56

Bukfenc Program

BUKFENC ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

1/56

Bukfenc Program

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETŐ ................................................................................................................................................4 1.1. A BUKFENC ÓVODA BEMUTATKOZIK ....................................................................................................4 1.2. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI ...............................................................................................................5 1.2.1. Az óvoda hivatalos megnevezése:.................................................................................................5 1.2.2. Az óvoda pontos címe, telefonszáma: ...........................................................................................5 1.2.3. Az óvoda fenntartója: ...................................................................................................................5 1.2.4. A fenntartó címe, telefonszáma: ...................................................................................................5 2. A NEVELÉSI PROGRAM, NEVELÉSFILOZÓFIA, NEVELÉSI CÉLOK .......................................6 2.1. PROGRAMUNK SPECIÁLIS CÉLJA: ...........................................................................................................6 2.2. NEVELÉSÜNK CÉLJA: .............................................................................................................................6 2.3. A GYERMEKEK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME, KISEBB ELTÉRÉSEINEK MEGELŐZÉSE ÉS KORREKCIÓJA: .....6 2.4. A SZERVEZET EDZÉSE, MOZGÁS, MOZGÁSÉLMÉNY ÉS FELTÉTELE: ........................................................7 2.5. A SZÜLŐ ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA A NEVELÉS TERÉN: .......................................................7 2.6. ÓVODÁNKBAN A JUTALMAZÁS MÓDSZEREI:..........................................................................................7 2.7. ELMARASZTALÁS AZ ÓVODÁBAN: .........................................................................................................7 2.8. PÉLDAADÁS:..........................................................................................................................................7 3. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK..............................................................................................8 3.1. GYERMEKKÉPÜNK .................................................................................................................................8 3.2. ÓVODAKÉPÜNK .....................................................................................................................................8 3.3. A BUKFENC PROGRAM ALAPELVEI: .......................................................................................................9 4. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÁTFOGÓ TERVE......................................................................................12 4.1. A GONDOZÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS .....................................................................12 4.1.1. A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének a kielégítése ............................12 4.1.2. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.................................................13 4.1.3. A gyermek testi képességeinek fejlődésének elősegítése.............................................................13 4.1.4. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése ....................................................13 4.1.5. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészség megőrzés szokásainak alakítása ............................................................................................13 4.1.6. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása .................................14 4.1.7. Megfelelő szakember bevonása – szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása .................................................................................15 4.2. SZEMÉLYISÉG ILLETVE KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ....................................................................................15 4.3. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ .................................................................................................17 4.4. ÉRTELMI NEVELÉS, FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA ...............................................................................19 5. A BUKFENC PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI...............................................21 5.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK .......................................................................................................................21 5.2. TÁRGYI FELTÉTELEK ...........................................................................................................................22 5.3. PARTNERKAPCSOLATAINK ..................................................................................................................23 5.3.1. Szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás ..........................................................................23 5.3.2. Óvodánkban Szülői közösség segíti munkánkat: ........................................................................23 5.3.3. Kapcsolat az iskolával ................................................................................................................24 5.3.4. Kapcsolattartási formáink:.........................................................................................................24 5.3.5. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata ...............................................................24 5.4. SZERVEZÉSI ÉS IDŐKERETEK ...............................................................................................................24 5.4.1. Az óvoda csoportszerkezete ........................................................................................................24 5.4.2. A heterogén csoportok előnyei: ..................................................................................................24 5.4.3. Az óvodai élet megszervezése: ....................................................................................................24 5.4.4. Napirend .....................................................................................................................................25 5.4.5. Heti rend .....................................................................................................................................25

2/56

Bukfenc Program 6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI...............................................................................26 6.1. JÁTÉK ..................................................................................................................................................26 6.1.1. Mi a játék? ..................................................................................................................................26 6.1.2. A játék sajátosságai ....................................................................................................................26 6.1.3. A játék célja: ...............................................................................................................................26 6.1.4. Feladatunk:.................................................................................................................................26 6.1.5. A játék objektív feltételei: ...........................................................................................................26 6.1.6. A megfelelő hely..........................................................................................................................27 6.1.7. Játékidő.......................................................................................................................................27 6.1.8. Játékeszközök..............................................................................................................................27 6.1.9. Tapasztalatszerzés irányítása, az élmények szerepe, differenciálás...........................................28 6.1.10. Játékfajták, tevékenység megszervezése ...................................................................................28 6.1.11. Játékszabályok alakulása életkoronként: .................................................................................30 6.1.12. Az óvodapedagógus differenciált játék irányítása....................................................................30 6.1.13. A fejlődés, fejlesztés várható jellemzői óvodáskor végére: ......................................................30 6.2. MUNKA ...............................................................................................................................................30 6.3. TANULÁS .............................................................................................................................................33 6.4. MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK .............................................................................................................34 6.4.1. Ének, zene, énekes játék..............................................................................................................34 6.4.2. Vers, mese ...................................................................................................................................36 6.4.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka ...................................................................................................37 6.4.4. Mozgás........................................................................................................................................39 6.5. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE .............................................................................................42 6.5.1. Környezet megismerésére nevelés ..............................................................................................42 6.5.2. Matematikai nevelés ...................................................................................................................43 7. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI ........................................45 8. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK AZ INKLUZÍV NEVELÉS TÜKRÉBEN .................................................................................................................................................46 8.1. AZ INKLUZÍV NEVELÉSÜNK ÉRTELMEZÉSE, CÉLJA ...............................................................................46 8.2. GYERMEKVÉDELEMI FELADATOK........................................................................................................47 8.3. TEHETSÉGGONDOZÁS, FELZÁRKÓZTATÁS ...........................................................................................48 8.4. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK ..............................................................................................................48 9. A NEVELŐMUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE ...............................................................................................................................................50 9.1. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE .............................................................................................50 9.2. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE ...........................................................................51 10. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI...............................................................................................52 11. AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI, A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ........................................................................................................................................................................53 12. TÖRVÉNYESSÉGI HÁTTÉR.............................................. ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED. 13. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK .............................................. ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED. 14. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK.............................. ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED. 15. JEGYZÉK AZ ÓVODA KÖTELEZŐ ESZKÖZEIRŐL ÉS FELSZERELÉSÉRŐL....................54 15.1. HELYISÉGEK ......................................................................................................................................54 15.2. KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEK .................................................................................................................54 15.3. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK.......................................................................................56 15.4. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK ...............................................................56 15.5. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK .......................................................................................56

3/56

Bukfenc Program

1. Bevezető 1.1. A Bukfenc Óvoda bemutatkozik Kedves Olvasó! Kedves Szülő, illetve Kolléga! A gyermekkor legemlékezetesebb évei az óvodához fűződnek, ezért nagyon fontos a megfelelő intézmény kiválasztása a kicsiknek. Bízunk benne, hogy a Bukfenc ovi élményeire minden gyermek szívesen emlékszik majd. Látogasson el hozzánk, és győződjön meg róla: itt jó helyen lesz a kicsi. A Bukfenc Óvoda 2000 év októberében teljesen felújított épületben kezdte meg működését. Pesterzsébet zöldövezetében található, nyugodt, családias környezetben. 2009 őszén újabb felújítások történtek. Többek között a festés mellett megtörtént a nyílászárók cseréje, az udvaron található gumiburkolat teljes cseréje, a járólapok cseréje az udvaron. Ebben a megújult környezetben várjuk a gyermekeket óvodánkba. Nyitva tartásunk: 6.00. – 18.00. Óvodánk két csoporttal működik, a két csoport maximális gyermeklétszáma 34 fő, ami a differenciált bánásmód előtérbe helyezését könnyíti meg, és teret ad a korai tehetséggondozásnak is. 5 fő felsőfokú végzettségű óvodapedagógus gondoskodik a gyermekekről. Az épülethez tartozó 1270 m2-es fa játékokkal beépített udvart gyeptégla borítja, melyeket az udvaron töltött idő alatt nagy örömmel vehetnek birtokukba a gyermekek. Természetesen ezt a nagy területet jól kihasználjuk a szülőkkel közösen szervezett programok alkalmával (pl. Bukfenc nap, Szüreti-bál, Gyermeknap, Föld napja, egyéb rendezvények). Óvodánk nevelési programjában a gyermekek legfontosabb tevékenységére, a játékra, játékosságra alapozunk, hiszen e tevékenységen keresztül szereznek tapasztalatokat az életkoruknak megfelelő műveltségről, az óvodai élettevékenységi formáiról, valamint az egészséges fejlődésükhöz szükséges tárgyi és személyi környezetről. Óvodánk kiemelt feladatának tekinti az egészséges életmódra nevelést, ezen belül nagy hangsúlyt kap a testi nevelés. 48 m2-es, gumitéglával burkolt, jól felszerelt tornatermünket gyakran használják a gyermekek. 2004 márciusában óvodánk egy 70m2-es fedett, padlófűtéses uszodával bővült, melyben heti rendszerességgel a vízi testnevelést, illetve pancsolást az óvónők vezetik. Természetesen a lehető legtöbb időt a szabadban töltjük, jó idő esetén a testnevelés foglalkozásokat is kint tartjuk. Ősszel és tavasszal lovagolni járunk a közeli Puszta Lovardába. A gyermekek számára tízóraira minden nap friss gyümölcsöt illetve zöldséget biztosítunk. Gyermekorvosunk a védőnővel hetente egy alkalommal ellenőrzi a gyermekek egészségi állapotát, probléma esetén szakorvoshoz irányítja a szülőt. Hetente egyszer hitoktató jár hozzánk, aki játékosan ismerteti a gyermekekkel a katolikus vallás alapjait. Az óvodai anyanyelvi nevelés a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének. A vers és mese az anyanyelvi nevelés alapvető eszköze, ezért óvodánkban a hét minden napján van mese, illetve vers kezdeményezés. A nagycsoportosok beszédhibáinak javítását logopédus végzi, szükség szerint. Programunkban felvállaljuk, hogy az óvodás korú gyermek fejlődését eljuttatjuk az életkorának megfelelő maximális fejlettségi szintre. Az eltérő képességű és tulajdonságú gyermekeknél egyéni bánásmódot alkalmazunk, gondot fordítva a tehetséggondozásra is. A nagycsoportos gyermekek mondókák, dalok, dalos játékok segítségével ismerkedhetnek az angol nyelvvel. Az iskolai életre való felkészítést programunk kötött és kötetlen keretek között valósítja meg. Mindkettőre vonatkozik a tervszerűség és a céltudatosság. Óvodánkba olyan szülők jelentkezését várjuk, akik gyermeküknek nyugodt, derűs, aktív óvodai éveket kívánnak biztosítani

4/56

Bukfenc Program

1.2. Az óvoda adatai 1.2.1. Az óvoda hivatalos megnevezése: Bukfenc Óvoda 1.2.2. Az óvoda pontos címe, telefonszáma: Cím: Telefonszám: E-mail cím:

1202 Budapest, Hunyadi János tér 12-14. 06-1-285-6061 [email protected]

1.2.3. Az óvoda fenntartója: Óvodától Iskoláig Alapítvány 1.2.4. A fenntartó címe, telefonszáma: Cím: Telefonszám: Óvodai csoportok száma: Felvehető gyermekek létszáma: A program benyújtója:

1202 Budapest, Hunyadi János tér 12-14. 06-1-285-6061 2 34 Fegyveres Gáborné óvodavezető

5/56

Bukfenc Program

2. A nevelési program, nevelésfilozófia, nevelési célok „ A világon a legnagyobb különbség aközött van, hogy mik vagyunk, és mik lehetnénk” / Ben Herbster / Úgy gondoljuk, hogy ennek a különbségnek a fokozatos megszüntetése, a gyermek határtalan képességeinek kiteljesítése a család és a pedagógusok együttes nevelésével lehetséges úgy, hogy az erkölcsi nevelés és beszédkultúra fejlesztése mellett, a gyermeknek a világból megszerzett tapasztalatait ismeretekké, készségekké fejlesztjük a játékos tevékenységek biztosításával, közvetlen érzékelés útján. Alapelvünk, hogy mindezt, a gyermek, játékként és örömteli tevékenységként élje meg. Ezt a belső késztetést használjuk ki a gyermek fejlesztése érdekében úgy, hogy olyan irányba tereljük, hogy találkozzon érdeklődési körével, egyéniségével, fejlettségi szintjével. Valljuk, hogy aki többet játszik gyermekkorában, az sokoldalúbb lesz felnőtt korára, mivel a játék elősegíti a gondolkodást, megtanítja a gyermeket bizonyos szabályok betartásával célt kitűzni és megvalósítani. A játékban konkrét tartalmat kapnak az erkölcsi követelmények, mód nyílik a közösségi élet szabályainak megismerésére, elsajátítására. A játékban alakulnak ki a gyermek azon képességei, tulajdonságai, amelyek lehetővé teszik, hogy fejlődése magasabb szintre jusson. A nevelés folyamatában a játékot olyan lehetőségnek tekintjük, melynek tudatos fejlesztése, a játék tartalmának gazdagítása, céljainak megfelelően formálja a gyermek személyiségét.(testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi)

2.1. Programunk speciális célja: A gyermekek testi, lelki egészségének védelme, testi szükségleteinek kielégítése, szervezetének edzése, ill. egyes kisebb rendellenességek korrekciója, prevenció alkalmazása.

2.2. Nevelésünk célja: A 3-7 éves korú gyermeki személyiség kibontakoztatásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése-, sokoldalú fejlesztése a játékos tevékenységek tudatos befolyásolásával, a szabad játék elsődlegességének biztosításával, a családdal együttműködve. A gyengébb képességű gyermekek fejlesztése épp olyan fontos számunkra, mint a tehetséggondozás, ezért alapvető célunk a gyermekek esetleges hátrányainak, illetve erősségeinek feltárása. Továbbá figyelembe vesszük a gyermek egyéni adottságait, szükségleteit, életkori sajátosságait, szociális hátterét. Elfogadó magatartásunk, empátia készségünk, természetes viselkedésünk, tapintatos segítő együttműködésünk segítse elő, fokozza a gyermekek biztonságérzetét, jó közérzetét, megfelelő kapcsolatteremtő képességét.

2.3. A gyermekek egészségének védelme, kisebb eltéréseinek megelőzése és korrekciója: Személyi, tárgyi, higiéniás feltételek biztosítása (felnőttek személyi higiéniája, környezet tisztántartása, megfelelő világítás, páratartalom, levegőcsere, stb.). A gyermekek testi épségének védelme, balesetek megelőzése (biztonságos tárgyi feltételek, szabályok alakítása, stb.). Kisebb rendellenességek megelőzése, korrekciója (védőnői, orvosi szűrések – látás vizsgálat, hallás vizsgálat, fogászati szűrés). A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

6/56

Bukfenc Program A gyermek fejlődéséhez és személyiségének fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása.

2.4. A szervezet edzése, mozgás, mozgásélmény és feltétele: A lehető legtöbb időt töltjük a szabadban, ha az időjárás engedi, az udvaron tartjuk a testnevelés foglalkozást. Nyáron a pancsolás kötetlenül az uszodában történik, azután napfürdőzés az óvoda udvarán. A mozgásigény kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával történik (eszköz, tér, idő). A mindennapok során elsősorban a természetes mozgásformák fejlődése és az alapvető testi képességek fejlesztése a fő feladatunk.

2.5. A szülő és az óvodapedagógus feladata a nevelés terén: A pozitív értékek, mint például a szép magyar beszéd, kultúra, hagyományok, erkölcsi tulajdonságok átörökítése, a gyermek meglévő pozitív tulajdonságainak megerősítése, negatív tulajdonságok gyengítése. Ez utóbbiak példamutatással, jutalmazással illetve elmarasztalással történnek.

2.6. Óvodánkban a jutalmazás módszerei: Egy mosoly, simogatás, dicsérő szó. Minden esetben mérlegeljük a gyermek képességeihez mérten a feladatnehézséget, azt, hogy valóban erőfeszítés kellett-e a feladatmegoldáshoz, mert csak abban az esetben lehet a jutalmazásnak motiváló hatása.

2.7. Elmarasztalás az óvodában: Egy rosszalló nézés, összevont szemöldök, elmarasztaló szó, amelyet mindig magyarázat követ (mi lett volna helyes), így hozzuk a gyermek tudomására, hogy helytelenül cselekedett.

2.8. Példaadás: Ebben a korban (3-7 év) a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos spontán tevékenység ezért a példaadás a leghatékonyabb módjának tartjuk, hogy a gyermekekkel együtt végezzük a tevékenységet. A Bukfenc programban a gyermekközpontúságot, a személyiségfejlesztés alapfeltételeként értelmezzük, így figyelembe vesszük a gyermekek egyéniségét, fejlődési szintjét és ütemét a pedagógiailag megtervezett játékos tevékenységek során is. A gyermeket feltétel nélkül elfogadjuk, gondozzuk, neveljük, fejlesztjük, együtt érzünk vele, tiszteljük, világosan meghatározott kereteken belül megadjuk számára a szabadságot és függetlenséget is, ezzel magalapozzuk a jó önértékelést is. Felmérjük a gyermek valódi képességeit, és ezeknek megfelelően segítünk neki, így sikerélményhez jut, amely további feladatmegoldásra motiválja.

7/56

Bukfenc Program

3. Gyermekképünk, Óvodaképünk 3.1. Gyermekképünk A Bukfenc programunk gyermekközpontú, befogadó minden gyermeket egyedinek tekint, ezért a gyermeki személyiség kibontakoztatása mellett, figyelembe veszi alapvető testi, lelki szükségleteit, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, és elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Tudjuk, hogy a gyermek, fejlődő személyiség, ezért a hatékonyabb fejlesztés érdekében, figyelembe vesszük genetikai adottságait, az érés sajátos törvényszerűségeit, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatásokat. Nevelésünk eredményeképp az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő módon empatikus, szolidáris játszótárssá, csoporttárssá formálódik. Nevelőmunkánkban kerüljük a sztereotipizálást, a klisé képek kialakítását. Értelmezésünkben, óvodáskorban a nemi identitás megalapozása az életkori sajátosságokból adódóan néhány általános jellemző közvetítésére épül, mely alapján a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése mellett, például a fiúk előzékenységére a nőkkel szemben, nehéz fizikai munka átvételére, ugyanakkor a hagyományosan női szerepeknek tartott gondoskodás, természetességére neveljük gyermekeinket. Hisszük, hogy az óvodáskor olyan szenzitív időszak a gyermek életében, amikor előítéletek nélkül képes a különbözőségek elfogadására. Az általunk biztosított élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek, maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé és segítőkésszé válik. Olyan gyermekeket kívánunk nevelni, akik felnőve sikeresek és boldogok lesznek és felnőttként is érték lesz számukra: o az önmegvalósítás öröme, o az ősök és a másik ember tisztelete, o a kulturált magatartás szokásainak betartása, o a természet szeretete, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés elősegítése o önkifejezés elsajátítása o a szép magyar beszéd művelése, o az önművelés folyamatossága, o szabad vélemény nyilvánítása o érzelmi intelligencia jellemző személyiségvonása o a lélek további nemesítése, o az emberi-, gyermeki jogok tiszteletben tartása o a játék öröme egyedül és a családdal együtt o AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA.

3.2. Óvodaképünk Nevelési gyakorlatunkat a gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, pedagógiai optimizmus megvalósítása, különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése jellemzi. Hiszünk a gyermekek fejlődésében, a gyermek jelzéseire komoly figyelmet fordítunk. Feladatunk: o Az óvoda funkciójának (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) megvalósítása. o A gyermeki attitűdök, képességek, készségek olyan mérvű fejlesztése a szabad játékos tevékenységek által, amely alapja lehet az iskolai tanulásnak, és amely segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedést.. 8/56

Bukfenc Program o o

o o

o o o o o

A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik az óvodapedagógus, a nevelő munkát segítő munkatársak, a szülők, a gyermekek számára egyaránt. A multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása A tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése, a sztereotípiák mesterségeinek oldása (a fiú is sírhat, a lány is lehet határozott) A nemek társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják A tevékenységekben megvalósuló tanulást támogató „beszélő környezet” feltételeinek biztosítása. A gyermekeknek bizalommal és törődéssel teli légkör megteremtése Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével A beszédképesség fejlesztését szolgálva feladatunknak tekintjük, a játékban és egyéb tevékenységekben, hogy a gyermekek a felnőttek „segítő, támogató” magatartását megtapasztalják.

3.3. A Bukfenc program alapelvei: Az óvodapedagógus lehetőséget kínál, alkalmat teremt különböző játékos tevékenységekre, biztosítja az óvodai élet flexibilis, nyitott, bizalmas, figyelmes, empatikus, biztonságot nyújtó és esztétikus légkörét. A gyermekek természetes egységükben ismerkednek a világ dolgaival. A célnak megfelelően rugalmas időkeretben, a játékos tevékenységeket kötött és kötetlen formában egyaránt alkalmazza. A gyermek önállóságának, meglévő képességeinek, kreativitásának fejlesztése, a játéktevékenységeken keresztül közvetlen tapasztalás útján valósul meg, alapozva a gyermek belső késztetésére. Fontos a gyermek, játék- és mozgásigényének kielégítése mellett az anyanyelvi nevelés, metakommunikáció, közösségi érzés fejlesztése, a differenciált egyéni képességfejlesztés. A gyermek foglalkoztatását a főbb tevékenységek alapján tervezzük. A legfőbb erő, amelyre a program épít, a gyermekek játékos kedve. Ezzel minden egészséges gyermek rendelkezik, így ezt a pozitív hajlandóságot a program a játékban, a munkában, a tanulásban és az EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSÁBAN egyaránt felhasználja. Az Alapprogramot szem előtt tartva: o A gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. o A gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum, és szociális lény egyszerre. o Az óvodapedagógus tanulást támogató környezetet teremt, lehetőséget kínál, a különböző játékos tevékenységekre, biztosítja az óvodai élet flexibilis, nyitott, bizalmas, figyelmes, empatikus, biztonságot nyújtó és esztétikus légkörét, miközben formálja a közösséget. o A gyermekek természetes egységükben ismerkednek a világ dolgaival. o A célnak megfelelően rugalmas időkeretben, a játékos tevékenységeket kötött és kötetlen formában (szabad játék) egyaránt alkalmazza. o A gyermek önállóságának, meglévő képességeinek, kreativitásának fejlesztése belső késztetésére alapozva, a játéktevékenységeken keresztül közvetlen tapasztalás útján valósul meg.

9/56

Bukfenc Program o o o o

o o

o

A gyermek játék-és mozgásigényének kielégítése mellett, fontos az anyanyelvi nevelés, a metakommunikáció, közösségi érzés fejlesztése (testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi nevelése) Differenciált egyéni képességfejlesztés a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban Az óvodapedagógus, a gyermekek fejlesztését: tevékenységekben megvalósuló tanulás alapján tervezi. A nevelésünk teljes folyamatát áthatja az anyanyelvi nevelés, nevelőmunkánkban kiemelt jelentősége van, mert a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek is a tartalmát képezi. A beszédfejlesztés természetes színtereként tartjuk számon a játékot, ahol a felvállalt szerepekben, élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba a gyermekek A legfőbb erő, amelyre a program épít, a gyermekek játékos kedve. Ezzel minden egészséges gyermek rendelkezik, így ezt a pozitív hajlandóságot a program a játékban, a mozgásban, a munkában, a tanulásban egyaránt felhasználja. A Közoktatási- és Gyermekvédelmi Törvény alapján a gyermeki jogok és a szabad véleménynyilvánítás figyelembe vétele.

Az alapelvek megvalósítása érdekében a Bukfenc óvoda nevelőtestülete: szeretetet és biztonságot sugárzó óvodánkban egy kellemes, humorral, vidámsággal teli légkörű nevelőközösségben tudjuk elképzelni a gyermekek fejlesztését, az óvó-védő és szociális funkciók ellátását. Ott ahol: o Biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit o esztétikus, tiszta környezetben, fejlesztő játékok veszik körül a gyermekeket, biztosítva ezernyi játék lehetőségét o az óvodapedagógusok a munkájukat hivatásnak érzik, és legfőbb célnak tekintik a gyermekek egymás tiszteletére, szeretetére nevelését, a közösségi érzés kialakítását, a gyermekek pozitív tulajdonságainak felfedezését, megerősítését o az óvodapedagógus a gyermeket tiszteli, olyannak fogadja el amilyen, figyelembe veszi egyéni képességeit, ennek (ehhez igazodó műveltség tartalmakat közvetít) megfelelően fejleszti egész személyiségét, és a játékos tevékenységeken keresztül juttatja el a készségekig, képességekig o az óvodapedagógus figyelembe veszi az indirekt irányítás felelősségét, és fontosnak tartja a szabad játék túlsúlyát o az óvodapedagógusnak fontos a gyermek önálló véleményalkotása, döntési képessége a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában o a természet szeretetére, megóvására nevelés épp oly fontos, mint az erkölcsi értékek átörökítése o az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak o az óvodapedagógusok és a Bukfenc óvoda minden dolgozója példakép a gyermek számára a szép magyar beszéd, az egészséges életmódra nevelés, a harmonikus mozgás, esztétikus megjelenés, viselkedéskultúra, erkölcsi érzelmek megnyilvánulása terén o az óvodapedagógus és a dajka munkatársi viszonya helyett partneri viszonyról lehet beszélni o az óvodapedagógusok fejlődését szakkönyvek segítik, hatékony munkájukat pedig jól felszerelt szertár. o A nevelőtestület egységes pedagógiai hitvallással rendelkezik, fontosnak tartja az önképzést, továbbképzést, a szülőkkel való együttnevelést, a kölcsönös segítő támogatást, egymás megbecsülését o az óvoda nyitott így a szülők az élményeket a gyermekeikkel együtt élhetik át (ünnepélyek, rendezvények) 10/56

Bukfenc Program o o o

o o

o o o o o

o o

o

o

a szülők igénylik a személyes kapcsolattartást a pedagógusokkal, és a tájékoztatást gyermekük fejlődéséről, fejlesztési lehetőségéről a szülők biztosítva érzik gyermekeik fejlesztését a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeknek biztosítva van kisebbségi önazonosságuk megőrzése, átörökítése, melyből hátránya nem származhat, a multikulturális és interkulturális nevelési gyakorlat megvalósítása a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítva van az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, átörökítése, nyelvi nevelése a hazájukat elhagyni készülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítva van az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme megértő, nyitott viselkedés kialakítása a más ajkúak nyelve és kultúrája iránt, arra törekszünk, hogy megbecsülésünket, elismerésünket irányukba kifejezzük, elismerjük a gyermek egyediségéhez igazodó, számára legkevésbé korlátozó, és legkevésbé szegregált környezet biztosítása az inkluzív nevelés indirekt közvetítése az iskolára való előkészítés a helyi nevelési program működtetése során természetesen megvalósuló folyamat a 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében ( a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozása ) az óvoda kiegészíti a családi nevelést a környezettudatos magatartás megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása az óvodavezetés szem előtt tartja a gyermek – szülő – pedagógus igényeit, a különböző társintézményekkel, fenntartóval, Pedagógiai Intézettel, Nevelési Tanácsadóval való kapcsolattartás fontosságát az óvodavezető ismeri saját óvodájának objektív feltételeit (az óvoda földrajzi környezetét, amelyben működik, kapcsolatrendszerét, amelyek közvetlenül befolyásolják munkáját), szubjektív feltételeit (személyi ellátottságát, a pedagógusok szakmai felkészültségét), ahol az óvoda hatékony működése érdekében a nevelőmunkát tudatosan szervezi, tervezi, célirányosan és összehangolva. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

11/56

Bukfenc Program

4. Óvodai nevelésünk átfogó terve 4.1. A gondozás és az egészséges életmódra nevelés Célja: A gyermekek testi, lelki egészségének védelme, szükségleteinek kielégítése, szervezetének edzése ill. egyes kisebb rendellenességek korrekciója, prevenció alkalmazása. Kiegyensúlyozott életritmus, helyes táplálkozási, egészség megőrzési szokások alakítása, a környezet tisztántartására a környezet rendjének megóvására való igény felkeltésével az egészséges életvitel igényének alakítása. Feladatunk: o A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének a kielégítése o A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése o A gyermek testi képességeinek fejlődésének elősegítése o A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése o Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészség megőrzés szokásainak alakítása o A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása o Megfelelő szakember bevonása – szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása 4.1.1. A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének a kielégítése A gondozás, mint alapvető tevékenység, elősegíti a gyermek fejlődését. Olyan szokásokat tanul a gondozás folyamatában, amelyek egész életében kísérni fogják, beépülnek személyiségébe. A gondozás átszövi az egész napos óvodai tevékenységet. Jelen van mind a játékban, mind a munkában, mind a tanulásban. A gondozási tevékenység nevelő hatását két tényező befolyásolja: Az óvoda helyi sajátosságai (épületi adottságok, berendezési tárgyak, felszerelési eszközök, csoportok létszáma) A családok mennyire képesek az óvoda napirendjéhez, ha szükséges saját életrendjük megváltoztatásával is kapcsolódni. E tényezőktől függ, hogy: Az egymást követő napirendi szakaszok a játékból kiindulva és abba visszatérve mennyire válhatnak folyamatossá, a gyermekek fejlettségéhez viszonyulva rugalmassá, és ehhez hogyan kapcsolódhat az óvoda házirendje, napirendje, a csoportok együttműködése. Gondozás területei: o pihenés, alvás o táplálkozás, étkezés o öltözködés o tisztálkodás, testápolás o testi nevelés, mozgás

12/56

Bukfenc Program 4.1.2. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése Testi nevelés, mozgás Óvodánk kiemelt feladatának tartja a testnevelést, a mozgást. Kötelező jelleggel tartjuk testnevelés foglalkozásainkat a gyermekek számára a gazdagon felszerelt tornatermünkben, illetve jó idő esetén, az udvaron. Ezen foglalkozások játékos jellegűek, fokozatosságra épülnek. Külön hangsúlyt fektetünk a tartás javító illetve a lábboltozat javító tornára. Gyakran mozgunk mezítláb, még a csoportszobában, játéktevékenység közben is. A mindennapos mozgáson kívül ősszel és tavasszal lovagolni járunk. Fontos az egészséges környezet biztosítása. Óvodánk udvara tágas, füvezett, árnyékos és napos helyekkel egyaránt rendelkezik. Természetes alapanyagú, biztonságos mászókák, mozgásfejlesztő eszközök, hinta, homokozó kínál számtalan játéklehetőséget a gyermekeknek. A két udvari asztal lehetővé teszi a kézműves tevékenységek kezdeményezését. Az egészséges életmód kialakításához hozzájárul a vízi testnevelés is, amit már itt helyben tudunk biztosítani a gyermekek számára, saját fedett padlófűtéses uszodánkban. A csoportok berendezési tárgyai és az udvari eszközökhöz hasonló anyagból készültek, igazodva a gyermekek méreteihez, életkori sajátosságaihoz. A csoportok bútorai lekerekített szélűek, elkerülve ezzel az esetleges baleseteket. Esztétikusak, mozgathatók, könnyen variálhatók, jól tisztíthatók. A fektetők kényelmesek, jól tárolhatók. 4.1.3. A gyermek testi képességeinek fejlődésének elősegítése Olyan személyiség megalapozása, melynek során a gyermeknek természetes igényévé válik a személyi higiéniára törekvés, minden körülmények között. Későbbi életvezetésüket is megalapozzuk, melyben az egészséges életritmus és életmód kialakítása a fő célunk. Nagy szerepet kap a gyermekek életében a mozgás, mert elősegíti az egész szervezet fejlődését. Hatással van a légző- és keringési rendszer teljesítőképességére, a csont- és izomrendszer fejlődésére, a biológiai egyensúly fenntartására, amit sokszori gyakorlással kívánunk megvalósítani. 4.1.4. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Pihenés, alvás A pihenés időtartama a gyermekek igényeitől függ. Nyugalmukra a csoport óvodapedagógusa felügyel. Minden gyermek saját fektetőn, saját pizsamában, pólóban pihen ebéd után, kiszellőztetett helyiségben. Kedvenc párnájával, kabalájával aludhat a gyermek. Nyugodt pihenésük érdekében a fekvés előtt mesét, dalt hallgatnak, majd imát mondanak. 4.1.5. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészség megőrzés szokásainak alakítása Táplálkozás, étkezés A kulturált étkezési szokások kialakulását, annak természetes légkörét a merev étkezési szabályok feloldása teremti meg. A gyermekek étkezésének időpontját – egy adott időkereten belül – szükségleteiknek és tevékenységüknek megfelelően szabjuk meg. A reggeli és az uzsonna folyamatosan történik, az önkiszolgálásra épül, és az önállóság kialakulására gyakorol kedvező hatást.

13/56

Bukfenc Program A naposi feladatok elvégzéséhez az ebéd körüli teendők teremtenek lehetőséget, s közben a közösségért végzett munkát gyakorolhatják a gyermekek. A gyermekek addig maradnak az asztalnál, ameddig étkezésüket befejezik. Étkezés közben senki sem kényszerül az étel elfogyasztására és nem tiltott az azonos asztalnál ülők egymás közötti beszélgetése sem. A gyermekek minden délelőtt, a tornafoglalkozások után friss gyümölcsöt kapnak, figyelve arra, hogy íz világuk gazdagodjon, ismerkedjenek a ritkább, érdekesebb gyümölcsökkel is. Folyadék szükségletüket az egész nap folyamán biztosítjuk. Öltözködés Az óvodai csoportok létszáma 17 fő, ez megkönnyíti az odafigyelést és segítségnyújtást az öltözködésnél is. Minden gyermeknek saját öltözőszekrénye van, ahol ruháit, cipőit, tornafelszerelését, pizsamáját, óvodai ruháját tartja. Az óvodánkban minden gyermeknek egyforma ruhája van, melyet az intézményünk biztosít és tart tisztán számukra. Saját ruhájukat az udvaron, testnevelés foglalkozáson és pihenés alkalmával használják. A számukra szükséges maximális segítséget nyújtjuk az öltözködéskor, ügyelve az önállósulási törekvéseikre. Mindig figyelemmel kísérjük az időjárási viszonyokat, és ahhoz alkalmazkodva öltöztetjük a gyermekeket, figyelembe véve a szülői kéréseket. Tisztálkodás, testápolás Az emberi szervezet bioritmusa szerint az étkezés velejárója a WC használata, és az ezt követő tisztálkodás. Fontos, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermekek higiéniás szokásait, és ennek megfelelően segítse. Minden intimitás a gyermek és a pedagógus személyes ügye. A „csak Rád és rám tartozik” elfogadásával, a gyermek bizalommal fordul a nevelőihez. Ebben segít a WC fülkék függönnyel való ellátása. A mosdóban minden gyermek saját törölközővel, fogmosó pohárral és fogkefével, fésűvel rendelkezik. Minden étkezés előtt és után, udvari játék, vizuális tevékenység, testnevelés foglalkozás után tisztálkodnak a gyermekek. Ebéd után fogat mosnak. Ezek a tevékenységek beépülnek napirendjükbe, szokássukká válnak, automatizálódnak. Csoportból, udvarról bármikor kéredzkedhetnek WC-re, ha szükséges segítséget nyújtunk a számukra. Nyári időszakban, pancsolás, homokozás, sarazás után felnőtt segítségével zuhanyoznak a gyermekek. 4.1.6. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan készségek és képességek tudatos fejlesztése a célunk, amelyek elősegítik a természetes és az ember által készített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatot, a természet és a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését. A gyermeket a közvetlen környezetében lévő világ

14/56

Bukfenc Program értékeinek megismertetésével, megszerettetésével, a környezettudatos életvitel kialakításával eljuttatjuk oda, hogy megtanulja a környezet védelmét, megóvását. A kompetenciák (pl. közös értékek óvása, védelme) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. 4.1.7. Megfelelő szakember bevonása – szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása Szükség esetén, a gyermeket, a szülő bevonásával, megfelelő szakemberhez irányítjuk. Pl.: segíteni tudja a gyermeket fejlődésében az óvoda logopédusa, orvosa, védőnője, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai, és a Nevelési Tanácsadó munkatársai, akik prevenciós és korrekciós feladatokat látnak el.

4.2. Személyiség illetve közösségfejlesztés Célja: A közösségi szokások, szabályok kialakításával alapozzuk meg a gyermekek beilleszkedését a csoportba. Ezzel elősegítjük a közösségi érzelmek alakulását, egymás megbecsülését, biztonságérzetük kialakulását. A közösségi nevelés segítségével alakítjuk a gyermekek magatartását, társaikhoz való viszonyát, felnőttekhez fűződő kapcsolatát, szokásrendszerét, segítjük a szocializációjukat. Olyan kiegyensúlyozott személyiség kialakítására törekszünk, aki nehézségek nélkül képes beilleszkedni az óvodát követő intézményes keretek közé (iskola), valamint egyéb közösségek értékes tagjává tud válni (baráti társaságok). Fontosnak tartjuk, hogy az óvodai közösségi nevelés legyen: o céltudatos o folyamatos o jól szervezett o toleráns. Feladatunk: Jól felépített, az életkori sajátosságokra támaszkodó rugalmas napirend kialakítása. Ezen napirend keretei között a gyermekek könnyen, nehézségek nélkül sajátíthatják el a csoport illetve az óvodánk szokás- és szabályrendszerét. Rugalmassága lehetővé teszi a változtatást, alkalmazkodva az esetleges megváltozott körülményekhez. o A napirend a nyári időszakban némileg módosul. Még több kötetlen, szabad játéktevékenységet, szabad levegőn való tartózkodást biztosítva a gyermekeknek pancsolással, napfürdőzéssel. Természetesen ezen időszakban sem hiányozhat az ismeretés tapasztalatszerzés, változatos programok, (udvari mozgásos játékok, kerti munkák, lovaglás). o Olyan bensőséges, jó hangulatú légkört teremtünk a gyermekek számára, ahol fejlődésük zavartalan ütemben alakulhat. Természetes alapanyagú tárgyi környezet veszi őket körül, az óvoda épületén belül és az udvaron egyaránt esztétikus, testméreteikhez alkalmazkodó berendezési és használati tárgyak, biztonságos udvari mászókák, képességfejlesztő játékeszközök találhatók. A légkör, amelyre törekszünk olyan, ahol a gyermekek jól érzik magukat, megnyilvánulásaik őszinték, szívesen járnak a közösségbe. Bátran el merik mondani sérelmeiket, élményeiket, bizalommal fordulnak nevelőikhez és társaikhoz egyaránt. o A közösségi nevelésben fontos szerepet kap az egyéni bánásmód. Minden gyermek más családból vagy bölcsődéből érkezve, különböző adottságokkal, szokásokkal rendelkezik. Éppen ezért kiemelt feladatunk, hogy egyénre szabottan, személyre szólóan közeledjünk hozzájuk. Ismernünk kell a gyermekeket körülvevő közeget, szokásaikat, sajátos 15/56

Bukfenc Program

o

személyiségjegyeiket, melyeket tolerálva, megértéssel kell elfogadnunk őket. Ismereteinkre építve a pozitívumok kiemelésével fejleszteni kell közösségi magatartásukat. A közösségi nevelés fontos részének tartjuk a gyermekek családjához való alkalmazkodást. Jó kapcsolattartásra törekszünk a szülőkkel. Fogadó órák, nyílt napok alkalmával, valamint a közösen szervezett hagyományos ünnepeinkkel, játszódélutánokkal igyekszünk bevonni őket a mindennapjainkba. Minél szélesebb tájékoztatást kapjanak, minél inkább ismerjék meg az óvoda, a csoport szokásait, gyermekük szerepét, helyzetét az óvodai életben.

Figyelembe vesszük a gyermekek otthonról hozott viselkedési formáit, reakcióit, azt a környezetet, amely születésüktől fogva körülveszi őket. Az óvodában új kapcsolatok várnak a gyermekekre, amelyek alakulását kellő tapintattal támogatjuk. Fontosnak tartjuk az állandó személyes érintkezést, a kommunikációt. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az óvodánkba járó gyermekek mindig érezzék az érzelmi biztonságot, s az óvodapedagógusok, dajka nénik elfogadó, gondoskodó szeretetét. Beszoktatás A gyermeknek első találkozása az óvodával, befolyásolja az óvodához fűződő későbbi kapcsolatát. Különböző érzelmekkel fogadják az óvodakezdést. Ezért mindenfajta érzelmi megnyilvánulást természetesnek veszünk, s fontosnak tartjuk, hogy a szülőkkel együtt mérjük fel, milyen módon találjuk meg az utat a gyermekekhez. Ez lehet hosszabb, rövidebb folyamat, ami sok türelmet, gyengédséget, és körültekintést igényel részünkről és a szülők részéről is. Az óvodánkba újonnan érkező gyermekekkel legelőször, ha lehetőségünk van rá, az otthonukban találkozunk, mely által megalapozzuk a pozitív kapcsolat alakulását, s betekintést nyerünk a család mindennapi életébe is. Javasoljuk a szülőknek, hogy gyermeküket napról - napra, fokozatosan szoktassák be, s együtt ismerkedjenek az óvodai környezettel, társaikkal, felnőttekkel. A gyermek igényétől függően lehet ez a folyamat hosszabb, illetve rövidebb. A kicsiknek ehhez általában két-három napra van szükségük. Tanévnyitó Szülői értekezleten a szülőkkel közösen egyeztetve beszéljük meg a beszoktatás maximális időtartamát (kb. 2 hét). Megbeszéljük a szülőkkel, hogy hány órára jöjjenek, hol helyezkedjenek el játék időben, a csoportban stb. Az első napokban mindkét óvodapedagógus jelen van, s az egész nap folyamán együtt vannak a gyermekekkel. A régi ovisainkat előkészítjük érzelmileg az újak fogadására. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy behozhassák otthonról kedvenc játékaikat. A délutáni lefekvésnél melléjük ülünk, amíg elalszanak gyengéd simogatással álomba szenderítjük őket. A gyermekek tevékenységének megszervezése A közösségi élet tartalma közös élményekben, kapcsolatokban formálódik. Arra törekszünk, hogy életkoruknak és saját képességüknek megfelelő tevékenységet biztosítsunk számukra. A gyermekeknek lehetőségük van arra, hogy maguk választhassák meg azt a tevékenységet, amelyhez kedvet éreznek. A gyermekeknek az óvodai élet számtalan lehetőséget biztosít arra, hogy óvodán kívül szerzett élményeiket kijátszhassák és feldolgozhassák. Ügyelünk arra, hogy az egy időben zajló tevékenységek, a játék és a kezdeményezések zavartalanul folyhassanak egymás mellett. Ennek megvalósításában nagy segítséget nyújtanak a dadus nénik. A közösségi magatartás tényezői A kiegyensúlyozott légkör és a nyugalom meglétének elengedhetetlen feltétele az aktivitás és a fegyelem - természetesen a kitörő öröm nem tekinthető fegyelmezetlenségnek. A gyermek negatív óvodai magatartását nem panaszoljuk a szülőknek, hanem a nap folyamán, csoporton belül oldjuk meg. A tartós negatív magatartásról tájékoztatjuk a szülőket és közösen próbáljuk megtalálni a gyermek viselkedésének okát. Megfelelő mennyiségű és jó minőségű játékokkal, eszközökkel biztosítjuk, hogy a gyermekek a számukra kedvelt tevékenységet játszhassák. Mindkét csoportunkban kuckók biztosítják az

16/56

Bukfenc Program elvonulni vágyó gyermekek igényét. Tiszteletben tartjuk, odafigyelünk az egész nap folyamán felmerülő kérésekre, kívánságokra, de mi is ugyanezt kérjük a gyermekektől egymás, illetve a felnőttek személyével kapcsolatban. Közös tevékenységekkel serkentjük a gyermekek fejlődését mind szociális, mind erkölcsi és esztétikai téren. A távlatok elérése közös tevékenységet igényel, amelybe egyéni és csoportérettségtől, fejlettségtől függően vonjuk be a gyermekeket. Azok a tevékenységek, melyeket rendszeresen ismétlünk hagyománnyá váltak, illetve válnak óvodánkban, például (Bukfenc-nap, Farsang, Anyák napja, stb.). A 3-4 évesek elé közeli örömöket állítunk, melynek megvalósulása gyors. Ilyenek pl: vízi torna, lovaglás, napfürdőzés, születés-, névnapok ünneplése. A 4-5 éveseknél már távolabbi időpontra tervezett eseményeket is megemlítünk, s a gyermekekben az érdeklődést érdekes feladatokkal, változatos ötletekkel tartjuk ébren. Az 5-6-7 éveseknél már a hosszabb időre kitűzött távlatok is helyet kapnak. Bevonjuk őket a tervezgetésbe, ötletek kitalálásába, így pl: ünnepek előtti készülődés, díszítés, ajándékkészítés, meglepetés a kicsiknek, kirándulás. A 6-7 éveseknél az iskolába lépés örömteli távlat, amellyel kapcsolatban tudatosítjuk a gyermekekben, hogy ott eltérő körülmények várnak rájuk, felkeltjük a tanulás iránti érdeklődésüket, tudásvágyukat. Az ünnepek szintén fontosak a gyermekek és az óvoda életében, amelyek megerősítik a hagyományokat, s fokozzák a gyermekek közösséghez tartozását. Közösségi élet szokásai, és a közösségi magatartás A közösségi szokások kialakulása előfeltétele annak, hogy a gyermekek beilleszkedjenek a közösségbe. Ügyelünk arra, hogy a szokás-szabályrendszer kialakulásához pozitív érzelmek társuljanak, s így azok idővel viselkedésük szabályozóivá váljanak. Fokozatosan kívánjuk meg az ezzel járó viselkedésformákat, hiszen a gyermekek óvodába lépéstől kezdve találkoznak a közösségi élet különféle szokásaival. A fejlődés, fejlesztés várható jellemzői óvodáskor végére: 5-6-7 éves korban az eddig kialakult szokások igénnyé válnak. Aktív résztvevői a közös tevékenységeknek. Észreveszik, hogy kinek miben kell segíteni. Érdeklődnek egymás iránt, számon tartják a csoport tagjait. Figyelmesen, türelemmel hallgatják végig egymást, s a felnőtteket. Önként vagy kérésre bekapcsolódnak a foglalkozásokba, mely alatt figyelnek az felnőttekre, s az útmutatásokat megfelelően végrehajtják. Nyugodtan ülnek, az óvodapedagógusok kérdéseire helyzetnek megfelelően válaszolnak. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, vigyáznak az elkészített munkájukra. Önállóan keresik a segítségnyújtás formáit. Barátságok alakulnak a rokonszenvből. Követik az óvónői kéréseket, kérdéseket. Hasznos feladatot végeznek. Képesek kívánságaikat módosítani, esetleg elhalasztani, ha arra szükség van. Vállalkoznak önálló véleményalkotásra.

4.3. Érzelmi nevelés és szocializáció Célunk: Az óvodáskorú gyermek érzelmi szükségleteinek kielégítése, és érzelmi nevelése, mert személyiségének alakulását érzelmi élete befolyásolja. Derűs, vidám csoportlégkörben érzelmi biztonság nyújtása, a gyerekek önállósági és öntevékenységi vágyának segítése, pozitív magatartási modellek megmutatása, erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok, szociális képességek és készségek, attitűdök, mint (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, kitartás, akarat, feladat és szabálytudat, önzetlenség, figyelmesség, együttérzés…) fejlesztése, szokás és normarendszer megalapozása. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása.

17/56

Bukfenc Program A szépre. A jóra való nyitottság és képesség növelése segítse a szűkebb, tágabb környezet megismerését, a szülőföldhöz való ragaszkodást, kötődést. Feladatunk: Fontosnak tartjuk az óvodáskorú gyermek érzelmi nevelését, mert személyiségének alakulását érzelmi élete befolyásolja. Az óvodás gyermeknek szüksége van az érzelmi biztonságra. Ezért az óvodában már első napokban pozitív érzelmi légkört biztosítunk számukra. Az óvodába érkező gyermek különös törődést igényel. Beszoktatásnál a szülők igényeit is figyelembe vesszük. Anyás beszoktatásra is lehetőséget adunk. A gyermekek megismerésére szolgál: A gyermekek óvodába jövetele előtti családlátogatás alkalmával készített környezettanulmány. A gyermekekről készített és vezetett anamnézis lapok. A gyermek érzelmi biztonságának megteremtése: A gyermekek személyiségében az érzelmek dominálnak, magatartásuk érzelmi vezéreltségű, ezért a gyermekeket az óvodában mindig érzelmi biztonság, szeretetteljes környezet, légkör kell, hogy körülvegye. Az érzelmi biztonság félelemmentességet és pozitív érzelmi kötődést jelent. Akkor, amikor gyermekközpontúságról, a gyermek tiszteletéről beszélünk, a gyermek feltétel nélküli elfogadását, szeretetét és az iránta érzett felelősségérzetet, törődést hangsúlyozzuk. Alapérzelmeink velünk születettek, mint az érdeklődés, kíváncsiság, öröm, szeretet, a harag, düh, szomorúság, bánat, megvetés, lenézés, félelem, szégyen és szégyenlőség. Az érzelmi biztonság megteremtése érdekében megnyugtató, elfogadó, megerősítő jelzéseket helyezünk előtérbe és ügyelünk a helyes életritmus betartására. Fontos, hogy az óvodapedagógus-gyermek és a gyermek-gyermek kapcsolatát a kölcsönös megértés és bizalom jellemezze. A gyermekeknek hozzánk, óvodapedagógusokhoz való érzelmi kötődése, a felfedezés fejleszti igazán a szociális és tárgyi környezet tulajdonságai iránti kíváncsiságukat és motiválja őket a megismerésükre. A gyermekek még ösztönösen megérzik a felnőttek érzelmeit, ezért őszintének, igazságosnak kell lennünk velük szemben, határozottnak, barátságosnak, toleránsnak, vagyis mintaértékűnek. Fokozott figyelemmel kísérjük a gyermekek szociális és kognitív teljesítményeit és megerősítésekkel (jutalmazás-elmarasztalás) növeljük hatékonyságukat. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátosságainak tartjuk, a magatartás érzelmi vezéreltségét. A gyermekek tevékenységének megszervezése: A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre (gyermek - szülő pedagógus) épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért az óvodai életet úgy szervezzük, hogy a gyermekben fejlődjenek ki: o a szociális érzelmek (örömszerzés, együttműködés, bizalom, segítőkészség, önzetlenség) o az erkölcsi érzelmek (lelkiismeretesség, felelősség érzésének megtapasztalása, őszinteség) o az esztétikai érzelmek (szép iránti fogékonyság, természet értékeire, szépségeire való rácsodálkozás, művészi alkotásra, élmény befogadására való igény). A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. A kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. 18/56

Bukfenc Program Folyamatos összefüggő tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. Szakemberekkel, családokkal tudatosabb és célirányosabb kapcsolatrendszer kialakítása és működtetése az inkluzív (befogadó) pedagógia megvalósítása jegyében. A migráns gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Nyitottságunkkal, megértő viselkedésünkkel fejezzük ki irányukba a megbecsülésünket, kultúrájuk iránti tiszteletünket. A bennünket körülvevő természeti és mesterségesen létrehozott szépre és jóra való rácsodálkoztatás megérzésének öröme gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, növeli szűkebb környezetükben az otthonosság érzését, ezen keresztül, a lakóhelyükhöz, szülőföldjükhöz való kötődést.

4.4. Értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása Célja: Az óvodai nevelés módszereinek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek kognitív képességei. A tudás és későbbi tanulás iránti vágy felkeltése. Feladatunk: A gyermek nyitott, érdeklődő, kíváncsi. Beszédkedve és cselekvési kedve határtalan, ezért elsődleges feladatunk változatos tevékenységformák biztosítása, melyeken keresztül a gyermek tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. További feladataink a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése és az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. A gyermekek tevékenységének megszervezése: A csoportszoba berendezése adjon teret a gyermekek számára az egy időben folyó változatos tevékenységekre. Pl.: játék, tanulás, mozgás stb. A gyermeket az élmény, az érdeklődés és az érzelmek tanulásra ösztönzik. Hogy mikor, mit, mennyit és hogyan: ezt irányítja az óvodapedagógus, a közös élmények és a változatos tevékenységekhez szükséges feltételek megteremtésével. Programunkban felvállaljuk, hogy az óvodáskorú gyermek értelmi fejlődését eljuttatjuk az életkorának megfelelő maximális fejlettségi szintre. Elegendő helyet biztosítunk az önálló, ill. a társas tevékenykedésre. Az időbeli korlátokat csak a napirend rugalmas kezelése érdekében alkalmazzuk. Az eszközök és módszerek megválasztása mindenkor alkalmazkodik a csoport összetételéhez és a gyermekek igényeihez. A feladatok végrehajtásában a gyermek önállóságát nem sértjük, hiszen a kreatív végrehajtási folyamat fontos a cél elérésében. Teret adunk a gyermeki kíváncsiságnak, napi- és heti rendünk a gyermekek érdeklődésétől függően változhat, a tudatos nevelőmunka feltételeinek betartása mellett. Feladatunk az időben történő tervezés, felkészülés, az eszközök előkészítése, a naprakészség. Differenciált fejlesztés: A 3-7 éves gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája a MOZGÁS és a JÁTÉK. Tehát ezeken a tevékenységeken keresztül lehet a gyermekeket a legjobban fejleszteni. Ezért igyekszünk a mozgáshoz és a játékhoz maximális lehetőséget biztosítani és erősíteni a gyermekek

19/56

Bukfenc Program aktivitását. A gyermeki energiát ilyen módon – az agresszió helyett – elfogadható, célirányos tevékenység végrehajtására irányítjuk. A gyermekek közti egyéni különbségeket, megfelelő egyéni fejlesztéssel, differenciált feladatadással korrigáljuk. A fejlődés, fejlesztés várható jellemzői óvodáskor végére: o képszerű és szemléletes gondolkodás o egyéni különbségek, adottságok, hajlam, rátermettség, képességek kialakulása o figyelem koncentrációs tevékenységek biztosításával, figyelem terjedelmének és tartósságának növekedése o a gondolkodási műveletek során a gyermek problémamegoldó képességének, gondolkodásának fejlődése o alkotó képzeletük, kreativitásuk fejlődése a vizuális és zenei tevékenységeken keresztül, valamint az irodalmi élmények közös feldolgozása során

20/56

Bukfenc Program

5. A Bukfenc program megvalósításának feltételei 5.1. Személyi feltételek Az óvoda dolgozói: Felsőfokú végzettségű: o Óvodapedagógus:

5 fő

Pedagógiai munkát segítő: o Szakképzett dajka: o Takarítónő: o Kertész-karbantartó:

2 fő 1 fő 1 fő

Óvodánkban dolgozó pedagógusok szakmai felkészültségéről, kvalitásáról, attitűdbeli jellemzőiről a következők mondhatók el: o gyermekszeretet és tisztelet irántuk o szülők- és egymás tisztelete o hivatástudat, felelősségérzet, fegyelem o a gyermekek sokoldalú és differenciált fejlesztése o folyamatos önképzés, megfelelő szakmai önismeret o példamutatás beszédben és cselekvésben o pedagógiai optimizmus o kreatív munkára való képesség, jó humor, gazdag képzelőerő, o jó szervezőképesség o tolerancia és empátia o komplexitás, érzelmi gazdagság o a játék szeretete A felsoroltak hol erősebben, hol gyengébben vannak jelen a pedagógusok életében. Tisztában vagyunk azzal, hogy munkánk minősége a ránk bízott gyermekek neveltségi -, képességbeli szintjén mérhető le. Munkánk minőségét pedagógiai hivatásunk során folyamatosan javítjuk, mert a család után a következő minta mi, óvodapedagógusok vagyunk. Ezért a rendszeres önvizsgálat, a negyedéves pedagógiai munka kiértékelésénél rendkívül fontos. Az óvoda pedagógusai főiskolai végzettséggel rendelkeznek. Közülük négyen végezték el a Fejlesztő Pedagógus szakot, így lehetőségünk nyílik a differenciált egyéni képességfejlesztésre, felzárkóztatásra és a tehetséges gyermekek fejlesztésére is. Az óvodában dolgozó óvodapedagógusok a következő tanfolyamokon vettek részt: o Gyermekvédelmi tanfolyam, o Gordon Iskola o Informatika, (ECDL vizsga) o Minőségbiztosítás és programfejlesztés az óvodában, o Prevenció az óvodások testnevelésében. o Fejlesztőpedagógia o Uszodamester tanfolyam o Grafológia iskola Az óvodapedagógusokon kívül a gyermekek fejlődését kéthetente egyszer gyermekorvos felügyeli.

21/56

Bukfenc Program Beszédhibás óvodásainkkal szakképzett logopédus foglalkozik. A kerületi Nevelési Tanácsadó pszichológiai tanácsokkal segíti pedagógiai munkánkat. A Pedagógiai Intézettel szaktanácsadónkon keresztül tartjuk a kapcsolatot. Óvodásaink nagy része az óvoda környékéről való. A családok anyagi körülményei jók, többségük érdeklődéssel figyeli gyermeke óvodai életét, és szívesen vállal abban szerepet. (gyermekkíséret, ünnepek előkészítése stb.) A közös szakmai fejlődés következménye, hogy a nevelőtestület pedagógiailag olyan szinten áll, hogy szakmai kérdésekben konszenzusra tud jutni, ez pedig növeli pedagógiai munkánk hatékonyságát. Nevelőtestületünk arra törekszik, hogy humánus közösség legyen, melynek jellemzői: o érdeklődnek egymás iránt és elfogadják egymást o munkájukat a nevelésbe vetett hit irányítja o első a közösségi érdek, de mellette biztosítva van az egyének önmegvalósítása o pedagógiai munkánk minőségének javítását segíti a munka közös szervezése, tervezése, a döntések előkészítése, végrehajtása, értékelése. Az óvodapedagógusok együttműködésre képesek, mert el tudják fogadni a másik személyiségét olyannak, amilyen. Emberileg és szakmailag is jó kapcsolat van közöttük, szakmai tudással, ötletadással segítik egymást. A követelményrendszert és szokásrendet közösen alakítják ki, így hasonló pedagógiai hatás éri a gyermekeket mindkét oldalról. A nevelési, oktatási tervet közösen készítik, értékelik ki, a gyermek egyéni képességeinek figyelembe vételével. A szülők felé mindkét óvodapedagógus az óvoda álláspontját ugyanúgy közvetíti. Ha a körülmények engedik, egy tapasztaltabb óvodapedagógushoz egy fiatalabb pedagógus kerül, így lehetőség nyílik a tapasztalat átadására, illetve, a meglévő tudásanyag felfrissítésére. Szempont a párok kiválasztásánál, hogy közel azonos legyen az attitűdjük, személyiségükben nagy eltérés ne legyen. A pedagógusok és dajkák szakmai kapcsolatára jellemző: o egymás munkájának ismerete, megbecsülése, segítése o összehangolt munka végzése a gondozás terén o odafigyelés egymásra a gyermekek fejlesztése érdekében. Az óvodában a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi, ottléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek, ezért amíg gyermek tartózkodik az óvodában, addig biztosítjuk az óvodapedagógus jelenlétét. A BUKFENC PROGRAM-ban megtervezett nevelési-, fejlesztési elképzelések megvalósításához megvan a szakember háttér, vagyis a jelenlegi személyi feltételek megfelelőek.

5.2. Tárgyi feltételek A Bukfenc óvoda Pesterzsébet zöldövezetében található, nyugodt, családias környezetben. Az óvoda épülete és egész területe 2009-ben lett teljesen felújítva, és minden évben van tisztasági festés, karbantartás. Intézményünk bútorai, berendezési tárgyai fából, nádból készültek, esztétikusak, biztonságosak, a gyermekek méreteihez igazodnak. Az épülethez tartozó 1270 m2-es udvart gyeptégla borítja, ahol esztétikus fajátékok várják a gyermekeket. Ezen kívül egy 48 m2-es, gumitéglával borított tornaterem áll a rendelkezésükre, amely a cselekvéses-, mozgásos képességek fejlesztésének főbb helyszíne. Az óvoda egy fedett, padlófűtéses, 70 m2-es uszodával bővült 2004 márciusában. Csoporttermeink száma kettő,

22/56

Bukfenc Program melyben minden játékfajtához (gyakorló-, szerep-, konstrukciós-, szabályjáték) és foglalkozási ághoz (matematika, környezet, ének, ábrázolás, anyanyelvi nevelés és testnevelés) tartózó eszköz, rendelkezésünkre áll, ami hatékonyabbá teszi pedagógiai munkánkat.

5.3. Partnerkapcsolataink Kapcsolat a fenntartóval, intézményekkel, egészségügyi szervekkel Az óvoda fenntartója az Óvodától Iskoláig Alapítvány. Fontosnak tartjuk a rendszeres információáramlást, mint kapcsolattartási formát, mert nagy szerepet játszik az óvoda nevelőmunkájának társadalmi megítélésében, elismerésében, emellett a személyes kapcsolattartást is igényeljük. Az intézmény munkáját a fenntartón kívül segíti a Nevelési Tanácsadó, Pedagógiai Intézet, logopédus, gyermekorvos, védőnő, hitoktató, Gyermekjóléti Szolgálat, ÁNTSZ, Pesterzsébet Önkormányzata. Fontosnak tartjuk az együttműködést a kerület más óvodáival, továbbképzések alkalmával, a tapasztalatcsere és az eredményes munka érdekében. Rendszeres a kapcsolattartás az óvoda orvosával (kéthetente egyszer), védőnővel, a gyermekek egészségének megőrzése érdekében. 5.3.1. Szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás Valljuk, hogy a gyermekek nevelésében elsődleges szerepe a családnak van, és az óvoda, mint intézményes nevelés, kiegészíti azt. Ezért a gyermekek nevelése akkor válik eredményessé, ha az óvoda és a család együttnevelése megvalósul. A jó együttműködés érdekében az óvodapedagógusoknak meg kell ismerniük a családot, a szülőknek pedig az óvodát. Alapelvünk: Az óvodapedagógus tisztelje a szülőt, fogadja el a család szokás- és szabályrendszerét, és szükség szerint tapintatosan befolyásolja az életmód helyes szokásainak alakításában. Vannak értékes hagyományaink és bevált formáink a kölcsönös tevékenység szervezésére: o ünnepek, o rendezvények, o játszódélutánok, o nyílt nap, fogadó óra, szülői értekezlet és a mindennapi kapcsolattartás. Célunk: o az óvoda – család kapcsolatának erősítése o egyenrangú nevelőtársi viszony, kölcsönös bizalom kialakítása o az óvoda nyitottságának biztosítása o a meglévő szokások támogatása, szem előtt tartva ezeknek jelentőségét, a szülők igényeit, a gyermekek egészséges személyiségének fejlődését és az óvoda adottságait o közös programok és tevékenységek szervezése o szülők között végzett közvélemény-kutatás (mit várnak az óvodától?) 5.3.2. Óvodánkban Szülői közösség segíti munkánkat: Célunk: o a szülők érdekképviseletének ellátása o az óvodai nevelés elveinek, módszereinek megismertetése o megfelelő kapcsolat kialakítása a szülők, az óvodavezető, az óvodapedagógusok és a dolgozók között o közös programok, gyermekkíséret, játszódélután szervezése. 23/56

Bukfenc Program

5.3.3. Kapcsolat az iskolával Célunk: A közeli iskolával való kapcsolat kialakítása, megőrzése és megerősítése. Az együttműködés alapelveinek valljuk a kölcsönös nyitottságot, érdeklődést, bizalmat és zavartalan átmenetet. 5.3.3. Kapcsolattartási formáink: o kapcsolattartás az első osztályos tanítónőkkel o az óvodapedagógusok iskolalátogatása, az átadott gyermekek képességeinek, neveltségi szintjének megismerése szempontjából o nagycsoportosok iskolalátogatása o iskolába készülő gyermekek szülői értekezletére tanító néniket hívunk meg. 5.3.4. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata A különböző igények szükségessé teszik, hogy az intézményes nevelésen belül is sor kerüljön különböző élményt nyújtó programok szervezésére. Ennek érdekében figyelemmel kísérjük a művelődési házak, bábszínházak, színházak, könyvtárak, múzeumok programjait. Alkalmanként ellátogatunk a Tűzoltóságra, pékségbe, Állatkertbe, Planetáriumba és más olyan helyekre, ami az óvodások számára érdekes lehet. A szülő – gyermek – pedagógus kapcsolat szorosabbá tételéhez, a gyermek erkölcsi érzelmeinek fejlesztéséhez, esztétikai fogékonyságához elengedhetetlennek tartjuk a szülő részvételét, bekapcsolódását a különböző programokba. Partnerkapcsolataink igényfelmérése, bővebb kidolgozása az Intézményi Minőségirányítási Programban található.

5.4. Szervezési és időkeretek 5.4.1. Az óvoda csoportszerkezete Az óvoda csoportszerkezetének kialakításánál figyelembe vesszük a szülők igényeit, a gyermek személyiségét, a gyermekközösségek nemek szerinti elosztásának arányát (ez utóbbinak a társas kapcsolatok alakulásában van szerepe), és azt, hogy melyik szerkezeti keretet érezzük legalkalmasabbnak az eredményes nevelőmunkához. Lehetőség szerint olyan életkorú csoportokat szervezünk, ahol a különböző fejlődési ütemű gyermekeknek egyaránt kedvező fejlődési környezetet tudunk nyújtani. Ezeknek a lehetőségeknek persze korlátai vannak, mert óvodánk 2 csoporttal működik, ezért nem tudjuk a gyermekek elhelyezését homogén csoportokban megoldani. Tehát óvodásaink heterogén csoportokban élik mindennapjaikat. 5.4.2. A heterogén csoportok előnyei: o megszűnik a korcsoport-ismétlés miatti csoport csere o a kicsik beilleszkedése zökkenőmentes o a testvérek, barátok, ismerősök egy csoportba kerülhetnek o eredményesebb a szocializációs tanulás, felgyorsul az önállóság fejlődése 5.4.3. Az óvodai élet megszervezése: Az óvodai életet céltudatosan alakítjuk ki. Napirenddel biztosítjuk a gyermekek egészséges fejlődését úgy, hogy az egyes tevékenységeket megfelelő időkeretbe helyezzük. Érzelmi

24/56

Bukfenc Program biztonságot teremtenek a gyermekek számára a rendszeresen visszatérő ismétlések. A napirendet úgy állítottuk össze, hogy mindkét óvodai csoport rugalmas keretek között, ennek megfelelően tevékenykedhessen, figyelembe vettük helyi szokásainkat (pl. lovaglás, úszás stb.) igényeiket, a tevékenységek közötti belső arányokat. Úgy gondoljuk, hogy a napirend és a heti rend jellemzői a folyamatosság és rugalmasság, ezért a gyermekcsoport pedagógusainak feladata ennek kialakítása: az adott csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével nem csak a komplex foglalkozások helyét, de az időkereteket is megváltoztathatják. Az óvodai nevelés tervezését, a gyermekek megismerését és fejlesztését egyrészt a csoportnapló, másrészt a gyermekekről készített fejlődési napló tartalmazza. 5.4.4. Napirend

3 – 4 évesek Tevékenység

Játék, egyéb szabadon választott és tervezett tevékenység Testnevelés Étkezés Öltözködés Pihenés

4 – 5 évesek

Foglalkozás időszakában

Nyáron

Foglalkozás időszakában

Kb. 7,5 óra

Kb. 8 óra

Kb. 8 óra

20’ 1,15’ 50’ 2 óra

1,15’ 50’ 2 óra

30’ 1 óra 45’ 1,45’

Nyáron

5 – 7 évesek Foglalkozás időszakában

Nyáron

Kb. 8,5 óra Kb. 9,5 óra Kb.9,5 óra 1 óra 45’ 1,45’

45’ 1 óra 40’ 1 óra

1 óra 40’ 1 óra

A nyitva tartásból adódó többletidőt a játékra fordítjuk. A napirend megtervezésénél figyelembe vesszük: o a gyermekek életkorát, o a csoport fejlettségi szintjét, o a közösen átélt élményeiket, o ünnepeinket, hagyományainkat, programjainkat. 5.4.5. Heti rend A heti rend lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások életének megszervezésében. Folyamatosságot, rendszerességet, és rugalmasságot biztosítunk vele. Ügyelünk arra, hogy elegendő idő jusson a játékra, játékos tevékenységre, egymás meghallgatására. A heti rend általános tartama és maximális időkeretei: Hétfőtől – péntekig minden nap: o mese – vers o testnevelés, vagy játékos vízi torna, vagy lovaglás 1 héten 2 alkalommal: a külső világ tevékeny megismerése: o matematika o környezet megismerésére nevelés 1 héten 2 alkalommal: művészeti tevékenység: o ének-zene, énekes játék o ábrázolás - kézimunka

25/56

Bukfenc Program

6. Az óvodai élet tevékenységi formái 6.1. Játék 6.1.1. Mi a játék? A játék a legbonyolultabb és legsokoldalúbb sajátos cselekvési, illetve tevékenységi forma. A játék külső céltól függetlenül magáért a tevékenységéért van, amelyet öröm kísér. A játék, a gyermek olyan sajátos tevékenysége, ami szabad akaratára épül, benne és általa érvényesül legtipikusabban és legsokoldalúbban az önkifejezése. 6.1.2. A játék sajátosságai o A játék spontán, a gyermek szabadon választott, minden külső kényszertől mentes tevékenysége. o A játék örömforrás, sajátosan céltudatos tevékenység o A játék velejárója az utánzás. 6.1.3. A játék célja: A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Programunk épít a 3 –7 éves gyermekek lételemére, a játék szükségletére. A játék feltételeit az egész nap folyamán biztosítjuk: otthonos légkör, hely, idő, eszköz. Feltétele az óvodapedagógus játékirányító tevékenysége és modellszerepe, illetve a gyermekcsoport élmény – tapasztalat – ismeretszerzési folyamata. 6.1.4. Feladatunk: A játékhoz megteremtjük a feltételeket. Derűs, vidám légkört, időt, helyet, eszközt és folyamatos élményt biztosítunk: o a szabad játékhoz o a szabad mozgáshoz o az egymás mellett és együtt történő szabad tevékenységhez. Teret adunk az otthonról hozott élmények és családminták eljátszására és kihasználjuk ezek nevelő hatását. A játékeszközök esztétikusak, higiénikusak, könnyen kezelhetők, jó minőségűek, természetes anyagból készültek, variálhatók. Állandó szokásokat, hagyományokat alakítunk ki. Segítjük a társas kapcsolatok és baráti kapcsolatok alakulását. A játéktevékenység tudatos tervezése, szervezése alapja nevelőmunkánknak. 6.1.5. A játék objektív feltételei: A megfelelő légkör A felszabadult játékhoz derűs légkörre van szükség. Ennek pedig egyik fontos feltétele az óvodapedagógus védő szeretete, segítő és megértő gondoskodása, akihez bizalommal fordulhat minden gyermek. Az óvoda általános követelményrendszere biztosítja a kulturált viselkedés és magatartásformák játékban is érvényesülő normáit, mert mindenki számára biztosított a játék lehetősége. A derűs légkörben mindenki érzi a társak szeretetét.

26/56

Bukfenc Program A derűs légkör fontos feltétele: o az óvodapedagógus magatartása, o a megfelelő viselkedésformák, a kulturált magatartás normáinak biztosítása, a gyermekek egymáshoz való szeretetteljes viszonya, o a játék lehetőségének tényleges biztosítása, s ezen belül a játékot zavaró egyéb körülmények kiiktatása. Az óvodapedagógus a nyugodt légkör meghatározó letéteményese. A közös játék a legvonzóbb óvodapedagógusi magatartás a gyermek szemében. A derűs légkör erősítését vagy gyengítését a gyermekek magatartása, a csoport szokásrendje, neveltségi szintje is nagyban meghatározza. A nyugodt légkörhöz hozzátartozik a csoport életének szervezettsége és a viselkedési normák következetes betartása. 6.1.6. A megfelelő hely A játékhoz helyre van szükség. Az óvodai játék színtere, helye a csoportszoba és az óvoda udvara. Mindkét helyszín sajátos játékkörülményeket teremt a gyermek számára. E sajátosságokhoz igazodóan kell megteremteni, illetve folyamatosan biztosítani azokat a feltételeket, amelyek mellett a gyermekek nyugodtan játszhatnak. A játékfejlődés különböző szakaszaiban eltérő módon kell a helyről gondoskodnunk. A gyakorlójáték dominanciájának idején nagyobb mozgástérre van szükség, s a fokozott manipulációs igény miatt az eszközök rakosgatásához is kényelmes helyet kell biztosítani. Az egyes játszóhelyek többnyire állandóak. Ahogyan azonban megjelenik, illetve bővül a szerepjáték témáinak köre, úgy csökken a mozgásos és rakosgató játék céljára addig biztosított helyszükséglet. A hely biztosításában minden esetben igazodnunk kell a gyermekek napi játékigényéhez. Óvodánkban állandó játszóhelyek, játszósarkok vannak. Vannak időszakok viszont, amikor megnövekszik a gyermekek érdeklődése egy-egy tevékenység iránt, és a hely bővítésére van szükség. Ilyenkor nyugodtan lehet az asztalok, a könnyen mozdítható bútordarabok elfordításával, nagy játszóteret biztosítani. Fontos, hogy a gyermekeket hozzászoktassuk ahhoz, hogy önállóan alakítsák ki maguknak a játékhoz szükséges helyet, és a játék befejezése után a bútorokat, játékokat pakolják el. 6.1.7. Játékidő A játék, térben és időben valósul meg, ezért a játékhoz időre is szükség van. A játékra fordított idő meghatározásában, az óvodában előforduló összes játékra gondolnunk kell a szerepjátéktól a szabályjátékokig. A különféle játékokra fordított idő biztosítása egyben garanciája is a játékok érvényesülésének. A játékokra fordított időn belül elsőbbséget kell biztosítani a gyermekek önálló, szabad kezdeményezésén alapuló játéknak. Minden korosztálynak megvannak a rá legjobban jellemző játékfajtái. Ezek „kijátszásához” időre van szükség, amit azért nem szabad megrövidíteni, mert ebben az esetben a gyermekek személyiségének harmonikus fejlődése sérülhet. Biztosítanunk kell a folyamatos játékhoz szükséges időt. 6.1.8. Játékeszközök Mindazokat a tárgyakat, anyagokat, játékszereket, amelyeket a gyermek játékába bevon, játékeszközöknek nevezzük. A játékszer részben motiválja, ösztönzi, gazdagítja a gyerek elképzeléseit, segíti elgondolásainak megvalósítását, részben tárgya magának a játéknak. Fontos, hogy a játékszerek segítsék az elmélyült játék kialakulását és a motiváló, fejlesztő hatást kiváltsák. A játékszerek legyenek esztétikusak, könnyen tisztíthatók és veszélytelenek. Minél több legyen a természetes anyagból készült játék. Jó minőségű, sokféleképpen, egymással 27/56

Bukfenc Program variálva illeszkedhessenek a játék témájához. Legyenek különböző méretűek, súlyúak, kidolgozásuk ne legyen aprólékos. A 3-4 éves gyerekek érzelmileg erősen kötődnek a játékszerekhez, nehezen válnak meg tőlük. Ezért lehetőséget biztosítunk arra, hogy egy-egy játékeszközből több legyen a csoportban. A nagyobb gyermekek számára tovább bővítjük a választékot, kiegészítjük olyan eszközökkel, tárgyakkal, amelyek még tartalmasabbá tehetik játékukat. 6.1.9. Tapasztalatszerzés irányítása, az élmények szerepe, differenciálás A játék témája, tartalma nagyrészt a gyermekek valóságról szerzett benyomásaitól, tapasztalataitól, ismereteitől függ. Ezért fontos, hogy a gyerekek minél jobban megismerjék környezetüket. Törekedjünk arra, hogy a tapasztalat- és ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki, élménnyé váljék. Ezt segíti, hogy óvodánkban a sétákra, a kirándulásokra, különböző látogatásokra lehetőség van. Számolni kell azzal, hogy az egész csoportnak nyújtott közös tapasztalatok hatása eltérő formában jelenhet meg az egyes gyermekek játékában. Figyelembe kell venni, hogy egy-egy gyerek egyéni élménye is lehet a közös játék kiindulópontja. Igyekszünk megismerkedni a gyermekek óvodán kívüli tapasztalataival. A játékban gyakran megjelennek az óvodán és a családon kívüli szerzett élmények, események is. Azzal is számolni kell, hogy a játékban a gyermekek negatív tapasztalatai és érzelmei is megjelennek. Az óvodapedagógus jelenléte nyújtson biztonságot az agresszív vagy a szorongó gyermekeknek. 6.1.10. Játékfajták, tevékenység megszervezése Gyakorló vagy funkciójáték Játékszerekkel, különféle anyagokkal végzett gyermeki manipulációk. Véletlen mozgásból, cselekvésből fakadnak. Az újszerű cselekvések ismétlése során szerzett örömök miatt a gyermekek nehezen hagyják abba. E játék elsősorban a gyermekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére szolgál. Ebben a játékban elsősorban az eszközök tulajdonságaival a tárgyak egymáshoz való viszonyulásával, működésével ismerkednek a gyermekek. Építő játék A gyermekek a különféle hasábokból, konstrukciós játékokból, elemekből építményeket, játékszereket, tárgyakat hoznak létre. A spontán készült építményeket fokozatosan felváltja a bonyolultabb alkotások létrehozása, az elképzelt tárgy pontos megközelítése, a játékelemek biztos kezelése. A gyermekeknél megjelenik e játékfajta keretében is az eredményességre törekvés. Az építőjáték során készült modelleket a gyermekek gyakran használják egyéb játékaikban: mozgásos, dramatikus, utánzásos játékban. Barkácsolás A barkácsolás a konstrukciós játék egyik formája, annak minden sajátosságával együtt. A játékeszköz barkácsolása a gyermek örömteli tevékenysége. Az óvodások szeretnek fúrni, faragni, szögelni, drótot hajlítani, karton dobozokból alkotni kezdetben a tevékenységért magáért, később a műért, végül valamilyen szükséglet igényének kielégítésére (pl. ajándékkészítés). Az elkészült eszközökkel való együtt játszás öröme erősíti az összetartozást, az együttes élményt. Szerepjáték A szerepjátékban a gyermekek tapasztalataikat, eddigi ismereteiket, elképzeléseiket, hozzájuk főződő érzelmeiket jelenítik meg. A felvállalt szerepen keresztül ábrázolják a valóságból számukra lényeges mozzanatokat. E játék segíti leginkább az emberek közötti társas kapcsolatok fejlődését, az alá- fölérendelt szerep elfogadását.

28/56

Bukfenc Program Dramatikus játék A gyermekek elsősorban irodalmi élményeiknek szabadon választott, kötetlen formában történő feldolgozása a dramatikus játék. A mesék hőseinek vagy a szerepben ábrázolt személynek a tipikus vonásait reprodukálják. A dramatikus játék segíthet az emberi kapcsolatok formálásában, helyes viselkedési minták elsajátításában, negatív élmények feldolgozásában. Ez elsősorban a pedagógusok kezdeményezéseire történik. A gyermekek spontán vesznek részt benne. Bábozás A gyermek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze, melynek segítségével felelevenítheti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai és szociális élményeit. Fajtái: o az óvodapedagógus játéka o a gyermek bábjátéka, amihez megfelelő méretű bábokat biztosítunk o a gyermek bábkészítése, majd önálló játéka az elkészült eszközökkel A bábozásnak nagy szerepe van a személyiség fejlődésében, a bábok mögé bújva lehetőség nyílik az önmegvalósításra és a gátlásos gyermekek is bátrabban szólalnak így meg, ami a kommunikáció fejlődését is segíti. A közös bábozás, alakítja a gyermek alkalmazkodó képességét, társas kapcsolatait, fejlődik játék közben emlékezete, fantáziája, mozgása, ritmusérzéke, alakul testsémája is. Mozgásos játék Domináns eleme az aktív mozgás. A mozgásos játékok felölelik a gyermek természetes mozgásának minden formáját, és ezek kombinációját. A gyermekek általános fizikai fejlődéséhez szükséges mozgásingerek biztosítását szolgálják. E játékban a gyermekek rendszerint közös erőfeszítéssel, kölcsönös együttműködéssel, változó helyzetekből adódó lehetőségek kihasználásával vesznek részt. A mozgásos játékok tartalmának gazdagsága, a feladatok változatossága és életszerűsége, a mozgások széles skálája, intenzitása és szellemi fejlesztő hatása miatt fontos az óvodai nevelésben. Szellemi játékok A szellemi játékok az alkotó játékok fejlődése kapcsán alakulnak ki. Tartalmában nem a művelet, a szerep és a játékszituáció a rögzített, hanem a feladat és a szabály. A játéktevékenység meghatározott eredmény elérésére irányul. A szabályok betartása morális magatartási követelményeket visz be a gyermekek tevékenységébe. A feladatok megoldása közben jelentkezik először a gyermekekben az önértékelés mozzanata. Szabályjáték Az óvodáskorúak játékának csúcsát a szabályjáték jelenti. A játék legjellemzőbb tulajdonsága a szabály dominanciája. A szabály annyira meghatározó eleme a játéknak, hogy önkényes megváltoztatása a játék megszűnéséhez vezethet. Pedagógiai funkciója, hogy növeli az akaraterőt, önfegyelmet, csapatjátékban a társas kapcsolatok megerősítését, ezzel megkönnyíti a szocializációt. A szabályjáték tartalmi szempontból lehet értelmi képességet fejlesztő, vagy mozgásfejlesztő. A játékkezdeményező személye szerint óvodapedagógus, illetve gyermek által kezdeményezett. Népi játékok A népi játékok tartalma, formája rendkívül sokrétű. Sajátos játékanyaga visszatükrözi az adott nép termelés- és életmódját, gondolat- és érzésvilágát. Fő típusai: énekes-táncos játékok, mondókás játékok, dramatizáló játékok, társasjátékok, vetélkedőjátékok stb. A népi játékok az óvodai élet különböző tevékenységi formáiban is jelen vannak. A játékfajták a gyermekek játéktevékenységeiben ilyen élesen nem különülnek el.

29/56

Bukfenc Program 6.1.11. Játékszabályok alakulása életkoronként: A 3-4 évesek általában már képesek a szabályok betartására, ha az nem túl bonyolult szabály és egyben szereptartalmat is kap. A 4-5 éveseknél már megfigyelhető a szabálykövető viselkedés. A szabálynak már nem kell minden esetben a szerep tartalmába beolvadnia. Az 5-7 évesek játékában a kész szabályokkal rendelkező játékok jelentős helyet töltenek be. A gyermek iskolaérettségének egyik mutatója, hogy a játékban a szabályhoz, mint pusztán feltételes adottsághoz képes már viszonyulni. 6.1.12. Az óvodapedagógus differenciált játék irányítása Az óvodapedagógus figyelembe veszi, hogy: o van, amikor hagyni kell a gyermekeket problémáik megoldásában, o van, amikor segíteni kell, o van, amikor együttes játékunk jelenti a legnagyobb örömet, o van, amikor közbe kell avatkoznunk. Mindezen állítások ellenkezője is igaz: o van, amikor nem lehet csak szemlélni a játékot, a gyermekek számára megoldhatatlan helyzeteket, o van, amikor nem szabad mindjárt segítségükre sietni, mert éppen a játék keretében szokhatják meg a különböző problematikus helyzetek megoldását, o van, amikor nincs ránk szükség, o van, amikor helyettünk társaikkal vagy egyedül akarnak játszani, o van, amikor a gyermekek önállóan is képesek megvédeni igazukat. 6.1.13. A fejlődés, fejlesztés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermek játéka létforma, fejlődésének alapja. A játék a gyermek leggyakoribb tevékenysége, tehát fejlesztésének legfőbb eszköze. Az óvodás korosztály szociális és értelmi funkcióinak együttes fejlődését segíti elő: o a mozgás fejlesztése o a testséma fejlesztés, amely a cselekvéses reprezentáció intenzív fejlődését eredményezi o a percepció fejlesztése, mely az észlelési területek fejlődését eredményezi o a verbális fejlesztés, mely az értelmi fejlesztés körén belül a szimbolikus reprezentáció fejlődését eredményezheti.

6.2. Munka Célja: Olyan gyermekek nevelése, akik képesek az önálló munkavégzésre, az egyénre szabott megbízások és feladatok felelősségteljes, pontos végrehajtására. A gyermekek mindennapi munkálkodásuk közben ismerkednek környezetükkel. A munka a személyiségfejlesztésnek egyik lehetősége, a tapasztalatszerzésnek az a formája, amely az örömmel végzett tevékenységek hatására pozitív attitűdökkel épül be a személyiségbe, és ez által válik szükségletté. Az őket körülvevő tárgyi világról egyre pontosabb információkhoz jutnak. Nemcsak megtanulják a munkaeszközök célszerű használatát, hanem használatuk közben bemozogják az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetüket, így megtanulnak eligazodni környezetük térbeli viszonyai között, mozgásos, vizuális, tapintásos információkat szereznek a világról.

30/56

Bukfenc Program A munkavégzés egyre önállóbbá válik, formáiban és tartalmában fokozatosan változik, a gyermektől egyre magasabb fokú együttműködést követel, így az irányító-szervező funkciót egyre inkább átveszi a tevékenységre épülő szóbeli közlés. Mindeközben természetes módon alakul a gyermek szociális magatartása, társas kapcsolatai. Alapvető feltételek: Mindvégig egyértelműen támaszkodnunk kell a munka játékkal megegyező sajátosságaira (már a játék során is szükség van bizonyos munkákra), majd a fejlődés során folyamatosan erősítjük és fejlesztjük a munka sajátos, játéktól eltérő vonásait. Olyan eszközöket biztosítunk, melyekkel a gyermekek akadályoztatás nélkül, balesetmentesen tevékenykedhetnek. Rászoktatjuk a gyermekeket arra, hogy a használt eszközöket tartsák rendben. Megfelelő átrendezéssel megteremtjük azt a helyet, ahol az adott feladat kényelmesen, önmagukat és másokat nem akadályozva elvégezhető. Nyugodt, kiegyensúlyozott légkört biztosítunk. Fontos, hogy a gyermek érezze, hogy munkájára szükség van, ezért sem az óvodapedagógusok, sem a dajkák nem végzik el a gyermek helyett az adott, általuk elvégezhető feladatot, s nem is fejezik be a már elkezdett tevékenységet. Módot adunk az önálló munkavégzésre, hogy a gyerekek a szükséges készségeket elsajátítsák, gyakorolják, lássák munkájuk hasznosságát. Lehetőséget adunk az együttes munkavégzésre is, mert a visszahúzódó gyermekek szívesebben vesznek részt a közös munkában, ezzel a baráti kapcsolatok alakulását is elősegítjük. Mi, felnőttek tudatosan arra törekszünk, hogy a gyermekek a különböző feladatokat egyéni tempójuknak megfelelően, örömmel, szívesen végezzék. Felhívjuk figyelmüket a munka fontosságára, a közösen végzett munka előnyeire. A szülőket is igyekszünk meggyőzni arról, hogy vegyék komolyan, tartsák tiszteletben gyermekük munkáját. Megteremtjük a gyermekek számára a munkalehetőségeket, életkorukat és erejüket figyelembe véve. Tevékenység megszervezése: Minden munkafajta bevezetése hosszú átmenettel valósítható meg, sok-sok gyakorlással! Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be, majd fokról fokra növeljük. Eleinte – a gyermekek fejlettségétől függően – a tevékenység feletti öröm domináljon, majd az ismeretek pontosabbá válásával, a készségek fejlődése során lassan alakítunk ki követelményeket, melyeket mindvégig differenciáltan kezelünk a gyermekek egyéni fejlettségét figyelembe véve. Önkiszolgálás: A legfontosabb és legkiemelkedőbb munkafajta, melynek óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy jelentősége van. Minden teendőt a legkorábban próbáljanak önállóan végezni (testápolás, öltözködés, környezetük rendben tartása). A gyermekek koruktól függetlenül akkor végezhetik az önkiszolgálással kapcsolatos teendőket, amikor képesek rá, vagy kedvük van. Naposi munka: A naposság nélkülözhetetlen a csoport életrendjében, amely feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel. A naposi munka gyakorlására az ebéd körüli teendők teremtik meg a lehetőséget. A legfontosabb szempont, amelyet figyelembe veszünk az egész óvodai nevelés folyamán, így az önkiszolgálás és a naposi munka területén is, a fokozatosság elve. A kiscsoportosainkat reggel, délben, és uzsonnakor is terített asztal várja, ahonnan szép lassan eljutunk, az önálló terítéshez. A nagyobbak már nem csupán önmagukért, hanem a társaikért is dolgoznak.

31/56

Bukfenc Program Ügyelünk arra, hogy minden gyermekre sor kerüljön, de nem erőltetjük, aki nem meri, vagy akarja vállalni a feladatot. Együttműködünk a gyermekekkel a naposi munka folyamatának ellátásában, megbeszéljük velük, hogy ki miért felelős, s gondoskodunk arról, hogy szívesen és eredményesen el tudják végezni feladataikat. Testápolás: Mivel óvodánk arculatának meghatározó eleme az egészséges életmódra nevelés, ezért fokozott hangsúlyt fektetünk a testápolással kapcsolatos napi teendőkre. Fontos, hogy a gyermekek igényévé váljék az étkezések előtti, illetve a szükség szerinti testápolás. Fontos az óvónői példamutatás, figyelemfelhívás. Étkezés: A reggeli és délutáni étkezés folyamatosan zajlik mindkét csoportunkban. Ezek során a gyermekek az önkiszolgáló munka végzését gyakorolhatják az előre odakészített eszközök segítségével. Fontos az óvodapedagógusok és dajkák munkájának összhangja, hiszen ezt a tevékenységet a gyermekek gyakran végzik a dadus nénik felügyelete mellett. Apróbb megbízatásokat már kiscsoporttól végezhetnek kedvük szerint, (segítség az asztal leszedésében). Délben a naposi munka megjelenik – korcsoporttól függően –, ahol a gyermekek munkája már pontos ismereteket, fejlettebb készséget igényel, konkrét célja van, eredménye lemérhető. Öltözködés: Az óvodánkba járó gyermekeknek külön szekrénye van, amelybe érkezéskor a szülők segítségével helyezik be ruhájukat. Polcrendszer biztosítja azt, hogy minden ruha a helyére kerüljön, ami a gyermekeket a rend szeretetére, és saját ruhájuk rendben tartására szoktatja. Reggeli érkezéskor minden gyermek az óvoda által biztosított rövidnadrágban és pólóban lép a csoportszobába. A kellemes pamut öltözék a gyermekeknek kényelmes mozgást biztosít, s az „egyenruha” az összetartozás érzését erősíti bennük. Rendszeres dicsérettel ösztönözzük az óvodásainkat arra, hogy próbálkozzanak az önálló öltözködéssel, de jelezzék segítségkérésüket is. Merjenek bátran szólni a ruházat, illetve a cipő fel – levetésénél. A nagyobb gyerekek segítsenek a kisebbeknek. A gyerekek ügyeljenek a maguk körüli rendre, s hogy ruhájuk a megfelelő, jelükkel ellátott szekrénybe kerüljön. Környezet rendjének megőrzése: Öltözőjükben minden gyermeknek saját, jellel ellátott szekrénye van, melynek rendben tartása fontos szerepet kap a nevelési folyamatban, a munkatevékenységek között. Ez saját kis birodalmuk, ahol otthoni ruhájukat, alvós pólót, játékot, tornafelszerelésüket tartják. A csoportszobát, az udvart, tornatermet, uszodát mind-mind rendben kell tartani. Példaadással, a pozitívumokat kiemelve ösztönözzük őket a játékok elrakására, azok megóvására és rendben tartására. Alkalomszerű munkák: Vannak olyan munkafeladatok az óvodai élet során, amelyeket alkalomszerűen illetve együttesen végeznek, s olyanok, amelyeket egyes gyermekek teljesítenek. Ilyen alkalomszerű munkák a környezet rendjének biztosítása, segítés a felnőtteknek, egymásnak és a kisebbeknek, ajándékkészítés és egyéb megbízatások. A kisebbek kedvét, vágyát felkeltjük egyszerűbb feladatokkal, amelyeket velünk együtt végezhetnek. Erejükhöz mérten vesznek részt ezekben a tevékenységekben (pl.: az eszközöket segítenek egyik helyről a másikra vinni, az udvari játékokat játék után a helyére vinni, a leesett tárgyakat kérésre összeszedik, illetve kérik a nagyobbak, valamint a felnőttek segítségét). A nagyobbak már tudatosan vállalják a feladatokat. Egyszerűbb javításokat végeznek a játékokon. Ünnepek előtt együtt díszítik az óvodapedagógusokkal a csoportot, s a folyosót. Üzeneteket adnak át, kérésre a másik csoportba eszközöket visznek, illetve hoznak.

32/56

Bukfenc Program Növény és állat gondozás, kerti munka: Mindkét csoportban cserepes növények, halak teszik még hangulatosabbá, otthonosabbá a környezetet. Ezek öntözése, gondozása, etetése, tisztántartása, bizonyos munkalehetőségeket rejt magában. Leginkább az állatok gondozása igényel irányítást a felnőttektől. Tudatosítjuk a gyermekekben annak jelentőségét, hogy a kisállatok létezése az emberi odafigyeléstől, gondoskodástól függ. Óvodánk hatalmas kertje számtalan munkalehetőséget kínál minden évszakban. A nyári locsolástól az őszi udvargereblyézésen keresztül a palántázásig kitűnő elfoglaltságokat találhatunk itt. A gyermekek tevékenységének megszervezése: o Elegendő munkalehetőséget és eszközt biztosítunk a gyermekek számára. o Megteremtjük a megfelelő helyet, ahol a gyermekek kényelmesen és akadályoztatás nélkül tevékenykedhetnek. o Megismertetjük a gyermekeket a munkaeszközökkel, azok funkciójával. o Megtanítjuk őket a konkrét feladat elvégzésére. o Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be. o Felhívjuk figyelmüket az esetleges veszéllyel járó feladatokra. o Figyelembe vesszük a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait, arra törekszünk, hogy egyénre szabott feladatokat kapjanak, ne legyen kudarcélményük. o Mindig értékeljük a gyermekek munkáját! Eleinte a tevékenység feletti közös öröm domináljon, majd a készségek fejlődése során lassan alakítunk ki követelményeket, melyeket mindvégig differenciáltan kezelünk, a gyermekek egyéni fejlettségét figyelembe véve. o Nyugodt, békés légkört biztosítunk, ahol a gyermekek bizalommal, bármikor segítséget kérhetnek. Ezért is ideális a kis létszámú óvodai csoport. Differenciált fejlesztés: A mozgékony, nehezen koncentráló gyermekeknek több megbízatást adunk, így érdeklődőbbé, aktívabbá válnak. A passzívabbakat is bevonjuk, hogy sikerélményhez juttassuk őket. A fejlődés, fejlesztés várható jellemzői óvodáskor végére: Munkavégzés során, a tudatos nevelői hatásokra építve fejlődik a gyermek kötelességérzete, felelősségtudata, képes lesz különbséget tenni munka és játék között, belső fegyelemre késztet, de közben tapasztalatokat, ismereteket szerez. A kívánt végeredmény az, hogy a gyermek a különböző munkafeladatokat ne a felnőtt követelésére végezze, motivációja ne az elismerés, értékelés várása, a „megfelelni akarás” legyen, hanem mintegy természetes, észrevétlen módon reagáljon a külső szükségletekre. Becsülje meg a munka eredményét, tanulja meg használni a munkaeszközöket. A társas kapcsolataik megerősödnek, értékeli saját és társa munkáját egyaránt.

6.3. Tanulás Célja: Óvodásainkba átörökítsük az emberi értékeket, kiegyensúlyozott, nyílt, vidám, tanulni szerető, önállóan gondolkodó, cselekvő emberekké váljanak. Feladatunk: A gyermek életkori fejlődését, egyéni tempóját figyelembe véve a természeti és társadalmi környezetből szerzett tapasztalatokból kiindulva élményekkel és ismeretekkel gazdagítsuk.

33/56

Bukfenc Program A tanulás alapja játékos cselekedtetések sorozata, illetve azok a tevékenységek, melyeket a gyermekek tapasztalnak. A tanulás a játékban spontán vagy szervezett formában integrálódik. A gyermek a játékban aktívvá és produktívvá válik. A tevékenységekben összegződött gyakorlati cselekvések előkészítik a gondolkodás megfelelő kialakulását. Óvodánkban a tanulás szervezeti kerete a játék, mely magába foglalja, a: o tapasztalatok gyűjtését o pszichomotoros képességek fejlesztését o a tanulás technikáinak elsajátítását o a gondolkodás, képzelet használatát. Programunk a tanulás folyamatát kötött és kötetlen formában valósítja meg. Mindkettőre vonatkozik a tervszerűség és a céltudatosság. A kötetlenség a gyermek számára döntési lehetőség, eldöntheti azt, hogy részt kíván-e venni a közös tevékenységekben, vagy sem. Kötött formában zajlik a gyermekek számára a testi nevelés (játékos vízi torna, lovaglás, testnevelés) és a helyszíni foglalkozások, melyeket a minél aktívabb megismerés és tapasztalatszerzés végett gyakran szervezünk. (kirándulások, intézménylátogatások). Az óvodai tanulási tevékenység speciális más intézményes tanuláshoz képest, melynek jellemzői: o A tanulás játékos, a gyermek játékába észrevétlenül épül be o Jellege kötetlen (a testi nevelésen kívül) nagy odafigyelést kíván a pedagógusoktól, hiszen a tevékenység sikere rajtuk múlik. Motiválva, érdekes eszközökkel hívjuk fel a gyermekek figyelmét, próbáljuk felkelteni érdeklődésüket a témák iránt. Célunk, hogy kötetlensége ellenére minél többen vegyenek részt a kezdeményezéseken. o Az eszközök kiválasztásánál fontos szempont, hogy igazodjon a témához, figyelemfelkeltő legyen, esztétikai élményt nyújtson, gyermek közeli tulajdonságokkal bírjon. Az eszközöket úgy készítjük és helyezzük el, hogy bármikor használhassák a gyermekek játékban, vagy egyéb tevékenységek közben is. o Komplex foglalkozásokat tervezünk, hiszen így képesek lesznek globalizálni, egységként értelmezni a tartalmat. o Gyakran tervezünk helyszíni foglalkozásokat, hiszen úgy könnyebben sajátítják el az adott témát, ha számukra kézzel fogható, egy időben látható és hallható dolog tárul eléjük. o Úgy tervezzük a kezdeményezéseket, hogy minden gyermek részt tudjon venni (elegendő eszköz, tér), ne legyen holtidő, hanem azt is tevékenységgel töltjük meg. o A tapasztalatszerzésre az óvodai élet egész folyamán lehetőséget biztosítunk, alapozva a gyermekek érdeklődésére. Minden alkalmat megragadunk az információ átadására és szereztetésére, legyen az kötetlen kezdeményezés vagy egész napos kirándulás. o A délelőtti tanulási tevékenységet kiegészítve délutánonként egyéb lehetőséget is biztosítunk óvodánkban a gyerekeknek (alkotó délutánok szülőkkel együtt, aerobic, birkózás). A csoportszobákban töltött délutánok során is biztosítjuk a gyermekek érdeklődésének, tapasztalatvágyának kielégítését.

6.4. Művészeti tevékenységek 6.4.1. Ének, zene, énekes játék Célja: A gyermek zenei érdeklődésének felkeltése, a zene megszerettetése, a zenei anyanyelv kialakítása, és a néphagyományok (népdalok, néptánc, népi játékok) megismertetése.

34/56

Bukfenc Program A zenei képességek fejlesztésén túl zenét értő és szerető egészséges lelkű, kultúrált, boldog emberré nevelés. Eszköze a zene és énekszó. A gyermek már 3 éves kora előtt is érzékeny a zenére, reagál rá. Ritmusérzéke, hallása a rendszeres játék hatására spontán fejlődik, éneklési készsége kialakul. Az óvodában biztosítani kell első, meghatározó zenei élményeit. A Bukfenc program zenei nevelése, Kodály Zoltán és általa Forrai Katalin irányelveit követi. Kodály szerint: „Amit itt tanul a gyermek, soha nem tudja elfelejteni: vérévé válik. Az egész ország közízlésére kihat.” Az ízlésformálásban fontos az óvodapedagógus szerepe, mert a gyermeknek még nincs kialakult értékrendszere. Fontos, hogy óvodapedagógusaink mindenben a legjobbat, legértékesebbet nyújtsák számukra. Gyermekeink személyiségének komplexitása alapján a tevékenységi területek is komplexen fejleszthetők. A gyermek tevékenysége közben: o improvizál o ismert dallamokat dúdol o dalos játékokat játszik (páros, kör, táncos), eközben szerepeket él meg, ad át, oszt és cserél, magatartásformákat gyakorol és tanul meg o ismerkedik a környező világ hangjaival és zajaival o szocializációját növeli a csoporttagokkal együtt átélt élmény a játék során o a mozgásformák szépsége megragadja, szívesen ismétli azokat o megismeri néphagyományaink dalait – zenei anyanyelvünk alapjait o zenei élményei segítik az aktuális események érzelmi átélését o szívesen használ hangszereket, ritmusképző eszközöket o játékaiban utánozza a felnőtt ének-zenei produkcióit. Ezen tevékenységformákra alapozunk, amikor a gyermekek ének-zenei készségeit tudatosan, a fokozatosság elveit követve kötetlen formában fejlesztjük. A zenei nevelés sok irányban hat, de csak akkor igazán eredményes, ha a gyermeknek örömteli élményévé válik az éneklés, az énekes játék. A felhasznált zenei anyag követi Kodály – Forrai zenei irányelveit. A mondókák a legelső költői műfaj, amellyel a gyermek találkozik. Alapul szolgál az anyanyelvi neveléshez is (szókincsbővítés, tájszavak, rímek, ritmusok, beszédlejtés formálása, hangsúly). A gyermek mozgáskoordinációját is javítja – a funkcióhoz meghatározott mozdulat tartozik. Zenei nevelésünk alapja az énekes játék (népi gyermekdal), melynek szabályai vannak, ezáltal magatartásformálásra is rendkívül alkalmas. Témái a természeti és társadalmi környezetből egyaránt választhatók, zenei sajátosságaik révén (hangkészlet, lejtés, ismétlődő motívumok, ritmus) a gyermekek komplex zenei képességfejlesztésére alkalmasak. A zenehallgatás alapját óvodánkban a népdalkincs adja. Hangszeres játékainkkal, énekszóval alapozzuk meg gyermekeink zenei ízlését. Technikai felszereltségünk révén „gépi zenehallgatásra” is módunk nyílik. Körültekintően járunk el annak kiválasztásában, a fokozatosság és ízlésformálás maximális figyelembevételével. A gyermekek mozgáskészségét a tánc segítségével is fejlesztjük, hiszen alkotó fantáziájukat itt másképpen is kibontakoztathatják. Zenei képességek fejlesztésénél figyelembe vesszük: o a gyermekek életkorát, a csoport összetételét, zenei képességeik egyéni fejlettségi szintjét o a fokozatosság elvét

35/56

Bukfenc Program o o

a gyermekek az éneklésből – mozgásból közvetlen tapasztalással, aktív cselekvéssel szűrjék le a fogalmakat azt a szintet, ahová gyermekeinket eljuttatni szeretnénk.

Ezek figyelembevételével körültekintően választjuk ki a kezdeményezések anyagát (dalanyag, zenei feladat, zenehallgatási anyag). A fejlődés, fejlesztés várható jellemzői óvodáskor végére: o oldott, derűs, nyugodt légkörben szívesen éneklő, önkifejezésben megerősített gyermeki személyiség o együttműködésre, társas alkalmazkodásra képes gyermek o egyéni képességeik figyelembevételével az ének-zenei készségek minél magasabb szintre juttatása o olyan gyermek fejlesztése, aki igényli az önálló feladatok megoldásának örömét, a kiemelt szereplést, de jól viseli az egyéni értékelést, bírálatot is. 6.4.2. Vers, mese Célja: Az óvodai anyanyelvi nevelés a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének. Az anyanyelvi nevelés szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, célja olyan gyermek nevelése, aki érthetően, folyamatosan kommunikál, jó kifejezőkészséggel rendelkezik. Az anyanyelvi nevelés átfogja a nevelőmunka egészét, segíti az ismeretszerzést, érzelmek kifejezését, információk átadását, a játék tartalmasabbá tételét, az egyéni önkifejezést. Alapja a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással koncentrációt alkot. A biztonságot nyújtó derűs közegben a gyermek megnyílik, meg akar nyilatkozni, kialakul beszédkedve. Alapvető feltétele az egymást meghallgató és az egymáshoz beszélő társak beszédkedve, beszédképessége, anyanyelvi szókincsének, hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságainak tapasztalati ismerete, használata. Programunkban az óvodapedagógusok a játékban és valamennyi kötetlen kezdeményezésben tudatosan megtervezik az anyanyelvi fejlesztés feladatait. Fontosnak tartjuk a mindennapos irodalmi nevelést. A mese – vers hallgatás naponta ismétlődő élménye a gyermek mentális higiéniáját tartja karban. Kialakul belső képalkotó képessége. Fontos eszköze az anyanyelv elsajátításának. Gazdag tárháza a magyar szókincsnek. A mesék segítik a gyermeket az emberi szándékok felismerésének tanulásában (szocializáció), és az erkölcsi mondanivalójuk megértésében. A magatartásformálás kiváló eszköze, mert indirekt módon jut el a norma a gyermek értelméhez, lelkéhez. Igen közel áll a gyermeki világképhez. A gyermekek tevékenységének megszervezése: o Minden alkalmat megragadunk beszélgetés kezdeményezésére, hogy a gyermekek beszédkedvét felkeltsük, szívesen kommunikáljanak. o Az alkalomszerű beszélgetésekkor, kezdeményezéseken, példaként járunk el a gyermekek előtt. Helyes, tiszta, artikulált, érthető, változatos beszédünkkel nevelünk. o A gyermek kérdéseit minden alkalommal, a teljesség igényével elégítjük ki. o Saját kérdéskultúránkkal ösztönözzük őket a sokoldalú megismerés lehetőségeire.

36/56

Bukfenc Program o o

o o

o

Bővítjük a gyermekek szókincsét szómagyarázatokkal, tárgyak, dolgok megismertetésével, mesék, versek nyelvezetével. Figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni beszédsajátosságait, majd folyamatos megfigyelésekkel fejlesztjük az egyes gyermekeket, ill. csoportot. Követjük az egyéni fejlődés ütemének különbségeit. Tapasztalatlanságunkkal árthatunk is a gyermekek beszédhibáinak javítása terén, így együttműködünk a szakemberrel. A gyermekről szerzett óvodai tapasztalatokat, az itt folyó anyanyelvi nevelési célokat ismertetjük a szülőkkel. Szorgalmazzuk az otthoni beszélgetéseknek, beszélgetésekkel kísért tevékenységeknek gyakoriságát. Alkalmazunk eszköz nélküli mesélést is, hiszen fejleszti a gyermekek fantáziáját, beleélőképességét, inspirálja a kreatív vizuális megjelenítést, lehetőséget nyújt a személyes kontaktus kialakítására.

Fejlesztési lehetőségeink: Gondozás: o hangerő, hangszín változásai o párbeszédek alakítása, utasítások megértésének, követésének megfigyelése o érzelmi kapcsolat kialakítása egyéni beszélgetéssel Közösségi nevelés: o kapcsolatteremtési vágyukat kihasználva jó beszédlégkör kialakítása o az odafordulás udvarias formáinak kialakítása o dicsérettel a gyermek önbizalmának növelése, ezáltal elfogadtatása o beszéltetés, beszédkedv, majd beszédfegyelem kialakítása Játék: o különböző beszédhelyzetekhez illő beszédmódok fejlesztése (metakommunikáció) o az összehangolt, közös cselekvés verbálissá tétele o ösztönzés a beszédkapcsolaton alapuló közös tevékenységre Tanulás: o a gyermektől távolabb álló fogalmak, szófordulatok elsajátítására lehetőség o szókincsbővítés, kifejezőkészség fejlesztése o egyéni megnyilvánulás erősítése o hangképzés, tiszta ejtés, hangsúly, hangerő fejlesztése (zenei nevelés) o a beszéd cselekvést szabályozó szerepe (testi nevelés) A fejlődés, fejlesztés várható jellemzői óvodáskor végére: Figyelünk arra, hogy az óvodai élet minden területén tudatosan végezzük az anyanyelvi nevelést. Az iskola megkezdése előtt így a gyermekek eljuthatnak nyelvi - kommunikációs képességeik azon szintjére, amely lehetővé teszi kapcsolatok létesítését, fenntartását, a verbális együttműködést. 6.4.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka Célja: A gyermekek fantáziájának gazdagításával, folyamatos élmények szerzésével a tér, forma, színhasználat, a képi gondolkodás, az önkifejezés és önbizalom fejlődésének elősegítése. Szép iránti nyitottságuk, esztétikai érzékük folyamatos fejlesztése. A külső környezet esztétikai szempontból való megismertetése. 37/56

Bukfenc Program Feladatunk: Az óvodai vizuális nevelés magába foglalja a képalakítást, a plasztikai munkákat, az építést, a környezetalakítást és a műalkotásokkal való találkozást. A vizuális tevékenységek szerves részei az óvodai élet egész nevelőmunkájának. A személyiségfejlesztést elsősorban a gyermekek aktivitásából fakadó játékos tevékenységek útján kívánjuk megvalósítani, ennek hatása megmutatkozik az értelmi képességek, a látás, emlékezet, megfigyelés illetve formaalkotás terén. Tartalma: Az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat, melyben a gyermek spontán és szervezett formában szerzett tapasztalatokkal gazdagodik. o Magába foglalja a képalkotást, plasztikai munkákat, építést, környezetalakítást és a műalkotásokkal való ismerkedést. o Mozgásfejlesztés (tempó, ritmus, irány, egyensúlyérzék, finommotorika, szem-kéz koordináció). o Testséma fejlesztés (testzónák, oldaliság, viszonyított helyzetek, testfogalom) o Percepció (észlelés) fejlesztés (alaklátás, tapintás, keresztcsatornák fejlesztése, térészlelés) o Verbális fejlesztés (pontos nevek, viszonyok megnevezése, szókincsfejlesztés, beszélgetés és beszéltetés) o Magatartás-formálási lehetőségeket tartalmaz: fejlődik a gyermek önismerete, kritikai érzéke, térbeli és síkbeli rendezőkészségük növekszik, magyarázatuk közben fogalmaik tisztázódnak és önbecsülésük nő. o Az eszközökkel való óvatos és takarékos bánásmódjuk kialakul. A gyermekek tevékenységének megszervezése: o Olyan feltételeket, hangulatot teremtünk, ahol a gyermekek szívesen dolgoznak. Otthonról hozott, hatalmas pólóikban alkothatnak, megóvva ezzel az óvodai ruhájukat. o Lehetőséget nyújtunk a sokszínű tapasztalatszerzésre, kirándulások, múzeumlátogatások alkalmával. o Sokféle anyagot biztosítunk a számukra (agyag, gyurma, festékek több fajtája stb.), melyekkel megismerkedve, kipróbálva bővül ismeretanyaguk. o Fokozatosan ismertetjük meg a különböző technikákat, folyamatosan segítséget nyújtva, de figyelembe véve az önálló alkotás szempontjait. o Az eszközhasználat során egyénre szabottan mutatjuk be a fogásokat, többször ismételve egy-egy részfeladatot. Különös figyelemmel kísérjük az ollóhasználatot. o A gyermekek valamennyi rajzát, alkotását értékként kezeljük, és értékeljük is. o Folyamatosan figyeljük a gyermekek ábrázolásának fejlődését, így egyénre szabottan további feladatokat határozhatunk meg. o Alkotásaikat szüleik számára is láthatóvá tesszük, természetesen haza is vihetik. o Nagy hangsúlyt kap az ajándékkészítés az ünnepekre. Felhívjuk figyelmüket a saját maguk által készített ajándékok értékességére. o Lehetőséget biztosítunk csoportszobán kívüli alkotáshoz: aszfaltrajz, homokrajz, várépítés, hóemberkészítés. A fejlődés, fejlesztés várható jellemzői óvodáskor végére: Fejlesztési szintjüknek megfelelően minden gyermeket el kell juttatnunk képi-plasztikai kifejezőképességük megfelelő szintjére (tehetséggondozás). Kialakítjuk bennük az elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó, rendező képességet.

38/56

Bukfenc Program Fejlesztjük a gyermekek téri, formai és színképzeteik alakulását, képzeteiket, képzeletüket, emlékezetüket az ábrázolás során. 6.4.4. Mozgás Célja: A gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének fejlesztése, életkorilag a legmegfelelőbb tevékenységi forma segítségével a tervszerű, rendszeres mozgással. A mozgás szeretetére építő életvitel, életmód megalapozása. Feladatunk: o A mozgás célzott fejlesztése a motoros képességek és mozgáskészségek kibontakoztatása. o A gyermekeknek mozgásos tapasztalatai során fejleszteni környezetével való közvetlen és közvetett kapcsolatrendszerét, saját testéről szerzett információit. o A szervezet általános, sokoldalú fejlesztésével, képzésével elősegíteni a gyermek megfelelő testi, akarati, erkölcsi tulajdonságainak fejlődését, értelmi képességeinek fejlesztését. A nevelési célok és feladatok az egész óvodára nézve azonosak. Szabad mozgás A gyermekek biológiai fejlődése, mozgásfejlődése elsősorban rendszeres testmozgással, testedzéssel biztosítható. Az egészséges életmódra, az egészséges életvitel igényére nevelés ebben az életkorban kiemelkedő jelentőséggel bír. A 3-7 éves korosztály lételeme a mozgás. Nem kell motiválni a mozgásra, hiszen nem tud nem mozogni. Miközben mozog, tapasztalatokat gyűjt, fejlődik csont- és izomrendszere, alakulnak mozgáskoordinációi, testi képességei. Egyre többféle mozgást képes elvégezni, egyre több készsége, szokása alakul, egyre inkább képessé válik mozgásának, viselkedésének tudatos irányítására, mozgásigényének elhalasztására, teste fegyelmezésére. A gyermek mozgásigényének kielégítése, ezzel együtt harmonikus és összerendezett mozgásfejlesztése, ezen keresztül értelmi képességének fejlesztése különösen lényeges feladat az óvodában. Ahhoz, hogy a gyermekek jól érezzék magukat a rendszeresen végzett – tudatosan irányított – szervezett keretek között végrehajtott sokirányú mozgásban, a mozgásról szerzett pozitív élményeiket kell megerősíteni. A gyermekek fejlesztésénél figyelembe kell venni egyéni adottságukat és képességeiket, mindennek a fokozatosság elvével kell együtt járnia. A foglalkozásokon a részvétel kötelező, de nem kényszerítő. Testi nevelés: Nap mint nap lehetőséget teremtünk az együtt mozgásra, minden korcsoport számára. E tevékenységben való részvétel szabadon választható. A beszoktatás után fokozatosan válik napi kötelező foglalkozássá a testnevelés. Azt a gyermeket, aki nem akar tornaruhába öltözni, vagy nem kíván a többi gyermekkel együtt mozogni nem szabad erőltetni. A fokozatos bevezetéssel a célunk: a belső igényből fakadó mozgás pozitív érzelmi töltöttsége, megerősítése. A foglalkozásokon elsősorban a testnevelési játékok, a játékos utánzó mozgások dominálnak.

39/56

Bukfenc Program A testi nevelés döntő feladata a gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése, a vázizomzat erősítése, a helyes testtartás kialakítása, a nagy mozgásigény sok játékkal és egyéb természetes mozgással történő kielégítése. Motoros képességek fejlesztése: o kondicionális (elsősorban állóképesség) o koordinációs (testi tájékozódás, egyensúlyérzék, ritmusérzék) o mozgékonyság o hajlékonyság Mozgásműveltség kialakítása jártasság, készség szintjén, mozgásos cselekvések gazdaságos módjának elsajátítása, szép kivitelezése, mindezekkel összefüggő elméleti ismeretek elsajátítása. Játék- és versenyigény felkeltése, kielégítése: szórakoztató élményekben gazdag testnevelési játékok szervezése. Kiegészítő mozgástevékenységek Legfontosabb elv ebben az esetben is az érzelmi ráhangolódás. Mivel ezek a tevékenységek óvodán kívül, külső személyek segítségével valósulnak meg, még következetesebbnek kell lenni. Ezek a tevékenységek, melyeknek megvalósítására módunk nyílik: lovaglás, birkózás és aerobic. Fontos a foglalkozást tartó személyek bemutatása, megismerése, személyes kapcsolat kialakítása, beszélgetések az adott mozgásról, annak kipróbálásáról. Törekednünk kell arra, hogy aktív segítővé váljanak az óvodapedagógusok, hiszen a szokások alakításában azonos elvárásaik kell, hogy legyenek. A kiegészítő mozgástevékenységek tervezése, szervezése a külső szakemberrel közösen történik. Bemutató foglalkozásokkal alkalmat biztosítunk a szülők számára, hogy nyomon követhessék gyermekük fejlődését. A rendszeres mozgás-szoktatás is nagyon körültekintő, kitartó, türelmes következetes munkát kíván. Csak megfelelő erősségű inger hatására következik be fejlődés a szervezetben. Ennek tudatában választjuk meg a mozgásanyagot, amellyel megoldhatók az óvodai testnevelési feladatok: o megfelelő gyakorlási lehetőség biztosítása o elegendő ismétlés o fokozatosság o a reflexkapcsolatok segítsék, és ne gátolják egymás alakulását o harmonikus fejlesztés o a foglalkozás anyagának kapcsolata más tevékenységekkel. A gyermekek mozgásigényének kielégítésére, képességeik fejlesztésére indokolt a természetes gyakorlatok mellett a bonyolultabb, nagyobb erőkifejtést, figyelmet igénylő gyakorlatok beiktatása is. A testgyakorlatok végrehajtásának fokozatait, fajtáit a gyermekek képességeihez igazodva állítjuk össze. Játékban gazdagabb, kötetlenebb, de fegyelmezett légkörű, kellő aktivitást biztosító foglalkozások szervezése. Egész év folyamán fontos a testnevelési játékok alkalmazása és lehetőségeinek kihasználása. E játékok során, megtanulnak a gyermekek egymás testi épségére vigyázni, más sikereinek örülni. Ügyesednek, önbizalmuk nő, és bátrabbak lesznek. Így szoktatjuk őket a szabályok betartásához és az önuralomhoz is.

40/56

Bukfenc Program A gyermekek motoros képességének fejlesztését segítő alapvető mozgásanyag, frissítő testnevelés meghatározása a csoport fejlettségi szintjének figyelembe vételével történik, a fokozatosság elvét követve. A csoport fejlettségének megfelelően a kívánt fejlesztési területeket szabadon választják meg az óvodapedagógusok. A fejlesztés tartalmai: Nagymozgások fejlesztése o járások o futásgyakorlatok o ugrások (távolugrás, magasugrás, ugróiskolák) o csúszás o kúszás o mászás o függeszkedések Egyensúlygyakorlatok o állás o járások (tárgyak között, testrészre koncentrálva, szeren, stb.) o ugrások o kúszás, mászás (szerrel, feladattal) o támaszgyakorlatok o egyéb (rollerezés, kerékpározás, tartásjavító eszközök, stb.) Finommotorika fejlesztése o kézfej- és ujjgyakorlatok o lábfej- és ujjgyakorlatok Koordinációs gyakorlatok o szem-kéz, szem-láb koordinációs gyakorlatok (járások, futások, szökdelések, ugrások, függések, mászások, dobások, labdagyakorlatok, stb.) Testséma-fejlesztés o önmaguk beazonosítása, saját testük elhelyezése a térben o testrészek koncentrációja o a test zónáinak kialakítása (oldaliság, elülső-hátulsó zónák, függőleges zóna, tárgyhoz viszonyított helyzet) Térbeli viszonyok fejlesztése o irányok, azok megváltoztatása o keresztcsatornák fejlesztése (vizuális/auditív inger motoros visszaadása ) A test deformitásának megelőzése és annak ellensúlyozása is kiemelt feladatnak tekinthető. A lábboltozat és a talpboltozat süllyedése (mezítlábas torna), a hanyag testtartás megakadályozása a gyermekek izomzatának sokoldalú megerősítésével történhet. Ezek a testnevelési foglakozás keretébe épülnek be. Tartásjavítás szempontjából különösen ajánlott az úszás és a lovaglás. Differenciált fejlesztés: A nevelési program megvalósítása során nem szabad megfeledkezni arról, hogy az egyes gyermekek között különbségek vannak. Az esetleges elmaradások, a gyermekek eltérő fejlődési üteme illetve az azonos ismeretek, készségek elsajátításához szükséges erőráfordítás

41/56

Bukfenc Program különbözősége az óvodai nevelés differenciáltabb szervezeti formáit igényli. A helyesen megválasztott formák az egyes gyermekek nevelésében jelentkező speciális igényekhez igazodnak. A fejlődés, fejlesztés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek az óvoda tervszerű nevelőmunkájának folyamatában, fokról-fokra magasabb fejlettségi szintre jutnak, elérve végül azt a szintet, amely optimális kiindulópontja az iskolakezdésnek. A megtanult mozgások tökéletesebbek, összerendezettebbek lesznek, jellemzővé válik a mozgáskombinációk megjelenése. Kondicionális képességek terén Az állóképesség fejlődése, mely a fizikai megterheléseknél a szervezet biológiai egyensúlyát hosszú időre biztosítja. E képességek légzési és keringési funkciók fejlesztését is szolgálják. Koordinációs képességek Térbeli tájékozódás, helyzet-változtatás érzékelése és a mozgás megfelelő szabályozása, egyensúlyozó-képesség, ritmus-képesség fejlődése. A mozgásfejlesztő játékeszközök rendszeres használatával fejletté válik a kéz finommotorikája. Állóképességük nő, erősek, mozgásukban gyorsak, ügyesek, lazák, szervezetük ellenálló: egyszóval egészségesek.

6.5. Külső világ tevékeny megismerése 6.5.1. Környezet megismerésére nevelés Célja: Meghatározott alternatívák között, szabad, önálló, elfogadásra és alkalmazkodásra, segítésre képes, harmonikus, különböző irányokba érdeklődő és választani képes, kezdeményező, kitartó, felelősséget vállaló, szeretetteljes ember jellemének megalapozása. Aki elfogadja és szereti önmagát, környezetét, szülőföldjét. Viselkedését áthatja a környezet megismerésének vágya, megbecsülése és védelme. A gyermekek tevékenységének megszervezése: o Lehetővé tenni a gyermek számára önmaguk és a környezet tevékeny megismerését, ehhez időt, helyet, eszközt, spontán és szervezett tapasztalatszerzésre alkalmat biztosítani. o Erősíteni a gyermekek önbizalmát, önbecsülését és mások elfogadását. o A környezeti nevelésnek nincsenek időkeretei. Integrálódnak benne a műveltségi területek témakörei és a különböző tevékenységek. Programunk o Az ember és a természet, o az ember és a társadalom témakörökben szerzett tapasztalatok folyamatos és fokozatos átadására épül. Programunk alapján alakítjuk ki a környezet megismerésérnek lehetőségeit, feltételeit. o Megfelelően tervezett, szervezett környezeti feltételeket teremtünk, melyek segítségével a gyermekek tapasztalatokat, ismereteket szerezhetnek. o A játékot sok esetben tanulási lehetőségnek tekintjük, ahol a gyermekek feldolgozhatják mindazt, ami a spontán vagy szervezett tanulás közben rájuk hatást gyakorolt. o A játékban integrált tanulásban a környezeti témák állnak a középpontban, ehhez kapcsoljuk más műveltségi területek foglalkozási tárgyait és azok tartalmát.

42/56

Bukfenc Program o o o

o o o o o o

A környezetismeret témaköreit folyamatban láttatjuk, és nem szabdaljuk szét az életkori és képességbeli különbségek miatt. Legfőbb kritérium, hogy a középpontban az ember és közvetlen környezete álljon. A témafeldolgozást mindig azzal kezdjük, amit a gyermekek már ismernek. A sorrendiséget befolyásolhatja az előző téma kapcsolási lehetősége, és az aktuális események, ünnepek, kirándulás. Az évszakok adott háttértémaként állandóan jelen vannak. A kiválasztott témák feldolgozását sok esetben gyűjtőmunkával kezdjük. Segítjük a gyermekek önálló tájékozódását, s szem előtt tartjuk a szülőkkel való együttműködést. Gyűjtőhely kijelölése kapcsán a behozott anyagok, tárgyak együttes őrzése erősíti a közösségi szellemet. A feldolgozás időtartamát a megkezdéstől számítva 5-6 hétre tervezzük. A kisebbek akkor kapcsolódnak be a spontán vagy szervezett tanulásba, amikor akarnak, a nagyobbaknál szeretnénk elérni, igényeljék egy-egy téma részletes kifejtését, feldolgozását, az újabb ismeretek bővítését rendezését.

Differenciált fejlesztés: Lehetővé tesszük, hogy cselekvő aktivitással alkotó módon, képességeiknek megfelelően vegyenek részt a folyamatban. A csoportot alkotó gyermekek ismeretében kiválasztjuk, bontjuk és feldolgozzuk a témákat. A fejlődés, fejlesztés várható jellemzői óvodáskor végére: A tapasztalatok ismeretekké válása, azok beépítése a gondolkodásba. Óvodáskor végére kialakulnak a gyermekek alapvető személyiségjegyei, fontos tehát, hogy nyitottá tegyük a természet szépségeinek befogadására. Mindennapos élményei vezetnek el a természet és az ember tiszteletéhez a környezettel való harmonikus óvó-védő kapcsolat kialakításához. 6.5.2. Matematikai nevelés Célja: A környezet tevékeny megismerése közben szervezett matematikai tapasztalatokkal a gyermekek mennyiségi, alaki, tér és síkbeli szemléletének megalapozása. A gyermekek tevékenységének megszervezése: Matematikai érdeklődés felkeltése játékos tapasztalatszerzéssel. A komplexitás érvényesítése a matematikai nevelésben. Ok-, okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása a környezetükben, ill. játékszituációkban. Az óvodás gyermekek matematikai műveltségtartalma nem választható el a környezet megismerésétől. A folyamatosság, az osztatlanság és a foglalkozási tárgyak koncentrációja változásokat eredményez a matematikai nevelés területén is. Ez a változás nem más, mint a globális matematikai szemlélet következménye. Ezért nálunk a matematikai fejlesztés nem szűkül le a foglalkozásokra, még akkor sem, ha azok kötetlenek. A gyakorlati feldolgozás során két szervezeti formát érvényesítünk. A környezeti téma feldolgozása közben tisztázódnak a matematikai fogalmak, tapasztalások, a probléma-felvetések, feladatmegoldások dominánssá válnak. A környezetismereti téma feldolgozását – több oldalról megközelítve – segíti a kötetlen matematikai feldolgozás.

43/56

Bukfenc Program o o

o

Adódhatnak olyan matematikai ismeretek is, amelyek nem integrálhatók. Ezeket szervezett játékok keretében dolgozzuk fel. Bizonyos témák a játékidőben is feldolgozhatóak. Lehetőségünk van arra, hogy eldöntsük, a játékban milyen matematikai problémák oldhatók meg, s hogyan találjuk meg a segítés módját a gyermekek matematikai gondolkodásának fejlesztésére. A különböző tevékenységek végzése közben is számtalan tapasztalatot szereznek a gyermekek, többnyire spontán módon, amely alapjául szolgálhat a tervszerű, szervezett matematikai fejlesztésnek is.

Differenciált fejlesztés: A tervezőmunkát követő szervezésnél nem osztjuk korcsoportokra a gyermekeket. Az egyénekre koncentrálunk és azok között is differenciálunk. A foglalkozások szervezeti keretét úgy építjük fel, hogy a szituációkba helyezett eszközök és feladatok minden gyermek számára lehetőséget adjanak a bekapcsolódásra a saját szintjén a ki-be lépést biztosítva. Egy adott témával és annak különböző tartalmi megközelítésével való játékos foglalkozás addig tart, ameddig azt a csoport és az egyének érdeklődése, fejlettsége lehetővé teszi. A tervezett matematikai tapasztalatok egymástól elválaszthatatlan, egymást kiegészítő folyamatoknak tekintjük. A tervezett matematikai fejlesztés feladatainak felépítése, ezen belül az egyénre szabott feladatadás mindannyiunktól tudatos felkészülést igényel. A fejlesztési lehetőségek kihasználásánál mindig a gyermek fejlettségét tekintjük irányadónak. Lehetőséget teremtünk arra, hogy az adott szituációban a gyermekek spontán módon – vagy az adott tevékenységbe differenciáltan bekapcsolódva – irányítottan szerezzenek matematikai tapasztalatokat. Belülről irányítjuk a fejlesztés folyamatát, vagy résztvevőként segítjük a probléma megoldását. A fejlődés, fejlesztés várható jellemzői óvodáskor végére: A testi, lelki, szellemi és érzelmi készségek és képességek harmonikus fejlődése. Hatékony kommunikációs- és kifejezőkészség. Versenyszellem és az együttműködés egyensúlya. o az alapvető matematikai fogalmak ismerete o önértékelés, önbecsülés o magabiztosság fejlesztése o logikus, problémamegoldó gondolkodás kialakulása o döntéshozás képességének kialakítása.

44/56

Bukfenc Program

7. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei Az ünnepek, ünnepélyek jelentős események óvodánk életében. A közös élmény erejével hatnak, erősítik közösségi érzésüket, közösségi magatartásukat. A Bukfenc programban ezek a napok kiemelkednek a mindennapok megszokottságából. Boldog várakozás előzi meg őket. Az ünnepvárást az előkészületekkel fokozzuk. Az ünnep érzelem gazdag tartalma mellett, a szülő - gyermek - pedagógus közös játékára, közösen átélt élményekre fektetjük a hangsúlyt. Ezért ünnepeink, rendezvényeink nyitottak, számítunk a szülők együttműködésére. Lényegük nem abban áll, hogy mit ünnepelünk, mire emlékezünk, milyen hagyományt őrzünk, hanem abban, hogyan tesszük emlékezetessé, milyen tartalommal töltjük meg gyermekeink számára. Hiszünk a személyesen átélt élmény varázslatos, személyiségfejlesztő hatásában, ezért a gyermekek óvodai életét is ennek megfelelően szervezzük. Ünnepélyeink, programjaink nyitottak a szülők, a családi ház előtt, ezzel is betekintést engedve pedagógiai munkánkba, gyermekeik óvodai életébe, és nem utolsósorban a szülő - pedagógus hatékony együttnevelésének érdekében. Az óvoda ünnepei: o Bukfenc szülinapi buli (Szüret-szeptember) o Mikulás (december) o Karácsony (december) o Farsang (február) o Költészet napja (március) o Nőnap (március) o Húsvét (április) o Föld Napja (április) o Anyák napja (május) o Évzáró, Ballagás (május) o Gyermeknap (május) o Apák napja (június) Az óvoda kirándulásai o Ősszel (szeptember) és tavasszal (március) buszkirándulást szervezünk. o Lehetőség szerint ellátogatunk: játszótérre, Planetáriumba, múzeumokba, Tűzoltóságra, pékségbe stb. Az óvoda – család közös rendezvényei o Játszódélutánok szervezése ünnepek előtt. o Versenyjátékok szervezése Bukfenc napokon. o A gyermekek születésnapját mindig megünnepeljük. o Az ünnepeink mindig nyitottak. Bábelőadásokat rendszeresen szervezünk a gyermekeknek, egyrészt az óvodába meghívott művészekkel, másrészt mi megyünk el a Bábszínházba. Mikulás napján a nevelőtestület előadása szórakoztatja a gyermekeket.

45/56

Bukfenc Program

8. Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások az inkluzív nevelés tükrében 8.1. Az inkluzív nevelésünk értelmezése, célja Értelmezésünkben az inklúzíó: az a befogadó légkör- és eljárásrendszer, ahol mindenki más, egymáshoz képest, bárki „belefér” megtalálja helyét, akkor is inkluzív a légkör és a módszerkombináció, ha van integrált gyermek, akkor is, ha éppen nincs. Célunk az, hogy érvényesüljön a: o Diszkriminációmentesség o Szegregációmentesség o Minőségi neveléshez történő egyenlő hozzáférés joga

Az Európai Uniós elvárások alapján feladatunk a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé teszi az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Célunk: o Az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése. o Mindazon okok, körülmények feltárása, amelyek a gyermekek testi, szociális, értelmi, erkölcsi fejlődését hátrányosan befolyásolják. o Megfelelő információáramlás biztosítása. Óvodánkban biztosítjuk a: o Megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot o Az emberi méltóság tiszteletben tartását, o Az egyenlő hozzáférés esélyét o A multikulturális nevelés megvalósítását, o A társadalmi szolidaritás kialakítását Feladatunk A megelőzés, a probléma felismerése, segítségnyújtás, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. A nem magyar állampolgárságú gyermekek, a migráns gyermekek és szüleik iránt megértéssel, toleranciával viseltetünk.

Tiszteletben tartjuk étkezési, vallási és egyéb kulturális szokásaikat, hagyományaikat. Az óvodapedagógusok a multikulturális társadalom értékközvetítőjeként töltik be hivatásukat és vállalnak aktív szerepet mindenfajta elnyomás megszüntetésében. Amennyiben a család nem képes betölteni a társadalmi normák által meghatározott funkcióját, abban az esetben az óvoda feladata a családgondozás által a meglévő funkciók megtámogatása, további szakmai támaszrendszer kiépítése (segítők bevonása). A veszélyeztetettség megszüntetésében igyekszünk segítséget nyújtani, illetve együttműködni a különböző szakemberekkel a gyermekek érdekében.

46/56

Bukfenc Program Tudáshoz való joga érvényesül a gyermekeknek, amikor előítéletektől mentes pedagógiai környezetben a képességfejlesztő tevékenységeket differenciáltan tervezzük, szervezzük.

8.2. Gyermekvédelemi feladatok Célja: Általános prevenció, amely minden gyermekre kiterjed. Ez alatt értjük a játékeszközök biztonságát, a baleset-megelőzést, a napirend betartását. A speciális gyermekvédelmet, amelybe beletartoznak a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek. Feladatunk: A gyermekek szűrése, problémájuk felderítése és megoldása. Tartalma: Hátrányos helyzetű gyermek az, aki valamilyen oknál fogva hátránnyal indul. Alapvető szükségletei hiányoznak (pl: a család anyagi helyzete, szociális háttere, szülők iskolázottsága, kulturális beállítódás, csonka család). Veszélyeztetett gyermek az, aki már testileg - lelkileg sérült. Szűrésüket elősegíti a gyermekekkel való beszélgetés. Figyelünk arra, hogy a tüneteket ne tévesszük össze az életkori sajátosságokkal (fáradékonyság, mozgékonyság stb.). Ha szükségesnek tartjuk, szakemberhez irányítjuk őket. Ide tartozhatnak a „jó” családból jövő gyermekek is. (pl.: érzelem hiánya) Módszerek: o megfigyelés (folyamatos, célzott) o beszélgetés (folyamatos, célzott, spontán) o védőnő, orvos tapasztalatai Családi helyzet feltárása: o családok anyagi helyzete o nagycsaládosok száma o csonka családból jövők száma A gyermekeket átirányítjuk a megfelelő szakemberhez: o védőnő o gyermekorvos o gyermekjóléti szolgálat o Nevelési Tanácsadó o Szakértői Bizottság o Családsegítő szolgálat Óvodánk pedagógusainak feladata: A vezető óvónő tájékoztatása a felmerülő problémákról. Módszerek a segítségadáshoz: Különleges bánásmód a gyermekekkel, fejlesztő, pótló, korrigáló nevelési feladatokkal. Érzelmi ráhatásokkal beilleszkedésük segítése. Érzelmük fejlesztése cselekedtetéssel (mozgás, játék, stb.). Dicséret, biztatás. Egyéni foglakozások, ha szükséges fejlesztő pedagógussal. Melyek azok a szociális és anyagi segítségek, amelyeket az óvoda tud biztosítani? o szülőkkel való kapcsolattartás – bánásmód o mindig érdeklődő figyelemmel hallgatjuk meg őket o beszédünk érthető, türelmes, higgadt, így is próbáljuk oldani a feszültséget

47/56

Bukfenc Program o o o o o o o o o o o o o o

emberi történés, ami történik a szülővel, ezért nem ítélhetjük el velük együtt, lépésről-lépésre segítjük a probléma megoldásában mindig tájékoztatjuk gyermekéről, többször hangsúlyozzuk pozitív tulajdonságukat (gyermekről – szülőnek, szülőről – gyermeknek) segítjük őket érzelmi megnyilvánulásukban viselkedésünk egyenletes, bizalomkeltő nem éreztetünk sohasem fölényt egyforma tisztelettel viseltetünk irántuk a két szülőt nem hangoljuk egymás ellen diszkréten kezeljük problémáikat (TITOKTARTÁS) optimizmust, derűt sugárzunk feléjük szülői értekezleten tájékoztatjuk őket jogaikról, kötelezettségeikről családlátogatások kezdeményezése, melyről tapasztalatokat gyűjtünk. A gyermekvédelmi feladatot szakképzett gyermekvédelmi felelős látja el. A gyermekvédelmi felelős feladatait az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

8.3. Tehetséggondozás, felzárkóztatás A tehetségre vonatkozóan nem vonhatunk le óvodás korban messzemenő következtetéseket, de odafigyelünk a jó emlékezetre, jó kézügyességre, játékában kiemelkedő építmények létrehozóira, papírhajtogatásban és rajzolásban, mozgásban, kreativitásban megnyilvánuló tehetségekre. A tehetséges gyermekek gondolkodásának fejlettsége gyorsasága, produktivitása sokszor együtt jár fejlett problémamegoldó kommunikációs képességgel. Ebben az életkorban a gyermekek megismerésének és fejlesztésének legfontosabb eszköze a játék, így játékának gazdagítása, az együttjátszás nyújthatja a legjobb lehetőséget a testi-lelki-szellemi fejlesztésre. Tudjuk, hogy a differenciálás segítségével a személyiség a maga útját bejárva képes fejlődni. A differenciálás megtervezésének kiindulópontja a gyermekek játékának megfigyelése, amely által a legkönnyebben megismerhető személyisége, kapcsolatai, társas magatartása, verbális képességei, gondolkodása, ismeretei mozgása stb. Különös figyelmet, tág teret és időt biztosítunk a tehetségek kibontakozására, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy rátermettségüket megmutathassák.

8.4. Speciális szolgáltatások A programban taglalt nevelési feladatainkon túl óvodánk külön szolgáltatásokat is nyújt a gyermekeknek, hogy minél színesebb világ táruljon eléjük, hogy tapasztalatgyűjtésre minél gazdagabb lehetőségeik legyenek. Ismerkedés az angol nyelvvel „Ahány nyelv, annyi személyiség!” Kisgyermekkorban a gyermekek nagyon nyitottak és fogékonyak mindenre. Ilyen korban nagyon hasznos elkezdeni egy másik nyelvvel való ismerkedést. Az angol nyelv érdekes, nyelvtanilag nem nehéz, így könnyen elsajátítható. Hangzása, érdekes csengése önmagában is motiváló erő a gyermek számára. Délelőttönként tartjuk a foglalkozásokat a nagycsoportosainkkal, ahol a gyermekek megismerkednek az őket körülvevő tárgyak angol megfelelőjével, hangulatos, egyszerű mondókákat, verseket, dalokat tanulnak. Köszönésekkel, szófordulatokkal ismerkednek. Pancsolás, játékos vízi torna: A sport az egészséges életmód igen fontos, meghatározó része. A víz a gyermekek számára egy új, ismeretlen közeg, megváltozott környezet. Másként mozognak, beszélnek, játszanak a medencében. Óvodapedagógusok aktív részvételével ismerkednek a vízzel.

48/56

Bukfenc Program Lovaglás Ez a program még közelebb hozza a gyermekeket a természethez, annak megszerettetéséhez, és nem utolsósorban kiváló sportolási lehetőség. Tanúi lehetnek új életek születésének, testközelbe kerülhetnek az állatokkal, megismerkednek tulajdonságaikkal, szokásaikkal, életkörülményeikkel. Lehetőségük van pónilovakon lovagolni, lovas kocsival utazni, erdőt látogatni. Hitoktatás Keresztény értékek és szokások közvetítése az óvodáskorú gyermekek felé, életkoruknak megfelelő versekkel, bibliai idézetekkel. Keresztény ünnepek hagyományos megünneplésének megismerése. Minden héten egyszer óvodapedagógus végzettségű hitoktató jön a gyerekekhez, aki játékosan, meseszerűen ismerteti meg velük a Bibliát, érdekes dalokat, verseket tanít a gyermekeknek. A nevelési év végén a nagycsoportosokat elviszi a közeli kápolnába. Egyéni fejlesztés A fejlesztő tanfolyamot végzett óvodapedagógusaink külön foglalkoznak a felzárkóztatásra szoruló és tehetséges gyermekekkel.

49/56

Bukfenc Program

9. A nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási rendszere 9.1. Ellenőrzés és értékelés rendszere A pedagógiai munka minőségének és az óvoda hatékony működésének érdekében végzi az óvodavezető belső ellenőrzéseit. Az ellenőrzés alatt a bizalom elve a vezető és a nevelőtestület együttműködésében valósul meg. Fontos, hogy a szabadság nem jelent szabadosságot. A célt, feladatot a program tartalmazza, melyet minden pedagógus saját törvényének érez. Az ellenőrzés során nyert tapasztalatokat elemezzük, értékeljük. Az értékelés célja: Nevelőmunkánk hatékonyabb végzésére való ösztönzés, illetve a hatékony pedagógiai munka elismerése, önfejlesztésünkre buzdítás. Az ellenőrzési funkció célja: A visszacsatolás, a pedagógiai munka színvonalának emelésén túl önkritikus válaszkeresés, az egész intézmény működésére (tervezés, szervezés, irányítás, vezetés), érvényesülésére, és az óvodavezetés teljesítményére. Az óvodavezető éves munkatervében rögzíti a belső ellenőrzés konkrét célját, feladatait, felelőseit, határidejét, idejét, szempontjait. Az óvodavezető az alábbi feladatokat köteles ellátni: o pedagógiai feladatokat o tanügy-igazgatási feladatokat o általános vezetői feladatokat o munkáltatói feladatokat o óvodamenedzselést o önképzést, önértékelést. Az óvodavezető konkrét feladatai: o pedagógiai és tanügy-igazgatási dokumentációk ellenőrzése o tematikus vizsgálatok o hospitálások o elméleti, gyakorlati felkészültség ellenőrzése o óvónők beszámoltatása o nevelői értekezletek levezetése. Óvodapedagógus: Az ellenőrzés alapja a programunkban meghatározott cél és feladatrendszer, melyet minden óvodapedagógus a saját csoportjában az általa ismert gyermekcsoportra bont le, figyelembe véve egyéni fejlődési ütemét. Az értékelést legalább negyedévente kell megtenni, ugyanúgy, mint a nevelőmunka tervezését, így a mért eredmények lehetővé teszik a távlatok megfogalmazását. A gyermekek megfigyeléséhez személyiséglapot használunk. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: o nevelési tervek készítése, értékelése o éves terv készítése, anyaggyűjtés o heti rend és napirend összeállítása o a gyermek személyiséglapjának szakszerű, folyamatos vezetése.

50/56

Bukfenc Program

Az óvodairányítás felépítése (Nyíl: alá-fölérendeltségi viszonyok, folyamatos vonal: együttműködési kapcsolat)

Fenntartó

Szülők Közössége

Óvodavezető

Óvodapedagógusok

Technikai dolgozók

BUKFENC ÓVODÁS GYERMEKEK

9.2. A gyermekek fejlődésének nyomon követése A Bukfenc program hatékonyságának feltétele a gyermeki személyiség sokoldalú megismerése. Ezért a nevelési folyamatban, folyamatosan végezzük megfigyeléseinket. Célunk: A gyermekek közti egyéni eltérések időben történő felismerése, korrigálása, hogy minden egyes gyermek akkor menjen iskolába, amikor fejlődése alapján alkalmassá, illetve éretté válik rá. Megfigyeléseinknél figyelembe vesszük a gyermek egyéni fejlődésének ütemét, képességét, tehetségét, szociokulturális hátterét, segítjük tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. Ehhez szükséges a gyermek és környezetének minél teljesebb megismerése, fejlődésének nyomon követése, fejlődési ütemének rögzítése. Egy-egy képesség vagy magatartásforma vizsgálatához, megfigyeléséhez többféle módszert és szempontot is alkalmazunk. Megismerésünk alapja a gyermek játéktevékenység közbeni megfigyelése. Megfigyeléseinket többféle módon végezzük: o A csoport egészét megfigyeljük, egy fejlődési terület szempontjai szerint. o Felfigyelünk olyan tevékenységre, amelyben a gyermeknek sikerélménye még nem volt. o Egy-egy gyermeket figyelünk több szempont alapján. Ellenőrző megfigyeléseket az új tanév elején, illetve végén végzünk. A tanév eleji megfigyelések alapján tervezzük az új tanévet. A tanév végi megfigyelések az egész évi fejlesztő munka eredményeit tükrözik.

51/56

Bukfenc Program Új gyermek megismerését könnyíti a róla készült anamnézis lap, adatlap a családlátogatás tapasztalatairól. A fejlődés mutatóinak tartjuk: A gyermek mozgásfejlettségét o Nagymozgás (biztosan mozog-e?) o Finommozgás (fogások, domináns kéz, szem-kéz koordináció) o Téri tájékozódás (irányok) o Testséma-fejlettség Nyelvi kifejező képesség fejlettsége o Szókincse o Beszéd ritmusa o Beszédhiba Kognitív képességek fejlettsége o Érzékelés, észlelés o Figyelem o Emlékezet o Képzelet o Gondolkodás Szociális fejlettsége o kapcsolatteremtése o érzelmi élete o szociális magatartása Játékfejlettsége o játékfajták szerint Családi háttere o családlátogatások tapasztalatai o család – óvoda kapcsolata o család nevelése o családi életben történő változások A gyermek fejlődését nyomon követő módszerek: o megfigyelés o beszélgetés o szociometriai felmérés o játékos cselekedtetés

10. Az óvodába lépés feltételei A gyermek legyen: o testileg-, szellemileg ép és egészséges, szobatiszta o érzelmileg felkészítve az óvodába lépésre o képes legyen kifejezni magát, alapvető szükségleteit jelezni o képes legyen elvégezni kis segítséggel az alapvető higiéniai szükségleteit o képes legyen az étkezéskor szükséges alapvető eszközöket használni, próbálkozzon az öltözködéssel, cipőhúzással

52/56

Bukfenc Program

11. Az iskolába lépés feltételei, a fejlődés jellemzői óvodáskor végére Célja: A 3-7 éves gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítása. Testi fejlettség: Korosztályának megfelelő alkattal és erőnléttel rendelkezik, mozgását képes korrigálni. Viselkedését, testi szükségleteit képes szabályozni. Lelki fejlettség: Nyitott, érdeklődő, fogékony az újra, ezért képességei folyamatosan fejlődnek. Emlékezete megbízhatóbbá válik, fegyelme fokozatosan növekszik, gondolkodása absztrahálódik. Kommunikációs készsége életkorának megfelelő, beszéde érthető, választékos, folyamatos, tempója, hangsúlya jó, beszédfegyelme megfelelő. Érzelmeit, gondolatait képes elmondani, és jelekkel is kísérni. Elemi ismeretekkel rendelkezik természeti és társadalmi környezetéről: családjának adatairól, ismeri az évszakok, napszakok váltakozását, ennek megfelelően képes az öltözködésre. Ismeri szűkebb lakóhelyét, az ott élő növényeket, állatokat, azok gondozását, védelmét és megbecsüli az ezzel kapcsolatos munkatevékenységeket. Alapvető mennyiségi ismeretei vannak. Szociális fejlettség Kialakulnak társas kapcsolatai, szabálytudata erősödik, háttérbe szorítva saját érdekeit. El tudja fogadni az újat, együttműködésre képes. Feladattudatának fokozódása következtében alkalmassá válik a feladatok egyre eredményesebb megoldására.

53/56

Bukfenc Program

12. Jegyzék az óvoda kötelező eszközeiről és felszereléséről 12.1. Helyiségek 1. csoportszoba

2

2. tornaszoba

1

3. logopédiai foglalkoztató

1

4. játszó udvar

1

5. óvodavezető-helyettesi iroda-nevelőtestületi szoba

1

6. orvosi szoba

1

7. gyermeköltöző

2

8. gyermekmosdó, WC

1

12.2. Kiszolgáló helyiségek 1. felnőtt öltöző, felnőtt mosdó

1

2. elkülönítő szoba

1

3. melegítőkonyha, tálaló, mosogató, felnőtt étkező

1

4. felnőtt WC

2

5. mosléktároló

1

6. raktár

1

7. szertár

1,

Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Csoportszoba 1. óvodai fektető

34

2. gyermekszék

34

3. gyermekasztal

5

4. fényvédő függöny

6

5. szőnyeg

2

6. játéktartó szekrény, polc

10

7. élősarok állvány

4

8. hőmérő

2

9. eszköz előkészítő asztal

2

10. szeméttároló

2

Tornaszoba 1. tornapad

3

2. tornaszőnyeg

6

3. bordásfal

7

4. óvodai többfunkciós mászó készlet

1

5. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések:

54/56

Bukfenc Program o o o o o o o o o o o o o

hullahopp karika labda füles labda babzsák ugráló kötél vastag kötél trambulin zsámoly body roll garnitúra színes gumiszalag bot fatölcsér (Ayres eszköz) tini-kondi

20 16 4 18 15 1 1 2 2 15 15 1 1

Logopédiai foglalkoztató 1. tükör

1

2. asztal

1

3. szék

2

4. szőnyeg

1

Játszóudvar 1. kerti asztal

2

2. kerti pad

2

3. babaház

2

4. udvari homokozó

2

5. takaróháló

2

6. udvari fajáték

5

Óvodavezető - helyettes, nevelőtestületi iroda 1. íróasztal és szék

1-1

2. tárgyalóasztal

1

3. szék

6

4. telefon, fax

1

5. könyvszekrény

1

6. iratszekrény

1

7. számítógépasztal és szék

1-1

8. számítógép, nyomtató

1

9. tükör

1

10. könyvtári dokumentum

850

Gyermeköltöző 1. öltözőszekrény, fogas 2. öltözőpad

34 9

55/56

Bukfenc Program Gyermekmosdó, WC 1. törölközőtartó

34

2. falitükör

1

3. fogmosó tartó

2

Orvosi szoba Berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX. 3) NM rendelet előírásai szerint

12.3. Tisztálkodási és egyéb felszerelések 1. egyéni tisztálkodó szerek

39

2. tisztálkodó felszerelések

1-1

3. fésűtartó

1-1

4. törölköző

140

5. abrosz

15

6. takaró

34

7. ágyneműhuzat, lepedő

70

12.4. A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök 1. játékok, játékeszközök (mennyiség eszköz fajtánként) o különféle játékformák (mozgásos, szerep, építő-konstrukciós, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei 9-9 o mozgáskultúrát, mozgásfejlődést, mozgásigényt kielégítő eszközök 35 o ének, zene, énekes játékok eszközei 35 o az anyanyelvi fejlesztésnek, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei 9-9 o mesekönyv 90 o értelmi képességek és kreativitást fejlesztő eszközök 9-9 o ábrázoló tevékenységet fejlesztő 8-8 o a természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök 6-6 o munka jellegű tevékenység eszközei 9-9 2. a nevelőmunkát segítő egyéb eszközök o video, dvd lejátszó o televízió o HI-FI berendezés o Hangszer (pedagógusoknak) o Hangszer (gyermekeknek)

2 2 2 5 34

12.5. Egészség- és munkavédelmi eszközök 1. ételminta-vétel (üvegtartály) készlet

1

2. mentőláda

1

3. gyógyszerszekrény

1

4. munkaruha (évente, garnitúra)

1

5. védőruha

3

6. tűzoltó készülék

4

56/56