AZ ISKOLA-ORVOS. A szülők bevallják, hogy egymagokra nem tudják gyermekeiket felnevelni. És ezt nem is engedi meg Európának egyetlen cultur-állama sem. Mindakettőnek igaza van. A szülők különösen, hogyha gyermekeiknek magasabb miveltséget akarnak biztositani, kénytelenek valamely középiskolára bizni a nevelést. Hogy ha az iskola czélja nem volna egyéb, mint a gyermekeket úgy ápolni, hogy bennök semmi testi és szellemi romlást ne szenvedjen, akkor az iskola kötelességét végezné, melynek teljesitése nem is volna nehéz dolog. De az iskolának ennél többet kell teljesíteni. — Álláspontja magasabb, s többet is teszen ; de éppen az iskola emez álláspontjában bajos eldönteni, hogy mi a kötelesség és mi az optimum. Hogy e tekintetben, nemcsak a dolgokat egyeztetni, hanem javitani is lehet, a felett ma már sem a szülők, sem a tanférfiak köz ö t t véleménykülönbség nem lehet. Ma már gyárakba is állami felügyelők rendeltetnek a végre, hogy a gyárimunkát végző gyermekeknek munka minőségét, m u n k a idejét, törvényes korlátok között felügyeljék. Ma a tanuló-ifjuságtól is komoly kötelesség-teljesitést kiván minden előre látó állam; t e h á t kénytelen, hogy ennek fejlődésére, munkásságára, s főképpen az egészségére is felügyeltessen. Minél többet foglalkozik valaki e dologgal, annál inkább arra a meggyőződésre kell hogy jusson, hogy az iskola-egészségtan körében j á r t a s orvos egyedül tud megitélni némely körülményeket, éppen oly szakértelemmel, mint más dolgokban véleményt és Ítéletet csak éppen a tanítótól várhatunk. A tanítónak lehet - az egészségtan felől általános fogalma, de ezt tanítani csak orvos taníthatja. Voltak a régi időben, s vannak ma is orvosok, kik tanítottak és tanítanak. A Hygiénicusok követelései mindinkább előtérbe lépnek, s jeles paedagogusok is nem egyszer hangoztatták már azt, hogy az orvosoknak be kell folyni az iskolai élet rendezésébe. Időszakonkénti véleményadások és vizsgálódások e czél felé nem vezethetnek. Az orvos befolyása csak akkor lehet eredményes, hogyha a tanítóval egyenlő votuma és joga van.
238
az
iskola-orvos.
S véleményének keresztülvitelére gyakorolhatja fellebbezési jogát szakértő felsobséghez. Hogy e kivánság nem t ú l h a j t o t t s nemcsak idealismuson alapszik, azt ma már a mi h a z á n k k a n intézkedések m u tatják. Beállittattak az iskolai orvosok, kik egyszersmind egészségtantanárok, s most valósul meg az mit Frank ezelőtt 100 évvel az iskolákat illetőleg kívánt, Az igaz, hogy 100 év óta a dolgok nagyon megváltoztak s gazdag statistikai adatokkal rendelkezhetünk, melyekből nemcsak az iskolák haszna tűnik ki, hanem az a veszély is, melyet magukban rejtenek. A mennyire irodalmi uton tudni lehet a dolgot, ugy tapasztalhatjuk, hogy vannak egyesek, kik ez üdvös ren delkezésnek ellene is szegülnek, de a nagyobb része a nevezetesebb tanítóknak és tanférfiaknak, csakis örömmel üdvözli ez intézkedést. Nálunk meg van a kezdet, s az eredményt a jövő fogja megmutatni. Mi az iskola-egészségtannak tudományos oldalát illeti, abban a szomszéd országok jóval megelőztek minket. Általános és igaz az a panasz, hogy e tekintetben nagy ellenállást kellett leküzdeni, jóllehet a tanulóknak nem hitöket megtámadni, hanem csak egészségűket akarta védeni s minden törekvés abban központosult, hogy az uj nemzedéknek nemcsak nevelése, hanem egészsége is jobb legyen. E versengés a jó ügynek annyira h á t r á n y á r a volt, hogy a Hygienicusok egy és más dologban engedni kezdettek, mivel beléuntak az egyenlőtlen küzdelembe; mert ha a b u r e a u c r a t i c u s schablon és tudomány-harczra kelnek, az eredmény felől senki sincs kétségben. A tudomány előbb-utóbb győzni fog, de kár van az idővesztegetésben. Okos ember ez ellenkezést meg sem érti, s ugy tűnik fel, mint midőn hajdan a régimódi czéhek versengtek egymással. Hogy iskola-orvosok és tanárok, sőt az egész isk. igazgatóság egymással jól megférnek, m u t a t j a az a körülmény, hogy a Rajna melletti Frankfurtban Spiess tudor iskola-orvos 27 isk. igazgatójával folytonos érintkezésben van, és a legjobb egj etértésben intézi ez iskolák egészségi ügyét. Vannak szakkérdések, hol a közönség rendesen alászokta magát rendelni a közvéleménynek. Vannak közművelődési kérdések, melyekben mindenki jogosítva érezheti magát, nem ugy érezni és cselekedni, a mint az egy laicustól várható, hanem ugy, mint egy hazafi, ki szabadon gondolkozhatik s nem érzi szükségét annak, hogy véleményében és nézetei nyilvánításában iskolamesterek vezessék. Tanitó és orvos egy nemes feladat teljesítésében igen fontos tényezők, melyek a nyilvános nevelés megvalósításban fontos és együttes m u n k á t végezhetnek el. Lehet, hogy ez egyesítések módja s
239 a z
iskola-orvos.
keresztülvitele még sok középiskolai tanférfi előtt lehetetlenségnek tűnik fel, de a kétely nagyon hamar eloszlik, mihelyt a dolog ténynyé válik. Igy volt már ez sok dologgal e világon. Hogy vájjon a közönség, az orvosok befolyását az iskolára nézve, hogy fogja venni, azt nem tudhatom, s nagyon is csodálkozom a felett, hogy az orvosok e kérdést napirendre m é r t nem vették még fel ? De kérdjünk meg bárkit, hogy vájjon a mostani iskolai rendszerrel e g j e t é r t - e ? Alig hisszük. Azt nem merném állitani, hogy bármily szorgalmas legyen az iskola-orvos, egyhamar magát mint fontos hivatalos személyt elismertesse. De nem tudnám érteni, hogy miért ne foghatna a családok házi orvossával jól kijönni. Hogyha köztük véleményeltérés lenne, egyiknek vagy másiknak nem lenne igaza, van felettek hatóság, mely éppen úgy Ítélhet az egészségi dolgokban, mint máskülönben döntő befolyását gyakorolja a paedagogiaiakban. S ha mindezt tekintetbe vesszük, gyanithatólag, a közönség (értem alatta a gyerm e k e k szülőit) csak üdvözölni fogja és hálás elismeréssel méltatni azt, ki gyermekeik egészségét védelmezi. Hazánk most már ez uton halad. Az orvosok befolyása az iskolára ma már nemcsak a járványok s a ragályok ellenőrzésében kell hogy nyilatkozzék. A tudomány folytonosan előhalad s felfedezett az iskolában még más ártalmakat is, melyek elől hallgatólag kitérni, éppen nevelő-intézetnek, nem lehet. Lássuk azonban egyenként, hogy országunk szomszédságában hogy áll a dolog. 1870. óta az osztrák belügyministeriumban van egy egészségügyi tanács. Ebben ül 6 rendes előadó, kik három évre vann a k választva. Ausztria minden egyes országára nézve külön egészségügyi tanács van, s vannak fizetéses országos egészségügyi előadók, ezenkívül minden járásban vannak járási orvosok, s ezenkívül a községekben községiek. A Bécs városi orvosi hivatalban 17 orvos van. Hogy ily nagyjelentőségű városban e 17 orvosnak, ha a közegészség ügyet hiven akarja szolgálni, van m i t tegyen, a felől senki sem kételkedhetik. Az országos törvény 1869-ben rendelkezelt a felől, hogy egészségi tekintetben az iskolákat felügyeljék, de tudtommal 1873-ig e törvények nem léptek életbe, m e r t sem egészségtani szabályoknak, sem intézkedéseknek semmi nyomát nem lehet találni az irodalomban. Míg nem 1868 ban, a kitűnő és nagyérdemű birodalmi képviselő dr. Roser egy tartalmas beszédben indítványt tett, hogy a városok közegészségi viszonyaiban reformokat léptessenek életbe, és egy bizottság javaslatot is dolgozott ki, melyben az iskolai egészségügy is
240
az
iskola-orvos.
érintetik. És az egész birodalomra nézve egy központi egészségtani hivatal szervezését ajánlják. Erre 1870-ben egy nagyon hasznos törvényt hoztak, melynek kifolyása volt a közegészségügy szervezése, mely meg fogja teremteni azt a nevezetes központi hivatalt, mely országos közegészségügyi tanács nevezete alatt, áldásteljes működését csaknem minden európai cultur-államban gyakorolja. Hogy miként áll az egészség cultiválálása Németországban, arra sokféle adatot lehetne felhozni. Vannak egyes nagyobb városok, hol ez előmenetel már productiv hasznot is m u t a t o t t fel. Vannak meg mások, melyek csak érdeklődést m u t a t n a k a dolog iránt; hanem ismerve a német nemzetnek cultur hajlamát, hogy ellenszenvet m u t a t n a e dolog irányában, az feltennünk sem lehet. Francziaországban 1878. óta még gyakorlatibb oldalról vették fel az egészségügyi dolgokat, mint a németek. Ez ido óta egyes községekben egészségügyi felügyelők vizsgálják az iskolákat. E s a S e i n e i departmentban 1879. óta az összes iskolák rendszeresen, orvosok által egészségügyileg kezeltetnek. E czélra felfogadtak 114 orvost. Minden orvos 3 évre v a n szerződtetve s fizetése 800 frank. 1880. óta Lyonban 8 iskola-orvos van, minden egyes orvos 12 elemi iskolát, 4 vagy 6 gyermek-menhelyet kezel s az iskolákat havonként 2-szer, a gyermekmenhelyeket 4-szer kell hogy megvizsgálja s fizetése azért 1500 franc. Lille, Bordeaux és Havre hasonló intézkedést léptetett életbe, s rövid ido alatt tapasztalta áldásos hatását, mert a test ápolása ez intézkedés után mindenfelé figyelem tárgya lett. A Seinei departementban a havi kétszeri rendes vizsgáláson kivül köteles az orvos még annyiszor, a hányszor szükség van, visitatiót tartani. E visitatióknál figyelmet f o r d i t a n a k : folyósokra, udvarra, játszóhelyre és árnyékszékekre. Mind e vizsgálatoknál az iskolai-gazgatóknak jelen kell lenni. Az orvos által adott rendszabályok szerint kell a tantermeket világitani, f ű t e n i és takarítani. Az ő tanácsa szerint rendeztetnek el a bútorok. Ezután következik minden egyes gyermeknek megvizsgálása. Különösen azoknak, kiket a tanitók egy vagy más tekintetből gyengéknek, vagy nem alkalmasoknak jeleznek. Minden ilyen vizsgálat bevégzésénél az orvos az észlelt eseményekről jegyzőkönyvet vesz fel. Ha valamely gyermeknek száján, fülén vagy bármely testrészén egészségtelen dolgot fedez fel, ezt közlik első sorban az iskolai igazgatósággal; innen tudomására adják a szülőknek. Ha valami olyan dolog fordul elé, mely kihatással lehet a közönségre, arról az orvos jelentést teszen 24 óra lefolyása alatt a hatóságnak.
241 a z
iskola-orvos.
E jelentésből kivonat küldetik az országos kormányhoz; minden három hónapban az iskola-orvosok jelentései összegeztetnek. A tanév végén pedig e jelentések összegéből készül el minden iskolának az egészségi statistikája. Belgiumban olyan kitűnő egészségi intézkedések vannak, hogy nem a miénket, hanem a francziákét is jóval felülmúlják. Az iskola-orvosok már régen be vannak állitva. Brüsselben Janssens rendezte azt a felügyeletet, mely a legjobb eredményt mutatott fel s tiz év óta minden iskolának orvosa van. Minden iskola havonkint háromszor vizitáltatik meg; minden hónapnak a végével, az igazgató segélyével, a tanitványok egészségi állapotjáról, az előfordult betegségek természetéről, egyes okokról, melyek a tanulást hátráltatták, szóval az iskolai egészségügyről, az igazgatóságnak jelentés tétetik s egyszersmind javaslat is a káros hátrányok eltávolitására. — Egy belga iskola-orvos fizetése 800 frank. — 1879-ben Brüsselben 8 iskola-orvos volt. Ugyanettől az évtől fogva Louvain és Antwerpen nyilvános iskolái hasonlólag beállították iskola-orvosaikat, s még más belga városok is kívánták ez intézkedést. — Az antverpeni iskolák tanárairól dicsérettel emiitik fel, hogy mily nagy buzgósággal működtek közre, hogy e korszerű intézmény létesülhessen. — -Alig, hogy ez intézkedések megszilárdult a k j ó t é k o n y hatásuk csakhamar meglátszott. — Brüsselben gondot kezdettek fordítani a fogak ápolására. Minden héten az iskolát egy fogorvos látogatta meg. Megszemlélte a gyermekek fogát s végezte ottan a rendes műtéteket. Ilyen intézkedésnek vetették alá a gyermekkerteket is. 1878. óta vizsgáltatják a gyermekeknek a szemeit is. Ennek azután sok tekintetben jótékony befolyása volt a gyermekek egészségi állapotjára, sőt a paedagogiai irányt is sokban javította. Paedagogiai dolgokat illetőleg Angliáról szokásos hazánkban annyi minden előnyöst irni, ám én, fájdalom, egészségtani szempontból az előttem fekvő adatokból azt látom, hogy a nyilvános népoktatás még paedagogiai tekintetből is nagyon el volt hanyagolva. Az egészségtani intézkedések pedig messze megette állanak a brüsseliek és a párisiak megett. Azonban Anglia a közegészségügy terén a legelső államok közé tartozik. 1870. óta reformálta nép-oktatását. Azóta minden népiskola havonként legalább egyszer hatósági orvosok által meg vizsgáltatik, kik egészségtani javitásokra tanácsot adnak. Minden tanítványnak, midőn belép az iskolába, szüleitől egy elismerő bizonyítványt kell előmutatnia, melyben igazolják hogy az illető három hónap óta nem volt ragályos beteg, sem olyan helyeken nem fordult meg, hol ilyen ragályos beteg-
242
az
iskola-orvos.
ségek uralkodtak. Hasonló tartalmú bizonyítványt' kell minden szünidő u t á n bemutatni. — A középiskolákban az egészségi felügyeletet a Lancel Sanitary teljesiti s ennek meg van jó hatása. 1884-ben egy iskola-egészségi hivatalnok-társulat szervezkedett, mely minden az iskolák egészségét érdeklő kérdéseket tanácskozás tárgyává téve megvitat. Ennyi elég is lesz tán az idegen államok iskola-egészségügyéről arra nézve, hogy méltatni tudjuk a z t az eljárást, mely szerint az iskolák mellé orvosok rendszeresítettek. Mert ha a fentebb emiitetteket fontolóra vesszük, nem hiszem, hogy tagadni lehessen, hogy ez a tudomáilyos fejlődésre is befolyással lesz. Laicus nézetek és vélemények az orvosi véleményt nem pótolhatják. Ha az iskola ügye csak facultativ kezeltetik, akkor az eredmény nem fog kielégitő lenni. Hiszen azt nem merem állítani, hogy egyszeri vagy többszöri hatósági orvosok által végzett visitatiók merő idővesztegetések volnának, de ezeknél csak általános rendszabályok és intézkedések fentartása és megfigyelése jöhet tekintetbe, de a belső iskola-élet, valamint a n n a k egyes egyénei ismeretlenül és érintetlenül maradnak. Mig másfelől ha van rendes iskola-orvos, ennek tudni és ismerni kell feladatát. Egy ilyennek működésétől megfelelő eredmény is várható, mert vegyük csak a dolgot úgy, mint Brüsselben is van. .Az iskola-orvos az iskolát és t a n í t v á n y t gyakran szemléli, sokszor látja. Az analog megfigyelések befolyásolyák a testi fejlődést éppen úgy, mint a szellemit. Nincs ezzel az intézkedéssel semmi koczkára téve. A csekély költség rosszat nem, hanem csak j ó t eredményez, mivel megveti alapját a szellemi hygieniának. Az orvos feladata az iskolában sokféle, mivel kezdetét kell hogy vegye még a szülei háznál, természetes, hogy ez nálunk még csak papiroson Jevő terv. Néki kell véleményt adni az iskola-épület helyéről, a tervről, az épités vezetéséről. Véleményt kell mondani a berendezésről: padló függöny, tábla, padok stb. elkészítéséről. Ezek látszólag kicsinységeknek tűnnek fel, de a jó lelkiismeretű iskola-orvos ezeket kötelességének kell hogy tartsa, m e r t ha az építkezés meg van, bajos a változtatás, s nem is örömest teszik azt. -— Azt is meg kell határoznia, hogy mikor lehet egy újonnan épült iskolát használatba venni, hogyan világitani, fűteni, szellőztetni, vizzel ellátni, fertőtleníteni; az ilyen dolgokon csak ugy f u t v a keresztül haladni, mint h a j d a n t a tették, nem lehet, n e m szabad, mert nem engedi a törvény és tiltja a kor mivelt szelleme. — Minden iskolai év kezdetén az isk. orvost a teendők egész sora várja. Minden egyes kö-
AZ
ISKOLA-ORVOS.
243
zépiskolába lépő tanítványt meg kell vizsgálni phisikai erejére nézve, a mi mindenesetre nehezebb feladat, mint azt meghatározni, hogy melyik évnél kezdődjék a tanulás. Az iskoláknak, ha a testi és szellemi hygiéniát egyesíteni akarják, m e r t csak ennek lehet üdvös hatása, a következőkre kell figyelmöket kiterjeszteni: Minden újonnan belépő tanítványról pontos jegyzetet kell felvenni: életkoráról, születési helyéről, eddigi tartózkodási helyéről, szülői lakviszonyáról, teste magasságáról, egyes testrészei fejlettségéről. — (Ehez alkalmaztatik az iskolapadok szerkezetje). Lélekzési tehetségéről :• van-e hajlama tüdővészre, feje alakjáról és haj színéről, fogai mineműségéről, eltérő rendellenességéről általában ; szeme fénytörési erejéről, hallási tehetségéről, s hogy mennyiben lehet megengedni a testgyakorlat tanulását. Továbbá az orvos tanácsával részt kell hogy vegyen a tanterv szerkesztésében. Mi vei a tanuló ifjúság gyorsan változik, ilyen orvosi részletes vizsgálásnak legkevesebb kettőnek kell évenként végeztetni. A tanév folyamában többször kell az orvosnak a tantermekben megjelenni, hogy meggyőződést szerezzen magának a tantermek levegőjéről, hŐmérsékérol, valamint a tanulók testmagatartásáról. Meg kell, hogy figyelje a testgyakorlatokat, különösen a tornázást. A fentebb elosoroltakkal az iskola-orvos munkája még nem ért véget, m e r t az előfordult betegségeket nem csak gyógykezelni kell, hanem még jegyzékbe is venni, különösön a ragályosokat. És itt még arra is figyelmet kell fordítani, hogy vájjon nem az iskola okozza-e e z e k e t ? és mi módon lehet rajtok segíteni. Minden körülmények közt meg kell a gyermekektől kérdezni, hogy vájjon a hőség, hideg, léghuzam nem alkalmatlan-e n e k i k ? Figyelmeztetni kell őket testük, ruhájok tisztántartására s mihelyt akar, az iskola találni fog eszközt is arra, hogy a szülőket e tekintetben befolyásolja. Neki kell az utasítást adni, hogy a különböző tanulók, hogy üljenek az írásnál, ő választja és határozza meg a használandó szemüvegeket azok számára, kiknek erre szükségök van. Fülbeteg gyermekek közül azok, kik kezelhetők, általa mentetnek meg a süketségtől. Minden egyes iskolai megbetegülés neki jelentendő (ez pedig évente nem kevés), ő kell azt, hogy megítélje, hogy mi ennek az o k a ? vájjon testi hajlam, esetleges körülmény? túlizgatás, avagy túlterhelés ? Ilyen speciális észrevételek az iskolaorvosnak lehetővé teszik, hogy a jelenségeket valósággal megítélni tudhassa. Mielőtt az elvi idomítás és tanítás a tanítványnak kárt tehetne, az iskola-orvos közbeléphet, szolgálhat a szülőknek, éppen 17
244
AZ ISKOLA-ORVOS. 244
ugy mint a t a n í t ó k n a k tanácscsal ? Zsenge és gyorsan növő fiúgyermekek ritkán kerülik ki a szívbetegségeket, ha szokatlan m u n k á r a kényszeríttetnek és izgalomnak vannak alávetve. Minél több egyén é t ismeri az iskolának az orvos s bajlódik vele, annál könnyebben ismeri fel még kezdetben ezt a bajt s annál könnyebben is segíthet az ilyeneken. Az ily segítségek azonban nem lesznek feltűnők, éppen ugy nem tűnik fel ez senkinek, mint az, hogy nem üt be a menkő olyan házba, melynek fedelén menkőfogó van. Nagy tárgyat fognak szolgáltatni az iskola-orvosnak a nehezen nevelhető gyermekek, vulgáris értelemben a rossz nevelésüek. A túlterhelés kérdésében az Ő nyilatkozatai fogják ezt a dolgot legjobban megvilágítani. Mert csak akkor lehet e dolgot valódiságában megítélni, hogyha a paedagogiai elveknek és módszereknek ellenőrzője a hygieniai módszer lesz. A ruházatról, főképpen a lábbelikről az orvosnak kell véleményt adni s az ügyetlen e g é s s é g t e len divatok utánzóit felvilágosítani s ha kell az iskolai hatóság utján megakadályozni. Nem csekélyebb lesz ezenkívül becse az előhaladásra annak az orvosi véleménynek, melyet az illető iskola hatóságoknak koronként kell hogy az iskola orvos beadjon. S éppen mint a magán orvos kötelezve van mindennemű halálozási esetről a hatóságoknak jelentést tenni, éppen ily nevezetes statistikai adatok a t fog szolgáltatni az iskolai betegségek okairól, tartalmáról, évszakok szerinti felléptéről, s hogy ez vagy a m a gyermek alkalmas-e a tanulásra, szóval sok anyagot fog nyújtani az állami statistikai hivatalnak. A gyakori érintkezése az iskola-orvosnak szülőkkel és tanítókkal, helyes és egészséges hygieniai rendszabályok terjesztésére alkalmat fog szolgáltatni. Az iskolát végzett és o n n a n távozó, egy ily Orvostól kaphat jófanácsot arra nézve, hogy testi szervezetének megfeleloleg minő életpályát választhat. 0 a d h a t j a meg a tanácsot, hogy minemű fegyverre] teljesithesse egy évi k a t o n a i önkéntességét. Egy olyan iskola orvos, ki nyolcz, sőt tizenkét éven át figyeli és jegyzi tanítványának testi fejlődését, a távozónak a d h a t testi fejlődéséről egy érettségi bizonyítványt is. Gondoljuk már most csak el, hogy ha az orvos ily módon csatolja m a g á t az iskolához, ennek hatása több lészen, mint hogyha ez az ezelőtti rendszerben hagyatnék. Egy különös tere lesz ez az orvosi gyakorlatnak, melyet cultiválni, ha nem is sokaknak, de egyeseknek lesz kedve és az iskolának jótanácsot és jó eredményt fognak szolgáltatni egy u j és erős nemzedék neveléséhez.
AZ
245
ISKOLA-ORVOS.
Ezelőtt tiz évvel mondotta Gauster, hogy az a kérdés, vájjon az országos tanfelügyelőknek sikerülni fog-e a magok tanácsába orvost megnyerni. Ez nagyon kivánatos volna. Az utolsó tiz év alatt az iskola-egészségtan oly óriási lépésekkel haladt előre, hogy ez nem m a r a d o t t figyelmen kivül hazánkban sem, s igy lettek nálunk is a iskola-orvosok beállitva. Előttük áll a tér, a jövő fogja megmutatni az eredményt. Az egészséges iskolának mennyiségileg kevesebb, de minőségileg jobb anyagja lesz. DR.
BARTÓK
ISTVÁN.
17*
XXXVII. ZSOLTÁR. D a l l a m : „Mint a szép hives p a t a k r a . "
Bosszú n e dúljon szivedben A hitlen emberekért, És irigység ne epesszen Orvul szerzett k i n c s e k é r t : — M i n t a fű levágatnak És g y o r s a n elhervadnak. Te bizzál az ur kegyében, Tégy j ó t és élj eró's h i t b e n ! Gyönyörködve nézz az égre, S vágyad teljesülve lesz, Utad ér m a j d kivánt végre, Bizalmad csodákat tesz, Mint éjből világosság Derül fel az igazság, Hogy téged megitéljenek Igaz h i t b e n az emberek. Várj az Urban, mig kegyelme S z e n t jósággal hozzád tér. Indulat, bú gerjedelme Hervaszt, fagylal, m i n t a dér . . . Ne nézzd szerencséjüket, A k i k gonoszt k ö v e t n e k ; Mert azok mind k i i r t a t n a k , . — De mi á r t h a t az i g a z n a k ? . . E l t ű n n e k a hitetlenek, Mint r o h a n ó pillanat. Nézed helyüket, — s nem leled, Hol v a n n a k , mely h a n t alatt ? . . Az igazak e földet B i r j á k , mint örökséget, S a z Ur áldott kegyelmében Örvendeznek békességben.
