Transzferárak
Piaci ár vs holding stratégia
2015/2016. II
Lakatos Mária
1
OECD szabályozás A OECD irányelvek legfontosabb tétele a szokásos piaci ár elve (Arm’s length principle), amelynek alkalmazást minden vizsgálat alá eső ügyletben előírja és következőképpen definiálja: „Független vállalkozások közötti ügyletekben alkalmazott szokásos ár, amelyet a piaci kereslet és kínálat határoz meg, és amely ár meghatározott termék/szolgáltatás adott feltételek teljesülése mellett érvényes. Amennyiben e feltételek nem egyeznek meg, az árszint ettől eltérő lehet, pl.: mennyiségi különbség, eltérő szolgáltatási időtartam esetén, stb.”
2015/2016. II
Lakatos Mária
2
1. Ki a transfer pricing alanya? Azon vállalatok vagy személyek, akik a velük kapcsolatban álló (hazai vagy külföldi) vállalattal vagy személlyel, vagy adóparadicsomban bejegyzett vállalattal vagy egyénnel tranzakciót hajtanak végre.
2015/2016. II
Lakatos Mária
3
Kapcsolt vállalkozás MI HATÁROZZA MEG? • Tao. tv. 4. § (1) bekezdés 23. pont, 18. § • kettős adóztatás elkerüléséről szóló bilaterális egyezmények (Tao. tv. 1. § (4) bekezdés)
2015/2016. II
15 napon belül be kell Lakatos Mária jelenteni!( és ki)
4
Kapcsolt vállalkozás – Tao. tv. … ha valamely társaság közvetlenül, vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik Ptk . ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint ötven százalékával, vagy meghatározó befolyással rendelkezik
Ha az ügyvezető tulajdonos 2015/2016. II
Lakatos Mária
másik
kft-nél 5
Meghatározó befolyás
2015/2016. II
Lakatos Mária
6
Elemzési stratégia A szokásos piaci ár meghatározás azért fontos kérdés, mert ezen meghatározott ártól való eltérés esetén van joga az adóhatóságnak megállapítást tenni, korrekcióra kötelezni az adózót és megfizettetni vele a adókülönbséget, illetve az adóbírságot. Az irányelvek az alábbi elemzési stratégiát irányozza elő:
-
termék, szolgáltatás jellemzői funkcionális elemzés szerződésben meghatározott feltételek gazdasági körülmények üzleti stratégiák
2015/2016. II
Lakatos Mária
7
Ármeghatározás Egy konkrét termék piaci árának meghatározása azonban még így számos kérdést vett fel. Például mi a helyzet azokkal a termékekkel, amelyek nem rendelkeznek piaccal (speciális gépek, berendezések, apport), vagy regionálisan teljesen mások az adott feltételek. Ugyanígy kiragadható példa akár az FMCG világából: egy prémium kategóriás szappan és a nagykerekedelmi láncok úgynevezett „saját márkás” termékei között igen nagy ár és még nagyobb minőségi különbség van, ezért bár mindkettő szappan, de nem összehasonlítható termékek szokásos piaci ár szempontjából
2015/2016. II
Lakatos Mária
8
Hogyan is néz ki a transzferár termékek esetében?
B
A
Eladás külső félnek 110-ért.
Eladás 100 -ért STK előállítási költsége: 80
2015/2016. II
100 anyagkészlet
20 közbenső eredmény Lakatos Mária
Külső félnek A vállalat ezt a terméket 85-ért értékesítené. 9
Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó?
A társaság
B társaság
Bevétel
100
Bevétel
110
Költség
80
Költség
100
Profit
20
Profit
Adó Adózott eredmény
2015/2016. II
3 17
10
Adó
2
Adózott eredmény
8
Lakatos Mária
10
Mi történt volna akkor, ha a külső felekkel szembeni árakat használták volna?
A társaság
B társaság
Bevétel
85
Bevétel
110
Költség
80
Költség
85
Profit
5
Profit
Adó
0,75
Adó
Adózott eredmény
4,25
Adózott eredmény
2015/2016. II
Lakatos Mária
25 5 20
11
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1.
Eset
•
A két társaság között transfer pricing gyakorlat van
Konszolidált eredmény: A
B
Bevételek
100
110
210
Költségek
80
100
180
Profit
20
10
30
3
2
5
17
8
25
Adó Adózott eredmény 2015/2016. II
Lakatos Mária
Összesen
12
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 2. Eset •
A két társaság között nincsen transfer pricing gyakorlat
Konszolidált eredmény: A
B
Összesen
Bevételek
85
110
195
Költségek
80
85
165
5
25
30
Profit Adó
0,75
5
5,75
Adózott eredmény
4,25
20
24,25
2015/2016. II
Lakatos Mária
13
Azaz, mi is történt?
Transfer pricing használata nélkül:
Transfer pricing használattal: Fizetett adó: Adózott eredmény:
5 25
Fizetett adó:
5,75
Adózott eredmény:
24,25
A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 0,75 egységnyi adófizetést csoportszinten! 2015/2016. II
Lakatos Mária
14
Hogyan is néz ki a transzferár szolgáltatások esetében? B
A költsége: 0
2015/2016. II
Management fee átszámlázás 100 ért
100 közbenső eredmény Lakatos Mária
100 költség
15
Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó? A társaság
B társaság
Bevétel
100
Bevétel
X
Költség
0
Költség
100
Profit
X - 100
Profit
100
Adó
15
Adó
0,2X-20
Adózott eredmény
85
Adózott eredmény
0,8X+20
2015/2016. II
Lakatos Mária
16
Mi történt volna akkor, ha nincsen átszámlázás? A társaság
B társaság
Bevétel
0
Bevétel
X
Költség
0
Költség
0
Profit
0
Profit
X
Adó
0
Adó
0,2X
Adózott eredmény
0
Adózott eredmény
0,8X
2015/2016. II
Lakatos Mária
17
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1.
Eset
•
A két társaság között transfer pricing gyakorlat van
Konszolidált eredmény: A
B
Bevételek
100
Költségek
0
Profit Adó Adózott eredmény
2015/2016. II
Összesen X
100
100 + X 100
100
X-100
15
0,2X –20
0,2X-5
85
0,8X - 80
0,8X+5
Lakatos Mária
X
18
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 2. Eset •
A két társaság között nincsen transfer pricing gyakorlat
Konszolidált eredmény: A
B
Összesen
Bevételek
0
X
X
Költségek
0
0
0
Profit
0
X
X
Adó
0
0,2X
0,2X
0
0,8X
0,8X
Adózott eredmény
2015/2016. II
Lakatos Mária
19
Azaz, mi is történt?
Transfer pricing használattal: Fizetett adó:
0,2X-5
Adózott eredmény: 0,8X+5
Transfer pricing használata nélkül: Fizetett adó:
0,2X
Adózott eredmény:
0,8X
A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 5 egységnyi adófizetést csoportszinten! 2015/2016. II
Lakatos Mária
20
Adóalap megoszlás hatása az adóterhelésre Adó/adóalap megoszlása
X adóalap
Yadóalap
X adókulcs Y (40%)
adókucs (20%)
Összes adó
I.
0
100
0
20
20
II.
100
0
40
0
40
III.
50
50
20
10
30
IV.
30
70
12
14
26
V.
70
30
28
6
34
VI.
- 20
120
-
24
24
2015/2016. II
Lakatos Mária
21
2. Mit mondanak a magyar szabályok a transfer pricing-ról? A transzferár dokumentáció elkészítése világszerte sok országban nem lehetőség a kockázatok minimalizálása érdekében, hanem követelmény. Az ilyen dokumentációs követelményekkel rendelkező országokhoz csatlakozott Magyarország is!
2015/2016. II
Lakatos Mária
22
Mely szabályozások foglalkoznak a témakörrel? A társasági adótörvény 4.§ (23) bekezdése határozza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát A 18. § rendelkezik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításáról A társasági adótörvény 31.§ (2) bekezdése alkalmazta az OECD irányelveket, amelyet az 1998. évi XV törvény hirdetett ki. 2015/2016. II
Lakatos Mária
23
A 18/2003-as, illetve a 22/2009-es PM rendeletek határozzák meg a transzferár dokumentáció készítésének módszereit. (erre a TAO. 30.§ (8) hatalmazza fel) Ehhez kapcsolódnak APEH irányelvek, pl (2007. 11.14) transzferár nyilvántartás nem pénzben kifejezett ár, illetve szokásos piaci ártartomány esetén Art. 172. § / 14. (4 M Ft-ig terjedő mulasztási bírság) ÁFA törvény 255 §/1.2. definiálja a szokásos piaci árat, illetve annak minimumát –egyezik a társasági törvénnyel 2015/2016. II
Lakatos Mária
24
Kikre nem vonatkozik? Mikro- és kisvállalkozások (adóév utolsó napja), Azon társaságok, akikben a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen több, mint 50% (TA. 18§ (3.)). közhasznú és a kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságra, továbbá arra az adózóra, amelyben közvetlenül vagy közvetve az államé a többségi befolyás. 2015/2016. II
Lakatos Mária
25
Tőzsdei ügylet vagy hatósági vagy más hasonló árak alkalmazásának esetében. DE: (nem mentesül a nyilvántartási kötelezettség alól bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyambefolyásolás esetén).
2015/2016. II
Lakatos Mária
26
Mit mond mindkét PM rendelet? Az adóév utolsó napjáig a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel figyelembe kell venni minden jelentős tényt és körülményt. Nem várható el a gazdálkodótól, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás kialakítására. A nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni! Szinte évente újabb rendelet módosítás. 2015/2016. II
Lakatos Mária
27
Előírások
16/20 03
22/2009
54/2012
Nyilvántartást készítők köre
Ua.
Önkormányzatok Magyar vállalatok külföldi telephelye is
Önkormányzatok Magyar vállalatok külföldi telephelye is
Alapelvek
Ua.
Ua.
Ua.
Nyilvántartási kötel.
Ua.
Ua.
Ua.
Nyelv
Csak magyar
Anyavállalat nyelvén is
Anyavállalat nyelvén is
Anyavállalat nyilvántartás felhasználása
Nincs rá utalás
Felhasználható, ha megfelel a magyar előírásoknak
Felhasználható, ha megfelel a magyar előírásoknak
Közös nyilvántartás
nincs
van
van
Fő dokumentum, illetve (ország)specifikus nyilvántartás
nincs
van
van
Egyszerűsített nyilvántartás
Adóéven ként 50 millió
Az ügylet végéig
Nem alaptevékenység esetén cost plus módszer 3-7 % közti haszonráta elfogadható
Bejelentési kötelezettség az összevonásról
nincs
Van a TAO bevallásban
Van a TAO bevallásban
FelhasználtIIerőforrások 2015/2016.
van
Funkcionális elemzés
Nincs
Funkcionális elemzés Lakatos Mária részeként
Funkcionális elemzés 28 részeként
van
van
Alapelvek Az adóév utolsó napjáig a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel figyelembe kell venni minden jelentős tényt és körülményt. Nem várható el a gazdálkodótól, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás kialakítására. A nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni! 2015/2016. II
Lakatos Mária
29
Mi a rendelkezés lényege? 2003. szeptember óta a magyar szabályozás kiemelten foglalkozik a transzferárak kérdéskörével, valamint előírja a dokumentációs kötelezettségeket, Piaci ár alkalmazásának kötelezettsége-TAO Ennek igazolására igazoló dokumentáció készül – rendelet pontosítja törvényt és egészíti ki elkészítésének határideje a bevallás benyújtásának időpontja.
2015/2016. II
Lakatos Mária
30
Bejelentési kötelezettség A kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező adózók számára az első szerződés megkötésétől számított 15 napon belüli bejelentési kötelezettséget az Art. 23. § (4) bekezdés b/ pontja írja elő. Bejelentési kötelezettség van a kapcsolt vállalkozói kapcsolat megszűnésekor 2015/2016. II
Lakatos Mária
31
Mi a kötelezettség? Azon vállalatok vagy egyének, akik a velük kapcsolatban álló (hazai vagy külföldi) vállalattal vagy egyénnel, vagy adóparadicsomban bejegyzett vállalattal vagy egyénnel tranzakciót hajtanak végre, teljes transzferár dokumentáció elkészítésére kötelesek.
2015/2016. II
Lakatos Mária
32
Vállalati szervezetek - Példa „Y” magánszemély
„X” magánszemély
100%
k
15%
k
2%
k 36%
k
98%
„A” vállalat
k
k „B” vállalat
k Ügyvezetők is
2015/2016. II
„C” vállalat
Lakatos Mária
33
Hogyan kerül megfogalmazásra az adótörvényben a transzferár? Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak a szokásos piaci árnál, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét a következő módon kell, hogy korrigálja:
2015/2016. II
Lakatos Mária
34
Milyen korrekciókat ír elő az adótörvény 18.§? - csökkentő a.
b.
c.
az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy, amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;
2015/2016. II
Lakatos Mária
35
Milyen korrekciókat ír elő a törvény? növelő növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.
2015/2016. II
Lakatos Mária
36
Mi is az az APA? Az APA egy olyan megállapodás, melyet egy multinacionális társaság ügyletével kapcsolatosan jelent ki egy adóhatóság, melyet egy másik ország adóhatósága is elfogad. Ez esetben ez egy előzetes jóváhagyást jelent, és nem jelent megkérdőjelezési pontot a vizsgálatkor, amikor az ellenőrzés történik.
2015/2016. II
Lakatos Mária
37
Anya – és leányvállalat közti belső szolgáltatási kapcsolat elemzése Eltérő szakmai álláspontok 1. A részesedés megszerzésével és igazgatásával kapcsolatos költségek az anyavállalatot, a leányvállalat irányításával kapcsolatos költségek a leányvállalatot terheli. (USA) 2. 2.Szélesebb értelmezés: a tagvállalati ráfordítás a tagot terheli (Németország) Helyszín meghatározása
A ráfordítások felmerülésének a helyszíne meghatározó. Ha az anyavállalatnál képződnek, akkor nem terhelhetőek tovább Az elszámolóárat előre és írásban kell rögzíteni.
2015/2016. II
Lakatos Mária
38
Díjazás megállapítása Díjazást akkor lehet megállapítani: a szolgáltatás egyértelműen elhatárolható, a fogadó fél érdekében nyújtották, számszerűsíthető előny keletkezik
2015/2016. II
Lakatos Mária
39
Mikor számolható el az anyánál? anyavállalat taggyűlése, részvényesek kiadásai, holdingstratégia költsége, Leányvállalat alapítása, vétele Kockázatkezelés, Holdingeredmény dokumentálása Leányvállalat ellenőrzése Részesedésfelügyelet A holdinghoz tartozásból származó előnyökért nem lehet díjat szedni(holdingtámogatás) 2015/2016. II
Lakatos Mária
40
Tagvállalatnál elszámolható költségek Olyan szolgáltatások, amelyek harmadik féltől is jöhetnének, Gazdasági –és pénzügyi tanácsadás, ezen belül: beszerzés,tanácsadás, PR feladatok, döntéstámogató eszközök, informatikai feladatok, könyvelési feladatok, Versenyjogi, polgári jogi, adójogi, vámjogi tanácsadás 2015/2016. II
Lakatos Mária
41
Nem egyértelműen besorolható szolgáltatások Centrális koordináció (leányvállalat szinergiahatása, anyacégnél számolható el) Vertikális koordináció ( anya-és leány közti elhatárolások a felhasználás helyén kell elszámolni) Horizontális koordináció (leányvállalatok közti elhatárolások köztük kell felosztani) 2015/2016. II
Lakatos Mária
42
Szabadalom, know –how díja Nehéz az összehasonlítás nincs két egyforma szabadalom Általában a forgalom 0,5 -1 százaléka elfogadható Szempontok: Használat terjedelme, A szolgáltatások terjedelme, Innovációs fok, Időtartam, Továbbfejlesztési jog,haszálati jog földrajzi terjedelme, Export korlátozás, Beruházási igény, Piaci feltételek
2015/2016. II
Lakatos Mária
43
7. Nézzünk meg a környező országok közül néhányat!
Fontos, hogy az egyes EU országokban milyen szabályozások élnek transzferárakkal kapcsolatban, mivel anyavállalataink esetleg átadják szabályozásaikat. Lehet, hogy feleslegesen dolgozunk, hiszen már kidolgozásra került a dokumentáció a társvállalatnál, ami nálunk elfogadható lehet. 2015/2016. II
Lakatos Mária
44
Transzferár szabályozás - Ausztria Az osztrák társasági adó törvény foglalkozik a transzferár kérdésével (6. és 8. §) Nincsen bírság dokumentáció hiányában, azonban ha adóhiányt tárnak fel, akkor természetesen az adó és pótléka ott is fizetendő. Nincsen kötelező dokumentációs kötelezettség, azonban a szerződés megléte feltétel, melyet az adóhatóság bármikor bekérhet. Érdekessége, hogy az OECD irányelvét nem vette át törvényi szinten, csak némely rendelet utal rá. Az APA alkalmazását kifejezetten ajánlják.
2015/2016. II
Lakatos Mária
45
Transzferár szabályozás - Franciaország A francia adótörvény nevesíti. Előnyben részesíti a CUP és Resale Price módszereket, de elfogadja a Cost Plus, a Profit Split és TNMM módszereket is. 40-80% közötti adóbírság alkalmazása gyakorlott (szándékosságtól függően), valamint évi 9%-os büntetőkamat. Ha valaki nem tudja bemutatni a transzferár dokumentációt, akkor 7.500 EUR évi büntetést kell fizessen. Ugyanazt a dokumentációs listát kéri, mint a magyar rendelet. Az APA alkalmazása 1999 szeptembere óta elfogadott, de aki ezt alkalmazza, annak külön adóbevallást is készítenie kell. Az alkalmazása 3-5 évre előre engedett Lakatos Mária 46 2015/2016. II csak.
Transzferár szabályozás - Németország
Az adótörvényen túl számtalan rendelet is szabályozza a transzferárak nyilvántartását. A CUP, Resale Price és Cost Plus módszereket fogadja el, míg a haszon alapú módszereket nem támogatja. Szigorú bírságolás, 1 millió EUR-ig büntethet, ha nem adjuk le időben a dokumentációt, valamint 6%-os büntetőkamat. (mentesség adható alóla). A dokumentációt az adóhatósági kérés után 60 nappal kell benyújtani. Az APA lehetőség elvileg adott, de nagyon ritkán és különösen nagy cégek esetében adtak rá engedélyt.
2015/2016. II
Lakatos Mária
47
Transzferár szabályozás - Hollandia Az adótörvény nevesíti. Előnyben részesíti a CUP és Resale Price módszereket, de elfogadja a Cost Plus, a Profit Split és TNMM módszereket is. Az adóbírság 0-100%-ig terjedhet. Az APA lehetőség adott. Relatíve „lazább” szabályozási terület.
2015/2016. II
Lakatos Mária
48
Transzferár szabályozás - Svájc Nincsen szabályozva törvényileg. A rendeleti szinten elfogadott módszerek a CUP, a Resale Price és Cost Plus módszerek, de rugalmasan kezeli a többi elfogadását is. Nincsen dokumentációs kötelezettség és szankció sem. Az APA formailag itt nem létezik.
2015/2016. II
Lakatos Mária
49
Transzferár szabályozás - Anglia Több törvény (köztük az adótörvények is) szabályozza. Elfogadja az összes módszert (de az ügyleti módszereket preferálja). Ha a társaság nem követi a dokumentációs kötelezettségeket, akkor 3.000 GBP büntetésre számíthat. Az adóbírság 0-100%-ig terjedhet. Szigorú dokumentációs követelményeket ír elő. Az APA alkalmazása 1999 szeptember óta él. Az alkalmazása 3-5 évre előre engedett csak.
2015/2016. II
Lakatos Mária
50
Transzferár szabályozása - USA
Az adótörvény szabályozza. Minden módszert elfogad és a legmegbízhatóbbat javasolja. Adóhiány esetén 20-40%-os büntetésre lehet számítani. Hosszú listája van a dokumentációs követelményeknek, melyeket az adóhatóság bármikor bekérhet. Külön adóbevallása van a transzferár tranzakcióknak (Forms 5471 és 5472) Az APA alkalmazása ismert és gyakorlott, azonban díja van (5 ezer – 25 ezer USD). Az alkalmazása 3-5 évre előre engedett csak.
2015/2016. II
Lakatos Mária
51
