A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2006. április 6.,
TARTALOMJEGYZÉK 80/2006. (IV. 6.) Korm. r.
csütörtök 81/2006. (IV. 6.) Korm. r.
39. szám
82/2006. (IV. 6.) Korm. r. 16/2006. (IV. 6.) BM r.
17/2006. (IV. 6.) BM r.
18/2006. (IV. 6.) BM r. 16/2006. (IV. 6.) GKM r. 16/2006. (IV. 6.) OM r.
Ára: 759,– Ft 10/2006. (IV. 6.) PM r.
1036/2006. (IV. 6.) Korm. h.
1037/2006. (IV. 6.) Korm. h.
Oldal A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a katonai és mûszaki együttmûködésrõl Budapesten, 2006. január 20-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . Az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza mûködésére, felügyeletére, felhasználására, megszüntetésére és forrásaira vonatkozó részletes szabályokról szóló 134/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A 2006. évi rendkívüli árvízi védekezés költségvetési forrásának biztosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelõségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az államháztartáson kívüli szervezetek támogatását szolgáló BM fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 34/2005. (VII. 18.) BM rendelet módosításáról . . . . . . . . A tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet módosításáról . . . . . . . Az egyes hajózási tárgyú jogszabályok módosításáról. . . . . . . . . . . A külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsgabizonyítványok Magyarországon történõ honosításáról szóló 26/2000. (VIII. 31.) OM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . A prémiumévek programmal, valamint a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek költségvetési megtérítésének eljárási szabályairól szóló 8/2005. (II. 8.) PM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szociális földprogram megvalósítása céljából egyes Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok önkormányzatok részére történõ átadásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Dunán kialakult árvízi veszélyhelyzetben teendõ intézkedésekrõl szóló Cselekvési Program végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az oktatási miniszter közleménye a Felsõoktatási és Tudományos Tanács tagjainak névsoráról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Központi Igazságügyi Hivatal közleménye a 2006. május 15–26-ig terjedõ idõszak – II/2. földalapra vonatkozó – termõföld árveréseirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3178
3180 3180
3180
3186 3189 3191
3203
3205
3205
3207 3209
3210 3212
3178
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/39. szám 1. Cikk
II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 80/2006. (IV. 6.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a katonai és mûszaki együttmûködésrõl Budapesten, 2006. január 20-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl 1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a katonai és mûszaki együttmûködésrõl szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelezõ hatályának elismerésére.
2. § A Kormány az Egyezményt e rendelettel kihirdeti.
3. § Az egyezmény hiteles szövege a következõ: „Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a katonai és mûszaki együttmûködésrõl A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje (a továbbiakban: a Felek) kölcsönösen elõnyös, hosszú távú együttmûködésre törekedve, amely egymás kölcsönös tiszteletére és a bizalomra épül, és tekintetbe veszi a felek államainak érdekeit, tekintetbe véve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljait és alapelveit, közös célkitûzésektõl, a szuverén egyenlõség, a belügyekbe való be nem avatkozás, valamint a vitás kérdések békés rendezésének alapelveitõl vezérelve, kijelentve, hogy érdekeltek az együttmûködés megvalósításában, a Felek államainak a védelmi ipar területén elért legjobb tudományos és technikai áttörései felhasználása alapján, megállapodtak a következõkben:
Az együttmûködés irányai (1) A Felek nemzeti jogszabályaik keretei között törekednek a baráti kapcsolatok kibõvítésére, amelynek célja országaik védelmi képességeinek javítása, a rendelkezésre álló lehetõségek optimális kihasználásával. (2) A Felek vállalják, hogy segítik a vállalkozásokat, intézményeket, szervezeteket és létesítményeket (a továbbiakban: vállalkozások) a katonai és mûszaki együttmûködés megvalósításában, különös tekintettel a következõ területekre: a) fegyverzet és védelmi termékek beszerzése a közös projektekkel és gyártással összefüggésben, a Felek egyikének kérésére, b) fegyverzet, anyagok és más védelmi termékek szállítása, c) a fegyverzet és az anyagok üzemeltetésének, karbantartásának és modernizációjának biztosítása, más katonai és mûszaki szolgáltatások biztosítása mellett, d) fegyverek és anyagok gyártási licenceinek értékesítése, mûszaki támogatás nyújtása ezek gyártási folyamatában, e) tudományos, kutatási és tervezési tevékenységek közös megvalósítása a katonai és a mûszaki területen, valamint az elért eredmények kölcsönös átadása, f) szakértõk cseréje, a közös katonai és mûszaki együttmûködési programok megvalósításának támogatására, g) tapasztalatok és információk cseréje a szabványosításról, a kodifikációról és az anyagok minõség-ellenõrzésérõl, ezeknek a katonai és mûszaki együttmûködési közös programokba történõ bevezetése céljából. (3) A fentiekben említett területeken megvalósítandó együttmûködés tartalmát és formáit a Felek felhatalmazott testületei hagyják jóvá kapcsolódó megállapodások és jegyzõkönyvek elfogadásával. (4) A Felek írásbeli hozzájárulásával harmadik fél is bevonható az együttmûködésbe.
2. Cikk A Felek felhatalmazott testületei (1) A Felek felhatalmazott testületei jelen Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítására a következõk: a magyar Fél részérõl: a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma, az ukrán Fél részérõl: Ukrajna Védelmi Minisztériuma, valamint Ukrajna Iparpolitikai Minisztériuma. (2) Jelen Egyezmény rendelkezései végrehajtásának biztosítása érdekében a Felek létrehoznak egy Magyar–Ukrán Katonai és Mûszaki Együttmûködési Vegyesbizottságot (a továbbiakban: Bizottság). (3) A Bizottság a Felek által jóváhagyott idõn belül kidolgozza mûködési szabályzatát.
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 3. Cikk A felek kötelezettségei
(1) A vállalkozások teljes gazdasági tevékenysége, amelyet jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében folytatnak, a közöttük a Felek nemzeti joga szerint megkötött megfelelõ megállapodások (szerzõdések) útján valósul meg. (2) A jelen cikkben említett megállapodásokban (szerzõdésekben) foglalt kötelezettségeik teljesítéséért a megállapodásokat (szerzõdéseket) aláíró vállalkozások felelõsséggel tartoznak. (3) A másik Fél elõzetes írásbeli beleegyezése nélkül egyik Fél sem adhat el vagy adhat át harmadik félnek olyan fegyvereket, anyagokat, technológiát és mûszaki dokumentációt termékeikrõl, továbbá nem adhat el és nem adhat át olyan információt és dokumentumot, amelyet jelen Egyezmény alapján átvett és/vagy kapott, vagy amelyet magyar vagy ukrán licencek alapján gyártott.
3179 7. Cikk Záró rendelkezések
(1) A jelen Egyezmény azon késõbbi írásbeli értesítés kézhezvétele napján lép hatályba, melyben a Felek értesítik egymást az Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belsõ jogi követelmények teljesítésérõl. (2) Jelen Egyezmény öt évig hatályos, és hatálya további ötéves idõszakokra automatikusan meghosszabbodik, amennyiben lejárta elõtt hat hónappal egyik Fél sem fejezi ki azon szándékát, hogy meg kívánja szüntetni a jelen Egyezményt.
4. Cikk
(3) A jelen Egyezményt a másik Félnek küldött írásbeli értesítésével bármelyik Fél felmondhatja. Az Egyezmény az írásbeli felmondási értesítés kézhezvételét követõ hat hónap elteltével veszti hatályát. Jelen Egyezmény megszûnése esetén az Egyezmény rendelkezései mindaddig hatályban maradnak, míg valamennyi tevékenység be nem fejezõdik, illetve e tevékenységek végrehajtása folyamatban van.
Az információk védelme
(4) A jelen Egyezmény a Felek írásbeli megállapodásával bármikor módosítható és kiegészíthetõ.
(1) A Felek nemzeti joga szerint átadott minõsített információk védelmére a minõsített információk kölcsönös védelmérõl szóló külön megállapodás vonatkozik. Annak hatálybalépését megelõzõen minõsített információ cseréjére nem kerülhet sor. (2) Jelen Egyezmény megszûnése után a Felek továbbra is felelõsséggel tartoznak az információk felhasználásáért és nyilvánosságra kerülésük megakadályozásáért.
Készült Budapesten, 2006. január 20-án, két példányban, mindkettõ magyar, ukrán és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Az értelmezéssel vagy megvalósítással kapcsolatos viták esetén az angol szöveg az irányadó. (aláírások)”
(3) A szellemi alkotásokhoz fûzõdõ jogok védelmére azon nemzetközi megállapodások vonatkoznak, amelyeknek a Felek részesei.
4. §
5. Cikk
(1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
A Felek más nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos kötelezettségei Jelen Egyezmény nem érinti a Feleknek az egyéb nemzetközi megállapodások alapján fennálló kötelezettségeit, amelyeknek szerzõdõ felei.
6. Cikk Vitarendezés Jelen Egyezmény értelmezésével és/vagy megvalósításával kapcsolatban felmerülõ vitás kérdéseket a Felek közötti tárgyalások útján kell rendezni.
(2) E rendelet 2. és 3. §-a az Egyezmény 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve e rendelet 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a honvédelmi miniszter gondoskodik. A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
3180
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/39. szám
A Kormány 81/2006. (IV. 6.) Korm. rendelete
A Kormány 82/2006. (IV. 6.) Korm. rendelete
az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza mûködésére, felügyeletére, felhasználására, megszüntetésére és forrásaira vonatkozó részletes szabályokról szóló 134/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról
a 2006. évi rendkívüli árvízi védekezés költségvetési forrásának biztosításáról
A Kormány az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. §-a (2) bekezdésének j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az Eht. 122. §-ában foglaltakra figyelemmel – a következõket rendeli el: 1. §
A Kormány – a Dunán 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvízi veszélyhelyzetben teendõ intézkedésekrõl szóló Cselekvési Program végrehajtása keretében – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 46. §-ában, továbbá a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében, valamint a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 186. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében a következõt rendeli el:
Az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza mûködésére, felügyeletére, felhasználására, megszüntetésére és forrásaira vonatkozó részletes szabályokról szóló 134/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A támogatott szolgáltatónak a téves adatközlés vagy számítási hiba alapján, vagy jogellenesen kifizetett támogatást a hatóság – részben vagy egészben – határozattal visszavonja.”
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 1. számú mellékletében a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésû elõirányzatok cím, 2. Ágazati elõirányzatok alcím alatti 34. Víz- és környezeti kárelhárítás jogcímcsoport elõirányzata – a védekezés idõszakában felmerülõ, de legkésõbb 2006. június 30-áig teljesített kiadások tekintetében – túlléphetõ.
2. §
2. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyben, amelyben jogszabály alapján a Kassza Eht. 122. §-ának (8) bekezdése szerinti jogelõd szervezetéhez történõ befizetésekkel és az onnan történõ támogatásokkal kapcsolatos döntések meghozatalára az Informatikai és Hírközlési Minisztérium rendelkezett hatáskörrel, a hatóság – az ügy tárgyát képezõ tárgyévre irányadó anyagi jogszabályok alkalmazásával, e rendelet, valamint külön jogszabály hatósági eljárási szabályai szerint – jár el. (3) E rendelet alkalmazásában folyamatban lévõ ügy a Kassza jogelõd szervezete számlája terhére történõ kifizetésekkel, illetve javára történõ befizetésekkel kapcsolatos, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium hatáskörében megindult és hatósági határozattal le nem zárt eljárás. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
1. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 16/2006. (IV. 6.) BM rendelete a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelõségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól A mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésérõl szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY A rendelet hatálya 1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftvereknek a külön jogszabályban foglalt feltételeknek való megfelelõségét tanúsító szervezetekre, valamint az ezek kijelölésére irányuló eljárásban részt vevõ személyekre és szervezetekre. (2) A kijelölési eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései az irányadóak.
Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) kijelölt tanúsító szervezet: olyan szervezet, amely megfelelõség értékelési eljárásban tanúsító tevékenység végzésére jogosult a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek tekintetében, a 2. melléklet szerinti kijelölési okiratban foglaltak szerint; b) tanúsítás: olyan eljárás, amely alapján egy független, hatósági jogosítványokkal nem rendelkezõ, e rendelet alapján kijelölt szervezet tanúsítványban igazolja, hogy egy iratkezelési szoftver megfelel a külön jogszabályban elõírt követelményeknek.
A kijelölõ és a kijelölési bizottság 3. § (1) A kijelölt tanúsító szervezet a 2. § b) pontjában meghatározott tanúsítási tevékenységet a belügyminiszter (a továbbiakban: kijelölõ) kijelölése alapján végezheti. (2) A kijelölõ a tanúsítási tevékenységre szóló kijelölést, a kijelölést kérõ (a továbbiakban: kérelmezõ) ez irányú kérelme alapján adja meg. (3) A kijelölõ a kijelölésrõl a Belügyminisztériumban e rendelet alapján mûködõ kijelölési bizottság (a továbbiakban: bizottság) javaslatára, e rendeletben meghatározott szempontok alapján hoz határozatot.
4. § (1) A bizottságnak öt tagja van. (2) A bizottság vezetõjét a belügyminiszter kéri fel. A bizottság további egy-egy tagját az igazságügy-miniszter, az informatikai és hírközlési miniszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter delegálja.
3181
(3) A bizottság tagjának csak közigazgatási iratkezelési szakismerettel rendelkezõ köztisztviselõ delegálható. (4) A bizottság tagjainak megbízatása öt évre szól. (5) A kijelölési eljárásban nem vehet részt olyan személy, aki a kérelmezõvel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetõleg aki vagy akinek a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója a kérelmezõ tulajdonosa, a kérelmezõ választott testületeiben tisztséget visel, vagy a kérelmezõnél vezetõ beosztást tölt be. A bizottság vezetõjének és tagjainak kijelölési eljárásonként nyilatkozniuk kell, hogy velük szemben összeférhetetlenség nem áll fenn. (6) A bizottság akkor határozatképes, ha az elnök és legalább három tag jelen van. A bizottság döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. (7) A bizottság mûködési rendjét maga alakítja ki.
A kérelem benyújtása 5. § A kérelmezõ, a kijelölésre vonatkozó kérelmet az 1. mellékletben foglalt nyomtatványon, a megjelölt mellékletek csatolásával a bizottsághoz nyújtja be.
A kérelmezõvel szemben támasztott követelmények 6. § (1) A kérelmezõnek (különösen vezetõjének és a kijelölés szakterületén dolgozó alkalmazottaknak) függetlennek kell lennie az e rendelet hatálya alá tartozó szakterületen dolgozó gyártó, importáló, forgalomba hozó, forgalmazó, üzembe helyezõ, üzemeltetõ és szolgáltató gazdálkodó szervezetektõl és nem vehet részt termék, illetve a termékkel összefüggõ szolgáltatás tervezésében, összeállításában, értékesítésében vagy karbantartásában, és nem képviselhet e tevékenységekben érdekelt feleket. (2) A megfelelõség tanúsításával kapcsolatos tevékenység alvállalkozásba nem adható. (3) A kérelmezõnek rendelkeznie kell a kijelölési kérelem tárgyát képezõ tevékenységre vonatkozóan az eljárások leírását tartalmazó részletes szabályzattal. (4) A kérelmezõnek a kérelem tárgyára vonatkozóan igazolnia kell, hogy a kijelölési kérelem tárgya szerinti terméktanúsítási szakterületen a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: NAT) akkreditálta vagy külföldi akkreditáló szervezet által kiállított ilyen tárgyú akkreditálási okiratot elismerte.
3182
MAGYAR KÖZLÖNY
(5) Ha a kérelmezõ államtitkot, szolgálati titkot képezõ terméket is tevékenységi körébe kíván vonni, akkor az államtitok, szolgálati titok kezelési jogosultságát is igazolnia kell. 7. § (1) A kérelmezõnek – a 6. §-ban rögzített követelmények teljesítésén túlmenõen – rendelkeznie kell: a) olyan alkalmazottakkal, akik rendelkeznek közigazgatási és informatikai képzettséggel és szakmai tapasztalatuk alapján képesek megítélni a tanúsító szervhez benyújtott szoftverek megfelelõségét és alkalmazhatóságát; b) eljárási szabályzattal minden olyan védett titok kezelésével kapcsolatban, amely a tanúsító szerv tudomására jut a hatályos jogszabályok szerinti feladatainak végzése során; c) a tevékenység végzésére vonatkozóan – a Magyar Köztársaságban engedélyezett biztosítónál – kötött érvényes felelõsségbiztosítási szerzõdéssel; d) a tanúsító szerv által a megfelelõnek ítélt szoftverek számára kiadott tanúsítási jelölés formájának, jelentésének, a jelöléshasználat engedélyezésének és visszavonásának, valamint a jelöléssel való visszaélések esetén követendõ eljárásoknak a leírásával.
2006/39. szám 10. §
(1) A kijelölési eljárással kapcsolatos valamennyi dokumentációt a Belügyminisztérium kijelölt szervezeti egysége tárolja és õrzi. (2) A kijelölt tanúsító szervezetek nevérõl, címérõl, elérhetõségérõl a Belügyminisztérium nyilvántartást vezet.
A kijelölt tanúsító szervezet ellenõrzése 11. § (1) A kijelölt tanúsító szervezetnek a kijelölést követõen is folyamatosan meg kell felelnie a kijelölési feltételeknek, melynek ellenõrzését a Belügyminisztérium kijelölt szervezeti egysége (a továbbiakban: ellenõrzõ szerv) végzi. Az ellenõrzés érdekében a kijelölt tanúsító szervezet köteles lehetõvé tenni, hogy az ellenõrzõ szerv a szervezet helyiségeibe, területére beléphessen, a kijelöléssel kapcsolatos, tevékenységét érintõ iratokat, jegyzõkönyveket, tanúsítványokat megtekinthesse, és a szükséges ellenõrzéseket elvégezhesse. (2) Az ellenõrzõ szerv az ellenõrzés eredményérõl a bizottságot írásban tájékoztatja.
(2) Amennyiben a kérelmezõ az e rendeletben szabályozott tanúsítási tevékenységen kívül más tevékenységet is végez, biztosítania kell a tanúsítási tevékenységnek a kérelmezõ szervezetén, mûködési rendjén belüli kellõ elkülönülését.
(3) A kijelölt tanúsító szervezet köteles a bizottságnál írásban 3 munkanapon belül bejelenteni, ha a kijelölés személyi, illetõleg tárgyi feltételeiben a kijelöléskori állapothoz képest bármilyen változás következik be.
Kijelölés
(4) Az ellenõrzõ szerv köteles megvizsgálni, hogy a (3) bekezdés szerint bejelentett változás nem teszi-e alkalmatlanná a kijelölt szervezetet a kijelölési okiratban meghatározott tevékenységek elvégzésére. Az ellenõrzés eredményérõl a bizottságot írásban tájékoztatja.
8. § (1) A kijelölõ a kérelmekrõl azok beérkezésétõl számított 30 napon belül határozatot hoz.
(5) Az ellenõrzõ szerv a bizottság kérésére köteles a kijelölt tanúsító szervezet soron kívüli ellenõrzésére.
(2) A kijelölõ a bizottság javaslata alapján hozza meg határozatát.
(6) A kijelölt tanúsító szervezet köteles az ellenõrzõ szervvel a (4) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében együttmûködni.
(3) A kijelölõ, a kijelölést kérõ szervezetet határozott idõtartamra – 3 évre – jelöli ki a tanúsítási tevékenységre. A kijelölés tényét (a tevékenységi kör és termékcsoport megjelölésével) 8 napon belül a Belügyminisztérium hivatalos lapjában és honlapján is közzé kell tenni, a kijelölést kérõ szervezet postai úton történõ értesítése mellett. (4) A kijelölõ elutasítja a kérelmet, ha a kérelmezõ nem felel meg a kérelmezõvel kapcsolatosan e rendeletben meghatározott követelményeknek.
9. § (1) A kijelölés 3 év elteltével meghosszabbítható. (2) A kijelölés meghosszabbítását a szervezet új kérelem benyújtásával kezdeményezheti.
A kijelölés felfüggesztése 12. § (1) A kijelölõ a kijelölést felfüggeszti: a) ha a kijelölt tanúsító szervezet akkreditáltságát a NAT felfüggesztette, b) ha 11. § szerinti ellenõrzés során megállapítást nyer, hogy a kijelölt tanúsító szervezet nem felel meg a kijelölés feltételeinek, c) ha a kijelölt tanúsító szervezet kötelezettségeit nem teljesíti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a bizottság javaslatára a kijelölõ, a kijelölt tanúsító szervezet
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tanúsító tevékenységét meghatározott idõtartamra, de legfeljebb egy évre felfüggeszti, és a felfüggesztõ határozatban meghatározza a szükségesnek tartott intézkedéseket. (3) A bizottság a tevékenység végzésének felfüggesztésérõl szóló határozatot 8 napon belül a Belügyminisztérium hivatalos lapjában és honlapján is közzéteszi.
3183
(3) A kijelölés megszûnését és megszüntetését a bizottság 8 napon belül a Belügyminisztérium hivatalos lapjában és honlapján teszi közzé, az érintett postai úton történõ értesítése mellett.
15. §
(4) Ha a felfüggesztés idõtartamán belül meghatározott határidõre a kijelölt tanúsító szervezet az elõírt feltételeket nem teljesíti, a bizottság a kijelölés megszüntetését kezdeményezi.
(1) A kijelölt tanúsító szervezet az általa kiadott okmányok eredeti példányait 10 évig köteles megõrizni, és tevékenységérõl a kijelölõ részére évente beszámolót küldeni.
(5) A kijelölt tanúsító szervezet felfüggesztése idõpontjában folyamatban lévõ ügyekre a 15. § (3) bekezdése az irányadó.
(2) A kijelölés felfüggesztése vagy megszüntetése a kijelölt tanúsító szervezet által kiadott tanúsítványok érvényességét nem érinti.
A kijelölés megszûnése
(3) A felfüggesztés vagy megszüntetés idõpontjában folyamatban lévõ tanúsítási eljárásokat meg kell szüntetni.
13. § Jogorvoslatok A kijelölés érvényessége megszûnik a kijelölési határozatban megjelölt határidõ lejártát követõ napon. A kijelölés megszüntetése 14. § (1) A kijelölõ a kijelölést megszünteti, ha a kijelölt tanúsító szervezet: a) már nem felel meg a kijelölés követelményeinek, b) a tevékenységével összefüggõ, jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit megszegte, c) a felfüggesztõ határozatban megjelölt határidõn belül nem teljesítette az elõírt feltételeket, d) a kijelölt szervezet azt kéri, e) a kijelölt szervezet jogutód nélkül megszûnik, f) ha a szervezet akkreditáltságát a NAT visszavonta, illetve akkreditáltsága megszûnt. (2) A kijelölés megszüntetésérõl a kijelölõ a bizottság javaslatára hoz határozatot.
16. § (1) A kijelölõ határozatai ellen a Ket. 108. §-ának (1) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálatnak van helye. (2) A kijelölõ határozatai ellen a Ket. 112. §-a értelmében újrafelvételi kérelem nem nyújtható be. (3) A kijelölõ határozatainak méltányosságból, illetve felügyeleti jogkörben való visszavonására, módosítására a Ket. 113. és 114. §-ai értelmében nincs lehetõség.
Záró rendelkezések 17. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter
3184
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/39. szám
1. melléklet a 16/2006. (IV. 6.) BM rendelethez BELÜGYMINISZTÉRIUM
Hivatkozási szám: (BM tölti ki) KÉRELEM
A közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelõségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 16/2006. (IV. 6.) BM rendelet alapján 1. A kijelölést kérõ szervezet adatai a) A szervezet neve és címe (székhelye) Név: .............................................................................................................................................................................. Cím: .............................................................................................................................................................................. Telefon: ........................................................................................................................................................................ Telefax: ........................................................................................................................................................................ b) A cégbejegyzés/nyilvántartás adatai Cégbíróság/nyilvántartó: .............................................................................................................................................. A cégbejegyzés/nyilvántartás kelte vagy a cégbejegyzés/nyilvántartás iránti kérelem benyújtásának kelte:.............................................................................................................................................................................. száma: ........................................................................................................................................................................... Szervezeti forma (rt., kft. stb.): ..................................................................................................................................... (Külföldi szervezet esetében szükséges a külföldi szervezet nyilvántartásának igazolása és annak magyar nyelvû hiteles fordítása, illetve annak hiteles fordításban történt igazolása, hogy a céget a hazai jog szerinti kereskedelmi nyilvántartásba vették.) c) A szervezet vezetõje Név: .............................................................................................................................................................................. Beosztás: ...................................................................................................................................................................... Cím: .............................................................................................................................................................................. Telefon: ........................................................................................................................................................................ Telefax: ........................................................................................................................................................................ E-mail: .......................................................................................................................................................................... d) A szervezet részérõl az Belügyminisztériummal való kapcsolattartásért felelõs személy Név: .............................................................................................................................................................................. Beosztás: ...................................................................................................................................................................... Cím: .............................................................................................................................................................................. Telefon: ........................................................................................................................................................................ Telefax: ........................................................................................................................................................................ E-mail: .......................................................................................................................................................................... 2. A kijelölés szakterületén dolgozó felelõs alkalmazottak Neve ……...................................................… ............................ …….......................…............................ ............................
Szakterületének részletezése .............................................................................................………………. ........................ ……………….............................................................................................. ........................
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3185
3. A kijelölés tárgyát képezõ tevékenységgel kapcsolatos referenciák Kiállító szerv
Kiállítás ideje
Kelt: ............................................... …….......................… cégszerû aláírás Kötelezõen csatolandó mellékletek: 1. Három hónapnál nem régebbi cégkivonat vagy ezzel egyenértékû okmány. 2. Alapító okirat vagy ezzel egyenértékû okmány. 3. Minõségügyi kézikönyv vagy ennek a kijelölés szakterületéhez kapcsolódó része, illetve ennek hiányában egyéb, a kijelölési kérelmet megalapozó dokumentum (pl. szervezeti és mûködési szabályzat, vizsgálati elõírás stb.). 4. Kijelölési kérelem tárgyát képezõ tevékenységre vonatkozó eljárási szabályzatok. 5. Akkreditálási okirat(ok) másolatai. 6. Felelõsségbiztosítási szerzõdés. 7. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelése tekintetében szerzett referenciák. Csatolható mellékletek: 1. Nemzetközi tanúsítási rendszerekben kapott elismerések másolatai.
ZÁRADÉK Alulírott .............................. , a .............................. cég vezetõje, büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a cég kijelölési kérelem tárgyát képezõ területen dolgozó alkalmazottai mentesek minden külsõ befolyásolástól, különösen az érdekelt személyek vagy csoportok részérõl. ….......................…… olvasható aláírás
2. melléklet a 16/2006. (IV. 6.) BM rendelethez Magyar Köztársaság Belügyminisztérium Miniszter Szám: ................. /200
KIJELÖLÉSI OKIRAT A közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelõségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 16/2006. (IV. 6.) BM rendelet alapján megállapítom, hogy a ......................................... ............................................................................................................................................. (név) ................................... ................................................................................................................ (cím) megfelel a hivatkozott jogszabályban elõírt feltételeknek, ezért írásban elõterjesztett kérelme alapján kijelölöm a következõ tevékenység elvégzésére: szakterület: ......................................................................................................................................................................... tevékenység jellege: ........................................................................................................................................................... a tevékenységre vonatkozó jogszabályok: ..........................................................................................................................
3186
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/39. szám
A kijelölt szervezet a tevékenységét mindenkor az arra vonatkozó jogszabályok következetes és pontos megtartásával, az ilyen tevékenységet ellátó szervezettõl elvárható magas színvonalon köteles ellátni. A kijelölt szervezet köteles az ellenõrzõ szerv által végzett ellenõrzés lefolytatásában közremûködni. Jelen okirat 200 ..... év ...................... hó ..... napjáig érvényes. Budapest, 200 ..... év .......................... hó ..... nap. ……........................… belügyminiszter
A belügyminiszter 17/2006. (IV. 6.) BM rendelete az államháztartáson kívüli szervezetek támogatását szolgáló BM fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 34/2005. (VII. 18.) BM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (9)–(10) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, az Áht. 94. §-a, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) elõírásainak figyelembevételével – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § (1) Az államháztartáson kívüli szervezetek támogatását szolgáló BM fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 34/2005. (VII. 18.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következõ c) ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi c)–k) pont megjelölése d)–l) pontra változik: [E rendelet alkalmazásában] „c) egyesület: a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 61. §-ában meghatározott szervezet;” (2) Az R. 2. §-ának f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „f) pályázatkezelõ: a támogatási terület szerinti belügyi szerv illetékes szervezeti egysége. A pályázatkezelõ hirdeti meg és fogadja be a pályázatokat, valamint ellenõrzi a pályázati programok céljainak megvalósulását;”
2. §
(1) Az R. 3. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nem nyújthatnak be pályázatot azok a szervezetek, amelyeknek:] „c) az igényelt támogatást az államháztartás más elõirányzatából már elnyerték;” (2) Az R. 3. §-ának (5) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [Nem nyújthatnak be pályázatot azok a szervezetek, amelyeknek:] „e) a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az Áht. 15. §-ában meghatározott feltételeit nem teljesítették, illetve azok teljesítését nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolták.” (3) Az R. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A kedvezményezett a támogatás összegét nem használhatja fel adójellegû befizetésre, kivéve az áfát, valamint a személyi jellegû költségek közterheit. Ha a kedvezményezett a támogatás felhasználásával kapcsolatban áfa beszámításra jogosult, akkor a támogatási összeg meghatározásakor ezt a tényt a kedvezményezett nyilatkozata alapján figyelembe kell venni.” (4) Az R. 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) E rendelet alapján készített pályázati felhívásban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthetõk részére a pályázati projekt megvalósítását célzó, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendõ támogatás) nyújtható.”
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 3. §
Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az egyes támogatási célú elõirányzatokból kell fedezni az elõirányzat mûködtetésének, kezelésének, felhasználásának, a támogatási szerzõdések elõkészítésének, nyilvántartásának és ellenõrzésének költségeit, mely költségek mértéke nem haladhatja meg az elõirányzat 2%-át. Az elõirányzatok költségek fedezetére szolgáló része a XI. Belügyminisztérium fejezet központi igazgatása alcímhez átcsoportosítható.”
4. § Az R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A pályázati felhívás közzétételre kerül a Belügyminisztérium internetes honlapján (www.bm.hu), valamint az Európa Terv honlapon (www.europaterv.hu). A pályázati felhívást más, a célcsoport elérésére alkalmas helyen is közzé lehet tenni. A pályázati felhívásban a pályázatok benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati felhívás közzétételétõl számítva legalább 30 nap álljon rendelkezésre.”
5. § (1) Az R. 6. §-a (1) bekezdésének gc) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [6. § (1) A pályázati dokumentáció elemei:] „gc) az alapszabály vagy alapító okirat – amennyiben rendelkezésre áll egységes szerkezetû – másolata és a szervezet hivatalos képviselõjének nyilatkozata a másolat hitelességérõl,” (2) Az R. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja a következõ ej) alponttal egészül ki: [e) felelõsségi nyilatkozat:] „ej) arról, hogy a szervezet hivatalos képviselõje büntetlen elõéletû, illetve szándékos bûncselekmény miatt nincs ellene folyamatban büntetõeljárás;” (3) Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A pályázati felhívás a támogatás feltételeként elõírhatja, hogy a támogatás igénylõjének meghatározott saját forrással kell rendelkeznie, ebben az esetben a pályázatnak tartalmaznia kell az önrész meglétét igazoló okiratokat (pénzintézeti számlaegyenleg, bankgarancia vállalás, letétbe helyezésrõl szóló okirat stb.), valamint a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az önrészt ténylegesen biztosítani fogja, és azt a támogatással együtt a program megvalósítására fordítja.”
3187
(4) Az R. 6. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A pályázati dokumentáció és a pályázati útmutató letölthetõ – a pályázati felhívás részeként – a Belügyminisztérium internetes honlapjáról (www.bm.hu), vagy beszerezhetõ a Belügyminisztérium Ügyfélszolgálati Irodán.”
6. § Az R. 9. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(4) A pályázat érvénytelen, ha azt a) a pályázati felhívás alapján pályázni nem jogosult pályázó nyújtotta be, b) nem a pályázati felhívásban megjelölt formában, nyomtatványon nyújtották be, c) nem a pályázati felhívásban meghatározott határidõig és módon nyújtották be, d) ismételten hiányosan nyújtották be. (5) A pályázatkezelõ a pályázat érvénytelenségérõl, a beérkezést követõ 15 napon belül postai úton megküldött levélben értesíti a pályázót, megjelölve az érvénytelenség okát. Az érvénytelennek nyilvánított pályázattal kapcsolatos panaszokat 8 napon belül a pályázatkezelõnek kell megküldeni. A pályázatkezelõ a beérkezett panaszokat véleményével együtt 8 napon belül a kötelezettségvállalónak megküldi, aki azokat 8 napon belül megvizsgálja, és indokolt esetben a pályázatot érvényessé nyilváníthatja. A döntésrõl a pályázatkezelõ postai úton értesíti a pályázót.”
7. § Az R. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. § Az egyes elõirányzatokból meghirdetett pályázatok támogatásáról szóló döntési javaslatot a támogatási terület szerint illetékes szakfõosztály készíti elõ, a támogatásokról a BM támogatás terület szerint illetékes helyettes államtitkárának elõterjesztése alapján a belügyminiszter dönt.”
8. § (1) Az R. 11. §-ának (2)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A támogatási jegyzéket (kedvezményezettek neve, címe, támogatási összegek) a pályázatkezelõ közzéteszi azokon a honlapokon, amelyeken a pályázati kiírást közzétette (nyilvánosságra hozta) a döntést követõ 15 napon belül. Egyidejûleg mellékelve megjelenteti a szerzõdéskötés menetérõl szóló tájékoztatót is. (3) A pályázatkezelõ a döntést követõ 15 napon belül – nyertes pályázat esetén jelen rendelet 12. §-ában meghatározott szerzõdéstervezet egyidejû megküldésével – pos-
3188
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/39. szám
tai úton értesíti a pályázókat. Azokat a pályázókat, akik rendelkeznek e-mail címmel és azt a pályázati adatlapon megadták, a pályázatkezelõ az ajánlott levél mellett e-mailben is értesíti. (4) A támogatásról szóló döntés – amennyiben a döntéshozó által megítélt támogatás összege alacsonyabb a pályázó által igényelt támogatásnál – rendelkezhet oly módon, hogy meghatározza azokat a pályázati program részeket, melyek módosítása indokolt, illetve amelyekre a támogatás felhasználható.”
„(1) A támogatás felhasználásáról a kedvezményezett köteles a támogatási szerzõdésben meghatározott határidõben és módon a felhasználási adatokat tartalmazó beszámolót készíteni és azt a pályázatkezelõnek megküldeni. A beszámoló két részbõl áll: a) pénzügyi rész [(5) bekezdés], b) szakmai rész. A beszámoló két része egymástól fizikailag elkülöníthetõ, de tartalmában hivatkozásokkal megfelelõ módon kapcsolódó egységes dokumentumot képez.”
(2) Az R. 11. §-a a következõ (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Pályázó a megküldött szerzõdés aláírásával elfogadja a csökkentett támogatási összeget és egyben kötelezi magát arra, hogy a csökkentett költségvetésû átdolgozott pályázatot – a szükséges módosításokat feltüntetve – a pályázatkezelõnek egy eredeti példányban, ajánlott küldeményként az értesítés kézhezvételét követõ 21 napon belül megküldi. A támogatási szerzõdés megkötésére nem kerül sor, amennyiben a pályázó a pályázatát a (4) bekezdésben meghatározottak szerint nem módosítja. (6) Amennyiben a pályázó a szerzõdésben foglalt csökkentett támogatást nem fogadja el, és a szerzõdést az értesítés kézhezvételét követõ 7 napon belül nem, vagy aláírás nélkül küldi vissza, az a támogatásról történõ lemondásnak tekintendõ.”
(2) Az R. 16. §-a a következõ (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik: „(2) A pályázatkezelõ a benyújtott szakmai beszámoló alapján, illetve szúrópróbaszerûen helyszíni ellenõrzéssel 15 napon belül – amely határidõ indokolt esetben további 5 nappal meghosszabbítható – ellenõrzi a támogatási szerzõdésben foglaltak végrehajtását, majd 5 napon belül továbbítja a beszámolót a BM pályázatok pénzügyi ellenõrzésért felelõs fõosztályának, amely a beszámoló alapján szükség szerint végez ellenõrzést, illetve intézkedik. (3) A (2) bekezdéstõl eltérõen az „Önkéntes tûzoltó egyesületek támogatása” címû elõirányzat vonatkozásában a pályázatkezelõ összesített beszámolót készít, amit továbbít a BM pályázatok pénzügyi ellenõrzésért felelõs fõosztályának. A BM pályázatok pénzügyi ellenõrzésért felelõs fõosztálya az összesített beszámoló, valamint a pályázatkezelõtõl bekért anyag alapján szükség szerint végez ellenõrzést, illetve intézkedik.”
9. § Az R. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Nyertes pályázat esetén a pályázónak, illetve, ha a pályázatban a pályázó a pályázatért kötelezettséget vállaló szervezetet jelölt meg, a pályázatért kötelezettséget vállaló szervezetnek legkésõbb az általa aláírt szerzõdés megküldésével egyidejûleg csatolnia kell:] „a) a szervezet hivatalos képviselõje által hitelesített alapszabály vagy alapító okirat – amennyiben rendelkezésre áll egységes szerkezetû – másolatát, feltéve, hogy a pályázat benyújtását követõen valamilyen változás történt;”
10. § Az R. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „14. § A támogatást kizárólag a támogatási szerzõdésben foglalt projektre lehet felhasználni.”
11. § (1) Az R. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
12. § Az R. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A nyilvánosságra hozatal a minisztérium hivatalos honlapján történõ közzététellel valósul meg.”
13. § Az R. 18. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A szakmai (tartalmi) ellenõrzés során a pályázatkezelõ, illetve a BM pénzügyi ellenõrzésért felelõs fõosztálya – esetenként szakértõ igénybevételével – ellenõrzi a pályázati kiírás céljának megfelelõ és a projekt, illetve a program megvalósításához szükséges támogatás felhasználását. (3) A támogatás felhasználását a BM pályázatok pénzügyi és általános ellenõrzéséért felelõs fõosztályai, illetve a pályázatkezelõ a benyújtott pénzügyi elszámolás (részteljesítés esetén részelszámolás) alapján pénzügyi szempontból a beszámoló megküldését követõ 90 napon belül
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ellenõrzik. A pénzügyi ellenõrzés magában foglalja a támogatási szerzõdésben meghatározott teljes támogatási összeggel való elszámoltatást a benyújtott dokumentumok alapján. A kedvezményezettet a pályázatkezelõ tájékoztatja a beszámoló elfogadásáról.” 14. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. 15. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 5. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a „benyújtásának helye” szövegrész helyébe a „benyújtásának módja” szövegrész lép.
16. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. a) 1. §-ának (2) bekezdésében a „valamint az „Önkéntes tûzoltó egyesületek támogatása” címû elõirányzatra (XI. fejezet, 19. cím, 2. alcím, 7. jogcímcsoport)” szövegrész; b) 3. §-ának (4) bekezdésében a „Pályázati úton” szövegrész; c) 6. §-a (1) bekezdésének gb) alpontja; d) 7. §-ának (2) bekezdése; e) 12. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a „továbbá fejlesztési támogatás esetén arról, hogy az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósággal szemben, határozatban elõírt díj-, illetve bírságfizetési kötelezettsége nincs” szövegrész; f) 13. §-ának (2) bekezdésében „– a támogatási szerzõdés aláírását követõ 15 napon belül –” szövegrész. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter
A belügyminiszter 18/2006. (IV. 6.) BM rendelete a tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet módosításáról A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (2) be-
3189
kezdésének n) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet mellékletének 4. számú függelék a Szabályzathoz címû része helyébe e rendelet melléklete lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter
Melléklet a 18/2006. (IV. 6.) BM rendelethez „4. számú függelék a Szabályzathoz A tûzoltóságnál készenléti jellegû szolgálatot ellátók szolgálatszervezésének szabályai 1. Alapfogalmak 1.1. Egység: a tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési szolgálat ellátására szervezett létszáma és rendszeresített felszerelése. 1.2. Szolgálati csoport: a tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési szolgálat ellátására szervezett napi készenléti létszáma, amelynek parancsnoka a szolgálatparancsnok. 1.3. Szakasz: a tûzoltás és mûszaki mentés szervezetének az a zárt része, amelyet az azonos vagy szorosan kapcsolódó taktikai feladato(ka)t végrehajtó rajokból szerveznek és a szakaszparancsnok irányítja. 1.4. Raj: a tûzoltás és mûszaki mentés szervezetének legkisebb önálló taktikai része, amely a rendelkezésre álló eszközeivel beavatkozásra képes. A teljes raj létszáma 1+5 fõ, a félraj 1+3 fõ. A félraj önálló beavatkozásra nem alkalmazható. 1.5. Kezelõ: a különleges szer kezelésére, felszerelésre beosztott, képesítéssel rendelkezõ személy. 1.6. Szer: a tûzoltóság munkájához, tevékenységéhez rendszeresített olyan gépjármû, amely a rá málházott tárgyakkal, eszközökkel, kéziszerszámokkal és gépekkel együtt áll rendelkezésre. 1.7. Riasztható szer: a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományáról szóló külön jogszabály szerint készenlétben tartandó szerállományból az adott szolgálati napon tûzoltásra és mûszaki mentésre igénybe vehetõ szer.
MAGYAR KÖZLÖNY
Szervezési kategória
2. A megfelelõ képzettséggel rendelkezõ az 1.10.1. szerinti létszám biztosításáról a parancsnok köteles gondoskodni. 3. Az I–V. szervezési kategóriába sorolt tûzoltóságoknál az alábbiakban rögzített napi szolgálati létszámot kell biztosítani:
1+5 1+5 1+5 1+5 1+5
– 1+3 1+5 1+5 1+5
– – – 1+3 1+5
A Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság Tûzoltási és Mentési Parancsnokságainak tûzõrségein és a Speciális Mentési Parancsnokságon – alapesetben – a gépjármûfecskendõkbõl: a) az elsõ szert 6 fõvel, b) a második szert 4 fõvel kell készenlétben tartani. A híradó ügyeleti feladatkör ellátása: a) tûzoltóságonként, szolgálati naponként 1 fõ kerülhet beosztásra, b) a Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság vonatkozásában a hatályos szervezési állománytáblázatában foglaltak az irányadóak.
0
1
1
2
2
2
2
1
1
1
2
Regionális Mûszaki Mentõ Bázis Daru
Regionális Mûszaki Mentõ Bázis Konténerszállító
Erõtüzes gépjármû**
K. teher**
Vízszállító gépjármû**
Daru
Gyorsbeavatkozó
Mûszaki mentõszer
Magasból mentõ*
Porral oltó gépjármû**
2. táblázat – Tartalék és különleges szerek
Tartalék gépjármûfecskendõ
A hivatásos önkormányzati tûzoltóságnál készenléti szolgálatot ellátók szolgálatszervezésének szabályai
1. Fecskendõ (fõ) 2. Fecskendõ (fõ) 3. Fecskendõ (fõ)
I. II. III. IV. V.
1.9. Párhuzamosítás: a szolgálatszervezés azon módja, amikor a riasztható szerek meghatározott csoportjának igénybevétele a napi szolgálati létszámból úgy biztosított, hogy egy vagy több személy több szer kezelésére kap beosztást. 1.10. A hivatásos önkormányzati tûzoltóságoknál a „Szolgálati Naplóban” szereplõ fogalmakat az alábbiak szerint kell értelmezni: 1.10.1. Rendszeresített létszám: a tûzoltóság hatályos szervezési állománytáblázatában meghatározott készenléti jellegû szolgálat ellátására tervezett állomány azon része, mely feladatait egyazon szolgálati csoportban látja el. A szolgálati csoportok létszámát az állományilletékes parancsnok úgy határozza meg, hogy a 24 órás váltásos szolgálatellátás módjából adódóan a szolgálati csoportokba beosztott létszám összege legalább azonos legyen a jogszabályban készenléti szolgálat ellátására meghatározott létszámmal. 1.10.2. Készenléti létszám: az adott szolgálati csoportban a rendszeresített létszámból ténylegesen meglévõ létszám. 1.10.3. Szolgálati létszám: a napi szolgálati létszám és az engedéllyel (egyéb szolgálati feladattal összefüggõ okból) szolgálatban lévõ állomány együttes létszáma. 1.10.4. Vezényelt: azon személy, aki az adott szolgálati csoport készenléti létszámából – vezénylési parancs vagy a Szolgálati Naplóban rögzített napi parancs alapján – az állandó szolgálati helyén (különösen iskolán, laktanyán) kívül lát el szolgálati feladatot. Amennyiben a vezénylés egységen belül, de másik szolgálati csoportba történik, akkor azt a Szolgálati Napló szolgálat átadás-átvételnél a „szolgálatszervezésben bekövetkezett változások” rovatban kell rögzíteni. 1.10.5. Kiküldetésen lévõk: azon személy, aki a szolgálati létszámból az állomáshelyen kívül lát el szolgálatot vagy azzal összefüggõ tevékenységet.
2006/39. szám
1. táblázat – Gépjármûfecskendõk
1.8. Napi szolgálati létszám: a tûzoltóságon készenléti jellegû beosztásban szolgálatot teljesítõ állomány azon része, akik az adott szolgálati napon a riasztható szerekre és a híradó ügyeleti feladatkörbe beosztást kaptak.
Habbal oltó gépjármû**
3190
2
A 2. táblázatban rögzített kezelõi létszámtól eltérni a 6. pontban foglalt esetben a szerek párhuzamosításakor kell. * A 30 méter vagy annál kisebb kinyúlási magassággal rendelkezõ magasból mentõ eszköz – amennyiben a gyártó által kiadott kezelõi utasítás lehetõvé teszi – 1 fõvel tartható készenlétben.
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3. táblázat – Egyedi jármûvek
Szolgálati hely
Zalaegerszeg Szeged Gyõr Budapest
Típus
Mennyiség
Készenléti létszám
Spec. Konténer szállító Turbóreaktív oltógép Por/hab Tûzoltási csoport Ugrópárna Búvárszer Tömlõszállító** Légzõbázis Generátorszer Tûzoltó hajó Kamera
1
–
2
–
1 2
1 8
1 1 2 2 1 1 1
2 6 2 4 2 6 2
A 2. és 3. táblázatokban **-gal megjelölt szerek napi szolgálati létszáma a Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokságon 2 fõvel tervezhetõ. 4. Az elsõ raj (az elsõ gépjármûfecskendõre beosztottak létszáma) parancsnoka a szolgálatparancsnok. A második raj, félraj parancsnoka a szolgálatparancsnok-helyettes, a harmadik raj vagy félraj parancsnoka a szerparancsnok. 5. A szolgálatparancsnokot a szolgálatparancsnok-helyettes, a szolgálatparancsnok-helyettest a szerparancsnok, a szerparancsnokot a szolgálatparancsnok által megbízott „egyes” beosztást ellátó tûzoltó helyettesítheti. 6. A riasztható szerek közül párhuzamosítás az alábbi szereknél szükséges: a) habbal oltó gépjármû, b) porral oltó gépjármû, c) magasból mentõ (max. 30 méter), d) gyorsbeavatkozó gépjármû, e) vízszállító gépjármû, f) erdõtüzes gépjármû, g) K. teher gépjármû, h) egyedi por/hab gépjármû. A párhuzamosítást úgy kell végrehajtani, hogy a párhuzamba helyezett eszközök folyamatos riaszthatósága mindenkor biztosított legyen, és az legfeljebb 3 eszközre terjedhet ki. A különleges szerállomány riaszthatóságának biztosítása érdekében – amennyiben a párhuzamba helyezett eszköz riasztására sor került – a megyei igazgatóság ügyeletére történõ jelentéssel egyidejûleg az egyes szer létszámának kivételével lehetõség van a további készenlétben tartott gépjármûfecskendõ(k) létszámának terhére 1-1 fõ csökkentésére.
3191
A Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság vonatkozásában a 3. pontban lévõ 2-es és 3-as táblázatban a **-gal megjelölt szerek esetén a párhuzamosítást és a gépjármûfecskendõkre történõ létszám átcsoportosítást a Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság parancsnoka saját hatáskörében engedélyezi. 7. A riasztható szer szolgálati napon történõ végleges lemondása esetén, amennyiben annak pótlására nincs lehetõség és a napi szolgálat idõtartamából több, mint 12 óra van hátra, az arra beosztott állomány részére – a hátralévõ idõre – szabadidõt lehet biztosítani. Abban az esetben, ha elõzõ szolgálati napon ismert, hogy a szer riaszthatósága nem biztosított az érintett állomány részére az adott szolgálati napra szabadidõt kell kiadni. Az így kiadott szabadidõk a jogszabályban meghatározott szolgálatteljesítési idõbe nem számíthatók be. 8. Az egységeken az elsõ gépjármûfecskendõ lehetõleg a mûszakilag legjobb állapotú, tûzoltás taktikailag legjobb felépítésû és teljes raj szállítására alkalmas gépjármûfecskendõ legyen. A többi gépjármûfecskendõ számozása a helyi körülmények – különösen oltóanyag-szükséglet, terepadottságok – figyelembevételével történjen. 9. A 3., 6., 7., 8. pontokban foglaltaktól eltérni a szakmai felügyeletet gyakorló megyei igazgatóság igazgatójának, a Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság vonatkozásában a fõigazgatónak az írásos (halasztást nem tûrõ esetekben elõzetes szóbeli) engedélyével, illetve a Riasztási és Segítségnyújtási Tervrõl, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságok mûködési területérõl, valamint a tûzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítésérõl szóló 57/2005. (XI. 30.) BM rendelet 2. számú mellékletének 18. pontjában meghatározott módon a hosszabb ideig (4 órát meghaladó) tartó igénybevétel esetén lehet.”
A gazdasági és közlekedési miniszter 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelete az egyes hajózási tárgyú jogszabályok módosításáról A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének a), b), e), k), p) és s) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az 1. § és az 1. melléklet tekintetében az oktatási miniszterrel, a 3., 9. § és a 2. melléklet tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:
3192
MAGYAR KÖZLÖNY 1. §
(1) A hajózási képesítésekrõl szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet (a továbbiakban: Hkr.) 2. §-ának l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „l) vonalvizsga: a víziút adott szakaszának ismeretébõl tett vizsga;” (2) A Hkr. 2. §-a a következõ s) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „s) utas: a vízijármûvön a személyzeten kívül szállított bármely személy.” (3) A Hkr. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a rendelet 2–4. számú melléklete eltérõen nem rendelkezik, a gazdasági célú úszólétesítmény önálló vezetésére, valamint gépüzemének vezetésére jogosító képesítések megszerzésének elõfeltétele az alapfokú iskolai végzettség, továbbá a betöltött 18. életév.” (4) A Hkr. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A képesítés megszerzéséhez vizsgát kell tenni. A vizsga követelményszintjét és a vizsgáztatás módszerét, ideértve a vizsgák alóli mentesítés részletes szabályait és feltételeit is, valamint a vizsgabizottság mûködési rendjét a Közlekedési Fõfelügyelet – a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jóváhagyásával – vizsgaszabályzatban állapítja meg és azt a módosítások alkalmával a Közlekedési Értesítõben, valamint a Közlekedési Fõfelügyelet honlapján közzéteszi. A tengerész képesítések tekintetében a vizsgaszabályzatnak a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (a továbbiakban: IMO) által elfogadott tematika alapján kell készülnie.” (5) A Hkr. 7. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A hatósági képesítõ gyakorlati vizsgára, a vizsgaszabályzatban meghatározott típusú úszólétesítményt a vizsgázó vagy jóváhagyott képzés esetén a képzõ szerv biztosítja. A hajózási hatóság olyan úszólétesítményt fogad el, amely az adott vízterületen hajózásra alkalmas. A vizsga céljára igénybe vett úszólétesítmény a hajózási hatóság képviselõjének jelenlétében hatósági jelzést visel és az úszólétesítményre a hajózási hatósági hajókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” (6) A Hkr. 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A hajózási hatóság az általa kiadott képesítõ okmányt visszavonja vagy érvényességét korlátozza, ha] „a) az okmány kiadásának alapjául szolgáló adatok, tények, nyilatkozatok valótlansága bizonyosodik be, az okmány hamis vagy azt meghamisították, vagy” (7) A Hkr. 12. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) E rendelet hatálybalépése elõtt kiállított belvízi fedélzeti hivatásos hajózási képesítõ okmányok helyett a
2006/39. szám
Közlekedési Fõfelügyelet kérelemre, különbözeti vizsga nélkül az e rendeletben foglaltaknak megfelelõ képesítõ okmányt állít ki. (2) Az 1995. március 1. után kiadott belvízi gépüzemi hivatásos hajózási képesítõ okmányok helyett a Közlekedési Fõfelügyelet kérelemre különbözeti vizsga nélkül: a) a belvízi II. osztályú (950 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi II. osztályú géptiszti képesítõ okmányt, b) a belvízi gépmester képesítést szerzett személy részére belvízi gépkezelõ képesítõ okmányt, c) a belvízi gépkezelõ képesítést szerzett személy részére – úszólétesítményen gépkezelõ szolgálatban szerzett legalább 12 havi gyakorlat igazolása után – belvízi gépkezelõ képesítõ okmányt, d) a belvízi gõz- vagy villamos géptiszt, gépmester, illetve gépkezelõ vagy hajókazán kezelõ képesítést szerzett személy részére – megfelelõ hivatalos bejegyzéssel – II. osztályú géptiszt, illetve gépkezelõ okmányt ad ki. (3) Az 1995. március 1. napja elõtt kiadott hivatásos hajózási képesítõ okmányok helyett a Közlekedési Fõfelügyelet kérelemre különbözeti vizsga nélkül a) belvízi III. osztályú (750 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi II. osztályú géptiszti képesítõ okmányt, b) belvízi II. osztályú (3000 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi I. osztályú géptiszti képesítõ okmányt, c) a belvízi motorgépmester képesítést szerzett személy részére belvízi gépkezelõ képesítõ okmányt, d) a belvízi motorgépkezelõ képesítést szerzett személy részére – úszólétesítményen gépkezelõ szolgálatban szerzett legalább 12 havi gyakorlat igazolása után – belvízi gépkezelõ képesítõ okmányt, e) belvízi motorgépészi képesítést szerzett személy részére – a képesítésben meghatározott korlátozásnak megfelelõen – belvízi gépkezelõi, II. osztályú géptiszti vagy I. osztályú géptiszti képesítõ okmányt, f) belvízi gõz-, illetve villamos üzemû gépek kezelésére képesítést szerzett személy részére, „kizárólag gõzüzemû gépekre”, illetve „kizárólag villamos üzemû gépekre” hivatalos bejegyzéssel – a képesítésben meghatározott korlátozásnak megfelelõen – belvízi gépkezelõ, II. osztályú géptiszt vagy I. osztályú géptiszt képesítõ okmányt, g) belvízi hivatásos vitorláshajó-vezetõi képesítést szerzett személy részére – „kizárólag vitorlás hajóra érvényes” bejegyzéssel – hajóvezetõ B képesítõ okmányt ad ki.” (8) A Hkr. 12. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Az e rendelet hatálybalépése elõtt 12 fõnél nagyobb utas-befogadóképességû kisgéphajón vagy vitorlás kishajón kishajóvezetõként szerzett legalább 6 havi hajós szolgálati könyvben igazolt gyakorlat alapján a hajózási hatóság kérelemre vizsga nélkül a kishajóvezetõ képesítés faj-
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tájának és a megszerzett gyakorlatnak megfelelõen kisgéphajó-vezetõ „A” vagy vitorlás kishajóvezetõ „A” képesítést állít ki.” (9) A Hkr. mellékletei e rendelet 1. melléklete szerint módosulnak.
2. § (1) A hajós és tengerész szolgálati könyvrõl szóló 26/2002. (XI. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: Htszr.) 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A hitelesítésre benyújtott szolgálati könyvben a hajózási hatóság a hajónapló, illetve a hitelesített hajónapló kivonat vagy szolgálati könyvbe bejegyzett ki- és behajózások bemutatása alapján a láttamozással igazolt idõszakra hitelesíti az úszólétesítményen eltöltött szolgálati idõt, továbbá a megtett utakat. A hajózási hatóság által kiállított szolgálati bizonyítvány láttamozásnak is minõsül.” (2) A Htszr. 8. §-ának (3) bekezdése a következõ a)–c) alponttal egészül ki: „a) úszólétesítményen 1994. június 1-je elõtt megszerzett gyakorlatot az úszólétesítmény üzemben tartója által kiállított szolgálati igazolás és annak valóságtartalmát igazoló eredeti dokumentum (például: munkanapló, kapitányi jelentés, kirendelõ utasítás, szolgálati nyilvántartó, társadalombiztosítási bejelentõ) vagy annak hiteles másolata alapján igazolja a hajózási hatóság, b) a hajónapló vezetésére nem kötelezett úszólétesítményen a megszerzett gyakorlati idõt az úszólétesítmény üzemben tartója által kiállított szolgálati igazolás és annak valóságtartalmát igazoló eredeti dokumentum (például: munkanapló, kapitányi jelentés, kirendelõ utasítás, szolgálati nyilvántartó, társadalombiztosítási bejelentõ) vagy annak hiteles másolata alapján igazolja a hajózási hatóság, c) a nem magyar lobogójú úszólétesítményen megszerzett, az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes államok illetékes hajózási hatósága által a külföldi hajós szolgálati könyvben igazolt gyakorlatot a hajózási hatóság elfogadja.”
3. § A víziközlekedés rendjérõl szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet mellékleteként közzétett Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: HSZ) e rendelet 2. melléklete szerint módosul.
4. § (1) A belvízi utakon közlekedõ úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelõsége feltételeirõl, az
3193
üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet (a továbbiakban: Szr.) 1. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A hajózási hatóság a Magyar Köztársaság belvízi útjain nem magyar lobogó alatt közlekedõ úszólétesítmény üzemképességét tanúsító hajóokmányt elfogadja, amennyiben az az adott zónára érvényes, és azt] „b) a Rajnai Hajók Szemleszabályzata alapján állították ki, illetve” (2) Az Szr. 1. §-ának (3) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A hajózási hatóság a Magyar Köztársaság belvízi útjain nem magyar lobogó alatt közlekedõ úszólétesítmény üzemképességét tanúsító hajóokmányt elfogadja, amennyiben az az adott zónára érvényes, és azt] „c) az Európai Unió valamelyik tagállamában állították ki.” (3) Az Szr. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § (1) Az úszólétesítmény építési (átépítési) tervét – az üzemképességi követelményeknek megfelelõ kivitelezés biztosítása érdekében – a megrendelõ vagy az építõ köteles – az építés (átépítés) megkezdése elõtt legalább 60 nappal, két példányban – a hajózási hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtani. (2) Úszólétesítmény, illetve úszólétesítmény elemének tervezésére a Magyar Mérnöki Kamara szakirányú végzettséggel rendelkezõ tagja jogosult. A tervezõi jogosultságot a terv benyújtásával együtt kell igazolni. A jogosulatlan személy által készített tervet a hajózási hatóság tartalmi vizsgálat nélkül elutasítja. (3) Nem kell benyújtani a a) hajózási hatóság által jóváhagyott típusterv alapján épülõ úszólétesítmény részletes terveit; b) a kishajó építési (átépítési) tervét, kivéve, ha ba) a kishajó árufuvarozást vagy közforgalmú személyszállítást végez, bb) szolgálati célú kishajó épül, bc) a hajó a rendelet melléklete (Szemleszabályzat) 1.02 cikke 2. bekezdésének a) pontja hatálya alá tartozik. (4) A jóváhagyásra benyújtott tervnek – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – tartalmaznia kell: a) a mûleírást, b) az általános elrendezési rajzot, c) az általános szerkezeti rajzot, d) a vizek szennyezését kizáró berendezések és felszerelések rajzát, e) géphajóknál és úszómunkagépeknél az általános géptéri elrendezési rajzot, f) a vonaltervet és a jellemzõ görbéket, g) a szilárdsági számítást, h) a stabilitási számításokat és diagramokat, i) személyhajóknál a vízmentes terek lékesedése esetére készített számítást,
3194
MAGYAR KÖZLÖNY
j) a fõborda- és bordarajzokat, valamint a válaszfalak rajzait, k) a fõgépek alapozási rajzait, l) a tengelyvezeték és a hajtóberendezés rajzait, m) a csavartengelyek torziós-lengés számítását, n) a fedélzeti gépek rajzait és elrendezését, o) a csõrendszerek rajzait, p) a kormányberendezés rajzait, q) a navigációs berendezések rajzait, r) a jelzõberendezések rajzait, s) a villamos hálózatok rajzait, t) a villamos energia táblázatot, u) a mentõeszközök elhelyezési rajzát, v) személyhajóknál az utaselhelyezési rajzot. (5) Azoknál a gépeknél, berendezéseknél és felszereléseknél, amelyek megfelelõséget vizsgáló és tanúsító szervezet megfelelõséget tanúsító bizonylatával rendelkeznek, elegendõ az általános elrendezési rajz benyújtása. (6) A hajózási hatóság indokolt esetben a (4) bekezdésben felsorolt egyes rajzok vagy számítások benyújtása alól felmentést adhat, illetõleg a felsoroltakon kívül további rajzok vagy számítások benyújtását kérheti. (7) Átépítés esetében a hajótestnek, a felépítménynek, illetõleg a gépi vagy egyéb berendezéseknek azokról a részeirõl kell a (4) bekezdés szerinti rajzokat és számításokat benyújtani, amelyeket átépítenek. Amennyiben az átépítés a stabilitásra vagy a hajótest szilárdságára kihat, az erre vonatkozó számításokat is be kell nyújtani. (8) Az úszólétesítmény építését, átépítését mûszaki vezetõnek kell irányítania és ellenõriznie. (9) Mûszaki vezetõ az lehet, aki felsõfokú szakirányú végzettséggel vagy középfokú szakirányú végzettséggel és legalább 5 év hajóépítõ, hajójavító üzemben szakirányú vagy a hajózásban fedélzeti tiszti, illetve gépüzemi beosztásban szerzett, gyakorlattal rendelkezik. (10) A mûszaki vezetõ az ellenõrzés tényét építési naplóban tanúsítja. Az építési naplónak legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia: a) az építés vagy átépítés alatt álló úszólétesítmény meghatározása, b) az építés kezdete és tervezett befejezése, c) az építtetõ, illetve tulajdonos megnevezése, telephelye, illetve lakcíme, telefonszáma, d) az építés, illetve átépítés munkafázisának megnevezése (rövid leírása) és utalás a tervre (ha tervjóváhagyásra kötelezett), valamint a munkafázis megkezdésének ideje, a munkafázis mûszaki vezetõjének neve és személyi azonosítására alkalmas okmányának azonosító száma, e) hatósági ellenõrzés bejegyzésére alkalmas naplórész, f) az építtetõ és a mûszaki vezetõ aláírása az építés, illetve átépítés megkezdésének oldalán, valamint minden oldalon az ott bejegyzett munkafázis vezetõje. (11) Az építési naplót és a mûszaki vezetõ (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelõségét a hajózási hatóság ellenõrizheti, és hiányosság esetén a mun-
2006/39. szám
kát a hiányosság megszûntetéséig leállíttathatja, illetve visszabontathat.” (4) Az Szr. 6. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (4)–(6) bekezdés számozása (7)–(8) bekezdésre változik: „(4) A kizárólag a Magyar Köztársaság belvizein üzemelõ, a (2) bekezdés b) pontja szerinti úszólétesítményekre – azok építési anyagától, szerkezeti kialakításától és az üzemeltetés körülményeitõl függõen – a hajózási hatóság a (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknál hosszabb határidõt is megállapíthat, amely azonban nem haladhatja meg a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határidõ 20%-kal növelt mértékét. (5) Törölheti a hajózási hatóság a parti szemle kötelezettséget abban az esetben, ha az üzemben tartó az úszólétesítmény és a víziközlekedés biztonságát – a Szemleszabályzatban, illetve a Belvízi hajók mûszaki felügyeleti elõírásaiban meghatározottaktól eltérõ, bizonyítottan azonos biztonságot nyújtó, a tervjóváhagyásban elfogadott módszerrel biztosítja.” (5) Az Szr. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A hajózási hatóság az (1) bekezdésben foglalt hajóokmányban tanúsítja az úszólétesítmény üzemképességét, és egyben bejegyzi az úszólétesítmény legközelebbi üzemképességi vizsgálatának az idõpontját. A személyszállításra, nagyhajók továbbítására (tolására, vontatására) szolgáló kishajók üzemképességének tanúsítása az (1) bekezdés a) pontja szerinti okmányban történik.” (6) Az Szr. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A hajózás mûszaki felügyeleti tevékenységére vonatkozó rendelkezéseknek, valamint a tengeri és belvízi hajók mûszaki felügyeleti elõírásainak kiadásáról szóló 5/1977. (XII. 3.) KPM rendelettel közzétett, a hajózás mûszaki felügyeletére vonatkozó rendelkezésekben és a „Belvízi hajók mûszaki felügyeleti elõírásai”-ban (a továbbiakban: BHMFE) foglaltakat – a Szemleszabályzat elõírásait kiegészítõ követelményként – kell alkalmazni az olyan belvízi nagyhajók, személyhajók, úszómunkagépek és úszómûvek, valamint a nagyhajók, illetve úszómunkagépek vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására szolgáló kisgéphajók tervezésére, szerkezetére, felszerelésére és üzemképességének megállapítására, amelyek az 1. és 2. hajózási zónában üzemelnek. A BHMFE és a Szemleszabályzat elõírásai közti eltérés esetén a magasabb fokú biztonságot eredményezõ elõírást kell alkalmazni.” (7) Az Szr. 13. § (4) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az úszólétesítmények építésére és átépítésére vonatkozó felmentések és átmeneti rendelkezések alkalma-
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3195
zásának kezdõ idõpontjaként az úszólétesítmény magyar lajstromba vételének dátumát kell tekinteni.”
„d) amely után a korábbi kikötõi szolgáltatás díját nem fizették meg;”
(8) Az Szr. melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.
(4) A Küsz 11. §-ának (2) bekezdése a következõ i) és j) ponttal egészül ki, egyidejûleg a (2) bekezdés eredeti i)–q) pontjának jelölése k)–s) pontra változik: [A kikötõrendben az üzemben tartónak az e rendeletben foglaltakon túl legalább az alábbi adatokat és feltételeket kell – értelemszerûen – rögzíteni:] „i) a hajóokmány érvényességének megállapítására a kikötõ üzemben tartóját feljogosító rendelkezést, az érvénytelen, illetve visszatartott hajóokmánnyal kapcsolatos szabályokat, j) a kikötõbe való behajózás, illetve belépés megtiltására vonatkozó részletes szabályokat;”
5. § A hajózási tevékenység engedélyezésének rendjérõl szóló 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az egyedi engedélyt a Központi Közlekedési Felügyelet, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott meghatározott területi közlekedési felügyelet az úszólétesítmény üzemben tartója által benyújtott kérelem alapján határozattal adja ki.”
8. § 6. § A víziközlekedés irányítására és a hajóút kitûzésére szolgáló jelekrõl, valamint e jelek létesítésérõl, üzemeltetésérõl, módosításáról és megszüntetésérõl szóló 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A hajózási hatóság a szabályozási tervet a tárgyév január 15. napjáig, az évközi tervmódosítást a módosítást követõ öt munkanapon belül küldi meg a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségnek.”
7. § (1) A kikötõ, komp- és révátkelõhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról szóló 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet (a továbbiakban: Küsz.) 2. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Az üzemben tartó által megállapított és a hajózási hatóság által határozattal jóváhagyott kikötõrend rendelkezéseinek betartása kötelezõ a kikötõt használó összes úszólétesítményre és személyre.” (2) A Küsz. 5. §-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „A kikötõ üzemben tartója jogosult a hajóokmányok érvényességének ellenõrzésére, az érvénytelen okmányok illetékes vízi rendészeti hatóság részére történõ átadására, továbbá az okmányok visszatartására a kikötõ-használati díj megfizetéséig.” (3) A Küsz. 6. §-ának (8) bekezdése a következõ d) alponttal egészül ki: [A kikötõ üzemben tartója megtilthatja a kikötõbe való behajózást, illetõleg a kikötõben való tartózkodást olyan úszólétesítmény részére:]
(1) A kikötõ, komp- és révátkelõhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítésérõl, használatbavételérõl, üzemben tartásáról és megszüntetésérõl szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: Kir.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) E rendelet hatálya a kikötõ, úszómûves kikötõhely, komp- és révátkelõhely, úszómûállás, hajóhíd, veszteglõhely, vízisportpálya, vízi repülõtér, hajókiemelõ berendezés (a továbbiakban együtt: hajózási létesítmény) létesítésére, használatbavételére, fennmaradására, üzemben tartására, átalakítására, a rendeltetéstõl eltérõ használatára, megszüntetésére, valamint építésfelügyeleti ellenõrzésére terjed ki.” (2) A Kir. 1. §-ának (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [Nem terjed ki e rendelet hatálya:] „c) a 20 m-t el nem érõ hosszúságú úszólétesítmény kiemelésére szolgáló berendezésre.” (3) A Kir. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában engedélyezõ hajózási hatóság:] „a) kikötõ – az úszómûves kikötõhely kivételével –, vízi repülõtér, hajóhíd, hajókiemelõ berendezés, továbbá a nemzetközi víziutakon vízisportpálya kijelölésével kapcsolatos eljárás esetén a Központi Közlekedési Felügyelet,” (4) A Kir. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A hajózási létesítményekkel kapcsolatosan az e rendelet alapján lefolytatott hatósági eljárásokban (az üzemben tartási engedélyezési eljárás kivételével) a következõ hatóságok szakhatóságként járnak el: a) a kikötõ – a csónakok fogadására alkalmas kikötõ kivételével –, valamint a komp- és révátkelés esetében az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott hatóság,
3196
MAGYAR KÖZLÖNY
b) az úszómûállás, a hajóhíd, a vízisportpálya, a vízi repülõtér esetében a 2. számú melléklet 5. pontjában meghatározott hatóság, c) a csak csónakok fogadására alkalmas kikötõ esetében a 3. számú melléklet 3. pontjában meghatározott hatóság, d) a hajókiemelõ berendezés esetében – a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Határõrség, a Vám- és Pénzügyõrség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Honvédség, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kivételével – az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott hatóságok.” (5) A Kir. 1. számú melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul. 9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba. (2) E rendelet 1., 7. és 8. §-a a rendelet kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a víziközlekedés rendjérõl szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat II–2. mellékletének 5. pontja. 10. § Ez a rendelet a Tanács belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismerésérõl szóló 1976. január 20-i 76/135/EGK irányelvének való megfelelést szolgálja. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter
1. melléklet a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelethez A hajózási képesítésekrõl szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet mellékleteinek módosításai 1. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének I. fejezete a következõ 12. ponttal egészül ki: [Belvízi úszólétesítményen képesítéshez kötött fedélzeti szolgálatok] „12. kishajóvezetõ (12 fõnél több utas szállítására jóváhagyott kishajón)” 2. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének II. fejezete 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4/A. Kisgéphajóvezetõi képesítés – a vonalvizsgának megfelelõ vízterületen – a legfeljebb 12 fõ utasbefogadóképességû, magányosan közlekedõ vagy bármilyen alak-
2006/39. szám
zatban csak kishajót továbbító kisgéphajó vezetésére és gépi berendezésének kezelésére jogosít. 4/B. Kisgéphajó-vezetõ „A” képesítés – a vonalvizsgának megfelelõ vízterületen magányosan közlekedõ vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító kisgéphajó vezetésére és gépi berendezésének kezelésére jogosít.” 3. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének II. fejezete 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. A szolgálati kisgéphajóvezetõ képesítés a vonalvizsgának megfelelõ vízterületen a legfeljebb 12 fõ utas befogadóképességû, magányosan vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító szolgálati kisgéphajó vezetésére és gépi berendezésének a kezelésére jogosít. A szolgálati kisgéphajó vezetõje katasztrófavédelmi, tûzoltási és mûszaki mentési szolgálati céllal – ideiglenesen – a vonalvizsgától eltérõ vízterületen is jogosult a szolgálati kisgéphajó vezetésére és gépi berendezésének kezelésére.” 4. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének II. fejezete 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „6/A. Vitorlás kishajóvezetõi képesítés – a vonalvizsgának megfelelõ vízterületen – a legfeljebb 12 fõ utas-befogadóképességû, magányosan közlekedõ vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító vitorlás kishajó vezetésére és gépi berendezésének a kezelésére jogosít. 6/B. Vitorlás kishajóvezetõi „A” képesítés – a vonalvizsgának megfelelõ vízterületen magányosan közlekedõ vagy bármilyen alakzatban csak kishajót továbbító vitorlás kishajó vezetésére és gépi berendezésének a kezelésére jogosít.” 5. Az R. 2. számú melléklete A. részének II. fejezete 15. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. A belvízi hajózási rádiótelefon kezelõ bizonyítvány belvízi mozgószolgálat bármely hajó-fedélzeti rádiótelefon berendezésének kezelésére és azon történõ forgalmazásra jogosít. A bizonyítvány érvényességét – a vizsga tartalma szerint – belföldre vagy kompra korlátozhatja a hajózási hatóság.” 6. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének III. fejezetében 2. f) pont fd) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [f) hajóvezetõi „A” vizsga további feltételei:] „fd) gépnélküli hajóvezetõi bizonyítvány és gépi hajtású nagyhajón teljesített 12 havi kormányosi gyakorlat szükséges;” A Hkr. 2. számú melléklete A. részének III. fejezetében a 2. g) pont gb), gc) és gd) alpontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [g) hajóvezetõi „B” vizsga további feltételei:] „gb) gépnélküli hajóvezetõi bizonyítvány és gépi hajtású nagyhajón teljesített 9 havi kormányosi gyakorlat, vagy gc) kishajó-vezetõi (hivatásos) bizonyítvány és gépi hajtású nagyhajón teljesített 12 havi kormányosi gyakorlat, vagy
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
gd) kormányosi bizonyítvány és gépi hajtású nagyhajón teljesített 16 havi kormányosi gyakorlat szükséges;” 7. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének III. fejezete 3. pontjának ac) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [3. A kishajóvezetõi vizsga feltételei: A hivatásos kishajóvezetõi vizsga feltételei:] „ac) kedvtelési célú kishajó-vezetõi bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban kormányosként eltöltött 4 havi hajózási gyakorlat, vagy” 8. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének III. fejezete 3. pontja a következõ c) ponttal egészül ki: [A kishajóvezetõi vizsga feltételei:] „c) a kisgéphajó- és vitorlás kishajó-vezetõi „A” vizsga feltételei: 6 havi igazolt hivatásos kisgéphajó- és vitorlás kishajó-vezetõi gyakorlat és ezt követõen teljesített 3 havi, legalább kormányos képesítéssel betölthetõ szolgálat ca) nagyhajón vagy cb) 12 fõnél nagyobb utas-befogadóképességû kishajón.” 9. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének III. fejezete 7. a) pontja a következõ ad) alponttal egészül ki: [A révész „A” képesítés megszerzéséhez szükséges vizsga feltétele:] „ad) német vagy orosz nyelvbõl a hajózási hatóság által megbízott szakmai bizottság elõtt tett szakmai nyelvismeretet tanúsító vizsga, amennyiben a jelölt nemzetközi forgalom számára megnyitott vízi útra kíván képesítést szerezni.” 10. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének III. fejezete 10. b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
3197
„10. b) Az a) alpontban megjelölt képesítésnek megfelelõ szolgálatban töltött 8 havi hajózási gyakorlat, amely nagyhajó esetében hajóparancsnoki vagy I. fedélzeti tiszti beosztásban végzett szolgálatban, illetve kishajó esetében kishajó-vezetõi, komp esetében révész beosztásban végzett szolgálatban, míg szabadon közlekedõ komp esetén, a kompon szerzett önálló hajóvezetõi szolgálatban megszerzett gyakorlatot jelent.” 11. A Hkr. 2. számú melléklete A. részének III. fejezete 13. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép. „13. A vonalvizsga a) víziútnak minõsített[1] vízterületre tehetõ, b) kötelezettség a víziutak fõmedren kívüli árterületére nem vonatkozik, c) a víziútnak nem minõsített valamennyi magyarországi vízterületre érvényes, d) hatályának kiterjesztésére irányuló vizsgára bocsátást arra a vízterületre lehet kérni, amelyen 8 hegy- és 8 völgymeneti út megtételét a jelölt igazolta. Tavakon 1440 óra kormányosi szolgálatot kell igazolni. A gyakorlatok 50%-át a vizsgát megelõzõ 18 hónapon belül kell teljesíteni. Az idõbeli korlátozás alól a hajózási hatóság – indokolt esetben – eltérést engedélyezhet.
[1] A hajózásra alkalmas, illetõleg hajózásra alkalmassá tehetõ természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet.
3198
12. A Hkr. 2. számú mellékletének 2/IV./1. táblázata helyébe a következõ táblázat lép: ,, Hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia
Vonalismeret
Hajóelmélet, Kereskedelmi a hajók és rakodásszerkezete technikai és építése, ismeretek hajógéptan
Hajóvezetéstan
Hajóvezetõ
V V
VI V
II
II
I
Kishajó-vezetõ (hivatásos)
IV
IV
I
I
I
Kishajó-vezetõ „A” (hivatásos)
IV
IV
I
II
I
Kisgéphajóvezetõ (szolgálati)
IV
IV
I
I
I
Úszómunkagépvezetõ
III
III
I
Géphajókormányos
IV
IV
IV II V I IV
IV II V I IV
Hajóskapitány
Gépnélküli hajóvezetõ Révész Fedélzeti tiszt Kormányos Révész „A”
I
I
I
Jogi ismeretek
Elsõsegélynyújtási, környezetés tûzvédelmi ismeretek
II
I
I
I
I
I
I
AND szabályzat
I
Vitorlázás elmélet
Átkelõhely ismerete
Fedélzeti gépek ismerete
I
I
Hajózási képesítésekõl szóló rendelet
Hajózási szakmai nyelvismeret
Gyakorlati vizsga
I I
II
+ (a)
I (b)
I
+ (c)
I (b)
I
+ (c)
I
+
I
I
II
I
I II
Hajóradar ismeretek
MAGYAR KÖZLÖNY
Hajózási Szabályzat
Képesítés /vizsgatárgy
I I I
I
I
II
I I I
I
I
I
I I
I I
I I
I I I I
II
+ +
I
+ ”
2006/39. szám
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13. A Hkr. 3. számú mellékletének II. az egyes tengerész képesítésekre vonatkozó követelmények cím alatti A részében a III. fejezet 8. d) pontjában szereplõ rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,d) angol nyelvbõl államilag elismert „C” típusú legalább középfokú nyelvvizsga, vagy a hajózási hatóság által kijelölt vizsgabizottság elõtt tett szakmai nyelvvizsga,” 14. A Hkr. 3. számú mellékletének II. az egyes tengerész képesítésekre vonatkozó követelmények cím alatti A részében a III. fejezet 8. e) pontja hatályát veszti. 15. A Hkr. 4. számú melléklete I. fejezete 3. pontjának d) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Kedvtelési célú IV. osztályú tengeri kishajó-vezetõi képesítés:] „d) az a), b) és c) alpontban foglaltak teljesítését követõen a hajózási hatóság által hitelesített jachtnapló és személyzeti jegyzék, illetve ezek hiteles másolatának, vagy pedig a szolgálati könyvbe bejegyzett ki- és behajózások bemutatása, amely a vitorlás kishajó-vezetõi képesítés megszerzéséhez szükséges legalább 150 tengeri mérföldnyi – ebbõl legalább 30 tmf éjszakai – út megtételét, illetve kisgéphajó-vezetõi képesítés megszerzéséhez legalább 35 órányi – ebbõl legalább 10 óra éjszakai – út megtételét igazolja.” 16. A Hkr. 4. számú melléklete I. fejezete 4. pontjának ac) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „ac) az aa) és az ab) alpontban foglaltak teljesítését követõen a hajózási hatóság által hitelesített jachtnapló és személyzeti jegyzék, illetve ezek hiteles másolatának, vagy pedig a szolgálati könyvbe bejegyzett ki- és behajózások bemutatása, amely a vitorlás kishajó-vezetõi képesítés megszerzéséhez szükséges legalább 500 tengeri mérföldnyi – ebbõl legalább 60 tmf éjszakai – út megtételét, illetve kisgéphajó-vezetõi képesítés megszerzéséhez legalább 100 órányi – ebbõl legalább 20 óra éjszakai – út megtételét igazolja;” 17. A Hkr. 4. számú melléklete II. fejezetének. 4. pontja új c) ponttal egészül ki, amely az alábbi rendelkezést tartalmazza: [4. Kedvtelési célú III. osztályú tengeri kisgéphajó-, illetve vitorlás kishajó-vezetõi képesítés] „c) korlátozott rádiókezelõ képesítés (ROC).” 18. A Hkr. 4. számú melléklete II. fejezetének 5. e) pontjában szereplõ rendelkezés helyébe az alábbi rendelkezés lép: [5. Kedvtelési célú II. osztályú tengeri kishajó-vezetõi képesítés] „e) korlátlan rádiókezelõ képesítés.” 19. A Hkr. 5. számú mellékletének A. része helyébe a következõ rendelkezés lép:
3199
[A hajózási képesítések helyettesíthetõsége fedélzeti szolgálatban] „A. Belvízi hajózás 1. Belvízi géphajó-vezetõi képesítések: 1.1. hajóskapitány, 1.2. hajóvezetõ „A”, 1.3. hajóvezetõ „B”, 1.4. hivatásos kisgéphajó-vezetõ „A”, 1.5. hivatásos kisgéphajó-vezetõ, 1.6. szolgálati kisgéphajó-vezetõ, 1.7. kedvtelési célú kisgéphajó-vezetõ. Az egyes hajókra elõírt, az egyes hajók vezetésére jogosító képesítések az alacsonyabb sorszámú képesítésekkel helyettesíthetõk. 2. Az 1.1–1.3. pontban felsorolt képesítésekkel, továbbá az 1.4. képesítéssel – a 2.2. és 2.6. képesítés kivételével –: 2.1. a második fedélzeti tiszt, 2.2. az úszómunkagép-vezetõ, 2.3. a gépnélküli hajóvezetõ, 2.4. a révész, 2.5. révész „A”, és 2.6. a vonalvizsgának megfelelõ vízterületen a géphajókormányos képesítéshez kötött szolgálatok elláthatók. 3. Az 1.1–1.5. pontban meghatározott, továbbá a 2.1–2.6. pontban felsorolt képesítésekkel: 3.1. a kormányos, 3.2. a fedélzetmester, 3.3. matróz-gépkezelõ 3.4. matróz 3.5. tanulómatróz 3.5.1. gyakornok II. 3.5.2. gyakornok I. szolgálatok elláthatók, valamint a 3.1–3.5. sorszámú képesítésekkel ellátható szolgálatok közül az alacsonyabb sorszámú képesítésekkel a magasabb sorszámú szolgálatok elláthatók. 4. A gépkezelõ, II. osztályú géptiszt és I. osztályú géptiszt képesítésekkel a 3.3–3.5. sorszámú szolgálatok (egészségi alkalmasság igazolása esetén) elláthatók. 5. Belvízi vitorlás képesítések: 5.1. hajóskapitány, 5.2. hajóvezetõ „A” (vitorlás hajóra), 5.3. hajóvezetõ „B” (vitorlás hajóra), 5.4. hivatásos vitorlás kishajó-vezetõ, 5.5. kedvtelési célú vitorlás kishajó-vezetõ. Az egyes hajókra elõírt, az egyes hajók vezetésére jogosító képesítések az alacsonyabb sorszámú képesítésekkel helyettesíthetõk.”
3200
MAGYAR KÖZLÖNY
20. A Hkr. 6. számú mellékletének 3. pontja alatt szereplõ igazolvány belvízi kedvtelési célú kishajó vezetésére elnevezésû okmányminta 1. oldala helyébe a következõ mintaoldal lép: ,,
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG REPUBLIK UNGARN REPUBLIC OF HUNGARY
IGAZOLVÁNY BELVÍZI KEDVTELÉSI CÉLÚ KISHAJÓ VEZETÉSÉRE FÜHRERSCHEIN FÜR VERGNÜGUNGSSCHIFFE AUF BINNENWASSERSTRASSEN CERTIFICATE FOR INLAND WATERWAYS PLEASURE CRAFT SKIPPER
KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET VERKEHRSAUFSICHT INSPECTION OF TRANSPORT
Igazolvány (1. oldal)”
2. melléklet a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelethez A víziközlekedés rendjérõl szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat módosításai 1. A HSZ II. része 1.05. cikke 4. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. A hajó megengedett legnagyobb befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthetõ. Ez a rendelkezés – ha a Szabályzat eltérõen nem rendelkezik – legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 25%-ára alkalmazható. A 10 vagy 10-nél több fõ befogadóképességgel rendelkezõ hajóknál a befogadóképesség ilyen értelmû növelésének lehetõségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.” 2. A HSZ II. részének 1.05. cikke a következõ 7. bekezdéssel egészül ki: „7. A 4. pont alkalmazása esetén a növelt befogadóképességnek megfelelõ számú és nagyságú mentõmellényt kell biztosítani.”
2006/39. szám
3. A HSZ II. része 3.01 cikkének 1. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. Az I. rész 6.32 cikke 1. bekezdésének alkalmazása tekintetében az minõsül radarhajózásban jártasnak, aki radarhajós képesítéssel, illetve olyan képesítéssel rendelkezik, amelynek részeként eredményes hajóradar ismeretek vizsgát tett. Ha a hajót a hajóokmány szerint egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, akkor a radarhajózásban jártas második személy esetében biztosítani kell, hogy haladéktalanul a kormányállásba hívható legyen.” 4. A HSZ II. része 3.01 cikke a következõ 4. bekezdéssel egészül ki: „4. Az I. Rész 6.32 cikk 1. bekezdésében a második radarhajózásban jártas személyre vonatkozó elõírást a kompra (e szabály alkalmazásában beleértve az átkelõ járatban üzemeltetett hajót) nem kell alkalmazni.” 5. A HSZ II. rész 4.05 cikk 2. bekezdés elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kishajó és csónak felszerelését a hajózási hatóság – a használati célnak megfelelõen – az 1. pontban foglaltaktól eltérõen is meghatározhatja.” 6. A HSZ II. része 6.05 cikke a következõ 3. bekezdéssel egészül ki: [6.05 cikk – Úszómû veszteglése] „3. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszómû közforgalmú célra a hajózási hatóság üzembiztonsági szemle alapján kiállított engedélyével használható. Az üzembiztonság feltételeit a II–1. melléklet tartalmazza. Az ilyen úszómûvön az azt és tulajdonosát (megnevezés, telepvagy lakhely) azonosító adatokat letörölhetetlen módon fel kell tüntetni. Az engedély (jegyzõkönyv) azonosító adatait az úszómûvön kell tartani. Engedély hiányában a HSZ I–7. melléklet A.5 jelet kell elhelyezni az úszómûvön (legalább 0,6 × 0,6 m méretben) a hajóút felõl látható módon.” 7. A HSZ II. része 7.11 cikkének 2. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. Az I. rész 6.32 cikke 1. bekezdésének alkalmazása szempontjából az minõsül radarhajózásban jártasnak, aki radarhajós képesítéssel vagy nem magyar lobogójú hajó esetében ennek – a Duna Bizottság ajánlása szerint – megfelelõ képesítéssel rendelkezik, illetve rendelkezik olyan képesítéssel, amelynek részeként eredményes hajóradar ismeretek vizsgát tett. Ha a hajót a hajóokmány szerint egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, akkor a radarhajózásban jártas második személy esetében biztosítani kell, hogy haladéktalanul a kormányállásba hívható legyen.” 8. A HSZ II. része 8. 08 cikkének 1. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„1. Nagyhajón és személyszállítást végzõ kishajón az I. rész 4.05 cikke 1. bekezdésének a) pontjában megjelölt berendezés mellett kiegyenlített (kompenzált) és üzemképes hajótájolót vagy ezt helyettesítõ – a hajózási hatóság által elfogadott – berendezést is üzemeltetni kell.” 9. A HSZ II. része 9.11 cikkének 1. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. A hajó megengedett legnagyobb befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthetõ. Ez a rendelkezés legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 10%-ára alkalmazható. A 10 fõ feletti befogadóképességgel rendelkezõ hajóknál a befogadóképesség ilyen értelmû növelésének lehetõségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.” 10. A HSZ II. részének 9.11 cikke a következõ 3. bekezdéssel egészül ki: „3. Az 1. bekezdés alkalmazása esetén a növelt befogadóképességnek megfelelõ számú és nagyságú mentõmellényt kell biztosítani.” 11. A HSZ II–1. melléklet helyébe a következõ rendelkezés lép: „II–1. melléklet BIZTONSÁGI ELÕÍRÁSOK I. Kishajókra és csónakokra vonatkozó elõírások 1. A kishajó és a 2,5 m-nél hosszabb csónak szerkezetének és építésének meg kell felelnie a külön jogszabályban megállapított biztonsági követelményeknek. A kishajónak, illetve a csónaknak teljes terhelés melletti elárasztása esetén is úszóképesnek kell maradnia. 2. A kishajót a külön jogszabályban[2] megállapított felszerelésekkel, továbbá üzemeltetési körülményeinek és kialakításának figyelembevételével legalább 1 db megfelelõ evezõvel kell ellátni. 3. A gépi hajtásra alkalmas segédmotorral rendelkezõ vitorlás hajó felszerelését ki kell egészíteni a gépi hajtás jelzésére szolgáló, a Szabályzat I. részének 3.30 cikke szerinti fekete kúppal. 4. A kishajó és a csónak legkisebb biztonsági távolsága: a) a Balatonon 0,3 m, b) más vízterületen 0,25 m. Biztonsági távolság: a kishajó vagy a csónak vízmentes oldala, illetve fartükre felsõ szélének legmélyebb pontja és a tényleges merülési sík közötti legkisebb távolság.
[2] 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet a kedvtelési célú vízijármûvek tervezésérõl, építésérõl és megfelelõségének tanúsításáról, 1. számú melléklet.
3201
5. Ha versenycsónakot nem versenyzés céljából vesznek igénybe, a biztonsági távolság és az alapfelszerelés (II–2. melléklet) tekintetében az egyéb csónakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. II. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszómûre vonatkozó elõírások 1. Alapvetõ stabilitási és szilárdsági követelmény: az úszótestek (úszótest) maximális terhelésnél térfogatuk feléig merülhetnek. Az úszótestek a fedélzeti kerethez hegesztett, illetve biztosított csavarkötéssel (kengyellel) szilárdan csatlakozzanak, a csatlakozási helyek (hordóból kialakított úszótest rendszer esetén 2 db/hordó) maximum 1 m osztásúak legyenek, a fedélzeti keret maximum 500 mm-es hosszanti és keresztmerevítõkkel rendelkezzen; 2. fedélzeti kialakítás: fa padozat esetén a minimális anyagvastagság 25 mm, illetve egyéb anyagok felhasználása esetén is a fedélzettel szembeni követelmény: középen a maximális terheléssel terhelve maradandó alakváltozást nem szenvedhet; 3. kikötés: az úszómûvek a sarkaiknál, illetve azok közelében rendelkezzenek kikötõbakkal vagy kikötõkarikával, melyek a kerethez merev kötéssel csatlakozzanak; 4. korrózióvédelem, anyagvédelem, esztétika: acél szerkezet esetén minimális követelmény két réteg korrózióvédõ bevonat, egy réteg fedõfestés; fa szerkezetek konzerválása; fedélzet csúszásmentesítése; kerti bútorok (szék, asztal) a fedélzethez rögzítettek legyenek; 5. felhasznált anyagok: úszótestek: minimum lemezhordók vízmentesen lezárt (tömített) nyílásokkal, illetve ezzel egyenértékû egyéb anyagból kialakított testek maximum 2 méterenként válaszfalakkal vízmentes rekeszekre osztva; 6. fedélzeti keret: minimum 60×60×3 szögvas, illetve ezzel egyenértékû szilárdságú egyéb anyag; 7. fedélzeti hossz-, és keresztmerevítõk: minimum 40×40×3 szögvas, illetve ezzel egyenértékû szilárdságú egyéb anyag; 8. téli tárolást a vízbõl kiemelt állapotban oldják meg.”
3. melléklet a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelethez Az Szr. melléklete szerinti Szemleszabályzat módosításai 1. A 23.11. cikk alatti táblázat 5. számú lábjegyzete helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. Legalább hajóvezetõ „B” képesítéssel (a vonalvizsga területi hatályától függetlenül).”
3202
MAGYAR KÖZLÖNY
2. A 23.12. cikk alatti táblázat 1. számú lábjegyzete helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. Kisgéphajó-vezetõ „A”, vitorlás kishajó-vezetõ „A”, vagy hajóvezetõ „B”, hajóvezetõ „A” (vitorlásra csak „vitorlás hajó vezetésére” bejegyzéssel) vagy hajóskapitány képesítéssel.” 3. A 24.02. cikk 2. pontjának 3. táblázata az alábbiak szerint módosul: ,,8.06 cikk 10. pont – záró szerelvények plombálása – 3. oszlopában: Hajóbizonyítvány megújítása, de legkésõbb 2006. 12. 31.”
4. melléklet a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelethez A Kir. 1. számú mellékletének módosításai (1) A melléklet címének és elsõ bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „A kikötõre, valamint a komp- és révátkelõhelyre, továbbá a hajókiemelõ berendezésre vonatkozó részletes szabályok A kikötõ, valamint komp- és révátkelõhely, továbbá a hajókiemelõ berendezés létesítésére, építésére, használatbavételére, fennmaradására, átalakítására, a rendeltetéstõl eltérõ használatára és üzemben tartására – az általános szabályokon kívül – a következõ rendelkezéseket kell alkalmazni:” (2) A melléklet 2.1. pontjának c) és d) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A létesítési engedélyezési tervnek – e rendelet 15. §-ában foglaltakon kívül – tartalmaznia kell:] „c) a kikötõ/átkelõhely és a hajókiemelõ berendezés telepítési helyszínrajzát 1:2000–1:5000 méretarányban, amely tartalmazza a tervezett létesítményeket a meglévõ és bontásra elõirányzott létesítményekkel együtt, valamint 1:200–1:500 méretarányban a jellemzõ keresztszelvényeket, d) a kikötõ vízterületének, valamint a hozzá kapcsolódó víziút 500-500 m (az átkelés esetében annak tengelyétõl mért 200-200 m, ha az átkelés jeleit ennél nagyobb távolságban kell elhelyezni, akkor az elhelyezés távolságáig) hosszú (tavon széles) szakaszának, hajókiemelõ berendezés partterületét határoló (a kiemelésre szolgáló) vízterület 100 m szélességû (ha a meder ennél kisebb szélességû, akkor a teljes mederszélességre kiterjedõ) mélységvonalas helyszínrajzát a hajózási kisvízszint (HKV) és a hajózási nagyvízszint (HNV), a legnagyobb vízszint (LNV) és a legmagasabb jeges vízszint megjelölésével, amelyen a mélységvonalakat a vízterületre elõírt kitûzési tervnek megfelelõen kell alkalmazni,” (3) A melléklet 2.2. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:
2006/39. szám
„2.2. A kikötõ, illetve az átkelõhely és a hajókiemelõ egyes mûszaki paramétereire vonatkozó minimális követelmények, elõírások: A kikötõnek, az átkelõhelyeknek és a hajókiemelõnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:” (4) A melléklet 2.2.2. pontja a következõ 10. alponttal egészül ki: [Terhelhetõség] „10. A ferdepályás hajókiemelõnek (sólya) a fogadni kívánt leghosszabb szokásos hajótestnek megfelelõen kellõ számú alátámasztással kell rendelkeznie a szükséges teherelosztás biztosítására, amelyrõl a tervezõnek a tervben nyilatkoznia kell.” (5) A melléklet a 2.2.3. címû pont.3 alpontjában szereplõ rendelkezés helyébe az alábbi rendelkezés lép: [Használhatóság] „.3 A kikötõ helyét a víziút mentén ott kell kijelölni, ahol a víziúthoz gépjármû közlekedésre alkalmas úti, E jelû kikötõ esetén pedig vasúti csatlakozás is biztosítható.” (6) A melléklet 2.2.3. pontja kiegészül a következõ 11. alponttal: [Használhatóság] „11. A ferdepályás hajókiemelõnek (sólya) a fogadni kívánt leghosszabb hajótest sérülésmentes (kellõ mértékû és koordinált mûködésû alátámasztással való) kiemelését kell biztosítania.” (7) A melléklet 2.2.5. pontja kiegészül a következõ 40. alponttal: [Biztonság] „40. A ferdepályás hajókiemelõ (sólya) gépi és biztonsági berendezéseinek biztosítania kell vészhelyzet (pl. energiaellátási zavar, kötélszakadás, elakadás, megcsúszás) esetén is a balesetveszély-mentes állapotot, továbbá a kiemelési és leeresztési folyamat bármely fázisban történõ veszély nélküli megszakíthatóságát. 41. A ferdepályás hajókiemelõ (sólya) veszélyzónáját a munkafolyamatban részt nem vevõk számára egyértelmû jelzéssel kell jelölni és az illetéktelenek részérõl történõ bejárást tiltani. 42. A ferdepályás hajókiemelõt (sólya) az emelõfelületén (sólyakocsik) mozgatott úszólétesítmény elmozdulás elleni védelmét biztosító rögzítõ eszközökkel kell ellátni.” (8) A melléklet 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóságok] „A létesítési, fennmaradási és használatbavételi engedélyezési eljárásban az alábbiakban meghatározott szakhatóságok közül az adott ügyben érintett területileg illetékes szakhatóságok vesznek részt. Hajókiemelõ berendezés esetében a rendelet 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint.”
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3203
Az oktatási miniszter 16/2006. (IV. 6.) OM rendelete
tási Akkreditációs Központ (a továbbiakban: OKÉV Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ) jogosult.”
a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történõ honosításáról szóló 26/2000. (VIII. 31.) OM rendelet módosításáról
3. §
Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjérõl és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. §-ának (5) bekezdésében, 5. §-ának (5) bekezdésében, 12. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a díjak tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben –, valamint a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján a következõket rendelem el: 1. § A külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történõ honosításáról szóló 26/2000. (VIII. 31.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § A honosítási eljárás kétféle: a) általános honosítási eljárás: Magyarországon vizsgatevékenységet folytató, illetve a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) által a magyarországi akkreditációs eljárások követelményeinek megfelelõként elismert külföldi szervezet által kiállított nyelvvizsga-bizonyítvány honosítása, b) egyedi honosítási eljárás: az a) pont hatálya alá nem tartozó honosítási eljárás.”
2. § A Rendelet 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § (1) Általános honosítási eljárás keretében egynyelvû külföldi nyelvvizsga-bizonyítványt egynyelvû államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványra honosítani abban az esetben lehet, ha a) a külföldi nyelvvizsgarendszer Magyarországon akkreditálva vagy egyenértékûsítve van, feltéve, hogy a nyelvvizsga-bizonyítvány a magyarországi akkreditáció, illetve egyenértékûsítés elõtt került kiállításra, és b) a Testület a külföldi vizsga követelményeinek megvizsgálása és annak a hazai követelményrendszerrel való összevetése után megállapítja annak honosíthatóságát és közzéteszi a honlapján. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott honosítási eljárás lefolytatására a Magyarországon vizsgatevékenységet folytató külföldi szervezettel egyeztetve, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Nyelvvizsgázta-
A Rendelet 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § (1) Magyarországon vizsgatevékenységet nem folytató, külföldi szervezet által kiállított vizsgabizonyítvány államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyá honosítható. (2) Az egyedi honosítási eljárást az OKÉV Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ folytatja le. (3) A honosíthatóság megállapításához az OKÉV Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ: a) megkeresheti a bizonyítványt kiállító szervezetet, b) szakértõt vehet igénybe, c) más hivatalos szervet megkereshet, d) kiegészítõ vizsgát írhat elõ. (4) A honosítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül az OKÉV Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ írásban tájékoztatja a kérelmezõt a honosítás várható menetérõl. (5) A honosítási kérelmet az OKÉV Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központhoz történõ megérkezése napjától számított, az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjérõl és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében meghatározott határidõn belül kell elbírálni.”
4. § A Rendelet 7. §-át követõen a következõ alcímmel és 7/A. §-sal egészül ki: „Egynyelvû bizonyítvány kétnyelvû bizonyítványként történõ honosítása 7/A. § (1) Egynyelvû külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány kétnyelvû (magyar–idegen nyelv viszonylatában mérõ) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyá kiegészítõ nyelvvizsga letételével honosítható. (2) Kétnyelvû kiegészítõ vizsga szervezésére az OKÉV Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ megállapodást köt olyan, Magyarországon államilag elismert, kétnyelvû nyelvvizsgarendszerrel rendelkezõ, akkreditált nyelvvizsga-központokkal (a továbbiakban: vizsgaközpont), amelyek kiegészítõ vizsgát kívánnak szervezni.”
5. § A Rendelet 9. § (1) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép:
3204
MAGYAR KÖZLÖNY
„A külföldi bizonyítvány honosíthatósága esetén a honosításról az OKÉV Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ határozatot hoz, amelyben megállapítja:”
6. § A Rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
7. § (1) E rendelet 2006. április 15-én lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Rendelet 5–6. §-a. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében „a PH Központhoz” szövegrész helyébe „az OKÉV Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központhoz” szövegrész, a 8. §-a (2) bekezdésének c) pontjában „a PH Központ” szövegrész helyébe „az OKÉV Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ” szövegrész lép.
2006/39. szám
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az államilag elismert nyelvvizsga egységes követelményrendszerérõl és annak felülvizsgálatáról, az akkreditációs eljárásról, valamint a nyelvvizsga díjairól szóló 30/1999. (VII. 21.) OM rendelet 7. § (1) bekezdésében „a Professzorok Háza Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (a továbbiakban: PH Központ)” szövegrész helyébe „az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (a továbbiakban: OKÉV Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ)” szövegrész, 14/A. §-ában „a PH Központ” szövegrész helyébe „az OKÉV Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ” szövegrész lép. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirõl, valamint a térségi integrált szakképzõ központ tanácsadó testületérõl szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A tanácsadó testületben szavazati joggal rendelkezik ] „b) az érdekelt regionális fejlesztési és képzési bizottságokba delegáló szociális partnerek (munkaadók, munkavállalók, vállalkozók érdekképviseleti szervezetei),” Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter
Melléklet a 16/2006. (IV. 6.) OM rendelethez „Melléklet a 26/2000. (VIII. 31.) OM rendelethez A honosítási eljárás díjairól A honosítási eljárás fajtái
Igazgatási díj
Kiegészítõ vizsga díja
Nincs Vélelmezett szintû és típusú államilag elismert résznyelvvizsga esetén a vizsgaközpont által megszabott díj 60%-a Nincs Vélelmezett szintû és típusú államilag elismert résznyelvvizsga esetén a vizsgaközpont által megszabott díj 60%-a „
Általános honosítási eljárás Általános honosítási eljárás
Egynyelvûrõl egynyelvûre Egynyelvûrõl kétnyelvûre (kiegészítõ vizsgával)
3500 Ft 3500 Ft
Egyedi honosítási eljárás Egyedi honosítási eljárás
Egynyelvûrõl egynyelvûre Egynyelvûrõl kétnyelvûre (kiegészítõ vizsgával)
5000 Ft 5000 Ft
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A pénzügyminiszter 10/2006. (IV. 6.) PM rendelete
2. § Ez a rendelet 2006. április 10-én lép hatályba. Dr. Veres János s. k.,
a prémiumévek programmal, valamint a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek költségvetési megtérítésének eljárási szabályairól szóló 8/2005. (II. 8.) PM rendelet módosításáról A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
pénzügyminiszter
III. rész HATÁROZATOK A Kormány határozatai A Kormány 1036/2006. (IV. 6.) Korm. határozata
1. § (1) A prémiumévek programmal, valamint a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek költségvetési megtérítésének eljárási szabályairól szóló 8/2005. (II. 8.) PM rendelet 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A jegyzõnek úgy kell megszerveznie a munkáltatótól (költségvetési szervtõl) az igények összegyûjtését, hogy tárgyév január 15., április 15., július 15., október 15. napjáig az Igazgatósághoz továbbítani tudja a kitöltött és ellenõrzött adatlapokat, valamint azok önkormányzati szinten történt összesítését.” (2) A prémiumévek programmal, valamint a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek költségvetési megtérítésének eljárási szabályairól szóló 8/2005. (II. 8.) PM rendelet 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A Belügyminisztérium a támogatást – a nettó finanszírozási rendszer keretében – az igénylés beérkezését követõ hónapban utalja a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvényben meghatározott, a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása elõirányzatának terhére.”
3205
a szociális földprogram megvalósítása céljából egyes Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok önkormányzatok részére történõ átadásáról A Kormány a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXV. törvény 13. §-ának (6) bekezdése alapján úgy döntött, hogy a mellékletben szereplõ, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket az ott felsorolt önkormányzatok részére szociális földprogram megvalósítása céljából ingyenesen vagyonkezelésbe adja. Ennek érdekében felhívja a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, gondoskodjék arról, hogy a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet az érintett önkormányzatokkal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas vagyonkezelési szerzõdéseket kösse meg. Felelõs:
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Határidõ: folyamatos Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
3206
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/39. szám
Melléklet a 1036/2006. (IV. 6.) Korm. határozathoz Megye
Békés
Önkormányzat
Dévaványa
Kunágota
Végegyháza
Nógrád
Összes: Somogycsicsó Összes: Téseny Összes: Õsagárd
Hajdú-Bihar
Összes: Újléta
Somogy Baranya
Összes:
Hrsz.
ha
Tul. hányad
NFA „ha”
Mûv. ág
01302/24 01538/9 01595/6 01630/13 01631/34 0196/13 0196/15 0196/16 0196/5 0196/7 0196/73 0196/8 020/12 0203/11 0246/22 0246/38 090/31 0138/22
0,9836 1,1521 4,1452 5,1193 4,1365 0,3991 0,4223 0,8425 0,4019 0,4244 0,1183 0,8450 2,6989 4,0058 6,1965 2,2761 2,6565 8,7051
0,9836 1,1521 4,1452 5,1193 4,1365 0,3991 0,4223 0,8425 0,4019 0,4244 0,1183 0,8450 2,6989 4,0058 6,1965 2,2761 2,6565 5,0580
szántó szántó szántó szántó szántó gyep gyep gyep gyep gyep szántó gyep szántó szántó szántó szántó szántó szántó
0220/36 010
2,4715 32,3937
1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 10177+ 6586/28850 1/2 115931/119877
1,2358 31,3274
0145/3
16,9064
1/1
16,9064
szántó szántó, gyep, nádas, erdõ szántó, gyep, nádas, erdõ
096/1
5,0068
1116/13516
08/11
3,1641
1/1
0117/17 045/22
29,5341 23,4651
2×1500/38440 2×6000/97620
0123/20
3,2618
1/1
91,3516 0,4134 0,4134 3,1641 3,1641 2,3050 2,8845 5,1895 3,2618
0125/5 0140/3 0140/5 0150/11
3,8642 4,2409 0,7512 5,6212
1/1 1/1 1/1 1/1
3,8642 4,2409 0,7512 5,6212
022/30 022/38 0112/5
1,2237 0,7024 52,5866
1/1 1/1 1425/42291
1,2237 0,7024 1,7719
0133/11
2,1199
1/1
2,1199
0161/4
5,3974
14357/53974
1,4357
0208/1 09/8
19,0345 2,1473
2053/17347 1/1
2,2527 2,1473 29,3929
szántó, gyep szántó szántó szántó szántó, gyep, erdõ, nádas szántó, gyep szántó, gyep erdõ, szántó szántó, erdõ, gyep szántó szántó szántó, gyep, erdõ szántó, gyep, kivett árok szántó, gyep, kivett csatorna erdõ, szántó szántó
2006/39. szám Megye
MAGYAR KÖZLÖNY Önkormányzat
BorsodAbaújZemplén
Garadna
Tiszaluc
Összes: SzabolcsKemecse Szatmár-Bereg Tiszadob
Bács-Kiskun
Összes: Kalocsa
Hrsz.
ha
Tul. hányad
NFA „ha”
Mûv. ág
033/18 080/3 080/4 050/3 082/15 086/20 0135 021
0,6702 0,4638 1,7022 0,7544 0,6571 0,6648 39,4865 80,0150
1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 639/112064 2361/131355
0,6702 0,4638 1,7022 0,7544 0,6571 0,6648 0,2252 1,4382
szántó szántó szántó gyep szántó szántó szántó szántó, gyep, erdõ, mocsár
057
32,6424
2032/46739
6,5759 1,4191
0169/3 0725/1
52,2227 1,7039
2000/55143 1/1
0267/12 0453/53 0453/93
0,7312 0,3643 3,3155
1/1 1/1 1/1
Összes: Mindösszesen:
A Kormány 1037/2006. (IV. 6.) Korm. határozata a Dunán kialakult árvízi veszélyhelyzetben teendõ intézkedésekrõl szóló Cselekvési Program végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl A Kormány a Duna folyón 2006. március és április hónapban kialakult rendkívüli árvíz miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az eredményes védekezés és helyreállítás feltételeinek haladéktalan biztosítására elfogadott Cselekvési Program – határozati döntést igénylõ kérdéseinek – végrehajtására a következõ határozatot hozza: A) Az árvízi helyzettel kapcsolatos készpénzsegély forrásának biztosításáról 1. A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 38. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében a 2006. évi központi költségvetés általános tartalékából – a melléklet szerint – 300 millió forint átcsoportosítását rendeli el azon polgárok készpénzsegélyezésére, akiknek lakhatását az árvíz lehetetlenné tette. Felelõs:
pénzügyminiszter belügyminiszter Határidõ: azonnal
3207
1,8941 1,7039 5,0171 0,7312 0,3643 3,3155 4,4110 145,5155
szántó, erdõ, nádas, legelõ szántó, legelõ szántó szántó, út szántó, út szántó
B) A helyreállításhoz szükséges kedvezményes hitelprogram beindítása 2. A Kormány az árvíz miatt elemi kárt szenvedett térségben a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok és természetes személyek részére a – vis maior alapból és más forrásból meg nem térülõ – kár következményeinek felszámolását szolgáló beruházások finanszírozása érdekében, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. §-ának g) pontja és 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján úgy határoz, hogy a) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) legfeljebb 40 milliárd forint, legfeljebb 25 éves lejáratú – kedvezményes kamatozású 3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5%-os – 3 év türelmi idõvel igénybe vehetõ hitelt nyújtson az elemi kárt szenvedett térségben a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok és természetes személyek részére, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 36. §-ának (2) bekezdésében meghatározott keret terhére; b) felhívja a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy az a) pontnak megfelelõen intézkedjen az MFB Rt.-nél a hitel nyújtására; Határidõ: azonnal
3208
MAGYAR KÖZLÖNY
c) felhívja a belügyminisztert, hogy az a) pont szerinti hitelnyújtáshoz kapcsolódó igénybejelentés, kárfelmérés és a jogosultság igazolásának rendjére vonatkozó szabályokat készítse elõ. Határidõ: azonnal 3. A Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a 2. a) pont alapján az MFB Rt. hitelnyújtásához kapcsolódó, az MFB tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogszabályi költségvetési készfizetõ kezességvállaláshoz kapcsolódó, a kezesség beváltására, az adatszolgáltatásra és az elszámolás rendjére vonatkozó megállapodást az MFB Rt.-vel megkösse. A jogszabályi alapú költségvetési készfizetõ kezességvállalásért az MFB Rt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. Határidõ: azonnal 4. Az MFB Rt. által euróban meghatározott éven túli lejáratú hitelfelvételekhez, kötvénykibocsátásokhoz kapcsolódóan az árvíz miatt elemi kárt szenvedett térségben a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok és természetes személyek részére a kár következményeinek felszámolását szolgáló beruházások finanszírozásához 40 milliárd forintos mértékig 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 36. §-ának (3) bekezdésében meghatározott keret terhére az MFB tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján a Kormány árfolyam-garanciát vállal. A program futamideje a garancia szempontjából 26 év. Az árfolyam-garancia a jelen kormányhatározat hatálybalépésének napján a Magyar Nemzeti Bank által közölt, hivatalos HUF/EUR devizaárfolyamon átszámított devizaösszegre vonatkozik. Felelõs:
pénzügyminiszter gazdasági és közlekedési miniszter Határidõ: folyamatos C) A közmunkaprogramban foglalkoztatottak átirányítása és a költségvetési források biztosítása 5. Az új modell értékû közmunkaprogram indításáról szóló 1093/2005. (IX. 17.) Korm. határozat 2. pontjának ba) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. A közmunkaprogram költsége 2005. évben 800,0 millió forint, 2006. évben 6254,0 millió forint, a Kormány a feladat végrehajtása érdekében... b) gondoskodik arról, hogy a program 2006. évi végrehajtásához szükséges elõirányzatot – összesen 6254,0 millió forintot – a 2006. évi költségvetés tervezetébe beépíti oly módon, hogy]
2006/39. szám
„ba) 3752,4 millió forint a LXIII. Munkaerõpiaci Alap fejezetben egy új, a Közmunka céljára pénzeszköz átadás címû elõirányzaton kerül elkülönítésre, melynek terhére 2006-ban pénzeszköz átadásra kerül sor a XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet 8. cím, 8 alcím Közmunkaprogramok támogatása fejezeti kezelésû elõirányzat javára. Ha az átadott pénzeszköz a modell értékû közmunka program keretében nem kerül teljes egészében felhasználásra, akkor a 2006. évben a keret terhére – mindenekelõtt a legnehezebb helyzetû önkormányzatok részére – további közmunkaprogramok támogatása címen felhasználható.” D) A települési önkormányzatok kölcsönös segítségnyújtása 6. A Kormány felhívja a belügyminisztert és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli minisztert, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének együttmûködésével – az országos önkormányzati érdekszövetségek bevonásával – kérjék fel a helyi önkormányzatokat, illetve kistérségi társulásokat, hogy lehetõségükhöz mérten nyújtsanak segítséget az árvízzel érintett települési önkormányzatoknak az árvízvédelmi és helyreállítási munkák elvégzésében. A hatékony együttmûködés érdekében a Kormány felkéri az érintett minisztereket, hogy tájékoztassák az árvízzel veszélyeztetett települési önkormányzatokat a segítségnyújtás ezen formájáról. Határidõ: azonnal E) A gyermekek biztonságáról történõ gondoskodás 7. A Kormány – az oktatási miniszter útján – felkéri a közoktatási intézményeket, hogy a veszélyeztetett településeken ügyeleti rendszerben gondoskodjanak a felügyelet nélkül maradó gyermekek biztonságáról. F) A postai szolgáltatások biztosítása 8. A Kormány felhívja a Magyar Posta Rt.-t, hogy az árvíz miatt elzárt területeken a katasztrófavédelmi szervek szállító eszközeivel biztosítsa a postai szolgáltatásokat, különös figyelemmel a nyugdíjak és a rászorulók részére folyósított segélyek eljuttatására. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3209
Melléklet az 1037/2006. (IV. 6.) Korm. határozathoz ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELÕIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA* a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2006. Millió forintban, egy tizedessel A módosítás jogcíme
KIADÁSOK Államháztartási egyedi azonosító
Elõ- KiJogJogElõAlJog- ir.- emelt FejeAlJogFejezet- CímcímCímcímir.címcím- cso- elõ- zetcímcímszám szám csop.név csop.csop.szám szám port- ir.név név név szám név név szám szám IX. 3
229221
3 X.
20 001414 1 Az elõirányzat-módosítás érvényessége:
Kiemelt elõirányzat neve
A módoA módosítást sítás elrendelõ követMódosítás jogkezõ (+/—) szabály/ évre hatááthúzódó rozat hatása száma
Helyi Önkormányzatok Helyi önkormányzatok mûködõképességének megõrzését szolgáló kiegészítõ támogatások A mûködésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása 300,0 Miniszterelnökség Tartalékok Költségvetés általános tartaléka –300,0 a) a költségvetési évben egyszeri jellegû b) a következõ évi költségvetésbe beépülõ c) rendes d) rendkívüli (A nem kívánt törlendõ!)
Az elõirányzatok felhasználása/zárolása (módosítás +/—)
Az adatlap 5 példányban töltendõ ki Fejezet
1 példány
Állami Számvevõszék
1 példány
idõarányos
Magyar Államkincstár
1 példány
teljesítményarányos
Pénzügyminisztérium
2 példány
egyéb: azonnal
Összesen
I. negyedév
300,0
II. negyedév
III. negyedév
IV. negyedév
300,0
* Az összetartozó elõirányzat-változásokat (+/—) egymást követõen kell szerepeltetni.
VI. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
Az oktatási miniszter közleménye a Felsõoktatási és Tudományos Tanács tagjainak névsoráról A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 152. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kibõvült Felsõoktatási és Tudományos Tanács tagjainak 2006. március 1-jétõl hatályos névsora: Név Dr. Bazsa György (elnök) Dr. Acsády György Dr. Barakonyi Károly Dr. Békési Pál Dr. Botz Lajos Dr. Dinya László Dr. Ficzere Lajos Dr. Frenyó V. László Dr. Gáspár Mihály Dr. Greschik Gyula Dr. Havas Jenõ Dr. Komlóssy Attila Kopek Gábor DLA
Delegáló szervezet Magyar Tudományos Akadémia Magyar Rektori Konferencia az oktatási miniszter küldötte kamarák kamarák Fõiskolai Fõigazgatói Konferencia kamarák Fõvárosi Önkormányzat Fõiskolai Fõigazgatói Konferencia kamarák munkaadók kamarák Mûvészeti Egyetemek Rektori Széke
3210
MAGYAR KÖZLÖNY
Név Dr. Kunszt Márta Dr. Manherz Károly Dr. Meskó Attila Dr. Mészáros Rezsõ Dr. Reuss András Dr. Rokolya Gábor Dr. Szabó Gábor Dr. Szeri István Dr. Sztanó Imre Dr. Visy Zsolt Vörös Ferenc DLA Dr. Zárda Sarolta
2006/39. szám
Delegáló szervezet vidéki önkormányzatok Magyar Rektori Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Magyar Rektori Konferencia Magyar Rektori Konferencia kamarák kutatóintézetek kamarák Fõiskolai Fõigazgatói Konferencia Magyar Rektori Konferencia kamarák Fõiskolai Fõigazgatói Konferencia Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter
A Központi Igazságügyi Hivatal közleménye a 2006. május 15–26-ig terjedõ idõszak – II/2. földalapra vonatkozó – termõföld árveréseirõl A megyei (fõvárosi) igazságügyi hivatalok 2006. május 15–26-ig terjedõ idõszakra esõ termõföld árverési hirdetményeit az 1994. évi XXXII. törvény 1. §-ával kiegészített 1991. évi XXV. törvény 27. §-ának (3) bekezdése alapján (II/2. földalap) az alábbiak szerint tesszük közzé: Tájékoztató az árverések fontosabb szabályairól 1. Az ingatlanok tehermentesen kerülnek árverésre, kivéve az 1991. évi XXV. törvény 25. §-ának (1) bekezdésében meghatározott AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással csökkentett összegû megtérítésének kötelezettségét. 2. Az ingatlanok adatai és térképe az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat hirdetõtábláján és a gazdálkodó szervezetnél, valamint az árverés helyszínén megtekinthetõk. 3. Az ingatlanok AK értékben kerülnek árverezésre. Amennyiben az igénybejelentés alapján egyezség jön létre, úgy az 1000 Ft/AK értékben kerül átszámításra, az egyezség tényét az árverésen be kell jelenteni; ha egyezség nem jön létre, egy AK érték az 1991. évi XXV. törvény 22. §-ának (1) bekezdése alapján 3000 Ft/AK kikiáltási áron indul.
4. Az árverésen a vételre szánt kárpótlási jegyet (banki letéti igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek 20%-a az árverési elõleg, amely a vételárba beszámít, vagy visszaadásra kerül. 5. Az árverésen az 1994. évi XXXII. törvény 1. §-ával kiegészített 1991. évi XXV. törvény 27. §-ának – a II/2. földalapra vonatkozó – (3) bekezdése alapján, az õt megilletõ kárpótlási jegyekkel és/vagy banki letéti igazolással minden kárpótlásra jogosult részt vehet. Meghatalmazással árverezõ személy esetében a fenti igazolásokat – a meghatalmazó nevére kiállítva – az adatfelvételnél be kell mutatni. Az árverésen mezõgazdasági vállalkozást támogató utalvánnyal tulajdont szerezni nem lehet. Az árverésen való részvétel jogosultságát igazolni kell; a jogosultságot igazolni nem tudó személyt az árverésen való részvételbõl ki kell zárni.
Figyelmeztetés Árverezni a 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 28., 29. és 30. §-ai alapján személyesen, meghatalmazott útján, vagy – több kárpótlásra jogosult esetén – együttesen lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. A 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 33. §-ának (5) bekezdése alapján az árverés vezetõje kizárja a további árverésbõl azt az árverezõt, aki az ajánlat lezárását követõen
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
nem él vételi jogával. A kizárt személy az árverési elõlegét elveszti. Az elvesztett árverési elõleg az államot illeti meg. A vételi jogot csak az a jogosult gyakorolhatja, aki kötelezettséget vállal a termõföld mezõgazdasági hasznosítására (fertõzésmentes és gyommentes állapotban tartására), és arra, hogy a termõföldet a mezõgazdasági termelésbõl öt éven belül nem vonja ki. Amennyiben vállalt kötelezettségét a tulajdon-szerzéstõl számított öt éven belül megszegi, a termõföld kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül, és árverés útján lesz értékesítve. A kárpótlásra jogosult tanyatulajdonost, a tanyája körüli termõföldre az árverés során elõvásárlási jog illeti meg. A vételi jog alapján szerzett termõföldnek a tulajdonszerzéstõl számított három éven belül történõ elidegenítésébõl származó bevételnek termõföldre fordított értéknövelõ beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egészében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló összjövedelméhez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni. Az árverésen bármely okból meg nem jelenõ kárpótlásra jogosult késõbb, a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet; ebbõl az okból az árverés eredménye nem változtatható meg. Árverési kifogást nyújthat be az árverésen részt vevõ árverezõ, továbbá az árverésbõl kizárt személy az árverés lezárását követõ három napon belül a Központi Igazságügyi Hivatalhoz. A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termõföld AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésének állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett
3211
összegû megtérítésére köteles a földet az árverésen eladó részére. A termõföld hasznosítását és védelmét szolgáló és/vagy a termõföld értékét növelõ meliorációs, öntözési és útépítési beruházások esetében a beruházási költségeknek az állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csökkentett értékét kell a földet kiadó részére megtéríteni. A gazdálkodó szervezet által elvégzett számítás helyességét az igazságügyi hivatal ellenõrzi. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülõ termõföld új tulajdonosa a földet átadó gazdálkodó szervezet részére köteles megtéríteni az új gazdasági évet elõkészítõ, szükséges fõ gazdasági munkáknak (szántás, talajerõ-visszapótlás), zöldleltári értékeknek (pl. 3 évnél nem idõsebb takarmányvetés) a gazdálkodó szervezet táblatörzskönyve alapján számított ellenértékét. A térítés mértékében és módjában az új tulajdonos és a gazdálkodó szervezet állapodik meg. A vételi jog gyakorlásával tulajdonba kerülõ földeket az annak fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal adja birtokba. A gazdálkodó szervezet hozzájárulásával a földhivatal birtokba adja a termõföldet akkor is, ha a birtokbaadás egyéb feltételei fennállnak, de a jogosult az elismert tartozását nem fizette meg, vagy részletfizetésben állapodott meg. Felhívjuk a tisztelt árverezni szándékozók figyelmét, hogy a Tájékoztató az árverés fontosabb szabályairól, valamint, hogy e Figyelmeztetés az összes termõföld árverési hirdetménnyel kapcsolatban figyelembe veendõ. Központi Igazságügyi Hivatal
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A Központi Igazságügyi Hivatal KISVEJKE községben, a Szabadság Mezõgazdasági Termelõszövetkezet, Kisvejke használatában (kezelésében) lévõ termõföldterületbõl a Magyar Állam által kijelölt földrészletre az á r v e r é s t k i t û z i. 1. 2. 3. 4. 5.
Az árverés helye: Kisvejke, Mûvelõdési Ház Az árverést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal közremûködésével tartjuk meg. A regisztráció idõpontja: 2006. május 15., 11.00–16.00 óra között. Az árverés kezdete: 2006. május 16., 9.00 óra. Az árverésre kerülõ földrészletek:
Település: Kisvejke Helyrajzi szám
Terület
Mûvelési ág
Aranykorona érték
Korlátozó intézkedés megnevezése
029/14 /a-ból c 029/14 /g
17 ha 2966 m2 2 ha 8586 m2
szántó gyep
188,12 10,86 Szakátsné Hegedûs Borbála s. k., igazgató
értéke
3212
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/39. szám
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2006. évi 33. számában megjelent, az egészségügyi szakellátási kapacitásmódosítások szakmai feltételeirõl, eljárási rendjének és az új szolgáltatók befogadásának szabályairól szóló 50/2002. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 65/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdése helyesen: ,,(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Kr. 2. §-ának c) pontjában a „költséghatékonyabb” szövegrész helyébe a „költséghatékony” szövegrész, 4. §-a (3) bekezdésének f) pontjában „a gyógyintézet szakmai tervét” szövegrész helyébe „nyilatkozatot arról, hogy a gyógyintézet szakmai terve összhangban van a többletkapacitás befogadására benyújtott pályázatban foglaltakkal”, a (7) bekezdésében az „OEP december 31-éig” szövegrész helyébe az „OEP a RET véleményének beérkezésétõl számított 15 napon belül” szövegrész, 5. §-ának (2) bekezdésében az „Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „Egészségügyi Minisztérium” szövegrész, (3) bekezdésében „az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe „a miniszter” szövegrész, és az „egy évre” szövegrész helyébe a „visszavonásig” szövegrész, 7. §-ának (1) bekezdésében a „pályázat által érintett ellátási területen – külön jogszabály szerint –” szövegrész helyébe „pályázat által érintett ellátási területen mûködõ RET-ek 1-1 képviselõje és – a külön jogszabály szerint –” szövegrész és a (4) bekezdésében a „január 31-ig” szövegrész helyébe „és a RET által megállapított rangsort a Bizottság utolsó ülését követõ 15 napon belül” szövegrész, 8. §-ának (1) bekezdésében a „február 15-éig” szövegrész helyébe „az OEP általi felterjesztés megérkezését követõ 15 napon belül” szövegrész, és a (2) bekezdésében a „február 28-áig” szövegrész helyébe „az (1) bekezdés szerinti javaslat beérkezését követõ 15 napon belül” szövegrész, 9. §-ának (5) bekezdésében a „pályázatokat” szövegrész helyébe a „befogadási kérelmeket” szövegrész, és a „március 15-ig” szövegrész helyébe „a Bizottság elsõ ülését követõ 5 munkanapon belül” szövegrész, (7) bekezdésében az „április 10-ig” szövegrész helyébe „a (6) bekezdés szerinti javaslat beérkezését követõ 15 napon belül” szövegrész, 10. §-ának (2) bekezdésében „Az (1) bekezdés szerinti esetben” szövegrész helyébe „A Tv. 3. §-ának (7) bekezdése szerinti esetben akkor, ha a megfelelõ ellátás biztosítása a meglévõ kapacitásokkal vagy struktúramódosítással, vagy átmeneti – a beutalást és elõjegyzést érintõ – rendelkezéssel nem oldható meg,” szövegrész, 14. §-ának (2) bekezdésében a „11. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11. § (3)–(4) bekezdésében” szövegrész, 17. §-ának (1) bekezdésében a „(2) bekezdésének d) pontja” helyébe a „(3) bekezdésének a) pontja” szövegrész lép.” (Kézirathiba)
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3213
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap.
Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2006. évi éves elõfizetési díja: 13 356 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. telefon/fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, telefon: 321-5971, fax: 321-5275).
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2006. évi elõfizetési díj fél évre
6678 Ft áfával
egy évre 13 356 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez.
Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ..............................................................
............................................................................ cégszerû aláírás
3214
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/39. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2006. évre: 20 664 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275).
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2006. évi elõfizetési díj egy évre: 20 664 Ft áfával. fél évre: 10 332 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás
2006/39. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ
ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2006. évi éves elõfizetés díja: 5040 Ft áfával; féléves elõfizetés: 2520 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275).
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.
Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás
3215
3216
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/39. szám
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2006. évi éves elõfizetési díj: 90 216 Ft. Egy példány ára: 207 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +184 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 06.1070 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.
