Pilisszentkereszt Község Önkormányzata 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról Pilisszentkereszt Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva, a következőket rendeli el.
I. fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Pilisszentkereszt község közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, és 3. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyekre. (2) Az Szt-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község közigazgatási területén tartózkodó hajléktalanokra, valamint az Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti rászorulókra is kiterjed. (3) E rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon, család, egyedül élő, háztartás, rendszeres pénzellátás fogalmak alatt az Szt. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni. (4) Hozzátartozó, közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott személyeket kell érteni.
II. fejezet Általános eljárási szabályok 2. § (1) Az e rendeletben, valamint az Szt. 48. §-ában meghatározott hatásköröket első fokon –Pilisszentkereszt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a) a 12. §, 13. §, 16. §-ban meghatározott támogatás tekintetében a polgármester, b) a 10. §, 15. § és 18. §-ban meghatározott támogatás tekintetében a Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), Az első fokú határozattal szemben benyújtott fellebbezésről Pilisszentkereszt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt. c) A polgármester, és a Bizottság az átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről félévente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.
3. § (1) Az e rendelet alapján nyújtható ellátások iránti kérelmeket a Pilisszentkereszti Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani. (2) A szociális ellátások iránti kérelmet a Hivatal által közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, b) a kérelmező születési helyét, idejét, c) a kérelmező anyja nevét, d) a kérelmező állandó lakcímét, tartózkodási helyét, e) a kérelmező Társadalombiztosítási azonosító jelét, f) a kérelmezővel egy háztartásban élőknek az előbb felsorolt személyi adatait, g) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. (3) A jelen rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásra nem jogosult az, a) aki vagy akinek családja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik; b) aki vagy akinek családjában van olyan személy, aki a kért ellátásra már jogosultsággal rendelkezik; c) akinek családjában az ellátás megállapítása esetén a jelen rendelet alapján nyújtott ellátások összegének az egy főre eső része meghaladná az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%–át. 4. § (1) A kérelmező a kérelem benyújtásakor – ha jogszabály az adott ellátás vonatkozásában másként nem rendelkezik, a jelen rendelet 1. sz. mellékletében foglalt vagyonnyilatkozat útján – köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni viszonyairól (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat). Vagyontárgy lízingelése esetén a vagyonnyilatkozathoz mellékelni kell a lízingszerződést is. (2) A Hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságát a rendelkezésre álló adatbázisok felhasználásával ellenőrzi. (3) Amennyiben a Hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja és a vagyontárgy forgalmi értékének meghatározása céljából szakértőt von be az eljárásba, a kérelmező a szakértői vizsgálat során köteles közreműködni. (4) Nem kell vagyonnyilatkozatot tenni, ha a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmező a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően vagyonnyilatkozatot tett. 5. § (1) A kérelemben a kérelmező köteles saját, és családja (házastársa) jövedelmi viszonyairól, valamint a jogosultság megállapításának egyéb feltételeiről nyilatkozni, és azokat igazolni. (2) A havi rendszeres jövedelmet, a jövedelem tényleges összegét hitelt érdemlően tanúsító irattal kell igazolni. Ilyen irat lehet: a) bérjellegű jövedelmeknél a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás,
b) a társadalombiztosítási, nyugdíjszerű, illetve a rendszeres pénzellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap utalási szelvénye, ennek hiányában az utolsó havi bankszámlakivonat, c) vállalkozó, illetve gazdálkodó szervezet tagja esetében az illetékes állami adóhatóság által kiadott jövedelemigazolás, d) munkanélküli ellátás esetében az illetékes Munkaügyi Kirendeltség ellátást megállapító határozata, vagy a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, e) gyermektartásdíj megállapítása esetén a gyámhivatali, bírósági határozat, f) az egyéb jövedelmek esetében, illetve ha a kérelmező nem tud, illetve nem képes jövedelemi viszonyairól igazolást becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat (a továbbiakban az a) - f) pontok együttesen: jövedelemigazolás). (3) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmek esetében egy év. (4) Az Szt. 4. § (1) bekezdés db) pontja szerinti családtag esetén iskolalátogatási bizonyítványt, felsőfokú tanulmányok esetén hallgatói jogviszonyról szóló igazolást, a dc) pont szerinti családtag esetén a fogyatékosság bekövetkeztét és tényét igazoló dokumentumot kell csatolni a kérelemhez. (5) A jelen rendelet által szabályozott egyéb jogosultsági feltételt okirattal kell igazolni. Ilyen okirat különösen a személyi igazolvány, lakcímkártya, hatósági döntés, bírósági döntés, iskolalátogatási igazolás, közműszámla, háziorvosi igazolás. Ha a kérelmező nem tud, illetve nem képes okiratot becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat is elfogadható. (6) Ha a kérelmező a szükséges igazolásokat nem csatolja, 15 napon belül hiánypótlásra kell felszólítani. 6. § (1) A kérelmek elbírálása során a Hivatal a kérelmező által közölt adatokat, tényeket, nyilatkozatot, azok valódiságát, valamint a szociális helyzetet környezettanulmány végzésével ellenőrizheti, erre más, illetékes Polgármesteri Hivatalt megkereshet. (2) Amennyiben a környezettanulmány megállapítása szerint vélelmezhető, hogy a vagyonnyilatkozatban, illetve jövedelemnyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, a Hivatal az Szt. 10. § (6) bekezdésének megfelelően jár el. Ennek során a jövedelemnyilatkozatban foglaltak tartalmát az (1) bekezdésben foglaltak szerint ellenőrizheti, illetve felhívja a kérelmezőt arra, hogy a kérelem átvételét követő 8 napon belül nyújtsa be az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyonnak a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat. Az e 3 hónapra vonatkozó költségeknek ki kell számolni az átlagát (a továbbiakban: igazolt fenntartási költségek). (3) A (2) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közszolgáltatási díjak, a lakbér, a közös költség, a telefon-, internetdíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés. (4) Abban az esetben, ha az igazolt fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.
7. § (1) A szociális ellátások közül a megállapított rendszeres ellátást – a 10. § (13) bekezdése kivételével – havonta utólag, a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell kiutalni a jogosultaknak. A megállapított nem rendszeres pénzbeli támogatás kifizetéséről a megállapító szerv rendelkezik az ellátást megállapító határozatban közölt időpont és hely szerint. (2) A pénzbeli és természetbeni támogatás indokolt esetben az arra rászoruló személy részére a családgondozó (szociális gondozó), vagy a gyermekintézmény megbízottjának közreműködésével is adható, aki a felhasználást a kifizetést követő 15 napon belül köteles igazolni. (3) A pénzbeli és a természetbeni támogatásokról a Hivatal az Szt-ben foglaltaknak megfelelően nyilvántartást vezet. (4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az e rendelet szerinti rendszeres pénzbeli ellátásokra való jogosultság naptári évenként egy alkalommal, március 31-ig felülvizsgálatra kerül. 8. § (1) Fel kell függeszteni a szociális ellátást a tudomásra jutást követő hó 1. napjától, ha a) az igénylő azt nem rendeltetésszerűen használja fel; Nem rendeltetésszerű használatnak kell tekinteni a személyhez (állapothoz) kötött ellátás nem jogosult személyre (az állapotban elvárható változásra) irányuló felhasználását. b) az igénylő szándékosan valótlan adatok közlésével, vagy olyan adatok elhallgatásával tévesztette meg a megállapító szervet, amelynek figyelembe vételével a támogatásra nem lett volna jogosult; c) az igénylő nem tett eleget az Szt. 9. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének; d) a jogosultság feltételei megszűntek. (2) A szociális ellátás felfüggesztése esetén az a)–c) pontokban foglalt tényállást az ellátást folyósítónak kell bizonyítani. (3) Az ellátás felfüggesztéséről a megállapító szerv dönt. (4) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a jogosulatlanul felvett összeg visszafizetését el kell rendelni. (5) Ha a jogosulatlanul felvett szociális ellátás megtérítését kell elrendelni, a megállapító szerv a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét méltányosságból elengedheti vagy csökkentheti. (6) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a megtérítésre kötelezett jövedelme, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el. (7) Az ellátás megtérítése méltányosságból 50 %-kal akkor csökkenthető, ha a megtérítésre kötelezett jövedelme, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg. (8) Az ellátás részletekben való megtérítése akkor engedélyezhető, ha a megtérítésre kötelezett jövedelme, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a
200 %-át nem haladja meg. (9) A részletfizetés időtartama a megtérítésre elrendelt összegtől függően: a) 50.000,- Ft-ig legfeljebb 6 hónap, b) 50.001,- Ft – 100.000,- Ft-ig legfeljebb 10 hónap, c) 100.000,- Ft felett legfeljebb 12 hónap. (10) Méltányosság iránti kérelmet a megtérítést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül lehet benyújtani a megtérítést elrendelő szervnek címezve.
III. fejezet Az egyes szociális ellátások 1. Az ellátások formái 9. § E rendelet az alábbi pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat (a továbbiakban együtt: szociális ellátások) szabályozza: a) települési támogatás (lakhatási, közgyógy) b) rendkívüli települési támogatás c) rendkívüli temetési települési támogatás d) köztemetés, e) szociális célú tűzifa támogatás. 2. Lakhatási települési támogatás 10. § (1) A Bizottság a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakhatási települési támogatást nyújt. (2) E § alkalmazásában lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások: a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat, a szemétszállítás díja, a tüzelőanyag költségei. (3) A lakhatási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. (4) A lakhatási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (5) A lakhatási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) b) c) d) e)
a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. 11. §
(1) Ha a háztartás a) (5) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (5) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (2) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (3) A lakhatáshoz kapcsolódó kiadás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 2015. évben, valamint 2016. évben a település 2016. évi költségvetéséről szóló helyi rendelet hatályba lépéséig 450,- Ft, ezt követően annak mértékét – az energiaárak várható alakulására figyelemmel – Pilisszentkereszt község tárgyévi költségvetéséről szóló helyi rendelet határozza meg. (4) A lakhatási települési támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (5) A lakhatási települési támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át, b) a lakhatáshoz kapcsolódó kiadás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2.500,- Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (6) A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: J-0,5 NYM TM = 0,3───── x 0,15, NYM
ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. (7) A lakhatási települési támogatást egy évre kell megállapítani, mely támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (8) A tüzelőanyag költségeihez nyújtott lakhatási települési támogatás kifizetése a jogosult nevére szóló számla ellenében készpénzben történik, a jogosult rendelkezésére álló éves keret mértékéig. 3. Közgyógy települési támogatás 12. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtható közgyógy települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és az Szt. 50. § (2) bekezdése szerinti havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri vagy azt meghaladja. (2) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának szükségletéről szóló, az Szt. 50/A. § (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kiállított háziorvosi, kezelő szakorvosi igazolást. (3) A polgármester a háziorvosi igazolás adatai alapján (különösen nyilvános adatbázisok felhasználásával, gyógyszertár által kiállított költségigazolással vagy belföldi jogsegély útján) megállapítja a kérelmező – havi rendszeres gyógyító ellátási szükséglethez igazodó – havi rendszeres gyógyító ellátásának költségét. (4) A támogatás mértéke a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, de legfeljebb 12.000,- Ft összegben állapítható meg. (5) A közgyógy települési támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatás folyósítása igény szerint postai úton vagy folyószámlára utalással háromhavonta történik. (6) Amennyiben a kérelmező az Szt. 50. § (1) vagy (2) bekezdése, valamint a jelen paragrafus (1) bekezdése szerint egyaránt jogosult támogatásra, a jelen paragrafus (1) bekezdése alapján települési támogatásra való jogosultság nem állapítható meg. (7) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül közgyógy települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg, feltéve ha az Szt. 50. § (2) bekezdése szerinti havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladja. (8) A közgyógy települési támogatásra való jogosultság megállapítása – a Képviselőtestület által átruházott hatáskörben – a polgármester feladata.
4. Rendkívüli települési támogatás 13. § (1) A polgármester rendkívüli települési támogatásra való jogosultságot állapít meg a) azon személy részére, aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, ha önmaga, illetve családja megélhetéséről más módon gondoskodni nem tud; b) azon személyek részére, akik alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadásaik – különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, iskoláztatáshoz, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – miatt vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (2) Nem minősül rendkívüli élethelyzetnek a közüzemi díjak, vagy a felvett hitelek törlesztő részleteinek nem fizetéséből – azok felhalmozódásából – keletkező tartozás miatt kialakuló pénzzavar. (3) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás: a) annak a kérelmezőnek, akinek szociális helyzete életvitele miatt e segélyformával nem javítható; b) annak a kérelmezőnek, akinek helyi adó, szemétszállítási díj vagy talajterhelési díj hátraléka van; c) amennyiben a környezettanulmány alapján felvett körülmények nem felelnek meg a bevallott adatoknak; d) a 15. § kivételével annak a kérelmezőnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, és a családnak vagyona van; e) egyedülálló esetén – a 15. § kivételével – ha az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, és vagyona van. 14. § (1) Rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel, családonként havonta legfeljebb egy, egy naptári évben legfeljebb három alkalommal állapítható meg. (2) A kérelmező köteles szociális helyzetének feltárásában az Önkormányzattal együttműködni. A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem indokául szolgáló tényt, rendkívüli körülményt. (3) A rendkívüli települési támogatás mértéke, a 15. § szerinti eset kivételével: a) alkalmanként nem lehet kevesebb, mint 1000,- Ft b) évenként és háztartásonként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (4) Különös méltánylást igénylő esetben a 13. § (3) bekezdés b), d) és e) pontjaiban foglalt jövedelmi határtól, valamint a 14. § (3) bekezdésében foglalt legmagasabb segélyösszegtől, és a 14. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltekintve a polgármester egyedi elbírálás alapján is megállapíthat önkormányzati segélyt. Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül:
ha a kérelmező olyan betegségben szenved, amelynek költségei más támogatási formákból származó bevételeivel együtt is saját magának, vagy ha tartásra köteles, az általa eltartott személyek létfenntartását veszélyezteti; b) ha a kérelmező lakhatása veszélybe kerül, vagy lakhatását elvesztette; c) ha a családfenntartó elhalálozása folytán a kérelmezőnek, vagy ha tartásra köteles, az általa eltartott személyek létfenntartása veszélyben van. a)
(5) A (3) bekezdés szerinti támogatás-megállapítás esetén az egyedi elbírálás során figyelembe vett, a különös méltányosságot megalapozó tényeket, körülményeket a határozat indokolási részében rögzíteni kell. (6) A 13. § (3) bekezdés d) és e) pontját, és a 14. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni, ha a támogatásra elemi kár, vagy más előre nem látható rendkívüli esemény miatt kerül sor. (7) Az Önkormányzat a rendkívüli települési támogatást pénzbeli, vagy természetbeni ellátás formájában biztosítja a rászorulók részére. (8) A rendkívüli települési támogatásformái: a) egyszeri vissza nem térítendő készpénz, b) élelmiszer vagy élelmiszerutalvány. 5. Rendkívüli temetési települési támogatás 15. § (1) Rendkívüli temetési települési támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A kérelem elbírálásról a Bizottság dönt. (2) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyt az (1) bekezdés teljesülése esetén annak az eltemettetőnek lehet megállapítani, akinek családjában az egy főre jutó, vagy egyedülálló esetén a havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át. (3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli temetési települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a. (4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés 2015. évben 120.000,- Ft, melynek mértékét a Képviselőtestület minden év február 15-ig – a temetést végző vállalkozó által kiállított igazolás alapján – felülvizsgál. (5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli temetési települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be. (6) A támogatás megállapítása iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.
6. Köztemetés 16. § (1) Az Szt. 48. §-a alapján a köztemetés elrendeléséről a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül a polgármester gondoskodik. (2) A köztemetés összege a helyben szokásos legolcsóbb hamvasztásos temetés költségét tartalmazza. 17. § (1) A köztemetés költségei 50 %-ának megtérítése alól az eltemettetésre köteles személy annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy b) egyedül élő személy esetén a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. (2) A köztemetés költségeinek megtérítése alól az eltemettető annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, vagy b) egyedül élő személy esetében a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg. (3) A köztemetés vonatkozásában a méltányossági kérelmeket – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a polgármester bírálja el. 9. Szociális célú tűzifa támogatás 18. § (1) Szociális célú tűzifa támogatás adható az önkormányzat tulajdonát képező, rendelkezésére álló – közterületen kivágott vagy egyéb helyről származó – fából a készlet erejéig, a kérelmek beérkezési sorrendjében természetbeni juttatásként annak a személynek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem a) családban élő esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %át, b) egyedül élő esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %át. (2) Jogosultsági feltétel, hogy a kérelmező ingatlanának fűtése tűzifával vagy vegyes tüzeléssel legyen megoldva, melyről írásban nyilatkoznia kell. (3) A szociális célú tűzifa támogatás mennyisége legalább 1 m3, de legfeljebb 2 m3 háztartásonként.
(4) Az elbírálás során előnyt élvez az, aki aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy lakásfenntartási támogatásra jogosult. (5) A szociális célú tűzifa támogatást – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a Szociális Bizottság állapítja meg. Egy fűtési szezonban egy családban egy kérelem részesülhet pozitív elbírálásban. (6) A fűtési szezon időtartama 6 hónap, amely a tárgyév októberének első napjától a tárgyévet követő év márciusának utolsó napjáig tart. (7) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás egy fűtési szezonra kerül megállapításra, és a támogatás iránti kérelmet fűtési szezononként kell benyújtani. (8) A támogatás iránti igényeket tárgyév szeptember 01-től a következő év december 31-ig lehet benyújtani.
IV. fejezet Záró rendelkezések 19. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő, még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 14/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet, valamint a gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 4/1998.(IV. 22.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 4/2000. (II. 15.); 8/2003. (VI. 25.); 6/2006. (II. 14.); 3/2008. (I.25.); önkormányzati rendelet. Pilisszentkereszt, 2015. február 26.
Peller Márton polgármester
Baranyák Szilvia jegyző
Kihirdetve: Pilisszentkereszt, 2015. február 27.
Baranyák Szilvia jegyző
