Dr. Szeles Gábor
Digitálisan aláírta: Dr. Szeles Gábor DN: cn=Dr. Szeles Gábor, c=HU, l=Budapest, o=Budapest Főváros XXI. Ker. Csepeli Polgármesteri Hivatal, title=jegyző, email=szeles.
[email protected], serialNumber=1.3.6.1.4.1.21528.2. 2.2.5302 Ok: Elfogadom ezt a dokumentumot Dátum: 2015.09.17 09:15:20 +02'00'
1. sz. melléklet
ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda 1023 Budapest, Bécsi út 3-5. V/56. Tel: +361 321 1773 Fax:+361 321 1772 E-mail:
[email protected] Budapest, 2015.09.01.
Településfejlesztési dokumentumok egyeztetési és elfogadási eljárása során mediációs feladatok elvégzése Tartalom Átfogó beszámoló a csepeli TFK és ITS tervezés partnerségi folyamatáról ................................ 2 1.
Partnerségi terv és annak megvalósulása ................................................................ 2
1.1.
Partnerség alapelveinek megvalósulása ................................................................... 3
1.2.
Bevont partnerek köre, módszere és módja ............................................................. 5
1.3.
A széles helyi nyilvánosságot biztosító eszközök és további események ................ 6
1.4.
Kommunikáció ........................................................................................................... 9
2.
Outputok .................................................................................................................. 10
3. A partnerség során született észrevételek és javaslatok, valamint ezek stratégiába történő beépítése ............................................................................................................................ ................................................................................................................................. 11 3.1.
Államigazgatási egyeztetési folyamat ..................................................................... 13
4.
Csatolmányok .......................................................................................................... 13
2
Átfogó beszámoló a csepeli TFK és ITS tervezés partnerségi folyamatáról Budapest Főváros XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 2015. folyamán új településfejlesztési koncepciót (TFK) és Integrált Településfejlesztési Stratégiát (ITS) készít. Az e településfejlesztési stratégiákhoz kapcsolódó partnerségi folyamat 2015. február-augusztus között zajlott. Jelen dokumentum kettős célt szolgál: egyrészt egy beszámoló a partnerségi folyamatról és eredményeiről, másrészt pedig cégünk által a folyamatban betöltött szerepének és munkájának beszámolója. A két beszámoló szinten minden tekintetben összefüggne ezért indokolt tartalmilag is együttesen kezelni a kettőt egy dokumentumban. A XXI. kerületi Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia partnerségi egyeztetési folyamatának az a volt a célja, hogy a helyi szereplők bevonásával szélesebb társadalmi részvétellel valósuljon meg a stratégiai dokumentumok létrehozása. A tervezési folyamatba épített partnerségi eljárások sikeres végrehajtása azt eredményezi, hogy széles gondolati alapon nyugvó és konszenzuson alapuló stratégia jöhessen létre. A kerület célja az volt, hogy a helyi szereplők lehető legszélesebb körét bevonja a dokumentumok elkészítésébe és becsatornázzon minden véleményt, észrevételt, megteremtve a fejlesztési dokumentum legitimitását, az abban foglalt fejlesztési elképzelések társadalmi elfogadottságának biztosítását. A partnerségi egyeztetések biztosítása a vonatkozó Kormányrendelet szerint jogszabályi kötelezettsége is az Önkormányzatnak, ugyanakkor a tervezett és megvalósult partnerségi folyamat a jogszabályi minimumkövetelményeken messze túlmutatott. Településfejlesztési dokumentumok egyeztetési és elfogadási eljárásának mediációs feladatainak elvégzésére a XXI. Kerület Csepel Önkormányzata az ICG Ex Ante Tanácsadó Irodát bízta meg. A vállalkozó (mediátor) készítette el a partnerségi tervet, feladata, hogy szervezze, dokumentálja és értékelje az egyeztetési folyamatot, részt vegyen a mediálásban.
1. Partnerségi terv és annak megvalósulása A partnerségi terv meghatározza a partnerek körét, bevonásuk módját, a bevonás eszközeit és a szervezeti mechanizmust, melynek keretében a partnerségi együttműködés, a kétoldalú kommunikáció folyik a Településfejlesztési Koncepció (TFK) és az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) tervezési folyamatában.
www.icg-exante.hu
3
A partnerségi egyeztetés egyik oldalról jogszabályi kötelezettség 1 , másrészt azonban a kötelezettségeken túl olyan funkciói vannak, amelyek minden stratégia sikerének alapját jelentik. A településfejlesztési stratégiák tervezési szakaszában a partnerségi egyeztetések fő célja, hogy az érintett szereplők igényeinek, szükségleteinek felmérése megtörténjen, ötleteiket és javaslataikat a tervezők megismerhessék. A sajátos fejlesztési érdekek feltárása mellett a folyamat célja volt, hogy a érdekelt érintettek a saját tevékenységükkel is segíthessék majd a stratégia megvalósulását. A tervezési folyamat több pontján aktívan bevonta a partnereket, ezzel pedig a partnerségi terv jelentősen túlment a jogszabályi minimum követelményeknek való megfelelésen. A megbízásnak megfelelően a mediációs feladat elején az ICG Ex Ante készítette el az egész partnerségi folyamat tervét. A partnerségi terv teljes egészében és sikeresen megvalósult Az alábbi részletes ismertetésben ennek tevékenységeit és eredményeit mutatjuk be.
1.1. Partnerség alapelveinek megvalósulása 1. Tervezhetőség és strukturáltság A partnerségi folyamat az első pillanattól kezdve tervezetten és strukturáltan valósult meg. A folyamat elején elkészült az egész partnerségi eljárást strukturáló partnerségi terv. A tervben előre meghatározásra kerültek a módszerek, eszközök és a partnerek köre is. A partnerségi események az előzetes koncepciók mentén valósultak meg és többnyire rendelkezésre állt a megszervezéshez és felkészüléshez szükséges idő is. Az események az alapelvnek megfelelően úgy lettek előkészítve, hogy a potenciális konfliktusos helyzetek kezelésére rendelkezésre álltak a megfelelő módszerek és tapasztalt moderátorok. Az eseti véleménykülönbségek konszenzusos összeegyeztetését biztosította az alkalmazott Open Space, GROUP EXPO, World Cafe és OPERA módszertan. A rendezvények konstruktív hangulatban teltek el. 2. Folyamatos információnyújtás és információszerzés, állandó visszacsatolás, nyitottság, transzparencia Cégünk tevékenysége is az alapelvnek megfelelően zajlott. A megrendelővel történő együttműködésnek köszönhetően a kommunikáció és a partnerségben érintettek tájékoztatása és információval történő ellátása megfelelő volt, a partneri körrel és azon be-
1
314/2012 (XI.8) Kormányrendelet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testülete 28/2013 (X.3.) Önkormányzati rendelete
www.icg-exante.hu
4
lül is a kontaktlista résztvevőivel a folyamat során törekedtünk a közvetlen kapcsolatot fenntartani. 3. Egyenrangúság és 4. Bizalom A folyamat során minden résztvevő azonos nyitott magatartással találkozhatott a részünkről. A hozzánk beérkezett, vagy általunk rögzített vélemények, megjegyzések és észrevételek maradéktalanul eljutottak az önkormányzathoz és a tervezőhöz. Ezt segítette a partnerség folyamán beérkezett vélemények összesítő adatbázisának használata. Munkatársaink mindig messzemenőkig törekedtek, hogy a legmegfelelőbb választ adják a partnerségi folyamatban közvetlenül résztvevőknek, és ha szükséges volt, tovább irányították a tervezőkhöz vagy az önkormányzathoz. 5. Területi kapcsolódások A partnerségi folyamat eseményein hangsúlyosan szerepelt a kerületi közlekedés kérdése, ezzel megfelelve az érdeklődésnek és a kapcsolódó alapelvnek. 6. Közérthetőség, hatékony kommunikáció A bevont kommunikációs eszközök és csatornák, illetve a megfelelő megfogalmazások alkalmazásával a folyamat során minden résztvevő betartotta a közérthetőség és hatékonyság alapelvét. 7. Dokumentáltság A technikai és ésszerűségi korlátok határain belül a partnerségi folyamat eseményei és általunk folytatott tevékenységei az alapelvnek megfelelően dokumentálva lettek, ezeket a részteljesítések során átadtuk a megrendelően. A beérkezett véleményeket a korábban említett adatbázisba rendszerezve rögzítettük így azok visszakereshető módon elérhetőek. 8. Esélyegyenlőség és környezeti fenntarthatóság A partnerségi folyamat egész sorozattevékenysége minden tekintetben megfelelt ennek az alapelvnek. Szervezőként kerestük a kapcsolatot a civil társadalommal, és az önkormányzat és a mi kommunikációnk feltehetően elérte a korlátozott kört, amit, ezek a szervezetek jelentenek, részvételükre több lehetőség volt, amennyivel éltek is. A rendezvények tematikája, ahol megengedhető volt, ott célközönségként tekintett (ez főleg a lakossági rendezvényekre jellemző) a kerületi fiatalokra. A különböző korú és érdeklődési körű fiatalokat pl. slam poetryvel, fotópályázattal, rajzpályázattal igyekeztünk közvetlenül is bevonni a folyamatokba.
www.icg-exante.hu
5
1.2. Bevont partnerek köre, módszere és módja
Tervezett A kerület/város önkormányzatának különböző ügyosztályai
Felsőbb szintű önkormányzatok: Pest megye Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata
Bevonás módszere, részvétel módja Munkaértekezlet a tervezésben érintett szereplők számára Szakmai műhelytalálkozó (moderált workshop) az intézményi partnerek bevonásával Írásos véleményezési eljárás Munkaértekezlet a tervezésben érintett szereplők számára
Szomszédos települések/kerületek és várostérség önkormányzatai
Államigazgatási szervek (a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 9. melléklet szerint
Szakmai műhelytalálkozó (moderált workshop) az intézményi partnerek bevonásával
Szakmai műhelytalálkozó (moderált workshop) az intézményi partnerek bevonásával Írásos véleményezési eljárás
Megvalósulás Megvalósult egy funkcionális várostérségi egyeztetés és két műhelytalálkozó, ahol az önkormányzat szervezeti egységei és szomszédos települések képviselői is részt tudtak venni. Az érintett szervezetek az államigazgatási eljárás során írásos módon is jelezték a stratégiával kapcsolatos véleményüket.
A várostérségi egyeztetésre és a szakmai műhelytalálkozókra mind meghívtuk az érintetteket, akik kis létszámban képviseltették is magukat.
A szakmai műhelytalálkozók mellett – ahová az államigazgatási szervek mindig közvetlenül meg lettek hívva – az államigazgatási egyeztetési eljárásban is részt vettek. A tapasztalat azt mutatja, hogy írásban több érintett szervezet élt a visszajelzés lehetőségével. Egyes államigazgatási szervek a kötelező eljárás keretében tartalmi javaslatokkal is éltek, amelyek többsége beépítésre került a stratégiákba. Az államigazgatási egyeztetési eljárás során cégünk a koordinációban működött közre.
www.icg-exante.hu
6
Tervezett
Érdekképviseletek (pl. gazdasági)
Bevonás módszere, részvétel módja Szakmai műhelytalálkozó (moderált workshop) az intézményi partnerek bevonásával Nyilvános tájékoztatás (online és sajtó)
Gazdasági szektor képviselői (város/kerület nagyvállalkozói, KKV-k, állami és önkormányzati közszolgáltató vállalatok) Társadalmi szervezetek (civil és egyházi, kulturális, szociális, környezetvédelmi stb. területekről)
Intézmények (önkormányzati, állami, egyéb pl. alapítványok, egyházi intézmények az egyes ágazatokban, pl. ide tartoznak a felsőoktatási intézmények is)
Szakmai műhelytalálkozó (moderált workshop) az intézményi partnerek bevonásával Nyitott műhelytalálkozó (moderált workshop) a szélesebb társadalmi rétegek bevonásával Nyilvános tájékoztatás (online és sajtó)
Lakosság (lakossági szerveződések területi és tematikus alapon)
Nyitott műhelytalálkozó (moderált workshop) a szélesebb társadalmi rétegek bevonásával
Egyéb szereplők
Nyilvános tájékoztatás (online és sajtó)
Megvalósulás
Az érdekképviseleti szervezetek, a gazdasági szektor képviselői, a társadalmi szervezetek mind közvetlenül és közvetve is értesültek a partnerségi folyamatról és azok eseményeiről. Részvételük nem volt maradéktalan, tömeges érdeklődésüket nem sikerült felkelteni, de bizonyos kulcsszereplők személyesen is megjelentek az eseményeken és több esetben szakmai véleményük is elhangzott.
A csepeli intézmények tagjainak részéről nagy érdeklődés kísérte a stratégia megalkotásának folyamatát és a kapcsolódó műhelytalálkozókat. Részvételük hasznos része volt a partnerségi folyamatnak. A lakossági részvételt a lakossági rendezvények és a nyitott műhelytalálkozók is biztosították. Mindemellett a különböző csatornákon is igyekeztünk elérni a szélesebb lakossági csoportokat.
1.3. A széles helyi nyilvánosságot biztosító eszközök és további események A partnerségi folyamat során cégünk számára négy kiemelt esemény megszervezését terveztük. Ezek az események maradéktalanul megvalósultak és cégünk további egy rendezvényt megszervezését elvállalta.
www.icg-exante.hu
7
A lakosság tájékoztatását célzó partnerségi események, melyek eredménye becsatornázandó a partnerségi folyamatba Esemény
Nyitott műhelytalálkozó a szélesebb társadalmi rétegek bevonásával
Tervezett időpont
2015. április 13-26. között
Megvalósulás 2015. április 24-én lezajlott a széles körnek szánt lakossági rendezvény. A lakossági rendezvényt előkészítését és az érdeklődés felkeltését szolgálták az rendezvényre időzített lakossági kreatív pályázatok lebonyolításai. A sikeres rajz- és fotópályázatok eredményét a rendezvényen ismertettük és a csepeli vállalkozások által felajánlott nyereményekkel lehetett díjazni a nyerteseket. A lakossági rendezvényt kiegészítve aznap 3 kísérőprogramot lebonyolításában működött közre cégünk (óvóhely és bunkerlátogatások, bejárások és természetvédelmi séta). Ezeket a programokat nagy érdeklődés kísérte.
Nyitott műhelytalálkozó a szélesebb társadalmi rétegek bevonásával
www.icg-exante.hu
2015. augusztus 10-16. között
2015. augusztus 20-án a csepeli önkormányzat Szent István-napi családi rendezvényének a keretében az ITS népszerűsítésének céljából kitelepülést szervezett a cégünk. A rendezvény számos résztvevője látogatta meg érdeklődve a sátrunkat és az ITS-t ismertető installációnkat.
8
Szakmai műhelytalálkozók Esemény
Szakmai műhelytalálkozó (moderált workshop) az intézményi partnerek bevonásával
Szakmai műhelytalálkozó (moderált workshop) az intézményi partnerek bevonásával
Tervezett időpont
Megvalósulás
2015.01.28 – 2015.03.15.
2015. március 10-én megrendezésre került a Polgármesteri Hivatal nagytanácstermében az 1. szakmai műhelytalálkozó/partnerségi fórum. A beérkezett vélemények és a jelenlét alapján sikeresnek tekinthető az esemény.
2015.02.16. – 2015.05.25.
2015. június 18-án szintén a Polgármesteri Hivatalban megrendezésre került a második műhelytalálkozó. A csúszás a stratégiák tervezési folyamatára vezethető vissza. Az esemény a korábbi műhelytalálkozó népszerűségét nem érte el, de szakmai diskurzus alakult ki a résztvevők között. A beérkezett véleményeket ebben az esetben is a vélemények adatbázisa és az összefoglaló is tartalmazza.
Funkcionális várostérségi egyeztetések Esemény
Funkcionális várostérségi workshop
Tervezett időpont
2015.05.18-30. között
Megvalósulás 2015. június 4-én került sor a várostérségi egyeztetésre, aminek a Polgármesteri Hivatal adott otthont. A részvétel korlátozott volt, de a workshop nem telt el eredménytelenül. (A meghívottak visszajelzései alapján az időpont többeknek nem volt megfelelő, mások pedig nem jöttek el.)
A partnerségi események dokumentációja a partnerségi tervben leírtaknak megfelelően történt. Az eseményekről strukturált összefoglalók és emlékeztetők készültek. Mindegyik rendezvényen jelenléti ív is kitöltésre került. A szóbeli és írásbeli vélemények összegzésére az események után egy strukturált adatbázis szolgált. A partnerségi folyamat végére ez az adatbázis tartalmazta az eseményeken született és azokon kívül hozzánk eljutott észrevételeket és véleményeket. Az eseményeket az említetteken kívül 4 esetben fotódokumentációval is rögzítettük. Ezeknek a dokumentációknak a továbbítása megtörtént a Főépítészi Iroda és szükség szerint a tervezők részére is.
www.icg-exante.hu
9
Minden rendezvényen – a partnerségi terv szellemének megfelelően – biztosított volt a stratégiai dokumentumok tervezői csoportjának valamilyen szintű részvétele, az eseményekre ellátogatóknak volt lehetőségük személyesen is kapcsolatot létesíteni a tervezőkkel. A tervezői részvétel és közvetlen kapcsolatfelvétel fontos része a partnerségi folyamatnak, mert így a lehető legközvetlenebb módon biztosítható az érdeklődő érdekelt felek bevonása a stratégiák tervezésébe. Összességében a partnerségi folyamat során 284 érintett csepeli szereplővel sikerült közvetlen kapcsolatot létesíteni a rendezvények keretében. Ebből a létszámból 254 egyedi résztvevőt lehetett azonosítani. (Ebből következik, hogy a rendezvények jól differenciáltak voltak, kevés számú meghívott vett részt több partnerségi rendezvényen. Olyan személy nem volt, aki kettőnél több rendezvényen is jelen lett volna.) Az azonos típusú ismétlődő események résztvevői köre az ismétlődő alkalmakon csökkent, személyes részvételre motiváló érdeklődésük elmaradt a partnerségi folyamat során. A jelenléti íveket elemezve megállapítható, hogy a kevés állandó szereplő mellett az események résztvevői köre alig fedte át egymást. Mivel az eseményeken való hatékony részvételnek nem volt követelménye a korábbi rendezvényeken való részvétel, ez a jelenség nem jelent problémát, sőt inkább tekinthető hasznosnak, hogy több érintett szereplőhöz jutottunk el a partnerségi folyamat során. Az eseményekkel és a különböző kommunikációs csatornák igénybevételével a közvetetten elért (tájékoztatott, felvilágosított, megismertetett) csepeli érintettek köre többszöröse a közvetlenül elértek számának. A kreatív pályázatok, az újságcikkek, Facebook-tartalmak sokkal több emberhez eljutottak, mint amennyien a rendezvényre eljutottak. Továbbá figyelmbe kell venni, hogy az eseményeken résztvevők a saját ismerőseiknek és családtagjaiknak beszámolhattak a megismert stratégiáról.
1.4. Kommunikáció A partnerségi folyamatban a következő kommunikációs csatornákat alkalmaztuk. (Ezek nagy része a partnerségi tervben megjelölésre került. Olyan csatorna nem volt, amit előírt volna a terv és mégsem vettünk volna igénybe.) ► Közvetlen email
► Közvetlen levél
► Közvetlen telefon
► Csepeli Hírmondó
► Csepel.hu
► Facebook
A 28/2013. (X. 3.) önkormányzati rendelet alapján a helyi szereplőkkel folytatott egyeztetésnek a két fő tájékoztatási eszköze az önkormányzat honlapja (www.csepel.hu) és újságja, a Csepeli Hírmondó. Ezt egészíti ki a partnerségi folyamat lebonyolításáért felelős kerületi Főépítészi Iroda Facebook oldala (www.facebook.com/csepelifoepitesziiroda). A stratégiai dokumentumok www.icg-exante.hu
10
mediációja során az online kommunikációban ez a Facebook oldal tölti be a fő szerepet. A tájékoztatást közvetlen telefonosos, postai és elektronikus leveles megkeresés egészítette ki. A fenti kommunikációs csatornák a partneri kört különböző mértékben érték és érik el, ezek együttes használata biztosította a leginkább megfelelő kommunikációs tevékenységet és a számunkra racionálisan elérhető tömegeket. A közvetlen kommunikációs csatornákat az előre meghatározott és összegyűjtött partnerségi kontaktlista résztvevőit tekintve vettük igénybe. A postai levél alkalmazását a folyamat során leszűkítettük a lassúsága miatt, de minden fontosabb eseménynél az érintett meghívotti és érdekelti kört munkatársaink felkeresték telefonon és e-mailben is. A közvetlen telefonos elérés ellenére, a tényleges résztvevői kör nem nőtt jelentősen. Az önkormányzat kommunikációs csatornáit az ésszerűség jegyében, de a kommunikációs alapelveknek megfelelően az önkormányzattal együttműködve alkalmaztuk. Értelemszerűen ezekhez a csatornákhoz közvetlenül nem, csak közvetítő útján fértünk hozzá. A Csepeli Hírmondóban öt cikkünk/értesítésünk jelent meg. A Főépítészi Iroda Facebook-oldalát ennél gyakrabban vettük igénybe, ide kép- és szövegformátumú felhívások, érdeklődést felkeltő tartalmakat hoztunk létre és működtünk közre azok elérhetővé tételében (meghívók, felhívások, „hétköznapi mondatok”).
2. Outputok A partnerségi folyamat során a következő kimeneti eredményeket teljesítettük, mint a mediációs feladatokért felelős vállalkozó: ► Létrejött a partnerségi tervnek megfelelő partnerségi csoportokra bontott kontaktlista. ► 5 rendezvény és 3 kísérő program Az önkormányzat együttműködésével megszerveztük a fentebb részletezett rendezvényeket. ► Összesen 284 résztvevővel sikerült közvetlenül kapcsolatot létesíteni a rendezvények során (ebből 254 fő az egyedi résztvevő) Partnerségi folyamat rendezvényein közvetlenül elért résztvevők dátum
rendezvény
résztvevők száma
2015.03.10
partnerségi fórum
52
2015.04.24
lakossági rendezvény
103
2015.06.04
várostérségi fórum
10
www.icg-exante.hu
egyedi résztvevők száma
11
2015.06.18
intézményi fórum
28
2015.08.20
lakossági rendezvény
91
összesen
284
254
► A rendezvényeken közvetlenül elérteken kívül nagyságrendileg több helyi szereplőt sikerült elérni közvetett módon a Csepeli Hírmondón, a Főépítészi Iroda Facebook oldalán és a kreatív pályázatokon keresztül. ► Fontos eredmények, hogy a közvetett és közvetlenül elért érintettek számára a stratégiák tervezési folyamata nyilvánossá és érthetővé vált, valamint a stratégiák ismertsége is jelentősen növekedett. ► Az április lakossági rendezvényhez kapcsolódóan sikeresen lebonyolítottunk 3 kreatív pályázatot (két fotó- és egy rajzpályázat) a Főépítészi Iroda együttműködésével (a nyertesek kaptak oklevelet, nyeremény okmányt és a csepeli vállalkozások által felajánlott ajándékokat is). A „Csepel színei” rajpályázatra 124, a „Csepel képei” és a „Csepel arcai” fotópályázatokra pedig 36 pályamű érkezette be. ► Mindegyik rendezvényhez készült összefoglaló vagy emlékeztető, ► illetve fotódokumentáció is készült 4 esetben. ► Az eseményekhez kapcsolódóan elkészült az összesített, feldolgozott vélemények és észrevételek adatbázisa, ami 144 beérkezett véleményt (személyesen, e-mailben és Facebook-on) tartalmaz. (Ez az adatbázis az államigazgatási eljárás során beérkezett véleményeket nem tartalmazza, azokat a Főépítészi Iroda összesítette.) ► A partnerségi folyamat lezárására 500 példányban elkészült egy 8 oldalas tájékoztató füzet az Integrált Településfejlesztési Stratégiáról és a partnerségi folyamatról magáról. (A füzetet 1 példányban A3 méretű tablókon is elkészíttettük.) ► Elkészítettünk öt cikket a Csepeli Hírmondóba. ► Elkészítettünk több különböző Facebook-ra optimalizált tartalmat.
3. A partnerség során született észrevételek és javaslatok, valamint ezek stratégiába történő beépítése Csepel fejlődését alapvetően meghatározta az iparvárosi múlt, illetve a Budapesthez fűződő kapcsolat. A főváros részeként, ahhoz sok szálon kapcsolódva élvezi a növekvő népesség, a betelepülő vállalatok okozta pozitívumokat, de a velejáró infrastrukturális terhelést is elszenvedi. Csepel térszerkezetével kapcsolatos észrevételeket a város növekedésével összefüggő problémák jellemzik. A közelmúltban belterületté nyilvánított városrészek úthálózata minőségi és csapadékvíz-elvezetési nehézségekkel küzdenek, míg a kerület központi részének kevés valós központi funkciója van a résztvevők szerint. Az úthálózat kapcsán a közlekedési csomópontok, www.icg-exante.hu
12
a főútvonalak forgalom-áteresztő képességének növelését javasolják az egyeztetés résztvevői, mely a hidak számának növelését, a forgalmasabb útszakaszok szélesítését jelenti. A közúthálózat és a vasúthálózat összeegyeztetése biztonsági okokból kiemelt fontosságú. Parkolóhelyek az igényekhez mérten alacsony száma szintén problémaként merül fel a csomópontok környékén. A városkép és a gazdaság fejlesztésének fő eszközének tartják az elhagyott gazdasági épületek – melyek között sok műemléki védelem alatt áll – funkcióval való megtöltését, vállalkozások megtelepítését. Többek úgy gondolták, hogy az úthálózat és más infrastrukturális elemek biztosításával kedvező vállalkozói környezetet lehetne létrehozni Csepel elhanyagoltabb városrészeiben is. A meglévő és megtelepedni kívánó vállalkozások számára további vonzó tényezőnek tartják a résztvevők a városban folyó szakmunkásképzés fejlesztését is. A gazdasági tevékenységek és szereplők, illetve a helyi lakosság számára is fontos lenne a Duna-szakaszok menti területek rekreációs és sportcélú hasznosítása, miközben a folyón intenzív szállítási tevékenység valósulhatna meg. A városkép javítására jó eszköznek tartották a véleményt nyilvánítók a zöldfelület növelését, mely nem csak esztétikai javulást eredményezne, de csökkenthetné a város por- és zajterhelését is. A sétáló utcák és bicikli utak bővítésével továbbá Csepel vonzóbb és élhetőbb városként szerepelhetne a köztudatban. Az oktatási, egészségügyi és szociális intézményekkel kapcsolatban beérkezett vélemények alapján a legsürgetőbb feladat az épületek (energetikai és eszközpark) korszerűsítése, a megfelelő számú férőhely biztosítása mellett. A résztvevők szerint az időskorúak nappali ellátása, családgondozói szolgálat üzemeltetése kiemelt társadalmi feladat, melyek hatékonyabban működhetnének bővített anyagi források használatával. Rögzítettünk olyan észrevételt is, ami arra irányul, hogy Csepelnek miért nincsen saját kórháza. Összességében megfigyelhető volt, hogy a partnerségi folyamatban a vélemények és észrevételek leginkább a közlekedési és infrastrukturális kihívásokról szólnak. A partnerségi tervben is szerepelt, hogy a közlekedés hangsúlyozottan jelenjen meg a tervezés és a mediáció során, ami utólag az észrevételek alapján jól elhelyezett hangsúlynak bizonyult. A partnerségi folyamat célja volt, hogy a csepeli érdekelt és érintett szereplőknek legyen lehetőségük a stratégia alkotásába bekapcsolódni, az előbb ismertetett vélemények és észrevételek többsége beépítésre került a stratégiákba. A tervezők és Főépítészi Iroda a véleményeket és javaslatokat a partnerségi folyamat során folyamatosan vizsgálta és a tervezési folyamat közben beépítette azokat. Jó példa erre, hogy a barnamezős területeken a vállalkozások támogatásának célja a partnerségi folyamat eredményeként vált a stratégia részévé. Ugyanakkor több észrevétel és javaslat a jelenlegi formájában objektív okból nem került be a stratégiákba. www.icg-exante.hu
13
Túl specifikus javaslatok Ezen okok közé tartozik, hogy több megjegyzés és javaslat túlzottan konkrét igényt jelenített meg, amivel a stratégia tervezési szintje nem tud foglalkozni. Így pl. a konkrét utcákról szilárd burkolattal való ellátásáról szóló javaslatok nem kerülhettek be a dokumentumokba – ugyanakkor az útburkolat fejlesztési tevékenységek programszinten szerepelnek a stratégiákban. A szemlélet és szándék tehát jelen van a tervezett infrastrukturális fejlesztések terén is. Hatáskörökön kívüli javaslatok Több észrevétel és javaslat azért nem kerülhetett be a stratégiákba, mert azok megvalósítása hatáskörileg nem tartozik az önkormányzatra és így felelősen nem is szerepelhet a kerület stratégiájában. Példa erre a kórház-kérdés is: a fekvőbeteg ellátás és kórház üzemeltetés nem kerületi feladat és ennek felvállalása túlmutat az önkormányzat lehetőségein is. Az ehhez hasonló vélemények esetében el kell mondani, hogy az önkormányzat megteszi a lépéseket, hogy maga is javasoljon fejlesztéseket azok felé, akiknek ezek a témák az illetékességi körébe tartoznak. Stratégián túlmutató időtávok Hasonló objektív akadály volt egyes vélemények beépíthetőségével szemben, hogy bizonyos javaslatok megvalósításának időtávja túlmutat a stratégiákon. Például a Háros térségére vonatkozó javaslatok csak részeiben váltak beépíthetővé a dokumentumokban, mert túl hosszú távon valósíthatóak csak meg. Ennek ellenére a Hárossal kapcsolatos intézkedések első üteme szerepel az ITS-ben.
3.1. Államigazgatási egyeztetési folyamat Külön szót kell ejteni a jogszabályban meghatározott államigazgatási szervek körével történő egyeztetési eljárásról. A különböző hivatalok és szervezetek az előírásoknak megfelelően véleményezték a stratégiákat és egyes esetekben konkrét javaslatokkal és észrevételekkel is éltek. Ezeket az észrevételeket a tervezők és a Főépítészi Iroda alaposan megvizsgálta és többnyire elfogadta, és ha szükséges volt, a módosításokat beépítette a stratégiákba.
4. Csatolmányok Az összefoglaló dokumentációhoz a fentiek alátámasztása érdekében a következőket csatoltuk:
Partnerségi terv Partnerségi kontaktlista
Meghívó (2015.03.10.)
www.icg-exante.hu
14
Jelenlét ív (2015.03.10.) Fotódokumentáció (2015.03.10.)
Forgatókönyv (2015.04.24.) Csepeli rajpályázat felhívás Csepeli rajpályázat felhívás (rövid) Nyereményokmányok (4 fajta) Pályázati felhívás Pályázati felhívás – jogi nyilatkozat Rövid pályázati felhívás Meghívó (2015.04.24.) Facebook promóciós tartalom (6 db) Jelenlét ív (2015.04.24.) Facebook promóciós tartalom a kísérő programokra (1 db) Kísérőprogramok összefoglalója Kísérőprogramok jelenléti ívei (3 db) Feljegyzés a Facebook-on megállapított közönségdíjról Beérkezett és díjazott fotók adatlapja Kiosztott nyeremények adatlapja Fotódokumentáció (2015.04.24.) Összefoglaló (2015.04.24.) Prezentációk (2015.04.24.)
Meghívó (2015.06.04.) Jelenlét ív (2015.06.04.) Emlékeztető (2015.06.04.) Prezentációk (2015.06.04.)
Forgatókönyv (2015.06.18.) Meghívó (2015.06.18.) Jelenlét ív (2015.06.18.) Fotódokumentáció (2015.06.18.) Prezentációk (2015.06.18.) Emlékeztető (2015.06.18.) Facebook köztes tartalom: „hétköznapi mondatok” 10 db
Forgatókönyv (2015.08.20.) Meghívó (2015.08.20.) Jelenlét ív (2015.08.20.) Fotódokumentáció (2015.08.20.) Összefoglaló (2015.08.20.) ITS tájékoztató füzet
Vélemények összesítve Barna-Lázár Zoltán ügyvezető ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda
www.icg-exante.hu
2. sz. melléklet 2015.09.17.
Partnerségi Egyeztetés
• • •
Kihívások Jövőkép Célok, célrendszer
1
2015.09.17.
•
Csepel gazdasági, szolgáltatási, logisztikai, közlekedési és sportrekreációs területeken egyaránt jelentős térségi szerepkört tölt be.
•
A funkcionális kapcsolatok valamennyi tématerület kapcsán erősek, azonban a szigeti fekvés mégis bizonyos mértékig elszigeteltté teszi a kerületet.
•
Csepel összetett szerepköre egyaránt teremt a kerület számára előnyös és kedvezőtlen szituációkat.
2
2015.09.17.
•
A helyi gazdaságot kiszolgáló és az agglomerációból érkező átmenő forgalom jelentős környezeti terhelést jelent.
•
A kelet-nyugati és észak-déli közlekedési tengely egyaránt hiányosságokat mutat (életminőség, iparterületek versenyhátránya).
•
Csepel lakónépességének változása az elmúlt bő évtizedben változó irányokat mutatott, az utóbbi években, 2010 óta, kismértékű csökkenés érzékelhető.
•
A kerületben a lakónépesség csökkenése 2000-2013 között 5,2%os, ami jelentősen meghaladja a fővárosi 0,8%-os szintet.
3
2015.09.17.
•
•
•
A KSH adatai alapján a vándorlási különbözet 2000 és 2006 között negatív volt, ugyanakkor 2007-et követően a kerületbe költözők száma minden évben meghaladja az elköltözőkét. Ez a pozitívum azonban elmarad a környező kerületek és a Csepel-szigeti települések nagy részétől, melyek az elmúlt évek népesedési folyamatainak nyertesei voltak
Fontos közösségformáló erő az erős csepeli identitástudat, amely az elmúlt évek demográfiai folyamatai között is megőrződött.
4
2015.09.17.
•
A lakosság iskolai végzettsége jelentősen javult 2001-2011 között,
•
A kerületi lakosok iskolai végzettsége 2011-ben továbbra is elmarad a budapesti átlagtól.
• Az alkalmazásban állók havi keresete jelentősen elmarad a fővárosi átlagtól, a kerületeket összehasonlítva Csepel a második legkedvezőtlenebb helyet foglalja el Budapesten belül. •
2013-ban Csepel az 5. a nyilvántartott álláskeresők aktív korú népességhez viszonyított arányában.
5
2015.09.17.
•
Csepel a magyar ipar bölcsőjeként kiemelkedő gazdasági múlttal és ipari hagyományokkal rendelkezik, amely ma is fontos erőforrás.
•
Az országos és a fővárosi átlagnál jobb a kerület helyi foglalkoztatási kapacitása.
•
Csepel gazdasági teljesítménye az elmúlt évtizedekben elmaradt korábbi jelentőségétől,
•
Csepel jelentős gazdasági erővel rendelkezik fővárosi viszonylatban.
6
2015.09.17.
•
A kereskedelmi szálláshelyek alacsony száma, illetve a kerületi lakosság számhoz viszonyított alacsony aránya azt mutatja, hogy a turizmus nem jelentős tényező Csepelen.
•
Az üzleti vagy foglalkoztatási célú, megfelelő szálláshely-szolgáltatást ugyanakkor a helyi gazdaság szereplői is igénylik.
•
A kerületben működő vállalkozások magas forrás abszorpciós képességgel rendelkeznek.
•
Az üzleti infrastruktúra igen fejlett a kerületben, ugyanakkor egyes barnamezős területek fejlesztése, adott esetben ezek közlekedési kapcsolatai elmaradnak a kívánatostól.
7
2015.09.17.
•
A kerület költségvetése alapvetően egyensúlyban van,
•
Fenntarthatósága jelentős mértékben múlik a szükséges energetikai beruházások megvalósításán, melyek jelentős költség csökkenéssel – és így költségvetési egyenlegjavulással – járhatnak.
•
A kerület intézményi ellátottsága kifejezetten jónak mondható, a kötelező finanszírozáson felül szélesebb körű és jobb szociális ellátórendszer érhető el a helyben élők számára. Az intézményfenntartói szerepkör átalakulásához igazodva a következő években az Önkormányzat megújult stratégiát kell kövessen.
•
8
2015.09.17.
•
Eltérő karakterű városrészek, funkcionális sokszínűség, városszerkezet
•
Környezeti minőség fejlesztése, értékek megőrzése, potenciálok kiaknázatlansága
•
Megközelíthetőség, elérhetőség kihívásai, közlekedési kapcsolatrendszer anomáliái
•
Közműellátottság
•
Árvízvédelem
9
2015.09.17.
•
A kerületben működő vállalkozások magas forrás abszorpciós képességgel rendelkeznek.
•
Az üzleti infrastruktúra igen fejlett a kerületben, ugyanakkor egyes barnamezős területek fejlesztése, adott esetben ezek közlekedési kapcsolatai elmaradnak a kívánatostól.
•
„A Csepel-sziget meghatározó településeként Csepel, meglévő ipari tradícióira és a munkaerő piaci potenciáljára alapozott, dinamikusan bővülő gazdaságával versenyképes munkafeltételeket, folyamatosan megújuló, élhető, a rekreációnak is teret biztosító városi környezetet, vonzó életkörülményeket biztosít a kerület lakói számára.”
10
2015.09.17.
Identitás •
Sport-rekreációs és kulturális intézményrendszer fejlesztése
Identitás •
Ipar és logisztika meglévő bázisra alapozott innovatív fejlesztése (nem csak high-tech!)
•
Munkahelyteremtés, foglalkoztatás bővítése
11
2015.09.17.
Identitás •
Városi környezet minőségi fejlesztése – természeti és épített elemek komplexen p
•
Népesség megtartás, vonzás
•
„Csepel, mint Budapest része és a Csepel-sziget meghatározó települése megerősíti pozícióját mindkét funkció tekintetében, javítva ezzel a térségben betöltött szerepét.”
• • • •
Gazdasági bázis Logisztika, ipar, szolgáltatások Sport és rekreációs potenciál Közlekedési kapcsolatrendszer
12
2015.09.17.
Átfogó cél 1: Csepel térségi gazdasági központ pozíciójának erősítése, a befektetők számára vonzó helyi üzleti környezet továbbfejlesztésével, valamint a helyi gazdaság ágazati sokszínűségének biztosításával
Átfogó cél 1: • Ipari és sport hagyományokra építkezve • Csepel márkaépítés • Foglalkoztatás bővítése • Gazdasági (ipari) szerkezet átalakítás
13
2015.09.17.
Átfogó cél 2: Csepel népességmegtartó képességének és a lakosság életminőségének javítása, a városi környezet és az elérhető települési szolgáltatások fejlesztésével
Átfogó cél 2: • A gazdasági bázis megerősödésével együtt • Képzés, kvalifikált munkaerő vonzása • Lakosság elégedettsége, életminőség-javítás • Lakóterületek minősége, arculatváltása
14
2015.09.17.
Átfogó cél 3: Csepel térségi szerepkörének erősítése, a funkcionális sokszínűség biztosításával
Átfogó cél 3: • Gazdasági bázis: ipar-logisztika • Kiszolgáló infrastruktúrák, elsősorban közlekedés (É-D és hiányzó K-Ny) • Térségi együttműködés az intézményi feladatellátás területén
15
2015.09.17.
Részcél 1: Fejlett, magas hozzáadott értéket képviselő helyi gazdaság kialakítása, jelentős számú új munkahely létrehozásával
Részcél 1: • Szadbadkikötő, Gyárváros, új beruházások • Munkahelyteremtés, helyben foglalkoztatás • Sport-rekreációs potenciálra alapozott idegenforgalmi fejlesztések
16
2015.09.17.
Részcél 2: A kerületi közlekedési infrastruktúra fejlesztése és az átmenő forgalom által okozott környezeti terhelés csökkentése
Részcél 2: • • • •
A közösségi közlekedés fejlesztése Közúti zsúfoltság oldása K-NY irányú hiányzó hídkapcsolatok Kerékpáros közlekedés infrastruktúrája • Parkolási megoldások
17
2015.09.17.
Részcél 3: A kerület funkció ellátottságának további javítása
Részcél 3: • Üresen álló intézményi ingatlanok hasznosítása • Városközpont-szerep erősítése • Minőségi közterületek és zöldfelületek • Vendéglátás, szolgáltatások, kiskereskedelem fejlesztése
18
2015.09.17.
Részcél 4: A társadalmi integráció és a helyi közösségi identitás erősítése a hátrányos helyzetből adódó különbségek mérséklése
Részcél 4: • • • •
Integrált megközelítés Társadalmi kohézió és szolidaritás Városrehabilitáció Programok, projektek, támogatási rendszer
19
2015.09.17.
20
2015.09.17.
Köszönöm a figyelmet!
21
TÁJÉKOZTATÓ Településfejlesztési dokumentumok készítését kísérő partnerségi folyamatról
3. sz. melléklet Csepel Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Megalapozó Vizsgálat
A dokumentum megtekinthető az alábbi elérési úton: csepel.hu » Hivatal » Szabályozási tervek » Véleményezésre közzétett tervek » Integrált Telelepülésfejlesztési Stratégia » Elfogadásra javasolt változat » Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó munkarész tájékoztató anyag
