45. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 11., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2007. április 11., szerda

TARTALOMJEGYZÉK 67/2007. (IV. 11.) Korm. r. 68/2007. (IV. 11.) Korm. r.

14/2007. (IV. 11.) SZMM r.

45. szám

67/2007. (IV. 11.) KE h. 1025/2007. (IV. 11.) Korm. h.

1026/2007. (IV. 11.) Korm. h. 26/2007. (IV. 11.) ME h.

Ára: 399,– Ft 27/2007. (IV. 11.) ME h. 28/2007. (IV. 11.) ME h.

Oldal A költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fontos és bizalmas munkakörökrõl, valamint a biztonsági ellenõrzés szintjérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kitüntetés adományozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A „Sikeres Magyarországért” Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram és a Lakossági energiamegtakarítás és a megújuló energiahordozó-felhasználás növelés címû pályázat együttes meghirdetésérõl szóló 1015/2007. (III. 20.) Korm. határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közigazgatási informatikai feladatok kormányzati koordinációjáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság Kormánya és az Apostoli Szentszék által 1997. június 20-án aláírt Megállapodás egyes kérdései végrehajtásának áttekintésére létrejövõ bizottságban kormányzati képviselõ megbízásának visszavonásáról, illetve új képviselõ delegálásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Egészségbiztosítási Felügyelet Felügyeleti Tanácsa tagjainak kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kormányzati fõtisztviselõi kinevezések megszûnésének megállapításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Alapító Okirata (egységes szerkezetben) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye filmalkotások analóg vagy digitális hordozón (pl. videoCD, CD-R, CDi, DVD) többszörözött példányonkénti terjesztése után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye filmalkotások sugárzással, vezeték útján vagy más hasonló eszközzel vagy módon történõ nyilvánossághoz közvetítése, illetve egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2828

2831 2832 2835

2835 2835

2837 2837 2838 2838

2844

2846 2848

2828

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/45. szám 3. §

II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 67/2007. (IV. 11.) Korm. rendelete a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének u) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el: 1. § (1) A költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) 1. §-a (2) bekezdésének a)–b) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A rendelet hatálya kiterjed] „a) a központi államigazgatási szervekre, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervekre – ideértve a Magyar Tudományos Akadémiát mint köztestületet is –, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre; b) a helyi önkormányzati, illetve települési, területi és országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre (a továbbiakban: önkormányzati költségvetési szerv);” (2) A Ber. 1. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A rendelet hatálya kiterjed] „h) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása munkaszervezetére és a többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre.”

2. § (1) A Ber. 2. §-ának p) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „p) ellenõrzési nyomvonal: az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 145/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott leírás;” (2) A Ber. 2. §-a a következõ q) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „q) belsõ kontroll: a pénzügyi irányítási és ellenõrzési tevékenység, valamint a belsõ ellenõrzési tevékenység együttesen.”

(1) A Ber. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek – e szerv vezetõjének közvetlen irányítása alatt álló – belsõ ellenõrzési egységgel kell rendelkeznie, amely ellátja a szerv belsõ ellenõrzését, és ellenõrzést végez a felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél, illetve a fejezeti kezelésû elõirányzatok, elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: alapok) vonatkozásában, továbbá a fejezet többségi tulajdonában lévõ szervezeteknél, valamint a költségvetésbõl céljelleggel juttatott és a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevõ szervezeteknél.” (2) A Ber. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A (3) bekezdésben foglalt feladatok a szerv vezetõjének közvetlen irányítása alá tartozó, kizárólag ezen feladatokat ellátó költségvetési szerv által is elláthatóak.”

4. § A Ber. a következõ 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) Ha a költségvetési szerv nem foglalkoztat belsõ ellenõrt, a költségvetési szerv vezetõje köteles gondoskodni a költségvetési szerv belsõ ellenõrzési tevékenységének külsõ szolgáltató bevonásával történõ megszervezésérõl. (2) A belsõ ellenõrzési tevékenység (1) bekezdés szerinti megszervezésére vonatkozó megállapodásban rendelkezni kell a 12. §-ban foglalt tevékenységek ellátásának módjáról. (3) A belsõ ellenõrzési vezetõ jogosult – ideiglenes kapacitáskiegészítés vagy speciális szakértelem szüksége esetén – külsõ szolgáltató bevonására javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetõjének. (4) Az (1)–(3) bekezdések szerinti megállapodás alapján belsõ ellenõrzést végzõ személynek meg kell felelnie a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek azzal, hogy a 11. § (2) bekezdésében foglalt felmentés ilyen esetben nem adható. (5) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni akkor, ha a külsõ szolgáltató (3) bekezdés szerinti bevonásának indoka a speciális szakértelem szüksége.” 5. § A Ber. 5. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A belsõ ellenõrzési vezetõ köteles a belsõ ellenõrzési kézikönyvet rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálni, és a – jogszabályok vagy módszertani útmutatók változásai, illetve egyéb okok miatt – szükséges módosításokat átvezetni.”

2007/45. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2829

6. §

szerv vezetõjének a feltételeknek az éves tervvel történõ összehangolására;”

(1) A Ber. 8. §-ának d)–e) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A belsõ ellenõrzés feladata] „d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetõje számára a költségvetési szerv mûködése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzési, és a belsõ ellenõrzési rendszerek, a belsõ kontrollok javítása, továbbfejlesztése érdekében; e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezõk, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelõzése, illetve feltárása érdekében;”

(3) A Ber. 12. §-ának n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A belsõ ellenõrzési vezetõ feladata] „n) a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével kialakítani és mûködtetni egy olyan nyilvántartási rendszert, amellyel a belsõ ellenõrzési jelentésben tett megállapítások és javaslatok alapján készült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását nyomon követheti;”

(2) A Ber. 8. §-a a következõ g)–h) pontokkal egészül ki: [A belsõ ellenõrzés feladata] „g) elvégezni a belsõ ellenõrzési tevékenység minõségértékelését; h) a költségvetési szerven belül a nemzetközi belsõ ellenõrzési standardok és a belsõ ellenõrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet ellátni.”

9. § A Ber. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A költségvetési szerv belsõ ellenõrzési vezetõje a tárgyévet követõ évre vonatkozó éves ellenõrzési tervét megküldi a fejezet felügyeletét ellátó költségvetési szerv belsõ ellenõrzési egységének vezetõje (önkormányzati költségvetési szerv esetén a jegyzõ, többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a munkaszervezet vezetõje) részére minden év november 15-éig.”

7. § A Ber. 11. §-a a következõ (4)–(5) bekezdésekkel egészül ki: „(4) Költségvetési szervnél belsõ ellenõrzési vezetõnek az nevezhetõ ki, aki rendelkezik legalább 5 év gyakorlattal ellenõrzési, költségvetési, pénzügyi vagy számviteli munkakörben és megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak. (5) Ha a belsõ ellenõrzési vezetõ feladatait külsõ szolgáltató látja el, a feladatot ellátó személynek meg kell felelnie a (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.”

10. § A Ber. 23. § (1) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ szöveg lép: „A belsõ ellenõrzési vezetõ – a 24. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – minden egyes ellenõrzés lefolytatásához megbízólevél aláírásával kijelöli a vizsgálatvezetõt és az ellenõrzéseket lefolytató belsõ ellenõröket, akik elkészítik az ellenõrzési programot, figyelembe véve”

8. § 11. § (1) A Ber. 12. §-ának i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A belsõ ellenõrzési vezetõ feladata] „i) gondoskodni arról, hogy a belsõ ellenõrzési kézikönyvben rögzítésre és a belsõ ellenõrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belsõ ellenõrzési tevékenység minõségét biztosító eljárások, továbbá hogy érvényesüljenek a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók;” (2) A Ber. 12. §-ának l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A belsõ ellenõrzési vezetõ feladata] „l) az éves ellenõrzési jelentés elkészítésekor önértékelés keretében értékelni a belsõ ellenõrzés minõségét, tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tenni a költségvetési

A Ber. a következõ 26/B. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „Az ellenõrzés megszakítása, felfüggesztése 26/B. § (1) Az ellenõrzést a belsõ ellenõrzési vezetõ megszakíthatja, ha a) soron kívüli ellenõrzést kell lefolytatni, vagy b) a vizsgálatvezetõ vagy a belsõ ellenõr az ellenõrzés lefolytatásában akadályoztatva van. (2) Az ellenõrzést a belsõ ellenõrzési vezetõ felfüggesztheti, ha az ellenõrzöttnél a) az ellenõrzést érintõ személyi változás vagy elháríthatatlan ok, b) a számviteli rend állapota,

2830

MAGYAR KÖZLÖNY

c) a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága, vagy d) az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység jogsértõ magatartása az ellenõrzés folytatását akadályozza. (3) A belsõ ellenõrzési vezetõ az ellenõrzés megszakítása vagy felfüggesztése esetén arról írásban tájékoztatja az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetõjét, melyben az ellenõrzés felfüggesztése esetén határidõ megállapításával egyúttal felhívja az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetõjét az akadály megszüntetésére. Az ellenõrzés megszakításáról vagy felfüggesztésérõl a belsõ ellenõrzési vezetõ egyidejûleg írásban tájékoztatja az ellenõrzési tervét jóváhagyó vezetõt. (4) A megszakított, illetve felfüggesztett ellenõrzést az elrendelése okául szolgáló akadály elhárulásától számított 30 naptári napon belül folytatni kell, ennek idõpontjáról a belsõ ellenõrzési vezetõ dönt. (5) Az ellenõrzés folytatásáról a belsõ ellenõrzési vezetõ írásban értesíti az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetõjét.”

12. § A Ber. a következõ 29/A. §-sal egészül ki: „29/A. § (1) Az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetõje – a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével – éves bontásban nyilvántartást vezet, amellyel a belsõ és külsõ ellenõrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulását és végrehajtását nyomon követi. (2) A nyilvántartás tartalmazza az intézkedési terv alapján az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység által végrehajtott intézkedések rövid leírását, és a végre nem hajtott intézkedések okát. (3) A belsõ és külsõ ellenõrzési jelentés megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott intézkedésekrõl, a végre nem hajtott intézkedésekrõl és azok indokáról az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetõje beszámolót készít. (4) Az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetõje a beszámolót a tárgyévet követõ év január 31-ig megküldi a költségvetési szerv belsõ ellenõrzési vezetõje és a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje (önkormányzati költségvetési szerv esetén a jegyzõ, többcélú kistérségi társulás költségvetési szerve esetén a munkaszervezet vezetõje) részére. (5) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje a fejezetére vonatkozó összefoglaló beszámolót, valamint a saját szervezetére vonatkozó beszámolót megküldi a fejezet felügyeletét ellátó szerv belsõ ellenõrzési vezetõjének és a pénzügyminiszternek minden év április 30-ig. A pénzügyminiszter az intézkedési tervekben foglaltak megvalósításáról éves jelentésében tájékoztatja a Kormányt.”

2007/45. szám 13. §

(1) A Ber. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A költségvetési szerv vezetõje felelõs az éves ellenõrzési jelentés elkészítéséért. Az éves ellenõrzési jelentést a költségvetési szerv vezetõje megküldi a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének (önkormányzati költségvetési szerv esetén a jegyzõnek, többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a munkaszervezet vezetõjének) a tárgyévet követõ év március 15-ig.” (2) A Ber. 31. §-a (3) bekezdésének ab) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével elkészített éves ellenõrzési jelentés, illetve éves összefoglaló ellenõrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:] „ab) az ellenõrzések minõségét, személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elõsegítõ és akadályozó tényezõket (önértékelés alapján);” (3) A Ber. 31. §-a (3) bekezdésének ba) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével elkészített éves ellenõrzési jelentés, illetve éves összefoglaló ellenõrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:] „ba) az intézkedési tervek megvalósításáról szóló beszámolást, az ellenõrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatait a 29/A. § (3) bekezdésében foglalt beszámoló alapján,” (4) A Ber. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A (3) bekezdés a) és ba) pontjaiban foglaltak elkészítéséért a belsõ ellenõrzési vezetõ, a (3) bekezdés bb) pontjában foglaltak elkészítéséért pedig a költségvetési szerv vezetõje felelõs.” 14. § A Ber. 33. §-ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pénzügyminiszter felelõs a belsõ ellenõrzési rendszer szabályozásáért ... amelynek keretében] „e) felelõs a belsõ ellenõrök képzési rendszerének fejlesztéséért;” 15. § A Ber. 34. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „34. § (1) Az ÁBPE Bizottság konzultatív testület, amelynek feladata a) a belsõ ellenõrzési rendszert is magában foglaló államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzési rendszer mûködésének áttekintése;

2007/45. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a pénzügyminiszter támogatása ba) a belsõ ellenõrzési rendszer koordinációja, harmonizációja és a továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok elõkészítése során, valamint bb) az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó ellenõrzési feladatok koordinációja terén; továbbá c) a belsõ ellenõrök funkcionális függetlenségének értékelése és támogatása. (2) A belsõ ellenõrzési rendszer mûködésérõl készített jelentést – miután azt az ÁBPE Bizottság megtárgyalta – a pénzügyminiszter a tárgyévet követõ év szeptember 30-ig benyújtja a Kormánynak.”

16. § A Ber. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A minisztériumoknál a költségvetési szerv vezetõjének e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit a miniszter vagy a miniszter döntése alapján államtitkár gyakorolja.”

2831

kezéseit a hatálybalépését követõen megkezdett ellenõrzések során kell alkalmazni. (2) E rendelet 8. §-ának (2) bekezdése és 13. §-a 2007. június 1-jén, 7. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba. (3) A Ber. 28. §-ának (2) bekezdésében és 29. §-ának (1) bekezdésében a „15 naptári napon belül” szövegrész helyébe a „15 munkanapon belül” szöveg lép. (4) A Ber. új 4/A. §-ában foglaltakat az e rendelet hatálybalépését követõen megkötött megállapodásokra kell alkalmazni. (5) A Ber. új 29/A. §-ban foglaltak a vonatkozó pénzügyminiszteri útmutatónak a Pénzügyi Közlönyben történõ közzétételét követõ 60. naptól alkalmazandóak. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Ber. 1. § (2) bekezdésének f) és i) pontja, 4. §-ának (7) bekezdése és 26. §-ának (3) bekezdése. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

17. § A Ber. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A helyi önkormányzati, illetve települési, területi és országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a többcélú kistérségi társulás költségvetési szervei esetében az e rendelet 4. §-ának (3)–(4) bekezdésében, 7. §-ában, 10. §-ában, 22. §-ának (2) bekezdésében, a 29/A. §-ának (5) bekezdésében, valamint 31. §-ának (2) és (5) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.”

18. § A Ber. 37. §-ának (2)–(3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A 31. § (3) bekezdésében megjelölt módszertani útmutatót a pénzügyminiszter minden év december 31-ig közzéteszi. (3) A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek vezetõi minden év május 31-ig tájékoztatják a pénzügyminisztert a jelen rendelet 31. §-a (3) bekezdésének ab), ae) és bb) pontjaiban foglaltakról; e szervek vonatkozásában a jelen rendelet 22. §-ának (2) bekezdése, 29/A. §-ának (5) bekezdése, 31. §-ának (5) bekezdése és 33. §-ának d) pontja nem alkalmazandó.”

19. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, rendel-

A Kormány 68/2007. (IV. 11.) Korm. rendelete a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében a következõket rendeli el: 1. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4/B. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „4/B. § (1) A középfokú nevelési-oktatási intézmény Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerinti tanulója a tanulói jogviszony kezdetétõl a diákigazolványra való jogosultság megszûnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói jogviszony szünetelésének idõtartamát is.

2832

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A felsõoktatási intézmény Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerinti hallgatója a hallgatói jogviszony fennállása alatt jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a hallgatói jogviszony szünetelésének idõtartamát is.”

2007/45. szám

irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve ilyen munkakört betöltõ személyekre terjed ki.

2. § 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány tagjainak rendeletei A szociális és munkaügyi miniszter 14/2007. (IV. 11.) SZMM rendelete a fontos és bizalmas munkakörökrõl, valamint a biztonsági ellenõrzés szintjérõl A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 78. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

(1) Az 1. §-ban meghatározott szerveknél a fontos és bizalmas munkaköröket, továbbá a biztonsági ellenõrzés szintjét – az Nbtv. 68. §-a (4) bekezdésének e) pontján, valamint 2. számú mellékletének 1–17. pontjain túlmenõen – e rendelet melléklete határozza meg. (2) A rendelet melléklete szerinti munkakörbe az a személy nevezhetõ ki, illetve a felsorolt munkakörben az a személy foglalkoztatható, aki a nemzetbiztonsági ellenõrzéshez szükséges biztonsági kérdõívet kitölti és a biztonsági nyilatkozatot aláírja, és akinek a nemzetbiztonsági vizsgálata kockázatmentes eredménnyel zárult.

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a fontos és bizalmas munkakörökrõl, valamint a biztonsági ellenõrzés szintjérõl szóló 15/2003. (XII. 4.) FMM rendelet, továbbá a fontos és bizalmas munkakörökrõl, valamint a biztonsági ellenõrzés szintjérõl szóló 3/2005. (IV. 27.) ICSSZEM rendelet.

1. § A rendelet hatálya a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban, valamint a szociális és munkaügyi miniszter

Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter

2007/45. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2833

Melléklet a 14/2007. (IV. 11.) SZMM rendelethez Fontos és bizalmas munkakörök és a biztonsági ellenõrzés szintje Fontos és bizalmas munkakört betöltõ személynek minõsülnek az Nbtv. 2. számú melléklete 18. pontja alapján: I. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál: Munkakör vagy beosztás

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Kabinetfõnök Titokvédelmi felügyelõ Biztonsági megbízott Titkos ügykezelés vezetõje Gazdasági vezetõ Belsõ ellenõrzést, felügyeleti ellenõrzést végzõ köztisztviselõ Titkos ügykezelést végzõ köztisztviselõ, ügykezelõ Állami vezetõk (miniszter, államtitkár, szakállamtitkár) titkárságának köztisztviselõi, ügykezelõi

Nemzetbiztonsági ellenõrzés szintje (kérdõívtípus)

C C C C C B A A

II. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõségnél: Munkakör vagy beosztás

1. Gazdasági vezetõ 2. Belsõ ellenõrzést végzõ köztisztviselõ 3. Titkos ügykezelést végzõ köztisztviselõ


C B A

III. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál: Munkakör vagy beosztás

1. Gazdasági vezetõ 2. Belsõ ellenõrzést végzõ köztisztviselõ


C B

IV. Regionális munkaügyi központoknál: Munkakör vagy beosztás

1. Fõigazgató 2. Gazdasági vezetõ


C C

2834

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/45. szám

V. Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságnál: Munkakör vagy beosztás

1. 2. 3. 4.

Fõosztályvezetõk Polgári védelmi feladatokat ellátó foglalkoztatottak Titkos ügykezelést végzõ munkatársak Az ONYF igazgatási szerveinél: – igazgató – igazgatóhelyettes – gazdasági vezetõ


B B A B B B

VI. Egyenlõ Bánásmód Hatóságnál: Munkakör vagy beosztás

1. Fõosztályvezetõk


B

VII. Az I–VI. pontokban meghatározottakon túl: Munkakör vagy beosztás

a)

b)

c)

azok a köztisztviselõk, ügykezelõk, akiknek a munkaköri leírásuk szerint államtitoknak minõsülõ külföldi minõsítéssel és jelöléssel ellátott adatokat (így különösen „COSMIC TOP SECRET” – „FOCAL TOP SECRET” – „EU TOP SECRET”, „EURA-TOP SECRET”), továbbá az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (7) bekezdése alapján az államtitokra meghatározott minõsítéssel és jelöléssel ellátott adatokat kell megismerniük, kezelniük; azok a köztisztviselõk, ügykezelõk, akiknek a munkaköri leírásuk szerint szolgálati titoknak minõsülõ külföldi minõsítéssel és jelöléssel ellátott adatokat (így különösen „NATO SECRET”, „WEU SECRET”, „SECRET UE”, „EU SECRET”, „EURA-SECRET”), továbbá az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (7) bekezdése alapján a szolgálati titokra meghatározott minõsítéssel és jelöléssel ellátott adatokat kell megismerniük, kezelniük; azok a köztisztviselõk, ügykezelõk, akiknek a munkaköri leírásuk szerint szolgálati titoknak minõsülõ külföldi minõsítéssel és jelöléssel ellátott adatokat (így különösen „NATO CONFIDENTIAL”, „WEU CONFIDENTIAL”, „CONFEDENTIEL UE”, „EÜ CONFIDENTIAL”, „EURA-CONFIDENTIAL”, „NATO RESTRICTED” „WEU RESTRICTED”, „RESTREINT UE”, „EU RESTRICTED”, „EURA-RESTRICTED”), továbbá az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/B. § (7) bekezdése alapján nemzetközi szerzõdésben meghatározott „BIZALMAS”, illetve „KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSÛ” minõsítésû adatokat kell megismerniük és kezelniük.


C

B

A

2007/45. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

III. rész HATÁROZATOK A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársasági Elnök 67/2007. (IV. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdése j) pontja, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a miniszterelnök elõterjesztésére,

2835

rítás és a megújuló energiahordozó-felhasználás növelés címû pályázat együttes meghirdetésérõl szóló 1015/2007. (III. 20.) Korm. határozat 2. pontjának utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. úgy dönt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Rt.) 2007–2013 között legalább 100 milliárd forint fejlesztési hitelforrás biztosítása mellett 2007-ben 16 milliárd forint keretösszeggel hirdesse meg a „Sikeres Magyarországért” Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogramot.] „A hitelprogram keretében alkalmazható kamat mértéke a lakásszövetkezetek és a társasház tulajdonosainak közössége esetén 3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5%/év, míg természetes személyek esetében 12 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5%/év;” 2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

a magyar nyelv és kultúra koreai terjesztése és elismertetése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Park Chul-nak, a Hankuk University of Foreign Studies elnökének a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE polgári tagozata kitüntetést adományozom.

A Kormány 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozata

Budapest, 2007. április 3. Sólyom László s. k., köztársasági elnök

Ellenjegyzem: Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

KEH ügyszám: VII-2/1466/2007.

A Kormány határozatai A Kormány 1025/2007. (IV. 11.) Korm. határozata a „Sikeres Magyarországért” Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram és a Lakossági energiamegtakarítás és a megújuló energiahordozó-felhasználás növelés címû pályázat együttes meghirdetésérõl szóló 1015/2007. (III. 20.) Korm. határozat módosításáról 1. A „Sikeres Magyarországért” Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram és a Lakossági energiamegtaka-

a közigazgatási informatikai feladatok kormányzati koordinációjáról 1. A minisztériumokban és a kormányhivatalokban a közigazgatási informatika ágazati koordinációjával, az irányított, illetõleg felügyelt intézmények közös közigazgatási informatikai stratégiájának kidolgozásával, aktualizálásával, annak éves lebontásával és végrehajtásának felügyeletével foglalkozó, a tárca nevében informatikai kérdésekben intézkedni jogosult személyt kell megbízni, és biztosítani kell ezen feladatok ellátásához szükséges erõforrásokat. Felelõs:

miniszterek kormányhivatalok vezetõi Határidõ: kijelölésre, ahol még nem történt meg: 2007. május 1. források biztosítására minden évben a költségvetés tervezése 2. Az ágazati stratégiák mentén a regionális közigazgatási hivatalokkal együttmûködve meg kell valósítani a területi államigazgatási informatika stratégiai tervezését, és erõsíteni szükséges a területi államigazgatási informa-

2836

MAGYAR KÖZLÖNY

tika koordinációját, meg kell szervezni országos szintû összehangolását. Felelõs:

közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos államreformért felelõs kormánybiztos Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter Határidõ: felelõsök kinevezésére: 2007. június 30. folyamatos 3. A Kormány – a szolgáltató állam kiépítésének meggyorsítása, az állampolgárbarát, gazdálkodóbarát közigazgatás megvalósítása, az informatika eredményeinek a közigazgatás egészében való terjesztése érdekében – a jelen határozatban foglaltak szerint létrehozza a Közigazgatási Informatikai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság), valamint megállapítja összetételét és feladatait. Felelõs:

közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos Határidõ: 2007. április 15. 4. A Bizottság a Kormányzati Informatikai Egyeztetõ Tárcaközi Bizottság (KIETB), az Elektronikus Kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) és az Információs Társadalom koordinációs Tárcaközi Bizottság Elektronikus Közigazgatási Albizottság (ELKA) megszûnésével feladatainak ellátását az e határozatban foglaltak szerint folytatja. 5. A Bizottság mûködésének célja a közigazgatási informatikai koordinációs feladatok elõsegítése. Ezen célok elérése érdekében a Bizottság: a) felügyeli, és folyamatosan figyelemmel kíséri az E-közigazgatás 2007–2010 Stratégia és Programtervet, annak célkitûzéseit, tartalmi elemeit; b) figyelemmel kíséri a közigazgatási informatikán belül az akadálymentesítési elõírások hazai adaptálásához szükséges szakmai koncepciói kidolgoztatását és azok megvalósítását; c) kezdeményezi a szükséges szabályozásokat a közigazgatási informatikához kapcsolódó informatikai mûszaki, biztonsági elõírásokkal összefüggésben, és elfogadja az albizottságok által kidolgozott ajánlásokat; d) koordinációs fórumot biztosít a szolgáltató állam kialakításával, valamint az elektronikus közszolgáltatások kialakításával és folyamatos fejlesztésével kapcsolatos feladatokra; e) elõkészíti az elektronikus közigazgatást érintõ stratégiai döntéseket; f) állást foglal a szolgáltató állam fejlesztésével kapcsolatos informatikai stratégiai kérdésekben; g) javaslatokat dolgoz ki az összehangolt közigazgatás-szervezési, képzési, informatikai projektek, mintaprojektek megvalósítására;

2007/45. szám

h) összehangolja a tagok által képviselt területek informatikai fejlesztési törekvéseit; i) a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ (a továbbiakban: EKK) honlapján tájékoztatást nyújt a hazai közigazgatási informatika hatályos szabályozási környezetérõl, és felhívja a figyelmet a legújabb technológiai, szervezési kérdéseivel kapcsolatos információkra; j) figyelemmel kíséri a közigazgatási informatikán belül kiemelkedõ fontosságú részterületek szakmai koncepcióinak kidolgoztatását és azok megvalósítását; k) a szervezeteknél fellelhetõ kompetenciák összefogásával elõsegíti az e-kormányzati tudásbázis fejlesztését, megalapozza a közigazgatási informatikai kompetencia központ mûködését. 6. A Bizottság a) elnöke: a közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos; b) tagjai: minden minisztérium elektronikus közszolgáltatásokkal foglalkozó elsõ számú vezetõje, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület a közigazgatásfejlesztését felügyelõ tagja, valamint az Államreform Bizottság Titkársága, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Koalíciós Koordinációért Felelõs Államtitkárság által delegált egy-egy állásfoglalásra jogosult képviselõ.

7. A Kormány felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, a Magyar Tudományos Akadémiát, az adatvédelmi biztost, az Informatikai Vállalkozások Szövetségét, a Magyar Tartalomipari Szövetséget, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot, a Jegyzõk Országos Szövetségét, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdek Szövetségét, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségét, a Magyar Faluszövetséget, a Magyar Önkormányzatok Szövetségét (MÖSZ), a Megyei Jogú Városok Szövetségét, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségét, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét (TÖOSZ), hogy delegáljanak egy-egy képviselõt a Bizottságba. 8. A Bizottság szükség szerint, évente legalább háromszor ülésezik.

2007/45. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2837

9. A Bizottság elnöke tanácskozási joggal meghívhat személyeket az ülésekre.

A Miniszterelnök határozatai

10. A Bizottság mûködésének részletes szabályait maga állapítja meg, azokat a Bizottság által elfogadott ügyrend tartalmazza, amelyet az EKK honlapján közzétesz.

A Miniszterelnök 26/2007. (IV. 11.) ME határozata

11. A Bizottság feladataival és mûködésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív teendõket a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központjában mûködõ Titkárság látja el. A Titkárság mûködéséhez szükséges forrást a Miniszterelnöki Hivatal biztosítja. 12. A Bizottság munkáját állandó és eseti szakmai albizottságok segítik. 13. A Bizottság ülésén dönt az albizottságok megalakításáról. 14. Az albizottságok elnökeit határozatlan idõre a Bizottság elnöke nevezi ki. 15. Az albizottságok tagjaira a Bizottság tagjai tesznek javaslatot.

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Apostoli Szentszék által 1997. június 20-án aláírt Megállapodás egyes kérdései végrehajtásának áttekintésére létrejövõ bizottságban kormányzati képviselõ megbízásának visszavonásáról, illetve új képviselõ delegálásáról Az 1119/2003. (XII. 10.) Korm. határozat 2. pontjában foglalt jogkörömben a Magyar Köztársaság Kormánya és az Apostoli Szentszék által 1997. június 20-án aláírt Megállapodás egyes kérdései végrehajtásának áttekintésére létrejövõ bizottságban dr. Kovácsy Zsombornak a kormányzati képviselet ellátására vonatkozó megbízását visszavonom; dr. Rapi Katalint, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkárát a kormányzati képviselet ellátásával megbízom. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

16. Az albizottságok elnökei az albizottságok munkájába az általuk szükségesnek ítélt szervezeteket és személyeket bevonják. 17. Az albizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg. 18. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti „A közigazgatási szolgáltatások korszerûsítési programjának kormányzati koordinálásáról” szóló 2124/2003. (VI. 6.) Korm. határozat és „A kormányzati informatika fejlesztésének koordinálásával kapcsolatos egyes feladatokról” szóló 1054/2004. (VI. 3.) Korm. határozat.

A Miniszterelnök 27/2007. (IV. 11.) ME határozata az Egészségbiztosítási Felügyelet Felügyeleti Tanácsa tagjainak kinevezésérõl Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletérõl szóló 2006. évi CXVI. törvény 3. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak alapján az egészségbiztosításért felelõs miniszter javaslatára

19. A határozat hatálybalépésével egyidejûleg „A közigazgatási informatikáért felelõs kormánybiztos kinevezésérõl és feladatairól” szóló 1066/2006. (VI. 29.) Korm. határozat 2. h) pontja helyébe a „h) ellátja a Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) elnöki feladatait;” szöveg lép.


dr. Matejka Zsuzsannát, az Egészségügyi Minisztérium miniszteri kabinetfõnökét, prof. dr. Orosz Évát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetõjét; az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelõs miniszter javaslatára dr. Katona Tamást, a Magyar Államkincstár elnökét,

2838

MAGYAR KÖZLÖNY

Szikszainé dr. Bérces Annát, a Pénzügyminisztérium fõosztályvezetõjét; az Országos Érdekegyeztetõ Tanács munkavállalói oldala javaslatára Máténé dr. Bertók Juditot, a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete jogtanácsosát; az Országos Érdekegyeztetõ Tanács munkáltatói oldala javaslatára Wimmer Istvánt, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége fõtitkárát; a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány kuratóriuma javaslatára dr. Csehák Juditot, a kuratórium elnökét az Egészségbiztosítási Felügyelet Felügyeleti Tanácsa tagjává – hatéves idõtartamra – kinevezem.

VI. rész

2007/45. szám

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Alapító Okirata* (A vastag betûvel szedett módosításokkal egységes szerkezetben.) A Magyar Köztársaság Kormánya a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 74/G. §-ának (3) bekezdése alapján a Munkaügyi Minisztérium által alapított Országos Foglalkoztatási Alapítvány általános jogutódjaként, a Munkaügyi Minisztériummal közösen 1997. január 1-jei hatállyal közalapítványt hozott létre a következõ feltételek szerint:


1. Alapítók – a Magyar Köztársaság Kormánya (Budapest V., Kossuth L. tér 1–3.), – a Munkaügyi Minisztérium (Budapest V., Roosevelt tér 7–8.) (a továbbiakban: Alapítók).

A Miniszterelnök 28/2007. (IV. 11.) ME határozata kormányzati fõtisztviselõi kinevezések megszûnésének megállapításáról

2. A Közalapítvány neve Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) 3. A Közalapítvány székhelye

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 31/D. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapítom, hogy

Budapest III., Bokor u. 9–11.

dr. Janza Péter kormányzati fõtisztviselõi kinevezése – a közszolgálati jogviszonyának áthelyezéssel történõ megszüntetésére tekintettel –,

A Közalapítvány határozatlan idõre jön létre.

dr. Kovács Tamás Iván kormányzati fõtisztviselõi kinevezése – a közszolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történõ megszüntetésére tekintettel – 2007. január 31-ei hatállyal, dr. Molnár László kormányzati fõtisztviselõi kinevezése – a közszolgálati jogviszonyának közös megegyezéssel történõ megszüntetésére tekintettel – 2007. március 1-jei hatállyal megszûnt. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

4. A Közalapítvány idõtartama

5. A Közalapítvány célja A foglalkoztatás elõsegítése és a munkanélküliség mérséklése érdekében a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 50. § (1) bekezdésének e), h) pontjaiban, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 2. § a), valamint az 5. § b), d) és e) pontjaiban megfogalmazott állami feladatok ellátásának kiemelkedõen közhasznú tevékenység keretében történõ folyamatos biztosítása, továbbá az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló, többször módosított 1995. évi XXXIX. törvény * A Fõvárosi Bíróság a 12.Pk.69.200/92/38. számú végzésével elrendelte az Alapító Okiratra vonatkozó változás bejegyzését.

2007/45. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7. § (4) bekezdése szerinti, és e törvény mellékletében meghatározott, tartós állami tulajdonban maradó társaságok (a továbbiakban: Célszervezetek) cél szerinti mûködtetése. Ennek érdekében a Közalapítvány a) támogatja a munkaerõpiac nem állami szervezõdéseit, valamint ezek foglalkoztatást elõsegítõ kezdeményezéseit, szakmai rendezvényeit és kiadványait, különös tekintettel a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 26. § c) 17. és 18. pontjában megjelölt rehabilitációs foglalkoztatásra, valamint a munkaerõpiacon hátrányos helyzetû rétegek képzésének, foglalkoztatásának elõsegítésére és a kapcsolódó szolgáltatásokra, b) az új típusú aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök bevezetése, a foglalkoztatási rehabilitáció módszereinek, érdekeltségi viszonyainak, különösen a szociális jellegû, nem teljesítményorientált foglalkoztatás feltételeinek feltárása érdekében kutatásokat, kísérleti programokat indít és ezek tapasztalatainak értékelése alapján javaslatot tesz intézményes alkalmazásukra, c) munkaügyi tárgyú kutatásokat támogat, koordinál, d) támogatja a szociális partnerek munkaügyi érdekegyeztetésben való részvételéhez szükséges felkészülést, e) tömeges létszámleépítéssel érintett munkavállalók átmeneti foglalkoztatása érdekében foglalkoztatási társaságokat szervez, támogat, f) a Célszervezetekben ellátja az állam tagsági (részvényesi) jogainak gyakorlásával kapcsolatos feladatokat, g) a Közalapítvány az Európai Szociális Alapból társfinanszírozott programok közremûködõ szervezete – ennek keretében elsõsorban az EQUAL közösségi kezdeményezés nemzeti programiroda feladatainak ellátásában vesz részt, h) a Közalapítvány közremûködik a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által indított központi munkaerõ-piaci program végrehajtásában, és ennek keretében elsõsorban a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján meghirdetett foglalkozási rehabilitációt, rehabilitációs foglalkoztatást elõsegítõ munkaerõ-piaci program végrehajtásához kapcsolódó feladatokat látja el. A fenti célok megvalósítása érdekében Alapítók kijelentik, hogy a közalapítványokra vonatkozó jogszabályi korlátok figyelembevételével a Közalapítvány közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet. A Közalapítvány fenti céljainak megvalósításával a Kszt. 26. § c) 19. pontjának megfelelõen az euroatlanti integráció elõsegítésére is törekszik. A Közalapítvány, mint kiemelkedõen közhasznú szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, tõlük támogatást nem fogadhat el, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyûlési képviselõi, megyei, fõvárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat. A Közalapítvány Szer-

2839

vezeti és Mûködési Szabályzata a Kszt. rendelkezései szerint tartalmazza ezen törvénynek a nyilvánosságra, jogosultságra, adománygyûjtési tevékenységre, az eredmény felosztásának tilalmára, pénzügyi nyilvántartásra és a jelentések készítésére vonatkozó szabályait. 6. A Közalapítvány vagyona a) A Közalapítvány induló vagyona: 2 527 015 E Ft. A vagyon az induló vagyon és az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás és egyéb bevétel. b) A Közalapítvány a mûködés biztonsága és folyamatossága érdekében törzsvagyont képez, amely vagyon a Közalapítvány mûködéséhez közvetlenül nem használható fel. A törzsvagyont a Közalapítvány induló vagyonából kockázati tartalékként elkülönített 253 millió Ft képezi. A törzsvagyon értéke a kezelõ szervezet döntése alapján növelhetõ, továbbá a Közalapítványhoz történõ csatlakozás esetén növekszik, ha a csatlakozó adomány juttatására ezzel a feltétellel kerül sor. c) A Közalapítvány vagyonát növeli a Közalapítványhoz csatlakozók pénzbefizetése és egyéb vagyoni hozzájárulása, továbbá az Alapítók újabb hozzájárulása. d) A Közalapítvány céljára közvetlenül fel nem használható természetbeni adományokat értékesíteni kell. Az így befolyó összeget kell – az adományozó rendelkezéseit is figyelembe véve – a Közalapítvány vagyonába elhelyezni. 7. A Közalapítvány vagyonának felhasználása a) A Közalapítvány céljára felhasználható – a törzsvagyon hozadéka, amely a törzsvagyon tartós lekötésének eredménye, – a törzsvagyonhoz nem tartozó vagyon, illetõleg annak hozadéka, – a csatlakozók adományainak felhasználható része, – a vállalkozási tevékenység hozadéka. A Közalapítvány a törzsvagyont számviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten kezeli. A Közalapítvány céljaira rendelt vagyonnal való gazdálkodásának eredménye nem osztható fel, azt kizárólag a Közalapítvány céljainak megvalósítása érdekében lehet felhasználni. b) A Közalapítvány költségei a vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei, az alapítvány kezelõ szervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek. A költségeket a közalapítvány vagyonának hozadéka terhére, ha ez nem lehetséges, a törzsvagyon feletti vagyon terhére kell elszámolni. Az elõzõekben megjelölt költségeket (kiadásokat) a felsorolt részletezésben elkülönítetten kell nyilvántartani. A Közalapítvány vagyona – törzsvagyon kivételével – teljes egészében felhasználható a közalapítványi célok elérésére. A Közalapítvány kezelõ szerve költségének és az egyéb közvetett költségeknek – az Alapító Okirat 5. g) pontjában szereplõ feladat költségei nélkül számí-

2840

MAGYAR KÖZLÖNY

tott – együttes összege nem haladhatja meg az éves tervezett feladat- és költségterv kiadásainak 10%-os mértékét. Ez az összeg tartalmazza a Kuratórium és a Felügyelõ Bizottság tagjainak tiszteletdíját és költségtérítését, ideértve a Kuratórium elnökének munkabérét is. c) A Közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az Alapító Okiratban foglalt célokra. d) A Közalapítvány vagyonából támogatás kizárólag a támogatásban részesített személlyel kötött szerzõdés alapján nyújtható, mely szerzõdésnek tartalmaznia kell a támogatás célját, az elszámolás tartalmát, határidejét és bizonylatait, az ellenõrzés módját, valamint a szerzõdésszegés következményeit. e) A Közalapítvány gazdálkodásának szakmai segítése érdekében a Kuratórium mellett legfeljebb öt-öt tagból álló, két szakértõ bizottság mûködik: ea) a munkaügyi tárgyú kutatások támogatását véleményezõ bizottság, eb) a szociális partnerek munkaügyi érdekegyeztetésben való részvételéhez szükséges felkészítés támogatását véleményezõ bizottság. A jelen Alapító Okirat 5. c) és 5. d) pontjában megfogalmazott támogatások esetében a Kuratórium köteles a megfelelõ szakértõ bizottság elõzetes véleményét kikérni. A szakértõ bizottság tagjait a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételét követõ 60 napon belül a Kuratórium kéri fel. A szakértõ bizottságok tagjainak díjazásáról a Kuratórium dönt. f) A Közalapítvány gazdálkodásnak, vagyonkezelésének; valamint a Célszervezeteknél az állam tulajdonosi érdekei érvényesítésének és az állami részesedések vagyonkezelésének részletes szabályait a Szervezeti és Mûködési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg az irányadó jogszabályok keretei között és ezen Alapító Okirat rendelkezéseivel összhangban. g) A Kuratórium minden évben május 31-ig köteles az Alapítóknak írásban beszámolni a Közalapítvány elõzõ évi mûködésérõl, vagyoni helyzetérõl, gazdálkodásának legfontosabb adatairól. A számviteli beszámoló a Közalapítvány beszámolójának önálló részét képezi. A beszámolóban részletesen ki kell térni az államháztartás alrendszereibõl kapott támogatások felhasználására, illetve a Közalapítvány mûködésével összefüggésben igénybe vett kedvezmények bemutatására. A Kuratórium a Közalapítvány Alapító Okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az országos sajtó útján, a Hivatalos Értesítõben a Magyar Közlöny mellékletében nyilvánosságra hozza. 8. A Közalapítvány vállalkozási tevékenysége A Közalapítvány a felhasználható vagyona gyarapítása, kiemelkedõen közhasznú céljainak megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat. A Közalapítvány csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben fe-

2007/45. szám

lelõssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét, és amelyben legalább többségi befolyással rendelkezik. A Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. A Közalapítvány vállalkozási tevékenysége közhasznú céljainak megvalósítását nem veszélyeztetheti. 9. Csatlakozás a Közalapítványhoz a) A Közalapítvány nyitott, ahhoz bármely belföldi, illetõleg külföldi természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet csatlakozhat, ha a Közalapítvány céljával egyetért és azt támogatni kívánja. A támogatás történhet pénzben vagy természetbeni adománnyal. Az adományt a kezelõ szervezet köteles visszautasítani, ha annak elfogadásával a Közalapítvány céljainak megvalósítását, vagy a Közalapítvány hazai, illetõleg nemzetközi megítélését kedvezõtlenül érintené. b) Az Alapítók és a csatlakozók a Közalapítvány részére adott pénzben és egyéb vagyoni hozzájárulásukat nem követelhetik vissza, kizárólag a vagyonjuttatás feltételeit szabályozó szerzõdésben meghatározott jogaikat gyakorolhatják. 10. A Közalapítványt kezelõ szervezet a) A Közalapítvány vagyonának kezelését kilenc tagból álló testület, Kuratórium végzi. A Kuratórium a Közalapítvány általános ügydöntõ és képviselõ szerve. b) A Kuratórium tagjait, az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban képviselettel rendelkezõ országos munkaadói, illetve munkavállalói szövetségek, valamint a kormányoldal (a továbbiakban: delegáló oldal) három-három-három tagra vonatkozó személyi javaslata alapján az Alapítók kérik fel határozott, hároméves idõtartamra. Amennyiben a delegáló oldal az elsõ kuratórium esetén 1997. január 31-ig, ezt követõen pedig az erre vonatkozó felhívástól számított 30 napon belül a kurátorjelölési jogosultsággal bármely okból nem él, úgy az Alapítók jogosultak az általuk kiválasztott személyt kuratóriumi tagnak felkérni. A Közalapítvány vezetõ tisztségviselõinek [a Kszt. 26. § m) pontja] összeférhetetlenségére a Kszt. 8–9. §-ában foglaltak az irányadók. A kuratóriumi tagsággal összeférhetetlen a Közalapítvány érdekkörébe tartozó gazdasági társaságokban betöltött vezetõ tisztségviselõség, valamint az e társaságokkal létesített munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy bármely érdekeltségi kapcsolat. A Kuratórium tagjai nem lehetnek egymásnak, illetve a Közalapítvány érdekkörébe tartozó társaságok vezetõ tisztségviselõinek a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozói és élettársai. A Közalapítványnak, mint kiemelkedõen közhasznú szervezetnek vezetõ tisztségviselõje két évig nem lehet az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be

2007/45. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

– annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A Kuratórium elnöke és tagjai nyilatkoznak, hogy velük szemben a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn. c) A Kuratórium elnökét a Kuratórium tagjai közül az Alapítók kérik fel ugyancsak hároméves idõtartamra. d) A Kuratórium tagjainak tisztsége megszûnik: – a felkérés idõtartamának lejáratával, – a tag halálával, – a tag lemondásával, – az Alapítók visszahívásával, – a Közalapítvány megszûnésének esetén. e) Az Alapítók a Kuratórium bármely tagját visszahívhatják, ha – a tag a Közalapítvány céljait veszélyeztetõ tevékenységet folytat és a visszahívással a delegáló oldal egyetért, – a Kuratórium tagjainak kétharmada kezdeményezi a visszahívást, a Közalapítvány céljainak elérését veszélyeztetõ tevékenység miatt, – a tag visszahívását a delegáló oldal kezdeményezi. f) A Kuratórium személyi összetétele a következõ: A Kuratórium elnöke: Vértes János A Kuratórium tagjai: dr. Antalffy Gábor dr. Borsik János Csuport Antal Kozma Károly dr. Márkus Imre Nagy Judit Simon Dezsõ dr. Szabadkai Antal g) A Kuratórium kizárólagos hatáskörrel ga) meghatározza saját mûködési rendjét, a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételétõl számított 60 napon belül, gb) elfogadja a Közalapítvány Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, gc) jóváhagyja a Közalapítvány éves feladat- és költségtervét, gd) dönt az egyes adományok elfogadásáról, ge) dönt vállalkozásban való részvételrõl, gf) elfogadja a Közalapítvány mûködésérõl szóló éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést, gg) gyakorolja a Közalapítvány tulajdonában lévõ gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogokat, Célszervezetekben pedig a Közalapítványt megilletõ állami tagsági (részvényesi) jogokat, gh) kezdeményezi a Kuratórium tagjának visszahívását,

2841

gi) felkéri az Alapító Okirat 7. c) pontjában szabályozott szakértõ bizottságok tagjait és meghatározza díjazásukat, gj) dönt minden olyan ügyben, amit az Alapító Okirat, illetõleg az SzMSz a hatáskörébe utal. Az utóbbi esetben az SzMSz-ben meg kell határozni a döntéshez szükséges szavazattöbbséget is. h) A Kuratórium elnöke ha) összeállítja a kuratóriumi ülés napirendjét, hb) összehívja és vezeti a Kuratórium üléseit, hc) gondoskodik a Kuratórium ülésein jegyzõkönyv vezetésérõl, valamint a kuratóriumi döntések, határozatok megszövegezésérõl. i) A Közalapítvány képviseletében a Kuratórium az Alapító Okirat 10. g) pontjában meghatározott, valamint az SzMSz-ben részletezett további feladatok ellátására a Kuratórium elnökével munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthet. A munkaviszony keretében ellátott feladatok díjazásának feltételeit és részleteit az SzMSz-ben kell meghatározni. A munkaszerzõdés megkötésére a 14. a) pontban az elnök helyettesítésére kijelölt személyek, a hivatkozott pontban meghatározott rendben jogosultak. Az elnök felett a munkáltatói jogok gyakorlására a Kuratórium jogosult. A munkaszerzõdés megkötése és a munkáltatói jogok gyakorlása során az elnök a kuratóriumi tagságból fakadó jogait nem gyakorolhatja. Amennyiben a jelen Alapító Okirat 10. g) pontjában meghatározott feladatok ellátása munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történik, az elnök tiszteletdíjra nem jogosult. j) A Kuratórium tagjait tiszteletdíj illeti meg, melynek havi mértéke az alábbi: elnök: a minimálbér ötszöröse, tagok: a minimálbér háromszorosa. k) A Kuratórium szükség szerint ülésezik, azonban negyedévenként egy alkalommal köteles ülést tartani. A Kuratórium határozatképes, ha az ülésen legalább hat tagja jelen van, kivéve a 10. l) pont második bekezdésében szabályozott ügyeket, amelyekben akkor határozatképes a Kuratórium, ha legalább 7 tagja jelen van, határozatait nyílt szavazással, az l) pontban foglaltak kivételével, egyszerû szótöbbséggel (50%+1 szavazat) hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A Kszt. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján – kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy – bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás. A Kuratórium üléseire tanácskozási joggal a Felügyelõ Bizottság elnökét meg kell hívni.

2842

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kuratórium ülései nyilvánosak. A nyilvánosság indokolt esetben a jogszabály által speciális védelem alá tartozó jogok védelme érdekében (személyiségi jog védelme, adatvédelem, üzleti titok megõrzése) kizárható a Kuratórium egyedi határozatával. A zárt ülésrõl a Kuratórium az egyes napirendi pontok elfogadásával egyidõben egyszerû szótöbbséggel határoz. l) A Kuratórium teljes létszámához viszonyított kétharmados többség szükséges a gb), gc), gd), ge), gf), gg) pontokban meghatározott esetekben. A célszervezeti részvénytársaságok igazgatósága és Felügyelõ Bizottsága, valamint az ilyen korlátolt felelõsségû társaságok Felügyelõ Bizottsága tagjainak kijelöléséhez, díjazásának megállapításához, illetve visszahívásához a Kuratórium teljes létszámához viszonyított kétharmad plusz 1 szavazat szükséges. m) A Kuratórium üléseit a napirend, az idõpont és a helyszín írásbeli közlésével a Kuratórium elnöke hívja össze úgy, hogy a meghívót és a napirendekkel kapcsolatos iratokat az érintett tagok a kitûzött idõpont elõtt legalább 8 nappal korábban megkapják. A Kuratórium ülését az elnök köteles összehívni, ha azt legalább 3 tag a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi. A Kuratóriumot, mint az intézkedésre jogosult vezetõ szervet a Felügyelõ Bizottság indítványára, annak megtételétõl számított 15 napon belül össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelõ Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, valamint az alapítói jogkör gyakorlóját. n) A Kuratórium üléseit az elnök akadályoztatása esetén az általa kijelölt kuratóriumi tag vezeti. o) A Kuratórium üléseirõl jegyzõkönyvet kell felvenni. p) A Kuratórium az SzMSz-ben határozza meg a határozatok nyilvántartásának rendjét (a döntések tartalmát, idõpontját, hatályát, a támogatók és ellenzõk számarányát), a határozatok és a keletkezett iratok megõrzésének idejét, a döntések közlésének módját, a nyilvánosságra hozatal szabályait, a Közalapítvány mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjét és a mûködés, szolgáltatás igénybevételének, valamint a beszámolók közlésének nyilvánossági szabályait. A Közalapítvány köteles az Alapító tájékoztatására is szolgáló éves beszámoló jóváhagyásával egyidejûleg közhasznúsági jelentést készíteni az alapítványi vagyon felhasználásáról, illetve a Közalapítvány mûködésérõl. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik, annak tartalmát és egyéb feltételeit a Kszt. alapján a Közalapítvány SzMSz-e határozza meg. 11. A Közalapítvány Felügyelõ Bizottsága a) A Közalapítvány ellenõrzésére kilenc tagú Felügyelõ Bizottság mûködik. A Felügyelõ Bizottság tagjait,

2007/45. szám

közülük annak elnökét az Alapítók kérik fel határozott, hároméves idõtartamra az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban képviselettel rendelkezõ országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, a Pénzügyminisztérium, a Védett Szervezetek Országos Szövetsége, illetve a fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztos egy-egy tagra vonatkozó javaslata alapján. Amennyiben az erre jogosult az elsõ Felügyelõ Bizottság esetében 1997. január 31-éig, ezt követõen pedig az erre vonatkozó felhívásoktól számított 30 napon belül javaslattételi jogával bármely okból nem él, úgy az Alapítók jogosultak az általuk kiválasztott személyt felügyelõ bizottsági tagnak felkérni. A Felügyelõ Bizottság határozatképes, ha legalább öt tagja jelen van. Határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza. Mûködési rendjét maga állapítja meg. b) A Felügyelõ Bizottság ellenõrzi a Közalapítvány – kezelõ szervének, – munkaszervének tevékenységét. c) A Felügyelõ Bizottság, mint a Közalapítvány felügyelõ szerve, ellenõrzi a közhasznú szervezet mûködését és gazdálkodását. Ennek során a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a kiemelkedõen közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. d) A Felügyelõ Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Kuratórium ülésein. A Felügyelõ Bizottság elnöke kérheti a Kuratórium elnökétõl a Kuratórium összehívását, ha a Felügyelõ Bizottság tudomására jutott információk alapján valamely fontos kérdésben döntés szükséges. A Kuratórium elnöke ilyen esetben 15 napon belül köteles a Kuratórium ülését összehívni. A Felügyelõ Bizottság köteles a Kuratóriumot, valamint az Alapítót tájékoztatni, a Kuratórium összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy – a Közalapítvány mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a Közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Kuratórium, vagy az alapítói jogkör gyakorlójának döntését teszi szükségessé, valamint ha – a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel. e) A Felügyelõ Bizottság, illetve annak megbízásából a Felügyelõ Bizottság elnöke – a határozat hozatalától számított 5 napon belül – bármely kuratóriumi határozat újratárgyalását kezdeményezheti. f) A Felügyelõ Bizottság tagjai tiszteletdíjban részesülnek, melynek havi mértéke az alábbi: elnök: a minimálbér négyszerese, tagok: a minimálbér kétszerese. g) A Felügyelõ Bizottság személyi összetétele a következõ: A Felügyelõ Bizottság elnöke: Pirisi Károly

2007/45. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Felügyelõ Bizottság tagjai: Nyenyestánné Endrész Katalin Balogh Zoltán Nemoda István Recska Endre Somodi Istvánné dr. Keleti Tamás Vincze Géza Ríz Ádám h) A Felügyelõ Bizottság mûködésére alkalmazni kell a Kszt. 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelõ Bizottság elnökére és tagjaira az Alapító Okirat 10. b) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi rendelkezések az irányadók. Nem lehet a Felügyelõ Bizottság elnöke vagy tagja a Közalapítvány alkalmazottja, továbbá az a személy, aki – a Kuratórium elnöke vagy tagja, – a Közalapítvánnyal, mint kiemelkedõen közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, – a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve az elõzõekben meghatározott személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], élettársa. 12. A Közalapítvány könyvvizsgálója a) A Közalapítvány számviteli rendjének ellenõrzését független, pályáztatást követõen felkért könyvvizsgáló látja el. A könyvvizsgáló – betekinthet a Közalapítvány könyveibe, – megvizsgálhatja a Közalapítvány pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerzõdéseit és bankszámláját, – elláthatja a Kuratórium által meghatározott egyéb könyvvizsgáló feladatokat. b) A könyvvizsgáló ellenjegyzése nélkül a Kuratórium a Közalapítvány éves beszámolójának elfogadásáról érvényesen határozatot nem hozhat. c) Nem lehet a Közalapítvány könyvvizsgálója az a személy, aki – a Kuratórium elnöke vagy tagja, – a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, – a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve – az elõzõekben meghatározott személyek hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], élettársa. 13. A Közalapítvány munkaszervezete 13.1. Közalapítványi Iroda a) A Közalapítvány és a Kuratórium mûködésével, gazdálkodásával kapcsolatos döntés-elõkészítési operatív,

2843

adminisztrációs feladatokat – kivéve a Célszervezetekkel, valamint az EQUAL Nemzeti Programirodával kapcsolatos feladatokat – az ügyvezetõ igazgató által vezetett Közalapítványi Iroda látja el. Az ügyvezetõ igazgató munkaviszonyának létesítése és megszüntetése az Alapítók elõzetes egyetértésével meghozott kuratóriumi döntés alapján történik. Az ügyvezetõ igazgató felett minden más munkáltatói jogot a Kuratórium elnöke gyakorol, az ügyvezetõ igazgató díjazásának, juttatásainak megállapításához, a vele szembeni munkáltatói kártérítési igény érvényesítéséhez, külföldi kiküldetésének elrendeléséhez azonban a Kuratórium elõzetes egyetértése szükséges. A Közalapítványi Iroda alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az ügyvezetõ igazgató gyakorolja. b) Az ügyvezetõ igazgató dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Kuratórium hatáskörébe, illetve amelyeket a Kuratórium határozatával a Közalapítványi Iroda hatáskörébe utal. A Közalapítványi Iroda feladatai különösen: – a Kuratórium döntéseinek elõkészítése, a döntések végrehajtása és a támogatások felhasználásának az ellenõrzése, illetve ennek megszervezése, a Kuratórium titkársági feladatainak ellátása, – a Közalapítvány éves munkatervének, költségvetéstervezetének és a Közalapítványi Iroda mûködési költség-elõirányzatának elõkészítése, – a Közalapítvány könyveinek vezetése, éves beszámolójának készítése és minden egyéb adminisztratív feladat ellátása. c) Az ügyvezetõ igazgató részletes feladatait, valamint képviseleti meghatalmazásának szabályait az SzMSz-ben kell meghatározni. 13.2. Célszervezeti Iroda a) A Célszervezetek mûködésével kapcsolatos döntés-elõkészítési, operatív, adminisztrációs feladatokat az irodaigazgató által vezetett Célszervezeti Iroda látja el. Az irodaigazgató munkaviszonyának létesítése és megszüntetése az Alapítók elõzetes egyetértésével meghozott kuratóriumi döntés alapján történik. Az irodaigazgató felett minden más munkáltatói jogot a Kuratórium elnöke gyakorol, az irodaigazgató díjazásának, juttatásainak megállapításához, a vele szembeni munkáltatói kártérítési igény érvényesítéséhez, külföldi kiküldetésének elrendeléséhez azonban a Kuratórium elõzetes egyetértése szükséges. A Célszervezeti Iroda alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az irodaigazgató gyakorolja. b) Az irodaigazgató dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Kuratórium hatáskörébe, illetve amelyeket a Kuratórium határozatával a Célszervezeti Iroda hatáskörébe utal. A Célszervezeti Iroda feladatai különösen: – a Célszervezetek mûködésének figyelemmel kísérése, az állami tulajdonosi érdekek érvényesülését veszélyeztetõ helyzetben a szükséges tulajdonosi beavatkozás elõkészítése és kezdeményezése;

2844

MAGYAR KÖZLÖNY

– a Célszervezetek cél szerinti mûködését ösztönzõ vezetõi érdekeltségi rendszerek kidolgozása, – a Célszervezetek által kezdeményezett tulajdonosi döntések szakmai elõkészítése, – a Célszervezeti Iroda éves mûködési költség-elõirányzatának elõkészítése. c) Az irodaigazgató részletes feladatait, valamint képviseleti meghatalmazásának szabályait az SzMSz-ben kell meghatározni. 13.3. EQUAL Nemzeti Programiroda a) Az EQUAL programok megvalósításával kapcsolatos döntés-elõkészítési, operatív, adminisztrációs feladatokat az irodaigazgató által vezetett EQUAL Nemzeti Programiroda látja el. Az irodaigazgató munkaviszonyának létesítése és megszüntetése az Alapítók elõzetes egyetértésével meghozott kuratóriumi döntés alapján történik. Az irodaigazgató felett minden más munkáltatói jogot a Kuratórium elnöke gyakorol, az irodaigazgató díjazásának, juttatásainak megállapításához, a vele szembeni munkáltatói kártérítési igény érvényesítéséhez, külföldi kiküldetésének elrendeléséhez azonban a Kuratórium elõzetes egyetértése szükséges. Az EQUAL Nemzeti Programiroda alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az irodaigazgató gyakorolja. b) Az irodaigazgató dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a Kuratórium hatáskörébe, illetve amelyeket a Kuratórium határozatával az EQUAL Nemzeti Programiroda hatáskörébe utal. Az EQUAL Nemzeti Programiroda feladatai különösen: – elõkészíti az EQUAL Irányító Hatóság által részére delegált és hivatalosan rögzített feladatokat a pályáztatással, projektkiválasztással, monitoringgal, értékeléssel, tapasztalatátadással és nemzetközi együttmûködéssel kapcsolatban, és közremûködik azok végrehajtásában, – az Európai Bizottság elvárásaival összhangban az EQUAL Irányító Hatósággal együttmûködésben mûködteti az EQUAL Közösségi Kezdeményezés végrehajtásához szükséges monitoring és értékelési informatikai rendszert, amely alapján a programvégrehajtásról naprakész információkat szolgáltat, – részt vesz az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Monitoring Bizottságában, – eleget tesz az EQUAL Közösségi Kezdeményezést érintõ tájékoztatási kötelezettségének, – részt vesz a Kommunikációs Stratégia, valamint a Tapasztalat-átadási Stratégia kidolgozásában és végrehajtásában. c) Az irodaigazgató részletes feladatait, valamint képviseleti meghatalmazásának szabályait az SzMSz-ben kell meghatározni. 14. A Közalapítvány képviselete a) A Közalapítvány általános és önálló képviselõje a Kuratórium elnöke, tartós akadályoztatása esetén helyettesítésére Kozma Károly vagy Antalffy Gábor kuratóriumi tagok önállóan jogosultak.

2007/45. szám

A Közalapítvány bankszámlája feletti rendelkezésre a Kuratórium elnöke a helyettesítésére jogosult kuratóriumi tagok közül bármelyikükkel együttesen, a kuratóriumi elnök tartós akadályoztatása esetén pedig a helyettesítésre jogosult kuratóriumi tagok együttesen jogosultak. b) A Kuratórium elnöke és tagjai a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelõen kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek, melynek elmulasztása esetén megbízatásuk az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/A. § (4) bekezdése alapján visszavonásra kerül. 15. Záró rendelkezések a) A Közalapítvány a Ptk.-ban, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvényben (a továbbiakban: külön jogszabály) meghatározott esetekben és módon szûnik meg. Ebben az esetben a Közalapítvány vagyona – a hitelezõk kielégítése után – az Alapítókat illeti meg, azok azt kötelesek a megszûnt Közalapítvány céljaihoz hasonló célra fordítani és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni. b) A Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételi eljárásában a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter jogosult eljárni. c) A 10/b), 10/c), 10/d), 11/a), 12/a), 13/1/a), 13/2/a) és a 13/3/a) pontban meghatározott alapítói jogokat az Alapítók képviseletében a szociális és munkaügyi miniszter egyedül gyakorolja. Minden más alapítói jogot az Alapítók együttesen gyakorolnak. d) A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a külön jogszabálynak a Közalapítványra vonatkozó rendelkezéseit, valamint a Ptk. és a Kszt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Budapest, 2006. november 30. Kiss Péter s. k.,

Gyurcsány Ferenc s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

miniszterelnök

A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye filmalkotások analóg vagy digitális hordozón (pl. videoCD, CD-R, CDi, DVD) többszörözött példányonkénti terjesztése után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl A FilmJus a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 18. §-a, 23. § (1), (2), (3) és

2007/45. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) bekezdései, 66. § (3), valamint 90. § (1) bekezdése alapján, az alábbiak szerint állapítja meg a filmalkotások analóg vagy digitális hordozón (pl. videoCD, CD-R, CDi, DVD) történõ többszörözésének és példányonkénti terjesztésének díját és a felhasználás egyéb feltételeit: 1. A jogdíjközlemény személyi és tárgyi hatálya 1.1. A jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó filmszerzõk: rendezõ, filmíró , operatõr és a FilmJus Felosztási Szabályzatában megjelölt, ezen kategóriákba sorolt egyéb alkotók. 1.2. A jogdíjak a magyarországi gyártású (azaz magyarországi székhellyel rendelkezõ filmelõállító által elõállított) filmalkotások analóg vagy digitális hordozón (pl. videoCD, CD-R, CDi, DVD) történõ többszörözése, illetve példányonkénti terjesztése után fizetendõk. 1.3. A jogdíj fizetésére az Szjt. 66. § (3) bekezdése alapján elsõsorban a filmalkotás elõállítója köteles, kivéve, ha a filmelõállító és a felhasználó együttes nyilatkozatával bizonyítja, hogy az elõállító a felhasználóval kötött szerzõdésében a szerzõi jogdíj fizetésének kötelezettségét kifejezetten és egyértelmûen áthárította a felhasználóra, mely utóbbi esetben a jogdíjat a felhasználó köteles megfizetni (a továbbiakban egységesen: jogdíjfizetésre kötelezett). A jogdíjfizetésre kötelezett mentesül a FilmJus-nak történõ jogdíjfizetés alól, ha a szerzõk (szerzõdéses vagy egyoldalú) nyilatkozatával igazolja, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk az adott felhasználás után egyedi megállapodás alapján jogdíjban részesülnek, vagy azt, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk kifejezetten lemondtak az õket az adott felhasználás után megilletõ jogdíjról. 2. A jogdíj mértéke 2.1. A jogdíj mértéke függ egyrészt a többszörözött mû árától, másrészt a többszörözés példányszámától, harmadrészt a felhasznált szerzõi jogi védelem alatt álló filmalkotásnak (filmalkotásoknak) az adott hordozón lefoglalt arányától. A fizetendõ jogdíj kiszámításának módszere: A példányonkénti, fogyasztói (ÁFÁ-t magába foglaló) ár 8%-a, vagy a felvételkiadó nettó (ÁFA nélküli) átadási árának (terjesztõk számára közzétett katalógusár, PPD) 11%-a, szorozva a megjelenés példányszámával, szorozva a hordozón felhasznált szerzõi jogi védelem alatt álló filmalkotás (filmalkotások) elfoglalt helyének arányával (a hordozó teljes, használt kapacitásához viszonyítva). Az elõzõ mondat alapján kiszámított jogdíjat elosztva a film perchosszával és a darabszámmal (lemezenkénti mûpercre esõ nettó jogdíj), a kapott összegnek meg kell haladnia a 0,6 Ft-ot (minimumjogdíj). A speciális célú, nem önálló terjesztésre szánt hordozók (pl. lapmelléklet) /törölve: másolása/többszörözése esetén fizetendõ jogdíjat a FilmJus a hasonló felhasználások elveinek a figyelembevételével esetenként állapítja meg.

2845

2.2. Az egyenlõ bánásmód követelményét szem elõtt tartva a jelen jogdíjközlemény hatálya alatt az alábbi jogdíjkedvezmény adható: amennyiben a jogdíjfizetésre kötelezett egyedi megállapodást köt a FilmJus-szal a jogdíjközlemény alapján a rendszeres adatszolgáltatásról, valamint szerzõdésszerûen, teljeskörûen adatot szolgáltat és együttmûködik a FilmJus-szal, akkor a FilmJus az adott jogdíjfizetésre kötelezettre vonatkozóan a fizetendõ jogdíjnak a 2.1. pontban meghatározott minimumát 30%-kal csökkentett összegben veszi figyelembe. 2.3. A 2.1. pontban megállapított jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót, melyet a jogdíjfizetésre kötelezettnek a megállapított jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell megfizetnie. 2.4. A jogdíjakkal való elszámolás a többszörözés megkezdése elõtt esedékes. 3. Adatszolgáltatás 3.1. A jogdíjfizetésre kötelezett a jelen jogdíjközlemény tárgyi hatálya alá tartozó filmalkotások analóg vagy digitális hordozón többszörözött példányonkénti terjesztése esetén az alábbi adatokat köteles szolgáltatni a FilmJus-nak: a) a filmalkotás – címe, – mûfaja, – az elõállítás éve, – elõállítója, – a jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó szerzõk neve (1.1. pont), – hossza (min:sec)/részlet esetén a felhasznált részlet hossza, – részlet felhasználása esetén annak pontos megjelölése, hogy a felhasznált részlet a mûben hol található (min:sec – min:sec); b) a többszörözött példányszám; c) a 2.1. pontnak megfelelõen az ÁFÁ-t magában foglaló fogyasztói ár vagy a PPD összege. 3.2. A FilmJus és a jogdíjfizetésre kötelezett közötti szerzõdés részét képezõ adatlapon a jogdíjfizetésre kötelezett köteles a sokszorosítóval igazoltatni, hogy a filmalkotást az adatlapon megjelölt példányszámban sokszorosítja. 3.3. Az adatszolgáltatás a többszörözés megkezdése elõtt esedékes. 4. Közös szabályok 4.1. A felhasználás részletes feltételeirõl a FilmJus és a jogdíjfizetésre kötelezett szerzõdésben állapodnak meg. A FilmJus a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdésben a jogdíjfizetésre kötelezettek között indokolatlan megkülönböztetést nem alkalmazhat, azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít.

2846

MAGYAR KÖZLÖNY

4.2. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában filmelõállító alatt értendõ az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság is, akire/amelyre a filmelõállító által a szerzõktõl megszerzett, az 1.2. pontban rögzített módon történõ felhasználásra, illetve a felhasználás engedélyezésére vonatkozó vagyoni jog szerzõdés vagy jogszabályi rendelkezés folytán átszállt. 5. A jogdíjközlemény idõbeli hatálya A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2007. január 1. napjától 2007. december 31. napjáig érvényesek.* FilmJus Budapest, 2007. március 30. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

* Az Szjt. 90. §-ának (3) bekezdése szerint a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit tartalmazó díjszabást a jogkezelõ egyesület a jóváhagyást követõen a Magyar Közlönyben saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az elõzõ idõszakra megállapított és jóváhagyott – a Magyar Közlönyben korábban nyilvánosságra hozott – díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az idõtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, idõközben lejárt.

A FilmJus Filmszerzõk és Elõállítók Szerzõi Jogvédõ Egyesületének jogdíjközleménye filmalkotások sugárzással, vezeték útján vagy más hasonló eszközzel vagy módon történõ nyilvánossághoz közvetítése, illetve egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõ jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeirõl A FilmJus a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 24. §, 26. § (1)–(7) bekezdése, (8) bekezdésének elsõ mondata, 66. § (3) és 90. § (1) bekezdése, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. § (7) bekezdése alapján, az alábbiak szerint állapítja meg a filmalkotások sugárzással vagy egyéb módon történõ nyilvánossághoz közvetítésének, valamint egyes nyilvános elõadással történõ felhasználásának díját és a felhasználás egyéb feltételeit:

1.2. A jelen jogdíjközleményben megállapított jogdíjak a magyarországi gyártású (azaz magyarországi székhelyû filmelõállító által elõállított) filmalkotásoknak az 1.3. pontban meghatározott nyilvánossághoz közvetítése, illetve egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõk. 1.3. A 2. pontban megállapított jogdíjak az 1.2. pontban meghatározott filmalkotások sugárzással, vezeték útján vagy más hasonló eszközzel vagy módon történõ nyilvánossághoz közvetítésére (a továbbiakban: nyilvánossághoz közvetítés) tekintettel fizetendõk. Nem értendõ ide az a felhasználás, amikor filmalkotásokat lehívásra tesznek a nyilvánosság számára hozzáférhetõvé [Szjt. 26. § (8) bekezdés, második mondat], illetve a filmalkotások egyidejû továbbközvetítése [Szjt. 28. § (2) bekezdés]. 1.4. Filmalkotások nyilvánossághoz közvetítése esetén a jogdíjközlemény hatálya alá tartoznak különösen a Magyar Televízió archívumából más mûsorszolgáltatók által átvett filmalkotások. Nem tartozik a jogdíjközlemény hatálya alá a televízió – szervezet által elõállított filmalkotásoknak az elõállító televízió – szervezet által történõ nyilvánossághoz közvetítése. Az ennek fejében járó jogdíjról és a felhasználás egyéb feltételeirõl a jogdíjfizetésre kötelezett és a FilmJus egyedi szerzõdésben állapodnak meg. 1.5. A jogdíj fizetésére az Szjt. 66. § (3) bekezdése alapján elsõsorban a filmalkotás elõállítója köteles, kivéve, ha az elõállító és a felhasználó együttes nyilatkozatával bizonyítja, hogy az elõállító a felhasználóval kötött szerzõdésében a szerzõi jogdíj fizetésének kötelezettségét kifejezetten és egyértelmûen áthárította a felhasználóra, mely utóbbi esetben a jogdíjat a felhasználó köteles megfizetni (a továbbiakban egységesen: jogdíjfizetésre kötelezett). A jogdíjfizetésre kötelezett mentesül a FilmJus-nak történõ jogdíjfizetés alól, ha a szerzõk (szerzõdéses vagy egyoldalú) nyilatkozatával igazolja, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk az adott felhasználás után egyedi megállapodás alapján jogdíjban részesülnek, vagy azt, hogy az 1.1. pontban felsorolt filmszerzõk kifejezetten lemondtak az adott felhasználás után õket megilletõ jogdíjról. 2. Filmalkotások nyilvánossághoz közvetítése után fizetendõ jogdíjak 2.1. A jogdíj mértéke 2.1.1. A jogdíjfizetésre kötelezett a filmalkotásnak az 1.3. pont szerinti nyilvánossághoz közvetítéséért a filmelõállító 2.3.1. pont szerinti nettó (ÁFÁ-t nem tartalmazó) bevétele 15%-ának megfelelõ, de legalább az alábbiakban meghatározott sugárzásonkénti percenkénti összegû jogdíjat köteles megfizetni:

1. A jogdíjközlemény személyi és tárgyi hatálya 1.1. A jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó filmszerzõk: rendezõ, filmíró, operatõr és a FilmJus Felosztási Szabályzatában megjelölt, ezen kategóriákba sorolt egyéb alkotók.

2007/45. szám

Bekötött lakások (recipiensek) száma 200 ezer felett 50–200 000

Kereskedelmi Közszolgálati

98,00 Ft 72,00 Ft

45,00 Ft 31,50 Ft

50 ezer alatt

14,00 Ft 9,80 Ft

2007/45. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2.1.2. A filmalkotásnak a sugárzással egy idõben, számítógépes hálózat igénybevételével is történõ nyilvánossághoz közvetítéséért („simulcasting”) a 2.1.1. pontban meghatározott jogdíjon felül, annak 5%-a fizetendõ. 2.1.3. Nem kell jogdíjat fizetni az alábbi esetekben: a) a filmalkotás részletének két percet meg nem haladó terjedelemben történõ ismételt sugárzása esetében, feltéve, hogy a részlet idõtartama ezen belül sem haladja meg a filmalkotás teljes idõtartamának tíz százalékát; b) a filmalkotás részletének mûsorelõzetes céljára történõ ismételt sugárzása esetében, egy percet meg nem haladó terjedelemben. 2.1.4. Az egyenlõ bánásmód követelményét szem elõtt tartva a jelen jogdíjközlemény hatálya alatt az alábbi jogdíjkedvezmény adható: amennyiben a jogdíjfizetésre kötelezett egyedi megállapodást köt a FilmJus-szal a jogdíjközlemény alapján a rendszeres adatszolgáltatásról, valamint szerzõdésszerûen, teljeskörûen adatot szolgáltat és együttmûködik a FilmJus-szal, akkor a FilmJus az adott jogdíjfizetésre kötelezettre vonatkozóan a fizetendõ jogdíjnak a 2.1.1. pontban meghatározott minimumát 30%-kal csökkentett összegben veszi figyelembe. 2.1.5. A jogdíjakkal való elszámolás naptári negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. 2.2. Adatszolgáltatás 2.2.1. Ha a jogdíjfizetésre kötelezett és a FilmJus közötti, a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdés másként nem rendelkezik, a jogdíjfizetésre kötelezett a jelen jogdíjközlemény tárgyi hatálya alá tartozó filmalkotások sugárzása esetén az alábbi adatokat köteles szolgáltatni a FilmJus-nak: a) a filmalkotás – címe, – mûfaja, – az elõállítás éve, – elõállítója, – a jelen jogdíjközlemény hatálya alá tartozó szerzõi (1.1. pont), – hossza (min:sec)/részlet esetén ennek hossza, – részlet esetén annak pontos megjelölése, hogy az adott részlet a mûben hol található (min:sec – min:sec), – a 2.1.3. pont szerinti bevétel összege, – a 2.1.3. pont szerinti bevétel hány sugárzás ellenértéke. 2.2.2. Az adatszolgáltatás naptári negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. 2.3. Értelmezõ rendelkezések 2.3.1. A 2. pontban megállapított jogdíjak számításánál bevétel alatt a filmalkotás elõállítójának az adott filmalkotás adott felhasználónak történõ értékesítésébõl származó, ÁFÁ-val csökkentett, nettó bevételét kell érteni. 2.3.2. A közmûsor – szolgáltatókra és a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra a közszolgálati mûsorszolgáltatókra megállapított jogdíjmértéket kell alkalmazni.

2847

2.3.3. Közszolgálati, közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató alatt a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni. 2.3.4. Kereskedelmi mûsorszolgáltató alatt azokat a mûsorszolgáltatókat kell érteni, amelyek a 2.3.3. pont alapján nem minõsülnek közszolgálati vagy közmûsorszolgáltatónak vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatónak. 3. Filmalkotások egyes nyilvános elõadással történõ felhasználása után fizetendõ jogdíjak 3.1. A jogdíj mértéke 3.1.1. A jogdíjat a jogdíjfizetésre kötelezettnek a nyilvános elõadás (hónapokban számított) idõtartamától, a nyilvános elõadás módozatától (egy vagy több vetítõn és/vagy képernyõn), a becsült látogatószámtól, a kért belépti díj mértékétõl, valamint a nyilvánosan elõadott filmalkotás másodperchosszától függõen az egy másodpercre esõ jogdíj alapulvételével kell megfizetnie az alábbiak szerint: 3.1.2. Az egy másodpercre esõ jogdíj havonta: 2,18 Ft/másodperc/hónap. Ezt az összeget, amennyiben a nyilvános elõadás több teremben, több vetítõn, illetve képernyõn történik, vagy emelt összegû belépõdíjat alkalmaznak, vagy a látogatók becsült száma havonta meghaladja a 3000-ret, az alábbi jogdíjszorzókkal kell megszorozni: Közvetítés módja: Több teremben, több vetítõ, illetve képernyõ Belépõdíj mértéke: Emelt összegû belépõdíj Becsült látogatószám havonta: 3000 fölött

Jogdíjszorzó 1,3

1,5 2

3.1.3. A jogdíjakkal való elszámolás félévente, a félévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. 3.2. Adatszolgáltatás 3.2.1. A jogdíj megállapítása érdekében a jogdíjfizetésre kötelezett a jelen jogdíjközlemény tárgyi hatálya alá tartozó filmalkotások nyilvános elõadása esetén az alábbi adatokat köteles szolgáltatni a FilmJus-nak: a) a filmalkotás – címe, – mûfaja, – elõállítója, – rendezõje, – hossza (min:sec)/mûrészlet esetén a nyilvánosan elõadott részlet hossza, – mûrészlet nyilvános elõadása esetén annak pontos megjelölése, hogy a részlet a mûben hol található (min:sec – min:sec);

2848

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a nyilvános elõadás kezdete; c) a nyilvános elõadás idõtartama; d) a nyilvánosan elõadott mû/mûrészlet naponta hány képernyõn, hány alkalommal jelenik meg; e) az adott félévre vonatkozó látogatottsági adatok; f) a nyilvános elõadás megtekintéséért szedett belépõdíj mértéke az adott félévben. 3.2.2. Az adatszolgáltatás naptári félévenként, a félévet követõ hónap 15. napjáig esedékes. Amennyiben a mû felhasználásában változás következik be, a megváltozott adatokat a változást követõ harminc munkanapon belül közölni kell. 4. Közös szabályok 4.1. A 2.1.2. és 3.1.2. pontokban megállapított jogdíj nem tartalmazza az általános forgalmi adót, melyet a jogdíjfizetésre kötelezettnek az e pontokban megállapított jogdíjon felül, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen kell megfizetnie. 4.2. A felhasználás részletes feltételeirõl a FilmJus és a jogdíjfizetésre kötelezett szerzõdésben állapodik meg. A FilmJus a felhasználás részletes feltételeirõl szóló szerzõdésben a jogdíjfizetésre kötelezettek között indokolatlan megkülönböztetést nem alkalmazhat, azonos feltételek mellett azonos kedvezményeket biztosít. 4.3. A jelen jogdíjközlemény alkalmazásában filmelõállító alatt értendõ az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság is, akire/amelyre a filmelõállító által a szerzõktõl meg-

2007/45. szám

szerzett, az 1.3. pontban rögzített módon történõ felhasználásra, illetve a felhasználás engedélyezésére vonatkozó vagyoni jog szerzõdés vagy jogszabályi rendelkezés folytán átszállt. 5. A jogdíjközlemény idõbeli hatálya A fenti jogdíjak és felhasználási feltételek 2007. január 1. napjától 2007. december 31. napjáig érvényesek.* FilmJus Budapest, 2007. március 19. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

* Az Szjt. 90. §-ának (3) bekezdése szerint a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit tartalmazó díjszabást a jogkezelõ egyesület a jóváhagyást követõen a Magyar Közlönyben saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az elõzõ idõszakra megállapított és jóváhagyott – a Magyar Közlönyben korábban nyilvánosságra hozott – díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az idõtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, idõközben lejárt.

Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2007. évi 36. számában megjelent 12/2007. (III. 28.) MeHVM–SZMM együttes rendelet címe helyesen: „A 2004–2006. évi Humánerõforrás Fejlesztési Operatív Program 1.1. intézkedése: a munkanélküliség megelõzése és kezelése keretében nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 5/2006. (VIII. 11.) MeHVM–SZMM együttes rendelet módosításáról” (Kézirathiba)

2007/45. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2849

2850

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/45. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2007. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2007. évi elõfizetési díjak Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Jogtanácsadó

(Az árak az áfát tartalmazzák.) 99 792 Ft/év Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ 15 372 Ft/év Közlekedési Értesítõ 22 932 Ft/év Kulturális Közlöny 5 544 Ft/év Külgazdasági Értesítõ 18 900 Ft/év Munkaügyi Közlöny 4 788 Ft/év Oktatási Közlöny 25 452 Ft/év Pénzügyi Közlöny 22 176 Ft/év Sportértesítõ 27 720 Ft/év Statisztikai Közlöny 3 528 Ft/év Szociális Közlöny 18 396 Ft/év Turisztikai Értesítõ 23 436 Ft/év Ügyészségi Közlöny 6 552 Ft/év Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele 18 648 Ft/év Pénzügyi Szemle 15 876 Ft/év L'udové noviny 6 804 Ft/év Neue Zeitung

15 120 Ft/év 24 696 Ft/év 18 900 Ft/év 20 160 Ft/év 15 372 Ft/év 21 924 Ft/év 30 492 Ft/év 5 040 Ft/év 13 104 Ft/év 15 624 Ft/év 11 844 Ft/év 6 552 Ft/év 5 040 Ft/év 19 908 Ft/év 3 780 Ft/év 4 788 Ft/év

Cégközlöny CD A Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs – az üzleti életben részt vevõk számára nélkülözhetetlen, naprakész – adatbázisát tartalmazó, heti rendszerességgel lemezen megjelenõ lap formátuma 2007. október 1-jétõl várhatóan megújul. Erre tekintettel a CD a 2007. évben január 1-jétõl szeptember 30-ig fizethetõ elõ. A háromnegyed éves elõfizetés díja a 20%-os áfával: 106 272 Ft. Közbeszerzési Értesítõ A hetente több száz, minden szakterületre kiterjedõ közbeszerzési felhívás részletes leírását és feltételeit tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ címû hivatalos lap révén az elõfizetõk a leggyorsabban, autentikus forrásból értesülhetnek a pályázatokról. Az Értesítõ – a tervezett formátumváltás miatt – a 2007. évben fél évre fizethetõ elõ. A féléves elõfizetés díja áfával: 55 062 Ft. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) 25 munkahelyes hálózati változat Önálló változat 72 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) 25 munkahelyes hálózati változat Önálló változat 72 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2006-os évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 12 000 Ft + áfa. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: Kovácsné dr. Szilágyi-Farkas Zsuzsanna. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 07.1214 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

45. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 11., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

Recommend Documents