Szkizofrénia, szkizoaffektív zavarok, tartós paranoid zavarok és egyéb nem organikus pszichotikus zavarok (F20– F29, kivéve F21 és F23)

15.

A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

Az ilyen mértékű pszichés zavar minden rovat szerinti alkalmatlanságot jelent. Akut és átmeneti pszichotikus zavarok (F23) 1. stressz vagy intoxikáció által kiváltott, kezelésre jól reagáló, medikáció nélkül tartósan tünetmentes E E KLGS KLGS KLGS 2.

14.

2005/79. szám

egyéb, illetve a fentinél súlyosabb

E

E

E

E

E

Itt bírálandóak el az egyszeri, viszonylag gyors lefolyású pszichotikus zavarok. Az 1. alpont szerint csak a bizonyíthatóan exogén noxa által okozott pszichózisok bírálhatóak el, az egyéb esetek a 2. alpont alapján minősítendők. Az egyéb pszichózisok kezelésekor a szakmai irányelveknek megfelelően még egyetlen epizódot követően is huzamosabb antipszichotikus gyógyszerelés javallt a relapszus kivédésére, így egy éven belül nem beszélhetünk medikáció nélküli, stabil kompenzált állapot eléréséről. Emiatt a minősített állomány tagját a 2. alpont szerint alkalmatlannak kell nyilvánítani. Hangulatzavarok (F30–F39) 1. rövid, pszichotikus szintet el nem érő, kezelésre jól reagáló depressziós epizód, amely után gyógyszerelés nélkül tartósan tünetmentes állapot alakult ki (F32.00–F32.20) E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. egyéb, illetve a fentinél súlyosabb E E E E E E E E E E Az 1. alpont szerint minősítendők az egyszeri depresszió nem pszichotikus, már tartósan kompenzált esetei – jelölteknél anamnesztikusan is. Kedvezőbb az elbírálás, ha a depressziós epizód objektivizálható negatív környezeti hatások miatti reaktív állapotként lépett fel. A visszatérő vagy pszichotikus szintű hangulatzavarok alkalmatlanságot jelentenek. A súlyosabb prognózis miatt egyetlen hipomán vagy mániás fázis is a 2. alpont szerint bírálandó el. Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok (F40–F48) 1. rövid lefolyással, maradványtünetek nélkül (F43.00, F43.20, F43.80) 2. mérsékelt tünetekkel járó, kezelésre reagáló 3. kifejezett tünetekkel, ill. kezelésre nem javuló, tartós vagy ismétlődő

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Az önálló feladatvégzéssel döntésekkel járó beosztásokban az elbírálás szigorúbb. Abban az esetben, ha az első két pontnak megfelelő, de ismétlődő zavar áll fenn, a 3. alpontot kell alkalmazni, mert valószínűsíthető a coping gyengesége, így extrém feladathelyzetekben az esetleges inadekvát cselekvés esélye megnő. Az eseményt átélt személyek a repülőalkalmasságról szóló döntést a repülőesemény után a lehető leghamarabb meg kell hozni, mert az idő előrehaladtával a visszaállítás esélye a tapasztalatok szerint csökken. A repülési averzió (F40.80) is ezen pont szerint bírálandó el.

2005/79. szám Sorszám 16.

17.

18.

MAGYAR KÖZLÖNY

3767

I. A zavar megnevezése Viselkedészavarok, melyek fiziológiai zavarokkal és testi tényezőkkel társulnak (F50–F59) 1. mérsékelt tünetekkel járó vagy átmeneti, kezelésre reagáló 2. a fentinél súlyosabb

A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Az F52–59-es diagnózisokkal jelzett zavarok csak akkor minősítendők, ha a munkavégzésre, illetve a repülésbiztonságra kihatnak. Személyiségzavarok, a személyiség tartós változása (F60–F62), szkizotípiás rendellenesség (F21) E E E E E E E E E E Személyiségzavarok esetén az exploráció, pszichológiai vizsgálat mellett élettörténeti elemzés is szükséges. A személyiség tartós változása esetén emellett részletes családi és parancsnoki heteroanamnézis is szükséges. A felnőtt viselkedés zavarai (F63–F69) 1. mérsékelt tünetekkel járó vagy átmeneti, kezelésre reagáló E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. a fentinél súlyosabb E E E E E E E E E

KLGS E

19.

Itt a kóros szokás és impulzus-kontroll zavarokat minősítjük. Az F64–69-es kódokhoz tarozó zavarok abban az esetben minősítendők, ha a munkavégzésre, ill. a repülésbiztonságra kihatnak. Mentális retardáció (F70–F79) E E E E E E E E E E

20.

Az ilyen szintet elérő mentális hiányosság minden rovat szerint egyértelmű alkalmatlanságot jelent. A pszichés fejlődés zavarai (F80–F89) E E E E E E E E

21.

E

E

A jelölteknél az ilyen jellegű zavar kizáró ok. Ezek a zavarok csecsemő- és gyermekkorban kezdődnek, így az aktív repülő-hajózó állomány pályafutása során nem szerezhet ilyen diagnózist. Amennyiben beszédartikulációs probléma, olvasási-írási nehézség, motoros zavar áll fenn, de az nem éri el a diagnosztikai kritériumoknak megfelelő értéket, a jelöltet a pszichológiai fejezet megfelelő pontja alapján kell elbírálni. A viselkedés és az érzelmi-hangulati élet gyermek- és serdülőkorban jelentkező zavarai (F90–F99) 1. egyszeri, átmeneti, spontán vagy rövid kezelést követően tünetmentessé váló esetek E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. a fentinél súlyosabb, ill. a vizsgálat időpontjában is manifeszt zavarok E E E E E E E E E E A jelölteknél az ilyen jellegű manifeszt zavar kizáró ok. Amennyiben az 1. alpont szerinti átmeneti zavar szerepel csak az anamnézisben, figyelembe kell venni az egyéb terheltséget is a saját, illetve a családi anamnézisben. Ha a zavar kialakulásához átmeneti élethelyzeti krízis vezetett és a későbbiekben nem jelentkeztek hasonló vagy más jellegű pszichopatológiai tünetek, azt kedvezően értékelhetjük. Ha a rövid ideig tartó, ide sorolandó pszichés zavar önmagában ugyan nem lenne jelentős, de mellette egyéb terheltség is fennáll, a pszichológiai fejezet megfelelő pontja alapján a jelöltet alkalmatlannak kell minősíteni.

PSZICHOLÓGIA Sorszám 22.

Az állapot megnevezése Alacsony neuropszichológiai teljesítőképesség 1. átmeneti csökkenés (ismert külső körülmények hatására) 2. tartós vagy tendenciózus csökkenés 3. kissé alacsonyabb 4. jelentősen alacsonyabb

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

-

-

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

-

-

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

3768

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

A vizsgált tulajdonságok és képességek alapvető köre a figyelem megosztási képessége, átkapcsolása, koncentrációja, szenzomotoros koordináció, információ feldolgozó képesség, monotónia tűrés, az előbbiek változása idődeficitben, rövidtávú vizuális memória, kéztremor, állásbiztonság. Az elvégzendő vizsgálatok köre és a követelményszint az egyes kategóriák számára különböző és bővülhet. A kapott eredményeket komplexitásukban kell értelmezni. Az aktív repülő-hajózó személyzet eredményeit értékelve figyelembe kell venni az előző évek vizsgálati eredményeit. Tendenciózus romlás esetén lehetőséget kell adni az érintett személyeknek a regenerálódására (földi szolgálat, egészségügyi szabadság, szükség esetén aktív terápia). Ha a kontrollvizsgálat eredménye sem megfelelő, a 2. alpont alapján kell a döntést meghozni. Figyelembe kell venni a parancsnok és az alapellátást végző orvos jellemzését, melyek részletesen térjenek ki a vizsgált személy szakszolgálati munkájának minőségére és az abban észlelt változásokra. A 3. alpont alkalmazása esetén a repülésbiztonság érdekében különféle korlátozásokat kell alkalmazni, úgymint ekipázs rendszerű gépre alkalmas. Sorszám 23.

24.

Az állapot megnevezése

I.

Nem megfelelő pszichés adottságok 1. enyhébb eltérések 2. kifejezett eltérések

A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Ezen pont szerint bíráljuk el a jelöltek azon pszichés tulajdonságait, amelyek nem ítélhetők meg a jelen szabályzat „Mentális és viselkedészavarok” fejezetében foglaltak alapján (a mindennapi értelemben nem tekinthetők kórosnak, de a repülő-szakszolgálati munka szempontjából hátrányosnak és nemkívánatosnak minősülnek). Ide tartoznak: a kívánatosnál gyengébb intelligencia, illetve részképesség-probléma, rossz verbális kifejezőképesség, labilitás az érzelemvilágban és az életvitelben, alacsony stressztűrő képesség, akcentuált személyiségjegyek, melyek prognosztikus rosszabbodása veszélyt jelenthet a munkavégzésre. Itt bírálandóak el a motivációs háttér anomáliái is (úgymint túlkompenzációs igény), amik az addigi életvezetés minor anomáliái mellett is kedvezőtlen prognózist jelentenek a stabil, megbízható munkavégzés szempontjából. Amennyiben az aktív repülő-hajózó állományhoz tartozó személyről van szó és az addig megfelelő adottságok valamilyen okból megromlanak, abban az esetben kell ezen pont szerint minősíteni a vizsgált személyt, ha a negatív változás tartósabb pihentetés/regenerálódás/aktív terápia után is fennáll. Bár nem olyan mértékű, hogy arra pszichiátriai diagnózis adható lenne, de a repülésbiztonságot, illetve a személy feladatteljesítési képességét/interperszonális hatékonyságát negatívan befolyásolja. Az 1. alpont alkalmazása esetén különféle korlátozásokat kell adni a repülésbiztonság érdekében (pl. csak ekipázs rendszerű gépre alkalmas). Pszichés szempontból jelentős terheltség a saját, ill. a családi anamnézisben 1. Kisebb terheltség KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. Jelentősebb terheltség E E E E E E E E E E A terhelt anamnézis a tapasztalatok szerint negatív korrelációban van a későbbi repülő-hajózó munka sikerességével. Amennyiben az anamnézisben diagnosztizált pszichiátriai zavar miatti (akár gyógyszeres, akár pszichoterápiás) kezelés szerepel, a pszichiátriai fejezet megfelelő pontja szerint kell minősíteni a jelöltet. Negatív saját anamnézis mellett is figyelembe kell venni azokat a családban előfordult pszichiátriai betegségeket, eseményeket (suicidium, bűnözés, devianciák), amelyek szignifikáns öröklődést mutatnak, ill. a szocializáció során negatív viselkedésmintaként szolgálnak, így – a vizsgálatkori tünetmentes állapot ellenére – számottevő rizikót jelenthetnek a későbbiekre nézve. Fokozott figyelmet kell fordítani a nagy pszichiátriai kórképek familiáris előfordulására. Halmozott előfordulás, elsőfokú rokonok terheltsége, ill. (akár kisebb genetikai rizikó mellett is) jelentős környezeti negatív hatás a serdülőkorig bezárólag súlyosbító körülményként értékelendő. BELGYÓGYÁSZATI BETEGSÉGEK

Sorszám 25.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Kórházi ápolást nem igénylő, a munkaképesség ideiglenes elvesztésével járó lezajlott heveny vagy fellángolt krónikus betegség, intoxikáció, műtéti beavatkozás sérülés és trauma maradványtünetei 1. jelölteknél 2. kiképzés alatt álló növendék és a szakszemélyzet

I. A

B

E

E

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

I

I

I

I

I

I

I

I

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3769

A kiképzés alatt álló növendék számára az alakulatnál pihenés vagy a repülés alóli mentesítés. Ezt a pontot kell alkalmazni a betegség, trauma, műtét következtében a munkaképesség időleges elvesztésekor minden esetben, amikor a kórházi gyógykezelés után tartós pihenésre vagy szanatóriumi kezelésre van szüksége. Az egészségügyi szabadság időtartamát az átvészelt betegség súlyossága és felgyógyuláshoz szükséges előírások szabják meg. Ismételten egészségügyi szabadságot kell adni, ha azt az egészség helyreállítása és a repülőmunkához való visszatérés megköveteli. Sorszám 26.

Az állapot megnevezése Krónikus lefolyású, előforduló betegségek

ritkábban

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Ez a pont tartalmazza az olyan krónikus fertőző betegségeket, amelyek nehezen gyógykezelhetők és recidívára hajlamosak, valamint a krónikus endogén intoxikációnak a tápláltsági állapot intenzív romlásában, a vérképző szervek funkció zavaraiban vagy a hepatolienaris rendszer károsodásában megmutatkozó formáit. Jelentéktelen lép megnagyobbodás egyéb patológiás jel hiányában nem ok a vizsgált repülésről történő letiltására. A döntést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy a funkciózavar tartós volta határozza meg. A betegség alsó tüneteinek megjelenésétől számított három hónapon belül gyógyult panasz és tünetmentes állapot ismételt döntést nem igényel. A repülőalkalmasság eldöntését kórházi gyógykezelés után lehet elvégezni. 27.

28.

Anyagcsere-betegségek 1. súlyos 2. enyhe

E E

E E

E KLGS

E KLGS

E KLGS

E KLGS

E KLGS

E KLGS

E A

E A

Az anyagcsere-betegségek közül a leggyakrabban alimentális elhízás fordul elő. Az elhízás diagnózisát komplex klinikai vizsgálatok alapján lehet felállítani, az egyéni alkati sajátosságok figyelembevételével. Az alkalmasság megállapítása az elhízás fokától függ. Amennyiben a testtömeg-index 40 felett van, súlyos elhízásról beszélünk, alkalmatlan. Ha a TTI 35–40, a metabolikus szindróma egyéb tünetei is fennállnak, valamint a testzsírtömeg-mérés is férfiaknál 20%, nőknél 30% feletti értéket igazol, 6 hónapig fokozott orvosi ellenőrzés mellett alkalmas lehet. Jelöltnél TTI 30 felett van, alkalmatlan. A IV. rovattól kezdve a zsír- és anyagcserezavarok – amennyiben életmód változtatással és diétával nem rendezhetők – gyógyszeres beállításuk is szóba jöhet, figyelembe véve egyéb tényezőket, cardiovascularis rizikófaktorait (Framingham study point score alapján). A csak diétával kezelhető diabetes mellitus, jó általános állapot, secunder eltérések nélkül alkalmas. II–III. rovat szerint alkalmatlan. Ekipázs rendszerű gépben nem hypoglikemizáló orális antidiabetikumokkal egyensúlyban tarható diabetes esetén repülésre alkalmas lehet IV–VIII. rovat szerint. Köszvény 1. nemrégen fennálló, remisszió állapotban levő köszvény, ritka rohamok esetén E E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. „viscerális” köszvény gyakori rohamok esetén E E E E E E E E E E A vizsgálat során véletlenül kimutatott hyperuricaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Arthritis urica, köszvényes nephropathia és a köszvény egyéb manifesztációja repülőkiképzésre és repülésre való alkalmatlanságot jelent.

29.

Az endokrin rendszer betegségei A pajzsmirigy betegségei 1. műtét utáni normofunctios állapot 2. struma nyomási tünetek nélkül, euthyreosis

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

Az endokrin rendszer betegségei közül a leggyakrabban előforduló kórkép a hyperthyreosis, míg a többi endokrin mirigy betegségei jóval ritkábbak. Ezen betegségek differenciáldiagnosztikai vizsgálatait kórházban kell elvégezni. Hyperthyreosis esetén végleges döntés csak a kezelés befejezése után hozható. A kezelés eredményességéről és tartósságáról akár hónapokig tartó megfigyeléssel kell meggyőződni. A kezelés után, ha az euthyreoid állapot fenntartható, a szív-érrendszer funkcionális állapota jó, a hypoxia-tűrőképesség nem csökken, a döntést a 2. alpont szerint kell meghozni. Jelöltek hyperthyreosis esetén alkalmatlanok. Más, bármilyen fokú endokrin megbetegedésben szenvedő személy gyógykezelés után általában szakszolgálatra és kiképzésre alkalmatlan.

3770 Sorszám 30.

31.

MAGYAR KÖZLÖNY Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Vérképzőrendszer megbetegedései, nyirokcsomók rendszerbetegségei

2005/79. szám

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Ez a pont a B12-vitaminhiányos és a haemolytikus anaemiákat, az agranulocytosisokat, leukosisokat, haemorrhagiás diasthesiseket és a vérképzőrendszer egyéb súlyos megbetegedéseit tartalmazza. Az ezekben a megbetegedésekben szenvedő személyt kórházi gyógykezelésben kell részesíteni, de a gyógykezelés eredményétől függetlenül repülésre alkalmatlan. Hiányvérszegénység 1. enyhe formák E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. súlyos formák E E E E E E E E E E Enyhe formánál az egyes esetek minősítése a kiváltó októl függően történik. A súlyos formák valamennyi esete alkalmatlanságot jelent.

32.

33.

Tüdőtuberkulózis aktív formái E Tartósan compensalt tüdő és mellhártya tbc functionális zavarok E nélkül

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E ponthoz tartozik az inaktív tüdőtuberkulózis körülhatárolt kisgócú, a tüdőcsúcsban és a subclavicularis térben elhelyezkedő, valamint a klinikai gyógyulás után fennmaradó elmeszesedett fibroticus pleura elváltozásai. A repülőalkalmasság elbírálásánál az alábbiakat kell figyelembe venni: – a tuberkulotikus folyamat körülhatárolt jellege féloldali lokalizációja; – a tüdő-, szív-, légzésfunkció-zavar hiánya; – a tápláltsági zavarok hiánya; – három évnél nem kevesebb időtartamú negatív köpetlelet; – három évnél nem kevesebb időtartamú aktivitást kizáró radiológiai lelet. Egyes esetekben, mikor a röntgennel kimutatott gócos tüdőelváltozást nem kísérik a tuberkulótikus folyamat aktivitását mutató egyéb jelek, vagy a bevezetett specifikus terápia hatására a folyamat visszafejlődik, fibrotizálódik a repülőalkalmasság negatív leletek alapján a kezelés után egy évvel engedélyezhető. Egyes elmeszesedett gócok nem szolgálnak alapul a pont alkalmazására és nem kontraindikálják a tanintézeti beiskolázást. Tüdő, légutak és mellhártya idült, nem specifikus megbetegedései 1. a szervek kifejezett működési zavaraival E E E E E E E E E E 2. működési zavarok nélkül vagy jelentéktelen működési zavarral E E KLGS KLGS KLGS A A A A A E pont alapján kell megítélni a tüdő krónikus, nem specifikus eredetű lezajlott heveny megbetegedéseinek maradványtüneteit, ugyancsak a légutak, a pleura nem tuberkulotikus eredetű megbetegedéseit és azok maradványtüneteit. Az 1. alponthoz tartoznak a légutak kifejezett funkciózavaraival járó krónikus megbetegedései (kifejezett tüdő emphysema, diffus tüdőfibrosis, bronchiectasia, a tüdők gennyes megbetegedései, az asthma bronchiale minden formája, makacs bronchitisek), a tüdő, a légutak, a pleura sérüléseinek és traumáinak a következményei, a légutakon végrehajtott sebészeti beavatkozások következményei (pneumothorax, a spontán ptx is, a pleura kiterjedt összenövései, a gennyes tüdőfolyamatok nem záruló sipolyai, fél tüdőlebeny-eltávolítás), idegentestek (fémszilánkok, lövedékek) a tüdőszövetben a hylusokban, a nagyerek közelében. A 2. alponthoz tartoznak a tüdő, a légutak, a pleura krónikus betegségei, elviselt akut betegségei után visszamaradó jelenségek, valamint a légutak sérüléseinek a következményei, ha azok nem váltottak ki jelentős funkciókárosodást (a krónikus bronchitisek enyhe formái a tüdőemphysema kezdeti formája, nem kiterjedt tüdőfibrosis, lezajlott pleuritis utáni elváltozások). Az a szakszolgálati személy, akinél a lezajlott pleuritis után csak jelentéktelen maradványtünet (összenövés, letapadás) észlelhető – ha légzésfunkció nem károsodott –, korlátozás nélkül alkalmas. Akinél a pleuro-pericardialis összenövések észlelhetők, szuperszonikus repülőgépekre történő alkalmasság elbírálásánál igen óvatosan kell eljárni. Az alkalmassági elbírálást csak kórházi kivizsgálás után lehet végrehajtani. A spontán pneumothoraxot elszenvedett légijármű-vezető az 1. alpont alapján általában alkalmatlan. Egyes esetekben, ha a légmell gyakorlatilag egészséges személyeknél lép fel – egy alkalommal szövődmény nem kíséri, konzervatív kezelésre gyógyul –, a gyógykezelés befejezése után egészségügyi szabadságot kell adni. Ha az egészségügyi szabadság letelte után elvégzett kórházi kivizsgálás (ismételt summatios mellkas-felvétel) nem mutat ki kóros eltérést, jó az 5500 m-es hypoxia-tűrőképesség, a 2. alpont alapján a szakszolgálat ekipázs rendszerű légi járműveken engedélyezhető.

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3771

Exogén inger által kiváltott (dohányzás) enyhe bronchitis, amennyiben nem kíséri a légzésfunkció károsodása, nem jelenti ezen pont alkalmazásának szükségességét és nem kell korlátozni sem a szakszolgálatot, sem a tanintézeti beiskolázást. Sorszám 34.

Az állapot megnevezése Coronaria artéria betegség 1. jelentős 2. minimális

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

Különleges elbírálás szerint az engedély megadható, ha coronarographiával az occlusio mértéke 10–40% között van az egyik coronarián, de nem haladja meg összességében a 120%-ot. Alkalmatlanságot kell megállapítani minimális coronaria betegség esetén is, ha bal Tawara-szár block, WPW, sustained SVP vagy mitralis prolapsus jelentkezik. A részletes kivizsgálást minden évben meg kell ismételni. Évenként kell elvégezni az ergometria, a szív-ultrahang vizsgálatot, a Holter monitorozást és a Tl-201 szívizom-scintigraphiát. A sebészi kezelés, mint a PTCA, az endarterectomia, vagy a coronaria bypass kizáró tényezők. Prevenciós célból a rizikófaktorok figyelembevételével a szakszemélyzet és ejtőernyős állomány gyógyszerelésére vonatkozó útmutató ajánlásai a mérvadóak. Különleges elbírálással alkalmas minősítés adható. 35.

Hypertonia 1. secunder hypertonia 2. közepesen súlyos, súlyos hypertonia 3. enyhe hypertonia

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

Az 1. alpont szerint szekunder hypertonia alkalmatlanságot jelent. Amennyiben a kiváltó okot sikerül rendezni, és még nem alakult ki szervkárosodás, valamint a vérnyomás normalizálódik, a repülés az alapbetegségtől függően enge délyezhető. Gyógyszer nélkül rendezhető forma minden rovat szerint repülésre alkalmas. Ha célszerveken károsodás nem észlelhető és a hypertonia diétával és/vagy testgyakorlatokkal rendezhető, akkor repülésre alkalmas. Eseti mérésekkel és évenként 24 órás ABPM-el ellenőrizni kell a vérnyomást. Gyógyszeres kezelést igénylő esetekben a HM HVK EÜCSF által jóváhagyott utasítás az irányadó. Mielőtt az alkalmasságot kimondjuk, a gyógyszerelés bevezetése után l hónappal pszichofiziológiai vizsgálatok és 24 órás ABPM elvégzése szükséges. A hypertoniát eseti vérnyomás mérés adatai alapján 24 órás ABPM-mel kell igazolni és a gyógyszer hatását rendszeresen ellenőrizni. Az ellenőrzés során határértéknek a nappali 140/90 Hgmm, éjszakai norma értéknek a 120/80 Hgmm értéket fogadjuk el. ABPM-mel a norm. értéket meghaladó vérnyomás nem lehet több, mint az összes mért érték 30%-a. Az értékeléskor minimum 60 ABPM vérnyomásadatra van szükség. 36.

37.

Hypotonia 1. tünetmentes 2. tünetekkel járó

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Ha a tensio mértéke egyenlő vagy meghaladja a 100/60 Hgmm-t, de tüneteket nem okoz, és a vizsgált személy a terheléses próbákat jól tűri, alkalmas, ha a tensio mértéke egyenlő vagy meghaladja a 90/50 Hgmm-t, alkalmatlannak kell nyilvánítani. Akkor, ha az alacsony tensio mellett egyéb vasomotoros tünet is jelentkezik (izzadás, tachycardia), és/vagy az orthostatikus próbát rosszul tűri, alkalmatlan. A döntés előtt intercurrens vasolabilitást okozó betegséget ki kell zárni! Mitralis stenosis 1. enyhe eset E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. közepesen súlyos és súlyos eset E E E E E E E E E E Ha a billentyű hajlékony, a szűkület minimális, az EKG-n nincsenek pitvari terhelésre utaló jelek, echocardiographiával a bal-pitvar mérete normális, nincsenek tünetek és nincs arrythmia, az alkalmasság megállapítható. Nyitott vagy zárt comissurotomia után mindegyik rovat szerint alkalmatlan. Az enyhe esetekben évente 24 órás Holter-EKG monitorozás, terheléses-EKG, Doppler-echocardiographia szükséges.

38.

Mitralis regurgitatio 1. enyhe eset 2. közepesen súlyos és súlyos eset

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Ha a billentyű vékony, nem párosul mitralis stenosissal, vagy kötőszöveti betegséggel, normális a bal-pitvar mérete, nincs a háttérben coronaria betegség és kizáró mértékű arrythmia, különleges elbírálás elve alkalmazandó, ehhez évenkénti Holter-EKG és Doppler-ultrahang szükséges.

3772 Sorszám 39.

40.

41.

MAGYAR KÖZLÖNY Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Mitralis prolapsus (MVP) 1. enyhe esetben 2. közepesen súlyos és súlyos esetben

2005/79. szám

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

Enyhe esetben, ha nincsenek panaszok, a billentyű csúcsa a záródáskor a bal kamra felé néz, a billentyű vékony, a családban nem volt hirtelen halál, a bal kamra és bal pitvar méretei normálisak, nincs tendencia szignifikáns arrythmiára és a terhelési-kapacitás jó, a különleges elbírálás elve alkalmazható. Az MVP-knél, amely non-sustained supraventricularis tachycardiával együtt fordul elő, minden rovat szerint alkalmatlanságot jelent. Rendszeres Holter-EKG szükséges a ritmuszavarok felderítésére és Doppler-echocardiographia a prolapsus és regurgitatio mértékének megállapítására. Megnyúlt QT-idő, illetve inferolateralis ST-eltérések esetén az I–VII. rovat szerint minősítettek alkalmatlanok. Bicuspidalis aorta billentyű/aorta stenosis 1. bicuspidalis billentyű E E E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. enyhe esetben E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 3. szignifikáns stenosis E E E E E E E E E E 4. műtéti korrekció után E E E E E E E E E E Ha a billentyű vékony és egyéb eltérés a kivizsgálás során nem derül ki, alkalmas. Aorta-stenosis enyhe esetében, ha a gradiens mértéke egyenlő vagy meghaladja a 20 Hgmm-t, a szív méretei rtg-nel és ultrahanggal is normálisak, az aorta billentyű nyitódása kisebb vagy egyenlő 15 mm-el, alkalmas döntés hozható. Aorta regurgitatio/insuffitientia 1. enyhe esetben E E E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. szignifikáns regurgitatio E E E E E E E E E E Amennyiben tünetmentes, illetve a bal-kamra ultrahang vizsgálattal nem tágabb, a jobb-kamra funkció megtartott, a balkamrai systoles volumen 25%-át nem haladja meg a regurgitáló vérmennyiség, az alkalmasság megadható. A regurgitáló mennyiség szignifikáns, ha nagyobb mint a bal-kamrai systoles volumen 25%-a, a dyastoles nyomás kisebb mint 65 Hgmm, a pulzusnyomás nagyobb mint 55 Hgmm és a bal-kamra tágult. A kardiológiai státus tisztázása és évente kivizsgálása szükséges. Kötőszöveti betegség, Marfan sy. kizárandó.

42.

43.

44.

Egyéb billentyű betegségek 1. fiziológiás tricusp és pulm. regurgitáció 2. pulm. tricusp. stenosis

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

E

E

A

A

A

A

A

A

Tünetmentes esetben, ha a billentyű vékony, a regurgitáció kisfokú és egyéb betegség nincs a háttérben, engedélyezhető a repülés. Az engedély megadható a fenti rovatokban, ha a stenosis kisfokú, a jobb szívfél méretei normálisak, tünetek nincsenek. Évenkénti Holter-EKG és Doppler-szívultrahang szükséges. Supraventricularis tachycardia 1. tünetmentes E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. tünetekkel járó E E E E E E E E E E Alkalmas döntés hozható, ha tünetmentes (a palpitatio önállóan még nem kizáró ok), a single, ha non sustained és nincs a háttérben szívbetegség. A II–IX. rovat szerinti alkalmasságot különleges elbírálás alapján kell eldönteni, ha az SVT mellett enyhe, 40%-al egyenlő vagy annál nagyobb mértékű coronaria szűkület is jelen van. Tünetekkel járónak kell tekinteni, ha a palpitáción kívül egyéb tünet is van, ha reccuraló, ha sustained, ha szívbetegség áll a háttérben. Részletes kivizsgálás szükséges, amely tartalmazza a pajzsmirigy vizsgálatot, echocardiographiát, terheléses EKGvizsgálatot, Tallium-scintigraphiát és három alkalommal 1 hónapos időközökkel 24 órás Holter-monitorozást. Ezek pozitivitása esetén coronarographia elvégzése indokolt. Pitvarfibrilláció/flattern 1. egyszeri E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. reccuráló E E E E E E E E E E ad 1. Non sustained, vagy egyszeri sustained epizód esetén a korlátozás nélküli alkalmassághoz új vizsgálatot kell végezni, hogy nincs-e a háttérben szívbetegség. A kivizsgálásnak tartalmaznia kel1 a pajzsmirigy-vizsgálatot, a kerékpárergometriás terhelést, havonként ismétléssel, három alkalommal 24 órás Holter-monitorozást, echocardiographiás vizsgálatot (szükség esetén TEE) a pitvari trombus kizárására.

2005/79. szám Sorszám 45.

46.

MAGYAR KÖZLÖNY

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Kamrai tachycardia 1. tünetmentes, egyszeri 2. visszatérő, tünetekkel járó

3773

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A rovatában alkalmas lehet, ha csak egyszeri tünetmentes nomotop, non-sustained kamrai tachycardiáról volt szó és a háttérben nincs egyéb szívbetegség. A visszatérő multifocalis tünetekkel járó szívbetegség okozta R on T jelenséget mutató couplettel járó kamrai tachycardia esetén alkalmatlan. Részletes kardiológiai és belgyógyászati kivizsgálás, majd terheléses vizsgálat, echocardiographia és havonta 3 alkatommal Holter-vizsgálat szükséges. Pre-excitatiós syndroma 1. WPW pattern SVT nélkül E E KLGS KLGS A A A A A A 2. WPW pattern SVT-vel E E E E E E E E E E Hat hónappal az accessoricus köteg radiofrekvenciás ablatioja után a repülési engedély megadható, ha a paciens tünetmentes és a teljes elektrofiziológiai kivizsgálás normál eredményt ad, továbbá arrythmia nem provokálható. HCM-et és Ebstein anomáliát ki kell zárni. Egyéb ablatiós módszer nem fogadható el. A II–III. rovat szerint cardiologiai, illetve elektrofiziológiai konzultáció után alkalmas lehet.

47.

Atrioventricularis vezetési zavar 1. I. fokú AV block II. fokú AV block Möbitz I. 2. II. fokú Möbitz II block 3. III. fokú AV block

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Az I. fokú AV block esetén a kivizsgálásnak tartalmaznia kell a ritmus analízist terhelés alatt. Ha a block javul vagy megszűnik, a frekvencia emelkedésekor, további vizsgálat nem szükséges. Ha a terhelésre adott adequat frekvenciaválasz ellenére a block nem változik, teljes kivizsgálás kell, amely tartalmazza a terheléses kerékpár-ergometriát, a HolterEKG-t. Ha a vizsgálatok eredménye normál, nem szükséges további vizsgálat. Ha nem normál, vagy II. fokú block vagy komplett block vagy bal posterior hemiblock áll fenn, részletes kardiológiai kivizsgálás indokolt. A vizsgált személy nem alkalmas a repülésre, ha pacemaker szükséges. 48.

Intraventricularis vezetési zavar 1. bal Tawara-szár blokk (LBBB) 2. jobb Tawara-szár blokk (RBBB)

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

KLGS

A

A

Az engedély megadható abban az esetben, ha a LBBB, a RBBB vagy a bal első (LAH) vagy hátsó hemiblock (LPH) hátterében nem áll arteria coronaria betegség. Kivizsgálás kell, ha a LBBB, RBBB, LAH, LPH az utolsó EKG óta jelent meg az EKG-n (echocardiographia, Tl-201 szívizom-scintigraphia). Ha normál értékű eredményt kapunk, további vizsgálat nem szükséges. Ha a LAH lassan, évek alatt progrediálva alakult ki, nem szükséges a kivizsgálás. Ha kóros eredményt kapunk, coronarographia szükséges. 49.

Egyéb arrythmiák, neurocirculatoricus dystonia cardialis formája 1. kifejezett klinikai tünetekkel, illetve functionalis zavarral 2. átmeneti anomáliák jó functionalis állapottal

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

A VES-ek száma nő a korral. 40 éves korig a norma felső határa 100/óra, 40 év felett 200/óra. Polimorf formák előfordulhatnak egészséges egyéneken, kétségtelen azonban, hogy számuk nő szívbetegségekben. Fontos a nem ischaemiás eredet ischaemiástól való elkülönítése. A vizsgált személyek sinus pausával (> 2,5 sec), single vagy paired korai pitvari kontrakcióval (PAC), single vagy páros junctionalis korai ütéssel, supraventrikuláris korai ütéssel, idioventrikuláris ritmussal, egygócú kamrai ES-ekkel (PVC), többgócú PVC-kel, vagy fúziós PVC-kel Holter-monitorozásra kerülnek. Ha az eredmény norma értékű, akkor megtartható a repülésben. Ha a Holter-monitorozás alkalmával párokat, vagy gyakori ectopiás ütést látunk (az összes ütés > 1%-a, vagy az egy óra alatti ütések >25%-a) helyben echocardiográfiát és futószőnyeg-tesztet kell végezni. Ha az ectopiás ütések száma több, mint az összes ütés 10%-a, vagy több mint az egy órai ütések 5%-a, vagy 10-nél több pár jelentkezik 24 óra alatt, részletes cardiologiai vizsgálatot kell végezni. A gyógyszeres kezelés vagy pacemaker nem egyeztethető össze a repüléssel.

3774 Sorszám 50.

51.

52.

53.

MAGYAR KÖZLÖNY Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Kóros cardialis functiós teszt 1. rossz EKG válasz 2. rossz fizikai kondíció

2005/79. szám

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

-

-

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

-

-

A rossz terhelhetőséget a kerékpár-ergometriás vagy spirocardio-ergometriás terhelés során állapítjuk meg kétféle megközelítés alapján: a) Olyan EKG-elváltozás vagy patológiás vérnyomás-reakció állapítható meg, amely a terhelés megszakítását indokolja. Ebben az esetben a cardiovascularis zavar okát további vizsgálatokkal (echocardiográfia POP, TOLT, Tl-201 scintigraphia, coronarographia) tisztázzák, majd a diagnózis birtokában adekvát terápiát alkalmaznak. A megbetegedés önmagában nem oka a repülésről való letiltásnak, a terheléses vizsgálat megismétlése után lehet a repülőalkalmasságot véleményezni. b) Igen rossz fizikai kondíció állapítható meg, amelynek alapja az átlag (2,0) alatti w/kg érték, a vizsgálat fizikai kondicionálás, testsúlycsökkentés után megismételhető. Alkalmassági döntést igénylő EKG eltérések a barokamrai vizsgálat során 1. „T” hullám inverzió E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. szignifikáns „ST”-eleváció/ depresszió E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS Fokozott oxigénfegyelem mellett repülő munkára a II–IX. rovat szerint alkalmas lehet különleges elbírálással. Részletes belgyógyászati és kardiológiai kivizsgálás szükséges. Hypoxiás preacollapsus vagy collapsus ideiglenesen alkalmatlanságot jelent, kivizsgálás és kezelés után dönthető el az alkalmasság. A 2000 m feletti ugrást végrehajtó ejtőernyős állománynál 5500 m-en 15 perces barokamrai vizsgálatot kell végezni. Pericardiális folyadékgyülem (PF) 1. idiopathiás pericardiális folyadékgyülem E E A A A A A A A A 2. secunder pericardialis folyadékgyülem E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS Az 1. ponthoz: amennyiben a PF mennyisége nem befolyásolja a szív működését, a háttérben kóroki tényező nem deríthető fel, a laboratóriumi és a terheléses vizsgálatok eredményei normálisak, a PF mennyisége nem növekszik és < 10 mm, az engedély megadható. A 2. ponthoz: katapultálás után a PF megjelenésére lehet számítani. Ez azonban fokozatosan csökken. Ilyen esetekben nem kell az különleges elbírálás elvét alkalmazni. Szintén nem kell a különleges elbírálás elvét alkalmazni, ha az acut episod után 6 hónap eltelt, nincs visszaesés és nincs következmény. Secunder pericarditis esetén az állásfoglalást a kiváltó betegség határozza meg. Cardiologiai vizsgálat szükséges kötőszöveti betegség, acut myocardialis infarctus, egyéb betegség és neoplasma kizárására. A vizsgálatnak echocardiographiát tartalmaznia kell, hogy ki lehessen zárni a következményeket, mint a pericardialis folyadékot és constrictiv pericarditist. Cardiomyopathia minden formája (DCM, HCM, RCM) E E E E E E E E E E

54.

A cardiomyopathia progresszíven szívelégtelenség felé haladó betegség, ezért minden rovat szerinti alkalmatlanságot jelent. Pitvari septum defektus (ASD) 1. meglévő ASD E E E E E E E E E E 2. műtéttel korrigált ASD E E E E KLGS KLGS KLGS KLGS A A

55.

Abban az esetben mondható ki az alkalmasság, ha a szívüregek normális méretűek, jó a terheléses kapacitás, a szakszemélyzet tagja panaszmentes. A Holteren nincs kizárást maga után vonó ritmuszavar. Kardiológiai konzultáció szükséges, terheléses vizsgálattal, echocardiographiával és Holter-monitorizálással. Kamrai septum defektus (VSD) 1. enyhe esetben E E E E E E E E KLGS KLGS 2. súlyos esetben, vagy műtét után E E E E E E E E E E

56.

Kisfokú, shunttel járó haemodinamikai zavart nem okozó kamrai septum-defektus, amennyiben a viszgált személy a terheléses próbákat jól tűri, malignus ritmuszavara nincs és panaszmentes, a VIII–IX. rovat szerint különleges elbírálással alkalmas lehet. Ductus Botalli persistens sebészi zárás után KLGS KLGS A A A A A A A A Amennyiben a jobb szívfél már károsodott, az engedély nem adható meg! A II–III. rovat szerinti alkalmasság megállapításához a TOLT-próba is szükséges.

2005/79. szám Sorszám 57.

58.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Coarctatio aortae 1. meglévő coarctatio 2. műtéttel rendezve

MAGYAR KÖZLÖNY

3775

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

A 2. ponthoz: a VIII–IX. rovat szerint minősítettek alkalmasak lehetnek, feltéve, ha a terheléses kapacitás jó, a TOLTpróbán nincs eltérés! A vérnyomás a 24 órás ABPM-el normál értékű. A nyugalmi és a terheléses vérnyomás jó. Hasüregi szervek krónikus megbetegedései, valamint azok sérülései és műtétei utáni maradványtünetek esetén 1. az általános állapot romlásával járó funkciózavarok, vagy kiújulásra való hajlam esetén E E E E E E E E E E 2. az általános állapot romlásával nem járó, jelentéktelen funkciózavarok esetén E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS A hasi szervek krónikus megbetegedéseiben szenvedő személyek alkalmasságát csak kórházi kivizsgálás során felállított klinikai diagnózis alapján, a szükséges gyógykezelés után lehet meghozni. Az alkalmasság megállapításánál gyakran nem a morfológiai elváltozások jellegét, hanem a funkcionális zavarok mértékét és a vizsgált személy sajátos munkafeltételei mellett a kompenzáció lehetőségeit kell figyelembe venni. Minden légijármű-vezető jelölt esetén kizáró okot jelent az anamnézisben szereplő krónikus vagy recidívára hajlamos tápcsatorna betegség. A jelöltet és az első- és másodéves hallgatót, ha náluk a gyomor-bélrendszer krónikus megbetegedése lép fel, repülőkiképzésre alkalmatlannak kell ítélni, az emésztési zavarok fokától függetlenül. Az aktív légijármű-vezetőknél és a szakszemélyzet tagjainál a krónikus emésztőszervi betegség különleges elbírálásánál a következőket kell alapul venni: a gyógykezelés eredményessége és tartóssága, a betegség súlyossága és recidíva hajlama, a funkcionális állapot, a fizikai kondíció, a munkavégző képesség, a feladatkör és munkakörülmények. A nyelőcső diverticulumok, elsősorban röntgen-vizsgálattal igazoljuk. A sok panaszt okozó, nagyméretű, a nyelőcső bennéket visszatartó diverticulum a jelöltnél alkalmatlanságot jelent. A légijármű-vezetőnél különleges elbírálást kell alkalmazni. Itt említendő a rekeszsérv is, melyet elsősorban röntgenvizsgálat igazolhat. Véletlenül felfedezett tünetmentes rekeszsérv külön döntést nem igényel. Sok panaszt okozó, rejtett vérzés következtében vashiányt, illetve vérszegénységet okozó rekeszsérv esete jelöltnél alkalmatlanságot jelent. A hivatásos állomány repülési alkalmassága kórházi kivizsgálás és kezelés után különleges elbírálás alapján dönthető el. A nyelőcső gyulladásos megbetegedéseinek stádiumait nyelőcső-tükrözéses vizsgálattal lehet eldönteni. Ennek eredményét, valamint a fájdalom és nyelési zavar fokát egybevetve kell megállapítani az alkalmasságot. Heveny nyelőcsőgyulladás után egészségügyi szabadság, idült nyelőcsőgyulladás után alkalmasság megállapítás szükséges. Szűkülettel járó hegesedés repülésre való alkalmatlanságot jelent. A „reflux”-nyelőcsőgyulladást nyelőcsőtükrözéssel igazoljuk és a látott elváltozások, valamint a panaszok súlyossága szerint döntünk az alkalmasságról. A nyelőcső fekélyeinek prognózisa sokkal komolyabb, mint a gyomor- vagy nyombélfekélyé, elsősorban a várható szövődmények miatt, ezért jelölteknél, illetve hallgatóknál minden esetben, a szakszolgálati személyeknél ismételt kiújulások esetén alkalmatlan megállapítást kell tenni. Fekélybetegség esetén (ulcus vagy erosio pylori, ventriculi, duodeni, gastrointestinalae, ulcus pepticum) különleges elbírálás alkalmazható negatív gastroscopos lelet és széklet-Weber vizsgálatok negativitása esetén. Ezen személyek gondozásba vétele szükséges, ezért az alapellátásban (csapatnál) 3 havonta széklet-Weber kontroll, az éves ROB vizsgálat alkalmával gastroscopia elvégzése kötelező. Fekélybetegség esetén alkalmatlanság csak gyakori recidíva, szövődmények (perforatiók, vérzés, nagyfokú hegesedés), rossz általános állapot esetén állapítható meg. Szövettanilag igazolt zsírmáj esetében hosszabb egészségügyi szabadság, majd megismételt vizsgálatok szükségesek, csak ezek eredményei alapján lehet az alkalmasságot elbírálni. Vírusos hepatitis (hepatitis infectiosa, inoculatios hepatitis, mononucleosisos eredetű hepatitis, valamint a chronicus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg), az alkalmasság megállapításakor döntő a betegség időtartama. A legtöbb esetben 5 hét alatt lezajlik és így külön alkalmasságdöntés nem szükséges. Amennyiben még ezután is maradnak panaszok (posthepatitises syndroma) vagy epefesték conjugatios, illetve kiválasztási zavarok (posthepatitises hyperbilirubinaemia), a jelöltek nem alkalmasak, aktív szakszemély különleges elbírálás alapján alkalmas lehet. Ha az acut hepatitis elhúzódik és 2 hónapnál is tovább tart vagy hepatitis recidíva lép fel, a különleges elbírálást kell gyakorolni, az összes klinikai és munkahelyi körülmény figyelembevételével. Figyelembe kell venni azt, hogy az elhúzódó vírusos hepatitis és a hepatitis recidíva persistalto chronicus, illetve aktív chronicus hepatitis kialakulásához vezethet. Ez a folyamat gyakran hónapokig vagy akár évekig is eltarthat, ezért az elbírálás ilyenkor alkalmatlan. Epehólyag-eltávolítás utáni állapot tanintézeti tanulmányok folytatására alkalmatlanságot jelent. Egyéb kategóriákban panasz- és tünetmentesség esetén – a sebésszel közösen – alkalmas döntés hozható.

3776

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

Hasnyálmirigy betegségei: súlyos formának minősül a nagyfokú típusos panaszokkal, klinikai képpel és a hasnyálmirigy működési zavaraival vagy anatómiai elváltozásával járó kórkép. Ilyen esetben, valamint gyakori recidíváknál alkalmatlan megállapítást kell tenni. Bármilyen hasnyálmirigy betegség miatt végzett részleges vagy teljes hasnyálmirigy-eltávolítás utáni állapot alkalmatlan elbírálást eredményez. Sorszám 59.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Különféle idült vesebetegségek függetlenül a működési zavar fokától 1. kezelés alatt álló vagy jelentős funkciózavarral gyógyult 2. kezelés után intact állapotban funkciózavar nélkül

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

Idetartoznak a vesék krónikus gyulladásos, degeneratív megbetegedései. Tekintettel a krónikus vesebetegségekben szenvedő személyek kedvezőtlen prognózisára, a légijármű-személyzet tagját valamennyi rovat szerint alkalmatlannak kell ítélni, a vese funkciózavar fokától függetlenül. A heveny nephritisen átesett személyeknek egészségügyi szabadságot kell biztosítani. Felgyógyulás után, jó vesefunkció esetén a repülés engedélyezhető rendszeres kötelező repülőorvosi ellenőrzés mellett (vizelet általános + üledék, rendszeres vérnyomásmérés, szemfenéki vizsgálat). A gócnephritisben szenvedő személyeket gondos kórházi kivizsgálásnak kell alávetni a betegség oka és a gyógyítás módjának kiderítése céljából. Jelentéktelen albuminuria esetén, ha kórházi kivizsgálás vesebetegség egyéb klinikai tüneteit nem állapította meg, jelen pont alkalmazására nincs szükség. Azokban az esetekben, amikor a pyelonephritis szekunder jellegű, a döntést az alapbetegség figyelembevételével kell meghozni. Amennyiben operabilis elváltozás áll a háttérben, a végleges alkalmasságtól a sebésszel közösen, a műtét után kell dönteni. Sikerétől függően alkalmazható a 2. alpont. Az inkontinentia minden formája és az enuresis nocturna alkalmatlanságot jelent. A klinikai kép súlyosságának függvényében a végső vélemény kialakításánál igénybe kell venni nephrologiai, illetve urológiai konzíliumot is. A húgy-ivarrendszer tuberkulotikus megbetegedéseiben a klinikai gyógyulás és a tbc megfigyelési regiszterből történő törlés után, jó funkcionális és klinikai állapot mellett különleges elbírálással engedélyezhető a szakszolgálati tevékenység. 60.

Felderítetlen okú haematuriák E E A A A A A A A A A diagnózist minden esetben intézeti kivizsgálás után állíthatjuk csak fel. Ennek el kell végezni a szükséges differenciált diagnosztikai vizsgálatokat (vizeletvizsgálat, vizelettenyésztés, teljes vérkép, hasi ultrahang, iv pyelogramm, cystoscopia, arteriographia, hasi CT'). A haematuria vagy állandó, vagy rohamokban mutatkozik, és általában nem okoz semmiféle komoly panaszt. Ezekben az esetekben a legrészletesebb kivizsgálással sem tudunk előidéző okot kimutatni. A jelöltek alkalmatlanok. A szakszolgálati tevékenység folytatása engedélyezhető szoros repülőorvosi kontroll mellett (havonkénti vizeletvizsgálat, RR, szemfenék).

61.

Allergiás megbetegedések 1. gyakran recidiváló E E E E E E E E E E 2. nincs hajlam a recidívára, illetve jelentéktelen funkciózavarok esetén E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS Ide kell sorolni az összes allergiás eredetű megbetegedést a szervrendszerre való tekintet nélkül. Az 1. alponthoz tartoznak a gyakori recidivával járó esetek mellett még az ismeretlen allergiák okozta esetek is. A 2. alpont szerinti elbírálás akkor gyakorolható, ha a roham 3 hónapon belül nem ismétlődik meg és az allergén kimutatása és eliminációja alapján a személy gyógyultnak tekinthető. Különféle eredetű ízületi megbetegedések 1. jelentős maradandó elváltozásokkal, mozgászavarokkal, kiújulási hajlammal E E E E E E E E E E 2. működési zavarok és kiújulási hajlam nélkül E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS Ebbe a pontba tartoznak az ízületek infectiós eredetű, vagy a belső elválasztású mirigyek funkció zavarain alapuló krónikus megbetegedései. Az alkalmasság elbírálásában döntő szerepet az ízületi zavarok fokának kell tulajdonítani. A II–VI. rovatok szerint elbírált személyeknél figyelembe kell venni a magassági repülések elviselésével kapcsolatos repülőorvosi megfigyelések tapasztalatait. Akut mozgásszervi betegségekben szenvedő személyek számára (infectiós vagy rheumaticus) kórházi kezelés után egészségügyi szabadságot kell adni. A teljes felgyógyulás után a szakszolgálati tevékenység folytatása engedélyezhető. Ha az ízületekben tartós elváltozások lépnek fel a betegség kiújulása esetén, vagy ha organikus szívizom-elváltozások mutathatók ki, szakszolgálatra alkalmatlan döntést kell hozni.

62.

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3777

SEBÉSZETI MEGBETEGEDÉSEK, ELVÁLTOZÁSOK

Sorszám 63.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése A fiziológiás fejlődés hiánya és rendellenes testsúlycsökkenés 1. enyhe 2. közepesen súlyos 3. súlyos

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E szakasz alapján ítéljük meg az alacsony növést, a kifejezetten astheniás testalkatúakat, a magas növést, továbbá a rendellenes súlycsökkenést. Ehhez a testsúly, testmagasság, testsúlyhiány, vitálkapacitás, terheléses EKG, szükség esetén a teherbíró-képesség megítélésére szolgáló egyéb vizsgálatok. Amennyiben a jelölt 160 cm-es magasságot nem éri el, úgy az alkalmatlan. 185 cm-ig I/A-ra alkalmas, 185 cm fölöttiek 190 cm-ig I/B-re alkalmasak. 190 cm fölötti jelölt alkalmatlan. A testsúlyt illetően az alkalmasság-megállapítás alapját jelölteknél elsősorban a fizikai teherbíró képesség, s nem a testsúly-testmagasság aránya képezi, mivel életkoruk a szervezet intenzív fejlődése időszakának felel meg, amikor is a testmagasság növekedése mögött a testsúlynövekedés gyakran elmarad. Ezért az ún. „kell testsúly” (testmagasság105 cm) csak tájékoztató adatként vehető figyelembe. A jelöltek 20%-nál nagyobb testsúlyhiány esetén gyenge fizikai teljesítőképességgel társulva alkalmatlanok. A többi kategóriánál különleges elbírálást kell alkalmazni. Rövid idő alatt bekövetkezett nagyfokú testsúlycsökkenés, illetve hosszabb ideje tartó konzekvens fogyás kivizsgálást igényel. 64.

Sebészeti jellegű acut megbetegedések és sérülések, sérülések, illetve egyéb ok miatt végzett műtétek a gyógyulás szakában a végleges állapot kialakulásáig

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

Itt kell megítélni a sérülést, illetve egyéb ok miatt végzett műtét utáni állapotot, továbbá egyéb acut, illetve chronicus jellegű sebészeti, orthopaediai, urológiai megbetegedést, amely a gyógyulás szakában van s a végleges állapot még nem alakult ki. Ezek diagnosztizálásához szükséges vizsgálatokat illetően az egyes szakmák adott megbetegedésre vonatkozó szabályai az irányadóak. E pont alapján a jelölt alkalmatlan. Az alkalmasság az acut betegség lezajlása után a végleges állapot függvényében állapítandó meg. A II–IX. rovat alá esők a tartós egészségügyi szabadság idejére ideiglenesen alkalmatlanok. 65.

Tartóés mozgatóapparátus gyulladásai utáni állapotok 1. tünet-, panaszmentes, teljes funkcióval gyógyult 2. enyhe funkciókárosodással 3. közepesen súlyos funkciókárosodással 4. súlyos funkciókárosodással

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Sebészeti jellegű ok, illetve nem sebészeti jellegű megbetegedések miatt másodlagosan kiváltott, a tartó- és mozgatóapparátust érintő gyulladásos megbetegedések utáni állapotok tartoznak ide. Sebészeti jellegű megítélést illetően elsősorban röntgenvizsgálat jön szóba, míg egyéb ok miatt kiváltott elváltozásoknál az adott szakmának a fertőzés jellegére vonatkozó diagnosztikus protokollja az irányadó. Mozgásszervi vonatkozásban az alkalmasság megállapítását a funkció dönti el, emellett figyelembe kell venni a folyamat lokalizációját, kiterjedtségét, esetleges progresszióját is. Súlyos lefolyású, állandó kezelés mellett jelentős mozgáskorlátozottsággal járó esetek a 4. alpont szerint minősülnek. A nem önálló, kísérőbetegségként szereplő arthropathiákat az alapbetegséggel együtt kell megítélni.

3778 Sorszám 66.

MAGYAR KÖZLÖNY Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Nyak, vállöv és a felső végtag orthopaediai jellegű betegségei és deformitásai 1. panasz-, tünetmentes, funkciókárosodás nincs 2. enyhe 3. közepesen súlyos 4. súlyos

2005/79. szám

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A vizsgálati ponthoz sorolható leggyakoribb kórformák: torticollis congenitus, Klippel-Feil-szindróma, Sprengel deformitás, costa cervicalis, spondylosis cervicalis, cervico-brachialis syndroma, periarthritis humeroscapularis, habitualis vállficam, arthrosis deformans cubiti, epicondylitis humeri, Madelung-féle deformitás, os lunatum malaciája, tendovaginitis crepitans, tendovaginitis stenotisans, Dupuytren-contractura, valamint a régióba tartozó egyéb betegségek, illetve deformitások. A kórállapot megítéléséhez szükséges a fizikális status pontos rögzítése, különös tekintettel az ízületek mozgásterjedelmére, esetleges izom-atrophiára, szükség esetén röntgenfelvétel, illetve terheléses röntgenfelvétel készítése. Bizonyos esetekben a társszakmák szakvizsgálata, véleményezése. A ferdenyak sikeres műtéte esetén a jelölt alkalmas lehet. A Klippel-Feil-féle, illetve a Sprengel-féle deformitás megléte alkalmatlanságot jelent. Rudimentaris, illetve a proc. transversus nagyságát mérsékelt fokban meghaladó nyaki borda tünetmentes esetében a jelölt alkalmas lehet. Amennyiben a nyaki borda majdnem teljes nagyságú, compressios tünetek nélkül is alkalmatlan. Ha a nyaki röntgenen a jelölteknél cervicalis spondylosisra utaló elváltozások észlelhetők, úgy alkalmatlanok. A II–IX. rovatnál különleges elbírálást kell alkalmazni ugyanúgy, mint a cervico-brachialis syndroma mögött meghúzódó elváltozások esetén is. Habitualis vállficam, illetve ún. akaratlagos vállficam esetén a jelölt alkalmatlan. A habitualis vállficam esetén nemritkán kifejezett dysplasias vápa alakul ki. Ezen esetekben a reconstructiós műtéttől sem várható biztosan jó eredmény. Amennyiben a jelölt ezen elváltozás miatt már korábban megoperáltatta magát, a vizsgálat, illetve műtét között már huzamosabb idő eltelt, s ezen időszak alatt a normális fizikai igénybevétel mellett reluxatio nem következett be, emellett nevezett panasz-, tünetmentes, a váll mozgásai teljesek, izomathrophia nincs, röntgenológiai statusa kóros eltérést nem mutat, úgy előzetes főszakorvosi véleményezés után a jelölt alkalmasnak ítélhető. A II–IX. rovatúakat egyénileg kell vizsgálni, a KLGS elvei szerint minősíteni. De Quervain-féle betegség, digitus saltans sikeres műtéte esetén a jelölt alkalmas. 67.

68.

Csípőízület betegségei, deformitásai 1. panasz-, tünetmentesség, funkciókárosodás nincs 2. enyhe 3. közepesen súlyos 4. súlyos

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A legjellemzőbb kórformák: dysplasia, subluxatio coxae congenita, Perthes-féle betegség, epiphyseolysis capitis femoris, coxa vara congenita, coxa saltans, coxarthrosis, nem specifikus, illetve specifikus csípőízületi gyulladások, valamint egyéb szerzett vagy veleszületett anomáliák. Megítéléséhez pontos fizikális status felállítása szükséges, különös tekintettel a mozgásterjedelemre, illetve a végtag hosszára, röntgenfelvételek a medencéről, kiegészítve laborvizsgálatokkal. A II–IX. rovatúak egyénileg bírálandók el. Súlyos lefolyású, jelentős mozgáskorlátozottsággal járó, röntgenfelvételen abnormális anatómiai viszonyok, illetve előrehaladott degeneratív elváltozásra utaló jelek esetén a szakszemélyzet tagja alkalmatlan. Térdízület betegségei, deformitásai 1. panasz-, tünetmentes, funkció A A A A A A A A A A teljes 2. enyhe E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 3. közepesen súlyos E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 4. súlyos E E E E E E E E E E Jellemző kórformák: habitualis patella-ficam, patella bipartita, Schlatter-Osgood-féle betegség, genu valgum, genu varum, genu recurvatum, térdízületi arthrosis, térdízületi chondropathiák, praepatellaris bursitis, Baker-cysták, genu laxum, térdízületi gyulladások utáni állapot, illetve egyéb térdízületi betegségek, deformitások.

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3779

A kórállapot mértékének megállapításához szükséges a fizikalis status rögzítése különös tekintettel a mozgásterjedelemre, esetleges duzzanatra, térdízületi szabad folyadékgyülemre, combizomzat atrophiára, illetve térdizület szalagrendszerének tartására. A jelöltnél alkalmas megállapítás tehető tünet- és panaszmentességnél patella bipartita, Schlatter-Osgood, praepatellaris bursitis, Baker-cysták műtéte után. Genu varum esetén, amennyiben a térdek belső kontúrjai közti távolság nem haladja meg a 9 cm-t, valamint genu valgumnál, amennyiben a két belboka közti távolság kisebb 6 cm-nél, alkalmas döntés hozható. Gyulladás utáni állapotokat illetően a tartó- és mozgatóapparátus gyulladásai utáni állapotoknál leírtak a mérvadóak. Habitualis patella-ficam esetén a jelölt alkalmatlan. E pont alatt felsorolt egyéb elváltozásoknál, amennyiben a későbbiekben progressio várható, alkalmatlan megállapítást kell tenni. A II–IX. rovat alá tartozók egyénileg elbírálás alá esnek. Jelentős mozgáskorlátozottság, instabilitás, előrehaladott degeneratív elváltozások esetében alkalmatlanságot kell megállapítandó. Sorszám 69.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Láb fontosabb statikai deformitásai, rendellenességei, megbetegedései 1. panasz-, tünetmentes 2. enyhe 3. közepesen súlyos 4. súlyos

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Kórformák: pes planovalgus (lúdtalp), lábízületek arthrosisa, talocalcanealis és calcaneonavicularis synostosis, pes calcaneo-valgus congenitus (sajkaláb), hallux valgus, digitus malleus, digitus varus, M. Köhler, pes varus congenitus, pes varus congenitus (dongaláb), illetve egyéb elváltozások. Megállapításukhoz fizikális vizsgálat, szükség esetén röntgenfelvétel kell. A mérsékelt fokú, funkciózavart nem okozó, egyéb lábdeformitásokkal nem járó lúdtalp esetén a jelölt alkalmasnak ítélhető. Ha már a sarok valgus helyzetbe került, az előláb pronatioba, a láb plantár-flexioja csökkent, akkor alkalmatlanságot kell megállapítani. Súlyosnak tekintendő a lúdtalp, ha az lábízületi merevséggel, a lábtőcsontok arthrosisával társul. Lábizületi arthrosis, talocalcanealis és calcaneonavicularis synostosis, M. Köhler esetén a jelölt alkalmatlan. Mérsékelt fokú hallux valgus, digitus malleus, digitus varus teljes funkcióval, panasz-, tünetmentes esetben alkalmas megállapítás tehető, amennyiben ezek a láb egyéb deformitásaival nem járnak. Egyébként a jelölt alkalmatlan. A II–IX. rovatúakat egyénileg kell elbírálni. Súlyosnak tekintjük az itt felsorolt elváltozásokat, amennyiben ezek kifejezett deformitással járnak, lábtőízületi merevséget okoznak, lábtőcsontok arthrosisával társulnak. 70.

Gerinc betegségei, deformitásai 1. panasz-, tünetmentes, teljes funkció 2. 3. 4.

enyhe közepesen súlyos súlyos

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Kórformák: helytelen tartás (lapos hát), fokozott kypholordoticus hátnyerges hát (domború hát), M. Scheuermann, vertebra plana, scoliosis, spondylarthritis ankylopoetica, spondylosis deformans, spondylolysis, spondylolisthesis, sacralisatio, lumbalisatio, spina bifida, illetve idetartozó egyéb elváltozások. Megállapításához fizikális vizsgálat, kétirányú röntgenfelvétel, szükség esetén kiegészítő felvételek, illetve laborvizsgálatok kellenek. A jelölt mérsékelt fokú helytelen tartásnál alkalmas lehet, amennyiben nem társul hozzá pes planovalgus és genu valgum. Morbus Scheuermann esetén a jelölt alkalmatlan. A háti szakaszra lokalizálódó, kisebb szakaszt érintő, kifejezett röntgentünetekkel nem járó esetekben, amennyiben a jelölt tünet- és panaszmentes, és egyéb gerincelváltozás (fejlődési rendellenesség, spina bifida, neoarthrosis) nem áll fenn, különleges elbírálással alkalmas megállapítás tehető, előzetes rheumatologiai és oprthopaediai véleményezés után. A jelölt alkalmatlan a következő kórképek esetén: Bechterew-kór, spondylosis deformans, spondylolysis, spondylolisthesis. A szakszemélyzet tagját egyénileg kell elbírálni. Sacralisatio, lumbalisatio esetén, amennyiben ezen elváltozások szimmetrikusak, s más fejlődési rendellenesség nem társul hozzájuk, a jelölt alkalmasnak ítélhető, ha szimmetrikus ugyan, de más fejlődési rendellenesség is társul hozzá, úgy alkalmatlan. Féloldali sacralisatio, lumbalisatio esetén a jelölt alkalmatlan. A spina bifida elbírálása jelölteknél: a) ha a sacrum végig nyitott vagy szélesebb 20 mm-nél, alkalmatlan, b) ha nem társul hozzá más fejlődési rendellenesség, és a szélessége kisebb 20 mm-nél, I/B szerint alkalmas, c) ha kisebb 10 mm-nél, I/A szerint alkalmas. A scoliosis: amennyiben a görbület foka nem haladja meg a Cobb módszerével mért 20 fokot, illetve a rotatio foka a +(kereszt), úgy a jelölt alkalmasnak ítélhető. Súlyos a scoliosis, ha 40 fok feletti, illetve a rotáció foka ++++-es.

3780

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

Az itt felsorolt egyéb elváltozások súlyosnak ítélendők, ha azok jelentősen mozgáskorlátozottsággal járnak, röntgenfelvételeken előrehaladott elváltozások láthatók, s az előzetes kezelés eredménytelen. Ejtőernyős jelölt 1/B szerint minősítendő. Sorszám 71.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Fej sérülései 1. panasz-, tünetmentes 2. enyhe 3. közepesen súlyos 4. súlyos

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Itt kell megítélni a fej csont- és lágyrész sérüléseit. Ehhez részletes anamnesis, részletes fizikális vizsgálat, műtéti leírás, kétirányú koponya röntgenfelvétel, szükség esetén kiegészítő felvételek, koponya CT, EEG, valamint a társszakmák szakvéleménye kell. Az 1. alpont alapján kell elbírálni: a szövődmény nélkül gyógyult lágyrész sérülések, melyek után feltűnő hegesedés nem maradt vissza, arcdeformitást nem okozó melléküreg csontjainak, járomcsontnak egyszerű törései utáni állapota funkciózavar nélkül, orrlégzést nem akadályozó orrcsonttörés utáni állapot, valamint szövődmény nélkül gyógyult állkapocscsont törése utáni állapot. A 2., illetve 3. alpont szerint kell megítélni: a koponyaboltozat, illetve zárt koponyatörések utókövetkezmények nélkül, járomcsonttörés rágási zavarral, a nervus infraorbitalis sérülésével (érzéketlenség az arcon és a felső ajkon), Le-Fort I. és II. típusú maxillo-facialis sérülések. A szemüreg csontos falának sérülése mérsékelt ideg- vagy izomkárosodással, a mandibula olyan ficama vagy törése, amely a rágási funkciót rontja. A 4. alpont szerint kell megítélni: az arc és agykoponya olyan lágysérüléseit, melyeknél a torzító deformitás plasztikai módszerrel sem rendezhető kielégítően. Az arcideg ágainak károsodását okozó sérülések következményei (arcizombénulás, szaruhártya kiszáradás, nyálcsorgás, csüngő szemhéj). Az arcsérülések azon formái, melyek koponyaűri gyulladásos szövődményt okoztak, deformitást okozó koponyacsont sérülések, koponyasérülést követő osteomyelitis, többszörös vonalas, impressios törések, veleszületett vagy szerzett koponyacsonthiány. Azon koponyaalapi törések, melyek liquor szivárgással, valamint agyideg károsodással, központi idegrendszeri eltérésekkel vagy sérülésekkel (fistula carotideo-cavernosa) járnak. A Le-Fort III. típusú maxillo-facialis sérülései, a rágási funkciót lehetetlenné tévő mandibulatörés, a szemüreg súlyos sérülései. 72.

Nyak és törzs sérülései 1. panasz-, tünetmentes sérülés utáni állapot 2. enyhe elváltozások 3. súlyos elváltozások

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E pontban kell megítélni a gerinc töréseit gerincvelő sérüléssel vagy anélkül, bordák, szegycsont, medence töréseit, gége sérüléseit, csigolyák ficamait, az adott regio distorsioit, contusioit és lágyrészsérüléseket. Az alkalmasság megítéléséhez szükséges az anamnesis részletes felvétele, fizikális status megállapítása, mozgásterjedelem, izomzat tömegének, tónusának megítélése, perifériás idegek motoros és érzésvizsgálata, röntgenfelvételek készítése. Mellkas statikáját megbontó sérüléseknél légzésfunkciós vizsgálat kell. Szív-contusio gyanúja, traumás mellkas deformitás esetén kardioechográfia, a társszakmák szakvizsgálata és a státuszra vonatkozó véleményezés szükséges. Mellkassérüléseknél a cardio-respiratoricus status a mérvadó. Medencesérüléseknél a funkció a döntő. Más megítélés alá esnek a vápa-törések, ahol a jelölt alkalmatlan, mivel későbbiekben arthrosis kialakulásával kell számolni. A jelölt csigolyatörések esetén alkalmatlan. Nyúlványtöréseknél, kisebb peremtöréseknél, compressio nélküli töréseknél teljes funkció, tünet-, panaszmentesség esetén alkalmas. A II–IX. rovatúak csigolyatörései esetén mérlegeljünk. Compressios törések, különösen, ha a saggittalis-index 0.5 fölött van, nem féltétlenül járnak alkalmatlansággal. A nagyfokú gibbus-képződéssel járó instabil törések esetén alkalmatlanságot kell megállapítani. Azon csigolyatörések esetében, melyek gerincvelő, illetve gyöki laesioval társulnak, az alkalmasságot a végállapot kialakulásakor kell megállapítani, a kiesett funkció mértéke a mérvadó. 73.

Központi idegrendszer traumás károsodása után kialakult állapotok 1. panasz-, tünetmentes, funkciókárosodás nincs 2. panaszmentes, lezajlott enyhe funkciókárosodással 3. enyhe panaszokkal és/vagy funkciókárosodással 4. súlyos funkciókárosodással

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3781

Jellemző kórképek: commotio cerebri, contusio cerebri, intracraniális vérzések (epiduralis, subduralis, intracerebralis), központi idegrendszer sérüléseinek késői hatásai, gerincvelő, ideggyökök vagy gerincvelői idegfonatok sérülései. Az elbírálás rendje: műtéti lelet, koponya rtg., EEG, szükség esetén koponya CT, agyi radioizotop vizsgálat. Társszakmák szakvizsgálata, véleményezése. Commotio cerebri esetén alkalmasság állapítható meg, amennyiben az EEG kóros eltérést nem mutat, a vizsgált személy panasz-, tünetmentes, postcommotiós panaszai sérülést követően rövid idő alatt megszűntek, s a posttraumás szövődmény kizárható. A jelölt alkalmatlan, ha a vizsgálatkor tünet-, panaszmentes ugyan, de a sérülést követően enyhe funkciókárosodás állott fenn nála. A szakszolgálat tagjait egyénileg kell elbírálni. A 4. alpont szerint kell megítélni az idegrendszeri kóros tünetekkel járó agyzúzódásokat, roncsolásokat, epiduralis, subduralis, intracerebralis vérzéseket, továbbá a kemény agyburok alatti térszűkítő méretű kóros agyfolyadékgyülemeket, továbbá a fertőzéses szövődményekkel és traumás eredetű agyhártya- és agyvelőgyulladásokkal, valamint az agytályoggal járó állapotokat. Ide kell sorolni a végleges részleges vagy teljes gerincvelői károsodásokat/teljes harántlaesiót, elülső gerincvelői syndromát, hátsóköteg syndromát, Brown-Sequaod-syndromát, különböző mértékű gerincvelői zúzódásokat. A posttraumas epilepsia, személyiségzavarok, psychés vagy endokrin zavarok miatt neurológiai, psychiatriai, illetve belgyógyászati szakvizsgálat, illetve véleményezés szükséges. Sorszám 74.

75.

76.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Mellkas, hasüreg és medence sérüléseinek végleges utókövetkezményei 1. funkciókárosodás nélkül 2. enyhe 3. közepesen súlyos 4. súlyos funkciókárosodással

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Jellemző kórképek: haemothorax, pneumothorax, szív- és tüdősérülés, gyomor-béltraktus sérülései, májsérülés, lépsérülés, vesesérülés, medencei szervek sérülése, egyéb hasűri szervek sérülése (epehólyag, epevezeték, hashártya, mellékvese), egyéb hasi szervek belső sérülése. Az elbírálás rendje: a mellkas statikáját megbontó, vagy a tüdőt is érintő sérülésnél a röntgenfelvétel mellett légzésfunkciós vizsgálatok, a légzésfunkciót szakorvos ítélje meg. Szív-contusio gyanúja esetén echo vizsgálat. A kórképnek megfelelően laboratóriumi vizsgálat, szükség esetén kiegészítő kontrasztos vizsgálat, angiographia, echo, szakorvosi konzílium szükséges. Felső végtag sérüléseinek végleges utókövetkezményei 1. funkciókárosodás nélkül A A A A A A A A A A 2. enyhe E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 3. közepesen súlyos E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 4. súlyos funkciókárosodással E E E E E E E E E E Jellemző kórképek: kulcscsont, lapocka, felkarcsont, orsócsont, singcsont, kéztőcsontok, kézközépcsontok, kéz ujjperceinek törései. Váll, könyök, csukló, kézujjficam. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz rándulása, húzódása. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz nyílt sebe. Felső végtag ereinek sérülése. Felső végtag törésének, nyílt sebének, idegi sérülésének késői hatásai. Vállöv és felső végtag idegeinek sérülése. Felső végtag felületes sérülése. Felső végtag zúzódása, összenyomatása. Az elbírálás rendje: anamnaesis és eddigi kezelések részletes rögzítése. Az érintett rész klinikai vizsgálata, funkciójának vizsgálata. Az ép oldallal összehasonlító hosszmérés és egyes ízületek mozgásainak vizsgálata, szögekben történő rögzítése. Perifériás keringés (doppler), érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése, illetve röntgenfelvételek készítése, kivételesen összehasonlító kétirányú vizsgálat, szükség esetén terheléses vizsgálat. Az 1. alpont szerinti funkciókárosodás nélkül gyógyult esetekben a személy minden rovat szerint alkalmas. A 2. alpont szerinti enyhe funkciókárosodás esetén a jelölt alkalmatlan. A 3. alpont szerint a szakszolgálati személy enyhe és közepes fokú funkciókárosodás esetén egyénileg bírálandó el. A 4. alpont szerinti súlyos esetben alkalmatlan döntés hozandó. A közepes fokú funkciókárosodás esetén is hozható alkalmatlan döntés, amennyiben a személy a beosztásának ellátásához szükséges követelményeknek nem tud megfelelni. Alsó végtag sérüléseinek végleges utókövetkezményei 1. funkciókárosodás nélkül A A A A A A A A A A 2. enyhe E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 3. közepesen súlyos E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 4. súlyos E E E E E E E E E E Jellemző kórképek: combnyak, combcsont, térdkalács, sípcsont, szárkapocscsont, boka, lábtő-, lábközépcsont, lábujjperc törése. Csípő, térd, boka, lábficam. Csípő, comb, térd, alszár, boka rándulása, húzódása, nyílt sebe. Alsó végtag zúzódása, összenyomatása. Alsó végtag ereinek, idegeinek sérülése. Térdízületi, bokaízületi szalagsérülések.

3782

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

Az elbírálás rendje: anamnaesis és az eddig alkalmazott kezelések leírása. Összehasonlító hosszmérés az ép oldallal és az egyes ízületek mozgásainak rögzítése, ezek szögekben való megadása. A perifériás keringés, érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata. Az érintett ízületekről kétirányú röntgenfelvétel készítése, szükség esetén axialis patella felvétel készítése. Térd- és bokaízületi sérüléseknél tartott felvétel készítése a szalagsérülés igazolására, szükség esetén arthroscopia. Az 1. alpont szerinti funkciókárosodás nélkül gyógyult esetekben alkalmas döntés hozható. Térdízületi szalagsérüléseknél – különösen keresztszalag plasztikán átesetteknél – ez csak nagyon alapos vizsgálat és mérlegelés után hozható meg, mivel nem zárhatók ki, hogy későbbiekben panaszok fognak jelentkezni. A 2. alpont szerinti enyhe funkciókárosodással gyógyult esetekben a jelölt nem lehet alkalmas. A szakszemélyek a 2. és 3. alpont szerinti enyhe és közepes fokú funkciókárosodás esetén egyénileg bírálandók el. Közepes fokú funkciókárosodás esetén is hozható alkalmatlan döntés, amennyiben a személy a feladatkörének ellátásához szükséges követelményeknek nem tud megfelelni. A 4. alpont szerinti súlyos fokú funkciókárosodás esetén alkalmatlan döntés szükséges. Sorszám 77.

78.

79.

80.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Kar és a kéz traumás csonkolása 1. részleges 2. teljes

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Jellemzőp kórképek: traumás csonkolás a kézközépcsontok, csukló, alkar, könyök felkar magasságában. Az elbírálás rendje: anamnesis. Csonkolás magasságának pontos rögzítése. Perifériás keringés, érzés és motoros tevékenység vizsgálata és rögzítése (részleges csonkolás esetén). Csonk vizsgálata röntgenfelvétel készítése. Olyan részleges csonkolás esetén, mint a kisujj hiánya a kéz ulnaris részének részleges hiányával, IV–IX. rovat szerint különleges elbírálás alapján mérlegelendő az alkalmasság megadása, ha a kéz funkciójának mérsékelt csökkenésével a feladatkörét biztonságosan el tudja látni. A 2. alpont szerinti teljes csonkolás minden rovat szerinti alkalmatlanságot jelent. Kézujjak traumás csonkolása 1. egy hosszú-ujj hiánya bármelyik kézen (kivétel jobb kéz mutatóujj) E E E E KLGS KLGS KLGS A A A 2. bal kéz bármelyik ujjának (egy) hiánya, a középső ujj vagy a gyűrűsujj vagy a kisujj hiánya jobb kézen, valamint körömperc hiánya E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS A A A bármelyik kéz kettő ujján 3. két ujj hiánya egy kézen, illetve a hüvelyk- vagy a mutatóujj hiánya a jobb kézen E E E E E E E E E E A hüvelyk- és egyéb kézujjak teljes vagy részleges csonkolása. Teljes ujjhiánynak hüvelyk esetében a körömperc hiányát, többi ujj esetében kettő perc hiányát tekintjük. Anamnesis, eddigi kezelése, status rögzítése. Ki kell térni a csonkolást követő heg vizsgálatára. Vizsgáljuk a maradék ujjak, illetve egész kéznek a funkcióját. Röntgenfelvétel készítése. A kéz ujjainak olyan hiánya esetén, melyet a fentiekben nem soroltunk fel, a repülő munkára való alkalmasságot a kéz funkciójából kiindulva, a repülőgép kabinjában szükséges ténykedések alapján kell elbírálni. Láb és lábszár traumás csonkolása 1. részleges E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. teljes E E E E E E E E E E E pont szerint kell elbírálni a láb és lábszár egyoldali vagy kétoldali részleges vagy teljes traumás csonkolását szövődménnyel vagy anélkül. A döntéshez az anamnesis, illetve alkalmazott kezelés leírása, a status rögzítése, a perifériás keringés, érzés és motoros tevékenység vizsgálata, rögzítése, röntgenfelvétel készítése és orthopaed szakvéleményezés szükséges. Az alkalmasságot az alsó végtag funkciójának teljesülése mértékében kell megítélni. Lábujjak traumás csonkolása 1. jelentéktelen járászavart okozó ujjhiány E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS A A 2. járást vagy a lábbeli viselést akadályozó ujjhiány E E E E E E E E E E E pont szerint kell minősíteni egyik vagy mindkét láb ujjának vagy ujjainak részleges vagy teljes traumás csonkolását. A minősítéshez anamnesis, a kezelések és a status rögzítése, a perifériás keringés, érzés és motoros tevékenység vizsgálata és rögzítése, röntgenfelvétel készítése, illetve orthopaed szakvéleményezés szükséges. Az alkalmasság megítélése a végtag funkcionálásának függvényében történhet.

2005/79. szám Sorszám 81.

MAGYAR KÖZLÖNY

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Égések, fagyások, lágyrész sérülések utáni állapotok (hegesedések) 1. kisebb kiterjedésűek, funkciókárosodás nélkül gyógyultak, esztétikai károsodás nélkül 2. közepes fokú kiterjedésűek, mérsékelt funkciókárosodással 3. nagyobb kiterjedésűek, funkciókárosodással

3783

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Idetartoznak az égések, fagyások, de idesorolhatjuk a plasztikai sebészeti műtétek utáni állapotokat is. Döntési eljárás: anemnesis felvétel, status, kiterjedés rögzítése, szomszédos ízületek mozgásterjedelmének vizsgálata. A jelölt az 1. alpont alapján lehet alkalmas. Az alkalmasság megítélésénél vegyük figyelembe azt is, hogy a hegesedés a hadi és védőruházat viselését nem gátolja-e. 82.

Mellkas deformitása 1. enyhe 2. közepesen súlyos 3. súlyos

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Jellemző kórképek: pectus carinatum, pectus excavatum, gerinc betegségeihez csatlakozó mellkasi deformitások, egyéb világra hozott deformitást okozó mellkasi elváltozások, a fenti betegségek esetleges műtéte utáni állapotok. Eljárás rendje: kétirányú mellkas röntgen-felvétel, tölcsér mellkas esetén a sterno-vertebralis távolság mérésével, ultrahang és légzésfunkciós vizsgálat szükséges. Enyhének azon eseteket tekintjük, ahol cardio-respiratoricus zavar nincs. Közepesen súlyosnak akkor vesszük, ha mérsékelt cardio-respiratoricus zavar van. Súlyosnak a kifejezett cardio-respiratoricus zavarral járókat tartjuk. 83.

Mellkasi szervek csonkolás nélküli műtéte utáni állapotok 1. légzésfunkciós zavar nélkül 2. mérsékelt légzésfunkciós zavarral 3. súlyos légzésfunkciós zavarral

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Itt kell megítélni: a mellkas, pleura, mediastinum, nyelőcső, a rekesz benignus betegségei, fejlődési rendellenességei miatt, diagnosztikai és terápiás célból történő sebészi beavatkozások (pectus excavatum, recurvatum, carinatum, rekeszrelaxatio, rekesz és pleura jóindulatú daganatai, nyaki borda, reflux oesophagei, mediastinum benignus elváltozásai, thymuselváltozások, mediastinoscopia, pleuroscopia, pericardialis cysta). A döntéshez kétirányú summatios mellkasfelvétel, mellkasátvilágítás, légzésfunkció, EKG szükséges. Ajánlott vizsgálatok a bronchofiberoscopia, célzott röntgenfelvétel, nyelési próba. Az alkalmasság megítélésénél a sebészi beavatkozás után esetlegesen fennálló panaszokat, légzésfunkció eltéréseket vegyük figyelembe. Nyelőcső műtéte után a súlyos nyelési zavart a 3. alpont szerint kell megítélni. 84.

Spontán légmell 1. egy alkalommal keletkezett, konzervatív kezeléssel megoldott 2. egy alkalommal keletkezett, műtéttel megoldott 3. recidiv spontán légmell

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A kórkép megítéléséhez mellkasfelvétel, cardio-respiratoricus status vizsgálatok szükségesek. A jelölt és a II–III. rovatúak alkalmatlanok, a IV–IX. rovat alá eső személyeket a spontán ptx megoldása után ki kell vizsgálni, alkalmasságuk különleges elbírálás alá esik. 85.

Tüdőműtétek utáni állapot 1. segmentectomia utáni állapot 2. lobectomia utáni állapot 3. pulmonectomia utáni állapot

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Itt kell megítélni a segmentectomia, lobectomia utáni állapotot. Elbírálás rendje: summatios mellkas röntgenfelvétel, cardio-respiratoricus status megítélésére szolgáló vizsgálatok. A IV–IX. rovat szerinti szakszolgálati személyek elbírálása egyénileg történik, tekintettel a műtétet kiváltó többféle alapbetegségre.

3784 Sorszám 86.

87.

88.

89.

90.

MAGYAR KÖZLÖNY Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Szívműtét utáni állapot 1. tünet-, panaszmentes, funkciókárosodás nincs 2. enyhe 3. közepesen súlyos 4. súlyos

2005/79. szám

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Az állapot felméréséhez kórházi osztályos kivizsgálás. Rutin vizsgálatok: mellkas röntgenfelvétel, EKG, terheléses-EKG, Holter-monitoros EKG, kerékpár-ergometria, illetve cardiologus által beindikált egyéb vizsgálatok. A szívműtét utáni állapotok bármely formája a szakszolgálati személyeknél a bizonytalan prognosztikai megítélés miatt alkalmatlanságot jelent. A részleteket lásd a Belgyógyászati betegségek c. fejezetben. Gyomorműtét utáni állapot (kivéve malignus daganatok) 1. funkciózavar nélkül E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. mérsékelt funkciózavarral E E E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 3. súlyos funkciózavarral E E E E E E E E E E Különböző ok miatt gyomron végzett műtétek utáni állapotok. A döntéshez műtéti leírás, röntgen-passage, vércukor, Se K, Na és EKG eredmények figyelembe vétele. A szakszemély megítélésénél a funkciózavar mértéke mellett az alapbetegséget is figyelembe kell venni. Egyéb hasüregi szervek műtéte utáni állapot 1. funkciózavar nélkül E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. mérsékelt E E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 3. közepesen súlyos és súlyos funkciózavarral E E E E E E E E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

Itt kell megítélni az enterocolitis acuta ischaemica, gangrena intestini, abscessus abdomini, abscessus intestini, adhaesiones intestinalis stb. miatt végzett műtétek utáni állapotot. A döntéshez műtéti leírás, fizikális vizsgálati leletek, a funkció objektív megítéléséhez szükség szerint röntgenfelvételek. Bélelzáródás műtéte utáni állapot 1. funkciókárosodás nélkül E E E E KLGS KLGS KLGS KLGS A A 2. mérsékelt funkciózavarral E E E E E E KLGS KLGS KLGS KLGS 3. súlyos funkciózavarral E E E E E E E E E E Jellemző kórképek: strangulatios, adhaesios, obstructios ileusok, volvulus. A döntéshez műtéti leírás, fizikális status, röntgenvizsgálat szükséges. Végbélnyílás repedés, sipolya, tályogjának műtéte utáni állapot 1. recidíva nélkül A A A A A 2. ritka recidíva esetén E E KLGS KLGS KLGS 3. gyakori recidíva esetén E E E E E

A

A

A

A

A

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

Jellemző kórképek: fissura ani, fistula ani, abscessus ani, sacrococcygealis dermoid, sinus pilonidalis. A minősítéshez műtéti leírás, rectalis digitalis vizsgálat, rectoscopia, irrigoscopia, fistulographia szükséges. 91.

Aranyér 1. szövődmény nélkül hatásos konzervatív kezelés esetén 2. sikeres műtét utáni állapot esetén 3. szövődménnyel, gyakori recidíva és ismételt műtét szükségessége esetén

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

Megítéléséhez digitalis és rectoscopos vizsgálat szükséges. A jelölt, akinél haemorrhoidalis csomókat találunk, de tünet-, panaszmentes, I/B-re alkalmas. Sikeres műtét után I/A alkalmasságot kaphat, ha a műtétet vállalja. A szakszemélynél az alkalmatlanság trophicus zavarokat okozó, recidivált, súlyos aranyeres csomók esetén jön szóba, ha az érintett a műtétet nem vállalja.

2005/79. szám Sorszám 92.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Peritonitis utáni állapot 1. funkciózavar nélkül 2. mérsékelt 3. közepesen súlyos 4. súlyos funkciózavarral

MAGYAR KÖZLÖNY

3785

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Jellemző kórképek: peritonitis acuta (generalisata, pelvica, subphrenica, suppurativa), peritonitis chronica proliferativa, peritonitis tuberculosa. Diagnosztikai eljárások: passage zavarok a radiologiai lelettel összhangban, a klinikum alapján értékelhetők. Ascites folyadék vizsgálata, szükség esetén laparoscopia. 93.

Végbél előesése

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

E pont szerint kell megítélni a prolapsus canalis analist, prolapsus mucosae rectit, a fizikális lelet, digitalis vizsgálat, rectoscopia, esetleg irrigoscopia után. A KLGS elbírálást a VIII–IX. rovatoknál indokolt esetekben lehet alkalmazni. 94.

Végbél szűkülete 1. mérsékelt működési zavarral 2. súlyos működési zavarral

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Minősítéshez fizikális lelet, digitalis vizsgálat, rectoscopia, esetleg irrigoscopia szükséges. A 2. alpont szerinti súlyos működési zavarok esetén a vizsgált személy minden rovat szerint alkalmatlan. 95.

96.

97.

98.

Epekövesség 1. „néma kövesség” 2. panaszokkal járó epekövesség

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E pontban kell minősíteni a cholelithiasist, a dyskinesis cholecystae-t, az epehólyag papillomát. Az elbíráláshoz hasi-UH, rutin labor vizsgálatokon kívül GOT, GPT, serum alkalikus phosphatase, szükség esetén iv. epehólyag-, epeút-vizsgálat, gastroscopia ERCP kell. Az epekövesség minden rovat szerint repülésről való letiltást jelent, ezért az érintett szakszemélyeknek fel kell ajánlani a műtétet. A sikeres műtét után alkalmas. A dyskinesia önmagában nem jelent alkalmatlanságot, de ha a műtét utáni cholecystographia során 24 óra múlva az epehólyag nem ürül ki, úgy ajánlani kell a műtéti megoldást. A rutin hasi ultrahangvizsgálat során nem ritkán találkozunk epehólyag papillomával. Műtétet kell felajánlani, amennyiben az illető ezt nem fogadja el, rendszeres kontrollálásra szorul. Hasfali és hasüregi sérv 1. mérsékelt kiterjedésű E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. jelentős kiterjedésű E E E E E E E E KLGS KLGS Kórképek: hernia inguinalis, scrotalis, hernia femoralis, hernia umbilicalis, hernia diaphragmatica. A minősítéshez részletes fizikális vizsgálat szükséges. Az 1. alpont szerint a hallgatónak és szakszolgálati személynek a műtétet kell felajánlani, az alkalmatlanságot csak műtéti kezelés után, annak eredményétől függően lehet kimondani. Verőerek műtéte utáni állapotok 1. hosszabb tünetmentes állapot E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. műtét utáni enyhe maradványtünetek E E E E E E KLGS KLGS KLGS KLGS 3. műtét utáni közepesen súlyos maradványtünetek E E E E E E E E KLGS KLGS 4. műtét utáni súlyos maradványtünetek E E E E E E E E E E Itt kell megítélni az aneurysmák, obliteratív verőérbetegségek, verőeres emboliák, illetve egyéb verőérbetegség miatt végzett műtétek utáni állapotokat. A döntéshez anamnaesis, fizikális status, Doppler-vizsgálat, szükség esetén érsebészeti szakvizsgálat, véleményezés kell. Alsó végtag visszértágulatai 1. kis kiterjedésű visszértágulat gyulladás és trophikus zavar nélkül, sikeres műtét után szövődménymentes A A A A A A A A A A

3786 Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése 2. nagyobb kiterjedésű visszértágulat gyulladás és trophikus zavar nélkül 3. trophikus zavarokkal járó visszértágulatok

2005/79. szám

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

Kórképek: phlebectasia, varicositas, varix, ulcus varicosum. Döntéshez fizikális vizsgálat, belgyógyászati és szükség esetén angiologiai szakkonzílium kell. A 2. és 3. alpontban leírt elváltozásoknál a személynek műtétet kell felajánlani. Amennyiben trophikus zavarok lépnek fel (a bőr kisebb-nagyobb területen atrophiássá, hyperpigmentálttá válik, emellett duzzanat jelentkezik, ulcus lép fel), úgy az alkalmasságra vonatkozó végső döntést a végtag működési állapotától függően kell meghozni. 99.

Vesék fejlődési rendellenességei 1. enyhe 2. súlyos

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

Kórképek: absentia, agenesis, atrophia, hypoplasia renis, ren polycysticus, dilatatio ureteris, ren accessorius, duplicatus, giganticus, soleiformis, ectopia, dislocatio, fusio renis. A vesefunkció megítéléséhez teljes vérkép, vizelet, We, se-creatinin, CN, vizelet baktériumtenyésztés, vese-scintigraphia, iv. pyelographia szükséges. 100.

Húgyhólyag, prostata, húgycső, penis, herezacskó, herék, mellékherék fejlődési rendellenességei, illetve ezek műtétei utáni állapotok 1. sem működési, sem egyéb elváltozás nincs 2. enyhe 3. közepesen súlyos 4. súlyos elváltozásokkal

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Jellemző kórképek: urachus-sipoly és urachus-cysta, húgyhólyag diverticulum, prostata hypoplasia, húgycső congenitális szűkülete, húgycsődiverticulum, hypospadiasis, epispadiasis, mikropenis, fitymaszűkület, herék hypoplasiája, retentio testis. Megítélésükhöz részletes fizikális vizsgálat, szükség esetén szakorvos véleményének kikérése kell. A jelölt alkalmas lehet urachus-sipoly és urachus-cysta és fitymaszűkület sikeres műtéte után. A herék egyoldali hypoplasiája, amennyiben nem jár prostata hypoplasiával, szexuális zavarokkal, infantilismussal, a jelölt alkalmas lehet. A heréknek a hasüregben, inguinalis csatornában történő visszamaradás esetén a jelölt alkalmatlan. A II–IX. kategória egyénileg bírálandó el a 2. és 3. alpont alapján. 101.

Zsugorvese és törpevese 1. egyoldali E E E E KLGS KLGS KLGS KLGS A A 2. kétoldali E E E E E E E E E E Kórképek: atrophia renis, törpevese ismeretlen ok miatt. A funkció megítéléséhez teljes vérkép, vizelet, vizelet bakteriológiai vizsgálat, Koch-tenyésztés, We, se-creatinin, CN, iv. pyelographia, vese-scintigraphia, izotóp renographia, UH szükséges. Az alkalmasság megítélését döntően az elváltozás oldalisága és a vesefunkció károsodása határozza meg.

102.

Pyelectasia, hydronephrosis 1. enyhe E E E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. súlyos E E E E E E E E KLGS KLGS A funkció megítéléséhez teljes vérkép, vizelet, vizelet bacterium és Koch-tenyésztés, We, se-creatinin, CN, vesescintigraphia, izotóp renographia, iv. pyelographia szükséges. Amennyiben hydronephrosis miatt műtét után veseelégtelenség tünetei nincsenek, úgy a szakszolgálati személy különleges elbírálás alapján alkalmas lehet. Vesekőbetegség 1. rutin vizsgálat során diagnosztizált ún. „néma kő” E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. vesekőroham utáni állapot maradványtünet nélkül E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 3. elfolyási akadályt, húgyúti fertőzést okozó vesekövesség E E E E E E E E E E

103.

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3787

Kórképek: nephrolithiasis, calculus ureteris, calculus vesicae urinariae, calculus urethrae. A kórállapot mértékének megítéléséhez hasi UH, teljes vérkép, We, vizelet, se-creatinin, CN, natív hasi rtg, iv. pyelographia szükséges. A szakszolgálati személynél, amennyiben a rutin hasi-UH során vesekővet diagnosztizálnak, szükség esetén natív hasi röntgent, illetve iv. pyelographiát készítünk. Amennyiben ezen vizsgálatok nem támasztják alá egyértelműen a vesekövességet, úgy urológus szakorvosi véleményezés szükséges. A vesekövesség az érintett személynél ideiglenesen alkalmatlanságot jelent. Spontán kőtávozás után, sikeres zúzás, illetve műtét után a szakszemély alkalmas lehet, amennyiben a controll hasi UH, vérkép, vizelet, vesefunkciós értékek kóros eltérést nem mutatnak. Kétoldali vesekárosodást okozó, veseelégtelenséggel járó nephrolithiasis esetén csak alkalmatlanság állapítható meg. Sorszám 104.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Idült alsó húgyúti, hólyag-, here- és dülmirigygyulladás 1. enyhe 2. súlyos

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

Kórképek: cystitis chr., abscessus urethralis, urethritis, prostatitis chr., epididymitis, orchitis. A megállapításhoz teljes vérkép, vizelet, We, 3 pohár próba, vizelet baktérium és Koch-tenyésztés. A 2. alpont szerint a jelölt alkalmatlan, a II–IX. rovat szerint minősítetteknél recidiváló vagy rosszul kezelhető esetekben alkalmatlanság is megállapítható. 105.

Húgycsőszűkület 1. enyhe 2. súlyos

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

Kórképei: strictura urethrae, strictura meati urinariae. A diagnózis felállításához katéterezés, urológiai szakvéleményezés kell. Az 1. alpont alapján ítélendő meg a vizeletürítést enyhén gátló, retenciót nem okozó eset. A 2. alpont szerint bírálandó a tágításra, műtéti korrekcióra szoruló retenciót okozó eset, szükség esetén itt alkalmatlanság is megállapítható. 106.

Varicokele 1. enyhe 2. súlyos

E

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

Enyhe formái az I/A rovat szerintieknél alkalmatlanságot jelent, többi rovat szerint alkalmas. Amennyiben az I/A rovat szerinti személy a műtétet vállalja, s az sikeresnek bizonyul, úgy alkalmas lehet. Súlyos formái, különösen ha a járást akadályozza, minden rovat szerint alkalmatlanságot jelentenek. A szakszolgálati személynek műtétet kell javasolni. A sikeres műtét után alkalmas lehet. 107.

108.

Hydrokele 1. enyhe 2. súlyos

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A diagnózishoz részletes fizikális lelet, szükség esetén ultrahangvizsgálat. A jelölt sikeres műtét után alkalmas lehet, egyébként alkalmatlan. A szakszemélynek műtétet javaslunk. Nagyfokú, mozgást gátló, recidiv esetekben alkalmatlanságot kell megállapítani. A húgyszervek sebészi kezelésének következményei 1. működési zavarok nélkül E E A A A A A A A A 2. enyhe E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 3. közepes fokú E E E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 4. súlyos működési zavarral E E E E E E E E E E Itt kell megítélni a húgyszervek külső nyílásának szövődményét, a húgyszervek (belső) anastomosisának és elterelő áthidalásának (bypass shunt) szövődményét, implantált és átültetett húgyszervi eszközök mechanikus szövődményét, egyéb húgyszervi műtét utáni állapotokat. Diagnosztikai eljárás rendje: műtéri leírás, részleges fizikális lelet, teljes vérkép, vizelet, We, se-creatinin, carbamid nitrogén, vizelet bacterium tenyésztés, iv. pyelogpraphia. Az alkalmasság megítéléséhez az 1. alpont szerint: pyelotomia, uretherotomia utáni állapot pyuria, recidíva nélkül. 2. alpont szerint: pyuria, haematuria, üregi deformitás, ürülési zavarok műtét után 1 évvel. 3. alpont szerint: veseresectio, pyeloplasztika. 4. alpont szerint: húgyszervi műtétek utáni súlyos szövődmények.

3788 Sorszám 109.

110.

111.

MAGYAR KÖZLÖNY Betegségek és fizikai Fogyatékosságok megnevezése Rosszindulatú daganatok

2005/79. szám

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Itt kell megítélni a malignus tumor bármilyen eredetű vagy lokalizációjú eseteit, függetlenül a választott kezelési eljárástól. Ehhez teljes vérkép, vizelet, We, májfunkció, vesefunkciós vizsgálatok, vércukor, a daganat kimutatására és morphologiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok szükségesek. Jóindulatú daganatok 1. solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot funkciókárosodás nélkül A A A A A A A A A A 2. solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot mérsékelt funkciókieséssel E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 3. solitaer és multiplex daganatok funkciókárosodás nélkül E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 4. solitaer és multiplex daganatok mérsékelt funkciókieséssel E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 5. solitaer és multiplex daganatok súlyos funkciókieséssel, vagy ha gátolják a felszerelés viselését E E E E E E E E E E 6. solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot súlyos funciókieséssel E E E E E E E E E E Itt kell megítélni a benignus tumor bármilyen eredetű vagy lokalizációjú eseteit, valamint ezek kezelése utáni állapotokat. Ehhez teljes vérkép, vizelet, We, a daganat kimutatására és morphologiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok szükségesek. Az elbíráláskor elsősorban a daganat által okozott, kezelés után várható, vagy visszamaradt funkciókárosodás mértékét kell figyelembe venni, de számolni kell a védőruha vagy az előírt szerelvény viselés traumatizáló és ezzel esetleg malignizációt előidéző hatásával is. Műtét után visszamaradt mérsékelt funkciókárosodás esetén a személy különleges elbírálás alapján alkalmas lehet. Alkalmatlan, ha a funkciókiesés mértéke nagy. In situ carcinoma és bizonytalan természetű daganatok E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS Itt kell megítélni a carcinoma in situ és bizonytalan természetű daganatok bármilyen eredetű és lokalizációjú eseteit. Helyenként semimalignusként jelölt daganatok megítélése értelemszerűen a rosszindulatú és a jóindulatú daganatoknál tárgyalt magyarázatokban foglaltak szerint történik.

BŐRGYÓGYÁSZATI MEGBETEGEDÉSEK

Sorszám 112.

113.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Acut szakban lévő bőrgyógyászati megbetegedések

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A jelölt acut szakban alkalmatlan. Az alkalmasság a végállapot kialakulása után ítélhető meg. A II–IX. rovatúak ezen időszakban ideiglenesen alkalmatlanok. Bőr és a bőr alatti szövet fertőzései 1. enyhe A A A A A A A 2. közepesen súlyos E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 3. súlyos E E E E E E E

A

A

A

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

Jellemző kórképek: carbunculus, furunculus, panaritium paronychia, cellulitis diffusa, impetigo, cysta pilonidalis, pyoderma, pyogen granuloma a bőr és a bőr alatti szövet egyéb lokális fertőzései. A diagnózishoz teljes vérkép, vizelet, We, góckutatás, vércukor, immunelfo szükséges. A 3. alpont alapján bíráljuk a nagykiterjedésű, gyakran recidiváló, egyenruha, illetve hadiruházat viselését is befolyásoló formákat.

2005/79. szám Sorszám 114.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Ekzema és kontakt dermatitis 1. kis kiterjedésű 2. közepes fokú 3. nagy testfelületet érintő

MAGYAR KÖZLÖNY

3789

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Kórképek és vizsgálatok: dermatitis contacta, ekzema chronieum; teljes vérkép és vizelet, VDRL, We, allergének vizsgálata, góckutatás, szükség esetén szakkonziliáriusi vizsgálatok. A nagy testfelületet érintő, egyenruha, védőruházat viselését akadályozó, felülfertőződött, a bőr jelentősen lichenificált eseteiben minden rovat szerint alkalmatlanságot kell megállapítani. 115.

Hólyagos bőrbetegségek 1. enyhe 2. közepesen súlyos 3. súlyos

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Kórformák és vizsgálatok: dermatitis herpetiformis, subcornealis pustularis dermatosis, impetigo herpetiformis, pemphigus, pemphigoid, egyéb hólyagos bőrbetegségek; teljes vérkép, vizelet, immunelfo, májfunkciók. Szükség esetén szakkonziliáriusi véleményezés. Az itt felsorolt betegségek döntő többsége immunológiai megbetegedés, mely valószínűleg tartós steroid kezelésre szorul, így a szakszemély esetében is alkalmatlanságot jelent. 116.

Erythemás állapotok 1. enyhe 2. közepesen súlyos 3. súlyos

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Kórképek: erythema toxicum, erythema exsudativum multiforme, erythema nodosum, lupus erythematosus (discoides) non disseminatus, egyéb erythemás állapotok. Diagnosztikai eljárások: teljes vérkép, vizelet, We, immunelfo, gócvizsgálatok, szükség esetén specifikus eredet kizárása és szövettani vizsgálat, Lupus erythematosus esetén systematisatiora utaló vizsgálatok, belgyógyászati consilium, LE-sejt. 117.

Pikkelysömör és hasonló kóros elváltozások 1. izolált 2. szóródó 3. szövődményes

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Kórképek: arthropathia psoriatica, acrodermatitis continua Hallopeau, parapsoriasis, pityriasis rosea, pityriasis rubra pilaris. A diagnózishoz az endogen és exogen Köbner-tényezők szakkonziliáriusi (gégészet, fogászat, neurológia) véleményezése és laboratóriumi vizsgálatok (se-húgysav, vércukor) elvégzése szükséges. Kis kiterjedésű formákban mind a jelölt, mind a szakszemély alkalmas. A psoriasis kiterjedt, de szövődmény nélküli formái a 2. alpont szerint kell megítélni. A súlyos szövődményes formák alkalmatlanságot jelentenek. 118.

Lichen 1. enyhe 2. közepesen súlyos 3. súlyos

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Kórképek: lichen planus, lichen nitidus, lichen ruber moniliformis, lichen striatus, prurigo, lichenificatio és lichen simplex krónikus Vidal, dermatitis factitia. A diagnózishoz teljes vérkép, vizelet, VDRL, We, Köbner-tényezőket tisztázó vizsgálatok, vagy a diagnosist igazoló histológiai vizsgálatok, neurológiai consilium szükséges.

119.

A bőr túltengéses és sorvadásos állapotai 1. enyhe 2. közepesen súlyos 3. súlyos

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

3790

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

Kórképek: dermatosclerosis localisata, lichen sclerosus et atrophicus, elastosis perforans serpiginosa, hyperkeratosis, keratoderma, ichthyosis acquisita, acanthosis nigricans acquisita, atrophia degenerativa colloidalis, keloid, excessiv granulatio, atrophia cutis, a bőr egyéb túltengéses és sorvadásos állapotai. A diagnózis igazolásához szövettani vizsgálat, szükség esetén sebészi vagy onkológiai konzílium szükséges. Sorszám 120.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Haj, hajtüszők, verejtékmirigyek és faggyúmirigyek betegségei 1. enyhe 2. közepesen súlyos 3. súlyos

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Kórképek: alopecia, hirsutismus, folliculitis, anhidrosis, miliaria rubra, acne, atheroma cutis, seborrhea, hypertrichosis. A kórkép megítéléséhez teljes vérkép, vizelet, We, hajhullás esetén góckutatás, több kórkép esetén szükség szerint egyéb labor vizsgálatok szükségesek. Alopecia totalis, anhidrosis jelöltnek nem alkalmas. Közepesen súlyos esetekben a jelölt alkalmatlan, a szakszemély különleges elbírálást igényel. Súlyos esetekben – acne keloides nagykiterjedésű, esztétikailag zavaró, ruházat viselését akadályozó esetei – alkalmatlanságot jelentenek. 121.

Idült bőrfekély 1. enyhe 2. közepesen súlyos 3. súlyos

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Kórképek: ulcus compressum, ulcus decubitale, ulcus cutis, ulcus chronicum. Diagnosztikai vizsgálatok: teljes vérkép, vizelet, We, vércukor, kóreredet tisztázása miatt angiologiai, belgyógyászati szakvizsgálat. Az alkalmasság megállapításakor a kiváltó ok az irányadó. Amennyiben a kiváltó ok, az alapbetegség olyan, hogy a fekély gyógyulására nincs reális esély, még enyhe esetekben is alkalmatlan a személy. 122.

123.

Csalánkiütés 1. idült, enyhe 2. idült, súlyos

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

A

A

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Bőr és a bőr alatti szövetek egyéb betegségei 1. kis kiterjedésű körülírt formák 2. közepes kiterjedésű formák 3. szétterjedt formák

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Kórképek: dermatitis infectiosa ekzematoides, dermatitis seborrhoica, ekzema seborrhoica, parakeratosis pityriasis capitis, callositas, callus, clavus, a köröm betegségei, pigmentzavarok, a bőr vascularis zavarai, hegesedés és fibrosisa, a bőr degeneratív és egyéb betegségei. A diagnózis felállításához elvégzendők a betegségek kórisméjét tisztázó és megerősítő szakkonziliáriusi, laboratóriumi, szükség esetén szövettani vizsgálatok. A pigment és éranyajegyek, valamint egyéb pigmentanomáliák közül a kis körülírt formák az 1. alpont szerint kerülnek elbírálásra. Hasonló módon ítélendők meg a bőr és a bőr alatti szövetek egyéb betegségei is. A nagyobb naevusok (1 cm körüli nagyságúak, cakkos szélűek, pigmentáltságuk egyenetlen) jelöltnél alkalmatlanságot jelent, szakszemélynél különleges elbírálást igényel. Epidermolysis bullosa hereditaria, dyskeratosis follicularis Darier, urticaria pigmentosa, ectodermalis dysplasiák, poikilodermák, eroderma pigmentosum és egyéb kiterjedt bőrtünetekkel járó veleszületett bőranomáliák a 3. alpont szerint ítélhetők meg. 124.

A kötőszövet betegsége 1. enyhe 2. súlyos

diffúz

autoimmun E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Kórképek: Lupus erythematosus systemicus, scleroderma, Sjögren-féle betegség, dermatomyositis, polymyositis, Schönlen-Henoch-féle purpura, vasculitis allergica a vérképzőszervek betegségeinél leírtak alapján kell megítélni. A diagnózishoz teljes vérkép, vizelet, Wa, We, májfunkciós próbák, enzimvizsgálatok, se-összfehérje és speciális vizsgálatok szükségesek.

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3791

A FÜL-ORR-GÉGE, MELLÉKÜREGEK ÉS AZ ÁLLKAPOCS BETEGSÉGEI

Sorszám 125.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Chronicus, gennyes epitympanitis. Chronicus, gennyes kétoldali mesotympanitis, amely gyakran kiújul, vagy amelyet a dobüreg fálának polypjai, granolumái, cariesei kísérnek, vagy ha a felső légutak nyálkahártyája dystrophiának kifejezett tünetei állnak fenn

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A középfül gyakran kiújuló, makacs chronikus gyulladásait, melyek terápiaresistensek, gyakran gennyesednek, sarjképződést, polypusokat okoznak, a hallást, esetleg az egyensúlyrendszert is befolyásolják, minden rovat szerint alkalmatlannak kell tekinteni. Amennyiben ezen folyamatok műtétre kerülnek, vagy kerültek, a továbbiakban a 126. pont, illetve a 127.,128. és 129. pont alapján kell döntést hozni. 126.

Chronicus, gennyes féloldali mesotympanitis, amelyet nem kísérnek az előző ponthoz felsorolt E E E E KLGS KLGS KLGS E KLGS KLGS sajátságos tünetek Gennyes mesotympanitis alatt olyan chronikus nyálkás-gennyes fülfolyást értünk, mely a dobhártya mesotympanalis részén állandó jellegű gyűrűs perforációt okoz. A gennyes mesotympanitisben szenvedő személyt kezelni kell. Egyes esetekben, jóindulatú lefolyású folyamat esetén a vizsgált személyt a IV–IX. rovat szerint, a fedélzeti rádiósok kivételével alkalmasnak lehet ítélni. Jóindulatú lefolyásúak azok a chronikus, gennyes mesotympanitisek, amelyeknek: – nincs recidíva hajlama; – a fülből ürülő váladéka baktériummentes; – granuláció polyposis és más kóros elváltozások nincsenek; – a felső légutak nyálkahártyája gyulladásmentes; – olyan gégészeti betegség nem mutatható ki, amely okozhatná a fül kóros elváltozását; – a hallás és vestibularis funkció nem károsodott; – a folyamat lokalizálódása, progresszív folyamat hiánya (caries, cholesteatoma), amelyet a röntgenlelet is megerősít; – szubjektív kellemetlen érzések nincsenek (fejfájás, fülzúgás).

127.

Középfülgyulladás után visszamaradt állandó tünetek (dobhártya száraz perforáció heges elváltozása, összenövések a dobüreg falában), valamint a középfül chronikus, nem gennyes. gyulladásai a hallás és a barofunkció mérsékelt csökkenésével

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

Ebbe a pontba a lezajlott középfülgyulladás maradványtünetei tartoznak. A lezajlott perforáció helyén kialakult kisebb heg és a dobhártya elmeszesedése, ha a dobhártya mozgékonysága jó, a hallás, a barofunkció nem károsodott sem a jelölteknél, sem a hallgatóknál, nincs alap a jelen pont alkalmazására. Száraz perforáció esetén az alkalmasságot csak akkor lehet kimondani, ha bizonyos, hogy a száraz dobhártya perforációja mögött nem húzódik meg chronikus gennyes középfülgyulladás. Ezért a szakszolgálati személyek azon tagjainál, akiknél a dobhártya száraz perforációja zajlott le, kórházi kivizsgálást kell végezni, ahol a dinamikus megfigyelés során teljes audiometriai és röntgenvizsgálatokat kell végezni. Gyulladás hiányában – a hallásfunkció jó (súgott beszéd megértés legalább 3/3 méterről), a fül-orr-gége szervek normálisak – alkalmas megállapítást kell tenni. Az orvosi jellemzésben le kell írni, hogy a lezajlott folyamat a szakmai tevékenységet hogyan befolyásolta. Ehhez a ponthoz tartozik az ún. száraz középfülgyulladás (a középfül száraz hurutja), amely nem recidivál és közepes fokú hallás és barofunkció zavarok kísérik, amelyek mértéke önmagában nem teszi szükségessé a 127. és a 128. pontok alkalmazását. Csak akkor engedélyezhető ezen személyek részére a szakszolgálat, ha a repülést jó1 viselik, és hatására barotraumára utaló elváltozások nem jelentkeznek.

3792 Sorszám 128.

129.

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

Betegségek és fizikai I. fogyatékosságok megnevezése A B II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. Fülműtétek utáni állapot 1. antrotomia, amennyiben a gyermekkori antrotomia műtéti eredménye jó, recidíva nem történt, dobhártyák minimális hegesedésűek, halláskárosodás nincs E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. mastoidectomia és/vagy tympanoplastikák, amennyiben a műtét gyógyult és eredményét elérte (chronikus folyamat megszűnt, halláskárosodás nem jelentős, dobhártyák funkciójukat megtartották, barofunkció jó, lényeges röntgeneltérés nincs, vestibularis funkció jó E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 3. radicalis fülműtétek (amennyiben a radikális műtéti terület gyógyult, kihámosodott sarjszövet, cholestectoma képződés nincs, a hallásfunkció a 127. pontot kielégíti, a barofunkció, a vesztibuláris funkció megfelelő, E E E E KLGS KLGS KLGS E KLGS KLGS recidívák nem alakulnak ki 4. stapedectomia E E E E E E E E E E 5. egyéb, fent nem felsorolt műtétek, (amennyiben a különleges felszerelések használatát nem befolyásolja, recidíva hajlam nincs, a hallást, barofunkciót, vesztibuláris funkciót nem befolyásolja, a professzionális repülés várhatóan nem hoz intenzív romlást) KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS A fülműtétek utáni állapotot mindig különleges elbírálás alapján kell megítélni jelöltnél, hallgatónál és szakszolgálati személynél egyaránt. Figyelembe kell venni a fülműtét anatómiai helyét, funkcionális eredményét, idejét, a funkció várható változását a professzionális igénybevétel hatására. Kizáró ok a többszöri műtét utáni recidíva, stapedectomia, cholestectoma recidíva, mindenféle rosszindulatú daganat utáni műtét. A jelöltnél csak a gyermekkorban végzett, jól gyógyult, recidíva hajlamot nem mutató, jó hallással rendelkező, jól mozgó és kissé hegesedett dobhártyájú antrotomia utáni állapotnál jöhet szóba az alkalmasság. Amennyiben a fülműtét jól gyógyult, recidíva hajlam (genny, sarjszövet, polyp, cholestectoma, hámosodási deffectus) nincs, a különleges felszerelést akadályozó körülmény nincs, az alkalmasságot a 125., 127., 128. és a 129. pont alapján kell eldönteni. A fül vagy az orrmelléküregek barofunkciójának csökkenése (a légnyomásváltozásra fellépő fokozott érzékenység) E E E E E E E E E 1. állandó heves formája E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS E KLGS 2. nem heves formája A fül barofunkció romlásának mértékét és tartósságát otometriás vizsgálaton kívül barokamrai felszállással (zuhanópróba) is ellenőrizni kell. Tartós és igen kifejezett fül barofunkciós zavar (a dobhártya kiterjedt hyperaemiája, a dobüregi vérömleny, exudátum), mely barokamrai vizsgálat vagy gyakorlórepülés után jelentkezik, a szakkiképzés vagy a repülések folytatását kizárja. Hasonló módon kell elbírálni azokat az eseteket is, amikor a dobhártya helyi elváltozásai és a fájdalom nem áll előtérben, hanem hosszabb ideig tartó (több nap) hallászavar lép fel minden alkalommal, amikor a vizsgált személy légnyomásváltozás hatásának van kitéve. A dobhártya kiterjedt hyperaemiáját, amelynél bevérzés vagy exudátum van a dobüregben, fájdalom, füldugulás kíséri, valamint azokat a mérsékelt fokú hallászavarokat, amelyek a barokamrai vizsgálat után 24 órán belül megszűnnek, a fül mérsékelt barofunkció zavaraként kell értékelni.

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3793

Ezekben az esetekben a II–IX. rovat szerinti alkalmasságot, különleges elbírálás alapján, a végzett munka jellegétől, a barofunkció zavar formájától (organikus vagy funkcionális), a gyógykezelés eredményétől és egyéb olyan adatoktól függően kell meghozni, amelyek alapján következtetni lehet arra, hogy a vizsgált személy hogyan tudja a jövőben a munkakörével kapcsolatos feladatokat ellátni. A jelölt vizsgálatoknál a fül barofunkcióját a fülkürt átfújásával, a fül-orr-gége szervek endoscopiás, audiometriás és barokamrai vizsgálatával kell meghatározni. Azokban az esetekben, amikor a normális otoscopiás lelet és jó hallás mellett az Eustach kürt átjárhatósága akadályozott, a vizsgálatot az orr nyálkahártyájának anaemizálása után meg kell ismételnünk. Ha a barokamrai vizsgálat a fül barofunkció zavarát mutatja, úgy a barotraumás elváltozások megszűnése után a vizsgálatot meg kell ismételni. Amennyiben a jelöltnél a barokamrai vizsgálat után enyhe dobhártya hyperaemia található vagy a kalapács nyelének belöveltsége, de az otomanometria eredményei jók, a fül-orr-gége szervekben egyéb kóros eltérés nincs, beiskolázása engedélyezhető. Az orrmelléküregek barofunkció zavarait a vizsgált panaszai, az orrnyálkahártya vizsgálati lelet, a légnyomásváltozás-tűrőképesség, a barokamrai vizsgálat előtt és után végzett melléküreg röntgenvizsgálatok együttes adatai alapján lehet megállapítani. Sorszám 130.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Hallásromlás 1. végleges, teljes süketség az egyik fülön, végleges hallásromlás mindkét fülön, a súgott beszéd megértési határa 1 méterig terjed 2. végleges halláscsökkenés az egyik fülön, a súgott beszéd megértési határa 1 m-ig terjed, amíg a másik fülön 1–4 m-ig, végleges halláscsökkenés mindkét fülön, a súgott beszéd megértési határa mindegyik fülön 1–2 m távolságig terjed 3. végleges halláscsökkenés az egyik fülön, a súgott beszéd megértési határa 1 m-ig terjed vagy a másikon 4 méter felett van, végleges halláscsökkenés mindkét fülön, a súgott beszéd megértési határa 2–3 m között van 4. végleges halláscsökkenés az egyik fülön, a súgott beszéd megértési határ ezen a fülön 2–4 m között van

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

Halláscsökkenés megállapítása után ismételten el kell végezni a hallásfunkció súgott beszéd, hangvilla és audiometriai módszerrel végzett vizsgálatát. Amennyiben az a gyanú áll fenn, hogy a halláscsökkenés csak átmeneti – főképpen a mély magánhangzókat tartalmazó hangcsoportokra terjed ki –, a fülkürtöt át kell fújni. Fél- vagy kétoldali teljes süketség gyanúja esetén feltétlenül el kell végezni a süketség objektív megállapítására szolgáló vizsgálatokat (Lombard-vizsgálat, BERA-vizsgálat). Az alkalmasság, eldöntésére a legrosszabb hallásértéket kell alapul venni függetlenül attól, hogy ezek a mély vagy magas hangokra vonatkoznak. Nagyon jelentősek a hallási funkciók elbírálásában azok az adatok, amelyeket a hang-audiometria szolgáltat, mert lehetőséget adnak a hallásromlás fokának megállapítására és a hallásromlás dinamikus megfigyelésére. Súlyosabb hallásromlás jele, ha 2–8000 Hz-en a hallásküszöb emelkedés 40–50 dB. Az alkalmasság elbírálása szempontjából a másodfokú halláskárosodások fontosak, és az elbírálást a 2. alpont alapján kell elvégezni. Kifejezett halláskárosodásnak kell tekinteni a hallásküszöb emelkedést minden frekvencián, illetve ha 500 Hz feletti frekvenciákra kiterjedő. Ilyen esetben a hallásküszöb emelkedés 1500 Hz alatt 15–20 dB, felette pedig 80 dB-ig terjed (nagyothallás 3. stádium). Az alkalmasságot ezekben az esetekben a 1. alpont alapján kell elbírálni. Fontos kritérium a hallászavarok megítélésénél a rádióhangok jó megértése repülés közben, amit egyénileg kell elbírálni a parancsnoki és orvosi jellemzés, esetleg ellenőrző repülés adatait is felhasználva. Azokat a halláskárosodott szakszemélyeket, akiknél mindkét fülön 70 dB hangerősség mellett, vagy a felett (100%-os beszédérthetőség normális szintje 30 dB hangerősség) nem lehet elérni 100%-os beszédérthetőséget a beszédaudiometriás módszerrel, a repülő szolgálatról le kell tiltani. Gyorsan progrediáló nagyothallás esetén szakszolgálatra alkalmatlan döntést kell hozni, a halláscsökkenés fokától és a repülés közbeni rádióvételi készségtől függetlenül. A szakszolgálati alkalmasságot hallásromlás esetében célszerű megfelelő gyógykezelés és kórházi kivizsgálás után elbírálni.

3794

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

Jelölteket, hallgatókat, rádiósokat alkalmasnak lehet ítélni, ha a mély és magas hangokat tartalmazó súgott beszédet mindkét fülön legalább 6 méterről megértik. Jelölteknél a következő audiometriás értékeket követeljük meg: 500Hz 15dB Sorszám 131.

1000Hz 20dB

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Fokozott vesztibuláris érzékenység 1. kifejezett, állandó, amely repülés közben lép fel és tréninggel nem kezelhető 2. repülés közben kompenzált 3. átmeneti tüneti jellegű 4. kisfokú vesztibuláris érzékenység

2000Hz 20dB

4000Hz 25dB

8000Hz 35dB

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

-

E E E

E E A

KLGS KLGS E

KLGS KLGS E

KLGS KLGS A

KLGS KLGS A

KLGS KLGS A

KLGS KLGS A

KLGS KLGS A

-

A légijármű-vezető és -személyzet vesztibuláris érzékenységének reális megítélését a vesztibulometriás (forgószék, Hilov-hinta vizsgálat), az anamnézis, a repüléstechnikai jellemzés (bonyolult műrepülési figurák, hosszú ideig tartó repülések elviselése) alapján lehet elvégezni. Egyetlen adat alapján a szakszemélyzet alkalmasság fokát eldönteni nem szabad. Az 1. alponthoz tartoznak a repülés közben fellépő kifejezett, nem átmeneti jellegű, tréninggel nem javítható, fokozott vesztibuláris érzékenység esetei. Ugyancsak ide kell sorolni a Meniere-betegséget kísérő vesztibuláris, vegetatív tüneteket. Egyes esetekben, amikor meggyőző adatok bizonyítják, hogy a vizsgált személy a repülést rosszul tűri a súlyos vegetatív vesztibuláris reakciók miatt, de a vesztibulometriai vizsgálat ezt nem tudja kimutatni, és a klinikai kivizsgálás sem mutatott eltérést, a jelen pont első alpontja alapján szakszolgálatra alkalmatlan döntést kell hozni a repülőorvosi és szakmai vélemény adataira támaszkodva. A szakszemélyzet azon tagjait, akiknél a vesztibuláris túlérzékenység koponyatrauma után lépett fel, kórházi kivizsgálásra kell küldeni. Az alkalmasságról szóló döntést csak neurológiai és vesztibulometriás vizsgálatok adatai alapján lehet meghozni. A vesztibulometria eredményeit neurológussal együtt kell kiértékelni. Enyhe vesztibulo-vegetatív reakciók, amelyek sápadtság, enyhe izzadás formájában jelentkeznek, és a vesztibulometriai vizsgálat alatt súlyosbodnak, azon személyeknél, akik egyébként a repülést jól viselik és semmilyen egyéb elváltozásuk nincs, nem adnak alapot a jelen pont alkalmazására. Azokban az esetekben, amikor a szakszemélyeknél utasként végzett repülések során hányinger lép fel, a vizsgált személyt a 2. alpont alapján alkalmasnak lehet ítélni azon típuson, amelyén a vizsgálat időpontjában repül. A 3. alponthoz tartoznak az átmeneti, ún. „tüneti” vesztibuláris túlérzékenységi jelenségek. Átmeneti jellegű vesztibuláris zavarok esetén, amelyek kiszáradás, gyomor-bél betegségek után jelentkeznek, a vizsgáltnál oki gyógykezelést kell elvégezni, amely után alkalmassági vizsgálatnak kell alávetni. Azokat a személyeket, akiknél hosszabb ideig tartó repülési szünet után vesztibuláris zavarok lépnek fel, speciális edzésnek kell alávetni. A vesztibulo-vegetatív reakciók labilitása esetén (ha a vegetatív zavarok a vesztibuláris inger hatására növekednek) a vizsgálatot kórházban kell elvégezni, ahol az alkalmasságot komplex, céltudatos kivizsgálás alapján kell eldönteni. Jelen pont alapján kell megítélni azokat a szakszemélyeket, akiknél repülés közben illúziók léptek fel, amennyiben azok vesztibuláris eredetűek. A repülés közben csak ritkán jelentkező és könnyen leküzdhető (átmeneti jellegű), valamint a műszer szerint végzett repülési tapasztalatok növekedésével eltűnő illúziók nem teszik szükségessé a jelen pont alkalmazását. A vesztibuláris apparátus funkcionális állapotának megállapítására a jelölteknél az alábbi módszerek valamelyikét kell alkalmazni: – vizsgálat forgószékben, – vizsgálat Hilov-hintán. Jelölt előszűrésnél Bárány-féle forgószékben kell kitenni a jelöltet az 1 percig tartó, Markarján-féle kumulatív vesztibuláris ingerlésnek. Kifejezett vegetatív reflexek észlelése esetén a vizsgálatot 1-2 nap múlva ugyanabban a formában és terjedelemben meg kell ismételni. Ha az ismételt vizsgálatkor is a kumulatív ingerek hatására fokozott vesztibuláris érzékenységet tapasztalnak, úgy az 1. vagy 2. alpont alapján a jelölt alkalmatlan. Az a jelölt, akinél a fokozott vesztibuláris érzékenység csökkent hypoxia-tűrőképességgel társul, alkalmatlan, és ebben az esetben szükségtelen a barokamrai és vesztibuláris vizsgálatok megismétlése. A vesztibuláris rendszer vizsgálatát kumulált ingerek alkalmazása mellett, a nap első felében kell elvégezni, étkezés után legkorábban 2 órával. Ha a vizsgálat 2 perce alatt kifejezett vegetatív reakciók lépnek fel (erős sápadtság, émelygés, hányinger, hányás stb.), a jelöltet a vesztibuláris túlérzékenység miatt repülőkiképzésre alkalmatlannak kell ítélni. Jelentéktelen sápadtság és mérsékelt izzadás, jó közérzet mellett a vizsgálat 1-2 napon belüli megismétlését teszi szükségessé.

2005/79. szám Sorszám 132.

MAGYAR KÖZLÖNY

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Az orr, garat, gége trachea, állkapocs, arcüreg, fülkagyló és kü1ső hallójárat traumáinak és betegségeinek következményei 1. ha kifejezett légzési, beszéd, nyelési, rágófunkció zavarok állnak fenn, vagy ha zavarja a különleges felszerelések és berendezések használatát 2. ha az 1. pontban felsorolt zavarok nem kísérik, és nem zavarja a különleges felszerelések és berendezések használatát, teljes (maradandó) szaglóképesség elvesztés

3795

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E pont alapján kell megítélni az orr, szájüreg, gége és az állkapocs sérülései után visszamaradt elváltozásokat, valamint azokat a veleszületett fejlődési rendellenességeket, amelyeket sebészeti beavatkozással, vagy más módszerrel nem sikerül megszüntetni és a szerv működőképessége helyreáll, úgy a II–IX. rovat szerint szakszolgálatra alkalmas megállapítást lehet tenni. A szaglóképesség állandó jellegű csökkenése vagy teljes szagláshiány esetén csak akkor alkalmas a személy, ha az nincs egyéb betegséggel pathogenetikai összefüggésben. Ha a szaglóképesség elvesztése vagy csökkenése egyéb megbetegedés tünete, úgy a szakszolgálatra való alkalmasságot az alapbetegség alapján kell elbírálni. Ugyanebbe a pontba tartoznak az orrsövényferdülések, adenoidok, az orrkagyló hypertrophiája, az orrmelléküregek csontos falának megbetegedései (osteomák, osteomyelitisek stb.) chronikus tonsillitisek, a felsőlégutak nyálkahártyájának hypertrophiája vagy artrophiája, valamint azok az egyéb megbetegedések, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a légzési, nyelési, beszéd- és rágásfunkciókat, illetve amelyek akadályozzák a különleges felszerelések és berendezések használatát. A fenti megbetegedésekben szenvedő jelöltek alkalmatlanok, a hallgatókat és kiképzett személyeket kórházi vagy ambuláns szakorvosi kezelésben kell részesíteni, addig ideiglenesen alkalmatlanok. A II–IX. rovat szerint a személy csak abban az esetben lehet alkalmatlan, ha a végzett gyógykezelés eredménytelen volt, és a fennálló elváltozások a végzett munka ellátását kedvezőtlenül befolyásolják. 133.

Az orrmelléküregek chronicus megbetegedései 1. a felsőlégutak dystrophiás, vagy gyakran ismétlődő gennyes megbetegedései gyakori sinusitis E E E E E E E E E KLGS (egy- vagy kétoldali) 2. gennyes kísérő tünetek nélküli folyamatok E E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 3. nem gennyes folyamatok (catarrhalis serosus, vasomotoros és sinusitisek egyéb, nem gennyes E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS formái, arcüreg cysta) 4. polypusok (nagy) (jó barofunctio, tünet- és panaszmentesség esetén) E A KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 5. enyhe catarrhalis gyulladásnál, ha a lágyrész árnyék 1/2 cm-nél kisebb, illetve babnyinál kisebb polypus (jó barofunctio, tünet- és E A A A A A A A A A panaszmentesség esetén) 6. Az orrmelléküregek krónikus gennyes megbetegedéseinek a diagnózisát a rhynoscopiai vizsgálattal (gennyképződés) és orrmelléküreg röntgenfelvétellel kell igazolni, a Highmore-üreg esetében pedig ezenkívül még próba punctioval is alá kell támasztani. Az orrmelléküreg műtétei után visszamaradt tünetek (vonalszerű heg a szájtornác áthajlási redőjében, az operált melléküreg és az orrüreg között fennmaradt anastomosis, fátyolozottság a röntgenfelvételen), ha nem okoznak panaszokat, nincs gennyképződés és a felső légutak nyálkahártyája normális, nem jelenti a szakszolgálat akadályát. Az 1. alpont alapján kell elbírálni azokat az orrnyálkahártya polypokat, amelyek az orrlégzést akadályozzák. Ebbe a betegségcsoportba tartoznak a krónikus sinusitisek, amelyeknél nincsenek látható szövődmények, de gyakran kiújulnak (évente legalább kétszer) és nagy kiesést okoznak a szakszolgálatból. A 2. alpontba azok a krónikus gennyes orrmelléküreg gyulladások tartoznak, amelyeket nem kísér a felső légutak nyálkahártyájának dystrophiaja, nem hajlamosak gyakori kiújulásra és nem okoznak fejfájást. Az ilyen típusú sinusitisben szenvedő személyeket gyógykezelni kell. Nem teljes gyógyulás esetén IV–IX. rovat szerint csak az a személy lehet

3796

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

szakszolgálatra alkalmas, akinél a betegség nem jár szubjektív tünetekkel (rossz közérzet, fejfájás, nyomásérzés a fejben, alvási és munkaképesség zavarok), és ha a megbetegedés a tevékenységet károsan nem befolyásolja. A 3. alpontba az orrmelléküregek krónikus, nem gennyes megbetegedései tartoznak (catarrhalis, serosus, vazomotoros és egyéb nem gennyes sinusitisek), valamint a Highmore-üreg cystái. A szakszemély alkalmatlan, ha megbetegedését a felső légút nyálkahártyájának dystrophiája kíséri, vagy kifejezett szubjektív tünetek állnak fenn, a folyamat hajlamos a gyakori kiújulásra, és rosszul viseli a légnyomásváltozásokat, akár repülés közben, akár az ismételt barokamrai vizsgálatok alkalmából. Az orrmelléküregek krónikus, nem gennyes megbetegedéseit mindenre kiterjedő, komplex vizsgálatok alapján kell megállapítani. Súlyos hiba csak egyetlen lelet, akár az orrtükrözés, akár a röntgenfelvétel alapján a betegség diagnózisát felállítani, és még inkább annak alapján az alkalmasságot megállapítani. A Highmore-üregek nyálkahártyájának parietális duzzanatai jelölt esetében nem jelentenek alkalmatlanságot, ha az ellenőrző röntgenvizsgálatok, a fül-orr-gége szervek endoscopiás vizsgálata és egyéb vizsgálatok nem mutatnak ki kóros elváltozásokat. A melléküregek polypusai, cystái, műtét utáni állapotai, amennyiben nem okoznak zavarokat, légzési zavarokat, barofunkciós problémákat, gyakori gyulladásos fellobbanásokat, jelölteknél az I/B, légijármű-vezetőknél és egyéb légiközlekedési szakszemélyzetnél különleges elbírálás alapján nem zárják ki az alkalmasságot. Sorszám 134.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése A felső légutak lupus vulgarisa, tuberculosisa, scleromája és egyéb infectiós granulomái, valamint rosszindulatú daganatai, bármilyen fejlődési stádiumban

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Ritka kivételt képezhet a tökéletes gyógyulás, amennyiben hegesedés a funkciókat nem zavarja, recidiva hajlam hosszabb időn keresztül nincs, a ruházat és speciális felszerelés használata nem akadályozott – sebész és belgyógyász bevonásával – a II–IX. rovat szerinti repülőalkalmasságot ki lehet mondani. 135.

Allergiás felső légúti folyamatok 1. sesonalis 2. nem sesonalis

E E

E E

KLGS E

KLGS E

KLGS KLGS

KLGS KLGS

KLGS KLGS

KLGS KLGS

KLGS KLGS

KLGS KLGS

A klinikailag és labor által igazolt (tünettan, bőrpróba, IgE, PRIST) enyhe fokú sesonalis megjelenésű felső légúti allergiás folyamatok szoros ellenőrzése mellett különleges elbírálás szerint szakszolgálatra minden rovatban alkalmas lehet, jelöltként nem alkalmas. Az egyes esetekben félévenként ROB szinten, belgyógyász bevonásával kell ellenőrizni, az esetleges progresszió kizárása miatt. Szükség szerint osztályos kivizsgálással kell mérlegelni további alkalmasságát, esetleges korlátozását, jelentősebb progresszió esetén letiltását. Évenként orvosi és parancsnoki jellemzésben kell kérni repülőtevékenységének megítélését. Célszerű az allergiás időszakra tervezni szabadságát, illetve a kondicionáló kiképzések idejét. Nem szezonális jellegű allergiás folyamatoknál az I–III. rovat szerintiek nem alkalmasak, a IV–IX. rovatig különleges elbírálás alapján, a fentiek szerint (belgyógyász bevonásával), a gyakoriság, súlyosság, esetleges progresszió alapján kell megítélni. Minden esetben különös figyelmet kell fordítani a barofunkció megtartottságára. 136.

Dadogás és hebegés fizikális eltérés esetén 1. igen kifejezett 2. enyhe forma

E E

E E

E E

E E

E KLGS

E KLGS

E KLGS

E KLGS

E KLGS

E KLGS

A dadogás súlyosságát ideggyógyásszal közösen, a beszédfunkció dinamikus megfigyelésével kell meghatározni. Mérsékelt fokú dadogás esetében a VI–IX. rovat szerint csupán azon személynél lehet engedélyezni a szakszolgálat folytatását, akinél a jellemzésben kifejezetten utalnak arra, hogy dadogása nem befolyásolja kedvezőtlenül a kapott feladata elvégzését.

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3797

FOGÁSZATI MEGBETEGEDÉSEK Sorszám 137.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése Foghiány 1. kivehető protézis 2. 6 vagy több fog hiánya összesen, quadransonként 2-nél több őrlőfog hiánya esetén (8-asok nem számítódnak bele), röntgenfelvétellel igazolt, állcsontban normális állású, de még áttörési tendenciát nem mutató 8-ast meglévő fognak lehet tekinteni. Egymás mellett két moláris fog hiánya. Több gyökerű moláris gangrénás fogat, radixot hiányzónak kell tekinteni 3. pótlás: rögzített (beépített) pótlás 1-nél több quadransban, az áthidalás a fent említett megengedett maximális foghiány szerint készült. Ha a beépített fogmű kettő quadransban található, különleges elbírálással a jelölt csak akkor tehető alkalmassá, ha a pótolt fogmű oka nem az elhanyagolt szájállapot, hanem banális baleset 4. tömések, 15-nél több tömött fog összesen, Black-osztályoknak és az elkészített tömések minőségének megfelelően különleges elbírálás alapján

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

KLGS

A

A

A

A

A

A

A

A

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

A

A

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

A

A

A ROB vizsgálatok alkalmával minden esetben a részletes fogászati státuszt rögzíteni kell. Szükség esetén, kiegészítésként ajánlott a röntgen és speciális röntgenfelvételek készítése. A II–VII. rovat szerint kivehető protézis esetén csak akkor repülhetnek, ha a repülés előtt protézisüket kiveszik. Az említett személyek csak akkor végezhetnek repülőmunkát, ha a protéziskivétel nem akadályozza a beszéd érthetőségét, és nem szenvednek emésztő-szervrendszeri megbetegedésekben. A kivehető protézisek helyett a rögzítetteket, szükség esetén a beültetéseket javasoljuk, különösen a II. rovatban. Amennyiben az elkészített tömések, pótlások kifogástalanok, úgy az különleges elbírálás szempontjai: rágás és beszédkészség, speciális eszközök használata. A szakszemélyeknél jelentős foghiányok esetén a pótlás elkészültéig, gangrénás fogak, radixok esetében a sanatio teljes befejezéséig szakszolgálatra ideiglenesen alkalmatlan megállapítást kell tenni. Jelölt esetén a végleges alkalmasságról csak rendezett, szanált fogazat esetén lehet dönteni. A kezelésre minden rovat esetén konkrét határidőt kell megadni, addig ideiglenes alkalmatlanságot lehet megállapítani. 138.

Parodontosis 1. harmadik stádium 2. második stádium 3. első stádium

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

KLGS A

E

A

A

A

A

A

A

A

A

A

Azt a szakszemélyt és hallgatót, akinek parodontosisa van, kezelni kell. A 2. alpont szerint, különleges elbírálás alapján úgy kell dönteni, hogy a parodontosis jellegét (gennyes, abscedáló, száraz) kiterjedését és a végzett gyógykezelés eredményességét tekintetbe kell venni. Az 1. alpont szerint nem alkalmas a személy, ha a fogak csontosan rögzített gyökérfelülete, a fog egyharmada vagy ennél kisebb, illetve, ha a fogak mozgathatósága 1 mm-nél nagyobb, vagy ha a fogak rágófunkciót betölteni nem tudnak. A fogak szanálása után pótlás elkészítése szükséges. Röntgen- vagy speciális röntgenfelvétel készítése javasolt. 139.

A szájnyálkahártya makacs vagy recidív betegségei E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS Az adott ponthoz tartoznak a leukoplakiák, stomatitisek, glossitisek, cheilitisek és más recidiváló szájnyálkahártya betegségek. A ROB a döntést (bennfekvéses) intézeti kivizsgálás után hozza meg.

3798 Sorszám 140.

MAGYAR KÖZLÖNY Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése A nyálmirigyek krónikus betegségei 1. gyakran kiújuló, kifejezett funkciózavarral 2. jelentéktelen funkciózavarral

2005/79. szám

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

Az 1. alpont foglalja magába a gyakran kialakuló chronicus, nem specifikus parotitiseket, a nyálmirigyek köves megbetegedéseit, azok eltávolítását vagy veleszületett hiánya okozta xerostomia makacs tüneteit. A ROB a döntését a bennfekvéses vizsgálatok (kivizsgálás) után hozza meg. 141.

Az arc, szájüreg, nyelv, állkapocs sérülései és betegsége következményei (makacs elváltozásokat okozó) veleszületett és szerzett anomáliái 1. az arc eltorzulásával, beszéd- és nyelészavarral, súlyos funkciózavarral járók, vagy a speciális felszerelés használatát megnehezítők 2. kifogásolható középsúlyos funkciózavarral járók, a speciális felszerelés használatát nem akadályozók 3. minimális elhanyagolható funkciózavar, elsősorban esztétikai eltérés 4. extraversio (egyes fogak extrém fokú helyzeti eltérése)

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E pont alkalmazásában értelmezni kell az alsó és felső állkapocs prognathiaját, retrognathiaját, nyitott- és a mélyharapást. Különböző fokú harapási anomália: az alsó és felső álkapocs metszőfogai közti távolság a vertikális és a sagittalis irányban. a) Prognathia (sagittalis sík) megítéléséhez: III. fokú l0 mm-nél nagyobb sagittalis lépcső 1. alpont alapján; II. fokú 6–10 mm közötti sagittalis lépcső 2. alpont szerint; I. fokú 3–5 mm közötti sagittalis lépcső a 3. alpont alapján. b) Mélyharapás (vertikális sík) megítéléséhez: III. fokú extrém mélyharapás, szájpadba harap, 1. alpont alapján; II. fokú közepes mélyharapás, 5 mm-és 2. alponthoz tartozik; I. fokú enyhe mélyharapás, 4 mm-nél kisebb 3. alponthoz tartozik. c) Nyitott harapás (vertikális sík): III. fokú 4 mm vagy nagyobb 1. alponthoz tartozik; II. fokú 1–3 mm közötti 2. alpont alapján; I. fokú 1 mm vagy kisebb 3. alpont alapján. d) Progenia (elülső keresztharapás): III–II. fokú 1. alpont alapján; I fokú élharapás (oldalsó részen jó az occlusio) 3. alpont alapján. e) Fogívszűkület: III. fokú 10 mm-t meghaladó szűkület (Point index alapján) 1. alponthoz tartozik; II. fokú 5–10 mm közötti fogívszűkület a 2. alpont alapján; I. fokú 5 mm alatti szűkület a 3. alpont alapján. f) Súlyos fejlődési rendellenességek: szájpadhasadék palato-schisis, nyúlajak labium leporinum, szájpadhasadék, farkastorok, cheilo-gnato-palato-schisis 1. alpont alapján.

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3799

SZEMÉSZETI MEGBETEGEDÉSEK Sorszám 142.

143.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése A szaruhártya teljes befedését nem biztosító szemhéj elégtelenség, befordult szemhéj és a szempillának a szemgolyó irányába való befelé növése, amely a szemet izgatja, vagy a szem funkcióját nehezíti. A szemhéjak egymással vagy a szemgolyóval való összenövése, akár csak egy szemen is, ha ez a szem funkcióját gátolja

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Azokban az esetekben, amikor a sebészeti beavatkozástól pozitív eredmény várható, az alkalmasság II–IX. rovat szerinti elbírálását a gyógykezelés után kell elvégezni. Szemhéjkifordulásnál, a szemhéjak egymással vagy a szemgolyóval való összenövésénél az egyik szemen, ha az a látást nem akadályozza, a szem mozgását nem gátolja, és kettős látást nem idéz elő, a II–IX. rovat szerint szakszolgálatra alkalmas megállapítást lehet tenni. A szemhéj jó- és rosszindulatú daganatai a gyógykezelés eredményének függvényében bírálandók el. Szükség esetén onkológus bevonásával kell dönteni. A szemhéj és a conjunctivák krónikus betegségei 1. enyhe, gyakori kiújulásra nem hajlamos formák E E KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS KLGS 2. kifejezett, gyógyulási hajlamot nem mutató, vagy gyakori kiújulásra hajlamos formák E E E E E E E E E E A 2. alponthoz tartoznak az elhanyagolt fekélyes blepharitisek ritka esetei, valamint azok a krónikus conjunctivitisek, amelyek a papilla hypertrophiájával és a nyálkahártya alatti szövetek kifejezett infiltrációjával járnak. Je1ö1tné1 a szemhéj conjunctivája nem lehet fellazult, bársonyos, érdes és ínfiltrált. A conjunctiva enyhe bársonyossága a szemhéj sarkában, a tarsalis áthajlás helyén és az orbitális részben, valamint a pterygium, illetve a jégárpa nem akadálya a tanintézeti felvételnek. Egyes pikkelyes blepharitisek, valamint folliculosis, follicularis conjuctivitis esetében (ha az csak kisszámú folliculussal jár), továbbá egyes, nem trachomás eredetű felületes hegek conjunctiván való jelenlétekor (ha a conjunctiván és corneán egyéb elváltozások nem láthatók), a jelöltek és a hallgatók kiképzésre alkalmasak. A vizsgált az I. rovat szerint alkalmatlan a tavaszi conjunctivitis, kifejezett formájú folliculosis és conjunctivitis follicularis, továbbá olyan pterygium esetén, amely a conjunctivák állandó hurutját okozza. Gyógykezelés szükséges akkor, ha a II–IX. rovat szerint elbírált állománynál a szemhéjszélek krónikus gyulladását és progresszióját mutató pterygiumot észlelünk.

144.

Trachoma 1. a trachoma kezdődő formája, trachomás hegek nyálkahártya alatti szövetek kis infiltrációjával 2. a kötőhártya trachomás károsodása a nyálkahártya alatti szövetek mély infiltrációjával, a szaruhártya kifejezett trachomás károsodása (pannus)

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Ha a II–IX. rovat szerint vizsgált személynél lezajlott trachoma maradványtünetei láthatók, réslámpás vizsgálatot kell végezni, szükség esetén trachomaellenes kezelést kell alkalmazni. A vizsgált személyt a II–IX. rovat szerint alkalmasnak lehet ítélni, olyan trachoma következményeként létrejött sima hegeknél, amelyek komplikáció és recidíva mentesek. 145.

A könnycsatornák megbetegedéseit kísérő makacs könnyfolyás 1. gyógyítható 2. nem gyógyítható

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A jelöltnél meg kell követelni a könnyszervek normális állapotát. A 2. alponthoz tartoznak azok a megbetegedések, amelyeknél hiányzik vagy hegesen beszűkült a könnyzacskó, valamint a könnyutak kórházi kezelést nem igénylő, egyéb patológiás elváltozásai. A könnypontok szűkülete vagy szabálytalan

3800

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

elhelyezkedése, a könnycsatornák és a könny-orr csatornák rendellenességei, a könnyzacskó gennyes gyulladása és egyéb megbetegedései, amelyek könnycsorgást idéznek elő, jelöltek esetében alkalmatlanságot jelent, míg a II–IX. rovatoknál a gyógykezelés időtartamára ideiglenes alkalmatlanságot jelent. A kezelés befejezése után az alkalmasság eldöntését a terápia eredményétől függően, különleges elbírálás szerint kell meghozni. Könnycsorgás vagy könnyelvezetési zavarokra utaló panaszok esetén színes oldattal kell a könny-orr csatornát megvizsgálni. Mindkét szembe 1-2 csepp 2%-os fluorescein oldatot szükséges cseppenteni, a vizsgált személyt utasítva arra, hogy 5 percen át üljön. Azután fehér szalvétába fújja ki először a jobb, majd a bal orrfelét. Ha 5 perc múlva az orrváladék elszíneződik, a könnyelvezető csatornák jó1 működnek. A könnyvezetékek különböző funkcionális zavaraiban a próba késhet (6–20 perc) vagy negatív lehet (20 perc múlva sem színeződik el az orrváladék). Ilyen esetekben folyadékkal kell vizsgálni a könnyutak anatómiai átjárhatóságát. Ha a folyadék ezeknél a személyeknél az orrüregen át lefolyik, akkor a könny-orr csatornában nincs jelentős akadály. Ekkor ajánlatos a festékpróbát megismételni. A pozitív eredmény a könnyvezetékek funkcióinak helyreállását mutatja. Ha a színes folyadék lefolyása késleltetett, vagy a könnypontokon át kilép, az a könny-orr csatorna zavarát jelenti. Az ismételt festékoldatos próba negatív eredménye esetében az okot a könnypontok és a csatornák patológiás elváltozásában kell keresni. Negatív vagy késlehetett festékpróbánál a jelölt alkalmatlan. Sorszám 146.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése A szem hártyáinak gyulladásos vagy degeneratív megbetegedései, szemlencse vagy üvegtesti homály. A látási szervek traumáinak következményei 1. a szem funkcióját nem zavarja 2. látászavar, rossz gyógyulási készség vagy gyakori recidíva

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A 2. alponthoz tartoznak a szemgolyók hártyáinak különböző eredetű, nehezen vagy nem gyógyítható betegségei. Lezajlott folyamat esetében az alkalmasság a szem funkcióinak állapotától függően (látásélesség, látótér stb.) állapítható meg. Ha a szemfenékvizsgálat elvégzését a pupillaszűkület nehezíti, valamint olyan esetekben, amikor a szemfenék vagy környezete elváltozásának gyanúja fennáll, oftalmoszkópos, illetve más vizsgálatot (biomikroszkópia) kell végezni pupillatágítás mellett (ha mydraticum nem ellenjavallt). Iritis után maradó elváltozások (hátsó lenövések, pigmentáció a lencse elülső tokján, valamint a szemlencse és az üvegtest különböző etiológiájú elhomályosodása) estén az I. rovat szerint vizsgált jelölt alkalmatlan. A szemlencse elülső tokján lévő veleszületett pigmentlerakódások, elszíneződések, egyes, csak réslámpával látható szemcsék és lencse tokjai alatti vacuolák nem akadályozzák a tanintézeti felvételt. A II–IX. rovat szerint elbírált azon személy részére, akinél herpeses keratitis, iritis, iridocyclitis zajlott le, repülésre ideiglenesen alkalmatlan minősítés adható. A szakszolgálati alkalmasságot a 2. alpont alapján állapítjuk meg. Ha a betegség első hat hónapjában recidíva lép fel, a vizsgált egyén szakszolgálatra II–IX. rovat szerint alkalmatlan. A szemlencse körülírt elhomályosodása – a progresszivitás jelei nélkül –, továbbá az üvegtest betegségek után fellépő elhomályosodása – normális látási funkciók mellett (látásélesség, látótér stb.) – a II–IX. rovat szerint elbíráltaknál a szakszolgálatra való alkalmasságnak nem mond ellent. A VIII–IX. rovat szerinti állománynál szürkehályog műtét után, amennyiben műanyag lencse beültetése történt – jó szemfunkcióknál –, a szakszolgálat ellátása különleges elbírálással engedélyezhető. A szem jóindulatú daganatai esetén – hacsak az egyik szemen is – I. rovat szerint alkalmatlanságot kell megállapítani. A II–IX. rovat szerint a személyek gyógykezelendők. Rosszindulatú daganat, valamint annak eltávolítása után maradt hegek esetén a vizsgált személy minden rovat szerint alkalmatlan. Nem eltávolítható intraocularis idegentest jelenléte minden rovat szerinti alkalmatlanságot eredményez. 147.

I,átóideg-atrophia fokozódó látáscsökkenéssel, glaucoma. Ablatio retinae, a retina pigmentes elfajulása. Kifejezett éjszakai látáscsökkenés.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A nervus opticus nem progrediáló atrophiája esetén – ha az csak féloldali is – az I. rovat szerint vizsgált személy alkalmatlan, a II–IX. rovat szerint elbírálandó, a szem funkcióinak vizsgálati eredményeitől függően, alkalmas. A féloldali látótér minimális határai fehér fényben a halántéki oldalon 90°, az orr felőli oldalon 55°, fent 55°, lent 60°. Az egyéni eltérések nem léphetik túl az 5–10°-ot. Bármilyen eredetű látótérszűkület az I–IX. rovat szerint elbíráltak alkalmatlanságát vonja maga után. A 40 év feletti állománynál az éves ROB vizsgálatok során kötelező a szemnyomás ellenőrzése. Kórházi kivizsgálást kell végezni, ha a szem belső nyomása a 22 Hgmm-t meghaladja – ha az csak féloldali is –, valamint glaucomára utaló panaszoknál. A szemnyomás mérése után a vizsgált személyt a repülés alól egy napra fel kell menteni.

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3801

A jelöltnél az éjszakai látást a szakkiképzésre történő beiskolázás előtt szükséges vizsgálni. A II–IX. rovat szerint elbírálandóknál a sötét adaptációzavarásra utaló jelek vagy panasz esetén kell adaptometriát végezni. Sikertelen kórházi kezelés esetén, a sötét adaptáció óránkénti adaptometriával megállapított olyan kifejezett állandó csökkenése, amely nem jár együtt a szemfenék patológiás elváltozásával, úgy ítélendő meg, mint a retina pigmentes elfajulása (pigmentek nélkül). A hallgatónál és a II–IX. rovat szerint elbíráltaknál az éjszakai látáscsökkenés esetén a szakszolgálatra való alkalmasság meghatározása csak a kórházi kivizsgálás és kezelés során végezhető el. Sorszám 148.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése A szemmozgató apparátus zavarai, a szemhéj vagy a szemmozgató izmok bénulása vagy állandó paresise, hacsak az egyik szemen is

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

Idetartozik az egyik vagy mindkét felső szemhéj ptosisa – akár veleszületett, akár szerzett –, ha az a látóteret beszűkíti. Concomitáló strabismus nem mindig fedezhető fel felületes vizsgálatnál, különösen kisfokú kancsalság esetén. A binocularis látás a kancsalság súlyossági fokától függetlenül minden esetben károsodást szenved. A végzős hallgatónál és a szakszemélynél vizsgálni kell a térlátást. A binocularis látás tökéletessége kizárja a concomitáló strabismust. A binocularis látás károsodásával rendelkező jelölt alkalmatlan. 149.

Látásélesség 1. 0,6 és annál alacsonyabb mindkét szemen, vagy 0,5-nél alacsonyabb az egyik szemen 2. 0,5–0,7 az egyik szemen és 0,7 a másik szemen 3. 0,5–0,6 az egyik szemen és 0,8nál nem alacsonyabb a másik szemen 4. 0,7 az egyik-szemen és 0,8-nál nem alacsonyabb a másik szemen 5. 0,8 mindkét szemen 6. 0,9 mindkét szemen

E

E

E

E

E

E

E

A

A

A

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

A

A

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

A

A

E

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

E

E

KLGS

A

A

A

A

A

A

A

E

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A látásélességet korrekció nélkül szükséges meghatározni. A jelöltnél és a tanintézet elsőéves légijármű-vezető, légiforgalom irányító hallgatójánál mindkét szemen 1,0 (teljes), a másodéveseknél minimum 0,9 visus-értéket kell megkövetelni. Egyes esetekben azon szakszolgálati személynek, aki bármilyen típusú helikopteren vagy szállítógépen repül, a látásélesség refrakciós anomália miatti csökkenésekor a repülések végzése megengedhető korrekciós szemüveggel vagy kontaktlencsével akkor, ha a korrekció nélküli látásélesség egyik szemen sem alacsonyabb 0,5-nél, a korrekcióval pedig 0,8-nél. Ebben az esetben a sphaerikus korrekció ±2,0 D-nál, a cylindrikus ± 1,0 D-nál nem lehet élesebb. Az a fedélzeti mérnök, aki próbarepülést végez, folytathatja a repülést korrekciós szemüveggel, ha a korrigált látásélesség nem alacsonyabb 0,7-nél az egyik vagy 0,5-nél mindkét szemen. A VII. rovat szerint az ejtőernyős látásélességét a 2. alpont határozza meg. A VIII–IX. rovat szerint elbírálandóknál a megkívánt nyers látásélesség 0,1. Korrekcióval a VIII. rovat szerint elbírálandóknál 0,7 az alkalmasság alsó határa. Aki szemüveget vagy kontaktlencsét visel, szolgálati ideje alatt köteles tartalékszemüveget magánál tartani. Kontaktlencse viselése szolgálat idején csak a hangsebesség alatt repülő eszközön szolgálatot teljesítő állománynál engedélyezhető, s kizárólag annak, aki legalább nyolc órán keresztül, bizonyítottan panaszmentesen tudja hordani. Túllátóság vagy presbyopia esetén +1,0 D-ig lágy kontaktlencse viselése különleges elbírálással engedélyezhető II. rovat esetén is. A myopia a II. rovat szerint elbíráltaknál kizárja a kontaktlencse alkalmazhatóságát. A radiális keratotomián átesett jelölt, hallgató, illetve a légijármű-vezető szakszolgálatra alkalmatlan. A fotorefraktív keratotomia után a jelölt és hallgató alkalmatlan, egyéb rovat szerint elbíráltak a szaruhártya állapotától függően, különleges elbírálás szerint kerülnek megítélésre. 150.

Refrakciós anomáliák I/A. rovat szerint: alkalmatlan, ha a myopia nagyobb 0,5 D-nál, a hypermetropia nagyobb 1,5 D-nál és az astigmatismus bármilyen látásnál nagyobb, mint 0,5 D az egyik vagy mindkét szemen. I/B. rovat szerint alkalmatlan, ha a myopia nagyobb, mint 0,5 D, a hypermetropia nagyobb 1,5 D-nál és az astigmatismus bármilyen látásnál nagyobb, mint 0,5 D az egyik vagy mindkét szemen. A személyzet többi tagjelöltjeinél a megengedett felső határérték: 1,0 D myopia, 2,0 D hypermetropia és 1,0 D astigmatismus egy vagy két szemen.

3802

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése

2005/79. szám

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

A II–VI. rovat szerint vizsgált személy 1,0 D feletti myopia, 2,5 D feletti hypermetropia, 1,0 D feletti bármilyen astigmatismus esetén egy vagy mindkét szemen alkalmatlan. A személyzet többi tagja és az ejtőernyős 1,0 D feletti myopia, 2,5 feletti túllátás és 1,0 D feletti bármilyen astigmatismus esetén a jobbik szemen: alkalmatlan. (A rosszabbik szemen a látásélésség követelményei függetlenek a refrakciótól.) VIII. rovat szerint vizsgált személyzet 5,0 myopia, 4,5 D hypermetropia, 2,0 D feletti bármilyen astigmatismus esetén egy vagy mindkét szemen: alkalmatlan. IX. rovat szerint vizsgált szakszemélyzet 6,0 D myopia, 6,0 D hypermetrophia, 2,0 D feletti bármilyen astigmatismus esetén egy vagy mindkét szemen: alkalmatlan. Azon jelöltnél, hallgatónál, légijármű-vezetőnél, akinél a presbyopia eléri, vagy meghaladja az 1,0 D-át, a repülőalkalmasság elbírálása érdekében a refrakció formáját és fokát cycloplegiával, azaz az akkomodáció lehető legteljesebb kikapcsolásával kell vizsgálni. A refraktometriával (skiaszkópia, autorefraktometria) kapott eredményeket szubjektív módszerrel (üveggel) ellenőrizni kell. A cycloplegiát 1:5000 arányú atropin oldattal (három alkalommal 1-2 cseppet, 5-5 perces időközönként mindkét szembe) szükséges előidézni. Az akkomodációs spasmus gyanúja esetén 1%-os atropin oldat alkalmazandó. A szakszemélyzet tagja és a hallgató a cycloplegiás vizsgálatok után csak akkor repülhet, ha az akkomodációs képesség teljesen visszaállt. Ha a hangsebesség alatt repülőgépeken szolgálatot teljesítő személynél a refrakciós anomália túllépi a megengedettnormát, de nem többel, mint 0,5 D, s a látásfunkciók jók (a repüléstechnikai minősítés figyelembevételével), különleges elbírálás alapján alkalmas megállapítás tehető. A szakszemélyzet egészségügyi könyvébe 0,5 D közellátás, túllátás és bármilyen formájú astigmatismus esetében – ha a látásélesség mindkét szemen korrekció nélkül 1,0 – a diagnózis rovatba a szemészeti szempontból egészséges bejegyzés kerül. Ekkor a fénytörés skiaszkópiával rovatban kell a megfelelő megjegyzést tenni. 151.

Akkomodációs zavarok 1. az akkomodáció bénulása vagy állandó spasmusa az egyik vagy mindkét szemen, sikertelen kórházi kezelés után 2. presbiopia: 2,5 D mindkét szemen

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

A

A

3. presbiopia: 2,5 D és annál magasabb az egyik vagy mindkét szemen Az akkomodáció állandó spasmusa miatt gondos komplex vizsgálatokat kell végezni, neurológus, belgyógyász és más szakorvosok részvételével. Abban az esetben, amikor az akkomodáció spasmusát idegrendszeri, belgyógyászati vagy más betegség okozza, a repülőalkalmasság eldöntése az alapbetegség alapján történik. A korral változó akkomodáció mértékét (presbyopia) a közelpont-meghatározó segítségével kell megítélni. A betűk megvilágításából adódó hibák elkerülése érdekében a közelpont meghatározása sötét szobában, nem vakító, mesterséges fehér fényben, mindkét szemen külön-külön végzendő el. A Csapody-féle IV. táblázat kartonokra ragasztott szövegét addig kell a vizsgált látóteréből távolítani, míg képes elolvasni (de 35 cm-nél nem nagyobb távolságra). Ha a vizsgált személy a betűket ebből a távolságból nem tudja elolvasni, akkor növekvő erősségű pozitív sphaerikus üvegeket szükséges a szeme elé helyezni addig, amíg nem tudja elolvasni a szavakat. A 1,5 D-ás presbyopiát kezdeti formának kell tartani, amely a légijármű-vezető alkalmasságot nem befolyásolja. Ha a II–VI. rovat szerinti személynél a presbyopia nem haladja meg a 2,0 D-t, akkor jó látásfunkciók esetén (látásélesség, éjszakai látás stb.) – a repülés különleges elbírálással engedélyezhető. A bi- vagy multifokális korrekciós üveg felírásánál a fő szempont a műszerfal és a lokátorernyő jó látása. Az e célra adott üveg optikai erőssége azonban nem lehet több 2,0 D-nál. 152.

Színlátás zavarai 1. színlátás enyhe zavara (anomalia)

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

2.

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

E

E

színlátás kifejezett zavara (anopia)

A színlátást közhasználatban lévő polychromaticus táblákkal kell vizsgálni, amennyiben a színtévesztés foka nem állapítható meg, anomaloscopos vizsgálat szükséges.

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3803

NŐGYÓGYÁSZATI BETEGSÉGEK Sorszám 153.

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése A női nemiszerv daganatai 1. jóindulatú 2. rosszindulatú

I. A

B

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VII.

IX.

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A női nemiszervek jóindulatú daganatai esetében a gyógykezelés (műtét) eredményétől függően nőgyógyászati vélemény alapján különleges elbírálással véleményezhető az alkalmasság. A női nemiszervek rosszindulatú daganatai alkalmatlanságot jelentenek. 154.

Terhességi és szülés utáni állapot

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

A terhesség megállapítása után a szakszemély ideiglenesen alkalmatlan, a szülés utáni alkalmasság a szoptatás befejeztével véleményezhető és megadható. 155

A genitáliák és környezetük fejlődési rendellenessége, gyulladása, előreesése, sérülés vagy műtét utáni állapota 1. funkciózavarral, recidíva hajlammal, gyakori panaszokkal 2. funkciózavar nélkül, fájdalommentesen

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A genitáliák és környezetük fejlődési rendellenessége, gyulladása, előreesése, sérülés vagy műtét utáni állapota funkciózavarral, recidíva hajlammal, gyakori panaszokkal alkalmatlanságot jelent. Amennyiben ezen elváltozások funkciózavar nélküliek, fájdalommentesek, panaszokat nem okoznak (úgymint kétszarvú méh, méh vagy hüvely fejletlensége, hiánya stb.) nőgyógyászati vélemény alapján, különleges elbírálással – szükség esetén más szakmák bevonásával (urológia, onkológia) – véleményezhető az alkalmasság. 156.

A menstruációs ciklus zavarai

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

Dysmenorrhoea esetében a gyógykezelés eredményétől függően nőgyógyászati vélemény alapján különleges elbírálással véleményezhető az alkalmasság. Abban az esetben, ha panasz- és tünetmentességhez rendszeres gyógyszerszedés szükséges, meg kell vizsgálni, hogy a készítmény szedése okoz-e olyan mellékhatást, mely káros befolyást gyakorol a feladat ellátásában. A menstruáció okozta esetenkénti indiszpozíció, orvosi vélemény alapján alapul szolgál az aktuális feladatmentességre.

3804

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

2. számú melléklet a 22/2005. (VI. 14.) HM–EüM együttes rendelethez

Repülőorvosi igazolás szakszolgálati engedély kiadásához Nyt. szám: .................................................. Alakulat: .....................................................................................................………......................... ............................................................................................................................................ Név, rendfokozat: .......................................................................................................…………………........ ............................................................................................................................................ Anyja neve: ............................................................................................................………….............. Születési év, hely: ............................................................................................………………….................. ............................................................................................................................................ A bizottság megnevezése: ...........................................................................................…………………………........ ............................................................................................................................................ Alkalmasság: ......................................................................................................................……………. Kórisme: ............................................................................................…………................................ ............................................................................................................................................ Gyógyító-megelőző utasítás: ..........................................................................................……………………………...... ............................................................................................................................................ A bizottság elnöke: ........................................................................................................................................... Dátum: ......................................

P. H.

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3805

3. számú melléklet a 22/2005. (VI. 14.) HM–EüM együttes rendelethez

Előlap HM KATONAI LÉGÜGYI HIVATAL MoD Military Aviation Authority HATÓSÁGI REPÜLŐORVOSI IGAZOLVÁNY Flight Medical Certificate A No ........................................................................ számú szakszolgálati engedélyhez. Érvényes: ............................................................................................................................ Valid until: Dátum: ................................................................................................................................ Date of issue: P. H. .............................................. hatósági főorvos

Hátlap Időszakos repülőorvosi vizsgálatok Negyedéves ROB

Féléves ROB

Negyedéves ROB

Dátum: ............................ Dátum: .................................. Dátum: .............................. P. H.

P. H.

P. H.

.................................... orvos

........................................ orvos

.................................... orvos

3806

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

4. számú melléklet a 22/2005. (VI. 14.) HM–EüM együttes rendelethez

számú példány JELENTŐ ALAKULAT ___MEGNEVEZÉSE___ Nyt. szám:

HM KATONAI LÉGÜGYI HIVATAL Budapest Tárgy: Tájékoztatás az időszakos alkalmassági ellenőrző vizsgálatokról

Fsz.

Név

Rf.

Alkal massági rovat

Ellenőrző vizsgálatok dátuma

Éves

Negyedéves

Féléves

„Ideiglenesen alkalmatlan” napok száma

Negyed éves

Keltezés helye és ideje ……………………………. Alakulat parancsnoka

Készült: 2 példányban Egy példány: …. lap Itsz: 2707 Ügyintéző: (tel.) alapellátást végző orvos Kapják: 1. sz. példány: Címzett 2. sz. példány: Irattár

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

III. rész HATÁROZATOK

3807

dr. Radnai Györgyöt, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkárát e tisztségébõl – 2005. június 14-i hatállyal –

A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 75/2005. (VI. 14.) KE határozata

felmentem. Budapest, 2005. június 9. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke

Ellenjegyzem:

politikai államtitkár felmentésérõl Gyurcsány Ferenc s. k., A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 23. §-a alapján, a miniszterelnök javaslatára

miniszterelnök

KEH ügyszám: V-1/2258/2005.

dr. Katona Tamást, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárát e tisztségébõl – más fontos megbízatása miatt – 2005. június 14-i hatállyal felmentem.

A Köztársaság Elnökének 77/2005. (VI. 14.) KE határozata

Budapest, 2005. június 9. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke

Ellenjegyzem: Gyurcsány Ferenc s. k.,

közigazgatási államtitkár kinevezésérõl A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 26. §-a alapján, a miniszterelnök javaslatára

miniszterelnök

KEH ügyszám: V-1/2259-0/2005.

dr. Katona Tamást, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkárává – 2005. június 15-i hatállyal – kinevezem. Budapest, 2005. június 9.

A Köztársaság Elnökének 76/2005. (VI. 14.) KE határozata

Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke

Ellenjegyzem:

közigazgatási államtitkár felmentésérõl Gyurcsány Ferenc s. k., A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 29. § (1) bekezdése alapján, a miniszterelnök javaslatára

miniszterelnök

KEH ügyszám: V-1/2259-1/2005.

3808

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

2005. augusztus 1-jétõl 2008. július 31-ig terjedõ idõtartamra, és

A Köztársaság Elnökének 78/2005. (VI. 14.) KE határozata rektori megbízásokról Az oktatási miniszternek – a fenntartóval egyetértésben tett – elõterjesztésére a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben foglalt jogkörömben, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvû Egyetemen dr. Kengyel Miklós egyetemi tanárt – további – 2005. szeptember 15-tõl 2007. szeptember 14-ig terjedõ idõtartamra, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen dr. Fazekas Sándor egyetemi tanárt 2005. augusztus 1-jétõl 2007. július 31-ig terjedõ idõtartamra, a Magyar Képzõmûvészeti Egyetemen Kõnig Frigyes egyetemi tanárt 2005. július 1-jétõl 2009. június 30-ig terjedõ idõtartamra,

a Színház- és Filmmûvészeti Egyetemen Székely Gábor egyetemi tanárt – további – 2005. augusztus 1-jétõl 2009. május 26-ig terjedõ idõtartamra megbízom a rektori feladatok ellátásával. A Debreceni Református Hittudományi Egyetemen dr. Fekete Károly egyetemi tanárnak a Magyar Képzõmûvészeti Egyetemen Farkas Ádám egyetemi tanárnak és a Széchenyi István Egyetemen dr. Czinege Imre egyetemi tanárnak rektori megbízása lejártával eredményes munkájáért elismerésemet és köszönetemet fejezem ki. Budapest, 2005. június 3. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke

Ellenjegyzem: Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter

a Széchenyi István Egyetemen dr. Szekeres Tamás egyetemi tanárt

KEH ügyszám: V-2/2147/2005.

VI. rész

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (3301 Eger, Barkóczy út 7., Pf. 145) hirdetménye Az FVM Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatala – a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4/B. §-ának (5) bekezdése alapján – nyilvános sorsolást tart a Mátra Mezõgazdasági Szövetkezet – Gyöngyössolymos (jogutódja) használatában lévõ, részarány-földtulajdonú földek kiadása céljából. A sorsolás helye: Gyöngyössolymos, Bartók Béla u. 2–4., Mûvelõdési Ház A sorsolás idõpontjai: 1. 2005. július 21., 10 óra.

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3809

A sorsoláson részvételre jogosultak köre: Mátra Mezõgazdasági Szövetkezet – Gyöngyössolymos (jogutódja) gazdálkodási területén még ki nem adott részarány-földtulajdonnal (aranykoronával) rendelkezõ azon személyek, akik a 2001. évi CXVIII. törvény 5/B. § (1) bekezdése alapján határidõben kérelmet nyújtottak be. 2. 2005. július 21., 11 óra. A sorsoláson részvételre jogosultak köre: Mátra Mezõgazdasági Szövetkezet – Gyöngyössolymos (jogutódja) gazdálkodási területén még ki nem adott részarány-földtulajdonnal (aranykoronával) rendelkezõ személyek. A sorsolásra kerülõ földrészletek: Település: Gyöngyösoroszi (külterület) Helyrajzi szám

0113/9

Mûvelési ág

szõlõ

Terület (ha, m2)

2,0088

Összes AK érték

97,83

Sorsolandó AK érték

Terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

97,83

Település: Gyöngyössolymos (külterület) Helyrajzi szám

07/3 040/147 040/205 040/207 040/225 040/239 071/119 0100/49 0100/51 0121/25 0121/67 0134/6 0134/39 0142/5 0149/5 0151/27 0204/13 0232/64 0236/9 0236/91 0236/92 0236/93 0272/4 07/3 040/147 040/205 040/207 040/225 040/239 071/119 0100/49 0100/51 0121/25

Mûvelési ág

gyep (legelõ) szõlõ szántó szántó szõlõ szántó gyep (legelõ) szántó gyep (legelõ) szántó szántó szõlõ szõlõ szántó szántó szántó szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ gyep (rét), erdõ gyep (legelõ) szõlõ szántó szántó szõlõ szántó gyep (legelõ) szántó gyep (legelõ) szántó

Terület (ha, m2)

0,8856 0,7204 0,0883 0,0428 0,3080 0,4719 0,1699 0,1687 0,0756 0,0341 0,0838 0,1414 0,1438 0,2985 0,1349 0,4186 0,0607 0,2986 0,3107 1,5654 0,8999 1,2733 63,4679 0,8856 0,7204 0,0883 0,0428 0,3080 0,4719 0,1699 0,1687 0,0756 0,0341

Összes AK érték

1,07 23,77 1,17 0,56 10,16 6,23 0,24 3,22 0,05 0,65 1,60 6,89 7,00 3,94 1,78 8,00 2,96 14,54 15,13 76,23 43,83 62,01 269,48 1,07 23,77 1,17 0,56 10,16 6,23 0,24 3,22 0,05 0,65

Sorsolandó AK érték

1,07 23,77 1,17 0,56 10,16 6,23 0,24 3,22 0,05 0,65 1,60 1,87 7,00 3,94 1,78 8,00 2,96 14,54 2,85 76,23 43,83 62,01 5,70 1,07 23,77 1,17 0,56 10,16 6,23 0,24 3,22 0,05 0,65

Terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

3810 Helyrajzi szám

0121/67 0134/6 0134/39 0142/5 0149/5 0151/27 0204/13 0232/64 0236/9 0236/91 0236/92 0236/93 0272/4

MAGYAR KÖZLÖNY Mûvelési ág

Terület (ha, m2)

szántó szõlõ szõlõ szántó szántó szántó szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ szõlõ gyep (rét), erdõ

Összes AK érték

0,0838 0,1414 0,1438 0,2985 0,1349 0,4186 0,0607 0,2986 0,3107 1,5654 0,8999 1,2733 63,4679

1,60 6,89 7,00 3,94 1,78 8,00 2,96 14,54 15,13 76,23 43,83 62,01 269,48

2005/79. szám Sorsolandó AK érték

Terület hasznosítására vonatkozó korlátozás

1,60 1,87 7,00 3,94 1,78 8,00 2,96 14,54 2,85 76,23 43,83 62,01 5,70

A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. Több részarány-tulajdonos egyezségen alapuló írásbeli igényét, valamint a kisorsolt földrészletekre vonatkozó cseremegállapodásokat a Földmûvelésügyi Hivatal figyelembe veszi. Az egyezségen alapuló közös igényt a sorsolás kezdetéig a helyszínen, a cserét – amely csak a tulajdonba adható földrészletekre vonatkozik – a sorsolást követõ 15 napon belül lehet a Földmûvelésügyi Hivatalhoz benyújtani. A sorsolás a helyben szokásos módon is meghirdetésre kerül. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. A megjelenésben akadályozott érdekelt személy szabályszerû meghatalmazással ellátott meghatalmazottal képviseltetheti magát. Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorolást követõ 48 órán belül a Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címzett, de a Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz (3300 Eger, Barkóczy út 7.) kifogást nyújthat be. Szabó József s. k., hivatalvezetõ

Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2005. évi 72. számában megjelent, a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételérõl, mûködtetésérõl, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 100/2005. (V. 31.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdésében a jogcímcsoport száma helyesen: „... 10.4.5. ...” (Kézirathiba)

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3811

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2005. évi éves elõfizetési díja: 13 248 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: 267-2780.

MEGRENDELÕLAP

Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2005. évi elõfizetési díj fél évre

6624 Ft áfával

egy évre 13 248 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez.

Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ..............................................................

............................................................................ cégszerû aláírás

3812

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2005. évre: 20 424 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2005. évi elõfizetési díj egy évre: 20 424 Ft áfával. fél évre: 10 212 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás

2005/79. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2005. évi éves elõfizetés díja: 4968 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: 267-2780).

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

3813

3814

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/79. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2005. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2005. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Ifjúsági és Sport Értesítõ Igazságügyi Közlöny Informatikai és Hírközlési Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ Közbeszerzési Értesítõ

89 148 Ft/év 13 248 Ft/év 20 424 Ft/év 4 968 Ft/év 17 112 Ft/év 4 416 Ft/év 22 908 Ft/év 19 044 Ft/év 23 736 Ft/év 3 036 Ft/év 16 560 Ft/év 21 528 Ft/év 5 796 Ft/év 4 416 Ft/év 14 352 Ft/év 19 872 Ft/év 13 524 Ft/év 94 700 Ft/év

Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Magyar Közigazgatás Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele Élet és Tudomány L'udové noviny Neue Zeitung Természet Világa Valóság

22 080 Ft/év 17 112 Ft/év 17 940 Ft/év 13 800 Ft/év 19 872 Ft/év 27 600 Ft/év 11 868 Ft/év 14 076 Ft/év 10 488 Ft/év 5 796 Ft/év 8 556 Ft/év 4 416 Ft/év 9 936 Ft/év 2 484 Ft/év 4 140 Ft/év 5 520 Ft/év 6 624 Ft/év

Kibõvített Cégközlöny CD 2005 januárjától – elõfizetõi jelzések alapján – az elektronikus Cégközlöny olyan területekkel bõvül, amelyeket az üzleti környezetben mûködõ felhasználóink jelentõs hányada a naprakész információszolgáltatás alapvetõ részének tekint és igényel. A továbbra is heti rendszerességgel megjelenõ lemez a Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs adatbázisán kívül ezután a Közbeszerzési Értesítõ és a Versenyfelügyeleti Értesítõ címû hivatalos lapok információit is tartalmazni fogja. A kibõvített CD 2005. évi éves elõfizetési díja: 25%-os áfával 111 900 Ft, fél évre 55 950 Ft. A 32 éves

hagyományait viszi tovább 2005 januárjától a Jogtanácsadó.

Az új név és formátum olvasóink igényei alapján kibõvített tartalmat, új rovatokat és nagyobb oldalterjedelmet is takar. Szerzõink ezután is olyan elismert szakemberek lesznek, akik elméleti és gyakorlati kérdésekben egyaránt jártasak, a témaválasztásban pedig továbbra is szem elõtt tartjuk olvasóink kívánságait. Az új Jogtanácsadó 2005. évi éves elõfizetési díja: 5796 Ft áfával, fél évre 2898 Ft áfával.

A HIVATALOS CD JOGTÁR hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2005. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

72 000 Ft 120 000 Ft 150 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

186 000 Ft 249 600 Ft 436 800 Ft

Egyszeri belépési díj: 7200 Ft. Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2005-ös évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Hatályos jogszabályok online elérése: a naponta frissített adatbázis az interneten keresztül érhetõ el a www.mhk.hu címen. További információ kérhetõ a 06 (80) 200-723-as zöldszámon. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1—3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 05.1585 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.