MARÓT ZOLTÁN , Magyar Híradástechnikai Egyesülés
50 éves a magyar rádió-vevőkészülék gyártás ETO
;
Az alkotó ember figyelme elsősorban a jelenre és a jövőre irányul. Az eredmények azonban mindig kap csolódnak a múlthoz, hiszen minden előrehaladást tengernyi olyan erőfeszítés előz meg, amikre vissza pillantani olykor hasznos. A múlt kutatása, régi események felidézése, a történések láncolatának ok nyomozó vallatása a műszaki ember számára is sokat mondó, érdekes. " '' Az alábbiakban nem kívánunk történelmi tanul m á n y t nyújtani, és teljességre sem törekszünk. Szán dékunk elsősorban az, hogy átfogó áttekintést adjunk egy nagy múltú hazai híradástechnikai gyártási ága zat fél évszázados fejlődéséről. Vezetékes híradástechnikai iparunknak már közel n é g y : évtizedes múltja volt, amikor hazánkban — üzemi szinten — a másik ágazat: a vezeték nélküli hírközlés e\sö lépéseit megtette. Az első világháború megfosztotta az országot attól a lehetőségtől, hogy elektronikai iparunk a rádió technika művelésébe idejében belekezdjen. í g y csak a háború utolsó évéiben, a feljegyzések szerint 1917ben, indult meg az Egyesült Izzóban a rádiócső fej lesztésének előkészítő szakasza. A z Egyesült Izzónál ( E I V R T ) már ekkor méglevő magas színvonalú vákuumtechnikai kultúrávafa ki váló kutatógárda gyors eredményeket ért el, s még 1917-ben a Telefongyár ( T R T ) - az Egyesült Izzó ban kifejlesztett rádiólámpákkal — elkészíti a „Klera" elnevezésű katonai hordozható rádió adó vevő készüléket. E z t a rádiót 1918-tól kezdődően több-évig gyártja. A készüléket először az osztrákmagyar monarchia haderejének olaszországi had színterén használták. 1920. szeptember 1-én az Amerikai Egyesült Álla mokban (Philadelphiában) megindult a rádióműsor szórás. 1921-ben már nálunk is felvetődik a bevezetés gondolata. A rádiókészülék gyártásnak a Telefon gyárban — igaz, hogy katonai célra — ekkor már komoly hagyományai vannak, sőt a vállalat egyik legfontosabb, a teljes termelésen belül is számottevő gyártmánya volt. 1922-ben á rádióműáorszórás hazai megvalósulása annyira életközeibe került, hogy az Egyesült Izzó „Audion" néven új osztályt létesített; az osztály feladatát a rádió vevőcsövek fejlesztése és gyártása képezte. 1923-ban a magyar híradástechnikai ipar felkészül a rádiózás megindításakor várható hazai igények ki elégítésére. Az Egyesült Izzó megkezdi a H 2 és H 3 típusú wolframkatódos 2 W fűtőteljesítményű v e v ő csövek gyártását. A Telefongyár detektoros készülé keket és fejhallgatókat gyárt, az Egyesült Izzó és az. Ericsson magyar leányvállalata fejhallgatókat állít elő nagyobb mennyiségben. Ugyanebben az évben dr. Patay Imre az Egyesült Izzó volt kutatómérnöke elektroncső gyártó üzemet létesít. A berlini Telefun-
v
Beérkezett: 1975. X . 7.
621.396.62(4,39)
„1925/1975"
ken cég ajánlatot tesz műsorszóró adóállomás szállí tására. 1924-ben a rádiózás hazai bevezetése még mindig késlekedett, az ipar lendülete megtorpant, mert j elen tős készletek halmozódtak fel alkatrészben, fejhallga-, tóban és készülékben. A z é v a rádiókészülék-gyártás további fejlődése szempontjából még serri. esemény telen : A Magyar Wolframlámpagyáron belül a keres kedelmi szerv Orion Villamossági R t .-re változtatta nevét. A Telefongyár 5 évre szóló szerződést kötöt£ a berlini Telefunken G.m.b.H. céggel, amelynek alapján megkezdi rádió műsorvevő készülékek gyár tását Telefunken licencia és know-how felhasználásá val. A szerződés kikötése, hogy a Telefongyár az itt hon gyártott készüléket és alkatrészeket nem expor tálhatja. A német Telefunken cég magyarországi kapcsolatai ekkor már régebbi keletűek. A Postának először 1914-? ben szállított egy 7,5 kW-os szikratávíró adót és ahhoz vevőberendezést, majd később a csepeli és székesfehérvári rádióállomások gépadóit és lámpa adóit készítétte és szerelte (1919-24 között). Ily módon a cég hazánkban bevezetettnek, elismertnek számított, de minden kínálkozó lehetőséget is meg ragadott, hogy üzleti befolyását növelje. A magyar rádiógyártás történetében a forduló pontot az 1925-ös esztendő jelentette. A Posta és a híradástechnikai ipar előkészületi munkájának g y ü mölcse beérett és a Csepelen létesített műsorszóró adóállomáson 2 kW-os Telefunken adóval április 30án kísérleti, majd december 1-től rendszeres műsor adás indult. A rendes adások megkezdéséig elkészült az első stúdió, szintén Telefunken berendezésekkel, postás szakemberek tervei alapján. Érdemes megemlíteni, hogy — bár pénzügyi és egyéb nehézségek miatt a határozat késett és emiatt a megvalósulás is kb. 2 évvel elhúzódott — a magyar műsorszóró rádiózás indulása európai viszonylatban élég korainak mondható, hiszen a kontinens területén az első rendszeres műsoradás Londonban kezdődött^ 1922. november 14-én. A műsorszórás megindulása az 1925. évet rend kívül mozgalmas, eseményekben bővelkedő é s z t e n - , dővé tette. A Telefongyáron kívül az Egyesült Izzó telefontechnikai részlege is bekapcsolódik a rádió gyártásba; fejhallgatókat, továbbá detektoros vevők höz 1 és 3 csöves telepes erősítőket készít. A T R T rendelésállományának — ebben az évben — kb. 7%át tette ki a rádiókészülék. De a T R T és az Egyesült Izzó együttesen sem tudta a gyorsan növekvő hazai igényeket kielégíteni, így a Telefunken cég néhány ezer db készüléket gyorsan beszállított a magyar piacra. (Néhány hét alatt ugyanis 30 000-re nőtt a rádióelőfizetők száma.) Megmozdult a holland Phi lips is, és villámgyorsan vezérképviseletet létesített Budapesten, a Tőzsdepalotában (ma a Televízió szék háza a Szabadság téren). Á dr. Patay cégből a V A T E A 1
7a
H Í R A D Á S T E C H N I K A X X V I I . É V F . 3. SZ.
Rádiótechnikai és Villamossági R t . lett, ez a vállal kozás később fontos szerepet töltött be a hazai adó cső üzemfenntartásban (regenerálással) és'gyártásban. Az év eseményeihez tartozik az O R I O N háromfejes védjegy és márka megszületése, elsősorban a rádió gyártás közeli megkezdésének jegyében. A magyar rádiókészülékgyártó ipar téTiát 1925-ben végérvényesen megteremtődött. Az alapozástól a jelenig terjedő 5 évtizednyi időszakot öt fejlődési szakaszra lehet felosztani, az egyes szakaszokat el térő vonások jellemzik: 1926 — 1931. A honosítás évei; lépéstartás a belföldi szükségletek gyors növekedésével. K i lépés a világpiacra. 1932—1945. A belső fogyasztói igények strukturális változása. A hazai gyártó vállalatok kö rének bővülése. Az exporttevékenység fokozása. Háborús évek. 1946—1950. A háborús károk felszámolása. Államo sítás. Vezetékes rádió és néprádió kor szak." 1951 — 1964. A híradástechnikaiJpar átrendeződése, I a későbbi profilgazda belépése, a rádió gyártás fokozatos koncentrálása. 1965-től napjainkig. A legkorszerűbb rádióvétel technika és gyártási technológia meg honosítása, a teljes koncentráció meg valósítása. A rádiógyártás fejlődésének első szakaszában a kezdeti viszonylag kis vételkörzet jelentősen kibő vült. 1927-ben a Posta Csepelen üzembehelyezte a 3 kW-os, majd 1928-ban Lakihegyen a 20 kW-os adóállomást. E z az adóberendezés annak idején Euró* pa legnagyobb teljesítményű műsorszóró adója volt. Fejlődött a stúdiótechnika is, a Posta Kísérleti Állo más (mai Intézet) udvarán üzemelő butorszállító kocsiból előbb a Rákóczi útra, majd a nagyobb adó szerelésekor a Rródy Sándor utcai épületbe költözött az új stúdió. A stúdió és lakihegyi adó között ki épült a zenei átviteli minőségű földkábel. Az ország egyre nagyobb területén lehetséges vé tel (60—65%-ában kielégítő detektoros vétel) a rádió előfizetők számát gyorsan szaporította. Az előfizetők 1925. év végén nyilvántartott száma 16 927 volt, amely szám 1931 végéig 325 ezerre nőtt. A rádió gyártás a híradástechnikai iparon belül a legdina mikusabban fejlődött, vele együtt természetesen a vevőcső gyártás is. A rádiókészülék termelés legnagyobb ütemű fej lesztése az Orionban és a TRT-ben tapasztalható. Az Orion gyár, amely ekkor még nem önálló vál lalat, csak márkanevében az, 1926. június 30-án Telefunken szabadalom felhasználásával és import alkatrészekkel megkezdi a készülékgyártást. Egy év vel később 7023 típusszámmal már saját konstruk ciójú készüléket is gyárt. A készülék 2 + 1 csöves hálózati táplálású visszacsatolt audion volt, nagy frekvenciás erősítővel, külső csatlakoztatási! lengőnyelves hangszóróval. A gyorsan növekvő rádió termelés munkaerő szükségletének biztosításához, és az 1928-ban hivatalosan elindult amatőrmozgalom támogatására, az Orion 1929-ben rádióiskolát szervez 1300 résztvevővel. A rádióiskola hatására a szakma iránti érdeklődés és a. szakirodalmi tevékenység is
74
fokozódik. 1930-ban az Orion gyár termelése már napi 50 db rádiókészülék, döntően saját előállítású alkatrészekből felépítve. A belföldi értékesítésen felül a vállalat exportot kezdeményez, ez a későbbi években állandóan növekedik. Ebben az időszakban *a Telefongyár változatlanul a legjelentősebb rádiógyártó. A Telefunken tervezésű készülékeken kívül saját fejlesztésű típusokat is gyár tott, így választéka minden akkori igényt kielégítve, a detektoros vevőtől a nyolclámpás csúcskészülékig terjedt. A „Pesti Tőzsde" 1929. június 6-i számában megállapította, hogy „ A magyar,rádióipar egyik leg fontosabb tényezője a Telefongyár R t . , amely egy úttal rádióexportunk terén is vezető pozíciót foglal el." A T R T exportpiacát a balkáni országok, Len gyelország, Csehszlovákia és Olaszország képezték. Rendkívül erőteljes ütemben növekszik a hazai rádióvevőcső gyártás is. Még 1927-ben piacra kerül nek az Egyesült Izzó báriumkatódos csövei. Piaci sikereit jellemzi, hogy vevőcső termelésének 33%-át exportálja. Ugyanebben az évben megjelenik a kon-, kurrens magyar vállalat: a Vatca „Miniwatt" el nevezésű oxidkatódos, kis fűtőteljesítményű és ki váló tulajdonságokkal, hosszú élettartammal bíró csősorozata. ( E cikk irója ezekkel a csövekkel kezdte amatőrködését a 30-as évek elején.) A vevőcső kereslet kiaknázása végett az Egyesült Izzó 1930-ban új üveggyárat (izzólámpa gyártáshoz is) és rádiócső szerelőüzemet létesített és az év végére a vevőcsövek termelési kapacitását 1 millió db/év nagyságúra növelte. Ebben az időben megszerezte a Kremeneczky Magyar Wolframlámpagyár R t . rész vényeinek többségét, ezen keresztül biztosította az Orion rádiócső igényeinek saját termeléséből való ki elégítését is. Az eindhoveni Philips számára Magyarország a rádiózás kezdetétől fogva fontos üzleti területet jelen tett. Idejében létesített vezérképviseletén keresztül mindenről tájékozott volt és gyors reagálással intéz kedett. 1928-ban megvásárolta dr.Patay „Vatea" vállalatát, majd 1931-ben megvette a Magyar Szarúgyár Váci út 169. alatti gyártelepét és azt jelentékeny beruházásokkal adócsövek regenerálására és gyártá sára alkalmas üzemmé alakította át. Nem sokkal később csőégésóra szerződést kötött a Postával, eb ben a Philips kötelezettséget vállalt arra, hogy ha zánk összes rádióállomását ellátja adócsövekkel. A magyar Standard Rt., amely 1928-ban az ameri kai érdekeltségű Standard tulajdonaként lett önálló vállalat, még az Egyesült Izzóhoz tartozása (önálló főosztálya volt) időszakában angol licenc alapján rádiókészülék gyártást kezdeményezett. • 2 típust gyártott kisebb darabszámban. Standard-dé válása után növelte a rádió termelés volumenét; 1929-től kezdődően saját fejlesztésű típusokat gyártott. A „Standardin" néven forgalomba hozott készülék a tar tósság és megbízhatóság mintaképeként él a régi javí tó szakemberek emlékezetében. Rádiókészülék gyártásunk 1931-ig tartó első fejlő dési szakaszában az előfizetők számának rohamos gyarapodása ellenére is csak korlátozott fel vevőképes ségű hazai piacról beszélhetünk. E z t elsősorban az okozta, hogy a kereslet nagyobb részét az egészen olcsó detektoros vevőkészülékek tették ki, ezeket
MARÓT Z . : 50 É V E S A M A G Y A R R Á D I Ó - V E V Ő K É S Z Ü L É K GYÁRTÁS
csaknem mindenki elkészíthette, így értékesítésük nem jelentett komolyabb ipari feladatot és árbevé telt. A telepes, vagy hálózati üzemű, tehát drágább készülékekből azonban fokozatosan nagyobb volt a kínálat, mint a kereslet, mert a behozatalt semmi nem akadályozta és ezt a nagyobb európai cégek (Telefunken, Philips) ki is használták. Ily módon eb ben az időszakban a belső termelés mennyiségi fej lesztése óvatos volt, az alkatrészbázis létrehozásában pedig csaknem érdektelen, mert importból mindent be lehetett hozni, még azt is, amit itthon is gyártot tunk (pl. rádiócső). A legfőbb ható tényező azonban a világgazdasági válság volt, amely fokozódó nyomást gyakorolt az egész magyar gazdasági életre és az ipar ra is. A rádiógyártásban elért minőségi szinvonalun kat jelzi, hogy a rendkívül éles nemzetközi verseny ellenére már akkor mód és lehetőség nyílt jelentéke nyebb exporttevékenységre. E z t segítette a hazai bér viszonyainkból adódó alacsony gyártási önköltség, és műszaki alkotó gárdánk világszínvonalú felkészültsége. Az 1931-es esztendő a rádiógyártás szempontjából is döntő fordulatot hozott. A világgazdasági válság hatására ebben az évben hazánkban is bevezették a kötött devizagazdálkodást. Ezzel az intézkedéssel kor látozódott az alkatrészimport lehetősége. A rádió készülékek vámtarifáját 100%-kal emelték, így a kül földi készülékek versenyképessége megszűnt. A vámpolitikai és pénzügyi intézkedések és az im port nehézségek hatására legelőször a külföldi érde keltségű vállalatok mozdultak meg. A Philips azon nal elhatározta, hogy Magyarországon rádiókészülék gyárat létesít. Első lépésként Csehszlovákiából át irányított 1^00 db háromcsöves, telepes készülék le gyártásához szükséges alkatrészt és szeréivényt és azokat a Váci úti telephelyén összeszerelte. A sikeres munka után néhány kisebb hazai vállalatot is megbí zott szerelési tevékenységgel. A német Siemens is ak cióba lépett; A Siemens és Halske R t . testvérvállalatának a Magyar Siemens-Reiniger Művek orvostech nikai gépgyárának Nagymező utcai telephelyén gyen geáramú gyárat létesített, ahol 1931. őszén megkezdte a Telefunken fejlesztésű rádiókészülékek gyártását. Az első évben 2 + 1 és 3 + 1 csöves hálózati üzemű, külső hangszcrós készülékek szerepeltek gyártási programjában. A következő évben már bakelitházas, beépített hangszórós készülékeket készítettek. A Philips 1925-től, a Telefunken 1927-től kezdve exportált jelentősebb mennyiségű rádiót Magyaror szágra és ezektől az évektől kezdve szervízt is fenn tartottak Budapesten. í g y a gyártás megkezdésének pillanatában á piaci bevezetettség és a szervíz ellátás terén sem voltak kedvezőtlenebb helyzetben, mint a már felfutott termeléssel bíró Orion, Telefongyár és Standard. A hazai rádiókészülék gyártás történetének máso dik szakaszát jelentő 1932-45 időszak kezdetén tehát már öt vállalat foglalkozott rádiógyártással. Ebben a fejlődési szakaszbán mind műszaki téren, mind piaci vonatkozásokban mélyreható változások következtek be. A műszaki haladás legfontosabb tényezői a követ kezőkben foglalhatók össze: A rádiózás az egész világon tért hódított, a műszaki „csodából" fontos politikai, kulturális és tájékozta
tási eszköz lett és jelentőségét minden kormányzat felismerte. Ennek következtében a világ rádióállo másai gyorsan megszaporodtak. A hosszú-és a közép hullámú tartomány mellett, főként a nagy távolságra sugárzás céljából, elterjedt a rövidhullámú tarto mány^ használata is. A vevőkészülékek szükségszerű en több hullámsávosak, a nagyobb kategóriájú készü lékek a rövidhullámú tartományt is 2—S sávra oszt ják. Az adóállomások sűrűsödésével együtt foko zódik a szelektivitás javításának követelménye. N ö velni kellett a készülékek bemeneti érzékenységét^ mert a vásárlók „világvevő" rádiókat kerestek. Ezzel együtt meg kellett oldani a távoli adók térerősség ingadozásait és a fadinget kiegyenlítő AVC-t. Az ér zékenyebb rádiók bemenő fokozatába csak kis mikrofóniájú rádiócsöveket lehetett felhasználni. Emelni kellett a hangfrekvenciás kimenőteljesítményt és j a vítani a hangminőséget. A lengőnyelves hangszóró kat előbb elektrodinamikus, később permanens dinakus hangszórók váltották fel. Fokozták a kezelési kényelmet: áttekinthető, kivilágítható nagy állomás skálákat alkalmaztak; neoncsöves, műszeres, majd varázsszemes hangolásjelzést építettek be, a hang szóró beépült a készülékkávába. í g y gondot kellett fordítani a káva akusztikai tulajdonságaira, a káros és zavaró mechanikai rezgések csillapítására, a belső szerkezeti méretek csökkentésére. Lényegesen módosult a piaci helyzet is. A gazdasá-* gi világválságból kilábalva fokozatosan nőtt a belső piacon is a vásárlóképesség, a közönség nagyobb v á lasztékot igényelt és a rádiót nemcsak értékes műsza ki árunak, hanem lakberendezési tárgynak is tekin-" tette. A vásárláskor a rádiókészülék külső megjelenése^ az otthoni bútorzatba beilleszkedő formája legalább olyan fontos vásárlási szempont volt, mint műszaki kiválóságai és ára. Bár a készülékimport megszűnt, a rádiógyártók számbeli növekedése és termelésük fokozása egymást erős versenyre késztették. 1933-ban a békésebb egymás mellett élés érdekében az Orion, a Telefongyárba Philips Rádió, a Standard és a Telefunken megalakítják a Magyar V a s - é s Gép-' gyárak Országos Egyesületének rádiószakosztályát. A szakosztály fő célját ebben az időben kartell egyez mény megkötése jelentette, de a gyárak még nem tudtak közös álláspontra jutni. Ezért a szakosztály átmenetileg az érdekek bizonyos összehangolásának színtere volt. Végül 1936-ban sikerült megegyezésre jutni és július 1.4 hatállyal négy évre szólóan meg kötötték a gyártásra és eladásra szóló kartell szerző dést. A felek megegyeztek az árak, a gyártandó mennyiségek és a piac'megosztása vonatkozásában. A külföldi gyárak magyarországi képviseletei termé szetesen megszerzett pozícióik megtartására töreked tek, ezért hajlandók voltak a megegyezésben részt venni. í g y a Jkartellba az összes rádiógyártó vállalat belépett. ;
1933 végén kísérleti, majd 1934 elején rendszeres üzemét kezdte meg a lakihegyi 120 kW-os nagyadó. Az adóberendezést, a londoni központ dokumentáció-* ja alapján, a magyar Standard R t . gyártotta és szerel"* te. A világhíressé vált 314 méter magas szivaralakú antennatornyot a diósgyőriek készítették. E z a to rony akkortájt a világ legmagasabb adótornya volt. A lakihegyi régebbi adó egy második országos mű-*
75
H Í R A D Á S T E C H N I K A X X V I I . É V F . 3. SZ.
sor (Budapest I I . ) sugárzását vette át. A két műsor vételének az ország egész területén való kielégítő biz tosítása érdekében a Posta időszerűnek látta rendezni a rádiózavarok megszüntetésének kérdését. 1934. május 1-től életbe lépett a rádiózavar rendelet, amely az előírások megszegőit pénzbírsággal sújtotta. A rendelet betartásának ellenőrzésére és az elhárítási tevékenység elősegítése érdekében a Posta Zavarel hárító Szolgálatot létesített, amely azóta is működik. A gyártás leggyorsabb fejlesztését az Orion végzi. Már korábbi kezdeményezés nyomán, a nagyadó üzembehelyezésének időpontjára, befejezi a. szalag gyártásra való áttérést és ezzel Európa legkorszerűbb és jelentős kapacitású rádiógyárai közé lép. A kor szerűsítés hatása rögtön jelentkezik, a vállalat 1934ben termelésének 90%-át exportálja és kiharcolja ma gának a világmárka elismerést. Ebben az eredmény ben tevékeny része volt az Egyesült Izzónak. Az Egyesült Izzó jól kiépített külföldi kapcsolatai révén az Orionnak sikerült bejutni az E I V R T piacaira. A további bővítés érdekében az Orion rádiógyártása 1936-ban az Egyesült Izzó újpesti telephelyére költö zik. Az Qrion exportorientációját növelte az a tény, hogy a növekvő belföldi értékesítési lehetőségekből csak a kartell megállapodás arányában részesülhetett. Az 1936-os esztendő nemcsak a kartell megállapo dás megszületésével vonult be a magyar rádiógyártó ipar történetébe, hanem azzal is, hogy a néprádió gyártásának kezdeményezése ebben az évben indult él, hogy három évvel később valósággá váljon. Az akció első megállapodását 1939. április 18-án írták alá. Ebben a nép vevőkészülék gyártására vonatkozó kartellszerződésben az Orion, a Philips Rádió, a Stan dard és a Telefunken megállapodtak a készülék ada taiban, konstrukciójában, alkatrész- és szerelvény gyártásának megosztásában és a szállítási kondíciók ban. A néprádiót a négy gyártómű 57,30 Pengőért értékesítette, a vásárló ebből 4 8 ' P e n g ő t fizetett (24 havi részletekben), a többit az állam téritette. A sikeres akció nyomán 1940. január 31-én a négy vállalat a néprádió második sorozatára' is szerződést kötött. A teljes akció során 25 000 db néprádió készü lék került forgalomba, 18 750 db váltakozóáramu és •6250 db univerzális kivitelben. E z a bakelitházas 1 + 1 •csöves, egy hangolt körös, audion kapcsolású 0,8 W kimenőteljesítményű készülék olyan sorozatnagysá got jelentett egy típusban, amihez hasonló a tőkés Magyarországon nem fordult elő. A 40-es évek elején a magyar híradástechnikai ipar rádiótermelése meghaladja az évi 100 000 db-ot. A legnagyobb gyártó az Orion, kb. azonos nagyság rendben gyártanak a Magyar Philips Művek és a Standard R t . rádiógyárai. A Telefunken (majd 1941től a Siemens) termelése természetes egységben a leg kisebb, de készülékeinek zöme nagyteljesítményű csúcskészülék és zeneszekrény kombináció, így érték ben ez a termelés is számottevő. 1941-ben Magyarország belépett a második világ háborúba. A rádiógyárak hadiüzemek lettek és ter melésükben egyre nő a hadiipari gyártmányok menyíiyisége. A rádiókészülékek gyártási volumene, az •Orion kivételével, mindegyik gyártóműnél évenként •csökkenő irányzatú. A belföldi piacon pedig hirtelen megnő a kereslet, 1941—44 között 3 é v alatt annyi
76
rádiót adtak el, mint előtte 11 év során. A belső igé nyek kielégítése úgy volt lehetséges, hogy az export piacok fokozatosan lezárultak, gyorsabban, mint" a termelés visszaesése. 1944. augusztus l-'én házánkban elrendelik a rádió készülékek kötelező beszolgáltatását. A háború végső óráiban a rádiógyártás is jelenté keny veszteségeket szenved. 1-944. szeptemberében a Philips rádiógyára, 1945 elején a Siemens rádiógyára semmisül meg. Az Oriont és a Standard-et viszonylag kisebb károk érik. 1945 elején a Dunán levonuló jeges áradat az Egyesült Izzóban okoz súlyos károkat A rádiógyártást folytató üzemek 1945. januárjá ban mind felszabadultak és azonnal megindult a ro mok eltakarítása, a gépsk és üzemsk rendbshozása. A szovjet csapatok és parancsnokaik sok segítséget nyújtanak. Napról napra több a munkáskéz, rejtett anyag- és alkatrész tartalékok kerülnek elő, termelési feladatok is jelentkeznek. Leggyorsabban az Orion rádiógyártása indult meg. Már februárban termel a gyár, szovjet rendelésre 10 000 db hordozható rádiókészülék sorozatába kezd. A Magyar Philips Művek Váci úti telepére átköltöz tetett rádiógyára is megkezdi termelési előkészületeit és az é v folyamán mintegy 3000 db rádiót gyárt. A Magyar Siemens Művek Villamossági R t . kapcsolata a német anyavállalattal megszűnt, dolgozóinak 1945 elején felmondott, de a dolgozók egy csoportja (kb. 90 fő) állami engedéllyel megalapítja a Villamosipari és Kereskedelmi Rt-t ( V I K E R T ) . A V I K E R T bérelt gyárépületben 1945 közepén kezdte meg a rádiógyár tást. 1945 végén már valamennyi rádiógyárunk dolgo zik, de kapacitásuk együttvéve is mélyen az 1943—44. évi szint alatt marad. A felszabadulástól kb. 1946 végéig a gyárak szer vizeinél igen nagy terhelés jelentkezett, ugyanis re konstrukció alá kellett venni az 1944-ben beszolgál tatott és a szovjet csapatok által a lakosságnak még 1945-ben visszaadott rádiókészülékeket. A helytelen tárolás és a tárolóhelyeket ért belövések következté ben a begyűjtött állomány javarésze elpusztult, de kisebb részét roncs készülékekből kiszerelt alkatré szekkel és szerelvényekkel még ki lehetett javítani. Az 1948-ban bekövetkezett államosításig a rádió gyárak termelésével'és a szervizek erőfeszítéseivel a rádióelőfizetők száma ismét megközelítette a félmilli ót, ezzel a rádió ellátottság tekintetében visszaállt az 1940. évi szint. A gyárak állami tulajdonba vétele után, a létre jött központi irányítás és anyagi támogatás mellett felgyorsul a rádiókészülékek termelésének növelése. 1948-ban kormányhatározatra néprádió akció indul. E z a rádió színüveg csősorozattal kivitelezett igen korszerű fakávás kisszuper készülék volt, fixen han golt körökkel kétállású hullámváltóval a két országos műsor vételére. Kezdetben a rádiógyárak megosztva gyártották, később teljes gyártása az Orionba (1950) került és még hosszú ideig forgalmazták. Ebből a típusból mintegy félmillió db készült és nálunk a leg nagyobb rádiósorozat volt, Még ma is sok háztartás ban üzemel. A rádióvétel lehetőségeinek gyors bővítésére, álla mi támogatással, a Posta vezetékes rádióhálózatot
MARÓT Z . : 50 É V E S A M A G Y A R R Á D I Ó - V E V Ő K É S Z Ü L É K GYÁRTÁS
1 étesített. E z a rendszer az ország számos településén 20 éven át működött (1965-ben még 250 ezer előfize tője volt). A hazai rádiókészülékgyártás 1950-ben lezárult harmadik fejlődési szakasza végén a rádiótermelés megközelítőleg elérte az 1942/43. évi legmagasabb szintet (118 ezer db). Profilrendezés nyomán rádió gyártás a továbbiakban csak az Orion és a Teleióngyár feladatkörében maradt. Rádiógyártásunk 1951—64 közötti negyedik fejlő dési szakaszára a mennyiségi és minőségi változások egyaránt jellenzőek. A mennyiségre ható tényezők közül a legfontosabb, hogy az életszínvonal állandó emelkedése következ tében a lakosság vásárlóképessége folyamatosan nőtt és a rádió általános szükségletté vált. A belföldi érté kesítés gyorsütemű növekedését segítette, hogy a gyártásból nagyobbrészt kiskategóriájú, alacsonyabb árfekvésű készülékek kérültek ki a hazai piacra. 1951— 57 között a hazai gyártású rádiókészülékek átlagára 1100 F t alatt mozgott. Ebben erősen közrejátszott, hogy a Videoton 1954-ben felvette a híradástechnikai profilt, 1955-től harmadikként belépett a rádiógyár tók közé és kereskedelempolitikai célkitűzései alapján elsősorban a leginkább igényelt olcsó készüléktípu sokkal látta el a hazai piacot. Piaci vonzást jelentett a frekvenciamodulált adások üzemszerű megindítása az U R H sávon, továbbá — az 50-es évek végén — a félvezetőtechnika hazai bevezetése, új készülékkate góriák: a zseb- és táskarádiók megjelenése és hazai gyártásba vétele. 1951—64 között a három készülékgyártó vállalat együttesen 3,57 millió db műsorvevő készüléket gyár tott, 2,17 millió darabot Belföldre és 1,4 millió dara bot exportra. A termelés csúcséve 1957 volt, amikor összesen 449,1 edb készülék került ki a gyárakból. A lakosság tulajdonában levő üzemképes rádióállomány 1964. év végén kb. 2,3 millió db volt. (Megemlítjük, hogy ebben az időszakban, rövid ideig, az Elektro mechanikai Vállalat és a Mechanikai Laboratórium is gyártott rádiót. Az E M V zsebrádiót, az M L egy nágy hanghűségű, többféle stílusú bútorként megje-* lenő zeneszekrényt állított elő.) A negyedik fejlődési szakaszban végbement minő ségi változásokat kiemelve, a leglényegesebbeket a következőkben lehet áttekinteni: A frekvenciamoduláció bevezetésével a monofon rádióvétel-technika a minőségi csúcsot közelíti meg. Fontossá válik a készülékek kitűnő overall átviteli karakterisztikája, ezért mind a nagy-és középfrekven ciás, mind a hangfrekvenciás fokozatokkal szemben felállított követelményeket rendkívüli módon szigo rítják. A hangminőséget jobb hatásfokú és frekven ciamenetű hangszórókkal (gyakorta többhangszórós megoldással), hangregiszter áramkörökkel és kis tor zítású végfokozatokkal az F M vételi minőséghez i l lesztik. Általánossá válik a ferritantenna, a sokféle csatlakoztatási lehetőség (lemezjátszó, magnó, külső hangszóró) alkalmazása. Á szerkezeti méretek csök kennek, meghonosodik a nyomtatott huzalozású alaplemezek használata. Á tranzisztor feltalálása után hamarosan nyilván váló lesz, hogy a diszkrét félvezető eszközök tömeg szerű behatolása a híradástechnikai termékekbe é p pen a rádiókészülékeknél fog bekövetkezni. A z 50-es
évek közepén már megjelennek a világpiacon a telje sen félvezetős zsebrádiók és táskarádiók. Ezek az egészen új készülék kategóriák a rádiókészülék hely hez kötöttségét megszüntetve kibővítik a használha tóság körét. A hazai piacon 1958-ban jelenik meg az első hazai gyártású tranzisztoros táskarádió (TRT'„Tranzisz tor" nevü készüléke), majd egy év múlva az első zsebrádió (a T R T ,,Minorion"-ja). Mindkettő teljes piaci sikert arat, noha fogyasztói áruk meglehetősen nagy volt. A z Egyesült Izzóban az ötvözött germá nium tranzisztorok gyártásának beindítása (1958) lehetőséget nyújt a második generációs technika gyorsabb elterjedésének. 1964. é v végéig a hazai rádió készülékipar kereken 100 ezer db zseb- és táskarádiót szállított a belkereskedelemnek. A téljesen félvezetősített készülékek száma ennél lényegesen több volt, mert a V I D E O T O N több asztali kivitelű telepes ké szüléktípust gyártott a nem elektrifikált vidék szá mára (és exportra). A magyar rádiógyártás fejlődéstörténetének ötö* dik, napjainkban is tartó szakaszát 1965-től számít hatjuk. E z az év azért jelent újabb határkövet, mert a K G M a kedvező értékesítési lehetőségeket biztosító professzionális híradástechnikai termékek termelésé nek bővítése érdekében az Orionban és a Telefon gyárban 1963., illetve 1964. év végéig a rádiógyártást kifuttatta és azt a Videotonba koncentrálta. A z el határozásban az is szerepet játszott, hogy a belföldi piac telítődése már érezhető volt és a jövőben is nagy értékesítési tömeget jelentő zseb- és egyszerűbb tás karádiók gyártása nálunk nem eléggé jövedelmező. 1965. óta a Videoton a hazai rádiógyártás egyedüli bázisa. Az utolsó tíz esztendőben mennyiségi változások ról alig lehet beszélni. A rádiótermelés — némi inga dozással — átlagosan 220 ezer db/év körüli mennyi ségre állt be. A rádiókészülék import következtében a belkereskedelmi átadás csökkent, az export ennek mértékében nőtt. . A minőségi változások ugyanakkor jelentősek. 1965. óta a rádiógyártásban két generációváltás tör tént. A z elektroncsöves technikáról ^ teljes termék spektrumban áttértek a tranzisztor technikára, majd 1971. óta fokozatosan belépett az integrált áramköri technika. , A második lényeges lépés a sztereotechnika és a H i - F i technika bevezetése és termelési felfuttatása volt. A Videoton első sztereokészüléke, R 5700 típus jelzéssel, már 1966-ban megjelent a hazai kereskedel mi hálózatban. A sztereo rádióadások bevezetéséig — 1969-ig — nem volt szükség újabb típusra. Ekkor került forgalomba ,az R 5932 típusú újabb sztereókészülék. Ettől kezdve a sztereokészülékek iránti ér deklődés állandóan növekedett és jelenleg három típusból álló, több integrált áramkört tartalmazó sztereo rádiócsaládot (Apolló, Orfeus, Prometheus) gyártunk, bő hangdoboz választékkal. A harmadik fontos minőségi haladás az elektro nikus hangolás meghonosítása, vele együtt a prog ramozható állomásválasztó rendszer megvalósítása. A készülékek elektroakusztikai és akusztikai jel lemzői a sztereotechnika és a H i - F i minőségi osztály s#űktűrésű előírásaihoz igazodnak. Szigorú követel ményeket teljesítő hangszórótípusokat és hangsugár-
H Í R A D Á S T E C H N I K A X X V I I . ÉVF.- 3. SZ.
zó rendszereket kellett kifejleszteni és új technológiai értékben kifejezve ez a mennyiség kb. 11—12 milliárd berendezéseken gyártani. F t értéknek felelne meg, ami 2,5-szerese a jelenlegi Több kényelmi megoldást is bevezettek, ilyenek: hazai rádiókészülék állomány értékének. Évente á t tolópotenciométerek gyakorlatilag általános haszná lagosan 13—14 új típus jelent meg, 150 ezer db/év lata, a sztereokészülékeknél a sztereo adásjelzés és a mennyiséggel. A rádióipar igazi kibontakozása a felsztereo fejhallgató csatlakozás alkalmazása, a táska ' szabadulás után következett be, a fenti össztermelés rádióknál a telepes és hálózati üzemmód, a kazettás legnagyobb hányadát az 1945 utáni gyártás teszi ki. magnós kombináció, stb. Az ötven év alatt ez az ipar végigjárta a rádióvételA kutatás, a fejlesztés é s a termelés egész kultúrája technika teljes fejlődési útját, a detektoros vevőtől gyökeresen átalakult és a fejlett elektronikai ipari az integrált áramkörös sztereo csúcskészülékig és ál színvonalhoz felzárkózott. Ma már egyértelműen talában párhuzamos szintet járt az élenjáró rádió-* megállapítható, hogy a hazai rádiókészülék gyártás technikai márkákkal, amelyet jelentős exporthányad szétaprózottságának felszámolása, a feladatkör egy is bizonyít. helyre koncentrálása helyes lépés volt és nagy minő A múlt és a jelen reménytkeltő igéret arra, hogy ségi fejlődést segített elő. az elkövetkező fél évszázád értékelésénél majd még A magyar rádiókészülék gyártás 5 évtizedes fejlő eredményesebb mérleget készíthetnek. dését áttekintve befejezésül készítsünk egy kis szám Befejezésül köszönetet mondok a gyártómű veknek vetést: évkönyveik, összefoglaló anyagaik rendelkezésre bo A hazai rádióipar műsorvevő rádiókészülékekből csátásáért, amelyekből az áttekintés készült és azok 50 é v alatt mintegy 680 típusban kereken 7,5 millió nak a szakembereknek, akik a régebbi időszakból db-ot gyártott; a termelésből az 50 év átlagában kb. megőrzött adataikkal és személyes élménybeszámoló 62% belföldön, 38% külföldön került forgalomba. Mai ikkal munkámat segítették.
•/•
•
•;
*
