A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest,
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
2009. április 30., csütörtök
61. szám
Ára: 1935,– Ft
2009. évi XXIII. törvény
A Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2009. évi XXIV. törvény A Magyar Köztársaság Kormánya és a Luxemburgi Nagyhercegség Kormánya között az egymás nevében a vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyûjtésében diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2009. évi XXV. törvény A Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között az egymás nevében a vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyûjtésében diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58/2009. (IV. 30.) FVM rendelet Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12/2009. (IV. 30.) IRM rendelet A Rendõrség, a Rendõrtiszti Fõiskola és a rendészeti szakközépiskolák egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról . . . . . . 52/2009. (IV. 30.) AB határozat Az Alkotmánybíróság határozata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33/2009. (IV. 30.) OGY határozat Az atomenergia 2007. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés elfogadásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34/2009. (IV. 30.) OGY határozat Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . 1061/2009. (IV. 30.) Korm. határozat A Honvédelmi Minisztérium feladatkörébe tartozó beruházások és eszközbeszerzések forrásának biztosításáról . . . 1062/2009. (IV. 30.) Korm. határozat A Kvantum Faktor Vállalkozási és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. részére nyújtandó egyszerû (sortartó) állami kezességvállalásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1063/2009. (IV. 30.) Korm. határozat A 2010. évi Úszó, Mûugró, Mûúszó és Nyíltvízi Európa-bajnokság megrendezésével összefüggõ állami szerepvállalásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
15720
15725
15727
15730
15731 15767 15773
15773 15774
15775
15775
15720
MAGYAR KÖZLÖNY
II. Törvények 2009. évi XXIII. törvény a Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodáshoz való csatlakozásról* 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Londonban, 2000. október 17-én kelt, az európai szabadalmak megadásáról szóló Egyezmény 65. cikkének alkalmazásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyûlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás angol nyelven hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: „AGREEMENT ON THE APPLICATION OF ARTICLE 65 OF THE CONVENTION ON THE GRANT OF EUROPEAN PATENTS The States parties to this Agreement, In their capacity as Contracting States to the Convention on the Grant of European Patents (European Patent Convention) of 5 October 1973, Reaffirming their desire to strengthen co-operation between the States of Europe in respect of the protection of inventions, Having regard to Article 65 of the European Patent Convention, Recognising the importance of the objective to reduce the costs relating to the translation of European patents, Stressing the need for widespread adherence to that objective, Determined to contribute effectively to such cost reduction, Have agreed on the following provisions:
Article 1 Dispensation with translation requirements (1) Any State party to this Agreement having an official language in common with one of the official languages of the European Patent Office shall dispense with the translation requirements provided for in Article 65, paragraph 1, of the European Patent Convention. * A törvényt az Országgyûlés a 2009. április 20-i ülésnapján fogadta el.
2009/61. szám
(2) Any State party to this Agreement having no official language in common with one of the official languages of the European Patent Office shall dispense with the translation requirements provided for in Article 65, paragraph 1, of the European Patent Convention, if the European patent has been granted in the official language of the European Patent Office prescribed by that State, or translated into that language and supplied under the conditions provided for in Article 65, paragraph 1, of the European Patent Convention. (3) The States referred to in paragraph 2 shall continue to have the right to require that a translation of the claims into one of their official languages be supplied under the conditions provided for in Article 65, paragraph 1, of the European Patent Convention. (4) Nothing in this Agreement shall be construed as restricting the right of the States parties to this Agreement to dispense with any translation requirement or to apply more liberal translation requirements than those referred to in paragraphs 2 and 3. Article 2 Translations in case of dispute Nothing in this Agreement shall be construed as restricting the right of the States parties to this Agreement to prescribe that, in the case of a dispute relating to a European patent, the patent proprietor, at his own expense, a) shall supply, at the request of an alleged infringer, a full translation into an official language of the State in which the alleged infringement took place, b) shall supply, at the request of the competent court or quasi judicial authority in the course of legal proceedings, a full translation into an official language of the State concerned. Article 3 Signature – Ratification (1) This Agreement shall be open for signature by any Contracting State to the European Patent Convention until 30 June 2001. (2) This Agreement shall be subject to ratification. Instruments of ratification shall be deposited with the Government of the Federal Republic of Germany. Article 4 Accession This Agreement shall, on expiry of the term for signature mentioned in Article 3, paragraph 1, be open to
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
15721
accession by any Contracting State to the European Patent Convention and any State which is entitled to accede to that Convention. Instruments of accession shall be deposited with the Government of the Federal Republic of Germany.
European Patent Bulletin after the Agreement entered into force for the State concerned.
Article 5
Languages of the Agreement
Prohibition of reservations No State party to this Agreement may make reservations thereto.
Article 10
This Agreement, drawn up in a single original in the English, French and German languages shall be deposited with the Government of the Federal Republic of Germany, the three texts being equally authentic.
Article 6 Entry into force
Article 11
(1) This Agreement shall enter into force on the first day of the fourth month after the deposit of the last instrument of ratification or accession by eight Contracting States to the European Patent Convention, including the three States in which the most European patents took effect in 1999.
Transmissions and notifications
(2) Any ratification or accession after the entry into force of this Agreement shall take effect on the first day of the fourth month after the deposit of the instrument of ratification or accession. Article 7 Duration of the Agreement This Agreement shall be concluded for an unlimited duration. Article 8 Denunciation
(1) The Government of the Federal Republic of Germany shall draw up certified true copies of this Agreement and shall transmit them to the Governments of all signatory or acceding States. (2) The Government of the Federal Republic of Germany shall notify to the Governments of the States referred to in paragraph 1: a) any signature; b) the deposit of any instrument of ratification or accession; c) the date of entry into force of this Agreement; d) any denunciation received pursuant to Article 8 and the date on which it will take effect. (3) The Government of the Federal Republic of Germany shall register this Agreement with the Secretariat of the United Nations. In witness whereof, the Plenipotentiaries authorised thereto, having presented their Full Powers, found to be in good and due form, have signed this Agreement.
Any State party to this Agreement may denounce it at any time once it has been in force for three years. Notification of denunciation shall be given to the Government of the Federal Republic of Germany. The denunciation shall take effect one year after the date of receipt of such notification. No rights acquired pursuant to this Agreement before the denunciation took effect shall thereby be impaired.
Done at London on 17 October 2000, in one original, in English, French and German, each text being equally authentic.”
Article 9
Az ebben a Megállapodásban részes államok, szerzõdõ államaiként az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Egyezménynek (Európai Szabadalmi Egyezmény), megerõsítve azon óhajukat, hogy elmélyítsék az európai államok együttmûködését a találmányok oltalma terén,
Scope This Agreement shall apply to European patents in respect of which the mention of grant was published in the
„AZ EURÓPAI SZABADALMAK MEGADÁSÁRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY 65. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS
15722
MAGYAR KÖZLÖNY
tekintettel az Európai Szabadalmi Egyezmény 65. cikkére, elismerve az európai szabadalmak fordításával kapcsolatos költségek csökkentésére irányuló célkitûzés fontosságát, hangsúlyozva az e célkitûzéshez való széles körû csatlakozás szükségességét, azzal a szándékkal, hogy hatékonyan hozzájáruljanak e költségcsökkentéshez, a következõ rendelkezésekben állapodtak meg:
2009/61. szám
vatalos nyelvén, amelynek a területén a feltételezett bitorlás bekövetkezett, b) az illetékes bíróság vagy igazságszolgáltatási jogkört gyakorló hatóság felhívására a szabadalom teljes fordítását rendelkezésre bocsátani az érintett állam hivatalos nyelvén az elõttük folyó eljárásban.
3. cikk Aláírás – megerõsítés
1. cikk Lemondás a fordítási követelményekrõl (1) Az e Megállapodásban részes olyan állam, amelynek hivatalos nyelve megegyezik az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek valamelyikével, eltekint az Európai Szabadalmi Egyezmény 65. cikkének (1) bekezdésében elõírt fordítási követelményektõl. (2) Az e Megállapodásban részes olyan állam, amelynek egyik hivatalos nyelve sem egyezik meg az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek valamelyikével, eltekint az Európai Szabadalmi Egyezmény 65. cikkének (1) bekezdésében elõírt fordítási követelménytõl, ha az európai szabadalmat az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelvei közül az ezen állam által megjelölt nyelven adták meg, vagy azt erre a nyelvre lefordították, és a fordítást az Európai Szabadalmi Egyezmény 65. cikke (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelõen benyújtották. (3) A (2) bekezdésben említett államoknak továbbra is jogukban áll, hogy megköveteljék az igénypontok hivatalos nyelveik egyikére történõ fordításának benyújtását az Európai Szabadalmi Egyezmény 65. cikke (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelõen. (4) E Megállapodás nem értelmezhetõ úgy, hogy az korlátozná az e Megállapodásban részes államok jogát arra, hogy eltekintsenek valamely fordítási követelménytõl, vagy hogy a (2) és a (3) bekezdésben elõírtaknál enyhébb fordítási követelményeket alkalmazzanak.
(1) Ez a Megállapodás 2001. június 30-ig áll nyitva aláírásra az Európai Szabadalmi Egyezmény Szerzõdõ Államai számára. (2) Ezt a Megállapodást meg kell erõsíteni. A megerõsítésrõl szóló okiratot a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni.
4. cikk Csatlakozás A 3. cikk (1) bekezdésében említett, aláírásra nyitva álló határidõ leteltét követõen a Megállapodás csatlakozásra nyitva áll az Európai Szabadalmi Egyezmény bármelyik Szerzõdõ Állama számára, illetve az Egyezményhez való csatlakozásra jogosult bármelyik állam számára. A csatlakozásról szóló okiratot a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni.
5. cikk Fenntartások tilalma Az e Megállapodásban részes egyetlen állam sem fûzhet fenntartást ehhez a Megállapodáshoz.
6. cikk Hatálybalépés
2. cikk Fordítások jogvita esetén E Megállapodás nem értelmezhetõ úgy, hogy az korlátozná az e Megállapodásban részes államok jogát arra, hogy az európai szabadalmakkal kapcsolatos jogvita esetén elõírják azt, hogy a szabadalmas a saját költségén köteles a) a feltételezett bitorló kérésére a szabadalom teljes fordítását rendelkezésre bocsátani annak az államnak a hi-
(1) Ez a Megállapodás az attól a naptól számított negyedik hónap elsõ napján lép hatályba, amelyen az Európai Szabadalmi Egyezmény Szerzõdõ Államai közül – ideértve azt a három államot, amelyben a legtöbb európai szabadalom vált hatályossá 1999-ben – a nyolcadik is letétbe helyezte megerõsítõ vagy csatlakozási okiratát. (2) Az e Megállapodás hatálybalépését követõ megerõsítés vagy csatlakozás a megerõsítõ vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követõ negyedik hónap elsõ napján válik hatályossá.
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 7. cikk
A Megállapodás idõbeli hatálya Ez a Megállapodás határozatlan idõre jön létre.
8. cikk Felmondás Ezt a Megállapodást azt követõen, hogy három évig hatályban volt, az abban részes bármelyik állam bármikor felmondhatja. A felmondásról szóló értesítést a Német Szövetségi Köztársaság kormányának kell eljuttatni. A felmondás az arról szóló értesítés kézhezvételét követõ egy év elteltével válik hatályossá. A felmondás nem érinti a hatályossá válása elõtt az e Megállapodás alapján szerzett jogokat.
9. cikk Alkalmazási kör E Megállapodást azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni, amelyek esetében a megadásról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben történõ meghirdetésére a Megállapodásnak az adott állam tekintetében történõ hatálybalépését követõen került sor.
10. cikk A Megállapodás nyelvei Ezt a Megállapodást, amely egy-egy eredeti példányban angol, francia és német nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni.
11. cikk Megküldések és értesítések (1) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya e Megállapodásról hitelesített másolatokat készít, és azokat eljuttatja a Megállapodást aláíró vagy ahhoz csatlakozó valamennyi állam kormányának. (2) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya az (1) bekezdésben említett államok kormányait értesíti a) a Megállapodás aláírásáról; b) megerõsítõ vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésérõl;
15723
c) a Megállapodás hatálybalépésének napjáról; d) a 8. cikk szerinti felmondásról, valamint a felmondás hatályossá válásának napjáról. (3) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya intézkedik e Megállapodásnak az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkársága által történõ nyilvántartásba vétele iránt. A fentiek hiteléül az erre felhatalmazott meghatalmazottak – jó és kellõ alakban talált meghatalmazásaik bemutatását követõen – aláírták ezt a Megállapodást. Készült Londonban, 2000. október 17-én, egy-egy eredeti és egyaránt hiteles példányban angol, francia és német nyelven.”
4. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 35. §-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvû fordítását a szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, és a bitorló lakóhelye vagy székhelye a Magyar Köztársaság területén van, a bitorlást mindaddig nem lehet neki felróhatónak tekinteni, amíg a szabadalmas eleget nem tesz a 84/G. § (2) bekezdésében foglaltaknak, kivéve, ha a szabadalmas bizonyítja, hogy a bitorló a fordítás hiányában is megérthette az európai szabadalom szövegét.” 5. § Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A szabadalmi eljárások magyar nyelven folynak, a szabadalmi leírást az igényponttal, a rajz feliratát és a kivonatot – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik – magyar nyelven kell elkészíteni.” 6. § Az Szt. 53/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani – az 57/A. §-ban szabályozott, valamint a 84/E. § (3) bekezdésében, a 84/H. § (4) bekezdésében és a 84/K. § (2) bekezdésében hivatkozott módon és feltételekkel – a) a szabadalmi bejelentést; b) az igénypont-közzétételi kérelmet és az igénypontok magyar nyelvû fordítását; c) az európai szabadalom igénypontjainak magyar nyelvû fordítását, illetve az európai szabadalom szövegének angol vagy magyar nyelvû fordítását; d) a b) és a c) pontban említett fordítás kijavítására irányuló kérelmet.” 7. § (1) Az Szt. 82. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Ha az európai szabadalom hatályossá válásához nem nyújtották be az európai szabadalom szövegének magyar nyelvû fordítását, vagy azt a szabadalmas nem bocsátotta a kérelmezõ rendelkezésére, a Magyar Szabadalmi Hivatal
15724
MAGYAR KÖZLÖNY
a kérelmezõ ilyen irányú kérelmére felhívja a szabadalmast e fordítás benyújtására.” (2) Az Szt. 82. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a szabadalmas nem tesz eleget a fordítás benyújtására vonatkozó – az (1) bekezdés alapján kiadott – felhívásnak, a fordítást a szabadalmas költségére a kérelmezõ elkészíttetheti, kivéve, ha a szabadalmas a felhívásra úgy nyilatkozik, hogy a kérelmezõ által hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik a megjelölt szabadalomba.” 8. § Az Szt. 83. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az európai szabadalom szövege magyar nyelvû fordításának elkészítésével járó költséget a szabadalmas viseli. A nemleges megállapítási eljárás többi költségét a kérelmezõ viseli.” 9. § Az Szt. 84/G. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvû fordítását a szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, az európai szabadalommal kapcsolatos jogvita esetén a szabadalmas köteles e fordítást a saját költségén rendelkezésre bocsátani a feltételezett bitorló kérésére, illetve – szükség szerint felhívásra – a bíróság vagy a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtt folyó eljárásban.” 10. § Az Szt. 84/H. §-át megelõzõ alcím és az Szt. 84/H. §-a helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: „Az európai szabadalommal kapcsolatos fordítási követelmények 84/H. § (1) Az európai szabadalom hatályossá válik a Magyar Köztársaságban, ha megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított három hónapon belül a szabadalmas benyújtja a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz az európai szabadalom igénypontjainak magyar nyelvû fordítását, valamint – ha az Európai Szabadalmi Hivatal elõtti eljárás nyelve a francia vagy a német volt – az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvû fordítását. (2) Ha az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegének angol vagy magyar nyelvû fordítását is be kell nyújtani, a fordítást azon a napon benyújtottnak kell tekinteni, amelyen a szabadalmas az (1) bekezdésben elõírt mindkét fordítást vagy közülük már a másodikat is benyújtotta. (3) Az (1) bekezdésben elõírt cselekmény az ott megjelölt határidõ utolsó napjától számított három hónapon belül is teljesíthetõ, ha ez utóbbi határidõn belül megfizetik a külön jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat.
2009/61. szám
(4) Az (1) bekezdésben elõírt fordítást vagy fordításokat (a továbbiakban együtt: fordítás) a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelõen kell elkészíteni és benyújtani. A fordítás elektronikus úton való benyújtására megfelelõen alkalmazni kell az 57/A. § rendelkezéseit. (5) A fordítás meghirdetéséért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a fordítás benyújtásától számított két hónapon belül. (6) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a fordítást abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (4) bekezdésben megjelölt követelményeket. Ennek során a 68. § (2)–(4) bekezdéseinek megfelelõ alkalmazásával jár el, azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetekben a fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni. (7) Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg a fordítás-meghirdetési díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a szabadalmast az (5) bekezdésben meghatározott határidõben történõ hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a fordítást nem nyújtották be. (8) Ha az (1) bekezdésben elõírt cselekményt nem teljesítik az ott megjelölt határidõn belül, és e cselekményt a (3) bekezdésben megszabott határidõn belül sem teljesítik a pótdíj megfizetése mellett, azt e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az európai szabadalom oltalma a Magyar Köztársaságban a keletkezésétõl fogva hatálytalan. (9) A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) be kell jegyezni az európai szabadalmat, ha a fordítást szabályszerûen benyújtották. (10) A fordítás benyújtásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal tájékoztatást közöl a hivatalos lapjában (56–56/A. §), és a fordítást megtekinthetõvé teszi.” 11. § Az Szt. 104. §-a a következõ (15) és (16) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (15) és (16) bekezdés számozása (17) és (18) bekezdésre változik: „(15) Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvû fordítását a szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, és nem bocsátotta – a 84/G. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – a feltételezett bitorló rendelkezésére annak kérésére sem, azt úgy kell tekinteni, hogy az alperes a perre okot nem adott. (16) Európai szabadalom esetében a keresetlevélhez – hiánypótlás terhe mellett – csatolni kell a szabadalom szövegének magyar nyelvû fordítását. E fordítás költségét a szabadalmas viseli.” 12. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2010. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 2–11. §-ai, valamint 13. §-a 2011. január 1-jén lépnek hatályba, azzal, hogy e rendelkezéseket azokra az európai szabadalmakra kell alkalmazni, amelyek esetében a megadásról szóló értesítést 2011. január 1-jét
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
követõen hirdették meg az Európai Szabadalmi Közlönyben. (3) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gondoskodik. 13. § (1) Az Szt. 84/K. §-ának (2) bekezdésében a ,,84/H. § (3)” szövegrész helyébe a ,,84/H. § (4)” szövegrész lép. (2) Az Szt. 104. §-ának – e törvény 11. §-a szerint (18) bekezdésre változó számozású – (16) bekezdésében a ,,(15)” szövegrész helyébe a ,,(17)” szövegrész lép. (3) Az Szt. 84/J. §-ának (1) bekezdésében, valamint 84/K. §-ának (1) és (3) bekezdésében a ,,magyar nyelvû” szövegrészek hatályukat vesztik. 14. § (1) E törvény 4–11. §-ai és 13. §-a 2011. január 2-án hatályukat vesztik. (2) Ez a § 2011. január 3-án hatályát veszti.
Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
15725
„Agreement between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Grand Duchy of Luxembourg on the mutual representation by their diplomatic and consular missions in processing visas and collecting biometric data Article 1 (1) The Contracting Parties, in conformity with the Schengen acquis, represent each other in processing uniform visas (airport transit visas, transit visas, short-stay visas) in accordance with the provisions of the Common Consular Instructions, with this Agreement, as well as with the implementing agreements concluded according to Article 4. (2) According to the implementing agreements representation may be reduced to one or several parts of the visa issuing procedure, namely providing information on visa applications, arranging appointments, conducting interviews, receiving and forwarding applications and supporting documents, recording data – including biometric data – and collecting administrative fees. (3) The Contracting Parties may assist each other in the collection of biometric data to be used for applications for D visas, residence permits and passports. Detailed rules of this type of co-operation shall be regulated in the implementing agreements.
2009. évi XXIV. törvény
(4) Acting under paragraph (1)–(3), the diplomatic and consular missions of the Contracting Parties shall render each other all appropriate assistance.
a Magyar Köztársaság Kormánya és a Luxemburgi Nagyhercegség Kormánya között az egymás nevében a vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyûjtésében diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás kihirdetésérõl*
(5) At locations where only one of the Contracting Parties has a mission, that mission shall give assistance to the mission of the other Contracting Party competent for that location in accordance with the implementing agreements.
1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Luxemburgi Nagyhercegség Kormánya között az egymás nevében a vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyûjtésében diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére.
Article 2
2. § Az Országgyûlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:
* A törvényt az Országgyûlés a 2009. április 20-i ülésnapján fogadta el.
Acting under Article 1, the relevant legal norms of the European Union, including Directive 95/46/EC of the European Parliament and of the Council of 24 October 1995 on the protection of individuals with regard to the processing of personal data and on the free movement of such data, as well as those of the representing Party shall be applicable.
Article 3 Acting under Article 1, the representing Party shall act as diligently as if processing visas or collecting data on its own behalf. However, there is no liability of one
15726
MAGYAR KÖZLÖNY
Contracting Party for activities performed on behalf of the other Contracting Party.
Article 4 The Foreign Ministries of the Contracting Parties shall conclude implementing agreements which designate the diplomatic and consular missions to which this Agreement shall be applied as well as the necessary technical and financial details of the co-operation and rules relating to data protection, if necessary.
Article 5 This Agreement shall enter into force on the first day of the month after the Contracting Parties notify each other through diplomatic channels that their constitutional requirements for the entry into force have been fulfilled.
Article 6
2009/61. szám
Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Luxemburgi Nagyhercegség Kormánya között az egymás nevében a vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyûjtésében diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról 1. Cikk (1) A Szerzõdõ Felek a schengeni joganyagnak megfelelõen, a Közös Konzuli Utasítások, a jelen Megállapodás, valamint a jelen Megállapodás 4. cikkében foglaltak szerint kötött végrehajtási megállapodások rendelkezései alapján járnak el egymás nevében az egységes vízum (repülõtéri tranzitvízum, átutazóvízum, rövid idõtartamú tartózkodásra jogosító vízum) kiadására irányuló eljárásban. (2) A végrehajtási megállapodások értelmében a képviselet korlátozható a vízumkiadási eljárás egy vagy több elemére, nevezetesen a vízumok kiadására vonatkozó információ nyújtására, idõpont egyeztetésére, interjú lefolytatására, kérelmek és támogató dokumentumok átvételére és továbbítására, adatok rögzítésére – ideértve a biometrikus adatokat is –, valamint az eljárási díjak bevételezésére.
This Agreement may be applied provisionally if the Contracting Parties notify each other through diplomatic channels that the requirements for the provisional application have been fulfilled.
(3) A Szerzõdõ Felek a D vízumok, a tartózkodási engedélyek iránti kérelmekhez, valamint az útlevélkérelmekhez szükséges biometrikus adatok gyûjtése során is segítséget nyújthatnak egymásnak. Az ilyen jellegû együttmûködés részletes szabályait a végrehajtási megállapodások szabályozzák.
Article 7
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárások során a Szerzõdõ Felek diplomáciai és konzuli képviseletei minden megfelelõ módon segítik egymást.
This Agreement is concluded for an unlimited period. It may be terminated at any time by a notification through diplomatic channels by either Contracting Party. In case of termination, the Agreement remains in force for ninety (90) days following the receipt of the notification by the other Contracting Party.
(5) Azokon az állomáshelyeken, ahol csak az egyik Szerzõdõ Félnek van diplomáciai vagy konzuli képviselete, ez a külképviselet a végrehajtási megállapodásokkal összhangban segítséget nyújt a másik Szerzõdõ Fél helyileg illetékes külképviseletének.
2. Cikk Article 8 The Contracting Parties may suspend the application of this Agreement wholly or partly at any time. The starting and closing date of the suspension shall be notified through diplomatic channels and shall become effective thirty (30) days after notification, unless agreed otherwise by the Contracting Parties. Done in Luxembourg on 26 September, 2008 in two originals in the English language. (Signatures)
Az 1. cikk szerinti eljárás során az Európai Unió vonatkozó jogszabályait kell alkalmazni, ideértve az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-én kelt, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérõl és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelvét, valamint a képviseletet ellátó Félnek a vonatkozó jogszabályait is.
3. Cikk Az 1. cikk szerinti eljárás során a képviseletet ellátó Fél ugyanolyan gondosságot tanúsít, mintha saját nevében folytatná le az eljárást. Mindemellett az egyik Szerzõdõ
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
15727
Fél nevében végrehajtott cselekményekért a másik Szerzõdõ Fél nem tartozik felelõsséggel.
4. § Az Országgyûlés jóváhagyja a Megállapodásnak a 6. cikkében meghatározott idõponttól kezdõdõen történõ ideiglenes alkalmazását.
4. Cikk
5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
A Szerzõdõ Felek külügyminisztériumai végrehajtási megállapodások keretében kijelölik azokat a diplomáciai és konzuli képviseleteket, amelyekre a Megállapodás vonatkozik, valamint meghatározzák az együttmûködés szükséges technikai és pénzügyi részletszabályait, illetve szükség esetén az adatvédelemre vonatkozó szabályokat.
(2) E törvény 2. és 3. §-a a Megállapodás 6. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba.
5. Cikk Jelen Megállapodás az azt követõ hónap elsõ napján lép hatályba, amelyben a Szerzõdõ Felek diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos kötelezettségeiket teljesítették.
6. Cikk Jelen Megállapodás ideiglenesen alkalmazható, azt követõen, hogy a Szerzõdõ Felek diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy az ideiglenes alkalmazáshoz szükséges feltételeket teljesítették.
7. Cikk A jelen Megállapodás határozatlan idõre szól. Azt bármelyik Szerzõdõ Fél diplomáciai úton küldött értesítéssel bármikor felmondhatja. Felmondás esetén a Megállapodás kilencven (90) napig marad hatályban, azt követõen, hogy a másik Szerzõdõ Fél az értesítést kézhez vette.
(3) E törvény 4. §-a, valamint 5. §-ának (4) bekezdése a Megállapodás 5. cikkében meghatározott idõpontban hatályát veszti. (4) E törvény hatályát veszti, ha a másik szerzõdõ fél arról értesíti a Magyar Köztársaságot, hogy nem kíván a Megállapodásban részes féllé válni. (5) A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2)–(4) bekezdésben meghatározott idõpontok naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter – azok ismertté válását követõen – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (6) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a külpolitikáért felelõs miniszter gondoskodik.
Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2009. évi XXV. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között az egymás nevében a vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyûjtésében diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás kihirdetésérõl*
8. Cikk A Szerzõdõ Felek a jelen Megállapodás alkalmazását bármikor, részben vagy egészben felfüggeszthetik. A felfüggesztés kezdõ és befejezõ idõpontját diplomáciai úton kell közölni, és az az értesítés küldését követõ harminc (30) nap elteltével válik alkalmazhatóvá, amennyiben a Szerzõdõ Felek errõl másként meg nem állapodnak. Készült Luxembourgban, 2008. szeptember 26-án, két eredeti példányban, angol nyelven.
(Aláírások)”
1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között az egymás nevében a vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyûjtésében diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyûlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. * A törvényt az Országgyûlés a 2009. április 20-i ülésnapján fogadta el.
15728
MAGYAR KÖZLÖNY
3. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvû szövege a következõ: „Agreement between the Government of the Federal Republic of Germany and the Government of the Republic of Hungary on the mutual representation by their diplomatic missions and consular posts in processing visas and collecting biometric data The Government of the Federal Republic of Germany and the Government of the Republic of Hungary have agreed as follows:
2009/61. szám
liable for activities performed on behalf of the other Contracting Party.
Article 4 The Foreign Ministries of the Contracting Parties shall stipulate in writing the diplomatic missions and consular posts to which this Agreement shall be applied and shall lay down the necessary technical and financial details of cooperation.
Article 1
Article 5
(1) The Contracting Parties shall represent each other in processing uniform visas (airport transit visas, transit visas, short-stay visas) taking into consideration the provisions of the Common Consular Instructions, this Agreement and the implementing agreements concluded pursuant to Article 4 of the present Agreement.
This Agreement shall enter into force on the first day of the month following the month in which the Contracting Parties have notified each other through diplomatic channels that their constitutional requirements for such entry into force have been fulfilled. The relevant date shall be the date of receipt of the last notification.
(2) The form and scope of representation shall be governed by the valid provisions of the Common Consular Instructions.
Article 6
(3) The Contracting Parties may assist each other in the collection of biometric data to be used for applications for D visas and residence permits. This type of cooperation shall be regulated in greater detail in the implementing agreements.
This Agreement may be applied provisionally if the Contracting Parties notify each other through diplomatic channels that the requirements for such provisional application have been fulfilled.
(4) Acting under paragraphs (1) to (3), the diplomatic missions and consular posts of the Contracting Parties shall render each other all appropriate assistance.
Article 7
(5) At locations where only one of the Contracting Parties has a mission, that mission shall give assistance to the mission of the other Contracting Party competent for that location in accordance with the implementing agreements.
This Agreement shall be concluded for an unlimited period. It may be terminated at any time by a notification through diplomatic channels by either Contracting Party. In case of termination, the Agreement shall remain in force for ninety (90) days following the receipt of the notification by the other Contracting Party.
Article 2 Article 8 Acting under Article 1, the relevant legal norms of the European Union, including Directive 95/46/EC of the European Parliament and of the Council of 24 October 1995 on the protection of individuals with regard to the processing of personal data and on the free movement of such data, as well as those of the representing Party shall be applicable.
Article 3 Acting under Article 1, the representing Party shall act as diligently as if processing visas or collecting data on its own behalf. However, no Contracting Party can be made
The Contracting Parties may suspend the application of this Agreement wholly or partly at any time. The starting and closing date of the suspension shall be notified through diplomatic channels and shall become effective thirty (30) days after notification, unless otherwise agreed by the Contracting Parties. Done at Berlin on 18 September, 2008 in duplicate in the German, Hungarian and English languages, all three texts being authentic. In case of divergent interpretations of the German and Hungarian texts, the English text shall prevail. (Signatures)
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között az egymás nevében a vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyûjtésében diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történõ kölcsönös eljárásról A Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya a következõképpen állapodott meg: 1. Cikk (1) A Szerzõdõ Felek a Közös Konzuli Utasítások, a jelen Megállapodás, valamint a jelen Megállapodás 4. Cikkében foglaltak szerint kötött végrehajtási megállapodások rendelkezéseinek megfelelõen járnak el egymás nevében az egységes vízum (repülõtéri tranzitvízum, átutazóvízum, rövid idõtartamú tartózkodásra jogosító vízum) kiadására irányuló eljárásban. (2) A képviselet formáját és tartalmát a Közös Konzuli Utasítások hatályos rendelkezései szabályozzák. (3) A Szerzõdõ Felek a D vízumok és tartózkodási engedélyek iránti kérelmekhez szükséges biometrikus adatok gyûjtése során is segítséget nyújthatnak egymásnak. Az ilyen jellegû együttmûködés részletes szabályait a végrehajtási megállapodások határozzák meg. (4) Az (1)–(3) bekezdések szerinti eljárások során a Szerzõdõ Felek diplomáciai és konzuli képviseletei minden megfelelõ módon segítik egymást.
15729 4. Cikk
A Szerzõdõ Felek külügyminisztériumai írásban kijelölik azokat a diplomáciai és konzuli képviseleteket, amelyekre a Megállapodás vonatkozik, valamint meghatározzák az együttmûködés szükséges technikai és pénzügyi részletszabályait. 5. Cikk Jelen Megállapodás az azt követõ hónap elsõ napján lép hatályba, amelyben a Szerzõdõ Felek diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos kötelezettségeiket teljesítették. Az utolsó értesítés kézhezvételének napja az irányadó. 6. Cikk Jelen Megállapodás ideiglenesen alkalmazható, azt követõen, hogy a Szerzõdõ Felek diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy az ideiglenes alkalmazáshoz szükséges feltételeket teljesítették. 7. Cikk A jelen Megállapodás határozatlan idõre szól. Azt bármelyik Szerzõdõ Fél diplomáciai úton küldött értesítéssel bármikor felmondhatja. Felmondás esetén a Megállapodás kilencven (90) napig marad hatályban, azt követõen, hogy a másik Szerzõdõ Fél az értesítést kézhez vette. 8. Cikk
(5) Azokon az állomáshelyeken, ahol csak az egyik Szerzõdõ Félnek van diplomáciai vagy konzuli képviselete, ez a külképviselet – a végrehajtási megállapodásokkal összhangban – segítséget nyújt a másik Szerzõdõ Fél helyileg illetékes külképviseletének.
A Szerzõdõ Felek a jelen Megállapodás alkalmazását bármikor, részben vagy egészben felfüggeszthetik. A felfüggesztés kezdõ és befejezõ idõpontját diplomáciai úton kell közölni, és az az értesítés küldését követõ harminc (30) nap elteltével válik alkalmazhatóvá, amennyiben a Szerzõdõ Felek errõl másként meg nem állapodnak.
2. Cikk
Készült Berlinben, 2008. szeptember 18-án két példányban, magyar, német és angol nyelven. Mindhárom nyelvû szöveg egyaránt hiteles. A Megállapodás magyar, illetve német nyelvû szövegének értelmezésével kapcsolatos vita esetén az angol nyelvû szöveg irányadó.
Az 1. Cikk szerinti eljárás során az Európai Unió vonatkozó jogszabályait, beleértve az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelvét (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérõl és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a képviseletet ellátó Félnek a vonatkozó jogszabályait kell alkalmazni.
(Aláírások)” 4. § Az Országgyûlés jóváhagyja a Megállapodásnak a 6. cikkében meghatározott idõponttól kezdõdõen történõ ideiglenes alkalmazását.
3. Cikk Az 1. Cikk szerinti eljárás során a képviseletet ellátó Fél ugyanolyan gondosságot tanúsít, mintha saját nevében folytatná le az eljárást. Mindemellett az egyik Szerzõdõ Fél nevében végrehajtott cselekményekért a másik Szerzõdõ Fél nem tartozik felelõsséggel.
5. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 12. § (1) bekezdésében a ,,Nemzetközi szerzõdés alapján más” szövegrész helyébe a ,,Más” szöveg, (2) bekezdésében a ,,Nemzetközi szerzõdés alapján a” szövegrész helyébe az „A” szöveg lép.
15730
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/61. szám
6. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
fejlesztési és gazdasági miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:
(2) E törvény 2. és 3. §-a a Megállapodás 6. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba.
1. §
(3) E törvény 4. §-a, valamint 6. § (4) bekezdése a Megállapodás 5. cikkében meghatározott idõpontban hatályát veszti. (4) E törvény az 5. § kivételével hatályát veszti, ha a másik szerzõdõ fél arról értesíti a Magyar Köztársaságot, hogy nem kíván a Megállapodásban részes féllé válni. (5) A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2)–(4) bekezdésben meghatározott idõpontok naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter azok ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (6) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a külpolitikáért felelõs miniszter gondoskodik.
Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 62/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „c) a beruházás megkezdéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott jogerõs hatósági engedély, ideértve a jogerõs elvi építési engedélyt is.”
2. § Az Inyvhr. 62/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „d) a jogerõs elvi építési engedély benyújtása esetén a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) a mûvelési ág változás átvezetéshez hozzájáruló nyilatkozata is.”
3. §
V. A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 58/2009. (IV. 30.) FVM rendelete az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet módosításáról Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának h) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró pénzügyminiszterrel, valamint a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró nemzeti
(1) Az Inyvhr. 62/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A terület végleges más célú hasznosításával összefüggõ mûvelési ág változás bejelentéséhez mellékelni kell az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogerõs hatósági engedélyt, ideértve a jogerõs elvi építési engedélyt. Jogerõs elvi építési engedély benyújtása esetén a bejelentéshez mellékelni kell az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott hozzájáruló nyilatkozatot is.” (2) Az Inyvhr. 62/A. §-a az alábbi új (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt engedély jogosultja köteles az elvi építési engedély jogerõre emelkedésétõl számított két éven belül a jogerõs építési engedélyt a földhivatalhoz benyújtani. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a földhivatal határozatban kötelezi az eredeti állapot helyreállítására.”
4. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba azzal, hogy a már folyamatban lévõ eljárásokat azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. (2) E rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 12/2009. (IV. 30.) IRM rendelete a Rendõrség, a Rendõrtiszti Fõiskola és a rendészeti szakközépiskolák egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés a) és e) pontjában, a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § f) és n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A rendelet hatálya kiterjed a Rendõrségre, valamint a Rendõrtiszti Fõiskolára és a rendészeti szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: oktatási intézmények), az igényjogosultakra, továbbá a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre.
2. § E rendelet alkalmazásában a) állományilletékes parancsnok: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti állományilletékes parancsnok, illetve berendeltek esetében a munkáltatói jogkört gyakorló vezetõ; b) igényjogosult: az 1. §-ban meghatározott szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állománya, az oktatási intézmények hallgatói, tanulói, illetve a külön jogszabály alapján berendeltek; c) önálló szervek: a Rendõrség költségvetési szervei és az oktatási intézmények; d) anyagi szakszolgálat: a Rendõrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott szakszolgálat; e) ruházati termékek és felszerelési cikkek: ea) a hivatásos állomány egyenruházati termékei (felsõruházat, fehérnemû, lábbeli, sapka, valamint személyi felszerelés), ezek alap- és kellékanyagai,
15731
eb) a formaruházat, ec) a munka- és védõruházat, illetve a védõeszközök, védõfelszerelések, ed) a ruházati egységfelszerelési anyagok, ee) szolgálati jelvények, kitüntetések és tartozékai, valamint ef) a javító és karbantartó anyagok; f) ruházati szakszolgálat: a gazdasági szakszolgálaton belül a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó egység; g) a szolgálati feladatokhoz igazodóan az alapellátási norma: ga) egyenruhás alapellátási norma, amely kizárólag egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket tartalmaz, és e normába besoroltak szolgálati feladataikat egyenruhában látják el, gb) vegyes ruhás alapellátási norma, amely az egyenruházati termékeken és felszerelési cikkeken túl meghatározott összegû – polgári ruházat vásárlását szolgáló – ruhapénzt is tartalmaz, amely normába besoroltak szolgálati feladatok ellátása során polgári ruházatot és egyenruházatot is viselhetnek, vagy gc) polgári ruhás alapellátási norma, amely a hivatásos állomány esetében gyakorló ruházatot és polgári ruhapénzt, vagy csak polgári ruhapénzt tartalmaz, és az ide sorolt igényjogosultak alapvetõen polgári ruházatban teljesítenek szolgálatot.
3. § (1) Az igényjogosult – a rendszeresítésre tervezett termékeknek, illetve cikkeknek csapatpróba keretében történõ próbahasználatát kivéve – csak rendszeresített, a szolgálati feladataihoz igazodó egyenruházati terméket és felszerelési cikket viselhet. (2) A megszüntetett vagy a rendszeresítettõl eltérõ egyenruházati termékeknek vagy felszerelési cikkeknek egyenruhaként, illetve egyenruhán való viselése, továbbá a ruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a rendszeresítettõl bármilyen eltérést okozó megváltoztatása és átalakítása nem megengedett.
4. § (1) A ruházati termékek és felszerelési cikkek meglétét, valamint az öltözködési elõírások betartását az igényjogosultak szolgálati elöljárója rendszeresen ellenõrzi, azok folyamatos utánpótlását az igényjogosult és az anyagi szakszolgálat végzi. (2) Ruházati szemlét évente legalább két alkalommal, az utánpótlási ellátmány kifizetését megelõzõen és a harmadik negyedévben kell tartani az egyenruha-viselésre kötelezett személyi állomány öltözetének ellenõrzése ér-
15732
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/61. szám
dekében. A ruházati szemle megtartására az állományilletékes parancsnok intézkedik.
9. §
(3) A ruházati szemle kiterjed az igényjogosultak ruházati termékeire és felszerelési cikkeire (beleértve azokat a ruházati termékeket és felszerelési cikkeket is, amelyeket az ellenõrzéskor nem visel), különös tekintettel a szolgálati, gyakorló, valamint a speciális szolgálati öltözet, illetve munka- és védõruházat, a formaruházat hiánytalan meglétére, állagmegóvására, megfelelõ tárolására, rendeltetésszerû használatára, minõségére, egységes, az évszaknak megfelelõ viseletére.
(1) Nem kötelezõ az egységes, nyári és téli szolgálati egyenruházatot beszerezni: a) a polgári ruhás normába soroltaknak, b) a vezényelt, illetve a berendelt hivatásos állomány tagjának, amennyiben a szolgálat ellátásához nincs kötelezõen elõírva a szolgálati egyenruha viselése, valamint c) a rendelkezési állományban lévõknek.
(4) A ruházati szemlérõl jegyzõkönyv készül, amelyben rögzíteni kell a szemle lefolytatását, eredményét. (5) Az állományilletékes parancsnok és az oktatási intézmények vezetõi intézkednek a ruházati szemle során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére. (6) Az önálló szerveknél végrehajtott ruházati szemlékrõl és a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekrõl szóló jelentést az országos rendõrfõkapitány és az oktatási intézmények vezetõi minden év január 15-ig felterjesztik a rendészetért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére.
(2) Ha a berendelt hivatásos állomány tagjának az állományilletékes parancsnok szolgálati ruha viselését rendeli el, a 3. mellékletben meghatározottak szerint kell rendelkezni az egyenruházatról. Ez esetben az ellátás biztosítása a berendelõ szerv költségvetése terhére történik.
10. § Az egyenruházati alapellátási normákat, illetve a berendelt állomány tagjai részére elõírt egyenruházati termékek és felszerelési cikkek felsorolását, valamint a Rendõrtiszti Fõiskola hallgatói részére kialakított alapellátási, formaruházati normát az 1–4. melléklet tartalmazza.
5. § II. Fejezet A szolgálati elöljáró felelõs a szolgálatban lévõ, valamint a közös rendezvényen részt vevõ, egyenruha-viselésre jogosultak egységes és kulturált öltözködéséért. Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek összetételét a szolgálati követelményekre, a rendezvények jellegére (viselési alkalom), továbbá a viselési idõszakra tekintettel kell meghatározni.
6. § A szolgálati elöljáró gondoskodik arról, hogy az igényjogosult a ruházati ellátás alapvetõ szabályait, valamint az ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje.
RUHÁZATI SZABÁLYZAT A ruházati szakszolgálat 11. § (1) A ruházati szakszolgálat biztosítja a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervek folyamatos mûködéséhez szükséges ruházati termékeket és felszerelési cikkeket, továbbá a ruházati ellátással összefüggõ szolgáltatásokat. (2) A ruházati szakszolgálat gazdálkodási körébe tartozó ruházati termékek és felszerelési cikkek felsorolását részletes ruházati cikkjegyzék tartalmazza.
7. § Az egyenruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek, vagy ezek utánzatának polgári személy, valamint nem e rendelet hatálya alá tartozó szervezet vagy oktatási intézmény általi felhasználását az országos rendõrfõkapitány, a Rendõrtiszti Fõiskola formaruházata tekintetében a fõiskola rektora engedélyezheti.
8. § Az önálló szervek az igényjogosultak részére az egyenruházati termékeket és a felszerelési cikkeket saját költségvetésük terhére szerzik be.
Ruházati termékeket beszerzõ szerv és annak feladatai 12. § (1) Az önálló szervek, valamint a hivatásos állomány ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel történõ ellátását az országos rendõrfõkapitány által az Országos Rendõr-fõkapitányság Szervezeti és Mûködési Szabályzatában kijelölt szervezeti egység (a továbbiakban: Beszerzõ Szerv) végzi. (2) A Beszerzõ Szerv feladatai: a) a miniszter elõzetes jóváhagyását követõen meghatározza a központi beszerzésû ruházati termékek körét,
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
méretmegoszlását; az önálló szervek megbízása alapján ellátja a közbeszerzési törvényben, más jogszabályokban, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben foglaltak szerint az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzését, valamint tárolását, kiadását; b) az igénybejelentéseket alapul véve megtervezi a hivatásos állomány ellátási szükségleteit, elkészíti a ruházati termékek és felszerelési cikkek központi beszerzési és ellátási tervét; az állomány részére szükséges termékeket és cikkeket az önálló szervek megrendelései alapján folyamatosan biztosítja; c) évenként tájékoztatót küld az általa beszerzett termékeket és cikkeket árusító egyenruházati boltok mûködését biztosító szerv részére a hivatásos állomány egyenruházati termékeinek aktuális nyilvántartási árairól; d) a beszerzési körébe tartozó egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzési megbízásaihoz szükséges irányárait az önálló szervek részére évenként biztosítja; e) a beszerzések végrehajtása után tájékoztatja az érintett önálló szerveket az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek nyilvántartási árairól; f) elkészíti a – beszerzési körébe tartozó – ruházati termékek és felszerelési cikkek részletes cikkjegyzékét; g) meghatározza a ruházati termékek és felszerelési cikkek minõségi átvételének szabályait, módszereit, ellátja az ezzel összefüggõ feladatokat; h) ellátja a ruházati termékek és felszerelési cikkek reklamációs ügyintézését; i) folyamatosan ellátja a hatáskörébe utalt, illetve az önálló szerv által finanszírozott, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezeti (központi) minõsített idõszaki készletek frissítését, cseréjét, valamint a vonatkozó külön elõírásoknak megfelelõen – valamennyi termékre, cikkre és méretre kiterjedõen – biztosítja az ellátási tartalékkészletek szinten tartását, valamint j) a hivatásos állomány alap- és utánpótlási egyenruházati igényeinek biztosítása érdekében egyenruházati boltot üzemeltet.
15733
c) az egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket csak egyenruha jellegüktõl megfosztva [karjelvényt, állományjelzést, gombot, vállszalagot, váll-lapot, parolit, feliratot, valamint paszpólozást (a továbbiakban együtt: kiegészítõk) eltávolítva] viselheti polgári öltözetként, d) polgári személy részére sem az egyenruhát, sem a kiegészítõket nem ajándékozhatja el, illetve nem értékesítheti, továbbá e) a használatra kiadott, illetve biztosított ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – a testhez igazítást kivéve – nem alakíthatja át.
A ruházati termékek csoportosítása 14. § (1) A ruházati termékek és felszerelési cikkek felsorolását a ruházati szakszolgálat cikkjegyzéke részletezi. (2) A cikkjegyzék tartalmazza a termékek és cikkek értékelési kategóriáját, illetve magában foglalja a nyilvántartáshoz szükséges jelöléseket. (3) A ruházati anyagokat a számvitelrõl szóló törvény vonatkozó szabályai szerint kell értékelni.
A ruházati termékek átadás-átvétele 15. § A ruházati termékeket és felszerelési cikkeket bizonylatok alapján kell átadni, illetve átvenni.
III. Fejezet ELLÁTÁSI ALAPELVEK A hivatásos állomány ruházati ellátásának rendszere és szabályai
Az igényjogosult általános kötelezettségei és felelõssége 13. § Az igényjogosult: a) felelõs a részére kiadott, valamint az általa vásárolt egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megõrzéséért, rendeltetésszerû használatáért vagy állagmegóvásáért, továbbá az egyenruházat megvásárlására és utánpótlására kifizetett összegek, illetve biztosított utalványfüzet célirányos felhasználásáért, b) köteles a ruházatát mindig olyan állapotban tartani és úgy öltözködni, hogy a szolgálati követelményeknek megfeleljen, valamint a fegyveres szerv tekintélyét ne sértse,
16. § (1) Az igényjogosultat a szolgálati beosztáshoz és feladatainak végrehajtásához igazodó ruházati ellátás illeti meg. Az igényjogosult a ruházati normákban meghatározott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzéséhez alapellátási egyenruházati ellátmányban, ezt követõen évente utánpótlási egyenruházati ellátmányban részesül. (2) Az alapellátási egyenruházati ellátmány az egyenruházati felszereltség megalapozását, az utánpótlási egyenruházati ellátmány pedig az elhasználódott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek pótlását, valamint a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruhá-
15734
MAGYAR KÖZLÖNY
zati termékeinek és felszerelési cikkeinek megvásárlását szolgálja. (3) A vegyes ruhás normába sorolt állomány az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére polgári ruházati termékeket is vásárolhat. Alapellátási norma szerint, gyakorló egyenruházattal ellátott polgári ruhás normába sorolt állomány az utánpótlási kötelezettségének teljesítése után – az utánpótlási egyenruházati ellátmány – fennmaradó forintösszeget polgári ruházati termékek vásárlására fordíthatja. (4) Az igényjogosult az alapellátási egyenruházati ellátmányból és az utánpótlási egyenruházati ellátmányból az (5) bekezdés szerinti egyenruházati boltok és méretes szabóságok útján szerzi be az alapellátási normában meghatározott termékeket és cikkeket, gondoskodik azok rendszeres karbantartásáról, illetve az elhasználódott és szolgálatban már nem viselhetõ alapellátási termékek és cikkek utánpótlásáról. (5) A ruházati szakszolgálat az igényjogosultak egyenruházati termékeinek és felszerelési cikkeinek folyamatos biztosítása és forgalmazása érdekében saját üzemeltetésû egyenruházati boltot hoz létre, vagy szerzõdést köt – termékeinek és cikkeinek forgalmazására, illetve méretes készítésére – az egyenruházati boltokat és a méretes ruhákat, valamint lábbeliket készítõ egységeket üzemeltetõ szervekkel, cégekkel. (6) A közvetlen szolgálati elöljáró folyamatosan ellenõrzi a beosztott ruházatát, és mindazon termékeket és cikkeket pótoltatja, amelyek az alapellátási normában elõírt mennyiséggel szemben hiányoznak, vagy amelyek utánpótlása elhasználtság miatt szükséges. (7) Az alapellátásban részesültek a besorolásukra az 1–4. mellékletekben elõírt alapellátási normában meghatározott ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, illetve a beszerzésére kifizetett vagy ruházati utalványfüzetben jóváírt alapellátási egyenruházati ellátmány és az utánpótlási egyenruházati ellátmány összegével kötelesek elszámolni.
Az ellátás módja 17. § (1) Az igényjogosultak részére az alapellátási egyenruházati ellátmány és az utánpótlási egyenruházati ellátmány folyósítását az igényjogosult szolgálati helye szerint illetékes gazdálkodó szerv anyagi szakszolgálata végzi. Az önálló szervek csak a saját állományukba tartozó vagy az ellátás tekintetében hatáskörükbe tartozó igényjogosultak részére adhatnak ruházati ellátást, illetve alapellátási és utánpótlási egyenruházati ellátmányt. A tábornoki állomány tagjának ruházati ellátását a szolgálati hely szerinti szerv végzi.
2009/61. szám
(2) Az új felszerelõk alapellátási egyenruházati ellátmányának összegét a Beszerzõ Szerv által kiadott árjegyzék egységárait alapul véve kell kiszámítani. Az alapellátási egyenruházati ellátmány az igényjogosult részére – az országos rendõrfõkapitány rendelkezése alapján – készpénzben, természetben, illetve ruházati utalványfüzetben biztosítható. (3) Az igényjogosult az egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket készpénzfizetés ellenében, valamint az erre a célra rendszeresített ruházati utalványfüzet felhasználásával szerezheti be. (4) Az egyenruházati boltok biztosítják az ellátási körzetükhöz nem tartozó hivatásos állomány utánpótlási jellegû igényeinek ellátását is. A vásárlási jogosultság ellenõrzése érdekében a szolgálati igazolványt fel kell mutatni. (5) Azok a nyugdíjasok, akik az igazolványukba való bejegyzés szerint egyenruha viselésére jogosultak, a nyugállományba vonulásukat közvetlenül megelõzõ szolgálati beosztásuknak megfelelõ ruházati normában szereplõ egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket az egyenruházati boltban vásárolhatják meg. A jogosultságot igazoló igazolványt a vásárláskor – a jogosultság ellenõrzése érdekében – fel kell mutatni. (6) Alapellátáskor és alapellátás-kiegészítés során az igényjogosultak részére konfekcionált termékeket (természetbeni ellátás) vagy ruházati utalványt kell biztosítani az országos rendõrfõkapitány által kiadott utasításban meghatározottak szerint. A méretes ruházatok, illetve lábbelik beszerzési ára csak azokra a termékekre és cikkekre fizethetõ ki, amelyekbõl az igényjogosult méretére konfekcionált kivitelû nem áll rendelkezésre. (7) A méretes és konfekcionált ár közötti különbözetet, illetve a méretre igazítás költségét az alapellátásban és az alapellátás-kiegészítésben részesülõknek az önálló szerv részére kiállított számla ellenében ki kell fizetni. Az alapellátás és alapellátás-kiegészítés keretében az igényjogosult részére – megfelelõ méret esetén – a szerv raktári készletében lévõ I. osztályú, új ruházati termék is biztosítható. A felszerelési cikkek – az osztályozási értékkülönbözet egyidejû jóváírásával – a gazdálkodó szerv használt készletébõl is kiadható. Az így jóváírt összeget az adott naptári év december 31-ig ki kell fizetni. (8) A 48. §-ban meghatározott egységes társasági egyenruházat megvásárlása az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére történhet. Ahol az állományilletékes parancsnok a társasági egyenruházatot – alegység szinten – kötelezõ viseletként rendeli el, ott az ellátás költségét az illetékes anyagi szakszolgálat átvállalhatja. (9) Amennyiben az illetékes anyagi szakszolgálat nem vállalja át a (8) bekezdésben meghatározott viselet költségét, abban az esetben a hivatásos állomány tagjának a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján az utánpótlási egyenruházati ellátmánya terhére kell beszereznie az egy-
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
15735
séges társasági egyenruházatot az állományilletékes parancsnok intézkedése alapján.
(6) Az alapellátás kiadásának terhelési idõpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának elsõ napja.
(10) Az igényjogosultnak egyenruha vásárlása céljából a szolgálati helyérõl az egyenruházati boltba és vissza történõ utazása évente két alkalommal szolgálati útnak minõsül. Ha áthelyezés esetén az igényjogosult állomáshelye megváltozik, és az igényjogosult által megrendelt méretes ruházati termék elkészítéséhez a munkát vállaló egység már hozzákezdett, akkor az átalakítást annak az egységnek kell befejezni, amelyik az átalakítást megkezdte. Az áthelyezett igényjogosult részére lehetõvé kell tenni, hogy az új állomáshelyérõl a ruhapróbák, illetve az elkészült cikkek átvétele érdekében elutazhasson, amely út szolgálati útnak minõsül.
(7) Az alapellátási egyenruházati normában szereplõ ruházati termékeket és felszerelési cikkeket vagy azok árát, illetve a ruházati utalványt, valamint a polgári ruhapénzt az igényjogosultság keletkezésének idõpontjában kell biztosítani. Ettõl eltérni csak – az alapellátási norma elõírásainak megfelelõen – a próbaidõre felvett személyek esetében lehet.
Az alapellátás általános szabályai
(9) A teljes alapellátásban részesülõk esetében – amennyiben más fegyveres szervnél utánpótlási egyenruházati ellátmányban részesültek – a tárgyévre folyósított utánpótlási egyenruházati ellátmánynak az év hátralévõ hónapjaira esõ hányadát túlellátásként kell kezelni, és azt a következõ naptári évben járó utánpótlási egyenruházati ellátmányból le kell vonni.
18. § (1) Az alapellátás egyszeri járandóság, amelynek rendeltetése, hogy az igényjogosultak a szolgálatuk megkezdésekor rendelkezzenek mindazon ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, amelyek a szolgálati feladataik ellátásához szükségesek. (2) Az alapellátási norma az új felszerelõk elsõ ellátásához szükséges ruházati termékek és felszerelési cikkek körét, illetve mennyiségét határozza meg. A normában elõírt termékek és cikkek beszerzése minden igényjogosult részére kötelezõ. Az alapellátási egyenruházati és hallgatói formaruházati normákat, valamint azon termékek és cikkek felsorolását, amellyel a berendelt állomány tagjainak kell rendelkezni – amennyiben azt a fogadó szerv vezetõje elõírja – az 1–4. melléklet tartalmazza. A próbaidõ alatt csökkentett alapellátási egyenruházati norma is alkalmazható. (3) Az igényjogosultak alapellátási normába való besorolása a szolgálati beosztás alapján történik. A ruházati normába történõ besorolásról mindig az érvényes állománytábla alapján kell határozni. Eltérõ beosztásban történõ foglalkoztatás esetében a ruházati normába történõ besorolásról az állományilletékes parancsnok határoz. A ruházati normába történõ besorolásról, átsorolásról, átminõsítésrõl az állományilletékes parancsnok állományparancsban intézkedik. (4) Az alapellátást az állományparancs alapján kell kiadni. Ettõl eltérni csak az állományilletékes parancsnok külön engedélye alapján lehet. (5) Az alapellátásra való igényjogosultság kezdõ idõpontja: a) új kinevezés esetén az állományparancsban meghatározott idõpont, vagy b) a már szolgálati viszonyban lévõkre vonatkozóan az átminõsítés napja.
(8) Teljes alapellátásra igényjogosult: a) új felvétel esetén a hivatásos állományba kinevezett, b) a tábornokká kinevezett (ruhaszínváltozással járó áthelyezés esetén), valamint c) az az áthelyezett, aki a fogadó szervnél rendszerben lévõ egyik ruházati termékkel sem került elõzõleg ellátásra.
(10) Ha az új felszerelõk az alapellátásra kifizetett vagy ruházati utalványfüzetben jóváírt forintösszeg felhasználásáról az anyagi szakszolgálat felé – az erre kijelölt idõn belül a vásárlást, anyagkiadást bizonyító dokumentum bemutatásával – nem számolnak el, abban az esetben az el nem számolt összeg forintértékét túlellátásként kell számukra elõjegyezni, és azt az esedékessé váló utánpótlási egyenruházati ellátmányból le kell vonni (csökkentett utánpótlási egyenruházati ellátmány).
Az alapellátás-kiegészítés általános szabályai 19. § (1) Alapellátás-kiegészítésre igényjogosult: a) a szerven belül polgári ruhás állományból vegyes és egyenruhás állományba, illetve a vegyes ruhás állományból egyenruhás állományba, valamint az egyenruhás állományból vegyes ruhás állományba átsorolt, valamint b) az az áthelyezett, aki további használatra alkalmas, a fogadó szervnél rendszeresített egyenruházati termékkel vagy felszerelési cikkel elõzõleg részben ellátásra került, és részére a kiegészítés indokolt. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapellátás-kiegészítésre vonatkozó igényjogosultság nem terjed ki az 1. melléklet elsõ részének I. fejezetében meghatározott a) egyenruhás alapellátási (férfi, nõi) 1. normából egyenruhás alapellátási (férfi, nõi) 2. normába, vagy b) egyenruhás alapellátási (férfi, nõi) 2. normából egyenruhás alapellátási (férfi, nõi) 1. normába történõ átsorolásra.
15736
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Az átszerelési költség összegének kiszámításánál figyelembe kell venni: a) az új alapellátási norma szerint kiegészítésként adandó ruházati termékek és felszerelési cikkek forintértékét, b) az új szervnél az eltérõ alapszínük miatt nem viselhetõ ruházati termékek és felszerelési cikkek helyett kiadásra kerülõ termékek és cikkek forintértékét, valamint c) a gombozási, átalakítási (igazítási), vállszalag-bevarrási és paroli-rávarrási költségeket. (4) Az igényjogosultak az átszerelési költség terhére szerzik be a hiányzó ruházati termékeket és felszerelési cikkeket vagy gondoskodnak az egyenruházat átszerelésérõl. (5) Az áthelyezett igényjogosult részére az utánpótlási egyenruházati ellátmányt – az átadó szerv által kiadott igazolás figyelembevételével – a fogadó szerv csak az áthelyezés idõpontjától biztosítja, kivéve a Rendõrségen belüli áthelyezéskor. (6) Az átszerelési költség összegének kiszámításánál a ruházati termékek és felszerelési cikkek tekintetében az egyenruházati bolt érvényben lévõ árjegyzékében az I. osztályú szériagyártású termékekre és cikkekre meghatározott árakat, míg a munkadíjak tekintetében a területileg illetékes – önálló egységgel szerzõdéses viszonyban lévõ – egyenruházatot készítõ egység árait kell alapul venni. Ettõl eltérni csak a 17. § (7) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével lehet. (7) Az alapellátás-kiegészítésben részesülõk a tárgyévben kifizetett utánpótlási egyenruházati ellátmány teljes összegére jogosultak. (8) Amennyiben az áthelyezett igényjogosult az egységes szolgálati egyenruházattal vagy más továbbhasználatra alkalmas egyenruházati termékekkel és felszerelési cikkel ellátásra került, azt a fogadó szerv az áthelyezett részére nem biztosítja.
Alapellátás és alapellátás-kiegészítés során alkalmazandó általános szabályok
2009/61. szám
szerepelnek, illetve az új szervnél eltérõ alapszínük vagy fazonjuk miatt nem viselhetõek. A rohamsisakot és a speciális szolgálati egyenruházatot az útbaindító, illetve az elõzõ önálló szerv bevonja, és azt az új felszerelõk ellátására felhasználja. (2) A köztisztviselõként vagy közalkalmazottként továbbfoglalkoztatottak a tárgyévben kifizetett hivatásos állományú utánpótlási ruhapénzbõl csak a hivatásos állományban töltött hónap végéig esedékes összegre igényjogosultak, részükre az új munkajogi jogviszonyukra vonatkozó jogszabályokban meghatározott ruházati juttatások az irányadók. (3) Az (1) bekezdésben meghatározottak esetén a tulajdonban meghagyott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket két évig meg kell õrizni. Két éven belül történt újbóli áthelyezés, átminõsítés, illetve leszerelést követõ ismételt állományba vétel esetén – amennyiben az állományparancs másképp nem rendelkezik – a tulajdonban meghagyott ruházati termékek és felszerelési cikkek helyett az önálló szerv költségvetését terhelõen másik nem adható ki. Errõl az érintetteket írásban kell tájékozatni. (4) Az alapellátás-kiegészítés keretében vegyes és polgári ruhás normatípusba átsoroltak részére az alapellátási normában szereplõ polgári ruhapénzt nem lehet kifizetni. (5) Soron kívüli elõléptetéskor egy pár rendfokozati jelzéssel ellátott váll-lapot kell kiadni, és a költségvetés terhére elszámolni. (6) Rendfokozatban történõ visszavetéskor átszerelési költség nem fizethetõ. (7) Ugyanazon igényjogosultnak szervek közötti vagy szerven belüli, két éven belül történt ismételt (többszöri) áthelyezésekor, átsorolásakor, illetve leszerelését követõ ismételt állományba vételekor az igényjogosult újbóli ellátásához – a ruházati elszámolási könyv egyidejû felterjesztésével – a ruházati szakszolgálat állásfoglalását kell kérni. Az állományilletékes parancsnok a ruházati szakszolgálat állásfoglalásának figyelembevételével dönt az igényjogosult újbóli ellátásáról.
20. §
Az alapellátás utánpótlásának általános szabályai
(1) A Magyar Honvédséghez, a büntetés-végrehajtás szervezetéhez, a Vám- és Pénzügyõrséghez, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokhoz, az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltósághoz és a polgári védelemhez (a továbbiakban együtt e rendelet alkalmazásában: társ fegyveres szervek), valamint az önálló szervek között áthelyezett vagy átminõsített, továbbá az önálló szerveknél a hivatásos állomány megszûnésével egyidejûleg köztisztviselõként vagy közalkalmazottként alkalmazásban maradó személyek végleges tulajdonába kell adni térítésmentesen – a rohamsisak és a speciális szolgálati egyenruházat kivételével – mindazokat a ruházati termékeket és felszerelési cikkeket, amelyek az új alapellátási normában nem
21. § (1) A teljes alapellátás terhelési idõpontjától számított 12 hónapig utánpótlási egyenruházati ellátmány nem jár. Ezt követõen a 13. hónap elsõ napján a tárgyévre vonatkozó utánpótlási ruházati ellátmány december 31-ig járó idõarányos részét, majd a továbbiakban évente január 1-jével az ellátmány teljes összegét kell jóváírni. Évente június 30-ig az utánpótlási egyenruházati ellátmány természetbeni kiadásáról értesíteni kell az igényjogosultat, és ki kell fizetni az utánpótlási egyenruházati ellátmány pénzben kifizethetõ részét. Az ellátmány természetbeni részét évente december 31-ig kell kiadni.
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az utánpótlási egyenruházati ellátmány az elhasználódott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek utánpótlására, vagy a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházatnak és felszerelési cikkeknek a megvásárlására szolgál. A tábornoki állomány tagjai részére az utánpótlási egyenruházati ellátmányt – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az az önálló szerv fizeti ki, ahol állományban van. (3) A fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházat finanszírozását a Hszt.-ben foglaltaknak megfelelõen az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére kell megoldani. (4) Amennyiben a tárgyévi utánpótlási egyenruházati ellátmány forintösszegének a Hszt.-ben meghatározott százalékát az újonnan rendszeresített termékek és cikkek beszerzési ára eléri vagy meghaladja, úgy az adott évben az utánpótlási egyenruházati ellátmány Hszt.-ben meghatározott összegét vissza lehet tartani ezen egyenruházat részbeni ellentételezésére. A különbözetet a következõ évi utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére túlellátásként kell elõjegyezni. A túlellátásként elõjegyzett összeget – az utánpótlási egyenruházati ellátmányt terhelõ teljes kiegyenlítésig – minden évben az adott éves egyenruházati utánpótlási ellátmány külön jogszabályban meghatározott százalékával lehet csökkenteni. (5) A szolgálati viszony megszûnésekor még ki nem fizetett utánpótlási egyenruházati ellátmányt a szolgálatban töltött idõre pótlólag idõarányosan biztosítani kell. (6) Nem kell a szolgálati viszony megszûnésekor még ki nem fizetett utánpótlási egyenruházati ellátmányt a szolgálatban töltött idõre pótlólag idõarányosan biztosítani, ha az utánpótlási egyenruházati ellátmány folyósítása átmeneti jelleggel szünetelt. Ebben az esetben az ismételt szolgálatba állás hónapjának elsõ napjától az év végéig esedékes utánpótlási egyenruházati ellátmányhányadot, az ismételt szolgálatba állás hónapjának elsõ napjával szabad az igényjogosultnak jóváírni és kifizetni a 23. §-ban meghatározottak figyelembevételével. (7) A ruházati termékek testsúlygyarapodás vagy testsúlycsökkenés miatt szükségessé váló testhez igazítását az igényjogosult az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére végzi. (8) Az utánpótlási egyenruházati ellátmány rendeltetés szerinti felhasználását – az önálló szerv vezetõjének intézkedése alapján – folyamatosan ellenõrizni kell.
Elõléptetés esetén alkalmazandó szabályok 22. § Az igényjogosult elõléptetésével kapcsolatos átszerelési költség az igényjogosultat terheli, amit az igényjogosult szolgálati helye szerinti illetékes ruházati szakszolgálat – az
15737
állományilletékes parancsnok jóváhagyásával – átvállalhat, kivéve, ha az igényjogosult elõléptetésére a rendfokozatban történõ visszavetését követõen került sor.
Az utánpótlás átmeneti szüneteltetésének szabályai 23. § (1) Illetmény nélküli szabadságon lévõ személy, valamint a gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban: gyes) részesülõk – a gyes melletti újbóli munkába állást kivéve – utánpótlási egyenruházati ellátmányt a távollétük egész idõtartamára nem kaphatnak. A távollét idõtartamát – összevontan – egész hónapokban kell számítani, a töredék hónap nem vehetõ figyelembe. A részükre elõre kifizetett utánpótlási egyenruházati ellátmánynak azon részét, amelyre vonatkozóan a jogosultság nem áll fenn, túlellátásként kell elõjegyezni, és a következõ évi utánpótlási egyenruházati ellátmányból le kell vonni, illetve leszerelés esetén vissza kell téríttetni. (2) A szolgálati beosztásukból felfüggesztettek, továbbá az elõzetes letartóztatásba helyezettek és a katonai fogdában letöltendõ szabadságvesztésre ítéltek részére – függetlenül annak idõtartamától – esedékessé váló utánpótlási egyenruházati ellátmányt vissza kell tartani. (3) Ha a szolgálati beosztásból történõ felfüggesztésre okot adó fegyelmi, illetve büntetõeljárásban jogerõsen olyan döntést hoztak, amely alapján az igényjogosult szolgálati jogviszonyát meg kell szüntetni, vagy ha a szolgálati beosztásból történõ felfüggesztésre okot adó fegyelmi, illetve büntetõeljárásban érintett igényjogosult szolgálati jogviszonya a fegyelmi, illetve büntetõeljárás jogerõs befejezését megelõzõen egyéb okból szûnik meg, az igényjogosultnak a fegyelmi, illetve büntetõeljárás megindításának elsõ naptári hónapjának utolsó napjától visszamenõleges hatállyal kell elszámolnia a 25. §-ban meghatározottak szerint. (4) Ha az igényjogosult a szolgálati beosztásból történõ felfüggesztésére okot adó fegyelmi, illetve büntetõeljárás jogerõs befejezését követõen továbbra is szolgálati viszonyban marad, úgy visszamenõlegesen ki kell adni, vagy ki kell fizetni részére a visszatartott és esedékessé vált utánpótlási ruházati ellátmányt. (5) Nem szünetel az ellátás azon igényjogosult részére: a) akit állományviszonya fenntartása mellett a Hszt. 43. §-ában és 248. §-ában meghatározottak szerint más szervhez vezényeltek vagy berendeltek, b) akit a Rendõrtiszti Fõiskolára – kettõs jogállású hallgatóként – vezényeltek, c) aki szülési szabadságát tölti, valamint d) aki betegállományban van. (6) Az igényjogosult a Hszt. 43. §-a alapján más szervhez történõ vezénylése esetén az ellátást a Rendõrség és
15738
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/61. szám
a vezénylés helye szerinti szerv megállapodása alapján kell folyósítani.
lomány tagját e rendelet általános rendelkezései szerint kell elszámoltatni.
A megrongálódott, elveszett vagy megsemmisült termékek és cikkek pótlása
(3) Attól, akinek a szolgálati viszonya a próbaidõ alatt szûnt meg, a kiadott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – sapkák, ingek, blúzok, lábbelik, téli ingek, téli alsók és zoknik kivételével – azonnali hatállyal be kell vonni.
24. § (1) A megrongálódott, megsemmisült vagy elveszett egyenruházati termékek és felszerelési cikkek pótlásából adódó kárra a hivatásos állomány kártérítési felelõsségére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott kártérítési felelõsség szabályait kell alkalmazni. (2) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését az igényjogosultnak haladéktalanul írásban jelentenie kell a szolgálati elöljárójánál. A kártérítési felelõsség megállapításától függetlenül intézkedni kell az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek javításáról, pótlásáról, amelynek a költségét az illetékes szakszolgálat elõlegezi meg. (3) Ha a kár bekövetkeztében a használó vagy harmadik személy vétkessége nem állapítható meg, a kárt az önálló szerv viseli. Az erre irányuló igényt külön jogszabályban foglaltak szerint kell elbírálni. (4) Ha a kárért harmadik személy felelõs, a kár megtérítése iránt az állományilletékes parancsnok intézkedik. (5) A kártérítés összegét a tisztítás, javítás címén teljesített tényleges kifizetés, pótlás szükségessége esetén a kár bekövetkezése elõtti használhatósági foknak megfelelõ érték alapján kell megállapítani, amelyhez értékbecslõ vagy szakértõ igénybe vehetõ.
A szolgálati viszony megszûnése esetén követendõ eljárás 25. § (1) A (2)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint kell elszámolni a ruházati illetmény tekintetében azzal az igényjogosulttal, akinek a szolgálati viszonya a Hszt. 53. §-ában meghatározottak miatt szûnt meg. (2) Azzal szemben, akinek a szolgálati viszonya a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével szûnt meg, az alapellátásként kiadott ruházati termékek és felszerelési cikkek, illetve az utánpótlási egyenruházati ellátmány elszámolása tekintetében a két fél között történt megegyezésben rögzítettek szerint kell eljárni. Amennyiben – a ruházati termékekre és felszerelési cikkekre, valamint az egyenruházati ellátmányra vonatkozóan – a két fél között nem jött létre megegyezés, abban az esetben a hivatásos ál-
(4) Attól, akinek a szolgálati viszonya az utolsó alapellátást, valamint az utolsó alapellátás-kiegészítést követõ két éven belül nem nyugdíjazás vagy elhalálozás következtében szûnt meg; továbbá attól, akinek – szolgálati idõre való tekintet nélkül –, beleértve a 2 évnél régebben szolgálókat is, lemondás [Hszt. 55. §], a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás [Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pontja], a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával [Hszt. 53. § f) pontja], büntetõeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés, lefokozás vagy közügyektõl eltiltás alkalmazásával [Hszt. 53. § g) pontja], a képzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása [Hszt. 59. § (1) bekezdés b) pontja], az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása [Hszt. 59. § (1) bekezdés d) pontja] miatt szûnt meg a szolgálati viszonyuk, az alapellátásként kiadott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – sapkák, ingek, blúzok, lábbelik, téli ingek, téli alsók és zoknik kivételével – be kell vonni. (5) Annak az igényjogosultnak, akinek a szolgálati viszonya a (4) bekezdésben meghatározottak szerint szûnt meg, és a leadásra kötelezett ruházati termékek és felszerelési cikkek értéke az eredeti érték 50%-át nem éri el, továbbá, ha bizományosi árusításra egyenruházati boltban lehetõség van, azokat bevonni nem szabad, helyettük a leadásra kötelezett ruházati termékek és felszerelési cikkek forintértékének 50%-át kell visszafizetni. A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben térítési díj megállapításakor a tárgyévi egységárakat kell alkalmazni. A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben a Rendõrség hivatásos állományú tagjaitól a speciális szolgálati egyenruházatokat be kell vonni, és azokat az állomány további ellátására kell felhasználni. A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben az egy éven belüli leszerelõknek vissza kell fizetniük az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek vásárlására kifizetett összegbõl az esetleg még meg nem vásárolt termékekre és cikkekre esõ teljes összeget. (6) A leszerelõk a leszerelés évében kifizetett utánpótlási egyenruházati ellátmányból, továbbá a vegyes- és polgári ruhás normába soroltak egy éven belüli leszerelésekor a polgári ruhapénzbõl csak a leszerelés vagy az azt megelõzõ felfüggesztés hónapjának végéig esedékes összegre igényjogosultak, ezért az ezen felüli részt kötelesek visszatéríteni. (7) Az az igényjogosult, akinek az utolsó alapellátást követõ kétévi szolgálat után nem a Hszt. 53. § f)–g) pontjában meghatározott okból, továbbá a Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, valamint nem nyugdíjazás folytán szûnt meg a szolgálati viszonya,
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a szolgálati viszony megszûnésének évében kifizetett utánpótlási egyenruházati ellátmányból csak a szolgálati jogviszonya megszûnése hónapjának utolsó napjáig esedékes összegre jogosult. Szolgálati idõre való tekintet nélkül a szolgálati jogviszonya megszûnése hónapjának utolsó napjáig esedékes összegre jogosult az az igényjogosult, akinek a szolgálati viszonya a Hszt. 56. § (1) bekezdés a) pontja, a Hszt. 56. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontja alapján szûnt meg. (8) A (3) és (4) bekezdés kivételével az igényjogosult szolgálati viszonyának megszûnésekor a rohamsisakot és a speciális ruházati terméket köteles leadni, míg a birtokában lévõ többi ruházati terméket és felszerelési cikket térítésmentesen megtarthatja, azok készpénzbeli visszaváltását nem igényelheti. (9) A Hszt. 185. §-ában meghatározott rokkantsági vagy a Hszt. 186. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott baleseti rokkantsági nyugállományba helyezettek, valamint akinek a szolgálati jogviszonya a Hszt. 56. § (1) bekezdés b) pontja alapján átszervezés miatt szûnt meg, továbbá a Hszt. 182. § szerint nyugállományba helyezettek a birtokukban lévõ ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – a rohamsisak és speciális ruházati termékek kivételével – térítésmentesen megtarthatják. A rohamsisakot és a speciális ruházati termékeket be kell vonni. Ezen igényjogosultak az utolsó szolgálati évre jóváírt utánpótlási egyenruházati ellátmány idõarányos részére jogosultak. (10) Az elhunyt hivatásos személyek ruházati termékeire és felszerelési cikkeire – a rohamsisak és speciális ruházati termékek kivételével – a szolgálati idõre való tekintet nélkül az öröklési jog általános szabályai az irányadók. Az utolsó szolgálati évre jóváírt – egész évi – utánpótlási egyenruházati ellátmányt – amennyiben még nem került kifizetésre – az örökös részére ki kell fizetni. A kifizetett utánpótlási egyenruházati ellátmánynak azon részét, amelyre a jogosultság megszûnt, visszatéríttetni nem kell.
Az elszámolás rendje és a nyilvántartás okmányai 26. § (1) A ruházati alapellátásról és egyenruházati utánpótlási egyenruházati ellátmányról egyénenkénti ruházati elszámolási könyvet kell készíteni, amelyet minden év december 31-ig le kell zárni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott idõponton kívül a ruházati elszámolási könyvet le kell zárni az igényjogosult szolgálati viszonyának megszûnésekor, továbbá olyan, a rendvédelmi szervek közötti áthelyezés esetén, amely a ruhaellátási normatípusok közötti átsorolással is együtt jár. (3) A rendszeres évi záráskor az elszámolás idõpontjáig jóváírt és ki nem fizetett összegeket jóváírásként, az esetleges túlellátást pedig terhelésként kell a következõ évre átvinni.
15739
(4) Az elszámolást a szolgálati viszony megszûnésekor, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott áthelyezés esetén a 25. § elõírásai szerint kell végrehajtani. (5) Az igényjogosult más szervhez történõ áthelyezésekor vagy a Rendõrtiszti Fõiskolára vezénylésekor a ruházati elszámolási könyvet – bizonylataival együtt – az új szerv gazdálkodó szervéhez 8 napon belül meg kell küldeni. Más rendvédelmi szervhez történõ áthelyezés esetén az áthelyezett részére kifizetett utánpótlási ruházati ellátmányról és a tulajdonában hagyott ruházati termékek körérõl a másik rendvédelmi szervnek elszámolást kell küldeni. (6) A tábornokká kinevezettek ruházati elszámolási könyvét a szolgálati hely szerint illetékes ruházati szakszolgálat vezeti, valamint végzi a ruházattal kapcsolatos elszámolást.
IV. Fejezet A MUNKARUHÁZATI-, A VÉDÕRUHÁZATI-, VÉDÕESZKÖZ- ÉS VÉDÕFELSZERELÉSI-, ILLETVE A RUHÁZATI EGYSÉGFELSZERELÉS-ELLÁTÁS RENDSZERE ÉS SZABÁLYAI Az ellátás alapelvei 27. § (1) Az igényjogosultat a hatályos normák figyelembevételével munkaruházat, valamint védõruházat, védõeszköz és védõfelszerelés (a továbbiakban: egyéni védõfelszerelés), továbbá – szükség esetén – ruházati egységfelszerelés illeti meg. (2) Az igényjogosultat nagyfokú szennyezõdéssel vagy a ruházat jelentõs mértékû kopásával járó munkakörökben munkaruházat illeti meg. (3) Az igényjogosultat az egészséget, testi épséget veszélyeztetõ munkakörökben, illetve közegészségügyi vagy szolgálati érdekbõl egyéni védõfelszerelés illeti meg. (4) Az igényjogosultnak speciális szolgálati feladat ellátásakor a feladat ellátását segítõ vagy annak ellátását szolgáló – a fogyasztási egységekre meghatározott – ruházati egységfelszerelés biztosítható.
Az ellátási normák kiadása 28. § Az országos rendõrfõkapitány adja ki a) a miniszter által elõzetesen jóváhagyott egyenruhaés speciális jellegû munkaruházatra, valamint egyenruha jellegû ruházati egységkészletre, valamint
15740
MAGYAR KÖZLÖNY
b) az egyéni védõfelszerelésre, a formaruházatra és ezen termékek kiegészítõ cikkeire, a nem egyenruha jellegû munkaruházatra, továbbá a nem egyenruha jellegû védõfelszerelésre, és a ruházati egységfelszerelésekre vonatkozó ellátási normát.
2009/61. szám
teszi, a ruházati szakszolgálat illetékes szerve a normában meghatározott eseteken kívül is köteles a megfelelõ egyéni védõfelszerelést biztosítani.
Az ellátás elõkészítésének szabályai Az ellátási normák tartalmi követelményei
31. §
29. §
Az önálló szervek ellátási szükségleteik fedezetét a hatályos normák és a tervezési elõírások alapján, az éves költségvetés keretében tervezik és biztosítják.
(1) Az igényjogosultak ellátása a 28. § szerint kiadott alapellátási és utánpótlási normán alapul. (2) A norma meghatározza, illetve tartalmazza: a) az igényjogosultság alapját képezõ munkaköröket vagy fogyasztási egységeket, b) az egyes munkakörökre vagy fogyasztási egységekre felszámítható ruházati termékek, egyéni védõfelszerelések cikkösszetételét, a cikkek mennyiségi egységét, mennyiségét, c) a juttatás jellegét (munkaruha, egyéni védõfelszerelés, ruházati egységfelszerelés), valamint d) a kiadott cikkek egy-egy darabra vagy párra vetített viselési (használati) idejét.
(1) A tervezett viselési (használati) idõt teljes munka(szolgálati) idõ, illetve – a ruházati egységfelszerelések körében – a tényleges használati idõ figyelembevételével, teljes hónapokra kell meghatározni. A terhelés idõpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának elsõ napja.
Az ellátási normák és készletek kialakítása
(2) Az egyéni védõfelszerelések viselési és a ruházati egységfelszerelések használati idejének számítási (tervezési) alapjául a 28. § szerint kiadott norma szolgál.
A tervezett viselési (használati) idõ meghatározása 32. §
30. § A szükségletek kielégítése, a járandóságok rendelkezésre bocsátása
(1) Az ellátási normákat és készleteket a különféle károsító hatásokat és közegészségügyi érdekeket meghatározó külön jogszabály alapján kell kialakítani. Az e rendelet hatálya alá tartozó szerveknél kizárólag olyan egyéni védõfelszerelést lehet használni, amely a vonatkozó jogszabályban meghatározott megfelelõségi tanúsítvánnyal vagy tanúsítással, EK típustanúsítvánnyal vagy EK megfelelõségi nyilatkozattal rendelkezik.
(1) Az igényjogosultak akkor válnak a 27. § (1) bekezdésben meghatározott ellátásra jogosulttá, ha szerzõdés, kinevezés, áthelyezés, vezénylés vagy berendelés folytán juttatásra jogosító munkakörbe lépnek.
(2) Az igényjogosultak részére kiadásra kerülõ munkaruházatok viselési idejének meghatározásakor mérlegelni kell a ruházat viselésének rendszerességét, átlagos idõtartamát.
(2) Az igényjogosultak ellátását a szolgálati helyük szerint illetékes ruházati szakszolgálat a hatályos normák figyelembevételével, a ruházat természetbeni kiadása vagy pénzbeni kifizetése útján teljesíti.
(3) A munkaruha-ellátást – több munkakör ellátása esetén – arra a munkakörre kell biztosítani, amelynek végzésével az igényjogosult a munkaidejének nagyobb részét tölti. A munkaruha kihordási idejének meghatározásakor azonban mérlegelni kell a többi munkakör ellátásával járó szennyezõdés, kopás mértékét is.
(3) Az áthelyezettek speciális védõfelszerelésének átadás-átvételérõl az átadó, illetve az átvevõ szerv az áthelyezés elõtt megállapodhat.
(4) Az egyéni védõfelszerelést a munkavégzés vagy más tevékenység egész idõtartamára – függetlenül a tevékenység formájától és a munkaidõtõl – a munka végzése során elõforduló minden ártalomra biztosítani kell. (5) Ha az igényjogosult egészségének, illetve testi épségének megóvása vagy a közegészségügyi érdek indokolttá
33. §
(4) Az egyéni védõfelszerelések az igényjogosultak részére kizárólag természetben biztosíthatók. Természetben biztosítható termékek és cikkek helyett pénzbeni megváltás nem adható. Az egyéni védõfelszereléssel történõ ellátást és utánpótlást elsõsorban a raktári készletben tárolt, használt, de kellõ védõképességû termékekbõl és cikkekbõl kell biztosítani. Új minõségû ruházat védõfelszerelési célra csak akkor adható ki, ha a raktári készletben megfelelõ jellegû, méretû használt ruházat nincs. Az egyéni védõ-
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
felszerelések javítási, mosatási, tisztítási költségei az önálló szervet terhelik. (5) Az igényjogosultak részére kiadott egyéni védõfelszerelés az önálló szerv tulajdonát képezi. A védõfelszerelésnek kihordási ideje nincs, mindaddig viselni kell, amíg rendeltetésszerû használatra alkalmas, kivéve, ha annak gyártója vagy a gyártómûvi bizonylat szavatossági idõt határoz meg. A védõképességet az illetékes vezetõ (parancsnok) vagy megbízottja rendszeresen ellenõrzi, a szükséges cseréje iránt soron kívül intézkedik. Az egyéni védõfelszerelést használó személy köteles azonnal jelenteni, ha a felszerelés már nem javítható, illetve ha nagyfokú károsodása, védõképességének az elõírt mértéket meghaladó csökkenése következik be. (6) A 28. § szerint kiadott norma alapján biztosított lejárt viselési idejû munkaruházatot, valamint az elhasználódott, szolgálati célra alkalmatlan egyéni védõfelszerelést az igényjogosultság további fennállása esetén pótolni szükséges. A munkaruha-utánpótlás kiadásának késedelme esetén az igényjogosultat visszamenõleges hatályú ellátás illeti meg. Az igényjogosult hibájából eredõ késedelem esetén a viselési idõ a kiadás idõpontjával veszi kezdetét. (7) A munkaruha kiadásakor az igényjogosulttal közölni kell a ruházat viselési idejét, illetve az utánpótlás idõpontját, továbbá azt, hogy a munkaruházat mosatása, karbantartása az igényjogosult kötelessége. A ruházat a viselési idõ lejártáig az önálló szerv, ezt követõen a használó tulajdonát képezi.
Az ellátás szüneteltetése és a viselési idõ módosítása 34. § (1) A munkaruházat viselési idejébe nem számítható be a megszakítás nélkül egy hónapot meghaladó tanfolyam (amennyiben a munkaruházatot nem használják), és a szolgálati beosztásból történõ felfüggesztésének ideje, valamint a betegállományban, az illetmény nélküli, a rendkívüli vagy a szülési szabadságon eltöltött idõ. (2) A felsorolt esetekben a viselési idõt a távollét idõtartamának arányában meg kell hosszabbítani. A meghosszabbítást egész hónapokban kell számolni.
Elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült cikkek pótlása
15741
(2) Az elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült cikk pótlását akkor is biztosítani kell, ha a kár az igényjogosult hibájából keletkezett. Ilyen esetben a pótlásként kiadott munkaruhára a kiadás napjával kezdõdõ teljes viselési idõt kell számítani. (3) A használatra kiadott ruházat elvesztése, megrongálódása, megsemmisülése esetén – függetlenül attól, hogy a kár kinek a hibájából következett be – jegyzõkönyvet kell felvenni, és a hivatásos állomány kártérítési felelõsségére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint kártérítési eljárást kell lefolytatni. (4) Ha a kárért harmadik személy felelõs, a kár megtérítése iránt az állományilletékes parancsnok intézkedik.
Az igényjogosultság megszûnésekor követendõ eljárás 36. § (1) Az igényjogosult a használatára kiadott valamennyi egyéni védõfelszerelést, valamint a viselési idõ 50%-ánál rövidebb ideig használt munkaruházatot vagy ellenértékét – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a) a szolgálati viszonya megszûnésekor, b) más önálló szervhez történõ áthelyezéskor vagy tartós vezényléskor, c) három hónapnál hosszabb ideig tartó illetmény nélküli szabadság megkezdésekor, illetve d) olyan munkakörbe kerüléskor, amelyben az ellátás már nem illeti meg, köteles visszaszolgáltatni. (2) A térítési összeg megállapításánál a munkaruházat mindenkor érvényes árát osztani kell a normában megjelölt viselési idõ hónapjának számával, és az így kapott eredményt annyival kell megszorozni, ahány teljes hónap a viselési idõ 50%-ából még hátravan. Érvényes ár alatt a hatályos elszámoló árat kell érteni. (3) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyek a használatban lévõ, le nem járt viselési idejû munkaruházatot térítésmentesen megtarthatják. (4) Az elhalálozott használatában volt egyéni védõfelszerelést be kell vonni. Hiánya esetén jegyzõkönyvet kell felvenni, kimondva az önálló szerv kárviselését. Az elhalálozott munkaruházatát térítésmentesen a közeli hozzátartozó tulajdonába kell adni, ha közeli hozzátartozó nincs, akkor be kell vonni.
35. § Nyilvántartási elõírások (1) Az elveszett, továbbá a szolgálat ellátása közben vagy elemi csapás következtében megrongálódott, megsemmisült egyéni védõfelszerelést, valamint a le nem járt viselési idejû munkaruházatot – a megrongálódott ruházat bevonása mellett – pótolni kell.
37. § A használatra (természetben vagy készpénzben) kiadott munkaruházatot munkaruha-nyilvántartó lapon, a termé-
15742
MAGYAR KÖZLÖNY
szetben kiadott egyéni védõfelszerelést felszerelési lapon kell – mennyiségben és értékben – nyilvántartani.
V. Fejezet A RENDÕRTISZTI FÕISKOLA, VALAMINT A RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁK, EGYÉB ISKOLÁK, TANFOLYAMOK HALLGATÓINAK, TANULÓINAK RUHÁZATI ELLÁTÁSA
2009/61. szám
(2) Az egyéb iskolákba, tanfolyamokra, illetve a Magyar Honvédség tanintézeteibe, valamint a külföldi tanintézetekbe vezényelt igényjogosultak ruházati ellátása szabályainak meghatározására az országos rendõrfõkapitány intézkedik.
VI. Fejezet A BESZÁMOLTATÁS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE
Rendõrtiszti Fõiskola nappali tagozatos hallgatóinak ruházati ellátása
A beszámolás általános követelményei
38. §
40. §
(1) A Rendõrtiszti Fõiskola (a továbbiakban: fõiskola) rendõr, határrendészeti és katasztrófavédelmi szakos hallgatói (a továbbiakban: hallgató) részére az alapellátási és formaruházati normát a 4. melléklet tartalmazza.
(1) A Rendõrség költségvetési szervei a gazdálkodási évben kifejtett ruházati szaktevékenységükrõl a minisztérium intézkedésére beszámolót és adatszolgáltatást kötelesek készíteni.
(2) A fõiskolai öltözet viselési idejérõl (kihordási idejérõl), valamint a ruházatokra vonatkozó egyéb szabályok megalkotásáról – a miniszter elõzetes egyetértésével – a fõiskola rektora intézkedik. (3) A hallgatók formaruházati ellátását a fõiskola anyagi szolgálata végzi. (4) A hallgatók fõiskolai évfolyamjelzést és karjelvényt viselnek, amelyet a fõiskola térítésmentesen biztosít. (5) A fõiskolai formaruházati cikkek karbantartását a hallgatók saját maguk végzik.
(2) A beszámoló általános követelményként tartalmazza: a) a gazdálkodási év célkitûzéseit, b) a kitûzött célok megvalósítását elõsegítõ vagy gátló körülményeket, a végrehajtás esetleges elmaradásának okait, valamint c) a szakirányító szerv észrevételeit, javaslatait.
(6) A fõiskolára hallgatónak vezényelt hivatásos állomány tagját az alapellátási egyenruházati normák között átsorolni nem kell. Ha a fõiskolára vezényelt hivatásos állomány tagja sötétkék bevetési egyenruházattal nem rendelkezik, abban az esetben a küldõ szerv a részére az 1. melléklet elsõ rész II. fejezetében meghatározott alapellátási ruházati norma alapján a megjegyzés rész 4. pontjának b) alpontja szerinti bevetési egyenruházatot biztosít. A ruházati elszámolási könyvét – okmányaival együtt – a küldõ szerv a vezényléssel egyidejûleg, de legkésõbb az iskolakezdést követõ 8 napon belül a fõiskola részére megküldi. (7) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának a fõiskolai képzés ideje alatt történõ megszûnése esetén, a ruházati elszámolást tekintve e rendelet elõírásait kell alkalmazni.
A beszámolás sajátos követelményei 41. § Az általános követelmények mellett a beszámoló az állomány ruházati ellátottságára, különösen a mennyiségi ellátottságra, az ellátottság folyamatosságára, a minõségi színvonalra, az elért fejlõdésre vagy visszaesésre, a méretválaszték megfelelõségére; továbbá az öltözködés színvonalára, a ruházati termékek és felszerelési cikkek korszerûségére, különösen az öltözködés kulturáltságára, a kulturáltság elért szintjére, a rendszeresített vagy megengedett ruházati termékek és felszerelési cikkek követelményeknek megfelelõ alkalmasságára, és a viselési tapasztalatokra vonatkozó információkat, jellemzõket tartalmazza.
VII. Fejezet ÖLTÖZKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Rendészeti szakközépiskolák, egyéb iskolák, valamint tanfolyamok tanulóinak ruházati ellátása
Az egyenruházati termékek viselésének általános szabályai
39. § 42. § (1) A rendészeti szakközépiskolák tanulóinak ruházati ellátására vonatkozó szabályokat, valamint az ellátással összefüggõ egyes feladatokat külön jogszabály tartalmazza.
(1) Egyenruha viselésére jogosultak az 1. §-ban meghatározott szervek hivatásos állományú tagjai, továbbá a hi-
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
vatásos állományból nyugállományba helyezettek, amennyiben az egyenruházati cikkek viselésétõl nem tiltották el õket. (2) Az egyenruhás normatípusba sorolt igényjogosult szolgálatban egyenruhát köteles viselni, kivéve, ha szolgálati elöljárója szolgálati érdekbõl polgári ruha viselését rendeli el. (3) A vegyes ruhás normatípusba sorolt igényjogosult szolgálatban polgári ruhát visel. A szolgálat ellátásának érdekében, a szervezeti hovatartozás demonstrálása és az egyöntetû megjelenés biztosítása céljából a szolgálati elöljáró egyenruha viselését is elrendelheti. (4) A polgári ruhás normatípusba sorolt igényjogosult ruházatának mindig az adott szolgálati feladat követelményeihez kell igazodnia. Az az igényjogosult, aki szolgálati feladatát titkos információgyûjtés keretében végzi, kizárólag polgári eredetû és jellegû ruházati terméket viselhet. A titkos információgyûjtõ szolgálatot ellátó személy nem viselhet – átalakított formában sem – olyan egyenruházati eredetû ruházati terméket és felszerelési cikket, amelybõl szervezeti hovatartozására lehet következtetni. (5) Az egyenruha viselésére jogosult szolgálati célú külföldi tartózkodása esetében az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek viselését az utazást engedélyezõ parancsnok hagyja jóvá. (6) Az igényjogosult nem viselhet egyenruhát, ha a) beosztásából felfüggesztették, vagy b) nem szolgálati céllal külföldön tartózkodik, kivéve, ha a parancsnoka azt engedélyezte számára.
43. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyére polgári ruhában mehet, illetve onnan polgári ruhában távozhat. (2) A hivatásos szolgálattal össze nem függõ, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony folytatása során egyenruházati termék és felszerelési cikk nem viselhetõ. (3) A közterületen és a hivatali helyiségben a szolgálati követelményeknek, illetve a rendvédelmi szerv jellegének, tekintélyének megfelelõ tiszta és kulturált ruházat viselhetõ. (4) Az öltözködési könnyítés a szolgálati elöljáró engedélyével – a szolgálati követelmények figyelembevételével – hajtható végre.
15743
sítaniuk. A viselési alkalom és viselési idõszak szerint az egyenruházat aa) dísz-, ab) társasági, ac) szolgálati vagy köznapi, illetve ad) gyakorló, továbbá ba) nyári, bb) téli, és bc) átmeneti öltözet. (2) A viselési idõszakok: a) nyári idõszak: június 1-jétõl szeptember 15-ig, b) téli idõszak: december 1-jétõl március 15-ig, c) átmeneti idõszak: március 16-tól május 31-ig és szeptember 16-tól november 30-ig tart. (3) A (2) bekezdésben meghatározott idõszakokra elõírt rendszeresített egyenruházatot irányadónak kell tekinteni. Az aktuális viselési idõszakban bekövetkezõ szélsõséges idõjárási viszonyok vagy szélsõséges hõmérsékleti értékek esetén a ruházat meghatározása a szolgálati elöljáró hatáskörébe tartozik.
45. § (1) Az egyenruha viselésére jogosultak öltözetének egységességét az állományilletékes parancsnok biztosítja. (2) Az egységes öltözködés elrendelésére jogosult: a) országosan az önálló szervek állományára, valamint a tanintézetekbe vezényelt igényjogosultakra vonatkozóan a miniszter, b) országosan az országos rendõrfõkapitány, c) mûködési területükre vonatkozóan a területi, helyi szervek vezetõi, illetve a fõiskola rektora, valamint a rendészeti szakközépiskola igazgatója. (3) A (2) bekezdésben meghatározott vezetõ az ott meghatározott hatáskörét szervezetszerû helyettesére átruházhatja. A közös szolgálati feladat teljesítésekor az egységes öltözködésrõl az a vezetõ jogosult határozni, akinek utasításadási jogköre valamennyi vezetõre kiterjed.
46. §
44. §
(1) A szolgálati elöljáró felelõs beosztottai öltözködéséért. Ellenõrzi, hogy ruházatuk megfelel-e az adott szolgálati követelményeknek és a szervezeti egység jellegének. A szolgálati elöljáró megköveteli, hogy a ruházat mindig jó állapotú, tiszta és kulturált legyen.
(1) A rendszeresített egyenruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a viselési alkalomhoz és a viselési idõszakhoz alkalmazkodó öltözködési lehetõséget kell bizto-
(2) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek viselési változatairól szóló szabályozás megalkotásáról az országos rendõrfõkapitánynak, továbbá a berendelt állomány tekintetében – ott, ahol az egyenruházat viselését
15744
MAGYAR KÖZLÖNY
a fogadó szerv vezetõje elõírta – a fogadó szerv vezetõjének, e rendelet kiadását követõ 90 napon belül kell intézkednie.
Az egyenruházati termékek viselésének különös szabályai 47. § (1) A szolgálati váll-lapon – kivéve a teljes egészében hímzett kivitelnél – és a társasági parolin hatágú csillagot kell elhelyezni a következõk szerint: a) egy csillag esetén a váll-lap és paroli középvonalán, hogy annak alsó szélétõl a csillag közepe 15 mm-re essen, b) két csillag esetén a váll-lap és paroli középvonalára merõlegesen, hogy annak alsó szélétõl a csillagok közepe 15 mm-re essen, c) három csillag esetén két csillagot a váll-lap és paroli alsó szélétõl 15 mm-re, a harmadikat pedig úgy, hogy azok egyenlõ oldalú háromszöget zárjanak be. (2) A testületi jelvényt – kivéve a teljes egészében hímzett kivitelnél – a rendfokozati jelzések középvonalán, azok felsõ szélétõl a váll-lap esetében 12 mm-re, a paroli esetében 20 mm-re kell elhelyezni. (3) A kitüntetési szalagsáv elhelyezése a társasági zubbonyon a bal oldalon lévõ zsebtakaró felett közvetlenül, annak szélével párhuzamosan megengedett úgy, hogy a szalagsáv és a zseb középvonala egybeessen. Egy sorban legfeljebb négy kitüntetés viselhetõ.
2009/61. szám
sos állománykategóriát kifejezõ hímzett jelvény alatt – vagy az ennek megfelelõ helyen kell elhelyezni. (4) A névkitûzõ ballonkabáton, felöltõn, fésûsköpenyen, posztóköpenyen, valamint a szolgálati bõrdzsekin és a szolgálati télikabáton nem viselhetõ. (5) A névkitûzõvel történõ elsõ ellátás az igényjogosult részére térítésmentes, az ezzel kapcsolatos költségek az illetékes szerveket terhelik. (6) A vegyes ruhás normába sorolt (amennyiben nem egyenruhában teljesít szolgálatot), illetve a polgári ruhás normába sorolt igényjogosult a névkitûzõt az állományilletékes parancsnok intézkedésének megfelelõen viseli szolgálati helyén.
50. § (1) A szolgálati azonosító jelvényt a szolgálati, gyakorló, bevetési, speciális ruházaton és a láthatósági mellényen kell viselni. (2) Az azonosító jelvényt – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a zubbony, a szolgálati dzseki (téli, nyári), a hosszú és rövid ujjú ing (szürke vagy kék, fehér), a gyakorló zubbony, a motoros ruha (téli, nyári), a kutyavezetõ kabát, valamint a láthatósági mellény bal mellzsebén a zsebfedõ alatt, annak rögzítõ gombjára gombolva, annak hiányában annak képzeletbeli helyére tûzve kell viselni. A jelvényt a zsebtakaró alsó széle alá úgy kell feltûzni, hogy az a zseb függõleges középvonalával egybeessen. (3) A szolgálati azonosító jelvényt a bevetési zubbony bal karjának tasakjában kell hordani.
48. § A Rendõrség hivatásos állományú tagjai – megengedett öltözetként – egységes, sötétkék színû társasági egyenruházatot (5. melléklet) viselhetnek. A Köztársasági Õrezred állománya részére a társasági sapka és a társasági nõi kalap, illetve a társasági zubbony és a társasági kosztümkabát palackzöld színû, a társasági pantalló és a társasági szoknya fekete színû.
49. § (1) Az igényjogosult a 44. § (1) bekezdés ab) és ac) pontjában meghatározott társasági, illetve szolgálati vagy köznapi öltözetén névkitûzõt visel. (2) A névkitûzõ a viselõjének teljes nevét tartalmazó „BOOK ANTIQUA” betûtípusú, nagy nyomtatott betûvel írott, 80x14 mm méretû, lekerekített sarkú, ezüstszínû fémlap. A betûk fekete színûek. (3) A névkitûzõt az egyenruházat jobb oldali mellrészén lévõ zsebfedõ felsõ szélének tûzésén, középen – a hivatá-
51. § (1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyek egyenruha-viselésének jogosultságáról a nyugállományba helyezési állományparancs intézkedik. A nyugállományba helyezett csak társasági egyenruházat viselésére jogosult, a hivatásos állománykategóriát kifejezõ jelvény nélkül. (2) Az egyenruhát az öltözködési elõírások figyelembevételével kell viselni. (3) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett az egyenruha viselésétõl és a rendfokozat használatától utólag eltiltható, amennyiben a bíróság jogerõsen lefokozta, illetve a közügyektõl eltiltotta. Az eltiltásról a nyugállományba helyezésrõl rendelkezõ elöljáró jogosult dönteni. (4) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett külföldi tartózkodása folyamán az egyenruházati terméket és felszerelési cikket a nyugállományba helyezésrõl rendelkezõ elöljáró elõzetes jóváhagyásával viselheti.
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY VIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 52. §
(1) Ez a rendelet a 2009. május 1. napján lép hatályba. (2) Az egységes – nyári és téli – szolgálati egyenruházat bevezetésével kiváltott egyenruházati termékeket a berendelt hivatásos állomány tagjai 2009. december 31-ig viselhetik. (3) A megszûnt Határõrségnek a Rendõrség hivatásos állományába került tagja a 2. mellékletben meghatározott alapellátási normákban szereplõ ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – a zöld színû, hímzett váll-lap, a zöld színû, tépõzáras rendfokozati jelzés, a határõrségi karjelvények, a nyakkendõtû és a barett sapka kivételével – megengedett öltözetként viselheti. A megszûnt Határõrségnek a Rendõrség hivatásos állományába kerülõ tagja utánpótlásként csak a rendõrségi alapellátási normában szereplõ ruházati termékeket és felszerelési cikkeket vásárolhatja meg, a Rendõrség és a megszûnt Határõrség ruházatának vegyes viselése engedélyezett. (4) Az osztályvezetõi és magasabb beosztású állomány – a tábornoki beosztású állomány kivételével – az 5. mellékletben szereplõ társasági öltözetet, annak hiányában – a részére meghatározott ruházati normára tekintet nélkül – az utánpótlási ruházati ellátmánya terhére e rendelet hatálybalépését, illetve a kinevezést követõ 60 napon belül köteles beszerezni. (5) Hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 20/2006. (IV. 19.) BM rendelet a) 10. § (1) bekezdés a) pontja, a 25. § (5) bekezdés b) pontja, a 41. § és az azt megelõzõ alcím, a 42. § (1) bekezdése, az 1. melléklete, az 5. melléklet I. pontja, továbbá a 6. melléklete; b) az 1. §-ában „a Rendõrség,” és „a Rendõrtiszti Fõiskola hallgatói és a BM Oktatási Fõigazgatóság irányítása alá tartozó oktatási intézmények tanulói,” szövegrész; c) a 7. §-ában „az országos rendõrfõkapitány és” szövegrész; d) a 19. § (3) bekezdésében „az országos rendõrfõkapitánynak vagy” szövegrész; e) a 22. § (1) bekezdésében a ,,valamint a Rendõrséghez” szövegrész; f) a 33. § (1) bekezdésében a ,,Rendõrség tekintetében az országos rendõrfõkapitány, a” szövegrész; a 33. § (2) bekezdésében „a rendõrségnél az országos rendõrfõkapitány” szövegrész; g) a 42. § (2) bekezdésében „az országos rendõrfõkapitány, valamint” szövegrész;
15745
h) a 48. § (2) bekezdés b) pontjában „az országos rendõrfõkapitány,” szövegrész, valamint 48. § (2) bekezdés c) pontjában az „ , illetve a Rendõrtiszti Fõiskola fõigazgatója, valamint a rendészeti szakközépiskola igazgatója” szövegrész; i) a 49. § (2) bekezdésében „az országos rendõrfõkapitánynak, továbbá” szövegrész; j) az 51. §-ában a ,,Rendõrség, valamint a” szövegrész, valamint az 51. §-ának második mondata. (6) Hatályát veszti a Határõrség költségvetési szerveinek megszüntetésérõl és a jogutódlásról szóló 70/2007. (XII. 29.) IRM rendelet 4. § (2) és (3) bekezdése, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minõsített tárgyi eszközök és készletek térítésmentes átadásáról szóló 13/2007. (III. 13.) IRM rendelet. (7) A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 20/2006. (IV. 19.) BM rendelet a) 7. §-ában az „a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakba: BM OKF)” szövegrész helyébe az „az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: OKF)”, 3. melléklet címében az „A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF)” szövegrész helyébe az „Az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: OKF)” szöveg, b) 10. § (1) bekezdés c) pontjában, 19. § (3) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 48. § (1) bekezdés b) pontjában, 49. § (2) bekezdésében, 51. §-ában, 3. melléklet I–VII. pontjának címében az „a BM OKF” szövegrészek helyébe az „az OKF” szöveg, c) 22. § (1) bekezdésében az „a BM OKF-hez” szövegrész helyébe az „az OKF-hez” szöveg, d) 42. §-t megelõzõ alcímében a ,,Rendészeti szakközépiskolák, egyéb” szövegrész helyébe az „Egyéb” szöveg lép. (8) A Rendõrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában a ,,(közgazdasági, anyagi, mûszaki és információ technológiai)” szövegrész helyébe a ,,(közgazdasági, anyagi, ruházati, mûszaki és információ technológiai)” szövegrész lép. (9) Hatályát veszti a) a (2) bekezdés 2010. január 1-jén, b) az (5)–(8) bekezdés 2009. május 2-án, valamint c) e rendelkezés 2010. január 2-án.
Dr. Draskovics Tibor s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter
15746
MAGYAR KÖZLÖNY 1. melléklet a 12/2009. (IV. 30.) IRM rendelethez
Sorszám
Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
23.
Téli ing
db
1
24.
Téli alsónadrág
db
1
A RENDÕRSÉG ALAPELLÁTÁSI EGYENRUHÁZATI NORMÁI
25.
Bevetési egyenruházat, sötétkék*
klt.
1
26.
65M gyakorlósapka, szerelve**
db
1
I.
27.
Téli gyakorlózubbony övvel**
db
1
28.
Téli zubbonybélés**
db
1
29.
65M gyakorlózubbony**
db
1
30.
65M gyakorlónadrág**
db
1
31.
65M gyakorlóbakancs**
pár
1
32.
Névkitûzõ (fém, szúrós)
db
1
33.
Jelsíp
db
1
34.
Jelsípzsinór
db
1
35.
Karjelvény
db
2
36.
Málhazsák
db
1
37.
Rohamsisak
db
1
ELSÕ RÉSZ
Egyenruhás alapellátási norma 1.1. Egyenruhás, férfi alapellátási norma 1. a Rendõrség állománya részére (Kivéve a Köztársasági Õrezred állománya) Sorszám
2009/61. szám
Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
1.
Szolgálati, nyári sapka (baseball)***
db
1
2.
Szolgálati tányérsapka, szerelve****
db
1
3.
Szolgálati, nyári dzseki, sötétkék
db
1
4.
Szolgálati, nyári pantalló, sötétkék
db
1
5.
Szolgálati ing, rövid ujjú, vállpántos, v. kék
db
2
6.
Szolgálati nyakkendõ, sötétkék
db
1
7.
Szolgálati, nyári zokni, sötétkék
pár
4
8.
Szolgálati bõrdzseki, melegbéléssel, fekete
db
1
9.
Szolgálati, téli pantalló, sötétkék
db
1
10.
Szolgálati bõrkesztyû, fekete
pár
1
11.
Szolgálati, téli sapka, szerelve, fekete
db
1
12.
Szolgálati ing, hosszú ujjú, vállpántos, világoskék
db
2
13.
Szolgálati garbó, sötétkék
db
1
14.
Szolgálati pulóver, sötétkék
db
1
15.
Szolgálati, csapadék ellen védõ kabát, sötétkék
db
1
16.
Rendészeti félcipõ, fekete
pár
1
17.
Szolgálati téli zokni, sötétkék
pár
4
18.
Szolgálati derékszíj, fekete
db
1
19.
Szolgálati, téli, mellrészes nadrág, sötétkék
db
1
20.
Hímzett váll-lap csillaggal, kékszínû
pár
3
21.
Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos
db
2
ad) ae) af) ag) ah)
22.
Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos
db
2
ai)
* Alap-felszerelési ellátmányként csak az új felszerelõknek kell kiadni. A bevetési egyenruházat termékeinek felsorolása a Megjegyzés rész 4/b) pontjában szerepel. ** Nem adható ki azok részére, akik a bevetési egyenruházattal már ellátásra kerültek. *** A tányérsapka rendszeresítését követõen nem adható ki. **** Rendszeresítést követõen adható ki.
Megjegyzés: 1. A közlekedésrendészeti feladatokat ellátó állományt normán felül – egységfelszerelésként – fehér vállszíjas derékszíjjal, fehér tányérsapkával és fehér cérnakesztyûvel is el kell látni. 2. A normában felsorolt termékeken és cikkeken kívül – alapellátásként és a viselési idõ lejárta után utánpótlásként – a 3. pontban felsorolt szolgálatokat ellátók részére speciális szolgálati egyenruházatot kell a szerv költségvetése terhére kiadni. 3. a) Motoros szolgálatot ellátók (kivéve: a körzeti megbízott) speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
aa) ab) ac)
szövetsapka (pilotka), sötétkék, szerelve kétrészes motoros felsõruházat (kék) kétrészes motoros alsóruházat (kék) motoros csizma vízirendészeti teniszing nyári motoros kesztyû téli motoros kesztyû tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db
2 év
1 db
2 év
1 db
2 év
1 pár 3 db 1 pár 1 pár 2 db
2 év 1 év 2 év 2 év 2 év
2 db
2 év
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) Vízi rendészeti szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ba) bb) bc) bd) be) bf) bg) bh) bi)
viharruha, kétrészes vízirendészeti viharmellény vízirendészeti teniszing vízirendészeti rövidnadrág vízirendészeti sildes sapka vízirendészeti hosszú nadrág vízirendészeti téli sapka tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db 3 db 2 db 1 db 1 db 1 db 2 db
3 év 3 év 1 év 2 év 1 év 1 év 2 év 2 év
2 db
2 év
c) Lovas szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ca) cb) cc) cd)
lovaglónadrág (nyári) lovaglónadrág (téli) lovaglónadrág (gyakorló) lovaglócsizma
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db 1 db 1 pár
1 év 1 év 1 év 2 év
d) Kutyavezetõi szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
da)
kutyavezetõi öltöny
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
2 db
2 év
fa) fb)
ea) eb) ec) ed) ee) ef) eg) eh)
szövetsapka (pilotka), fekete speciális, bevetési zubbony, fekete speciális, bevetési nadrág, fekete speciális, bevetési dzseki, fekete speciális, bevetési póló, fekete speciális, bevetési bakancs, fekete tépõzáras rendfokozati jelzés, csillaggal, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db
2 év 2 év
1 db
2 év
1 db 2 db 1 pár
3 év 1 év 2 év
2 db
2 év
2 db
2 év
f) Szemle bizottságvezetõ, bûnügyi technikai osztályvezetõ, bûnügyi technikus és segédtechnikus, baleseti helyszínelõ, baleseti helyszínelõ és vizsgáló munkakörben szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:
Megnevezés
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
bûnügyi technikai dzseki bûnügyi technikai mellesnadrág
1 db 1 db
2 év 2 év
g) A normán felül 1 db jó láthatóságot biztosító mellényt (MSZ EN 471 szerinti 9587-es fluoreszcens citromsárga) kell kiadni, speciális egyenruházati termékként. 4/a) A Rendõrség egyenruhás férfi állománya – megengedett öltözetként – bevetési egyenruházatot viselhet. A bevetési egyenruházat megvásárlása az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére történhet. Ahol a munkáltató a bevetési egyenruházatot – egy-egy alegység szintjén – kötelezõ viseletként rendeli el, ott az érintett hivatásos állomány tagjainak, e ruházat beszerzését – az illetékes szerv az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére – kötelezõen elõírhatja. 4/b) A bevetési egyenruházat az alábbi ruházati termékekbõl áll (megengedett viselet, csak az új felszerelõket kell alapellátásként ellátni):
ba) bb) bc) bd) be) bf) bg)
Megnevezés
Mennyiség/Me.
szövetsapka (pilotka), sötétkék, szerelve bevetési dzseki, sötétkék bevetési zubbony, sötétkék bevetési nadrág, sötétkék szolgálati bakancs, fekete bevetési póló tépõzáras, rendfokozati jelzés, szerelve
1 db 1 db 1 db 1 db 1 pár 2 db 2 db
1.2. Egyenruhás, nõi alapellátási norma 1. a Rendõrség állománya részére
e) Bevetési egységeknél szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
15747
(Kivéve a Köztársasági Õrezred állománya) Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
Szövetsapka (pilotka), szerelve Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos Szolgálati pulóver Szolgálati, nyári sapka (baseball)*** Szolgálati tányérsapka**** Szolgálati, ing, rövid ujjú, vállpántos, világoskék Szolgálati ing, hosszú ujjú, vállpántos, világoskék Karjelvény Szolgálati derékszíj, fekete Hímzett váll-lap, csillaggal, kék színû
db db
1 2
db db db
2 1 1
db db
1 2
db
2
db db pár
4 1 3
15748 Sorszám
12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.
MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
Szolgálati, téli sapka, szerelve Szolgálati, nyári pantalló (nõi), sötétkék Szolgálati, nyakkendõ, sötétkék Szolgálati garbó, sötétkék Szolgálati, csapadék ellen védõ kabát, sötétkék Szolgálati, nyári zokni, sötétkék Szolgálati, téli zokni, sötétkék Nõi csizma, fekete** Jelsíp Jelsípzsinór Névkitûzõ (fém, szúrós) Szolgálati, nyári dzseki Rendészeti félcipõ, fekete Szolgálati, téli pantalló (nõi) Szolgálati bõrkesztyû (nõi) Szolgálati bõrdzseki, melegbéléssel, fekete Szolgálati, téli, mellrészes nadrág, sötétkék* Bevetési egyenruházat, sötétkék* Téli alsó* Téli ing* Málhazsák* Rohamsisak* (nem szerven belüli áthelyezés esetén ki kell adni)
db db
1 1
db db db
1 1 1
pár pár pár db db db db pár db pár db
4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1
db
1
klt.
1
db db db db
1 1 1 1
* Alap-felszerelési ellátmányként csak az új felszerelõknek kell kiadni. A bevetési egyenruházat termékeinek felsorolása a Megjegyzés rész 5/b) pontjában szerepel. ** Nem adható ki azok részére, akik a bevetési egyenruházattal már ellátásra kerültek *** A tányérsapka rendszeresítését követõen nem adható ki. **** Rendszeresítést követõen adható ki.
Megjegyzés: 1. A közlekedésrendészeti feladatokat ellátó állományt normán felül – egységfelszerelésként – fehér vállszíjas derékszíjjal, fehér tányérsapkával és fehér cérnakesztyûvel is el kell látni. 2. Az alábbi nõi egyenruházati termékek a rendõr egyenruhás férfi alapellátási normában lévõ cikkekkel megegyeznek: a) nyári szolgálati sapka, b) téli szolgálati sapka, szerelve, c) szövetsapka (pilotka), d) szolgálati nyári- és bõrdzseki, e) szolgálati ing, rövid és hosszú ujjú, vállpántos, világoskék, f) fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos, g) fehér ing, rövid ujjú, vállpántos,
2009/61. szám
h) szolgálati nyakkendõ, sötétkék, i) szolgálati, nyári és téli zokni, sötétkék, j) szolgálati garbó, sötétkék, k) szolgálati pulóver, l) szolgálati, csapadék ellen védõ kabát, sötétkék, m) szolgálati derékszíj, fekete, n) rendészeti félcipõ, fekete, o) jelsíp, p) jelsípzsinór. 3. A normában felsorolt termékeken és cikkeken kívül – alapellátásként és viselési idõ lejárta utáni utánpótlásként – a 4. pontban felsorolt szolgálatokat ellátók részére speciális szolgálati egyenruházatot kell a szerv költségvetése terhére kiadni. 4. a) Motoros szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
aa) ab) ac) ad) ae) af) ag) ah)
kétrészes motoros felsõruházat (kék) kétrészes motoros alsóruházat (kék) motoros csizma vízi rendészeti teniszing nyári, motoros kesztyû téli, motoros kesztyû tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db
2 év
1 db
2 év
1 pár 3 db 1 pár 1 pár 2 db
2 év 1 év 2 év 2 év 2 év
2 db
2 év
b) Vízi rendészeti szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ba) bb) bc) bd) be) bf) bg) bh) bi)
viharruha, kétrészes vízirendészeti viharmellény vízirendészeti teniszing vízirendészeti rövidnadrág vízirendészeti sildes sapka vízirendészeti hosszú nadrág vízirendészeti téli sapka tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db 3 db 2 db 1 db 1 db 1 db 2 db
3 év 3 év 1 év 2 év 1 év 1 év 2 év 2 év
2 db
2 év
c) Lovas szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ca) cb) cc) cd)
lovaglónadrág (nyári) lovaglónadrág (téli) lovaglónadrág (gyakorló) lovaglócsizma
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db 1 db 1 pár
1 év 1 év 1 év 2 év
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
d) Kutyavezetõi szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
da)
kutyavezetõi öltöny
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
2 db
2 év
e) Bevetési egységeknél szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ea) eb) ec) ed) ee) ef) eg)
speciális, bevetési zubbony, fekete speciális, bevetési nadrág, fekete speciális, bevetési dzseki, fekete speciális, bevetési póló, fekete speciális, bevetési bakancs, fekete tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db
2 év
1 db
2 év
1 db 2 db 1 pár
3 év 1 év 2 év
2 db
2 év
2 db
2 év
f) Szemle bizottságvezetõ, bûnügyi technikai osztályvezetõ, bûnügyi technikus és segédtechnikus, baleseti helyszínelõ, baleseti helyszínelõ és vizsgáló munkakörben szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:
fa) fb)
2.1. Egyenruhás, férfi alapellátási norma 2. a Rendõrség állománya részére (Kivéve a Köztársasági Õrezred állománya) Sorszám
Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
1.
Szolgálati, nyári sapka (baseball)***
db
1
2.
Szolgálati tányérsapka****
db
1
3.
Szolgálati, nyári dzseki, sötétkék
db
1
4.
Szolgálati, nyári pantalló, sötétkék
db
1
5.
Szolgálati ing, rövid ujjú, vállpántos, világoskék
db
2
6.
Szolgálati nyakkendõ, sötétkék
db
1
7.
Szolgálati, nyári zokni, sötétkék
pár
4
8.
Szolgálati télikabát, sötétkék
db
1
9.
Szolgálati, téli pantalló, sötétkék
db
1
10.
Szolgálati bõrkesztyû, fekete*
pár
1
11.
Szolgálati, téli sapka, szerelve, fekete*
db
1
12.
Szolgálati ing, hosszú ujjú, vállpántos, világoskék
db
2
Megnevezés
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
13.
Szolgálati garbó, sötétkék
db
1
14.
Szolgálati pulóver, sötétkék
db
1
bûnügyi technikai dzseki bûnügyi technikai mellesnadrág
1 db 1 db
2 év 2 év
15.
Szolgálati, csapadék ellen védõöltözet, sötétkék
db
1
16.
Rendészeti félcipõ, fekete
pár
1
17.
Szolgálati, téli zokni, sötétkék
pár
4
18.
Szolgálati derékszíj, fekete
db
1
20.
Hímzett váll-lap csillaggal, kék színû
pár
3
21.
Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos
db
2
22.
Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos
db
2
23.
Téli ing*
db
1
24.
Téli alsónadrág*
db
1
25.
Bevetési egyenruházat, sötétkék* klt.
db
1
26.
Bevetési kabát**
db
1
27.
Rendészeti nadrág, sötétkék**
db
1
28.
Bevetési huzatruha, sötétkék**
db
1
29.
Póló (sötétkék)**
db
1
30.
Termo alsóruházat**
pár
1
31.
Szolgálati téli kesztyû**
pár
1
32.
Szolgálati téli sapka mûszõrmével**
db
1
33.
Névkitûzõ (fém, szúrós)
db
1
34.
Jelsíp*
db
1
g) A normán felül 1 db jó láthatóságot biztosító mellényt (MSZ EN 471 szerinti 9587-es fluoreszcens citromsárga) kell kiadni, speciális egyenruházati termékként. 5/a) A Rendõrség egyenruhás, nõi állománya tagjai – megengedett öltözetként – bevetési egyenruházatot viselhetnek. A bevetési egyenruházat megvásárlása az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére történhet. Ahol a munkáltató a bevetési egyenruházatot – egy-egy alegység szintjén – kötelezõ viseletként rendeli el, ott az érintett hivatásos állomány tagjainak e ruházat beszerzését – az illetékes szerv az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére – kötelezõen elõírhatja. 5/b) A bevetési egyenruházat az alábbi ruházati termékekbõl áll (megengedett viselet, csak az új felszerelõket kell alapellátásként ellátni): Megnevezés
ba) bb) bc) bd) be) bf)
15749
bevetési dzseki, sötétkék bevetési zubbony, sötétkék bevetési nadrág, sötétkék szolgálati bakancs, fekete bevetési póló tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve
Mennyiség/Me.
1 db 1 db 1 db 1 pár 2 db 2 db
15750
MAGYAR KÖZLÖNY
Sorszám
Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
35.
Jelsípzsinór*
db
1
36.
Karjelvény
db
2
37.
Málhazsák
db
1
38.
Rohamsisak
db
1
* Alapfelszerelési ellátmányként csak az új felszerelõknek kell kiadni. A bevetési egyenruházat termékeinek felsorolása a Megjegyzés rész 4/b) pontjában szerepel. ** Nem adható ki azok részére, akik a bevetési és rendõri egyenruházattal már ellátásra kerültek. *** A tányérsapka rendszeresítését követõen nem adható ki. **** Rendszeresítést követõen adható ki.
2009/61. szám
c) Lovas szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ca) cb) cc) cd)
lovaglónadrág (nyári) lovaglónadrág (téli) lovaglónadrág (gyakorló) lovaglócsizma
Megnevezés
aa) ab) ac) ad) ae) af) ag) ah) ai)
szövetsapka (pilotka), sötétkék, szerelve kétrészes motoros felsõruházat (kék) kétrészes motoros alsóruházat (kék) motoros csizma vízirendészeti teniszing nyári motoros kesztyû téli motoros kesztyû tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db
2 év
1 db
2 év
1 db
2 év
1 pár 3 db 1 pár 1 pár 2 db
2 év 1 év 2 év 2 év 2 év
2 db
2 év
Megnevezés
ba) bb) bc) bd) be) bf) bg) bh) bi)
viharruha, kétrészes vízirendészeti viharmellény vízirendészeti teniszing vízirendészeti rövidnadrág vízirendészeti sildes sapka vízirendészeti hosszú nadrág vízirendészeti téli sapka tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve karjelvény
da)
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db 3 db 2 db 1 db 1 db 1 db 2 db
3 év 3 év 1 év 2 év 1 év 1 év 2 év 2 év
2 db
2 év
1 db 1 db 1 db 1 pár
1 év 1 év 1 év 2 év
kutyavezetõi öltöny
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
2 db
2 év
e) Bevetési egységeknél szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ea) eb) ec) ed) ee) ef) eg)
b) Vízi rendészeti szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:
Kihordási idõ
d) Kutyavezetõi szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
Megjegyzés: 1. A közlekedésrendészeti feladatokat ellátó állományt normán felül – egységfelszerelésként – fehér vállszíjas derékszíjjal, fehér tányérsapkával és fehér cérnakesztyûvel is el kell látni. 2. A normában felsorolt termékeken és cikkeken kívül – alapellátásként és a viselési idõ lejárta után utánpótlásként – a 3. pontban felsorolt szolgálatokat ellátók részére speciális szolgálati egyenruházatot kell a szerv költségvetése terhére kiadni. 3. a) Motoros szolgálatot ellátók (kivéve: a körzeti megbízott) speciális szolgálati egyenruházata:
Mennyiség/Me.
eh)
szövetsapka (pilotka), fekete speciális, bevetési zubbony, fekete speciális, bevetési nadrág, fekete speciális, bevetési dzseki, fekete speciális, bevetési póló, fekete speciális, bevetési bakancs, fekete tépõzáras rendfokozati jelzés, csillaggal, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db
2 év 2 év
1 db
2 év
1 db 2 db 1 pár
3 év 1 év 2 év
2 db
2 év
2 db
2 év
f) Szemle bizottságvezetõ, bûnügyi technikai osztályvezetõ, bûnügyi technikus és segédtechnikus, baleseti helyszínelõ, baleseti helyszínelõ és vizsgáló munkakörben szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:
fa) fb)
Megnevezés
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
bûnügyi technikai dzseki bûnügyi technikai mellesnadrág
1 db 1 db
2 év 2 év
g) A normán felül 1 db jó láthatóságot biztosító mellényt (MSZ EN 471 szerinti 9587-es fluoreszcens citromsárga) kell kiadni, speciális egyenruházati termékként. 4/a) A Rendõrség egyenruhás férfi állománya – megengedett öltözetként – bevetési egyenruházatot viselhet. A bevetési egyenruházat megvásárlása az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére történhet. Ahol a munkáltató a bevetési egyenruházatot – egy-egy alegység szintjén – kötelezõ viseletként rendeli el, ott az érintett hivatásos állomány tagjainak, e ruházat beszerzését – az illetékes szerv az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére – kötelezõen elõírhatja.
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4/b) A bevetési egyenruházat az alábbi ruházati termékekbõl áll (megengedett viselet, csak az új felszerelõket kell alapellátásként ellátni):
ba) bb) bc) bd) be) bf) bg)
Megnevezés
Mennyiség/Me.
szövetsapka (pilotka), sötétkék, szerelve bevetési dzseki, sötétkék bevetési zubbony, sötétkék bevetési nadrág, sötétkék szolgálati bakancs, fekete bevetési póló tépõzáras, rendfokozati jelzés, szerelve
1 db 1 db 1 db 1 db 1 pár 2 db 2 db
2.2. Egyenruhás,, nõi alapellátási norma 2. a Rendõrség állománya részére (Kivéve a Köztársasági Õrezred állománya) Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
Szövetsapka (pilotka), szerelve* Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos Szolgálati pulóver Szolgálati, nyári sapka (baseball)*** Szolgálati tányérsapka, szerelve**** Szolgálati, ing, rövid ujjú, vállpántos, világoskék Szolgálati ing, hosszú ujjú, vállpántos, világoskék Karjelvény Szolgálati derékszíj, fekete Hímzett váll-lap, csillaggal, kék színû Szolgálati, téli sapka, szerelve* Szolgálati, nyári pantalló (nõi), sötétkék Szolgálati, nyakkendõ, sötétkék Szolgálati garbó, sötétkék Szolgálati, csapadék ellen védõ öltözet, sötétkék Szolgálati, nyári zokni, sötétkék Szolgálati, téli zokni Jelsíp* Jelsípzsinór* Névkitûzõ (fém, szúrós) Szolgálati, nyári dzseki Rendészeti félcipõ, fekete
db
1
db
2
db db db
2 1 1
db
1
db
2
db
2
db db pár
4 1 3
db
1
db
1
db db db
1 1 1
pár pár db db db db pár
4 4 1 1 1 1 1
Sorszám
24. 25. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.
15751 Megnevezés
Szolgálati, téli pantalló (nõi) Szolgálati bõrkesztyû (nõi)* Szolgálati téli kabát Bevetési egyenruházat, sötétkék* Téli alsó* Téli ing* Bevetési kabát** Rendészeti nadrág, sötétkék** Bevetési huzatruha, sötétkék** Póló (sötétkék)** Termo alsóruházat** Szolgálati téli kesztyû** Szolgálati téli sapka mûszõrmével** Málhazsák* Rohamsisak* (nem szerven belüli áthelyezés esetén ki kell adni)
Me.
Alapellátás mennyisége
db pár db klt.
1 1 1 1
db db db db db db db pár db
1 1 1 1 1 1 1 1 1
db db
1 1
* Alapfelszerelési ellátmányként csak az új felszerelõknek kell kiadni. A bevetési egyenruházat termékeinek felsorolása a Megjegyzés rész 5/b) pontjában szerepel. ** Nem adható ki azok részére, akik a bevetési és rendõri egyenruházattal már ellátásra kerültek. *** A tányérsapka rendszeresítését követõen nem adható ki. **** Rendszeresítést követõen adható ki.
Megjegyzés: 1. A közlekedésrendészeti feladatokat ellátó állományt normán felül – egységfelszerelésként – fehér vállszíjas derékszíjjal, fehér tányérsapkával és fehér cérnakesztyûvel is el kell látni. 2. Az alábbi nõi egyenruházati termékek a rendõr egyenruhás férfi alapellátási normában lévõ cikkekkel megegyeznek: a) nyári szolgálati sapka, b) téli szolgálati sapka, szerelve, c) szövetsapka (pilotka), d) szolgálati nyári- és télikabát, e) szolgálati ing, rövid és hosszú ujjú, vállpántos, világoskék, f) fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos, g) fehér ing, rövid ujjú, vállpántos, h) szolgálati nyakkendõ, sötétkék, i) szolgálati, nyári és téli zokni, sötétkék, j) szolgálati garbó, sötétkék, k) szolgálati pulóver, l) szolgálati, csapadék ellen védõ öltözet, sötétkék, m) szolgálati derékszíj, fekete, n) rendészeti félcipõ, fekete, o) jelsíp, p) jelsípzsinór.
15752
MAGYAR KÖZLÖNY
3. A normában felsorolt termékeken és cikkeken kívül – alapellátásként és viselési idõ lejárta utáni utánpótlásként – a 4. pontban felsorolt szolgálatokat ellátók részére speciális szolgálati egyenruházatot kell a szerv költségvetése terhére kiadni. 4. a) Motoros szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
aa) ab) ac) ad) ae) af) ag) ah)
kétrészes motoros felsõruházat (kék) kétrészes motoros alsóruházat (kék) motoros csizma vízi rendészeti teniszing nyári, motoros kesztyû téli, motoros kesztyû tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve karjelvény
ba) bb) bc) bd) be) bf) bg) bh) bi)
viharruha, kétrészes vízirendészeti viharmellény vízirendészeti teniszing vízirendészeti rövidnadrág vízirendészeti, sildes sapka vízirendészeti, hosszú nadrág vízirendészeti, téli sapka tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
ea)
speciális, bevetési zubbony, fekete
1 db
2 év
eb)
speciális, bevetési nadrág, fekete
1 db
2 év
1 db
3 év
ec)
speciális, bevetési dzseki, fekete
1 db
2 év
ed)
speciális, bevetési póló, fekete
2 db
1 év
ee)
speciális, bevetési bakancs, fekete
1 pár
2 év
ef)
tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve
2 db
2 év
eg)
karjelvény
2 db
2 év
1 db
2 év
1 pár 3 db 1 pár 1 pár 2 db
2 év 1 év 2 év 2 év 2 év
2 db
2 év
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db 3 db 2 db 1 db 1 db 1 db 2 db
3 év 3 év 1 év 2 év 1 év 1 év 2 év 2 év
2 db
2 év
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
ca)
lovaglónadrág (nyári)
1 db
1 év
cb)
lovaglónadrág (téli)
1 db
1 év
cc)
lovaglónadrág (gyakorló)
1 db
1 év
cd)
lovaglócsizma
1 pár
2 év
d) Kutyavezetõi szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:
da)
Megnevezés
Kihordási idõ
c) Lovas szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
e) Bevetési egységeknél szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:
Mennyiség/Me.
b) Vízi rendészeti szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
2009/61. szám
Megnevezés
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
kutyavezetõi öltöny
2 db
2 év
f) Szemle bizottságvezetõ, bûnügyi technikai osztályvezetõ, bûnügyi technikus és segédtechnikus, baleseti helyszínelõ, baleseti helyszínelõ és vizsgáló munkakörben szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
fa)
bûnügyi technikai dzseki
1 db
2 év
fb)
bûnügyi technikai mellesnadrág
1 db
2 év
g) A normán felül 1 db jó láthatóságot biztosító mellényt (MSZ EN 471 szerinti 9587-es fluoreszcens citromsárga) kell kiadni, speciális egyenruházati termékként. 5/a) A Rendõrség egyenruhás, nõi állománya tagjai – megengedett öltözetként – bevetési egyenruházatot viselhetnek. A bevetési egyenruházat megvásárlása az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére történhet. Ahol a munkáltató a bevetési egyenruházatot – egy-egy alegység szintjén – kötelezõ viseletként rendeli el, ott az érintett hivatásos állomány tagjainak e ruházat beszerzését – az illetékes szerv az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére – kötelezõen elõírhatja. 5/b) A bevetési egyenruházat az alábbi ruházati termékekbõl áll (megengedett viselet, csak az új felszerelõket kell alapellátásként ellátni): Megnevezés
Mennyiség/Me.
ba)
bevetési dzseki, sötétkék
1 db
bb)
bevetési zubbony, sötétkék
1 db
bc)
bevetési nadrág, sötétkék
1 db
bd)
szolgálati bakancs, fekete
1 db
be)
bevetési póló
2 db
bf)
tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve
2 db
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY II.
Sorszám
Vegyes ruhás alapellátási norma
34. 35. 36. 37.
1. Vegyes ruhás, férfi alapellátási norma a Rendõrség állománya részére (Kivéve a Köztársasági Õrezred állománya) Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.
Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
Bevetési egyenruházat, sötétkék* 65M gyakorlósapka, szerelve** Téli gyakorlózubbony övvel** Téli zubbonybélés** 65M gyakorlózubbony** 65M gyakorlónadrág** 65M gyakorlóbakancs** Bevetési kabát** Rendészeti nadrág, sötétkék** Bevetési huzatruha, sötétkék** Póló (sötétkék)** Termo alsóruházat** Szolgálati téli kesztyû** Szolgálati téli sapka mûszõrmével** Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos Szolgálati pulóver Téli ing Téli alsónadrág Málhazsák Karjelvény Rohamsisak Névkitûzõ Hímzett váll-lap, csillaggal Tépõzárás rendfokozati jelzés (hímzett) Szolgálati nyári sapka (baseball)*** Szolgálati tányérsapka, szerelve**** Szolgálati nyári dzseki, sötétkék Szolgálati nyári pantalló, sötétkék Szolgálati ing, rövid ujjú, vállpántos, világoskék Szolgálati nyakkendõ, sötétkék Szolgálati bõrkesztyû* Szolgálati nyári zokni, sötétkék
db
1
db
1
db db db db pár db db db db db pár db
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
db
2
38.
15753 Megnevezés
Szolgálati derékszíj, fekete Rendészeti félcipõ, fekete Szolgálati téli sapka, szerelve* Szolgálati ing, hosszú ujjú, vállpántos, világoskék Szolgálati téli zokni
2 1 1 1 1 2 1 1 2 2
db
1
db
1
db db
1 1
db
2
db pár pár
1 1 2
Alapellátás mennyisége
db pár db db
1 1 1 2
pár
2
* Alap-felszerelési ellátmányként csak az új felszerelõknek kell kiadni. A bevetési egyenruházat termékeinek felsorolása a Megjegyzés rész 5/b) pontjában szerepel. ** Nem adható ki azok részére, akik a bevetési és rendõri egyenruházattal már ellátásra kerültek *** A tányérsapka rendszeresítését követõen nem adható ki. **** Rendszeresítést követõen adható ki.
Megjegyzés: 1. A közlekedésrendészeti feladatokat ellátó állományt normán felül – egységfelszerelésként – fehér vállszíjas derékszíjjal, fehér tányérsapkával és fehér cérnakesztyûvel is el kell látni. 2. A normában felsorolt termékeken és cikkeken kívül – alapellátásként és a viselési idõ lejárta után utánpótlásként – a 3. pontban felsorolt szolgálatokat ellátók részére speciális szolgálati egyenruházatot kell a szerv költségvetése terhére kiadni. 3. a) Motoros szolgálatot ellátók (kivéve: a körzeti megbízott) speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
db db db db db db db db pár db
Me.
aa) ab) ac) ad) ae) af) ag) ah) ai)
szövetsapka (pilotka), sötétkék, szerelve kétrészes motoros felsõruházat (kék) kétrészes motoros alsóruházat (kék) motoros csizma vízirendészeti teniszing nyári motoros kesztyû téli motoros kesztyû tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db
2 év
1 db
2 év
1 db
2 év
1 pár 3 db 1 pár 1 pár 2 db
2 év 1 év 2 év 2 év 2 év
2 db
2 év
b) Vízi rendészeti szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ba) bb) bc) bd) be)
viharruha, kétrészes vízirendészeti viharmellény vízirendészeti teniszing vízirendészeti rövidnadrág vízirendészeti sildes sapka
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db 3 db 2 db 1 db
3 év 3 év 1 év 2 év 1 év
15754
MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés
bf) bg) bh) bi)
vízirendészeti hosszú nadrág vízirendészeti téli sapka tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db 2 db
1 év 2 év 2 év
2 db
2 év
c) Lovas szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ca) cb) cc) cd)
lovaglónadrág (nyári) lovaglónadrág (téli) lovaglónadrág (gyakorló) lovaglócsizma
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db 1 db 1 pár
1 év 1 év 1 év 2 év
d) Kutyavezetõi szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
da)
kutyavezetõi öltöny
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
2 db
2 év
4/a) A Rendõrség vegyes ruhás férfi állománya – megengedett öltözetként – bevetési egyenruházatot viselhet. A bevetési egyenruházat megvásárlása az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére történhet. Ahol a munkáltató a bevetési egyenruházatot – egy-egy alegység szintjén – kötelezõ viseletként rendeli el, ott az érintett hivatásos állomány tagjainak, e ruházat beszerzését – az illetékes szerv az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére – kötelezõen elõírhatja. 4/b) A bevetési egyenruházat az alábbi ruházati termékekbõl áll (megengedett viselet, csak az új felszerelõket kell alapellátásként ellátni): Megnevezés
Mennyiség/Me.
ba)
szövetsapka (pilotka), sötétkék, szerelve
1 db
bb)
bevetési dzseki, sötétkék
1 db
bc)
bevetési zubbony, sötétkék
1 db
bd)
bevetési nadrág, sötétkék
1 db
be)
szolgálati bakancs, fekete
1 pár
bf)
bevetési póló
2 db
bg)
tépõzáras, rendfokozati jelzés, szerelve
2 db
2. Vegyes ruhás, nõi alapellátási norma a Rendõrség állománya részére
e) Bevetési egységeknél szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ea) eb) ec) ed) ee) ef) eg) eh)
szövetsapka (pilotka), fekete speciális, bevetési zubbony, fekete speciális, bevetési nadrág, fekete speciális, bevetési dzseki, fekete speciális, bevetési póló, fekete speciális, bevetési bakancs, fekete tépõzáras rendfokozati jelzés, csillaggal, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db
2 év 2 év
1 db
2 év
1 db 2 db 1 pár
3 év 1 év 2 év
2 db
2 év
2 db
2 év
f) Szemle bizottságvezetõ, bûnügyi technikai osztályvezetõ, bûnügyi technikus és segédtechnikus, baleseti helyszínelõ, baleseti helyszínelõ és vizsgáló munkakörben szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:
fa) fb)
Megnevezés
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
bûnügyi technikai dzseki bûnügyi technikai mellesnadrág
1 db 1 db
2 év 2 év
g) A közterületen is szolgálatot ellátók részére normán felül 1 db jó láthatóságot biztosító mellényt (MSZ EN 471 szerinti 9587-es fluoreszcens citromsárga) kell kiadni, speciális egyenruházati termékként.
2009/61. szám
(Kivéve a Köztársasági Õrezred állománya) Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
Szövetsapka (pilotka) Bevetési egyenruházat, sötétkék* 65M gyakorlósapka, szerelve** Téli gyakorlózubbony övvel** Téli zubbonybélés** 65M gyakorlózubbony** 65M gyakorlónadrág** 65M gyakorlóbakancs** Bevetési kabát** Rendészeti nadrág, sötétkék** Bevetési huzatruha, sötétkék** Póló (sötétkék)** Termo alsóruházat** Szolgálati téli kesztyû** Szolgálati téli sapka mûszõrmével** Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos Szolgálati pulóver Téli ing
db db
1 1
db
1
db db db db pár db db db db db pár db
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
db
2
db db db
2 1 1
2009/61. szám Sorszám
20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.
MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
Téli alsónadrág Málhazsák Karjelvény Rohamsisak Névkitûzõ Hímzett váll-lap, csillaggal Tépõzárás rendfokozati jelzés (hímzett) Szolgálati nyári sapka (baseball)*** Szolgálati tányérsapka, szerelve**** Szolgálati nyári dzseki, sötétkék Szolgálati nyári pantalló, nõi, sötétkék Szolgálati ing, rövid ujjú, vállpántos, világoskék Szolgálati nyakkendõ, sötétkék Szolgálati bõrkesztyû, nõi* Szolgálati nyári zokni, sötétkék Szolgálati derékszíj, fekete Rendészeti félcipõ, fekete Szolgálati téli sapka, szerelve* Szolgálati ing, hosszú ujjú, vállpántos, világoskék Szolgálati téli zokni
db db db db db pár db
1 1 2 1 1 2 2
15755
k) szolgálati derékszíj, fekete, l) rendészeti félcipõ, fekete. 3. A normában felsorolt termékeken és cikkeken kívül – alapellátásként és viselési idõ lejárta utáni utánpótlásként – a 4. pontban felsorolt szolgálatokat ellátók részére speciális szolgálati egyenruházatot kell a szerv költségvetése terhére kiadni. 4. a) Motoros szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
db
1
db
1
db db
1 1
db
2
db pár pár db pár db db
1 1 2 1 1 1 2
pár
2
aa) ab)
* Alapfelszerelési ellátmányként csak az új felszerelõknek kell kiadni. A bevetési egyenruházat termékeinek felsorolása a Megjegyzés rész 5/b) pontjában szerepel. ** Nem adható ki azok részére, akik a bevetési és rendõri egyenruházattal már ellátásra kerültek *** A tányérsapka rendszeresítését követõen nem adható ki. **** Rendszeresítést követõen adható ki.
Megjegyzés: 1. A közlekedésrendészeti feladatokat ellátó állományt normán felül – egységfelszerelésként – fehér vállszíjas derékszíjjal, fehér tányérsapkával és fehér cérnakesztyûvel is el kell látni. 2. Az alábbi nõi egyenruházati termékek a rendõr egyenruhás férfi alapellátási normában lévõ cikkekkel megegyeznek: a) nyári szolgálati sapka, b) téli szolgálati sapka, szerelve, c) szövetsapka (pilotka), d) szolgálati nyári dzseki, e) szolgálati ing, rövid és hosszú ujjú, vállpántos, világoskék, f) fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos, g) fehér ing, rövid ujjú, vállpántos, h) szolgálati nyakkendõ, sötétkék, i) szolgálati, nyári és téli zokni, sötétkék, j) szolgálati pulóver,
ac) ad) ae) af) ag) ah)
kétrészes motoros felsõruházat (kék) kétrészes motoros alsóruházat (kék) motoros csizma vízi rendészeti teniszing nyári, motoros kesztyû téli, motoros kesztyû tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db
2 év
1 db
2 év
1 pár 3 db 1 pár 1 pár 2 db
2 év 1 év 2 év 2 év 2 év
2 db
2 év
b) Vízi rendészeti szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ba) bb) bc) bd) be) bf) bg) bh) bi)
viharruha, kétrészes vízirendészeti viharmellény vízirendészeti teniszing vízirendészeti rövidnadrág vízirendészeti sildes sapka vízirendészeti hosszú nadrág vízirendészeti téli sapka tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db 3 db 2 db 1 db 1 db 1 db 2 db
3 év 3 év 1 év 2 év 1 év 1 év 2 év 2 év
2 db
2 év
c) Lovas szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ca) cb) cc) cd)
lovaglónadrág (nyári) lovaglónadrág (téli) lovaglónadrág (gyakorló) lovaglócsizma
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db 1 db 1 pár
1 év 1 év 1 év 2 év
d) Kutyavezetõi szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
da)
kutyavezetõi öltöny
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
2 db
2 év
15756
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/61. szám
e) Bevetési egységeknél szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
III. Polgári ruhás alapellátási norma
ea)
speciális, bevetési zubbony, fekete
1 db
2 év
1. Polgári ruhás, férfi alapellátási norma a Rendõrség állománya részére
eb)
speciális, bevetési nadrág, fekete
1 db
2 év
(Kivéve a Köztársasági Õrezred állománya)
ec)
speciális, bevetési dzseki, fekete
1 db
3 év
ed)
speciális, bevetési póló, fekete
2 db
1 év
ee)
speciális, bevetési bakancs, fekete
1 pár
2 év
ef)
tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve
2 db
2 év
eg)
karjelvény
2 db
2 év
f) Szemle bizottságvezetõ, bûnügyi technikai osztályvezetõ, bûnügyi technikus és segédtechnikus, baleseti helyszínelõ, baleseti helyszínelõ és vizsgáló munkakörben szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:
fa) fb)
Megnevezés
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
bûnügyi technikai dzseki bûnügyi technikai mellesnadrág
1 db 1 db
2 év 2 év
g) A közterületen szolgálók normán felül 1 db jó láthatóságot biztosító mellényt (MSZ EN 471 szerinti 9587-es fluoreszcens citromsárga) kell kiadni, speciális egyenruházati termékként. 5/a) A Rendõrség vegyes ruhás, nõi állománya tagjai – megengedett öltözetként – bevetési egyenruházatot viselhetnek. A bevetési egyenruházat megvásárlása az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére történhet. Ahol a munkáltató a bevetési egyenruházatot – egy-egy alegység szintjén – kötelezõ viseletként rendeli el, ott az érintett hivatásos állomány tagjainak e ruházat beszerzését – az illetékes szerv az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére – kötelezõen elõírhatja. 5/b) A bevetési egyenruházat az alábbi ruházati termékekbõl áll (megengedett viselet, csak az új felszerelõket kell alapellátásként ellátni): Megnevezés
ba) bb) bc) bd) be) bf)
bevetési dzseki, sötétkék bevetési zubbony, sötétkék bevetési nadrág, sötétkék szolgálati bakancs, fekete bevetési póló tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve
Mennyiség/Me.
1 db 1 db 1 db 1 pár 2 db 2 db
Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
Bevetési egyenruházat, sötétkék* 65M gyakorló sapka, szerelve** Mûszõrmés, téli sapka** Karjelvény Téli gyakorló zubbony övvel** Téli zubbonybélés** 65M gyakorlózubbony** 65M gyakorlónadrág** 65M gyakorlóbakancs** Téli ing Téli alsó Szolgálati bõrkesztyû, fekete Szolgálati nyári zokni, sötétkék Szolgálati téli zokni, sötétkék Szolgálati ing, rövid ujjú, vállpántos, világoskék** Szolgálati ing, hosszú ujjú, vállpántos, világoskék** Szolgálati derékszíj, fekete Hímzett váll-lap, csillaggal, kékszínû** Málhazsák Rohamsisak Névkitûzõ Polgári ruhapénz
klt.
1
db
1
db db db
1 2 1
db db db pár db db pár pár pár db
1 1 1 1 1 1 1 2 2 1
db
1
db pár
1 2
db 1 db 1 db 1 A mindenkori utánpótlási egyenruházati ellátmány összege
* Alapfelszerelési ellátmányként csak az új felszerelõknek kell kiadni. A bevetési egyenruházat termékeinek felsorolása a Megjegyzés rész 4/b) pontjában szerepel. ** Nem adható ki azok részére, akik a bevetési egyenruházattal már ellátásra kerültek.
Megjegyzés: 1. Az alapellátási polgári ruhapénzt a szolgálati viszony kezdetekor egy évre elõre kell kifizetni. 2. Polgári ruhás hivatásos állomány tagjai részére, a normában felsorolt termékeken és cikkeken felül 1 db akciómellényt (UV sárga) kell a szerv költségvetése terhére kiadni. Az akciómellény utánpótlása az utánpótlási ruhapénz terhére történik.
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A normákban felsorolt termékeken és cikkeken kívül – alapellátásként és a viselési idõ lejárta után utánpótlásként – a 3. pontban felsorolt szolgálatokat ellátók részére speciális szolgálati egyenruházatot kell a szerv költségvetése terhére kiadni. 3. a) Motoros szolgálatot ellátók (kivéve: a körzeti megbízott) speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
15757
e) Bevetési egységeknél szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
ea)
szövetsapka (pilotka), szerelve
1 db
2 év
eb)
speciális bevetési zubbony, fekete
1 db
2 év
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
ec)
speciális bevetési nadrág, fekete
1 db
2 év
ed)
speciális bevetési dzseki, fekete
1 db
3 év
aa)
szövetsapka (pilotka), sötétkék, szerelve
1 db
2 év
ee)
speciális bevetési póló, fekete
2 db
1 év
ab)
kétrészes motoros felsõruházat (kék)
1 db
2 év
ef)
speciális bevetési bakancs, fekete
1 pár
2 év
ac)
kétrészes motoros alsóruházat (kék)
1 db
2 év
eg)
tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve
2 db
2 év
ad)
motoros csizma
1 pár
2 év
eh)
karjelvény
2 db
2 év
ae)
vízirendészeti teniszing
3 db
1 év
af)
nyári motoros kesztyû
1 pár
2 év
ag)
téli motoros kesztyû
1 pár
2 év
ah)
tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve
2 db
2 év
ai)
karjelvény
2 db
2 év
b) Vízi rendészeti szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ba) bb) bc) bd) be) bf) bg) bh) bi)
viharruha kétrészes vízirendészeti viharmellény vízirendészeti teniszing vízirendészeti rövidnadrág vízirendészeti sildes sapka vízirendészeti hosszú nadrág vízirendészeti téli sapka tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db 3 db 2 db 1 db 1 db 1 db 2 db
3 év 3 év 1 év 2 év 1 év 1 év 2 év 2 év
2 db
2 év
c) Lovas szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ca) cb) cc) cd)
lovaglónadrág (nyári) lovaglónadrág (téli) lovaglónadrág (gyakorló) lovaglócsizma
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db 1 db 1 pár
1 év 1 év 1 év 2 év
d) Kutyavezetõi szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
da)
kutyavezetõi öltöny
Mennyiség/Me.
2 db
f) Szemle bizottságvezetõ, bûnügyi technikai osztályvezetõ, bûnügyi technikus és segédtechnikus, baleseti helyszínelõ, baleseti helyszínelõ és vizsgáló munkakörben szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
fa)
bûnügyi technikai dzseki
1 db
2 év
fb)
bûnügyi technikai mellesnadrág
1 db
2 év
4/a) A Rendõrség polgári ruhás, férfi állománya tagjai – amennyiben azt alapellátásként nem kapták meg – megengedett öltözetként bevetési egyenruházatot viselhetnek. A bevetési egyenruházat megvásárlása az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére történhet. Ahol a munkáltató és bevetési egyenruházatot – egy-egy alegység szintjén – kötelezõ viseletként rendeli el, ott az érintett hivatásos állomány tagjainak e ruházat beszerzését – az illetékes szerv az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére – kötelezõen elõírhatja. 4/b) A bevetési egyenruházat az alábbi ruházati termékekbõl áll (megengedett viselet, csak az új felszerelõket kell alapellátásként ellátni): Megnevezés
Mennyiség/Me.
ba)
szövetsapka (pilotka) sötétkék, szerelve
1 db
bb)
szolgálati téli sapka, szerelve fekete
1 db
bc)
bevetési téli dzseki, sötétkék
1 db
bd)
bevetési zubbony, sötétkék
1 db
be)
bevetési nadrág, sötétkék
1 db
bf)
szolgálati bakancs, fekete
1 pár
Kihordási idõ
bg)
bevetési póló
2 db
2 év
bh)
tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve
2 db
15758
MAGYAR KÖZLÖNY 2. Polgári ruhás, nõi alapellátási norma a Rendõrség állománya részére (Kivéve a Köztársasági Õrezred állománya)
Sorszám
Me.
Alapellátás mennyisége
Szövetsapka (pilotka), szerelve*
db
1
2.
Szolgálati téli sapka, szerelve fekete*
db
1
3.
Bevetési téli dzseki*
db
1
4.
Bevetési zubbony*
db
1
5.
Bevetési nadrág*
db
1
6.
Bevetési póló*
db
7.
Szolgálati bakancs*
8.
Téli ing*
9.
1.
Megnevezés
2009/61. szám
A normákban felsorolt termékeken és cikkeken kívül – alapellátásként és a viselési idõ lejárta után utánpótlásként – a 3. pontban felsorolt szolgálatokat ellátók részére speciális szolgálati egyenruházatot kell a szerv költségvetése terhére kiadni. 3. a) Motoros szolgálatot ellátók (kivéve: a körzeti megbízott) speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
aa)
szövetsapka (pilotka), szerelve
1 db
2 év
ab)
kétrészes motoros felsõruházat (kék)
1 db
2 év
ac)
kétrészes motoros alsóruházat (kék)
1 db
2 év
1
ad)
motoros csizma
1 pár
2 év
pár
1
ae)
vízirendészeti teniszing
3 db
1 év
db
1
af)
nyári motoros kesztyû
1 pár
2 év
Téli alsónadrág*
db
1
ag)
téli motoros kesztyû
1 pár
2 év
10.
Szolgálati bõrkesztyû, fekete*
pár
1
ah)
2 db
2 év
11.
Szolgálati téli zokni, sötétkék*
pár
2
tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve
12.
Szolgálati nyári zokni, sötétkék*
pár
2
ai)
karjelvény
2 db
2 év
13.
Szolgálati derékszíj, fekete*
db
1
14.
Hímzett tépõzáras rendfokozati jelzés*
pár
2
15.
Karjelvény*
db
2
16.
Málhazsák*
db
1
17.
Rohamsisak*
db
1
18.
Névkitûzõ
db
1
19.
Polgári ruhapénz
b) Vízi rendészeti szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
A mindenkori utánpótlási egyenruházati ellátmány összege
* Alapfelszerelési ellátmányként csak az új felszerelõknek kell kiadni.
ba) bb) bc) bd) be) bf) bg) bh) bi)
A gyakorló egyenruházat megvásárlása az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére történhet. Ahol a munkáltató a gyakorló egyenruházatot – egy-egy alegység szintjén – kötelezõ viseletként rendeli el, ott az érintett hivatásos állomány tagjainak, e ruházat beszerzését – az illetékes szerv az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére – kötelezõen elõírhatja. Megjegyzés: 1. Az alapellátási polgári ruhapénzt a szolgálati viszony kezdetekor egy évre elõre kell kifizetni. 2. Polgári ruhás hivatásos állomány tagjai részére a normákban felsorolt termékeken és cikkeken felül 1 db akciómellényt (UV sárga) kell a szerv költségvetése terhére kiadni. Az akciómellény utánpótlása az utánpótlási ruhapénz terhére történik.
viharruha kétrészes vízirendészeti viharmellény vízirendészeti teniszing vízirendészeti rövidnadrág vízirendészeti sildes sapka vízirendészeti hosszú nadrág vízirendészeti téli sapka tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db 3 db 2 db 1 db 1 db 1 db 2 db
3 év 3 év 1 év 2 év 1 év 1 év 2 év 2 év
2 db
2 év
c) Lovas szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ca) cb) cc) cd)
lovaglónadrág (nyári) lovaglónadrág (téli) lovaglónadrág (gyakorló) lovaglócsizma
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db 1 db 1 pár
1 év 1 év 1 év 2 év
d) Kutyavezetõi szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
da)
kutyavezetõi öltöny
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
2 db
2 év
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
e) Bevetési egységeknél szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata: Megnevezés
ea) eb) ec) ed) ee) ef) eg) eh)
szövetsapka (pilotka), szerelve speciális bevetési zubbony, fekete speciális bevetési nadrág, fekete speciális bevetési dzseki, fekete speciális bevetési póló, fekete speciális bevetési bakancs, fekete tépõzáras rendfokozati jelzés, csillaggal, szerelve karjelvény
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
1 db 1 db
2 év 2 év
15. 16. 17. 18.
1 db 1 db 2 db 1 pár
2 év 3 év 1 év 2 év
2 db
2 év
2 db
2 év
f) Szemle bizottságvezetõ, bûnügyi technikai osztályvezetõ, bûnügyi technikus és segédtechnikus, baleseti helyszínelõ, baleseti helyszínelõ és vizsgáló munkakörben szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:
fa) fb)
Sorszám
Megnevezés
Mennyiség/Me.
Kihordási idõ
bûnügyi technikai dzseki bûnügyi technikai mellesnadrág
1 db 1 db
2 év 2 év
19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
Sorszám
(A Köztársasági Õrezred tábornokait is beleértve)*
1.
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Alapellátás mennyisége
Félcipõ, normál bõrtalpú, fekete Nadrágszíj, fekete Szövetsapka (pilotka), szerelve** Szolgálati téli sapka, szerelve** Bevetési téli dzseki, sötétkék** Bevetési zubbony, sötétkék** Bevetési nadrág, sötétkék** Bevetési póló, sötétkék** Szolgálati bakancs** Tépõzárás rendfokozati jelzés** Karjelvény Váll-lap, tábornoki, szerelve Szövött kitüntetési szalagsáv Málhazsák** Rohamsisak
pár db db
1 1 1
db
1
db
1
db db db pár db
1 1 2 1 3
db pár klt. db db
2 4 2 1 1
(A Köztársasági Õrezred tábornokait is beleértve)*
1. Férfi alapellátási norma a Rendõrség tábornokai részére
2.
Me.
2. Nõi alapellátási norma a Rendõrség tábornokai részére
Tábornoki alapellátási norma
1.
Megnevezés
* A Köztársasági Õrezred tábornokai a testületük részére rendszeresített színû ruházati termékeket viselhetnek. ** Nem adható ki azok részére, akik a bevetési egyenruházattal már ellátásra kerültek.
IV.
Sorszám
15759
Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
2.
Társasági tányérsapka, sötétkék, szerelve Társasági felöltõ, férfi, sötétkék, szerelve Ballonkabát, 4/4-es, sötétkék Társasági öltöny, sötétkék, szerelve Téli pantalló, sötétkék Ingblúz, hosszú ujjú, világoskék Ingblúz, rövid ujjú, világoskék Bõrkesztyû, téli, fekete Fehér ing, hosszú ujjú Fehér ing, rövid ujjú Nyakkendõ, sötétkék Nyaksál, sötétkék Szolgálati, nyári zokni, sötétkék Szolgálati, téli zokni, sötétkék
db
2
3.
db
1
4.
db db
1 2
db db db pár db db db db pár pár
1 2 2 1 2 2 2 1 2 2
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
Társasági nõi kalap, sötétkék, szerelve Társasági felöltõ, nõi, sötétkék, szerelve Ballonkabát, 4/4-es, nõi, sötétkék Társasági kosztüm, sötétkék, szerelve Téli pantalló, nõi, sötétkék Ingblúz, hosszú ujjú, világoskék Ingblúz, rövid ujjú, világoskék Bõrkesztyû, téli, fekete Fehér ing, hosszú ujjú Fehér ing, rövid ujjú Nyakkendõ, sötétkék Nyaksál, sötétkék Szolgálati, nyári zokni, sötétkék Szolgálati, téli zokni, sötétkék Félcipõ, ünnepi, fekete Nõi csizma, fekete
db
2
db
1
db
1
db
2
db db db pár db db db db pár pár pár pár
1 2 2 1 2 2 2 1 2 2 1 1
15760 Sorszám
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés
Nadrágszíj, fekete Szövetsapka (pilotka), szerelve** Szolgálati téli sapka, szerelve** Bevetési téli dzseki, sötétkék** Bevetési zubbony, sötétkék** Bevetési nadrág, sötétkék** Bevetési póló, sötétkék** Szolgálati bakancs** Tépõzárás rendfokozati jelzés** Karjelvény Váll-lap, tábornoki, szerelve Szövött kitüntetési szalagsáv Málhazsák** Rohamsisak
Me.
Alapellátás mennyisége
Sorszám
db db
1 1
10. 11.
db
1
12.
db
1
13.
db db db pár db
1 1 2 1 3
14. 15. 16. 17.
db pár klt. db db
2 4 2 1 1
18. 19. 20. 21. 22.
* A Köztársasági Õrezred tábornokai a testületük részére rendszeresített színû ruházati termékeket viselhetnek. ** Nem adható ki azok részére, akik a bevetési egyenruházattal már ellátásra kerültek.
23. 24. 25.
MÁSODIK RÉSZ
26. 27.
A KÖZTÁRSASÁGI ÕREZRED ALAPELLÁTÁSI EGYENRUHÁZATI NORMÁI I.
1. Egyenruhás, férfi alapellátási norma a Köztársasági Õrezred állománya részére
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos Szolgálati ing, rövid ujjú, vállpántos, zöld Szolgálati ing, hosszú ujjú, vállpántos, zöld Pulóver, palackzöld, zöld rátéttel Szolgálati téli pantalló, fekete Szolgálati garbó, fekete Szolgálati télikabát, zöld* Szolgálati csapadék ellen védõ kabát, zöld Szolgálati derékszíj, fekete Szolgálati bõrkesztyû, fekete Szolgálati félcipõ, fekete Szolgálati váll-lap, csillaggal, meggybordó Nyakkendõtû, Köztársasági Õrezredi Barettsapka, palackzöld Nyakkendõtû, parlamenti Hímzett karjelvény, Köztársasági Õrezred, testületi színû Jelsíp Bevetési egyenruházat, sötétkék** Málhazsák, zöld Névkitûzõ
db db
2 2
db
2
db
1
db db db db
1 1 1 1
db pár pár pár
1 1 1 5
db
1
db db db
1 1 4
db klt.
1 1
db db
1 1
* A szolgálati télikabáttal és a társasági zubbonnyal, palackzöld (szolgálati használatra), alapellátásként 2015. december 31-ig kerül ellátásra az egyenruhás normába sorolt állomány. ** Alapfelszerelési ellátmányként csak az új felszerelõknek adható ki. A bevetési egyenruházat termékeinek felsorolása a Megjegyzés rész 1. pontjában szerepel.
A Köztársasági Õrezred egyenruhás alapellátási normái
Sorszám
28. 29.
2009/61. szám
Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
Szolgálati nyári sapka, palackzöld (Bocskai fazon) Szolgálati téli sapka, szerelve, fekete, szõrmés Szolgálati nyári dzseki, palackzöld Társasági zubbony, palackzöld (szolgálati használatra)* Szolgálati nyári pantalló, fekete Nyakkendõ, fekete Szolgálati nyári zokni, fekete Szolgálati téli zokni, fekete Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos
db
1
db
1
db
1
db
1
db db pár pár db
1 2 3 3 2
Megjegyzés: A bevetési egyenruházat az alábbi ruházati termékekbõl és felszerelési cikkekbõl áll (csak az új felszerelõket kell alapellátásként ellátni): Megnevezés
Mennyiség/Me.
a)
szövetsapka (pilotka) sötétkék
1 db
b)
bevetési dzseki, sötétkék
1 db
c)
bevetési zubbony, sötétkék
1 db
d)
bevetési nadrág, sötétkék
1 db
e)
bevetési bakancs, fekete
1 pár
f)
szolgálati nyári zokni, sötétkék
1 pár
g)
szolgálati téli zokni, sötétkék
1 pár
h)
bevetési póló
2 db
i)
tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve, testületi színû
2 db
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2. Egyenruhás, nõi alapellátási norma a Köztársasági Õrezred állománya részére Sorszám
1. 2. 3. 4.
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
26. 27. 28. 29.
15761
Megjegyzés: A bevetési egyenruházat az alábbi ruházati termékekbõl és felszerelési cikkekbõl áll (csak az új felszerelõket kell alapellátásként ellátni):
Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
Szolgálati, nyári sapka, palackzöld (Bocskai fazon) Szolgálati téli sapka, szerelve, fekete, szõrmés Szolgálati, nyári dzseki, palackzöld Társasági kosztümkabát (hosszított), palackzöld (szolgálati használatra)* Szolgálati, nyári pantalló, nõi, fekete Nyakkendõ, fekete Szolgálati, nyári zokni, fekete Szolgálati, téli zokni, fekete Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos Szolgálati ing, rövid ujjú, vállpántos, zöld Szolgálati ing, hosszú ujjú, vállpántos, zöld Pulóver, palackzöld, zöld rátéttel Szolgálati, téli pantalló, nõi, fekete Szolgálati garbó, fekete Szolgálati télikabát, zöld* Szolgálati, csapadék ellen védõ kabát, zöld Szolgálati derékszíj, fekete Szolgálati bõrkesztyû, nõi Szolgálati félcipõ, fekete Szolgálati váll-lap, csillaggal, meggybordó Nyakkendõtû, Köztársasági Õrezredi Barettsapka, palackzöld Nyakkendõtû, parlamenti Hímzett karjelvény, Köztársasági Õrezred, testületi színû Jelsíp Bevetési egyenruházat, sötétkék** Málhazsák, zöld Névkitûzõ
db
1
db
1
db
1
db
1
db
1
db pár pár db
2 3 3 2
db db
2 2
A Köztársasági Õrezred vegyes ruhás alapellátási normái
db
2
1. Vegyes ruhás, férfi alapellátási norma a Köztársasági Õrezred állománya részére
db
1
(Kivéve: a vezetõi állomány)
db
1
db db db
1 1 1
db pár pár pár
1 1 1 5
db
1
db db db
1 1 4
db klt.
1 1
db db
1 1
* A szolgálati télikabáttal és a társasági kosztümkabát (hosszított), palackzöld (szolgálati használatra), alapellátásként 2015. december 31-ig kerül ellátásra az egyenruhás normába sorolt állomány. ** Alapfelszerelési ellátmányként csak az új felszerelõknek adható ki. A bevetési egyenruházat termékeinek felsorolása a Megjegyzés rész 1. pontjában szerepel.
Mennyiség/Me.
Megnevezés
a) b) c) d) e) f) g) h) i)
szövetsapka (pilotka) sötétkék bevetési dzseki, sötétkék bevetési zubbony, sötétkék bevetési nadrág, sötétkék bevetési bakancs, fekete szolgálati, nyári zokni, sötétkék szolgálati, téli zokni, sötétkék bevetési póló tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve, testületi színû
1 db 1 db 1 db 1 db 1 pár 1 pár 1 pár 2 db 2 db
II.
Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
Megnevezés
Me.
Mennyiség
Társasági sapka, palackzöld (Bocskai fazon) Társasági zubbony, palackzöld Társasági pantalló, fekete Társasági felöltõ, fekete Nyakkendõ, fekete Szolgálati, nyári zokni, fekete Szolgálati, téli zokni, fekete Fekete félcipõ, zárt, bõrtalpú Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos Szolgálati ing, rövid ujjú, vállpántos, zöld Szolgálati ing, hosszú ujjú, vállpántos, zöld Szolgálati pulóver, palackzöld Barettsapka, palackzöld Társasági öv, fekete Hímzett váll-lap, csillaggal, meggybordó Hímzett karjelvény, Köztársasági Õrezredi, testületi színû
db
1
db
1
db db db pár pár pár db
2 1 1 2 2 1 1
db db
1 1
db
1
db db db pár
1 1 1 2
db
2
15762 Sorszám
18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés
Nyakkendõtû, Köztársasági Õrezredi Nyakkendõtû, parlamenti Bevetési egyenruházat, sötétkék* Szolgálati, téli sapka, szerelve, fekete, szõrmés Szolgálati bõrkesztyû, fekete Málhazsák, zöld Névkitûzõ Polgári ruhapénz
Me.
Mennyiség
db
1
db klt.
1 1
db
1
pár 1 db 1 db 1 A mindenkori utánpótlási egyenruházati ellátmány összegének 50%-a
* Alapfelszerelési ellátmányként csak az új felszerelõknek adható ki. A bevetési egyenruházat termékeinek felsorolása a Megjegyzés rész 1. pontjában szerepel.
Megjegyzés: 1. A bevetési egyenruházat az alábbi ruházati termékekbõl és felszerelési cikkekbõl áll (csak az új felszerelõket kell alapellátásként ellátni): Mennyiség/Me.
Megnevezés
a) b) c) d) e) f) g) h) i)
szövetsapka (pilotka) sötétkék bevetési dzseki, sötétkék bevetési zubbony, sötétkék bevetési nadrág, sötétkék bevetési bakancs, fekete szolgálati, nyári zokni, sötétkék szolgálati, téli zokni, sötétkék bevetési póló tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve, testületi színû
1 db 1 db 1 db 1 db 1 pár 1 pár 1 pár 2 db 2 db
2. A normában felsorolt termékeken és cikkeken kívül – alapellátásként és viselési idõ lejárta utáni utánpótlásként – a 3. pontban felsorolt szolgálatokat ellátók részére speciális szolgálati egyenruházatot kell a szerv költségvetése terhére kiadni. 3. A Díszegység speciális, szolgálati egyenruházati normái a) Tiszti állomány egyenruházata Sorszám
1. 2.
Megnevezés
Tiszti föveg Tiszti kisatilla
Me.
Mennyiség
Eszmei viselési idõ
db db
1 1
3 év 3 év
2009/61. szám
Me.
Mennyiség
Eszmei viselési idõ
db db pár pár db
2 1 1 6 6
3 év 5 év 2 év 1 év 1 év
pár
1
1 év
pár
1
1 év
db
1
5 év
db db db
1 1 1
5 év 3 év 3 év
14.
Tiszti pantalló Kun köpeny Fekete, cúgos cipõ Cérnakesztyû fehér Fehér póló, hosszú ujjú, férfi Szolgálati, nyári zokni, fekete Szolgálati, téli zokni, fekete Fekete fonott vállszíjas derékszíj, kardtartó csatlékkal Fonott kardtartó, rejtett Kardbojt (arany) Szolgálati derékszíj, fekete Ruhazsák
db
1
15.
Köpenytartó zsák
db
1
16.
Ingpótló fehérgallér
db
3
szükség szerint szükség szerint 1 év
Sorszám
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
11. 12. 13.
Megnevezés
b) Zászlósi állomány egyenruházata Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Megnevezés
Me.
Mennyiség
Eszmei viselési idõ
db db db db db pár pár db pár
1 1 1 2 1 1 6 6 1
3 év 1 év 3 év 3 év 5 év 2 év 1 év 1 év 1 év
pár
1
1 év
db
1
5 év
db db
1 1
3 év 3 év
db
1
szükség szerint szükség szerint 1 év 5 év
14.
Díszõr kalpag szerelve Dísztoll Nagyatilla Díszõr pantalló Kun köpeny Fekete, cúgos cipõ Cérnakesztyû, fehér Fehér póló, hosszú ujjú Szolgálati, nyári zokni, fekete Szolgálati, téli zokni, fekete Fekete, fonott, vállszíjas derékszíj, kardtartó csatlékkal Kardbojt (palaszürke) Szolgálati derékszíj, fekete Ruhazsák
15.
Köpenytartó zsák
db
1
16. 17.
Ingpótló, fehérgallér Fonott kardtartó, rejtett
db db
3 1
10. 11.
12. 13.
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2. Vegyes ruhás, férfi csökkentett alapellátási norma a Köztársasági Õrezred vezetõi állománya részére Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
14. 15. 16. 17. 19. 20. 21.
Megnevezés
Me.
Mennyiség
Társasági sapka, palackzöld (Bocskai fazon) Társasági zubbony, palackzöld Társasági pantalló, fekete Társasági felöltõ, fekete Nyakkendõ, fekete Szolgálati, nyári zokni, fekete Szolgálati, téli zokni, fekete Fekete félcipõ, zárt, bõrtalpú Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos Társasági öv, fekete Szolgálati váll-lap, csillaggal, meggybordó Hímzett karjelvény, Köztársasági Õrezredi, testületi színû Nyakkendõtû, Köztársasági Õrezredi Bevetési egyenruházat, sötétkék* Szolgálati, téli sapka, szerelve, fekete, szõrmés Szolgálati bõrkesztyû, fekete Málhazsák, zöld Névkitûzõ Polgári ruhapénz
db
1
db db db db pár pár pár db
1 1 1 1 2 2 1 1
db db pár
1 1 2
db
2
db
1
klt.
1
db
1
* Alapfelszerelési ellátmányként csak az új felszerelõknek adható ki. A bevetési egyenruházat termékeinek felsorolása a Megjegyzés rész 2. pontjában szerepel.
h) i)
a) b) c) d) e) f) g)
szövetsapka (pilotka) sötétkék bevetési dzseki, sötétkék bevetési zubbony, sötétkék bevetési nadrág, sötétkék bevetési bakancs, fekete szolgálati, nyári zokni, sötétkék szolgálati, téli zokni, sötétkék
Mennyiség/Me.
1 db 1 db 1 db 1 db 1 pár 1 pár 1 pár
bevetési póló tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve, testületi színû
2 db 2 db
3. Vegyes ruhás, nõi alapellátási norma a Köztársasági Õrezred állománya részére Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
11. 12. 13.
Megnevezés
Me.
Mennyiség
Társasági nõi kalap, palackzöld Társasági kosztümkabát (hosszított), palackzöld Társasági szoknya, fekete Társasági, nõi felöltõ, fekete Nyakkendõ, fekete Társasági, nõi cipõ, fekete Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos Hímzett váll-lap, csillaggal, meggybordó Hímzett karjelvény, Köztársasági Õrezredi, testületi színû Nyakkendõtû, Köztársasági Õrezredi Névkitûzõ Polgári ruhapénz
db db
1 1
db db db pár db
1 1 1 1 1
db pár
1 2
db
2
db
1
db 1 A mindenkori utánpótlási egyenruházati ellátmány összegének 50%-a
III. A Köztársasági Õrezred Polgári ruhás alapellátási normái
Megjegyzés: A bevetési egyenruházat az alábbi ruházati termékekbõl és felszerelési cikkekbõl áll (csak az új felszerelõket kell alapellátásként ellátni): Megnevezés
Mennyiség/Me.
Megnevezés
10.
pár 1 db 1 db 1 A mindenkori utánpótlási egyenruházati ellátmány összegének 50%-a
15763
1. Polgári ruhás, férfi alapellátási norma a Köztársasági Õrezred állománya részére Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Megnevezés
Me.
Alapellátás mennyisége
Bevetési egyenruházat, sötétkék* Szolgálati bõrkesztyû, fekete Szolgálati, nyári zokni, sötétkék Szolgálati, téli zokni, sötétkék Szolgálati derékszíj, fekete Szolgálati váll-lap, testületi színû
klt.
1
pár pár pár db pár
1 2 2 1 2
15764
MAGYAR KÖZLÖNY
Sorszám
7.
8. 9.
Megnevezés
Hímzett karjelvény, Köztársasági Õrezredi, testületi színû Málhazsák, zöld Polgári ruhapénz
Me.
Alapellátás mennyisége
db
2
db 1 A mindenkori utánpótlási egyenruházati ellátmány összege
Mennyiség/Me.
Megnevezés
a) b)
szövetsapka (pilotka), sötétkék szolgálati téli sapka, szerelve, fekete
Mennyiség/Me.
Megnevezés
c) d) e) f) g) h)
* Alapfelszerelési ellátmányként csak az új felszerelõknek adható ki. A bevetési egyenruházat termékeinek felsorolása a Megjegyzés rész 1. pontjában szerepel.
Megjegyzés: A bevetési egyenruházat az alábbi ruházati termékekbõl és felszerelési cikkekbõl áll (csak az új felszerelõket kell alapellátásként ellátni):
2009/61. szám
bevetési dzseki, sötétkék bevetési zubbony, sötétkék bevetési nadrág, sötétkék bevetési bakancs, fekete bevetési póló tépõzáras rendfokozati jelzés, szerelve, testületi színû
1 db 1 db 1 db 1 pár 2 db 2 db
2. Polgári ruhás, nõi alapellátási norma a Köztársasági Õrezred állománya részére Sorszám
1.
Megnevezés
Me.
Polgári ruhapénz
Alapellátás mértéke
A mindenkori utánpótlási egyenruházati ellátmány összege
1 db 1 db
2. melléklet a 12/2009. (IV. 30.) IRM rendelethez Alapellátási norma a megszûnt Határõrség továbbfoglalkoztatott hivatásos állománya részére [Az 52. § (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel]
Sorszám
Társasági ruházat
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Szolgálati ruházat
10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Megnevezés
Társasági sapka, szerelve, a nõi állomány részére: társasági kalap, szerelve Társasági zubbony, szerelve, a nõi állomány részére: kosztümkabát, szerelve Társasági pantalló, a nõi állomány részére: pantalló vagy szoknya Nõi társasági félcipõ, fekete Társasági nadrágszíj Társasági felöltõ Társasági bõrkesztyû, fekete Köznapi zubbony (a tábornoki állomány részére) Tábornoki tölgyfalevél (arany) gallérra/pár (a tábornoki állomány részére) Szolgálati, nyári sapka, sötétkék (baseball) Szolgálati, nyári dzseki, sötétkék Szolgálati ing, rövid ujjú, vállpántos, világoskék Szolgálati, nyári pantalló, sötétkék Szolgálati nyakkendõ, sötétkék Szolgálati, nyári zokni, sötétkék Szolgálati, csapadék ellen védõ kabát
VégreIrodai Végre- hajtó tiszt- Irodai tisztVezetõi hajtó tiszti helyettes tiszti helyettes állomány állomány és zászlós állomány és zászlós állomány állomány
Zenekar
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1 1 1 1 1
1 1
1 1
1 1
3 1 1 1
1 1 2
1 1 2
1 1 1
1 1 1
1 1 1 1
1 1 2 1
1 1 2 1
1 1 1 1
1 1 1 1
1 1 1 1
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Sorszám
17. 18. 19.
Bevetési ruházat
Ékítmények kiegészítõk
20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.
47. 48. 49. 50.
VégreIrodai Végre- hajtó tiszt- Irodai tisztVezetõi hajtó tiszti helyettes tiszti helyettes állomány állomány és zászlós állomány és zászlós állomány állomány
Megnevezés
Szolgálati, csapadék elleni védõnadrág Szolgálati pulóver, sötétkék Szolgálati ing, hosszú ujjú, vállpántos, világoskék Szolgálati farmernadrág, sötétkék Szolgálati, téli zokni, sötétkék Szolgálati, HÕR, téli kesztyû, fekete Szolgálati derékszíj, fekete Rendészeti félcipõ, fekete Szolgálati télikabát, sötétkék Szolgálati garbó, sötétkék Szolgálati, HÕR, téli sapka, szerelve, fekete Szolgálati, téli pantalló, sötétkék Szolgálati bakancs, fekete Barettsapka, zöld, szerelve Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos Jó láthatóságot biztosító mellény Málhazsák Bevetési kabát Rendészeti nadrág, sötétkék Bevetési huzatruha, sötétkék Pólóing (világoskék) Póló (sötétkék) Termo alsóruházat Határvadász jelvény Határvadász jelvény (tépõzáras) Igazgatósági karjelvény Igazgatósági karjelvény (tépõzáras) „Border Guard” felirat Szolgálati váll-lap (+2 db rozetta, 2 db testületi jelvény) vagy szolgálati, hímzett váll-lap, testületi színû Rendfokozati jelzés (tépõzáras) Hímzett névkitûzõ Nyakkendõtû Névkitûzõ (fém)
3. melléklet a 12/2009. (IV. 30.) IRM rendelethez
3. 4.
1. 2.
Megnevezés
Me.
Mennyiség
Szolgálati, nyári sapka, sötétkék (baseball) Szolgálati, téli sapka, szerelve, fekete (csak a berendelt hivatásos rendõr részére)
db
1
db
1
5. 6.
Zenekar
1 1 1
1 1 2
1 1 2
1 1 1
1 1 1
1 1
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 2 2 1 9 4 8 8 7 3
1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2
1
1
1
9 3 8 6 5 3
1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 2 2 1 10 4 9 8 7 3
8 2 7 3 5 3
7 2 6 3 5 3
8 2 8 2 4 3
1 1 1 1
2 1 1 1
2 1 1 1
1 1
1 1
1 1
1 1 1 1 1 1
Sorszám
Általános egyenruházati norma a berendelt, hivatásos állomány részére Sorszám
15765
Megnevezés
Szolgálati, HÕR., téli sapka, szerelve, fekete** Szolgálati bõrdzseki, melegbéléssel, fekete (csak a berendelt hivatásos rendõr részére) Szolgálati télikabát, sötétkék** Szolgálati, nyári dzseki, sötétkék
Me.
Mennyiség
db
1
db
1
db
1
db
1
15766 Sorszám
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
MAGYAR KÖZLÖNY Megnevezés
Me.
Mennyiség
Szolgálati, hosszú ujjú ing, vállpántos, világoskék Szolgálati, rövid ujjú ing, vállpántos, világoskék Szolgálati, nyári pantalló, sötétkék Szolgálati farmernadrág, sötétkék Szolgálati garbó, sötétkék Szolgálati pulóver, sötétkék Szolgálati, téli zokni, sötétkék Szolgálati, nyári zokni, sötétkék Szolgálati derékszíj, fekete Szolgálati félcipõ, fekete Szolgálati váll-lap, szerelve, testületi színû Bevetési egyenruházat, sötétkék* Névkitûzõ (fém, szúrós)
db
2
db
2
db
1
db
1
db db pár pár pár pár pár
1 1 2 2 1 1 3
klt.
1
db
1
* A bevetési egyenruházat az alábbi ruházati termékekbõl és felszerelési cikkekbõl áll: Mennyiség/Me.
Megnevezés
a) b) c) d) e) f) g)
bevetési dzseki, sötétkék bevetési zubbony, sötétkék bevetési nadrág, sötétkék bevetési bakancs, fekete bevetési póló tépõzáras, rendfokozati jelzés szerelve karjelvény
1 db 1 db 1 db 1 pár 2 db 2 db 2 db
Sorszám
10. 11. 12. 13. 14.
Hallgatói karlap Fõiskolai karjelvény Esõgallér, PVC Téli sapka Pulóver
Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11. 12. 13. 14.
Alapellátási, formaruházati norma a Rendõrtiszti Fõiskola rendõr-, határrendész-, valamint katasztrófavédelemi szakos hallgatói részére
1. 2. 3.
Nyári sapka Speciális kabát Speciális nadrág Speciális zubbony Kötött kesztyû Bakancs Póló Derékszíj Téli zokni
Alapellátás mennyisége
db db db db db
3 2 1 1 1
Megnevezés
Me.
Mennyiség
Társasági tányérsapka, szerelve Társasági felöltõ, szerelve Társasági zubbony, szerelve Társasági pantalló Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos Szolgálati nyakkendõ Társasági öv Szolgálati zokni Félcipõ normál, bõrtalpú Szolgálati bõrkesztyû, fekete Karjelvény Hímzett váll-lap, csillaggal Névkitûzõ
db db db db db
1 1 1 1 1
db db db pár pár pár db pár db
1 1 1 1 1 1 2 1 1
II. Társasági öltözet cikkösszetétele a Rendõrség hivatásos nõi állománya részére Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Me.
I. Társasági öltözet cikkösszetétele a Rendõrség hivatásos férfi állománya részére
4. melléklet a 12/2009. (IV. 30.) IRM rendelethez
Megnevezés
Megnevezés
5. melléklet a 12/2009. (IV. 30.) IRM rendelethez
** A 2. melléklet szerint felszereltek esetén
Sorszám
2009/61. szám
Me.
Alapellátás mennyisége
4. 5.
db db db db pár pár db db pár
1 1 2 1 1 1 4 1 2
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Megnevezés
Me.
Mennyiség
Társasági nõi kalap, szerelve Társasági felöltõ, szerelve Társasági kosztümkabát, szerelve Társasági szoknya Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos Szolgálati nyakkendõ Társasági öv Harisnya Félcipõ ünnepi, fekete Szolgálati bõrkesztyû, fekete Karjelvény Hímzett váll-lap, csillaggal Névkitûzõ
db db db
1 1 1
db db
1 1
db db db db pár pár db pár db
1 1 1 1 1 1 2 1 1
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
VI. Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Az Alkotmánybíróság 52/2009. (IV. 30.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában – dr. Holló András, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 41. § (1) bekezdésének „kizárólag” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt a határozat kihirdetésének napjával megsemmisíti. A megsemmisítést követõen a Hjt. 41. § (1) bekezdése az alábbi szöveggel marad hatályban: „41. § (1) A szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 47 évesnél nem idõsebb, cselekvõképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ, büntetlen elõéletû, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségû (szakképesítésû), magyar állampolgársággal rendelkezõ személlyel létesíthetõ, aki a szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, és elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását.” Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS I. Indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 41. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve. A magyar–román kettõs állampolgárságú indítványozó azt sérelmezte, hogy a Hjt. hivatkozott rendelkezése szerint a Magyar Honvédség kötelékében szolgálati jogviszony csak kizárólagos magyar állampolgárságú személyekkel létesíthetõ. Úgy vélte, hogy a kettõs állampolgár-
15767
sággal rendelkezõ személyeket kizáró szabályozás diszkriminatív, s ezért sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmának elvét. Alkotmányellenesnek véli továbbá azt is, hogy a szolgálati jogviszonyokról rendelkezõ egyes törvények nem egységesen kezelik a fegyveres erõk kötelékébe tartozó személyeket, mivel a Határõrségnél megengedett a kettõs állampolgárság, a Magyar Honvédségnél pedig ez kizáró tényezõnek minõsül. Emiatt szerinte a Hjt. 41. § (1) bekezdése ellentétes az Alkotmány 40/A. § (1) bekezdésével is, amely összefoglalóan rendelkezik arról, hogy a fegyveres erõk (Magyar Honvédség, Határõrség) alapvetõ kötelessége a haza katonai védelme. A jogállásbeli különbségtétel tehát a kettõs állampolgárt alkotmányos indok nélkül fosztja meg attól a lehetõségtõl, hogy a Határõrség állományából a Magyar Honvédséghez kerüljön. Az Alkotmánybíróság az ügy elbírálása során megkereste a honvédelmi minisztert álláspontja kifejtése végett. A honvédelmi miniszter a megkeresésre adott válaszában a szabályozás indokaként azt jelölte meg, hogy „azok esetében, akik életük egy részét más országban élték le a kockázati tényezõket kizáró, egyértelmû és megnyugtató adatok nem szerezhetõk be”.
II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: 1.1. Az Alkotmány 40/A. §-ának az indítvány benyújtásakor hatályos szövege: „40/A. § (1) A fegyveres erõk (Magyar Honvédség, Határõrség) alapvetõ kötelessége a haza katonai védelme, valamint nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kollektív védelmi feladatok ellátása. A Határõrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár õrzését, a határforgalom ellenõrzését és a határrend fenntartását. A fegyveres erõk feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. (2) A rendõrség alapvetõ feladata a közbiztonság és a belsõ rend védelme. A rendõrségrõl és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggõ részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.” Az Alkotmány 40/A. §-ának az indítvány elbírálásakor hatályos szövege: „40/A. § (1) A Magyar Honvédség alapvetõ kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kollektív védelmi feladatok ellátása. (2) A Rendõrség alapvetõ feladata a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. (3) (4) A Magyar Honvédség feladatairól és a rá vonatkozó részletes szabályokról szóló, továbbá a Rendõrségrõl, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggõ
15768
MAGYAR KÖZLÖNY
részletes szabályokról szóló törvények elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.” 1.2. Az Alkotmány egyéb hivatkozott rendelkezéseinek hatályos szövege: „70. § (...) (6) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelõen közhivatalt viseljen.” „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” 2. A Hjt. indítvánnyal támadott rendelkezése: „41. § (1) A szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 47 évesnél nem idõsebb, cselekvõképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezõ, büntetlen elõéletû, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségû (szakképesítésû), kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezõ személlyel létesíthetõ, aki a szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, és elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását.”
III. Az indítvány megalapozott. A Hjt. indítványozó által megjelölt 41. § (1) bekezdése a hivatásos és szerzõdéses katonák szolgálati viszonyának létesítéséhez feltételként írja elõ a kizárólagos magyar állampolgárságot. Ezzel a törvény kizárja a kettõs állampolgárokat a szolgálati viszony létesítése körébõl. 1. Az Alkotmánybíróság ezen ügy kapcsán abban a kérdésben foglalt állást, hogy az Alkotmány diszkrimináció tilalmát rögzítõ 70/A. § (1) bekezdése alapján a magyar állampolgárok közötti alkotmányellenes megkülönböztetés-e, hogy a Hjt. hivatkozott rendelkezése a hivatásos és szerzõdéses katonai szolgálati viszony létesítését nem teszi lehetõvé a magyar mellett legalább még egy állam állampolgárságával bíró személyek (a továbbiakban: kettõs állampolgárok) számára. Az Alkotmánybíróság már több határozatában értelmezte az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalma elvének alkotmányos tartalmát. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány e rendelkezését a jogegyenlõség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelménynek tekintette, és megállapította, hogy „a jognak mindenkit egyenlõként (egyenlõ méltóságú személyként)
2009/61. szám
kell kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékû figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.]. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a diszkrimináció Alkotmányban meghatározott tilalma elsõsorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésekre terjed ki [lásd 9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 203.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 138.], de egyéb jogokra vonatkozóan is fennállhat [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281.]. Az alapvetõ jogok esetében jelentkezõ diszkriminációnál az Alkotmánybíróság a szükségesség és az arányosság szempontjai alapján bírálja el a jogszabályt, míg nem alapvetõ jogok esetében a megkülönböztetés akkor tekintendõ alkotmányellenesnek, ha az összehasonlítható helyzetben lévõ jogalanyok közötti megkülönböztetésnek nincs ésszerû indoka, vagyis önkényes [30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 139–140.]. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének kifejezett rendelkezése szerint az állampolgári jogok közötti különbségtétel az alkotmányos jogokban való különbségtétellel esik azonos tekintet alá, ha az alkotmányos jog csak az állampolgárokat illeti meg. Ezek, a csak állampolgárokat megilletõ alkotmányos alapjogok alkotják az állampolgárság alkotmányjogi (közjogi) tartalmát. Közöttük a legalapvetõbb az állam területén való tartózkodás és a visszatérés joga [Alkotmány 69. § (1) és (2) bekezdés]. Emellett az állampolgárság más, nem közjogi [magánjogi, személyi állapotra vonatkozó (lásd pl. a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 38. §–40. §; 43. § (2)–(3) bekezdés, 46. §)] kérdésekben is meghatározó lehet, amelyek a jelen ügyben nem vizsgálandók. Az alkotmányos jogként állampolgároknak fenntartott jogok minden modern alkotmányban jellegzetesen állam-közeli jogok, amelyek nagyrészt az állam mûködésében való részvételt teszik lehetõvé, mint például az aktív és passzív választójog; de ilyen a jelen ügyben alapvetõ, az Alkotmány 70. § (6) bekezdésében foglalt közhivatal viselésének joga is. A jogszabályok számos esetben tesznek különbséget magyar állampolgárokat és nem magyar állampolgárokat megilletõ jogok vagy státusok között. Ha nem az Alkotmányban az állampolgároknak fenntartott jogokról van szó, az ilyen megkülönböztetések alkotmányossága – ha nem mindenkit megilletõ alapjogokban tesznek különbséget – az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének a nem alkotmányos jogokban való megkülönböztetésre vonatkozó, fentebb már említett, az Alkotmánybíróság régóta megszilárdult gyakorlata szerint bírálható el, alapjogok esetében pedig az állampolgárság szerinti megkülönböztetés az alapjog korlátozásának általános szabályai szerint ítélhetõ meg.
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2.1. Az Alkotmánybíróságnak ezt követõen meg kellett határoznia, hogy a hivatásos vagy szerzõdéses katonai szolgálati viszony létesítésének lehetõsége alkotmányos alapjogként védett-e, és ha igen, mely alapjog védelmi körébe tartozik. A Hjt. preambuluma a katonai szolgálati viszonyt „sajátos közszolgálatnak” nevezi, amelynek jellegét a következõképpen határozza meg: „A szolgálati viszony az állam és az állomány tagja között létrejött sajátos közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a szolgálati körülményeknek megfelelõ, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg” [Hjt. 3. § (1) bekezdés]. A Honvédség állománya tagjainak alapjogai korlátozhatók, továbbá a Honvédség személyi állománya az általánostól szigorúbb függelmi rendszerben és fegyelmezettséggel, fokozott pszichikai terheléssel, veszélyes helyzetben és körülmények között végzi feladatait, illetve készül fel azokra. E korlátozásokat a katonák az állam szolgálatára vállalják, ezért az Alkotmánybíróság szerint a katonai szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok alkotmányosságát az Alkotmány 70. § (6) bekezdésében rögzített közhivatal viseléséhez való jog alapján kell megítélni. Az Alkotmánybíróság eddig viszonylag keveset foglalkozott a közhivatal-viselés jogával [lásd 962/B/1992. AB határozat, ABH 1995, 628–629.; 39/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 263, 275.; 96/2007. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2007, 802, 807.]. A most vizsgált ügyben azonban a katonai szolgálati jogviszony állam-közeli jellege miatt a hivatásos katonai szolgálat létesítésének feltételeit a 70. § (6) bekezdése szerint, amelynek értelmében minden magyar állampolgárnak alkotmányos joga van közhivatal viselésére – ami csak rátermettségétõl, képzettségétõl és szakmai tudásától függhet – kellett eldöntenie. A közhivatal viseléséhez való jog alkotmányos tartalma egyrészt a kiválasztás elsõdleges szempontjainak (rátermettség, képzettség, szakmai tudás) meghatározása, másrészt a magyar állampolgárok számára a közhivatalhoz egyenlõ feltételekkel történõ hozzáférés biztosítása. Közhivatalon általánosságban minden, az államhatalom gyakorlásában való közvetlen részvételt, illetve közremûködést (különösen az állam nevében való cselekvést) feltételezõ tevékenység értendõ, függetlenül attól, hogy alkotmányjogilag „foglalkozásnak” minõsül-e vagy sem. Az Alkotmány a közhivatalok legfontosabb eseteit – a választhatóságot, az egyes alkotmányos tisztségek, mint pl. a köztársági elnöki, miniszteri, bírói, országgyûlési képviselõi, polgármesteri stb. betöltésének feltételeit többé-kevésbé részletesen külön szabályozza; ezekre tehát csak kisegítõ szabályként alkalmazható az Alkotmány 70. § (6) bekezdése. Vannak azonban esetek – ilyen a hivatásos katonai szolgálati viszony is –, amelyek „közhivatalnak” minõsíthetõk, és így szabályozásuk alkotmányossága mindenekelõtt az Alkotmány 70. § (6) bekezdése alapján ítélhetõ meg.
15769
A közhivatalok nagy része a hatályos szabályok szerint csak magyar állampolgárok által tölthetõ be. Ez az állampolgársági viszony alapvetõ, de döntõen nem jogi tartalmából: az egyén állam iránti lojalitásából következik. Az egyén lojalitása az állam iránt nem azonos az állampolgári kötelezettségek teljesítésével, hanem az állam iránti politikai, erkölcsi többlet-elkötelezettséget jelent. A lojalitás nem jogi kötelezettség, hanem a jog által nem szabályozható erkölcsi viszony a katonai és hasonló szolgálati kötelezettségekhez általában. A közhivatal ellátásával járó kötelezettségek, feladatok teljesítéséhez az állampolgár személyes, belsõ többlet-elkötelezettségére is szükség van. 2.2. A jelen ügyben eldöntendõ alkotmányjogi kérdés, hogy a magyar állampolgárság mellett fennálló másik állampolgárság alkotmányosan elegendõ indok-e a minden magyar állampolgárt (és csak magyar állampolgárt) megilletõ közhivatal-viselési jog korlátozására. E jog alapjog lévén, az Alkotmánybíróság a korlátozás szükségességét és arányosságát vizsgálta. Az Alkotmánybíróság már rámutatott arra, hogy az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján a jogalkotó a közhivatal viseléséhez való jogot törvényben szabályozhatja, a közhivatal betöltését feltételekhez kötheti. A törvényhozó a közhivatal-viselés szabályai között a közhivatalt betöltõ személlyel szemben olyan követelményeket is megállapíthat, amelyek a közszolgálat tisztaságát, a közfeladatok ellátásában a pártatlan, részrehajlástól és befolyástól mentes eljárást biztosítják (lásd 962/B/1992. AB határozat, ABH 1995, 628–629.). Az Alkotmány 70. § (6) bekezdése a közhivatal-viseléshez való jog korlátozhatósága körében – ahogyan azt már fentebb is kifejtette az Alkotmánybíróság – három indokot jelöl meg: a rátermettséget, a képzettséget és a szakmai tudást. A kettõs vagy többes állampolgárság megléte a katonai szolgálatra jelentkezõ rátermettségének, szakmai tudásának és képzettségének mércéje nem lehet. A „rátermettségnek”, mint az állam szolgálatára való alkalmasságnak nélkülözhetetlen eleme a hivatásos katonai szolgálat esetében is az egyén állam iránti elkötelezettsége. Ennek vizsgálata feltétlenül szükséges, különösen egy önkéntesekbõl álló hadseregben, mint a Magyar Honvédség, amelynek alapvetõ alkotmányos feladata – ahogyan az indítvány is hivatkozik rá – a haza fegyveres védelme. Az egyén állam iránti politikai-erkölcsi elkötelezettsége elsõsorban személyiségétõl függ. Alapvetõen egyfajta beállítottságnak tekinthetõ, amelyet az ember személyes tulajdonságai határoznak meg. A kötõdés determináló tényezõi közé nem sorolható az egyén kettõs (vagy többes) állampolgársága; ugyanakkor a katonai szolgálatra való rátermettség vizsgálatának része lehet a jelentkezõ életútja, benne a külföldi tartózkodása, kapcsolatai – ahogyan bármely egyéb, a szolgálatra alkalmasság megítélésére alkalmas tény. Az egyén állampolgársága mint az egyén jogi státusa, nem tekinthetõ az érintett lojalitása – és így rátermettsége – egyetlen vagy döntõ bizonyítékának. A nemzetbiz-
15770
MAGYAR KÖZLÖNY
tonsági kockázat kétség kívül indoka lehet a katonai szolgálati viszonyba való fel nem vételnek, de ez nincs szükségszerû összefüggésben az érintett személy kettõs állampolgárságával. Ugyanazok a veszélyek és kockázatok, ugyanis amelyek a kettõs állampolgároknak a honvédségi szolgálati viszonyból való kizárása mellett felhozhatók, a csak magyar állampolgárságú személyeknél sem zárhatók ki. A szolgálati viszony és a többes állampolgárság kapcsolatával a Hjt. 62. § (1) bekezdés h) pontja is foglalkozik. Eszerint más állam állampolgárságának megszerzésével a szolgálati jogviszonya törvény erejénél fogva megszûnik. Ez a rendelkezés az itt vizsgálttól eltérõ esetet rendez, mivel a már szolgálatban állókról szól. E szabály alkotmányosságáról az Alkotmánybíróság a jelen határozat keretei között nem dönthetett, mert csak a szolgálatba lépés feltételeinek alkotmányosságát vizsgálta. Az Alkotmánybíróság elismeri, hogy a jogalkotó elõírhat a különbözõ állami tevékenységek végzéséhez, munkakörök betöltéséhez nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelést, védve ezáltal az államot olyan – magyar vagy nem magyar, esetleg kettõs vagy többes állampolgárságú – egyének vagy csoportok cselekményei ellen, amelyek a demokratikus jogállamot, illetve társadalmat vagy azok lényeges értékeit támadják. A kockázatok minimalizálásának eszközét a jogalkotó a Hjt. 41. § (5) bekezdésében is megteremtette azzal, hogy a ,,szolgálati viszony létesítéséhez szükséges a külön jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés ellenõrzése, ha a jogviszony létesítésekor, a tervezett beosztásba helyezésnek a feltétele”. Ezt az ellenõrzést a Katonai Biztonsági Hivatal végzi (A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 7. §). A jelentkezõ kettõs állampolgársága biztonsági kockázat lehet, így, ha a tervezett beosztásba helyezés megkívánja (ellenkezõ esetben fel sem merül e kérdés) az állampolgári jogok korlátozása is szükséges lehet, de a szolgálati jogviszony létesítése körébõl eleve kizárás alkalmazása aránytalan. Ha a tervezett beosztás ellátásához nem kell nemzetbiztonsági vizsgálatot lefolytatni, akkor ez a korlátozás eleve szükségtelen, ha a tervezett beosztáshoz megkívánják, akkor az állampolgári jogok korlátozása szükséges, de a szolgálati viszony létesítése körébõl eleve kizárás aránytalan. 3. Az állampolgári jogok kizárólag más állampolgárságtól függõ korlátozása azért is alkotmányosan indokolatlan, mert a magyar jog hagyományosan nem tiltja, hogy magyar állampolgárok – a magyar állampolgárság fenntartása mellett – más állam állampolgárságát is megszerezzék, ahogyan más államok polgáraitól sem kívánja meg a már fennálló állampolgárságukról való lemondást a magyar állampolgárság megszerzéséhez (lásd Áptv. 8. §–9. §) –, amivel a kettõs vagy többes állampolgárság keletkezését lehetõvé teszi.
2009/61. szám
Kettõs állampolgárság a magyar jog szerint többféleképpen jöhet létre. Leggyakoribb módja, hogy két különbözõ állampolgárságú személynek gyermeke születik, ha az érintett államok – mint Európában általában – a ius sanguinis (leszármazási vagy vérségi elv) elvét alkalmazzák. Ugyancsak kettõs állampolgárság keletkezik, ha a magyar állampolgárnak olyan államban születik gyermeke, amely a területén születetteket a születés tényével állampolgárának tekinti (ius soli elve). Az Áptv. fõszabályként a ius sanguinis elvét alkalmazza, így születésénél fogva magyar állampolgárrá válik az, akinek valamely szülõje magyar állampolgár, függetlenül attól, hogy mely állam területén született. Ezen kívül a kettõs állampolgárság megszerezhetõ az Áptv. 4. §-a alapján benyújtott honosítás iránti kérelem útján is. Ebben az esetben a külföldi személy a már meglévõ állampolgársága mellett szerez magyar állampolgárságot, ha az Áptv. hivatkozott rendelkezésében elõírt feltételeknek megfelel és a köztársasági elnök magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelme ügyében pozitív döntést hozott [Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés l) pont]. Az Áptv. a magyar állampolgárokat egységesen, kifejezetten ideértve a más állam állampolgárságával is bíró magyar állampolgárokat is, a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan csak magyar joghatóság alá tartozóként rendeli kezelni [Áptv. 2. § (2) bekezdés] – bár törvény eltérõen rendelkezhet. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a megállapításra jutott, hogy a Hjt. 41. § (1) bekezdésének „kizárólag” szövegrésze sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt állampolgári jogokban való egyenlõség alkotmányos elvét. Ezért az Alkotmánybíróság a Hjt. 41. § (1) bekezdésének „kizárólag” szövegrészét megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a megsemmisítés idõpontját az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 42. § (1) bekezdésének megfelelõen, a határozat a Magyar Közlönyben való közzétételének napjával állapította meg. Az Alkotmánybíróság továbbra is irányadónak tekinti gyakorlatát, amely szerint annak eldöntése, hogy a megkülönböztetés alkotmányos határok között maradt-e, csakis a mindenkori szabályozás tárgyi és alanyi összefüggésében vizsgálható, hiszen ugyanaz a kritérium – például a kettõs állampolgárság – a kontextustól függõen minõsülhet diszkriminatívnak vagy az Alkotmányban foglaltakkal összeegyeztethetõnek [lásd 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.]. 4. Mivel az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. §-a alapján elvégzett alkotmányossági vizsgálatának eredményeként alkotmányellenesnek nyilvánította a Hjt. 41. § (1) bekezdésének „kizárólag” szövegrészét, az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint szükségtelenné vált annak vizsgálata, hogy a támadott rendelkezés sérti-e az indítványban szintén felhozott Alkotmány 40/A. §-át. [Lásd 44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.;
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 50/2003. (XI. 5.) AB határozat, ABH 2003, 567, 588.; 43/2005. (XI. 14.) AB határozat, ABH 2005, 536, 552–553.] Az indítvány e része egyébként is, az Alkotmány változása miatt, elbírálhatatlanná vált. Az indítvány benyújtása idõpontjában az Alkotmány VIII. fejezete „A fegyveres erõk és a rendõrség” címet viselte, amelynek 40/A. § (1) bekezdése kimondta, hogy fegyveres erõk alatt a Magyar Honvédséget és a Határõrséget kell érteni, amelyeknek alapvetõ feladata a haza katonai védelme, valamint a nemzetközi szerzõdésbõl eredõ egyéb kollektív védelmi feladatok ellátása. Az indítvány benyújtása és elbírálása között eltelt idõben az Alkotmány e fejezete – az indítvány elbírálása szempontjából lényeges részében többször jelentõsen módosult. A Alkotmány jelenleg hatályos VIII. fejezete „A Magyar Honvédség és egyes rendvédelmi szervek” címet viseli, ami a fegyveres szervek megváltozott szervezeti tagozódását mutatja. Eszerint a Magyar Honvédség feladata a haza katonai védelme a Rendõrség pedig, mint rendvédelmi szerv a közrend, közbiztonság és az államhatár védelmét látja el. A Határõrséget az Alkotmány már nem is említi, mivel a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XC. törvény értelmében a Határõrség megszûnt, általános jogutódja 2008. január 1-jétõl a Rendõrség lett – az Alkotmány pedig ezzel egyidõben megváltozott. Ennek megfelelõen az indítvány állítása, amely szerint a ,,határõrség fegyveres erõk hadkötelezettségébe tartozik és nincs elválasztva a honvédségtõl” ma már nem értelmezhetõ. A határozat Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
elõadó alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 723/B/2004.
15771
Dr. Lenkovics Barnabás alkotmánybíró különvéleménye Nem értek egyet a határozat rendelkezõ részével és így az ahhoz fûzött indokolással sem. Álláspontom szerint a Hjt. 41. § (1) bekezdése „kizárólag” szövegrészének alkotmányellenessége a határozatban megjelölt indokok alapján nem állapítható meg. 1. Az a jogszabályi feltétel, hogy kizárólag magyar állampolgárságú személlyel létesíthetõ katonai szolgálati viszony, nem eredményezi a személyek közötti hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmának sérelmét. Az Alkotmánybíróság a 942/B/2001. AB határozatában kimondta, hogy a munka és a vállalkozás szabad megválasztása nem jelenti azt, hogy egyes foglalkozások tekintetében a jogszabályok ne támaszthatnának speciális követelményeket (ABH 2004, 1561, 1569.). A 759/B/1997. AB határozatban pedig azt hangsúlyozta, hogy önmagában az alkalmazási feltételek kikötése emberi vagy alapvetõ jog szerinti megkülönböztetést nem eredményez, ezért csak az önkényesen megállapított, azaz ésszerû indok nélküli alkalmazási feltételek jelentenek alkotmányellenes megkülönböztetést a tevékenységre egyébként jogosult személyek között (ABH 2004, 1143, 1148.). Álláspontom szerint a jogalkotó által támasztott azon feltétel, hogy katonai szolgálati viszony kizárólag magyar állampolgárral létesíthetõ, nem tekinthetõ ésszerû indok nélküli, önkényesen megállapított alkalmazási feltételnek. A Hjt. preambulumának idézésével maga a határozat is elismeri, hogy a katonai szolgálati viszony „sajátos közszolgálatnak” minõsül, amelyben mindkét felet sajátos jogosultságok illetik meg és kötelezettségek terhelik. Ezen túlmenõen az Alkotmánybíróság a 46/1994. (X. 21.) AB határozatában a szolgálati viszony tartalmát, azaz a haza katonai védelmét nemcsak közszolgálatnak, hanem olyan alkotmányos értéknek tekintette, amely akár alapjog korlátozását is megalapozhatja (ABH 1994, 260, 278–279.). Az idézett határozatokból (az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatából) a rendelkezõ résszel ellentétes megoldás következne. 2. A határozat kiindulópontja, hogy a szolgálati viszony a közhivatal viseléséhez való jog részének tekinthetõ, azaz e speciális viszonyt „közhivatalnak” minõsíti. Bár ezzel az állítással nem feltétlenül értek egyet, azonban még ha elfogadható is e kategorizálás, maga a határozat fogalmaz úgy, hogy „a közhivatalok nagy része a hatályos szabályok szerint csak magyar állampolgárokkal tölthetõ be”. Álláspontom szerint a kizárólag magyar állampolgárság mint alkalmazási feltétel elõírása a honvédség – mint nemzetbiztonsági szempontból kiemelten „szenzitív” terület – esetében különösen indokolt. A 962/B/1992. AB határozat – ezzel összhangban – úgy fogalmaz, hogy az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján
15772
MAGYAR KÖZLÖNY
törvény a közhivatal viseléséhez való jogot szabályozhatja, a közhivatal betöltését feltételekhez kötheti. A törvényhozó a közhivatal-viselés szabályainak során megállapíthat a köztisztviselõvel szemben olyan követelményeket is, amelyek a közszolgálat tisztaságát, a közfeladatok ellátásában a pártatlan, részrehajlástól és befolyástól mentes eljárást biztosítják. (ABH 1995, 627, 629.) A haza (katonai) védelmének biztosítása, – úgyis mint alapvetõ állampolgári kötelezettség teljesítése – olyan katonák állományba kerülését feltételezi, akiknek hûsége feltétlen és kötõdése kizárólagos a Magyar Köztársasághoz. E nélkül életének kockáztatása nem volna elvárható. A jogalkotó ezért dönthet úgy, hogy az alkalmazáshoz szigorúbb követelményeket támaszt. Míg a kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezõ katona esetében fel sem merülhet a tevékenységét befolyásoló idegen állampolgári kötõdés, addig a kettõs (vagy többes) állampolgársággal rendelkezõ katona esetében ezt nem lehet kizárni. A másik állampolgársági viszony kötelezettségekkel is terheli a katonát, aki ezekre adott esetben hivatkozhat, illetve vele szemben a másik állam elvárásokat fogalmazhat meg, feladatai megfelelõ ellátásában is akadályozhatja. A belátható életpálya következménye, hogy a katona elõbb-utóbb fontos és bizalmas munkakörbe kerül, ezért nemzetbiztonsági okból informálódni kell róla, ami nehezen végezhetõ el, ha életének egy részét adott esetben külföldön töltötte. Emellett a NATO-tagságból eredõ fokozott biztonsági követelménynek történõ megfelelés is indokolja álláspontom szerint a kettõs állampolgárok állományba vételének tilalmát. 3. Nem értek egyet a határozat indokolásának azon kijelentésével, hogy az egyén állam iránti politikai-erkölcsi elkötelezettsége olyan beállítottságnak tekinthetõ, amelyet az ember személyes tulajdonságai határoznak meg, és hogy e kötõdés determináló tényezõi közé nem sorolható az egyén kettõs (vagy többes) állampolgársága. Véleményem szerint – utalva a fent kifejtettekre – a magyar állampolgárság melletti másik állampolgárság igenis befolyásolja az egyén állam iránti lojalitását, elkötelezettségét és hûségét. Ezt igazolja a Hjt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja is, miszerint a törvény erejénél fogva szûnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya, ha más állam állampolgárságát megszerzi. Ebben a körben kívánok rámutatni arra is, hogy álláspontom szerint nem tartoznak homogén csoportba azok, akiknek egy állampolgárságuk van azokkal, akiknek kettõ vagy több. 4. Emellett utalok arra, hogy maga a határozat is tartalmazza, hogy a jogalkotó elõírhat a különbözõ állami tevékenységek végzéséhez, munkakörök betöltéséhez nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelést, védve ezáltal az államot olyan – magyar vagy nem magyar, esetleg kettõs vagy többes állampolgárságú – egyének vagy cso-
2009/61. szám
portok cselekményei ellen, amelyek a demokratikus jogállamot, illetve társadalmat vagy azok lényeges értékeit támadják. Álláspontom szerint ez indokolja, hogy a szolgálati viszony létesítésének feltételei meghatározása terén több korlátozás lehetséges, így a vitatott korlátozás is a megkülönböztetés alkotmányos alapokon nyugvó ésszerû indoka. 5. Végezetül azonban hangsúlyozni kell, hogy a korlátozó szabályozást követõen a körülmények lényeges megváltozása folytán – a nemzetbiztonsági és azon belül a katonai biztonsági követelmények enyhülésével – a jogalkotó a korlátozást bármikor feloldhatja. Az ehhez szükséges szakmai ismeretekkel, tényekkel és információkkal a módosítást elõterjesztõ Kormány és a törvényalkotó Országgyûlés rendelkezik. Dr. Lenkovics Barnabás s. k., alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós alkotmánybíró különvéleménye Egyetértek a Hjt. 41. § (1) bekezdése „kizárólag” szövegrésze alkotmányellenességének megállapításával és megsemmisítésével, vagyis azzal, hogy a többes állampolgárságú magyar állampolgár is létesíthessen katonai szolgálati viszonyt. Véleményem szerint azonban – a szoros és nyilvánvaló összefüggésre tekintettel – egyidejûleg a Hjt. 62. § (1) bekezdés h) pontjának alkotmányellenességét is meg kellett volna állapítani. Ez utóbbi rendelkezés kimondja: „[a] törvény erejénél fogva szûnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya: [...] h) más állam állampolgárságának megszerzése esetén”. Az Alkotmánybíróság idevonatkozó gyakorlata alapján akkor tekint el az indítványhoz kötöttségtõl, ha megállapítható a támadott rendelkezés és egy másik rendelkezés között – az alkotmányosság megítélése szempontjából releváns – szoros tartalmi összefüggés [lásd legutóbb összefoglalóan: 103/2008. (VII. 11.) AB határozat, ABK 2008. július-augusztus, 1101, 1102.; és az általa felhívott korábbi döntések: 3/1992. (I. 23.) AB határozat, ABH 1992, 329, 330.; 26/1995. (V. 15.) AB határozat, ABH 1995, 123, 124.; 2/1998. (II. 4.) AB határozat, ABH 1998, 41, 46.; 16/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 140, 153.; 5/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 75, 77.; 67/2006. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2006, 971, 978.]. A jelen ügyben az indítványozó kétségkívül csak a katonai szolgálati viszony létesítése körében kifogásolta a kizárólagos magyar állampolgárság elõírását, de ugyanezen körülmény ugyanezen okból kifolyólag releváns a szolgálati viszony megszûnése körében is. A Magyar Honvédség állományába tartozó katona ugyanis a törvény erejénél fogva kikerül az állomány kötelékébõl, ha szolgálati viszonyának fennállása alatt más állam állampolgárságát
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
megszerzi. Éppen ezért a magyar állampolgárság kizárólagossága mindkét esetben sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt állampolgári jogokban való egyenlõség alkotmányos elvét. Az Alkotmánybíróság többségi döntésébõl az következik, hogy a határozat közzététele után a többes állampolgárságú személy is jogosult lesz katonai szolgálati viszonyt létesíteni, de ha ugyanezen személy egy további állam állampolgárságát bármilyen jogcímen is idõközben megszerzi, erre való tekintettel a Hjt. hatályban maradó 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján – a jogviszony létesítését alkotmányosan lehetõvé tevõ magyar állampolgársága ellenére – szolgálati viszonya megszûnik. Dr. Lévay Miklós s. k.,
15773
Az Országgyûlés 34/2009. (IV. 30.) OGY határozata az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat módosításáról* Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 14/2006. (V. 31.) OGY határozat a következõk szerint módosul: Az Országgyûlés
alkotmánybíró
a Külügyi és határon túli magyarok bizottságába A különvéleményhez csatlakozom.
Szabó Vilmos korábban megüresedett alelnöki helyére dr. Szakács Lászlót
Dr. Holló András s. k., alkotmánybíró
a bizottság alelnökévé, az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságba Velez Árpád helyett
IX. Határozatok Tára
Rónavölgyi Endrénét, az Oktatási és tudományos bizottságba
Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 33/2009. (IV. 30.) OGY határozata az atomenergia 2007. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés elfogadásáról* 1. Az Országgyûlés „az atomenergia 2007. évi hazai alkalmazásának biztonságáról” szóló jelentést elfogadja. 2. Az Országgyûlés felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja felül az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos szabályozás és irányítás szervezeti rendszerét.
Rónavölgyi Endréné helyett dr. Kolber Istvánt, a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságba dr. Hende Csaba helyett dr. Balsai Istvánt, a Nemzetbiztonsági bizottságba dr. Horváth Zsolt (Veszprém) helyett dr. Hende Csabát a bizottság tagjává megválasztja.
3. Ez a határozat a közzétételének napján lép hatályba. Dr. Szili Katalin s. k., Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyûlés elnöke
az Országgyûlés elnöke
Podolák György s. k.,
Dr. Szûcs Lajos s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
* A határozatot az Országgyûlés a 2009. április 27-i ülésnapján fogadta el.
Podolák György s. k.,
Dr. Szûcs Lajos s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
* A határozatot az Országgyûlés a 2009. április 27-i ülésnapján fogadta el.
15774
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány határozatai A Kormány 1061/2009. (IV. 30.) Korm. határozata a Honvédelmi Minisztérium feladatkörébe tartozó beruházások és eszközbeszerzések forrásának biztosításáról A Kormány
2009/61. szám
XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplõ kiadási elõirányzatról 1640 millió forint átcsoportosítását rendeli el a fejezet 2. cím, 1. alcím, 3. Ingatlan-beruházás, és 4449,4 millió forint átcsoportosítását a 2. cím, 1. alcím, 2. Egyéb eszköz vásárlása jogcímcsoport kiadási elõirányzatára a melléklet szerint; 2. tudomásul veszi, hogy az 1. pontban átcsoportosított összeg – a KvTv. 7. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen – a KvTv. XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetbe átcsoportosításra kerül.
1. a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: KvTv.) 7. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a KvTv.
Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök
Melléklet az 1061/2009. (IV. 30.) Korm. határozathoz
ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELÕIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA* a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény 7. § (1) bekezdése alapján a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2009. Millió forintban, egy tizedessel A módosítás jogcíme
KIADÁSOK Államháztartási egyedi azonosító
Elõ- KiAl- Jog- Jog- ir.- emelt FejeAl- Jog- Jog- ElõFejezet- Cím- cím- cím- cím- cso- elõ- zet- Cím- cím- cím- cím- ir.szám szám szám csop.- szám port- ir.név név név csop.- név csop.szám név név szám szám
XLIII.
Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások 2
Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 1
278345
Felhalmozási jellegû kiadások 2
278356
3
278645
Kiemelt elõirányzat neve
A módo- A módosítást sítás elrendelõ követMódosítás jogkezõ (+/–) szabály/ évre ha tááthúzódó rozat hatása száma
5
Az elõirányzat-módosítás érvényessége:
Egyéb eszközök vásárlása
+4449,4
Ingatlan-beruházások
+1640,0
Fejezeti tartalék
–6089,4
a) a költségvetési évben egyszeri jellegû
Az elõirányzatok felhasználása/zárolása (módosítás +/—)
Az adatlap 5 példányban töltendõ ki Fejezet
1 példány
Állami Számvevõszék
1 példány
idõarányos
Magyar Államkincstár
1 példány
teljesítményarányos
Pénzügyminisztérium
2 példány
egyéb: azonnal
* Az összetartozó elõirányzat-változásokat (+/–) egymást követõen kell szerepeltetni.
Összesen
6089,4
I. negyedév
6089,4
II. negyedév
III. negyedév
IV. negyedév
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
15775
A Kormány 1062/2009. (IV. 30.) Korm. határozata a Kvantum Faktor Vállalkozási és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. részére nyújtandó egyszerû (sortartó) állami kezességvállalásról 1. A Kormány a) a gazdasági válság vállalkozásokra gyakorolt hatásainak mérséklése érdekében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. § (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – összhangban a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény 33. § (1) bekezdésével – egyszerû (sortartó) állami keze+sséget vállal a Kvantum Faktor Vállalkozási és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által kereskedelmi bankoktól felveendõ, legfeljebb 2010. december 31-ig tartó futamidejû, legfeljebb összesen 6 milliárd forint összegû hitelei tõkeösszegének 80%-ára; b) felkéri az Államadósság Kezelõ Központ Zrt.-t az állam által vállalt kezesség elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjérõl szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése b) pontjának 2. alpontja szerinti közremûködésre; c) engedélyezi, hogy a Kvantum Faktor Vállalkozási és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. a hitelezõ kereskedelmi bankok kiválasztására nyilvános pályázat helyett legalább három ajánlattevõ ajánlatát kérje be; d) felhatalmazza az államháztartásért felelõs minisztert – a közösségi állami támogatási szabályokkal összhangban – a kezességvállalási szerzõdés megkötésére és arra, hogy az egyszerû állami kezességvállalásért a Kvantum Faktor Vállalkozási és Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-vel szemben egyszeri, a kezességgel biztosított tõkeösszeg 2%-ával megegyezõ mértékû kezességvállalási díjat határozzon meg. Felelõs: pénzügyminiszter Határidõ: azonnal 2. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba.
Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök
A Kormány 1063/2009. (IV. 30.) Korm. határozata a 2010. évi Úszó, Mûugró, Mûúszó és Nyíltvízi Európa-bajnokság megrendezésével összefüggõ állami szerepvállalásról A Kormány 1. felhatalmazza az önkormányzati minisztert, hogy az Európai Úszó Szövetség (LEN) 2010. évi Úszó, Mûugró, Mûúszó és Nyíltvízi Európa-bajnokság (a továbbiakban: Európa-bajnokság) megrendezésére vonatkozó elõírásaiban foglalt, a rendezéshez szükséges – a sportról szóló 2004. évi I. törvény 50. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott – garanciavállalást tartalmazó nyilatkozatot a Magyar Állam nevében aláírja; Határidõ: azonnal
15776
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/61. szám
2. felhívja az érintett minisztereket, hogy a 2009–2010. években 50-50%-ban biztosítsák az Európa-bajnokság rendezésével összefüggésben a központi költségvetést terhelõ kiadásokat azzal, hogy a 2009–2010. évi központi költségvetési kiadások együttes összege a 400,0 millió Ft-ot nem haladhatja meg; Felelõs: önkormányzati miniszter pénzügyminiszter 3. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a 2. pontban meghatározott összegû központi költségvetési kiadás kifizetéséhez szükséges összegbõl a 2009. évre vonatkozó, 100,0 millió Ft többlettámogatást az Önkormányzati Minisztérium fejezet részére biztosítsa; Felelõs: pénzügyminiszter Határidõ: 2009. július 31. 4. felhívja az érintett minisztereket, hogy a 2. pontban meghatározott összegû központi költségvetési kiadás kifizetéséhez szükséges összegbõl a 2010. évre vonatkozó 100,0-100,0 M Ft-ot a 2010. évi központi költségvetésbe tervezzék be. Felelõs: önkormányzati miniszter pénzügyminiszter Határidõ: a 2010. évi költségvetési tervezéssel összefüggõen folyamatos 5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
15777
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a
MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes kiadványt. 1867-tõl történelmi hagyomány és a parlamentarizmus lényeges eleme, hogy az országgyûlésnek felelõs kormányzat legfontosabb céljait és feladatait cselekvési programba foglalja. E programok átfogó képet adnak egy-egy idõszakban az ország helyzetérõl, politikájának irányáról, célkitûzéseirõl, ezért jelentõs történelmi, politikai és jogi forrásanyagot képeznek. Keresésük eddig hosszú idõt igényelt, ugyanis ezek az alapvetõ kordokumentumok összegyûjtve még nem jelentek meg. A hiánypótló mû, amely a Miniszterelnöki Hivatal és az Országgyûlési Könyvtár munkatársainak közös gondozásában jelent meg, azért is úttörõ vállalkozás, mert történelmünk utolsó másfél évszázadának kormányprogramjait – 2002-vel bezárólag – teljességre törekedve, szöveghûen publikálja a széles körû nyilvánosság számára. A parlamentben elhangzott és másutt fellelhetõ programszövegek, illetve adataik mellett számos egyéb tényanyag (a kormányfõk korabeli fotói, születési–halálozási adatai, a kormányok mûködési ideje, tagjainak pontos névsora és a miniszteri változások idõpontjai) is hozzáférhetõ a két vaskos kötetben. A mû használatát Romsics Ignác történésznek az összes eddigi magyar kormány mûködésérõl áttekintést nyújtó, színvonalas bevezetõ tanulmánya, valamint a kormányprogramok mutatói segítik. A könyv joggal számíthat a közélet szereplõinek, a politikai, jogi és történeti kutatásnak, a felsõoktatás oktatói és hallgatói karának, továbbá a közmûvelõdési intézmények és a nagyközönség érdeklõdésére is. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MEGRENDELÉS Megrendelem a
MAGYAR KORMÁNYPROGRAMOK 1867–2002 címû kétkötetes, 1728 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 9975 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................
............................................... cégszerû aláírás
15778
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/61. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó gondozásában megjelenõ
PÉNZÜGYI KÖZLÖNY – a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjaként – folyamatosan frissülõ, összefoglaló képet ad az adózást, a pénzügyeket, a számvitelt érintõ valamennyi kérdésrõl, információról, változásról, újdonságról. Az adózási és egyéb pénzügyi kérdésekben érintettek, illetve a téma iránt érdeklõdõk egy hivatalos lapban összefoglalva, a teljesség igényével tájékozódhatnak az õket érintõ kérdésekrõl, az aktuális változásokról, pályázati és egyéb szakmai felhívásokról. A Pénzügyi Közlöny folyamatosan, teljes terjedelmükben közzéteszi a pénzügyi területen alkotott új jogszabályok szövegét, az egyes jogszabályok módosításait, valamint a jogalkalmazást megkönnyítve megjelenteti az azokhoz fûzött indoklást is. A fentieken túl a lap tartalmazza a pénzügyi területet érintõen közzétett állami irányítás egyéb jogi eszközeit, közleményeket, pályázatokat, továbbképzéseket, álláshirdetéseket, az egyes pénzügyi szervezetek közleményeit, tájékoztatóit, az egyes cégeket érintõ hirdetményeket. 2009. évi éves elõfizetési díj: 45 108 Ft áfával, féléves elõfizetés: 22 554 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411). Elõfizetésben megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Pénzügyi Közlöny címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2009. évi elõfizetési díj egy évre: 45 108 Ft áfával. fél évre: 22 554 Ft áfával. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
15779
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik az
EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az EU-Jogszabálytár az Európai Unió magyarra lefordított elsõdleges (alapszerzõdések, csatlakozási okmányok) és másodlagos (az Európai Unió szervei által alkotott jogi aktusok) joganyagát tartalmazza. Az EU-Jogszabálytár DVD-n a dokumentumok többféle szempont (évszám, Celex-szám, kibocsátó stb.) szerint kereshetõk. Az adatbázisból megismerhetõk a joganyagok jellemzõi (megjelenés adatai, kibocsátó, hatályosság, egyéb lényeges megjegyzések stb.), valamint közvetlenül elérhetõk azok kapcsolatai más EU-s, illetve magyar jogszabályokkal. Az Európai Unió jogában kevésbé jártas felhasználók számára lényeges információkkal szolgálnak az EU Asszisztens menüpontban található ismertetõk. Az EU Extra menüpont tartalmazza a magyar csatlakozási okmányt, valamint egyéb kiemelkedõen fontos európai vonatkozású dokumentumokat. Az EU-Jogszabálytár felhasználóbarát kialakítása és könnyen kezelhetõ funkciói hasznos és gyors segítséget nyújtanak mind az EU-jogban már jártas, mind az azzal most ismerkedõ felhasználók számára. Az EU-Jogszabálytár és a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR között is mûködik az átjárhatóság, vagyis ha az EU-Jogszabálytárban magyar jogszabályra van hivatkozás, akkor azt az EU-Jogszabálytárból azonnal meg lehet nyitni. Az EU-Jogszabálytár elõfizetési díjából a Hivatalos Jogszabálytár elõfizetõi 50% kedvezményt kapnak. Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft 312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft
¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨
Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-ös telefonszámon. A megrendeléseket a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., faxszámon a 266-8906, illetve e-mail-en az
[email protected]) kérjük eljuttatni.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az EU-JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2009. ...................................... hónaptól. A megrendelõ neve: ............................................................................................................................................. A megrendelõ címe: ............................................................................................................................................. Ügyintézõ neve: ................................................................................................................................................... Telefonszáma: ...................................................................................................................................................... Küldési név, cím: .................................................................................................................................................. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás
15780
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/61. szám
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik a
MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Tartalom Online adatbázis és napi adatfrissítési szolgáltatás A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD havi frissítésû lemeze közel 150 000 jogszabályszöveget tartalmaz. Az alapszövegek mellett egységes szerkezetben közli azok mindenkori hatályos változatát, korábbi szövegváltozatait, illetve a már hatályon kívül helyezett jogszabályokat is, továbbá az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszterek, az Alkotmánybíróság, a Legfelsõbb Bíróság, az Országos Választási Bizottság stb. határozatait, állásfoglalásait, a különbözõ irányelveket és iránymutatásokat, neves szerzõk által készített kommentárokat, nemzetközi szerzõdéseket, tájékoztatókat, hirdetményeket, pályázati felhívásokat, törvényjavaslatokat és törvényindokolásokat. A szövegek és adatbázisok közvetlen forrásai a hivatalos lapok, így a Magyar Közlöny, az ágazati közlönyök, az Alkotmánybíróság Határozatai, továbbá a Bírósági Határozatok, a Versenyfelügyeleti Értesítõ, az Adó és Ellenõrzési Értesítõ és a Versenybírósági Határozatok. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR elõfizetõi számára a jogszabályok naponta aktualizált online adatbázisa ingyenesen érhetõ el, továbbá lehetõség van a havonta megküldött DVD-adatbázis napi rendszerességû aktualizálására, internetrõl letöltött adatcsomag segítségével. E két szolgáltatás segítségével a jogszabály-változások folyamatosan nyomon követhetõk. Sokoldalúság A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR jogszabály-szolgáltatását többféle keresési lehetõség teszi teljessé. A kényelmes eligazodást támogatja a szövegbe épített hivatkozások rendszere (tartalmilag kapcsolódó más jogszabályok, jogegységi határozatok, bírósági és versenytanácsi határozatok, APEH-iránymutatások) és a joganyagok belsõ felépítésének és külsõ kapcsolatainak interaktív ábrázolása is. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR és az EU-Jogszabálytár között az átjárhatóság biztosított, vagyis ha a magyar jogszabályban hivatkozás található uniós jogszabályra, akkor azt közvetlenül meg lehet nyitni a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁRBÓL. Az alapprogramot kiegészítõ DVD-JOGSZABÁLYTÁR Asszisztens a különbözõ adatállományok (Szolgáltatások Jegyzéke, magyar és angol nyelvû TEÁOR, Kereskedelmi Vámtarifa Jegyzék stb.) adatbázisszerû kezelésének segítõje, újdonság- és változásfigyelõ szolgáltatása pedig lehetõvé teszi a jogszabályváltozások hatékony követését. Iratmintatárunkat folyamatosan frissítjük és bõvítjük. (A Jogszabálytár bármely szövegrészlete kinyomtatható vagy szövegszerkesztõbe átemelhetõ.) Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft 351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft
¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨
Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-ös telefonszámon. A megrendeléseket a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., faxszámon a 266-8906, illetve e-mail-en az
[email protected]) kérjük eljuttatni.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2009. ............................... hónaptól. A megrendelõ neve: .................................................................................................................................................................... A megrendelõ címe: .................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve: .......................................................................................................................................................................... Telefonszáma: ............................................................................................................................................................................. Küldési név, cím: .........................................................................................................................................................................
Keltezés: ………………………………………
……………………………………… cégszerû aláírás
2009/61. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
15781
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Könyvesházban (tel.: 321-2136, fax: 321-5275), valamint a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]).
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:
A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………
cégszerû aláírás
15782
MAGYAR KÖZLÖNY
2009/61. szám
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. A papír alapon terjesztett Magyar Közlöny a kormányzati portálon közzétett hiteles elektronikus dokumentum oldalhû másolata. A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2009. évi éves elõfizetési díj: 151 452 Ft. Egy példány ára: 315 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +270 Ft.
HU ISSN 0076—2407 09.1133 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285
