A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest,
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
2006. március 23., csütörtök
32. szám
60/2006. (III. 23.) Korm. r.
A szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény pedagógusokat és oktatókat érintõ rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 206/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2666
61/2006. (III. 23.) Korm. r.
A biológiai anyagok szabadalmi eljárás céljából való letétbe helyezésérõl és kezelésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2666
5/2006. (III. 23.) MNB r.
Új biztonsági elemekkel ellátott 1000 forintos címletû bankjegy kibocsátásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2668
12/2006. (III. 23.) EüM r.
Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2673
13/2006. (III. 23.) EüM–FMM e. r.
A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . .
2678
22/2006. (III. 23.) FVM r.
A zöldség-gyümölcs termelõi értékesítõ szervezetek támogatásáról szóló 36/2005. (IV. 22.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . .
2679
23/2006. (III. 23.) FVM r.
A 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeirõl szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2680
9/2006. (III. 23.) HM r.
A kedvezményes üdültetés rendjérõl szóló 35/2002. (V. 10.) HM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2688
12/2006. (III. 23.) IM r.
Az Igazságügyi Hivatal tevékenységével kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . .
2692
8/2006. (III. 23.) OM r.
A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirõl, valamint a térségi integrált szakképzõ központ tanácsadó testületérõl
2705
9/2006. (III. 23.) PM r.
A Rendkívüli beruházási tartalék elõirányzat átcsoportosításának rendjérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2710
11/2006. (III. 23.) AB h.
Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2714
38/2006. (III. 23.) KE h.
Egyetemi tanár felmentésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2718
1025/2006. (III. 23.) Korm. h.
A munkáltatók társadalmi felelõsségének erõsítésérõl és ezt ösztönzõ intézkedésekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2718
Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történõ technikai szám kiadásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2720
Ára: 1311,– Ft
Az Állami Számvevõszék pályázati felhívása a Nemzeti Kulturális Alap könyvvizsgálói feladatainak ellátására . . . . . . . . . . . . . . . .
2720
Az Országos Horvát Önkormányzat költségvetése 2006. évre . . . .
2722
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2724
Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2725
2666
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
II. rész JOGSZABÁLYOK
A Kormány 61/2006. (III. 23.) Korm. rendelete
A Kormány rendeletei
a biológiai anyagok szabadalmi eljárás céljából való letétbe helyezésérõl és kezelésérõl
A Kormány 60/2006. (III. 23.) Korm. rendelete
A Kormány a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:
a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény pedagógusokat és oktatókat érintõ rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 206/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 28. §-a (1) bekezdésének d) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. § A szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény pedagógusokat és oktatókat érintõ rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 206/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A továbbképzésben részt vevõ pedagógusok szállásköltsége és útiköltsége megtérítésének összege, valamint a beiratkozási költségeihez történõ hozzájárulás együttes összege nem haladhatja meg a költségvetési törvényben az adott évre a pedagógus-szakvizsga és -továbbképzés jogcímen biztosított támogatás egy fõre megállapított összegének kilencszeresét.”
1. § (1) A biológiai anyagon vagy annak alkalmazásán alapuló találmányra vonatkozó szabadalmi bejelentés céljából a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karának keretei között mûködõ Mezõgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyûjteményénél (a továbbiakban: Egyetem) a környezetre egészségügyi vagy más veszélyt nem jelentõ és a tárolásnál, tenyésztésnél különleges követelményt nem igénylõ, az Egészségügyi Világszervezet által elfogadott osztályozás szerint 1 és 2 kockázati csoportba sorolt a) baktériumok (a Streptomyces-eket is ideértve) és b) gombák, ideértve az élesztõ- és penészgombákat (a továbbiakban a)–b) pontok együtt: biológiai anyag) helyezhetõk letétbe. (2) Az Egyetem a letétbe helyezett biológiai anyagot a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történõ letétbe helyezése nemzetközi elismerésérõl szóló Budapesti Szerzõdés kihirdetésérõl szóló 1981. évi 1. törvényerejû rendeletben (a továbbiakban: Budapesti Szerzõdés), valamint a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történõ letétbe helyezése nemzetközi elismerésérõl szóló Budapesti Szerzõdés Végrehajtási Szabályzatának kihirdetésérõl szóló 21/2002. (XII. 13.) IM rendeletben (a továbbiakban: Végrehajtási Szabályzat) foglaltak szerint tárolja és kezeli.
2. § 2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet 2. §-ának felvezetõ szövegében „a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ Kht.” szövegrész helyébe „a Márton Áron Szakkollégium” szövegrész lép.
A letevõnek a letétbe helyezés céljából a biológiai anyagból: a) legalább 25 liofilezett ampullát, amely tárolt anyagnak minõsül, vagy b) legalább 3 liofilezett vagy élõ tenyészetet, amelybõl az Egyetem készít tárolható anyagot kell beküldenie az Egyetem részére.
3. § Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
(1) Az Egyetem által nyújtott szolgáltatásokért a letevõnek, illetve a szolgáltatás egyéb igénybevevõjének az
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2667
e rendelet mellékletének a)–d) pontjában meghatározott mértékû igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban együttesen: díj) kell fizetnie az Egyetem részére az Egyetem által kiállított számla alapján.
elteltével a tárolt biológiai anyagot megsemmisíti vagy a gyûjteményében elhelyezi.
(2) A díjat az Egyetemnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, a 10032000-00282857-00000000 számlaszámra kell befizetni az azonosítási adatok feltüntetésével.
6. §
(3) A díj az Egyetem bevételét képezi, és azt az Egyetem a Budapesti Szerzõdésben, a Végrehajtási Szabályzatban és az e rendeletben meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülõ költségeinek biztosítására használhatja fel. (4) A díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalási rendjérõl szóló jogszabályokban meghatározottak szerint történik. (5) A letevõ a letétbe helyezett biológiai anyagonként az e rendelet mellékletének a) pontjában meghatározott egyszeri tárolási díjat fizet az Egyetem részére. A belföldi bankszámlával rendelkezõ letevõ a tárolási díjat a számla átvételétõl számított nyolc napon belül utalja át az Egyetem (2) bekezdésben meghatározott számlájára. A belföldi bankszámlával nem rendelkezõ letevõ a tárolási díjat az Egyetem által kiállított számla alapján a letétbe helyezéskor a helyszínen készpénzben fizeti be. (6) Az e rendelet mellékletének b)–d) pontjában meghatározott díjat az ott meghatározott dokumentumok, illetve minta kiadása iránti igény benyújtásával egyidejûleg kell megfizetni az Egyetem részére. Az e rendelet mellékletének d) pontjában meghatározott díj nem tartalmazza a minta kiadásához kapcsolódó postaköltséget, azt a díjon felül kell megfizetni az Egyetem részére.
4. § Ha a letevõ a díjat nem fizeti meg, az Egyetem határidõ tûzésével felhívja a díj megfizetésére. A felhívás eredménytelensége a letét megszûnését eredményezi, a letétbe helyezett biológiai anyagot az Egyetem megsemmisíti, erre az Egyetem a felhívásban figyelmezteti a letevõt.
Az Egyetem a szabadalmi eljárás céljából letétbe helyezett biológiai anyagok tartósításával és tárolásával kapcsolatban további szolgáltatásokat (így különösen a letétbe helyezendõ biológiai anyag azonosítása, genetikai jellemzése) végezhet a letevõvel való külön megállapodás alapján, külön térítés ellenében, amely nem minõsül igazgatási szolgáltatási díjnak.
7. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a mikroorganizmus törzsek szabadalmi eljárás céljából való letétbe helyezésérõl és kezelésérõl szóló 15/1986. (IX. 17.) MÉM rendelet (a továbbiakban: MÉM rendelet), a MÉM rendelet módosításáról szóló 18/1992. (VI. 30.) FM rendelet, valamint a MÉM rendelet módosításáról szóló 49/1998. (VI. 24.) FM rendelet. (2) Az e rendelet mellékletében meghatározott díjmértéket – a Végrehajtási Szabályzat 12.2. szabályának c) pontjában foglaltak alapján – annak a Nemzetközi Iroda általi közzétételét követõ harmincadik naptól kezdõdõen és az ezt az idõpontot követõen felmerülõ díjigények tekintetében kell alkalmazni. (3) A MÉM rendelet 1. § c) pontjában meghatározott és e rendelet hatálybalépése elõtt letétbe helyezett biológiai anyagokat az Egyetem a letétbe helyezés idején hatályos jogszabályoknak megfelelõen tovább tárolja.
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
5. §
Melléklet a 61/2006. (III. 23.) Korm. rendelethez
(1) Ha a letétbe helyezett biológiai anyag a tárolás idõtartama alatt elpusztul, a letevõt errõl az Egyetem értesíti. Ebben az esetben a letevõ díjmentesen jogosult azonos biológiai anyag letétbe helyezésére.
Az e rendelet alapján biológiai anyagonként fizetendõ díjak
(2) A Végrehajtási Szabályzatban meghatározott tárolási idõtartam lejárata után az Egyetem a letevõ kérésére a letétbe helyezett biológiai anyagot a letevõ részére visszajuttatja. A letevõ erre irányuló kérelme hiányában az Egyetem a tárolás idõtartamának lejáratától számított hat hónap
a) Tárolás 150 000 Ft b) A Végrehajtási Szabályzat 8.2. szabályában említett tanúsítvány kiadása és a Végrehajtási Szabályzat 7.6. szabályában meghatározott tájékoztatás 10 000 Ft
2668
MAGYAR KÖZLÖNY
c) Életképességi bizonylat kiadása a Végrehajtási Szabályzat 10.2. szabálya e) pontjának elsõ mondatában foglalt kivétellel d) Minták kiadása a Végrehajtási Szabályzat 11.4. szabálya h) pontjának elsõ mondatában foglalt kivétellel
25 000 Ft
30 000 Ft
A Magyar Nemzeti Bank Elnökének rendeletei A Magyar Nemzeti Bank elnökének 5/2006. (III. 23.) MNB rendelete
2006/32. szám
„EZER FORINT” ismétlõdõ felirat, középen egy Corvina kódex lapjának díszítõ elemei, szövegrészei és Mátyás király címere látható. Az alapnyomat jobb felsõ részén az átnézõjel elõoldali eleme található. (3) A bankjegyen található vízjelmezõben Mátyás királyt ábrázoló árnyalatos vízjelkép látható. A képnyomat része a vízjelmezõ fölött lévõ, optikailag változó tulajdonságú festékkel (OVI) nyomtatott tagolt formájú rozetta, amelyben az „MNB” felirat látható. A rozetta és a felirat a rátekintés szögétõl függõen lila vagy arany színû. (4) A szövegtükörben az „1000 EZER FORINT MAGYAR NEMZETI BANK” feliratok, a Járai Zsigmond Adamecz Auth Henrik
új biztonsági elemekkel ellátott 1000 forintos címletû bankjegy kibocsátásáról
névaláírások, a A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 60. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következõket rendelem el:
„BUDAPEST 2005” felirat, valamint a bankjegyhamisításért való büntetõjogi felelõsségre vonatkozó záradék szövege: „A BANKJEGYHAMISÍTÁST A TÖRVÉNY BÜNTETI!”
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank az Mnbtv. 4. §-ának (2) bekezdésén alapuló jogkörében új biztonsági elemekkel ellátott 1000 forintos címletû bankjegyet bocsát ki. (2) A kibocsátás idõpontja: 2006. április 10.
2. § (1) A fehér színû bankjegypapírra nyomtatott bankjegy hossza 154 mm, szélessége 70 mm. A papír anyagában a bankjegy rövidebb oldalával párhuzamosan futó biztonsági szál található, amelyen a „MAGYAR NEMZETI BANK” felirat olvasható. A bankjegy közepén a bankjegy rövidebb oldalával párhuzamosan, a szövegtükör felületén, a rátekintés szögétõl függõen megjelenõ gyöngyház színû irizáló sávban az „1000” értékjelzés látható. (2) A bankjegy elõoldala többszínû, az oldal széléig kifutó alapnyomattal és háromszínû képnyomattal készült, amelynek összhatása kék. Az írisszerûen nyomtatott alapnyomatok a bal oldalon található vízjelmezõ körül kék és világoskék, a szövegtükör körül kék és sárga, a bankjegy jobb oldalán kék színhatásúak. A bankjegy alsó, felsõ és jobb oldalán található szegélyek mintáiban mikroírással az
olvasható. (5) A névaláírások mellett balra található a Magyar Köztársaság címere. A szövegtükör képnyomati elemeinek színe sötétzöld. (6) A képnyomat jobb oldali részén Mátyás király arcképe, balra fölötte a „MÁTYÁS KIRÁLY” felirat, jobbra alatta az „1000” értékjelzés látható. E képnyomat elemeinek színe sötétkék. (7) A bankjegy piros színû sorszáma két helyen – a bal oldalon a vízjelmezõ alatt vízszintesen, valamint a jobb oldalon az arckép mellett függõlegesen elhelyezve – található. A sorszám két betûbõl és hét számjegybõl áll. (8) A szövegtükör és a vízjelmezõ között a bankjegy rövidebb oldalával párhuzamosan, hullámvonal profilú, vörösréz színû hologram hatású fémcsík található. A fémcsík felületén, a rátekintés szögétõl függõen, ismétlõdõ elemként a Magyar Köztársaság címere, az „MNB” felirat vagy az „1000” értékjelzés látható. A fémcsík bal oldalán egysoros levélmintázat, valamint egymáshoz képest 180 fokos elforgatással ismétlõdõ „1000” értékjelzés található. A fémcsík jobb oldalán kétsoros levélmintázat látható, amelyben az „MNB” felirat ismétlõdik. A bankjegy elõoldalának képét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(9) A bankjegy hátoldala többszínû, az oldal széléig kifutó alapnyomattal és kétszínû képnyomattal készült, amelynek összhatása kék. Az írisszerûen nyomtatott alapnyomatok a jobb oldalon található vízjelmezõ körül világoskék, középen sárga, bal oldalon kék színhatásúak. (10) A bankjegy alsó, felsõ és bal oldali szegélyének mintáiban mikroírással az „EZER FORINT” felirat ismétlõdik, középen egy Corvina kódex lapjának díszítõ elemei és szövegrészei láthatóak. Az alapnyomat bal felsõ részén az átnézõjel hátoldali eleme található. (11) A képnyomat része a vízjelmezõ felett és alatt több sorban ismétlõdõ mikroírás, amelynek szövege „EZER FORINT”. A jobb oldalon a vakok és csökkent látóképességûek számára a címlet felismerhetõségét elõsegítõ jel található, amelynek színe sötétkék. (12) A képnyomat fõ motívuma a visegrádi királyi palotában található reneszánsz kút alapján készült metszet, valamint egy Corvina kódex iniciáléja. A képnyomat bal felsõ részén és az iniciálé felett az „1000” értékjelzés látható. A kút ábrázolásától jobbra a „HERCULES KÚT” és kisebb betûkkel a „VISEGRÁDI KIRÁLYI PALOTA”, alatta pedig az „EZER FORINT” feliratok olvashatók. E rajzolatok színe sötétkék. A bankjegy hátoldalának képét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
2669
(13) A bankjegy grafikai terve és elõoldalának metszete Vagyóczky Károly grafikusmûvész alakotása. A bankjegy hátoldalán látható metszetet a grafikai terv alapján Lengyel György grafikusmûvész készítette. (14) A (4) bekezdés szerinti szövegtükörben olvasható évszám és névaláírások változhatnak.
3. § (1) Ez a rendelet 2006. április 10-én lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az 1000 forintos címletû bankjegyek kibocsátásáról szóló 13/1998. (MK 64.) MNB hirdetményt és az 1000 forintos címletû bankjegyek új biztonsági elemmel történõ kibocsátásáról szóló 7/2000. (MK 104.) MNB hirdetményt visszavonom. A visszavont hirdetményekkel kibocsátott bankjegy továbbra is törvényes fizetõeszköz. A bankjegyek külsõ kiállítását e rendelet 3. és 4. melléklete tartalmazza.
Járai Zsigmond s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke
1. melléklet az 5/2006. (III. 23.) MNB rendelet 2. §-ának (8) bekezdéséhez
Az új biztonsági elemekkel ellátott 1000 forintos címletû bankjegy elõoldalának képe:
2670
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
2. melléklet az 5/2006. (III. 23.) MNB rendelet 2. §-ának (12) bekezdéséhez Az új biztonsági elemekkel ellátott 1000 forintos címletû bankjegy hátoldalának képe:
3. melléklet az 5/2006. (III. 23.) MNB rendelet 3. §-ának (2) bekezdéséhez A Magyar Nemzeti Bank által a 13/1998. (MK 64.) MNB hirdetménnyel kibocsátott 1000 forintos címletû bankjegy külsõ kiállítása 1. A bankjegy leírása: a) A fehér színû bankjegypapírra nyomtatott bankjegy hossza 154 mm, szélessége 70 mm. A papír anyagában a bankjegy rövidebb oldalával párhuzamosan futó biztonsági szál található, amelyen a „MAGYAR NEMZETI BANK” felirat olvasható. b) A bankjegy elõoldala többszínû, az oldal széléig kifutó alapnyomattal és háromszínû képnyomattal készült, amelynek összhatása kék. Az írisszerûen nyomtatott alapnyomatok a bal oldalon található vízjelmezõ körül kék és világoskék, a szövegtükör körül kék és sárga, a bankjegy jobb oldalán kék színhatásúak. A bankjegy alsó, felsõ és jobb oldalán található szegélyek mintáiban mikroírással az „EZER FORINT” ismétlõdõ felirat, középen egy Corvina kódex lapjának díszítõ elemei, szövegrészei és Mátyás király címere látható. Az alapnyomat jobb felsõ részén az átnézõjel elõoldali eleme található. c) A bankjegyen található vízjelmezõben Mátyás királyt ábrázoló árnyalatos vízjelkép látható. A képnyomat része a vízjelmezõ fölött lévõ, tagolt formájú vöröseslila színû rozetta, amelynek ellipszis rajzolatú részében található a rejtett kép, amelyen megfelelõ helyzetben az „MNB” felirat látható. d) A szövegtükörben az „1000 EZER FORINT MAGYAR NEMZETI BANK” feliratok, a Surányi Riecke Werner Kovács Álmos névaláírások, az „ELNÖK ALELNÖK ALELNÖK BUDAPEST 1998” feliratok, valamint a bankjegyhamisításért való büntetõjogi felelõsségre vonatkozó záradék szövege: „A BANKJEGYHAMISÍTÁST A TÖRVÉNY BÜNTETI!” olvasható. e) A szövegtükörtõl balra látható a Magyar Köztársaság címere. A szövegtükör képnyomati elemeinek színe sötétzöld. f) A képnyomat jobb oldali részén Mátyás király arcképe, balra fölötte a „MÁTYÁS KIRÁLY” felirat, jobbra alatta az „1000” értékjelzés látható. E képnyomat elemeinek színe sötétkék. g) A bankjegy piros színû sorszáma két helyen – a bal oldalon a vízjelmezõ alatt vízszintesen, valamint a jobb oldalon az arckép mellett függõlegesen elhelyezve – található. A sorszám két betûbõl és hét számjegybõl áll. h) A bankjegy hátoldalának leírása megegyezik az e rendelet 2. §-ának (9)–(12) bekezdéseiben foglaltakkal. i) A d) pont szerinti szövegtükörben olvasható évszám és névaláírások változhatnak.
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2671
2. A bankjegy elõoldalának képe:
3. A bankjegy hátoldalának képe:
4. melléklet az 5/2006. (III. 23.) MNB rendelet 3. §-ának (2) bekezdéséhez A Magyar Nemzeti Bank által a 7/2000. (MK 104.) MNB hirdetménnyel kibocsátott, új biztonsági elemmel ellátott 1000 forintos címletû bankjegy külsõ kiállítása 1. A bankjegy leírása: a) A fehér színû bankjegypapírra nyomtatott bankjegy hossza 154 mm, szélessége 70 mm. A papír anyagában a bankjegy rövidebb oldalával párhuzamosan futó biztonsági szál található, amelyen a „MAGYAR NEMZETI BANK” felirat olvasható. b) A bankjegy elõoldala többszínû, az oldal széléig kifutó alapnyomattal és háromszínû képnyomattal készült, amelynek összhatása kék. Az írisszerûen nyomtatott alapnyomatok a bal oldalon található vízjelmezõ körül kék és világoskék, a szövegtükör körül kék és sárga, a bankjegy jobb oldalán kék színhatásúak. A bankjegy alsó, felsõ és jobb oldalán található szegélyek mintáiban mikroírással az „EZER FORINT” ismétlõdõ felirat, középen egy Corvina kódex lapjának díszítõ elemei, szövegrészei és Mátyás király címere látható. Az alapnyomat jobb felsõ részén az átnézõjel elõoldali eleme található. c) A bankjegyen található vízjelmezõben Mátyás királyt ábrázoló árnyalatos vízjelkép látható. A képnyomat része a vízjelmezõ fölött lévõ, optikailag változó tulajdonságú festékkel (OVI) nyomtatott tagolt formájú rozetta, amelyben az „MNB” felirat látható. A rozetta és a felirat a rátekintés szögétõl függõen vöröseslila vagy sárgászöld színû.
2672
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
d) A szövegtükörben az „1000 EZER FORINT MAGYAR NEMZETI BANK” feliratok, a Surányi Török
Kissné
névaláírások, a ,,BUDAPEST 2000” felirat, valamint a bankjegyhamisításért való büntetõjogi felelõsségre vonatkozó záradék szövege: „A BANKJEGYHAMISÍTÁST A TÖRVÉNY BÜNTETI!” olvasható. e) A szövegtükörtõl balra látható a Magyar Köztársaság címere. A szövegtükör képnyomati elemeinek színe sötétzöld. f) A képnyomat jobb oldali részén Mátyás király arcképe, balra fölötte a „MÁTYÁS KIRÁLY” felirat, jobbra alatta az „1000” értékjelzés látható. E képnyomat elemeinek színe sötétkék. g) A 2000-es évszámmal ellátott bankjegyek esetében bankjegy piros színû sorszáma a jobb oldalon az arckép mellett függõlegesen elhelyezve található. A sorszám két betûbõl és hét számjegybõl áll. A bankjegy bal oldalán a vízjelmezõ alatt vízszintesen a „MILLENNIUM” felirat látható. h) A bankjegy hátoldalának leírása megegyezik az e rendelet 2. §-ának (9)–(12) bekezdéseiben foglaltakkal. i) A d) pont szerinti szövegtükörben olvasható évszám és névaláírások változhatnak. 2. A bankjegy elõoldalának képe:
3. A bankjegy hátoldalának képe:
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 12/2006. (III. 23.) EüM rendelete az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérõl A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § E rendelet elõírásait a szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók azbesztbõl vagy azbeszttartalmú termékbõl, illetve azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységbõl származó kockázatnak (azbeszt-expozíciónak) ténylegesen vagy feltételezhetõen ki vannak téve.
2673
(2) Amennyiben a munkavállalót érõ azbeszt-expozíció alkalomszerû és alacsony intenzitású, és az (1) bekezdés szerinti kockázatértékelés keretében végzett mérés eredménye egyértelmûen azt igazolja, hogy a munkaterület levegõjében az azbeszt-koncentráció nem haladja meg a 7. § szerinti azbeszt-expozíciós határértéket, úgy a 4. § (1) bekezdésében, valamint a 17. §-ban elõírtakat nem kell alkalmazni, ha a munkafolyamat: a) rövid ideig tartó, nem folyamatos karbantartási tevékenység, kizárólag nem morzsálódó, illetve nem porló anyagok felhasználásával; b) olyan nem sérült anyagok roncsolásmentes eltávolítása, amelyben az azbesztszálak szilárdan kötõdnek a beágyazó anyaghoz; c) jó állapotban lévõ azbeszttartalmú anyagok, termékek betokozása, illetve beburkolása; d) a levegõ monitorozása és ellenõrzése, valamint mintavétel valamely anyag azbeszttartalmának meghatározására. (3) Az (1) bekezdés szerinti kockázatértékelésrõl a munkáltató – az Mvt. 70. §-ának megfelelõen – konzultációt folytat a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselõkkel. A kockázatértékelést soron kívül felül kell vizsgálni, ha okkal feltételezhetõ, hogy az nem megalapozott, továbbá ha a munkavégzés körülményeiben lényeges változás történt.
4. § 2. § E rendelet alkalmazásában: a) azbesztnek minõsülnek az alábbi rostos szerkezetû szilikátok: aa) aktinolit azbeszt, CAS-szám 77536-66-4, ab) amozit (grünerit) azbeszt, CAS-szám 12172-73-5, ac) antofillit azbeszt, CAS-szám 77536-67-5, ad) krizotil azbeszt, CAS-szám 12001-29-5, ae) krokidolit azbeszt, CAS-szám 12001-28-4, af) tremolit azbeszt, CAS-szám 77536-68-6; b) azbeszttartalmú termék: az olyan termék, amely az a) pont szerinti rostok valamelyikét tartalmazza; c) levegõtisztasági vizsgálat: azbeszttel vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységgel összefüggésben a munkahelyen, illetve a munkavégzés hatókörében a levegõben található azbesztrostok mennyiségének meghatározására végzett mérés.
3. § (1) Minden olyan tevékenység esetében, amikor azbeszt-expozíció kockázata feltételezhetõ, a munkáltató köteles az Mvt. 54. §-a szerinti kockázatértékelést elvégezni, amelybõl megállapítható a munkavállalót érõ azbeszt-expozíció jellege és mértéke.
(1) Az 1. § szerintinek minõsülõ tevékenységet a munkáltatónak a munka megkezdése elõtt 15 nappal írásban be kell jelentenie az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) munkavégzés helye szerint területileg illetékes városi, fõvárosi kerületi intézetének (a továbbiakban együtt: városi intézet) nyilvántartásba vétel céljából. (2) A bejelentés adattartalma a következõ: a) a munkáltató neve, székhelye, elérhetõsége; b) a munkavégzés pontos helye; c) a kezelt azbeszt fajtája és mennyisége; d) az azbeszttel kapcsolatos tevékenységek és eljárások; e) az érintett munkavállalók száma; f) a munkavégzés kezdete és idõtartama; g) a munkavállalókat érõ azbeszt-expozíció korlátozására megtett, illetve tervezett intézkedések; h) azbesztmentesítés esetén a munkahelyen, illetve annak közvetlen környezetében egyidejûleg folytatott tevékenységek; i) az azbesztszennyezettség mértékének ellenõrzését végzõ, a 6. § (3) bekezdés szerinti szervezet. (3) Azbeszttartalmú épület bontása, valamint azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek építménybõl, létesítménybõl, szerkezetbõl, jármûbõl (hajóból) történõ eltávo-
2674
MAGYAR KÖZLÖNY
lítása esetén a bejelentéshez a 11. §-ban elõírt munkatervet mellékelni kell. (4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést 3 példányban kell benyújtani, a bejelentés nem mentesít a külön jogszabályban az azbeszttel mint veszélyes, rákkeltõ anyaggal kapcsolatos más jelentési kötelezettség alól. (5) A munkavállaló, a munkavédelmi képviselõ, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa jogosult a munkáltató által bejelentett adatokba betekinteni. (6) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti bejelentést követõen a munkakörülményekben bekövetkezõ változás várhatóan megnöveli az azbesztbõl, illetve azbeszttartalmú termékbõl származó por-expozíciót, úgy új bejelentést kell benyújtani. (7) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésrõl a városi intézet három munkanapon belül értesíti a területileg illetékes munkabiztonsági, valamint környezetvédelmi hatóságot. A bejelentésekrõl a városi intézet naprakész nyilvántartást vezet. (8) Közmû meghibásodása miatt végzett, elõre nem tervezhetõ, azbeszt-expozíció kockázatával járó munkavégzés esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentést a munka megkezdését követõ három munkanapon belül kell megtenni.
5. § (1) Az 1. § szerinti tevékenység során a munkavállalókat érõ, azbesztbõl vagy azbeszttartalmú termékbõl származó por-expozíciót a lehetõ legalacsonyabbra, de mindenképpen a 7. §-ban megállapított határérték alá kell csökkenteni. (2) A munkavállalókat érõ azbeszt-expozíciót elsõsorban a következõ intézkedések alkalmazásával kell csökkenteni: a) a munkahelyen azbeszt hatásának ténylegesen vagy feltételezhetõen kitett munkavállalók létszámát a munka elvégzéséhez szükséges lehetõ legalacsonyabb számban kell meghatározni és tartani, b) az egyes munkafolyamatokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy ne keletkezzen azbesztpor, illetve ha ez elkerülhetetlen, akkor meg kell akadályozni az azbesztpornak a levegõbe jutását, c) az azbeszt kezelésére szolgáló helyiséget és berendezést úgy kell kialakítani, hogy rendszeresen és hatékonyan (pormentesen) tisztítható és karbantartható legyen, d) az azbesztet, illetve a port kibocsátó azbeszttartalmú terméket megfelelõen zárt csomagolásban kell tárolni és szállítani, e) az azbesztet tartalmazó vagy azzal szennyezett hulladék biztonságos összegyûjtésérõl, tárolásáról és a munkahelyrõl történõ mielõbbi eltávolításáról – beleértve a légmentesen záró, olvashatóan, a dolgozó számára érthetõ nyelven felcímkézett (feliratozott) edényzet használatát – gondoskodni kell,
2006/32. szám
f) a munkavégzés során keletkezõ azbeszttartalmú hulladékot tartalmazó zárt tartályokat a veszélyes hulladékok kezelésére és tárolására vonatkozó külön jogszabály szerint kell kezelni és a munkahelyrõl eltávolítani.
6. § (1) Az elsõ kockázatértékelés eredményétõl függõen – a 7. § szerinti határérték betartása érdekében – a munkahelyi levegõ azbeszt-koncentrációjának mérését rendszeresen, de legalább háromhavonta, a technológia megváltoztatása esetén soron kívül el kell végezni. A mérések gyakorisága évi egyre csökkenthetõ, ha a) a munkahelyi tevékenységben nem történt jelentõs változás, és b) a megelõzõ két mérés során a légtér azbesztszennyezettsége nem lépte túl a 7. § szerinti határérték-koncentráció felét. (2) A mintavételt úgy kell végezni, hogy az az egyes munkavállalókat érõ azbeszt-expozíció tekintetében jellemzõ legyen. A mintavételt a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselõkkel történõ konzultációt követõen kell elvégezni. (3) A (2) bekezdés szerinti mintavételt, azbeszt-azonosítást, a (7) bekezdésben és a 7. §-ban meghatározott határérték betartására irányuló mérést a tevékenységre akkreditált laboratórium végezhet. (4) A mintavétel idõtartamát úgy kell meghatározni, hogy a mérések vagy az idõvel súlyozott számítások alapján jellemzõ expozíció legyen megállapítható a 8 órás referenciaidõre (1 mûszak) vonatkoztatva. (5) A munkahelyi levegõ azbeszttartalmának mérését a WHO által ajánlott fáziskontraszt-mikroszkópos módszerrel [A levegõ szálkoncentrációjának meghatározása. Ajánlott, fáziskontraszt-optikai mikroszkópos (membránszûrõs) módszer] WHO, Genf, 1997. (ISBN 92 4 154496 1) vagy más, ezzel egyenértékû eredményt biztosító módszerrel kell elvégezni. (6) Az (5) bekezdés szerinti mérés esetén azokat a rostokat kell figyelembe venni, amelyek 5 mikrométernél hosszabbak, szélességük 3 mikrométernél kevesebb, a hosszúság és a szélesség aránya 3:1-nél nagyobb. (7) Az azbesztbontás és -mentesítés után végzett levegõtisztasági vizsgálatra az (5) bekezdés szerinti módszer alkalmazandó, a megengedett azbesztrost-koncentráció 0,01 rost/cm3.
7. § A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalót érõ azbeszt-expozíció idõvel súlyozott átlaga 8 órás idõtartamra vonatkoztatva ne haladja meg a 0,1 rost/cm3-t.
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 8. §
(1) A 7. § szerinti határérték túllépése esetén a munkáltatónak ennek okát meg kell állapítania és a lehetõ leghamarabb meg kell tennie a megfelelõ intézkedéseket a túllépés megszüntetésére. Az érintett területen a munkavégzés csak a munkavállalók védelmére tett megfelelõ intézkedést követõen folytatható. (2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést követõen – eredményességének ellenõrzése érdekében – ismételten meg kell határozni a levegõ azbeszt-koncentrációját. (3) Ha az azbeszt-expozíció más eszközökkel nem csökkenthetõ, és a határérték betartásához a munkavállaló légzésvédelmét szolgáló egyéni védõeszköz (a továbbiakban: légzésvédõ eszköz) viselése szükséges, a viselés idõtartamát csak a feltétlenül szükséges, lehetõ legrövidebb idõre kell korlátozni. Az ilyen védõeszköz viselésével járó munkavégzés esetén megfelelõ pihenõidõket kell beiktatni. (4) A (3) bekezdés szerinti légzésvédõ eszköz viselésével folyamatosan végezhetõ munka, valamint az azt követõ pihenõidõ idõtartamát a munkavégzés helyének jellemzõi (fizikai és klimatikus körülmények), a végzett munka nehézségi foka és a védõeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevételével, a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselõkkel folytatott konzultációt követõen kell meghatározni. (5) Az egyéni védõeszköz juttatásakor a munkavállalók munkahelyen történõ egyéni védõeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeirõl szóló külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe véve kell eljárni. Az egyéni védõeszköz kiválasztása az Mvt. szerinti munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minõsül.
9. § (1) A bontási, valamint a karbantartási munkák megkezdése elõtt a munkáltató minden szükséges információt beszerez és intézkedést megtesz a feltehetõen azbeszttartalmú anyagok azonosítása érdekében. (2) Ha valamely építményben vagy anyagban az azbeszt jelenléte feltételezhetõ, úgy az ellenkezõje bizonyításáig azt azbesztet tartalmazónak kell tekinteni.
10. § (1) Az olyan azbeszttel vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenység esetén (pl. bontás, eltávolítás, javítás, karbantartás), amikor az alkalmazott megelõzõ intézkedések ellenére a 7. §-ban megadott határérték túllépése elõfordulhat, a munkáltatónak a munkavállalók egészségvé-
2675
delmét biztosító további intézkedéseket kell tennie. Így különösen a munkáltatónak: a) el kell látnia a munkavállalót a megfelelõ egyéni védõeszközzel, szükség esetén légzésvédõ eszközzel is, b) figyelmeztetõ jelzést kell elhelyeznie, amely mutatja, hogy a 7. §-ban megadott határérték túllépése elõfordulhat, továbbá c) az azbesztbõl vagy az azbeszttartalmú termékbõl keletkezõ pornak a munkavégzés helyén kívülre terjedését meg kell akadályoznia. (2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedésekrõl a munkáltatónak a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselõkkel elõzetesen konzultálnia kell. (3) A munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott valamennyi egyéni védõeszközt a munkáltató által elõírt módon viselni.
11. § (1) Azbesztet, azbeszttartalmú terméket tartalmazó épület, létesítmény, szerkezet bontása, illetve azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek építménybõl, létesítménybõl, szerkezetbõl, jármûbõl (hajóból) történõ eltávolítása elõtt a munkáltatónak munkatervet kell készítenie. A munkáltató a munkatervben meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét – az azbeszt eltávolításával és a hulladék kezelésével kapcsolatosan tekintettel a környezet védelmére is – garantálják. A munkatervet a 4. § (2) bekezdés szerinti bejelentéshez mellékelni kell. (2) Az (1) bekezdés szerinti munkatervnek legalább a következõket kell tartalmaznia: a) a munkavégzés pontos helye, b) a munka jellege és várható idõtartama, c) az azbeszt, illetve az azbeszttartalmú termék eltávolításának kötelezettsége a bontási munka megkezdése elõtt, kivéve, ha az elõzetes eltávolítás ésszerûtlen – mert nagyobb kockázatot jelentene a munkavállalók részére, mint az eredeti helyén hagyása –, úgy ennek indokolása, d) a bontási technológia, illetve az alkalmazott módszerek részletes leírása, az alkalmazott munkaeszközök és a karbantartásukat tanúsító igazolások, e) a 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyéni védõeszköz szükségessége, kiválasztásának szempontjai, f) a munkavállalók védelmére és dekontaminálására, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére szolgáló eszközök felsorolása, jellemzése, g) az azbesztbõl, illetve azbeszttartalmú termékbõl keletkezõ pornak a munkaterületen kívülre jutásának megakadályozására szolgáló intézkedések, h) a tevékenység befejezését követõen az azbesztexpozíció megszûnésének igazolása levegõtisztasági vizsgálattal,
2676
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
i) nyilatkozat arról, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges, 12. § szerinti szakmai ismeretek biztosítottak.
14. §
(3) A munkaterv munkavédelmi és munkabiztonsági elõírásainak elkészítése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minõsül.
(1) Minden, az 1. § szerinti tevékenység esetében a munkáltató intézkedik annak biztosítására, hogy a) az a munkaterület, ahol a fenti tevékenységet végzik: aa) egyértelmûen legyen körülhatárolva és figyelmeztetõ jelzésekkel ellátva, ab) csak azon munkavállaló számára legyen hozzáférhetõ, akinek munkája vagy kötelezettsége teszi szükségessé az oda történõ belépést, ac) olyan területnek minõsüljön, ahol tilos a dohányzás; b) jelöljenek ki olyan területet, ahol a munkavállaló azbesztporral történõ szennyezõdés kockázata nélkül étkezhet és ihat; c) a munkavállalót a megfelelõ egyéni védõeszközzel, szükség esetén védõöltözettel is ellássák, amelyet ca) a munkaterületrõl kivinni – a tisztítás céljából történõ elszállítást kivéve – tilos, cb) az utcai ruházattól elkülönítetten kell tárolni; d) fekete-fehér rendszerû öltözõ, mosdó, zuhanyzó és illemhely álljon a munkavállalók rendelkezésére; e) a védõeszközöket erre kijelölt, elkülönített helyen tárolják; f) a védõeszközöket minden használat után ellenõrizzék és tisztítsák, a hibás védõeszközt az újbóli használat elõtt megjavítsák vagy kicseréljék.
12. § (1) Azbeszttel, azbeszttartalmú termékkel végzett bontási vagy mentesítési munka megkezdése elõtt a munkáltatónak nyilatkoznia kell, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai ismeretek biztosítottak, illetve építési engedélyezéshez kötött tevékenység végzésére jogosult. (2) A szakmai ismeret biztosítottnak tekinthetõ, ha a munkáltató a tevékenység végzését megelõzõ három évben rendszeresen és igazolhatóan az (1) bekezdés szerinti bontási vagy mentesítési tevékenységet végzett.
13. § (1) A munkáltató az Mvt. 55. §-a szerint gondoskodik a ténylegesen vagy feltételezhetõen azbeszt-expozíciónak kitett munkavállalók oktatásáról. Az oktatásról a munkába lépéskor, azt követõen évente egy alkalommal, valamint a munkakörülmények jelentõs megváltozása esetén soron kívül kell gondoskodni. Az oktatásra vonatkozóan a foglalkozási eredetû rákkeltõ anyagok elleni védekezésrõl és az általuk okozott egészségkárosodások megelõzésérõl szóló külön jogszabály elõírásait is figyelembe kell venni. (2) Az oktatásnak a munkavállalók számára jól érthetõnek kell lennie, és lehetõvé kell tennie a megelõzéshez, az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek és készség megszerzését, különös tekintettel a következõkre: a) az azbeszt tulajdonságai és hatásai az egészségre, ideértve a dohányzásnak ezt erõsítõ (szinergista) hatását, figyelemmel a daganatos betegségek késõi halmozódására, b) a feltehetõen azbesztet tartalmazó termék-, illetve anyagfajták, c) a feltehetõen azbeszt-expozícióval járó munkafolyamatok, és az expozíció minimalizálására szolgáló megelõzõ intézkedések jelentõsége, fontossága, d) a biztonságos munkavégzés módszerei, ellenõrzések és védõeszközök, e) a légzésvédõ eszköz szerepe, típusai, kiválasztása, alkalmazásának korlátai és helyes használatának szabályai, f) váratlan veszélyhelyzet esetén követendõ eljárások, g) dekontaminációs eljárások, h) a hulladékártalmatlanítás, i) az orvosi vizsgálatok rendje, jelentõsége és szerepe a megelõzésben.
(2) Ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti tisztítható védõöltözet tisztítását nem a munkáltató végzi, úgy azt csak ehhez megfelelõ felszereléssel rendelkezõ tisztító végezheti, ahová azt zárt tartályban kell szállítani. (3) Amennyiben a munkavégzéssel összefüggésben egyéni védõeszköznek nem minõsülõ ruházat azbeszttel szennyezõdik, úgy tisztításáról a (2) bekezdés szerint kell gondoskodni.
15. § (1) Az 1. § szerinti tevékenység esetében a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállalók és a munkavédelmi képviselõk megfelelõ tájékoztatást kapjanak az alábbiakról: a) az azbesztbõl, valamint az azbeszttartalmú termékbõl származó por-expozíció lehetséges egészségkárosító hatásai, b) az elõírt határérték és a levegõben az azbeszt-koncentráció ellenõrzésének szükségessége, c) a higiéniai követelmények, ideértve a dohányzástól való tartózkodás szükségességét is, d) a védõfelszerelés és -öltözet viselése és használata tekintetében teendõ biztonsági intézkedések, e) az azbeszt-expozíció lehetõ legalacsonyabb szintre történõ csökkentésére szolgáló különleges óvintézkedések.
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az (1) bekezdésben elõírtakon felül a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállalók és a munkavédelmi képviselõk a) megismerhessék a levegõ azbeszttartalmának mérési eredményeit, és megfelelõ felvilágosítást kapjanak ezen eredmények jelentõségérõl; b) a 7. § szerinti határértéket meghaladó azbeszt-koncentráció esetén a lehetõ leghamarabb tájékoztatást kapjanak a túllépés okáról, a megszüntetésére teendõ intézkedésrõl konzultáljanak, illetve sürgõs esetben a megtett intézkedésrõl tájékoztatást kapjanak.
2677
(6) A munkavállaló, illetve a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának a (4) bekezdés szerinti döntése felülvizsgálatát a foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatótól kérheti. (7) A kizárólag a 3. § (2) bekezdés szerinti kockázatnak kitett munkavállalók egészségügyi alkalmasságának elbírálását az (1)–(6) bekezdésben írtaktól eltérõen, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló jogszabály elõírásai szerint kell végezni.
17. § 16. § (1) Az azbeszt-expozícióban történõ foglalkoztatás elõtt és a foglalkoztatás során a munkavállaló munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatát és véleményezését, beleértve a záróvizsgálatot is, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl, valamint a foglalkozási eredetû rákkeltõ anyagok elleni védekezésrõl és az általuk okozott egészségkárosodások megelõzésérõl szóló külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell elvégezni. A vizsgálatnak ki kell terjednie a légzésfunkció vizsgálatára és a mellkas évenkénti röntgenvizsgálatára. (2) Az azbeszt-expozícióban foglalkoztatott munkavállalók orvosi vizsgálatánál figyelembe veendõ különös szempontokat a melléklet tartalmazza. (3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az azbesztexpozíciónak kitett munkavállalóról a külön jogszabály szerint vezeti az egészségügyi dokumentációt. Az egészségügyi dokumentáció másolatát kérésre az illetékes egészségügyi hatóság rendelkezésére kell bocsátani. A munkavállaló számára biztosítani kell a rá vonatkozó egészségügyi dokumentáció megismerésének lehetõségét. (4) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot végzõ foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa javaslatot tesz a munkavállaló számára szükséges egyéni védõ- és megelõzõ intézkedésekre, ami szükség esetén a munkavállalónak az azbeszt-expozíció alóli kivonása is lehet. (5) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa a munkavállalóknak a) tájékoztatást ad és javaslatot tesz az egészségi állapotuk alapján indokolt minden olyan vizsgálati lehetõségrõl, amelyen az azbeszt-expozíció megszûnését követõen részt vehetnek, b) javaslatot tesz az egészségi állapotuk orvosi ellenõrzésének az azbeszt-expozíció megszûnését követõ folytatására mindaddig, amíg azt a munkavállaló egészségének védelme érdekében szükségesnek tartja.
Az azbeszt-expozíciónak kitett munkavállalókról a munkáltató nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetésére és megõrzésére a foglalkozási eredetû rákkeltõ anyagok elleni védekezésrõl és az általuk okozott egészségkárosodások megelõzésérõl szóló külön jogszabály elõírásait kell alkalmazni.
18. § Az azbeszt okozta foglalkozási eredetû megbetegedéseket (azbesztózis és mesothelioma) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentésérõl és kivizsgálásáról szóló külön jogszabály elõírásai szerint jelenti és tartja nyilván.
19. § Az alkalomszerû és alacsony intenzitású expozíció meghatározására az ÁNTSZ Fodor József Országos Közegészségügyi Központ gyakorlati útmutatót dolgoz ki. Az útmutatót az ÁNTSZ elektronikus formában is közzéteszi.
20. § (1) Ez a rendelet 2006. április 15-én lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a foglalkozási eredetû rákkeltõ anyagok elleni védekezésrõl és az általuk okozott egészségkárosodások megelõzésérõl szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 22. §-a (5) bekezdésének c) és e) pontja, valamint 4. számú melléklete. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. a) 2. §-a p) pontjának „veszélyes anyagok jegyzékének közreadásáról szóló EüM tájékoztatóban” szövegrésze he-
2678
MAGYAR KÖZLÖNY
lyébe a „veszélyes anyagok jegyzékérõl szóló rendeletében” szövegrész lép, b) 17. §-ának „40 évig” szövegrésze helyébe az „50 évig” szövegrész lép, c) 20. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „20. § (1) Azbeszttel történõ munkavégzés esetén e rendelet elõírásait az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérõl szóló külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A vinil-klorid monomerre vonatkozó különleges elõírásokat az 5. számú melléklet tartalmazza.”
21. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 83/477/EGK irányelve (1983. szeptember 19.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérõl (második egyedi irányelv a 80/1107/EGK irányelv 8. cikke értelmében), az azt módosító 91/382/EGK tanácsi irányelv (1991. június 25.), valamint Európai Parlament és Tanács 2003/18/EK irányelve (2003. március 27.); b) a Tanács 98/24/EK irányelve (1988. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelmérõl [tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében], 13. cikk (2) bekezdés; c) a Tanács 87/217/EGK irányelve (1987. március 19.) az azbeszt által okozott környezetszennyezés megelõzésérõl és csökkentésérõl, 7. cikk második francia bekezdés.
Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter
Melléklet a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelethez Különös szempontok az azbeszt-expozíciónak kitett munkavállalók munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatához 1. A jelenlegi ismeretek szerint az azbeszt-expozíció a következõ betegségeket okozhatja: – azbesztózist, – mesotheliomát, – hörgõkarcinómát, – gyomor-bélcsatorna karcinómát.
2006/32. szám
E megbetegedéseket külön jogszabály szerint be kell jelenteni és ki kell vizsgálni. 2. Az azbeszt-expozícióban foglalkoztatott munkavállalók vizsgálatát végzõ orvosnak ismernie kell az egyes munkavállalókat érintõ expozíció feltételeit és körülményeit. 3. A munkavállalók orvosi vizsgálatát a foglalkozás-orvostan elveinek és gyakorlatának megfelelõen kell elvégezni. A vizsgálatnak magába kell foglalnia legalább a következõ intézkedéseket: – nyilvántartás vezetése a munkavállaló kórtörténetérõl, korábbi foglalkozásairól, munkaköreirõl, – személyes kikérdezés, – általános klinikai vizsgálat, különös tekintettel a mellkas vizsgálatára, – légzésfunkciós vizsgálatok. 4. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa dönt a további vizsgálatokról, illetve javaslatot tesz további vizsgálatokra (pl. köpetcitológiai vizsgálat, CT) a foglalkozás-orvostan mindenkori állásának megfelelõen.
Az egészségügyi miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 13/2006. (III. 23.) EüM–FMM együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet módosításáról A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. §-a (4) bekezdésének da)–db) pontjaiban, valamint a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el:
1. § A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet 1. számú melléklete 1.2.2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„1.2.2. Rostszerkezetû porok megengedett koncentrációi rost/cm3-ben Megnevezés (CAS-számok)
Megengedett koncentráció (rost/cm3)
Azbeszt
aktinolit (77536-66-4) amozit (12172-73-5) antofillit (77536-67-5) krizotil (12001-29-5) krokidolit (12001-28-4) tremolit (77536-68-6) akár magában, akár elegyítve betiltott* Egyéb Üveg, ásvány, kerámia, rostszerkezetû mûanyag porok
0,1 (idõvel súlyozott átlag 8 órára vonatkoztatva)
1,0
* Az azbeszt valamennyi formájának elõállítása, felhasználása Magyarországon tiltott. [Lásd: 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet]”
2679 2. §
Az R. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § Elfogadott mûködési programmal rendelkezõ véglegesen elismert TÉSZ-ek 2005-re vonatkozóan a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésérõl szóló, 1996. október 28-i 2200/1996/EK tanácsi rendelet 15. cikk (6) bekezdésének alapján támogatást vehetnek igénybe mûködési alapjuk kiegészítésére. A támogatás mértéke a tagok által a mûködési alapba tárgyévben befizetett hozzájárulás mértékének ötven százaléka, de legfeljebb az értékesített termék értékének 2,05%-a.”
3. §
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 22/2006. (III. 23.) FVM rendelete
Az R. 5. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Az elõzetesen elismert TÉSZ-ek támogatásának igénylése tekintetében a VR1 az irányadó azzal, hogy a támogatást az elismerési terv éves periódusait követõen lehet igényelni, arra az idõszakra vonatkozóan, amelyre korábban e rendelet alapján nem igényeltek támogatást. A véglegesen elismert TÉSZ-ek támogatásának igénylése tekintetében a mûködési alapok, a mûködési programok és a pénzügyi hozzájárulás tekintetében a 2200/1996/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. augusztus 11-i 1433/2003/EK bizottsági rendelet az irányadó. (2) A támogatás iránti kérelmet a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH) kell benyújtani. A kérelem benyújtására vonatkozó formanyomtatványt és kitöltési útmutatót az MVH a www.mvh.gov.hu honlapon legkésõbb 2006. március 31-ig teszi közzé.”
a zöldség-gyümölcs termelõi értékesítõ szervezetek támogatásáról szóló 36/2005. (IV. 22.) FVM rendelet módosításáról
4. §
2. § Ez a rendelet 2006. április 15-én lép hatályba. Dr. Rácz Jenõ s. k.,
Csizmár Gábor s. k.,
egészségügyi miniszter
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A zöldség-gyümölcs termelõi értékesítõ szervezetek támogatásáról szóló 36/2005. (IV. 22.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A támogatás forrása 2006. évben a központi költségvetésben a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 5. Egyes speciális szövetkezetek (TÉSZ, BÉSZ) támogatása jogcím alatt elkülönített pénzösszeg.”
Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése tekintetében a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény rendelkezései az irányadóak.”
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
2680
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 23/2006. (III. 23.) FVM rendelete a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrárés vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeirõl szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet módosításáról Az agrárgazdaság fejlesztésérõl szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. §-a (2) bekezdésének ba) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § A 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeirõl szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 114. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „114. § (1) A 113. § (1) bekezdésében szereplõ éves marketingprogram keretösszege felhasználható a termelõk közösségi szervezetei, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók részére a miniszter által jóváhagyott alapítási célok megvalósítására vállalkozói és/vagy megbízási és/vagy támogatási szerzõdések alapján. (2) Forrás biztosítható az AMC Kht. saját szervezete által alapítási céljainak megvalósítása érdekében felmerülõ mûködési költségeire.”
2006/32. szám
százhúsz forint, amely legfeljebb 3,5 millió darab vágósertés után igényelhetõ.” (2) Az FVM rendelet 122. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A támogatás mértéke a vágóbaromfi és baromfihús esetében a levágott és az MSZ 6918/1997 vágóbaromfi szabvány alapján a vágóüzemi, ún. szalagon történõ minõsítés során I., illetve II. minõségi osztályba sorolt és az e rendelet 14. számú mellékletének táblázatában felsorolt vágóbaromfi élõtömege, valamint a továbbfeldolgozó üzem által az elõállításra kerülõ termékbe való bedolgozás céljából megvásárolt, az e rendelet 14. számú mellékletében szereplõ vágóbaromfiból elõállított baromfihús után 1,32 Ft/kg, amely mindösszesen legfeljebb négyszáz millió kilogramm vágóbaromfi és baromfihús után igényelhetõ. A támogatható mennyiséget a Baromfi Terméktanács (a továbbiakban: BTT) javasolja.”
4. § Az FVM rendelet 130. §-ának (5) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [Az e rendelet 129. § és az (1) bekezdésében meghatározott támogatások igénylésekor a 16., illetve 44. számú melléklet szerinti támogatási kérelmet a benyújtást megelõzõ negyedévre vonatkozóan az MVH részére személyesen vagy postai úton, a negyedévet követõ hónap 30. napjáig lehet benyújtani, amelyhez csatolni kell:] „d) 129. §-ban meghatározott támogatás esetén a kérelmezõ nyilatkozatát arról, hogy a vágóbaromfit vágásra értékesítette, valamint az erre vonatkozó bizonylatok összesítõjét.” 5. §
2. § Az FVM rendelet 115. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „115. § Az AMC Kht. 2006. évi közösségi marketing programjának megvalósítása érdekében felmerülõ, általános forgalmi adóval növelt mûködési költségek fedezetét a minisztérium biztosítja. Az AMC Kht. a támogatást negyedévente arányos részletekben, legkorábban a tárgynegyedévet megelõzõ hónap elsõ napjától igényelheti.”
Az FVM rendelet 131. §-ának (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: (Az e rendelet 17. számú melléklete szerinti támogatási kérelmet a benyújtást megelõzõ negyedévre vonatkozóan az MVH részére személyesen vagy postai úton a negyedévet követõ hónap 30. napjáig lehet eljuttatni vagy megküldeni, amelyhez csatolni kell:) „f) a kezelõ állatorvos által kiállított jércérõl tyúkká történõ átminõsítés igazolását.”
3. §
6. §
(1) Az FVM rendelet 122. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A támogatás mértéke a vágósertés esetében vágóhídon átvett élõállat-darabonként, az elvégzett vizsgálatok után kiadott számlán szereplõ költségekbõl legfeljebb
(1) Az FVM rendelet 132. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A támogatást azok az alapanyag-termelõk igényelhetik, akik vágósertésüket ÉEF elõírásainak megfelelõ létesítménynek vagy export céljára értékesítették, és az
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
egyes állat-egészségügyi vizsgálatok díjáról szóló miniszteri rendelet mellékletében meghatározott állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatási díjakat, illetve a megfelelõ állat-egészségügyi megelõzési költségeket kifizették, és errõl számlával rendelkeznek.” (2) Az FVM rendelet 132. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az e rendelet 18. számú melléklete szerinti támogatási kérelmet a benyújtást megelõzõ negyedévre vonatkozóan az MVH részére személyesen vagy postai úton a negyedévet követõ hónap 30. napjáig lehet megküldeni, amelyhez csatolni kell:) „b) a termelõ nyilatkozatát arról, hogy a vágósertést ÉEF elõírásainak megfelelõ létesítménynek vagy export céljára értékesítette, valamint az erre vonatkozó bizonylatok összesítõjét.”
2681 9. §
(1) Az FVM rendelet 16. számú melléklete e rendelet 1. számú mellékletével egészül ki. (2) Az FVM rendelet 17. számú mellékletének Mellékletek része a következõ 3. ponttal egészül ki: (Mellékletek:) „3. A kezelõ állatorvos igazolása a jércérõl tyúkká történõ átminõsítésrõl és az átminõsítés idõpontjáról.” (3) Az FVM rendelet 18. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (4) Az FVM rendelet 26. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
10. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba.
7. § Az FVM rendelet 150. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a jogosult) „b) rendelkezik a sertés értékesítésérõl szóló számlával, illetve felvásárlási jeggyel, saját vágás esetén a vágás végrehajtását igazoló belsõ bizonylattal, amelyen szerepel a 148. § (2) bekezdése szerinti vámtarifaszám nyolc számjegyig feltüntetve (kivéve saját vágás esetén); az (1) bekezdés b)–d) pontjaiban megjelölt jogosultak esetében az alapanyag-termelõktõl történõ felvásárlást igazoló bizonylattal,”
8. § Az FVM rendelet 269/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „269/A. § (1) E jogcím alapján kamattámogatás vehetõ igénybe olyan jelzálog-hitelintézettõl vagy jelzálog-hitelintézeten keresztül a minisztérium külön közleményében megnevezett hitelintézetektõl (e jogcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: hitelintézet) felvett hitelhez, amelyet önálló helyrajzi számmal rendelkezõ legalább 1 hektár termõföld (szántó, szõlõ, gyümölcsös, valamint gyep mûvelési ágú terület) tulajdonjogának adásvétel jogcímén történõ megszerzéséhez használnak fel, legfeljebb 300 hektár vagy 6000 aranykorona értékû földtulajdon illetõség eléréséig. A kamattámogatás igénybe vehetõ osztatlan közös tulajdonban fennálló tulajdoni hányad(ok) megvásárlásához nyújtott hitelekhez is, ha az így megvásárolni kívánt – vagy már meglévõ – területek az egy helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon együttesen elérik az 1 hektárt.”
(2) Az FVM rendelet 150. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (4) bekezdése, a 151. § (3) bekezdésének e) pontja hatályát veszti. (3) A 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeirõl szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet módosításáról szóló 13/2006. (II. 7.) FVM rendelet 78. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a következõ új (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki, egyidejûleg a korábbi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik: „(3) Az FVM rendelet 152. §-a alapján az évi állatjóléti és haszon-állattartási szabályok okozta többletköltségek támogatása jogcímre a 2005. évre vonatkozóan az MVH-hoz a kérelmeket legkésõbb 2006. február 15-éig és az MVH által erre az idõszakra kiadott igazolásokat ezt követõen folyamatosan lehet az adóhatósághoz benyújtani, és azt az adóhatóság az Art.-ban foglaltaknak megfelelõen utalja ki. (4) Azok a termelõk, akiknek az MVH a 2005. évre vonatkozó támogatási kérelmét a keret kimerülése miatt elutasította, vagy a támogatás összegét arányosan csökkentette, támogatási kérelmüket – az FVM rendelet 148. §-ának (2) bekezdése szerinti keret terhére – 2006. május 15-ig ismételten benyújthatják az eredeti kérelmek benyújtásakor hatályos jogszabályok szerint. Az igénylõnek az ismételten benyújtott kérelemhez mellékelni kell az elutasításról vagy arányos csökkentésrõl szóló határozatot. Azok az igénylõk, akiknek a támogatását arányosan csökkentették, csak a támogatási összeg különbözetére jogosultak. (5) Az MVH által (4) bekezdés szerint kiadott igazolások alapján a támogatás 2007. január 1-jétõl igényelhetõ az illetékes adóhatóságtól.”
Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
2682
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
1. számú melléklet a 23/2006. (III. 23.) FVM rendelethez ,,16. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez Ikt.sz.: ......................
A02–06
Vágóbaromfi állat-egészségügyi prevenciós és gyógyszerköltségeinek támogatása TÁMOGATÁSI KÉRELEM a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet 129. §-ához Benyújtás helye: a kérelmezõ lakhelye/székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltsége 1. Az ügyfél adatai: Ügyfél neve: ..................................................................................................................... Tel.: ................................. MVH Regisztrációs száma: Adószáma: Adóazonosító jele: Lakhely/székhely címe: Levelezési címe:
........................................... (helység) .................. út/utca/tér ............. hsz. ...................................................... (helység) .................. út/utca/tér .............. hsz.
Felelõs vezetõ neve: ................................................................................................................ . Tel.: ......................... Felelõs ügyintézõ neve: ............................................................................................................ Tel.: ......................... 2. A támogatást az állat-egészségügyi prevenciós és gyógyszerköltségek alapján az alábbiak szerint kérem: Támogatás mértéke (Ft/kg)
Vágócsirke (növendék) Pecsenyeliba (max. 9 hetes) Növendék liba (min. 3 hónapos) Fiatal liba (9 héttõl 9 hónapig vágásra) Hízott liba (töméssel) Növendék pulyka (max. 3 hónapos) Növendék pulyka (min. 3 hónapos) Pecsenyekacsa (max. 2 hónapos intenzív tartásban) Hízott kacsa (töméssel)
Igényelt támogatás (Ft)
2,00 2,00 2,00 2,00 2,00 2,00 2,00 2,00 2,00 Összesen
3. Nyilatkozatok 3.1. Nyilatkozom, hogy csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó vagyok. 3.2. Nyilatkozom, hogy adó-, vám-, egészség-, nyugdíj-, társadalombiztosítási járuléktartozásom nincs. 3.3. Nyilatkozom, hogy a 129. §-ban rögzített és a 130. § (1) bekezdése szerinti támogatást ugyanazon fiatal, illetve hízott liba, valamint hízott kacsa állományra nem igényelem. 3.4. Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyõrség, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság, illetve azok szervei, továbbá a Magyar Államkincstár Rt. az általam közölt adataimat felhasználják. 3.5. Nyilatkozom, hogy a kérelem benyújtásakor költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerõs határozattal megállapított köztartozással nem rendelkezem.
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2683
Összesítõ kimutatás a csatolt bizonylatokról
Sorszám
Számlaszám
Vizsgált, kezelt baromfi (kg)
BTO szám
Igényelt támogatás (Ft)
1. 2. ... Összesen
Összesítõ kimutatás az értékesítésre vonatkozó bizonylatokról
Számlaszám
Értékesített vágóbaromfi (kg)
Értékesítés idõpontja
1.
.....
.....
.....
2.
.....
.....
.....
...
.....
.....
.....
Összesen
.....
.....
.....
Sorszám
Nyilatkozom, hogy a támogatási kérelmen és a mellékleteken feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: ................................... .................................................. kérelmezõ (cégszerû) aláírása
Igazolom, hogy a kérelmezõ a rendeletben elõírt feltételeket teljesítette. Dátum: ................................... ................................................ kezelõ állatorvos
Igazolom, hogy a vágóbaromfit Baromfi Terméktanácsi tag vágóhídnak értékesítette. Igazolom, hogy a kérelmezõ a Baromfi Terméktanács tagja és a tagságból eredõ kötelezettségeinek eleget tett. Dátum: ................................... ............................................... Baromfi Terméktanács”
2684
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
2. számú melléklet a 23/2006. (III. 23.) FVM rendelethez ,,18. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez Ikt.sz.: .............................
A05–06
Vágósertés állat-egészségügyi prevenciós és gyógyszerköltségeinek támogatása TÁMOGATÁSI KÉRELEM a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet 132. §-ához Benyújtás helye: a kérelmezõ lakhelye/székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltsége 1. Az ügyfél adatai: Ügyfél neve: ..................................................................................................................... Tel.: ................................. MVH Regisztrációs száma: Adószáma: Adóazonosító jele: Lakhely/székhely címe:
........................................... (helység) .................. út/utca/tér ............. hsz.
Levelezési címe:
...................................................... (helység) .................. út/utca/tér .............. hsz.
Felelõs vezetõ neve: ................................................................................................................ . Tel.: ......................... Felelõs ügyintézõ neve: ............................................................................................................ Tel.: ......................... 2. A támogatást vágósertés állat-egészségügyi prevenciós díjak, illetve a gyógyszeres kezelések költségeinek részleges visszatérítésére kérem. Igényelt támogatás összege: ..................... Ft. 3. Nyilatkozatok 3.1. Nyilatkozom, hogy csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó vagyok. 3.2. Nyilatkozom, hogy adó-, vám-, egészség-, nyugdíj-, társadalombiztosítási járuléktartozásom nincs. 3.3. Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyõrség, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság, illetve azok szervei, továbbá a Magyar Államkincstár Rt. az általam közölt adataimat felhasználják. 3.4. Nyilatkozom, hogy a kérelem benyújtásakor költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerõs határozattal megállapított köztartozással nem rendelkezem. 3.5. Nyilatkozom, hogy a vágósertést az élelmiszerek elõállításainak és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeirõl szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM–ESZCSM együttes rendelet elõírásainak megfelelõ létesítménynek, illetve export céljára értékesítettem. Összesítõ kimutatás a csatolt bizonylatokról Sorszám
Számlaszám
Vizsgált, kezelt vágósertés (db)
Igényelt támogatás (Ft)
1. 2. ... Összesen
..... ..... ..... .....
..... ..... ..... .....
..... ..... ..... .....
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2685
Összesítõ kimutatás az értékesítésre vonatkozó bizonylatokról
Sorszám
Számlaszám
Értékesített vágósertés (db)
Értékesítés idõpontja
1.
.....
.....
.....
2.
.....
.....
.....
...
.....
.....
.....
Összesen
.....
.....
.....
Nyilatkozom, hogy a támogatási kérelmen és a mellékleteken feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: ......................................... .................................................... kérelmezõ (cégszerû) aláírása
Melléklet: Az állat-egészségügyi vizsgálati díjról kiállított számla, illetve a gyógyszerköltségrõl kiállított számla másolata, valamint a kifizetést igazoló bizonylat másolata.”
3. számú melléklet a 23/2006. (III. 23.) FVM rendelethez ,,26. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez Ikt.sz.: .........................
N07–06 TÁMOGATÁSI KÉRELEM
a haszonállattartásra vonatkozó elõírások betartása mellett elõállított vágósertés 2006. évi termelési támogatásának igényléséhez a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet 150. §-ához Benyújtás helye: a kérelmezõ lakhelye/székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltsége 1. A kérelmezõ adatai: Ügyfél neve: ..................................................................................................................... Tel.: ................................. MVH Regisztrációs száma: Adószáma: Adóazonosító jele: Lakhely/székhely címe: Levelezési címe:
........................................... (helység) .................. út/utca/tér ............. hsz. ...................................................... (helység) .................. út/utca/tér .............. hsz.
Felelõs vezetõ neve: ................................................................................................................ . Tel.: ......................... Felelõs ügyintézõ neve: ............................................................................................................ Tel.: .........................
2686
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
2. A támogatást a vágósertés után: – alapanyag-termelõként – integrátorként – kereskedõként – szövetkezetként – termelõi csoportként kérem (tegyen X jelet a megfelelõ megnevezés mellé). Vtsz.
0103(92 19 00)
Megnevezés
Élõsertés (legalább 50 kg tömegû; másféle)
Támogatás mértéke
Leadott vágósertés (db)
Igényelt támogatás (Ft)
1800 Ft/db
Dátum: .................................... .......................................................... kérelmezõ (cégszerû) aláírása 3. Az alapanyag-termelõi nyilatkozatok 3.1.1. Nyilatkozom, hogy a leadott vágósertések hizlalás céljából legalább hatvan napig a tulajdonomban voltak, és errõl a területileg illetékes falugazdász igazolásával rendelkezem. 3.1.2. Nyilatkozom, hogy az általam leadott vágósertéseket a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet elõírásainak megfelelõen tartottam, és errõl az illetékes hatósági állatorvos igazolásával rendelkezem. 3.1.3. Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyõrség, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság, illetve azok szervei, továbbá a Magyar Államkincstár az általam közölt adataim közül nevemet (megnevezésemet), lakóhelyemet (székhelyemet), adószámomat, adóazonosító jelemet, társadalombiztosítási azonosító jelemet (társadalombiztosítási folyószámlaszámomat) felhasználják. 3.1.4. Nyilatkozom, hogy a kérelem benyújtásakor költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerõs határozattal megállapított köztartozással nem rendelkezem. Alulírott kijelentem, hogy a támogatási kérelmen és a mellékletekben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: ................................... ................................................................. alapanyag-termelõ cégszerû aláírása
3.2. Az integrátor nyilatkozatai 3.2.1. Nyilatkozom, hogy az e rendelet alapján igénybe vett támogatást az általam integráltak részére legkésõbb a folyósítást követõ harmadik munkanapon továbbadom. 3.2.2. Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyõrség, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság, illetve azok szervei, továbbá a Magyar Államkincstár az általam közölt adataim közül nevemet (megnevezésemet), lakóhelyemet (székhelyemet), adószámomat, adóazonosító jelemet, társadalombiztosítási azonosító jelemet (társadalombiztosítási folyószámlaszámomat) felhasználják. 3.2.3. Nyilatkozom, hogy a kérelem benyújtásakor költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerõs határozattal megállapított köztartozással nem rendelkezem.
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2687
3.2.4. Nyilatkozom, hogy rendelkezem a 150. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személyek 3.1.1. pont és 3.1.3. pont szerinti nyilatkozatával. Alulírott kijelentem, hogy a támogatási kérelmen és a mellékletekben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: ................................... .......................................................... integrátor cégszerû aláírása
3.3. A kereskedõ nyilatkozatai 3.3.1. Nyilatkozom, hogy az e rendelet alapján igénybe vett támogatást az alapanyag-termelõk részére legkésõbb a folyósítást követõ harmadik munkanapon továbbadom. 3.3.2. Nyilatkozom, hogy vágósertés értékesítésbõl származóan alapanyag-termelõ felé tartozásom nincs. 3.3.3. Nyilatkozom, hogy legalább egy éve folytatok vágósertés értékesítési tevékenységet. 3.3.4. Nyilatkozom, hogy a 150. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személyek 3.1.1. pont és 3.1.3. pont szerinti nyilatkozatával rendelkezem. 3.3.5. Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyõrség, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság, illetve azok szervei, továbbá a Magyar Államkincstár az általam közölt adataim közül nevemet (megnevezésemet), lakóhelyemet (székhelyemet), adószámomat, adóazonosító jelemet, társadalombiztosítási azonosító jelemet (társadalombiztosítási folyószámlaszámomat) felhasználják. 3.3.6. Nyilatkozom, hogy a kérelem benyújtásakor költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerõs határozattal megállapított köztartozással nem rendelkezem. Alulírott kijelentem, hogy a támogatási kérelmen és a mellékletekben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: ................................... .......................................................... kereskedõ cégszerû aláírása
3.4. A termelõi csoport/szövetkezet nyilatkozatai 3.4.1. Nyilatkozom, hogy az e rendelet alapján igénybe vett támogatást a termelõi csoport/szövetkezet tagjai részére legkésõbb a folyósítást követõ harmadik munkanapon továbbadom. 3.4.2. Nyilatkozom, hogy a kérelemben feltüntetett vágósertések a termelõi csoport/szövetkezet tagjaitól származnak. 3.4.3. Nyilatkozom, hogy a szövetkezet tagjai a leadott vágósertéseket hizlalás céljából legalább 60 napig tartották. 3.4.4. Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyõrség, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság, illetve azok szervei, továbbá a Magyar Államkincstár az általam közölt adataim közül nevemet (megnevezésemet), lakóhelyemet (székhelyemet), adószámomat, adóazonosító jelemet, társadalombiztosítási azonosító jelemet (társadalombiztosítási folyószámlaszámomat) felhasználják. 3.4.5. Nyilatkozom, hogy a kérelem benyújtásakor költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerõs határozattal megállapított köztartozással nem rendelkezem.
2688
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
3.4.6. Nyilatkozom, hogy rendelkezem a 150. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személyek 3.1.1. pont és 3.1.3. pont szerinti nyilatkozatával. Alulírott kijelentem, hogy a támogatási kérelmen és a mellékletekben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: ................................... .......................................................................... termelõi csoport vezetõjének/szövetkezet elnökének (cégszerû) aláírása
Melléklet: 1. A falugazdász igazolása a vágósertés hatvannapos tartásáról. [Ha az igénylõ integrátor, kereskedõ, termelõi csoport vagy szövetkezet, akkor a 150. § (1) bekezdés a) pontjában megjelöltek erre vonatkozó nyilatkozata.] 2. A települési hatósági állatorvos igazolása az értékesített vágósertések 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet szerinti tartásáról. [Ha az igénylõ integrátor, kereskedõ, termelõi csoport vagy szövetkezet, akkor a 150. § (1) bekezdés a) pontjában megjelöltek erre vonatkozó nyilatkozata.] 3. A sertés értékesítésérõl szóló számla, illetve felvásárlási jegy másolata, saját vágás esetén a vágás végrehajtását igazoló belsõ bizonylat másolata. (Integrátor, kereskedõ, termelõi csoport, szövetkezet pályázó esetén) Igazolom, hogy a kérelmezõ a rendeletben foglalt feltételeket teljesítette, e jogcímen támogatást igényelhet. Dátum: ....................................................... .......................................................... Földmûvelésügyi Hivatal”
A honvédelmi miniszter 9/2006. (III. 23.) HM rendelete a kedvezményes üdültetés rendjérõl szóló 35/2002. (V. 10.) HM rendelet módosításáról A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. § (2) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (3) bekezdésének b) pontjára, valamint a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 165. § (1) bekezdésére – a kedvezményes üdültetés rendjérõl szóló 35/2002. (V. 10.) HM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következõk szerint módosítom:
1. § Az R 3. § c), és q) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [3. § E rendelet alkalmazásában] „c) Kedvezményes üdültetési forma: az igényjogosultak és családtagjaik részére kedvezményes térítési díj ellenében biztosított támogatott üdülési lehetõség.” „q) KORK: a haderõnemi parancsnokságok és az MH Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság (a továbbiakban együtt: haderõnemi parancsnokságok) szolgálati alárendeltségébe tartozó szervezetek, illetve a HM Nemzetközi és Rendezvényszervezõ Hivatal (a továbbiakban: HM NRH) szervezeti eleme, amely elõ- és utószezonban biztosítja a kiképzési és kulturális célú rendezvények logisztikai feltételeit, fõszezonban végzi a regeneráló pihentetést, valamint az arra jogosultak családtagjainak pihentetését, továbbá a fennmaradó szabad
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
kapacitása terhére az igényjogosultak hétközi, hétvégi pihentetését.”
2689 5. §
(1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. 2. § Az R. 10/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „10/A. § (1) A KORK-ban végrehajtásra kerülõ kiképzési célú rendezvényeket az illetékes haderõnemi parancsnokság, valamint a HM NRH tervezi és szervezi. (2) A KORK-kal rendelkezõ haderõnemi parancsnokságok és HM NRH az általuk elõ- és utószezonban kiképzési célra felhasználásra nem kerülõ férõhelykereteket a 10. § (2) bekezdésben meghatározott idõpontig – más szervezet részére történõ további elosztás céljából – a HM HPF részére küldik meg, azokkal a rendezvényigényekkel együtt, amelyeket férõhely-kapacitás hiányában (saját KORK-ban) nem tudnak megtartani.”
3. § Az R. 14. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A kedvezményes üdültetésben részt vevõ igényjogosult gyermekek után három éves korig nem kell térítési díjat fizetni. A 3–12 éves gyermekek esetében a térítési díj az R. 3. számú mellékletben meghatározott felnõtt térítési díj 60%-a. Az ICC (Nemzetközi CLIMS Kemping) térítési díját a fogadó ország üdültetési szervezete állapítja meg. A kiutaztatás (szállítás) költségét a HM ReCreativ Kht. viseli, magánszemélyenként legfeljebb a mindenkori minimálbér összegéig. (3) Kedvezményes térítési díjjal teljes panziós (1 éjszaka és reggeli, ebéd, vacsora) vagy félpanziós (1 éjszaka és reggeli, vacsora) üdülés vehetõ igénybe. Felnõtt személy, pótágyas elhelyezés esetén a kétfõs elhelyezés egy fõre vetített árának 80%-át téríti.”
4. § (1) Az R 15. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A 9. §-ban szabályozott pihenési forma igénybevételére jogot adó térítésmentes kereteket a HM HPF biztosíthat.” (2) Az R 15. § (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Az illetékes haderõnemi parancsnokságok, illetve a HM NRH a KORK szolgáltatásainak igénybevételérõl minden hónap 10-éig írásos kimutatást készítenek a HM ReCreativ Kht. részére.”
(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (3) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti: az R. 3. § p) pontja, 7. §-a, 13. § (10) bekezdése, a 15. § (3) bekezdése, valamint 5. számú melléklete. (2) Az R. 3. § a) pont 3. alpontjában lévõ „Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Szociálpolitikai Alapítvány” kifejezés helyébe a „Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) MH Szociálpolitikai Közalapítvány” kifejezés, valamint a 3. § o) pontjában lévõ az „MH Szociálpolitikai Alapítvány” kifejezés helyébe az „MH Szociálpolitikai Közalapítvány” kifejezés lép. (3) Az R. 15. § (4) bekezdésében szereplõ „HM Nemzetközi Rendezvényszervezõ Hivatal” kifejezés „HM NRH” rövidítésre változik. Juhász Ferenc s. k., honvédelmi miniszter
1. számú melléklet a 9/2006. (III. 23.) HM rendelethez ,,1. számú melléklet a 35/2002. (V. 10.) HM rendelethez Keretgazda Üdültetési Szervezet 1. HM Személyzeti Fõosztály (HM, HM hivatalok, Hadkiegészítõ Parancsnokságok) 2. MK Katonai Felderítõ Hivatal 3. MK Katonai Biztonsági Hivatal 4. HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal 5. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 6. MH Szárazföldi Parancsnokság 7. MH Légierõ Parancsnokság 8. MH Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság 9. MH Budapesti Helyõrség Parancsnokság 10. Katonai Fõügyészség 11. HM Egészségügyi Parancsnokság 12. MH Híradó Parancsnokság 13. HM Közhasznú Társaságok”
2690
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
2. számú melléklet a 9/2006. (III. 23.) HM rendelethez ,,2. számú melléklet a 35/2002. (V. 10.) HM rendelethez ADATLAP Foglalási szám(4):
........................................................ Szervezet megnevezése Beutalás idĘpontja: .....................................-tól .................................-ig. ÜdülĘhely, üdülĘ megnevezése: .......................................................... Szoba kategória: ........................ Üdülés formája(2): kedvezményes belföldi, regeneráló, gyógy, kiképzés.
....................................................... alakulat bélyegzĘje, üdültetési felelĘs aláírása
AZONOSÍTÓ ADATOK A KEDVEZMÉNYRE JOGOSÍTÓ MUNKAVÁLLALÓRÓL: Név: ................................................................... R. fok.: .......................................... Szül. év, hó, nap: .......................................... Anyja neve: .................................................................................................................................... Munkahely: ...............................................................................……………………………….....
Igényjog. alapja: ……………(3)
Lakcím: ............. ir.szám: ................................................................................................................................................................... Az üdülésben önmaga is részt vesz:
igen
nem(2)
Adóazonosító jel:
AZ ÜDÜLÉSBEN RÉSZTVEVėK ADATAI: Név: ....................................................... Szül. év: ..... hó: ................................................. nap: ..... Anyja neve: Adóazonosító jel:
Igényjog. alapja: ……………..(3)
Név: ....................................................... Szül. év: ..... hó: ................................................. nap: ..... Anyja neve: Adóazonosító jel:
Igényjog. alapja: ….…………(3)
Név: ....................................................... Szül. év: ..... hó: ................................................. nap: ..... Anyja neve: Adóazonosító jel:
Igényjog. alapja: ……………(3)
Név: ....................................................... Szül. év: ..... hó: ................................................. nap: ..... Anyja neve: Adóazonosító jel:
Igényjog. alapja: …………… (3)
Kiértesítési cím / Telefon: .................................................................................................................................................................(5) Az üdülĘben történĘ elhelyezésre irányuló külön kérés (betegség, mozgáskorlátozottság): ........................................................................................................................................................................................................... Az üdülés teljes idĘtartama alatt igénybe vett ellátás típusa(6): teljes panzió: reggeli, ebéd, vacsora
félpanzió: reggeli, vacsora
Kelt: ......................., 200..... ........................... hó ..... nap
..................................................... igénylĘ aláírása
Kitöltési útmutató (1) (2)
Az ADATLAPOT a szervezeti egység üdültetési felelĘse géppel tölti ki, aki felelĘs az adatok valódiságáért. A megfelelĘ szót alá kell húzni.
(3)
Szolgálati viszony, igényjogosultság alapja (a megfelelĘ számot kell beírni): 1. hivatásos katona, 2. szerzĘdéses katona, 3. köztisztviselĘ, 4. közalkalmazott, 5. nyugállományú katona, 6. nyugdíjas köztisztviselĘ, közalkalmazott, 7. családtag, 8. önkéntes tartalékos és egyéb önköltséges jogosult, 9. unoka, X. nem igényjogosult.
(4) (5) (6)
A pozíciószámot az üdülĘ írja be. Azt a címet kell beírni, ahova az értesítést, beutaló és csekk megküldését kéri.
(3)
A választott ellátási formát alá kell húzni, a választott ellátás érvényes valamennyi résztvevĘ az üdülés teljes idĘtartamára.”
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2691
3. számú melléklet a 9/2006. (III. 23.) HM rendelethez ,,3. számú melléklet a 35/2002. (V. 10.) HM rendelethez Ft/fõ/nap Üdülõ
Annavölgy
Balatonkenese
Buják
Erdõbénye
Göd
Hajdúszoboszló Kiskenese Mátraháza KORK
Szoba kategória
faház komfort nélkül fürdõszobás szoba I-es villa II. III. A–B villa I. szálló, folyóvizes szoba WC nélkül I. szálló, fürdõszobás szoba WC nélkül III. szálló apartman IV. szálló, lakosztály I-II-IV. szálló, IV-es villa, fürdõszobás szoba fürdõszobás szoba lakosztály fürdõszobás szoba folyóvizes szoba WC nélkül lakosztály villa fürdõszobás szoba lakosztály komfortos faház fürdõszobás szoba lakosztály komfortos faház fürdõszobás szoba lakosztály lakóegység (ház, szoba) Üdülés formája
Gyermeküdülés (belföld és egyszerûsített csere) Ifjúsági szaktábor (nyelvi) Egyszerûsített csereüdülés (egyéni utazással) Egyszerûsített csereüdülés (autóbusszal, programmal) Egyszerûsített csereüdülés (légi szállítással) Lemondási díj
elõ-, utószezon
fõszezon
1200 Ft 1900 Ft 3700 Ft 3000 Ft 1600 Ft 1700 Ft 3100 Ft 2500 Ft 2100 Ft 1900 Ft 3100 Ft 1900 Ft 1600 Ft 3100 Ft 3100 Ft 1900 Ft 3100 Ft 1700 Ft 1700 Ft 3100 Ft 1700 Ft 1900 Ft 3100 Ft 1400 Ft
1350 Ft 2700 Ft 4300 Ft 3900 Ft 1800 Ft 2000 Ft 4000 Ft 3600 Ft 2900 Ft 2700 Ft 3600 Ft 2700 Ft 1800 Ft 3600 Ft 4000 Ft 2700 Ft 3600 Ft 2000 Ft 2000 Ft 3600 Ft 2000 Ft 2700 Ft 3600 Ft 1400 Ft
Térítési díj
22 100 Ft/fõ/14 nap (13 éj) 26 000 Ft/fõ/14 nap (13 éj) 2900 Ft/fõ/nap 5000 Ft/fõ/nap 8000 Ft/fõ/nap Az igénybevételt megelõzõ 14 napon belül a térítési díj 20%-a
Megjegyzés a térítési díjak alkalmazásához: 1. A térítési díjak az áfát tartalmazzák. 2. Az idegenforgalmi adót (regeneráló pihenésben résztevõknek is) a helyszínen kell téríteni, annak mértékét a táblázat nem tartalmazza. A csereüdülési programok keretében kiutazó igényjogosultak idegenforgalmi adót (az osztrák–magyar reláció kivételével) a kiutaztató szervezetnek fizetik be. 3. A szolgáltató szervezet üdülõiben az ellátás a beutaló szerinti kezdõnapon ebéddel (félpanzió esetén vacsorával) indul és a beutaló szerinti utolsó napon reggelivel fejezõdik be. 4. A kül- és belföldi gyermek- és ifjúsági táborok nevelõit és kísérõit a HM ReCreativ Kht. biztosítja. 5. A kedvezményes üdülésben a napi étkezés nyersanyag értéke a HM ReCreativ Kht. üdülõiben teljes panzió esetén 1000 Ft/fõ/nap + áfa, félpanzió esetén annak ebéd hányaddal csökkentett része, a KORK-ban a VI. számú élelmezési norma pénzértéke. 6. Egy fõ igénybevevõ esetén a kedvezményes üdülés térítési díja a kedvezményes térítési díj 120%-a. 7. A kedvezményes térítési díj a teljes panzió (reggeli, ebéd vagy úticsomag és vacsora) költségeit tartalmazza. A meleg ebéd helyett úticsomag rendelhetõ az igénybevétel elõtti nap 09.00-ig. 8. A félpanziós ellátás választása esetén az 1 fõre és 1 napra esõ kedvezményes térítési díjat 300 Ft-tal kell mérsékelni.”
2692
MAGYAR KÖZLÖNY
Az igazságügy-miniszter 12/2006. (III. 23.) IM rendelete az Igazságügyi Hivatal tevékenységével kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet 127. §-ának (1) bekezdésében, a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. §-a (2) bekezdésének g) pontjában, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. §-ának (2) bekezdésében, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. §-ának (3) bekezdésében, a polgári védelemrõl szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. §-ának (3) bekezdésében, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 13. §-ának (7) bekezdésében, 14/A. §-ának (4) bekezdésében, 135. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. §-a (2) bekezdésének l) pontjában, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény 53. §-ának c) pontjában, valamint a bûncselekmények áldozatainak segítésérõl és az állami kárenyhítésrõl szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterek, a legfõbb ügyész és a Magyar Országos Levéltár egyetértésével – a következõket rendelem el: Az igazságügyi szerveknél adományozható miniszteri elismerésekrõl szóló 8/1992. (IV. 4.) IM rendelet módosítása 1. § Az igazságügyi szerveknél adományozható miniszteri elismerésekrõl szóló 8/1992. (IV. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: ER.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A rendelet hatálya az Igazságügyi Minisztérium (ideértve az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírákat és ügyészeket is), az Igazságügyi Szakértõi és Kutató Intézetek (a továbbiakban: ISZKI), valamint az Igazságügyi Hivatal alkalmazottaira (a továbbiakban együtt: igazságügyi dolgozó), a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományának tagjaira, valamint az Igazságügyi Minisztérium tevékenységét segítõ személyekre terjed ki.” 2. § Az ER. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
2006/32. szám
„(2) Miniszteri Elismerõ Oklevélben a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományának tagja is részesülhet.”
3. § Az ER. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az igazságügyi szolgálati viszonyba az 1. §-ban felsorolt szerveknél, a bíróságoknál, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál, az ügyészségi és a büntetés-végrehajtási szerveknél, valamint az ügyvédként vagy közjegyzõként eltöltött korábbi szolgálati és munkaviszony idejét is be kell számítani. A beszámításra az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró esetében az igazságügy-miniszter, egyéb esetekben a kinevezõ vezetõ jogosult. Az Igazságügyi Hivatal alkalmazottai esetében be kell számítani a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idõt is.”
4. § (1) Az ER. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Deák Ferenc díj és a Miniszteri Elismerõ Oklevél adományozására helyettes államtitkár és fõosztályvezetõ esetében a közigazgatási államtitkár, a minisztériumi dolgozók esetében a fõosztályvezetõ, az ISZKI alkalmazottai esetében az ISZKI fõigazgatója, az Igazságügyi Hivatal alkalmazottai esetében az Igazságügyi Hivatal fõigazgatója tesz javaslatot. A javaslatot minden év január 15. napjáig kell elõterjeszteni. Az elõterjesztõ az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró esetében a javaslathoz beszerzi az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményét. (2) A Miniszteri Elismerõ Oklevél adományozására a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományának tagja esetén a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka tesz javaslatot.” (2) Az ER. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az Emberi Jogokért Emlékplakett adományozására a javaslatot minden év október 31-éig kell felterjeszteni. A javaslattételre az igazságügyi dolgozók, illetve a büntetés-végrehajtási szervezet személyi állományának tagja esetén az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni. Más személy esetén javaslatot a minisztérium politikai államtitkára, az emberi jogok védelmével kapcsolatos szakmai feladatot ellátó szervezeti egység felügyeletét gyakorló vezetõ, a minisztérium sajtófõnöke, az Igazságügyi Hivatal fõigazgatója, valamint az emberi jogok védelmét alapszabályában vállaló társadalmi szervezet legfõbb szerve tehet.”
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A szabadságvesztés és az elõzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet módosítása 5. § A szabadságvesztés és az elõzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: Bvr.) 5/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5/A. § (1) A büntetés-végrehajtási feladatok teljesítését az Igazságügyi Hivatal pártfogó felügyelõi feladatokat ellátó szervezeti egységei is segítik és támogatják a jogszabályok, valamint a bv. szervezettel kötött együttmûködési megállapodás alapján. (2) Együttmûködési megállapodást a parancsnok a megyei (fõvárosi) igazságügyi hivatal igazgatójával, az országos parancsnok az Igazságügyi Hivatal fõigazgatójával köthet. A parancsnok, illetve az igazgató által kötött együttmûködési megállapodásról az országos parancsnokot, illetve a fõigazgatót tájékoztatni kell.”
6. § A Bvr. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha az elítélttel szemben más ügyben közérdekû munka büntetés vagy pártfogó felügyelet intézkedés végrehajtása van folyamatban, az intézet a befogadásról hetvenkét órán belül tájékoztatja az elítélt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyei (fõvárosi) igazságügyi hivatal Pártfogó Felügyelõi Szolgálatát (a továbbiakban: pártfogó felügyelõi szolgálat).”
7. § A Bvr. 236. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az elõzetes letartóztatott befogadásáról az intézet öt napon belül értesíti) „d) az elõzetes letartóztatott lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes pártfogó felügyelõi szolgálatot, ha az elõzetes letartóztatottat más ügyben közérdekû munkára ítélték vagy pártfogó felügyelet alatt áll;”
Az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek polgári védelmi feladatairól szóló 27/1997. (X. 17.) IM rendelet módosítása 8. § Az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek polgári védelmi feladatairól szóló 27/1997.
2693
(X. 17.) IM rendelet (a továbbiakban: Pvr.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A rendelet hatálya az Igazságügyi Minisztériumra, az igazságügy-miniszter felügyelete alá tartozó Igazságügyi Hivatal központi és területi szervezeti egységeire (a továbbiakban: Igazságügyi Hivatal), az Igazságügyi Szakértõi és Kutató Intézetekre (a továbbiakban: ISZKI), az Országos Fordító és Fordításhitelesítõ Iroda Részvénytársaságra és a területi igazgatóságokra (a továbbiakban: OFFI Rt.), a büntetés-végrehajtási szervezetre (a továbbiakban együtt: intézmények), valamint e szerveknél közszolgálati, igazságügyi alkalmazotti, hivatásos szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban állókra (a továbbiakban együtt: munkavállalók), továbbá a büntetés-végrehajtás õrizetében lévõ fogvatartottakra (a továbbiakban: fogvatartottak) terjed ki.”
9. § (1) A Pvr. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az Igazságügyi Minisztérium, az Igazságügyi Hivatal, az ISZKI és az OFFI Rt. polgári védelmi feladatainak irányítását az e feladattal megbízott fõcsoportfõnök (a továbbiakban: fõcsoportfõnök) látja el.” (2) A Pvr. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az Igazságügyi Minisztériumban a Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Fõosztály e feladattal megbízott dolgozója hangolja össze az egyes hivatali egységek polgári védelmi szakfeladatait, továbbá a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Igazságügyi Hivatal, az ISZKI és az OFFI Rt. ezirányú feladatait.”
Az igazságügy-miniszter felügyelete alá tartozó szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 10/2000. (IV. 28.) IM rendelet módosítása 10. § Az igazságügy-miniszter felügyelete alá tartozó szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 10/2000. (IV. 28.) IM rendelet (a továbbiakban: Ker.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A rendelet hatálya az Igazságügyi Minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium), az igazságügy-miniszter felügyelete alá tartozó Igazságügyi Hivatal központi és területi szervezeti egységeire (a továbbiakban: Igazságügyi Hivatal), az Igazságügyi Szakértõi és Kutató Intézetekre (a továbbiakban: ISZKI), az Országos Fordító és Fordításhitelesítõ Iroda Részvénytársaságra (a továbbiakban: OFFI Rt.) és a területi igazgatóságokra, a büntetés-végrehajtási szervezetre (a továbbiakban együtt: igazságügyi
2694
MAGYAR KÖZLÖNY
szervek), valamint e szerveknél közszolgálati, igazságügyi alkalmazotti, hivatásos szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban állókra (a továbbiakban együtt: munkavállalók), továbbá a büntetés-végrehajtás õrizetében lévõ fogvatartottakra (a továbbiakban: fogvatartottak) terjed ki.”
11. § A Ker. 4. § (2) bekezdése c) pontjának cc) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [c) a Kormány ... elrendeli] „cc) a helyzet függvényében az élet- és vagyonmentés végrehajtását, a büntetés-végrehajtási szerv áttelepítését, az ISZKI, az Igazságügyi Hivatal, valamint az OFFI Rt. és a területi igazgatóságok mûködésének felfüggesztését,”
2006/32. szám
„1. § A rendelet hatálya az Igazságügyi Hivatal pártfogó felügyelõi feladatokat ellátó szervezeti egységeire terjed ki.”
14. § A Pfr. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § Ha az ügyész vagy a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban a bíróság és a büntetés-végrehajtási bíró együtt: bíróság) pártfogó felügyelõi vélemény beszerzését rendeli el, annak elkészítésére a terhelt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyei (fõvárosi) igazságügyi hivatal Pártfogó Felügyelõi Szolgálatát (a továbbiakban: megyei hivatal) rendeli ki, s zt a megyei hivatal igazgatója által kijelölt pártfogó felügyelõ készíti el.”
A büntetõügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet módosítása
Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi Szolgálat egységes iratkezelésérõl szóló 18/2003. (VI. 24.) IM rendelet módosítása*
12. §
15. §
A büntetõügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: Bhr.) 4. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Ha perújítás, illetõleg felülvizsgálat folytán indult eljárásban a bíróság az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja [Be. 399. § (1) bek., 421. §], errõl – határozatának megküldésével – haladéktalanul értesíti az illetékes büntetés-végrehajtási csoportot, bírósági gazdasági hivatalt, bûnjelkezelõt, vagyonelkobzás esetén a megyei (fõvárosi) bírósági végrehajtó irodát, közérdekû munka, illetõleg pártfogó felügyelet esetén a megyei (fõvárosi) igazságügyi hivatal Pártfogó Felügyelõi Szolgálatát (a továbbiakban: pártfogó felügyelõi szolgálat).”
Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi Szolgálat egységes iratkezelésérõl szóló 18/2003. (VI. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: Pir.) 1. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A rendelet hatálya az Igazságügyi Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal) terjed ki. (2) A rendelet rendelkezéseit a Hivatal az általa lefolytatott eljárások során – a hatáskörébe tartozó ügyek sajátosságaihoz igazodóan – külön jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában alkalmazza. (3) E rendeletnek az ügykezelési és az ügyviteli szabályait a jogi segítségnyújtással kapcsolatos ügyekben a VIII. Fejezetben, az áldozatsegítõ feladatokkal kapcsolatos ügyekben a IX. Fejezetben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jstv.) szerinti jogi segítségnyújtással, továbbá a bûncselekmények áldozatainak segítésérõl és az állami kárenyhítésrõl szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) szerinti áldozatsegítõ támogatásokkal kapcsolatos ügyek intézésének belsõ iratkezelési szabályait, a kárpótlási és kárrendezési tevékenységgel kapcsolatos ügyviteli és iratkezelési szabályzatot, a minõsített iratok kezelésének szabályait, valamint a Hivatal Irattári Tervét a Hivatal fõigazgatója (a továbbiakban: fõigazgató) – az Ltv. 10. §-ának (5) bekezdésében meghatározott kérdésekben a Magyar Országos Levéltár egyetértésével – utasításban állapítja meg.”
A Pártfogó Felügyelõi Szolgálat tevékenységérõl, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet módosítása 13. § A Pártfogó Felügyelõi Szolgálat tevékenységérõl, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: Pfr.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
* Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi Szolgálat Országos Hivatalának neve az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet alapján 2006. január 1-jén Igazságügyi Hivatalra változott.
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 16. §
A Pir. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § E rendelet alkalmazása során a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirõl szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ának 1–35. pontjában meghatározott, valamint a következõ értelmezõ rendelkezések az irányadók: 1. alszám: a kezdõiratot követõen érkezett és keletkezett iratok folyamatosan emelkedõ arab számjeggyel történõ jelölése, a kezdõirat az 1-es sorszámot kapja; 2. átadókönyv: az irat és az ügyirat átadását, átvételét igazoló, bekötött és lapszámozással ellátott könyv; 3. hivatkozási szám: más szervtõl érkezett iraton a megküldõ szerv által alkalmazott azonosító szám; 4. igazgatói ügy: olyan ügy, amelyben a fõigazgató (igazgató), illetõleg jogszabályban vagy utasításban meghatározott esetben más hivatali vezetõ a Hivatal igazgatására tartozó kérdésben, a pártfogó felügyelõi, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési, illetve kárpótlási ügykörön kívül jár el; 5. intézkedés: az ügy tartalmi (érdemi) és formai (alaki) elintézésére adott utasítás; 6. irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv mûködésével, illetõleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett; 7. iratkezelés: az irat készítését (elõállítását), nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetõség szempontjából történõ válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerû és biztonságos megõrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magában foglaló tevékenység; 8. irattár: megfelelõen kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerû és biztonságos õrzésére alkalmas helyiség; 9. irattári anyag: a Hivatal mûködése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerûen az irattárába tartozó iratok összessége; 10. irattári terv: az iratok rendszerezésének és a selejtezhetõség szempontjából történõ válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a Hivatal feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhetõ irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megõrzésének idõtartamát, továbbá a nem selejtezhetõ iratok levéltárba adásának határidejét; 11. kezdõirat: olyan irat, amelynek a Hivatalnál nincs elõzménye, továbbá amely jogszabály értelmében érdemben vagy ügyviteli szempontból befejezett ügyben új eljárás lefolytatását vagy a már befejezett üggyel kapcsolatban
2695
önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli; 12. kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részérõl hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat, valamint az eredeti iratról készített olyan másolat, amelyet az arra feljogosított személy „a kiadmány hiteléül” záradékkal, aláírásával és a Hivatal körbélyegzõjének lenyomatával lát el, vagy elektronikus irat esetében a külön jogszabályban meghatározott módon hitelesít; 13. láttamozás: az elintézési (intézkedési) tervezet (javaslat) felülvizsgálatát, véleményezését (javítását, tudomásul vételét, jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy, illetve ezt helyettesítõ elektronikus mûvelet; 14. nyilvántartó könyv: az iratokról ügycsoportonkénti bontásban, elektronikus úton vezetett nyilvántartás; 15. nyilvántartó lap: a pártfogolt ügyérõl és adatairól (a közérdekû munka végzésérõl) elektronikus úton vezetett nyilvántartás vagy papír alapú nyomtatvány; 16. pártfogó felügyelõi könyv: a pártfogó felügyelõre kiosztott ügyekrõl pártfogó felügyelõnként vezetett könyv; 17. pártfogó felügyelõi ügy: jogszabály alapján a Hivatal Pártfogó Felügyelõi Szolgálatához utalt ügy; 18. szervezeti és mûködési szabályzat: a Hivatal tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti a Hivatal, azon belül a szervezeti egységek feladatait és a feladatokhoz rendelt hatásköröket; 19. utóirat: olyan irat, amely a Hivatalnál már megindult ügyre vonatkozik, ha egyébként nem tekinthetõ kezdõiratnak; 20. ügycsoport: a Hivatal ügyeinek tárgyuk, valamint az alkalmazandó szabályok azonossága, különbözõsége vagy specialitása szerinti csoportosítása; 21. ügyelosztás: az ügyben intézkedni, eljárni jogosult személy kijelölése; 22. ügyintézés: a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a jogszabályok által meghatározott eljárás, ennek során a tartalmi (érdemi) és formai (alaki), illetve szóbeli, írásbeli és elektronikus munkamozzanatok összessége; 23. ügyirat: egy ügyben keletkezett valamennyi irat, amelyeket az ügyintézés valamennyi szakaszában együtt kell kezelni; 24. ügykör: a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek meghatározott csoportja; 25. ügyszám: az ügy azonosítására szolgáló megjelölés; 26. ügyvitel: a Hivatal eljárására vonatkozó jogszabályok, utasítások, szabályzatok által meghatározott, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a feladatok teljesítését célozza.”
2696
MAGYAR KÖZLÖNY 17. §
A Pir. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A megyei (fõvárosi) igazságügyi hivataloktól (a továbbiakban: megyei hivatal) külön helyen (épületben) mûködõ pártfogó felügyelõk és más szervezeti egységek mellett részirodák mûködhetnek.” 18. § A Pir. 41. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Hivatal körbélyegzõje: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül az Igazságügyi Hivatal, alul a székhelyének a megjelölése (Igazságügyi Hivatal – Budapest). A Központi Igazságügyi Hivatal körbélyegzõje: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a Központi Igazságügyi Hivatal, alul a székhelyének a megjelölése (Központi Igazságügyi Hivatal – Budapest). (2) A megyei hivatal körbélyegzõje: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a megyei hivatal, alul a székhelyének a megjelölése (pl. Zala Megyei Igazságügyi Hivatal – Zalaegerszeg).” 19. § A Pir. 55. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az igazgatói ügyek ügycsoportjait a fõigazgató utasításban állapítja meg.” 20. § A Pir. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben meghatározottak szerint a Hivatalnál foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottakról személyi nyilvántartást kell vezetni.”
2006/32. szám
az azt tartalmazó iratot az érkezést követõen – az eljáró ügyintézõ kijelölése céljából – haladéktalanul be kell mutatni az ügyelosztásra jogosult vezetõnek.” (2) A Pir. 74/F. §-ának (1) bekezdése a következõ f)–h) ponttal egészül ki: (Befejezett a megyei hivatal által intézett ügy, ha) „f) a Jstv. 60. §-a szerinti kérelem továbbítását jogerõsen megtagadták, g) a Jstv. 60. §-a szerinti kérelmet a megyei hivatal továbbította a fogadó hatóság részére és a kérelem lefordítására nem rendeltek ki szakfordítót, h) a Jstv. 60. §-a szerinti kérelem lefordítására kirendelt szakfordító díját a fél visszatérítette.” (3) A Pir. 74/F. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Befejezettként kell kezelni a megyei hivatal által a Jstv. 60. §-a szerint intézett ügyet akkor is, ha a szakfordító által lefordított kérelemnek a fogadó hatóság részére történõ továbbításának idõpontjától számított 6 hónapon belül nem nyújtották be a megyei hivatalhoz a fogadó állam illetékes hatóságának a költségmentességet elutasító jogerõs határozatát.” (4) A Pir. 74/F. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Befejezett a Központi Igazságügyi Hivatal által intézett ügy, ha a) a jogi segítõi névjegyzékbe a bejegyzés megtörtént, b) a jogi segítõi névjegyzékbe vétel iránti kérelmet elutasították, c) a jogi segítõt a jogi segítõi névjegyzékbõl törölték, d) a támogatás engedélyezése iránti ügyben hozott határozat elleni fellebbezést elbírálták, e) a Jstv. 60. §-a szerinti kérelem továbbításának megtagadásáról szóló határozat elleni fellebbezést elbírálták, f) a méltányossági kérelmet elbírálták.” (5) A Pir. 74/H. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (2) bekezdésre változik: „(1) A Jstv. 28. §-a szerinti ügyfélszolgálati tevékenység során az ügyfelek regisztrálása statisztikai adatgyûjtési célú gyûjtõszámos iktatóprogram keretében történik.”
23. § 21. § A Pir. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A selejtezési jeleket magában foglaló irattári tervet fõigazgatói utasítás tartalmazza.” 22. § (1) A Pir. 74/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „74/D. § Ha a Jstv. a támogatás engedélyezése iránti kérelem legkésõbb 3 munkanapon belüli elintézését írja elõ,
A Pir. a következõ új IX. Fejezettel egészül ki és a jelenlegi IX. Fejezet számozása X. Fejezetre változik: „IX. Fejezet AZ ÜGYKEZELÉS ÉS ÜGYINTÉZÉS ELTÉRÕ SZABÁLYAI AZ ÁLDOZATSEGÍTÕ TÁMOGATÁSOKKAL KAPCSOLATOS ÜGYEK INTÉZÉSE SORÁN Ügykezelés 74/I. § A megyei hivatal a hét minden munkanapján félfogadást tart az ügyfelek részére.
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
74/J. § (1) Az Ást. hatálya alá tartozó áldozatsegítõ támogatás (a továbbiakban: áldozatsegítõ támogatás) engedélyezése iránti kérelmet nyomtatvány kitöltésével kell elõterjeszteni, ezért a szóbeli kérelemrõl, nyilatkozatról jegyzõkönyvet nem kell készíteni, de az ügyfelet tájékoztatni kell a nyomtatvány kitöltésének kötelezettségérõl, azt át is kell adni részére, és kérelmére a kitöltéshez segítséget kell nyújtani. (2) Ha az iroda a beadvány személyesen történt benyújtásakor hiányt észlel, azonnal felhívja az ügyfelet a hiány pótlására. Ha az ügyfél a hiánypótlásnak nem tesz eleget, de ragaszkodik a beadvány benyújtásához, az (1) bekezdésnek megfelelõ beadványt hiányosan is át kell tõle venni. Ügyintézés 74/K. § Ha az Ást. az áldozatsegítõ támogatás engedélyezése iránti kérelem haladéktalan elintézését írja elõ, az azt tartalmazó iratot az érkezést követõen – az eljáró ügyintézõ kijelölése céljából – haladéktalanul be kell mutatni az ügyelosztásra jogosult vezetõnek, és az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a kérelem elbírálása az adott napon belül elõreláthatólag milyen idõpontra történik meg. 74/L. § Az ügy soron kívüli intézését a megyei hivatal áldozatsegítõ feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetõje rendelheti el. 74/M. § (1) Befejezett a megyei hivatal által intézett ügy, ha a) az azonnali pénzügyi támogatást az áldozat részére a megyei hivatal kifizette, b) az érdekérvényesítés elõsegítése során az áldozat által kért szolgáltatást – figyelemmel az áldozatsegítõ támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet 16. §-ára – megkapta, c) a járadékjellegû kárenyhítés utolsó járadéktagját a Központi Igazságügyi Hivatal átutalta, d) az egyösszegû kárenyhítés összegét a Központi Igazságügyi Hivatal átutalta, e) a pénzben nyújtott áldozatsegítõ támogatás Ást. alapján megállapított visszatérítési kötelezettsége esetén a tartozás összegének behajtása érdekében lefolytatott eljárás eredményérõl az adóhatóság a megyei hivatalt tájékoztatta, f) az ügyfél áldozatsegítõ támogatás engedélyezése iránti kérelmét jogerõsen elutasították. (2) Befejezett a Központi Igazságügyi Hivatal által intézett ügy, ha az áldozatsegítõ támogatás engedélyezése iránti ügyben hozott határozat elleni fellebbezést elbírálták. (3) Befejezettként kell kezelni az (1) és (2) bekezdés szerinti ügyet akkor is, ha a) az áldozatsegítõ támogatás iránti kérelmet (fellebbezést) visszavonták, b) az ügy áttételérõl rendelkeztek. 74/N. § Az áldozatsegítõ támogatás engedélyezése iránti ügyben hozott határozat elleni fellebbezés felterjesztése
2697
esetén a 48. §-ban foglalt szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. 74/O. § Az áldozatsegítõ támogatások nyilvántartására szolgáló számítógépes rendszer üzemeltetésérõl a Központi Igazságügyi Hivatal gondoskodik.”
Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi Szolgálatánál foglalkoztatottak képesítési követelményeirõl, munkaköri elnevezéseirõl és ügyviteli vizsgájáról szóló 19/2003. (VI. 24.) IM rendelet módosítása* 24. § Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi Szolgálatánál foglalkoztatottak képesítési követelményeirõl, munkaköri elnevezéseirõl és ügyviteli vizsgájáról szóló 19/2003. (VI. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § A rendelet hatálya az Igazságügyi Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottakra terjed ki.”
25. § Az Mr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A pártfogó felügyelõi szakreferens, a pártfogó felügyelõ, a pártfogó felügyelõi ügyintézõ, a pártfogó felügyelõi asszisztens, egyéb tisztviselõ és az írnok a rendelet 1. számú mellékletében megjelölt munkakörökben köteles az igazságszolgáltatási ismeretekrõl is számot adó ügyviteli vizsgát tenni.”
26. § (1) Az Mr. 9. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szóbeli vizsga tárgyai: a) pártfogó felügyelõi ismeretek: a környezettanulmány és a pártfogó felügyelõi vélemény készítése, a pártfogó felügyelet végrehajtása, a közérdekû munka végrehajtásának szervezése és ellenõrzése, az utógondozás végrehajtása, b) a pártfogó felügyelõi szolgálat szervezeti felépítése, feladatai, c) jogi alapismeretek: az alkotmányjog, a büntetõjog, a büntetõeljárási jog, a büntetés-végrehajtási jog, a szociális jog fõbb szabályai, * Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi Szolgálat Országos Hivatalának neve az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet alapján 2006. január 1-jén Igazságügyi Hivatalra változott.
2698
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
d) a büntetõ ügyekben alkalmazható közvetítõi eljárásra vonatkozó alapismeretek, e) az áldozatsegítõ támogatásokra vonatkozó alapismeretek, f) kriminológiai alapismeretek, g) gyermek- és ifjúságvédelmi alapismeretek, h) szociális munka alapismeretek, i) addiktológiai, mentálhigiénés alapismeretek, j) adatvédelmi, statisztikai alapismeretek, k) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyának fõbb szabályai, l) ügyviteli és iratkezelési szabályok. (4) A felsõfokú iskolai végzettségû igazságügyi alkalmazott a (3) bekezdés a)–l) pontjában meghatározott vizsgatárgyakból, ezen belül az iratkezelési ismeretek keretében a szükséges számítógépes ismeretekbõl is, a pártfogó felügyelõi asszisztens a (3) bekezdés a)–e) pontjában, valamint k) és l) pontjában meghatározott vizsgatárgyakból, az irodai ügykezelõ és irattáros munkakört betöltõ igazságügyi alkalmazott a kinevezõ által a (3) bekezdés a) és b), valamint k) és l) pontjában felsoroltak közül munkaköre és meglévõ képzettsége jellegéhez igazodóan meghatározott egy vagy több témakörbõl köteles vizsgát tenni.”
(3) Az Mr. 14/A. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki, és e § eredeti (8) bekezdésének számozása (9) bekezdésre változik: „(8) A jogi segítségnyújtási szakreferens és a jogi segítségnyújtási ügyintézõ a (7) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott vizsgatárgyakból, az irodai ügykezelõ és irattáros munkakört betöltõ igazságügyi alkalmazott a kinevezõ által a (7) bekezdés a), valamint c)–h) pontjában felsoroltak közül munkaköre és meglévõ képzettsége jellegéhez igazodóan meghatározott egy vagy több témakörbõl köteles vizsgát tenni.”
27. §
29. §
Az Mr. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az eredményes vizsgáról a vizsgabizottság a rendelet 2. számú melléklete szerinti vizsgalapot állítja ki. A vizsgázó felkészültségéhez igazodóan a vizsga „megfelelt”, „közepes”, „jó”, „kitûnõ”, illetve „nem felelt meg” eredménnyel minõsíthetõ.”
Az Mr. a következõ 14/B. és 14/C. §-sal egészül ki: „14/B. § (1) E rendelet rendelkezéseit a Hivatal áldozatsegítõ feladatokat ellátó szervezeti egységeiben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottakra az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Tisztviselõi álláshelyet felsõfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ személy tölthet be. A munkáltatói jogkör gyakorlója a tisztviselõnek e rendelet 5. számú mellékletének I. és II. pontja, egyéb igazságügyi alkalmazottnak a III. pontja szerinti munkaköri elnevezés használatát engedélyezheti. (3) Az áldozatsegítõ szakreferens, az áldozatsegítõ ügyintézõ, az irodai ügykezelõ és az irattáros munkakört betöltõ igazságügyi alkalmazott köteles az áldozatsegítéssel kapcsolatos ismeretekrõl számot adó ügyviteli vizsgát tenni. Az ügyviteli vizsga letétele alól felmentést kap az, aki a külön jogszabály szerinti jogi szakvizsgát vagy közigazgatási szakvizsgát letette. (4) Az ügyviteli vizsga letételére kötelezett igazságügyi alkalmazott szakmai oktatásban vesz részt, amelynek célja, hogy megismerje az áldozatsegítõ támogatások igénybevételére, az áldozatsegítés szervezetére és az igazságszolgáltatás mûködésére vonatkozó legalapvetõbb jogszabályokat, elsajátítsa az ügyvitel, az iratkezelés szabályait, továbbá a munkakörével kapcsolatos egyéb szükséges tudnivalókat, és azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja.
28. § (1) Az Mr. 14/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A jogi segítségnyújtási szakreferens, a jogi segítségnyújtási ügyintézõ és az írnok köteles a jogi segítségnyújtással kapcsolatos ismeretekrõl számot adó ügyviteli vizsgát tenni. Az ügyviteli vizsga letétele alól felmentést kap az, aki a külön jogszabály szerinti jogi szakvizsgát vagy közigazgatási szakvizsgát letette.” (2) Az Mr. 14/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A szóbeli vizsga tárgyai: a) a jogi segítségnyújtás formái, igénybevételének feltételei, b) a jogi segítségnyújtásra irányuló kérelem elbírálásának anyagi és eljárásjogi szabályai,
c) a támogatás igénybevételének/folyósításának, teljesítése igazolásának és visszatérítésének rendje, d) a jogi segítségnyújtást végzõ szervezet, e) jogi alapismeretek: a közigazgatási eljárási jog, a polgári és büntetõeljárási jog, az igazságszolgáltatási szervezet és mûködése, a szociális jog fõbb szabályai, f) az áldozatsegítõ feladatokat ellátó szervezet és feladatai, az áldozatsegítõ támogatások szabályai, g) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyának fõbb szabályai, h) ügyviteli és iratkezelési szabályok.”
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(5) Az ügyviteli vizsgára készülõk a szükséges ismereteket a Központi Igazságügyi Hivatalban szervezett tanfolyam keretében sajátítják el. (6) Az ügyviteli vizsgabizottságot a Központi Igazságügyi Hivatalban kell megalakítani. A fõigazgató az ügyviteli vizsgabizottság elnökét ötéves idõtartamra a Központi Igazságügyi Hivatal áldozatsegítõ feladatokat ellátó tisztviselõi, a vizsgabizottság tagjait a Hivatal áldozatsegítõ feladatokat ellátó tisztviselõi közül nevezi ki, a vizsgabizottsági tagsági feladatok ellátására pedig az Igazságügyi Minisztérium illetékes köztisztviselõjét is felkéri. A vizsgabizottságot úgy kell megalakítani, hogy annak egy tagja az Igazságügyi Minisztérium képviselõje legyen. (7) A szóbeli vizsga tárgyai: a) az áldozatsegítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések, b) az áldozatsegítõ feladatokat ellátó szervezet és feladatai, c) jogi alapismeretek: az alkotmányjog, a közigazgatási eljárási jog, a büntetõjog, a büntetõeljárási jog, a büntetés-végrehajtási jog, a polgári jog, a polgári eljárási jog, az egészségügyi jog, a társadalombiztosítási jog és a szociális jog fõbb szabályai, d) a büntetõ ügyekben alkalmazható közvetítõi eljárásra vonatkozó alapismeretek, e) bûnmegelõzési, kriminológiai és viktimológiai alapismeretek, f) a bûncselekmény után bekövetkezõ trauma és annak kezelési módja, g) a hajléktalan-ellátás alapismeretei, h) a családsegítõ központok szerepe, feladatai, i) gyermek- és ifjúságvédelmi alapismeretek, j) a magyar szociálpolitika rendszere, szociális munka alapismeretek, k) addiktológiai, mentálhigiénés alapismeretek, l) az egészségügyi és a társadalombiztosítási ellátórendszerre vonatkozó alapismeretek, m) az önkormányzati ellátások és szolgáltatások, n) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyának fõbb szabályai, o) ügyviteli és iratkezelési szabályok, p) adatvédelmi, statisztikai alapismeretek. (8) Az irodai ügykezelõ és irattáros munkakört betöltõ igazságügyi alkalmazott a kinevezõ által a (7) bekezdésben felsoroltak közül munkaköre és meglévõ képzettsége jellegéhez igazodóan meghatározott egy vagy több témakörbõl köteles vizsgát tenni. (9) Az eredményes vizsgáról a vizsgabizottság az e rendelet 6. számú melléklete szerinti vizsgalapot állítja ki. 14/C. § (1) E rendelet rendelkezéseit a Hivatal kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egységeiben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottakra az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2699
(2) Tisztviselõi álláshelyet felsõfokú vagy középfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ személy tölthet be. A munkáltatói jogkör gyakorlója a tisztviselõnek e rendelet 7. számú mellékletének I. és II. pontja, egyéb igazságügyi alkalmazottnak a III. pontja szerinti munkaköri elnevezés használatát engedélyezheti. (3) A Hivatal kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egységeiben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott ügyviteli vizsgát nem tesz.”
30. § (1) Az Mr. 1. számú melléklete I. pontjának 2. alpontjában a „gazdasági, pénzügyi vagy számviteli szakirányú felsõfokú iskolai végzettség” szövegrész „jogi egyetemi végzettség vagy gazdasági, pénzügyi vagy számviteli szakirányú felsõfokú iskolai végzettség” szövegrészre módosul. (2) Az Mr. 1. számú melléklete II–IV. pontja helyébe jelen rendelet 1. melléklete szerinti szöveg lép. (3) Az Mr. 3. számú melléklete a) I. pontjának 1. alpontjában a „Fõigazgató-helyettes” szövegrész „Igazgató” szövegrészre módosul, b) I. pontjának 2. alpontjában az „5 éves gyakorlat” szövegrész „3 éves gyakorlat” szövegrészre módosul, c) II. pontja helyébe jelen rendelet 2. melléklete szerinti szöveg lép, d) III. pontjának 1. alpontjában az „Irodai ügykezelõ” szövegrész „Jogi segítségnyújtási irodai ügykezelõ” szövegrészre módosul. (4) Az Mr. kiegészül az e rendelet 3. melléklete szerinti 5–7. számú melléklettel.
Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi Szolgálat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreirõl, valamint a vagyonnyilatkozat átadásáról, kezelésérõl és az abban foglalt adatok védelmérõl szóló 20/2003. (VI. 24.) IM rendelet módosítása* 31. § Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi Szolgálat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreirõl, valamint a vagyonnyilatkozat átadásáról, kezelésérõl és az abban foglalt adatok védelmérõl szóló 20/2003. (VI. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: Vr.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
* Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi Szolgálat Országos Hivatalának neve az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet alapján 2006. január 1-jén Igazságügyi Hivatalra változott.
2700
MAGYAR KÖZLÖNY
„1. § A rendelet hatálya az Igazságügyi Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állókra terjed ki a 2. § (1) bekezdésében meghatározott munkakörök betöltésekor.”
2006/32. szám
„ A szerv vagy intézmény és a munkakör megnevezése
A nemzetbiztonsági ellenõrzés szintje
III. Az Igazságügyi Hivatalban: 32. §
A Vr. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A. és 22/B. §-ában, valamint 6. számú mellékletében meghatározott adattartalommal vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni a) a Hivatal vezetõi (fõigazgató, fõigazgató-helyettes, igazgató, fõosztályvezetõ, fõosztályvezetõ-helyettes, igazgatóhelyettes, osztályvezetõ, osztályvezetõ-helyettes, csoportvezetõ, titkárságvezetõ, pártfogói szállás vezetõje, pártfogói foglalkoztató vezetõje), b) pártfogó felügyelõi szakreferensi, pártfogó felügyelõi, pártfogó felügyelõi ügyintézõi, c) jogi segítségnyújtási szakreferensi, jogi segítségnyújtási ügyintézõi, d) áldozatsegítõ szakreferensi, áldozatsegítõ ügyintézõi, e) belsõ ellenõri munkaköröket betöltõk, illetve akikkel e munkaköröket kívánják betöltetni, továbbá f) a közbeszerzési eljárásban közremûködõ, a költségvetési és egyéb pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenõrzésére jogosult, továbbá a nemzetbiztonsági ellenõrzésre kötelezett igazságügyi alkalmazottak.”
a) fõigazgató-helyettesek, a központi hivatal igazgatói, a megyei (fõvárosi) hivatal igazgatói
B
b) a belsõ ellenõrök
B
c) a honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi felkészítéssel, az országmozgósítás feladatainak végzésével megbízott személyek
B
d) a titkárságvezetõ
A
e) a titkos ügykezelõk
A ,,
(2) Az Nbr. mellékletének „V. Az Igazságügyi Szakértõi Intézetek Hivatalánál” része a következõk szerint változik: „ A szerv vagy intézmény és a munkakör megnevezése
A nemzetbiztonsági ellenõrzés szintje
V. Az Igazságügyi Szakértõi és Kutató Intézetekben: a) a fõigazgató-helyettes
B
b) a belsõ ellenõrök
B
c) a honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi felkészítéssel, az országmozgósítás feladatainak végzésével megbízott személyek
B
az intézeteknél: Az Igazságügyi Minisztérium és az igazságügy-miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjérõl szóló 36/2004. (XI. 24.) IM rendelet módosítása
33. §
az igazgatók
A ,,
Záró rendelkezések 34. §
(1) Az Igazságügyi Minisztérium és az igazságügy-miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjérõl szóló 36/2004. (XI. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: Nbr.) mellékletének „III. A pártfogó felügyelõi és jogi segítségnyújtói szervezetben” része a következõk szerint változik:
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a Bvr. 165. §-a,
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) az igazságügyi szerveknél adományozható miniszteri elismerésekrõl szóló 8/1992. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról szóló 2/1998. (I. 30.) IM rendelet 5. §-ának (1) bekezdése, c) az igazságügyi szerveknél adományozható miniszteri elismerésekrõl szóló 8/1992. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról szóló 19/2002. (XII. 12.) IM rendelet 4. §-a, d) a Pfr. 32. §-a, 37. §-a, 47. §-a és 49. §-a, e) a Pir. 61. §-a és az azt megelõzõ alcím, a Pir. 1. számú melléklete és 2. számú melléklete, f) a szabadságvesztés és az elõzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet módosításáról szóló 24/2003. (VII. 1.) IM rendelet 11. §-a, g) az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek polgári védelmi feladatairól szóló 27/1997. (X. 17.) IM rendelet módosításáról szóló 33/2003. (IX. 11.) IM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése, h) az igazságügy-miniszter felügyelete alá tartozó szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól szóló 10/2000. (IV. 28.) IM rendelet módosításáról szóló 35/2003. (IX. 11.) IM rendelet 2. §-a, i) a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 10/2004. (III. 30.) IM rendelet 44. §-ának (2) bekezdése, j) az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi Szolgálat egységes iratkezelésérõl szóló 18/2003. (VI. 24.) IM rendelet módosításáról szóló 12/2004. (III. 30.) IM rendelet 2. §-a és 3. §-a, k) az egyes munkaköri megnevezésekrõl szóló 32/2004. (IX. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának b) pontja, az R. melléklete I. részének B) pontja, II. részének B) pontja és III. részének B) pontja, l) az Nbr. Mellékletének IV. része, valamint m) a pártfogó felügyelõi tevékenységgel kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2005. (VI. 16.) IM rendelet 2. §-a és 5. §-a. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) a Bvr. 170. §-a (3) bekezdésében a „pártfogó felügyelõi hivatal” szövegrész „pártfogó felügyelõi szolgálat”-ra, 179. §-ának (1) bekezdésében, 202. §-ának (3) bekezdésében és 220. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „pártfogó felügyelõi hivatalt” szövegrész „pártfogó felügyelõi szolgálatot” szövegrészre, 209. §-ának (1) bekezdésében a „pártfogó felügyelõi hivataltól” szövegrész „pártfogó felügyelõi szolgálattól” szövegrészre; b) a Bhr. 9. §-a (2) bekezdésének f) pontjában, 63. §-ának (3) bekezdésében, 69. §-a (4) bekezdésének elsõ tagmondatában és 115. §-ának (4) bekezdésében a „pártfogó felügyelõi hivatal” szövegrész „pártfogó felügyelõi szolgálat”-ra, 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, 19. §-ának (3) bekezdésében, 48. §-ában, 63. §-ának
2701
(2) bekezdésében, 69. §-a (4) bekezdésének második tagmondatában, 71. §-ának (5) bekezdésében, 115. §-ának (3) és (7) bekezdésében, 122. §-ának (1) bekezdésében, 125. §-ában, 126. §-ának (4) bekezdésében és 132. §-ának (4) bekezdésében a „pártfogó felügyelõi hivatalnak” szövegrész a „pártfogó felügyelõi szolgálatnak” szövegrészre, 68. §-ának (1) bekezdésében, 131. §-ának (2) bekezdésében, 132. §-ának (2) bekezdésében és 156. §-ának (3) bekezdésében a „pártfogó felügyelõi hivatalt” szövegrész a „pártfogó felügyelõi szolgálatot” szövegrészre, a Bhr. mellékletének „314/b. Felhívás a közérdekû munka megkezdésére.” címû nyomtatványában a „Megyei Pártfogó Felügyelõi Hivatal” szövegrész a „Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelõi Szolgálata” szövegrészre, a „Megyei Pártfogó Felügyelõi Hivatallal” szövegrész a „Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelõi Szolgálatával” szövegrészre; c) a Pfr. 41. §-ának (3) bekezdésében „a Hivatal” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatal” szövegrészre, 41. §-ának (4) bekezdésében „A Hivatal” szövegrész „Az Igazságügyi Hivatal” szövegrészre; d) a Pir. 23. §-ának (3) bekezdésében és 41. §-ának (5) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész „megyei hivatal”-ra, 31. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 74/B. §-ának (3) bekezdésében, 74/E. §-ában és 74/H. §-ában „az Országos Hivatal” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatal” szövegrészre, 48. §-ának (1) bekezdésében „az Országos Hivatalhoz” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatalhoz” szövegrészre, 64. §-ában a „Hivatalhoz” szövegrész „Központi Igazságügyi Hivatalhoz” szövegrészre, 74/B. §-a (3) bekezdésében „az Országos Hivatalt” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatalt” szövegrészre, 74/F. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontjában „az Igazságügyi Minisztérium” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatal” szövegrészre; e) az Mr. 3. §-ának (2) bekezdésében és 14/A. §-ának (2) bekezdésében a „felsõfokú végzettséggel” szövegrész „felsõfokú iskolai végzettséggel” szövegrészre, 7. §-ának (3) bekezdésében, valamint 8. §-ának (1) és (2) bekezdésében „az Országos Hivatalban” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatalban” szövegrészre, 9. §-ának (1) bekezdésében a „felsõfokú végzettségû” szövegrész „felsõfokú iskolai végzettségû” szövegrészre, 14/A. §-ának (5) és (6) bekezdésében „a Hivatal központi szervezeti egységében” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatalban” szövegrészre; f) a Vr. 2. §-ának (5) bekezdésében „az Országos Hivatal” szövegrész „a Központi Igazságügyi Hivatal” szövegrészre módosul. Dr. Petrétei József s. k., igazságügy-miniszter
2702
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
1. melléklet a 12/2006. (III. 23.) IM rendelethez [a 19/2003. (VI. 24.) IM rendelet 1. mellékletének II–IV. pontja] „II. Felsõfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhetõ munkaköri elnevezések és képesítési feltételek 1. Belsõ ellenõr
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség, vagy felsõfokú iskolai végzettség és mérlegképes könyvelõi, pénzügyi és számviteli szakellenõri vagy okleveles pénzügyi-revizori képesítés, okleveles könyvvizsgáló képesítés
2. Kontrolling elemzõ
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség
3. Gazdasági szakügyintézõ
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség
4. Jogi és igazgatási szakügyintézõ
jogi egyetemi végzettség, vagy államigazgatási fõiskolai végzettség vagy felsõoktatási intézmény államigazgatási karán szerzett igazgatás-szervezõi végzettség, ügyviteli vizsga
5. Informatikus
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség
6. Munkaügyi és személyügyi szakügyintézõ szakirányú felsõfokú iskolai végzettség 7. Oktatási szakügyintézõ
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség, vagy felsõfokú iskolai végzettség és szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképesítés, ügyviteli vizsga
8. Pártfogó felügyelõ
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség, vagy felsõfokú iskolai végzettség és szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképesítés, ügyviteli vizsga
9. Pártfogó felügyelõi asszisztens
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség, vagy felsõfokú iskolai végzettség és szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképesítés, ügyviteli vizsga
10. Pártfogó felügyelõi szakreferens (a Központi Igazságügyi Hivatalban) Pártfogó felügyelõi ügyintézõ [a megyei (fõvárosi) hivatalokban]
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség, vagy felsõfokú iskolai végzettség és szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképesítés, ügyviteli vizsga
11. Pénzügyi szakügyintézõ
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség
12. Rendszergazda
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség
13. Rendszerprogramozó
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség
14. Statisztikai elemzõ
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség, vagy felsõfokú iskolai végzettség és szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképesítés, ügyviteli vizsga
15. Számviteli szakügyintézõ
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség
16. Társadalombiztosítási szakügyintézõ
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség
17. Beszerzési szakügyintézõ
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség, vagy felsõfokú iskolai végzettség és felsõfokú (emelt szintû) szakirányú végzettség
18. Illetmény-számfejtési szakügyintézõ
szakirányú felsõfokú iskolai végzettség, vagy felsõfokú iskolai végzettség és felsõfokú (emelt szintû) szakképzettség
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2703
III. Középfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhetõ munkaköri elnevezések és képesítési feltételek 1. Anyagbeszerzõ
szakirányú középfokú iskolai végzettség és gépjármûvezetõi engedély
2. Anyagnyilvántartó
szakirányú középfokú iskolai végzettség és középfokú anyag- és raktárgazdálkodási képesítés
3. Illetmény-számfejtési ügyintézõ
szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy középfokú iskolai végzettség és szakirányú középfokú vagy felsõfokú társadalombiztosítási szakvizsga
4. Hálózati és hardver munkatárs
szakirányú középfokú iskolai végzettség
5. Irodai ügykezelõ (a munkakör jellegére középfokú iskolai végzettség, ügyviteli vizsga utaló jelzõvel is használható, pl. titkársági, gazdasági, pártfogó felügyelõi irodai ügykezelõ) 6. Irattáros
középfokú iskolai végzettség és szakirányú szakképesítés, ügyviteli vizsga
7. Pártfogó felügyelõi asszisztens
középfokú iskolai végzettség, ügyviteli vizsga
8. Pénztáros
szakirányú középfokú iskolai végzettség
9. Pénzügyi ügyintézõ
szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy középfokú iskolai végzettség és szakirányú középfokú szakképesítés
10. Statisztikai adatfeldolgozó
középfokú iskolai végzettség és középfokú statisztikai képesítés
11. Számviteli ügyintézõ
szakirányú középfokú iskolai végzettség, vagy középfokú iskolai végzettség és szakirányú középfokú szakképesítés
12. Raktáros
középfokú iskolai végzettség és középfokú szakirányú képzettség
13. Mûködésszervezõ-gépkocsivezetõ
középfokú iskolai végzettség és pályaalkalmassági vizsgálat II.
IV. Alapfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhetõ munkaköri elnevezések és képesítési feltételek 1.
Gépkocsivezetõ
alapfokú iskolai végzettség, hivatásos gépjármûvezetõi engedély, pályaalkalmassági vizsgálat II.
2.
Segédmunkás
alapfokú iskolai végzettség
3.
Karbantartó
alapfokú iskolai végzettség és szakmunkás bizonyítvány”
2. melléklet a 12/2006. (III. 23.) IM rendelethez [a 19/2003. (VI. 24.) IM rendelet 3. mellékletének II. pontja] „II. Felsõfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhetõ munkaköri elnevezések és képesítési feltételek a jogi segítségnyújtó feladatokat ellátó szervezeti egységekben Jogi segítségnyújtási szakreferens (a Központi Igazságügyi Hivatalban) Jogi segítségnyújtási ügyintézõ [a megyei (fõvárosi) hivatalokban]
jogi egyetemi végzettség, vagy államigazgatási fõiskolai végzettség vagy felsõfokú igazságügyi ügyintézõi végzettség”
MAGYAR KÖZLÖNY
2704
2006/32. szám
3. melléklet a 12/2006. (III. 23.) IM rendelethez ,,5. számú melléklet a 19/2003. (VI. 24.) IM rendelethez I. Vezetõi megbízás esetén engedélyezhetõ munkaköri elnevezések és képesítési feltételek az áldozatsegítõ feladatokat ellátó szervezeti egységekben 1. 2.
Igazgató Osztályvezetõ
3.
Csoportvezetõ
jogi egyetemi végzettség és jogi szakvizsga jogi egyetemi végzettség és jogi szakvizsga, vagy jogi egyetemi végzettség és közigazgatási szervnél vagy igazságszolgáltatási szervnél jogi végzettséghez kötött munkakörben eltöltött 3 éves gyakorlat jogi egyetemi végzettség, ügyviteli vizsga
II. Felsõfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhetõ munkaköri elnevezések és képesítési feltételek az áldozatsegítõ feladatokat ellátó szervezeti egységekben Áldozatsegítõ szakreferens (a Központi Igazságügyi Hivatalban) Áldozatsegítõ ügyintézõ [a megyei (fõvárosi) hivatalokban]
jogi egyetemi végzettség, vagy pártfogó felügyelõi munkakör betöltéséhez az Iasz. 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott végzettség és jogi egyetemi végzettség, ha a jogi egyetemi végzettség megszerzésének idõpontja késõbbi, ügyviteli vizsga
III. Középfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhetõ munkaköri elnevezések és képesítési feltételek az áldozatsegítõ feladatokat ellátó szervezeti egységekben 1. 2.
Áldozatsegítõ irodai ügykezelõ Irattáros
középfokú iskolai végzettség, ügyviteli vizsga középfokú iskolai végzettség és szakirányú szakképesítés, ügyviteli vizsga
6. számú melléklet a 19/2003. (VI. 24.) IM rendelethez Áldozatsegítõ Vizsgabizottság Szám: ................... VIZSGALAP Az Áldozatsegítõ Vizsgabizottság tanúsítja, hogy ................................................, aki ........ év .............. hó ..... napján született, az áldozatsegítési ügyviteli vizsgát ............................... eredménnyel letette. ....................................., ....... év ............... hó .... napján. P. H. .............................................. a vizsgabizottság elnöke .............................................. a vizsgabizottság tagja
.............................................. a vizsgabizottság tagja
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2705
7. számú melléklet a 19/2003. (VI. 24.) IM rendelethez I. Vezetõi megbízás esetén engedélyezhetõ munkaköri elnevezések és képesítési feltételek a kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egységekben 1. 2.
Fõigazgató-helyettes Fõosztályvezetõ
3.
Osztályvezetõ
4.
Csoportvezetõ
jogi egyetemi végzettség és jogi szakvizsga jogi egyetemi végzettség és jogi szakvizsga, vagy jogi egyetemi végzettség és közigazgatási szervnél vagy igazságszolgáltatási szervnél jogi végzettséghez kötött munkakörben eltöltött 3 éves gyakorlat jogi egyetemi végzettség és jogi szakvizsga, vagy jogi egyetemi végzettség és közigazgatási szervnél vagy igazságszolgáltatási szervnél jogi végzettséghez kötött munkakörben eltöltött 3 éves gyakorlat, dokumentációs osztályvezetõ esetén szakirányú felsõfokú végzettség szakirányú felsõfokú végzettség
II. Felsõfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhetõ munkaköri elnevezések és képesítési feltételek a kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egységekben 1. 2. 3.
Kárpótlási szakügyintézõ Árverési szakügyintézõ Nemzeti gondozási szakügyintézõ
szakirányú felsõfokú végzettség szakirányú felsõfokú végzettség szakirányú felsõfokú végzettség
III. Középfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhetõ munkaköri elnevezések és képesítési feltételek a kárpótlási feladatokat ellátó szervezeti egységekben 1. 2. 3. 4. 5.
Kárpótlási döntés-elõkészítõ ügyintézõ Árverési ügyintézõ Nyugdíj-elõkészítési ügyintézõ Dokumentációs ügyintézõ Irodai ügykezelõ
Az oktatási miniszter 8/2006. (III. 23.) OM rendelete
középfokú iskolai végzettség középfokú iskolai végzettség középfokú iskolai végzettség középfokú iskolai végzettség középfokú iskolai végzettség”
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 2. §-ában meghatározott iskolai rendszerû és iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató jogi személyekre, költségvetési szervként a szakképzés megkezdésének és folytatásának vagy jogi személy részeként létrehozott és a térségi integfeltételeirõl, valamint a térségi integrált szakképzõ rált szakképzõ központ (a továbbiakban: TISZK) keretében központ tanácsadó testületérõl mûködõ központi képzõhelyre (a továbbiakban: központi képzõhely), jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény társaságokra, illetve az egyéni vállalkozókra (a továbbiak(a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (2) bekezdésének e) pontjában ban együtt: szakképzést folytató intézmény). foglalt felhatalmazás, valamint 2. §-ának (5) bekezdésében (2) Iskolai rendszerû szakképzés a tanulói, illetve hallgafoglaltak figyelembevétele alapján – a szakképzés egészére tói jogviszony alapján folytatott szakképzés. E jogviszokiterjedõen a szakképesítésért felelõs miniszterrel egyetér- nyok hiányában az iskolarendszeren kívüli szakképzésre tésben – az alábbiakat rendelem el: vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
2706
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
A SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Ftv.-ben, valamint az Szt.-ben elõírt iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.
2. §
(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatóként csak olyan személy foglalkoztatható, aki az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(1) Szakképzés megkezdésére és folytatására iskolai rendszerû szakképzés esetén a pedagógiai program részeként kidolgozott szakmai programmal, felsõfokú szakképzés esetén a felsõoktatási intézmény képzési programjának részét képezõ szakképzési programmal, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén képzési programmal (a továbbiakban együtt: szakmai képzési program) rendelkezõ, nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény jogosult. (2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programjának biztosítania kell a szakképesítésért felelõs miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény teljesülését, amennyiben a képzés az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplõ szakképesítés megszerzésére való felkészítésre irányul. (3) A szakképzést folytató intézménynek a szakmai képzési programjában meghatározott ütemezés szerint biztosítania kell a szakmai képzési program megvalósításához szükséges feltételeket. (4) Az OKJ-ben szereplõ szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai elméleti és gyakorlati képzéshez szükséges eszköz- és felszerelési jegyzéket (a továbbiakban: felszerelési jegyzék) a szakképesítésért felelõs miniszter által rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. A felszerelési jegyzéket legalább a szakmai és vizsgakövetelmény módosításakor felül kell vizsgálni.
3. § (1) A szakképzést folytató intézmény köteles – a szakmai képzési programon alapuló – tájékoztatást nyújtani az érdeklõdõk számára a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.), a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), továbbá a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvény elõírásai szerint, a szakmai képzés nyilvános meghirdetésekor, illetve a képzés során folyamatosan. (2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény a képzési program alapján köti meg a képzésben részt vevõkkel a felnõttképzésrõl szóló 2001. évi CI. törvényben elõírt felnõttképzési szerzõdést. A képzési program megvalósításához kapcsolódó egyéb (alvállalkozói, megbízási, bérleti stb.) szerzõdéseknek is a képzési programon kell alapulniuk.
AZ ISKOLAI RENDSZERÛ SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A szakképzés megszervezése 5. § Gyakorlati képzést szervezõ: a) a szakközépiskola és a szakiskola (a továbbiakban: szakképzõ iskola); b) a központi képzõhely; c) a regionális képzõ központ, amennyiben az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján részt vesz az iskolai rendszerû gyakorlati képzésben; d) az Szt. 15. §-ának (3) bekezdése alapján a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, az egyéni vállalkozó; e) a felsõoktatási intézmény az általa folytatott felsõfokú szakképzés tekintetében.
6. § Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésre történõ felkészítés akkor szervezhetõ, ha a szakmai tantárgy, tananyagegység (modul) központi programjában (tantervében) foglaltak végrehajtása biztosított, illetõleg a képzés során fejlesztéssel biztosítható.
7. § Ha a tanuló képzésére gazdálkodó szervezettel a gyakorlati képzés céljából kötött tanulószerzõdés alapján kerül sor, a tanuló elméleti képzésének megszervezésérõl a szakképesítésnek megfelelõ szakképzõ iskolában – e rendelet 10. és 11. §-aiban foglaltakra is figyelemmel – gondoskodni kell.
A szakmai elméleti képzés 4. § 8. § (1) Az iskolai rendszerû szakképzésben oktatóként csak olyan személy vehet részt, aki a Kt.-ben, felsõoktatási intézményben folyó felsõfokú szakképzés tekintetében az
A szakmai elméleti képzéshez szükséges pedagógusokról, a nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõ alkalma-
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
zottakról a szakképzõ iskola gondoskodik a Kt.-ben elõírtak figyelembevételével.
2707 A gyakorlati képzés 12. §
9. § A szakképzõ iskolában meg kell határozni a felszerelési jegyzékbõl a szakmai elméleti tantárgyakhoz, tananyagegységekhez (modulhoz), a szakmai-pedagógiai feladatok megfelelõ feldolgozásához szükséges eszközöket, és ezeket a képzés során – a 2. § (3) bekezdésére is tekintettel – biztosítani kell.
10. § (1) A szakmai elméleti képzés – a közösségi jog hatálya alá tartozó szakképzés kivételével – beszámoltató rendszerû formában is megszervezhetõ, ha azt a szakképesítésenkénti kis létszám (tanévenként legfeljebb 10 fõ) indokolja. A beszámoltató rendszerû képzés megszervezését a szakképesítésért felelõs miniszter engedélyezi. (2) A beszámoltató rendszerû képzés esetén a szakképzõ iskola igazgatója a tanulót a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti. (3) A felmentett tanuló beszámoltató rendszerû szakmai elméleti képzésben – konzultációs csoportba beosztva – vesz részt. A konzultációs csoport vezetését a csoportot tanító – e feladat ellátásával megbízott – tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfõnökével azonosak.
11. § (1) A 10. § (2) bekezdése szerint felmentett tanuló havonként – három munkanap kivételével – folyamatos gyakorlati képzésben vesz részt. (2) A beszámoltató rendszerû képzésben részt vevõ tanuló a szakmai elméleti tantárgyak adott képzési szakaszra esõ tananyagából köteles félévkor és tanév végén beszámoló vizsgát tenni. (3) A beszámoltató rendszerû képzést végzõ szakképzõ iskola a beszámoló vizsgára való felkészülésre a kijelölt szakmai elméleti tantárgyak anyagából – az (1) bekezdésben meghatározott három munkanap terhére – havonta legfeljebb kétnapos konzultációt szervezhet. (4) A tanuló a tanév végén nem tehet beszámoló vizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem teljesítette.
A gyakorlati képzés követelményeire való felkészítés feltételeirõl, a gyakorlati képzési helyek létesítésérõl az Szt.-ben és a Kt.-ben foglalt elõírásoknak megfelelõen a gyakorlati képzést szervezõ gondoskodik.
13. § (1) A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alapképzést tanmûhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tanpostán, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben (a továbbiakban együtt: tanmûhely), valamint központi képzõhelyen is meg lehet szervezni. (2) A szakmai alapképzésre épülõ gyakorlati képzést – munkahelyi körülmények között – csoportos képzési vagy egyedi munkahelyen, illetõleg megfelelõ feltételekkel rendelkezõ tanmûhelyben lehet megszervezni. (3) A szakmai alapképzésre épülõ gyakorlati képzés egy része a központi képzõhelyen is megszervezhetõ. (4) Tanmûhely hiányában a szakmai alapképzés és az erre épülõ gyakorlati képzés megszervezhetõ munkahelyi körülmények között, feltéve, hogy a felkészítés feltételei biztosíthatóak.
14. § (1) A tanmûhely a képzési feladata és felszereltsége szerint lehet a) a szakmai elõkészítõ és szakmai alapképzést végzõ alapképzõ tanmûhely, b) a szakmai alapképzést és az erre épülõ gyakorlati képzést ellátó tanmûhely, valamint c) a szakmai alapképzésre épülõ gyakorlati képzést ellátó tanmûhely. (2) A tanmûhely létesítése szerint lehet a) iskolai tanmûhely, b) gazdálkodó szervezet által mûködtetett üzemi tanmûhely, c) több gazdálkodó szervezet által közösen mûködtetett üzemközi tanmûhely (a továbbiakban: üzemközi tanmûhely), valamint d) regionális képzõ központ által mûködtetett tanmûhely.
15. § (1) A felszerelési jegyzékbõl meg kell határozni a tanmûhelyben folyó gyakorlati képzéshez szükséges eszkö-
2708
MAGYAR KÖZLÖNY
zöket, melyek nélkül a gyakorlati képzés követelményei nem teljesíthetõek. (2) A tanmûhelyben folyó gyakorlati képzésben használt eszközt (berendezést, gépet, mûszert stb.) üzemképes, a munkavédelmi követelményeknek is megfelelõ állapotban kell tartani, és karbantartásáról, felújításáról, illetõleg cseréjérõl az eszközt gyártó (forgalmazó) által meghatározott rendben a gyakorlati képzést szervezõ gondoskodik.
16. § (1) A tanmûhelyben a tantervi feladatoknak és követelményeknek megfelelõ munkaprogramot kell készíteni. (2) Az iskolai tanmûhely mûködésének személyi feltételeirõl a Kt.-ben elõírtak figyelembevételével a fenntartó gondoskodik. (3) Az üzemi tanmûhely mûködésének személyi feltételei körében a) a tanmûhelyvezetõrõl, aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja, b) a gyakorlati oktatóról, továbbá c) a termelõ-szolgáltató tevékenység elõkészítéséhez szükséges mûszaki, fizikai dolgozóról a gazdálkodó szervezet gondoskodik. (4) A (3) bekezdés c) pontjában érintett feladat a gazdálkodó szervezet technológiai, munkaszervezési rendjében is elvégezhetõ. (5) Az üzemközi tanmûhely mûködéséhez a (3) bekezdésben foglaltak szerint szükséges személyi feltételekrõl a tanmûhely létesítésében és az üzemeltetésében érintett gazdálkodó szervezetek közösen gondoskodnak. (6) A regionális képzõ központ iskolai rendszerû gyakorlati képzést ellátó tanmûhelyének személyi feltételeirõl a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a regionális képzõ központ gondoskodik.
17. § Az iskolai, valamint az üzemi, az üzemközi és a képzõ központ által mûködtetett tanmûhelyben a tanulócsoport létszámát a Kt.-ben meghatározott normatívák szerint kell kialakítani.
18. § (1) Központi képzõhelyen akkor folyhat gyakorlati képzés, ha az Szt. 2. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint TISZK-et létrehozó iskolafenntartók, felsõfokú szak-
2006/32. szám
képzést folytató felsõoktatási intézmények abban megállapodtak, és a) a központi képzõhely felszereltsége, b) a központi képzõhelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma, jellege, c) a képzési idõt kitöltõ tevékenység lehetõvé teszi a szakmai és vizsgakövetelményre való felkészülést. (2) A központi képzõhelynek meg kell felelnie a tûz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi elõírásoknak. (3) A központi képzõhelyre beosztott tanuló képzésére és felügyeletére az Szt. 2. § (5) bekezdésben meghatározott szervezet köteles az e rendelet 4. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelõ szakembert megbízni. (4) A felszerelési jegyzékbõl meg kell határozni a központi képzõhelyen folyó gyakorlati képzéshez szükséges eszközöket, melyek nélkül a gyakorlati képzés követelményei nem teljesíthetõek. (5) A központi képzõhelyen gyakorlati képzésben használt eszközt (berendezést, gépet, mûszert stb.) üzemképes, a munkavédelmi követelményeknek is megfelelõ állapotban kell tartani, és karbantartásáról, felújításáról, illetõleg cseréjérõl az eszközt gyártó (forgalmazó) által meghatározott rendben a gyakorlati képzést szervezõ köteles gondoskodni.
19. § (1) Egyedi munkahelyen az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló gyakorlati képzés akkor folyhat, ha a) a munkahely felszereltsége, b) a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma, jellege, c) a képzési idõt kitöltõ munka lehetõvé teszi a szakképesítésért felelõs miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelményre való felkészülést. (2) Az egyedi munkahelynek meg kell felelnie a tûz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi elõírásoknak. (3) Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló képzésére és felügyeletére a gazdálkodó szervezet köteles az Szt. 17. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelõ szakembert megbízni. (4) Amennyiben a gazdálkodó szervezet több tanulót foglalkoztat egyedi munkahelyen, köteles felelõs személyt megbízni a tanulók foglalkoztatásának és szakmai fejlõdésének figyelemmel kísérésére, aki ezt a tevékenységet munkája mellett is elláthatja.
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZÕ KÖZPONT TANÁCSADÓ TESTÜLETE 20. § (1) Az Szt. 2. §-ának (5) bekezdése alapján létrehozott tanácsadó testület a TISZK feladatainak végrehajtását segíti. (2) A tanácsadó testület szavazati joggal rendelkezõ tagjainak száma – az elnököt is beleértve – legfeljebb 15 fõ lehet. Az elnököt a TISZK-et létrehozó iskolafenntartó (a továbbiakban: fenntartó) delegálja. Amennyiben a TISZK-et több fenntartó együttmûködésével hozzák létre, akkor az elnököt a koordinációs szerepet betöltõ fenntartó delegálja. A tanácsadó testület tagjai díjazásban nem részesülnek. A tanácsadó testület titkársági feladatainak ellátását a TISZK-et irányító szervezet biztosítja. (3) A tanácsadó testületben szavazati joggal rendelkezik a) a TISZK-et létrehozó fenntartók és a felsõfokú szakképzést folytató felsõoktatási intézmények, b) az érdekelt regionális fejlesztési és képzési bizottságokba delegáló szociális partnerek (munkaadók, munkavállalók), c) a területi gazdasági kamarák (legfeljebb két fõ), d) az érdekelt munkaügyi központ (egy fõ) képviselõje. (4) A tanácsadó testület szavazati joggal rendelkezõ tagjait a TISZK-et létrehozó fenntartó, több fenntartó együttmûködése esetén a koordinációs szerepet betöltõ fenntartó 3 évre kéri fel. A szavazati joggal rendelkezõ tagok közül legalább 8 fõ a gazdaság képviselõje. (5) A tanácsadó testület munkájában tanácskozási joggal vesz részt a) a TISZK-ben részt vevõ szakképzõ iskola igazgatója vagy képviselõje, b) a létrehozott irányító szervezet (ügyvezetõ, igazgató) vezetõje, c) a központi képzõhely vezetõje. (6) A tanácsadó testület szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal ülésezik.
2709
határozathozatal rendjét és a testületi állásfoglalás kialakításának, a tanácskozás elõkészítésének, megtartásának és a határozatok, állásfoglalások dokumentálásának szabályait, a testület üléseinek rendjét. (3) A tanácsadó testület véleményezi: a) az irányító szervezet mûködésének szabályait tartalmazó dokumentumo(ka)t, b) a költségvetési szervként mûködõ központi képzõhely szervezeti és mûködési szabályzatát, költségvetésének tervezetét, c) a nonprofit szervezet üzleti tervét, d) a TISZK-ben részt vevõ szakképzõ iskolák szakmai programját, felsõfokú szakképzést folytató felsõoktatási intézmény szakképzési programját, valamint a TISZK keretében mûködõ központi képzõhely képzési tervét, e) a TISZK-et létrehozó fenntartó, több fenntartó együttmûködése esetén a koordinációs szerepet betöltõ fenntartó által legalább 3 évente készítendõ stratégiai, fejlesztési tervet (melyet évente felül kell vizsgálni), f) a TISZK-ben részt vevõ szakképzõ iskolák által készített, szakképzéssel összefüggõ pályázatokat. (4) A tanácsadó testület javaslatot tehet: a) a TISZK-ben részt vevõ szakképzõ iskolákban az iskolai rendszerû szakképzés szerkezetének módosítására, b) a TISZK-ben részt vevõ szakképzõ iskoláknak, központi képzõhelynek, továbbá a felsõoktatási intézményeknek a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alapján nyújtott fejlesztési támogatás felhasználására, c) a regionális szintû munkaerõpiaci igények alapján a központi képzõhely képzési kínálatára (az OKJ-ben szereplõ szakképesítések kivételével), az azokban való részvétel feltételeire, d) a TISZK-ben részt vevõ szakképzõ iskolák, felsõfokú szakképzést folytató felsõoktatási intézmény képzési kínálatának bemutatására, népszerûsítésére. (5) A tanácsadó testület évente egyszer beszámoltatja a központi képzõhely vezetõjét a képzési és a fejlesztési feladatok végrehajtásáról, a Munkaerõpiaci Alap képzési alaprészébõl nyilvános pályázat alapján kapott pénzeszközök felhasználásáról, a központi képzõhely munkaprogramjának megvalósulásáról.
(7) A tanácsadó testület ülése akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkezõ tagok ötven százaléka jelen van. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. § (1) A tanácsadó testület dönt a saját ügyrendjérõl, mûködésének rendjérõl és éves munkatervérõl. (2) Az ügyrendben szabályozni kell az elnök és a tagok visszahívásának, az új tagok delegálásának szabályait, a
22. § (1) Ez a rendelet 2006. április 1-jén lép hatályba. (2) A 2. § (4) bekezdésében foglaltakat csak az e rendelet hatálybalépését követõen kiadásra kerülõ szakmai és vizsgakövetelményre kell alkalmazni.
2710
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirõl szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet.
23. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ez a rendelet 2006. április 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit – a (2)–(6) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a 2006. április 1-jét követõen megkezdett szakképzésre kell felmenõ rendszerben alkalmazni.”
2006/32. szám
A pénzügyminiszter 9/2006. (III. 23.) PM rendelete a Rendkívüli beruházási tartalék elõirányzat átcsoportosításának rendjérõl Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 50. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra – a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási tartalék jogcímcsoport elõirányzat terhére történõ fejezetek közötti évközi átcsoportosítás rendjére, a következõket rendelem el:
Kezdeményezés 24. § A Rendelet 6. §-a a következõ (5)–(6) bekezdéssel egészül ki, és e § eredeti (5)–(8) bekezdésének számozása (7)–(10) bekezdésre változik: „(5) Az iskolai rendszerû és az iskolai rendszeren kívüli szakképzésben a képzés az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 2006. március 31-én hatályos rendelkezései és az ahhoz illeszkedõ hatályos szakmai és vizsgakövetelmények, illetõleg az iskolai rendszerû szakképzés esetén központi programok (tantervek) és az elméleti képzéshez szükséges tananyagok alapján, addig az idõpontig – de legfeljebb a (6) bekezdésben meghatározott határidõig – indítható, amíg az adott képzésre vonatkozóan, az e rendelet elõírásaihoz illeszkedõ szakmai és vizsgakövetelmények, valamint az iskolai rendszerû szakképzés esetén a központi programok (tantervek) nem kerültek kiadásra. A 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet által meghatározott, a szakképesítésnek OKJ-be való felvételéhez, módosításához, törléséhez szabott eljárási rend 2006. március 31-ét követõen nem alkalmazható. A szakképzést a megkezdésének idõpontjában hatályos szakmai és vizsgakövetelmények alapján kell befejezni és eredményes szakmai vizsgát követõen a bizonyítványt kiadni. (6) 2008. december 31-ét követõen a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet rendelkezései szerinti szakképzés már nem indítható.”
Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter
1. § (1) A Rendkívüli beruházási tartalék jogcímcsoport elõirányzatból (a továbbiakban: elõirányzat) beruházás megvalósításához átcsoportosítást központi költségvetési szerv, valamint központi költségvetésen kívüli, állami feladatot is ellátó szervezet és intézmény (a továbbiakban: kezdeményezõ) kezdeményezhet írásban a pénzügyminiszternél. (2) Egy kezdeményezésben egy beruházás és az ahhoz kapcsolódó elõirányzat-átcsoportosítási igény terjeszthetõ elõ. (3) A kezdeményezésben meg kell jelölni: a) az elõirányzat terhére történõ átcsoportosítás iránti igényt, az átcsoportosítás iránti igény megalapozottságát alátámasztó tényeket, körülményeket, figyelemmel az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra, b) a kezdeményezõ azonosító adatait, így különösen nevét, székhelyét, elérhetõségeit, tevékenységét, képviselõjének nevét és tisztségét, továbbá a kezdeményezésben megjelölt beruházáshoz kapcsolódóan ellátott állami feladatot, c) a kezdeményezõvel közös beruházás megvalósításában közremûködõ személy azonosító adatait, így különösen nevét, székhelyét, az együttmûködés formáját, d) a beruházás adatait, így különösen tárgyát, helyét, idejét, célját, indokoltságát és tartalmát, e) újonnan induló beruházás esetén annak költség- és forrásszerkezetét, folyamatban lévõ beruházás esetén annak költség- és forrásszerkezetét az elõirányzat-átcsoportosítás iránti igény keletkezése elõtt, illetve azt követõen. A költség- és forrásszerkezet körében be kell mutatni különösen a beruházás elõzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét, az igényelt elõirányzat-átcsoportosítási igény elõze-
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adót is tartalmazó összegét, a kezdeményezõ saját forrását, továbbá az igényelt és a kapott állami, nemzetközi és egyéb támogatások összegét és formáját. (4) A kezdeményezõnek a beruházás jellegébõl következõen a beruházási költségek, illetve az átcsoportosítási igény meghatározásának alapjául szolgáló vagy a beruházás megvalósításához kapcsolódóan fennálló tartozását igazoló dokumentumot is csatolnia kell, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a kezdeményezésben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körûek, valódiak és hitelesek.
Döntés-elõkészítés, döntés 2. § (1) Az elõirányzat-átcsoportosításról szóló döntés elõkészítését javaslattevõ joggal rendelkezõ, 3 fõbõl álló bizottság (a továbbiakban: bizottság) végzi. A bizottság tagjait a pénzügyminiszter jelöli ki. (2) A bizottság titkársági feladatait a Pénzügyminisztérium Költségvetési és Pénzügypolitikai Fõcsoportja (a továbbiakban: titkárság) látja el.
3. § (1) A beérkezett kezdeményezést a titkárság nyilvántartásba veszi. (2) A titkárság a kezdeményezés beérkezését követõen haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az e rendeletben foglalt követelményeknek. A kezdeményezés hiányos benyújtása esetén a titkárság a kezdeményezõt 8 napon belül – megfelelõ határidõ tûzésével – hiánypótlásra hívja fel.
4. § (1) Ha a kezdeményezõ nem költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv, a titkárság a hiánytalan kezdeményezés beérkezését követõ 8 napon belül felhívja a kezdeményezésben megjelölt beruházáshoz kapcsolódó állami feladatért felelõs költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervet (a továbbiakban: fejezet felügyeletét ellátó szerv) szakmai álláspontjának kialakítására. A fejezet felügyeletét ellátó szerv az elõirányzat-átcsoportosításra irányuló kezdeményezés megalapozottságára vonatkozó – a (2) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével kialakított – szakmai álláspontjáról 15 napon belül tájékoztatja a titkárságot.
2711
(2) A kezdeményezésben megjelölt beruházással kapcsolatban a fejezet felügyeletét ellátó szerv szakmai álláspontja kialakításakor megvizsgálja a) az elõirányzat-átcsoportosítás kezdeményezõjének e rendelet szerinti kezdeményezésre való jogosultságát, b) a beruházás összhangját a kormányprogrammal, illetve az ágazati szakmai programokkal, c) a beruházás ágazati szakmai programokon belüli prioritását, d) a beruházás fejezeten belüli átcsoportosítás útján történõ finanszírozásának lehetõségét, e) a beruházás tartalma, költség- és forrásszerkezete megalapozottságát, megvalósítása indokoltságát, továbbá f) az elõirányzat-átcsoportosítási igény indokoltságát. (3) A fejezet felügyeletét ellátó szerv támogató jellegû szakmai álláspontjában megjelöli az átcsoportosítás fejezeten belüli címrendi helyét is. (4) Ha az elõirányzat-átcsoportosítást a fejezet felügyeletét ellátó szerv kezdeményezi, köteles a kezdeményezésben a (2) bekezdésben felsorolt szempontoknak való megfelelést bemutatni, valamint az elõirányzat-átcsoportosítás fejezeten belüli címrendi helyét megjelölni.
5. § (1) A bizottság az elõirányzat-átcsoportosításra javaslatot tesz a pénzügyminiszternek. (2) A bizottság az elõirányzat terhére történõ átcsoportosítási igényt javaslatában különösen akkor támogatja, ha folyamatban lévõ beruházás, illetve sürgõs, újonnan induló beruházás megvalósításához a finanszírozási igény elõre nem tervezhetõ, váratlan esemény, illetve helyzet miatt következett be és forrás biztosítása a) életveszély-elhárítás, vagy b) épített, illetve természetes környezeti kárelhárítás, vagy c) kármentesítés, vagy d) az állampolgárok szélesebb körét érintõ, elsõsorban állami feladatkörbe tartozó, más módon nem megoldható feladat ellátása, vagy e) a kulturális, a sport, a szociális, az egészségügyi, illetve a hitéleti vagyon megõrzése érdekében halaszthatatlanul szükséges.
6. § (1) A bizottság az elõirányzat-átcsoportosításra vonatkozó javaslatát a fejezet felügyeletét ellátó szerv szakmai álláspontjával együtt félévente legalább egy alkalommal terjeszti a pénzügyminiszter elé.
2712
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Rendkívül sürgõs esetben, ha a kezdeményezõ fejezet felügyeletét ellátó szerv, a bizottság az elõirányzat-átcsoportosításra vonatkozó javaslatát a hiánytalan kezdeményezés beérkezését követõen haladéktalanul terjeszti a pénzügyminiszter elé. (3) Rendkívül sürgõs esetben, ha a kezdeményezõ nem fejezet felügyeletét ellátó szerv, a titkárság a hiánytalan kezdeményezés beérkezését követõen haladéktalanul felhívja a fejezet felügyeletét ellátó szervet szakmai álláspontjának kialakítására. A fejezet felügyeletét ellátó szerv a szakmai álláspontját a 4. § (2) bekezdésben meghatározott szempontokra figyelemmel alakítja ki, és arról, valamint támogató jellegû szakmai álláspontja esetén a 4. § (3) bekezdésében foglaltakról 3 munkanapon belül tájékoztatja a titkárságot. A bizottság ezt követõen haladéktalanul terjeszti a pénzügyminiszter elé az elõirányzat-átcsoportosításra vonatkozó javaslatát a fejezet felügyeletét ellátó szerv szakmai álláspontjával együtt. (4) A bizottság a fejezet felügyeletét ellátó szerv támogató jellegû szakmai álláspontja nélkül az elõirányzat-átcsoportosítás iránti kezdeményezést javaslatában nem támogatja. (5) A bizottság az éves elõirányzat 60%-a terhére tehet javaslatot az elsõ félévben.
2006/32. szám Záró rendelkezések 9. §
(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2006. július 1-jén lép hatályba. (2) Ez a bekezdés, valamint e rendelet 10. §-a e rendelet kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Rendkívüli beruházási tartalék elõirányzat felhasználásának rendjérõl szóló 33/2005. (X. 25.) PM rendelet (a továbbiakban: R.), valamint e rendelet 10. §-a. (4) A 2006. július 1-je elõtt az R. alapján benyújtott és nem teljesített kezdeményezésekrõl, pályázatokról e rendelet hatálybalépését követõen a pénzügyminiszter e rendelet alapján dönt. A titkárság az R. alapján kezdeményezést, pályázatot benyújtót szükség esetén hiánypótlásra hívja fel. (5) Az elõirányzat átcsoportosításakor és felhasználása során az Áht. és az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
10. § 7. § A bizottság javaslata alapján a pénzügyminiszter dönt az elõirányzat-átcsoportosításról és annak összegérõl.
Átcsoportosítás végrehajtása 8. § (1) A pénzügyminiszter a döntésérõl 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja a fejezet felügyeletét ellátó szervet és a kezdeményezõt. Ezzel egyidejûleg az elõirányzat-átcsoportosításról a titkárság az e rendelet mellékletében meghatározott adatlap kitöltésével a Magyar Államkincstár útján gondoskodik. (2) A kezdeményezés a tárgyévi elõirányzat teljes mértékû átcsoportosításáig, de legfeljebb az adott költségvetési év december 31. napjáig szerepel a nyilvántartásban. A tárgyévi elõirányzat teljes átcsoportosítása esetén a kezdeményezés nyilvántartásból való törlésérõl a titkárság 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja a kezdeményezõt.
(1) Az R. bevezetõ szövegének helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 50. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra – a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási tartalék jogcímcsoport elõirányzat terhére történõ fejezetek közötti évközi átcsoportosítás rendjére a következõket rendelem el:” (2) Az R. 2. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. A támogatás jóváhagyása a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 50. §-ának (3) bekezdése alapján a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási tartalék jogcímcsoport elõirányzat terhére történt, amely a támogatási cél alapján az illetékes szaktárcához kerül átcsoportosításra.” Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2713
Melléklet a 9/2006. (III. 23.) PM rendelethez XXII. Pénzügyminisztérium Költségvetési és Pénzügypolitikai Fõcsoport Fejezet száma és megnevezése
ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELÕIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA* a pénzügyminiszter hatáskörében Költségvetési év: 20... Millió forintban, egy tizedessel Államháztartási egyedi azonosító
Elõ- KiElõJogJogAl- cím- Jog- ir.- emelt Feje- Cím- Al- cím- Jog- ir.Fejezet- Cím- címcím- cso- elõ- zet- név cím- csop.- cím- csop.szám szám szám csop.- szám port- ir.név név név név név szám szám szám
Kiemelt elõirányzat neve
A módo- A módosítás sítást követelrendelõ Módosítás kezõ döntés (+/–) évre száma/ áthúzódó dátuma hatása
Pénzügyminisztérium
XXII.
Egyéb költségvetési kiadások
17
Vegyes kiadások
1 243034
A módosítás jogcíme
KIADÁSOK
Rendkívüli beruházási tartalék
13
Az elõirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegû b) a következõ évi költségvetésbe beépülõ c) rendes d) rendkívüli
Államháztartási egyedi azonosító
Elõ- KiElõJogJogAl- cím- Jog- ir.- emelt Feje- Cím- Al- cím- Jog- ir.Fejezet- Cím- címcímcso- elõ- zet- név cím- csop.- cím- csop.szám szám szám csop.- szám port- ir.név név név név név szám szám szám
TÁMOGATÁSOK
Kiemelt elõirányzat neve
Az elõirányzat-módosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegû b) a következõ évi költségvetésbe beépülõ
Az elõirányzatok felhasználása/zárolása (módosítás +/—)
Az adatlap 5 példányban töltendõ ki Fejezet
1 példány
Állami Számvevõszék
1 példány
idõarányos
Magyar Államkincstár
1 példány
teljesítményarányos
Pénzügyminisztérium
2 példány
egyéb:
A módosítás jogcíme
A módo- A módosítás sítást követelrendelõ Módosítás kezõ döntés (+/–) évre száma/ áthúzódó dátuma hatása
c) rendes d) rendkívüli
Összesen
I. negyedév
II. negyedév
III. negyedév
IV. negyedév
2714
MAGYAR KÖZLÖNY
III. rész HATÁROZATOK Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 11/2006. (III. 23.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában – dr. Harmathy Attila alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény 25. § (5) bekezdés „kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. Az Alkotmánybíróság elrendeli jelen határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.
2006/32. szám
„8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsõrendû kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” „54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektõl senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.” 2.2. Az Eütv. indítvánnyal érintett rendelkezése szerint: „25. § (5) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik.”
II. Az indítványozók érvelése az alábbiak szerint nem megalapozott. Az Alkotmánybíróság jelen eljárásában azt vizsgálta, hogy az Eütv. 25. § (5) bekezdésének „kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik” fordulata sérti-e a beteg Alkotmány 54. § (1) bekezdésében rögzített emberi méltóságát, illetve ezzel összefüggésben az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében foglaltakat.
INDOKOLÁS I. 1. Az indítványozók az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 25. § (5) bekezdés „kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmány 8. §-ára és 54. §-ára hivatkozva. Indokolásukban kifejtették, hogy a támadott szövegrész a beteg szeméremérzetének, emberi méltóságának sérelméhez vezethet annak következtében, hogy a beteg akarata ellenére olyan személyeknek is lehetõvé teszi a gyógykezelés során való jelenlétét, akiknek a részvétele az ellátásban nem szükséges. 2. Az indítvány elbírálása során az Alkotmánybíróság a következõ jogszabályokat vette figyelembe: 2.1. Az Alkotmánynak az indítványban említett szabályai:
1. Az Alkotmánybíróság elõször röviden áttekintette az Alkotmány 54. § (1) bekezdésével és az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével összefüggésben kialakított, az alapjog korlátozás alkotmányosságára vonatkozó gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság a 22/2003. (IV. 28.) AB határozatban (ABH 2003, 235, 260.) foglalta össze az emberi méltósághoz való jogból levezetett részjogosultságok korlátozhatóságáról kialakított gyakorlatát. „Az emberi méltósághoz való jognak az Alkotmánybíróság az alapjogok sorában megkülönböztetett jelentõséget tulajdonít. (...) [A]zt az Alkotmány az ember veleszületett jogaként deklarálja, ezért az, a 23/1990. (X. 31.) AB határozat szóhasználata szerint ‘minden mást megelõzõ legnagyobb érték’ (ABH 1990, 88, 93.).” Az emberi méltóság korlátozhatatlanságára vonatkozóan arra az álláspontra helyezkedett, hogy az emberi méltósághoz való jog csupán az emberi státus meghatározójaként, csak az élettel együtt fennálló egységben abszolút és korlátozhatatlan [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 308, 312.]. Ezért
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
anyajog mivoltából levezetett egyes részjogosítványai (mint például az önrendelkezéshez és a személy testi integritásához való jogok) az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint bármely más alapjoghoz hasonlóan korlátozhatók [75/1995. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1995, 376, 383.]. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az emberek egyes alapvetõ jogainak korlátozásához legitim cél lehet mások alapvetõ jogainak védelme [elõször: 2/1990. (II. 18.) AB határozat, ABH 1990, 18, 20.], továbbá az állam intézményes (objektív) alapjog-biztosítási kötelezettsége [elõször: 64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 302.], valamint egyes alkotmányos közcélok érvényesítése [például: 56/1994. (XI. 10.) AB határozat, ABH 1994, 312, 313.]. Az állam csak abban az esetben korlátozhatja az alapjogokat, ha az említett legitim célok védelme más módon nem érhetõ el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához az is feltétel, hogy a korlátozás megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelõ arányban legyenek egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. (Összefoglalóan: 879/B/1992. AB határozat, ABH 1996, 401.). 2. Az Eütv. indítvánnyal támadott szabályozása meghatározza, hogy kik lehetnek jelen a beteg orvosi vizsgálata és gyógykezelése során. A beteg vizsgálata, gyógykezelése (valamint a betegrõl szerzett információk) a beteg emberi méltóságát, ezen belül a magántitokhoz, illetve az intim szférájához való jogát érintik. Mindezen jogok védelme érdekében a szabályozás – a betegjog részeként – rögzíti, hogy a vizsgálat és a gyógykezelés során csak azok a személyek jogosultak jelen lenni, akiknek a részvétele az ellátásban szükséges, továbbá azok, akiknek a jelenlétéhez a beteg hozzájárult. Az Eütv. 25. § (5) bekezdésének ezen fordulata megfelel az az alapjogi védelem kritériumainak, mivel a részvételt a vizsgálathoz, gyógykezeléshez szükséges szakemberek jelenlétének törvényi biztosítása mellett a beteg önrendelkezése alapján teszi lehetõvé. Ugyanakkor az Eütv. 25. § (5) bekezdésének – az indítványozók által kifogásolt – szövegrésze a vizsgálat során a fent ismertetett személyi kör mellett – más törvény rendelkezése folytán – további személyek jelenlétét is lehetõvé teheti. Az indítványozók úgy vélik, az Eütv. 25. § (5) bekezdésének az a szabálya, amely szerint más törvény is megengedheti, hogy a gyógykezelésnél vagy a vizsgálatnál az ott felsoroltakon kívül további személyek is jelen legyenek, ellentétes az Alkotmány 54. §-ában biztosított emberi méltósághoz való jogukkal és az Alkotmány 8. § (2) bekezdését is sérti, amennyiben az alapjog lényeges tartalmát korlátozza. 3. Az Alkotmánybíróság elõször azt vizsgálta, hogy önmagában a kifogásolt rendelkezés korlátozza-e az Alkotmány 54. § (1) bekezdését.
2715
3.1. Egy alapjog törvényi korlátozásáról akkor lehet szó, ha törvény olyan kötelezettséget vagy tilalmat állapít meg egy jogalany számára, amelynek teljesítése lehetetlenné teszi – vagy megnehezíti – valamely alapjogának gyakorlását. A szabadságjognak nem tekinthetõ alapjogok esetén az alapjogi tényállással védett magatartásfajta lehetetlenné tétele vagy ennek korlátozása (esetleg a törvényhozó nem tevésével vagy mulasztásával) szintén az alapjog korlátozásának minõsül. Az alapjogot korlátozó törvény tehát a jogalanyokra nézve csak magatartási kötelezettséget vagy tilalmat tartalmazó törvény lehet. Egyes esetekben bizonyos normák hiánya is lehet alapjogot sértõ {pl. a jogorvoslathoz való jogot [Alkotmány 57. § (5) bek.] a jogorvoslatot lehetõ tévõ jogszabály hiánya korlátozza}. Az Eütv. itt vizsgált rendelkezésével kapcsolatban azonban csak magatartási tilalom vagy kötelezettség – valamint tûrési kötelezettség – jöhet szóba az alapjog megsértéseként. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Eütv. 25. § (5) bekezdése „ha törvény másként nem rendelkezik” kifejezése olyan magatartási szabályt nem tartalmazó jogszabály-elem, amely önmagában nem ír elõ sem tilalmat, sem kötelezettséget senki számára. Az indítvánnyal támadott klauzula nem állapít meg a jogalanyok számára jogi kötelezettséget vagy tilalmat, mert egyáltalán nem szabályozza közvetlenül a jogalanyok magatartását. Ezért nem áll ellentétben, szemben az indítványozók álláspontjával, az emberi méltósághoz való joggal, az Alkotmány 54. §-ával. Mivel az Eütv. 25. § (5) bekezdésében található „ha törvény másként nem rendelkezik” klauzula nem korlátoz semmilyen alkotmányos alapjogot, ezért nem korlátozza azok lényeges tartalmát sem, így nem áll ellentétben az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével. A vizsgált „ha törvény másként nem rendelkezik” klauzula alkalmazásával a törvényhozó az Eütv. vizsgált rendelkezésében egy jogszabály (törvényhely) más (korábbi vagy késõbbi) törvényi rendelkezésekkel való viszonyát határozza meg. Erre szükség van, ha – mint ez gyakran elõfordul – egy tevékenységet több jogszabály (törvény) különféle szempontok szerint szabályoz. Ezek a törvényi rendelkezések gyakran korlátozzák vagy módosítják egymás alkalmazási körét, egyes esetekben pedig kivételeket állapítanak meg valamely más törvényben foglalt rendelkezés alól. Ezt más törvények is megtehetik, mert az Alkotmány a törvények között nem ismer jogforrási rangsort, ennek következtében a törvények egyenrangúak és így egymás szabályai alól is állapíthatnak meg kivételeket. [Lásd: 1/1999. AB határozat, ABH 1999, 39, 40–41.] A „ha törvény másként nem rendelkezik” klauzula ilyen esetekre ad a törvényi rendelkezések közötti kollíziót (összeütközést) feloldó, az egyenrangú törvények közötti viszonyt rendezõ szabályt. Az Eütv. 25. § (5) bekezdése pontosan ilyen szabály: értelme az, hogy a más törvényekben található, az Eütv. fõszabályától eltérõ rendelkezések is alkalmazan-
2716
MAGYAR KÖZLÖNY
dók. Az Eütv. 25. § (5) bekezdése alapján ezek a törvényi rendelkezések együtt alkalmazandók az Eütv. szabályaival. A „ha törvény másként nem rendelkezik” fordulatnak az itt vizsgált esetben továbbá exhortatív, figyelemfelhívó szerepe is van. Alkalmazásával a törvényhozó emlékeztetni kívánja a jogalkalmazót – és a jogkeresõ közönséget – arra, hogy lehetségesek a törvényben foglalt szabályt kiegészítõ, vele együtt szükség esetén alkalmazandó szabályok. A jogalkotó e törvényi fordulattal ugyanakkor lehetõséget teremtett arra, hogy sajátos élethelyzetekben az orvosi vizsgálat vagy ellátás során az Eütv. 25. § (5) bekezdésében meghatározott személyi körön túl más, a beteg ellátásához vagy vizsgálatához nélkülözhetetlen személyek jelenlétét is biztosítsa {pl. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény (14. §, 17. §), a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [106. § (1) bekezdés]}. Ilyen figyelemfelhívó-emlékeztetõ jogszabályi fordulatok alkalmazása – célszerûségi kérdés lévén – a törvényhozó döntésén múlik, használatuk alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható. 3.2. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az Eütv. 25. § (5) bekezdésébe foglalt klauzula szerint alkalmazandó törvényeknek – mint minden alapjogot korlátozó törvénynek – meg kell felelniük az alapjogok korlátozása összes alkotmányos feltételének, köztük a lényeges tartalom korlátozása tilalmának is. Minden hatályban lévõ törvény, amelyre az Eütv. 25. § (5) bekezdése utal, csak akkor alkotmányos, ha az alapjogi korlátozás alkotmányos feltételeinek megfelel. Ebbõl a szempontból az idézett rendelkezés deklaratív, mert az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján alapjog csak törvényben korlátozható, lényeges tartalmának sérelme nélkül. Az Alkotmánybíróság fontosnak tartja kiemelni, hogy az Eütv. 25. § (5) bekezdésének „ha törvény másként nem rendelkezik” fordulata szerinti, a beteg orvosi ellátásánál, gyógyításánál jelenlévõ „további” személyek körére vonatkozó törvényi szabályozás megalkotásakor a jogalkotónak biztosítania kell a beteg önrendelkezési jogának, testi és személyi integritásának védelmét. Továbbá e törvényi szabályozásoknak a beteg jogainak korlátozásakor meg kell felelniük az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében foglaltaknak, így azok nem járhatnak a beteg emberi méltóságához való joga lényeges tartalmának korlátozásával. Az Alkotmánybíróság a fenti követelmény érvényesülését az adott törvényi rendelkezések ismeretében, az ott meghatározott konkrét magatartási kötelezettségekre nézve, azok konkrét vizsgálatával döntheti el. Mivel az Eütv. 25. § (5) bekezdését kielégítõ egyes törvények alkotmányosságának vizsgálatára az indítványozók indítványt nem terjesztettek elõ, ezért arról az Alkotmánybíróság jelen eljárásában – figyelemmel az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 20. §-ában foglaltakra – nem is határozhatott.
2006/32. szám
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. Az Alkotmánybíróság közérdekû tartalma miatt rendelte el a határozat közzétételét a Magyar Közlönyben. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
Dr. Erdei Árpád s. k.,
elõadó alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k., alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 249/B/1998.
Dr. Harmathy Attila alkotmánybíró különvéleménye Nem értek egyet a határozattal. Nézetem szerint meg kellett volna semmisíteni az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 25. §-a (5) bekezdésének „kivéve, ha a törvény másként nem rendelkezik” szövegrészét. Indokaim a következõk: 1. Az indítványozó az Eütv. 25. §-a (5) bekezdésének „kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik” szövegrésze tekintetében kérte az alkotmányellenesség megállapítását és a megsemmisítést az Alkotmány 8. és 54. §-ára hivatkozva. Az indítványozó indokolásként azt fejtette ki, hogy a támadott szövegrész a beteg szeméremérzetének, emberi méltóságának sérelméhez vezethet annak következtében, hogy a beteg akarata ellenére olyan személyeknek is lehetõvé teszi a gyógykezelés során való jelenlétét, akiknek részvétele a kezelésben nem szükséges. Rámutatott, hogy „a rendelkezés az alapvetõ jog lényeges tartalmát korlátozza, önkényes és aránytalan, ezért alkotmányellenes [az Alkotmány 8. § (2) bekezdését sérti].” Az indítvány álláspontom szerint megalapozott. 2. Az Alkotmány 54. §-ának (1) bekezdése az alapjogok között elsõ helyen kimondja, hogy minden embert megillet az emberi méltósághoz való jog. Az Alkotmánybíróság gyakorlata ezt a jogot az „általános személyiségi jog” egyik megjelenési formájának tekinti, és erre vezeti
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
vissza a személyiségi jogok körébe tartozó egyes olyan jogokat, amelyek konkrét nevesített alapjogként nem jelennek meg [8/1990. (IV. 23.) AB határozat, ABH 1990, 42, 44–45.]. Az emberi méltósághoz való jog alapján kap alkotmányos védelmet a magánszféra sérthetetlenségéhez való jog is [46/1991. (IX. 10.) AB határozat, ABH 1991, 211, 215.]. A beteg személy orvosi vizsgálata és gyógykezelése során olyan helyzetben lehet, amelyben emberi méltóságát sérti az, ha a gyógykezelésben részt nem vevõ személy is látja. A beteg magántitkát is sértheti, ha vizsgálatáról, betegségérõl, gyógykezelésérõl a gyógykezelésben részt nem vevõ személy tájékoztatást kap. Az 56/2000. (XII. 19.) AB határozat rámutatott arra, hogy az egészségügyi adatok különleges védelmét az állam intézményes élet- és egészségvédelmi kötelezettsége is indokolja (ABH 2000, 527, 533.). 3. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az emberi méltósághoz való jog csak az élethez való joggal fennálló egységében abszolút és korlátozhatatlan [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 308, 312.]. Az emberi méltóságból levezetett jogok – bármely más alapjoghoz hasonlóan – az Alkotmány 8. §-a (2) bekezdésének megfelelõen korlátozhatók [75/1995. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1995, 376, 383.]. Az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdése szerint alapjog lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatja. A 20/1990. (X. 4.) AB határozatban megfogalmazott elv szerint a lényeges tartalmat nem érintõ korlátozásnak kényszerítõ ok fennállta esetén lehet helye, feltéve, hogy a korlátozás arányos (ABH 1990, 69, 70–71.). Az Eütv. 25. §-ának (5) bekezdése korlátozza a betegnek az Alkotmány 54. §-a (1) bekezdésében kimondott emberi méltósághoz való alapvetõ jogát akkor, amikor a vizsgálat és gyógykezelés során törvényi rendelkezés alapján lehetõvé teszi olyan személyek részvételét, akiknek jelenléte nem szükséges az ellátáshoz, illetve akiknek jelenlétéhez a beteg nem járult hozzá. Az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdésétõl eltérõen törvény sem engedheti meg alapjog korlátozását. Az Eütv. 25. §-a (5) bekezdésének támadott szövegrésze azonban az alapjog korlátozásának semmilyen feltételét nem határozza meg; nem állapítható meg tehát az alapjog korlátozásának sem szükségessége, sem arányossága. Ezért a támadott szövegrész alkotmányellenes. 4. Az indítvány a jogalkotás fontos alkotmányjogi kérdéseit is érinti. a) Az Eütv. az adott terület átfogó szabályozására törekedett. Ezt az elgondolást az Eütv. törvényjavaslatának miniszteri indokolása egyértelmûen kimondta: „Az új egészségügyi törvény a fõbb nemzetközi modellek közül, ha nem is teljes körûen, de leginkább a kódex típusú szabályozás stílusjegyeit mutatja fel. Ennek indoka – a hazai egészségügyi törvényalkotás tradícióin túlmenõen – el-
2717
sõdlegesen az ágazat legfontosabb jogi normáinak áttekinthetõ, rendszerezett és világos, valamint a jogállamiság alkotmányos követelményeivel összhangban álló megjelenítése iránti igényben jelölhetõ meg.” b) Elõfordul, hogy valamilyen jogterület átfogó szabályozásának igényével készülõ törvény esetében a jogalkotó már a jogszabály elfogadásakor tudatában van annak, hogy egyes témakörök tekintetében további jogalkotásra van szükség. Ha végrehajtási rendelkezésre van szükség, akkor az Országgyûlés felhatalmazást ad ezeknek a végrehajtási szabályoknak a megalkotására. Más a helyzet akkor, ha nem végrehajtási szabályról van szó, hanem szintén törvényi szinten történõ további jogalkotás szükséges. Ilyenkor az Országgyûlés nem saját magának ad felhatalmazást az újabb törvényalkotásra. Lehetséges azonban az is, hogy az átfogó jogalkotás nem változtatja meg, hanem fenntartja egy-egy speciális szakterületnek az átfogó szabályozásban meghatározottól eltérõ rendelkezését. Az említett esetekben a kódexbe felvett „kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik” szövegrész azt fejezi ki, hogy a kivételt engedõ törvény (kódex) magasabb rendû, mint az a kivételt megfogalmazó másik törvény, amely az eltérésre felhatalmazást kap. A kódexnek más törvényekhez képest magasabb szintû jogszabályként való szerepeltetése ellentétes a jogszabályoknak az Alkotmányon alapuló jelenlegi hierarchiájával, amelyben minden törvény azonos szinten áll. c) A jogszabályok hierarchiájának alkotmányos szabályai 1989–1990-ben ismételten változtak. Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 10. §-a bevezette az alkotmányerejû törvény kategóriáját, és ezzel az egyszerû törvények felett álló szintet hozott létre. A törvényjavaslat 10. §-ához fûzött miniszteri indokolás szerint az alkotmányerejû törvények az Alkotmánnyal együtt a közjog jogszabályanyagának legmagasabb szintjét alkotják. Itt tehát a törvényként megjelenõ szabályok olyan szintjérõl volt szó, amelyek mind tartalmuk, mind a megalkotásukhoz elõírt minõsített többség tekintetében eltértek az egyszerû törvényektõl. Ilyen jogszabályi hierarchia alapján mondta ki a 4/1990. (III. 4.) AB határozat, hogy az alapvetõ jogokat tartalmazó házasságról, családról és gyámságról szóló – kódexjellegû – törvény módosításához alkotmányerejû törvényre van szükség (ABH 1990, 28, 30–31.). Az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XL. törvény megszüntette az alkotmányerejû törvény kategóriáját és olyan megoldást épített be az Alkotmányba, amelynek eredményeként az Alkotmány egyes rendelkezései feltüntetik azokat az eseteket, amelyeknél a megalkotandó törvény elfogadásához minõsített többségre van szükség. Az alkotmányerejû törvény kategóriájának megszüntetése után vizsgálta az Alkotmánybíróság a korábbi – szintén kódexjellegû szabályozást nyújtó – egészségügyi törvény 29. §-a (4) bekezdésének azt a mondatát, amely sze-
2718
MAGYAR KÖZLÖNY
rint a terhesség megszakításának jogszabályban meghatározott esetekben volt helye. A 64/1991. (XII. 17.) AB határozat indokolása errõl a mondatról azt állapította meg, hogy „törvényi szintû szabályozásra egy másik törvény nem adhat felhatalmazást, illetve a törvényi szabályozás puszta lehetõségének kijelentése szükségtelen” (ABH 1991, 297, 306.). A 4/1993. (II. 12.) AB határozat kifejtette, hogy az alkotmányerejû törvény kategóriájának az Alkotmány 1990. évi módosításával történt megszüntetése a jogszabályok hierarchiáját lényegesen megváltoztatta. Az alkotmányerejû törvények a hierarchiában fölötte álltak az egyszerû törvényeknek. Ezzel szemben az alkotmányerejû törvény kategória eltûnése óta a minõsített többséggel elfogadott törvény nem áll az egyszerû törvény fölött (ABH 1993, 48, 59–60.). A minõsített többséggel elfogadott törvények tehát a hierarchia szempontjából nem különböznek az egyszerû törvényektõl. Ezeknek a minõsített többséggel elfogadott törvényeknek a sajátossága a meghozataluk, módosításuk tekintetében áll fenn [1/1999. (II. 24.) AB határozat, ABH 1999, 25, 39.; 31/2001. (VII. 11.) AB határozat, ABH 2001, 258, 261.]. d) Az egy-egy jogterület átfogó szabályozását nyújtó, kódexjellegû törvénynek az adott jogterületen kell olyan szakmai tekintéllyel rendelkeznie, hogy csak a szükséges esetekben és terjedelemben térjen el másik törvény a törvénykönyv rendelkezéseitõl (a kódex pedig csak szükséges esetben tartson hatályban a szabályozási körébe tartozó területen korábbi speciális szabályokat). Alkotmányjogi szempontból azonban az átfogó rendezést nyújtó kódexnek az adott jogágban meglévõ kiemelkedõ szerepe, jelentõsége nem jelenti azt, hogy a jogszabályok hierarchiájában a kódexnek más megítélése volna, mint egyéb törvényeknek. e) A különbözõ törvények egymástól eltérõ rendelkezései az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésén alapuló jogállamiság, jogbiztonság szempontjából jelenthetnek problémát. A 42/1995. (VI. 30.) AB határozat a gazdasági stabilitást szolgáló rendelkezéseket vizsgálva mondta ki, hogy a törvények között nincs hierarchikus viszony, de a jogállamiság elve alapján követelmény a módosítások után a hatályos jogszabályok egységes szerkezetben való közzététele, az áttekinthetõség megteremtése (ABH 1995, 185, 186.). Nem megfelelõ megoldás tehát az utalásokkal való rendezés. A 11/1994. (III. 2.) AB határozat pedig a jogbiztonság elvével össze nem egyeztethetõnek tekintette azt a jogszabályt, amely nem jelöli meg kifejezetten, hogy melyek azok a szabályok, amelyeket hatályon kívül helyez, és melyek azok a rendelkezések, amelyeket módosít (ABH 1994, 399, 401.). Összegezve az elmondottakat: nézetem szerint meg kellett volna állapítani az Eütv. 25. § (5) bekezdése indítványozó által támadott szövegrészének alkotmányellenességét és meg kellett volna azt semmisíteni. Dr. Harmathy Attila s. k., alkotmánybíró
2006/32. szám
A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársasági Elnök 38/2006. (III. 23.) KE határozata egyetemi tanár felmentésérõl Az oktatási miniszter elõterjesztésére, az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontjában megállapított jogkörömben, tekintettel a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 17. § (6)–(7) bekezdéseire, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dr. Domokos Péter egyetemi tanárt 2006. január hó 15. napjával – 70. életéve betöltésére tekintettel – felmentem. Budapest, 2006. február 7. Sólyom László s. k., köztársasági elnök
Ellenjegyzem: Budapest, 2006. március 13. Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter
KEH ügyszám: V-2/0625/2006.
A Kormány határozatai A Kormány 1025/2006. (III. 23.) Korm. határozata a munkáltatók társadalmi felelõsségének erõsítésérõl és ezt ösztönzõ intézkedésekrõl A Kormány kifejezésre juttatja, hogy az Európai Unió különbözõ dokumentumokban megnyilvánuló felfogásával összhangban a haladás és az innováció olyan új elemének tekinti a munkáltatók önkéntes társadalmi felelõsség-
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
vállalását, amely a társadalmi partnerek párbeszédére alapozva a gazdálkodásba integrálja a fenntartható fejlõdés, a társadalmi összetartozás és környezetért viselt felelõsség szempontjait. A Kormány eltökélt szándéka, hogy a munkáltatók önkéntességén alapuló felelõs gazdálkodói magatartást ösztönözze, erõsítse, társadalmilag elismertté tegye, ennek érdekében felhívja 1. a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ minisztert, hogy a Gazdasági és Szociális Tanácsban kezdeményezzen vitát a társadalmilag felelõs munkáltatói magatartás ismérveirõl, az olyan jó gyakorlatok feltárásáról és elõsegítésérõl, amelyek a gazdaság versenyképességét, a társadalmi összetartozást, valamint a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolását szolgálják;
2719
Felelõs:
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egészségügyi miniszter gazdasági és közlekedési miniszter ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter oktatási miniszter Határidõ: 2006. május 31. 5. az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi minisztert, hogy készítsen módszertani útmutatót a vállalati esélyegyenlõségi tervek elkészítéséhez; Határidõ: folyamatos
Határidõ: 2006. március 31. 2. a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, hogy kezdeményezzen az Országos Érdekegyeztetõ Tanács keretében és az Ágazati Párbeszéd Bizottságokban egyeztetést arról, hogy miként segítheti a vállalkozások társadalmi felelõsségvállalásának erõsödése a rendezett munkaügyi kapcsolatokra irányuló törekvéseket; Határidõ: 2006. március 31. 3. az érintett minisztereket, hogy a feladat- és hatáskörükben kezdeményezzenek párbeszédet a munkáltatókkal, és dolgozzák ki egyrészt azokat az eszközöket, amelyekkel a munkáltatók felelõsségvállalását elismerik, másrészt azokat az ismérveket (standardeket, indikátorokat), amelyek a társadalmilag felelõs munkáltatói magatartást megjelenítik, és alakítsák ki azokat a kommunikációs eszközöket, amelyek révén szélesebb körben megérdemelt társadalmi elismerésben részesülhetnek ezek a munkáltatók; Felelõs:
egészségügyi miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gazdasági és közlekedési miniszter környezetvédelmi és vízügyi miniszter ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter informatikai és hírközlési miniszter nemzeti kulturális örökség minisztere Határidõ: 2006. április 30. 4. a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, hogy az érintett miniszterek bevonásával hozzon létre olyan munkabizottságot, amely kidolgozza a hatályos jogszabályokban megfogalmazott különbözõ munkáltatói kötelezettségeken túl milyen kritériumok alapján engedélyezhetõ a „társadalmilag felelõs vállalkozás” jelölés (Social Label) használata;
6. a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi minisztert, a gazdasági és közlekedési minisztert, valamint a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli minisztert, hogy dolgozzák ki az „Akadálymentes munkahely” elnevezés és embléma használatának feltételeit, amelyet azok a munkáltatók érdemelhetnek ki, amelyek foglalkoztatnak fogyatékos személyeket és a munkahelyeket akadálymentesen alakították ki; Határidõ: 2006. május 31. 7. az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi minisztert, hogy dolgozza ki egy olyan jelölés bevezetésének feltételeit, amely tanúsítja, hogy a termék kifejlesztése során olyan tervezési alapelveket követtek, amelyek révén a termék használata akadálymentes a különbözõ fogyatékossággal élõ emberek számára is; valamint hozzon létre szakértõi bizottságot a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter bevonásával e jelölés használatának engedélyezésére; Határidõ: 2006. május 31. 8. az érintett minisztereket, hogy készítsenek ajánlásokat a hirdetõ és kommunikációs cégek részére a nõk és a kisebbségek reklámokban és hirdetésekben történõ elõítéletektõl és sztereotípiáktól mentes ábrázolására. Felelõs:
ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter gazdasági és közlekedési miniszter informatikai és hírközlési miniszter nemzeti kulturális örökség minisztere Gazdasági Versenyhivatal elnöke Határidõ: 2006. május 31.
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
2720
MAGYAR KÖZLÖNY
VI. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történõ technikai szám kiadásáról A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) módosításáról rendelkezõ 1997. évi CXXIX. törvény 11. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal a Tv. 4/A. §-ának (1) bekezdése szerinti kedvezményezett részére a következõ technikai számot adja: Sorszám
1.
Kedvezményezett
Technikai szám
Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza
1483
Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnöke
2006/32. szám
1. A megbízás idõtartama: 2006. január 1-jétõl kezdõdõ elsõ üzleti évtõl a 2010. üzleti évvel bezárólag. 2. A pályázó feladatai a) A Nemzeti Kulturális Alap számviteli törvény és az államháztartási törvény szerinti éves beszámolója valódiságának, jogszabályszerûségének vizsgálata, különös figyelemmel az államháztartásról szóló törvény IV. fejezetében foglaltakra; b) a könyvvizsgálat keretében az alapot kezelõ szerv – a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága – elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentés, elõterjesztés vizsgálata abból a szempontból, hogy az abban szereplõ adatok a valós adatokat tartalmazzák-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek; c) folyamatos együttmûködés az Állami Számvevõszékkel és folyamatos kapcsolattartás és együttmûködés a Magyar Államkincstárral, az alap kezelését ellátó – nemzeti kulturális örökség miniszterének felügyelete alá tartozó – Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósággal; az együttmûködés keretében a könyvvizsgálói jelentés egy-egy példányának megküldése az Állami Számvevõszék Stratégiai és összefoglaló osztályának, a Magyar Államkincstárnak, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának, illetõleg a Nemzeti Kulturális Alappal rendelkezni jogosult nemzeti kulturális örökség miniszterének; d) a könyvvizsgálati feladatokhoz kapcsolódó szakmai tanácsadás; e) egyéb jogszabályokban meghatározott feladatok teljesítése. 3. A pályázat benyújtásának ideje: 2006. május 30., 12.00–14.00 óra között.
Az Állami Számvevõszék pályázati felhívása a Nemzeti Kulturális Alap könyvvizsgálói feladatainak ellátására Az Állami Számvevõszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) elnöke – hivatkozással az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) negyedik fejezetében (54–60. §-ok), különösen az Áht. 57. §-ának (5) bekezdésében, valamint a Nemzeti Kulturális Alapról szóló, 2005. évi CL. törvénnyel módosított 1993. évi XXIII. törvényben foglaltakra – a javaslattételi jogának megalapozása céljából a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó nyilvános pályázatot hirdet a Nemzeti Kulturális Alap könyvvizsgálói feladatának ellátására.
4. A pályázat benyújtásának helye: Állami Számvevõszék, 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10. II. emelet 219. szoba. 5. Részvételi feltételek a) A pályázaton belföldi természetes és jogi személyek vehetnek részt, akik rendelkeznek a magyar jogszabályok szerinti könyvvizsgálói jogosultsággal és pályázatukban hitelesen igazolják a Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagságukat. b) Ha a pályázó jogi személy, a pályázatnak tartalmaznia kell a pályázattevõnek a beadás idejéhez képest 30 napnál nem régebbi, hiteles cégkivonatát, a természetes személy könyvvizsgálói megnevezését és adatait, valamint a természetes személy Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagságának hitelesen igazolt számát. c) Mind a természetes, mind a jogi személyek esetében csatolni kell a hatályos felelõsségbiztosítási kötvényük hiteles másolatát. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes, kötelezõ erejû nyilatkozatát az alábbiak szerint:
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– a pályázó neve, székhelye, telefonszáma, telefaxszáma, rövid bemutatása, – a könyvvizsgálói díj mértékének és a fizetési feltételek meghatározása, – a pályázat benyújtásának határidejétõl számított minimum 90 nap pályázati kötöttség vállalása, – szakmai referenciák megjelölése, – a könyvvizsgálatra vonatkozó feladattervének, munkaprogramjának ismertetése, – az államháztartás alrendszereiben szerzett tapasztalatok (ellenõrzési, illetve könyvvizsgálói tevékenység) ismertetése, – a feladatok határidõn belüli végrehajtására vonatkozó nyilatkozat, – a vállalási díjat (árpályázat, Ft/nap/fõ + áfa), – nyilatkozat, amelyben a pályázó – nyertessége esetére – hozzájárul pályázatának kérésre a nemzeti kulturális örökség minisztere részére történõ átadására, – nyilatkozat, melyben kötelezõen elismeri a Nemzeti Kulturális Alap biztonsági (titokvédelmi) elõírásait. 6. Érvényességi feltételek a) Kamarai tagság és annak hiteles igazolása, b) felelõsségbiztosítás meglétének hiteles igazolása, c) a részvételi feltételekben meghatározott pályázattétel hiánytalan teljesítése. 7. A pályázatok felbontása A pályázatok felbontására a pályázatok benyújtására nyitva álló határidõ lejártát követõen az Állami Számvevõszék hivatalos helyiségében kerül sor. A bontási eljáráson kizárólag a pályázat kiírójának képviselõje és a közjegyzõ vesz részt. A közjegyzõ a pályázatok leadásának és felbontásának körülményeirõl a helyszínen okiratot állít ki. A bontásról közjegyzõ által hitelesített jegyzõkönyv készül. 8. A pályázatok értékelése a) A pályázatok felbontását követõen a kiíró által létrehozott bizottság megvizsgálja a pályázatok részvételi feltételeinek megfelelõ érvényességét, majd a kiírt szempontok szerint számba veszi azokat, és javaslatot tesz a pályázat nyertesére. A nyertes pályázóról az Állami Számvevõszék elnöke dönt. b) Az érvényes pályázatok értékelése során – a könyvvizsgálói munkaprogram, – az árpályázat,
2721
– a szakmai referenciák, különös tekintettel az államháztartás (elkülönített állami pénzalapok) területén szerzett szakmai tapasztalatok, – a felelõsségbiztosítás mértéke kerülnek értékelésre. c) A pályázatok értékelése során a kiíró által létrehozott bizottság az alábbi súllyal veszi figyelembe a pályázat egyes elemeit: 1. könyvvizsgálói munkaprogram, max. 30 pont 2. árpályázat (nagyság, mérték, idõbeli ütemezés), max. 20 pont 3. szakmai referenciák, max. 10 pont 4. államháztartás területén szerzett szakmai tapasztalatok, max. 30 pont 5. felelõsségbiztosítás mértéke, max. 10 pont 9. Elbírálási határidõ: 2006. június 30-ig, majd eredményes pályázat esetén az Állami Számvevõszék elnöke megteszi a javaslatát a nemzeti kulturális örökség miniszterének. 10. Egyéb információk a) A pályázatokat a pályázati felhívásban megjelölt címre és idõpontban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban, 3 példányban, magyar nyelven kell benyújtani. A pályázatokat a pályázati felhívásban megadott határidõben és helyen, személyesen vagy meghatalmazott útján kell az átvevõ részére leadni. A meghatalmazott köteles igazolni képviseleti jogosultságát. b) A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: „Pályázat a Nemzeti Kulturális Alap könyvvizsgálói feladatainak ellátására”. c) A pályázó köteles az eredeti példányt megjelölni „EREDETI” felírással. Ha a pályázó ezt elmulasztja, a kiíró választ egyet a beérkezett példányok közül, ami a továbbiakban az eredeti példány funkcióját tölti be. Ha a példányok között eltérés adódik, az így megjelölt példány az irányadó. d) A pályázatok határidõn belüli beérkezését az átvevõ által kiállított átvételi elismervény bizonyítja. A határidõn túl érkezett pályázatok nem kerülnek átvételre. e) A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást adni jogosult: dr. Zsolnay András számvevõ a 484-9221-es telefonszámon. Budapest, 2006. március 17. Dr. Kovács Árpád s. k., az Állami Számvevõszék elnöke
2722
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
Az Országos Horvát Önkormányzat költségvetése 2006. évre 8/1/2006. (02. 25.) sz. OHÖ közgyûlési határozat Az OHÖ Közgyûlése elfogadta az OHÖ 2006. évi költségvetését 275 183 000 Ft bevételi és 275 183 000 Ft kiadási fõösszeggel. Bevételek
Tervezett (Ft)
Állami támogatások állami támogatás OHÖ Hercegszántói Intézmények normatív támogatása
90 308 000 54 620 000
144 928 000
Saját bevételek kamatbevétel egyéb bevételek befektetett pénzügyi eszközök hozama Croatica kölcsön visszafizetés Horvát Szövetség kölcsön Fõvárosi Horvát Önkormányzat
1 000 000 200 000 10 000 000 7 000 000 800 000 500 000
Pályázati bevételek kulturális rendezvények NEKH átvett intézmények támogatása
5 000 000 45 000 000
19 500 000
50 000 000
Egyéb bevételek Hercegszántói Intézmények
55 755 000
Összesen
270 183 000
Pénzmaradvány
5 000 000
Összesen
275 183 000
Kiadások Eszközbeszerzés, beruházás, épületfelújítás fénymásoló, számítógép és programok épület festése, mázolás, tetõjavítás
2 000 000 2 000 000
4 000 000
Anyagköltség irodaszer, nyomtatvány szaklapok, szakkönyvek tisztítószerek üzemanyag közüzemi díjak egyéb anyagköltség
535 000 1 000 000 150 000 2 140 000 1 284 000 500 000
Igénybe vett szolgáltatás költségei gépkocsijavítás, mosatás, karbantartás egyéb javítás, karbantartás belföldi utazás, kiküldetés telefon, internet, posta tisztíttatási költségek parkolás, autópályadíj
856 000 535 000 1 500 000 3 200 000 80 000 270 000
5 609 000
10 041 000
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2723
fotókészítés õrzõ-védõ tevékenység díja könyvelés, irodai szolgáltatás, ügyvédi díj egyéb szolgáltatás
100 000 200 000 2 500 000 800 000
Egyéb szolgáltatás hatósági, igazg. szolg. díj pénzügyi befektetés díja biztosítási díjak
1 780 000 80 000 700 000 1 000 000
Bérköltség fõfoglalkozásúak mellékfoglalkozásúak
10 096 000 1 315 000
11 411 000
Személyi jellegû kifizetések választott tisztségviselõk honorárium jutalom (kitüntetés Horvát napra, pedagógusok) képviselõi díj
12 078 000 500 000 1 500 000 1 980 000
16 058 000
Egyéb személyi jellegû kifizetés elnök reprezentáció saját gépkocsitérítés – képviselõk mûködéssel kapcsolatos étkezés, szállás, útiköltség, ülések, biz. ülések, közgyûlés költsége külföldi napidíj étkezési jegy ruhapénz
28 608 000 600 000 20 808 000 4 000 000 2 500 000 300 000 400 000
Bérjárulékok munkaadói nyugdíjbiztosítás 18% egészségbiztosítás EHO Egyéb kiadások kiadványok támogatása Pogledi Croatica Rádió Hrvatski glasnik kulturális rendezvények és Horvát nap Croatijada rendezvények támogatása Pagi üdülõ mûködési támogatása intervenciós keret elnöki keret új kéttannyelvû i. eszköz támogatás választásokkal kapcsolatos kiadások táborok szállítási költsége Hercegszántó Intézmények kiadása Magyarországi Horvátok Tudományos Intézete Peresznyei Egyházi Gyûjtemény mûködési költsége
8 357 900 754 300 4 525 800 2 765 800 312 000 173 375 000 2 000 000 1 000 000 6 000 000 500 000 3 000 000 1 000 000 15 000 000 500 000 1 000 000 1 000 000 1 000 000 7 000 000 120 375 000 8 000 000 6 000 000
Tartalék
15 943 100
Kiadások összesen
275 183 000 Dr. Karagics Mihály s. k., elnök
2724
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (4400 Nyíregyháza, Hõsök tere 5.) hirdetménye
Az FVM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földmûvelésügyi Hivatala értesíti a Kálmánháza településen érdekelt részarány-földtulajdonosokat, hogy az 1993. évi II. törvény 4/B. §-ának (5) bekezdése alapján 2006. április 27-én (csütörtök) 9.00 órakor a Kálmánházi Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében nyilvános sorsolást tart a Kálmánházi Rákóczi Szövetkezet földalapjába lévõ részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából. A sorsolásra kijelölt földrészletek az alábbiak: Település: Kálmánháza Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
AK
Korlátozó intézkedés
Kiadható
0149/18
szántó
4,0948
46,76
46,76
–
0143/87
szántó
0,3190
4,25
4,25
–
A sorsolás nyilvános. A sorsoláson a szövetkezetben még ki nem adott részarány-földtulajdonnal rendelkezõ személyek vehetnek részt. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb a mulasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekeit érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolást követõ 48 órán belül az FVM Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalhoz címzett, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földmûvelésügyi Hivatalnál kifogást nyújthat be.
Demendi László s. k., hivatalvezetõ
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2725
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2006. évi 28. számában megjelent, a közúti jármûvek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenõrzésével, továbbá a gépjármûfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjairól szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 11/2006. (III. 10.) GKM rendelet melléklete helyesen a következõ megjegyzést tartalmazza: ,,Megjegyzés: a II. Fejezet 2. pontjában megjelölt forintösszegek bruttó díjak.” (Kézirathiba)
2726
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap.
Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2006. évi éves elõfizetési díja: 13 356 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. telefon/fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, telefon: 321-5971, fax: 321-5275).
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2006. évi elõfizetési díj fél évre
6678 Ft áfával
egy évre 13 356 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez.
Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ..............................................................
............................................................................ cégszerû aláírás
2006/32. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2727
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2006. évre: 20 664 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel./fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275).
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2006. évi elõfizetési díj egy évre: 20 664 Ft áfával. fél évre: 10 332 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás
2728
MAGYAR KÖZLÖNY
2006/32. szám
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2006. évi éves elõfizetési díj: 90 216 Ft. Egy példány ára: 207 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +184 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 06.0892 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.
