A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest,
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
2007. június 13., szerda
133/2007. (VI. 13.) Korm. r.
Az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl
5196
A gépjármû üzemben tartójának kötelezõ felelõsségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . .
5218
Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5225
136/2007. (VI. 13.) Korm. r.
A falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységrõl . . . . . . . . . . .
5225
28/2007. (VI. 13.) EüM–KvVM e. r.
Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . .
5227
52/2007. (VI. 13.) OGY h.
Országgyûlési biztos választásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5251
53/2007. (VI. 13.) OGY h.
Az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) való magyar részvételrõl szóló 44/2006. (X. 10.) OGY határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5251
38/2007. (VI. 13.) AB v.
Az Alkotmánybíróság végzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5251
112/2007. (VI. 13.) KE h.
Bírák felmentésérõl és bírák kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5253
113/2007. (VI. 13.) KE h.
Dandártábornoki kinevezésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5253
114/2007. (VI. 13.) KE h.
Kitüntetés adományozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5254
A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata (1/2007. BJE szám) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5254
Az Országos Választási Bizottság 153/2007. (VI. 11.) OVB határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5262
134/2007. (VI. 13.) Korm. r.
74. szám
Ára: 1533,– Ft
135/2007. (VI. 13.) Korm. r.
5196
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei
2007/74. szám
(4) A kereskedõ a mûködési engedély megadásáról szóló határozatot vagy annak másolatát köteles az üzletben tartani és azt az ellenõrzések során bemutatni. A mûködési engedélyt a kereskedõ köteles az üzletben a vásárlók számára is jól látható helyen elhelyezni.
3. §
A Kormány 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelete az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl A Kormány a kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. §-a (1) bekezdésének a), e), f), i) és j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, továbbá az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § (1) A rendelet hatálya – a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatás kivételével – a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeire és a saját elõállítású termékét üzletben értékesítõ termelõre (a továbbiakban együtt: kereskedõ) terjed ki. (2) E rendeletet – az automatából történõ értékesítés, a közterületi értékesítés, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység kivételével – nem kell alkalmazni azon kereskedelmi tevékenységekre, amelyek végzéséhez a Kertv. értelmében nem szükséges üzlet.
2. § (1) A kereskedõ – a 7–9. §-ban meghatározott kivétellel – csak jogerõs határozattal az 1. melléklet szerint kiadott mûködési engedély (a továbbiakban: mûködési engedély) birtokában és az abban foglaltak szerint kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét. (2) A mûködési engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a termék forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. (3) A forgalmazott termékhez kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások végzéséhez – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – külön engedélyre nincs szükség.
(1) A Kormány – e rendelet, valamint a Kertv. 3. §-ának (5)–(6) és (8) bekezdése, 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja és (5)–(6) bekezdése, továbbá 9. §-ának (1) bekezdése és (4) bekezdésének a) pontja tekintetében – kereskedelmi hatóságként a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzõjét (a továbbiakban: jegyzõ) jelöli ki. A kereskedõ az üzlet mûködési engedélyének kiadását az üzlet helye, mozgóbolt esetén a kereskedõ székhelye szerint illetékes jegyzõtõl kérheti. (2) A mûködési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell a) a kereskedõ nevét, címét, illetve székhelyét; b) a kereskedõ cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát; c) a kereskedõ adószámát, statisztikai számjelét; d) az üzlet címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, eladóterének alapterületét (m2), kereskedelmi szálláshely, illetve vendéglátó üzlet esetében annak befogadóképességét, továbbá mozgóbolt esetében a mûködési területének, útvonalának jegyzékét; e) az üzlet tulajdonosát; f) az üzlet használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.), a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, haszonélvezõ hozzájárulását igazoló okirattal együtt; g) az üzletkör, üzletkörök megnevezését, számát, elsõ helyen szerepeltetve az üzlet szakmai jellegét meghatározó fõ üzletkört; h) az üzlet elnevezését (cégfeliratát); i) az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét, illetve mozgóbolt esetében az árusítás napjait; j) a 4. § (1) bekezdésének fd) pontjában meghatározott tevékenységek folytatása esetében ja) a tevékenység végzéséhez szükséges – a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) értelmezésében használt – veszélyes munkaeszközöket, jb) az üzletben, illetve a telepen lévõ vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkezõ hulladékot, egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok gyûjtésének, kezelésének módját, jc) a létesítendõ munkahelyeket (irodák, raktárak, mûhelyek stb.) az Mvt. értelmezése szerint, valamint mûszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével, jd) az ivó- és iparivíz-ellátást, a szennyvízgyûjtést és elhelyezést, a szennyvíztisztítási megoldásokat,
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
je) az üzemeltetéshez, illetve a létesítendõ munkahely, tevékenység megjelölésével az egészséget nem veszélyeztetõ munkavégzéshez szükséges mesterséges szellõztetés módját, jf) a szennyezett levegõ elvezetésének és tisztításának helyét és módját, az elszívott levegõ utánpótlásának módját, jg) a környezetre gyakorolt hatást (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, bûz, füst, tûz- és robbanásveszély, üzemszerû szennyezés kibocsátása stb.) és az esetleges üzemzavar miatt várható környezeti hatások elkerülésének módját, jh) a környezetre veszélyes technológiák alkalmazása esetén a külön jogszabályban meghatározott környezeti kárelhárítási tervet, ji) amennyiben van, a környezetvédelmi minõsítés (ISO 14000) tényét; k) a szakhatósági hozzájáruláshoz szükséges, külön jogszabályban elõírt tervdokumentumot, dokumentumokat; l) vendéglátó üzlet esetében a kereskedõ nyilatkozatát arról, hogy folytatni kívánja-e a 17. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek valamelyikét; m) a kereskedõ nyilatkozatát arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban a 4. § szerinti helyszíni szemle megtartását. (3) A kérelemben a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott üzletkör, üzletkörök megnevezését és számát a 2. mellékletben foglaltak szerint a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység, illetve forgalmazni kívánt termékek alapján kell megjelölni. Több üzletkör megjelölése esetén elsõ helyen kell feltüntetni az üzlet fõ tevékenységét, szakmai jellegét meghatározó fõ üzletkört. (4) A (2) bekezdés h) pontjában megjelölt elnevezést a kereskedõ – az üzlet elnevezésére a külön jogszabályokban foglalt rendelkezésekre is figyelemmel – határozza meg. Az üzlet elnevezésének (cégfeliratának) utalnia kell az üzlet szakjellegére, a folytatni kívánt fõ tevékenységre vagy az ott vásárolható termékekre, szolgáltatásokra.
4. § (1) A jegyzõ, amennyiben a kereskedõ a 3. § (2) bekezdésének m) pontja szerint helyszíni szemle megtartását kérte, a kérelem beérkezését követõen helyszíni szemlét köteles tartani, amelyrõl értesíti a) a kérelmezõt; b) az üzlettel, valamint az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat (az ingatlanok tulajdonosait, használóit, kezelõit, társasház esetén a közös képviselõt, illetve az intézõbizottság elnökét, lakásszövetkezet esetén az elnököt);
5197
c) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes kistérségi, fõvárosi kerületi intézetét (a továbbiakban: ÁNTSZ); d) az elsõ fokú építésügyi hatóságot; e) az illetékes rendõrkapitányságot; f) a vevõszolgálat céljából mûködtetett helyiség kivételével az üzletben folytatni kívánt tevékenységtõl, illetve forgalmazni kívánt terméktõl függõen fa) a területileg illetékes Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) területileg illetékes hatósági fõállatorvosát, ha az üzletben, vendéglátóhelyen állati eredetû élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot használnak fel, hoznak forgalomba, továbbá amennyiben az üzletben terményt, takarmányt, élõ állatot, illetve állatgyógyászati készítményt értékesítenek, fb) a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságát, ha az üzletben jármûkereskedelmi tevékenységet folytatnak, fc) az MgSzH-t, ha az üzletben növényvédõ szert értékesítenek, fd) az illetékes környezetvédelmi hatóságot, ha az üzletben nem veszélyes hulladékot értékesítenek, motorkerékpár-javítást folytatnak, továbbá amennyiben a kapcsolódó szolgáltatásként végzett tevékenység egyébként külön jogszabály szerint telepengedély-köteles tevékenység lenne, fe) a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, amennyiben az üzletben vegyi árut, festéket, veszélyes árut forgalmaznak, ff) a hivatásos önkormányzati tûzoltó parancsnokságot – ha az üzletben „A” és „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelõ- és „C” tûzveszélyességi osztályú építõanyagot értékesítenek, jármûkereskedelmi tevékenységet folytatnak, üzemanyagot értékesítenek, valamint az áruház (kisáruház), a 10 fõ feletti befogadóképességû kereskedelmi szálláshely, a 30 fõ feletti befogadóképességû vendéglátó üzlet esetén –, illetve a Magyar Honvédség létesítményeinek területén a létesítési engedélyezési eljárásokban szakvéleményezõ szolgálati személyt; g) a külön jogszabályban meghatározott hatóságot, szervet, ha hozzájárulása szükséges a termék értékesítéséhez, illetve a tevékenység folytatásához. (2) A jegyzõ az értesítést – az (1) bekezdés c)–g) pontjában megjelölt szerveknek a kérelemben megjelölt adatok és okiratok egyidejû megküldésével – a helyszíni szemle megtartása elõtt legalább nyolc nappal korábban küldi meg. Az értesítésben a jegyzõ felhívja az (1) bekezdés b) pontjában foglalt meghívottak figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle idõpontja elõtt a jegyzõhöz írásban beadott észrevételeket a jegyzõ a szemlén ismerteti. (3) A jegyzõ az eljárás során a) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait (név, lakcím, székhely
5198
MAGYAR KÖZLÖNY
stb.), és a 3. § (2) bekezdésének e) és f) pontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lapot, valamint b) mozgóbolt esetében a kérelemben megjelölt, a mozgóbolt mûködési területével érintett települések jegyzõinek hozzájárulását az illetékes földhivatal, illetve az érintett települések (Budapesten a kerület) jegyzõinek megkeresése útján hivatalból szerzi be. (4) Az (1) bekezdés c)–g) pontjában megjelölt hatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzõkönyvbe mondhatják, és a szakhatóságok eljárására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott határidõn belül írásban közlik. (5) A helyszíni szemlén a jegyzõ jegyzõkönyvben rögzíti a véleményeket, valamint saját megállapításait, és a jegyzõkönyv egy példányát a helyszíni szemlére meghívottaknak a szemlét követõ nyolc napon belül megküldi. (6) Amennyiben a kereskedõ a 3. § (2) bekezdésének m) pontja szerint helyszíni szemle megtartását nem kérte, a jegyzõ szerzi be az (1) bekezdésben megjelölt szakhatóságok állásfoglalását és értesíti az (1) bekezdés b) pontjában megjelölteket.
5. § (1) A jegyzõ az üzlet mûködésének engedélyezése iránti kérelem beérkezésétõl számított harminc napon belül dönt a mûködési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. A jegyzõ a mûködési engedély megadásával egyidejûleg az üzletet a 3. melléklet szerint vezetett nyilvántartásba veszi. A jegyzõ által vezetett nyilvántartás nyilvános. A nyilvántartásból való adatigénylés esetén a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A jegyzõ a mûködési engedélyen és a nyilvántartásban a) csomagküldõ kereskedelmi tevékenység esetén „CS”, b) mozgóbolt esetében „M”, c) a nem e rendelet hatálya alá tartozó alaptevékenységet végzõ vállalkozás által kiegészítõ tevékenységként folytatott kereskedelmi tevékenység esetén „K” jelölést alkalmaz. (3) A jegyzõ az üzletben folytatni kívánt tevékenység végzéséhez, a kérelemben megjelölt termék forgalmazásához szükséges okiratok, hatósági, szakhatósági állásfoglalások, engedélyek, valamint mozgóbolt esetében a 4. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulás megléte esetén, ha az más jogszabály elõírásaiba nem ütközik, a mûködési engedély megadására vonatkozó döntést és az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történt bejegyzést, valamint a mûködési engedélyt egy határozattal adja ki.
2007/74. szám
(4) A jegyzõ a mûködési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról rendelkezõ határozatot közli a) a kérelmezõvel; b) az üzlet és a közvetlenül szomszédos – az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú – ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal (az ingatlanok tulajdonosaival, használóival, kezelõivel, társasház esetén a közös képviselõvel, illetve az intézõbizottság elnökével, lakásszövetkezet esetén annak igazgatóságával); c) az eljárásban közremûködött hatóságokkal, szervekkel; d) a fogyasztóvédelmi hatósággal; e) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség illetékes területi szervével; f) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal a hatáskörét érintõ ügyekben; g) az 5. mellékletben meghatározott üzlet esetében a területileg illetékes vámhatósággal (a továbbiakban: vámhatóság).
6. § (1) A kereskedõ a mûködési engedély megadását követõen a 3. § (2) bekezdésének a)–h) és j)–k) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve az i) pontban megjelölt adatokban bekövetkezõ változást az azt megelõzõ öt munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a jegyzõnek. (2) A jegyzõ az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott termékkört nem érintõ, a 3. § (2) bekezdésének a)–c), e)–f) és h)–i) pontjában megjelölt adatokban történt változás esetén az adatváltozásokat határozattal a nyilvántartásba bejegyzi. (3) A mûködési engedély tartalmát is érintõ, a 3. § (2) bekezdésének a)–c) és h) pontjában megjelölt adatokban történõ változás esetén a jegyzõ a nyilvántartásba történt bejegyzést, valamint a korábban kiadott mûködési engedély bevonásával egyidejûleg, a módosított adatoknak megfelelõ mûködési engedélyt egy határozattal adja ki. (4) A mûködési engedély jogosultjának személyében történõ változás, jogutódlás esetén – amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott termékkört nem érinti – a (3) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni azzal, hogy a változást, jogutódlást, annak megfelelõ igazolása mellett az új jogosult, illetve a jogutód köteles bejelenteni. (5) Az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott termékkört érintõ, a 3. § (2) bekezdésének d) és g), valamint j)–k) pontjaiban megjelölt adatokban történõ változás, továbbá a mûködési engedélyen nem engedélyezett termékkör, tevékenység utólagos engedélyezése esetén a jegyzõ az e rendelet 4. és 5. §-a szerinti engedélyezési eljárás lefolytatásával a korábban kiadott mûködési engedély bevonásával egyidejûleg új mûködési engedélyt ad ki.
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(6) Az üzlet megszüntetése esetén, a megszüntetést megelõzõ legalább egy hónappal korábban, a kereskedõ köteles az üzlet tervezett megszüntetésének idõpontjáról a jegyzõt, valamint a vásárlókat tájékoztatni. Az üzlet megszüntetését a kereskedõ köteles a jegyzõnek haladéktalanul, a mûködési engedély visszaadásával egyidejûleg bejelenteni. (7) A jegyzõ a (2)–(4) bekezdésben meghatározott változásról, valamint az üzlet (6) bekezdés szerinti megszüntetésérõl haladéktalanul értesíti az engedélyezési eljárásban közremûködött szakhatóságokat és szervezeteket, a fogyasztóvédelmi hatóságot, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt a hatáskörét érintõ ügyekben, valamint a vámhatóságot.
7. § (1) A kereskedõ üzlet nélkül közterületen a 4. mellékletben meghatározott termékeket a közterület tulajdonosának (kezelõjének) hozzájárulása és a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, valamint nevének és székhelyének feltüntetésével értékesítheti. (2) Közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, a helyi hagyományokkal összefüggõ alkalmi cikkek kizárólag az adott ünnepen és az azt megelõzõ 20 napban az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel árusíthatóak. Nemesfémbõl készült ékszer-, tárgy-, díszmûárut csak üzlettel rendelkezõ kereskedõ árusíthat nevének, székhelyének, üzlete nevének és címének feltüntetésével. (3) Mozgóárusítás csak a kereskedõ üzlete szerinti település közigazgatási területén belül, a közterület tulajdonosának (kezelõjének) hozzájárulása és a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában, valamint a kereskedõ nevének és székhelyének, továbbá az üzlet nevének és címének feltüntetésével végezhetõ. Mozgóárusítás keretében csak a kereskedõ üzletében a mûködési engedélyben foglaltak szerint forgalmazott termék árusítható. (4) A kereskedõ az üzlete homlokzatával érintkezõ közterületen közterület-használati engedély birtokában, az abban foglaltaknak megfelelõen ideiglenesen vagy idényjelleggel árusíthatja a mûködési engedélyében meghatározott termékkört, illetve folytathatja az engedélyben megjelölt kereskedelmi tevékenységet.
5199 9. §
A külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató a 2000 fõnél kisebb népességszámú településeken (lakott helyen) végsõ felhasználó részére az elõállító által csomagolt élelmiszert, háztartási cikket, dohányterméket, ajándékot, játékot, papír-írószert, könyvet a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel árusíthat.
10. § (1) A közút területének közlekedésre szolgáló részén a járda kivételével kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintõ kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelõjének hozzájárulása esetén végezhetõ. (2) Élelmiszereknek a 7. § (1)–(3) bekezdése és a 9. § szerinti árusításához az MgSzH és az ÁNTSZ engedélye szükséges. (3) A 8. és 9. § szerinti árusítást csak az ÁNTSZ-hez történõ bejelentést követõen lehet megkezdeni.
11. § (1) Az üzlettel rendelkezõ kereskedõ alkalmi rendezvényen a rendezvény szervezõjével kötött megállapodás alapján folytathat a mûködési engedélyében megjelölt kereskedelmi tevékenységet, illetve értékesítheti az engedélyében meghatározott termékkört (a továbbiakban: alkalmi árusítás). Az alkalmi árusítás során a kereskedõ köteles feltüntetni nevét, székhelyét, valamint üzletének nevét és címét. (2) Szeszes ital és dohánytermék alkalmi árusítása – a külön jogszabályi rendelkezések betartásával – csak az árusítás helye szerint illetékes jegyzõhöz, rendõrkapitánysághoz és vámhatósághoz történt elõzetes bejelentést követõen folytatható. Az élelmiszerek alkalmi árusításához az ÁNTSZ engedélye szükséges. (3) Az alkalmi árusítás területén a jegyzõ – az illetékes rendõrkapitányság, valamint a vámhatóság elõzetes írásbeli véleményének figyelembevételével – a szeszes italok árusítását írásban korlátozhatja vagy megtilthatja. (4) Nem minõsül alkalmi árusításnak a külön jogszabály feltételei szerint a vásárokon és piacokon folytatott kereskedelmi tevékenység.
8. § Automatából történõ kereskedés csak területhasználati hozzájárulás (megállapodás) és az árusított termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában folytatható. A kereskedõ köteles az automatán nevét és székhelyét feltüntetni.
12. § (1) Csomagküldõ kereskedelem érvényes mûködési engedéllyel rendelkezõ üzlettel, vagy legalább 4 m2 alapterületû, az érdemi ügyintézéshez szükséges elektronikai és technikai
5200
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/74. szám
eszközzel rendelkezõ, ügyfélfogadásra alkalmas, vevõszolgálat céljából mûködtetett helyiséggel folytatható.
17. §
(2) A csomagküldõ kereskedõ köteles katalógusában, honlapján, a termék egyéb ismertetõjén azonosítható módon megnevezni magát, feltüntetni székhelyét, üzletének, illetve vevõszolgálat céljából mûködtetett helyiségének címét, adatkezelési engedélyének számát, továbbá a mûködési engedélyén feltüntetett nyilvántartási számot.
(1) A kereskedõ külön költség felszámítása nélkül köteles – a helyben fogyasztott termék kivételével – a megvásárolt terméket jellegének megfelelõ módon, élelmiszereknél a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével becsomagolni. A vendéglátás keretében a kiszolgálásnál alkalmazott egyszerhasználatos eszközökért külön díj nem számolható fel.
13. § Hulladékkal folytatott kereskedésnek minõsül a felvásárolt nem veszélyes hulladék viszonteladónak, fogyasztónak, felhasználónak további átalakítás nélkül történõ értékesítése. 14. § (1) Szexuális terméket közterületen vagy kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos. (2) Nevelési, nevelési-oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény, valamint vallás gyakorlására szolgáló egyházi létesítmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális terméket értékesítõ üzlet nem mûködhet.
15. § (1) A kereskedõ – gyógynövények gyógyászati jellegû szeszes kivonata, illetve ezek felhasználásával készült termék és az alacsony (1,2%-nál kevesebb) alkoholtartalmú üdítõitalok kivételével – minden alkoholtartalmú ital (a továbbiakban: szeszes ital) kimérést köteles az árusítás helye szerint illetékes rendõrkapitányságnak, valamint a vámhatóságnak írásban bejelenteni. (2) Szabadforgalomban végzett, nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében jövedéki termék csak az e rendelet 5. mellékletében meghatározott üzletköri számot tartalmazó mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletben értékesíthetõ. 16. § (1) Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás nyújtható, mûsoros elõadás, tánc rendezhetõ, továbbá a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglaltak alapján szerencsejátéknak nem minõsülõ szórakoztató játék folytatható. Az üzletben az Szt. alapján szerencsejátéknak minõsülõ játék csak az Szt.-ben meghatározott feltételekkel mûködtethetõ, illetve folytatható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatását a tevékenység megkezdése elõtt be kell jelenteni a jegyzõnek és az illetékes rendõrkapitányságnak.
(2) A kereskedõ a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles az általa forgalmazott betétdíjas termék visszaváltását biztosítani, valamint az egyes termékek betétdíjáról a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni. (3) A gyártói felelõsség alapján visszavételi kötelezettség alá tartozó terméket forgalmazó kereskedõ a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles a használt vagy hulladékká vált terméket díjmentesen átvenni, elkülönítetten gyûjteni és a gyártó által szervezett begyûjtõ rendszerbe átadni. A gyártóval visszavételre szerzõdéssel nem rendelkezõ kereskedõ köteles a visszavétel helyérõl és módjáról a vásárlót tájékoztatni.
18. § (1) A vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalomba kerülõ terméket – a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntetõ eredeti csomagolásban forgalomba kerülõ termék kivételével – csak hatóságilag hitelesített mérõeszközzel történõ lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos. (2) Az árusított termék mérését úgy kell elvégezni, hogy annak helyességét a vásárló ellenõrizni tudja. (3) A használt, minõséghibás, valamint kölcsönzésre szánt terméket az új terméktõl el kell különíteni, és a termék ilyen jellegérõl a kereskedõ a vásárlót tájékoztatni köteles.
19. § (1) A kereskedõ, illetve alkalmazottja ellenõrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles az általa végzett kereskedelmi tevékenység folytatására való jogosultságát igazolni. (2) Az üzlet biztonsági õrei a szolgálat teljesítése, továbbá az üzlet dolgozói a munkavégzésük során tevékenységükkel nem sérthetik a vásárlók személyiségi jogait. A biztonsági szolgálat nevérõl és székhelyérõl, mûködésének vásárlókat érintõ szabályairól a vevõket jól láthatóan tájékoztatni kell. 20. § (1) A vásárló panaszát szóban vagy írásban közölheti a kereskedõvel. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgál-
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ni, és szükség szerint orvosolni kell. A vásárló írásbeli panaszát – a jegyzõ által hitelesített számozott oldalú – vásárlók könyvében teheti meg. Az írásbeli panaszt a kereskedõ harminc napon belül köteles megvizsgálni és írásban megválaszolni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával a (2) bekezdésben meghatározott szervekhez fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát a kereskedõ köteles az ellenõrzés során az ellenõrzõ hatóságoknak bemutatni. (2) Az üzletben, valamint a 7–9. és 11. §-ban meghatározott árusítás esetén a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a jegyzõhöz és a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a területi gazdasági kamarák mellett mûködõ békéltetõ testülethez, illetve élelmiszer-elõállító és -feldolgozó tevékenységet végzõ kereskedelmi egységek esetében az MgSzH-hoz fordulhat. A tájékoztatón fel kell tüntetni e szervezetek címét és telefonszámát. (3) A jegyzõ, az engedélyezési eljárásban közremûködött szakhatóságok és szervezetek, a fogyasztóvédelmi hatóság két évre visszamenõleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát.
21. §
5201
(4) A jegyzõ a mûködési engedélyt visszavonja és az üzletet bezáratja, ha a) a kereskedõ a (2) bekezdés szerinti tiltás ellenére a megtiltott tevékenységet tovább folytatja, b) a (3) bekezdés szerinti jegyzõi határozatban meghatározott idõtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, c) a mûködési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, d) az üzletben engedély nélkül mûködtetnek az Szt. 26. §-ának (1) bekezdése szerinti pénznyerõ automatát, vagy a szerencsejáték-szervezõ a játékadó-fizetési kötelezettségét nem teljesítette, e) a kereskedõ az Szt. 29/A. §-ának (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, f) a kereskedõ a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékû zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a jogsértõ állapot megszüntetéséig elrendelt kötelezõ éjszakai zárva tartási idõszak alatt engedély nélkül továbbra is nyitva tart, g) a kereskedõ a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékû zaj esetén a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszközt, használatának megtiltása ellenére tovább használja. (5) Amennyiben az ellenõrzés során megállapítást nyer, hogy a kereskedõ mûködési engedéllyel nem rendelkezõ üzletben folytat kereskedelmi tevékenységet, a jegyzõ köteles az üzletet azonnal bezáratni.
(1) Az üzletek mûködési engedély szerinti mûködését és a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását a jegyzõn kívül az engedélyezésben részt vevõ hatóságok, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes szervezeti egysége, valamint a vámhatóság a külön jogszabályban foglalt hatáskörükben eljárva jogosultak ellenõrizni, illetve hatósági jogkörüket gyakorolni, és kezdeményezni a (2)–(4) bekezdésben foglalt intézkedések megtételét.
(6) A jegyzõ a mûködési engedély visszavonásáról és az üzlet bezáratásáról szóló határozatát közli az 5. § (4) bekezdésében megjelölt személyekkel, hatóságokkal, szervezetekkel, valamint az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyzõvel, gazdasági társaság esetén az illetékes cégbírósággal.
(2) Amennyiben a kereskedõ az üzletkörét engedély nélkül változtatta meg, engedély nélkül további tevékenységgel, termékkörrel bõvítette, a jegyzõ az elõírásokba ütközõ tevékenység folytatását, termékkör értékesítését megtiltja. A jegyzõ megtiltja továbbá a 16. § (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékû zaj esetén, a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében. A jegyzõ e bekezdés szerinti határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.
E rendelet alkalmazásában: a) mozgóbolt: gépjármûvön üzemeltetett vagy gépjármûvel vontatott kiskereskedelmi árusító hely; b) mozgóárusítás: amely során az üzlettel rendelkezõ kereskedõ vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével viszi magával az üzletében forgalmazott terméket, amely nem minõsül mozgóboltnak; c) termelõi borkimérés: kizárólag saját termelésû szõlõbor nem vendéglátó-ipari tevékenység keretében, elvitelre történõ értékesítése a termelõ saját elõállító-helyén; d) üzletkör: a 2. mellékletben meghatározott kereskedelmi tevékenységi kör, amelynek keretében az ott felsorolt termékek forgalmazhatók, illetve szolgáltatások nyújthatók; e) vevõszolgálat céljából mûködtetett helyiség: a vásárlók részére nyitva álló, kizárólag a csomagküldõ kereskedés mûködtetésére, az értékesítéssel kapcsolatos tájékoz-
(3) Abban az esetben, ha a kereskedõ a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi elõírásoknak nem tesz eleget, vagy üzlete a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a jegyzõ határozattal, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra az üzletet ideiglenesen bezárathatja.
22. §
5202
MAGYAR KÖZLÖNY
tatásra, termékbemutatásra és a panaszügyintézés végzésére szolgáló, üzletnek minõsülõ helyiség.
23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköreivel összefüggõ egyes rendeletek módosításáról szóló 261/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-a; b) az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeleteknek a Nemzeti Közlekedési Hatóság felállításával kapcsolatos módosításáról szóló 264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-a; c) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 285/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet; d) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közremûködését, valamint az egyes hatósági engedélyek kiadását érintõ jogszabályok módosításáról, valamint egyes jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl szóló 324/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a, valamint 9. §-a (3) bekezdésének d) pontja; e) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggésben az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 253/2005. (XI. 29.) Korm. rendelet; f) az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerzõdésekrõl és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeirõl szóló 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdése; g) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatáról szóló 340/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §-a; h) az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet és az egyes, az egészségüggyel összefüggõ kormányrendeletek módosításáról szóló 281/2004. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 312/2004. (XI. 17.) Korm. rendelet 10. §-ának (7) bekezdése; i) a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletérõl szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet 35. §-ának (1) és (2) bekezdése; j) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 203/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet 1–8. §-a, 10–19. §-a, valamint 21. §-a, továbbá 1. és 2. számú melléklete; k) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 160/2000. (IX. 21.) Korm. rendelet 1–8. §-a, 10–17. §-a, valamint melléklete;
2007/74. szám
l) a gazdasági kamarák közigazgatási feladatainak átadásával kapcsolatos rendeletmódosításokról szóló 128/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet 3. §-a; m) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 102/1998. (V. 22.) Korm. rendelet; n) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 136/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet; o) az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 1–10. §-a, 12/A. §-a, 15. §-ának (2) bekezdése, 16. §-ának (1) bekezdése, 17–18/A. §-a, 19. §-ának (1) bekezdése, 20–27. §-a, 28. §-ának (2)–(5) bekezdése, valamint 1–5. számú mellékletei. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az utazásszervezõ és -közvetítõ tevékenységrõl szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének „az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet” szövegrésze helyébe „az üzletek mûködési rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet” szöveg; b) a kereskedelmi és a fizetõvendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minõsítésérõl szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet 7. §-ának a), f), g), h), e) és j) pontjában „az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe „az üzletek mûködésérõl szóló jogszabály” szöveg lép. (3) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévõ és a hatálybalépést követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. (4) A rendelet hatálybalépésekor már mûködõ és érvényes mûködési engedéllyel rendelkezõ üzlet esetében a kereskedõnek a 6. §-ban meghatározott adatváltozás esetén kell a jegyzõhöz – a 3. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint mozgóbolt esetén az i) pontban meghatározott adatok megjelölésével – kérelmet benyújtani az érvényes mûködési engedélynek az 1. melléklet szerinti módosítása iránt. A jegyzõ a 6. §-ban meghatározottak szerint a nyilvántartásba történt bejegyzést, valamint a korábban kiadott mûködési engedély bevonásával egyidejûleg a módosított adatoknak megfelelõ mûködési engedélyt egy határozattal adja ki. (5) A rendelet hatálybalépésekor már mûködõ és érvényes mûködési engedéllyel rendelkezõ üzlet üzletköri számainak megfeleltetésére a 6. mellékletben megállapított fordítókulcsot kell alkalmazni mindaddig, amíg a (4) bekezdésben meghatározott adatváltozásra nem kerül sor. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5203
1. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez ........................................................ Önkormányzat jegyzõje ........./20........./szám Nyilvántartási szám: ........./20.........
Mûködési engedély Az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján ............................................................. kereskedõ részére .................................. helységben ...... irányítószám .................................................. utca (tér, út) .............. szám alatt .................................................................................................................................................................. üzlet mûködését .............................................................................................................................................. elnevezéssel engedélyezem. A kereskedõ székhelye: ........................................................................................ település neve, ........... irányítószám ................. kerület ............................................................................................................ utca (tér, út) ............... szám. A kereskedõ cégjegyzékszáma/vállalkozói igazolványának száma: ................................................................................. A kereskedõ adószáma: ..................................................................................................................................................... A kereskedõ statisztikai számjele: .................................................................................................................................... Mozgóbolt esetén az árusításra engedélyezett terület és az árusításra kijelölt napok: ...................................................... ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ Az üzletkör száma
Az üzletkör megnevezése
Jelölés
Az üzletkörökhöz tartozó, de szakhatósági állásfoglalás alapján forgalmazni nem engedett termékek köre, illetve a folytatni nem engedett tevékenységek: ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................
Kelt: ................................., ...... év ............... hónap ...... nap.
P. H.
............................................... aláírás
5204
MAGYAR KÖZLÖNY 2. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez Az üzletkörök
1. Kiskereskedelem Élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek Élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelmi üzletek Nem ide tartozik: a szakosodott élelmiszerüzlet (1210–1290). Az 1111–1112 üzletekben külön üzletkör felvétele nélkül megengedett a mélyhûtött sütemény, pékáru helyben sütése és forgalmazása (látványpékség mûködtetése) és a kedvtelésbõl tartott állatok részére a csomagolt állateledel értékesítése is. 1111. Hipermarket Áruválasztékában több tízezer cikkelem található. A meghatározó élelmiszer-, ital- és dohányáru árusítása mellett egyéb fogyasztási cikkeket (kozmetikai termék, háztartási vegyi áru, ruházat, lakberendezési cikk, elektromos háztartási cikk, fémtömegcikk, gépjármû-alkatrész és -tartozék, kertészeti cikk, sportszer, játék stb.) is széles körben forgalmaznak. Eladótér-alapterület: 3000 m2 felett. 1112. Élelmiszerüzlet Olyan általános kiskereskedelmi üzlet, ahol a meghatározó élelmiszer, ital és dohányáru mellett egyéb háztartási fogyasztási cikkeket is forgalmaznak. Ide tartozik: a szupermarket, élelmiszerdiszkont is. Eladótér-alapterület: 3000 m2 alatt. Szakosodott élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek Nem ide tartozik: a hipermarket és az élelmiszerüzlet (1111–1112). 1210. Zöldség- és gyümölcsüzlet Mindenfajta zöldség és gyümölcs frissen, feldolgozva, tartósítva (fagyasztva, szárítva, aszalva, egyéb módon tartósítva, pl. konzerv). Kiegészítõ jelleggel alkoholmentes ital, ásványvíz, tojás, magvak, kávé, tea, fûszer és kizárólag gyárilag csomagolt száraztészta is forgalmazható. Ide tartozik: a savanyúság is. 1220. Hús- és húsáruüzlet Nyershús (beleértve a szárnyast és vadhúst) frissen, hûtve, fagyasztva, szárítva, füstölve, egyéb módon tartósítva, belsõség, húskészítmény (pl. felvágott, konzerv) húsból, belsõségbõl. Az üzletben az ott forgalmazott húsáruk sütésére is lehetõség van. 1230. Halüzlet Hal és egyéb puhatestû, rákféle és belsõsége, frissen, hûtve, fagyasztva, szárítva, egyéb eljárással tartósítva, és a belõlük készült termékek. 1240. Kenyér- és pékáruüzlet Sütõipari termék (pl. kenyér, péksütemény, kétszersült), cukrászati termék (pl. mézeskalács, kürtõskalács, cukrászsütemény).
2007/74. szám
Ide tartozik: a látványpékség, rétes- és süteményüzlet is. Nem ide tartozik: a helyben fogyasztást biztosító cukrászati terméket árusító cukrászda (2120). 1250. Édességüzlet Elõre csomagolt fagylalt, jégkrém, csokoládé, desszert, nápolyi, cukorkaáru stb. Nem ide tartozik: a rétes- és süteményüzlet (1240), a kimért fagylalt és a sütemény, cukrászati termék árusítása helyben fogyasztásra (2120). 1260. Palackozott italok szaküzlete Palackozott, dobozos vagy flakonos szeszes ital (pl. bor, must, pezsgõ és habzóbor, gyümölcsbor, vermut, likõr, párlat, égetett szeszes ital, sör) és alkoholmentes ital (pl. ásványvíz, üdítõital, gyümölcs- és zöldséglé). Nem ide tartozik: a helyszíni fogyasztást biztosító italüzlet (2130) és a termelõi borkimérés (9000). 1270. Dohányáruüzlet Dohánytermék, dohányzáshoz szükséges kellék. Kiegészítõ jelleggel újság, ajándéktárgy és gyárilag csomagolt tartós élelmiszer is forgalmazható. 1280. Egyébélelmiszer-üzlet Tej, tejtermék, egyéb tejtermék, (pl. vaj, sajt, túró, savanyított tejtermék), tojás, étolaj, margarin és zsír, olajos és egyéb magvak, egyéb élelmiszer (pl. cukor, só, száraztészta, kávé, tea, fûszer, ecet, bébiétel, diabetikus készítmény) mellett konzerv és dzsem is forgalmazható. Nem ide tartozik: a zöldség és gyümölcs (1210), a natura-, biobolt, a gyógynövényüzlet, a szintetikus alapanyagú vitamin és táplálék-kiegészítõ készítményt árusító üzlet (1290), valamint a kedvtelésbõl tartott állatok eledelének értékesítése (1610). 1290. Közérzetjavító és étrend-kiegészítõ termékek szaküzlete A rendelet 5. számú mellékletében felsorolt termékek, az élelmiszerek közül a külön jogszabályban szabályozott étrend-kiegészítõk. Ide tartozik: a natura-, biobolt, gyógynövényüzlet is. Nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek Iparcikk jellegû vegyes kiskereskedelmi üzletek 1121. Iparcikk áruház és szakáruház Olyan általános áruházi kiskereskedelmi egység, ahol a szakosodott nem élelmiszerüzletekben forgalmazott termékek széles köre megtalálható. Kiegészítõ jelleggel gyárilag csomagolt tartós élelmiszer, ital és dohánytermék is értékesíthetõ. Eladótér-alapterület: 3000 m2 felett. 1122. Iparcikküzlet Ugyanaz, mint a 1121. szám alatti üzletkör. Eladótér-alapterület: 3000 m2 alatt. Szakosodott nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek 1310. Textilüzlet Szövet, ruházati méteráru, háztartási textiltermék (pl. ágynemû, asztalterítõ, törölközõ), kötõfonal, hímzés-
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
hez, valamint takaró és szõnyeg készítéséhez szükséges alapanyag, rövidáru (pl. tû, varrócérna, gomb). Nem ide tartozik: a ruházati cikk (1320), a kész függöny, ágyterítõ, bútorhuzat (1605). 1320. Ruházati üzlet Gyermek, nõi, férfi ruházati cikk, bõrruházat és szõrmeáru, ruházati kiegészítõ (pl. sál, kesztyû, nyakkendõ, nadrágtartó). Nem ide tartozik: a csecsemõ- és kisgyermek-ruházati cikk, babakocsi, babaülés, babaágy, babaápolási cikk stb. együttes forgalmazására szakosodott bababolt (1750). 1330. Lábbeli- és bõráruüzlet Csecsemõ, gyermek, nõi, férfi lábbeli, és annak ápolásához szükséges kellék, utazási felszerelés (mû)bõrbõl (pl. bõrönd), bõráru, bõrdíszmû [pl. (mû)bõrbõl készült kézitáska, pénztárca], a félkész bõr, és annak tovább feldolgozásához vagy megmunkálásához szükséges alap- és kellékanyag, felszerelési tárgy (pl. bõr darabban, bõrvarró fonal, lábbeli festék, sarok, szegecs). Ide tartozik: a bõrbõl készült nyergesáru is. Nem ide tartozik: a lovas-felszerelések széles körét forgalmazó lovasbolt (1750). 1342. Bútor, lakberendezés, háztartási felszerelés, világítástechnikai és hangszerüzlet Ide tartozik: a bútor és lakberendezés: bútor, pl. ülõbútor, konyhabútor, hálószobabútor, kerti bútor, bútorállvány és keret, bútoralkatrész, ágybetét, matrac, ékfejpárna (fából, fémbõl, mûanyagból, nádból, bambusznádból stb.), lakberendezéssel szorosan összefüggõ termék, valamint a bútorszerelvény. Kiegészítõ jelleggel irodabútor (pl. íróasztal, más dolgozószobai bútor) is forgalmazható; a háztartási felszerelés: asztali és konyhai felszerelés, háztartási edény, evõeszköz, üvegáru (pl. kancsó, ivópohár), porcelán, finomkerámia, cserépedény, mûanyagáru, fa-, parafa- és vesszõ-fonott termék, (pl. kosár), finomacéláru (pl. kés, olló), háztartási nem villamos fûtõ-, sütõkészülék és alkatrésze, asztali kézi mûködtetésû háztartási eszköz (pl. húsdaráló), takarítóeszköz és más háztartási cikk (pl. hagyományos borotva, borotvapenge, manikûr-, pedikûrkészlet) stb.; a világítástechnika: kültéri (pl. reflektor, kerti lámpa, dekorációs elem), beltéri (pl. csillár, asztali- és állólámpa, falikar) és hordozható (pl. zseblámpa, világító kulcstartó) világítási eszköz, fényforrás és tartozék; a hangszer: hangszer (pl. fúvós, vonós, ütõhangszer, zongora, billentyûs orgona, száj- és tangóharmonika), hangszeralkatrész, tartozék (pl. húr) és kotta. Ide tartozik: a márkás porcelán üveg, kristály eladása, és a vagyonvédelmi biztonságtechnikai berendezés (pl. széf, riasztórendszer) beépítés és karbantartási szolgáltatás nélküli értékesítése is. Nem ide tartozik: a szõnyeg (1605), a régiség, a használt bútor és lakberendezési tárgy (1800) és a képkeretezés (8600).
5205
1351. Villamos háztartási készülékek és villamossági cikkek üzlete Villamos háztartási gép és készülék: pl. hûtõ- és fagyasztógép, mosogatógép, mosó- és szárítógép, egyéb hasonló típusú elektromos háztartási gép, elektromos vízmelegítõ és tároló, merülõ forraló, elektromos fûtõ- és fõzõkészülék, mikrosütõ, fõzõlap, grillezõ készülék, kenyérsütõ, olajsütõ, villamos fûtésû takaró, ventilátor, szagelszívó, levegõpárásító, villanyborotva, hajnyírógép, hajszárító, vasaló, kávéfõzõ, elektromos daráló, takarítógép, porszívó és ezek alkatrészei; a villamossági cikk: háztartási célú elektromos alkatrész, szerelvény [pl. elektromos vezeték, hálózati kapcsoló, aljzat (konnektor), izzó, szigetelõszalag]. Kiegészítõ jelleggel a villamossági szereléshez kéziszerszám is forgalmazható. Ide tartozik: a háztartási varrógép is. Nem ide tartozik: a kézi- és barkácsszerszám, hobbikerthez eszköz (1363). 1352. Audio- és videoberendezések üzlete Rádió (autórádiót is beleértve), televíziókészülék (videomonitorral, videovetítõvel), lejátszó- és felvevõkészülék (pl. video, CD-, DVD-készülék, egyéb hang- és képlejátszó készülék, magnetofon), sztereoberendezés, egyéb híradástechnikai készülék (pl. mikrofon, fejhallgató stb), antenna és -alkatrész mûholdas adás vételére. Ide tartozik: a videokamera is. 1353. Zenei és videofelvételek, kazetták szaküzlete Hanglemez, hangszalag, CD és kazetta, videoszalag, DVD stb. Ide tartozik: az üres szalag és lemez értékesítése is. Nem tartozik ide: a CD-ROM értékesítése (1380), a videokazetta, DVD (7500) és a mûsoros hanghordozó (pl. hanglemez, CD) (7800) kölcsönzése. 1354. Telekommunikációs cikkek üzlete Vezetékes és mobiltelefon, rádiótelefon, fax és egyéb híradástechnikai készülék, felszerelés. 1363. Festékek, lakkok, vasáru, barkács és építési anyagok üzlete Ide tartozik: a festék, lakk: festék, kence, lakk (pl. falfesték, zománcfesték, fapác, fafesték, háztartási festék, bõrfesték), pigment, homályosító festék, üvegesedõ zománc és máz, folyékony fénymáz és hasonló készítmény, gyanta, lakkbenzin, hígító stb.; a vasáru és barkácsáru: vasáru (pl. szegáru, csavar, rugó, lánc, zár, lakat, kulcs), huzal, drót, épületszerelvény, központi fûtés szelepei, szivattyú, egyéb vasáru, csaptelep és -szelep stb., szerszám (mezõgazdasági, kertészeti, erdõgazdasági), barkács kéziszerszám, láncfûrész, fa- és fémmegmunkáló barkács szerszámgép, egyéb barkács szerszámgép és barkács szerszámgép-alkatrész, hobbikerthez eszköz (pl. fûnyírógép); az építési anyag: fából készült építõanyag (pl. rétegelt falemez, faforgácslemez, farostlemez, furnérlemez), parketta, zsaluzat, elõre gyártott faépület, fa alapanyagú épít-
5206
MAGYAR KÖZLÖNY
mény), aszfaltból, aszfalt típusú anyagból készült termék, épületszerkezet, vízvezeték- és fûtési berendezés és felszerelés (fûtõtest, központi fûtés alkatrésze, kazán központi fûtéshez), üvegrost termék, egyéb szigetelõ üvegtermék, társított papír és karton (felületileg nem mázolt és nem impregnált), síküveg, úsztatott üveg, hajlított megmunkált üveg, biztonsági üveg, szigetelõ üveg, egyéb építõanyag (pl. márványból, mûkõbõl, gránitból, homokkõbõl készült építõkõ, homok, kavics, mészkõ, kerámia, gipsz, palakõ, kaolin, elõre gyártott épület mûanyagból, burkolólap, kályhacsempe, tégla, tetõcserép, cement, mész), elõre gyártott épületelem (pl. létra, rács, kerítés, ereszcsatorna), aljzatkiegyenlítõ, csemperagasztó stb; az uszoda és szaunatechnika: elõregyártott medence, vízicsúszda, uszodatechnikai berendezés (pl. vízforgató, hõcserélõ, ellenáramoltató, szivattyú), szaunaberendezés (pl. gõzkabin, infrakabin és kiegészítõi), tisztító- és fertõtlenítõszer stb. Ide tartozik: a szaniteráru (pl. fürdõkád, zuhanyfülke, zuhanyozótálca, WC-csésze) és a nyílászáró (ajtó, ablak), tartozék, kiegészítõ is. Nem ide tartozik: a háztartási üvegáru és finomkerámia áru (1342), tapéta, padlóburkoló (1605). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a medenceépítés. 1371. Könyvesbolt Könyv (pl. nyomtatott könyv, brosúra, röplap, szótár, lexikon, térkép). Nem ide tartozik: a használt, antikvár könyv (1800). 1372. Hírlap-, papír- és írószer, mûvészellátó üzlet Újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány, papír-írószer, nyomtatvány, mûvészellátó termék (pl. festék, festõállvány, paletta). A hírlapüzletben kiegészítõ jelleggel gyárilag csomagolt tartós élelmiszer is forgalmazható. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a fénymásoló szolgáltatás, a lottó-totó és postai értékcikk (pl. bélyeg) árusítása. 1380. Számítógép- és szoftverüzlet Számítógép, számítógép-részegység, -elem, -tartozék, tároló-, adatrögzítõ és átalakító-egység, sokszorosított szoftver (CD-ROM), számítógépes játékszoftver, másológép, ügyvitel-technikai gép, írógép, számológép stb. Ide tartozik: a videojáték-gép, számítógépes játékszoftver, videojáték is. 1420. Illatszerüzlet, drogéria Illatszer, kozmetikai és testápolási cikk (pl. szépség-, arc- és bõrápoló készítmény, haj-, száj- és fogápoló-, borotválkozószer, dezodor, fürdéshez való készítmény, toalettpapír, zsebkendõ, kéztörlõ). Ide tartozik: a babaápoláshoz szükséges termék (pl. pelenka, babakrém) is. Nem ide tartozik: a babaápolási cikk, babakocsi, babaágy, babaruházat együttes forgalmazását folytató babaszaküzlet (1750), paróka és póthaj értékesítése (1750). 1430. Állatgyógyászati termékek üzlete Állatgyógyászati termék, in vitro diagnosztikum állatgyógyászati felhasználásra.
2007/74. szám
Nem ide tartozik: a kedvtelésbõl tartott állatok eledelboltja (1610). Nem tartozik a rendelet hatálya alá az állatorvosi rendelõ. 1452. Közérzettel kapcsolatos termékek üzlete Papucs, cipõ, zokni, harisnya, párna stb. és készülék (pl. vérnyomásmérõ, fájdalomcsillapító-, fogyasztókészülék, lámpa). 1500. Üzemanyagtöltõ állomás Gépjármû- és motorkerékpár-üzemanyag, motorbenzin, gázolaj, autógáz, gépjármû-kenõanyag, -hûtõanyag és adalékanyag stb. Nem ide tartozik: az üzemanyag-nagykereskedelem és a szállítási, közlekedési vállalatok saját ellátását szolgáló üzemanyagkút (5700). 1602. Óra- és ékszerbolt Óra, óraalkatrész, kiegészítõ (pl. óraszíj), ékszer (gyöngy, drágakõ, nemesfém), bizsu. Nem ide tartozik: az óra- és ékszerjavító mûhely, fiók (8700). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a (test)ékszer-felhelyezés. 1603. Sportszerbolt Sporteszköz, horgászfelszerelés, kempingcikk, csónak, kerékpár és alkatrész, tartozék. Ide tartozik: a vadászbolt (pl. vadászfelszerelés, ruházat), a sportserleg, -kupa, -trófea és sportérem is. Nem ide tartozik: a fegyver- és lõszerszaküzlet, valamint a fegyvert, lõszert árusító vadászbolt (1615). 1604. Játékáruk üzlete Játék, játékszer (pl. baba, játékállat, kerekes jármû gyerekek részére, puzzle, kártya, biliárd, játékvonat, modell). Ide tartozik: a bûvészettel (mutatványos kellékkel, felszereléssel) kapcsolatos cikkek értékesítése is. Nem ide tartozik: a számítógépes játékszoftver, videojáték-gép és videojáték értékesítése (1380). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a játékterem-, játékautomata-üzemeltetés, gyermekmegõrzõ, illetve a gyermekek részére kialakított játszóház. 1605. Tapéták, padlóburkolók, szõnyegek és lakástextíliák üzlete Tapéta és padlóburkoló, szõnyeg, drapéria, takaró, függöny stb. Nem ide tartozik: a rövid- és méteráru (1310). 1606. Virágbolt és kertészeti üzlet Virág, dísznövény és szaporítóanyaga (pl. palánta, virághagyma, virágmag, dugvány, oltvány), koszorú, koszorúalap, virágcserép, virágföld, szobanövény kezelésére szolgáló növényvédõszer, tápsó, mûvirág stb. mellett gyümölcs- és díszfa, cserje is értékesíthetõ. 1610. Kedvtelésbõl tartott állatok kereskedése és állateledelbolt A kedvtelésbõl tartott állatok (pl. teknõs, papagáj, díszhal, kutya, macska), a tartáshoz szükséges felszerelési cikk, állateledel, szakkönyv stb. Nem ide tartozik: a kistételû táp- és takarmányértékesítés (1750).
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1611. Szexuális áruk üzlete Szexuális élet ábrázolását tartalmazó mû, könyv, mûsoros kazetta és lemez (pl. hang-, videokazetta, DVD), folyóirat, film, fotó, reprodukció, szabadforgalmazású egészségügyi cikk, a szexuális élet során alkalmazott eszköz stb. 1615. Fegyver és lõszer, pirotechnikai termékek üzlete Fegyver, lõszer, felszerelés, kellék, pirotechnikai termék (pl. petárda, tûzijáték). Ide tartozik: a fegyvert, lõszert forgalmazó vadászbolt, ahol kiegészítõ jelleggel vadászruházat, -felszerelés stb. is árusítható. Nem ide tartozik: a fegyvert, lõszert nem forgalmazó vadászbolt (1603). 1700. Háztartási tüzelõanyag-telep Szilárd tüzelõanyag, petróleum, az OMH által hitelesített átfolyásmérõvel és összegezõvel, ólomzárral ellátott mérõmûszeren keresztül, tüzelõolaj tárolótartályból történõ értékesítése. 1701. Palackosgáz értékesítõhely, cseretelep Ide tartozik: a turista használatú palackba történõ pébégáz átfejtése is. 1750. Egyébiparcikk-üzlet Ide tartozik: a háztartási tisztítószer, vegyiáru (pl. szappan, mosószer, súrolószer, fertõtlenítõszer, öblítõ, helyiségillatosító és -szagtalanító készítmény, fényesítõszer, krém) lábbelihez, bútorhoz, padlóhoz, üveghez, fémhez stb.; a mezõgazdasági, méhészeti és borászati cikk, pincegazdasági felszerelés, vetõmag, tápszer, takarmány, termésnövelõ anyag, növényvédõszer, kötözõfonal, zsineg, szakkönyv stb. szaküzletben, gazdaboltban történõ értékesítése, ahol kiegészítõ jelleggel a tevékenységhez szükséges eszköz, kisgép is forgalmazható; a fotó- és optikai cikk: fotó-, optikai- és precíziós felszerelés, alkatrész, tartozék film, fotóvegyszer, kontaktlencse, szemüveglencse, szemüvegkeret, kész szemüveg (pl. napszemüveg, olvasószemüveg), távcsõ, optikai teleszkóp, mikroszkóp, folyadékkristályos kijelzõ, analóg és digitális fényképezõgép, filmfelvevõ gép, vetítõ, filmtechnikai nagyító és kicsinyítõ berendezés, fotó-optikai alkatrész és tartozék, kézi hosszmérõ eszköz, barométer, fénymérõ, hõmérõ, fotó-optikai cikkek tisztítószere stb.; a kegytárgykereskedés: kegyszer, imakönyv, egyházi cikk, temetkezési kellék; a mûalkotás, népmûvészeti és iparmûvészeti áru: egyedi, zsûrizett képzõ-, ipar- és népmûvészeti alkotás, kézmûáru, mûtárgy; az emlék- és ajándéktárgy; a numizmatika tárgykörébe tartozó cikk (pl. bélyeg, érme, papírpénz); az ásvány és ezoterika: ásvány, ezoterikával kapcsolatos termék (pl. feng-shui, füstölõ, aromaterápia, szakkönyv, hang- és képanyag); a kreatív-hobbi és dekorációs termék [saját kezûleg készíthetõ (dísz)tárgyakhoz vásárolható kellék, anyag, technika, minta, szakkönyv stb.];
5207
a bababolt: a babafelszerelés, kiegészítõ (pl. gyermekkocsi, babaágy, babaruházat, babaápolási cikk), bébiétel és ital széles választéka; a lovasbolt: a lótartáshoz, lovassporthoz kapcsolódó lószerszám, lóápolási cikk, lovasruházat, táp és táplálékkiegészítõ stb. széles választéka; a paróka és póthaj (emberi hajból, állati szõrbõl, mûszálból); továbbá minden olyan üzlet, amely a rendeletben feltüntetett iparcikk vegyes- és szaküzletek közé egyértelmûen nem sorolható be. Nem ide tartozik: a videokamera forgalmazása (1352), a mûvészellátó üzlet (1372), a gépjármû-kenõanyag és üzemanyag-adalék árusítása [(1500), illetve meghatározott feltétellel (6020, 6030)], a szemüveglencse egyedi csiszolása és keretbehelyezése, szemüvegjavítás (8800). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a temetkezési szolgáltatás, illetve az ennek keretén belül biztosított temetkezési kellék (pl. koporsó, urna, szemfedél). Használtcikk-kiskereskedelmi üzletek Ide tartozik: az eredeti célra még felhasználható nem új termékek eladása. Nem ide tartozik: a fém- és hulladék-felvásárlás és kereskedés (5700). 1800. Használt cikkek boltja Használt könyv, ruházati cikk, sportszer, bútor, egyéb használtcikk, régiség. Nem ide tartozik: a numizmatika tárgykörébe tartozó cikk (1750), valamint a használt személygépjármû (6010), egyéb gépjármû (6012), személygépjármû-alkatrész (6020), motorkerékpár (6030) kiskereskedelmi értékesítése. 1850. Zálogkereskedés Ide tartozik a zálogházi tevékenység keretén belül felvett és ki nem váltott zálogtárgy kereskedelmi értékesítése. Nem tartozik a rendelet hatálya alá maga a zálogházi tevékenység. 2. Vendéglátás Valamennyi vendéglátóhelyen értékesíthetõ kenyér, péksütemény, tejital, teaital, kávéital, gyümölcs, dohánytermék, gyufa, öngyújtó, postai cikk, képeslap, folyóirat, napilap. Kereskedelmi vendéglátóhely A kereskedelmi vendéglátóhelyen szerencsejátéknak nem minõsülõ szórakoztató játék (pl. teke, biliárd, kártyajáték, játékautomata) és mûsoros elõadás, zene, tánc folytatható. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a játékterem, klub mûködtetése.
5208
MAGYAR KÖZLÖNY
2110. Melegkonyhás vendéglátóhely Meleg-hideg ételek, cukrászati készítmények, sütõ- és édesipari termékek, kávé, szeszes és szeszmentes italok. Az ételeket meghatározóan a helyszínen készítik, fõzik vagy sütik. Ide tartozik: pl. étterem, vendéglõ, csárda, gyorsétkezõhely, étkezde, kifõzde, étterem-sörözõ, kávéház, vasúti és más személyszállító eszköz étkezõkocsija. 2120. Cukrászda Jellemzõen saját készítésû cukrászati készítmények, édesipari termékek, hideg ételek, ahol a helyben fogyasztás is biztosított. Szeszes és szeszmentes italok. 2130. Italüzlet Különbözõ szeszes és szeszmentes italok kiszolgálása palackozva és kimérve, étel felszolgálása nélkül. A nem a helyszínen készített egyszerû étel (kelt és zsíros tésztából készített finompékáru, pogácsa, szendvics stb.) is értékesíthetõ. Ide tartozik: pl. teázó, drinkbár, sörbár, borozó, italbolt, kocsma. 2140. Egyéb vendéglátóhely Hideg ételek, melegített kész-, illetve félkész ételek, frissen sült (grillezett) húsok, halak, nyers saláták és zöldségfélék, lángos, édesipari termékek, cukrászati készítmények, kávé, szeszes és szeszmentes italok stb. Ide tartozik: pl. ételbár, tejbár, bisztró, pecsenyesütõ, büfé, falatozó, fagylaltozó, valamint a bármilyen intézményben mûködõ nyílt árusítású vendéglátóhely. Nem ide tartozik: a munkahelyi, intézményi, pl. az iskolai büfé (2220). 2150. Zenés szórakozóhely Különbözõ szeszes és szeszmentes italok értékesítése palackozva és kimérve, étel, élõ és gépzene-szolgáltatás, mûsor. Ide tartozik: pl. mulató, varieté, bár, diszkó. Munkahelyi vendéglátóhelyek 2210. Fõzõkonyhás munkahelyi gyors- és önkiszolgáló étterem Munkahelyen, intézményben, külsõ gazdasági szervezet által mûködtetett, fõzõkonyhával rendelkezõ étterem. Étel és ital készítése, és azok meghatározott személyeknek történõ kiszolgálása, italértékesítés szeszes ital nélkül. Ide tartozik: az alap-, közép-, felsõfokú iskolai oktatásban részesülõ fiataloknak az oktatási intézmény keretei között biztosított fõzõkonyhás étkeztetése, egy adott munkahely (pl. üzem, hivatal vagy sporttelep) dolgozóinak étkeztetése. 2220. Munkahelyi, intézményi büfé Munkahelyen, intézményben, külsõ gazdasági szervezet által fenntartott és mûködtetett büfé, melyben az Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhelynél (2140) elõírt termékek értékesíthetõk, szeszesital kivételével. Ide tartozik: az iskolai büfé is.
2007/74. szám
Szervezetek és a lakosság étkeztetését végzõ központi fõzõkonyha 2300. Szervezetek és a lakosság étkeztetését végzõ központi fõzõkonyha Az ételt központi egységben készítik és onnan kerül kiszállításra a fõzõkonyhával nem rendelkezõ szervezet, intézmény: pl. közlekedési (pl. légiforgalmi) társasághoz, sport- és hasonló létesítménybe, iskolába, valamint a lakosság, magánszemélyek részére. Rendezvényi étkeztetés 2400. Rendezvényi étkeztetés Szerzõdéses megegyezésen alapuló vendéglátó tevékenység, a fogyasztó által meghatározott helyen és eseti alkalomra szól. Ide tartozik: pl. a parti-szerviz. 3. Turisztikai szolgáltatás Nem tartozik a rendelet hatálya alá a kizárólag pénzváltási tevékenységet végzõ egység. 3100. Utazási iroda Külön jogszabályban meghatározott utazások szervezése és értékesítése. 3200. Utazási ügynökség Más utazási vállalkozás által szervezett utazások és szolgáltatások értékesítése utasok részére. 3300. Turisztikai szolgáltató iroda Bármely, a turizmussal összefüggõ, utazásszervezésnek, illetve közvetítésnek nem minõsülõ (rész)tevékenység. Ilyenek különösen: a szálláshely közvetítése, értékesítése, fizetõ-vendéglátás üzletszerû szervezése és értékesítése, menetjegy-értékesítés, idegenvezetõi és tolmácsszolgálat, jegyértékesítés, ajándék- és értékcikk-árusítás, gépkocsikölcsönzés, információszolgálat, vízumbeszerzés, személyszállítás, pénzváltási tevékenység a Magyar Nemzeti Bank engedélyével stb., a turisták utazási tájékoztatókkal, tanácsokkal, útitervekkel való ellátása, szálláshelyfoglalás. 4. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás Nem tartozik a rendelet hatálya alá a turisztikai célú magánszálláshely-szolgáltatás (fizetõvendéglátás és falusi szállásadás), valamint az egyéb célú szoba, lakás, apartman kiadása, továbbá az ingatlanok és lakókocsik tartós (havi vagy éves) használatra történõ bérbeadása, lízingelése, vasúti hálókocsi szolgáltatás. 4100. Szálloda Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek részére elsõsorban rövid idõtartamú tartózkodás céljára bútorozott vendégszobákban és/vagy lakosztályokban szállást és egyéb (pl. étel- és italszolgáltatás, parkolás, mosoda, bankett- és konferencialehetõség, sportolási, szórakozási és pihenési) szolgáltatáso-
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
kat nyújt, és valamely szállodatípus meghatározott osztályába sorolták be. Mûködési engedély csak önállóan a szállodára adható ki, egyéb más engedélyköteles tevékenység (pl. vendéglátás) folytatásához külön mûködési engedély szükséges. 4200. Panzió (fogadó) Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek részére elsõsorban rövid idõtartamú tartózkodás céljára bútorozott vendégszobákban szállást és egyéb, a szállodánál szûkebb körû kiegészítõ szolgáltatásokat nyújt, és panzió osztályba sorolták be. Mûködési engedély csak önállóan a panzióra adható ki, egyéb más engedélyköteles tevékenység (pl. vendéglátás) folytatásához külön mûködési engedély szükséges. 4300. Üdülõház Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek (családok, csoportok, gyermekek stb.) részére elsõsorban rövid idõtartamú tartózkodás céljára szállást nyújt, és üdülõház osztályba sorolták be. A férõhelyek bútorozott szobákban állnak rendelkezésre, amelyekhez nappali/étkezõ, konyha és fürdõszoba is tartozhat. A szálláshely megfelelõen közmûvesített területen vagy kempingben található, és egyáltalán nem vagy minimális mértékû kiegészítõ szolgáltatást nyújt. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a ház, illetve bútorozott lakás vagy apartman tartós használatra, jellegzetesen havi vagy éves idõtartamra történõ bérbeadása. 4400. Kemping Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a rövid idõtartamú tartózkodás céljából, pihenési, üdülési céllal érkezõ vendégek és jármûveik (lakókocsi, lakóbusz stb.) részére bekerített, megfelelõen közmûvesített területet (táborhelyet) és egyéb szolgáltató létesítményeket (pl. tisztálkodási, mosási, fõzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosít. A kemping területén található üdülõházra külön mûködési engedély szükséges. 4500. Turistaszálló Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a rövid idõtartamú tartózkodás céljából érkezõ vendégek részére szállást és a teljes szállodai szolgáltatásnál szûkebb körû szolgáltatásokat nyújt, és turistaszálló osztályba sorolták be. 4600. Ifjúsági szálló Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely fiatalkorúak, diákok és fiatal felnõttek részére, rövid idõtartamú tartózkodás céljára szállást, a teljes szállodai szolgáltatásnál szûkebb körû szolgáltatásokat nyújt, és az ifjúsági szálló osztályba sorolták be. Nem ide tartozik: a diákszálló, kollégium és munkásszálló kereskedelmi szálláshely-szolgáltatása (4700). 4700. Egyéb szálláshely Alaptevékenységét tekintve nem kereskedelmi szálláshely, azonban szabad szálláskapacitását szûk körû egyéb szolgáltatások nyújtásával együtt átmeneti idõtartamú tartózkodáshoz kereskedelmi célból vendégek részére kiadja.
5209
Ide tartozik: a diákszálló, kollégium, munkásszálló stb. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a nem üzleti célú (nonprofit) szálláshely kategóriába tartozó szálláshely. 5. Nagykereskedelem Nem tartozik a rendelet hatálya alá az áru tárolására szolgáló raktárral, telephellyel nem rendelkezõ ügynöki nagykereskedelem. Általános nagykereskedelem 5000. Általános nagykereskedelmi raktár Az élelmiszertermékek és iparcikkek széles körét együttesen forgalmazó raktár. Alapterület: 3000 m2 felett. Ide tartozik: a C+C nagykereskedelmi raktár is. Szakosodott nagykereskedelem 5100. Élelmiszer-, ital-, dohányáru nagykereskedelmi raktár Zöldség-gyümölcs, hús-húskészítmény, tej-, tojás-, étolaj-, zsiradék, alkoholtartalmú és egyéb ital, dohánytermék, cukor, csokoládé, édesség, sütõipari termék, kávé, tea, kakaó és fûszer, hal, rák és egyéb tengeri állat, bébiétel, diabetikus készítmény, kedvtelésbõl tartott állatok eledele stb. 5200. Fogyasztási cikk nagykereskedelmi raktár Textil, ruha és lábbeli, háztartási gép, készülék, rádió, televízió, video- és DVD-készülék, zene- és videofelvétel, porcelán, üvegáru, háztartási vegyi áru, tisztítószer, illatszer, kozmetikai termék, állatgyógyászati termék és készítmény, bútor, szõnyeg, világítóberendezés, óra és ékszer, kerékpár és kerékpár-alkatrész, írószer, papíráru, könyv, magazin, újság, bõráru, turista- és sportfelszerelés, hangszer, játék, fa-, parafa-, vesszõbõl font termék, egyéb háztartási cikk. Nem ide tartozik: az irodabútor (5400), a mûsor nélküli kazetta és lemez (hang- és videokazetta, CD, DVD stb.) (5600), az ipari textilszál és ipari vegyi áru (5700). 5400. Gépek és berendezések nagykereskedelmi raktára Mezõgazdasági gép, berendezés és tartozék, szerszámgép, bányászati- és építõipari gép, textilipari gép, varró- és kötõgép, irodabútor, irodagép és -berendezés, egyéb gép és berendezés. Nem ide tartozik: a háztartási varró- és kötõgép (5200), a számítógép és számítógép-periféria (5600). Nem ide tartozik: a gépjármû (6011), az egyéb gépjármû (pl. tehergépkocsi, utánfutó, lakókocsi) (6013), gépjármûalkatrész (6021), motorkerékpár (6031), kerékpár (5200). 5500. Mezõgazdasági termék nagykereskedelmi raktár Gabona, vetõmag, olajos magvak, feldolgozatlan dohány, takarmány, toll, egyéb mezõgazdasági nyersanyagraktár, dísznövény, vágott virág, bõr stb. Ide tartozik: a vadásztrófea is.
5210
MAGYAR KÖZLÖNY
5600. Információs, telekommunikációs (ICT) berendezések nagykereskedelmi raktára Számítógép, számítógép-periféria és szoftver, elektronikus és telekommunikációs berendezés és alkatrésze. Nem ide tartozik: az irodagép és -berendezés (5400). 5700. Egyéb szakosodott nagykereskedelmi raktár Üzemanyag, kenõ- és adalékanyag, tüzelõanyag, érc, fém, fa, építõanyag, szaniteráru, vas- és fémáru, szerelvény, fûtési berendezés, ipari vegyi áru, ipari felhasználású textilszál, papír, drágakõ, hulladék, betétdíjas göngyöleg stb. Ide tartozik: a szállítási és közlekedési vállalatok saját ellátását szolgáló üzemanyagkút is. Nem ide tartozik: a háztartási célú vezeték, kapcsoló és más villamossági szerelvényáru (5200), a háztartási célú vegyi áru és illatszer (5200), a nem ipari textilszál (5200), a gépjármû-gumiabroncs (6021). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a háztartási és ipari hulladék ártalmatlanítás céljából történõ gyûjtése és kezelése. Vegyes termékkörû iparcikk nagykereskedelem 5800. Iparcikk nagykereskedelmi raktár Az iparcikkek széles körének specializáció nélküli nagykereskedelme. Nem ide tartozik: az élelmiszertermékek és iparcikkek széles körét együttesen forgalmazó raktár (5000). 6. Gépjármû- és motorkerékpár-kereskedelem, motorkerékpár-javítás Ide tartozik: az új és használt gépjármû, valamint gépjármû és motorkerékpár alkatrész és tartozék nagy- és kiskereskedelme, és a motorkerékpár-javítás. Nem ide tartozik: az üzemanyag nagykereskedelme (5700) és kiskereskedelme (1500), a gépjármûvek kölcsönzése (7100–7200) és a motorkerékpár-kölcsönzés (7300). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a gépjármû-javítás, szervízszolgáltatás (pl. mechanikai és villamossági javítás, karosszériajavítás, fényezés, festés, szélvédõ és ablak javítása, gumiabroncs és gumibelsõ javítása, felszerelése, cseréje), az autómosási szolgáltatás, valamint az ügynöki tevékenység. 6010. Személygépjármûvek kiskereskedelmi üzlete Meghatározóan lakossági célú új és használt személygépjármû, és a 3,5 tonnánál könnyebb személyszállításra szolgáló terepjáró gépjármû kiskereskedelmi értékesítése. Nem ide tartozik: a személygépjármû-alkatrész és -tartozék (6020), a motorkerékpár (6030), a lakókocsi, lakóautó kiskereskedelmi értékesítése (6012). Nem tartozik a rendelet hatálya alá az autó- és autógumi-szerviz szolgáltatás és az autómosás.
2007/74. szám
6011. Gépjármûvek nagykereskedelmi üzlete, raktára Meghatározóan gazdálkodó szervezetnek, intézménynek, kiskereskedõnek történõ új és használt személygépjármû és 3,5 tonnánál könnyebb gépjármû értékesítése. Ide tartozik: a 3,5 tonnánál könnyebb, személyszállításra szolgáló speciális gépjármû (pl. minibusz, mentõautó), a 3,5 tonnánál könnyebb terepjáró gépjármû nagykereskedelmi értékesítése is. Nem ide tartozik: a gépjármûalkatrész- és -tartozék nagykereskedelmi raktár, üzlet (6021), a motorkerékpár nagykereskedelmi raktár, üzlet (6031). 6012. Egyéb gépjármû kiskereskedelmi üzlet Meghatározóan lakossági célú új és használt, 3,5 tonnánál könnyebb gépjármû, mint a lakókocsi és lakóautó, utánfutó stb. Nem ide tartozik: a személyszállításra szolgáló terepjáró kiskereskedelmi értékesítése (6010), a motorkerékpár kiskereskedelmi üzlet (6030). 6013. Egyéb gépjármû nagykereskedelmi raktár, üzlet Meghatározóan gazdálkodó szervezetnek, intézménynek, kiskereskedõnek történõ új és használt egyéb gépjármû (pl. autóbusz, tehergépkocsi, pótkocsi, nyergesvontató, lakókocsi, lakóautó), és a 3,5 tonnánál nehezebb terepjáró gépjármû nagykereskedelmi értékesítése. Nem ide tartozik: a személygépjármû, a 3,5 tonnánál könnyebb, személyszállításra szolgáló speciális gépjármû (pl. minibusz, mentõautó), a 3,5 tonnánál könnyebb terepjáró gépjármû nagykereskedelmi értékesítése (6011), a motorkerékpár nagykereskedelmi raktár, üzlet (6031). 6020. Személygépjármû-alkatrész és -tartozék kiskereskedelmi üzlet Meghatározóan a lakossági célú gépjármû-alkatrész, -tartozék, -felszerelés (pl. új, használt és újrafutózott gumiabroncs és gumibelsõ, gyújtógyertya, akkumulátor, izzó, elektromos alkatrész, biztonsági öv) értékesítése. Kiegészítõ jelleggel gépjármû-kenõanyag (olaj, zsír), adalék (fagyásgátló) stb. is forgalmazható. Ide tartozik: a bontásból származó személygépjármû-alkatrész kiskereskedelmi értékesítése is. Nem ide tartozik: a gépjármûbe szerelhetõ híradástechnikai cikk (pl. autórádió, CD-lejátszó) kiskereskedelmi értékesítése (1352). 6021. Gépjármû-alkatrész és -tartozék nagykereskedelmi raktár, üzlet Meghatározóan gazdálkodó szervezetnek, intézménynek, kiskereskedõnek történõ gépjármû-alkatrész, -tartozék, -felszerelés (pl. új, használt és újrafutózott gumiabroncs és gumibelsõ, gyújtógyertya, akkumulátor, izzó, elektromos alkatrész, biztonsági öv) értékesítése. Kiegészítõ jelleggel kenõanyag, adalékanyag stb. is forgalmazható. Ide tartozik: a bontásból származó gépjármû-alkatrész nagykereskedelmi értékesítése is. Nem ide tartozik: gépjármû-nagykereskedelem (6011) és motorkerékpár- és motorkerékpár-alkatrész nagykereskedelem (6031), a gépjármûbe szerelhetõ híradástechnikai
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
cikk (pl. autórádió, CD-lejátszó) nagykereskedelmi értékesítése (5200). 6030. Motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész és -tartozék kiskereskedelmi üzlet Meghatározóan a lakosság részére történõ új és használt motorkerékpár (moped is), motorkerékpár alkatrész és tartozék kiskereskedelmi értékesítése. Kiegészítõ jelleggel kenõanyag, adalék stb. is forgalmazható. Ide tartozik: a motorkerékpár-alkatrész és -tartozék csomagküldõ tevékenység is. Nem ide tartozik: a kerékpár és -alkatrész kiskereskedelem (1603), a kerékpár és -alkatrész nagykereskedelem (5200), a motorkerékpár-kölcsönzés (7300) és a kerékpárjavítás (8800). 6031. Motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész és -tartozék nagykereskedelmi raktár, üzlet Más gazdálkodó szervezet, intézmény részére történõ új és használt motorkerékpár (moped is), motorkerékpár-alkatrész és -tartozék értékesítése. Kiegészítõ jelleggel kenõanyag, adalék stb. is forgalmazható. Ide tartozik: a motorkerékpár-alkatrész és -tartozék csomagküldõ tevékenység is. Nem ide tartozik: kerékpár és kerékpár-alkatrész nagykereskedelem (5200). 6032. Motorkerékpár javító mûhely Motorkerékpár karbantartása és javítása, speciális javítás, hibaelhárítás. Nem ide tartozik: a kerékpárjavítás (8800). Nem tartozik a rendelet hatálya alá a gépjármûjavítás. 7. Kölcsönzés Nem tartozik a rendelet hatálya alá az a szolgáltatási tevékenység, amely a vállalkozás telephelyén, vagy azon kívül, komplex szolgáltatás keretében eszközöket biztosít az igénybe vevõ részére (pl. fitness-terem, gokart-pálya, vízicsúszda-szolgáltatás, üzemeltetés). 7100. Személygépjármû kölcsönzõ Személygépjármû és a 3,5 tonnánál kisebb teherbírású gépjármû kölcsönzése. Nem ide tartozik: a motorkerékpár (7300) és a kerékpár (7600) kölcsönzése. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a gépjármûvezetõvel együtt igénybe vett kölcsönzés. 7200. Gépjármû-kölcsönzõ A 3,5 tonnánál nagyobb teherbírású gépjármû (pl. teherautó, pótkocsi, nyerges vontató) és szabadidõs jármû kölcsönzése. 7300. Egyéb szárazföldi jármû-kölcsönzõ Motorkerékpár, lakóautó, autóhoz kapcsolható lakókocsi, utánfutó stb. vezetõ nélküli kölcsönzése. Nem ide tartozik: a kerékpár kölcsönzése (7600). 7400. Vízijármû-kölcsönzõ Csónak, légpárnás jármû személyzet nélküli kölcsönzése.
5211
Nem ide tartozik: a szórakozáshoz, szabadidõ eltöltéséhez vitorláshajó, vízi sporteszköz (pl. motorcsónak, jet ski, vízibicikli, vízisí) kölcsönzése (7600). 7500. Videokazetta, DVD kölcsönzése Mûsoros videokazetta, DVD (nem könyvtári) kölcsönzése otthoni szórakozás céljából. Ide tartozik: a videojáték kölcsönzése is. Nem ide tartozik: a video- és DVD-készülék kölcsönzése (7800). 7600. Szabadidõs- és sporteszköz kölcsönzõ Szórakozáshoz, szabadidõ eltöltéséhez használt cikk kölcsönzése: kerékpár, vízi jármû (pl. vitorlás hajó, motorcsónak, vízibicikli) és vízisport-eszköz és felszerelés (pl. kajak, kenu, szörf, vízisí), légisport-eszköz (pl. vitorlázóés sárkányrepülõ), télisport-felszerelés (pl. korcsolya, sífelszerelés, snowboard), egyéb sportfelszerelés (pl. golf, tenisz), kempingfelszerelés (pl. kempingszék és napernyõ) kölcsönzése. Nem ide tartozik: a mûsoros hanghordozó (hanglemez, audiokazetta, CD és hasonló hangfelvétel) (7800) és a videokazetta-, DVD-, videojáték (7500) kölcsönzése. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a gokart-pálya, fittness- és kondícionáló terem. 7700. Számítógép és -felszerelés kölcsönzõ Számítógép, számítástechnikai eszköz, nyomtató, háztartási célú irodai gép, berendezés és felszerelés (pl. fénymásoló, írógép és berendezés és más irodai gép) kölcsönzése. Nem ide tartozik: a telefon, fax (7900) kölcsönzése. 7800. Egyéb személyi és háztartási cikk kölcsönzõ Ide tartozik: a televízió-, rádió-, videokészülék: a háztartásban használatos televízió-, rádió-, video- és DVD-készülék, kazettás magnó, HIFI berendezés és különféle szórakoztató-elektronikai berendezés, készülék és tartozék, különbözõ mûsoros hanghordozó (pl. hanglemez, audiókazetta, CD és hasonló hangfelvétel) stb.; a háztartási eszköz: elektromos és nem elektromos háztartási gép, berendezés és felszerelés (pl. hûtõszekrény, mosógép, háztartási robotgép, grillsütõ, kenyérpirító, légkondicionáló), konyhai felszerelés (pl. asztali, étkezési edény, evõeszköz, teríték, üvegáru), dísztárgy, háztartásiés lakástextília (pl. ágynemû, szõnyeg, függöny, asztalterítõ), könyv, újság stb.; a szerszám: a háztartásokban és a ház körüli, kerti munkákhoz szükséges gép, szerszám és felszerelés (pl. barkácsgép, kéziszerszám, fûnyíró); a bútor és lakberendezési cikk: pl. asztal, ágybetét, dísztárgy, virág és dísznövény; a fotó-optikai cikk: fotófelszerelés és egyéb optikai termék; a hangszer, kotta és kiegészítõ (pl. kottatartó); a ruházat: esküvõi ruha, jelmez, lábbeli, kiegészítõ (pl. ékszer, bizsu) kölcsönzése. Nem ide tartozik: a személygépjármû (7100), az egyéb szárazföldi jármû (7300), vízijármû (7400), a videojáték,
5212
MAGYAR KÖZLÖNY
videokazetta és DVD-lemez (7500), a szabadidõs és sporteszköz (7600) kölcsönzése. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a könyv, újság és folyóirat, zenei és videofelvétel stb. könyvtári kölcsönzése. 7900. Egyéb gép, berendezés és tárgyi eszköz kölcsönzõ Telekommunikációs eszköz (pl. telefon, fax), valamint egyéb fel nem sorolt, meghatározóan háztartásokban használatos gép, berendezés kölcsönzése. Nem ide tartozik: a számítógép, irodagép, berendezés (7700), a ház körüli munkához, hobbikerthez gép, szerszám, felszerelés (pl. barkácsgép, kéziszerszám, fûnyíró) (7800) kölcsönzése. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a játéktermi játékautomata-kölcsönzés. 8. Fogyasztási cikk javító-szolgáltatás Ide tartozik: meghatározóan a háztartásokban használatos számítógép és periféria, valamint kommunikációs eszköz javítása és karbantartása, személyi- és háztartási cikk stb. javítása. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a gépjármû-javítás, a képzõmûvészeti, múzeumi tárgy (pl. festmény) mûértékének helyreállítása (restaurálása), valamint az ipari tevékenységként végzett javítás, karbantartás (pl. pénztárgépjavítás). 8100. Számítógép és periféra javító mûhely, fiók Kézi számítógép, asztali számítógép, hordozható (laptop) számítógép, noteszgép, mágneslemezes meghajtó, flash meghajtó és egyéb tárolóeszköz, optikai lemezmeghajtó (pl. CD-RW, CD-ROM, DVD-ROM, DVD-RW), nyomtató, monitor, billentyûzet, egér, botkormány és trackball eszköz, belsõ és külsõ számítógép modem, lapolvasó (szkenner), virtuális valóság sisak, számítógép-kivetítõ stb. javítása. 8200. Kommunikációs eszköz javító mûhely, fiók Telefon, mobiltelefon, fax készülék, személyhívó stb. javítása. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a meghatározóan nem háztartási célú távközlési átviteli modem, kommunikációs átviteli eszköz (pl. híd, router), professzionális televíziós és videokamera javítása és karbantartása. 8300. Szórakoztató-elektronikai cikk javító mûhely, fiók Televízió, rádió, videomagnó, CD- és DVD-készülék, háztartási célú videokamera stb. javítása. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a helyhez kötött antenna, parabola antenna szerelése, javítása. 8400. Háztartási gép, otthoni és kerti eszköz javító mûhely, fiók Fagyasztó- és hûtõszekrény, tûzhely, mosógép, ruhaszárítógép, mosogatógép, porszívó, varrógép, szobai légkondicionáló berendezés, háztáji mezõgazdasági kisgép,
2007/74. szám
hobbikerti kisgép, fûnyíró, sövényvágó, lombszívó és -fúvó berendezés stb. javítása. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a gépi meghajtású kéziszerszám és a központi légkondicionáló rendszer javítása. 8500. Lábbeli és egyéb bõráru javító mûhely, fiók Csizma, cipõ, bõrönd, táska stb. javítása, cipõsarkalás. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a lábbelikészítés. 8600. Bútor és lakberendezési tárgy javító mûhely, fiók Lakásbútor, lakberendezési tárgy újrakárpitozása, újrafényezése, javítása. Ide tartozik: a képkeretezés is. 8700. Óra- és ékszerjavító mûhely, fiók Órajavítás, elemcsere, ékszerjavítás és -átalakítás. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a fémek ipari gravírozása, metszése, a blokkolóóra, idõ/dátum bélyegzõ, idõzár és más hasonló idõmérõ eszköz javítása. 8800. Egyéb személyi- és háztartási cikk javító mûhely, fiók Ide tartozik: a kulcsmásolás és késélezés; a szemüveglencse egyedi csiszolása és keretbehelyezése, szemüvegjavítás; a textiljavítás: kész textil- és ruházati cikk felújítása, utólagos javítása, átalakítása, mûstoppolása; a kerékpár-, sport- és szabadidõscikk: a kerékpárjavítás, kerékpárgumi, sportszer, labda, kempingcikk stb. javítása; a hangszerjavítás, hangszerkellék javítása, hangolás; a gravírozás, textildíszítés: késztermék (pl. golyóstoll, öngyújtó) utólagos gravírozása, metszése és (pl. törölközõ, póló) utólagos hímzése, nyomása; és további fel nem sorolt személyes és háztartási cikk javítása. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a ruházati cikk készítése, a gépi meghajtású kéziszerszám javítása, a sportés vadászfegyver javítása, a beépített bútor, konyha beszerelése, a könyvrestaurálás és kötés, gépjármû- és autógumi-szervíz (gumiabroncs és belsõ javítása, felszerelése, cseréje), helyhez kötött antenna, parabolaantenna szerelése, javítása, a fémek ipari gravírozása, metszése. 9. Termelõi borkimérés 9000. Termelõi borkimérés Kizárólag saját termelésû bor nem vendéglátóipari tevékenység keretében elvitelre történõ értékesítése a termelõ saját borelõállító helyén (pl. borpince). Az elvitelre történõ értékesítésen túlmenõen borkóstolás is lehetséges. Ez esetben biztosítani kell a kézmosás és a kóstoláshoz használt pohár mosogatásának lehetõségét. Mosogatási feltétel hiányában egyszer használatos vagy ajándékpohár szükséges. Nem ide tartozik: a bor szaküzletben történõ értékesítése (1260) és a termelõi, tájjellegû borozó (2130).”
2007/74. szám
3. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez
Nyilvántartás a .................................... önkormányzat területén mûködõ, megszûnt üzletekrõl Az engedély kiadásának, módosításának, visszavonásának idõpontja
Az önkormányzat által kiadott
Az üzlet
címe
nyilvántartási szám
1 2 3 4 5 6
b
év
c
irányítószám
út/utca/tér megnevezés, házszám, emelet, ajtó/üzletközpont megnevezése6 mozgóbolt esetében az árusításra engedélyezett területek
üzletköri száma
TEÁOR száma
h
i
j
k
Nyilvántartásba vétel indoka1
d
hó, nap
e
megnevezése
f
g
címe/székhelye
fõtevékenységének
nyitva tartása3
l
alapterülete (m2)4
m
statisztikai számjele5; cégjegyzékszám/vállalkozói ig. szám; adószáma
neve
n
o
település
utca, házszám
p
r
MAGYAR KÖZLÖNY
a
jelölés2
KSH által adott nyilvántartási szám
Az üzletet üzemeltetõ kereskedõ
1 = Új üzlet nyitása, 2 = Módosítás, 3 = Üzlet megszûnése. CS = Csomagküldõ kereskedelmi tevékenység, M = Mozgóbolt, K = Kiegészítõ kereskedelmi tevékenység. 1 = Állandó jelleggel nyitva tartó üzlet napi/heti nyitvatartási ideje, 2 = Idényjelleggel nyitva tartó üzlet napi/heti nyitvatartási ideje, 3 = mozgóbolt esetében az árusításra kijelölt napok. A tevékenység végzésére szolgáló hasznos alapterület. Az üzletet üzemeltetõ kereskedõ statisztikai számjelének elsõ 8 számjegye, illetve a termelõi borkimérést végzõ õstermelõ õstermelõi igazolványszáma. A bevásárlóközpont, üzletközpont, illetve piac neve és az üzlet azon belüli azonosítója.
5213
5214
MAGYAR KÖZLÖNY 4. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez A rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján közterületen árusítható termékek
Napilap és hetilap, folyóirat, könyv Levelezõlap Virág Léggömb Zöldség, gyümölcs Pattogatott kukorica Fõtt kukorica Sült gesztenye Csomagolt pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró Vattacukor és gyárilag vagy az elõállító által csomagolt cukorka Fagylalt, jégkrém Ásványvíz, üdítõital, kávé OÉTI engedéllyel
5. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez A) A rendelet 15. §-ának (2) bekezdése alapján a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó jövedéki termékek az alábbi üzletköri számokat tartalmazó mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletekben árusíthatók: Üzemanyagok: 1500. Üzemanyagtöltõ állomás Tüzelõolaj: 1500. Üzemanyagtöltõ állomás 1700. Háztartási tüzelõanyag 1701. Palackosgáz értékesítõhely, cseretelep Egyéb ásványolaj termékek: 1111. Hipermarket 1112. Élelmiszerüzlet 1121. Iparcikk áruház és szakáruház 1122. Iparcikküzlet 1363. Festékek, lakkok, vasáru, barkács és építési anyagok üzlete 1750. Egyébiparcikk-üzlet kizárólag a háztartási tisztítószert, vegyi árut értékesítõ helyen 1500. Üzemanyagtöltõ állomás 1700. Háztartási tüzelõanyag 1701. Palackosgáz értékesítõhely, cseretelep Valamennyi jármû- és jármûalkatrész kereskedelmi üzletben, raktárban Szeszes italok, úgymint alkoholtermékek, köztes alkoholtermékek, bor, pezsgõ és sör: 1111. Hipermarket 1112. Élelmiszerüzlet
2007/74. szám
1121. Iparcikk áruház és szakáruház 1122. Iparcikküzlet 1260. Palackozott italok szaküzlete Valamennyi vendéglátó üzletkörû egységben, kivétel a Fõzõkonyhás munkahelyi gyors- és önkiszolgáló étterem (2210) és Munkahelyi, intézményi büfé (2220) 4100. Szálloda 4200. Panzió (fogadó) 9000. Termelõi borkimérés Dohánytermékek: 1111. Hipermarket 1112. Élelmiszerüzlet 1121. Iparcikk áruház és szakáruház 1122. Iparcikküzlet 1270. Dohányáru üzlet Valamennyi vendéglátó üzletkörû egység (2110–2400) 4100. Szálloda 4200. Panzió (fogadó)
B) A rendelet 15. §-ának (2) bekezdése alapján a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó jövedéki termékek az alábbi, a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendeletben elõírt üzletköri számokat tartalmazó, és a jelen rendelet hatálybalépésekor már mûködõ és érvényes mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletekben árusíthatók mindaddig, amíg azok módosítására e rendelet 23. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján nem kerül sor: Üzemanyagok: 150 Tüzelõolaj: 150; 170 Egyéb ásványolajtermékek: 111; 112; 113; 114; 1363; 141; 150; 170 Szeszes italok, úgymint alkoholtermékek, köztes alkoholtermékek, bor, pezsgõ és sör: 111; 112; 113; 114; 126; 128; 211; 212; 213; 214; 215; 216; 411; 412; 421; 422; 1261 Dohánytermékek: 111; 112; 113; 114; 127; 128; 211; 212; 213; 214; 215; 216; 220; 411; 412; 421; 422 C) A rendelet 15. §-ának (2) bekezdése alapján a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó jövedéki termékek az alábbi, a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendeletben elõírt üzletköri számokat tartalmazó és a jelen rendelet hatálybalépésekor már mûködõ és érvényes mûködési engedéllyel rendelkezõ üzletekben árusíthatók mindaddig, amíg azok módosítására, e rendelet 23. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján nem kerül sor:
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Üzemanyagok: I/83
5215
Szeszes italok, úgymint alkoholtermékek, köztes alkoholtermékek, bor, pezsgõ és sör: I/0; I/10; I/11; I/12; I/21; I/27; I/29; II/1; II/2; II/3; II/5
Tüzelõolaj: I/82; I/83 Egyéb ásványolajtermékek: I/0; I/10; I/11; I/12; I/21; I/41; I/44; I/82; I/83
Dohánytermékek: I/0; I/10; I/11; I/12; I/21; I/28; I/29; II/1; II/2; II/3; II/4; II/5”
6. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez Fordítókulcs A 2. melléklet szerinti üzletköri szám
Korábbi szám
1. Kiskereskedelmi üzletek I/0, I/10, I/11, 111, 112. 1111. I/0, I/10, I/11, I/12, I/21, 111, 113. 1112. 1210. I/22, 121, 128. 1220. I/23, 122. 1230. I/24, 123. 1240. I/25, 124. 1250. II/2, I/26, 125. 1260. I/27, 126. 1270. I/28, 113, 127, 128. 1280. I/29, 121, 128. 1290. I/42, 129. I/0, I/10, 112. 1121. I/10, 114. 1122. 1310. I/31, 131, 1341. 1320. I/32, 132. 1330. I/33, 133. 1342. I/10, I/51, I/53, I/61, I/64, I/72, 1342, 1343, 1344, 1353, 1614. 1351. I/0, I/10, I/51, I/52, I/53, 112, 114, 1344, 1351, 1361. 1352. I/52, 1352. 1353. I/64, 1353. 1354. I/52, 1352, 1354. I/10, I/41, I/44, I/51, I/63, I/81, 1363. 114, 1361, 1362, 1363, 141, 1603. 1371. I/62, 1371. 1372. I/62, 1372, 1373. 1380. I/54, 138. 1420. I/41, I/42, I/43, 142. 1430. 143. I/10, I/32, I/33, I/41, I/42, I/43, 1452. I/52, 114, 132, 133, 1351, 1352, 141, 142.
Megnevezés
Hipermarket Élelmiszerüzlet Zöldség- és gyümölcsüzlet Hús-, húsáruüzlet Halüzlet Kenyér- és pékáruüzlet Édességüzlet Palackozott italok szaküzlete Dohányáruüzlet Egyébélelmiszer-üzlet Közérzetjavító és étrend-kiegészítõ termékek szaküzlete Iparcikk áruház és szakáruház Iparcikküzlet Textilüzlet Ruházati üzlet Lábbeli- és bõráruüzlet Bútor, lakberendezés, háztartási felszerelés, világítástechnikai és hangszerüzlet Villamos háztartási készülékek és villamossági cikkek üzlete Audio- és videoberendezések üzlete Zenei és videofelvételek, kazetták szaküzlete Telekommunikációs cikkek üzlete Festékek, lakkok, vasáru, barkács és építési anyagok üzlete Könyvesbolt Hírlap-, papír- és írószer, mûvészellátó üzlet Számítógép és szoftverüzlet Illatszerüzlet, drogéria Állatgyógyászati termékek üzlete Közérzettel kapcsolatos termékek üzlete
5216
MAGYAR KÖZLÖNY
A 2. melléklet szerinti üzletköri szám
1500. 1602. 1603. 1604. 1605. 1606. 1610. 1611. 1615. 1700. 1701. 1750.
1800. 1850.
Korábbi szám
I/83, 150. I/63, 1602. I/63, 1603. I/63, I/76,1604, 1609. I/31, I/62, I/65, 1341, 1605. I/73, 1606. I/29, I/77, 115, 161. I/78, 1611. I/63, 1603, 1615, 1616 I/82, 170. I/82, 170. I/10, I/11, I/31, I/32, I/33, I/41, I/42, I/43, I/51, I/61, I/62, I/63, I/71, I/72, I/74, I/75, 114, 131, 132, 133, 1342, 1343, 1373, 141, 142, 1601, 1603, 1604, 1607, 1608, 1612, 1613. I/9. 180. I/9. 180.
2007/74. szám
Megnevezés
Üzemanyagtöltõ állomás Óra- és ékszerbolt Sportszerbolt Játékáruk üzlete Tapéták, padlóburkolók, szõnyegek és lakástextíliák üzlete Virágbolt és kertészeti üzlet Kedvtelésbõl tartott állatok kereskedése és állateledelbolt Szexuális áruk üzlete Fegyver és lõszer, pirotechnikai termékek üzlete Háztartási tüzelõanyag-telep Palackosgáz értékesítõhely, cseretelep Egyébiparcikk-üzlet
Használt cikkek boltja Zálogkereskedés
2. Vendéglátás 2110. II/1, 211. 2120. II/2, 212. 2130. II/3, 213. 2140. II/5, 214. 2150. II/5, 215, 216. II/4, 220. 2210. II/4, 220. 2220. II/4, 220. 2300. II/1, II/4, II/5, 211, 214, 220. 2400.
Melegkonyhás vendéglátó üzlet Cukrászda Italüzlet Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely Zenés szórakozóhely Fõzõkonyhás munkahelyi gyors- és önkiszolgáló étterem Munkahelyi, intézményi büfé Szervezetek és a lakosság étkeztetését végzõ központi fõzõkonyha Rendezvényi étkeztetés
3. Utazásszervezés 3100. III/1, 310. 3200. III/2, 320. 3300. III/3, 330.
Utazási iroda Utazási ügynökség Turisztikai szolgáltató iroda
4. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás IV/1, 411, 412. 4100. IV/2, 421, 422. 4200. 4300. IV/3, 430. 4400. IV/4, 440. 4500. IV/5, 450. 4600. IV/1, IV/3, IV/5, 460. IV/3, IV/5, 430, 450, 460 4700.
Szálloda Panzió (fogadó) Üdülõház Kemping Turistaszálló Ifjúsági szálló Egyéb szálláshely
5. Nagykereskedelem V/1, 519, 520. Általános nagykereskedelmi raktár 5000. V/1, 511, 512, 513, 514, 515, 516, Élelmiszer-, ital-, dohányáru nagykereskedelmi raktár 5100. 517, 518, 519.
2007/74. szám A 2. melléklet szerinti üzletköri szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Korábbi szám
5200. 5400. 5500. 5600.
V/2, V/3, 520. V/3, 540. V/3, 550. V/3, 520, 540.
5700. 5800.
V/3, 530, 531, 532. V/4, 520–550.
5217
Megnevezés
Fogyasztási cikk nagykereskedelmi raktár Gépek és berendezések nagykereskedelmi raktára Mezõgazdasági termék nagykereskedelmi raktár Információs, telekommunikációs (ICT) berendezések nagykereskedelmi raktára Egyéb szakosodott nagykereskedelmi raktár Iparcikk nagykereskedelmi raktár
6. Gépjármû- és motorkerékpár-kereskedelem, motorkerékpár-javítás 6010. I/55, 601. Személygépjármûvek kiskereskedelmi üzlete I/55, 601. Gépjármûvek nagykereskedelmi üzlete, raktára 6011. I/55, 601. Egyéb gépjármû kiskereskedelmi üzlet 6012. I/55, 601. Egyéb gépjármû nagykereskedelmi raktár, üzlet 6013. 6020. I/56, 602. Személygépjármû-alkatrész és -tartozék kiskereskedelmi üzlet I/56, 602. Gépjármû-alkatrész és -tartozék nagykereskedelmi raktár, üzlet 6021. 6030. I/57, 603. Motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész és -tartozék kiskereskedelmi üzlet I/57, 603. Motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész és -tartozék 6031. nagykereskedelmi raktár, üzlet – Motorkerékpár javító mûhely 6032. 7. Kölcsönzés I/112, 701. 7100. I/112, 701. 7200. I/112, 703. 7300. I/112, 703, 7024. 7400. I/112, 702, 7022. 7500. I/112, 702, 7024. 7600. I/112, 702, 7027. 7700. I/112, 702, 7021, 7023, 7025, 7800. 7026. I/112, 702, 7023, 7027. 7900. 8. Fogyasztási cikk javító-szolgáltatás I/54, 804. 8100. I/52, 804. 8200. I/52, 802. 8300. I/52, I/53, I/63, 804. 8400. I/33, 801. 8500. I/61, 804. 8600. I/63, I/72, 803. 8700. I/31, I/32, I/51, I/63, I/64, 803, 8800. 804, 1601. 9. Termelõi borkimérés 1261. 9000.
Személygépjármû kölcsönzõ Gépjármû-kölcsönzõ Egyéb szárazföldi jármû-kölcsönzõ Vízijármû-kölcsönzõ Videokazetta, DVD kölcsönzése Szabadidõs- és sporteszköz kölcsönzõ Számítógép és -felszerelés kölcsönzõ Egyéb személyi és háztartási cikk kölcsönzõ Egyéb gép, berendezés és tárgyi eszköz kölcsönzõ Számítógép és periféra javító mûhely, fiók Kommunikációs eszköz javító mûhely, fiók Szórakoztató-elektronikai cikk javító mûhely, fiók Háztartási gép, otthoni és kerti eszköz javító mûhely, fiók Lábbeli és egyéb bõráru javító mûhely, fiók Bútor és lakberendezési tárgy javító mûhely, fiók Óra- és ékszerjavító mûhely, fiók Egyéb személyi- és háztartási cikk javító mûhely, fiók
Termelõi borkimérés
5218
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány 134/2007. (VI. 13.) Korm. rendelete
2007/74. szám
dõ, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;”
a gépjármû üzemben tartójának kötelezõ felelõsségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról
(5) A Rendelet 1. §-a a következõ x) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „x) ismeretlen gépjármû: az a gépjármû, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetõk;”
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 234. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §-ának (2) bekezdésében és az 567. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Kormány a következõket rendeli el:
(6) A Rendelet 1. §-a a következõ y) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „y) forgalmi engedély: a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, ideiglenes forgalmi engedély, ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármû igazolólapja.”
1. §
2. §
(1) A gépjármû üzemben tartójának kötelezõ felelõsségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a c) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „c) telephely szerinti ország: ca) az az ország, amelynek hatósága a gépjármûvet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy cb) a baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármû baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévõ hatósági jelzés nem rendelhetõ, vagy már nem rendelhetõ hozzá, vagy cc) a Bit.-ben meghatározott rendeltetés helye szerinti tagállam, amennyiben az nem azonos a gépjármûvet hatósági jelzéssel ellátó országgal, vagy cd) hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjármûvek esetében a tulajdonos vagy a jármû felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (szervezet) állandó lakóhelye (székhelye) szerinti ország;”
A Rendelet 2. §-a (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelõje egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerzõdés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthetõ követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is.”
(2) A Rendelet 1. §-a k) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „k) levelezõ: a Bit.-ben meghatározott fogalom;” (3) A Rendelet 1. §-a s) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „s) kárképviselõ: a Bit.-ben meghatározott fogalom;” (4) A Rendelet 1. §-a a következõ w) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „w) súlyos személyi sérülés: a balesetbõl eredõ, legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetbõl ere-
3. § A Rendelet 3. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A biztosítási szerzõdés területi hatálya az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A zöldkártya rendszerben részt vevõ országok listáját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a 16. § (9) bekezdésében foglaltak szerint teszi közzé.”
4. § (1) A Rendelet 4. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A biztosító és a külön jogszabály szerinti kötvénynyilvántartó szerv közötti adatszolgáltatás és adatkezelés rendjére vonatkozóan a Bit. rendelkezései irányadók.”
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A Rendelet 4. §-a (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam – illetve erre irányuló együttmûködési szerzõdés alapján a harmadik ország – információs központja kérésére haladéktalanul köteles közölni a felelõsségbiztosító nevét, címét és egyéb elérhetõségi adatait, a biztosítási kötvény számát és a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévõ kárrendezési megbízottjának adatait. A biztosítóra és a szerzõdésre vonatkozó adatokat a káresemény idõpontjára vonatkozóan, míg a kárrendezési megbízottra vonatkozóan a megkeresésre adandó válasz idõpontjában aktuális adatokat kell közölni. Ha a kért adatokat az információs központok közötti megállapodásban kikötött idõpontig az Információs Központ bármely okból nem tudja megadni, ezt a körülményt az ok megjelölésével legkésõbb a határidõ lejártakor köteles közölni a megkeresõvel.”
5. § (1) A Rendelet 8. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A károsult kártérítési igényét e rendelet alapján, a biztosítási szerzõdés keretei között a károkozó gépjármû üzemben tartójának e rendelet szerinti biztosítójával szemben közvetlenül, vagy a Kártalanítási Számla kezelõjével szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselõvel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedõ joghatállyal. A károsult keresetet indíthat a felelõsségbiztosítást nyújtó biztosító ellen a lakóhelye szerinti tagállamban, illetve a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban is.” (2) A Rendelet 8. §-a (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétõl, illetve a tudomásszerzéstõl számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidõ elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti idõszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezõvel, a Kártalanítási Számla kezelõjével, a kárképviselõvel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.” (3) A Rendelet 8. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezõje, a Kártalanítási Számla kezelõje, a kárképviselõ és a Nemzeti Iroda köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
5219
a) kellõen megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelõsség nem vitás és a kárt összegszerûen megállapította, vagy b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelõsséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmû, vagy a teljes kárt összegszerûen nem állapította meg.”
6. § A Rendelet 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. § (1) Ha a zöldkártya rendszer valamely, a károsult lakóhelyétõl (székhelyétõl) eltérõ országában magyarországi telephelyû gépjármû üzemeltetésével kárt okoznak, és az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkezõ károsultnak e károk miatt a károkozó a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ gépjármû-felelõsségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik, kártérítési igényét a károkozó gépjármû felelõsségbiztosítója által lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország területén kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelõsségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti. (2) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ gépjármû-felelõsségbiztosító kárrendezési megbízottja a kártérítési igényekkel kapcsolatban köteles összegyûjteni a kárigények rendezéséhez szükséges valamennyi információt, és köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a kárrendezési eljárást a károsult lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország hivatalos nyelvén lefolytatni. (3) Ha – a Magyar Köztársaság területén kívül – a zöldkártya rendszer valamely országában az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén telephellyel rendelkezõ gépjármû (a magyarországi telephelyû gépjármû kivételével) üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkezõ károsultnak e károk miatt a károkozó gépjármû-felelõsségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik (,,szenvedett kár”), kártérítési igényét a károkozó gépjármû felelõsségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelõsségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.”
7. § A Rendelet 10. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
5220
MAGYAR KÖZLÖNY
[A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha] „a) a 9. § (1) bekezdése szerinti, balesetet okozó gépjármû felelõsségbiztosítója vagy ennek kárrendezési megbízottja a károsult igényérvényesítését követõ három hónap elteltével sem adott a kárigény-bejelentésben elõterjesztettekre a 8. § (6) bekezdése szerinti választ, b) a 9. § (1) bekezdése szerinti felelõsségbiztosító nem nevezett ki kárrendezési megbízottat, kivéve, ha a károsult igényét közvetlenül a felelõsségbiztosítónál terjesztette elõ, és az három hónapon belül a kártérítési igényre indokolt választ vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy”
2007/74. szám
(2) A Rendelet 15. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A Kártalanítási Számla kezelõje a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkezõ üzemben tartótól, illetve egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármû tulajdonosától és vezetõjétõl, továbbá az ismeretlen gépjármû vezetõjétõl, amennyiben ennek személye ismert és a károkozásért felelõs. A költségek átalányösszegben is megállapíthatók.”
10. § 8. § (1) A Rendelet 11. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Kártalanítási Szervezet a károsult igénybejelentésének kézhezvételét követõen haladéktalanul értesíti a károkozó 9. § (3) bekezdése szerinti felelõsségbiztosítóját vagy ennek kárrendezési megbízottját. Ha ezek nem teljesítették – e rendelet szerinti – kötelezettségüket, értesíti azt a kártalanítási szervezetet, amely számára a 9. § (3) bekezdése szerinti felelõsségbiztosító a károkozóval fennálló szerzõdésével összefüggésben hozzájárulás teljesítésére köteles. A Kártalanítási Szervezet haladéktalanul értesíti a károkozót arról a körülményrõl, hogy a károsult igénybejelentését követõ két hónapon belül teljesítési kötelezettségének megállapítása céljából intézkedni fog.” (2) A Rendelet 11. §-a (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Kártalanítási Szervezet a károsultnak nyújtott kártalanítás mértékéig megtérítésre jogosult azon kártalanítási szervezettel szemben, amely számára a 9. § (3) bekezdése szerinti felelõsségbiztosító az adott szerzõdése után hozzájárulás teljesítésére köteles.”
9. § (1) A Rendelet 15. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Kártalanítási Számla kezelõjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjármûvel a károsult gépjármûben, az útban, az út tartozékát képezõ közlekedési mûtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közmûvekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra. Ha az ismeretlen gépjármûvel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelõje megtéríti a károsult gépjármûben okozott károkat is.”
(1) A Rendelet 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a külföldi telephelyû gépjármû üzemben tartója (vezetõje) az érvényes gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdés fennállását az (1) bekezdésben meghatározott módon nem igazolja, a Magyar Köztársaság területére való belépéskor köteles az 1. § e) pontjában meghatározott biztosítóval, vagy biztosítók e célra létrehozott csoportjával határozott idõre szóló szerzõdést (határbiztosítást) kötni, azt a tartózkodás idején folyamatosan fenntartani, s az ezt tanúsító kötvényt magánál tartani. E szerzõdésre a magyar jogot kell alkalmazni és fedezetet kell nyújtania az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területén okozott károkra.” (2) A Rendelet 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés szerinti okiratra (határbiztosítás) nincs szükség olyan gépjármûvek esetében, amelyeknek telephelye a Rendszámegyezményhez csatlakozott országban van, vagy ha a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármû állandó telephelye a Rendszámegyezményhez csatlakozott országban van.” (3) A Rendelet 16. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) A Nemzeti Iroda haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a) a zöldkártya rendszerben részt vevõ országok, b) a zöldkártya rendszerben részt vevõ, a Nemzeti Irodával kétoldalú megállapodást kötött országok, c) a Nemzeti Irodával külön kétoldalú megállapodást kötött országok, d) a Rendszámegyezményhez csatlakozott országok tekintetében változás következik be. A Felügyelet a részt vevõ országok listáját minden év január 15-éig, valamint változások esetén a tájékoztatás kézhezvételétõl számított 15 napon belül a Magyar Közlönyben és honlapján folyamatosan közzéteszi.”
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) A Rendelet 16. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A (3) bekezdés szerinti gépjármûvek esetében abban az esetben végezhetnek a jogszabályokban a biztosítás ellenõrzésére feljogosított szervek a biztosításra vonatkozó ellenõrzést, ha az nem rendszeres és nem megkülönböztetõ jellegû, és olyan ellenõrzés részeként végzik, amely nem kizárólag a biztosítás ellenõrzésére irányul.”
11. § A Rendelet 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az Európai Bizottság – a tagállamok gépjármû-felelõsségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenõrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítésérõl szóló 1972. április 24-i, 72/166/EGK tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdése alapján – a csatlakozással kapcsolatos, Hivatalos Lapban közzétett határozatában megjelölt idõponttól kell – e rendelet tekintetében – az országot a Rendszámegyezményhez csatlakozott országnak tekinteni.”
12. § A Rendelet 22. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „22. § E rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármû-felelõsségbiztosítására és a biztosítási kötelezettség ellenõrzésére vonatkozó jogszabályok közelítésérõl, b) a Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármû-felelõsségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenõrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítésérõl szóló, 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv módosításáról, c) a Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a tagállamok gépjármû-felelõsségbiztosítására vonatkozó jogszabályok közelítésérõl, d) a Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjármû-használattal kapcsolatos polgári jogi felelõsség biztosítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl, e) az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármû-felelõsségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítésérõl, valamint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK Tanácsi irányelv módosításáról (negyedik gépjármû-biztosítási irányelv), f) az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármû-felelõsségbiztosításra
5221
vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.”
13. § (1) A Rendelet 1. számú melléklete 3. pontjának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármûvek esetén – a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezõgazdasági erõgép (lassú jármû) kivételével – a biztosítási idõszakra (tartamára) egy összegben elõre kell megfizetni.” (2) A Rendelet 1. számú melléklete 3. pontjának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A biztosító díjszabási rendszerétõl függõen az üzemben tartó kármentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) fizetésére köteles. Érdekmúlás, a szerzõdés biztosítási évfordulóra történõ felmondása, illetve a szerzõdés díjnemfizetés miatti megszûnése esetén az üzemben tartó szerzõdéses elõéletérõl, kártörténeti alapon történõ (bonus-malus) besorolás céljából a Bit. 3. §-ának (1) bekezdésében a kártörténetre vonatkozó adat meghatározásában feltüntetett adattartalommal – kármentességrõl vagy a kárkifizetésekrõl – a már megszûnt fedezetet nyújtó biztosító a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének megfelelõen az 1. számú függelék szerinti igazolást állít ki.” (3) A Rendelet 1. számú melléklete 4. pontjának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az elõzetes fedezetigazolás kiadása az elõzetes kockázatviselés elfogadásának minõsül. Az üzemben tartó köteles az igazolás kiadását követõ harminc napon belül a felelõsségbiztosítási szerzõdést megkötni. A harmincadik nap elteltével az elõzetes kockázatviselés megszûnik.” (4) A Rendelet 1. számú melléklete 6. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. (1) A biztosítási szerzõdés forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek esetében szünetel, ha az üzemben tartó bemutatja a gépjármû forgalomból történõ ideiglenes kivonását igazoló forgalmi engedélyét, vagy a hivatalból történõ ideiglenes kivonásra vonatkozó határozatot. A szünetelés a bejelentés napjától kezdõdik és legfeljebb a kivonás tartamának forgalmi engedélybe bejegyzett lejártáig, vagy a gépjármû ismételt forgalomba helyezésig, de legfeljebb hat hónapig tart. A díjfizetés kezdõ idõpontjára az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha az üzemben tartó az újbóli üzembe he-
5222
MAGYAR KÖZLÖNY
lyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerzõdés érdekmúlással megszûnik. (2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármûvek esetében a biztosítási szerzõdés szünetelésének nincs helye.” (5) A Rendelet 1. számú melléklete 9. pontja (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a biztosított a (3) bekezdés c) és f) pontjaiban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 1 millió Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére.” (6) A Rendelet 1. számú melléklete 9. pontja (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha a biztosított a (3) bekezdés d) és e) pontjaiban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére.” (7) A Rendelet 1. számú melléklete 9. pontja (6) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Ha a biztosított bizonyítja, hogy a (3) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni.” (8) A Rendelet 1. számú melléklete 11. pontja (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az üzemben tartó a szerzõdéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, beleértve a besorolás megállapításához szükséges adatok beszerzése céljából az elõzõ biztosítási idõszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a kötvény (biztosítást igazoló okirat) számát. Ezen adatok hiányában a szerzõdést M4 osztályba kell sorolni.” (9) A Rendelet 1. számú melléklete 11. pontja (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [Ha a szerzõdéskötésre nem a tulajdonos (üzemben tartó) változása miatt kerül sor,] „a) az üzemben tartó köteles bemutatni a szerzõdéskötés által érintett biztosítási idõszakot megelõzõ biztosítási idõszakra és – amennyiben a szerzõdéskötésre nem a tárgyévi biztosítási idõszak kezdõ napját megelõzõen kerül sor – a tárgyévre vonatkozó díjfizetések bizonylatait, vagy a fedezetet nyújtó biztosító díjfizetést tanúsító igazolását. A díjfizetés igazolásának, illetve az elmaradt díj megfizetésének hiányában érvényes szerzõdés nem köthetõ. A korábban be nem fizetett díj megfizetésére a tulajdonos (üzemben tartó) köteles;
2007/74. szám
b) az elmaradt díj mértéke a szerzõdést kötõ biztosító által alkalmazott díjtarifa szerint, a kártörténetre vonatkozó adat igazolásának – igazolás hiányában az M4 osztálynak – megfelelõ besorolás alapján az adott jármûre megállapított díj idõarányos része;”
14. § (1) A Rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. A biztosító az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében meghatározott jármûvek esetében köteles a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási egyedi szerzõdéseit az e mellékletben és e rendelet 1. számú melléklete 3. bekezdésének (5) pontjában szabályozott bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani, és biztosítási díjait ezek figyelembevételével kialakítani.” (2) A Rendelet 3. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. E melléklet alkalmazásában a) megfigyelési idõszak: az e melléklet 3. pontjának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a biztosítási évet közvetlenül megelõzõ biztosítási idõszakkal (naptári évvel) egyezik meg; b) figyelembe vett károk a megfigyelési idõszakban: az adott megfigyelési idõszakot megelõzõ bármely megfigyelési idõszak alatt bekövetkezett, illetve bejelentett, de bármely összegû elsõ fizetéssel (ideértve a biztosító részteljesítését is) csak az adott megfigyelési idõszak alatt járó károk; c) figyelembe vett károk a bonus-malus besorolásnál: az adott, a szerzõdéskötés által érintett biztosítási évet közvetlenül megelõzõ megfigyelési idõszak alatt figyelembe vett károk, azaz a fedezetet nyújtó biztosító(k) által bármely összegû elsõ fizetéssel járó károk, beleértve a kártörténetre vonatkozó adat (1. számú függelék szerinti) igazolásával, illetve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti igazolásával megadott elsõ fizetéssel járó károkat; d) bonus-malus besorolás szempontból érintett egyedi szerzõdés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjármûre kötött felelõsségbiztosítási szerzõdés.” (3) A Rendelet 3. számú melléklete 3. pontja (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A megfigyelési idõszak a) a biztosítási évet két évvel megelõzõ év július 1-jétõl a biztosítási évet megelõzõ év június 30-áig tart a 2006. június 30-ával záruló idõszakig; b) a biztosítási évet két évvel megelõzõ év július 1-jétõl a biztosítási évet megelõzõ év december 31-éig tart a 2007. december 31-ével záruló idõszakban;
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) a biztosítási évet közvetlenül megelõzõ biztosítási idõszakkal (naptári évvel) megegyezik a 2008. január 1-jével kezdõdõ idõszaktól.” (4) A Rendelet 3. számú melléklete 3. pontja (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A személygépkocsik bonus-malus nyilvántartási rendszere szempontjából az elsõ megfigyelési idõszak 1991. július 1-jétõl 1992. június 30-ig tartott. A tehergépjármûvek, autóbuszok, motorkerékpárok, vontatók és mezõgazdasági vontatók bonus-malus nyilvántartási rendszere szempontjából az elsõ megfigyelési idõszak 2001. július 1-jén kezdõdött és 2002. június 30-ig tartott.” (5) A Rendelet 3. számú melléklete 5. pontjának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az érintett szerzõdés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó elõnyök és hátrányok a szerzõdõ üzemben tartó személyéhez fûzõdnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjármûvét ki vezette.” (6) A Rendelet 3. számú mellékletének 7. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. (1) Ha az üzemben tartó az 1. számú függelékben meghatározott, illetve az e melléklet 10. pontjában meghatározott adattartalmú, másik tagállam által elõírt kötelezettség alapján megkötött gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdéshez kapcsolódó igazolást nem csatol, akkor az új szerzõdést az A00 bonus-malus osztályba kell sorolni. (2) Az új szerzõdést megkötõ biztosító a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelõen az (1) bekezdésben meghatározott igazolást – ide nem értve az e melléklet 10. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást – az új szerzõdés kockázatviselésének kezdetét követõ 30 napon belül köteles beszerezni a gépjármû hatósági jelzésének és a megszûnt biztosítási kötvény (biztosítást igazoló okirat) számának megadásával az elõzõ biztosítási fedezetet nyújtó biztosítótól. (3) Az igazolás biztosítóhoz történõ beérkezését követõ 15 napon belül a szerzõdés osztályba sorolását az igazolás adattartalma alapján visszamenõleges hatállyal kell módosítani. (4) Amíg az 1. számú függelék szerinti igazolás a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének a), b) pontok szerinti beszerzése eredménytelen, illetve az e melléklet 10. pontjában meghatározott igazolás nem áll a biztosító rendelkezésére, az adott biztosítási idõszakban az új szerzõdés az A00 bonus-malus osztályban marad.” (7) A Rendelet 3. számú mellékletének 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ahhoz, hogy a szerzõdés bonus-malus osztályba sorolása egy osztályt emelkedjen, a szerzõdésnek a vonatkozó megfigyelési idõszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és a teljes idõszakban kármentesnek kell lennie. (2) Ha a biztosítási szerzõdés a megfigyelési idõszakban akár év közbeni forgalomba helyezés, akár szünetel-
5223
tetés miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig díjfizetéssel fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító ugyancsak figyelembe veszi. Ha az üzemben tartó a megfigyelési idõszakban kármentes volt, de az adott idõszakban nem volt 9 hónapig hatályos szerzõdése, a bonus-malus osztályba sorolása nem változik. (3) A káresemény mindig azon biztosítási idõszak bonus-malus osztályba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelõzõ megfigyelési idõszakban került sor az adott káresemény kapcsán elsõ ízben kárkifizetésre.” (8) A Rendelet 3. számú mellékletének 10. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. A biztosító – az üzemben tartó kérelmére – köteles a másik tagállam(ok) által elõírt kötelezettség alapján megkötött gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdéshez, vagy szerzõdésekhez kapcsolódó kárelõzményi igazolás(ok) alapján az üzemben tartó által igazolt idõszakot a jelen mellékletben foglaltakkal azonos módon figyelembe venni, és a szerzõdést a megfelelõ bonus osztályba sorolni. Az igazolás abban az esetben vehetõ figyelembe, ha tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idõszakot, illetve azt, hogy az üzemben tartó a tagállamban mûködõ biztosítóval kötött szerzõdésének hatálya alatt hány elsõ fizetéssel járó, illetve hány bekövetkezett, de még kifizetéssel nem járó kárt okozott. Több igazolás benyújtása esetén kizárólag az utolsó, hiánytalanul igazolt idõszak vehetõ figyelembe.” (9) A Rendelet 3. számú melléklete a következõ 11. ponttal egészül ki: „11. A biztosító köteles a biztosított jármû üzemben tartójának kérésére az igénylés beérkezését követõ tizenöt napon belül kárelõzményi igazolást kiadni a biztosított jármûvet vagy jármûveket érintõ, az adatigénylést megelõzõ, legalább öt év folyamán a jármû üzemben tartójával fennálló biztosítási szerzõdéses jogviszony által érintett idõszakot illetõen az alábbi adatokról: a gépjármû üzemben tartója által az adott biztosítóval fennálló kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerõsen megítélt kártérítések száma és idõpontja (ideértve a biztosító részteljesítését, de ide nem értve a kifizetett kárösszeg jelen rendelet szerinti határidõn belüli visszafizetése által érintett káreseteket), illetve a kármentességre vonatkozó nyilatkozat.”
15. § A Rendelet 1. számú függelékének helyébe a következõ függelék lép:
5224
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/74. szám ,,1. számú függelék
Igazolás kártörténetre vonatkozó adatról Szerzõdõ üzembentartó neve: .............................................................................................................................................................................. születési dátuma: ........................................................................................................................................................... anyja neve: .................................................................................................................................................................... Biztosított jármû adatai: gépjármû kategória:......................................................................................................................................................... hatósági jelzése (forgalmi rendszáma):........................................................................................................................... alvázszáma: ..................................................................................................................................................................... Kötvényszám: .................................................................................................................................................................... Kockázatviselés kezdete: .................................................................................................................................................. Szerzõdés megszûnésének idõpontja: ............................................................................................................................... Díjfizetés rendezve: .......................................................................................................................................................... Szünetelési adatok: Kezdete
Vége
Szerzõdés megszûnésének oka: Felmondás
Díjnemfizetés
Érdekmúlás
Forgalomból kivonás
Kártörténetre vonatkozó adat a kiállítás idõpontjában: [Az elõzõ biztosítási fedezetet nyújtó biztosító által megadott azon elsõ kárkifizetés(ek)re vonatkozó adato(ka)t is tartalmazza, mely(ek) idõpontja ezen igazolt idõszakban volt.] Káreset idõpontja
Elsõ kifizetés dátuma
Visszafizetés
Visszafizetés dátuma
Igen – Nem Igen – Nem Az adott szerzõdésre a kiállítás idõpontjában nincs nyilvántartott káreset:
Kármentes
Biztosító által kártérítésre még el nem ismert, illetve a biztosítót kártérítésre még nem kötelezõ káresetek bekövetkezésének idõpontjai: Bonus-malus besorolás az igazolt biztosítási idõszakra vonatkozóan: ............................................................................. Bonus-malus besorolás az igazolt biztosítási idõszakot közvetlenül követõ biztosítási idõszakra vonatkozóan (a szerzõdésnek az igazolt biztosítási idõszak végén felmondással történõ megszüntetése esetén): .............................................. Dátum: ......................................... P. H. ...................................................... biztosító”
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Záró rendelkezések
5225
törvény (a továbbiakban: Tv.) 7. §-ának (1) bekezdésében említett alapösszeg a 2007. évben 64 232 Ft.
16. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. július 1-jén lép hatályba.
2. §
(2) E rendelet 2. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.
Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg a Tv. végrehajtásáról rendelkezõ 90/2003. (VI. 26.) Korm. rendelet, 206/2004. (VII. 6.) Korm. rendelet, 111/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet és 134/2006. (VI. 15.) Korm. rendelet hatályát veszti.
17. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatáskörérõl szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésének f) pontja, b) a gépjármû üzemben tartójának kötelezõ felelõsségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 316/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2)–(3) bekezdése. 18. § E rendelet a következõ uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármû-felelõsségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány 136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelete a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységrõl A kereskedelemrõl szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány 135/2007. (VI. 13.) Korm. rendelete az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 17. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII.
1. § (1) E rendelet alkalmazásában: a) alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység (a továbbiakban: szolgáltató tevékenység): a külön jogszabályban meghatározott, falusi szállásadás nyújtására alkalmas településen alkalomszerûen, látogatók részére nem egyéni vállalkozó magánszemély által aa) a helyi népmûvészeti, néprajzi, kézmûves, építészeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása, ab) a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása, ac) falusi vendégasztal szolgáltatása, ad) a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása, ae) saját elõállítású népmûvészeti és kézmûves termékek értékesítése, af) az aa)–ae) pontokhoz kapcsolódó falusi rendezvények szervezése, amely nem foglalja magában a szálláshely-szolgáltatást; b) alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató): az a magánszemély, aki a jogszerûen használatában lévõ – falusi rendezvény szerve-
5226
MAGYAR KÖZLÖNY
zése kivételével – közterületnek nem minõsülõ ingatlanon (pl. tanyán, falusi portán), a jogszerûen használatában lévõ eszközökkel személyesen vagy a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozói [a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont] közremûködésével szolgáltató tevékenységet végez; c) falusi vendégasztal: a családi magánétkezésekhez elõállított házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása és az így elõállított saját készítmények értékesítése napi legfeljebb tizenöt látogató részére; d) látogató: a szolgáltató tevékenységet igénybe vevõ turista, kiránduló. (2) A tevékenység akkor minõsül alkalomszerûnek, ha azt idényjelleggel vagy nem napi rendszerességgel végzik.
2. § (1) A szolgáltató – ideértve a falusi szállásadóként közhitelû hatósági nyilvántartásba vett természetes személyt is – tevékenységét akkor folytathatja, ha kérelmére azon kistérség székhely településének jegyzõje (a továbbiakban: jegyzõ), amelyhez a tevékenység végzésének helye szerinti település tartozik, a melléklet szerinti formában hatósági nyilvántartásba vette. (2) A hatósági nyilvántartás a következõ adatokat tartalmazza: a) a nyilvántartásba vétel sorszáma és idõpontja, b) a szolgáltató neve és címe, c) a szolgáltató tevékenység 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti típusa, d) a nyilvántartásban szereplõ adatokkal kapcsolatos változásokra, illetve a nyilvántartásból való törlésre vonatkozó bejegyzés. (3) A (2) bekezdés b)–c) pontjaiban meghatározott adatokat a szolgáltató a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásával egyidejûleg köteles a jegyzõnek bejelenteni. A jegyzõ a szolgáltatónak a nyilvántartásba vételrõl és a nyilvántartásba vett adatokról igazolást állít ki. (4) A nyilvántartásba vétel az 1. § (1) bekezdésének aa)–af) pontjaiban meghatározott tevékenységi típusokba sorolás alapján történik. A nyilvántartásba vétel során a kérelmezõ több tevékenységi típust is megjelölhet, és azokat újabb kérelemben módosíthatja. (5) A közös háztartásban élõ közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közül csak egy természetes személy vehetõ nyilvántartásba. (6) A tevékenység végzésének helyszínéül szolgáló ingatlan jogszerû használatának közokirattal vagy magánokirattal történõ igazolása a nyilvántartásba vétel feltétele,
2007/74. szám
kivéve, ha a jogszerû használat jogcíme az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.
3. § (1) A nyilvántartásba vett szolgáltató e rendeletben foglalt kötelezettségeinek teljesítését a jegyzõ ellenõrzi. (2) Törölni kell a hatósági nyilvántartásból a szolgáltatót, a) ha az e rendeletben foglalt kötelezettségét – a jegyzõ felszólítása ellenére – nem teljesíti, b) ha törlését a szolgáltatás ellenõrzésére külön jogszabály alapján jogosult hatóság kezdeményezi a tevékenységre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt, c) ha a hatósági nyilvántartásból való törlését kéri. (3) Az a szolgáltató, akit a hatósági nyilvántartásból a (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján töröltek, a törlést elrendelõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított egy éven belül nem vehetõ újra nyilvántartásba. (4) A tevékenység megszüntetését az azt követõ 15 napon belül a szolgáltató a jegyzõnek írásban bejelenti, aki törli a szolgáltatót a hatósági nyilvántartásból. (5) A szolgáltató a 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adataiban bekövetkezõ változást annak bekövetkezését követõ 15 napon belül a jegyzõnek írásban bejelenti.
4. § A jegyzõ a hatósági nyilvántartásnak a 2. § (2) bekezdésben meghatározott adatait – a szolgáltató személyes adatait kivéve – statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátja.
5. § (1) A falusi vendégasztal szolgáltatás-nyújtás az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének III. fejezete szerinti elsõdlegesen magánlakóházakban használt, de forgalomba hozatal céljából élelmiszerek rendszeres készítésére használt helyiségekben végzett tevékenységnek minõsül. (2) A falusi vendégasztal szolgáltatás-nyújtás keretében elõállított élelmiszerekrõl gyártmánylapot nem kell vezetni.
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 14. napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5227
Melléklet a 136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelethez Nyilvántartás a(z) ............................ kistérségbe tartozó ............................ település területén folytatott alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységrõl Szolgáltató törlése
Szolgáltató
Nyilvántartásba vétel idõpontja
címe
Sorszáma neve
a
év
hó
nap
b
c
d
e
település
irányítószám
út/utca/tér
házszám, külterületnél helyrajzi szám
f
g
h
i
A Kormány tagjainak rendeletei
idõpontja
Szolgáltató tevékenység típusa
j
oka év
hó
nap
k
l
m
n
ról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul. 2. §
Az egészségügyi miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 28/2007. (VI. 13.) EüM–KvVM együttes rendelete az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet módosításáról A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (4) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendeljük el:
1. § Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásá-
(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. augusztus 24-én lép hatályba. (2) A melléklet 5. pontja 2007. szeptember 30-án lép hatályba. (3) Az R. 4. § (6) bekezdésében a „2005/84/EK” szövegrész helyébe a „2005/84/EK, 2005/90/EK, 2006/139/EK” szövegrész lép. (4) Ez a rendelet a következõ európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2005/90/EK irányelve (2006. január 18.) az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérõl szóló 76/769/EGK tanácsi irányelv huszonkilencedik alkalommal történõ módosításáról (karcinogén, mutagén és teratogén – c/m/r besorolású anyagok), az irányelv mellékletének 2. és 3. pontja kivételével, b) a Bizottság 2006/139/EK irányelve (2006. december 20.) a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek az arzénvegyületek forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásait illetõen, az irányelv I. mellékletének a mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazítása céljából történõ módosításáról. Dr. Horváth Ágnes s. k.,
Dr. Fodor Gábor s. k.,
egészségügyi miniszter
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
5228
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/74. szám
Melléklet a 28/2007. (VI. 13.) EüM–KvVM együttes rendelethez 1. Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklet táblázata „Vegyi anyag, anyagcsoport, illetve készítmény megnevezése” oszlopának 30. pontjában a „Mutagén anyagok 2. kategória” cím alatti felsorolás a következõk szerint módosul. 1.1. A felsorolás az alábbi tételekkel egészül ki: [– 2,2’-Bioxirán; 1,2,3,4-Diepoxibután (Indexszám: 603-060-00-1, EU-szám: 215-979-1, CAS-szám: 1464-53-5)] „ Anyagok
króm(VI)-trioxid kadmium-szulfát benzol 2-nitrotoluol 4,4’-oxidianilin [1] és sói p-aminofenil éter [1] Karbendazim (ISO) metilbenzimidazol-2-il-karbamát Benomil (ISO) metil-1-(butilkarbamoil)benzimidazol-2-ilkarbamát Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt benzin propánmentesítõ fejtermék, C3-ban gazdag savmentes; Ásványolaj-gáz (Katalitikusan krakkolt és a savas szennyezõdések eltávolítása érdekében kezelt szénhidrogének frakcionálásával nyert összetett szénhidrogén-elegy. C2–C4 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, fõleg C3-at.) Gázok (ásványolaj), katalitikus krakkoló; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolási eljárásból származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõként C1–C6 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz.) Gázok (ásványolaj), katalitikus krakkoló, C1–5-ben gazdag; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolási eljárásból származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. C1–C6 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz, fõleg C1–C5 szénszámúakat.) Gázok (ásványolaj), katalitikusan polimerizált benzin stabilizáló fejtermék, C2–4-ben gazdag; Ásványolaj-gáz (Katalitikusan polimerizált benzin frakcionált stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. C2–C6 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz, fõleg C2–C4 szénatomszámúakat.)
Indexszám
EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
024-001-00-0 215-607-8 048-009-00-9 233-331-6 601-020-00-8 200-753-7 609-065-00-5 201-853-3 612-199-00-7 202-977-0 [1]
1333-82-0 10124-36-4 71-43-2 88-72-2 101-80-4 [1]
E E E E E
613-048-00-8
234-232-0
10605-21-7
613-049-00-3
241-775-7
17804-35-2
649-062-00-6
270-755-0
68477-73-6
H, K
649-063-00-1
270-756-6
68477-74-7
H, K
649-064-00-7
270-757-1
68477-75-8
H, K
649-065-00-2
270-758-7
68477-76-9
H, K
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Gázok (ásványolaj), katalitikus reformáló, C1–4-ben gazdag; Ásványolaj-gáz (Katalitikus reformálási eljárásból származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. C1–C6 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, fõleg C1–C4 szénatomszámúakat.) Gázok (ásványolaj), C3–5 olefines-paraffinos alkilálási betáp.; Ásványolaj-gáz (C3–C5 szénatomszámú olefin- és paraffinszénhidrogének összetett elegye, melyet alkilálási kiindulási anyagnak használnak. A környezeti hõmérséklet általában meghaladja a kritikus hõmérsékletüket.) Gázok (ásványolaj), C4-ben gazdag; Ásványolaj-gáz (Katalitikus frakcionálási eljárásból származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. C3–C5 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz, fõleg C4-et.) Gázok (ásványolaj), etánmentesítõ fejtermékek; Ásványolaj-gáz (A katalitikus krakkolási eljárásból származó gázés benzinfrakciók desztillálásával készült összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg etánt és etilént tartalmaz.) Gázok (ásványolaj), izobutánmentesítõ fejtermékek; Ásványolaj-gáz (Bután-butilén áram atmoszferikus desztillációjával nyert összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C3–C4 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz.) Gázok (ásványolaj), propánmentesítõ száraz, propánban gazdag; Ásványolaj-gáz (A katalitikus krakkolási eljárásból származó gázés benzinfrakciók desztillálásával készült összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg propilént és némi etánt és propánt tartalmaz.) Gázok (ásványolaj), propánmentesítõ fejtermékek; Ásványolaj-gáz (A katalitikus krakkolási eljárásból származó gázés benzinfrakciók desztillálásával készült összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C2–C4 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz.) Gázok (ásványolaj), gázvisszanyerõ propánmentesítõ fejtermékek; Ásványolajgáz (Vegyes szénhidrogén-áramok frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz, ezen belül fõként propánt.)
Indexszám
5229 EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-066-00-8
270-760-8
68477-79-2
H, K
649-067-00-3
270-765-5
68477-83-8
H, K
649-068-00-9
270-767-6
68477-85-0
H, K
649-069-00-4
270-768-1
68477-86-1
H, K
649-070-00-X
270-769-7
68477-87-2
H, K
649-071-00-5
270-772-3
68477-90-7
H, K
649-072-00-0
270-773-9
68477-91-8
H, K
649-073-00-6
270-777-0
68477-94-1
H, K
5230
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Gázok (ásványolaj), Girbatol-egység betáp.; Ásványolaj-gáz (Szénhidrogének összetett elegye, melyet a Girbatol-egységbe táplálnak be a hidrogénszulfid eltávolítása céljából. Fõleg C2–C4 szénatomszámú alifás szénhidrogéneket tartalmaz.) Gázok (ásványolaj), izomerizált benzin frakcionáló, C4-ben gazdag, hidrogénszulfid-mentes; Ásványolaj-gáz Véggáz (ásványolaj), katalitikusan krakkolt tisztított olaj és termikusan krakkolt vákuum maradék frakcionálási reflux dob; Ásványolaj-gáz (Katalitikusan krakkolt tisztított olaj és termikusan krakkolt vákuum-maradék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C6 szénszámú szénhidrogéneket tartalmaz.) Véggáz (ásványolaj), katalitikusan krakkolt benzin stabilizáló abszorber; Ásványolajgáz (Katalitikusan krakkolt benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C6 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz.) Véggáz (ásványolaj), katalitikus krakkoló, katalitikus reformáló és hidrokénmentesítésõ kombinált frakcionáló; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolási, reformálási és hidrogénezõ-kénmentesítési eljárásokból kapott termékek frakcionálásából nyert, a savas szennyezések eltávolítására kezelt összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz.) Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin frakcionálási stabilizáló; Ásványolaj-gáz (Katalitikusan reformált benzin frakcionált stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmaz.) Véggáz (ásványolaj), telített gáz üzem vegyes áram, C4-ben gazdag; Ásványolajgáz (Közvetlen lepárlású benzin, desztillációs véggáz és katalitikusan reformált benzin stabilizáló véggáz frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. C3–C6 szénatomszámú szénhidrogénekbõl, elsõsorban butánból és izobutánból áll.) Véggáz (ásványolaj), telített gáz visszanyerõ üzem, C1–2-ben gazdag; Ásványolaj-gáz (Desztillált véggáz, közvetlen lepárlású benzin és katalitikusan reformált benzin stabilizáló véggáz frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl, elsõsorban metánból és etánból áll.)
Indexszám
2007/74. szám EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-074-00-1
270-778-6
68477-95-2
H, K
649-075-00-7
270-782-8
68477-99-6
H, K
649-076-00-2
270-802-5
68478-21-7
H, K
649-077-00-8
270-803-0
68478-22-8
H, K
649-078-00-3
270-804-6
68478-24-0
H, K
649-079-00-9
270-806-7
68478-26-2
H, K
649-080-00-4
270-813-5
68478-32-0
H, K
649-081-00-X
270-814-0
68478-33-1
H, K
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Véggáz (ásványolaj), vákuum-maradékok termikus krakkolása; Ásványolaj-gáz (Vákuum-maradékok termikus krakkolásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Szénhidrogének, C3–4-ben gazdag, ásványolaj desztillátum; Ásványolaj-gáz (Nyersolaj desztillálásával és kondenzálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. C3–C5, de elsõsorban C3–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), teljes közvetlen lepárlású benzin hexánmentesítõ; Ásványolaj-gáz (A teljes közvetlen lepárlású benzin frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C2–C6 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), hidrokrakkolás propánmentesítõ, szénhidrogénben gazdag; Ásványolaj-gáz (Hidrogénezõ krakkolási eljárásban kapott termékek desztillációjából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll. Tartalmazhat kismennyiségû hidrogént és hidrogén-szulfidot is.) Gázok (ásványolaj), könnyû közvetlen lepárlású benzin stabilizáló; Ásványolaj-gáz (Könnyû közvetlen lepárlású benzin stabilizálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C2–C6 szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekbõl áll.) Maradékok (ásványolaj), alkilálási lehasító, C4-ben gazdag; Ásványolaj-gáz (Egyes finomítói mûveletek anyagáramainak desztillálásából kapott összetett maradék. C4–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl, elsõsorban butánból áll, forráspont tartomány: közelítõleg –11,7 C° és 27,8 C° között.) Szénhidrogének, C1–4; Ásványolaj-gáz (Termikus krakkolási és abszorpciós mûveletekkel, valamint nyersolaj desztillációjával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll, forráspont tartomány: közelítõleg –164 C° és –0,5 C° között.) Szénhidrogének, C1–4, kéntelenített; Ásványolaj-gáz (Összetett szénhidrogén-elegy, melyet úgy nyerünk, hogy szénhidrogén-gázokat egy, a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyezõdések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetünk alá. Fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll, forráspont tartomány: közelítõleg –164 C° és –0,5 C° között.)
Indexszám
5231 EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-082-00-5
270-815-6
68478-34-2
H, K
649-083-00-0
270-990-9
68512-91-4
H, K
649-084-00-6
271-000-8
68513-15-5
H, K
649-085-00-1
271-001-3
68513-16-6
H, K
649-086-00-7
271-002-9
68513-17-7
H, K
649-087-00-2
271-010-2
68513-66-6
H, K
649-088-00-8
271-032-2
68514-31-8
H, K
649-089-00-3
271-038-5
68514-36-3
H, K
5232
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Szénhidrogének, C1–3; Ásványolaj-gáz (Összetett szénhidrogén-elegy, mely jellemzõen C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll, forráspont tartomány: közelítõleg –164 és –42 C° között.) Szénhidrogének, C1–4, butánmentesítõ frakció; Ásványolaj-gáz Gázok (ásványolaj), C1–5, nedves; Ásványolaj-gáz (Nyersolaj és/vagy toronygáz-olaj desztillálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Elsõsorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Szénhidrogének, C2–4; Ásványolaj-gáz Szénhidrogének, C3; Ásványolaj-gáz Gázok (ásványolaj), alkilálás kiindulási anyag; Ásványolaj-gáz (Gázolaj katalitikus krakkolásával nyert összetett szénhidrogén-elegy. Elsõsorban C3–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), propánmentesítõ fenéktermék frakcionálás; Ásványolaj-gáz (Propánmentesítõ fenéktermékek frakcionálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Elsõsorban butánból, izobutánból és butadiénbõl áll.) Gázok (ásványolaj), finomítói keverék; Ásványolaj-gáz (Különbözõ eljárásokból nyert összetett szénhidrogén-elegy. Hidrogénbõl, hidrogén-szulfidból és fõként C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), katalitikus krakkolás; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolási termékek desztillálásával nyert összetett szénhidrogén-elegy. Elsõsorban C3–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), C2–4, kéntelenített; Ásványolaj-gáz (Összetett szénhidrogén-elegy, melyet úgy nyerünk, hogy szénhidrogén-gázokat egy, a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyezõdések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetünk alá. Fõleg C2–C4 szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogénekbõl áll, forráspont tartomány: közelítõleg –51 C° és –34 C° között.) Gázok (ásványolaj), nyersolaj frakcionálás; Ásványolaj-gáz Nyersolaj frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C5 szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekbõl áll.)
Indexszám
2007/74. szám EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-090-00-9
271-259-7
68527-16-2
H, K
649-091-00-4
271-261-8
68527-19-5
H, K
649-092-00-X
271-624-0
68602-83-5
H, K
649-093-00-5 649-094-00-0 649-095-00-6
271-734-9 271-735-4 271-737-5
68606-25-7 68606-26-8 68606-27-9
H, K H, K H, K
649-096-00-1
271-742-2
68606-34-8
H, K
649-097-00-7
272-183-7
68783-07-3
H, K
649-098-00-2
272-203-4
68783-64-2
H, K
649-099-00-8
272-205-5
68783-65-3
H, K
649-100-00-1
272-871-7
68918-99-0
H, K
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Gázok (ásványolaj), hexánmentesítõ; Ásványolaj-gáz (Kombinált benzin-anyagáramok frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C5 szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), könnyû közvetlen lepárlású benzin frakcionáló stabilizáló; Ásványolaj-gáz (Könnyû közvetlen lepárlású benzin frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C5 szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), benzin egyesítõ kénmentesítése, kigõzölés; Ásványolaj-gáz (Szénhidrogének összetett elegye, melyet egy benzin egyesítõ kéntelenítési folyamatból és a benzinbõl kigõzöléssel nyerünk. Fõleg C1–C4 szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformáló; Ásványolaj-gáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásával és a teljes kilépõ termék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Metánból, etánból és propánból áll.) Gázok (ásványolaj), fluidizált katalitikus krakkoló; Ásványolaj-gáz (A C3–C4 lehasító töltetének frakcionálásával nyert összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C3 szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), közvetlen stabilizáló; Ásványolaj-gáz (A nyersolaj desztillálásánál használt elsõ kolonnából származó folyadék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C4 szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt benzin butánmentesítõ; Ásványolaj-gáz (A katalitikus krakkolt benzin frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), katalitikus krakkolt desztillátum és benzin stabilizáló; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolt benzin és desztillátum frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.)
Indexszám
5233 EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-101-00-7
272-872-2
68919-00-6
H, K
649-102-00-2
272-878-5
68919-05-1
H, K
649-103-00-8
272-879-0
68919-06-2
H, K
649-104-00-3
272-882-7
68919-09-5
H, K
649-105-00-9
272-893-7
68919-20-0
H, K
649-106-00-4
272-883-2
68919-10-8
H, K
649-107-00-X
273-169-3
68952-76-1
H, K
649-108-00-5
273-170-9
68952-77-2
H, K
5234
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Véggáz (ásványolaj), termikusan krakkolt desztillátum, gázolaj és benzin abszorber; Ásványolaj-gáz (Termikusan krakkolt benzin és gázolaj desztillátumok elválasztásából nyert összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), termikusan krakkolt szénhidrogén frakcionáló stabilizáló, ásványolaj kokszolás; Ásványolaj-gáz (Ásványolaj kokszolási eljárásból származó termikusan krakkolt szénhidrogének frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), enyhén vízgõzpirolizált, butadiénben koncentrált; Ásványolaj-gáz (Termikus krakkolási folyamatból származó termékek desztillálásával nyert összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformáló stabilizáló fejtermék; Ásványolaj-gáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásával és a teljes kilépõ termék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C2–C4 szénatomszámú telített alifás szénhidrogénekbõl áll.) Szénhidrogének, C4; Ásványolaj-gáz Alkánok, C1–4, C3-ban gazdag; Ásványolajgáz Gázok (ásványolaj), vízgõz-pirolízis C3-ban gazdag; Ásványolaj-gáz (Vízgõz-pirolízisbõl származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg propilénbõl és némi propánból áll, forráspont tartomány: közelítõleg –70 C° és 0 C° között.) Szénhidrogének, C4, vízgõz-pirolízis desztillátum; Ásványolaj-gáz (Vízgõz-pirolízisbõl származó termékek desztillálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl, elsõsorban 1-buténbõl és 2-buténbõl áll, de tartalmaz butánt és izobutánt is, forráspont tartomány: közelítõleg –12 C° és 5 C° között.)
Indexszám
2007/74. szám EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-109-00-0
273-175-6
68952-81-8
H, K
649-110-00-6
273-176-1
68952-82-9
H, K
649-111-00-1
273-265-5
68955-28-2
H, K
649-112-00-7
273-270-2
68955-34-0
H, K
649-113-00-2 649-114-00-8 649-115-00-3
289-339-5 292-456-4 295-404-9
87741-01-3 90622-55-2 92045-22-2
H, K H, K H, K
649-116-00-9
295-405-4
92045-23-3
H, K
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Ásványolaj-gázok, cseppfolyósított, kéntelenített, C4-frakció; Ásványolaj-gáz (Összetett szénhidrogén-elegy, melyet úgy nyerünk, hogy cseppfolyósított ásványolaj-gázt a merkaptánok oxidálására, ill. savas szennyezõdések eltávolítására szolgáló kéntelenítõ eljárásnak vetünk alá. Fõleg telített és telítetlen C4 szénhidrogénekbõl áll) Raffinátumok (ásványolaj), vízgõzpirolizált C4-frakció réz(I)-ammóniumacetátos extrakció, C3–5 és C3–5 telítetlen, butadién-mentes; Ásványolaj-gáz Gázok (ásványolaj), amin-rendszer kiindulási anyag; Finomító gáz (Az amin-rendszerbe a hidrogén-szulfid eltávolítása céljából betáplált gáz. Elsõsorban hidrogént tartalmaz. Szén-monoxid, szén-dioxid, hidrogén-szulfid és alifás, elsõsorban C1–C5 szénatomszámú szénhidrogének szintén jelen lehetnek benne.) Gázok (ásványolaj), benzol-egység hidrogénezõ-kénmentesítés; Finomítói gáz (A benzol-egység által termelt kéménygázok. Elsõdlegesen hidrogént tartalmaz. Szén-monoxid és elsõsorban C1–C6 szénatomszámú szénhidrogének, a benzolt is beleértve, szintén jelen lehetnek benne.) Gázok (ásványolaj), benzol-egység recirkulálás, hidrogénben gazdag; Finomítói gáz (A benzol-egység gázainak recirkulálásával nyert összetett szénhidrogén-elegy. Elsõsorban hidrogénbõl áll, mellette kis mennyiségû szén-monoxid és C1–C6 szénatomszámú szénhidrogének.) Gázok (ásványolaj), kevert olaj, hidrogénben-nitrogénben gazdag; Finomítói gáz (Kevert olaj desztillálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Elsõsorban hidrogénbõl és nitrogénbõl áll, mellette kis mennyiségû szén-monoxid, szén-dioxid és C1–C5 szénatomszámú alifás szénhidrogének vannak jelen.) Gázok (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin lehasító fejtermékek; Finomítói gáz (A katalitikusan reformált benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Elsõsorban hidrogénbõl és jellemzõen C1–C4 szénatomszámú telített szénhidrogénekbõl áll.)
Indexszám
5235 EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-117-00-4
295-463-0
92045-80-2
H, K, S
649-119-00-5
307-769-4
97722-19-5
H, K
649-120-00-0
270-746-1
68477-65-6
H, K
649-121-00-6
270-747-7
68477-66-7
H, K
649-122-00-1
270-748-2
68477-67-8
H, K
649-123-00-7
270-749-8
68477-68-9
H, K
649-124-00-2
270-759-2
68477-77-0
H, K
5236
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Gázok (ásványolaj), C6–8 katalitikus reformálás recirkulálás; Finomítói gáz (A C6–8 kiindulási anyag katalitikus reformálási és a hidrogén megõrzését célzó recirkulálási termékeinek desztillálásából nyert összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg hidrogénbõl áll. Tartalmazhat még kis mennyiségben szén-monoxidot, szén-dioxidot, nitrogént és fõként C1–C6 szénatomszámú szénhidrogéneket.) Gázok (ásványolaj), C6–8 katalitikus reformáló; Finomítói gáz (A C6–8 kiindulási anyag katalitikus reformálási termékeinek desztillálásából nyert összetett szénhidrogén-elegy. Hidrogénbõl és C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), C6–8 katalitikus reformálás recirkulálás, hidrogénben gazdag; Finomítói gáz Gázok (ásványolaj), C2 visszavezetett anyagáram; Finomítói gáz (Összetett szénhidrogének elegye, melyet a hidrogén kivonásával nyerünk abból a gázáramból, mely elsõdlegesen hidrogénbõl áll, mellette kis mennyiségben nitrogén, szén-monoxid, metán, etán és etilén van. Fõleg szénhidrogénekbõl mint metán, etán és etilén áll, mellette kis mennyiségû hidrogén, nitrogén és szén-monoxid van.) Gázok (ásványolaj), száraz savanyú, gázkoncentráló egység; Finomítói gáz (A gázkoncentráló egységbõl származó száraz gázok összetett elegye. Hidrogénbõl, hidrogén-szulfidból és fõleg C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), gázkoncentráló reabszorber deszt.; Finomítói gáz (A gáz-reabszorberben egyesített gázáramok desztillációjából nyert összetett szénhidrogén-elegy. Elsõsorban hidrogénbõl, szén-monoxidból, szén-dioxidból, nitrogénbõl, hidrogén-szulfidból és C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), hidrogén-abszorber kéménygáz; Finomítói gáz (A hidrogén egy hidrogénben gazdag gázáramból való abszorpciója során nyert összetett elegy. Hidrogénbõl, szén-monoxidból, nitrogénbõl metánból és kis mennyiségben C2 szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), hidrogénben gazdag; Finomítói gáz (Szénhidrogén-gázokból hûtéssel gázként leválasztott összetett elegy. Elsõsorban hidrogénbõl áll, mellette kis mennyiségû szén-monoxid, nitrogén, metán és C2 szénhidrogének.)
Indexszám
2007/74. szám EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-125-00-8
270-761-3
68477-80-5
H, K
649-126-00-3
270-762-9
68477-81-6
H, K
649-127-00-9
270-763-4
68477-82-7
H, K
649-128-00-4
270-766-0
68477-84-9
H, K
649-129-00-X
270-774-4
68477-92-9
H, K
649-130-00-5
270-776-5
68477-93-0
H, K
649-131-00-0
270-779-1
68477-96-3
H, K
649-132-00-6
270-780-7
68477-97-4
H, K
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Gázok (ásványolaj), hidrogénezett kevert olaj recirkulálás, hidrogénben-nitrogénben gazdag; Finomítói gáz (Recirkulált hidrogénezett kevert olajból kapott összetett elegy. Elsõsorban hidrogénbõl és nitrogénbõl áll, mellette kis mennyiségû szén-monoxid, szén-dioxid és fõleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) Gázok (ásványolaj), recirkulálás, hidrogénben gazdag; Finomítói gáz (Recirkuláltatott reaktorgázokból kapott összetett elegy. Elsõsorban hidrogénbõl áll, mellette kis mennyiségû szén-monoxid, szén-dioxid, hidrogén-szulfid és telített alifás, C1–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) Gázok (ásványolaj), reformáló kikészítõ, hidrogénben gazdag; Finomítói gáz (Reformálókból nyert összetett elegy. Elsõsorban hidrogénbõl áll, mellette kis mennyiségû szén-monoxid és alifás, jellemzõen C1–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) Gázok (ásványolaj), reformáló hidrogénezõ; Finomítói gáz (A reformáló hidrogénezõ eljárásból kapott összetett elegy. Elsõsorban hidrogénbõl, metánból és etánból áll, mellette kis mennyiségû hidrogén-szulfid és alifás, jellemzõen C3–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) Gázok (ásványolaj), reformáló hidrogénezõ, hidrogénben-metánban gazdag; Finomítói gáz (A reformáló hidrogénezõ eljárásból kapott összetett elegy. Elsõsorban hidrogénbõl és metánból áll, mellette kis mennyiségû szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén és telített alifás, jellemzõen C2–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) Gázok (ásványolaj), reformáló hidrogénezõ kikészítõ, hidrogénben gazdag; Finomítói gáz (A reformáló hidrogénezõ eljárásból kapott összetett elegy. Elsõsorban hidrogénbõl áll, mellette kis mennyiségû szén-monoxid és alifás, jellemzõen C1–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) Gázok (ásványolaj), termikus krakkolás deszt.; Finomítói gáz (Termikus krakkolási eljárás termékeinek desztillációjából nyert összetett elegy. Hidrogénbõl, hidrogén-szulfidból, szén-monoxidból, szén-dioxidból és fõként C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.)
Indexszám
5237 EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-133-00-1
270-781-2
68477-98-5
H, K
649-134-00-7
270-783-3
68478-00-2
H, K
649-135-00-2
270-784-9
68478-01-3
H, K
649-136-00-8
270-785-4
68478-02-4
H, K
649-137-00-3
270-787-5
68478-03-5
H, K
649-138-00-9
270-788-0
68478-04-6
H, K
649-139-00-4
270-789-6
68478-05-7
H, K
5238
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Véggáz (ásványolaj), katalitikus krakkoló refrakcionáló abszorber; Finomítói gáz (Katalitikus krakkolási termékek refrakcionálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Hidrogénbõl és jellemzõen C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin elválasztó; Finomítói gáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Hidrogénbõl és jellemzõen C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin stabilizáló; Finomítói gáz (Katalitikusan reformált benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Hidrogénbõl és jellemzõen C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), krakkolt desztillátum hidrogénezés elválasztó; Finomítói gáz (Krakkolt desztillátumok katalizátor jelenlétében történõ hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogén-elegy. Hidrogénbõl és telített alifás, jellemzõen C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), hidro-kénmentesített közvetlen lepárlású benzin elválasztó; Finomítói gáz (Közvetlen lepárlású benzin hidrogénezõ-kénmentesítésébõl kapott összetett szénhidrogén-elegy. Hidrogénbõl és telített alifás, jellemzõen C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), katalitikusan reformált közvetlen lepárlású benzin stabilizáló fejtermékek; Finomítói gáz (Közvetlen lepárlású benzin katalitikus reformálásával, majd a teljes kilépõ termék frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Hidrogénbõl, metánból, etánból és propánból áll.) Gázok (ásványolaj), reformáló kilépõ termék nagynyomású flesselés; Finomítói gáz (A reformáló reaktorból kilépõ termék nagynyomású flesselésével kapott összetett szénhidrogén-elegy. Elsõsorban hidrogénbõl, mellette kis mennyiségû metánból, etánból és propánból áll.)
Indexszám
2007/74. szám EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-140-00-X
270-805-1
68478-25-1
H, K
649-141-00-5
270-807-2
68478-27-3
H, K
649-142-00-0
270-808-8
68478-28-4
H, K
649-143-00-6
270-809-3
68478-29-5
H, K
649-144-00-1
270-810-9
68478-30-8
H, K
649-145-00-7
270-999-8
68513-14-4
H, K
649-146-00-2
271-003-4
68513-18-8
H, K
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Gázok (ásványolaj), reformáló kilépõ termék kisnyomású flesselés; Finomítói gáz (A reformáló reaktorból kilépõ termék kisnyomású flesselésével kapott összetett szénhidrogén-elegy. Elsõsorban hidrogénbõl, mellette kis mennyiségû metánból, etánból és propánból áll.) Gázok (ásványolaj), olajfinomítói gázok deszt. kéménygáz; Finomítói gáz (Összetett elegy, melyet egy hidrogént, szén-dioxidot, szén-monoxidot és C1–C6 szénatomszámú szénhidrogéneket tartalmazó, vagy etán és propán krakkolásából kapott gázáram desztillálásával nyerünk. Fõleg C1–C2 szénatomszámú szénhidrogéneket, hidrogént, nitrogént és szén-monoxidot tartalmaz). Gázok (ásványolaj), benzol-egység hidrogénezõ pentánmentesítõ fejtermék; Finomítói gáz (Összetett elegy, melyet a benzol-egység kiindulási anyagának katalitikus hidrogénezésével, majd pentánmentesítésével nyerünk. Elsõsorban hidrogénbõl, etánból és propánból áll, mellette kis mennyiségû nitrogén, szén-monoxid, szén-dioxid és fõként C1–C6 szénatomszámú szénhidrogének. Nyomokban tartalmazhat benzolt is). Gázok (ásványolaj), szekunder abszorber kéménygáz, fluidizált katalitikus krakkoló fejtermék frakcionáló; Finomítói gáz (Katalitikus krakkolási eljárás fejtermékeinek fluidizált katalitikus krakkolóban végzett frakcionálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Hidrogénbõl, nitrogénbõl és jellemzõen C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Ásványolaj-termékek, finomítói gázok; Finomítói gáz (Összetett elegy, mely elsõsorban hidrogénbõl, mellette kis mennyiségû metánból, etánból és propánból áll.) Gázok (ásványolaj), hidrogénezõ krakkolás kisnyomású elválasztó; Finomítói gáz (A hidrogénezõ krakkoló reaktor kilépõ termékének folyadék-gõz elválasztásával kapott összetett elegy. Elsõsorban hidrogénbõl és telített, jellemzõen C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), finomító; Finomítói gáz (Különbözõ ásványolaj-finomítási mûveletek során kapott összetett elegy. Hidrogénbõl és jellemzõen C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.)
Indexszám
5239 EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-147-00-8
271-005-5
68513-19-9
H, K
649-148-00-3
271-258-1
68527-15-1
H, K
649-149-00-9
271-623-5
68602-82-4
H, K
649-150-00-4
271-625-6
68602-84-6
H, K
649-151-00-X
271-750-6
68607-11-4
H, K
649-152-00-5
272-182-1
68783-06-2
H, K
649-153-00-0
272-338-9
68814-67-5
H, K
5240
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Gázok (ásványolaj), platformáló termék leválasztó; Finomítói gáz (Naftének aromásokká történõ kémiai reformálásából kapott összetett elegy. Hidrogénbõl és telített alifás, jellemzõen C2–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), hidrogénezett savanyú kerozin pentánmentesítõ stabilizáló; Finomítói gáz (Hidrogénezett savas kerozin pentánmentesítõ stabilizálásából nyert összetett elegy. Elsõsorban hidrogénbõl, metánból, etánból és propánból áll, mellette kis mennyiségû nitrogén, hidrogénszulfid, szén-monoxid és fõként C4–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) Gázok (ásványolaj), hidrogénezett savas kerozin expanziós tartály; Finomítói gáz (Savas kerozin katalitikus hidrogénezésénél az expanziós tartályból nyert összetett elegy. Elsõsorban hidrogénbõl és metánból áll, mellette kis mennyiségû nitrogén, szén-monoxid és fõként C2–C5 szénatomszámú szénhidrogének.) Gázok (ásványolaj), desztillátum egyesítõ kéntelenítés, kigõzölés; Finomítói gáz (Az egyesítõ kéntelenítési eljárás folyékony termékébõl kigõzöléssel nyert összetett elegy. Hidrogén-szulfidból, metánból, etánból és propánból áll.) Gázok (ásványolaj), fluidizált katalitikus krakkoló frakcionálás; Finomítói gáz (A fluidizált katalitikus krakkolási folyamat fejtermékének frakcionálásával kapott összetett elegy. Hidrogénbõl, hidrogénszulfidból, nitrogénbõl és fõleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), fluidizált katalitikus krakkoló kimosó szekunder abszorber; Finomítói gáz (A fluidizált katalitikus krakkolási folyamat fejgázának kimosásával kapott összetett elegy. Hidrogénbõl, nitrogénbõl, metánból, etánból és propánból áll.) Gázok (ásványolaj), nehéz desztillátum hidrogénezõ kéntelenítés, kigõzölés; Finomítói gáz (A nehéz párlat hidrogénezõ finomítással történõ kéntelenítésével elõállított folyékony termék kigõzölésével nyert komplex elegy. Hidrogénbõl, hidrogén-szulfidból és telített alifás, jellemzõen C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), platformáló stabilizáló, könnyû végtermék frakcionálás; Finomítói gáz (A platformáló egység platinareaktoraiból nyert könnyû frakciók szakaszos lepárlásával kapott összetett elegy. Hidrogénbõl, metánból, etánból és propánból áll.)
Indexszám
2007/74. szám EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-154-00-6
272-343-6
68814-90-4
H, K
649-155-00-1
272-775-5
68911-58-0
H, K
649-156-00-7
272-776-0
68911-59-1
H, K
649-157-00-2
272-873-8
68919-01-7
H, K
649-158-00-8
272-874-3
68919-02-8
H, K
649-159-00-3
272-875-9
68919-03-9
H, K
649-160-00-9
272-876-4
68919-04-0
H, K
649-161-00-4
272-880-6
68919-07-3
H, K
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Gázok (ásványolaj), elõflesselõ kolonna kéménygáz, nyersolaj deszt.; Finomítói gáz (A nyersolaj desztilláció elsõ kolonnájából nyert összetett elegy. Nitrogénbõl és telített alifás, fõleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), kátrány kigõzölés; Finomítói gáz (Redukált nyersolaj frakcionálásával kapott összetett elegy. Hidrogénbõl és fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), egyesítõ; Finomítói gáz (Metán és hidrogén elegye, melyet az egyesítõ egységbõl jövõ termékek frakcionálásával nyerünk.) Véggáz (ásványolaj), katalitikus hidrogénezõ-kéntelenített benzin elválasztó; Finomítói gáz (Benzin hidrogénezõ-kénmentesítésébõl kapott összetett szénhidrogénelegy. Hidrogénbõl, metánból, etánból és propánból áll.) Véggáz (ásványolaj), közvetlen lepárlású benzin hidrogénezõ-kéntelenítõ; Finomítói gáz (Közvetlen lepárlású benzin hidrogénezõkénmentesítésébõl kapott összetett elegy. Hidrogénbõl és fõleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), szivacsos abszorber kéménygáz, fluidizált katalitikus krakkoló és gázolaj kéntelenítõ fejtermék frakcionálás; Finomítói gáz (A fluidizált katalitikus krakkolóból és a gázolaj kéntelenítõbõl származó termékek frakcionálásával kapott összetett elegy. Hidrogénbõl és fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), nyersolaj deszt. és katalitikus krakkolás; Finomítói gáz (A nyersolaj desztillációból és a katalitikus krakkolási folyamatokból nyert összetett elegy. Hidrogénbõl, hidrogén-szulfidból, nitrogénbõl, szén-monoxidból valamint fõként C1–C6 szénatomszámú paraffin- és olefin-szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), gázolaj dietanolamin kimosó; Finomítói gáz (Gázolajok dietanolaminos kéntelenítésével kapott összetett elegy. Elsõsorban hidrogén-szulfidból, hidrogénbõl, valamint alifás, C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.)
Indexszám
5241 EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-162-00-X
272-881-1
68919-08-4
H, K
649-163-00-5
272-884-8
68919-11-9
H, K
649-164-00-0
272-885-3
68919-12-0
H, K
649-165-00-6
273-173-5
68952-79-4
H, K
649-166-00-1
273-174-0
68952-80-7
H, K
649-167-00-7
273-269-7
68955-33-9
H, K
649-168-00-2
273-563-5
68989-88-8
H, K
649-169-00-8
295-397-2
92045-15-3
H, K
5242
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Gázok (ásványolaj), gázolaj hidrogénezõ-kénmentesítési kilépõ termék; Finomítói gáz (A hidrogénezõ reakció kilépõ termék folyadék-fázisának leválasztásával kapott összetett elegy. Elsõsorban hidrogénbõl, hidrogén-szulfidból, valamint alifás, jellemzõen C1–C3 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), gázolaj hidrogénezõ-kénmentesítés öblítés; Finomítói gáz (A hidrogénezõ reaktor öblítésébõl és a reformálóból származó gázok összetett elegye. Elsõsorban hidrogénbõl, valamint alifás, fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), hidrogénezõ kilépõ termék expanziós tartály; Finomítói gáz (A hidrogénezõ reakció után a kilépõ termékek flesselésébõl kapott összetett gázelegy. Elsõsorban hidrogénbõl, valamint alifás, fõleg C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), benzin vízgõz-pirolízis nagynyomású maradékgáz; Finomítói gáz (A benzin vízgõz-pirolízis termékeinek nem kondenzálódó részeinek és a további termékek készítése során nyert maradékgázok keverékeként kapott összetett elegy. Elsõsorban hidrogénbõl, valamint jellemzõen C1–C5 szénatomszámú paraffin- és olefin-szénhidrogénekbõl áll, földgázzal keverhetõ.) Gázok (ásványolaj), maradék viszkozitáscsökkentés; Finomítói gáz (Maradékok kemencében történõ viszkozitás-csökkentésébõl kapott összetett elegy. Elsõsorban hidrogén-szulfidból, valamint jellemzõen C1–C5 szénatomszámú paraffin- és olefin-szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), C3–4; Ásványolaj-gáz (Nyersolaj krakkolásából nyert termékek desztillációjával nyert összetett szénhidrogén-elegy. C3–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl, elsõsorban propánból és propilénbõl áll, forráspont tartomány: közelítõleg –51 C° és –1 C° között.) Véggáz (ásványolaj), katalitikus krakkolt desztillátum és katalitikus krakkolt benzin frakcionáló abszorber; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolási desztillátum és katalitikusan reformált benzin desztillálásával kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.)
Indexszám
2007/74. szám EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-170-00-3
295-398-8
92045-16-4
H, K
649-171-00-9
295-399-3
92045-17-5
H, K
649-172-00-4
295-400-7
92045-18-6
H, K
649-173-00-X
295-401-2
92045-19-7
H, K
649-174-00-5
295-402-8
92045-20-0
H, K
649-177-00-1
268-629-5
68131-75-9
H, K
649-178-00-7
269-617-2
68307-98-2
H, K
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Véggáz (ásványolaj), katalitikus polimerizáció benzin frakcionáló stabilizáló; Ásványolaj-gáz (A benzin polimerizációjából származó termékek frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), katalitikusan reformált benzin frakcionáló stabilizáló, hidrogénszulfid-mentes; Ásványolaj-gáz (A katalitikusan reformált benzin – melybõl a hidrogén-szulfidot aminnal eltávolították – frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), krakkolt desztillátum hidrogénezés, kigõzölés; Ásványolaj-gáz (Termikusan krakkolt desztillátumok katalitikus hidrogénezésével kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg telített, jellemzõen C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), közvetlen lepárlású desztillátum hidrogénezõ-kénmentesítés, hidrogén-szulfid-mentes; Ásványolaj-gáz (Közvetlen lepárlású desztillátumok – melyekbõl a hidrogén-szulfidot aminnal eltávolították – katalitikus hidrogénezõkénmentesítésével kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), gázolaj katalitikus krakkolás abszorber; Ásványolaj-gáz (Gázolaj katalitikus krakkolási termékeinek desztillációjából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), gázvisszanyerõ üzem; Ásványolaj-gáz (Vegyes szénhidrogén-anyagáramok desztillációjából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), gázvisszanyerõ üzem etánmentesítõ, Ásványolaj-gáz (Vegyes szénhidrogén-anyagáramok termékeinek desztillációjából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.)
Indexszám
5243 EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-179-00-2
269-618-8
68307-99-3
H, K
649-180-00-8
269-619-3
68308-00-9
H, K
649-181-00-3
269-620-9
68308-01-0
H, K
649-182-00-9
269-630-3
68308-10-1
H, K
649-183-00-4
269-623-5
68308-03-2
H, K
649-184-00-X
269-624-0
68308-04-3
H, K
649-185-00-5
269-625-6
68308-05-4
H, K
5244
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Véggáz (ásványolaj), hidrogénezéssel kénmentesített desztillátum és hidrogénezéssel kénmentesített benzin frakcionáló, savmentes; Ásványolaj-gáz (Hidrogénezéssel kénmentesített benzin és desztillált szénhidrogén-anyagáramok frakcionálásával kapott, a savas szennyezõdések eltávolítására kezelt összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), hidrogénezéssel kénmentesített vákuum gázolaj, kigõzölés, hidrogén-szulfid-mentes; Ásványolaj-gáz (Katalitikus hidrogénezéssel kénmentesített vákuum gázolaj – melybõl a hidrogénszulfidot aminkezeléssel eltávolították – kigõzölõ stabilizásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), könnyû közvetlen lepárlású benzin stabilizáló, hidrogénszulfid-mentes; Ásványolaj-gáz (A hidrogén-szulfid eltávolítására aminnal kezelt könnyû közvetlen lepárlású benzin frakcionálásából nyert összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), propán-propilén alkiláló kiindulási termék etánmentesítõ; Ásványolaj-gáz (Propán propilén reakciótermékek desztillációjából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), hidrogénezõ-kénmentesített vákuum gázolaj, hidrogénszulfid-mentes; Ásványolaj-gáz (Katalitikus hidrogénezéssel kénmentesített és a hidrogén-szulfid eltávolítására aminnal kezelt vákuum gázolajból nyert összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C6 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt fejtermékek; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolási termékek desztillációjából nyert összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C3–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll, forráspont tartomány: közelítõleg –48 C° és 32 C° között.) Alkánok, C1–2, Ásványolaj-gáz Alkánok, C2–3, Ásványolaj-gáz Alkánok, C3–4, Ásványolaj-gáz Alkánok, C4–5, Ásványolaj-gáz
Indexszám
2007/74. szám EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-186-00-0
269-626-1
68308-06-5
H, K
649-187-00-6
269-627-7
68308-07-6
H, K
649-188-00-1
269-629-8
68308-09-8
H, K
649-189-00-7
269-631-9
68308-11-2
H, K
649-190-00-2
269-632-4
68308-12-3
H, K
649-191-00-8
270-071-2
68409-99-4
H, K
649-193-00-9 649-194-00-4 649-195-00-X 649-196-00-5
270-651-5 270-652-0 270-653-6 270-654-1
68475-57-0 68475-58-1 68475-59-2 68475-60-5
H, K H, K H, K H, K
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Fûtõgázok; Ásványolaj-gáz (Könnyû gázokból álló összetétel. Elsõdlegesen hidrogénbõl és/vagy kis mólsúlyú szénhidrogénekbõl áll.) Fûtõgázok, nyersolaj desztillátumok; Ásványolaj-gáz (Nyersolaj desztillációjából és benzin katalitikus reformálásából kapott könnyû gázok összetett elegye. Hidrogénbõl és jellemzõen C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll, forráspont tartomány: közelítõleg –217 C° és –12 C° között.) Szénhidrogének, C3–4, Ásványolaj-gáz Szénhidrogének, C4–5, Ásványolaj-gáz Szénhidrogének, C2–4, C3-ban gazdag; Ásványolajgáz Ásványolaj-gázok, cseppfolyósított; Ásványolaj-gáz (Nyersolaj desztillációjával nyert összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C3–C7 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll, forráspont tartomány: közelítõleg –40 C° és 80 C° között.) Ásványolaj-gázok, cseppfolyósított, kéntelenített; Ásványolaj-gáz (Összetett szénhidrogén-elegy, melyet úgy nyerünk, hogy cseppfolyósított szénhidrogén-gázokat egy, a merkaptánok átalakítására, ill. savas szennyezõdések eltávolítására szolgáló kéntelenítési eljárásnak vetünk alá. Fõleg C3–C7 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll, forráspont tartomány: közelítõleg –40 és 80 C° között.) Gázok (ásványolaj), C3–4, izobutánban gazdag; Ásványolaj-gáz (C3–C6 szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogének, jellemzõen bután és izobután, desztillációjából nyert összetett szénhidrogén-elegy. C3–C6 szénatomszámú telített és telítetlen szénhidrogénekbõl, fõleg izobutánból áll.) Desztillátumok (ásványolaj), C3–6, piperilénben gazdag; Ásványolaj-gáz (C3–C6 szénatomszámú telített és telítetlen alifás szénhidrogének desztillációjából nyert összetett szénhidrogén-elegy. C3–C6 szénatom-számú telített és telítetlen szénhidrogénekbõl, fõleg piperilénekbõl áll.) Gázok (ásványolaj), bután lehasító fejtermékek; Ásványolaj-gáz (A bután anyagáram desztillációjából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Alifás, jellemzõen C3–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.)
Indexszám
5245 EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-197-00-0
270-667-2
68476-26-6
H, K
649-198-00-6
270-670-9
68476-29-9
H, K
649-199-00-1 649-200-00-5 649-201-00-0
270-681-9 270-682-4 270-689-2
68476-40-4 68476-42-6 68476-49-3
H, K H, K H, K
649-202-00-6
270-704-2
68476-85-7
H, K, S
649-203-00-1
270-705-8
68476-86-8
H, K, S
649-204-00-7
270-724-1
68477-33-8
H, K
649-205-00-2
270-726-2
68477-35-0
H, K
649-206-00-8
270-750-3
68477-69-0
H, K
5246
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Gázok (ásványolaj), C2–3; Ásványolaj-gáz (Katalitikus frakcionálási folyamatból származó termékek desztillációjából nyert összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg etánból, etilénbõl propánból és propilénbõl áll.) Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt gázolaj propánmentesítõ fenéktermékek, C4-ben gazdag, savmentes; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolt gázolaj szénhidrogénáram frakcionálásából kapott és a hidrogénszulfid és más savas komponensek eltávolítása érdekében kezelt összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C3–C5 szénatomszámú szénhidrogénekbõl, jellemzõen C4-bõl áll.) Gázok (ásványolaj), katalitikusan krakkolt benzin butánmentesítõ fenéktermékek, C3–5-ben gazdag; Ásványolaj-gáz (Katalitikus krakkolt benzin stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C3–C5 alifás szénhidrogénekbõl áll.) Véggáz (ásványolaj), izomerizált benzin frakcionáló stabilizáló; Ásványolaj-gáz (Izomerizált benzin termékek frakcionáló stabilizálásából kapott összetett szénhidrogén-elegy. Fõleg C1–C4 szénatomszámú szénhidrogénekbõl áll.)
Indexszám
2007/74. szám EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
649-207-00-3
270-751-9
68477-70-3
H, K
649-208-00-9
270-752-4
68477-71-4
H, K
649-209-00-4
270-754-5
68477-72-5
H, K
649-210-00-X
269-628-2
68308-08-7
H, K
,, 1.2. A felsorolás „–Kálium-dikromát (CAS-szám: 7778-50-9) – Ammónium-dikromát (CAS-szám: 7789-09-5) – Nátrium-dikromát (CAS-szám: 10588-01-9) – Nátrium-dikromát-dihidrát (CAS-szám: 7789-12-0)” szövegrésze helyébe az alábbi szöveg lép: „– kálium-dikromát (Indexszám: 024-002-00-6, EK-szám: 231-906-6, CAS-szám: 7778-50-9, megjegyzés: E), – ammónium-dikromát (Indexszám: 024-003-00-1, EK-szám: 232-143-1, CAS-szám: 7789-09-5, megjegyzés: E), – nátrium-dikromát, vízmentes (Indexszám: 024-004-00-7, EK-szám: 234-190-3, CAS-szám: 10588-01-9, megjegyzés: E), – nátrium-dikromát, dihidrát (Indexszám: 024-004-01-4, EK-szám: 234-190-3, CAS-szám: 7789-12-0, megjegyzés: E), – kadmium-fluorid (Indexszám: 048-006-00-2, EK-szám: 232-222-0, CAS-szám: 7790-79-6, megjegyzés: E), – kadmium-klorid (Indexszám: 048-008-00-3, EK-szám: 233-296-7, CAS-szám: 10108-64-2, megjegyzés: E)” 1.3. A felsorolás „– Kadmium-fluorid (Indexszám: 048-006-00-2, EU-szám: 232-222-0, CAS-szám: 7790-79-6) – Kadmium-klorid (Index-szám: 048-008-00-3, EU-szám: 233-296-7, CAS-szám: 10108-64-2)” szövegrésze helyébe az alábbi szöveg lép: „– kadmium-fluorid (Indexszám: 048-006-00-2, EK-szám: 232-222-0, CAS-szám: 7790-79-6, megjegyzés: E) – kadmium-klorid (Indexszám: 048-008-00-3, EK-szám: 233-296-7, CAS-szám: 10108-64-2 (megjegyzés: E)” 2. Az R. 1. számú mellékletében a korlátozással érintett vegyi anyag, anyagcsoport, illetve készítmény megnevezését, valamint a korlátozás területét, módját tartalmazó táblázatot követõ Jelmagyarázat az alábbiak szerint módosul:
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5247
2.1. A jelmagyarázat a következõ A. megjegyzéssel egészül ki: „A. megjegyzés: Az anyag nevét az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékérõl szóló 3/2006. (I. 26.) EüM rendelet 2. számú melléklete szerinti jegyzékben megadott megnevezések egyikének formájában kell szerepeltetni a címkén. A 3/2006. (I. 26.) EüM rendelet azt is elõírja, hogy az egyes anyagokra használt veszélyszimbólumok és jelek, R-mondatok és S-mondatok megfeleljenek a jegyzékben közölteknek. Azon anyagok esetében, amelyek a 3/2006. (I. 26.) EüM rendelet jegyzékében szereplõ anyagcsoportok egyikéhez tartoznak, az egyes anyagokra használt veszélyszimbólumoknak és jeleknek, R-mondatoknak és S-mondatoknak meg kell felelniük a jegyzék megfelelõ tételeiben feltüntetetteknek. Azon anyagok esetében, amelyek a 3/2006. (I. 26.) EüM rendelet jegyzékében szereplõ anyagcsoportok közül egynél többhöz is tartoznak, az egyes anyagokra használt veszélyszimbólumoknak és jeleknek, R-mondatoknak és S-mondatoknak meg kell felelniük a jegyzék mindkét megfelelõ tételében feltüntetetteknek. Azokban az esetekben, ahol ugyanazon veszély tekintetében a két tételben két különbözõ besorolás van megadva, a szigorúbb veszély besorolást tükrözõ besorolást kell az anyaghoz rendelni.” 2.2. A D. megjegyzés helyébe a következõ szöveg lép: „D. megjegyzés: Azon anyagokat, amelyek hajlamosak spontán polimerizációra vagy bomlásra, általában stabilizált alakban forgalmazzák. A 3/2006. (I. 26.) EüM rendelet szerinti közösségi jegyzékben ebben a formában szerepelnek. Egyes esetekben azonban az ilyen anyagokat nem stabilizált alakban hozzák forgalomba. Ebben az esetben az anyag gyártójának vagy bármely olyan személynek, aki az anyagot forgalomba hozza, a címkén az anyag neve mellett fel kell tüntetnie a „nem stabilizált” szavakat.” 2.3. Az E. megjegyzés helyébe a következõ szöveg lép: „E. megjegyzés: Az emberi egészséget veszélyeztetõ hatásokkal járó anyagok (lásd a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 3. számú mellékletének 4. fejezetét), amelyek 1. vagy 2. karcinogén-, mutagén- és/vagy reprodukcióra toxikus kategóriájúként vannak besorolva, az E. megjegyzés hatálya alá tartoznak, ha egyben nagyon mérgezõ (T+), mérgezõ (T) vagy ártalmas (Xn) minõsítésûek. Az ilyen anyagok esetében az R20, R21, R22, R23, R24, R25, R26, R27, R28, R39, R68 (ártalmas) mondatokat, az R48 és R65 mondatot, valamint az ilyen R-mondatok valamennyi kombinációját a Továbbá szóval kell kezdeni.” 2.4. A jelmagyarázat az E megjegyzést követõen az alábbi H. és K. megjegyzésekkel egészül ki: „H. megjegyzés: Ezen anyag osztályozása és címkézése az R-mondat(ok) által jelzett veszélyes tulajdonság(ok)ra vonatkozik, a feltüntetett veszélykategóriákkal kombinálva. A kémiai biztonsági törvény 14–17 §-aiban elõírt, az ilyen anyag gyártóival, elõadóival és importõreivel szembeni követelmények az osztályozás és címkézés minden más szempontjára is vonatkoznak. A végleges címkének meg kell felelnie a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 3. számú mellékletének 7. pontjában foglalt követelményeknek.” Ez a megjegyzés az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékérõl szóló 3/2006. (I. 26.) EüM rendelet 2. számú mellékletében szereplõ bizonyos szén- és olajszármazékokra és egyes anyagcsoport-tételekre vonatkozik. ,,K. megjegyzés: A karcinogénként vagy mutagénként történõ besorolást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb 1,3-butadiént (EINECS-szám: 203-450-8) tartalmaz. Ha az anyag nincs karcinogénként vagy mutagénként besorolva, akkor legalább a (2-)9-16 S-mondatokat szerepeltetni kell. Ez a megjegyzés az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékérõl szóló 3/2006. (I. 26.) EüM rendelet 2. számú mellékletében szereplõ bizonyos összetett kõolajszármazékokra vonatkozik.” 2.5. Az S megjegyzés helyébe a következõ szöveg lép: „S. megjegyzés: Ezt az anyagot nem szükséges a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 17. §-ában foglaltak szerint címkével ellátni. [Lásd a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 3. számú mellékletének 8. pontjában foglaltakat.]”
5248
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/74. szám
3. Az R. 1. számú melléklet táblázata „Vegyi anyag, anyagcsoport, illetve készítmény megnevezése” oszlopának 31. pontjában a „Szaporodást károsító 1. kategória” cím alatti felsorolás a következõk szerint módosul: 3.1. A felsorolás „– ólom-alkilek” szövegrésze helyébe az alábbi szöveg lép: „– Ólom-alkilek (indexszám: 082-002-00-1, megjegyzések: A, E)” 3.2. A felsorolás „– egyéb ólomvegyületek, amelyek e melléklet 29–31. pontjaiban máshol nem jelennek meg” szövegrésze helyébe az alábbi szöveg lép: „– Ólomvegyületek, e mellékletben másutt megadottak kivételével (Indexszám: 082-001-00-6 megjegyzések: A, E)” 4. Az R. 1. számú melléklet táblázata „Vegyi anyag, anyagcsoport, illetve készítmény megnevezése” oszlopának 31. pontjában a „Szaporodást károsító 2. kategória” cím alatti felsorolás a következõk szerint módosul: 4.1. A lista az alábbi tételekkel egészül ki: [– Tridemorf (ISO); 2,6-Dimetil-4-tridecilmorfolin (Indexszám: 613-020-00-5, EU-szám: 246-347-3, CAS-szám: 24602-86-6)] ,, Anyagok
Indexszám
EK-szám
CAS-szám
Megjegyzések
„linuron (ISO) 3-(3,4-diklórfenil)-1-metoxi-1-metilkarbamid
006-021-00-1
206-356-5
330-55-2
E
kálium-dikromát
024-002-00-6
231-906-6
7778-50-9
E
ammónium-dikromát
024-003-00-1
232-143-1
7789-09-5
E
nátrium-dikromát, vízmentes
024-004-00-7
234-190-3
10588-01-9
E
nátrium-dikromát, dihidrát
024-004-01-4
234-190-3
7789-12-0
E
nátrium-kromát
024-018-00-3
231-889-5
7775-11-3
E
kadmium-szulfát
048-009-00-9
233-331-6
10124-36-4
E
1-brómpropán propil-bromid n-propil-bromid
602-019-00-5
203-445-0
106-94-5
1,2,3-triklórpropán
602-062-00-X
202-486-1
96-18-4
difenil-éter; oktabróm-származék
602-094-00-4
251-087-9
32536-52-0
1,2-dimetoxietán etilénglikol-dimetil-éter EGDME
603-031-00-3
203-794-9
110-71-4
1,2-bisz(2-metoxietoxi)etán TEGDME; trietilén-glikol dimetil-éter; Triglim
603-176-00-2
203-977-3
112-49-2
tetrahidrotiopirán-3-karboxaldehid
606-062-00-0
407-330-8
61571-06-0
1,2-benzoldikarbonsav-dipentil-észter, elágazott és lineáris [1] n-pentil-izopentil-ftalát [2] di-n-pentil-ftalát [3] di-izopentil-ftalát [4]
607-426-00-1 284-032-2 [1]-[2] 205-017-9 [3]-[4]
benzil-butil-ftalát BBP
607-430-00-3
201-622-7
85-68-7
1,2-benzoldikarbonsav di-C7-11-elágazott és lineáris alkilészterek
607-480-00-6
271-084-6
68515-42-4
84777-06-0 [1]-[2] 131-18-0 [3] 42925-80-4 [4]
D
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Anyagok
Indexszám
5249
EK-szám
CAS-szám
A dinátrium-4-(3-etoxikarbonil-4-(5(3-etoxikarbonil-5-hidroxi-1(4-szulfonátofenil)pirazol-4-il)penta2,4-dienilidén)-4,5-dihidro-5-oxopirazol-1-il)benzolszulfonát és a trinátrium-4-(3-etoxikarbonil-4-(5(3-etoxikarbonil-5-oxido-1(4-szulfonátofenil)pirazol-4-il)penta2,4-dienilidén)-4,5-dihidro-5-oxopirazol1-il)-benzolszulfonát keveréke
607-487-00-4
402-660-9
-
Dinokap (ISO)
609-023-00-6
254-408-0
39300-45-3
2-[2-hidroxi-3-(2-klórfenil)karbamoil1-naftilazo]-7-[2-hidroxi-3(3-metilfenil)karbamoil-1-naftilazo]-fluorén9-on
611-131-00-3
420-580-2
-
Azafenidin
611-140-00-2
-
68049-83-2
Karbendazim (ISO) metil-benzimidazol-2-il-karbamát
613-048-00-8
234-232-0
10605-21-7
Benomil (ISO) metil-1-(butilkarbamoil)benzimidazol2-il-karbamát
613-049-00-3
241-775-7
17804-35-2
3-etil-2-metil-2-(3-metilbutil)-1,3-oxazolidin
613-191-00-6
421-150-7
143860-04-2
Az 1,3,5-trisz(3-aminometilfenil)-1,3,5(1H,3H,5H)triazin-2,4,6-trion keveréke; a 3,5-bisz(3-aminometilfenil)-1-poli[3,5bisz(3-aminometilfenil)-2,4,6-trioxo-1,3,5(1H,3H,5H)-triazin-1-il]-1,3,5-(1H,3H,5H)triazin-2,4,6-trion oligomereinek keveréke
613-199-00-x
421-550-1
Megjegyzések
E
,, 4.2. A felsorolás „– Kadmium-fluorid (Indexszám: 048-006-00-2, EU-szám: 232-222-0, CAS-szám: 7790-79-6) – Kadmium-klorid (Indexszám: 048-008-00-3, EU-szám: 233-296-7, CAS-szám: 10108-64-2)” szövegrésze helyébe az alábbi szöveg lép: „– kadmium-fluorid (Indexszám: 048-006-00-2, EK-szám: 232-222-0, CAS-szám: 7790-79-6, megjegyzések: E) – kadmium-klorid (Indexszám: 048-008-00-3, EK-szám: 233-296-7, CAS-szám: 10108-64-2, megjegyzések: E – 2,3-epoxipropán-1-ol; glicidol oxiránmetanol (Indexszám: 603-063-00-8, EK-szám: 209-128-3, CAS-szám 556-52-5, megjegyzések: E” 4.3. A felsorolás „– 2,3-Epoxipropán-1-ol; Glicidol (Indexszám: 603-063-00-8, EU-szám: 209-128-3, CAS-szám: 556-52-5)” szövegrésze helyébe az alábbi szöveg lép: „– 2,3-epoxipropán-1-ol; glicidol oxiránmetanol (Indexszám: 603-063-00-8, EK-szám: 209-128-3, CAS-szám: 556-52-5 megjegyzés: E)” 5. Az R. 1. számú melléklet táblázata „Korlátozás területe, módja” oszlopának 20. pontja az alábbiak szerint módosul: 5.1. A 20.1. és 20.1.1. pont alatti szövegrész helyébe az alábbi szöveg lép: „20.1. Az alábbi területeken nem hozhatók forgalomba és nem használhatók fel sem önmagukban, sem készítmények összetevõjeként:
5250
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/74. szám
20.1.1. mikroorganizmusok, növények vagy állatok által okozott szennyezõdés megelõzésére: – hajótesteknél, – rácsoknál, bójáknál, úszóknál, hálóknál és bármely más, a halászatban, hal- és kagyló/ráktenyészetben használt eszköznél és berendezésnél, – bármely teljesen vagy részlegesen víz alá merülõ eszköznél és berendezésnél.” 5.2. A 20.1.3. pont alatti szövegrész helyébe az alábbi szövegrész lép: „20.1.3. A 20.1.1. és a 20.1.2. pontban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: 20.1.3.1. Fa konzerválásához használt anyagokra és készítményekre vonatkozóan: kizárólag vákuum vagy nyomás alatt mûködõ ipari berendezésekben alkalmazhatóak fa impregnálására, amennyiben ezek a réz, a króm és az arzén (CCA) C-típusú szervetlen vegyületeinek oldatai, és a 98/8/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésével összhangban engedélyezték õket. Az ilyen módon kezelt fa addig nem hozható forgalomba, amíg a tartósítószer teljesen meg nem kötött. 20.1.3.2. A 20.1.3.1. pont szerint ipari berendezésekben CCA oldatokkal kezelt fa forgalomba hozható foglalkozásszerû és ipari célokra, feltéve, hogy a faszerkezet épsége garantálja a lakosság és a haszonállatok biztonságát, és a lakosság vonatkozásában a bõrrel való érintkezés a termék alkalmazása során nem valószínû: – köz-, hivatali és mezõgazdasági épületekben, irodaházakban, valamint ipartelepeken építési faanyagként, – hidaknál és hídépítésnél, – édes és sós (brakk) vizekben építési faanyagként, pl. hullámtörõ gátaknál, mólóknál és hidaknál, – zajvédelemnél, – lavina szabályozásnál, – utak biztonsági kerítésénél és korlátainál, – kerek, leháncsolt fenyõ oszlopokból készült, haszonállatok õrzésére szolgáló kerítéseknél, – talajmegkötõ szerkezeteknél, – elektromos és telekommunikációs távvezeték póznákhoz, – földalatti vasúti talpfákhoz. A veszélyes anyagok és készítmények osztályzásával, csomagolásával és címkézésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezések megfelelõ alkalmazása mellett minden egyes piaci forgalomba hozott kezelt faanyagon a következõ feliratot fel kell tüntetni: „Kizárólag foglalkozásszerûen, ipari létesítményekben és ipari célra használható, arzént tartalmaz.” Ezenfelül valamennyi forgalomba hozott faanyag csomagolásán a következõ címkét is el kell helyezni: „Viseljen kesztyût a faanyag kezelésekor!” Viseljen porszûrõ maszkot és szemvédõt a fa vágásakor vagy aprításakor! A keletkezõ hulladékot veszélyes hulladékként az erre jogosultak kezelhetik! 20.1.3.3. A 20.1.3.1. és a 20.1.3.2. pontokban felsorolt kezelt fát nem lehet használni: – bármilyen célú lakóház építéséhez, – semmiféle olyan mûvelethez, ahol a bõrrel való ismétlõdõ érintkezés kockázata fennáll, – tengervízben, – haszonállatok õrzésére szolgáló kerítésen és építõfán kívül semmilyen mezõgazdasági célra, a 20.1.3.2. pontnak megfelelõen, – semmiféle olyan termék készítéséhez, ahol a kezelt fa emberi vagy állati fogyasztásra szánt közbülsõ vagy végtermékkel érintkezésbe kerülhet.” 5.3. A 20. pont az alábbi alpontokkal egészül ki: „20.3. Az Európai Gazdasági Térségben 2007. szeptember 30. elõtt használatban lévõ, arzénvegyületekkel kezelt faanyag, vagy olyan faanyag, amely ennek az irányelvnek a szabályaival összhangban került forgalomba, helyén maradhat és továbbra is felhasználható, amíg el nem éri élettartama végét. 20.4. Az Európai Gazdasági Térségben 2007. szeptember 30. elõtt használatban lévõ, C-típusú CCA-oldattal kezelt faanyag, vagy amelyet ezen irányelv szabályaival összhangban hoztak forgalomba: – felhasználható vagy újrafelhasználható a 20.1.3.2. és 20.1.3.3. pontokban felsorolt használati feltételek betartásával, – használt áruk piacán forgalomba hozható a 20.1.3.2. és 20.1.3.3. pontokban felsorolt használati feltételek betartásával. 20.5. A tagállamok engedélyezhetik az Európai Gazdasági Térségben 2007. szeptember 30. elõtt használatos más típusú CCA-oldatokkal kezelt faanyagot: – használatát vagy újrahasználatát a 20.1.3.2. és 20.1.3.3. pontokban felsorolt használati feltételek betartásával, – használt áruk piacán történõ forgalomba hozatalát a 20.1.3.2. és 20.1.3.3. pontokban felsorolt használati feltételek betartásával.”
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
III. rész HATÁROZATOK Az Országgyûlés határozatai
5251
„1. Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének j) pontjában foglalt jogkörében hozzájárul ahhoz, hogy az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) legfeljebb 10 fõ, a Magyar Honvédség állományába tartozó katona a békefenntartó misszió mandátumának lejártáig részt vegyen.” 2. A határozat a közzététele napján lép hatályba.
Az Országgyûlés 52/2007. (VI. 13.) OGY határozata országgyûlési biztos választásáról* Az Országgyûlés az Alkotmány 32/B. §-ának (4) bekezdése, az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 2. §-ának (1)–(2) bekezdése és 4. §-ának (5) bekezdése, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 20. §-ának (2) bekezdése alapján 2007. július másodikától dr. Kállai Ernõt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosának megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Béki Gabriella s. k.,
Móring József s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 38/2007. (VI. 13.) AB végzése
az Országgyûlés elnöke
Béki Gabriella s. k.,
Móring József s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Országgyûlés 53/2007. (VI. 13.) OGY határozata az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) való magyar részvételrõl szóló 44/2006. (X. 10.) OGY határozat módosításáról** 1. Figyelemmel az ENSZ békemûveletek szervezésével foglalkozó szerve megkeresésére, az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) való magyar részvételrõl szóló 44/2006. (X. 10.) OGY határozat 1. pontja helyébe a következõ szöveg lép: [Az Országgyûlés – figyelemmel a Magyar Köztársaságnak az Egyesült Nemzetek Alapokmányából fakadó kötelezettségeire, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataira, különösen a 2006. augusztus 11-én elfogadott 1701 (2006) számú határozatára – az alábbi határozatot hozza:] * A határozatot az Országgyûlés a 2007. június 11-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2007. június 11-i ülésnapján fogadta el.
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának, illetve az azon szereplõ kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következõ végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 8/2007. (I. 10.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS A népszavazást kezdeményezõ állampolgár (a továbbiakban: indítványozó) 2006. december 14-én országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: „Úgy dönt-e Ön, hogy az Alkotmány 70/I. §-ának végrehajtásaként – az államháztartási hiány teljes és azonnali felszámolása, egyúttal az országgyûlési választáson többséget kapott kormányprogram: a szegényeket sújtó bármilyen megszorítás nélkülözése céljából – a VAGYON-
5252
MAGYAR KÖZLÖNY
ADÓRÓL szóló törvény lényeges rendelkezései a következõk legyenek: a) adóköteles legyen minden telekkönyvezett ingatlan, 100 000 forint becsült forgalmi érték feletti ingó vagyontárgy és az 1 000 000 forint összes névérték feletti társasági tulajdon (részvény stb.) és egyéb hazai értékpapír, b) az adó kulcsa a d) pont kivételével – általában – évi 5,30% legyen ingatlanokra és 0,53% legyen ingó vagyonra, értékpapírra, c) az adó kulcsa a d) pont kivételével – az elsõ évben – (az 1989-tõl tartó alkotmánysértõ törvényhozási késedelem teljes halmozott összegeként) 90,10% legyen ingatlanokra és 9,01% ingó vagyonra, értékpapírra, d) az adó kulcsa 0,00% legyen minden olyan adóköteles vagyontárgyra, amely a minimálbéres megélhetéshez szükséges: lakásra 45 m2/lakóig, termõföldre 0,41 hektár/családtagig, valamint az egyéni vállalkozó minimálbéres megélhetését szolgáló, vállalkozásba vett vagyonára, ha a vállalkozásban maga is részt vesz, e) az éves bevallási kötelezettség minden adóköteles vagyontárgyra (és az elsõ 1 000 000 forint adómentes értékpapírra) terjedjen ki, a kulcstól függetlenül, f) e törvény még 2006. december 31-ig lépjen hatályba, akár visszamenõ hatállyal is, és hogy e törvény a vagyonosok számára semmilyen itt fel nem sorolt engedményt, kedvezményt ne tartalmazzon, csak az a)–f) pontok részleteit?” Az OVB a 2007. január 10-i ülésén meghozott határozatával az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadta. Az OVB a határozatában tájékoztatta az indítványozót a jogorvoslati lehetõségrõl, s annak határidejérõl. Az OVB határozata a Magyar Közlöny 2007. évi 4. számában, 2007. január 16-án jelent meg. Az indítványozó a határozat ellen kifogást nyújtott be, amely 2007. február 5-én érkezett az OVB-hez, és 2007. február 6-án az Alkotmánybírósághoz. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése értelmében: „Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.” Az OVB határozata elleni kifogás ez alapján legkésõbb 2007. január 31-én érkezhetett volna meg határidõben az OVB-hez. Az indítványozó igazolási kérelmet terjesztett elõ az Alkotmánybírósághoz, melyben arra hivatkozott, hogy a törvényben foglalt határidõt azért mulasztotta el, mert a Magyar Közlöny 2007. évi 4. száma csak 2007. január 23-tól volt elektronikusan is olvasható, ehhez a dátumhoz képest kifogása viszont nem elkésett. Mint ahogy arra az Alkotmánybíróság korábbi, 36/2004. (X. 6.) végzésében már rámutatott: „a Ve. 4. § (3) bekezdése értelmében – a törvényben szabályozott más határidõkhöz hasonlóan – az OVB határozata elleni kifogás benyújtására megállapított határidõ is jogvesztõ, és a határidõ utolsó napján 16 órakor jár le. A Ve. 4. § (4) bekezdése szerint továbbá a napokban megállapított határidõket a naptári napok szerint
2007/74. szám
kell számítani. Ezen túlmenõen a Ve. 116. §-ának és 78. § (1) bekezdésének együttes alkalmazásával az is megállapítható, hogy a kifogás megérkezése számít a benyújtás idõpontjának.” (ABH 2004, 1015.) Az Alkotmánybíróság az igazolási kérelemmel kapcsolatban korábbi határozataiban már megállapította: „az Abtv. [az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény] az igazolási kérelem intézményérõl nem rendelkezik. Az Abtv.-nek az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó szabályai között a 19. § külön kiemeli, hogy a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek csak a jogi képviseletre, az anyanyelv használatára és a bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseit tekinti az Alkotmánybíróság eljárására irányadónak. Ennek megfelelõen az Alkotmánybíróság eljárásában az igazolási kérelem benyújtását nem tartotta megengedhetõnek [pl. 23/1991. (V. 18.) AB végzés, ABH 1991, 361, 362.; 3/1994. (I. 21.), ABH 1994, 59, 63.; 63/1997. (XII. 11.) AB határozat, ABH 1997, 365, 372–373.; 46/2003. (X. 16.) AB határozat, ABK 2003. október, 651, 661–662.]. Az 1018/B/1998. AB határozat az igazolási kérelem jogintézménye tekintetében – konkrét ügyben de – általános érvénnyel is kifejtette, hogy »az igazolási kérelem benyújtásának lehetõvé tételére nincsen Alkotmányból levezethetõ jog« (ABH 2002, 887, 892.).” (825/D/2003. AB végzés, ABH 2004, 2121, 2122–2123.) Minthogy a jelen ügyben a 8/2007. (I. 10.) OVB határozat ellen benyújtott kifogás a törvényben meghatározott határidõ lejárta után érkezett meg, és az Alkotmánybíróság eljárásában igazolási kérelem elõterjesztésének nincs helye, az Alkotmánybíróság az elkésett kifogást – a korábbi döntéseivel azonos elvi alapon eljárva – érdemi vizsgálat nélkül visszautasította [28/1998. (VI. 16.) AB határozat, (ABH 1998, 523.); 2/1999. (III. 3.) AB határozat, (ABH 1999, 441.)]. Az Alkotmánybíróság – figyelemmel az OVB határozatának Magyar Közlönyben való megjelenésére – elrendelte e végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke, elõadó alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k., alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 163/H/2007.
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársasági Elnök 112/2007. (VI. 13.) KE határozata bírák felmentésérõl és bírák kinevezésérõl
Az Alkotmány 48. § (2) bekezdése, valamint a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 4. § (1) bekezdése alapján, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elõterjesztésére lemondására tekintettel dr. Fisi Lia Katalint és dr. Zöld Juditot 2007. június 30-i hatállyal,
5253
dr. Némethné dr. Suták Anikót, dr. Palkó Tamást, dr. Polgár Andreát, dr. Vig Attila Károlyt, dr. Virág Sándort és dr. Zsótér Zsuzsannát 2007. július 1. napjától határozatlan idõtartamra bíróvá, dr. Czinege Gyöngyvért, Fülöpné dr. Tóth Emõkét, dr. Fuhrmann Gábort, dr. Király Andrást, dr. Láposiné dr. Kicsák Tündét, dr. Novák Józsefet, dr. Takács-Rácz Lotti Anikót és dr. Varga Balázst a 2007. július 1. napjától 2010. június 30. napjáig terjedõ idõtartamra bíróvá kinevezem.
Budapest, 2007. június 12.
elsõ bírói kinevezés lejártára tekintettel dr. Tóth Mária Jeannine-t 2007. augusztus 31-i hatállyal, bírói tisztségének ellátására tartósan – egészségügyi okból – alkalmatlanná válása miatt
Sólyom László s. k., köztársasági elnök
KEH ügyszám: IV-1/2401-0/2007.
dr. Barakonyi Erzsébetet 2007. június 30-i hatállyal, nyugállományba helyezés iránti kérelmükre Légrádiné dr. Wingert Zsuzsannát és dr. Tóth Máriát 2007. december 31-i hatállyal, dr. Kovács Ferencet 2008. január 15-i hatállyal, a felsõ korhatár elérése miatt dr. Kárpáti Piroskát 2007. december 31-i hatállyal, dr. Csiba Tibor Lászlót 2008. február 12-i hatállyal, dr. Szabó Györgyöt 2008. március 17-i hatállyal bírói tisztségébõl felmentem; dr. Andirkó Juditot, Csontosné dr. Török Mártát, dr. Egri Anikót, dr. Hegedûs Emõkét, Márkiné dr. Igriczi Hajnalkát, dr. Nagy Andreát,
A Köztársasági Elnök 113/2007. (VI. 13.) KE határozata dandártábornoki kinevezésrõl Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontjában biztosított jogkörömben, a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 49. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a honvédelmi miniszter elõterjesztésére Tóth András ezredest 2007. június 15-i hatállyal dandártábornokká kinevezem. Budapest, 2007. június 11. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
5254
MAGYAR KÖZLÖNY
Ellenjegyzem: Budapest, 2007. június 11. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter
2007/74. szám
IRÁNYMUTATÁSOK, IV. rész JOGEGYSÉGI HATÁROZATOK
KEH ügyszám: V-5/2391/2007.
A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozatai A Köztársasági Elnök 114/2007. (VI. 13.) KE határozata
A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata 1/2007. BJE szám
kitüntetés adományozásáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdése j) pontja, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a miniszterelnök elõterjesztésére, a magyar–finn kétoldalú kapcsolatok erõsítése, a jelentõs magyarországi finn befektetések konszolidálása és újabbak létesítése, a magyar–finn kulturális, oktatási és állampolgári együttmûködés fejlesztése érdekében végzett munkája elismeréseként Pekka Kujasalo-nak, a Finn Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND középkeresztje, polgári tagozata kitüntetést adományozom.
Budapest, 2007. június 8. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
Ellenjegyzem: Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
KEH ügyszám: VII-2/2363/2007.
A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának Büntetõ Jogegységi Tanácsa Budapesten, a 2007. év március hó 9., április hó 11. és május hó 21. napján tartott nyilvános ülésen – a legfõbb ügyész helyettesének és a Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettesének indítványa tárgyában – meghozta a következõ jogegységi határozatot: I. Kábítószerrel visszaélés megvalósulásakor természetes egységet csak az azonos törvényi tényállásba ütközõ magatartások képeznek. E bûncselekmény tekintetében nem azonos, hanem külön-külön törvényi tényállás: a Büntetõ Törvénykönyv 282. §-a, 282/A. §-a, 282/B. § (1) bekezdése, 282/B. § (2) bekezdése, 282/C. § (1) bekezdése, 282/C. § (2) bekezdése. A kábítószer mennyiségek tiszta hatóanyagának összeszámítására csak e hat tényállás szerinti elkövetéseken belül van lehetõség. Az említett hat tényállás elkövetéseinek találkozásakor és azok egy eljárásban történõ elbírálásakor bûnhalmazat valósul meg, ezért ezekben az esetekben nincs helye a kábítószerek tiszta hatóanyag-mennyiségei összeszámításának. II. A megszerzéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés megvalósulásának és befejezettségének megállapíthatósága szempontjából nincs jelentõsége annak, hogy a megszerzett kábítószer-mennyiségeknek késõbb mi lett a sorsa. III. A forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés kísérletének megállapíthatóságához – a BK. 155. számú állásfoglalás II/5/a) részében kifejtettekre is figyelemmel – a BH 2002/299. számú eseti döntés tartalmaz iránymutató szempontokat a gyakorlat számára e bûncse-
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
lekmények befejezettségének és kísérletének elhatárolását illetõen is. IV. A kereskedéssel elkövetés tényállásszerûségének értelmezéséhez – megõrizve a BK. 155. számú állásfoglalás II/5/b) pontjának elvi tartalmát – a BH 1999/101. számú eseti döntés ad iránymutató szempontokat. Ezekben elvi éllel kifejtettek szerint a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások. Adás-vételek által valósulnak meg, haszonszerzésre irányulnak és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elõsegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történõ megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. A kereskedéssel elkövetési fordulatnak – eltérõen a forgalomba hozataltól – a kísérleti stádiuma általában kizárt.
INDOKOLÁS A legfõbb ügyész helyettese és a Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettese – egyaránt a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény [Bsz.] 29. §-a (1) bekezdésének a) pontjának, illetve a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [Be.] 439. §-a (1) bekezdése a) pontjának második fordulatára hivatkozva – a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény [Btk.] szerinti kábítószerrel visszaélés bûncselekménye kapcsán, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, elvi kérdésben jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta. A legfõbb ügyész helyettesének BF.2115/2006. számú indítványa szerint – a Btk. 282. § (1) bekezdése esetében – annak megítélése eltérõ, hogy a megszerzett és tartott, de már elfogyasztott kábítószer mennyisége összegezhetõ-e. A Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettesének 2007.El.II.JE/B.2/1. számú indítványa szerint pedig annak megítélése eltérõ, hogy a forgalomba hozatal céljából megszerzett, és tartott kábítószer esetében a Btk. 282. §-ának (1) bekezdése szerinti bûncselekmény befejezett alakzatát, avagy a Btk. 282/A. §-ának (1) bekezdése szerinti bûncselekmény kísérletét kell-e megállapítani. A) A legfõbb ügyész helyettese az – általa felvetett kérdésben – eltérõ álláspontok szemléltetésére a következõ bírósági határozatokat hozta fel. 1. A Fõvárosi Ítélõtábla a 2006. március 16. napján meghozott 3.BF.562/2005/30. számú ítéletében – a tényállást kiegészítve – tényként rögzítette, hogy a fogyasztóként megjelölt terheltek pontosan meg nem állapítható súlyú, fajtájú és hatóanyag tartalmú kábítószert szereztek meg fogyasztási céllal, s az egy-egy alkalommal megszer-
5255
zett kábítószer hatóanyag tartalma a csekély mennyiség felsõ határát nem érte el. A Fõvárosi Ítélõtábla az érintett terheltekkel szemben a kábítószerrel visszaélés vétsége miatt indított büntetõeljárást – mert annak a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntettét is megvalósító terheltek felelõsségre vonása szempontjából nem volt jelentõsége – megszüntette. Kifejtette, hogy – miután a törvény különbséget tesz fogyasztói [Btk. 282. § (1) bek.] és forgalmazói [Btk. 282/A. § (1) bek.] típusú elkövetési magatartások között – a kábítószer fogyasztás céljából való és a kereskedés céljából való megszerzése, nem törvényi egységet, hanem halmazatot képez. A halmazat megállapításakor a táblabíróság, a Legfelsõbb Bíróság 2005. május 24. napján hozott Bf.III.261./2005/6. számú határozatára utalva maga is arra az álláspontra jutott, hogy az anyagi jogi szabályok 2003. március 1. napjától hatályos változása folytán az 5/1998.BJE számú büntetõ jogegységi határozatban adott iránymutatás a maga egészében már nem követhetõ, mert természetes egységet csak az azonos törvényi tényálláson belül szabályozott magatartások képezhetnek, míg a külön tényállás alá esõ magatartások valóságos anyagi halmazatot képeznek. A fogyasztással kapcsolatos jogi álláspontját viszont a Fõvárosi Ítélõtábla a következõkkel indokolta. A kábítószer fogyasztójának esetében „az egy alkalommal, fogyasztás céljából az elkövetõ birtokában ténylegesen együtt lévõ kábítószer-mennyiség az irányadó a bûncselekmény mennyiség szerinti minõsítése szempontjából. Ennek oka az, hogy az egy alkalommal fogyasztás céljára az elkövetõ birtokában ténylegesen együtt levõ kábítószer mennyisége fejezi ki a jogtárgy veszélyeztetettségét, illetve sérelmét, és nem a valójában együtt soha meg nem levõ részmennyiségek összességébõl adódó mennyiség. Ez ugyanis csupán számtani mûvelet eredménye; a jogtárgy sérelme pedig csak akkor következik be, ha a sérelmet elõidézõ mennyiségek egy idõben, együtt vannak. Amennyiben az egyes részmennyiségek az elfogyasztással folyamatosan megsemmisülnek, és ezért nem halmozódnak fel, a közegészség fokozott veszélyeztetettsége sem következik be.” Itt megjegyzendõ, hogy – bár erre az ítéletben utalás nincs – az idézett szövegrész a BH 1989/304. számú eseti döntésben szerepel. Ezt az eseti döntést az 5/1998. BJE számú büntetõ jogegységi határozat nem tartotta fenn. A Fõvárosi Ítélõtábla tehát a jogegységi határozat 2. pontjával szemben a fentebb megjelölt eseti döntéshez tért vissza, amikor a fogyasztás céljából megszerzett, majd elfogyasztott mennyiségeket nem tartotta összegezhetõnek. 2. Az eltérõ példaként felhozott esetekben viszont – az elsõ fokon jogerõre emelkedett ítéletek tényállásából megállapíthatóan – az eljárt bíróságok a jogegységi határozatnak a mennyiségek összegzésére vonatkozó iránymutatását követték; a jogi minõsítés, illetve a büntetõjogi felelõsségre vonás szempontjából az elfogyasztott, és ezért meg nem lévõ mennyiséget is figyelembe vették.
5256
MAGYAR KÖZLÖNY
(A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.B.774/2004/140. számú, 2005. április 14. napján, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 6.B.II.1307/2005/7. számú, 2006. március 23. napján, a Szegedi Városi Bíróság 20.B.650/2005/2. számú, 2005. június 2. napján jogerõs határozata.) B) A Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettese az általa felvetett elvi kérdésben a gyakorlat megosztottságát a következõ bírósági határozatokkal példázta. 1. A Fejér Megyei Bíróság B.54/2005/39. számú ítéletének tényállása szerint az I. rendû terhelt 2003 õszétõl kezdve több személynek adott el általa beszerzett kábítószert, többnyire extasy tablettát. 2004. március 25. napján az I. rendû terheltet rendõrök igazoltatták, s tõle kereskedés céljából tartott, jelentõs mennyiségû kábítószert foglaltak le. A megyei bíróság a cselekményt egységesen jelentõs mennyiségre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntettének minõsítette [Btk. 282/A. § (1) és (3) bekezdés]. A Fõvárosi Ítélõtábla, mint másodfokú bíróság a 2006. október 26. napján meghozott 3.Bf.76/2006/13. számú ítéletében a tényállást annyiban pontosította, hogy az I. rendû terhelt 2003 õszétõl 2004. januárig terjedõ idõben adott el több személynek kábítószert; és megváltoztatta a jogi minõsítést. A másodfokú bíróság szerint 2003. év õszétõl 2004. januárig az I. rendû terhelt kifejezetten kereskedõi magatartást tanúsított, mely külön értékelendõ, és csekély mennyiségû kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés vétségének minõsül [Btk. 282/A. § (1) bek. IV. ford. és (6) bek. a) pont]. A 2004. márciusi cselekmény esetében az I. rendû terhelt a jelentõs mennyiség alsó határát meghaladó kábítószert kétségtelenül kereskedés céljából szerezte meg, de annak sem átadására, sem értékesítése megkezdésére nem került sor, mert azt tõle lefoglalták. A Fõvárosi Ítélõtábla (BH 2003/182. számú eseti döntésre hivatkozó) álláspontja szerint a terhelt e cselekménye – miután a (súlyosabb megítélésû) kereskedésre nézve elkövetési magatartást nem fejtett ki – pusztán azon az alapon, hogy nála a kábítószert megtalálták és tõle lefoglalták, kereskedésként nem, még annak kísérleteként sem értékelhetõ. Ezért e cselekmény jelentõs mennyiségû kábítószer megszerzésével elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntettének minõsül [Btk. 282. § (1) bek. III. ford. és (2) bek. d) pont]. A Fõvárosi Ítélõtábla szerint a kereskedésre irányuló szándékra figyelemmel a két elkövetési magatartás lényegében egy törvényi tényállásba ütközik, ennek ellenére természetes egységet még az 5/1998. büntetõ jogegységi határozat értelmében sem képezhettek, mivel idõben és térben eltértek egymástól.
2007/74. szám
A táblabíróság által hivatkozott BH 2003/182. számú eseti döntés a Legfelsõbb Bíróság 2002. június 11. napján hozott Bf.III.1.216/2001/6. számú ítélete. Ebben a Legfelsõbb Bíróság elvi éllel azt fejtette ki, hogy pusztán a kábítószer részleges értékesítés céljából való országba behozatala, amennyiben az értékesítés vagy átadás megkezdésére még nem került sor, kísérletként sem valósítja meg a súlyosabb megítélésû, forgalomba hozatallal történõ elkövetést. Ezért (az akkor hatályos Btk. alapján) nem a 282. § (2) bekezdése szerinti kísérlet, hanem a 282. § (1) bekezdésének I. fordulata szerinti bûncselekmény befejezett alakzatának megállapítása a helyénvaló. 2. Az elõzõektõl eltérõ jogértelmezést folytat a Gyõri Ítélõtábla, amit a következõ határozatok szemléltetnek. A Veszprém Megyei Bíróság 5.B.1235/2004/10. számú ítéletének tényállása szerint 2002. április 25. napján a terhelt – egy elõre egyeztetett idõpontban – más személyeknek történõ továbbértékesítés céljával 493 db kábítószert tartalmazó – a jelentõs mennyiség alsó határát meghaladó hatóanyagtartalmú – tablettát vásárolt, amellyel kereskedett, s amit tõle ugyanezen a napon lefoglaltak. A megyei bíróság e cselekményt jelentõs mennyiségû kábítószerrel visszaélés bûntettének minõsítette [Btk. 282/A. § (1) és (3) bek.]. A másodfokú eljárás során a Gyõri Fellebbviteli Fõügyészség azt a jogi álláspontot képviselte, miszerint a tényállás nem tartalmaz olyan elkövetési magatartást, ami alapján a kereskedés vagy a forgalomba hozatal kísérlete megállapítható lenne; ezért a cselekmény „megszerzésnek” felel meg, a továbbértékesítési célzatot pedig csak a büntetés kiszabásánál lehet figyelembe venni. A Gyõri Ítélõtábla, mint másodfokú bíróság a 2006. szeptember 12. napján meghozott Bf.81/2005/3. számú ítéletében a tényállás e részét annyiban helyesbítette, hogy mellõzte a kereskedésre vonatkozó megállapítást; és megváltoztatta a terhelt e cselekményének jogi minõsítését. Az ügyészi állásponttal szemben pedig kifejtette, hogy a bizonyítékok alapján egyértelmû a terjesztõi célzat. Bizonyított, hogy a terhelt a tettenérését megelõzõ három hónapban visszatérõ jelleggel, állandó kapcsolatot tartott a kábítószer beszerzõi és értékesítõ oldalával is. Folyamatosan olyan tevékenységet végzett, amely minden elemében kimeríti a terjesztõi magatartást, azaz aggálytalanul megállapítható, hogy a 493 db tablettát sem saját célra szerezte. Ehhez képest bizonyított a terjesztõi célzat, befejezésre pedig azért nem volt módja a terheltnek, mert tettenérték, ezért cselekménye kísérleti szakban maradt. Ezért e cselekmény a jelentõs mennyiségû kábítószerre forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette kísérletének minõsül [Btk. 282/A. § (1) és (3) bek., Btk. 16. §]. A Gyõri Ítélõtábla szerint bár a fellebbviteli fõügyészség helyesen állapította meg, hogy a terhelt megszerezte a kábítószert, azonban ez nem a fogyasztói jellegû megszer-
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
zés, nem annak befejezett alakzata, hanem a forgalomba hozatal elsõ tényállási elemének megvalósítása. A terhelt tudattartalma, szándéka forgalmazásra irányult, a megszerzés pedig – szükségképpen – a forgalomba hozatal elsõ mozzanata. Ugyanezt a jogértelmezést követte a Gyõri Ítélõtábla, mint másodfokú bíróság 2006. évben hozott Bf.19/2006/6. számú, Bf.45/2005/26. számú, valamint Bf.84/2005/17. számú határozata is.
* * *
A legfõbb ügyész – az általa megjelölt elvi kérdés mikénti eldöntését illetõen – kifejtette, hogy az 5/1998. BJE számú jogegységi határozat iránymutatása a kábítószer-mennyiségek összegzése tekintetében ma is helytálló. Ehhez képest nem tartotta követendõnek azt az álláspontot, mely szerint az idõközben elfogyasztott kábítószer-mennyiségek összegzése, s a cselekménynek az összegzett mennyiség alapulvételével való minõsítése kizárt. A Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettese az indítványában megjelölt elvi kérdés eldöntésére a következõ javaslatot tette. A Btk. 282/A. §-ának (1) bekezdésébe ütközõ forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntettének kísérlete általában nem állapítható meg pusztán a lefoglalt kábítószer mennyisége, valamint a forgalmazásra irányuló célzat bevallása alapján. A forgalomba hozatal kísérletének megállapításához az e fogalom alá vonható elkövetési magatartás véghezvitelének megkezdése szükséges. A forgalmazói magatartás körébe vonható tényállási elem megvalósulásának hiányában a lefoglalt kábítószer mennyisége, a célzatra utaló tények alapján nem a Btk. 282/A. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti elõkészület, hanem a 282. § (1) bekezdése „megszerez” fordulata befejezett bûntetti alakzatának megállapítása indokolt. Ezzel szemben a kábítószerrel visszaélés kereskedéssel elkövetett bûntettének megállapíthatóságához figyelembe kell venni, hogy a kereskedés folyamatos jellegû tevékenység, amely rendszeres, ismétlõdõ adásvételekbõl tevõdik össze. A kábítószerrel kereskedõnek ismétlõdõen vásárolnia kell ahhoz, hogy a kábítószert tovább tudja értékesíteni. Ehhez képest a kábítószer-kereskedés céljára történõ megszerzése (megvétele) önmagában akkor is a kereskedés keretébe illeszkedõ elkövetési magatartás, ha ahhoz többletmagatartás nem kapcsolódik. A kereskedés céljából történõ megszerzés tehát (részbeni továbbértékesítés nélkül is) a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bûntette kísérletének megállapítására lehet alkalmas.
5257
A kereskedés természetébõl következõen azt is vizsgálni indokolt, hogy a kereskedés céljából történõ megszerzés (tárolás), a kereskedéssel elkövetett bûntett kísérletét vagy befejezett alakzatát valósítja-e meg. A legfõbb ügyész a Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettesének jogegységi indítványára tett [BF.192/2007. és BF.2115/2006. számú] írásbeli nyilatkozatában a forgalomba hozatal elkövetési magatartását illetõ javaslattal egyetértett, s továbbra is iránymutatónak tartotta a BK 155. számú állásfoglalás II/5/a) és II/5/b) pontjában foglaltakat, valamint a BH 2003/182. számú eseti döntésben kifejtetteket; ugyanekkor nem osztotta azonban a Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettese által a kereskedés elkövetési magatartás kapcsán kifejtetteket. Álláspontja szerint ugyanis kábítószernek továbbértékesítés szándékával, kereskedelmi haszon realizálása céljából, vásárlás útján való megszerzése, valamint az így megvásárolt kábítószer további eladását megelõzõ tartása is a kereskedés fogalmába illeszkedõ elkövetési magatartás, ilyenként tehát nem kísérlet, hanem befejezett bûncselekmény.
* * *
Az indítványokban hivatkozott határozatok meggyõzõen példázták, hogy a felvetett jogkérdéseket a bíróságok eltérõen értelmezik, ezért a jogegységi tanács – a Bsz. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a Be. 439. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti okból – az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésekben jogegységi határozat meghozatalát szükségesnek tartotta. Ennek érdekében az összefüggõ tárgyú indítványokat egyesítette és azok érdemi elbírálása végett – a Be. 442. §-a (3) bekezdése szerint – nyilvános ülést tartott. A nyilvános ülésen az indítványozók a jogegységi indítványukat fenntartva szólaltak fel és azzal egyezõen tettek javaslatot a felvetett elvi kérdések eldöntésére.
* * *
Az indítványozók elvi kérdés eldöntésére tett javaslata – az alábbiak szerint – alapos. A jogegységi tanács megállapítása szerint a legfõbb ügyész által felvetett kérdésben a bírói gyakorlat megosztottsága arra vezethetõ vissza, hogy a kábítószer fogyasztók esetében a cselekmény minõsítése kapcsán egyes bíróságok a változott jogi szabályozás mellett továbbra is követhetõnek tartották az 5/1998. BJE számú jogegységi határozat 2. pontjában foglaltakat, és a mennyiségeket összegezték; míg más bíróságok egy korábbi (az 1999. március 1-je elõtt hatályos) szabályozáson alapuló – a BH. 1989.
5258
MAGYAR KÖZLÖNY
évi 304. számú határozatban kifejtett – elvi állásponthoz tértek vissza és a mennyiségeket nem látták összegezhetõnek. A Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettese által felvetett kérdésekben viszont a „forgalombahozatal”, illetve a „kereskedés” körébe tartozható egyes részcselekmények megítélése, azok elhatárolása okozott gondot, holott a forgalombahozatal mellett a kereskedés már 1993. május 15. napjától büntetendõ elkövetési magatartás. A jogegységi tanács ezért az egyes elvi kérdések eldöntésénél azt vizsgálta, hogy az ítélkezés elvi irányításának eszközei által eddig adott jogértelmezések mennyiben helyállóak; azok a jelenleg hatályos szabályozás mellett mennyiben tekinthetõk továbbra is irányadónak. I. 1. Az 5/1998. BJE számú jogegységi határozat [MK. 1998/112.] számot vetett a természetes egységre vonatkozó jogirodalmi álláspontokkal, és azt az általános érvényû következtetés vonta le, hogy „a természetes egység keretei közé tartozik az adott törvényi tényállás alapesetét kimerítõ – bár különbözõ részcselekmények által megvalósítható – valamennyi olyan magatartás, amely tényállásszerû, feltéve hogy azokat egy eljárásban bírálják el”. A megosztott bírói gyakorlat egységesítése érdekében, ebbõl – a változatlanul – helyes jogértelmezésbõl kell kiindulni. a) A jogegységi határozat 1. pontja ezen elvi alapon kimondta, hogy „a kábítószerrel visszaélés akár azonos, akár különbözõ elkövetési magatartásait megvalósító részcselekmények természetes egységet alkotnak”, míg a 2. pontjában rögzítette, hogy „az azonos vagy különbözõ kábítószereknek részmennyiségeit – amelyekre nézve a kábítószerrel visszaélésnek a természetes egység keretébe tartozó részcselekményeit elkövették – összegezni kell, és a bûncselekmény minõsítése szempontjából az összmennyiség az irányadó”. b) Az 5/1998. BJE számú jogegységi határozat idézett álláspontja lényegében megfelelt a Legfelsõbb Bíróság BK. 155. számú állásfoglalása II/5/e) pontjában kifejtetteknek [BH 1995/6.], amely szerint: „A kábítószerrel visszaélés különbözõ elkövetési magatartásainak folyamatos megvalósítása (pl. a kábítószer termesztése vagy elõállítása, majd tartása, illetve forgalombahozatala) természetes egység. Ugyancsak természetes egység, ha az elkövetõ egyidejûleg folyamatosan különbözõ kábítószerekre nézve követi el a cselekményét. A különbözõ kábítószer-mennyiségeket azonban összegezni kell.” 2. A 2003. március 1. napján hatályba lépett 2003. évi II. törvény a kábítószerrel visszaélés bûncselekményére vonatkozó korábbi szabályozást gyökeresen átalakította. A módosítás folytán a Btk. 282–282/C. §-ai tartalmazzák a kábítószerrel visszaélés bûncselekményének törvényi tényállásait, minõsített, illetve privilegizált eseteit meghatározó rendelkezéseket. a) A 2003. évi II. törvény 17–20. §-aihoz fûzött részletes indokolás szerint a jogalkotó:
2007/74. szám
– külön-külön szabályozza a fogyasztói [Btk. 282. §] és a terjesztõi [Btk. 282/A. §] elkövetési magatartásokat; – elhagyja a „kábítószert fogyaszt” elkövetési magatartását, ami azonban nem azt jelenti, hogy a kábítószer-fogyasztás ne lenne változatlanul büntetendõ cselekmény, mert a „megszerez”, „tart” elkövetési magatartások révén továbbra is büntetendõ a fogyasztás és büntethetõ a kábítószer-fogyasztó; – fenntartja azt az elvet, hogy a terjesztõi magatartások súlyosabban ítélendõk meg, mint a fogyasztói magatartások; – önálló és egységes tényállásban védi a 18. életévét be nem töltött személyeket a kábítószerrel visszaéléssel szemben [Btk. 282/B. §]; – továbbra is fenntartja a kábítószerfüggõ személyekre vonatkozó speciális szabályozást [Btk. 282/C. §]; – az egyes tényállásoknál önállóan szabályozza privilegizált esetként, ha a bûncselekményt csekély mennyiségû kábítószerre követik el. b) A 2003. március 1. napjától és jelenleg is hatályos – a 2003. évi II. törvény 17–20. §-ával megállapított, s a felvetett jogértelmezési kérdésekkel összefüggõ – szabályozás a következõk szerint épül fel. A 282. § szerinti törvényi tényállás alá tartozik a kábítószer termesztése, elõállítása, megszerzése, tartása, országba behozatala, onnan ki-, és azon átvitele [ún. fogyasztói típusú elkövetési magatartások]. Ehhez képest: – a súlyosabb megítélésû 282/B. § (1) bekezdése szerinti törvényi tényállás alá tartozik, ha a 282. § szerinti elkövetési magatartást 18. életévét betöltött személy, 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával valósítja meg; – az enyhébb megítélésû 282/C. § (1) bekezdése szerinti törvényi tényállás alá tartozik, ha a 282. § szerinti elkövetési magatartást kábítószerfüggõ személy valósítja meg. A 282/A. § szerinti törvényi tényállás alá tartozik a kábítószer kínálása, átadása, forgalombahozatala, az azzal való kereskedés [ún. terjesztõi típusú elkövetési magatartások]. Ehhez képest: – a súlyosabb megítélésû 282/B. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti törvényi tényállás alá tartozik, ha a 282/A. § szerinti „kínál, átad” elkövetési magatartás kifejtése 18. életévét betöltött személy által, kiskorú személy számára történik, illetve ha ugyanilyen elkövetõ a „forgalomba hoz, kereskedik” elkövetési magatartását kiskorú személy felhasználásával valósítja meg; míg az ugyanilyen súlyosabb megítélésû 282/B. § (2) bekezdésének b) pontja alá tartozik, ha a 282/A. § szerinti elkövetés magatartás kifejtése meghatározott intézmények területén, illetõleg azok közvetlen környezetében történik; s ez esetben azonban az elkövetõ bárki (speciális és nem speciális alany is) lehet és közömbös az elkövetés módja is; – az enyhébb megítélésû 282/C. § (2) bekezdése szerinti törvényi tényállás alá tartozik, ha a 282/A. § szerinti elkövetési magatartást kábítószerfüggõ személy valósítja meg.
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) A jogalkotó a kábítószerrel visszaélés elkövetési magatartásainak az említett hat törvényi tényállásba történt szétosztásával – és ezáltal különbözõ büntetés tétel keret alá vonásával – egyértelmû különbséget tett az elkövetési magatartások társadalomra veszélyessége között. Döntõen az elkövetési magatartások eltérõ – ún. fogyasztói vagy terjesztõi – jellege szerint, részint pedig a kiskorú személyek védelme érdekében és az elkövetõ speciális alanyiságára figyelemmel. Ennek alapján tekintendõ egymástól különálló törvényi tényállásba tartozónak a 282. § (1), a 282/A. § (1), a 282/B. § (1) és a (2), valamint a 282/C. § (1) és a (2) bekezdés szerinti alapesetekben meghatározott elkövetési magatartás (s vele együtt annak az adott alapesetre épített minõsített, illetve a privilegizált eset alá vont megvalósulása). 3. A Legfelsõbb Bíróság az A/1. alatt jelzett ügyben is hivatkozott Bfv.III.261/2005/6. számú eseti, majd azt követõ, a Legfelsõbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyûjteményében is közzétett Bfv.I.402/2005/5. számú elvi jellegû határozatában [HGY 1294] már korábban rámutatott arra, hogy az 5/1998.BJE számú jogegységi határozatban adott iránymutatás – tekintettel a 2003. március 1. napján hatályba lépett jogszabályváltozásra – a maga egészében már nem követhetõ. Mindkét legfelsõbb bírósági határozat kifejtette, hogy a természetes egység megállapítását indokoltnak tartó 5/1998. BJE. számú jogegységi határozat egy korábban hatályban volt olyan jogi szabályozásra épült, amely egyforma társadalomra veszélyességet tulajdonított a kábítószerrel visszaélés valamennyi (fogyasztói és terjesztõi típusú) elkövetési magatartásának, azokat egy törvényi tényállás [Btk. 282. § (1) bek.] alá vonta, és azonos büntetés tétel keretei között rendelte büntetni. Ez adott lehetõséget annak kimondására, hogy a kábítószerrel visszaélés a különbözõ – akár fogyasztói, akár forgalmazói típusú – elkövetési magatartások halmozódása esetén is egy bûncselekmény, természetes egység, amely bûncselekmény az azonos, vagy különbözõ elkövetési magatartásokkal megvalósult részcselekmények alá esõ kábítószer-mennyiségek tiszta hatóanyag tartalmának összegzése szerint minõsül. A hatályos szabályozás konstrukciója folytán azonban már nincs törvényi lehetõség, s elméleti alap arra, hogy a kábítószerrel visszaélés bûncselekményének valamennyi lehetséges elkövetési magatartása egymással természetes egységbe olvadjon. Az új szabályozás szerinti különbözõ törvényi tényállások – és büntetési tételek – alá esõ elkövetési magatartások természetes egységbe „olvasztása” pedig méltánytalan eredménnyel járna a terheltekre nézve. Természetes egységet csak az azonos törvényi tényálláson belül szabályozott elkövetési magatartások halmozódása teremthet, s ennyiben – azaz az azonos törvényi tényállás alá esõ elkövetési magatartások viszonyában összegezõdhetnek – a tiszta hatóanyag tartalom alapulvételével a kábítószer mennyiségek.
5259
Ellenben a külön törvényi tényállás alá esõ kábítószerrel visszaélés megállapítását megalapozó elkövetési magatartások halmozódása feltétlenül és szükségszerûen valóságos anyagi halmazatot képez. 4. A jogegységi tanács az említett két legfelsõbb bírósági határozatban rögzített, mindenben – s nyilvánvalóan nem csupán az 5/1998. BJE. számú jogegységi határozat, hanem a BK. 155. számú állásfoglalás II/5/e) pontja tekintetében is – helytálló elvi álláspontot tartja követendõnek. Ez a hatályos szabályozásra tekintettel, a következõket jelenti. a) Természetes egységet csak az azonos törvényi tényállás alá esõ elkövetési magatartások halmozódása, többszöri megvalósulása teremthet. A kábítószerrel visszaélés bûncselekményének nem azonos, hanem külön-külön törvényi tényállása: a Btk. 282. §-a, 282/A. §-a, 282/B. § (1) bekezdése, 282/B. § (2) bekezdése, 282/C. § (1) bekezdése és 282/C. § (2) bekezdése. Ennek értelmében azonos törvényi tényállás alá tartozónak az ezeken a törvényi tényállásokon belül szabályozott elkövetési magatartások tekintendõk. Ekként a kábítószerrel visszaélés bûncselekménye esetében természetes egységet csak a 282. §, a 282/A. §, a 282/B. § (1) bekezdés, a 282/B. § (2) bekezdés, a 282/C. § (1) bekezdés vagy a 282/C. § (2) bekezdés szerinti, ugyanazon törvényi tényálláson belül szabályozott elkövetési magatartások halmozódása képez. A természetes egység szükségszerû, logikus következménye, hogy a részcselekményekhez kapcsolódó kábítószer-mennyiségeket – a tiszta hatóanyag-tartalom alapulvételével – összegezni kell, s a bûncselekmény minõsítése szempontjából az összmennyiség az irányadó. [5/1998. BJE. 2. pontja] b) Ellenben a kábítószerrel visszaélés más-más törvényi tényállása alá esõ elkövetési magatartások halmozódása – ha elbírálásukra egy eljárásban kerül sor – feltétlenül és szükségképpen valóságos anyagi halmazatot képez, ebbõl következõen kizárt az egyes elkövetési magatartásokhoz kapcsolódó kábítószer-mennyiségek összegzése is. Ekként valóságos anyagi halmazatot alkot: – egymással a 282. §-ba, a 282/A. §-ba, a 282/B. §-ba és a 282/C. §-ba tartozó elkövetési magatartás, tekintet nélkül a típusára; továbbá – a 282. §-ba tartozó fogyasztói típusú elkövetési magatartás, a 282/A. § alá esõ terjesztõi típusú elkövetési magatartással; – a 282/B. § (1) bekezdésébe tartozó 18. életévét betöltött személy, kiskorú személy felhasználásával, elkövetett fogyasztói típusú magatartása, a 282/B. § (2) bekezdésének a) pontja alá esõ – ugyancsak kiskorú személyt érintõen megvalósított – terjesztõi típusú magatartásával, vagy a bárki által, a 282/B. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti helyszínen megvalósított terjesztõi típusú elkövetési magatartással;
5260
MAGYAR KÖZLÖNY
– a Btk. 282/C. § (1) bekezdésébe tartozó kábítószerfüggõ személy fogyasztói típusú magatartása, a 282/C. § (2) bekezdése alá esõ terjesztõi típusú magatartásával. c) Megjegyzendõ, hogy a 282/B. § (2) bekezdésének b) pontjába ütközõ magatartásnak a 282/B. § (1) bekezdése szerinti elkövetési magatartásokkal alkotott halmazata nyilvánvalóan a fogyasztói és terjesztõi típusú magatartások külön-külön, önálló törvényi tényállásban történt szabályozásával magyarázható. A 282/B. § (2) bekezdésének b) pontjába ütközõ elkövetési magatartásnak a 282/A. § szerinti szintén terjesztõi típusú magatartásokkal való halmazatban állása (és nem természetes egységbe olvadása) azonban a – jogértelmezéssel fel nem oldható – sajátos szabályozási helyzet következménye. A jogalkotó ugyanis az egyébként ugyanazon elkövetõi kör, egyaránt terjesztõi típusú elkövetési magatartása kapcsán az elkövetés helyét nem a 282/A. §-on belüli minõsítõ körülményként határozta meg, hanem az ilyen elkövetést a 282/B. §-on belül önállóan rendelte büntetni. II. 1. a) A Legfelsõbb Bíróságnak a BH. 1989/304. szám alatt közzétett B.törv.III.362/1989. számú határozata azt fejtette ki, hogy „a kábítószer fogyasztójának esetében az egy alkalommal fogyasztás céljából az elkövetõ birtokában ténylegesen együtt levõ gyógyszer-kábítószer mennyiség az irányadó a kábítószerrel visszaélés bûncselekményének mennyiség szerinti minõsítése szempontjából”. Ennek alapján a Legfelsõbb Bíróság az adott elkövetõ cselekményét nem az ismétlõdõ fogyasztások összegzett, hanem az alkalmankénti mennyisége alapján minõsítette, és folytatólagosan elkövetettként értékelte. A határozat szerint e jogértelmezés áll összhangban azzal a jogalkotói akarattal és a szabályozással, amely külön választotta egymástól a kábítószer „áldozatait” és „haszonélvezõit”. b) Tény, hogy a Btk. akkor (1993. május 14. napjáig) hatályos rendelkezése a kábítószerrel visszaélés valamennyi elkövetési magatartását egy törvényi tényállásban szabályozta, mely a következõképpen épült fel: A 282. § (1) bekezdése alá tartozott a kábítószer készítése, megszerzése, tartása, forgalombahozatala, az országba behozatala, onnan ki-, azon átvitele; ehhez képest – a 282. § (2) bekezdése alapján ugyanilyen megítélésû volt, ha az elkövetõ 18. életévét be nem töltött személynek ad kábítószert; – a 282. § (5) bekezdése alapján enyhébb megítélésû volt kábítószer nem forgalomba hozatal céljából, csekély mennyiségre történõ készítése megszerzése, tartása. c) A BH 1989/304. szám alatt közzétett határozat – a meghozatala idõpontjában hatályban volt szabályozás mentén – helyesen indult ki abból, hogy a jogalkotó a célzat által egyes elkövetési magatartásoknak eltérõ társadalomra veszélyességet tulajdonított.
2007/74. szám
Célzatos magatartás esetében nyilvánvalóan a kifejtés pillanatában rögzül a mennyiségre vonatkozó szándék. Következésképpen, ha az ilyen elkövetési magatartás ismétlõdik, akkor az alkalmankénti mennyiség – és nem pedig az összmennyiség – irányadó a bûncselekmény minõsítése szempontjából. Ezen jogértelmezés – adott joghelyzetre vonatkozó – tartalmával pedig összhangban álló okfejtés volt, hogy ha az egyes részmennyiségek az elfogyasztással folyamatosan megsemmisülnek, és ezért nem halmozódnak fel, akkor a jogtárgy (a közegészség) fokozott veszélyeztetése nem következik be. 2. a) A BH 1989/304. szám alatt közzétett határozatot követõen azonban az 1993. évi XVII. törvény 60–61. §-a átalakította a szabályozást. Ennek eredményeként 1993. május 15. napja és 1999. február 28. napja között a Btk. a kábítószerrel visszaélés valamennyi elkövetési magatartását, bár ugyancsak egy törvényi tényállásban, de már a következõ felépítésben szabályozta: A 282. § (1) bekezdése alá tartozott a kábítószer termesztése, elõállítása, megszerzése, tartása, kínálása, átadása, forgalomba hozatala, országba behozatala, onnan ki- és azon átvitele, vagy azzal kereskedés; ehhez képest – a 282. § (2) bekezdése alá a minõsített eset, – a 282. § (6) bekezdése alá pedig a privilegizált eset tartozott. Egyidejûleg a jogalkotó beiktatta az elterelést biztosító 282/A. §-t, s annak egyik esete alá vonta a csekély mennyiségû kábítószer saját használatra történõ termesztését, elõállítását, megszerzését vagy tartását. b) Következésképpen e szabályozás már nem tett különbséget a célzat szerint, az csupán az elterelést biztosító rendelkezés része lett; s ezzel összefüggésben állt elõ az a helyzet, hogy egyforma lett a társadalomra veszélyessége a kábítószerrel visszaélés valamennyi (fogyasztói és terjesztõi típusú) elkövetési magatartásának [LB Bfv.III.261/2005/6., Bfv.I.402/2005/5.]. c) Erre, az 1993. május 15. napja és 1999. február 28. napja között fennálló jogállapotra vonatkozóan adott iránymutatást a BK. 155. számú állásfoglalás és az 5/1998. BJE számú jogegységi határozat; amikor egyezõen kimondta, hogy a kábítószerrel visszaélés elkövetési magatartásainak halmozódása természetes egységet alkot, a részcselekményekhez kapcsolódó részmennyiségeket pedig összegezni kell [BK. 155. áf.II/5/e) pont, 5/1998. BJE 1–2. pont]. Mivel a természetes egység szükségszerûen kizárja a folytatólagosság megállapításának lehetõségét, ezért az 5/1998. BJE számú jogegységi határozat azt is kimondta, hogy – a szabályozási konstrukció megváltozása folytán – a BH. 1989. 304. szám alatt közzétett döntés már nem tekinthetõ irányadónak; s nem tartotta fenn a BK 155. számú állásfoglalás II/5/e) pontjának azon részét sem, mely szerint egyes elkövetési magatartásoknál (megszerez, átad) nem kizárt a folytatólagosság megállapítása.
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3. Kétségtelen, hogy a BH 1989/304. szám alatt közzétett döntés, és az 5/1998. BJE számú határozat más-más jogállapotra vonatkozott, amelyektõl gyökeresen eltér a jelenleg hatályos szabályozás. Ezért a BH 1989/304. számú döntés – adott szabályozásra – kifejtett jogértelmezésébõl nem szakítható ki az a rész, mely szerint „ha az egyes részmennyiségek az elfogyasztással folyamatosan megsemmisülnek, és ezért nem halmozódnak fel, akkor a jogtárgy (a közegészség) fokozott veszélyeztetése nem következik be”. 4. Tekintettel arra, hogy a BH 1989/304. szám alatt közzétett döntést – a természetes egységre hivatkozással – elvetõ 5/1998. BJE számú jogegységi határozat, a 2003. március 1. napjától hatályos szabályozásra figyelemmel, a maga egészében már ugyancsak nem irányadó, a megosztott ítélkezési gyakorlat egységesítése érdekében az alábbiak szerinti jogértelmezés követendõ. a) A természetes egységre vonatkozó – I. pont alatt kifejtett – álláspontból egyenesen következik, hogy a kábítószerrel visszaélés esetében fogalmilag kizárt a folytatólagos egység megállapítása. A természetes egységbe tartozó részcselekmény esetében szükségszerû következmény a kábítószer-mennyiségek összegzése és a bûncselekmény minõsítése szempontjából az összmennyiség az irányadó, s nincs jelentõsége annak, hogy az összmennyiség egésze vagy egy része valamilyen módon már megsemmisült. b) A Btk. hatályos szabályozása a fogyasztást nem határozza meg elkövetési magatartásként. Ugyanakkor a kábítószer fogyasztása – amint arra a 2003. évi II. törvény 17. §-ához fûzött miniszteri indokolás 2. pontja utal – továbbra is büntetendõ azáltal, hogy szükségképpen feltételezi valamely, a törvény által büntetendõ elkövetési magatartás megvalósulását. Ez tipikusan a megszerzés és tartás elkövetési magatartása, de valójában a fogyasztás – illetve azáltal a kábítószer-megsemmisülés – bekövetkezhet bármely más elkövetési magatartás megvalósulása mellett. c) Mindebbõl következõen akkor is összegezni kell az azonos vagy különbözõ kábítószereknek a tiszta hatóanyag-tartalom alapulvételével kiszámított részmennyiségeit, ha az elkövetõ a természetes egységbe tartozó magatartásai kifejtései révén birtokába került kábítószert elfogyasztotta. Ha csak a kábítószer elfogyasztásának tényére van adat, akkor a mennyiség, illetve a részmennyiségek megállapítása a bizonyításra tartozik. d) A kifejtettek alapján a megszerzés (illetve a kábítószerrel visszaélés bármely más elkövetési magatartásának) megállapíthatósága szempontjából közömbös, hogy utóbb mi lett azon kábítószer-mennyiség sorsa, amelyre nézve a bûncselekményt elkövették. III. A Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettese által felvetett elvi kérdések kapcsán elõre kell bocsátani, hogy a Legfelsõbb Bíróság BK. 155. számú állásfoglalása ma is helytál-
5261
ló tartalmi értelmezést adott a forgalomba hozatal és a kereskedés törvényi fogalmára. Idõközben azonban több olyan iránymutató döntés született, amely további lényeges támpontokat rögzített a forgalomba hozatal és a kereskedés elkövetési magatartása kapcsán. Ezek összegzéseként, a jogalkalmazás során, alábbi jogértelmezés követendõ. 1. a) A BK. 155. számú állásfoglalás II/5/a) pontja szerint kábítószert hoz forgalomba az, aki azt – akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – több személy részére juttatja. Az állásfoglalás ennek kapcsán kifejtette, hogy a forgalomba hozatal úgy is történhet, hogy az elkövetõ csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban (neki adja át a kábítószert), de nem kizárólag azzal a szándékkal, hogy azt a megszerzõ maga fogyassza el, hanem avégett, hogy másnak vagy másoknak továbbadja. b) A BH 2002/175. és azt követõ BH 2002/199. számú irányadónak tekintendõ eseti döntésben a Legfelsõbb Bíróság egyaránt a következõket rögzítette. A forgalomba hozatal – miként a kereskedés – szükségszerûen együtt jár az átadással, de nem szûkíthetõ le a tényleges átadásra. Ez utóbbi jogilag akkor valósul meg, amikor az átadás kizárólag azért történik, hogy a kábítószert az átvevõ maga fogyassza el. A forgalomba hozatallal – miként a kereskedéssel is – szükségszerûen együtt járó átadás azonban ezt megelõzõen több résztevékenységbõl tevõdhet össze [BH. 2002. 299 I., BH 2002/175.]. Hasonlóan a kereskedõ ténykedéséhez, akinél viszont a forgalomba hozatali magatartás haszonszerzésre irányul. Következésképpen a forgalomba hozatal és a kereskedés elhatárolásának alapja a haszonszerzésre törekvés. Forgalomba hozatalnak minõsül a kábítószer több személy részére történõ hozzáférhetõségének biztosítása is, ha az egyetlen személyen keresztül, egyszeri átadással történik. Ekként forgalomba hozatal, vagyis több személy részére történõ hozzáférhetõség biztosítása az is, ha a kábítószer egy személy útján, egyszeri átadással történik [BH 2002. 299 II.; BH 2002/175.]. 2. a) A BK. 155. számú állásfoglalásban foglaltak szerint az elkövetõ forgalomba hozatali szándékára – az eset egyéb körülményei mellett – az átadott kábítószer mennyiségébõl is következtetni lehet. A forgalomba hozatal akár ellenérték fejében, akár ingyenesen történhet. b) A BH 2002/299. és a BH 2002/175. számú eseti döntésekben foglaltak szerint a forgalomba hozatal megkezdéseként értékelendõ a forgalmazással összefüggõ résztevékenységek megvalósítása. A forgalomba hozatal befejezetté pedig akkor válik, ha a kábítószer bekerül a forgalomba, vagyis a továbbadás folytán ténylegesen megnyílik annak a lehetõsége, hogy a kábítószerhez más vagy mások is hozzájuthassanak.
5262
MAGYAR KÖZLÖNY
3. a) Ha a rendelkezésre álló adatok – így például a lefoglalt kábítószer mennyisége – alapján nem vonható le következtetés az elkövetõ forgalomba hozatali szándékára, akkor nem a forgalomba hozatallal elkövetett, hanem valamely fogyasztói típusú elkövetési magatartással megvalósuló kábítószerrel visszaélés befejezett bûncselekménye állapítható meg a konkrét lefoglalt mennyiségek szerinti minõsítéssel. A (bármely) fogyasztói típusú elkövetési magatartás befejezett alakzatának megállapítása pedig értelemszerûen kizárja a (bármely) terjesztõi típusú elkövetési magatartással megvalósuló bûncselekmény – enyhébb megítélésû – elõkészületének megállapítását. Ha azonban adat van az elkövetõ forgalomba hozatali szándékára, akkor ez az eset egyéb körülményei mellett következtetési alapot adhat a forgalomba hozatallal elkövetett bûncselekmény megállapítására. IV. 1. A BK. 155. számú állásfoglalás II/5/b) pontja és ennek nyomán a Legfelsõbb Bíróság Bfv.I.851/2006. számú határozata, valamint a BH 1999/101. szám alatti határozatban közzétett döntés egyaránt rögzítette, hogy a kereskedés rendszeresen ismétlõdõ, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, amelynek keretei között nem csak az eladó és a vevõ, hanem még a rendszeres közvetítõk is – mint a kereskedelmi tevékenység közremûködõi – tettesként vonhatók felelõsségre. A Legfelsõbb Bíróság Bfv.I.851/2006. számú határozata arra is rámutatott, hogy amennyiben a kábítószer értékesítéseire ellenérték fejében kerül sor, az ilyen tranzakciók szükségszerûen haszonszerzésre törekvõ magatartást jelentenek. 2. Mindezek összegzéseként, a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások, folyamatos tevékenységek, rendszeres, ismétlõdõ adás-vételek által valósulnak meg. Haszonszerzésre irányulnak, és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elõsegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történõ megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. A 282/A. § törvényi tényállásában, eltérõen a forgalomba hozataltól, a kereskedéssel elkövetési fordulatnak a kísérleti stádiuma általában kizárt. Ehhez képest kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. Ezért nem a Btk. 282., hanem a 282/A. §-a szerinti bûncselekmény megállapításának lehet helye. A (bármely) fogyasztói típusú elkövetési magatartás befejezett alakzatának megállapítása pedig értelemszerûen ilyenkor is kizárja a (bármely) terjesztõi típusú elkövetési
2007/74. szám
magatartással megvalósuló bûncselekmény – enyhébb megítélésû – elõkészületének megállapítását.
* * *
A hatályos törvényi szabályozás konstrukciójából következõ jogértelmezés alapján a Legfelsõbb Bíróság nem tartja fenn az 5/1998. számú Büntetõ Jogegységi Határozat [MK 1998/12.] 1. pontjának azon megállapítását, mely szerint „a kábítószerrel visszaélés akár azonos, akár különbözõ elkövetési magatartásait megvalósító részcselekmények természetes egységet alkotnak”. A kifejtettekre figyelemmel nem tekinthetõ továbbra sem irányadónak a BH 1989/304. szám alatti határozatban közzé tett döntés. Az 1979. évi 5. tvr. 23. §-ára tekintettel értelemszerûen nem irányadó továbbá a BK. 155. számú állásfoglalás III/1–III/2. pontja sem. Ekként a Legfelsõbb Bíróság Büntetõ Jogegységi Tanácsa – a Be. 443. §-ának (1) bekezdése szerint – a Bsz. 29. §-a (1) bekezdésének a), illetve a Be. 439. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Be. 443. §-ának (2) bekezdése alapján a jogegységi indítványok helyt adott és a rendelkezõ rész szerint határozott. A jogegységi tanács a határozatát – a Bsz. 32. §-ának (4) bekezdése, illetve a Be. 445. §-ának (2) bekezdése alapján – a Magyar Közlönyben közzéteszi. Budapest, 2007. május 21. Dr. Kónya István s. k., a tanács elnöke
Dr. Márki Zoltán s. k.,
Dr. Édes Tamás s. k.,
elõadó bíró
bíró
Dr. Horváth Ibolya s. k.,
Dr. Mészár Róza s. k.,
bíró
bíró
VI. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
Az Országos Választási Bizottság 153/2007. (VI. 11.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 131/A. §-ának b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Honfoglalás 2000 Egyesület képviseletében eljáró Szilvásy György által benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál [1051 Budapest, Roosevelt tér 1–3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06 (1) 441-1729].
Indokolás I. Szilvásy György 2007. május 25-én országos népi kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyûlés elfogultsága és pártos döntései miatt mentse fel tisztsége alól Szigeti Pétert, az Országos Választási Bizottság elnökét?” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/B. §-ának (1) bekezdése alapján országos népi kezdeményezés tárgya csak az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A népi
5263
kezdeményezés tárgya azonban ezen feltételnek nem tesz eleget. A választási bizottságok tagjainak – köztük az Országos Választási Bizottság elnökének – jogállására vonatkozó szabályokat a Ve. tartalmazza. A Ve. 26. §-a tételesen határozza meg a választási bizottság tagja megbízatása megszûnésének eseteit. Ezek között nem szerepel a választott tag felmentésének esete. Az Országos Választási Bizottság megállapította továbbá, hogy a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 13. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott feltételnek, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdésbõl azonban nem állapítható meg egyértelmûen, hogy a kezdeményezõ az OVB jelenlegi elnökét csak elnöki tisztségébõl kívánja felmentetni, vagy a kezdeményezéssel testületi tagságát is meg kívánja-e szüntetni. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság a kezdeményezés elutasításáról döntött.
II. A határozat az Alkotmány 28/B. §-ának (1) bekezdésén, a Ve. 26. §-án és az Nsztv. 3. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén és 131. §-án alapul. Dr. Halmai Gábor s. k., az Országos Választási Bizottság elnökhelyettese
5264
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/74. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll.
Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2007. évi éves elõfizetési díja: 15 372 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2007. évi elõfizetési díj fél évre
7 686 Ft áfával
egy évre 15 372 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Kelt.: ..............................................................
............................................................................ cégszerû aláírás
2007/74. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5265
5266
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/74. szám
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2007. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).
A 2007. évi elõfizetési díjak Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Jogtanácsadó
(Az árak az áfát tartalmazzák.) 99 792 Ft/év Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ 15 372 Ft/év Közlekedési Értesítõ 22 932 Ft/év Kulturális Közlöny 5 544 Ft/év Külgazdasági Értesítõ 18 900 Ft/év Munkaügyi Közlöny 4 788 Ft/év Oktatási Közlöny 25 452 Ft/év Pénzügyi Közlöny 22 176 Ft/év Sportértesítõ 27 720 Ft/év Statisztikai Közlöny 3 528 Ft/év Szociális Közlöny 18 396 Ft/év Turisztikai Értesítõ 23 436 Ft/év Ügyészségi Közlöny 6 552 Ft/év Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele 18 648 Ft/év Pénzügyi Szemle 15 876 Ft/év L'udové noviny 6 804 Ft/év Neue Zeitung
15 120 Ft/év 24 696 Ft/év 18 900 Ft/év 20 160 Ft/év 15 372 Ft/év 21 924 Ft/év 30 492 Ft/év 5 040 Ft/év 13 104 Ft/év 15 624 Ft/év 11 844 Ft/év 6 552 Ft/év 5 040 Ft/év 19 908 Ft/év 3 780 Ft/év 4 788 Ft/év
Cégközlöny CD A Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs – az üzleti életben részt vevõk számára nélkülözhetetlen, naprakész – adatbázisát tartalmazó, heti rendszerességgel lemezen megjelenõ lap formátuma 2007. október 1-jétõl várhatóan megújul. Erre tekintettel a CD a 2007. évben január 1-jétõl szeptember 30-ig fizethetõ elõ. A háromnegyed éves elõfizetés díja a 20%-os áfával: 106 272 Ft. Közbeszerzési Értesítõ A hetente több száz, minden szakterületre kiterjedõ közbeszerzési felhívás részletes leírását és feltételeit tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ címû hivatalos lap révén az elõfizetõk a leggyorsabban, autentikus forrásból értesülhetnek a pályázatokról. Az Értesítõ – a tervezett formátumváltás miatt – a 2007. évben fél évre fizethetõ elõ. A féléves elõfizetés díja áfával: 55 062 Ft. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) 25 munkahelyes hálózati változat Önálló változat 72 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat
260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft
Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 72 000 Ft 25 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat
260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft
Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2006-os évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 12 000 Ft + áfa. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: Kovácsné dr. Szilágyi-Farkas Zsuzsanna. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 07.1986 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.
