K VÁGÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK
16/2006.(XI.16.) sz. rendelete K VÁGÓÖRS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL
K vágóörs Község Képvisel testülete az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. Tv. (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a VÁTI Kft. által 2859/2004. 3.2.2 törzsszámon készített K vágóörs építési szabályzatának (továbbiakban: építési szabályzat) és szabályozási tervének megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK AZ EL ÍRÁSOK HATÁLYA 1. § (1)
Az el írások hatálya kiterjed K vágóörs Község (a továbbiakban: a község) közigazgatási területére.
(2)
A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, b víteni, felújítani, helyreállítani, korszer síteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen el írás rendelkezéseinek megfelel en szabad. A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK TÍPUSAI 2. §
(1)
A szabályozási terv, valamint a jelen építési szabályzat I. és II. rend kötelez elemeket egyaránt tartalmaz.
(2)
I. rend kötelez szabályozási elemek - övezet, építési övezet bet jelének, ill. színezésének megfelel el írások és területi határok, - az I. rend szabályozási vonalak (a szabályozási tervlap jelkulcsa szerinti I. rend közterületekkel érintkez tervezett, nem közterületi telkek határvonalai), II. rend kötelez szabályozási elemek - a beépítésre szánt területek övezeti bet jele után álló jelnek (együtt: építési övezet) megfelel el írások és a vonatkozó területi lehatárolások,
(3)
(4)
a II. rend szabályozási vonalak (a szabályozási tervlap jelkulcsa szerinti II. rend közterületekkel érintkez tervezett, nem közterületi telkek határvonalai),
a) Az I. rend szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása után készített új szabályozási terv keretében kerülhet sor.
b) A II. rend , szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a településszerkezeti terv szerinti területfelhasználási egységre kiterjed szabályozási terv készítésével történhet meg. II. fejezet TERÜLETHEZ KÖTHET
EL ÍRÁSOK
ÁLTALÁNOS ÖVEZETI EL ÍRÁSOK 3. § (1)
Az építési szabályzat a község közigazgatási területét építési övezetekre és övezetekre tagolja. a) építési övezetek a beépítésre szánt területek (Lf, Vt, Gk, Üü, Üh, Ki, Ki0, Kh) nem közterületi telkeinek övezeti lehatárolással elkülönített területegységei. Az építési övezetek a területfelhasználásra utaló bet jel után az építés f paramétereit rögzít jelet tartalmazzák: -
beépítési mód
-
beépítettség mértéke (%)
-
az építhet épületek építménymagassága (m)
-
az újonnan kialakítható legkisebb telekterület (m2)
b) övezetek a beépítésre nem szánt területek (KÖá, Z, Ev, Eg, Mk, Má, Mko, VGv, VG) övezethatárral, eltér övezeti színezéssel, vagy beépítésre szánt terület határa jellel különválasztott területegységei. (2)
Tervezett beépítésre szánt területeken kivéve építést engedélyezni
az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket
a) csak a 4-9. § rendelkezései szerinti közm vesítettség kiépítése, a szabályozási terv szerint kialakított közterületi, ennek hiányában önálló helyrajzi számú magánúti kapcsolata, valamint szilárd burkolatú útkapcsolata esetén szabad. A felszíni vizek elvezetésére más el írás hiányában a nyíltárkos megoldás is elfogadható. b) az a) pontban el írt kötelezettségek teljesüléséig csak az eredeti területfelhasználás szerinti övezet el írásai szerint szabad építeni. (3)
Beépítésre nem szánt területen a) 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad1 b) gazdálkodási célt szolgáló ingatlan esetében - a terepszint alatti beépítettség mértéke az övezetileg megengedett beépítettség mértékét további 3%-kal meghaladhatja. A megengedett beépítést meghaladó terepszint alatti építés a részletes övezeti el írásokban (Mk, Má, Má*, Ki0) rögzítet mértékig engedélyezhet .
(4)
1
Gyep m velési ágú területen építmény nem helyezhet el, kivételt képeznek a régészeti parkok terepszint alatti építményei.
2000. évi CXII. törvény 8. §
ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS BEÉPÍTÉSI EL ÍRÁSAI 4. § (1)
Az építési övezetek építési lehet ségeit a szabályozási tervben a területfelhasználás jele után feltüntetett építési övezeti jel tartalmazza, amelyben a) a kialakítható beépítési módok az építési övezeti jel számlálójának baloldali eleme szerint a következ k lehetnek: -
szabadonálló (Sz),
-
oldalhatáron álló (O),
b) a kialakítható beépítettség mértéke az építési övezeti jel számlálójának jobboldali eleme szerinti érték lehet, c) a kialakítható építménymagasság az építési övezeti jel nevez jének baloldali eleme szerinti érték lehet, amely az egyes építési övezetekben a közterület, ill. a telek belseje fel l az el írások szerinti eltéréssel alkalmazandó, d) a kialakítható telekterület az építési övezeti jel nevez jének jobboldali eleme szerinti érték lehet. (2)
Ha a telek jelenlegi jellemz i az (1) bekezdésben rögzített építési el írásoknak nem felelnek meg, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni: a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési el írásoknak, a meglév épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhet , kivéve a tet tér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhet . Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti el írásokat kell alkalmazni. b) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési el írásoknak akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve tovább nem csökkenthet k és ha a telek beépítettségére vonatkozó egyéb országos el írások betarthatók, a telek beépíthet . c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az el kert nagysága nem felel meg az építési el írásoknak, az el írástól eltér beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési el írások betartása esetén és az el írások szerinti építési helyen belül, b víthet k. d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési el írásokban el írt értéket, a meglév építmények b víthet k, de a b vítmények építménymagassága az el írt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglév építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági el írásokat kell érvényesíteni.
(3)
A pinceszint, ill. terepszint alatti építmények csak az építési helyen belül engedélyezhet k.
(4)
Az egyes övezetekben el írt legnagyobb építménymagasság az épület közterület fel li homlokzatánál nem léphet túl. A lejt fel li építménymagasság legfeljebb 1 m-rel lépheti túl a közterület fel li homlokzatmagasságot.
(5)
Ha az építési övezetre meghatározott legkisebb telekterület nem éri el a 4000 m2-t, az épület utcai építési vonalra mer legesen mért vetületi hossza legfeljebb 35,0 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó el írást mindkét közterület fel l be kell tartani.
(6)
Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság indokolják, - lakóépületeknél:
ha azt a kialakult állapotok
a) 4,0 m-ig csökkenthet , beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfed szemben fekv homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások mellékhelyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak, és a nyílásos homlokzatú épület magassága a mellékhelyiségenkénti 0,40 m2 nyíló felület homlokzatú épület magasságát nem haladja meg; b) 2,5 m-ig csökkenthet , ha az egyik homlokzat nyílás nélküli t zfal, a másik homlokzaton mellékhelyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások; c) A térszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tet kert zöldfelületét az OTÉK 25. § "tet kertek beszámítása a kötelez zöldfelületi arányba" táblázat szerint a telek aktív zöldfelületének lehet beszámítani, (7) Ha az építési övezet határa nem esik telekhatárra, akkor az építési el írások szempontjából az építési övezet határát a hátsókert megállapításánál és a beépítési % kiszámításánál telekhatárnak kell tekinteni. (8) Nyúlványos telek nem alakítható ki. (9) 4000 m2-nél nagyobb telken való építési igény esetén amennyiben a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, az építés helyét elvi építési engedélyben kell tisztázni. A Nemzeti Park területén az építés helyének kijelöléséhez tájvizsgálatot kell készíteni. Az építési engedélyhez kertészeti tervet kell mellékelni. LAKÓÖVEZETEK FALUSIAS LAKÓÖVEZET (Lf) 5. § (1) A falusias lakóövezet általános el írásai a) A terület jellemz en alacsony laks r ség , összefügg , nagykertes, legfeljebb három önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemz en lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen lakóépület, mez - és erd gazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, szolgáltató épület, kézm ipari építmény, helyi, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, helyezhet k el. (2) A falusias lakóövezet építési feltételei a) Újonnan épületek csak oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhet k el. A beépíthet oldalhatárt a telektömbben kialakult beépítés szerint kell meghatározni. Ha a kialakult beépítés miatt, vagy saroktelken nem lehetséges az oldalhatárra való elhelyezés, szabadonálló beépítést kell alkalmazni.
b) Újonnan az el kert legfeljebb 1,5 m-rel több mint a szomszédos építési telek kialakult el kertje, de legfeljebb 5.0 m. c) Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek 1. legkisebb területe az övezeti jel szerinti; 2. legkisebb mélysége 50 m; 3. legkisebb/legnagyobb szélessége 16 m és 28 m között alakítható, d) A beépítettség legnagyobb értéke 25%, amely meglév , az el írtnál kisebb méret építési telken meghaladható az épületelhelyezés általános szabályainak betartása mellett. Az el írtnál kisebb terület telken legfeljebb 200 m2 beépített terület engedélyezhet . Nagyobb terület telken 350 m2-nél nagyobb beépített terület akkor sem engedélyezhet , ha a beépítési % ezt lehet vé tenné. e) A zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 50%, f) Az épületek közterület fel li építménymagasságának alsó és fels értéke a közterület fel li 15 m-en belül 3,5-4,5 m között választható, a fennmaradó építési helyen legfeljebb 5.0 m-es építménymagasság építhet , g) A közterület fel li 15 m-en belül új épület legalább 5,5 m, legfeljebb 8,5 m szélességgel építhet . h) A közterület felé gépjárm tároló nem nyitható. i) Az épületek tet formája az utcavonalra mer leges, ill. adottság szerint azzal párhuzamos nyeregtet , 38-45 közötti hajlásszöggel, j) Az övezetben az építés feltétele a teljes közm vesítettség, k) Új építés esetén az OTÉK szerinti gépjárm -elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni, l) A melléképítmények közül elhelyezhet : közm pótló m tárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, pihenés és játék céljára szolgáló m tárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelked lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürd medence, napkollektor, kerti épített t zrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tet , legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcs (tereplépcs ) és lejt . M emléki környezet határán belül környezetidegen látványú melléképítmény közterületre néz en, vagy növényzet által takaratlanul nem helyezhet el. VEGYES ÖVEZETEK 6. § (1) Településközpont vegyes övezet (Vt) általános el írásai a) A terület jellemz en több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvet en nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen
-
lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az els dleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, továbbá kivételesen
-
nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
helyezhet el. c) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhet építmények csak akkor telepíthet k, ha a szomszédos lakótelek fel li határokon a háromszintes növénytelepítés 10 m széles sávban biztosítható. d) A területen nem helyezhet el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára. e) Településközpont vegyes övezetbe sorolt kialakult üdül - ill. lakáshasználat esetén a meglév épület igény szerint felújítható, b víthet , bontás után visszaépíthet . (2) Településközpont vegyes övezet építési feltételei a) Újonnan épületek az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhet k el. A beépíthet oldalhatárt a kialakult beépítés figyelembe vételével kell meghatározni. b) Újonnan az el kert legfeljebb 1,5 m-rel több mint a szomszédos építési telek kialakult el kertje, de legfeljebb 5,0 m. c) Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek 1.
legkisebb területe az övezeti jel szerinti;
2.
legkisebb mélysége 40 m;
3.
legkisebb/legnagyobb szélessége 16 m és 32 m között alakítható,
d) a beépítettség legnagyobb értéke 40%; e) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 35%; f)
Az épületek közterület fel li építménymagasságának alsó és fels értéke a közterület fel li 15 m-en belül 3,5-5,0 m között választható, a fennmaradó építési helyen legfeljebb 5.0 m-es építménymagasság építhet ,
g) Az épületek tet formája az utcavonalra mer leges, ill. adottság szerint azzal párhuzamos nyeregtet , 38-45 közötti hajlásszöggel, h) Az övezetben az építés feltétele a teljes közm vesítettség. i)
A gépjárm -elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni.
j)
Gépjárm tároló kapuja közterület fel l nem helyezhet el.
k) A melléképítmények közül elhelyezhet : közm csatlakozási m tárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szök kút, pihenés és játék céljára szolgáló m tárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelked lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürd medence, napkollektor, kerti épített t zrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tet legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcs (tereplépcs ) és lejt , antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
M emléki környezet határán belül környezetidegen látványú melléképítmény közterületre néz en, vagy takaratlanul nem helyezhet el. GAZDASÁGI ÖVEZETEK 7. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet (Gk) általános el írásai a) A terület a nem jelent s zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület. b) A területen -
mindenfajta, nem jelent s zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási épület, parkolóház, üzemanyagtölt , sportépítmény, továbbá kivételesen, de csak b vítésként
-
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület
helyezhet el. c) A területen meglév épületek a kivételesen elhelyezhet épületek funkciói szerint átalakíthatók. (2) Gazdasági övezet (Gk) építési feltételei a) Újonnan épületek az övezeti jelnek megfelel beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhet k el. b) Újonnan az el kert a szabályozási tervlapon lehatárolt m emléki környezet területén kívüli Gk övezetek esetében legalább 10,0 m legyen. c) Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb 1.
területe az övezeti jel szerinti;
2.
mélysége 60 m;
3.
szélessége 40;
d)
A beépítettség értéke az övezeti jel szerinti,
e)
A zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 40%, amelyet legalább 1/3-ad részt az OTÉK szerinti 3 szintes növényállománnyal kell betelepíteni;
f)
Az épületek építménymagasságának fels értéke az övezeti jel szerinti lehet.
g)
Az építés feltétele a teljes közm vesítettség.
h)
A gépjárm -elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni. ÜDÜL ÖVEZETEK 8. §
(1)
Üdül házas üdül övezet (Üü) általános el írások a) A terület üdülési célokat szolgáló üdül épületek, üdül táborok, kempingek elhelyezésére szolgál.
b) A területen kizárólag a terület igényei szerinti parkolóhelyek, gépjárm tárolók helyezhet k el. (2)
Üdül házas üdül övezet (Üü) építési feltételek a) Újonnan épületek az övezeti jelnek megfelel beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhet k el. b) Újonnan az el kert 5 m, 2000 m2-nél nagyobb telken legalább 5 m lehet. c) Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb -
területe az övezeti jel szerinti;
-
mélysége 50 m;
-
szélessége 30;
d) a beépítettség legnagyobb értéke az övezeti jel szerinti, e) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 70%; f) az épületek építménymagasságának fels értéke az övezeti jel szerinti lehet. g) Az övezetben az építés feltétele a teljes közm vesítettség. h) A gépjárm -elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni. i) A melléképítmények közül a rendeltetésszer használathoz szükséges építmények elhelyezhet k. (3)
Hétvégiházas üdül övezet (Üh) általános el írások a) A terület legfeljebb két üdül egységes üdülési célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben a megengedett két rendeltetési egységet nem meghaladóan a terület rendeltetéséhez köthet , azt nem zavaró egyéb építmények is elhelyezhet k.
(4)
Hétvégiházas üdül övezet (Üh) építési feltételek a) Újonnan épületek az övezeti jelnek megfelel beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhet k el. b) Újonnan az el kert 5,0 m lehet. c) Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb -
területe az övezeti jel szerinti;
-
mélysége 30 m;
-
szélessége 16;
d) a beépítettség legnagyobb értéke az övezeti jel szerinti, e) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 70%; f) az épületek építménymagasságának fels értéke az övezeti jel szerinti lehet. g) Az övezetben az építés feltétele a teljes közm vesítettség. h) A gépjárm -elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni. i) A melléképítmények közül a rendeltetésszer használathoz szükséges építmények elhelyezhet k.
KÜLÖNLEGES ÖVEZETEK 9. § (1)
Különleges intézményi övezet (Ki) általános el írások a) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszer m ködéséhez szükséges egyéb építmények helyezhet k el. c) A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli eltér kizárólagos használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre írt rendeltetés meghatározásával.
(2)
Különleges intézményi övezet (Ki) építési feltételek a) Újonnan épületek csak szabadonálló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhet k el. b) Újonnan az el kert legalább 10,0 m lehet. c) Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb -
területe az övezeti jel szerinti;
-
mélysége 60 m;
-
szélessége 40;
d) a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belüli, zöldtet re vonatkozó felirat esetén az épület lapostet vel, zöldtet sen alakítandó ki, az épületet a terepadottságoknak megfelel en úgy kell elhelyezni, hogy a tervlapon feltüntetett övezeti építménymagasság csak a lejt fel li oldalon legyen, míg a bevágás, domb fel li oldalon a zöldtet a kialakult tereppel illesztend . e) a beépítettség legnagyobb értéke az övezeti jel szerinti, f) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 60%; g) az épületek építménymagasságának fels értéke az övezeti jel szerinti lehet. h) Az övezetben az építés feltétele a teljes közm vesítettség. i) A gépjárm -elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni. j) A melléképítmények közül a rendeltetésszer használathoz szükséges építmények elhelyezhet k. k) Az ökológiai hálózat területébe tartozó Ki övezet beépítése esetén az építési engedélyezési eljárásban a KTVF szakhatóságként m ködik közre. (3) Különleges intézményi övezet 5% alatti beépítési lehet séggel (Ki0) általános el írások a) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszer m ködéséhez szükséges egyéb építmények helyezhet k el.
c) A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli eltér kizárólagos használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre írt rendeltetés meghatározásával. (4)
Különleges intézményi övezet 5% alatti beépítési lehet séggel (Ki0) építési feltételek a) Újonnan épületek csak szabadonálló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhet k el. b) Amennyiben a szabályozási tervlap másként nem jelöli, újonnan az el kert legalább 10,0 m lehet. c) Az övezetben az újonnan kialakítható építési telek legkisebb -
területe az övezeti jel szerinti;
-
mélysége 60 m;
-
szélessége 40;
d) a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belüli, zöldtet re vonatkozó felirat esetén az épület lapostet vel, zöldtet sen alakítandó ki, az épület homlokvonalát legalább 50%-ban eltakaró, a zöldtet vel érintkez földrézs kialakításával; e) a beépítettség legnagyobb értéke az övezeti jel szerinti; f) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 75%; g) az épületek építménymagasságának fels értéke (zöldtet borítottsággal együtt) az övezeti jel szerinti lehet.
esetén a földdel való
h) A szabályozási tervlapon m emléki környezettel jelölt területen a közterület fel li 15 m-en belül, valamint a Káli medence fel li irányból új épület legalább 5,5 m, legfeljebb 8,5 m szélességgel építhet . Az épületek a tervezett építési helyen belül helyezhet k el a kialakult épületirányok szerinti elrendezésben. A beépítés helyét elvi építési engedélyben kell pontosítani. A m emléki környezet területére es Ki0 övezetben az épületek tet formája 38-45 közötti hajlású nyeregtet lehet. i) Az övezetben az építés feltétele a részleges közm vesítettség, teljes közm ellátású közterülettel határos telek esetében a teljes közm vesítettség. j) A gépjárm -elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni. Ez alól a temet és a kegyeleti park esetében el lehet tekinteni, ha a szükséges méret gépjárm -parkoló a telekkel határos közterületen elhelyezhet . k) A melléképítmények közül a rendeltetésszer használathoz szükséges építmények a f épülettel egy építészeti egységet képez módon elhelyezhet k. l) Az övezetileg meghatározott beépítés helye elvi építési engedélyben rögzítend . A Nemzeti Park területével közvetlenül határos építési területen a KTVF szakhatóságként vesz részt az építési engedélyezési eljárásban. m) A Káli-medence belsejében fekv Ki0 övezetben kialakítható régészeti park (076 hrsz egy része) területén csak az övezetileg meghatározott rendeltetés kiszolgálására kizárólag terepszint alatti építmény építése engedélyezhet , melynek területe az övezet területének legfeljebb 1 %-a lehet. (5)
Különleges hulladékelhelyezésre szolgáló övezet (Kh)
Az övezetben az ágazati szabványnak és a magasabb szint jogszabályoknak megfelel építmények építhet k. KÖZLEKEDÉSI ÖVEZETEK 10. § (1)
Közúti közlekedési övezet (KÖá) a) A közúti közlekedés céljára kijelölt területen -
az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjárm -várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közm vek és a hírközlés építményei, továbbá
-
a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények
helyezhet k el. b) Az elhelyezhet építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közm terület 2%át, az újonnan elhelyezend építmények magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. c) A 71. sz útról építési telket kiszolgálni nem szabad, az út közterületi kapcsolatként nem vehet figyelembe. KÖZPARKÖVEZET (Z) 11. § (1) Közparkok céljára kijelölt terület. A terület min. 75%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthet k. A zöldfelületek min. 50%-án az OTÉK 25. §-a alapján számított háromszintes növényállományt kell biztosítani. (2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihen hely, tornapálya, gyermekjátszótér, nyilvános WC stb.), vendéglátó épület, ill. a terület fenntartásához szükséges egyéb épület helyezhet el. (3) A területnek közútról, köztérr l közvetlenül megközelíthet nek kell lennie. (4) Az újonnan elhelyezhet épületek magassága legfeljebb 6,0 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át. (5) Közparkban és más közhasználatú zöldfelületen bármilyen okból elhalt, illetve (engedéllyel, vagy engedély nélkül) kivágott fás növényzet pótlásáról a lombtérfogategyenérték fenntartása mellett egy éven belül kell gondoskodni. Ha a visszapótlás az érintett területen a meglév lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos, a visszapótlás másutt is engedélyezhet . ERD ÖVEZETEK 12. § (1) Védelmi rendeltetés erd övezet (Ev)
a) A terület els dlegesen védelmi rendeltetés célokat szolgál.
(környezetvédelmi,
ill.
természetvédelmi)
b) A területen épület újonnan nem helyezhet el. (2) Gazdasági rendeltetés erd övezet (Eg) a) Az övezetbe az el z övezetbe nem sorolható erd k területei tartoznak. Fakitermelés szálalásos módszerrel kell történjen. Tarvágás csak kivételesen indokolt esetben nem shonos fafajokból álló, vagy természetes felújításra alkalmatlan állományok esetén végezhet , és nagysága nem haladhatja meg a 3 ha-t. b) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,3%-os beépítettséggel az erd rendeltetésének megfelel építmények, valamint közjóléti létesítmények helyezhet k el. c) Az újonnan elhelyezhet építmények építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. (3) Védelmi erd területeken a folyamatos borítottság érdekében fakitermelés szálalásos módszerrel kell történjen. Az shonos fajokból álló erd k kezelése csak természetes felújítással, a véderd nek megfelel élettartam biztosításával, szálaló kezeléssel történhet. (4) A védelmi erd k esetén, ha az állományok egészségi állapota lehet vé teszi, az erd k vágás-érettségi korát megemelt értékkel kell megállapítani. MEZ GAZDASÁGI ÖVEZETEK 13. § (1) Mez gazdasági kertes övezet (Mk) a) Az övezetbe a volt zártkertek, illetve zártkert jelleg kisüzemi m velés , jellemz en kistelkes területek tartoznak. b) Az övezetbe es telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, illetve a jelen el írásokban rögzített feltételeknek megfelel lakóépületek építhet k. c) Építmény elhelyezésének feltételei az övezetbe es telkeken: 1. 2000-3000 m2 közötti méret telekterületen (csak sz l m velési ágban nyilvántartott telken2) legfeljebb egy gazdasági épület és hozzá kapcsolódó egy földborítású pince létesíthet , 2. lakóépület3 és hozzá tartozó gazdasági épületek (az 1. szerinti m velési ágban nyilvántartott telken) csak 3000 m2 feletti telekterületen létesíthet k,
2
A zónában a beépíthet ség szempontjából említett sz l m velési ág akkor vehet figyelembe, ha a telek területének legalább 80%-a az említett m velési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy m velt. Azon a telken, amelynek csak egy része tartozik sz l m velési ágba, az egyéb m velési ágú telekrész területe (gyep, erd stb.) a beépíthet ség számításánál nem vehet figyelembe. 3
Lakóépület csak a szabályozási tervlapon ilyen célra kijelölt területen belül helyezhet el (2000. évi CXII. törvény 46. § g).
d) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot. A beépített területen kívül, a terepszint alatt legfeljebb a telekterület 3 %-áig helyezhet k el építmények. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a (de max. 300 m2) építhet be, de a teleknagyságtól függetlenül az állattartó épület által elfoglalt terület nem haladhatja meg a 10 m2-t. e) A telken újonnan építmény 1. szabadon állóan, vagy a kialakult beépítéshez igazodva oldalhatáron állóan, 2. legalább 10,0 m el kert és 3,0 m oldalkert biztosításával, 3. legfeljebb 3,5 m építménymagassággal, de a legmagasabb (pl. lejt homlokzatmagasság sem lépheti túl az 5,0 m-t,
fel li)
4. magas tet vel, max. 45 tet hajlásszöggel építhet . f) Állattartó telep az övezetben nem létesíthet . Egy telken újonnan csak egy tanyaudvar alakítható ki, amelynek területe (épületek és udvar) legfeljebb a telekterület 15%-a lehet. Ezen belül az épületek a teljes telek területének legfeljebb 3 %-án létesíthet k. g) meglév építmények felújítása, átalakítása, korszer sítése 1. az övezetileg meghatározott beépítettség mértékét meghaladó esetben akkor engedélyezhet , ha az átalakítás során a beépítettség és a szintterület nem növekszik. Az épület lebontása esetén a megengedett beépítettséget meghaladó alapterület 50%-a visszaépíthet , 2. rendeltetés változtatása csak a vonatkozó egyéb jogszabályok4 szerint engedélyezhet , 3. az átépítés során hagyományos épít anyagokat és színezéseket kell alkalmazni. 4. felújítás, átalakítás, korszer sítés akkor engedélyezhet , ha ezzel együtt biztosítható a jogszabály5 szerinti m velési ág szerinti földhasználat. Az építési engedélyezési terv részeként benyújtandó a telekhasználatot területileg is ábrázoló helyszínrajz. (2) Mez gazdasági általános övezet (Má) a) Az övezetbe a mez gazdasági m velési ágú területek tartoznak. b) Az építési jog megszerzéséhez beszámított telkekre építési tilalmat kell bejegyezni, ill. az építési jogosultsággal rendelkez telekre a beszámított telkeket (amennyiben vannak) beszámítható m velési ág szerinti kimutatással szintén be kell jegyezni. c) Tulajdoni határ változása esetén új építési jog csak a b) pont szerinti bejegyzések földhivatali átvezetése után keletkezik. d) A beépített telek mérete csak a vonatkozó el írások határáig csökkenthet , ugyanez vonatkozik a beszámított telkek csökkentésére, ill. a beszámított m velési ágak csökkentésére is. e) Az Má övezetben min. 2 ha m velt sz l terület megléte esetén a sz l m velés, bortárolás, feldolgozás, boridegenforgalom létesítményei helyezhet k el, az épületek 4 5
2000. évi CXII. törvény 46. § c), g), 1996. évi LIII. törvény 2000. évi CXII. törvény 46. § h)
építménymagassága legfeljebb 3,5 m lehet. A telek beépítettsége legfeljebb 3 % lehet. A beépített területen kívül, a terepszint alatt legfeljebb a telekterület 3 %-áig helyezhet k el építmények. (3)
Mez gazdasági általános övezet a Nemzeti Park területén (Má ), az övezetre a (2) bekezdésen túlmen en a következ el írásokat is alkalmazni kell: a) Az övezetben szántó m velési ág esetén építmény nem építhet . b) Az övezetben kizárólag sz l m velési ág esetén az általános el írások betartása mellett csak 5,0 ha-nál nagyobb telken helyezhet el épület, melynek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, legnagyobb homlokzatmagassága 4,2 m, legnagyobb épületszélessége 7,5 m, legnagyobb bruttó beépített területe 120 m2, a terepszint alatti beépítettség legfeljebb 0,5% lehet. Az épület elhelyezése tájvizsgálatot is tartalmazó elvi engedélyezési terv alapján történjen, természetvédelmi hatósági és kezel i egyetértéssel.
(4)
Mez gazdasági korlátozott használatú övezet (Mko) a) Az övezetbe a környezet és tájvédelmi, ökológiai okból nem beépíthet mez gazdasági m velési ágú területek tartoznak. b) Az övezetben a külön jogszabályok keretei között meghatározott köztárgyakon, építményeken, m tárgyakon túl épület nem építhet . MEZ GAZDASÁGI ÖVEZETEK KÖZÖS EL ÍRÁSAI 14. §
(1)
Az övezetbe es telkeken a m velési ág megváltoztatása, valamint új építmény építése a vonatkozó el írások6 és a jelen HÉSZ el írások együttes alkalmazásával engedélyezhet .
(2)
A felhagyott anyagnyer helyén a bányászat megsz ntével a terület egészére kiterjed tájrendezési terv alapján a bánya korábbi üzemeltet jének, ennek hiányában a terület tulajdonosának tájrehabilitációt kell végrehajtani. Új területhasználat és építés csak ez után engedélyezhet . MEZ GAZDASÁGI ÉS ERD ÖVEZETEK KÖZÖS EL ÍRÁSAI 15. §
A mez gazdasági, ill. erd övezetben a terv jóváhagyása el tt már meglév épületek a kialakult beépítettségt l függetlenül megtarthatók és felújíthatók, amennyiben egyéb hatósági el írásoknak megfelelnek. Meglév lakóépületek a vonatkozó el írások7 szerint b víthet k. VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET (VGv) 16. § (1) A területbe 6
2000. évi CXII. törvény 23. § (1) b), 45. §, 51. §, V-1, V-3, C-1 és T-1 övezet el írásai, ill. az 1996. évi LIII. törvény, 6. és 7. § 7 2000. évi CXII. törvény 11. §
- az állandó és id szakos vízfolyások medre és parti sávja, - az állóvizek medre és parti sávja, - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja tartoznak. (2)
A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint8 szabad. VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET (VG) 17. §
(1)
A területbe - a Balaton medervonalával határos, VG övezeti jel szárazulati területek tartoznak.
(2)
A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint9 szabad. ÉRTÉKVÉDELMI EL ÍRÁSOK RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME 18. §
(1)
Minden nyilvántartott régészeti lel helyet érint , a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) el zetes engedélye szükséges. A régészeti érdek területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményez szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül el , a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. A nagy felületeket érint beruházások el tt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja el . A régészettel érintett területeken követend eljárás, jogok és kötelezettségek (Vonatkozó hatályos jogszabályok és tartalmuk) 1. A nyilvántartott régészeti lel helyek esetében minden az eddigi használattól eltér hasznosításhoz, építkezéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) el zetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2)a és (4)a). Ezért már a tervezés el tt érdemes a hivatal el zetes nyilatkozatát kérni (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1), hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, m velési ág változtatása, belterületbe vonás stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. A beruházás feltételeként esetleg el írt régészeti feltárás költségei ez esetben a beruházót terhelik, mivel az érdeke a már ismert lel hely megbolygatása (2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001. NKÖM rendelet 14. §). Az ilyen területeket ezért a talaj 30 cm mélységet meghaladó bolygatásával járó tevékenységekkel vagy beruházásokkal (pl. építkezések) lehet leg el kell kerülni, amennyiben pedig a beruházás máshol nem valósítható meg, vagy ez esetben a költségek aránytalanul megnövekednének, akkor a lel helyet el zetesen fel kell
8 9
1996. évi LIII. tv. 16. és 18. § 1996. évi LIII. tv. 16. és 18. §, 17/2005. (V. 5.) TNM rendelet, 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet
tárni. A lel hely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lel hely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Lel helyen engedéllyel végzett tevékenység során nem várt esetleg el kerül jelenség vagy lelet el kerülésekor a jogszabályokkal összhangban a végzett tevékenységet e területeken is azonnal fel kell függeszteni, s a területileg illetékes múzeum, ill. a KÖH nyilatkozatát kell kérni a további teend kr l. A kutatás költsége ilyenkor is a bolygatást okozó tevékenység végz jét terheli, de más forrásokat is be lehet vonni. A hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehet sége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására. A régészeti lel helyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetend cselekmény (BKT hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001. Kormányrendelet.) 2. A talajt 30 cm-nél mélyebben megbolygató beruházás el tt kívánatos a teljes régészeti terepbejárás elvégzése, a talaj gépi vagy kézi megnyitásakor pedig lehet leg régész jelenlétének biztosítása. Lel hely el kerülése esetén szakszer feltárást kell végezni, s amennyiben a lel hely olyan egyedi jelent séggel bírna, hogy annak megsemmisítését mindenképpen el kell kerülni, akkor az adott beruházást más területen kell kivitelezni. A fenti elvárások biztosítása érdekében ezeken a régészeti érdek és régészetileg érintett területeken a jogszabályokkal összhangban a beruházások terveit lehet leg minél korábbi tervezési fázisban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal is érdemes véleményeztetni. A KÖH részér l kiemelt figyelmet érdemelnek az e területre vonatkozóan beadott dokumentumok. Bár jelenleg nem ismert e területek pontos régészeti érintettsége, fokozott figyelemmel kell kísérni a fejlesztéseket, hogy nem kerül-e el munka közben régészeti lelet vagy objektum. Ezért a kivitelezés során helyszíni szemle javasolt, amihez a munka megkezdésér l a beruházó tájékoztassa az illetékes régészeti szervet. Amennyiben ezeken a hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lel helyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül el , az örökségvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei el írásai szerint kell eljárni. A tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet rzése mellett értesíteni kell a jegyz t, aki a múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedez t, az ingatlan tulajdonosát, az építtet t és a kivitelez t egyaránt terheli. A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben id közben a KÖH nem regisztrált lel helyet a helyszínen) a feltárásra jogosult szerv köteles állni (2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001. NKÖM rendelet 15. §). A lelet, ill. a lel hely bejelent jét jutalom illeti meg (2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001. NKÖM rendelet 16. §). A régészeti lel helyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetend cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001. Kormányrendelet). A KÖH a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez vonatkozik egyrészt a már ismert lel helyekre, másrészt a nagyobb felületet érint beruházásokra bármely területen. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak.
TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM 19. § (1)
A helyi jelent ség települési értékek védelmére külön önkormányzati rendeletet kell készíteni. A rendelet megalkotásáig az alábbi el írások érvényesek:
(2)
Az országos és a helyi védelem alatt álló épületeket a szabályozási terv jelöli.
(3)
Országos védelem alatt álló épületen, ill. az épület telkén, valamint a szabályozási tervlapon jelölt m emléki környezet határa jellel ellátott területen belül végzett bármilyen építési tevékenység a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyének megfelel en végezhet .
(4)
Helyi védelem alatt álló épületen és annak telkén végzett építési tevékenység építési engedélyezési eljárásába a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményez ként be kell vonni.
(5)
A tervlapon jelölt m emléki környezet határa jellel ellátott területen belül, valamint a helyi védelem hatálya alá es telkeken építés, felújítás, átalakítás csak az alábbiak szerint végezhet : a) a meglév , kialakult utcák szabályozási szélessége szabályozási terv hiányában nem változtatható. b) m emléki környezet területén meg kell rizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, a területre jellemz építményeket, k kerítéseket és kapuformákat. c) új épület csak a környezet színvonalához, építészeti hagyományaihoz igazodóan helyezhet el. Ennek érdekében az építési engedély benyújtását megel z en elvi építési engedélyt kell beadni, amely bemutatja az építmény elhelyezésének módját, az épület homlokzatmagasságát, a tet idom formáját, a tet héjalás szögét, a homlokzat formai megoldását, az építési telek kerthasználatát (kertészeti terven), valamint a tervezett épület környezeti kapcsolatait. Épület körüli tereprendezésnél, valamint az építési telek tereprendezésénél 0,50 m-t meghaladó terepmunka csak építési engedéllyel végezhet . 1 m-t meghaladó, közterület fel l látható terepváltoztatás nem engedélyezhet . d) védett területen új épület hagyományos homlokzati és tet felületi anyaghasználat10, kéménykialakítás, ill. hagyományos küls nyílászárók11 esetén engedélyezhet . Ugyanez vonatkozik meglév épület felújítására, átalakítására is. e) védett területen melléképítmény építése csak akkor engedélyezhet , ha az építend épület, építmény nem rontja a településképet és az formailag alkalmazkodik a terület történelmileg kialakult képéhez. f) a védett területen az övezetileg meghatározott építménymagasságot az alábbiak szerint kell korlátozni: 1. Új építési igény esetén a helyi, vagy országos védelem alatt álló épülettel szomszédos telken, vagy ilyen épület 25 m-es környezetén belül a védett épület megfelel irányú homlokzatmagassága nem haladható meg. Ha ez az érték
10
vakolt homlokzatfelület, helyi hagyományokhoz igazodó vakolatképzés, felületképzés, természetes színezés cserépfedés, nádfedés (korcolt horganylemez-fedés, csak 3,0 m építménymagasságot nem meghaladó melléképületek esetén). 11 fa nyílászárók, népi építészethez igazodó nyílásméretekkel, osztásokkal, tagolással
magasabb, mint az övezetileg megengedett építménymagasság, akkor az övezeti építménymagasságot kell figyelembe venni. 2. Új építési igény esetén a szomszédos telken meglév f épület, vagy ilyen épület 25 m-es környezetén belül a meglév épület megfelel irányú homlokzatmagassága legfeljebb 60 cm-rel haladható meg. Ha ez az érték magasabb, mint az övezetileg megengedett építménymagasság, akkor az övezeti építménymagasságot kell figyelembe venni. 3. A lejt fel li homlokzatmagasság akkor sem építhet magasabbra, mint az övezetileg megengedett építménymagasság, ha az átlagos magasság biztosítható lenne. (6)
Az (1) pont szerinti önkormányzati rendelet megalkotásáig az alábbi táblázat szerinti épületekre, építményekre, emlékekre helyi védettség érvényesítend . Az országos védelemre tett javaslat elfogadásáig az alábbiakban jelölt épületekre is a helyi védettségre vonatkozó el írások érvényesek.
(7)
A Nemzeti Park területéhez tartozó belterületi építési övezetekben, vagy azzal külterületen kapcsolódó építési övezetekben egyéb övezeti el írás hiányában az épületek tet formája 38-45 közötti nyeregtet , valamint az épületek küls anyaghasználatára vonatkozó el írások megegyeznek a 19. § (5) d) el írásaival.
sorszám
Cím
Megnevezés
Védelmi javaslat
12
Helyi védelem
12
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Ady utca 1 Ady utca 7 Ady utca 8 Ady utca 10 Ady utca 12 Ady utca 16 Ady utca 26 Ady utca 32 Árpád utca 1 Bem utca 14 Jókai utca 3
245 hrsz 274 hrsz 268 hrsz 269 hrsz 270 hrsz 451 hrsz 478 hrsz 491 hrsz 276 hrsz 316 hrsz 6 hrsz
12. 13. 14. 15. 16.
Jókai utca 9 Jókai utca Jókai utca Jókai utca Jókai utca 29
613 hrsz 581 hrsz 563 hrsz 57 hrsz 58 hrsz
17.
Jókai utca
61 hrsz
18.
Jókai utca 36
463 hrsz
a sorszámozást a szabályozási tervlap jelöli.
Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház, melléképület Lakóház Lakóház Iskola Iskola Lakóház, melléképület Lakóház, melléképület Lakóház,
Országos védelem
X X X X X X X X X X X X X X X X X X
19. 20. 21. 22.
Jókai utca 32 Jókai utca 45 Jókai utca Jókai utca
484 hrsz 107 hrsz 146 hrsz 525 hrsz
23.
Jókai utca
526 hrsz
24. 25. 26. 27.
Jókai utca 64 Jókai utca 66 Jókai utca 68 Jókai utca 99
242 hrsz 241 hrsz 240 hrsz 176 hrsz
28. 29. 30. 31.
Jókai utca 72 Jókai utca 78 Jókai utca 105 Jókai utca 75
224 hrsz 220 hrsz 179 hrsz 177/1
32. 33. 34. 35.
Jókai utca 54 Jókai utca 67 Jókai utca Jókai utca 58
261 hrsz 147 hrsz 262/1 hrsz 255 hrsz
36. 37.
Kossuth utca 37 Kossuth utca 1
361 hrsz 264 hrsz
38. 39. 40.
Kossuth utca 3 Kossuth utca Kossuth utca 28
265 hrsz 450 hrsz 439/3 hrsz
41. 42. 43. 44.
Pet Pet Pet Pet
549 hrsz 515 hrsz 541 hrsz 423 hrsz
45. 46. 47.
Pet fi utca 24 Pet fi utca Pet fi utca 26
413/1 hrsz 422 hrsz 414 hrsz
48. 49. 50. 51. 52. 53.
Pet fi utca 25 Pet fi utca 36 Rákóczi utca 3 Rákóczi utca 5 Rákóczi utca 7 Rákóczi utca 8
429 hrsz 409/1 hrsz 214 hrsz 213 hrsz 212 hrsz 235 hrsz
54. 55. 56.
Rákóczi utca 12 Temet utca Temet utca
231/2 hrsz 350 hrsz 315 hrsz
fi utca 2 di utca 3 fi utca 16 fi utca
melléképület Plébánia Lakóház, kapu Lakóház Volt katolikus iskola Lakóház, volt kántor ház Lakóház Melléképület Lakóház Lakóház, melléképület Melléképületek Lakóház Lakóház Lakóház, orvosi rendel Óvoda Lakóház Lakóház Lakóház, kovácsm hely Lakóház Polgármesteri hivatal Lakóház Lakóház Lakóház vendégl Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház, földpince Lakóház Lakóház Lakóház, melléképület Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház, melléképület Lakóház Lakóház Melléképület
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
57. 58.
Temet utca 3 Temet utca 5
325 hrsz 324 hrsz
59.
Vörösmarty utca 2
634 hrsz
60. 61. 62.
Vörösmarty utca 4 Zrinyi utca 10 Zrinyi utca 14
632 hrsz 573 hrsz 639 hrsz
sorszám
Cím
Lakóház Lakóház, melléképület Lakóház, melléképület Lakóház Lakóház Lakóház
X X
Megnevezés
Védelmi javaslat
X X X X
13
Helyi védelem
(8)
1. 2. 3. 4.
Pálkövei út 37 Pálkövei út 41 Pálkövei utca 29 H vösköz
977 hrsz 975 hrsz 805 hrsz 969 hrsz
5. 6.
Pálkövei út 52 Bajcsy-Zsilinszky ház
927 hrsz 1476 hrsz
Nyaraló Nyaraló Nyaraló K halom (Pálköve) Nyaraló Múzeum
Országos védelem
X X X X X X
A szabályozási tervlapon ábrázolt k kerítések helyi védelem alatt állnak, megváltoztatásuk a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyének megfelel en végezhet . TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EL ÍRÁSOK 20. §
(1)
A BNFP részét képez országos védettség alatt álló természeti területek használatára, fenntartására, a gazdálkodás módjára és intenzitására, építés és bontás engedélyezésére irányuló és a területeket érint változtatásokra irányuló hatósági el írások alapját a vonatkozó jogszabályok14 és kezelési terv képezik.
(2)
A szabályozási terv függelékben tartalmazza az egyedi tájértékek jegyzékét, melynek aktualizált tartalmát folyamatosan alkalmazni kell.
(3)
Tájhasználat, m velési ág váltás, építési tevékenység a Nemzeti Park területén csak a BFNP kezelési tervének megfelel en végezhet .
(4)
A helyi jelent ség természetvédelmi területek, ill. természeti értékek védelmére, védetté nyilvánítására rendeletet és kezelési tervet kell készíteni.
13
a sorszámozást a szabályozási tervlap jelöli. 1996. évi LIII. törvény, 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet, 31/1997. (IX. 23.) Ktm rendelet, 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet 14
(5)
A helyi jelent ség természetvédelmi területek, ill. természeti értékek védelmét az 1996. évi LIII. törvény el írásai, valamint a helyi rendeletben és kezelési tervben foglaltak alapján kell biztosítani.15
(6)
A helyi jelent ség természeti területekre és természeti értékekre vonatkozó rendelet megalkotásáig a szabályozási tervlapon kijelölt, alábbiak szerinti természeti területek és természeti értékek meg rzését, ill. védelmét biztosítani kell; a) Alsók hát helyi védelem alatt álló természeti terület b) K vágóörs-Pálköve helyi védelem alatt álló tölgyerd természeti terület c) "Pálköve" (H vös köz) helyi védelem alatt álló természeti érték
(7)
K vágóörs belterületén a terepszint 0,5 m-es megváltoztatása, külterületi gyep, rét, nádas területén a terepszint bármely megváltoztatása csak természetvédelmi hozzájárulással kiadott építési engedély alapján végezhet . A Nemzeti Park területén a természetes terep, vízháztartás és természetes növényzet meg rzése szükséges. Fakivágás, a terület állapotát alakító változtatás csak külön engedély alapján végezhet .16
(8)
A tájképvédelmi, illetve a tájkarakter meg rzése szempontjából az érintett területeken17 a vonatkozó el írások18 betartandók. Az érintett területen a KTVF az építési-bontási, területhasználati, m velési ág-változtatási, vízrendezési, növénytelepítési és fakivágási ügyekben hatósági feladatokat lát el. Amennyiben az építést a vonatkozó el írások lehet vé teszik, a területen elhelyezhet épületeket hagyományos homlokzati és tet felületi anyaghasználattal19 és kéménykialakítással, ill. hagyományos küls nyílászárók20 alkalmazásával kell megvalósítani. A területre készítend engedélyezési tervekhez a meglév növényzet felmérését el kell készíteni, és kertészeti tervvel kell igazolni a növényállomány megfelel védelmét.
(9)
A természetvédelmi szempontból érintett területeken21 a vonatkozó el írások22 betartandók. Az érintett területen a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság az építési, bontási, területhasználati, m velési ág-változtatási, növénytelepítési és fakivágási ügyekben véleményezési feladatokat lát el.
(10) Külterületen a vonatkozó el írások szerint építhet épület elhelyezése, mérete, formavilága, anyaghasználata, színezése igazodjon a település építészeti hagyományaihoz és a táj karakteréhez. (11) Vízfolyás, patak természetes állapotú partjától, tavak partjától számítva épület építése csak a szabályozási tervlapon meghatározott helyen, illetve a külön jogszabályban23 foglalt távolságban engedélyezhet . A vízfolyásokat kísér természetes növényzet meg rzése, kiegészítése biztosítandó. 15
A természetvédelmi hatósági/szakhatósági feladatokat a KTVF látja el. A Nemzeti Park Igazgatóság szakmaikezel i feladatokat végez, beleértve a védett területek kezelésének és fejlesztésének kidolgozását, ellen rzését. 16 1996. évi LIII. tv. szerint 17 2000. évi CXII. törvény V-1, T-1 jel alövezete 18 2000. évi CXII. törvény 26. § 19 vakolt homlokzatfelület, helyi hagyományokhoz igazodó vakolatképzés, felületképzés, természetes színezés cserépfedés, nádfedés (korcolt horganylemez-fedés, csak 3,0 m építménymagasságot nem meghaladó melléképületek esetén). 20 fa nyílászárók, népi építészethez igazodó nyílásméretekkel, osztásokkal, tagolással 21 2000. évi CXII. törvény V-1, V-3 és T-1 jel alövezetei és vízparti területei, a Nemzeti Park területei 22 2000. évi CXII. törvény 23. §, 25. §, 1996. évi LIII. törvény 23 1996. évi LIII. tv. 16. és 18. §
(12) A gyepek és vizes él helyek természetes vízháztartásának, valamint a felszíni és felszín alatti vizek él helyek min ségét biztosító meg rzése a terület tulajdonosának kötelezettsége. (13) A Balaton és parti zónájában lév betartásával kell biztosítani.
nádasok védelmét az érvényes el írások24
(14) A Nemzeti Park területén a látványvédelem szempontjait kiemelten biztosítani kell. Látványában színében a hagyományos tájkaraktert l idegen, a tájrendszer egységét megbontó létesítmény (pl. úszómedence, szerelt jelleg mobil épület, faház) védett területen nem telepíthet . Meglév , zavaró építmények átalakításáról, vagy növényzettel történ takarásáról gondoskodni kell. (15) A Nemzeti Park védett területén 6,0 m-t meghaladó magasságú antennatorony, csarnokszer épület, óriásplakát nem létesíthet . (16) A külterületi fák, fasorok, természetes növényzet meg rzend k. Az ingatlanok növényzete tájhonos fajok alkalmazásával alakítandó ki, a természetvédelmi kezel (NP) által összeállított növénylista felhasználásával. (17) Utak, közm vek létesítéséhez, ingatlanok beépítéséhez a meglév felmérését és megóvását bemutató tervek készítend k.
fák, fasorok
TILALMI ÉS KORLÁTOZÁSI EL ÍRÁSOK TILALMAK 21. § (1)
A közcélú tilalom hatálya alá es telkek a tervezett közcélú felhasználás megvalósítása érdekében a jelen rendelet hatályba lépését l, ill. a tilalom elrendelését l számított legfeljebb 10 évig építési és telekalakítási tilalom alatt állnak. A közcélú tilalom a tervezett közterületekre vonatkozik.
(2)
A változtatási tilalom hatálya alá tartozó ingatlanok a tilalom elrendelését l számított 3 évig változtatási tilalom alatt állnak. A változtatási tilalom új szabályozási terv készítésére kijelölt területre vonatkozik. KORLÁTOZÁSOK 22. §
(1)
A b zös, fert zés-veszélyes telephely véd területének korlátozási hatálya alá es , a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken szállásjelleg , pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény létesítése nem engedélyezhet .
(2)
Szennyezett talajú területen építés, ill. meglév épületek rendeltetésének változtatása csak környezeti hatásvizsgálat és a szükséges mérték mentesítés után engedélyezhet .
(3)
A közm véd területének korlátozási területén a meglév szennyvíztisztító telephely 300 m-es véd távolságán belül építési lehet ség mindaddig nem lesz, amíg a tisztítóm korszer sítése meg nem történik. Ennek bekövetkezése után az önkormányzat feloldja a
24
22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet
korlátozást ezekre a területekre vonatkozóan. Az érintett területek a szabályozási terven a 300 m-es véd távolságon belül található üdül és különleges rendeltetés övezetek. (4)
Országos közút véd területének korlátozási területén a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken - országos közút véd távolsága miatt - építmény csak az OTÉK 36. § (6) bekezdésében valamint a közúti közlekedésr l szóló 1988. évi I. törvény 42/a §-ában el írt feltételek szerint helyezhet el.
(5)
Beültetési kötelezettség területén a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt véd fásítások végrehajtását a) ha a jelölt telekrész nem beépített, a beültetést a jelen rendelet hatályba lépését l egy éven belül meg kell kezdeni és két éven belül be kell fejezni, b) ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a telekrészre es épületek nem b víthet k, nem újíthatók fel. Az épületek bontását követ egy éven belül a véd fásítást végre kell hajtani, c) ha a beültetési kötelezettség a telek közterület fel li megközelítését elzárja, azon telkenként 1 darab, nagyobb közterületi hossz esetén 100 m-enként 1 db, legfeljebb 6,5 m szélesség nyiladék kialakítható, ahol burkolat építhet a telek megközelítéséhez. d) a beültetési kötelezettségnél - fásítás esetén az OTÉK 25. §-a szerinti háromszintes növényállomány, - keretez fásítás (keretültetvény) esetén legalább 1 fasor (1 db/10 fm) és két cserjesor (10 db/10 fm) telepítend . III. fejezet EGYÉB EL ÍRÁSOK ÁLTALÁNOS KÖZLEKEDÉSI EL ÍRÁSOK 23. §
(1) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani. (2)
A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei és berendezései és környezetvédelmi m tárgyai, közm vek létesíthet k, illetve növényzet telepíthet . Egyéb létesítmények az OTÉK 39. §-a és a mindenkor hatályos K vágóörs Község közterület-használat engedélyezésér l szóló önkormányzati rendelet el írásai alapján helyezhet k el.
(3)
A 16 m-nél nagyobb szabályozási szélesség közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 10-16 m közötti szabályozási szélesség közlekedési célú közterületeken, ha az utca karakterének megóvása biztosítható, legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve a meglév k védelmér l gondoskodni kell. ÁLTALÁNOS KÖZM EL ÍRÁSOK 24. §
(1)
A közüzemi közm hálózatok és közm létesítmények, így a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a csapadékvíz-elvezetés,
a villamos energia, a földgázellátás, a kábel-TV és a hírközlés létesítményeit közterületen vagy a közm üzemeltet telkén belül kell elhelyezni. Ett l eltér esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az el írások szerinti véd távolságon belül mindennem tevékenység csak az illetékes üzemeltet hozzájárulása esetén engedélyezhet . (2)
A tervezett új telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó beköt vezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges véd távolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.
(3)
A meglév közm vek kiváltásakor, a feleslegessé vált közm vet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszer en meg kell oldani.
(4)
A föld alatti és a föld feletti közm építmény csak egységes közm , közlekedési és kertészeti tervek szerint engedélyezhet , melyeknek el kell segíteni az igényes környezet kialakítást.
(5)
Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közm vek egyidej kiépítésér l, a csapadékvizek elvezetésér l és a meglév közm vek szükséges egyidej rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(6)
A közm vezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közm vek elrendezésénél mindig a távlati összes közm elhelyezési lehet ségét kell figyelembe venni.
(7)
Új közm vezetékek, közm építmények elhelyezésénél a jogszabályokat25 a vonatkozó területeken26 figyelembe kell venni.
magasabb
rend
ÁGAZATONKÉNTI KÖZM EL ÍRÁSOK 25. § Vízellátás (1)
A Kékkúti Theodóra forrásnak K vágóörs közigazgatási területére átnyúló, utánpótlódási és mennyiségi korlátozással érintett területén bármilyen vízkivételi tevékenység csak az illetékes KÖVIZIG hozzájárulásával engedélyezhet .
(2)
A tervezett és a rekonstrukcióra kerül vezetékekr l az oltóvíz kivételét földfeletti t zcsapokkal kell biztosítani. A t zcsapokat a védend épülett l mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni.
(3)
Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehet vízmennyiséget, az építményeknek a t zi víz ellátását a meglév vezeték keresztmetszetének b vítésével, a tervezett mértékadó t zszakasz nagyságának a csökkentésével illetve helyi megoldással kiegészítve, t zi víztároló építésével kell megoldani.
25 26
2000. évi CXII. törvény 23. § f), g), h), 23. § (2), 26. § e), 26. § (2), 27. § b) 2000. évi CXII. törvény V-1 és T-1 alövezetein
(4)
A település beépítésre nem szánt területén lakás céljául szolgáló, gazdasági, vagy idegenforgalmi célú új épület elhelyezése, illetve meglév épület felsorolt célra történ funkcióváltása csak akkor engedélyezhet , ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
Szennyvízelvezetés (5)
A nyílt árkokba, id szakos vagy állandó vízfolyásba történt szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történ szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
(6)
A település területén a szennyvizek szikkasztása tilos.
(7)
A meglév szennyvízcsatorna-hálózat mentén a még csatornázatlan ingatlanokat a hálózatra rá kell kötni.
(8)
A szennyvízcsatorna hálózat megépítését követ en az érintett telkeket a közcsatornára rá kell kötni, a megszüntetett egyedi szennyvíz közm pótló berendezések (szikkasztók, gy jt tárolók) kiürítését és fert tlenítését szakszer en el kell végezni.
(9)
Új épület építése esetén az övezeti el írás szerinti közm vesítettségi szint biztosítandó.
(10) Azoknál az ingatlanoknál (pl. gazdasági területek), ahol a kibocsátott szennyvíz összetétele nem felel meg a közcsatornára rákötött szennyvíz vízmin ségi követelményeinek, a telken belül létesítend szennyvízkezeléssel a vizeket el kell tisztítani. A közcsatornába csak a megengedett szennyezettség mértékéig tisztított szennyvíz vezethet . (11) Új lakóépület meglév és tervezett szennyvízátemel legközelebb 20 m távolságra helyezhet el.
telekhatárához viszonyítva
(12) A település beépítésre nem szánt csatornázatlan területein a keletkez szennyvíz elvezetésére - ha a tisztított szennyvíz él víz befogadóba bevezethet és a szakhatóságok hozzájárulnak, helyi szennyvíztisztító kisberendezés telepíthet . Ellenkez esetben vízzáró szennyvíz gy jt tároló berendezés létesítend . Felszíni vízelvezetés (13) A Balaton-tó partélét l mért 10-10 m széles, és a település területén lev Burnót és Sásdi patak partélét l mért 6-6 m széles, és az önkormányzati kezelésben lév árkoknak a partéleit l mért 2-2 m széles sávot vízgazdálkodási célból fenn kell tartani. A már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m szélesség sávot kell biztosítani. (14) A karbantartási sávok nem építhet k be, legfeljebb olyan tevékenység végezhet rajtuk, amely a szakfeladatok elvégzését nem akadályozza (15) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a KÖVIZIG engedélyével szabad. (16) A csapadékvíz hálózattal szállított csapadékvíz él vízbe történ hordalékfogó m tárgy elhelyezése kötelez .
bevezetése el tt
(17) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a befogadóig ellen rizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterület ) beruházás engedélyezése esetén.
A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelel biztonsággal továbbvezethet a befogadóig. (18) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építend parkoló felületekr l az összegy l csapadékvizet olajfogó m tárgyon keresztül kell a befogadó csatornába vezetni.
Villamosenergia-ellátás (19) A beépítésre szánt területek tervezett kisfeszültség és közvilágítási vezetékeit, továbbá a meglév beépítés területén meglév , rekonstrukcióra kerül hálózatokat földkábelben kell vezetni. (20) A már beépített területen a beépül foghíjaknál és az átépítésre kerül épületeknél új csatlakozás létesítésekor a meglév föld feletti vezetés kisfeszültség villamosenergiahálózathoz az oszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történ csatlakozást kell alkalmazni. (21) A Nemzeti Park területén új villamosenergia-hálózat csak föld alatti vezetéssel létesíthet . (22) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, ill. meglév közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhet . Földgázellátás (23) Középnyomású földgázellátással rendelkez területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhet k el. A berendezések a telkek el kertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhet k fel. (24) A földgázvezetékeket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. Elektronikus hírközlés, kábel TV (25) A Nemzeti Park területén, tájképvédelmi övezetben légvezeték, antennatorony nem építhet . Egyéb területeken külön vizsgálat és a növénytakarás lehet ségének függvényében fenti építmények a területre vonatkozó magasabb szint el írások27 keretei között engedélyezhet k. ZÖLDFELÜLETI EL ÍRÁSOK 26. § (1)
A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglév sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehet ségét biztosítani kell.
(2)
Engedéllyel, vagy engedély nélkül kivágott fás növényzet pótlásáról a lombtérfogategyenérték fenntartása mellett egy éven belül gondoskodni kell.
27
2000. évi CXII. törvény
utcai
(3)
Beépítetlen terület gondozásáról, gyomtalanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(4)
Újonnan biológiailag aktív felületet, zöldfelületet igénybe venni csak a levélfelületindex egyenértékkel jellemzett biológiai aktivitásérték visszapótlása mellett szabad. A visszapótlást biztosító növénytelepítések mennyiségét, fajtáját, helyét az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni. Teljesülése a használatba vételi engedély megadásának el feltétele. A biológiai aktivitásérték helyreállításánál az alábbi levélfelület-index érték azonosságok érvényesítend k: 1 egységnyi erd terület (levélfelület-index: 10) megszüntetésével járó levélfelületcsökkenés -
1,7 egységnyi gyep
-
1,4 egységnyi szántó beerd sítésével, illetve intenzív parkosításával
1 egységnyi ligetes terület (levélfelület-index: 8) igénybevételével járó levélfelületcsökkenés -
1,3 egységnyi gyep
-
1,1 egységnyi szántó beerd sítésével, illetve intenzív parkosításával
1 egységnyi gyepes terület (levélfelület-index: 4) felszámolásával járó levélfelületcsökkenés -
0,7 egységnyi gyep
-
0,5 egységnyi szántó beerd sítésével, illetve intenzív parkosításával
1 egységnyi szántó (levélfelület-index: 3) igénybevételével járó levélfelület-csökkenés -
0,5 egységnyi gyep
-
0,4 egységnyi szántó beerd sítésével, illetve intenzív parkolásával pótolandó.
A visszapótlásra szánt növényzet kiültetését az építési területen vagy ha e kötelezettség a terület hasznosítását gátolná, vagy túlültetést okozna, úgy telken kívül, (de lehet leg hatóterületen belül) kell elvégezni. ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI EL ÍRÁSOK 27. § (1)
A község közigazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethet k, építhet k, amelyek által kibocsátott a) zajterhelés mértéke nem haladja meg a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete szerinti határértékeket, b) leveg terhelés nem haladja meg a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben, ill. a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletekben meghatározott határértékeket.
(2)
A község területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati és a jelen rendelet el írásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági el írások együttes figyelembevételével engedélyezhet .
(3)
A község igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkez trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott.
(4)
Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a külön rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági el írások együttes figyelembevételével engedélyezhet .
(5)
Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági el írások betartásával tárolható.
(6)
A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvéd szert, m trágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelés , zárt tárolóban szabad elhelyezni.
(7)
Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkez szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.
(8)
Él vízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglév szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követ egy éven belül meg kell szüntetni.
(9)
A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethet . Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethet , csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthet . Ez utóbbihoz a VIZIG és a Környezetvédelmi Felügyel ség hozzájárulását be kell szerezni. A közcsatornába vezetett szennyvizek min ségének meg kell felelnie a vonatkozó 220/2004. (VII. 21.) sz. Korm. rendelet, ill. a 368/2004. (XII. 26.) sz. Korm. rendelet szerint megállapított határértékeknek.
(10) Az építési törmeléket, valamint a kikerül elkülönítve kell deponálni.
földfelesleget a kommunális hulladéktól
(11) Külterületen folyóvizek partjától számított 50 m, állóvizek partjától számított 100 m távolságon belül, belterületen, vagy beépítésre szánt területen folyó- vagy állóvizek partjától számított 25 m véd távolságon belül - ett l eltér szabályozási tervi jelölés esetét kivéve - épületnek min sül építmény nem építhet . A KÖZTERÜLETEK ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSAI 28. § (1)
Közterületen építmény elhelyezése, burkolat, közm építése, növénytelepítés csak egységes közterület-rendezési (településrendezési, közlekedési, közm , kertészeti) terv alapján engedélyezhet .
(2)
A település területén közterületen, vagy közterületr l látszóan a) óriásplakát nem helyezhet el, b) hirdet tábla, reklám csak épülethez igazodóan, igényes kialakítással helyezhet el, ill. önállóan, legfeljebb 1,5 m2 felülettel, természetes anyaghasználattal. A
kialakításhoz és az elhelyezéshez építési engedélyezési tervet kell benyújtani, amelynél a Nemzeti Park egyetértése szükséges. A KERÍTÉSÉPÍTÉS SZABÁLYAI 29. § (1)
A településkép-védelmi területen közterületi határvonal fel li oldalon a hagyományoknak megfelel , legfeljebb 1,40 m magasságú, vagy a szomszédos telkeken meglév hagyományos kerítésekhez igazodó magasságú k kerítés, ill. 1,60 m magasságú áttört léckerítés építhet .
(2)
Az (1) szerinti területen kívüli egyéb belterületen legfeljebb az (1) szerinti k kerítés, vagy legfeljebb 1,8 m magas nem tömör kerítés építhet . Tömör lábazat magassága legfeljebb 30 cm lehet.
(3)
Külterületen kerítésként a) Gk, Ki és Ki0 övezetekben az építési engedéllyel együtt benyújtott terv alapján építhet legfeljebb 1,8 m magas, nem tömör kerítés. b) lakóépület körüli telekhatáron, vagy azon belül legfeljebb 1,8 m magas, a küls oldalon él sövénnyel teljesen takart nem tömör kerítés építhet , melynek tömör lábazatmagassága legfeljebb 30 cm lehet, c) állattartásra szolgáló terület esetében a telekhatáron, vagy azon belül a b) bek. szerinti kerítés, vagy villanypásztor alkalmazható. d) A Nemzeti Park külterületén végezhet állattartáshoz a gyepterületek terhelhet ségének függvényében kerítésként csak villanypásztor alkalmazható. IV. fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK EL ÍRÁSOK ALKALMAZÁSA 30. §
(1)
A 22. § (3) bekezdése alapján a korszer bb szennyvíztisztítóm üzembe helyezése után a 300 m-es véd távolság 150 m-es, vagy annál kisebb véd távolságra csökkentésével a szabályozási terv szerinti építési övezetek kialakíthatók. A feloldásról a jegyz értesíti az illetékes építéshatóságot.
(2)
E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Kihirdetésér l a jegyz a helyben szokásos módon gondoskodik.
31. § E rendelet a bels piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült az azzal összeegyeztethet szabályozást tartalmaz.28
Molnár József s. k. polgármester
Dr. Verbovszki Valéria s. k. jegyz
Kihirdetés napja: 2006. november 16. Dr. Verbovszki Valéria s. k. jegyz
28
Kiegészítette a 11/2009. (IX.01.) sz. rendelet
KÖZM FÜGGELÉK A közm vesítés és a közm elrendezés megvalósítására vonatkozó kormányrendeletek és szabványok Vízgazdálkodás
vízellátás
csatornázás
(1)
4/1981. (IV. 4.) OVH rendelet Országos Vízgazdálkodási Szabályzatról
(2)
1995. évi LVII. Törvény A vízgazdálkodásról
(3)
38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet A közm ves ivóvízellátásról és a közm ves szennyvízelvezetésr l
(4)
72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
(5)
18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemr l és mellékleteir l
(6)
123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmér l
(7)
10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet A vízgazdálkodásról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról
(8)
50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet A szennyvizek és szennyvíziszapok mez gazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól
(9)
201/2001. (X. 15.) Korm. rendelet Az ivóvíz min ségi követelményeir l és az ellen rzés rendjér l
(10) 213/ 2001. (XI. 14.) Korm. rendelet A folyékony hulladék elhelyezésér l (11) 23/2003. (VII. 29.) KvVM rendelet A biohulladék kezelésér l és a komposztálás m szaki követelményeir l (12) 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet A közm ves szennyvízelvezet és tisztító m vel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról (13) 30/2004. (II. 28.) Korm. rendelet A közm ves ivóvízellátásról és a közm ves szennyvízelvezetésr l szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról
(14) 163/2004. (V. 21.) Korm. rendelet A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról (15) 164/2004. (V. 21.) Korm. rendelet A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és megvalósítási Programmal összefügg szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról (16) 26/2005. (V.28.) BM rendelet az Országos T zvédelmi Szabályzat (OTSz) a 35/1966. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról (17) A csatornabírságról szóló 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés 2002.XII. 31-t l hatálytalan. (220/2004. (VII. 21.) sz. Korm. rendelet, ill. a 368/2004. (XII. 26.) sz. Korm. rendelet) Folyószabályozás, ár- és belvízvédelem (1) 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével kapcsolatos eljárásról (2)
221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet A vízgy jt -gazdálkodás egyes szabályairól 232/1996.(XII. 26.) Korm. rendelet A vizek kártételei ellen rzés szabályairól
Vízvédelem (1)
132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet A vízmin ségi kárelhárítással összefügg feladatokról
(2)
21/1999. (VII. 24.) KHVM-KöM együttes rendelet A vízmin ségi kárelhárítással összefügg üzemi tervek készítésének, karbantartásának és korszer sítésének szabályairól
(3)
2000. évi CXII. Törvény (a továbbiakban Btv.) A Balaton Kiemelt Üdül körzet Területrendezési Tervének elfogadására Balaton területrendezési Tervének elfogadására Balaton területrendezési Szabályzat megállapításáról
(4)
10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet A felszín alatti víz és a földtani közeg min ségi védelméhez szükséges határértékekr l
(5)
49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet, ill. a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet A vizek mez gazdasági eredet nitrátszennyezéssel szembeni védelmér l
(6)
27/2005. (XII. 6.) KVVM rendelet a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellen rzésére vonatkozó részletes szabályokról
(7)
2003. LXXXIX. törvény A környezetterhelési díjról
(8)
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet A felszín alatti vizek védelmér l (33/2000. (III. 17.) Korm. rendeletet 2004. XII. 31-tól hatályon kívül helyezte)
(9)
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet A felszíni vizek min sége védelmének szabályairól (41. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2005.XII. 31-t l A szennyvízbírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Kormányrendeletet), valamint A szennyvízbírságról szóló 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés jelenleg még 2005. december 31-ig hatályos 7. §-t, és a 20. § (2) bekezdését. A 41.§ (1) bekezdése 2004. VIII. 5-t l hatályon kívül helyezte a 203/2001. X. 26.) Korm. rendeletet a 21§ (1)-(2) bekezdése, a 24 § (9) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet I. fejezete kivételével.
(10) 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásáról (A település szennyez dés érzékenységi besorolása a 7/2005. (III. 1.) Korm. rendelet szerint) (11) 28/ 2004. (XII. 25.) KvVM rendelet A vízszennyez anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekr l és alkalmazásának egyes szabályairól (A 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendeletet 2004. XII. 30-tól hatályon kívül helyezte.) Villamosenergia-ellátás (1)
122/2004. (X. 15.) GKM rendelet A villamosm biztonsági övezetér l
(2)
128/1999. (VIII. 13.) Korm. rendelet A fák védelmér l szóló 21/1970. (VI. 21.) sz. Korm. rendelet módosítása
(3)
2001. évi CX. törvény A villamos energiáról, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 180/2002. (VIII. 23.) sz. Korm. rendelettel
Gázellátás (1)
6/1982. (V. 6.) IpM számú rendelet A gáz- és k olajüzem létesítmények biztonsági övezetér l
(2)
2003. évi XLII. törvény A földgázellátásról
Hírközlés
(1)
29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet, ill. a 7/2006. (V. 17.) IHM rendelet A távközlési építmények engedélyezésér l és ellen rzésér l
(2)
A 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet a 0 Hz 300 GHz közötti frekvencia tartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeir l
Közm elrendezést meghatározó, befolyásoló szabványok (1)
MSZ 7487/2-80 szabvány Közm - és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín alatt
(2)
MSZ 7487/3-80 szabvány Közm - és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín felett
(3)
MSZ 15 287/2000. szabvány Településekr l származó szennyvizek tisztítótelepei, szennyvíztisztító kism tárgyak és kisberendezések
(4)
MSZ 7048/1. 2. és 3. 83 szabvány illetve az ezt módosító Szabványügyi Közlöny 8. száma (2002. VIII. 1.) (Sz. K. 8.) A körzeti gázellátó rendszerek véd távolsága
(5)
MSZ 151. Er sáramú szabadvezetékek, az 1,0 kV-nál nagyobb névleges feszültség szabadvezetékek létesítési el írásai
