22. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, feb ru ár 24., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2047, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest,

TARTALOMJEGYZÉK

2006. február 24., péntek

2006: XXXVI. tv.

22. szám 2006: XXXVII. tv.

2006: XXXVIII. tv.

2006: XXXIX. tv.

2006: XL. tv.

Ára: 2047,– Ft 16/2006. (II. 24.) FVM r. 6/2006. (II. 24.) GKM–BM– KvVM e. r. 10/2006. (II. 24.) KvVM–FVM– NKÖM–BM e. r. 11/2006. (II. 24.) KvVM r.

5/2006. (II. 24.) NKÖM r. 4/2006. (II. 24.) OM r. 5/2006. (II. 24.) OM r.

Oldal Személyi rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény, az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzõkönyv, a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló 1990. július 23-i egyezmény módosításáról szóló Jegyzõkönyv, valamint a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló Egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzõkönyv kihirdetésérõl. . . A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépõ bûnözés megelõzése és leküzdése érdekében folytatandó együttmûködésrõl szóló, Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án aláírt Szerzõdés kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . A szellemi kulturális örökség megõrzésérõl szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról szóló, Hágában, 1993. június 23. napján kelt Egyezmény és 2002. december 17-én kelt Módosító Okiratának kihirdetésérõl . . . . . . A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról és a kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló, Budapesten, 1994. december 1-jén aláírt szerzõdések módosításáról szóló szerzõdések kihirdetésérõl . A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról . . . . . A gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenõrzésérõl szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM–BM–KvVM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjérõl . . . . . . A helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A 2006/2007. tanév rendjérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyes felsõoktatási ösztöndíjakról szóló miniszteri rendeletek módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1706

1708

1724

1736

1753

1773 1779

1782

1784

1785 1786 1788 1798 1799

1706

MAGYAR KÖZLÖNY

I. rész SZEMÉLYI RÉSZ A Magyar Köztársaság elnöke – a miniszterelnök elõterjesztésére – a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND NAGYKERESZTJE (polgári tagozata) kitüntetést adományozta a Második Magyar Köztársaság kormányában végzett elévülhetetlen újjáépítési miniszteri munkája, valamint 1946-ban a köztársaság megszilárdításáért folytatott tevékenysége, a demokratikus rendszer védelme, a diktatúra ellen folytatott küzdelme elismeréseként Mistéth Endrének KEH ügyszám: VII-2/0467/4/2006.; a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE A CSILLAGGAL (polgári tagozata) kitüntetést adományozta világszerte nagyrabecsült mûvészi pályafutásáért, valamint a magyar zenemûvészet alkotásainak nemzetközi megismertetése érdekében végzett munkásságáért Placido Domingo operaénekesnek KEH ügyszám: VII-2/3148/78/2005., a magyar–orosz kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett kiemelkedõ tevékenysége elismeréseként Usakov Vjacseszlav Nyikolajevics-nek, az Orosz Föderáció Nemzetbiztonsági Hivatala helyettes vezetõjének, államtitkárnak KEH ügyszám: VII-2/0378/3/2006., 1946-ban a köztársaság megszilárdításáért folytatott tevékenysége, a demokratikus rendszer védelme, a diktatúra ellen folytatott küzdelme elismeréseként, valamint azért, mert a demokratikus gondolkodás szellemiségét a rendszerváltásig fenntartotta Csicsery-Rónay Istvánnak KEH ügyszám: VII-2/0467/4/2006., az 1945 utáni demokratikus parlamentáris rendszer keretében a köztársaság érdekében kifejtett pártpolitikai munkája, valamint 1946-ban a köztársaság megszilárdításáért folytatott tevékenysége, a demokratikus rendszer védelme, a diktatúra ellen folytatott küzdelme elismeréseként Gábor Róbertnek KEH ügyszám: VII-2/0467/4/2006.;

2006/22. szám

a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE (polgári tagozata) kitüntetést adományozta a Második Magyar Köztársaság elnöki intézményének megszilárdítása, valamint 1946-ban a köztársaság megszilárdításáért folytatott tevékenysége, a demokratikus rendszer védelme, a diktatúra ellen folytatott küzdelme elismeréseként Cholnoky Tamásnak KEH ügyszám: VII-2/0467/4/2006., az 1945-ös földosztásban, az Ideiglenes Nemzeti Kormányban, a Második Magyar Köztársaság kormányában betöltött szerepe, továbbá az 1945 utáni demokratikus parlamentáris rendszer keretében a köztársaság érdekében kifejtett képviselõi munkája, 1946-ban a köztársaság megszilárdításáért folytatott tevékenysége, a demokratikus rendszer védelme, a diktatúra ellen folytatott küzdelme, valamint az 1956-os forradalomban a demokratizálási folyamatokban betöltött szerepéért S. Szabó Ferencnek KEH ügyszám: VII-2/0467/4/2006.; a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE (polgári tagozata) kitüntetést adományozta az 1945 utáni demokratikus parlamentáris rendszer keretében a köztársaság érdekében kifejtett képviselõi és pártpolitikai munkája, valamint 1946-ban a köztársaság megszilárdításáért folytatott tevékenysége, a demokratikus rendszer védelme, a diktatúra ellen folytatott küzdelme elismeréseként Horváth Jánosnak KEH ügyszám: VII-2/0467/4/2006., a svájci–magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztése terén szerzett érdemei elismeréseként Marco G. Foglia-nak, a svájci Phoenix Mecano Csoport igazgatósági tagjának KEH ügyszám: VII-2/0515/5/2006.; a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE (polgári tagozata) kitüntetést adományozta az 1945 utáni demokratikus parlamentáris rendszer keretében a köztársaság érdekében kifejtett pártpolitikai munkája, valamint 1946-ban a köztársaság megszilárdításáért folytatott tevékenysége, a demokratikus rendszer védelme, a diktatúra ellen folytatott küzdelme elismeréseként Kovács K. Zoltánnak KEH ügyszám: VII-2/0467/4/2006.,

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

az 1945 utáni demokratikus parlamentáris rendszer keretében a köztársaság érdekében kifejtett képviselõi munkája, valamint 1946-ban a köztársaság megszilárdításáért folytatott tevékenysége, a demokratikus rendszer védelme, a diktatúra ellen folytatott küzdelme elismeréseként Mizsei Bélának KEH ügyszám: VII-2/0467/4/2006.; a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter elõterjesztésére a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT (polgári tagozata) kitüntetést adományozta a Második Magyar Köztársaság hatvanadik évfordulója alkalmából Beszprémi Istvánnak, Horváth Mihálynak, Kovács Józsefnének, Nagy Endrének, Sebestyén Pálnak, Szigethy Istvánnak

1707

a külügyminiszter elõterjesztésére a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 2. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján engedélyezem XVI. Károly Gusztáv svéd király által dr. Szõke László részére adományozott „Királyi Északi Sarkcsillag Rend Nagykeresztje parancsnoki fokozata” kitüntetés viselését KEH ügyszám: VII-5/5716/129/2005.; az Amerikai Egyesült Államok elnöke által Gyenes István részére adományozott „Amerikai Egyesült Államok Érdemrendjének tiszti fokozata” kitüntetés viselését KEH ügyszám: VII-5/4412/2005.; a Francia Köztársaság elnöke által dr. Szili Katalin részére adományozott „Francia Becsületrend Fõtiszti Keresztje” kitüntetés viselését KEH ügyszám: VII-5/3446/2005.; a Francia Köztársaság elnöke által Gergényi Péter és dr. Zilahy Péter részére adományozott „Becsületrend lovagi fokozata” kitüntetés viselését KEH ügyszám: VII-5/2204/2005.;

KEH ügyszám: VII-2/0467/4/2006.; a belügyminiszter elõterjesztésére a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT (polgári tagozata) kitüntetést adományozta érdemes és eredményes tevékenysége elismeréseként Bokor Endrénének, Nemesládony polgármesterének KEH ügyszám: VII-2/0316/2/2006.; a gazdasági és közlekedési miniszter elõterjesztésére

a Francia Köztársaság elnöke által Mikita János részére adományozott „Francia Köztársasági Érdemrend parancsnoki fokozata” kitüntetés viselését KEH ügyszám: VII-5/2439/2005.; Mongólia elnöke által Gilyán György részére adományozott „Északi Sarkcsillag Érdemrend” kitüntetés viselését KEH ügyszám: VII-5/0276/2006.; az Amerikai Egyesült Államok elnöke által dr. Kovács Tamás altábornagy részére adományozott „Amerikai Egyesült Államok Érdemrendjének tiszti fokozata” kitüntetés viselését KEH ügyszám: VII-5/5926/2005.;

a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI EZÜST ÉRDEMKERESZT (polgári tagozata) kitüntetést adományozta érdemes és eredményes tevékenységük elismeréseként dr. Lits Józsefnek, az Auditor Könyvvizsgáló Adótanácsadó és Vagyonértékelõ Kft. ügyvezetõ igazgatójának, Zettwitz Sándornak, a 77 Elektronikai Kft. ügyvezetõ igazgatójának KEH ügyszám: VII-2/5753/128/2005.;

a Vietnami Szocialista Köztársaság államelnöke és miniszterelnöke által Heltai Tibor részére adományozott „A Barátság Érdemrend”, valamint „A Barátság Érem” kitüntetés viselését KEH ügyszám: VII-5/6033/2005.; az Olasz Köztársaság elnöke által Major László részére adományozott „Olasz Köztársasági Érdemrend parancsnoki fokozata” kitüntetés viselését KEH ügyszám: VII-5/6262/2005. Sólyom László s. k., köztársasági elnök

1708

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2006. évi XXXVI. törvény a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény, az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzõkönyv, a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló 1990. július 23-i egyezmény módosításáról szóló Jegyzõkönyv, valamint a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló Egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzõkönyv kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló, 1990. július 23-án aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Választottbírósági Egyezmény), az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Elsõ Csatlakozási Egyezmény) és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzõkönyv (a továbbiakban: Elsõ Aláírási Jegyzõkönyv), a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló 1990. július 23-i egyezmény módosításáról szóló Jegyzõkönyv (a továbbiakban: Módosító Jegyzõkönyv), valamint a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozá-

* A törvényt az Országgyûlés a 2006. február 6-i ülésnapján fogadta el.

2006/22. szám

sok nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló Egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Második Csatlakozási Egyezmény) és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzõkönyv (a továbbiakban: Második Aláírási Jegyzõkönyv) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyûlés a Választottbírósági Egyezményt, az Elsõ Csatlakozási Egyezményt, az Elsõ Aláírási Jegyzõkönyvet, a Módosító Jegyzõkönyvet, a Második Csatlakozási Egyezményt és a Második Aláírási Jegyzõkönyvet e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Választottbírósági Egyezmény hiteles szövege a következõ: „Egyezmény a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl1 Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerzõdés Magas Szerzõdõ Felei, azzal az óhajjal, hogy érvényre juttassák a Szerzõdés 220. cikkét, amelynek értelmében vállalták, hogy tárgyalásokat folytatnak egymással annak érdekében, hogy állampolgáraik javára biztosítsák a kettõs adóztatás megszüntetését, figyelembe véve a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatban a kettõs adóztatás megszüntetésének fontosságát, úgy határoztak, hogy megkötik ezt az egyezményt, és e célból meghatalmazottjaikként kijelölték: Õfelsége a belgák királya: Philippe de Schoutheete de Tervarent rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet; Õfelsége Dánia királynõje: Niels Helveg Petersen gazdasági minisztert; A Németországi Szövetségi Köztársaság elnöke: Theo Waigel szövetségi pénzügyminisztert; Jürgen Trumpf rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet; A Görög Köztársaság elnöke: Ioannis Palaiokrassas pénzügyminisztert; Õfelsége Spanyolország királya: Carlos Solchaga Catalán gazdasági és pénzügyminisztert;

1 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2005. június 30-án [OJ C160].

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Francia Köztársaság elnöke: Jean Vidal rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet; Írország elnöke: Albert Reynolds pénzügyminisztert; Az Olasz Köztársaság elnöke: Stefano De Luca pénzügyminisztériumi államtitkárt; Õ Királyi Fensége a luxemburgi nagyherceg: Jean-Claude Juncker költségvetési, pénz- és munkaügyi minisztert; Õfelsége Hollandia királynõje: P.C. Nieman rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet; A Portugál Köztársaság elnöke: Miguel Beleza pénzügyminisztert; Õfelsége Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának királynõje: David H.A. Hannay KCMG rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet; akik a Tanácson belül ülésezve, és kicserélve jó és kellõ alakban talált meghatalmazásaikat, a következõkben állapodtak meg:

I. Fejezet AZ EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE 1. cikk (1) Ezt az egyezményt kell alkalmazni, amennyiben egy szerzõdõ állam vállalkozásának nyeresége által tartalmazott, adóztatási célokra figyelembe veendõ nyereséget egy másik szerzõdõ állam vállalkozásának a nyeresége szintén tartalmazza, vagy valószínûleg tartalmazni fogja azon az alapon, hogy akár közvetlenül, akár az érintett állam megfelelõ jogszabályait alkalmazva, nem tartották be a 4. cikkben foglalt elveket. (2) Ezen egyezmény alkalmazásában egy szerzõdõ állam vállalkozásának egy másik szerzõdõ államban található állandó telephelyét azon államnak a vállalkozásának kell tekinteni, amelyikben az található. (3) Az (1) bekezdést abban az esetben is alkalmazni kell, amennyiben az érintett vállalkozások bármelyike nem nyereséges, hanem veszteséges. 2. cikk (1) Ezt az egyezményt a jövedelemadókra kell alkalmazni.

1709

(2) Az ezen egyezmény hatálya alá tartozó meglévõ adók a következõk: a) Belgiumban: – Imp^t des personnes physiques/Personenbelasting, – Imp^t des sociétés/Vennootschapsbelasting, – Imp^t des personnes morales/Rechtspersonenbelasting, – Imp^t des non-résidents/Belasgin der niet-verblijfhouders, – taxe communale et la taxe d’agglomération additionnelles B l’imp^t des personnes physiques/aanvullende gemeentebelasting en agglomeratiebelasting op de personenbelasting; b) Dániában: – selskabsskat, – indkomstskat til staten, – kommunale indkomstskat, – amtskommunal indkomstskat, – sFrlig indkomstskat, – kirkeskat, – udbytteskat, – renteskat, – royaltyskat, – frigrrelsesafgift; c) Németországban: – Einkommensteuer, – Körperschaftsteuer, – Gewerbesteuer, amennyiben ez az adó üzleti nyereségen alapul; d) Görögországban: – ĭȩȡȠȢ İȚıȠįȒµĮĲȠȢ ĳȣıȚțȫȞ ʌȡȠıȫʌȦȞ, – ĭȩȡȠȢ İȚıȠįȒµĮĲȠȢ ȞȠµȚțȫȞ ʌȡȠıȫʌȦȞ, – İȚıĳȠȡȐ ȣʌȑȡ ĲȦȞ İʌȚȤİȚȡȒıİȦȞ ȪįȡİȣıȘȢ țĮȚ ĮʌȠȤȑĲİȣıȘȢ;

e) Spanyolországban: – impuesto sobre la renta de las personas fisicas, – impuesto sobre sociedades; f) Franciaországban: – imp^t sur le revenu, – imp^t sur le sociétés; g) Írországban: – Income tax, – Corporation tax; h) Olaszországban: – Imposta sul reddito delle persone fisiche, – Imposta sul reddito delle persone giuridiche, – Imposta locale sui redditi; i) Luxemburgban: – imp^t sur le revenu des personnes physiques, – imp^t sur le revenu des collectivités, – imp^t commercial, amennyiben ez az adó üzleti nyereségen alapul; j) Hollandiában: – inkomstenbelasting, – vennootschapsbelasting; k) Portugáliában: – imposto sobre o rendimento das pessoas singulares,

1710

MAGYAR KÖZLÖNY

– imposto sobre o rendimento das pessoas colectivas, – derrama para os municípios sobre o imposto sobre o rendimento das pessoas colectivas; l) az Egyesült Királyságban: – Income tax, – Corporation tax; (3) Az egyezményt alkalmazni kell bármely azonos vagy hasonló adóra is, amelyet az egyezmény aláírásának idõpontja után, a már létezõ adók mellett vagy azok helyett vetettek ki. A szerzõdõ államok illetékes hatóságai tájékoztatják egymást a vonatkozó nemzeti törvények bármilyen módosításáról.

2006/22. szám

– Hollandiában: De Minister van Financien vagy meghatalmazott képviselõje, – Portugáliában: O Ministro das Finanças vagy meghatalmazott képviselõje, – az Egyesült Királyságban: The Commissioners of Inland Revenue vagy meghatalmazott képviselõje. (2) Az egyezményben nem meghatározott kifejezések ugyanazon jelentéssel bírnak, kivéve ha a szövegösszefüggés azt másként kívánja, mint amellyel az érintett államok közötti, kettõs adóztatásról szóló egyezményben rendelkeznek.

II. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

II. szakasz

I. szakasz Fogalommeghatározások

A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazítására és az állandó telephelyeknek tulajdonított nyereségre alkalmazandó alapelvek

3. cikk

4. cikk

(1) Ennek az egyezménynek az alkalmazásában: az „illetékes hatóság”: – Belgiumban: De Minister van Financien vagy meghatalmazott képviselõje, Le Ministre des Finances vagy meghatalmazott képviselõje, – Dániában: Skatteministeren vagy meghatalmazott képviselõje, – Németországban: Der Bundesminister der Finanzen vagy meghatalmazott képviselõje, – Görögországban:

Az egyezmény alkalmazásakor a következõ alapelveket kell betartani: 1. Amennyiben: a) egy szerzõdõ állam vállalkozása közvetlenül vagy közvetve részt vesz egy másik szerzõdõ állam vállalkozásának vezetésében, ellenõrzésében vagy részesedik annak tõkéjében; vagy b) ugyanazok a személyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az egyik szerzõdõ állam vállalkozásának és egy másik szerzõdõ állam vállalkozásának vezetésében, ellenõrzésében vagy részesednek azok tõkéjében; és mindkét esetben olyan feltételekben állapodnak meg vagy olyan feltételeket szabnak meg a két vállalkozás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolatok tekintetében, amelyek különböznek két független vállalkozás közötti kapcsolatra vonatkozó feltételektõl, akkor bármely nyereség, amely e feltételek meg nem léte esetén az egyik vállalkozásnál keletkezett volna, de a fenti feltételek miatt mégsem keletkezett, e vállalkozásnak a nyereségébe beszámítható, és ennek megfelelõen adóztatható. 2. Amennyiben egy szerzõdõ állam vállalkozása egy másik szerzõdõ államban üzleti tevékenységet folytat egy ott található állandó telephelyen keresztül, akkor az állandó telephelynek kell azt a nyereséget tulajdonítani, amely várhatóan akkor keletkezne, ha olyan önálló és független vállalkozásként mûködne, amely ugyanolyan vagy hasonló feltételek mellett ugyanolyan vagy hasonló tevékenységet folytat, teljes mértékben függetlenül szerzõdve azzal a vállalkozással, amely az állandó telephellyel rendelkezik.

ȅ ȊʌȠȣȡȖȩȢ ĲȦȞ ȅȚțȠȞȠµȚțȫȞ

vagy meghatalmazott képviselõje, – Spanyolországban: El Ministro de Economía y Hacienda vagy meghatalmazott képviselõje, – Franciaországban: Le Ministre chargé du budget vagy meghatalmazott képviselõje, – Írországban: The Revenue Commissioners vagy meghatalmazott képviselõje, – Olaszországban: Il Ministro delle Finanze vagy meghatalmazott képviselõje, – Luxemburgban: Le Ministre des Finances vagy meghatalmazott képviselõje,

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 5. cikk

Amennyiben egy szerzõdõ államnak szándékában áll a 4. cikkben foglalt alapelvekkel összhangban kiigazítani egy vállalkozás nyereségét, kellõ idõben tájékoztatnia kell a vállalkozást a tervezett intézkedésrõl, és lehetõséget kell nyújtania számára, hogy tájékoztassa a másik vállalkozást, lehetõvé téve így, hogy a másik vállalkozás értesítse a másik szerzõdõ államot. Ugyanakkor az ilyen tájékoztatást nyújtó szerzõdõ állam nem akadályozható meg abban, hogy a tervezett kiigazítást elvégezze. Ha az ilyen tájékoztatást követõen a két vállalkozás és a másik szerzõdõ állam hozzájárul a kiigazításhoz, a 6. és 7. cikket nem kell alkalmazni.

III. szakasz Kölcsönös egyeztetési és választottbírósági eljárás 6. cikk (1) Amennyiben egy vállalkozás úgy véli, hogy az egyezmény hatálya alá tartozó valamely esetben a 4. cikkben foglalt alapelveket nem tartották be, ügyében azon szerzõdõ állam illetékes hatóságához fordulhat, amelyben a vállalkozása vagy az állandó telephelye található, tekintet nélkül az érintett szerzõdõ állam hazai joga által biztosított jogorvoslatra. Az ügyben a hatósághoz az azon intézkedésrõl szóló elsõ értesítésétõl számított három éven belül kell fordulni, amely az 1. cikk értelmében a kettõs adóztatást eredményezte, vagy valószínûleg eredményezi. A vállalkozásnak ezzel egyidejûleg értesítenie kell az illetékes hatóságot, amennyiben más szerzõdõ állam is érintett lehet az ügyben. Az illetékes hatóság ekkor késedelem nélkül értesíti ezen szerzõdõ államok illetékes hatóságait. (2) Amennyiben a panasz megalapozottnak tûnik, és ha az illetékes hatóság nem képes kielégítõ megoldást találni, akkor törekszik arra, hogy az ügyet bármely másik érintett szerzõdõ állam illetékes hatóságával kölcsönös egyeztetés útján, a 4. cikkben meghatározott alapelvek alapján megoldja a kettõs adóztatás megszüntetése céljából. A kölcsönös megállapodást, tekintet nélkül az érintett szerzõdõ államok hazai jogában elõírt elévülési idõre, végre kell hajtani.

7. cikk (1) Amennyiben az érintett illetékes hatóságok nem jutnak a 6. cikkben említett kettõs adóztatás megszüntetését eredményezõ megállapodásra attól a naptól számított két éven belül, hogy az ügyet a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban elsõ alkalommal benyújtották az illetékes hatósá-

1711

gok valamelyikéhez, tanácsadó bizottságot kell felállítani azzal a megbízatással, hogy alkosson véleményt a kérdéses kettõs adóztatás megszüntetésérõl. A vállalkozások élhetnek az érintett szerzõdõ államok hazai joga alapján rendelkezésükre álló jogorvoslattal; ugyanakkor amennyiben bírósághoz fordultak, az elsõ albekezdésben említett kétéves határidõt a jogerõs határozat kihirdetésének napjától kell számítani. (2) Az ügy tanácsadó bizottsághoz történõ benyújtása nem akadályozhatja meg a szerzõdõ államot abban, hogy ugyanarra az ügyre vonatkozóan bírósági vagy közigazgatási eljárást kezdeményezzen vagy folytasson. (3) Amennyiben egy szerzõdõ állam hazai joga nem teszi lehetõvé ezen állam illetékes hatóságai számára a bíróságaik határozatától való eltérést, akkor az (1) bekezdés nem alkalmazandó, kivéve ha az abban az államban lévõ kapcsolt vállalkozás a rendelkezésére álló fellebbezési határidõvel nem élt, vagy a vállalkozás fellebbezését a határozathozatal elõtt visszavonta. Ez a rendelkezés nem befolyásolhatja a fellebbezést, amennyiben a 6. cikkben említettektõl eltérõ ügyekre vonatkozik. (4) Az illetékes hatóságok kölcsönös egyeztetéssel és az érintett kapcsolt vállalkozások egyetértésével lemondhatnak az (1) bekezdésben említett határidõrõl. (5) Amennyiben az (1)–(4) bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, az egyes kapcsolt vállalkozások 6. cikkben meghatározott jogai változatlanok maradnak.

8. cikk (1) Egy szerzõdõ állam illetékes hatósága nem köteles arra, hogy kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményezzen, vagy felállítsa a 7. cikkben említett tanácsadó bizottságot, amennyiben a bírósági vagy közigazgatási eljárás során meghozott jogerõs határozat értelmében a 4. cikk szerinti nyereségkiigazítás alapjául szolgáló tevékenységek okán az érintett vállalkozások valamelyike súlyos büntetéssel sújtandó. (2) Amennyiben a 6. és 7. cikkben említett eljárással egyidejûleg bírósági vagy közigazgatási eljárás folyik annak megállapítása céljából, hogy a 4. cikk értelmében vett nyereségkiigazítás alapjául szolgáló tevékenységek okán az érintett vállalkozások súlyos büntetéssel sújtandók-e, az illetékes hatóságok a bírósági vagy közigazgatási eljárás lezárásáig a 6. és 7. cikkben említett eljárást felfüggeszthetik.

9. cikk (1) A 7. cikk (1) bekezdésében említett tanácsadó bizottság az elnökén kívül a következõ tagokból áll:

1712

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/22. szám

– az érintett illetékes hatóságok két-két képviselõje; ez a szám az illetékes hatóságok közötti megállapodással egy-egy fõre csökkenthetõ, – páros számú, a (4) bekezdésben említett személyek listájáról kölcsönös egyeztetéssel, vagy megegyezés hiányában az érintett illetékes hatóságok által végzett sorsolás útján kinevezendõ, elismert szaktudással rendelkezõ, független személy.

(6) A tanácsadó bizottság tagjaira titoktartási kötelezettség vonatkozik az eljárások során általuk megismert összes ügyben. A szerzõdõ államok meghozzák a megfelelõ rendelkezéseket a titoktartási kötelezettségek bármilyen megsértésének szankcionálására. A meghozott intézkedésekrõl haladéktalanul tájékoztatják az Európai Közösségek Bizottságát. Az Európai Közösségek Bizottsága tájékoztatja a többi szerzõdõ államot.

(2) Az elismert szaktudással rendelkezõ, független személyek kinevezésekor mindegyikük mellé helyettest kell kinevezni a független személyek kinevezési szabályaival összhangban, arra az esetre, ha a független személyek akadályoztatva lennének kötelességük teljesítésében.

(7) A szerzõdõ államok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a tanácsadó bizottság, amennyiben üggyel fordulnak hozzá, haladéktalanul összeüljön.

(3) Sorsolás esetén az egyes illetékes hatóságok kifogást emelhetnek bármelyik elismert szaktudással rendelkezõ, független személy ellen, az érintett illetékes hatóságok által elõre közösen meghatározott bármely körülmény fennállása esetén, vagy az alábbi helyzetekben: – amennyiben az adott személy valamelyik érintett adóhatóság munkavállalója vagy annak nevében tevékenykedik, – amennyiben az adott személy jelentõs részesedéssel rendelkezik vagy rendelkezett az egyik vagy mindegyik kapcsolt vállalkozásban; azoknak alkalmazottja vagy tanácsadója, vagy korábban az volt, – amennyiben az adott személy az eldöntendõ ügy vagy ügyek rendezésével kapcsolatosan nem nyújt elegendõ garanciát az elfogulatlanságára. (4) Az elismert szaktudással rendelkezõ, független személyek listája tartalmazza a szerzõdõ államok által kijelölt valamennyi független személyt. Ebbõl a célból a szerzõdõ államok öt-öt személyt jelölnek ki, és errõl tájékoztatják az Európai Közösségek Tanácsának fõtitkárát. Ezeknek a személyeknek a szerzõdõ állam állampolgárainak és azon a területen kell lakóhellyel rendelkezniük, ahol ezt az egyezményt alkalmazni kell. Szakképzettnek és függetlennek kell lenniük. A szerzõdõ államok módosíthatják az elsõ albekezdésben említett listát; errõl késedelem nélkül tájékoztatják az Európai Közösségek Tanácsának fõtitkárát. (5) A képviselõk és az (1) bekezdéssel összhangban kinevezett, elismert szaktudással rendelkezõ, független személyek elnököt választanak a (4) bekezdésben említett listán feltüntetett, elismert szaktudással rendelkezõ, független személyek közül, az egyes érintett illetékes hatóságok azon jogának sérelme nélkül, hogy a (3) bekezdésben említett helyzetek valamelyikének fennállta esetén kifogást emeljenek az így kiválasztott, elismert szaktudással rendelkezõ személy kinevezése ellen. Az elnöknek meg kell felelnie az országában a legmagasabb bírói tisztségekbe történõ kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkezõ jogtudósnak kell lennie.

10. cikk (1) A 7. cikkben említett eljárás alkalmazásában az érintett kapcsolt vállalkozások bármely olyan információt, bizonyítékot vagy okiratot a tanácsadó bizottság rendelkezésére bocsáthatnak, amelyrõl valószínûnek tûnik, hogy a bizottság azokat felhasználhatja határozata meghozatalában. Az érintett szerzõdõ államok vállalkozásai és illetékes hatóságai teljesítik a tanácsadó bizottságnak az információk, bizonyítékok vagy okiratok rendelkezésére bocsátására vonatkozó kérését. Ugyanakkor egyik szerzõdõ állam illetékes hatósága sem kötelezhetõ a következõkre: a) hazai jogával vagy szokásos közigazgatási gyakorlatával ellentétes közigazgatási intézkedések végrehajtása; b) olyan információk szolgáltatása, amely hazai joga alapján vagy szokásos közigazgatási gyakorlatában nem szerezhetõ meg; vagy c) bármilyen üzleti, ipari vagy szakmai titkot, illetve kereskedelmi eljárást felfedõ információ nyújtása, valamint a közrendbe (ordre public) ütközõ információszolgáltatás. (2) A kapcsolt vállalkozások kérelemre megjelenhetnek vagy képviseltethetik magukat a tanácsadó bizottság elõtt. Amennyiben a tanácsadó bizottság azt megkívánja, bármelyik kapcsolt vállalkozásnak meg kell jelennie, vagy képviseltetnie kell magát elõtte.

11. cikk (1) A 7. cikkben említett tanácsadó bizottság az ügy hozzá történõ benyújtásának idõpontjától számított legkésõbb hat hónapon belül véleményt alkot. A tanácsadó bizottságnak a 4. cikkre kell alapoznia a véleményét. (2) A tanácsadó bizottság tagjainak egyszerû többségével fogadja el véleményét. Az érintett illetékes hatóságok további eljárási szabályokban egyezhetnek meg.

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A tanácsadó bizottság eljárásának a kapcsolt vállalkozásnál felmerülõ költségeken kívüli költségeit az érintett szerzõdõ államok egyenlõ mértékben állják.

12. cikk (1) A 7. cikkben említett eljárásban félként érintett illetékes hatóságok a 4. cikk alapján közös hozzájárulással olyan határozatot hoznak, amely a tanácsadó bizottság véleményhozatalának idõpontját követõ hat hónapon belül megszünteti a kettõs adóztatást. Az illetékes hatóságok hozhatnak a tanácsadó bizottság véleményétõl eltérõ határozatot is. Amennyiben nem jutnak megegyezésre, kötelesek ezzel a véleménnyel összhangban eljárni. (2) Az illetékes hatóságok megállapodhatnak abban, hogy – az érintett vállalkozások hozzájárulásával – nyilvánosságra hozzák az (1) bekezdésben említett határozatot.

1713 16. cikk

(1) Ennek az egyezménynek a területi hatálya azonos az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerzõdés 227. cikkének (1) bekezdésében meghatározottal, e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül. (2) Ezt az egyezményt nem kell alkalmazni a következõkre: – az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerzõdés IV. mellékletében említett francia területekre, – a Feröer-szigetekre és Grönlandra.

17. cikk Ezt az egyezményt a szerzõdõ államok megerõsítik. A megerõsítõ okiratot az Európai Közösségek Tanácsa fõtitkárának hivatalában helyezik letétbe.

18. cikk 13. cikk A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekbõl származó nyereségek adóztatásáról a szerzõdõ államok által hozott határozat jogerõre emelkedése nem akadályozza a 6. és 7. cikkben megállapított eljárások alkalmazását.

Ez az egyezmény az utolsó aláíró állam megerõsítõ okiratának letétbe helyezését követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba. Az egyezményt a 6. cikk (1) bekezdésében említett azon eljárásokra kell alkalmazni, amelyeket a hatálybalépése után indítottak.

14. cikk

19. cikk

Ennek az egyezménynek az alkalmazásában a nyereségek kettõs adóztatása megszûntnek tekintendõ, amennyiben: a) a nyereségeket csak egy államban vették számításba az adóköteles nyereség kiszámításánál; vagy b) az egyik államban ezekre a nyereségekre kivetendõ adót a másik államban kivetendõ adó összegével csökkentették.

Az Európai Közösségek Tanácsának fõtitkára tájékoztatja a szerzõdõ államokat a következõkrõl: a) az egyes megerõsítõ okiratok letétbe helyezése; b) az egyezmény hatálybalépésének idõpontja; c) a szerzõdõ államok által a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban kijelölt, elismert szaktudással rendelkezõ, független személyek listája és annak bármely módosítása.

20. cikk III. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 15. cikk Ebben az egyezményben semmi nem érinti az olyan, kettõs adóztatás megszüntetésére vonatkozó, szélesebb körû kötelezettségek teljesítését a kapcsolt vállalkozások nyereségének kiigazítása esetében, amelyek akár más egyezményeken – amelyeknek a szerzõdõ államok részesei vagy részesei lesznek –, akár a szerzõdõ államok hazai jogán alapulnak.

Ezt az egyezményt öt év idõtartamra kötötték. Ennek az idõszaknak a lejárta elõtt hat hónappal a szerzõdõ államok ülést tartanak, hogy határozzanak az egyezmény meghosszabbításáról és a tárgyhoz tartozó egyéb intézkedésekrõl.

21. cikk Az egyes szerzõdõ államok bármikor kérhetik ennek az egyezménynek a felülvizsgálatát. Ebben az esetben az Európai Közösségek Tanácsának elnöke konferenciát hív össze az egyezmény felülvizsgálata céljából.

1714

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/22. szám

22. cikk

Nyilatkozat a 13. cikkrõl

Ezt az egyezményt, amely egy-egy eredeti példányban angol, dán, francia, görög, holland, ír, német, olasz, portugál és spanyol nyelven készült, és amelynek valamennyi tíz szövege egyaránt hiteles, az Európai Közösségek Tanácsa Fõtitkárságának levéltárában helyezik letétbe. A fõtitkár valamennyi aláíró állam kormánya részére eljuttat egy hitelesített másolatot.

Amennyiben egy vagy több érintett szerzõdõ államban az adózásra vonatkozó, a 6. és 7. cikkben említett eljárásra okot adó határozatokat a 6. cikkben említett eljárás befejezése vagy a 12. cikkben említett határozat meghozatala után módosították, és amennyiben az 1. cikk értelmében ez kettõs adóztatást eredményez, akkor azon eljárás vagy határozat végeredményének az alkalmazását figyelembe véve a 6. és 7. cikket kell alkalmazni.

ZÁRÓOKMÁNY

EGYOLDALÚ NYILATKOZATOK

A Magas Szerzõdõ Felek meghatalmazottjai, akik a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény aláírása céljából az ezerkilencszázkilencvenedik év július havának huszonharmadik napján Brüsszelben üléseztek, a nevezett egyezmény aláírásának alkalmából: a) elfogadták a záróokmányhoz csatolt következõ közös nyilatkozatokat: – Nyilatkozat a 4. cikk (1) bekezdésérõl, – Nyilatkozat a 9. cikk (6) bekezdésérõl, – Nyilatkozat a 13. cikkrõl; b) tudomásul vették a záróokmányhoz csatolt következõ egyoldalú nyilatkozatokat: – Franciaország és az Egyesült Királyság nyilatkozata a 7. cikkrõl, – A szerzõdõ államok egyéni nyilatkozatai a 8. cikkrõl, – A Németországi Szövetségi Köztársaság nyilatkozata a 16. cikkrõl.

Nyilatkozat a 7. cikkrõl

EGYÜTTES NYILATKOZATOK Nyilatkozat a 4. cikk (1) bekezdésérõl A 4. cikk (1) bekezdésének rendelkezései egyaránt vonatkoznak arra az esetre, amikor két jogilag egymástól független vállalkozás között közvetlenül valósul meg az ügylet, illetve arra az esetre is, amikor egy vállalkozás és egy másik vállalkozás harmadik országban lévõ állandó telephelye között valósul meg az ügylet.

Nyilatkozat a 9. cikk (6) bekezdésérõl A tagállamok teljes mértékben szabadon járnak el a titoktartási kötelezettségek bármilyen megsértésének szankcionálására általuk bevezetett megfelelõ rendelkezések jellege és alkalmazási köre tekintetében.

Franciaország és az Egyesült Királyság kijelentik, hogy alkalmazzák a 7. cikk (3) bekezdését.

A Szerzõdõ Államok egyéni nyilatkozatai a 8. cikkrõl Belgium „Súlyos büntetés”: büntetõjogi vagy közigazgatási szankció az alábbi esetekben: – akár az adókijátszás céljából elkövetett jogsértés, – akár a jövedelemadó-törvény rendelkezéseinek, akár az azok végrehajtásáról szóló határozatoknak a csalárd vagy károkozási szándékkal történõ megsértése. Dánia „Súlyos büntetés”: a büntetõjog vagy külön jogszabályok rendelkezéseinek szándékos megsértéséért kirótt szankció a közigazgatási eszközökkel nem szabályozható esetekben. Az adótörvény rendelkezései megsértésének esetei – általános szabályként – közigazgatási eszközökkel szabályozhatók, amennyiben úgy vélik, hogy a jogsértés bírságnál súlyosabb szankciót nem von maga után. Németország Az adótörvények „súlyos büntetéssel” büntetendõ megsértése: az adótörvények rendelkezéseinek szabadságvesztéssel, büntetõjogi vagy közigazgatási bírsággal büntetendõ bármilyen megsértése. Görögország Az adózást szabályozó görög törvények alapján egy vállalkozás „súlyos büntetéssel” sújtható: 1. a bevallás benyújtásának elmulasztása esetén, vagy a valóságnak nem megfelelõ bevallást nyújt be a fennálló rendelkezések alapján visszatartandó és az állam számára fizetendõ adók, díjak vagy hozzájárulások vonatkozásában, vagy a hozzáadottérték-adó, a forgalmi adó vagy a luxuscikkekre kivetett különleges adó tekintetében, és amennyiben a fenti adók, díjak és hozzájárulások összege,

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

amelyet be kellett volna vallani és az állam számára meg kellett volna fizetni, kereskedelmi vagy egyéb tevékenységek eredményeként meghaladja a hatszázezer (600 000) drachma összeget hat hónapos idõszak alatt, vagy az egymillió (1 000 000) drachma összeget az egy naptári éves idõszak alatt; 2. a jövedelemadó-bevallás benyújtásának elmulasztása esetén, és amennyiben a jövedelemre vonatkozó be nem vallott adó több mint háromszázezer (300 000) drachma; 3. az adózásra vonatkozó adatokról szóló törvényben elõírt adatok szolgáltatásának elmulasztása esetén; 4. amennyiben az elõzõ 3. pont alatt említett adatok nem felelnek meg a valóságnak mennyiség, egységár vagy az érték tekintetében, és amennyiben a pontatlanság a teljes összeg vagy az áruk, a nyújtott szolgáltatások vagy általában a kereskedelem teljes értékének a tíz százalékát (10%) meghaladó eltérést eredményez; 5. az adózásra vonatkozó adatokról szóló törvény által megkívánt pontos könyvvezetés és nyilvántartás elmulasztása esetén, és amennyiben a pontatlanságot a rendszeres ellenõrzés során veszik észre, amelynek megállapításait az eltérésrõl szóló közigazgatási határozat megerõsítette, illetve amennyiben a fellebbezési határidõ lejárt, vagy a közigazgatási bíróság által hozott jogerõs határozat eredményeként, feltéve hogy az ellenõrzött idõszak alatt a különbség a bruttó és a bevallott jövedelem között nagyobb húsz százaléknál (20%) és egyik esetben sem kevesebb egymillió (1 000 000) drachmánál; 6. az adózásra vonatkozó adatokról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseiben szabályozott könyvvezetési és nyilvántartási kötelezettségek megsértése esetén; 7. hamis vagy fiktív – vagy saját maga által hamisított – számlák rendelkezésre bocsátása az áruértékesítésért vagy a szolgáltatás nyújtásáért, vagy bármely más, a fenti 3. pontban említett adózási adat meghamisítása. Az adózási okmányok hamisnak minõsülnek, amennyiben bármilyen módon, az illetékes adóhatóság vonatkozó könyveiben bejegyzett megfelelõ hitelesítés nélkül vannak perforálva vagy lepecsételve, és amennyiben az ilyen bejegyzést létrehozó mulasztás annak tudatában történt, hogy az ilyen hitelesítés szükséges az adózási okmányokon. Az adózási okmányok akkor is hamisnak minõsülnek, ha az eredeti példány vagy a másolat tartalma, illetve adatai eltérnek annak az okmánynak az ellenõrzõ szelvényén található bejegyzésektõl. Az adózási okmány fiktívnek minõsül, amennyiben részben vagy egészben nem létezõ ügyletekhez, átutaláshoz, vagy bármi más, részben vagy egészben nem létezõ okból adták ki, vagy olyan ügylethez, amelyet az adózási okmányban feltüntetett személlyel nem azonos személy hajtott végre; 8. szándékos magatartás esetén, amennyiben az elkövetõ bármely módon együttmûködik a hamis adózási okmányok létrehozásában, vagy tudatában van annak, hogy az okmányok hamisak vagy fiktívek, és bármely módon közremûködik azok kibocsátásában, vagy elfogadja a ha-

1715

mis, fiktív vagy hamisított adózási okmányokat az adózásra vonatkozó anyagok eltitkolásának szándékával. Spanyolország „Súlyos büntetés”: súlyos adójogi jogsértésekért kiszabott közigazgatási szankciók, valamint adóhatóságokkal szemben elkövetett bûncselekményekért kiszabott büntetõjogi szankciók. Franciaország A „súlyos büntetések” büntetõjogi és adóügyi szankciókat foglalnak magukban, úgymint az adóbevallás – felszólítás átvétele utáni – késedelmes elkészítéséért, a rosszhiszemûségért, a csalárd gyakorlatért, az adóellenõrzésnek való ellenszegülésért, a titkos kifizetésért vagy elosztásért, illetve a jogokkal való visszaélésért kiszabott szankciókat. Írország A „súlyos büntetés” fogalma tartalmazza a következõ cselekményekért kiszabandó szankciókat: a) adóbevallás elmulasztása; b) csalárdan vagy hanyagul elkészített téves bevallás; c) a megfelelõ nyilvántartás vezetésének elmulasztása; d) az okmányok és nyilvántartások rendelkezésre bocsátásának elmulasztása az ellenõrzéskor; e) törvényes hatalmát gyakorló személy akadályozása; f) az adófizetési kötelezettség bejelentésének elmulasztása; g) hamis nyilatkozat készítése juttatásban való részesülés céljából. Az ezen szankciókat szabályozó jogszabályok 1990. július 3-án a következõk: – az 1967. évi Income Tax Act XXXV. része, – az 1968. évi Finance Act 6. szakasza, – az 1976. évi Corporation Tax Act XIV. része, – az 1983. évi Finance Act 94. szakasza. A Büntetõ törvénykönyvet helyettesítõ, módosító vagy korszerûsítõ bármilyen jövõbeli rendelkezést szintén figyelembe kell venni. Olaszország „Súlyos büntetés”: azon jogellenes magatartások esetére meghatározott szankciók, amelyek a nemzeti jogszabályok értelmében adóügyi jogsértést képeznek. Luxemburg Luxemburg „súlyos büntetésnek” tekinti mindazt, amit a többi szerzõdõ állam a 8. cikk alkalmazásában büntetésként határoz meg. Hollandia „Súlyos büntetés”: bíró által bármely olyan, szándékosan elkövetett cselekményért kiszabott szankció, amelyet az adózásról szóló általános törvény 68. cikke említ.

1716

MAGYAR KÖZLÖNY

Portugália A „súlyos büntetés” kifejezés büntetõjogi szankciókat, valamint további adóügyi szankciókat tartalmaz, amelyek a csalás szándékával elkövetett, illetve az 1 000 000 (egymillió) escudót meghaladó értékû bírsággal sújtandó jogsértésekre alkalmazandók. Egyesült Királyság Az Egyesült Királyság úgy értelmezi a „súlyos büntetés” kifejezést, mint amely büntetõjogi és közigazgatási szankciókat tartalmaz az adózás tekintetében csalárdan, illetve hanyagul kiállított hibás számlák, visszaigénylések vagy bevallások vonatkozásában.

A Németországi Szövetségi Köztársaság nyilatkozata a 16. cikkrõl A Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya fenntartja a jogot arra, hogy megerõsítõ okirata letétbe helyezésekor kijelentse, hogy az egyezményt Berlin területére is alkalmazni kell.”

4. § (1) Az Elsõ Csatlakozási Egyezmény hiteles szövege a következõ:

„Egyezmény az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményhez való csatlakozásáról2 Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerzõdés Magas Szerzõdõ Felei, figyelembe véve, hogy az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság az Unióhoz való csatlakozásukkal vállalták a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírásra megnyitott egyezményhez való csatlakozást, úgy határoztak, hogy aláírják ezt az egyezményt, és e célból meghatalmazottjaikként kijelölték: Õfelsége a belgák királya: Philippe de Schoutheete de Tervarent nagykövetet, Belgium állandó képviselõjét az Európai Unió mellett;


2006/22. szám

Õfelsége Dánia királynõje: Poul Skytte Christofferson nagykövetet, Dánia állandó képviselõjét az Európai Unió mellett; A Németországi Szövetségi Köztársaság elnöke: Jochen Grünhage-t, a Németországi Szövetségi Köztársaság helyettes állandó képviselõjét az Európai Unió mellett; A Görög Köztársaság elnöke: Pavlos Apostolides nagykövetet, a Görög Köztársaság állandó képviselõjét az Európai Unió mellett; Õfelsége Spanyolország királya: Francisco Javier Elorza Cavengt nagykövetet, Spanyolország állandó képviselõjét az Európai Unió mellett; A Francia Köztársaság elnöke: Pierre de Boissieu nagykövetet, a Francia Köztársaság állandó képviselõjét az Európai Unió mellett; Írország elnöke: Denis O’Leary nagykövetet, Írország állandó képviselõjét az Európai Unió mellett; Az Olasz Köztársaság elnöke: Luigi Guidobono Cavalchini Garofoli, nagykövetet, az Olasz Köztársaság állandó képviselõjét az Európai Unió mellett; Õ Királyi Fensége a luxemburgi nagyherceg: Jean-Jacques Kasel nagykövetet, Luxemburg állandó képviselõjét az Európai Unió mellett; Õfelsége Hollandia királynõje: Bernard R. Bot nagykövetet, Hollandia állandó képviselõjét az Európai Unió mellett; Az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke: Manfred Scheich nagykövetet, az Osztrák Köztársaság állandó képviselõjét az Európai Unió mellett; A Portugál Köztársaság elnöke: José Gregório Faria Quiteres nagykövetet, a Portugál Köztársaság állandó képviselõjét az Európai Unió mellett;

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Finn Köztársaság elnöke: Antti Satuli nagykövetet, a Finn Köztársaság állandó képviselõjét az Európai Unió mellett; A Svéd Királyság Kormánya: Frank Belfrage nagykövetet, Svédország állandó képviselõjét az Európai Unió mellett; Õfelsége Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának királynõje: J. S. WALL C. M. G., L. V. O nagykövetet, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának állandó képviselõjét az Európai Unió mellett; akik az Európai Unió tagállamainak Állandó Képviselõk Bizottságán belül ülésezve és kicserélve jó és kellõ alakban talált meghatalmazásaikat, a következõkben állapodtak meg:

1. cikk Az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozik a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírásra megnyitott egyezményhez.

2. cikk A társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény a következõképpen módosul: 1. A 2. cikk (2) bekezdésében: a) a k) albekezdés l) albekezdésre változik; b) a j) albekezdést követõen a szöveg a következõ k) albekezdéssel egészül ki: „k) Ausztriában: – Einkommensteuer, – Körperschaftsteuer;”; c) az l) albekezdés o) albekezdésre változik; d) az l) albekezdést követõen a szöveg a következõ új m) és n) albekezdésekkel egészül ki: „m) Finnországban: – valtion tuloverot/de statliga inkomstskatterna, – yhteisöjen tulovero/inkomstskatten för samfund, – kunnallisvero/kommunalskatten, – kirkollisvero/kyrkoskatten, – korkotulon lähdevero/källskatten D ränteinkomst,

1717

– rajoitetusti verovelvollisen lähdevero/källskatten för begränsat skattskyldig; n) Svédországban: – statliga inkomstskatten, – kupongskatten, – kommunala inkomstskatten, – lagen om expansionsmedel;”. 2. A 3. cikk (1) bekezdése a következõkkel egészül ki: „– Ausztriában: Der Bundesminister für Finanzen vagy meghatalmazott képviselõje, – Finnországban: Valtiovarainministeriö vagy meghatalmazott képviselõje, Finansministeriet vagy meghatalmazott képviselõje, – Svédországban: Finansministern vagy meghatalmazott képviselõje.”

3. cikk Az Európai Unió Tanácsának fõtitkára megküldi a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény hitelesített másolatát az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság kormányának angol, dán, francia, görög, holland, ír, német, olasz, portugál és spanyol nyelven. A társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény finn és svéd nyelvû változatát ezen egyezmény I. és II. melléklete tartalmazza. A finn és svéd nyelvû szövegek ugyanolyan feltételek szerint hitelesek, mint a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény más nyelvû szövegei.

4. cikk Ezt az egyezményt a szerzõdõ államoknak meg kell erõsíteni. A megerõsítõ okiratokat az Európai Unió Tanácsa fõtitkáránál kell letétbe helyezni.

5. cikk Ez az egyezmény – ahogyan az azt megerõsítõ államok között – az utolsó megerõsítõ okiratnak az Osztrák Köztársaság vagy a Finn Köztársaság vagy a Svéd Királyság és egy, a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményt megerõsítõ állam általi letétbe helyezését követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba. Ez az egyezmény minden, az egyezményt késõbb megerõsítõ szerzõdõ állam vonatkozásában a megerõsítõ ok-

1718

MAGYAR KÖZLÖNY

irat letétbe helyezését követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba.

6. cikk

2006/22. szám

Az Osztrák Köztársaság nyilatkozata: A „súlyos büntetéssel” sújtható jogsértés magában foglal minden szándékosan vagy hanyagságból elkövetett adó- és vámkijátszást, amelyet az adóügyi bûncselekményekre vonatkozó jogszabályok büntetnek.

Az Európai Unió Tanácsának fõtitkára tájékoztatja a szerzõdõ államokat a következõkrõl: a) az egyes megerõsítõ okiratok letétbe helyezése; b) ezen egyezmény hatálybalépése.

A Finn Köztársaság nyilatkozata: A „súlyos büntetések” fogalom magában foglalja a büntetõjogi szankciókat és azokat a közigazgatási szankciókat, amelyeket az adójogszabályok megszegése esetén vezetnek be.

7. cikk

A Svéd Királyság nyilatkozata: Az adójogszabályok „súlyos büntetéssel” sújtandó megszegése az adójogszabályok rendelkezéseinek szabadságelvonással, büntetõjogi vagy közigazgatási bírsággal büntethetõ bármely megsértése.

Ezt az egyezményt, amely egy-egy eredeti példányban angol, dán, finn, francia, görög, holland, ír, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven készült, és amelynek valamennyi 12 szövege egyaránt hiteles, az Európai Közösségek Tanácsa Fõtitkárságának levéltárában kell letétbe helyezni. A fõtitkár mindegyik szerzõdõ állam kormánya részére eljuttat egy hitelesített másolatot. Fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt az egyezményt.” (2) Az Elsõ Aláírási Jegyzõkönyv hiteles szövege a következõ: „Aláírási Jegyzõkönyv Egyezmény az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményhez történõ csatlakozásáról3 A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, valamint NagyBritannia és Észak-Írország Egyesült Királysága 1995. december 21-én Brüsszelben aláírta az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményhez történõ csatlakozásáról szóló egyezményt. Ez alkalomból tudomásul vették a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény 8. cikkére vonatkozó alábbi egyoldalú nyilatkozatokat:


Ezt a jegyzõkönyvet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.” 5. § A Módosító Jegyzõkönyv hiteles szövege a következõ: „Jegyzõkönyv a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló 1990. július 23-i egyezmény módosításáról 4 Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerzõdés Magas Szerzõdõ Felei, azzal az óhajjal, hogy érvényre juttassák az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerzõdés 293. cikkét, amelynek értelmében vállalták, hogy tárgyalásokat folytatnak egymással annak érdekében, hogy állampolgáraik javára biztosítsák a kettõs adóztatás megszüntetését, tekintettel a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló, 1990. július 23-i egyezményre (a továbbiakban: „választottbírósági egyezmény”), tekintettel az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló, 1995. december 21-i egyezményre, mivel a választottbírósági egyezmény 1995. január 1-jén – annak 18. cikke szerint – hatályba lépett; mivel 1999. december 31-én hatályát veszti, kivéve ha meghosszabbítják, úgy határoztak, hogy megkötik ezt a választottbírósági egyezményt módosító jegyzõkönyvet, és e célból meghatalmazottjaikként kijelölték: 4 Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2005. június 30-án [OJ C160].

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Belga Királyság: Jean-Jacques Viseur pénzügyminisztert; A Dán Királyság: Marianne Jelvedová gazdasági és a skandináv együttmûködésért felelõs minisztert; A Németországi Szövetségi Köztársaság: Hans Eichel szövetségi pénzügyminisztert; A Görög Köztársaság: Yannos Papantoniou gazdasági minisztert; A Spanyol Királyság: Cristóbal Ricardo Montoro Moreno gazdasági minisztériumi államtitkárt; A Francia Köztársaság: Dominique Strauss-Kahn gazdasági, pénzügy- és ipari minisztert; Írország: Charlie McCreevy pénzügyminisztert; Az Olasz Köztársaság: Vincenzo Visco pénzügyminisztert; A Luxemburgi Nagyhercegség: Jean-Claude Juncker miniszterelnököt, Ministre d’Etat-t, pénzügyminisztert, munkaügyi és foglalkoztatási minisztert; A Holland Királyság: Wilhelmus Adrianus Franciscus Gabriël (Willem) Vermeend pénzügyminisztériumi államtitkárt; Az Osztrák Köztársaság: Rudolf Edlinger szövetségi pénzügyminisztert; A Portugál Köztársaság: António Luciano Pacheco De Sousa Franco pénzügyminisztert; A Finn Köztársaság: Sauli Niinistö miniszterelnök-helyettest és pénzügyminisztert; A Svéd Királyság: Bosse Ringholm pénzügyminisztert; Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága: Stephen WALL, K.C.M.G., L.V.O. nagykövetet, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unió melletti állandó képviselõjét;

1719

akik a Tanácsban ülésezve, valamint kicserélve jó és kellõ alakban talált meghatalmazásaikat, a következõkben állapodtak meg:

1. cikk A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló, 1990. július 23-i egyezmény a következõképpen módosul: A 20. cikk szövege a következõ: „20. cikk Ezt az egyezményt öt év idõtartamra kötötték. Ezt adott idõpontokban további ötéves idõtartamokra meghosszabbítják, kivéve ha valamely szerzõdõ állam írásban tájékoztatja az Európai Unió Tanácsának fõtitkárát erre vonatkozó kifogásáról legalább hat hónappal bármely ötéves idõtartam lejárta elõtt.”

2. cikk (1) Ezt a jegyzõkönyvet az aláíró államoknak meg kell erõsíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. A megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa fõtitkáránál kell letétbe helyezni. (2) Az Európai Unió Tanácsának fõtitkára tájékoztatja a szerzõdõ államokat a következõkrõl: a) az egyes megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okiratok letétbe helyezése; b) a jegyzõkönyv hatálybalépésének idõpontja.

3. cikk (1) Ez az egyezmény az utolsó aláíró állam megerõsítõ okiratának letétbe helyezését követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba. (2) Ez a jegyzõkönyv 2000. január 1-jétõl lép hatályba. (3) A 2000. január 1-jén kezdõdõ és a jegyzõkönyv hatálybalépésének napjáig tartó idõtartamot figyelmen kívül kell hagyni annak megállapításakor, hogy egy ügyet a választottbírósági egyezmény 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott idõtartamon belül nyújtottak-e be. 4. cikk Ezt a jegyzõkönyvet, amely egy-egy eredeti példányban angol, dán, finn, francia, görög, holland, ír, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven készült, és amelynek valamennyi tizenkét szövege egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsa Fõtitkárságának levéltárában helyezik letétbe. A fõtitkár mindegyik aláíró állam kormánya részére eljuttat egy hitelesített másolatot.

1720

MAGYAR KÖZLÖNY

Az 1999. május 25-én a Tanács keretében ülésezõ tagállamok kormányai képviselõi konferenciájának Záróokmánya A tagállamok kormányainak képviselõi, 1999. május 25-én a Tanács keretében ülésezve, emlékeztetve az 1998. május 19-i, a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény (,,választottbírósági egyezmény”) meghosszabbítására vonatkozó következtetésekre, amelyekben megállapodtak abban, hogy a választottbírósági egyezményt lejártától számítva további ötéves idõtartamra meg kell hosszabbítani, és ezen idõtartam leteltével, egyidejûleg automatikusan további ötéves idõtartamokra meg kell hosszabbítani, amennyiben egyetlen szerzõdõ állam sem emel kifogást; megállapodtak a választottbírósági egyezmény további, 2000. január 1-jétõl történõ ötéves idõtartamra való meghosszabbításának szükségességérõl; aláírták a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló, 1990. július 23-i egyezményt módosító jegyzõkönyvet.”

6. § (1) A Második Csatlakozási Egyezmény hiteles szövege a következõ: „Egyezmény a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményhez való csatlakozásáról5 Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerzõdés Magas Szerzõdõ Felei, figyelembe véve, hogy a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság az Unió tagjaivá válva vállalta a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt egyezményhez (,,választottbírósági egyezmény”), valamint annak az 1999. május 25-én Brüsszelben aláírt jegyzõkönyvéhez való csatlakozást,


2006/22. szám

úgy határoztak, hogy megkötik ezt az egyezményt, és e célból meghatalmazottjaikként kijelölték: Õfelsége a belgák királya, A Cseh Köztársaság elnöke, Õfelsége Dánia királynõje, A Német Szövetségi Köztársaság elnöke, Az Észt Köztársaság elnöke, A Görög Köztársaság elnöke, Õfelsége Spanyolország királya, A Francia Köztársaság elnöke, Írország elnöke, Az Olasz Köztársaság elnöke, A Ciprusi Köztársaság elnöke, A Lett Köztársaság minisztertanácsa, A Litván Köztársaság elnöke, Õ Királyi Fensége a luxemburgi nagyherceg, A Magyar Köztársaság elnöke, Málta elnöke, Õfelsége Hollandia királynõje, Az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke, A Lengyel Köztársaság elnöke, A Portugál Köztársaság elnöke, A Szlovén Köztársaság elnöke, A Szlovák Köztársaság elnöke, A Finn Köztársaság elnöke, A Svéd Királyság Kormánya, Õfelsége Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának királynõje, akik az Európai Unió tagállamai állandó képviselõinek bizottsága keretében ülésezve és kicserélve jó és kellõ alakban talált meghatalmazásaikat, a következõkben állapodtak meg:

1. cikk A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozik a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt egyezményhez, annak minden, az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló, 1995. december 21-én Brüsszelben aláírt egyezmény által tett kiigazításával és módosításával együtt; valamint a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény 1999. május 25-én Brüsszelben aláírt jegyzõkönyvéhez.

2006/22. szám


A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény a következõképpen módosul: 1. A 2. cikk (2) bekezdésében: a) az a) albekezdést követõen a szöveg a következõ albekezdéssel egészül ki: „b) a Cseh Köztársaságban: – daÁ z pÍíjmç fyzickvch osob, – daÁ z pÍíjmç právnickvch osob”; b) a b) albekezdés c) albekezdésre változik, és helyébe a következõ szöveg lép: „c) Dániában: – indkomstskaten til staten, – den kommunale indkomstskat, – den amtskommunale indkomstskat”; c) a c) albekezdés d) albekezdésre változik; d) a d) albekezdést követõen a szöveg a következõ új albekezdéssel egészül ki: „e) az Észt Köztársaságban: – tulumaks”; e) a d) albekezdés f) albekezdésre változik; f) az e) albekezdés g) albekezdésre változik, és helyébe a következõ szöveg lép: „g) Spanyolországban: – Impuesto sobre la Renta de las Personas Físicas, – Impuesto sobre Sociedades, – Impuesto sobre la Renta de no Residentes”; g) az f) albekezdés h) albekezdésre változik; h) a g) albekezdés i) albekezdésre változik; i) a h) albekezdés j) albekezdésre változik, és helyébe a következõ szöveg lép: „j) Olaszországban: – imposta sul reddito delle persone fisiche, – imposta sul reddito delle societB, – imposta regionale sulle attivitB produttive”; j) a j) albekezdést követõen a szöveg a következõ új albekezdésekkel egészül ki: „k) a Ciprusi Köztársaságban: – ĭȩȡȠȢ ǼȚıȠįȒµĮĲȠȢ, – ǲțĲĮțĲȘ ǼȚıĳȠȡȐ ȖȚĮ ĲȘȞ ǱµȣȞĮ ĲȘȢ ǻȘµȠțȡĮĲȓĮȢ;

l) a Lett Köztársaságban: – uzÃmumu ien~kuma nodoklis, – iedz§vot~ju ien~kuma nodoklis; m) a Litván Köztársaságban: – Gyventoju pajamu mokestis, – Pelno mokestis”; k) az i) albekezdés n) albekezdésre változik; l) az n) albekezdést követõen a szöveg a következõ új albekezdésekkel egészül ki: „o) a Magyar Köztársaságban: – személyi jövedelemadó, – társasági adó, – osztalékadó;

1721

p) a Máltai Köztársaságban: – taxxa fuq l – income”; m) a j) albekezdés q) albekezdésre változik; n) a k) albekezdés r) albekezdésre változik; o) az r) albekezdést követõen a szöveg a következõ új albekezdéssel egészül ki: „s) a Lengyel Köztársaságban: – podatek dochodowy od osób fizycznych, – podatek dochodowy od osób prawnych”; p) az l) albekezdés t) albekezdésre változik; q) a t) albekezdést követõen a szöveg a következõ új albekezdésekkel egészül ki: „u) a Szlovén Köztársaságban: – dohodnina, – davek od dobika pravnih oseb; v) a Szlovák Köztársaságban: – daÁ z príjmov právnickvch osôb, – daÁ z príjmov fyzickvch osôb”; r) az m) albekezdés w) albekezdésre változik; s) az n) albekezdés x) albekezdésre változik, és helyébe a következõ szöveg lép: „x) Svédországban: – statlig inkomstskatt, – kupongskatt, – kommunal inkomstskatt”; t) az o) albekezdés y) albekezdésre változik. 2. A 3. cikk (1) bekezdése a következõ francia bekezdésekkel egészül ki: „– a Cseh Köztársaságban: – Ministr financí vagy meghatalmazott képviselõje, – az Észt Köztársaságban: – Rahandusminister vagy meghatalmazott képviselõje, – a Ciprusi Köztársaságban:

– YʌȠȣȡȖȩȢ ȅȚțȠȞȠµȚțȫȞ vagy meghatalmazott képviselõje, – a Lett Köztársaságban: – Valsts ieÃmumu dienests, – a Litván Köztársaságban: – Finansu ministras vagy meghatalmazott képviselõje, – a Magyar Köztársaságban: – a pénzügyminiszter vagy meghatalmazott képviselõje, – a Máltai Köztársaságban: – il-Ministru responsabbli ghall-Finanzi vagy meghatalmazott képviselõje, – a Lengyel Köztársaságban: – Minister Finansów vagy meghatalmazott képviselõje, – a Szlovén Köztársaságban: – Ministrstvo za finance vagy meghatalmazott képviselõje, – a Szlovák Köztársaságban: – Minister financií vagy meghatalmazott képviselõje”.

1722

MAGYAR KÖZLÖNY

3. A 3. cikk (1) bekezdésének következõ francia bekezdése: „– Olaszországban: il Ministro delle Finanze vagy meghatalmazott képviselõje” helyébe a következõ szövegrész lép: „– Olaszországban: Il Capo del Dipartimento per le Politiche Fiscali vagy meghatalmazott képviselõje”.

3. cikk Az Európai Unió Tanácsának fõtitkára megküldi a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kormánya részére a következõ dokumentumok hitelesített másolatát: – a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény, – az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló egyezmény, és – a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményt módosító jegyzõkönyv, angol, dán, finn, francia, görög, holland, ír, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven. A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény, az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló egyezmény és a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményt módosító jegyzõkönyv szövegének cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelvû változatát ezen egyezmény I–IX. melléklete tartalmazza. A cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelvû szövegek ugyanolyan feltételek mellett hitelesek, mint a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény más nyelvû szövegei.

4. cikk Ezt az egyezményt az aláíró államoknak meg kell erõsíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. A megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa fõtitkáránál helyezik letétbe.

2006/22. szám 5. cikk

Ez az egyezmény az egyezményt megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó aláíró államok között az utolsó megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat ezen államok általi letétbe helyezését követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba. 6. cikk Az Európai Unió Tanácsának fõtitkára értesíti az aláíró államokat: a) az egyes megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okiratok letétbe helyezésérõl; b) az egyezmény azon államok közötti hatálybalépésérõl, amelyek az egyezményt megerõsítették, elfogadták vagy jóváhagyták. 7. cikk Ezt az egyezményt, amely egy-egy eredeti példányban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és amelynek valamennyi huszonegy szövege egyaránt hiteles, az Európai Közösségek Tanácsa Fõtitkárságának levéltárában kell letétbe helyezni. A fõtitkár minden aláíró állam kormánya részére eljuttat egy-egy hitelesített másolatot. Kelt Brüsszelben, a kettõezer-negyedik év december hó nyolcadik napján. (aláírások)” (2) A Második Aláírási Jegyzõkönyv hiteles szövege a következõ: „Aláírási Jegyzõkönyv a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményhez történõ csatlakozásáról szóló egyezményhez6 A Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, az Észt Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a


2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának meghatalmazottai 2004. december 8-án Brüsszelben aláírták a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezményhez történõ csatlakozásáról szóló egyezményt. Ez alkalomból tudomásul vették a következõ egyoldalú nyilatkozatokat: I. A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok: Belgium, a Cseh Köztársaság, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Szlovákia és Szlovénia nyilatkozata a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény 7. cikkérõl Belgium, a Cseh Köztársaság, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Szlovákia és Szlovénia kijelenti, hogy alkalmazni fogja a 7. cikk (3) bekezdését. II. A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettõs adóztatás megszüntetésérõl szóló egyezmény 8. cikkére vonatkozó egyoldalú nyilatkozatok: 1. A Ciprusi Köztársaság nyilatkozata: A „súlyos büntetés” az alábbi cselekményekre vonatkozó szankciókat foglalja magában: a) csalárd módon vagy szándékosan a jövedelemre, illetõleg az adócsökkentési vagy adólevonási kérelemre vonatkozó valótlan nyilatkozat, bevallás, irat vagy bejelentés készítése vagy benyújtása; b) csalárd módon vagy szándékosan valótlan elszámolások benyújtása; c) az adóbevallás benyújtásának megtagadása, elmulasztása vagy hanyag teljesítése; d) a megfelelõ nyilvántartások megõrzésének, illetõleg az iratok és nyilvántartások ellenõrzés céljából való hozzáférhetõvé tételének megtagadása, elmulasztása vagy hanyag teljesítése; e) valamely személy segítése, támogatása, tanácsokkal való ellátása vagy rábírása arra, hogy lényeges részletet illetõen valótlan bevallást, nyilatkozatot, kérelmet, elszámolásokat vagy iratokat készítsen, szolgáltasson vagy

1723

nyújtson be, illetõleg lényegesen valótlan számviteli nyilvántartást vezessen vagy készítsen. A fenti szankciókra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az adók kivetésérõl és behajtásáról szóló törvények tartalmazzák. 2. A Cseh Köztársaság nyilatkozata: Az adótörvények „súlyos büntetéssel” sújtandó megsértése az adójogszabályok rendelkezéseinek szabadságvesztéssel, büntetõjogi vagy közigazgatási bírsággal büntetendõ bármely megsértése. Az adójogi jogsértés: a) a kivetett adók, társadalombiztosítási járulékok, betegbiztosítási járulékok és az állami foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos járulékok megfizetésének elmulasztása; b) az adófizetés vagy hasonló megfizetések kijátszása; c) a bevallási kötelezettség elmulasztása. 3. Az Észt Köztársaság nyilatkozata: A „súlyos büntetés” fogalmát az adócsalásért az észt nemzeti jog (Büntetõ törvénykönyv) szerint kiszabható büntetõjogi szankcióként kell értelmezni. 4. A Görög Köztársaság nyilatkozata: A „súlyos büntetés”-nek a Görög Köztársaság által 1990-ben elõírt fogalommeghatározása helyébe a következõ lép: A „súlyos büntetések” magukban foglalják a súlyos adójogi jogsértésekre kirótt közigazgatási szankciókat, valamint a könyvvezetésrõl és nyilvántartásról, valamint a jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az adójogszabályok tekintetében elkövetett bûncselekményekre alkalmazandó büntetõjogi szankciókat is, továbbá azokat a különös rendelkezéseket, amelyek az adójogban közigazgatási és büntetõ szankciókat határoznak meg. 5. A Magyar Köztársaság nyilatkozata: A „súlyos büntetés” az adóüggyel kapcsolatos bûncselekményekre kiszabható büntetõjogi, illetve az 50 millió HUF értéket meghaladó adóhiány után megállapított adóügyi szankció. 6. A Lett Köztársaság nyilatkozata: A „súlyos büntetések” a súlyos adóügyi jogsértésekre kirótt közigazgatási, valamint büntetõjogi szankciók. 7. A Litván Köztársaság nyilatkozata: A „súlyos büntetések” a büntetõjogi és közigazgatási szankciók, úgymint a rosszhiszemûség és az adóellenõrzésnek való ellenszegülés esetén alkalmazandó szankciók. 8. A Máltai Köztársaság nyilatkozata: A „súlyos büntetés” az a büntetõjogi vagy közigazgatási szankció, amelyet olyan személyre szabnak ki, aki adókijátszás céljából szándékosan, illetve másnak adókijátszás érdekében segítséget nyújtva:

1724

MAGYAR KÖZLÖNY

a) a jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában vagy annak alapján tett, elkészített vagy benyújtott bevallásban, illetõleg bármely más iratban vagy nyilatkozatban elmulasztja azon jövedelmek feltüntetését, amelyeknek azokban meg kellene jelenniük; vagy b) a jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában vagy annak alapján készített vagy benyújtott bármely bevallásban vagy más iratban vagy nyilatkozatban valótlan nyilatkozatot tesz vagy valótlan adatot tüntet fel; vagy c) a jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban feltett kérdésre vagy tájékoztatás iránti kérelemre szóban vagy írásban valótlan választ ad; vagy d) valótlan számviteli vagy egyéb nyilvántartásokat vezet vagy tart, illetve azok vezetését vagy tartását engedélyezi, illetõleg számviteli vagy egyéb nyilvántartásokat hamisít vagy azok hamisítását engedélyezi; vagy e) csaláshoz, színleléshez vagy azok elõkészítéséhez folyamodik, illetõleg a csaláshoz, színleléshez vagy azok elõkészítéséhez való folyamodást engedélyezi. 9. A Holland Királyság nyilatkozata: A „súlyos büntetés”-nek a Holland Királyság által 1990-ben elõírt fogalommeghatározása helyébe a következõ lép: A „súlyos szankció” a bíróság által az általános adótörvény 68. cikk (2) bekezdésében, illetõleg a 69. cikke (1) vagy (2) bekezdésében felsorolt, szándékosan elkövetett bûncselekményekre alkalmazott szankció. 10. A Portugál Köztársaság nyilatkozata: A „súlyos büntetés”-nek a Portugál Köztársaság által 1990-ben elõírt fogalommeghatározása helyébe a következõ lép: A „súlyos büntetések” a jogszabály által súlyosnak minõsített vagy csalás szándékával elkövetett adójogi jogsértésekre kirótt büntetõjogi és közigazgatási szankciók. 11. A Lengyel Köztársaság nyilatkozata: A „súlyos büntetés” az adójogi rendelkezéseket felróható módon megsértõ adóalany ellen kiszabott pénzbírság, szabadságvesztés, illetve a két szankció együttes kiszabása, továbbá szabadságmegfosztással járó büntetés. 12. A Szlovén Köztársaság nyilatkozata: A „súlyos büntetés” az adózási jogszabályok bármely megsértéséért kirótt szankció. 13. A Szlovák Köztársaság nyilatkozata: A „súlyos büntetés” az adókötelezettségek elmulasztása miatt kiszabott „pénzbírság”, amely a módosított, 1992/511. sz. Z. z. adóigazgatásról szóló törvénnyel, a vonatkozó adójogszabályokkal és a számviteli törvénnyel

2006/22. szám

összhangban alkalmazott díj; „büntetés”: a büntetõtörvénykönyvvel összhangban a fenti törvények megsértésével összefüggésben elkövetett bûncselekményekre kiszabott szankció. Kelt Brüsszelben, a kettõezer-negyedik év december hó nyolcadik napján. (aláírások)”

7. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 3–6. §-a a Második Csatlakozási Egyezmény 5. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) E törvény 3–6. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen haladéktalanul, a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a pénzügyminiszter gondoskodik. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2006. évi XXXVII. törvény a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépõ bûnözés megelõzése és leküzdése érdekében folytatandó együttmûködésrõl szóló, Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án aláírt Szerzõdés kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépõ bûnözés megelõzése és leküzdése érdekében folytatandó együttmûködésrõl szóló, Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án aláírt Szerzõdés (a továbbiakban: Szerzõdés) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyûlés a Szerzõdést e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Szerzõdés hiteles magyar nyelvû szövege a következõ:


2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

„Szerzõdés a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépõ bûnözés megelõzése és leküzdése érdekében folytatandó együttmûködésrõl A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság (a továbbiakban: Szerzõdõ Államok) abból a célból, hogy a közös biztonsági érdekek megvalósításában együttmûködjenek, azzal a közös elhatározással, hogy hatékonyan lépjenek fel az országhatárokat átlépõ, a közbiztonságot és a közrendet fenyegetõ veszélyek, valamint a nemzetközi bûnözéssel szemben, azzal a szándékkal, hogy a jelen Szerzõdés végrehajtásában illetékes hatóságok együttmûködését átfogóan továbbfejlesszék, az alábbiakban állapodtak meg:

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1725

4. A jelen Szerzõdés alkalmazása szempontjából határterületnek minõsül: a) a Magyar Köztársaság részérõl: – Gyõr-Moson-Sopron megye területe, – Vas megye területe; b) az Osztrák Köztársaság részérõl: – a Burgenlandi Szövetségi Tartomány Biztonsági Igazgatóságának illetékességi területe.

2. cikk A Szerzõdés tárgya A Szerzõdõ Államok erõsítik együttmûködésüket a bûncselekmények megelõzésében, megakadályozásában és felderítésében. A Szerzõdõ Államok együttmûködése nemzeti jogszabályaikkal összhangban, a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint valósul meg. A jelen Szerzõdés nem érinti a Szerzõdõ Államok illetékes hatóságainak azon együttmûködését, amelyet nemzetközi szervezetek, így az Európai Rendõrségi Hivatal (Europol), valamint a Nemzetközi Bûnügyi Rendõrség Szervezete (ICPO-Interpol) keretében folytatnak.

1. cikk Értelmezõ rendelkezések

3. cikk

A jelen Szerzõdésben használt fogalmak jelentése a következõ: 1. Hatóságok: a Szerzõdõ Államok belsõ jogszabályai szerint bûnmegelõzési és bûnüldözési feladatok végzésére feljogosított hatóságok, illetve szervek: a) a Magyar Köztársaság részérõl: a Rendõrség, a Határõrség, a Vám- és Pénzügyõrség bûnüldözési és bûnmegelõzési feladatot ellátó szervei, valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata; b) az Osztrák Köztársaság részérõl: a szövetségi belügyminiszter, a biztonsági igazgatóságok, a szövetségi rendõrség igazgatóságai; továbbá a szövetségi rendõrség igazgatóságai helyi illetékességi területén kívül a kerületi államigazgatási hatóságok.

A közbiztonság, közrend és a bûnügyi helyzet közös elemzése

2. Igazságügyi hatóságok: a) a Magyar Köztársaság részérõl: a bíróságok és ügyészi szervek; b) az Osztrák Köztársaság részérõl: a szövetségi igazságügyi miniszter, valamint a bíróságok és ügyészségek. 3. A jelen Szerzõdés végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult központi szervek: a) a Magyar Köztársaság részérõl: – az Országos Rendõr-fõkapitányság Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központ (a továbbiakban: ORFK NEBEK), b) az Osztrák Köztársaság részérõl: – a szövetségi belügyminiszter.

A Szerzõdõ Államok rendszeresen átadják egymásnak a közbiztonságra, a közrendre és a bûnügyi helyzetre vonatkozó ismereteiket, elemzéseiket. E célból esetileg, de legalább évente egyszer közösen elemzik a bûnügyi helyzet, a bûnmegelõzés súlyponti kérdéseit, megvitatják és egyeztetik a szükséges teendõket.

II. Fejezet AZ EGYÜTTMÛKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. cikk Együttmûködés megkeresés alapján (1) A Szerzõdõ Államok illetékes hatóságai megkeresés alapján együttmûködnek és segítséget nyújtanak egymásnak a közbiztonságot és a közrendet fenyegetõ veszélyek elhárítása, valamint a bûncselekmények megakadályozása, megelõzése és felderítése céljából. Az együttmûködés nem terjed ki a Szerzõdõ Államok igazságügyi hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre. Nem terjeszthetõ elõ, illetve nem teljesíthetõ olyan megkeresés, amely katonai vagy politikai bûncselekményekre vonatkozik. Amennyi-

1726

MAGYAR KÖZLÖNY

ben a megkeresett hatóság nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel a kérelem teljesítésére, úgy a megkeresést továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ hatósághoz, és errõl értesíti a megkeresõ hatóságot. (2) A megkeresések és az azokra adott válaszok, amennyiben a jelen Szerzõdés eltérõ rendelkezést nem tartalmaz, a Szerzõdõ Államok központi szervei között, írásban kerülnek továbbításra. Sürgõs esetben a megkeresés szóban is elõterjeszthetõ; a szóbeli megkeresést írásban haladéktalanul meg kell erõsíteni. (3) A megkereséseket, figyelemmel az 1. cikk 3. pontjában foglaltakra, az alábbi központi szerv részére kell megküldeni: a) a Magyar Köztársaság részérõl: az ORFK NEBEK, b) az Osztrák Köztársaság részérõl: a Szövetségi Belügyminisztérium/Közbiztonsági Fõigazgatóság. (4) A Szerzõdõ Államok hatóságainak a jelen Szerzõdésben meghatározottak szerinti együttmûködése különösen az alábbiakra terjed ki: a) információcsere, b) intézkedések sürgõs esetekben, c) határon átnyúló megfigyelés, d) határon átlépõ üldözés, e) ellenõrzött szállítás, f) fedett nyomozó alkalmazása, g) tanúvédelem, h) együttmûködés közös kapcsolattartási szolgálati helyeken, i) közös bûnfelderítõ-csoport létrehozása, j) összekötõ tisztviselõk küldése, fogadása, k) együttmûködés a képzés és a továbbképzés területén, l) együttmûködés a bûnmegelõzés területén. (5) Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a megkeresés teljesítése nem, vagy csak részben lehetséges, a megkeresett hatóság errõl haladéktalanul tájékoztatja a megkeresõ hatóságot, és a hatóságok megállapodnak a megkeresés teljesítésének további folytatásáról, amennyiben az szükséges. (6) A megkeresések teljesítése során a megkeresett hatóságok és a megkeresés teljesítésében résztvevõ szervek a megkeresésben foglalt eljárási szabályok szerint járnak el, feltéve, hogy az nem ellentétes a megkeresett Szerzõdõ Állam jogával. (7) Amennyiben a megkeresés megküldéséhez, illetve annak teljesítéséhez a Szerzõdõ Államok jogszabályai szerint az igazságügyi hatóságok engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, a megkeresés megküldésére, vagy a teljesítésének megkezdésére csak ezen engedély, jóváhagyás, hozzájárulás vagy egyetértés beszerzését követõen kerülhet sor.

2006/22. szám 5. cikk

A megkeresés tartalma, az alkalmazandó nyelv (1) A jelen Szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában, a megkeresés legalább az alábbiakat tartalmazza: – a megkeresõ hatóság megnevezése; – a megkeresés tárgya; – a megkeresés tárgyát képezõ cselekmény leírása és annak jogi minõsítése; – a megkeresés teljesítésének határideje, a sürgõsségi teljesítés indokai; – ahol az szükséges, az igazságügyi hatóságok engedélye; – a megkeresés teljesítése során a megkeresõ hatóság tagjának részvételére irányuló kérelem; – a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben az érintett személy személyazonosító adatai, amennyiben az ismert. (2) A Szerzõdõ Államok hatóságai a jelen Szerzõdés végrehajtása során a magyar és a német nyelvet egyaránt használhatják, illetve más nyelv használatában is megállapodhatnak.

6. cikk Intézkedések sürgõs esetekben (1) A Szerzõdõ Államok hatóságai – belsõ jogszabályaik szerint – megkeresésre, a nyomok és bizonyítékok biztosítása érdekében igazoltatást, nyilvános helyen fokozott ellenõrzést végezhetnek, épületet, építményt, helyszínt, ruházatot, csomagot és jármûvet átvizsgálhatnak, a keresett személyt elõállíthatják. (2) A jelen Szerzõdés 4. cikkének rendelkezései megfelelõen alkalmazandók. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtásáról a megkeresõ hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell.

7. cikk Az információcsere területei (1) A Szerzõdõ Államok hatóságai együttmûködésük során a bûnözés, különösen a szervezett bûnözés megelõzése, megakadályozása és felderítése érdekében, megkeresésre az alábbi információkat adják át: a) a szervezett bûnözésben részt vevõk adatait, a tetteseknek a bûncselekmény elkövetésével összefüggõ kapcsolataira vonatkozó adatokat, a bûnözõ szervezetek és a bûnözõ csoportok felépítésérõl szóló ismereteiket, a tipikus tettes- és csoportmagatartásokra, az elõkészített, meg-

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

kísérelt, illetve befejezett bûncselekményre vonatkozó információkat, különösen az elkövetés idejére, helyére, módjára, a megtámadott objektumokra vonatkozó adatokat, a különleges körülményekre vonatkozó ismereteket, valamint a vonatkozó büntetõ jogszabályokat és a megtett intézkedéseket, amennyiben ez a bûncselekmények megelõzéséhez, megakadályozásához, illetve felderítéséhez szükséges; b) a nemzetközi bûnözés elkövetési módszereirõl, új formáiról szóló tájékoztatást; c) kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bûnügyi vonatkozású kutatási eredményeiket, a nyomozások gyakorlatáról, munkamódszereinek és eszközeinek alkalmazásáról, azok továbbfejlesztése céljából; d) kérelemre egymás rendelkezésére bocsátanak ismereteket vagy mintákat azokról a tárgyakról, amelyekre a bûncselekményt elkövették, amelyet bûncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, vagy amelyek a bûncselekmény elkövetése útján jöttek létre; e) a jelen Szerzõdés tárgyát képezõ bûncselekményekkel kapcsolatos jogi szabályozást; f) a bûncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra vonatkozó információkat. (2) Különleges eszközökkel végzett információgyûjtés során a Szerzõdõ Államok hatóságai nemzeti joguk alapján mûködnek együtt. A Szerzõdõ Államok vállalják, hogy az ilyen információcsere alapján szolgáltatott adatot legalább olyan védelemben részesítik, mint amilyet államuk jogszabálya elõír.

8. cikk Az információ átadása megkeresés nélkül A Szerzõdõ Államok hatóságai egyedi esetekben – belsõ jogszabályaik szerint – megkeresés nélkül is átadhatnak olyan információt, amelyek a másik Szerzõdõ Állam hatóságai számára szükségesek a közbiztonságot és közrendet fenyegetõ veszély elhárításához vagy más bûncselekmények megelõzéséhez és felderítéséhez. Az információcserére a jelen Szerzõdés 4. cikkének rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.

1727

b) a központi szerveken keresztül történõ információcsere olyan késedelemmel járna, amely az eljárás érdekeit, vagy a megkeresés eredményes teljesítését veszélyeztetné. (2) Az információ különösen akkor tekinthetõ a határterülethez kapcsolódónak, ha az adat a) olyan, a megkereséssel érintett személyre vonatkozik, akinek lakóhelye, tartózkodási helye a határterületen van, vagy valószínûsíthetõ, hogy az érintett személy a megkeresés idõszakában ott tartózkodik; b) a megkereséssel érintett személynek a határterületen kifejtett tevékenységére vonatkozik; c) olyan dologra vonatkozik, amelyrõl valószínûsíthetõ, hogy a határterületen található; vagy d) a jogi személynek a határterületen lévõ székhelyére, illetve tevékenységére vonatkozik. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti közvetlen információcsere az alábbiakra terjed ki: a) a bûnügyi nyilvántartásokban szereplõ adatok szolgáltatása, b) személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapítása és igazolása, c) közúti, vízi és légi jármûvek tulajdonosa, üzembentartója, vezetõje személyazonosságának megállapítása, d) vezetõi engedélyek, hajózási engedélyek meglétének, érvényességének és korlátozásainak vizsgálata, e) gépjármûvek egyedi azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, motorszám) átadása, f) lõfegyvertartási-engedély meglétének, érvényességének és korlátozásainak vizsgálata, g) távközlési eszköz tulajdonosának, elõfizetõjének és birtokosának megállapítása, h) tárgyak, minták utáni tudakozódás, i) különleges szakértelemmel rendelkezõ személy felkutatása.

III. Fejezet A HATÓSÁGOK KÖZÖTTI EGYÜTTMÛKÖDÉS KÜLÖNLEGES FORMÁI 10. cikk A határon átnyúló megfigyelés

9. cikk Közvetlen információcsere (1) A Szerzõdõ Államok hatóságai között a megkeresések továbbítása és megválaszolása akkor történhet közvetlenül, ha a) az információt a határterületen illetékességgel rendelkezõ hatóságok kérik egymástól, és a szolgáltatott információ kizárólag a határterülethez kapcsolódik, vagy

(1) A Szerzõdõ Államok hatóságai a saját államuk területén végzett felderítõ tevékenységük során jogosultak a (2) bekezdésben megjelölt bûncselekmény elkövetésével gyanúsítható, illetve a vele kapcsolatban álló vagy kapcsolatba lépõ személy megfigyelését a másik Szerzõdõ Állam területén is folytatni, amennyiben ez utóbbi Szerzõdõ Állam központi szerve egy elõzetesen átadott megkeresés alapján a határon átnyúló megfigyeléshez hozzájárult. A hozzájárulás feltételhez köthetõ.

1728

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A határon átnyúló megfigyelés olyan bûncselekmények elkövetésének gyanúja esetén lehetséges, amelyek egy európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgálhatnának. A Szerzõdõ Államok hatóságai, a fenti bûncselekmények alapos gyanúja esetén megfigyelhetik a gyanúsítottal kapcsolatban lévõ személyt is, akirõl megalapozottan feltételezhetõ, hogy a gyanúsított azonosításához vagy megtalálásához segítséget nyújthat. (3) A megkeresett Szerzõdõ Állam hatóságainak kérésére a megfigyelést át kell adni ezen hatóságoknak. Kérelemre a megkeresett Szerzõdõ Állam hatósága a megfigyeléshez segítséget nyújthat. (4) A megfigyeléshez adott hozzájárulás a Szerzõdõ Államok egész területére érvényes. A megfigyelés során a Szerzõdõ Államok közös államhatárát az engedélyezett határátkelõhelyeken kívül és a nyitvatartási idõn túl is át lehet lépni. (5) Ha a késedelem veszéllyel jár, a megfigyelés az (1) bekezdésben meghatározott elõzetes hozzájárulás nélkül is folytatható. Ebben az esetben az államhatár átlépésekor a megkeresett Szerzõdõ Állam illetékes hatóságát haladéktalanul értesíteni kell. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a megkeresett Szerzõdõ Állam központi szervének. A megkeresésben ismertetni kell az elõzetes hozzájárulás nélküli határátlépést szükségessé tevõ okokat is. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság: a) a Magyar Köztársaság részérõl: – az Országos Rendõr-fõkapitányság Bûnügyi Ellátó Igazgatósága; b) az Osztrák Köztársaság részérõl: – Szövetségi Belügyminisztérium/Közbiztonsági Fõigazgatóság/Szövetségi Bûnügyi Hivatal. (7) Az (5) bekezdés szerinti megfigyelést haladéktalanul abba kell hagyni, ha a megkeresést követõen a megkeresett Szerzõdõ Állam hatósága azt kéri, továbbá akkor, ha a megkeresés megküldését követõ öt órán belül a megkeresés teljesítéséhez szükséges hozzájárulás nem áll rendelkezésre. (8) A megfigyelés kizárólag az alábbi feltételek szerint megengedett: a) a megfigyelést végzõ tisztviselõkre vonatkoznak a jelen cikk rendelkezései és azon Szerzõdõ Állam belsõ joga, amelynek területén eljárnak; a helyileg illetékes hatóságok utasításai szerint kötelesek eljárni; b) a megfigyeléshez igénybe vett jármûvekre ugyanazok a közlekedési szabályok vonatkoznak, mint a megkeresett Szerzõdõ Állam hatóságai által igénybe vett jármûvekre; c) az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével, a megfigyelést folytató tisztviselõknek rendelkezni kell a megfigyelés engedélyezését igazoló okirattal; d) a megfigyelést végzõ tisztviselõknek bármikor igazolniuk kell hivatalos minõségüket;

2006/22. szám

e) a megfigyelést végzõ tisztviselõk magánlakásba vagy a nyilvánosság számára meg nem nyitott helyekre a megfigyelés során nem léphetnek be, és a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül léphetnek be; f) a megfigyelést végzõ tisztviselõnek jelentést kell készítenie a megkeresett Szerzõdõ Állam központi szerve részére; g) amennyiben a megfigyelés végrehajtásához technikai eszközök is szükségesek, ezek abban az esetben alkalmazhatóak, ha ezt a megkeresett Szerzõdõ Állam jogszabályai lehetõvé teszik; a technikai eszközöket az (1) bekezdés szerinti megkeresésben meg kell jelölni.

11. cikk Határon átlépõ üldözés (1) A megkeresõ Szerzõdõ Állam hatóságának tisztviselõi a megkeresett Szerzõdõ Állam területén elõzetes jóváhagyás nélkül folytathatják azon személy üldözését, aki a megkeresõ Szerzõdõ Állam területén a 10. cikk (2) bekezdésében megjelölt bûncselekményt követett el vagy kísérelt meg, és a) eközben tetten érték, vagy b) a fenti bûncselekmények miatti õrizetbõl, elõzetes letartóztatásból vagy szabadságvesztés büntetés végrehajtása elõl megszökött, és a megkeresett Szerzõdõ Állam hatóságának értesítésével járó késedelem az elkövetõ elfogását jelentõsen megnehezítené, illetve a bûnüldözési érdeket súlyosan veszélyeztetné, továbbá ha valószínûsíthetõ, hogy a megkeresett Szerzõdõ Állam hatósága az üldözést megfelelõ idõben nem tudja átvenni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben – haladéktalanul, de legkésõbb az államhatár átlépésekor – a megkeresett Szerzõdõ Állam illetékes hatóságát értesíteni kell. (3) A (2) bekezdésben meghatározott illetékes hatóság: a) a Magyar Köztársaság részérõl: a határátlépés helyétõl függõen – a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Rendõr-fõkapitányság vagy – a Vas Megyei Rendõr-fõkapitányság; b) az Osztrák Köztársaság részérõl: – a Burgenlandi Tartományi Biztonsági Igazgatóság. (4) Az üldözést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a megkeresett Szerzõdõ Állam hatósága azt kéri. (5) Ha azt a megkeresõ Szerzõdõ Állam üldözést végrehajtó tisztviselõje kéri, a megkeresett Szerzõdõ Állam hatósága az üldözött személyt személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltatja.

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(6) Ha a megkeresett Szerzõdõ Állam hatósága az üldözés megszüntetését nem kéri, és ezen hatósága megfelelõ idõben nem tud fellépni, az üldözött személyt a megkeresõ Szerzõdõ Állam üldözést végrehajtó tisztviselõje a helyszínen feltartóztathatja. Ezen intézkedésrõl a megkeresett Szerzõdõ Állam illetékes hatóságát haladéktalanul értesíteni kell. (7) Az üldözést a Szerzõdõ Államok teljes területén, idõbeli korlátozás nélkül szabad folytatni. (8) Az üldözés az alábbi feltételek szerint folytatható: a) az üldözést végzõ tisztviselõk a jelen cikk rendelkezései, valamint azon Szerzõdõ Állam belsõ joga szerint kötelesek eljárni, amelynek területén az üldözést végzik; b) az üldözéshez igénybe vett jármûvekre ugyanazok a közlekedési szabályok vonatkoznak, mint a megkeresett Szerzõdõ Állam hatóságai által igénybe vett jármûvekre. A jármûveken az azok felismeréséhez szükséges, megkülönböztetõ jelzést kell használni; c) az üldözést végzõ tisztviselõknek bármikor igazolniuk kell hivatalos minõségüket; d) az üldözést folytató tisztviselõk magánlakásba vagy helyiségbe az üldözés során nem léphetnek be, a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül léphetnek be; e) amennyiben az üldözés végrehajtásához technikai eszközök is szükségesek, ezek abban az esetben alkalmazhatóak, ha ezt a megkeresett Szerzõdõ Állam jogszabályai lehetõvé teszik, a technikai eszközöket az (1) bekezdés szerinti megkeresésben meg kell jelölni; f) az üldözést végrehajtó tisztviselõknek egyenruha, karszalag vagy a jármûvön elhelyezett kiegészítõ jelzések révén egyértelmûen felismerhetõknek kell lenniük; g) az elfogott személynél levõ tárgyak az illetékes hatóságok tisztviselõjének megérkezéséig ideiglenesen biztonságba helyezhetõek. Az elfogott személy szállítása során kézbilincs használható. Az elfogott személlyel együtt azokat a tárgyakat is át kell adni a hatóságnak, amelyeket ideiglenesen lefoglaltak; h) az üldözést végrehajtó tisztviselõk kötelesek az üldözés befejezését követõen az üldözés eredményérõl a megkeresett Szerzõdõ Állam (3) bekezdésben megjelölt hatóságánál jelentést tenni. Ennek során a megkeresett Szerzõdõ Állam hatóságának kérésére, kötelesek személyesen jelen lenni az üldözés körülményeinek megfelelõ tisztázásához szükséges ideig. Fentieket akkor is alkalmazni kell, ha az üldözött személy elfogására nem került sor. (9) Az üldözés során elfogott személyt a megkeresett Szerzõdõ Állam illetékes hatósága hallgatja ki. Az elfogott személy személyes szabadsága a megkeresett Szerzõdõ Állam joga szerint korlátozható.

1729 12. cikk Ellenõrzött szállítás

(1) A Szerzõdõ Államok hatóságai eseti megállapodása alapján ellenõrzött szállítás hajtható végre. (2) Az illetékes hatóságok az ellenõrzött szállítás idejében, módjában, közremûködésük mértékében megállapodnak. A megkeresett Szerzõdõ Állam hatósága az ellenõrzött szállítást korlátozhatja, vagy elutasíthatja, ha a szállítmány nem vállalható mértékben veszélyezteti az ellenõrzött szállításban részt vevõ személyeket vagy a közbiztonságot. (3) Az ellenõrzött szállítást a megkeresett Szerzõdõ Állam hatóságai irányítják. Az ellenõrzött szállítást úgy kell végrehajtani, hogy a szállítmány bármikor feltartóztatható legyen. Az átvételt követõen a megkeresõ Szerzõdõ Állam hatóságai a szállítmányt kísérhetik, hatósági jogosítványokat azonban nem gyakorolhatnak. Ennek során a megkeresõ Szerzõdõ Állam hatóságai a jelen cikkben meghatározottak, a megkeresett Szerzõdõ Állam jogszabályai és a megkeresett Szerzõdõ Állam illetékes hatósága utasításai szerint kötelesek eljárni. (4) Az ellenõrzött szállításra irányuló megkeresésnek a jelen Szerzõdés 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell: a) a szállítmány tartalmát, várható útvonalát és idõtartamát, a szállítás módját, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokat; b) a kísérés módját; c) a kísérésben résztvevõk számát; d) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeit; e) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket. (5) Az ellenõrzött szállítmány kíséretében fedett nyomozó részvétele csak a Szerzõdõ Államok belsõ joga szerint meghatározott igazságügyi hatóságának engedélyével lehetséges. (6) Ha a késedelem veszéllyel jár, az ellenõrzött szállításra irányuló megkeresést a Szerzõdõ Államok hatóságai közvetlenül is megküldhetik, illetve fogadhatják. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a Szerzõdõ Államok központi szervének. A megkereséshez az ellenõrzött szállítást alátámasztó dokumentumokat is mellékelni kell. (7) E cikk alkalmazásában az illetékes hatóság: a) a Magyar Köztársaság részérõl: – az ORFK NEBEK; b) az Osztrák Köztársaság részérõl: – Szövetségi Belügyminisztérium/Közbiztonsági Fõigazgatóság/Szövetségi Bûnügyi Hivatal.

1730

MAGYAR KÖZLÖNY 13. cikk Fedett nyomozó alkalmazása

(1) A Szerzõdõ Államok – a központi szerveknek küldött megkeresés alapján – hozzájárulnak saját területükön a megkeresõ Szerzõdõ Állam fedett nyomozóinak alkalmazásához, amennyiben ez a megkeresõ Szerzõdõ Állam területén elkövetett vagy elõkészületben lévõ, európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló bûncselekmény eredményes felderítése érdekében szükséges, feltéve, hogy a bûncselekmények felderítése a fedett nyomozó alkalmazása nélkül nem lehetséges vagy lényegesen nehezebb lenne. A megkeresõ Szerzõdõ Állam kérésére a megkeresett Szerzõdõ Állam területén a megkeresett Szerzõdõ Állam fedett nyomozója is alkalmazható. (2) Ha a fedett nyomozó alkalmazásához a Szerzõdõ Államok belsõ joga szerint meghatározott igazságügyi hatóságának engedélye szükséges, a fedett nyomozó alkalmazására csak ezen engedély beszerzését követõen kerülhet sor. A hozzájárulás mindenkor a Szerzõdõ Államok teljes területére érvényes. (3) A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a jelen Szerzõdés 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell: a) a fedett nyomozó alkalmazásának idõtartamát, feltételeit; b) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit; c) a fedett nyomozó leleplezõdése esetén alkalmazandó intézkedéseket; d) a fedett nyomozó büntetõjogi, valamint a mûködési körében okozott károkért való felelõsségének szabályairól szóló tájékoztatást. (4) A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik és meghatározott ideig, de legfeljebb egy hónapig tart. A fedett nyomozó alkalmazásának idõtartama meghosszabbítható. A fedett nyomozó alkalmazását a Szerzõdõ Államok hatóságai egyeztetve készítik elõ. A fedett nyomozó a központi hatóságok eseti megállapodását és a (2) bekezdés szerinti engedély beszerzését követõen kezdheti meg tevékenységét. (5) A fedett nyomozó irányítását a megkeresett Szerzõdõ Állam hatósága végzi. A fedett nyomozó cselekményére alapvetõen a megkeresett Szerzõdõ Állam joga érvényes. Ezen túlmenõen a megkeresõ Szerzõdõ Állam jogát is figyelembe kell venni. (6) A megkeresett Szerzõdõ Állam hatóságának kérésére a fedett nyomozást haladéktalanul meg kell szüntetni. (7) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a fedett nyomozó alkalmazásának szükségességét, feltételeit, a nyomozás során megszerzett információk felhasználását a megkeresett Szerzõdõ Állam kijelölt hatósága határozza meg. Errõl a megkeresõ Szerzõdõ Állam hatóságát tájékoztatni kell.

2006/22. szám

(8) A megkeresett Szerzõdõ Állam a fedett nyomozó tevékenységéhez személyi, logisztikai és technikai támogatást nyújthat. A megkeresett Szerzõdõ Állam hatósága minden szükséges intézkedést megtesz a megkeresõ Szerzõdõ Állam fedett nyomozója biztonsága érdekében.

14. cikk Közös bûnfelderítõ-csoport létrehozása (1) A Szerzõdõ Államok központi hatóságai – belsõ jogszabályaik alapján – közös bûnfelderítõ-csoportot hozhatnak létre olyan bûncselekmény felderítése érdekében, amely európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgálhatna, különösen, ha a) a több tagállamra kiterjedõ bûncselekmény felderítése bonyolult; b) a bûncselekmény miatt több államban folyik bûnügyi felderítés, és ezért a felderítõ munka összehangolására van szükség. (2) A közös bûnfelderítõ-csoport a központi szervek eseti megállapodásával jön létre. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen: a) a bûncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bûnfelderítõ-csoport létrejött; b) a mûködési területet; c) a bûnfelderítõ-csoport összetételét, illetve az összetétel megváltoztatásának lehetõségét; d) a bûnfelderítõ-csoport vezetõjét; e) a mûködés idõtartamát és a meghosszabbítás feltételeit; f) a külföldi hatóság tagjának kötelezettségeit és jogosultságait; g) a mûködés feltételeit; h) a szervezési intézkedéseket és a mûködés költségeinek viselését. (3) Ha a megkeresõ Szerzõdõ Állam tisztviselõjének a közös bûnfelderítõ-csoport meghatározott eljárásában való részvételéhez a megkeresett Szerzõdõ Állam belsõ joga szerint az igazságügyi hatóságok engedélye szükséges, a részvételre csak az engedély beszerzését követõen kerülhet sor. (4) A közös bûnfelderítõ-csoportot a megkeresett Szerzõdõ Állam megállapodás szerinti hatósága vezeti; biztosítja továbbá a bûnfelderítõ-csoport mûködéséhez szükséges személyi és technikai feltételeket. (5) A megkeresõ Szerzõdõ Államnak a közös bûnfelderítõ-csoportban részt vevõ tisztviselõje a megkeresett Szerzõdõ Állam területén önálló intézkedés végrehajtására nem jogosult. (6) A megkeresõ Szerzõdõ Állam hatóságának a közös bûnfelderítõ-csoportban részt vevõ tagja a birtokában lévõ nem minõsített adatokat és információkat, ugyanazon ese-

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tekben és ugyanolyan feltételekkel adhatja át, mint ahogy azokat a saját hatóságainak átadná. (7) A közös bûnfelderítõ-csoport munkájához szükséges minõsített adatoknak a másik Szerzõdõ Állam tisztviselõje részére történõ hozzáférhetõvé tételét azon minõsített adatok esetében, amelyeket a jelen Szerzõdésben meghatározott együttmûködésben részt vevõ hatóságok minõsítettek, a közös bûnfelderítõ-csoport létrehozását engedélyezõ központi hatóság engedélyezi. Az együttmûködésben részt nem vevõ szervek által minõsített adatok átadásához be kell szerezni a Szerzõdõ Államok belsõ jogszabályaiban meghatározott engedélyt. (8) A közös bûnfelderítõ-csoport rendelkezésére bocsátott adat vagy információ kizárólag a következõ célokra használható fel: a) azon bûncselekmény felderítése érdekében, amelyre a közös bûnfelderítõ-csoport létrejött; b) az adatot vagy információt átadó Szerzõdõ Állam elõzetes hozzájárulásával más bûncselekmény felderítésére, nyomozására; c) a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztetõ bûncselekmények megelõzése érdekében, illetve – az adatot vagy információt átadó Szerzõdõ Állam elõzetes hozzájárulásával – az ilyen bûncselekmény miatt indult büntetõeljárás során.

15. cikk Összekötõ tisztviselõ küldése (1) Az egyik Szerzõdõ Állam központi hatósága a másik Szerzõdõ Állam központi hatósága hozzájárulásával, határozott vagy határozatlan idõtartamra összekötõ tisztviselõket küldhet annak bûnüldözõ hatóságaihoz. (2) Az összekötõ tisztviselõk kiküldésének célja a Szerzõdõ Államok közötti, a jelen Szerzõdés alapján megvalósuló együttmûködés meggyorsítása, valamint a folyamatos segítségnyújtás biztosítása: a) a bûncselekmények megelõzését, megakadályozását és felderítését szolgáló információcserével; b) a bûnügyi tárgyú megkeresések teljesítésével; c) a külsõ határok védelmével és a visszafogadási egyezmények végrehajtásával kapcsolatos segítségnyújtással. (3) Az összekötõ tisztviselõk segítséget nyújtanak továbbá a közbiztonságot és a közrendet fenyegetõ veszélyek elhárításával megbízott hatóságoknak, feladataik ellátásához szükséges információk átadásával. (4) Az összekötõ tisztviselõk bûnmegelõzési és bûnüldözési intézkedések önálló elvégzésére nem jogosultak. Az információ továbbítása és feladataik végzése az összekötõ tisztviselõket küldõ megkeresõ Szerzõdõ Állam hatóságának utasításai alapján történik, figyelembe véve az

1731

összekötõt fogadó megkeresett Szerzõdõ Állam hatóságának kéréseit, amelynél tevékenykednek.

16. cikk Tanúvédelem (1) A Szerzõdõ Államok illetékes szerveiken keresztül kérelmezhetik a büntetõeljárás során védett tanúknak, sértetteknek és gyanúsítottaknak (terhelteknek), valamint rájuk tekintettel más személyeknek (e cikk alkalmazásában a továbbiakban: érintett személyek) az egyik Szerzõdõ Állam területérõl a másik Szerzõdõ Állam területére történõ átköltöztetését és ezt követõen védelemben részesítését. Az érintett személyek védelmének átadása, átvétele a Szerzõdõ Államokban folyamatban lévõ büntetõeljárást nem akadályozhatja. (2) Az érintett személy átadására vagy átvételére irányuló megkeresésnek a jelen Szerzõdés 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell: a) a titoktartási kötelezettségre vonatkozó igényt; b) az érintett személynek a büntetõeljárásban betöltött szerepét; c) a fennálló fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó információkat; d) az érintett személynek a megkeresett Szerzõdõ Állam területére költöztetésének okát; e) a védelem javasolt formáját, mértékét; f) a megkeresett Szerzõdõ Állam területén való elhelyezés szükséges idõtartamát, és ennek meghosszabbítási lehetõségét; g) az érintett személy tartózkodási helyére vonatkozó javaslatot, illetõleg a védelem ellátásához szükséges egyéb iratokat. (3) A megkeresés elfogadását követõen a védelem átadásáról, illetve átvételérõl, annak módjáról, a védelem idejérõl, valamint a kapcsolattartás módjáról, a költségek viselésérõl és a védelem felmondásának eseteirõl a Szerzõdõ Államoknak a védelem ellátására kijelölt szervei közvetlenül állapodnak meg.

IV. Fejezet AZ EGYÜTTMÛKÖDÉS EGYÉB FORMÁI 17. cikk Együttmûködés a közös kapcsolattartási szolgálati helyeken (1) A Szerzõdõ Államok Kormányai a bûnüldözõ hatóságaik közötti információcsere és együttmûködés megkönnyítése érdekében közös kapcsolattartási szolgálati helyeket létesíthetnek.

1732

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/22. szám

(2) A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken a Szerzõdõ Államok hatóságainak tisztviselõi saját hatáskörükben, egymás közvetlen térbeli szomszédságában teljesítik szolgálatukat. Ennek során közremûködnek a jelen Szerzõdés 9. cikkében meghatározott közvetlen információcserében, valamint támogatják a jelen Szerzõdés szerinti határon átnyúló együttmûködés összehangolását. (3) Az együttmûködés kiterjedhet a személyek átadásának és visszafogadásának elõkészítésére és az abban való közremûködésre. (4) A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken szolgálatot teljesítõ tisztviselõk a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon túl nem jogosultak eljárási cselekmények önálló végzésére. Nemzeti hatóságaik irányítási és fegyelmi jogköre alá tartoznak. (5) A közös kapcsolattartási szolgálati helyek létesítésének helyét, feltételeit, az együttmûködés módját és a költségviselés szabályait külön megállapodások tartalmazzák.

vel összefüggõ kapcsolatainak személyes azonosító adatai; családi név, esetleg a korábbi családi név, utónév, egyéb név (ál-, gúny-, ragadványnév), születési idõ és hely, lakóhely, nem, jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság; b) az útlevél, a személyazonosságot igazoló okmány, vagy más úti-okmány adatai (száma, kiállításának idõpontja, a kiállító hatóság megnevezése, a kiállítás helye, az érvényesség ideje, területi érvényessége); c) a gyanúsított személyek ujj- és tenyérnyomatára, a gyanúsított DNS profiljára, illetve mintára, személyleírására, fényképére vonatkozó adatok; d) minden olyan egyéb adat, amely az érintett személy azonosításához szükséges.

18. cikk

A jelen Szerzõdésben meghatározott együttmûködés keretében a Szerzõdõ Államok által az egymásnak átadásra kerülõ személyes adatoknál az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az átadni kért adatokra vonatkozó megkeresésben meg kell adni az átadni kért adatok körét és az alkalmazás célját; b) a jelen szerzõdésben meghatározott együttmûködés keretében a személyes adatokat átvevõ Szerzõdõ Állam (a továbbiakban: Átvevõ Állam) csak a jelen szerzõdésben meghatározott célokra és az adatokat átadó Szerzõdõ Állam (a továbbiakban: Átadó Állam) által meghatározott feltételekkel kezelheti. Az Átadó Állam kérésére az Átvevõ Állam tájékoztatást nyújt az átadott személyes adatok felhasználásáról; c) az adatok átadása elõtt az Átadó Állam annak megállapítását követõen, hogy az adatok átadása szükséges és arányos, valamint összhangban áll a nemzeti joggal, köteles az átadásra kerülõ adatok helyességérõl meggyõzõdni; d) az adatok átadásakor az Átadó Államnak fel kell tüntetnie az adatok törlési határidejét hatályos belsõ jogszabályainak megfelelõen. Ha az átadó fél a fogadó féllel speciális megõrzési határidõt közöl, úgy a fogadó fél köteles azt betartani; e) személyes adatok kizárólag az 1. cikk 1. pontjában említett bûnüldözõ hatóságoknak adhatók át. Más hatóságoknak az adatok az Átadó Állam elõzetes írásbeli hozzájárulásával továbbíthatók.

Közös határmenti járõrszolgálat (1) A Szerzõdõ Államok hatóságai a közbiztonság és a közrend védelme, a bûncselekmények elleni fellépés és a határ felügyelete céljából a közös államhatártól számított tíz kilométeres távolságig közös járõrszolgálatot teljesíthetnek. (2) A közös járõrszolgálatban a másik Szerzõdõ Állam hatóságának tagjai is jogosultak a személyek személyazonosságát megállapítani és õket, amennyiben ki akarják magukat vonni az ellenõrzés alól, annak az illetékes Szerzõdõ Államnak a nemzeti jogszabályai szerint feltartóztatni, amelynek területén az intézkedésre sor kerül. (3) Egyéb intézkedésekre, valamint kényszerítõ eszközök alkalmazására azon Szerzõdõ Állam tisztviselõi jogosultak, amelynek területén a közös járõrszolgálatot teljesítik, kivéve, ha az intézkedés sikere a másik Szerzõdõ Állam tisztviselõinek beavatkozása nélkül veszélybe kerülne vagy jelentõsen megnehezedne.

V. Fejezet ADATVÉDELEM

20. cikk Alapelvek

19. cikk Az átadható személyes adatok köre

21. cikk

A jelen Szerzõdés végrehajtása érdekében a Szerzõdõ Államok a következõ személyes adatokat adhatják át egymásnak: a) a bûncselekmények elkövetésében részt vevõ személyek és ezen személyeknek bûncselekmény elkövetésé-

Az adatok helyesbítése és törlése (1) A jelen Szerzõdés alapján átadott személyes adatokat törölni kell, illetve meg kell semmisíteni, ha: a) az átadott adatok valótlanságát állapították meg;

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) ha az adatok beszerzése vagy átadása nem jogszerûen történt, vagy jogszerûen átadott adatokat az Átadó Állam belsõ joga szerint egy késõbbi idõpontban törölni kell; c) az adatok az átadásban megjelölt feladat megvalósításához nem, vagy már nem szükségesek, kivéve, ha az Átadó Állam hozzájárult ahhoz, hogy az adatokat a jelen Szerzõdésben meghatározott más célra használják fel. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett körülményekrõl az Átvevõ Államot haladéktalanul tájékoztatni kell, és ezen utóbbi Állam a nem továbbítható adatokat köteles törölni, illetve megsemmisíteni. Ha az átvevõ hatóság arra a következtetésre jut, hogy az átadott adatok helytelenek, vagy azokat törölni kell, illetve meg kell semmisíteni azokat, az átadó hatóságot errõl haladéktalanul tájékoztatja. (3) Ha ezt az átadó hatóság kéri, az átadott téves adatokat haladéktalanul helyesbíteni kell. (4) Az átvett személyes adatokat az átadáskor megjelölt felhasználási cél elérése esetén akkor is törölni kell, ha a törlési határidõ még nem járt le. Az átadott adatok törlésérõl és a törlés okáról a Szerzõdõ Államok haladéktalanul tájékoztatják egymást. A jelen Szerzõdés megszûnésekor minden személyes adatot törölni kell.

22. cikk Nyilvántartás az átadott adatokról (1) A jelen Szerzõdés alapján átadott és átvett adatokról a bûnüldözõ hatóságoknak nyilvántartást kell vezetniük. A nyilvántartásnak legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia: az adatszolgáltatás célját, tartalmát, a fogadó szervet és az átadás idõpontját. Az online adatszolgáltatást automatikusan kell nyilvántartani. (2) A nyilvántartásokat legalább 5 évig meg kell õrizni; az átadott különleges adatokra vonatkozó nyilvántartások az ezen adatokra vonatkozó belsõ jogszabályokban meghatározott ideig õrizendõk meg. (3) A nyilvántartás adatai kizárólag az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenõrzésére használhatók fel. (4) Az átvevõ hatóságok kötelesek az átadott személyi adatokat véletlen vagy jogosulatlan megsemmisítés, véletlen elvesztés, jogosulatlan hozzáférés, jogosulatlan vagy véletlen változtatás vagy jogosulatlan nyilvánosságra hozatal ellen hatékonyan védeni.

1733

használó hatóságtól különös késedelem és jelentõs költségek nélkül általánosan érthetõ formában és elfogadható idõszakonként információkat kapjon a róla a nyilvántartásban szereplõ személyes adatokról, azok forrásáról, az azokkal tervezett felhasználási célról, a lehetséges átvevõrõl vagy átvevõ körökrõl és a felhasználás jogalapjáról. Az eljárás részleteire annak a Szerzõdõ Államnak a nemzeti joga rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyben az információt kérik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az Átvevõ Államnak konzultálnia kell az Átadó Állammal arról, hogy tájékoztathatja-e az érintett személyt a nyilvántartásában szereplõ személyes adatairól és azok felhasználási céljáról. Az Átvevõ Államnak az Átadó Állam erre vonatkozó állásfoglalása szerint kell eljárnia. (3) A Szerzõdõ Államok kötelesek az érintettel a tájékoztatás megtagadásának indokát közölni, amennyiben ezt az Átadó Állam jogszabályai lehetõvé teszik. A Szerzõdõ Államok ennek megfelelõen tájékoztatják egymást. (4) Mind az Átadó, mind az Átvevõ Állam köteles – az érintett kérelmére – a helytelen adatot helyesbíteni, illetõleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A helyesbítésrõl vagy törlésrõl a másik Szerzõdõ Államot haladéktalanul tájékoztatni kell. (5) A Szerzõdõ Államok biztosítják, hogy az érintett, az adatvédelemmel kapcsolatos joga megsértése esetén hatékony jogorvoslattal fordulhasson a független bírósághoz vagy más illetékes hatósághoz, joga van továbbá arra, hogy kártérítést kapjon, vagy más jogorvoslattal élhessen.

24. cikk Adatkezelés a másik Szerzõdõ Állam területén folytatott eljárás során (1) A jelen Szerzõdés végrehajtása keretében a másik Szerzõdõ Állam területén folytatott eljárás során megszerzett személyes adatok kezelésének ellenõrzése azon Szerzõdõ Állam illetékes hatóságának a feladata, amelynek részére ezen személyes adatokat megszerezték. Az adatkezelés ezen Szerzõdõ Állam belsõ jogszabályai szerint történik. Ennek során figyelembe kell venni az engedélyezõ hatóság által az engedéllyel összefüggésben megszabott elõírásokat. (2) A bûnüldözõ hatóságok azon tagjainak, akik a másik Szerzõdõ Állam területén teljesítik feladatukat, nem biztosítható közvetlen hozzáférés az ezen Szerzõdõ Államban gépi feldolgozású személyes adatokhoz.

23. cikk

25. cikk

Az érintett személy tájékoztatása

Minõsített adatok védelme

(1) Bármely személynek, akinek a személyazonosságát megfelelõen tisztázták, joga van arra, hogy az adatot fel-

(1) A Szerzõdõ Államok a jelen Szerzõdés végrehajtása során az átvett minõsített adatokra vonatkozóan az átadó

1734

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/22. szám

Állam által meghatározott azonos minõsítési fokozatot és azonos védelmet biztosítanak.

27. cikk

(2) A minõsített adatok jelölése és azok megfeleltetése az alábbi: A Magyar Szerzõdõ Állam a minõsített adat hordozóján: Minõsítési fokozatok: a) ,,Szigorúan titkos!” (,,Streng geheim”) b) ,,Titkos!” (,,Geheim”) c) ,,Bizalmas!” (,,Vertraulich”) d) ,,Korlátozott terjesztésû!” (,,Eingeschränkt”) Az Osztrák Szerzõdõ Állam a minõsített adat hordozóján: Minõsítési fokozatok: a) ,,Streng geheim” (,,Szigorúan titkos”) b) ,,Geheim” (,,Titkos”) c) ,,Vertraulich” (,,Bizalmas”) d) ,,Eingeschränkt” (,,Korlátozott terjesztésû”) Az adathordozó kezelése a fenti megfeleltetés szerint történik mindkét Szerzõdõ Államban.

Az egyenruha viselésének, a kényszerítõ eszközök, a szolgálati fegyverek használatának szabályai

(3) Az Átadó Államnak meg kell jelölnie a minõsítés érvényességi idejét. (4) A jelen cikk alapján átadott iratok, adatok, információk és mûszaki berendezések harmadik ország részére történõ továbbadása csak az átadó Állam illetékes hatóságának írásbeli hozzájárulásával lehetséges. (5) A jelen cikk alapján átadott minõsített adatok védelmének felügyeletére kijelölt szervek: A Magyar Köztársaság részérõl: – Belügyminisztérium Titokvédelmi Iroda; Az Osztrák Köztársaság részérõl: – Információbiztonsági Bizottság.

VI. Fejezet

(1) A jelen Szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában, a megkeresõ Szerzõdõ Állam hatóságának tagja a megkeresett Szerzõdõ Állam területén: a) jogosult egyenruhát viselni; b) az általa bûncselekmény elkövetése során tetten ért vagy szökést megkísérlõ elkövetõt elfoghatja és feltartóztathatja, de haladéktalanul köteles õt a területileg illetékes Szerzõdõ Állam hatósága tagjának átadni. (2) A megkeresõ Szerzõdõ Állam hatóságának tagja a megkeresett Szerzõdõ Állam területén a jelen Szerzõdésbõl származó feladatai teljesítése, továbbá az oda- és visszautazás során viselheti szolgálati fegyverét, valamint magával viheti a szükséges szolgálati felszerelést. A jelen Szerzõdésben meghatározott esetekben testi kényszer és kényszerítõ eszköz – az arányosság figyelembevételével – alkalmazható. A megkeresett Szerzõdõ Állam területén szolgálati fegyver csak jogos védelemi helyzetben és végszükség esetén használható.

28. cikk Szolgálati, közszolgálati viszonyok A megkeresõ Szerzõdõ Állam hatósága tisztviselõjének szolgálati, közszolgálati jogviszonyára, munkaviszonyára és fegyelmi felelõsségére saját államának jogszabályai vonatkoznak.

29. cikk Kártérítési felelõsség

JOGVISZONYOK A MÁSIK SZERZÕDÕ ÁLLAMBAN TÖRTÉNÕ ELJÁRÁS SORÁN

A beutazásra és a tartózkodásra vonatkozó rendelkezések

(1) A Szerzõdõ Államok kölcsönösen lemondanak a megkeresõ Szerzõdõ Állam hatósága tagja által, a jelen Szerzõdésbõl származó feladatának teljesítése során a megkeresett Szerzõdõ Államnak okozott károk megtérítésének igényérõl, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták.

(1) A Szerzõdõ Államok hatóságának tagjai a jelen Szerzõdésbõl származó feladataik végrehajtása céljából a másik Szerzõdõ Állam területére érvényes fényképes szolgálati igazolvánnyal léphetnek, és ott – külön engedély nélkül – a szolgálati feladat ellátásának idejéig tartózkodhatnak.

(2) A megkeresõ Szerzõdõ Állam hatóságának tagja által, a jelen Szerzõdésbõl származó feladatának teljesítése során a megkeresett Szerzõdõ Állam területén harmadik személynek okozott károk megtérítéséért a Szerzõdõ Államok ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben felelõsek, mintha a kárt saját hatóságának tagja, saját állama területén okozta volna.

(2) A fedett nyomozó, külön engedély nélkül, fedõokirattal léphet a megkeresett Szerzõdõ Állam területére és ott szolgálati feladat ellátása idejéig tartózkodhat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben, a megkeresõ Szerzõdõ Állam megtéríti a megkeresett Szerzõdõ Állam által a károsultak vagy a kártérítésre jogosultak ré-

26. cikk

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

szére nyújtott kártérítést, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták.

1735 34. cikk Költségviselés

30. cikk Büntetõjogi felelõsségi szabályok Azon tisztviselõk, akik jelen Szerzõdés alapján a másik Szerzõdõ Állam területén tevékenykednek, általuk vagy sérelmükre elkövetett bûncselekmények tekintetében azonos elbírálás alá esnek a másik Szerzõdõ Állam tisztviselõivel.

31. cikk

A jelen Szerzõdés végrehajtása során – eltérõ rendelkezés hiányában – mindkét Szerzõdõ Állam maga viseli a saját hatósága eljárása során felmerülõ költségeket.

35. cikk Más nemzetközi szerzõdésekhez való viszony A jelen Szerzõdés rendelkezései nem érintik a Szerzõdõ Államok egyéb két- vagy többoldalú nemzetközi szerzõdéseiben szereplõ kötelezettség-vállalásait.

A nemzeti jog elsõbbsége pénzügyi és vámügyekben 36. cikk (1) Ezen Szerzõdés hatálya illeték, adó, vám és deviza ügyekre nem terjed ki.

Hatálybalépés és felmondás

(2) Azokat az információkat, amelyek ezen Szerzõdés keretében folytatott együttmûködés során keletkeztek, nem lehet illeték, adó, vám kiszabására, továbbá illeték, adó, vám és deviza ügyekben felhasználni, kivéve, ha a megkeresett Állam ezeket az információkat kifejezetten ilyen eljárás céljából bocsátotta rendelkezésre.

(1) A jelen Szerzõdést meg kell erõsíteni. A megerõsítésrõl szóló okiratokat a lehetõ legrövidebb idõn belül ki kell cserélni. Jelen Szerzõdés a megerõsítésrõl szóló okiratok kicserélését követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba.

VII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 32. cikk A segítségnyújtás megtagadása Bármelyik Szerzõdõ Állam részben vagy egészben megtagadhatja, vagy feltételektõl teheti függõvé a segítségnyújtást, ha a segítségnyújtás veszélyezteti, illetõleg sérti államának szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy egyéb alapvetõ érdekeit, vagy ha az a Szerzõdõ Államok jogszabályaival ellentétes.

33. cikk A hatóságok megnevezésének vagy feladatkörének változása A Szerzõdõ Államok a jelen Szerzõdés végrehajtásában illetékes hatóságok és a központi szervek megváltozásáról diplomáciai úton, írásban tájékoztatják egymást.

(2) A jelen Szerzõdés hatálybalépésével egyidejûleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a bûnügyi rendészeti és közlekedésrendészeti együttmûködésrõl 1979. november 27-én aláírt Egyezmény, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a nemzetközi terrorizmus, a nemzetközi illegális kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi szervezett bûnözés elleni harcban történõ együttmûködésrõl szóló, 1996. július 12-én aláírt Egyezmény hatályát veszti. (3) A jelen Szerzõdés határozatlan idõre szól, és azt bármelyik Szerzõdõ Állam diplomáciai úton, írásban bármikor felmondhatja. A Szerzõdés a felmondás kézhezvételétõl számított hat hónap elteltével veszíti hatályát. (4) A jelen Szerzõdés nyilvántartásba vételérõl az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint, az Egyesült Nemzetek Fõtitkárságán az Osztrák Köztársaság gondoskodik. Készült Heiligenbrunnban 2004. június 6-án, két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. Aláírások”

4. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

1736

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) E törvény 2. és 3. §-a a Szerzõdés 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A Szerzõdés, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) A Szerzõdés hatálybalépésének napjával hatályát veszíti a 2002. évi LIV. törvény 50. § (3) bekezdése, a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a bûnügyi rendészeti és közlekedésrendészeti együttmûködésrõl szóló, Bécsben, az 1979. évi november hó 27-én aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 34/1980. (VIII. 28.) MT rendelet, és a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a nemzetközi terrorizmus, a nemzetközi illegális kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi szervezett bûnözés elleni harcban történõ együttmûködésrõl szóló, Nickelsdorfban, 1996. július 12-én aláírt Megállapodás kihirdetésérõl szóló 165/1997. (X. 3.) Korm. rendelet. (5) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a belügyminiszter gondoskodik. Sólyom László s. k.,




2006. évi XXXVIII. törvény a szellemi kulturális örökség megõrzésérõl szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a szellemi örökség megõrzésérõl szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyûlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:


2006/22. szám

,,Convention for the safeguarding of the intangible cultural heritage The General Conference of the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization hereinafter referred to as UNESCO, meeting in Paris, from 29 September to 17 October 2003, at its 32nd session, referring to existing international human rights instruments, in particular to the Universal Declaration on Human Rights of 1948, the International Covenant on Economic, Social and Cultural Rights of 1966, and the International Covenant on Civil and Political Rights of 1966, considering the importance of the intangible cultural heritage as a mainspring of cultural diversity and a guarantee of sustainable development, as underscored in the UNESCO Recommendation on the Safeguarding of Traditional Culture and Folklore of 1989, in the UNESCO Universal Declaration on Cultural Diversity of 2001, and in the Istanbul Declaration of 2002 adopted by the Third Round Table of Ministers of Culture, considering the deep-seated interdependence between the intangible cultural heritage and the tangible cultural and natural heritage, recognizing that the processes of globalization and social transformation, alongside the conditions they create for renewed dialogue among communities, also give rise, as does the phenomenon of intolerance, to grave threats of deterioration, disappearance and destruction of the intangible cultural heritage, in particular owing to a lack of resources for safeguarding such heritage, being aware of the universal will and the common concern to safeguard the intangible cultural heritage of humanity, recognizing that communities, in particular indigenous communities, groups and, in some cases, individuals, play an important role in the production, safeguarding, maintenance and recreation of the intangible cultural heritage, thus helping to enrich cultural diversity and human creativity, noting the far-reaching impact of the activities of UNESCO in establishing normative instruments for the protection of the cultural heritage, in particular the Convention for the Protection of the World Cultural and Natural Heritage of 1972, noting further that no binding multilateral instrument as yet exists for the safeguarding of the intangible cultural heritage, considering that existing international agreements, recommendations and resolutions concerning the cultural and natural heritage need to be effectively enriched and supplemented by means of new provisions relating to the intangible cultural heritage, considering the need to build greater awareness, especially among the younger generations, of the

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

importance of the intangible cultural heritage and of its safeguarding, considering that the international community should contribute, together with the States Parties to this Convention, to the safeguarding of such heritage in a spirit of cooperation and mutual assistance, recalling UNESCO’s programmes relating to the intangible cultural heritage, in particular the Proclamation of Masterpieces of the Oral and Intangible Heritage of Humanity, considering the invaluable role of the intangible cultural heritage as a factor in bringing human beings closer together and ensuring exchange and understanding among them, adopts this Convention on this seventeenth day of October 2003. I. GENERAL PROVISIONS Article 1 Purposes of the Convention The purposes of this Convention are: (a) to safeguard the intangible cultural heritage; (b) to ensure respect for the intangible cultural heritage of the communities, groups and individuals concerned; (c) to raise awareness at the local, national and international levels of the importance of the intangible cultural heritage, and of ensuring mutual appreciation thereof; (d) to provide for international cooperation and assistance. Article 2 Definitions For the purposes of this Convention, 1. The „intangible cultural heritage” means the practices, representations, expressions, knowledge, skills – as well as the instruments, objects, artefacts and cultural spaces associated therewith – that communities, groups and, in some cases, individuals recognize as part of their cultural heritage. This intangible cultural heritage, transmitted from generation to generation, is constantly recreated by communities and groups in response to their environment, their interaction with nature and their history, and provides them with a sense of identity and continuity, thus promoting respect for cultural diversity and human creativity. For the purposes of this Convention, consideration will be given solely to such intangible cultural heritage as is compatible with existing international human rights instruments, as well as with the requirements of mutual respect among communities, groups and individuals, and of sustainable development.

1737

2. The „intangible cultural heritage”, as defined in paragraph 1 above, is manifested inter alia in the following domains: (a) oral traditions and expressions, including language as a vehicle of the intangible cultural heritage; (b) performing arts; (c) social practices, rituals and festive events; (d) knowledge and practices concerning nature and the universe; (e) traditional craftsmanship. 3. ,,Safeguarding” means measures aimed at ensuring the viability of the intangible cultural heritage, including the identification, documentation, research, preservation, protection, promotion, enhancement, transmission, particularly through formal and nonformal education, as well as the revitalization of the various aspects of such heritage. 4. ,,States Parties” means States which are bound by this Convention and among which this Convention is in force. 5. This Convention applies mutatis mutandis to the territories referred to in Article 33 which become Parties to this Convention in accordance with the conditions set out in that Article. To that extent the expression „States Parties” also refers to such territories.

Article 3 Relationship to other international instruments Nothing in this Convention may be interpreted as: (a) altering the status or diminishing the level of protection under the 1972 Convention concerning the Protection of the World Cultural and Natural Heritage of World Heritage properties with which an item of the intangible cultural heritage is directly associated; or (b) affecting the rights and obligations of States Parties deriving from any international instrument relating to intellectual property rights or to the use of biological and ecological resources to which they are parties.

II. ORGANS OF THE CONVENTION Article 4 General Assembly of the States Parties 1. A General Assembly of the States Parties is hereby established, hereinafter referred to as „the General Assembly”. The General Assembly is the sovereign body of this Convention.

1738

MAGYAR KÖZLÖNY

2. The General Assembly shall meet in ordinary session every two years. It may meet in extraordinary session if it so decides or at the request either of the Intergovernmental Committee for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage or of at least one-third of the States Parties. 3. The General Assembly shall adopt its own Rules of Procedure.

Article 5 Intergovernmental Committee for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage 1. An Intergovernmental Committee for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage, hereinafter referred to as „the Committee”, is hereby established within UNESCO. It shall be composed of representatives of 18 States Parties, elected by the States Parties meeting in General Assembly, once this Convention enters into force in accordance with Article 34. 2. The number of States Members of the Committee shall be increased to 24 once the number of the States Parties to the Convention reaches 50.

Article 6 Election and terms of office of States Members of the Committee 1. The election of States Members of the Committee shall obey the principles of equitable geographical representation and rotation.

2006/22. szám Article 7 Functions of the Committee

Without prejudice to other prerogatives granted to it by this Convention, the functions of the Committee shall be to: (a) promote the objectives of the Convention, and to encourage and monitor the implementation thereof; (b) provide guidance on best practices and make recommendations on measures for the safeguarding of the intangible cultural heritage; (c) prepare and submit to the General Assembly for approval a draft plan for the use of the resources of the Fund, in accordance with Article 25; (d) seek means of increasing its resources, and to take the necessary measures to this end, in accordance with Article 25; (e) prepare and submit to the General Assembly for approval operational directives for the implementation of this Convention; (f) examine, in accordance with Article 29, the reports submitted by States Parties, and to summarize them for the General Assembly; (g) examine requests submitted by States Parties, and to decide thereon, in accordance with objective selection criteria to be established by the Committee and approved by the General Assembly for: (i) inscription on the lists and proposals mentioned under Articles 16, 17 and 18, (ii) the granting of international assistance in accordance with Article 22.

Article 8

2. States Members of the Committee shall be elected for a term of four years by States Parties to the Convention meeting in General Assembly.

Working methods of the Committee

3. However, the term of office of half of the States Members of the Committee elected at the first election is limited to two years. These States shall be chosen by lot at the first election.

1. The Committee shall be answerable to the General Assembly. It shall report to it on all its activities and decisions.

4. Every two years, the General Assembly shall renew half of the States Members of the Committee. 5. It shall also elect as many States Members of the Committee as required to fill vacancies. 6. A State Member of the Committee may not be elected for two consecutive terms. 7. States Members of the Committee shall choose as their representatives persons who are qualified in the various fields of the intangible cultural heritage.

2. The Committee shall adopt its own Rules of Procedure by a two-thirds majority of its Members. 3. The Committee may establish, on a temporary basis, whatever ad hoc consultative bodies it deems necessary to carry out its task. 4. The Committee may invite to its meetings any public or private bodies, as well as private persons, with recognized competence in the various fields of the intangible cultural heritage, in order to consult them on specific matters.

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Article 9

Accreditation of advisory organizations 1. The Committee shall propose to the General Assembly the accreditation of nongovernmental organizations with recognized competence in the field of the intangible cultural heritage to act in an advisory capacity to the Committee. 2. The Committee shall also propose to the General Assembly the criteria for and modalities of such accreditation. Article 10 The Secretariat 1. The Committee shall be assisted by the UNESCO Secretariat. 2. The Secretariat shall prepare the documentation of the General Assembly and of the Committee, as well as the draft agenda of their meetings, and shall ensure the implementation of their decisions.

III. SAFEGUARDING OF THE INTANGIBLE CULTURAL HERITAGE AT THE NATIONAL LEVEL Article 11 Role of States Parties Each State Party shall: (a) take the necessary measures to ensure the safeguarding of the intangible cultural heritage present in its territory; (b) among the safeguarding measures referred to in Article 2, paragraph 3, identify and define the various elements of the intangible cultural heritage present in its territory, with the participation of communities, groups and relevant nongovernmental organizations.

Article 12 Inventories 1. To ensure identification with a view to safeguarding, each State Party shall draw up, in a manner geared to its own situation, one or more inventories of the intangible cultural heritage present in its territory. These inventories shall be regularly updated.

1739

2. When each State Party periodically submits its report to the Committee, in accordance with Article 29, it shall provide relevant information on such inventories.

Article 13 Other measures for safeguarding To ensure the safeguarding, development and promotion of the intangible cultural heritage present in its territory, each State Party shall endeavour to: (a) adopt a general policy aimed at promoting the function of the intangible cultural heritage in society, and at integrating the safeguarding of such heritage into planning programmes; (b) designate or establish one or more competent bodies for the safeguarding of the intangible cultural heritage present in its territory; (c) foster scientific, technical and artistic studies, as well as research methodologies, with a view to effective safeguarding of the intangible cultural heritage, in particular the intangible cultural heritage in danger; (d) adopt appropriate legal, technical, administrative and financial measures aimed at: (i) fostering the creation or strengthening of institutions for training in the management of the intangible cultural heritage and the transmission of such heritage through forums and spaces intended for the performance or expression thereof, (ii) ensuring access to the intangible cultural heritage while respecting customary practices governing access to specific aspects of such heritage, (iii) establishing documentation institutions for the intangible cultural heritage and facilitating access to them.

Article 14 Education, awareness-raising and capacity-building Each State Party shall endeavour, by all appropriate means, to: (a) ensure recognition of, respect for, and enhancement of the intangible cultural heritage in society, in particular through: (i) educational, awareness-raising and information programmes, aimed at the general public, in particular young people, (ii) specific educational and training programmes within the communities and groups concerned, (iii) capacity-building activities for the safeguarding of the intangible cultural heritage, in particular management and scientific research, and (iv) non-formal means of transmitting knowledge;

1740

MAGYAR KÖZLÖNY

(b) keep the public informed of the dangers threatening such heritage, and of the activities carried out in pursuance of this Convention; (c) promote education for the protection of natural spaces and places of memory whose existence is necessary for expressing the intangible cultural heritage.

Article 15

2006/22. szám

2. The Committee shall draw up and submit to the General Assembly for approval the criteria for the establishment, updating and publication of this List. 3. In cases of extreme urgency – the objective criteria of which shall be approved by the General Assembly upon the proposal of the Committee – the Committee may inscribe an item of the heritage concerned on the List mentioned in paragraph 1, in consultation with the State Party concerned.

Participation of communities, groups and individuals Article 18 Within the framework of its safeguarding activities of the intangible cultural heritage, each State Party shall endeavour to ensure the widest possible participation of communities, groups and, where appropriate, individuals that create, maintain and transmit such heritage, and to involve them actively in its management.

IV. SAFEGUARDING OF THE INTANGIBLE CULTURAL HERITAGE AT THE INTERNATIONAL LEVEL Article 16 Representative List of the Intangible Cultural Heritage of Humanity 1. In order to ensure better visibility of the intangible cultural heritage and awareness of its significance, and to encourage dialogue which respects cultural diversity, the Committee, upon the proposal of the States Parties concerned, shall establish, keep up to date and publish a Representative List of the Intangible Cultural Heritage of Humanity. 2. The Committee shall draw up and submit to the General Assembly for approval the criteria for the establishment, updating and publication of this Representative List.

Programmes, projects and activities for the safeguarding of the intangible cultural heritage 1. On the basis of proposals submitted by States Parties, and in accordance with criteria to be defined by the Committee and approved by the General Assembly, the Committee shall periodically select and promote national, subregional and regional programmes, projects and activities for the safeguarding of the heritage which it considers best reflect the principles and objectives of this Convention, taking into account the special needs of developing countries. 2. To this end, it shall receive, examine and approve requests for international assistance from States Parties for the preparation of such proposals. 3. The Committee shall accompany the implementation of such projects, programmes and activities by disseminating best practices using means to be determined by it.

V. INTERNATIONAL COOPERATION AND ASSISTANCE Article 19 Cooperation

List of Intangible Cultural Heritage in Need of Urgent Safeguarding

1. For the purposes of this Convention, international cooperation includes, inter alia, the exchange of information and experience, joint initiatives, and the establishment of a mechanism of assistance to States Parties in their efforts to safeguard the intangible cultural heritage.

1. With a view to taking appropriate safeguarding measures, the Committee shall establish, keep up to date and publish a List of Intangible Cultural Heritage in Need of Urgent Safeguarding, and shall inscribe such heritage on the List at the request of the State Party concerned.

2. Without prejudice to the provisions of their national legislation and customary law and practices, the States Parties recognize that the safeguarding of intangible cultural heritage is of general interest to humanity, and to that end undertake to cooperate at the bilateral, subregional, regional and international levels.

Article 17

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1741

Article 20

Article 23

Purposes of international assistance

Requests for international assistance

International assistance may be granted for the following purposes: (a) the safeguarding of the heritage inscribed on the List of Intangible Cultural Heritage in Need of Urgent Safeguarding; (b) the preparation of inventories in the sense of Articles 11 and 12; (c) support for programmes, projects and activities carried out at the national, subregional and regional levels aimed at the safeguarding of the intangible cultural heritage; (d) any other purpose the Committee may deem necessary.

1. Each State Party may submit to the Committee a request for international assistance for the safeguarding of the intangible cultural heritage present in its territory. 2. Such a request may also be jointly submitted by two or more States Parties. 3. The request shall include the information stipulated in Article 22, paragraph 1, together with the necessary documentation.

Article 24 Role of beneficiary States Parties

Article 21 Forms of international assistance The assistance granted by the Committee to a State Party shall be governed by the operational directives foreseen in Article 7 and by the agreement referred to in Article 24, and may take the following forms: (a) studies concerning various aspects of safeguarding; (b) the provision of experts and practitioners; (c) the training of all necessary staff; (d) the elaboration of standard-setting and other measures; (e) the creation and operation of infrastructures; (f) the supply of equipment and know-how; (g) other forms of financial and technical assistance, including, where appropriate, the granting of low-interest loans and donations.

1. In conformity with the provisions of this Convention, the international assistance granted shall be regulated by means of an agreement between the beneficiary State Party and the Committee. 2. As a general rule, the beneficiary State Party shall, within the limits of its resources, share the cost of the safeguarding measures for which international assistance is provided. 3. The beneficiary State Party shall submit to the Committee a report on the use made of the assistance provided for the safeguarding of the intangible cultural heritage.

VI. INTANGIBLE CULTURAL HERITAGE FUND Article 25

Article 22

Nature and resources of the Fund

Conditions governing international assistance

1. A „Fund for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage”, hereinafter referred to as „the Fund”, is hereby established.

1. The Committee shall establish the procedure for examining requests for international assistance, and shall specify what information shall be included in the requests, such as the measures envisaged and the interventions required, together with an assessment of their cost. 2. In emergencies, requests for assistance shall be examined by the Committee as a matter of priority. 3. In order to reach a decision, the Committee shall undertake such studies and consultations as it deems necessary.

2. The Fund shall consist of funds-in-trust established in accordance with the Financial Regulations of UNESCO. 3. The resources of the Fund shall consist of: (a) contributions made by States Parties; (b) funds appropriated for this purpose by the General Conference of UNESCO; (c) contributions, gifts or bequests which may be made by:

1742

MAGYAR KÖZLÖNY

(i) other States, (ii) organizations and programmes of the United Nations system, particularly the United Nations Development Programme, as well as other international organizations, (iii) public or private bodies or individuals; (d) any interest due on the resources of the Fund; (e) funds raised through collections, and receipts from events organized for the benefit of the Fund; (f) any other resources authorized by the Fund’s regulations, to be drawn up by the Committee. 4. The use of resources by the Committee shall be decided on the basis of guidelines laid down by the General Assembly. 5. The Committee may accept contributions and other forms of assistance for general and specific purposes relating to specific projects, provided that those projects have been approved by the Committee. 6. No political, economic or other conditions which are incompatible with the objectives of this Convention may be attached to contributions made to the Fund.

2006/22. szám

referred to in paragraph 2 of this Article shall be paid on a regular basis, at least every two years, and should be as close as possible to the contributions they would have owed if they had been bound by the provisions of paragraph 1 of this Article. 5. Any State Party to this Convention which is in arrears with the payment of its compulsory or voluntary contribution for the current year and the calendar year immediately preceding it shall not be eligible as a Member of the Committee; this provision shall not apply to the first election. The term of office of any such State which is already a Member of the Committee shall come to an end at the time of the elections provided for in Article 6 of this Convention.

Article 27 Voluntary supplementary contributions to the Fund States Parties wishing to provide voluntary contributions in addition to those foreseen under Article 26 shall inform the Committee, as soon as possible, so as to enable it to plan its operations accordingly.

Article 26 Contributions of States Parties to the Fund

Article 28

1. Without prejudice to any supplementary voluntary contribution, the States Parties to this Convention undertake to pay into the Fund, at least every two years, a contribution, the amount of which, in the form of a uniform percentage applicable to all States, shall be determined by the General Assembly. This decision of the General Assembly shall be taken by a majority of the States Parties present and voting which have not made the declaration referred to in paragraph 2 of this Article. In no case shall the contribution of the State Party exceed 1% of its contribution to the regular budget of UNESCO.

International fund-raising campaigns

2. However, each State referred to in Article 32 or in Article 33 of this Convention may declare, at the time of the deposit of its instruments of ratification, acceptance, approval or accession, that it shall not be bound by the provisions of paragraph 1 of this Article. 3. A State Party to this Convention which has made the declaration referred to in paragraph 2 of this Article shall endeavour to withdraw the said declaration by notifying the Director-General of UNESCO. However, the withdrawal of the declaration shall not take effect in regard to the contribution due by the State until the date on which the subsequent session of the General Assembly opens. 4. In order to enable the Committee to plan its operations effectively, the contributions of States Parties to this Convention which have made the declaration

The States Parties shall, insofar as is possible, lend their support to international fund-raising campaigns organized for the benefit of the Fund under the auspices of UNESCO.

VII. REPORTS Article 29 Reports by the States Parties The States Parties shall submit to the Committee, observing the forms and periodicity to be defined by the Committee, reports on the legislative, regulatory and other measures taken for the implementation of this Convention.

Article 30 Reports by the Committee 1. On the basis of its activities and the reports by States Parties referred to in Article 29, the Committee shall

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

submit a report to the General Assembly at each of its sessions. 2. The report shall be brought to the attention of the General Conference of UNESCO.

VIII. TRANSITIONAL CLAUSE

1743

2. This Convention shall also be open to accession by territories which enjoy full internal self-government recognized as such by the United Nations, but have not attained full independence in accordance with General Assembly resolution 1514 (XV), and which have competence over the matters governed by this Convention, including the competence to enter into treaties in respect of such matters. 3. The instrument of accession shall be deposited with the Director-General of UNESCO.

Article 31 Relationship to the Proclamation of Masterpieces of the Oral and Intangible Heritage of Humanity 1. The Committee shall incorporate in the Representative List of the Intangible Cultural Heritage of Humanity the items proclaimed „Masterpieces of the Oral and Intangible Heritage of Humanity” before the entry into force of this Convention. 2. The incorporation of these items in the Representative List of the Intangible Cultural Heritage of Humanity shall in no way prejudge the criteria for future inscriptions decided upon in accordance with Article 16, paragraph 2. 3. No further Proclamation will be made after the entry into force of this Convention.

Article 34 Entry into force This Convention shall enter into force three months after the date of the deposit of the thirtieth instrument of ratification, acceptance, approval or accession, but only with respect to those States that have deposited their respective instruments of ratification, acceptance, approval, or accession on or before that date. It shall enter into force with respect to any other State Party three months after the deposit of its instrument of ratification, acceptance, approval or accession. Article 35 Federal or non-unitary constitutional systems

IX. FINAL CLAUSES Article 32 Ratification, acceptance or approval 1. This Convention shall be subject to ratification, acceptance or approval by States Members of UNESCO in accordance with their respective constitutional procedures. 2. The instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Director-General of UNESCO.

Article 33

The following provisions shall apply to States Parties which have a federal or non-unitary constitutional system: (a) with regard to the provisions of this Convention, the implementation of which comes under the legal jurisdiction of the federal or central legislative power, the obligations of the federal or central government shall be the same as for those States Parties which are not federal States; (b) with regard to the provisions of this Convention, the implementation of which comes under the jurisdiction of individual constituent States, countries, provinces or cantons which are not obliged by the constitutional system of the federation to take legislative measures, the federal government shall inform the competent authorities of such States, countries, provinces or cantons of the said provisions, with its recommendation for their adoption. Article 36 Denunciation

Accession 1. Each State Party may denounce this Convention. 1. This Convention shall be open to accession by all States not Members of UNESCO that are invited by the General Conference of UNESCO to accede to it.

2. The denunciation shall be notified by an instrument in writing, deposited with the Director-General of UNESCO.

1744

MAGYAR KÖZLÖNY

3. The denunciation shall take effect twelve months after the receipt of the instrument of denunciation. It shall in no way affect the financial obligations of the denouncing State Party until the date on which the withdrawal takes effect.

2006/22. szám

6. A State which becomes a Party to this Convention after the entry into force of amendments in conformity with paragraph 4 of this Article shall, failing an expression of different intention, be considered: (a) as a Party to this Convention as so amended; and (b) as a Party to the unamended Convention in relation to any State Party not bound by the amendments.

Article 37 Depositary functions

Article 39

The Director-General of UNESCO, as the Depositary of this Convention, shall inform the States Members of the Organization, the States not Members of the Organization referred to in Article 33, as well as the United Nations, of the deposit of all the instruments of ratification, acceptance, approval or accession provided for in Articles 32 and 33, and of the denunciations provided for in Article 36.

Authoritative texts This Convention has been drawn up in Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish, the six texts being equally authoritative.

Article 40 Registration

Article 38 Amendments 1. A State Party may, by written communication addressed to the Director-General, propose amendments to this Convention. The Director-General shall circulate such communication to all States Parties. If, within six months from the date of the circulation of the communication, not less than one half of the States Parties reply favourably to the request, the Director-General shall present such proposal to the next session of the General Assembly for discussion and possible adoption. 2. Amendments shall be adopted by a two-thirds majority of States Parties present and voting. 3. Once adopted, amendments to this Convention shall be submitted for ratification, acceptance, approval or accession to the States Parties. 4. Amendments shall enter into force, but solely with respect to the States Parties that have ratified, accepted, approved or acceded to them, three months after the deposit of the instruments referred to in paragraph 3 of this Article by two-thirds of the States Parties. Thereafter, for each State Party that ratifies, accepts, approves or accedes to an amendment, the said amendment shall enter into force three months after the date of deposit by that State Party of its instrument of ratification, acceptance, approval or accession. 5. The procedure set out in paragraphs 3 and 4 shall not apply to amendments to Article 5 concerning the number of States Members of the Committee. These amendments shall enter into force at the time they are adopted.

In conformity with Article 102 of the Charter of the United Nations, this Convention shall be registered with the Secretariat of the United Nations at the request of the Director-General of UNESCO.

Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelmérõl Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (a továbbiakban: UNESCO) Általános Konferenciája a 2003. szeptember 29.–október 17. között Párizsban tartott 32. ülésszakán, hivatkozással az érvényben lévõ nemzetközi emberi jogi okmányokra, különösen az 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az 1966. évi Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányra és az 1966. évi Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányra, figyelembe véve a szellemi kulturális örökség jelentõségét, mint a kulturális sokszínûség mozgatórugóját és a fenntartható fejlõdés biztosítékát, amelyet a hagyományos kultúra és folklór megõrzésérõl szóló 1989. évi UNESCO-ajánlás, az UNESCO 2001. évi, a kulturális sokszínûségrõl szóló egyetemes nyilatkozata és a kulturális miniszterek harmadik kerekasztala által 2002-ben elfogadott isztambuli nyilatkozat is hangsúlyozott, figyelembe véve a szellemi kulturális örökség, valamint az anyagi kulturális és a természeti örökség mélyen gyökerezõ egymásrautaltságát, felismerve, hogy a globalizáció és a társadalmi átalakulás folyamata, valamint az általuk a közösségek közti megújuló dialógus számára teremtett körülmények, akárcsak

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

az intolerancia jelensége, megnövelik a szellemi kulturális örökség súlyos hanyatlásának, eltûnésének és pusztulásának veszélyét, különösen a szellemi kulturális örökség védelmére fordítandó források hiányában, tudatában az emberiség szellemi kulturális örökségének védelmére vonatkozó egyetemes akaratnak és közös aggodalomnak, felismerve, hogy a közösségek, különösen az õsi közösségek, csoportok és bizonyos esetekben az egyének fontos szerepet játszanak a szellemi kulturális örökség létrehozásában, védelmében, gondozásában és újrateremtésében, így gazdagítva a kulturális sokszínûséget és az emberi kreativitást, tudomásul véve az UNESCO tevékenységének messzemenõ hatását a kulturális örökség védelme terén irányadó okmányok megalkotásában, különös tekintettel az 1972. évi, a világ kulturális és természeti örökségének védelmérõl szóló 1972. évi egyezményre, tudomásul véve továbbá, hogy mindeddig nem létezik a szellemi kulturális örökség védelmét célzó többoldalú, kötelezõ erõvel bíró okmány, figyelembe véve, hogy szükség van a kulturális és természeti örökség védelmére vonatkozó meglévõ nemzetközi megállapodások, ajánlások és határozatok szellemi kulturális örökségre vonatkozó új rendelkezésekkel történõ hatékony gazdagítására és kiegészítésére, figyelembe véve, hogy szükség van a szellemi kulturális örökség és annak védelme fontosságára vonatkozóan a tudatosság erõsítésére, különösen a fiatalabb nemzedékek körében, figyelembe véve, hogy az együttmûködés és a kölcsönös segítségnyújtás szellemében a nemzetközi közösségnek a jelen Egyezmény Részes Államaival együtt hozzá kell járulnia ezen örökség védelméhez, emlékeztetve az UNESCO szellemi kulturális örökséggel kapcsolatos programjaira, különösen az emberiség szájhagyomány útján fennmaradó és szellemi örökségének mestermûveirõl szóló nyilatkozatra, figyelembe véve a szellemi kulturális örökségnek az emberek közötti szorosabb együttmûködés és megértés elõmozdításában játszott felbecsülhetetlen szerepét, 2003. október tizenhetedikén elfogadja ezt az Egyezményt. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Az Egyezmény célja Jelen Egyezmény célja a következõ: a) a szellemi kulturális örökség védelme; b) az érintett közösségek, csoportok és egyének szellemi kulturális öröksége tiszteletének biztosítása;

1745

c) a szellemi kulturális örökség és annak kölcsönös elismerése jelentõségének helyi, nemzeti és nemzetközi szinten való tudatosítása; d) a nemzetközi együttmûködés és segítségnyújtás fejlesztése.

2. cikk Meghatározások Jelen Egyezmény alkalmazásában: 1. ,,szellemi kulturális örökség”: olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség – valamint az ezekkel összefüggõ eszköz, tárgy, mûalkotás és kulturális színhely –, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Ez a nemzedékrõl nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség – amelyet a közösségek, csoportok a környezetükre, a természettel való kapcsolatukra és a történelmükre adott válaszként állandóan újrateremtenek – az identitás és a folytonosság érzését nyújtja számukra, ily módon segítve elõ a kulturális sokszínûség és emberi kreativitás tiszteletét. Jelen Egyezmény alkalmazásában csak az érvényben lévõ nemzetközi emberi jogi okmányokkal, valamint a közösségek, csoportok és egyének közötti kölcsönös tisztelet és a fenntartható fejlõdés követelményével összhangban álló szellemi kulturális örökséget kell figyelembe venni; 2. Az 1. pontban meghatározott szellemi kulturális örökség többek között az alábbi területeken nyilvánul meg: a) szóbeli hagyományok és kifejezési formák, beleértve a nyelvet is, mint a szellemi kulturális örökség hordozóját, b) elõadómûvészetek, c) társadalmi szokások, rítusok és ünnepi események, d) a természetre és a világegyetemre vonatkozó ismeretek és gyakorlatok, e) hagyományos kézmûvesség; 3. ,,védelem”: a szellemi kulturális örökség fennmaradását célzó intézkedések, beleértve az ilyen örökség azonosítását, dokumentálását, kutatását, megõrzését, védelmét, támogatását, megerõsítését, terjesztését – különösen az iskolarendszeren belüli és kívüli oktatás segítségével – csakúgy, mint az ilyen örökség különféle aspektusainak felélesztését; 4. ,,Részes Államok”: a jelen Egyezmény által kötelezett államok, amelyek között a jelen Egyezmény hatályos; 5. Jelen Egyezmény megfelelõen alkalmazandó a 33. cikkben meghatározott területekre, amelyek az említett cikkben megfogalmazott feltételek értelmében jelen Egyezmény Részes Államaivá válnak. Ebben az értelemben a Részes Államok kifejezés az ilyen területekre is vonatkozik.

1746

MAGYAR KÖZLÖNY 3. cikk Egyéb nemzetközi okmányokkal való kapcsolat

Jelen Egyezmény a) a világ kulturális és természeti örökségének védelmérõl szóló 1972. évi – a szellemi kulturális örökséggel közvetlenül is összefüggésben álló – UNESCO-egyezmény keretében világörökséggé nyilvánított javak státuszát nem módosítja, e javak védelmének mértékét nem csökkenti, valamint b) nem érinti a Részes Államoknak a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokra vonatkozó vagy a biológiai és ökológiai források használatát szabályozó, általuk aláírt nemzetközi okmányokból fakadó jogait és kötelezettségeit.

2006/22. szám 6. cikk

A Bizottság tagjainak megválasztása és megbízatása (1) A Bizottság tagállamainak megválasztásánál a kiegyensúlyozott földrajzi képviselet és a rotáció elve érvényesül. (2) Az Egyezmény Részes Államai Közgyûlésen választják meg a Bizottság tagállamait négy évre. (3) Az elsõ választáson megválasztott bizottsági tagállamok felének a megbízatása azonban két évre korlátozódik. Ezen tagállamok kiválasztása sorsolással történik meg az elsõ választáson. (4) A Közgyûlés kétévente újra választja a Bizottság tagállamainak a felét.

II.

(5) Ezenkívül megfelelõ számú tagállamot választ a megüresedett bizottsági helyek betöltésére is.

AZ EGYEZMÉNY SZERVEI

(6) Egy bizottsági tagállam nem választható meg két egymást követõ idõszakra.

4. cikk

(7) A Bizottság tagállamai a szellemi kulturális örökség különbözõ területein szaktekintéllyel rendelkezõ személyeket jelölnek saját képviseletükre.

A Részes Államok Közgyûlése (1) Létrejön a Részes Államok Közgyûlése (a továbbiakban: Közgyûlés). Jelen Egyezmény legfõbb szerve a Közgyûlés. (2) A Közgyûlés kétévente tartja rendes ülését. Saját döntése alapján vagy a szellemi kulturális örökség védelmével foglalkozó kormányközi bizottság vagy a Részes Államok legalább kétharmada kérésére rendkívüli ülést is tarthat. (3) A Közgyûlés elfogadja eljárási szabályzatát.

5. cikk A szellemi kulturális örökség védelmével foglalkozó kormányközi bizottság (1) Az UNESCO keretén belül létrejön egy, a szellemi kulturális örökség védelmével foglalkozó kormányközi bizottság (a továbbiakban: Bizottság). A Bizottság 18 Részes Állam képviselõibõl áll, akiket a Részes Államok Közgyûlésén választanak meg, a 34. cikkel összhangban a jelen Egyezmény hatálybalépését követõen. (2) A Bizottság tagállamainak száma 24-re emelkedik, amint az Egyezmény Részes Államainak száma eléri az 50-et.

7. cikk A Bizottság feladatai Minden egyéb, a jelen Egyezménnyel a Bizottságra ruházott feladat sérelme nélkül, a Bizottság feladatai az alábbiak: a) az Egyezmény céljainak elõsegítése, végrehajtásának támogatása és felügyelete; b) útmutatás a legjobban bevált gyakorlatra vonatkozóan, és ajánlások adása a szellemi kulturális örökség védelmét célzó intézkedéseket illetõen; c) a 25. cikkel összhangban az Alap forrásainak felhasználásáról szóló tervezet kidolgozása és jóváhagyásra a Közgyûlés elé terjesztése; d) forrásai növelése érdekében további eszközök felkutatása, az ehhez szükséges intézkedések megtétele, a 25. cikkel összhangban; e) a jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó mûködési irányelvek kidolgozása és jóváhagyásra a Közgyûlés elé terjesztése; f) a 29. cikkel összhangban a Részes Államok által benyújtott jelentések vizsgálata és összefoglaló készítése a Közgyûlés számára;

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

g) a Részes Államok által benyújtott kérelmek vizsgálata és az azokról való döntés az általa meghatározott és a Közgyûlés által jóváhagyott objektív kiválasztási szempontok alapján, az alábbiak tekintetében: (i) felvétel a 16., 17. és 18 cikkben említett listákra és javaslatokra, (ii) a 22. cikkel összhangban nemzetközi segítségnyújtás megadása.

8. cikk A Bizottság munkamódszere (1) A Bizottság a Közgyûlésnek számol be. Minden tevékenységérõl és határozatáról köteles annak jelentést tenni. (2) A Bizottság eljárási szabályzatát tagjainak kétharmados többségével fogadja el. (3) A Bizottság meghatározott idõre ad hoc tanácsadói testületeket hozhat létre, amennyiben azt feladatának ellátásához szükségesnek tartja. (4) A Bizottság, különleges kérdések megvitatása céljából üléseire meghívhat a szellemi kulturális örökség különbözõ területein elismert tevékenységet folytató közjogi és magánjogi szervezeteket, illetve elismert szakértelemmel rendelkezõ természetes személyeket.

9. cikk

1747 III.

A SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME NEMZETI SZINTEN 11. cikk A Részes Államok szerepe Az Egyezményben részes valamennyi állam a) megteszi a szükséges intézkedéseket a területén található szellemi kulturális örökség védelmének biztosítására; b) a 2. cikk 3. pontjában felsorolt védõintézkedések részeként a területén található szellemi kulturális örökség különbözõ elemeit a megfelelõ közösségek, csoportok és nem kormányzati szervezetek részvételével azonosítja és meghatározza.

12. cikk Nyilvántartás (1) A védelem elõfeltételeként, az azonosítás biztosítása céljából a területén található szellemi kulturális örökségrõl minden Részes Állam a helyzetének megfelelõ formában egy vagy több nyilvántartást készít. Ezeket a nyilvántartásokat rendszeresen naprakésszé kell tenni. (2) Amikor a Bizottság elé terjeszti a 29. cikk szerinti idõszakos jelentését, a Részes Állam ezekrõl a nyilvántartásokról is megfelelõ információt nyújt.

Tanácsadó szervezetek akkreditálása 13. cikk (1) A Bizottság javaslatot tesz a Közgyûlésnek a szellemi kulturális örökség területén elismert szakértelemmel rendelkezõ nem kormányzati szervezetek akkreditálására. Ezek a szervezetek tanácsadói joggal vesznek részt a Bizottság munkájában. (2) A Bizottság ezenkívül az akkreditálás kritériumaira és módozataira vonatkozóan is javaslatokat tesz a Közgyûlés számára.

10. cikk A Titkárság (1) A Bizottság munkáját az UNESCO Titkársága segíti. (2) A Titkárság elõkészíti a Közgyûlés és a Bizottság dokumentumait, valamint az ülések napirendjének tervezetét, továbbá gondoskodik a két testület döntéseinek végrehajtásáról.

Egyéb védõintézkedések A területén található szellemi kulturális örökség védelme, fejlesztése és megõrzése érdekében minden Részes Állam erõfeszítéseket tesz, hogy: a) olyan általános politikát alakítson ki, amely felértékeli a szellemi kulturális örökség társadalmi szerepét és ezen örökség védelmét bevonja a tervezési programokba; b) kijelöljön vagy létrehozzon egy vagy több, a saját területén található szellemi kulturális örökség védelméért felelõs szakértõi testületet; c) támogassa a tudományos, technikai és mûvészeti vizsgálatok elvégzését, valamint a kutatási módszerek kifejlesztését a szellemi kulturális örökség – különösen a veszélyeztetett szellemi kulturális örökség – hatékony védelme érdekében; d) megtegye a szükséges jogi, technikai, adminisztratív és pénzügyi intézkedéseket annak érdekében, hogy: (i) elõsegítse képzési intézmények létrehozását vagy kiépítését a szellemi kulturális örökség kezelése, valamint az

1748

MAGYAR KÖZLÖNY

ilyen örökség átadása terén olyan fórumokon és helyeken keresztül, amelyek célja ennek az örökségnek a bemutatása vagy kifejezése, (ii) biztosítsa a szellemi kulturális örökséghez való hozzáférést, tiszteletben tartva az ilyen örökség sajátos aspektusaihoz való hozzáférés szokásos gyakorlatát, (iii) dokumentációs intézményeket hozzon létre a szellemi kulturális örökség számára, és megkönnyítse az ezekhez való hozzáférést.

14. cikk Oktatás, a tudatosság erõsítése és a szakmai képességek fejlesztése Minden Részes Állam arra törekszik az összes rendelkezésre álló eszköz igénybevételével, hogy a) biztosítsa a szellemi kulturális örökség társadalmi elismerését, tiszteletét és erõsítését, különösen az alább felsorolt módokon: (i) a nyilvánosságot – különösen a fiatalokat – megcélzó oktatási, a tudatosságot erõsítõ és tájékoztató programok, (ii) az érdekelt közösségeken és csoportokon belüli speciális oktatási és képzési programok, (iii) a szellemi kulturális örökség védelme terén kifejtett kapacitásépítõ tevékenység, különösen az irányítás és a tudományos kutatás területein, és (iv) a tudásátadás iskolarendszeren kívüli formái; b) folyamatosan értesítse a nyilvánosságot, az ezt az örökséget fenyegetõ veszélyekrõl, valamint azokról a tevékenységekrõl, amelyeket jelen Egyezmény alkalmazásában végrehajtanak; c) támogassa az azoknak a természetben található helyeknek és emlékhelyeknek a védelmével kapcsolatos oktatást, amelyek léte a szellemi kulturális örökség kifejezése szempontjából szükséges.

2006/22. szám IV.

A SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME NEMZETKÖZI SZINTEN 16. cikk Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listája (1) A szellemi kulturális örökség megismerhetõségének javítása és jelentõségének tudatosítása, továbbá a kulturális sokszínûséget tiszteletben tartó párbeszéd ösztönzése érdekében az érintett Részes Államok javaslata alapján a Bizottság létrehozza, folyamatosan naprakésszé teszi és nyilvánosságra hozza az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáját. (2) A Bizottság kidolgozza és jóváhagyásra a Közgyûlés elé terjeszti e reprezentatív lista létrehozásának, naprakésszé tételének és nyilvánosságra hozatalának kritériumait.

17. cikk A sürgõs védelmet igénylõ szellemi kulturális örökség listája (1) A megfelelõ védõintézkedések megtétele céljából a Bizottság összeállítja, folyamatosan naprakésszé teszi és nyilvánosságra hozza a sürgõs védelmet igénylõ szellemi kulturális örökség listáját, és az ilyen örökséget az érintett Részes Állam kérésére felveszi a listára. (2) A Bizottság kidolgozza és jóváhagyásra a Közgyûlés elé terjeszti e lista létrehozásának, naprakésszé tételének és nyilvánosságra hozatalának kritériumait. (3) Különösen sürgõs esetben – amelynek objektív kritériumait a Bizottság javaslata alapján a Közgyûlés hagyja jóvá – az érdekelt Részes Állammal konzultálva a Bizottság is felvehet ilyen örökséget az (1) bekezdésben említett listára.

15. cikk 18. cikk A közösségek, csoportok és egyének részvétele A szellemi kulturális örökség védelmében kifejtett tevékenysége keretében minden Részes Állam arra törekszik, hogy a lehetõ legszélesebb körben biztosítsa az ilyen örökséget létrehozó, megõrzõ és továbbadó közösségek, csoportok és – bizonyos esetekben – egyének részvételét és aktív közremûködését a kulturális örökség kezelésében.

A szellemi kulturális örökség védelmét célzó programok, projektek és tevékenységek (1) A Bizottság a Részes Államok által benyújtott javaslatok alapján, a Bizottság által meghatározandó és a Közgyûlés által jóváhagyandó kritériumokkal összhangban szabályos idõközönként a szellemi kulturális örökség védelme érdekében jelen Egyezmény elveit és céljait szerinte legjobban tükrözõ, a fejlõdõ országok különleges szükség-

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

leteit figyelembe vevõ nemzeti, szubregionális és regionális programokat, terveket és tevékenységeket választ ki. (2) A fentiek érdekében a Bizottság megvizsgálja és jóváhagyja a Részes Államoktól beérkezõ, nemzetközi segítséget igénylõ kérelmeket, hogy elkészíthesse az ilyen javaslatokat. (3) A Bizottság – az általa meghatározott módon – a legjobban bevált gyakorlatok terjesztésével segíti e projektek, programok és tevékenységek végrehajtását.

V. NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÉS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS 19. cikk Együttmûködés (1) Jelen Egyezmény alkalmazásában nemzetközi együttmûködés többek között az információ- és tapasztalatcsere, a közös kezdeményezés és a Részes Államoknak a szellemi kulturális örökség védelme terén tett erõfeszítéseihez nyújtandó segítség mechanizmusának kialakítása. (2) A nemzeti jog, a szokásjog és szokásos eljárások sérelme nélkül a Részes Államok megerõsítik, hogy a szellemi kulturális örökség védelme az emberiség általános érdeke, és ezért vállalják, hogy kétoldalú, szubregionális, regionális és nemzetközi szintû együttmûködést folytatnak.

1749

zott mûködési irányelveknek és a 24. cikkben említett megállapodásnak, és a következõ formái lehetnek: a) a védelem különbözõ aspektusaira vonatkozó tanulmányok; b) szakértõk és gyakorlati szakemberek rendelkezésre bocsátása; c) a szükséges szakemberek képzése; d) normatív és egyéb intézkedések kidolgozása; e) infrastruktúra létrehozása és mûködtetése; f) felszerelés és szaktudás biztosítása; g) a pénzügyi és technikai segítségnyújtás egyéb formái, adott esetben ideértve az alacsony kamatozású kölcsönt és az adományokat is.

22. cikk A nemzetközi segítségnyújtás feltételei (1) A Bizottság kialakítja a nemzetközi segítségnyújtás iránti kérelmek elbírálásának eljárását és meghatározza a kérelemben foglalandó információk körét, mint például a tervezett intézkedések, a szükséges munkák és azok költségeinek becsült értéke. (2) Sürgõs esetben a segítségnyújtás iránti kérelmet a Bizottság elsõbbségi jelleggel vizsgálja meg. (3) A határozathozatal érdekében a Bizottság lefolytatja az általa szükségesnek ítélt vizsgálatokat és konzultációkat.

23. cikk 20. cikk A nemzetközi segítségnyújtás célja Nemzetközi segítség az alábbi célok elérésére nyújtható: a) a sürgõs védelmet igénylõ szellemi kulturális örökség listájára felkerült örökség védelme; b) a 11. és 12. cikk szerinti nyilvántartások elkészítése; c) a szellemi kulturális örökség védelmét célzó nemzeti, szubregionális és regionális programok, projektek és tevékenységek támogatása; d) bármely egyéb, a Bizottság által szükségesnek ítélt cél.

Nemzetközi segítségnyújtás iránti kérelem (1) Bármely Részes Állam kérhet a Bizottságtól nemzetközi segítségnyújtást a területén található szellemi kulturális örökség védelme érdekében. (2) Két vagy több Részes Állam közösen is benyújthatja kérelmét. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell a 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat, valamint a szükséges dokumentációt.

24. cikk 21. cikk

A kedvezményezett Részes Állam szerepe

A nemzetközi segítségnyújtás formái

(1) Jelen Egyezmény elõírásainak megfelelõen a nemzetközi segítségnyújtást a kedvezményezett Részes Állam és a Bizottság között megkötött megállapodás szabályozza.

A Bizottság által a Részes Államoknak nyújtott segítségnyújtásnak meg kell felelnie a 7. cikkben meghatáro-

1750

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Fõszabály szerint a kedvezményezett Részes Állam a lehetõségeinek megfelelõen részt vesz azon védõintézkedések költségeinek viselésében, amelyekhez nemzetközi segítséget nyújtottak. (3) A kedvezményezett Részes Államnak jelentést készít a Bizottság számára a szellemi kulturális örökség védelmére nyújtott támogatás felhasználásáról.

VI. A SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI ALAP 25. cikk Az Alap jellege és forrásai (1) A Szellemi Kulturális Örökségvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) ezennel létrejön. (2) Az Alap az UNESCO pénzügyi rendelkezéseinek megfelelõen kezelésébe adott vagyonból áll. (3) Az Alap forrásai a következõk: a) a Részes Államok hozzájárulásai; b) az UNESCO Általános Konferenciája által e célra elõirányzott források; c) hozzájárulások, adományok vagy hagyatékok, amelyek származhatnak: (i) más államoktól, (ii) az Egyesült Nemzetek más programjaiból és szervezeteitõl, különösen az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjából és más nemzetközi szervezetektõl, (iii) közjogi és magánjogi szervezetektõl, valamint magánszemélyektõl; d) az Alap forrásai után járó kamatok; e) az Alap javára rendezett gyûjtések és rendezvények bevételei; f) minden egyéb olyan forrás, amelyet a Bizottság által az Alapra vonatkozóan kidolgozott elõírások lehetõvé tesznek. (4) A források Bizottság által történõ felhasználásáról a Közgyûlés iránymutatásai alapján kell dönteni. (5) A Bizottság olyan hozzájárulásokat és egyéb támogatási formákat is elfogadhat, amelyeket meghatározott projektekkel összefüggõ általános és meghatározott célokra kell fordítani, feltéve, hogy ezeket a projekteket a Bizottság jóváhagyta. (6) Az Alapba befizetett hozzájárulás nem köthetõ a jelen Egyezmény céljaival össze nem egyeztethetõ politikai, gazdasági vagy egyéb feltételhez.

2006/22. szám 26. cikk

A Részes Államok hozzájárulása az Alaphoz (1) Bármely önkéntes kiegészítõ hozzájárulás sérelme nélkül jelen Egyezmény Részes Államai kötelezik magukat, hogy legalább kétévente hozzájárulást fizetnek be az Alapba, amelynek összegét egy egységes, valamennyi államra vonatkozó százalékos kulcs segítségével a Közgyûlés határozza meg. E közgyûlési döntést a jelenlevõ és szavazó azon tagok többségével hozzák, akik e cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem tettek. A Részes Államok hozzájárulása semmilyen körülmények között nem haladhatja meg annak az összegnek az 1%-át, amelyet az UNESCO rendes költségvetésébe hozzájárulásként befizetnek. (2) Bármely, a jelen Egyezmény 32. vagy 33. cikkében említett állam a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezése alkalmával kijelentheti, hogy e cikk (1) bekezdésének rendelkezései nem kötelezik. (3) Az e cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett Részes Államnak törekednie kell arra, hogy visszavonja az említett nyilatkozatot az UNESCO fõigazgatójához intézett értesítéssel. A nyilatkozat visszavonása azonban az állam által befizetendõ hozzájárulás tekintetében csak a következõ Közgyûlés idõpontjától érvényesül. (4) Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan tudja tervezni saját mûködését, az e cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett Részes Államok rendszeresen, de legalább kétévenként fizetnek hozzájárulást, amelynek összege a lehetõ legjobban megközelíti azt az összeget, amelyet akkor kellene fizetniük, ha e cikk (1) bekezdésének elõírásai vonatkoznának rájuk. (5) Az a Részes Állam, amely kötelezõ vagy önkéntes hozzájárulása tekintetében a folyó vagy az azt közvetlenül megelõzõ naptári évre vonatkozóan hátralékban van, nem választható a Bizottság tagjává; ez a rendelkezés nem vonatkozik az elsõ választásra. Ha az ilyen állam már tagja a Bizottságnak, megbízatása megszûnik a jelen Egyezmény 6. cikkében említett választás idõpontjában.

27. cikk Önkéntes kiegészítõ hozzájárulás az Alaphoz Azok a Részes Államok, amelyek a 26. cikk szerinti hozzájáruláson túl további önkéntes hozzájárulást kívánnak nyújtani, a lehetõ legkorábban értesítik errõl a Bizottságot annak érdekében, hogy az megfelelõen tudja tervezni mûködését.

2006/22. szám


1751

(3) Jelen Egyezmény hatálybalépését követõen további nyilatkozat nem kerül kibocsátásra.

Nemzetközi gyûjtõakciók A Részes Államok lehetõségeiknek megfelelõen támogatják az UNESCO védnöksége alatt az Alap javára szervezett nemzetközi gyûjtõakciókat.

VII. JELENTÉSEK 29. cikk A Részes Államok jelentései A Részes Államok a Bizottság által meghatározott formában és idõközönként jelentést terjesztenek a Bizottság elé a jelen Egyezmény végrehajtása érdekében hozott törvényi és jogszabályi rendelkezéseikrõl és egyéb intézkedéseikrõl.

IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 32. cikk Megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás (1) Jelen Egyezményt az UNESCO Részes Államai alkotmányos eljárásaikkal összhangban megerõsítik, elfogadják vagy jóváhagyják. (2) A megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat az UNESCO fõigazgatójánál kell letétbe helyezni.

33. cikk Csatlakozás

30. cikk A Bizottság jelentései (1) A Bizottság a saját tevékenysége és a Részes Államok által a 29. cikkben hivatkozottak szerint készített jelentések alapján jelentést terjeszt a Közgyûlés elé annak minden egyes rendes ülésszaka alkalmával. (2) A jelentésrõl tájékoztatni kell az UNESCO Általános Konferenciáját.

VIII. ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK

(1) Jelen Egyezmény csatlakozásra nyitva áll minden olyan állam számára, amely ugyan nem tagja az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének, de amelyet a Szervezet Általános Konferenciája csatlakozásra felhív. (2) Jelen Egyezmény csatlakozásra nyitva áll az olyan területek számára is, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezete által elismert teljes belsõ önkormányzattal rendelkeznek, azonban a Közgyûlés 1514. (XV) számú határozata értelmében nem rendelkeznek teljes függetlenséggel, továbbá amelyek a jelen Egyezmény tárgyát képezõ ügyekben hatáskörrel rendelkeznek, beleértve az ilyen kérdésekre vonatkozó szerzõdések megkötésének jogkörét is. (3) A csatlakozási okiratot az UNESCO fõigazgatójánál kell letétbe helyezni.

31. cikk Kapcsolat az emberiség szájhagyomány útján terjedõ és szellemi örökségének mestermûveirõl szóló nyilatkozattal (1) A Bizottság jelen Egyezmény hatálybalépése elõtt felveszi az emberiség szájhagyomány útján terjedõ és szellemi örökségének mestermûvévé nyilvánított elemeket az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. (2) Ezen elemeknek az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára való felvétele nem érinti a 16. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a listára való jövõbeni felvételre vonatkozó kritériumokat.

34. cikk Hatálybalépés Jelen Egyezmény három hónappal a harmincadik megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után lép hatályba, de csak azon államok tekintetében, amelyek megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratukat ezen a napon, vagy ezt megelõzõen letétbe helyezték. Minden más állam tekintetében három hónappal az után lép hatályba, hogy a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratot letétbe helyezték.

1752


Szövetségi vagy nem egységállami berendezkedésû alkotmányos rendszerek Az alábbi rendelkezések azokra a Részes Államokra vonatkoznak, amelyek szövetségi vagy nem egységállami berendezkedésû alkotmányos rendszerrel rendelkeznek: a) jelen Egyezmény azon rendelkezései tekintetében, amelyek végrehajtása a szövetségi vagy központi törvényhozó szerv illetékességi körébe tartozik, a szövetségi vagy központi kormány kötelezettségei megegyeznek azon Részes Államok kötelezettségeivel, amelyek nem szövetségi típusúak; b) jelen Egyezmény azon rendelkezései tekintetében, amelyek végrehajtása valamely, a szövetség alkotmányos rendje alapján törvényhozási intézkedések megtételére nem köteles szövetségi tagállam, tartomány vagy kanton illetékességi körébe tartozik, a szövetségi kormány tájékoztatja e tagállamok, tartományok vagy kantonok illetékes hatóságait az adott rendelkezésekrõl, és javasolja számukra azok elfogadását.

36. cikk Az Egyezmény felmondása (1) Bármely Részes Állam felmondhatja ezt az Egyezményt. (2) A felmondás írásban, az UNESCO fõigazgatójánál letétbe helyezett okirat útján történik. (3) A felmondás a felmondást tartalmazó okirat kézhezvételétõl számított tizenkettedik hónap elteltével lép hatályba. A felmondás annak hatálybalépéséig nem érinti a Részes Állam pénzügyi kötelezettségeit.

2006/22. szám

hoz eljuttatja ezt a közleményt. Amennyiben a továbbítás idõpontját követõ hat hónapon belül a Részes Államok legalább fele kedvezõen válaszol a felvetésre, a fõigazgató a következõ ülésen azt a Közgyûlés elé terjeszti megvitatásra és esetleges elfogadásra. (2) A módosítások elfogadásához a jelenlevõ és szavazó Részes Államok kétharmados többsége szükséges. (3) Jelen Egyezmény módosításait elfogadásuk után a Részes Államok elé terjesztik megerõsítésre, elfogadásra, jóváhagyásra vagy csatlakozásra. (4) A módosítások csak az azokat megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó, illetve az azokhoz csatlakozó Részes Államok vonatkozásában lépnek hatályba, három hónappal azt követõen, hogy az e cikk (3) bekezdése szerinti okiratokat a Részes Államok kétharmada letétbe helyezte. Ezen idõpont után minden egyes Részes Állam tekintetében a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napjától számított három hónap elteltével válik hatályossá a módosítás. (5) A (3) és (4) bekezdésben leírt eljárás nem vonatkozik a Bizottság tagjainak számáról rendelkezõ 5. cikk módosítására. Ezek a módosítások elfogadásuk idõpontjában válnak hatályossá. (6) Jelen Egyezményhez a módosítások e cikk (4) bekezdése szerinti hatálybalépését követõen csatlakozó állam, amennyiben nem nyilatkozik eltérõen, a) az így módosított Egyezmény Részes Államának minõsül; és b) azon államok vonatkozásában, amelyek tekintetében ezek a módosítások nem hatályosak, a nem módosított Egyezmény Részes Államának minõsül.

39. cikk

37. cikk

Hiteles szövegek

A letéteményes feladatai

Jelen Egyezmény arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelven készült, és az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles.

Az UNESCO fõigazgatója, mint jelen Egyezmény letéteményese tájékoztatja a Szervezet tagállamait, a 33. cikkben említett nem tagállamokat, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetét a 32. és 33. cikk szerinti megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezésérõl, valamint a 36. cikk szerinti felmondásokról.

38. cikk Módosítások (1) Bármely Részes Állam javaslatot tehet jelen Egyezmény módosítására a fõigazgatóhoz eljuttatott írásbeli közleményben. A fõigazgató valamennyi Részes Állam-

40. cikk Nyilvántartásba vétel Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikkével összhangban az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkársága az UNESCO fõigazgatójának kérelmére nyilvántartásba veszi.” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) E törvény 2. és 3. §-a az Egyezmény 34. Cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a nemzeti kulturális örökség minisztere gondoskodik. Sólyom László s. k.,




2006. évi XXXIX. törvény az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról szóló, Hágában, 1993. június 23. napján kelt Egyezmény és 2002. december 17-én kelt Módosító Okiratának kihirdetésérõl*

[A Magyar Köztársaságnak az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról szóló, Hágában, 1993. június 23. napján kelt Egyezményhez való csatlakozási okiratának letétbe helyezése 1997. február 14. napján megtörtént, az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1997. április 1. napján hatályba lépett.] 1. § Az Országgyûlés az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról szóló, Hágában, 1993. június 23. napján kelt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. 2. § Az Egyezmény angol nyelvû eredeti szövege és annak magyar nyelvû hivatalos fordítása a következõ: „Convention for the Establishment of the European Radiocommunications Office (ERO) The States Parties to this Convention, hereinafter referred to as the „Contracting Parties”, acknowledging the growing demand on the radio frequency spectrum and the need to make the most efficient use of this scarce natural resource,


1753

underlining therefore that the current mechanisms set up by the European Conference of Postal and Telecommunications Administrations, hereinafter referred to as the „CEPT”, should be strengthened and equipped with the necessary permanent resources to undertake long-term analyses of frequency requirements aiming at promoting the most efficient use of the frequency spectrum, taking timely account of service and user requirements against the background of industrial development and the development of standards, determined to establish a permanent non-profit-making institution, to assist the European Radiocommunications Commitee of CEPT, hereinafter referred to as the „ERC”, with its tasks relating to the development of radiocommunications policies and the coordination of frequency regulatory and technical matters concerning radiocommunications, including space communications, have agreed as follows:

Article 1 Establishment of ERO (1) A European Radiocommunications Office, hereinafter referred to as the „ERO”, is hereby established. (2) The Headquarters of the ERO shall be in Copenhagen, Denmark.

Article 2 Purpose of the ERO The ERO shall be a centre of expertise in radiocommunications to assist and advise the ERC.

Article 3 Functions of the ERO (1) The functions of the ERO shall be 1. to provide a centre of expertise which shall act as a focal point, identifying problem areas and new possibilities in the radiocommunications field and to advise the ERC accordingly; 2. to draft long-term plans for future use of the radio frequency spectrum on a European level; 3. to liaise with the national frequency management authorities; 4. to coordinate actions and provide guidance for research studies; 5. to conduct consultations on specific topics or parts of the frequency spectrum;

1754

MAGYAR KÖZLÖNY

6. to assist the ERC or its Working Groups in the arrangement of specific consultation meetings; 7. to apply criteria for attendance at consultation meetings; 8. to maintain a record of important ERC actions and of the implementation of relevant CEPT Recommendations and Decisions; 9. to provide the ERC with status reports at regular intervals; and 10. to liaise with the European Communities and with the European Free Trade Association. (2) In carrying out the above functions related to consultation meetings, the ERO shall develop, and maintain up-to-date procedures designed to enable organisations in Europe with a relevant interest in the use of radiocommunications – including government departments, public radiocommunications operators, manufacturers, users and private network operators, service providers, research establishments and standards-making bodies or organisations representing groups of such parties – to subscribe to relevant information on a regular basis and to participate in these consultation meetings in an equitable manner having regard to their particular interests. (3) In addition to the functions mentioned in paragraph 1 the ERO shall organize, normally on an annual basis, a meeting open to organizations mentioned in paragraph 2 to provide an opportunity to discuss the activities and the future work programmes of the ERC and the ERO.

Article 4 Legal Status and Privileges (1) The ERO shall have legal personality. The ERO shall enjoy full capacity necessary for the exercise of its functions and the achievement of its purposes, and may in particular: 1. enter into contracts; 2. acquire, lease, hold and dispose of movable and immovable property; 3. be a party to legal proceedings; and 4. conclude agreements with States or international organisations.

2006/22. szám Article 5 Organs of the ERO

The ERO shall consist of a Council and a Head of Office, assisted by a Staff.

Article 6 The Council (1) The Council shall consist of representatives of the respective Radiocommunications Regulatory Administrations of all the Contracting Parties. (2) The Chairman of the ERC shall be the Chairman of the Council. If the Chairman of the ERC is from a country that is not Party to this Convention the Council shall elect a Chairman from its members. The Chairman shall have authority to act on behalf of the Council. (3) Representatives of the Commission of the European Communities and of the Secretariat of the European Free Trade Association may participate in the Council with the status of Observer.

Article 7 Functions of the Council (1) The Council shall be the supreme decision-making body of the ERO and shall in particular: 1. determine the ERO’s policy in technical and administrative matters; 2. approve the work programme, the budget and the accounts; 3. determine the number of staff; 4. appoint the Head of Office and the Staff; 5. enter into contracts and agreements on behalf of the ERO; 6. adopt amendments to the Convention in accordance with Articles 15 and 20; and 7. take all measures necessary for the fulfilment of the purposes of the ERO within the framework of the Convention.

(2) The Head of Office and the Staff of the ERO shall have privileges and immunities in Denmark as defined in an Agreement concerning the Headquarters of the ERO between the ERO and the Government of Denmark.

(2) The Council shall establish all necessary rules for the proper functioning of the ERO and its organs.

(3) Other countries may grant similar privileges and immunities in support of the ERO’s activities in such countries, in particular with regard to immunity from legal process in respect of words spoken and written and all acts performed by the Head of Office and the Staff of the ERO in their official capacity.

Article 8 Voting Rules (1) Decisions of the Council shall be reached by consensus as far as possible. If consensus cannot be

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1755

reached a decision shall be taken by a two-thirds majority of the weighted votes cast.

Article 11

(2) The weighting of the individual votes of the Council shall be in accordance with Annex A.

Budgeting and Accounting

(3) Proposals to amend this Convention, including the Annexes, shall be considered only if they are supported by at least 25% of the total weighted votes of all Contracting Parties. (4) For all decisions of the Council, a quorum must exist at the time when the decision is made which: 1. for decisions relating to amendments to the Convention and its Annexes, is equivalent to at least two thirds of the total weighted votes of all Contracting Parties; 2. for all other decisions, is equivalent to at least one half of the total weighted votes of all Contracting Parties. (5) Observers to the Council may participate in the discussions but shall not have the right to vote.

(1) The financial year of the ERO shall run from the 1st of January to the 31st of December following. (2) The Head of Office shall be responsible for preparing the annual budget and annual accounts for the ERO and submitting them for consideration and approval as appropriate by the Council. (3) The budget shall be prepared taking into account the requirements of the work programme established in accordance with Article 10. The timetable for submitting and approving the budget, in advance of the year to which it applies, shall be determined by the Council. (4) A set of detailed financial regulations shall be established by the Council. They shall, inter alia, contain provisions about the timetable for the submission and approval of the annual accounts of the ERO and provisions concerning the audit of the accounts.

Article 9 Article 12 Head of Office and Staff Financial Contributions (1) The Head of Office shall act as the legal representative of the ERO and shall have the authority, within limits agreed by the Council, to enter into contracts on behalf of the ERO. The Head of Office may delegate this authority, in whole or in part, to the Deputy Head of Office. (2) The Head of Office shall be responsible for the proper execution of all internal and external activities of the ERO in accordance with this Convention, the Headquarters Agreement, the work programme, the budget, and directives and guidelines given by the Council.

(1) The capital expenditure and the current operating expenses of the ERO, excluding costs related to Council meetings, shall be borne by the Contracting Parties, who shall share the costs on the basis of the contributory units in accordance with the table at Annex A, which is an integral part of this Convention. (2) This shall not preclude the ERO, after decision by the Council, from carrying out work for third parties on a cost-recovery basis.

(3) A set of Staff Rules shall be established by the Council.

(3) Costs related to Council meetings shall be borne by the Radiocommunications Regulatory Administration of the country in which the meeting takes place. Travel and subsistence expenses shall be borne by the authorities represented.

Article 10

Article 13

Work Programme A work programme for the ERO covering a three year period shall each year be established by the Council on the basis of proposals from the ERC. The first year of this programme shall contain sufficient detail to enable the annual budget of the ERO to be established.

Contracting Parties (1) A State becomes a Contracting Party to this Convention either by the procedure of Article 14 or by the procedure of Article 15. (2) On a State becoming a Contracting Party to this Convention, the contributory unit referred to in Annex A, as amended in accordance with article 15, shall apply.

1756

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/22. szám

Article 14

Article 17

Signature

Denunciation

(1) Any State whose Telecommunications Administration is a Member of CEPT may become a Contracting Party by: 1. signature without reservation as to ratification, acceptance or approval, or 2. signature subject to ratification, acceptance or approval, followed by ratification, acceptance or approval.

(1) After this Convention has been in force for two years, any Contracting Party may denounce it by giving notice in writing to the Government of Denmark, who shall notify this denunciation to the Council, the Contracting Parties, the Head of Office.

(2) This Convention shall be open for signature as of the 23rd of June 1993 until it enters into force, and shall thereafter remain open for accession.

(2) The denunciation shall take effect at the expiry of the next full financial year as specified in Article 11, paragraph 1, following the date of receipt of the notice of denunciation by the Government of Denmark.

Article 18 Article 15 Rights and Obligations of the Contracting Parties Accession (1) This Convention shall be open for accession by any State whose Telecommunications Administration is a Member of CEPT. (2) After consultation with the acceding State, the Council shall adopt the necessary amendments to Annex A. Notwithstanding paragraph 2 of Article 20, such amendment shall enter into force on the first day of the second month following the date on which the Government of Denmark has received the instrument of accession of that State. (3) The instrument of accession shall express the consent of the acceding State with the adopted amendments of Annex A.

Article 16 Entry into Force (1) This Convention shall enter into force on the first day of the second month following the date on which the Government of Denmark has received sufficient signatures and, if required, instruments of ratification, acceptance or approval from Contracting Parties, so as to ensure that at least 80% of the maximum possible number of contributory units referred to in Annex A have been committed. (2) After entry into force of this Convention each subsequent Contracting Party shall be bound by its provisions including amendments in force as from the first day of the second month following the date on which the Government of Denmark has received that party’s instrument of ratification, acceptance, approval or accession.

(1) Nothing in this Convention shall interfere with the sovereign right of each Contracting Party to regulate its own telecommunications. (2) Each Contracting Party which is a Member State of the European Economic Community will apply this Convention in accordance with its obligations under the Treaty establishing the European Economic Community. (3) No reservation may be made to this Convention.

Article 19 Settlement of Disputes Any dispute concerning the interpretation or application of this Convention and its Annexes which is not settled by the good offices of the Council, shall be submitted by the parties concerned to arbitration in accordance with Annex B, which is an integral part of this Convention.

Article 20 Amendments (1) The Council may adopt amendments to the Convention subject to confirmation in writing by all Contracting Parties. (2) The amendments shall enter into force for all Contracting Parties on the first day of the third month after the Government of Denmark has notified the Contracting Parties of the receipt of notifications of ratification, acceptance or approval from all Contracting Parties.

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Article 21 Depositary

(1) The original of this Convention, with subsequent amendments, and instruments of ratification, acceptance or approval or accession shall be deposited in the archives of the Government of Denmark. (2) The Government of Denmark shall provide a certified copy of the Convention and the text of any amendment as adopted by the Council, to all States that have signed or acceded the Convention and to the President in Office of CEPT. Copies shall further be sent for information to the Secretary-General of the International Telecommunication Union, to the Liaison Office of CEPT, to the President of the Commission of the European Communities and to the Secretary-General of the European Free Trade Association. (3) The Government of Denmark shall notify all States that have signed or acceded the Convention and the President in Office of CEPT, of all signatures, ratifications, acceptances, approvals and denunciations, as well as of the entry into force of the Convention and of each amendment. The Government of Denmark shall further notify all States that have signed or acceded to the Convention and the President in Office of CEPT of the entry into force of each accession.

1757 Czechia Croatia Cyprus Hungary Iceland Liechtenstein Lithuania

Monaco Poland Romania San Marino Slovenia Vatican City

ANNEX B Arbitration Procedure (1) For the purposes of adjudicating upon any dispute referred to in Article 19 of the Convention, an Arbitral Tribunal shall be established in accordance with the following paragraphs. (2) Any Party to the Convention may join either party to the dispute in the arbitration.

Done at the Hague this 23rd day of June 1993 in a single copy in the English, French and German languages, each text being equally authentic.

(3) The Tribunal shall consist of three members. Each party to the dispute shall nominate one arbitrator within a period of two months from the date of receipt of the request by one party to refer the dispute to arbitration. The first two arbitrators shall, within a period of six months from the nomination of the second arbitrator, nominate the third arbitrator, who shall be the Chairman of the Tribunal. If one of the two arbitrators has not been nominated within the required period he shall, at the request of either party, be nominated by the Secretary General of the Permanent Court of Arbitration. The same procedure shall apply if the Chairman of the Tribunal has not been nominated within the required period.

ANNEX A

(4) The Tribunal shall determine its seat and establish its own rules of procedure.

In witness whereof the undersigned representatives, having been duly authorised thereto, have signed this Convention.

Contributory Units to be Used as a Basis for Financial Contribution and in Weighted Voting 25 Units:

15 Units: 10 Units:

5 Units: 1 Unit:

France Germany Italy Switzerland Austria Belgium Denmark Finland Greece Luxembourg Ireland Albania Bulgaria

Spain United Kingdom

Netherlands Norway Portugal Sweden Turkey

Malta Moldova

(5) The decision of the Tribunal shall be in accordance with international law and shall be based on the Convention and general principles of law. (6) Each party shall bear the costs relating to the arbitrator for whose nomination it is responsible, as well as the costs of being represented before the Tribunal. The expenditure relating to the Chairman of the Tribunal shall be shared equally by the parties to the dispute. (7) The award of the Tribunal shall be made by a majority of its members, who may not abstain from voting. This award shall be final and binding on all parties to the dispute and no appeal shall lie against it. The parties shall comply with the award without delay. In the event of a dispute as to its meaning or scope, the Tribunal shall interpret it at the request of any party to the dispute.

1758

MAGYAR KÖZLÖNY Egyezmény az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról

A jelen Egyezmény Részes Államai (a továbbiakban: „Szerzõdõ Felek”), elismerve a rádiófrekvenciás spektrum iránti növekvõ igényt és annak szükségességét, hogy ezt a ritka természeti erõforrást a leghatékonyabban használják fel, aláhúzva ennélfogva, hogy a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (a továbbiakban: CEPT) által létrehozott jelenlegi mechanizmusokat meg kell erõsíteni és el kell látni az ahhoz szükséges állandó erõforrásokkal, amelyekkel elvégezhetõ a frekvenciaigények hosszútávra szóló elemzése, amely révén lehetõvé válik a frekvenciaspektrum leghatékonyabb felhasználása, a szolgáltatások és felhasználók részérõl felmerülõ igények idõben történõ számbavétele az ipari fejlõdés és a szabványok fejlõdése alapján, elhatározva egy állandó nem profitszerzõ intézmény létrehozását, amely támogatja a CEPT Európai Rádiótávközlési Bizottságát (a továbbiakban: „ERC”), amelynek feladatai a rádiótávközlési politikák fejlesztésére és a frekvenciaelosztás és a rádiótávközléssel kapcsolatos technikai kérdések koordinálására irányulnak, beleértve az ûrtávközlést is, az alábbiakban állapodtak meg: 1. cikk Az ERO létrehozása (1) Az Európai Rádiótávközlési Hivatalt (a továbbiakban: ERO) ezennel megalapítjuk. (2) Az ERO székhelye Koppenhágában, Dániában van.

2. cikk Az ERO céljai Az ERO váljon a rádiótávközlés szakértõ központjává, támogassa és tanácsaival segítse az ERC-t.

3. cikk Az ERO funkciói (1) Az ERO funkciói az alábbiak: 1. gyújtópontként mûködõ szakértõi központot alkot, amely megjelöli a rádiótávközlés problematikus területeit, illetve új lehetõségeit és ennek megfelelõen tanácsokkal támogatja az ERC-t; 2. európai szintû hosszú távú terveket készít a rádiófrekvencia spektrum jövõbeni használatára;

2006/22. szám

3. kapcsolatot tart a nemzeti frekvenciagazdálkodási hatóságokkal; 4. koordinálja a cselekvést és irányítást biztosít a kutatási programokhoz; 5. konzultációkat vezet a frekvenciaspektrum egyes részeirõl, illetve az ahhoz kapcsolódó kérdésekrõl; 6. segíti az ERC-t és Munkacsoportjait az egyes konzultációs találkozók megszervezésében; 7. alkalmazza a konzultációs találkozók részvételi kritériumait; 8. nyilvántartást vezet a legfontosabb ERC lépésekrõl és a CEPT vonatkozó Ajánlásairól és Döntéseirõl; 9. rendszeres idõközönként állapot jelentésekkel látja el az ERC-t; és 10. kapcsolatot tart az Európai Közösségekkel és az Európai Szabadkereskedelmi Társulással. (2) A fenti feladatoknak a konzultációs találkozókhoz kapcsolódó végrehajtása során az ERO kifejleszti és fenntartja azokat a modern eljárásokat, amelyek arra szolgálnak, hogy lehetõvé tegye a rádiótávközlés használatában markánsan érdekelt európai szervezetek számára – beleértve a minisztériumokat, a közszolgálati rádiótávközlés mûködtetõit, a gyártókat, a magánhálózatok felhasználóit és üzemeltetõit, a szolgáltatókat, a kutatási intézményeket, vagy az ilyen felek csoportjait képviselõ normaalkotó testületeket vagy szervezeteket –, hogy elõfizethessenek az õket érdeklõ rendszeres információkra és részt vehessenek ezeken a konzultációs találkozókon az egyéni érdekeiknek megfelelõ méltányos módon. (3) Az 1. bekezdésben említett funkciók mellett az ERO általában éves rendszerességgel a 2. bekezdésben említett szervezetek számára nyitott találkozót szervez, hogy lehetõséget biztosítson az ERC és az ERO tevékenységének és jövendõ munkaprogramjainak megvitatására.

4. cikk Jogi státusz és kiváltságok (1) Az ERO jogi személyiséggel rendelkezik. Az ERO teljes jogképességgel bír funkciói gyakorlásához és céljai eléréséhez, és többek között joga van: 1. szerzõdést kötni; 2. megszerezni, bérbeadni, birtokolni és elidegeníteni ingó és ingatlan tulajdonokat; 3. jogi eljárásokban résztvenni; és 4. egyezményeket kötni államokkal és nemzetközi szervezetekkel. (2) Az ERO Hivatalvezetõje és Vezetõ Testülete kiváltságokkal és mentességekkel rendelkeznek Dániában, ahogy azokat az ERO és a Dán Kormány közötti Székhely Megállapodás rögzíti. (3) Más országok ugyancsak adhatnak hasonló kiváltságokat és mentességeket az ERO-nak az illetõ országokban

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

folyó tevékenysége támogatásához, különös tekintettel az ERO Hivatalvezetõjének és Vezetõ Testületének hivatalos minõségükben tett kijelentéseikkel vagy leírtakkal, illetve valamennyi cselekményeikkel kapcsolatos mentességükre.

1759 8. cikk A szavazás szabályai

5. cikk

(1) A Tanács döntéseit amennyire csak mód van rá, konszenzussal kell meghozni. Ha a konszenzusra nincs mód, a döntést a leadott súlyozott szavazatok kétharmadával kell meghozni.

Az ERO szervei

(2) A Tanács szavazatainak súlyozása az A. melléklet szerint történik.

Az ERO a Tanácsból és a Hivatalvezetõbõl áll, akit a Vezetõ Testület támogat.

6. cikk A Tanács (1) A Tanács valamennyi Szerzõdõ Fél vonatkozó Rádiófrekvencia-gazdálkodási Hatóságainak képviselõibõl áll. (2) Az ERC Elnöke a Tanács Elnöke. Ha az ERC Elnöke olyan ország polgára, amely nem Részese a jelen Egyezménynek, a Tanács a tagok közül választ Elnököt. Az Elnöknek joga van a Tanács nevében eljárni. (3) Az Európai Közösségek Bizottságának és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Titkárságának képviselõi megfigyelõi minõségben részt vehetnek a Tanács ülésein.

7. cikk A Tanács funkciói (1) A Tanács az ERO legfõbb döntéshozó szerve és mint ilyen: 1. meghatározza az ERO politikáját a technikai és irányítási kérdésekben; 2. elfogadja a munkaprogramot, a költségvetést és az elszámolásokat; 3. meghatározza a személyzet létszámát; 4. kinevezi a Hivatalvezetõt és a Vezetõ Testületet; 5. az ERO nevében szerzõdéseket és megállapodásokat köt; 6. a 15. és 20. cikkel összhangban módosításokat eszközöl az Egyezményben; és 7. az Egyezmény keretein belül minden intézkedést megtesz az ERO céljainak megvalósítása érdekében. (2) A Tanács köteles kidolgozni az ERO és szervei pontos mûködéséhez szükséges szabályokat.

(3) A jelen Egyezmény módosítására – beleértve a Mellékleteket is – tett javaslatokat akkor kell tárgyalni, ha a Szerzõdõ Felek összes súlyozott szavazatának legalább 25%-ának támogatását élvezik. (4) A Tanács valamennyi döntéséhez határozatképességre van szükség, ami 1. az Egyezmény és Mellékletei módosítása esetén az összes Szerzõdõ Fél súlyozott szavazatainak legalább kétharmada; 2. más döntések esetén az összes Szerzõdõ Fél súlyozott szavazatainak legalább a fele. (5) A Tanács megfigyelõi részt vehetnek a vitában, de szavazati joggal nem rendelkeznek.

9. cikk A Hivatalvezetõ és a Vezetõ Testület (1) A Hivatalvezetõ az ERO törvényes képviselõjeként lép fel és joga van a Tanács által megszabott korlátok között szerzõdéseket kötni az ERO nevében. A Hivatalvezetõ teljes egészében vagy részlegesen átruházhatja jogait a Hivatalvezetõ-helyettesre. (2) A Hivatalvezetõ felel az ERO valamennyi belsõ és külsõ tevékenységének az Egyezmény, a Székhely Megállapodás, a munkaprogram, a költségvetés és a Tanács által meghatározott direktívák és irányvonal szerinti megfelelõ elvégzéséért. (3) A Vezetõ Testületre vonatkozó szabályokat a Tanácsnak kell kidolgozni.

10. cikk A munkaprogram Az ERO három évet felölelõ munkaprogramját évente kell jóváhagynia a Tanácsnak az ERC javaslata alapján. A program elsõ évének elegendõ adatot kell tartalmaznia ahhoz, hogy lehetõvé tegye az ERO költségvetésének elfogadását.

1760

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/22. szám

11. cikk

14. cikk

A költségvetés és az elszámolás

Az aláírás

(1) Az ERO pénzügyi éve január 1-jétõl a következõ december 31-éig tart.

(1) Bármely Állam, amelynek Távközlési Hatósága tagja a CEPT-nek, Szerzõdõ Fél lehet, ha 1. az aláíráskor nem jelentenek be fenntartást a ratifikáció, az elfogadás vagy jóváhagyás vonatkozásában; 2. ha a ratifikációtól, az elfogadástól vagy a jóváhagyástól függ az aláírás, ratifikáció, elfogadás vagy jóváhagyás után.

(2) A Hivatalvezetõ felel az ERO éves költségvetésének és éves elszámolásának elkészítéséért és megfelelõ megtárgyalása és elfogadása céljából a Tanács elé terjesztéséért. (3) A költségvetést a 10. cikk alapján kidolgozott munkaprogram követelményeinek figyelembevételével kell elkészíteni. A költségvetés benyújtásának és elfogadásának menetrendjét, a vonatkozó évet megelõzõen a Tanácsnak kell meghatároznia. (4) A részletes pénzügyi szabályok csomagját a Tanácsnak kell megállapítania. A szabályoknak tartalmazniuk kell egyebek között az ERO éves elszámolásai benyújtásának és elfogadásának menetrendjét és az elszámolások ellenõrzésére vonatkozó rendelkezéseket.

12. cikk Pénzügyi hozzájárulás (1) Az ERO tõkeráfordításait és folyó mûködési költségeit – eltekintve a Tanácsülésekétõl – a Szerzõdõ Felek fedezik, akik a költségeket az Egyezmény szerves részét képezõ A. mellékletben szereplõ hozzájárulási egységek alapján osztják meg. (2) Ez nem zárja ki, hogy az ERO a Tanács döntése alapján ne végezzen munkát költségtérítéses alapon harmadik fél részére.

(2) A jelen Egyezmény 1993. június 23-ai hatálybalépéséig nyitva áll az aláírásra, azt követõen a csatlakozásra.

15. cikk Csatlakozás (1) Az Egyezmény nyitva áll a csatlakozásra minden olyan állam számára, amelynek Távközlési Hatósága tagja a CEPT-nek. (2) A csatlakozó Állammal folytatott konzultációk után a Tanácsnak el kell fogadnia az A. melléklet szükséges módosítását. Nem számítva a 2. és a 20. bekezdést, a módosításnak azt a napot követõ második hónap elsõ napján kell hatályba lépnie, amikor a Dán Kormány megkapta az illetõ Állam csatlakozási okiratát. (3) A csatlakozási okiratnak ki kell fejezni, hogy a csatlakozó Állam egyetért az A. melléklet elfogadott módosításával.

16. cikk

(3) A Tanács üléseinek költségeit annak az országnak a Frekvenciagazdálkodási Hatósága fedezi, ahol az ülést tartják. Az utazási és megélhetési költségeket a képviselt hatóságok térítik.

Hatálybalépés

13. cikk

(1) A jelen Egyezmény azt a napot követõ második hónap elsõ napján lép életbe, amikor a Dán Kormány kellõ számú aláírást, illetve ha szükséges, ratifikációs okiratot, elfogadást vagy jóváhagyást kapott a Szerzõdõ Felektõl, úgy, hogy az A. mellékletben szereplõ maximálisan lehetséges hozzájárulási egységbõl legalább 80%-ot biztosítson.

A Szerzõdõ Felek (1) Egy Állam vagy a 14. vagy a 15. bekezdés szerinti eljárás révén válhat az Egyezmény szerinti Szerzõdõ Féllé. (2) Arra az Államra, amely az Egyezmény Szerzõdõ Felévé válik, a 15. bekezdés alapján módosított A. mellékletben szereplõ hozzájárulási egységet kell alkalmazni.

(2) Miután a jelen Egyezmény életbelépett, annak elõírásai minden utólag csatlakozott Szerzõdõ Félre nézve kötelezõk azt a napot követõ második hónap elsõ napjától kezdve, amikor a Dán Kormány megkapta az illetõ Állam ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát.

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1761

17. cikk

21. cikk

Felmondás

A letéteményes

(1) Azután, hogy a jelen Egyezmény már két éve hatályba lépett, bármely Szerzõdõ Fél felmondhatja azt a Dán Kormánynak küldött írásos értesítésben, amelynek a felmondásról értesítenie kell a Tanácsot, a Szerzõdõ Feleket és a Hivatalvezetõt. (2) A felmondás a 11. cikk elsõ bekezdésében meghatározott következõ teljes pénzügyi év lejártakor lép hatályba, attól a naptól számítva, amikor a Dán Kormány a felmondó okmányt megkapta.

18. cikk A Szerzõdõ Felek jogai és kötelességei (1) A jelen Egyezmény rendelkezései nem sérthetik az egyes Szerzõdõ Felek szuverenitását saját távközlésük szabályozásában. (2) Minden Szerzõdõ Fél, amely tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerzõdésbõl fakadó kötelezettségeivel összhangban hajtja végre az Egyezményt. (3) Az Egyezményhez nem lehet fenntartást fûzni.

19. cikk

(1) Az Egyezmény eredetijét, az egymást követõ módosításokkal, ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokkal a Dán Kormány levéltárában kell letétbe helyezni. (2) A Dán Kormány köteles egy hiteles példányt biztosítani az Egyezmény és a Tanács által elfogadott bármely módosítás szövegébõl, valamennyi Államnak, amely aláírta az Egyezményt, vagy csatlakozott hozzá és a CEPT Hivatala Elnökének. Tájékoztatásul további példányokat kell küldenie a Nemzetközi Távközlési Egyesület Fõtitkárának, a CEPT Összekötõ Irodájának, az Európai Közösség elnökének és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Fõtitkárának. (3) A Dán Kormány köteles értesíteni valamennyi, az Egyezményt aláíró, vagy ahhoz csatlakozó Államot és a CEPT Hivatalának Elnökét minden aláírásról, ratifikációról, elfogadásról, jóváhagyásról vagy felmondásról, valamint az Egyezmény hatálybalépésérõl és minden módosításról. A Dán Kormány köteles továbbá értesíteni valamennyi az Egyezményt aláíró, vagy ahhoz csatlakozó Államot és a CEPT Hivatalának Elnökét minden csatlakozás hatálybalépésérõl. Ennek hiteléül az arra megfelelõen meghatalmazott alulírott képviselõk aláírták a jelen Egyezményt. Kelt Hágában, 1993. június 23-án, egy angol, francia és német nyelvû példányban, amelyek mindegyike egyformán hiteles.

A viták rendezése Minden, a jelen Egyezmény, illetve Mellékleteinek értelmezését vagy alkalmazását illetõ vitát, amelyet a Tanács jószolgálataival nem sikerült rendezni, a feleknek a jelen Egyezmény szerves részét képezõ B. mellékletnek megfelelõen, választott bíróság elé kell vinniük.

20. cikk Módosítások (1) A Tanács az Egyezményt érintõ módosításokat azzal a feltétellel fogadhatja el, hogy azokat valamennyi Szerzõdõ Fél írásban megerõsíti. (2) A módosítások valamennyi Szerzõdõ Félre nézve hatályba lépnek a harmadik hónap elsõ napján, azt a napot követõen, amikor a Dán Kormány értesítette a Szerzõdõ Feleket, hogy valamennyi Szerzõdõ Féltõl megkapta a ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okiratokat.

„A” Melléklet A pénzügyi hozzájárulások és a súlyozott szavazatok kiszámításának alapjául használt hozzájárulási egységek 25 egység: Franciaország Németország Olaszország 15 egység: Svájc 10 egység: Ausztria Belgium Dánia Finnország Görögország Luxemburg 5 egység: Írország 1 egység: Albánia Bulgária Csehország

Spanyolország Egyesült Királyság

Hollandia Norvégia Portugália Svédország Törökország

Málta Moldova Monaco

1762

MAGYAR KÖZLÖNY Horvátország Ciprus Magyarország Izland Liechtenstein Litvánia

Lengyelország Románia San Marino Szlovénia Vatikán Város

„B” Melléklet Választott bírósági eljárás (1) Az Egyezmény 19. bekezdésében hivatkozott vita eldöntésére Választott Bíróságot kell létrehozni, az alábbi bekezdések figyelembevételével: (2) A részes államok bármelyike csatlakozhat bármelyik félhez a választott bírósági vitában. (3) A Bíróság három tagból áll. A vitában érintett minden fél köteles kijelölni egy választott bírót két hónapon belül azt a napot követõen, hogy valamelyik fél választott bíróság igénybevételét kérte. Az elsõ két választott bíró köteles a második választott bíró kinevezését követõ hat hónapon belül kijelölni a harmadik választott bírót, aki a Bíróság Elnöke lesz. Amennyiben a két választott bíró egyikét a megszabott idõ alatt nem sikerült kijelölni, akkor bármelyik fél kérésére a jelölést az Állandó Választott Bíróság Fõtitkára teszi meg. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni, ha a Választott Bíróság Elnökét a megszabott határidõ alatt nem jelölték ki. (4) A Választott Bíróság meghatározza székhelyét és állapítja meg eljárási szabályait. (5) A Bíróságnak döntését a nemzetközi joggal összhangban kell meghoznia és az Egyezményen és az általános jogelveken kell alapulnia. (6) Mindegyik fél viseli az általa kijelölt választott bíróval kapcsolatos költségeket, valamint a Bíróság elõtti képviselet költségeit. A Választott Bíróság Elnökével kapcsolatos költségeket a vita résztvevõi egyenlõ arányban osztják meg. (7) A Bíróság döntését a tagjai többségével kell meghozni, akik nem tartózkodhatnak a szavazástól. Ez a döntés végleges és kötelezõ a vitában résztvevõ valamennyi fél számára és fellebbezésnek helye nincs. A felek kötelesek haladéktalanul eleget tenni a döntésnek. Amennyiben vita alakulna ki értelmezésérõl vagy érvényesülési területérõl, a Bíróságnak értelmeznie kell a döntést a vita bármely résztvevõjének.” 3. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról szóló, Hágában, 1993. június 23. napján kelt Egyezmény 2002. december 17-én kelt Módosító Okirata (a továbbiakban: Módosító Okirat) kötelezõ hatályának elismerésére. 4. § Az Országgyûlés a Módosító Okiratot ezzel a törvénnyel kihirdeti.

2006/22. szám

5. § A Módosító Okirat angol nyelvû eredeti szövege és annak magyar nyelvû hivatalos fordítása a következõ: „Instrument amending the Convention for the Establishment of the European Radiocommunications Office (ERO) The Contracting Parties of the Convention for the Establishment of the European Radiocommunications Office (ERO) (The Hague, 1993), considering that the Council of the European Radiocommunications Office, at its 14th ordinary meeting, held at Copenhagen, 8–9 April 2002, has adopted amendments to the Convention for the Establishment of the European Radiocommunications Office (ERO) (The Hague, 1993), in accordance with the relevant provisions of Article 20 of the said Convention, have agreed as follows:

Article 1 The Convention for the Establishment of the European Radiocommunications Office (ERO) (The Hague, 1993), hereinafter referred to as „the Convention”, is amended and the consolidated version of the text of the Convention, as amended, is annexed to this Instrument.

Article 2 According to the provisions of Article 20 of the Convention, the Convention, as amended, will enter into force for all Contracting Parties on the first day of the third month after the Government of Denmark has notified the Contracting Parties of the receipt of notifications of ratification, acceptance or approval from all Contracting Parties. In witness whereof the undersigned representatives of the Contracting Parties, having been duly authorised thereto, have signed the present Instrument amending the Convention for the Establishment of the European Radiocommunications Office (ERO) (The Hague, 1993). Done at Copenhagen this 17th of December 2002 in a single copy in the English, French and German languages, each text being equally authentic. For the Republic of Austria For the Republic of Bulgaria For the Republic of Croatia For the Republic of Cyprus For the Kingdom of Denmark For the Republic of Estonia For the Republic of Finland For the French Republic For the Federal Republic of Germany

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

For the Hellenic Republic For the Republic of Hungary For the Republic of Iceland For Ireland For the Italian Republic For the Principality of Liechtenstein For the Grand Duchy of Luxembourg For the Principality of Monaco For the Kingdom of the Netherlands For the Kingdom of Norway For the Republic of Poland For the Portuguese Republic For Romania For the Slovak Republic For the Kingdom of Spain For the Kingdom of Sweden For the Swiss Confederation For the Republic of Turkey For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland For the Vatican City State

Convention for the Establishment of the European Communications Office (ECO) The Hague on 23rd June 1993 as amended at Copenhagen on 9th April 2002 The States Parties to this Convention, hereinafter referred to as the „Contracting Parties”, determined to establish a permanent non-profit-making institution to assist the European Conference of Postal and Telecommunications Administrations, hereinafter referred to as „CEPT”, with its tasks to strengthen relations between its Members, to promote their co-operation and to contribute to creating a dynamic market in the field of European postal and electronic communications, noting that this Convention constitutes the amended text of the Convention for the establishment of the European Radiocommunications Office and that the Office established by this Convention shall assume the former responsibilities and tasks of the European Radiocommunications Office (ERO) and the European Telecommunications Office (ETO), have agreed as follows:

Article 1 Establishment of the European Communications Office (1) A European Communications Office, hereinafter referred to as the „ECO”, is hereby established.

1763

(2) The Headquarters of the ECO shall be in Copenhagen, Denmark.

Article 2 Purpose of the ECO The ECO shall be a centre of expertise in postal and electronic communications to assist and advise the CEPT Presidency and the CEPT Committees.

Article 3 Functions of the ECO (1) The primary functions of the ECO shall be: 1. to provide a centre of expertise which shall act as a focal point, identifying problem areas and new possibilities in the postal and electronic communications field and to advise the CEPT Presidency and the CEPT Committees accordingly; 2. to draft long-term plans for future use of scarce resources utilised by electronic communications on a European level; 3. to liaise with the national authorities, as appropriate; 4. to study regulatory issues in the postal and electronic communications field; 5. to conduct consultations on specific topics; 6. to maintain a record of important CEPT Committee actions and of the implementation of relevant CEPT Decisions and Recommendations; 7. to provide the CEPT Committees with status reports at regular intervals; 8. to liaise with the European Union and with the European Free Trade Association; 9. to support the CEPT Presidency, inter alia in maintaining the Rolling Policy Agenda; 10. to provide support and studies for the CEPT Committees, inter alia for proposing a work programme for CEPT on the basis of the Rolling Policy Agenda; 11. to support CEPT Working Groups and Project Teams, in particular in the arrangement of specific consultation meetings; 12. to be the custodian of the CEPT archives and to disseminate CEPT information as appropriate. (2) In carrying out the above functions related to consultation meetings, the ECO shall develop and maintain up-to-date procedures designed to enable organisations in Europe with a relevant interest in the use of postal and electronic communications – including government departments, public operators, manufacturers, users and private network operators, service providers, research establishments and standards-making bodies or organisations representing groups of such parties – to

1764

MAGYAR KÖZLÖNY

subscribe to relevant information on a regular basis and to participate in these consultation meetings in an equitable manner having regard to their particular interests. (3) In addition to the functions mentioned in paragraph 1 the ECO shall organise regular meetings open to organisations mentioned in paragraph 2 to provide an opportunity to discuss the activities and the future work programmes of the CEPT Committees and the ECO.

2006/22. szám

renewable for one period. The Chairman shall have authority to act on behalf of the Council. (3) Representatives of the CEPT Presidency and the CEPT Committees, the European Commission and of the Secretariat of the European Free Trade Association may participate in the Council with the status of Observer.

Article 7 Article 4

Functions of the Council

Legal Status and Privileges

(1) The Council shall be the supreme decision-making body of the ECO and shall in particular: 1. determine the ECO’s policy on technical and administrative matters; 2. approve the work programme, the budget and the accounts; 3. determine the number of staff and their terms of employment; 4. appoint the Director and the Staff; 5. enter into contracts and agreements on behalf of the ECO; 6. adopt amendments to this Convention in accordance with Articles 15 and 20; and 7. take all measures necessary for the fulfilment of the purposes of the ECO within the framework of this Convention.

(1) The ECO shall have legal personality. The ECO shall enjoy full capacity necessary for the exercise of its functions and the achievement of its purposes, and may in particular: 1. enter into contracts; 2. acquire, lease, hold and dispose of movable and immovable property; 3. be a party to legal proceedings; and 4. conclude agreements with States or international organisations. (2) The Director and the Staff of the ECO shall have privileges and immunities in Denmark as defined in an Agreement concerning the Headquarters of the ECO between the ECO and the Government of Denmark. (3) Other countries may grant similar privileges and immunities in support of the ECO’s activities in such countries, in particular with regard to immunity from legal process in respect of words spoken and written and all acts performed by the Director and the Staff of the ECO in their official capacity.

Article 5 Organs of the ECO

(2) The Council shall establish all necessary rules for the proper functioning of the ECO and its organs.

Article 8 Voting Rules (1) Decisions of the Council shall be reached by consensus as far as possible. If consensus cannot be reached a decision shall be taken by a two-thirds majority of the weighted votes cast.

The ECO shall consist of a Council and a Director, assisted by a Staff.

(2) The weighting of the individual votes of the Council shall be in accordance with Annex A.

Article 6

(3) Proposals to amend this Convention, including the Annexes, shall be considered only if they are supported by at least 25% of the total weighted votes of all Contracting Parties.

The Council (1) The Council shall consist of representatives of the Contracting Parties. (2) The Council shall elect its Chairman and Vice-Chairman, who shall be a representative of a Contracting Party. The term of office shall be three years,

(4) For all decisions of the Council, a quorum must exist at the time when the decision is made which: 1. for decisions realiting to amendments to this Convention and its Annexes, is equivalent to at least two thirds of the total weighted votes of all Contracting Parties; 2. for all other decisions, is equivalent to at least one half of the total weighted votes of all Contracting Parties.

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) Observers to the Council may participate in the discussions but shall not have the right to vote.

1765 Article 12 Financial Contributions

Article 9 Director and Staff (1) The Director shall act as the legal representative of the ECO and shall have the authority, within limits agreed by the Council, to enter into contracts on behalf of the ECO. The Director may delegate this authority, in whole or in part, to the Deputy Director. (2) The Director shall be responsible for the proper execution of all internal and external activities of the ECO in accordance with this Convention, the Headquarters Agreement, the work programme, the budget, and directives and guidelines given by the Council.

(1) The capital expenditure and the current operating expenses of the ECO, excluding costs related to Council meetings, shall be borne by the Contracting Parties, who shall share the costs on the basis of the contributory units in accordance with the table in Annex A, which is an integral part of this Convention. (2) This shall not preclude the ECO, after decision by the Council, from carrying out work for third parties, including the CEPT Presidency, on a cost-recovery basis. (3) Costs related to Council meetings shall be borne by the inviting Contracting Party or, if there is no inviting Contracting Party, by the ECO. Travel and subsistence expenses shall be borne by the Contracting Parties represented.

(3) A set of Staff Rules shall be established by the Council. Article 13 Article 10

Contracting Parties

Work Programme

(1) A State becomes a Contracting Party to this Convention either by the procedure of Article 14 or by the procedure of Article 15.

A work programme for the ECO covering a three-year period shall each year be established by the Council on the basis of proposals from the CEPT Assembly and the CEPT Committees. The first year of this programme shall contain sufficient detail to enable the annual budget of the ECO to be established.

(2) On a State becoming a Contracting Party to this Convention, the contributory unit referred to in Annex A, as amended in accordance with Article 15, shall apply.

Article 14 Article 11

Signature

Budgeting and Accounting

(1) Any State whose Telecommunications Administration is a Member of CEPT may become a Contracting Party by: 1. signature without reservation as to ratification, acceptance or approval, or 2. signature subject to ratification, acceptance or approval, followed by ratification, acceptance or approval.

(1) The financial year of the ECO shall run from the 1st of January to the 31st of December following. (2) The Director shall be responsible for preparing the annual budget and annual accounts for the ECO and submitting them for consideration and approval as appropriate by the Council. (3) The budget shall be prepared taking into account the requirements of the work programme established in accordance with Article 10. The timetable for submitting and approving the budget, in advance of the year to which it applies, shall be determined by the Council. (4) A set of detailed financial regulations shall be established by the Council. They shall, inter alia, contain provisions about the timetable for the submission and approval of the annual accounts of the ECO and provisions concerning the audit of the accounts.

(2) This Convention shall be open for signature as of the 23rd of June 1993 until it enters into force, and shall thereafter remain open for accession.

Article 15 Accession (1) This Convention shall be open for accession by any State whose Administration is a Member of CEPT.

1766

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) After consultation with the acceding State, the Council shall adopt the necessary amendments to Annex A. Notwithstanding paragraph 2 of Article 20, such amendment shall enter into force on the first day of the second month following the date on which the Government of Denmark has received the instrument of accession of that State. (3) The instrument of accession shall express the consent of the acceding State with the adopted amendments of Annex A.

2006/22. szám Article 18

Rights and Obligations of the Contracting Parties (1) Nothing in this Convention shall interfere with the sovereign right of each Contracting Party to regulate its own postal and electronic communications. (2) Each Contracting Party which is a Member State of the European Union will apply this Convention in accordance with its obligations under the relevant Treaties. (3) No reservation may be made to this Convention.

Article 16 Article 19 Entry into Force Settlement of Disputes (1) This Convention shall enter into force on the first day of the second month following the date on which the Government of Denmark has received sufficient signatures and, if required, instruments of ratification, acceptance or approval from Contracting Parties, so as to ensure that at least 80% of the maximum possible number of contributory units referred to in Annex A have been committed. (2) After entry into force of this Convention each subsequent Contracting Party shall be bound by its provisions including amendments in force as from the first day of the second month following the date on which the Government of Denmark has received that party’s instrument of ratification, acceptance, approval or accession.

Article 17 Denunciation

Any dispute concerning the interpretation or application of this Convention and its Annexes which is not settled by the good offices of the Council, shall be submitted by the parties concerned to arbitration in accordance with Annex B, which is an integral part of this Convention.

Article 20 Amendments (1) The Council may adopt amendments to this Convention subject to confirmation in writing by all Contracting Parties. (2) The amendments shall enter into force for all Contracting Parties on the first day of the third month after the Government of Denmark has notified the Contracting Parties of the receipt of notifications of ratification, acceptance or approval from all Contracting Parties.

Article 21

(1) After this Convention has been in force for two years, any Contracting Party may denounce it by giving notice in writing to the Government of Denmark, who shall notify this denunciation to the Council, the Contracting Parties, the Director and the President of CEPT.

(1) The original of this Convention, with subsequent amendments, and instruments of ratification, acceptance, approval or accession shall be deposited in the archives of the Government of Denmark.

(2) The denunciation shall take effect at the expiry of the next full financial year as specified in Article 11, paragraph 1, following the date of receipt of the notice of denunciation by the Government of Denmark.

(2) The Government of Denmark shall provide a certified copy of this Convention and the text of any amendment as adopted by the Council, to all States that have signed or acceded to this Convention and to the

Depositary

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

President of CEPT. Copies shall further be sent for information to the Director of ECO the Secretary-General of the Universal Postal Union, to the Secretary-General of the International Telecommunication Union, to the President of the European Commission and to the Secretary-General of the European Free Trade Association. (3) The Government of Denmark shall notify all States that have signed or acceded to this Convention and the President of CEPT, of all signatures, ratifications, acceptances, approvals and denunciations, as well as of the entry into force of this Convention and of each amendment. The Government of Denmark shall further notify all States that have signed or acceded to this Convention and the President of CEPT of the entry into force of each accession.

ANNEX A Contributory Units to be Used as a Basis for Financial Contribution and in Weighted Voting 25 Units:

15 Units: 10 Units:

5 Units:

France Germany Italy Switzerland Austria [Belgium] Denmark Finland Greece Luxembourg Ireland [Albania] [Andorra] [Azerbaijan] [Bosnia and Herzegovina] Bulgaria Croatia Cyprus [Czech Republic] Estonia [Former Yugoslav Republic of Macedonia] Hungary Iceland

Spain United Kingdom Netherlands Norway Portugal [Russian Federation] Sweden Turkey 1 Unit: [Latvia] Liechtenstein [Lithuania] [Malta] [Moldova] Monaco Poland Romania [San Marino] Slovak Republic [Slovenia] [Ukraine] Vatican City

The CEPT Members who are not Contracting Parties to this Convention are in square brackets. They have been placed under the Contributory Unit corresponding to the Unit chosen under the CEPT Arrangement.

1767 ANNEX B Arbitration Procedure

(1) For the purposes of adjudicating upon any dispute referred to in Article 19 of this Convention, an Arbitral Tribunal shall be established in accordance with the following paragraphs. (2) Any Party to this Convention may join either party to the dispute in the arbitration. (3) The Tribunal shall consist of three members. Each party to the dispute shall nominate one arbitrator within a period of two months from the date of receipt of the request by one party to refer the dispute to arbitration. The first two arbitrators shall, within a period of six months from the nomination of the second arbitrator, nominate the third arbitrator, who shall be the Chairman of the Tribunal. If one of the two arbitrators has not been nominated within the required period he shall, at the request of either party, be nominated by the Secretary General of the Permanent Court of Arbitration. The same procedure shall apply if the Chairman of the Tribunal has not been nominated within the required period. (4) The Tribunal shall determine its seat and establish its own rules of procedure. (5) The decision of the Tribunal shall be in accordance with international law and shall be based on this Convention and general principles of law. (6) Each party shall bear the costs relating to the arbitrator for whose nomination it is responsible, as well as the costs of being represented before the Tribunal. The expenditure relating to the Chairman of the Tribunal shall be shared equally by the parties to the dispute. (7) The award of the Tribunal shall be made by a majority of its members, who may not abstain from voting. This award shall be final and binding on all parties to the dispute and no appeal shall lie against it. The parties shall comply with the award without delay. In the event of a dispute as to its meaning or scope, the Tribunal shall interpret it at the request of any party to the dispute.

Az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) létrehozásáról szóló Egyezmény Módosító Okirata Az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) (Hága, 1993) létrehozásáról szóló Egyezmény Szerzõdõ Felei, figyelembe véve, hogy az Európai Rádiótávközlési Hivatal Tanácsa a 2002. április 8-án és 9-én, Koppenhágában megtartott 14. rendes ülésén az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) (Hága, 1993) létrehozásáról szóló Egyezmény módosításáról döntött, az említett Egyezmény 20. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelõen, megállapodtak, hogy

1768


Módosítják az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) (Hága, 1993) létrehozásáról szóló Egyezményt (a továbbiakban: „az Egyezmény”) és a módosított Egyezmény szövegének egységes szerkezetbe foglalt változatát a jelen Okirathoz csatolják. 2. cikk Az Egyezmény 20. cikkében foglalt rendelkezések szerint a módosított Egyezmény minden Szerzõdõ Fél vonatkozásában azon idõpontot követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba, amikor a Dán Kormány értesítette a Szerzõdõ Feleket arról, hogy minden Szerzõdõ Féltõl megkapta a ratifikálásra, az elfogadásra vagy a jóváhagyásra vonatkozó értesítéseket. Fentiek hiteléül a Szerzõdõ Felek alulírott és szabályszerûen felhatalmazott képviselõi aláírták a jelen Okiratot, amely módosítja az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) (Hága, 1993) létrehozásáról szóló Egyezményt. Kelt Koppenhágában, 2002. december hónap 17. napján, egy-egy példányban, angol, francia és német nyelven; minden egyes szöveg egyformán hiteles. Az Osztrák Köztársaság részérõl A Bolgár Köztársaság részérõl A Horvát Köztársaság részérõl A Ciprusi Köztársaság részérõl A Dán Királyság részérõl Az Észt Köztársaság részérõl A Finn Köztársaság részérõl A Francia Köztársaság részérõl A Német Szövetségi Köztársaság részérõl A Görög Köztársaság részérõl A Magyar Köztársaság részérõl Az Izlandi Köztársaság részérõl Írország részérõl Az Olasz Köztársaság részérõl A Liechtensteini Hercegség részérõl A Luxemburgi Nagyhercegség részérõl A Monacói Hercegség részérõl A Holland Királyság részérõl A Norvég Királyság részérõl A Lengyel Köztársaság részérõl A Portugál Köztársaság részérõl Románia részérõl A Szlovák Köztársaság részérõl A Spanyol Királyság részérõl A Svéd Királyság részérõl A Svájci Államszövetség részérõl A Török Köztársaság részérõl Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága részérõl A Vatikáni Városállam részérõl

2006/22. szám

Az Európai Hírközlési Hivatal (ECO) létrehozásáról szóló Egyezmény Hága, 1993. június 23., módosítva Koppenhágában, 2002. április 9-én A jelen Egyezmény Részes Államai (a továbbiakban: „Szerzõdõ Felek”), azzal a határozott szándékkal, hogy egy olyan állandó jellegû, nem nyereségorientált intézmény jöjjön létre, amely segítséget nyújt a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (a továbbiakban: „CEPT”) a Tagok közötti kapcsolatok erõsítése és együttmûködésük elõsegítése tekintetében, valamint hozzájárul ahhoz, hogy dinamikus piac jöjjön létre az európai postai és elektronikus hírközlés területén, figyelembe véve, hogy jelen Egyezmény képezi az Európai Rádiótávközlési Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény módosított szövegét, és hogy a jelen Egyezmény által létrehozott Hivatalnak kell átvállalnia az Európai Rádiótávközlési Hivatal (ERO) és az Európai Távközlési Hivatal (ETO) korábbi kötelezettségeit és feladatait, az alábbiakban állapodtak meg: 1. cikk Az Európai Hírközlési Hivatal létrehozása (1) Ezennel létrejön az Európai Hírközlési Hivatal (a továbbiakban: „ECO”). (2) Az ECO székhelye: Koppenhága (Dánia).

2. cikk Az ECO célja Az ECO postai és elektronikus hírközlési szakértõi központ, amely segítséget nyújt és tanácsokat ad a CEPT Elnöksége és a CEPT Bizottságai részére.

3. cikk Az ECO feladatköre (1) Az ECO elsõdleges feladatkörébe a következõk tartoznak: 1. olyan szakértõi központ létrehozása, amely gyújtópontként mûködve meghatározza a postai és elektronikus hírközlés problematikus területeit és új lehetõségeit, és ennek megfelelõ tanácsokkal látja el a CEPT Elnökségét és a CEPT Bizottságait; 2. az elektronikus hírközlés által európai szinten hasznosított korlátos erõforrások jövõbeni felhasználásával kapcsolatos hosszú távú tervek kidolgozása;

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3. kapcsolattartás a megfelelõ nemzeti hatóságokkal; 4. szabályozási kérdések tanulmányozása a postai és elektronikus hírközlés területén; 5. konzultációk folytatása konkrét témakörökben; 6. nyilvántartás vezetése a CEPT Bizottság fontos intézkedéseirõl és a vonatkozó CEPT Döntések és Ajánlások megvalósításáról; 7. helyzetjelentések készítése a CEPT Bizottságok részére rendszeres idõközönként; 8. kapcsolattartás az Európai Unióval és az Európai Szabadkereskedelmi Társulással; 9. a CEPT Elnökségének támogatása – többek között – a Rolling Policy Agenda (Gördülõ Politikai Napirend) fenntartásában; 10. támogatás és tanulmányok biztosítása a CEPT Bizottságok részére – többek között – a Rolling Policy Agenda alapján a CEPT munkaprogramjára vonatkozó javaslattétel céljából; 11. a CEPT Munkacsoportjainak és Projekt Csapatainak támogatása, különös tekintettel konkrét konzultációs találkozók megszervezésére; 12. a CEPT irattár letéteményesi feladatának ellátása és a CEPT információk megfelelõ terjesztése. (2) A konzultációs találkozókkal kapcsolatos fenti feladatkörök gyakorlása során az ECO olyan naprakész eljárásokat dolgoz ki és tart fenn, amelyek célja, hogy lehetõvé tegyék a postai és elektronikus hírközlés használatában megfelelõen érdekelt európai szervezetek számára, ideértve az állami szerveket, a közszolgálati üzemeltetõket, a gyártókat, a felhasználókat, valamint a magánhálózat üzemeltetõket, szolgáltatókat, a kutató létesítményeket és szabványkészítõ testületeket vagy ezen felek csoportjait képviselõ szervezeteket, hogy elõfizethessenek a számukra rendszeresen szükséges információkra, és konkrét érdeklõdésüket figyelembe véve, a méltányosság elvei szerint részt vehessenek ezen konzultációs találkozókon. (3) Az 1. bekezdésben említett feladatkörökön túlmenõen, az ECO rendszeres találkozókat szervez, amelyek nyitottak a 2. bekezdésben említett szervezetek elõtt, hogy lehetõséget biztosítson a CEPT Bizottságok és az ECO tevékenységeinek és jövõbeli munkaprogramjainak a megbeszéléséhez.

4. cikk Jogi státusz és elõjogok (1) Az ECO jogi személy. Az ECO teljes körû jogképességgel rendelkezik, amely feladatköre gyakorlásához és céljai eléréséhez szükséges, nevezetesen: 1. szerzõdéseket köthet; 2. ingó és ingatlan vagyont szerezhet, bérelhet, tulajdonban tarthat és rendelkezhet azzal; 3. jogi eljárásokban félként vehet részt; és

1769

4. megállapodásokat köthet államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel. (2) Az ECO igazgatója és alkalmazotti állománya az ECO és a Dán Kormány között az ECO székhelyével kapcsolatban létrejött Megállapodásban meghatározott elõjogokkal és mentességekkel rendelkezik Dániában. (3) Más országok hasonló elõjogokat és mentességeket biztosíthatnak az ECO adott országokban folytatott tevékenységeinek támogatásához, különös tekintettel a jogi eljárások alóli mentességre az ECO igazgatója és alkalmazotti állománya által hivatalos minõségükben kimondott és leírt szavak, valamint végrehajtott cselekmények tekintetében.

5. cikk Az ECO szervei Az ECO a Tanácsból és az Igazgatóból áll, akiket Állomány segít.

6. cikk A Tanács (1) A Tanács a Szerzõdõ Felek képviselõibõl áll. (2) A Tanács megválasztja Elnökét és Alelnökét, aki valamely Szerzõdõ Fél képviselõje. A hivatali idõ három év, amely egy idõszakra megújítható. Az elnök jogosult a Tanács nevében eljárni. (3) A CEPT Elnökségének, a CEPT Bizottságoknak, az Európai Bizottságnak és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Titkárságának képviselõi Megfigyelõi státusszal vehetnek részt a Tanácsban.

7. cikk A Tanács feladatköre (1) A Tanács az ECO legfelsõ döntéshozó testülete, amely különösen: 1. meghatározza az ECO politikáját a mûszaki és igazgatási ügyekben; 2. jóváhagyja a munkaprogramot, a költségvetést és a kimutatásokat; 3. megállapítja az állomány létszámát és munkaviszonyuk feltételeit; 4. kinevezi az igazgatót és az alkalmazotti állományt; 5. az ECO nevében szerzõdéseket és megállapodásokat köt; 6. foganatosítja az Egyezmény módosításait a 15. és 20. cikk értelmében; és

1770

MAGYAR KÖZLÖNY

7. megtesz minden olyan intézkedést, amely szükséges az ECO céljainak eléréséhez a jelen Egyezmény keretein belül. (2) A Tanács kialakítja az ECO és szervei megfelelõ mûködéséhez szükséges összes szabályt.

2006/22. szám 10. cikk Munkaprogram

8. cikk

A Tanács a CEPT Közgyûlés és a CEPT Bizottságok javaslata alapján minden évben kialakítja az ECO hároméves idõszakra vonatkozó munkaprogramját. A program elsõ évének elegendõ adatot kell tartalmaznia az ECO éves költségvetésének kialakításához.

Szavazással kapcsolatos szabályok

11. cikk

(1) A Tanács határozatait lehetõleg konszenzus útján kell meghozni. Ha nem érhetõ el konszenzus, a leadott súlyozott szavazatok kétharmados többségével hozható határozat.

Költségvetés és kimutatások

(2) A Tanács egyes szavazatainak súlyozása az „A” Melléklet szerint történik. (3) A jelen Egyezmény, beleértve a Mellékleteket is, módosítására vonatkozó javaslatokat csak akkor kell mérlegelni, ha azokat minden Szerzõdõ Fél összes súlyozott szavazatának legalább 25%-a támogatja. (4) A Tanács minden határozata vonatkozásában határozatképességre van szükség a határozat meghozatalakor, a következõk szerint: 1. a jelen Egyezmény és Mellékletei módosításaira vonatkozó határozatokhoz szükség van minden Szerzõdõ Fél összes súlyozott szavazatának legalább kétharmadára; 2. minden egyéb határozat esetében szükség van minden Szerzõdõ Fél összes súlyozott szavazatának legalább a felére. (5) A Tanácsban megfigyelõként résztvevõk részt vehetnek a megbeszéléseken, de nem jogosultak szavazásra.

9. cikk Az Igazgató és az Állomány (1) Az Igazgató az ECO törvényes képviselõje, aki a Tanács által megállapított kereteken belül jogosult az ECO nevében szerzõdéseket kötni. Az Igazgató fenti jogosultságát részben vagy egészben az Igazgatóhelyettesre ruházhatja át. (2) Az Igazgató felel az ECO összes belsõ és külsõ tevékenységének megfelelõ végrehajtásáért, a jelen Egyezménnyel, a Székhely Szerzõdéssel, a munkaprogrammal, a költségvetéssel, valamint a Tanács által adott irányelvekkel és iránymutatásokkal összhangban. (3) Az Állományi Szabályzatot a Tanács határozza meg.

(1) Az ECO pénzügyi éve január 1-jétõl december 31-ig tart. (2) Az Igazgató feladata az ECO éves költségvetésének és éves kimutatásainak elkészítése és azoknak a Tanács által történõ megfelelõ mérlegelés és jóváhagyás céljából történõ benyújtása. (3) A költségvetést a 10. cikk szerint kidolgozott munkaprogram követelményeinek figyelembevételével kell elkészíteni. A Tanács határozza meg a költségvetés benyújtására és jóváhagyására vonatkozó ütemtervet azt az évet megelõzõen, amelyre vonatkozik. (4) A Tanács részletes pénzügyi szabályzatokat határoz meg. Ezek – többek között – az ECO éves kimutatásainak benyújtására és jóváhagyására vonatkozó ütemtervrõl, valamint a kimutatások könyvvizsgálatáról tartalmaznak rendelkezéseket. 12. cikk Pénzügyi hozzájárulások (1) Az ECO tõkeráfordítási és folyó üzemeltetési költségeit, kivéve a Tanács üléseivel kapcsolatos költségeket, a Szerzõdõ Felek viselik, a jelen Egyezmény szerves részét képezõ „A” Mellékletben foglalt táblázat szerinti hozzájárulási egységek alapján megosztva. (2) Ez nem zárja ki, hogy az ECO, a Tanács határozata után, költségtérítéses alapon harmadik felek részére, ideértve a CEPT Elnökségét is, munkát végezzen. (3) A Tanács üléseivel kapcsolatos költségeket a meghívó Szerzõdõ Fél, vagy ha nincs meghívó Szerzõdõ Fél, az ECO viseli. Az utazási és tartózkodási költségeket a képviselt Szerzõdõ Felek viselik. 13. cikk Szerzõdõ Felek (1) Valamely állam a 14. cikkben vagy a 15. cikkben foglalt eljárás szerint válhat a jelen Egyezmény Szerzõdõ Felévé.

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Amikor valamely állam a jelen Egyezmény Szerzõdõ Felévé válik, az „A” Mellékletben hivatkozott és a 15. cikk által módosított hozzájárulási egység alkalmazandó.

1771

adott fél ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát.

17. cikk 14. cikk

Felmondás

Aláírás

(1) Miután a jelen Egyezmény két évig hatályban volt, bármely Szerzõdõ Fél felmondhatja azt a dán kormány részére küldött írásbeli felmondással, amely a felmondásról értesíti a Tanácsot, a Szerzõdõ Feleket, az Igazgatót és a CEPT Elnökét.

(1) Bármely állam, amelynek a Távközlési Igazgatása a CEPT tagja, Szerzõdõ Féllé válhat a következõk által: 1. aláírás ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélkül, vagy 2. a ratifikálástól, elfogadástól vagy jóváhagyástól függõ aláírás, amelyet ratifikálás, jóváhagyás vagy elfogadás követ. (2) Az Egyezmény 1993. június 23-tól hatálybalépéséig áll nyitva aláírásra, majd pedig bármikor lehet csatlakozni hozzá.

(2) A felmondás azon idõpontot követõ, a 11. cikk 1. bekezdésében meghatározottak szerinti teljes pénzügyi év lejártakor lép hatályba, amikor a dán kormány megkapja a felmondást.

18. cikk A Szerzõdõ Felek jogai és kötelezettségei

15. cikk Csatlakozás (1) A jelen Egyezményhez bármely Állam csatlakozhat, amelynek Távközlési Igazgatása a CEPT tagja. (2) A csatlakozó Állammal történt konzultációt követõen a Tanács elfogadja az „A” melléklet szükséges módosításait. A 20. cikk 2. bekezdése ellenére, a szóban forgó módosítás azon idõpontot követõ második hónap elsõ napján lép hatályba, amikor a dán kormány megkapta az adott Állam csatlakozási okiratát. (3) A csatlakozó okiratnak ki kell fejeznie, hogy a csatlakozó állam egyetért az „A” Melléklet elfogadott módosításaival.

16. cikk Hatálybalépés (1) A jelen Egyezmény azon idõpontot követõ második hónap elsõ napján lép hatályba, amikor a dán kormány a Szerzõdõ Felektõl elegendõ aláírást, és – ha szükséges – ratifikálási, elfogadási vagy a jóváhagyási okiratot kapott ahhoz, hogy az „A” Mellékletben hivatkozott hozzájárulási egységek lehetséges maximális számának legalább 80%-a biztosítva legyen. (2) A jelen Egyezmény hatálybalépését követõen annak rendelkezései minden késõbbi Szerzõdõ Félre nézve kötelezõ érvényûek, beleértve azokat a módosításokat is, amelyek azon idõpontot követõ második hónap elsõ napjától vannak érvényben, amikor a dán kormány megkapta az

(1) A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem akadályozza az egyes Szerzõdõ Felek azon szuverén jogának érvényesítését, hogy saját postai és elektronikus hírközlésüket szabályozzák. (2) Minden egyes Szerzõdõ Fél, amely az Európai Unió Tagállama, a vonatkozó Szerzõdések szerinti kötelezettségeinek megfelelõen alkalmazza a jelen Egyezményt. (3) A jelen Egyezmény tekintetében fenntartásoknak nincs helye.

19. cikk Viták rendezése Az érintett felek a jelen Egyezmény szerves részét képezõ „B” Melléklet szerint kötelesek választottbírósághoz benyújtani a jelen Egyezmény és annak Mellékletei értelmezését vagy alkalmazását érintõ bármely vitát, amelyet a Tanács közbenjárásával nem lehet rendezni.

20. cikk Módosítások (1) A Tanács minden Szerzõdõ Fél írásbeli megerõsítése alapján fogadhatja el a jelen Egyezmény módosításait. (2) A módosítások minden Szerzõdõ Fél vonatkozásában azon idõpontot követõ harmadik hónap elsõ napján lépnek hatályba, amikor a dán kormány értesítette a Szerzõdõ Feleket arról, hogy minden Szerzõdõ Féltõl megkap-

1772

MAGYAR KÖZLÖNY

ta a ratifikálásra, az elfogadásra vagy a jóváhagyásra vonatkozó értesítéseket.

21. cikk Letéteményes (1) A jelen Egyezmény eredeti példányát a késõbbi módosításokkal, valamint ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokkal együtt a dán kormány irattárában kell letétbe helyezni. (2) A dán kormány átadja a jelen Egyezmény hiteles példányát, valamint a Tanács által elfogadott bármely módosítás szövegét minden olyan Állam részére, amely aláírta vagy csatlakozott az Egyezményhez, valamint a CEPT elnökének. Ezen kívül további példányokat kell küldeni tájékoztatás céljából az Egyetemes Postaegyesület fõtitkárának, a Nemzetközi Távközlési Egyesület fõtitkárának, az Európai Bizottság elnökének, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás fõtitkárának. (3) A dán kormány értesíti mindazokat az Államokat, amelyek aláírták vagy csatlakoztak a jelen Egyezményhez, valamint a CEPT elnökét minden aláírásról, ratifikálásról, elfogadásról, jóváhagyásról és felmondásról, valamint a jelen Egyezmény hatálybalépésérõl, és bármely módosításról. A dán kormány továbbá értesíti mindazokat az Államokat, amelyek aláírták vagy csatlakoztak az Egyezményhez, valamint a CEPT elnökét minden egyes csatlakozás hatálybalépésérõl.

„A” Melléklet A pénzügyi hozzájárulás és a súlyozott szavazás alapjául használandó hozzájárulási egységek

25 egység: Franciaország Németország Olaszország 15 egység: Svájc 10 egység: Ausztria [Belgium] Dánia Finnország Görögország Luxemburg 5 egység: Írország 1 egység: [Albánia] [Andorra] [Azerbajdzsán] [Bosznia és Hercegovina] Bulgária

Spanyolország Egyesült Királyság Hollandia Norvégia Portugália [Orosz Föderáció] Svédország Törökország

[Lettország] Liechtenstein [Litvánia] [Málta] [Moldova]

2006/22. szám Horvátország Monaco Ciprus Lengyelország [Cseh Köztársaság] Románia Észtország [San Marino] [Macedónia Szlovák Köztársaság korábbi jugoszláv köztársaság] [Szlovénia] Magyarország [Ukrajna] Izland Vatikán

Azon CEPT Tagok, melyek nem Szerzõdõ Felei a jelen Egyezménynek, szögletes zárójelben szerepelnek. Azt a Hozzájárulási Egységet tüntettük fel nevük mellett, amelyet a CEPT Megállapodás alapján választottak.

„B” Mellélet Választottbírósági eljárás (1) Választottbíróságot kell létrehozni az alábbi pontokban foglaltak szerint abból a célból, hogy ítélkezzen a jelen Egyezmény 19. cikkében foglalt bármely vitát illetõen. (2) A jelen Egyezmény bármely Szerzõdõ Fele bármely vitában álló félhez csatlakozhat a választottbírósági eljárás során. (3) A Választottbíróság három tagból áll. A vitában résztvevõ mindegyik félnek egy választottbírát kell kijelölnie két hónapon belül azon idõpontot követõen, hogy megkapta az egyik fél arra vonatkozó kérését, hogy a vitát utalják választottbíróság elé. Az elsõ két választottbíró a második választottbíró kijelölését követõ hathónapos idõszakon belül kijelöli a harmadik választottbírót, aki a Bíróság elnöke lesz. Amennyiben a két választottbíró közül az egyiket nem jelölik ki az elõírt idõn belül, akkor õt bármely fél kérésére az Állandó Választottbíróság fõtitkára jelöli ki. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni akkor is, ha a Bíróság Elnökét nem jelölték ki az elõírt idõn belül. (4) A Bíróság határozza meg székhelyét és a saját eljárási rendjét. (5) A Bíróság döntésének összhangban kell lennie a nemzetközi joggal, és az Egyezményen, valamint az általános jogi elveken kell alapulnia. (6) Mindegyik fél viseli annak a választottbírának a költségeit, akinek a kijelölése az õ feladata, valamint viseli a Bíróság elõtti képviselet költségeit is. A Bíróság Elnökére vonatkozó kiadásokat a vitában részt vevõ felek egyenlõ arányban osztják meg. (7) A Bíróság döntését tagjainak többsége hozza meg, akik nem tartózkodhatnak a szavazástól. A döntés végérvényes, a vitában résztvevõ minden félre nézve kötelezõ érvényû és nem fellebbezhetõ. A felek haladéktalanul kötelesek teljesíteni a döntésben foglaltakat. Amennyiben vita merül fel a döntés értelmét vagy alkalmazási körét il-

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

letõen, a Bíróság a vitában résztvevõ bármely fél kérésére köteles értelmezni azt.” 6. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 4–5. §-ai a Módosító Okirat 2. cikkében meghatározott idõpontban lépnek hatályba, ezzel egyidejûleg a 2. § hatályát veszti. (3) A Módosító Okirat, valamint e törvény 4–5. §-ai hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az informatikai és hírközlési miniszter gondoskodik. Sólyom László s. k.,




1773

„Jegyzõkönyv a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között 1994. december 1-jén aláírt kiadatási szerzõdéshez, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt kiadatási megállapodás 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt kiadatási megállapodás (a továbbiakban: EU–USA kiadatási megállapodás) 3. cikk (2) bekezdésének megfelelõen a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint az Egyesült Államok Kormánya elismeri, hogy a jelen jegyzõkönyv rendelkezéseinek megfelelõen az EU–USA kiadatási megállapodás rendelkezéseit a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között 1994. december 1-jén aláírt kétoldalú kiadatási szerzõdés (a továbbiakban: 1994-es kiadatási szerzõdés) vonatkozásában a következõ feltételek mellett alkalmazzák:

1. cikk

2006. évi XL. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról és a kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló, Budapesten, 1994. december 1-jén aláírt szerzõdések módosításáról szóló szerzõdések kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról és a kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló, Budapesten, 1994. december 1-jén aláírt szerzõdések módosításáról szóló szerzõdések kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kiadatásról és a kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló, Budapesten, 1994. december 1-jén aláírt szerzõdések módosításáról szóló szerzõdéseket e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között, a kiadatásról szóló, 1994. december 1-jén aláírt szerzõdést módosító szerzõdés (a továbbiakban: kiadatási jegyzõkönyv) hiteles magyar nyelvû szövege a következõ:


A kiadatási kérelem és a mellékelt okiratok továbbítása Az EU–USA kiadatási megállapodás 5. cikk (1) bekezdésének és 7. cikk (1) bekezdésének megfelelõen az 1994-es kiadatási szerzõdés 8. cikkének 1. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „A kiadatási kérelmeket és a mellékelt okiratokat diplomáciai úton kell továbbítani. Ha a kiadni kért személy a megkeresett államban ideiglenes letartóztatásban van, a megkeresõ állam a kiadatási kérelem és a mellékelt okiratok diplomáciai úton történõ továbbítására vonatkozó kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy a kérelmet és az okiratokat a megkeresett államnak a megkeresõ államban mûködõ nagykövetségére nyújtja be. Ebben az esetben a személy folyamatos fogva tartásának lehetõvé tétele érdekében a jelen szerzõdés 11. cikke szerint teljesítendõ határidõ teljesítése céljából a kérelemnek a nagykövetséghez való megérkezése idõpontját kell a megkeresett államhoz való megérkezés idõpontjának tekinteni.”

2. cikk Az okiratok hitelesítése Az EU–USA kiadatási megállapodás 5. cikk (2) bekezdésének megfelelõen az 1994-es kiadatási szerzõdés 9. cikke helyébe a következõ rendelkezés lép: „Azokat az okiratokat, amelyek a megkeresõ állam igazságügyi minisztériumának vagy külügyminisztériumának bélyegzõjét vagy pecsétjét viselik, a megkeresett államban a kiadatási eljárás során további igazolás, felülhitelesítés vagy más hitelesítés nélkül el kell fogadni.

1774

MAGYAR KÖZLÖNY

A Magyar Köztársaság esetében az »igazságügyi minisztérium« a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumát, az Amerikai Egyesült Államok esetében pedig a »US Department of Justice«-t jelenti.”

3. cikk A kérelemben szereplõ bizalmas adatok Az EU–USA kiadatási megállapodás 14. cikkének megfelelõen az 1994-es kiadatási szerzõdés a következõ 9/A. cikkel egészül ki: „A megkeresésben szereplõ bizalmas adatok Amennyiben a megkeresõ állam különösen bizalmas adat átadását mérlegeli a kiadatási kérelme alátámasztására, egyeztethet a megkeresett állammal annak meghatározására, hogy az adat védelmét a megkeresett állam milyen mértékben tudja biztosítani. Amennyiben a megkeresett állam az adat védelmét nem tudja a megkeresõ állam által megkívánt módon biztosítani, a megkeresõ állam dönt arról, hogy az adatot ebben az esetben is átadja-e.”

2006/22. szám

2. Ha a Magyar Köztársasághoz ugyanazon személy vonatkozásában az európai elfogatóparancs szerinti átadási kérelem és az Amerikai Egyesült Államokból kiadatási kérelem érkezik akár ugyanazon bûncselekmény, akár különbözõ bûncselekmények miatt, a végrehajtó hatóság határozza meg, hogy átadja-e a személyt valamely megkeresõ államnak. 3. A megkeresett állam a jelen cikk 1. és 2. bekezdése szerinti határozatainak meghozatala során figyelembe veszi az összes körülményt, így többek között: a) azt, hogy a kérelmeket szerzõdés alapján terjesztették-e elõ; b) az egyes bûncselekmények elkövetésének helyét; c) az egyes megkeresõ államok érdekeit; d) a bûncselekmények súlyát; e) a sértett állampolgárságát; f) a megkeresõ államok közötti további kiadatás lehetõségét; és g) a megkeresõ államoktól érkezett kérelmek idõrendi sorrendjét.”

6. cikk 4. cikk

Idõbeli hatály

Kiegészítõ adatok továbbításának módja

1. A jelen jegyzõkönyvet a hatálybalépése elõtt és a hatálybalépése után elkövetett bûncselekményekre egyaránt alkalmazni kell. 2. A jelen jegyzõkönyv nem alkalmazható a hatálybalépése elõtt elõterjesztett kiadatási kérelmekre.

Az EU–USA kiadatási megállapodás 8. cikk (2) bekezdésének megfelelõen az 1994-es kiadatási szerzõdés 12. cikke a következõ 1a. bekezdéssel egészül ki: „1a. Az ilyen kiegészítõ adatok közvetlenül a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma és az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma között kérhetõk és küldhetõk meg.”

7. cikk Hatálybalépés és megszûnés

5. cikk Több állam által elõterjesztett kiadatási vagy átadási kérelem Az EU–USA kiadatási megállapodás 10. cikkének megfelelõen az 1994-es kiadatási szerzõdés 15. cikke helyébe a következõ rendelkezés lép: „Több állam által elõterjesztett kiadatási vagy átadási kérelem 1. Amennyiben a megkeresett államhoz ugyanazon személy kiadatása iránt a megkeresõ államtól, valamint bármely más államtól vagy államoktól is érkezik kérelem akár ugyanazon bûncselekmény, akár különbözõ bûncselekmények miatt, a megkeresett állam végrehajtó hatósága határozza meg, hogy átadja-e a személyt valamely megkeresõ államnak.

1. A jelen jegyzõkönyv hatálybalépéséhez a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok lefolytatja az ehhez szükséges belsõ eljárásokat, és a lehetõ legrövidebb idõn belül kicserélik az eljárások lefolytatásáról szóló okiratokat. A jelen jegyzõkönyv az EU–USA kiadatási megállapodás hatálybalépésének napján lép hatályba, a megállapodás 22. cikkének megfelelõen. 2. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt kiadatási megállapodás megszûnése esetén a jelen jegyzõkönyv is hatályát veszti, és a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között 1994. december 1-jén aláírt kétoldalú kiadatási szerzõdés alkalmazandó. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya mindazonáltal megállapodhat abban, hogy a jelen jegyzõkönyv egyes vagy valamennyi rendelkezését továbbra is alkalmazzák.

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A fentiek hiteléül a kormányaik által kellõen felhatalmazott alulírottak a jelen jegyzõkönyvet aláírták. Készült Budapesten, két példányban, a mai napon, 2005. november hó 15-én, magyar és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

1775

hatóság megítélése szerint nem indul büntetõeljárás, illetve nem következik az ügy más hatóságokhoz történõ áttétele. b) Az e bekezdés szerinti jogsegély iránti kérelmeket a központi hatóságok, vagy a központi hatóságok megállapodása alapján kijelölt más hatóságok között kell továbbítani.”

(Aláírások)” 2. cikk 4. § A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között, a bûnügyi jogsegélyrõl szóló, 1994. december 1-jén aláírt szerzõdést módosító szerzõdés (a továbbiakban: bûnügyi jogsegély jegyzõkönyv) hiteles magyar nyelvû szövege a következõ: „Jegyzõkönyv a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kölcsönös bûnügyi jogsegélyrõl szóló, 1994. december 1-jén aláírt szerzõdéshez, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt kölcsönös jogsegély megállapodás 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt kölcsönös jogsegély megállapodás (a továbbiakban: EU–USA kölcsönös jogsegély megállapodás) 3. cikk (2) bekezdésének megfelelõen a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint az Amerikai Egyesült Államok Kormánya elismeri, hogy a jelen jegyzõkönyv rendelkezéseinek megfelelõen az EU–USA kölcsönös jogsegély megállapodás rendelkezéseit a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között 1994. december 1-jén aláírt kölcsönös bûnügyi jogsegély szerzõdés (a továbbiakban: 1994-es kölcsönös jogsegély szerzõdés) vonatkozásában a következõ feltételek mellett alkalmazzák:

1. cikk Jogsegély a közigazgatási hatóságok számára Az EU–USA kölcsönös jogsegély megállapodás 8. cikkének megfelelõen az 1994-es kölcsönös jogsegély szerzõdés 1. cikke a következõ 1/A. bekezdéssel egészül ki: „1/A. a) Kölcsönös jogsegélyt nyújtanak továbbá a nemzeti közigazgatási hatóság számára is, ha az valamely cselekményt a büntetõeljárás megindítása vagy a nyomozó, illetve bûnüldözõ hatóságokhoz történõ áttétele céljából vizsgál az ilyen vizsgálatok elvégzésére vonatkozó különleges közigazgatási vagy szabálysértési hatásköre alapján. Ugyanilyen feltételekkel más közigazgatási hatóságok számára is nyújtható kölcsönös jogsegély. Nem nyújtható jogsegély olyan ügyekben, amelyekben a közigazgatási

A kérelmek gyorsított továbbítása Az EU–USA kölcsönös jogsegély megállapodás 7. cikkének megfelelõen az 1994-es kölcsönös jogsegély szerzõdés 4. cikk 1. bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. a) A jogsegély iránti kérelmek és az azokhoz kapcsolódó közlések gyors távközlési eszközök – beleértve a faxot vagy az e-mailt – útján is elõterjeszthetõk és megválaszolhatók; a megkeresett állam kérésére ezekrõl utólag hivatalos megerõsítést kell küldeni. b) Sürgõs esetekben a kölcsönös jogsegély iránti kérelmeket szóban is elõ lehet terjeszteni, de a megkeresett állam központi hatóságának eltérõ rendelkezése hiányában ezeket tíz napon belül írásban meg kell erõsíteni. c) A kérelmet a megkeresett állam nyelvén kell elõterjeszteni, hacsak nincs ettõl eltérõ megállapodás.”

3. cikk A videokonferencia költségei Az EU–USA kölcsönös jogsegély megállapodás 6. cikk (2) bekezdésének megfelelõen az 1994-es kölcsönös jogsegély szerzõdés 6. cikke helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. cikk KÖLTSÉGEK 1. A megkeresett állam viseli a jogsegély iránti kérelem teljesítésével kapcsolatban felmerült valamennyi költséget, kivéve a 10. és 11. cikk alkalmazása során felmerült szakértõi díjakat, fordítási, tolmácsolási és a más rögzítési rendszerre átvitelbõl adódó költségeket, valamint a személyek utazásával kapcsolatos térítéseket és költségeket, mely díjakat, költségeket és térítéseket a megkeresõ állam viseli. 2. Ezen túlmenõen, a megkeresõ és a megkeresett állam eltérõ megállapodása hiányában a videó-átvitel létrehozásával és szolgáltatásával járó költségeket a megkeresõ állam viseli a 17/C. cikknek megfelelõen. A jogsegélynyújtás során felmerülõ egyéb költségek (beleértve a részvevõknek a megkeresett államba történõ utazása költségeit) viselése a jelen cikk 1. bekezdése szerint történik.”

1776

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/22. szám

4. cikk

5. cikk

A felhasználás korlátai a személyes és egyéb adatok védelmében

A megkeresõ állam titoktartási kérelme

Az EU–USA kölcsönös jogsegély megállapodás 9. cikkének megfelelõen az 1994-es kölcsönös jogsegély szerzõdés 7. cikke helyébe a következõ rendelkezés lép:

Az EU–USA kölcsönös jogsegély megállapodás 10. cikkének megfelelõen az 1994-es kölcsönös jogsegély szerzõdés a következõ 7/A. cikkel egészül ki:

„7. cikk

„7/A. cikk

A FELHASZNÁLÁS KORLÁTOZÁSA A SZEMÉLYES ÉS EGYÉB ADATOK VÉDELMÉBEN

A MEGKERESÕ ÁLLAM TITOKTARTÁSI KÉRELME

1. A megkeresett állam kikötheti, hogy a megkeresõ állam a megkeresett államtól kapott bizonyíték vagy adat felhasználását a következõ célokra korlátozza: a) az általa folytatott nyomozás és büntetõeljárás céljára; b) a közbiztonságát fenyegetõ közvetlen és komoly veszély megelõzésére; c) azokra a nyomozásokhoz vagy bírósági eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó, nem büntetõbírósági vagy közigazgatási eljárásaira: (i) amelyek az a) pontban szerepelnek, vagy (ii) amelyekben az 1. cikk 1/A. bekezdése alapján nyújtottak kölcsönös jogsegélyt; d) bármely más célra abban az esetben, ha az információt vagy bizonyítékot nyilvánosságra hozták annak az eljárásnak a keretében, amellyel kapcsolatban azt továbbították, illetve az a), b) és c) pontban szereplõ esetek bármelyikében; és e) bármely más célra kizárólag a megkeresett állam elõzetes hozzájárulásával. 2. a) E cikk nem érinti a megkeresett államnak a kölcsönös jogsegély szerzõdés szerinti jogosultságát arra, hogy további feltételeket szabjon egyes esetekben, ha az adott jogsegély iránti kérelmet ilyen feltételek hiányában nem lehetett teljesíteni. Amennyiben e pont alapján további feltételeket szabnak, a megkeresett állam kérheti, hogy a megkeresõ állam tájékoztatást adjon a bizonyíték vagy az adat felhasználásáról. b) A megkeresett állam a bizonyíték vagy adat átadásának az a) pont szerinti feltételeként nem szabhat általános korlátozásokat a megkeresõ államnak a személyes adatok feldolgozására vonatkozó jogi elõírásai tekintetében. 3. Amennyiben a megkeresõ állam részére történõ adatszolgáltatást követõen a megkeresett államnak olyan körülmények jutnak a tudomására, amelyek következtében egy konkrét esetben további feltételt kell kikötnie, a megkeresett állam konzultálhat a megkeresõ állammal annak meghatározása érdekében, hogy a bizonyíték és adat védelme milyen mértékben lehetséges. 4. A megkeresett állam központi hatósága kérheti, hogy a jelen szerzõdés alapján átadott adatokat és bizonyítékokat bizalmasan kezeljék, vagy az általa meghatározott feltételeknek megfelelõen használják fel. Ebben az esetben a megkeresõ államnak minden tõle telhetõt meg kell tennie annak érdekében, hogy e feltételeknek eleget tegyen.”

A megkeresett állam köteles minden tõle telhetõt megtenni a jogsegély kérésének és tartalmának titokban tartása érdekében, ha a titkosan kezelést a megkeresõ állam kérte. Ha a kérelem a titok felfedése nélkül nem teljesíthetõ, a megkeresett állam központi hatósága errõl köteles tájékoztatni a megkeresõ államot, amely ezt követõen dönt arról, hogy a kérelem teljesítését ennek ellenére kívánja-e.”

6. cikk Banki adatok azonosítása Az EU–USA kölcsönös jogsegély megállapodás 4. cikkének megfelelõen az 1994-es kölcsönös jogsegély szerzõdés a következõ 17/A. cikkel egészül ki: „17/A. cikk BANKI ADATOK AZONOSÍTÁSA 1. a) A megkeresett állam a megkeresõ állam kérelmére az e cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelõen késedelem nélkül megbizonyosodik arról, hogy a területén található bankok tudomással bírnak-e arról, hogy egy bûncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádolt, azonosított természetes vagy jogi személy rendelkezik-e bankszámlával vagy számlákkal. A megkeresett állam a vizsgálat eredményeit késedelem nélkül közli a megkeresõ állammal. b) Az a) pontban meghatározott intézkedések megtehetõk a következõk megállapítása érdekében is: (i) bûncselekmény elkövetésével vádolt, vagy abban más módon érintett természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adatok, (ii) bankrendszeren kívüli pénzintézetek birtokában lévõ adatok, illetve (iii) számlákhoz nem kapcsolódó pénzügyi mûveletek. 2. A jelen szerzõdés 4. cikk 2. bekezdésében meghatározott követelményeken túlmenõen a jelen cikk 1. bekezdésében leírt adatokra vonatkozó kérelemnek a következõket kell tartalmaznia: a) a természetes vagy jogi személynek az ilyen számlák vagy mûveletek helyének megállapításához szükséges azonosító adatai; továbbá

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a megkeresett állam illetékes hatósága számára elegendõ információ arról, hogy (i) fennáll az alapos gyanú, hogy az érintett természetes vagy jogi személy bûncselekmény elkövetésében vett részt, és hogy a megkeresett állam területén található bankok vagy bankrendszeren kívüli pénzintézetek rendelkeznek a kért adattal, valamint (ii) megállapítható, hogy a kért adat a nyomozással vagy büntetõeljárással kapcsolatos; c) lehetõség szerint arra vonatkozó információk, hogy melyik bank vagy bankrendszeren kívüli pénzintézet lehet érintett, illetve egyéb olyan információ, amelynek elérhetõsége segítheti a vizsgálat körének szûkítését. 3. Az e cikk szerinti jogsegély iránti kérelmeket a következõ hatóságok terjesztik elõ és fogadják: a) a Magyar Köztársaság részérõl a Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze, amennyiben azonban a Magyar Köztársaságból érkezõ kérelmet olyan ügyben terjesztik elõ, amely bíróság elõtt van folyamatban, a kérelmet az Igazságügyi Minisztérium továbbítja; b) az Amerikai Egyesült Államok részérõl (i) az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma Kábítószer-végrehajtási Felügyeletének a Magyar Köztársaságért felelõs attaséja, a hatáskörébe utalt ügyekben; (ii) az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma Bevándorlási és Vám-végrehajtási Hivatalának a Magyar Köztársaságért felelõs attaséja, a hatáskörébe utalt ügyekben; (iii) az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma Szövetségi Nyomozó Hivatalának a Magyar Köztársaságért felelõs attaséja, minden más ügyben. A Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok a jelen bekezdés szerinti kijelöléseiket az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti diplomáciai jegyzékváltás útján módosíthatják. 4. A Magyar Köztársaság a jelen cikk alapján olyan bûncselekmények tekintetében nyújt jogsegélyt, amelyek mind a megkeresett, mind a megkeresõ állam törvényei szerint büntetendõk. Az Amerikai Egyesült Államok a jelen cikk alapján olyan, pénzmosással vagy terrorista tevékenységgel összefüggõ cselekményeket illetõen nyújt jogsegélyt, amelyek mindkét állam törvényei szerint büntetendõk, valamint olyan más bûncselekményekkel kapcsolatban, amelyek körérõl a Magyar Köztársaság számára értesítést küld. 5. A megkeresett állam az e cikk alapján azonosított számlákra, illetve tranzakciókra vonatkozó nyilvántartások megküldése iránti kérelmeket a jelen szerzõdés egyéb rendelkezéseinek megfelelõen teljesíti.”

1777 „17/B. cikk

KÖZÖS NYOMOZÓ CSOPORTOK 1. Közös nyomozó csoportok hozhatók létre és mûködtethetõk a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok területén az Európai Unió egy vagy több tagállamát és az Amerikai Egyesült Államokat érintõ nyomozások vagy büntetõeljárások megkönnyítése érdekében, ha azt a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok megfelelõnek ítéli. 2. A csoport mûködésére vonatkozó szabályokat, úgy mint a csoport összetételét, mûködésének idõtartamát, helyét, szervezeti felépítését, feladatait, célját, továbbá a csoport egy államból kijelölt tagjai részvételének feltételeit egy másik állam területén folytatott nyomozati tevékenységekben az érintett államok által kijelölt, a bûncselekmények üldözéséért vagy nyomozásáért felelõs illetékes hatóságok megegyezéssel állapítják meg. 3. Az érintett államok által kijelölt illetékes hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással a csoport létrehozása és mûködtetése érdekében, kivéve azokat az eseteket, ahol az ügy kivételes összetettsége, kiterjedtsége vagy más körülmény miatt néhány vagy valamennyi szempontból központosított egyeztetésre van szükség; ilyenkor az államok ennek érdekében egyéb megfelelõ érintkezési módban állapodhatnak meg. 4. Amennyiben a közös nyomozó csoportnak a csoportot létrehozó valamely állam területén nyomozati cselekményeket kell végeznie, a csoport ezen államból delegált tagja kérheti saját illetékes hatóságait az említett intézkedések megtételére anélkül, hogy a másik államnak kölcsönös jogsegély iránti kérelmet kellene elõterjesztenie. Az adott államban a kért intézkedés ugyanazon jogi keretek betartása mellett végezhetõ el, mint amelyek betartása az állam hazai nyomozati intézkedéseinek elvégzéséhez szükséges.”

8. cikk Videokonferencia Az EU–USA kölcsönös jogsegély megállapodás 6. cikk (1) és (3)–(6) bekezdéseinek megfelelõen az 1994-es kölcsönös jogsegély szerzõdés a következõ 17/C. cikkel egészül ki: „17/C. cikk VIDEOKONFERENCIA

7. cikk Közös nyomozó csoportok Az EU–USA kölcsönös jogsegély megállapodás 5. cikkének megfelelõen az 1994-es kölcsönös jogsegély szerzõdés a következõ 17/B. cikkel egészül ki:

1. A Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között a videó-átviteli technológia alkalmazása igénybe vehetõ vallomás felvételéhez olyan eljárásokban, amelyekben a megkeresett államban tartózkodó tanú vagy szakértõ meghallgatásához kölcsönös jogsegélyt lehet igénybe venni. Az ilyen eljárásra vonatkozó szabályokat

1778

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/22. szám

– amennyiben ez a cikk eltérõen nem rendelkezik – a jelen szerzõdés egyéb rendelkezései határozzák meg. 2. A megkeresõ és megkeresett állam konzultációt folytathat a megkeresés teljesítése során esetleg felmerülõ jogi, mûszaki vagy logisztikai kérdések megoldásának elõsegítése érdekében. 3. A megkeresõ állam jogszabályai szerinti bármely joghatóság sérelme nélkül, a tanú vagy szakértõ részérõl a videokonferencia során tett, szándékosan hamis nyilatkozat vagy egyéb meg nem engedett magatartás a megkeresett államban ugyanolyan módon büntetendõ, mintha azt a hazai eljárás során követték volna el. 4. E cikk nem zárja ki a megkeresett államban a tanúvallomások beszerzésére e szerzõdés egyéb cikkei alapján rendelkezésre álló egyéb eszközök használatát. 5. A megkeresett állam engedélyezheti a videokonferencia-technológiának a jelen cikk 1. bekezdésében foglalt céloktól eltérõ alkalmazását, beleértve személyek vagy tárgyak azonosítását, vagy nyomozati szakaszban nyilatkozatok felvételét.”

az ehhez szükséges belsõ eljárásokat, és a lehetõ legrövidebb idõn belül kicserélik az eljárások lefolytatásáról szóló okiratokat. A jelen jegyzõkönyv az EU–USA bûnügyi jogsegély megállapodás hatálybalépésének napján lép hatályba, a megállapodás 18. cikkének megfelelõen. 2. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt kölcsönös jogsegély megállapodás megszûnése esetén a jelen jegyzõkönyv is hatályát veszti, és a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között 1994. december 1-jén aláírt kétoldalú bûnügyi jogsegély szerzõdés alkalmazandó. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya mindazonáltal megállapodhat abban, hogy a jelen jegyzõkönyv egyes vagy valamennyi rendelkezését továbbra is alkalmazzák.

9. cikk

(Aláírások)”

Idõbeli hatály

5. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

A jelen jegyzõkönyvet a hatálybalépése elõtt és a hatálybalépése után elkövetett bûncselekményekre egyaránt alkalmazni kell. A jelen jegyzõkönyv nem alkalmazandó a hatálybalépését megelõzõen elõterjesztett kérelmekre, kivéve a jegyzõkönyv 2., 3. és 8. cikkét, amelyeket a hatálybalépést megelõzõen elõterjesztett kérelmekre is alkalmazni kell.

A fentiek hiteléül a kormányaik által kellõen felhatalmazott alulírottak a jelen jegyzõkönyvet aláírták. Készült Budapesten, két példányban, a mai napon, 2005. november hó 15-én, magyar és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(2) E törvény 3. §-a a kiadatási jegyzõkönyv 7. cikk 1. bekezdésében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) E törvény 4. §-a a bûnügyi jogsegély jegyzõkönyv 10. cikk 1. bekezdésében meghatározott idõpontban lép hatályba.

10. cikk

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott idõpont naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

Hatálybalépés és megszûnés

(5) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az igazságügy-miniszter gondoskodik.

1. A jelen jegyzõkönyv hatálybalépéséhez a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok lefolytatja

Sólyom László s. k.,




2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 16/2006. (II. 24.) FVM rendelete a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény 65. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a következõ 44. ponttal egészül ki: „44. Károsítómentes terület: olyan terület, amelyen egy adott károsító tudományos bizonyítékokkal alátámasztva nem fordul elõ és amelyen ezt az állapotot hatósági ellenõrzés mellett fenntartják.”

2. § Az R. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A Magyarországon nem honos, az 1. számú melléklet A. részének I. szakaszában és a 2. számú melléklet A. részének I. szakaszában felsorolt károsítók elõfordulásáról, valamint az 1. számú melléklet A. részének II. szakaszában vagy B. részében, továbbá a 2. számú melléklet A. részének II. szakaszában vagy B. részében felsorolt károsítók Magyarország területének olyan részén történõ megjelenésérõl, ahol azok korábban nem voltak jelen, a minisztérium értesíti a Bizottságot és a tagállamokat, valamint a vonatkozó nemzetközi szerzõdésekben foglaltaknak megfelelõen a meghatározott szervezeteket és intézményeket.”

3. § Az R. a következõ alcímmel és 14/D. §-sal egészül ki: „Károsítómentes terület 14/D. § (1) Károsítómentes területet a Központi Szolgálat jelöl ki hivatalból vagy az illetékes Szolgálatnál

1779

elõterjesztett kérelem alapján, ha a terület megfelel a 25. számú mellékletében foglalt elõírásoknak. A Központi Szolgálat a károsítómentes területekrõl hatósági nyilvántartást vezet, a kérelemre történõ kijelölésrõl határozatot hoz. (2) A hatósági nyilvántartás tartalmazza a károsítómentes terület azonosító adatait, továbbá a 25. számú mellékletben foglalt elõírásokon felül – a kijelölõ határozatban elõírt – kötelezõ, egyedi, a károsítómentes terület fenntartásával kapcsolatos növényegészségügyi intézkedéseket és a károsító esetleges megjelenésekor alkalmazandó egységes növényegészségügyi elõírásokat. (3) A károsítómentes területen az adott károsító megjelenését vagy annak gyanúját a termelõ haladéktalanul köteles a Szolgálatnak jelenteni. A Szolgálat errõl három munkanapon belül a Központi Szolgálatot értesíti. (4) Amennyiben a károsítómentes terület növényegészségügyi állapota megváltozik, a Központi Szolgálat a Szolgálat bejelentése alapján az adott károsítómentes területet a hatósági nyilvántartásból törölheti vagy az arra vonatkozó – a kijelölõ határozatban foglalt – elõírásokat módosíthatja. (5) Az ügyfél kérelmére nyilvántartásba vett károsítómentes terület kijelölésével és fenntartásával kapcsolatos költségeket az ügyfél viseli.”

4. § Az R. 34. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „34. § A Szolgálat a vizsgálatokat minden esetben az 1–2. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére, illetve a termõhely, tárolóhely vagy a növény ezen károsítóktól való mentességének megállapítása érdekében végzi el. A növényegészségügyi ellenõrzéseket a vizsgált növényen elõforduló, az 1–2. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére legalkalmasabb idõszakban, legalább évente egy alkalommal (kivéve a 9. számú melléklet 8.2. pontjában meghatározottakat) kell elvégezni. Az ellenõrzések egységes rendjének szabályozása a Központi Szolgálat feladata.”

5. § Az R. 50/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok valamely védett zónába történõ szállítása esetén az (1) bekezdést kell alkalmazni az 1. számú melléklet B. részében, a 2. számú melléklet B. részében, illetve az 5. számú melléklet B. részében felsorolt károsítók és különleges elõírások tekintetében.”

1780

MAGYAR KÖZLÖNY 6. §

(1) Az R. 69. §-ának g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Ez a rendelet a következõ közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] ,,g) a Bizottság 92/105/EGK irányelve (1992. december 3.) egyes növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk Közösségen belüli mozgásához használandó növényútlevelek bizonyos mértékû egységesítésének megállapításáról, valamint az ilyen növényútlevelek kibocsátásával kapcsolatos részletes eljárások, továbbá azok pótlásával kapcsolatos részletes eljárások és feltételek megállapításáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 2005/17/EK irányelve,” (2) Az R. 69. §-ának l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Ez a rendelet a következõ közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „l) a Bizottság 95/44/EK irányelve (1995. július 26.) a 77/93/EGK tanácsi irányelv I. és V. mellékletében felsorolt egyes káros szervezeteknek, növényeknek, növényi termékeknek és egyéb tárgyaknak vizsgálati, tudományos vagy fajtaszelekciós munka céljából a Közösségbe vagy annak egyes védett övezeteibe történõ bevezetését, illetve a Közösségen vagy annak egyes védett övezetein belül történõ mozgatását lehetõvé tévõ feltételek létrehozásáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 97/46/EK irányelve,” (3) Az R. 69. §-a o) pontjának 1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Ez a rendelet a következõ közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: o) a Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 22.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történõ behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekrõl, valamint az azt módosító,] „1. a Bizottság 2001/33/EK, 2002/28/EK, 2002/36/EK, 2003/22/EK, 2003/47/EK, 2003/116/EK, 2004/31/EK, 2004/70/EK, 2004/102/EK, 2004/103/EK, 2004/105/EK irányelve és a Tanács 2002/89/EK, 2005/15/EK, 2005/16/EK, 2005/77/EK és 2006/14/EK irányelve,”

2006/22. szám

(2) Az R. e rendelet 2. számú melléklete szerinti 25. számú melléklettel egészül ki.

8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba. (2) A (3) bekezdés e rendelet kihirdetésének napján, az 1. számú melléklet II. fejezete 2006. május 1-jén lép hatályba. (3) A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról szóló 62/2005. (VII. 8.) FVM rendelet 8. §-ának (3) bekezdésében a „2006. március 1-jén” szövegrész helyébe „2009. január 1-jén” szövegrész lép. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról szóló 81/2005. (IX. 13.) FVM rendelet 1. számú melléklete V. fejezetének 1. pontja hatályát veszti.

9. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Bizottság 2005/77/EK irányelve (2005. november 11.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történõ behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekrõl szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv V. mellékletének módosításáról, b) a Bizottság 2006/14/EK irányelve (2006. február 6.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történõ behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekrõl szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv IV. mellékletének módosításáról.

7. § Pásztohy András s. k., (1) Az R. 5. és 6. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1781

1. számú melléklet a 16/2006. (II. 24.) FVM rendelethez I. Az R. 5. számú melléklete A. része II. szakaszának 16. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „16. A Prunus L. nemzetség alábbi fajainak ültetésre szánt növényei, a vetõmag kivételével: – Prunus amygdalus Batsch, – Prunus armeniaca L., – Prunus blireiana Andre, – Prunus brigantina Vill., – Prunus cerasifera Ehrh., – Prunus cistena Hansen, – Prunus curdica Fenzl és Fritsch., – Prunus domestica ssp. domestica L., – Prunus domestica ssp. insititia (L.) C. K. Schneid, – Prunus domestica ssp. italica (Borkh.) Hegi., – Prunus glandulosa Thunb., – Prunus holosericea Batal., – Prunus hortulana Bailey, – Prunus japonica Thunb., – Prunus mandshurica (Maxim.) Koehne, – Prunus maritima Marsh., – Prunus mume Sieb. és Zucc., – Prunus nigra Ait., – Prunus persica (L.) Batsch, – Prunus salicina L., – Prunus sibirica L., – Prunus simonii Carr., – Prunus spinosa L., – Prunus tomentosa Thunb., – Prunus triloba Lindl., valamint a plum pox virus iránt fogékony egyéb Prunus L. fajok

A 12. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hivatalos nyilatkozat kell arról, hogy a) a növények a plum pox vírustól mentes területekrõl származnak, vagy b) ba) a magról termesztettek kivételével, a növényeket – hivatalosan minõsítették egy olyan igazolási rendszerben, amely megköveteli, hogy azok közvetlen leszármazási kapcsolatban álljanak egy megfelelõ körülmények között fenntartott növényanyaggal, amelyet legalább a plum pox vírusra megfelelõ indikátorok vagy más, azokkal egyenértékû módszerek alkalmazásával hatóságilag megvizsgáltak, és e vizsgálatokban a nevezett károsítótól mentesnek találtak, vagy – közvetlen vonalon olyan anyagtól származnak, amelyet megfelelõ körülmények között tartanak fenn, és amelyet a legutóbbi három teljes vegetációs idõszak során legalább egy alkalommal megfelelõ indikátorok vagy más, azokkal egyenértékû módszerek alkalmazásával hatóságilag megvizsgáltak legalább a plum pox vírusra, és e vizsgálatokban mentesnek találtak a nevezett károsítótól, bb) a legutóbbi három teljes vegetációs idõszak kezdete óta a termõhelyen a növényeken, illetve a termõhely közvetlen közelében a fogékony növényeken nem észlelték a plum pox vírus okozta betegség tüneteit, bc) a termõhelyen más vírusok vagy vírusszerû kórokozók okozta betegség tüneteit mutató növényeket kigyomlálták.”

1782

MAGYAR KÖZLÖNY II.

Az R. 6. számú melléklete A. része I. szakaszának 2.4. pontja helyébe a következõ szövegrész lép: „2.4. Az Allium ascalonicum L., Allium cepa L. és Allium schoenoprasum L. ültetésre szánt magvai és hagymagumói, és ültetésre szánt Allium porrum L. növények. A Medicago sativa L., a Helianthus annuus L., a Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. és a Phaseolus L. vetõmagvai.”

2. számú melléklet a 16/2006. (II. 24.) FVM rendelethez „25. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez A károsítómentes terület kialakítására vonatkozó elõírások 1. A károsítómentes terület kialakításának célja A károsítómentes terület kialakításával biztosítható, hogy a károsítómentes területrõl kiszállított vizsgálatköteles áruk az adott károsítótól mentesek legyenek – amennyiben a területen végzett felderítések és vizsgálatok eredményei ezt alátámasztják – és megfeleljenek a védett zóna, illetve a célország növényegészségügyi elõírásainak. 2. A károsítómentes terület kijelölése A károsítómentes terület kijelölése az adott károsító elõfordulása alapján, közigazgatási vagy természetes határvonalak, illetve a terület birtokviszonyainak figyelembevételével történik.

2006/22. szám

f) a károsítót kimutatták egy feltartóztatott szállítmányból, de folyamatos felderítés bizonyítja, hogy a károsító nem telepedett meg. 3.3. A mentésség fenntartását szolgáló növényegészségügyi intézkedések: a) növényegészségügyi jogszabályok alkalmazása (zárlati károsítók listája, import elõírások, szállítási tilalom, korlátozás), b) folyamatos megfigyelési (monitoring) rendszer mûködtetése a növényegészségügyi állapot igazolására, c) termelõk tájékoztatása. 3.4. A mentesség fenntartásának ellenõrzése A Szolgálat: a) ellenõrzi az export, illetve a védett zónába irányuló szállítmányokat, b) felderítést mûködtet a károsító populációjának felmérésére. 4. Károsítómentes terület A károsítómentes terület több termõhelyet is magába foglalhat, kiterjedhet egy vagy több megyére, illetve Magyarország egész területére. A károsítómentes terület lehet olyan terület is a) amelyen belül található egy alacsony fertõzöttségû, elhatárolt terület, illetve b) amelyet körbevesz egy fertõzött terület. 5. Dokumentáció és felülvizsgálat A károsítómentes terület kialakításához és fenntartásához szükséges növényegészségügyi intézkedéseket dokumentálni kell.”

3. A károsítómentes terület létrehozása és fenntartása 3.1. A mentesség megállapítása történhet: a) történelmi adatok, tudományos ismeretek, megfigyelések felhasználásával, b) a Szolgálatok által az éves munkaterv keretében végzett felderítések adatainak felhasználásával. 3.2. A terület az alábbiak szerint tekinthetõ károsítómentesnek: a) a károsító jelenlétét nem észlelték a felderítések vagy a növényegészségügyi ellenõrzések során, b) a fertõzést felszámolták, c) a területen korábban jelen lévõ károsítót a felderítések során nem észlelték, d) téves adatszolgáltatás miatt a korábbi észlelés érvényét vesztette, e) a károsító észlelése nem megbízható jelentéseken alapul,

A gazdasági és közlekedési miniszter, a belügyminiszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 6/2006. (II. 24.) GKM–BM–KvVM együttes rendelete a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenõrzésérõl szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM–BM–KvVM együttes rendelet módosításáról A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el:

2006/22. szám


A gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenõrzésérõl szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM–BM–KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) A környezetvédelmi felülvizsgálat tartalmát és az alkalmazandó mûszereket, eszközöket – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 4. § (2) bekezdés a)–c) pontjai szerinti gépkocsira a motor mûködési módjától, valamint emisszió szabályozó és ellenõrzõ rendszerétõl függõen a 14. számú melléklet írja elõ. (2) A 4. § (2) bekezdés d) pontja szerinti gépkocsi esetében az alkalmazandó módszert a beépített belsõ égésû motortól és a használati módtól függõen kell meghatározni, a technológiai részletszabályokat a Közlekedési Fõfelügyelet (a továbbiakban: KFF) szabályzatában írja elõ. (3) A területi közlekedési felügyelet a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kérelem alapján, az ott megjelölt határidõig engedélyezi az (1) bekezdés szerinti technológia automatikus programvezérlés, elektronikus tanúsítvány nyomtatás és internetes adattovábbítás nélküli, manuális végrehajtását. (4) A kétütemû motoros gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatának tartalmát és eszközeit az 1. számú és 2. számú melléklet írja elõ. (5) Új gépkocsi forgalomba helyezése esetén a jármû az (1), illetve (2) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen az azokban elõírt mérések végrehajtása nélkül is megfelelõnek minõsíthetõ, és kiadható a környezetvédelmi igazolólap és a plakett, ha a gépkocsi jellemzõi a gyártó által meghatározott valamennyi átadási, mûszaki és minõségi követelménynek megfelelnek, és a gyártó, illetve vezérképviselet közli a gépkocsi környezetvédelmi osztályát. (6) A környezetvédelmi felülvizsgálat módszereinek fejlesztése, a technikai fejlõdés által lehetõvé váló új vizsgálati eljárások üzemi kísérletben történõ kipróbálása érdekében a KFF, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: GKM) egyetértésével az (1), illetve (2) bekezdésben elõírtaktól eltérõ, azokkal legalább egyenértékûnek ítélt módszer alkalmazását is engedélyezheti, legfeljebb 2 év idõtartamra. Az engedélyt indokolt esetben a KFF megújíthatja.”

2. § Az R. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A környezetvédelmi felülvizsgálatot a kijelölést kérelmezõ telephelye szerint illetékes területi közlekedési felügyelet által a felülvizsgálat végzésére feljogosított gépjármûfenntartó gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: felülvizsgáló szervezet) végezheti, amennyiben – a d) pont-

1783

ban foglaltak figyelembevételével – teljesíti a 11. számú mellékletben foglalt feltételeket, és] „d) 2005. december 31. után rendelkezik a 14. számú melléklet szerinti „Rendszeres Környezetvédelmi Felülvizsgálatra Alkalmas” minõsítésû gázelemzõ és/vagy füstölésmérõ mérõmûszer, illetve mérõrendszer (a továbbiakban: RKFA rendszer), illetve mérõrendszerrel. A közlekedési hatóság a felülvizsgáló hely által legkésõbb 2006. március 14-ig benyújtott kérelme alapján határozattal 2005. december 31-e utáni, de 2006. június 1-jénél nem késõbbi idõpontot állapít meg az RKFA mûszerrel való rendelkezésre, amennyiben a felülvizsgáló hely igazolja, hogy önhibáján kívüli okból nem teljesítette a 2005. december 31-i határidõt. Igazolásként el kell fogadni az RKFA mûszer szállítására 2005-ben megkötött szerzõdésben megjelölt mûszergyártónak vagy forgalmazónak a nyilatkozatát, hogy nem tudta teljesíteni a szerzõdést 2005. december 31-ig, és azt a módosított idõpontot, amelyre az RKFA mûszer telepítését, beüzemelését vállalja. A közlekedési hatóság indokolatlanul hosszú szállítási határidõ esetén a mûszergyártó, illetve forgalmazó által megjelölttõl eltérõ idõpontot is meghatározhat.”

3. § Az R. 8. számú mellékletének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „MEGFELEL minõsítéssel befejezõdõ környezetvédelmi felülvizsgálat esetén a tanúsítványadó a területi közlekedési felügyelet nevében, a „Közlekedési Felügyelet” feliratú, kör alakú, szárazbélyegzõvel ellátott, a motor üzemmódjától (Otto- vagy dízelmotoros) függõ tartalmú rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat igazolólapot állít ki. Az igazolólap mérete 70×100 mm, tartalmát jelen melléklet határozza meg. Az igazolólap a gépkocsi- és vizsgálatazonosító, illetve a felülvizsgálati környezetvédelmi jellemzõket tartalmazó részbõl áll. Az azonosító rész minden jármû típusra ugyanazokat a jellemzõket tartalmazza. Az igazolólapon az egyes feliratok, adatok, rovatok elrendezését, a szigorú számadású nyomtatványnak minõsülõ igazolólapok õrzésének, kezelésének, nyilvántartásának részletes szabályait a vonatkozó jogszabályok alapján a KFF állapítja meg. Az igazolólap és a 9. számú melléklet szerinti plakett elektronikus nyilvántartásához, a nyilvántartás nyomtatásához, továbbá a felülvizsgálatról készített tanúsítványnak a közlekedési hatósághoz történõ elektronikus továbbításához szükséges programot legkésõbb 2006. december 31-ig a KFF térítésmentesen biztosítja a felülvizsgáló helyek számára. A számítógépes program a tanúsítvány nyilvántartását, visszakereshetõségét is biztosítja.”

1784


Az R. 12. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. Az RKFA mûszerek ellenõrzése Az ellenõrzésnek 2005. február 1-je után ki kell térnie az RKFA minõsítésû mérõrendszerek használat közbeni vizsgálatára is. 5.1. Ha 2006. február 1-je után az ellenõrzés megállapítja, hogy a felülvizsgáló hely indokolatlanul nem használja a rendelkezésre álló, mûködõképes RKFA mérõrendszert, úgy a közlekedési hatóság a felülvizsgáló hely feljogosítását 1 hónapra felfüggeszti. 5.2. Ha a mûbizonylattal rendelkezõ mûszer vizsgálatakor rendellenes mûködés (az automatikus mérésvezérlés elõírttól, illetve használati utasításától, leírásától eltérõ mûködése, a vizsgálatok során kijelzett és rögzített, illetve az elektronikus tanúsítványban kinyomtatott értéke eltérése stb., ide nem értve a mûszer ellenõrzõ mérés során beavatkozás nélkül bekövetkezõ meghibásodását, a kalibráció hibáját) gyanúja merül fel, az ellenõrzõ hatóság vizsgálatot indít. 5.3. Ha az ellenõrzést végzõ közlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy a) a rendellenes mûködés a felülvizsgáló szándékos beavatkozásának következménye, akkor a felülvizsgáló hely feljogosítását vissza kell vonni. Ebben az esetben a visszavonástól számított 3 évig nem adható újból feljogosítás, b) a mûbizonylattal rendelkezõ mûszer rendellenes mûködése a gyártó, illetve forgalmazó által elkövetett hibára vezethetõ vissza, úgy soron kívül köteles értesíteni a KKF-et, amely a rendellenesen mûködõ mûszerek használatát a kijavítást követõ ismételt minõsítésig felfüggeszti. 5.4. Ha a mûbizonylattal rendelkezõ mérõrendszerben a mérõmûszerek vizsgálatakor rendellenes mûködés tapasztalható (pl. oxigén cella hibája, számítás ellenõrzõ program szerinti hiba), az ellenõrzõ hatóság a mûszer használatát megtiltja, másik megfelelõ RKFA mûszer hiányában a felülvizsgáló hely feljogosítását a javítást követõ, a 14. számú melléklet 1.10.5.1.3., illetve 1.10.6.1.2. pontja szerinti pontosság-ellenõrzés megtörténtéig felfüggeszti.”

2006/22. szám

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint a belügyminiszter 10/2006. (II. 24.) KvVM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelete a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet módosításáról

Az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. §

A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az 1. számú mellékletben nem szereplõ fajok egyedeit, amennyiben egyedi tulajdonságaik ezt indokolják, az Átv. 20–21. §-ainak rendelkezései alapján a veszélyes állat tartásának engedélyezésére hatáskörrel rendelkezõ hatóság – a megjelölt szakhatóságok hozzájárulása alapján – veszélyes állattá nyilvánítja.”

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. Dr. Kóka János s. k.,

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

belügyminiszter

Dr. Persányi Miklós s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Dr. Persányi Miklós s. k.,

Gráf József s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Dr. Bozóki András s. k.,

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztere

belügyminiszter

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1785

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 11/2006. (II. 24.) KvVM rendelete

ellenõrzésre kötelezett, esetében a magasabb szintû ellenõrzést kell lefolytatni.

a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjérõl

3. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 78. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben – az Nbtv. 71. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel a következõket rendelem el:

A rendelet mellékletében felsorolt beosztásba, munkakörbe az a személy nevezhetõ ki, illetve bármilyen jogviszonyban az a személy foglalkoztatható, aki a nemzetbiztonsági ellenõrzéshez szükséges biztonsági kérdõívet kitölti és a biztonsági nyilatkozatot aláírja.

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

1. § E rendelet hatálya a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumra és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervekre terjed ki. 2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott szerveknél a fontos és bizalmas munkaköröket, továbbá a biztonsági ellenõrzés szintjét az Nbtv. 2. számú mellékletének 18. pontjában foglaltak alapján e rendelet melléklete tartalmazza. (2) Amennyiben a fontos és bizalmas munkakört betöltõ személy a melléklet I/1. és I/2. pontja alapján is biztonsági

(2) A rendelet hatálybalépésének idõpontjában az e rendeletben meghatározott fontos és bizalmas munkakört betöltõ személy nemzetbiztonsági ellenõrzését – amennyiben legalább a melléklet szerinti ellenõrzési szintû érvényes biztonsági szakvéleménnyel nem rendelkezik – legkésõbb 2006. június 30-ig kell kezdeményezni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a környezetvédelmi miniszter irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezetek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról szóló 22/2000. (IX. 8.) KöM rendelet. Dr. Persányi Miklós s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Melléklet a 11/2006. (II. 24.) KvVM rendelethez Szervezet és munkakörök

I. I/1.

I/2.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban: – kabinetfõnök – politikai fõtanácsadó, tanácsadó – miniszteri fõtanácsadó, tanácsadó – fõosztályvezetõ-helyettes – titokvédelmi felügyelõ – adatvédelmi megbízott – biztonsági megbízott – titkos ügykezelõ – Kabinetiroda köztisztviselõje, ügykezelõje – állami vezetõ (miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár) titkárságának köztisztviselõje, ügykezelõje – Ellenõrzési Önálló Osztály köztisztviselõje, ügykezelõje – Humán Erõforrás Önálló Osztály köztisztviselõje, ügykezelõje – Koordinációs Önálló Osztály köztisztviselõje, ügykezelõje

A nemzetbiztonsági ellenõrzés szintje

C B B B C C C C B B C C B

1786

MAGYAR KÖZLÖNY Szervezet és munkakörök

– – – – – –

II.

A nemzetbiztonsági ellenõrzés szintje

Nemzetközi Környezetpolitikai Fõosztály köztisztviselõje Nemzetközi Környezetpolitikai Fõosztály ügykezelõje Nemzetközi Kapcsolatok Fõosztálya köztisztviselõje Nemzetközi Kapcsolatok Fõosztálya ügykezelõje Társasági Önálló Osztály köztisztviselõje, ügykezelõje Környezetbiztonsági és Környezet-egészségügyi Osztály köztisztviselõje A miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél: – az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, gazdasági vezetõje – az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség fõigazgatója, gazdasági vezetõje – a KvVM Fejlesztési Igazgatósága igazgatója, igazgatóhelyettese, fõosztályvezetõje

A nemzeti kulturális örökség miniszterének 5/2006. (II. 24.) NKÖM rendelete a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvény 5. számú mellékletének 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A szakmai támogatásban (a továbbiakban: támogatás) azon helyi önkormányzatok részesülhetnek, amelyek mûködési engedéllyel rendelkezõ muzeális intézményeket tartanak fenn.

2. § (1) A támogatás az alábbi feladatokra igényelhetõ: a) állandó kiállítás elõkészítése, létrehozása, teljes körû felújítása, illetve korszerûsítése, b) az állandó kiállításokhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások, mûtárgy- és biztonságvédelem, látogatóés gyermekbarát múzeumi funkciók kialakítása, illetve fejlesztése (pl. akadálymentesítés, oktatóterem, gyerekfoglalkoztató, múzeumi bolt, egyéb kiszolgáló egységek), c) mûemléki felújítást követõ, az állandó kiállításhoz kapcsolódó szakmai fejlesztés.

2006/22. szám

B A B A C C

C C C

(2) A helyi önkormányzat a támogatás iránti kérelmét az önkormányzat székhelye szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságához, illetve a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósághoz (a továbbiakban: Igazgatóság) március 13-ig juttatja el. Az Igazgatóság az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-a (3) bekezdésének megfelelõen megvizsgálja a támogatási igényeket, és nem megfelelõ, hiányos igény esetében a benyújtást követõ nyolc napon belül haladéktalan hiánypótlásra szólítja fel a támogatás igénylõjét, majd legkésõbb tárgyév március 27-ig véleményével együtt továbbítja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: NKÖM) Múzeumi Fõosztályának. (3) A mellékletben szereplõ adatlaphoz a következõ dokumentumokat kell csatolni: a) a múzeum alapfeladatával és arculatával összhangban lévõ, a fenntartó önkormányzat kulturális, településfejlesztési (megyei önkormányzat esetén az adott megyére vonatkozó területfejlesztési) és turisztikai koncepciójához illeszkedõ fejlesztési programot, b) a tervezett fejlesztés, a kiállítás hasznosításának várható eredményeit (közösségi, közmûvelõdési és gazdasági hatások), c) a kiállításra vonatkozó marketingtervet, valamint a fejlesztés ütemezett közmûvelõdési és múzeumpedagógiai hasznosítási tervét, d) feladatokra és költségnemekre lebontott részletes költségvetést az önrész feltüntetésével, valamint a pénzügyi ütemezést, beleértve a mûködtetés költségeit is, e) a támogatás alapjául szolgáló saját forrás betervezését igazoló önkormányzati költségvetési rendelet megfelelõ fejezetének hiteles másolatát,

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

f) kiállítások létrehozása, felújítása, korszerûsítése esetén a kiállítás véglegesített és elfogadott szakmai forgatókönyvét és látványtervét, valamint a kiállítás mûtárgyvédelmi szakvéleményét, g) építési munkával járó fejlesztések esetén a jogerõs építési engedélyt és az érintett ingatlanra vonatkozó, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot, valamint a megvalósítandó építmény látványtervét. (4) A támogatás feltétele az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben, valamint a b) pont szerinti akadálymentesítés esetében 10%, a b) pontjában meghatározott egyéb esetekben 30% önrész.

3. § (1) A támogatásról a nemzeti kulturális örökség minisztere dönt. (2) A bírálat során elõnyt élveznek a komplex múzeumi fejlesztésen alapuló pályázatok, valamint a kötelezõ önrészt meghaladó önkormányzati finanszírozással tervezett fejlesztések. (3) A NKÖM a döntést tárgyév április 30-ig közzéteszi a Kulturális Közlönyben, valamint saját honlapján. (4) A NKÖM az adott pályázat megvalósítására vonatkozó, szakmai feltételeket rögzítõ támogatási szerzõdést köt a nyertes önkormányzatokkal. A NKÖM a szerzõdések egy példányát – aláírás után – és a támogatásban részesített önkormányzatok, valamint a részükre jóváhagyott támogatási összeg jegyzékét legkésõbb 2006. június 5-ig utalványozás céljából megküldi a Belügyminisztériumnak.

1787

(2) A helyi önkormányzatnak gondoskodnia kell a kapott támogatás felhasználásának elkülönített és naprakész nyilvántartásáról, az ellenõrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenõrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatás megadásáról és a kért dokumentumok rendelkezésre bocsátásáról. (3) A helyi önkormányzat a kapott támogatás felhasználásáról a tárgyév december 31-ei határnapjával, a mindenkori zárszámadás keretében és annak rendje szerint köteles elszámolni. A támogatásnak a tárgyév december 31-én feladattal terhelt maradványával a tárgyévet követõ június 30-ig kell elszámolni. (4) A támogatás jogszerû felhasználásának ellenõrzését az erre külön jogszabályban meghatározott szervek végzik. A Magyar Államkincstár illetékes megyei Területi Igazgatósága – a Magyar Államkincstár által minden évben kiadásra kerülõ közleményében meghatározott módon – vizsgálja a támogatás igénybevételének és elszámolásának szabályszerûségét. Ezen túlmenõen a) a NKÖM a szakmai megvalósulást szakértõk útján folyamatosan ellenõrzi, és b) vizsgálhatja, hogy a támogatás a pályázatban meghatározott és a pályázó által vállalt célra került-e felhasználásra. (5) A helyi önkormányzat, ha a támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, vagy a támogatást nem a támogatási szerzõdésben megfogalmazott feltételek szerint használta fel, úgy azt köteles haladéktalanul visszafizetni a központi költségvetés javára. A visszafizetendõ támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelõ mértékû kamat terheli a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig.

5. § 4. § (1) A helyi önkormányzat gondoskodik arról, hogy a támogatást az e rendeletben elõírt célra és a támogatási szerzõdésben meghatározott feltételek szerint használják fel, valamint, hogy az adott intézmény a központi támogatáshoz az önrésszel együtt – a támogatási összegnek az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára történõ megérkezésétõl számított – nyolc banki napon belül hozzáférhessen.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról szóló 10/2005. (III. 8.) NKÖM rendelet. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

1788

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/22. szám

Melléklet az 5/2006. (II. 24.) NKÖM rendelethez ......................................................................................................................................................................................... Az intézményfenntartó helyi önkormányzat megnevezése, címe

Kérelem muzeális intézmény szakmai munkájának támogatására Az intézmény megnevezése ..................................................................................... .....................................................................................

Saját forrás mértéke (ezer Ft-ban) ..................................................................................... .....................................................................................

A célfeladat megnevezése ..................................................................................... .....................................................................................

A fejlesztés teljes költsége (ezer Ft-ban) ..................................................................................... .....................................................................................

Dátum: ....................... P. H. Aláírás: ......................................................... jegyzõ

Az oktatási miniszter 4/2006. (II. 24.) OM rendelete a 2006/2007. tanév rendjérõl A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelõs miniszterekkel egyetértésben – a következõket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) fenntartóra való tekintet nélkül aa) az általános iskolákra, ab) a szakiskolákra, ac) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola), ad) az alapfokú mûvészetoktatási intézményekre, ae) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre [a továbbiakban az aa)–ae) pont alattiak együtt: iskola],

......................................................... polgármester

af) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium), ag) a többcélú intézményekre [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény]; b) az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontra (a továbbiakban: OKÉV); c) a tanulókra és az iskolákba jelentkezõkre; d) a pedagógusokra; e) a nevelõ és oktató munkát végzõ más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltõkre; f) a tanulók és jelentkezõk szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülõ). (2) E rendelet alkalmazásában: a) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelõen létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztõ speciális szakiskola, elõkészítõ szakiskola, kollégium, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport, b) többcélú intézmény: az egységes iskola, az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános mûvelõdési központ, ha iskolai vagy kollégiumi feladatot lát el.

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A tanév, a szorgalmi idõ (tanítási év) 2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idõ, tanítási év (a továbbiakban: szorgalmi idõ) keretei között kell megszervezni. Az elsõ és az utolsó tanítási nap által meghatározott idõszak a szorgalmi idõ. A szorgalmi idõ áll rendelkezésre egy iskolai évfolyam követelményeinek oktatásához, elsajátításához. A szorgalmi idõ elsõ napja a tanév elsõ napja. (2) A 2006/2007. tanévben a szorgalmi idõ elsõ tanítási napja 2006. szeptember 1. (péntek) és – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – utolsó tanítási napja 2007. június 15. (péntek). A tanítási napok száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvanegy nap. A nappali oktatás munkarendje szerint mûködõ gimnáziumban és szakközépiskolában a tanítási napok száma száznyolcvan nap. (3) Az iskola utolsó, befejezõ évfolyamán az utolsó tanítási nap a) középiskolákban és a szakiskolákban – a b)–d) pontban meghatározott kivétellel – 2007. május 4., b) a Belügyminisztérium fenntartásában lévõ szakközépiskolákban 2007. május 29., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévõ szakképzõ iskolákban 2007. június 7., c) kisebbségi nyelven oktató középiskolákban 2007. május 3., d) szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél éves képzésben tanulók részére 2007. január 19. (4) Az alapfokú mûvészetoktatási intézményekben és a felnõttoktatásban a szorgalmi idõ elsõ és utolsó napját – a szorgalmi idõ elsõ és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg. (5) A szakközépiskola és a szakiskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi idõt február elsõ hetében is megkezdheti, amennyiben a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékrõl szóló rendelkezés (a továbbiakban: OKJ) a képzési idõt nem teljes évfolyamban határozza meg, vagy egyéb ok miatt az iskola a szakképzõ évfolyamot keresztféléves oktatás keretében kívánja megszervezni. A szorgalmi idõ elsõ és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg úgy, hogy a tanítási napok száma a (2) bekezdésben foglaltaknak megfeleljen. (6) Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idõ elsõ és utolsó napját, ha a sajátos nevelési igényû tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi idõnél hosszabb idõ alatt teljesíti. (7) A szorgalmi idõ elsõ féléve 2007. január 19-ig tart. Az iskolák 2007. január 26-ig értesítik a tanulókat, illetõleg a kiskorú tanulók szüleit az elsõ félévben elért tanul-

1789

mányi eredményekrõl. A (4)–(6) bekezdésben meghatározott esetben az elsõ félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettõl a naptól számított hét napon belül kell megküldeni. (8) Az elsõ és a második félév (a szorgalmi idõ utolsó napja) lezárását követõ tizenöt napon belül az iskoláknak nevelõtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelõtestületi értekezletrõl készített jegyzõkönyvet meg kell küldeni – tájékoztatás céljából – az iskolaszéknek és a fenntartónak.

Tanítási szünet a szorgalmi idõben, a tanítás nélküli munkanapok 3. § A szorgalmi idõ alatt a nevelõtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt – a nappali oktatás munkarendje szerint mûködõ gimnáziumban és szakközépiskolában hat – munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelybõl egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelõtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

4. § (1) Az õszi szünet 2006. október 30-tól november 3-ig tart. A szünet elõtti utolsó tanítási nap október 27. (péntek), a szünet utáni elsõ tanítási nap november 6. (hétfõ). (2) A téli szünet 2006. december 27-tõl 2007. január 2-ig tart. A szünet elõtti utolsó tanítási nap 2006. december 22. (péntek), a szünet utáni elsõ tanítási nap 2007. január 3. (szerda). (3) A tavaszi szünet 2007. április 5-tõl április 10-ig tart. A szünet elõtti utolsó tanítási nap április 4. (szerda), a szünet utáni elsõ tanítási nap április 11. (szerda). (4) Az iskola az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a szorgalmi idõ kezdõ és befejezõ napjának változatlanul hagyásával – más idõpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetõleg a szünetek kezdõ és befejezõ napját módosíthatja, ha a – közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (16) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenõnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevõ iskolák az (1)–(2) bekezdésben meghatározott idõpontoktól eltérhetnek, illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.

1790

MAGYAR KÖZLÖNY

(6) Az (1)–(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletérõl. A felügyelet megszervezésérõl több iskola közösen is gondoskodhat.

A vizsgák rendje 5. § (1) A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell megtartani. (2) Az alapfokú mûvészetoktatási intézményekben a szorgalmi idõ utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga idõpontját az iskola igazgatója határozza meg. (3) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtásának, az érettségi vizsgát szervezõ középiskola székhelye szerint illetékes – az okmányirodák kijelölésérõl és illetékességi területérõl szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó települési (fõvárosi, kerületi) önkormányzat jegyzõjének (a továbbiakban: körzetközponti jegyzõ), valamint a vizsgabizottságot mûködtetõ intézmény (a továbbiakban: vizsgaszervezõ iskola) megbízottjának az írásbeli érettségi vizsga lebonyolításában való közremûködésének részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.

A felvételi eljárás és a beiratkozás 6. § A tanköteles tanulók általános iskolába történõ beíratásának, a középfokú iskolába történõ felvételi eljárásának és beiratkozásának rendjét külön jogszabály, a középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a 3. számú melléklet tartalmazza.

A tanulmányi versenyek 7. § (1) A 2. számú melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási Minisztérium hirdet meg az iskolák részére, illetve amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat. (2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat.

2006/22. szám

(3) Az iskola a jegyzékben nem szereplõ tanulmányi versenyre történõ felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülõi szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért. (4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelõs miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívást 2006. november 30-ig közvetlenül küldi meg az Oktatási Közlöny részére közzététel céljából.

Országos mérés, értékelés elrendelése 8. § (1) A közoktatásról szóló törvény 99. §-ának (5) bekezdése alapján a 2006/2007. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az alapkészségek meglétét (olvasás-szövegértés; matematikai eszköztudás, ideértve matematikából a kisebbségi nyelvû mérést is, ahol ezt a tantárgyat a kisebbség nyelvén oktatják) a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedõen, valamint a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvû és anyanyelvû nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott méréseket, értékeléseket az OKÉV szervezi meg a „suliNova” Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú Társaság (a továbbiakban: „suliNova” Kht.) közremûködésével és az országos szakértõi névjegyzékben szereplõ szakértõk bevonásával 2007. május 30-án. (3) Az OKÉV az (1) bekezdésben meghatározott mérésekrõl, értékelésekrõl a „suliNova” Kht. együttmûködésével 2008. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintû elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintû elemzéseket az intézmények vezetõinek, a fenntartói szintû elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az Oktatási Minisztériumnak. Az Oktatási Minisztérium az országos elemzést – tájékoztatás céljából – megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak, az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt nyilvánosságra hozza. (4) A gyermek eltérõ ütemû érésébõl, fejlesztési szükségleteibõl fakadó hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák igazgatói 2006. október 15-ig felmérik azon elsõ évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a késõbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elõsegítõ pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlõdés-

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

vizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2006. október 30-ig – az OKÉV által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával – jelentik az OKÉV regionális igazgatóságainak az érintett tanulók létszámát. A vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2006. december 15-ig kell elvégezniük.

Záró rendelkezések 9. § (1) A Sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében az „elsõ alkalommal a 2005/2006-os tanév elsõ évfolyamán kell alkalmazni.” szövegrész helyébe „a 2006/2007-es tanévtõl az iskolai oktatás valamennyi évfolyamán alkalmazni kell.” szövegrész lép. (2) A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú mellékletének 3.3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

1791

„A jelentkezési lapon a tanuló hivatalos, az iskola törzslapján szereplõ neve és azonosító száma, továbbá a felvételi eljáráshoz szükséges – az iskola által nyilvántartott – személyes adatai tüntethetõk fel.” (3) Ez a rendelet – a (4) bekezdés kivételével – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (4) E rendelet 9. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés 2006. június 15-én lép hatályba. (5) 2006. augusztus 31-én hatályát veszti a 2004/2005. tanév rendjérõl szóló 11/2004. (III. 24.) OM rendelet, valamint a 2004/2005. tanév rendjérõl szóló 11/2004. (III. 24.) OM rendelet módosításáról rendelkezõ 22/2004. (VIII. 27.) OM rendelet; a 2005/2006. tanév rendjérõl szóló 11/2005. (IV. 8.) OM rendelet 1–7. §-a, 8. §-ának (2) bekezdése, 1–4. számú melléklete, továbbá a 2005/2006. tanév rendjérõl szóló 11/2005. (IV. 8.) OM rendelet módosításáról rendelkezõ 21/2005. (VII. 25.) OM rendelet 18. §-a és a melléklete, valamint a 27/2005. (IX. 28.) OM rendelet 1–3. §-a, és 1., 2. számú melléklete.

Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter

1792

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/22. szám

1. számú melléklet a 4/2006. (II. 24.) OM rendelethez I. Érettségi vizsgaidõszakok, vizsganapok 1. A 2006. évi október–novemberi érettségi vizsgák Emelt szintû érettségi vizsga

Középszintû érettségi vizsga

Idõpont

nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv


október 20., 8.00

magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv


október 24., 8.00

írásbeli érettségi vizsgák

rajz és vizuális kultúra, szakmai rajz és vizuális kultúra, szakmai elõkészítõ tárgyak elõkészítõ tárgyak

október 24., 14.00

matematika

matematika

október 25., 8.00

földrajz, ének-zene


október 25., 14.00

történelem

történelem

október 26., 8.00

latin nyelv, héber nyelv


október 26., 14.00

angol nyelv

angol nyelv

október 27., 8.00

filozófia, nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáció

nemzetiségi népismeret

október 27., 14.00

német nyelv

német nyelv

október 30., 8.00

mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma, hittan

mozgóképkultúra és médiaismeret

október 30., 14.00

olasz nyelv

olasz nyelv

október 31., 8.00

kémia, egyéb központi követelményekre épülõ vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak

kémia, egyéb központi követelményekre épülõ vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak

október 31., 14.00

spanyol nyelv

spanyol nyelv

november 2., 8.00

biológia, emberismeret és etika, ember és társadalomismeretetika, társadalomismeret

biológia

november 2., 14.00

orosz nyelv, egyéb nyelvek

orosz nyelv, egyéb nyelvek

november 3., 8.00

informatika

informatika

november 3., 14.00

francia nyelv

francia nyelv

november 6., 8.00

fizika, mûvészeti tárgyak

fizika, mûvészeti tárgyak

november 6., 14.00 november 15–17.

szóbeli vizsgák szóbeli vizsgák

november 22–30.

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1793

2. A 2007. évi május–júniusi érettségi vizsgák Emelt szintû érettségi vizsga

Középszintû érettségi vizsga

Idõpont



május 4., 8.00



május 7., 8.00

matematika

matematika

május 8., 8.00

történelem

történelem

május 9., 8.00

angol nyelv

angol nyelv

május 10., 8.00

német nyelv

német nyelv

május 11., 8.00

fizika

fizika

május 14., 8.00

rajz és vizuális kultúra

rajz és vizuális kultúra

május 14., 14.00

kémia

kémia

május 15., 8.00



május 15., 14.00

írásbeli érettségi vizsgák

informatika

május 16., 8.00



május 16., 14.00

biológia

biológia

május 17., 8.00

szakmai elõkészítõ tárgyak

szakmai elõkészítõ tárgyak

május 17., 14.00

informatika

május 18., 8.00

mûvészeti tárgyak

mûvészeti tárgyak

május 18., 14.00

francia nyelv

francia nyelv

május 21., 8.00

filozófia, nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáció

nemzetiségi népismeret

május 21., 14.00

olasz nyelv

olasz nyelv

május 22., 8.00

mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma

mozgóképkultúra és médiaismeret

május 22., 14.00

spanyol nyelv

spanyol nyelv

május 23., 8.00

hittan egyéb nyelvek

május 23., 14.00 egyéb nyelvek

emberismeret és etika, ember és társadalomismeret-etika, társadalomismeret

május 24., 8.00 május 24., 14.00

orosz nyelv

orosz nyelv

május 25., 8.00

egyéb központi követelményekre épülõ vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak

egyéb központi követelményekre épülõ vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak

május 25., 14.00

június 7–13.

szóbeli vizsgák szóbeli vizsgák

június 18–29.

1794

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/22. szám

II. Szakmai vizsgaidõszakok, vizsganapok 1. A szakközépiskolákban, a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli és szóbeli (gyakorlati) vizsgarészét – a 2–5. pontban meghatározottak kivételével – az alábbi idõben kell megszervezni: a) b) c)

írásbeli: szóbeli és gyakorlati: írásbeli: szóbeli és gyakorlati: írásbeli: szóbeli és gyakorlati:

2006. október 2–3–4–5–6. 2006. október 2007. február 5–6–7–8–9. 2007. február–március 2007. május 21–22–23–24–25. 2007. június

14 órától 14 órától 8 órától

2. A Honvédelmi Minisztérium illetékességi körébe tartozó, iskolarendszerû szakképzések február elsõ hetében is megkezdhetõk. A szakmai vizsgák írásbeli vizsgaidõpontjai: 2007. január 24. és június 8. 3. A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó, iskolarendszerû szakképesítések írásbeli és szóbeli (gyakorlati) vizsgaidõpontjai: a) b) c)


2006. szeptember 28. 2006. október 13–20. 2007. január 9. 2007. január 22–26. 2007. május 30. 2007. június 11–22.

10 óra 10 óra

4. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékességi körébe tartozó, iskolarendszerû szakképzések szakmai vizsgáinak írásbeli és szóbeli (gyakorlati) vizsgaidõpontjai: a) b) c)


2006. október 4. 2006. október 5–27. 2007. február 5. 2007. február 6–27. 2007. május 21. 2007. május 22.–június 28.

14 óra 14 óra 8 óra

5. A vizsgaidõszak meghatározásánál az érettségi vizsgához kötött felsõfokú szakképzés esetén figyelembe kell venni a felsõoktatási intézmények vizsgarendjét. 6. Az egyes OKJ szakképesítések írásbeli tantárgyi vizsganapjainak tételes felsorolását, valamint a tételek átvételének idejét és módját a szakképesítésekért felelõs miniszter az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közleményben teszi közzé.

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. számú melléklet a 4/2006. (II. 24.) OM rendelethez Jegyzék a tanulmányi versenyekrõl I. Az Oktatási Minisztérium által meghirdetett és finanszírozott versenyek Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika I. kategória Matematika II. kategória Matematika III. kategória Történelem Angol nyelv Francia nyelv I. kategória Francia nyelv II. kategória Latin nyelv Német nyelv I. kategória Német nyelv II. kategória Olasz nyelv I. kategória Olasz nyelv II. kategória Orosz nyelv Spanyol nyelv Biológia I. kategória Biológia II. kategória Filozófia Fizika I. kategória Fizika II. kategória Fizika III. kategória Földrajz Informatika I. kategória Informatika II. kategória Kémia I. kategória Kémia II. kategória Mozgóképkultúra és médiaismeret Mûvészettörténet Rajz és vizuális kultúra Horvát nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv és irodalom Román nyelv és irodalom Szerb nyelv és irodalom Szlovák nyelv és irodalom Szlovén nemzetiségi nyelv

II. Az Oktatási Minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott versenyek Országos Általános Iskolai Nemzetiségi Tanulmányi Versenyek a 7. és a 8. évfolyamos tanulók számára Cigány népismeret Horvát nyelv Horvát népismeret

1795

Görög nyelv Görög népismeret Német nemzetiségi nyelv Német népismeret Szerb nyelv Szerb népismeret Szlovák nyelv Szlovák népismeret Szlovén nyelv Szlovén népismeret Román nyelv Román népismeret

Országos mûvészeti tanulmányi versenyek Versenyek az alapfokú mûvészetoktatási intézmények tanulói részére X. Országos Klarinétverseny X. Országos Oboa- és Fagottverseny XI. Országos Zongoraverseny IX. Országos Kürtverseny VI. Országos Czidra László Furulyaverseny VIII. Országos Orgonaverseny X. Országos „Alba Regia” Kamarazene-verseny VII. Országos „Bartók Béla” Hegedû-duó Verseny II. Országos Fotó-videó Verseny és III. Országos Grafikai Verseny II. Országos Kerámia- és Tûzzománckészítõ Verseny III. Országos Néptáncverseny (csoportos) II. Országos Bábjátékverseny

Versenyek a mûvészeti szakközépiskolák és szakiskolák tanulói részére IX. Országos Kürtverseny IX. Országos Harsona- és Tubaverseny IX. Országos Trombita- és Ütõhangszeres Verseny VI. Országos Énekkari Verseny VII. Országos Fuvolaverseny Elek Tihamér emlékére V. Országos Gitárverseny és III. Országos Cimbalomverseny IX. Országos Orgonaverseny XI. Országos Oboa- és Fagottverseny XI. Országos Richter János Klarinétverseny és III. Országos Szaxofonverseny XII. Országos Zongoraverseny X. Országos Mintázásverseny XVI. Országos Rajzverseny X. Országos Népmûvészeti Verseny III. Országos Klasszikus Balett és Modern Tánc Verseny

1796

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/22. szám

III. Az Oktatási Minisztérium által anyagilag támogatott tanulmányi versenyek

Kazinczy-díj Alapítvány Péchy Blanka emlékére Tanulmányi Versenyei

Sajátos nevelési igényû tanulók tanulmányi versenyei

„Szép Magyar Beszéd” verseny 5–8. évfolyamos tanulók számára „Szép Magyar Beszéd” verseny „Édes anyanyelvünk” Országos Nyelvhasználati Verseny

Siket tanulók XXV. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye Hallássérült tanulók XXI. Országos Hanyvári Pál Kommunikációs Emlékversenye XXIII. Koncz Dezsõ Országos Tanulmányi Verseny az értelmileg akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák diákjai számára A tanulásban akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák tanulóinak XXXII. Országos Komplex Tanulmányi Versenye

IV. Az Oktatási Minisztérium által szakmailag támogatott tanulmányi versenyek Országos Közlekedési Ismeretek Verseny Kaán Károly XV. Országos Természet- és Környezetismereti Verseny

3. számú melléklet a 4/2006. (II. 24.) OM rendelethez A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú mellékletében meghatározott középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2006/2007. tanévben Határidõk

2006. 09. 14. 2006. 10. 13. 2006. 10. 31.

2006. 11. 24.

2006. 12. 08.

2006. 12. 11. 2007. 01. 12–13.

2007. 01. 19–20. 2007. 01. 26., 14.00

2007. 01. 27., 10.00

Feladatok

Az Oktatási Minisztérium pályázatot hirdet a Hátrányos helyzetû tanulók Arany János Tehetséggondozó programra történõ jelentkezésrõl. A középfokú iskolák az OM által közzétett közleményben foglaltak szerint meghatározzák tagozatkódjaikat és megküldik a Felvételi Központnak, továbbá a fenntartónak. A középfokú iskoláknak felvételi tájékoztatóban kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi eljárásuk rendjét. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok (fenntartói igazolás benyújtásával), továbbá a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelõzõ írásbeli vizsgát szervezõ középiskolák bejelentik az OKÉV-nek a felvételi eljárást megelõzõ egységes írásbelin való részvételi szándékukat. Az általános iskola szóban tájékoztatja a nyolcadikos tanulókat a felvételi eljárás rendjérõl. Az OKÉV közzéteszi a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi írásbeli felvételit szervezõ gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelõzõ írásbeli vizsgát szervezõ középiskolák jegyzékét. A tanulók jelentkezése az írásbeli felvételi vizsgára az egységes követelmények szerint írásbelit tartó 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, továbbá azon középiskolák egyikébe, amelyek a nyolcadik évfolyamos tanulók számára a felvételi eljárást megelõzõ írásbeli vizsgát szerveztek. A Hátrányos helyzetû tanulók Arany János Tehetséggondozó programra történõ pályázatok benyújtása. A Hátrányos helyzetû tanulók Arany János Tehetséggondozó programba tartozó intézmények megszervezik a felvételi eljárást megelõzõ válogatást azonos szempontok és azonos feladatok alapján. Pótfelvételi eljárás azon tanulók részére, akik a Hátrányos helyzetû tanulók Arany János Tehetséggondozó program beválogatási eljárásában alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban. A fõjegyzõ megküldi az általános iskolának a kötelezõ felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét. Írásbeli felvételi a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelõzõ írásbeli vizsgát szervezõ középiskolákban.

2006/22. szám Határidõk

2007. 02. 01., 14.00

2007. 02. 01.

2007. 02. 02. 2007. 02. 09.

2007. 02. 16.

2007. 02. 19.–03. 09. 2007. 03. 16. 2007. 03. 16–17. 2007. 03. 19.

2007. 03. 26. 2007. 04. 06. 2007. 04. 11.

2007. 04. 20.

2007. 04. 25. 2007. 05. 03–16. 2007. 05. 03.–09. 01. 2007. 05. 21. 2007. 05. 31. 2007. 06. 18.

2007. 06. 18–20. 2007. 08. 13–30. 2007. 08. 21. 2007. 08. 21–22. 2007. 09. 04.

MAGYAR KÖZLÖNY

1797

Feladatok

Pótló írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelõzõ írásbeli vizsgát szervezõ középiskolákban azok számára, akik az elõzõ írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Az Oktatási Minisztérium a Hátrányos helyzetû tanulók Arany János Tehetséggondozó programra benyújtott pályázatok eredményérõl értesíti az érdekelt szülõket, tanulókat és általános iskolákat. Jelentkezés a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott iskolákba. Az írásbelit szervezõ 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, valamint a nyolcadik évfolyamok számára a felvételi eljárást megelõzõ írásbeli vizsgát szervezõ középiskolák értesítik az írásbeli eredményérõl a tanulókat. Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapok elsõ példányát pedig a Felvételi Központnak. (A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történõ jelentkezésrõl a tanuló közvetlenül küldheti meg a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Felvételi Központnak.) Általános felvételi eljárás. A középfokú iskola eddig az idõpontig nyilvánosságra hozza az ideiglenes felvételi jegyzéket. A tanulói adatlapok módosításának lehetõsége az általános iskolában. Az általános iskola eddig az idõpontig elzárva õrzi az eredeti, korábban beküldött tanulói adatlap második példányát. A módosító tanulói adatlapot ekkor kell megküldeni a Felvételi Központnak. A Felvételi Központ elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkezettek névsorát ABC sorrendben. A Felvételi Központ a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti az ideiglenes felvételi jegyzékben közzétett névsort. A középfokú iskola igazgatója a végleges felvételi jegyzéket (rangsor, felvehetõ létszám, a biztosan fel nem veendõk listája) megküldi a Felvételi Központnak (elektronikus úton és írásban). A gyõri Felvételi Központ egyezteti az elektronikusan és levélben érkezett igazgatói döntéseket, kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak (egyeztetett felvételi jegyzék). A felvételt hirdetõ középfokú iskolák megküldik a felvételrõl vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezõknek és az általános iskoláknak. Rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehetõ létszám 90%-ánál kevesebb tanulót vettek fel. A középfokú iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. A 2007. 05. 16-ig megtartott rendkívüli felvételi eljárást meghirdetõ iskola igazgatója dönt a felvételi kérelmekrõl. A benyújtott kérelmek alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás befejezése a fenntartónál. Ha a tanköteles tanulót nem vették fel középfokú iskolába, az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye (vagy tartózkodási helye) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõjének. Beiratkozás a középfokú iskolákba az iskola igazgatója által meghatározott idõben. Beiratkozás a Belügyminisztérium által fenntartott rendészeti szakközépiskolákba. Beiratkozás a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott szakképzõ iskolákba. A tanköteles tanulók beíratása a kötelezõ felvételt biztosító iskolába (az iskola által meghatározott idõben). A tanköteles tanulók beíratásának elmulasztásáról a kötelezõ felvételt biztosító iskola értesíti az illetékes jegyzõt.

1798

MAGYAR KÖZLÖNY 4. számú melléklet a 4/2006. (II. 24.) OM rendelethez

A) A körzetközponti jegyzõk feladatai az írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjainak elosztásában 1. A zárt feladatlap-csomagokat (a zárt feladatlap-csomag a továbbiakban: csomag) tartalmazó zárt küldemények (küldemény a továbbiakban: doboz) átvétele az OKÉV-tõl, illetve annak megbízottjától. a) A csomagokat tartalmazó zárt dobozok átvételének megszervezése, az átvétel dokumentálása. b) A csomagokat tartalmazó zárt dobozok sértetlenségének ellenõrzése, dokumentálása. c) Eltérés esetén jegyzõkönyv felvétele és az OKÉV értesítése. 2. Az egyes dobozok tartalma és a hozzájuk tartozó csomagjegyzék, továbbá az egy adott vizsgaszervezõ iskola számára átvett doboz, illetve dobozok tartalma és az iskola vizsgaszervezési igénye közötti egyezõség tételes átvizsgálására irányuló ellenõrzés megszervezése az érettségit szervezõ iskolák számára. a) Az iskolák kiértesítése az ellenõrzés helyszínérõl és idõpontjáról. b) A csomagokat tartalmazó zárt dobozoknak a vizsgaszervezõ iskola képviselõjének jelenlétében történõ bontása és a dobozok tartalmának a csomagok felbontása nélkül történõ ellenõrzése. A jegyzõ által végzett tételes ellenõrzés annak megállapítására irányul, hogy a dobozok ténylegesen az átvételi dokumentumokban jelzett csomagokat az ott megjelölt számban és tartalommal tartalmazza-e. c) Az ellenõrzés megtörténtének dokumentálása. d) A doboz visszazárása. e) Eltérés és pótigények esetén jegyzõkönyv felvétele és az OKÉV értesítése. 3. A vizsgaidõszak írásbeli vizsganapjainak reggelén az adott vizsgatárgy csomagjainak átadása a vizsgaszervezõ iskola igazgatójának vagy az általa írásban meghatalmazott személynek. a) A doboz nyitása, az átadásra kerülõ csomagok elõkészítése az átadásra. b) A vizsgatárgy csomagjainak átadása, az átadás dokumentálása. c) A doboz visszazárása. d) Rendkívüli eseményrõl jegyzõkönyv felvétele és az OKÉV értesítése. 4. A szolgálati titokká minõsített feladatlapokat tartalmazó csomagok és a csomagokat tartalmazó dobozok õrzése, nyilvántartása és átadása a minõsített adat kezelésének rendjérõl szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendeletnek a szolgálati titokra vonatkozó rendelkezései, továbbá jelen rendelet rendelkezései és az oktatási miniszter vagy az ál-

2006/22. szám

tala írásban átruházott hatáskörben eljáró OKÉV fõigazgató külön rendelkezése szerint.

B) A vizsgaszervezõ iskolák feladatai az írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjainak átvételével kapcsolatban 1. A körzetközponti jegyzõ feladatellátását segítendõ egy olyan jegyzék összeállítása, amelybõl kiderül, hogy melyik napon, milyen vizsgát szervez az adott iskola. A jegyzéket a következõ pontban részletezett ellenõrzés alkalmával kell átadni a körzetközponti jegyzõnek. 2. A csomagokat tartalmazó dobozoknak csomagok felbontása nélküli tételes ellenõrzése a körzetközponti jegyzõk értesítésében megjelölt idõpontban és helyszínen. Az ellenõrzést a vizsgaszervezõ iskola igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy végezheti. a) A dobozok tartalmának ellenõrzése a csomagok felbontása nélkül, a körzetközponti jegyzõk jelenlétében. Az ellenõrzés annak megállapítására irányul, hogy a vizsgaszervezõ iskola számára átvett doboz, dobozok, illetve az abban, azokban elhelyezett csomagok tartalma mind a feladatlapok tárgya, mind azok száma tekintetében megfelel-e az iskola vizsgaszervezési igényének. b) Az ellenõrzés megtörténtének dokumentálása. c) Eltérés esetén az észlelt tények, illetve az esetleges pótigények jelzése a körzetközponti jegyzõnek. 3. A vizsgaidõszak írásbeli vizsganapjainak reggelén az aznapi vizsgatárgyak feladatlapjait tartalmazó csomagok átvétele a körzetközponti jegyzõ által meghatározott idõpontban és helyszínen. A csomagok átvételére a vizsgaszervezõ iskola igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.

Az oktatási miniszter 5/2006. (II. 24.) OM rendelete egyes felsõoktatási ösztöndíjakról szóló miniszteri rendeletek módosításáról A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-a (5) bekezdésében, valamint 10/B. §-a (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

2006/22. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1799

1. §

3. §

A Széchenyi István Ösztöndíjról szóló 6/2001. (II. 23.) OM rendelet (a továbbiakban: R.1.) 1. §-a (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Az ösztöndíjpályázatot az Oktatási Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) évente hirdeti meg, és az Oktatási Közlönyben, valamint a minisztérium internetes honlapján teszi közzé. Az ösztöndíj adományozására az oktatási miniszter által 3 éves idõtartamra megbízott 3 tagú kuratórium (a továbbiakban: kuratórium) az (1) bekezdésben megfogalmazott célkitûzések figyelembevételével – szakmai értékelés alapján a pályázati felhívás szerinti számban – tesz javaslatot.”

A Szent-Györgyi Albert Ösztöndíjról szóló 10/2002. (IV. 12.) OM rendelet (a továbbiakban: R.3.) 1. §-a (3) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) Az ösztöndíj adományozására az oktatási miniszter által 3 éves idõtartamra megbízott 3 tagú kuratórium (a továbbiakban: kuratórium) az (1) bekezdésben megfogalmazott célkitûzések figyelembevételével – szakmai értékelés alapján a pályázati felhívás szerinti számban – tesz javaslatot.”

2. § A Békésy György Posztdoktori Ösztöndíjról szóló 7/2001. (II. 23.) OM rendelet (a továbbiakban: R.2.) 1. §-a (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Az ösztöndíjpályázatot az Oktatási Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) évente hirdeti meg, és az Oktatási Közlönyben, valamint a minisztérium internetes honlapján teszi közzé. Az ösztöndíj adományozására az oktatási miniszter által 3 éves idõtartamra megbízott 3 tagú kuratórium (a továbbiakban: kuratórium) az (1) bekezdésben megfogalmazott célkitûzések figyelembevételével – szakmai értékelés alapján a pályázati felhívás szerinti számban – tesz javaslatot.”

4. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R.1. 11. §-a (2) bekezdésének második mondata. (3) E rendeletet a hatálybalépését követõen meghirdetett pályázatok tekintetében kell alkalmazni azzal, hogy az e rendelettel az R.1., R.2. és R.3. rendeletekben meghatározott Széchenyi István Kuratórium helyébe lépõ kuratórium ellátja a számára ott meghatározott feladatokat az e rendelet hatálybalépése elõtt meghirdetett pályázatok eredményeként létrejött ösztöndíjas jogviszonyok tekintetében is. Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter

Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2006. évi 17. számában kihirdetett, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya közötti postai és távközlési együttmûködésrõl szóló Egyezmény megszüntetésérõl szóló 35/2006. (II. 16.) Korm. rendelet 1. §-ában „a Magyar Közlöny 1983. évi 13. számában” szöveg helyesen: „a Magyar Közlöny 1983. évi 55. számában 13. sorszámon”. (Kézirathiba) A Magyar Közlöny 2006. évi 21. számában közzétett, a Köztársasági Elnöki Hivatal helyettes vezetõjének felmentésérõl szóló 17/2006. (II. 23.) KE határozat szövege helyesen: „A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsõbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 10. §-ának (3) bekezdése alapján Tari Sándort, a Köztársasági Elnöki Hivatal helyettes vezetõjét e tisztségébõl – más fontos beosztására tekintettel – 2006. február 24-i hatállyal felmentem.” (Nyomdahiba)

1800

MAGYAR KÖZLÖNY

2006/22. szám

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2006. évi éves elõfizetési díj: 90 216 Ft. Egy példány ára: 207 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +184 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 06.0565 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

22. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, feb ru ár 24., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2047, Ft. Oldal

Recommend Documents