III./2.3. Vékonybél tumorok Herszényi László A fejezet célja egy esetbemutatáson keresztül a vékonybél tumorok epidemiológiájának, tüneteinek, diagnosztikájának, terápiájának és szűrésének áttekintése. Az olvasó a fejezet áttekintése után tisztában lesz a vékonybél tumorok jelentőségével, a diagnosztikus stratégiával és a kezelés főbb szempontjaival.
Bevezetés A vékonybél tumorok ritkák, ezért a helyes diagnózis rendszerint késve születik meg. A tünetek általában jellegtelenek, a rutin felső és alsó tápcsatornai képalkotó eljárások gyakran nem mutatnak eltérést. Vékonybél tumor lehetőségére kell gondolnunk az alábbi esetekben (1. ábra).
Jó- és rosszindulatú vékonybéldaganatokat különböztetünk meg. A legfontosabb vékonybél tumorokat az alábbi táblázat foglalja össze (2. ábra).
A vékonybél tumorok ritkák, ezért a helyes diagnózis rendszerint késve születik meg.
A vékonybéltumorok kb. 2/3-a rosszindulatú, közülük a leggyakoribb az adenocarcinoma (az esetek kb. 40-50%-a), ezt követik a carcinoid (kb. 30%), valamint a lymphoma, mesenchimális tumorok és az egyéb igen ritka formák. A vékonybéltumorok kb. 2/3-a rosszindulatú, közülük a leggyakoribb az adenocarcinoma.
A vékonybél carcinomák WHO szerinti klasszifikációját az alábbi táblázat tárgyalja (3. ábra). A nem hám eredetű vékonybél tumorokat az alábbi táblázat foglalja össze (4. ábra).
Epidemiológia: A vékonybél tumorok ritkák, az emésztőszervi daganatok kevesebb, mint 5%-át képezik. A vékonybéldaganatok földrajzi előfordulása követi a vastagbélrák (colorectalis carcinoma-CRC) előfordulását. A CRC-hez hasonlóan a vékonybéldaganatok idősebb korban gyakoribbak, a tumorok több mint 70%-a 60 éves kor felett jelentkezik. Miért ritkák a vékonybél tumorok? A vékonybél tumorok alacsony incidenciáját magyarázó elméleteket az alábbi táblázat foglalja össze (5. ábra). Miért ritkák a vékonybél tumorok?
Ebben a fejezetben egy esetbemutatás kapcsán tárgyaljuk a betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Kulcsszavak: vékonybéltumor, görcsös hasi fájdalom, bélelzáródás, szelektív eneterographia, kapszula endoszkópia
A fejezet felépítése A.) Panaszok B.) Anamnézis C.) Diagnózis-vizsgálatok C.)a. Fizikális vizsgálat C.)b. Laboratóriumi vizsgálatok C.)c. Képalkotó vizsgálatok D.) Kezelés D.)a. Sebészi kezelés D.)b. Prognózis E.) Összefoglalás
A.) Panaszok A korábban gyakorlatilag panaszmentes 68 éves férfibeteget háziorvosa az alábbi
panaszok miatt utalta gasztroenterológiai kivizsgálásra: -3 hónapja jelentkező görcsös hasi fájdalom -időszakos enyhe hasmenés (napi 1 alkalommal) -néhány alkalommal szurokszéklet, egy alkalommal friss vér a székletben -visszatérő jelentős hasi puffadás, amely hányást és hasmenést követően megszűnik (ezt a beteg ismétlődő diétahibával magyarázta) -étvágytalanság -2 hónap alatt 5 kg fogyás A fentiek közül melyek a legfontosabb vészjósló („alarmírozó”) tünetek, amelyek emésztőszervi malignus betegségre utalhatnak? (6. ábra).
A vékonybél tumorok legfontosabb tüneteit az alábbi táblázat foglalja össze (7. ábra).
Vészjósló tünetek esetén mindig gondolni kell a malignus emésztőszervi betegség lehetőségére!
B.) Anamnézis Családban édesapjának 72 éves korban colorectalis carcinoma (CRC). Kb. 40 éve dohányzik (15 db/nap), 20 éve túlsúlyos. Negyvenéves korában cholecystectomia. Szívbetegségről, hypertóniáról, diabetesről nem tud, érdemi gyógyszerszedés nincs. A vékonybél tumorok fontosabb kockázati tényezőit az alábbi táblázat foglalja össze (8. ábra).
Ismerni kell a vékonybél tumorok kialakulását befolyásoló legfontosabb tényezőket!
A bemutatott beteg esetében kockázati tényezőkként szerepelhetnek: családban előforduló CRC, obesitas, dohányzás, cholecystectomia, férfi nem, idősebb életkor.
C.) Diagnózis-vizsgálatok C.)a. Fizikális vizsgálat Mérsékelt, főleg hasra localisált obesitas, sápadt, anaemiás küllem, negatív cardiopumonalis status. Hasi vizsgálata során a has puha-betapintható, periumbilicalis nyomásérzékenység, közvetlenül a köldök felett kb. 5 cm-es jól körülirt, kissé érzékeny, részben mobilizálható képlet, amely enyhén nyomásérzékeny, de izomvédekezés nincs. Májtompulat megtartott, máj-lép nem tapintható, jó bélhangok. Rectalis digitalis vizsgálat (RDV) során ujjal elérhető magasságig kóros nem tapintható, Douglas nem érzékeny, normális székletnyom. RR: 130/80 Hgmm; Pulzus: 86/min; Testmagasság: 178 cm, Testsúly: 98 kg. A fenti anamnézis és fizikális vizsgálat alapján vizsgálati stratégiát kell alkotni.
C.)b. Laboratóriumi vizsgálatok A rutin laboratóriumi vizsgálatok során vashiányos vérszegénység igazolódott, egyéb kóros eltérés nélkül (normális süllyedés, elektrolitok, máj- és vesefunkciók) (9. ábra).
Milyen vizsgálat (vizsgálatokat) végezne el a fenti betegnél?
C.)c. Képalkotó vizsgálatok A hasi UH vizsgálat kóros eltérést nem mutatott ki (fontos megjegyezni: a vékonybél eltérések gyakran nehezen vizualizálhatók a rutin hasi UH vizsgálat során!) Az első alkalommal elvégzett gastroscopia során kis hiatus hernia, erosiv reflux oesophagitis (LA gr. IV) és antralis erosiók igazolódtak (10. ábra)
A szurokszéklet elsősorban felső tápcsatornai vérzésforrásra utal, ezért kötelezően el kell végezni a felső tápcsatornai endoszkópiát!
A vizsgálat során a beteg nem megfelelő együttműködése miatt csupán a bulbus áttekintésére került sor. A fenti eltérések miatt protonpumpa gátló (PPI) kezelést
vezettünk be. A total colonoscopia belső nodusokat leszámítva egyéb kóros eltérést nem igazolt. A fenti vizsgálatok alapján a gastroscopia során igazolt hiatus hernia, súlyos oesophagitis, valamint az antralis erosiók felső tápcsatornai vérzésforrásként, a colonoscopia alkalmával igazolt nodusok pedig alsó tápcsatornai vérzésforrásként szerepelhettek. A felső és alsó tápcsatornai vérzésforrások differenciáldiagnosztikája gyakran nehézséget jelent!
A beteg panaszait és a fizikális vizsgálat során észlelt hasi terimét azonban a fenti endoszkópos vizsgálatok nem magyarázták megnyugtatóan. A betegnél 1.5 hónapra rá ismételten jelentkeztek a fentiekben részletezett tünetek: görcsös hasi fájdalmat követő szurokszéklet, hasi puffadás, hányás. A fentiek miatt felmerült a vékonybél eredetű eltérés lehetősége. Milyen képalkotó módszerekkel vizsgálható a vékonybél? (11. ábra)
Mivel az első alkalommal végzett gastroscopia nem volt teljes értékű (a beteg nem megfelelő együttműködése miatt csupán a bulbus duodeni áttekintésére került sor), megtörtént a kontroll gastroscopia. Ekkor a nyelőcső és az antrum már épnek bizonyult. Ezúttal a postbulbaris duodenumot is sikerült áttekinteni, ahol egyenetlen felszínű, exulcerált, biopsziás fogóval történő érintéskor tömött tapintatú terime igazolódott.(12. ábra).
Tisztázatlan emésztőszervi vérzés esetén vékonybél eredetű vérzésforrásra is kell gondolni! A képlet felszíni részéből vett biopszia adenocarcinomát igazolt. A hasi CT loco-regionális vagy távoli áttétet nem igazolt. A fenti makroszkópos és szövettani diagnózis birtokában a további képalkotó és/vagy nehezen hozzáférhető endoszkópos vizsgálatokra nem került sor.
D.) Kezelés D.)a. Sebészi kezelés
A sebészi resectio a választandó kezelés. A betegnél resectio történt. Loco-regionális terjedés, vagy távoli áttéteket nem igazoltunk. A műtétet követően a beteg panaszmentessé vált, emésztőszervi vérzése nem ismétlődött. Vékonybél tumorok esetében a sebészi kezelés döntő jelentőségű.
D.)b. Prognózis Vékonybél adenocarcinoma esetében a prognózis általában rossz: az ötéves túlélés kuratív resectio esetében is csupán 10-20%.
E.) Összefoglalás A bemutatott eset kapcsán összefoglaltuk a vékonybél tumorokkal kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat. A vékonybél tumorok ritkák, azonban tisztázatlan eredetű hasi fájdalom, recidiváló emésztőszervi vérzés esetén vékonybél tumor lehetőségére is kell gondolni. A diagnózis rendszerint késve születik meg. A diagnózist radiológiai és endoszkópos képalkotó eljárások biztosítják. A kezelés alapját a sebészi resectio jelenti. A további kezelési stratégia a szövettani kórforma függvénye.
Irodalom A belgyógyászat alapjai. Szerk. Tulassay Zsolt. Medicina könyvkiadó, 2007. Gasztroenterológiai onkológia. Szerk. Bodoky Gy, Kopper L, Semmelweis Kiadó, 2009. Gastrointestinal Oncology. Szerk. Jankowski J., Sampliner R, Kerr D, Fong Y. Blackwell Publishing, 2008. Sleisenger and Fordtran’s Gastrointestinal and Liver Disease. Szerk. Feldman M, Friedman LS, Brandt LJ. Saunders Elsevier, 2010. http://www.socrad.hu/upload/radiologia/magazine/2005_3_142.pdf http://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/258/a-vekonybeldaganat http://www.vitalitas.hu/?ctype=3&todo=bet&id=6&showbet=1675
