59. H Í R L E V É L augusztus. Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság Közhasznú Egyesület Internetes Újságja

59.

HÍRLEVÉL 2014. augusztus Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság Közhasznú Egyesület Internetes Újságja

Miért ünnepi szám? Az augusztus 20-a nemzetünk legnagyobb ünnepe, mely ünnepen tartjuk legnagyobb kiállításunkat, éves seregszemlénket már hosszú évtizedek óta. Ez a seregszemle Társaságunknak külön ünnepet jelent, és néhány éve sikerült ehhez az ünnephez igazítani a Debreceni Pozsgástár megjelenését is. Ünnepi alkalom az is, hogy igen szerény anyagi lehetőségeink közepette a derékszíjat fulladásig húzva, sikerült az újság terjedelmét az ünnepre 64 oldalra növelni. Ezt a kis ajándékot, meglepetést kérjük, fogadja mindenki szeretettel, az előfizetők iránti tiszteletünk és köszönetünk jeleként. E bevezetőben szeretnék reagálni néhány szakmai felvetésre. A Hírlevélben több helyen is faj helyett fajta jelent meg. Oka egyszerű: szándékosan hagytam a szerző szóhasználatát, mivel első olvasatra is világos volt előttem, a szerző tisztában van e fogalmakkal, csak szinonimaként használja a mindennapos beszédben. A faj, fajta fogalmakat minden Olvasónk ismeri, mivel már az általános iskolában megtanítják. A Pozsgástárban megjelenő Elton Roberts cikkekben a szerző rendszeresen a tüske szót használja a tövis helyett. Ez is így maradt szándékosan. Az USÁ-ban elfogadott a használata, olyannyira, hogy az ottani újság, a Cactus and Succulent Journal szerkesztősége sem javította ki. A főszerkesztő gondja az újság felületének minél jobb kihasználása. Az oldalakon belüli fejléc sok-sok gondot okozott és sok helyet foglalt el, főleg amikor kifutóra kellett nagyítani a képeket. Ezért próbálkozunk az egyszerűsítéssel, csak az oldalszámot hagytuk meg középen egy kis kerettel, így okozza a legkevesebb problémát. Aki tud jobb, használhatóbb, esztétikusabb megoldást a nyomdász szakma és az olvasó közönség érdekeit szem előtt tartva, kérem, írják meg részünkre. Most pedig nézzük, miről olvashatunk az ünnepi újságban! Tóth Norbert Az „Óriás” első virágai, avagy egy Echinopsis terscheckii rendhagyó életrajza. A gyűjtő fanatikus hitét és próbálkozását mutatja be egy nagyra növő kaktusz körülményeink közötti megtartásában és virágzásra bírásában, amelyben, mint sok másban az életben, a szerencse és a véletlen is szerepet kap. A még kicsi kaktusz haza utazása sem volt egyszerű: „Küszködésünket megunva a sofőrök leállították a „poggyászbirkózást”, hogy ők rakhassák be minél helytakarékosabban a gigászi táskákat, dobozokat, satöbbit. Egyikük hatalmas szerencsétlenségére – mielőtt szólhattam volna - pont az én puha oldalú bőröndömet ragadta meg nagy hévvel, de nem a fogantyúját megmarkolva, hanem átölelve a méretes koffert, hogy a következő pillanatban harsány ordítás kíséretében már el is hajítsa azt. Nos, aki próbált már egy 5 centiméteres árszerű tövisekkel felfegyverzett nagydarab kaktuszt magához szorítani, el tudja képzelni emberünk reakcióját. Miután sikeresen „beoltotta magát kaktusz vírus ellen”, én sűrű elnézések közepette felajánlottam neki, hogy inkább én

szeretném biztonságba helyezni a szúrós csomagot, nehogy valaki hasonlóképpen pórul járjon vele. Mondanom sem kell, hogy nem lettünk nagy barátok a buszvezetővel, ahogyan mondani szokás, ha szemmel ölni lehetne, az én hullám is odakerült volna a bőröndöm mellé. Ahogy rám nézett, tekintetében a harag és a szánalom furcsa egyvelegét láttam, ami részben érthető volt: ki az az elmebeteg, aki Hispániából nem sangriát, kagylóból készült dísztárgyakat, serrano sonkát, vagy isten ments, flakonban tengervizet visz haza magával emlékbe, hanem egy méretes oszlopkaktusz csemetét! Nem marad el a növény leírásának ismertetése sem, megelőzően némi taxonómiai mentegetődzéssel: „Kérem nézze el nekem a kedves Olvasó, hogy a szóban forgó növényt az írásom során következetesen Trichocereusként, nem a manapság érvényesnek tartott Echinopsis nemzetségnévvel illettem. Oka csupán annyi, hogy a kaktusz Trichocereus terscheckii néven került birtokomba, és számomra az is marad örökké.” Többen is mondták, ritkán olvasható olyan velősen, érthetően, tömören fogalmazott élőhelyeket, nagyobb földrajzi egységeket ismertető tanulmány, mint amilyen az Oldřich Fencl Az amerikai délnyugat nemzeti parkjai. Most érkeztünk a 3. részhez, változatlanul sok-sok érdekességgel és kiváló fényképekkel a Halál-völgyről, a Nagy-medencéről. A Halál-völgye, mint nemzeti park 1994. október 31-én lett beiktatva, és a beiktatás előtt is nemzeti műemlék státusza volt 1933. február 11-től, ami viszont alacsonyabb besorolást jelentett. Ez a tény akkor nem biztosította számára a teljes védelmet, és az anyagi segélyeket. A Badwater (Rossz víz) környékén még alacsonyabban elhelyezkedő területek is vannak, és itt általában nagyon magas a nappali hőmérséklet, és ezért a szakemberek joggal feltételezik, hogy a valós hő rekordok biztosan nagyobb értékűek, mint máshol a világon. A szerző hasonló évszakban 50C°-ot mért, éspedig délután 5 órakor. A vidék tényleg úgy hat, mint egy tüzes kemence, azonban klimatizáció nélkül is el lehet viselni ezt a körülményt. A levegő relatív páratartalma csak 10%-os, ezért az 50C°-os hő nem okoz nagyobb megterhelést, mint a 37C° 60%-os telítettségnél. Az izzadság a testről hamarosan elpárolog, és így a testtől és a szervezettől azonnal elvonja a hőt, és azok nem hevülnek túl. A Nagy-medence első benyomásra egyhangúnak tűnhet, mert a völgyben az üröm (Artemisia tridentata) az uralkodó, míg a környező domborulatokon az utahi boróka, a (Juniperus osteosperma) van túlsúlyban. Ennek ellenére a parkban több mint 800 faj él, néhányuk az erősen sós környezetet is megszokta. A négyszárnyú boróka (Atripex canescens), só feleslegét speciális leveleiben helyezi el, mert különben a felgyülemlett só készlet elpusztítaná. Itt is jelen vannak endemikus fajok, mert a felmeredő hegygerincek elszigetelt völgysivatagot hoztak létre, és az ilyen nagy magasságokon át nehézkessé vált a géncsere, ez az oka néhány önálló faj kifejlődésének. Dr. Nemes Lajos Fegyverneki Frommer István szakirodalmi munkássága az 1933-1936. években. Befejező rész. A magyarországi pozsgásgyűjtés múltjának egyik részlete került feltárásra ebben a sorozatban. A befejező részhez előkerült anyagok rendezése nem kevés fejtörést okozott a szakirodalmi anyaghoz való hozzáférés körülményessége miatt. A Kertészeti Szemle hivatkozott példányait beszerezni nem tudtam. Sajnos azt sem látta még szükségesnek senki, hogy ezen érdekes és hasznos folyóirat digitalizáltan elérhető legyen a világhálón. Emiatt egyes szöveg részeket nem lehetett pontosítani, kiegészíteni. De a remény él, talán a még lappangó írásokat is sikerül megszerezni. Frommer írja 1936-ban: Amikor néhány héttel ezelőtt az a megtiszteltetés ért, hogy a Kertészeti Szemle beszámolót kért tőlem az általam alapított "Mexico" Kaktuszfarmról, akkor ez a telep már

nem volt az enyém. Ez a beszámoló tehát egyben búcsú is lesz: búcsú azoktól a növényektől, amelyeket öt éven át nagy szeretettel ápoltam és attól a háztól, amelyben ezer meg ezer szép órát töltöttem el. A "Mexico" Kaktuszfarm, mintegy öt évvel ezelőtt, egy melegágyi ablakalja magángyűjteményemből sarjadzott ki, és öt év szakadatlan munkájával lett egyik legnagyobb, hazai szukkulenta-telepünkké.1931-ben tett próbálkozások után 1932-ben vetettem először nagyobb mennyiséget: mintegy 50.000 szem magot. Mivel egyelőre a jó mag és a rentábilis fajták kérdése volt a legfontosabb, az első időben pontos feljegyzéseket vezettem minden egyes fajta keléséről, éspedig olyképpen, hogy feljegyeztem minden tasak pontos tartalmát, a vetés és az első csírázás napját, s a kikelt növények számát (külön a "jókat" és külön a "rosszakat") az első tűzdeléstől a "sereghajtókig". A következő éveken mindig több és több (évenként többszázezer szem) magot vetettem el, éspedig az addig tett tapasztalatok alapján túlnyomórészt H. Winter, Frankfurt magjait. Elton Roberts Kaktuszok otthonunkban - Egy profi termesztő tippjei. A sorozat harmadik része a számos gyönyörű virágú Echinocereus faj közül ragad ki néhányat, megemlítve azok rendszertani besorolását, természetes élőhelyi körülményeit és igényeit. „Ejha! Lehetetlen nem szeretni ezeket a fantasztikus virágokat, ráadásul maga a növény is meglehetősen "csinos". Nem értem miért nem látok szinte soha ebből a fajból eladó példányokat a vásáros polcokon, hacsak azért nem, mert E. dasyacanthus-ként vagy E. pectinatus-ként árulják a köztük lévő hasonlóság miatt.” (…) Különös, hogy az Echinocereus triglochidiatust nem említi ezen a néven, és úgy tűnik, mintha az E. coccineus változatának tartaná, érdekfeszítő rendszertani megjegyzéseket téve. „Az Echinocereus coccineus pályafutását még nem ezen a néven kezdte, eleinte az E. triglochidiatus var melanacanthus alá sorolták - ezen a néven emlegetik a "szakértők" azokat a fajokat, melyekkel még nem tudnak mit kezdeni. Taylor könyvet írt a nemzetségről, melyben megemlíti, hogy "Az Egyesült Államokban élő E. triglochidiatus komplex két, vagy talán három alapvető megnevezéssel feloldható. A legelterjedtebbek ezek közül a jól ismert E. coccineus ENGELM (1848) tudományos név körül mozognak, amely a Benson-féle E. triglochidiatus var melanacanthus-hoz tartozó típus." Akkor ez most jó név, vagy sem?” – tesz fel a kérdést a szerző. Aki elolvassa a cikket, néhány dologban tisztábban fog látni, és nem fogja megvásárolni ugyanazt a növényt két néven a kereskedők bánatára. Gonda István A Mexikói-öböltől a Grand-kanyonig. Az útibeszámoló 3. része szerencsénkre továbbra is bővelkedik humoros részletekben és ritkán látható képekben. „A mai nap első állomása a Boyce Thompson Arborétum. A bejárat előtt egy saguaro formájú szökőkút, amely éppen nem gyakorolta a szökést. Néhány lépésre tőle edényekbe ültetett kaktuszok és egy sziklakert díszítette a bejárat környékét. A pénztárfülke mellett eladó növények sorakoztak egy asztalon. A kertben szép kollekcióját láttuk kaktuszoknak, a nem őshonos fajok is szépen beilleszkedtek az itt élők közé. Jól ellátták jeltáblával a növényeket. Az üvegház azonban csalódást okozott, kevés növényt láttam benne, és nem mindegyik volt jó kondícióban. Egyébként sem értettem, hogy minek a növényház, hiszen a benne lévő fajok sok egyedét láttam kint a szabad ég alatt szebb külsővel. (…)Mikor a mosdót mentem meglátogatni kínos meglepetés ért. A férfiak feliratú ajtón belépve egy hiányos öltözetű nőt pillantottam meg a tükör előtt állva. Első reakcióm az volt, hogy elnézést kérve visszaléptem és megnéztem az ajtón a feliratot, hátha tévedtem. Nincs tévedés jó helyen jártam a nőről kiderült, egy élethű bábu csak! Gondolom, a női mosdóba egy férfi bábut tettek.”

Ficzere Miklós Kaktusz és pozsgásgyűjtők: Fábián László Kedves meghívást kaptunk a Szlovákiai Udvardon élő Fábián Lászlótól. Az útra nagy örömmel készülődtünk Dr. Csajbók Józseffel együtt. László megismerése, gyűjteményének megtekintése természetesen nem múlhatott el anélkül, hogy mindezt ne ismertessük meg a hazai olvasókkal. Szakmai tudása kiemelkedő és elismert, aki a cseh és szlovák Kaktusy szakfolyóirat szerkesztő bizottságának is tagja. Háza, telke mindenfelé a kaktuszok és más pozsgásnövények birodalma. Itt valóban minden sarok, minden zug a pozsgás növényekről mesél. A látványtól hirtelen azt sem tudtam, mit kérdezzek legelőször. „Felkértem több ismerősömet, hogy adjanak egy kis részt kertjükben. Eleinte mindenki segítőkész volt, de úgy a második évben már pénzt láttak a kollekcióban, és így is kezdtek viszonyulni hozzám. Több ilyen helyváltoztatást kellett elszenvednem. Végül néném adott helyet kertjében, sőt, megengedte, hogy a növényeimet náluk át is teleltethetem. Rossz ötlet volt! A helyiségben, ahol helyet kaptam volt a kazánház. Mivel egész télen nem mentem kedvenceimet ellenőrizni, tavasszal kaptam egy nagy pofont. Az összes példány tele volt gyapjastetűvel, némelyikük annyira fertőzött volt, hogy már nem lehetett megmenteni őket. Kb. csak egy tizednyi példányom maradt meg. Megint fél év kihagyás. A következő év virágszín pompája újra letaglózott. Néhány évtizedig még vándoroltam gyűjteményemmel, de 20 évvel ezelőtt azt mondtam, elég! Ekkor vettem meg Udvardon azt a területet, ahol most is gazdálkodom. Végre nem függtem senkitől, semmitől.” Ficzere Miklós főszerkesztő

Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság Közhasznú Egyesület Magtára Kéri és várja, hogy Tisztelt Olvasóink magadományaikkal a korábbi évekhez hasonlóan szíveskedjenek elősegíteni a 2013/14. évi magakciónk sikerét. A magvak lehetnek kaktuszok, egyéb pozsgás növények (sedumok, kutyatejfélék=Euphorbia, stb.), sziklakerti, alpesi, egyéb lágyszárú növények magvai. Az adományozott magvak eladási listáját honlapunkon közzétesszük, amelyből bárki tetszése szerint rendelhet. Az értékesítésből származó bevételt teljes egészében a Debreceni Pozsgástár előállítási költségeinek fedezetére fordítjuk. Bővebb információ honlapunk linkjére kattintva: http://kaktusz-es-pozsgas-tarsasag.hu/mkpt/az-mkpt-magtara A magvakat a következő címre küldjék: Nagyházi Tünde, 4556 Magy, József Attila út 49. Tel: 06-70/323-0308 E-mail: [email protected] Adományaikat előre is köszönjük, és külön köszönetünk, ha a magvakat megtisztított, felhasználásra kész állapotban küldik meg a fenti címre.

Írta: Nagy Károly, Budapest Európában a kaktuszokat elsősorban, mint dísznövényeket ismerjük és szeretjük. A kaktuszok a kereskedelmi forgalomba is mint dísznövények kerülnek és földrészünkön, de különösen a kontinentális éghajlatú országokban kevés embernek jutna eszébe, hogy a kaktuszok vagy annak termései táplálékul is szolgálhatnak. Őshonos területein a kaktuszokat már az őslakók is fogyasztották. Számukra a természet vadon növő növényei és köztük a kaktuszok fogyasztása ugyanolyan természetes volt, mint az európai emberek számára például az áfonya vagy az erdei gomba. Sőt a kaktuszok csemegének számítottak, melynek jelentőségét az a néhány indián krónika is megőrizte, amely az Indián kultúrák spanyol pusztításai során megmaradt. Idéznék néhány részletet a hódításokat túlélő irodalmi, emlékekből. Ezekben esetenként a spanyol hódítást is leírták az átélők, azték nyelven. A részletek az un."Firenzei kódex"-ben fellelt azték nyelvü szövegből valók és az egyik részlet felsorolja, hogy Moktezuma király mit küld az "égből jött isten"-nek tartott spanyoloknak a fogadására."az istenek ették a fehér tortillát, tojást, tyúkokat és gyümölcsöket, mint batáta, avogádó körte, földialma, kaktuszfüge, vörös kaktuszfüge, édes kaktuszfüge, zapote-kaktuszfüge, vizes-kaktuszfüge". Egy másik részlet majdnem hasonló az előbbihez, csak a spanyolok menekülését írja le Teakalhuejakanba, ahol "a törzsfőnök fogadta őket és ételt is adott - fehér tortillát, párolt és sült tyúkokat, tojást és néhány kaktuszfügét". Az idézetekből az állapítható meg, hogy a kaktuszfügét, a különféle opuntia-termések fogyasztását az indiánok nagy becsben tartották. Az indiánok ezenkívül fogyasztották az echinocactusok és ferocactusok húsát is kandírozva, továbbá főzeléknek és salátaféleségeknek elkészítve az opuntiák szártagjait is. A mexikói piacokon ezek az alapanyagok ma is kaphatók. Az indiánok ma is fogyasztják a számukra legolcsóbb, vadon termő kaktusz alapanyagokat. Elterjedt az Egyesült Államok és Mexikó kaktusztermő vidékein is a lakosság körében. Az Amerikai Kaktusz és Szukkulens Társaság összegyűjtötte és kiadta Cactus Cook Book /Kaktusz főző könyv/ című ételrecept könyvét, amely mintegy 100 különféle elkészítési módját közli a kaktusz alapanyagoknak. Élelmezéstudományi vizsgálatok az opuntiák gyümölcseinek összetételét az alábbiakban adják meg:

átlagos súly/gyümölcs gyümölcshéj ehető pép/gyümölcs ehető pép C-vitamin tartalma víz tartalom nyersfehérje szénhidrát rostanyag kalcium vas foszfor

48,2 g 29,4 % 70,6 % 15,3 mg/100 g 80,8 % 1,o % 13,1 % 4,2 % 26 mg/lOO g 0,3 mg/lOO g 29 mg/lOO g

Az Opuntia ficus-indica és az Opuntia tuna gyümölcstápértéke ugyancsak táplálkozástudományi vizsgálata szerint igen magas: száraz állománya 21,6 % rostanyag 3,7 % fehérje állomány 0,56 % olajtartalom 1,8 % cukor 14,o % 99 g nyersanyag = 42 calória Magas cukortartalma van a Carnegia gigantea gyümölcsének is. A II. világháború alatt, 1942-ben egy Hoppie nevű kémikus 28 g cukrot állított elő 0,5 kg gyümölcsléből. Az alábbiakban néhány ételreceptet írok le, amelyet bárki elkészíthet, csak az alapanyag biztosítása szükséges, ez pedig figyelembe véve, hogy általában opuntiákról van szó, nem lehetetlen. Fogyasztásra alkalmas Opuntia szártagok alapkikészítése: Először a töviseket kell a levágott szártagokról eltávolítani, amit laposfogóval megfogva éles késsel levagdosunk, vagy láng fölött leégetünk. Ételkészítéshez a tisztított szártagot kockára, vagy csíkokra vágjuk, sós vízben főzzük míg megpuhul, a vizet leöntjük, és hideg vízben addig mossuk míg a ragadós anyag eltávozott. Egy másik alapkikészítésnél a szártagokat burgonyahámozóval megtisztítjuk, megmossuk, csíkokra vagy kockákra vágjuk, 1 liter vízben két marék darabolt szártagot egy kávéskanál sóval 10 percig forraljuk lassan, a vizet leöntjük és további használatra kész. Bableves kaktusszal /Mexikó/ Hozzávalók: l/4 kg nagyszemű bab, lemosva 1/2 csésze étolaj 1 fej hagyma összevágva 1,5 liter víz 3 gerezd fokhagyma 4-5 opuntia lap Tegyük a vízbe összekeverve a babot, olajat, 1/2 adag hagymát, 2 gerezd fokhagymát szétdörzsölve, és főzzük fedő alatt lassú forrással, amíg a bab megpuhul és a leve beürüsödik kissé. Ne sózzuk meg! Keverjük gyakran. Közben tisztítsuk meg az opunti a szártagokat és vágjuk 1/2 cm-es kockákra, forraljuk külön, sóval,

1 gerezd szétnyomott fokhagymával és 1/2 adag hagymával, míg megpuhul. Felszolgálás előtt a kaktusz kockákat keverjük bele a levesbe. Opuntia saláta /California/ Mosott és hámozott fiatal opuntia hajtásokat áztassuk sós vízben néhány órát. Öntsük le a vizet. Vágjuk vékony szeletekre, keverjük paradicsom szeletekkel vagy fejes salátával, használjunk hozzá bármilyen módon elkészített salátamártást. Sajtos kaktusz-saláta /Arizona/ Használjunk friss fiatal opuntia hajtásokat, tisztítás és hámozás után vágjuk apró darabokra, főzzük sós vízben míg megpuhul, vágjunk apró darabokra hagymát, keverjük össze, reszeljünk a keverékre sajtot ízlés szerint, saláta ecettel és olajjal ízesítsük. Paradicsomos kaktusz-saláta /Arizona/ Hozzávalók: 1 csészényi szeletelt és tisztított opuntiahajtás 2 csészényi szeletelt paradicsom 1 csészényi szeletelt zeller 1 kisfej hagyma felvágva 1 zöldpaprika felszeletelve karikákra, Összekeverni, salátamártással Ízesíteni, és sózni. Bisalada de napolitas /California/ Hozzávalók: 1 gerezd fokhagyma 1 csészényi szeletelt és tisztított opuntiahajtás 1 csészényi szeletelt zeller 2 evőkanál felvágott hagyma 1 karikára vágott zöldpaprika 1 csipetnyi friss, összevágott vagy 1/2 kávéskanálnyi szárított majoranna, só, bors ízlés szerint 2 evőkanál saláta vagy olivaolaj 2 evőkanál ecet /lO %-os/ 2 evőkanál víz 2 keménytojás 1/2 kávéskanál chili-por saláta-levelek, szeletelt paradicsom, petrezselyem Dörzsöljük ki a fokhagyma levét egy tálba és a rostokat dobjuk ki. Keverjük össze a tálban a kaktuszt, zellert, hagymát, majorannát, sót, zöldpaprikát, borsot, olajat, ecetet és vizet. Fedjük le és tegyük a hűtőszekrénybe néhány órára úgy, hogy időnként megkeverjük. Paszirozzuk át a keménytojást és keverjük össze a chili-porral, tegyük félre. Töltsünk meg egy tálat saláta levelekkel, ezután ráteszünk egy réteg szeletelt paradicsomot, erre öntjük a kaktusz keveréket, majd a tetejét díszítsük a paszirozott tojással és petrezselyemmel.

Waldorf kaktusz-gyümölcs saláta /California/ Hozzávalók: 2-3 db nagyobb lehűtött kaktusz/opuntia/gyümölcs 1 db nagy borízű alma, tisztítva és szeletelve 1/2 csészényi durván összedarabolt dió 1 csészényi szeletelt zeller 1/4 csészényi vermuth—bor 1/3 csészényi majonéz zöldsaláta Vágjuk fel a kaktusz gyümölcsöt úgy, hogy a két végét levágva, majd az oldalát felvágva lehámozzuk és a belső részt kockákra vágjuk, összekeverjük az almával és dióval, ráöntjük a bort a keverékre, könnyedén összerázzuk és egy órára lehűtjük. Szolgáljuk fel majonézzel leöntve a keveréket, majd zöldsaláta ágyra szervírozzuk. Irodalom: Joyce L, Tate: Cactus cook book Nagy Károly 1094 Budapest, Liliom u. 34-36. Megjelent: Csili kaktuszkedvelők tájékoztató, 1981/2. 34-35. o.

A nyári zöldség és gyümölcs szezon közepén a receptek kipróbálása nem jelenthet gondot. Köszönettel vennénk, ha olvasóink megírnák, melyik receptből készült étel bizonyult a legízletesebbnek. Külön öröm, ha újabb recepteket is küldenek részünkre, melyeket Hírlevelünkben közzétennénk. Küldjenek képeket is az ételről!

Társaságunk titkára, Szászi Róbert kérése a Debreceni Pozsgástár olvasóihoz Kérem a Debreceni Pozsgástár olvasóit, hogy aki a negyedévek végén nem kapja meg a Debreceni Pozsgástárt, ezt feltétlenül jelezze az alábbi elérhetőségek valamelyikén: [email protected] vagy [email protected] Jelzésük azért fontos, mert a Debreceni Pozsgástár postázása az egyik feladatom, és szeretnék napra kész nyilvántartással rendelkezni, illetve senkinek nem szeretnék kellemetlenséget okozni a postázás esetleges elmaradásával. Sajnos, minden negyedévben előfordul egy-két kézbesítetlenség, néha több is, amelyet csak akkor tudok gyorsan megoldani, amennyiben e tényről értesítenek. Segítségüket előre is köszönöm! Szászi Róbert

Pozsgás-munkanaptár, avagy: aktuális teendők augusztus hónapra E rovatunkban hónapról hónapra összegyűjtjük a jellemzően előforduló ápolási munkákat, amelyek pozsgás növényeink sikeres nevelését segítik.

1. A szabadba kihelyezett növényekre előnyösen hat a nappali és éjszakai órák hőmérsékletének változása. Emiatt védekezni nem kell, mert ilyenkor edződnek a változásokhoz, amely majd elősegíti alkalmazkodásukat a teleltetés körülményeihez. Az üvegházakban és fóliasátrakban elhelyezett növények légterét intenzíven szellőztessük az erős napsugárzás okozta erős felmelegedés mérséklése céljából. A nagyobb hőmérséklet különbség miatt szellőztessünk éjszaka is. 2. Augusztusra már megszokták növényeink az erős napsütést, ezért az „árnyékkedvelő” fajok kivételével megszüntethetjük az árnyékolást. Itt szeretném eloszlatni azt a tévhitet és a júliusi gondozási tanácsok 3. pontjában szakirodalom alapján írtakat, hogy vannak árnyékkedvelő fajok. Saját gyakorlati tapasztalatom alapján csak a napsütéshez való hozzászokás időtartamában létezik különbség. Az árnyékkedvelőnek tartott ún. „levélkaktuszok” is hozzászoknak a tűző napsütéshez, anélkül, hogy ez bármilyen problémát jelentene. Sőt! Kedvező hatása a virágzás szokatlan bőségében jelentkezik. 3. A hónap végével fejezzük be a tápoldatozást, és amennyiben tartósan csökken a hőmérséklet, úgy az öntözés mértékét is csökkentsük. A tápoldatozás befejezésének célja, hogy növényeink beért állapotban jussanak a teleltetés időszakába. 4. Miután a virágzás zöme megtörtént, gyűjthetünk magokat azokról a fajokról, amelyeknél a termés már beért. Beért termésünk akár múlt évi is lehet, mert egyes fajok termésének beérése hosszabb időt vesz igénybe. A magokat mindig tisztítsuk meg a hozzátapadt gyümölcshústól és egyéb maradványoktól. A magvakat lehetőleg papírtasakban tároljuk, mivel így az átszellőzése biztosított, és soha ne feledjük felírni a fajnevet. 5. Dugványokról még mindig szaporíthatunk. A levágott dugványok metszési felületét szellős helyen 1-2 hétig hagyjuk beszáradni, majd folyamhomokba helyezzük, ahol tavaszra meg is gyökeresedik. 6. A növényvédelemre továbbra is figyeljünk. A nyári időszakban különösen az atkák jelentenek veszélyt, közülük leginkább a takácsatka. A csiga viszont folyamatosan károsíthat, főleg nedvesebb időszakban, s ez a veszély az őszi esősebb időben, vagy a hűvösebb, harmatos reggelek beköszöntével válik teljessé. Ficzere Miklós

A CITES-sel foglalkozó írások befejezéseként szükséges megemlíteni a CITES és az Európai Unió kapcsolatában fellelhető különbségeket is, mivel a különbségek nem ismeretéből eredő hibás cselekmény igen komoly szankciókhoz vezethet, amikor a gyűjtő vagy egyéb személy hiába érvelne a CITES előírások maradéktalan betartásával. Az Unió polgárának csak a CITES ismerete kevés!! Az Európai Unióban a vadon élő fajok kereskedelmének szabályozása az Európai Közösség (EK) illetékessége. Az EK azonban nem tudja ezt a szerepet teljes mértékben betölteni, mivel jelenleg nem tagja az Egyezménynek. Mint az egyik legelső multilaterális környezet- és természetvédelmi egyezmény, a CITES csupán államok tagságát tette lehetővé. Azóta az egyezmények számára elfogadottá és szokásossá vált a Regionális Gazdasági Integrációs Szervezetek (REIOk), azaz olyan országok fölött álló szervezetek tagságának lehetősége, amelyeket olyan szuverén államok alkotnak, amelyek teljesen vagy részben ráruházták illetékességüket. A CITES Gaborone-i módosítása, amelyet a CITES konferencián fogadtak el 1983-ban, lehetővé tenné a REIOk csatlakozását is, és ezzel az Európai Unió is tagja lehetne az Egyezménynek. Azonban ez még nem lépett életbe. A CITES-t az EU-ban mindenhol olyan rendeleteken keresztül hajtják végre, amelyek közvetlenül a tagországokban alkalmazandók. A jelenleg az EU-ban hatályban lévő a CITES-re vonatkozó rendeletek a következők: 1. A kerettörvény: A Tanács 338/97/EK Rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által történő védelméről; valamint a rendelet azon fajokat felsoroló mellékletei, amelyek a kereskedelmet szabályozzák. 2. A végrehajtási rendelet: A Bizottság 865/2006/EK Rendelete (2006. május 4.), a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. E két rendelet határozza meg minden EU kormány számára a jogi kereteket és szabályozza az EU-ban a vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi, valamint EU-n belüli kereskedelmét. A mellékletek Az EU vadon elő fajok kereskedelmét szabályozó rendeletnek négy melléklete van (A, B, C és D). Az A, B és C melléklet nagyjából megfelel a CITES I., II. és III. Függelékeinek, de tartalmaz a CITES által fel nem sorolt fajokat is, amelyeket az EU belső jogszabályai védenek. A D melléklet, amelynek nincs megfelelője a CITES-ben, olyan fajokat sorol fel, amelyeket lehet, hogy valamely másik mellékletbe kell majd felvenni, és amelyeknek ezért az EU-ba történő behozatalát megfigyelés alatt tartják; erre gyakran „megfigyelési listaként” hivatkoznak. Azért, hogy az EUban honos fajok védelmére vonatkozo egyéb EU jogszabályokkal, pl. az Élőhelyvédelmi Irányelvvel és a Madárvédelmi Irányelvvel összhangban legyen a szabályozás, egyes a CITES II. és III. Függelékében felsorolt, az EU-ban őshonos fajokat az A melléklet tartalmazza. Az alább közölt 1. sz. táblázat összefoglalja az EU vadon élő fajok kereskedelmének szabályozása mellékleteiben felsorolt fajok csoportjait. A tagországok hozhatnak további nemzeti szintű intézkedéseket, pl. a mellékletekben felsorolt fajok tartásával és kereskedelmével kapcsolatban. A vonatkozó információkat az adott tagállam Igazgatási Hatóságától lehet megtudni. A CITES-hez hasonlóan, az EU vadon élő fajok kereskedelmének szabályozása általában minden egyedet érint, akár élő, akár élettelen, beleértve a mellékletekben felsorolt állat- és növényfajokból származó részeket és származékokat is. Azonban, ugyanúgy, mint a CITES Függelékeiben, néhány rész és

származék – amelyre a listában feltüntetett megjegyzés utal – kivételt képez egyes rendelkezések alól. A mellékletek ismertetése A melléklet: Minden a CITES I. Függelékében felsorolt faj, kivéve, ha az EU tagállamok fenntartást nyújtottak be; néhány a CITES II. és III. Függelékében felsorolt faj, amelyekre az EU szigorúbb belső intézkedéseket fogadott el; néhány a CITES által fel nem sorolt faj. B melléklet: minden a CITES I. Függelékében felsorolt faj, ha az EU tagállamok fenntartást nyújtottak be; minden más a CITES II. Függelékében felsorolt faj, kivéve, ha az EU tagállamok fenntartást nyújtottak be; néhány a CITES III. Függelékében található faj; néhány a CITES által fel nem sorolt faj. C melléklet: Minden a CITES II. Függelékében felsorolt faj, ha az EU tagállamok fenntartást nyújtottak be; minden más a CITES III. Függelékében felsorolt faj, kivéve, ha az EU tagállamok fenntartást nyújtottak be. D melléklet: Néhány a CITES III. Függelékében felsorolt faj; melyek esetében az EU tagállamok fenntartást nyújtottak be. Néhány a CITES által fel nem sorolt faj.

Főbb eltérések a CITES és az EU vadon élő fajok kereskedelméről szóló szabályozása között Az EU vadon élő fajok kereskedelméről szóló szabályozása nemcsak alkalmazza a CITES rendelkezéseit és a CITES határozatok nagy részét, hanem bizonyos esetekben túl is megy az Egyezmény rendelkezésein: Az EU szabályozása szigorúbb importfeltételeket állapít meg, mint a CITES által megköveteltek. Az importengedély nemcsak az A mellékletben felsorolt fajok esetében követelmény, hanem a B mellékletben szereplőknél is. Importbejelentések szükségesek a C és a D mellékletben felsorolt fajok behozatala esetén is. Az EU szabályozás A melléklete tartalmaz egyes a CITES II. Függelékében felsorolt fajokat is, következésképpen ezekkel nem lehet kereskedni vagy ezeket kereskedelmi célra használni. Az A és a B mellékletben felsorolt fajok élő példányait csak akkor lehet az EU-ba importálni, ha a címzett megfelelő feltételekkel rendelkezik a példányok tartásához és gondozásához; a CITES csak az I. Függelékben megadott fajok élő példányainak importjánál írja ezt elő. Az EU szabályozás az EU tagállamokon belüli és a tagállamok közötti kereskedelmet – amely belső kereskedelemnek számit – valamint a nem EU tagállamokkal történő kereskedelmet egyaránt szabályozza, míg a CITES csak a nemzetközi kereskedelmet. A Tanács 338/97/EK Rendelete felhatalmazza a tagállamokat, hogy felfüggesszék az importot bizonyos fajok és országok tekintetében (az EU Tudományos Felülvizsgálati Csoportjának negatív véleménye és EU import felfüggesztések formájában), még akkor is, ha a kereskedelem a CITES alapján engedélyezett. Habár az EU vadon élő fajok kereskedelméről szóló szabályozása közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban, a szükséges végrehajtási rendelkezések meghozatalát az egyes országok törvényhozására bízzák, amelyeket nemzeti jogszabályokkal egészítenek ki az egyes tagállamok hatáskörébe tartozó ügyekben, pl. a büntetések kiszabásában. Továbbá minden egyes EU tagállam rendelkezik természetvédelmi, növény- és állategészségügyi, növény- és állatvédelmi valamint a vámjogra vonatkozó jogszabályokkal. Nemzetközi kereskedelem: engedélyek, bizonylatok és bejelentések a kereskedelemhez Engedélyek, bizonylatok vagy bejelentések szükségesek a négy melléklet valamelyikében felsorolt

állat- vagy növényfajoknak (vagy azok részeinek vagy a belőlük készült származékoknak) az EUból, ill. az EU-ba történő kereskedelméhez (import, export, re-export). Külön bizonylat szükséges az A mellékletben felsorolt fajok EU-n belüli kereskedelméhez is. Az okmányokat csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet kiállítani, majd be kell azokat mutatni a vámhatóságnak, mielőtt a szállítmány be- vagy kiléphet az EU-ba ill. EU-ból. Az adott EU tagállam kijelölt Igazgatási Hatósága dönti el a nemzeti Tudományos Testülettel együttműködésben, hogy az előirt feltételek teljesülnek-e. A döntéshez a következőket mérlegelik: a kereskedelem hátrányos (= káros) lesz-e a faj vadon történő túlélésére; a példányt legálisan szerezték-e be; élő példány esetében: a példányt megfelelő módon készítették-e fel a szállításra; és, az A és a B mellékletben felsorolt élő példány esetében: az importőr rendelkezik-e megfelelő feltételekkel az élő példányok tartására és gondozására. EU-ba történő behozatal felfüggesztése Az Európai Bizottság felfüggesztheti bizonyos országokból érkező bizonyos fajok importját az EU-ba. Az import felfüggesztését az után döntik el, hogy a Tudományos Felülvizsgálati Csoport negatív véleményt alkotott és konzultált az illetékes származási állammal (államokkal). Negatív véleményt akkor formálnak, ha az importról úgy ítélik meg, hogy káros hatása van a faj fennmaradására; ha egyszer negatív véleményt bocsátottak ki, akkor import engedélyek nem adhatok ki az adott államból származó fajokra. A negatív vélemény időszakos jellegű és visszavonható, amint új információ érhető el a faj kereskedelméről vagy természetvédelmi státuszáról a kérdéses országban, és amennyiben a felmerült aggodalmakat eloszlatták. Azonban az Európai Bizottság hosszú távon is felfüggesztheti az importot az úgynevezett „Felfüggesztő rendelettel”, amelyet a hivatalos közlönyben tesznek közzé. Csakúgy, mint a negatív vélemény, a hosszú távú importfelfüggesztést is akkor alkalmazzák, ha az importról úgy ítélik meg, hogy káros hatással van a fajok természetvédelmi helyzetére, és ha a kérdéses ország nem szolgáltatott azt cáfoló információt. Továbbá, importfelfüggesztéseket lehet megállapítani a B melléklethez tartozó olyan fajok élő példányaira is, amelyek szállítás alatti pusztulási aránya magas, vagy amelyekről megállapították, hogy fogságban a természetes élettartamuknak megfelelő időtartamot valószínűleg nem élik meg. Az importot fel lehet függeszteni azon fajok élő példányaira vonatkozóan is, amelyek behozatala az EU-ba ökológiai fenyegetést jelent az EU-őshonos állat- és növényvilágára nézve. Ezeknek az importkorlátozásoknak a jegyzéke megtalálható az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A jelenleg érvényben lévő negatív vélemények elérhetők az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programja Világ Természetvédelmi Monitorozó Központjának (UNEP-WCMC) on-line adatbázisában: http://sea.unep.wcmc.org/eu/Taxonomy/library/docs/SRG_opinions/English/species_negative_opinions.xls

Azon fajok adatbázisának megtekintéséhez, amelyek a mellékletekben vannak felsorolva, vagy amelyekre importfelfüggesztés van érvényben, látogasson el az EU vadon élő fajok kereskedelméről szóló szabályozásában felsorolt fajok adatbázisába: www.unep-wcmc.org. Általános mentesítés az import és export feltételek alól Mivel a CITES és az EU vadon élő fajok kereskedelméről szóló szabályozásának célja a vadon élő fajok védelme, az A mellékletben felsorolt fajok azon példányai, amelyek fogságban születtek és szaporítottak, vagy amelyeket mesterségesen szaporítottak (a CITES és az EU szabályozás definíciója szerint), úgy kezelendők, mint a B mellékletben felsorolt fajok példányai. Az ilyen példányokra az import es export engedélyek kiadása kevésbé szigorú lehet. Az import és exportfeltételek alól való egyéb mentesülések között található pl.: példányok tranzitszállítása az EU-n keresztül; az olyan 1947 előtt beszerzett megmunkált példányok kereskedelme, amelyek természetes feldolgozatlan állapotát jelentősen megváltoztatták; az olyan példányok, amelyek személyi és háztartáshoz tartozó ingóságnak minősülnek a nyilvántartott tudományos intézmények közötti cserepéldányok.

Az Európai Unión belüli kereskedelem Az EU-n belüli kereskedelem fogalmába beleértjük az egy tagállamon belüli kereskedelmet es az egyes tagállamok közötti kereskedelmet is. Az Európai Unión belül az egységes piac megteremtése miatt nincs határellenőrzés, és általában véve az áruk szabadon mozoghatnak és adhatók-vehetők az EU-n belül. Következésképpen nincs szükség engedélyekre vagy bizonylatokra a B, C vagy D mellékletben felsorolt fajokhoz tartozó példányok EU-n belüli mozgásához, bár az egyes tagállamok korlátozhatják bizonyos példányok tartását. Az A mellékletben felsorolt fajok példányait általában nem lehet kereskedelmi célra használni, és EU-n belüli mozgásuk is szabályozott. A B melléklet fajainak kereskedelmi használata is megtiltható az Európai Unión belül, amennyiben kielégítő módon nem bizonyítható a tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy azokat a kérdéses országok természetvédelmi törvényeinek megfelelő módon szereztek be (vagy hoztak be az EU-ba). Az élő állatok és a vadon élő növényekből és állatokból készült termékek jelölése és címkézése A mellékletekben felsorolt egyes fajok példányait egyedi jelöléssel meg kell jelölni, pl. bizonyos fogságban szaporított példányokat, a krokodilbőrt, es az afrikai elefántcsontot bizonyos hossz vagy súly után, hogy csak néhány példát említsünk. Az EU vadon elő fajok kereskedelmének szabályozása előírja a példányok jelölésének módját is, beleértve pl. a kaviáros tégelyek címkéit is. A kaviár-címkézés, beleértve az exportra, re-exportra vagy EU-n belüli kereskedelemre szánt terméket is, csak a CITES Igazgatási Hatósága által engedélyezett (újra-)csomagoló üzemekben hajtható végre. A jelöléssel kapcsolatos rendelkezések alóli kivételek és/vagy alternatív jelölési módszerek bizonyos körülmények között megengedettek, például, ha a CITES Igazgatási Hatóság szerint az előirt jelölési módszer nem megfelelő a példány/faj fizikai vagy magatartási tulajdonságai miatt. A Bizottság 865/2006/EK Rendelete arról is rendelkezik, hogy a példányokat címkékkel kell ellátni nem kereskedelmi mozgás esetén is nyilvántartásba vett tudósok, illetve tudományos intézetek között, a múzeumi vagy herbáriumi példányok, stb. cseréje esetén is. Nem szükséges engedély az ilyen nyilvántartásba vett intézmények közötti nem kereskedelmi mozgáshoz, de szigorú címkézési követelmények vannak érvényben, és ilyen mozgás csak olyan intézmények között jöhet létre, amelyeket a CITES Igazgatási Hatósága jóváhagyott. A példányok szállítása, tartása és mozgatása A Tanács 338/97/EK Rendelete megköveteli, hogy az (re-)exportra szánt, az A, B és C mellékletekben felsorolt fajok élő példányait olyan módon kell előkészíteni és szállítani, amely a minimumra csökkenti a serülést, az egészségkárosodást vagy a kegyetlen bánásmódot. Ezt a követelményt alkalmazza az EU-ban a Tanács 2005/1/EK Rendelete (2004. December 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, amely kimondja, hogy az állatokat oly módon kell szállítani, amely megfelel a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) Élőállat Szabályozásának. A vadon élő fajok kereskedelmének koordinálása az EU-ban Az Európai Bizottság felügyeli az EU vadon elő fajok kereskedelme szabályozásának az EU egészére kiterjedő alkalmazását. A Bizottság egyik fő feladata az, hogy biztosítsa, hogy a vadon élő fajokkal folytatott kereskedelem hatékony szabályozására megfelelő jogszabályok legyenek érvényben Közösségi szinten. Ezt az EU rendeletek időszakos felülvizsgálatával érik el. A Vadon Élő Állat- és Növényfajok Kereskedelmével Foglalkozó Bizottság Dönt az EU vadon elő fajok kereskedelmének szabályozása alkalmazásának javítása érdekében szükséges intézkedésekről. A bizottság általában évente háromszor ül össze Brüsszelben.

A Tudományos Felülvizsgálati Csoport (Scientific Review Group, SRG) Általában évente háromszor találkozik Brüsszelben és megvizsgál minden tudományos kérdést az EU vadon élő fajok kereskedelmének szabályozása alkalmazásával kapcsolatban, beleértve azt is, hogy a kereskedelemnek van-e káros hatása a fajok fennmaradására nézve. Abban az esetben, ha az SRG úgy véli, a kereskedelemnek negatív hatása lehet, a kérdéses származási országból történő importot ideiglenesen felfüggeszthetik. A Végrehajtási Munkacsoport (Enforcement Group, EG) Évente kétszer találkozik Brüsszelben, hogy megvizsgálja az EU vadon élő fajok kereskedelmének szabályozása végrehajtását érintő technikai kérdéseket, és hogy információt cseréljen. Összeállította: Ficzere Miklós Forrás: Európai Bizottság A vadon élő fajok kereskedelmének szabályozása az Európai Unióban Bevezetés a Washingtoni Egyezménybe és végrehajtásába az Európa Unióban Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala

Olvassa Ön is a Debreceni Pozsgástárt! 2014-ben is csak 4.000,-Ft! Érdeklik a pozsgásnövények és a kaktuszok? A világ élvonalába tartozó írásokat akar olvasni újonnan felfedezett növényekről? Ismerni akarja élőhelyüket? Szeretné beszerezni e növényeket? Színvonalas, teljesen színes és pontosan megjelenő folyóiratot szeretne? Nincs rejtett költség!! A 4.000,- Ft-on kívül semmilyen más költséget nem kell fizetnie!! Debreceni Pozsgástár! Megjelenik évente négy alkalommal, újságonként 60 teljesen színes, évente összesen 240 oldalon, kiváló színes képekkel. A postai költség bérmentesítve az Ön által megadott címig! Ön jogosult mindazon kedvezményre, amely megilleti a Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság Közhasznú Egyesület tagjait. Ne feledje! Nincs külön tagsági díj, amely növelné az újság megvásárlásának költségeit. Az előfizetés történhet belföldi rózsaszínű postai utalványon és banki átutalással a Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság Közhasznú Egyesület számlaszámára:60600084-14000072, Hajdú Takarékszövetkezet. Újságunkat régebbi előfizetőinknek is csak akkor tudjuk postázni, ha az éves előfizetési díjat befizették! Érdeklődés, információ: Szászi Róbert e-mail: [email protected], tel: 30/425-6067 Tóth Norbert, tel.: 70-366-0492; e-mail: [email protected]

Derecskei Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014 ápr. 7.

Tépei Általános Iskola 2014 ápr. 14.

Az előző, júliusi hírlevélben jelent meg Szabó Gábor: Fajtiszta magok és gyűjtőszámos utózönge című írása, melyből különösen érdekesnek találtam a következő részletet: „A magfelelőstől kaptam egy kérdést: - Ha nem tudom biztosan, hogy a magok megfelelőek, fajtiszták a nevük szerint, ő a listán tesz egy erre vonatkozó jelet. A magfelelősnek 100%-osan igaza van, így helyes.” A szöveget elolvasva néhány gondolat tolakodott elő kérdések formájában, amelyekre talán kapok választ is a biológia világában nálamnál otthonosabban mozgóktól. Rögtön az első kérdés: mit jelent az, hogy tiszta faj? És sorjázott a többi kérdés. Milyen határok között mondható egy faj tisztának? Hogyan állapítsuk meg egy adott faj tisztaságát? Hogyan állapítsuk meg a tiszta fajból származó mag fajtisztaságát? Választ talán egyetlen kérdésre sikerült találnom, az elsőre: mi a tiszta faj? A válasz csak a kaktuszokra alkalmazva: Egy kaktuszfaj tiszta, ha a tudomány által is elfogadott első fajleírásban (elsőleírás) megállapított „paramétereknek” megfelel. A „paraméterek” vizsgálatához vegyük elő az elsőleírásokat, valamint egy kaktusz monográfiát, újabb fajok esetén a Debreceni Pozsgástárt, amelyben rengeteg új faj első leírása megtalálható az eredeti leíróktól. No, és természetesen centit, tolómérőt, színskálát, és máris méricskélhetjük, számlálhatjuk a töviseket, az areolákat, szőröket meg egyebeket, a tövisek hajlását, a bőr, a virág színét, stb, stb. Ha mérésünk adatai az első leírás (és/vagy a monográfia) „paramétereinek” határértékeire vagy azokon belülre esnek, akkor elmondhatjuk, kaktuszunk tiszta faj. E csekély munkálkodás nagyjából megfelel a határozó kulcsoknál követendő eljáráshoz. Nagy gondban lehetünk, ha mondjuk a tövisek száma eggyel több vagy kevesebb, esetleg hosszabb vagy rövidebb 2 mm-rel, vagy a virág színe, netán kaktuszunk teste eltér a szokványostól? Nevezhetjük még tiszta fajnak? Bonyolítja a kérdést, hogy a fajleírások alapján tiszta fajnak megállapított egyed sok-sok hasonló jellegzetességet mutat a hozzá közel álló rokon fajokhoz, gondoljunk az Echinocereus reichenbachii vagy az E. coccineus félékre. Ezek a hasonlóságok már azt is sugallják, hogy a rokon fajok keveredéséből származik, és felveti a fajok közötti hibrid leszármazást is, amit még tovább gabalyít a fajon belüli állandó hibridizáció. Egy biztos, fajon belül lehet akármekkora a keveredés, attól a faj még tiszta marad. És e keveredés miatt változhatnak a „paraméterek” is. Fajtisztának megállapított kaktusztól származó mag mikor nevezhető fajtiszta magnak? Egyáltalán ki az, aki meg tudja állapítani egy magról, hogy az fajtiszta? Úgy vélem egyetlen gyűjtő sincs ilyen tudás birtokában, kivéve, ha szándékosan és tudatosan állít elő nem fajtiszta magokat. Egyébként valószínűtlen megmondani egy szem magról, hogy az fajtiszta vagy nem fajtiszta. A magfelelős kérdésére a gyűjtő jó szándékkal csak azt válaszolhatná, hogy nem ismer olyan körülmény, ami kétségessé tehetné a mag fajtisztaságát. És ezt bárki elmondhatja, aki magvakat adományoz, a magfelelős pedig minden egyes magadományhoz odatehetné a jelt. Nem ismert olyan körülmény, de létezhet ilyen, akár véletlen folytán is. A gyűjtemények szinte kivétel nélkül egy légtérben találhatók vegyes fajok halmazaként. Vegyünk például egy mammillária gyűjteményt, amelyben egy időben több faj is virágzik. A kizárhatatlan légmozgás láthatatlanul szállíthatja a szemünknek láthatatlan virágporszemeket ide-oda, mégsem nevezhető gyakorinak nem fajtiszta utód létrejötte, amely ha létrejönne, már hibridnek kellene neveznünk, de semmiképpen nem fajon belüli hibridnek. S mindez annak köszönhető, ahogyan a természet elrendezte az élővilág dolgait. Kaktuszoknál egyes fajok egyre nehezebben különíthetők el egymástól, köszönhetően a mindenáron új fajt leírni akarásnak, amelynek egyik következménye a sokak által bírált későbbi faj összevonás. Gondoljunk egy-egy kaktuszfaj komplexumra, ahol teljes a tanácstalanság, főleg a gyűjtők körében. Szemléltetésül következzen egy hasonlat. A kutya fajon belül számtalan kutyafajtát hoztak létre. De ettől még úgy vélem a kutya faj továbbra is kutya faj marad, beletartozván minden fajta és korcs is. Viszont egy kutya fajtánál már beszélhetünk arról, hogy a fajta tiszta-e,

mondjuk egy bokszerfajta. Ha a bokszer fajta egyede nem tiszta, akkor azt korcsnak nevezzük. Különösen érdekes az, hogy egyes kutyafajták egymással már képtelenek természetes módon utódot létrehozni a méretbeli különbségek miatt. Kialakult két csoport, talán több is, ahol csak a csoporton belüliek tudnak egymás között utódot létrehozni, míg más csoportok egyedeivel nem. Vajon ez az állapot a csoportoknál új faj kialakulásához vezethet? Aligha! De a kaktuszoknál, ha valamilyen utód létrehozási nehézség felmerül, pl. két egymástól nagy távolságra lévő populációnál, és már eltérések is mutatkoznak egyes tulajdonságokban, máris nagy az igyekezet új faj vagy legalábbis valamilyen alsóbb taxon képződéséről beszélni, sőt, le is írják, mint új fajt, alfajt, stb. Kaktusz fajtákról nem nagyon lehet hallani, pedig bőségesen találhatók. Egy kisebbik részét az ember hozza létre és rögtön el is nevezi, a nagyobbik részét a természet produkálja, amelyeket véletlenül sem nevez a tudomány fajtának, pedig mindkét esetben fajon belüli hibridek jönnek létre az ember alkotta megnevezéstől függetlenül. Egy faj tisztasága nem jelentheti a fajon belüli egyedek egyformaságát. A kérdés ismét feltehető: jelent-e egyáltalán valamit az, hogy tiszta faj? A tiszta faj fogalmára a biológiában, tudomásom szerint, nincs meghatározás. Aki mégis tudja e fogalom mibenlétét, kérem, ismertesse meg a Hírlevél olvasóival. Ficzere Miklós

Egyesületünk a 45. Debreceni Virágkarneválhoz kapcsolódóan idén is megrendezi a tekintélyes hagyománnyal bíró

Molnár Imre nemzetközi kaktusz és egyéb pozsgás növények kiállítását és vásárát. A rendezvény helyszínéül az elmúlt évekhez hasonlóan a Kölcsey Központ (4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.) rendkívül impozáns és jó adottságú aulája szolgál.

CÉLKERESZTBEN: AFRIKA Rendezvényünk ez alkalommal az ezerarcú kontinens fantasztikus növényvilágára koncentrálva, a páratlanul gazdag afrikai flórabirodalom egy szeletét tárja a nagyközönség elé. A kiállítás időpontja: 2014. augusztus 16-20. Minden nap 10-19 óráig ingyenesen(!) látogatható. A kiállítás nyitó rendezvénye: 2014. augusztus 16-án 17 órai kezdettel a kiállítást ünnepélyesen megnyitja Papp László, Egyesületünk tiszteletbeli elnöke, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének vezetője. Ezt követően Dr. habil Csajbók József egyetemi docens, az MKPT elnöke díszoklevelet és okleveleket ad át. Tavalyi seregszemlénk osztatlan sikert aratott mind a nagyközönség, mind pedig a szakemberek körében, ezért feltett szándékunk, hogy a kiállítás már meglévő hírnevéhez méltó rendezvényt bonyolítsunk le. Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy minél több kiállító bemutassa gyűjteményének legszebb példányait. Várjuk azon kedves Tagtársaink jelentkezését, akik úgy érzik - és persze lehetőségeik megengedik - hogy növényeik kiállításával segíteni tudnak ennek a reményeink szerint minden korábbit felülmúló pozsgástárlatnak a megrendezésében. A helyszín berendezése: 2014. augusztus16-án 8-16 óráig. A kiállított növények elszállítása: 2014. augusztus 20-án 19 óra után, ill. 21-én délelőtt végezhető el. Jelentkezés: a 06/70-366-0492 telefonszámon, valamint a [email protected] e-mail címen.

Minden kedves kiállítót, növénybarátot szeretettel várunk!

Dögvirágok (dögkaktuszok) eladók az alábbiak szerint: Frissen levágott hajtás 300,-Ft./faj. Begyökeresedett cserép 500,-Ft. Postaköltség, csomagolás, bank költség 800,- Ft. Megrendelés és egyéb információ: Molnár Péter, Budapest, e-posta: [email protected] Az eladó növények listája a következő linkre kattintva tekinthető meg: molnar_peter_elado_dogviragai_2014-ben.xls

A CITES-ről és a vonatkozó egyéb ismeretekről, jogszabályokról, az Európai Unió és a CITES kapcsolatáról szóló cikkeink befejeződtek. Bízunk abban, akinek szükséges lenne a későbbiekben tájékozódni e témában, eligazodást talál Hírleveleinkben.

Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság Közhasznú Egyesület internetes újságja Kiadja: Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság Közhasznú Egyesület, Debrecen 4078 Debrecen-Haláp, Tanya 93. E-mail: [email protected] Hírlevél szerkesztőség: [email protected] Hírleveleink elérhetők honlapunkon: http://kaktusz-es-pozsgas-tarsasag.hu/hirleveleink Hírlevelet készíti: Ficzere Miklós Címlapkép: Echinopsis atacamensis ssp. pasacana „erdő” Argentínában. Fotó: Prof. Dr. Gellén János

Rajzolta: Tarnai Panna, Arany János Iskola, Létavértes