5. A Szent István Egyetem szervezeti egységeinek munkaerő-piaci kapcsolatai

Felsőoktatási intézmények alkalmazkodó képességének javítása munkaerő-piaci információk alkalmazásával

5.

A Szent István Egyetem szervezeti egységeinek munkaerő-piaci kapcsolatai

5.1 A kutatás háttere Jelen beszámoló a c) modul eredményeit mutatja be, a Szent István Egyetem kari vezetői körében végzett online kutatás során kapott munkaerő-piaci kapcsolatrendszerre vonatkozó vélemények elemzése alapján. A primer kutatásra 2012. július 9-23. között került sor, összesen 120 intézetilletve tanszékvezetőnek küldtük ki az online alapú önkitöltős kérdőívet (lásd a Függelékben). Az adatfelvételi időszak lezárásáig összesen 40 értékelhető kérdőív érkezett vissza, jelen beszámoló az ezen körre vonatkozó adatokat tartalmazza. Válaszadó szervezeti egységek a következőek voltak: – SZIE-ABPK Kommunikációs Tanszék – SZIE-ABPK Neveléstudományi Tanszék – SZIE-ABPK Pedagógiai Intézet, Szarvas – SZIE-ABPK Szociálpedagógiai Tanszék – SZIE-ÁOTK Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék – SZIE-ÁOTK Belgyógyászati Tanszék és Klinika – SZIE-ÁOTK Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék – SZIE-ÁOTK Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék – SZIE-ÁOTK Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék – SZIE-ÁOTK Növénytani Tanszék – SZIE-ÁOTK Ökológiai Tanszék – SZIE-ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék – SZIE-ÁOTK Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika – SZIE-GÉK Járműtechnika Tanszék – SZIE-GÉK Környezetipari Rendszerek Intézet – SZIE-GTK Filozófia és Kultúrtörténet Tanszék – SZIE-GTK Marketing Intézet – SZIE-GTK Pályatervezési és Tanárképző Intézet 201


– SZIE-GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet – SZIE-MKK Állattani és Állatökológiai Tanszék – SZIE-MKK Állattenyésztés-tudományi Intézet – SZIE-MKK Földműveléstani Osztály – SZIE-MKK Genetika és Biotechnológiai Intézet – SZIE-MKK Halgazdálkodási Tanszék – SZIE-MKK Kémia és Biokémiai Tanszék – SZIE-MKK Kertészeti Technológiai Intézet – SZIE-MKK Növénytani és Ökofiziológiai Intézet – SZIE-MKK Takarmányozástani Tanszék – SZIE-MKK Vadvilág Megőrzési Intézet – SZIE-YBL Ábrázolás és Számítástechnikai Tanszék – SZIE-YBL Építésszervezés és Menedzsment Tanszék – SZIE-YBL Közmű- és Mélyépítési Tanszék – SZIE-YBL Műszaki Alaptárgyi Tanszék – SZIE-YBL Településmérnöki és Építészeti Tanszék – SZIE-YBL Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet – SZIE GK Gazdaság- és Vidékfejlesztési Intézet – SZIE GK Környezettudományi Intézet – SZIE GK Lektorátus (Békéscsaba-Gyula-Szarvas) – SZIE GK Társadalom és Vezetéstudományi Intézet A válaszadók egyötöde maximum 10 éve dolgozik az adott szervezeti egységnél, 30 százalékuk 11-18 éve, egynegyedük 19-32 éve, illetve további egynegyede pedig 36-41 éve.

202


5.2 Foglalkoztatási helyzet A szervezeti egységek vezetői térségük foglalkoztatási helyzetét differenciáltan látják, egyértelműen látszik a közép-magyarországi régió és az alföldi régiók közötti különbségek. Az előbbi a foglalkoztatás, az elhelyezkedés, az infrastruktúra szempontjából kiemelkedően jobb helyzetben van, mint az ország többi régiója, míg az alföldi régiókban nagy problémákat jelent a magas munkanélküliség, az alacsony foglalkoztatás, az elvándorlás, a szakember hiány, az ipar háttérbe szorulása illetve a nehéz megközelíthetőség. Új lehetőségeket látnak a konvergencia régiókban dolgozó egyetemi szakemberek a szomszédos országokkal egyre erősödő kapcsolatokban illetve a rendelkezésre álló pályázati lehetőségekben. A válaszadók az alábbi válaszokat adták arra a kérdésre, hogyan látják jelenleg térségük foglalkoztatási helyzetét: – „Elmúlt 3 év átlagában Békés megyéből az elvándorlás mértéke 8%. A munkaerőpiac folyamatosan igényli a felsőfokú végzettségű, gyakorlatorientált szakembereket. Leginkább hiány a műszaki területen mutatkozik, amit leginkább a bankszektor és a szállítmányozás követ. A családi gazdaságok agrárszakember szükségletüket a családtagok képzésével kívánják megoldani. Folyamatos igény mutatkozik felnőttképzés területén speciális szakmai ismeretek megszerzésére, mely lehetővé teszi a szélesebb spektrumú tevékenység ellátását, a jelenlegi munkahely megtartását.” – „Békés megye az EU régiók alsó deciliséhez, a régió 3 megyéjéből az utolsó, a gazdasági mutatók alapján. Az elvándorlás felerősödött, főleg a fiatalok körében, nincsen ipar, a mezőgazdaság-feldolgozóipart megszüntették, nem megfelelő az infrastruktúra (e megyében egyedül az országban nincsen gyorsforgalmi út), a megye által befizetett adók összege nagyobb, mint a kapott támogatások összege. A munkaerő nagy része szakképzetlen, vagy alacsony képzettséggel rendelkezik, a munkanélküliség egyes területeken azért nem nő 20% fölé, mert az elvándorlás ezt megakadályozza. Magas a roma lakosság lélekszáma. Nincs a megyének fejlesztési stratégiája, tehát rossz az erre (nem) épülő szakképzési, felsőoktatási rendszer struktúrája is. A megye hátrányos térségeiből a ponthúzásos rendszer miatt a továbbtanulás lehetetlen, 203


az elmaradás és elvándorlás a bolognai rendszer bevezetése óta nőtt. A felsőoktatás a megye igényeihez való átalakítása késik.” – „Gyengeség: Jelentős az elvándorlás. Kevés a munkalehetőség. A középiskolák színvonala, kivéve néhányat, alacsony. Kistelepüléseken szinte nincs munkalehetőség. Képzettség alacsony. Kevés a műszaki végzettségű.

–

–

–

–

204

Alapvetően agrárjellegű a térség. Növekszik a szegénység. Erősség: Van még felsőoktatási képzés. Mezőgazdaság fejlett. Szomszédos országokkal egyre erősödő kapcsolat. Pályázati lehetőségek.” „A térség foglalkoztatási helyzete kedvezőtlen, a munkanélküliség aránya magas, az álláslehetőségek korlátozottak. A végzettek nehezen tudnak képzettségüknek megfelelő állást találni.” „Békés Megyét a kereseti jellemzők miatt a fiatal szakképzett munkaerő elvándorlása jellemzi, amelyet megállítani csak a jól fizető, kellő szakmai kihívást jelentő munkahelyekkel lehet mérsékelni. A munkanélküliség a DélAlföldi régión belül a legnagyobb, országos viszonylatban is a 3. harmadban helyezkedik el.” „A térséget a munkaképes korú lakosság jelentős része hagyta el az utóbbi években vagy az ország más területein, vagy határon túli munkavállalás érdekében, elsősorban az álláslehetőségek szűkössége miatt. Az országnak ez a régiója a munkahelyteremtés szempontját tekintve részben a meglehetősen rossz közlekedési viszonyok miatt hátrányos helyzetben van.” „A Jászság munkanélküliség rátája alacsonyabb az országos átlagnál, hiszen a régióban számos nagyvállalkozás működik. Szakképzettekkel való ellátottságuk optimális. Képzésünk szakjellegéből adódóan a környékbeli iskolák folyamatosan kérnek bennünket pályakezdők ajánlására, de sajnos a végzettek többsége nem tud elhelyezkedi tanítóként. Továbbtanulási szándékukat többnyire külső motiváció vezérli, időt és lehetőséget nyernek az elhelyezkedéshez. Számos példa van arra, hogy tanítói diplomával helyezkedtek el a jászberényi Electrolux vállalatnál, különös tekintettel az angol műveltségi területet végzettekre. A gyakorló tanítók pótlása takarékosság jegyében javarészt nem történik meg a nyugdíjba vonulásuk után, jelenleg kevesebb pályakezdőt alkalmaznak, mint amennyien távoznak a katedráról.”


– „Az országos átlag alatti a megye foglalkoztatási rátája. Ennek oka a nagyobb vállalatok, cégek mérsékelt száma, az úthálózat kiépítetlensége. A képzett lakosság elmenekül a régióból külföldre, de Magyarország más régiói felé is.” – „A térség (hallgatói rekrutációs geográfiai térség) komoly problémája az, hogy alapvetően a középfokú (max. technikusi vagy FSZ szint) szint (és inkább műszaki profil) számára jelent (folyamatosabb) felvevő piacot. A humán közszolgáltatások átalakulása (a demográfiai helyzet) újabb bizonytalansági tényezőt jelent a képzéseinkben. A szociális képzések és a munkaerőpiac kapcsolatában azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a képzés-típusok alapszinten igen drágák. Ezen azt értem, hogy a ,,kiégés” szindróma miatt számos egykoron végzett hallgatónk már nem a szakmai pályán dolgozik. Különösen fontos ez a kapcsolat, mert a vidéki társadalom leszakadása, az ezen a területen történő segítés fokozottabb fegyelmet, habitust stb. kíván a munkavállalóktól.” – „A Közép-Magyarországi Régió munkaerő-piaci helyzete az állatorvosok szempontjából vegyes képet mutat. A kisállat orvoslásban – különösen Budapesten – a telítődés jelei mutatkoznak, de még itt is lehet munkát találni, elsősorban rendelői alkalmazottként, bár a fizetések nem mondhatók magasnak országos viszonylatban. A haszonállatpraxisban, a gyógyszer- és állateledel gyártó és forgalmazó cégeknél, a kutatási és oktatási intézményekben, valamint a hatósági állat-egészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági szolgálatban azonban mindig vannak üresedések és ezek a helyek általában sok embert felszívnak évről-évre.” – „Budapest helyzete az ország más régióihoz képest jó.” – „A Közép-magyarországi régió foglalkoztatási helyzete az országban a legjobb, bár a gazdasági visszaesés hatásai egyértelműen láthatók. Az állatorvosképzés speciális jellege miatt azonban a foglalkoztatás helyzetét országos szempontból kell vizsgálni. Az évente felvett és végzett állatorvosok száma gyakorlatilag évtizedek óta változatlan. A gazdasági haszonállatok számának csökkenése miatt bár ellátásukra kevesebb állatorvosra van szükség, a társállatok egészségügyi ellátása és egyes munkaterületek előtérbe kerülése (élelmiszerlánc-biztonság, járványvédelem, állatról emberre terjedő betegségek, 205


vadon élő állatok betegségei stb.) több állatorvost igényel, így nemcsak egyensúlyban van a képzés és a munkaerő-piaci igény, hanem inkább állatorvoshiány mutatkozik egyes területeken.” – „A kérdést ketté (sőt még többfelé) kell választani. (Tehát rosszul volt megfogalmazva.) 1.) Munkaadói szempontból jelenleg általánosságban jó a helyzet:

–

– –

–

206

egyetlen feladott álláshirdetésre (pl. adminisztrátor, takarítónő stb.) több tucatnyi jelentkező is van, de ez elsősorban a speciális képzettséget nem igénylő álláshelyek betöltésére igaz. 2.) Munkaadói szempontból sem kedvező a kép, ha speciális képzettséget igénylő helyet kívánunk betölteni (pl. informatikus, állatorvos stb.). Ebben az esetben a közalkalmazotti bérek nem bizonyulnak kompetitívnek a vállalkozói szférával és a külföldi álláshelyekkel összehasonlítva. 3.) Munkavállalói szempontból ugyanez a kép fordítva értendő. A fiatal, mobilis, jól képzett munkaerő könnyen elhelyezkedik vagy beindítja saját vállalkozását (vagy a kettőt egyidejűleg teszi). Az ország más régióihoz nem tudok viszonyítani, mert itt dolgozom, tehát a helyi viszonyokat ismerem.” „Az állatorvosi szakmában nem tapasztalok munkanélküliséget, azonban az állatlétszám jelentős csökkenése és az emberek életszínvonalának a romlása miatt számos kollégám nem tud tisztességesen élni a fizetéséből. A tanszék által meghirdetett laboránsi állásra nagyon sok főiskolát, sőt egyetemet végzett jelentkezett, ami megdöbbentő. „ „Nagyon rossz, a Budapest-agglomeráció kétségbeejtő munkaerő-piaci helyzete azért is okozhat gondokat, mert ez az ország legfejlettebb térsége.” „A közép-magyarországi régió munkaerő piaci helyzete jóval kedvezőbb az országos átlagnál, illetve kedvezőtlen helyzetű régiók vagy megyékhez képest. Ha a munkaerőpiacot tekintjük, akkor Pest megye és Budapest, valamint az első szomszédos megyék vállalkozásainak, non-profit szervezeteinek a száma jóval kedvezőbb, mint más régiók és megyék esetében. Részben az előzőek alapján illetve a nemzetgazdasági ágszerkezet kedvezőbb volta miatt a GDP adatok, így a vállalati és munkavállalói jövedelem lehetőségei egyaránt kedvezőbbek.” „Gödöllő és környéke foglalkoztatottsági helyzetét országos viszonylatban az átlagosnál jobbnak ítélem meg. A felsőfokú végzettségűek első számú munka-


adója helyben a SZIE, az alacsonyabban kvalifikáltak pedig a Gödöllőre és környékére települt cégeknél találnak munkalehetőséget. A foglalkoztatás szempontjából fontos és előnyös az a tény, hogy Gödöllő a budapesti agglomerációban helyezkedik el, a főváros könnyen megközelíthető, ez növeli a munkavállalás lehetőségét. A vázolt pozitív helyzeten rontott a 2008 óta tartó gaz–

–

–

–

– –

dasági válság.” „Az országos átlagnál jobb helyzetben van a térség. Budapest közelsége, az infrastruktúra fejlettsége egyértelműen előny, míg a multik elvándorlása hátránynak tekinthető.” „Pest megyében a mezőgazdaság arányaiban kisebb, mint pl. Békés, Somogy stb. megyékben. Ám, foglalkoztatási helyzetből változatos, amely előnyös. (ipar, mezőgazdaság, turizmus, kereskedelem stb.) Erősség a megye központi helyzete, gyengesége pl. közlekedés.” „A tanszék országos lefedettséget biztosít a halászati, halgazdálkodási munkaerő piacnak. Viszont látni kell a trendeket, miszerint MSc. diploma nem hangsúlyos ebben az ágazatban, inkább BSc. (halas BSc. nincs az országban), valamint az FSZ (ilyen sincs) képzésnek lenne realitása. Ellenben a felnőttképzések, az ágazat újabb eredményeinek, fejlesztéseinek, módszereinek a megismerése, megismertetése kiemelt fontosságú, amit a tanszékünk által januárban rendezett 2 napos szakmai napok is alátámasztanak, Ezekre igény mutatkozik, akár iskolarendszerű formában is. Nagy hiányként jelentkezik a szakmunkás képzés, mivel az egyetlen, speciálisan az ágazatnak képző intézmény bezárt. Ezt helyettesíthetné (részben) a tervezett FSZ képzés.” „Csak a sajtóból és volt hallgatóimtól vannak ez irányú információim. Középmagyarországi régió még jobban áll, mint az ország jó néhány régiója, bár ez szakmája is válogatja.” „Gödöllő és térsége nem kifejezetten a kertészeti termesztés bölcsője.” „Budapest agglomerációjának helyzete különleges, mert itt kb. 3 millió ember él. Számos egyetem és főiskola található ebben a vonzáskörzetben, és a nagy népsűrűség miatt a munkahelyek száma is viszonylagosan több, mint az ország más régióiban. A munkanélküliség mértéke ebben a régióban lényegesen alacsonyabb, mint más területeken.” 207


– „A közép-magyarországi régió foglalkoztatási helyzete az ország átlagánál jobb a takarmányipar területén, különös tekintettel a kereskedő cégekre. A rendkívül nagy fluktuáció miatt folyamatos az igény magasan képzett és idegen nyelvet beszélő fiatal agrárszakemberekre az általam ismert takarmányipar területén. Komoly gyengeség azonban, hogy a legtöbb cég három-öt év –

– – –

–

–

–

208

gyakorlatot igényel, de ezt hallgatóinknak nincs hol megszereznie.” „Nem vagyok munkaügyi szakember és nem is dolgom, hogy a munkaerőpiac értékelésével foglalkozzam. Megjegyzem, nem gondolom, hogy az MKK bármely munkatársa birtokában lenne annak az adatmennyiségnek, ami egy reprezentatív értékeléshez és annak a releváns szaktudásnak, ami ilyen okosságok megfogalmazásához szükséges.” „Kevés a jól képzett munkaerő.” „Az építőipar válsága az egész építő, építész képzésre rányomja a bélyegét. A hallgatók egy része elhelyezkedési gonddal küszködik.” „Országosan az építőipar nagy bajban van. Ez alól a térség sem kivétel. Az építőipar az elmúlt években mintegy 30-40 százalékot zsugorodott, új beruházás alig indul.” „Az építőipar területén tapasztalt erőteljes visszaesés természetesen érezteti a hatását. Ennek ellenére a nálunk végző hallgatók jó eséllyel, és viszonylag hamar találnak maguknak munkát, bár a válogatás lehetőségének mértéke elmarad a korábbiaktól. Sokan már a tanulmányaik során elköteleződnek egyegy céghez, ahol a diplomaszerzést követően állományba kerülnek. Igyekszünk gyakorlatorientált képzést folytatni, amire nagy szüksége van az építőiparnak. A Budapestnek és környékének a munkavállalói kereslete feltehetően nagyobb, mint más térségeké, de a kínálat is erősebb, így a pillanatnyi verseny talán kiélezettebb, mint korábban.” „Budapest és vonzáskörzete jobb helyzetben van foglalkoztatási lehetőségek tekintetében, mint a magyarországi átlag, bár az építőipar az elmúlt években hatványozottan érzi a világpiaci válságot és ez kihat a helyi munkalehetőségekre is.” „Az általunk kibocsátott végzettek mindegyike könnyen el tud helyezkedni a szakmában. A mi képzésünk nem a régiót célozza, hanem országos, mivel hazánkban gyakorlatilag ez az egyetlen.”


5.3 Munkaerő-piaci szereplőkkel való kapcsolatok A vezetők többsége alapvetően jónak tartja a szervezeti egységük kapcsolatát a munkaerő-piaci szereplőkkel, 30 százalékuk véleménye szerint nagyon jó kapcsolatot ápolnak velük, 37 százalékuk szerint inkább jónak mondhatóak ezek a kapcsolatok. A válaszadók 13 százaléka azt nyilatkozta, hogy szervezeti egységük munkaerő-piaci szereplőkkel való kapcsolatát inkább rossznak tartja, és figyelemfelhívó, hogy minden ötödik válaszadó nem tudta megítélni kapcsolatuk minőségét. A kérdést alapvetően nem befolyásolja az, hogy a vezető mióta dolgozik az adott szervezeti egységnél.

Akik jónak tartják munkaerő-piaci kapcsolatrendszerüket, azok azért gondolják így, mert folyamatos szakmai egyeztetések, rendszeres találkozók vannak, sok céggel van állandó jellegű kapcsolatuk, a gyakorlati képzésre helyet biztosítanak ezek a cégek a tanulók számára, közös kutatási projektjeik vannak, azaz élő és intenzív kapcsolatot tartanak fent ezen szereplőkkel. Többen vélik jónak ezeket a kapcsolatokat, de véleményük szerint még sokat lehetne javítani rajtuk annak érdekében, hogy együttműködve nagy pályázatokat tudjanak elnyerni, a kutatások eredményei pedig gyorsan az oktatás részévé válhassanak, valamint gyorsan 209


kikerüljenek a gyakorlatba. Az alábbi válaszokkal indokolták a válaszadók azt, hogy miért gondolják jónak szervezeti egységük kapcsolatát a munkaerő-piaci szereplőkkel: – „Folyamatos szakmai egyeztetések vannak, rendszeres találkozók. Klaszter együttműködés keretében mintegy 70 céggel folyamatos kapcsolat, stratégiai –

–

–

– –

–

–

–

210

partnerség.” „A termelő cégekkel intenzív, erős kapcsolat. Hallgatóknak jó gyakorlati helyet biztosítanak. Intenzív klaszter kapcsolat. Közös munkakapcsolat K+F szinten. Gyakorlati képzésben szoros együttműködés. Szakképzési támogatás.” „A tanszékünk munkatársai diagnosztikai és kutatási munkájuk során napi kapcsolatban vannak a hatósági állatorvosi szolgálat szakembereivel, valamint számos mezőgazdasági nagyüzem tulajdonosaival és az ott dolgozó szakemberekkel.” „A nálunk végzett hallgatók komoly szakdolgozati munkájuk során kapcsolatba kerülnek az érdeklődési területüket képviselő intézményekkel, szakemberekkel, és ennek révén rendszerint sikerül gyorsan munkát találniuk. Legtöbben (>60%) először posztgraduális képzésben (PhD) folytatják tanulmányaikat.” „Nagyon jó, mert intenzív, tartalmas kapcsolatot ápolunk több külföldi egyetemmel is.” „Amíg nem vonták központi kezelésbe az innovációs és szakképzési támogatásokat, rengeteg VALÓS munkánk volt, VALÓS segítséget adtunk, amely segített a gazdaságoknak az egész országban!” v„A tanszéknek jelenleg kb. 20 olyan futó együttműködése van, mely a forprofit szféra szereplőivel együttműködve hajt végre. Releváns, naprakész információkkal rendelkezünk azzal kapcsolatban, hogy az ágazatnak munkaerőpiaci szempontból milyen igényei vannak.” „A jó hírnevű cégekkel igyekszünk kapcsolatot kialakítani, de ez szakmai és nem munkaerő-piaci. Mi tudást és nem munkaerőt adunk át, még ha a hallgatóink el is helyezkednek.” „Tanszékem szinte valamennyi oktatója „műveli” is a szakmát, így élő kapcsolata van az iparral. Ez pl. a behozott szakképzési hozzájárulások mértékén is látszik.”


– „Élő és tartalmas kapcsolataink vannak cégekkel. Ez együttműködést, közös kutatási projekteket, a gyakorlati oktatásunk eszközökkel és anyagokkal való támogatását jelenti. Igyekszünk közös publikációkat, szakmai kiadványokat készíteni. A hallgatók TDK munkák kapcsán is kapcsolatban állnak velük.” – „A legnagyobb piaci felvevőnk a BM OKF vezetőivel napi kapcsolatban vagyunk, államvizsga bizottsági elnöki teendőket látnak el, és tanáraink is részt vesznek a BM OKF szakmai munkájában.” – „A Campus 6 klasterral tart kapcsolatot, ezekben részt is vett. A 45-55 gyakorlati hellyel szoros munkakapcsolat alakult ki, a különböző hálózatok (pl. szaktanácsadás) működésén keresztül a mezőgazdasági üzemekkel különösen jó a szakmai kapcsolat. Az alumnin keresztül a végzettekkel erős kapcsolat működik. Pályázatokat és felnőttképzési kapcsolatokat szülnek.” – „A szervezeti egység által gondozott szakok tekintetében a legfontosabb munkaerő-piaci szereplőkkel ha nem is napi, de havi-féléves kapcsolatban vagyunk. A hallgatói gyakorlatok, szakdolgozati témák gondozása, rendezvényeken való megjelenés során aktív együttműködés van. Sajnos a profil miatt ez nem jelent a finanszírozásunkban jelentős támogatást (közszféra, nonprofit szféra), de az együttműködés élő, nem formális.” – „Mivel pedagógusképző intézményről van szó, így a munkaerő-piaci kapcsolat elsősorban a közoktatási intézményekkel áll fenn, amelyek jelentős hányada szolgál gyakorló helyként és a későbbiekben munkahelyként is az itt végzett hallgatók számára. Ezen intézményekkel a kapcsolatunk mind a továbbképzés, mind a kapcsolattartás szempontjából jónak tekinthetők.” – „A tanítóképzés nagy előnye a gyakorló iskolával történő szoros együttműködés, ami egyben egyfajta hátrányt is kulminál, hiszen a gyakorló iskolák elitizmusa ma már kézzel tapintható. Vidéki tanítók képzésében nélkülözhetetlen az a terep is, ahol a halmozottan hátrányos gyermekek képezik az iskolai létszám nagyobb részét. Ezért bővítettük a gyakorló terepünk számát egy ilyen iskolával, hiszen hallgatóinkat fel kell készítenünk szakmailag arra a valóságra, ami sikeres munkavállalás esetén rájuk vár – várhat.” 211


– „A karnak élő munkakapcsolata van a régió óvodáival és iskoláival. Ez megnyilvánul: felkérés továbbképzésre, új tananyag elemzésére, a hallgatóink gyakorlati munkájának irányításában.” – „A kapcsolatok (különösen a TAMOP pályázataink miatt) inkább jók. A fenntarthatóság lesz az érdekes kérdés, hiszen a munkaerő-piaci szereplőkkel való

–

–

–

– – –

–

212

kapcsolattartás akár órakedvezményben is megjelenhetne (vagy ez egy menedzsment feladat is lehet), azonban jelenleg nem a kedvezmények világát éljük.” „Élő, folyamatos kapcsolat van a Tanszék és az állatorvosi piac szereplői, valamint a hatósági állatorvosi szolgálat között. Közös kutatási, oktatási és szaktanácsadási projektek vannak.” „A vállalati szektorral illetve non-profit vállalkozásokkal való kapcsolat viszonylag széleskörű, mind kutatási, mind oktatási kapcsolatok területén (levelező képzésben való részvétel, MSc, MBA, valamint oktatásba való bedolgozás, előadások, záróvizsgákban való részvétel, gyakorlati fogadóhely). A probléma, hogy kari koordináció hiányos illetve nem tervszerű, a kari finanszírozás szinte diszkriminálja a kapcsolatok fenntartását. Egyetemi és kari szintű szervezettség erősítése szükséges.” „Intézetünk a gyakorlóiskoláival közvetlen, más hazai szakképző intézményekkel közvetett kapcsolatban van, így van rálátása a munkaerő-piac e szegmensére. A nálunk végzettek általában tartják a kapcsolatot az intézettel, így vannak hiteles információink az iskolák szaktanárokkal való ellátottságáról.” „Folyamatos élő kapcsolatot tartunk fenn a munkaerőpiac szereplőivel.” „Viszonylag kevés kapcsolatunk van, de akikkel van, azokkal nagyon jó.” „Termelőkkel, vállalatokkal, kutatókkal kialakított kapcsolataink jók, de még sokat lehet rajta javítani. Annak érdekében is kell javítani, hogy együttműködve nagy pályázatokat lehessen elnyerni, a kutatások eredményei pedig gyorsan az oktatás részévé válhassanak, valamint gyorsan kikerüljenek a gyakorlatba.” „A Tanszék kapcsolatai munkaerő-piaci szempontból nem ideálisak, mert amint korábban már említettem nem friss diplomásokat, hanem három-öt éves gyakorlattal rendelkező kollégákat keresnek, akikkel nekünk már nincs,


vagy alig van kapcsolatunk. A Tanszék pályázati tevékenysége egyre kiterjedtebb, új partnerek folyamatosan keresnek bennünket úgy K+F pályázati, mint szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban.” – „Közös kutatásaink vannak, én mint az iparból jövő tanszékvezető megőriztem és fejlesztettem a kapcsolatokat.” Azok, akik inkább rossznak gondolják kapcsolataikat a munkaerő-piaci szereplőkkel, főleg azért gondolják ezt így, mert ezek a kapcsolatok többnyire formálisak, illetve egyesek szerint a beszűkült gazdasági helyzetben nem lehet jó és eredményes kapcsolatokról beszélni. A végzős hallgatók nehezen tudnak elhelyezkedni, illetve az oktatók bizonytalan helyzetben. A válaszadó vezetők többsége maximum 30 munkaerő-piaci szereplővel tart fent kapcsolatot, a legkisebb intenzitású kapcsolat kétszereplős, míg a legtöbb kapcsolatot fenntartó szervezeti egység 200 szereplővel ápol ilyen jellegű kapcsolatrendszert.

A szervezeti egységek több mint felének van kapcsolata a más, nem a SZIE kötelékébe tartozó képzőintézménnyel, minden másodiknak van mikro-, kis és középvállalattal, illetve 43 százalékuk áll kapcsolatban civil szervezettel. 213


Nagyvállalattal és különböző médiumokkal a válaszadók 40 százaléka tart fent ilyen jellegű viszonyt, 38 százalékuk a kormányhivatallal, 35 százalékuk a települési önkormányzatokkal, 30 százalékuk a Munkaügyi Központtal, illetve 28 százalékuk a megyei önkormányzatokkal is. Minden negyedik intézet illetve tanszék dolgozik együtt a területileg illetékes agrárkamarával, különböző klaszterekkel, 23 százalékuk pedig többcélú kistérségi társulással. Kevésbé tartják a kapcsolatot a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarákkal, a szociális intézményekkel és foglalkoztatási paktumokkal, ezekkel a válaszadók kevesebb, mint 15 százalékának van valamilyen kapcsolata. A válaszadók egyharmada a fenti szervezetek közül maximum hárommal tart fent kapcsolatot, egynegyedük 4-8 szervezettel, egyötödük 9-12 szervezettel, és van olyan szervezeti egység, amely mind a tizenöttel kapcsolatban áll. A fentieken kívül egyéb szervezetekkel is vannak kapcsolatok, úgymint bölcsődékkel, óvodákkal és közoktatási intézményekkel, pedagógiai intézetekkel, a Magyar Állatorvosi Kamarával, a Vidékfejlesztési Minisztériummal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal, kutatóintézetekkel, más felsőoktatási intézményekkel, természetvédelmi jellegű intézményekkel, valamint vadgazdálkodással és természetmegőrzéssel foglalkozó szervezetekkel.

214


215


5.4 Az együttműködések jellege Az együttműködések mögött konkrét tevékenységként főleg szakmai együttműködések, konkrét projektek, az elméleti és gyakorlati képzésben való részvétel, szakdolgozatok, valamint TDK dolgozatokban való tanácsadás és konzultáció, közös pályázati projektek, szakmai tanácsadások és kutatási megbízások jelennek meg, anyagi jellegű juttatások illetve támogatások nem igazán jellemzőek. A válaszadók által adott válaszok az alábbiak voltak: – „A szakmai együttműködés a gyakorlati képzésben kb. 80-85 vállalkozással működik, anyagi támogatás nem jellemző, főleg külső témavezetés és részben projektben való közös részvétel.” – „Szakmai együttműködés, közös projektek, közös tevékenységek, közvetlen megbízások szakmai feladat ellátására, egyeztetés regionális stratégiai kérdésekben.” – „Szakmai együttműködés az elméleti vagy gyakorlati képzésben; anyagi támogatás; külső témavezetés; közös projekt(ek), K+F tevékenység, záróvizsga bizottságban való közreműködés; tananyagfejlesztés.” – „Főként közös projektek, pl. Grundtvig projekt, Tempus projekt, Erasmus Intenzív Program. Külső partnerként vagy esettanulmányként a projektekbe esetenként bevontuk a fent bejelölt szervezetek képviselőit.” – „Közös projektek, pályázatos együttműködés, témavezetés.” – „Szakmai együttműködés.” – „Szakmai együttműködés a gyakorlati képzésben.” – „Szakértői munka, közös projektek, továbbképzések, tréningek.” – „Szakmai együttműködések, szakértői munka, közös projektek generálása, külső témavezetés, vendég-előadói szerepkör.” – „Együttműködés az elméleti és gyakorlati képzésben, továbbképzésben.” – „Közös kutatási projektek, külső témavezetés, szaktanácsadás.” – „Szakmai együttműködés az elméleti és gyakorlati képzésben, valamint a betegellátásban.” – „Szakmai együttműködések” – „Szakmai együttműködés az elmélet és gyakorlati képzésben (Állatorvosi Kamara továbbképző előadásai, vállalati továbbképzések stb.), K+F tevékeny216


ség végzése a vállalati szféra számára anyagi ellenszolgáltatásért (megbízásos munkák), külső témavezetés (PhD képzésben).” – „Szakmai együttműködés” – „Elsősorban külső témavezetés, de oktatási-kutatási együttműködések is.” – „Szakmai együttműködés, tudományos együttműködés, közös projektek.” – – – –

–

– – – – – –

–

„Közös pályázatok, megbízásos kutatás, szaktanácsadás.” „Szakmai együttműködés a felső oktatási képzésben.” „Anyagi támogatás, külső témavezetés, szakmai együttműködés.” „A fő területek számszakilag az oktatásban való együttműködés pl. előadás tartása, gyakorlati hely, diploma és szakdolgozat konzultáció és bírálat, záróvizsga tagság és egyéb szakmai kapcsolat. A második terület a vállalati tanácsadás, kutatás a vállalatok megbízásából valamint kutatási programokban való közös részvétel, külső szakmai szervezetekben való közös munka.” „Közös képzések és továbbképzések, közös projektek, szakmai együttműködés a gyakorlóiskolákkal; Szakmai együttműködés a települési önkormányzatokkal; Szakmai együttműködés a munkaügyi központokkal; Együttműködés alapítványokkal” „Szakmai együttműködések, közös kutatások, projektek, K+F kutatások.” „Gyakorlati képzés, közös projekt, államvizsgáztatás, szakképzési támogatás.” „Projektekben szereplő szakmai feladatok megoldása, projektek tervezésében szakmai háttér kidolgozása.” „VALÓS SZAKMAI segítségek!” „Szakmai együttműködés.” „Szakmai együttműködés: pl. Délegyháza önkormányzatával, a területén lévő kavics-bányatavak felmérésében veszünk részt. Közös projekt: pl. Alpha-vet Kft., Czikkhalas Halastavai Kft., Szabolcsi Halászati Kft. stb., melyek során közös pályázat keretében hajtjuk végre a pályázatban megfogalmazott kutatás-fejlesztési feladatokat. Anyagi támogatás: a tanszék a különböző rendezvényeire, kiadványaira (pl. szakmai könyvek) kap a vállalkozói szektortól anyagi juttatásokat. Elméleti és gyakorlati képzés: pl. BME-nek projektvezetési ismeretek és innovációs ismeretek kurzusban részvétel és óratartás.” „Külső témavezetés, illetve volt hallgatókkal kapcsolattartás.” 217


– „Szakmai együttműködés oktatásban-kutatásban, elméleti és gyakorlati vonatkozásban egyaránt, közös projektek, szaktanácsadás, bemutatók, címzetesek bevonása előadás tartásába, külső konzulensi munkákba, a média segítségével az eredményeink nagyobb publicitást kapnak, segítve ezzel a beiskolázást is.” – „Szakmai együttműködés más belföldi kutatóintézetekkel, Eu-s projektekben.” – „Az együttműködések elsődlegesen közös projektekre terjednek ki. Másodsorban szakmai együttműködésben, azaz szaktanácsadásban. Harmadsorban közös képzésekben.” – „Kutatási együttműködés, adatszolgáltatás, gyakorlati képzési szerződés.” – „Kutatási megbízások, tanácsadások, szakmai kirándulások szervezése hallgatóknak.” – „Anyagi támogatás, szakértői tevékenység, közös kutatási projektek.” – „Szakmai együttműködés az elmélet és gyakorlati képzésben, kutatási projektek, TDK dolgozatok konzultálása, külső helyen végzett kísérletek, szakmai kiadványok és publikációk közös készítése, kísérleti és oktatási anyagok biztosítása.” – „Szakmai együttműködés az elméleti képzésben.” – „BM OKF részéről: – vizsgáztatás – gyakorlati képzés – diplomatéma választás – nyári szakmai gyakorlatok Részünkről: – tanácsadó testületi tagság – továbbképzések tartása – tudományos munka.” A válaszadók szerint a meglévő munkaerő-piaci kapcsolatokra jellemző, hogy komoly szakmai együttműködések vannak mögöttük, a megkeresésekre gyorsan reagálnak az érintettek, hatékony munkavégzés folyik, alapvetően személyfüggőek, konkrét projektek valósulnak meg általuk. Kisebb mértékben jellemző az, hogy mindig közös stratégiai célok vannak meghatározva, valamint hogy a bürokratikus körülmények sok mindent akadályoznak. Megosztottak a válaszadók abban a kérdésben, hogy csak néhány szervezettel lehet jól együttműködni, illetve többségük szerint nem igaz az, hogy alapvetően ezek csak formális, protokolláris kapcsolatok.

218


Az együttműködések kialakítása során legnagyobb problémaként a szervezeti egységek vezetői a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat tartják, több mint háromnegyedük szerint ez nagy probléma, 16 százalékuk szerint inkább kis probléma, a válaszadók több mint fele szerint nagy problémát jelent a bürokrácia és az időhiány, 40 százalékuk a közös projektlehetőségek hiányát érzékeli nagy problémaként, kevesebb, mint egyharmaduk pedig azt, hogy kevés az együttműködésekbe bevonható szervezetek száma. A vezetők 22 százaléka szerint nagy problémaként jelentkezik az együttműködések során a koordináló, kapcsolattartó személyzet hiánya, illetve egyötödük szerint a felek érdektelensége és passzivitása is. A szervezeti egységek vezetőinek többsége nem tartja problémának azt, hogy túl sok lenne az együttműködésbe potenciálisan bevonható szervezetek száma, a korábbi rossz tapasztalatok, a szakmai tudáshiány és az érdekellentétek sem jelentkeznek problémaként, illetve nem jellemző az sem, hogy a felek bizalmatlanok lennének egymással.

219


220


5.5 Felsőoktatás kontra piaci szféra A vezetők 65 százaléka szerint nem jó elképzelés az, hogy az oktatási intézmények képzési kínálatát és jellegét döntően a piaci viszonyok határozzák meg, 35 százalékuk ért egyet ezzel az elképzeléssel.

A piaci igényekre reflektáló felsőoktatási rendszer kialakítását támogatók szerint azért van erre szükség, mert alapvetően az lenne a cél, hogy olyan szakembereket képezzenek ki, akik utána könnyen el tudnak helyezkedni, és használni tudják a felsőoktatási intézményben megszerzett tudásukat. Saját szavaikkal így indokolják véleményüket: – „Az lenne optimális, ha az állami és intézményi szempontok minél inkább egybeesnének a piaci igényekkel. Ha a képzés nem felel meg a piaci igényeknek, akkor a piaci szereplők ezt úgyis korrigálják (pl. saját képzéseket indítanak), illetve nem alkalmazzák azokat a végzetteket, akiknek a képesítése nem elégíti ki az igényeiket.” – „Most átmeneti időszakban vagyunk. Főbb jellemzők: Átalakul az állam által finanszírozott szociális szféra feladat és hatásköre: – BA-szint helyett az aktív feladatok elláthatóak lesznek (esetleg) FSZ szinten is – ennek megfele221


lően változik a MA és a doktori szint is. Tehát: olcsóbb és célirányosabb képzési rendszer alakul(hat) ki. Ezt a munkaerőpiac bevonása nélkül nem lehet megvalósítani. A vidéki felsőoktatás (mint térségfejlesztő tényező) akár családsegítést is vállalhat(na) a jövőben. Erőforrások koncentrációja!” – „Döntően olyan képzéseket kell nyújtania a részben adóforintokból finanszí-

–

– –

– –

–

–

222

rozott oktatási intézményeknek, amelyekre a hazai munkaerőpiacon igény van vagy lesz. Így a képzett munkaerő remélhetőleg Magyarországon fog boldogulni és élni, valamint az adóforintok is jól hasznosultak.” „A jó válasz az, hogy is-is. De ilyet nem kínál a kérdőív. De végül is a képzést elsősorban az elhelyezkedési lehetőségek határozzák meg, tehát döntően a piacra kell épülnie.” „A képzési kínálat csak a piaci igényeknek megfelelően legyen kialakítva, de esetenként más szempontokat is figyelembe kell venni.” „Igen, de egy interaktív megközelítésben. Az adott ország gazdasági stratégiája (ami 2010-ig ugyancsak rövidtávú volt), jelentősen befolyásolja a külföldi, de a hazai tőke befektetéseit, amely meghatározott munkaerőigénnyel párosul. Lehet szabadjára engedni a dolgokat, de akkor ne a felsőoktatást hibáztassuk. Természetesen a stratégia se biztosíték a sikeres alkalmazkodásra.” „Ezzel a képzési piacon megvalósulhat egy bizonyos rend, amely a jelenlegi rendszert javíthatja.” „Ennek eddig is így kellett volna működni, de kellő judicium kell ahhoz, hogy ne felszínes szakbarbárok képzésébe torkolljon a folyamat. Az egyetem/universitas nevéhez is hűnek kell maradni, különben emelt szintű szakmunkásképzés lesz az eredmény!” „Alapvetően egyetértek. Jelenleg a tanszék olyan kutatásokat végez, melyeket az ágazati szereplők indukálnak, vagyis releváns problémák megoldására keressük a választ. Így ez a metodika a képzési-kínálati oldalon is működikműködhet, viszont bizonyos fokú állami/intézményi szempontoknak is érvényesülni kell.” „Nagy általánosságban az jó megoldás lenne, ha az intézmények képzési kínálatát jórészt (vagy döntően) a piaci viszonyok határoznák meg, mert akkor viszonylag kis rátartással megfelelő mennyiségű, minőségű szakember lenne


képezhető. Azonban a piaci viszonyok hektikussága miatt ez nem nagyon biztosítható, ezért erre nem lehet igen-nemmel válaszolni. Az kétségtelen, hogy el kell dönteni egy országban azt, hogy mennyi képzett dolgozóra van szükség, mert azok számát változtatni egyet jelent a bizonytalanság növelésével, és rögtön összeomlik az egész rendszer.” Azok, akik nem támogatják azt az elképzelést, hogy az oktatási intézmények képzési kínálatát és jellegét döntően a piaci viszonyok határozzák meg, azzal indokolják véleményüket, hogy a piaci igények és szükségletek nagyon gyorsan változnak, és a képzési rendszert nem lehet ilyen gyorsan alakítani, illetve a felsőoktatási intézmények 3-5 múlva tudnak szakembereket kibocsátani, és akkorra lehet, hogy más igények merülnek fel a piaci szereplők részéről. Másrészről véleményük szerint a felsőoktatásnak az a feladata, hogy széleskörű tudást biztosítson a tanulók számára, amelyet ők utána több területen tudnak felhasználni, és nemcsak bizonyos speciális és szűk területen. Többek véleménye szerint a piaci igényekre legjobban és leggyorsabban a felnőttképzés tudna reagálni, ahogy az alábbi véleményekben is olvasható. – „A piac azonnali igényeket fogalmaz meg, a felsőoktatás csak 2-3-5 év múlva tudja kibocsátani az új igényeknek megfelelő szakembereket. Azonnali piaci igényeket leginkább a felnőttképzés tud kiszolgálni. Intézményi szakemberek jobban tudnak szintetizált ismeretek alapján képzéseket létrehozni, melyek szakmacsoportokat is tudnak kiszolgálni.” – „Az oktatás eredménye 4-5 év múlva jelentkezik. A piaci viszonyok viszonylag gyorsan változhatnak. Ha csak a piaci viszonyokat vesszük alapul, elképzelhető, mire végeznek a hallgatók, már más helyzet alakul ki, így elhelyezkedési problémák lépnek fel. Közösen kellene kialakítani a képzéseket az állami és a piaci szférával közösen.” – „A pedagógusképzésben éppen most nyeri vissza hallgatói rekrutációs körét a tanítóképzés. Alacsonyabb létszámmal vészeltük és vészeljük át az átmeneti időket. De bízunk abban, hogy az oktatás kiemelt állami stratégia alapkérdése és nem a pillanatnyi piaci állás kiszolgáltatott tényezője. Erre utaló jelek már érzékelhetőek.” 223


– „A pedagógusképzés nem termelő ágazattal van kapcsolatban. Azonban, ha kimarad a kisgyermekek nevelése, oktatása, akkor analfabéta, dezorientált, antiszociális lényektől nem lehet elvárni a társadalmat megrengető innovációt.” – „A pusztán piaci igényekre való támaszkodás eltorzíthatja a képzési célokat,

–

–

–

–

–

224

viszont a piac igényeit nagymértékben figyelembe kell venni a képzés kialakításakor.” „Mivel egy oktatási intézmény outputja csak a képzés indítása után több évvel jelenik meg, a pillanatnyi piaci viszonyok alapján való döntések nem sok sikerrel kecsegtetnek.” „A válaszom az egyetemre vonatkozik, egyéb szakiskolák esetén fontosnak tartom a piaci viszonyok döntő befolyását. Az egyetemnek azonban nem lehet a célja, hogy csak a pillanatnyi igényeknek megfelelő szakembereket képezzen, mert ez inkább egyfajta „diplomás betanított munkás” lesz. Az egyetemnek olyan szakembereket kell képeznie, akik tág szakmai ismereteik alapján képesek lesznek a felmerülő szakmai problémák megoldására.” „A területünkön sok, hosszú távon ható tényező befolyásolja a szakemberek képzését. Ezt nem lenne szabad „napi” gazdasági érdekek irányítása alá vonni. A képződő szakember hiány hosszú távon bosszulja meg magát, amikor már nem lesz kitől tanulni.” „Továbbfejlődés érdekében fontosnak tartom a szempontok egyeztetését a különböző nézetek között, mert az oktatás nem lehet a piac függvénye! Különösen a felsőoktatásnak kell függetlennek maradnia a piactól, a piaci szereplőknek egyoldalú donoroknak kell lenniük, hogy állandóan a legfejlettebb tudást kaphassák meg az oktató-kutató egyetemektől és főiskoláktól.” „Nagy hibának tartom az oktatás pusztán piaci alapokra helyezését. A csak piaci viszonyok figyelembevétele korlátozza a rendszer működését. A piaci viszonyok folyamatos változását az oktatási rendszer nehezen, vagy nem fogja tudni követni. Piaci oldalról az oktatást olyan állami invesztícióként kellene kezelni, mely hosszú idő alatt térül meg, de jelentős hozama van. Ugyanakkor ez a hozam nem csak materiális, hanem immateriális is, egy civilizált társadalomnak erre is szüksége van.”


– „Mi alapvetően alapkutatásokkal foglalkozunk. Itt a piac szerepe – bár fontos – nem lehet kizárólagos.” – „Szét kell nézni az országban. Hiányzik a JÓ (5 évet végzett) agrármérnök. Túlbecsült BSc, a vállalatok szerint az semmi, a diákok szerint valami... HELYRE kell tenni!” – „Az oktatási intézmények nem 1-2 évre képezik a szakembereket, hanem sokkal hosszabb távra. Sokszor előre nem lehet megmondani, hogy 10-15 év múlva mire lesz szükség. Én inkább a szélesebb tudású szakemberek képzésének vagyok híve, biztos alapokkal, amelyekre lehet építeni, és a későbbiekben rugalmasan lehet a piaci igényeknek megfelelően a szükséges változtatásokat megtenni.” – „A felsőoktatási intézmények nem a mának képeznek (vagy csak részben), amennyiben csak a piaci szempontok érvényesülnek, számos szakma ki fog öregedni.” – „A piaci viszonyok folyamatosan változnak, az oktatási intézmények képzési rendszere viszont rendkívül rugalmatlan és csak viszonylag hosszú átfutási idővel módosítható.” – „Mert a végzett diák 30-40 évig dolgozik a végzést követően. A képzés ennek legfeljebb az első 10 évét szolgálhatja ki, mert a megszerzett tudás folyamatosan elavul. Vagyis a későbbiek során a munkaerőt folyamatosan meg kell újítani, illetve az egyetemi tanulmányai során arra kell felkészíteni, hogy erre a megújulásra képes legyen. A munkaerőpiac mai igényeinek képezni demagógia, mert akit így képeznek, az valószínű, hogy mindig a munkáltatójának lesz kiszolgáltatva.” – „A piaci igényeket az oktatás tehetetlensége folytán nehezen tudja csak követni.” – „Közép- és hosszútávú stratégiára van szükség. Jelenleg túl lassú a visszacsatolás.” – „Jelenjenek meg az állami és intézményi érdekek is, mert azok hosszabb távra lehetnek meghatározók, a piaci érdekek a hatékonyságra és a rövid-, vagy a középtávra fókuszálnak.” – „Szerintem a monopol helyzetünk miatt nincs igazi piac.” 225


A vezetők szerint a vállalkozások munkatársainak ismereteit egyre gyakrabban kellene megújítani a technikai, tudásbeli fejlődés miatt, illetve jellemző rájuk, hogy manapság elsősorban megfelelő képességeket várnak el a munkavállalóiktól, egyre specifikusabb területeken. A válaszadók meglátása szerint kevés forrást fordítanak K+F+I tevékenységekre, valamint főleg a nagyvállalatokra jellemző az, hogy kapcsolatot keresnek felsőoktatási intézményekkel. Tapasztalatuk alapján nem jellemző a vállalkozásokra az, hogy tisztában vannak a képzések tartalmával és jellegével, továbbá az, hogy megfelelő kommunikációs csatornákat tudnak kiépíteni egyetemekkel, nyomon követik a felsőoktatásban zajló folyamatokat. Úgy gondolja a szervezeti vezetők többsége, hogy a diplomás túlkínálat miatt nem érdekeltek a vállalkozások a felsőoktatási intézményekkel való közvetlen kapcsolatfelvételre, valamint azért sem, mert a képzési igényeiket saját kereteik között oldják meg. Keveslik a cégek részéről a gyakornoki helyek számát, és nem értenek egyet azzal, hogy a vállalkozások manapság elsősorban tárgyi tudást várnak el a munkavállalóiktól. Az Ön tapasztalatai szerint az alábbiak mennyire jellemzőek a vállalkozásokra?

226


A vezetők szerint leginkább az ösztönözheti a vállalkozásokat abban, hogy felsőoktatási intézménnyel működjenek együtt, hogy K+F+I vagy más projekteket tudnak megvalósítani az egyetemmel vagy annak valamelyik szervezeti alegységével, de motiváló tényező lehet a felsőoktatási intézménytől igénybe vett módszertani vagy technológiai tanácsadás, valamint az is, hogy a vállalkozások felmerült képzési igényeit ki tudják elégíteni a felsőoktatási intézmények. A válaszadók összességében nem gondolják befolyásoló tényezőnek az együttműködések kialakítása területén azt, hogy ezzel kialakíthatják, illetve növelhetik a vállalkozás imázsát.

A munkaerő-piaci szereplőkkel való kapcsolattartási módszerek közül leghatékonyabbnak a személyes tárgyalást, a konferenciákat illetve workshopokat, valamint az e-mailen és hírleveleken keresztüli kapcsolattartást tartják. A telefon, a tájékoztató fórumok, a bizottsági ülések, a videókonferenciák és a postai levelezés véleményük szerint inkább nem hatékonyak ezen a területen.

227


228


5.6 Az együttműködések előnyei A válaszadók szerint több szempontból fontos az egyetemeknek, hogy kapcsolatot ápoljanak munkaerő-piaci szereplőkkel, leginkább a pályázati projektek generálása, a piaci alapú megbízások illetve bevételek növelése és a kutatás-fejlesztés, kutatástámogatás miatt kiemelkedően fontos. A vezetők 97 százaléka szerint fontos ez a gyakornoki program bővítése szempontjából is, 88 százalékuk szerint a szakdolgozók munkájának segítése és információszerzés miatt a munkaerő-piaci igények leképezése érdekében, 83 százalékuk szerint pedig a tanterv-, tananyagfejlesztés és a vendégoktatók bevonása miatt is.

A szervezeti egységek vezetőinek 37 százaléka szerint jó lenne, ha a különböző szervezeti egységek meglévő munkaerő-piaci kapcsolatait az egyetem központilag tudná kezelni illetve ápolni, közel kétharmaduk szerint pedig ez nem lenne jó ötlet. A központi kezelést támogatók azért gondolják ezt jónak, mert így kiküszöbölhetőek a párhuzamosságok, a kommunikációs zavarok, illetve a konkurenciaharcok. Továbbá az információk összekapcsolásának multiplikáló hatása lehet, nagy terhet vennének le a szervezeti egységekről, és egy egységes rend229


szer alakulhatnak ki, bár ehhez elengedhetetlen a megfelelő kooperáció és kommunikáció. A munkaerő-piaci kapcsolatok központi kezelését elutasítók szerint ez azért nem kivitelezhető, mert nagyon sok szakterület van jelen az egyetemen belül, amelyek széleskörű kapcsolatait egy központ nem tudna kellően hatékonyan kezelni, főleg azért sem, mert ezek a kapcsolatok alapvetően személyfüggőek. Veszélye, hogy egy nagyon bürokratikus szisztéma alakulna ki, és a kapcsolatok közvetetté válnának, és egy idő után elhalnának.

A munkaerő-piaci kapcsolatok központi kezelését támogató indokok: – „A párhuzamosság elkerülése, kommunikációs zavarok, intézményen belüli konkurenciaharc elkerülése.” – „Csak abban az esetben él az igen, ha a központi kapcsolattartás a kapcsolatot hozó személy maximális informálásával és bevonásával történik. Ezek alapvetően bizalmi jellegű kérdések is, és ez korlátozhatja a centralizált működés hatékonyságát!” – „Az információk összekapcsolása növeli a hatékonyságot.” – „A téma fontosságát illetően igen, koordinációra, vezetésre, információkezelésre kiválóan alkalmas lenne.” 230


– „Ez a mi esetünkben főként a karra érvényes, de mi ezt meg is tesszük.” – „A tanszéki kapcsolattartás inkább alkalomszerű, habár egyes cégekkel, vállalatokkal az is hasznos lehet (pl. közös kutatás-fejlesztés, gyakorlati helyek kialakítása)” – „Fel lehetne használni mások kapcsolatait, növelni lehetne az egyetem imázsát.” – „Ha egy erre kijelölt, elhivatott személy kezében összpontosulnak az információk, és ő „osztja” célzottan tovább az egységeknek, akkor egyrészt sok időt, energiát megspórolunk az adott egységek felelőseinek, másrészt az ő célzott kereső-fogadó tevékenysége által több lehetőség felszínre kerülhet és eljuthat az érdekeltekhez.” – „Különben kommunikációs zavarok léphetnek fel!” – „Ehhez persze hatékony szervezet, a munkájukban érdekelt munkatársak és kooperáció szükséges.” – „Akkor az egyes szakterületek multidiszciplináris voltát jobban lehetne érvényesíteni.” – „Egy egységes rendszer jöhetne létre.” A munkaerő-piaci kapcsolatok központi kezelését elutasító indokok: – „Attól tartok, ettől bürokratikusabbá, személytelenebbé válna a kapcsolat. Bár központi nyilvántartás, promóció nyilván segítene.” – „A földrajzi elkülönültség miatti specialitások és a diplomások kibocsátási volumenében lévő eltérések háttérbe szoríthatják a kisebb „vidéki” karok megítélését: kevesebbet foglalkozna a központ a vidékiekkel. Viszont, a vidékieknek is előnyös lenne ismerni közvetlenül a közép-magyarországi régiós lehetőségeket.” – „Elveszne a rugalmasság és a személyesség, amelyek alapvetően fontosak ezekben a kapcsolatokban, így ez a kapcsolatok rovására menne. Amiben egy központ nagy segítséget tudna nyújtani, az egy sokkal erőteljesebb technikai háttértámogatás, elsősorban pályázatfigyelés és -írás, kutatási és egyéb projektek adminisztratív ügyintézése.” – „Mert rendkívül eltérőek az egységek kínálat és igény vonatkozásában. Ez még egy-egy karon belül is igaz, és még inkább a nyolc kar vonatkozásában. 231


Gödöllőről nem lenne könnyű a békéscsabai ápolónőképző és a budapesti építész munkaerő-piaci kapcsolatait kezelni, átlátni, ápolni. Vagy akkora létszám és olyan speciális tudás illetve adatbázis kellene hozzá az erre a célra létrehozott részlegen, aminek létrehozása nem megoldható és főleg nem rentábilis.” – „Az egyes szakterületek sajátosságai miatt!” – „A karok speciális kapcsolatait nem lehet központilag kezelni, hiszen többsége személyes kapcsolatokon alapszik.” – „Nem valószínű, hogy egy bürokratikus lépcső beépítése segítené a folyamatot. Valami rálátás viszont kéne, hogy az „ide nekem az oroszlánt is” effektust ki lehessen szűrni. (Ha a példa túl irodalmi, konkrétabban nem egy esetben már tapasztaltam, hogy olyan ember/munkacsoport végzett olyan feladatot – a díjazás miatt – amihez igazán nem is ért!)” – „A kapcsolataink személyes ismeretségen alapulnak. Az eltérő szakmaiság miatt a központ nem tudja mindegyik szervezetet megfelelően képviselni.” – „A kapcsolatok kiépítése alapvetően személyhez kötődő (a hozzám tartozó kar esetében), személyfüggő. Nem tudom, mit kezdenének egy központi személlyel/szervezettel. Egy ilyen típusú, központi kezelés maximum adminisztratív, formális dolgokra alkalmas, vagy fórumszerű események szervezésére.” – „A személyes kapcsolatok és a korábbi sikeres együttműködések meghatározóak. Az adott szervezeti egység hatékonyabb kapcsolatot tud kialakítani, mint központilag a nagy rendszer. Központilag a részfolyamatokat kevésbé lehet koordinálni.” – „Mert az egyetemnek a „tudásra” kell koncentrálnia!” – „A kapcsolatok sokszínűsége ezt nem tenné hatékonnyá, az uniformizálás ez esetben nem vezet eredményre.” – „Innováció, szakképzési támogatás elvonása átgondolatlan döntés volt.” – „Még jobban bürokratikussá válna.” – „A rendkívül differenciált igények központi kezelése szinte megoldhatatlan, emellett a legtöbb kapcsolat kialakítása és fenntartása bizalmi ügy, ami személyhez és nem szervezethez, különösen nem központi szervezethez kötődik.” 232


– „A jó kapcsolatokat lenyúlják, amúgy meg nem értenek a szakterületekhez.” – „Ha központilag kezelnék, akkor már közvetett lenne a kapcsolat és valószínűleg egy idő után elhalna.” – „Más kérdés a kezelés és az ápolás. Természetesen vannak előnyei a központi koordinációnak, és bizonyos szempontból szükséges is az intézményi reprezentáció, nyilvántartás. De elsősorban a közvetlen kapcsolattartás a hatékony.” – „Jó lenne, ha a SZIE nem koordinálná a tűzvédelem munkaerő-piaci kapcsolatait, mert alapvetően nem értenek hozzá. Hasonlót gondolok az építőipari munkaerő-piacról is.” – „A szubszidiaritás elvének kellene működni, a központnak általában nincsen rálátása a perifériákon történő eseményekre. A központi döntések általában nem a perifériális érdekeket szolgálják.” – „Az egyetem képzési struktúrája oly sok szakterületet ölel át és a kapcsolatok tartása, ápolása annyira személyhez kötött, hogy központilag szerintem megoldhatatlan.” A vezetőket a kutatás során megkértük arra, hogy mondják el véleményüket, hogy mivel lehetne elősegíteni az egyetem munkaerő-piaci kapcsolatainak fejlesztését, illetve ha van tapasztalaton alapuló jó gyakorlatuk, azokat osszák meg velünk. Alapvetően a közös projektek generálásában látja a többség ezen kapcsolatok fejlesztésének forrását, többen felhívják a figyelmet az egyetem külső kommunikációjának erősítésére, valamint rendkívül fontosnak tartják a kutatási potenciál és eredmények kifelé való megosztását, illetve fontos lenne a belső erőforrások feltérképezése és nyilvántartása is. A vezetők javaslatai ezen a területen a következőek: – „El kell dönteni, hogy a munkaerőpiac és a képzés kapcsolatát a) órakedvezménnyel egy tanszéki oktatóra bízzuk (és a kieső órák pótlását megoldjuk) vagy b) mindezt menedzsment feladatként definiáljuk és ekkor mondjuk a tanszékvezetői feladatkörben definiáljuk. Ebből és a munkaerőpiac (és a hallgatói rekrutációs tér) fogalmából adódóan a SZIE-n belül tudományterüle233


tenként egységes módon kellene ezt kezelni. Pl. a szociális terület ilyen irányú innovációját Gyulával közösen kellene megoldani (tovább professzionalizálni a hálózatos együttműködést)” – „Közös tantárgy és tananyagfejlesztés tanácsadó vállalkozással és szakértőkkel.” – „Személyes kapcsolattartást, élő-valós együttműködést az elkövetkező időszakban sem tudja helyettesíteni semmi.” – „Valamelyest nagyobb propaganda kifejtése a felsőoktatási intézmény érdekében.” – „A pedagógusképzésben csekély a lehetőség arra, hogy a munkaerő-piacra nagy hatással lehessen. A „megrendelők” szintén állami támogatással működő intézmények, melyek nem tudják dotálni a kar fejlesztéseit. Abban viszont nagy segítséget jelent az együttműködés, hogy a karon folyó projekteknek megfelelő gyakorlati, illetve szakmai hátteret biztosítanak az intézmények. Természetesen az érdekeltségre oda kell figyelni, ez anyagi és erkölcsi (tanulmány megjelentetése, bevonás a projektbe, szakértői felkérés stb.) megbecsülést jelent.” – „Nincs ilyen tapasztalatom.” – „Egy egyetemi szintű adatbázis kellene a kapcsolatok feltérképezésére.” – „A felek számára egyaránt hasznosnak kell lenni, az együttműködő soha ne érezze, hogy ő «csak» gyakorlati ember, hirdessük, hogy ő azon a területen a legjobb és számunkra nélkülözhetetlen «A» céget jelentessük meg anyagainkban, «A» cég embereinek biztosítsunk publicitást.” – „Információk áramlása.” – „Csak nemzetközi projektek keretében történő együttműködésekben van tapasztalatom. Ezek általában jól működtek, mert személyes megkeresésen alapultak, valamilyen konkrét céllal jöttek létre. Hozzátartozik, hogy a kapcsolatok általában csak addig maradtak aktívak, amíg az aktuális projekt tartott. Az általam vezetett szervezeti egység lektorátus, így a szakmai kapcsolattartás számunkra elsősorban a szaknyelvhasználatot és az erre való igényeket illetően lenne releváns. Ilyen jellegű együttműködésről egyelőre nincs tudomásom, de a jövőben megfontolom a helyi munkaerő-piaci szereplők 234


bevonását a szaknyelv oktatásába, pl. vendégelőadások, nyelvi órákra való meghívás révén.” – „Dinamikusabb, az egyetem által fokozottan gerjesztett kapcsolatfelvétel és tartás. Speciális projektekbe való bevonás közös érdekeknek megfelelően.” – „Workshopok, konferenciák, pályázati ismertetők szervezése.” – „A kérdőív nagy hibája, hogy kezdettől fogva használja a nem definiált „munkaerő-piaci szereplő” szóösszetételt. A kérdőív végére derült ki számomra, hogy ez elsősorban a különböző vállalkozásokat jelenti a kérdőív megfogalmazója számára. (Ettől kezdve tudtam releváns válaszokat adni visszamenőleg is) De vajon miért? A munkavállaló nem munkerő-piaci szereplő? Tanszékünknek nincs kapcsolata munkaerő-piaci szereplőkkel. Szakmai kapcsolataink vannak vállalatvezetőkkel, más kutatócsoportok vezetőivel, saját beosztottainkkal és feletteseinkkel. Ezek többnyire személyfüggőek, tehát barátokhoz, volt évfolyamtársakhoz kötődnek. Ezenkívül emberi kapcsolataink is vannak anyánkkal, gyermekeinkkel, barátainkkal és kollégáinkkal. (Ráadásul az emberi és szakmai kapcsolatok sokszor keverednek, vagy átalakulnak egyikből a másikba.) Ők egyben mind munkaerő-piaci szereplők is, de soha nem neveznénk így őket. Akkor most kire tetszett gondolni? Lehet, hogy most éppen az édesanyámra, de ettől a kérdőív még nem lesz jobb. Ha a kérdőív nem szakmai közeg számára készült, akkor ne tessék szakzsargont használni! A bevezető szöveg és az első két oldal csak arra jó, hogy felboszszantsa és elriassza a potenciális válaszadót.” – „Minőségi oktatás és kutatás erkölcsi és anyagi támogatásával, a munkaerőpiaci igények figyelembevételével olyan diplomások képzése, akik hozzájárulnak az adott intézmény jó hírnevének a megalapozásához itthon és külföldön.” – „Gyakorlati, kutatási, szaktanácsadási, képzési programokkal.” – „Nem tudok ilyet ajánlani.” – „Több idő a vezetőknek, kevesebb oktatási és adminisztrációs leterheltség.” – „Rendszeres, évente 2 alkalommal vállalkozói szakmai fórum. Mit tudunk mi adni, mire van szükségük, milyen közös pontok vannak? Közös projekt generálása, sikeres projekt legjobb vonzerő és bizalom, tartós kapcsolat.” 235


– „A már bevált kapcsolatokat tovább bővíteni a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően. Rendszeres konzultációk alapján mindkét fél tudomást szerez a kölcsönös elvárásokról. A közös munka értékelése a hallgatókon, kutatáson és a szolgáltatásokon keresztül. A levont konklúziók alapján lehetőség van a változtatásokra.” – „Mindenekelőtt az egyetem tudományos és technológia-fejlesztési sikereinek PR-ja lenne a fontos, ahogy ez Amerikában és Európában szokás.” – „Fontosnak tartom a korábban végzettek nyomon követését, a velük való kapcsolattartást. Az Internet jó lehetőséget ad e személyek megkeresésére, egy közös érintkezési felület nyitása pedig a folyamatos kapcsolattartásra.” – „1. Legyünk jók. 2. Ami jó nálunk, azt tegyük közzé. 3. Mi közelebb vagyunk a gyakorlathoz, látjuk, mi kell. 4. A felülről döntés itt nem megoldás.” – „A legnagyobb segítség véleményem szerint, ha az intézményben folyó kutatómunkát népszerűsítené az egyetem, hogy a cégek megtalálhassák az esetlegesen felmerülő problémájuk megoldására alkalmas személyeket, csoportokat.” – „Az intézmény PR rendszere elavult és kevéssé hatékony. Ennek 21. századi szintre való emelése professzionális stábbal lenne csak javítható. Emellett kiemelten fontos lenne az alumni rendszer teljes átszervezése és a találkozóknak nem csupán „panasz-napoknak” kellene lenniük, hanem az intézmény által nyújtható szolgáltatások bemutatásáról kellene szólniuk.” – „Rendszeres személyes kapcsolattartás.” – „A mi területünk annyira különbözik a Karunkra jellemzőktől, hogy nem tudok általánosan alkalmazható tapasztalatokat adni.” – „Legalább tíz éves megyei vidék- és területfejlesztési stratégiát kellene alkotni, majd erre ráépíteni a szakképzési rendszert. E híján gazdasági fejlődésről, egyáltalán releváns kapcsolatról beszélni felesleges.” – „Kevesebb bürokrácia, az egyes vezetői szintek nagyobb önállósága. A tartalmas kapcsolattartás személyhez kötött, ezt kellene támogatni.”

236


Irodalomjegyzék 1. A gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése. A gazdasági szerkezettermelékenység, munkaerő-kereslet, globális előrejelzés (2006), Budapest, ECOSTAT KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézet 2. Balázs Éva (2005): Közoktatás és regionális fejlődés. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 3. Borbély Tibor Bors – Fülöp Edit (2008): Munkaerő-piaci kutatások, Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Budapest www.employmentpolicy.hu/ engine.aspx?page=tanulmany-konyv 4. Cseres-Gergely Zsombor – Kézdi Gábor – Koltay Gábor: A magyar gazdaság ágazati létszámstruktúrájának előrejelzése 2013-ig OECD országok ágazati létszámadatainak idősorai alapján in: Borbély Tibor Bors – Fülöp Edit (szerk.) (2008): Munkaerő-piaci kutatások, Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Budapest 53-72. o. 5. Davis, J. (2006): Thematic review of tertiary education. Finland, OECD: www.oecd.org 6. Dr. Molnár István (2003): A mikroszimuláció alkalmazása. A Gazdaságelemzés Módszerei. 2003/II. szám Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet 7. Eurostat-honlap: http://europa.eu.int 8. Farkas B.- Lengyel I. (szerk.) (2000): Versenyképesség – Regionális versenyképesség SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei JATE Press, Szeged, 169-186. o. 9. Friedman, M. (1996): Kapitalizmus és szabadság, Akadémiai Kiadó, Budapest. 10. Galasi Péter – Varga Júlia (2006): Hallgatói létszám és munkaerőpiac FKI, Budapest 11. Hablicsek László (2005): A területi munkaerő-kínálat előrebecslése 2021-ig. OFA, Bp. 12. Harmon et al. (2001): Education and earnings in Europe, Eduard Elgar, Cheltenbam 237


13. Hermann Zoltán – Varga Júlia (2012): A népesség iskolázásának előrejelzése 2020-ig Iskolázási mikroszimulációs modell (ISMIK) Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP 2012/4 14. Horn Dániel – Szőke Bálint: Az aggregált foglalkoztatás becslésének modelljei és a magyar előrejelzés Külgazdaság, LV. évf., 2011. november–december (26–51. o.) 15. Horváth Dániel: Hazai gyakorlatok a diplomás pályakövetésben www.felvi.hu/diploman_tul/szakmai_tamogatas/kiadvanyok/dpr1_kotet 16. http://www.mmpp.hu/ 17. Kézdi Gábor – Varga Júlia (2006): Szakképzés econ.core.hu/file/download/ktik10/ktik10_1_szakkepzes.pdf 18. Kiss László: Külföldi gyakorlatok a diplomás pályakövetésben 19. Majó Zoltán: A felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolata 20.Rubinson, R. – Fuller, B. (1999): Az iskolázottság hatása a nemzetgazdaság növekedésére. Megjelent: Halász G. – Lannert J. (szerk.): Oktatási rendszerek elmélete. Szöveggyűjtemény. Okker Kiadó Kft. 21. Szalai Ákos (2005): Az egyéni képzési számlák rendszere Magyarországon Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest 22.Székács Tamás (2011): Munkaerő-piaci előrejelzés 2012-re a Rövidtávú munkaerő-piaci prognózisfelmérés adatai alapján Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztálya (NFSZ és a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet) www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_rovidtavu_prognozisok_oldal 23.Tarjányi J. – Várhalmi Z. (2009) : Diplomás pályakezdők a versenyszektorban MKIK, GVI Budapest 24.Varga Júlia (1998): Oktatásgazdaságtan Budapest, Közgazdasági Szemle Alapítvány 25.Varga Júlia (2001): A kereseti várakozások hatása az érettségizők továbbtanulási döntésére, Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. július–augusztus (615–639. o.) 26.Varga Júlia: A képzési terület és a felsőoktatási intézmény hatása a fiatal diplomások munkaerő-piaci sikerességére a 2000-es évek végén Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP 2010/7 238


27. Várhalmi Zoltán (2012): Diplomás pályakezdők a versenyszektorban – 2011 – Összefoglaló tanulmány www.gvi.hu/index.php/hu/papers/show.html?id=99 28.Veroszta Zsuzsanna (2011): A diplomások helyzete Magyarországon a pályakövetési adatok tükrében DPR-AVIR Zárókonferencia 2011. február 24. 29.Dúl Nándor (2011): Local answers for labor market disproportions- an overview of an organization development project by an agricultural regional integrated vocational training Centre (Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle, Volume 6. 2011/1.) 30.Nándor Dúl- Árpád Endre Kovács- László Attila Csapó- Krisztián Kisari (2012): Human side of creating a knowledge based agricultural public education institute (Annals of The Polish Association of Agricultural and Agrobusiness Economists, Białystok) weboldal tartalmak: – www.felvi.hu – www.eurydice.org – www.bmbf.de – www.nces.ed.gov – www.hesa.ac.uk – www.hecsu.ac.uk – www.statcan.ca – makingcareersense.org – www.incher.uni-kassel.de – www.hsv.se

239


Függelék A részletes vagy teljes módszerrel az egyéni megtérülési ráta a nettó keresetek és a közvetlen társadalmi költségek alapján, a társadalmi megtérülési ráta pedig a bruttó jövedelem és a közvetlen társadalmi költségek alapján számítható ki. Ehhez pontos adatokra van szükség: a vizsgált egyének, társadalmi csoportok életkor és iskolázottság szerinti bruttó és nettó kereseti adatsorára. A teljes módszerrel azt a diszkontrátát lehet kiszámítani, amelynél a jövőben elérhető többletkereset diszkontált értéke megegyezik az eggyel magasabb szintű végzettség megszerzése alatt felmerülő összes költség diszkontált értékével.

ahol h egy adott iskolai végzettség, h-1 a megelőző iskolai végzettség, Wh és Wh-1 a megfelelő végzettséghez tartozó keresetek, Ch a h végzettség megszerzésének közvetlen költsége, n a munkában eltöltött évek száma, j adott végzettség megszerzéséhez szükséges évek száma, t az idő. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, úgy a rövidített módszer alkalmazása igényelt. A rövidített módszer csak durva becslést tud adni, mert nem veszi figyelembe, hogy az iskolázási kiadások különböző időszakban merülnek fel, illetve azt feltételezi, hogy a keresetek az idővel nem növekednek, valamint a különböző iskolai végzettségűek keresetkülönbségét állandónak tekinti. A rövidített módszer feltételezi, hogy a megtérülési ráta egyenesen arányos adott végzettséggel rendelkezők átlagkeresetével, fordítottan arányos a végzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi idővel és az éves közvetlen társadalmi költségekkel. Tehát abban az esetben, ha csak a különböző iskolai végzettséggel rendelkezők átlagkeresetei ismertek a következőképpen számítjuk ki az oktatás belső megtérülési rátáit: 240


ahol Wh és Wh-1 a h és h-1 iskolai végzettséggel rendelkezők átlagkeresetei, S a tanulmányi idő hossza, C a képzés egy évre jutó közvetlen költsége. A Mincer-féle kereseti függvény módszer a Mincer J. (1974) által kidolgozott tapasztalat-kereseti függvényt jelenti, amely az életkor és a keresetek kapcsolatát szemlélteti. Alkalmazása egyéni adatokat igényel. A függvény függő változója a keresetek logaritmusa, független változói pedig a befejezett iskolai évek száma, a munkában eltöltött évek száma és a munkában eltöltött évek számának négyzete. Más tényezőket is lehet belevinni a függvénybe, úgymint például az értelmi képesség, a nemek, egészségi állapot stb.

ahol i az i-edik egyén keresete, Si az i-edik egyén befejezett iskolaéveinek száma, EXi a munkában eltöltött évek száma (a munkahelyi tapasztalat mérőszáma). A megtérülési ráta a b regressziós együttható, amely az iskolázottságban történt változás hatását (relatív változását) mutatja meg a keresetekben. A modellben az iskolai évek helyett az iskolai végzettségi szintek dummy változóit szerepeltetve az egyes iskolai végzettségek megtérülési rátáit kapjuk eredményül (Varga, 1998 – 60. o.).

241


242


243


244


245


246


247


248

5. A Szent István Egyetem szervezeti egységeinek munkaerő-piaci kapcsolatai

Recommend Documents