A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2007. december 22.,
TARTALOMJEGYZÉK 2007: CLXIV. tv.
szombat 2007: CLXV. tv.
2007: CLXVI. tv.
181. szám
350/2007. (XII. 22.) Korm. r. 58/2007. (XII. 22.) EüM–SZMM e. r. 152/2007. (XII. 22.) FVM r.
153/2007. (XII. 22.) FVM r.
Ára: 7014,– Ft 154/2007. (XII. 22.) FVM r.
155/2007. (XII. 22.) FVM r.
156/2007. (XII. 22.) FVM r.
157/2007. (XII. 22.) FVM r.
101/2007. (XII. 22.) GKM r. 102/2007. (XII. 22.) GKM r. 103/2007. (XII. 22.) GKM r.
Oldal A Londonban, 2001. október 5-én kelt, a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenõrzésérõl szóló 2001. évi nemzetközi egyezmény kihirdetésérõl. . . . . . . A Londonban, 2001. március 23-án kelt, a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelõsségrõl szóló 2001. évi nemzetközi egyezmény kihirdetésérõl. . . . . . . A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításáról . . . . . A polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletérõl szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján 2007/2008. évi végrehajtási idõszakban nyújtott méhészeti támogatások igénybevételének részletes szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A 2007. évben tavaszi fagykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk hitelhez jutási lehetõségérõl szóló 66/2007. (VII. 26.) FVM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról. Az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2007. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyszerûsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ „Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 36/2006. (VI. 21.) GKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . A nagysebességû transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelet módosításáról. .
A tartalomjegyzék a 13474. oldalon folytatódik.
13475
13503
13515 13518 13520
13543
13556
13564
13566
13567
13567 13569 13578 13580
13474
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
TARTALOMJEGYZÉK 104/2007. (XII. 22.) GKM r.
56/2007. (XII. 22.) IRM r. 57/2007. (XII. 22.) IRM–PM e. r.
39/2007. (XII. 22.) OKM r. 40/2007. (XII. 22.) OKM r.
41/2007. (XII. 22.) OKM r.
36/2007. (XII. 22.) SZMM r.
37/2007. (XII. 22.) SZMM r. 38/2007. (XII. 22.) SZMM r.
107/2007. (XII. 22.) AB h.
Oldal A vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól . . . A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védõ részére megállapítható díjról és költségekrõl szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet, a személyes költségmentesség alkalmazásáról a büntetõeljárásban szóló 9/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelet, valamint a bûnügyi költségek elõlegezésérõl szóló 21/2003. (VI. 24.) IM– PM–BM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeirõl szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról . . . . A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrõl szóló 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról . . . . . . A szociális és munkaügyi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról szóló 17/2007. (V. 3.) SZMM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyházak részére történõ technikai szám kiadásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet tájékoztatója a 2003. évi LXXXVI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltak alapján teljesítendõ bejelentkezési kötelezettségrõl, illetve a 2007. évi szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásáról, bevallásáról és befizetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Veszprém Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának hirdetménye. . . . . . . . . . . . . . . . . Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
13582 13583
13614 13616
13707
13720
13725 13735
13766 13768
13771
13772 13773 13774
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2007. évi CLXIV. törvény a Londonban, 2001. október 5-én kelt, a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenõrzésérõl szóló 2001. évi nemzetközi egyezmény kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenõrzésérõl szóló, a Londonban, 2001. október 5-én kelt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyûlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: „International convention on the control of harmful anti-fouling systems on ships, 2001 The Parties to this Convention, noting that scientific studies and investigations by Governments and competent international organizations have shown that certain anti-fouling systems used on ships pose a substantial risk of toxicity and other chronic impacts to ecologically and economically important marine organisms and also that human health may be harmed as a result of the consumption of affected seafood, noting in particular the serious concern regarding anti-fouling systems that use organotin compounds as biocides and being convinced that the introduction of such organotins into the environment must be phased-out, recalling that Chapter 17 of Agenda 21 adopted by the United Nations Conference on Environment and Development, 1992, calls upon States to take measures to reduce pollution caused by organotin compounds used in anti-fouling systems, recalling also that resolution A.895(21), adopted by the Assembly of the International Maritime Organization on 25 November 1999, urges the Organization’s Marine Environment Protection Committee (MEPC) to work towards the expeditious development of a global legally
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. december 10-i ülésnapján fogadta el.
13475
binding instrument to address the harmful effects of anti-fouling systems as a matter of urgency, mindful of the precautionary approach set out in Principle 15 of the Rio Declaration on Environment and Development and referred to in resolution MEPC.67(37) adopted by MEPC on 15 September 1995, recognizing the importance of protecting the marine environment and human health from adverse effects of anti-fouling systems, recognizing also that the use of anti-fouling systems to prevent the build-up of organisms on the surface of ships is of critical importance to efficient commerce, shipping and impeding the spread of harmful aquatic organisms and pathogens, recognizing further the need to continue to develop anti-fouling systems which are effective and environmentally safe and to promote the substitution of harmful systems by less harmful systems or preferably harmless systems, have agreed as follows: Article 1 General Obligations (1) Each Party to this Convention undertakes to give full and complete effect to its provisions in order to reduce or eliminate adverse effects on the marine environment and human health caused by anti-fouling systems. (2) The Annexes form an integral part of this Convention. Unless expressly provided otherwise, a reference to this Convention constitutes at the same time a reference to its Annexes. (3) No provision of this Convention shall be interpreted as preventing a State from taking, individually or jointly, more stringent measures with respect to the reduction or elimination of adverse effects of anti-fouling systems on the environment, consistent with international law. (4) Parties shall endeavour to co-operate for the purpose of effective implementation, compliance and enforcement of this Convention. (5) The Parties undertake to encourage the continued development of anti-fouling systems that are effective and environmentally safe.
Article 2 Definitions For the purposes of this Convention, unless expressly provided otherwise:
13476
MAGYAR KÖZLÖNY
(1) „Administration” means the Government of the State under whose authority the ship is operating. With respect to a ship entitled to fly a flag of a State, the Administration is the Government of that State. With respect to fixed or floating platforms engaged in exploration and exploitation of the sea-bed and subsoil thereof adjacent to the coast over which the coastal State exercises sovereign rights for the purposes of exploration and exploitation of their natural resources, the Administration is the Government of the coastal State concerned. (2) „Anti-fouling system” means a coating, paint, surface treatment, surface, or device that is used on a ship to control or prevent attachment of unwanted organisms. (3) „Committee” means the Marine Environment Protection Committee of the Organization. (4) „Gross tonnage” means the gross tonnage calculated in accordance with the tonnage measurement regulations contained in Annex 1 to the International Convention on Tonnage Measurement of Ships, 1969, or any successor Convention. (5) „International voyage” means a voyage by a ship entitled to fly the flag of one State to or from a port, shipyard, or offshore terminal under the jurisdiction of another State. (6) „Length” means the length as defined in the International Convention on Load Lines, 1966, as modified by the Protocol of 1988 relating thereto, or any successor Convention.
2007/181. szám
coating technology, or other fields of expertise necessary to objectively review the technical merits of a comprehensive proposal.
Article 3 Application (1) Unless otherwise specified in this Convention, this Convention shall apply to: (a) ships entitled to fly the flag of a Party; (b) ships not entitled to fly the flag of a Party, but which operate under the authority of a Party; and (c) ships that enter a port, shipyard, or offshore terminal of a Party, but do not fall within subparagraph (a) or (b). (2) This Convention shall not apply to any warships, naval auxiliary, or other ships owned or operated by a Party and used, for the time being, only on government non-commercial service. However, each Party shall ensure, by the adoption of appropriate measures not impairing operations or operational capabilities of such ships owned or operated by it, that such ships act in a manner consistent, so far as is reasonable and practicable, with this Convention. (3) With respect to the ships of non-Parties to this Convention, Parties shall apply the requirements of this Convention as may be necessary to ensure that no more favourable treatment is given to such ships.
(7) „Organization” means the International Maritime Organization.
Article 4
(8) „Secretary-General” means the Secretary-General of the Organization.
Controls on Anti-Fouling Systems
(9) „Ship” means a vessel of any type whatsoever operating in the marine environment and includes hydrofoil boats, air-cushion vehicles, submersibles, floating craft, fixed or floating platforms, floating storage units (FSUs) and floating production storage and off-loading units (FPSOs).
(1) In accordance with the requirements specified in Annex 1, each Party shall prohibit and/or restrict: (a) the application, re-application, installation, or use of harmful anti-fouling systems on ships referred to in article 3(1)(a) or (b); and (b) the application, re-application, installation or use of such systems, whilst in a Party’s port, shipyard, or offshore terminal, on ships referred to in article 3(1)(c), and shall take effective measures to ensure that such ships comply with those requirements.
(10) „Technical Group” is a body comprised of representatives of the Parties, Members of the Organization, the United Nations and its Specialized Agencies, intergovernmental organizations having agreements with the Organization, and non-governmental organizations in consultative status with the Organization, which should preferably include representatives of institutions and laboratories that engage in anti-fouling system analysis. These representatives shall have expertise in environmental fate and effects, toxicological effects, marine biology, human health, economic analysis, risk management, international shipping, anti-fouling systems
(2) Ships bearing an anti-fouling system which is controlled through an amendment to Annex 1 following entry into force of this Convention may retain that system until the next scheduled renewal of that system, but in no event for a period exceeding 60 months following application, unless the Committee decides that exceptional circumstances exist to warrant earlier implementation of the control.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Article 5
Controls of Annex 1 Waste Materials Taking into account international rules, standards and requirements, a Party shall take appropriate measures in its territory to require that wastes from the application or removal of an anti-fouling system controlled in Annex 1 are collected, handled, treated and disposed of in a safe and environmentally sound manner to protect human health and the environment.
Article 6 Process for Proposing Amendments to Controls on Anti-Fouling Systems (1) Any Party may propose an amendment to Annex 1 in accordance with this article. (2) An initial proposal shall contain the information required in Annex 2, and shall be submitted to the Organization. When the Organization receives a proposal, it shall bring the proposal to the attention of the Parties, Members of the Organization, the United Nations and its Specialized Agencies, intergovernmental organizations having agreements with the Organization and non-governmental organizations in consultative status with the Organization and shall make it available to them. (3) The Committee shall decide whether the anti-fouling system in question warrants a more in-depth review based on the initial proposal. If the Committee decides that further review is warranted, it shall require the proposing Party to submit to the Committee a comprehensive proposal containing the information required in Annex 3, except where the initial proposal also includes all the information required in Annex 3. Where the Committee is of the view that there is a threat of serious or irreversible damage, lack of full scientific certainty shall not be used as a reason to prevent a decision to proceed with the evaluation of the proposal. The Committee shall establish a technical group in accordance with article 7. (4) The technical group shall review the comprehensive proposal along with any additional data submitted by any interested entity and shall evaluate and report to the Committee whether the proposal has demonstrated a potential for unreasonable risk of adverse effects on non-target organisms or human health such that the amendment of Annex 1 is warranted. In this regard: (a) The technical group’s review shall include: (i) an evaluation of the association between the anti-fouling system in question and the related adverse effects observed either in the environment or on human health, including,
13477
but not limited to, the consumption of affected seafood, or through controlled studies based on the data described in Annex 3 and any other relevant data which come to light; (ii) an evaluation of the potential risk reduction attributable to the proposed control measures and any other control measures that may be considered by the technical group; (iii) consideration of available information on the technical feasibility of control measures and the cost-effectiveness of the proposal; (iv) consideration of available information on other effects from the introduction of such control measures relating to: – the environment (including, but not limited to, the cost of inaction and the impact on air quality); – shipyard health and safety concerns (i.e. effects on shipyard workers); – the cost to international shipping and other relevant sectors; and (v) consideration of the availability of suitable alternatives, including a consideration of the potential risks of alternatives. (b) The technical group’s report shall be in writing and shall take into account each of the evaluations and considerations referred to in subparagraph (a), except that the technical group may decide not to proceed with the evaluations and considerations described in subparagraph (a)(ii) through (a)(v) if it determines after the evaluation in subparagraph (a)(i) that the proposal does not warrant further consideration. (c) The technical group’s report shall include, inter alia, a recommendation on whether international controls pursuant to this Convention are warranted on the anti-fouling system in question, on the suitability of the specific control measures suggested in the comprehensive proposal, or on other control measures which it believes to be more suitable. (5) The technical group’s report shall be circulated to the Parties, Members of the Organization, the United Nations and its Specialized Agencies, intergovernmental organizations having agreements with the Organization and non-governmental organizations in consultative status with the Organization, prior to its consideration by the Committee. The Committee shall decide whether to approve any proposal to amend Annex 1, and any modifications thereto, if appropriate, taking into account the technical group’s report. If the report finds a threat of serious or irreversible damage, lack of full scientific certainty shall not, itself, be used as a reason to prevent a decision from being taken to list an anti-fouling system in Annex 1. The proposed amendments to Annex 1, if approved by the Committee, shall be circulated in accordance with article 16(2)(a). A decision not to approve
13478
MAGYAR KÖZLÖNY
the proposal shall not preclude future submission of a new proposal with respect to a particular anti-fouling system if new information comes to light. (6) Only Parties may participate in decisions taken by the Committee described in paragraphs (3) and (5).
2007/181. szám
(c) the effects observed from any monitoring and assessment programmes relating to anti-fouling systems.
Article 9 Communication and Exchange of Information
Article 7 Technical Groups (1) The Committee shall establish a technical group pursuant to article 6 when a comprehensive proposal is received. In circumstances where several proposals are received concurrently or sequentially, the Committee may establish one or more technical groups as needed. (2) Any Party may participate in the deliberations of a technical group, and should draw on the relevant expertise available to that Party. (3) The Committee shall decide on the terms of reference, organization and operation of the technical groups. Such terms shall provide for protection of any confidential information that may be submitted. Technical groups may hold such meetings as required, but shall endeavour to conduct their work through written or electronic correspondence or other media as appropriate.
(1) Each Party undertakes to communicate to the Organization: (a) a list of the nominated surveyors or recognized organizations which are authorized to act on behalf of that Party in the administration of matters relating to the control of anti-fouling systems in accordance with this Convention for circulation to the Parties for the information of their officers. The Administration shall therefore notify the Organization of the specific responsibilities and conditions of the authority delegated to nominated surveyors or recognized organizations; and (b) on an annual basis, information regarding any anti-fouling systems approved, restricted, or prohibited under its domestic law. (2) The Organization shall make available, through any appropriate means, information communicated to it under paragraph (1).
(4) Only the representatives of Parties may participate in formulating any recommendation to the Committee pursuant to article 6. A technical group shall endeavour to achieve unanimity among the representatives of the Parties. If unanimity is not possible, the technical group shall communicate any minority views of such representatives.
(3) For those anti-fouling systems approved, registered or licensed by a Party, such Party shall either provide, or require the manufacturers of such anti-fouling systems to provide, to those Parties which request it, relevant information on which its decision was based, including information provided for in Annex 3, or other information suitable for making an appropriate evaluation of the anti-fouling system. No information shall be provided that is protected by law.
Article 8
Article 10
Scientific and Technical Research and Monitoring
Survey and Certification
(1) The Parties shall take appropriate measures to promote and facilitate scientific and technical research on the effects of anti-fouling systems as well as monitoring of such effects. In particular, such research should include observation, measurement, sampling, evaluation and analysis of the effects of anti-fouling systems.
A Party shall ensure that ships entitled to fly its flag or operating under its authority are surveyed and certified in accordance with the regulations in Annex 4.
(2) Each Party shall, to further the objectives of this Convention, promote the availability of relevant information to other Parties who request it on: (a) scientific and technical activities undertaken in accordance with this Convention; (b) marine scientific and technological programmes and their objectives; and
Inspections of Ships and Detection of Violations
Article 11
(1) A ship to which this Convention applies may, in any port, shipyard, or offshore terminal of a Party, be inspected by officers authorized by that Party for the purpose of determining whether the ship is in compliance with this Convention. Unless there are clear grounds for believing
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
that a ship is in violation of this Convention, any such inspection shall be limited to: (a) verifying that, where required, there is onboard a valid International Anti-fouling System Certificate or a Declaration on Anti-fouling System; and/or (b) a brief sampling of the ship’s anti-fouling system that does not affect the integrity, structure, or operation of the anti-fouling system taking into account guidelines developed by the Organization.* However, the time required to process the results of such sampling shall not be used as a basis for preventing the movement and departure of the ship. (2) If there are clear grounds to believe that the ship is in violation of this Convention, a thorough inspection may be carried out taking into account guidelines developed by the Organization.[1] (3) If the ship is detected to be in violation of this Convention, the Party carrying out the inspection may take steps to warn, detain, dismiss, or exclude the ship from its ports. A Party taking such action against a ship for the reason that the ship does not comply with this Convention shall immediately inform the Administration of the ship concerned. (4) Parties shall co-operate in the detection of violations and the enforcement of this Convention. A Party may also inspect a ship when it enters the ports, shipyards, or offshore terminals under its jurisdiction, if a request for an investigation is received from any Party, together with sufficient evidence that a ship is operating or has operated in violation of this Convention. The report of such investigation shall be sent to the Party requesting it and to the competent authority of the Administration of the ship concerned so that the appropriate action may be taken under this Convention.
13479
such proceedings to be taken as soon as possible, in accordance with its laws. The Administration shall promptly inform the Party that reported the alleged violation, as well as the Organization, of any action taken. If the Administration has not taken any action within one year after receiving the information, it shall so inform the Party which reported the alleged violation. (2) Any violation of this Convention within the jurisdiction of any Party shall be prohibited and sanctions shall be established therefor under the law of that Party. Whenever such a violation occurs, that Party shall either: (a) cause proceedings to be taken in accordance with its law; or (b) furnish to the Administration of the ship concerned such information and evidence as may be in its possession that a violation has occurred. (3) The sanctions established under the laws of a Party pursuant to this article shall be adequate in severity to discourage violations of this Convention wherever they occur.
Article 13 Undue Delay or Detention of Ships (1) All possible efforts shall be made to avoid a ship being unduly detained or delayed under article 11 or 12. (2) When a ship is unduly detained or delayed under article 11 or 12, it shall be entitled to compensation for any loss or damage suffered. Article 14 Dispute Settlement
Article 12 Violations (1) Any violation of this Convention shall be prohibited and sanctions shall be established therefor under the law of the Administration of the ship concerned wherever the violation occurs. If the Administration is informed of such a violation, it shall investigate the matter and may request the reporting Party to furnish additional evidence of the alleged violation. If the Administration is satisfied that sufficient evidence is available to enable proceedings to be brought in respect of the alleged violation, it shall cause
[1]
Guidelines to be developed.
Parties shall settle any dispute between them concerning the interpretation or application of this Convention by negotiation, enquiry, mediation, conciliation, arbitration, judicial settlement, resort to regional agencies or arrangements, or other peaceful means of their own choice.
Article 15 Relationship to International Law of the Sea Nothing in this Convention shall prejudice the rights and obligations of any State under customary international law as reflected in the United Nations Convention on the Law of the Sea.
13480
MAGYAR KÖZLÖNY Article 16 Amendments
(1) This Convention may be amended by either of the procedures specified in the following paragraphs. (2) Amendments after consideration within the Organization: (a) Any Party may propose an amendment to this Convention. A proposed amendment shall be submitted to the Secretary-General, who shall then circulate it to the Parties and Members of the Organization at least six months prior to its consideration. In the case of a proposal to amend Annex 1, it shall be processed in accordance with article 6, prior to its consideration under this article. (b) An amendment proposed and circulated as above shall be referred to the Committee for consideration. Parties, whether or not Members of the Organization, shall be entitled to participate in the proceedings of the Committee for consideration and adoption of the amendment. (c) Amendments shall be adopted by a two-thirds majority of the Parties present and voting in the Committee, on condition that at least one-third of the Parties shall be present at the time of voting. (d) Amendments adopted in accordance with subparagraph (c) shall be communicated by the Secretary-General to the Parties for acceptance. (e) An amendment shall be deemed to have been accepted in the following circumstances: (i) An amendment to an article of this Convention shall be deemed to have been accepted on the date on which two-thirds of the Parties have notified the Secretary-General of their acceptance of it. (ii) An amendment to an Annex shall be deemed to have been accepted at the end of twelve months after the date of adoption or such other date as determined by the Committee. However, if by that date more than one-third of the Parties notify the Secretary-General that they object to the amendment, it shall be deemed not to have been accepted. (f) An amendment shall enter into force under the following conditions: (i) An amendment to an article of this Convention shall enter into force for those Parties that have declared that they have accepted it six months after the date on which it is deemed to have been accepted in accordance with subparagraph (e)(i). (ii) An amendment to Annex 1 shall enter into force with respect to all Parties six months after the date on which it is deemed to have been accepted, except for any Party that has:
2007/181. szám
(1) notified its objection to the amendment in accordance with subparagraph (e)(ii) and that has not withdrawn such objection; (2) notified the Secretary-General, prior to the entry into force of such amendment, that the amendment shall enter into force for it only after a subsequent notification of its acceptance; or (3) made a declaration at the time it deposits its instrument of ratification, acceptance or approval of, or accession to, this Convention that amendments to Annex 1 shall enter into force for it only after the notification to the Secretary-General of its acceptance with respect to such amendments. (iii) An amendment to an Annex other than Annex 1 shall enter into force with respect to all Parties six months after the date on which it is deemed to have been accepted, except for those Parties that have notified their objection to the amendment in accordance with subparagraph (e)(ii) and that have not withdrawn such objection. (g) (i) A Party that has notified an objection under subparagraph (f)(ii)(1) or (iii) may subsequently notify the Secretary-General that it accepts the amendment. Such amendment shall enter into force for such Party six months after the date of its notification of acceptance, or the date on which the amendment enters into force, whichever is the later date. (ii) If a Party that has made a notification or declaration referred to in subparagraph (f)(ii)(2) or (3), respectively, notifies the Secretary-General of its acceptance with respect to an amendment, such amendment shall enter into force for such Party six months after the date of its notification of acceptance, or the date on which the amendment enters into force, whichever is the later date. (3) Amendment by a Conference: (a) Upon the request of a Party concurred in by at least one-third of the Parties, the Organization shall convene a Conference of Parties to consider amendments to this Convention. (b) An amendment adopted by such a Conference by a two-thirds majority of the Parties present and voting shall be communicated by the Secretary-General to all Parties for acceptance. (c) Unless the Conference decides otherwise, the amendment shall be deemed to have been accepted and shall enter into force in accordance with the procedures specified in paragraphs (2)(e) and (f) respectively of this article.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Any Party that has declined to accept an amendment to an Annex shall be treated as a non-Party only for the purpose of application of that amendment. (5) An addition of a new Annex shall be proposed and adopted and shall enter into force in accordance with the procedure applicable to an amendment to an article of this Convention. (6) Any notification or declaration under this article shall be made in writing to the Secretary-General. (7) The Secretary-General shall inform the Parties and Members of the Organization of: (a) any amendment that enters into force and the date of its entry into force generally and for each Party; and (b) any notification or declaration made under this article. Article 17 Signature, Ratification, Acceptance, Approval and Accession (1) This Convention shall be open for signature by any State at the Headquarters of the Organization from 1 February 2002 to 31 December 2002 and shall thereafter remain open for accession by any State. (2) States may become Parties to this Convention by: (a) signature not subject to ratification, acceptance, or approval; or (b) signature subject to ratification, acceptance, or approval, followed by ratification, acceptance, or approval; or (c) accession. (3) Ratification, acceptance, approval, or accession shall be effected by the deposit of an instrument to that effect with the Secretary-General. (4) If a State comprises two or more territorial units in which different systems of law are applicable in relation to matters dealt with in this Convention, it may at the time of signature, ratification, acceptance, approval, or accession declare that this Convention shall extend to all its territorial units or only to one or more of them and may modify this declaration by submitting another declaration at any time. (5) Any such declaration shall be notified to the Secretary-General and shall state expressly the territorial units to which this Convention applies.
13481
States, the combined merchant fleets of which constitute not less than twenty-five percent of the gross tonnage of the world’s merchant shipping, have either signed it without reservation as to ratification, acceptance or approval, or have deposited the requisite instrument of ratification, acceptance, approval or accession in accordance with article 17. (2) For States which have deposited an instrument of ratification, acceptance, approval or accession in respect of this Convention after the requirements for entry into force thereof have been met, but prior to the date of entry in force, the ratification, acceptance, approval or accession shall take effect on the date of entry into force of this Convention or three months after the date of deposit of instrument, whichever is the later date. (3) Any instrument of ratification, acceptance, approval or accession deposited after the date on which this Convention enters into force shall take effect three months after the date of deposit. (4) After the date on which an amendment to this Convention is deemed to have been accepted under article 16, any instrument of ratification, acceptance, approval or accession deposited shall apply to the Convention as amended.
Article 19 Denunciation (1) This Convention may be denounced by any Party at any time after the expiry of two years from the date on which this Convention enters into force for that Party. (2) Denunciation shall be effected by the deposit of written notification with the Secretary-General, to take effect one year after receipt or such longer period as may be specified in that notification.
Article 20 Depositary
Entry into force
(1) This Convention shall be deposited with the Secretary-General, who shall transmit certified copies of this Convention to all States which have signed this Convention or acceded thereto.
(1) This Convention shall enter into force twelve months after the date on which not less than twenty-five
(2) In addition to the functions specified elsewhere in this Convention, the Secretary-General shall:
Article 18
13482
MAGYAR KÖZLÖNY
(a) inform all States which have signed this Convention or acceded thereto of: (i) each new signature or deposit of an instrument of ratification, acceptance, approval, or accession, together with the date thereof; (ii) the date of entry into force of this Convention; and (iii) the deposit of any instrument of denunciation of this Convention, together with the date on which it was received and the date on which the denunciation takes effect; and (b) as soon as this Convention enters into force, transmit the text thereof to the Secretariat of the United Nations for registration and publication in accordance with Article 102 of the Charter of the United Nations. Article 21 Languages This Convention is established in a single original in the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish languages, each text being equally authentic. In witness whereof the undersigned being duly authorized by their respective Governments for that purpose have signed this Convention. Done at London, this fifth day of October, two thousand and one. ANNEX 1 Controls on anti-fouling systems Anti-fouling system
Organotin compounds which act as biocides in anti-fouling systems Organotin compounds which act as biocides in anti-fouling systems
Control measures
Application
Ships shall not All ships apply or re-apply such compounds
Effective date
1 January 2003
2007/181. szám ANNEX 2
Required elements for an initial proposal (1) An initial proposal shall include adequate documentation containing at least the following: (a) identification of the anti-fouling system addressed in the proposal: name of the anti-fouling system; name of active ingredients and Chemical Abstract Services Registry Number (CAS number), as applicable; or components of the system which are suspected of causing the adverse effects of concern; (b) characterization of the information which suggests that the anti-fouling system or its transformation products may pose a risk to human health or may cause adverse effects in non-target organisms at concentrations likely to be found in the environment (e.g., the results of toxicity studies on representative species or bioaccumulation data); (c) material supporting the potential of the toxic components in the anti-fouling system, or its transformation products, to occur in the environment at concentrations which could result in adverse effects to non-target organisms, human health, or water quality (e.g., data on persistence in the water column, sediments and biota; the release rate of toxic components from treated surfaces in studies or under actual use conditions; or monitoring data, if available); (d) an analysis of the association between the anti-fouling system, the related adverse effects and the environmental concentrations observed or anticipated; and (e) a preliminary recommendation on the type of restrictions that could be effective in reducing the risks associated with the anti-fouling system. (2) An initial proposal shall be submitted in accordance with rules and procedures of the Organization.
ANNEX 3 Ships either: (1) shall not bear such compounds on their hulls or external parts or surfaces; or (2) shall bear a coating that forms a barrier to such compounds leaching from the underlying noncompliant anti-fouling systems
All ships 1 January (except fixed 2008 and floating platforms, FSUs, and FPSOs that have been constructed prior to 1 January 2003 and that have not been in dry-dock on or after 1 January 2003)
Required elements of a comprehensive proposal (1) A comprehensive proposal shall include adequate documentation containing the following: (a) developments in the data cited in the initial proposal; (b) findings from the categories of data set out in paragraphs (3)(a), (b) and (c), as applicable, depending on the subject of the proposal and the identification or description of the methodologies under which the data were developed; (c) a summary of the results of studies conducted on the adverse effects of the anti-fouling system;
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(d) if any monitoring has been conducted, a summary of the results of that monitoring, including information on ship traffic and a general description of the area monitored; (e) a summary of the available data on environmental or ecological exposure and any estimates of environmental concentrations developed through the application of mathematical models, using all available environmental fate parameters, preferably those which were determined experimentally, along with an identification or description of the modelling methodology; (f) an evaluation of the association between the anti-fouling system in question, the related adverse effects and the environmental concentrations, either observed or expected; (g) a qualitative statement of the level of uncertainty in the evaluation referred to in subparagraph (f); (h) a recommendation of specific control measures to reduce the risks associated with the anti-fouling system; and (i) a summary of the results of any available studies on the potential effects of the recommended control measures relating to air quality, shipyard conditions, international shipping and other relevant sectors, as well as the availability of suitable alternatives. (2) A comprehensive proposal shall also include information on each of the following physical and chemical properties of the component(s) of concern, if applicable: – melting point; – boiling point; – density (relative density); – vapour pressure; – water solubility/pH/dissociation constant (pKa); – oxidation/reduction potential; – molecular mass; – molecular structure; and – other physical and chemical properties identified in the initial proposal. (3) For the purposes of paragraph (1)(b) above, the categories of data are: (a) Data on environmental fate and effect: – modes of degradation/dissipation (e.g., hydrolysis/photodegradation/biodegradation); – persistence in the relevant media (e.g., water column/sediments/biota); – sediments/water partitioning; – leaching rates of biocides or active ingredients; – mass balance; – bioaccumulation, partition coefficient, octanol/water coefficient; and – any novel reactions on release or known interactive effects.
13483
(b) Data on any unintended effects in aquatic plants, invertebrates, fish, seabirds, marine mammals, endangered species, other biota, water quality, the seabed, or habitat of non-target organisms, including sensitive and representative organisms: – acute toxicity; – chronic toxicity; – developmental and reproductive toxicity; – endocrine disruption; – sediment toxicity; – bioavailability/biomagnification/bioconcentration; – food web/population effects; – observations of adverse effects in the field/fish kills/strandings/tissue analysis; and – residues in seafood. These data shall relate to one or more types of non-target organisms such as aquatic plants, invertebrates, fish, birds, mammals and endangered species. (c) Data on the potential for human health effects (including, but not limited to, consumption of affected seafood). (4) A comprehensive proposal shall include a description of the methodologies used, as well as any relevant measures taken for quality assurance and any peer review conducted of the studies.
ANNEX 4 Surveys and certification requirements for anti-fouling systems REGULATION 1 Surveys (1) Ships of 400 gross tonnage and above referred to in article 3(1)(a) engaged in international voyages, excluding fixed or floating platforms, FSUs, and FPSOs, shall be subject to surveys specified below: (a) an initial survey before the ship is put into service or before the International Antifouling System Certificate (Certificate) required under regulation 2 or 3 is issued for the first time; and (b) a survey when the anti-fouling systems are changed or replaced. Such surveys shall be endorsed on the Certificate issued under regulation 2 or 3. (2) The survey shall be such as to ensure that the ship’s anti-fouling system fully complies with this Convention. (3) The Administration shall establish appropriate measures for ships that are not subject to the provisions of paragraph (1) of this regulation in order to ensure that this Convention is complied with.
13484
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) (a) As regards the enforcement of this Convention, surveys of ships shall be carried out by officers duly authorized by the Administration or as provided in regulation 3(1), taking into account guidelines for surveys developed by the Organization[*]. Alternatively, the Administration may entrust surveys required by this Convention either to surveyors nominated for that purpose or to organizations recognited by it. (b) An Administration nominating surveyors or recognizing organizations[**] to conduct surveys shall, as a minimum, empower any nominated surveyor or recognized organization to: (i) require a ship that it surveys to comply with the provisions of Annex 1; and (ii) carry out surveys if requested by the appropriate authorities of a port State that is a Party to this Convention. (c) When the Administration, a nominated surveyor, or a recognized organization determines that the ship’s anti-fouling system does not conform either to the particulars of a Certificate required under regulation 2 or 3, or to the requirements of this Convention, such Administration, surveyor or organization shall immediately ensure that corrective action is taken to bring the ship into compliance. A surveyor or organization shall also in due course notify the Administration of any such determination. If the required corrective action is not taken, the Administration shall be notified forthwith and it shall ensure that the Certificate is not issued or is withdrawn as appropriate. (d) In the situation described in subparagraph (c), if the ship is in the port of another Party, the appropriate authorities of the port State shall be notified forthwith. When the Administration, a nominated surveyor, or a recognized organization has notified the appropriate authorities of the port State, the Government of the port State concerned shall give such Administration, surveyor, or organization any necessary assistance to carry out their obligations under this regulation, including any action described in article 11 or 12.
REGULATION 2 Issue or Endorsement of an International Anti-fouling System Certificate (1) The Administration shall require that a ship to which regulation 1 applies is issued with a Certificate after
[*]
Guidelines to be developed. Refer to the guidelines adopted by the Organization by resolution A.739(18), as may be amended by the Organization, and the specifications adopted by the Organization by resolution A.789(19), as may be amended by the Organization. [**]
2007/181. szám
successful completion of a survey in accordance with regulation 1. A Certificate issued under the authority of a Party shall be accepted by the other Parties and regarded for all purposes covered by this Convention as having the same validity as a Certificate issued by them. (2) Certificates shall be issued or endorsed either by the Administration or by any person or organization duly authorized by it. In every case, the Administration assumes full responsibility for the Certificate. (3) For ships bearing an anti-fouling system controlled under Annex 1 that was applied before the date of entry into force of a control for such a system, the Administration shall issue a Certificate in accordance with paragraphs (2) and (3) of this regulation not later than two years after entry into force of that control. This paragraph shall not affect any requirement for ships to comply with Annex 1. (4) The Certificate shall be drawn up in the form corresponding to the model given in Appendix 1 to this Annex and shall be written at least in English, French, or Spanish. If an official language of the issuing State is also used this shall prevail in the case of the dispute or discrepancy.
REGULATION 3 Issue or Endorsement of an International Anti-fouling System Certificate by Another Party (1) At the request of the Administration, another Party may cause a ship to be surveyed and, if satisfied that this Convention has been complied with, it shall issue or authorize the issue of a Certificate to the ship and, where appropriate, endorse or authorize the endorsement of that Certificate for the ship, in accordance with this Convention. (2) A copy of the Certificate and a copy of the survey report shall be transmitted as soon as possible to the requesting Administration. (3) A Certificate so issued shall contain a statement that it has been issued at the request of the Administration referred to in paragraph (1) and it shall have the same force and receive the same recognition as a Certificate issued by the Administration. (4) No Certificate shall be issued to a ship which is entitled to fly the flag of a State which is not a Party.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY REGULATION 4
13485
survey or on a valid Certificate issued by the previous Party whose flag the ship was entitled to fly.
Validity of an International Anti-fouling System Certificate (1) A Certificate issued under regulation 2 or 3 shall cease to be valid in either of the following cases: (a) if the anti-fouling system is changed or replaced and the Certificate is not endorsed in accordance with this Convention; and (b) upon transfer of the ship to the flag of another State. A new Certificate shall only be issued when the Party issuing the new Certificate is fully satisfied that the ship is in compliance with this Convention. In the case of a transfer between Parties, if requested within three months after the transfer has taken place, the Party whose flag the ship was formerly entitled to fly shall, as soon as possible, transmit to the Administration a copy of the Certificates carried by the ship before the transfer and, if available, a copy of the relevant survey reports. (2) The issue by a Party of a new Certificate to a ship transferred from another Party may be based on a new
REGULATION 5 Declaration on Anti-fouling System (1) The Administration shall require a ship of 24 meters or more in length, but less than 400 gross tonnage engaged in international voyages and to which article 3(1)(a) applies (excluding fixed or floating platforms, FSUs, and FPSOs) to carry a Declaration signed by the owner or owner’s authorized agent. Such Declaration shall be accompanied by appropriate documentation (such as a paint receipt or a contractor invoice) or contain appropriate endorsement. (2) The Declaration shall be drawn up in the form corresponding to the model given in Appendix 2 to this Annex and shall be written at least in English, French, or Spanish. If an official language of the State whose flag the ship is entitled to fly is also used, this shall prevail in the case of a dispute or discrepancy.
APPENDIX 1 TO ANNEX 4 Model form of International Anti-fouling System Certificate INTERNATIONAL ANTI-FOULING SYSTEM CERTIFICATE (This certificate shall be supplemented by a Record of Anti-fouling Systems) (Official seal) (State) Issued under the International Convention on the Control of Harmful Anti-Fouling Systems on Ships under the authority of the Government of .................................................. (name of the State) by ................................................................ (person or organization authorized) When a Certificate has been previously issued, this Certificate replaces the certificate dated: ....................................... Particulars of ship 1 Name of ship: .................................................................................................................................................................... Distinctive number or letters: ............................................................................................................................................ Port of registry: ................................................................................................................................................................. Gross tonnage. ................................................................................................................................................................... IMO number2: ................................................................................................................................................................... An anti-fouling system controlled under Annex 1 has not been applied during or after construction of this ship ...........
MAGYAR KÖZLÖNY
13486
2007/181. szám
An anti-fouling system controlled under Annex 1 has been applied on this ship previously, but has been removed by .......................................... (insert name of the facility) .................................... on .... (date) ................................ An anti-fouling system controlled under Annex 1 has been applied on this ship previously, but has been covered with a sealer coat applied by ....................................................... (insert name of the facility) ................................................ on ........... (date) ............................................... An anti-fouling system controlled under Annex 1 was applied on this ship prior to ................................. (date)3, but must be removed or covered with a sealer coat prior to ................................. (date)4 This is to certify that: 1 the ship has been surveyed in accordance with regulation 1 of Annex 4 to the Convention; and 2 the survey shows that the anti-fouling system on the ship complies with the applicable requirements of Annex 1 to the Convention. Issued at ............................................................................................................................................................................ (Place of issue of Certificate) ................................................... (Date of issue)
................................................................................................ (Signature of authorized official issuing the Certificate)
Date of completion of the survey on which this certificate is issued: ................................................................................
1 2 3 4
Alternatively, the particulars of the ship may be placed horizontally in boxes. In accordance with the IMO Ship Identification Number Scheme adopted by the Organization with Assembly resolution A.600(15). Date of entry into force of the control measure. Date of expiration of any implementation period specified in article 4(2) or Annex 1.
Model form of record of Anti-fouling Systems RECORD OF ANTI-FOULING SYSTEMS This Record shall be permanently attached to the International Anti-Fouling System Certificate. Particulars of ship Name of ship: .................................................................................................................................................................... Distinctive number or letters: ............................................................................................................................................ IMO number: ..................................................................................................................................................................... Details of anti-fouling system(s) applied Type(s) of anti-fouling system(s) used: ............................................................................................................................ Date(s) of application of anti-fouling system(s): .............................................................................................................. Name(s) of company(ies) and facility(ies)/location(s) where applied: ............................................................................. ............................................................................................................................................................................................ Name(s) of anti-fouling system manufacturer(s): ............................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................ Name(s) and colour(s) of anti-fouling system(s): ............................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................ Active ingredient(s) and their Chemical Abstract Services Registry Number(s) [CAS number(s)]: ................................ Type(s) of sealer coat, if applicable: ................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................ Name(s) and colour(s) of sealer coat applied, if applicable: .............................................................................................. ............................................................................................................................................................................................ Date of application of sealer coat: ....................................................................................................................................
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13487
This is to certify that this Record is correct in all respects. Issued at ............................................................................................................................................................................ (Place of issue of Record) .......................................... (Date of issue)
............................................................................................. (Signature of authorized official issuing the rekord)
Endorsement of the Records5 This is to certify that a survey required in accordance with regulation 1(1)(b) of Annex 4 to the Convention found that the ship was in compliance with the Convention Details of anti-fouling system(s) applied Type(s) of anti-fouling system(s) used: ............................................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................ Date(s) of application of anti-fouling system(s): ............................................................................................................... Name(s) of company(ies) and facility(ies) location(s) where applied: .............................................................................. ............................................................................................................................................................................................ Name(s) of anti-fouling system(s) manufacturer(s): .......................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................ Name(s) and colour(s) of anti-fouling system(s): .............................................................................................................. ............................................................................................................................................................................................ Active ingredient(s) and their Chemical Abstract Services Registry Number(s) [CAS number(s)]:.................................. Type(s) of sealer coat, if applicable: .................................................................................................................................. Name(s) and colour(s) of sealer coat applied, if applicable: .............................................................................................. Date of application of sealer coat: ..................................................................................................................................... Signed: ................................................................................................................................................................................ (Signature of authorized official issuing the Record) Place:................................................................................................................................................................................... Date6:................................................................................................................................................................................... (Seal or stamp of the authority)
5 6
This page of the Record shall be reproduced and added to the Record as considered necessary by the Administration. Date of completion of the survey on which this endorsement is made.
MAGYAR KÖZLÖNY
13488
2007/181. szám
APPENDIX 2 TO ANNEX 4 Model form of declaration on Anti-fouling System DECLARATION ON ANTI-FOULING SYSTEM Drawn up under the International Convention on the Control of Harmful Anti-Fouling Systems on Ships Name of ship: ..................................................................................................................................................................... Distinctive number or letters: ............................................................................................................................................. Port of registry: .................................................................................................................................................................. Length: ............................................................................................................................................................................... Gross tonnage: ................................................................................................................................................................... IMO number (if applicable): .............................................................................................................................................. I declare that the anti-fouling system used on this ship complies with Annex 1 of the Convention. ................................... (Date)
...................................................................................... (Signature of owner or owner’s authorized agent)
Endorsement of anti-fouling system(s) applied Type(s) of anti-fouling system(s) used and date(s) of application: .................................................................................... ............................................................................................................................................................................................ ...................................... (Date)
.......................................................................................... (Signature of owner or owner’s authorized agent)
Type(s) of anti- fouling system(s) used and date(s) of application ..................................................................................... ............................................................................................................................................................................................ ...................................... (Date)
........................................................................................ (Signature of owner or owner’s authorized agent)
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Nemzetközi egyezmény a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenõrzésérõl, 2001 A jelen Egyezmény részes felei tudomásul véve, hogy tudományos elemzések, valamint kormányok és kompetens nemzetközi szervezetek vizsgálatai kimutatták, hogy a hajókon alkalmazott bizonyos antivegetatív bevonatrendszerek mérgezés és más krónikus hatások útján jelentõs mértékben veszélyeztetik az ökológiai és gazdasági szempontból fontos tengeri organizmusokat, továbbá a szennyezett tengeri eredetû élelmiszerek elfogyasztása következtében az emberi egészségre is ártalmasak lehetnek, külön tudomásul véve azt a komoly aggodalmat, ami a szerves ónvegyületeket – például biocideket – tartalmazó antivegetatív bevonatrendszerek használatát kíséri, és meggyõzõdve arról, hogy a szerves ónvegyületek környezetbe juttatását meg kell szüntetni, emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Nemzetek 1992. évi Környezet és Fejlõdés konferenciáján elfogadott Agenda 21 17. fejezete felhívja az államokat, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek következtében csökken az antivegetatív bevonatrendszerekben használt szerves ónvegyületek által okozott szennyezõdés, emlékeztetve továbbá arra, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 1999. november 25-i közgyûlésén elfogadott A.895(21) határozata sürgeti a Szervezet Tengeri Környezetvédelmi Bizottságát (MEPC), hogy minél gyorsabban érjen el eredményt az antivegetatív bevonatrendszerek káros hatásaival kapcsolatos világméretû, jogilag kötelezõ érvényû eszközrendszer kialakításában, szem elõtt tartva a MEPC 1995. szeptember 15-én elfogadott MEPC.67(37) határozatában hivatkozott, a „Riói Nyilatkozat a Környezetrõl és a Fejlõdésrõl” címû okmány 15. Alapelvének elõvigyázatos megközelítését, felismerve annak fontosságát, hogy a tengeri környezetet és az emberi egészséget megóvjuk az antivegetatív bevonatrendszerek káros hatásaitól, felismerve ugyancsak, hogy az organizmusoknak a hajók felületén történõ megtelepedését megakadályozó antivegetatív bevonatrendszerek használata kritikus fontosságú a hatékony kereskedelem és hajózás biztosítása, valamint a káros vízi organizmusok és kórokozók elterjedésének megakadályozása szempontjából, felismerve továbbá a hatékony és a környezetet nem károsító antivegetatív bevonatrendszerek további fejlesztésének, valamint az ártalmas rendszerek kevésbé ártalmasakkal vagy teljesen ártalmatlanokkal történõ felváltásának igényét, a következõkben állapodtak meg:
13489 1. Cikk Általános kötelezettségek
(1) A jelen Egyezmény valamennyi részes fele vállalja, hogy maradéktalanul betartja annak elõírásait annak érdekében, hogy csökkentse vagy megszüntesse az antivegetatív bevonatrendszereknek a tengeri környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásait. (2) A mellékletek a jelen Egyezmény elválaszthatatlan részét képezik. Más értelmû kifejezett rendelkezés hiányában a jelen Egyezményre való hivatkozás egyúttal az Egyezmény mellékleteire történõ hivatkozást is jelenti. (3) A jelen Egyezmény elõírásai nem gátolják az érintett államokat abban, hogy a nemzetközi jog elõírásaival összhangban egyénileg vagy közösen szigorúbb intézkedéseket hozzanak az antivegetatív bevonatrendszereknek a környezetre gyakorolt káros hatásai csökkentése vagy megszüntetése tárgyában. (4) A részes felek együttmûködésre törekszenek a jelen Egyezmény hatékony végrehajtása, megtartása és érvényesítése céljából. (5) A részes felek szorgalmazzák a hatékony és a környezetet nem károsító antivegetatív bevonatrendszerek további fejlesztését.
2. Cikk Fogalommeghatározások Az Egyezmény alkalmazásában, más értelmû kifejezett utalás hiányában: (1) Igazgatás: annak az államnak a kormánya, amelynek fennhatósága alatt a hajó üzemel. Egy adott állam lobogója alatt hajózó hajó esetében az Igazgatás az adott állam kormányát jelenti. Azon rögzített vagy úszó platform esetében, amely olyan part mentén végzi a tengerágy és annak altalaja feltárását és kiaknázását, ahol a tengerágy és az altalaj természeti erõforrásainak feltárása és kiaknázása a parti állam fennhatósága alá tartozik, az Igazgatás az érintett parti állam kormányát jelenti. (2) Antivegetatív bevonatrendszer: hajókon használt olyan bevonat, festék, felületi kezelés, felület vagy eszköz, amely a nemkívánatos organizmusok megtapadását csökkenti vagy gátolja. (3) Bizottság: a Szervezet Tengeri Környezetvédelmi Bizottsága. (4) Bruttó ûrtartalom: a hajók köbözésérõl szóló, 1969. évi nemzetközi egyezmény I. mellékletében, vagy bármely
13490
MAGYAR KÖZLÖNY
utódegyezményben meghatározott köbözési szabályok szerint számított bruttó ûrtartalom. (5) Nemzetközi út: valamely állam lobogója alatt hajózó hajón az adott állam és egy másik állam joghatósága alá tartozó kikötõ vagy tengeri platform közötti út. (6) Hossz: az 1988. évi jegyzõkönyvvel módosított, a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény, vagy bármely utódegyezmény szerint meghatározott hossz.
2007/181. szám
lati szempontoknak megfelelõ mértékben – az Egyezménnyel összhangban mûködjenek. (3) Az Egyezmény nem részes felei hajóinak tekintetében a részes felek az Egyezmény elõírásait annyiban alkalmazzák, amennyiben szükség lehet rá annak biztosításához, hogy az ilyen hajók ne részesüljenek kedvezõbb elbánásban.
4. Cikk
(7) Szervezet: a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet. (8) Fõtitkár: a Szervezet Fõtitkára. (9) Hajó: tengeri környezetben üzemelõ bármely vízi eszköz, beleértve a hordszárnyas hajókat, a légpárnás hajókat, a tengeralattjárókat, az úszólétesítményeket, a rögzített vagy úszó mesterséges szigeteket, a raktárhajókat (FSU) és a terméktároló és átrakó hajókat (FPSO) is. (10) Technikai csapat: a részes felek, a Szervezet tagállamai, az Egyesült Nemzetek és annak szakosított intézményei, a Szervezettel megállapodásokat kötött kormányközi szervezetek, illetve a Szervezettel konzultációs kapcsolatban álló nem kormányzati szervek képviselõibõl álló testület, amelyben lehetõség szerint részt vesznek az antivegetatív bevonatrendszerek elemzésével foglalkozó intézmények és laboratóriumok képviselõi is. A képviselõknek szakértelemmel kell rendelkezniük a környezet alakulása és az arra gyakorolt hatások, a toxikológiai hatások, a tengerbiológia, az emberi egészség, a gazdasági elemzés, a kockázatkezelés, a nemzetközi hajózás, az antivegetatív bevonatrendszerekkel kapcsolatos felületkezelési technológia terén, illetve más olyan szakterületeken, amelyek szükségesek egy átfogó javaslat technikai érdemeinek objektív vizsgálatához.
3. Cikk
Az antivegetatív bevonatrendszerek ellenõrzése (1) Az 1. mellékletben meghatározott követelményekkel összhangban a részes felek megtiltják és/vagy korlátozzák: a) az ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek alkalmazását, felújítását, létesítését vagy használatát a 3. cikk (1) bekezdés a) vagy b) pontjában hivatkozott hajókon; és b) az említett rendszerek alkalmazását vagy használatát a 3. cikk (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott hajókon, amíg azok a részes fél kikötõjében vagy tengeri mesterséges szigeténél tartózkodnak, továbbá hatékony intézkedésekkel biztosítják, hogy az ilyen hajók megfeleljenek az Egyezmény elõírásainak. (2) Az 1. mellékletnek az Egyezmény hatálybalépését követõ módosítása szerinti ellenõrzés alá tartozó antivegetatív bevonatrendszerrel ellátott hajók megtarthatják a rendszert annak következõ tervezett cseréjéig – de semmiképpen sem tovább, mint a kialakítását követõ 60 hónap – kivéve, ha a Bizottság úgy határoz, hogy kivételes körülmények az ellenõrzés korábbi végrehajtását indokolják.
5. Cikk Az 1. melléklet szerinti ellenõrzések: Hulladékok
Alkalmazás (1) Ha az Egyezményben más meghatározás nem szerepel, az Egyezmény az alábbiakra vonatkozik: a) valamely részes fél lobogója alatt közlekedõ hajók; b) a nem a részes felek lobogója alatt, de valamely részes fél joghatósága alatt közlekedõ hajók; és c) az a) és a b) pont alá nem tartozó olyan hajók, amelyek valamely tagállam kikötõjébe, hajógyárába vagy parton kívüli termináljába futnak be. (2) Az Egyezmény nem vonatkozik a hadihajókra, a haditengerészeti segédhajókra és a részes felek tulajdonában lévõ vagy általuk üzemeltetett egyéb olyan hajókra, amelyeket jelenleg kizárólag állami, nem kereskedelmi szolgálatban használnak. Ugyanakkor minden részes félnek a tulajdonában lévõ vagy az általa üzemeltetett hajók mûveleti készenlétét nem korlátozó intézkedések elfogadásával biztosítania kell, hogy e hajók – az ésszerûségnek és a gyakor-
A nemzetközi szabályok, szabványok és követelmények figyelembevételével a részes felek kötelesek a saját területükön megfelelõ intézkedéseket foganatosítani, hogy az 1. melléklet alapján ellenõrzött antivegetatív bevonatrendszerek kialakítása vagy eltávolítása során keletkezõ hulladékok összegyûjtése, kezelése, valamint ártalmatlanítása biztonságos és környezetkímélõ módon történjen az emberi egészség és a környezet védelme érdekében.
6. Cikk Az antivegetatív bevonatrendszerek ellenõrzésének módosítására tett javaslatokkal kapcsolatos eljárás (1) A jelen cikkben foglaltakkal összhangban bármely részes fél indítványozhatja az 1. melléklet módosítását.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az indító javaslatot, amelynek tartalmaznia kell a 2. mellékletben elõírt információkat, a Szervezethez kell benyújtani. A Szervezet a javaslatot a kézhezvételt követõen a részes felek, a Szervezet tagállamai, az Egyesült Nemzetek és annak szakosított intézményei, a Szervezettel megállapodásokat kötött kormányközi szervezetek, illetve a Szervezettel konzultációs kapcsolatban álló nem kormányzati szervek tudomására hozza. (3) A Bizottság döntést hoz arról, hogy az indító javaslat alapján indokolt-e a kérdéses antivegetatív bevonatrendszer részletesebb vizsgálata. Amennyiben a döntés igenlõ, a Bizottság felkéri a javaslatot tevõ részes felet, hogy nyújtson be a Bizottsághoz egy a 3. melléklet szerinti információkat tartalmazó részletes javaslatot, kivéve, ha az indító javaslat már tartalmazza a 3. mellékletben elõírt összes információt. Amennyiben a Bizottság álláspontja szerint súlyos vagy visszafordíthatatlan károsodás veszélye áll fenn, a teljes mértékû tudományos megalapozottság hiánya nem akadályozhatja meg a javaslat értékelésének folytatására irányuló döntést. A Bizottság a 7. cikk elõírásaival összhangban technikai csapatot állít fel. (4) A technikai csapat megvizsgálja a részletes javaslatot, valamint az érintett szervezetek bármelyike által közölt egyéb információkat, és elbírálja, hogy a javaslat tartalma alapján potenciálisan igazolható-e a hasznos organizmusokra és az emberi egészségre gyakorolt káros hatás nagymértékû kockázata, azaz indokolt-e az 1. melléklet módosítása. Ebben a tekintetben: a) A technikai csapat vizsgálata kiterjed: (i) annak értékelésére, hogy van-e összefüggés a kérdéses antivegetatív bevonatrendszer és azon káros hatások között, amelyeket vagy megfigyeltek a környezetben, illetve az emberi egészséggel összefüggésben – beleértve az érintett tengeri eredetû élelmiszerek fogyasztását, de nem korlátozódva arra –, vagy a 3. melléklet szerinti adatokon, illetve egyéb ismertté vált információkon alapuló ellenõrzött tanulmányokban állapítottak meg; (ii) annak értékelésére, hogy a javasolt ellenõrzési intézkedések és más, a technikai csapat által megvizsgálandó bármely egyéb ellenõrzési intézkedések milyen mértékben csökkentik a potenciális kockázatot; (iii) annak áttekintésére, hogy milyen információk állnak rendelkezésre az ellenõrzések technikai megvalósíthatóságára és a javaslat költséghatékonyságára vonatkozóan; (iv) annak áttekintésére, hogy milyen információk állnak rendelkezésre az ellenõrzések bevezetésébõl származó egyéb hatásokról az alábbiak vonatkozásában: – környezet (beleértve a tétlenség költségét és a levegõminõségre gyakorolt hatást, de nem korlátozódva ezekre);
13491
– a hajógyárak egészségügyi és biztonsági szempontjai (azaz a hajógyári dolgozókra gyakorolt hatás); – a nemzetközi hajózás és más kapcsolódó ágazatok költségei; és (v) annak áttekintésére, hogy milyen alkalmas alternatív megoldások állnak rendelkezésre, beleértve azok potenciális kockázatait is. b) A technikai csapat a jelentését írásban készíti el. Kidolgozása során figyelembe veszi az a) pontban szereplõ valamennyi értékelést és áttekintést, kivéve ha az a) pont (i) alpontja szerinti értékelés után megállapítja, hogy a javaslat nem indokol további vizsgálatot. Ebben az esetben a technikai csapat mellõzheti az a) pont (ii)–(v) alpontja szerinti értékeléseket és áttekintéseket. c) A technikai csapat jelentése – többek között – ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy a jelen Egyezmény alapján indokolt-e a kérdéses antivegetatív bevonatrendszer nemzetközi ellenõrzése, megfelelõek-e a részletes javaslatban ajánlott specifikus ellenõrzések, valamint, hogy a csapat véleménye szerint milyen egyéb, megfelelõbb ellenõrzésekre lenne szükség. (5) A technikai csapat jelentését – még mielõtt a Bizottság részletes vizsgálatnak vetné alá – megküldik a részes feleknek, a szervezet tagállamainak, az Egyesült Nemzeteknek és szakosított intézményeinek, a Szervezettel megállapodásokat kötött kormányközi szervezeteknek, illetve a Szervezettel konzultációs kapcsolatban álló nem kormányzati szerveknek. A Bizottság – adott esetben figyelembe véve a technikai csapat jelentését – döntést hoz arról, hogy jóváhagyja-e az 1. melléklet bárminemû módosítására irányuló javaslatokat. Ha a jelentés súlyos vagy visszafordíthatatlan károsodás veszélyét állapítja meg, a teljes mértékû tudományos megalapozottság hiánya önmagában nem akadályozhatja meg az érintett antivegetatív bevonatrendszer 1. melléklet szerinti listába történõ felvételére irányuló döntést. Az 1. mellékletet módosító – a Bizottság által jóváhagyott – javaslatokat a 16. cikk (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint megküldik az érintetteknek. A javaslat elutasítása nem jelenti akadályát annak, hogy egy adott antivegetatív bevonatrendszerrel kapcsolatban a késõbbiekben új javaslatot terjesszenek elõ, amennyiben új adatok válnak ismertté. (6) Csak a (3) és (5) bekezdésben felsorolt részes felek vehetnek részt a Bizottság döntéseinek kialakításában.
7. Cikk Technikai csapatok (1) Részletes javaslat beérkezésekor a Bizottság a 6. cikk elõírásai értelmében technikai csapatot állít fel. Amennyiben egyidejüleg vagy egymás után több javaslat
13492
MAGYAR KÖZLÖNY
érkezik, a Bizottság igény szerint egy vagy több technikai csapatot is létrehozhat. (2) Bármely részes fél részt vehet a technikai csapat tanácskozásain, és igénybe veheti az érintett részes fél szakértelmét. (3) A technikai csapatok feladatkörérõl, szervezeti és mûködési rendjérõl a Bizottság határoz. E rendszabályok biztosítják bármely beérkezõ bizalmas információ védelmét. A technikai csapatok szükség esetén értekezleteket tartanak, de arra törekszenek, hogy munkájukat hagyományos vagy elektronikus levelezés, illetve más megfelelõ média segítségével végezzék. (4) Csak a részes felek képviselõi vehetnek részt a Bizottságnak szóló ajánlások 6. cikk szerinti kidolgozásában. A technikai csapat arra törekszik, hogy a részes felek képviselõi döntéseiket egyhangúlag hozzák meg. Ha az egyhangú döntéshozatal nem lehetséges, a technikai csapat külön közli a képviselõk kisebb csoportjának különvéleményét.
2007/181. szám
megfelelõen tájékoztatja a Szervezetet a kinevezett felügyelõkre, illetve elismert szervezetekre átruházott speciális felelõsségi területekrõl és felhatalmazásokról; és b) évente a belsõ jogrendjében jóváhagyott, korlátozottan engedélyezett vagy tiltott antivegetatív bevonatrendszerekre vonatkozó információkat. (2) A Szervezet az (1) bekezdés alapján a tudomására jutott információkat megfelelõ módon közzéteszi. (3) Az érintett részes fél az általa jóváhagyott, regisztrált vagy engedélyezett antivegetatív bevonatrendszerekkel kapcsolatban – saját maga vagy az antivegetatív bevonatrendszer gyártója útján – kérésre a többi részes fél tudomására hozza a döntésének alapjául szolgáló információkat – beleértve a 3. mellékletben szereplõket is – vagy más olyan információt, amely lehetõvé teszi az adott antivegetatív bevonatrendszer megfelelõ módon történõ értékelését. Jogszabály által védett információ nem kerül átadásra.
10. Cikk 8. Cikk
Szemlézés és a bizonyítványok kiállítása
Tudományos és technikai kutatás és monitoring
A részes felek lehetõvé teszik, hogy a lobogójuk vagy a joghatóságuk alatt hajózó hajókat a 4. melléklet elõírásai szerint szemlézzék és a megfelelõ bizonyítványt kiállítsák.
(1) A részes felek megfelelõ intézkedésekkel elõsegítik az antivegetatív bevonatrendszerek hatásainak tudományos és technikai kutatását, valamint figyelemmel kísérik a hatásokat. A kutatások elsõsorban megfigyelésre, mérésre, mintavételezésre és az antivegetatív bevonatrendszerek hatásainak értékelésére és elemzésére terjednek ki. (2) Annak érdekében, hogy elõsegítsék a jelen Egyezmény célkitûzéseinek megvalósulását, mindegyik részes fél kérésre a többi részes fél rendelkezésére bocsátja: a) a jelen Egyezménnyel összhangban végzett tudományos és technikai tevékenységre; b) a tengerészeti tudományos és technológiai programokra és azok célkitûzéseire; és c) az antivegetatív bevonatrendszerekkel kapcsolatos monitoring és értékelési programok keretében megfigyelt hatásokra vonatkozó információkat.
9. Cikk Kommunikáció és információcsere (1) Mindegyik részes fél vállalja, hogy a Szervezet rendelkezésére bocsátja a) azon felügyelõk vagy elismert szervezetek listáját, amelyeket felhatalmazott arra, hogy az antivegetatív bevonatrendszerek ellenõrzésével kapcsolatos ügyekben a jelen egyezményben foglaltakkal összhangban a nevében eljárjanak; a listát tájékoztatás céljából a többi részes fél hivatalos személyeinek továbbítják. Az Igazgatás ennek
11. Cikk A hajók ellenõrzése és a jogsértések felderítése (1) A jelen Egyezmény hatálya alá tartozó bármely hajót bármely részes fél bármelyik kikötõjében, hajógyárában vagy parton kívüli termináljában ellenõrizhetik az adott részes fél által felhatalmazott hivatalos személyek annak megállapítása céljából, hogy a hajó megfelel-e a jelen Egyezmény elõírásainak. Azt az esetet kivéve, amikor alapos okból feltételezhetõ, hogy a hajó nem felel meg a jelen Egyezmény elõírásainak, az ellenõrzés kizárólag arra korlátozódik, hogy: a) megvizsgálják – szükség esetén – az érvényes Nemzetközi Bizonyítvány az antivegetatív bevonatrendszerrõl vagy a Nyilatkozat az antivegetatív bevonatrendszerrõl okmányoknak a hajón való meglétét; és/vagy b) a Szervezet irányelvei alapján gyorsított eljárással mintát vegyenek a hajó antivegetatív bevonatrendszerébõl, ami nem érinti az antivegetatív bevonatrendszer integritását, struktúráját vagy mûködését.* Ugyanakkor a mintavétel eredményének feldolgozásához elõírt idõ nem teremt alapot a hajó mozgásának vagy a kikötõ elhagyásának megakadályozásához. (2) Ha alapos okból feltételezhetõ, hogy a hajó nem felel meg a jelen Egyezmény elõírásainak, akkor a Szervezet irányelvei alapján alapos ellenõrzésnek vetik alá.[1]
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Ha bizonyítást nyer, hogy a hajó nem felel meg a jelen Egyezmény elõírásainak, az ellenõrzést végzõ részes fél figyelmeztetheti, visszatarthatja, eltávolíthatja a hajót, illetve a kikötõibe való befutását megtilthatja. A jelen Egyezmény elõírásainak megsértése miatt egy adott hajóval szemben eljáró részes fél haladéktalanul tájékoztatja a hajóval kapcsolatban érintett Igazgatást. (4) A részes felek együttmûködnek a jelen Egyezmény megsértésének felderítésében és a jelen Egyezmény betartatásában. A részes felek akkor is ellenõrizhetik a joghatóságuk alá tartozó kikötõbe, hajógyárba vagy parton kívüli terminálba befutó hajót, ha bármely részes fél felkéri õket vizsgálat elvégzésére, és kielégítõ módon bizonyítja, hogy a hajó a jelen Egyezmény elõírásait megsértve hajózik/hajózott. Az ilyen okból elvégzett vizsgálatról készült jelentést megküldik a vizsgálatot kérõ részes félnek, valamint a hajóval kapcsolatban érintett Igazgatás illetékes hatóságának, hogy a jelen Egyezmény alapján meg lehessen tenni a megfelelõ lépéseket.
13493
szigorúak legyenek ahhoz, hogy folyamatosan elrettentsenek a jelen egyezmény megsértésétõl.
13. Cikk A hajók indokolatlan késleltetése vagy visszatartása (1) Minden lehetséges erõfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a 11. vagy a 12. cikk alapján indokolatlanul egyetlen hajót se tartóztassanak vissza vagy késleltessenek. (2) Bármely hajót, amelyet a 11. vagy a 12. cikk alapján indokolatlanul tartóztattak vissza vagy kifutását késleltették, megilleti az az ezzel összefüggésben elszenvedett veszteséggel vagy kárral kapcsolatos kártérítési jog.
14. Cikk A vitás kérdések rendezése
12. Cikk Jogsértések (1) A jelen Egyezmény bármilyen módon történõ megsértése az adott hajóval kapcsolatban érintett Igazgatás jogi szabályozása szerinti szankciókat vonja maga után bárhol, ahol a jogsértés elõfordul. Ha az Igazgatást jogsértés elkövetésérõl tájékoztatják, akkor az Igazgatás kivizsgálja az ügyet, és felkérheti a jelentést adó részes felet az állítólagos jogsértés további bizonyítékokkal történõ alátámasztására. Ha az Igazgatás úgy találja, hogy elegendõ bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy az állítólagos jogsértéssel kapcsolatban megindítsa az eljárást, akkor azt a saját jogszabályai alapján a lehetõ legrövidebb idõn belül megteszi. Az Igazgatás bármely megtett intézkedésérõl haladéktalanul tájékoztatja az állítólagos jogsértést bejelentõ részes felet és a Szervezetet. Az Igazgatás akkor is tájékoztatja az állítólagos jogsértést bejelentõ részes felet, ha a jogsértésrõl szóló tájékoztatást követõ egy éven belül semmilyen intézkedést sem tett. (2) A jelen Egyezmény bármely részes fél joghatósági területén történõ bármilyen megsértése annak a részes félnek a jogi szabályozása szerinti szankciókat vonja maga után, amelynek joghatósági területén a jogsértés történt. A jogsértés megtörténtekor az érintett részes fél a) vagy eljárást indít a saját jogi szabályozása szerint; vagy b) tájékoztatja az adott hajóval kapcsolatban érintett Igazgatást a jogsértésrõl, és megküldi számára az esetlegesen a birtokában lévõ bizonyítékokat. (3) A jelen cikk alapján az érintett részes fél által a saját jogi szabályozása szerint alkalmazott szankciók kellõen
A részes felek a jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülõ vitás kérdéseiket a saját választásuk szerint tárgyalások, vizsgálatok, közvetítés, békítés, választottbíráskodás, bírói egyezség, regionális szervezetek vagy megállapodások útján, illetve egyéb békés módon rendezik.
15. Cikk Kapcsolódás a nemzetközi tengerjoghoz A jelen Egyezmény elõírásai nem érintik az államoknak az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye szerinti jogait és kötelezettségeit.
16. Cikk Módosítások (1) A jelen Egyezmény a következõ bekezdésekben meghatározott bármelyik eljárás alkalmazásával módosítható. (2) Módosítások a Szervezeten belüli megvizsgálás alapján: a) Bármely részes fél javasolhatja a jelen Egyezmény módosítását. A módosító javaslatot a Fõtitkárhoz kell benyújtani. A Fõtitkár legalább hat hónappal annak vizsgálata elõtt megvizsgálásra megküldi a javaslatot a többi részes államnak és a Szervezet tagállamainak. Az 1. melléklet módosítására irányuló javaslatot a jelen cikk szerinti megfontolása elõtt a 6. cikk elõírásai szerint kell kezelni.
13494
MAGYAR KÖZLÖNY
b) A fentiek szerint benyújtott és köröztetett módosító javaslatot megvizsgálásra a Bizottság elé terjesztik. A részes felek – függetlenül attól, hogy a Szervezet tagállamai-e vagy sem – jogosultak részt venni a Bizottságnak a módosítás vizsgálatára és átvételére irányuló munkájában. c) A módosítások átvételéhez a jelen lévõ és a Bizottságban szavazó részes felek kétharmados többségének egyetértésére van szükség, feltéve, hogy a szavazás idõpontjában a részes felek legalább egyharmad része képviselteti magát. d) A c) pont szerint átvett módosításokat a Fõtitkár elfogadásra továbbítja a részes feleknek. e) Bármely módosítás az alábbi körülmények fennállása esetén tekinthetõ elfogadottnak: (i) A jelen Egyezmény bármely cikkének módosítása azzal a nappal tekintendõ elfogadottnak, amely napon a részes felek kétharmada értesíti a Fõtitkárt a módosítás elfogadásáról. (ii) Bármelyik melléklet módosítása az átvétel napját vagy a Bizottság által meghatározott más dátumot követõ tizenkettedik hónap végén tekinthetõ elfogadottnak. Ugyanakkor, ha ezen idõpontig a részes felek több mint egyharmada a Fõtitkárnál a módosítás ellen kifogással él, akkor a módosítás nem tekinthetõ elfogadottnak. f) Bármely módosítás az alábbi feltételek fennállása esetén lép hatályba: (i) A jelen Egyezmény bármely cikkének módosítása a módosítás elfogadását deklaráló részes felek vonatkozásában hat hónappal az e) pont (i) alpontja szerinti elfogadás dátumát követõen lép hatályba. (ii) Az 1. melléklet módosítása hat hónappal az elfogadás napját követõen lép hatályba az összes részes fél vonatkozásában, kivéve azokat a részes feleket, akik: (1) az e) pont (ii) alpontja alapján bejelentették a módosítással kapcsolatos ellenvetésüket, és az ellenvetést nem vonták vissza; (2) a módosítás hatálybalépését megelõzõen értesítették a Fõtitkárt, hogy a módosítást magukra nézve csak az elfogadásról szóló utólagos értesítést követõen tekintik hatályosnak; vagy (3) a jelen Egyezmény megerõsítésérõl, elfogadásáról, jóváhagyásáról vagy az ahhoz történõ csatlakozásról szóló okmány letétbe helyezésekor deklarálták, hogy az 1. melléklet módosításait csak azt követõen tekintik magukra nézve hatályosnak, hogy a módosítás elfogadásáról értesítették a Fõtitkárt.
2007/181. szám
(iii) Az 1. mellékleten kívüli többi melléklet módosítása hat hónappal az elfogadás napját követõen lép hatályba az összes részes fél vonatkozásában, kivéve azokat a részes feleket, akik az e) pont (ii) alpontja szerint bejelentették a módosítással szembeni ellenvetésüket, és az ellenvetést nem vonták vissza. g) (i) Az a részes fél, amely az f) pont (ii) alpont (1) alpontja vagy (iii) alpontja szerint ellenvetést jelentett be, utólag értesítheti a Fõtitkárt arról, hogy elfogadja a módosítást. Az ily módon eljáró részes fél vonatkozásában a módosítás az elfogadásról szóló értesítés vagy a módosítás hatálybalépésének dátuma közül a késõbbi dátumot követõ hat hónap elteltével lép hatályba. (ii) Amennyiben az f) pont (ii) alpontjának (2) szakasza szerinti értesítést vagy az f) pont (ii) alpontjának (3) szakasza szerinti deklarációt benyújtó részes fél értesíti a Fõtitkárt a módosítás elfogadásáról, az adott módosítás az érintett részes fél vonatkozásában az elfogadásról szóló értesítés vagy a módosítás hatálybalépésének dátuma közül a késõbbi dátumot követõ hat hónap elteltével lép hatályba. (3) Módosítás konferencia keretében: a) Bármely részes fél kérésére – legalább a részes felek egyharmadának egyetértése esetén – a Szervezet összehívja a részes felek konferenciáját a jelen Egyezmény módosítása céljából. b) A konferencián a jelen lévõ és szavazó részes felek kétharmados többségének egyetértésével átvett módosításokat a Fõtitkár elfogadásra továbbítja valamennyi részes félnek. c) Amennyiben a konferencia nem határoz másképpen, a módosítások elfogadása a jelen cikk (2) bekezdés e) pontja szerinti eljárással történik. A módosítások a jelen cikk (2) bekezdés f) pontja szerint lépnek hatályba. (4) Bármely részes fél, amely elutasította valamely melléklet módosításának elfogadását, az érintett, és csakis az érintett módosítás alkalmazása terén nem tekintendõ részes félnek. (5) Új melléklet hozzáadásának elõterjesztése, átvétele és hatálybalépése a jelen Egyezmény bármely cikkének módosításakor alkalmazott eljárás szerint történik. (6) A jelen cikk szerinti bármely értesítést vagy deklarációt írásban kell a Fõtitkárhoz benyújtani. (7) A Fõtitkár tájékoztatja a részes feleket és a Szervezet tagállamait: a) a hatályba lépõ módosításokról és a hatálybalépésük idejérõl általában és az egyes részes felek vonatkozásában; és b) a jelen cikk szerinti értesítésekrõl és deklarációkról.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13495
17. Cikk
sének dátumát követõ három hónap közül a késõbbi dátum.
Aláírás, megerõsítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás
(3) A jelen Egyezmény hatálybalépésének dátumát követõen letétbe helyezett bármely megerõsítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat három hónappal a letétbe helyezés dátumát követõen lép hatályba.
(1) A jelen Egyezmény a Szervezet központjában bármely állam számára aláírásra nyitva áll 2002. február 1-jétõl 2002. december 31-ig. Ezt követõen bármely állam csatlakozhat hozzá. (2) Az államok az alábbi módokon válhatnak a jelen Egyezmény részes feleivé: a) megerõsítéshez, elfogadáshoz vagy jóváhagyáshoz nem kötött aláírás útján; vagy b) megerõsítéshez, elfogadáshoz vagy jóváhagyáshoz kötött aláírás útján, amelyet megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ; vagy c) csatlakozás útján. (3) A megerõsítés, az elfogadás, a jóváhagyás vagy a csatlakozás akkor válik hatályossá, amikor a vonatkozó tartalmú okiratot a Fõtitkárnál letétbe helyezik. (4) Amennyiben valamely állam kettõ vagy több olyan területi egységgel rendelkezik, amelyeken a jelen Egyezmény tárgyát képezõ témákban eltérõ jogrendszerek vannak hatályban, az adott állam az aláírás, a megerõsítés, az elfogadás, a jóváhagyás vagy a csatlakozás idõpontjában nyilatkozatban jelentheti ki, hogy a jelen Egyezmény valamennyi területi egységére kiterjed-e vagy csak az egyikre, illetve közülük néhányra. E nyilatkozatot a késõbbiekben újabb nyilatkozat benyújtásával bármikor módosíthatja. (5) Az említett nyilatkozatról értesíteni kell a Fõtitkárt, és kifejezetten meg kell nevezni azokat a területi egységeket, amelyekre a jelen Egyezményt alkalmazni kell.
18. Cikk Hatálybalépés (1) A jelen Egyezmény tizenkét hónappal azt követõen lép hatályba, hogy legalább huszonöt olyan állam, amelyek kereskedelmi hajóparkjának összesített ûrtartalma a világ kereskedelmi hajótere bruttó ûrtartalmának minimum huszonöt százalékát teszi ki, megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélkül aláírta azt, illetve letétbe helyezte a 17. cikk szerint szükséges megerõsítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát. (2) Azon államok tekintetében, amelyek a jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges követelmények teljesítése után, de a hatálybalépés dátumát megelõzõen helyezték letétbe az Egyezménnyel kapcsolatos megerõsítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot, a megerõsítés, az elfogadás, a jóváhagyás vagy a csatlakozás hatálybalépésének dátuma a jelen Egyezmény hatálybalépésének dátuma vagy a vonatkozó okirat letétbe helyezé-
(4) A jelen Egyezmény módosításának a 16. cikk szerinti elfogadási dátumát követõen letétbe helyezett bármely megerõsítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat a módosított Egyezményre vonatkozik.
19. Cikk Felmondás (1) A jelen Egyezményt bármely részes fél az Egyezménynek az adott részes fél tekintetében történõ hatálybalépésének dátumát követõ két év eltelte után bármikor felmondhatja. (2) A felmondás az errõl szóló írásbeli értesítésnek a Fõtitkárnak való megküldésével történik és az az értesítés beérkezésétõl számított egy év vagy az értesítésben meghatározott hosszabb idõszak elteltével lép hatályba.
20. Cikk Letéteményes (1) A jelen Egyezményt a Fõtitkárnál kell letétbe helyezni. A Fõtitkár az Egyezmény hitelesített példányait megküldi valamennyi aláíró államnak, valamint az Egyezményhez csatlakozó államoknak. (2) A jelen Egyezményben máshol meghatározott feladatain túlmenõen a Fõtitkár: a) tájékoztatja az Egyezményt aláíró és az ahhoz csatlakozó államokat: (i) arról, hogy az Egyezményt újabb állam írta alá, illetve újabb állam helyezte letétbe a megerõsítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot, valamint az aláírás, illetve az okirat letétbe helyezésének dátumáról; (ii) a jelen Egyezmény hatálybalépésérõl; és (iii) a jelen Egyezménnyel kapcsolatos felmondási nyilatkozatok letétbe helyezésérõl, a nyilatkozatok beérkezési dátumáról, valamint a felmondás hatálybalépésérõl; és b) a jelen Egyezmény hatálybalépésekor megküldi annak szövegét az Egyesült Nemzetek Titkárságának az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének elõírásai szerinti nyilvántartásba vétel és közzététel céljából.
13496
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
21. Cikk
2. MELLÉKLET
Nyelvek
Az indító javaslat kötelezõ elemei
A jelen Egyezmény egy eredeti példányban készült, angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven. Mindegyik szöveg egyaránt hiteles.
(1) Az indító javaslatnak tartalmaznia kell a megfelelõ dokumentációt, amely minimálisan az alábbiak meglétét jelenti: a) a javaslatban tárgyalt antivegetatív bevonatrendszer azonosítása: az antivegetatív bevonatrendszer neve; lehetõség szerint az aktív összetevõk neve és CAS-száma; vagy a rendszer azon összetevõinek felsorolása, amelyeknek vélhetõen káros hatásuk van; b) azon információk közlése, amelyek azt sugallják, hogy az antivegetatív bevonatrendszer vagy annak melléktermékei a környezetben valószínûsíthetõen elõforduló koncentrációban kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a hasznos organizmusokra (pl. a mintavétellel kiválasztott fajokra irányuló toxicitási tanulmányok eredményei vagy bioakkumulációs adatok); c) az antivegetatív bevonatrendszerekben vagy azok melléktermékeiben található, a hasznos organizmusokra, az emberi egészségre vagy a vízminõségre károsan ható környezeti koncentrációban megjelenõ mérgezõ összetevõk jellemzése (pl. a vízben, az üledékben, a növényzetben való stabilitásra vonatkozó adatok; a kezelt felületek mérgezõanyag-kibocsátási rátája tanulmányok vagy az aktuális használati feltételek alapján; illetve esetlegesen rendelkezésre álló monitoring adatok); d) az antivegetatív bevonatrendszer, a kapcsolódó káros hatások és környezeti koncentrációk közötti megfigyelt vagy feltételezett kapcsolat elemzése; és e) elõzetes ajánlás az antivegetatív bevonatrendszerhez kapcsolódó kockázatokat hatékonyan csökkentõ korlátozások típusaira.
A fentiek hiteléül a kormányuk által erre kellõen felhatalmazott alulírottak aláírták az Egyezményt. Készült Londonban, a kettõezeregyedik év október hónapjának ötödik napján.
1. MELLÉKLET Az antivegetatív bevonatrendszerek ellenõrzése Antivegetatív bevonatrendszer
Ellenõrzés
Alkalmazás
Az antivegetatív bevonatrendszerekben biocidként ható szerves ónvegyületek
A hajókon Valamennyi tilos ilyen hajón vegyületek alkalmazása vagy felújítása
Az antivegetatív bevonatrendszerekben biocidként ható szerves ónvegyületek
A hajók: (1) nem hordozhatnak ilyen vegyületeket a hajótesten, a külsõ részeik és felületeik antivegetatív bevonatrendszereiben; vagy (2) rendelkezniük kell olyan bevonattal, amely gátat képez az ilyen vegyületek fölött, és megakadályozza, hogy az alatta húzódó nem megfelelõ antivegetatív bevonatrendszerbõl az említett vegyületek a vízbe szivárogjanak
Hatálybalépés dátuma
2003. január 1.
Valamennyi 2008. hajón (kivéve január 1. azokat a 2003. január 1. elõtt épített rögzített és úszó mesterséges szigeteket, FSU-kat és FPSO-kat, amelyek e napon vagy e napot követõen még nem voltak szárazdokkban)
(2) Az indító javaslatot a Szervezet szabályaival és eljárásaival összhangban kell benyújtani.
3. MELLÉKLET Az átfogó javaslat kötelezõ elemei (1) Az átfogó javaslatnak tartalmaznia kell a megfelelõ dokumentációt, amely az alábbiak meglétét jelenti: a) az indító javaslatban hivatkozott adatok alakulásának bemutatása; b) a (3) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt adatkategóriákkal kapcsolatos megállapítások – lehetõség szerint – a javaslat tárgyától és az adatok megállapítási módszerének meghatározásától vagy leírásától függõen; c) az antivegetatív bevonatrendszer káros hatásairól készült tanulmányok eredményeinek összefoglalása;
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
d) monitoring-tevékenység esetén az eredmények összefoglalása, beleértve a hajóforgalmi információkat is, és a monitoring-tevékenységgel érintett terület általános leírása; e) a környezeti vagy az ökológiai hatásokat leíró adatok, valamint a környezeti koncentrációra vonatkozóan matematikai modellek alkalmazásával kidolgozott becslések összefoglalása az összes rendelkezésre álló – elsõsorban tapasztalati úton megállapított – környezetalakulási paraméter figyelembevételével, valamint a modellezési módszer meghatározása vagy ismertetése; f) a kérdéses antivegetatív bevonatrendszer, a kapcsolódó káros hatások és megfigyelt vagy várt környezeti koncentrációk közötti kapcsolat értékelése; g) az f) pont szerinti értékelésben meglévõ bizonytalanság fokának minõségi jellemzése; h) ajánlás az antivegetatív bevonatrendszerrel kapcsolatos kockázatok csökkentését célzó speciális ellenõrzésekre vonatkozóan; és i) az ajánlott intézkedéseknek a levegõminõségre, a hajógyártás körülményeire, a nemzetközi hajózásra és más kapcsolódó ágazatokra gyakorolt potenciális hatásait elemzõ tanulmányok eredményeinek összefoglalása, valamint a megfelelõ alternatív megoldások ismertetése. (2) Az átfogó javaslat az összetevõk alábbi fizikai és vegyi tulajdonságait is ismerteti, amennyiben azok értelmezhetõek: – olvadáspont; – forráspont; – sûrûség (relatív sûrûség); – gõznyomás; – oldhatóság vízben/pH/disszociációs állandó (pKa); – oxidációs/redukciós potenciál; – molekuláris tömeg; – molekuláris struktúra; és – az indító javaslatban meghatározott egyéb fizikai és vegyi tulajdonságok. (3) A fenti (1) bekezdés b) pontja tekintetében alkalmazandó adatkategóriák az alábbiak: a) Környezeti sors- és hatásadatok: – degradáció/disszipáció módja (pl. hidrolízis/fotodegradáció/biodegradáció); – stabilitás a megfelelõ közegben (pl. víz/üledék/növényzet); – oldódás üledékben/vízben; – a biocidek vagy az aktív összetevõk szivárgási rátája; – tömegegyensúly; – bioakkumuláció, oldódási együttható, oktanol/víz koefficiens; és – bármely szokatlan reakció a környezetbe kerüléskor, vagy ismert interaktív hatás. b) A vízinövényekre, gerinctelenekre, halakra, tengeri madarakra, tengeri emlõsökre, veszélyeztetett fajokra, a flóra és a fauna egyéb elemeire, a vízminõségre, a tengerágyra, illetve a hasznos organizmusokra – beleértve az ér-
13497
zékeny és reprezentatív organizmusokat is – gyakorolt véletlenszerû hatásokra vonatkozó adatok: – akut toxicitás; – krónikus toxicitás; – fejlõdési és reprodukciós toxicitás; – endokrin károsodás; – üledék-toxicitás; – biológiai hozzáférhetõség/biológiai sokféleség/biológiai koncentráció; – élelmiszer-weblapok/a népességre gyakorolt hatások; – a káros hatások értékelése az elpusztult/partra vetett halak szövetelemzésébõl; és – a tengeri eredetû ételekben lévõ maradványok. A fenti adatokat a hasznos organizmusok egy vagy több csoportjára – pl. vízinövények, gerinctelenek, halak, madarak, emlõsök és veszélyeztetett fajok – vonatkozóan kell megadni. c) Az emberi egészségre gyakorolt potenciális hatásra vonatkozó adatok (beleértve, de nem kizárólagosan a szennyezett tengeri eredetû élelmiszerek fogyasztását). (4) Az átfogó javaslatnak tartalmaznia kell az alkalmazott módszertan, valamint a minõségbiztosításra tett intézkedések leírást és a tanulmányokban kidolgozott szakmai elemzéseket.
4. MELLÉKLET Az antivegetatív bevonatrendszerek szemlézésére és a bizonyítványok kiállítására vonatkozó követelmények 1. SZABÁLY Szemlék (1) A 3. cikk (1) bekezdés a) pontjában hivatkozott 400 bruttó regisztertonna vagy azt meghaladó ûrtartalmú, nemzetközi utak megtételére rendszeresített hajókon – kivéve a rögzített vagy úszó mesterséges szigeteket, FSU-kat és FPSO-kat – az alábbiakban meghatározott szemléket kell elvégezni: a) az elsõ szemlét a hajó üzembe helyezése elõtt, illetve a 2. vagy a 3. Szabály szerinti „Nemzetközi Bizonyítvány az antivegetatív bevonatrendszerrõl” (Bizonyítvány) elsõ alkalommal történõ kiállítása elõtt; és b) normál szemlét az antivegetatív bevonatrendszerek változtatásakor vagy cseréjekor. Az ilyen szemlék tényét rá kell vezetni a 2. vagy a 3. Szabály szerint kiadott Bizonyítványra. (2) A szemle célja annak biztosítása, hogy a hajók antivegetatív bevonatrendszere teljes mértékben megfeleljen a jelen Egyezmény elõírásainak.
13498
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Az Igazgatásnak megfelelõ intézkedéseket kell foganatosítania a jelen Szabály (1) bekezdése szerinti kategóriába nem tartozó hajókkal szemben a jelen Egyezmény betartása érdekében. (4) a) A jelen Egyezmény végrehajtása során a hajók szemlézését a Szervezetnek a szemlék végrehajtásra kidolgozott irányelvei szerint az Igazgatás által kellõen felhatalmazott tisztviselõk hajtják végre, vagy a végrehajtás a 3. Szabály (1) bekezdése szerint történik.[*] Alternatív megoldás lehet az, hogy az Igazgatás a jelen Egyezmény elõírásai szerinti szemlékkel általa elismert szervezeteket vagy kinevezett felügyelõket bíz meg. b) A felügyelõket kinevezõ vagy a szemlék elvégzését végrehajtó szervezeteket[**] elismerõ Igazgatás a kinevezett felügyelõket vagy az elismert szervezeteket felhatalmazza legalább arra, hogy: (i) igényt tartsanak egy olyan hajóra, amelyet az 1. melléklet elõírásainak való megfelelés szempontjából ellenõriznek; és (ii) szemléket hajtsanak végre a kikötõ szerint illetékes, a jelen Egyezmény részes felei közé tartozó államok hatóságainak kérésére. c) Amennyiben az Igazgatás, a kinevezett felügyelõ vagy az elismert szervezet megállapítja, hogy a hajó antivegetatív bevonatrendszere nem felel meg a 2. vagy a 3. Szabályban elõírt Bizonyítvány tartalmának, illetve a jelen Egyezmény elõírásainak, akkor az érintett Igazgatás, felügyelõ vagy szervezet haladéktalanul intézkedik olyan intézkedések meghozataláról, amelyek végrehajtása után a hajó az elõírásoknak megfelelõ állapotba kerül. A felügyelõnek vagy a szervezetnek kellõ idõben értesítenie kell az Igazgatást az említett intézkedésekrõl. Az elõírt intézkedések végrehajtásának elmaradása esetén haladéktalanul tájékoztatni kell az Igazgatást és a Bizonyítványt nem szabad kiadni, illetve a már kiadott Bizonyítványt vissza kell vonni. d) A c) pontban leírt olyan esetben, amikor a hajó valamely másik részes fél kikötõjében tartózkodik, az adott kikötõ szerint illetékes állam megfelelõ hatóságait kell haladéktalanul értesíteni. Amikor az Igazgatás, a kinevezett felügyelõ vagy az elismert szervezet értesítette az adott kikötõ szerint illetékes állam megfelelõ hatóságait, akkor ezen állam kormánya minden szükséges segítséget megad az Igazgatásnak, a felügyelõnek vagy a szervezetnek a jelen Szabály szerinti kötelezettségei teljesítéséhez, ideértve a 11. vagy a 12. cikkben részletezett tevékenységeket is.
2007/181. szám 2. SZABÁLY
A „Nemzetközi Bizonyítvány az antivegetatív bevonatrendszerrõl” kiállítása vagy megerõsítése (1) Az Igazgatás elõírja, hogy az 1. Szabállyal érintett hajók az 1. Szabály elõírásai szerint végrehajtott sikeres szemlét követõen Bizonyítványt kapjanak. A Bizonyítványt – függetlenül attól, hogy melyik részes fél adta ki – a többi részes fél is elfogadja, és az a jelen Egyezmény minden vonatkozásában a többi részes fél által kiadott Bizonyítvánnyal egyenértékûnek számít. (2) Bizonyítványok kiadására vagy megerõsítésre az Igazgatás vagy az általa kellõen felhatalmazott személy, illetve szervezet jogosult. A Bizonyítványért minden esetben az Igazgatás vállalja a teljes felelõsséget. (3) Azon hajók esetében, amelyek antivegetatív bevonatrendszere az 1. melléklet szerinti ellenõrzési kötelezettség alá tartozik, és létesítésére az adott rendszer ellenõrzésére vonatkozó szabályozás hatálybalépésének dátuma elõtt került sor, az Igazgatás a jelen Szabály (2) és (3) bekezdése alapján adja ki a Bizonyítványt legkésõbb két évvel az ellenõrzésre vonatkozó szabályozás hatálybalépése után. A jelen bekezdés nem érinti az 1. melléklet elõírásainak megfelelõ hajókkal kapcsolatos követelményeket. (4) A Bizonyítványt a jelen melléklet 1. függelékében található minta szerinti formában legalább angol, francia vagy spanyol nyelven kell kiállítani. Ha a Bizonyítványt a kiállító állam hivatalos nyelvén is kiállítják, akkor vita vagy ellentmondás esetén a kiállító állam nyelvén kiállított Bizonyítvány az irányadó.
3. SZABÁLY A „Nemzetközi Bizonyítvány az antivegetatív bevonatrendszerrõl” más részes fél által történõ kiállítása vagy megerõsítése (1) Az Igazgatás kérésére más részes fél is ellenõrizhet bármely hajót. Amennyiben a hajó megfelel a jelen Egyezmény elõírásainak, akkor a jelen Egyezménnyel összhangban ezen részes fél adja ki vagy erõsíti meg a hajó Bizonyítványát, illetve, adott esetben, hagyja jóvá annak kiállítását vagy megerõsítését. (2) A Bizonyítvány és a szemlejelentés másolatát a lehetõ legrövidebb idõn belül meg kell küldeni a kérést benyújtó Igazgatásnak.
[*]
Az irányelv kidolgozás alatt. Lásd a Szervezet A.739(18) számú határozatával elfogadott útmutatót a Szervezet által esetleg beiktatott módosításokkal, és a Szervezet A.789(19) számú határozatával elfogadott specifikációkat a Szervezet által esetleg beiktatott módosításokkal. [**]
(3) A kiadott Bizonyítványnak arra utaló kijelentést kell tartalmaznia, hogy kiállítására az (1) bekezdésben hivatkozott Igazgatás kérésére került sor, és egyenértékû a hivatkozott Igazgatás által kiadott Bizonyítvánnyal.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Nem adnak ki Bizonyítványt a részes felek közé nem tartozó állam lobogója alatt hajózó hajók számára.
13499
alapján, amely részes fél lobogója alatt a hajó korábban hajózott.
4. SZABÁLY 5. SZABÁLY A „Nemzetközi Bizonyítvány az antivegetatív bevonatrendszerrõl” érvényessége Nyilatkozat az antivegetatív bevonatrendszerrõl (1) A 2. vagy 3. Szabály szerint kiadott Bizonyítvány érvényessége megszûnik az alábbi esetek bármelyikének elõfordulásakor: a) ha az antivegetatív bevonatrendszert megváltoztatják vagy kicserélik, és nem kerül sor a Bizonyítvány jelen Egyezmény szerinti megerõsítésére; és b) ha a hajó más állam lobogója alá kerül. Új Bizonyítványt csak abban az esetben kell kiadni, ha az új Bizonyítványt kiállító részes fél teljes mértékben meggyõzõdött arról, hogy a hajó megfelel a jelen Egyezmény elõírásainak. Ha a hajó a részes felek között cserél gazdát, a hajó átadását követõ három hónapon belül – kérésre – az az állam, amelynek lobogója alatt a hajó korábban hajózott, a lehetõ legrövidebb idõn belül megküldi az Igazgatásnak a hajó átadás elõtti Bizonyítványának másolatát, valamint – ha rendelkezésre áll – a vonatkozó szemlejelentés másolatát. (2) Valamely részes fél egy másik részes féltõl átvett hajó új Bizonyítványát kiadhatja új szemle alapján, vagy az azon részes fél által kiadott érvényes Bizonyítvány
(1) Az Igazgatás elõírja, hogy a 24 méteres vagy annál hosszabb, de 400 bruttó regisztertonnánál kisebb ûrtartalmú, nemzetközi utakra rendszeresített, a 3. cikk (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó hajók (kivéve a rögzített vagy úszó mesterséges szigeteket, az FSU-kat és az FPSO-kat) a fedélzeten tartsanak egy a tulajdonos vagy annak felhatalmazott ügynöke által aláírt Nyilatkozatot. A Nyilatkozathoz csatolni kell a megfelelõ dokumentációt (pl. a festékszámlát vagy a vállalkozó számláját), illetve a Nyilatkozatnak tartalmaznia kell a megfelelõ láttamozást. (2) A Bizonyítványt a jelen melléklet 2. függelékében található minta szerinti formában legalább angol, francia vagy spanyol nyelven kell kiállítani. Ha a Bizonyítványt annak az államnak a hivatalos nyelvén is kiállítják, amely állam lobogója alatt a hajó hajózik, akkor vita vagy ellentmondás esetén az ezen állam nyelvén kiállított Bizonyítvány az irányadó.
1. FÜGGELÉK A 4. MELLÉKLETHEZ A „Nemzetközi bizonyítvány az antivegetatív bevonatrendszerrõl” mintája NEMZETKÖZI BIZONYÍTVÁNY AZ ANTIVEGETATÍV BEVONATRENDSZERRÕL (Ezen bizonyítványhoz csatolni kell az antivegetatív bevonatrendszerek nyilvántartását) (Hivatalos bélyegzõ) (Állam)
Kiállította a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenõrzésérõl szóló Nemzetközi Egyezmény alapján ..................................................... (az Állam megnevezése) kormányának felelõsségére a .................................................................................... (a felhatalmazott személy vagy szervezet neve) A jelen Bizonyítvány érvényteleníti a korábban kiadott, ............................................................. dátumú Bizonyítványt.
13500
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
A hajó jellemzõi1 A hajó neve: ....................................................................................................................................................................... Megkülönböztetõ szám- vagy betûjelzés: .......................................................................................................................... Lajstromozási kikötõ: ......................................................................................................................................................... Bruttó ûrtartalom: ............................................................................................................................................................... IMO-szám2: ........................................................................................................................................................................ A hajó építése során vagy azt követõen az 1. melléklet szerinti ellenõrzés hatálya alá tartozó antivegetatív bevonatrendszer alkalmazására nem került sor....................................................................................................................................... A hajón korábban alkalmaztak az 1. melléklet szerinti ellenõrzés hatálya alá tartozó antivegetatív bevonatrendszert, de azt ........................-án/-én (dátum) ...............................-val/-vel (az alkalmazott eljárás neve) eltávolították. A hajón korábban alkalmaztak az 1. melléklet szerinti ellenõrzés hatálya alá tartozó antivegetatív bevonatrendszert, de azt ........................-án/-én (dátum) ............................-val/-vel (az alkalmazott eljárás neve) bevonattal látták el. A hajón ....... (dátum)3 megelõzõen alkalmaztak az 1. melléklet szerinti ellenõrzés hatálya alá tartozó antivegetatív bevonatrendszert, de azt ....... (dátum)4 megelõzõen el kell távolítani vagy bevonattal kell ellátni. Tanúsítjuk, hogy 1. a hajó szemléje az Egyezmény 4. melléklet 1. Szabály elõírásainak megfelelõen megtörtént; 2. a szemle alapján megállapítást nyert, hogy a hajó antivegetatív bevonatrendszere megfelel az Egyezmény 1. melléklete vonatkozó elõírásainak. Kiállítás helye: .................................................................................................................................................................. (A Bizonyítvány kiállításának helye) ............................................................................................................................................................................................ (A kiállítás dátuma) (A Bizonyítványt kiállító felhatalmazott tisztviselõ aláírása) A szemle végrehajtásának dátuma, ezen Bizonyítvány kiállítási dátumával egyezõen: ...................................................
1 2 3 4
A hajó jellemzõit vízszintesen elhelyezett dobozokban is meg lehet adni. A Szervezet által az A.600(15) számú közgyûlési határozattal elfogadott IMO hajóazonosítási számrendszernek megfelelõen. Az ellenõrzés hatálybalépésének dátuma. A 4. cikk (2) bekezdésében vagy az 1. mellékletben meghatározott végrehajtási idõszak vége.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13501
Az antivegetatív bevonatrendszerek nyilvántartásának mintája AZ ANTIVEGETATÍV BEVONATRENDSZEREK NYILVÁNTARTÁSA Ezen nyilvántartást állandóan a „Nemzetközi Bizonyítvány az antivegetatív bevonatrendszerrõl” okmánnyal együtt kell õrizni. A hajó jellemzõi A hajó neve: ........................................................................................................................................................................ Megkülönböztetõ szám- vagy betûjel: ................................................................................................................................ IMO-szám: .......................................................................................................................................................................... Az alkalmazott antivegetatív bevonatrendszer(ek) részletezése Az alkalmazott antivegetatív bevonatrendszer(ek) típusa: ................................................................................................ Az antivegetatív bevonatrendszer(ek) alkalmazásának dátuma: ........................................................................................ A vállalat(ok) és az alkalmazott módszer(ek)/alkalmazási hely(ek) megnevezése: .......................................................... Az antivegetatív bevonatrendszer gyártójának/gyártóinak neve: ...................................................................................... Az antivegetatív bevonatrendszer(ek) neve és színe: ........................................................................................................ Aktív hatóanyagok(ok) és azok CAS-száma: .................................................................................................................... A védõbevonat típusa, ha van: ........................................................................................................................................... Az alkalmazott védõbevonat(ok) – ha van(nak) – neve és színe: ...................................................................................... ............................................................................................................................................................................................ A védõbevonat alkalmazásának dátuma: ........................................................................................................................... Tanúsítjuk, hogy ezen nyilvántartás minden tekintetben helyes. Kiállítás helye: ........................................................... (A Nyilvántartás kiállításának helye) ............................................................................................................................................................................................ (A kiállítás dátuma) (A Nyilvántartást kiadó felhatalmazott tisztviselõ aláírása)
A Nyilvántartás5 láttamozása Tanúsítjuk, hogy az Egyezmény 4. melléklet 1. Szabály (1) bekezdés b) pontja szerinti szemle alapján a hajó megfelel az Egyezmény elõírásainak. Az alkalmazott antivegetatív bevonatrendszerek részletezése Az alkalmazott antivegetatív bevonatrendszer(ek) típusa: ................................................................................................ Az antivegetatív bevonatrendszer(ek) alkalmazásának dátuma: ........................................................................................ A vállalat(ok) és az alkalmazott módszer(ek)/alkalmazási hely(ek) megnevezése: .......................................................... ............................................................................................................................................................................................ Az antivegetatív bevonatrendszer gyártójának/gyártóinak neve: ...................................................................................... ............................................................................................................................................................................................ Az antivegetatív bevonatrendszer(ek) neve és színe: ........................................................................................................ Aktív hatóanyagok(ok) és azok CAS-száma: .................................................................................................................... A védõbevonat típusa, ha van: ........................................................................................................................................... Az alkalmazott védõbevonat(ok) – ha van(nak) – neve és színe: ...................................................................................... A védõbevonat alkalmazásának dátuma: ...........................................................................................................................
13502
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
Aláírás:................................................................................................................................................................................ (A Nyilvántartást kiállító felhatalmazott tisztviselõ aláírása) Hely:.................................................................................................................................................................................... Dátum6: ............................................................................................................................................................................... (A hatóság bélyegzõje vagy pecsétje)
5 6
A Nyilvántartás ezen oldalát annyi alkalommal kell lemásolni és a Nyilvántartáshoz csatolni, ahányszor az Igazgatás szükségesnek tartja. Az ezen láttamozás alapjául szolgáló szemle végrehajtásának dátuma.
2. FÜGGELÉK A 4. MELLÉKLETHEZ A „Nyilatkozat az antivegetatív bevonatrendszerrõl” mintája NYILATKOZAT AZ ANTIVEGETATÍV BEVONATRENDSZERRÕL Megszövegezve a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenõrzésérõl szóló Nemzetközi Egyezmény alapján A hajó neve: ....................................................................................................................................................................... Megkülönböztetõ szám- vagy betûjel: ................................................................................................................................ Lajstromozási kikötõ: ......................................................................................................................................................... Hossz: ................................................................................................................................................................................. Bruttó ûrtartalom: ............................................................................................................................................................... IMO-szám (ha alkalmazható): ............................................................................................................................................ Kijelentem, hogy a hajón alkalmazott antivegetatív bevonatrendszer megfelel az Egyezmény 1. melléklete elõírásainak. ......................................... (Dátum)
.......................................................................................................... (A tulajdonos vagy annak felhatalmazott ügynökének aláírása)
Az alkalmazott antivegetatív bevonatrendszer(ek) láttamozása Az alkalmazott antivegetatív bevonatrendszer(ek) típusa és alkalmazása/alkalmazásuk dátuma: ..................................... ............................................................................................................................................................................................ (Dátum) (A tulajdonos vagy annak felhatalmazott ügynökének aláírása)
Az alkalmazott antivegetatív bevonatrendszer(ek) típusa és alkalmazása/alkalmazásuk dátuma: ..................................... ............................ (Dátum)
............................................................................................................. (A tulajdonos vagy annak felhatalmazott ügynökének aláírása) ”
4. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 2–3. §-a az Egyezmény 18. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve e törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a közlekedésért felelõs miniszter gondoskodik. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2007. évi CLXV. törvény a Londonban, 2001. március 23-án kelt, a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelõsségrõl szóló 2001. évi nemzetközi egyezmény kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelõsségrõl szóló, a Londonban, 2001. március 23-án kelt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelezõ hatályának elismerésére.
13503
recognizing the importance of establishing strict liability for all forms of oil pollution which is linked to an appropriate limitation of the level of that liability, considering that complementary measures are necessary to ensure the payment of adequate, prompt and effective compensation for damage caused by pollution resulting from the escape or discharge of bunker oil from ships, desiring to adopt uniform international rules and procedures for determining questions of liability and providing adequate compensation in such cases, have agreed as follows:
Article 1 2. § Az Országgyûlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:
„International Convention on Civil Liability for Bunker Oil Pollution damage, 2001 The States Parties to this Convention, recalling Article 194 of the United Nations Convention on the Law of the Sea, 1982, which provides that States shall take all measures necessary to prevent, reduce and control pollution of the marine environment, recalling also Article 235 of that Convention, which provides that, with the objective of assuring prompt and adequate compensation in respect of all damage caused by pollution of the marine environment, States shall co-operate in the further development of relevant rules of international law, noting the success of the International Convention on Civil Liability for Oil Pollution Damage, 1992 and the International Convention on the Establishment of an International Fund for Compensation for Oil Pollution Damage, 1992 in ensuring that compensation is available to persons who suffer damage caused by pollution resulting from the escape or discharge of oil carried in bulk at sea by ships, noting also the adoption of the International Convention on Liability and Compensation for Damage in Connection with the Carriage of Hazardous and Noxious Substances by Sea, 1996 in order to provide adequate, prompt and effective compensation for damage caused by incidents in connection with the carriage by sea of hazardous and noxious substances,
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. december 10-i ülésnapján fogadta el.
Definitions For the purposes of this Convention: 1 „Ship” means any seagoing vessel and seaborne craft, of any type whatsoever. 2 „Person” means any individual or partnership or any public or private body, whether corporate or not, including a State or any of its constituent subdivisions. 3 „Shipowner” means the owner, including the registered owner, bareboat charterer, manager and operator of the ship. 4 „Registered owner” means the person or persons registered as the owner of the ship or, in the absence of registration, the person or persons owning the ship. However, in the case of a ship owned by a State and operated by a company which in that State is registered as the ship’s operator, „registered owner” shall mean such company. 5 „Bunker oil” means any hydrocarbon mineral oil, including lubricating oil, used or intended to be used for the operation or propulsion of the ship, and any residues of such oil. 6 „Civil Liability Convention” means the International Convention on Civil Liability for Oil Pollution Damage, 1992, as amended. 7 „Preventive measures” means any reasonable measures taken by any person after an incident has occurred to prevent or minimize pollution damage. 8 „Incident” means any occurrence or series of occurrences having the same origin, which causes pollution damage or creates a grave and imminent threat of causing such damage. 9 „Pollution damage” means: (a) loss or damage caused outside the ship by contamination resulting from the escape or discharge of bunker oil from the ship, wherever such escape or discharge may occur, provided that compensation for impairment of the environment other than loss of profit from such impairment shall be limited to costs of reasonable measures of reinstatement actually undertaken or to be undertaken; and
13504
MAGYAR KÖZLÖNY
(b) the costs of preventive measures and further loss or damage caused by preventive measures. 10 „State of the ship’s registry” means, in relation to a registered ship, the State of registration of the ship and, in relation to an unregistered ship, the State whose flag the ship is entitled to fly. 11 „Gross tonnage” means gross tonnage calculated in accordance with the tonnage measurement regulations contained in Annex 1 of the International Convention on Tonnage Measurement of Ships, 1969. 12 „Organization” means the International Maritime Organization. 13 „Secretary-General” means the Secretary-General of the Organization.
Article 2 Scope of application This Convention shall apply exclusively: (a) to pollution damage caused: (i) in the territory, including the territorial sea, of a State Party, and (ii) in the exclusive economic zone of a State Party, established in accordance with international law, or, if a State Party has not established such a zone, in an area beyond and adjacent to the territorial sea of that State determined by that State in accordance with international law and extending not more than 200 nautical miles from the baselines from which the breadth of its territorial sea is measured; (b) to preventive measures, wherever taken, to prevent or minimize such damage.
Article 3 Liability of the shipowner 1 Except as provided in paragraphs 3 and 4, the shipowner at the time of an incident shall be liable for pollution damage caused by any bunker oil on board or originating from the ship, provided that, if an incident consists of a series of occurrences having the same origin, the liability shall attach to the shipowner at the time of the first of such occurrences.
2007/181. szám
(a) the damage resulted from an act of war, hostilities, civil war, insurrection or a natural phenomenon of an exceptional, inevitable and irresistible character; or (b) the damage was wholly caused by an act or omission done with the intent to cause damage by a third party; or (c) the damage was wholly caused by the negligence or other wrongful act of any Government or other authority responsible for the maintenance of lights or other navigational aids in the exercise of that function. 4 If the shipowner proves that the pollution damage resulted wholly or partially either from an act or omission done with intent to cause damage by the person who suffered the damage or from the negligence of that person, the shipowner may be exonerated wholly or partially from liability to such person. 5 No claim for compensation for pollution damage shall be made against the shipowner otherwise than in accordance with this Convention. 6 Nothing in this Convention shall prejudice any right of recourse of the shipowner which exists independently of this Convention.
Article 4 Exclusions 1 This Convention shall not apply to pollution damage as defined in the Civil Liability Convention, whether or not compensation is payable in respect of it under that Convention. 2 Except as provided in paragraph 3, the provisions of this Convention shall not apply to warships, naval auxiliary or other ships owned or operated by a State and used, for the time being, only on Government non-commercial service. 3 A State Party may decide to apply this Convention to its warships or other ships described in paragraph 2, in which case it shall notify the Secretary-General thereof specifying the terms and conditions of such application. 4 With respect to ships owned by a State Party and used for commercial purposes, each State shall be subject to suit in the jurisdictions set forth in Article 9 and shall waive all defences based on its status as a sovereign State.
Article 5
2 Where more than one person is liable in accordance with paragraph 1, their liability shall be joint and several.
Incidents involving two or more ships
3 No liability for pollution damage shall attach to the shipowner if the shipowner proves that:
When an incident involving two or more ships occurs and pollution damage results therefrom, the shipowners of
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
all the ships concerned, unless exonerated under Article 3, shall be jointly and severally liable for all such damage which is not reasonably separable.
Article 6 Limitation of liability Nothing in this Convention shall affect the right of the shipowner and the person or persons providing insurance or other financial security to limit liability under any applicable national or international regime, such as the Convention on Limitation of Liability for Maritime Claims, 1976, as amended.
Article 7 Compulsory insurance or financial security 1 The registered owner of a ship having a gross tonnage greater than 1000 registered in a State Party shall be required to maintain insurance or other financial security, such as the guarantee of a bank or similar financial institution, to cover the liability of the registered owner for pollution damage in an amount equal to the limits of liability under the applicable national or international limitation regime, but in all cases, not exceeding an amount calculated in accordance with the Convention on Limitation of Liability for Maritime Claims, 1976, as amended. 2 A certificate attesting that insurance or other financial security is in force in accordance with the provisions of this Convention shall be issued to each ship after the appropriate authority of a State Party has determined that the requirements of paragraph 1 have been complied with. With respect to a ship registered in a State Party such certificate shall be issued or certified by the appropriate authority of the State of the ship’s registry; with respect to a ship not registered in a State Party it may be issued or certified by the appropriate authority of any State Party. This certificate shall be in the form of the model set out in the annex to this Convention and shall contain the following particulars: (a) name of ship, distinctive number or letters and port of registry; (b) name and principal place of business of the registered owner; (c) IMO ship identification number; (d) type and duration of security; (e) name and principal place of business of insurer or other person giving security and, where appropriate, place of business where the insurance or security is established;
13505
(f) period of validity of the certificate which shall not be longer than the period of validity of the insurance or other security. 3 (a) A State Party may authorize either an institution or an organization recognized by it to issue the certificate referred to in paragraph 2. Such institution or organization shall inform that State of the issue of each certificate. In all cases, the State Party shall fully guarantee the completeness and accuracy of the certificate so issued and shall undertake to ensure the necessary arrangements to satisfy this obligation. (b) A State Party shall notify the Secretary-General of : (i) the specific responsibilities and conditions of the authority delegated to an institution or organization recognised by it; (ii) the withdrawal of such authority; and (iii) the date from which such authority or withdrawal of such authority takes effect. An authority delegated shall not take effect prior to three months from the date on which notification to that effect was given to the Secretary-General. (c) The institution or organization authorized to issue certificates in accordance with this paragraph shall, as a minimum, be authorized to withdraw these certificates if the conditions under which they have been issued are not maintained. In all cases the institution or organization shall report such withdrawal to the State on whose behalf the certificate was issued. 4 The certificate shall be in the official language or languages of the issuing State. If the language used is not English, French or Spanish, the text shall include a translation into one of these languages and, where the State so decides, the official language of the State may be omitted. 5 The certificate shall be carried on board the ship and a copy shall be deposited with the authorities who keep the record of the ship’s registry or, if the ship is not registered in a State Party, with the authorities issuing or certifying the certificate. 6 An insurance or other financial security shall not satisfy the requirements of this Article if it can cease, for reasons other than the expiry of the period of validity of the insurance or security specified in the certificate under paragraph 2 of this Article, before three months have elapsed from the date on which notice of its termination is given to the authorities referred to in paragraph 5 of this Article, unless the certificate has been surrendered to these authorities or a new certificate has been issued within the said period. The foregoing provisions shall similarly apply to any modification which results in the insurance or security no longer satisfying the requirements of this Article.
13506
MAGYAR KÖZLÖNY
7 The State of the ship’s registry shall, subject to the provisions of this Article, determine the conditions of issue and validity of the certificate. 8 Nothing in this Convention shall be construed as preventing a State Party from relying on information obtained from other States or the Organization or other international organisations relating to the financial standing of providers of insurance or financial security for the purposes of this Convention. In such cases, the State Party relying on such information is not relieved of its responsibility as a State issuing the certificate required by paragraph 2. 9 Certificates issued or certified under the authority of a State Party shall be accepted by other States Parties for the purposes of this Convention and shall be regarded by other States Parties as having the same force as certificates issued or certified by them even if issued or certified in respect of a ship not registered in a State Party. A State Party may at any time request consultation with the issuing or certifying State should it believe that the insurer or guarantor named in the insurance certificate is not financially capable of meeting the obligations imposed by this Convention. 10 Any claim for compensation for pollution damage may be brought directly against the insurer or other person providing financial security for the registered owner’s liability for pollution damage. In such a case the defendant may invoke the defences (other than bankruptcy or winding up of the shipowner) which the shipowner would have been entitled to invoke, including limitation pursuant to Article 6. Furthermore, even if the shipowner is not entitled to limitation of liability according to Article 6, the defendant may limit liability to an amount equal to the amount of the insurance or other financial security required to be maintained in accordance with paragraph 1. Moreover, the defendant may invoke the defence that the pollution damage resulted from the wilful misconduct of the shipowner, but the defendant shall not invoke any other defence which the defendant might have been entitled to invoke in proceedings brought by the shipowner against the defendant. The defendant shall in any event have the right to require the shipowner to be joined in the proceedings. 11 A State Party shall not permit a ship under its flag to which this Article applies to operate at any time, unless a certificate has been issued under paragraphs 2 or 14. 12 Subject to the provisions of this Article, each State Party shall ensure, under its national law, that insurance or other security, to the extent specified in paragraph 1, is in force in respect of any ship having a gross tonnage greater than 1000, wherever registered, entering or leaving a port
2007/181. szám
in its territory, or arriving at or leaving an offshore facility in its territorial sea. 13 Notwithstanding the provisions of paragraph 5, a State Party may notify the Secretary-General that, for the purposes of paragraph 12, ships are not required to carry on board or to produce the certificate required by paragraph 2, when entering or leaving ports or arriving at or leaving from offshore facilities in its territory, provided that the State Party which issues the certificate required by paragraph 2 has notified the Secretary-General that it maintains records in an electronic format, accessible to all States Parties, attesting the existence of the certificate and enabling States Parties to discharge their obligations under paragraph 12. 14 If insurance or other financial security is not maintained in respect of a ship owned by a State Party, the provisions of this Article relating thereto shall not be applicable to such ship, but the ship shall carry a certificate issued by the appropriate authority of the State of the ship’s registry stating that the ship is owned by that State and that the ship’s liability is covered within the limit prescribed in accordance with paragraph 1. Such a certificate shall follow as closely as possible the model prescribed by paragraph 2. 15 A State may, at the time of ratification, acceptance, approval of, or accession to this Convention, or at any time thereafter, declare that this Article does not apply to ships operating exclusively within the area of that State referred to in Article 2(a)(i).
Article 8 Time limits Rights to compensation under this Convention shall be extinguished unless an action is brought thereunder within three years from the date when the damage occurred. However, in no case shall an action be brought more than six years from the date of the incident which caused the damage. Where the incident consists of a series of occurrences, the six-years’ period shall run from the date of the first such occurrence.
Article 9 Jurisdiction 1 Where an incident has caused pollution damage in the territory, including the territorial sea, or in an area referred to in Article 2(a)(ii) of one or more States Parties, or preventive measures have been taken to prevent or
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
minimise pollution damage in such territory, including the territorial sea, or in such area, actions for compensation against the shipowner, insurer or other person providing security for the shipowner’s liability may be brought only in the courts of any such States Parties. 2 Reasonable notice of any action taken under paragraph 1 shall be given to each defendant. 3 Each State Party shall ensure that its courts have jurisdiction to entertain actions for compensation under this Convention.
Article 10 Recognition and enforcement 1 Any judgement given by a Court with jurisdiction in accordance with Article 9 which is enforceable in the State of origin where it is no longer subject to ordinary forms of review, shall be recognised in any State Party, except: (a) where the judgement was obtained by fraud; or (b) where the defendant was not given reasonable notice and a fair opportunity to present his or her case. 2 A judgement recognised under paragraph 1 shall be enforceable in each State Party as soon as the formalities required in that State have been complied with. The formalities shall not permit the merits of the case to be re-opened.
Article 11 Supersession clause This Convention shall supersede any Convention in force or open for signature, ratification or accession at the date on which this Convention is opened for signature, but only to the extent that such Convention would be in conflict with it; however, nothing in this Article shall affect the obligations of States Parties to States not party to this Convention arising under such Convention.
Article 12 Signature, ratification, acceptance, approval and accession 1 This Convention shall be open for signature at the Headquarters of the Organization from 1 October 2001 until 30 September 2002 and shall thereafter remain open for accession.
13507
2 States may express their consent to be bound by this Convention by: (a) signature without reservation as to ratification, acceptance or approval; (b) signature subject to ratification, acceptance or approval followed by ratification, acceptance or approval; or (c) accession. 3 Ratification, acceptance, approval or accession shall be effected by the deposit of an instrument to that effect with the Secretary-General. 4 Any instrument of ratification, acceptance, approval or accession deposited after the entry into force of an amendment to this Convention with respect to all existing State Parties, or after the completion of all measures required for the entry into force of the amendment with respect to those State Parties shall be deemed to apply to this Convention as modified by the amendment.
Article 13 States with more than one system of law 1 If a State has two or more territorial units in which different systems of law are applicable in relation to matters dealt with in this Convention, it may at the time of signature, ratification, acceptance, approval or accession declare that this Convention shall extend to all its territorial units or only to one or more of them and may modify this declaration by submitting another declaration at any time. 2 Any such declaration shall be notified to the Secretary-General and shall state expressly the territorial units to which this Convention applies. 3 In relation to a State Party which has made such a declaration: (a) in the definition of „registered owner” in Article 1(4), references to a State shall be construed as references to such a territorial unit; (b) references to the State of a ship’s registry and, in relation to a compulsory insurance certificate, to the issuing or certifying State, shall be construed as referring to the territorial unit respectively in which the ship is registered and which issues or certifies the certificate; (c) references in this Convention to the requirements of national law shall be construed as references to the requirements of the law of the relevant territorial unit; and (d) references in Articles 9 and 10 to courts, and to judgements which must be recognized in States Parties, shall be construed as references respectively to courts of,
13508
MAGYAR KÖZLÖNY
and to judgements which must be recognized in, the relevant territorial unit.
Article 14 Entry into force 1. This Convention shall enter into force one year following the date on which eighteen States, including five States each with ships whose combined gross tonnage is not less than 1 million, have either signed it without reservation as to ratification, acceptance or approval or have deposited instruments of ratification, acceptance, approval or accession with the Secretary-General. 2 For any State which ratifies, accepts, approves or accedes to it after the conditions in paragraph 1 for entry into force have been met, this Convention shall enter into force three months after the date of deposit by such State of the appropriate instrument.
Article 15
2 The Secretary-General shall: (a) inform all States which have signed or acceded to this Convention of: (i) each new signature or deposit of instrument together with the date thereof; (ii) the date of entry into force of this Convention; (iii) the deposit of any instrument of denunciation of this Convention together with the date of the deposit and the date on which the denunciation takes effect; and (iv) other declarations and notifications made under this Convention; (b) transmit certified true copies of this Convention to all Signatory States and to all States which accede to this Convention. Article 18 Transmission to United Nations As soon as this Convention comes into force, the text shall be transmitted by the Secretary-General to the Secretariat of the United Nations for registration and publication in accordance with Article 102 of the Charter of the United Nations. Article 19
Denunciation 1 This Convention may be denounced by any State Party at any time after the date on which this Convention comes into force for that State. 2 Denunciation shall be effected by the deposit of an instrument with the Secretary-General. 3 A denunciation shall take effect one year, or such longer period as may be specified in the instrument of denunciation, after its deposit with the Secretary-General.
2007/181. szám
Languages This Convention is established in a single original in the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish languages, each text being equally authentic. Done at London this twenty-third day of March, two thousand and one. In witness whereof the undersigned being duly authorised by their respective Governments for that purpose have signed this Convention.
Article 16
ANNEX
Revision or amendment
Certificate of insurance or other financial security in respect of Civil Liability for Bunker Oil Pollution Damage
1 A conference for the purpose of revising or amending this Convention may be convened by the Organization. 2 The Organization shall convene a conference of the States Parties for revising or amending this Convention at the request of not less than one-third of the States Parties.
Issued in accordance with the provisions of Article 7 of the International Convention on Civil Liability for Bunker Oil Pollution Damage, 2001
Article 17 Name of Ship
Depositary 1 This Convention shall be deposited with the Secretary-General.
Distinctive Number or letters
IMO Ship Identification Number
Port of Registry
Name and full address of the principal place of business of the registered owner
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
This is to certify that there is in force in respect of the above-named ship a policy of insurance or other financial security satisfying the requirements of Article 7 of the International Convention on Civil Liability for Bunker Oil Pollution Damage, 2001. Type of Security: Duration of Security: Name and address of the insurer(s) and/or guarantor(s): Name: Address: This certificate is valid until: Issued or certified by the Government of ...................... (Full designation of the State) OR The following text should be used when a State Party avails itself of Article 7(3): The present certificate is issued under the authority of the Government of ..... (full designation of the State) by...... (name of institution or organization) At/On ............................................................................ (Place) (Date) (Signature and Title of issuing or certifying official) Explanatory Notes: 1 If desired, the designation of the State may include a reference to the competent public authority of the country where the Certificate is issued. 2 If the total amount of security has been furnished by more than one source, the amount of each of them should be indicated. 3 If security is furnished in several forms, these should be enumerated. 4 The entry „Duration of Security” must stipulate the date on which such security takes effect. 5 The entry „Address” of the insurer(s) and/or guarantor(s) must indicate the principal place of business of the insurer(s) and/or guarantor(s). If appropriate, the place of business where the insurance or other security is established shall be indicated.
Nemzetközi Egyezmény a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelõsségrõl, 2001 A jelen egyezményben részes Államok emlékeztetve az Egyesült Nemzetek 1982. évi Tengerjogi Egyezményének 194. cikkére, amely elõírja, hogy az államoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a tengeri környezet szennyezésének megelõzése, csökkentése és ellenõrzése érdekében,
13509
emlékeztetve továbbá az említett Egyezmény 235. cikkére, amely – a tengeri környezet szennyezésébõl fakadó károk azonnali és megfelelõ mértékû megtérítése érdekében – elõírja, hogy az államoknak együtt kell mûködniük a nemzetközi jog vonatkozó szabályainak továbbfejlesztésében, tudomásul véve az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelõsségrõl szóló 1992. évi nemzetközi egyezmény, valamint az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére létesítendõ nemzetközi alap létrehozásáról szóló, 1992. évi nemzetközi egyezmény sikerét az olaj ömlesztett hajórakományként való tengeri szállítása során bekövetkezõ szivárgása vagy kiömlése általi szennyezés miatt kárt szenvedett személyek részére nyújtandó kártérítés biztosításában, tudomásul véve továbbá a veszélyes és káros anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelõsségrõl és kártérítésrõl szóló, 1996. évi nemzetközi egyezmény elfogadását a veszélyes és káros anyagok tengeri szállításával kapcsolatos esemény okozta kár esetén nyújtandó megfelelõ, azonnali és hatékony kártérítés érdekében, felismerve a felelõsség mértékének megfelelõ korlátozásához kapcsolódó objektív felelõsség meghatározásának fontosságát az olajszennyezés valamennyi formája esetén, figyelembe véve, hogy kiegészítõ intézkedések szükségesek a megfelelõ, azonnali és hatékony kártérítés kifizetésének biztosításához a hajókból elszivárgó vagy kiömlõ bunkerolaj-szennyezés okozta kár esetén, azt kívánva, hogy egységes nemzetközi szabályokat és eljárásokat fogadjanak el a felelõsség kérdésének és az ilyen esetben nyújtandó megfelelõ kártérítés meghatározásának céljából, a következõkben állapodtak meg:
1. cikk Fogalommeghatározások Ezen Egyezmény alkalmazásában: 1. ,,Hajó”: bármilyen típusú tengeri hajó, illetve tengeri úszólétesítmény. 2. ,,Személy”: bármely természetes személy vagy társulás, közjogi vagy magánjogi szerv, az államot vagy annak alkotó intézményeit is beleértve. 3. ,,Hajótulajdonos”: a hajó tulajdonosa, beleértve a hajó hajólajstrom szerinti tulajdonosát, a hajót személyzet nélkül bérlõt, valamint a hajó menedzserét és üzemeltetõjét. 4. ,,Hajólajstrom szerinti tulajdonos”: a hajólajstromba tulajdonosként bejegyzett személy vagy személyek, illetve ilyen bejegyzés hiányában a hajót egyébként birtokló személy vagy személyek. Állami tulajdonban álló és az illetõ államban hajóüzemeltetõként lajstromozott társaság által
13510
MAGYAR KÖZLÖNY
üzemeltetett hajó esetén azonban a „hajólajstrom szerinti tulajdonos” a hajóüzemeltetõ társaság. 5. ,,Bunkerolaj”: a hajó üzemeltetésére, illetve meghajtására használt vagy szánt, szénhidrogén eredetû ásványolaj, a kenõolajat is beleértve, valamint az ilyen olaj maradékai. 6. ,,Polgári jogi felelõsségrõl szóló egyezmény”: az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelõsségrõl szóló, 1992. évi – módosított – nemzetközi egyezmény. 7. ,,Megelõzõ intézkedések”: valamely esemény bekövetkezte után a szennyezés okozta kár megelõzése vagy minimálisra csökkentése érdekében bármely személy által hozott, indokolt intézkedések. 8. ,,Esemény”: bármely olyan történés vagy azonos forrásból eredõ történések sorozata, amely szennyezés okozta kárt idéz elõ vagy ilyen jellegû károkozás komoly és azonnali veszélyével fenyeget. 9. ,,Szennyezés okozta kár”: a) a bunkerolaj szivárgása vagy kiömlése általi szennyezés következtében a hajón kívül okozott veszteség vagy kár, bárhol is történjen a szivárgás vagy kiömlés, azzal a feltétellel, hogy a környezet károsításáért fizetendõ kártérítés – a károsítás következtében elmaradt nyereség kivételével – a ténylegesen végrehajtott vagy végrehajtandó indokolt helyreállítási intézkedések költségeire korlátozódik; valamint b) a megelõzõ intézkedések költségei és a megelõzõ intézkedések okozta további veszteség vagy kár. 10. ,,Hajólajstrom szerinti állam”: lajstromozott hajó esetében az az állam, amelyben a hajólajstromot vezetik, lajstromozatlan hajó esetében pedig az az állam, amelynek lobogóját a hajó viselni jogosult. 11. ,,Bruttó ûrtartalom”: a hajók köbözésére vonatkozó, az 1969. évi nemzetközi egyezmény 1. mellékletében foglalt köbözési szabályoknak megfelelõen bruttó regisztertonnában kifejezett ûrtartalom. 12. ,,Szervezet”: a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet. 13. ,,Fõtitkár”: a Szervezet fõtitkára.
2. cikk Alkalmazási kör Ezt az Egyezményt kizárólag a következõkre szabad alkalmazni: a) szennyezés okozta kár: (i) az Egyezmény részes államának felségterületén, a parti tengert is beleértve, és (ii) az Egyezmény részes államának a nemzetközi jog szerint kialakított kizárólagos gazdasági övezetében vagy – amennyiben az Egyezmény részes állama nem alakított ki ilyen övezetet – az adott állam parti tengerén túl húzódó és azzal szomszédos olyan térségben, amelyet az illetõ állam határoz meg a nemzetközi jognak megfelelõen, és amely legfeljebb 200 tengeri mérföldre terjedhet azoktól
2007/181. szám
az alapvonalaktól, amelyektõl a parti tengerének szélességét mérik; b) az ilyen jellegû kár megelõzése vagy minimálisra csökkentése érdekében bárhol hozott megelõzõ intézkedések.
3. cikk A hajótulajdonos felelõssége 1. A 3. és a 4. bekezdésben elõírtak kivételével, esemény bekövetkezésekor a hajótulajdonost terheli a felelõsség a fedélzeten található, illetve a hajóból származó bunkerolaj általi szennyezés okozta kárért azzal a feltétellel, hogy – amennyiben az esemény azonos forrásból eredõ történések sorozatából áll – azt terheli a felelõsség, aki az elsõ ilyen jellegû történés bekövetkezésének idõpontjában a hajó tulajdonosa. 2. Amennyiben az 1. bekezdésnek megfelelõen egynél több személyt terhel felelõsség, akkor a felelõsségük egyetemleges. 3. A hajótulajdonost nem terheli felelõsség a szennyezés okozta kárért, ha bizonyítani tudja, hogy: a) a kár háborús cselekménybõl, ellenséges cselekménybõl, polgárháborúból, felkelésbõl, illetve rendkívüli, elkerülhetetlen és kivédhetetlen természeti jelenségbõl ered; vagy b) a kárt teljes egészében harmadik személy károkozás szándékával elkövetett cselekménye vagy mulasztása okozta; vagy c) a kárt teljes egészében a jelzõfények vagy más navigációs segédeszközök fenntartásáért felelõs kormány vagy egyéb hatóság e feladatának gyakorlása során elkövetett gondatlansága vagy jogellenes cselekedete okozta. 4. Amennyiben a hajótulajdonos bizonyítja, hogy a szennyezés okozta kár részben vagy egészben a károsult személy károkozás szándékával elkövetett cselekményébõl vagy mulasztásából, vagy az illetõ személy gondatlanságából ered, a hajótulajdonos részben vagy egészben mentesülhet az ilyen személlyel szembeni felelõsség alól. 5. Szennyezés okozta kár esetén csak ezen Egyezmény alapján követelhetõ kártérítés a hajótulajdonossal szemben. 6. Ezen Egyezmény nem érinti a hajótulajdonos ezen Egyezménytõl független visszkereseti jogát.
4. cikk Kizárások 1. Ez az Egyezmény nem alkalmazandó a polgári jogi felelõsségrõl szóló egyezményben meghatározottak szerinti szennyezés okozta kárra, tekintet nélkül arra, hogy ez
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
utóbbi egyezmény alapján fizetendõ-e kártérítés vagy nem. 2. A 3. bekezdésben elõírtak kivételével, ezen Egyezmény rendelkezései nem alkalmazandók hadihajókra, haditengerészeti segédhajókra, illetve állami tulajdonban lévõ vagy államilag üzemeltetett olyan hajókra, amelyek jelenleg kizárólag nem kereskedelmi célú, kormányzati szolgálatban állnak. 3. Bármely részes állam dönthet úgy, hogy hadihajóira vagy a 2. bekezdésben leírt egyéb hajóira is alkalmazza ezt az Egyezményt. Ebben az esetben döntésérõl értesíti a fõtitkárt, részletesen meghatározva az ilyen alkalmazás feltételeit és kikötéseit. 4. Az Egyezmény részes állama tulajdonában álló, kereskedelmi célú hajók tekintetében az érintett állam a 9. cikkben meghatározott bíróságok elõtt perelhetõ, és nem élhet a szuverén állam jogállásán alapuló védekezés jogával.
5. cikk Két vagy több hajót érintõ események Két vagy több hajót érintõ olyan esemény bekövetkezésekor, amelybõl szennyezés okozta kár származik, valamennyi érintett hajó tulajdonosa – hacsak a 3. cikk alapján nem mentesül felelõssége alól – egyetemlegesen felelõs valamennyi olyan kárért, amelyek kellõképpen nem különíthetõk el egymástól.
6. cikk A felelõsség korlátozása Az ebben az Egyezményben foglalt rendelkezések semmilyen tekintetben sem érintik a hajótulajdonos és a biztosítást vagy egyéb pénzügyi biztosítékot nyújtó személy, illetve személyek azon jogát, hogy korlátozzák felelõsségüket az alkalmazandó nemzeti vagy nemzetközi jogrendszer alapján, mint például a tengeri biztosítási kárigény tekintetében fennálló felelõsség korlátozásáról szóló, 1976. évi – módosított – egyezmény.
7. cikk Kötelezõ biztosítás vagy pénzügyi biztosíték 1. Az Egyezmény részes államában lajstromozott, 1000 bruttó regisztertonnánál nagyobb ûrtartalmú hajó lajstromba bejegyzett tulajdonosa köteles biztosítást vagy egyéb olyan pénzügyi biztosítékot – például bank vagy hasonló pénzintézet által kibocsátott garanciát – fenntartani,
13511
amely fedezi a hajólajstromba bejegyzett tulajdonos szennyezés okozta kár tekintetében fennálló felelõsségét az alkalmazandó nemzeti vagy nemzetközi felelõsségkorlátozási rendszernek megfelelõ felelõsségi korlátozással egyenlõ összegben, amely semmiképpen sem haladhatja meg a tengeri biztosítási kárigény tekintetében fennálló felelõsség korlátozásáról szóló, 1976. évi – módosított – egyezménnyel összhangban kiszámított összeget. 2. Az egyes hajók számára a biztosítás vagy egyéb pénzügyi biztosíték ezen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban való érvényességét tanúsító igazolást azt követõen adják ki, hogy az érintett részes állam megfelelõ hatósága megállapította, hogy az 1. bekezdésben foglalt követelmények teljesülnek. Az igazolást részes államban lajstromozott hajó esetében a hajólajstrom szerinti állam megfelelõ hatósága adja ki, illetve hitelesíti; részes államban nem lajstromozott hajó esetében az igazolás kiadását, illetve hitelesítését bármely részes állam megfelelõ hatósága elvégezheti. Az igazolás formájának meg kell felelnie az ezen Egyezményhez csatolt mellékletben foglalt mintának és a következõ adatokat kell tartalmaznia: a) a hajó neve, megkülönböztetõ száma vagy betûjele és lajstromozási kikötõje; b) a hajólajstromba bejegyzett tulajdonos neve és székhelye; c) az IMO által kiadott hajóazonosító szám; d) a biztosíték típusa és idõtartama; e) a biztosító vagy a biztosítékot adó egyéb személy neve és székhelye, valamint adott esetben a biztosítás vagy a biztosíték létesítésének helye; f) az igazolás érvényességi ideje, amely nem haladhatja meg a biztosítás vagy egyéb biztosíték érvényességi idejét. 3. a) Bármely részes állam felhatalmazhat egy általa elismert intézményt vagy egyéb szervezetet a 2. bekezdésben említett igazolás kiadására. A felhatalmazott intézmény vagy szervezet tájékoztatja az illetõ államot az egyes igazolások kiadásáról. A részes állam mindenkor teljes mértékben szavatolja az így kiállított igazolás teljességét és pontosságát, valamint vállalja, hogy megteszi az e kötelezettség teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. b) A részes állam értesíti a fõtitkárt a következõkrõl: (i) az általa elismert intézményre vagy szervezetre ruházott hatáskörrel járó különleges feladatok és feltételek; (ii) az ilyen felhatalmazás visszavonása; és (iii) az idõpont, amelytõl az ilyen felhatalmazás, illetve annak visszavonása hatályba lép. A hatáskör átruházása legkorábban a fõtitkár értesítésétõl számított három hónap elteltével lép hatályba. c) A jelen bekezdésnek megfelelõ igazolás kiadására felhatalmazott intézmény vagy szervezet felhatalmazást kap legalább arra, hogy visszavonja az igazolásokat, amennyiben már nem állnak fenn a kiadásuk alapjául szolgáló feltételek. Az intézmény vagy szervezet minden esetben jelenti az ilyen visszavonást annak az államnak, amelynek nevében az igazolást kiadta.
13512
MAGYAR KÖZLÖNY
4. Az igazolást a kiadó állam hivatalos nyelvén, illetve nyelvein állítják ki. Amennyiben ezen nyelvek között nem szerepel az angol, a francia vagy a spanyol, a dokumentumnak tartalmaznia kell az e nyelvek egyikén készült fordítást, és – amennyiben az érintett állam úgy határoz – az állam hivatalos nyelve el is hagyható. 5. Az igazolást a hajó fedélzetén kell tartani, és egy másolatát el kell helyezni a hajólajstromot vezetõ hatóságnál, vagy – ha a hajó nem lajstromozott az Egyezmény részes államában – az igazolást kiadó, illetve hitelesítõ hatóságnál. 6. A biztosítás vagy egyéb pénzügyi biztosíték nem felel meg e cikk követelményeinek, ha – a biztosításnak vagy a biztosítéknak az e cikk 2. bekezdése alapján az igazolásban meghatározott érvényességi idõtartama lejártán kívüli okból – megszûnhet attól az idõponttól számított három hónapon belül, amikor az e cikk 5. bekezdésében említett hatóságot értesítik megszûnésérõl, hacsak az igazolást be nem szolgáltatták az említett hatóságnak, vagy új igazolást nem bocsátottak ki az említett idõtartamon belül. Az elõzõ rendelkezéseket kell alkalmazni bármely olyan módosításra is, amelynek eredményeként a biztosítás vagy biztosíték a továbbiakban már nem felel meg e cikk követelményeinek. 7. A hajólajstrom szerinti állam e cikk rendelkezései alapján határozza meg az igazolás kiadásának feltételeit és az igazolás érvényességét. 8. Az ezen Egyezményben foglalt rendelkezések semmilyen tekintetben sem gátolják a részes államokat abban, hogy ezen Egyezmény alkalmazásában a biztosítás, illetve a pénzügyi biztosíték nyújtójának pénzügyi helyzetével kapcsolatosan a többi államtól, a Szervezettõl vagy más nemzetközi szervezetektõl szerzett információkra hagyatkozzanak. Ebben az esetben az ilyen információkra hagyatkozó részes állam nem mentesül a 2. bekezdés alapján elõírt, igazolást kiadó állam minõségében fennálló felelõssége alól. 9. Ezen Egyezmény alkalmazásában a részes állam hatáskörében kiadott, illetve hitelesített igazolásokat a többi részes állam elfogadja, és az általa kiadott, illetve hitelesített igazolásokkal azonos érvényûnek ismeri el akkor is, ha az adott részes államban nem lajstromozott hajó tekintetében kiadott, illetve hitelesített igazolásról van szó. A részes állam bármikor konzultációt kérhet a kiadó, illetve hitelesítõ államtól, amennyiben úgy véli, hogy a biztosítási igazolásban megnevezett biztosító vagy kezes pénzügyi szempontból nem tud eleget tenni az ezen Egyezményben elõírt kötelezettségeknek. 10. A szennyezés okozta kárból eredõ kártérítési igény benyújtható közvetlenül a biztosító vagy a hajólajstrom szerinti tulajdonos szennyezés okozta kárból eredõ felelõssége esetére biztosítékot nyújtó egyéb személy ellen is. Ebben az esetben az alperes védekezésül mindazokkal az
2007/181. szám
eszközökkel élhet (a hajótulajdonossal szemben indított csõd- vagy felszámolási eljáráson kívül), amelyekhez a hajótulajdonos folyamodhatna, beleértve a 6. cikk alapján való korlátozást is. Ezen túlmenõen – még ha a hajótulajdonos nem is jogosult a felelõsség 6. cikknek megfelelõ korlátozására – az alperesnek jogában áll az 1. bekezdésnek megfelelõen szükséges biztosítás vagy egyéb pénzügyi biztosíték összegének megfelelõ összegre korlátozni a felelõsséget. Emellett az alperes azzal is védekezhet, hogy a szennyezés okozta kár a hajótulajdonos szándékos kötelességmulasztásából eredt, de védekezésül nem élhet egyéb olyan eszközzel, amelyhez a hajótulajdonos által az ellene indított eljárás során lenne jogosult folyamodni. Az alperest minden esetben megilleti az a jog, hogy kérje a hajótulajdonos bevonását az eljárásba. 11. Egyik részes állam sem engedélyezi az e cikk hatálya alá tartozó és az õ lobogója alatt közlekedõ hajó mûködését a 2. vagy a 14. bekezdés alapján kiadott igazolás hiányában. 12. E cikk rendelkezéseire is figyelemmel minden részes állam a nemzeti jogrendszere alapján gondoskodik arról, hogy az 1. bekezdésben meghatározott terjedelmû biztosítás vagy egyéb pénzügyi biztosíték legyen hatályban valamennyi, 1000 bruttó regisztertonnát meghaladó ûrtartalmú olyan hajó tekintetében – függetlenül azok lajstromozási helyétõl –, amely a területén lévõ kikötõbe belép vagy azt elhagyja, illetve a parti tengerének nyílt tengeri létesítményénél kiköt vagy azt elhagyja. 13. Az 5. bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen a részes állam értesítheti a fõtitkárt arról, hogy a 12. bekezdés alkalmazásában nem követeli meg a 2. bekezdésben elõírt igazolás fedélzeten tartását, illetve bemutatását, amikor a hajó a kikötõjébe érkezik, vagy azt elhagyja, vagy parti tengerén található nyílt tengeri létesítményénél kiköt, vagy azt elhagyja, feltéve, hogy a 2. bekezdésben elõírt igazolást kiadó részes állam értesítette a fõtitkárt arról, hogy valamennyi részes állam számára hozzáférhetõ, elektronikus formában vezeti nyilvántartását, amely tanúsítja az igazolás meglétét, és lehetõvé teszi a részes államok számára, hogy a 12. bekezdés szerinti kötelezettségeiket teljesítsék. 14. Amennyiben a részes állam tulajdonában álló hajó tekintetében nincs biztosítás vagy egyéb pénzügyi biztosíték, e cikk vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók az ilyen hajóra, de a hajónak rendelkeznie kell a hajólajstrom szerinti állam megfelelõ hatósága által kiadott igazolással, amely megállapítja, hogy a hajó az illetõ állam tulajdonában van, és rendelkezik az 1. bekezdés szerinti korlátozott mértékû felelõsségbiztosítással. Ez az igazolás a lehetõ legnagyobb mértékben meg kell, hogy feleljen a 2. bekezdésben elõírt mintának. 15. Az állam – ezen Egyezmény megerõsítése, elfogadása, jóváhagyása, illetve az ahhoz való csatlakozás idõpontjában vagy azt követõen bármikor – úgy nyilatkozhat,
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
hogy ez a cikk nem alkalmazandó a kizárólag a 2. cikk a) pontjának (i) alpontjában említett területen belül üzemelõ hajókra.
13513
2. Az 1. bekezdés alapján elismert ítélet az érintett államban elõírt alaki követelmények teljesülését követõen válik végrehajthatóvá az egyes államokban. Az alaki követelmények nem tehetik lehetõvé az ügy érdemi újratárgyalását.
8. cikk Határidõk
11. cikk Elsõbbségi záradék
Az ezen az Egyezményen alapuló kártérítési igény elévül, hacsak a kár bekövetkezésének idõpontjától számított három éven belül keresetet nem nyújtanak be annak érvényesítésére. A káresemény idõpontjától számított hat éven túl azonban semmilyen esetben sem nyújtható be kereset. Amennyiben az esemény történések sorozatából áll, a hatéves idõtartam az elsõ történés idõpontjától kezdõdik.
9. cikk Joghatóság 1. Amennyiben egy esemény szennyezés okozta kárt eredményez egy vagy több részes állam területén – a parti tengert is beleértve –, illetve a 2. cikk a) pontjának (ii) alpontjában említett térségében, vagy a szennyezés okozta kár megelõzése vagy minimálisra csökkentése érdekében megelõzõ intézkedésre került sor a részes államok fent említett területén – a parti tengert is beleértve –, illetve térségében, akkor a hajótulajdonossal, a biztosítóval vagy a hajótulajdonos felelõssége esetére biztosítékot nyújtó más személlyel szemben keresetet csak az érintett részes állam, illetve államok valamelyikének bíróságához lehet benyújtani. 2. Az egyes alperesek megfelelõ értesítést kapnak az 1. bekezdés alapján benyújtott keresetrõl. 3. A részes államok biztosítják bíróságaik joghatóságát a jelen Egyezményen alapuló kártérítési perek lefolytatásában.
10. cikk Elismerés és végrehajtás 1. Valamennyi részes állam elismeri a 9. cikknek megfelelõ joghatósággal rendelkezõ bíróság által hozott ítéletet, amely az ítélethozatal helye szerinti államban végrehajtható, és amely ellen rendes jogorvoslati lehetõség már nem áll fenn, kivéve: a) ha az ítélet csaláson alapul; vagy b) ha az alperest nem értesítették megfelelõen, és nem biztosítottak számára tisztességes lehetõséget védekezése elõterjesztésére.
Ez az Egyezmény elsõbbséget élvez az aláírásra bocsátásakor hatályos – vagy aláírásra, megerõsítésre, illetve csatlakozásra nyitva álló – valamennyi egyezménnyel szemben, de csak annyiban, amennyiben az adott egyezmény ütközik ezzel az Egyezménnyel; azonban az e cikkben foglalt rendelkezések semmilyen tekintetben sem érintik a részes államoknak az Egyezményen kívüli államokkal szemben az említett egyéb egyezmények alapján fennálló kötelezettségeit.
12. cikk Aláírás, megerõsítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás 1. Ez az Egyezmény 2001. október 1-jétõl 2002. szeptember 30-ig áll aláírásra nyitva a Szervezet központjában, ezt követõen pedig csatlakozni lehet hozzá. 2. Az államok az Egyezmény tekintetében kötelezettség-vállallásukat következõképpen fejezhetik ki: a) aláírás megerõsítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül; b) aláírás megerõsítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartással, amelyet megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ; vagy c) csatlakozás. 3. A megerõsítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás az ilyen értelmû okiratnak a fõtitkárnál való letétbe helyezésével történik. 4. Az Egyezmény valamennyi részes állam tekintetében történõ módosításának hatálybalépését vagy az Egyezmény valamennyi részes állam tekintetében történõ módosításának hatálybalépéséhez szükséges valamennyi intézkedés meghozatalát követõen letétbe helyezett megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat a módosított egyezményre alkalmazandó okiratnak minõsül.
13. cikk Egynél több jogrendszerrel rendelkezõ államok 1. Ha egy állam két vagy több olyan területi egységgel rendelkezik, ahol ezen Egyezmény tárgykörében eltérõ
13514
MAGYAR KÖZLÖNY
jogrendszerek alkalmazandók, az illetõ állam az aláírás, a megerõsítés, a jóváhagyás vagy a csatlakozás idõpontjában nyilatkozhat arról, hogy ez az Egyezmény valamennyi, illetve csak egy vagy több területi egységére terjedjen-e ki, és ez a nyilatkozat bármikor módosítható egy újabb nyilatkozattal. 2. Az ilyen nyilatkozatról értesíteni kell a fõtitkárt, kifejezetten megállapítva azokat a területi egységeket, amelyekre ez az Egyezmény alkalmazandó. 3. Az Egyezmény ilyen nyilatkozatot tevõ részes állama tekintetében: a) a „hajólajstrom szerinti tulajdonos” 1. cikk 4. pontjában foglalt meghatározásában az államra való hivatkozás az illetõ területi egységre való hivatkozásként értelmezendõ; b) a hajólajstrom szerinti államra való hivatkozás arra a területi egységre való hivatkozásként értelmezendõ, ahol a hajót lajstromozták, a kötelezõ biztosítás igazolása tekintetében a kiadó, illetve a hitelesítõ államra való hivatkozás pedig arra a területi egységre való hivatkozást jelöl, amely az igazolást kiadja, illetve hitelesíti; c) ezen Egyezményben a nemzeti jog követelményeire való hivatkozás az illetõ területi egység jogkövetelményeire való hivatkozásként értelmezendõ; és d) a 9. és a 10. cikkben bíróságokra és a részes államokban elismerésre köteles ítéletekre való hivatkozás az illetõ területi egység bíróságaira, illetve az illetõ területi egységen belül elismerésre köteles ítéletekre való hivatkozásként értelmezendõ. 14. cikk Hatálybalépés 1. Ez az Egyezmény egy évvel azt az idõpontot követõen lép hatályba, amikor tizennyolc állam – öt olyan államot is beleértve, amelyek mindegyike legalább 1 millió bruttó regiszteri tonna ûrtartalmú hajótérrel rendelkezik – megerõsítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül aláírta azt, vagy letétbe helyezte a fõtitkárnál a megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó, illetve csatlakozási okiratát.
2007/181. szám
2. A felmondás a fõtitkárnál letétbe helyezett okirat útján történik. 3. A felmondás a fõtitkárnál való letétbe helyezést követõ egy évvel vagy a felmondó okiratban megállapított hosszabb idõ elteltével válik hatályossá.
16. cikk Felülvizsgálat vagy módosítás 1. A Szervezet konferenciát hívhat össze ezen Egyezmény felülvizsgálata vagy módosítása céljából. 2. A Szervezet a részes államok legalább egyharmadának kérésére összehívja a részes államok konferenciáját ezen Egyezmény felülvizsgálata vagy módosítása céljából.
17. cikk Letéteményes 1. Ezt az Egyezményt a fõtitkárnál kell letétbe helyezni. 2. A fõtitkár: a) tájékoztatja az Egyezményt aláíró vagy ahhoz csatlakozó valamennyi államot a következõkrõl: (i) minden egyes új aláírás vagy okirat letétbe helyezése, valamint annak idõpontja; (ii) ezen Egyezmény hatálybalépésének idõpontja; (iii) ezen Egyezmény felmondásáról szóló okirat letétbe helyezése, valamint a letétbe helyezés idõpontja és a felmondás hatálybalépésének idõpontja; és (iv) ezen Egyezmény alapján tett egyéb nyilatkozatok és értesítések; b) eljuttatja ezen Egyezmény hitelesített másolatát valamennyi aláíró és csatlakozó állam részére.
18. cikk Továbbítás az Egyesült Nemzetekhez
2. Olyan állam esetében, amely az 1. bekezdésben elõírt hatálybalépési feltételek teljesítését követõen erõsíti meg, fogadja el vagy hagyja jóvá ezt az Egyezményt, illetve csatlakozik ahhoz, az Egyezmény három hónappal azon idõpontot követõen lép hatályba, amikor az illetõ állam letétbe helyezte a megfelelõ okiratot.
Ezen Egyezmény hatálybalépésekor a fõtitkár továbbítja annak szövegét az Egyesült Nemzetek Titkárságához bejegyzés és kihirdetés céljából az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya 102. cikkének megfelelõen.
15. cikk
19. cikk
Felmondás
Nyelvek
1. Az Egyezmény bármelyik részes állama felmondhatja ezt az Egyezményt azt követõen, hogy az Egyezmény az illetõ államra nézve hatályba lépett.
Ez az Egyezmény egy-egy eredeti példányban készült angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Kelt Londonban, a kétezer-egyedik év március havának huszonharmadik napján. Fentiek hiteléül az alulírott, saját kormányuk által erre kellõen felhatalmazott személyek aláírták ezt az Egyezményt.
MELLÉKLET Igazolás a biztosításról vagy egyéb pénzügyi biztosítékról a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelõsség tekintetében Kiadva a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelõsségrõl szóló 2001. évi nemzetközi egyezmény 7. cikke rendelkezéseivel összhangban
A hajó neve
A hajó megkülönböztetõ száma vagy betûjele
IMO hajó azonosító szám
Illetõségi kikötõ
A hajólajstromba bejegyzett tulajdonos neve és székhelye
Igazoljuk, hogy a fent nevezett hajóra vonatkozóan rendelkezésre áll a bunkerolaj-szennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelõsségrõl szóló, 2001. évi nemzetközi egyezmény 7. cikke elõírásainak eleget tevõ, érvényes biztosítás vagy egyéb pénzügyi biztosíték. A biztosíték típusa: A biztosíték idõtartama: A biztosító(k) és/vagy a kezes(ek) neve és címe: Név: Cím: Ezen igazolás érvényességének dátuma: Kiadta vagy hitelesítette ............................... kormánya (az állam teljes neve) VAGY Az alábbi szöveget kell feltüntetni, ha valamelyik részes állam él a 7. cikk 3. pontja szerinti lehetõséggel: Ezen igazolást ................ (az állam teljes neve) kormányának hatósága, a(z) ........... (az intézmény vagy szervezet neve) adta ki. ......................................... (Hely)
13515
Magyarázó megjegyzések: 1. Az állam megnevezésébe fel lehet venni az igazolást közvetlenül kiadó illetékes állami hatóságra utaló hivatkozást is. 2. Ha a biztosíték teljes összege egynél több forrásból tevõdik össze, akkor minden egyes forrás összegét külön-külön fel kell tüntetni. 3. Több biztosítéki forma esetén az egyes formákat sorszámozni kell. 4. ,,A biztosíték idõtartama” mezõben a biztosíték érvénybelépésének dátumát kell meghatározni. 5. A biztosító(k) és/vagy a kezes(ek) „Cím” mezõjében a biztosító(k) és/vagy a kezes(ek) székhelyét, adott esetben a biztosítás vagy egyéb biztosíték létesítésének helyét kell feltüntetni.” 4. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) E törvény 2–3. §-a az Egyezmény 14. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve e törvény 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a közlekedésért és a környezetvédelemért felelõs miniszter gondoskodik. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2007. évi CLXVI. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításáról* 1. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) a következõ 38/A. §-sal egészül ki: „38/A. § A Bíróságok Napja július 15-e, amely a bíróságokon – az igazságügyi alkalmazottakra is kiterjedõen – munkaszüneti nap.”
..........................-án/-én (Dátum)
(A kiállító vagy hitelesítõ tisztviselõ aláírása és beosztása)
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. december 10-i ülésnapján fogadta el.
13516
MAGYAR KÖZLÖNY
2. § A Bjt. a következõ 138/A. §-sal egészül ki: „138/A. § (1) A munkáltató 2008. április 1. napjáig köteles az ezen idõpont elõtt kinevezett bírák vonatkozásában a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából figyelembe vehetõ szolgálati viszonyban töltött idõt (a továbbiakban e § alkalmazásában: jubileumi szolgálati idõ) újból megállapítani a 106. § (1) és (2) bekezdése szerinti szolgálati idõ alapján. (2) A 2007. június 1-jét megelõzõen kinevezett bíró 2008. február 1. napjáig kezdeményezheti, hogy a) az (1) bekezdés szerinti megállapítás során a bírói kinevezés elõtt a 106. § szerinti egyéb jogi szakvizsgához kötött jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött idõ általa megjelölt része kerüljön beszámításra, illetve b) a jubileumi szolgálati idejükbe a korábban közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött idõ is beszámításra kerüljön. (3) A 2007. június 1-jét megelõzõen kinevezett bíró (1) és (2) bekezdés alapján megállapított jubileumi szolgálati ideje a 2007. május 31. napján hatályban volt rendelkezések alapján megállapított jubileumi szolgálati idõnél nem lehet kevesebb, egyebekben a munkáltató köteles a bíró (2) bekezdés szerinti kezdeményezése alapján megállapítani a jubileumi szolgálati idõt. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerint megállapított jubileumi szolgálati idõ alapján utólag kizárólag a 2007. május 31-e után esedékessé váló jubileumi jutalom kifizetésére kerülhet sor. (5) E § alkalmazásában a Legfelsõbb Bíróságra és a minisztériumba beosztott bíró esetében a munkáltató a Legfelsõbb Bíróság elnöke, illetve az igazságügyért felelõs miniszter.” 3. § A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény melléklete I. Részének 5/1., 5/9., 18/1. és 18/2. pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „5/1. Miskolci Városi Bíróság Alsózsolca Arnót Berzék Bõcs Bükkaranyos Bükkszentkereszt Emõd Felsõzsolca Gesztely Harsány Hernádkak Hernádnémeti
2007/181. szám
Kisgyõr Kistokaj Kondó Mályi Miskolc Muhi Nyékládháza Onga Ónod Parasznya Radostyán Répáshuta Sajóbábony Sajóecseg Sajóhidvég Sajókápolna Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajópálfala Sajópetri Sajósenye Sajóvámos Szirmabesenyõ Varbó” ,,5/9. Tiszaújvárosi Városi Bíróság Ároktõ Gelej Girincs Hejõbába Hejõkeresztúr Hejõkürt Hejõpapi Hejõszalonta Igrici Kesznyéten Kiscsécs Köröm Mezõcsát Nagycsécs Nemesbikk Oszlár Sajóörös Sajószöged Szakáld Tiszadorogma Tiszakeszi Tiszapalkonya Tiszatarján Tiszaújváros”
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
,,18/1. Szombathelyi Városi Bíróság Acsád Alsóújlak Andrásfa Balogunyom Bérbaltavár Bozzai Bucsu Csehi Csehimindszent Csempeszkopács Csipkerek Dozmat Egervölgy Felsõcsatár Gencsapáti Gersekarát Gyanógeregye Gyõrvár Hegyhátszentpéter Horvátlövõ Ják Kám Kisunyom Meszlen Mikosszéplak Nagytilaj Narda Nárai Nemesbõd Nemeskolta Olaszfa Oszkó Pácsony Perenye Petõmihályfa Pornóapáti Püspökmolnári Rábahidvég Rábatöttös Rum Salköveskút Sárfimizdó Sé Sorkifalud Sorkikápolna Sorokpolány Söpte Szemenye Szentpéterfa
Szombathely Tanakajd Táplánszentkereszt Telekes Torony Vasasszonyfa Vaskeresztes Vassurány Vasszécseny Vasszilvágy Vasvár Vát Vép Zsennye” „18/2. Körmendi Városi Bíróság Alsószölnök Apátistvánfalva Bajánsenye Csákánydoroszló Csörötnek Daraboshegy Döbörhegy Döröske Egyházashollós Egyházasrádóc Felsõjánosfa Felsõmarác Felsõszölnök Gasztony Halastó Halogy Harasztifalu Hegyháthodász Hegyhátsál Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Ispánk Ivánc Katafa Kemestaródfa Kercaszomor Kerkáskápolna Kétvölgy Kisrákos Kondorfa Körmend Magyarlak Magyarnádalja Magyarszecsõd
13517
13518
MAGYAR KÖZLÖNY
Magyarszombatfa Molnaszecsõd Nádasd Nagykölked Nagymizdó Nagyrákos Nemesmedves Nemesrempehollós Orfalu Õrimagyarósd Õriszentpéter Pankasz Pinkamindszent Rábagyarmat Rádóckölked Rátót Rönök Szaknyér Szakonyfalu Szalafõ Szarvaskend Szatta Szentgotthárd Szõce Vasalja Vasszentmihály Velemér”
2007/181. szám
A Kormány rendeletei A Kormány 350/2007. (XII. 22.) Korm. rendelete a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletérõl szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet módosításáról A Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § (1) A polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletérõl szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának 13. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „13. pirotechnikai termék megsemmisítése: pirotechnikai termék rendeltetésszerû felhasználásra véglegesen alkalmatlanná tétele oly módon, hogy az a mûvelet következtében környezetére veszélytelen állapotba kerüljön;”
4. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E törvény 3. §-a a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba azzal, hogy az új illetékességi szabályt a törvény hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) Az R. 3. §-ának 15. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „15. pirotechnikai tevékenység: a pirotechnikai termék gyártása, kivitele, behozatala, tárolása (a bértárolás, az ideiglenes tárolás és az átmeneti tárolás is), forgalmazása, birtoklása, felhasználása, kiállítása, vizsgálata és megsemmisítése;”
(3) E törvény, valamint a Bjt. 138/A. §-a 2008. szeptember 1. napján hatályát veszti. 2. § 5. § (1) Nem terheli visszafizetési kötelezettség a bírót, ha számára 2007. június 1-je és e törvény hatálybalépése között jubileumi jutalom kifizetésére került sor, azonban arra a Bjt. e törvénnyel megállapított rendelkezései alapján a kifizetés idõpontjában még nem, vagy kisebb összegben lett volna jogosult. (2) Ha a bíró a Bjt. e törvénnyel megállapított rendelkezései alapján 2007. június 1. napja és e törvény hatálybalépésének idõpontja között jubileumi jutalomra lett volna jogosult és az nem, vagy nem a megfelelõ számú jubileumi évek alapján került számára kifizetésre, a jubileumi jutalmat vagy a különbözetet a munkáltató köteles 2008. május 1. napjáig számára kifizetni.
Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
Az R. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az engedélyt vissza kell vonni, ha a) kiadásának e rendeletben meghatározott valamely feltétele nem áll fenn, illetve megszûnt, vagy b) az engedéllyel rendelkezõ az e rendeletben, és az engedélyben meghatározott kötelezettségét – különös tekintettel a 7. §-ban megfogalmazott rendelkezésekre – súlyosan, vagy ismételten megszegi.”
3. § Az R. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A pirotechnikai tevékenység nem sértheti e rendelet elõírásait és a tûzvédelmi szabályokat. Tilos „A” és „B”
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
tûzveszélyességi osztályba tartozó helyen és repülõtéren a nem rendszeresített pirotechnikai termék felhasználása.”
4. § Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A pirotechnikai termék gyártását, forgalmazását, tárolását (bértárolását), felhasználását, kiállítását és megsemmisítését a tevékenység helye szerint illetékes megyei (budapesti) rendõr-fõkapitányság engedélyezi. A vizsgálati tevékenységhez szükséges telepengedélyt a tevékenység helye szerint illetékes megyei (budapesti) rendõrfõkapitányság adja ki.”
13519 7. §
(1) Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A gyártó a gyártási engedélyében szereplõ, általa gyártott pirotechnikai termékeket telephelyén – külön engedély nélkül – forgalmazhatja.” (2) Az R. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A játékos pirotechnikai termékek, valamint a kis és a közepes tûzijáték termékek év végi forgalmazása és tárolása a 3. számú mellékletben meghatározott átmeneti tárolóhelyre engedélyezhetõ, legfeljebb 1 hónap idõtartamra.”
8. § 5. § (1) Az R. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A pirotechnikai termékek gyártási, állandó és ideiglenes tárolási tevékenységére – a 3. számú melléklet 6. pontja a) alpontjának megfelelõ konténerben történõ átmeneti tárolás kivételével – az építésügyi hatóság hozzájárulása esetén (használatbavétel, fennmaradás, rendeltetés megváltoztatás) adható ki engedély.” (2) Az R. 11. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A pirotechnikai termék gyártásával, forgalmazásával, tárolásával kapcsolatos tevékenységet végzõ személyek tûzvédelmi oktatását hathavonta meg kell ismételni. (5) Az egy idõben összesen 20 kg nettó hatóanyagtartalmat meghaladó pirotechnikai termék tárolása esetén a tûzvédelmi szabályzat készítésérõl szóló jogszabályban meghatározott tûzvédelmi szabályzatot és tûzriadó tervet kell készíteni.”
6. § Az R. 12. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A gyártási tevékenységi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell] „a) a kérelmezõ gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, adószámát, cégszerû aláírását; b) a tevékenység végzésének és a pirotechnikai termékek, illetve a tevékenységhez kapcsolódó robbanóanyagok tárolásának pontos helyét (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám); az építésügyi hatóság, valamint a robbanóanyag tárolását engedélyezõ bányakapitányság határozatának adatait (száma, kiadó hatóság megnevezése, kiadásának és érvényességének ideje).”
(1) Az R. 22. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A felhasználási engedély iránti kérelmet a felhasználás megkezdését megelõzõen 15 munkanappal be kell nyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:” (2) Az R. 22. §-ának (1) bekezdése a következõ a) ponttal egészül ki, és a jelenlegi a)–e) pontok jelölése b)–f) pontra módosul: „a) a kérelmezõ nevét, székhelyét;”
9. § Az R. 26. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A játékos pirotechnikai termék nyilvános rendezvény keretében történõ felhasználását a tevékenység megkezdése elõtt 3 munkanappal írásban be kell jelenteni a tevékenység helye szerint illetékes rendõrkapitányságon.”
10. § Az R. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A hibás vagy lejárt szavatosságú játékos pirotechnikai terméket a vevõ köteles a vásárlás helyére, vagy a forgalmazó által megjelölt helyre visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni.”
11. § Az R. 30. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A kis és közepes tûzijáték termék nyilvános rendezvény keretében történõ felhasználását a tevékenység megkezdése elõtt 3 munkanappal írásban be kell jelenteni a tevékenység helye szerint illetékes rendõrkapitányságon.”
13520
MAGYAR KÖZLÖNY 12. §
(1) Az R. 3. számú melléklete 6. pontjának b) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „b) Környezetében 16 m-es telepítési távolságot kell tartani épülettõl, fõ közlekedési úttól, vasúti vágánytól és más pirotechnikai termékek tárolására szolgáló konténertõl.” (2) Az R. 3. számú mellékletének 6. pontja az alábbi k) alponttal egészül ki: „k) A konténernél legalább két darab 55A és 233B jelû vizsgálati egységtûz oltására alkalmas tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani.”
13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. E rendelet elõírásait az elsõ fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 4. §-ának (2) bekezdésében, 30. §-ának (2) bekezdésében, valamint 31. §-ának (3) bekezdésében a „kis tûzijáték terméket” szövegrész a „kis és közepes tûzijáték terméket (a bombák, a tûzijáték bombák mozsarakban, és a római gyertya kivételével)” szövegre, a 21/A. §-ának (1) bekezdésében a „kis tûzijáték termékek” szövegrész a „kis és közepes tûzijáték termékek (a bombák, a tûzijáték bombák mozsarakban, és a római gyertya kivételével)” szövegre, a 25. §-ában, 30. §-ának (3) bekezdésében, valamint 31. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „kis tûzijáték termék” szövegrész a „kis és közepes tûzijáték termék (a bombák, a tûzijáték bombák mozsarakban, és a római gyertya kivételével)” szövegre, a 30. §-át megelõzõ alcímben, valamint 30. §-ának (1) bekezdésében a „kis tûzijáték termékre” szövegrész a „kis és közepes tûzijáték termékre (a bombák, a tûzijáték bombák mozsarakban, és a római gyertya kivételével)” szövegre, a 13. §-ának b) és c) pontjaiban az „Országos Rendõr-fõkapitányságnak” szövegrész az „engedélyt kiadó hatóságnak” szövegre, 14. §-ának (1) bekezdésében az „MSZ EN 14035/2004” szövegrész „MSZ EN 14035” szövegre módosul. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 11. §-ának (1) bekezdésében a „tárolása” szövegrész, a 30. §-át megelõzõ alcímben a „(II. pirotechnikai osztály)” szövegrész, valamint a 2. számú mellékletének 1. pontját megelõzõ alcím. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
2007/181. szám
A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter 58/2007. (XII. 22.) EüM–SZMM együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet módosításáról A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-a (4) bekezdésének d) pontjában, valamint a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendeljük el: 1. § A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [9. § (1) Az Mvt. 42. §-ának a) pontjában, 54. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselõi az általuk értett nyelven] „b) a munkahelyen elõforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázatokra, a határértékekre és egyéb elõírásokra vonatkozó adatokat, továbbá a 11. §-ban foglalt kötelezettségeiket megismerjék,”
2. § Az R. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Bizottság 91/322/EGK irányelve (1991. május 29.) a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmérõl szóló 80/1107/EGK irányelv végrehajtása céljából javasolt határértékek megállapításáról; b) a Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságá-
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
nak védelmérõl (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében); c) a Bizottság 2000/39/EK irányelve (2000. június 8.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelmérõl szóló 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatban a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek elsõ listájának létrehozásáról; d) a Bizottság 2006/15/EK irányelve (2006. február 7.) a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásához a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek második listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK irányelv módosításáról.”
3. § Az R. 1. számú mellékletének helyébe e rendelet 1. számú melléklete, 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
13521 4. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti az R. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „vagy egyéb szakértõ” szöveg. (2) Ez a rendelet a hatálybalépést követõ 15. napon hatályát veszti. (3) Ez a rendelet a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásához a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek második listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. február 7-i 2006/15/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Horváth Ágnes s. k.,
Dr. Lamperth Mónika s. k.,
egészségügyi miniszter
szociális és munkaügyi miniszter
13522
1. számú melléklet az 58/2007. (XII. 22.) EüM–SZMM együttes rendelethez ,,1. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM–SzCsM együttes rendelethez
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.
ACETALDEHID acetilén-diklorid, lásd: 1,2-diklóretilén ACETOFENON ACETON ACETON-CIÁNHIDRIN ACETONITRIL akril-aldehid, lásd: akrolein akrilsav-metilészter, lásd: metil-akrilát AKROLEIN AKRILAMID AKRILNITRIL ALDRIN ALLIL-ALKOHOL ALLIL-KLORID ALUMÍNIUM, FÉM
Képlet
CAS-szám
AK-érték mg/m3
CK-érték mg/m3
CH3CHO
75-07-0
25
25
CH3COC6H5 CH3COCH3 (CH3)2C(OH)CN CH3CN
98-86-2 67-64-1 75-86-5 75-05-8
50 1210 16,7 70
2420* 16,7
CH2=CHCHO CH2=CHCONH2 CH2=CHCN C12H8Cl6 CH2=CHCH2OH CH2=CHCH2Cl Al
107-02-8 79-06-1 107-13-1 309-00-2 107-18-6 107-05-1 7429-90-5
0,23
0,23
JellemzĘ MK-érték tulajdonság/hivatkozás 3 mg/m
0,03 4,3 4,8 3 6 resp
12,1 3
i
VI.
i i
EU3
b, i
EU2
m k k
I.
b, i i
POP II.1. EU3 I.
2007/181. szám
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Megnevezés
MAGYAR KÖZLÖNY
1.1. Veszélyes anyagok munkahelyi levegĘben megengedett ÁK- és CK-értékei, illetĘleg eltĦrhetĘ MK, valamint jellemzĘ tulajdonságai: a) megengedett átlagos koncentráció: a légszennyezĘ anyagnak a munkahely levegĘjében egy mĦszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást, jelölése: ÁK, b) megengedett csúcskoncentráció (rövid ideig megengedhetĘ legnagyobb levegĘszennyezettség): a légszennyezĘ anyagnak egy mĦszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CKértékre vonatkozó követelményeknek egyidejĦleg kell teljesülniük), jelölése: CK, c) maximális koncentráció: a mĦszak során eltĦrt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelĦ egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) 1:105/év (10 mikrorizikó/év).
13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.
36.
CAS-szám
ALUMÍNIUM-OXID Al2O3 aminobenzol, lásd: anilin 4-AMINOBIFENIL*** C6H5C6H4NH2 2-AMINOETANOL NH2(CH2)2OH AMMÓNIA NH3 ANILIN C6H5NH2 o-ANIZIDIN CH3OC6H4NH2 ANTIMON ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI Sb (Sb-ra számítva) ANTIMON-HIDROGÉN SbH3 ANTIMON-TRIOXID Sb2O3 arzén-hidrogén, lásd: arzin ARZÉN (FÉM) ÉS SZERVETLEN VEGYÜ As LETEI*** ARZÉN-PENTOXID As2O5 ARZÉN-TRIOXID (lásd: DIARZÉNTRIOXID) ARZIN AsH3 AZIRIDIN (CH2)2NH Azbeszt*** lásd: 1.2.2. BÁRIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Ba-ra számítva) BENZALDEHID C6H5CHO BENZIDIN*** (C6H4)2(NH2)2 BENZIL-KLORID C6H5CH2Cl BENZOIL-KLORID C6H5COCl BENZOL*** C6H6 BENZ(a)PIRÉN C20H12 BENZOIL-PEROXID (C6H5CO)2O2 benzoil-szuperoxid, lásd: benzoil-peroxid bifenil, lásd: difenil BERILLIUM ÉS VEGYÜLETEI (Be-ra szá- Be mítva) BISZ (KLÓRMETIL-ÉTER) ClCH2OCH2Cl BRÓM Br2
1344-28-1 92-67-1 141-43-5 7664-41-7 62-53-3 90-04-0 7440-36-0 7803-52-3 1309-64-4
AK-érték mg/m3
CK-érték mg/m3
JellemzĘ MK-érték tulajdonság/hivatkozás 3 mg/m
6 resp 10 2,5 14 8
7,6 36 32
0,5
2
0,5 0,1
2 0,4
0,5
k b m b k i
EU2 I. EU3 II.2. III. II.2.
7440-38-2
0,01
k, b, i
BEM
1303-28-2
0,03
k
BEM
b k
II.2.
0,9
i
II.1 EU2
7784-42-1 151-56-4
0,2
0,8
0,5 100-52-7 92-87-5 100-44-7 98-88-4 71-43-2 50-32-8 94-36-0
5
10
0,5 2,8
0,5
0,008
3 0,002 5
5
k b, i, m i k, b, i BEM k b, i, sz I.
7440-41-7
0,002
k
542-88-1 7726-95-6
0,0047
k b, m
0,7
I. EU2
13523
37. 38.
Képlet
MAGYAR KÖZLÖNY
20. 21.
Megnevezés
2007/181. szám
Sorszám
13524
Sorszám 39.
40. 41. 42. 43. 44.
46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57.
61.
BROMIDOK Br butanol, lásd: butil-alkohol 2-butanon, lásd: metil-etil-keton 1,3-BUTADIÉN CH2=CHCH=CH2 n-BUTÁN CH3(CH2)2CH3 n-BUTIL-ACETÁT CH3COOC4H9 n-BUTIL-AKRILÁT CH2=CHCOOC4H9 n-BUTIL-ALKOHOL CH3(CH2)3OH butil-celloszolv, lásd: 2-butoxietanol butil-glikol, lásd: 2-butoxietanol 2-BUTOXIETANOL C4H9OCH2CH2OH carbaryl, lásd: karbaril celloszolv, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter celloszolv-acetát, lásd: etilén-glikol-monoetiléter-acetát 2-(2-BUTOXIETOXI)ETANOL CH3(CH2)3O(CH2)2O(CH2 )2OH 2-BUTOXIETIL-ACETÁT CH3(CH2)3O(CH2)2COOC H3 CIÁNAMID NCNH2 CIÁN-HIDROGÉN HCN CIÁNSÓK (cianidok) (CN-re számítva) CN CIKLOHEXÁN C6H12 CIKLOHEXANOL C6H11OH CIKLOHEXANON C6H10O CIKLOHEXIL-AMIN C6H11NH2 1,3-CIKLOPENTADIÉN C5H6 CINK-OXID ZnO CINK-KROMÁTOK köztük kálium-cinkkromát [Cr(VI)-ra számítva] CIRKÓNIUM VEGYÜLETEI (Zr-ra számítva) DDT C14H9Cl5 DEKABORÁN B10H14 4,4'-diaminobifenil, lásd: benzidin 4,4'-DIAMINODIFENILMETÁN C13H14N2
JellemzĘ MK-érték tulajdonság/hivatkozás 3 mg/m
AK-érték mg/m3
CK-érték mg/m3
0,7
0,7
106-99-0 106-97-8 123-86-4 141-32-2 71-36-3
2350 950 11 45
9400 950 53 90
i, sz i b, i
111-76-2
98
246
b, i
112-34-5
67,5
101,2
112-07-2
133
333
b
420-04-2 74-90-8
1 11 5 700 200 40,8 40 200 5 resp
44 20
b b, i b, i
CAS-szám
110-82-7 108-93-0 108-94-1 108-91-8 542-92-7 1314-13-2
EU1
1
101-77-9
5 1 resp 0,3
IV. I. I. EU3
II.1. EU3
EU2
800 81,6 40 20 resp 0,01
50-29-3 17702-41-9
k, i
20 1 resp 0,3
EU2 II.1. II.1. II.1. EU2 b, i, sz II.1. b, i II.1. EU3 m V. i i III. k
b b, i 0,81
EU3
k
III. VI. PIC I.
2007/181. szám
58. 59. 60.
Képlet
MAGYAR KÖZLÖNY
45.
Megnevezés
62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.
72. 73. 74.
75. 76. 77. 78. 79.
80. 81. 82. 83. 84.
85.
Képlet
CAS-szám
AK-érték mg/m3
DIAZINON C12H21N2O3PS DIARZÉN-TRIOXID As2O3 DIAZOMETÁN CH2N2 DIBENZO-p-DIOXIN 2,3,7,8-TETRAKLÓR C12H4Cl4O2 DIBENZO-DIOXIN ÉS -FURÁN, POLIBRÓMOZOTT 1,2-DIBRÓMETÁN C2H4Br2 1,2-DIBRÓM-3-KLÓRPROPÁN C3H5Br2Cl DIELDRIN C12H8Cl6O DIETIL-AMIN NH(C2H5)2 dietilénoximid, lásd: morfolin DIETILÉN-TRIAMIN NH(CH2CH2NH2)2
333-41-5 1327-53-3 334-88-3 1746-O1-6
111-40-0
4
4
DIETIL-ÉTER (CH3CH2)2O DIETIL-SZULFÁT (C2H5O)2SO2 DIFENIL (C6H5)2 difenilmetán-4,4’-diizocianát (MDI), lásd: diizocianátok DIFOSZFOR-PENTASZULFID P2S5 DIFOSZFOR-PENTOXID P2O5 DI(2-ETILHEXIL)-FTALÁT C6H4(COO)2(C8H17)2 DIHIDROGÉN-SZELENID H2Se DIIZOCIANÁTOK difenilmetán-4,4’-diizocianát (MDI) CH2(C6H4NCO)2 hexametilén-diizocianát (HDI) (CH2)6(NCO)2 naftilén-diizocianát (NDI) C10H6(NCO)2 DIKÉN-DIKLORID S2Cl2 3,3'-DIKLÓRBENZIDIN C12H10N2Cl2 1,2-DIKLÓRBENZOL C6H4Cl2 1,3-DIKLÓRBENZOL C6H4Cl2 1,4-DIKLÓRBENZOL C6H4Cl2 diklórdifluormetán F12, lásd: freonok p,pdiklórdifeniltriklóretán, lásd: DDT 1,1-DIKLÓRETÁN Cl2CH2CH2
60-29-7 64-67-5 92-52-4
308
616
1314-80-3 1314-56-3 117-81-7 7783-07-5
1 1 10 0,07
40 0,17
101-68-8 822-06-0 3173-72-6 10025-67-9 91-94-1 95-50-1 541-73-1 106-46-7
0,05 0,035 0,09 6
0,05 0,035 0,09 24
122 20 122
306 80 306
75-34-3
412
824*
106-93-4 96-12-8 60-57-1 109-89-7
0,1
CK-érték mg/m3
JellemzĘ MK-érték tulajdonság/hivatkozás 3 mg/m
0,4 0,1 0,01
b k k
III. BEM POP POP
0,8 0,01 0,25 resp 15
1 resp 30
0,2 1
k, b, m PIC k POP, PIC b, m V. EU2 b, m, sz b, i, sz II.1. EU3 k b, i, sz
m b
0,03
i, sz i, sz i, sz m k b, i
EU2 II.1. EU2 III. I. EU3
MAGYAR KÖZLÖNY
71.
Megnevezés
2007/181. szám
Sorszám
I. I. I. I. II.1. EU3 EU3
b
EU3
13525
13526
Sorszám 86. 87. 88. 89. 90. 91.
95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106.
111.
dimetilanilin, lásd: xilidin N,N-DIMETILANILIN DIMETIL-ÉTER N,N-DIMETILFORMAMID dimetil-keton, lásd: aceton 1,2-DIMETILHIDRAZIN N,N-DIMETILHIDRAZIN DIMETIL-SZULFÁT DINIKKEL-TRIOXID DINITRO-o-KREZOL DINITRO-BENZOL minden izomer DINITROGÉN-OXID DINOSZEB ÉS SÓI 1,4-DIOXÁN m-dioxibenzol, lásd: rezorcin 1,3-DIOXOLÁN DIVANÁDIUM-PENTOXID (V-ra számítva) ECETSAV ECETSAV-ANHIDRID etántiol, lásd: etilmerkaptán epiklórhidrin, lásd: 1-klór-2,3-epoxipropán ENDRIN
CAS-szám
AK-érték mg/m3
CK-érték mg/m3
JellemzĘ MK-érték tulajdonság/hivatkozás 3 mg/m
ClCH2CH2Cl Cl2HC=CH ClHC=CHCl Cl2C6H3OCH2COOH
107-06-2 75-35-4 540-59-0 94-75-7
8 790 1
32 3160 4
10
k, i i b, i
II.1. II.2.
C4H7Cl2O4P CH2Cl2
62-73-7 75-09-2
0,9 10
3,6 10
b i
III. VI.
ClCH2CH(Cl)CH3 CH3CON(CH3)2 (CH3)2NH
78-87-5 127-19-5 124-40-3
50 36 3,8
50 72 9,4
C6H5N(CH3)2 (CH3)2O HCON(CH3)2
121-69-7 115-10-6 68-12-2
25 1920 30
100 7680* 120
CH3NHNHCH3 (CH3)2NNH2 C2H6O4S Ni2O3 CH3C6H2(NO2)2OH C6H4(NO2)2 N2O C10H12N2O5 O(CH2CH2)2O
540-73-8 57-14-7 77-78-1 1314-06-3 534-52-1 10024-97-2 88-85-7 123-91-1
C3H6O2 V2O5 CH3COOH (CH3CO)2O
646-06-0 1314-62-1 64-19-7 108-24-7
C12H8Cl6O
72-20-8
VI. b, i II.1. EU3 b, m, V. EU3 sz b, i, sz II.1. EU3 b, i II.1. BEM 1,2 1,2 0,1 0,1
k k k, b, m k b, i, sz II.1. b
0,2 1 180
0,8 2 720
10
10
b, i
PIC VI.
10 0,05 resp 25 20
10 0,2 resp 25 20
i, sz m m
VI. II.2. I. EU1 I.
b
POP
2007/181. szám
107. 108. 109. 110.
1,2-DIKLÓRETÁN 1,1-DIKLÓRETILÉN*** 1,2-DIKLÓRETILÉN 2,4-DIKLÓRFENOXIECETSAV diklórfluormetán F21, lásd: freonok DIKLÓRFOSZ (DDVP) DIKLÓRMETÁN diklórtetrafluoretán F114, lásd: freonok 1,2-DIKLÓRPROPÁN N,N-DIMETILACETAMID DIMETIL-AMIN
Képlet
MAGYAR KÖZLÖNY
92. 93. 94.
Megnevezés
112. 113. 114. 115. 116.
117. 118.
121. 122.
123. 124. 125.
126. 127.
CH3COOC2H5 CH2=CHCOOC2H5 CH3CH2OH CH3CH2NH2 C6H5CH2CH3
etilén-alkohol, lásd: etilén-glikol ETIL-BROMID CH3CH2Br ETILÉN-GLIKOL HOCH2CH2OH etilén-glikol-monobutil-éter, lásd: 2-butoxietanol ETILÉN-GLIKOL-MONOETIL-ÉTER C2H5O(CH2)2OH ETILÉN-GLIKOL-MONOETIL-ÉTERC2H5O(CH2)2COOCH3 ACETÁT ETILÉN-GLIKOL-MONOMETIL-ÉTER CH3O(CH2)2OH ETILÉN-GLIKOL-MONOMETIL-ÉTERCH3O(CH2)2COOCH3 ACETÁT etil-glikol, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter etil-glikol-acetát, lásd: etilén-glikol-monoetiléter-acetát etil-hidroszulfid, lásd: etil-merkaptán etilén-imin, lásd: aziridin etilén-bromid, lásd: vinil-bromid etilén-klorid, lásd: vinil-klorid ETILÉN-OXID C2H4O ETIL-KLORID C2H5Cl ETIL-MERKAPTÁN CH3CH2SH etil-szulfhidrát, lásd: etil-merkaptán etil-tioalkohol, lásd: etil-merkaptán 2-etoxietanol, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter fenilbenzol, lásd: difenil Fapor, lásd: 1.2.1. EZÜST, fém Ag EZÜST OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Ag-re számítva) 2-FENIL-PROPÉN C6H5C(CH3)=CH2
CAS-szám
AK-érték mg/m3
CK-érték mg/m3
JellemzĘ MK-érték tulajdonság/hivatkozás 3 mg/m
141-78-6 140-88-5 64-17-5 75-04-7 100-41-4
1400 10 1900 9,4 442
1400 10 7600 9,4* 884
i, sz I. b, i, sz I. IV. i V. EU3 b, i I. BEM EU3
74-96-4 107-21-1
50 52
50 104
b, i
VI. I. EU3
110-80-5 111-15-9
19 27
76 108
b, i b, i
II.1. II.1.
109-86-4 110-49-6
15 25
60 100
b, i b, i
II.1. II.1.
75-21-8 75-00-3 75-08-1
268 1
1,8 1
k, i, sz i
EU2 V.
7440-22-4
0,1 0,01
0,4*
EU3 EU2
98-83-9
246
492
EU3
13527
128.
ETIL-ACETÁT ETIL-AKRILÁT ETIL-ALKOHOL ETIL-AMIN ETIL-BENZOL
Képlet
MAGYAR KÖZLÖNY
119. 120.
Megnevezés
2007/181. szám
Sorszám
13528
Sorszám
Megnevezés
Képlet
CAS-szám
AK-érték mg/m3
CK-érték mg/m3
JellemzĘ MK-érték tulajdonság/hivatkozás 3 mg/m
129.
FENOL
C6H5OH
108-95-2
7,8
7,8*
b, m
130. 131.
F2 FCH2CONH2
7782-41-4 640-19-7
1,58
3,16
m
132.
FLUOR FLUORACETAMID fluor-hidrogén, lásd: hidrogén-fluorid FLUORIDOK (F-ra számítva)
F
2,5
10*
b, i
133.
fluotan, lásd: halotán FORMALDEHID
HCHO
0,6
0,6
135. 136.
FOSZFIN PH3 FOSZFOR P foszfor-hidrogén, lásd: foszfin foszforsavanhidrid, lásd: difoszfor-pentoxid foszfortrihidrid, lásd: foszfin FOSZFOR-PENTAKLORID PCl5 FOSZFOR-TRIKLORID PCl3 FOSZGÉN COCl2 FREONOK (FLUOROKARBONOK) F 11, triklórfluormetán CCl3F F 12, diklórfluormetán CCl2F2 F 21, diklórfluormetán CHCl2F F 22, klórdifluormetán CHClF2 F113, 1,1,2-triklór-1,2,2-trifluoretán C2Cl3F3 F114, 1,2-diklór-1,1,2,2-tetrafluoretán Cl2FCCF2 F142b, 1-klór-1,1-difluoretán C2H3ClF2 FTÁLSAV-ANHIDRID C6H4(CO)2O furál, lásd: furfurol furfurilaldehid, lásd: furfurol FURFURIL-ALKOHOL C4H3OCH2OH FURFUROL C4H3OCHO
137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147.
148. 149.
BEM
m, VI.
13171-21-6 23783-98-4 297-99-4 7803-51-2 7723-14-0
0,14 0,1
0,28 0,1
i i
I. EU2 I.
10026-13-8 7719-12-2 75-44-5
1 3 0,08
3 0,4
m m m
EU2 I. II.1. EU3
75-69-4 75-71-8 75-43-4 75-45-6 76-13-1 76-14-2 75-68-3 85-44-9
Magyarországon betiltott Magyarországon betiltott 43 172 3600 14 400* Magyarországon betiltott Magyarországon betiltott 4170 16 680 1 1
i, sz
98-00-0 98-01-1
40 20
i, sz, b I. b, i, sz
40
PIC
II.1 IV. EU3
IV. I.
2007/181. szám
FOSZFAMIDON (izomerek keveréke) CISZ C10H19ClNO5P izomer TRANSZ izomer
b, sz b
II.2. EU3
MAGYAR KÖZLÖNY
134.
50-00-0
I. BEM EU3 I. EU3 PIC
Megnevezés
Képlet
160. 161. 162.
hexametilén-diizocianát, lásd: diizocianátok hidrogén-cianid, lásd: cián-hidrogén hidrogénfoszfid, lásd: foszfin HIDRAZIN H2NNH2 HIDROGÉN-BROMID HBr HIDROGÉN-FLUORID HF
150. 151. 152.
153. 154. 155. 156.
163. 164.
165. 166. 167. 168. 169.
40 9
76-44-8 142-82-5 110-43-0 106-35-4
2000 238 95
118-74-1 124-09-4 110-54-3
2,3 72
302-01-2 10035-10-6 7664-39-3
CK-érték mg/m3
JellemzĘ MK-érték tulajdonság/hivatkozás 3 mg/m
160 m
b 8000* 476 *
b
k m, b b, i
1,5
6,7 2,5
k m b, m
0,01
0,04
b, sz
0,08
0,32
sz, b
123-51-3 78-78-4 123-92-2 108-21-4
360 3000 270 840
1440
7553-56-2 7440-43-9
1
7439-97-6
0,13
540 840
i i
1 0,015
II.1. I. EU2 PIC
POP, PIC EU3 EU3 EU3 POP, PIC II.1. EU2
BEM
I. EU3 I. BEM EU3 III. III. PIC
BEM,
II.1. EU2 EU3 I.
i, sz, b I. k BEM
13529
170.
HIGANY SZERVES VEGYÜLETEI*** (Hgra számítva) HIGANY ÉS SZERVETLEN VEGYÜLE- Hg TEI*** (Hg-ra számítva) izociánsav-metil-észter, lásd: metil-izocianát IZOAMIL-ALKOHOL CH3(CH2)4OH IZOPENTÁN (CH3)2CHCH2CH3 IZOPENTIL-ACETÁT CH3COO(CH2)2CH(CH3)2 IZOPROPIL-ACETÁT (CH3)2HCOOCH3 izopropilbenzol, lásd: kumol JÓD J2 KADMIUM ÉS SZERVETLEN VEGYÜLE- Cd TEI*** -CdF2, CdCl2, CdO kivételével (Cd-ra
151-67-7 64-18-6 608-73-1
AK-érték mg/m3
MAGYAR KÖZLÖNY
157. 158. 159.
gamma HCH, lásd: lindán glikol, lásd: etilénglikol halán, lásd: halotán HALOTÁN C2HBrClF3 HANGYASAV HCOOH HCH (1,2,3,4,5,6- C6H6Cl6 HEXAKLÓRCIKLOHEXÁN) (izomerek keveréke) HEPTAKLÓR C10H5Cl7 n-HEPTÁN CH3(CH2)5CH3 2-HEPTANON CH3(CH2)4COCH3 HEPTÁN-3-ON CH3(CH2)4CH3 2-hexanon, lásd: metil-butil-keton HEXAKLÓRBENZOL C6Cl6 HEXAMETILÉN-DIAMIN H2N(CH2)6NH2 n-HEXÁN CH3(CH2)4CH3
CAS-szám
2007/181. szám
Sorszám
13530
Sorszám
184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191.
192. 193. 194.
196. 197.
AK-érték mg/m3
CAS-szám
CdF2 CdCl2 CdO NCNCa Ca(OH)2 CaCO3 CaCrO4 CaO CaSO4 KOH HN(CH2)5CO C10H9Cl4NO2S C12H11NO2
7790-79-6 10108-64-2 1306-19-0 156-62-7 1305-62-0 1317-65-3 13765-19-0 1305-78-8 7778-18-9 1310-58-3 105-60-2 2425-06-1 63-25-2
SO2 H2S H2SO4 Cl2 ClC6H4NH2 C6H5Cl C16H14Cl2O3 CH2=C(Cl)CH=CH2
7446-09-5 7783-06-4 7664-93-9 7782-50-5 106-47-8 108-90-7 510-15-6 126-99-8
C10H6Cl8 ClCH2C2H3O
57-74-9 106-89-8
CHCl3
67-66-3
Co
7440-48-4
CH3C6H4OH Cr
1319-77-3
CK-érték mg/m3
JellemzĘ MK-érték tulajdonság/hivatkozás 3 mg/m
0,05 0,05 0,05
k k k b, i
BEM BEM BEM III. EU1
0,05
k
BEM I.
0,1
m i k
I. EU3 PIC
m i m i k, sz, b
I. V. I. I. EU2
0,2 23
5 14 1 1,5 0,8 70
18
72
i
1 5 10
4
5 6 resp 2 10
5 2 40
1 5 14 1
II.1. EU2 PIC II.1.
freonok freonok
KLOROFORM*** kloroprén, lásd: 2-klór-1,3-butadién KOBALT ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Co-ra számítva) KREZOL (izomerek keveréke) KRÓM (fém), SZERVETLEN KRÓM(II) és
1,9 10
2
10
b POP, PIC k, b, m, sz VI.
0,1
0,4
i, sz
BEM
22
22
m i, sz
I. EU1 BEM
2007/181. szám
195.
számítva) KADMIUM-FLUORID KADMIUM-KLORID KADMIUM-OXID KALCIUM-CIÁNAMID KALCIUM-HIDROXID KALCIUM-KARBONÁT KALCIUM-KROMÁT KALCIUM-OXID KALCIUM-SZULFÁT KÁLIUM-HIDROXID e-KAPROLAKTÁM KAPTAFOL KARBARIL karbolsav, lásd: fenol KÉN-DIOXID KÉN-HIDROGÉN KÉNSAV KLÓR 4-KLÓRANILIN KLÓRBENZOL KLÓRBENZILÁT 2-KLÓR-1,3-BUTADIÉN klórdifluoretán F142B, lásd: klórdifluormetán F22, lásd: klórfluormetán F31, lásd: freonok KLÓRDÁN 1-KLÓR-2,3-EPOXIPROPÁN
Képlet
MAGYAR KÖZLÖNY
171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183.
Megnevezés
198. 199. 200. 201. 202. 203.
208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216.
217.
218.
Képlet
KRÓM(III) VEGYÜLETEK ( nem oldható) Egyéb szervetlen krómvegyületek [a króm VI Cr vegyületek kivételével] (Cr-ra számítva) KRÓM(III)-KROMÁT Cr2(CrO4)3 KRÓM-TRIOXID CrO3 KUMOL C6H5CH(CH3)2 kvarc, lásd: 1.2.1. SiO2 LINDÁN (Ȗ-HCH) (1,2,3,4,5,6-Ȗ- C6H6Cl6 Hexaklórciklohexán) LÍTIUM-HIDRID LiH MAGNÉZIUM-OXID MgO MALEINSAV-ANHIDRID CH=CH(CO)2O MANGÁN ÉS SZERVETLEN SÓI (mangán- Mn tetroxid kivételével, Mn-ra számítva) METAMIDOFOSZ C2H8NO2PS METIL-ACETÁT CH3COOCH3 METIL-AKRILÁT CH2=CHCOOCH3 METIL-ALKOHOL CH3OH 2-METILAZIRIDIN C3H7N METIL-BROMID CH3Br METIL-BUTIL-KETON CH3CO(CH2)3CH3 1-METILBUTIL-ACETÁT CH3COOCH(CH3)(CH2)2C H3 1-METOXI-2-PROPIL-ACETÁT CH3COOCH(CH3)CH2OCH 3 metil-celloszolv, lásd: etilén-glikol-monometiléter metil-celloszolv-acetát, lásd: etilén-glikolmonometil-éter-acetát etil-cianid, lásd: acetonitril METIL-ETIL-KETON CH3COCH2CH3 metilén-klorid, lásd: diklórmetán metil-glikol, lásd: etilén-glikol-monometil-éter metil-glikolacetát, lásd: etilén-glikol-monometil-éter-acetát 5-METILHEPTÁN-3-ON CH3CH2COCH2CH3CHC2 H5
CAS-szám
AK-érték mg/m3
CK-érték mg/m3
0,5
2
24613-89-6 1333-82-0 98-82-8 14808-60-7 58-89-9
100
7580-67-8 1309-48-4 108-31-6 7439-96-5
JellemzĘ MK-érték tulajdonság/hivatkozás 3 mg/m
i, sz 0,05 0,05
EU2 BEM
250
k k b, i
BEM BEM EU3
0,5
2
b, i
III. PIC
0,025 6 resp 0,4 5
24 resp 0,4 20
i m, sz
EU1
10265-92-6 79-20-9 96-33-3 67-56-1 75-55-8 74-83-9 591-78-6 626-38-0
610 18 260
2440 18
10 21 270
10 84 540
108-65-6
275
550
78-93-3
600
900
541-85-5
53
106
5
b, i b, sz, i b, i, sz b, i k b, i b, i
I.
PIC I. I. II.1. EU2 VI. II.1. EU3
MAGYAR KÖZLÖNY
204. 205. 206. 207.
Megnevezés
2007/181. szám
Sorszám
EU3
b, i
II.1. EU3
EU3
13531
13532
Sorszám 219. 220.
Megnevezés
Képlet
AK-érték mg/m3
CK-érték mg/m3
JellemzĘ MK-érték tulajdonság/hivatkozás 3 mg/m
110-12-3 624-83-9
230 0,024
* 0,024
74-87-3
105
420
74-93-1 80-62-6
1 210
1 210
298-00-0 108-10-1
0,2 83
208
PIC EU3
111-77-3 34590-94-8
50,1 308
308*
EU2 EU3
107-98-2 108-67-8 2385-85-5
375 100
568 *
5
20
EU3 EU3 POP III.
15
60
III.
0,25 36 50
72
6923-22-4 110-91-8 91-20-3
II.1. i V. b, i, sz I.
b, sz
b i b
b b, m b, i
0,005 0,3 2 0,1
PIC I. EU2 EU1
k m sz
EU3 I. EU2 BEM
2007/181. szám
91-59-9 26628-22-8 0,1 1310-73-2 2 463-82-1 3000 7440- 07-0 0,1
EU3 b, i, sz I.
MAGYAR KÖZLÖNY
5-METILHEXÁN-2-ON C7H14O METIL-IZOCIANÁT CH3NCO metil-karbamid, lásd: metil-izocianát metilkarbonimid, lásd: metil-izocianát 221. METIL-KLORID CH3CI metilkloroform, lásd: 1,1,1-triklóretán 222. METIL-MERKAPTÁN CH3SH 223. METIL-METAKRILÁT CH2=C(CH3)COOCH3 2-metoxietanol, lásd: etilén-glikol-monometiléter 4.4'-metiléndianilin, lásd: 4,4'diaminodifenilmetán 2-metoxianilin, lásd: o-anizidin 224. METIL-PARATION NO2C6H4OPS(CH3O)2 225. 4-METILPENTÁN-2-ON (Izobutil-metil- C6H12O keton) 226. 2-(2-METOXIETOXI)ETANOL CH3O(CH2)2O(CH2)2OH 227. (2-METOXIMETILETOXI)-PROPANOL C7H16O3 (Dipropilén-glikol-monometil-éter) 228. 1-METOXIPROPÁN-2-OL CH3OCH2CHOHCH3 229. MEZITILÉN (trimetilbenzolok) C6H3(CH3)3 230. MIREX C10Cl12 231. MOLIBDÉN OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Mora számítva) 232. MOLIBDÉN OLDHATATLAN VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva) 233. MONOKROTOFOSZ C7H14NO5P 234. MORFOLIN O(CH2)4NH 235. NAFTALIN C10H8 naftilén-diizocianát, lásd: diizocianátok narkotán, lásd: halotán 236. 2-NAFTIL-AMIN C10H9N 237. NÁTRIUM-AZID NaN3 238. NÁTRIUM-HIDROXID NaOH 239. NEOPENTÁN (CH4)C 240. NIKKEL (fém) (Ni-re számítva) Ni
CAS-szám
241. 242. 243. 244. 245. 246.
258. 259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268.
Képlet
12035-36-8 1313-99-1 16812-54-7 13463-39-3 54-11-5 100-01-6
AK-érték mg/m3
CK-érték mg/m3
JellemzĘ MK-érték tulajdonság/hivatkozás 3 mg/m
0,1 0,1 0,1 0,15 0,5 6
98-95-3 1 100-00-5 0,5 581-89-5 108-03-2 10 79-46-9 10102-44-0 9 10102-43-9 30 55-63-0 0,5 111-65-9 2350
0,15
2 0,25 18 9 2 9400 5
7439-92-1
k, sz k, sz k, sz b b, i b, i
BEM BEM BEM VI. II.1. EU2
b, i b k i, b k m
II.1. EU2
b, i b, i b, i
II.1. II.1. II.1.
I. EU1 b, i, sz II.1. i II.1. k i III. BEM
0,15** 0,05 resp 0,05 0,05 0,1
0,6 0,2 resp 0,2 0,2 0,4
2
8
b, i
II.1. EU1
7664-38-2 144-62-7 20816-12-0 10028-15-6 1910-42-5
1 1 0,002 0,2 0,1
2
m
EU3 EU2
0,002 0,2 0,1
m, b i b, i
56-38-2 36355-01-8 27858-07-7 13654-09-6
0,1
78-00-2 75-74-1
b
I. I. PIC PIC
13533
NIKKEL-DIOXID (Ni-re számítva) NiO2 NIKKEL-OXID (Ni-re számítva) NiO NIKKEL-SZULFID (Ni-re számítva) NiS NIKKEL-TETRAKARBONIL Ni(CO)4 NIKOTIN C10H14N2 4-NITROANILIN O2NC6H4NH2 p-nitroanilin, lásd: 4-nitroanilin NITROBENZOL C6H5NO2 4-NITROKLÓRBENZOL ClC6H4NO2 2-NITRONAFTALIN C10H7NO2 1-NITROPROPÁN CH3(CH2)2NO2 2-NITROPROPÁN CH3CH(NO2)CH3 NITROGÉN-DIOXID NO2 NITROGÉN-MONOXID NO NITROGLICERIN C3H5(ONO2)3 OKTÁN (összes izomer) CH3(CH2)6CH3 OLAJ (ásványi) KÖD ÓLOM és SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Pb- Pb ra számítva) ÓLOM-TETRAETIL Pb(C2H5)4 ÓLOM-TETRAMETIL Pb(CH3)4 ÓN SZERVES VEGYÜLETEI*** (Sn-ra számítva) ÓN SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Sn-ra számítva) ORTOFOSZFORSAV H3PO4 OXÁLSAV HOOCCOOH OZMIUM-TETROXID (Os-ra számítva) OsO4 ÓZON O3 PARAKVÁT-DIKLORID C12H14Cl2N2 paraquat-diklorid, lásd: parakvát-diklorid PARATION C10H14O5NSP PBB-k*** Hexabróm-1,1'-bifenil C12H4Br6 Oktabróm-1,1'-bifenil C12H2Br6 Dekabróm-1,1'-bifenil C12Br10
CAS-szám
MAGYAR KÖZLÖNY
247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257.
Megnevezés
2007/181. szám
Sorszám
13534
Sorszám 269.
280. 281. 282. 283. 284. 285. 286. 287. 288. 289. 290. 291. 292.
POLIKLÓROZOTT TERFENILEK PENTAKLÓRFENOL ÉS SÓI*** PENTAKLÓRNAFTALIN n-PENTÁN PENTIL-ACETÁT 3-PENTIL-ACETÁT PIKRINSAV PIPERAZIN PIRETRUM PIRIDIN porok (szálló porok) egyéb porok, lásd: 1.2.1. PLATINA FÉM PLATINA OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Pt-ra számítva) PORTLAND CEMENT PROPIONSAV PROPIL-ACETÁT 2-PROPIL-ALKOHOL propilén-imin, lásd: metilaziridin PROPILÉN-OXID 1,3-PROPIOLAKTON REZORCIN rezorcinol, lásd: rezorcin RÉZ és vegyületei (Cu-re számítva) RÉZ, FÜST RostszerkezetĦ porok, lásd: 1.2.2. SALÉTROMSAV SÓSAV Szelén-hidrogén, lásd: dihidrogén-szelenid STRONCIUM-KROMÁT SZELÉN-VEGYÜLETEK (Se-re számítva) SZÉN-DIOXID SZÉN-DISZULFID
CAS-szám
11097-69-1 1336-36-3 61788-33-8 C6Cl5OH 87-86-5 C10H3Cl5 1321-64-8 CH3(CH2)3CH3 109-66-0 CH3COO(CH2)4CH3 628-63-7 CH3COOCH(C2H5)C2H5 620-11-1 C6H2CH3(NO2)3 88-89-1 C4H10N2 110-85-0 8003-34-7 C5H5N 110-86-1 Pt
7440-06-4
AK-érték mg/m3
0,001 0,5 2950 270 270 0,1 0,1 1 15
CK-érték mg/m3
540 540 0,1 0,3 60
1 0,002 10 31 840 500
EU1 i, sz
65997-15-1 79-09-4 109-60-4 67-63-0
CH3C2H3O C3H4O2 C6H4(OH)2
75-56-9 57-57-8 108-46-3
45
Cu Cu
7440-50-8 7440-50-8
1 0,1
4 0,4
HNO3 HCl
7697-37-2 7647-01-0
8
2,6 16
SrCrO4
7789-06-2 124-38-9 75-15-0
POP POP és PIC PIC b, i PIC b, i, sz II.2. IV.EU2 i EU3 i EU3 b, i, sz I. EU1 EU3 EU2 b, i, sz II.1.
2
CH3CH2COOH CH3(CH2)2COOCH3 CH3CH(OH)CH3
CO2 CS2
JellemzĘ MK-érték tulajdonság/hivatkozás 3 mg/m
62 840 2000 5 1,5
EU3 I. II.1.
k, b, i k b, i
EU2 II.1. II.1.
i, m i, m 0,05
0,1 9000 30
m b, i b, i
0,4
k i
120
b, i, m
I. EU2 I. EU3
III. BEM EU2 II.1.
2007/181. szám
293. 294. 295. 296.
PCB-k POLIKLÓROZOTT BIFENILEK***
Képlet
MAGYAR KÖZLÖNY
270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279.
Megnevezés
297. 298. 299. 300. 301.
305. 306.
307. 308. 309. 310. 311. 312. 313. 314. 315. 316. 317. 318. 319. 320. 321.
Képlet
SZÉN-MONOXID CO szén-oxi-klorid, lásd: foszgén SZÉN-TETRAKLORID*** CCl4 sztibin, lásd: antimon-hidrogén SZULFOTEP (C2H5)4P2S2O5 SZTIROL C6H5CH=CH2 talkum, lásd: 1.2.1. és 1.2.2. TALLIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI (TI-ra számítva) TERC-AMIL-ACETÁT CH3COOC(CH3)2C2H5 TERPENTIN TETRAHIDROFURÁN (CH2)4O 1,2,3,6-tetrahidro-N-(1,1,2,2-tetraklóretiltio)ftálimid, lásd: kaptafol 1,1,2,2-TETRAKLÓRETÁN*** Cl2CHCHCl2 TETRAKLÓRETILÉN Cl2C=CCl2 tetraklórmetán, lásd: szén-tetraklorid timföld, lásd: alumínium-oxid TIOGLIKOLSAV HSCH2COOH TOLUOL C6H5CH3 CH3C6H3(NCO)2 CH3C6H3(NOCO)2 CH3C6H4NH2 CH3C6H4NH2 CH3C6H4NH2 N(C2H5)3 C6H3Cl3 C6H3Cl3 CH3CCl3 ClCH2CHCl2 Cl2C=CHCl Cl3C6H2OCH2COOH
CK-érték mg/m3
JellemzĘ MK-érték tulajdonság/hivatkozás 3 mg/m
630-08-0
33
56-23-5
Magyarországon betiltott!
3689-24-5 100-42-5
0,1 50
0,4* 50
i
EU3 VI. BEM
0,1
0,4
b, i
III.
625-16-1 8006-64-2 109-99-9
270 560 150
540 560 300
EU3 i, sz, b I. b, i II.2. EU3
79-34-5 127-18-4
7 50
50
b b
68-11-1 108-88-3
4 190
380
b, m b, i
584-84-9 91-08-7 95-53-4 108-44-1 106-49-0 8001-35-2 121-44-8 12002-48-1 120-82-1 71-55-6 79-00-5 79-01-6 93-76-5
66
II.1.
0,035 0,035 0,5 9 1
4
8,4 12,6 38 152 15,1 37,8 555 1110 Magyarországon betiltott! 270 540 10 40
VI.
II.2. EU2
BEM
k, i, sz k, i, sz k, i, b b b b, i b, i, m b b b, i
POP V. EU3 III. EU3 II.2. EU3
sz b, i
BEM II.2. PIC
13535
TOLUOL-2,4-DIIZOCIANÁT TOLUOL-2,6-DIIZOCIANÁT 2-TOLUIDIN 3-TOLUIDIN 4-TOLUIDIN TOXAFÉN TRIETIL-AMIN TRIKLÓRBENZOL (minden izomer) 1,2,4-TRIKLÓRBENZOL 1,1,1-TRIKLÓRETÁN*** 1,1,2-TRIKLÓRETÁN*** TRIKLÓRETILÉN 2,4,5-TRIKLÓRFENOXIECETSAV 2,4,5-T triklórfluormetán F11, lásd: freonok
AK-érték mg/m3
CAS-szám
MAGYAR KÖZLÖNY
302. 303. 304.
Megnevezés
2007/181. szám
Sorszám
13536
Sorszám 322. 323. 324. 325. 326. 327.
TRIKLÓRNAFTALIN triklórtrifluoretán F113, lásd: freonok TRIMETILAMIN 1,2,3-TRIMETILBENZOL 1,2,4-TRIMETILBENZOL TRINIKKEL-DISZULFID TRINITROTOLUOL vanádium-pentoxid, lásd: divanádium-pentoxid TRI-o-KREZIL-FOSZFÁT TRISZ(2,3-DIBRÓMPROPIL)-FOSZFÁT*** VAS(II)-OXID VAS(III)-OXID VINIL-BROMID VINIL-KLORID*** XILOL(ok) m-XILOL p-XILOL o-XILOL XILIDIN(ek)
Képlet
AK-érték mg/m3
CAS-szám
CK-érték mg/m3
C10H5Cl3
1321-65-9
5
N(CH3)3 C6H3(CH3)3 C6H3(CH3)3 Ni3S2 CH3C6H2(NO2)3
75-50-3 526-73-8 95-63-6 12035-72-2 118-96-7
12,3 100 100
36,9 * *
0,09
0,36
(CH3C6H4)3PO4 C9H15Br6O4P FeO Fe2O3 CH2=CHBr CH2=CHCl C6H4(CH3)2 C6H4(CH3)2 C6H4(CH3)2 C6H4(CH3)2 (CH3)2C6H3NH2
78-30-8 126-72-7 1345-25-1 1309-37-1 593-60-2 75-01-4 1330-20-7 108-38-3 106-42-3 95-47-6 1300-73-8
0,1
JellemzĘ MK-érték tulajdonság/hivatkozás 3 mg/m
b, i, sz m, sz EU3 EU3 0,01
k, sz b
II.1.
b, i, sz PIC
6 resp 6 resp 22 7,77 221 221 221 221 25
442 442 442 442
EU3 EU3 EU3 EU3
2007/181. szám
Magyarázat: resp: respirábilis por; b: bĘrön át is felszívódik. Az ÁK-értékek a veszélyes anyagoknak ezt a tulajdonságát, illetve az ebbĘl származó expozíciót csak a levegĘben megengedett koncentrációjuk mértékének megfelelĘen veszik figyelembe; i: ingerlĘ anyag (izgatja a bĘrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat); k: rákkeltĘ; m: maró hatású anyag (felmarja a bĘrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat); sz: túlérzékenységet okozó (szenzibilizáló) tulajdonságú anyag (az anyagra érzékeny egyéneken „túlérzékenységen” alapuló bĘr-, légzĘrendszeri, esetleg más szervet/szervrendszert károsító megbetegedést okozhat); PIC, POP ezen fogalmakat az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények behozatalával, illetve kivitelével összefüggĘ bejelentési és elĘzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásról szóló EüM-FVM-KöM-GM együttes rendelet tartalmazza; * „Európai indikatív” határértékek (96/94/EK, 2000/39/EK), amelyeknél nincs csúcskoncentráció megadva. Ezekben az esetekben jelen melléklet 1.3. pontja szerint kell eljárni; ** 98/24/EK irányelvben közölt érték; *** az anyagra vonatkozó korlátozásokat a veszélyes anyagok és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló EüM-KöM együttes rendelet tartalmazza;
k k b b b b b
MAGYAR KÖZLÖNY
328. 329. 330. 331. 332. 333. 334. 335. 336. 337. 338.
Megnevezés
2007/181. szám
EU1 EU2 EU3 BEM mg/m3
91/322/EGK irányelvben közölt érték; 2006/15/EK irányelvben közölt érték; 2000/39/EK irányelvben közölt érték; biológiai expozíciós mutató. milligram légköbméterenként, 20 oC -on és 101,3 KPa légköri nyomáson
Megjegyzés: a nem gĘz/gázállapotú toxikus anyagok határértékei a belélegezhetĘ porfrakcióra vonatkoznak (MSZ EN 481). 1.2. Szálló porok - ásványi, szerves 1.2.1. Szemcsés szerkezetĦ porok megengedett koncentrációi mg/m3-ben Megnevezés
1.2.2. RostszerkezetĦ porok megengedett koncentrációi rost/cm3-ben Megnevezés (CAS-számok) Azbeszt
MAGYAR KÖZLÖNY
Megengedett koncentráció, mg/m3-ben Totális (belélegezhetĘ) Respirábilis Talkum (azbesztmentes) 2 Kvarc 0,15 Krisztobalit 0,15 Tridimit 0,15 Fapor 5 Egyéb inert porok* 10 6 * Megjegyzés: Nincs egészségkárosító (pl. mutagén, rákkeltĘ, fibrogén, mérgezĘ, allergizáló, irritatív, egyéb mérgezĘ) hatása.
Megengedett koncentráció (rost/cm3) 0,1 (idĘvel súlyozott átlag 8 órára vonatkoztatva)
aktinolit (77536-66-4) amozit (12172-73-5) antofillit (77536-67-5) krizotil (12001-29-5) krokidolit (12001-28-4) tremolit (77536-68-6) akár magában, akár elegyítve betiltott* Egyéb rostszerkezetĦ porok Üveg, ásvány, kerámia, mĦanyag 1,0 * Az azbeszt valamennyi formájának elĘállítása, felhasználása Magyarországon tiltott. [Lásd: 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet]
13537
13538
1.3. Az egyes anyagok csúcskoncentráció szerinti besorolása jellemzĘ tulajdonságaik alapján Kategó- KATEGÓRIA ria jele (BESOROLÁS) I. II.
IV.
V. VI.
INTENZÍV SZAGÚ ANYAGOK IRREVERZIBILIS KÁROSODÁST OKOZÓ ANYAGOK EGYÉB
ÉRTÉKE (CK)(a)
IDėTARTAMA (perc)
MĥSZAKONKÉNTI GYAKORISÁGA(b)
4 x ÁK
15
4
4 x ÁK
15
4
4 x ÁK
15
4
ÁK
ÁK ÁK 8 x ÁK
MAGYAR KÖZLÖNY
III.
HELYILEG IRRITÁLÓ ANYAGOK FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK Az anyag hatásának fellépése 2 órán belül II.1: Felezési idĘ <2 óra II.2. Felezési idĘ 2 órától teljes munkaidĘig FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK Hatás fellépésének ideje >2 óra Felezési idĘ > MĦszak idĘ (ERėSEN KUMULÁLÓDÓ) NAGYON GYENGE KÁROSÍTÓ HATÁSÚ ANYAGOK ÁK >500 ml/m3 (a)
CSÚCSKONCENTRÁCIÓ
60 perc/mĦszak
(a) Az 500 ml/m3 érték átszámítása mg/m3 koncentráció egységre, 20 °C-on:
500 u
M mg / m 3 , ahol „M” – a vegyi anyag moltömege 24
2007/181. szám
(b) Az I. és V. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték megegyezik az ÁK-értékkel, ellenĘrzése legfeljebb 15 perces mintavétellel történik. A II-IV. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték 15 perces átlagérték és a túllépési tényezĘ 4. (A túllépési tényezĘ fejezi ki, hogy a CK-érték hányszorosa az ÁK-értéknek.) Az egyes csúcskoncentrációk idĘintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk idĘintervallumánál háromszor hosszabb idĘnek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk idĘtartama egy mĦszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg. A VI. kategóriájú irreverzibilis károsodást okozó anyagok; az ÁK-érték = a CK-értékkel.
2007/181. szám
A csúcskoncentrációk meghatározása: A CK-értékek 15 perc referenciaidĘre vonatkoznak. A csúcskoncentrációk meghatározása legfeljebb 15 perc mintavételi idejĦ mintákkal történhet. Bizonyos súlyos, irreverzibilis egészségkárosodást okozó anyagok esetében (kivételesen) az ÁK-érték egyenlĘ a CK-értékkel; ellenĘrzésük legfeljebb 15 perces mintavétellel történik. Egyéb anyagok, anyagcsoportok esetében (az CK-érték nagyobb az ÁK-értéknél) az egyes csúcskoncentrációk idĘintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk idĘintervallumánál háromszor hosszabb idĘnek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk idĘtartama egy mĦszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg.
2. A munkahelyi átlagos levegĘszennyezettség kiszámítása
A munkahelyi átlagos levegĘszennyezettséget mg/m3-ben (CÁ) a következĘ összefüggéssel számítjuk ki:
CÁ
C1 u t1 C 2 u t 2 ... C n u t n t1 t 2 ... t n
ahol: C1, C2, ... Cn a t1, t2, ..., tn idĘszakokhoz tartozó légszennyezĘ anyagok koncentrációi (mg/m3). t1 + t2 ... + tn = 8 óra 2.2. Határérték meghatározása több veszélyes anyag munkatérben való egyidejĦ jelenléte esetén. 2.2.1. Additív hatások. Ha a munkatérben két vagy több, azonos szervrendszerre ható veszélyes anyag (hSz) van jelen, ezek hatása összegzĘdik - additív hatás. Hasonlóképpen additív hatásúnak kell tekinteni a mutagén (M) és a karcinogén (K) anyagokat is.
MAGYAR KÖZLÖNY
2.1. Egy szennyezĘ anyag esetén
Ezek esetében az ÁK-értéket az alábbi képlettel határozzuk meg: x
§ hSz1c hSz 2 c hSz $ c · § M 1c M 2c M $ c · § K 1c K 2c K$c · ¸¸ ¨¨ ¨¨ ¸¸ ¨¨ ¸ d1 ... ... ... K $ MK ¸¹ hSz $ ÁK ¹ © M 1 ÁK M 2 ÁK M $ ÁK ¹ © K1 MK K 2 MK © hSz1 ÁK hSz 2 ÁK ahol: hSz: azonos szervre, szervrendszerre ható anyag; hSz1-nc: azonos szervre; szervrendszerre ható anyagok koncentrációja a munkatérben; M1-nc: mutagén anyagok koncentrációja a munkatérben;
13539
13540
K1-nc: karcinogén anyagok koncentrációja a munkatérben; hSz1-nÁK, M1-nÁK, K1-nMK: az adott azonos szervre/szervrendszerekre ható, mutagén, illetve karcinogén anyagok ÁK-, illetĘleg MK-értéke; magyarázat hSz anyagokhoz: pl. valamennyi szerves oldószer hat az idegrendszerre! A maró, irritáló, szenzibilizáló anyagok túlnyomó többsége hat a bĘrre, szemre, nyálkahártyákra! Csaknem valamennyi nehézfém hat a parenchimás szervekre! * ha az adott mutagén anyagoknak MK-értéke van, az ÁK-érték helyett az szerepeljen! 2.2.2. Szinergista/potencírozó hatású munkatér légszennyezĘk. Ezek esetében egyedileg kell eljárni. A potencírozott interakciók jellegzetesen nagy koncentrációk esetében alakulnak ki; kisebb koncentrációk esetén ennek valószínĦsége kisebb. 2.2.3. Független hatású munkatér légszennyezĘk. Ezek esetében a meghatározott ÁK-érték az iránymutató.
ª C1 C º ª R R º C R 2 ... n » « 1 2 ... n » d 1 « MK n ¼ ÁK n ¼ ¬ MK1 MK 2 ¬ ÁK1 ÁK 2 ahol: C1: R1: ÁK: MK: 1,2, ... n: Megjegyzés:
a munkatérben mért nem rákkeltĘ anyag koncentrációja; a munkatérben mért rákkeltĘ anyag koncentrációja; átlagos koncentráció (nem rákkeltĘ anyagok munkahelyen megengedett koncentrációi); maximális koncentráció (rákkeltĘk munkahelyen eltĦrt koncentrációja); az egyes nem rákkeltĘ, illetĘleg rákkeltĘ anyagok indexeit úgy kell értelmezni, hogy a számlálóban és a nevezĘben szereplĘ azonos indexek azonos anyagot jelentenek. Azokat az anyagokat, amelyekre nézve a melléklet ÁK/MK-értéket nem tartalmaz, a képlet alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni.”
MAGYAR KÖZLÖNY
3. Ha a munkatér levegĘjében egyidejĦleg több vegyi anyag van jelen - egyaránt beleértve a rákkeltĘ hatású és nem rákkeltĘ hatású anyagokat - a megengedhetĘ értéket az alábbi összefüggés szerint kell kiszámítani:
2007/181. szám
,,2 számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM–SzCsM együttes rendelethez
A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók megengedhetĘ határértékei
2007/181. szám
2. számú melléklet az 58/2007. (XII. 22.) EüM–SZMM együttes rendelethez
Biológiai expozíciós (hatás) mutatók megengedhetĘ határértékei VIZELETBEN
Higany (szervetlen) Kadmium Króm Kobalt n-Hexán Nikkel Nitro-benzol Szelén Sztirol Toluol Triklór-etilén Xilol
higany kadmium króm kobalt 2,5-hexán-dion nikkel p-nitro-fenol szelén mandulasav o-krezol triklór-ecetsav metil-hippursavak
m.u. m.u. m.u. m.u. mhv., m.u. m.u. m.u. köv. m.e. n.k. n.k. m.u. m.u. m.u. mhv., m.u. m.u. n.k. mhv., m.u. m.u. mhv., m.u. m.u.
mĦszak után nem kritikus munkahét végén következĘ mĦszak elĘtt rákkeltĘ hatású anyag; a javasolt határérték „technikai értékként” kezelendĘ
mg/g kreatinin 10 0,13 1,5 40 1500 300 7 4 0,05 0,01k 0,02 k 0,03 3,5 0,02 5 0,075 1000 1 50 1500
13541
Megjegyzések: m.u. n.k. mhv. köv.m.e. k
Mintavétel ideje
MAGYAR KÖZLÖNY
Anilin Arzén Benzol Dimetilformamid Etil-benzol Fenol Fluorid vegyületek
Biológiai expozíciós (hatás) mutató p-amino-fenol arzén t,t-mukonsav N-metil-formamid mandulasav fenol fluorid
Vegyi anyag
MegengedhetĘ határérték mikromol/mmol kreatinin (kerekített értékek) 10 0,20 1,2 76 1110 360 42 24 0,028 0,01 0,043 0,058 3,5 0,038 4,0 0,110 740 1,05 35 860
13542
Biológiai expozíciós (hatás) mutatók megengedhetĘ határértékei VÉRBEN Vegyi anyag
Anilin Kadmium Ólom (szervetlen)
Biológiai expozíciós (hatás) mutató methemoglobin kadmium Ólom
Szén-monoxid Szerves foszforsav-észter tartalmú peszticidek
Megjegyzések: m.u. n.k. mhv. k * ** *** ****
CO Hb vörösvérsejt vagy teljes vér acetilko-lineszteráz (EC. 3.1.1.7.) aktivitás
mikrogramm/l mhv. – m.u. n.k. n.k.
három hónapnál hosszabb expozíció esetén alkalmazható m.u. n.k.
10k 400* 300**
MegengedhetĘ határérték mikromol/l (kerekített értékek) 3% (az összhemoglobin%-ában) 0,09 1,9 1,5 100 mikromol/mol haem***
5% (az összhemoglobin%-ában) <25%-os aktivitáscsökkenés az expozíció elĘtt mért alapaktivitáshoz viszonyítva****
mĦszak után nem kritikus munkahét végén rákkeltĘ hatású anyag; javasolt határérték „technikai értékként” kezelendĘ férfiak és 45 évnél idĘsebb nĘk 45 évnél fiatalabb nĘk határérték túllépése esetén a vérólom koncentráció meghatározása kötelezĘ az alapaktivitás az expozíciómentes periódusban egy héten belül két alkalommal történt mérések értékeinek átlaga”
MAGYAR KÖZLÖNY
cink-protoporfirin (elĘszĦrésre)
Mintavétel ideje
2007/181. szám
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 152/2007. (XII. 22.) FVM rendelete a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:
13543
továbbfejlesztésére tett javaslatok elõkészítését a Méhészeti Program Értékelõ Bizottság (a továbbiakban: Értékelõ Bizottság) végzi. Az Értékelõ Bizottság legalább öt-, legfeljebb kilenctagú. (2) Az Értékelõ Bizottság tagjai az illetékes kormányzati szervek, így a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) és a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), a társadalmi partnerek, így az Országos Magyar Méhészeti Egyesület képviselõi, illetve szakértõk, akiket az e rendelet hatálybalépését követõ kilencven napon belül a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kér fel a tagsági feladatok ellátására. (3) Az Értékelõ Bizottság feladatainak ellátásához szükséges támogatási adatokat az MVH biztosítja, az egyéb adatokat pedig a méhészeti szakmai szervezet. (4) Az Értékelõ Bizottság mûködési rendjét saját maga állapítja meg. A támogatás forrása
Támogatási célok
3. §
1. § (1) A méhészeti termékek elõállítási és értékesítési feltételeinek javítására irányuló tevékenységekrõl szóló, 2004. április 26-i 797/2004/EK tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: R.) megfelelõen Magyarország által benyújtott, a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítására irányuló program jóváhagyásáról szóló EU Bizottsági C(2007)3844 számú határozattal elfogadott és e rendelet mellékletében szereplõ Magyar Méhészeti Nemzeti Program (a továbbiakban: Méhészeti Program) alapján az alábbi célok megvalósítására vehetõ igénybe támogatás: a) információ-szaktanácsadás [R. 2. cikk a) pont]; b) Varroa atka elleni védekezés [R. 2. cikk b) pont]; c) vándoroltatás korszerûsítése [R. 2. cikk c) pont]; d) mézminõség-elemzés [R. 2. cikk d) pont]; e) méhcsaládok számának szinten tartása [R. 2. cikk e) pont]; f) méhészettel, méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatás [R. 2. cikk f) pont]. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási célok megvalósításához nyújtott támogatás igénybevételére az e rendeletben foglaltakat az egyes támogatási célokhoz kapcsolódó külön rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
Méhészeti Program Értékelõ Bizottság
2. § (1) A Méhészeti Program keretében elfogadott stratégiai célok megvalósulásának átfogó értékelését, a program
(1) A támogatás forrása: a) az adott gazdasági évre a központi költségvetésben a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében a Méhészeti Nemzeti Program jogcímen az 1. §-ban meghatározottak szerinti célok támogatására elõirányzott összeg, valamint b) az Európai Mezõgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA) terhére az EU Bizottsága C(2007)3844 számú határozata szerint a Méhészeti Programban meghatározott célok megvalósításának támogatására meghatározott pénzösszeg. (2) A kötelezettségvállalás idõtartama megegyezik az egyes támogatási célok megvalósításához az Európai Unió által biztosított, a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának általános feltételeit javító intézkedésekrõl szóló 797/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól szóló 2004. április 29-i 917/2004/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: VR.) 2. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatás idõtartamával. Támogatásra jogosultak köre 4. § Az 1. § (1) bekezdésében foglalt célok esetén támogatás igénybevételére az jogosult: a) akit (amelyet) a Tv. 28. § (1) bekezdése szerint az MVH nyilvántartásba vett, vagy aki azt igazoltan kérelmezte, továbbá b) megfelel az egyes támogatási célok megvalósításának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban elõírt feltételeknek.
13544
MAGYAR KÖZLÖNY Támogatási feltételek meghatározása 5. §
(1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti célok megvalósításához kapcsolódó egyes támogatások igénybevételének részletes feltételeit, valamint a támogatás meghatározott támogatási egységhez kötött mértékét külön jogszabály állapítja meg. (2) A támogatás igénybevételére vonatkozó formanyomtatványokat az MVH a honlapján teszi közzé. (3) Az 1. § (1) bekezdése szerinti Méhészeti Program alapján a végrehajtás társadalmi koordinátora az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. (4) A Méhészeti Program adott évi végrehajtása, a VR. 2. cikk (3) bekezdése alapján az adott év szeptember 1-jétõl a következõ év augusztus 31-éig tart (a továbbiakban: végrehajtási idõszak). Az egyes támogatásokhoz kapcsolódó végrehajtási és elszámolási idõszakokat a külön jogszabály szerinti részletes szabályok tartalmazzák.
A kérelem benyújtása 6. § (1) A támogatási kérelmeket az MVH által rendszeresített formanyomtatványon az MVH-hoz kell benyújtani. (2) A támogatási kérelmen fel kell tüntetni az ügyfélregisztrációs számot vagy a kérelemhez csatolni kell az ügyfél-regisztráció iránti kérelem másolatát.
2007/181. szám
(2) Kérelem módosítása esetén a benyújtás idõpontjának a legutolsó módosítás benyújtásának idõpontját kell tekinteni a kérelmek elbírálásának sorrendje szempontjából.
9. § A rendelkezésre álló forrás figyelembevételével az MVH dönt a támogatási igény forráshiány miatti elutasításáról, illetve a támogatás arányos csökkentésérõl.
A támogatás folyósítása 10. § (1) A támogatási kérelem MVH általi jóváhagyását követõen a jóváhagyott támogatási összeget az MVH a kérelmezõnek az ügyfél-regisztrációs rendszerbe bejelentett bankszámlájára utalja át. (2) Az euróban meghatározott támogatás forintban kerül kifizetésre. Az euró-forint átváltásra – amennyiben külön jogszabály másképpen nem rendelkezik – az euróval kapcsolatos agromonetáris rendszernek a mezõgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és egyes rendeletek módosításáról szóló 1913/2006/EK bizottsági rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Amennyiben a kérelemhez egyidejûleg más szerv által kiállított okiratot, illetve bizonylatot is mellékelni kell, úgy arról – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – másolat nyújtható be, amelynek eredetiségét a kérelmezõ aláírásával igazolja. A részletes szabályok elõírhatják az okiratok, bizonylatok, illetve azok másolatának hatóság általi ellenjegyzését.
A kérelemben foglaltak ellenõrzése a Tv.-ben meghatározottak szerint történik.
Hiánypótlás
Jogkövetkezmények
7. §
12. §
Hiánypótlás egy alkalommal, az erre vonatkozó felhívásban/felszólításban meghatározott határidõn belül teljesíthetõ. A kérelem módosítása 8. § (1) A kérelmet kizárólag a Tv.-ben elõírtakkal összhangban, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, a kérelem benyújtására meghatározott határidõn belül lehet módosítani.
A támogatás ellenõrzése 11. §
(1) A támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén az MVH a Tv.-ben foglaltak szerint jár el. (2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése esetén a kamatot a támogatás átutalásának idõpontjától kell felszámítani addig az idõpontig, amíg az összeg visszafizetésre vagy levonásra nem kerül. (3) Az egyes támogatási intézkedésekre vonatkozó arányos jogkövetkezmények alkalmazási körét az egyes támogatási célok megvalósításának részletes szabályairól szóló külön jogszabály tartalmazza.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13545
Záró rendelkezések
rületére hozott intézkedések részletes végrehajtási szabályairól,
13. §
c) a Bizottság 811/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának általános feltételeit javító intézkedésekrõl szóló 797/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályairól szóló 917/2004/EK rendelet módosításáról,
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 152/2004. (X. 18.) FVM rendelet hatályát veszti. Az Európai Unió jogának való megfelelés 14. § Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 797/2004/EK rendelete (2004. április 26.) a méhészeti termékek elõállítási és értékesítési feltételeinek javítására irányuló tevékenységekrõl, b) a Bizottság 917/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a Tanács 797/2004/EK rendelet szerint a méhészet te-
d) a Bizottság 939/2007/EK rendelete (2007. augusztus 7.) a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának általános feltételeit javító intézkedésekrõl szóló 797/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályairól szóló 917/2004/EK rendelet módosításáról, e) a Tanács 1290/2005/EK rendelete (2005. június 21.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, f) a Bizottság 1913/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az euróval kapcsolatos agromonetáris rendszernek a mezõgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és egyes rendeletek módosításáról. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Melléklet a 152/2007. (XII. 22.) FVM rendelethez A MAGYAR MÉHÉSZETI NEMZETI PROGRAM 2007–2010 Bevezetés A Tanács 797/2004/EK rendelete – tekintettel a méhészeti ágazat jelentõségére és sajátosságaira – intézkedéseket, támogatásokat határoz meg a méhészeti ágazat fejlesztése céljából. A támogatások igénybevételének alapvetõ feltétele, hogy a tagállam összeállítson egy olyan Nemzeti Programot, amelynek célja a méztermelési és értékesítési feltételek javítása. Magyarország elkészítette és csatoltan bemutatja a Tanács 797/2004/EK rendeletének 3. cikkében elõírt Jelentést a méhészeti ágazat termelési és értékesítési szerkezetérõl, és ugyanezen rendelet 1. cikkében megfogalmazott Méhészeti Nemzeti Programot. A támogatáshoz jutás másik elõfeltételét, a Méhészeti Nemzeti Program nemzeti forrását a Magyar Köztársaság biztosítja a 2007. április 11. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szakállamtitkári Értekezlete döntése alapján. Méhészeti nemzeti és strukturális támogatások: A méhészeti ágazat részére nemzeti forrásból – a Nemzeti Programban foglaltakon túlmenõen – támogatás folyósítására nem kerül sor. A méhészeti ágazat a strukturális támogatások között az e programban meghirdetett jogcímen támogatást nem kap.
13546
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
I. Jelentés a magyar méhészeti ágazatról A magyar méhészet a mezõgazdaság bruttó termelési értékének 1%-át, az állattenyésztés 2,2%-át adja. A méhészeti ágazat jelenleg mintegy 16 000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítõ vagy fõ jövedelemforrást, így közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. A méhészetek létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában. Az átlagos méhcsalád-sûrûség Magyarországon 9,8 méhcsalád/km2. Fõbb adatok (lásd a késõbb táblázatokban) Hosszú évek átlagában a méhészetek száma: 15 000 és 17 000 között alakult, ebbõl a professzionális (minimum 150 méhcsaláddal rendelkezõ) méhészetek száma jelenleg meghaladja az 1000-et. Méhcsaládok száma: több mint 900 000 család, ebbõl a professzionális méhészek által birtokolt méhcsaládok száma: mintegy 200 000 család. A legnagyobb méhészetek szerkezete (2006): 300 vagy annál több méhcsaláddal rendelkezõ méhészetek száma: 112, 400 vagy annál több méhcsaláddal rendelkezõ méhészetek száma: 28, 500 vagy annál több méhcsaláddal rendelkezõ méhészetek száma: 17. A legnagyobb magyarországi méhészet 6000 méhcsaláddal rendelkezik. A méztermelés az elmúlt 10 évben 10 000–22 000 tonna között változott. A méhészkedés feltételei Magyarországon Magyarország természeti adottságai kedvezõek a méhészet számára. Viszonylag hosszú (jó években áprilistól szeptember végéig tart) a virágzási idõszak, amely alatt a méhek nektárhoz jutnak. Magyarország nagy kiterjedésû akácosokkal rendelkezik, amely a magyar méhészet legfontosabb méhlegelõje, méze a magyar méztermelés alapja. A hárserdõk jó méhlegelõt adnak. A fûzek, a gyümölcs, a juharok a méhcsaládok tavaszi fejlõdéséhez nélkülözhetetlenek. A selyemkóró a déli országrészekben csapadékos idõjárás esetén jó eredményt adhat. A szelídgesztenyének csak néhány tájegységen van méhészeti értéke. A termesztett növények közül jelentõs a napraforgó és a repce vetésterülete. Egyes tájegységekre korlátozódik a facélia, mustár, olajretek, levendula, pohánka és egyes gyógy- és takarmánynövények. A hazai ökológiai körülményekhez jól alkalmazkodó, e tájon õshonos méhfajtával, a krajnai méhvel rendelkezünk. Tenyésztése évek óta hatósági felügyelet mellett, szabályozott és ellenõrzött körülmények között folyik. A méhegészségügyi hálózat rendszeres ellenõrzéssel biztosítja, tanácsadással segíti a méhbetegségekkel szembeni védekezést. Magyarország a nagy méhcsalád-sûrûség és az intenzív vándorlás miatt fokozottan kitett a betegségek terjedésének. A legnagyobb veszélyt – csakúgy, mint a világon mindenhol – a varroa atka jelenti. A hosszú tél után beköszöntõ tavasz (májusi vész, nozéma), a hordástalan, hosszú nyár (nyúlós kötésrothadás) mind kedvez a betegségek megjelenésének. A betegségek megelõzése, az ellenük való hatásos védekezés a Nemzeti Program kiemelt feladata. A mai magyar méhészkedés színvonalára jótékonyan hatnak az évszázados hagyományok, a méhészek szakmaszeretete, a méhésztársadalom szervezettsége és szolidaritása. A magyar méhészetben kialakult szervezeti-érdekvédelmi rendszer alkalmas a méhészek problémáinak hiteles érzékelésére, a megoldási javaslatok kidolgozására és képviseletére. Az elsõ Magyar Méhészeti Nemzeti Program megvalósítása jelentõsen hozzájárult az ismeretek bõvítéséhez, azok gyakorlati alkalmazásához. A szakismeret megszerzésének új formái jelentek meg Magyarországon. Mézfajták A magyar méztermelésben meghatározó az akácméz. Az akácméz mellett kisebb mértékben az alábbi mézfajták termelése számottevõ: gyümölcsök, repce, selyemfû, napraforgó, hárs, szelídgesztenye, facélia, zsálya, levendula, menta, medvehagyma, pohánka stb. A korábbi években még több-kevesebb gazdasági jelentõséggel bíró propolisz, virágpor, méhméreg stb. termelése napjainkra elvesztette szerepét a termelésben és az értékesítésben. Az elmúlt három évben nõtt az unió virágpor-felhasználása, különösen a nyers, fagyasztott virágpor esetében. A magyar méhészek ezt az „alternatív” lehetõséget kihasználták és több méhész kezdett virágport termelni.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13547
A méz minõsége A megtermelt magyar méz minõsége kiváló, nemzetközi piacokon is versenyképes. A minõségellenõrzési rendszer fõszereplõi az állategészségügyi és élelmiszerellenõrzõ hatóság megyei szervezetei, amelyek monitoring vizsgálatokat és szúrópróbaszerû ellenõrzéseket folytatnak. A méz exportõrök átvétel elõtt tételenkénti laboratóriumi ellenõrzést végeznek. Kiszállítás elõtt az egész tétel ismételt ellenõrzése történik meg. A minõségvizsgálat céljára akkreditált laboratóriumok állnak rendelkezésre. Minõségi viták esetén a brémai laboratóriumhoz (APLICA Institut für Honig Analitik Qualitat) fordulhatnak a méhészek. A méztermelés technológiai színvonalára jellemzõ adatok: Az alkalmazott méhészeti technológia jelentõsen nem változik, a professzionális méhészetekre jellemzõ a korszerûbb technológia alkalmazása. Az országos helyzet az elõzõ Jelentéshez képest nem változott: – Az országban három kerettípus és két fõ kaptártípus van használatban. A kaptárak jelentõs része a múlt század elején meghonosított Nagy Boczonádi (NB) fekvõkaptár, mintegy egyharmadát a modern rakodó kaptárak teszik ki. – A méhészek többsége, közel 70 százaléka vándoroltatja méhészetét. A kaptárak szállítóeszközre történõ fel- és lerakása az esetek többségében kézi erõvel történik. A méhészetek mintegy 1-2%-a rendelkezik saját szállítóeszközzel, amelyek átlagéletkora meghaladja a 15 évet. – A méhészeti eszközöknek és berendezéseknek évekig nem volt hazai gyártó háttere, napjainkban kezdenek kisebb gyártók ezzel foglalkozni. Mézkereskedelem A magyar méztermelés sajátossága, hogy a méhészek a megtermelt méz 83%-át nagybani felvásárlóknak, kereskedõknek (hordósan), 1%-át kiszerelve kiskereskedõknek (üzleteknek), további 1%-át ipari felhasználóknak (mézeskalácsos, édesítõipar), 15%-át pedig közvetlenül a fogyasztóknak (háztól és piacon) értékesítik. Az országban 11 olyan mézüzem mûködik, amelynek alapanyag-feldolgozó kapacitása meghaladja az évi 1000 tonnát. Ezeken az üzemeken túlmenõen mintegy 400 kis mézüzem van az országban, amelyek egy-egy méhészet termésének vagy egy-egy kisebb térség méztermésének feldolgozására alakultak. Mivel a méhészek mézük döntõ hányadát hordóban értékesítik, így elveszítik árujuk további nyomon követhetõségét. A kiszerelõk a megvásárolt alapanyaggal „bármit” kezdhetnek. A méhészeknek ezért az egyedüli minõség-ellenõrzési lehetõsége már csak a kiszerelt árú vizsgálatában lehetséges. Ezeknek a vizsgálatoknak a legkorszerûbb módszerekre kell hagyatkozniuk, ezért tartja szükségesnek Magyarország az ilyen irányú kutatómunkák elvégzését és az ehhez szükséges eszközök beszerzését. Export Magyarország történelmileg is a nagyobb méztermelõ országok közé tartozik. A megtermelt méz jelentõs része, mintegy 80%-a külföldi piacokra, az utóbbi évtizedekben szinte teljes egészében a nyugat-európai országokba kerül. Legjelentõsebb partnereink Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság. A fõ termék az akácméz és a vegyes virágméz, amelyek aránya évjárattól függõen változik. Kisebb mennyiségben egyéb fajta és lépesmézet, méhviaszt és propoliszt exportálnak a magyar kereskedelmi cégek. A kiszállított akácméz 95%-a hordós kiszerelésben (lédig) kerül kiszállításra. A lédigben történõ értékesítés nagy volumenek kiszállítását teszi lehetõvé, azonban jellegénél fogva nem biztosítja a különleges minõségû magyar méz hangsúlyozott megjelenését. Árai is elmaradnak attól, amit a minõség alapján elvárhatnánk. A hazai mézfogyasztás A különbözõ háztartások fogyasztási statisztikai felmérései igazolják, hogy hazai mézfogyasztás éves volumene mintegy 5000 tonna körüli. Ennek alapján az egy fõre jutó éves fogyasztás 0,5 kg-ra tehetõ, ez minimális növekedést jelent az elõzõ Jelentéshez képest. A hazai mézfogyasztás mintegy 90%-a lakossági fogyasztás. A méz 10%-át az ipar (sütödék, konzervgyárak, gyógyszergyárak, kozmetikai laboratóriumok stb.) használja fel. A néhány éve még jelentõs volumenben és értékben árusított propolisz, virágpor értékesítése jelentõsen csökkent, a méhméregé gyakorlatilag megszûnt. Fellendülõben van ezzel szemben a korábban ugyancsak visszaszorult viaszértékesítés.
13548
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
A magyar méhészet szerkezete számokban:* 1. Méhcsaládok és méhészek
Év
A magyar méhészet fõbb adatai A méhészetek száma ebbõl***: 150 méhcsalád feletti összesen** db %
összesen**
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
17.087 16.579 16.235 15.576 15.302 16.371 15.975
683 847 1.050 1.057 1.064 1.076 1.080
4,0 5,1 6,4 6,8 6,9 6,5 6,7
Méhcsaládok száma ebbõl***: 150 méhcsalád feletti db %
806.539 840.235 896.563 881.610 872.650 942.316 910.873
129.046 168.759 214.429 216.623 216.956 217.013 217.122
15,99 20,08 23,92 24,57 24,86 23,02 23,83
2. A termelés és a forgalmazási szerkezet*** A különbözõ mézfajták termelésének arányai Év
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
Termelés (t)
18.500
15.200
15.300
18.000
21.900
19.500
19.700
Mézfajták aránya
%
%
%
%
%
%
%
Repce Akác Napraforgó Vegyes virág Fajta, selyemkóró, hárs, facélia stb.
4 61 15 14 6
6 67 7 17 3
19 55 7 13 6
18 34 21 13 14
9 52 20 10 9
19 50 11 9 11
19 32 18 20 11
A belföldi (hazai termelésû méz) mézértékesítés megoszlása a különbözõ értékesítési csatornák között Értékesítési csatorna
%
Közvetlenül a fogyasztók felé (,,háztól”, piacon) Kiszerelve kiskereskedõk felé (üzleteknek) Nagybani felvásárlóknak, kereskedõknek (,,hordósan”) Ipari felhasználóknak (mézeskalácsos, édesipar)
15 1 83 1
3. Termelés, export, import Év
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Méztermelés** (tonna)
18.500 15.200 15.300 18.000 21.900 19.500 19.700
Export* (tonna)
9.889 12.806 12.725 15.023 15.773 15.114 18.898
Import* (tonna)
441 857 690 958 1.275 1.331 1.303
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13549
4. Árak*** A nagybani felvásárlás (nettó)Ft/kg Mézfajta
Akácméz Virágméz Fajtamézek
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
407 222 321
308 221 250
393 271 313
636 410 493
767 544 631
600 400 450
430 290 350
A közvetlen eladás Ft/kg Mézfajta
Akácméz Virágméz Fajtamézek
Forrás:
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
780 490 730
700 460 680
830 550 730
1080 730 980
1180 780 1080
1060 750 960
920 710 850
* KSH ** Állategészségügyi hatóság *** Országos Magyar Méhészeti Egyesület
A méhészet költségei Az állandó és változó költségek alakulása a 150 méhcsaládos, vándoroltatásos méhészkedést folytató méhészet adatai alapján megállapítható, hogy Magyarországon a méhcsaládonkénti költség 68,05 euró (250 Ft = 1 euró). Ez alapján a hazai méhészetek az uniós költségkategória (First Report 16.02.2001.) középsõ szintjébe tartoznak. Ezt a következõ számítások támasztják alá: Állandó költségek: Méhcsaládonként átlagos állandó költség 9494 Ft (37,97 euró/család) Összetevõi: – Amortizáció: 5544 Ft/család (22,17 euró/család) – Biztosítás: 350 Ft/család (1,40 euró/család) – Munkabér: 3600 Ft/család (vándorlással együtt) (14,4 euró/család) Változó költségek: Méhcsaládonként átlagos változó költség 7519 Ft (30,07 euró/család). Összetevõi: – varroa atka elleni védekezés, gyógykezelés, gyógyszer: 1580 Ft/család (6,32 euró/család): – téli takarmányozás: felhasznált cukor méhcsaládonként 2100 Ft/család (8,4 euró/család): – vándoroltatás (saját gépkocsi és fuvarozó által biztosított tehergépkocsival): 2760 Ft/méhcsalád (11,04 euró/család) – egyéb költségek: 979 Ft/méhcsalád (3,91 euró/család): – kiszerelés (felvásárlás, bankköltség, szállítás, feldolgozás, tárolás, vám): 100 Ft/kg (0,40 euró/kg). 5. Mézminõség Magyarországon jelenleg nem alkalmazzák a 2082/92/EGK, valamint a 2081/92/EGK rendeleteket.
13550
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
II. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program A Nemzeti Program fõ célja E program elõsegíti, hogy az ágazat kihasználja az ország kedvezõ adottságait, ezen keresztül növeli az ágazat versenyképességét, fejlõdését. Méhészet egyrészt gazdasági hasznot állít elõ, másrészt szerepe van az ökológiai egyensúly fenntartásában. Fontos az ágazat társadalmi szerepének erõsítése, valamint e szerep erkölcsi és anyagi formában történõ elismertetése. A társadalmi szerep a vidék népességmegtartó képessége erõsítésében, a lakosság egészséges, kiváló minõségû méhészeti termékekkel történõ ellátásában, valamint a méhek általi beporzás más módon meg nem oldható feladatának biztonságos elvégzésében nyilvánul meg. Célként fogalmazódik meg, hogy erõsödjön a méhész társadalom összefogása, a méhészek fogékonysága az új módszerek, eljárások és eszközök alkalmazása, valamint a vállalkozásszerû gazdálkodás iránt. A fenti célok elérése révén a méhészkedésbõl származó haszon biztosítson megélhetést és fejlesztési forrást az ágazatban átlagosnak tekinthetõ hatékonysággal tevékenykedõ méhészek számára. A ráfordításokon felüli bevétel elérését tegye lehetõvé azon méhészek számára, akik egyéb tevékenységeik mellett méhészkednek. A 2004–2007. idõszakban végrehajtott Nemzeti Program alapján igénybe vett támogatás jelentõs szakmai, szellemi és gyakorlati ismeretterjesztésen túl mederbe terelte az atka elleni gyógyszeres védekezést, továbbá erõsítette a méhállomány hazai utánpótlását, így annak genetikai hátterét. A 2007–2010. idõszakban elsõsorban a 2004. évben elfogadott Magyar Méhészeti Nemzeti Programban megkezdett intézkedéseket kívánjuk folytatni, melyeket a méz minõségének megõrzését, a fogyasztók jobb tájékoztatását szolgáló kutató-, fejlesztõ programokkal tervezünk kiegészíteni.
A méz termelésének és értékesítésének javítására irányuló intézkedések a 797/2004/EK rendelet alapján – részletes bemutatás 1. Technikai segítségnyújtás a méhészeti egyesületeknek és a méhészkörök tagjai részére a méztermelés és a mézpergetés feltételeinek javítása érdekében 1.1. A méhészeti képzés országos koordinálása, külföldi szakmai ismeretek gyûjtése és terjesztése A 2004–2007. idõszakban a Nemzeti Program alapján a méhészképzés egységesítése, a külföldi ismeretek megszerzése érdekében külföldi szaksajtó megfigyelése, megrendelése, a fordítások megszervezése és azok közzététele feladatok ellátása végrehajtására az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) központi irodája egy fõ koordinátort foglalkoztatott, és biztosította a munka elvégzéshez a megfelelõ körülményeket. A koordinációs munka sokrétû, magában foglalja az oktatási helyszínek, szemináriumok, konzultációk helyszíneinek, bemutató helyek biztosítását, az elõadókkal való idõpont-, téma-, helyszín-egyeztetéseket, az elõadók részérõl felmerülõ kérések (technikai eszközök, tananyag stb.) teljesítését, továbbá a külföldi szakirodalom követését, a szaksajtó megrendelését, valamint azok fordításának és közzétételének megszervezését, végrehajtását. A feladat folyamatos, fenntartása így a 2007–2010. idõszakban a korábbi feltételekkel szükséges. A támogatás összege: 80 000 euró/év 1.2. Helyi, régiós és országos rendezvények, elméleti képzés, nemzetközi tapasztalatszerzés Már a 2004–2007. idõszakban is szereplõ jogcím célja a méhészek szakmai ismereteinek bõvítése, fejlesztése, illetve szinten tartása, elméleti felkészültségének növelése elsõsorban elõadások tartásával. Az intézkedés alapján több ezer méhész vett részt a helyi/regionális/országos rendezvényeken, jutott el külföldön megrendezett hasonló programra. Az intézkedés sokrétû és az eltérõ érdekeltségû méhészek is megtalálják a számukra hasznos programot. A helyi szinten megszervezett szakmai napok, foglalkozások a méhészek szakmai ismereteit bõvítik, szinten tartják. A támogatással színvonalas elõadásokat (szakmához kapcsolódó területekrõl meghívott szakemberekkel, mint pl. adóügy, vállalkozási ismeretek, logisztika, éghajlatkutatás stb.) lehet megtartani. Országos és régiós rendezvény szakmai elõadásokon túl eszközbemutatókat is biztosít: A Méhészek Világtalálkozója (APIMONDIA) jelentõs információcserére ad lehetõséget minden alkalommal. Magyarország kiállítás keretében is bemutatja a hazai méhészkedési gyakorlatot. Az évente megtartott Magyar Méhészek Világtalálkozója hazai és külföldi elõadók részvételével zajló konferenciával egybekötött szakkiállítás. Más tagállamokban, harmadik országban szervezett programokon való részvétel a különbözõ méhészkedési gyakorlat közvetlen megismerését, tapasztalatokcseréjét teszi lehetõvé.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13551
A rendezvények szervezése folyamatos, ezért a 2007–2010. idõszakban az intézkedés fenntartása indokolt. A támogatás összege: 180 000 euró/év 1.3. Bemutató méhészetek látogatása A 2004–2007. idõszakban kialakított „bemutató méhész” rendszer újdonság volt a magyar méhészet területén. Közel húsz bemutató méhészet kijelölése történt meg, és sok száz méhész vett részt bemutatókon. A méhészetek kijelölése a jól mûködõ méhészek számára lehetõséget teremtett, hogy az alkalmazott ismereteiket megmutathassák másoknak, az odalátogató méhészek pedig megismerhetnek bevált, jó gyakorlatot, sok esetben új technológiát, egyes gyakorlati fogást. Összegezve, az intézkedés célja: egy-egy kaptártípus technológiájának megismertetése, egyéb ismeretek átadása és gyakorlati bemutatókon keresztüli oktatása. Az intézkedés egyre népszerûbb a méhészek körében, a 2007–2010. idõszakban a folytatását tervezzük. A támogatás összege: 30 000 euró/év 1.4. Szaktanácsadás A program elsõ ciklusában (2004–2007) kialakításra került egy méhészeti szaktanácsadói hálózat, amely folyamatos mûködése során szakmai segítséget nyújt a méhészeknek. A szaktanácsadó hálózat felépítése: 1 fõ vezetõ szaktanácsadó (munkáját az OMME központi irodájában végzi) 19 fõ megyei, illetve + 1 fõ fõvárosi szaktanácsadó (munkájukat a lakásukon, illetve bérelt irodában végzik). A hálózat a gazdálkodó méhészek számára folyamatosan nyújt tájékoztatást a piaci viszonyokról, a támogatási lehetõségekrõl, a méhészetben alkalmazott, illetve alkalmazható új technológiákról, a vándoroltatás, pergetés és egyéb szakmai tevékenységek hatékonyabb ellátását támogató információkról. A szaktanácsadó hálózat segít képviselni a gazdálkodó méhészek érdekeit a tevékenységüket felügyelõ hatóságoknál, fenológiai megfigyelésekkel, adatgyûjtéssel, és az adatok közlésével hozzájárul egyes méhészeti tevékenységek eredményesebb végrehajtásához. A szaktanácsadók rendszeresen szerveznek oktatásokat a méhészek részére. A hálózat kialakítása jelentõs elõrelépés volt az egyes méhész problémáinak kezeléséhez, információigényének kielégítéséhez. A program változatlan formában történõ fenntartása a 2007–2010. idõszakban indokolt. A támogatás kedvezményezettje az OMME-n keresztül az egyes szaktanácsadó, aki a teljesítésrõl kiadott igazolással történõ pénzügyi elszámolással jut a támogatáshoz. A támogatás összege: 440 000 euró/év 2. A varroatózis elleni védekezés 2.1. Varroa destructor elleni gyógyszeres védekezés Az intézkedésben 2004–2007. idõszakban mintegy 10 000 méhész vett részt. A méhészeti nemzeti program ezen intézkedése közvetlen segítséget a méhészek számára, amely a szaktanácsadók aktív segítségével hozzájárul az eredményes méhészkedéshez. A varroa atka elleni kötelezõ gyógyszeres védekezés támogatása elõsegíti, hogy a méhészek által korábban gyakran használt, ellenõrizetlen és kevéssé hatékony szerek helyett engedélyezett gyógyszerkészítményeket használjanak a varroa atka elleni védekezésben. A támogatás alapja az engedélyezett készítmény és a kezelés kiegészítéséhez adható meghatározott cukor beszerzése, felhasználása. A fertõzöttségtõl való teljes mentesség ugyan nem érhetõ el, de a támogatás jelentõs mértékben elõsegíti a méh-egészségügyi helyzet javulását. A program folytatása a 2007–2010. idõszakban indokolt. A támogatás összege: 2 050 000 euró/év 2.2. A védekezés alternatív módjai A 2004–2007. idõszakban kialakított program folyatását, tökéletesítését tervezzük. Már egyre több méhész rendelkezik, az ország területét behálózva a higiénikus aljdeszkával, így részt vesz az adatszolgáltatási programban. A programban részt vevõ méhész támogatva kap aljdeszkákat, és a támogatás feltételeként a méhészeti szezonban (március 1.–október 31.) évente négy alkalommal jelentést ad az atkák számáról, az alkalmazott kezelésekrõl stb. E program lehetõvé teszi az atka fertõzöttség hazai monitoring vizsgálatát. A programot a szaktanácsadó hálózat – kutatóintézet bevonásával – bonyolítja le. A 2007–2010. idõszak fõ célja a program fenntartása és az adatszolgáltatás, az adatfeldolgozás és közzététel fejlesztése. Így az országos varroafertõzöttség szintjérõl és a védekezés során használt készítmények hatásfokáról naprakész tájékoztatást kapnak a méhészek.
13552
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
A támogatás összege: 120 000 euró/év 3. A vándorlás ésszerûsítése 3.1. Kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítása A méhegészségügyi nyomon követhetõség érdekében, valamint vagyonvédelmi szempontból indokolt a méhészetek, illetve az értékesebb méhészeti felszerelések azonosítása és nyilvántartása. A támogatás célja az azonosítási rendszer kialakítása, majd fenntartása, mûködtetése. A 2004–2007. idõszakban a program elvi alapjait lehetett lerakni. A program teljes körû végrehajtását a 2007–2010. idõszakban tervezzük. A támogatás összege: 80 000 euró/év 3.2. Beruházás új eszközökbe Mintegy ezer méhész jutott a 2004–2007. idõszakban korszerû eszközhöz a vándoroltatás fejlesztése érdekében. A vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzésének támogatása révén korszerûbb eszközökkel, gyorsabban, egyszerûbben és hatékonyabban zajlik a vándoroltatás és az ahhoz kapcsolódó munkafolyamatok. Hazánkban eredményesen méhészkedni, a biztos megélhetést biztosítani csak vándorlással lehetséges. Egy évben akár 6–8 alkalommal kell mozgatni a méhészetet. Ez gyorsan, hatékonyan, balesetmentesen csak nagyobb beruházással történhet. E támogatás célja a 2007–2010. idõszakban rakodó és szállító eszközök beszerzése, valamint a vándortanyák kialakításához szükséges infrastrukturális eszközök beszerzése. 2007–2010. idõszakban a korábbi idõszak támogatásnak folytatását tervezzük. A támogatás összege: 350 000 euró/év 4. A méz fizikai-kémiai tulajdonságainak elemzése Elemzések költségeinek átvállalása, laboratóriumi eszközbeszerzés Az OMME folyamatosan figyelemmel kíséri a kereskedelmi forgalomban kapható mézek minõségét, összetételét. A korszerû vizsgálatok hazai elvégzése érdekében laboratórium eszközbeszerzés, fejlesztés is indokolt. A beszerzések során lehetõség nyílik Magyaroszágon eddig még el nem végzett akkredidált mézvizsgálatok véghezvitelére. A vizsgálati eredményeket az OMME megjelenteti. A támogatás összege: 200 000 euró/év 5. A méhcsaládok számának szinten tartása A 2004–2007. idõszakban több mint ezer méhész vett igénybe méhállományának pótlásához támogatást. Hazánk õshonos méhfajtája a krajnai méh. Csak hatóságilag ellenõrzött, regisztrált méhtenyésztõ, anyanevelõ hozhat forgalomba méhanyákat. Anyanevelõ teleprõl származó párzott, petézõ anyákkal történõ, illetve e telepekrõl származó egyéb állománypótlás támogatható. A támogatás célja a méhállomány szinten tartása párzott és párzatlan méhanyákkal, anyabölcsõkkel. A méhészek az állomány mind állategészségügyi, mind genetikai szempontból történõ cseréjét a hatékony méhészkedés alapvetõ feltételének tekintik. Jelentõs eredményként könyvelhetjük el, hogy tovább tisztult és szélesedett a krajnai méhállomány. A program folyamatos fenntartása a 2007–2010. idõszakban indokolt. A támogatás összege: 200 000 euró 6. Méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatás Elsõsorban a mézminõség javítása céljából alkalmazott kutatási program végrehajtása, illetve az aktuális méhészeti problémák vizsgálatát szolgáló kutatás támogatása. A méhészeti termelés biztonságát elõsegítõ kutatások támogatása. A mézforgalmazásban a minõségi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy új mézminõségi problémák jelentek meg a kiskereskedelemben lévõ mézek esetében. A vizsgálatok olyan irányú fejlesztésére van szükség, amelyek alapján a fogyasztók jobb tájékoztatása biztosítható. Magyarország új típusú vizsgálati módszer dolgozását kívánja támogatni, amely a természetes mézek védelmét szolgálja. A támogatás összege: 200 000 euró
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13553
Országos becsült költségek és finanszírozási terv A célok leírása és finanszírozása Tagállam: Magyarország
Program: 2007/2008 Elõirányzott kiadások
Intézkedés leírása
összesen euró
Szaktanácsadás
EU közös finanszírozás euró
50% euró
730 000
365 000
365 000
2 170 000
1 085 000
1 085 000
430 000
215 000
215 000
200 000
100 000
100 000
A méhcsaládok számának szinten tartása
200 000
100 000
100 000
Mézminõség-javítás alkalmazott kutatás
200 000
100 000
100 000
3 930 000
1 965 000
1 965 000
Méhészeti képzés országos koordinálása, méhegészségügyi ismeretek gyûjtése, közzététele Bemutató méhészetek látogatása Régiós rendezvények, nemzetközi szemináriumok és kongresszusok elméleti képzés Szaktanácsadó hálózat mûködtetése Varroa atka elleni védekezés Kezelési költségek Alternatív kezelés Vándorméhészet racionalizálása, évszakok szerinti méhlegelõ kihasználás Kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítása Eszközbeszerzés Méz elemzése Elemzések költségeinek átvállalása Laboratóriumi eszközbeszerzés
Program összesen
A célok leírása és finanszírozása Tagállam: Magyarország
Program: 2008/2009 Elõirányzott kiadások
Intézkedés leírása
Szaktanácsadás Méhészeti képzés országos koordinálása, méhegészségügyi ismeretek gyûjtése, közzététele Bemutató méhészetek látogatása Régiós rendezvények, nemzetközi szemináriumok és kongresszusok elméleti képzés Szaktanácsadó hálózat mûködtetése
összesen euró
730 000
50% euró
365 000
EU közös finanszírozás euró
365 000
13554
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
Elõirányzott kiadások Intézkedés leírása
összesen euró
Varroa atka elleni védekezés
EU közös finanszírozás euró
50% euró
2 170 000
1 085 000
1 085 000
430 000
215 000
215 000
200 000
100 000
100 000
A méhcsaládok számának szinten tartása
200 000
100 000
100 000
Mézminõség-javítás alkalmazott kutatás
200 000
100 000
100 000
3 930 000
1 965 000
1 965 000
Kezelési költségek Alternatív kezelés Vándorméhészet racionalizálása, évszakok szerinti méhlegelõ kihasználás Kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítása Eszközbeszerzés Méz elemzése Elemzések költségeinek átvállalása Laboratóriumi eszközbeszerzés
Program összesen
A célok leírása és finanszírozása Tagállam: Magyarország
Program: 2009/2010 Elõirányzott kiadások
Intézkedés leírása
Szaktanácsadás Méhészeti képzés országos koordinálása, méhegészségügyi ismeretek gyûjtése, közzététele Bemutató méhészetek látogatása Régiós rendezvények, nemzetközi szemináriumok és kongresszusok elméleti képzés Szaktanácsadó hálózat mûködtetése Varroa atka elleni védekezés Kezelési költségek Alternatív kezelés Vándorméhészet racionalizálása, évszakok szerinti méhlegelõ kihasználás Kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítása Eszközbeszerzés Méz elemzése Elemzések költségeinek átvállalása Laboratóriumi eszközbeszerzés A méhcsaládok számának szinten tartása Mézminõség-javítás alkalmazott kutatás Program összesen
összesen euró
50% euró
EU közös finanszírozás euró
730 000
365 000
365 000
2 170 000
1 085 000
1 085 000
430 000
215 000
215 000
200 000
100 000
100 000
200 000 200 000 3 930 000
100 000 100 000 1 965 000
100 000 100 000 1 965 000
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
SZABÁLYOZÁSI ALAPOK A tanács 797/2004/ek rendelete a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítására irányuló intézkedések, A bizottság 917/2004/ek rendelete a méhészet területén tett intézkedésekrõl szóló 797/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól.
A program kidolgozásában közremûködõ képviseleti szervezetek méhész szövetkezetek felsorolása A nemzeti program fõ koordinátora: – Neve: Országos Magyar Méhészeti Egyesület – Rövidített neve: OMME – Székhelye: H–1094 Budapest, Viola u. 50. – Megalakulás: egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján mûködik. – Bírósági bejegyzési száma: 565 – A szervezet állapota: bejegyzett mûködõ szervezet – Adószáma: 19008295-1-43 – Bankszámla adatok = Belföldi = Devizanem: HUF = Számlaszám: 11705008-20130154-00000000 = Számlavezetõ bank: OTP RT. – Jelenleg bejelentett képviselõ neve, címe: Bross Péter (elnök) – Levelezési címe: Országos Magyar Méhészeti Egyesület H–1450 Budapest 9 Pf. 116 – Telefonszáma: ++36 (1) 216-0015 – Faxszáma: ++36 (1) 456-0377 – E-mail cím:
[email protected] Az OMME mintegy 120 regionális méhész szervezetet képvisel, tagjainak száma: Rendszeres ellenõrzésre és értékelésre vonatkozó rendelkezések Az egyes intézkedésekhez kapcsolódó támogatási keretek: A jóváhagyott intézkedésekhez kapcsolódó nemzeti részfinanszírozási igény fedezetét a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) biztosítja. Az FVM a nemzeti program megvalósulásának feltételrendszerét, a források felhasználását, a végrehajtásban közremûködõ szervezetek körét, azok feladatait rendeleti úton szabályozza. A támogatási kérelmek adminisztratív ellenõrzése A kérelmezõk támogatásra való jogosultsága csak azon intézkedések esetén áll fenn, amelyeket a jóváhagyott Nemzeti Program tartalmaz, és a tárgyév szeptember 1-jétõl a tárgyévet követõ augusztus 31-ig kerülnek megvaló-
13555
sításra. Minden támogatott költségszámlának valamely jóváhagyott intézkedéshez kell kapcsolódnia. Ellenõrizendõ paraméterek, rögzítendõ adatok, hiánypótlási, elutasítási okok 1. Kérelem A támogatási kérelem formai, illetve tartalmi ellenõrzése 2. Összesítõ táblázat a csatolt bizonylatokról Adminisztratív ellenõrzés 3. Számlák Adminisztratív ellenõrzés 4. Kifizetést igazoló bizonylat Adminisztratív ellenõrzés Az adminisztratív ellenõrzés lebonyolításának technikai részletei: Minden kérelmet egymástól függetlenül két ügyintézõ ellenõriz teljeskörûen. Az ellenõrzések eredményeit informatikai rendszerben rögzítik. Az ügyintézõ kiválasztja a megfelelõ intézkedést és az ahhoz tartozó értéket. Amennyiben a kérelem az adminisztratív ellenõrzés alapján teljes, úgy a második ellenõrzést végzõ ügyintézõ jóváhagyását – és az adatok automatikus ellenõrzését – követõen megjelenik a helyszínen ellenõrzendõ kérelmek listáján. Az ellenõrzésre történõ kiválasztást, kockázatelemzéssel végzik. A kérelemnek helyt adó határozatot az adminisztratív ellenõrzés és – a helyszíni ellenõrzésre kiválasztott kérelmek esetében – a helyszíni ellenõrzést követõen, a helyszíni ellenõrzésre ki nem választott kérelmek esetében az adminisztratív ellenõrzést követõen kell kiadni. Helyszínen ellenõrizendõ paraméterek, rögzítendõ adatok, hiánypótlási, elutasítási okok A helyszíni ellenõrzés során a kérelemben szereplõ és a Nemzeti Programban elfogadott intézkedésekhez kapcsolódóan a következõ paramétereket kell vizsgálni: – A benyújtott bizonylatmásolatoknak a helyszíni ellenõrzés során ellenõrzött könyveléssel való egyezése. Amennyiben a helyszíni ellenõrzés alkalmával kiderül, hogy a benyújtott bizonylatok nem támasztják alá a támogatási igény jogosságát, úgy a helyszíni ellenõr jegyzõkönyvben rögzíti a hiányosságokat, mely alapján a támogatási kérelem egy része vagy egésze elutasításra kerül. – A megvalósított intézkedések helyszíni ellenõrzése, ami a benyújtott bizonylatokon szereplõ tárgyi eszközök stb. meglétét és a bizonylatokon szereplõ adatoknak való megfelelését jelenti. A kockázatelemzéssel kiválasztott helyszíni ellenõrzések alkalmával a kirendeltségek ellenõrei megvizsgálják, hogy az adott célok megvalósultak-e. Amennyiben az adott cél vagy annak egy része nem kapcsolódik a jogszabályban meghatározott 6 intézkedési típus egyikéhez sem vagy nem történt meg, úgy azt az ellenõr jegyzõkönyvben rögzíti. A jegyzõkönyv adatai alapján a támogatási kérelem egésze vagy egy része elutasításra kerül.
13556
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
– A megvalósított intézkedések a jogszabályban meghatározott idõpontban határidõn belül történtek. Amennyiben az ügyintézõ a helyszíni ellenõrzés adatait nem tartja megalapozottnak (pl. nagyságrendi eltérés a számadatokban, bizonytalanság, elírás stb.), illetve az ügyfél által benyújtott, a jegyzõkönyvben foglaltakra vonatkozó észrevételek alapján indokoltnak tartja, kiegészítõ ellenõrzést rendelhet el.
Mezõgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 152/2007. (XII. 22.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célok megvalósításával összefüggõ egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárásra terjed ki.
A Nemzeti Program végrehajtásának értékelése Az FVM Nemzeti Program Értékelõ Bizottságot hoz létre szakértõkbõl és a program végrehajtásában résztvevõ szervezetek képviselõibõl az elvégzettek értékelésére, illetve a fejlesztésre vonatkozó javaslat elkészítésére.
A támogatás célja
Az értékelés szempontjai: az egyes célok megvalósulása; a felhasznált pénzügyi források; a fejlesztés hatása; az ellenõrzések hatékonysága; javaslatok. A Nemzeti Programot érintõ tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos teendõk célja a potenciális és tényleges kedvezményezettek tájékoztatása a Nemzeti Program mûködésérõl, a felajánlott pénzügyi és intézkedési lehetõségekrõl, a pályázati eljárásokról, a támogatások átláthatóságának biztosítása érdekében. Az érintett szervezetek honlapjukon, illetve a szaksajtóban adnak tájékoztatást.
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 153/2007. (XII. 22.) FVM rendelete a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján 2007/2008. évi végrehajtási idõszakban nyújtott méhészeti támogatások igénybevételének részletes szabályairól A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:
2. § A támogatás célja a méhészeti tevékenység hatékonyságának növelése.
A támogatás jogcímei 3. § Támogatás vehetõ igénybe az alábbi jogcímekre: a) az R. 1. § (1) bekezdésének a) pontja alapján: aa) méhészeti képzés országos koordinálásához, valamint méhegészségügyi ismeretek gyûjtéséhez és terjesztéséhez, ab) regionális rendezvények, kongresszusok szervezéséhez, az azokon való részvételhez, nemzetközi rendezvényen való részvételhez és elméleti ismeretterjesztéshez, ac) szaktanácsadó-hálózat mûködtetéséhez, ad) bemutató méhészetek látogatásához; b) az R. 1. § (1) bekezdésének b) pontja alapján: ba) varroa atka elleni gyógyszeres védekezéshez, bb) varroa atka elleni alternatív védekezéshez és a kapcsolódó ellenõrzõ rendszer mûködtetéséhez; c) az R. 1. § (1) bekezdésének c) pontja alapján: ca) kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítási rendszerének kialakításához, a rendszer fenntartásához, cb) vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzéséhez; d) az R. 1. § (1) bekezdésének d) pontja alapján: da) a méz fizikai-kémiai tulajdonságainak elemzéséhez, db) laboratóriumi mûszer beszerzéséhez; e) az R. 1. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a méhcsaládok számának szinten tartásához; f) az R. 1. § (1) bekezdésének f) pontja alapján méhészettel, méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatáshoz.
A rendelet hatálya
A támogatás igénybevételének egységes feltételei
1. §
4. §
E rendelet hatálya a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a központi költségvetés, valamint az Európai
(1) A támogatási kérelmeket jogcímenként külön kell benyújtani.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) az e rendelet kihirdetését követõ tizenöt napon belül közleményben jelenteti meg a támogatási kérelem formanyomtatványait, valamint az elszámolás rendjét. (3) A támogatási kérelmeket az igénylésre szolgáló formanyomtatványok közzétételét követõen folyamatosan, postai úton vagy személyesen lehet benyújtani. A támogatási kérelem benyújtásának határideje – az adott jogcímre vonatkozó eltérõ rendelkezés hiányában – az adott végrehajtási idõszakot követõ szeptember 5-e, a 3. § (2) bekezdésének aa) pontja és a 3. § (2) bekezdésének ac) pontja szerinti támogatások esetében a végrehajtási idõszakot követõ szeptember 15-e, a hiánypótlások végsõ benyújtási határideje a végrehajtási idõszakot követõ október 1-je. (4) Az MVH a támogatási kérelmeket – az adott jogcímre vonatkozó eltérõ rendelkezés hiányában – azok benyújtási sorrendje szerint bírálja el. (5) Amennyiben a kérelem hiányos, az MVH a kérelmezõt egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás nem megfelelõ vagy a megadott határidõn túli teljesítése esetén az MVH a kérelemrõl a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, az eljárást megszünteti vagy a kérelmet elutasítja. A hiányos kérelem az elbírálási sorrendben a hiánypótlás teljesítésének idõpontja alapján vehetõ figyelembe. (6) A (4) bekezdés szerint az adott jogcímre meghatározott támogatási keret kimerülése esetén az MVH a kereten felül beérkezett támogatási kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérõ rendelkezés alapján a benyújtási határidõ leteltét követõen kerülnek a kérelmek elbírálásra. Amennyiben a jogos kérelmek által igényelt támogatás meghaladja az adott jogcímre vonatkozó keretösszeget, úgy az egyes jogos kérelmek támogatását arányosan csökkenteni kell. (7) A támogatásra való jogosultság mértékét alátámasztó számlákon és egyéb bizonylatokon szereplõ összegekre abban az esetben nyújtható támogatás, amennyiben a számlák és bizonylatok teljesítési dátuma a 2007. szeptember 1-je és 2008. augusztus 31-e közötti idõszakra esik. Támogatás folyósítására csak a pénzügyileg teljesített számla esetében kerülhet sor. (8) A támogatás alapja – a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a kiegyenlített, általános forgalmi adó nélküli költségek összege. (9) Ha a kérelmezõ: a) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA tv.) értelmében áfa-visszatérítésre nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a támogatás alapját képezõ számla áfát tartalmazó bruttó összköltsége; b) az ÁFA tv. 186. §-ának (5) bekezdése értelmében az adott intézkedéssel kapcsolatban részleges áfa-visszatérítésre jogosult, akkor a támogatási hányadra esõ, az
13557
ÁFA tv. arányosításra vonatkozó elõírásai szerint le nem vonható áfa összegével megnõ a támogatási alapként elszámolható költségek összege; c) nem alanya az ÁFA tv.-nek, de alanya az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvénynek, akkor a támogatás számításának alapja az adott támogatási intézkedéshez kapcsolódó elszámolható számlák áfát tartalmazó bruttó összköltsége. (10) Az agrárpolitikáért felelõs miniszter az egyes jogcímek keretösszegei között 10% átcsoportosítást engedélyezhet.
A méhészeti képzés országos koordinálásának, méhegészségügyi ismeretek gyûjtésének és terjesztésének támogatása 5. § (1) A 3. § (2) bekezdés a) pontjának aa) alpontja szerinti támogatás a Magyar Méhészeti Nemzeti Program (a továbbiakban: Méhészeti Program) képzési feladatainak koordinálása érdekében, megfelelõ személyi és tárgyi feltételek biztosítására, a folyamatos koordináció biztosítására, valamint a méhegészségügyi ismeretek gyûjtésére és terjesztésére vehetõ igénybe. Támogatás kizárólag a koordinátori tevékenységet végzõ személy alkalmazásával összefüggõ költségekre, irodabérletre, irodaszerekre, internetes honlap fenntartására és frissítésére, külföldi szakmai lapok, tanulmányok, statisztikák, méhegészségügyi szakirodalom beszerzésére, fordíttatására, szakmai információk közzétételére vehetõ igénybe. A támogatás keretösszege a 2007/2008. évi végrehajtási idõszakra legfeljebb 80 000 euró. (2) A támogatás igénybevételére az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (a továbbiakban: OMME) jogosult. (3) Az országos koordinálás támogatása havi tételes elszámolással igényelhetõ. A figyelembe vehetõ összeghatárok: a) a koordinátori tevékenységet végzõ személy alkalmazásával összefüggõ közvetlen költségek (munkabér és közterhei) legfeljebb 600 000 forint/hó; b) a koordinátori tevékenységet végzõ személy munkába járási költség hozzájárulása külön jogszabály szerinti jogosultság és elszámolás alapján legfeljebb 25 000 forint/hó; c) a feladat végrehajtásához kapcsolódó utazási költségek (amortizáció, üzemanyagköltség) legfeljebb 50 000 forint/hó; d) irodaszerek költségei legfeljebb 120 000 forint/év; e) irodabérlethez és a fenntartáshoz kapcsolódó költségek legfeljebb 80 000 forint/hó; f) internetes honlap fenntartása és frissítése legfeljebb 60 000 forint/hó;
13558
MAGYAR KÖZLÖNY
g) telefon- és internetköltségekre legfeljebb 35 000 forint/hó; h) vírusirtó szoftver legfeljebb 15 000 Ft/év, elektronikus jogszabály-nyilvántartási rendszer beszerzése legfeljebb 100 000 Ft/év; i) informatikai eszközök beszerzése és javítása legfeljebb 500 000 forint/év. (4) A kérelemhez csatolni kell: a) az elsõ támogatási kérelem benyújtásakor, illetve a koordinátor személyének változása alkalmával a munkaszerzõdés másolati példányát; b) az országos koordináció mûködtetéséhez, az internetes honlap fenntartásához, a külföldi szakmai lapok, tanulmányok, statisztikák beszerzéséhez, a méhegészségügyi szakirodalom beszerzéséhez, fordíttatásához, szakmai információk közzétételéhez kapcsolódó költségeket igazoló bizonylatok (számlák, kifizetést igazoló bizonylatok, bérelszámoló lap) másolati példányait; c) a koordináló tevékenységrõl szóló havi jelentést. (5) Nem igényelhetõ támogatás olyan szakmai lapok, tanulmányok, statisztikák, méhegészségügyi szakirodalom beszerzésére, fordíttatására, amelyet a) a méhészeti képzés koordinátora, illetve a szaktanácsadók készítettek; b) az OMME nem tett közzé legalább a szaktanácsadók, a tagszervezetek, illetve az OMME által elfogadott bemutató méhészetek körében.
Regionális rendezvények, kongresszusok szervezése és az azokon való részvétel, nemzetközi rendezvényen való részvétel, elméleti ismeretterjesztés támogatása
6. § (1) A 3. § (2) bekezdés a) pontjának ab) alpontja szerinti támogatás olyan, legalább húsz fõ részvételével megtartott, a szakmai ismeretek és új információk átadásán túl méhészeti eszközök bemutatására is szolgáló regionális rendezvények megszervezéséhez, illetve nemzetközi rendezvényeken való részvételhez, kiállítás szervezéséhez, továbbá elméleti ismeretterjesztéshez (a továbbiakban együtt: program) vehetõ igénybe. A támogatás keretösszege a 2007/2008. évi végrehajtási idõszakra legfeljebb 180 000 euró. (2) A támogatás igénybevételére az adott program költségviselõ szervezõje, de a nemzetközi rendezvényen való részvétel, kiállításszervezés, valamint a szaktanácsadó-hálózat, oktatási koordinátor ismeretbõvítése esetén az OMME jogosult. (3) A támogatási kérelem a végrehajtási idõszak alatt több alkalommal, de adott program esetében csak egyszer nyújtható be. Kivételt képez, ha a program idõtartama a végrehajtási idõszakon túlnyúlik, amely esetben a támoga-
2007/181. szám
tási kérelem adott végrehajtási idõszakra vonatkozó részét kell a benyújtási határidõben benyújtani. A kérelem benyújtási határideje a program zárónapjától számított legfeljebb hatvan naptári nap. A 2007. szeptember 1-je és december 31-e között megtartott rendezvényekre vonatkozó kérelmek végsõ benyújtási határideje 2008. február 29. (4) A támogatás igénylõje köteles a program idõpontjáról, idõtartamáról, valamint annak helyszínérõl az MVH-t elõzetesen értesíteni. Az értesítést az MVH által közzétett formanyomtatványon személyesen vagy faxon kell benyújtani legkésõbb a program, illetve oktatás kezdõ idõpontját megelõzõ ötödik munkanapig beérkezõen. A bejelentési kötelezettség az e rendelet hatálybalépését követõen megtartott rendezvényekre vonatkozik. (5) Az (1) bekezdés szerinti regionális rendezvény, elméleti ismeretterjesztés támogatásához elszámolható költségek a tárgyi eszközök, valamint az épülethelyiség bérlése (SZJ 70.20.1), a szolgáltatási költségek, a hirdetési költségek, valamint a rendezvényhez szükséges tárgyi eszközök szállítási költségei, valamint az alábbi költségek: a) elõadói díjak legfeljebb 30 000 forint/alkalom, megbízás esetén a közterhekkel növelt összege, külföldi elõadó esetén legfeljebb bruttó 100 000 forint/alkalom; b) elõadók elszállásolási költsége legfeljebb 8000 forint/nap/fõ, étkezési költségeik, valamint az OMME tagszervezet elnöke vagy megbízottjának étkezési költsége legfeljebb 3000 forint/nap/fõ; c) elõadók utazási költsége bizonylattal, illetve az APEH által közzétett, a tevékenységhez használt gépjármûvek fogyasztási normáiról szóló tájékoztató, valamint az alkalmazható üzemanyagárakról szóló közlemény alapján történõ kilométer-elszámolással (útnyilvántartással); d) a támogatási idõszak alatt legfeljebb két alkalommal a szaktanácsadók és a koordinátor képzése, a résztvevõ szaktanácsadók és a koordinátor szállás és étkezési költsége legfeljebb 11 000 forint/nap/fõ. (6) Nem igényelhetõ támogatás: a) a méhészeti képzés koordinátora munkakörében, illetve a szaktanácsadók által megtartott elõadások elõadói díjára; b) a résztvevõk utazási és szállási költségeire; c) a (4) bekezdés szerint elõzetesen be nem jelentett rendezvényekre és oktatásokra; d) olyan esetben, ha a méhész résztvevõknek részvételi vagy belépõdíjat kell fizetni; e) dekoráció, a termékbemutatókhoz, kóstoltatásokhoz szükséges alapanyagok, egyéb promóciós anyagok költségeire, fellépõdíjra, illetve a mûsorvezetõ tiszteletdíjára; f) jutalmakkal, díjakkal összefüggõ költségekre. (7) A regionális rendezvényre, valamint az elméleti ismeretterjesztésre vonatkozó támogatási kérelemhez csatolni kell: a) a kapcsolódó költségeket igazoló bizonylatok (számla, illetve pénzügyi teljesítését igazoló bizonylat, útnyilvántartás) másolati példányát;
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) szerzõdés(ek) másolati példányát, ugyanakkor épülethelyiség-bérlet esetén szerzõdés csak a 20 000 Ft feletti bérleti díjhoz szükséges; c) a meghívót vagy a szervezõ által készített programot, amelynek tartalmaznia kell az elõadók nevét és az elõadások témáját, elméleti ismeretterjesztés esetén a résztvevõk nevét, címét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet; d) a szervezõ nyilatkozatát arról, hogy a méhészek nem fizettek részvételi vagy belépõdíjat; e) az OMME nyilatkozatát a rendezvény Méhészeti Programba illeszkedésérõl; f) elméleti ismeretterjesztés esetén – amennyiben a kérelmet tagszervezet nyújtja be – az OMME tagsági igazolását. (8) Nemzetközi rendezvényen való részvétel és kiállítás rendezésének támogatásához elszámolható költségek: a) legfeljebb 30 fõ részére utazás költsége legfeljebb 300 000 forint/fõ; b) legfeljebb 30 fõ részére elszállásolás költsége legfeljebb 30 000 forint/fõ/nap; c) kiállítás rendezésében részt vevõ legfeljebb 3 fõ részére napidíj legfeljebb 100 euró/fõ/nap és közterhei; d) az adott rendezvényen, kiállításon meghatározott részvételi díjak, pavilonbérlés költségei. (9) Nemzetközi rendezvény esetén a kérelemhez csatolni kell: a) részletes leírást a rendezvényrõl, a részvétel költségeirõl és a részvétel eredményeirõl, ez utóbbiakat a (3) bekezdés szerinti többszöri igénylés esetében az utolsó kérelemhez kell csatolni; b) a kapcsolódó költségeket, illetve azok pénzügyi teljesítését igazoló bizonylatok másolatait; c) szerzõdés(ek) másolati példányait, amennyiben a kapcsolódó szolgáltatásokat a résztvevõ/szervezõ szerzõdés alapján veszi igénybe; d) a rendezvény meghívóját; e) a résztvevõk OMME-tagságról szóló igazolását; f) csoportos utazás esetén a jelenléti ívet.
Szaktanácsadó-hálózat mûködtetésének támogatása 7. § (1) A 3. § (2) bekezdés a) pontjának ac) alpontja szerinti támogatás megyénként, illetve a fõvárosban egy-egy fõ méhészeti szaktanácsadóból és egy fõ vezetõ szaktanácsadóból álló országos hálózat mûködtetéséhez vehetõ igénybe. Támogatás csak abban az esetben vehetõ igénybe, amennyiben a szaktanácsadó a tanácsadást az OMME elnöke által igazoltan hetente legalább huszonöt órában végzi, amely idõtartamból hetente legfeljebb egy, nyolc
13559
órát meg nem haladó fogadónap esik hétvégére. A támogatás keretösszege a 2007/2008. évi végrehajtási idõszakra legfeljebb 440 000 euró. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevételére az OMME jogosult. (3) Támogatás igényelhetõ: a) az OMME által szaktanácsadónként éves szinten meghatározott vállalkozási díjra legfeljebb 366 000 forint/hó mértékig, amely tartalmazza az OMME által elfogadott utazási terv alapján kiszámolt átalányjellegû utazási költséget, valamint a vállalkozási szerzõdésben foglalt feladatokkal kapcsolatos összes költséget; b) a vezetõ szaktanácsadó alkalmazásával összefüggõ közvetlen költségekre, így munkabérre és közterheire legfeljebb 600 000 forint/hó mértékig és számlával igazolt, útnyilvántartással alátámasztott költségtérítésre legfeljebb 60 000 forint/hó mértékig, a munkába járási költség hozzájárulása külön jogszabály szerinti jogosultság és elszámolás alapján legfeljebb 25 000 forint/hó mértékig; c) telefondíjra legfeljebb 20 000 forint/fõ/hó; d) vírusirtó szoftverre legfeljebb 15 000 forint/fõ/év; e) irodaszerekre legfeljebb 1 260 000 forint/év; f) nyomdai fénymásolási, sokszorosítási költségekre legfeljebb 1 500 000 forint/év; g) számítástechnikai és irodagépek javítása és karbantartására, szükség szerinti pótlása legfeljebb 1 500 000 forint/év; h) a vezetõ szaktanácsadó részére telefon és internet költségekre legfeljebb 35 000 forint/hó; i) szaktanácsadónként, valamint a vezetõ szaktanácsadó részére egy-egy Kelet-Közép Európa térkép-szoftverrel ellátott GPS navigációs készülék beszerzésére összesen legfeljebb 2 000 000 Ft. (4) A támogatási kérelemhez csatolni kell: a) az elsõ támogatási kérelem benyújtásakor: aa) a szaktanácsadók vállalkozói, illetve munkaszerzõdéseinek másolati példányát, ab) a szaktanácsadók vállalkozói igazolványának másolati példányát, ac) a (3) bekezdés a) pontja szerinti, az OMME által meghatározott vállalkozási díj részletezését és igazolását; b) a szerzõdés(ek) érvényességi idõszakában kiállított, a szaktanácsadó-hálózat mûködtetéséhez kapcsolódó költségeket igazoló bizonylatok (számlák, kifizetést igazoló bizonylatok, útnyilvántartások) másolati példányait; c) a szaktanácsadók által, a havi tevékenységükrõl szóló összefoglaló jelentéseket; d) a fogadóórákról szóló nyilvántartások másolatait; e) az irodaszerek, illetve nyomtatványok átvételének igazolását. (5) A támogatás havi tételes elszámolással és az OMME nevére kiállított számlák csatolásával igényelhetõ.
13560
MAGYAR KÖZLÖNY
Bemutató méhészetek látogatásának támogatása 8. § (1) A 3. § (2) bekezdés a) pontjának ad) alpontja szerinti támogatás célja a méhészkedés gyakorlati bemutatása egy-egy méhész telephelyén. Támogatási kérelem kérelmezõnként több alkalommal is benyújtható. (2) Az OMME által elfogadott ún. „bemutató méhészetek” látogatásához, ismertetéséhez támogatás vehetõ igénybe. A támogatásra az OMME, illetve tagszervezetei jogosultak. Támogatás csak olyan bemutató látogatásához nyújtható, amelyen a méhész látogatók száma legalább húsz fõ, és a szervezõ a programot az MVH által közzétett formanyomtatványon, személyesen vagy faxon legalább a program kezdõ idõpontját megelõzõ ötödik munkanapig az MVH részére bejelentette. A támogatás keretösszege a 2007/2008. évi végrehajtási idõszakra legfeljebb 30 000 euró. (3) Az elszámolható költségek: a) legfeljebb 100 000 forint/alkalom a bemutató költségére, amely tartalmazza a kérelmezõ által fizetendõ közterheket is; b) legfeljebb 5000 forint/fõ a résztvevõk utazási költségeire, így a menetjegy vételárára, utazási költség számlával igazolt költségére vagy az APEH által közzétett, a tevékenységhez használt gépjármûvek fogyasztási normáiról szóló tájékoztató, valamint az alkalmazható üzemanyagárakról szóló közlemény alapján elszámolt üzemanyagköltségre; c) egy éjszakára legfeljebb 3000 forint/fõ szállásköltség, amennyiben az utazás összesen a 600 km-t meghaladja. Két éjszakára is elszámolható szállásköltség, amennyiben két vagy több bemutató méhészet látogatására is sor kerül. (4) A támogatási kérelemhez csatolni kell: a) a bemutató tematikáját, helyszínét, és a bemutatót vezetõk nevét tartalmazó dokumentumot; b) a támogatási kérelemhez kapcsolódó költségeket (bemutatás díja, résztvevõk utazási költségei), igazoló bizonylatok (számla, illetve pénzügyi teljesítést igazoló bizonylat) másolati példányait; c) a tagszervezeti kérelem esetén az OMME támogató nyilatkozatát; d) a résztvevõk nevét, címét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet. (5) A bemutató méhészet látogatása nem támogatható a (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén.
Varroa atka elleni gyógyszeres védekezés támogatása 9. § (1) A 3. § (2) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerinti támogatás a megfelelõen felkészített méhcsaládok engedé-
2007/181. szám
lyezett szerrel optimális idõpontban történõ varroa atka elleni szakszerû kezeléséhez, valamint állatgyógyászati készítmények, illetve az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények hatékonyságának növelése érdekében a méhészetben felhasznált számlával igazolt répacukor-költségekre vehetõ igénybe. A támogatási keretösszeg a 2007/2008. évi végrehajtási idõszakra legfeljebb 2 050 000 euró. (2) A támogatás igénybevételére az az OMME-tag, méhészeti tevékenységet végzõ õstermelõ, egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve az általuk létrehozott szövetkezet, továbbá elismert vagy elõzetesen elismert termelõi csoport jogosult, akinek/amelynek a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) 2007. június 1-je és szeptember 30-a között végzett felmérése szerinti méhcsalád-állomány tulajdonában van. A támogatás benyújtási határideje legkésõbb 2008. április 4-e. Az MVH e határidõ után végzi el a kérelmek bírálatát, majd a kérelmek összesítését. Amennyiben a jogos támogatási igény meghaladja a rendelkezésre álló keretösszeget, úgy az egyes jogos kérelmek alapján járó támogatást az MVH arányosan csökkenti. (3) Méhcsaládok varroa atka elleni állat-egészségügyi kezeléséhez méhcsaládonként számla alapján legfeljebb 2,5 euró támogatás igényelhetõ. A méhészetben a varroa atka elleni kezeléshez felhasznált répacukor-költségekre a varroa atka elleni védekezés kapcsán benyújtott támogatási kérelemmel együtt méhcsaládonként számla alapján további legfeljebb 2,5 euró mértékig igényelhetõ támogatás. A répacukor-támogatás összege nem haladhatja meg a varroa atka elleni kezeléshez jóváhagyott támogatás mértékét. Keretösszeg feletti igénylés esetén a támogatási összeg arányos csökkentésére kerül sor. (4) A méhcsaládok varroa atka elleni állat-egészségügyi kezeléséhez az alábbi készítmények vehetõk igénybe: a) külön jogszabály szerint törzskönyvezett, vényköteles állatgyógyászati készítmények; b) külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett, szabadon forgalmazható, az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények. (5) A támogatási kérelemhez csatolni kell: a) az OMME által kiállított, a kérelmezõ tagsági viszonyát igazoló iratot; b) a méhcsalád tartási helye szerint illetékes hatósági/jogosult állatorvos igazolását a felmérés idõpontjában (2007. június 1-je és szeptember 30-a között) megállapított méhcsaládszámról (az igazoláson szerepelnie kell az illetékes hatósági/jogosult állatorvos aláírásának, székhelye címének és bélyegzõlenyomatának); c) a varroa atka elleni védekezéshez használt, a (4) bekezdés szerinti készítmények 2007. szeptember 1-jét követõ vásárlásáról szóló számlák másolatát; d) a 1701 99 10 00 vámtarifaszámú cukorvásárlásról szóló, 2007. szeptember 1-jét követõen kiállított bizonyla-
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13561
tokat (számla, illetve pénzügyi teljesítést igazoló bizonylat).
Kaptárak, méhészeti felszerelések azonosítási rendszere kialakításának és fenntartásának támogatása
(6) A varroa atka elleni védekezés és a répacukor-támogatás együttesen, a végrehajtási idõszakban egy alkalommal a (3) bekezdés szerinti mértékig igényelhetõ.
11. §
(7) Amennyiben az MVH a támogatási kérelmet jóváhagyja, a kérelmezõnek a támogatott (4) bekezdés szerinti készítmény csomagolóanyagát legalább 2008. október 15-éig meg kell õriznie.
Varroa atka elleni alternatív védekezés és a kapcsolódó ellenõrzõ rendszer mûködtetésének támogatása 10. § (1) A 3. § (2) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti támogatás a higiénikus aljdeszka alkalmazásához és ehhez kapcsolódóan a varroa atka fertõzöttség hazai felügyeleti rendszerének mûködtetéséhez vehetõ igénybe. A támogatás keretösszege a 2007/2008. évi végrehajtási idõszakra legfeljebb 120 000 euró. (2) A támogatás igénybevételére az OMME, illetve az OMME javaslata alapján az a méhész jogosult, aki adatszolgáltatásra vonatkozó – a (4) bekezdés b) pontja szerinti – együttmûködési szerzõdést kötött és vállalja a programban való részvételt, amelynek keretében a március 1-je és november 15-e közötti idõszakban köteles a megyei szaktanácsadó részére jelentést küldeni az atkák számáról, az alkalmazott kezelésekrõl és az alternatív védekezés eredményeirõl. (3) Egy higiénikus aljdeszka támogatása számla alapján legfeljebb 5000 forint/darab, az adatfeldolgozás, adatértékelés támogatása legfeljebb 800 000 forint. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésre benyújtott támogatási kérelemhez csatolni kell: a) a higiénikus aljdeszka vásárlásáról szóló számlák és a kifizetésüket igazoló bizonylatok másolatát; b) méhész esetén az OMME javaslatát, illetve az együttmûködést igazoló dokumentumot; c) a méhcsalád tartási helye szerint illetékes hatósági/jogosult állatorvos igazolását a felmérés idõpontjában (2007. június 1-je és szeptember 30-a között) megállapított méhcsaládszámról (az igazoláson szerepelnie kell az illetékes hatósági/jogosult állatorvos aláírásának, székhelye címének és bélyegzõlenyomatának); d) OMME esetén az adatfeldolgozásra, adatértékelésre kötött megbízási szerzõdést, valamint a teljesítést igazoló bizonylatok (számla, pénzügyi teljesítést igazoló bizonylat) másolati példányát. (5) A támogatás a végrehajtási idõszakban egy alkalommal, a (3) bekezdésben meghatározott keretösszeg mértékéig igényelhetõ.
(1) A 3. § (2) bekezdés c) pontjának ca) alpontja szerinti támogatás a méhegészségügyi nyomon követhetõség, minõségbiztosítási rendszerek bevezetése és a méhészetek, illetve az értékesebb méhészeti felszerelések vagyonvédelmét szolgáló azonosító és nyilvántartó rendszer kialakításához, valamint fenntartásához vehetõ igénybe. A támogatás keretösszege a 2007/2008. évi végrehajtási idõszakra legfeljebb 80 000 euró. (2) A támogatás igénybevételére az OMME jogosult. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés végrehajtásához elszámolható költségek: a) a kaptárak megjelölésének költségei; b) szoftverfejlesztés és karbantartás költségei; c) az azonosítási és nyilvántartási rendszer kialakításához szükséges tárgyi eszközök vásárlásának költségei; d) a tevékenységet végzõ személy (a továbbiakban: operátor) alkalmazásával összefüggõ közvetlen költségek (munkabér és közterhei) legfeljebb 235 000 forint/hó; e) az operátor munkába járásának költségei legfeljebb 10 000 forint/hó; f) az operátor mobil- és vezetékes telefon költségére legfeljebb 20 000 forint/hó; g) irodaszerköltség, az azonosító rendszerhez szükséges tárgyi eszközök költségére; h) besütõ-vasak és a jelöléshez szükséges egyéb eszközök beszerzésére; (4) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésre vonatkozóan benyújtott támogatási kérelemhez csatolni kell: a) elsõ támogatási kérelem benyújtásakor az operátori tevékenységet végzõ személy munkaszerzõdését; b) elsõ támogatási kérelem benyújtásakor az adott jogcím végrehajtására vonatkozó vállalkozói/megbízási szerzõdést, amennyiben a végrehajtás szolgáltatás igénybevételével történik, illetve a teljesítési igazolás másolatát. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a (3) bekezdésben meghatározott költségekrõl kiállított számlák és a pénzügyi teljesítésüket igazoló bizonylatok másolati példányát.
Vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzésének támogatása 12. § (1) A 3. § (2) bekezdés c) pontjának cb) alpontja szerinti támogatás az eredményes méhészkedés érdekében a vándoroltatást elõsegítõ speciális eszközcsoportok beszerzéséhez vehetõ igénybe. A támogatás keretösszege a
13562
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/2008. évi végrehajtási idõszakra legfeljebb 350 000 euró. (2) A (3) bekezdés szerinti pótkocsi vagy legalább differenciálzárral ellátott kisméretû, legfeljebb 3,5 tonna összsúlyú teherautóra, teherautóra szerelhetõ darukra és emelõhátfalakra vonatkozó támogatás igénybevételére az MgSzH 2007. június 1-je és szeptember 30-a között végzett felmérése szerint legalább 30 méhcsaláddal rendelkezõ méhész jogosult. A differenciálzárral ellátott és legfeljebb 7,5 tonna összsúlyú teherautóra, terepjáró villástargoncára, önjáró rakodógépre vonatkozó támogatást az MgSzH 2007. június 1-je és szeptember 30-a között végzett felmérése szerint legalább 80 méhcsaláddal rendelkezõ méhész veheti igénybe. (3) A támogatás kaptárak szállítására kialakított, a közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. § (9) bekezdésének h) pontja szerinti új pótkocsi vagy legalább differenciálzárral ellátott kisméretû legfeljebb 3,5 tonna összsúlyú teherautó, differenciálzárral ellátott legfeljebb 7,5 tonna összsúlyú teherautó, teherautóra szerelhetõ daru (VTSZ 8426 91 10) és emelõhátfal (VTSZ 8428 90 95), terepjáró villástargonca (VTSZ 8427 20 11), önjáró rakodógép (VTSZ 8429 51 99), benzines szívó-fúvógép (VTSZ 8414 59), benzinmotoros fûkasza/bozótvágó (VTSZ 8467 89 00) és legfeljebb 3 kW elektromos teljesítményû aggregátor/robbanómotorral meghajtott áramfejlesztõ (VTSZ 8502 11 20 vagy 8502 20 20) beszerzéséhez vehetõ igénybe. (4) Kérelmezõnként egy darab (3) bekezdés szerinti berendezés, de termelõi csoportonként három pótkocsi, három teherautó támogatható, amennyiben a kérelmezõ a benyújtást megelõzõ két évben támogatást ugyanolyan eszközre nem vett igénybe. (5) A támogatás mértéke kérelmenként az elszámolható költség (a beszerzési ár, valamint pótkocsi, utánfutó, daru, emelõhátfal és teherautó esetében a mûszaki vizsga díja, átíratás költségei, üzembe helyezési díj, rendszámtábla hatósági díja, érvényesítõ címke költsége) legfeljebb ötven százaléka, de utánfutó, daru, emelõhátfal esetén legfeljebb 1200 euró, teherautónként, villástargoncánként, önjáró rakodógépenként legfeljebb 2000 euró, illetve aggregátor és benzines szívó-fúvógép, benzinmotoros fûkasza/bozótvágó esetén legfeljebb 200 euró. (6) A támogatási kérelemhez csatolni kell: a) a méhcsalád tartási helye szerint illetékes hatósági/jogosult állatorvos igazolását a 2007. június 1-je és szeptember 30-a között végzett felmérés szerinti, az igénylõ tulajdonát képezõ méhcsaládszámról (az igazoláson szerepelnie kell az illetékes hatósági/jogosult állatorvos aláírásának, székhelyének és bélyegzõlenyomatának); b) a kérelmezõ OMME tagságáról szóló igazolást; c) a támogatási kérelem alapjául szolgáló költségeket igazoló bizonylatok (számla, illetve pénzügyi teljesítését igazoló bizonylat), valamint a forgalmi engedély másolati
2007/181. szám
példányait. Az üzembe helyezés költségei tekintetében a számla, illetve a kifizetést igazoló bizonylat egyikének benyújtása is elegendõ; d) egy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelmezõ más közösségi intézkedés keretében az adott eszközre támogatást nem igényelt.
A méz fizikai-kémiai tulajdonságai elemzésének támogatása 13. § (1) A 3. § (2) bekezdésének da) pontja szerinti támogatás a közforgalomban lévõ mézek vizsgálatához, illetve azok eredményének közzétételéhez vehetõ igénybe. Támogatási kérelem több alkalommal nyújtható be. A támogatás kerete a 2007/2008. évi végrehajtási idõszakra legfeljebb 20 000 euró. A támogatás mértéke a méz mintavételének, vizsgálatának és a vizsgálati eredmény közzétételének költsége. (2) A támogatás igénybevételére az OMME jogosult, az R. Mellékletében ismertetett, az Európai Közösségek Bizottsága C(2007)3844 számú határozatával elfogadott Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján. (3) A támogatási kérelemhez csatolni kell: a) részletes ismertetést a méz mintavételérõl, a vizsgálatról és az eredmények közzétételérõl; b) a támogatási kérelemhez kapcsolódó költségeket igazoló bizonylatok (számla, pénzügyi teljesítését igazoló bizonylat) másolati példányait, a vállalkozói/megbízási szerzõdést, amennyiben a végrehajtás szolgáltatás igénybevételével történik, valamint õstermelõtõl történõ vásárlás esetében az adásvételi szerzõdést; (Az adásvételi szerzõdésben többek között fel kell tüntetni a megvásárolt méz mennyiségét, amely a következõ átalánnyal számolható el: akácméz esetében 1300 forint, egyéb fajtamézek esetében 1200 forint és vegyes virágméz esetében 1000 forint kilogrammonként. Termelõi méz beszerzésekor a vásárlás idõpontját, a vásárolt méz fajtáját és mennyiségét, valamint az OMME elnökének ellenjegyzését tartalmazó nyilatkozatot is csatolni kell.); c) a hivatalos vizsgálati eredmény másolata.
A méz fizikai-kémiai tulajdonságai elemzését szolgáló labormûszer beszerzésének támogatása 14. § (1) A 3. § (2) bekezdésének db) pontja szerinti támogatás antibiotikum vizsgáló LC-MSMS mûszer beszerzésére vehetõ igénybe. Támogatási kérelem egyszeri alkalommal nyújtható be. A támogatás keretösszege a 2007/2008. évi végrehajtási idõszakra legfeljebb 180 000 euró.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A támogatás igénybevételére hazai mézlabor jogosult. A támogatási összeg mértéke nem haladhatja meg a mûszer beszerzési bruttó értékének ötven százalékát. (3) A támogatás igénybevételéhez csatolni kell: a) az OMME szakmai-ágazati pályázat elnyerését igazoló dokumentumot és az ehhez kapcsolódó mûködési kötelezettségvállalási szerzõdést; b) a mûszer beszerzését igazoló számlát.
13563 A támogatás folyósítása 16. §
Az e rendelet elõírásainak megfelelõ támogatási kérelemre vonatkozó helyt adó határozatában az MVH a támogatás forintra átváltott összegét is megállapítja. A támogatás a határozat meghozatalától számított húsz napon belül kerül átutalásra a kérelmezõnek az MVH ügyfélregiszterében nyilvántartott bankszámlájára.
A méhcsaládok száma szinten tartásának támogatása Záró rendelkezések 15. § (1) A 3. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás a méhállomány mind állat-egészségügyi, mind genetikai szempontból megfelelõ tenyészanyaggal történõ pótlásához vehetõ igénybe. A támogatás keretösszege a 2007/2008. évi végrehajtási idõszakra legfeljebb 200 000 euró. (2) A támogatás igénybevételére az a méhészeti tevékenységet végzõ, OMME-tag õstermelõ, egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogosult, aki/amely a Magyar Méhtenyésztõk Országos Egyesülete tagjaitól, minõsített törzscsaládtól származó párzott, petézõ méhanyát, párzatlan méhanyát, anyabölcsõt vásárol. A támogatási kérelem benyújtási határideje 2008. szeptember 5. (3) Támogatás egy alkalommal, az MgSzH 2007. június 1-je és szeptember 30-a között végzett felmérése szerinti méhcsalád-állomány legfeljebb ötven százalékának megfelelõ számú párzott méhanyára, és/vagy ötven százalék párzatlan anyára vagy bölcsõre vehetõ igénybe. (4) A támogatás mértéke: a) párzott, petézõ méhanyánként 5 euró; b) párzatlan anyánként, anyabölcsõnként 2 euró. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésre benyújtott támogatási kérelemhez csatolni kell: a) a méhcsalád tartási helye szerint illetékes hatósági/jogosult állatorvos igazolását a felmérés idõpontjában (2007. június 1-je és szeptember 30-a között) megállapított méhcsaládok számáról (az igazoláson szerepelnie kell az illetékes állatorvos aláírásának, székhelye címének és bélyegzõlenyomatának); b) az OMME tagságról szóló igazolást; c) a támogatási kérelem alapjául szolgáló költségeket igazoló bizonylatok (számla, illetve pénzügyi teljesítését igazoló bizonylat) másolati példányait (méhanya, illetve anyabölcsõ beszerzésérõl szóló számlán szerepeltetni kell a (2) bekezdés szerinti törzscsalád nyilvántartási számát). (6) A támogatási kérelmet a jogosult a Magyar Méhtenyésztõk Országos Egyesületén keresztül köteles a Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézettel ellenjegyeztetni.
17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján 2006/2007. évi végrehajtási idõszakban nyújtható méhészeti támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 81/2006. (XI. 24.) FVM rendelet hatályát veszti. Az Európai Unió jogának való megfelelés 18. § Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek, valamint határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 797/2004/EK rendelete (2004. április 26.) a méhészeti termékek elõállítási és értékesítési feltételeinek javítására irányuló tevékenységekrõl; b) a Bizottság 917/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a Tanács 797/2004/EK rendelet szerint a méhészet területére hozott intézkedések részletes végrehajtási szabályairól; c) a Bizottság 811/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának általános feltételeit javító intézkedésekrõl szóló 797/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályairól szóló 917/2004/EK rendelet módosításáról; d) a Bizottság 939/2007/EK rendelete (2007. augusztus 7.) a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának általános feltételeit javító intézkedésekrõl szóló 797/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályairól szóló 917/2004/EK rendelet módosításáról; e) a méhészeti termékek elõállítási és értékesítési feltételeinek javítására irányuló tevékenységekrõl szóló, 2004. április 26-i 797/2004/EK tanácsi rendeletének megfelelõen Magyarország által benyújtott, méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítására irányuló program jóváhagyásáról szóló Európai Közösségek Bizottsága C(2007)3844 számú határozata. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
13564
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 154/2007. (XII. 22.) FVM rendelete a 2007. évben tavaszi fagykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk hitelhez jutási lehetõségérõl szóló 66/2007. (VII. 26.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, valamint a költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. (XII. 28.) PM rendelet 2. § (1) bekezdés g) pontjára tekintettel a következõket rendelem el: 1. §
2007/181. szám
„(4) A kamatkedvezmény által megtestesített támogatástartalmat az MVH a pénzügyi intézménytõl a hitelszerzõdések megkötését követõen, de legkésõbb 2008. február 28-ig rendelkezésre bocsátott adatok alapján az 1. számú mellékletben meghatározott módszertan szerint számolja ki. A hitelkamat támogatástartalmához szükséges adatokat az 5. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell megküldeni. Az MVH a hitelkamat támogatástartalmáról határozatban értesíti a hitelfelvevõt. (5) A kezességvállalás támogatástartalmát a kezességvállaló intézmény a külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint számolja ki, és errõl a mezõgazdasági termelõ számára támogatástartalomról szóló igazolást ad. Ezzel egyidõben az igazolás másolatát az MVH részére is megküldi. (6) A kamattámogatás-tartalomról szóló határozatot az MVH, a kezességvállalás támogatástartalmáról szóló igazolást a kezességvállaló intézmény tíz évig köteles megõrizni. A mezõgazdasági termelõ szintén köteles e dokumentumokat tíz évig megõrizni. (7) A mezõgazdasági csoportmentességi rendelet 20. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján az MVH a kiadott támogatásokról szóló igazolások adatairól nyilvántartást vezet.”
A 2007. évben tavaszi fagykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk hitelhez jutási lehetõségérõl szóló 66/2007. (VII. 26.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „k) támogatástartalomról szóló igazolás: az az igazolás, amelyet a hitelkamat támogatástartalmáról a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), a kezességvállalásról pedig a kezességvállaló intézmény állít ki és küld meg a hitelfelvevõ részére.”
Az R. e rendelet melléklete szerinti 5. számú melléklettel egészül ki.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2007. július 27-ét követõen megkötött hitelszerzõdésekre is alkalmazni kell.
Az R. 8. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek és a 8. § a következõ (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
3. §
4. §
Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13565
Melléklet a 154/2007. (XII. 22.) FVM rendelethez [5. számú melléklet a 66/2007. (VII. 26.) FVM rendelethez] Igazolás a 2007. évben tavaszi fagykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk hitelhez jutási lehetõségérõl szóló 66/2007. (VII. 26.) FVM rendelet alapján felvett kedvezményes hitel támogatástartalmának kiszámításához
1. A hitelt folyósító pénzintézet Neve: Levelezési címe:
..................................(helység) ............................................. út/utca/tér .................. hsz.
2. A mezõgazdasági termelõ adatai: Név: ................................................................................................................................................................................... - -
Adószám: Regisztrációs szám: Levelezési cím:
................................... (helység) .............................................. út/utca/tér ................. hsz.
Felelõs vezetõ neve: ............................................................................................................. Tel.: ................................ Felelõs ügyintézõ neve: ......................................................................................................... Tel.: ................................
3. A kedvezményes hitel támogatástartalmának kiszámításához szükséges adatok: Hitelösszeg (Q): ................................................................................................................................................................ A szerzõdéskötéskor érvényes referencia ráta (i): ............................................................................................................ Kedvezményes kamatláb (i’: Hitel kamatláb – a hitelszerzõdés megkötésének idõpontjában érvényes három havi BUBOR 50%): .................................................................................................................................................................. Futamidõ (türelmi idõvel együtt: P): ................................................................................................................................. Türelmi idõ (F): .................................................................................................................................................................
Kelt: ......................................... ..................................................... hitelt folyósító pénzintézet
13566
MAGYAR KÖZLÖNY
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 155/2007. (XII. 22.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: (Támogatási kérelem benyújtásának általános feltételei) „7. § (1) Támogatási kérelmet az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: szervezet) vagy természetes személy nyújthat be, aki a) eleget tesz az e rendeletben és a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabályban az adott jogcím vonatkozásában elõírt feltételeknek, b) nem mezõgazdasági beruházás esetén a számviteli jogszabályok szerint számított, az adott gazdálkodó szervezetre vonatkozó jogszabályban elõírt legkisebb jegyzett tõkének megfelelõ mértékû saját tõkével rendelkezik, c) nem mezõgazdasági beruházás esetén csõd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt nem áll, továbbá a nehéz helyzetben lévõ vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közlemény (HL 2004/C 244/02.) 2.1 alpontja szerint nem minõsül nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak. (2) Nem nyújtható támogatás azon ügyfelek részére, akik nem felelnek meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-ának
2007/181. szám
(7) és (9) bekezdéseiben szabályozott rendezett munkaügyi kapcsolatok általános és különös feltételeinek. (3) Amennyiben a támogatás igénylõje csak a rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht. 15. §-ának (9) bekezdésében meghatározott valamely különös feltételének nem felel meg és a támogatás megállapítása a támogatást igénylõk között kialakult sorrend alapján történik, úgy az Áht. 15. §-ának (8) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Amennyiben az ügyfél egyéni vállalkozó és induló vállalkozásként nyújt be támogatási kérelmet, akkor az ügyfélnek a támogatási kérelemhez mellékelnie kell az egyéni vállalkozói igazolványt kiállító szerv igazolását vállalkozói tevékenységérõl az MVH által rendszeresített formanyomtatványon.”
2. § Az R. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A mûvelet – a 25. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – a támogatási kérelem benyújtását követõen az ügyfél saját felelõsségére kezdhetõ meg.”
3. § Az R. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A támogatási kérelemhez mellékelni kell:) b) ha a beruházás nem saját tulajdonú, vagy más személy olyan jogával terhelt ingatlanon valósul meg, mely a beruházás megvalósítását, illetve az üzemeltetési kötelezettség lejártáig annak használatát korlátozza vagy kizárja, azt a teljes bizonyító erejû okiratot, amely igazolja, hogy az ügyfél jogosult a beruházást megvalósítani, és az ingatlant az üzemeltetési kötelezettsége lejártáig használni;”
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ harmadik napon hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13567
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 156/2007. (XII. 22.) FVM rendelete
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 157/2007. (XII. 22.) FVM rendelete
az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2007. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet módosításáról
az egyszerûsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ „Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet módosításáról
A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következõket rendelem el: 1. §
1. § Az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2007. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet 39. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A 2. § g) pontja szerinti egyes szántóföldi növények termesztéséhez nyújtható támogatás kizárólag termeléshez kötött támogatásként igényelhetõ. A támogatás azon területek után folyósítható,] „a) amelyeken e rendelet melléklete szerinti – kivéve a melléklet I.2. pontjában felsorolt hüvelyes növényeket –, illetve szárított takarmány kvótával szabályozott támogatása alapjául szolgáló növényeket termesztenek, és”
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ harmadik napon hatályát veszti.
Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
(1) Az egyszerûsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ „Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülõ gazdálkodó a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozó elõírások, valamint a kedvezõtlen adottságú területek kompenzációs, illetve a Natura 2000 területek kompenzációs támogatásaiban részesülõ mezõgazdasági termelõ a helyes mezõgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó elõírások teljesítésének ellenõrzése, valamint a nevezett támogatások monitoringja érdekében a gazdasága teljes területén végzett tevékenységekrõl e rendelet 5. számú melléklete szerinti gazdálkodási naplót naprakészen köteles vezetni. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénybevétele esetén a gazdálkodási napló naprakész vezetése abban az esetben is kötelezõ, amennyiben a talajvizsgálati eredmény és tápanyag-gazdálkodási terv még nem készült el. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülõ gazdálkodó köteles a 2007/2008. gazdálkodási évtõl kezdõdõen a gazdálkodási napló egy aláírt másolatát – a hozzá kapcsolódó dokumentumok (pl. számlák, bizonylatok) másolatai nélkül – elküldeni minden év augusztus 31. és október 31. között a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: MgSzH Központ) címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141–145.).
13568
MAGYAR KÖZLÖNY
A 2006/2007. gazdálkodási évre vonatkozó gazdálkodási napló egy aláírt másolatát 2007. augusztus 31. és 2007. december 31. közötti idõszakban kell beküldeni az MgSzH Központ címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141–145.). A gazdálkodási naplót a kötelezõ nyilvántartásokra vonatkozó elõírások szerint a kapcsolódó dokumentumokkal együtt legalább 5 évig meg kell õrizni.” (2) Az R. 2. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A gazdálkodási napló formanyomtatványát a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) honlapján közzéteszi.” (3) Az R. 2. §-a a következõ (9)–(11) bekezdésekkel egészül ki: „(9) Amennyiben a gazdálkodó az adott gazdálkodási évre vonatkozó beküldési határidõ végéig nem küldi meg a gazdálkodási napló másolatát az MgSzH Központ részére, az MVH egyszeri alkalommal, 15 napos határidõ kitûzésével hiánypótlásra szólítja fel. (10) A 2006/2007. gazdálkodási évtõl kezdve, amennyiben a gazdálkodó a (6) bekezdésben elõírt kötelezettségének a hiánypótlási felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy
2007/181. szám
a) az elsõ alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 25%-ára, b) a második alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 50%-ára, c) a harmadik alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 100%-ára nem jogosult. (11) Amennyiben a gazdálkodó már felvette az 5. évre jutó támogatási összeget, úgy a (10) bekezdésben foglaltak szerint köteles azt visszafizetni.” 2. § Az R. 2. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul. 3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ harmadik napon hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Melléklet a 157/2007. (XII. 22.) FVM rendelethez ,,2. számú melléklet a 4/2004. (I. 12.) FVM rendelethez A „Kiegészítõ táblázat a 2. számú melléklethez” helyébe a következõ táblázat lép: [A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” elõírásai] [Kiegészítõ táblázat a 2. számú melléklethez] [Hektáronként kiadható maximális nitrogén (N) hatóanyag mértékei különbözõ adottságú és érzékenységû területeken] (Mértékegység: kg/ha) Kedvezõtlen Adottságú Térségekben nitrátérzékeny területen
Nem Kedvezõtlen Adottságú Térségekben
nem nitrátérzékeny területen
nitrátérzékeny területen
nem nitrátérzékeny területen
kiadható maximális N (kg/ha)
ebbõl: kiadható maximális szerves eredetû N (kg/ha)
kiadható maximális N (kg/ha)
ebbõl: kiadható maximális szerves eredetû N (kg/ha)
kiadható maximális N (kg/ha)
ebbõl: kiadható maximális szerves eredetû N (kg/ha)
kiadható maximális N (kg/ha)
ebbõl: kiadható maximális szerves eredetû N (kg/ha)
170
170
200
200
220
170
300
220
Megjegyzés: Ha az elõírt talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási terv az adott területre vonatkozóan a fenti határértékeket meghaladó mennyiségben határozná meg a hektáronként kiadható nitrogén hatóanyag mennyiséget, akkor is a táblázatban megadott mértékig lehet nitrogén hatóanyagot kijuttatni a termõföldre.”
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88. § (2) bekezdés 3., 5. és 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja és hatálya 1. § A rendelet célja, hogy meghatározza a) a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokra és azok igénybevételére, b) a pályavasúti társaság és az integrált vasúti társaság Hálózati Üzletszabályzatának tartalmára, elkészítésére és alkalmazására, valamint c) a vasúti pályahálózat kapacitásának elosztására vonatkozó részletes szabályokat.
2. § A rendelet hatálya kiterjed: a) a nyílt hozzáférésû vasúti pályahálózatot mûködtetõ vasúti társaságra (a továbbiakban: pályahálózat-mûködtetõ), b) a hozzáférésre jogosultra [Vtv. 53. § (1) bekezdés], c) a vasúti igazgatási szervre, d) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezetre (a továbbiakban: VPSZ).
13569
b) elméleti kapacitás: a vasúti pályaszakaszon adott idõszakban elhelyezhetõ menetvonalak, azaz az üzemi menetrendben foglalt és a még elhelyezhetõ szabad menetvonalak összessége, c) hálózati zavar: olyan nem várt esemény, amely a vasúti pályahálózat-kapacitás rendelkezésre állását elõre nem tervezhetõ módon korlátozza, d) igénylõ: olyan hozzáférésre jogosult, aki menetvonal, illetve kapcsolódó szolgáltatások iránt igényt nyújt be a kapacitás-elosztó szervezetnek, e) ideiglenes üzemi menetrend: az adott vasúti pályaszakaszon a karbantartási, felújítási és fejlesztési munkák idõtartamára érvényes üzemi menetrend, f) kapacitás-kihasználtság: az elméleti kapacitás kiutalt menetvonalak által lefoglalt része, g) kapacitás-elosztó szervezet: ga) a pályavasúti társaság, gb) integrált vasúti társaság által mûködtetett nyílt hozzáférésû vasúti pályahálózat esetében a VPSZ, h) menetvonal katalógus: az üzemi menetrendben megjelenõ, megszerkesztett, értékesítésre felkínált szabad menetvonalak összessége, i) ütemes menetrend: az ütemes menetrendi szerkezetet alkotó menetvonallal rendelkezõ vonat menetrendje, j) ütemes menetrendi szerkezet: olyan menetrendi szerkezet, amelyet alkotó menetvonalak egymással 60 perces eltolással legalább egymást követõ 12 órán át megszakítás nélkül, percre pontosan fedésbe hozhatók, és amelyben minden menetvonalhoz hozzárendelhetõ egy bármely, de egyazon (egészóra) idõértékre nézve értelmezett, ellenkezõ irányú menetvonal, k) üzemi menetrendben nem lekötött szabad kapacitás: a menetvonal katalógus, valamint a vasúti pályahálózat nem megszerkesztett menetvonalakból álló szabad kapacitása, l) üzemi vonat: a nyílt hozzáférésû vasúti pályahálózat mûködtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt közlekedõ, vasúti személyszállítást és a pályahálózat-mûködtetõn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem végzõ vonat, függetlenül annak üzemeltetõjétõl, m) vasúti pályaszakasz: a nyílt hozzáférésû vasúti pályahálózat egyértelmûen azonosítható és összefüggõ része.
II. Fejezet Értelmezõ rendelkezések
A HÁLÓZATI ÜZLETSZABÁLYZAT
3. § A Hálózati Üzletszabályzat tartalma E rendelet alkalmazásában: a) csúcsidõszak: az a naptári napon belüli, egymást követõ legfeljebb öt órás idõszak, amikor az adott vasúti pályaszakaszon a kapacitás-kihasználtság az elméleti kapacitás 60 %-át meghaladja,
4. § (1) A kapacitás-elosztó szervezet Hálózati Üzletszabályzata tartalmazza
13570
MAGYAR KÖZLÖNY
a) a Hálózati Üzletszabályzatra vonatkozó általános elõírásokat, ezen belül aa) a Hálózati Üzletszabályzat célját, ab) a Hálózati Üzletszabályzat tartalmát befolyásoló jogszabályok (ideértve a nemzetközi jogszabályokat is) felsorolását, ac) a Hálózati Üzletszabályzat hatályát és közzétételének szabályait, ad) a kapacitás-elosztó szervezet más kapacitás-elosztó szervezetekkel (ideértve a más államok kapacitás-elosztó szervezeteit is) és a vállalkozó vasúti társaságokkal való kapcsolattartásának rendjét, ae) a Hálózati Üzletszabályzatban használt fogalmak értelmezését, b) a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés feltételeit, ezen belül ba) a vasúti pályahálózat igénybevételére vonatkozó jogosultság feltételeit, a mûködési engedély és vasútbiztonsági tanúsítvány (kiegészítõ tanúsítvány) megléte igazolásának módját, bb) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerzõdés és a keretmegállapodás megkötésének szabályait, bc) a rendkívüli küldemények és a veszélyes áruk továbbítására vonatkozó szabályozást, bd) a pályahálózat-mûködtetõ vasúti pályahálózat igénybevételéhez kapcsolódó szakmai utasításainak felsorolását, elektronikus úton történõ elérhetõségük helyét, valamint a közzétételükre és hatálybalépésükre vonatkozó szabályokat, be) a vasúti jármûvekre és a személyzetre vonatkozó követelményeket, c) a vasúti pályahálózat mûszaki, üzemi és forgalmi jellemzõit, ezen belül ca) a vasúti pályahálózat fõbb elemeit, földrajzi jellemzõit, a vasúti pályahálózattal összeköttetésben lévõ egyéb vasúti pályahálózatok felsorolását, cb) a vasúti pályahálózat technikai, technológiai jellemzõit, cc) a szakosított infrastruktúraként kijelölt vasúti pályaszakaszokat, valamint az azokon elõnyben részesített vasúti szolgáltatásokat, cd) a forgalom-korlátozásokat, ce) a vasúti pályahálózat rendelkezésre állásának korlátozásait, különösen a vasúti pályaszakaszok és állomások vasúti személyszállítási, illetve vasúti árutovábbítási tevékenységbõl történõ kivonása vagy idõszakos szüneteltetése miatt, cf) a vasúti személyszállítást kiszolgáló állomások jellemzõit, cg) a vasúti árutovábbítást kiszolgáló állomások, terminálok jellemzõit, ch) a szolgáltató létesítményeket, ci) a menetvonal-igénylés szempontjából figyelembe veendõ, tervezett vasúti pályahálózat-karbantartási, -felújítási, -fejlesztési munkákat,
2007/181. szám
cj) a nagymértékben kihasználatlan vasúti pályaszakaszokat, d) a vasúti pályahálózat kapacitása elosztásának szabályait, ezen belül da) az eljárás leírását, db) a menetvonal-igénylés és a kapacitás-elosztás folyamatának határidõit, dc) az összehangolási eljárás és a vitás ügyek kezelésének szabályait, dd) a túlterhelt vasúti pályaszakaszokat és az alkalmazott kapacitás-elosztási prioritásokat, de) ha alkalmazásra kerül, akkor a kapacitás-kihasználás korábbi mértéke figyelembevételének módját az elosztási folyamat prioritásának meghatározásakor, df) a vasúti pályahálózaton végzett karbantartási, felújítási, fejlesztési munkák, valamint a rendkívüli küldemények és veszélyes áruk továbbítása figyelembevételének szabályait a menetvonal-biztosítás során, dg) a különleges intézkedések megtételére vonatkozó elõírásokat üzemzavar, valamint egyedi igények esetén, dh) az ideiglenes üzemi menetrend készítésére vonatkozó szabályokat, di) az eljárást arra az esetre, ha a kiutalt menetvonalat nem használják, dj) a benyújtott menetvonal-igények módosításának [Vtv. 61. § (5) bekezdés] szabályait, e) a pályahálózat-mûködtetõ által nyújtott szolgáltatások részletes meghatározását, ezen belül ea) az alapszolgáltatásokat, eb) a járulékos szolgáltatásokat, ec) a kiegészítõ szolgáltatásokat, ed) a mellékszolgáltatásokat, f) a pályahálózat-mûködtetõ által nyújtott szolgáltatások díjait és a díjak elõrelátható változását, ezen belül fa) a díjszabási rendszer leírását, fb) a díjtételeket, fc) az alkalmazható kedvezményeket, felárakat és kiegyenlítõ juttatásokat, fd) a díjak számlázására vonatkozó elõírásokat, fe) a külön jogszabályban meghatározott Díjképzési Módszertant és Díjszámítási Dokumentumot, g) a teljesítményösztönzõ rendszert. (2) A kapacitás-elosztó szervezet az egyes vasúti pályaszakaszokra készült kapacitásbõvítési tervek felsorolását – hozzáférhetõségük megjelölésével – a Hálózati Üzletszabályzat mellékleteként teszi közzé.
A Hálózati Üzletszabályzat közzététele és módosítása 5. § (1) A Vtv. 59. § (2) bekezdése szerinti érdekeltek a Hálózati Üzletszabályzat tervezetének kapacitás-elosztó szervezet által történõ nyilvánosságra hozatalát követõ 10 napon belül tehetik meg észrevételeiket. A nyilvános-
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ságra hozatalról a kapacitás-elosztó szervezet a vasúti pályahálózatra vonatkozóan korábban már menetvonal-igényt benyújtó hozzáférésre jogosultakat és az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-államok) kapacitás-elosztó szervezeteit elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja. A kapacitás-elosztó szervezet az észrevételeket a Hálózati Üzletszabályzat véglegesítése során lehetõség szerint figyelembe veszi. (2) A kapacitás-elosztó szervezet az adott menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzatot az éves menetvonal-igények benyújtási határidejének lejárta elõtt legalább négy hónappal közzéteszi. Az adott menetrendi évre vonatkozó éves, éves pótlólagos, évközi, egyedi, azonnali és üzemi célú menetvonal-igényeket az arra a menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzatban rögzített feltételeknek megfelelõen kell benyújtani.
13571
(2) A pályahálózat-mûködtetõ által nyújtott szolgáltatások díjtételeit, az alkalmazott kedvezményeket, felárakat, valamint kiegyenlítõ juttatásokat érintõ módosításokat, továbbá egyes vasúti pályaszakaszok mûködtetésbõl – országos jelentõségû vasúti pálya esetén a közlekedésért felelõs miniszter jóváhagyásával – történõ kivonását tartalmazó módosítást a hatálybalépést megelõzõen legalább három hónappal kell közzétenni. (3) A kapacitás-elosztó szervezet köteles valamennyi módosítást a Hálózati Üzletszabályzat elválaszthatatlan részét képezõ „Módosítások jegyzéke” címû jegyzékben a hatálybalépés idõpontjának feltüntetésével rögzíteni.
7. §
(3) Az adott menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzat a közzétételt követõ naptári év december második vasárnapján 0.00 órától a közzétételt követõ második naptári év december második szombatján 24.00 óráig hatályos.
A kapacitás-elosztó szervezet a Hálózati Üzletszabályzatot – módosítás esetén az egységes szerkezetû változatot – a hatálybalépéssel egyidejûleg megküldi a vasút igazgatási szervnek. A vasúti igazgatási szerv a Hálózati Üzletszabályzat mindenkor hatályos változatáról nyilvántartást vezet.
(4) A kapacitás-elosztó szervezet elsõ alkalommal a vasúti pályahálózat nyílt hozzáférésûvé minõsítését követõ 60 napon belül teszi közzé a Hálózati Üzletszabályzat tervezetét, amely a közzétételt követõ elsõ december hónap második vasárnapján 0.00 órától a közzétételt követõ második december hónap második szombatján 24.00 óráig hatályos.
III. Fejezet A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT KAPACITÁSÁNAK ELOSZTÁSA
(5) Hatályon kívül helyezhetõ a Hálózati Üzletszabályzat, ha a vasúti pályahálózat nyílt hozzáférésû minõsítése megszûnik.
Az éves és az éves pótlólagos menetvonal-igények benyújtása
(6) Ha több vasúti pályahálózat kapacitását ugyanazon kapacitás-elosztó szervezet osztja el, az e vasúti pályahálózatokra vonatkozó Hálózati Üzletszabályzatokat az érintett pályahálózat-mûködtetõk egyetértése esetén a kapacitás-elosztó szervezet egyesíti.
6. § (1) A Hálózati Üzletszabályzat módosításának tervezetét a kapacitás-elosztó szervezet annak közzétételét legalább 30 nappal megelõzõen köteles – az egyeztetési lehetõség biztosítása érdekében – honlapján nyilvánosságra hozni, valamint a nyilvánosságra hozatal tényérõl a vasúti pályahálózatra vonatkozóan korábban már menetvonal-igényt benyújtó hozzáférésre jogosultakat és az EGT-államok kapacitás-elosztó szervezeteit elektronikus úton tájékoztatni. Az érdekeltek a nyilvánosságra hozatalt követõ 10 napon belül tehetik meg a módosítás tervezetével kapcsolatos észrevételeiket, amiket a kapacitás-elosztó szervezet a módosítás véglegesítése során lehetõség szerint figyelembe vesz.
8. § (1) Az éves menetvonal-igények benyújtásának határideje a menetrendi évet megelõzõ április második hetének elsõ munkanapja. (2) Az éves pótlólagos menetvonal-igényeket az éves menetvonal-igények benyújtási határidejét követõen, de az éves üzemi menetrend hatálybalépését öt héttel megelõzõen kell benyújtani. (3) Az igénylõnek az éves és az éves pótlólagos menetvonal-igényében meg kell jelölnie a) az indulási és érkezési helyet, b) az igényelt menetrendi fekvést, c) az igényelt – a Hálózati Üzletszabályzatban meghirdetett – kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint d) a Hálózati Üzletszabályzatban elõírt egyéb adatokat. (4) A keretmegállapodást kötött igénylõ a keretmegállapodásnak megfelelõen nyújthatja be az éves és az éves pótlólagos menetvonal-igényeket.
13572
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
Az éves és az éves pótlólagos menetvonal-igények kielégítése, az éves üzemi menetrend készítése
b) a rendkívüli eseményekhez kapcsolódó igények (katasztrófa-védelem, honvédelem) kiszolgálására lehet felhasználni.
9. §
(3) A folyamatosan aktualizált üzemi menetrend részét képezõ menetvonal katalógust a kapacitás-elosztó szervezet a honlapján közzéteszi.
(1) A kapacitás-elosztó szervezet az igénylõk éves és – amennyiben lehetséges – az éves pótlólagos menetvonal-igényei alapján elkészíti az éves üzemi menetrendet. (2) Az éves üzemi menetrend elkészítése során a menetvonal-igények anonimitását és az üzleti titok védelmét biztosítani kell. (3) A kapacitás-elosztó szervezet lehetõség szerint eleget tesz minden menetvonal-igénynek, ideértve a több vasúti pályahálózatra kiterjedõ menetvonalakra vonatkozó igényeket is, és lehetõség szerint figyelembe veszi az igénylõket terhelõ összes, forgalomból származó korlátozást, így a vállalkozásukra gyakorolt gazdasági hatást is. (4) A kapacitás-elosztó szervezet a vasúti pályahálózat-kapacitás éves és az éves pótlólagos menetvonal-igények alapján történõ elosztásánál – az elegendõ szabad kapacitás fenntartása érdekében – a napi elméleti kapacitás legfeljebb 80 %-át oszthatja ki. (5) A kapacitás-elosztó szervezet az éves menetvonal-igények benyújtási határidejét követõ tizenkét héten belül a benyújtott éves és – lehetõség szerint – az éves pótlólagos menetvonal-igények alapján köteles elkészíteni az éves üzemi menetrend tervezetét, továbbá az egyes igénylõkre vonatkozó részeket azoknak írásban megküldeni oly módon, hogy az igénylõk észrevételeinek megtételére és a szükséges egyeztetések elvégzésére legalább öt hét álljon rendelkezésre, amelyet követõ két héten belül a kapacitás-elosztó szervezet véglegesíti az éves üzemi menetrendet. A kapacitás-elosztó szervezet lehetõség szerint figyelembe veszi az igénylõk valamennyi észrevételét. (6) Az éves üzemi menetrend érvényességi idõtartama minden év december hónap második vasárnapján 0.00 órakor kezdõdik, és a következõ év december hónap második szombatján 24.00 óráig tart. (7) Az éves üzemi menetrend egyeztetésérõl a kapacitás-elosztó szervezet a vasúti igazgatási szerv számára jelentést készít. A jelentésnek tartalmaznia kell igénylõnként a leadott menetvonal-igények megjelölését, ezen belül a változtatás nélkül elfogadott, a változtatással elfogadott, valamint az el nem fogadott menetvonal-igényeket.
10. § (1) Az éves üzemi menetrendben fenntartott szabad kapacitást úgy kell meghatározni, hogy az a lehetõ legkisebb mértékben terhelje a csúcsidõszakot. (2) A fenntartott szabad kapacitást a) az évközi, egyedi, azonnali és üzemi célú menetvonal-igények, valamint
11. § (1) A kapacitás-elosztó szervezet az üzemi menetrendbõl a lemondott menetvonalat törli, és a lemondott menetvonalakat a menetvonal katalógusba helyezi. (2) Azokon a vasúti pályaszakaszokon, amelyekre éves és éves pótlólagos menetvonal-igény nem érkezett, kizárólag menetvonal katalógust tartalmazó üzemi menetrendet kell készíteni.
Együttmûködés a több vasúti pályahálózatra kiterjedõ menetvonalak elosztása során 12. § (1) A kapacitás-elosztó szervezet a több vasúti pályahálózatra kiterjedõ menetvonalak kialakítása és elosztása érdekében együttmûködik a kapcsolódó vasúti pályahálózatok kapacitás-elosztó szervezeteivel, így különösen részt vesz a kapacitás-elosztó szervezetek nemzetközi kapacitás-elosztással kapcsolatos tárgyalásain, valamint szükség esetén kezdeményezi a tárgyalás összehívását. (2) A Transzeurópai Vasúti Áruszállítási Hálózathoz tartozó vasúti pályaszakasz kapacitásának éves elosztásánál a kapacitás-elosztó szervezetnek fokozottan ügyelnie kell arra, hogy maradjon szabad kapacitás az éves menetvonal-igények benyújtási határidejét követõen érkezõ menetvonal-igények teljesítésére. (3) A kapacitás-elosztó szervezet legalább tizenegy hónappal az üzemi menetrend hatálybalépése elõtt – a más EGT-államok kapacitás-elosztó szervezeteivel együttmûködve – elõzetes nemzetközi menetvonalakat határoz meg, különösen a Transzeurópai Vasúti Áruszállítási Hálózathoz tartozó vasúti pályaszakaszok vonatkozásában, amelyek kiigazítására utóbb kizárólag akkor kerülhet sor, ha az elengedhetetlenül szükséges.
Kapacitás-elosztás évközi, egyedi, azonnali és üzemi célú menetvonal-igények alapján 13. § (1) A hozzáférésre jogosult az adott menetrendi évben az arra a menetrendi évre vonatkozó évközi, egyedi, azonnali és üzemi célú menetvonal-igényt nyújthat be.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Az igénylõ az évközi, egyedi, azonnali és üzemi célú menetvonal-igényt a 8. § (3) bekezdésben meghatározott tartalommal nyújtja be.
14. § (1) Az évközi menetvonal-igényt az igénylõ a vonat – több vonat esetén a legkorábban közlekedtetni tervezett vonat – tervezett közlekedtetését legalább öt héttel megelõzõen nyújthatja be. (2) A kapacitás-elosztó szervezet az évközi menetvonal-igényeket a benyújtástól számított öt munkanapon belül bírálja el és a beérkezés sorrendjében elégíti ki.
13573 18. §
A kapacitás-elosztó szervezet negyedévente monitoring jelentést készít a vasúti igazgatási szerv részére a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés, a pályakapacitások kihasználásának, valamint az évközi, egyedi, azonnali és üzemi célú menetvonal-igénylés és -elosztás gyakorlatának figyelemmel kísérése érdekében. A monitoring rendszer kereteit, valamint az adatszolgáltatás tartalmi feltételeit és határidõit a vasúti igazgatási szerv a kapacitás-elosztó szervezettel történõ elõzetes egyeztetést követõen határozza meg.
Az összehangolási eljárás 15. §
19. §
(1) Az egyedi és az azonnali menetvonal a vasúti pályahálózat kapacitásának az igénylõ által egy vonat közlekedtetésére felhasználni kívánt része.
(1) Az összehangolási eljárást a kapacitás-elosztó szervezetnek kell írásban és elektronikus úton kezdeményeznie valamennyi érintett igénylõ és a vasúti igazgatási szerv egyidejû értesítése mellett a vasúti pályahálózat-kapacitás iránt bejelentett igények ütközésérõl szerzett tudomást követõ két munkanapon belül.
(2) Az igénylõ az egyedi menetvonal-igényt a vonat tervezett közlekedtetését legalább öt nappal megelõzõen nyújthatja be, amit a kapacitás-elosztó szervezet a lehetõ leghamarabb, de legfeljebb öt munkanapon belül bírál el. (3) Az igénylõ azonnali menetvonal-igényt a vonat tervezett közlekedtetéséhez viszonyítva öt napon belül, de legalább egy órával korábban nyújthat be. (4) Az azonnali menetvonal-igény kielégítésére a kapacitás-elosztó szervezet a menetvonal katalógusból ajánl fel menetvonalat. Amennyiben ez nem felel meg az igénylõnek és igényét fenntartja, akkor a vonatot a pályahálózat-mûködtetõ az adott forgalmi viszonyokhoz igazodóan, az üzemi menetrendben nem lekötött kapacitás igénybevételével jogosult leközlekedtetni.
16. § Az üzemi célú menetvonal az üzemi menetrendben nem lekötött szabad kapacitás terhére az üzemi vonat közlekedtetésére igénybevett menetvonal.
17. § A kapacitás-elosztó szervezet az alábbi sorrendben részesíti elõnyben a különbözõ típusú, egymással ütközõ menetvonal-igényeket: a) éves menetvonal-igény, b) éves pótlólagos menetvonal-igény, c) évközi menetvonal-igény, d) egyedi menetvonal-igény, e) azonnali menetvonal-igény, f) üzemi célú menetvonal-igény.
(2) Az összehangolási eljárásról szóló értesítésben meg kell jelölni a vasúti pályahálózat-kapacitás iránt bejelentett igények ütközésével érintett kapacitást, az igénytõl eltérõen – figyelemmel a 12. § (3) bekezdésre – felajánlott kapacitást, az összehangolási eljárás helyét, idejét, valamint az összehangolási eljáráson való részvétel elmulasztásának következményeit. (3) Az összehangolási eljárást a kapacitás-elosztó szervezet vezeti le. Az eljárásról jegyzõkönyvet kell felvenni, amit minden, az összehangolási eljáráson résztvevõ félnek alá kell írnia. (4) A kapacitás-elosztó szervezet az összehangolási eljárás során nem rendezett vitás kérdésekben hozott döntésérõl az igénylõket a döntés meghozatalát követõen haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni.
Eljárás túlterhelt vasúti pályaszakaszok, valamint egymással ütközõ, azonos típusú menetvonal-igények esetén 20. § (1) Ha egy adott vasúti pályaszakaszon a menetvonal-igények kielégítése az összehangolási eljárás keretében sem biztosítható, vagy az egy éven belül várhatóan benyújtásra kerülõ menetvonal-igények nagy valószínûséggel nem elégíthetõk ki, a kapacitás-elosztó szervezet a vasúti pályahálózat érintett részét a Hálózati Üzletszabályzatban túlterhelt vasúti pályaszakasznak minõsíti.
13574
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A vasúti pályahálózat kiegyensúlyozottabb igénybevétele, a túlterhelt vasúti pályaszakaszok elkerülése és a zsúfoltság megelõzése érdekében a kapacitás-elosztó szervezet helyettesítõ vasúti pályaszakaszt jelölhet ki. A kapacitás-elosztó szervezetnek a helyettesítõ vasúti pályaszakaszokat a menetvonal katalógussal együtt, azzal azonos módon kell meghirdetnie. (3) A pályahálózat-mûködtetõ által szolgáltatott adatok alapján a kapacitás-elosztó szervezet a túlterhelt vasúti pályaszakaszok esetén visszavonhatja az igénylõtõl azoknak a menetvonalaknak az igénybevételi jogát, amelyeket a Hálózati Üzletszabályzatban rögzített küszöbértéknél – legalább egy hónapon keresztül – kevesebb alkalommal vettek igénybe, kivéve, ha erre az igénylõ érdekkörén kívül álló ok miatt került sor. 21. § (1) A túlterhelt vasúti pályaszakaszon a pályahálózat-mûködtetõ által igényelt menetvonal elsõbbséget élvez, amennyiben a) a kapacitás használata a jogszabályban foglaltak végrehajtásához szükséges, vagy b) a pályahálózat-mûködtetõ karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkát végez. (2) A pályahálózat-mûködtetõ az (1) bekezdés szerinti elsõbbségi igényét csúcsidõszakon belül végzett vasúti közszolgáltatással szemben nem érvényesítheti. (3) Túlterhelt vasúti pályaszakasz – az (1) és (2) bekezdésekben foglalt rendelkezések érvényesítését követõen –, valamint egymással ütközõ éves, éves pótlólagos, egyedi és azonnali menetvonal-igények esetén az alábbi sorrend figyelembevételével – a szakosított infrastruktúraként kijelölt vasúti pályaszakaszok kivételével – elsõbbséget kell biztosítani a) a vasúti közszolgáltatásnak, b) a nemzetközi vasúti személyszállításnak, c) a nemzetközi vasúti árutovábbításnak, d) az egyéb vasúti árutovábbításnak, e) az egyéb vasúti személyszállításnak. (4) Ha a (3) bekezdésben foglaltak alapján az elsõbbséget élvezõ menetvonal-igény nem határozható meg, akkor az alábbi sorrend figyelembevételével elsõbbséget kell biztosítani a) az ütemes menetrend alapján közlekedõ vonatoknak, b) a keretmegállapodás alapján igényelt menetvonalaknak, c) a több közlekedési napra vonatkozó menetvonal-igényeknek, d) a hosszabb viszonylatra vonatkozó menetvonal-igényeknek, e) a rendszeresen közlekedõ vonatok menetvonal-igényeinek, f) a korábban benyújtott menetvonal-igényeknek.
2007/181. szám
A vasúti pályahálózat tervezett karbantartási, felújítási és fejlesztési munkáinak figyelembevétele 22. § (1) A vasúti pályahálózat tervezett karbantartási, felújítási és fejlesztési munkáinak lehetõvé tétele érdekében az ezek végrehajtásához szükséges valamennyi pályahasználati igényt a pályahálózat-mûködtetõ az éves üzemi menetrend készítésének idõszakában nyújtja be a kapacitás-elosztó szervezet részére. Ezen igényeket az éves üzemi menetrendre vonatkozó szabályok alapján kell kielégíteni. (2) Az éves üzemi menetrend készítésének idõszakában nem tervezhetõ karbantartási, felújítási és fejlesztési munkák idõtartamára a pályahálózat-mûködtetõ – a várható bevételkiesésének és a már kiutalt menetvonalakkal összefüggõ esetleges kártérítési kötelezettségének mérlegelésével – a kapacitás-elosztó szervezettõl pályahálózat-kapacitást igényel. A kapacitás-elosztó szervezet a benyújtott igény alapján kezdeményezi az adott vasúti pályaszakasz üzemi menetrendjének felfüggesztését, és az érintett igénylõkkel egyeztetett ideiglenes üzemi menetrendet készít. Az ideiglenes üzemi menetrendet a kapacitás-elosztó szervezet úgy készíti el, hogy a lehetõ legkisebb mértékben legyen szükséges a már kiutalt menetvonalak módosítása. (3) A karbantartási, felújítási és fejlesztési munkák várható hatásának bemutatását (kapacitáskorlátozó hatás, terelõ útirányok) havonkénti aktualizálással a kapacitáselosztó szervezet honlapján kell közzétenni.
Eljárás üzemzavar esetén 23. § (1) Ha a pályahálózat-mûködtetõ a Vtv. 31. § (2) bekezdés b) pontja alapján a menetvonalat visszavonta, a kapacitás-elosztó szervezet az igénylõ kérelmére a rendelkezésre álló kapacitás terhére más menetvonalat ajánl fel. (2) A pályahálózat-mûködtetõ a honlapján folyamatosan naprakész tájékoztatást ad a vasúti pályahálózat kapacitása igénybevehetõségének rendkívüli eseménybõl fakadó korlátozásairól.
IV. Fejezet KAPACITÁSGAZDÁLKODÁS Keretmegállapodás 24. § (1) Az igénylõ a Vtv. 57. §-a szerinti keretmegállapodást a kapacitás-elosztó szervezettel köti meg.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) Egy vasúti pályaszakasz vonatkozásában a napi elméleti kapacitás legfeljebb 5 %-os mértékéig köthetõ keretmegállapodás. (3) Az öt évnél hosszabb idõtartamú keretmegállapodás csak hosszú távú kereskedelmi szerzõdések, a keretmegállapodás által érintett vasúti pályával összefüggõ beruházás vagy kockázat esetén köthetõ. Tíz évnél hosszabb idõre keretmegállapodás kizárólag akkor köthetõ, ha az igénylõ részt vesz hosszú távon megvalósuló vasúti beruházásban, és a keretmegállapodásban az igénylõnek a beruházással kapcsolatos, külön szerzõdésben vállalt kötelezettségei is rögzítésre kerülnek. (4) A kapacitás-elosztó szervezet a keretmegállapodás minden olyan adatát, amely nem minõsül törvény által védett titoknak, valamennyi érdekelt számára hozzáférhetõvé teszi.
Kapacitáselemzés és kapacitásbõvítési terv 25. § (1) A pályahálózat-mûködtetõ kapacitáselemzéssel meghatározza a menetvonal-igények megfelelõ kielégítését akadályozó, a vasúti pályaszakasz túlterheltségét eredményezõ okokat. (2) A kapacitáselemzésben figyelembe kell venni a vasúti pályaszakasz jellemzõit, az üzemeltetés módját, az igényelt szolgáltatások nyújtásának feltételeit és mindezeknek a pályakapacitásra gyakorolt hatását. Az elemzés során meg kell határozni a túlterheltség csökkentésére irányuló rövid- és középtávú intézkedéseket. A tervezett intézkedések közé tartozhat az útvonal, a menetrend és a sebesség módosítása, valamint a vasúti pályaszakasz felújítása, fejlesztése. (3) A kapacitáselemzést a pályahálózat-mûködtetõ készíti el a vasúti pályaszakasz túlterheltté nyilvánítását követõen, kivéve, ha a 26. § szerinti kapacitásbõvítési terv megvalósítása már folyamatban van. (4) A kapacitáselemzést a pályahálózat-mûködtetõ a túlterhelt vasúti pályaszakaszt használó igénylõkkel és a kapacitás-elosztó szervezettel történõ egyeztetés után, de még a vasúti pályaszakasz túlterheltté nyilvánítását követõ hat hónapon belül megküldi a vasúti igazgatási szervnek. (5) A vasúti igazgatási szerv az éves jelentésében összegzi a túlterhelt vasúti pályaszakaszokra vonatkozó kapacitáselemzéseket, továbbá – amennyiben a kapacitáselemzés közlekedéspolitikai zavarokra vagy az állami tulajdonú infrastruktúra hiányosságaira mutat rá – javaslatokat fogalmaz meg a közlekedésért felelõs miniszternek.
13575
hónapon belül kapacitásbõvítési tervet készít. A kapacitásbõvítési terv kidolgozására a túlterhelt vasúti pályaszakaszt használó igénylõkkel folytatott konzultációt követõen kerül sor. (2) A kapacitásbõvítési terv meghatározza a) a túlterheltség okait, b) a forgalom várható jövõbeli alakulását rövid-, közép- és hosszútávon, c) a vasúti pályaszakasz fejlesztésének korlátait, d) a kapacitásbõvítés lehetõségeit és költségeit, ideértve a hálózat-hozzáférési díjak várható változásait, e) a lehetséges kapacitásbõvítési intézkedéseket és a megvalósításukra vonatkozó költség-haszon elemzéseket, f) a javasolt intézkedések megvalósításának ütemtervét, g) az intézkedések megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet (ezen belül az állami támogatás) mértékét. (3) A kapacitásbõvítési tervet a pályahálózat-mûködtetõ az egyeztetések után esetlegesen fennmaradt véleménykülönbségeket is bemutatva küldi meg a kapacitás-elosztó szervezet és a vasúti igazgatási szerv részérére. Ha a kapacitásbõvítési tervben meghatározott intézkedések állami támogatás felhasználását igénylik, akkor azt a pályahálózat-mûködtetõ a közlekedésért felelõs miniszternek is megküldi. A kapacitásbõvítési tervben foglalt intézkedések megvalósításáról a pályahálózat-mûködtetõ negyedévente beszámolót készít a vasúti igazgatási szerv részére.
Szakosított infrastruktúra kijelölése 27. § (1) A kapacitás-elosztó szervezet egy vasúti pályaszakaszt az azt használó igénylõkkel folytatott egyeztetést, valamint a vasúti igazgatási szerv egyeztetésrõl történõ tájékoztatását követõen szakosított infrastruktúraként jelölhet ki. (2) A szakosított infrastruktúra kijelölése esetén a kapacitás-elosztás során az igénylõ – a kijelölésben meghatározott vasúti szolgáltatásra vonatkozó igényének – elõnyben részesítése nem jelentheti az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 81., 82. és 86. cikkében foglaltak sérelmét. (3) A szakosított infrastruktúra kijelölése nem akadályozhatja meg a szakosított infrastruktúra más vasúti szolgáltatások céljára történõ igénybevételét, amennyiben a vasúti pályaszakasz rendelkezik szabad kapacitással, továbbá a vasúti jármûvek megfelelnek a vasúti pályaszakaszon történõ közlekedés mûszaki feltételeinek.
Nagymértékben kihasználatlan vasúti pályaszakaszok 26. §
28. §
(1) A pályahálózat-mûködtetõ a kapacitáselemzés vasúti igazgatási szerv részére történõ megküldését követõ hat
(1) A kapacitás-elosztó szervezet a Hálózati Üzletszabályzatban olyan vasúti pályaszakaszt minõsíthet nagy-
13576
MAGYAR KÖZLÖNY
mértékben kihasználatlan vasúti pályaszakasznak, amelynek napi átlagos kapacitás-kihasználtsága a megelõzõ menetrendi év adatai alapján a napi elméleti kapacitás 25 %-át nem haladta meg. (2) A nagymértékben kihasználatlan vasúti pályaszakasz igénybevételéért fizetendõ hálózat-hozzáférési díjból a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint egyedi kedvezmény biztosítható. V. Fejezet A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZATHOZ TÖRTÉNÕ NYÍLT HOZZÁFÉRÉSSEL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSOK 29. §
2007/181. szám
más mûködtetésében lévõ saját célú vasúti pályahálózatot is igénybe kíván venni, akkor a menetvonal-igényhez mellékeli a saját célú vasúti pályahálózat mûködtetõjének nyilatkozatát a szolgáltatási szerzõdés megkötésérõl.
32. § A nyílt hozzáférésû vasúti pályahálózat igénybevételének részletes feltételeitõl a pályahálózat-mûködtetõ és az igénylõ a hálózat-hozzáférési szerzõdésben a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól akkor térhetnek el, ha erre a Hálózati Üzletszabályzat lehetõséget ad.
33. §
(1) A Vtv. 3. számú mellékletében meghatározott szolgáltatásokhoz (a továbbiakban: pályavasúti szolgáltatások) minden igénylõ megkülönböztetéstõl mentes módon jogosult hozzáférni. (2) A pályavasúti szolgáltatások keretében a) hozzáférést kell biztosítani a nyílt hozzáférésû rakterületekhez, rakodóhelyekhez és jármûmérlegekhez, b) a különbözõ vasúti pályahálózatok kölcsönös átjárhatóságának hiányából eredõen szükségessé váló kiegészítõ szolgáltatásnak minõsül az átrakási és tengelyátszerelési tevékenység, c) mellékszolgáltatásként biztosítható a pályahálózat-mûködtetõ – Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott – információs rendszeréhez történõ hozzáférés.
(1) A Vtv. 66. § (1) bekezdésében meghatározott belsõ megállapodás tartalmazza a) az integrált vasúti társaság vállalkozó vasúti tevékenységet végzõ szervezeti egységeinek a pályavasúti szolgáltatások megrendelésére és igénybevételére, b) az integrált vasúti társaság vasúti pályahálózat mûködtetését végzõ szervezeti egységei és a vállalkozó vasúti tevékenységet végzõ szervezeti egységei kötelezettségeire, valamint kapcsolattartására, c) a pályavasúti szolgáltatások teljesítésének igazolására, valamint d) a belsõ hálózat-hozzáférési díj elszámolására vonatkozó szabályokat úgy, hogy a megrendelt és kiutalt pályavasúti szolgáltatások a ténylegesen igénybe vett pályavasúti szolgáltatásokkal összevethetõk legyenek.
30. §
(2) A belsõ megállapodás a) biztosítja a folyamat átláthatóságát, valamint b) nem tartalmaz hivatkozást az integrált vasúti társaság olyan belsõ szabályzatára, amely nem része a belsõ megállapodásnak.
(1) A pályahálózat-mûködtetõ az igénylõk számára feltételeket írhat elõ a vasúti pályahálózat jövõbeni bevételeivel és használatával kapcsolatos jogos elvárásai védelme érdekében. E feltételeknek megfelelõnek, átláthatónak és hátrányos megkülönböztetéstõl mentesnek kell lenniük, és azokat az elosztási elvek részeként közzé kell tenni a Hálózati Üzletszabályzatban. E feltételekrõl a vasúti igazgatási szerv tájékoztatja az Európai Bizottságot. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az igénylõ számára a) az igénylõ tevékenységének tervezett mértékével arányban álló pénzügyi biztosíték nyújtására, valamint b) a kapacitás-elosztás során az igénylõ által benyújtott igény megfelelõségének biztosítására vonatkozhatnak.
31. § Amennyiben az igénylõ a nyílt hozzáférésû vasúti pályahálózat használatához kapcsolódó tevékenységéhez
(3) Az integrált vasúti társaságnak az általa mûködtetett nyílt hozzáférésû vasúti pályahálózathoz való hozzáférése nem valósíthat meg megkülönböztetést más hozzáférésre jogosulttal szemben.
VI. Fejezet A TELJESÍTMÉNYÖSZTÖNZÕ RENDSZER 34. § (1) A kapacitás-elosztó szervezet a hálózati zavarok csökkentése és a vasúti közlekedési teljesítmények javítása érdekében a Hálózati Üzletszabályzatban teljesítményösztönzõ rendszert határoz meg, amelynek alapelvei a vasúti pályahálózat egészére vonatkozóan azonosak.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A pályahálózat-mûködtetõre és a hozzáférésre jogosultra is vonatkozó teljesítményösztönzõ rendszer elemei lehetnek különösen a hálózati zavart okozó tevékenységért kiszabott pénzügyi hátrányok, valamint a terv feletti teljesítményért járó pénzügyi elõnyök. A pénzügyi hátrány egyértelmûen a pályahálózat-mûködtetõ vagy egy hozzáférésre jogosult által okozott hálózati zavarhoz kötõdik. A teljesítmény-ösztönzõ rendszer a pályahálózat-mûködtetõre és a hozzáférésre jogosultra egymással arányos elemeket tartalmaz. (3) A kapacitás-elosztó szervezet úgy határozza meg a teljesítményösztönzõ rendszer elemeinek mértékét és alkalmazásuk feltételeit, hogy a teljesítményösztönzõ rendszer mûködtetésébõl származó anyagi elõny a mûködtetés ráfordításaival arányos legyen, valamint a hálózati zavar okai azonosításának adminisztratív költsége ne haladja meg a hálózati zavar okozásáért kiszabott pénzügyi hátrányt. (4) A teljesítményösztönzõ rendszer figyelembe veszi az igényelttõl eltérõen felhasznált pályahálózat-kapacitást, valamint elõnyben részesíti azokat a hozzáférésre jogosultakat, akik a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott menetrendszerûségi mértéket meghaladóan vették ténylegesen igénybe a pályahálózat-kapacitást. (5) A teljesítményösztönzõ rendszer alapján meghatározott pénzügyi elõnyök és pénzügyi hátrányok a hálózat-hozzáférési díjak pénzügyi elszámolásának keretében is elszámolhatók, de azok a hálózati zavarokból származó károk rendezésébe nem vonhatók be. (6) A kapacitás-elosztó szervezet az alkalmazott teljesítményösztönzõ rendszer tapasztalatait – így különösen a hálózati zavarok csökkentésére gyakorolt hatást – minden menetrendi évre vonatkozóan a pályahálózat-mûködtetõ, a hozzáférésre jogosultak és a vasúti igazgatási szerv bevonásával értékeli.
13577
ról szóló 9/2002. (II. 6.) KöViM rendelet módosításáról szóló 48/2004. (IV. 22.) GKM rendelet, valamint c) a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítésérõl szóló 50/2007. (IV. 26.) GKM–PM együttes rendelet 10. § b) pontja. (3) E rendelet a) 35. § (2) bekezdése a rendelet hatálybalépését követõ második napon, b) 36. § (1) bekezdése 2008. március 2-án, c) 36. § (2) bekezdése 2010. december 31-én veszti hatályát. E bekezdés 2011. január 1-jén veszti hatályát.
Átmeneti rendelkezések 36. § (1) A kapacitás-elosztó szervezet a rendelet kihirdetését követõ menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzatot legkésõbb 2008. március 1-jéig módosítja annak érdekében, hogy az megfeleljen az e rendeletben foglaltaknak. (2) A kapacitás-elosztó szervezet a teljesítményösztönzõ rendszerre vonatkozó szabályokat elsõ alkalommal a 2010. december második vasárnapjától kezdõdõ menetrendi évre határozza meg. (3) Az adott vasúti társasággal kötendõ közszolgáltatási szerzõdés hatálybalépésének idõpontjáig a rendelet alkalmazásában a vasúti közszolgáltatásként végzett személyszállítás a közlekedésért felelõs miniszter által jóváhagyott közszolgáltatási menetrendben meghatározott, a vasúti társaság által végzett vasúti személyszállítás.
Az Európai Unió jogának való megfelelés VII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitásának elosztásáról szóló 67/2003. (X. 21.) GKM rendelet, b) az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitásának elosztásáról szóló 67/2003. (X. 21.) GKM rendelet és a nagysebességû vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságá-
37. § Ez a rendelet – a Vtv.-vel együtt – a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló, 2001. február 26-ai 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (2) bekezdésének, 8. cikk (4) bekezdésének, 11. cikkének, 12. cikkének, 15. cikk (1) bekezdésének, 16. cikk (2)–(3) bekezdésének, 17. cikk (2) és (5)–(6) bekezdésének, 18. cikkének, 19. cikk (2)–(3) bekezdésének, 20. cikkének, 21. cikk (1)–(5) bekezdésének, 22. cikkének, 23. cikkének, 24. cikk (2)–(3) bekezdésnek, 25. cikkének, 26. cikk (1)–(2) bekezdésének, 27. cikkének, 28. cikkének, valamint I. és III. mellékletnek való megfelelést szolgálja. Dr. Kákosy Csaba s. k., gazdasági és közlekedési miniszter
13578
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
A gazdasági és közlekedési miniszter 102/2007. (XII. 22.) GKM rendelete
2007/32/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.
a hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 36/2006. (VI. 21.) GKM rendelet módosításáról
gazdasági és közlekedési miniszter
A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 19. pontjában, valamint a mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésérõl szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 36/2006. (VI. 21.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 19. §-a a következõ c) ponttal egészül ki: [Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „c) a Bizottság 2007/32/EK irányelve (2007. június 1.) a nagysebességû transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv VI. mellékletének és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VI. mellékletének módosításáról.”
2. § Az R. 5. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.
4. § Ez a rendelet a nagysebességû transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv VI. mellékletének és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VI. mellékletének módosításáról szóló, 2007. június 1-jei
Dr. Kákosy Csaba s. k.,
Melléklet a 102/2007. (XII. 22.) GKM rendelethez „5. melléklet a 36/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez Az alrendszerek EK-hitelesítési eljárása 1. EK-hitelesítési eljárás Az EK hitelesítési eljárás az az eljárás, amely során a bejelentett szervezet ellenõrzi és tanúsítja, hogy egy alrendszer a) megfelel a vonatkozó rendeletek és uniós jogi aktusok elõírásainak, b) megfelel a kapcsolódó egyéb rendelkezéseknek, elõírásoknak, és üzembe helyezhetõ. 2. Ellenõrzési szakaszok Az alrendszeren a következõ szakaszok mindegyikében ellenõrzést kell végrehajtani: a) általános tervezés, b) elõállítás – az alrendszer megépítése, ezen belül például az építõmérnöki tevékenységek, a gyártás, a rendszerelemek összeszerelése és az általános beállítások, c) az alrendszer végsõ ellenõrzése. A tervezési fázis (beleértve a típusvizsgálatokat) és az elõállítási fázis során a fõvállalkozó (vagy a gyártó) vagy annak a Közösségben székhellyel rendelkezõ meghatalmazott képviselõje vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be. Ebben az esetben a vizsgálat(ok)ról a fõvállalkozó (vagy a gyártó) által kiválasztott bejelentett szervezet közbensõ hitelesítési nyilatkozatot állít ki „EK közbensõ alrendszer-megfelelõségi nyilatkozat” formájában, az összes érintett fázis(ok)ra vonatkozóan. 3. EK-megfelelõségi tanúsítvány és EK-hitelesítési nyilatkozat Az EK-hitelesítésért felelõs bejelentett szervezet kiállítja a hitelesítés-kérelmezõ vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselõje számára a hitelesítési tanúsítványt, majd a hitelesítés-kérelmezõ vagy képviselõje kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes azon állam (a továbbiakban: EGT-állam) hatósága számára, amelyben az alrendszert felszerelik, illetve mûködtetik. Az EK-hitelesítésért felelõs bejelentett szervezet megvizsgálja az alrendszer tervezését és elõállítását.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Adott esetben a bejelentett szervezet figyelembe veszi a „közbensõ hitelesítési nyilatkozatot”, és annak érdekében, hogy kiállítsa az EK-hitelesítési tanúsítványt a) ellenõrzi, hogy az alrendszer aa) a fõvállalkozónak (vagy gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési és elõállítási közbensõ hitelesítési nyilatkozatok által lefedett, ha a bejelentett szervezetet felkérték erre a fázisra, vagy ab) elõállításában megfelel a fõvállalkozónak (vagy a gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési közbensõ hitelesítési nyilatkozatok által lefedett minden szempontnak, ha a bejelentett szervezetet felkérték erre a tervezési fázisra. b) hitelesíti, hogy az ÁME követelményét helyesen teljesítik, és megvizsgálja azokat a tervezési és elõállítási elemeket, amelyeket a fõvállalkozónak (vagy gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési és elõállítási közbensõ hitelesítési nyilatkozatok nem tárgyalnak. 4. Mûszaki dokumentáció A hitelesítési nyilatkozatot kísérõ mûszaki dokumentációnak a következõket kell tartalmaznia: a) az infrastruktúra esetében: építési tervek, a földmunkák és a megerõsítési munkálatok jóváhagyási jegyzõkönyvei, betonozási vizsgálati és ellenõrzési jelentések stb., b) más alrendszerek esetén: a kivitelezéssel megegyezõ általános és részletes tervrajzok, elektromos kapcsolási rajzok, a hidraulikus rendszer rajzai, vezérlõáramköri ábrák, adatfeldolgozó és automatikus rendszerek leírása, üzemeltetési és karbantartási kézikönyvek stb., c) az alrendszerbe beépített kölcsönös átjárhatóságot lehetõvé tevõ rendszerelemek jegyzéke, d) az EK-megfelelõségi vagy használatra való alkalmasságról szóló nyilatkozatok példánya, amelyekkel a fent említett rendszerelemeket e rendelet 8. §-a értelmében el kell látni, csatolva hozzá adott esetben a vonatkozó számítási feljegyzéseket, és a közös mûszaki elõírások alapján a bejelentett szervezetek által elvégzett próbákról és vizsgálatokról felvett jegyzõkönyvek, e) adott esetben a közbensõ hitelesítési nyilatkozat(ok) és az EK közbensõ alrendszer-megfelelõségi nyilatkozat(ok), beleértve a bejelentett szervezet által az érvényességük tekintetében végzett hitelesítés eredményét, f) az EK-hitelesítésért felelõs bejelentett szervezet által kiadott és ellenjegyzett tanúsítvány, csatolva a vonatkozó számításokat tartalmazó feljegyzéseket, amelyek igazolják, hogy az alrendszer megfelel ennek a rendeletnek, és rögzíti az esetleges – az eljárás végrehajtása során tett – észrevételeit és vissza nem vont fenntartásait. Az igazoláshoz csatolni kell az ugyanezen szervezet által a melléklet 5.3. és 5.4. pontjaiban meghatározottak szerint elkészített ellenõrzési, illetve vizsgálati jelentést is. 5. EK-ellenõrzés 5.1. Az EK-ellenõrzés célja annak biztosítása, hogy az alrendszer elõállítása során a mûszaki dokumentációban foglalt kötelezettségeket betartsák.
13579
5.2. A gyártás ellenõrzését végzõ bejelentett szervezet részére lehetõvé kell tenni az állandó bejutást az építkezések helyszínére, a gyártóüzemekbe, a raktárterületekre, ha indokolt, az elõregyártás és a folyamatba épített ellenõrzés területeire, továbbá általában véve minden olyan helyre, amelyet a szervezet ellenõrzési munkája végzéséhez szükségesnek tart. A hitelesítés-kérelmezõ vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselõje köteles elküldeni a bejelentett szervezethez mindazon dokumentumokat, amelyek az ellenõrzéshez szükségesek, különösen az alrendszerrel kapcsolatos kivitelezési terveket és mûszaki dokumentációt. 5.3. Az alrendszer létesítési folyamata ellenõrzéséért felelõs bejelentett szervezet rendszeres idõközönként részletes vizsgálatot végez a rendeletben foglaltak teljesítésének ellenõrzése céljából. Kérheti, hogy az építési mûveletek bizonyos szakaszainál jelen lehessen. Megállapításairól a szervezet vizsgálati jelentést készít az alrendszer létesítésének felelõsei számára. 5.4. A bejelentett szervezet elõzetes bejelentés nélkül is felkeresheti a munkaterületet vagy a gyártóüzemeket. Az ilyen látogatások idején a bejelentett szervezet teljes vagy részleges felülvizsgálatot végezhet. A kivitelezés felelõsei számára ellenõrzési, illetve vizsgálati jelentést ad. 6. Dokumentáció benyújtás A bejelentett szervezet a 4. pontban említett teljes dokumentációt átadja a hitelesítés-kérelmezõnek, vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselõjének. Ez a dokumentáció támasztja alá az alrendszer üzemképességének ellenõrzését végzõ bejelentett szervezet által kiállított EK-megfelelõségi tanúsítványt. A dokumentációt csatolni kell az EK-hitelesítési nyilatkozathoz, amelyet a hitelesítés-kérelmezõ az érintett EGT-állam hatóságához nyújt be. A hitelesítés-kérelmezõ a dokumentáció egy példányát köteles megõrizni az alrendszer teljes élettartama alatt. Kérésre bármely más EGT-államnak el kell küldeni a dokumentáció másolatát. 7. Közzététel Minden bejelentett szervezet köteles rendszeresen közzétenni a vonatkozó információkat a következõkrõl: a) a megkapott EK-hitelesítés igénylései, b) a kiállított vagy elutasított közbensõ hitelesítési nyilatkozatok, c) a kiállított vagy elutasított hitelesítési tanúsítványok. 8. Nyelv Az EK-hitelesítési eljárással kapcsolatos dokumentációkat és a levelezést annak az EGT-államnak a hivatalos nyelvén kell folytatni, amelyben a hitelesítés-kérelmezõ vagy a Közösségen belüli meghatalmazott képviselõje letelepedett, vagy amely nyelvet a hitelesítés-kérelmezõ elfogad.”
13580
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
A gazdasági és közlekedési miniszter 103/2007. (XII. 22.) GKM rendelete
2007/32/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.
a nagysebességû transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelet módosításáról
gazdasági és közlekedési miniszter
A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 19. pontjában, valamint a mûszaki termékek megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezetek kijelölésérõl szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A nagysebességû transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 18. §-a a következõ c) ponttal egészül ki: [Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „c) a Bizottság 2007/32/EK irányelve (2007. június 1.) a nagysebességû transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv VI. mellékletének és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VI. mellékletének módosításáról.”
2. § Az R. 5. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.
4. § Ez a rendelet a nagysebességû transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv VI. mellékletének és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VI. mellékletének módosításáról szóló, 2007. június 1-jei
Dr. Kákosy Csaba s. k.,
Melléklet a 103/2007. (XII. 22.) GKM rendelethez „5. melléklet a 37/2006. (VI. 21.) GKM rendelethez Az alrendszerek EK-hitelesítési eljárása 1. EK-hitelesítési eljárás Az EK-hitelesítési eljárás az az eljárás, amely során a bejelentett szervezet ellenõrzi és tanúsítja, hogy egy alrendszer a) megfelel a vonatkozó rendeletek és uniós jogi aktusok elõírásainak, b) megfelel a kapcsolódó egyéb rendelkezéseknek, elõírásoknak, és üzembe helyezhetõ. 2. Ellenõrzési szakaszok Az alrendszeren következõ szakaszok mindegyikében ellenõrzést kell végrehajtani: a) általános tervezés, b) elõállítás – az alrendszer megépítése, ezen belül például az építõmérnöki tevékenységek, a gyártás, a rendszerelemek összeszerelése és az általános beállítások, c) az alrendszer végsõ ellenõrzése. A tervezési fázis (beleértve a típusvizsgálatokat) és az elõállítási fázis során a fõvállalkozó (vagy a gyártó) vagy annak a Közösségben székhellyel rendelkezõ meghatalmazott képviselõje vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be. Ebben az esetben a vizsgálat(ok)ról a fõvállalkozó (vagy a gyártó) által kiválasztott bejelentett szervezet közbensõ hitelesítési nyilatkozatot állít ki „EK közbensõ alrendszer-megfelelõségi nyilatkozat” formájában, az összes érintett fázis(ok)ra vonatkozóan. 3. EK-megfelelõségi tanúsítvány és EK-hitelesítési nyilatkozat Az EK-hitelesítésért felelõs bejelentett szervezet kiállítja a hitelesítés-kérelmezõ vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselõje számára a hitelesítési tanúsítványt, majd a hitelesítés-kérelmezõ vagy képviselõje kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes azon állam (a továbbiakban: EGT-állam) hatósága számára, amelyben az alrendszert felszerelik, illetve mûködtetik. Az EK-hitelesítésért felelõs bejelentett szervezet megvizsgálja az alrendszer tervezését és elõállítását.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Adott esetben a bejelentett szervezet figyelembe veszi a „közbensõ hitelesítési nyilatkozatot”, és annak érdekében, hogy kiállítsa az EK-hitelesítési tanúsítványt a) ellenõrzi, hogy az alrendszer aa) a fõvállalkozónak (vagy gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési és elõállítási közbensõ hitelesítési nyilatkozatok által lefedett, ha a bejelentett szervezetet felkérték erre a fázisra, vagy ab) elõállításában megfelel a fõvállalkozónak (vagy a gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési közbensõ hitelesítési nyilatkozatok által lefedett minden szempontnak, ha a bejelentett szervezetet felkérték erre a tervezési fázisra, b) hitelesíti, hogy az ÁME követelményét helyesen teljesítik és megvizsgálja azokat a tervezési és elõállítási elemeket, amelyeket a fõvállalkozónak (vagy gyártónak) átadott, vonatkozó tervezési és elõállítási közbensõ hitelesítési nyilatkozatok nem tárgyalnak. 4. Mûszaki dokumentáció A hitelesítési nyilatkozatot kísérõ mûszaki dokumentációnak a következõket kell tartalmaznia: a) az infrastruktúra esetében: építési tervek, a földmunkák és a megerõsítési munkálatok jóváhagyási jegyzõkönyvei, betonozási vizsgálati és ellenõrzési jelentések stb., b) más alrendszerek esetén: a kivitelezéssel megegyezõ általános és részletes tervrajzok, elektromos kapcsolási rajzok, a hidraulikus rendszer rajzai, vezérlõáramköri ábrák, adatfeldolgozó és automatikus rendszerek leírása, üzemeltetési és karbantartási kézikönyvek stb., c) az alrendszerbe beépített kölcsönös átjárhatóságot lehetõvé tevõ rendszerelemek jegyzéke, d) az EK-megfelelõségi vagy használatra való alkalmasságról szóló nyilatkozatok példánya, amelyekkel a fent említett rendszerelemeket e rendelet 8. §-a értelmében el kell látni, csatolva hozzá adott esetben a vonatkozó számítási feljegyzéseket, és a közös mûszaki elõírások alapján a bejelentett szervezetek által elvégzett próbákról és vizsgálatokról felvett jegyzõkönyvek, e) adott esetben a közbensõ hitelesítési nyilatkozat(ok) és az EK közbensõ alrendszer-megfelelõségi nyilatkozat(ok), beleértve a bejelentett szervezet által az érvényességük tekintetében végzett hitelesítés eredményét, f) az EK-hitelesítésért felelõs bejelentett szervezet által kiadott és ellenjegyzett tanúsítvány, csatolva a vonatkozó számításokat tartalmazó feljegyzéseket, amelyek igazolják, hogy az alrendszer megfelel ennek a rendeletnek, és rögzíti az esetleges – az eljárás végrehajtása során tett – észrevételeit és vissza nem vont fenntartásait. Az igazoláshoz csatolni kell az ugyanezen szervezet által a melléklet 5.3. és 5.4. pontjaiban meghatározottak szerint elkészített ellenõrzési, illetve vizsgálati jelentést is. 5. EK-ellenõrzés 5.1. Az EK-ellenõrzés célja annak biztosítása, hogy az alrendszer elõállítása során a mûszaki dokumentációban foglalt kötelezettségeket betartsák.
13581
5.2. A gyártás ellenõrzését végzõ bejelentett szervezet részére lehetõvé kell tenni az állandó bejutást az építkezések helyszínére, a gyártóüzemekbe, a raktárterületekre, ha indokolt, az elõregyártás és a folyamatba épített ellenõrzés területeire, továbbá általában véve minden olyan helyre, amelyet a szervezet ellenõrzési munkája végzéséhez szükségesnek tart. A hitelesítés-kérelmezõ vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselõje köteles elküldeni a bejelentett szervezethez mindazon dokumentumokat, amelyek az ellenõrzéshez szükségesek, különösen az alrendszerrel kapcsolatos kivitelezési terveket és mûszaki dokumentációt. 5.3. Az alrendszer létesítési folyamata ellenõrzéséért felelõs bejelentett szervezet rendszeres idõközönként részletes vizsgálatot végez a rendeletben foglaltak teljesítésének ellenõrzése céljából. Kérheti, hogy az építési mûveletek bizonyos szakaszainál jelen lehessen. Megállapításairól a szervezet vizsgálati jelentést készít az alrendszer létesítésének felelõsei számára. 5.4. A bejelentett szervezet elõzetes bejelentés nélkül is felkeresheti a munkaterületet vagy a gyártóüzemeket. Az ilyen látogatások idején a bejelentett szervezet teljes vagy részleges felülvizsgálatot végezhet. A kivitelezés felelõsei számára ellenõrzési, illetve vizsgálati jelentést ad. 6. Dokumentáció benyújtás A bejelentett szervezet a 4. pontban említett teljes dokumentációt átadja a hitelesítés-kérelmezõnek, vagy annak a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselõjének. Ez a dokumentáció támasztja alá az alrendszer üzemképességének ellenõrzését végzõ bejelentett szervezet által kiállított EK-megfelelõségi tanúsítványt. A dokumentációt csatolni kell az EK-hitelesítési nyilatkozathoz, amelyet a hitelesítés-kérelmezõ az érintett EGT-állam hatóságához nyújt be. A hitelesítés-kérelmezõ a dokumentáció egy példányát köteles megõrizni az alrendszer teljes élettartama alatt. Kérésre bármely más EGT-államnak el kell küldeni a dokumentáció másolatát. 7. Közzététel Minden bejelentett szervezet köteles rendszeresen közzétenni a vonatkozó információkat a következõkrõl: a) a megkapott EK-hitelesítés igénylései, b) a kiállított vagy elutasított közbensõ hitelesítési nyilatkozatok, c) a kiállított vagy elutasított hitelesítési tanúsítványok. 8. Nyelv Az EK-hitelesítési eljárással kapcsolatos dokumentációkat és a levelezést annak az EGT-államnak a hivatalos nyelvén kell folytatni, amelyben a hitelesítés-kérelmezõ vagy a Közösségen belüli meghatalmazott képviselõje letelepedett, vagy amely nyelvet a hitelesítés-kérelmezõ elfogad.”
13582
MAGYAR KÖZLÖNY
A gazdasági és közlekedési miniszter 104/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet módosításáról
2007/181. szám
„(1) A mûködési engedéllyel rendelkezõ vasúti társaságnak a közlekedési hatósághoz a 653/2007/EK bizottsági rendelet III. mellékletében foglalt nyomtatványon benyújtott kiegészítõ tanúsítvány iránti [Vtv. 33. § (5) bekezdés] kérelmében pontosan meg kell határoznia a tanúsítvány hatályán kívüli, igénybe venni kívánt további pályahálózatot. A kiegészítõ tanúsítvány hatálya a kérelemben megjelölt pályahálózatra terjed ki.”
4. § A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,5. § (1) A vasútbiztonsági tanúsítványt [Vtv. 33. § (1) bekezdés] a közlekedési hatóság a biztonságirányítási rendszerre megállapított követelményekre és a biztonságirányítási rendszerre vonatkozó, e rendelet 1. mellékletében meghatározott elõírások teljesítése esetén adhatja ki annak a vasúti társaságnak, amelyik elõször Magyarországon kezdi vagy kezdte meg mûködését. (2) A közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítványt a 653/2007/EK bizottsági rendelet I. és II. mellékletében foglalt formában adja ki.”
2. § Az R. 6. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A vasútbiztonsági tanúsítvány iránt a Vtv. 6–9. §-a szerinti mûködési engedéllyel rendelkezõ vasúti társaságnak a 653/2007/EK bizottsági rendelet III. mellékletében foglalt nyomtatványon kérelmet kell benyújtania a közlekedési hatósághoz. A kérelemben meg kell határozni az igénybe venni kívánt pályahálózatot. A tanúsítvány hatálya a kérelemben megjelölt pályahálózatra terjed ki.”
Az R. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,12. § (1) Ez a rendelet a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelõ biztonsági tanúsítványok és kérelemmel benyújtott dokumentáció egységes európai formátumának használatáról és a 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében kibocsátott biztonsági tanúsítványok érvényességérõl szóló, 2007. június 13-i 653/2007/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (2) Ez a rendelet – a Vtv.-vel együtt – a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezésérõl szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-ei 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–14., 18. cikkének, továbbá I., III. és IV. mellékletének való megfelelést szolgálja.”
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.
6. §
3. §
Ez a rendelet a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelõ biztonsági tanúsítványok és kérelemmel benyújtott dokumentáció egységes európai formátumának használatáról és a 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében kibocsátott biztonsági tanúsítványok érvényességérõl szóló, 2007. június 13-i 653/2007/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
Az R. 7. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
gazdasági és közlekedési miniszter
Dr. Kákosy Csaba s. k.,
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelete a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 75. § a) pontjában, a 124. § és a 130. § (1) bekezdése e) pontja tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés e) és f) pontjában, a 125. § tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 75. § c) pontjában, a 126. § tekintetében az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (6) bekezdés a) pontjában, továbbá a 127. § tekintetében a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés l) pontjában és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés g) pontjában, továbbá a 130. § (1) bekezdés f) pontja tekintetében az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 124. § és a 130. § (1) bekezdés e) pontja tekintetében a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel és a 127. § tekintetében a legfõbb ügyésszel egyetértésben – a következõket rendelem el:
ELSÕ RÉSZ BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK 1. § A rendelet hatálya a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) szerinti jogi segítségnyújtás engedélyezésére, felülvizsgálatára, igénybevételére, valamint költségeinek megelõlegezésére, kifizetésére és visszatérítésére terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában: 1. jogi segítségnyújtás: a Jst. szerinti peren kívüli támogatás, valamint polgári és büntetõeljárásban biztosított támogatás;
13583
2. peren kívüli támogatás: a jogi segítõ jogi szolgáltatásának igénybevétele jogi tanácsadás vagy okiratszerkesztés céljából (Jst. 1. §); 3. polgári eljárásban biztosított támogatás: polgári peres és nemperes eljárásban pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása (Jst. 11. §); 4. büntetõeljárásban biztosított támogatás: büntetõeljárásban személyes költségmentesség a pótmagánvádló részére, valamint pártfogó ügyvédi képviselet a sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt és a pótmagánvádló részére (Jst. 17. §); 5. per: polgári peres és nemperes eljárás; 6. Hivatal: Igazságügyi Hivatal; 7. központi hivatal: Központi Igazságügyi Hivatal; 8. területi hivatal: az Igazságügyi Hivatal területi jogi segítségnyújtó szolgálata; 9. fél: jogi segítségnyújtás engedélyezése érdekében a Hivatalnál kérelmet elõterjesztõ személy vagy szervezet; 10. felperes fél: az a fél, aki olyan perben részesült jogi segítségnyújtásban vagy olyan perben kérte jogi segítségnyújtás engedélyezését, amelyben õ felperes vagy kérelmezõ; 11. alperes fél: az a fél, aki olyan perben részesült jogi segítségnyújtásban vagy olyan perben kérte jogi segítségnyújtás engedélyezését, amelyben õ alperes vagy kérelmezett; 12. végrehajtást kérõ fél: aki bírósági végrehajtási eljárásban végrehajtást kérõként kérte jogi segítségnyújtás engedélyezését vagy annak során részesült jogi segítségnyújtásban; 13. beavatkozó fél: az a fél, aki olyan perben részesült jogi segítségnyújtásban vagy olyan perben kérte jogi segítségnyújtás engedélyezését, amelyben õ beavatkozó; 14. perbehívott fél: az a fél, aki olyan perben részesült jogi segítségnyújtásban vagy olyan perben kérte jogi segítségnyújtás engedélyezését, amelyben õ perbehívott; 15. jogi segítõ: a jogi segítõk névjegyzékében szereplõ ügyvéd, közjegyzõ vagy jogi segítõ szervezet; 16. vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 3. §-ának 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó, 18. pontja szerinti mezõgazdasági õstermelõ és 33. pontja szerinti társas vállalkozás tagja; 17. közös háztartás: azon személyek összessége, akik – függetlenül a rokoni kapcsolatoktól – egy jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek és folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik; 18. egyedülálló: aki nem él mással közös háztartásban, függetlenül családi állapotától.
13584
MAGYAR KÖZLÖNY MÁSODIK RÉSZ
PEREN KÍVÜLI JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS II. Fejezet A TÁMOGATÁS ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM ELÕTERJESZTÉSE A kérelem elõterjesztésének általános szabályai 3. § A peren kívüli támogatás (e Részben a továbbiakban: támogatás) engedélyezésére irányuló eljárás során a félnek e rendelet szerint kell igazolnia azt, hogy megfelel az engedélyezés feltételeinek és nyilatkoznia arról, hogy milyen támogatást kér.
4. § A támogatás engedélyezése iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – az 1. melléklet szerinti nyomtatvány (a továbbiakban: nyomtatvány) A) és B) részének kitöltésével kell elõterjeszteni az illetékes területi hivatalnál.
5. § (1) A nyomtatványt az e rendelet szerinti mellékletekkel el kell látni, és azokat a nyomtatványon fel kell sorolni. (2) Ha a jogi segítõ közremûködik a kérelem elõterjesztésében, a nyomtatványt és mellékleteit továbbítja, a kérelemmel kapcsolatos egyéb olyan iratokat pedig, amelyek a támogatás engedélyezéséhez és a jogi segítõ díjának megállapításához szükségesek, továbbíthatja a területi hivatalnak.
6. §
(1) Ha a kérelmet nem a nyomtatvány kitöltésével terjesztik elõ, a területi hivatal tájékoztatja a felet a kérelem elõterjesztésének módjáról és megküldi vagy átadja részére a nyomtatványt. Nincs szükség a nyomtatvány megküldésére, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell elutasítani. (2) Nem kell a kérelmet a nyomtatványon elõterjeszteni, ha a fél a kérelmét az Európai Bizottságnak a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó
2007/181. szám
közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK tanácsi irányelv alapján a költségmentesség iránti kérelem benyújtásához használandó formanyomtatvány kidolgozásáról szóló 2004/844/EK határozatával megállapított nyomtatványon terjesztette elõ, és azt az Európai Unió másik tagállamának (a továbbiakban: másik tagállam) továbbító hatósága az Európai Bizottságnak a 2003/8/EK tanácsi irányelv alapján a költségmentesség iránti kérelem továbbításához használandó formanyomtatvány kidolgozásáról szóló 2005/630/EK határozatával megállapított nyomtatvánnyal együtt küldte meg a területi hivatal részére.
7. § (1) A területi hivatal a nyomtatványt a hozzá forduló fél kérelmére ingyenesen rendelkezésére bocsátja. (2) A központi hivatal a nyomtatványt díjmentesen letölthetõ formában közzéteszi a honlapján.
8. § (1) A nyomtatványt a fél tölti ki és látja el aláírásával; cselekvõképtelen fél helyett a törvényes képviselõje tölti ki és írja alá a nyomtatványt, a támogatás iránti ügyben önálló eljárásra nem jogosult korlátozottan cselekvõképes fél kérelméhez pedig csatolni kell, vagy a nyomtatványra rá kell vezetni a törvényes képviselõje hozzájárulásáról szóló nyilatkozatát. (2) A kérelmet a fél önállóan is elõterjesztheti, ha a támogatás iránti ügyben önálló eljárásra jogosult vagy a törvényes képviselõ ellenérdekû fél a jogvitában; az utóbbi körülményre azonban a nyomtatvány Közlemény rovatában utalni kell.
9. § (1) A területi hivatalnál ügyfélfogadáson személyesen megjelent félnek – kérelmére – a területi hivatal alkalmazottja a nyomtatvány kitöltésében segítséget nyújt, õt a kitöltéshez szükséges információkkal ellátja. A fél kérésére a területi hivatal alkalmazottja a nyomtatványt – a fél jelenlétében – helyette kitöltheti; ennek tényére a nyomtatvány Közlemény rovatában utalni kell. (2) A hiánypótlási felhívásban a területi hivatal az (1) bekezdés szerinti segítségnyújtás lehetõségérõl a félfogadás helyének és idõpontjának megjelölésével tájékoztatja a felet.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13585
10. §
13. §
(1) A félnek a nyomtatványt a személyazonosító igazolványában vagy személyazonosságot igazoló más hatósági igazolványában, továbbá egyéb, az adatot igazoló iratban foglaltakkal megegyezõen kell kitöltenie.
Ha a nyomtatványban nincs elegendõ hely a nyilatkozatok megtételéhez, vagy a nyomtatvány rovatainak száma nem elegendõ ahhoz, a félnek pótlapon kell folytatnia a kérelmét a nyomtatvány szerinti tartalommal.
(2) A területi hivatalnál személyesen megjelent fél személyazonosító igazolványát, vagy személyazonosításra szolgáló egyéb okmányát a területi hivatal alkalmazottja a nyomtatványban feltüntetett adatok ellenõrzése céljából megtekinti. Ha a fél annak átadását megtagadja, a területi hivatal a kérelmet nem veheti át. (3) Ha a területi hivatalnál személyesen megjelent fél nem rendelkezik személyazonosításra szolgáló okmánnyal, kérelme – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – nem vehetõ át, de a területi hivatal alkalmazottja tájékoztatja arról, hogy annak beszerzése érdekében mely hatóságoknál, hogyan kell eljárnia. (4) A Jst. 5. § (2) bekezdés d) pontja alapján rászorult fél személyazonosító igazolványa vagy személyazonosításra szolgáló egyéb okmánya felmutatása nélkül is elõterjesztheti kérelmét.
14. § Ha a nyomtatványon vagy az ahhoz csatolt igazolásban feltüntetett adataiban változás következett be és a Jst. alapján a fél köteles annak bejelentésére, azt 3 munkanapon belül írásban kell bejelentenie a területi hivatalnak a szükséges igazolás egyidejû csatolása mellett.
15. § A támogatás utólagos engedélyezésére irányuló kérelmet (Jst. 43–45. §) is a nyomtatvány kitöltésével kell elõterjeszteni, melyet a jogi segítõ küld meg a területi hivatalnak. E kérelem a kitöltéstõl számított 30 napon túl, de 90 napon belül is benyújtható a területi hivatalhoz, de csak a kitöltésének idõpontjához képest 30 napnál nem régebbi igazolással.
11. § (1) A kérelmet 30 napnál nem régebben kitöltött nyomtatványon, valamint ha ahhoz jogosultságot igazoló okiratot (a továbbiakban: igazolás) is csatoltak, 30 napnál nem régebbi keltezésû igazolás csatolásával kell elõterjeszteni a területi hivatalhoz. A 6. § (2) bekezdése szerint elõterjesztett kérelem esetében a kérelem benyújtása idõpontjának a másik tagállam továbbító hatóságához történt benyújtás idõpontját kell tekinteni. (2) Meghatározott idõszakra valamely ellátásra jogot biztosító igazolás (vagy másolata) az igazolás érvényességi ideje alatt az (1) bekezdésben foglalt határidõn túl is elfogadható a nyomtatvány mellékleteként. Ha az igazolást meghatározott idõszakonként állítja ki az erre jogosult hatóság, az – annak érvényességi ideje alatt – elfogadható a nyomtatvány mellékleteként.
A nyomtatvány kitöltésének részletes szabályai 16. § (1) A félnek a nyomtatvány A) részét (Személyi adatok, jövedelmi, vagyoni helyzet) mind magára, mind – a nyomtatvány szerinti tartalommal – a vele közös háztartásban élõ személyekre vonatkozóan ki kell töltenie. (2) A féllel közös háztartásban élõ nagykorú, cselekvõképes személynek – kivéve, ha a jogvitában vagy a bírósági, hatósági eljárásban ellenérdekû fél – a nyomtatvány erre szolgáló részét aláírásával kell ellátnia. Ha az aláírásnak akadálya van, ennek okát a nyomtatvány Közlemény rovatában fel kell tüntetni.
17. § 12. § A nyomtatvány által elõírt adatokról a félnek nyilatkoznia kell, ha pedig azt e rendelet elõírja, vagy a felet arra a területi hivatal – az igazolásra szolgáló okirat és az igazolás határidejének megjelölésével – felhívja, az adatot igazolnia is kell.
(1) A nyomtatványon minden, a munkaviszony, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati jogviszony, tagsági viszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján elért jövedelemrõl és társadalombiztosítási vagy egyéb jogviszonyon alapuló járandóságról, munkanélküli-ellátásról (a továbbiakban együtt: jövedelem) nyilatkozni kell.
13586
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A kérelem elõterjesztésekor fennálló jövedelem igazolásakor (nyomtatvány II. és III. pont) a rendszeres havi nettó (adó, adóelõleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, egyéb járulékok levonása után fennmaradó) jövedelemrõl kell nyilatkozni.
18. § (1) A fél (más, a nyilatkozatban szereplõ személy) jövedelmét a munkáltatója, vagy a kifizetést teljesítõ, illetve a járandóságot folyósító szerv (a továbbiakban együtt: munkáltató) igazolja a nyomtatvány megfelelõ rovatának kitöltésével és a nyilatkozat aláírásával, lebélyegzésével. (2) Ha a jövedelemigazolás csak külön nyilatkozat formájában szerezhetõ be, azt – a nyomtatványnak megfelelõ tartalommal – csatolni kell a nyomtatványhoz. (3) A (2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a félnek nyugdíjat folyósítanak. Ilyenkor a nyomtatványhoz a kérelem elõterjesztését megelõzõ havi postai nyugdíjszelvény vagy a legutolsó folyószámla-kivonat (másolata) is csatolható igazolásként. E szabály megfelelõen alkalmazható a félnek folyósított egyéb járandóságok, szociális ellátások igazolása esetén is.
2007/181. szám
gáló ellátásról vagy ellátásra jogosultságról igazolást vagy másolatát kell csatolnia, és a nyomtatványnak elegendõ csak a személyi adatokra vonatkozó részét (I. pont) kitöltenie. (2) A Jst. 5. § (2) bekezdésének d) pontja alá tartozó, menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérõ, továbbá a kiegészítõ védelemben részesítését kérõ személy rászorultságát a menekültügyi hatóság elõzetes vizsgálati eljárása alatt humanitárius célú tartózkodási engedélyével, az érdemi eljárás alatt humanitárius célú tartózkodási engedélyével, valamint a menekültügyi hatóság érdemi eljárásra utaló végzésével igazolhatja. (3) A Jst. 5. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján elõterjesztett kérelem esetében a nyomtatványhoz csatolni kell a fél felmenõjének magyar állampolgárságát igazoló okirat (pl. születési, házassági anyakönyvi kivonat, állampolgársági bizonyítvány) másolatát. Mellõzhetõ az okirat csatolása, ha a beszerzése a fél számára aránytalanul nagy nehézséget jelentene; ennek tényét a nyomtatvány Közlemény rovatában jelezni kell és meg kell jelölni a felmenõ nevét, személyazonosításra alkalmas adatait, a rokoni kapcsolatot és nyilatkozni kell a felmenõ magyar állampolgárságáról.
21. § 19. § (1) A vállalkozó (2) bekezdés szerinti éves adózott jövedelmét az állami adóhatóság igazolja; ezen összeg tizenketted részét kell havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon. Ha a fél a kérelme elõterjesztésének idõpontjában adóbevallást még nem tett, az (2) bekezdés szerinti jövedelmérõl nyilatkoznia kell a kérelemben. (2) A vállalkozónak a kérelem elõterjesztését megelõzõ naptári évben elért jövedelme alapján kell nyilatkoznia a havi nettó jövedelmérõl (nyomtatvány II. és III. pont). Ez a rendelkezés nem mentesíti a felet a 17. § szerinti egyéb jövedelmének igazolása alól. (3) Ha a mezõgazdasági õstermelõ fél a kérelem elõterjesztését megelõzõ naptári évben adóbevallásra és egyszerûsített adóbevallási nyilatkozat tételére sem volt köteles (Szjatv. 23. §, 78/A. §), ennek tényét jeleznie kell a nyomtatvány megfelelõ rovatában (nyomtatvány I.11. pont). Ilyen esetben a kérelem elõterjesztését megelõzõ naptári évben megszerzett jövedelem tizenketted részét kell – külön igazolás csatolása nélkül – havi nettó jövedelemként feltüntetni a nyomtatványon.
A nyomtatványon a félnek nyilatkoznia kell vagyonáról, kivéve a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat, valamint az összesen 130 000 Ft-ot meg nem haladó összegû készpénzt és pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelést.
22. § (1) E rendelet alkalmazásában szokásos életszükségleti és berendezési tárgyaknak kell tekinteni különösen a) azokat az ingóságokat, amelyek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szerint mentesek a végrehajtás alól, b) az a) pontban foglaltakon túl azokat az ingóságokat, amelyek nélkül a fél és a vele közös háztartásban élõ személyek életvitele különösen megnehezülne. (2) E rendelet alkalmazásában azt az ingatlant kell tekinteni a fél lakhatását szolgáló ingatlannak [Jst. 9. § (2) bek. b) pont], amely a tulajdonát képezi, és amelyben a bejelentett lakóhelye van.
20. §
23. §
(1) Ha a fél a Jst. 5. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kéri a támogatás engedélyezését, úgy – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az ennek alapjául szol-
A félnek a nyomtatvány „Közlemény” rovatában – indokolással és a szükséges adatok megjelölésével, iratok csatolásával – nyilatkoznia kell arról, ha
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) a Jst. 8. §-ának (1) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike fennáll, b) a feltüntetett vagyontárgy a fél és a vele közös háztartásban élõ személyek nyomtatványban feltüntetett jövedelmének megszerzéséhez nélkülözhetetlen [Jst. 9. § (2) bekezdésének d) pont], c) korábban engedélyezett támogatásból eredõ, lejárt határidejû, de meg nem fizetett tartozása van az állam felé, és a Jst. 10. §-ának (3) bekezdése alapján kéri újabb támogatás engedélyezését amiatt, mert jövedelmi, vagyoni helyzetének megromlása nem teszi lehetõvé a korábbi tartozás megfizetését, d) a Jst. 3. §-a (1) bekezdésének i) pontja alá tartozó fél korábban átmeneti vagy tartós nevelés alatt állt.
A támogatással érintett ügyre vonatkozó adatok megjelölése
13587 III. Fejezet A KÉRELEM ELINTÉZÉSE A támogatás engedélyezése 26. §
(1) A szerzõdés készítését engedélyezõ határozatban – a 25. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – ugyanazon jogi szolgáltatást kell engedélyezni a jogi szolgáltatás nyújtására meghatározott óraszám felek közötti egyenlõ megosztásával. (2) A 25. § (2) bekezdésben foglaltak szerint elõterjesztett, szerzõdés készítésére irányuló kérelmet önállóan kell elbírálni a jogi szolgáltatás nyújtására vonatkozó teljes óraszám meghatározása mellett.
24. §
27. §
(1) A nyomtatvány B) részén (Peren kívüli jogi segítségnyújtás igénylése) meg kell jelölni azt, hogy milyen üggyel kapcsolatban kéri a fél a támogatást.
(1) Ha a fél a támogatás engedélyezésével arra szerzett jogosultságot, hogy a jogi segítõ díját az állam megelõlegezze [Jst. 2. § (2) bek.], a támogatást engedélyezõ határozat a díj visszatérítésére vonatkozó kötelezettségét, a jogi szolgáltatás igénybevétele esetén a visszatérítendõ legmagasabb összeget és azt az idõtartamot tartalmazza, amely alatt a visszatérítést teljesíteni kell.
(2) A nyomtatványon – a megfelelõ rovatok kitöltésével – meg kell jelölni azt, hogy a kért támogatás jogi tanácsadás vagy okiratkészítés, és meg kell határozni a jogi tanácsadás tárgyát, illetve az okirat készítésének célját, fõbb tartalmi elemeit is. (3) Ha a fél a támogatásra vonatkozó adatokat nem a nyomtatvány B), hanem más részén jelöli meg, de tartalmából egyértelmûen megállapítható az, hogy peren kívüli jogi segítségnyújtás engedélyezését kéri, ezen okból hiánypótlási felhívást nem kell kiadni.
(2) Ha a területi hivatal a támogatást engedélyezõ határozatban dönt a jogi segítõ kifizethetõ díjáról (a támogatás utólagos engedélyezése esetén), a határozatban a visszatérítendõ összeget és a teljesítési határidõ kezdõ és végsõ idõpontját is megjelöli.
28. § 25. §
(1) A támogatást engedélyezõ határozatot két példányban kell kézbesíteni a félnek.
(1) Ha a támogatás engedélyezése iránti kérelem szerzõdés készítésére irányul és az érintett felek kérelmei elbírálására más-más területi hivatal lenne illetékes, a felek – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a közös kérelmüket megegyezésük szerint valamelyikük személye alapján illetékes területi hivatalnál terjeszthetik elõ. A közös kérelmet a felek a nyomtatvány A) részét külön-külön példányon kitöltve és megküldve, míg a B) részt – legalább egyikük példányán – mindkettõjük aláírásával ellátva terjeszthetik elõ.
(2) A határozat egyik kiadmányához a területi hivatal – jogorvoslat elõterjesztése esetén a támogatást engedélyezõ központi hivatal, a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság – a rendelet 2. melléklete szerinti, a jogi szolgáltatás nyújtásának igazolására (a továbbiakban: teljesítés igazolása) szolgáló nyomtatványt csatol.
(2) A Jst. 3. §-a (1) bekezdésének i) pontja alá tartozó félnek kérelmét az általános szabályok szerint kell elõterjeszteni.
(3) Ha a fél részére a Jst. 9/A. §-a alapján engedélyeztek támogatást, a területi hivatal az errõl szóló jogerõs határozat-másolatát a jogerõre emelkedésétõl számított 8 munkanapon belül megküldi annak az áldozatsegítõ szolgálatnak, amely megállapította azt, hogy a fél bûncselekmény áldozataként jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére.
13588
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
Támogatások nyilvántartása
33. §
29. §
(1) Nem vállalhatja el a jogi segítõ a jogi szolgáltatás nyújtását, ha a fél annak érdekében a Jst. 42. §-ában meghatározott határidõ lejártát követõen keresi fel.
A területi hivatal a támogatások számítógépes nyilvántartásába (a továbbiakban: támogatások nyilvántartása) a Jst. 34. §-ában meghatározott adatokat a bejegyzés alapját képezõ irat kézhezvételét követõen legkésõbb három munkanapon belül jegyzi be.
30. § A területi hivatal a támogatás engedélyezésére vonatkozó határozat meghozatala elõtt és a támogatás felülvizsgálata során tájékozódik a támogatások nyilvántartásának a félre vonatkozó adatairól, és szükség esetén megkeresi a másik területi hivatalt a támogatás engedélyezésére vonatkozó iratok megküldése érdekében.
(2) Meg kell tagadnia a jogi segítõnek a szolgáltatás teljesítését vagy a teljesítés folytatását, ha az iratok áttanulmányozása, a fél nyilatkozata alapján vagy más módon megállapítja, hogy a fél nem az engedélyezõ határozatban megjelölt ügyben kéri a jogi szolgáltatást vagy az ott meghatározottól eltérõ szolgáltatást igényel. (3) Ha a jogi segítõ a jogi szolgáltatás nyújtását a Jst. 70. §-ának (1) bekezdésében foglalt valamely okból megtagadja, azt – a megtagadás okának megjelölésével – haladéktalanul be kell jelentenie a támogatást engedélyezõ területi hivatalnak. Ez a bejelentési kötelezettség a (2) és (3) bekezdés szerinti megtagadásra nem vonatkozik.
Adattovábbítás a jogi segítõi névjegyzékbe 31. §
34. §
A támogatások nyilvántartásában biztosítani kell a nyilvántartott adatok szerinti keresés lehetõségét.
(1) A jogi segítõ a jogi szolgáltatás megkezdését követõen – az ügy elvállalása hónapjának megjelölésével – haladéktalanul értesítést küld a központi hivatalnak arról, hogy a jogi segítségnyújtás keretébe tartozó ügyet vállalt el. A központi hivatal az elvállalt ügyet a jogi segítõi névjegyzékbe az értesítés idõpontja szerinti hónap ügyei közé haladéktalanul bejegyzi [Jst. 65. § (1) bekezdés f) pont].
IV. Fejezet A TÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELE A jogi szolgáltatás igénybevétele 32. § (1) A jogi segítõnél a támogatást engedélyezõ határozatban a jogi szolgáltatás igénybevételének megkezdésére megállapított határidõben [Jst. 42. §] megjelent fél a szolgáltatás igénybevétele elõtt köteles a jogi segítõ számára átadni a támogatást engedélyezõ jogerõs határozatnak a teljesítés igazolására szolgáló nyomtatvánnyal ellátott példányát, és személyazonosító okmánnyal igazolni azt, hogy a támogatást részére engedélyezték. (2) Ha az engedélyezett támogatás szerzõdés készítésére irányul, ez a jogi szolgáltatás – a 25. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – akkor vehetõ igénybe, ha valamennyi szerzõdõ fél rendelkezik a támogatást engedélyezõ határozat kiadmányával és azokat az (1) bekezdés szerint átadták ugyanannak a jogi segítõnek. (3) Ha a jogi segítõ elõtt a támogatásban részesült fél meghatalmazottja vagy törvényes képviselõje jelenik meg, személyét az (1) bekezdés szerint kell igazolnia és a meghatalmazást tartalmazó okiratot is át kell adnia a jogi segítõnek.
(2) Ha a jogi szolgáltatás szerzõdés készítésére irányult, a szerzõdõ felek számától függetlenül egy ügyként kell jelenteni azt a központi hivatalnak. (3) Az (1) bekezdés szerinti értesítést írásban kell – postai úton, telefaxon vagy elektronikus levélben – elküldeni a központi hivatalnak.
A jogi szolgáltatás nyújtásának igazolása 35. § (1) A jogi segítõ a jogi szolgáltatás nyújtásának befejezését követõen a teljesítés igazolására szolgáló, a fél által is aláírt nyomtatvány megküldésével igazolja a támogatást engedélyezõ területi hivatalnak azt, hogy a jogi szolgáltatás nyújtását elvégezte. (2) Ha a jogi szolgáltatás szerzõdés készítésére irányult, a teljesítést minden, a jogi segítõ részére átadott határozaton igazolni kell. Ilyen esetben a teljesítés igazolására szolgáló nyomtatvány Közlemény rovatában – a támogatást engedélyezõ határozat számára történõ utalással – meg kell jelölni azt, hogy a jogi szolgáltatás nyújtásáról a másik szerzõdõ fél ügyében is megtörtént a teljesítés igazolása.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 36. §
(1) A támogatás utólagos engedélyezése mellett nyújtott jogi szolgáltatás igénybevétele elõtt a fél köteles a jogi segítõnek nyilatkozni arról, hogy az ügyben más jogi segítõ közremûködését nem vette igénybe. (2) A teljesítés igazolása a támogatás utólagos engedélyezése esetén a 35. § (1) bekezdése szerinti teljesítés-igazolás tartalmának megfelelõ nyilatkozat területi hivatalnak történõ megküldésével történik. (3) A jogi segítõnek a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatában kifejezetten jeleznie kell, ha a jogi szolgáltatást az ügy sürgõssége miatt nyújtotta a támogatás utólagos engedélyezése mellett és az ezt alátámasztó iratokat is csatolnia kell a nyilatkozatához.
13589
(6) E § szerint kell eljárni akkor is, ha a jogi segítõ az engedélyezett idõtartam (óraszám) eltelte után – az (1) bekezdésben foglalt okból – a támogatás utólagos engedélyezésére vonatkozó szabályok szerint nyújt jogi szolgáltatást további, legfeljebb két óra idõtartamban (folytatja a jogi szolgáltatás nyújtását). A teljesítés-igazolásban ebben az esetben a jogi szolgáltatás nyújtására fordított összes órát kell feltüntetni.
V. Fejezet A JOGI SEGÍTÕI DÍJ KIFIZETÉSE ÉS VISSZATÉRÍTÉSE Intézkedés a jogi segítõi díj megfizetése és a díj visszatérítésére irányuló követelés elõírása iránt
Hosszabbítás
38. §
37. §
(1) Ha a fél a támogatás engedélyezésével arra szerzett jogosultságot, hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam viselje [Jst. 2. § (1) bek.], a területi hivatal a jogi segítõ díjigényének ellenõrzését követõen intézkedik a jogi segítõi díj megfizetése iránt.
(1) Ha a jogi segítõ a jogi szolgáltatás nyújtására a területi hivatal által engedélyezett idõtartamot (óraszámot) felhasználta, de a jogi szolgáltatást igénybe vevõ féllel közös álláspontja szerint további közremûködése szükséges a jogi szolgáltatás nyújtásának befejezéséhez, az addig nyújtott jogi szolgáltatás teljesítésének igazolása mellett az újabb idõtartam engedélyezése iránti közös kérelmet kell elõterjeszteni a területi hivatalhoz. (2) A támogatást engedélyezõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított 90 napon belül elõterjesztett közös kérelemhez a nyomtatványt nem kell kitölteni, az ezt követõen elõterjesztett kérelemben a félnek nyilatkoznia kell, hogy vagyoni, jövedelmi helyzete nem változott, változás esetén pedig a 16–23. §-ok szerint a rászorultságát ismételten igazolni kell. (3) A jogi segítõnek a kérelemben részletesen nyilatkoznia kell az engedélyezett idõtartam alatt tett intézkedéseirõl, azok idõigényességérõl és javaslatot kell tennie arra, hogy milyen további intézkedések szükségesek a jogi szolgáltatás nyújtásának befejezéséhez és e célból milyen idõtartamú jogi szolgáltatás engedélyezése szükséges. (4) A közös kérelmet a támogatás engedélyezésére vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni azzal az eltéréssel, hogy a támogatás meghosszabbítása esetén csak a korábban engedélyezett jogi szolgáltatás nyújtásának befejezéséhez szükséges további engedélyezett óraszámot és a jogi szolgáltatás igénybevételének határidejét kell meghatározni. A határozatban a jogi szolgáltatást nyújtó jogi segítõt is meg kell jelölni. (5) A jogi segítõ a jogi szolgáltatás befejezését követõen a 35. § rendelkezései szerint igazolja a (4) bekezdés szerint engedélyezett jogi szolgáltatás teljesítését.
(2) A területi hivatal az (1) bekezdés szerinti ellenõrzést követõen a központi hivatalt keresi meg a jogi segítõi díj kifizetése érdekében.
39. § (1) Ha a fél a támogatás engedélyezésével arra szerzett jogosultságot, hogy a jogi szolgáltatás díját az állam megelõlegezze [Jst. 2. § (2) bek.], a területi hivatal a 38. §-ban foglaltak szerint jár el azzal, hogy külön határozatban megállapítja a visszatérítendõ összeget és a jogi segítõi díj visszatérítésére meghatározott teljesítési határidõ kezdetét és lejártát. (2) A támogatás utólagos engedélyezése esetén külön határozatot nem kell hozni a visszatérítési kötelezettségrõl; azt – a visszatérítendõ összeg, valamint a teljesítési határidõ kezdetének és lejárta idõpontjának megjelölésével – a támogatást engedélyezõ határozatba kell foglalni.
40. § (1) A jogi segítõi díj kifizetése és a díj visszatérítésére irányuló követelés elõírása érdekében a területi hivatal hetente egy alkalommal küldi meg a kifizetendõ összegek listáját a központi hivatalnak, amely – ügyenkénti bontásban – legalább a következõ adatokat tartalmazza: a) a kifizetendõ összeget, b) a jogi segítõ nevét,
13590
MAGYAR KÖZLÖNY
c) a számla sorszámát, d) a jogi segítõ bankszámlájának számát, e) a támogatás engedélyezése iránti eljárás ügyszámát. (2) Ha a fél a jogi segítõ díjának visszatérítésére köteles, a kifizetendõ összegek listája az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen tartalmazza a) a visszatérítésre köteles fél nevét, b) a visszatérítendõ összeget, c) a teljesítési határidõt. (3) A központi hivatal a kifizetendõ összegek listáján szereplõ összeget a jogi segítõ részére a lista kézhezvételétõl számított 8 munkanapon belül a „Jogi segítségnyújtás” elnevezésû célelõirányzat (a továbbiakban: célelõirányzat) terhére utalja át.
41. § (1) A visszatérítésre kötelezést követõen külön határozattal engedélyezett halasztásról és részletfizetési kedvezményrõl a területi hivatal a határozat egy példánya megküldésével értesíti a központi hivatalt, egyúttal a változásokat bejegyzi a támogatásoknak a félrõl vezetett nyilvántartásába. (2) A 39. és 40. § megfelelõ alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha utóbb keletkezik a fél visszatérítési kötelezettsége [Jst. 27. § (2) bek.]. (3) Az (1) bekezdés szerint jár el a területi hivatal akkor is, ha a támogatás visszatérítésére köteles fél személyében jogutódlás folytán történõ változásról határozott. (4) Ha a központi hivatal a visszatérítést elrendelõ határozatot méltányossági eljárás lefolytatása során megváltoztatja, a visszatérítési kötelezettségben keletkezett változásokat átvezeti a támogatás visszatérítésére irányuló követelések elõírására szolgáló pénzügyi nyilvántartásban.
Eljárás a támogatás visszatérítése esetén 42. § (1) A visszatérítési kötelezettséget készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni. (2) A területi hivatal a visszatérítendõ összeget megállapító határozat kézbesítésével együtt megküldi a félnek a teljesítésre szolgáló, a (3) bekezdésben foglaltak szerint kitöltött készpénz-átutalási megbízást.
2007/181. szám
lezést követõen külön határozattal halasztást vagy részletfizetést engedélyez a félnek.
43. § (1) A befizetett összeget a központi hivatal a célelõirányzat javára írja jóvá. (2) Az e rendelet szerinti beazonosíthatatlan befizetést a központi hivatal a befizetés beazonosításáig, de legfeljebb 5 évig függõ tételként kezeli, majd jóváírja a célelõirányzat javára.
A célelõirányzat javára történt ki- és befizetések visszaigazolása 44. § A jogi segítõi díjról kiállított számlák kiegyenlítésérõl a központi hivatal az átutalást követõ hónap 10. napjáig értesítést küld a területi hivatal részére a 40. § (1) bekezdésében meghatározott adatok megjelölésével.
45. § (1) A központi hivatal a fél visszatérítési kötelezettségének teljesítésérõl a teljesítés idõpontját követõ hónap 10. napjáig a 40. § (2) bekezdése szerinti adatok megjelölésével összesítést küld a visszatérítést elrendelõ területi hivatalnak. Ha a visszatérítési kötelezettséget a fél csak részben teljesítette, az értesítésben meg kell jelölni a befizetett összeget is. (2) Ha a visszatérítési kötelezettséget nem teljesítik, ennek tényérõl a központi hivatal a teljesítési határidõ szerinti naptári negyedévet követõ hónap 30. napjáig – a 40. § (2) bekezdésében megjelölt adatok feltüntetésével – küld összesítést a területi hivatalnak.
46. §
(3) A készpénz-átutalási megbízáson a területi hivatal feltünteti a visszatérítendõ összeget (részlet összegét), a teljesítési határidõt és a visszatérítendõ összeget megállapító határozat sorszámát.
(1) A területi hivatal a 45. § (2) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követõen 30 napos határidõ tûzésével felhívja az ügyfelet a támogatás visszatérítésére, e határidõ eredménytelen elteltét követõen pedig – ha nem kerül sor részletfizetés vagy halasztás engedélyezésére (Jst. 37. §) – a támogatás behajtása érdekében megkeresi az illetékes adóhatóságot az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 161. §-ában foglaltak szerint.
(4) A (2) és (3) bekezdés megfelelõ alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a területi hivatal a visszatérítésre köte-
(2) A behajtás iránti intézkedés megtételének tényét a területi hivatal bejegyzi a támogatások nyilvántartásába.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY HARMADIK RÉSZ
A HATÁRON ÁTNYÚLÓ JOGVITÁK RENDEZÉSÉHEZ BIZTOSÍTOTT TÁMOGATÁSOK VI. Fejezet A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS IRÁNTI KÉRELEM TOVÁBBÍTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ MÁSIK TAGÁLLAMÁBA 47. § (1) A jogi segítségnyújtás iránti kérelemnek a másik tagállamba történõ továbbítása iránti eljárás (Jst. 60. §) során az e rendeletben foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A kérelem benyújtása céljából a félfogadáson személyesen megjelent ügyfelet a területi hivatal tájékoztatja az eljárás menetérõl, a kérelem lefordításával járó fordítási költségek várható nagyságrendjérõl, és arról, hogy a fordítási költségek viselésére mely esetben kötelezhetõ. (3) Az eljárás lefolytatása iránti kérelmet a 6. § (2) bekezdése szerinti nyomtatványon (a továbbiakban e §-ban: nyomtatvány) és a nyomtatvány szerinti mellékletek benyújtásával kell elõterjeszteni az illetékes területi hivatalnál. A kérelem továbbításáról határozatot nem hoz a területi hivatal. (4) Ha a fél a kérelmét a másik tagállam által a kérelmek fogadására megjelölt nyelven kívánja benyújtani és ahhoz kifejezetten ilyen nyelvû nyomtatványt kér, a területi hivatal azt a fél rendelkezésére bocsátja; ebben az esetben a kérelmet és mellékleteit a területi hivatal nem fordítja le.
VII. Fejezet SZAKFORDÍTÓ KIRENDELÉSE ÉS DÍJÁNAK MEGFIZETÉSE A TOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁSBAN Szakfordító kirendelése 48. § (1) Ha a kérelemnek és a mellékleteinek a másik tagállam által a kérelmek fogadására megjelölt nyelvre történõ lefordítása válik szükségessé, a területi hivatal szakfordítót rendel ki, ha pedig van megfelelõ nyelvtudású alkalmazottja, azokat maga is lefordíthatja. A szakfordító kirendelésérõl szóló végzésben a területi hivatal határidõt szab a fordítás elkészítésére, a határozattal együtt megküldi a szakfordítónak a kitöltött nyomtatványt és mellékleteit, valamint tájékoztatja a szakfordítót a fordítási költségek kifizetésének rendjérõl.
13591
(2) A fordítást egy példányban kell elkészíteni; azt – a továbbításra szolgáló, kitöltött nyomtatvánnyal együtt – a kézhezvételét követõ 15 napon belül megküldi a területi hivatal a másik tagállam fogadó hatóságához, másolatát pedig az ügy iratai között helyezi el. (3) Szakfordító kirendelése esetén a területi hivatal a fél és a részére nyújtott támogatás adatait – a 29. § és a Jst. 32–34. §-aiban foglaltak megfelelõ alkalmazásával – bejegyzi a támogatások nyilvántartásába.
A szakfordító díjának megfizetése 49. § (1) A szakfordító díját a központi hivatal fizeti meg; a kifizetés érdekében a területi hivatalt kell a szakfordítónak megkeresnie. A szakfordító díjának kifizetése a szakfordító által a fordítás elkészítésével egyidejûleg kiállított számla kézhezvételét, számlaadásra nem köteles szakfordító esetében pedig a kifizetés iránti igényének elõterjesztését követõ 30 napon belül történik meg. (2) A számlán fel kell tüntetni a kirendelõ határozat számát is, ha pedig a szakfordító számlaadásra nem köteles, írásban, a következõ adatok megjelölésével kell a díja kifizetése iránt megkeresnie a területi hivatalt: a) a szakfordító neve, b) a kirendelõ határozat száma, c) a díj összege, d) a díjat terhelõ adóelõleg levonásához szükséges adatok, e) átutalás esetén a szakfordító bankszámlájának száma, kiutalás esetén pedig a címe. (3) A területi hivatal ellenõrzi a számlán feltüntetett adatokat; ha azon hiányosságot, elírást észlel, a számlát ennek megjelölésével visszaküldi a számlát kiállítónak és felhívja a számla kiegészítésére vagy új számla kiállítására. Ebben az esetben az új számla beérkezésétõl számított 30 napon belül kerül sor a díj kifizetésére. Eszerint kell eljárni a számlaadásra nem kötelezett szakfordító által a kifizetés érdekében küldött megkeresésben foglaltak ellenõrzése során is. (4) A számlán, megkeresésen szereplõ összeg elfogadásáról a területi hivatal határozatot nem hoz; ha az ellenõrzés eredményeként a kifizetés teljesíthetõ, a területi hivatal megküldi a központi hivatalnak a kifizetendõ összegre vonatkozó következõ adatokat: a) a kifizetendõ összeget (ha adóelõleg levonására kerül sor, a levonást követõen fennmaradó összeget), b) a jogosult nevét, c) a számla sorszámát, d) átutalás esetén a jogosult bankszámlájának számát, kiutalás esetén címét, e) a kirendelõ határozat számát.
13592
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
(5) A központi hivatal a szakfordító díját a célelõirányzat terhére utalja át vagy utalja ki, a kifizetésrõl pedig a (4) bekezdésben foglalt adatok feltüntetésével értesítést küld a területi hivatalnak.
A személyi adatokra, jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó adatok megjelölése
(6) Ha a fél a másik tagállam hatóságának a jogi segítségnyújtást engedélyezõ határozatát vagy annak másolatát benyújtja a területi hivatalhoz, a területi hivatal külön határozat hozatala nélkül, hivatalos feljegyzés készítésével megállapítja azt, hogy a fordítási költséget az állam viseli és ennek tényét bejegyzi a támogatások nyilvántartásába.
A nyomtatvány A) részét a 16–23. § rendelkezései szerint kell kitölteni.
(7) Ha a fél a szakfordító díjának visszatérítésére köteles [Jst. 60. § (6) bek.], a területi hivatal a visszatérítési kötelezettségrõl határozatot hoz. Ha a fél nem igazolja a másik tagállam hatósága által a jogi segítségnyújtás iránti kérelmét elutasító határozat kézhezvételének idõpontját, a területi hivatal a késedelmi pótlékot a másik tagállam hatóságának jogerõs határozata keltétõl számított 60. naptól számítja fel.
NEGYEDIK RÉSZ JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS POLGÁRI ÜGYBEN VIII. Fejezet A TÁMOGATÁS ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM ELÕTERJESZTÉSE
53. §
54. § (1) Ha a végrehajtást kérõ fél csak a) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérõl és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 44/2001/EK tanácsi rendelet) 50. cikke alapján, vagy b) a házassági ügyekben és a szülõi felelõsségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérõl és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2201/2003/EK tanácsi rendelet) 50. cikke alapján arra tekintettel kéri támogatás engedélyezését, hogy a végrehajtást megelõzõ, másik tagállam hatósága elõtti eljárásban költségkedvezményben vagy illetékmentességben részesült, a nyomtatvány A) részének csak a személyi adatokra vonatkozó részét (I. pont) kell kitöltenie. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a végrehajtás alapjául szolgáló határozatról a 44/2001/EK tanácsi rendelet V. Melléklete vagy a 2201/2003/EK tanácsi rendelet I., II. vagy IV. Melléklete szerint a másik tagállam hatósága által kiállított tanúsítványt, igazolást is.
Polgári eljárásban biztosított támogatások 50. §
55. §
A bíróság, valamint a Hivatal a polgári eljárásban biztosított támogatással (a továbbiakban e Részben: támogatás) kapcsolatos ügyben e rendelet szerint jár el.
(1) Nem kell kitöltenie a végrehajtást kérõ vagy rendkívüli jogorvoslati eljárást kezdeményezõ félnek a nyomtatvány A) részének a személyi adatokra vonatkozó részén (I. pont) kívüli részét, ha a per során már részesült támogatásban és ennek további engedélyezését kéri a végrehajtási vagy a rendkívüli jogorvoslati eljárásra.
A nyomtatványok használata 51. § A támogatás engedélyezése iránti kérelmet (a továbbiakban e fejezetben: kérelem) a nyomtatvány A) és C) részének kitöltésével kell elõterjeszteni a területi hivatalnál.
(2) A jövedelmi, vagyoni helyzetre vonatkozó igazolásokat a félnek az (1) bekezdés szerinti esetben is csatolnia kell a kérelméhez a 11. §-ban foglaltaknak megfelelõen, és nyilatkoznia kell arról, hogy a korábbi nyomtatványon feltüntetett adatok közül melyekben következett be változás.
A támogatással érintett ügyre vonatkozó adatok megjelölése 52. § A nyomtatvány kitöltésére megfelelõen alkalmazni kell a 3–15. §-ban foglalt rendelkezéseket.
56. § A nyomtatvány C) részén (ezen alcím alatt a továbbiakban: nyomtatvány) a félnek a per tárgya, az ellenfél neve és
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13593
lakóhelye (székhelye), az eljáró vagy az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ bíróság, valamint – ha már ismert – az ügy száma megjelölésével fel kell tüntetnie, hogy mely perben kéri a pártfogó ügyvédi képviselet biztosítását, továbbá azt, hogy az eljárás mely szakaszában (elsõ fokú, másodfokú eljárásban, felülvizsgálati, illetve perújítási eljárásban, hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban) igényli a támogatást, és meg kell jelölnie eljárásjogi helyzetét.
alapján – az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén – a támogatást csak akkor lehet engedélyezni, ha abból a per tárgya, az eljáró vagy az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ bíróság és az ellenfél személye egyértelmûen megállapítható és megegyezik a nyomtatványon feltüntetett adatokkal. (2) Ha a felperes fél a keresetlevelét már benyújtotta bírósághoz, a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott iratot kell csatolnia a kérelemhez.
57. §
61. §
A bíróság által a Jst. 14. § b) pontja szerint költségmentességben részesített, továbbá a Jst. 15. § c) és d) pontja alapján rászorultnak tekintendõ félnek a nyomtatvány A) részének II–V. pontjait nem kell kitöltenie, de a nyomtatványon jeleznie kell ennek tényét. A költségmentes fél a bíróság határozatát, a Jst. 15. § d) pontban meghatározott szervezet pedig alapító okiratának másolatát köteles csatolni a kérelemhez.
Az alperes félnek a kérelméhez a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott keresetlevél másolatát kell csatolnia.
58. § (1) Ha a végrehajtást kérõ vagy rendkívüli jogorvoslati eljárást kezdeményezõ fél a per során már részesült támogatásban és ennek további engedélyezését kéri a végrehajtási vagy a rendkívüli jogorvoslati eljárásra, a nyomtatványon meg kell jelölnie a támogatás engedélyezése ügyében eljárt területi hivatalt és a támogatást engedélyezõ határozat számát.
62. § A beavatkozó félnek a beavatkozást tartalmazó – ha azt a bírósághoz már benyújtotta, a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott – nyilatkozatát, ha pedig kérelmét késõbb terjeszti elõ, a beavatkozást megengedõ bírósági határozat másolatát kell csatolnia kérelméhez. Ugyancsak csatolnia kell kérelméhez a keresetlevél másolatát. 63. §
(2) Ha a végrehajtást kérõ fél csak a 44/2001/EK tanácsi rendelet 50. cikke vagy a 2201/2003/EK tanácsi rendelet 50. cikke alapján kéri költségmentesség engedélyezését a végrehajtás elrendelése iránti eljárásra, ennek tényét meg kell jelölnie a nyomtatvány erre vonatkozó részén.
A perbehívott félnek a perbehívóhoz való csatlakozást tartalmazó, – ha azt a bírósághoz már benyújtotta – a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott nyilatkozatát, ha pedig kérelmét késõbb terjeszti elõ, a perbehívóhoz való csatlakozást megengedõ bírósági határozat másolatát kell csatolnia a kérelméhez. Csatolni kell a kérelemhez a keresetlevél másolatát is.
(3) Ha a végrehajtást kérõ fél korábban nem részesült támogatásban kérelmét az általános szabályok szerint kell elõterjesztenie.
64. §
59. § Ha a fél a támogatásra vonatkozó adatokat nem az 1. számú melléklet szerinti nyomtatvány C), hanem B) vagy D) részén, illetve más rovatban jelöli meg, de tartalmából egyértelmûen megállapítható az, hogy a polgári eljárásban biztosított támogatás engedélyezését kéri, ezen okból hiánypótlási felhívást nem kell kiadni.
A végrehajtást kérõ félnek csatolnia kell kérelméhez a végrehajtási kérelmét és – ha az korábban még nem került csatolásra az iratokhoz – a végrehajtás alapjául szolgáló határozat rendelkezõ részének másolatát. IX. Fejezet A TÁMOGATÁS ENGEDÉLYEZÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA A támogatás iránti kérelem elbírálása
60. § 65. § (1) A felperes félnek csatolnia kell kérelméhez a keresetlevelét vagy a bírósági eljárás lefolytatása iránti kérelmét (a továbbiakban együtt: keresetlevél). A keresetlevél
A támogatás engedélyezésére vonatkozó döntést a területi hivatal a kérelem és mellékletei, a támogatások nyil-
13594
MAGYAR KÖZLÖNY
vántartásának a félre vonatkozó adatai és – szükség esetén – a fél vagy ellenfele személyes meghallgatása során tett nyilatkozatai alapján hozza meg.
66. § (1) Ha a fél ugyanazon (összefüggõ) ügyben peren kívüli és polgári eljárásban biztosított támogatás engedélyezését is kéri, a kérelmet két ügyként kell kezelni és csatoltan elintézni. (2) Ha az (1) bekezdésben foglalt kérelem peren kívüli támogatásként per elõtti tanácsadás nyújtására vagy keresetlevél készítésére irányul, a területi hivatal a peren kívüli támogatás engedélyezése esetén a külön számon kezelt, polgári eljárásban biztosított támogatás tárgyú ügyben – legfeljebb 90 napos – határidõ tûzésével felhívja a felet, hogy a peren kívüli támogatás igénybevételét követõen kérelmét a 60–64. §-ban foglaltaknak megfelelõen egészítse ki. (3) A (2) bekezdésben foglalt határidõ elmulasztása esetén a polgári eljárásban biztosított támogatás iránt a félnek az általános szabályok szerint új kérelmet kell benyújtania.
67. § Ha a perben a jogi képviselet nem kötelezõ, a területi hivatal a fél személyes meghallgatásával gyõzõdik meg arról, hogy a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének a Jst. 12. §-ának a) pontjában foglalt feltételei fennállnak-e. A személyes meghallgatás mellõzhetõ, ha a rendelkezésre álló adatok alapján e nélkül is megállapítható a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének szükségessége.
2007/181. szám
sem vezetett eredményre, továbbá az ügy összes körülményeire tekintettel alaposan feltehetõ, hogy azok pótlása csak jogi segítõ közremûködésével lehetséges, a területi hivatal a fél részére ebbõl a célból – kérelmétõl eltérõen, az egyéb jogszabályi feltételek megléte esetén – peren kívüli támogatást engedélyezhet, melynek igénybevételi határideje nem lehet hosszabb 30 napnál. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogi szolgáltatás igénybevételét követõ 15 napon belül a fél újabb nyomtatvány kitöltése és igazolások beszerzése nélkül kérheti a támogatás engedélyezését, ha a nyomtatványban foglalt adataiban változás nem következett be. A kérelemben a peren kívüli támogatás engedélyezésére utalni kell.
A támogatást engedélyezõ határozat 70. § Ha a végrehajtást kérõ fél részére csak a 44/2001/EK tanácsi rendelet 50. cikke vagy a 2201/2003/EK tanácsi rendelet 50. cikke alapján engedélyezhetõ támogatás, a támogatást engedélyezõ határozatban meg kell jelölni azt, hogy a támogatás hatálya csak a végrehajtás elrendelése iránti eljárásra terjed ki.
71. § Ha a kérelemhez bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott keresetlevél (kérelem, beavatkozást tartalmazó nyilatkozat, perbehívó nyilatkozat, végrehajtási kérelem) került csatolásra, a határozat tartalmazza azt is, hogy a támogatást melyik perben engedélyezik a félnek; egyéb esetekben a per a kérelemben megjelölt bíróság, a felek és ügy tárgyának megjelölésével kerül meghatározásra.
68. § (1) A területi hivatal a tárgyi költségfeljegyzési jog fennálltát hivatalból vizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy a fél a kérelmében hivatkozik-e arra, vagy sem. (2) Ha a felet a tárgyi költségfeljegyzési jog mellett rászorultsága alapján kedvezõbb támogatási forma [Jst. 14. § a) pont] is megilletheti a kérelemhez csatolt igazolások szerint, a területi hivatal a fél részére az utóbbi támogatási formát engedélyezi, ha pedig a rendelkezésre álló adatok alapján csak valószínûsíthetõ a személyes jogosultság feltételeinek fennállta, felhívja a felet vagyoni jövedelmi viszonyainak igazolására.
69. § (1) Ha a fél kérelmébõl vagy a mellékleteként csatolt keresetlevélbõl nem állapíthatóak meg a támogatással érintett ügyre vonatkozó adatok és a kibocsátott hiánypótlás
A támogatás nyilvántartása 72. § A támogatás engedélyezése iránti ügyben eljárt területi hivatal a támogatás engedélyezése iránti kérelmek intézésérõl a 29–31. §-ok alkalmazásával vezet nyilvántartást.
73. § A támogatások nyilvántartása a Jst. 34. és 59. §-ában meghatározott adatokon túlmenõen tartalmazza a) a költségmentes fél esetében a költségmentesség mértékét, b) a meghatalmazást elfogadó jogi segítõ nevét és nyilvántartási számát, a képviselet ellátásának kezdõ idõpontját,
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) kirendelés esetén a kirendelt ügyvéd (ügyvédi iroda) nevét és a kirendelés idõpontját, d) ha a támogatás hatálya alatt szûnik meg pártfogó ügyvédi képviselet, a megszûnés idõpontját.
Intézkedések a támogatás engedélyezését követõen 74. § (1) Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése esetén a területi hivatal – a példányszámok feltüntetésével – két példányban kézbesíti a fél részére a támogatást engedélyezõ határozatot, a rendelet 3. melléklete szerinti, a pártfogó ügyvéd meghatalmazására szolgáló nyomtatványt (a továbbiakban: meghatalmazás nyomtatvány) pedig a (2) bekezdés szerint, három példányban küldi meg. (2) A területi hivatal a meghatalmazás nyomtatványt a) az elsõ fokú határozat jogerõre emelkedését követõen, b) fellebbezés felterjesztése esetén a másodfokú határozattal együtt, c) a támogatást engedélyezõ határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának kézhezvételét követõen haladéktalanul kézbesíti a fél részére.
X. Fejezet A TÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELE Pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele 75. § A fél a jogerõs engedélyezõ határozat egy (jogi segítõi) és a meghatalmazás nyomtatvány két példányát adja át a jogi segítõ részére.
76. § (1) A meghatalmazást a jogi segítõ köteles bejelenteni a perben eljáró bíróságnak, a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyezõ területi hivatalnak [Jst. 61. § (5) bek.], és – a 34. § megfelelõ alkalmazásával – a központi hivatalnak. (2) A központi hivatal az elvállalt ügyet a jogi segítõi névjegyzékbe az értesítés idõpontja szerinti hónap ügyei közé haladéktalanul bejegyzi [Jst. 65. § (1) bek. f) pont]. (3) Ha a jogi segítõ a pártfogó ügyvédi képviseletet a Jst. 70. §-ának (1) bekezdésében foglalt valamely okból nem vállalja, azt 3 munkanapon belül – a megtagadás okának megjelölésével – ugyancsak be kell jelentenie a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyezõ területi hivatalnak.
13595 77. §
(1) Ha a pártfogó ügyvédi képviseletre a fél a felkeresett jogi segítõnek meghatalmazást adott, ugyanezen ügyben – az e rendeletben foglalt kivételekkel – pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele érdekében más jogi segítõhöz nem fordulhat. (2) A fél másik jogi segítõ meghatalmazására akkor jogosult, ha a) a jogi segítõ a fél képviseletét a Jst. 70. §-a (1) bekezdésének a), c) vagy d) pontjában foglalt körülményre hivatkozással felmondja vagy b) a pártfogó ügyvédi képviselet ellátásának az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 34. §-ának (1) bekezdésében foglalt valamely okból van akadálya.
78. § (1) A fél a jogi segítõ felmondását tartalmazó irat másolatának csatolásával vagy az egyéb körülmény fennállásának valószínûsítésével kérheti más ügyvéd meghatalmazásának engedélyezését. (2) A területi hivatal – szükség esetén a bejelentett adatoknak a jogi segítõvel vagy az illetékes ügyvédi kamarával rövid úton történõ egyeztetését követõen – a fél részére ismételten kiadja az engedélyezõ határozat egy kiadmányát és a meghatalmazás nyomtatvány három példányát. A további eljárásra a 75. és 76. § rendelkezései irányadóak.
79. § Ha a fél a 77. § (2) bekezdésében nem szereplõ okból kéri más jogi segítõ meghatalmazásának engedélyezését, a kérelme csak akkor teljesíthetõ, ha a pártfogó ügyvédi képviselet ellátásának elháríthatatlan akadálya van.
Pártfogó ügyvéd kirendelése 80. § (1) A támogatásban részesült fél pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti a területi hivataltól, ha a képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítõ nem vállalja, és ez a határidõkre tekintettel jogainak sérelmével járhat [Jst. 61. § (2) bek.]. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a területi hivatal soron kívül, de legfeljebb 3 munkanapon belül eljárva pártfogó ügyvédet rendel ki a fél képviseletére; a kirendelõ végzésben megjelöli a) a fél adatait, b) a támogatást engedélyezõ jogerõs határozat számát,
13596
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
c) az eljáró bíróságot és – ha rendelkezésre áll – a per számát, d) az ügy tárgyát, e) a kirendelt pártfogó ügyvéd nevét és irodájának címét.
násáról, a tárgyi költségmentesség vagy a tárgyi költségfeljegyzési jog fenn nem állásáról szóló bírósági határozat kézhezvételét követõen a területi hivatal haladéktalanul felhívja a felet rászorultságának a Jst. 5–9. §-a szerinti igazolására.
(3) A kirendelõ határozatot a félnek és a kirendelt pártfogó ügyvédnek kell kézbesíteni.
(2) Ha a fél a rászorultságát nem igazolja, vagy az igazolt jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján rászorultnak nem minõsül, a hivatal a támogatást megvonja.
81. § (1) A területi hivatal pártfogó ügyvédként elsõsorban a bíróság székhelyén, vagy ha ezt a fél körülményei indokolják, lakóhelyén, tartózkodási helyén mûködõ, a szolgáltatási szerzõdésben polgári és közigazgatási szakterületet vállalt jogi segítõt rendel ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogi segítõ hiányában a területi hivatal a) a bíróság székhelyéhez közeli településen mûködõ, a szolgáltatási szerzõdésben polgári és közigazgatási szakterületet vállalt jogi segítõt, b) kivételesen indokolt esetben a bíróság székhelye szerinti megyén kívül mûködõ, a szolgáltatási szerzõdésben polgári és közigazgatási szakterületet vállalt jogi segítõt, c) ha a bíróság székhelyéhez legközelebbi jogi segítõ is aránytalanul messze mûködik, a bíróság székhelyén mûködõ, az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint kirendelhetõ ügyvédet, ügyvédi irodát rendel ki.
Eljárás a támogatás megvonása esetén 82. § (1) A támogatás megvonása esetén az errõl szóló jogerõs határozatról értesíti a területi hivatal a) a perben eljáró bíróságot, b) a bírósági végrehajtót, ha a bírósági végrehajtás foganatosítása már folyamatban van, c) a fél képviseletét ellátó pártfogó ügyvédet. (2) A területi hivatal a támogatások nyilvántartásában a támogatás megvonása körében feltünteti a) a támogatást megvonó hatóságot és határozatának számát, b) a támogatás megvonásának idõpontját, c) a megvonás visszamenõleges hatályát és azt, ha annak oka valótlan adatok szolgáltatása.
83. § (1) A pártfogó ügyvéd által képviselt fél költségmentességének a pártfogó ügyvédi képviseletet is érintõ megvo-
XI. Fejezet A PÁRTFOGÓ ÜGYVÉDI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS KIFIZETÉSE 84. § Az elsõ fokon eljárt bíróság a támogatás engedélyezése iránti ügyben eljárt területi hivatalnak megküldi a jogerõs határozatnak a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 87. §-ának (2) bekezdésében foglalt adatokat tartalmazó kivonatát (a továbbiakban: kivonat).
A támogatás iránti ügyek egyesítése 85. § A területi hivatal a kivonat kézhezvételét követõen a támogatások nyilvántartása és az ügy iratai alapján megvizsgálja azt, hogy a perben a félen kívül más személy részesült-e támogatásban.
86. § (1) Ha a félen kívül más személy is részesült támogatásban és a) a másik személy kérelmét is ez a területi hivatal intézte, az ügyeket egyesíti, b) a fél kérelmét másik területi hivatal intézte, az ügy iratait a területi hivatal annak a területi hivatalnak küldi meg további ügyintézés céljából, amely elõtt az eljárás korábban indult meg; ez a területi hivatal az ügyeket az a) pont szerint egyesíti. (2) A területi hivatal a másik területi hivatalhoz megküldött ügyben a pártfogó ügyvéd által elõterjesztett díjigényt vagy számlát a kézhezvételét követõen haladéktalanul továbbítja annak a területi hivatalnak, amelynek az ügy iratait megküldte.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Az állam által kifizetendõ pártfogó ügyvédi díj megállapítása 87. § (1) Ha a Jst. 11/A. §-a szerinti támogatásban részesült felet képviselõ pártfogó ügyvéd díjának viselésére a kivonat szerint a fél perbeli ellenfele sem köteles, a támogatás engedélyezése ügyében eljárt, vagy a 86. § szerinti területi hivatal a pártfogó ügyvéd kérelmére határozattal állapítja meg a pártfogó ügyvéd díját, és a határozatot kézbesíti a pártfogó ügyvédnek. Ha az ügyben több pártfogó ügyvéd járt el, díjukat egy határozatban kell megállapítani. (2) Ha Jst. 11/B. §-a szerinti támogatásban részesült felet képviselõ pártfogó ügyvéd díjának viselésére a kivonat szerint a fél köteles, a területi hivatal az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el azzal, hogy a pártfogó ügyvédi díjat megállapító határozatát a félnek is megküldi.
13597
teles az államot terhelõ pártfogó ügyvédi díjról (díjelõlegrõl) kiállított számlát a területi hivatalnak megküldeni. Ha a határozat ellen fellebbezést nem terjesztettek elõ, a területi hivatal a határozat jogerõre emelkedésérõl értesíti a pártfogó ügyvédet, és a számla megküldésének határideje az értesítés kézhezvételét követõ napon veszi kezdetét. (2) A számlán fel kell tüntetni a pártfogó ügyvédi díjat (díjelõleget) megállapító területi hivatalt és a határozat számát.
91. § A területi hivatal a pártfogó ügyvéd által kiállított számla kézhezvételét követõen intézkedik a pártfogó ügyvédi díj (díjelõleg) 30 napon belüli kifizetése iránt.
92. § A pernyertes felet képviselõ pártfogó ügyvéd díjának megállapítása 88. § (1) Ha a Jst. 11/A. §-a szerinti támogatásban részesült felet képviselõ pártfogó ügyvéd díjának viselésére a kivonat szerint a fél perbeli ellenfele köteles, a támogatás engedélyezése ügyében eljárt, vagy a 86. § szerinti területi hivatal a pártfogó ügyvéd kérelmére határozattal állapítja meg a pártfogó ügyvéd díját, és a határozatot a pártfogó ügyvédnek és a perbeli ellenfélnek is megküldi. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a kivonat szerint a fél perbeli ellenfele köteles, és a fél a Jst. 11/B. §-a szerinti támogatásban részesült.
89. § A területi hivatal a pernyertes felet képviselõ pártfogó ügyvéd díját megállapító határozatban a) a pártfogó ügyvéd megállapítja a pártfogó ügyvédi díjelõleg összegét is, b) kötelezi a fél perbeli ellenfelét, hogy a határozat jogerõre emelkedését követõ 30 napon belül a pártfogó ügyvédi díjnak a díjelõleget meghaladó részét a pártfogó ügyvéd számára fizesse meg.
A területi hivatal ellenõrzi a kiállított számlán feltüntetett adatokat. Ha azon hiányosságot, elírást, a pártfogó ügyvédi díj összegét megállapító határozattal össze nem egyeztethetõ adatot észlel, a számlát ennek megjelölésével visszaküldi a kiállítónak és felhívja a számla kiegészítésére vagy új számla kiállítására. Ebben az esetben az új számla beérkezésétõl számított 30 napon belül kerül sor a pártfogó ügyvédi díj kifizetésére.
93. § (1) A számlán szereplõ összeg elfogadásáról a területi hivatal határozatot nem hoz; ha az ellenõrzés eredményeként a számla vagy a megkeresés alapján a kifizetés teljesíthetõ, a területi hivatal megküldi a központi hivatalnak a kifizetendõ összegre vonatkozó következõ adatokat: a) a kifizetendõ pártfogó ügyvédi díj vagy díjelõleg összegét (ha adóelõleg levonására kerül sor, a levonást követõen fennmaradó összeget), b) a jogosult nevét, c) a számla sorszámát, d) a jogosult bankszámlájának számát, ennek hiányában címét, e) a támogatás engedélyezése iránti eljárás ügyszámát. (2) A területi hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat hetente egy alkalommal összevontan is megküldheti a központi hivatalnak.
A pártfogó ügyvédi díj kifizetése 90. §
94. §
(1) A pártfogó ügyvéd a díját (díjelõlegét) megállapító jogerõs határozat kézhezvételét követõ 30 napon belül kö-
(1) A pártfogó ügyvédi díj összegének kifizetésérõl a központi hivatal a kifizetést követõ hónap 10. napjáig érte-
13598
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
sítést küld a területi hivatal részére a 93. § (1) bekezdésében meghatározott adatok megjelölésével.
tásban részesült perbeli ellenfele helyett kifizetett, államot terhelõ pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére.
(2) A területi hivatal a pártfogó ügyvédi díjat annak kifizetésérõl a központi hivatal által küldött értesítés kézhezvételét követõen jegyzi be a támogatások nyilvántartásába
99. §
XII. Fejezet A PÁRTFOGÓ ÜGYVÉDI DÍJ VISELÉSE ÉS VISSZATÉRÍTÉSE Általános szabályok
A pártfogó ügyvédi díj viselésére is kiterjedõ, részleges költségmentességben részesülõ pervesztes felet a területi hivatal – a perköltségviselés arányában – határozattal kötelezi a helyette, továbbá az ugyancsak támogatásban részesült perbeli ellenfele helyett kifizetett pártfogó ügyvédi díj azon részének (hányadának) visszatérítésére, melyre a részleges költségmentesség nem terjed ki.
95. §
100. §
(1) Ha több fél vagy perbeli ellenfele (ellenfelei) kötelesek a pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére, a visszatérítési kötelezettségrõl egy határozatban kell dönteni.
Ha a felet képviselõ pártfogó ügyvéd díjának viselésére a kivonat szerint a perbeli ellenfél köteles, a területi hivatal határozattal kötelezi a kifizetett pártfogó ügyvédi díjelõleg visszatérítésére.
(2) A területi hivatal a pártfogó ügyvédi díj és díjelõleg visszatérítésére kötelezõ határozatát a díj pártfogó ügyvéd részére történõ kifizetését követõen hozza meg.
101. § 96. § Ha a fél (ellenfele) a pártfogó ügyvédi díj valamely hányadának visszatérítésére köteles, vagy az állam viseli annak valamely hányadát, e hányadot összegszerûen, szükség esetén forintra kerekítve kell meghatározni.
Kötelezés az államot terhelõ pártfogó ügyvédi díj és pártfogó ügyvédi díjelõleg visszatérítésére 97. § A Jst. 11/A. §-a szerinti támogatásban részesült felet a területi hivatal akkor sem kötelezi a helyette, vagy az ugyancsak támogatásban részesült perbeli ellenfele helyett kifizetett, államot terhelõ pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére, ha a kivonat szerint a fél perbeli ellenfele sem köteles a pártfogó ügyvédi díj viselésére.
Ha a kifizetett pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére más személyt kötelezni nem lehet, azt az állam viseli; ha a kifizetett pártfogó ügyvédi díj egy részének visszatérítésére más személy kötelezhetõ, csak a visszatérítendõ összegen felüli összeget viseli az állam.
A visszatérítési kötelezettség bejegyzése a támogatások nyilvántartásába 102. § (1) Ha a területi hivatal senkit sem kötelez visszatérítésre, a pártfogó ügyvédi díj állam általi viselésérõl határozatot nem kell hozni, annak tényét a területi hivatal feljegyzésben rögzíti és bejegyzi a támogatások nyilvántartásába. (2) Ha a perben több fél is részesült támogatásban, a támogatások félre vonatkozó nyilvántartásába annak az összegnek az állam általi viselését kell bejegyezni, amelynek elõlegezésére a fél helyett került sor.
98. §
103. §
A Jst. 11/B. §-a szerinti támogatásban részesült, a kivonat szerint a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles felet a területi hivatal – a perköltségviselés arányában – határozattal kötelezi a helyette, továbbá az ugyancsak támoga-
A pártfogó ügyvédi díj visszatérítésének kötelezettségét a területi hivatal bejegyzi a támogatások nyilvántartásába az összegnek, a visszatérítésre kötelezõ határozat számának, a visszatérítési határidõnek, és ha a visszatérítésre
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
nem a fél köteles, a visszatérítésre köteles személy adatainak feltüntetésével.
13599 ÖTÖDIK RÉSZ
JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS BÜNTETÕÜGYBEN 104. §
XIII. Fejezet
Ha az ügyben a pártfogó ügyvédi díj egy részének visszatérítésére kerül sor, másik részét pedig az állam viseli, ezekrõl a területi hivatal egy határozatban dönt és mind a díj érintett részének állam általi viselését, mind pedig a visszatérítési kötelezettséget bejegyzi a támogatások nyilvántartásába.
A KÉRELEM ELÕTERJESZTÉSE ÉS A TÁMOGATÁS ENGEDÉLYEZÉSE
Eljárás a támogatás megvonása esetén
A büntetõeljárásban biztosított támogatások 108. § A büntetõügyben eljáró bíróság, valamint a Hivatal a büntetõeljárásban biztosított támogatással (a továbbiakban e Részben: támogatás) kapcsolatos ügyben e rendelet szerint jár el.
105. § (1) Ha a támogatás megvonására azért kerül sor, mert az engedélyezés feltételei utóbb szûntek meg, a területi hivatal határozatában dönt a támogatás megvonásáról, de nem kötelezi a felet a helyette kifizetett pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére. (2) Ha a támogatás megvonására azért kerül sor, mert az igénybevételének feltételei már a támogatási kérelem elõterjesztésekor sem álltak fenn, a területi hivatal a támogatást megvonó határozatban kötelezi a felet a helyette kifizetett pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére.
A nyomtatványok használata 109. § (1) A támogatás engedélyezése iránti kérelmet (a továbbiakban e fejezetben: kérelem) a nyomtatvány A) és D) részének kitöltésével kell elõterjeszteni. (2) A nyomtatvány kitöltésére megfelelõen alkalmazni kell a 3–15. §-ban foglalt rendelkezéseket.
110. § 106. § (1) A támogatást megvonó határozatban a területi hivatal tájékoztatja a felet arról, hogy ha késõbb kerül sor a pártfogó ügyvédi díj kifizetésére, annak visszatérítésérõl külön határozatban fog rendelkezni. (2) A támogatás bírósági eljárás befejezése elõtt történõ megvonása esetén a pártfogó ügyvéd az államot terhelõ pártfogó ügyvédi díjra jogosult. A területi hivatal a támogatás megvonásáról szóló értesítésben felhívja a pártfogó ügyvédet a díjigénye bejelentésére. A pártfogó ügyvédi díjat annak kifizetését követõen a területi hivatal a támogatás-nyilvántartásba bejegyzi, és határozattal kötelezi a felet a visszatérítésére.
A támogatás visszatérítése 107. § A támogatás visszatérítése, visszatérítésének vagy elmaradásának visszaigazolása, és behajtása során megfelelõen alkalmazni kell a 38–46. §-ok rendelkezéseit.
(1) A nyomtatvány A) részét a 16–23. § rendelkezései szerint kell kitölteni. (2) Ha kiskorú sértett vagy kiskorú magánfél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kéri, a nyomtatvány A) részének csak a személyi adatokra vonatkozó részét (I. pont) kell kitöltenie.
111. § (1) A nyomtatvány D) részén a félnek fel kell tüntetnie az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ (eljáró) bíróság megnevezését, a büntetõügy számát, a büntetõ ügy tárgyaként azt, hogy milyen bûncselekmény miatt indult eljárás, továbbá azt, hogy az eljárás mely szakaszában (elsõ fokú, másod- vagy harmadfokú eljárásban, felülvizsgálati, illetve perújítási eljárásban, hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban) kér támogatást, és meg kell jelölnie eljárásjogi helyzetét (sértett, magánfél, magánvádló, egyéb érdekelt, pótmagánvádló) is. (2) A nyomtatványon a pótmagánvádlónak meg kell jelölnie, hogy személyes költségmentességet vagy emellett
13600
MAGYAR KÖZLÖNY
pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését is kéri. A pótmagánvádló pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését csak személyes költségmentesség engedélyezése mellett kérheti. (3) A büntetõeljárásban érdekelt egyéb félnek [a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 55. §] a nyomtatvány Közlemény rovatában meg kell jelölnie azt is, hogy a pártfogó ügyvédi képviseletre milyen igényének érvényesítése céljából van szüksége.
112. § Ha a fél a támogatásra vonatkozó adatokat nem a nyomtatvány D), hanem a B) vagy C) részén, illetve más rovatban jelöli meg, de tartalmából egyértelmûen megállapítható az, hogy büntetõeljárásban biztosított valamely támogatás engedélyezését kéri, ezen okból hiánypótlási felhívást nem kell kiadni.
113. § (1) A kérelemhez csatolni kell a) a magánfél és sértett fél esetén a feljelentés érkeztetett példányának másolatát, vagy annak átvételérõl szóló hatósági igazolás másolatát, ha a feljelentést a magánfél vagy a sértett tette, b) a magánfél és sértett fél esetén, ha a feljelentést nem a sértett vagy a magánfél tette, vagy az eljárás hivatalból indult, valamint az egyéb érdekelt fél esetében a büntetõeljárás megindulásának, illetve folyamatban létének igazolására alkalmas, a büntetõügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság által kiállított okirat (pl. határozat nyomozás elrendelésrõl, idézés, értesítés), c) a pótmagánvádló fél esetén a vádindítvány egy példányát, vagy ha már azt benyújtotta a bírósághoz, a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott példányának másolatát. (2) Ha a magánvádló már feljelentést tett, a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott feljelentés másolatát kell a kérelemhez csatolnia. Ha a fél még nem tett feljelentést, a kérelemben meg kell jelölnie az eljárás lefolytatásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ bíróság megnevezését, az eljárás alapjául szolgáló bûncselekményt, ha ismert a feljelenteni kívánt személy, annak nevét és lakó- vagy tartózkodási helyét. A bírósági ügyszám ismertté válásával pedig azt be kell jelentenie a területi hivatalhoz.
2007/181. szám
pártfogó ügyvédi képviselet, magánfél pártfogó ügyvédi képviselete stb.) engedélyezését, az elsõ kérelme elõterjesztésétõl számított 6 hónapon belül elõterjesztett újabb kérelméhez a nyomtatvány A) részét nem kell ismételten kitöltenie. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a félnek nyilatkoznia kell kérelmében arról, hogy a korábban a nyomtatvány A) részében megjelölt adataiban milyen változás következett be és a jövedelmi, vagyoni helyzetre vonatkozó, igazolásokat is csatolnia kell a 11. §-ban foglaltaknak megfelelõen, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy a korábbi nyomtatványon feltüntetett adatok közül melyekben következett be változás.
A támogatás engedélyezése 115. § A támogatás engedélyezése során – a Jst.-ben foglalt eltérésekkel – megfelelõen alkalmazni kell a IX. Fejezetben foglalt rendelkezéseket.
116. § A támogatás engedélyezése során a félen kívül más személy meghallgatására nem kerül sor.
117. § A jogi szakvizsgával nem rendelkezõ, személyes költségmentességben részesülõ pótmagánvádló, továbbá a kiskorú sértett és magánfél fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet további vizsgálódás nélkül – ide nem értve azt, hogy a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet más állami támogatási rendszerben már megkapta-e – engedélyezni kell.
XIV. Fejezet A TÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELE, VALAMINT A PÁRTFOGÓ ÜGYVÉDI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA, KIFIZETÉSE ÉS VISSZATÉRÍTÉSE Pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele 118. §
114. § (1) Ha a bûncselekmény sértettje ugyanazon bûncselekménnyel összefüggésben kéri újabb támogatás (pl. feljelentéshez adott peren kívüli segítségnyújtást követõen
A fél a X. Fejezetben foglalt rendelkezéseknek megfelelõen veszi igénybe a pártfogó ügyvédi képviseletet, és az abban foglalt rendelkezések irányadóak a pártfogó ügyvéd bejelentési kötelezettségére is.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13601
Pártfogó ügyvéd kirendelése
HATODIK RÉSZ
119. §
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A pártfogó ügyvéd büntetõeljárásban történõ kirendelésére a 80. és 81. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jogi segítõk közül kirendelni csak azt lehet, aki a szolgáltatási szerzõdésben büntetõügyek szakterületet vállalt, a kirendelõ határozatban pedig az ügy tárgya helyett a büntetõeljárás alapjául szolgáló bûncselekmény megnevezését kell feltüntetni.
XV. Fejezet HATÁLYBALÉPÉS, ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK, HATÁLYUKAT VESZTÕ ÉS MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 124. §
A pártfogó ügyvédi díj megállapítása és kifizetése 120. § A pártfogó ügyvéd a külön jogszabály szerinti, az államot terhelõ pártfogó ügyvédi díjra jogosult.
(1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) A 131. § (2) bekezdése a kihirdetését követõ 46. napon lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések 121. §
125. §
A pártfogó ügyvéd díjának megállapítására és kifizetésére értelemszerûen alkalmazni kell a polgári perben képviseletet ellátó pártfogó ügyvéd díjának megállapítására és kifizetésére vonatkozó rendelkezéseket.
(1) E rendelet rendelkezéseit – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.
A pártfogó ügyvédi díj visszatérítése 122. § (1) Ha a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a vádlott köteles, a területi hivatal határozattal kötelezi a kifizetett pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére. A visszatérítésre kötelezésre és a visszatérítési kötelezettségre megfelelõen alkalmazni kell az V. Fejezetben foglalt szabályokat. (2) A bûnügyi költségek körébe tartozó pártfogó ügyvédi díj visszatérítésének elmulasztása esetén a területi hivatal megkeresi a bûnügyi költség behajtására hatáskörrel rendelkezõ hatóságot.
123. § (1) Ha a vádlott nem köteles a pótmagánvádlót képviselõ pártfogó ügyvédi díj viselésére, a területi hivatal a pótmagánvádló felet határozattal kötelezi a pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére. (2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott esetben, ha a vádlott nem köteles a pártfogó ügyvédi díj viselésére, a területi hivatal külön határozat hozatala nélkül megállapítja a pártfogó ügyvédi díj állam általi viselését, és annak tényét bejegyzi a támogatások nyilvántartásába.
(2) A IV. és V. Rész rendelkezéseit azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a támogatás iránti kérelmet a rendelet hatálybalépését követõen nyújtották be. (3) A költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban címû 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Kmr.) e rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályba lépõ 2. §-át, 3. §-át, 5. §-ának (2) bekezdését, 9. §-át, 11. §-ának (2) bekezdését, 13. §-ának (1), (2) és (7) bekezdését, 15. §-ának (6) bekezdését, 15/E. §-a (1) bekezdésének elsõ mondatát, valamint 15/E. §-ának (11) bekezdését személyes költségmentesség engedélyezése esetén a rendelet hatálybalépését követõen elõterjesztett kérelmek elbírálása során, míg a tárgyi költségmentesség és tárgyi költségfeljegyzési jog esetén a rendelet hatálybalépését követõen indult ügyekben kell alkalmazni. (4) A jogi segítõi névjegyzék vezetésének részletes szabályairól szóló 42/2003. (XII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: Nr.) e rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályba lépõ 2. §-a (1) bekezdésének a) pontját és 7. §-ának (2) bekezdését e rendelet hatálybalépését követõen indult ügyekben kell alkalmazni.
Hatályukat vesztõ rendelkezések 126. § (1) Hatályát veszti a) a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 10/2004. (III. 30.) IM rendelet,
13602
MAGYAR KÖZLÖNY
b) az áldozatsegítõ támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet 23–26. §-a, c) az Igazságügyi Hivatal tevékenységével kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 12/2006. (III. 23.) IM rendelet 34. § (2) bekezdés i) pontja, d) a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 22/2005. (XI. 8.) IM rendelet 1–20. §-a, e) a Kmr. 8. § (3) bekezdés d) pontja és 12. § (4) bekezdésében az „– a 2. § (1) bekezdése f)–g) pontjában említettek kivételével –” szövegrész, f) a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekrõl szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 1. § (2) bekezdésében a „pervesztes” szövegrész.
2007/181. szám
(2) A 130. § (1) bekezdése, valamint a 131–134. § e rendelet kihirdetését követõ 47. napon hatályát veszti.
f) a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegû jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban: munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg; g) a bányakár megtérítése iránti per; h) bûncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése. (2) Tárgyi költségfeljegyzési jog esetén a feleket – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Pp. 85/A. §-ában foglalt kedvezmények illetik meg. (3) A tárgyi költségfeljegyzési jog a vértulajdonság-vizsgálat és a származás megállapításához szükséges más orvosszakértõi (élettani) vizsgálat költségének elõlegezése alól nem mentesít.”
Módosuló rendelkezések
(3) A Kmr. 5. §-a (2) bekezdésében a „Pp. 3. §-a (1) bekezdésének” szövegrész helyébe a „Pp. 7. §-a (2) bekezdésének” szövegrész lép.
127. § (1) A Kmr. 2. §-a, valamint a 2. §-t megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „Tárgyi költségmentesség és tárgyi költségfeljegyzési jog 2. § (1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül a külön jogszabályban megállapított bírósági eljárásokban költségmentesség (tárgyi költségmentesség) illeti meg. (2) Tárgyi költségmentesség esetén a feleket a Pp. 84. §-ában meghatározott teljes költségmentesség illeti meg.” (2) A Kmr. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog (tárgyi költségfeljegyzési jog) illeti meg a következõ perekben: a) az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per; b) a szülõi felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti per; c) a gondnokság alá helyezés iránti, valamint a Ptk. 14/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyéb, a gondnoksággal kapcsolatos per; d) a gyermek elhelyezésével és átadásával, valamint a kapcsolattartással összefüggõ per; e) a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtõl vagy más személytõl való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, továbbá a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert is;
(4) A Kmr. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. § Ha a felet pártfogó ügyvéd képviseli és a bíróság a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is kiterjedõ költségmentességet megvonja, a bíróság errõl a határozat jogerõre emelkedését követõ 8 napon belül a határozat megküldésével értesíti a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyezõ jogi segítségnyújtó szolgálatot.” (5) A Kmr. 11. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik: „(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a felet pártfogó ügyvéd képviseli, a bíróság a tárgyi költségmentesség fenn nem állásáról szóló határozat jogerõre emelkedését követõ 8 napon belül a határozat megküldésével értesíti a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyezõ jogi segítségnyújtó szolgálatot. Így kell eljárni akkor is, ha a bíróság a tárgyi költségfeljegyzési jog fenn nem állását állapítja meg.” (6) A Kmr. 13. §-ának (1) bekezdésében a „3. § (2)–(3) bekezdésében foglalt kivételekkellel” szövegrész helyébe a „(7) bekezdésben foglalt kivétellel” szövegrész, (2) bekezdésében pedig a „290. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „290. § (4) bekezdése” szövegrész lép. (7) A Kmr. 13. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A részleges költségmentességben részesült felet nem lehet kötelezni a meg nem fizetett illeték és az állam által elõlegezett költségek közül azok megfizetésére, amelyekre a költségmentesség kiterjedt.” (8) A Kmr. 15. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A pártfogó ügyvéd díjának elõlegezése és megfizetése külön jogszabály rendelkezései szerint történik.”
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(9) A Kmr. 15/E. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A bírósági végrehajtási eljárásban a bíróság – külön intézkedés nélkül – a végrehajtható okiraton (végrehajtási lap, végrehajtási záradék) köteles feltüntetni a tárgyi költségmentesség, személyes költségmentesség, tárgyi költségfeljegyzési jog, személyes illetékmentesség, tárgyi és személyes illetékfeljegyzési jog kedvezményét.” (10) A Kmr. 15/E. §-ának (11) bekezdésében a „Pp. 85. §-a (6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Pp. 85/A. §-ának (5) bekezdésében” szövegrész lép.
128. § (1) Az Nr. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Ügyvéd és közjegyzõ kérelméhez mellékelni kell] „a) a kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolását a kérelmezõ ügyvédi vagy közjegyzõi kamarai tagságának fennállásáról (európai közösségi jogász esetében arról, hogy a kérelmezõ szerepel az európai közösségi jogászok névjegyzékében) és arról, hogy a kérelmezõ ügyvédi tevékenységét vagy közjegyzõi szolgálatát nem szünetelteti, valamint fegyelmi eljárás során tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel, illetve szolgálatából nem függesztették fel, valamint nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,” (2) Az Nr. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A változások bejegyzésére, és a szolgáltatási szerzõdés meghosszabbítása alapján történõ bejegyzésre megfelelõen alkalmazni kell az 1–6. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal, hogy a hivatal a szolgáltatási szerzõdés módosításáról szóló szerzõdést küldi meg aláírásra a jogi segítõnek.”
13603 129. §
(1) Az igazságügyi szakértõi szakterületekrõl, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekrõl szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: Iszr.) 22. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A névjegyzékbe való felvételnek nem feltétele a mérnökkamarai tagság igazolása] „a) az 5. számú melléklet B) részének 33. és 37. pontjában megjelölt szakterületeken és” (2) Az Iszr. 42. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Akit az igazságügyi és rendészeti miniszter környezetszennyezést csökkentõ berendezések, technológiák szakterületre az igazságügyi szakértõi névjegyzékbe 2007. szeptember 30. napjáig felvett, a névjegyzékbõl való törléséig [Szaktv. 8. § (1) bekezdése] e szakterületen igazságügyi szakértõi tevékenységet végezhet.”
130. § A büntetõügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 85/A. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik: „(2) Ha a bíróság a Be. 344. §-a alapján a pótmagánvádlót a bûnügyi költség megfizetésére kötelezi, a határozatában felhívja a pótmagánvádlót, hogy a büntetõeljárás során keletkezett iratokról kiadott másolat illetékét a határozat jogerõre emelkedésétõl számított tizenöt napon belül, leletezés terhe mellett rója le.” Dr. Takács Albert s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter
13604
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez
FIGYELEM! A kitöltés elĘtt feltétlenül olvassa el a Tájékoztatót! A területi hivatal érkeztetĘ bélyegzĘje
NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez
A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET
1. Neve:
I. A kérelmezĘ személyi adatai 2. Születési neve:
3. Születési helye és ideje: 4. Anyja születési neve: 5. Személyi igazolványának (ha azzal nem rendelkezik, egyéb személyazonosító okmányának típusa megjelölésével) száma: 6. Lakó- vagy tartózkodási helyének címe: 7. Értesítési címe, telefonszáma, e-mail címe: 8. Állampolgársága: 9. Családi állapota: 10. Jogi szakvizsgával ͔ rendelkezik ͔ nem rendelkezik 11. ͔ társas vállalkozás tagjaként ͔ egyéni vállalkozóként ͔ mezĘgazdasági ĘstermelĘként Vállalkozási ͔ mezĘgazdasági ĘstermelĘként és a kérelem elĘterjesztését megelĘzĘ naptári évben tevékenységet adóbevallásra és egyszerĦsített adóbevallási nyilatkozatra nem volt köteles folytat ͔ rendszeres szociális segélyben részesül vagy rendszeres szociális segélyben 12 . részesülĘ, a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával és közös háztartásban Ha a kérelmezĘ e pontban ͔ közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való foglalt valamely ellátásra jogosultságát állapították meg jogosult, ezt igazolnia kell és a ͔ átmeneti szállást igénybevevĘ hajléktalan személy nyomtatvány A) részének menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve további rovatait nem kell hontalankénti elismerését kérĘ, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítĘ kitöltenie! védelemben részesítését kérĘ személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetérĘl tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, vízum kiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérĘ olyan személy, akinek a felmenĘje magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevĘ személy családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították ͔ kiemelkedĘen közhasznú szervezet vagy munkavállalói érdek-képviseleti szervezet, ha közérdekbĘl, külön jogszabály felhatalmazása alapján indít pert 13. Az ÁldozatsegítĘ Szolgálat határozata szerint bĦncselekmény áldozataként jogosult vagyok az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére és a bĦncselekménnyel okozott kár vagy a bĦncselekménnyel összefüggĘ érdeksérelem elhárításához szükséges eljárás megindításához kérek ͔ jogi segítséget
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
II. A kérelmezĘ jövedelme (Aki az A) I. 12. pontja, C) I. 7., valamint a 8.1 - 8.10. pontjai alapján kéri a támogatást, továbbá ha kiskorú sértett vagy kiskorú magánfél kéri a D) rész szerinti támogatást, vagyoni, jövedelmi viszonyait nem kell igazolnia és a nyomtatvány A) részének II-V. rovatait nem kell kitöltenie!) 1.1. A munkáltató (járandóságot folyósító szerv) neve: 1.2. A munkáltató címe: 1.3. Havi nettó jövedelem:
1.4. A munkáltató aláírása, bélyegzĘlenyomata, dátum:
2.1. A munkáltató (járandóságot folyósító szerv) neve: 2.2. A munkáltató címe: 2.3. Havi nettó jövedelem:
2.4. A munkáltató aláírása, bélyegzĘlenyomata, dátum:
3. A kérelmezĘ összes havi nettó jövedelme: III. A kérelmezĘvel közös háztartásban élĘk adatai 1.1. Házastárs, élettárs neve (születési név is): 1.2. Születési helye és ideje: 1.3. Anyja leánykori neve: 1.4. Munkáltatójának neve és címe: 1.5. Havi nettó jövedelme: 1.6. A munkáltató aláírása, bélyegzĘlenyomata, dátum:
1.7. Házastárs (élettárs) aláírása:
2.1. Gyermek neve (születési név is): 2.2. Születési helye és ideje: 2.3. Anyja leánykori neve: 2.4. Munkáltatójának neve és címe: 2.5. Havi nettó jövedelme: 2.6. A munkáltató aláírása, bélyegzĘlenyomata, dátum:
2.7. Gyermek (törvényes képviselĘ) aláírása:
3.1. Gyermek neve (születési név is): 3.2. Születési helye és ideje: 3.3. Anyja leánykori neve: 3.4. Munkáltatójának neve és címe: 3.5. Havi nettó jövedelme: 3.6. A munkáltató aláírása, bélyegzĘlenyomata, dátum:
3.7. Gyermek (törvényes képviselĘ) aláírása:
4.1. Egyéb hozzátartozó neve (születési név is): 4.2. Születési helye és ideje: 4.3. Anyja leánykori neve: 4.4. Munkáltatójának neve és címe: 4.5. Havi nettó jövedelme: 4.6. A munkáltató aláírása, bélyegzĘlenyomata, dátum:
4.7. Egyéb hozzátartozó aláírása:
13605
13606
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
IV. A kérelmezĘnek a támogatás engedélyezésénél figyelembe vehetĘ jövedelme (A 2. pont kivételével a területi hivatal tölti ki!) 1. A kérelmezĘ és a vele közös háztartásban élĘ személyek havi összes nettó jövedelme: Havonta fizetett tartásdíj vagy járadék összege: A tartásra jogosult neve: 2. 2.1. Havi összes A tartásdíj fizetését elrendelĘ hatóság neve és a határozat száma: nettó jövedelembĘl levonható A lakáshitel havi törlesztĘ részletének összege: összegek 2.2. A lakáshitelt folyósító hitelintézet neve, címe:
3. Levonások után fennmaradó összeg: 4. A közös háztartásban élĘ személyek száma összesen: 5. Egy fĘre esĘ havi nettó jövedelem: V. A kérelmezĘ vagyoni helyzete 1.1. Lakhatását szolgáló ingatlanának adatai (cím vagy helyrajzi szám, tulajdoni hányad, alapterület, terhek): 1. Ingatlantulajdona 1.2. Egyéb ingatlanának adatai (cím, helyrajzi szám, mĦvelési ág, tulajdoni hányad, alapterület, terhek, becsült forgalmi érték):
2.1. Típusa, rendszáma, évjárata, becsült forgalmi értéke: 2. GépjármĦve
2.2. Típusa, rendszáma, évjárata, becsült forgalmi értéke:
3. Egyéb vagyona (értékpapír, ingó vagyontárgy, követelés, vagyoni értékĦ jog, százharmincezer forintot meghaladó összegĦ készpénz, pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelés) és a vagyon értéke:
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
B) PEREN KÍVÜLI JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS IGÉNYLÉSE I. Tájékoztatás, tanácsadás A jogvita (ügy, bĦncselekmény) rövid leírása, a közigazgatási eljárás tárgya: ͔ jogvitával összefüggésben ͔ közigazgatási (önkormányzati) eljárással kapcsolatban ͔ jogszabályi rendelkezésrĘl ͔ peren kívüli közvetítéssel összefüggésben ͔ bĦncselekmény sértettjének
Milyen kérdésben kér tanácsadást:
II. Okiratkészítés A jogvita, vitás ügy rövid leírása: 1. Keresetlevél, nemperes eljárás kezdeményezése iránti kérelem
EllenérdekĦ fél: A per (nemperes eljárás) tárgya:
2. felülvizsgálati, perújítási kérelem A pert lefolytató bíróság, a jogerĘs határozat száma: Peres felek, eljárásban részt vevĘ személyek:
Az eljárás tárgya (ha még nem indult meg, az eljárás megindításának szükségessége):
3. beadvány közigazgatási ügyben
Az eljárást lefolytató hatóság, és az ügy száma (ha az eljárás már folyamatban van):
Az eljárásban részt vevĘ felek:
Beadvány tárgya:
A bĦncselekmény leírása: 4. feljelentés megtétele
13607
13608
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
A szerzĘdés tárgya:
5. SzerzĘdés
Másik szerzĘdĘ fél neve:
Az okirat készítésének célja, annak tartalma: 6. Egyéb
C) PÁRTFOGÓ ÜGYVÉDI KÉPVISELET IGÉNYLÉSE POLGÁRI ELJÁRÁSBAN I. Polgári per, nemperes eljárás (továbbiakban: per) 1. Az eljáró (eljárásra illetékes) bíróság: 2. A per ügyszáma: ͔ A per még nem indult meg 4. Az ügyben korábban kapott-e támogatást ͔ igen ͔ nem 5. A kérelmezĘ ͔ felperes (kérelmezĘ) ͔ alperes (kérelmezett) ͔ beavatkozó, perbehívott ͔ végrehajtást kérĘ ͔ a végrehajtást kérĘ, ha a megelĘzĘ perben pártfogó ügyvéddel rendelkezett 6. Ellenfél neve, címe:
7. A bíróság a perben a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is kiterjedĘ költségmentességet engedélyezett ͔ 8.1. ͔ a nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos per 8.2 .͔ az egészségbiztosítási igények érvényesítésével kapcsolatos per 8.3. ͔ az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per 8.4. ͔ a szülĘi felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti per 8.5. ͔ a gondnokság alá helyezés és a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti per 8. A per tárgya 8.6. ͔ gyermek elhelyezésével és átadásával kapcsolatos per (ha még nem 8.7. ͔ a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett indult meg, az járandóságait folyósító szervtĘl vagy más személytĘl való behajtása, a tartásdíj megszüntetése érvényesítendĘ vagy összegének megváltoztatása, továbbá a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése igény) vagy korlátozása iránti pert is 8.8. ͔ a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegĦ jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban: munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg 8.9. ͔ a bányakár megtérítése iránti per 8.10. ͔ bĦncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése 8.11. Egyéb:………………………………………………………………………….......... 9. Az eljárás melyik szakaszában kéri a támogatást: D) JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS IGÉNYLÉSE BÜNTETėELJÁRÁSBAN 1. A büntetĘügyben eljáró (eljárásra illetékes) bíróság: 2. A büntetĘügy száma: 3. A büntetĘügy tárgya:
4. Az eljárás melyik szakaszában kéri a támogatást: 5. Az ügyben korábban kapott-e támogatást ͔ igen ͔ nem 6. A kérelmezĘ ͔ sértett ͔ magánvádló ͔ magánfél ͔ egyéb érdekelt ͔ pótmagánvádló 7. ͔ pártfogó ügyvédi képviselet Az igényelt pótmagánvádló részére ͔ személyes költségmentesség támogatás ͔ személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Mellékletek felsorolása
1. …………………………………………………………………………………………………………………… 2. …………………………………………………………………………………………………………………… 3. …………………………………………………………………………………………………………………… 4. …………………………………………………………………………………………………………………… 5. …………………………………………………………………………………………………………………… 6. …………………………………………………………………………………………………………………… 7. …………………………………………………………………………………………………………………… 8. ……………………………………………………………………………………………………………………
Közlemény
BüntetĘjogi felelĘsségem tudatában kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok megfelelnek a valóságnak. Az Igazságügyi Hivatal elĘtti, a támogatás engedélyezése és a jogi segítĘi, pártfogó ügyvédi díj megállapítása iránti eljárásában felmentem a jogi segítĘt, pártfogó ügyvédet a jogi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban fennálló titoktartási kötelezettsége alól. ………………………, ..……. év …………… hó …… nap. ………………………………… kérelmezĘ aláírása
TÁJÉKOZTATÓ a nyomtatvány kitöltéséhez x A nyomtatvány a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1., 11., és 17. §-a szerinti jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelem elĘterjesztésére szolgál. A nyomtatvány A) részének kitöltésével a kérelmezĘre, valamint a jövedelmére és vagyonára vonatkozó adatokat, a B), C) vagy D) részének kitöltésével pedig a kért támogatásra vonatkozó adatokat kell megjelölni (igény szerint kell kitölteni a B)-D) részt). x A nyomtatványt a fél tölti ki és látja el aláírásával. CselekvĘképtelen fél helyett törvényes képviselĘje jogosult a nyomtatvány kitöltésére és aláírására, a támogatási ügyben önálló eljárásra nem jogosult korlátozottan cselekvĘképes fél kérelméhez pedig csatolni kell, vagy a nyomtatványra rá kell vezetni a törvényes képviselĘje hozzájárulásáról szóló nyilatkozatát. x Az Igazságügyi Hivatal területi hivatala (területi hivatal) a nyomtatvány kitöltésében kérelemre segítséget nyújt. x A nyomtatvány a kitöltésének idĘpontjától, vagy a legrégebbi igazolás keltének idĘpontjától számított 30 napon belül nyújtható be, de a nyomtatványhoz csatolható ennél régebben kiállított okirat is, ha az meghatározott idĘszakra valamely ellátásra való jogosultságot igazol. x A ki nem töltendĘ rovatokat üresen kell hagyni vagy át kell húzni, a ͔-tel jelölt lehetĘségek közül a választottat be kell ikszelni. x A nyomtatványhoz csatolt mellékleteket a Mellékletek rovatban fel kell sorolni. x Ha valamely rovatban nem elegendĘ a hely az adatok feltüntetéséhez, vagy nem elegendĘ a rovatok száma, pótlapon kell a kérelmet folytatni. x A nyomtatvány A) részét a kérelmezĘnek magára és a vele közös háztartásban élĘ személyekre (azon
13609
13610
MAGYAR KÖZLÖNY
x
x x
x
x
x
x x x x
2007/181. szám
személyek összessége, akik – függetlenül a rokoni kapcsolatoktól – egy jövedelmĦ, illetve fogyasztói közösséget képeznek, folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik) vonatkozóan kell kitölteni. A nagykorú személyeknek a III. pontban foglalt adatokra vonatkozó nyilatkozatot aláírásukkal is el kell látniuk; ha ennek akadálya van, annak okát a Közlemény rovatban fel kell tüntetni. Közös háztartásban élĘ személynek minĘsül a kérelmezĘ által eltartott, vagy a kérelmezĘ eltartására köteles személy akkor is, ha a kérelem elĘterjesztésének idĘpontjában nem lakik a kérelmezĘvel egy ingatlanban. A) II.: a kérelmezĘ vagy a vele közös háztartásban élĘ személy jövedelmét (részére folyósított ellátását, járandóságot) a munkáltató, vagy az ellátását, járandóságot folyósító szerv igazolja, a nyomtatvány vonatkozó részeit a munkáltató, illetve az ellátást, járandóságot folyósító szerv tölti ki. Ha a jövedelem nyomtatványon történĘ igazolására nincs mód, az külön irat csatolásával (pl. munkáltató jövedelem igazolása, nyugdíjas esetében nyugdíjszelvény vagy folyószámla kivonat másolata) is megtehetĘ; a kérelmezĘnek azonban ilyen esetben is ki kell tölteni a nyomtatványnak a jövedelemre vonatkozó rovatait. Vállalkozó esetében a munkáltatói jövedelemigazolást adóhatósági jövedelemigazolás helyettesíti, amelynek kiállítását a fél az adóhatóság bármely területi szervénél kérheti. Ez esetben a kérelem elĘterjesztését megelĘzĘ évben elért adózott jövedelme 1/12-ed részét kell esetében havi nettó jövedelemként feltüntetni. Ha a mezĘgazdasági ĘstermelĘ a kérelem elĘterjesztését megelĘzĘ naptári évben adóbevallásra és egyszerĦsített adóbevallási nyilatkozat tételére sem volt köteles, a kérelem elĘterjesztését megelĘzĘ naptári évben megszerzett nettó jövedelme 1/12-ed részét kell – külön igazolás csatolása nélkül – havi nettó jövedelemként feltüntetni. A) IV. 1., 3., 4. és 5. pont: a területi hivatal tölti ki. (vastag vonallal keretezett részek) A) IV.2. pontban a közös háztartásban élĘ személyek havi összes nettó jövedelmét csökkentĘ összegként a közös háztartásban élĘ bármely személy által fizetett tartásdíj vagy járadék havi összegét lehet feltüntetni és a lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet által folyósított hitel havi törlesztĘ részletét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigény feltételeinek. A tartásdíj és a hitel megfizetését igazoló elĘzĘ havi folyószámla kivonat, feladóvevény másolatát a nyomtatványhoz csatolni kell. A) V.: az 1.1 pontban a kérelmezĘ tulajdonában álló azon ingatlant kell feltüntetni, amelyben a kérelmezĘ bejelentett lakóhelye van. A 2. pontban a mozgáskorlátozott személy 1 db gépjármĦvét nem kell feltüntetni. A 3. pontban nem kell feltüntetni a kérelmezĘ szokásos életszükségleti és berendezési tárgyait, és a 130 000 Ft-ot meg nem haladó összegĦ készpénzét, pénzügyi intézménynél elhelyezett összeget. Szokásos életszükségleti és berendezési tárgynak minĘsül különösen nem kiugróan magas értékĦ, szükséges ruházati cikk, ágynemĦ, bútor, fĦtĘ- és világító eszköz, nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, hĦtĘgép, mosógép, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, stb. C) I. 5. pont: ha a kérelmezĘ végrehajtást kérĘ és a megelĘzĘ perben is volt már pártfogó ügyvédje, a nyomtatvány A) részét nem kell kitöltenie, de a jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó, 30 napnál nem régebbi igazolásokat csatolnia kell, és nyilatkoznia kell arról, hogy a nyomtatvány adatai közül melyekben következett be változás. C) I. 7. pont: ha a bíróság a felet költségmentességben részesítette, és a költségmentesség a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is kiterjed, a kérelmezĘnek a nyomtatvány A) rész II-V. pontjait nem kell kitöltenie, de mellékletként csatolnia kell a költségmentesség engedélyezésrĘl szóló bírósági határozat másolatát. C) I. 8. pont: ha a per tárgya a 8.1-10. pont alá tartozik, a kérelmezĘnek a nyomtatvány A) rész II-V. pontjait nem kell kitöltenie. Ha a per tárgya a 8.3-10. pont alá tartozik (tárgyi költségfeljegyzési jog), azonban a kérelmezĘt a rászorultsága alapján kedvezĘbb támogatási forma is megilletheti (mentesül a pártfogó ügyvédi díj visszatérítése alól), a kedvezĘbb elbíráláshoz a nyomtatvány A) rész II-V. pontjait ki kell töltenie, és a feltüntetett adatokat megfelelĘen igazolnia is kell”. C) I. 9. pontban kell feltüntetni, hogy a fél az eljárás mely szakaszában (elsĘ fokú, másodfokú eljárásban, felülvizsgálati, illetve perújítási eljárásban, hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban) kér támogatást. D) Ha kiskorú sértett vagy kiskorú magánfél kéri büntetĘeljárásban pártfogó ügyvédi képviselet biztosítását, a kérelmezĘnek a nyomtatvány A) rész II-V. pontjait nem kell kitöltenie. D) 4. pontban kell feltüntetni, hogy a fél az eljárás mely szakaszában (elsĘ fokú, másod- vagy harmadfokú eljárásban, felülvizsgálati, illetve perújítási eljárásban, hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban) kér támogatást. A Közlemény rovatban fel kell tüntetni: - ha a közös háztartásban élĘ személyek aláírása hiányzik, annak okát, - azt, ha a kérelmezĘ jövedelme meghaladja a támogatás engedélyezéséhez elĘírt összeghatárt, de a kérelmezĘ azért kér támogatást, mert akadályozva van a jövedelemmel való rendelkezési jogának gyakorlásában (ennek okát és körülményeit részletesen ki kell fejteni és az azt valószínĦsítĘ iratokat is csatolni kell), - azt, ha a kérelmezĘt a korábban igénybevett jogi szolgáltatás díjának megfizetésére kötelezték, de annak azért nem tett eleget, mert megváltozott jövedelmi és vagyoni helyzete, egyéb személyes körülményei ezt nem tették lehetĘvé.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
x A nyomtatványban tett nyilatkozatok valóságtartalmáért annak aláírója felelĘsséggel tartozik. Valótlan tartalmú nyilatkozatnak, illetĘleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratnak vagy igazolásnak jogtalan haszonszerzési célzattal történĘ benyújtását a törvény bünteti. x A kérelmezĘ a nyomtatvány kitöltésével és a területi hivatalhoz történĘ benyújtásával hozzájárul ahhoz, hogy az általa közölt adatait a területi hivatal kezelje. Ha a nyomtatványban vagy mellékleteiben foglalt adatokban változás következik be, azt 3 napon belül – ha szükséges, a megfelelĘ mellékletekkel ellátva – írásban be kell jelenteni a területi hivatalnak.
13611
13612
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
2. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez
Átadandó a határozattal együtt a jogi segítĘnek! IGAZOLÁS Peren kívüli jogi szolgáltatás nyújtásának teljesítésérĘl (Az 1. és 2. pontot a területi hivatal tölti ki!) 1. A támogatás engedélyezése ügyében eljárt területi hivatal: 2. A támogatást jogerĘsen engedélyezĘ határozat száma: 3. A jogi segítĘ
neve: címe:
4. A jogi szolgáltatás nyújtása elvállalásának napja: 5. A jogi szolgáltatás nyújtására fordított órák száma: 6. A jogi szolgáltatás nyújtása megtörtént. A fél a jogi szolgáltatás nyújtása érdekében más jogi segítĘ közremĦködését nem vette igénybe. …………..……...., ….... év ………….. hó …. nap
7. A jogi segítĘ ÁFA fizetésére
͔ köteles
…………………………..………… fél aláírása ͔ nem köteles
8. Közlemény
………………………, ..……. év …………… hó …… nap.
………………………………… jogi segítĘ aláírása, bélyegzĘjének lenyomata
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez
…… számú példány
Két példány átadandó a meghatalmazott jogi segítĘnek!
Pártfogó ügyvédi meghatalmazás I. A fél részére engedélyezett pártfogó ügyvédi képviselet adatai (a területi hivatal tölti ki) 1. A fél neve, címe: 2. A támogatás engedélyezése ügyében eljárt területi hivatal: 3. A támogatást jogerĘsen engedélyezĘ határozat száma: 4. A polgári vagy büntetĘeljárást lefolytató bíróság: 5. A bírósági eljárás száma: ……………………….., ..……. év ……………………….…… hó …… nap
……………………………………………………… aláírás, területi hivatal bélyegzĘjének lenyomata II. A meghatalmazott jogi segítĘ adatai (a jogi segítĘ tölti ki) 1. Név: 2. Iroda címe: 3. A jogi segítĘ szervezet megbízásából a pártfogó ügyvédi képviseletet ellátó ügyvéd adatai: 4. A sértett pártfogó ügyvédi képviseletét ellátó, a büntetĘeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 58. §-ának (3) bekezdése szerinti szervezet adatai:
3.1. Név:
3.2. Iroda címe: 4.1. Név: 4.2. Szervezet vezetĘjének neve:
4.3. Címe:-
III. Meghatalmazás
Alulírott meghatalmazom a II. pont alatti jogi segítĘt a …………………………………………………bíróság elĘtti ……………………………………. számú, ………………………………………. elleni ………………………………………. tárgyú ügyben a pártfogó ügyvédi képviseletem ellátására. ……………………….., ..……. év ……………………….…… hó …… nap
………..……………………………… meghatalmazó fél aláírása
…………………………………………………… meghatalmazott jogi segítĘ (jogi segítĘ szervezet nevében eljáró ügyvéd) aláírása, bélyegzĘlenyomata
13613
13614
MAGYAR KÖZLÖNY
Az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a pénzügyminiszter 57/2007. (XII. 22.) IRM–PM együttes rendelete a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védõ részére megállapítható díjról és költségekrõl szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet, a személyes költségmentesség alkalmazásáról a büntetõeljárásban szóló 9/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelet, valamint a bûnügyi költségek elõlegezésérõl szóló 21/2003. (VI. 24.) IM–PM–BM együttes rendelet módosításáról Az 1. § tekintetében az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (1) bekezdés b) pontjában és a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés b) pontjában, a 2. § tekintetében a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés b) pontjában, továbbá a 3. § tekintetében a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának h) pontjában, illetve a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva – a legfõbb ügyésszel egyetértésben – a következõket rendeljük el: 1. § (1) A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védõ részére megállapítható díjról és költségekrõl szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. és 4. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „3. § (1) A kirendelt védõnek az eljárásban felmerült készkiadásait a bíróság, a pártfogó ügyvéd készkiadásait az Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: hivatal) állapítja meg az ügyvéd által benyújtott tételes kimutatás alapján. (2) Ha a kirendelt védõ a bíróság által megszabott határidõn belül készkiadásait nem részletezi és nem igazolja, a készkiadások a rendelkezésre álló adatok alapján kerülnek megállapításra. 4. § Ha a pártfogó ügyvéd ezt kifejezetten kéri, vagy nem részletezi és nem igazolja készkiadásait, részére a költségtérítése átalány formájában kerül megállapításra. A költségátalány összege a pártfogó ügyvédi munkadíj 25%-a.” (2) Az R. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) A fél helyett az állam által kifizetendõ pártfogó ügyvédi munkadíj az elsõ fokú bírósági eljárás befejezéséig a) peres eljárásban a kirendelt ügyvédi óradíj hatszorosának megfelelõ összeg,
2007/181. szám
b) nemperes eljárásban a kirendelt ügyvédi óradíj háromszorosának megfelelõ összeg, c) büntetõügyben a kirendelt ügyvédi óradíj hatszorosának megfelelõ összeg. (2) A másodfokú bírósági eljárásban, a felülvizsgálati eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban, továbbá ezen felül büntetõügyben a harmadfokú bírósági és perújítási eljárásban a fél helyett az állam által kifizetendõ pártfogó ügyvédi munkadíj az (1) bekezdésben meghatározott összeg ötven százaléka. (3) A pernyertes fél pártfogó ügyvédjét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekrõl szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának (2)–(5) bekezdésében foglaltak szerint megállapított összegû munkadíj illeti meg. (4) A munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét az Igazságügyi Hivatal indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. (5) A pernyertes fél pártfogó ügyvédjének díját – ha a polgári eljárási jogszabály a költség viselésérõl eltérõen nem rendelkezik – az ellenérdekû fél viseli; a pervesztes felet képviselõ pártfogó ügyvéd díjának viselésérõl külön jogszabály rendelkezik. (6) Ha az eljárás (1)–(2) bekezdésben megjelölt szakaszain belül több pártfogó ügyvéd járt el, a munkadíjat, költségtérítést közöttük arányosan – a képviselet idõtartama vagy erre irányuló kérelem esetén az elvégzett munka arányában – kell megosztani. Mindegyik pártfogó ügyvéd jogosult legalább a kirendelt ügyvédi óradíj összegének megfelelõ összegû munkadíjra; az (1) és (2) bekezdés szerinti összeghatár ilyen esetben túlléphetõ a munkadíj megállapítása során. (7) A pártfogó ügyvédi díjat a pártfogó ügyvéd kérelmére a hivatal a külön jogszabályban foglaltak szerint állapítja meg. A pártfogó ügyvédnek a díjigényét az eljárást befejezõ jogerõs határozat kézhezvételét követõen kell írásban bejelentenie a hivatalnak, amelyben meg kell jelölni azt, hogy mely idõszakban képviselte a felet, indítványt tehet a készkiadásai megállapítására és igazolnia kell az idõarányostól eltérõ munkadíjmegosztás iránti igényének alaposságát. (8) A pernyertes felet képviselõ pártfogó ügyvéd részére, kérelmére a hivatal az államot terhelõ pártfogó ügyvédi díjnak megfelelõ összegû díjelõleget fizet, ebben az esetben a pártfogó ügyvéd a hivatal által megállapított díjnak az elõlegen felüli részét követelheti az ellenérdekû féltõl. Az elõleg megállapítására megfelelõen alkalmazni kell a (7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.”
2. § A személyes költségmentesség alkalmazásáról a büntetõeljárásban szóló 9/2003. (V. 6.) IM–BM–PM együttes rendelet a) 1. § (1) bekezdésében az „, a pótmagánvádlót a Be. 343. §-ának (3) bekezdésében” szövegrész,
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13615
b) 1. § (2) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében és 8. § (1) bekezdésében a „vagy a pótmagánvádló” szövegrész, c) 2. § (1) bekezdésében az „, illetõleg a pótmagánvádló” szövegrész, d) 3. § (1) bekezdésében az „A pótmagánvádló kérelmét az ügyben addig eljárt bírósághoz terjesztheti elõ a vádindítvány benyújtásával egyidejûleg [Be. 312. § (3) bek.].” szövegrész, e) 6. § (1) bekezdésében az „, a pótmagánvádló az ügyvédi munkadíjat” szövegrész, f) 3. § (4) bekezdésében és 6. § (3) bekezdésében az „ , illetõleg a pótmagánvádló esetében a Be. 343. §-ának (3) bekezdése” szövegrész, g) 8. § (2) bekezdésében és 9. § (1) bekezdésében az „ , illetõleg a pótmagánvádló vonatkozásában” szövegrész, h) 9. § (2) bekezdésének második mondata, i) 10. § (3) és (4) bekezdése, j) 8. § (1) bekezdésében az „illetõleg pótmagánvádló” szövegrész, k) mellékletében a Tájékoztató a melléklet szerinti nyomtatványhoz rész 2. pontjában az „A pótmagánvádló kérelmét az ügyben addig eljárt bírósághoz terjesztheti elõ a vádindítvány benyújtásával egyidejûleg.” szövegrész hatályát veszti.
„c) a pótmagánvádló készkiadását, valamint a pótmagánvádló képviselõjének készkiadását és díját a pótmagánvádló, a személyes költségmentességben részesült pótmagánvádló esetében ezen költségeket az Igazságügyi Hivatal;”
3. §
(4) 2008. január 2-án hatályát veszti e rendelet 1–3. §-a, valamint 4. §-ának (1) és (3) bekezdése. E bekezdés 2008. január 3-án hatályát veszti.
A bûnügyi költségek elõlegezésérõl szóló 21/2003. (VI. 24.) IM–PM–BM együttes rendelet 2. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az egyes költségeket a következõ személyek elõlegezik]
4. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet rendelkezéseit azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására irányuló kérelmet e rendelet hatálybalépését követõen terjesztették elõ. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) hatályát veszti az egyes, díjazásról szóló igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2002. (XII. 23.) IM rendelet 1. § (2) bekezdése, valamint a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védõ részére megállapítható díjról és költségekrõl szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet módosításáról szóló 44/2003. (XII. 27.) IM–BM–PM együttes rendelet 2. és 3. §-a, b) az R. 1. § (3) bekezdésében az „az 1992. évi LXXIV. törvény” szövegrész helyébe az „a 2007. évi CXXVII. törvény” szövegrész lép.
Dr. Takács Albert s. k.,
Dr. Veres János s. k.,
igazságügyi és rendészeti miniszter
pénzügyminiszter
13616
MAGYAR KÖZLÖNY
Az oktatási és kulturális miniszter 39/2007. (XII. 22.) OKM rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeirõl szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva, a Magyar Rektori Konferencia egyetértésével a következõket rendelem el:
1. § Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeirõl szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. § (1) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki: „A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülõen választható elsõ és második szakképzettségek megválasztásának – táblázatba foglalt – elõképzettségi feltételeit e rendelet 4/A. melléklete tartalmazza.”
2007/181. szám 5. §
(1) A Rendelet 3. számú mellékletének I. Informatika képzési terület 4. Info-bionika mesterképzési szak 4.1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4.1. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsõsorban figyelembe vehetõ alapképzési szakok: a molekuláris bionika, biomérnöki, villamosmérnöki, mérnök informatikus, vegyészmérnöki, biológia, kémia alapképzési szakok, valamint az orvos, fogorvos, gyógyszerész egységes, osztatlan mesterképzési szakok.” (2) A Rendelet 3. számú mellékletének I. Informatika képzési terület 5. Orvosi biotechnológia mesterképzési szak 4.1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4.1. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsõsorban figyelembe vehetõ szakok: az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi egységes, osztatlan mesterképzési szakok; a molekuláris bionika, biomérnöki, vegyészmérnöki, orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, biológia, valamint kémia alapképzési szakok, valamint a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintû okleveles vegyész, biológus, biológiatanári, kémiatanári szakok.”
6. § A Rendelet 3. számú mellékletének VII. Társadalomtudomány képzési terület része kiegészül e rendelet 3. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
2. § A Rendelet 2. számú mellékletének VIII. Mûszaki képzési terület része kiegészül e rendelet 1. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
7. § A Rendelet 3. számú mellékletének IX. Bölcsészettudomány képzési terület része kiegészül e rendelet 4. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
3. § A Rendelet 2. számú mellékletének X. Pedagógusképzés képzési területen a 2. Tanító alapképzési szak 7. pontja elsõ bekezdésében „az 1–6. osztályban legalább egy mûveltségi terület oktatási-nevelési feladatainak az ellátására” szövegrész helyébe „az 1–6. osztályban legalább egy mûveltségi terület, illetve a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott nem szakrendszerû oktatás oktatási-nevelési feladatainak ellátására” szövegrész lép.
8. § A Rendelet 3. számú mellékletének XII. Természettudomány képzési terület 11. Vegyész mesterképzési szak 2. pontjában, a 7. pont b) alpontjában, valamint a 8.3. pont b) alpontjában a „kémiai informatika” szövegrész helyébe az „informatikai kémia” szövegrész lép.
9. § 4. § A Rendelet 2. számú mellékletének XIII. Mûvészet képzési terület része kiegészül e rendelet 2. számú melléklete szerinti rendelkezésekkel.
(1) A Rendelet 4. számú mellékletének 11. és 12. pontjában foglalt rendelkezések helyébe az e rendelet 5. számú melléklete szerinti rendelkezések lépnek. (2) A Rendelet – 4/A. számú mellékletként – kiegészül e rendelet 6. számú mellékletével.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 10. §
E rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba és az azt követõ 15. napon hatályát veszti. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter
1. számú melléklet a 39/2007. (XII. 22.) OKM rendelethez [2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeirõl szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez] ,,19. MOLEKULÁRIS BIONIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: molekuláris bionika 2. Az alapképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) – szakképzettség: molekuláris bionikus szakember – a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: BSc in Molecular Bionics 3. Képzési terület: mûszaki 4. Képzési ág: bio-, környezet- és vegyészmérnöki 5. A képzési idõ félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kreditek száma: 210 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: – 6.2. A szakirányhoz rendelhetõ minimális kreditérték: 40 kredit; 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõ minimális kreditérték: 10 kredit; 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit; 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhetõ minimális kredit: 60 kredit; 6.6. Intézményen kívüli összefüggõ gyakorlati képzésben szerezhetõ minimális kredit: –
13617
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja molekuláris bionikus szakemberek képzése, akik szelektív biológiai, molekuláris fizikai-kémiai, elektronikai és számítástechnikai, valamint orvosi alapismereteket és kísérleti metodikákat elsajátítva, ezeket a gyakorlati és elméleti munkában integrálni képesek. Ismereteiket alkalmazni tudják a gyógyszeripar, orvosi biotechnológiai és orvosi- és bioelektronikai ipar, nanotechnológiai ipar, bio-protézis ipar, bio-képalkotó berendezés ipar és rokon iparágak területén és más kapcsolódó területeken (környezet- és közegészség-védelem, ipari és természeti katasztrófavédelem, köz- és személyi biztonság, személyre szóló orvosi és gyógyszer-technológiák stb). Képesek lesznek nagyértékû berendezések készségszintû mûködtetésére az egészségügyi és ipari alkalmazásokban, továbbá kellõ mélységû elméleti ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusban történõ folytatásához. a) A molekuláris bionika alapképzési szakon végzettek ismerik: – a molekulák világának fizikai, kémiai, elektromos, mágneses és optikai alapeffektusait, – a molekuláris biológiai laboratóriumi alapméréseket és metodikákat – beleértve az elektronikai és számítástechnikai szakismereteket is, – a választott témacsoportnak megfelelõ szakterületen a mélyebb szakmai-gyakorlati alkalmazásokat, – az ellenõrzési, minõsítési feladatokat és kutatás-fejlesztési területeken a kísérleti munka részfeladatait, – azokat az elméleti alapokat, amelyek birtokában új szakmai irányokba léphetnek tovább, – azon közgazdasági alapokat, melyekre további ismeretanyag építhetõ a gyakorlati munkához kapcsolódóan. b) A molekuláris bionika alapképzési szakon végzettek alkalmasak: – az elsajátított ismeretek alkalmazására elsõsorban a gyógyszeripar, orvosi biotechnológiai és orvosi- és bio-elektronikai ipar, nanotechnológiai ipar, bio-protézis ipar, bio-képalkotó berendezés ipar és rokon iparágak területén, – az elsajátított ismeretek alkalmazására a környezetés közegészség-védelem, ipari és természeti katasztrófavédelem, köz- és személyi biztonság, személyre szóló orvosi és gyógyszertechnológiák stb. területeken is, – az egészségügyi és ipari alkalmazásokban egyre jelentõsebb szerepet kapó nagy értékû mûszerkomplexumok használatára, ezen berendezések mûködtetésére, – szakmai ismereteik önálló és szervezett formában való bõvítésére, alkalmazására, – jó kommunikációra, csapatmunkában való együttmûködésre, konfliktuskezelésre, – elsajátított ismereteik alapján a jövõt formáló iparágakban és szolgáltatásokban való mûködésre.
13618
MAGYAR KÖZLÖNY
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök: természettudományos alapismeretek: 40–60 kredit matematikai alapismeretek, fiziko-kémiai alapismeretek, kémiai alapismeretek, biológiai alapismeretek; gazdasági és humán ismeretek: 15–25 kredit közgazdaságtani alapismeretek, vállalat-gazdaságtani és menedzsment ismeretek, tudománytörténeti és jogi ismeretek, iparjogvédelmi, filozófiai és egyéb humán ismeretek; szakmai törzsanyag: 70–103 kredit elektronikai ismeretek, számítástechnikai ismeretek, biofizikai ismeretek, molekuláris biológiai ismeretek, idegtudományi ismeretek, az információtechnológia fizikája, genetikai ismeretek, bioinformatikai ismeretek az intézmény hagyományainak és lehetõségeinek megfelelõ további, a törzsanyag részét képezõ ismeretek. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A molekuláris bionika alapszakhoz kapcsoltan nem tartozik kötelezõ szakmai gyakorlat; a képzés során lehetõséget kell biztosítani egy-egy szûkebb szakterület gyakorlati vonatkozásainak megismerésére (pl. önálló laboratórium tárgyak keretein belül). 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú angol nyelvvizsga vagy azzal egyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.”
2. számú melléklet a 39/2007. (XII. 22.) OKM rendelethez [2. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeirõl szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez] ,,19. TELEVÍZIÓS MÛSORVEZETÕ, MÛSORRENDEZÕ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: televíziós mûsorvezetõ, mûsorrendezõ 2. Az osztatlan képzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; rövidítve: BA) – szakképzettség: televíziós mûsorvezetõ, mûsorrendezõ
2007/181. szám
– a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: Television Presenting and Directoring 3. Képzési terület: mûvészet, film- és videomûvészet 4. A képzési idõ félévekben: 6 félév 5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kreditek száma: 180 kredit; 5.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhetõ kreditek száma: 50–54 kredit; 5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 26–30 kredit; 5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhetõ kreditek száma a szakmai gyakorlattal együtt: 63–67 kredit; 5.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõ kreditek minimális értéke: 20 kredit; 5.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit; 5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 60%. 6. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan televíziós szakemberek képzése, akik mûsorvezetõi, riporteri, publicisztikai, rendezõi, operatõri ismereteik és fejlett kommunikációs képességeik, valamint a mozgóképek kifejezõ eszközeinek ismerete birtokában felkészültek televíziós mûfajokban mûsorok önálló készítésére. Cél továbbá, hogy az alkotás valamennyi részegységében kompetens szakemberként hiteles képernyõs személyiséggé váljanak. Megfelelõ szintû idegen nyelvi felkészültségük alapján alkalmasak szakmájuk gyakorlására mind a hazai, mind a nemzetközi média területein. Megfelelõ ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzési szakon történõ folytatásához. a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik: – a vizuális nevelés és az ahhoz társuló mûvészeti ágak ismeretanyagát, – a médiaismeretek rendszerét, – a mûfajok rendszerét, – a televíziózás technikai mûködésével kapcsolatos ismereteket, – a mûsorvezetés, a szerkesztés, a riporteri ismeretek, a képi kifejezés, a vágás, az operatõri ismeretek, a hang, a látvány, a dramaturgia vonatkozó ismeretanyagát, – a logopédiai alapismereteket, – a televíziós jogait és lehetõségeit. b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak: – bármilyen mûvészeti alkotás, társadalomtudományi jelenség kritikai elemzésére, – önálló televíziós mûfaj (interjú, riport, dokumentum stb.) megvalósítására,
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– a televíziós mûsorkészítés valamennyi folyamatát önállóan átlátni és irányítani, – elemzések és prezentációk elkészítésére, – egyre bonyolultabb gyakorlatok elkészítésére a televíziós mûfajok alapegységén át a komplex mûsorokig. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – csapatmunkában való részvétel képessége, – munkahierarchiába való beilleszkedés képessége, – nagyfokú önállóság, – kiemelkedõ magyar és idegen nyelvû kommunikációs képességek, – kritikai attitûd, – alkotókészség, – tolerancia, – empátia, – hír- és témaérzékenység, – felelõsségvállalás. 7. Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 7.1. Alapozó ismeretek: 50–54 kredit
13619
séges bármely olyan élõ idegen nyelvbõl, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.
20. KAMERAMAN ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: kameraman 2. Az osztatlan képzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; rövidítve: BA) – szakképzettség: kameraman – a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: Kameraman 3. Képzési terület: mûvészet, film- és videomûvészet 4. A képzési idõ félévekben: 6 félév 5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kreditek száma: 180 kredit;
vizuális nevelés (mûvészettörténet, filmtörténet, vizuális kommunikáció, vizuális antropológia); társmûvészetek (irodalom, zene); társadalomtudományi ismeretek (történelem, politológia, szociológia); filozófiai ismeretek (retorika, logika).
5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 62–78 kredit;
7.2. A szakmai törzsanyag kötelezõ ismeretkörei: 26–30 kredit
5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhetõ kreditek száma a szakmai gyakorlattal együtt: 40–54 kredit;
újságírás; kiegészítõ médiaismeretek (médiajog, médiatörténet, médiamenedzsment, reklámpszichológia); szakdolgozati szeminárium.
5.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõ kreditek minimális értéke: 20 kredit;
7.3. A szakmai törzsanyag kötelezõen választható ismeretkörei:
5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 60%.
differenciált szakmai ismeretek: 63–67 kredit képernyõs ismeretek (mûsorvezetés, stúdiógyakorlat, beszéd-logopédia, elemzés-prezentáció; rendezés – dramaturgia; szerkesztõi-riporteri ismeretek; képalkotás (operatõri ismeretek, vágás, látvány, hang, multimédia); intézményen kívüli szakmai gyakorlat; diplomamunka: 15 kredit. 8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A televíziós mûsorvezetõ, mûsorszerkesztõ szakmai gyakorlatának idõtartama legalább 4 hét, amelyet a felsõoktatási intézmény tanterve határoz meg. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei: Az alapfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szük-
5.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhetõ kreditek száma: 32–44 kredit;
5.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit;
6. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: Az alapképzési szak képzési célja olyan filmes és televíziós operatõr szakemberek képzése, akik megszerzett gyakorlati és elméleti vonatkozású szakmai ismereteik birtokában alkalmasak vezetõ munkatársként részt venni a különbözõ mûfajú filmes és televíziós mûsorok elkészítésében. A felkészítés során elsajátított tudás olyan mozgóképes szakmai alapot eredményez, amelyre építve a végzettek elsõsorban játékfilmek operatõri feladataira felkészítõ mûvészeti mesterképzési szakon folytathatnak tanulmányokat. a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik: – a filmtörténet legfontosabb fejezeteit és jelenét, – az egyedi mozgóképi alkotások és a mûsorfolyamatok rendszerét, – a filmnyelv és a dramaturgia eszközeit és szabályrendszerét,
13620
MAGYAR KÖZLÖNY
– a mozgóképgyártás technikáját és technológiáját, – a gyártásszervezés alapfogalmait és eljárásait, – a szakterülethez kapcsolódó angol szakkifejezéseket. b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak: – az operatõri filmes és televíziós technikai eszközök kreatív alkalmazására, – megérteni és megismerni a kapcsolódó szakmák és szakemberek feladatát a filmes és televíziós filmkészítésben, – alkotó módon együttmûködni a különbözõ technikákkal elõállított filmes és televíziós termékek gyártása során a rendezõvel és a saját stábbal, – társalkotóvá válni egy filmes folyamatban, – beilleszkedni a produkciók munkájába beosztott és irányító munkakörökben egyaránt, – követni a szakma változó technikáit és technológiáit, – mozgóképi alkotások vizuális nyelvének önálló megalkotására. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – csapatmunkában való részvétel képessége, – a munkahierarchiába való beilleszkedés képessége, – jártasság megszerzésének képessége a filmkészítéshez szükséges egyéb mesterségekben, – partneri együttmûködési készség, – az alkotói függetlenség megõrzésére való képesség, – alkalmazkodási képesség, – jó vizualitás. 7. Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 7.1. Alapozó ismeretek: 32–44 kredit társmûvészetek (irodalom, zene). 7.2. A szakmai törzsanyag kötelezõ ismeretkörei: 62–78 kredit filmtörténet – filmelmélet operatõröknek; operatõri ismeretek (dokumentumfilm, játékfilm, tv-mûsor, reklámfilm); képtechnikai ismeretek (hangtechnika és labortechnika); szakdolgozati szeminárium. 7.3. A szakmai törzsanyag kötelezõen választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek: 40–54 kredit rendezés és dramaturgiai gyakorlat operatõröknek; szerkesztés, vágás, digitális tér; produceri gyártási ismeretek (jog, menedzsment); intézményen kívüli szakmai gyakorlat; diplomamunka: 15 kredit. 8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A kameraman szakmai gyakorlatának idõtartama legalább 4 hét, amelyet a felsõoktatási intézmény tanterve határoz meg.
2007/181. szám
9. Idegennyelv-ismeret követelményei: Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élõ idegen nyelvbõl, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.
21. GYÁRTÁSSZERVEZÕ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: gyártásszervezõ 2. Az osztatlan képzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; rövidítve: BA) – szakképzettség: gyártásszervezõ – a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: Producer 3. Képzési terület: mûvészet, film- és videomûvészet 4. A képzési idõ félévekben: 6 félév 5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kreditek száma: 180 kredit 5.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhetõ kreditek száma: 42–48 kredit; 5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 56–60 kredit; 5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhetõ kreditek száma a szakmai gyakorlattal együtt: 38–46 kredit; 5.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõ kreditek minimális értéke: 20 kredit; 5.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit; 5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 60%. 6. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan gyártásszervezõ szakemberek képzése, akik film-, televízió- és videostúdiók, valamint produceri irodák számára végeznek gyártásszervezési munkát. A gyártásszervezõ szakemberek gazdasági szervezõmunkájukkal tevékenyen végigkísérik a produkció létrejöttét. Szakmai, technikai, gazdasági, pénzügyi, szervezési és jogi ismereteik birtokában a forgatókönyv alapján felvázolják a megvalósítás teljes folyamatát, ezek fázisait és levezénylik az alkotás létrejöttének gazdasági háttérmûveleteit. Megfelelõ ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történõ folytatásához.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik: – a filmfajtákat: televíziós magazinmûsor dokumentumfilm betétekkel, kisjátékfilm, reklámfilm, televíziós film, játékfilm stb., – a szinopszist, – a szerzõi jogokra vonatkozó háttérismereteket, – a dokumentumfilm és a televíziós stúdiómûsor megvalósítására vonatkozó ismeretanyagot, – a filmetûd elkészítésének módját, – a gyártási-megvalósítási terv elkészítési módját, – a költségvetés kidolgozásának formáit, – a televíziós technikákat, – a stúdiók, a televíziós mûsorok, az élõadás rendszerének folyamatát. b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak: – a rendezõvel való együttmûködésre, csapatmunkában való részvételre, – egy film teljes gyártási-megvalósítási tervének elkészítésére, – forgatás elõkészítésére, az utómunkálatok megszervezésére, – a jogi háttér kereteinek értelmezésére, – a forgatás és az utómunkálatok megszervezésére, – a produkciók gazdasági szervezõi irányítására és ellenõrzésére, – a legújabb és a hagyományos technikák használatára, – a mûvészi morál felmutatására. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – jó szervezõkészség, – felelõsségtudat, – irányítási képességek, – jó kommunikációs készség, – gyakorlatias látásmód, – jó problémamegoldó készség. 7. Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 7.1. Alapozó ismeretek: 50–54 kredit társmûvészetek (irodalom, zene); társadalomtudományi ismeretek (történelem, politológia, szociológia). 7.2. A szakmai törzsanyag kötelezõ ismeretkörei: 26–30 kredit gyártási ismeretek (dokumentumfilm, játékfilm, tv-mûsor, reklámfilm); gazdasági és jogi ismeretek (pénzügyi, média és szerzõi jog, koprodukció, pályázatok); szakdolgozati szeminárium. 7.3. A szakmai törzsanyag kötelezõen választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek: 63–67 kredit rendezés és dramaturgiai gyakorlat producereknek; képfelvételi, operatõri ismeretek; szerkesztés – vágás (riporter mesterség, digitális vágás); diplomamunka: 15 kredit.
13621
8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A gyártásszervezõ szakmai gyakorlatának idõtartama legalább 4 hét, amelyet a felsõoktatási intézmény tanterve határoz meg. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei: Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élõ idegen nyelvbõl, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.”
3. számú melléklet a 39/2007. (XII. 22.) OKM rendelethez [3. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeirõl szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez] ,,9. KOGNITÍV TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: kognitív tanulmányok 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) – szakképzettség: okleveles kognitív tudományi kutató – a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: Cognitive Scientist – választható szakirányok: a tudomány kognitív modelljei, kognitív idegtudomány, pszicholingvisztika és nyelvfeldolgozás – a szakirányok angol nyelvû megjelölése: Cognitive Models of Science, Cognitive Neuroscience, Psycholinguistics and Language Processing 3. Képzési terület: társadalomtudományok 4. A mesterképzésbe történõ belépésnél elõzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetõk figyelembe: a pszichológia, a mérnök informatikus, a programtervezõ informatikus, a biológia alapképzési szakok, a szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia szakirányon. 4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsõsorban számításba vehetõ alapképzési szakok: a szabad bölcsészet kommunikáció és médiatudomány szakirányon, a kommunikáció és médiatudo-
13622
MAGYAR KÖZLÖNY
mány, a gazdaságinformatikus, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a magyar alapképzési szak nyelvtechnológia, elméleti nyelvészet szakirányokon, a pedagógia, a biomérnök, a vegyészmérnök, az építészmérnöki, az építõmérnöki, a gépészmérnöki, a mechantronikai mérnöki, a villamosmérnöki, a gazdálkodási és menedzsment, a mûszaki menedzser, a matematika. 5. A képzési idõ félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kreditek száma: 120 kredit 6.1. Alapozó ismeretekhez rendelhetõ kreditek száma: 12–20 kredit; 6.2. Szakmai törzsanyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 40–50 kredit; 6.2. Differenciált szakmai anyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 30–40 kredit; 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõ kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.4. A diplomamunkához rendelt kreditek értéke: 20 kredit; 6.5. A gyakorlati ismeretek aránya: 40–60%.
2007/181. szám
– a szakirodalom kritikus használatára, – kritikus fogalmi elemzések végzésére, – empirikus kutatás tervezésére, kísérletek kivitelezésére és az eredmények feldolgozására, – komplex viselkedési mutatók mûszeres, kísérleti vizsgálatára, – a humán kutatások módszertani és etikai szempontból megfelelõ kezelésére, – önálló kutatási munkák megtervezésére és végrehajtására, – a kutatási eredmények interpretálására, illetve a szakmai tudás nyilvánosság elõtti szakszerû megjelenítésére. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – multidiszciplináris, természettudományos gondolkodás, – problémafelismerõ és -megoldó készség, – intuíció és módszeresség, – kreativitás, nyitottság és rugalmasság, – tanulási készség és jó memória, – idegennyelv-tudás, jó kommunikációs készségek, – elkötelezettség és igény a minõségi munkára, – a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, – környezettel szembeni érzékenység.
7. A mesterképzési szak célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
8. A mesterfokozat és szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
A képzés célja olyan kutatók képzése, akik a tudáselemzés és tudásszervezõdés természettudományos módszereivel hajtják végre az emberi megismerés és a tudás komplex vizsgálatát. A végzettek képesek kognitív tudományi kutatási feladatok végrehajtására a tudáselemzés formális (matematikai, logikai, filozófiai, nyelvelméleti), biológiai (biológiai rendszerek, idegrendszeri szervezõdések és zavaraik), valamint mérnöki (gépi rendszerek, számítógépes technikák) komponenseinek ötvözésével. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történõ folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a megismeréssel foglalkozó filozófiai részdiszciplínákat: ismeretelmélet, logika, – a kognitív pszichológia szemléleti keretét és a kapcsolódó területek: az informatika, a matematika, az idegtudomány, a neurobiológia és a nyelvészet megfelelõ ismeretanyagát, – a számítógépes kommunikáció és elemzés alkalmazói szintû ismereteit, – a kutatáshoz és tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat, – a szakmai-etikai normákat és azok alkalmazási feltételeit. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – aktív számítógép-használatra,
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket kiegészítõ, alapozó ismeretek: 12–20 kredit; – neurobiológiai, matematikai, informatikai ismeretek, bevezetés a kognitív pszichológiába: 9–14 kredit; – gazdasági és humán ismeretek: 3–6 kredit. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelezõ ismeretkörei: 40–50 kredit statisztika, kísérlettervezés, a kognitív pszichológia fõágai: észlelés, emlékezet, tudat és figyelem, gondolkodás és nyelv; nyelvészeti alapismeretek; pszicholingvisztika; neuropszichológia; evolúciós pszichológia; ismeretelmélet; programozás; intelligens rendszerek; tudományfilozófia; kultúraszociológia. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezõen választható ismeretkörei 50–60 kredit: differenciált szakmai ismeretek: 30–40 kredit a) a kognitív tudomány egyes ágainak mûveléséhez szükséges speciális elméleti, módszertani ismeretkörök: – a tudomány kognitív modelljei szakirány: tudományelmélet, tudománytörténet, tudományfilozófia, evolúciós megismerés, továbbá a szakirányhoz kapcsolódó, a tantervben meghatározott kötelezõen választható ismeretek; – kognitív idegtudomány szakirány: kognitív idegtudomány, percepció és tanulás, kognitív fejlõdés, kognitív informatika, kognitív látás, továbbá a szakirányhoz kapcso-
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
lódó, a tantervben meghatározott kötelezõen választható ismeretek; – pszicholingvisztika és nyelvfeldolgozás szakirány: kognitív nyelvszemlélet, pszicholingvisztikai módszerek, nyelvi megértés, gyermeknyelv, továbbá a szakirányhoz kapcsolódó, a tantervben meghatározott kötelezõen választható ismeretek; b) a szakirányokhoz kötelezõen választható további ismeretkörök; diplomamunka: 20 kredit. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges angol nyelvbõl. 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A 4.2. pontban felsorolt alapképzési szakokról a mesterképzési szakra való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak legalább 10–12 kredit elismerhetõ legyen a korábbi tanulmányai alapján az alábbi ismeretkörök közül legalább három ismeretkörben: matematika, statisztika; informatika; ismeretelmélet; logika; nyelvészet; élettani ismeretek.”
13623
4. A mesterképzésbe történõ belépésnél elõzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetõk figyelembe: történelem, ókori nyelvek és kultúrák, keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szakok. 4.2. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetõk figyelembe tovább azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolai vagy egyetemi szintû alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsõoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idõ félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kreditek száma: 120 kredit; 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhetõ kreditek száma: 6–10 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 30–40 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 45–55 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõ kreditek minimális értéke: 6 kredit;
4. számú melléklet a 39/2007. (XII. 22.) OKM rendelethez [3. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeirõl szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez] ,,3. VALLÁSTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: vallástörténet 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MA) – szakképzettség: okleveles vallástörténész – a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: Master in History of Religions – szakirányok: vallástörténet (History of Religions), hebraisztika (Hebrew and Judaic Studies) 3. Képzési terület: bölcsészettudomány
6.5. A diplomamunkához 30 kredit;
rendelhetõ
kreditérték:
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya legalább 40%. 7. A mesterképzési szak célját és az elsajátítandó kompetenciák: A képzés célja olyan vallástörténész szakemberek képzése, akik vallástörténeti, valláselméleti, társadalomtörténeti és kutatásmódszertani felkészültségüknek megfelelõen behatóan ismerik a történeti tudásanyag, illetve az emberi társadalom eszmetörténetének valamely részterületét. Vallástörténeti, valamint történeti folyamatok és jelenségek egymásra hatásának megértését segítõ interdiszciplináris ismeretekkel rendelkeznek. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történõ folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a társadalomismereti és társadalomtörténeti ismeretanyagot, – az eszmetörténeti és vallástörténeti ismeretanyagot, – a történeti antropológia rendszerét, – a történeti tények és jelenségek fogalomrendezési és fogalomértelmezési módjait; hebraisztika szakirányon továbbá – a zsidó vallás- és kultúrtörténetet.
13624
MAGYAR KÖZLÖNY
b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – önálló szakmai álláspont kialakítására, továbbá a történeti tényekre és jelenségekre vonatkozó nézetek és álláspontok kritikai értelmezésére, – a történészi hivatásra vonatkozó szakmai-etikai normák érvényesítésére, – az elméleti ismeretek professzionális szintû alkalmazására, – a történelemmel kapcsolatos kutatások tervezésére, irányítására és szervezésére, – az önálló és a csoportkeretek közt folyó kutatómunka végzésére, – a tanult kutatási módszerek gyakorlatban történõ alkalmazására, – a kutatási eredmények interpretálására, illetve a szakmai tudás nyilvánosság elõtti szakszerû megjelenítésére, – önálló szakmai álláspont kialakítására, – a történelemre vonatkozó nézetek és álláspontok kritikai értelmezésére; hebraisztika szakirányon továbbá – az ókori Izraellel és a késõbbi zsidósággal kapcsolatos tudományos, oktatási és egyéb tevékenységek végzésére. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – érdeklõdés és nyitottság az új történettudományi eredmények, illetve az emberi társadalom történetének új jelenségei iránt, – önálló tájékozódási képesség a történeti irodalomban, – kritikai attitûd, – jó kommunikációs képesség, – hajlam az együttmûködésre, – jó problémamegoldó képesség. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bõvítõ, mesterfokozathoz szükséges kötelezõ alapozó ismeretkörök 6–10 kredit: vallásfilozófia, vallásszociológia, vallás és jog, régészet és vallás. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelezõ ismeretkörei 30–40 kredit: Vallástörténet szakirányon: az ókori és modern keleti kultúrák (a Termékeny Félhold, Izrael, Irán, a judaizmus és az iszlám, India, Kína és a Távol-Kelet vallásai), a klasszikus antikvitás (görög és római vallás) és a modern Európa (kereszténység) vallási rendszereinek és történetének részletes ismerete. 8.3. Szakmai törzsanyag kötelezõen választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek: 45–55 kredit
2007/181. szám
– vallástörténet szakirányon: a szakmai törzsanyag ismeretköreibõl választott ismeretek; – hebraisztika szakirányon: az ókori és modern keleti kultúrák, a klasszikus antikvitás és a modern Európa vallási rendszereinek és történetének átfogó ismerete mellett a judaizmus és zsidóság története, korszakai, forrásai, a héber és arámi nyelvû források (szent iratok és kommentárjaik, vallási irodalom) ismerete és eredeti nyelven történõ elemzése; felsõfokú szintû nyelvi ismeretek; diplomamunka: 30 kredit. 9. Az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelmények: A mesterfokozat megszerzéséhez két államilag elismert C típusú középfokú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges élõ idegen nyelvekbõl. 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsõoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján – a hallgatónak a korábbi tanulmányai alapján elismerhetõ legyen legalább 50 kredit értékû ismeret a tanári szakirány történelem szakmai moduljából, amelybõl legalább 16 kredit ókortörténeti és egyetemes és magyar egyháztörténeti ismeret. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtõl számított két féléven belül, a felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
4. FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: fordító és tolmács 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) – szakképzettség: okleveles fordító és tolmács – választható szakirányok: = fordítói szakirány (anyanyelv:...; elsõ választott idegen nyelv: ... ; második választott idegen nyelv: ....) = tolmács szakirány (anyanyelv:... ; elsõ választott idegen nyelv: ...; második választott idegen nyelv:....) – a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: MA in Translation and Interpreting – a szakirányok angol nyelvû megnevezése: with specialisation in Translation, with specialisation in Interpreting
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3. Képzési terület: bölcsészettudomány
13625
6.6. Az elméleti órák és a gyakorlati foglalkozások aránya: 34% elmélet és 66% gyakorlat.
– a forrás- és célnyelv nyelvi, kulturális és interkulturális ismeretanyagát, – a megfelelõ gazdasági, jogi és politikai ismeretanyagot, – az Európai Unió társadalmi és intézményi rendszerét, – a fordító és tolmács szakma intézményrendszerét, mechanizmusait, szabványait, etikai kódexeit, – a vonatkozó kommunikációs és protokoll alapismereteket. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – szóbeli és írásbeli nyelvi közvetítés elvégzésére: fordítás, szakfordítás, tolmácsolás, – célnyelvi szövegalkotásra, – célnyelven történõ szóbeli közvetítésre, – szövegelemzésre forrásnyelven, – filmfeliratozás megalkotására, – kiadványszerkesztésre, – nyelvi tanácsadásra, – szoftver lokalizációra, – terminológiai gyûjtemények készítésére, – fordítástámogató eszközök használatára, – tolmácsberendezések használatára. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – idegennyelv-tudás, – jó kommunikációs képességek magyar és idegen nyelven, – állóképesség, – monotónia-tûrés, – megbízáselemzés, – kritikai attitûd, – kreativitás, – problémamegoldó gondolkodás, – jó memória, – figyelemmegosztás és koncentráció, – folyamatos önképzésre való készség, – minõségre való érzékenység, – stratégiatervezés.
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
A képzés célja olyan fordítók és tolmácsok képzése, akik szakszerûen látják el az írásbeli és a szóbeli nyelvi közvetítés feladatát idegen nyelvrõl magyarra és magyarról idegen nyelvre. Az írott vagy hallott forrásnyelvi szöveget tartalmilag pontosan és nyelvileg helyesen tudják visszaadni a célnyelven, és ismerik a nyelvi közvetítés etikai és retorikai szabályait. Tájékozottak a forrásnyelvi és a célnyelvi országok, valamint az Európai Unió országainak politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történõ folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a fordítási és tolmácsolási tevékenység elméleti kérdéseit,
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bõvítõ, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök (18–20 kredit):
4. A mesterképzésbe történõ belépésnél elõzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetõ figyelembe: bölcsészettudományi, társadalomtudományi (pl. gazdasági), mûszaki és agrár tudományterületekhez tartozó alapképzési szak; valamint fõiskolai és egyetemi szintû bölcsészettudományi, társadalomtudományi (pl. gazdasági, jogi) mûszaki és agrár tudományterületekhez tartozó alapképzési szak. 4.2. Meghatározott kreditek teljesítésével vehetõk figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolai vagy egyetemi szintû alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsõoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idõ félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhetõ kreditek száma: 18–20 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhetõ kreditek száma: 30–32 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 30 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõ kreditek minimális értéke: 20 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;
bevezetés a fordítás elméletébe, bevezetés a fordítás gyakorlatába, bevezetés a tolmácsolás elméletébe, bevezetés a terminológiába, a fordítás nyelvhelyességi kérdései, szakmai intézményrendszer, Európa tanulmányok. 8.2. A szakmai törzsanyag kötelezõ ismeretkörei: (30–32 kredit) általános fordítástechnika; elsõ idegen nyelvrõl anyanyelvre, anyanyelvrõl elsõ idegen nyelvre, második idegen nyelvrõl anyanyelvre, tolmácsolástechnika; elsõ idegen nyelvrõl anyanyelvre, anyanyelvrõl elsõ idegen nyelv-
13626
MAGYAR KÖZLÖNY
re, második idegen nyelvrõl anyanyelvre, számítógépes segédeszközök mûködése; terminológia. 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezõen választható ismeretkörei: 50 kredit kötelezõen választandó szakirányú modul (30 kredit) gazdasági alapismeretek, jogi alapismeretek, nemzetközi szervezetek, protokoll ismeretek; – fordítói szakirány: szakfordítás: elsõ idegen nyelvrõl anyanyelvre, anyanyelvrõl elsõ idegen nyelvre, második idegen nyelvrõl anyanyelvre; – tolmács szakirány: konszekutív tolmácsolás: elsõ idegen nyelvrõl anyanyelvre, anyanyelvrõl elsõ idegen nyelvre, második idegen nyelvrõl anyanyelvre; diplomamunka (20 kredit). 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat idõtartama legalább 4 hét, amelyet a felsõoktatási intézmény tanterve határoz meg. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvbõl szükséges nyelvvizsga megszerzése: az elsõ idegen nyelvbõl államilag elismert felsõfokú C típusú nyelvvizsga, a második idegen nyelvbõl államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A 4. pontban felsorolt szakterületekrõl jelentkezõk esetében feltétel az elsõ idegen nyelvbõl államilag elismert felsõfokú C típusú nyelvvizsga, a második idegen nyelvbõl államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megléte.
2007/181. szám
sõoktatás-pedagógia, gyermek- és ifjúsági tanulmányok, intézményfejlesztés, mérés és értékelés, nevelési és oktatási kutatások, segítõ-fejlesztõ pedagógia, tanterv- és programfejlesztés, multikulturális nevelés – szakirányok angol nyelvû megnevezése: early childhood and primary education, family education, history and philosophy of education, higher education, childhood and youth studies, institution development, measurement and evaluation, research on education, development and support in education, curriculum and program development, multicultural education. 3. Képzési terület: bölcsészettudomány 4. A mesterképzésbe történõ belépésnél elõzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetõk figyelembe: pedagógia, konduktor, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus alapképzési szakok. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott feltétellel számításba vehetõ alapképzési szakok: andragógia, pszichológia, szociálpedagógia. 5. A képzési idõ félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhetõ kreditek száma: 18–22 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 26–30 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz (szakirányokhoz) rendelhetõ kreditek száma: 40–44 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõ kreditek minimális értéke: 10 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;
5. NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: törzsképzésben 40%, szakirányban legalább 40%.
1. A mesterképzési szak megnevezése: neveléstudományi
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) – szakképzettség: okleveles neveléstudomány szakos bölcsész – a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: Master in Education – választható szakirányok: kora gyermekkor pedagógiája, családpedagógia, elméleti és történeti kutatások, fel-
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában megfelelõ tudással rendelkeznek a neveléstudomány mûvelése és alkalmazása területén. Képesek a közoktatásban és a felsõoktatásban, illetve az oktatásügyben kutatói és/vagy alkalmazói feladatokat ellátni, részt vállalni a rendszerszintû mûködtetés feladataiból, a kutatás és a fejlesztés terén feladatokat végezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a nevelésügy hazai eredményeit kommunikálni. Megfelelõ ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történõ folytatásához.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: a neveléstudomány, ezen belül a neveléstörténet, a nevelésfilozófia, a nevelés- és oktatáslélektan, a neveléselmélet, az oktatáselmélet, a nevelésszociológia, az oktatásügyi komparatisztika, a kutatásmódszertan szaktudományos és alkalmazói ismereteit; továbbá a kora gyermekkor pedagógiája szakirányon végzettek: – a kora gyermekkori fejlõdés biológiai és pszichológiai alapjait, – a kora gyermekkori nevelés intézményi hátterét, – a kora gyermekkor nevelési kérdéseit, – a kora gyermekkori nevelés módszertani sajátosságait, – a kora gyermekkor pedagógiai kutatásait; a családpedagógia szakirányon végzettek: – a szülõi szerep és a gyermekvállalás evolúciós és történeti hátterét, – a családi élet különbözõ formáit, azok antropológiai és szociológiai kontextusát, – a család lehetséges funkcióit, mûködését, a családi kommunikáció és a család életciklusait, – a családi élet mai jellegzetességeit, fejlõdésirányait és a jellegzetes családi konfliktusokat, – az értékorientációs tendenciákat a mai magyar családokban, – a diszfunkcionálisan mûködõ családtípust, – a nem a saját családban nevelés és nevelkedés jellegzetességeit, – a családjogi ismeretanyagot és a családgondozás szociálpolitikáját, – a családi élet segítése, a családi konfliktusmegoldás gyakorlatának alternatíváit, – a család és az oktatási-nevelési, valamint a családokat segítõ intézmények kapcsolatát; az elméleti és történeti kutatások szakirányokon végzettek: – az elméleti és pedagógiatörténeti kutatási metodológiát: a kvalitatív kutatások, a narratív megközelítés különbözõ formáit, az összehasonlító elemzéseket és a forráselemzés különbözõ változatait, – a neveléstudomány elméleti és történeti kérdéseivel határos tudományterületeket: ismeretelmélet, történeti és pedagógiai antropológia, történeti szociológia, társadalomtörténet, narratív pszichológia, – a könyvtári és a levéltári kutatás gyakorlatát, – a tudományos kommunikáció és szövegalkotás kérdéseit; a felsõoktatás-pedagógia szakirányon végzettek: – a hazai és a nemzetközi felsõoktatási modelleket, – a felsõ- és felnõttoktatásban résztvevõk tanulási sajátosságait, – a felsõ- és felnõttoktatásban az adekvát tanulási környezet jellemzõit, fejlesztési és értékelési lehetõségeit, a
13627
felsõoktatás terén folytatható pedagógiai kutatások specifikumait, – felsõoktatási projektek tervezésének, szervezésének, irányításának, lebonyolításának elméletét és gyakorlatát; a gyermek- és ifjúsági tanulmányok szakirányon végzettek: – a gyermekfelfogás történeti változásait, – a gyermekek mindennapi életének alakulását a különbözõ történeti korokban, – a gyermek- és ifjúságpolitika kérdéskörét, – a gyermekkor különbözõ szociológiai megközelítéseit, – a tömegkommunikáció hatását a felnövekvõ nemzedékekre, – a gyermeki jogok kérdéseit, – a gyermek- és ifjúsági szabadidõs programok tervezésének és a fiatal korosztály szabadidõs foglalkoztatásának módszertanát, – a gyermek- és ifjúkor körében végzendõ kutatási megközelítéseket; az intézményfejlesztés szakirányon végzettek: – az iskolaelméleteket, – az európai és a magyar iskolarendszer helyzetét és problémáit, – az iskola antropológiáját, – a reform- és alternatív pedagógiákat, – az iskolafejlesztés elméleti és gyakorlati problémáit, – a fejlesztési irányzatokat, – az iskolák sajátosságaiból kiinduló, a helyi igényekhez és szükségletekhez igazodó innováció megtervezésének, irányításának és segítésének technikáit, – az iskolafejlesztési koncepciók, folyamatok értékelésének módszereit, – az iskolafejlesztési projektek szervezésének, irányításának és lebonyolításának folyamatait, – az innováció szakmai, etikai kérdéseit; a mérés és értékelés szakirányon végzettek: – a kutatásmódszertani és pszichológiai alapokat, – a mérés, tesztelés, tesztfejlesztés statisztikai alapjait, – a pedagógiai mérések, az adatgyûjtés, az elemzés, az interpretáció szabályait, – az értékelés pszichológiai hátterét, – a mérés-értékelés funkcióit, modelljeit és formáit, – a mérés, tesztelés módszereit és eszközeit, – a legfontosabb nemzetközi és hazai mérések (IEA, PISA, MONITOR stb.) módszertanát, eredményeit, – a vizsgáztatás, a vizsgarendszerek európai és Európán kívüli modelljeit, a hazai tapasztalatok elemzési anyagát; a nevelési és oktatási kutatások szakirányon végzettek: – a neveléstudomány tudományos környezetét, – a tudományos kutatás tudományfilozófiai hátterét, – az innovációs célú intézményi, országos és nemzetközi rendszerszintû kutatások eredményeit,
13628
MAGYAR KÖZLÖNY
– a nevelési és oktatási kutatások kutatásmetodológiáját, – a nevelési és oktatási kutatásokat, – az alkalmazott és akciókutatások folyamatainak problémaközpontú tervezési módszerét, – a kutatásmenedzsmentre vonatkozó ismeretanyagot; a multikulturális nevelés szakirányon végzettek: – a többkultúrájú társadalmak kialakulásának történetét és különbözõ modelljeit, – a multikulturális társadalmak szerkezetének összefüggéseit az oktatással-neveléssel, – a migrációval kapcsolatos regionális összefüggéseket, – a szegregáció kialakulását, – az érdekartikuláció és érdekérvényesítés lehetõségeit az õshonosok és bevándorlók között, a társadalmi jelenségek gazdasági, munkaerõpiaci összefüggéseit az iskolázás, szakképzés szempontjából, – a multikulturális nevelés történeti és mai lehetõségeit, formáit, az inkluzív nevelésben hatékonynak mutatkozó oktatási-nevelési metódusok elméletét és gyakorlatát; segítõ-fejlesztõ pedagógia szakirányon végzettek: – az egyéni tanulói igényekhez való alkalmazkodás alakulását a tömegoktatás történetében, a tehetséges tanulókkal való foglalkozás történetét, – történeti és összehasonlító pedagógiai szempontból a hazai és külföldi megoldásokat, – a segítés-fejlesztés „jó gyakorlatának” a példáit, – az esélyegyenlõtlenség megjelenési formáit az iskolarendszer és az iskolai nevelés-oktatás szintjén és az esélyegyenlõség–esélyegyenlõtlenség problematikáját a jogi szabályozásban, – a különbözõ teljesítményzavarok és a tehetség pedagógiai diagnosztikáját, – a teljesítményzavarok prevencióját, korrekcióját, – a tehetségfejlesztés elméleti kérdéseit, gyakorlati lehetõségeit és problémáit; tanterv- és programfejlesztés szakirányon végzettek: – a tartalmi szabályozás rendszerét, mûködését, az oktatási rendszerben betöltött szerepét, – az egyetemes és a magyar tantervtörténet legfontosabb tantervi paradigmáit és a tantervtípusokat, – a tantervelméleti és az alkalmazott kutatások eredményeit, – a tantervértékelési paradigmákat, módszereket és a tantervfejlesztõ munka elméleti alapjait, – a pedagógiai programok, helyi tantervek, tantárgyi programok elemzését, értékelését, illetve projektmunka keretében történõ fejlesztését, – a tanítás és tanulás elméleti modelljeinek alkalmazási lehetõségeit, a tananyagok és taneszközök, oktatási segédanyagok elemzésének, értékelésének módszereit, – képességfejlesztõ tantárgyi programok, taneszközök, oktatási segédanyagok fejlesztését,
2007/181. szám
– a kompetencia alapú fejlesztésre irányuló külföldi és hazai törekvéseket, – a tananyag- és tankönyvelemzés elméletét és gyakorlatát. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – a nevelés- és oktatásügyben, a köz- és felsõoktatásban kutatói és/vagy alkalmazói feladatok ellátására, – pedagógiai rendszerek fejlesztésében, mûködtetésében és irányításában való részvételre, – a szakterületre vonatkozó magyar és idegen nyelvû információ feltárására és elemzésére, a nevelés- és oktatásügy eredményeinek hazai és nemzetközi fórumokon való kommunikálására, jó szövegalkotásra, – önálló tanulással meglevõ képességeik fejlesztésére és új kompetenciák kialakítására; továbbá a kora gyermekkor pedagógiája szakirányon végzettek: – az intézmények nevelési stratégiájának pedagógiai megalapozására, – a nevelés szervezeti kereteinek és pedagógiai kultúrájának fejlesztésére, – a plurális társadalom igényeibõl fakadó sajátos nevelési feladatok megfogalmazására, – szakértõként megoldásukban való aktív részvételre, a pedagógusok munkájának támogatására, – közremûködésre egyes gyermekek és gyermekcsoportok fejlesztésére-nevelésére vonatkozó programok kialakításában, megvalósításában, – kora gyermekkori pedagógiai kutatások végzésére; a családpedagógia szakirányon végzettek: – nevelési-oktatási intézményekben, a családokat segítõ intézményrendszerben szakszerû támogatás nyújtására az erre aktuálisan vagy folyamatosan rászoruló családoknak, – szakértõ részvételre kutatásokban; az elméleti és történeti kutatások szakirányokon végzettek: – pedagógiatörténeti és pedagógiaelméleti kutatások végzésére, elméleti és történeti kutatások tervezésére, támogatására, értékelésére és tudományos fórumokon történõ kommunikálására, – az elméleti és történeti kutatásokkal foglalkozó hallgatók munkájának segítésére, tanácsadásra; a felsõoktatás-pedagógia szakirányon végzettek: – felsõoktatási fejlesztések tervezésére, támogatására, értékelésére, – szakértõként részt venni a felsõoktatási menedzsment munkájában, – felsõoktatás-pedagógiai kutatások végzésére; a gyermek- és ifjúsági tanulmányok szakirányon végzettek: – ifjúságsegítõ szolgálatokban való fejlesztõ közremûködésre,
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– a tanórán kívüli nevelés tartalmi és szervezeti kereteinek tervezésére, e nevelési alkalmak szakszerû vezetésére, pedagógiai irányítására, – szakértõ részvételre gyermek- és ifjúságsegítõ kutatásokban; az intézményfejlesztés szakirányon végzettek: – a pedagógiai intézményfejlesztés elméleti kérdéseiben tudásuk továbbfejlesztésére és alkalmazására az iskolai innovációkban a helyi társadalmi igényeinek, elvárásainak megfelelõen; a mérés és értékelés szakirányon végzettek: – a tanulók, tanulóközösségek, nevelési-oktatási intézmények, illetve az oktatási rendszer értékelését szolgáló mérések lebonyolítására, ilyen célú mérõeszközök fejlesztésére; a nevelési és oktatási kutatások szakirányon végzettek: – a nevelés-oktatás különbözõ szintjein megjelenõ pedagógiai problematika felismerésére, – fejlesztõ jellegû nevelési-oktatási kutatások megtervezésére, végzésére; segítõ-fejlesztõ pedagógia szakirányon végzettek: – általános tanulástechnikai fejlesztésre és tanácsadásra, – az eltérõ bánásmódot igénylõ tanulók szakszerû segítésére; a multikulturális nevelés szakirányon végzettek: – eltérõ kultúrájú fiatalok együttmûködésének megszervezésére, irányítására, – a felmerült konfliktusok értelmezésére, kezelésére, hatékony kommunikáció elõsegítésére; tanterv- és programfejlesztés szakirányon végzettek: – a központi tantervekhez igazodó helyi tantervek, tantárgyi programok, fejlesztõ programok kidolgozására. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – önálló munkavégzésre való képesség, – kreativitás, – jó problémamegoldó képesség, – döntéshozatali képesség, – jó együttmûködési készség, – a közösségbe történõ beilleszkedés képessége és igénye, – saját tevékenység kritikus értékelésének és irányításának a képessége, – önszabályozás, az önfejlesztés igénye, – értékek kialakítására és megtartására törekvõ magatartás. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bõvítõ, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 18–22 kredit neveléstörténeti tanulmányok, kutatások (nevelésfilozófiák és elméletek története), elméleti pedagógia (a neve-
13629
léstudomány szaknyelve), nevelés- és oktatáslélektan (kognitív pszichológia, neveléslélektan), oktatástudomány (tanítás- és tanuláselméletek), a nevelésszociológia alkalmazásai (a nevelésszociológiai információ), oktatásügyi komparatisztika (világgazdasági változások és az oktatás). 8.2. A szakmai törzsanyag kötelezõ ismeretkörei: 26–30 kredit neveléstörténeti tanulmányok, kutatások (pedagógiai problématörténet, történeti antropológia), elméleti pedagógia (neveléselmélet – pedagógiai antropológia, neveléstudományi modellek és paradigmák), nevelés- és oktatáslélektan (pedagógiai szociálpszichológia), oktatástudomány (tantervelméletek, képességek fejlõdése és fejlesztése), a nevelésszociológia alkalmazásai (iskolaszociológiai szemléletek és szakirodalom, kutatások a nevelésszociológiában), oktatásügyi komparatisztika (oktatási rendszerek az EU-ban, oktatásstatisztikai elemzések). 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezõen választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek: 40–44 kredit szakirányok ismeretkörei; diplomamunka: 20 kredit. 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat a köz- és a felsõoktatás különbözõ színterein, intézményeiben végzett terepmunka, amelynek idõtartamát a szakirányokhoz kapcsolódóan a szakot indító felsõoktatási intézmény határozza meg. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsõoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhetõ legyen legalább 15 kredit az alábbi ismeretkörökben: neveléstörténet, neveléspszichológia, kutatásmódszertan, informatika és számítógép-használat, nevelési – segítõszolgálati terepgyakorlat.
6. ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: anglisztika 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése:
13630
MAGYAR KÖZLÖNY
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) – szakképzettség: okleveles anglisztika mesterszakos bölcsész – a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: MA in English – választható szakirányok: angol alkalmazott nyelvészet, angol elméleti nyelvészet, angol irodalom, angol kultúra és társadalom, posztkoloniális irodalmak és kultúrák (ír, s. k.,ót, kanadai, ausztrál) – szakirányok angol nyelvû megnevezése: English applied linguistics, English theoretical linguistics, English literature, British cultural studies, postcolonial studies (Irish, Scottish, Canadian, Australian) 3. Képzési terület: bölcsészettudomány 4. A mesterképzésbe történõ belépésnél elõzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetõ figyelembe: anglisztika alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsõsorban számításba vehetõ alapképzési szakok: a magyar, germanisztika, szlavisztika, romanisztika, romológia, a történelem, a szabad bölcsészet, informatikus könyvtáros, kommunikáció és médiatudomány, kulturális antropológia, szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzési szakok. 4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetõk figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolai vagy egyetemi szintû alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsõoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idõ félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kreditpontok száma: 120 kredit; 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhetõ kreditek száma: legalább 20 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 10–25 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 50–55 kredit; 6.4. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõ kreditek minimális értéke: 10 kredit;
2007/181. szám
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett elméleti, módszertani, gyakorlati ismereteik birtokában magas szinten ismerik és alkalmazzák az angol nyelvet. Ismerik az angol nyelvû országok, közöttük Nagy-Britannia, Írország és Kanada irodalmát, kultúráját, társadalmi-politikai berendezkedését, történelmét, továbbá a modern elméleti és alkalmazott nyelvészet alapelveit, fõbb mai irányzatait, kutatási területeit, és azoknak elsõsorban az angol nyelvre vonatkoztatott eredményeit. Képesek arra, hogy az üzleti életben, a médiában, az oktatásban, a könyvkiadásban, a diplomáciában, a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézményekben, az idegenforgalomban, pályázati irodákban, a helyi regionális és országos önkormányzati hivatalokban és általában a kulturális közéletben alkalmazzák megszerzett ismereteiket. Felkészültségük alapján képesek tanulmányaik doktori képzésben történõ folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – az angol nyelvû kultúrákra vonatkozó ismeretanyagot (pl. nyelv, nyelvészet, irodalom, történelem). b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – az anglisztika területén szerzett speciális jártasságok és mûveltség birtokában fogalmi és absztrakt gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylõ feladatok és munkakörök ellátására, – szakmájuk interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati mûvelésére, – önálló kutatásra, – önálló tudományos és publicisztikai munka végzésére az angol nyelv és az angol nyelvû népek kultúrájának, történelmének és irodalmának területén, – az angol és a magyar nyelvû kultúrák közti magas szintû közvetítésre a kulturális, gazdasági, politikai stb. élet különbözõ területein, – az angol nyelvre, valamint az angol nyelvû kultúrákra és társadalmakra vonatkozó ismeretek közvetítésére. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – magas szintû szakmai motiváltság és elkötelezettség, – fejlett elemzõ képesség, – különbözõ kultúrák közötti hasonlóságok és különbségek feltárásának képessége, – interkulturális attitûd, – magas szintû angol nyelvû kommunikációs készség, – jó elõadókészség. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bõvítõ, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: legalább 20 kredit
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.
az angol nyelv interdiszciplináris közelítésben (társadalmi és kulturális kontextusban); a modern brit társada-
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
lom; nyelv-, irodalom- és kultúratudományi alapfogalmak és elméleti hátterük; kutatásmódszertan; az angol értekezõ stílus és formátum (5-5 kredites kurzusok kialakításával). 8.2. A szakmai törzsanyag kötelezõ ismeretkörei: 10–25 kredit az angol nyelvészet, irodalomtudomány és kultúraelmélet irányzatai; az angol nyelv, irodalom és kultúra történeti aspektusai (5-5 kredites kurzusok kialakításával). 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezõen választható ismeretkörei: 70–75 kredit differenciált szakmai ismeretek: 50–55 kredit angol alkalmazott nyelvészet, angol elméleti nyelvészet, angol irodalom, angol kultúra és társadalom, posztkoloniális irodalmak és kultúrák (ír, skót, kanadai, ausztrál) szakirányokhoz tartozó ismeretek (5-5 kredites kurzusok kialakításával); diplomamunka: 20 kredit. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges élõ idegen nyelvbõl, amely nyelv nem lehet az angol. 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsõoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhetõ legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint anglisztika ismeretkörbõl. Továbbá felsõfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékû nyelvvizsga angol nyelvbõl. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a fenti ismeretkörbõl legalább 38 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtõl számított két féléven belül, a felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
7. AMERIKANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: amerikanisztika 2. A mesterképzési szakon szerezhetõ végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplõ megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) – szakképzettség: okleveles amerikanisztika mesterszakos bölcsész – a szakképzettség angol nyelvû megjelölése: MA in American Studies
13631
– választható szakirányok: etnikai és multikulturális ismeretek, amerikai irodalom és irodalomtudomány, amerikai kultúra és média, amerikai angol nyelv és nyelvészet, összehasonlító tanulmányok (más angol nyelvû kultúrákkal) – szakirányok angol nyelvû megnevezése: ethnic and multicultural studies, American literature, American culture and media, American English language and linguistics, comparative cultural and literary studies (within the English-speaking world) 3. Képzési terület: bölcsészettudomány 4. A mesterképzésbe történõ belépésnél elõzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetõ figyelembe: anglisztika alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsõsorban számításba vehetõ alapképzési szakok: a magyar, a történelem, a szabad bölcsészet, germanisztika, romanisztika, romológia, szlavisztika, informatikus könyvtáros, kommunikáció és médiatudomány, kulturális antropológia, szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzési szakok. 4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetõk figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolai vagy egyetemi szintû alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsõoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idõ félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyûjtendõ kreditpontok száma: 120 kredit; 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhetõ kreditek száma: legalább 20 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 10–25 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhetõ kreditek száma: 50–55 kredit; 6.4. Szabadon választható tantárgyakhoz rendelhetõ kreditek minimális értéke: 10 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
13632
MAGYAR KÖZLÖNY
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az amerikanisztika területén megszerzett elméleti, módszertani, gyakorlati ismereteik és készségeik birtokában magas szinten ismerik és alkalmazzák az amerikai angol nyelvet. Ismerik az angol nyelvû országok, közöttük elsõsorban az Amerikai Egyesült Államok kultúráját, társadalmi-politikai berendezkedését, történelmét, az amerikai jelen és múlt valamennyi lényeges vonatkozását. Megszerzett tudásuk birtokában képesek arra, hogy szaktudásukat az üzleti életben, a médiában, a könyvkiadásban, a diplomáciában, a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézményekben, az idegenforgalomban, pályázati irodákban, a helyi és országos önkormányzati hivatalokban és általában a kulturális életben alkalmazzák. Felkészültségük alapján képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történõ folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – az amerikai angol nyelvet, – az amerikai angol nyelvû kommunikáció sajátosságait, – az Egyesült Államok kultúráját, történelmét és irodalmát, – a meghatározó amerikai kommunikációs rendszereket (tv, újságok, internet stb.). b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – az amerikanisztika területén szerzett speciális jártasságok és elmélyült mûveltség birtokában fogalmi és absztrakt gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylõ feladatok és munkakörök ellátására, – szakmájuk interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati mûvelésére, – az önálló kutatásra, – önálló tudományos és publicisztikai munka végzésére az Egyesült Államok kultúrájának, történelmének és irodalmának területén, – az amerikai és magyar kultúra közti magas szintû nyelvi közvetítésre a kulturális, a gazdasági, a politikai stb. élet különbözõ területein, – az amerikai angol nyelvre, valamint az amerikai kultúrára és társadalomra vonatkozó ismeretek közvetítésére. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – magas szintû szakmai motiváltság és elkötelezettség, – fejlett elemzõ képesség, – különbözõ kultúrák közötti különbségek és hasonlóságok feltárásának képessége, – interkulturális attitûd, – magas szintû, angol nyelvû szóbeli és írásbeli kommunikációs készség, – jó elõadókészség.
2007/181. szám
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bõvítõ, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: legalább 20 kredit az amerikai irodalom, kultúra és nyelv történeti aspektusai; az amerikai társadalom és kultúra kialakulásának és folyamatainak történeti összefüggései; az amerikai angol nyelv sajátosságai interdiszciplináris közelítésben; nyelv-, irodalom- és kultúratudományi fogalmak és elméleti hátterük; kutatásmódszertan (4-5 kredites kurzusok kialakításával). 8.2. A szakmai törzsanyag kötelezõ ismeretkörei: 10–25 kredit az amerikanisztika mint tudományág meghatározása, módszereinek ismertetése és nemzetközi irányzatai; az amerikanisztika társadalomtudományi komponensei; az amerikai kultúra, társadalom, irodalom és nyelv összefüggésrendszerei, kommunikációs rendszerek (5-5 kredites kurzusok kialakításával). 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezõen választható ismeretkörei: 70–75 kredit differenciált szakmai ismeretek: 50–55 kredit etnikai és multikulturális ismeretek, amerikai irodalom és irodalomtudomány, amerikai kultúra és média, amerikai angol nyelv és nyelvészet, összehasonlító tanulmányok (más angol nyelvû kultúrákkal) szakirányokhoz tartozó ismeretek (5-5 kredites kurzusok kialakításával); diplomamunka: 20 kredit. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges élõ idegen nyelvbõl, amely nyelv nem lehet az angol. 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsõoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján a hallgatónak elismerhetõ legyen legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint anglisztika és amerikanisztika ismeretkörökbõl, amelybõl az amerikai angol nyelv, valamint az amerikai irodalom és kultúra ismeret együttesen legalább 30 kredit értékû. Továbbá felsõfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékû nyelvvizsga angol nyelvbõl. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a fenti ismeretkörökbõl legalább 38 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtõl számított két féléven belül, a felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.”
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5. számú melléklet a 39/2007. (XII. 22.) OKM rendelethez [4. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeirõl szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez] „11. TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGENKÉNT 11.1.1. AZ ELSÕ TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGKÉNT VÁLASZTHATÓ SZAKKÉPZETTSÉGEK SZAKTERÜLETI ISMERETEI a) A KÖZOKTATÁS MÛVELTSÉGI TERÜLETEIN VÁLASZTHATÓ TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MÛVELTSÉGI TERÜLET Magyartanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles magyartanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of Hungarian language and literature. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: A szakterületi ismeretek köre az irodalomtudomány és a nyelvtudomány iskolai nevelés szempontjából adekvát tartalmaira épül, figyelemmel a Nemzeti alaptanterv és a kétszintû érettségi követelményeire. a) Irodalomtudomány – Irodalmi mûvek elemzése (az antikvitástól a 19. század végéig; 20. század) A középiskolai szövegértelmezést segítõ eljárások, terminológiai apparátus elsajátítása és gyakorlása magyar és világirodalmi mûvek elemzése során. Korszerû irodalomtudományi interpretációs eljárások és elméletek. A mûvészeti/irodalmi (ön)megértés és a tanítási cél (kulturális, szociális kompetenciafejlesztés, szövegértés, szövegalkotás-fejlesztés, a kulturális kánon átadása) szempontjából hasznos és jelentõs, az érettségi követelményeihez illeszkedõ mûvek, szövegek kiválasztásának módja, elemzése. – Korszakok, mûnemek és kulturális folyamatok. Korszerû irodalomtörténeti szemléletmód a középiskolában,
13633
az irodalom történetisége, folyamatszerûsége. A hagyomány megkerülhetetlensége: a hagyomány mint az újítás mindenkori feltétele. Az irodalmi korszakolás elméletei. Az irodalmi mûnemek és jelenkori elméleteik, pedagógiai szerepük. A stílusok története, irodalmi korszaktudat és diszkurzus, az irodalmiság ismérveinek történetisége. A mai kultúra jelenségei, elméletei, kultúraköziség: a saját és az idegen megértés kölcsönössége. – Az irodalom, az irodalmi folyamat nyelvi-materiális és formai-poétikai komponensei, illetve az irodalomtanítás extern és intern elemei. Az irodalmi szöveg nyelvisége és mediális megalkotottságának sajátszerûségei. Verstani, szövegpoétikai és klasszikus retorikai alapfogalmak, alkalmazásuk az iskolai szövegelemzés során. Az irodalmi folyamat szociológiai és pszichológiai vonatkozásai. Az esztétikai tapasztalat közvetettsége és közvetített jellege – ennek sajátosságai az irodalomban, következményei az irodalomtanításban. – Az élõ irodalom és a mai kultúra középiskolában. A kortárs irodalom jelenségei, irányzatai. Jelenkori irodalmi folyóiratok, csoportosulások, régiók, alkotók. A kortárs irodalomtudomány és irodalomkritika eredményeinek megismertetése a középiskolában. Irodalmi intézmények. Az irodalom szerepe a mai társadalomban; társadalmi viták az irodalomról és annak intézményrendszerérõl. A tömegirodalom és magas irodalom viszonya. A médiakutatás, a tömegkommunikáció, a film, a televízió, az internet, kapcsolata az irodalommal és az irodalomtanítással. b) Nyelvtudomány – Kultúra, társadalom és nyelv összefüggései. A világ nyelvi, kulturális képe. A nyelv, a nyelvhasználat és a társadalom összefüggése, a nyelvi tervezés és a nyelvi politika, a nyelv és a kulturális identitás összefüggései, az interkulturális kommunikáció alapfogalmai. Szemiotikai keretek. A nyelv társadalmi és területi változatai, a nyelvváltozatok leírása, nyelvföldrajz, kisebbségi nyelvhasználat, nyelvünk az EU-ban. – Nyelvtörténeti ismeretek. A történeti-összehasonlító nyelvészet elméleti és kutatás-módszertani alapjai. A nyelvi változás általános törvényei, irányai. A nyelvrokonság bizonyítékai, a magyar nyelvtörténet forrásai, korszakai, a nyelvi standardizáció folyamata, a nyelvi szinteknek megfelelõen a magyar nyelv rendszerének alakulástörténete, nyelvemlékek elemzése. – A magyar nyelv leírása. Hangtani, alaktani, mondattani, jelentéstani ismeretek. A magyar nyelv leírásának legfontosabb irányzatai és módszerei: a klasszikus, a transzformációs generatív, a funkcionális és a kognitív grammatika elemzésmódjai. A nyelvi szintek rendszernyelvészeti leírása. A korpusznyelvészeti elemzés megközelítésmódjai. Nyelvtipológiai és kontrasztív nyelvészeti kitekintés. – Beszédelmélet és szövegkutatás. Kommunikációtan, szövegtan, stilisztika, retorika és pragmatika. A verbális és nonverbális kommunikáció kutatásának alapkérdései. A kommunikációs stratégiák, a kommunikációs folyamat
13634
MAGYAR KÖZLÖNY
(tervezéstõl az interpretációig), a szövegtípusok és a stílusváltozatok kapcsolata. Írott és beszélt szövegek elemzésének elmélete és gyakorlata. Az iskolai kommunikáció sajátosságai. Tárgyalási stílusok és tárgyalási technikák. Szakmódszertani ismeretek: – Az irodalom tanításának elmélete és gyakorlata. Az irodalompedagógia fogalma, az irodalom tanításának céljai és feladatai; az irodalomtanítás szemléletmódjai, alternatív formái; – A Magyar irodalom címû tantárgy mûvelõdési anyaga; a magyar nyelvi és irodalmi érettségi vizsga követelményei. A magyarórák felépítése; az óraelemzés és az óratervezés szempontjai; magyar irodalmi tankönyvcsaládok és segédkönyvek; a képességfejlesztés eljárásai; az ismeretbõvítés speciális eljárásai (elméleti iskolák eredményeinek felhasználhatósága az oktatásban, az élõ irodalom jelenségeinek közvetítése). – Az irodalomtanítás korszerû, befogadásközpontú, kognitív, személyes és/vagy szociális kompetenciákat fejlesztõ, interaktív és reflektív módszer- (kooperatív tanulás, projekt, tanulói portfólió, drámapedagógia, folyamatolvasás, folyamatírás, kreatív írás, vita) és eljáráskészlete (grafikai szervezõk, a reflexivitás technikái, elõzetes tudást elõhívó technikák, stb). – Az anyanyelvi nevelés módszertana. Az anyanyelvi nevelés története, cél- és feladatrendszere, alapelvei. A tanulói nyelvfejlõdés 6–18 éves korig. Az anyanyelvi nevelés módszerei, munkaformái, gyakorlattípusai és taneszközei. Az anyanyelvi nevelés tervezése. Motiváció, ellenõrzés és értékelés az anyanyelvi órán. Anyanyelvi kísérlet (mikrotanítás), iskolai hospitálás, óraelemzés. A tömegkommunikáció és a számítógép szerepe az anyanyelvi nevelésben. Az anyanyelvi nevelés és más mûveltségi területek kapcsolata. – Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése. A szövegértés, a szövegelemzés, a szövegalkotás, a szókincs, a stílusérzék, a nyelvhelyesség, a helyesírás, a beszédkultúra, a tanulási képesség fejlesztésének módszerei; a helyesírás, az érvelés tanítása. A készség- és képességfejlesztés speciális eljárásai: felzárkóztatás és tehetséggondozás. – A magyar nyelv címû tantárgy mûvelõdési anyaga. A funkcionális szemléletû anyanyelvtanítás. A magyar nyelvi ismeretek: a grammatikai, a kommunikációs, a szociolingvisztikai, a jelentéstani, a szövegtani, a stilisztikai, a nyelvtörténeti, az általános nyelvészeti ismeretek tanításának speciális eljárásai. Anyanyelvi nevelés a tanórán kívül.
IDEGEN NYELV MÛVELTSÉGI TERÜLET Angoltanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles angoltanár;
2007/181. szám
– angol nyelvû megjelölése: teacher of English language and culture. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocioés pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – Angol alkalmazott nyelvészet: Az idegen nyelv elsajátításának elmélete és gyakorlata. A nyelvtanítás módszertani ismereteinek elméleti megalapozása. Az elsõ és második nyelv elsajátításának elméletei. A köztes nyelv tanulmányozásából fakadó ismeretek. A második nyelv és az idegen nyelv. A nyelvtanulás stílusai és stratégiái, a tanulás tanítása. Egyéni sajátosságok a nyelvtanulásban: nyelvérzék, életkor, nyelvi szorongás, motiváció. – Angol nyelvi stúdiumok: magas szintû angol nyelvû kommunikációs készség elsajátítása, az angol nyelvhelyesség szabályainak magabiztos alkalmazása, az angol nyelvi változatok ismerete. A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. – Az angol nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak az adott kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. Egyes angol nyelvû kultúrák (amerikai, ausztrál, ír, kanadai, skót stb.) ismerete. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. Az angol nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. Szakmódszertani ismeretek: – Az angol nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: Az angoltanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Némettanár/német- és nemzetiséginémet-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: a) okleveles némettanár b) okleveles német- és nemzetiséginémet-tanár; – angol nyelvû megjelölése: a) teacher of German language and culture b) teacher of German as a minority language and culture. Választható szakirányok: némettanár, nemzetiséginémet-tanár. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök:
13635
Szakterületi ismeretek: – Német nyelvészet: alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocio- és pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. A magyar és a német nyelv kontrasztív nyelvészeti ismeretei. – A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. – Ismeretek a német irodalom és kultúra területén: a német nyelvterület kultúrájának (irodalom, film, képzõmûvészet, alkalmazott mûvészetek) legfontosabb szellemi és mûvészeti irányzatai, amelyek meghatározóak a német kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának, a kultúra és a német nyelvû országok társadalmának (beleértve a politika és gazdaság) aktuális kérdései. Az irodalmi mûfajok értõ ismerete (mûelemzés és befogadási modellek) az irodalomtörténet tükrében/alapján, az irodalom és a média összefüggései, a komparatisztika aktuális szempontjai (magyar–német és egyéb európai nyelvek és kultúrák vonatkozásában). Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A német nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. A nemzetiséginémet-tanár szakirányhoz tartozó sajátos ismeretek (8–14 kredit): – A hazai német kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A német kisebbség mint a sokszínû európai kultúra szerves része – különös tekintettel a középés délkelet-európai régióra. – Szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvûség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat a magyarországi németeknél. Nyelv – kultúra – társadalom – identitás. – Közép- és délkelet-európai német nyelvû regionális irodalom a 20. században. Szakmódszertani ismeretek: – A német nyelv tanításának módszertana: A nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális
13636
MAGYAR KÖZLÖNY
munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: A némettanár és a nemzetiséginémet-tanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Franciatanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles franciatanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of French language and culture. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Francia nyelvészet: a modern francia általános, szinkrón, diakrón és alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek (lexikológia, szemantika, pragmatika, szövegnyelvészet, stilisztika), valamint a francia nyelv történetének át-
2007/181. szám
fogó ismerete. A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. – A francia nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak a francia kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. – Francia irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a francia irodalom történetének áttekintõ ismerete. A francia irodalom alkotásainak értõ elemzése. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A francia nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. Széles körû tájékozottság a frankofón országok kultúrájának, civilizációjának (történeti, mûvelõdés- és mûvészettörténeti, társadalmi, politikai) vonatkozásában. Szakmódszertani ismeretek: – A francia nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: A franciatanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során;
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Olasztanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles olasztanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of Italian language and culture. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Olasz nyelvészet: a modern olasz általános, szinkrón, diakrón és alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek (lexikológia, szemantika, pragmatika, szövegnyelvészet, stilisztika), valamint az olasz nyelv történetének átfogó ismerete. A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. – Az olasz nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak az olasz kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. – Olasz irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és az olasz irodalom történetének áttekintõ ismerete. Az olasz irodalom alkotásainak értõ elemzése. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. Az olasz nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. Széles körû tájékozottság Olaszország kultúrájában, civilizációjának (történeti, mûvelõdés- és mûvészettörténeti, társadalmi, politikai) vonatkozásában. Szakmódszertani ismeretek: – Az olasz nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok ké-
13637
szítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: Az olasztanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Spanyoltanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles spanyoltanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of Spanish language and culture. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök:
13638
MAGYAR KÖZLÖNY
Szakterületi ismeretek: – Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocioés pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. A nyelvtanítás módszertanának szaknyelve, a nemzetközi szakmai testületekben és szervezetekben való részvételhez szükséges kompetenciák. – A spanyol és latin-amerikai nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak az adott kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. – A spanyol nyelvû irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a spanyol irodalom történetének áttekintõ ismerete. A spanyol irodalom alkotásainak értõ elemzése. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A spanyol nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. Széles körû tájékozottság a spanyol nyelvû országok kultúrájának, civilizációjának (történeti, mûvelõdés- és mûvészettörténeti, társadalmi, politikai) vonatkozásában. Szakmódszertani ismeretek: – A spanyol nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: A spanyoltanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen
2007/181. szám
jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Romántanár/román- és nemzetiségiromán-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: a) okleveles romántanár b) okleveles román- és nemzetiségiromán-tanár; – angol nyelvû megjelölése: a) teacher of Rumanian language and culture b) teacher of Rumanian as a minority language and culture. Választható szakirányok: romántanár, nemzetiségiromán-tanár. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (pragmatika, szocio- és pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. – A román nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak a kultúra sajátos arculatának
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. – Román irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a román irodalom történetének áttekintõ ismerete. A román irodalom alkotásainak értõ elemzése. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A román nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. Széles körû tájékozottság a román kultúra és civilizáció (történeti, mûvelõdés- és mûvészettörténeti, társadalmi, politikai) vonatkozásában. A nemzetiségiromán-tanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (8–14 kredit): – Szociolingvisztikai kérdések: kétnyelvûség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat a magyarországi románoknál. Nyelv – kultúra – társadalom – identitás. – A hazai román kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A román kisebbség mint a sokszínû európai kultúra szerves része – különös tekintettel a közép- és délkelet-európai régióra. – Román nyelvû regionális irodalom. Szakmódszertani ismeretek: – A román nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: A romántanár és a nemzetiségiromán-tanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában;
13639
– a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Romológiatanári szakképzettségek A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles romológiatanár (romani nyelv és kultúra) okleveles romológiatanár (beás nyelv és kultúra); – angol nyelvû megjelölése: teacher of Romology (Romani language and culture); teacher of Romology (Beash language and culture). Tanári szakképzettségek az adott nyelv alapján választható. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Az adott nyelvi és közösségi kultúra átfogó ismerete – ezen belül a magyarországi és az európai cigányság nyelvei, kultúrája, problémavilága, története, a kisebbség és többség közötti viszony, oktatási, munkapiaci helyzet stb. –, továbbá ezen ismeretek korosztály-specifikus közvetítésének ismeretei. – Nyelvészeti ismeretek: a romani vagy a beás nyelv alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretei, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocio- és pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A romani vagy a beás nyelv szinkrón nyelvállapotának, fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete, kommunikációs készség elsajátítása. Szociolingvisztikai sajátosságok, a dialektusok szerepe. Stilisztikai ismeretek.
13640
MAGYAR KÖZLÖNY
– Ismeretek a magyar és cigány nyelvû irodalom és mûvészet területén: az irodalom, film, képzõmûvészet, alkalmazott mûvészetek stb. legfontosabb irányzatai, a népi kultúra ismérvei, a roma közösségek által lakott országok társadalmának (politikájának, oktatásügyének, gazdaságának) aktuális kérdései. A cigány nyelvû irodalom alkotásainak értõ elemzése (mûelemzés és befogadási modellek) az irodalomtörténet tükrében/alapján, az irodalom és a média összefüggései, a komparatisztika aktuális szempontjai a magyar, a romani, a beás és egyéb európai nyelvek és kultúrák vonatkozásában. Széles körû tájékozottság a roma közösségek kultúrájának és civilizációjának (történeti, mûvelõdés- és mûvészettörténeti, társadalmi, politikai) területén. – A hazai cigány kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A cigány közösségek mint a sokszínû európai kultúra szerves részei – különös tekintettel a közép- és délkelet-európai régióra. – Szociolingvisztikai és pszicholingvisztikai kérdések: kétnyelvûség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat a magyarországi cigány nyelvû csoportoknál. Nyelv – kultúra – társadalom – identitás, magyar és cigány anyanyelvû roma közösségek. A szakirányok az adott nyelv és az adott nyelvi és kulturális közösségek sajátosságaira vonatkozó ismeretek mentén válnak el egymástól. A szakirányokhoz tartozó sajátos ismeretek mennyisége legalább 15 kredit. Szakmódszertani ismeretek: – A nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A négy alapkészség (beszéd, beszédértés, olvasás, írás) fejlesztésének módjai, a nyelvoktatási óratípusok, az óra részei és annak speciális sajátosságai a romani vagy a beás nyelv és kultúra tanítása során. A romani, illetõleg a beás nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma.
2007/181. szám
– A nyelvoktatás a nemzetiségi iskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: A romológiatanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi (romani vagy beás) kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Orosztanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles orosztanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of Russian language and culture. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocioés pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. – Az orosz nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak az orosz kultúra sajátos arcu-
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
latának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. Az orosz nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. – Orosz irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és az orosz irodalom történetének áttekintõ ismerete. Az orosz irodalom alkotásainak értõ elemzése. Szakmódszertani ismeretek: – Az orosz nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – Az orosz nyelv és kultúra tanítása során felmerülõ speciális oktatási jelenségek: a betûtanítás korszerû módszerei; a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertani jelentõsége; az igeidõk tanításának módszertani fontossága. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: Az orosztanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint
13641
legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Bolgártanár/bolgár- és nemzetiségibolgár-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: a) okleveles bolgártanár b) okleveles bolgár- és nemzetiségibolgár-tanár; – angol nyelvû megjelölése: a) teacher of Bulgarian language and culture b) teacher of Bulgarian as a minority language and culture. Választható szakirányok: bolgártanár, nemzetiségibolgár-tanár. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocioés pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. – A bolgár nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak a bolgár kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A bolgár nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. – Bolgár irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a bolgár irodalom történetének áttekintõ ismerete. A bolgár irodalom alkotásainak értõ elemzése. A nemzetiségibolgár-tanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (8–14 kredit): – A hazai bolgár kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A bolgár kisebbség mint a sokszínû európai kultúra szerves része – különös tekintettel a középés délkelet-európai régióra.
13642
MAGYAR KÖZLÖNY
– Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat a magyarországi bolgároknál. Nyelv – kultúra – társadalom – identitás. – Bolgár nyelvû regionális irodalom. Szakmódszertani ismeretek: – A bolgár nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A bolgár nyelv és kultúra tanítása során felmerülõ speciális oktatási jelenségek: a betûtanítás korszerû módszerei; a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertani jelentõsége; az igeidõk tanításának módszertani fontossága. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: A bolgártanár vagy nemzetiségibolgár-tanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
2007/181. szám
Lengyeltanár/lengyel- és nemzetiségilengyel-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: a) okleveles lengyeltanár b) okleveles lengyel- és nemzetiségilengyel-tanár; – angol nyelvû megjelölése: a) teacher of Polish language and culture b) teacher of Polish as a minority language and culture. Választható szakirányok: lengyeltanár, nemzetiségilengyel-tanár. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocioés pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. – A lengyel nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak a lengyel kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A lengyel nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. – Horvát irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a horvát irodalom történetének áttekintõ ismerete. A horvát irodalom alkotásainak értõ elemzése. A nemzetiségilengyel-tanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (8–14 kredit): – A hazai lengyel kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A lengyel kisebbség mint a sokszínû európai kultúra szerves része – különös tekintettel a közép- és délkelet-európai régióra. – Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat a magyarországi lengyeleknél. Nyelv – kultúra – társadalom – identitás. – Lengyel nyelvû regionális irodalom.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Szakmódszertani ismeretek: – A lengyel nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A lengyel nyelv és kultúra tanítása során felmerülõ speciális oktatási jelenségek: a kiejtés tanításának korszerû módszerei; a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertani jelentõsége; az igeidõk tanításának módszertani fontossága. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: A lengyeltanár és a nemzetiségilengyel-tanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
13643
Horváttanár/horvát- és nemzetiségihorvát-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: a) okleveles horváttanár b) okleveles horvát- és nemzetiségihorvát-tanár; – angol nyelvû megjelölése: a) teacher of Croatian language and culture b) teacher of Croatian as a minority language and culture. Választható szakirányok: horváttanár, nemzetiségihorvát-tanár. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocioés pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. – A horvát nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak a horvát kultúra sajátos arculatának kialakulásában és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A horvát nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. – Horvát irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a horvát irodalom történetének áttekintõ ismerete. A horvát irodalom alkotásainak értõ elemzése. A nemzetiségihorvát-tanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (8–14 kredit): – A hazai horvát kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A horvát kisebbség mint a sokszínû európai kultúra szerves része – különös tekintettel a közép- és délkelet-európai régióra. – Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat a magyarországi horvátoknál. Nyelv – kultúra – társadalom – identitás. – Horvát nyelvû regionális irodalom.
13644
MAGYAR KÖZLÖNY
Szakmódszertani ismeretek: – A horvát nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A horvát nyelv és kultúra tanítása során felmerülõ speciális oktatási jelenségek: a kiejtés tanításának korszerû módszerei; a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertani jelentõsége; az igeidõk tanításának módszertani fontossága. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: A horváttanár és a nemzetiségihorvát-tanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Szerbtanár/szerb- és nemzetiségiszerb-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: a) okleveles szerbtanár
2007/181. szám
b) okleveles szerb- és nemzetiségiszerb-tanár; – angol nyelvû megjelölése: a) teacher of Serbian language and culture b) teacher of Serbian as a minority language and culture. Választható szakirányok: szerbtanár, nemzetiségiszerb-tanár. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocioés pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. – A szerb nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak a szerb kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A szerb nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. – Szerb irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a szerb irodalom történetének áttekintõ ismerete. A szerb irodalom alkotásainak értõ elemzése. – A szerb nyelv és kultúra tanítása során felmerülõ speciális oktatási jelenségek: a betûtanítás korszerû módszerei; a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertani jelentõsége; az igeidõk tanításának módszertani fontossága. A nemzetiségiszerb-tanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (8–14 kredit): – A hazai szerb kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A szerb kisebbség mint a sokszínû európai kultúra szerves része – különös tekintettel a közép- és délkelet-európai régióra. – Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat a magyarországi szerbeknél. Nyelv – kultúra – társadalom – identitás. – Szerb nyelvû regionális irodalom.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Szakmódszertani ismeretek: – A szerb nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A szerb nyelv és kultúra tanítása során felmerülõ speciális oktatási jelenségek: a betûtanítás korszerû módszerei; a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertani jelentõsége; az igeidõk tanításának módszertani fontossága. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: A szerbtanár és a nemzetiségiszerb-tanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Szlováktanár/szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: a) okleveles szlováktanár
13645
b) okleveles szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár; – angol nyelvû megjelölése: a) teacher of Slovakian language and culture b) teacher of Slovakian as a minority language and culture. Választható szakirányok: szlováktanár, nemzetiségiszlovák-tanár. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocioés pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. – A szlovák nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak a szlovák kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A szlovák nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. – Szlovák irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a szlovák irodalom történetének áttekintõ ismerete. A szlovák irodalom alkotásainak értõ elemzése. A nemzetiségiszlovák-tanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (8–14 kredit): – A hazai szlovák kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A szlovák kisebbség mint a sokszínû európai kultúra szerves része – különös tekintettel a közép- és délkelet-európai régióra. – Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat a magyarországi szlovákoknál. Nyelv – kultúra – társadalom – identitás. – Szlovák nyelvû regionális irodalom.
13646
MAGYAR KÖZLÖNY
Szakmódszertani ismeretek: – A szlovák nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A szlovák nyelv és kultúra tanítása során felmerülõ speciális oktatási jelenségek: a kiejtés tanításának korszerû módszerei; a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertani jelentõsége; az igeidõk tanításának módszertani fontossága. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: A szlováktanár és a nemzetiségiszlovák-tanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Szlovéntanár/szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: a) okleveles szlovéntanár
2007/181. szám
b) okleveles szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár; – angol nyelvû megjelölése: a) teacher of Slovanian language and culture b) teacher of Slovanian as a minority language and culture. Választható szakirányok: szlovéntanár, nemzetiségiszlovén-tanár. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocioés pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. – A szlovén nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak a szlovén kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A szlovén nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. – Szlovén irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a szlovén irodalom történetének áttekintõ ismerete. A szlovén irodalom alkotásainak értõ elemzése. A nemzetiségiszlovén-tanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (8–14 kredit): – A hazai szlovén kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A szlovén kisebbség mint a sokszínû európai kultúra szerves része – különös tekintettel a közép- és délkelet-európai régióra. – Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat a magyarországi szlovénoknál. Nyelv – kultúra – társadalom – identitás. – Szlovén nyelvû regionális irodalom.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Szakmódszertani ismeretek: – A szlovén nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei.; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A szlovén nyelv és kultúra tanítása során felmerülõ speciális oktatási jelenségek: a kiejtés tanításának korszerû módszerei; a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertani jelentõsége; az igeidõk tanításának módszertani fontossága. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: A szlovéntanár és a nemzetiségiszlovén-tanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Ukrántanár/ukrán- és nemzetiségiukrán-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: a) okleveles ukrántanár
13647
b) okleveles ukrán- és nemzetiségiukrán-tanár; – angol nyelvû megjelölése: a) teacher of Ukrainian language and culture b) teacher of Ukrainian as a minority language and culture. Választható szakirányok: ukrántanár, nemzetiségiukrán-tanár. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocioés pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. – Az ukrán nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak az ukrán kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. Az ukrán nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. – Ukrán irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és az ukrán irodalom történetének áttekintõ ismerete. Az ukrán irodalom alkotásainak értõ elemzése. A nemzetiségiukrán-tanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (8–14 kredit): – A hazai ukrán kisebbség története, tárgyi és szellemi kultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. Az ukrán kisebbség mint a sokszínû európai kultúra szerves része – különös tekintettel a közép- és délkelet-európai régióra. – Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat a magyarországi ukránoknál. Nyelv – kultúra – társadalom – identitás. – Ukrán nyelvû regionális irodalom. Szakmódszertani ismeretek: – Az ukrán nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat.
13648
MAGYAR KÖZLÖNY
– Az ukrán nyelv és kultúra tanítása során felmerülõ speciális oktatási jelenségek: a betûtanítás korszerû módszerei; a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertani jelentõsége; az igeidõk tanításának módszertani fontossága. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: Az ukrántanár és a nemzetiségiukrán-tanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Latintanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles latintanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of Latin. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg
2007/181. szám
ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A latin szöveg grammatikája, lexikája, történeti, filozófiai, vallás- és kultúrtörténeti vonatkozásai. – A latin irodalom legfontosabb alkotói életmûvének áttekintése, a latin irodalom fõbb tendenciáinak ismerete; a modern irodalomtudomány és esztétika elemzési módszerei szerinti irodalomértés. – Az ógörög nyelv alapvonalai, könnyebb görög szövegek fordítása. – Az antik (görög-latin) világ történetének (földrajzának), irodalmának, vallásának, mûvészetének fõbb vonalai, történeti, nyelvi és kulturális (fõképp irodalmi) kapcsolatai az ókori keleti és az antikra támaszkodó közép- és újkori európai civilizációkkal, különös tekintettel Pannóniára és a latin nyelv szerepére Magyarország kultúrájában. – Az ókori gyûjteménnyel rendelkezõ múzeumok anyagának ismerete. Tárlatvezetési ismeretek, a topográfia és a tárgytörténet kérdései, a feliratok olvasásához szükséges epigráfiai alapvetés. Szakmódszertani ismeretek: – Latin szakmódszertan: a latintanításban alkalmazható módszerek az irodalmi szövegek feldolgozásában (pl.: szöveg szituálása, lexikai, nyelvtani feldolgozása, a hozzá kapcsolódó mûvelõdéstörténeti ismeretek bemutatásának lehetõségei, a szöveg magyar nyelvû értelmezése). A tankönyvek és segédletek kipróbálásához szimulációs gyakorlatok. A gyakorlatok, szemléltetõ anyagok, játékok önálló elkészítése. A latin nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. – A latin tanításának klasszikus, kétnyelvû tradíciója, a közvetítõ készség mérésének elmélete, a fordítás elméletének alapkérdései, a lexika fordításnak problémái, grammatika, az egyszerû és az összetett mondat fordításának kérdései. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Tananyagkészítés, projektmunka. Felkészülés a tanítási gyakorlatra. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Japántanár
A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles japántanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of Japanese language and culture. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocioés pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. Magas szintû japán nyelvû kommunikációs készség elsajátítása, a japán nyelvhelyesség szabályainak magabiztos alkalmazása. – A japán nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak a japán kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. – Japán irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a japán irodalom történetének áttekintõ ismerete. A japán irodalom alkotásainak értõ elemzése. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A japán nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. Széles körû tájékozottság Japán kultúrájának, civilizációjának (történeti, mûvelõdés- és mûvészettörténeti, társadalmi, politikai) vonatkozásában. Szakmódszertani ismeretek: – A japán nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. – A japán nyelv magyar anyanyelvû tanulók számára történõ oktatásához szükséges speciális ismeretek, a magyar és a japán nyelv sajátosságai, a japánul tanuló magyar diákok speciális nyelvi problémái: a tónusok és a szórend
13649
szerepe, nyelvjárási ismeretek, az írásjelek elsajátításának módszertani kérdései stb. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. Sajátos kompetenciák: A japántanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Kínaitanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles kínaitanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of Chinese language and culture. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocio-
13650
MAGYAR KÖZLÖNY
és pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. Magas szintû kínai nyelvû kommunikációs készség elsajátítása, a kínai nyelvhelyesség szabályainak magabiztos alkalmazása. – A kínai nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak a kínai kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. – Kínai irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a kínai irodalom történetének áttekintõ ismerete. A kínai irodalom alkotásainak értõ elemzése. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A kínai nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. Széles körû tájékozottság Kína kultúrájának, civilizációjának (történeti, mûvelõdés- és mûvészettörténeti, társadalmi, politikai) vonatkozásában. Szakmódszertani ismeretek: – A kínai nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei.; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. – A kínai nyelv magyar anyanyelvû tanulók számára történõ oktatásához szükséges speciális ismeretek, a magyar és a kínai nyelv sajátosságai, a kínaiul tanuló magyar diákok speciális nyelvi problémái. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – Multikulturális környezetben (pl. a kéttannyelvû iskolában) történõ nyelvi és kulturális oktatás sajátosságai. Sajátos kompetenciák: A kínaitanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában;
2007/181. szám
– a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Újgörögtanár/újgörög- és nemzetiségigörög-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: a) okleveles újgörögtanár b) okleveles újgörög- és nemzetiségigörög-tanár; – angol nyelvû megjelölése: a) teacher of Modern Greek b) teacher of Modern Greek as a minority language and culture. Választható szakirányok: újgörögtanár, nemzetiségigörög-tanár. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Újgörög nyelvészet: alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocio- és pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek. A magyar és a görög kontrasztív nyelvészeti ismeretei. – Ismeretek a görög irodalom területén (vázlatos áttekintés az ókori és bizánci görögségrõl, alapos ismerek az új- és modern kori görög irodalomról). A görög kultúra (irodalom, film, képzõmûvészet, alkalmazott mûvészetek) legfontosabb irányzatai, a kultúra és a görög nyelvû orszá-
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
gok (Görögország és Ciprus), továbbá a diaszpóra társadalmának (beleértve a politika és gazdaság) aktuális kérdései. – A bizánci kereszténység: vázlatos áttekintés történetérõl, a bizánci egyházszervezetrõl és egyházi kultúráról (templomépítészet, liturgia). Az irodalmi mûfajok értõ ismerete (mûelemzés és befogadási modellek) az irodalomtörténet tükrében/alapján, az irodalom és a média összefüggései, a komparatisztika aktuális szempontjai (magyar-újgörög és egyéb európai nyelvek és kultúrák vonatkozásában), a bizánci (orthodox) kereszténység szerepe a középkori Magyarország kultúrájában. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A nemzetiségigörög-tanár szakirányhoz tartozó, további sajátos ismeretek (8–14 kredit): – A hazai görögök története, tárgyi és szellemi kultúrája – többek között a történet-, a nyelv-, az irodalomtudomány, a néprajz, a szociológia és a kulturális antropológia bevonásával. A görög kisebbség mint a sokszínû európai kultúra szerves része – különös tekintettel a közép- és dél-európai régióra. – Szociolingvisztikai kérdések: Kétnyelvûség, diglosszia és nyelvelsajátítás, kisebbségi nyelvhasználat a magyarországi görögöknél. Nyelv – kultúra – társadalom – identitás. – Görög nyelvû regionális irodalom. Szakmódszertani ismeretek: – Az újgörög nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A betûtanítás korszerû módszerei, a nyelvtani esetrendszer tanításának módszertani jelentõsége. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: A görögtanár vagy nemzetiségigörög-tanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes
13651
magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
Ógörögtanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles ógörögtanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of Ancient Greek. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Az ógörög szöveg grammatikája, lexikája, történeti, filozófiai, vallás- és kultúrtörténeti vonatkozásai. – Az ógörög irodalom legfontosabb alkotói életmûvének áttekintése, az ógörög irodalom fõbb tendenciáinak ismerete; a modern irodalomtudomány és esztétika elemzési módszerei szerinti irodalomértés. – A latin nyelv alapvonalai, könnyebb latin szövegek fordítása. – Az antik (görög-latin) világ történetének (földrajzának), irodalmának, vallásának, mûvészetének fõbb vonalai, történeti, nyelvi és kulturális (fõképp irodalmi) kapcsolatai az ókori keleti és az antikra támaszkodó közép- és újkori európai civilizációkkal, különös tekintettel az ógörög nyelv, a bizánci kereszténység, a hazánkban élõ görögség szerepére Magyarország kultúrájában. – Az ókori gyûjteménnyel rendelkezõ múzeumok anyagának ismerete. Tárlatvezetési ismeretek, a topográfia és a tárgytörténet kérdései, a görög feliratok olvasásához szükséges epigráfiai alapvetés.
13652
MAGYAR KÖZLÖNY
Szakmódszertani ismeretek: – Ógörög szakmódszertan: az ógörög tanításában alkalmazható módszerek az irodalmi szövegek feldolgozásában (pl. szöveg szituálása, lexikai, nyelvtani feldolgozása, a hozzá kapcsolódó mûvelõdéstörténeti ismeretek bemutatásának lehetõségei, a szöveg magyar nyelvû értelmezése). A tankönyvek és segédletek kipróbálásához szimulációs gyakorlatok. A gyakorlatok, szemléltetõ anyagok, játékok önálló elkészítése. Az ógörög nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. – Az ógörög tanításának klasszikus, kétnyelvû tradíciója, a közvetítõ készség mérésének elmélete, a fordítás elméletének alapkérdései, a lexikafordításnak problémái, grammatika, az egyszerû és az összetett mondat fordításának kérdései. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Tananyagkészítés, projektmunka. Felkészülés a tanítási gyakorlatra. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság.
Portugáltanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles portugáltanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of Portuguese language and culture. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Alapvetõ rendszernyelvészeti ismeretek, az alkalmazott nyelvészet fõbb területeinek ismeretanyaga (szocioés pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, szövegnyelvészet és kompetencia, nyelvi variáció, stílus stb.). A tanításhoz szükséges kontrasztív nyelvészeti alapok és kérdések. – A szinkrón nyelvállapot fonológiai, morfológiai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai rendszerének magas fokú ismerete. Szociolingvisztikai sajátosságok. Stilisztikai ismeretek.
2007/181. szám
– Portugália (és a portugál ajkú világ) nyelvi mûveltségterületen felhalmozódott kultúra fõ területei, azok a szellemi és mûvészeti irányzatok, amelyek meghatározóak az adott kultúra sajátos arculatának kialakulásában, és amelyek szerves részei az egyetemes emberi kultúrának. Portugál irodalom és civilizáció: az irodalomelmélet és a francia irodalom történetének áttekintõ ismerete. A portugál irodalom alkotásainak értõ elemzése. Kortárs irodalmi, képzõmûvészeti, filmes, zenei ismeretek. A portugál nyelv és kultúra tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. Szakmódszertani ismeretek: – A portugál nyelv tanításának módszertana: a nyelvtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei; nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A nyelvtudás mérése és értékelése. Az osztálytermi értékelés, az érettségi és a nyelvvizsgák. A kétszintû nyelvi érettségi vizsga követelményei. A vizsgafeladatok készítése, kipróbálása, ellenõrzése, bankosítása. A vizsgák minõségi kritériumai: a validitás és a megbízhatóság. A Közös Európai Referenciakeret és annak alkalmazása. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A szaknyelvek oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. Sajátos kompetenciák: A portugáltanár – rendelkezzék magas szintû célnyelvi kommunikációs kompetenciával (legalább C1-es szinten), legyen képes magabiztosan alkalmazni az adott nyelv szabályait, legyen jártas a stílusok és stílusrétegek (regiszterek) alkalmazásában; – a nyelvpedagógia elméletének tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelõbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrákra vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során; – ismerje és tudja alkalmazni az olyan, nyelvtanulást segítõ munkaformákat, mint például az önszabályozó tanulás, az együttmûködõ tanulás (pár- és csoportmunka), valamint az ún. frontális osztálymunka; – ismerje és tudja alkalmazni a kommunikatív és feladatközpontú nyelvpedagógiai szemléleteket, a tantárgyközi és a szakmaorientált nyelvtanítás alapelveit, valamint
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
legyen képes dráma- és projektpedagógiai folyamatokat tervezni, irányítani és értékelni.
MATEMATIKA MÛVELTSÉGI TERÜLET Matematikatanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles matematikatanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of mathematics. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: Algebra és számelmélet: – Fejezetek az elemi számelméletbõl: Kvadratikus reciprocitás tétele. Legendre- és Jacobi-szimbólum, magasabb fokú kongruenciák, primitív gyök, diszkrét logaritmus (index). Lánctörtek, diofantikus approximáció. Nevezetes diofantikus egyenletek (pl. Pell-egyenlet). Algebrai számtestek. Prímszámok eloszlása, prímtesztek. Kombinatorikus számelmélet. A fogalomalkotás folyamata. – Fejezetek az algebrából: Testbõvítések, felbontási test. Kapcsolat a középiskolai algebrával: bonyolultabb nevezõk gyöktelenítése. Legfeljebb negyedfokúra visszavezethetõ egyenletek. Testbõvítés Galois-csoportja, magasabb fokú egyenletek megoldhatósága gyökjelekkel. Geometriai szerkeszthetõség, nevezetes és hétköznapi szerkeszthetõségi kérdések megoldása, komputeralgebrai utalásokkal. Hálók, hálóazonosságok, Boole-algebrák. Kapcsolat a tanári munkával: halmazokkal való számolás, a legnagyobb közös osztóra és legkisebb közös többszörösre vonatkozó disztributív azonosság. Analízis: – A komplex függvénytan elemei alkalmazásokkal: Reguláris függvények. Hatványsorok, elemi függvények kiterjesztése komplex változóra. Alkalmazás másodrendû közönséges differenciálegyenletek megoldására. Komplex változós függvény differenciálhatósága. Komplex vonalintegrál. Cauchy-féle integráltétel és integrálformula. Az algebra alaptétele. Szingularitások. Reziduumszámítás. A fogalomalkotás folyamata. – Valós függvénytan elemei alkalmazásokkal: Lebesgue-mérték. Mérhetõ függvények. Lebesgue-integrál és kapcsolata a Riemann-integrállal. Alkalmazások a valószínûség-számításban: véletlen változó eloszlásfügg-
13653
vénye és sûrûségfüggvénye. Fourier-sor. Alkalmazások a parciális differenciálegyenletek elméletében: a hõvezetés differenciálegyenlete. Fourier módszere a változók szétválasztására. A fogalomalkotás folyamata. – Differenciálegyenletek: Közönséges differenciálegyenletek és rendszerek megoldásának létezése, elõállítása. Lineáris és nemlineáris rendszerek kvalitatív tulajdonságai. A parciális differenciálegyenletek alaptípusai. A Fourier-módszer. Geometria: – A geometria alapjai: Az axiomatikus módszer, a relatív ellentmondás-mentesség. Modellek. Az abszolút geometria axiomatikus felépítése. A párhuzamossági axiómával egyenértékû állítások. Az elliptikus, euklideszi és hiperbolikus geometria modelljei. Hiperbolikus trigonometria. Transzformációcsoportok, az Erlangeni program. A fogalomalkotás folyamata. – Diszkrét és konvex geometria: Pontrendszerek, mozaikok, elhelyezések és fedések. Rácsok. Konvex halmazok. Extremális pontok. Konvex poliéderek. Polaritás, duális poliéderek. Szimmetrizációk. Az izodiametrális egyenlõtlenség. Az izoperimetrikus probléma. A fogalomalkotás folyamata. – Topológia és differenciálgeometria: Metrikus és topologikus terek, folytonos leképezések, homeomorfizmusok. Összefüggõség, kompaktság. Görbék és felületek topológiai vizsgálata: gráfok, Jordan-tétel, Euler-karakterisztika, irányíthatóság, osztályozás. A felületek differenciálgeometriája: alapformák, fõgörbületek, fõirányok, Minkowski- és Gauss-görbület, geodetikusok. A GaussBonnet-tétel. Nevezetes felületek. A fogalomalkotás folyamata. – Projektív geometria: Az affin geometria elemei. Az euklideszi sík és tér projektív bõvítései. Perspektivitások és projektivitások. Kettõsviszony, Papposz tétele. Centrális kollineációk és alkalmazásaik. A projektív geometria analitikus modellje. A másodrendû görbék projektív elmélete. Pólus-poláris kapcsolat. Pascal, Brianchon és Steiner tételei. Másodrendû felületek. Fogalomalkotási folyamata. Sztochasztika: – Elemi valószínûség-számítás: A diszkrét modell. Geometriai valószínûség. Valószínûségi változók, eloszlások. Feltételes valószínûség. A nagy számok törvénye. Bolyongási problémák. A matematikai statisztika alapfogalmai. Matematikai játékok, rejtvények. – Valószínûség-számítás alkalmazásai: Sztochasztikus modellek és statisztikai vizsgálatok. Véletlen bolyongás (arkusz szinusz törvény, nagy eltérések, iterált logaritmus tétel, tönkremenési problémák). Pontfolyamatok (Poisson-folyamat). Elágazó folyamatok (GaltonWatson-folyamat, folytonos idejû Markov-féle elágazó folyamat). Sorbanállási modellek (stacionárius születésikihalási, sorbanállási rendszerek). A fogalomalkotás folyamata.
13654
MAGYAR KÖZLÖNY
– További fejezetek a valószínûség-számításból és a matematikai statisztikából: Nevezetes abszolút folytonos eloszlások, rendezett minták. Véletlen bolyongás. Generátor függvény. Minta, nevezetes statisztikák. Becslések és tulajdonságaik. A hipotézisvizsgálat elemei. Nevezetes statisztikai eljárások. Iskolai kísérletek tervezése és kiértékelése. – Információelmélet és sztochasztikus folyamatok: Markov-láncok. Felújítási folyamatok. Poisson-folyamat. Elágazó folyamatok. Entrópia, divergencia. Redundancia és nyelvészet. Egyértelmûen dekódolható kódok. Hibajavítás. Diszkrét matematika: – Kriptográfia alapjai: Alapvetõ kriptográfiai fogalmak. Szimmetrikus, aszimmetrikus kriptorendszerek. Eltolásos, lineáris rendszer, DES, RSA. Alapvetõ kriptográfiai protokolok. Digitális aláírás. PGP bemutatása. – Kombinatorikai érdekességek, matematikai játékok: Dominók, hamis pénz feladatok, minimax tételek intervallumrendszerekre. Ramsey-tételek véges és végtelen esetben. Kombinatorika és geometria. Pozíciós játékok, Grundy-számok, amõba. – Kombinatorika és alkalmazásai: Síkbeli konvex alakzatok, Helly tétele és alkalmazásai. Kombinatorikus geometriai problémák. Elemi topológiai feladatok. A skatulyaelv. A logikai szitaformula. Az invariáns módszer alkalmazásai. Partíciós problémák. Sakktáblával kapcsolatos feladatok. Különbözõ típusú, színezéssel kapcsolatos feladatok. – Gráfelmélet és algoritmusok: Gráfelméleti alapfogalmak. Egyszerû gráfok. Fák, erdõk. Többszörös élû gráfok. Euler-vonal, Hamilton-kör. Síkban rajzolható gráfok. Páros gráfok, házasítási probléma. Turán-típusú tételek. Ramsey tétele. Irányított gráfok. Fokszámsorozatok realizációja. Szélességi és mélységi keresés, legrövidebb út. Párosítás páros gráfokban, folyamok, Menger tételei. Gráfszínezések. Extremális gráfok. Elemi matematika és módszertan: – Demonstráció és kísérletezés a matematikaórán: A matematikai fogalmak, fogalmi rendszerek kialakítását megalapozó tapasztalatszerzés, konkrét tevékenységek. A tanulói tevékenységhez, szemléltetéshez szükséges hagyományos és modern eszközök (pálcika-modellektõl a számítógépes animációkig) alkalmazhatóságának bemutatása pozitív és negatív példákon. – Az „egyetemi matematika” az iskolai matematikában: Számfogalom, mûveletfogalom, relációk és függvények, a matematikai logika alapismeretei, a geometria megalapozása, geometriai transzformációk, mérés, mérték, valószínûség-számítás, statisztika. A válogatott témakörök feladatanyaga alapján annak a vizsgálata, hogyan és mit lehet egy-egy témakörbõl továbbadni a gyerekeknek az egyes iskolatípusokban úgy, hogy abban korrekt mate-
2007/181. szám
matikai tartalom jelenjen meg az életkornak megfelelõ formában. – Indoklások és bizonyításuk az iskolai matematikaoktatásban: Az indoklási, bizonyítási tevékenység, mint a matematikai gondolkodás egyik alapvetõ összetevõje. A bizonyítási igény felkeltésének módszerei. Tételek megsejtését elõsegítõ eljárások. Szemléletes okoskodások, indoklások, bizonyítási stratégiák. – Válogatott fejezetek az elemi matematikából: A 10-tõl 18 évesek számára rendezett országos versenyek feladatainak megoldása. Ismerkedés más országok tanulmányi versenyeinek feladataival. Régi könyvek feladatai, történeti érdekességek. A szakmai modul ismeretanyaga legalább 65%-ban szakterületi szakmai ismeretet tartalmaz. Szakmódszertani ismeretek: – A matematika tanítása: a matematikadidaktika mint interdiszciplináris tudomány; a matematikadidaktika fõbb elméleti kérdései. A fogalmak, tételek, bizonyítások tanításának alapkérdései. Néhány fontosabb témakör tanításának fõbb kérdései, módszerei, eszközei. Számelmélet, algebra, függvények. Geometriai alapfogalmak, geometriai transzformációk. Vektorok, trigonometria. Kombinatorika, valószínûség-számítás, gráfok. Statisztika. – A matematika oktatásának a tanulók életkori sajátosságainak megfelelõ módszereinek ismerete, különös tekintettel a matematikai fogalmak kialakulásának korosztályonkénti különbözõ szintjeire: – A számfogalom fejlesztése. Számérzet komponensei. Mûveleti modellek az egész számok körében. Számkörbõvítés, permanenciaelv. – Feladattípusok, nyitott feladatok, problémamezõk, problémavariációk. Problémamegoldási stratégiák, heurisztikus elvek. Bizonyítási stratégiák, algoritmikus gondolkodás. – A matematikai modellalkotás az oktatásban. Alkalmazásorientált matematikaoktatás. – Matematikai fogalmak tanításának alapkérdései. Definíciók fajtái. Követelmények definíciókkal szemben. Feladattípusok a fogalmak tanításával kapcsolatban. – A geometriai gondolkodás fejlõdésének szintjei. – A magyarországi matematikatanítás fõbb sajátosságainak, a múlt századbeli tantervi változások tartalmi lényegének megismerése. Matematikai-didaktikai elméletek, matematika-didaktikai kutatások eredményei. – A zsebszámolók, személyi számítógépek matematikatanításban való felhasználása. Sajátos kompetenciák: A matematikatanár rendelkezzék: – a matematikatanítással kapcsolatos saját kutatásaihoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével;
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– fejlett fogalmi gondolkodással és absztrakciós képességgel, ami képessé teszi õt a matematikadidaktikai tudományban az aktuális kutatások és tudományos munkák kritikus értékelésére; – eredeti (matematikai) látás- és gondolkodásmóddal, amely a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosíthatóságában, valamint a speciális matematikai problémamegoldó technikák felhasználhatóságában is jelentkezik; – a tanulók speciális matematikai képességei korai felismerésének képességével, amelynek kihasználásával a tehetséges tanulókat ösztönzi a megoldandó problémák megértése és megoldása területén eredeti ötletek felvetésére; – a matematika iránti megfelelõ attitûd kialakítani tudásának képességével; – matematika versenyek szervezésének képességével, – a matematika tanulásához gyenge képességekkel rendelkezõ tanulókkal való foglalkozás módszertani eszköztárával.
EMBER ÉS TÁRSADALOM MÛVELTSÉGI TERÜLET Történelemtanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles történelemtanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of history. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök:
13655
dika stb. és régészet, néprajz, mûvészettörténet, történeti antropológia stb.), amelyek a tanár tudásának kibõvíthetõségét és a tanítás során azok hasznosíthatóságát biztosítják. A legújabb történetírói irányzatok (mentalitástörténet, mikrotörténelem, nõtörténet, történeti demográfia, kisebbségtörténet stb.) és feldolgozási módszerek, azok alkalmazási lehetõségei. – A történelem tantárgy által közvetített általános és specifikus ismeretek és képességek: ismeretszerzés és -feldolgozás (a források és feldolgozások megkülönböztetése; forráskritika, tájékozódás könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztõ és tudományos folyóiratokban, internetes keresõprogramokban, CD-ROM-ok kezelésében; a feldolgozás során a lényeges és lényegtelen jelenségek elhatárolása; az oksági viszonyok az okok és következmények bonyolult rendszerében való eligazodás; alternatívák, az egyén és a csoport szerepének és felelõsségének megértése, a tettek mögött meghúzódó szándékok felismerése). – Kifejezõképességek: a források és feldolgozások által közvetített adatok, gondolatmenetek, nevek felidézése; a problémák és kihívások világos megfogalmazása, az erre adott magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formáinak elsajátítása, a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmainak és szakkifejezéseinek ismerete; az írásbeli kifejezõképességek: a vázlat- és feleletterv-készítés, kivonatolás, jegyzetelés, táblázatkészítés technikái, szövegszerkesztõ programok alkalmazása; a képi kifejezés módszerei: diagramok, grafikonok elemzése, készítése, képi ismerethordozók gyûjtése, válogatása, készítése. – Tájékozódási képességek: térben és idõben való tájékozódás kronológiai és topográfiai adatok segítségével, a történelmi események és a földrajzi viszonyok kölcsönhatásának felismerése, szinkronszemlélet, ökológiai szemlélet s ezek továbbfejlesztése. – A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a mûvészeti oktatáshoz; a történettudomány és -tanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára.
Szakterületi ismeretek: – A magyar, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és mûvelõdéstörténetére épülõ, egy-egy korszakkal (ókor, középkor, újkor, modern kor) vagy régióval (Magyarország, Európa, Ázsia, Amerika stb.) vagy témakörrel (gazdaság és társadalomtörténet, eszmetörténet, hadtörténet, egyháztörténet stb.) kapcsolatos, tudományos mélységû ismeretek. – A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Az egyes korszakok és tárgykörök forrásai, forrástípusai. Az új szemléletû, ún. forrásközpontú történelemtanítás követelményei. – A történelem segéd- és rokontudományainak ismerete (topográfia, kronológia, paleográfia, genealógia, heral-
Szakmódszertani ismeretek: – A történelem tanításának módszertana: A történelemórán folyó kompetenciafejlesztés módszerei, a történelemtanítás tervezésének kérdései. A történelemtanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdina-
13656
MAGYAR KÖZLÖNY
mika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentõsége a személyiség fejlesztése érdekében. – A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben.
Kommunikációtanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles kommunikációtanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of communications studies. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. Az általános képzési és kimeneti követelményektõl eltérõ sajátos követelmény: a szakterületi ismeret kreditértéke legalább 16 kredit, az iskolai gyakorlat legalább 6 kredit. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A kommunikáció segéd- és rokontudományainak ismeretei, amelyek a tanár tudásának, oktatási-nevelési céllal történõ összekapcsolását, rendszerbefoglalását, bõvíthetõségét és a tanítás során azok alkalmazhatóságát biztosítják. – Interdiszciplináris ismeretek a kommunikáció, a média, a digitális és nyomtatott sajtó, a Public Relations, a mozgóképkultúra, a szociálpszichológia, a szociológia, a kulturális antropológia témaköreiben, valamint a közgazdaságtan, a jogtudomány, a politológia és a filozófia metszéspontján. – A kommunikációelmélet és a társtudományok legfontosabb fogalmainak és szakkifejezéseinek ismerete, alkalmazása, továbbadásának képessége. A kommunikáció tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz, a mûvészeti oktatáshoz, különös tekintettel az EU gyakorlatára. – Információszerzési és feldolgozási módszerek, azok alkalmazási lehetõségei a kommunikációs munkakörökben. A források által közvetített adatok, gondolatmenetek, nevek rögzítésének és felidézésének módszerei. – Kifejezõképességek: a problémafelvetés, magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formái, az írásbeli kifejezõképességek: a vázlat- és feleletterv-készítés, kivonatolás, jegyzetelés, táblázatkészítés technikái, szövegszerkesztõ programok alkalmazása, a képi kifejezés módszerei: diagramok, grafikonok elemzése, készítése, képi ismerethordozók gyûjtése, válogatása, készítése.
2007/181. szám
– A mesterségbeli tudás és a speciális kommunikációs képességek fejlesztésének módszerei. A kommunikációs technikák és csatornák megismerése, alkalmazásuk és alakításuk lehetõségei, módszerei. A hatékony kommunikáció és együttmûködés. – A kommunikáció lehetséges terepei, formái és gyakorlata. Kommunikációs projektek tervezésének, szervezésének módszertana. Szakmódszertani ismeretek: – A kommunikációelméleti ismeretkörök tanításának módszerei a közoktatás, a szakképzés valamint a felnõttképzés területén. – A reflektív gondolkodás és tevékenység fejlesztésének lehetõségei, módszerei. Korszerû tanulásszervezési, irányítási és értékelési technikák a kommunikáció tárgyak oktatásában. – A kommunikációórák tervezésének kérdései. Megfigyelések, gyakorlatok szervezésének, irányításának és értékelésének kérdései. – Tudományos mélységû ismeretek, kutatás és fejlesztõmunka a kommunikáció tárgyak oktatása kapcsán – különös figyelemmel a közoktatás igényeire. – A szakterületen alkalmazható tankönyvek, taneszközök, oktatást segítõ médiumok szakszerû értékelése, azokból a tanulók egyéni sajátosságainak, elõzetes felkészültségének, összetételének megfelelõ ismeretforrások kiválasztása, az alkalmazást segítõ segédanyagok készítése. – Felkészítés a kommunikációfejlesztési gyakorlatok vezetésére.
Ember és társadalom mûveltségterületi tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles, ember és társadalom mûveltségterületi tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of specialization of people and society. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: A következõ tématerületek diszciplináris ismereteinek oktatási-nevelési céllal történõ összekapcsolása, rendszerbe foglalása különös tekintettel a történettudomány, a pszichológia, a szociológia, a kulturális antropológia ismeretanyagára, valamint a közgazdaságtan, a jogtudomány, politológia és a filozófia vonatkozó ismeretköreire.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– A kultúra. Hagyományok és értékek a kultúra intézményeiben, a tárgyi környezetben, a viselkedésben és a mentalitásban. A civilizáció. A kulturális identitás. Nemzeti kultúra és nemzettudat. A magyar mûvelõdéstörténet fõbb jellemzõi. Európai integráció és kulturális közösség. – A társas kapcsolatok és az emberi személyiség. Az ember társas magatartásának evolúciós alapjai. Interperszonális kapcsolatok: érzelmek, megismerés, viselkedés. Szocializációs folyamatok és az énkép alakulása. A személyiség szerkezete és konzisztenciája. Választási szabadság és a döntések tudatossága. – A biológiai és a társadalmi nemek. A nemek evolúciós jellemzõi. A nemek kultúrtörténete és pszichológiai sajátosságai. Deklarált nemi ideológiák és implicit viszonyulások a társadalomban és a mûvészetekben. – A termelés és a gazdaság. A klasszikus közgazdaságtan alapfogalmai: a javak, az árucsere, a pénz, a tõke. A technikai fejlõdés kölcsönhatása a társadalmi és természeti viszonyokkal. A modern piacgazdaság elõfeltételei, intézményei és szabályszerûségei. A gazdasági fejlettség mutatói, válság és stabilitás gazdaságtörténete. A fogyasztói magatartás és következményei. – A társadalmi szerkezet. Csoportok, tömegek és szervezetek a társadalomban. Az állam és funkciói. A társadalmi tagolódás dimenziói, társadalmi típusok és hierarchiák. A társadalmi kommunikáció rétegzõdése és csatornái. A társadalmi esélyegyenlõség és a hátrányos helyzet. – Csoportközi viszonyok. Az elõítéletek és sztereotípiák szociálpszichológiai elméletei, kísérletek, a társadalmi egyenlõtlenségek rendszerszerû mûködése, a csoportközi konfliktusok kialakulása, fennmaradása és megszüntetésük lehetõségei, történeti összehasonlításuk. A társadalmi traumák több generációs hatásai, a kollektív és a személyes emlékezet, viszonyuk a történelemmel. – A társadalmi változások. Az egyéni és csoportérdekek érvényesítése, társadalmi konfliktusok. A háború és következményei, a terrorizmus. A forradalmak dinamikája. Társadalmi szerzõdések. Reformok és stratégiai fejlesztés. A társadalmi programok hatékonyságának értékelése. – A társadalmi közélet. A politika szervezõdési formái és intézményei. Uralmi rendszerek és államformák. Közgondolkodás és ideológia. Tekintélyelvû és diktatórikus berendezkedések. A plurális demokrácia. A társadalmi mozgalmak, pártrendszer és pártpolitika. A politikai meggyõzõdés és a választói magatartás. – A társadalmi normák. A normák funkciói és fajtái. Az erkölcsi szabályok, valláserkölcs és a szekularizált civil erkölcs. A jogi szabályozás: jogalkotás, jogi szankcionálás és igazságszolgáltatás. Az emberi és állampolgári jogok. Erkölcsi magatartás, érzelmek és tudatosság. – Az életút és az életmód. A születés, a gyermekkor, a betegség és öregség, a halálozás kultúrtörténete. Az egészséges élet feltételei, az épített és természetes környezethez
13657
való viszony. A munka és a szabadidõ. Testkultúra, élménykeresés és szórakozás. – A társadalom és az egyén megismerése. Laikus és tudományos ismeretek a társadalomról és az emberrõl. A laikus ismeretszerzés buktatói. A gondolkodás egyéni stílusa. A tudományos ismeretszerzés típusai, forrásai, eszközei, rendszere. Tételek és kételyek a társadalmi törvényszerûségekkel kapcsolatban. – A modul céljaihoz kapcsolódó pedagógiai folyamatok – mint a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és az állampolgári tudat erõsítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelõ társadalmi problémák iránti nyitottság, az épített és természetes környezetért érzett felelõsség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védõ magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek kialakítása – tervezéséhez, irányításához szükséges ismeretek. Szakmódszertani ismeretek: – Emberismeret, társadalomismeret, társadalmi ismeretek, állampolgári ismeretek; az interdiszciplinaritás kérdései. Kiemelt nevelési területek: állampolgári nevelés, multikulturális nevelés, médiapedagógia, környezeti nevelés, emberi kapcsolatok. – A társadalom- és emberismeret tanításának története Európában és az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon. Tantervi modellek, eltérõ megközelítések. A jelenlegi hazai szabályozás: Nemzeti alaptanterv, kerettantervek, érettségi követelmények. – A társadalom- és emberismerethez tartozó kompetenciák azonosítása és értelmezése. – Tantervfejlesztési dilemmák, döntési pontok az Ember és társadalom mûveltségi területen. A tantárgyi integráció lehetõségei. A tanár tervezõmunkája: tématerv és óravázlat készítése. Tankönyvek és más taneszközök. – A projektmódszer, kooperatív és dramatikus technikák alkalmazása az ember- és társadalomismeret tanításában. Az ellenõrzés és értékelés módszerei.
Pedagógiatanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles pedagógiatanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of educational science. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés.
13658
MAGYAR KÖZLÖNY
A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A pedagógiaoktatás nevelésfilozófiai, társadalomelméleti, társadalompedagógiai alapjai, iskolapedagógiai vonatkozásai. – A pedagógiaoktatás jelentõsége a hazai iskolarendszer fejlesztése szempontjából, a bolognai folyamat hatása a pedagógiaoktatás színtereire. A felnõttoktatás sajátosságainak szerepe a pedagógia tárgyak oktatásában. – Pedagógusképzési, tanárképzési modellek, koncepciók a nemzetközi és a hazai gyakorlatban. A pedagógiai tárgyak oktatásnak módszertani kérdései. – A pedagógus szakma pályaképének formálási lehetõségei. A mesterségbeli tudás és a speciális pedagógiai képességek fejlesztésnek módszerei. A pedagógiai elõfeltevések, nézetek megismerése, alakításuk lehetõségei és technikái. A hatékony pedagógia kommunikáció és együttmûködés. – Pedagógusszerepek, -feladatok az iskolai szervezeten belül és kívül. A pedagógiai innováció lehetséges terepei, formái, gyakorlata. Szakmódszertani ismeretek: – A reflektív pedagógiai gondolkodás és tevékenység fejlesztésének lehetõségei, módszerei. Korszerû tanulásszervezési, irányítási és értékelési technikák a pedagógiai tárgyak oktatásában. – A pedagógiaórák tervezésének kérdései. A pedagógiai megfigyelések, gyakorlatok szervezésnek, irányításának és értékelésnek kérdései formális és nemformális keretek közt. – Pedagógiai projektek tervezésének, szervezésnek módszertana. Kutató, fejlesztõ munka a pedagógiai tárgyak oktatása kapcsán. Sajátos kompetenciák: A pedagógiatanár képes a közoktatásban, a szakképzésben és a felsõoktatásban is a pedagógia korszerû tartalmait egy újszerû didaktikai megközelítésben tanítani, a pedagógiai tárgyak oktatása során az ismeretközlésen túl speciális pedagógiai képességeket fejleszteni és a pálya gyakorláshoz nélkülözhetetlen attitûdöket alakítani, végsõ soron egy kompetenciaalapú oktatási folyamatot tervezni, irányítani és értékelni.
EMBER A TERMÉSZETBEN MÛVELTSÉGI TERÜLET Biológiatanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles biológiatanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of biology.
2007/181. szám
A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: Molekuláris biológia és genetika – A biomolekulák szerkezeti hierarchiája. A makromolekulák, elsõsorban a fehérjék és nukleinsavak szerkezete és mûködése. A térszerkezet kialakulása, stabilitása, molekuláris interakciók. A biológiai szabályozás molekuláris mechanizmusai. A biológiai információtárolás és átadás molekuláris alapjai: replikáció, transzkripció, transzláció. – A genom molekuláris szervezõdése. Replikáció, hibajavítás, rekombináció. A transzkripció folyamata és poszttranszkripciós módosítások. A genetikai kód, és a transzláció folyamata. A génexpresszió szabályozása proés eukariótákban. A géntechnológia alapjai. Fehérje szerkezeti szintjei. A térszerkezet kialakulása, stabilizálása és dinamikája. Fehérjeevolúció. Fehérjeszerkezet és funkció bemutatása az oxigéntároló és szállító fehérjék, valamint a molekuláris motorok mûködésének és szabályozásának példáján. A biokatalízis termodinamikai alapjai, molekuláris mechanizmusai és szabályozása. Az enzimreakciók kinetikája. A bioenergetika alapjai, anyagcsere-hálózatok. – A genetikai információ szervezõdése: szerkezete, mûködése, és kifejezõdésének szabályozási lehetõsége. A genetikai alapfogalmak: Gén: ortolog, paralog. cisztron, ORF, exon, intron, allél, gén-géntermék, gén-könyvtár fogalma. A mutáció és típusai DNS szinten, allélek szintjén, spontán és indukált mutációk. Az állandóság és változás egyensúlyának jelentõsége és szerepe a különbözõ biológiai szervezõdési szinteken. A Mendel törvények: genotípus, fenotípus, teszt-cross, öröklés menetek. Rekombináció. Géntérképezés. Crossing over: 2 és 3 pontos és delációs logika. Chiasma. Holliday szerkezet. Fágok, baktériumok géntérképezése. Kromoszóma: genom, meiozis, mitózis, kromoszóma szerkezete, kariotípus, ploidia, nemi kromoszómák, mesterséges kromoszómák, a kromoszóma térképe, Tetrád: jelentése gaméta, kromoszóma, kromatida, gén szinten. Genetikai szabályozás: a gén cisz/transz része, pozitív és negatív szabályozás elve. Lac operon, lambda fág lizogéniája. Plazmidok és fágok géntechnológiai jelentõsége. Fejlõdésgenetika. Humángenetika: családfaelemzés, LOD elemzés, DNS diagnosztika, igazságügyi, bûnügyi alkalmazások. A Humán Genom Program és más genom programok jelentõsége. Transzgénikus élõlények. A molekuláris biológiai és genomikai módszerek alkalmazása a taxonómiában.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Sejt- és fejlõdésbiológia – A vírusok, a prokarióta és eukariota, (állati, gomba és növényi) sejtek összehasonlítása: A vírusok és prokarióták szerkezetének jellemzése, fõbb molekuláris sajátságai: energianyerésük, szaporodási stratégiáik, örökletes anyaguk szerkezete. Az élõvilágban elfoglalt helyük és szerepük az egymással és a környezettel kialakult kölcsönhatásaiknak molekuláris jellemzõi: együttmûködés, versengés, élõsködés, molekuláris adaptáció, egészségügyi és gazdasági jelentõségük. – A sejtek közötti kapcsolatok szerepe soksejtû élõlényekben: A sejt-sejt kapcsolatok és a sejt-EC matrix kapcsolatok. A sejtek közötti kommunikációt biztosító molekuláris jelek és továbbítóik csoportosítása. A jelátviteli mechanizmusok általános tulajdonságai, néhány típusának bemutatása konkrét példa alapján. A sejtmembrán felépítése. Átjutás a membránon. Csatornák, transzporterek, pumpák. Receptorok. Szignalizáció. A sejtváz és a sejtek mozgása. A sejtosztódás szabályozása. A sejtpusztulás és mechanizmusai. – A fejlõdésbiológia alapjai. A megtermékenyítés. A szegmentáció és szabályozása. A gasztruláció mechanizmusai és szabályozása. A szelvényesség meghatározottsága, genetikai szabályozása. A neuruláció és az azt indukáló anyagok. Az embrió szerkezete a csíralemezek kialakulása után. – A szövetek kialakulása, típusai, elõfordulásuk a szervrendszerekben és szervekben. – Az ember egyedfejlõdése. A pre- és posztnatális növekedés sajátosságai és szervezõdése. Szekuláris növekedési változások jelenségei, okai. A genetikai kontroll és a környezeti tényezõk hatása a növekedésre és az érésre. Evolúcióbiológia – Replikákáció és replikátorok. Kvázispéciesz. Az Eigen-egyenlet. Replikátorok osztályozása. Az élet keletkezése. Szerves, abiogén szintézisek. Metabolizmus. Kompartmentalizáció. Ribozimek jellegzetességei és mesterséges szelekciójuk. A genetikai kód eredete. A transzláció megjelenése. Az eukarióta sejt eredete. Szimbionta eredetû sejtszervecskék. A transzport-rendszerek kialakulása. A rekombináció elõnyeinek és hátrányainak evolúciógenetikája. A kapcsoltság megtörésének evolúciós jelentõsége. A szexuális szaporodás megjelenése. A többsejtûek eredete. A többsejtûség fajtái. Epigenetikai öröklõdés. Az öregedés megjelenése. Zootípus és az állatok evolúciója. Az állattársadalmak eredete. Az együttmûködés evolúciója. Az állati társadalmak típusai. A munkamegosztás és a kasztok. Az emberi társadalom eredete. Az emberi nyelv eredete és szimulációs megközeítése. Hominin törzsfejlõdés. Eszközhasználat. – A genetikai diverzitás, mint az evolúció alapja. A genetikai diverzitás mérése, enzimpolimorfizmus és DNS-szintû polimorfizmus (mitokondriális és nukleáris gének). A populációs szintû elemi evolúciós folyamatok.
13659
Evolúciósan stabil stratégiák, az evolúció játékelméleti modellezése. A fajkeletkezés genetikai alapjai és módjai. Az adaptív radiáció. A genomikai szintû változások jelentõsége a makroevolúcióban. A bioszféra evolúciója. A nagy radiációk és tömegkipusztulások. – A biológiai és a kulturális evolúció összefüggései: A hominid jellegek kialakulása, az ember evolúciójának fázisai. Ember és kömyezete: a Homo sapiens biodiverzitása; a földrajzi rasszok kialakulása és az europid, a mongolid, a negrid és az ausztralid földrajzi rasszok jellemzése. Ökológia, környezet- és természetvédelem – Az ökológia, mint tudomány, szünbiológia. Szupraindividuális szintek és topográfiájuk. Ökológiai tényezõk és a tûrõképesség. Környezet fogalma, alrendszerei, skála jellege. A környezet és körülvett dialektikus fogalom pár. Természeti környezet. – Az élõlények földrajzi elterjedése. Legfontosabb növény- és állatföldrajzi régiók ismerete. Áreatípusok, flóraés faunaelemek, ökotípusok. Az elterjedés változásainak elemzése molekuláris módszerekkel, molekuláris biogeográfia és filogeográfia. A pannóniai életföldrajzi régió fõ sajátosságai. Életfeltételek és környezeti erõforrások, az ökológiai környezet és tolerancia. A niche-fogalom történeti és tartalmi fejlõdése. – A populációdinamika alapfogalmai. Élettáblák és túlélési görbék. Denzitásfüggés és intraspecifikus verseny. Életmenetek és optimalizáció. Elemi populációs kölcsönhatások: interspecifikus verseny, predáció, parazitizmus, mutualizmus. Az életközösségek szervezõdése. Táplálkozási hálózatok. Az életközösségek idõbeni változása, a szukcesszió. Az életközösségek sokfélesége, a diverzitás és mérése. Szigetbiogeográfia. Bolygatás és a társulások stabilitása. – Az ökoszisztéma fogalma, anyagforgalom és engergiaáramlás az ökoszisztémában, a szerves anyag-termelés sajátosságai vízi és szárazföldi ökoszisztémákban. A vízi és szárazföldi élõhelyek sajátosságai, tagozódása, életközösségei. A napenergia hasznosulása vízi ökoszisztémákban. A plankton és a bentosz szerkezete és mûködése. A bioszféra. Az éghajlat elemei és fõ meghatározói, makroklíma és mikroklíma. A globális klímaváltozás általános és regionális következményei. A talaj fogalma, talajképzõdés, a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai. – A biológiai invázió és következményei. A természetés környezetvédelem ökológiai alapjai. A biológiai sokféleség megõrzésének fontossága. Fajképzõdés és kipusztulás. Faj- és élõhelyvédelem. Természeti örökségünk a Kárpát-medencében. A védett természeti területek típusai. Natura 2000 területek. Természetvédelem az Európai Unióban és Magyarországon. – Globális környezeti problémák környezetterhelés, biológiai indikáció. A biológiai monitorozás alapelve és jelentõsége. A környezet-egészségtan alapjai.
13660
MAGYAR KÖZLÖNY
Szabályozásbiológia, fiziológia – A növények élettana = Anyagcsere-élettan: A növények ásványi táplálkozása. A víz- és ásványi anyagok felvétele. Fotoszintézis. A növényi légzés jellegzetességei. Szénhidrát anyagcsere. N-és S-anyagcsere a növényekben. A növényi anyagcsere áttekintése: az univerzális és speciális anyagcsere összefüggései. = Fejlõdésélettan: Az egyedfejlõdést és anyagcserét befolyásoló belsõ (hormonok és hormonhatású anyagok) és környezeti (fény, gravitáció, hõmérséklet, tápanyagellátás) tényezõk, hatásmechanizmusuk. A növény egyedfejlõdésének szakaszai. = A növényi stressz biológiája: A stresszorok. Az oxigénaktiválás, mint a növényi stresszreakciók alapja. A stressz ökológiai hatásai (globális klímaváltozás, üvegház hatás és a növénytakaró állapotának összefüggései). = A növényi hormonok hatása és hatásmechanizmusa. = A virágzás biológiája: A virágzás élettani szakaszai. A virágindukció exogén és endogén feltételei: = A fotoszintézis és evolúciója: A fotoszintetikus rendszerek morfológiája és mûködése a baktériumokban, az algákban és a magasabb rendû növényekben. A fotoszintetikus pigmentek. A fényreguláció, akklimatizáció, adaptáció, fénygátlás. A CO2 megkötés útjai a prokarióta és eukarióta szervezetekben. A fixációs folyamatok és enzimrendszerek evolúciója. – Az állatok és az ember élettana = Sejtélettan. A membránok transzportfolyamatai, az elektromos potenciálok generálása, az izom-összehúzódás, az idegsejtek közötti kommunikáció molekuláris mechanizmusa. = A homeosztázis. A szervezet, mint rendszer. A belsõ környezet fogalma. Cannon homeosztázis elmélete és a dinamikus homeosztázis szemlélet. = A táplálkozás és az anyagcsere élettana. A szervezet metabolikusan aktív részei (máj, izom, zsírszövet, vese, vér, idegszövet) és mûködésük. A bélhormonok szerepe a tápanyag-feldolgozás elõkészítésében. A táplálékfelvétel perifériás és centrális és szabályozása. = A kiválasztás élettana. Vizelettermelés és folyadékfelvétel. A vizelet koncentrálásának és hígításának szabályozása: az ADH és az aldoszteron, az ANP és az angiotenzin kölcsönhatásai. A szomjúság és ivás szervezeti integrációja. A sejtanyagcsere és az ozmózis kapcsolatai. A légzés és a vesemûködés hatásai a testfolyadékok pH-jára; a szabályozásuk integrációja. A Ca++ anyagcsere, a csontfelépítés és degradáció szabályozása. A keringés és a légzés élettana.
2007/181. szám
= Neuronális- endokrin- és immunrendszerek és kölcsönhatásaik. A központi idegrendszer zsigeri és viselkedésirányító funkciója; ezek kölcsönhatásai. A vegetatív és bélidegrendszer. A szomatomotoros rendszer. A hipotalamusz és a limbikus struktúrák integratív mûködései. A kognitív (pszichikai és elme-) mûködések. = Az endokrin rendszer és kölcsönös kapcsolatai az idegrendszerrel. Neuro-endokrin és endokrin-neurális átalakítók. = A viselkedés élettana. A viselkedés fogalma, a belsõ és külsõ környezet leképezõdése: késztetések és emóciók; a viselkedés közvetlen mozgatói: motivációk; akció- és reakció-mintázatok. A viselkedés zavarai, a viselkedés és magatartás Stressz, stresszor és stresszválasz, a szervezet védekezõ mechanizmusai. A stresszválasz fiziológiája: vészreakció, általános adaptációs szindróma, kimerülés. Az idegrendszer szimpatikus kimenete, a mellékvese velõje és kérge. A stresszválaszt szabályozó központi neuronkörök: hipotalamusz, mandulamag komplexum, agytörzs, elõagy. A stressz és a betegségek. = A népbetegségek (magasvérnyomás, szívinfarktus, agyvérzés, rák, depresszió, HIV fertõzés, alkohol és kábítószerfüggés) okai, a hátterükben álló biológiai alapmechanizmusok. Megelõzés, gyógykezelés. – Az immunrendszer és mûködése: Az immunrendszer sejtjei és szervei. Az antigén fogalma, az immunválasz folyamata. Ellenanyag szerkezet és funkció. Effektor funkciók. A természetes és az adaptív immunrendszer összehangolt mûködése. – Társulások (közösségek) struktúrái és mûködése. A trofikus struktúra (táplálékláncok, táplálékhálózatok). Etológia – A viselkedés és a magatartás fogalma, neurobiológiai alapjai. A magasabb idegi szervezõdésû állatok és az ember viselkedése. A szociális viselkedés formái és evolúciója. Kognitív etológia. A viselkedésökológia és viselkedésevolúció alapjai. A szexuális viselkedés alapjai, genetikai szabályozottsága. Az ember és a domesztikált állatok kapcsolata. Kísérleti állatok kezelésének szabályai. Az állatvédelem biológiai és etikai alapjai. A szakmai modul ismeretanyaga legalább 65%-ban szakterületi szakmai ismeretet tartalmaz. A tanári szakterületi ismeretek második szakképzettségként választók számára továbbá matematikai-fizikai-kémiai ismeretek, biológiai laboratóriumi gyakorlatok (alapozó gyakorlat, biokémia és mikrobiológia gyakorlat, állat- és növényélettan gyakorlat, terepgyakorlat), biológiaelméleti ismeretek (genetika, molekuláris biológia, mikrobiológia, biotechnológia, növény- és állatélettan, ökológia, etológia, környezet- és természetvédelem).
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Szakmódszertani ismeretek: – Az induktív és deduktív szemléletû biológiaoktatás elméleti és gyakorlati kérdéseinek ismerete és használata, kiemelten az alap- és középszintû biológiaoktatásban. – A feladat- és problémamegoldás szerepe és jelentõsége a biológiai gondolkodás fejlesztésében. – A természeti és társadalmi környezetet kímélõ környezetbarát életmód szerepének oktatási szerepe, lehetõségei. – Elméleti és gyakorlati ismeretek a terepi és laboratóriumi kísérletezés, szakmai kirándulások, környezet- és természetvédelmi táborok, szakkörök a tanulókísérletek szerepérõl, feladatairól, szervezésérõl és lehetõségeirõl az alapozó és középszintû oktatásban. – A tantárgyi értékelési formák, mérésmetodikai alapelvek (validitás, reliabilitás) speciális tantárgyi vonatkozásainak ismerete és használata. – Az informatika biológiatanításban történõ alkalmazása, világháló alapú tanulási módszerek, valamint a multimédiás módszerek alkalmazási lehetõségeinek ismerete és használata. – A biológia oktatásának tárgyi feltételei (szaktanterem, szertár, labor, tankönyv, füzet), szemléltetõ anyagok és eszközök elõállítása. Sajátos kompetenciák: A biológiatanár képes: – érzékeltetni diákjaival a természettudományok közti szoros kapcsolatot, látja, és tanítványaival láttatni tudja a biológiai és társadalmi problémák kapcsolatrendszerét; – a biológia tudomány régebbi és folyamatosan megújuló ismereteit az iskolán keresztül a társadalom felé kommunikálni, az egzakt természettudományos eredményeket megérteni és elemi és közép szinten – azok igazságtartalmának meghamisítása nélkül – érthetõ formában tanítani; – a tanulók tévképzeteit felismerni és meggyõzõen cáfolva megváltoztatni; – a tanulók életkori sajátosságaihoz és tudásszintjéhez igazodva képes magyarázatot adni az életmóddal, életvitellel, betegségekkel, a természeti környezet megõrzésével kapcsolatos biológiai problémákra és a mögöttes mechanizmusokra; – kialakítani a tanulók önmagukkal és a környezetükkel szemben érzett társadalmi felelõsségérzetét; – a megtanult tudományos ismereteket kisebb-nagyobb közösségekben ismeretterjesztõ szinten népszerûsíteni, magyarázni, terjeszteni, motivációt adva ezzel az ismeretek elsajátítására.
Kémiatanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles kémiatanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of chemistry.
13661
A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Természettudományos és környezettudományos alapismeretek. Matematika, fizika, informatika, környezettan. – Általános és szervetlen kémia, elméleti kémia. Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer. Atomszínképek. Forgási és rezgési spektrumok. Elektronátmenetek és jellemzõik. A molekulák elektronszerkezete, kvantumkémiai alapfogalmak. A kémiai kötés. Kötéstípusok. A molekulák szerkezete, sztereokémia. A koordinációs kémia alapjai, egyensúly, szerkezet, kinetika. A molekulák elektromos és mágneses tulajdonságai. – A periódusos rendszer. Az elemek gyakorisága és geokémiai rendszere. Fémek és nemfémek jellemzése. Hidrogén, nemesgázok és vegyületeik. A nemfémes elemek, vegyületeik, kémiájuk és sztereokémiájuk. Az s-mezõ elemei, vegyületeik, kémiájuk és sztereokémiájuk. A p-mezõ elemei, vegyületeik, kémiájuk és sztereokémiájuk. Átmenetifémek és vegyületeik. Zárt és nyílt szerkezetek sztereokémiája. Szerkezet és a reakciómechanizmus kapcsolata. Lantanoidák és vegyületeik, aktinoidák és vegyületeik: kémiájuk és sztereokémiájuk. Szervetlen láncok, gyûrûk, klaszterek és kalitkavegyületek. Fém- és elemorganikus kémia. – Fizikai kémia, kolloidkémia, magkémia. Az egyensúlyi termodinamika alapjai. Gázok, folyadékok és szilárd anyagok termodinamikai leírása. Elegyek termodinamikai leírása. Fázisátalakulások és fázisegyensúlyok. Kémiai egyensúlyok. Transzportfolyamatok leírása és a nem-egyensúlyi termodinamika alapjai. Formális reakciókinetika. Összetett reakciók kinetikája. Heterogén reakciók. A határfelületi reakciók kinetikája. Katalízis, katalizátorok, homogén és heterogén katalitikus reakciók. Kémiai reakciók molekuláris dinamikája. Elektrolitok. Heterogén elektrokémiai egyensúlyok. Elektródfolyamatok kinetikája. – Diszperz rendszerek és stabilitásuk. A kolloid állapot. A határfelületi jelenségek és adszorpció. Makromolekulák és asszociációs kolloidok. – A radioaktív bomlás. A radioaktív sugárzások kémiai hatása. Magreakciók. Az elemek származása, kozmológiai folyamatok.
13662
MAGYAR KÖZLÖNY
– Szerves kémia. A szerves kémiai reakciók típusai és mechanizmusa. Szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai. Szerves vegyületek térkémiája: geometriai és optikai izoméria, a konformáció fogalma, konformációs egyensúlyok. Szénhidrogének: alkánok, aliciklusos szénhidrogének, alkének, diének és poliének. alkinek. Alkoholok, éterek és epoxidok. Fenolok és származékaik. Oxovegyületek. Karbonsavak és karbonsavszármazékok. Szénhidrátok: mono-, di- és poliszacharidok. Aromás szénhidrogének. Alifás és aromás halogénezett szénhidrogének. Nitrogént, ként vagy egyéb heteroatomot tartalmazó szerves vegyületek (aminok, nitrovegyületek, szulfonsavak és származékaik). Heterociklusos szénvegyületek. Aminosavak, peptidek és fehérjék. – Egyszerû és összetett lipidek. Nukleinsavak és építõköveik. Biológiailag aktív természetes szénvegyületek (alkaloidok, antibiotikumok, vitaminok, hormonok). – Analitikai kémia. Ionok kimutatása csapadékos és redoxireakcióik alapján. Titrimetriás és gravimetriás analitikai módszerek. Az elektroanalitika alapjai: potenciometria, konduktometria, elektrolízisen alapuló módszerek. Elválasztástechnikai módszerek. Spektroszkópiai szerkezetvizsgáló és analitikai módszerek. Mágneses magrezonancia spektroszkópia. Diffrakciós módszerek. – A kémia gyakorlati alkalmazásai. Vegyipari nyersanyagok és alapanyagok. Energiaforrások. Szervetlen, szerves és biotechnológiai vegyipari eljárások. Mûanyagok és polimerek. Esettanulmányok, a kémiai ismeretek kontxtusalapú tárgyalása (kémia és társadalom, fenntartható fejlõdés, kémia és környezet stb.). – Kémiai határterületi ismeretek. Környezetszennyezés és környezetvédelem. Zöld kémia. A biokémia alapjai. Bioszervetlen kémia. Ásványtani alapismeretek. A kémia tudománytörténeti vonatkozásai. Paradigmaváltások a kémiában (pl. Dalton-féle atommodell, kvantummechanikai modell). A fogalmi váltás nehézségei. – A környezettudatos életvitelhez, a biztos, balesetmentes kísérletezéshez, a gyakorlati munka során a fegyelmezett és felelõsségteljes tanulói magatartás kialakításához szükséges ismeretek. – A kémia jelentõsége a modern társadalmakban. A mindennapok kémiája. A szakmai modul ismeretanyaga legalább 65%-ban szakterületi szakmai ismeretet tartalmaz. Szakmódszertani ismeretek: – A kémia elméleti modelljeinek elemi szintû magyarázata és tanítása. – A kémiai fogalmak fejlõdési sajátosságai, tanításának-tanulásának lehetõségei és nehézségei. – A tanulók fogalmi rendszerének ismerete: naiv elõfogalmak, tapasztalati fogalmak és tévképzetek problémái, a fogalmi váltás nehézségei. – A feladat- és problémamegoldás szerepe és jelentõsége a kémiai gondolkodás fejlesztésében.
2007/181. szám
– Információforrások a kémia tanításában. – A szemléltetés lehetõségei a kémia tanításában. A modellezés szerepe, feladatai és gyakorlata az alapozó és középszintû kémiaoktatásban. – A kísérletezés (demonstrációs, mérõ- és tanulókísérletek) szerepe, feladatai és gyakorlata az alapozó és középszintû oktatásban. A kémiaoktatás tárgyi feltételeinek (szaktanterem, szertár, laboratórium) szerepe és jelentõsége. – Multimédiás technikák ismerete és alkalmazásának lehetõségei a kémiaoktatásban a jelenségbemutatás, kísérletezés, modellezés, kiértékelés és az adatelemzés területén. – A kémia és más természettudományos tantárgyak kapcsolata, a kereszttantervek, tantárgyak közti kapcsolatok jelentõsége az általános és középiskolában. – A diákok differenciált fejlesztésének lehetõségei a kémia tanításában (tanórán kívüli lehetõségek, tanulmányi versenyek stb.). – Kémiai ismeretek felhasználása a környezetvédelemben. Környezettudatos magatartás erõsítése. Sajátos kompetenciák: A kémiatanár – magas szinten ismeri a fenomenologikus és elméleti kémia alapvetõ törvényeit, a kémiatudomány jellemzõ ismeretszerzõ módszereit; – felkészült az alapvetõ természeti jelenségekben megnyilvánuló kémiai törvényszerûségek bemutatására; – képes tanítványainak megmutatni a kémia szerepét az anyag szervezõdésének leírásában, láttatni tudja a társadalom mindenkori technikai szintjének szoros kapcsolatát a természettudományos, kiemelten a kémiai ismeretekkel; – a tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva képes bemutatni, kísérletekkel demonstrálni, kvalitatív, illetve elemi kvantitatív szinten értelmezni a szervetlen és szerves kémia jelenségeit.
Fizikatanár A szakképzettség oklevélben szereplõ – magyar nyelvû megjelölése: okleveles fizikatanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of physics. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök:
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Szakterületi ismeretek: – A mechanika alaptörvényei, általánosított megmaradási tételek. A klasszikus mechanikai törvények érvényességi köre, a mechanika szerepe a természeti jelenségekben, a mindennapi életben és a technikai gyakorlatban (pl. közlekedés, sport, játékszerek stb.). A nemlineáris jelenségek elemi szintû értelmezése. – Az energiafogalom centrális szerepe a klasszikus és a modern fizikában. A korpuszkuláris anyag, az erõterek és az energia kapcsolata. Az általánosított energia-megmaradás elve és alapvetõ jelentõsége a fizikai és a rokon természettudományos problémák megoldásában, illetve a természeti jelenségek széles körének magyarázatában. – Folytonos közegek, gázok, folyadékok és szilárd anyagok makroszkopikus mechanikai tulajdonságai, aeroés hidrosztatika, rugalmas alakváltozás, hidro- és aerodinamika. – A hõtan fõtételei, az entrópia makroszkopikus fogalma, termodinamikai potenciálok, irreverzibilis folyamatok, a termodinamika alkalmazása egyszerû speciális rendszerekre. – A statisztikus fizika valószínûségi szemlélete, a makroszkopikus termodinamika fogalmainak és törvényeinek statisztikus értelmezése. – Elektromágnesség, elektrosztatikus tér vákuumban, dielektrikumokban és vezetõkben. A statikus mágneses tér és az anyag mágneses tulajdonságai. Az elektromos áram és hatásai. A Maxwell-egyenletek vákuumban és anyagi közegben, az anyagállandók értelmezése. – Az elektromágneses hullámok elmélete, hullámjelenségek, az elektromágneses hullámok energiája, Az elektromágneses spektrum. Az elektromágneses hullámok a természetben és a technikai gyakorlatban. Az elektromágneses hullámok és a korpuszkuláris anyag kölcsönhatása. Az elektromágneses sugárzások alkalmazása az orvosi diagnosztikus és terápiás eljárásokban. A relativitáselmélet alapjai, fizikai világképformáló jelentõsége. – Mikrofizika. A mikrofizika klasszikus elõzményei. A kvantumfizika kísérleti alapjai, kvantummechanikai és a klasszikus fizikai mennyiségek kapcsolata. – Magfizika. Atommag-modellek, a természetes és mesterséges radioaktivitás jelensége és alkalmazásai. Magreakciók, a magenergia alkalmazásai, nukleáris kockázatok. Az elemi részek fizikájának alapjai. – A csillagászat alapjai. A klasszikus leíró csillagászat, Kepler-törvények, csillagrendszerek, csillagfejlõdés. A modern kozmológia alapjai. A modern ûrkutatás elméleti és gyakorlati vonatkozásai. – A társadalmi közegben értelmezett természettudomány és természettudományos kutatás, nagy felfedezések a fizikában, a tudósok szerepe és felelõsségének kérdései a régebbi korokban és napjainkban. A szakterületi modul ismeretanyaga legalább 65%-ban szakterületi szakmai ismeretet tartalmaz.
13663
Szakmódszertani ismeretek: – A mechanika tanításának tartalmi alapkérdései, az iskolai kísérletezés, a tanulók önálló kísérleti munkájának szervezése és irányítása. A fizikatantervek szükségszerûen spirális felépítése, az egyes fogalmaknak, jelenségköröknek, törvényeknek a tanulók kognitív fejlõdéséhez igazodó fokozatos bõvítése és annak alkalmazása a tanításban. Jellegzetes és újratermelõdõ mechanikai tévképzetek eredete, azonosítása és kezelése (az arisztotelészi és a newtoni szemléletmód, centrifugális és centripetális erõ stb.). – Az energiafogalom kialakítása és a fogalom folyamatos tartalmi bõvítése az alapozó és középszintû fizikaoktatásban. (Legyen képes a fokozatosság elvét követve meggyõzõen elfogadtatni a diákokkal az általánosított energia-megmaradás elvét, és ennek sokirányú alkalmazhatóságát. Tudjon kialakítani diákjaiban józan fenntartásokat minden olyan „új” elmélettel szemben, amelyik ellentmondásban áll az általánosított energia-megmaradás tételével. Jellegzetes áltudományos nézetek szakértõi kezelése.) – A folytonos közegekkel, gázokkal, folyadékokkal és szilárd anyagokkal kapcsolatos hétköznapi tapasztalatok, technikai alkalmazások és a fizikai ismeretek szoros kapcsolatának bemutatása a tanításban. Az iskolai tananyagból kimaradó témakörök élményszerû ismeretterjesztõ szintû bemutatására. – A hõtan általános és középiskolai tanításának alapproblémái. A statisztikus sokaságok viselkedésének törvényszerûségei, az átlagérték és az ettõl való eltérések, várható ingadozások fogalmának a diákok életkori sajátságaihoz illeszkedõ elemi tárgyalása. A modellalkotás kifejlesztése és alkalmazása a középiskolában, statisztikus modelljátékok, döntésjátékok. Számítógép alkalmazása a sokelemû rendszerek vizsgálatánál. A fizikai hõtan alaptörvényeinek szerepe más természettudományokban (pl. a kémia, biológia geológia stb.). A determinisztikus és statisztikus törvények közötti fogalmi váltás nehézségei. – Az elektromágnesség elméleti és gyakorlati problémái a gimnáziumi fizikatanításban. Demonstrációs kísérletek bemutatása, az iskolai mérõkísérletek kiértékelése. A fizikai ismeretek alkalmazása a mindennapi, háztartási elektromosság gyakorlati kérdéseivel (baleset-megelõzés, energiatakarékosság) kapcsolatban. – Az elektromágneses hullámok alapvetõ jelentõsége a modern technikában, a gyakorlati energetikában, valamint a kommunikációs eszközökben. A fény kettõs természete és a kérdéskörrel kapcsolatos ismeretelméleti problémák. – A modern fizika (atom- és részecske-fizika, statisztikus fizika, anyagtudomány) tanításának elvi és gyakorlati problémái az alapozó és a középszintû oktatásban. A modellalkotás szerepe a fizikai megismerés folyamatában és a fizika tanításában. A klasszikus atomfizika és héjfizika szerepe más természettudományokban, kémiai és biológiai alkalmazások fizikatanítási integrációja. A mikrofizikai és makrorendszerek törvényeinek kapcsolata.
13664
MAGYAR KÖZLÖNY
– Az atomenergia jelentõsége a modern társadalomban, döntési kockázatok. Az atomenergiára vonatkozó új eredmények elsajátításának és az ezzel kapcsolatos társadalmi vitáknak jelentõsége. – A csillagászati törvények szerepe a fizika történeti fejlõdésében. Klasszikus és modern csillagászati ismeretek beillesztésére a fizika tantárgy kereteibe. – Motivációs stratégiák a fizikatanításban. Az általános és középiskolai fizika oktatás kezdõ- és peremfeltételei, a fizika tananyag jellegzetességei, szerkezete, vezérelvei. Fizikatanítás külföldön. – Az induktív és deduktív szemléletû fizikaoktatás elméleti és gyakorlati kérdései a középiskolai fizika tanításában. – A feladat- és problémamegoldás szerepe és jelentõsége a fizikai gondolkodás fejlesztésében. A fizikatanítás feladata és lehetõségei a tanulók olvasási és szövegértõ képességének fejlesztésében. – A kísérletezés (demonstrációs-, mérõ- és tanulókísérletek) szerepe, feladatai és gyakorlata az alapozó és középszintû oktatásban. Tanítási, tanulási környezet, a fizika oktatásának tárgyi feltételei (szaktanterem, szertár, labor, tankönyv, füzet, számítógép használat, Internet stb.), szerepe és jelentõsége. – A fizika elméleti modelljeinek elemi, középiskolai matematikai ismeretekre építõ magyarázata. – A természettudományos tárgyak egybehangolása, az integrált természettudományos oktatás hazai és külföldi tapasztalatai. – A diákok differenciált foglalkozásának, fejlesztésének lehetõségei a fizikatanításban. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás speciális feladata és fórumai (iskolai szakkör, KÖMAL, regionális, országos, nemzetközi versenyek). – A szakköri foglalkozások lehetõségeirõl az iskolai és az iskolán kívüli tanulói aktivitások lehetõségei, a fizikai ismeretterjesztés formái és feladatai. – Multimédiás technikák ismerete és alkalmazásának lehetõségei a fizikaoktatásban a szemléltetés, kísérletezés, modellezés és a mérési adatok kiértékelése területén. – Fizikai ismeretek felhasználása a környezetvédelemben. Környezettudatos magatartás erõsítése. Sajátos kompetenciák: A fizikatanár – képes érzékeltetni diákjaival a természettudományok közti szoros kapcsolatot, a társadalom felelõsségét a természeti környezet megõrzéséért; – látja és tanítványaival láttatni tudja a társadalom mindenkori technikai szintjének szoros kapcsolatát a természettudományos, kiemelten a fizikai ismeretekkel; – a tanulók életkori sajátosságaihoz, absztrakciós képességeihez és tudásszintjéhez igazodva képes bemutatni, kísérletekkel demonstrálni, kvalitatív, illetve elemi kvantitatív szinten értelmezni a mechanika, termodinamika,
2007/181. szám
elektromágnesség, optika jelenségeit, a modern fizika (mikrofizika, statisztikus fizika, anyagtudomány, kozmológia) legfontosabb eredményeit; – képes a megtanult tudományos ismeretek, az alapvetõ természeti jelenségekben megnyilvánuló, fizikai törvényszerûségek bemutatására; – érti és képes érzékeltetni a természeti folyamatok matematikai leírásának jelentõségét a tudományos és gyakorlati életben; – ismeri és alkalmazza a fizikatanításban a modern pedagógia módszereit iskolai és iskolán kívüli környezetben (projekt módszer, kooperatív technikák, konstrukciós feladatok stb.).
FÖLDÜNK-KÖRNYEZETÜNK MÛVELTSÉGI TERÜLET Földrajztanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles földrajztanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of geography. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: Természettudományi és általános földtudományi ismeretek: – Földünk belsõ szerkezetének geofizikai magyarázata. A magmatikus folyamatok (földrengések) geofizikai, geokémiai alapjai. A szilárd kéreg geofizikai tulajdonságai. – A kõzettípusok csoportosítása, a magmatikus differenciálódás rendszere. A kõzetek, ásványok és ércek fogalmának elkülönítése. Környezetföldtani alapfogalmak. – A talajtani jellemzõk és folyamatok számára fontos ásványok, elemek, nehézfémek. Az élõvilág számára létfontosságú elemek, nyomelemek környezetföldtani elõfordulása. – A légkör kialakulása, jelenlegi összetétele. A légkör vertikális tagolódása, fizikokémiai folyamatai. A levegõ mozgásának fizikai alapjai. Felhõ- és csapadékképzõdés. – A légcirkuláció globális rendszere, akciócentrumok. A globális rendszer sérülékenysége. – Az üvegházhatás természeti, ill. társadalmi okai, következményei.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– Klasszikus és modern éghajlati rendszerek ismerete (a Köppen-rendszertõl a Walter-Lieth-féle éghajlati rendszerig). Az idõjárási elõrejelzések megbízhatósága, hosszú távú becslések, különös tekintettel a Kárpát-medencére. – A globális éghajlatváltozás kérdése (jelei, regionális különbségek). Városi levegõminõség, a fotokémiai szmog. A levegõszennyezettség hazai összetevõi, mértéke. – A víz fizikai és kémiai alaptulajdonságai, ezek szerepe a hidroszféra adottságaiban. A hordalékmozgás fizikája. A jég sajátos fizikai jellemzõi. – A víz szerepe a Földön. A víz körforgása, folyók tavak, óceánok, sarki jégtömegek. A felszíni vizek csoportosítása, fõbb típusaik, a vizek szennyezése és annak lehetséges következményei. A felszínalatti régiók hidrológiája. A hidrogeológiai megközelítés jelentõsége a víz- és környezetvédelemben. – Felszínalatti vizek jellemzése, vízáramlási rendszerek, kapcsolatuk a felszíni vizekkel. A felszínalatti vizek szerepe a vízellátásban. Környezetföldtani vonatkozások (szennyezõdési lehetõségek és azok következményei, vízellátási problémák). A medencehidraulika elvei és gyakorlata. A felszínalatti vízrendszerek jellemzõi. – A fizikai, kémiai és biológiai folyamatok jellemzése a felszíni és felszín alatti vizekben, a hazai felszíni vízminõsítési rendszer. A vízminõség és vízminõség védelem. – Hidrobiológiai alapfogalmak, a vízháztartás, ill. vizek kémiai típusainak ökológiai jelentõsége. A Balaton vízminõségi állapota. – A karsztformák kialakulásának kõzetkémiai és hidrológiai összetevõi. A karszthidrológiai folyamatok környezetérzékenységének magyarázata. – Az aprózódás és a mállás kõzetfizikai, kõzetkémiai magyarázata. Az aprózódás/mállás kapcsolata az éghajlattal és a talajképzõdéssel. – A lejtõs tömegmozgások fizikai és hidrodinamikai magyarázata. A tömegmozgásos felszínek tulajdonságainak építésföldtani következményei. – A környezettudományok és a földrajz kapcsolata. A környezetminõsítés, környezetértékelés alapelvei, a monitorozási rendszer kiépítése. – Földünk anyag- és energiaháztartása (szén-, oxigén-, nitrogén-, víz-körforgás). Az emberi tevékenységek környezetkárosító hatásának történelmi fázisai. – A földfelszín ábrázolása. Vetülettípusok és torzítások. A térkép sík és domborzati rajza. Mérések a térképen. Távérzékelés és ûrfelvételek kartográfiai szerepe. – Matematikai-statisztikai eszközök alkalmazása a földtudományban. Lineáris és regressziós korreláció. Sztohasztikus összefüggések. Természetföldrajzi ismeretek: – A kontinensek és az óceánok keletkezése. A lemeztektonikai folyamatok magyarázata, a kontinensek mozgá-
13665
sa a földtörténet során. Jelenleg aktív alábukási, eltolódási, ill. távolodási zónák, helyek, ezek hatása a felszíni természeti folyamatokra és a társadalmi tevékenységekre. – A vulkánosság típusai. Földünk legaktívabb vulkáni területei. A posztvulkáni folyamatok hasznosítási lehetõségei. – Kõzetgeomorfológia; a karbonátos kõzetek, a gránit, a homokkõ, a bazalt, a lösz sajátos formakincse. A sajátos geomorfológiai formák helye a természetvédelemben. – Az éghajlati geomorfológia eszmetörténeti jelentõsége, sikere a földfelszíni folyamatok magyarázatában. Az elegyengetett felszínek kérdése. – A földi vízháztartás és vízkörforgás alapelemei. Óceonográfiai alapfogalmak, a tengeráramlások. A tengerpartok formakincse. Tengerpartok és globális klímaváltozás. – A szárazföldi vízhálózat alakrajzi jellemzõi. Folyóés völgyszakaszok morfometriai paraméterei. A folyószabályozás, vízrendezés és egyéb beavatkozások a természetes fluviális folyamatokba. – A vízfolyások víz- és hordalékszállítása. Folyószakaszjellegek, völgytípusok, hordalékkúpok, delták. Potamikus kultúrák és folyóhasználati lehetõségek. – A tavak legfontosabb típusai, a tavak fejlõdésének természetes útja. Létesített víztározók, és egyéb antropogén beavatkozások az állóvizek életébe (pl. rekreációs kihasználás). – A felszín alatti vizek típusai. Karsztosodás és karsztformák. A trópusi és nem trópusi karsztok. A karsztok szerepe az emberi területhasználatban. – Eljegesedett sarkvidéki, ill. magashegységi területek formakincse. A periglaciális felszínformák. A szélsõséges élõhelyek környezetérzékenysége. – A tömegmozgásos folyamatok geomorfológiai típusai, jellemzõ elõfordulási helyei. Hazai felszínmozgásos területek aktuális problémái. – Az eolikus formák rendszere és típuscsoportjai. Földünk legjellemzõbb sivatagi területei. – A Szahel-övezet problémája. – Az antropogén geomorfológia rendszere. Példák az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának jellemzésére. – A természeti és antropogén veszélyek és értékek. Szerepük a társadalmi tevékenységek területi megoszlásában. – A földrajzi övezetesség rendszere, az övezetekre legjellemzõbb talajok és biogeográfiai típusok. Azonális talajok. A talajerózió. – Földünk élõvilágának területi elrendezõdése. Potenciális és aktuális vegetáció. A Föld erdõtípusai és a mezõgazdasági haszonnövényzet ökológiai szerepe. – Az ember által legveszélyeztetettebb élõrendszerek. A természetvédelem és az emberi tevékenység konfliktusának regionális példái. Védelmi kategóriák (világ, európai, nemzeti).
13666
MAGYAR KÖZLÖNY
– A táj mint komplex természeti rendszer rendszerelméleti bemutatása. A tájföldrajz helye a geográfiában. Tájtípusok. – A táji rendszer stabilitása, érzékenysége és antropogén befolyásoltsága. A tájanalízis és szintézis, környezeti hatásvizsgálat. – Területi információs rendszerek, GIS, számítógépes térképezés, ill. ezen módszerek alkalmazásai, felhasználása a földrajzoktatásban. A prezentációs technikák általános és geográfiai eszköztára. Általános társadalom- és gazdaságföldrajzi ismeretek: – A társadalom és a környezet kapcsolata. A földi ökorendszer teherbíró képessége és a népességszám gyarapodás. A népességnövekedés területi különbségei. – A népesség szerkezeti változásai, foglalkozási megoszlása és a migráció területi eltérései. A Föld népességének kulturális és vallási tagolódása. – A települések kialakulásának természeti és gazdasági okai. Településtípusok és megoszlásuk kontinensenként. Településhálózat. – A városok funkcionális belsõ tagozódása. Agglomerációk és szuburbanizáció. Élhetõ városok, városökológiai gondok. – A gazdasági fejlettség helyzete a Földön. A világgazdaság funkcionális és területi szerkezete. – Centrum és periféria. – Az ipar és bányászat területi elrendezõdésére ható természeti tényezõk. A világ iparának szerkezeti és területi átrendezõdése. A világ ipari centrumai. Az ipari termelés környezetvédelmi vonatkozásai. – A Föld energiapotenciálja, hagyományos és megújuló energiaforrások. Atomenergia és környezetvédelem. – A mezõgazdasági termelés történeti fejlõdése és környezetformáló hatása. A mezõgazdasági tevékenység és a természeti adottságok kapcsolata. – A mezõ- és erdõgazdálkodás földrajzi típusai. A mezõgazdaság fõbb termékcsoportjai és az élelmiszergazdaság területi sajátosságai. – A közlekedés és kereskedelem területi szerkezete. A nemzetközi munkamegosztás. A nemzetközi gazdasági integrációk. – Az idegenforgalom földrajza és válfajai. A turizmus általános gazdasági szerepe, a turizmus és környezetvédelem kapcsolata. Területi tendenciák a világ turizmusában. – Globális társadalmi-gazdasági és környezeti problémák, valamint perspektíváik, mérséklésük és megoldásuk elvei, lehetõségei. A világ akut problémái; a túlnépesedés, az energiahiány, a vízhiány regionális különbségei, ennek földrajzi, területi differenciái. – Globális politikai földrajzi jelenségek, folyamatok ill. a várható tendenciák. Érdekellentétek a fejlett, ill. fejlõdõ országok között.
2007/181. szám
Regionális természeti és gazdaságföldrajzi ismeretek: – Nyugat- és Észak-Európa természeti és társadalmi-gazdasági jellemzõi, ill. a régiók változó helyzete, szerepe a kontinens fejlõdésben. A táj- és természetvédelem európai rendszere. – Közép-Európa, Kelet-Európa és a Mediterráneum összehasonlító természeti-gazdasági elemzése a kontinens egésze szempontjából. – Az Európai Unió regionális természeti és társadalmi-gazdasági különbségei, ezek hatása az uniós gazdaságpolitikai, társadalompolitikai folyamatokra. Az Unió vidékpolitikája. – Az európai tengerpartok és hegyvidékek összehasonlítása természeti, gazdasági, idegenforgalmi, társadalmi potenciál szempontjából. – Ázsia „a XXI. század kontinense” természeti potenciáljának kihasználása és társadalmi fejlõdése. Környezetvédelmi aggályok. – Az Angolszász-Amerika és Ausztrália világgazdasági szerepének változása és a természeti adottságok kihasználása. Természet- és környezetvédelem a fejlett ipari országokban. – Latin-Amerika és Afrika természeti adottságainak kihasználása, társadalmi-gazdasági fejlõdési problémái. – Táj- és erõforrás-használat Magyarországon és a Kárpát-medencében. A történelmi szakaszok és a jelenlegi tájhasználat bemutatása. Az adott szakaszok domináns és alárendelt erõforráselemei, a mindenkori energianyerés fõ típusai. – A magyar kultúra és életvitel története, jelene és fejlõdési lehetõségei történeti földrajzi értelmezésben. Hazánk népességének demográfiai jellemzõi, a hazai településhálózat sajátosságai. – Magyarország a Kárpát-medencében; a természeti adottságok szerepe az ország mezõgazdasági, bányászati, valamint ipari tevékenységében. – Hazánk társadalomföldrajzi régióinak egyedi vonásai, a területi differenciálódás történelmi gyökerei és jelenlegi tendenciái. – Hazánk, Európa és a világ politikai földrajzi helyzete és tendenciái. Természetföldrajzi keretek és világgazdasági erõvonalak. Az energiaforrások és a víz egyre meghatározóbb szerepe, az ezek birtoklásáért folyó politikai-katonai törekvésekben rejlõ veszélyek. A szakmai modul ismeretanyaga legalább 65%-ban szakterületi szakmai ismeretet tartalmaz. Szakmódszertani ismeretek: – A földrajztanítás-tanuláshoz szükséges eredményes, egymásra épülõ tanulási stratégiák; – A különbözõ tanulói képességekhez és oktatási célkitûzésekhez igazodó differenciált földrajztanítás módszerei, eszköztára; – A felzárkóztatás és a tehetséggondozás kihívásai és lehetõségei;
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– A kooperatív és a reflektív tanulási technikák, a projektmódszer; – A tanulói képességeket, kompetenciákat fejlesztõ módszerek: módszertani (pl. megfigyelés, stratégiai tervezés), intellektuális (pl. térbeli és idõbeli tájékozódás, lényegkiemelés, rendszerezés, gondolkodási képességek), kommunikációs (pl. szóbeli és írásbeli munka, információkezelés és -feldolgozás), személyes és társas kompetenciák (pl. társas aktivitás, döntésképesség, környezettudatosság); – Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat: olyan, élményszerû helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonhatnak le; alkalmazhatják korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket; megfogalmazhatják egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, megvédhetik azokat érvekkel vitákban; – A terepi oktatás módszerei (tanulmányi séták, kirándulások, üzem- és intézménylátogatások, terepfoglalkozások, erdei iskolák, természeti és társadalmi terepfelmérés és vizsgálódás stb.); – A múzeumpedagógiai, a könyv- és médiatár-pedagógiai, illetve a drámapedagógiai módszerek a földrajztanításban; – Az ellenõrzés és az értékelés korszerû módszertana, mérésmetodikai alapismeretek; – Felhasználói szintû számítástechnikai ismeretek, a számítástechnika által nyújtott lehetõségek felhasználása a mindennapos földrajztanári munkában. Sajátos kompetenciák: A földrajztanár – rendelkezzen széles körû, a többi tantárgy tanulásában és a mindennapi életben hasznosítható földrajzi-környezeti tájékozottsággal, valamint biztos és átfogó topográfiai ismeretekkel; továbbá kronologikus szemlélettel, problémamegoldó gondolkodási képességgel, igazodjon el a földrajztanításban alkalmazott nagyságrendek között; – legyen képes a bármely iskolatípusban való földrajzoktatásra; rendelkezzen – az 5–6., a 7–8. és a 9–12. évfolyamos korosztályok sajátos pedagógiai igényeihez igazodva – a szak szemléletével és mûveltségtartalmával (amely eligazítja a ma emberét a környezeti, a természeti, a társadalmi-gazdasági kérdésekben és a mindennapos tevékenységekben tapasztalható földrajzi jelenségek megértésében, illetve az ismeretek gyakorlati alkalmazásában); – rendelkezzen komplex látásmóddal, amely magában foglalja a természeti, a társadalmi-kulturális és a gazdasági környezetet, valamint a lokális, a regionális és a globális szemléletû földrajzi és környezeti gondolkodást; – rendelkezzen vizuális intelligenciával; – rendelkezzen környezeti intelligenciával, a környezeti elemek felismerésének és kategóriákba helyezésének,
13667
valamint a környezeti elemek közti kapcsolatok felfedezésének képességével; – rendelkezzék a tudatos és értékelvû gondolkodás képességével, a jövõ iránt való elkötelezett magatartás, és a fenntartható fejlõdés iránti felelõsséggel. Ismerje és alkalmazza nevelõ-oktató munkájában a fenntarthatóságra nevelés pedagógiájának interaktív, képességfejlesztõ módszereit; – legyen képes folyamatosan felhasználni, tudásrendszerében alkalmazni, új logikával integrálni a földrajzi tudományágak, valamint a rokon- és társtudományok ismeretanyagát; – képes legyen arra, hogy életvitele a környezettudatos magatartása mintáját adja a tantestületben és a tanítványai között; – legyen képes az iskolai környezeti nevelési programok elkészítésére és a tantestület bevonásával történõ megvalósítására; tantárgyi program készítésére, a tananyag feldolgozása során pedig a haza- és Európa-centrikus szemléletmód érvényesüljön; – építse a földrajztanítás-tanulás folyamatát részben az elektronikus kommunikációs, információs technikák alkalmazására, amely lehetõvé teszi a világ egészének és egyes régióinak bemutatását, a természeti és társadalmi aktivitást és a közöttük lévõ kölcsönhatások számtalan aspektusát. Kapjon helyet az általános iskolai, de különösképpen a középiskolai földrajzoktatásban a hálózat-alapú tanulási környezetekre épülõ tanulás, a vizuális prezentációs technikák, a GIS alkalmazása; – ismerje és munkája során tudatosan alkalmazza majd a tanulói személyiség egészének fejlõdését szolgáló tevékenységterületek: a szociális és társadalmi kompetenciák, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakításának, a társas aktivitás fejlesztésének módszereit; – rendelkezzen az új típusú tanári attitûddel, a tanulási folyamatot irányító, segítõ, támogató és innovatív pedagógusként tevékenykedjen; – legyen képes erõsíteni az iskolai életben a földrajz sokféle és egyre inkább fontossá váló tartalmi, szemléleti, viselkedésmódbeli érték- és mintaközvetítõ szerepét, kialakítani a tanulókban – más szaktanárokkal együttmûködve – a környezet iránti érzékenységet és a környezettudatos magatartást.
Környezettan-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles környezettan-tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of environmental science. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg
13668
MAGYAR KÖZLÖNY
ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A környezet fizikai szennyezésének fõbb formái. A szennyezõk terjedése. Áramlás, sodródás jelensége. Globális áramlási jelenségek (légkör, óceánok). – A zaj fogalma, a zajjal kapcsolatos környezeti problémák és azok kezelése. – Az ionizáló és nem-ionizáló részecske- és elektromágneses sugárzások jellege és környezeti, egészségügyi hatásai. Sugárvédelem alapelvei. A radioaktív hulladékok kezelése és elhelyezése. – Az energetika szerepe az emberi társadalmak fenntartásában. Az energiatermelés fizikai folyamatai és ezek melléktermékei. A maghasadásos energiatermelés, a nukleáris fûtõanyagciklus. A nukleáris energiatermelés fõbb problémái, kilátásai. Az energiatakarékosság lehetõségei, jelentõsége. A jövõ energiatermelése, a megújuló energiák. Az energiatermelõ ágazatok környezeti hatásai. Az energetika folyamataiból származó környezetszennyezés csökkentésének lehetõségei. – A légkör kialakulása, folyamatai. A Föld õslégköre és jelenlegi összetétele. A légkör és az óceánok közötti kölcsönhatás. A kémiai folyamatok szerepe a légkör összetételének alakulásában, a légkör kémiai minõsítése. – Az atmoszféra felépítése, nyomás és hõmérsékleti viszonyai. A sztratoszférikus ózon kémiája és szerepe. Városi levegõminõség, a fotokémiai szmog kialakulás és jellemzõi, a troposzférikus ózon. A légköri aeroszol tulajdonságai, jelentõsége és hatásai. – A Föld energiamérlege, globális éghajlatváltozás és lehetséges következményei. Az üvegházhatás természeti és társadalmi okai és következményei. – A víz szerepe a Földön. A víz körforgása, folyók tavak, óceánok, sarki jégtömegek. A felszíni vizek csoportosítása, fõbb típusaik, a vizek szennyezõdése és annak lehetséges következményei. A felszínalatti régiók hidrológiája. A hidrogeológiai megközelítés jelentõsége a víz- és környezetgazdálkodásban. – A fizikai-kémiai valamint biokémiai folyamatok jellemzése a felszíni és felszín alatti vizekben, a hazai felszíni vízminõsítési rendszer. A szennyezõdés lehetséges módjai, a szennyvizek jellemzése, a fontosabb szennyvíztisztítási eljárások. – Felszínalatti vizek jellemzése, vízáramlási rendszerek, kapcsolatuk a felszíni vizekkel. A felszínalatti vizek szerepe a vízellátásban. Környezetföldtani vonatkozások (szennyezõdési lehetõségek és azok következményei, víz-
2007/181. szám
ellátási problémák). A medencehidraulika elvei és gyakorlata. A felszínalatti vízrendszerek jellemzõi. – A kémiai folyamatok jellemzése a felszíni és felszín alatti vizekben, a hazai felszíni vízminõsítési rendszer. A vízminõség és vízminõség -védelem. Az ivóvíz minõsítése, ivóvíz elõállítása felszíni és felszín alatti vizekbõl. – A környezet minõsítése során alkalmazott monitorozási vizsgálatok alkalmazását lehetõvé tevõ fizikai, kémiai, biológiai és ökotoxikológiai módszerek bemutatása. – Az ásványok (természetes szilárd vegyületek) és jelentõségük a környezettudományban. A környezetvédelem szempontjaiból legfontosabb ásványcsoportok. Az ásványok kapcsolata biológiai folyamatokkal és az emberi egészséggel. – A földkérget felépítõ kõzetek. Vulkáni jelenségek. Magmás eredetû hasznosítható ásványi nyersanyagok. Az épített környezet kõanyagainak (építõ- és díszítõkövek) átalakulásai környezeti hatásokra, mûemlékvédelmi kapcsolatok. – A Föld belsõ felépítése. Lemeztektonika és kontinensvándorlás. A Föld kontinentális litoszférájának fejlõdése. Alapvetõ szerkezetföldtani folyamatok. A földrengések leírása, földrengés veszélyeztetettség. A szeizmológia és szerepe a Föld belsejének megismerésében. – Az üledékes folyamatok környezetföldtani vonatkozásai (folyószabályozás, gátépítés hatásai az üledékfelhalmozódásra/elmosásra stb.). Hasznosítható ásványi nyersanyagok az üledékes folyamatsorban. A mállás jelensége és kapcsolata az éghajlattal. – A Kárpát-Pannon régió kialakulásának fõbb lépései (idõben és térben). A földtani felépítéssel összefüggõ speciális környezeti problémák (felszínmozgásos területek, bányakárok, vízbeszerzési nehézségek, geokémiai anomáliák, törésvonalak stb.). – Klíma és klímaváltozások. Az éghajlatot meghatározó tényezõk. Klímajelzõ üledékek. Klímaváltozások a föltörténeti múltban. Éghajlati és biológiai fordulópontok a Föld története során. – A zonális talajok képzõdése jellemzõ tényezõik és folyamataik tükrében (összehasonlító elemzés). A Föld és Magyarország klímazonális talajtípusai. – A hidromorf, a savanyú és a szikes talajok képzõdésének természetes és antropogén okai, javításuk eljárásai, anyagai. Növényzetük jellegzetességei. – A talajok fizikai tulajdonságainak antropogén változásai, a talajerózió kiváltó és befolyásoló tényezõi, a talajvédelem kérdései. A talajok antropogén eredetû szervetlen és szerves szennyezõi és meghatározásuk módjai. – A bioszféra evolúciója. A földi élet kialakulása, fejlõdése a rekonstrukció lehetõségei (õsmaradványok). A földtörténeti idõ és mérése, kronológia. Az emberi tevékenység káros hatásai a bioszférára. – Vírusok, baktériumok, cianobaktériumok és protisták. Gyakorlati szempontból fontos mikroorganizmusok.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Környezetvédelmi biotechnológiák. Biotranszformáció, biodegradáció, bioelimináció, mineralizáció, bioakkumuláció, biomagnifikáció, reszisztencia és perzisztencia. – Algák, zuzmók, mohák, hajtásos növények és gombák evolúciója, jellemzése és rendszerezésük elve. Gyakorlati szempontból fontos taxonok környezettani vonatkozásai. – Álszövetes (szivacsok), testüregnélküli (csalánozók), testüreges gerinctelen állatok (férgek, ízeltlábúak és puhatestûek) és a gerincesek (halak, kétéltûek, hüllõk, madarak és emlõsök) evolúciója, rövid jellemzésük, környezeti jelentõségük. – A biológiai organizáció és az ökológia alapelvei. A környezeti és a toleranciai tényezõk fogalma. Az indikáció és a limitáció. Populációs alapjelenségek. Términtázat, életmenet stratégiák. – A populációs kölcsönhatások. Populációdinamika, alapmodellek. Túlélési görbék. A kompetíció és a niche. – Társulások (közösségek) struktúrái és mûködése. A trofikus struktúra (táplálékláncok, táplálékhálózatok). A biodiverzitás és megõrzésének fontossága. – A biológiai produkció. Az anyagforgalom és az energiaáramlás. Elsõdleges termelést korlátozó környezeti tényezõk (fény, víz, hõmérséklet, tápanyagok, széndioxid). – A szukcesszió fogalma és fõbb folyamatai. Az ökológiai rendszerek stabilitása, a degradálódás és az eutrofizálódás, illetve az azokat kiváltó fõbb környezeti tényezõk. – A víz, mint életközeg. Élõhelyek, életközösségek természetes vizekben. A trofitás és a szaprobitás fogalma. A lebegõ életforma. Fitoplankton. Zooplankton. Anyag és energiaszintek természetes vizekben. – A bioszféra evolúciója. A földi élet kialakulása, fejlõdése a rekonstrukció lehetõségei (õsmaradványok). A földtörténeti idõ és mérése, kronológia. Az emberi tevékenység káros hatásai a bioszférára. A szén, nitrogén, kén és a foszfor biogeokémiai cilkusai. A szén és vegyületeinek felhalmozódása az üledékképzõdés során. – A környezet- és természetvédelem, a környezetgazdálkodás fogalma, a fenntartható fejlõdés. A természet- és környezetvédelem története. A környezetvédelmi mozgalmak. Nemzetközi környezetvédelmi, természetvédelmi egyezmények. – Az élõ és élettelen természet védelme. A természetvédelem célja és szervezetei. A védett természeti területek típusai. Natura 2000 területek. Természetvédelmi stratégiák. Természetvédelem az Európai Unióban és Magyarországon. Természetvédelmi kezelés (prezerváicó, konzerváció, rehabilitáció és rekonstrukció). Ökológiai folyosók természetvédelmi jelentõsége. – Globális környezeti problémák környezetterhelés biológiai indikátorai, a jelzõ és mérõ élõlények. A biológiai monitorozás alapelve és jelentõsége az ökológiai hatásvizsgálatokban. A környezet-egészségtan alapjai.
13669
– Az ipari és mezõgazdasági termelés során keletkezõ, valamint a kommunális hulladékok osztályozása, minõsítése. Hulladékgazdálkodás, a hulladékok hasznosítására és ártalmatlanítására alkalmazott eljárások ismertetése. – A környezeti és a gazdasági érdekek összehangolásának, a felelõs környezeti magatartás kialakításának lehetõsége, a vállalati önkéntes környezetirányítási rendszerek szerepe. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek szerepe, felelõssége a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. A személyes felelõsség kialakítása és cselekvési lehetõségek keresése a közvetlen környezet (lakóhely) megóvásában. – A tanulók, iskolájuk, családjuk, lakóhelyük cselekvési lehetõségei saját környezetük védelmére, a környezeti gondok helyi mérséklésére az érintett környezeti jelenségek körében. A környezettudatos szemléletet kialakítása a természeti jelenségek megértésében, azok tudatos környezetkímélõ felhasználásában. – A természeti, az épített, a társadalmi és a gazdasági környezetre, valamint a lokális, a regionális, kontinentális és a globális szemléletû környezeti gondolkodásra vonatkozó komplex látásmód kialakulásához, a környezeti témák, kérdéskörök integrált, ill. inter- és transzdiszciplináris szemléletû átlátásához és a gondolkodásmód átadásához szükséges ismeretek. – Környezeti intelligencia kialakulásához, a környezeti elemek felismerésének és kategóriákba helyezésének, valamint a környezeti elemek közti kapcsolatok felfedezésének képességéhez szükséges ismeretek. A környezet- és természetvédelem történetérõl. A szakmai modul ismeretanyaga legalább 65%-ban szakterületi szakmai ismeretet tartalmaz. Szakmódszertani ismeretek: A környezeti elemek (víz, levegõ, talaj) és szennyezõk, a hulladék- és energiagazdálkodás kérdései tanításának módszertana. Alapvetõ ismeretek fenntarthatóságra nevelés pedagógiájának az iskolai életben való elfogadtatásához. A környezeti neveléssel kapcsolatos tanórán- és iskolán kívüli programok (pl. erdei iskola, jeles napok, nyári táborok, szakkörök stb.), kísérletek és terepi feladatok szervezéséhez és vezetéséhez szükséges ismeretek. Ezen belül: – A környezettan tanítás általános alapkérdései, hagyományai és jelene, törvényi szabályozása. Tantervi szabályozás a Nemzeti alaptanterv követelményei. – Iskolai szabályozás: az iskola környezeti nevelési programja, a környezettan tárgy tananyagának beillesztése az iskolák tantervébe, az ökoiskola cím. – A környezettan oktatás tanórai keretei, a környezettan tantárgy tartalma, felépítése, létezõ tantervi programok megismerése, a tanórai munka, tervezése, környezeti tartalmak a szaktárgyi órákon, az oktatás módszerei a Nem-
13670
MAGYAR KÖZLÖNY
zeti alaptanterv, a kerettanterv és az érettségi követelmények alapján. – A környezettan tanítás tanórán kívüli iskolai lehetõségei, formái, tartalma, szerepe: nemzetközi és hazai környezeti nevelési programok, a szakköri munka, a versenyek, iskolai akciók szervezése, vezetése és mûködtetése, iskolanap, témanap (jeles napok), témahét. – A környezettan tanítás iskolán kívüli lehetõségei, formái, tartalma, szerepe: az erdei iskola, a környezettani terepgyakorlatok, a tematikus környezettani táborok, a tanösvények. Intézmények látogatása: üzemlátogatás szervezése, vezetése, múzeumpedagógia, zoopedagógia, védett épületek, területek látogatása. Környezeti neveléssel foglalkozó iskolák, oktatóközpontok meglátogatása tanulmányi kirándulás keretében. – A környezettan tanítás és környezeti nevelés módszerei, eszközei. A projektmódszer. Tevékenységek: önálló mérések, vizsgálatok, laboratóriumi kísérletek, szituációs játékok, drámajátékok, riportkészítés, kérdõívkészítés, helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat), cikkelemzés, poszterkészítés, házi dolgozatírás, tanulói elõadások, ökológiai lábnyom, modellkészítés, asszociációs feladatok, csoportmunka, önálló munka stb. Az írott és digitális média, az oktatócsomagok használata. Pályázatok írása. – Készségfejlesztések: problémamegoldó, konfliktuskezelési, együttmûködési, önálló ismeretszerzési, elemzõ, megfigyelõ, kommunikációs, vita, elõadói készségfejlesztés. Sajátos kompetenciák A környezettan-tanár: – rendelkezzen komplex látásmóddal, ami magában foglalja a természeti, az épített és a társadalmi környezetet, valamint a lokális, a regionális, kontinentális és a globális szemléletû környezeti gondolkodást; – képes legyen egy téma, kérdéskör integrált, ill. interés transzdiszciplináris szemléletû átlátására, és a gondolkodásmód átadására; rendelkezzen környezeti kultúrával, a környezeti elemek felismerésének és kategóriákba helyezésének, valamint a környezeti elemek közti kapcsolatok felismerésének képességével; – rendelkezzék a tudatos és értékelvû gondolkodás képességével, a jövõ iránt való elkötelezett magatartás, és a fenntartható fejlõdés iránti felelõsséggel; ismerje és alkalmazza nevelõ-oktató munkájában a fenntarthatóságra nevelés pedagógiájának interaktív, képességfejlesztõ módszereit; – képes legyen arra, hogy életvitele a környezettudatos magatartása mintáját adja a tantestületben és a tanítványai között; legyen képes az iskolai környezeti nevelési programok elkészítésére és a tantestület bevonásával történõ megvalósítására.
2007/181. szám
MÛVÉSZETEK MÛVELTSÉGI TERÜLET Ének-zene tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles ének-zene tanár; – angol nyelvû megjelölése: school music teacher. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképesítésre, illetõleg ismeretekre alapozva olyan iskolai ének-zene tanárok képzése, akik magas fokú zenei és pedagógiai tudásuk birtokában alkalmasak a közoktatás zenei-kulturális területein az ének-zene oktatására, valamint – karvezetõi felkészültségük alapján – az iskolai kórusmunka vezetésére és az abban rejlõ zenei nevelési feladatok ellátására, valamint az alapfokú mûvészetoktatási intézményben az oktatási-nevelési feladatok ellátására, továbbá akik képesek a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Szolfézs (zenei írás-olvasás, zenei készségfejlesztés), zeneelméleti és zenetörténeti ismeretkörök (zeneirodalmi mûveltség és ismeretterjesztés, zenemûvek elemzése), partitúraolvasási, transzponálási, improvizálási ismeretek. – A magyar népzene rétegzõdése, népi hangszerek, népi hagyományok megismerése, népdalrepertoár kialakítása. – A tanórán kívüli zenei nevelés megszervezésének ismeretei: hangverseny-látogatásra nevelés, táncház, zenei szakkörök (pl. furulya-, ütõ-, vonósegyüttes). – Karvezetés, iskolai énekkarok vezetése, iskolai kulturális rendezvények szervezése, megfelelõ kórusrepertoár kialakítása. – Vokális és hangszeres képzettségi ismeretkörök: beszédmûvelés, egyéni- és kórushangképzés, ill. zongora, furulya és egyéb hangszeres tudás (vonós és ütõhangszer). – A hazánkban élõ nemzetiségek, etnikumok zenéjének ismerete (pl. német, román, szerb, szlovák, ill. roma népzene, ezekhez kapcsolódó népi hagyományok megismerése). Szakmódszertani ismeretek: – Az ének-zenei nevelés és oktatás fõbb módszeres eljárásainak ismerete: Kodály Zoltán elvei, összehasonlítva a világban használatos, ismertebb zenei nevelési koncepciókkal (Orff, Dalcroze, Willems, Suzuki stb.); a 3–18 éves korosztály zenei nevelési módszereinek átfogó ismerete.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– Daltanítás, ritmikai és dallami ismeretek tanításának módszerei. – A zenei írás-olvasás, zenei készségfejlesztés módszerei. – A többszólamúságra nevelés módszerei. – A zenehallgatás módszerei. Sajátos kompetenciák: Az ének-zene tanár – karvezetõi felkészültsége alapján alkalmas az iskolai kórusmunka vezetésére és az abban rejlõ zenei nevelési feladatok ellátására; – ismereteit a zeneoktatás egészének, valamint a zenepedagógia elméletének és gyakorlatának szolgálatába tudja állítani; – képes iskolája zenei életének megszervezésére és cselekvõ részese az iskolán kívüli kulturális életnek.
Mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of moving image and media education. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A kommunikáció formái. – Mozgóképi szövegek; az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok, mozgóképolvasás; az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás. – Egyszerû (idõben és térben egybefüggõ) cselekmények képsorozatokkal történõ megjelenítése, tagolása. – Sztereotípiák és konvenciók a mozgóképi szövegkörnyezetben. – Mozgóképi szövegek értelmezése. – Értelmezés, elemzés; mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerû (teret és idõt formáló) képkapcsolatok értelmezése; mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt kép-hang kapcsolatok értelmezése. – A média társadalmi szerepe, mûködési módja. – Médiakategóriák. – Médiahasználati szokások. – Médianyelvek. – Egyszerû mozgóképi szövegek létrehozásával kapcsolatos ismeretek.
13671
– Elektronikus médiumok (videó, számítógép) alapfokú alkotó használatával kapcsolatos ismeretek. Szakmódszertani ismeretek: – A médiapedagógia elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A fejlesztési céloknak (megismerõ, alkotó, elemzõ, ítélõképesség, ízlés, érzelmi intelligencia, kooperativitás) megfelelõ módszerek ismerete. – Tanítási módszerek és stratégiák: frontális, egyéni, csoportos, projekt, felfedezéses, differenciálás. – Tanítási munkaformák: egyéni munka, páros, csoportos, frontális munka. – A tanítás tervezése: jogszabályok, kerettantervek, pedagógiai program, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat. – Értékelési célok: tudás, diák, tanár, iskola. A tanulás értékelési formái: formatív, diagnosztikus, õsszegzõ. Szóbeli, írásos, megbeszélés, kiállítás. Mérés. – Taneszközök, számítógép, vetítõk, cd-készítés, powerpoint. – Iskolai gyakorlatok (hospitálás, tanítás) a kezdõ tanár problémái.
Vizuális- és környezetkultúra-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles vizuális- és környezetkultúra-tanár, – angol nyelvû megjelölése: teacher of visual culture. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, valamint az alapfokú mûvészetoktatási intézményben az oktatási-nevelési feladatok ellátására, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Az emberi környezet értékelése a hasznosság és a szépség szempontjából. – Az emberi környezet, a közlõ, kifejezõ szándékú vizuális alkotások társadalmi, történelmi, szociális beágyazottságának ismerete. – A vizuális alkotó és befogadó képességek fejlõdésének ismerete (gyerekrajz-fejlõdés). – A képi-plasztikai gondolkodás, alkotás, a vizuális megismerés, képi látásmód elméleti ismerete és gyakorlati alkalmazása. A konkrét és fogalmi gondolkodás és cselekvés kapcsolata.
13672
MAGYAR KÖZLÖNY
– A kreativitás jelentõségének és fejlesztési lehetõségeinek (vizuális alkotó tevékenységeken keresztül) ismerete. – A látvány érzelmeket keltõ szerepe, az érzelmi intelligencia kifejlesztésében betöltött szerepe. – Az esztétikum felismerése és értékelése minden látható jelenségben. – A környezetkultúra funkcionális, esztétikai, gazdasági szempontjai. – A vizuális mûvészetnek, mint az emberi megismerés és kifejezés egyik módjának az ismerete. A képzõmûvészetnek, mint a legkomplexebb vizuális üzenetnek és értékközvetítõnek a megismerése. – A látás, az ábrázolás és a vizuális kifejezés szerepe az emberi kommunikációban. – A vizualitásnak az önismeretben, identitás kialakításában, az önkifejezésben betöltött szerepe. – A látható minõségeknek a napi gyakorlatban, a tudományban és a mûvészetben betöltött szerepe. – A fogyasztói és állampolgári nevelés a tárgyvilág, a városi környezet értõ használatához. Szakmódszertani ismeretek: – A vizuális és környezetkultúra tanításának módszertana, elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – A fejlesztési céloknak (megismerõ, alkotó, elemzõ, ítélõképesség, ízlés, érzelmi intelligencia, kooperativitás) megfelelõ módszerek ismerete. – Tanítási módszerek és stratégiák: frontális, egyéni, csoportos, projekt, felfedezéses, differenciálás. – Tanítási munkaformák: egyéni munka, páros, csoportos, frontális munka. – A tanítás tervezése: jogszabályok, kerettantervek, pedagógiai program, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat. – Értékelési célok: tudás, diák, tanár, iskola. A tanulás értékelési formái: formatív, diagnosztikus, õsszegzõ. Szóbeli, írásos, megbeszélés, kiállítás. Mérés. – Taneszközök, számítógép, vetítõk, cd-készítés, powerpoint. – Iskolai gyakorlatok (hospitálás, tanítás) a kezdõ tanár problémái.
INFORMATIKA MÛVELTSÉGI TERÜLET
Informatikatanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles informatikatanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of informatics. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg
2007/181. szám
ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben, az informatika, az informatikai szakképzésben emellett az informatikusi szakképzettségnek megfelelõ szakmai tantárgyak oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és az iskolai informatikai eszközök, oktatási információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos fejlesztési feladatok, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: Az informatikai alkalmazások felhasználási módszertana, fõ komponensei, fogalomrendszere, informatikai technológiák, az oktatás megalapozását biztosító ismeretkörök az alábbi területeken: – Informatika és társadalom: Az informatika fejlõdéstörténete. Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban. Adatbiztonság, személyes adatok védelme. Jogi, etikai, pszichológiai és szociológiai vonatkozások. (2–4 kredit) – Informatikai alkalmazások: Dokumentumkészítés. Prezentációtervezés és kivitelezés. Médiainformatika. Képfeldolgozás. Grafikai alkalmazások. Táblázatkezelés. Adatbázis-kezelés. Alkalmazói versenyfeladatok megoldása. (6–20 kredit) – Algoritmizálás és programozási nyelvek: Algoritmikus problémamegoldás módszerei. A közoktatásban használt programozási nyelvek. Programfejlesztõi környezetek. Programozási versenyfeladatok megoldása. (4–15 kredit) – Információs technológiák: Infokommunikáció, információs technológiák szerepe a kommunikációban. Informatikai közhasználatú felületek, információs hálózati szolgáltatások, információs technológiák alapjainak ismerete, használata. Könyvtár alapismeretek. Oktatóprogramok, e-learning. (4–15 kredit) – Számítástudományi ismeretek: Logikai alapok a programozáshoz és az alkalmazásokhoz, számításelmélet, automaták és formális nyelvek, mesterséges intelligencia, egyéb számítástudományi ismeretek. (Legfeljebb 8 kredit) Szakmódszertani ismeretek: – Informatikai fogalmak, eszközök, módszerek tanításának alapkérdései. A problémamegoldás módszertana. Informatikai alapismeretek (hardver, szoftver), dokumentumkészítés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, prezentáció és grafika, algoritmizálás és programozási nyelvek, programozási eszközök, információs társadalom, információs hálózati szolgáltatások témakörök tanításának fõ kérdései, módszerei, eszközei. Az értékelés módszerei (különös tekintettel az érettségire, illetve a tantárgyi versenyekre).
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Sajátos kompetenciák: Az informatikatanár – alkalmas szakszerûen használni az iskola informatikaoktatási eszközeit, bevonni oktatómunkájába az informatikai eszközöket, távoktatási anyagokat; – közoktatási informatikai tananyagfejlesztésre, más szakos tananyagfejlesztés informatikai megvalósításának támogatására; – informatikai tehetséggondozásra, versenyfelkészítésre; – hátrányos helyzetûek informatikai képzésére; – új, korszerû informatikai alkalmazások megismerésére és ezen ismeretek átadására; – problémák megoldásának algoritmikus kifejezésére, a megoldások helyességének igazolására és hatékonyságuk elemzésére; – együttmûködõ készsége alapján csoportmunkára; – az informatika és a társadalom kölcsönhatásának követésére.
TESTNEVELÉS ÉS SPORT MÛVELTSÉGI TERÜLET Testnevelõ tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles testnevelõ tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of physical education. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, az iskolai testnevelés és sport oktatási-nevelési feladatainak ellátására, a szakképzésben, a felsõoktatásban és a felnõttképzésben, emellett a sportszakmai tárgyak oktatási, valamint minden szinten a sportpedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Az iskolai testnevelés szempontjából legfontosabb sportágak és egyéb lehetséges mozgásterületek (pl. tánc, stretching) oktatásának elmélete és módszertana. – Szabályismeret a testnevelés és az iskolai sport fontos sportágaiban, játékvezetõi, illetve versenybírói ismeretek és gyakorlottság. – A kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésének elmélete és módszertana az egyes korcsoportok sajátosságainak figyelembevételével.
13673
– A különbözõ korcsoportok mozgásigénye, eltérõ terhelhetõsége, a kondicionális és koordinációs képességek mérése. – A sportszakember-képzés területén lehetséges szakmai tantárgyak elmélete, gyakorlata és módszertana. – A sporttevékenység megszerettetéséhez, az életen át tartó fizikai aktivitás iránti elkötelezettség kialakításához, e területen a tehetségek felismeréséhez és a tehetséggondozás feladataihoz szükséges ismeretek, tehetséggondozás (mentorálás). – Ismeretek és készségek a testi fejlettség státuszának megállapítására, az egyéni fejlettség programjának elkészítésére, ezzel összefüggésben ismeretek és készségek motorikus próbák szervezésére, lebonyolítására, értékelésére és az adatok tárolására. – Ismeretek, jártasságok, készségek az iskolai sport szervezeteinek mûködtetéséhez, illetve diák-sportversenyek rendezésére, lebonyolítására. – A sajátos fejlesztést igénylõ (fogyatékkal, krónikus betegségekkel élõ, testi fejlõdésükben lemaradó, elhízott) tanulók, hallgatók és felnõttek pszichoszomatikus fejlesztésének speciális ismeretei, a prevenció kérdései. – Ismeretek és gyakorlottság sport- és rekreációs táborok szervezésében és vezetésében. – Gyakorlottság az integrált testnevelés- és sportfoglalkozás vezetésében. Szakmódszertani ismeretek: – A testnevelés elmélete és módszertana, a pszichomotoros tanítás-tanulás különbözõ stratégiái, tantárgy-pedagógiai sajátosságai. – A tanítás-tanulás folyamatának sajátosságai a tanórai és a tanórán kívüli testnevelésben az egyes korosztályok szerint. Az iskolai és iskolán kívüli sportköri foglalkozások szervezése és levezetése. – A tanítási-tanulási folyamat motoros és kognitív aspektusának tudatos transzferáló eszközként való alkalmazása tanórai és tanórán kívüli testnevelésben az egyes korosztályok oktatási ismereteinek figyelembevételével. – Ismeretek és készségek a testnevelési tananyag tervezésére (tantervfejlesztés, tanmenetkészítés, óravázlat-készítés). – Ismeretek és készségek a testnevelési óra és a sportfoglalkozás szervezésére és vezetésére. Sajátos kompetenciák: – Az iskolai és iskolán kívüli sportköri tevékenységekhez tartozó játék és sportfoglalkozások szervezése és levezetése, különös tekintettel az olyan kreatív foglalkozásokra, ahol a közösségben végrehajtandó feladatok dominálnak. – A tanult mozgáskészlet kreatív használata, eredeti mozgások, mozgásfolyamatok, játékok alkotása.
13674
MAGYAR KÖZLÖNY
– Olyan mozgásformák, tevékenységek, sportágak ismerete, amelyek egyrészt divatosak, megfelelnek a korszellemnek, és amelyek bizonyítják, hogy a sport elsõsorban örömforrás, kaland, játék, másrészt életük bármely szakaszában nehézségek nélkül ûzhetik majd a diákok. – Olyan szakmai módszertani felkészültség, amely a gyengébb testi-lelki adottságú diákok számára is vonzóvá teszik a testnevelés és az iskola sportéletet, sikerélménnyel szolgálnak nekik. – Nyitottság az új és bevált nemzetközi, elsõsorban európai módszertan, illetve gyakorlat iránt, hogy hivatásuk gyakorlása során megfeleljenek az új követelményeknek. Egészségfejlesztés-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles egészségfejlesztés-tanár; – angol nyelvû megjelölése: health promotion teacher. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben, az iskolai egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Az egészségfejlesztés célja, fogalma, tárgya, értékei, az egészségtan (mint elméleti tudományág és gyakorlati diszciplína) oktatásának nemzetközi és hazai helyzete az iskolai és iskolán kívüli egészségfejlesztési foglalkozások sajátosságai, az egészséggel kapcsolatos döntések és kívánatos viselkedések, az egészségfejlesztés-tanár feladatai a tudatos egészségmagatartás kialakítása érdekében. – Az iskola-egészségügy, az egészségnevelés, egészségfejlesztés, mentálhigiéné általános kérdései, a fogyatékkal élõk, az idõsek, a leszakadók, más kisebbségek, a hajléktalanok sajátos problémái, azok kezelési technikái, az egész életen át való tanulás és a rendszeres szabadidõs aktivitás mentálhigiénés és makrotársadalmi hatásai, a munkahelyi egészségvédelem (work site health promotion) gazdasági és humán aspektusai, a tudományos kutatás, a terepen végezhetõ (tudományos) felmérések szabályai, azok eredményeinek felvilágosító és tudományos célú bemutatása. – Az addiktológia, a drogprevenció, a magatartástudomány, a biológia, a pedagógia, a pszichológia, a sporttudomány, a szociológia, a szociális munka egészségre és
2007/181. szám
egészségtudományra vonatkozó elmélete és gyakorlata, oktatási és kutatási módszerei, eredményei. Szakmódszertani ismeretek: – A Nemzeti alaptantervben, az érettségi vizsgakövetelményekben, illetve a közoktatási törvényben az egészséges életmódra nevelés területére vonatkozó iskolai egészségfejlesztési, egészségnevelési, készségfejlesztési, mentálhigiénés prevenciós feladatok, követelmények és módszerek. – A tanítási-tanulási folyamat sajátosságai a különbözõ típusú egészségfejlesztõ foglalkozásokon a különbözõ korosztályok (óvodáskorúak, kisiskolások, általános és középiskolai tanulók, ifjú- és felnõtt korúak) szerint, az egészségtanórán és a szakképzés alapozó szakmai tárgyaiban alkalmazható eljárások és módszerek, az elsõsegélynyújtás gyakorlata és oktatási módszerei. – A pozitív beállítódás, magatartás, a stabil és rugalmasan alkalmazkodó szokásrend megteremtésének módszertana. – A dohányzással, az alkoholfogyasztással, a droghasználattal, a szexuális magatartással, a fizikai aktivitással, az obezitás megelõzésével, a védõeszközök használatával, a stresszel és más felmerülõ egészségügyi kockázati tényezõvel kapcsolatos ismeretek, a szükségletek felmérése, komplex iskolai prevenciós programok, projektek kialakítása, implementálása, a programok eredményességének értékelése, a szükséges szakterületek tanárainak vagy más szakemberek (pl. védõnõ, iskolaorvos, iskolapszichológus), valamint a szülõk bevonásával kapcsolatos ismeretek. – A helyes önismeretre való nevelés módszertana. – A függõségekre NEM-et mondás gyakorlatának, a helyes döntések kialakításának módszertana. – A balesetmentes társas együttélés, közlekedés gyakorlatai, a prevenció módszertana. – A veszélyes anyagok, eszközök (petárda, tûzijáték, kisgépek stb.) épséget veszélyeztetõ használata megelõzéséhez szükséges módszerek. – Az egészséges iskolai környezet kialakításához szükséges eljárások gyakorlata. Sajátos kompetenciák: – A személyes tanácsadásban, a kooperatív módszerek, a teammunka alkalmazásában való jártasság. – Az egészségtábor a felvilágosító és rekreációs csoportfoglalkozások szervezési, lebonyolítási feladatai, hagyományos és új módszerei. – Elsõsegélynyújtási rutinok (sebellátás, sérültekrõl való gondoskodás, újraélesztési technikák stb.).
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) A SZAKKÉPZÉS, MÛVÉSZETI SZAKKÉPZÉS, ILLETVE ALAPFOKÚ MÛVÉSZET-OKTATÁS TERÜLETEIN VÁLASZTHATÓ SZAKMAI, MÛVÉSZETI TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGEK MÛSZAKI, INFORMATIKAI SZAKKÉPZÉS Mérnöktanári szakképzettségek A szakképzettség oklevélben szereplõ – magyar nyelvû megjelölése: mérnöktanár (anyagmérnök) mérnöktanár (faipari mérnök) mérnöktanár (könnyûipari mérnök) mérnöktanár (biomérnök) mérnöktanár (környezetmérnök) mérnöktanár (vegyészmérnök) mérnöktanár (építõmérnök) mérnöktanár (földtudományi mérnök) mérnöktanár (építészmérnök) mérnöktanár (ipari termék- és formatervezõ mérnök) mérnöktanár (gépészmérnök) mérnöktanár (közlekedésmérnök) mérnöktanár (mechatronikai mérnök) mérnöktanár (had- és biztonságtechnikai mérnök) mérnöktanár (energetikai mérnök) mérnöktanár (villamosmérnök) mérnöktanár (gazdálkodási mérnök) mérnöktanár (mérnök informatikus) – angol nyelvû megjelölése: teacher of engineering (materials engineer) teacher of engineering (wood technology engineer) teacher of engineering (light industry engineer) teacher of engineering (bioengineer) teacher of engineering (environmental engineer) teacher of engineering (chemical engineer) teacher of engineering (civil engineer) teacher of engineering (earth science engineer) teacher of engineering (architectural engineer) teacher of engineering (industrial design engineer) teacher of engineering (mechanical engineer) teacher of engineering (transportation engineer) teacher of engineering (mechatronical engineer) teacher of engineering (military and safety engineer) teacher of engineering (energetics engineer) teacher of engineering (electrical engineer) teacher of engineering (engineering manager) teacher of engineering (computer engineer) A képzés célja a felsõfokú mûszaki képzésre alapozva az iskolai rendszerû és az iskolarendszeren kívüli, valamint az akkreditált szakképzésben az elméletigényes tantárgyak tanítására, a mûszaki szakoktatás területén a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra való felkészítés, továbbá a szakképzési irányultságú tudományos minõsítés megszerzésének megalapozása.
13675
A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: – Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bõvítõ alapozó ismeretkörök. – Horizontális kitekintés a szakmai képzéshez kapcsolódó Nemzeti alaptanterv mûveltségterületeire, a felnõttképzéssel kapcsolatos sajátos ismeretek. – A szakmai törzsanyag ismeretkörei: a szakirányú szakképzés gyakorlati alkalmazást támogató mûszaki/informatikai alaptantárgyainak elmélyítése a mérnöki/informatikai alapképzési szak szerint. – A szakmai törzsanyag kötelezõen választható ismeretkörei, differenciált szakmai ismeretek: mûszaki/informatikai ismeretek bõvítése a mérnök/informatikai képzési terület adott alapképzési szakjának megfelelõ szakirányú ismeretkörökkel. A szakterületi ismeretek mérnöktanári szakképzettségenként: – okleveles mérnöktanár (anyagmérnök): elméleti alapozó, valamint anyagtudományi, technológiai, mûszaki alapozó, szakmai alapozó (fém-kerámia-polimer-kompozitok) ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (faipari mérnök): elméleti alapozó, valamint faanatómia, faipari alapszerkezetek, fûrészipari technológia, faipari lemez és lapgyártás, faipari gépek, bútor-, ajtó-, ablakgyártás, faanyagvédelem ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (könnyûipari mérnök): elméleti alapozó, valamint termelési és kiegészítõ folyamatok, könnyûipari anyagok, mûveletek és technológiák, könnyûipari méréstechnika, minõségirányítás, környezetvédelem, munkavédelem ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (biomérnök): elméleti alapozó, valamint biológiai rendszerek mûködése, fizikai kémia alkalmazásai és anyagtudomány, mérés és irányítástechnika, géptan és mûvelettan, technológia ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (környezetmérnök): elméleti alapozó, valamint földtudományi szakismeretek, egészségvédelem, környezeti mérések, monitorozás, környezetvédelmi mûszaki mûveletek, környezettan, környezeti elemek védelme, környezetelemzés ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (vegyészmérnök): elméleti alapozó, valamint fizikai kémia alkalmazásai és anyagtudomány, mérés és irányítástechnika, vegyipari géptan és mûvelettan, technológia ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (építõmérnök): elméleti alapozó, valamint anyagtudomány, szerkezettan, geotechnika, geoinformatika, létesítményi, települési és környezetmérnöki ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (földtudományi mérnök): elméleti alapozó, valamint alkalmazott földtudományi, technológiai, bánya- és geotechnikai, olaj- és gázmérnöki, elõkészítéstechnikai ismeretkörök;
13676
MAGYAR KÖZLÖNY
– okleveles mérnöktanár (építészmérnök): elméleti alapozó, valamint mintázás-modellezés, épületszerkezetek, építõanyagok, épületgépészet, tartószerkezetek, épülettervezés, kivitelezés-szervezés ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (ipari termék- és formatervezõ mérnök): elméleti alapozó, valamint anyagtudomány, ipari technológiák, gépszerkezetek, formatervezés (rajz/ábrázolás, formatan/modellezés), ergonómia, fogyasztóvédelem ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (gépészmérnök): elméleti alapozó, valamint mechanika, illetve gépészeti alapozó, gépszerkezettani, alakítástechnológiai, gyártástechnológiai ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (közlekedésmérnök): elméleti alapozó, valamint közlekedési rendszerek, forgalomtechnika, szállítmányozás, közlekedés-gazdaságtan, ügyfélszolgálati menedzsment ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (mechatronikai mérnök): elméleti alapozó, valamint elektronikai rendszerek, elektronikai tervezési és gyártási technológiák, mechanizmusok, gépészeti szerkezetek, robottechnika, automatizálás ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (had- és biztonságtechnikai mérnök): elméleti alapozó, valamint biztonságtechnikai rendszertervezés és szervezés, vállalkozásbiztonság, személy- és vagyonvédelem, fegyver és fegyverzet ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (energetikai mérnök): elméleti alapozó, valamint információtechnológia, elektrotechnika, szerkezet- és üzemtan, energetika ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (villamosmérnök): elméleti alapozó, valamint villamosságtan, elektronika, digitális technika, méréstechnika, villamos energetika ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (gazdálkodási mérnök): elméleti alapozó, valamint rendszer- és szervezetfejlesztés, infokommunikációs szolgáltatások, adatbázis-menedzsment, folyamatmenedzsment, kockázatkezelés ismeretkörök; – okleveles mérnöktanár (mérnök informatikus): elméleti alapozó, valamint adatstruktúrák, párhuzamos rendszerek, továbbá = adatbázisok elmélete és adatbázis-tervezés, adatbiztonság, szoftverfejlesztés, alkalmazásmenedzsment vagy = számítógépes grafika, vizuális alkalmazásfejlesztés, multimédia ismeretkörök.
GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉS Közgazdásztanári szakképzettségek A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles közgazdásztanár (elméleti gazdaságtan),
2007/181. szám
okleveles közgazdásztanár (kereskedelem és marketing), okleveles közgazdásztanár (pénzügy és számvitel), okleveles közgazdásztanár (turizmus-vendéglátás), okleveles közgazdásztanár (vállalkozási ismeretek), – angol nyelvû megjelölése: teacher of economics (theoretical economics), teacher of economics (commerce and marketing), teacher of economics (finance and accounting), teacher of economics (tourism and catering), teacher of economics (entrepreneurial studies). A képzés célja olyan közgazdásztanárok képzése, akik alkalmasak a közoktatásban, az iskolarendszerû és iskolarendszeren kívüli szakképzésben, valamint a felnõttoktatásban a tanulók közgazdasági szemléletének és általános gazdasági, vállalkozási ismereteinek, üzleti szaktudásának megalapozására, a gazdasági üzleti szakképzésben pedig az adott közgazdász-tanári szakképzettségüknek megfelelõ szakmai tárgyak elméleti és gyakorlati oktatására, a tanórai és gyakorlóirodai, tanüzleti tanulás szervezésére, a pedagógiai kutatási feladatok ellátására, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi közös ismeretek: – A közgazdász alapképzésben elsajátított ismeretek bõvítése, illetve elmélyítése a szakterület szerint. – A szakképzés és a gazdaság kapcsolatrendszere, a gazdasági képzés helye és szerepe a középiskolában, a szakképzésben. A felnõttképzéssel kapcsolatos sajátos ismeretek. – Kitekintés a kapcsolódó Nemzeti alaptanterv mûveltségterületre. Modularitás a szakképzésben, élethosszig tartó tanulás. – Az oktatásban hasznosítható, legkorszerûbb informatikai alkalmazások ismerete. – A közgazdasági ismeretek bõvítése a közgazdász tanári szakképzettségnek megfelelõ szakirányú ismeretkörökkel. Szakterületi ismeretek szakképzettségenként: – közgazdásztanár (elméleti gazdaságtan): Mikroökonómia, makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan. Közgazdasági elmélettörténet. Hazai és nemzetközi pénzügyi, finanszírozási és banki ismeretek. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok, európai integrációs ismeretek, külgazdasági ismeretek. Magyar és nemzetközi jogi ismeretek. Marketing, nemzetközi marketing. – közgazdásztanár (kereskedelem és marketing): Logisztika. Üzleti döntések matematikai megalapozása. Üzleti szimulációs gyakorlatok, esettanulmányok. Kultúra és fogyasztás. Fogyasztóvédelem. Modern kereskedelem. Business Games a kereskedelemben. Árutõzsde. Vezetõi számvitel.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Marketingstratégia. Marketing kommunikációs stratégia. Marketingmenedzsment. Kapcsolati marketing és networking. Marketingstratégiai döntések – szimulációs és szintetizáló gyakorlatok. Reklámjog és etika. TQM modellek. Fogyasztáspszichológia és fogyasztásszociológia. – közgazdásztanár (pénzügy és számvitel): Hazai gazdasági-jogszabályi környezet, nemzetközi jogszabályi környezet, EU-ismeretek Pénzügyi számvitel, vezetõi számvitel, számviteli információs rendszer, számítógépes könyvelés, kontrolling ismeretek. Pénzügyi, finanszírozási, befektetési és banki ismeretek, adózás, pénzügyi tervezés, pénzügyi számítások, nemzetközi pénzügyi ismeretek. IKT-ismeretek. – közgazdásztanár (turizmus-vendéglátás): Regionális és környezetgazdaságtan. Településmenedzsment. Idegenforgalmi területfejlesztés. Ökoturizmus. Egészségturizmus. Konferenciaturizmus. Szállodai menedzsment. Business Games a turizmusban. Magyar és európai mûvelõdéstörténet. Nemzetközi idegenforgalmi földrajz. Nemzetközi protokoll. Vezetõi számvitel. Mikrobiológia. Higiéne. Táplálkozástudományi ismeretek. Fogyasztóvédelem a vendéglátásban. Business Games a vendéglátásban. Nemzetközi protokoll. Nemzeti táplálkozási sajátosságok. Vendéglátó mûszaki, technológiai ismeretek. – közgazdásztanár (vállalkozási ismeretek): Válogatott fejezetek a mikro- és makroökonómiából. Közgazdasági elmélettörténet. Vállalkozások menedzsmentje. Üzleti tervezés. Vállalkozás befektetéseinek értékelése. Humán erõforrás gazdálkodás. A vállalkozások költségvetési kapcsolatai, adózás. Gazdaságstatisztika. Jogszabályi környezet. Kkvk a gazdaságban. E-business, információtechnológia. A vállalkozások társadalmi felelõsségvállalása (CSR). Szakmódszertani közös ismeretek: – A gazdasági ismeretkörök tanításának módszerei a közoktatás, a szakképzés, valamint a felnõttképzés területén. A szakterületen alkalmazható tankönyvek, taneszközök, oktatást segítõ médiumok szakszerû értékelése, azokból a tanulók egyéni sajátosságainak, elõzetes felkészültségének, összetételének megfelelõ ismeretforrások kiválasztása, az alkalmazást segítõ segédanyagok készítése.
GYÓGYPEDAGÓGIAI SZAKKÉPZÉS Gyógypedagógia-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles gyógypedagógia-tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of special education.
13677
A képzés célja olyan gyógypedagógia-tanárok képzése, akik alkalmasak közép- és felsõfokon, valamint a felnõttoktatás különbözõ területein gyógypedagógiai ismeretek oktatására (felsõoktatás, gyógypedagógiai felsõfokú szakképzés, szakoktatók képzése, segítõ szakemberek képzése, gyakorlati képzést irányító gyógypedagógusok továbbképzése, szülõk felkészítése a speciális nevelési feladatok ellátására stb.); továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Meghatározó antropológiai és etikai ismeretek a gyógypedagógia elméletben, a fogyatékos emberekkel kapcsolatban kialakuló társadalmi megítélésben, a gyakorlati gyógypedagógiában. Az összehasonlító gyógypedagógia kutatásának és alkalmazásának szerepe a gyógypedagógia nemzetközi irányzatainak megismerésében. A gyógypedagógiai problématörténet átfogó kérdéseinek rendszerezése. – A kognitív pedagógia és a kognitív pszichológia ismereteinek alkalmazása a gyógypedagógia valamennyi területén (fogyatékossági csoportok, életkori csoportok, fejleszthetõség és nevelhetõség, nevelési eljárások eredményessége, hatékonyságvizsgálatok). Mindkét tudományág kutatási eredményeinek gyógypedagógiai alkalmazását elõsegítõ innovációk tervezése, fejlesztése, bevezetése kutató szeminárium keretében. – Az integráló és differenciáló pedagógia összefüggései. Az integrációs pedagógia gyógypedagógiai vonatkozásainak kidolgozása. Gyógypedagógusok felkészítése az integráló nevelésben való részvételre (az integrált nevelés társadalmi körülményeinek és pedagógiai feltételeinek kutatása, a tanácsadás fõ területei, az eredményesség vizsgálata). – Gyógypedagógiai ismeretek oktatása a felsõfokú szakképzésben (gyógypedagógiai asszisztensek képzése) és a felsõoktatásban (gyógypedagógusok, valamint szociális szakemberek alapképzése, mesterképzése és továbbképzése, valamint a pedagógusok továbbképzése), képzési programok kidolgozása. Szülõk felkészítése a speciális családi nevelés feladatainak ellátására. – Tanterv- és programfejlesztés a gyógypedagógiai intézmények számára, szakértõi feladatok ellátása a gyógypedagógiai közoktatási intézmények pedagógiai programjainak és helyi tanterveinek, módszerfejlesztõ eljárásainak értékelésében. Tanulásszervezés és tanulásirányítás nehezített tanulási helyzetben. A tanulást és az élethelyzet javítását elõsegítõ technikai, informatikai eszközök alkalmazása a gyógypedagógiában. Az általános képzési és kimeneti követelményektõl eltérõ sajátos követelmény, hogy a szakterületi ismeret keretében összegyûjtendõ 50 kredit, valamint az 5.1.2. pontban foglalt, pedagógiai, pszichológiai ismeretek 40 kredit ke-
13678
MAGYAR KÖZLÖNY
retébõl együttesen és legalább 30 kredit teljesítettként beszámítandó az elõtanulmányok alapján. Szakmódszertani ismeretek: – A gyógypedagógiai oktatás, nevelés, fejlesztés, rehabilitáció területén mûködõ szakmai szolgáltatások ismerete és ezek fejlesztése (a sajátos nevelési igény megállapítása, beiskolázás, tanulási tanácsadás, komplex fejlesztõ projektek tervezése, tanulást segítõ eszközök fejlesztése, pályaválasztás és életvezetés segítése). Alapképzésben szerzett ismereteken túl a gyógypedagógia többi népességcsoportjára (értelmileg akadályozott, hallássérült, látássérült, beszédfogyatékos, viselkedészavart mutató, mozgáskorlátozott, tanulásban akadályozott) vonatkozó alapvetõ ismeretek összefoglalása. A gyógypedagógia oktatásához szükséges elméleti és gyakorlati szakterületi ismeretek elsajátítása és rendszerezése. Sajátos kompetenciák: A gyógypedagógia-tanár – felkészült a gyógypedagógiai ismeretek oktatására a középfokú és felnõttképzésben (felsõoktatás, felsõfokú szakképzés, szakoktatók képzése, speciális segítséget igénylõ hallgatók a felsõoktatásban); – képes a gyógypedagógiai ismereteket a társadalmi nyilvánosság felé közvetíteni. A tanári szakképzettség a mesterfokozatot adó nem tanári szakképzettséggel párhuzamosan vagy annak megszerzése után szerezhetõ két tanári szakképzettséget adó képzésben. A gyógypedagógia-tanár szakképzettség bármely közismereti tanári szakképzettséggel társítható. Az 5.1.1. pontban fogalt szakterületi ismeretek kreditjeibõl, valamint az 5.1.2. pontban foglalt, pedagógiai, pszichológiai ismeretek 40 kredit keretébõl együttesen legalább 30 kredit teljesítettként beszámítandó. A második tanári szakképzettség megválasztásának elõfeltételeként meghatározott 50 kredit értékû szakterületi ismeret követelményei a gyógypedagógia-tanár szakképzettséggel párhuzamosan is teljesíthetõk.
c) A HITÉLETI KÉPZÉSI TERÜLETEN SZEREZHETÕ TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉG Hittanár-nevelõ tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ – magyar nyelvû megjelölése: okleveles hittanár-nevelõ tanár – angol nyelvû megjelölése: Teacher of Religious Education A képzés célja a hittanár-nevelõ tanár szakképzettség megszerzésére irányuló képzés felkészít a hittanár-nevelõ tanári hivatásra a hitoktatás különbözõ színterein (iskola,
2007/181. szám
plébánia/gyülekezet, felnõttképzés), továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A hittanár-nevelõ tanár szakképzettség a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 127. §-ának (1) bekezdése szerint jogosít pedagógus-munkakör betöltésére. Az általános képzési és kimeneti követelményektõl eltérõ sajátos követelmények és ismeretkörök: a valamennyi egyház tekintetében elfogadott és a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság által támogatott, az általános kompetenciákat kiegészítõ sajátos szakmai kompetenciák megtalálhatóak a Szegedi Hittudományi Fõiskola honlapján. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezés: az egyes egyházak, illetve egyházi felsõoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történõ megnevezésére – az egyház saját, belsõ szabályai szerint – más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak.
11.1.2. KIZÁRÓLAG MÁSODIK TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGKÉNT FELVEHETÕ SZAKKÉPZETTSÉGEK SZAKTERÜLETI ISMERETEI a) A KÖZOKTATÁS, SZAKKÉPZÉS, MÛVÉSZETOKTATÁS TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGEINEK SZAKTERÜLETI ISMERETEI Magyar mint idegen nyelv tanára A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: a magyar mint idegen nyelv okleveles tanára; – angol nyelvû megjelölése: teacher of Hungarian as a foreign language. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben a magyar nyelv idegen nyelvként történõ tanulásával és a magyarság kultúrájának elsajátításával kapcsolatos oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A magyar mint idegen nyelv oktatásának története, diszciplináris kérdései, fogalmának értelmezési lehetõségei, jelenlegi intézményei. – A magyar (és általában a finnugor) nyelv(ek) specifikumai, különbözése más európai nyelvek struktúrájától. A magyar mint idegen nyelv oktatásának grammatikai kérdései, különbségek az anyanyelvi és idegen nyelvi megköze-
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
lítések között, a funkcionális nyelvészet, a nyelvtipológia, az összevetõ nyelvvizsgálat és a fordítástudomány elmélete és gyakorlata. Mérés és értékelés. Kommunikatív nyelvpedagógia. – A nyelvhasználat szociolingvisztikai kérdései, nyelvészeti pragmatika, interkulturális kommunikáció, a magyar nyelvhasználat sajátosságai interkulturális összefüggésben, a nyelv és kultúra viszonya, a kultúra közvetítésének problematikája, a különféle kultúrákból érkezõ diákok tanítása közben felmerülõ nyelvi és szociokulturális nehézségek, ezek leküzdésének mikéntje. Kulturális diplomácia. – A hungarológia fogalma, a magyarsággal kapcsolatos ismeretek sikeres átadásának nehézségei. A magyar mûvelõdéstörténet és a magyar mûvészet közvetítése. Kapcsolattörténet. A magyarságkép változatai. Kisebbségtudomány és nyelvpolitika. Az általános képzési és kimeneti követelményektõl eltérõ sajátos követelmény, hogy a szakterületi ismeretek körében legalább 10 kredit tantervileg elágazik a szakképzettség megválasztásának feltételéül elõírt alapképzési szakon teljesített követelmények tartalmától függõen: – nyelvészeti ismeretekre a néprajz, kulturális antropológia, történelem esetén, – hungarológiai ismeretekre a magyar, illetve bármely idegen nyelv esetén. Szakmódszertani ismeretek: – A magyar mint idegen nyelv oktatásának elmélete és gyakorlata, az újabb nyelvoktatási módszerek, azok alkalmazási lehetõségei, a szakterület hazai és külhoni törekvései. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális nyelvtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka). – Tananyagismeret, tankönyvelemzés, a magyar nyelvtan azon jelenségei, amelyek az idegen ajkúak oktatásában a legnagyobb nehézséget jelentik. Tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a kommunikatív nyelvoktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A nyelv mint a kultúra tanításának eszköze.
Nyelv- és beszédfejlesztõ tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles nyelv- és beszédfejlesztõ tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of speech and language.
13679
A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben a kisgyermekkortól a felnõttkorig a beszéd- és anyanyelvi kommunikációs készségek fejlesztésével kapcsolatos területen az egyéni és csoportos fejlesztési, nevelési, oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A beszédtervezési folyamat (a beszédtervezés meghatározása, a közlés szándékától a kiejtésig, a produkciós folyamat szintjei, transzformációs mûködések: grammatikai megformálás, fonológiai és fonetikai tervezés; megakadásjelenségek, beszédtípusok: spontán, félspontán beszéd, felolvasás; kivitelezési szabályok és tendenciák). – A beszédmegértési folyamat (a hallás folyamata, az észlelési szintjei, hallás és észlelés egymásra hatása, a mondatértés és szövegértés folyamata, a szövegösszefüggések felismerése, a mentális lexikon, a nyelvi jelek aktiválása, a megértési folyamat fejlõdése, a megértési folyamat zavarai, életkori sajátosságok, felismerés és fejlesztési területek). – Beszédképzés és beszédfejlesztés (a magyar artikulációs bázis, a beszéd ép és kóros jelenségei, köznyelvi hangképzés és a prozódiai jellemzõk, a hangos megszólalás szabályai, tendenciái, elvárások és reakciók a verbális kommunikációban, a hibás beszédprodukció felismerése, fejlesztési területek és módozatok gyermek- és felnõttkorban). – Hangzó nyelv: a beszéd (a beszédhangok, a hangkapcsolatok és a hangsorok létrehozása, kiejtési jellemzõk, fiziológiai sajátosságok, akusztikai következmények; a beszéd szupraszegmentumai: beszéddallam, hangsúly, tempó, ritmus, szünet, hangszínezet; hangképzés és a szöveg meghangosítása, megakadásjelenségek, a félspontán és a spontán beszéd jellemzõi, a beszéd fejlesztésének lehetõségei). – Beszédpercepció (a beszédfeldolgozás alsóbb szintjei, a hallás jellemzõi, fonetikai és fonológiai folyamatok, szófelismerés, a mentális lexikon aktiválása, észlelés és megértés összefüggései, mondatazonosítás, a szöveg auditív feldolgozása, a szövegértés célzott fejlesztése, beszédészlelés és beszédmegértés az osztályteremben, a tanári beszéd jellemzõi, anyanyelvi és felnõttkori beszédpercepciós sajátosságok). – Beszédzavarok (a beszédzavar fogalma, beszédhibák, beszédpercepciós zavarok, beszédmegértési nehézségek, kóros beszédprodukciós folyamatok, organikus és funkcionális beszédzavarok; a zöngeképzés zavarai, a beszédhangképzés zavarai, a prozódiai jellemzõk kóros megjelenési formái, retorikai hibák; a gyermekek leggyakoribb
13680
MAGYAR KÖZLÖNY
beszédhibái, felnõttkori beszéd- és ejtéshibák, a beszédzavarok felismerése, beszédhigiéné). – Beszédviselkedés (a hangos megnyilatkozások típusai, tanári verbális magatartás, anyanyelv-fejlõdési sajátosságok a beszédviselkedésben, prozódia és szöveg egysége, a beszédalkotás mint viselkedés, nyelvi tartalom és verbális elõadásmód, hangzó és nem-verbális gesztusok, mimika és beszéd, mozgás és beszéd, kapcsolattartás, megjelenés, a verbális érintkezés jellemzõi, fejlesztési lehetõségek). Szakmódszertani ismeretek: – A nyelv- és beszédtanítás elmélete (a verbális kommunikáció oktatásának elméleti háttere; az anyanyelv és annak hangzó változatát érintõ tanításnak a teoretikus kérdései; a didaktikai és gyakorlati feladatok összehangolása; a módszertani rugalmasság problémája; a tanulók adottságainak és a fejlesztési lehetõségeinek összefüggései). – A nyelv- és beszédtanítás gyakorlata (a nyelv- és beszédtanítás metodológiai tényezõi; a nyelv- és beszédtanítás módszerei: egyénileg, osztálytermi körülmények között, valamint kiscsoportos foglalkozások keretében; a készség- és képességfejlesztés eljárásai; a nyelv- és beszédtanítás gyakorlattípusai; a szemléltetés). – Nyelv- és beszédtanítási gyakorlatok (a módszertani ismeretek gyakorlati alkalmazása; a különféle nyelv- és beszédtanítási formák, szemléltetési lehetõségek gyakorlati alkalmazása; a didaktikai feladatok gyakorlati megvalósulásai: a bemutatás, a gyakorlás, az ismétlés, az ellenõrzés, az értékelés szerepe).
Ábrázológeometria- és mûszakirajz-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles ábrázológeometria- és mûszakirajz-tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of descriptive geometry and technical drawing. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben az ábrázológeometria és a mûszaki rajz területén az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Projektív geometria. Affinitás és az ellipszis. Kollineációk, korrelációk, involúciók. A projektív sík és térgeometria analitikus modellje. Másodrendû és másodosztályú alakzatok. Pascal, Brianchon, Steiner tételek. Speciális projektív transzformációs csoportok. A témakörök tár-
2007/181. szám
gyalásakor kiemelendõk az ábrázoló szakhoz fontos fejezetek. – Monge és kótás projekció. A tér kölcsönösen egyértelmû leképezése síkra. Helyzetgeometriai és metrikus feladatok. Képsík-transzformáció és rotáció. Poliéderek. Gömb, kúp, henger. A kótás projekció alapfeladatai. Tetõszerkezetek és terepfeladatok. Kiemelten kerüljenek tárgyalásra azok a legfontosabb fejezetek, amelyek tanítására a középfokú intézményekben sor kerülhet. – Axonometria. A leképezés fogalma, Pohlke-tétel és az alaptétel, térelemek ábrázolása. Testek ábrázolása, árnyékszerkesztés. Speciális axonometriák. Általános vizuális nevelési szempontok. – Centrális projekció. A vizuális ábrázolás fõbb történeti állomásai. A centrális projekció matematikai megalapozása. Térelemek ábrázolása, helyzetgeometria feladatok, metrikus feladatok, mérési kör. Testek ábrázolása, árnyékszerkesztés. Speciális perspektívák. – Mûszaki rajz. A szimbolikus ábrázolás alapelvei, a legfontosabb szabványok. Grafikus szoftverek, mûszaki rajzok gépi úton való elõállítása. Az AutoCAD elemei. Szerkesztések. Síkbeli és térbeli objektumok ábrázolása. – Programozási ismeretek. Kötelezõen választható szakterületi ismeretek: – Térinformatika. A térinformációs rendszerek modellalkotása. Térképészeti alapok, fontosabb vonatkozási rendszerek és adatnyerési eljárások. Néhány térinformatikában érdekes algoritmus megvalósítási kérdései. Egy konkrét térinformációs rendszer (pl. Autodesk Map) megismerése a gyakorlaton. – Konstruktív geometria. Görbék, kúpszeletek. Másodrendû felületek, forgásfelületek. Síkmetszetek és áthatások. Kontúr-, képkontúr-, árnyékproblémák. Steiner rokonság. A kúp tengelyei. Szférikus kúpszeletek. Felületek kifejtése. Konstruktív differenciálgeometriai problémák. Csavarok és csavarfelületek. Konstruktív geometriai szerkesztések grafikai szoftverekkel (pl. CADKey). – Lineáris leképezések. Az általános kétképsíkos, nyomelemes és axonometrikus ábrázolás. A helyzetgeometriai és metrikus feladatok egységes megoldása. Parallel és centrálaxonometria. Az összemetszési eljárások Fotogrammetria. Reliefperspektíva. Kinematikus geometria. Nullarendszer. – Nemlineáris leképezések. Ciklográfia. Az Apollóniusz-féle feladatok megoldása. Általánosítási lehetõségek. Képzetes térelemek. Sztereografikus projekció és gyakorlati alkalmazása, gömbi tükrözés. Földrajzi hálózatok. Geometriai modellek ekvivalenciája. A szakterületi modul ismeretanyaga legalább 65%-ban szakterületi szakmai ismeretet tartalmaz. Szakmódszertani ismeretek: – Ábrázoló geometria tanítása. Az Ábrázoló és mûvészeti geometria érettségi tárgy részletes tartalmi követelményrendszere alapján a konkrét tananyagrészekhez kap-
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
csolódó pedagógiai tudnivalók. A vizuális ábrázolás története és az ábrázoló geometria története. – Iskolai ábrázoló geometria. Feladatmegoldó rutin megszerzésének módszerei standard, szakköri és versenyfeladatok esetén. – A mûszaki rajz oktatásának lehetséges színterei és szakmódszertana. Sajátos kompetenciák: Az ábrázológeometria- és mûszakirajz-tanár – képes a fejlett térszemlélet kialakítására, rendelkezik olyan felkészültséggel, hogy a tanulók érzelmeire is hatva értelmi és manuális, rajzi képességeiket fejlesztve, bennük önálló ismeretszerzési és cselekvési igényt alakítson ki; – rendelkezik magas szintû problémamegoldó képességgel, tér- és modellszemlélettel.
Filozófiatanár
13681
– Az alkalmazott filozófia problémakörei, ezek kapcsolatrendszere a filozófia szisztematikus területeivel. Szakmódszertani ismeretek: – Kompetenciafejlesztés a filozófiaoktatásban (pl. szövegértelmezés, önálló kérdésfelvetés, filozófiai problémák problématörténeti elemzése). – A filozófia tanításának módszertana: A filozófiatanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális tanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe a filozófiaoktatásban. – Felkészülés a tanítási gyakorlatra. Sajátos kompetenciák:
A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles filozófiatanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of philosophy. A képzés célja olyan filozófiatanárok képzése, akik alkalmasak az iskolai oktatásban, szakképzésben, felsõ- és felnõttoktatásban a filozófiai alapfogalmak, a legjelentõsebb filozófusok és filozófiatörténeti korszakok megismertetésére, és képesek felkelteni a tanulókban a filozófiai gondolkodás iránti fogékonyságot. A képzés célja továbbá, hogy a hallgatók szert tegyenek a filozófia bármilyen szintû mûveléséhez szükséges kompetenciákra: legyenek képesek önálló filozófiai kérdésfeltevésre, kritikai értékelésre, birtokolják a filozófiai kérdések megközelítéséhez szükséges technikákat, és tudják ismereteiket önállóan bõvíteni, továbbá akik képesek a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A filozófiatörténet nagy korszakainak átfogó ismerete, mely néhány korszak elmélyültebb ismeretére is támaszkodik. – A jelenkori filozófia problémafelvetéseinek és vitáinak átfogó ismerete, melyet ebben az esetben is egy kortárs megközelítésmód (az analitikus ill. posztanalitikus irányzatok, a fenomenológia, ill. a hermeneutika) beható tanulmányozása alapoz meg. – A filozófia szisztematikus mûvelésének áttekintõ ismerete, és az alapvetõ területek közül (logika, ismeretelmélet, tudományfilozófia, nyelvfilozófia, metafizika, elmefilozófia, etika, politikai filozófia, társadalomfilozófia, történelemfilozófia, vallásfilozófia) néhánynak a részletes és elmélyült megismerése.
A filozófiatanár – képes önálló filozófiai kérdésfeltevésre, kritikai értékelésre, birtokolja a filozófiai kérdések megközelítéséhez szükséges technikákat, és tudja ismereteit önállóan is folytonosan bõvíteni. – A filozófiatanár képes arra, hogy segítse a tanulókat komplex fogalmi struktúrák felépítésében, a logikai viszonyok átlátásában, és hogy megismertesse velük az argumentáció alapvetõ szabályait.
Etikatanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles etikatanár (erkölcstantanár); – angol nyelvû megjelölése: teacher of ethics. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felsõoktatásban, illetve a felnõttképzésben az etika területével kapcsolatos nevelési, oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Etikai tradíciók. A filozófiatörténet jelentõs irányzatainak és gondolkodóinak etika-specifikus megközelítése és ezek egy részének elmélyült feldolgozása. A nagy világvallások írásos hagyományaiból és élõ gyakorlatából levezethetõ erkölcsi tanítások átfogó ismerete. A kortárs
13682
MAGYAR KÖZLÖNY
magatartáselméletekkel és személyiségetikákkal való ismeretség. – Etikai argumentáció. Az erkölcsi dilemmák feloldásának legfontosabb módjai. A szándékokra és a következményekre apellálás, általánosíthatóság, alapértékek. Az erkölcs elvek megalapozásának különféle módjai. Válaszok az erkölcsi relativizmusra. – A mai társadalom morális kérdései. Demokratikus alapértékek, emberi jogok, multikulturalizmus, környezetvédelem, a globalizáció kihívásai, társadalmi egyenlõtlenség, bioetikai és szociáletikai kérdések. Az erkölcsi hagyományok szerepe a gyorsan változó világban. – Alkalmazott etikák. Az egyes tevékenységi körökhöz kötõdõ speciális etikai kérdésekkel való ismeretség – orvosetika, etika és nevelés, üzleti etika. Szakmódszertani ismeretek: – Az etika tanításának módszertana: Az etikatanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Csoportos vita kialakítása és mederben tartása. Multimediális tanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe az etikaoktatásban. – Felkészülés a tanítási gyakorlatra. Sajátos kompetenciák: Az etikatanár – Naprakész ismeretekkel rendelkezik gyorsan változó világunkról és az egyén életvezetését befolyásoló társadalmi-gazdasági folyamatokról. Képes régi és új ismereteit folyamatosan szintetizálni, s az így kialakult személyes és szakmai értékeit – kongruens módon – tanítványai erkölcsi fejlesztésére fordítani. Tudatosan segíti a közös gondolkodást és a szabadon kibontakozó termékeny morális kommunikációt. – Hangsúlyozottan tájékozott a modern nevelési és oktatási koncepciók területén, valamint kiemelkedõen jártas a kooperatív, kommunikatív és interaktív pedagógiai módszerek és a konfliktuskezelõ eljárások használatában. Ismeri az egyén és a társadalom életének etikai szempontból hangsúlyos területeit és képes ezeket megjeleníteni a tanulók sajátos világában. Az erkölcsi fejlõdés különbözõ szakaszaiban járó növendékeinek adekvát irányítást és/vagy támogatást tud adni személyes értékrendjük és konstruktív életvezetésük kialakításához.
2007/181. szám Hon- és népismerettanár
A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles hon- és népismerettanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of ethnography and ethology. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben, a felsõoktatásban és a felnõttképzésben a magyar kulturális (természeti, gazdasági stb.) örökség értékeinek és etnikai sajátosságainak a megismertetésére, e területen az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A hon- és népismeret tárgykör interdiszciplináris és holisztikus jelleggel. A hagyományismeret átfogó, történeti és néprajzi ismerete. – Magyarország társadalomtörténete a 19–20. században. Zsellérek, jobbágyok, a szegény és gazdag paraszti rétegek vagyoni viszonyainak ismerete. A paraszti polgárosodás történeti és néprajzi vonatkozásai, a 19. század második felében. A nemesi, munkás, városi stb. kultúra. – Magyarország településtörténete, különös tekintettel a falvakra és mezõvárosokra, valamint a tanyásodásra. A falu szerkezete, társadalmi és közéletének tényezõi. A faluközösség. – A természetközelben élõ, annak erõforrásait, természeti kincseit felhasználó paraszti életmód. A nemzeti identitástudat elemeinek ismerete, a nemzeti örökség fogalmának, megismerésének gyakorlata. – Magyarország néprajzi tájai, régiói. Népcsoportok, etnikumok a történeti és a jelenlegi Magyarországon. A magyarországi nemzetiségek, illetve a szomszéd országok népeinek története, interetnikus kapcsolatrendszere. – A magyar paraszti kultúra elemeinek ismerete: öltözködés, viselet, étkezés, ház- és településtípusok, lakberendezés, mezõgazdasági és használati eszközök, munkarend, egyéni és közösségi munkaformák. A népmûvészet hagyományai, irányzatai, legfontosabb kortárs alkotó egyéniségei. – A népi hagyományok értékeinek elsajátítása a fogyasztói társadalom viszonyai között. – A paraszti család- és háztartásszerkezet ismerete. Erkölcs és vallásosság a magyar népcsoportok körében. Nemi szerepek és generációk a magyar népéletben. Népszokások, hiedelmek, népmesék és népi játékok.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– Hétköznapok és ünnepnapok (karácsony, húsvét, pünkösd, farsang stb.), periódusok (évszakok és heti munkarend) a paraszti életmódban. – A népi kultúra forrásanyagának (fénykép, film, muzeális tárgyak, írott dokumentumok és szájhagyomány) feldolgozási és alkalmazási képessége. – A parasztság a magyar irodalomban, a paraszti élet szépirodalmi megörökítése. Szakmódszertani ismeretek: – A hon- és népismeret tanításának módszertana: Az empirikus ismeretátadás különféle speciális formái, a hatékony tanulási környezet változatainak ismerete. A tanítás elméleti tudnivalói és gyakorlati ismeretei. Nemzetközi tendenciák és a magyarországi gyakorlat. – Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális tanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Sajátos mérési-értékelési rend. – Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzõi, a csoportdinamika szerepe az oktatásban, a csoport mint motiváló tényezõ. A hon- és népismeret mint a kultúra tanításának eszköze, az interkulturális kommunikáció fogalma. – A hon- és népismeret oktatása a középiskolákban, a szakképzõ intézményekben és a felnõttképzésben. – Felkészülés a tanítási gyakorlatra.
Gyógytestnevelõ tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles gyógytestnevelõ tanár; – angol nyelvû megjelölése: adapted physical education teacher. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben, a felnõttképzésben az egészségmegõrzést, egészség-helyreállítást, rehabilitációt szolgáló gyógytestnevelés foglalkozások megtartására, e területen a nevelés, a szakmai ismeretek, szaktárgyak oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatainak ellátására, valamint a felnõtt, intézményesített testedzésbõl kiszorult, gyógytestnevelést igénylõ lakosság ellátására, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés.
13683
A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: A szakterületi ismeretek köre az egészség- és sporttudomány iskolai nevelés és oktatás szempontjából adekvát tartalmaira épül, figyelemmel a sérült, beteg, valamint a sajátos nevelési igényû (SNI-s) gyermekek gyógytestnevelés keretein belüli ellátására. – A gyógytestnevelés törvényi háttere, rehabilitációban betöltött szerepe, annak iskolai keretek között történõ szervezése. – A habilitáció-rehabilitáció értelmezése a gyógytestnevelésen belül, a preventív szemlélet, a mozgásterápia, a testedzés, a sport életmód meghatározó szerepe. – Az egészségügyi és oktatási intézményekkel, szakembereikkel, valamint a tanulókkal, szülõkkel, családokkal való kommunikáció és a kapcsolattartás formái. Az iskolai kommunikáció sajátosságai. – A gyermekkorban leggyakrabban elõforduló veleszületett, és szerzett belgyógyászati és mozgás-szervrendszeri betegségek patomechanizmusa, azok korai felismerése, kezelésükben a beteg állapotához, a betegség súlyosságához igazított mozgás- és sportterápia. – A gyermekkorban leggyakrabban elõforduló veleszületett, és szerzett belgyógyászati és mozgás-szervrendszeri betegségek, elváltozások megelõzése, a betegségek pszichés következményei, a gyógytestnevelés eszközei a teljes személyiség fejlesztésben. – A gyógytestnevelés klasszikus terápiás és általános kondicionálást szolgáló elemei, a foglalkoztatás módja. – Egyéni és csapatsportágak adaptálása az adott belgyógyászati és mozgás-szervrendszeri elváltozások mozgásterápiájában. – A sportágak kondicionális képességek szerinti csoportosítása, a különféle betegségek és mozgásterápiájukban az adekvát kondicionális képességek megfeleltetése. – A különféle elváltozásokban szenvedõ, gyógytestnevelésre járó gyermekek sajátos sportágválasztási szempontjai, a gyógytestnevelõ tanár tanácsadói feladatai a gyermekek sportágválasztásában. – Az SNI-s gyemekek mozgásterápiája a gyógytestnevelés eszközeivel a személyiségfejlesztés szolgálatában. – A sérült, akadályozott emberekkel kapcsolatos fogalmak, megsegítésük hazai rendszere. – Az akadályozott emberek önellátásának segítése, edzése mozgás és sportterápiás eszközökkel, a parasport pszichés és kondicionális alapjai.
13684
MAGYAR KÖZLÖNY
Szakmódszertani ismeretek: – Egészségügyi szakemberek által a megfelelõ testnevelési, gyógytestnevelési kategóriába sorolt tanulók számára kompenzáló, fejlesztõ, egészségmegõrzõ mozgás- és sportprogramok tervezése, készítése (egyéni és csoportos fejlesztési programok). – A gyógytestnevelés tanítás korszerû, befogadás központú, kognitív, személyes és/vagy szociális kompetenciákat fejlesztõ, interaktív és reflektív módszer- és eljáráskészlete. – A gyógytestnevelési foglalkozások gyakorlatanyagának adekvát megválasztása, közlésének technikája, a gyakorlatvezetés és hibajavítás módszerei. – A gyógytestnevelési óra vezetésének különbségei, egyéni és közösségi tevékenységek munkaformái. – A vegyes diagnózisú gyermekek együttes foglalkoztatásának módszerei, a koedukált csoportok életkori-, pedagógiai-, pszichológiai sajátosságai. – A gyógytestnevelés szemléletû sportolás készség- és képességfejlesztõ hatásai: felzárkóztatás, esetleges tehetséggondozás. – A gyógytestnevelés tantárgy mûvelõdési anyaga a testkulturális intelligencia fejlesztésében. – Motiváció, ellenõrzés és értékelés a gyógytestnevelési órán. – A tanulók hosszú távú felkészítése az intézményesített testedzés megszûnése utáni idõszakra a terápiás megoldások egyéni folytatása érdekében. – A gyógytestnevelési foglalkozások hatékonyságának rövid- és hosszú távú ellenõrzése, annak regisztrálása, tudományos feldolgozása, interpretálása. Sajátos kompetenciák: A gyógytestnevelõ tanár – pszichomotoros, testkulturális, egészségügyi és gyógypedagógiai ismeretei szintézise alapján tudását alkotóan és eredményesen használja fel a mozgásszervi, belgyógyászati és pszichoszomatikus betegségek megelõzésében és/vagy rehabilitációjában. – Olyan pszichomotoros képességekkel, mozgáskultúrával és készségekkel rendelkezik, amelyek lehetõvé teszik tudása gyakorlati alkalmazását, a mozgásos cselekvések magas szintû oktatását, a testkultúra értékeinek közvetítését a testkultúra és betegellátás sajátos interdiszciplináris területein. – Képes együttmûködni az egészségügyi és szociális szolgáltatások rendszerének fejlesztésében, megvalósításában és ellenõrzésében. – Képes a gyógytestnevelési feladatokat ellátni a közoktatási, gyógypedagógiai, nevelési és oktatási, valamint az inkluzív nevelést alkalmazó közoktatási intézményekben.
2007/181. szám
A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben a technikai alapismeretek a technikai mûveltség közvetítésére, az e területtel kapcsolatos oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Technikai alapismeretek: szintetizáló, integratív jelleggel a szakirányú alapképzésben megszerzett ismereteket bõvíti, különös tekintettel a technika iteratív fejlõdésének jellegzetességeire, tendenciáira térben és idõben, a természeti-technikai (mûvi)-társadalmi környezet kölcsönhatására, dinamikájára. – Technikai alapelvek: tudományosan, történeti keretekbe illesztve elemzi az alapelvek (célorientáltság, tervszerûség, gazdaságosság, rendszerszemlélet és modell elv) gyakorlati alkalmazásával a technika alapkategóriáit (anyag, energia, információ, rendszer, modell), a legfontosabb összefüggéseit. – A technikatudomány és a társtudományok kapcsolata. Áttekinti a természettudományok, a társadalomtudományok és a technika kapcsolatrendszerét, a közöttük lévõ szerves összefüggések jelentõségét a társadalmi szervezõdésben. – A választható szakmai ismeretek gyakorlatorientáltak, a problémafelismerést, -megoldást, a gyakorlati (manuális) mûveletek és kísérletek tervezését, kivitelezését és értékelését erõsítik. A szakterületi modul ismeretanyaga legalább 65%-ban szakterületi szakmai ismeretet tartalmaz. Szakmódszertani ismeretek: – A technikatanítás szakmódszertana korszerû technikai mûveltségi háttérrel biztosítja az elméleti és gyakorlati jártasságot a technika oktatásában. Sajátos kompetenciák: A technikatanár a képzési szinteknek megfelelõen képes értelmezni, átfogni, bemutatni és megértetni a természet, a társadalom, a technika és a technológia kapcsolatait, a makro-, a mikrokörnyezet és a környezetvédelem szerepét, az agrotechnikai, a technikai és a technológiai rendszerek felépítését, mûködését, elõnyeit, veszélyeit, a technikai fejlõdés törvényszerûségeit.
Háztartásgazdálkodás-tanár Technikatanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles technikatanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of technology.
A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles háztartásgazdálkodás-tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of household economics.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben a háztartásgazdálkodással kapcsolatos ismeretátadás és készségfejlesztés oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A Háztartástani alapismeretek a szakirányú alapképzésben megszerzett tudást rendszerezik, bõvítik, különös tekintettel az ember-ember (családon belül és kívül), az ember és a multikulturális környezet kapcsolatának jellegzetességeire, kölcsönhatására. – A szakmai törzsanyag elmélyíti az alapelvek (történetiség és hagyomány, célorientáltság, tervszerûség, gazdaságosság, rendszerszemlélet) gyakorlati alkalmazásával a háztartási ismeretek és háztartásgazdálkodás fontosabb fogalmait. Széles körû tájékozottságot biztosít a háztartástechnika, a háztartásökonómia, a környezetbarát háztartás, az ergonómia, a kertkultúra, a mikrogazdálkodás, a család és a vállalkozás, a fogyasztás és a piac területeken. Nemzeti-nemzetközi tendenciák figyelembevételével elemzi a háztartásgazdálkodás összefüggéseit, kapcsolatrendszerét, jellegét és mindennapi gyakorlatát; a rugalmas együttmûködés, a munkamegosztás és a munkaszervezés, a pénzgazdálkodás, a háztartás és a piacgazdaság szerepét. – A kötelezõen választható differenciált szakmai ismeretek (pl. háztartások kultúrtörténete, falusi turizmus, táplálkozás, konyhatechnológia, egészséges életvitel, gazdálkodói-vállalkozói alapismeretek, közgazdaságtani és jogi alapok, pénzügyi alapismeretek, környezetgazdálkodás, biogazdálkodás, energiagazdálkodás stb.) a háztartástechnikai és -technológiai ismeretek gyakorlati alkalmazására, az innovatív problémamegoldásra, a gyakorlati (manuális) mûveletek szakszerû, kreatív, balesetmentes elvégzésére irányulnak. Szakmódszertani ismeretek: – A háztartásgazdálkodás-tanítás szakmódszertana korszerû szakmûveltségi háttérrel, komplex háztartásgazdálkodási problémák megoldásával és a gazdaságossági szemlélet kialakításával biztosítja az elméleti és gyakorlati jártasságot a tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó háztartási ismeretek oktatásában. A szakterületi modul ismeretanyaga legalább 65%-ban szakterületi szakmai ismeretet tartalmaz. Sajátos kompetenciák: A háztartásgazdálkodás-tanár a képzési szinteknek megfelelõen (közoktatásban és szakképzõ iskolákban) képes értelmezni, elemezni, bemutatni és megértetni a háztartásgazdálkodás fontosságát, a racionális döntéseknek a
13685
mindennapi életben betöltött szerepét, a családellátó és a háztartási feladatokat, az életmód és a fogyasztás kapcsolatát, a kritikus fogyasztói magatartást, és a technikai környezettel összefüggõ korszerû életvezetési szemléletet.
Életviteli és gyakorlati ismeretek mûveltségterületi tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles életviteli és gyakorlati ismeretek mûveltségterületi tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of life management and practical knowledge. A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsõfokú végzettség keretében szerzett szakképzettségre, illetõleg ismeretekre alapozva a közoktatásban az életvitel és gyakorlati ismeretek mûveltségi területen a mindennapi életvezetési szokások kialakítására, valamint a szakképzésben és a felnõttképzésben háztartásvezetéssel kapcsolatos oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Életvitel és gyakorlati alapismeretek: az alapképzésben megszerzett ismeretekre épít, az ember-környezet-technika, az életvitel-életmód, a mûszaki kommunikáció és a számítógépes környezet témáit dolgozza fel. – Életvitel szakmai törzsanyaga: olyan tudományosan megalapozott ismerteket közvetít, amelyek az alkalmazásra, a gyakorlati ismeretekre helyezik a hangsúlyt. Így az anyagok és alkalmazásuk, környezetünk energetikai rendszerei, kommunikációs és informatikai rendszerek, környezetünk gépei témákat elméleti megalapozás után gyakorlatorientáltan dolgozza fel. Az életvitel laboratórium integrálja a bemutatott témaköröket és komplex, kreatív konstruálást tesz lehetõvé. A törzsanyag integrálását a rendszer- és modelltechnika, társadalmi vetületét az életmód és életvitel jogi és szociológiai elemzése zárja. A feldolgozás a történetiség, a célorientáltság, a tervszerûség, a gazdaságosság és a rendszerszemlélet technikáinak, illetve a munkamegosztás, a munkaszervezés, a baleset-elhárítás, a tûzvédelem fontos szabályainak a figyelembevételével történik. – A választható szakmai kurzusok gyakorlatorientáltak, a problémamegoldásra, cél-funkció-forma elemzésre, anyag-módszer-eszköz célszerû megválasztására és mûveletek szakszerû elvégzésére irányulnak. Kiemelt témák: közlekedéskultúra, kertkultúra, háztartásökonómia, grafikus kultúra, munka- és termeléskultúra. A szakterületi modul ismeretanyaga legalább 65%-ban szakterületi szakmai ismeretet tartalmaz.
13686
MAGYAR KÖZLÖNY
Szakmódszertani ismeretek: – A szakmódszertan korszerû általános mûveltségi és gyakorlati háttérrel biztosítja a jártasságot az életvitel és gyakorlati ismeretek oktatásában, a mértéktartó és egészséges életvitelre, a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelésében. Sajátos kompetenciák: Az életviteli és gyakorlati ismeretek mûveltségterületi tanár a képzési szinteknek megfelelõen képes jó kommunikációs készséggel, metodikai tudatossággal értelmezni, elemezni, bemutatni és megértetni az életvitel és a gyakorlati ismeretek fontosságát, életpálya-kompetenciák mindennapi életben betöltött szerepét, és képes a köznapi életben felmerülõ korszerû és hagyományõrzõ életvezetési kérdések magyarázatára.
Ügyviteltanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles ügyviteltanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of business administration. A képzés célja olyan tanárok képzése, akik birtokában vannak az ügyvitel elméleti és gyakorlati szakmai ismereteinek és képesek az ügyviteli és a kapcsolódó szakterületeken a szakterülethez tartozó ismeretek magas szintû oktatására a közoktatásban, a szakmai elõkészítésben, az iskolarendszerû és iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a felnõttképzésben. A képzés sajátos ismeretkörei gyakorlati, elméleti és módszertani területeket foglalnak magukban, amely által a hallgatók felkészülnek a szakterület oktatási feladatain túl a pedagógiai kutatási feladatok végzésére. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Az alapképzésben megszerzett gyakorlati ismereteket és készségeket elmélyítõ alapozó ismeretek, a gazdaság ügyviteli területének (mint gyakorlati diszciplínának) leíró jellegû tevékenységformái (gépírás, gyorsírás, szövegszerkesztés, táblázat- és adatbázis-kezelés). – Gazdaságmenedzsment-ismeretek: a gazdaság és az ügyvitel kapcsolata, a gazdaság ügyviteli területének átfogó megismerése, az ügyviteli adminisztráció és a különbözõ szervezetek információs rendszerének kapcsolata, az ügyviteli munka megszervezésének és a kapcsolatok kialakításának gazdasági, jogi, szervezési-vezetési vonatkozásai (szervezeti magatartás, projektismeretek, marketing, pr és ügyfélkapcsolat), valamint a hivatali kapcsolatok in-
2007/181. szám
terkulturális sajátosságai a gazdasági szféra különbözõ területein. – Az ügyviteli terület magas szintû mûveléséhez szükséges diszciplináris, elméleti kérdések (írástörténet, információelmélet, gépírás- és gyorsíráselmélet), a szakirányú szakképzés gyakorlati alkalmazást támogató ügyviteli alapismereteinek elmélyítése, az általános ügyviteli folyamatok és folyamatszabályozási rendszerek (automatikus irodaszervezés), tevékenységformák megismerése, valamint az ügyvitel személyiségformáló, társadalmi és gazdasági mobilitást elõsegítõ, kulturális funkciót betöltõ ismeretei, kutatási módszerei és területei. Szakmódszertani ismeretek: – Az ügyviteli ismeretkörök tanításának lehetõségei a közoktatás, a szakmai elõkészítés, illetve az érettségire felkészítõ képzés, a szakképzés, valamint a felnõttképzés területén; a mindenkori szakképzési struktúra, ennek történeti háttere, fogalmai, jogszabályi háttere, az Országos képzési jegyzék által szabályozott ügyviteli szakmacsoport és szakmák felépítése, szakmai és vizsgakövetelményei; a képzés és vizsgáztatás megszervezésének körülményei. – Az ügyvitel összetett ismeretköreinek (információkezelés, szövegszerkesztési gyakorlatok, gépírás, gyorsírás, viselkedéskultúra, irodatechnika, ügyviteli, ügyintézõ ismeretek, jegyzõkönyvvezetés, levelezési ismeretek stb.) tanítási-tanulási sajátosságai, folyamata, oktatási feladatai, a szakterület oktatási módszerei, a tanítás folyamatai során alkalmazható eljárásai; tehetséggondozó és felzárkóztató feladatai, az eltérõ fejlõdésûek és sérültek oktatásának lehetõségei; a vizsgára felkészítés teendõi; alkalmazható mérési-értékelési módok, eljárások. Az ügyviteli ismeretkörök tanításának nemzetközi tendenciái. – Az ügyviteli szakterületet szabályozó pedagógiai dokumentumok (kerettantervek, központi programok, szakmai és vizsgakövetelmények, egyéb szakképzési dokumentumok) ismerete, készítésének gyakorlata. Az ügyviteli területen elsajátított tudás alkalmazásának módjai, speciális lehetõségei a gyakorlati készségek és a problémamegoldó képesség fejlesztésében. A szakterületen alkalmazható tankönyvek, taneszközök, oktatást segítõ médiumok szakszerû értékelése, azokból a tanulók egyéni sajátosságainak, elõzetes felkészültségének, összetételének megfelelõ ismeretforrások kiválasztása, az alkalmazást segítõ segédanyagok készítése. – A tehetséggondozás különleges, szakmai hagyományokon alapuló hazai és nemzetközi szakmai versenyeinek ismerete, a versenyre való felkészítés pedagógiai, szakmai teendõi, a felkészítést segítõ segédanyagok készítése. – Választható ismeretkörök, differenciált szakmai ismeretek: az ügyvitel speciális területének elméleti, történeti, kutatási és módszertani ismeretkörei.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) A KÖZOKTATÁSBAN, A SZAKKÉPZÉSBEN, ILLETVE A MÛVÉSZETI NEVELÉSBEN-OKTATÁSBAN EGYARÁNT ALKALMAZHATÓ, SPECIÁLIS, PEDAGÓGIAI JELLEGÛ TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGEK SZAKTERÜLETI ISMERETEI Szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles [szaktárgy]-t [idegen nyelv] nyelven tanító tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of [subject] in [language]. A szakképzettség megnevezésében [szaktárgy]-on a közoktatásban megtalálható, közismereti, szakmai, mûvészeti és testkulturális tanári szakok, illetve szakképzettségek értendõk, [idegen nyelv]-en az adott idegen nyelv, beleértve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelveit és a magyart mint idegen nyelvet is. A képzés célja a tanárképzés keretében megszerzett valamely tanári szakképzettség területén a közoktatásban, a szakképzésben és a felnõttképzésben oktatható tantárgy(ak) valamely idegen nyelven való oktatására, valamint az idegen nyelven történõ oktatási, pedagógiai kutatási tervezési és fejlesztési feladatokra történõ felkészítés, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására való felkészítés. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Felsõfokú, C típusú nyelvvizsgának megfelelõ nyelvtudás. – A szaktárgy szaknyelvére vonatkozó felsõfokú nyelvtudás. – A célnyelvi országok és közösségek kultúrájának ismerete, különösen azok oktatási rendszerével, helyzetével, azon belül a szaktárgy adott nyelvû oktatásával kapcsolatos tudás; ez utóbbi elhelyezése hazai és nemzetközi összehasonlításban. Interkulturális tudás. – A szaktárgyi szakmai nyelv, szakmai nyelvhasználat, szaknyelvi kommunikáció tanításának módszertana. A szaktárgytanítás módszertanának és az idegennyelv-tanítás módszertanának ötvözete. A célnyelvi kultúrában alkalmazott szaktárgytanítási metodikák. – Az idegen nyelven való tanítás pedagógiai szaknyelvének, a (tannyelv-)pedagógia szakmai nyelvének magas szintû ismerete. Szakmódszertani ismeretek: – Az idegen nyelven folyó tanítás sajátos didaktikája. Az idegen nyelvû tanítási és vizsgaanyagok, segédanyagok (tantervek, tananyagok, taneszközök, vizsgakövetelmények stb.) kiválasztásához, készítéséhez, felhasználásához, adaptálásához szükséges ismeretek.
13687
– Az idegen nyelvû óravezetési és pedagógiai kommunikációs technikák ismerete, módszertana, szakmai együttmûködés különbözõ anyanyelvû kollégák között. – Az idegen nyelven tanulás támogatását szolgáló pedagógiai, nyelvpedagógiai, pszicholingvisztikai stb. tudás, a hozzá speciálisan társuló nevelés elmélete és gyakorlata. Az idegen nyelven folyó tanulás tanítása. – A nemzetközi kooperációhoz és médiahasználathoz, az infokommunikációs technológia és az audiovizuális eszközök idegen nyelvû használatához és tanításához szükséges tudás.
Drámapedagógia-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles drámapedagógia-tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of creativ drama. A képzés célja a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjában a nevelõ-oktató, személyiségfejlesztõ, közösségépítõ tevékenységekhez szükséges innovatív szakmai kultúrával rendelkezõ pedagógusok képzése, akik felkészültek a drámapedagógia alkalmazására, valamint az alapfokú mûvészetoktatási intézményben a tárgynak megfelelõ oktatási-nevelési feladatok ellátására. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A drámapedagógia történetével, útjaival, intézményeivel összefüggõ ismeretkörök. – A drámapedagógia pszichológiai vonatkozásai, különbözõ megjelenési formái, iskolái. – Dramaturgia a drámatanári gyakorlatban. – Hozzáértõ aktivitás a drámával, színházzal összefüggõ extracurriculumokban – (kollektív színházlátogatás, intézményi színjátszócsoport, tehetségfejlesztõ versenyek stb.) – A dráma mint módszeregyüttes beépítése a pedagógiai programokba, az egyes mûveltségi területek és/vagy tantárgyak anyagába. Tantervek, tanmenetek, projektvázlatok készítése drámára építve/a drámát alkalmazva. – A dráma/drámapedagógia gazdag eszközrendszerének alkalmazása nevelési, oktatási intézmények oktatási-tanulásszervezési és nevelési (személyiségfejlesztési, közösségépítési redukciós, rekreációt szolgáló) feladatai során curriculumban és extracurriculumban. Szakmódszertani ismeretek: – Drámapedagógia alkalmazási lehetõségei: a tanítási órán, osztályfõnöki órán, az iskolai élet konfliktusainak
13688
MAGYAR KÖZLÖNY
megoldásában, intézményi ünnepek és szertartások koordinációjában, szabadidõs/tanítási órán kívüli fejlesztõ játékprogramok kezdeményezésében, szervezésében. – Tantárgy-pedagógiák és alkalmazott drámapedagógia. – Drámaóra tervezése/adaptálása, vezetése, elemzése. – Dramatikus módszerek, technikák különbözõ tantárgyak tanításában. – Mûelemzõ játékok.
Múzeumpedagógia-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles múzeumpedagógia-tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of museumpedagogy. A képzés célja olyan ismeretek közvetítése, készségek és képességek fejlesztése, amelyeknek eredményeként a pedagógusjelölt képes a múzeumlátogató gyermekek, fiatalok és felnõttek fejlettségi szintjének megfelelõ tananyagrendszerek tervezésére és tanítására, forrásalapú múzeumi tanórák tervezésére és megtartására, a múzeumi óra tartalmának leginkább megfelelõ eszközök megválasztására és alkalmazására, a múzeumi órán a tanulói önállóságot, aktivitást és a tanulók közötti interaktivitást inspiráló tanulási környezet biztosítására. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: – A múzeumpedagógia fogalma, tárgya, a múzeumpedagógia (mint elméleti tudományág és gyakorlati diszciplína) nemzetközi és hazai helyzete. A múzeumi környezetben történõ tanítás-tanulás sajátosságai, a múzeumpedagógus feladatai. Különbözõ típusú múzeumi foglalkozások elemezése, az ott folyó tanítási-tanulási folyamat, a múzeumi órák során alkalmazható eljárások. – A múzeumok szervezete, a muzeológiai szakágak, a múzeumokban õrzött kulturális javak rendszerezésének, feldolgozásának és bemutatásának módjai, a gyûjtõmunka, és a gyûjtött anyag tudományos feldolgozásának kritériumai. – A múzeumpedagógiai, muzeológiai, mûvészetpedagógiai, mûvészetpszichológiai, mûvészettörténeti, régészeti, történeti és néprajzi kurzusokon szerzett elméleti tudás elsajátítása, szintetizálása. – Elméleti, valamint szakmai módszertani tudásuk alapján, segítséggel, majd önállóan végzett gyakorlás eredményeként képessé válnak a specifikus, konkrét múzeumi körülményekhez és konkrét tanulócsoportokhoz igazodó programok tervezésére, szervezésére, kivitelezésére és értékelésére.
2007/181. szám
Játék- és szabadidõ-szervezõ tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles játék- és szabadidõ-szervezõ tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of leisure time. A képzés célja olyan ismeretek közvetítése, készségek és képességek fejlesztése, amelyeknek eredményeként a pedagógusjelölt képes a játék különbözõ formáit motiváló, személyiségfejlesztõ eszközként használni, valamint felmérni a csoport, az emberek igényét, a hely és az idõtartam adta lehetõségeket, illetve különbözõ játék- és szabadidõs tevékenységeket kezdeményezni, megszervezni és vezetni. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Az emberrõl szóló, legfontosabb tudományos eredmények, a különféle emberképek, az azokhoz kapcsolható nevelésfelfogások; a megközelítésmódokat befolyásoló szociokulturális tényezõk, mindezeknek a személyiségfejlesztésre vonatkozó hatásai. – Az ember egész életen át tartó fejlõdésére vonatkozó legfontosabb tudományos eredmények, különös tekintettel a gyermek-, serdülõ- és ifjúkori fejlõdésre; a gyermekkorral, serdülõkorral kapcsolatos különbözõ kulturális, szociológiai felfogások. – A szocializáció lényegesebb szociológiai, szociálpszichológiai, oktatásszociológiai elméletei; a szocializáció fõbb terepei, hatásai, különös tekintettel a családi szocializációra, a szabadidõ eltöltésének tereire és a média világára. – A gyerekek, serdülõk, fiatalok értékvilága, szubkultúrái. A kultúratudományok tanulókat is érintõ kulturális közegekre vonatkozó kutatási eredményei, különös tekintettel az ifjúsági (szub)kultúrákra, a kulturális tevékenységekre, a médiára, a kisebbségi kultúrákra és az iskolára, mint kulturális világra. A kultúraköziségre, multikulturalizmusra és kulturális keveredésre vonatkozó kutatások fõbb eredményei és a legfontosabb elméleti megközelítések. – A médiában, az internet világában és a szabadidõhöz köthetõ más kulturális közegekben megjelenõ értékek és hatásaik a tanulók világára. A demokratikus berendezkedés fõbb általános és hazai intézményei és jellemzõi. Azon források és szervezetek megismerése, amelyek szakmai, gondozói, nevelõi, fejlesztõi munkájában segíthetik (gyermekjóléti, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális és szabadidõ, illetve az ifjúsági civil világ, a gyerekekhez, kamaszokhoz, fiatalokhoz forduló média intézményrendszerének jelene és fontosabb történeti változatai).
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Szakmódszertani ismeretek: – Szakmai szakmódszertani tudás érdekében az ismeretek elmélyítése a játékkal és a szabadidõvel kapcsolatban (különös tekintettel az életkori specifikumokra); megfigyelés, élményszerzés, gyakorlás szintjén a tervezés, szervezés, irányítás, motiválás stb. különbözõ módjainak megismerése, támogatással majd önállóan történõ alkalmazása.
13689
– Interkulturális készségek, elõítélet-mentes gondolkodás, sajátélmény-tréning. Szakmódszertani ismeretek: Szakmai szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó ismeretek mélyítése a multikulturális oktatás, nevelés szakmódszertanának területén. Kiemelten: multikulturális konfliktuselemzés a gyakorlatban (terepmunka, kutatás, forráselemzés, programfejlesztés.) Az elõítéletek kezelésének módszertana (felismerés, alakítás).
Multikulturális nevelés tanára A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: a multikulturális nevelés okleveles tanára; – angol nyelvû megjelölése: teacher of multicultural education. A képzés célja olyan tanárok képzése, akik az iskola világában tudatosan kezelik az értékek sokféleségét, nyitottak mások véleményének, értékeinek tiszteletben tartására, képesek olyan pedagógiai helyzetek teremtésére, amelyek ezeknek az értékeknek az elfogadását segítik. Célja továbbá a multikulturális szemlélet formálása. A képzés ugyanakkor a csoportközi, az interkulturális kommunikáció sajátosságainak megértésével, az elõítélet és etnocentrizmus csökkentésével a különbözõ kultúrájú tanulók és munkatársak együttes munkájának eredményes szervezésére, és a folyamat közben szükségszerûen fellépõ feszültségek, konfliktusok hatékony kezelésére is felkészít. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A multikulturális nevelés elmélete és gyakorlata. A multikulturális iskola. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek, népcsoportok és bevándorlók gyermekei az iskolában. – A globalizáció hatása az oktatásügyre. Európai identitás és oktatás. Kultúra, szocializáció, identitás. – Család, iskola, kultúra. Az iskolával, tanulással, tudással kapcsolatos kulturális értékek. A média hatása a szocializációra. – A csoportközi kapcsolatok, a hatalmi viszonyok és a társadalmi konfliktusok szociálpszichológiája. – Migráció, szegregáció és kultúraközi interakció. Etnikai és vallási konfliktusok, nemzetközi krízisek, népirtások, terrorizmus. Antiszemitizmus. Társadalmi traumák emlékezete és oktatása. Holokauszt: társadalmi stigmatizáció és politikai elnyomás. Demokrácia és diktatúra: társadalmi kényszerek és egyéni döntési lehetõségek. – A társadalmi nemmel kapcsolatos nézetek, nemi szocializáció a különbözõ kultúrákban. A szexualitás társadalmi konstrukciói, homoszexuális identitások.
Fogyatékosokrekreációja-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles fogyatékosokrekreációja-tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of recreation for people with disabilities. A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik elméleti és módszertani tudásuk birtokában készek és képesek a fogyatékos emberek valamennyi életkori csoportja rekreációs tevékenységét megtervezni, szervezni, irányítani és kísérni, szakterületük legújabb ismereteit alkalmazni és továbbfejleszteni, a rekreáció értékeit átszármaztatni és belsõvé tenni. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A különleges gondozásra jogosult (a sajátos nevelési igényû és a tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ) gyermekek, tanulók és foglalkoztatásuk. Prevenció, rekreáció, rehabilitáció – fogalmak, tevékenységek, folyamatok, színterek. – A természeti környezet és a rekreáció kapcsolatrendszere, összefüggései a fogyatékos gyermek, fiatal, felnõtt élethelyzetével és életmódjával. A szociális helyzet és a fogyatékosság összefüggései, a társadalmi rétegzõdés és a rekreáció kapcsolata. A rekreáció szerepe a fogyatékos emberek társadalmi integrációjában. Szakmódszertani ismeretek: – A rekreációs tevékenységre nevelés kérdései, a szokások kialakításának módjai, módszerei és eszközei. A testnevelés, gyógytestnevelés, adaptált testnevelés, mozgásnevelés és a rekreáció kapcsolata. A sport és az adaptált speciális sporttevékenységek, a fogyatékosok sportja, eszközei, mint a rekreáció sajátos formái. Fogyatékos gyermekek és fiatalok egészségnevelése, egészségmegõrzése, egészségfejlesztése. Prevenciós célú, az egészség megõrzését szolgáló mentálhigiénés programok, a család bevonása. Fogyatékos emberek szellemi rekreációja. – Szabadidõs programok, táborok, versenyek és rendezvények szervezése.
13690
MAGYAR KÖZLÖNY
– A pedagógiai, gyógypedagógiai rehabilitáció – mint a fogyatékos emberek rekreációjának kihagyhatatlan eszközei – a minõségi élet megteremtésében. Sajátos kompetenciák: – Az adott fogyatékkal élõk érzékszervi-mozgatószervi mûködésének és életérzésének átélése. – Sajátos mozgáskultúra, amely lehetõvé teszi tudása gyakorlati alkalmazását, a mozgásos cselekvések oktatását, a testkultúra értékeinek közvetítését az adott fogyatékosság ismeretében. – Az akadályozott ember iránt érzett empátia, a szakterületnek megfelelõ rehabilitációs, mozgásterápiás tevékenységek (egészségügyi intézményekben is). – Együttmûködés az egészségügyi és szociális szolgáltatások rendszerének fejlesztésében, megvalósításában, ellenõrzésében. – A fogyatékos emberek szabadidejének szervezése: önálló tervezése és irányítása, együttmûködés az egészségügyi, a szociális és a különbözõ közoktatási, felsõoktatási és felnõttképzési szolgáltatások szakembereivel, a családokkal és a kortárscsoportokkal. – Az akadályozott ember iránt érzett empátia (a saját élményû gyakorlatok módszerének alkalmazásával).
2007/181. szám
– A különleges gondozásra jogosult (a sajátos nevelési igényû és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ) tanulók foglalkoztatása többségi keretek között. Az egyéni, a társadalmi, etnikai, nemzeti és kulturális különbözõségek elfogadása és elfogadtatása a multikulturális és interkulturális nevelés szemléletéhez kapcsolódóan. – Az együttnevelést segítõ szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatások rendszere, felépítése, a gyógypedagógussal való együttmûködés lehetõségei és megszervezésének módjai, szakmai kompetenciák és kompetenciahatárok. – Kompetencia-fejlesztés a kommunikáció, a konfliktuskezelés, az attitûdformálás, a csoportépítés és a kölcsönös együttmûködések befogadást segítõ tartalmai területén. Szakmódszertani ismeretek: – Módszertani tudás elsajátítása, amely a sajátos nevelési igényû és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdõ tanulók iskolai befogadásának segítéséhez szükséges. A módszertani tudás elmélyítése, gyakorlati vonatkozásainak pontosabb megismerése a már elsajátított módszertani ismeretek birtokában, a közoktatás gyakorló szinterein történik.
Inkluzív nevelés tanára Család- és gyermekvédõ tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: az inkluzív nevelés okleveles tanára; – angol nyelvû megjelölése: teacher of inclusive education. A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik elméleti, módszertani és gyakorlati tudásuk birtokában készek és képesek a különleges gondozásra jogosult gyermekek, tanulók befogadó nevelésére, differenciált csoportos foglalkoztatására többségi keretek között, együttmûködésre a segítõ szakmák képviselõivel és a szülõkkel. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Az inkluzív nevelés elmélete és gyakorlata, az inklúzióval kapcsolatos és arra hatással lévõ elméletek, oktatáspolitikák és gyakorlati megoldások. Szegregáció, integráció, inklúzió. Az inkluzív nevelés interdiszciplináris, multiprofesszionális megközelítései az intézményi/iskolai inklúzió különbözõ szintjein. – Hazai és nemzetközi eredmények, koncepciók, iskolamodellek, jogi szabályozók. A társadalmi és az iskolai/intézményi folyamatok kirekesztõ tendenciái.
A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles család- és gyermekvédõ tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of family and child protection. A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik képesek az oktatási és nevelési intézményekben gyermekvédelmi feladatok ellátására, valamint rendszerszemléletükbõl adódóan a gyermek-család diádot egységben kezelni; akik a kompetencia körükbe tartozó intervenciókra alkalmasak; akik készek a család- és gyermekvédelmi munkát segítõ szak- és szakmai szolgáltatást biztosító intézményekkel együttmûködni; akik mûködési területükön a jogi és etikai normákat betartják és betartatják. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Szociológiai és szociálpolitikai alapismeretek: az egyenlõtlenségek, a mobilitás problémái, társadalmi-, oktatási- és szociálpolitikai megoldások a jóléti társadalmakban és a hazai gyakorlatban. – A család- és gyermekvédelem jogi háttere, alapvetõ jogi ismeretek, a gyermekvédelem jogi szabályozása.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A gyermekvédelmi szakellátás rendszere, és kapcsolata a közoktatási intézményekkel. – A pedagógiai mentálhigiéné és prevenció: a szocializációs színterek kielégítõ mûködésének mentálhigiénés feltételei, az iskola mentálhigiénés feladatai, módszerei. – Családpszichológiai és családszociológiai ismeretek, a családi mûködés rendszerszemléletû megközelítései, családi életciklusok áttekintése, családi krízisek. A családi konfliktusok kríziskezelõ mechanizmusai. – A gyermek- és serdülõkori érzelmi, tanulási és beilleszkedési zavarok háttere, a károsodás tünetei, okai, a deviáns életút, magatartásforma felismerése és a beavatkozás módszerei. A szociális inadaptáció kezelésének iskolai lehetõségei. – Otthont nyújtó bentlakásos gyermekvédelmi intézményekben folyó pedagógiai munka sajátosságainak megismerése. Szakmódszertani ismeretek: – A család- és a gyermekvédelmi munka módszertani alapjai. Az elméleti és a gyakorlati ismeretek szintetizálása az eredményes (egyéni és kooperációban történõ) módszertani eljárások elsajátítása érdekében. Tapasztalatcsere, esetelemzés.
13691
– A pályaválasztás elméleti háttere. Az ember- és pálya-megfelelés alapkérdései. Pályaválasztási és pályafejlõdési tanácsadás a közoktatásban, az átmenet elõkészítése a középiskolai szintre, a felsõoktatásra és az iskolából a munka világába való belépésre. A pályainformációk és a pályaismeret rendszere, forrásai. A pályaorientáció, pályaválasztási ismeretek. A pályaismeret közvetítésének módszerei az iskolában. Munkaerõ-piaci ismeretek. – Az esélyegyenlõség növelése a tanulási és pályaválasztási tanácsadás segítségével. – Egészségi és egészségpszichológiai problémák, mint tanulást gátló tényezõk. Prevenció, intervenció. – A család értékrendszerének szerepe a tanuláshoz való viszony kialakulásában és a pályaválasztásban. Szakmódszertani ismeretek: – Szakmai szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó ismeretek mélyítése a tanulási és pálya-tanácsadási tanár módszerei és tevékenységi területein. A tanulóval, a nevelõtestülettel és a családdal való együttmûködés lehetõségei és módszerei a tanulók tanulási teljesítményeinek és megfelelõ pályaválasztásának elõsegítése érdekében.
Tehetségfejlesztõ tanár Tanulási- és pályatanácsadási-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles tanulási- és pályatanácsadási-tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of education and career counselling. A képzés célja, hogy a megismertesse a hallgatókat a tanulási és pályatanácsadási-tanár szerepével, kapcsolatrendszerével és feladataival, valamint az összetett pályatervezés legfontosabb elemeivel. A modul célja továbbá, hogy képessé tegye a hallgatókat a szakszerû és rugalmas feladatvégzésre, és olyan alapvetõ pedagógiai, pszichológiai módszerek alkalmazására, amelyek segítik tanácsadói munkájának eredményes végzésében. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Tanulás-lélektani alapkérdések. A tanulási nehézségek típusai, háttere. Egészségi és egészségpszichológiai problémák, mint tanulást gátló tényezõk. A tanulási hatékonyság fejlesztése. Az egyéni és a csoportos tanulási tanácsadás módszerei. – Képességek és személyiségjegyek felismerésének és fejlesztésének módszerei. Az egyéni és a csoportos tanulási- és pályaválasztási tanácsadás módszerei.
A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles tehetségfejlesztõ tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of talent development. A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik megbízható ismeretekkel rendelkeznek a tehetségazonosítás és -fejlesztés témakörében; képesek a különbözõ életkorú és társadalmi helyzetû tehetséges gyerekek, ifjak, felnõttek szenzitív fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására, gazdagítására. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Tehetségpedagógiai és -pszichológiai ismeretek. A tehetségre vonatkozó legfontosabb tudományos kutatások eredményeinek ismerete: a tehetségfogalom és -modellek, a tehetség összetevõi, a tehetségtípusok kiemelt területei. – A tehetséges tanuló identifikációja, a mérõeszközök problematikájának ismerete; a komplex megközelítés elvén alapuló diagnosztizálási jártasság kialakítása. – A tehetségfejlesztés színterei. – A tehetséges tanulók tanulásával, beilleszkedésével kapcsolatos sajátos problémák ismerete. Személyre szabott segítségnyújtás és tanácsadás. A tehetségesek konfliktusai.
13692
MAGYAR KÖZLÖNY
– A különleges bánásmódot igénylõ tanulókra (köztük a potenciálisan tehetséges tanulókra) vonatkozó pszichológiai, szociológiai, pedagógiai ismeretek. A képességeik alatt teljesítõ (tehetséges) tanulókkal való bánásmód. – Tehetségfejlesztéssel kapcsolatos oktatáspolitikai intézkedések, jogi dokumentumok ismerete és értelmezése a tanulók esélyeinek növelése érdekében. Szakmódszertani ismeretek: – Tehetségpedagógiai módszerek és stratégiák ismerete; differenciálás és individualizálás, gazdagító program, egyéni tehetségfejlesztõ programok. A tantárgyakon átívelõ, a tanteremtõl eltérõ iskolai és iskolán kívüli tanulási helyszínek tehetségfejlesztésben játszott szerepének ismerete és érvényesítése.
Kollégiumi nevelõtanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles kollégiumi nevelõtanár; – angol nyelvû megjelölése: pedagogue in a hall of residence. A képzés célja a bentlakásos intézmények, alap- és középfokú kollégiumok, gyermekotthonok számára olyan tanárok képzése, akik képesek a színtérspecifikus szocializációs, szociális, motivációs, életmód-mintaadó, tanulást támogató, tudás- és értékközvetítõ, személyiségfejlesztõ intézményi funkciókat segíteni; képesek a helyi szükségletekhez igazodó intézményi programokat, egyéni és csoportos tevékenységeket megtervezni, megszervezni, végigvezetni, elemezni, értékelni. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A hallgatók ismereteket szereznek a kollégiumi neveléstörténet progresszív irányzatairól, a kollégiumi nevelés funkció- és hagyományrendszerérõl, a hazai és európai bentlakásos intézményrendszer fejlõdéstörténetén túl annak társadalmi progresszióban betöltött szerepérõl. – Ismereteket sajátítanak el a magyar bentlakásos intézmények jelenlegi rendszerérõl, szerkezetérõl, struktúrájáról, jogi és tanügyigazgatási környezetérõl, a társadalmi, szocioökonómiai háttérrõl. – Megismerik az érintett korosztályok szociális és fejlõdési determinációit, az egyéni bánásmód lélektanát és pedagógiáját, a motiválás módszertanát, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás a pályaorientáció, a kooperativitás feladatait. Módszereket sajátítanak el a tanulók, a kollégiumi közösségek megismerésére, fejlesztésére vonatkozóan. – Megismerkednek a kollégiumpedagógia elméletével és gyakorlatával, a minõségbiztosítás rendszerével, kollé-
2007/181. szám
giumpedagógiai mûhelyekkel, a kollégium mint mikrotársadalom jellemzõivel. Ismereteket kapnak a diákönkormányzatiságban rejlõ pedagógiai lehetõségekrõl, a tanulók nevelésében érintett egyéb intézményekkel való együttmûködésre vonatkozó elvárásokról és módszerekrõl. – Ismereteket kapnak a kollégiumpedagógustól elvárható személyiségvonásokról és viselkedésrepertoárról, pedagógiai és kommunikációs készség- és képességstruktúráról. – Ismeretet szereznek az inkluzív nevelés, a multikulturális nevelés elméletérõl, kollégiumspecifikus módszereirõl. – Felkészülnek a gyermekvédelem preventív és problémakezelõ feladatainak megoldására, különös tekintettel az életvezetési, megküzdési stratégiák kialakítására és erõsítésére, a személyes és szociális kompetenciák fejlesztésére a tanulók nevelésében érintett ágensekkel együttmûködve. Szakmódszertani ismeretek: – A képzés során – mind elméletben, mind gyakorlatban – nagy hangsúlyt kap a kollégiumi nevelés módszertanának megismerése, elsajátítása. A gyakorlatokon elsajátítják a kollégiumi kultúra fejlesztését elõsegítõ módszereket. Fókuszálnak az életkori sajátosságokon alapuló nevelési megközelítésekre.
Pedagógiai értékelés és mérés tanára A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: a pedagógiai értékelés és mérés okleveles tanára; – angol nyelvû megjelölése: teacher of educational assessment and measurement. A képzés célja a nemzetközi és a hazai pedagógiai értékelési kultúra elméleteinek, gyakorlatainak és eljárásainak megismertetése, olyan tanárok képzése, akik képesek ezeknek az ismereteknek önállóan és kreatív módon való alkalmazására a tanulói és az iskolai értékelés területén. Ismereteik birtokában képesek a hazai és nemzetközi mérések lebonyolítására, azok eredményeinek értelmezésére. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A pedagógiai értékelés társadalmi hátterére vonatkozó ismeretek. (A teljesítményértékelés története és társadalmi funkciói. Értékelési és vizsgarendszerek összehasonlító vizsgálata.) – A tudásra vonatkozó ismeretek. (A tudás pszichológiai, szociológiai, filozófiai elméletei. A tudáskoncepciók fejlõdése. Modern tudáskoncepciók.)
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
– A pedagógiai értékelés folyamatára és formáira vonatkozó ismeretek. (A tanulói teljesítmények, tantárgyi és tantárgyközi kompetenciák diagnosztikus, fejlesztõ és minõsítõ értékelése az oktatási folyamatban. Intézményi szintû értékelések, mérések, vizsgák. Rendszerszintû értékelés, a legfontosabb hazai és nemzetközi mérések.) – Az értékeléssel és méréssel kapcsolatos kompetenciák. (Kompetenciamérések megtervezése, mérõeszköz-készítés, az adatok értelmezése. A hozzáadott érték mérése. Rendszerszintû mérések eredményeinek sokoldalú értelmezése. Statisztikai adatfeldolgozás.) – A szakma gyakorlásával összefüggõ (pl. a tantestületeken belüli, új, szakmai és presztízshelyzetekkel is összefüggõ) sajátos módszerek és kompetenciák kiemelt kezelése ( pl. az együttmûködéshez, a teammunkához, a feladatmeghatározáshoz, a tervezéshez, a programszervezéshez szükséges felkészültség). Szakmódszertani ismeretek: – Szakmai szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó ismeretek mélyítése. Az értékelés metodikájára vonatkozó ismeretek. (Az értékelés mérés- és tesztelméleti, statisztikai, pszichometriai alapjai. Kvantitatív és kvalitatív értékelés. Informatikai technológiák az értékelés, mérés folyamatában.)
13693
– A mûveltségre vonatkozó ismeretek és szerepük a tantervek kialakulásában és fejlesztésében. – A mûveltség kanonizációjának történeti, kulturális összefüggései, mûveltségi kánon és tanítási kánon, mûveltség és kompetencia, mûveltség és tantárgy/típusok/, tanterv-szervezési modellek. – A tantervfejlesztésre, a tantervértékelésre vonatkozó ismeretek és technológiák, értelmezési keretek, rendszerkomponensek, rendszerszintek, folyamatok és módszerek, tantervfejlesztési tradíciók, tantervi implementáció, tanterv-értékelési modellek. Szakmódszertani ismeretek: – A tantervfejlesztés interdiszciplinárisan alapozott technológiai tudás meglétét feltételezi, ezért az ún. módszertani tudás alapozása, a hallgatói alkotótevékenység, a szakmai önfejlesztés mozgósítása lehetõség szerint integrálódik a modul mindegyik elemébe. Hangsúlyozottan jelen kell lenniük a szakma gyakorlásával összefüggõ (pl. a tantestületeken belüli, új, szakmai és presztízshelyzetekkel is összefüggõ) olyan sajátos módszereknek és kompetenciafejlesztési törekvéseknek, amelyek pl. az együttmûködéshez, a teammunkához, a feladatmeghatározáshoz, a tervezéshez, a programszervezéshez szükségesek.
Minõségfejlesztés-tanár Tantervfejlesztõ tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles tantervfejlesztõ tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of curriculum development. A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik készek és képesek a tantervfejlesztéshez nélkülözhetetlen diszciplínák tudáskészletének alkotó felhasználására; a konkrét oktatástervezõ/képzéstervezõ tevékenység koordinálása, végrehajtása, elemzése, értékelése során az oktatás/képzés cél- és folyamatrendszerének rendszerszintekbe és rendszeregészbe illesztésére; az oktatás/képzés gyakorlatát orientáló tantervi dokumentumok fejlesztésére. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A tanterv és a tantervfejlesztés tanulás- és tanításelméleti, tudástani háttere. – A gyermek- és ifjúkorra vonatkozó ismeretek és alkalmazásuk a tantervek tartalmának kialakításában. – A tantervre és a tantervi szabályozásra vonatkozó ismeretek és jelentõségük a tantervek fejlõdésében és a tantervfejlesztésben.
A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles minõségfejlesztés-tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of quality development in education. A képzés célja olyan pedagógusok képzése, akik rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyek szükségesek a közoktatási intézmények minõségirányítási rendszerének kialakításához, bevezetéséhez és folyamatos fejlesztéséhez. Megfelelõ tudással rendelkeznek a rendszerépítés és -tervezés, folyamatszabályozás, értékelés és fejlesztés területén. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Az Európai Unió minõségpolitikája; minõségfilozófiák, minõségirányítási rendszerek, modellek (TQM, EFQM, ISO), ágazati modellek Magyarországon, díjmodellek (KMD, SZÖM). – Intézményi értékelés, önértékelés az európai iskolákban és Magyarországon. – A minõségfejlesztés emberi tényezõi, a változás szerepe a szervezetek és az egyén életében. Minõségfejlesztési technikák (ötletroham, Pareto, Isikhawa-diagram, problémamegoldási technikák, KJS stb.), adatgyûjtés és -elem-
13694
MAGYAR KÖZLÖNY
zés, mérõeszközök készítése szervezeti/minõségügyi vizsgálatokhoz, adatbázisok létrehozása és kezelése. – A minõségfejlesztés mint a stratégiai tervezés része. ÖMIP, IMP tartalma, szabályozó szerepe a közoktatási törvény vonatkozó rendelkezései alapján. Fejlesztési terv és projektterv kapcsolata. Partnerek azonosítása, igény-, elégedettségvizsgálatok, ezek eredményeinek felhasználása a fejlesztésben. Folyamatszabályozás. – A közoktatási intézmények minõségértékelési sajátosságainak megismerése a közoktatási rendszer különbözõ típusú intézményeiben. – A szakma gyakorlásával összefüggõ (pl. a tantestületeken belüli, új, szakmai és presztízshelyzetekkel is összefüggõ) sajátos módszerek és kompetenciák, pl. az együttmûködéshez, a teammunkához, a feladatmeghatározáshoz, a tervezéshez, a programszervezéshez. Szakmódszertani ismeretek: – Módszertani felkészültség a minõségfejlesztés nemzetközi trendjeinek megismerésére, elemzésére; a közoktatás minõségfejlesztési feladatainak önálló, illetve kooperációban történõ elvégzésére.
Andragógus tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles andragógus tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of adult education. A képzés célja olyan, a felnõttképzés elméletében jártas, gyakorlati megoldásokra felkészült, innovációra fogékony tanárok képzése, akik a képzéshez kapcsolódó önfejlesztés révén az élethosszig való tanulás segítésében a közoktatás, a szakképzés és a felnõttoktatás bármely területén részt tudnak venni. A képzés felkészít a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – Az andragógia tudománya. A felnõttkori tanulás szükségessége, a felnõttképzés kialakulásának történelmi, társadalmi, gazdasági okai. A felnõttképzés elmélete. A felnõttek tanulása. A felnõttoktatás/-képzés rendszerei, szervezetei, szereplõi, jellemzõ szektorai, hazai és nemzetközi szabályozása. – Humánerõforrás-fejlesztési, -gazdálkodási stratégiák a felnõttképzés és a mûvelõdés világában. Karriertervezés. Vezetéselméleti alapok, szervezet- és munkaerõ-fejlesztés. – A felnõttképzés oktatás- és szolgáltatásmarketingje. A piackutatás alapvetõ módszerei.
2007/181. szám
– A felnõttoktatás/-képzés szociológiai vonatkozásai. A tudás és a tanulás társadalmi meghatározottsága. Az emberi beruházás elmélete. Képzettségi és társadalmi hierarchia. A felnõttoktatás/-képzés mentálhigiénés és szociális funkciói, kapcsolat a társadalmi mobilitással, élethosszig tartó tanulás. – Tanulás- és oktatásszervezés a felnõttek körében. Andragógiai curriculumtervezés és tananyagfejlesztés. Tájékozottság a nemzetközi programokban, felkészültség programtervezésre. Szakmódszertani ismeretek: – A felnõttképzés didaktikai alapjai. A felnõttek tanulásának jellemzõi A felnõttoktatók kulcskompetenciái. – Stratégiák, módszerek a felnõttképzésben. Nyitott képzés, távoktatás, e-learning, kooperativitás, projektmunka – elmélet és gyakorlat. – Gyakorlati ismereteinek mélyítése a felnõttképzés gyakorló szinterein.
Könyvtárpedagógia-tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ – magyar nyelvû megjelölése: okleveles könyvtárpedagógia-tanár; – angol nyelvû megjelölése: teacher of library pedagogy. A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik elméleti és gyakorlati felkészültségük birtokában képesek az iskolai könyvtár (médiatár) hatékony bevonására az iskolai nevelõmunkába mind az oktatás segítése, mind a tanulók olvasóvá nevelése által. A képzés felkészít e tanári szakképzettségnek megfelelõ szakképzési, felnõttképzési szakmai tantárgyak oktatására, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – A könyvtár-pedagógia (mint elméleti tudományág és gyakorlati diszciplína) nemzetközi és hazai helyzete. A könyvtári környezetben történõ tanítás-tanulás sajátosságai, a könyvtárpedagógus feladatai. Különbözõ típusú könyvtári foglalkozások elemzése, az ott folyó tanítási-tanulási folyamat, a könyvtári órák során alkalmazható eljárások. – Az iskolai könyvtár szerepe az oktatásban, az információs társadalomban, a szabadidõ hasznos eltöltésében. Az iskolai könyvtár szervezete, helye az oktatási intézményben. Az iskolai könyvtár kapcsolata a könyvtári rendszer más könyvtártípusaival. A könyvtárakban õrzött kulturális javak, az iskolai oktatást és tanulást segítõ infor-
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
mációk gyûjtésének, a gyûjtött anyag tudományos feldolgozásának, rendszerezésének és szolgáltatásának módszerei. A szabadidõ hasznos eltöltését szolgáló programok szervezésének módszerei. – A gyakorlati foglalkozásokon a hagyományos és az elektronikus könyvtári ismeretek szintetizálása, specifikus, a szaktárgyi tanárok bevonásával megvalósuló, konkrét könyvtári körülményekhez igazodó tantárgyi programok tervezése, kivitelezése és értékelése. Szakmódszertani ismeretek: – A szakmai szakmódszertani tudás mélyítése a nevelési-oktatási intézmények könyvtáraiban végzendõ speciális pedagógiai munkában történhet meg. Itt nyílik annak megismerésére és begyakorlására lehetõség, hogy megfelelõ információs technológiák használatával hogyan lehet megszerezni és terjeszteni a szakirodalmi információkat; melyek a megfelelõ gyakorlati és menedzsment technikák az iskolavezetéssel fenntartott kapcsolatokban; milyen konkrét módszertani felkészültséggel lehetséges színvonalas könyvtári órák tartása, a könyvtárlátogató gyermekek és fiatalok fejlettségi szintjének megfelelõ tananyagrendszerek tervezése, az elsajátítás segítése. – A szakmai gyakorlat a 8.4. pont alapján történik, figyelembe véve a szakterület specifikumait. Sajátos kompetenciák: A könyvtárpedagógia-tanár – képes a nevelési-oktatási intézmények könyvtáraiban végzendõ speciális pedagógiai munkákra, – a tanári munka pedagógiai információforrásokkal történõ támogatására, – a hozzáférhetõ és költséghatékony pedagógiai információs szolgáltatások fejlesztésére és szervezésére, a felhasználók képzésére, – a megfelelõ információs technológia használatával megszerezni, szervezni és terjeszteni a szakirodalmi információt, – az információs szolgáltatások fontosságának az elismertetése érdekében megfelelõ gyakorlati és menedzsment technikák alkalmazására az iskolavezetéssel fenntartott kapcsolatokban, – speciális információs termékek fejlesztésére az oktatási-nevelési intézményen belüli és kívüli használat céljára vagy egyedi igények szerint, – a könyvtárlátogató gyermekek és fiatalok fejlettségi szintjének megfelelõ tananyagrendszerek tervezésére és tanítására, forrásalapú könyvtári tanórák tervezésére és megtartására, a könyvtári óra tartalmának leginkább megfelelõ eszközök megválasztására és alkalmazására, a könyvtári órán a tanulói önállóságot, aktivitást és a tanulók közötti interaktivitást inspiráló tanulási környezet biztosítására.
13695
11.1.3. A SZAKKÉPZÉS, ILLETVE MÛVÉSZETI SZAKKÉPZÉS TERÜLETÉN MESTERFOKOZATRA ÉS NEM TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGRE ÉPÜLÕ TANÁRI SZAKKÉPZETTSÉGEK INFORMATIKAI, MÛSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET Mérnöktanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles mérnöktanár (...); – angol nyelvû megjelölése: teacher of engineering (...), zárójelben megjelölve a mesterfokozatot adó szakon szerzett szakképzettséget. A tanári szakképzettségek a mesterfokozatot adó nem tanári szak szakképzettségei szerint differenciálódnak. A képzés célja elméletileg megalapozott, módszertani ismeretekkel rendelkezõ szaktanárok képzése. A szakterületi ismeretek a mesterszakon nem tanári szakképzettséget adó képzésben szerzett, tanári szakképzettséghez tartozó szakterületi ismereteket foglalja magába. A képzés felkészít a tanári szakképzettségnek megfelelõ pedagógiai vagy a szakterületen a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására.
GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET Közgazdásztanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles közgazdásztanár (...); – angol nyelvû megjelölése: teacher of economics (...), zárójelben megjelölve a mesterfokozaton szerzett szakképzettséget. A tanári szakképzettségek a mesterfokozatot adó nem tanári szak szakképzettségei szerint differenciálódnak. A képzés célja elméletileg megalapozott, módszertani ismeretekkel rendelkezõ szaktanárok képzése. A szakterületi ismeretek a mesterszakon nem tanári szakképzettséget adó képzésben szerzett, tanári szakképzettséghez tartozó szakterületi ismereteket foglalja magába. A képzés felkészít a tanári szakképzettségnek megfelelõ pedagógiai vagy a szakterületen a tanulmányok doktori képzésben történõ folytatására.
GYÓGYPEDAGÓGIAI KÉPZÉSI ÁG Gyógypedagógus tanár A szakképzettség oklevélben szereplõ, – magyar nyelvû megjelölése: okleveles gyógypedagógus tanár; – angol nyelvû megjelölése: special education teacher.
13696
MAGYAR KÖZLÖNY
A képzés célja olyan tanárok képzése, akik képesek – a sajátos nevelési igényû gyermekeket, tanulókat ellátó közoktatási feladatokat végzõ intézményekben a jogszabályokban elõírt gyógypedagógiai oktató, nevelõ, fejlesztõ, rehabilitációs feladatok végzésére/teljesítésére; – a felnõtt fogyatékos emberek gyógypedagógiai kísérésére, segítésükre az élethosszig tartó tanulási folyamatokban; – a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban, fejlesztésben, rehabilitációban közremûködõ partnerekkel (szakemberekkel, intézményekkel) és a szülõkkel (hozzátartozókkal) megfelelõ együttmûködésre, kommunikációra; – a gyógypedagógiai oktatás, nevelés, fejlesztés, rehabilitáció területén tudományos kutatómunkára, a szakmai szolgáltatások fejlesztésére (programok, tantervek, taneszközök, tankönyvek kidolgozására), gyógypedagógiai témakörû doktori képzésbe való belépésbe. A 8.3. pontban foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök: Szakterületi ismeretek: – a nehezített tanulási folyamat biológiája, pszichológiája és gyógypedagógiája; – a tanulási folyamatok tervezése, irányítása, értékelése, módszertani ismeretek; – gyakorlati ismeretek. Sajátos kompetenciák: A gyógypedagógus-tanár – ismeri a fogyatékos népesség valamely csoportja gyógypedagógiai nevelésének, oktatásának, fejlesztésének és rehabilitációjának elméleti és gyakorlati ismereteit, az életkori csoportok és az intézményi színterek szerint különbözõ gyógypedagógiai megsegítés szakszerû formáit; – ismeri a gyógypedagógiai folyamat (diagnosztikus, nevelési és rehabilitációs folyamat) egyes szakaszaiban alkalmazott gyógypedagógiai tevékenységeket, módszereket, a különnevelés és az együttnevelés pedagógiai feltételeit és formáit, a gyógypedagógiai tevékenységeket meghatározó szakmai és jogi dokumentumokat, az ellátórendszer mûködését, a gyógypedagógiai tanácsadás módszereit; – felkészült a gyógypedagógiai tervezõ munkára (tanterv-, taneszköz- és programfejlesztés), az együttnevelés gyógypedagógiai módszereinek fejlesztésére; – képes a gyakorlatban eredményesen elvégezni a megfelelõ nevelési, oktatási rehabilitációs feladatokat (különbözõ intézményekben, különbözõ életkori csoportokban), megtervezni a gyógypedagógiai folyamat aktuális szakaszait, az egyéni igényekhez alkalmazni a gyógypedagógiai módszereket, a pedagógiai diagnosztikai eljárásokat; – képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni (tanulási/nevelési környezetet kialakítani, feladatot kiválasztani, az eredmény kialakulásának folyamatát megfigyelni, a hibák okait feltárni, a képességfejlesztési folyamat további lépéseit pontosan meghatározni), amelyekben a gyógype-
2007/181. szám
dagógiai segítséget igénylõ érintett személyek dokumentálhatóan az állapotuknak megfelelõ segítséget kaptak; – a fogyatékossági területek szerinti sajátos kompetenciák leírását lásd a gyógypedagógus tanár szakterületi ismereteinek leírásánál. Az általános képzési és kimeneti követelményektõl eltérõ sajátos követelmény: A tanári szakképzettség két tanári szakképzettséget adó képzésben is szerezhetõ a mesterfokozatot adó nem tanári szakképzettséggel párhuzamosan vagy annak megszerzése után. A gyógypedagógus-tanár szakképzettség bármely közismereti tanári szakképzettséggel társítható. Az 5.1.1. pontban fogalt szakterületi ismeretek kreditjeibõl, valamint az 5.1.2. pontban foglalt, pedagógiai, pszichológiai ismeretek 40 kredit keretébõl együttesen legalább 30 kredit teljesítettként beszámítandó. A második tanári szakképzettség megválasztásának elõfeltételeként meghatározott 50 kredit értékû szakterületi ismeret követelményei a gyógypedagógus-tanár szakképzettséggel párhuzamosan is teljesíthetõk. 11.2. Az egy vagy két tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi elem megválasztásának, illetve társításának elõfeltételei A tanári szakon az elsõ végzettség és tanári szakképzettség megszerzésekor – az alábbi esetek kivételével – két tanári szakképzettséget kell megszerezni. Egy tanári szakképesítés szerezhetõ – a szakmai tanári, a mûvészeti tanári, illetve a hittanár-nevelõ tanár szakképzettségekre felkészítõ képzésekben, – a nem tanári mesterszakot követõ vagy azzal párhuzamosan folytatott tanári mesterszakon, – pedagógus szakképzettséget nyújtó alapképzési szakot követõ tanári mesterszakon, továbbá – a korábbi, az 1993. évi LXXX. törvény szerinti, fõiskolai szintû tanári oklevéllel rendelkezõk vagy az egyetemi szintû tanári, illetve nem tanári képzésben oklevelet szerzettek tanári mesterszakon folytatott tanulmányai során. A tanári szakra történõ belépésnek a 6.2.1. pontban meghatározott, a tanári felkészítést megalapozó, pályaorientációt segítõ 10 kredit értékû ismeretek követelménye alól mentesülnek a pedagógusképzési területhez tartozó alapképzési szakokon, illetve más, szintén pedagógus-munkakörre felkészítõ, pedagógiai jellegû szakképzettséget nyújtó (szakoktatói, szociálpedagógia, pedagógia) szakokon oklevelet szerzettek. 11.2.1. A kormányrendelet szerinti elsõ tanári szakképzettség megválasztására vonatkozó követelmények: A képzésbe az egyes elsõ tanári szakképzettségek szerint meghatározott – az alábbiakban és a 4/A. számú mellékletben megfelelõ alapképzési szakként megneve-
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
zett – alapképzési szak(ok)ról vagy szakirányokról, valamint az ezeknek megfelelõ mesterképzési, illetve a korábbi – az 1993. évi LXXX. törvény szerinti – fõiskolai vagy egyetemi szintû szakokról lehet belépni. A korábbi fõiskolai és egyetemi szintû szakok megfeleltetését a kormányrendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Ha a megfelelõség e szerint nem állapítható meg, a megfelelõ szakterületen szerzett 110 kredit értékû tanulmányok teljesítése az adott tanári szakképzettség megválasztásának feltétele, melynek megfeleltethetõségét a felsõoktatási intézmény saját hatáskörben ítéli meg. Az elsõ tanári szakképzettség megválasztásához megfelelõnek tekintendõ alapképzési szakok, szakirányok szakképzettségenként: a) A közoktatás mûveltségi területein választható közismereti tanári szakképzettségek: magyar nyelv és irodalom mûveltségi terület – magyartanár: magyar alapképzési szak; idegen nyelv mûveltségi terület – angoltanár: anglisztika alapképzési szak; – némettanár/német- és nemzetiséginémet-tanár: a germanisztika alapképzési szak német vagy német nemzetiségi szakiránya; – franciatanár: a romanisztika alapképzési szak francia szakiránya; – olasztanár: a romanisztika alapképzési szak olasz szakiránya; – spanyoltanár: a romanisztika alapképzési szak spanyol szakiránya; – romántanár/román- és nemzetiségiromán-tanár: a romanisztika alapképzési szak román vagy román nemzetiségi szakiránya; – romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra): a bölcsészettudományi, társadalomtudományi, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai, gazdaságtudományok, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés, sporttudomány, mûvészet, mûvészetközvetítés képzési terület bármely alapképzési szakján szerzett alapfokozat és romani, illetve beás nyelvbõl tett C típusú, középfokú, államilag elismert nyelvvizsga; – orosztanár: a szlavisztika alapképzési szak orosz szakiránya; – bolgártanár/bolgár- és bolgárnemzetiségi-tanár: a szlavisztika alapképzési szak bolgár szakiránya; – lengyeltanár/lengyel- és lengyelnemzetiségi-tanár: a szlavisztika alapképzési szak lengyel szakiránya; – horváttanár/horvát- és nemzetiségihorvát-tanár: a szlavisztika alapképzési szak horvát vagy horvát nemzetiségi szakiránya;
13697
– szerbtanár/szerb- és nemzetiségiszerb-tanár: a szlavisztika alapképzési szak szerb vagy szerb nemzetiségi szakiránya; – szlováktanár/szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár a szlavisztika alapképzési szak szlovák vagy szlovák nemzetiségi szakiránya; – szlovéntanár/szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár: a szlavisztika alapképzési szak szlovén vagy szlovén nemzetiségi szakiránya; – ukrántanár/ukrán- és nemzetiségiukrán-tanár: a szlavisztika alapképzési szak ukrán vagy ukrán nemzetiségi szakiránya; – latintanár: az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika filológia szakiránya; – japántanár: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán szakiránya; – kínaitanár: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak kínai szakiránya; – újgörögtanár: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak újgörög szakiránya; – ógörögtanár: az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika filológia szakiránya; – portugáltanár: a romanisztika alapképzési szak portugál szakiránya; matematika mûveltségi terület – matematikatanár: matematika alapképzési szak; ember és társadalom mûveltségi terület – történelemtanár: történelem alapképzési szak; – kommunikációtanár: magyar, kommunikáció és médiatudomány, szociológia alapképzési szakok vagy a szabad bölcsészet alapképzési szak filmelmélet és filmtörténet, vagy kommunikáció és médiatudomány szakiránya; – ember és társadalom mûveltségterületi tanár: történelem, néprajz, pszichológia, szabad bölcsészet, kulturális antropológia, kommunikáció és médiatudomány, szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzési szakok; – pedagógiatanár: pedagógia, andragógia, pszichológia, szociálpedagógia alapképzési szakok vagy szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia szakiránya; ember a természetben mûveltségi terület – biológiatanár: biológia vagy biomérnöki alapképzési szak; – fizikatanár: fizika, gépészmérnöki, energetikai mérnöki vagy anyagmérnöki alapképzési szak;
13698
MAGYAR KÖZLÖNY
– kémiatanár: kémia, vegyészmérnöki vagy anyagmérnöki alapképzési szak; földünk-környezetünk mûveltségi terület – földrajztanár: földrajz vagy földtudományi alapképzési szak; – környezettan-tanár: környezettan, földrajz, földtudományi, környezetmérnöki, erdõmérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki vagy természetvédelmi mérnöki alapképzési szak; mûvészetek mûveltségi terület – ének-zene tanár: ének-zene, elõadómûvészet, alkotómûvészet és muzikológia alapképzési szak; – mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár: mozgóképkultúra- és médiaismeret, kommunikáció és médiatudomány vagy média design alapképzési szak, a szabad bölcsészet alapképzési szak filmelmélet és filmtörténet vagy kommunikáció és médiatudomány szakiránya; – vizuális- és környezetkultúra-tanár: kézmûves, környezetkultúra, plasztikai ábrázolás, képi ábrázolás, elektronikus ábrázolás, kerámiatervezés, üvegtervezés, fémmûvesség, formatervezés, textiltervezés, tervezõgrafika, fotográfia, alkalmazott látványtervezés, animáció, design- és mûvészetelmélet, média design vagy építõmûvészet alapképzési szak; informatika mûveltségi terület – informatikatanár: programtervezõ informatikus, gazdaságinformatikus, mérnök informatikus vagy informatikus könyvtáros alapképzési szak; testnevelés és sport mûveltségi terület – testnevelõtanár: testnevelõ-edzõ alapképzési szak; – egészségfejlesztés-tanár: rekreációszervezés és egészségfejlesztés, testnevelõ-edzõ, humánkineziológia, ápolás és betegellátás, egészségügyi gondozás és prevenció, egészségügyi szervezõ, gyógypedagógia, vagy szociálpedagógia alapképzési szak. b) A szakképzés, mûvészeti szakképzés, illetve alapfokú mûvészetoktatás területein választható szakmai, mûvészeti tanári szakképzettségek: mûszaki, informatikai szakképzés – mérnöktanári szakképzettségek: a mûszaki/informatikai képzési területen a mérnöktanári szakképzettségnek megfelelõ mérnöki/informatikai alapképzési szakok (anyagmérnök, faipari mérnök, könnyûipari mérnök, biomérnök, környezetmérnök, vegyészmérnök, építõmérnök, földtudományi mérnök, építészmérnök, ipari termék és formatervezõ mérnök, gépészmérnök, közlekedésmérnök, mechatronikai mérnök, hadés biztonságtechnikai mérnök, energetikai mérnök, villamosmérnök, gazdálkodási mérnök, mérnök informatikus), valamint a mûszaki szakoktató alapképzési szak.
2007/181. szám
A mûszaki szakoktató alapképzési szakról belépõk esetén a belépési feltétel az adott mérnöktanári szakképzettségnek megfeleltethetõ mûszaki szakoktatói szakirány, valamint hogy a mérnöki ismeretek tekintetében a szakiránytól függõen 130–150 kredit elismerhetõ legyen. Az adott alapképzési szak mérnöki/mérnökinformatikai szakképzettség hiányzó ismereteinek kreditjeit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan – a mesterszintû mérnöktanári képesítõ vizsgára való jelentkezésig – a felsõoktatási intézmény által meghatározottak szerint kell megszerezni. A tanári képesítés pedagógiai-pszichológiai ismeretei tekintetében 25 kredit teljesítését kell elismerni. Az e rendelet 4. számú mellékletének 6.2.1. pontja szerinti, a tanári felkészítést megalapozó pályaorientációt segítõ ismeretek követelményeinek teljesítése szakoktató alapképzési szakon szerzett szakképzettség esetén nem feltétele a mesterképzésbe való belépésnek; gazdasági szakképzés – közgazdásztanári szakképzettségek: a gazdaságtudományok képzési területen meghatározott alapképzési szakok: elméleti közgazdaságtan szakirányon: alkalmazott közgazdaságtan, gazdaságelemzés alapképzési szakok; kereskedelem és marketing szakirányon: kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakok, pénzügy és számvitel szakirányon: pénzügy és számvitel alapképzési szak; turizmus-vendéglátás szakirányon turizmus-vendéglátás alapképzési szak, vállalkozási ismeretek szakirányon: gazdálkodás és menedzsment, emberi erõforrások, nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakok az üzleti szakoktató alapképzési szaknak az adott közgazdásztanári szakképzettségnek megfeleltethetõ szakiránya; Az üzleti szakoktató alapképzési szakról belépõk esetén a belépési feltétel az adott tanári szakképzettségnek megfeleltethetõ üzleti képzési ág alapképzési szakja. További feltétel az üzleti szakoktató szakképzettséggel rendelkezõk esetében, hogy a gazdaságtudományi ismeretek tekintetében a szakiránytól függõen 130–140 kredit elismerhetõ legyen. Az adott alapképzési szak közgazdász szakképzettség hiányzó ismereteinek kreditjeit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan – a mesterszintû közgazdász-tanári képesítõ vizsgára való jelentkezésig – a felsõoktatási intézmény által meghatározottak szerint kell megszerezni. A tanári képesítés pedagógiai-pszichológiai ismeretei tekintetében 30 kredit teljesítését kell elismerni. Az e rendelet 4. számú mellékletének 6.2.1. pontja szerinti, a tanári felkészítést megalapozó pályaorientációt segítõ ismeretek követelményeinek teljesítése szakoktató alapképzési szakon szerzett szakképzettség esetén nem feltétele a mesterképzésbe való belépésnek; gyógypedagógiai szakképzés – gyógypedagógia-tanár: a gyógypedagógia alapképzési szak.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) A hitoktatás területén választható tanári szakképzettség: – hittanár-nevelõ tanár: katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szak, továbbá olyan alapképzési szak, amelyen a hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – a felsõoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhetõ legalább 50 kredit a korábbi tanulmányai szerint a filozófiai-teológiai ismeretkörökben. 11.2.2. A kormányrendelet szerinti második tanári szakképzettség megválasztására vonatkozó követelmények: a) közismereti tanári szakképzettségek: Valamennyi elsõ közismereti szakképzettség választható második tanári szakképzettségként is bármely elsõ tanári szakképzettséggel párhuzamosan. A közismereti tanári szakképzettségek mellé – az ott meghatározott elõfeltételek betartásával – a kizárólag másodikként jelölt tanári szakképzettségek bármelyike is választható. Az elsõ tanári szakképzettség második vagy újabb tanári szakképzettségként való megválasztásának elõfeltétele az adott tanári szakképzettségnek megfelelõ alapképzési szak ismereteibõl legalább 50 kredit értékû – tantervben meghatározott – szakterületi ismeret elsajátítása. Az 50 kredites elõtanulmányi követelmény alól mentesülnek azok, akik olyan alapképzési szakon, illetõleg az ennek megfelelõ – az 1993. évi LXXX. törvény szerinti – fõiskolai vagy egyetemi szintû szakon szereztek szakképzettséget, amelyet e rendelet 11.2.1. pontja a tanárképzésbe való belépésnél az elsõ tanári szakképzettség megválasztásának feltételeként jelölt meg. A korábbi fõiskolai és egyetemi szintû szakok megfeleltetését a kormányrendelet 4. számú melléklete tartalmazza. Ettõl eltérõ, illetve további elõfeltételek a következõk: – az idegen nyelv mûveltségi területhez tartozó, nyelvtanári szakképzettségek második szakképzettségként való megválasztásának további feltétele – a latintanár, az ógörögtanár, a japántanár és a kínaitanár szakképzettségek kivételével – az adott idegen nyelvbõl tett, felsõfokú, C típusú, államilag elismert nyelvvizsga; – a romológiatanár (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra) szakképzettség második szakképzettségként való megválasztásának feltétele a tantervben meghatározott legalább 50 kredit értékû ismeret és romani, illetve beás nyelvbõl tett, C típusú, középfokú, államilag elismert nyelvvizsga; – a természetismeret-tanár, valamint a kizárólag másodikként felsorolt ember és természet mûveltségterületi-tanár szakképzettség másodikként vagy újabb szakképzettségként csak a biológia-, fizika-, földrajz-, kémia- vagy környezettan-tanár szakképzettség mellé vagy annak birtokában választható, az 50 kredites elõtanulmány nem elõfeltétel;
13699
– az informatikatanár szakképzettség második vagy újabb szakképzettségként való megválasztásának feltétele a legalább 50 kredit értékû számítástudományi alapismeret és informatikai ismeret (tartalma: matematika és természettudományi alapismeretekbõl legalább 8 kredit, számítástudományi ismeretekbõl legalább 4 kredit, informatikai ismeretekbõl legalább 28 kredit) elsajátítása; b) szakmai, mûvészeti tanári szakképzettségek: A szakmai és mûvészeti tanári szakképzettségek mellé vagy azt követõen – az ott meghatározott elõfeltételek betartásával – a közismereti tanári szakképzettségek és a kizárólag másodikként jelölt tanári szakképzettségek bármelyike választható. A gyógypedagógia-tanár szakképzettség a mesterfokozatot adó nem tanári szakképzettséggel párhuzamosan vagy annak megszerzése után szerezhetõ két tanári szakképzettséget adó képzésben. A gyógypedagógia-tanár szakképzettség bármely közismereti tanári szakképzettséggel társítható. Az 5.1.1. pontban fogalt szakterületi ismeretek kreditjeibõl, valamint az 5.1.2. pontban foglalt, pedagógiai, pszichológiai ismeretek 40 kredit keretébõl együttesen legalább 30 kredit teljesítettként beszámítandó. A második tanári szakképzettség megválasztásának elõfeltételeként meghatározott 50 kredit értékû szakterületi ismeret követelményei a gyógypedagógia-tanár szakképzettséggel párhuzamosan is teljesíthetõk; c) hittanár-nevelõ tanár szakképzettség: A hittanár-nevelõ tanári szakképzettség megszerezhetõ elsõ vagy második tanári szakképzettségként, illetve a képzés végezhetõ egyszakos képzésként is. Az elsõként választott hittanár-nevelõ tanár szakképzettség mellé vagy azt követõen a közismereti tanári szakképzettségek és a kizárólag másodikként jelölt tanári szakképzettségek bármelyike választható. A második vagy újabb tanári szakképzettségként való megválasztásának elõfeltétele a hittanár-nevelõ tanár szakképzettséget megalapozó filozófiai-teológiai ismeretekbõl legalább 50 kredit értékû – tantervben meghatározott – szakterületi ismeret elsajátítása. Az 50 kredites elõtanulmányi követelmény alól mentesülnek azok, akik hitéleti alapképzési szakon vagy az 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolai vagy egyetemi szintû ember-, erkölcs- és vallásismert tanár szakon szereztek szakképzettséget, illetve akik ilyen irányú tanulmányait a képzõ intézmény a kredit-beszámításra vonatkozó hatályos rendelkezések alapján elismeri. 11.2.3. A kormányrendelet szerinti kizárólag második tanári szakképzettségként felvehetõ szakképzettség nyújtására vonatkozó követelmények: A kizárólag második tanári szakképzettségként felvehetõ a) pont alatti csoportban felsorolt szakképzettségek felvételének elõfeltétele a szakképzettségenként alább felsorolt alapképzési szakok ismereteibõl legalább 50 kredit értékû, tantervben meghatározott szakterületi ismereteinek elsajátítása.
13700
MAGYAR KÖZLÖNY
Az a) pont szerinti tanári szakképzettségek újabb pedagógusi szakképzettséget nyújtó képzésként is felvehetõk, amennyiben a felvétel feltétele valamely pedagógusi (gyógypedagógusi, tanítói, szociálpedagógusi, szakoktatói) alapképzési szak is lehet. A nem tanári mesterszakot követõen is szerezhetõ egy – elsõ – tanári szakképzettség a kizárólag második tanári szakképzettségként meghatározott szakképzettségek a) pont alatti csoportjában, az alábbi, szakterületi ismeretekre vonatkozó követelmények és mentességek figyelembevételével. Az 50 kredites elõtanulmányi követelmény alól mentesülnek azok, akik – a felsorolt alapképzési szak(ok)on alapfokozatot és szakképzettséget szereztek vagy – az adott szaknak megfelelõ elsõ tanári szakképzettséget választottak vagy az ilyen tanári szakképzettséggel már rendelkeznek vagy – e szakoknak megfelelõ – az 1993. évi LXXX. törvény szerinti – fõiskolai vagy egyetemi szintû szakon szereztek szakképzettséget. A korábbi fõiskolai és egyetemi szintû szakok megfeleltetését a kormányrendelet 4. számú melléklete tartalmazza. a) Az 50 kredit értékû szakterületi ismeret teljesítése az elõfeltétele az alábbi tanári szakképzettségek felvételének: – magyar mint idegen nyelv tanára: magyar, bármely idegen nyelvi, történelem, néprajz vagy kulturális antropológia alapképzési szak; A magyar mint idegen nyelv tanára szakképzettség második szakképzettségként való megválasztásának további feltétele bármely élõ idegen nyelvbõl tett, felsõfokú, C típusú, államilag elismert nyelvvizsga; A magyar mint idegen nyelv tanára szakképzettség a magyartanár, a történelemtanár, illetve bármely idegennyelv-tanár szakképzettséggel társítható. – nyelv- és beszédfejlesztõ tanár: magyar vagy bármely idegen nyelvi alapképzési szak, a gyógypedagógia alapképzési szak logopédia vagy a hallássérültek pedagógiája szakiránya, a szabad bölcsészet kommunikáció és médiatudomány szakiránya, óvodapedagógus, tanító vagy a kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak; – ábrázológeometria- és mûszakirajz-tanár: matematika, építõmûvészet alapképzési szak vagy a mûszaki vagy az informatikai képzési terület valamely alapképzési szakja, illetve az iparmûvészeti vagy képzõmûvészeti képzési ág bármely szakja keretében legalább 50 kredit értékû ábrázoló-geometriai és mûszaki rajz szakterületi ismeret; – hon- és népismerettanár: magyar, történelem, néprajz, kulturális antropológia alapképzési szak; – etikatanár (erkölcstantanár): szabad bölcsészet etika, filozófia, vallástudomány szakiránya, katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szak, az 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolai szintû ember-, erkölcs- és vallásismeret szak; – pedagógiatanár:
2007/181. szám
pedagógia, andragógia, pszichológia, szociálpedagógia alapképzési szak; legalább 25 kredit értékben be kell számítani a pszichológia, tanító, gyógypedagógia alapképzési szakon szerzett pedagógiai ismereteket; – gyógytestnevelõ tanár: testnevelõ-edzõ, rekreációszervezés és egészségfejlesztés alapképzési szakok; – technikatanár: fizika, környezettudomány alapképzési szak, a mûszaki képzési terület valamely alapképzési szakja, a tanító (technika mûveltségi terület) alapképzési szak; – életviteli és gyakorlati ismeretek mûveltségterületi-tanár: pedagógia, szociálpedagógia, továbbá a tanító (technika vagy családi, háztartási, gazdasági ismeretek mûveltségi terület) alapképzési szak, valamint az 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolai szintû háztartásökonómia-életvitel tanár szak vagy a gazdaságismeret-tanár szak; – háztartásgazdálkodás-tanár: gazdasági vagy az agrár képzési terület valamely alapképzési szakja, továbbá a tanító (technika vagy családi, háztartási, gazdasági ismeretek mûveltségi terület) alapképzési szak, az 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolai háztartásökonómia-életvitel tanár szak; – a fogyatékosokrekreációja-tanár: gyógypedagógia, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, testnevelõ-edzõ alapképzési szak; – ügyviteltanár: magyar alapképzési szak ügyvitel szakiránya, üzleti szakoktató ügyviteli szakiránya. b) Nyelvvizsga a feltétele az alábbi tanári szakképzettség felvételének: – szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár: a szakképzettség az adott szaktárgy oktatására jogosító elsõ tanári szakképzettség mellé vagy annak birtokában választható; felvételéhez az adott idegen nyelvbõl – amely nem lehet azonos az elsõ tanári szakképzettségként választott nyelvtanári szakkal – legalább felsõfokú, C típusú, államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékû érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. c) Nincs meghatározott elõfeltétele az alábbi tanári szakképzettségek felvételének: – drámapedagógia-tanár – múzeumpedagógia-tanár – játék- és szabadidõ-szervezõ tanár – multikulturális nevelés tanára – inkluzív nevelés tanára – család- és gyermekvédõ tanár – tanulási- és pályatanácsadási-tanár – tehetségfejlesztõ tanár – kollégiumi nevelõtanár – pedagógiai értékelés és mérés tanára – tantervfejlesztõ tanár – minõségfejlesztés-tanár – andragógus tanár – könyvtárpedagógia-tanár.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13701
6. számú melléklet a 39/2007. (XII. 22.) OKM rendelethez [4/A. számú melléklet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeirõl szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez] A CIKLUSOKRA BONTOTT, OSZTOTT KÉPZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAKJAIRA ÉPÜLÕEN VÁLASZTHATÓ ELSÕ ÉS MÁSODIK SZAKKÉPZETTSÉGEK MEGVÁLASZTÁSÁNAK ELÕKÉPZETTSÉGI FELTÉTELEI 1. Az elsõ tanári szakképzettség megválasztásához megfelelõnek tekintendõ alapképzési szak vagy alapképzési szak szakiránya (a 4. számú melléklet 11.2.1. alpontjához): a) A közoktatás mûveltségi területein választható közismereti tanári szakképzettségek: Mûveltségi terület
magyar nyelv és irodalom idegen nyelv
Elsõ tanári szakképzettségek1
Az elsõ tanári szakképzettség választásához megfelelõ alapképzési szakok2 vagy alapképzési szak szakirányai
magyartanár
magyar
angoltanár3* némettanár/német- és nemzetiséginémet-tanár*
– anglisztika – germanisztika német szakiránya – germanisztika német nemzetiségi szakiránya – romanisztika francia szakiránya – romanisztika olasz szakiránya – romanisztika spanyol szakiránya – romanisztika román szakiránya – romanisztika román nemzetiségi szakiránya – bölcsészettudományi, társadalomtudományi, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai, gazdaságtudományok, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés, sporttudomány, mûvészet, mûvészetközvetítés képzési terület összes szakja, valamint romani/beás nyelvbõl tett C típusú, középfokú államilag elismert nyelvvizsga – szlavisztika orosz szakiránya – szlavisztika bolgár szakiránya – szlavisztika bolgár nemzetiségi szakiránya – szlavisztika lengyel szakiránya – szlavisztika lengyel nemzetiségi szakiránya – szlavisztika horvát szakiránya – szlavisztika horvát nemzetiségi szakiránya – szlavisztika szerb szakiránya – szlavisztika szerb nemzetiségi szakiránya – szlavisztika szlovák szakiránya – szlavisztika szlovák nemzetiségi szakiránya – szlavisztika szlovén szakiránya – szlavisztika szlovén nemzetiségi szakiránya
franciatanár* olasztanár* spanyoltanár* romántanár/román- és nemzetiségiromán-tanár* romológiatanár* (romani nyelv és kultúra vagy beás nyelv és kultúra)
orosztanár* bolgártanár/bolgár- és nemzetiségibolgár-tanár* lengyeltanár/lengyel- és nemzetiségilengyel-tanár* horváttanár/horvát- és nemzetiségihorvát-tanár* szerbtanár/szerb- és nemzetiségiszerb-tanár* szlováktanár/szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár* szlovéntanár/szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár*
13702 Mûveltségi terület
MAGYAR KÖZLÖNY Elsõ tanári szakképzettségek1
2007/181. szám
Az elsõ tanári szakképzettség választásához megfelelõ alapképzési szakok2 vagy alapképzési szak szakirányai
ukrántanár/ukrán- és nemzetiségiukrán-tanár* – szlavisztika ukrán szakiránya – szlavisztika ukrán nemzetiségi szakiránya latintanár – ókori nyelvek és kultúrák klasszika-filológia szakiránya japántanár – keleti nyelvek és kultúrák japán szakiránya kínaitanár – keleti nyelvek és kultúrák kínai szakiránya újgörögtanár/újgörög- és – keleti nyelvek és kultúrák újgörög nemzetiségigörög-tanár* szakiránya ógörögtanár – ókori nyelvek és kultúrák klasszika-filológia szakiránya portugáltanár* – romanisztika portugál szakiránya matematika matematikatanár – matematika ember és társadalom történelemtanár – történelem kommunikációtanár – kommunikáció és médiatudomány – magyar – szabad bölcsészet kommunikáció- és médiatudomány szakiránya – szabad bölcsészet filmelmélet és filmtörténet szakiránya – szociológia ember és társadalom mûveltségterületi tanár – történelem – néprajz – pszichológia – szabad bölcsészet – kulturális antropológia – kommunikáció és médiatudomány – szociológia – társadalmi tanulmányok pedagógiatanár – pedagógia – andragógia – szociálpedagógia – pszichológia ember a természetben biológiatanár – biológia – biomérnöki fizikatanár – fizika – gépészmérnöki – energetikai mérnöki – anyagmérnöki kémiatanár – kémia – vegyészmérnöki – anyagmérnöki földünk és földrajztanár – földrajz környezetünk – földtudományi környezettan-tanár – környezettan – földrajz – földtudományi – környezetmérnöki – erdõmérnöki – környezetgazdálkodási agrármérnöki – természetvédelmi mérnöki
2007/181. szám Mûveltségi terület
mûvészetek
MAGYAR KÖZLÖNY
Az elsõ tanári szakképzettség választásához megfelelõ alapképzési szakok2 vagy alapképzési szak szakirányai
Elsõ tanári szakképzettségek1
ének-zene tanár
mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár
vizuális- és környezetkultúra-tanár
informatika
informatikatanár
testnevelés és sport
testnevelõ tanár egészségfejlesztés-tanár
13703
– – – – – –
ének-zene alkotómûvészet és muzikológia elõadómûvészet mozgóképkultúra és médiaismeret kommunikáció és médiatudomány szabad bölcsészet filmelmélet és -történet szakiránya – szabad bölcsészet kommunikáció és médiatudomány szakiránya – kézmûves – környezetkultúra – plasztikai ábrázolás – képi ábrázolás – elektronikus ábrázolás – kerámiatervezés – üvegtervezés – fémmûvesség – formatervezés – textiltervezés – tervezõgrafika – fotográfia – alkalmazott látványtervezés – animáció – design és mûvészetelmélet – média design – építõmûvészet – gazdaságinformatikus – mérnök informatikus – programtervezõ informatikus – informatikus könyvtáros – testnevelõ-edzõ – rekreációszervezés és egészségfejlesztés – testnevelõ-edzõ – ápolás és betegellátás – egészségügyi gondozás és prevenció – egészségügyi szervezõ – gyógypedagógia – szociálpedagógia – humánkineziológia
1
Az a) pont alatt felsorolt elsõ közismereti tanári szakképzettségeket – a szakterület ismereteibõl megszerzett 50 kredit teljesítése esetén – második tanári szakképzettségként is választani lehet, bármely elsõ tanári szakképzettség mellé vagy újabb tanári szakképzettséget nyújtó képzésben. Meghatározott alapképzési szakon végzettek mentesülnek az 50 kredit teljesítése alól (lásd a jobb oldali oszlopban és lábjegyzetében), valamint mentesülnek az azonos szakképzettséget nyújtó nem tanári mesterképzési szakon végzettek is.
2
Az elsõ szakképzettség második vagy újabb tanári szakképzettségként való választásakor azon szakképzettségek választásakor jár a mentesség az 50 kredites elõképzettség követelménye alól, amelyek jobb oldali oszlopában több megfelelõ alapképzési szak is szerepel bemeneti feltételként.
3
Az elsõ szakképzettség második vagy újabb tanári szakképzettségként való választásakor a *-gal jelölt tanári szakképzettség felvételének feltétele felsõfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékû nyelvvizsga.
13704
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
b) A szakképzés, mûvészeti szakképzés, illetve alapfokú mûvészetoktatás területein választható szakmai, mûvészeti tanári szakképzettségek: Szakképzés, mûvészeti szakképzés, illetve alapfokú mûvészetoktatás területei
Szakmai vagy mûvészeti tanári szakképzettségek
Az elsõ tanári szakképzettség választásához megfelelõ alapképzési szakok4
mûszaki, informatikai szakképzés
mérnöktanár (anyagmérnök) mérnöktanár (faipari mérnök) mérnöktanár (könnyûipari mérnök) mérnöktanár (biomérnök) mérnöktanár (környezetmérnök) mérnöktanár (vegyészmérnök) mérnöktanár (építõmérnök) mérnöktanár (földtudományi mérnök) mérnöktanár (építészmérnök) mérnöktanár (ipari termék- és formatervezõ mérnök) mérnöktanár (gépészmérnök) mérnöktanár (közlekedésmérnök) mérnöktanár (mechatronikai mérnök) mérnöktanár (had- és biztonságtechnikai mérnök) mérnöktanár (energetikai mérnök) mérnöktanár (villamosmérnök) mérnöktanár (gazdálkodási mérnök) mérnöktanár (mérnök informatikus)
a belépéshez a mûszaki, informatikai képzési területen a mérnöktanári szakképzettségeknek megfelelõ mérnöki/informatikai alapképzési szakok, valamint a mûszaki szakoktató szak azonos vagy hasonló szakiránya; ez utóbbi esetben a pedagógiai-pszichológiai ismeretek tekintetében 25 kredit teljesítését kell elismerni
gazdasági szakképzés
közgazdásztanár (elméleti gazdaságtan) közgazdásztanár (kereskedelem és marketing) közgazdásztanár (pénzügy és számvitel) közgazdásztanár (turizmus-vendéglátás) közgazdásztanár (vállalkozási ismeretek)
a gazdaságtudományi képzési területen meghatározott az adott tanári szakképzettségével azonos vagy azonos képzési ághoz tartozó alapképzési szak, valamint a gazdasági szakoktató szak azonos vagy hasonló szakiránya; ez utóbbi esetben a pedagógiai-pszichológiai ismeretek tekintetében 30 kredit teljesítését kell elismerni
gyógypedagógiai
gyógypedagógia-tanár
– gyógypedagógia
c) A hitoktatási területen szerezhetõ tanári szakképzettség: Hitoktatási terület
hittanár-nevelõ tanár
– katekéta-lelkipásztori munkatárs5
4
A b) pont alatt felsorolt elsõ szakképzettségek második (vagy újabb) szakképzettségként – azonos területen belül meghatározott néhány kivételtõl eltekintve – nem választhatók. Ezek mellé is választhatók azonban az a) pont alatt felsorolt szakképzettségek az adott szakterületen szerzett 50 kredites tanulmányok teljesítése esetén.
5
A hittanár-nevelõ tanári szakképzettség megszerezhetõ elsõ vagy második tanári szakképzettségként,, illetve a képzés végezhetõ egyszakos képzésként. A második tanári szakképzettségként való felvétel elõfeltétele 50 kredit értékû szakterületi ismeret teljesítése filozófiai-teológiai ismeretkörökben felsõoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13705
2. A kizárólag másodikként vagy újabb szakképzettségként megszerezhetõ tanári szakképzettségek (a 4. számú melléklet 11.2.2. alpontjához): a) 50 kredit értékû szakterületi ismeret teljesítését követõen felvehetõ tanári szakképzettségek: Az 50 kredit alóli mentességhez6 megfelelõ alapképzési szakok vagy alapképzési szak szakirányai, továbbá a szakképzettség elsõ tanári szakképzettség mellé választásának a feltétele
Bármely tanári szakképzettség mellé vagy után választható kizárólag második tanári szakképzettségek
magyar mint idegen nyelv tanára*
– – – – –
magyar bármely idegen nyelvi alapképzési szak kulturális antropológia történelem néprajz
nyelv- és beszédfejlesztõ tanár7
– – – – – –
magyar bármely idegen nyelvi alapképzési szak gyógypedagógia logopédia szakiránya gyógypedagógia hallássérültek pedagógiája szakiránya kommunikáció és médiatudomány szabad bölcsészet kommunikáció és médiatudomány szakiránya – óvodapedagógus – tanító
ábrázológeometria- és mûszakirajz-tanár
– – – – –
matematika mûszaki képzési terület bármely szakja informatikai képzési terület bármely szakja építõmûvészet az iparmûvészeti vagy képzõmûvészeti képzési ág bármely szakjáról az, aki 50 kredit értékû ábrázológeometriai és mûszaki rajz szakterületi ismertet szerzett
hon- és népismerettanár
– – – –
magyar történelem néprajz kulturális antropológia
filozófiatanár
– szabad bölcsészet filozófia szakiránya
etikatanár
– – – –
pedagógiatanár7
– – – –
gyógytestnevelõ tanár7
– testnevelõ-edzõ – rekreációszervezés és egészségfejlesztés
szabad bölcsészet etika szakiránya szabad bölcsészet filozófia szakiránya szabad bölcsészet vallástudomány szakiránya az 1993. évi LXXX. törvény szerinti fõiskolai szintû ember- erkölcs- és vallásismeret-tanár – katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szak pedagógia andragógia szociálpedagógia pszichológia gyógypedagógia, tanító alapképzési szakon szerzett pedagógiai ismereteket legalább 25 kredit értékben be kell számítani
13706
MAGYAR KÖZLÖNY
Az 50 kredit alóli mentességhez6 megfelelõ alapképzési szakok vagy alapképzési szak szakirányai, továbbá a szakképzettség elsõ tanári szakképzettség mellé választásának a feltétele
Bármely tanári szakképzettség mellé vagy után választható kizárólag második tanári szakképzettségek
technikatanár7
2007/181. szám
– – – –
fizika környezettudomány mûszaki képzési terület bármely szakja tanító (technika mûveltségi terület)
életviteli és gyakorlati ismeretek mûveltségterületi-tanár7 – pedagógia – szociálpedagógia – tanító (technika vagy családi, háztartási, gazdasági ismeretek mûveltségi terület) – az 1993. évi LXXX. törvény szerinti háztartásökonómia-életvitel szakos tanár – az 1993. évi LXXX. törvény szerinti gazdaságismeret szakos tanár háztartásgazdálkodás-tanár7
– gazdasági képzési terület bármely szakja – agrár képzési terület bármely szakja – tanító (technika vagy családi, háztartási, gazdasági ismeretek mûveltségi terület) – az 1993. évi LXXX. törvény szerinti háztartásökonómia-életvitel szakos tanár
fogyatékosokrekreációja-tanár7
– gyógypedagógia – rekreációszervezés és egészségfejlesztés – testnevelõ-edzõ
ügyviteltanár
– magyar ügyvitel szakiránya – üzleti szakoktató ügyviteli szakiránya
6
Az a) pont szakképzettségeit azonos szakterületen szerzett mesterképzési szak elvégzését követõen újabb, tanári mesterfokozatot adó szakon elsõ tanári szakképzettségként, az 50 kredit elõfeltétel nélkül is meg lehet szerezni.
7
A jobboldali oszlopban meghatározott egyéb pedagógusi szakképzettség után, elsõ tanári szakképzettséget adó mesterképzési szakként is el lehet végezni.
b) Nyelvvizsga teljesítését követõen felvehetõ tanári szakképzettség szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár (megjelölve az elsõ tanári szakképzettséget)
bármely elsõ tanári szakképzettség mellé vagy annak megszerzését követõen választható tanári szakképzettség egy államilag elismert vagy azzal egyenértékû felsõfokú C típusú nyelvvizsga birtokában (az adott idegen nyelv nem lehet azonos az elsõ nyelvtanári szakképzettségként szerzett idegen nyelvvel)
c) Intézményi hatáskörben meghatározott feltétellel választható kizárólag második tanári szakképzettségek: drámapedagógia-tanár, múzeumpedagógia-tanár, játék- és szabadidõ-szervezõ tanár, multikulturális nevelés tanára, inkluzív nevelés tanára, család- és gyermekvédõ tanár, tanulási- és pályatanácsadási-tanár, tehetségfejlesztõ tanár, kollégiumi nevelõtanár, pedagógiai értékelés és mérés tanára, tantervfejlesztõ tanár, andragógus tanár, könyvtáros-tanár.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13707
(1) A Tr. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a könyv kiadója, illetve szerzõje nyújthatja be az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal). Ha a könyvnek több szerzõje van, a kérelmet közösen nyújthatják be.”
(5) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemhez csatolni kell: a) az 1. számú mellékletben meghatározott adatokat, valamint – az 5. §-ban szabályozott eljárások kivételével – szerkesztõi (kiadói szerkesztõi) jelentést, b) azt a könyvet, vagy a valamely tankönyvhöz kapcsolódó kiadványt, amelynek tankönyvvé nyilvánítását kérik, c) a kiadói lektor véleményét, illetve nem kiadói kérelmezõ által benyújtott kérelem esetén egy lektori véleményt, d) a szerzõ – több szerzõ esetén valamennyi szerzõ – és a kiadó közös nyilatkozatát arról, hogy a kiadó a tankönyvvé nyilvánítás idõtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog a könyv kiadói szerzõdésben rögzített felhasználási jogaival, illetve – amennyiben a szerzõ nyújtja be a kérelmet – a szerzõ nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyújtásakor a könyv kiadására mással nem kötött kiadói szerzõdést és a könyvnek nincs kiadója, vagy arról, hogy a tankönyvkiadói, illetve tankönyvforgalmazói tevékenységet nem üzletszerûen végzi, e) az imprimatúra tankönyvvé nyilvánítási kérelem kivételével a kiadó vagy – ha a tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a szerzõ nyújtja be – a szerzõ nyilatkozatát arról, hogy a könyv tartalmaz-e átvett szerzõi mûvet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, arról is, hogy a kiadó, illetve a szerzõ a tankönyvvé nyilvánítás idõtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzõi mû vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival, f) a könyvbõl véletlenszerûen kiválasztott mintát, valamint a lektori vélemény mellékletét, mely bemutatja a bírálatra beadott könyv vizsgálati szempontjait, illetve a 3. számú melléklet A) részének II. pontjában *-gal jelölt vizsgálati szempontok számszerûsített adataihoz (a továbbiakban: számszerûsített adatok) való megfelelõség igazolását, g) a 2. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetésérõl szóló igazolást, kivéve, ha a kérelem elõterjesztése, illetve a bírálati díj befizetése elektronikus úton történik. (6) Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat a könyvbõl véletlenszerûen kiválasztott minta (tetszõleges oldalpárt követõ minden 7. oldalpár) alapján kell megadni, a minta oldalszámának feltüntetésével. A minta terjedelme el kell hogy érje a könyv terjedelmének 15%-át. (7) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemnek az (5) bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott mellékleteit három-három, a d), e) és g) pontjaiban felsorolt mellékleteit egy-egy példányban kell benyújtani. Az f) pontban meghatározott mellékleteket a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani.”
(2) A Tr. 2. §-ának (4)–(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A kérelmet a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszer segítségével papír alapon vagy – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva – elektronikus formában lehet benyújtani.
(3) A Tr. 2. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Az eljárás tartama alatt a benyújtott könyvet vagy imprimatúrát – a 10. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével – a kiadó vagy a szerzõ sem tartalmában, sem kivitelében nem változtathatja meg.”
Az oktatási és kulturális miniszter 40/2007. (XII. 22.) OKM rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, a tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvpiac rendjérõl szóló törvény) 29. §-ának (1) bekezdésében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében a szakképesítésért felelõs miniszterrel, az igazgatási szolgáltatási díj, valamint a közigazgatási hatósági eljárásban közremûködõ szakértõk díjazása tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben – az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet (a továbbiakban: Tr.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Tankönyvvé a nyomtatott formában megjelentetett, vagy elektronikus adathordozón rögzített kiadvány, könyv, imprimatúra, az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó (a továbbiakban együtt: könyv) és a digitális tananyag nyilvánítható.”
2. §
13708
MAGYAR KÖZLÖNY 3. §
A Tr. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Külön eljárásban kell kérni a könyv különbözõ kötésmódban megjelenõ nyomtatott változatainak tankönyvvé nyilvánítását. Egyazon könyv több változatának tankönyvvé nyilvánítása iránt egyidejûleg több eljárás is megindítható, amelyekért a 2. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
4. § A Tr. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § Ha a tankönyvet tartalmában vagy – kötésmódja, illetve borítója kivételével – kivitelében megváltoztatták, a tankönyvvé nyilvánítási eljárást ismételten le kell folytatni. E rendelet alkalmazásában nem jelenti a könyv tartalmi változtatását a benne szereplõ helyesírási, illetve nyomdahibák, továbbá a tankönyvvé nyilvánítás ideje alatt megváltozott tényeknek, adatoknak a tankönyv adott oldalain lábjegyzetben történõ javítása, feltéve, hogy a javításról készült jegyzéket – ellenszolgáltatás nélkül – megküldik a Hivatalnak és azoknak az iskoláknak, amelyek az adott tankönyvbõl a javítás évét megelõzõ három évben rendeltek.”
5. § (1) A Tr. 5. § (2) bekezdésének c)–d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A bejelentéshez csatolni kell:] „c) az új jogosult és a szerzõ, több jogosult, több szerzõ esetén valamennyi bejelentõ nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvvé nyilvánítás idõtartamára az új jogosult rendelkezik a könyv kiadói szerzõdésben rögzített felhasználási jogaival, d) az új jogosult, több jogosult esetén valamennyi bejelentõ nyilatkozatát arról, hogy a tankönyv tartalmaz-e átvett szerzõi mûvet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, úgy arról is, hogy a tankönyvvé nyilvánítás idõtartama alatt az új jogosult folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzõi mû vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival.” (2) A Tr. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz, ha a jóváhagyott tankönyv borítóját vagy kötésmódját megváltoztatják. A kérelemhez csatolni kell a megváltoztatott borítójú vagy kötésmódú tankönyvet két példányban, a 2. számú melléklet szerinti igazgatási díj befizetésérõl szóló igazolást – kivéve, ha a kérelem elõterjesztése, illetve a bírálati
2007/181. szám
díj befizetése elektronikus úton történik –, továbbá azt a nyilatkozatot, hogy a jóváhagyott tankönyvet – a kötésmódon vagy a borítón kívül – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg. A változtatás tényét már a benyújtott tankönyvben fel kell tüntetni. A nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai neveléshez és oktatáshoz készült tankönyvek esetében az eljárás díjmentes.”
6. § A Tr. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § A Hivatal a beérkezett kérelmeket és mellékleteiket megvizsgálja. Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a Hivatal szakértõket rendel ki a benyújtott könyv véleményezésére. A 3. § (1) bekezdésében, valamint az 5. § (4) és (6) bekezdéseiben szabályozott eljárás esetén legalább egy szakértõt kell kirendelni.”
7. § (1) A Tr. 8. § (2) bekezdés a) pontjának ab) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A tankönyvvé nyilvánítási eljárás során vizsgálni kell, hogy] „ab) a könyv végén tartalmazza-e az egyes tantárgyakhoz rendelt új szakszavak szószedetét – kivéve az idegen nyelvi könyvek esetében azokat a szakszavakat, amelyeket a magyar nyelv tanítása során a tanulók már elsajátítottak –, az általános iskolában használt tankönyvek esetében azok rövid értelmezését, kivéve az általános iskola 1. évfolyamán alkalmazott tankönyveket, 2–4. évfolyamain alkalmazott matematika tankönyveket, valamint olvasókönyveket;” (2) A Tr. 8. § (2) bekezdés a) pontjának ae) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg az a) pont az alábbi af) alponttal egészül ki: [A tankönyvvé nyilvánítási eljárás során vizsgálni kell, hogy] „ae) alkalmazásában új szakszó-e az, amely a megelõzõ tanítási idõszakban még nem került alkalmazásra, és az adott évfolyamon az adott tantárgyhoz, mûveltségterülethez kapcsolódóan a könyvben megjelenik, kivéve az idegen nyelvi könyvek esetében azokat a szakszavakat, amelyeket a magyar nyelv tanítása során a tanulók már elsajátítottak; af) idegen nyelvi könyvek esetében a könyv vagy a könyvhöz tartozó munkafüzet végén tartalmaz-e kétnyelvû szószedetet, kivéve az érettségire felkészítõ egykötetes összefoglaló jellegû tankönyvek esetében;
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A Tr. 8. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell különösen a könyv] „b) tartalmaz-e az egyenlõ bánásmód követelményét, a nemek egyenlõségét sértõ vagy a nemzeti, etnikai, vallási közösségre nézve sértõ, gyûlöletkeltõ, illetve az esélyegyenlõtlenséget erõsítõ sztereotípiát, kijelentést, ábrát, fotót, grafikát,” (4) A Tr. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Amennyiben a tankönyv nem az oktatási és kulturális miniszter által kihirdetett vagy jóváhagyott kerettantervhez, illetve az oktatási és kulturális miniszter által közzétett Világ-Nyelv Program: Idegen nyelvi program az 1–3. évfolyam számára (Ajánlás a 6–9 éves korosztály idegennyelv-tanításához) címû ajánláshoz illeszkedik, csatolni kell az adott, a fenntartó által jóváhagyott helyi tantervet.”
8. § A Tr. 9–11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „9. § (1) A 8. §-ban meghatározottak vizsgálatát a Hivatal által kirendelt szakértõk végzik. A szakértõk vizsgálatuk eredményérõl írásban véleményt készítenek. (2) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a) a tudományos-szakmai szakértõ a feldolgozott tananyag tárgyi pontosságáról, tudományos hitelességérõl, terminológiájáról, b) a tantárgypedagógiai szakértõ a tananyag taníthatóságáról és tanulhatóságáról, a tartalmi szabályozással kapcsolatos összhangról, továbbá az érintett korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével az érthetõségérõl, verbális és vizuális kommunikációjáról, a nyelvhelyességérõl és helyesírásáról, nem magyar nyelvû kiadvány esetén továbbá a nyelvi szabatosságról, c) a technológiai szakértõ a technikai kivitelezésrõl, az esztétikai és az egészségügyi követelményeknek való megfelelésrõl, az elektronikus adathordozón megjelenõ könyv esetén a felhasználói igényeknek való megfelelésrõl, a kivitelezésrõl, d) az idegen nyelvre történt fordítást ellenõrzõ szakértõ a fordításnak a szakmai szempontoknak való megfelelésérõl, az érintett korosztály tipikus fejlettségi szintjét figyelembevevõ érthetõségérõl, az adott nyelven való szakmai megfelelõségérõl, verbális és vizuális kommunikációjáról, nyelvhelyességérõl és helyesírásáról, nyelvi és stilisztikai szabatosságáról készít szakértõi véleményt. (3) A (2) bekezdés a)–b) pontjaiban felsorolt szakértõk a 8. § (1)–(3) bekezdésének való megfelelésrõl készítenek szakértõi véleményt a 3. számú melléklet A) Bírálati szempontok a könyvekhez címben meghatározott szempontok alapján.
13709
(4) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítási eljárásban a szakértõ az (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szempontoknak való megfelelõségrõl készít szakértõi véleményt. (5) A tankönyvvé nyilvánítás idõszakában, illetve a 3. § (1) bekezdés szerinti eltérõ változat tankönyvvé nyilvánítási eljárásában a (2) bekezdés a)–d) pontjai szerinti szakértõk közül csak azt kell kirendelni, aki szakmailag illetékes. (6) Amennyiben a tantárgypedagógiai szakértõ bizonytalan az egyenlõ bánásmód követelménye, a nemek egyenlõségét sértõ vagy a nemzeti, etnikai, vallási közösségre nézve sértõ, gyûlöletkeltõ, illetve az esélyegyenlõtlenséget erõsítõ sztereotípia, kijelentés, ábra, fotó, grafika megítélésében, szakirányú végzettséggel rendelkezõ szakértõt kell kirendelni. (7) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban az mûködhet közre a) tantárgypedagógiai szakértõként, aki elvégezte az Országos Köznevelési Tanács által ajánlott és a Hivatal által nyilvános pályázat keretében kiválasztott pedagógus-továbbképzési programot, valamint akit az Országos szakértõi és Országos vizsgáztatási névjegyzékrõl és a szakértõi tevékenységrõl szóló jogszabályban rögzített szakterület szakértõjeként tartanak nyilván, b) tudományos-szakmai szakértõként, aki az adott szakterületen tudományos címmel vagy tudományos fokozattal rendelkezik, vagy 10 év gyakorlati idõ meglétét tanúsító igazolást tud bemutatni az adott szakterületrõl a felsõoktatásban. (8) Ha nincs a (7) bekezdésben meghatározott szakértõ, vagy a szakértõ az eljárásban nem mûködhet közre, illetve a közremûködést nem vállalja, a szakértõi vélemény elkészítésére a Hivatal megfelelõ felkészültségû és hozzáértéssel rendelkezõ szakértõt rendel ki. A nemzeti, etnikai, kisebbségi iskolai neveléshez és oktatáshoz készített tankönyv esetén az Országos Kisebbségi Bizottság által javasolt szakértõ is kirendelhetõ. A hit- és vallásoktatás tantárgyhoz készített tankönyv esetén az illetékes egyházi jogi személy által javasolt szakértõ is kirendelhetõ. (9) Nem lehet szakértõ az, aki a könyv tankönyvvé nyilvánításában érdekelt (különösen szerzõ, szerkesztõ, kiadó, forgalmazó, illetve a döntéshozó szerv tagja) vagy ellenérdekelt, továbbá ezen személyeknek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]. E rendelkezés alkalmazásában ellenérdekelt az, aki az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelõzõ öt éven belül azonos vagy hasonló tartalmú könyvnek volt szerzõje, szerkesztõje, kiadója vagy forgalmazója; akinek a neve alatt azonos vagy hasonló tartalmú tankönyv szerepel a tankönyvjegyzéken; akinek a neve alatt ilyet az iskolai oktatásban tankönyvként használt kiadványként forgalmaztak; vagy aki hasonló tartalmú könyv szerzõje, kiadója, feltéve, hogy a tankönyvvé nyilvánítási kérelmét elutasították. A szakértõ kirendelése elõtt be kell szerezni az érintett szakértõ írásos nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.
13710
MAGYAR KÖZLÖNY
(10) Az eljárásban közremûködõ szervezet, illetve a döntéshozó szerv tagjaként nem járhat el az, aki a könyv elkészítésében – különösen írásában, szerkesztésében, szakmai vagy nyelvi lektorálásában és fordításában – részt vett, illetve a könyv kiadójával közvetlenül vagy gazdasági társaságon keresztül munkavégzésre irányuló jogviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban áll. (11) A (2), (6) és (7) bekezdésekben meghatározott szakértõket szakértõi véleményük megfelelõ elkészítéséért e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott díjazás illeti meg. 10. § (1) A Hivatal a nem egybehangzó szakértõi véleményeket megküldi a kérelem benyújtójának azzal, hogy a szakértõi véleményekben foglaltakról – a kézhez vételtõl számított – nyolc napon belül fejtse ki véleményét, illetve nyilatkozzon arról, hogy a javítások teljesítését milyen határidõre vállalja. Ha a kérelem benyújtója a Hivatal által meghatározottak teljesítését vállalja, az általa megadott határidõig – kérelmére – az eljárást fel kell függeszteni. (2) A meghatározott feltételek teljesítésének ellenõrzésére – legfeljebb tíznapos határidõ kitûzésével – a Hivatal szükség esetén szakértõt rendel ki. (3) A Hivatal félévente tájékoztatást ad az Országos Köznevelési Tanácsnak a tankönyvvé nyilvánítási eljárásról. 11. § (1) Ha a tankönyv a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás céljaira készült, a tankönyvvé nyilvánítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hivatal – az 5. § (1), (4) és (6) bekezdéseiben, továbbá a 16. § (3) bekezdésében foglalt eljárások kivételével – a kérelmet, annak mellékleteit és a szakértõi véleményeket – javaslattétel céljából – megküldi az Országos Kisebbségi Bizottságnak. (2) Az Országos Kisebbségi Bizottság a megküldött iratok megérkezésétõl számított harminc napon belül a beérkezett iratok alapján elkészíti javaslatát, és megküldi a Hivatalnak.”
9. § A Tr. 13. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó tankönyvvé nyilvánításáról szóló határozatnak tartalmaznia kell az oktatási programnak (pedagógiai rendszernek) a megnevezését, továbbá azt a rendelkezést, hogy ez a tankönyv kizárólag az oktatási program részeként alkalmazható.”
10. § A Tr. 15–16. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. § (1) A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetését a Hivataltól az kérheti, aki valószínûsíti, hogy a tankönyv nem felel meg az e rendelet 8. §-ában foglaltaknak. A kérelemhez – kivéve, ha a kérelem elõterjesztése, illetve a bírá-
2007/181. szám
lati díj befizetése elektronikus úton történik – mellékelni kell a 2. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetésérõl szóló igazolást. (2) Amennyiben a Hivatal a kérelemben leírtakat megalapozottnak tartja, szakértõt rendel ki a 9. § szerint. (3) A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetési eljárásban a 10–11. §-okban foglaltakat kell alkalmazni. 16. § (1) A tankönyvvé nyilvánítás az e §-ban meghatározott eljárás keretében meghosszabbítható. Az e rendeletben foglaltakat a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárást a tankönyvvé nyilvánítás határidejének lejártát megelõzõ százhúsz nappal korábban kell kérni. (2) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban a 8–11. §-okban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hivatalnak legalább egy szakértõt kell kirendelnie a tankönyv ellenõrzésére. (3) A nemzetiségi nyelv és irodalom, népismeret, az önálló fejlesztésû kisebbségi nyelvû közismereti tankönyvek, valamint a magyar nyelven jóváhagyott tankönyvek nemzetiségi nyelvre történõ fordítása tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása során az elsõ és a második meghosszabbítási eljárásban – az Országos Kisebbségi Bizottság által a kiadónak írásban adott elõzetes egyetértés esetén – szakértõi véleményt nem kell bekérni, és a kiadónak, illetve a pályázat kiírójának az eljárási díjat sem kell megfizetnie. (4) A sajátos nevelési igényû tanulók oktatásához, neveléséhez készített tankönyvek tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása során az elsõ és a második meghosszabbítási eljárásban szakértõi véleményt nem kell bekérni, és a kiadónak, illetve a pályázat kiírójának az eljárási díjat sem kell megfizetnie, amennyiben legalább öt iskola igazolja, hogy a tankönyv bevált, és az a kérelem benyújtását megelõzõ tanévben szerepelt az iskola tankönyvrendelésében. (5) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása – a rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint – öt évre szól.”
11. § A Tr. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „18. § (1) A tankönyv tankönyvjegyzékre történõ felvételét a kiadó kérheti a Hivataltól a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszer segítségével papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva elektronikus formában. (2) Az oktatási és kulturális miniszter az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján minden év szeptember 30-áig közzéteszi azt az összeghatárt, amelynél magasabb fogyasztói ár alkalmazása esetén a következõ tanévben a tankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza: a) a tankönyvjegyzékre felkerülõ adatokat, b) a tankönyvjegyzékre felkerülõ adatok közzétételéhez való hozzájáruló nyilatkozatot, c) szakképzési tankönyvek esetében a kiadó nyilatkozatát a tankönyv forgalmazni tervezett példányszámáról, illetve az ez alapján meghatározott árat alátámasztó adatokról (az elõzõ tanévben eladott példányszám; más, a példányszámot befolyásoló változás), d) a kiadó nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvet a kiadó a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére – megkeresésre – elektronikus formában átadja a tankönyvpiac rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint, e) a kiadó nyilatkozatát arról, hogy a tankönyv tartalmaz-e átvett szerzõi mûvet vagy szomszédos jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, úgy arról is, hogy a kiadó a tankönyvvé nyilvánítás idõtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzõi mû vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival, f) azt a tényt, hogy a tankönyv a Nemzeti Fejlesztési Terv I. keretében kifejlesztett információ- vagy feladathordozó felhasználásával készült. (4) A kérelemhez – elektronikus formában – kapcsolható a tankönyv rövid – legfeljebb negyed nyomdai ív terjedelmû – ismertetõje, és a tankönyv legfeljebb tizenöt oldalának digitalizált változata (a továbbiakban: bemutató rész). (5) A Hivatal évente összeállítja a tankönyvek hivatalos jegyzékét, és közzéteszi azt az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján, továbbá gondoskodik a jegyzék folyamatos felülvizsgálatáról és frissítésérõl. A tankönyvjegyzék a 4. számú melléklet alapján a kérelemben feltüntetett adatokat tartalmazza. (6) A tankönyvjegyzék összeállítását követõ naptári év január 1-jétõl a tankönyvjegyzékre történõ felvétel folyamatos. A következõ tanévi tankönyvjegyzékbe azokat – a tankönyvpiac rendjérõl szóló törvény 4. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelõ – tankönyveket kell felvenni, a) amelyeknek a felvételét a kiadó az adott év október 31-éig kérte; b) amelyeknek a tankönyvvé nyilvánításáról az adott év október 31-éig jogerõs döntés született; c) amelyek legalább a következõ naptári év június 30-áig érvényes tankönyvvé nyilvánítási határozattal rendelkeznek – a rendelet 24. § (3)–(5) belezdéseiben meghatározott esetek kivételével. (7) A tankönyvjegyzékre történõ felvételi kérelem benyújtása elsõ alkalommal ingyenes. A tankönyvjegyzékre történõ felvétel iránti minden további kérelem benyújtásakor a 2. számú melléklet szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja az elektronikus formában megjelenõ nyilvántartásba történõ felvétel költségeit is, beleértve a bemutató rész és az elektronikus megrendelés elérhetõségét.
13711
(8) A nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai neveléshez és oktatáshoz készített tankönyvek esetén a jóváhagyott imprimatúra feltehetõ a tankönyvjegyzékre. A tankönyvként történõ forgalmazás feltétele a végleges tankönyvvé nyilvánítás. Ha a végleges kivitelû tankönyv a 5. § (4) bekezdése alapján lefolytatott eljárás során a tankönyvvé nyilvánítás feltételeinek nem felel meg, akkor az eljárás költségei a kiadót terhelik. (9) Az adott tanévi tankönyvjegyzékre felvett tankönyv ára a tankönyvjegyzék érvényességi idõtartama alatt nem emelhetõ.”
12. § A Tr. 20. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „20. § (1) Az e rendeletben foglaltakat a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében a következõ eltérésekkel kell alkalmazni: a) a tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a szakképesítésért felelõs miniszterhez kell benyújtani, és az igazgatási szolgáltatási díjat is ide kell befizetni; b) a szociális és munkaügyi, valamint az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tankönyvei tekintetében a 11. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat – szakmacsoportonként létrehozott bizottságai közremûködésével – a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács látja el azzal a megszorítással, hogy a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanácsnak csak a nem egybehangzó szakértõi vélemények esetében kell javaslatot tennie; c) a nem a szociális és munkaügyi, valamint a nem az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tankönyvei tekintetében ca) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat a szakképesítésért felelõs miniszter által létrehozott Szakmai tankönyv bizottság látja el azzal a megszorítással, hogy a Szakmai tankönyv bizottságnak csak a nem egybehangzó szakértõi vélemények esetében kell javaslatot tennie, cb) a tankönyvjegyzékre kerülés iránti kérelmet a szakképesítésért felelõs miniszterhez kell megküldeni, cc) a tankönyvjegyzéket a szakképesítésért felelõs miniszter állítja össze és küldi meg az adott tanévi tankönyvjegyzék esetében elsõ alkalommal november 15-éig – közzététel céljából – a Hivatalnak; d) ha a szakmai tankönyv a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai neveléséhez és oktatásához készült, az érintett miniszter beszerzi az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését. (2) A Szakmai tankönyv bizottság legalább öt fõbõl áll. Mûködése feltételeit a szakképesítésért felelõs miniszter biztosítja, a bizottság szervezeti és mûködési szabályzatát a szakképesítésért felelõs miniszter hagyja jóvá. (3) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács tagjait és elnökét az Országos Szakképzési és Felnõttképzési Tanács javaslata alapján a szociális és munkaügyi minisz-
13712
MAGYAR KÖZLÖNY
ter, a Szakmai tankönyv bizottság tagjait és elnökét a szakképesítésért felelõs miniszter kéri fel és bízza meg öt évre. (4) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács mûködésének feltételeit a szociális és munkaügyi miniszter biztosítja. (5) Az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekhez készített tankönyvek benyújtásakor a Hivatal jár el azzal, hogy e rendelet 9. § (9) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács szakmacsoport szerint illetékes tagjához kell fordulnia. (6) Az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekhez készített tankönyvek esetében a Hivatalnak a 11. §-ban foglaltakat kell alkalmaznia. (7) A nem az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések esetén a Hivatal feladatait az illetékes miniszter látja el.”
13. § (1) A Tr. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az iskola igazgatója minden év november 15-éig köteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történõ tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülõket arról, hogy a tankönyvpiac rendjérõl szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetõsége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennálása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépõ új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.” (2) A Tr. 22. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmérés eredményérõl az igazgató minden év november 30-áig tájékoztatja nevelõtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülõi szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. (7) Az iskola igazgatója minden év december 15-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és errõl tájékoztatja a szülõt, illetve a nagykorú cselekvõképes tanulót.” (3) A Tr. 22. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Az iskola minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, és megküldi azt a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül a kiadóknak és a közoktatás információs rendszerének. A kiadó a Hivatal által fel-
2007/181. szám
ügyelt elektronikus rendszerbõl megkapott megrendeléseket harminc napon belül elfogadja, majd az elfogadást az iskolának a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül visszaigazolja. Az iskola a kiadó visszaigazolását öt napon belül elfogadja, ezzel a megrendelése véglegessé válik. Amennyiben a kiadó az iskola megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell – a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidõn belül – a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását. Az iskola pótrendeléseket szeptember 5-éig küldhet a kiadóknak. A kiadó a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszerbõl megkapott pótrendeléseket tíz napon belül elfogadja, majd az elfogadást az iskolának a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül visszaigazolja. Az iskola a kiadó visszaigazolását öt napon belül elfogadja, s ezzel a pótrendelése véglegessé válik. Amennyiben a kiadó az iskola pótrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell – a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidõn belül – a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépõ új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv napközis, illetve tanulószobai elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetõségét.”
14. § (1) A Tr. 24. §-ának (1) bekezdése a következõ f)–g) ponttal egészül ki: [A tankönyvpiac rendjérõl szóló törvény 3. §-ának (2)–(7) bekezdésében szabályozott nyilvános pályázati eljárás keretében benyújtott könyv elbírálására az e rendeletben foglaltakat a következõ eltéréssel kell alkalmazni:] „f) a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban – a technológiai szakértõ mellett, az e) pontban foglaltak alkalmazásával – legalább egy szakértõt kell felkérni az imprimatúra vagy a végleges kivitelû könyv és a kézirat szakmai szempontú összevetésére, g) közismereti tankönyvek kisebbségi nyelvre fordított kéziratának elõzetes tartalmi elbírálását követõen a kész könyvet kell benyújtani tankönyvvé nyilvánításra.” (2) A Tr. 24. §-a a következõ új (3)–(4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (3)–(7) bekezdés számozása (5)–(9) bekezdésre változik: „(3) Ha a két tanítási nyelvû oktatásban a tankönyvellátás nem megoldott, a tankönyvellátást az oktatás nyelvének megfelelõ, külföldrõl behozott tankönyvvel is biztosítani lehet. Ebben az esetben a tankönyvvé nyilvánítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltéréssel kell alkalmazni. A tankönyvvé nyilvánítást és a jegyzékre tör-
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13713
ténõ felvételt az iskola is kérheti. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az adott könyvet külföldön tankönyvként használják. A könyvet a Hivatal egy szakértõvel megvizsgáltatja abból a szempontból, hogy az az általános etikai követelményeknek megfelel-e. Az iskola kérelme esetén a tankönyvvé nyilvánítási eljárás díjmentes. (4) A nemzetiségi nyelv és irodalom, a kisebbségi népismeret, valamint a kisebbségi nyelvû közismereti munkatankönyvek esetében a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítására nincs mód, a tankönyvvé nyilvánítás megszûnését követõen a munkatankönyveket át kell alakítani tartós használatra készült tankönyvvé és munkafüzetté. Az átalakított tankönyvek után fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj 30%-a. Az átalakított tankönyvek szakértõi díjazásának mértéke a tantárgypedagógiai szakértõ esetében a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendõ szakértõi díjazás 50%-a, a technológiai szakértõ esetében annak 100%-a. Az átalakított tankönyveknél tudományos-szakmai szakértõt nem kell kirendelni. Az átalakítás költségeit, valamint a tankönyvvé nyilvánítás igazgatási szolgáltatási díját az átalakítás kezdeményezõje vagy az eljárás megindítója viseli.”
zített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el, illetve amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely mûveltségi terület, mûveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához. 26/D. § (1) A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Kft.) nem tagadhatja meg a tankönyv-forgalmazási szerzõdés megkötésére irányuló iskolai megkeresést, kivéve, ha nem sikerül olyan ellenszolgáltatásban megállapodni, amely fedezi a gazdaságilag indokolt költségeket. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint a Kft. köteles a) megszervezni a használt tankönyv forgalmazását, illetve kölcsönzését, b) segítséget nyújtani a szükséges tankönyvek, ajánlott és kötelezõ irodalom beszerzéséhez, c) közremûködni a külföldi tankönyvek beszerzésében, d) segíteni az iskola által kifejlesztett könyv tankönyvvé nyilvánítási eljárásának lefolytatását a tankönyv, tankönyvnek nem minõsülõ egyéb kiadvány elõállítását.”
15. §
17. §
A Tr. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj – a fellebbezés díja kivételével – közismereti tankönyvek, valamint az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai tankönyvei esetén a Hivatal bevétele.”
(1) A Tr. 1. számú melléklet A) Közismereti nyomtatott könyv cím helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg a melléklet a következõ D) ponttal egészül ki:
16. § A Tr. az alábbi 26/C–D. §-sal egészül ki: „26/C. § E rendelet alkalmazásában a) munkatankönyv az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtõl elválasztható és utánnyomással önállóan elõállítható feladatlapon kell az elõírt feladatot megoldania; b) munkafüzet az a szerzõi jogi védelem alá esõ, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakoroltatására, elsajátíttatására, alkalmaztatására; c) szöveggyûjtemény, feladatgyûjtemény, képletgyûjtemény, táblázatgyûjtemény vagy képgyûjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mû, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank az a szerzõi jogi védelem alá esõ, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rög-
„A) Közismereti nyomtatott könyv (imprimatúra) 1. A kiadó vagy a szerzõ adatai Neve Címe, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme Az ügyintézõ neve, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme 2. A könyv (imprimatúra) adatai Címe Alcíme (amennyiben van ilyen) Szerzõje Szerkesztõje, fordítója Elsõ kiadásának éve* A jelenlegi kiadás éve* A jelenlegi kiadás helye* Elõzõ kiadója (külföldi kiadója)* Kiadói (forgalmazói) kódja Kapcsolódó kiadványok 3. A könyv (imprimatúra) jellemzõi Megjelenési forma (imprimatúránál a tervezett) Vágott méret (szélesség x magasság) Tartós könyv-e* Kötésmód (imprimatúránál a tervezett) Terjedelem (A/5 ív)
13714
MAGYAR KÖZLÖNY
Tömege grammban kifejezve* Borító színnyomása Belsõ oldalak színnyomása Mellékletek színnyomása (ha van) Oldalszám Az ábrák aránya 4. Az oktatás típusa, amelyhez a könyvet (imprimatúrát) készítették Sajátos nevelési igényû tanulók oktatása Nemzetiségi, etnikai kisebbségi oktatás Két tanítási nyelvû iskolai oktatás Alapfokú mûvészetoktatás Nat mûveltségterület Kapcsolódó kerettanterv Tantárgy Ajánlott iskolatípus Évfolyam (-tól -ig) Emelt szintû képzés Emelt óraszámú képzés Felnõttképzés 5. A befizetett igazgatási szolgáltatási díj összege A *-gal jelölt adatokat imprimatúra esetében nem kell megadni.” „D) A szerkesztõi (kiadói szerkesztõi) jelentés tartalmi szempontjai A tankönyv a) fejlesztésének – elsõsorban módszertani – indoklása b) szaktudományi felfogásának ismertetése c) pedagógiai, didaktikai, tantárgypedagógiai (tanításés tanulásmódszertani) koncepciójának bemutatása d) tartalmának, a tananyagválasztás szempontjainak összegzése e) szerkezetének ismertetése f) tananyag-feldolgozási módszereinek bemutatása g) elsajátítást segítõ apparátusának ismertetése h) motivációs eszközeinek leírása i) tanulás-módszertani megoldásainak bemutatása és j) a rendeletben meghatározott bírálati szempontok kapcsolatának ismertetése k) használatához szükséges tanítást-tanulást segítõ eszközök felsorolása, azok rövid bemutatása l) beválás-vizsgálata (amennyiben volt ilyen) tapasztalatainak összegzése.” (2) A Tr. 1. számú melléklet B) Szakképzési nyomtatott könyv 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. A könyv (imprimatúra) jellemzõi Megjelenési forma Vágott méret (szélesség x magasság) Tartós könyv-e Kötésmód (imprimatúránál a tervezett) Terjedelem (A/5 ív) Ábraszám:
2007/181. szám
Borító színnyomása Belsõ oldalak színnyomása Mellékletek színnyomása (ha van) Oldalszám Az ábrák aránya” (3) A Tr. 1. számú melléklet B) Szakképzési nyomtatott könyv része 4. Az oktatás típusa, amelyhez a könyvet (imprimatúrát) készítették pontja a következõ új III. bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi III. bekezdés számozása IV. bekezdésre változik: „III. Az új, moduláris szakképzés esetén (ha a könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként): Szakmacsoport Szakképesítés OKJ azonosító száma Szakképesítés OKJ megnevezése Követelménymodul száma* Követelménymodul megnevezése* Tananyagegység száma*: Tananyagegység megnevezése* Tananyagelem száma* Tananyagelem megnevezése* Iskolai rendszerû képzésben ajánlott Iskolarendszeren kívüli képzésben ajánlott (Felnõttképzés) * amennyiben van ilyen”
(4) A Tr. 1. számú melléklet C) Digitális tananyag, elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv része 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. A digitális tananyag vagy elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv típusai: I. Tudáskörnyezet 1. Információátadás a) digitális tudás-, illetve ismeretforrás: a nem kurzus alapú média-tárak, a tematikus médiagyûjtemények, a magyarázó jegyzetek, ábrák, grafikonok, térképek stb., amelyek az adott célcsoport igényeinek, illetve az oktatási helyzetnek megfelelõen szükség szerint kezelhetõk; b) e-könyv: az a strukturált szöveg, amelyben a hipertext/hipermédia megoldások egyszerûsítik az információkhoz való hozzáférést és azok kezelését. Az eredetihez képest bõvebb, esetleg multimédia-illusztrációk szemléletesebbé teszik a tananyagot. Az esetlegesen alkalmazott speciális „könyvolvasó” programokban pl. jegyzetelési, könyvjelzõ és szöveg-kiemelési funkció is adott; c) digitális szótár: az egy- vagy többnyelvû, fordítási, etimológiai vagy szinonimaszótár funkciójú képes szógyûjtemény, esetleg nyelvtani összefoglalókkal. Az internetes kiterjesztés frissítési, bõvítési lehetõség. Illusztrációs lehetõségei a képes (minden szócikkhez, illetve egy-egy szóbokorhoz képet rendelõ), illetve az illusztrált (a bonyolult fogalmakat vagy egyes szócsaládokat ábrán szemléltetõ) változat;
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
d) digitális tezaurusz: a digitális szótár speciális megjelenési formája, általában valamilyen komplex rendszer használatához készített segédanyag; e) digitális lexikon: egy szûkebb szakterületrõl vagy tágabb ismeretkörbõl merített szócikkek rendszerezett, többféle keresési lehetõséggel ellátott gyûjteménye. Internetes frissítési és bõvítési lehetõséggel rendelkezhet, de megjelenhet internetes publikáció formájában is, ilyenkor állandó szerkesztõbizottság dolgozik a meghatározott idõközönkénti frissítésen. 2. Információfeldolgozás és alkalmazás a) digitális tananyagegység/objektum, objektumtár: a tantervtõl és tanmenettõl lényegében független, sokféle pedagógiai környezetben felhasználható, kisebb tematikus egység. Kiegészítõje a tantárgyi, életkori, módszertani ajánlás. Önmagában és tananyagelem-gyûjteményben is szerepelhet, ez utóbbiban rendszerezve, metaadatokkal kiegészítve; b) digitális tananyag: az a pedagógiai elvek alapján, az informatika lehetõségeit az oktatási célok mentén kihasználva felépített oktatási anyag, amely felépülhet a digitális tananyagegység/objektum, objektumtár elemeibõl, de önálló, tartalmi, módszertani szempontból zárt egészet is alkothat. Alapvetõ célja egy adott kompetencia fejlesztése. Egy vagy több tantervhez illeszkedhet, és minta-tanmenet vagy oktatási javaslatokat tartalmazó leírás kapcsolódhat hozzá. Terjedelmi keretei szerint lefedhet egy évfolyamban egy tantárgyat, egy epochát vagy projektet, egy kultúrkör számára egy tantárgyat vagy tananyagegységet. Fontos részei az oktatási célkitûzések meghatározása, a célkitûzés eléréséhez szükséges taneszköz megjelenítése IKT eszközökkel (pl. képes, hangos, szöveges magyarázó, kiegészítõ részekkel, kifejezések, fogalmak, személyek adatait tartalmazó, a szöveg megfelelõ helyeihez kapcsolódó kislexikon vagy szómagyarázat), az egyes részekhez kapcsolódó gyakorló, önellenõrzõ feladatok a megoldásuk során aktivizálható magyarázó, segítõ funkcióval, az alkalmazást segítõ komplex feladatok, a tananyag megértését és alkalmazását vizsgáló értékelõ, tesztelõ rendszer. A kommunikációs csatornától, adathordozótól függetlenül tartalmazhatnak hivatkozásokat a témához kapcsolódó web helyekre, bármilyen formájú taneszközre; c) digitális oktató játék: a meghatározott célcsoport konkrét fejlesztési feladatait támogató, egy játék szabályrendszerébe illesztett tudásanyag, amely a játszás során ismerhetõ meg és aktivizálható. Fontos részei a tudásforrás, a lexikon, a mintajáték a szabályok elsajátítására, segítség az egyes játékfázisoknál. Elõny, ha a karakterek tulajdonságai, a feladatok és a játékterep változtathatók, testre szabhatók. Kiegészítõje a pedagógiai elveket bemutató és oktatási használati mintákat adó leírás; d) pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek: pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek az oktatási program megvalósításához kapcsolódó ötletek, háttér-informá-
13715
ciók, szükséges anyagok/eszközök listája, idõterv, fejlesztési terv stb.; e) digitális feladatbank: a bemért, súlyozott, korosztályhoz kötött, tematizált feladatok rendszerezett, keresést és leválogatást támogató környezetben közlõ gyûjteménye. Tesztelési környezethez kapcsolódhat (Szükséges kiegészítõje: a feladatbank létrehozását és bõvítését ismertetõ, a feladatok típusait közlõ, a felhasználáshoz pedagógiai módszereket ajánló leírás. Ebben a tantervi kapcsolatok – a feladatbankban számon kért tudás kapcsolódásai központi és helyi, alap- és kerettantervekhez – is megjeleníthetõk.). II. Támogató környezet és/vagy rendszer a) digitális feladatkészítõ és gyakorló környezet: az a tanár részére kidolgozott, tömegtároló eszközön és on-line egyaránt megjeleníthetõ szerzõi keretrendszer, amely a korszerû pedagógiai elveknek megfelelõ feladatok és tesztek egyszerû létrehozását támogatja. Lényeges részei a feladatbank, a képes, hangos és szöveges tudásforrások – ezek lehetnek a rendszer részei vagy kapcsolódó fejlesztések – és a felhasználást segítõ pedagógiai útmutató. Ez a taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetõségeit a kapcsolódó tudásforrás és feladatbank tantervi háttere szabja meg; b) adaptív képességfelmérõ és vizsgakörnyezet: a tanulók tudását mérõ, az egyes tesztelési szakaszok mérési eredmények szerint különbözõ nehézségû feladatokat kijelölõ, az eredményeket naplózó és feldolgozó komplex környezet. Lehetséges részei pl. tesztelési felület bemutató programmal és minden feladattípusnál elõhívható, a feladat megoldásának megkezdését segítõ, illetve az eredményt értékelõ segítségadással, amely a tanár által a vizsgán kikapcsolható, feladatbank, képes, hangos és szöveges tudásforrások – ezek lehetnek a rendszer részei vagy kapcsolódó fejlesztések –, értékelõ rendszer, amely grafikus megjelenítésre is képes (az egyes tanulók, csoportok, osztályok stb. szerinti bontásban) és a felhasználást segítõ pedagógiai útmutató. Ez a taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetõségeit a kapcsolódó tudásforrás és feladatbank tantervi háttere szabja meg; c) digitális portfoliókészítõ környezet: a tanulók haladását dokumentáló munkák (kutatási feljegyzések, fogalmazások, prezentációk, képgyûjtemények, megoldott feladatok és tesztek stb.) összegyûjtését, értékelését és rendszerezését segítõ környezet. Ez a taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetõségeit a kapcsolódó oktatási program tantervi háttere szabja meg. Lényeges részei az adatbeviteli, kategorizáló, rendszerezõ és értékelõ lehetõségek és a módszertani leírás a portfoliós értékelésrõl; d) kommunikációs platform oktatási célra: az az egyszerû tudásmegosztó platform, amely támogatja a tanártanár, tanár-diák, diák-diák és diák-tanár-külsõ szakértõ kommunikációt, különféle csoportmegosztásban. A platform más digitális taneszközökkel összekapcsolható.
13716
MAGYAR KÖZLÖNY
Kiegészítõje a módszertani leírás a használat lehetõségeirõl. Internetes és intranetes változatban is alkalmazható; e) képzésmenedzsment rendszer: a hallgató tevékenységét fókuszba állító informatikai rendszer, melynek célja a hallgató azonosítása, a tartalom hozzá történõ eljuttatása, az ezzel végzett tevékenységek rögzítése és ennek értékelése. A tanulási tevékenység történhet saját ütemben, illetve kollaboratív módon, melynek szinkron és aszinkron formái a tanár-hallgató, hallgató-hallgató relációs kapcsolatait modellezi. Megjelenési és alkalmazási formája feltételezi az on-line kapcsolat meglétét. Internetes és intranetes változatban is alkalmazható; f) tartalommenedzsment rendszer: az az informatikai rendszer, melynek fókuszában az oktatási tartalom elõállítása, tárolása, adatbázis-funkciókon keresztüli keresése és szûrése, valamint annak a célcsoporthoz közvetlenül, vagy képzés-menedzsment rendszereken keresztüli eljuttatása. Internetes és intranetes változatban is alkalmazható; g) elektronikus, pedagógiai teljesítmény-támogató rendszer (pedagógiai EPSS): az i) pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek pont tartalmát megjelenítõ, azt kezelõ rendszer.” (5) A Tr. 1. számú melléklet C) Digitális tananyag, elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv rész 5. pontja II. bekezdésének b) alpontját megelõzõ cím az alábbiak szerint módosul, valamint a következõ c) alponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi c) alpont számozása d) alpontra változik: „b) Szakképzés esetén (ha digitális tananyag vagy az elektronikus könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként):” „c) Az új, moduláris szakképzés esetén (ha digitális tananyag vagy az elektronikus könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként): Szakmacsoport Szakképesítés OKJ azonosító száma Szakképesítés OKJ megnevezése Követelménymodul száma* Követelménymodul megnevezése* Tananyagegység száma* Tananyagegység megnevezése* Tananyagelem száma* Tananyagelem megnevezése* Ajánlott iskolatípus Iskolai rendszerû képzésben ajánlott Iskolarendszeren kívüli képzésben ajánlott (Felnõttképzés) * amennyiben van ilyen”
18. § (1) A Tr. 2. számú melléklet 3. a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Fellebbezési eljárás esetén] „a) Határozat elleni fellebbezés esetén 55 000 Ft”
2007/181. szám
(2) A Tr. 2. számú melléklet 5–10. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Fellebbezési eljárás esetén] „5. Tankönyv borítójának megváltoztatása esetén címenként 25 000 Ft 6. Tankönyv kötésmódjának megváltoztatása, illetve különbözõ kötésmódú változata esetén címenként 25 000 Ft 7. A tankönyv felhasználási jogainak átengedése esetén 15 000 Ft 8. Hibajavítás bejelentése esetén 7 500 Ft 9. A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetése esetén 25 000 Ft 10. Tankönyvjegyzékre történõ felvételi kérelem benyújtása címenként 5 500 Ft”
19. § (1) A Tr. 3. számú melléklet A) Bírálati szempontok a könyvekhez része I. Tudományos-szakmai bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „I. Tudományos-szakmai 1. A tartalom szakmai hitelessége, pontossága, szemlélete 2. A tartalom strukturáltsága 3. A szakmai tartalom naprakészsége” (2) A Tr. 3. számú melléklet A) Bírálati szempontok a könyvekhez része II. Pedagógiai bekezdés 7. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [II. Pedagógiai] „7. Nemzeti, etnikai, vallási közösség szerepe” (3) A Tr. 3. számú melléklete A) Bírálati szempontok a könyvekhez része II. Pedagógiai bekezdés Vizsgálati szempontok cím a következõ szöveggel egészül ki: [Vizsgálati szempontok] „A szakértõi bírálat során a vizsgálati szempontokat nem kell alkalmazni a tankönyvben szereplõ szöveges forrásokra, kiegészítõ olvasmányokra, s más egyéb szövegrészekre, amelyeket a tankönyv egyértelmûen elkülönít a megtanulandó ismeretanyagot bemutató szövegrészektõl. Nem kell alkalmazni a vizsgálati szempontokat a magyar nyelven jóváhagyott tankönyvek nemzetiségi nyelvû vagy két tanítási nyelvû oktatást szolgáló fordításaira, a matematika tankönyvekre, az olvasókönyvekre, az énekzene tankönyvekre, az idegen nyelvi tankönyvekre, az oktatási és kulturális miniszter által 2008. június 30-ig közzétett oktatási programok (pedagógiai rendszerek) információhordozóira, az általános iskola 1. évfolyamán alkalmazni kívánt olvasókönyvekre (ábécés könyvek), a szöveggyûjteményekre, forrásgyûjteményekre, munkafüzetekre, feladatgyûjteményekre, atlaszokra s az olyan egyéb könyvekre, amelyek elsõsorban az ismeretanyag illusztrálására, illetve a tanultak gyakorlására és ellenõrzésére szolgálnak”.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) A Tr. 3. számú melléklet A) Bírálati szempontok a könyvekhez része a következõ bekezdéssel egészül ki: „IV. Olvasókönyv szempontok az 1. évfolyamon alkalmazott olvasókönyvekhez (ábécés könyvek) Az elsõ évfolyamon alkalmazni kívánt olvasókönyvek (ábécés könyvek) tankönyvvé nyilvánítási eljárásában a II. Pedagógiai pont szempontjai helyett az alábbi szempontokat kell alkalmazni: a) A magyar nyelv helyesírási és alaktani sajátosságainak megfelel b) Az összes betût a tanév egészére elosztva tanítja c) A betû-hang megfelelés tanításához olyan hívóképeket használ, amelyek összhangban vannak az életkori sajátosságokkal és a nyelvi szervezõdés törvényszerûségeivel d) Figyelembe veszi a gyermek anyanyelvi fejlettségét e) Figyelembe veszi a nyelvi szervezõdés sajátosságait (például: szógyakoriság, szóhossz, elsajátítási életkor) f) Az olvasmányok szókincse és a mondatok szerkezeti komplexitása összhangban van az életkorral g) Az olvasmányok hossza összhangban van az olvasástechnika szintjével h) Az olvasmányok szövegtípusai összhangban vannak az életkorral, a szövegtípusok elõfordulási aránya kiegyenlített i) A betûtanítás hangoztatáson alapul, hangos olvastatásra ösztönzi a tanítót. A helyes nyelvi kiejtés érdekében beszédgyakorlatokkal egészül ki minden egyes betû tanítása j) Hangoztatásra épít, a betûkbõl kiindulva tanítja a szótagokat és a szavakat k) Kellõ idõt szán a gyakorlásra és az ismétlésre l) A betûtanítás sorrendje figyelembe veszi az alaki és hangzásbeli hasonlóság hatásának elkerülését m) A betûk formája egységes, az induló méret nagyobb, majd fokozatosan csökken n) A hívóképek magas színvonalúak és összhangban vannak a gyermek világával o) A képanyag a gyermekek számára egyértelmû, könnyen érthetõ rajzokból áll” (5) A Tr. 3. számú melléklet B) Bírálati szempontok a digitális tananyaghoz részt megelõzõ címe helyébe a következõ rendelkezés lép: „B) Bírálati szempontok a digitális tananyaghoz, az elektronikus könyvhöz, a digitálisan rögzített könyvhöz” (6) A Tr. 3. számú melléklet B) Bírálati szempontok a digitális tananyaghoz részének I. Tudományos-szakmai cím helyébe a következõ rendelkezés lép: „I. Tudományos-szakmai 1. A tartalom szakmai hitelessége, pontossága, szemlélete 2. A tartalom strukturáltsága 3. A szakmai tartalom naprakészsége” (7) A Tr. 3. számú melléklet B) Bírálati szempontok a digitális tananyaghoz része II. Pedagógiai cím 7. és 9. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
13717
[II. Pedagógiai] „7. Nemzeti, etnikai, vallási közösség szerepe” „9. A digitális tananyag pedagógiai rendszerbe ágyazódása” (8) A Tr. 3. számú melléklet B) Bírálati szempontok a digitális tananyaghoz részének III. Technológiai szempontok cím helyébe a következõ rendelkezés lép: [III. Technológiai szempontok] 1. A mûködési környezet a) A hardver leírása b) A szoftver leírása c) A digitális írástudás meghatározása 2. A funkcionalitás a) A digitális tananyag tartalma b) A támogató környezet és/vagy rendszer 3. A megjelenés (digitális tipográfia) a) A képernyõ elrendezése b) A kivitelezés minõsége 4. a) b) c)
Az információbiztonság A digitális tananyag stabilitása A hozzáférési jogosultságok kezelése A jogosultsági rendszer leírása
5. A technológiai kidolgozottság a) A digitális tananyag tartalma b) A támogató környezet és/vagy rendszer 6. A szabványoknak való megfelelés a) A digitális tananyag szabványossága és kompatibilitása b) A digitális tananyag szabványos bemenetei és kimenetei” (9) A Tr. 3. számú melléklet B) Bírálati szempontok a digitális tananyaghoz része IV. Olvasókönyv szempontok az 1. évfolyamon alkalmazott olvasókönyvekhez cím b) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg a cím az alábbi szöveggel egészül ki: [IV. Olvasókönyv szempontok az 1. évfolyamon alkalmazott olvasókönyvekhez (ábécés könyvek)] „Az elsõ évfolyamon alkalmazni kívánt olvasókönyvek (ábécés könyvek) tankönyvvé nyilvánítási eljárásában a II. Pedagógiai pont szempontjai helyett az alábbi szempontokat kell alkalmazni:” „b) Az összes betût a tanév egészére elosztva tanítja”
20. § (1) A Tr. 4. számú melléklete I. A közismereti tankönyvjegyzék tartalmazza cím tizedik gondolatjele helyébe a következõ rendelkezés lép: [I. A közismereti tankönyvjegyzék tartalmazza:] „– a tankönyvvé nyilvánítás tényét (a jogerõs határozat számát és a jogerõre emelkedés idõpontját),”
13718
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A Tr. 4. számú melléklete II. A szakképzési tankönyvjegyzék tartalmazza cím hatodik gondolatjele a következõ új rendelkezéssel egészül ki: [II. A szakképzési tankönyvjegyzék tartalmazza:] „– az évfolyam(ok) megjelölését (a szakmai elõkészítés és a régi OKJ esetében),” (3) A Tr. 4. számú melléklete II. A szakképzési tankönyvjegyzék tartalmazza cím a következõ új rendelkezéssel egészül ki: „Az új, moduláris szakképzés esetén (ha digitális tananyag vagy az elektronikus könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként): Szakmacsoport Szakképesítés OKJ azonosító száma Szakképesítés OKJ megnevezése Követelménymodul száma* Követelménymodul megnevezése* Tananyagegység száma*: Tananyagegység megnevezése* Tananyagelem száma* Tananyagelem megnevezése* * amennyiben van ilyen”
21. § A Tr. 6. számú melléklete a következõ u) ponttal egészül ki: [A tankönyv-bemutatóhelyek jegyzéke] „u) Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet.”
22. § A Tr. 7. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
23. § A Tr. 9. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
2007/181. szám
az mûködhet közre, aki elvégezte az Országos Köznevelési Tanács által ajánlott akkreditált pedagógus-továbbképzési tanfolyamot, és akit az Országos szakértõi és Országos vizsgáztatási névjegyzékrõl és a szakértõi tevékenységrõl szóló jogszabályban rögzített szakterület szakértõjeként tartanak nyilván.
25. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével – 2008. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (2) E rendelet 2. §-ának (3) bekezdésével megállapított Tr. 2. §-a (7) bekezdésének második mondata, valamint e rendelet 8. §-ával megállapított Tr. 9. § (7) bekezdésének a) pontja 2008. július 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Tr. 5. §-ának (1) bekezdésében a „Vizsgaközpontnak” szövegrész helyébe a „Hivatalnak” szöveg; a Tr. 5. § (4)–(5) bekezdésében a „Vizsgaközponthoz” szövegrész helyébe a „Hivatalhoz” szöveg; a Tr. 5. §-ának (1) és (7) bekezdésében, a Tr. 14. §-ának (2) bekezdésében és a Tr. 17. §-ának (1) bekezdésében a „Vizsgaközpont” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg; a Tr. 19. § (2) bekezdésében a „c)–e) pontjaiban” szövegrész helyébe a „c)–g) pontjaiban” szöveg lép. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Tr. 6. §-a, Tr. 12. §-a, a Tr. 19. §-ának (2) bekezdésében a „ , valamint a 6. §-ban” szövegrész, a Tr. 19. §-ának (3) bekezdésében „az esztétikai és az egészségügyi követelményeknek való megfelelésrõl,” szövegrész, valamint a Tr. 22. §-a (2) bekezdésének bb) pontja, illetve a Tr. 26. §-a. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról szóló 10/2006. (III. 27.) OM rendelet hatályát veszti. (6) Ez a rendelet 2008. július 2-án hatályát veszti.
24. § 2008. január 1-jétõl 2008. június 30-áig tantárgypedagógiai szakértõként a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban
Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13719
1. számú melléklet a 40/2007. (XII. 22.) OKM rendelethez [7. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez] A tankönyvben feltüntetendõ adatok a) A szerzõ(k) neve b) A tankönyv címe, megnevezése c) A kiadó/forgalmazó neve d) A kiadásért felelõs személy neve e) A szerkesztõ (alkotószerkesztõ) neve f) A szakmai, nyelvi lektor neve g) A kerettanterv vagy a helyi tanterv megnevezése h) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértõk neve i) A tankönyvre vonatkozó információk (pl. kiadás sorszáma; verziószám; átdolgozás, bõvítés, javítás ténye) j) A tankönyvvé nyilvánítás ténye (a jogerõs határozat száma és idõpontja), a benyújtott könyvben megjelölve, hogy ezeket az adatokat a kiadó a borítón vagy a belsõ címoldalon kívánja feltüntetni k) Könyv esetében a kiadói/forgalmazói azonosító l) A nemzetközi szabványos azonosító könyvszám (pl. ISBN/ISSN-szám) m) A szerzõi jogra vonatkozó információ n) Könyv esetében a terjedelme (A/5 nyomdai ívben) o) A tankönyv tömege grammban kifejezve p) A könyv tartós használatra készült tankönyv-e q) Az oktatási program (pedagógiai rendszer), valamint annak megnevezése, hogy az információhordozó tankönyvként annak részeként alkalmazható (amennyiben van ilyen)
2. számú melléklet a 40/2007. (XII. 22.) OKM rendelethez [9. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez] A szakértõk díjazása 1. Új eljárás esetén a) Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített) aa) Tantárgypedagógiai szakértõ ab) Tudományos-szakmai szakértõ ac) Technológiai szakértõ ad) Bírálati szakértõ b) Nem online digitális tananyag (CD-ROM, DVD stb.) ba) Tantárgypedagógiai szakértõ bb) Tudományos-szakmai szakértõ bc) Technológiai szakértõ bd) Bírálati szakértõ c) Hangzó anyag és videó (CD, hangkazetta stb.) ca) Tantárgypedagógiai szakértõ cb) Tudományos-szakmai szakértõ cc) Technológiai szakértõ cd) Bírálati szakértõ d) Online digitális tananyag da) Tantárgypedagógiai szakértõ db) Tudományos-szakmai szakértõ dc) Technológiai szakértõ dd) Bírálati szakértõ
3 000 Ft (A/5) ívenként 2 500 Ft (A/5) ívenként 20 000 Ft címenként 3 500 Ft (A/5) ívenként 4 500 Ft 25 MB-onként 3 750 Ft 25 MB-onként 4 500 Ft 25 MB-onként 5 250 Ft 25 MB-onként 3 000 Ft 15 percenként 2 500 Ft 15 percenként 2 500 Ft 15 percenként 3 500 Ft 15 percenként 100 000 Ft tananyagonként 85 000 Ft tananyagonként 100 000 Ft tananyagonként 120 000 Ft tananyagonként
13720
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
2. Hosszabbítás a) Tankönyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített) b) Nem online digitális tananyag (CD-ROM, DVD stb.) c) Hangzó anyag és videó (CD, hangkazetta stb.) d) Online digitális tananyag
3 000 Ft (A/5) ívenként 4 500 Ft 25 MB-onként 3 000 Ft 15 percenként 100 000 Ft tananyagonként
3. Különbözõ kötésmódú megjelenés, tankönyv borítójának, kötésmódjának megváltoztatása, valamint felfüggesztés utáni hibajavítás ellenõrzése esetén a) Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített) 10 000 Ft címenként b) Nem online digitális tananyag (CD-ROM, DVD stb.) 2 000 Ft 25 MB-onként c) Hangzó anyag és videó (CD, hangkazetta stb.) 1 000 Ft 15 percenként d) Online digitális tananyag 25 000 Ft tananyagonként 4. Különbözõ nyelvû megjelenés esetén a) Könyv (nyomtatott vagy digitálisan rögzített) b) Nem online digitális tananyag (CD-ROM, DVD stb.) c) Hangzó anyag és videó (CD, hangkazetta stb.) d) Online digitális tananyag
2 500 Ft (A/5) ívenként 3 750 Ft 25 MB-onként 2 500 Ft 15 percenként 85 000 Ft tananyagonként
5. Kézirat imprimatúraként vagy végleges kivitelû könyvként történõ benyújtása esetén
Az oktatási és kulturális miniszter 41/2007. (XII. 22.) OKM rendelete a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrõl szóló 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet módosításáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének b) és h) pontjában, a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 21. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) Ha a tanuló a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.”
6 250 Ft címenként
2. §
Az R. 26. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelõtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetõje bízza meg. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire. (3) Az alapfokú mûvészetoktatási intézményben a mûvészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjében meghatározott idõpontban kell megszervezni. A mûvészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság elõtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezõje bízza meg. A mûvészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgakövetelményeit és témaköreit, erre építve a vizsgatantárgyait az alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérõl és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben foglaltak alapján kell az alapfokú mûvészetoktatási intézmény helyi tantervében meghatározni. A vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. A mûvészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. A mûvészeti alapvizsgát és záróvizsgát az alapfokú mûvészetoktatási intézmények közösen is megszervezhetik.”
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 3. §
Az R. 30. §-ának (5) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintõen – be kell szerezni) „d) a szintvizsga részeinek és feladatainak meghatározásához.”
4. § (1) Az R. 39/H. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép: „A Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Kollégiumi Programja és a Halmozottan Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja” (2) Az R. 39/H. §-a a következõ (8)–(12) bekezdéssel egészül ki: „(8) A Halmozottan Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában (a továbbiakban: Kollégiumi-Szakiskolai Program) részt vehetnek azok a szakiskolai tanulókat is ellátó kollégiumok, amelyek vállalják, hogy a program célcsoportjához tartozó, meghatározott számú gyermeket szakiskolában, nappali rendszerû iskolai oktatásban tanuló osztályokban államilag elismert szakképesítés megszerzéséhez segítenek. (9) A Kollégiumi-Szakiskolai Programba a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja szerinti halmozottan hátrányos helyzetû tanulók vehetõk fel. (10) A Kollégiumi-Szakiskolai Programban részt vevõ kollégium kiválasztása – az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt – nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján kell meghirdetni. (11) A Kollégiumi Szakiskolai-Programban az a kollégium vehet részt, amely pedagógiai programját az Oktatási Közlöny 2007. évi LI. évfolyam 11. számában közzétett „Halmozottan Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában” meghatározottak szerint készítette el. (12) Az intézmény tájékoztatja a tanulót a Kollégiumi-Szakiskolai Programban való részvétel során õt megilletõ jogokról és az õt terhelõ kötelezettségekrõl.”
5. § Az R. a következõ 39/K. §-sal és alcímmel egészül ki: „A központi mûhelyek 39/K. § (1) A központi mûhely alapfeladata a nevelési-oktatási intézmények részére a természettudományos megismeréshez szükséges tárgyi feltételek biztosítása. A
13721
központi mûhely önálló közoktatási intézményként, vagy többcélú közoktatási intézmény intézményegységeként láthatja el feladatát. A központi mûhely a nevelési-oktatási intézmények igénye szerint a) gondoskodik a szükséges anyagok, eszközök, szerszámok (a továbbiakban együtt: anyagok) beszerzésérõl, tárolásáról, elõkészítésérõl és szállításáról, b) gondoskodik az eszközök, szerszámok állagának ellenõrzésérõl és karbantartásáról, c) segíti az anyagok megtervezését és beszerzését, d) közremûködik a pedagógusok továbbképzéséhez szükséges technikai eszközök biztosításában. (2) A központi mûhely vezetõjének technika tanári végzettséggel és szakképzettséggel vagy mûszaki egyetemi, illetõleg mûszaki fõiskolai végzettséggel és szakképzettséggel kell rendelkeznie. (3) A központi mûhely vezetõje dönt a központi mûhely mûködésével, a munkavállalók, közalkalmazottak munkaviszonyával, közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy szabályzat nem utal más személynek vagy szervnek a hatáskörébe. (4) A központi mûhelyt a központi mûhely vezetõje képviseli. (5) Azokban az ügyekben, amelyekben a közoktatási törvény rendelkezései szerint a nevelõtestületnek döntési, véleményezési, javaslattevõ joga van, a központi mûhelyben a vezetõkbõl és az alapító okiratban meghatározott alapfeladatok ellátását szolgáló munkakörben foglalkoztatottakból álló alkalmazotti közösség jár el. (6) A központi mûhely szervezeti és mûködési szabályzatában kell meghatározni a) a mûködés rendjét, b) a vezetõk közötti feladatmegosztást, c) a belsõ szakmai ellenõrzés rendjét, d) a külsõ kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket jogszabály ír elõ.”
6. § Az R. 4. számú melléklete „A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások” cím 4. d) és e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „d) Ha az óvoda, az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ, illetve sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó, a szakértõi és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat idõpontját. e) Az óvoda, az iskola a d) pontban meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes nevelési tanácsadó, illetve szakértõi és rehabilitációs bi-
13722
MAGYAR KÖZLÖNY
zottság részére azon gyermekek, tanulók nevét – a nevelési tanácsadó, illetve a szakértõi és rehabilitációs bizottsági szakvélemény számával együtt –, akiknek a felülvizsgálata a következõ tanévben esedékes.”
7. § Az R. e rendelet melléklete szerinti 9. számú melléklettel egészül ki.
8. § A szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrõl szóló 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § Az ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott központi feladatsorokat a Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus, illetõleg külön megállapodás alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet adja ki.”
2007/181. szám
h) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 2. számú melléklete Elsõ részének II. A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei címû részben „az alapmûveltségi vizsgára és”, továbbá „az alapmûveltségi vizsgára, valamint” szövegrész, i) a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló 8/2000. (V. 24.) OM rendelet, j) a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló 30/2004. (X. 28.) OM rendelet, k) az Országos szakértõi, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértõi és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékrõl, valamint a szakértõi tevékenységrõl szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja, valamint l) a Sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 3. §-ában az „és alapmûveltségi vizsga letételére” szövegrésze. (4) E rendelet 2008. szeptember 2-án hatályát veszti.
9. §
Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter
(1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 7. napon lép hatályba. (2) E rendelet 1. §-a 2008. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az R.16. §-a (8) bekezdésébõl a „ , továbbá alapmûveltségi vizsgát tehet” szövegrész, az R. 27/B. §-ából az „alapmûveltségi vizsgára,” szövegrész, az R. 39/A. §-ának (1) bekezdés d) pontja és (6) bekezdése, az R. 39/B. §-ának (5) bekezdés b) pontjából „alapmûveltségi vizsgát, illetve” szövegrész, az R. 4. számú melléklete A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások cím 7. a) pontjából „az alapmûveltségi vizsga,” szövegrész, b) a központi mûhelyekrõl szóló 5/1988. (II. 17.) MM rendelet, c) az egyes mûvelõdési és oktatási jogszabályok módosításáról szóló 15/1991. (X. 3.) MKM rendelet, d) az egyes mûvelõdési és oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/1994. (VII. 29.) MKM rendelet, e) az egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 20/1994. (XI. 10.) MKM rendelet, f) az alapmûveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet, g) a két tanítási nyelvû iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet 1. § (4) bekezdése,
Melléklet a 41/2007. (XII. 22.) OKM rendelethez [9. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez] A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága 1.1. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerû és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes mûködéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: a) meggyõzõdik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetõleg teljesítette-e a vizsga letételéhez elõírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1.2. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdezõ tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelõ szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezõ pedagógus lehet. 1.3. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elõ. Az igazgató felel a vizsga törvényes elõkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. 1.4. Az igazgató feladata különösen: a) dönt minden olyan, a vizsga elõkészítésével és lebonyolításával összefüggõ ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az elõírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésrõl, c) ellenõrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. 1.5. Az igazgató feladatainak ellátásában közremûködhet – az igazgató megbízása alapján – az igazgató helyettese vagy más megbízottja. 1.6. A vizsga reggel nyolc óra elõtt nem kezdhetõ el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.
Az írásbeli vizsga menete 2.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követõen a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, mûszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 2.8. pont szerinti szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérõ rendelkezést nem állapítanak meg. 2.2. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. 2.3. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévõk személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.
13723
iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. 2.7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése elõtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. 2.8. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idõ vizsgatantárgyanként a) negyvenöt perc, b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelve, illetve célnyelv használata esetén hatvan perc, c) magyar nyelv és irodalom, valamint nemzeti, etnikai kisebbségi anyanyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. 2.9. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idõvel a rendelkezésre álló idõt meg kell növelni. 2.10. A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idõt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetõvé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. 2.11. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenõidõt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga (2.15–2.16. pontok) harmadik vizsgaként – szükség esetén újabb pihenõidõ beiktatásával – is megszervezhetõ. 2.12. Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak.
2.5. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervezõ iskola bélyegzõjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap elõírhatja az írógép, számítógép használatát.
2.13. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követõen haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzõkönyvbe foglalja. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetõvé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzõkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzõkönyvre rávezetheti.
2.6. Az íróeszközökrõl a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökrõl az
2.14. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzõkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszko-
2.4. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.
13724
MAGYAR KÖZLÖNY
zatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idõ lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzõkönyveket aláírásával – az idõpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. 2.15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielõtt a válaszadást befejezné a) az igazgató – ha ehhez a feltételek megteremthetõek – hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhetõ legközelebbi idõpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell.
2007/181. szám
3.2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely idõpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 3.3. A vizsgateremben egyidõben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. 3.4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendõ feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökrõl a vizsgáztató tanár gondoskodik. 3.5. A tételben szereplõ kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.
2.16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott idõben.
3.6. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.
2.17. A 2.16. és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethetõ vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
3.7. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási idõt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idõ alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad elõadásban kell elmondania.
2.18. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethetõ színû tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. 2.19. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót. 2.20. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevõ – tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következõ döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból – a javítóvizsga kivételével – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. 2.21. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.
A szóbeli vizsga menete 3.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhetõ szóbeli vizsga.
3.8. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés idõtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyõzõdtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idõ letelt. 3.9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. 3.10. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következõ vizsgatantárgyból történõ tételhúzás elõtt, legalább harminc perc pihenõidõt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.11. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzõkönyvre. 3.12. A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a húsz perc gondolkodási idõt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. 3.13. Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekbõl áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtésé-
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
hez rendelkezésre álló idõt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése elõtt legfeljebb tíz perc pihenõidõt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.14. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 3.15. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzõkönyvében fel kell tüntetni. 3.16. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható, vagy fel nem róható okból történõ vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató a 2.13., 2.15–2.18., 2.21. pontokban leírtak szerint jár el.
A gyakorlati vizsgarész 4.1. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésõbb a vizsgát megelõzõ két hónappal – a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. 4.2. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyõzõdött a feltételek meglétérõl. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhetõ meg, illetõleg folytatható. 4.3. A gyakorlati vizsgarész megkezdése elõtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjérõl és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tûzvédelmi, egészségvédelmi elõírásokról. 4.4. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idõ áll a rendelkezésére. Ebbe az idõbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idõ feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. 4.5. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló idõbe a vizsgázónak fel nem róható okból kiesõ idõ. 4.6. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni.
13725
4.7. A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végzõ szaktanár írja alá. 4.8. A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
A szociális és munkaügyi miniszter 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelete a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: 1. § Ezt a rendeletet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) a) 65. §-ának (6) bekezdése szerint a jelzõrendszeres házi segítségnyújtás esetében vizsgálandó szociális rászorultság igazolására, b) 63. §-ának (4)–(8) bekezdése szerint a házi segítségnyújtás, valamint 68/A. §-a szerint az idõsotthoni ellátás esetében vizsgálandó gondozási szükséglet megállapítására kell alkalmazni.
2. § (1) Az Szt. 65. § (4) bekezdésének b)–c) pontja szerinti esetben a pszichiátriai betegséget pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményének bemutatásával kell igazolni. (2) Az Szt. 65. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti esetben a szolgáltatást igénylõ háziorvosa az igénylõ egészségi állapotáról az 1. számú melléklet szerinti igazolást tölti ki.
13726
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti szakvélemény, illetve igazolás a) a kiállításától számított két évig, vagy b) ha az igazolás a következõ felülvizsgálat idõpontjaként két évnél rövidebb idõtartamot határoz meg, a felülvizsgálat idõpontjáig használható fel a szociális rászorultság igazolására.
járadékban részesül, amit a nyugdíjat, járadékot megállapító jogerõs határozat, vagy a kérelem benyújtását megelõzõ havi nyugdíj-folyósítási, járadékfolyósítási csekkszelvény vagy bankszámlakivonat másolatával igazoltak, vagy bf) munkaképességét 100%-ban elvesztette, illetve legalább 80%-os mértékû egészségkárosodást szenvedett és az ORSZI, illetve jogelõdje szakértõi bizottságának szakvéleménye az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes szakvélemény másolatával igazoltak.
3. §
(2) Az életkort személyazonosításra alkalmas igazolvány másolatával kell igazolni. Az (1) bekezdés ba) alpontja esetében a házi segítségnyújtás hiányát, a bb) alpontja esetében a közmûvesítés hiányát a települési önkormányzat jegyzõje igazolja. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti igazolásokat a kérelemhez mellékelni kell, és a kérelemben fel kell tüntetni, hogy a gondozási szükséglet megállapítását az (1) bekezdés szerinti egyéb körülményekre tekintettel kérik. Az igazolások beszerzésében a külön jogszabály szerinti elõgondozást végzõ személy segítséget nyújt az ellátást igénylõnek.
(1) A gondozási szükséglet vizsgálatát a 2. számú melléklet szerint kell kezdeményezni. (2) A kérelemhez – a 4. § szerinti kivétellel – mellékelni kell az igénylõ gondozási szükségletének megítélését szolgáló, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát. (3) A gondozási szükséglet vizsgálata a 3. számú melléklet szerinti értékelõ adatlapon történik. A vizsgálat eredményét a 4. számú melléklet szerinti szakvélemény igazolja. (4) A házi segítségnyújtásra kiállított szakvélemény, illetve másolata valamennyi további házi segítségnyújtást biztosító, az idõsotthoni ellátásra kiállított szakvélemény, illetve másolata pedig valamennyi további idõsotthoni ellátást vagy házi segítségnyújtást biztosító intézménynél, szolgáltatónál felhasználható a gondozási szükséglet újabb vizsgálata nélkül.
(4) Az (1) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén a gondozási szükséglet mértékét nem kell a 3. számú melléklet szerinti értékelõ adatlap alapján vizsgálni, a gondozási szükséglet fennállását a 4. számú melléklet szerinti szakvélemény 3.1. pontjának kitöltésével kell igazolni.
5. § 4. § (1) Az Szt. 68/A. §-ának (3) bekezdése szerinti, gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következõk: a) a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozata, amelyet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézet (a továbbiakban: ORSZI) vagy a Pszichiátriai, illetve Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum szakvéleményével igazoltak; b) az ellátást igénylõ egyedül él, és ba) nyolcvanadik életévét betöltötte és a települési önkormányzat gondozási szükséglete ellenére részére házi segítségnyújtást nem biztosít, vagy bb) hetvenedik életévét betöltötte és lakóhelye közmûves vízellátás vagy közmûves villamosenergia-ellátás nélküli ingatlan, vagy bc) hallási fogyatékosként fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, amit az ellátást megállapító jogerõs határozat vagy az ellátás folyósítását igazoló irat másolatával igazoltak, vagy bd) a bc) pont szerinti eseten kívüli okból fogyatékossági támogatásban részesül és az ORSZI, illetve jogelõdje szakértõi bizottságának szakvéleménye az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes szakvélemény másolatával igazoltak, be) I. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági
A gondozási szükséglet vizsgálatáról készült szakvélemény felülvizsgálatára irányuló kérelemhez mellékelni kell a szakvélemény, valamint a kitöltött értékelõ adatlap másolatát. 6. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló szociális rászorultság igazolásának szabályairól szóló 11/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet. Ez a bekezdés 2008. január 2-án hatályát veszti. (3) Az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló szociális rászorultság igazolásának szabályairól szóló 11/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet alapján 2008. január 1-jét megelõzõen kiadott igazolások, illetve szakvélemények érvényességi idejükön belül továbbra is felhasználhatók. (4) Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény 81. §-ának (6) bekezdése szerinti vizsgálatot e rendelet gondozási szükséglet vizsgálatára vonatkozó szabályai alapján kell lefolytatni. Dr. Lamperth Mónika s. k., szociális és munkaügyi miniszter
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13727
1. számú melléklet a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez
IGAZOLÁS a jelzõrendszeres házi segítségnyújtást igénybe vevõ egészségi állapotáról
Név (születési név): ........................................................................................................................................................... Születési hely, idõ: ............................................................................................................................................................ Lakóhely: .......................................................................................................................................................................... TAJ-szám: .........................................................................................................................................................................
1. Egészségi állapota alapján jelzõrendszeres házi segítségnyújtás* biztosítása
indokolt
2. Felülvizsgálat szükséges:
nem indokolt
igen
nem
Ha szükséges, a következõ felülvizsgálat idõpontja: ........................................................................................................
Dátum: .............................................
Orvos neve, aláírása: ...................................................
P. H.
* A jelzõrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élõ, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelõ használatára képes idõskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülõ krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzõrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítják az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történõ haladéktalan megjelenését, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
13728
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
2. számú melléklet a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez Kérelem gondozási szükséglet megállapításához 1. Személyes adatok A személyes gondoskodást igénylõ neve (születési neve): ........................................................................................... Születési helye, ideje: .................................................................................................................................................... TAJ-szám: ..................................................................................................................................................................... Lakcíme vagy tartózkodási helye: ................................................................................................................................. Törvényes képviselõjének neve, elérhetõsége: ............................................................................................................. Az ellátást igénylõ egyedül él 2. Igényelt személyes gondoskodási forma Házi segítségnyújtás
Idõsotthoni ellátás Soron kívüli elhelyezés indokolt
3. Az idõsotthoni ellátás igénybevételéhez szükséges gondozási szükséglet megállapítását a rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb körülmény alapján kérem1: 3.1. a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozata 3.2. az ellátást igénylõ egyedül él, nyolcvanadik életévét betöltötte, és a települési önkormányzat gondozási szükséglete ellenére részére házi segítségnyújtást nem biztosít 3.3. az ellátást igénylõ egyedül él, hetvenedik életévét betöltötte, és lakóhelye közmûves vízellátás vagy közmûves villamosenergia-ellátás nélküli ingatlan 3.4. az ellátást igénylõ egyedül él, és hallási fogyatékosként fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül 3.5. az ellátást igénylõ egyedül él, a hallási fogyatékosságon kívüli okból fogyatékossági támogatásban részesül, és az ORSZI, illetve jogelõdje szakértõi bizottságának szakvéleménye az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg 3.6. az ellátást igénylõ egyedül él, és I. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági járadékban részesül 3.7. az ellátást igénylõ egyedül él, és munkaképességét 100%-ban elvesztette, illetve legalább 80%-os mértékû egészségkárosodást szenvedett, és az ORSZI, illetve jogelõdje szakértõi bizottságának szakvéleménye az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg 4. A gondozási szükséglet mértékével kapcsolatos adatok2 4.1. A személyes gondoskodást igénylõ ismert betegségei: ............................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ 4.2. A személyes gondoskodást igénylõ önkiszolgálási képességét befolyásoló egyéb tényezõk: .................................. ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................
1
A kérelemhez csatolni kell a bejelölt egyéb körülmény igazolásához a rendelet 4. §-ában meghatározott, a kitöltési útmutatóban felsorolt dokumentumokat. Akkor kell kitölteni, ha a gondozási szükséglet megállapítását nem a 3. pont alapján kérik. A kérelemhez mellékelni kell az igénylõ gondozási szükségletének megítélését szolgáló leletek és szakvélemények másolatát. 2
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13729
4.3. A személyes gondoskodást igénylõ gondozási szükségletét befolyásoló életkörülményei: ..................................... ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ 4.4. Hozzájárulok a gondozási szükségletem lakóhelyemen (tartózkodási helyemen) történõ vizsgálatához. ....................................................................... Személyes gondoskodást igénylõ vagy törvényes képviselõje aláírása 5. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 63. §-ának (4) bekezdése / 68/A. §-ának (1) bekezdése alapján kérelmezem a személyes gondoskodást igénylõ gondozási szükségletének vizsgálatát. ................................................................ Intézményvezetõ (jegyzõ vagy beutaló szerv vezetõ) aláírása
Kitöltési útmutató – A lakóhely vagy tartózkodási hely rovatban a lakóhelyen történõ vizsgálat helyét kell feltüntetni. – Házi segítségnyújtás igénylésekor minden esetben a 4. pontot kell kitölteni. Idõsotthoni ellátás igénylésekor ha a 3. pont szerinti körülmények valamelyike fennáll, és az igazolására elõírt dokumentumok rendelkezésre állnak, a 3. pontot, egyéb esetben a 4. pontot kell kitölteni. – A 3. pont szerinti egyéb körülmények igazolására a következõ dokumentumokat kell csatolni: 3.1. a Pszichiátriai, illetve Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum vagy az ORSZI szakvéleménye 3.2. személyazonosításra alkalmas okmány életkort igazoló másolata és a jegyzõ házi segítségnyújtás hiányáról szóló igazolása 3.3. személyazonosításra alkalmas okmány életkort igazoló másolata és a jegyzõnek a közmûves vízellátás vagy a közmûves villamosenergia-ellátás hiányáról szóló igazolása 3.4. az ellátást megállapító jogerõs határozat vagy az ellátás folyósítását igazoló irat másolata 3.5. az ORSZI, illetve jogelõdje (Országos Orvosszakértõi Intézet) érvényes szakvéleményének másolata 3.6. a nyugdíjat, járadékot megállapító jogerõs határozat, vagy a kérelem benyújtását megelõzõ havi nyugdíj-folyósítási, járadékfolyósítási csekkszelvény vagy bankszámlakivonat másolata 3.7. az ORSZI, illetve jogelõdje (Országos Orvosszakértõi Intézet) érvényes szakvéleményének másolata Az egyes körülményekhez elõírt dokumentumok teljes körû csatolása nélkül a kérelem hiányos, és a gondozási szükséglet nem állapítható meg. Ha az igazolások nem állnak rendelkezésre, a gondozási szükséglet vizsgálatát a 4. pont szerint – lakóhelyen történõ vizsgálat lefolytatásával – lehet kérni. – Az egyedül élésrõl az 1. (személyes adatok) pontban kell nyilatkozni. – A 4. pontban feltüntetett adatok igazolására szolgáló leletek, illetve szakvélemények másolatát csak akkor kell mellékelni, ha azok rendelkezésre állnak; az iratok hiánya nem akadályozza a gondozási szükséglet vizsgálatát.
13730
3. számú melléklet a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez Értékelõ adatlap Vizsgálandó funkciók
1. Önkiszolgálás
Táplálkozás
étel, ital elkészítése, elfogyasztása
megfelelõ
0
kisebb segítségre szorul
1
Testápolás, tisztálkodás
test vagy testrészek megmosása; hajápolás, körömápolás, borotválkozás, szájhigiéne (képesség, hajlandóság, ill. észrevevés hiánya) ruházat rendbentartása, ruházat fel- és levétele, önmagán történõ megigazítása
megfelelõ
0
minimális segítségre szorul
1
megfelelõ
0
minimális segítségre szorul
1
WC használat, vizelet és széklet kontinencia tartásának képessége, hajlandósága, WC használat képessége (elõkészület, eljutás, visszatérés, higiénés teendõk elvégzése)
megfelelõ
0
minimális segítséget igényel
1
Öltözködés
Fokozatok
ételkészítéshez idõnként segítséget igényel, bevásárláshoz rendszeres segítségre van szüksége kisebb segítséget igényel, segédeszközzel biztonságosan ellátja magát
2
állandó segítséget igényel az elkészítéséhez, ételeit önállóan elfogyasztja
3
teljes segítséget igényel ételei elkészítéséhez, segítségre lehet szüksége étkezésében, speciális diétára van szüksége segítségre szorul több területen
4
teljes segítséget igényel ételkészítéshez, állandó vagy teljes segítséget az elfogyasztáshoz
5
2
idõnként személyi segítségre és segédeszközök rendszeres használatára szorul
3
4
állandó, teljes segítségre szorul
5
kisebb segítséget igényel, nem képes az idõjárásnak megfelelõ ruházat kiválasztására kisebb segítséget igényel, gyakran kontrollálni kell
2
segítségre szorul, vagy irányítást igényel
3
jelentõs segítséget vagy felügyeletet igényel
4
teljes segítségre, felügyeletre szorul
5
2
segítséget igényel, nem képes a higiénés szabályok betartására
3
jelentõs segítségre van szüksége, közepes fokú inkontinenciája van, vagy a WC-t nem hajlandó használni
4
ágytál és vizelõedény használatára szorul, vagy pelenkázni kell
5
2007/181. szám
Szempontok
MAGYAR KÖZLÖNY
Tevékenységek
2. Önellátás
Tevékenységek
Szempontok
Eszközök/ anyagok használata
háztartás eszközei, pénzzel való bánás,
0
háztartási eszközeit eseti segítséggel használja, pénzkezelése megfelelõ
1
4. Mentális funkciók
háztartási eszközeit folyamatos segítséggel használja, pénzkezelése megfelelõ gyógyszereit szedi, a terápiát felügyelet mellett alkalmazza
2
háztartási eszközeit segítséggel sem képes használni, pénzkezelése bizonytalan
3
pénzhasználatho z állandó segítséget igényel
4
eszközökkel, pénzzel nem tud bánni, teljes segítséget igényel
5
gyógyszer helyes alkalmazása, orvos által elõírt teendõk követése Helyváltoz- mozgásfunkciók tatás, testhelyzet lakásban, változtatás lakáson kívül, (járás, ülés, állás, eszközök szükségessége)
megfelelõ
0
gyógyszereit szedi, orvosi utasításokra figyelmeztetni kell
1
2
3
2
nem tudja, vagy nem akarja beszedni a gyógyszereket és alkalmazni a terápiát kerekesszék használatára szorul, vagy ágyban fekvõ
5
minimális segítséget igényel
tájékozódási képessége jó, szerzett ismereteit alkalmazza, tevékenysége idõnként koordinálatlan, napi feladatait kis segítséggel elvégzi
1
tájékozódási képessége kissé megromlott, tevékenységek összehangolása idõnként rosszabb, napi feladatai ellátásában segítségre szorul
2
3
4
kapcsolatteremtésre, tevékenységei összehangolására képtelen, állandó segítségre szorul
5
kommunikációja megtartott, néha akadozik
1
kommunikációban segítségre szorul
2
szerzett ismereteit nehezebben alkalmazza, tájékozódó képessége megromlott, tevékenységek összehangolása rosszabb, napi feladatai ellátásában rendszeres segítségre szorul beszédértése, beszédének érthetõsége megromlott, kommunikációhoz segédeszköz szükséges
gyógyszerelésben és terápiában állandó segítséget igényel jelentõs segítségre van szüksége, segédeszköz használata szükséges (járókeret, mankó) szerzett ismeretei nagyrészt elvesztek/ hiányoznak, tájékozódási képessége csökkent
4
1
gyógyszerelésben és terápiában gyakori segítséget igényel segítséget igényel, bottal jár
megfelelõ
0
önállóan mozog, folyamatos, de a hosszabb távú mozgáshoz segítséget igényel
Térbeli-, idõbeni tájékozódás
tájékozódási képesség, tevékenységek összehangolása, ismeretek alkalmazása, napi rutin feladatok intézése
megfelelõ
0
Kommunikáció, beszédkészség, beszédértés
helyzetnek megfelelõ kommunikáció, viselkedés, beszéd
megfelelõ
0
4
kommunikációra képtelen
5
3
3
metakommunikációra képes
4
5
MAGYAR KÖZLÖNY
megfelelõ
Terápiakövetés
3. Mozgásfunkciók
Fokozatok
2007/181. szám
Vizsgálandó funkciók
13731
Szempontok
Látás
önellátást, önkiszolgálást akadályozza, nehezíti
megfelelõ
0
átlagos fényviszonyok mellett még jól tájékozódik, személyeket, tárgyakat már nehezen ismer fel
1
Hallás
kapcsolattartást, ügyintézést, önellátást nehezíti
megfelelõ
0
átlagközeli hangerõ mellett idõnként rosszul hall
1
6. Egészségügyi ellátási igény
orvosi ellenõrzés, gondozás, rehabilitáció, valamint ápolási feladatok szükségessége
nincs
0
idõnként orvosi ellenõrzésre, vér-, széklet-, vizeletmintavételre szorul
7. Felügyeleti igény
személyi segítõ jelenlétének szükségessége
nincs
0
társas, családi kapcsolatok minõsége, rendszeressége, egyéb emberi/ közösségi kapcsolatok, támaszok
megfelelõ
0
5. Érzékszervi funkciók
8. Szociális körülmények
Kapcsolatok
Fokozatok
0
átlagos fényviszonyok mellett már rosszul tájékozódik, személyeket, tárgyakat nehezen ismer fel, olvasni nehezen tud átlagközeli hangerõ mellett kommunikációja nehezített
2
segítséggel képes tájékozódni, személyeket fõleg csak hangról ismer fel
3
látáscsökkenése önellátását korrekciós szemüveg használatával is jelentõsen akadályozza
4
látáscsökkenése miatt önellátásra nem képes
5
2
hallókészülék használatára szorul
3
4
életfunkciók idõszakos ellenõrzésére, esetenként injekciózásra, fájdalomcsillapításra szorul
2
3
idõnként rövid idõtartamú felügyeletre szorul
1
2
3
rendszeres felügyeletre szorul
4
állandó folyamatos felügyeletre szorul
5
családban él, de napközben segítség és felügyelet nélkül van
1
esetenként hosszabb idõtartamú felügyeletre szorul kétszemélyes háztartásban él, hasonló helyzetû személlyel, családi segítséget rendszertelenül kap
idõszakosan folyamatos egészségügyi ellátásra, gondozásra, rehabilitációra, életfunkciók ellenõrzésére szorul gyakran szorul felügyeletre
halláscsökkenése nagyfokú, hallókészüléket nem tud vagy nem hajlandó használni állandó egészségügyi ellátásra, folyamatos kezelésre és megfigyelésre szorul
5
1
halláscsökkenése nagyfokú, hallókészülékkel is nehéz számára a kommunikáció rendszeres egészségügyi ellátásra, idõszakosan folyamatos kezelésre, megfigyelésre szorul
egyedül él, eseti segítséget kap családjától, szociális alapszolgáltatás ban részesül
3
egyedül él, támasz és családi kapcsolatok nélkül, szociális alapszolgáltatás ban részesül
4
egyedül él, támasz és családi kapcsolatok nélkül, szociális alapszolgáltatás nem hozzáférhetõ
5
14
2
28
42
4
56
5
MAGYAR KÖZLÖNY
Tevékenységek
13732
Vizsgálandó funkciók
70
2007/181. szám
Szempontok
Fokozatok
Lakás, lakhatás*
jogcím, komfortosság (vezetékes víz, villany, fûtés, telefon); lakókörnyezeti infrastruktúra, lakás és lakókörnyezet akadálymentesítettsége (lift, lépcsõ), lakókörnyezet szolgáltatásai
megfelelõ
0
lakás megfelelõ, de nem akadálymentesített, lépcsõk nehezítik a közlekedést; a napi életvitelhez szükséges szolgáltatások elérhetõk
1
a lakás komfort nélküli, egyedi fûtésû, a környék infrastruktúrája hiányos, a napi életvitelt nehezíti
2
Anyagi helyzet*
lakhatását, rendszeres étkezését, ruházkodását havi jövedelme biztosítja
megfelelõ
0
élelmezése és lakhatása biztosított, ruházata elhasználódott
1
lakhatása, étkezése eseti segélyekkel együtt biztosított
2
0
16
32
a lakásban nincs vezetékes víz vagy villany, a lakás állaga, állapota rossz, fûtés egyedi, a tüzelõ behordását rendszeresen nem tudja elvégezni, a környék szolgáltatásokkal való ellátása rossz, hiányos folyamatos pénzbeli támogatásokkal tudja biztosítani lakhatását, étkezését, ruházata hiányos
3
albérletben/társbérletben lakik, vagy a lakás komfort nélküli, vizes, nem fûthetõ; a környék szolgáltatásokkal való ellátása rossz, hiányos
4
szívességi lakáshasználó vagy nincs megoldva a lakhatása, „hajléktalanközeli” állapotban van; bántalmazzák, fenyegetik
5
3
esetenként lakhatásával és élelmezésével összefüggõ adóssága van, segélykeretét kimerítette
4
felhalmozott adósságát jövedelmébõl nem tudja rendezni, a segélyek a létfenntartását nem biztosítják, éhezik
5
48
64
80
* A megjelölt szociális körülményeket idõsotthoni elhelyezés esetén kell vizsgálni.
MAGYAR KÖZLÖNY
Tevékenységek
2007/181. szám
Vizsgálandó funkciók
Az irányadó gondozási szükséglet: 0–5 pont: nincs 6–20 pont: 1 óra 21–30 pont: 2 óra 31–35 pont: 3 óra 36–40 pont: 4 óra 40 pont felett: 4 órát meghaladó
13733
Bentlakásos intézményben élõk gondozási szükségletének – az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény 81. §-ának (6) bekezdése szerinti – vizsgálata során a 8. pont szerinti szempontok vizsgálatára irányadó szempontokat figyelmen kívül kell hagyni. Az irányadó gondozási szükséglet 35 pont felett 4 órát meghaladó.
13734
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
4. számú melléklet a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez Szakvélemény gondozási szükséglet vizsgálatáról 1. Személyes adatok A személyes gondoskodást igénylõ neve (születési neve): ............................................................................................... Születési helye, ideje: ........................................................................................................................................................ TAJ-szám: ......................................................................................................................................................................... Lakcíme vagy tartózkodási helye: ..................................................................................................................................... Törvényes képviselõjének neve, elérhetõsége: ................................................................................................................. 2. Házi segítségnyújtás (a városi jegyzõ által a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közremûködõ szakértõkre, szakértõi szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló Korm. rendelet alapján mûködtetett szakértõi bizottság tölti ki): A házi segítségnyújtást igénylõ napi gondozási szükséglete : nincs 1 óra 2 óra 3 óra 4 óra vagy ezt meghaladó ..................................... ..................................... ..................................... bizottsági tag bizottsági elnök bizottsági tag A szakvélemény felülvizsgálatát az ORSZI ellátást igénylõ lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltségénél lehet kérni. 3. Idõsotthoni ellátás (az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézet elsõfokú szakértõi bizottsága tölti ki): 3.1. Az idõsotthoni ellátást igénylõ gondozási szükséglete a rendelet 4. § (1) bekezdésének ....... pontja/alpontja szerinti egyéb körülmények alapján áll fenn 3.2. Az idõsotthoni ellátást igénylõ napi gondozási szükséglete1: A napi 4 órát meghaladja A napi 4 órát nem haladja meg
A gondozási szükséglet órában kifejezett mértéke: napi ....... óra2
................................................... bizottsági elnök
.................................................. elõadó szakértõ
A szakvélemény felülvizsgálatát az ORSZI ellátást igénylõ lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti regionális igazgatóságánál lehet kérni. 4. Felülvizsgálat 4.1. Házi segítségnyújtás (az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézet elsõfokú szakértõi bizottsága tölti ki): A házi segítségnyújtást igénylõ napi gondozási szükséglete: nincs
1 óra
2 óra
................................................... bizottsági elnök
3 óra
4 óra vagy ezt meghaladó .................................................. elõadó szakértõ
4.2. Idõsotthoni ellátás (az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézet másodfokú szakértõi bizottsága tölti ki): 4.2.1. Az idõsotthoni ellátást igénylõ gondozási szükséglete a rendelet 4. § (1) bekezdésének ....... pontja/alpontja szerinti egyéb körülmények alapján áll fenn 4.2.2. Az idõsotthoni ellátást igénylõ napi gondozási szükséglete5: A napi 4 órát meghaladja A napi 4 órát nem haladja meg A gondozási szükséglet órában kifejezett mértéke: napi ....... óra2 ................................................... bizottsági elnök 1 2
.................................................. elõadó szakértõ
Akkor kell kitölteni, ha a gondozási szükséglet nem a 3.1. pont alapján, felülvizsgálat esetén a 4.2.1. pont alapján áll fenn. A szakvélemény a megjelölt óraszámban, 4 órát meghaladó szükséglet esetén 4 órában házi segítségnyújtás igényléséhez felhasználható.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A szociális és munkaügyi miniszter 37/2007. (XII. 22.) SZMM rendelete egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
13735
b) az adott munkakör betöltésére nem áll rendelkezésre a képesítési elõírásoknak megfelelõ személy, és a munkakört betölteni kívánó személy vállalja a szükséges képesítés megszerzését.]
3. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdésének b), c), h) és k) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, illetve a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. § b) pontjának ba) alpontjában kapott felhatalmazás alapján az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti feladatkörében eljáró egészségügyi miniszterrel egyetértésben – a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) és c) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:
(1) Az R. 28. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Jelzõrendszeres házi segítségnyújtást csak házi segítségnyújtásra mûködési engedéllyel rendelkezõ intézmény, szolgáltató biztosíthat. A csak jelzõrendszeres házi segítségnyújtásban részesülõk száma intézményenként, illetve szolgáltatónként nem haladhatja meg a házi segítségnyújtásban részesülõ személyek számának háromszorosát. Ha a csak jelzõrendszeres házi segítségnyújtásban részesülõ ellátott házi segítségnyújtást igényel, és a külön jogszabályban meghatározott gondozási szükséglete fennáll, a részére jelzõrendszeres házi segítségnyújtást biztosító köteles a házi segítségnyújtást is nyújtani.”
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosítása
(2) Az R. 28. § (6) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A (3) bekezdés a) pontja szerinti mûszaki rendszernek alkalmasnak kell lennie az események dokumentálására, az önellenõrzésre, a szociális gondozó helyszínre érkezésének nyugtázására, valamint a kétirányú kommunikációra.”
1. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 5/A. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) A szakmai programhoz mellékletként csatolni szükséges] „a) az Szt. 94/B. §-ának (1) bekezdése, illetve 94/D. §-ának (1) bekezdése szerinti megállapodások tervezetét, az Szt. 94/B. §-ának (3) bekezdése szerinti kivételekkel,”
2. § Az R. 6. § (5) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben foglalkoztatottak képesítési elõírásait a 3. számú melléklet tartalmazza. A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési elõírások alól – ide nem értve a vezetõ beosztású, megbízású vagy munkakörû személyeket – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott idõre, de legfeljebb öt évre felmentést adhat, ha” [a) a munkakört betölteni kívánó személy a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy
4. § (1) Az R. 40. §-ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Ha több szakosított személyes gondoskodási formát egy intézmény keretében szerveznek meg, az intézményvezetõ feladatait bármely mûködtetett szakosított szolgáltatási forma vezetõjére meghatározott képesítési elõírásoknak megfelelõ személy elláthatja.” (2) Az R. 40. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A 40–62. §-okban foglalt rendelkezéseket a nappali melegedõre, a hajléktalanok átmeneti szállására és éjjeli menedékhelyére, a bázis-szállásra, valamint a lakóotthonra nem kell alkalmazni.”
5. § Az R. 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Bentlakásos intézményi ellátás esetében – az idõsotthoni ellátás kivételével – az ellátást igénybe vevõ önellátási mértékének megfelelõ besorolást a 8. számú melléklet tartalmazza. Ez a besorolás képezi az alapját a sze-
13736
MAGYAR KÖZLÖNY
mélyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérõl szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete „B” fejezetének 3. pontja szerinti orvosi javaslatnak.”
6. § (1) Az R. 50. § (2) bekezdésének b)–c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Az egészségügyi ellátás keretében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevõ] „b) orvosi ellátásáról a 2. számú melléklet szerinti óraszámban, c) szükség szerinti alapápolásáról, az otthoni szakápolási tevékenységrõl szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével, ennek körében különösen ca) a személyi higiéné biztosításáról, cb) a gyógyszerezésrõl, cc) az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról,” (2) Az R. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A bentlakásos szociális intézmény orvosa biztosítja az ellátást igénybe vevõ egészségi állapotának rendszeres ellenõrzését, az orvosi tanácsadást, az egészségügyi tárgyú jogszabályokban meghatározott szûréseket, a gyógyszerrendelést, valamint szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történõ beutalást.”
2007/181. szám
(a továbbiakban: nyugdíjminimum) az Szt. 117/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott százalékát, vagy ab) az ellátást igénybe vevõ részére a költõpénzt az intézmény biztosítja; b) részleges költségét, ha az ellátást igénybe vevõnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimumnak az Szt. 117/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott százalékát, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátást igénybe vevõ egyéni gyógyszerszükségletének, vizitdíjának, kórházi napidíjának költségét. Ebben az esetben a bentlakásos intézmény az ellátást igénybe vevõ jövedelmének a költõpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet, illetve a vizitdíj, kórházi napidíj mértékéig kiegészíti.” (2) Az R. 52. § (8) bekezdésének felvezetõ szövege és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérõen az intézmény nem köteles az egyéni gyógyszerszükséglet, vizitdíj, kórházi napidíj költségének a viselésére, ha” „c) az ellátást igénybe vevõ tartására az Szt. 114. § (2) bekezdésének c)–e) pontja szerinti más személy köteles és képes, vagy” (3) Az R. 52. §-a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) A (8) bekezdés c) pontja szerinti esetben az egyéni gyógyszerszükséglet, vizitdíj, kórházi napidíj költsége a térítési díjon felül érvényesíthetõ.”
8. §
(3) Az R. 50. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A (3) bekezdés szerinti feladatok (2) bekezdés b) pontja szerinti idõtartamban történõ ellátása – a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18/A. §-ának (1) bekezdésével összhangban – vizitdíjmentes. (5) Ha a vizitdíjat az intézmény viselte, a külön jogszabály szerinti visszatérítés is az intézményt illeti.”
Az R. 53. § (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Ha a bentlakásos intézményben élõ ellátott egészségügyi ellátásban részesül, az ellátást nyújtó orvos a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységrõl szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. számú melléklete szerinti egészségügyi személyi lapot (raktári szám: A. 3510-170) kiállítja, illetve vezeti.”
7. §
9. §
(1) Az R. 52. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A bentlakásos intézmény viseli az ellátást igénybe vevõ rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükségletének, vizitdíjának, kórházi napidíjának a) teljes költségét, ha aa) az ellátást igénybe vevõnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
Az R. 79/A. §-ának (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [(1) A nappali ellátásban részesülõ személyre a gondozást végzõ személy egyéni gondozási tervet készít. A gondozási tervet az igénybevételt követõ egy hónapon belül kell elkészíteni. Nem kell gondozási tervet készíteni abban az esetben, ha az ellátott kizárólag] „e) bázis-szállás ellátásában” [részesül.]
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13737
10. §
(2) Az R. 3. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
Az R. 85. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti egyéves idõtartam számításakor az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben töltött idõszakokat – ha az ellátás megszakítása kevesebb mint 30 napra történt – össze kell adni.”
(3) Az R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. (4) Az R. 10. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép. (5) Az R. 14. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.
11. § Az R. a következõ 107/E. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „Bázis-szállás 107/E. § (1) A bázis-szállás a téli idõszakban jelentkezõ ellátási krízishelyzetben biztosítja a hajléktalan személyek szállását, pihenését, melegedését és tisztálkodását. (2) Ellátási krízishelyzet akkor áll fenn, ha a) a napi átlaghõmérséklet egymást követõ öt naptári napon keresztül –5 °C alatt van, és b) az ellátást igénylõ hajléktalan személyek ellátása az idõszakos férõhelyeken sem biztosítható. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti körülmény fennállását az illetékes diszpécserszolgálat szakvéleménye állapítja meg. (4) Bázis-szállást éjjeli menedékhelyet vagy hajléktalanok átmeneti szállását mûködtetõ fenntartó hozhat létre. A feladat ellátásához szükséges személyi feltételekre a 2. számú melléklet intézményen kívül mûködtetett idõszakos férõhelyekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a bázis-szálláson állandó orvosi felügyeletet is biztosítani kell. (5) A bázis-szállás az ellátási krízishelyzet fennállásának idõtartama alatt folyamatos nyitvatartással mûködik. A bázis-szállás megszüntetésére akkor kerül sor, ha a napi átlaghõmérséklet egymást követõ öt naptári napon keresztül 0 °C felett van, vagy az illetékes diszpécserszolgálat a további mûködést – a (2) bekezdés b) pontja alapján – nem tartja indokoltnak. (6) Bázis-szállás közmûvesített belterületen mûködtethetõ. A mûködés során biztosítani kell a higiénés feltételeket, valamint a személyes tisztálkodás lehetõségét. (7) A bázis-szálláson ellátásban részesített személyekre vonatkozóan a 14. számú mellékletben szereplõ nyilvántartást kell vezetni.”
12. § (1) Az R. 2. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérõl szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet módosítása 13. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérõl szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet (a továbbiakban: Ir.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az 1. számú melléklet szerinti kérelem C részének I. pontját – étkeztetés, házi segítségnyújtás, továbbá az Szt. 115/A. § szerint térítésmentesen biztosítandó ellátások kivételével – valamennyi személyes gondoskodási forma esetében, II. pontját étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, III. pontját idõsotthoni ellátás esetében kell kitölteni. Étkeztetés esetében a II. pont kitöltése a szolgáltatás igénylését megelõzõ jövedelemvizsgálat alapjául szolgál, a szolgáltatás igénylésekor nem kell ismételten kitölteni.”
14. § (1) Az Ir. 4. §-ának (2) bekezdése az elsõ mondatot követõen a következõ mondattal egészül ki: „Idõsotthoni ellátás esetében az elõgondozás I. szakasza az 5. § (2) bekezdése szerinti, az ellátott, illetve törvényes képviselõje részére szóló tájékoztatásból, valamint a gondozási szükséglet külön jogszabály szerinti vizsgálatának kezdeményezésére szolgáló kérelem kitöltésébõl, illetve a gondozási szükséglet vizsgálatában történõ segítségnyújtásból áll; az elõgondozás II. szakaszát a gondozási szükséglet megállapítását követõen kell elvégezni.” (2) Az Ir. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Házi segítségnyújtás esetében az egyszerûsített elõgondozás a szolgáltatást igénylõnek a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatásából, valamint a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésére szolgáló kérelem kitöltésébõl, illetve a gondozási szükséglet vizsgálatában történõ segítségnyújtásból áll.”
13738
MAGYAR KÖZLÖNY 15. §
Az Ir. 7. §-ának (2) bekezdése az elsõ mondatot követõen a következõ mondattal egészül ki: „Idõsotthoni ellátás esetében a beutaló szerv kezdeményezi a gondozási szükséglet vizsgálatát, és annak megállapítása után kezdeményezi az elhelyezést.”
2007/181. szám
(2) A jövedelemrõl étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a 9. számú melléklet, idõsotthoni ellátás esetében a 10. számú melléklet szerinti igazolást kell kiállítani. (3) Étkeztetés esetében a jövedelemvizsgálatot a jegyzõ a kérelem beérkezésétõl számított 15 napon belül végzi el.”
19. § 16. § Az Ir. 9. § (1) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az elõgondozás során az elõgondozást végzõ személy, illetve ha a gondozási szükségletet házi segítségnyújtás vagy idõsotthoni ellátás esetében vizsgálják, az elõadó szakértõ szükség esetén felveszi a kapcsolatot” [a) az igénybe vevõ szociális ellátását biztosító intézménnyel, a szolgáltatást biztosító személlyel, b) az igénybe vevõ lakóhelye szerint illetékes szociális hatáskört gyakorló szervvel a segélyezésre, a közgyógyellátásra, a gyógyszertámogatásra vonatkozó adatok beszerzése végett, c) az igénybe vevõ háziorvosával, kezelõorvosával az egészségi állapotra, illetve a korábbi gyógykezelésre vonatkozó adatok megismerése céljából, d) a lakóhely szerint illetékes gyámhivatallal a cselekvõképességre vonatkozó adatok megismerése végett, e) az ellátást igénybe vevõ törvényes képviselõjével, illetve legközelebbi hozzátartozóival.]
17. § Az Ir. 19. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „19. § A házi segítségnyújtást igénylõnek az 1. számú melléklet 3.2. pontjában feltüntetett, szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó igényét az Szt. 63. § (7) bekezdésének keretei között kell figyelembe venni. Ha a szolgáltatást igénybe vevõ nem igényli a szakvélemény szerinti óraszámot, a szolgáltatást az általa igényelt idõtartamban kell nyújtani.”
(1) Az Ir. 1. számú melléklete az e rendelet 6. számú melléklete szerint módosul. (2) Az Ir. az e rendelet 7–8. számú melléklete szerinti 9–10. számú melléklettel egészül ki.
A magasabb összegû családi pótlékra jogosító betegségekrõl és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet módosítása 20. § (1) A magasabb összegû családi pótlékra jogosító betegségekrõl és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 4/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Cst. 7. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott személy akkor jogosult a magasabb összegû családi pótlékra, ha az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézet (a továbbiakban: ORSZI) elsõfokú szakértõi bizottságának szakvéleménye szerint 18. életévének betöltése elõtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékû egészségkárosodást szenvedett.” (2) Az Mr. 4/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha az igényelbíráló szerv a kérelmet elutasítja, az errõl szóló határozat alapjául szolgáló szakvéleményt – az igénylõnek a határozat kézhezvételétõl számított 15 napon belül az igényelbíráló szervhez benyújtott fellebbezése alapján – az ORSZI másodfokú szakértõi bizottsága vizsgálja felül.”
Az egyes szociális szolgáltatásokat végzõk képzésérõl és vizsgakövetelményeirõl szóló 81/2004. (IX. 18.) ESZCSM rendelet módosítása
18. § 21. § Az Ir. a következõ 22/A. §-sal és azt megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki: „Jövedelemvizsgálat 22/A. § (1) Az Szt. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálat iránti kérelemhez mellékelni kell az 1. számú melléklet C része – 3. § (3) bekezdés szerint – kitöltött pontjának/pontjainak a másolatát.
(1) Az egyes szociális szolgáltatásokat végzõk képzésérõl és vizsgakövetelményeirõl szóló 81/2004. (IX. 18.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Vr.) 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A képzés kötelezõ óraszáma 120 óra, ebbõl a) 72 óra elméleti oktatás, b) 48 óra gyakorlati oktatás.”
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A Vr. 11. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezõ óraszám a középfokú – szociális asszisztens, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézõ – végzettséggel rendelkezõk esetében 20 órás, elméleti oktatást tartalmazó elõkészítõ modullal egészül ki.”
22. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 1–21. §-a, 22. §-ának (8)–(9) bekezdése, valamint 1–8. számú melléklete 2008. január 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2008. január 3-án hatályát veszti. (3) Az e rendelet hatálybalépésekor szociális intézménynél, szolgáltatónál az R. 2. számú melléklet szerinti szakmai létszámnormák keretében foglalkoztatott személyt a jogviszonya fennállásáig szakképzettnek kell tekinteni akkor is, ha az R. 3. számú mellékletének e rendelettel megállapított rendelkezéseiben meghatározott szakirányú szakképzettséggel nem rendelkezik. (4) Az e rendelet jelzõrendszeres házi segítségnyújtásra vonatkozó szakmai szabályait és létszámfeltételeit – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény 81. §-ának (3) bekezdése szerinti szabály alapján történõ mûködési engedély módosításának idõpontjától, b) ha e rendelet hatálybalépésekor a jelzõrendszeres házi segítségnyújtást házi segítségnyújtást is tartalmazó mûködési engedéllyel nyújtják, 2009. január 1-jétõl kell alkalmazni. (5) Az R. 28. §-ának (6) bekezdése szerinti – e rendelettel megállapított – kétirányú kommunikációra vonatkozó feltételt az e rendelet hatálybalépésekor jogerõs mûködési engedéllyel rendelkezõ szolgáltatóknak, intézményeknek 2010. december 31-éig kell teljesíteniük. (6) Az e rendelet hatálybalépésekor mûködési engedéllyel rendelkezõ intézménynek, szolgáltatónak az R. 2. számú mellékletét érintõ létszámnorma-változásokat 2009. december 31-éig kell teljesíteni. (7) Az egyes szociális szolgáltatásokat végzõk képzéseinek és vizsgakövetelményeinek e rendelettel megálla-
13739
pított szabályait az e rendelet hatálybalépését követõen indult képzésekre kell alkalmazni. (8) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az R. aa) 18. §-ának (2) bekezdése, ab) 28. § (3) bekezdésének a) pontjában a „személyhívó kisközpontot,” szövegrész, ac) 44. §-ának (3) bekezdése, ad) 52. § (8) bekezdésének a)–b) pontja, ae) 2. számú melléklete I. Alapszolgáltatások részének 9. pontja, af) 3. számú mellékletének 5/F., valamint 11–13. pontja, b) az Ir. 8. számú mellékletében a „házi segítségnyújtásra,” szövegrész. (9) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. a) 39/D. §-ának (1) bekezdésében és 104/A. § (5) bekezdésének elsõ mondatában a „két éven” szövegrész helyébe a „négy éven” szövegrész, b) 39/I. §-ában a „tárgyévben” szövegrész helyébe a „négy éven belül” szövegrész, c) 44. §-ának (2) bekezdésében a „helyreállítására” szövegrész helyébe a „helyreállítására és szinten tartására” szövegrész, d) 51. §-ának (2) bekezdésében az „ , illetve” szövegrész helyébe az „és” szövegrész, e) 52. §-a (1) bekezdésének második mondatában az „osztályvezetõ ápolójának” szövegrész helyébe az „ennek hiányában az intézményvezetõnek a” szövegrész, f) 52. §-a (1) bekezdésének utolsó mondatában a „térítésmentesen” szövegrész helyébe a „térítésmentesen – ideértve a gyógyszerért külön jogszabály alapján dobozonként fizetendõ díj költségét is –” szövegrész, g) 52. §-a (2) bekezdésének felvezetõ mondatában az „állítható össze” szövegrész helyébe az „áll” szövegrész, h) 52. §-ának (5) bekezdésében a „költségét” szövegrész helyébe a „költségét, ideértve a gyógyszerért külön jogszabály alapján dobozonként fizetendõ díj költségét is” szövegrész, i) 52. §-ának (9) bekezdésében a „testtávoli” szövegrész helyébe a „vényre felírt testtávoli” szövegrész lép. Dr. Lamperth Mónika s. k., szociális és munkaügyi miniszter
13740
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
1. számú melléklet a 37/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez 1. Az R. 2. számú melléklete I. Alapszolgáltatások részének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Étkeztetés – konyhavezető (50 fő ellátott felett) – szociális segítő
1 fő 1 fő”
2. Az R. 2. számú melléklete I. Alapszolgáltatások részének 2. pontjában az „5-6 fő” szövegrész helyébe a „maximum 6 ellátott” szövegrész lép. 3. Az R. 2. számú melléklete I. Alapszolgáltatások részének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „7. Közösségi ellátások a) Önálló szolgáltatás esetén: Közösségi koordinátor Közösségi gondozó Orvos konzultáns b) Integrált ellátás keretein belül: Közösségi koordinátor
Közösségi gondozó Orvos konzultáns ca) Önálló alacsonyküszöbű ellátás esetén: Koordinátor Konzultáns Segítő cb) Integrált alacsonyküszöbű ellátás keretein belül: Koordinátor Konzultáns Segítő
1 fő 2 fő havi 4 óra 1/2 fő, ill. 1 fő - 4 közösségi gondozó esetén 2 fő havi 4 óra 1 fő napi 4 óra 2 fő napi 4 óra napi 4 óra 2 fő”
4. Az R. 2. számú melléklete I. Alapszolgáltatások részének 8. pontjában a „gondozó” szövegrész helyébe a „munkás” szövegrész lép. 5. Az R. 2. számú melléklete II. Intézményi Ellátások 2. Bentlakást nyújtó intézmények A) Idősek otthona, B) Pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakást nyújtó intézménye, E) Hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó intézménye, valamint F) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények részében az „ápoló, szociális gondozó” szövegrész helyébe az „ápoló, gondozó” szövegrész lép. 6. Az R. 2. számú melléklete II. Intézményi Ellátások 2. Bentlakást nyújtó intézmények I) Részleg részében a „Szociális ápoló-gondozó” szövegrész helyébe az „Ápoló, gondozó” szövegrész lép.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2. számú melléklet a 37/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez 1. Az R. 3. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. Szociális konyha vagy népkonyha -főzőkonyha -melegítőkonyha
konyhavezető
szociális segítő
- élelmezésvezető, szakács, dietetikus - szociális munkás, szociális szervező - szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező - teológus, diakónus szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó, középfokú végzettség”
2. Az R. 3. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Házi segítségnyújtás, Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
vezető gondozó
szociális gondozó
felsőfokú szociális alapvégzettség, szociális gondozó és szervező, szociális asszisztens, gerontológiai gondozó, ápoló, pszichiátriai ápoló pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), foglalkozás-egészségügyi szakápoló, hospice szakápoló és koordinátor, idegelmeápoló, körzeti betegápoló, körzeti ápoló, rehabilitációs terapeuta szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, gerontológiai gondozó, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó, ápoló, általános betegápoló, pszichiátriai ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, általános ápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), foglalkozás-egészségügyi szakápoló, rehabilitációs tevékenység terapeuta, hospice szakápoló és koordinátor, idegelmeápoló, gyermek ideg-elme ápoló, körzeti betegápoló, körzeti ápoló, rehabilitációs terapeuta”
3. Az R. 3. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Családsegítés
intézményvezető
felsőfokú szociális alapvégzettség, közösségi szociális munkás, szociális menedzser, teológus
13741
13742
MAGYAR KÖZLÖNY családgondozó szociális segítő tanácsadó
adósságkezelési tanácsadó
2007/181. szám
felsőfokú szociális alapvégzettség, közösségi szociális munkás, családterapeuta, teológus szociális asszisztens felsőfokú szociális alapvégzettség, közösségi szociális munkás, pszichopedagógus, gyógypedagógus, pedagógus, nevelőtanár, pszichológus, jogász teológus, igazgatásszervező (szociális igazgatás szakirány), szociológus, szupervizor, humánerőforrás menedzser, humánszervező, mentálhigiénikus, addiktológiai konzultáns, közgazdász – szociálpolitikus, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, szociális igazgatás szakirányú végzettség, családterapeuta, mentálhigiénikus, munkavállalási tanácsadó, mediátor megegyezik a családgondozóval + adósságkezelési tanácsadó képesítés”
4. Az R. 3. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. Idősek klubja, demens személyek nappali intézménye
Nappali ellátás vezető
szociális gondozó
szociális, mentálhigiénés munkatárs
felsőfokú szociális alapvégzettség, mentálhigiénikus, szociális menedzser, szociális asszisztens, gerontológiai gondozó, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles ápoló, intézetvezető, mentálhigiénés asszisztens, szociális gondozó és szervező, teológus, diakónus igazgatásszervező (szociális igazgatás szakirány) szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, gerontológiai gondozó, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó, ápoló, általános betegápoló, pszichiátriai ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, általános ápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), foglalkozás-egészségügyi szakápoló, gyógymasszőr, gyógytornász, rehabilitációs tevékenység terapeuta, fizioterápiás asszisztens, hospice szakápoló és koordinátor, ideg- elmeápoló, körzeti betegápoló, körzeti ápoló, rehabilitációs terapeuta felsőfokú szociális alapvégzettség, mentálhigiénés asszisztens, pszichológus, teológus, diakónus, mentálhigiénikus, szociális gondozó és szervező, szociális asszisztens, gerontológiai gondozó, népművelő, művelődésszervező”
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5. Az R. 3. számú mellékletének 5/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5/A. Támogató szolgálat
vezető
felsőfokú szociális alapvégzettség konduktor, egészségügyi menedzser, szociális menedzser, diplomás ápoló, védőnő, pszichopedagógus, gyógypedagógus
személyi segítő
szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, gerontológiai gondozó, mentálhigiénés asszisztens, ápoló, általános betegápoló, felnőtt szakápoló, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó, általános betegápoló, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens”
6. Az R. 3. számú mellékletének 5/C. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5/C. Közösségi ellátás
pszichiátriai közösségi koordinátor
közösségi gondozó
orvosi konzultáns
felsőfokú szociális alapvégzettség, orvos, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles egészségügyi szaktanár, okleveles ápoló, egészségügyi szakoktató, intézetvezető, pszichopedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, diakónus, szupervizor, mentálhigiénikus, egészségügyi menedzser, addiktológiai konzultáns, szociális menedzser, pszichológus Megegyezik a közösségi koordinátor képesítésével, azon túl: szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, mentálhigiénés asszisztens, szociális szakgondozó-pszichiátriai gondozó, szociális szakgondozószenvedélybeteg gondozó, pszichiátriai ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), rehabilitációs tevékenység terapeuta, ideg-, elmeápoló, rehabilitációs terapeuta, gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, ápoló, pszichopedagógus, felnőtt szakápoló, foglalkozás-egészségügyi szakápoló, pszichiáter szakorvos”
13743
13744
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
7. Az R. 3. számú mellékletének 5/D. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5/D. Szenvedélybetegek közösségi ellátása, alacsonyküszöbű ellátás
közösségi koordinátor/ felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, alacsonyküszöbű orvos, addiktológiai konzultáns, diplomás ápoló, ellátás koordinátor okleveles egyetemi ápoló, diakónus, védőnő + szociális gondozó és szervező szociális gondozó és ápoló szociális asszisztens szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző gerontológiai gondozó mentálhigiénés asszisztens szociális segítő-rehabilitációs nevelő segítő foglalkoztatás szervező szociokulturális animátor szociális szakgondozó-pszichiátriai gondozó, szenvedélybeteg gondozó közösségi gondozó Megegyezik a közösségi koordinátor képesítésével, azon túl: szociális gondozó és ápoló, szociális gondozó és szervező, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), mentálhigiénés asszisztens, szociális asszisztens, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző, gerontológiai gondozó, foglalkoztatás szervező, szociokulturális animátor, szociális szakgondozó-pszichiátriai gondozó, szenvedélybeteg gondozó, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), védőnő orvosi konzultáns addiktológus, pszichiáter szakorvos alacsonyküszöbű általános szociális munkás, szociális munkás, ellátás konzultáns szociálpedagógus, közösségi szociális munkás, mentálhigiénikus, addiktológiai konzultáns”
8. Az R. 3. számú mellékletének 5/E. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5/E. Utcai szociális munka
koordinátor utcai szociális munkás
felsőfokú szociális alapvégzettség, mentálhigiénikus, szociológus, szociálpolitikus, teológus, diakónus felsőfokú szociális alapvégzettség, szociális gondozó és szervező, mentálhigiénikus, pszichiátriai ápoló, felnőtt szakápoló, ápoló, általános betegápoló, általános ápoló, diakónus”
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9. Az R. 3. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6. Fogyatékosok nappali intézményvezető intézménye
terápiás munkatárs
szociális gondozó
felsőfokú szociális alapvégzettség, egészségügyi menedzser, szociális menedzser, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles ápoló, intézetvezető, védőnő, pszichopedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, diakónus gyógymasszőr, gyógytornász, rehabilitációs tevékenység terapeuta, rehabilitációs terapeuta, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, mozgásterapeuta, gyógytornász, konduktor, mentálhigiénikus szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó, ápoló, általános betegápoló, felnőtt szakápoló”
10. Az R. 3. számú mellékletének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „7. Pszichiátriai betegek intézményvezető nappali intézménye
terápiás segítő
felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, mentálhigiénikus, addiktológiai konzultáns, szociális menedzser, klinikai szakpszichológus, addiktológiai szakpszichológus, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles ápoló, intézetvezető, pszichopedagógus, humánerőforrás menedzser, humánszervező, szociális menedzser, teológus, diakónus szociálpolitikus, általános szociális munkás, szociális munkás, szociálpedagógus, szociális szervező, pszichopedagógus, óvodapedagógus, mentálhigiénikus, szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, mentálhigiénés asszisztens, rehabilitációs nevelő segítő, szociális segítőrehabilitációs nevelő segítő, szociális segítőfoglalkoztatás szervező, szociális segítőszociokulturális animátor, szociális szakgondozó-pszichiátriai gondozó, szociális szakgondozó-szenvedélybeteg gondozó, pszichiátriai ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), foglalkozás-egészségügyi szakápoló, gyógymasszőr, gyógytornász, rehabilitációs tevékenység terapeuta, hospice szakápoló és koordinátor, ideg-, elmeápoló, rehabilitációs terapeuta, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), szociális menedzser, ápoló, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles ápoló, ápoló, általános betegápoló, körzeti betegápoló, körzeti ápoló”
13745
13746
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
11. Az R. 3. számú mellékletének 7/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „7/A. Szenvedélybetegek intézményvezető nappali intézménye
terápiás segítő
felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, pszichopedagógus, gyógypedagógus, mentálhigiénikus, gyógypedagógus, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), mentálhigiénés asszisztens, addiktológiai konzultáns, teológus, diakónus felsőfokú szociális alapvégzettség, gyógypedagógus, pszichopedagógus, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), rehabilitációs terapeuta, szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző, gerontológiai gondozó, mentálhigiénés asszisztens, szociális segítő-rehabilitációs nevelő segítő, foglalkoztatás szervező, szociokulturális animátor, szociális szakgondozó-pszichiátriai gondozó, szenvedélybeteg gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), addiktológiai konzultáns, pszichiátriai ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, gyógypedagógiai asszisztens”
12. Az R. 3. számú mellékletének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „8. Nappali melegedő
intézményvezető
felsőfokú szociális alapvégzettség, közösségi szociális munkás, szociális menedzser, közgazdász-szociálpolitikus, teológus szociális, mentálhigiénés felsőfokú szociális alapvégzettség, közösségi munkatárs szociális munkás, szociális asszisztens, mentálhigiénés asszisztens védőnő, teológus, diakónus, pedagógus, népművelő szociális segítő szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, mentálhigiénés asszisztens, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens”
13. Az R. 3. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „9. Idősek bentlakást intézményvezető nyújtó intézményei
felsőfokú szociális alapvégzettség, közgazdász, szociális menedzser, orvos, gyógypedagógus, pszichológus, ápoló, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles egészségügyi szaktanár, okleveles ápoló, egészségügyi szakoktató, intézetvezető, osztályvezető ápoló, igazgatásszervező (szociális igazgatás szakirány), teológus
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY részlegvezető
orvos intézményvezető ápoló
ápoló, gondozó
diétás nővér
felsőfokú szociális alapvégzettség, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, ápoló, pszichiátriai ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló általános ápoló, diakónus, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), foglalkozás-egészségügyi szakápoló, rehabilitációs tevékenység terapeuta, fizioterápiás asszisztens, hospice szakápoló és koordinátor, ideg- elmeápoló, körzeti betegápoló, körzeti ápoló, rehabilitációs terapeuta, szociális gondozó és szervező, szociális asszisztens, gerontológiai gondozó orvos ápoló, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles ápoló, intézetvezető, mentőtiszt, pszichiátriai ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), foglalkozás-egészségügyi szakápoló, ápoló, általános betegápoló, pszichiátriai ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, általános ápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), foglalkozás-egészségügyi szakápoló, rehabilitációs tevékenység terapeuta, fizioterápiás asszisztens, hospice szakápoló és koordinátor, ideg- elmeápoló, körzeti betegápoló, körzeti ápoló, rehabilitációs terapeuta, szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző, gerontológiai gondozó, mentálhigiénés asszisztens, csecsemő- és kisgyermekgondozó, csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó, bölcsődei szakgondozó, szociális gondozó-fogyatékosok gondozója, szociális szakgondozópszichiátriai gondozó, szenvedélybeteg gondozó, csecsemő és gyermeknevelőgondozó, szociális otthon gondozó dietetikus, diétás nővér, élelmezési menedzser, élelmezésvezető, élelmezésvezető
13747
13748
MAGYAR KÖZLÖNY mozgásterapeuta
foglalkoztatás szervező
szociális, mentálhigiénés munkatárs
2007/181. szám
gyógymasszőr, gyógytornász, rehabilitációs tevékenység terapeuta, fizioterápiás asszisztens, rehabilitációs terapeuta, mozgásterapeuta, gyógytornász, konduktor, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens) általános szociális munkás, szociális munkás, szociális szervező, közösségi szociális munkás, szociális gondozó és szervező, gyógypedagógus, pedagógus, szociális asszisztens, népművelő, művelődésszervező felsőfokú szociális alapvégzettség, mentálhigiénés asszisztens, pszichológus, teológus, diakónus, mentálhigiénikus, szociális gondozó és szervező, szociális asszisztens, gerontológiai gondozó, népművelő, művelődésszervező”
14. Az R. 3. számú melléklete a következő 9/A. ponttal egészül ki: „9/A. Fogyatékos személyek bentlakást nyújtó intézményei
intézményvezető
részlegvezető orvos intézményvezető ápoló ápoló, gondozó
vezető pedagógus
felsőfokú szociális alapvégzettség, egészségügyi menedzser, szociális menedzser diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles ápoló, intézetvezető, védőnő, pszichopedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, mentálhigiénikus, teológus, orvos, igazgatásszervező (szociális igazgatás szakirány), jogász diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles egészségügyi szaktanár, okleveles ápoló, ápoló, felnőtt szakápoló orvos (az intézményben végzendő orvosi feladatok szerint) diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles ápoló ápoló, felnőtt szakápoló, ápoló, általános betegápoló, felnőtt szakápoló, körzeti betegápoló, körzeti ápoló, szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó pszichopedagógus, gyógypedagógus, pedagógus
fejlesztő pedagógus
pszichopedagógus, gyógypedagógus, pedagógus
pedagógus
pszichopedagógus, gyógypedagógus, pedagógus
mozgásterapeuta
rehabilitációs terapeuta, mozgásterapeuta, gyógytornász, konduktor, gyógymasszőr, fizioterápiás asszisztens, torna tanár, rehabilitációs tevékenység terapeuta
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY foglalkoztatás szervező
egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), rehabilitációs terapeuta, népművelő, művelődésszervező, gyógypedagógiai asszisztens, szociális asszisztens szociális, mentálhigiénés felsőfokú szociális alapvégzettség, munkatárs pszichopedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, szupervizor, rehabilitációs terapeuta, teológus, diakónus munkavezető rehabilitációs terapeuta, szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó gyermekgondozó- ápoló csecsemő- és kisgyermekgondozó, csecsemőés kisgyermeknevelő-gondozó, bölcsődei szakgondozó, csecsemő- és gyermekápoló, ápoló, szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, ápoló, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó, szociális segítő szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, ápoló, általános betegápoló, felnőtt szakápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, körzeti betegápoló, körzeti ápoló, rehabilitációs terapeuta, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, ápoló, általános betegápoló, felnőtt szakápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, körzeti betegápoló, szociális ügyintéző körzeti ápoló, rehabilitációs terapeuta, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, szociális és gyermekvédelmi ügyintéző” 15. Az R. 3. számú melléklete a következő 9/B. ponttal egészül ki: „9/B. Hajléktalan személyek intézményvezető bentlakást nyújtó intézményei
felsőfokú szociális alapvégzettség, közösségi szociális munkás, szociális menedzser, közgazdász – szociálpolitikus, orvos, teológus, pszichológus, jogász, igazgatásszervező (szociális igazgatás szakirány) részlegvezető azonos az intézményvezetőre vonatkozó képesítésekkel szociális, mentálhigiénés felsőfokú szociális alapvégzettség, közösségi munkatárs szociális munkás, fejlesztő pedagógus vagy felsőfokú egészségügyi végzettség mentálhigiénés szakirányú végzettséggel, szociális asszisztens, mentálhigiénés asszisztens pedagógus, védőnő, népművelő, teológus, diakónus ápoló, gondozó ápoló, általános betegápoló, felnőtt szakápoló, általános ápoló, körzeti betegápoló, körzeti ápoló, ápolási asszisztens, szociális gondozó és ápoló, ÖNO és házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó, szociális gondozó és szervező
13749
13750
MAGYAR KÖZLÖNY foglalkoztatás szervező
munkavezető
2007/181. szám
felsőfokú szociális alapvégzettség, közösségi szociális munkás, szociális szervező, szociálpedagógus, népművelő, művelődésszervező, szociális gondozó és szervező, szociális asszisztens, gyógyfoglalkoztató asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, fejlesztő pedagógus, gyermek- és ifjúsági felügyelő, mentálhigiénés asszisztens a foglalkoztatás jellegének megfelelő szakképzettség, beleértve a szakoktatókat is; szociális segítő – foglalkoztatás szervező, szociális gondozó és ápoló”
16. Az R. 3. számú melléklete a következő 9/C. ponttal egészül ki: „9/C. Pszichiátriai betegek bentlakást nyújtó intézményei
intézményvezető
intézményvezető ápoló
részlegvezető
orvos ápoló, gondozó
felsőfokú szociális alapvégzettség, mentálhigiénikus, orvos, ápoló, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles ápoló, intézetvezető, orvos, pszichológus, igazgatásszervező (szociális igazgatás szakirány), mentálhigiénikus, addiktológiai konzultáns, szociális menedzser, közgazdász, szociálpolitikus, klinikai szakpszichológus, addiktológiai szakpszichológus, humánerőforrás menedzser, humánszervező, szociális menedzser, jogász, teológus, egészségügyi menedzser ápoló, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles ápoló, intézetvezető, mentőtiszt, pszichiátriai ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), foglalkozás-egészségügyi szakápoló, felsőfokú szociális alapvégzettség, orvos, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), pszichológus, mentálhigiénikus, addiktológiai konzultáns, szociális menedzser, klinikai szakpszichológus, addiktológiai szakpszichológus, diplomás ápoló, szociális gondozó és szervező, szociális asszisztens, mentálhigiénés asszisztens, ápoló, felnőtt szakápoló, diakónus pszichiáter szakorvos, orvos ápoló, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles ápoló, intézetvezető, osztályvezető ápoló, mentálhigiénés asszisztens, pszichiátriai ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, ideg-, elmeápoló, szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY általános szociális munkás, szociális munkás, szociálpedagógus, szociális gondozó és szervező, szociális asszisztens, mentálhigiénés asszisztens, rehabilitációs nevelő segítő, szociális segítő-rehabilitációs nevelő segítő, szociális segítő-foglalkoztatás szervező, szociális segítő-szociokulturális animátor, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), rehabilitációs terapeuta, gyógypedagógiai asszisztens, népművelő, művelődésszervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, ápoló, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló szociális, mentálhigiénés felsőfokú szociális alapvégzettség, szociális gondozó és szervező, mentálhigiénés munkatárs asszisztens, szociális gondozó és szervező, szociális asszisztens, pszichológus, teológus, diakónus, mentálhigiénikus, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, szociális segítőrehabilitációs nevelő segítő, szociális segítőfoglalkoztatás szervező, szociális segítőszociokulturális animátor, ápoló, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló foglalkoztatásnak megfelelő szakképzettség+ munkavezető érettségi, gyógypedagógiai asszisztens, szociális asszisztens, szociális segítő-rehabilitációs nevelő segítő, szociális segítő-foglalkoztatás szervező, szociális segítő-szociokulturális animátor, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), rehabilitációs terapeuta, mentálhigiénés asszisztens felsőfokú szociális alapvégzettség, szociális szociális segítő gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, mentálhigiénés asszisztens, szociális segítő-rehabilitációs nevelő segítő, szociális segítő-foglalkoztatás szervező, szociális segítő-szociokulturális animátor, szociális szakgondozó-pszichiátriai gondozó, szociális szakgondozószenvedélybeteg gondozó, ápoló, felnőtt szakápoló” foglalkoztatás szervező
17. Az R. 3. számú melléklete a következő 9/D. ponttal egészül ki: „9/D. Szenvedélybetegek bentlakást nyújtó intézményei
intézményvezető
felsőfokú szociális alapvégzettség, orvos, teológus, pszichológus, orvos, ápoló, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles egészségügyi szaktanár, okleveles ápoló, intézetvezető, osztályvezető ápoló, szociális menedzser, igazgatásszervező (szociális igazgatás szakirány), gyógypedagógus, addiktológiai konzultáns
13751
13752
MAGYAR KÖZLÖNY intézményvezető ápoló
részlegvezető
orvos foglalkoztatás szervező
szociális, munkatárs
mentálhigiénés
2007/181. szám
ápoló, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles ápoló, intézetvezető, mentőtiszt, pszichiátriai ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), foglalkozás-egészségügyi szakápoló, felsőfokú szociális alapvégzettség, teológus, diakónus, pszichológus, ápoló, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles egészségügyi szaktanár, okleveles ápoló, egészségügyi szakoktató, intézetvezető, védőnő, mentőtiszt, osztályvezető ápoló, egészségügyi menedzser, igazgatásszervező (szociális igazgatás szakirány), gyógypedagógus, addiktológiai konzultáns szociális gondozó és szervező, szociális asszisztens, gerontológiai gondozó, mentálhigiénés asszisztens, -foglalkoztatás szervező, szociokulturális animátor, szociális szakgondozó-pszichiátriai gondozó, szenvedélybeteg gondozó, ápoló, pszichiátriai ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), foglalkozás-egészségügyi szakápoló, rehabilitációs tevékenység terapeuta, ideg- elmeápoló, gyermek idegelme ápoló, rehabilitációs terapeuta addiktológus, pszichiáter szakorvos, orvos szociális munkás, általános szociális munkás, szociális szervező, szociálpedagógus, népművelő, művelődésszervező, szociális gondozó és szervező, szociális asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, rehabilitációs tevékenység terapeuta, pszichopedagógus, gyógypedagógus, pedagógus, mentálhigiénés asszisztens felsőfokú szociális alapvégzettség, teológus, diakónus, pszichopedagógus, gyógypedagógus, óvodapedagógus, addiktológiai konzultáns, mentálhigiénikus, szenvedélybeteg gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), védőnő, mentálhigiénés asszisztens, -foglalkoztatás
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
munkavezető ápoló, gondozó
szociális segítő
szervező, -szociokulturális animátor, szociális gondozó-fogyatékosok gondozója, szociális szakgondozó-pszichiátriai gondozó, -szenvedélybeteg gondozó a foglalkoztatás jellegének megfelelő szakképzettség beleértve a szakoktatókat is; szociális gondozó és ápoló ápoló, diplomás ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, felnőtt szakápoló, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), szociális gondozó és szervező, gerontológiai gondozó, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens mentálhigiénés asszisztens, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti – közösségi szakápoló), gyógypedagógus, szociális asszisztens, szociálpedagógus, mentálhigiénés asszisztens, addiktológiai konzultáns, szenvedélybeteg gondozó”
18. Az R. 3. számú mellékletének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „10. Módszertani osztály
osztályvezető
módszertani munkatárs/ módszertani szakértő adminisztrátor
felsőfokú szociális alapvégzettség, szociológus, pszichológus, pedagógus, szociális menedzseri vagy szociális igazgatás-szervezői végzettséggel: pedagógus, népművelő, orvos, jogász, közgazdász felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus, gyógypedagógus, jogász, pszichológus, felsőfokú egészségügyi végzettség, közgazdász statisztikai szervező, elemző, számítógépkezelő (használó), számítástechnikai szoftverüzemeltető, közgazdasági technikumi végzettség, mérlegképes könyvelő, érettségi és számítástechnikai tanfolyam”
13753
13754
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
3. számú melléklet a 37/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez „4. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelethez Étkeztetésre vonatkozó igénybevételi napló (sorszámozott és hitelesített) Dátum: ……. év …………………… hónap …… nap
Sorszám
Ellátott neve
Étkeztetés típusa1 helyben
elvitellel
kiszállítással
Helyben étkezők száma: ………. Elvitellel étkezők száma: ……… Kiszállítással étkezők száma: …… Összes étkező száma: ……… Népkonyhán történő étkeztetésre vonatkozó igénybevételi napló (sorszámozott és hitelesített) Dátum (hónap, nap)
1
Népkonyhán étkezők száma összesen
Jelölje X-szel az ellátott által igénybe vett étkeztetés típusát!”
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13755
4. számú melléklet a 37/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez „10. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelethez
Nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója (sorszámozott és hitelesített) Dátum: ……. év …………………… hónap …… nap
Sorszám
Ellátott neve1
étkezés
Igénybevett szolgáltatások2 szabadidős programentális mokban ügyintézés tanácsadás való részvétel
egyéb
Ellátottak száma összesen: ………
1
Pszichiátriai- és szenvedélybetegek nappali intézményeiben az ellátott személyi azonosító kódjának feltüntetése is elegendő, mely az
igény bejelentési dokumentáció alapján azonosítja az ellátottat. 2
Jelölje X-szel az ellátott által igénybe vett szolgáltatásokat.”
13756
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
5. számú melléklet a 37/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez „14. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelethez ADATLAP A BÁZIS-SZÁLLÁS IGÉNYBEVÉTELÉRŐL Az adatszolgáltató fenntartó Neve: ......................................................................................................................................... Típusa: egyházi jogi személy □ alapítvány □ közalapítvány □ társadalmi szervezet □ gazdasági társaság □ egyéni vállalkozó □ közhasznú társaság, nonprofít gazdasági társaság □ egyéb □ Címe: ........................................................................................................................................................................... A bázis-szállást működtető intézmény neve:............................................................................................................... Ágazati azonosítója: ………………………….. Címe:
Ssz.
Az ellátott neve
Születési éve
Bázis-szállás működésének helye: ............................................................................................................................. Bázis-szállás ágazati azonosító száma: ……………………….. Tartózkodási hely (település, közterület)
Az igénybevétel kezdetének végének dátuma (év/hó/nap)
A nyújtott szolgáltatások leírása
Az ellátott igénybevételt igazoló aláírása
20…. ………………… hó ………….. nap …………………………………. Bázis-szállás vezető”
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13757
6. számú melléklet a 37/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez 1. Az Ir. 1. számú melléklete B része 2. pontjának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Átmeneti elhelyezést, ápolást-gondozást nyújtó, rehabilitációs intézmények, lakóotthon esetén (idősotthon esetén a 2.10. pontot nem kell kitölteni):” 2. Az Ir. 1. számú mellékletének C része helyébe a következő rendelkezések lépnek: „C I. Jövedelemnyilatkozat Az ellátást kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve: ............................................................................................................................................ Születési neve: .............................................................................................................................. Anyja neve: .................................................................................................................................. Születési hely, év, hó, nap: ........................................................................................................... Lakcím: település:…………………………utca/házszám:…………………………..ir.szám:………… (itt azt a lakcímet vagy tartózkodási címet kell megjelölni, ahol a kérelmező életvitelszerűen tartózkodik) Telefonszám (nem kötelező megadni): ........................................................................................ A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás, illetve szakosított ellátás esetén: 1. az ellátást igénylő rendszeres (bruttó) havi jövedelme: 1.1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó: 1.2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó: 1.3. Alkalmi munkavégzésből származó: 1.4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: 1.5. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: Amennyiben az erre vonatkozó igazolás beszerzését hivatalból kéri, az ellátást folyósító szerv neve és címe: 1.6. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: 1.7. Egyéb jövedelem: 2. összes (nettó) havi jövedelem: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. A térítési díj megállapításához szükséges jövedelmet igazoló bizonylatokat egyidejűleg csatoltam. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához. Dátum: Az ellátást igénybe vevő (törvényes képviselő) aláírása:
13758
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
II. Jövedelemnyilatkozat étkeztetés, házi segítségnyújtás igényléséhez Személyi adatok 1. Az ellátást kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve: ............................................................................................................................................................ Születési neve: .............................................................................................................................................. Anyja neve: ................................................................................................................................................... Születési hely, év, hó, nap: ............................................................................................................................ Lakcím: település:…………………………utca/házszám:…………………………..ir.szám:………… (itt azt a lakcímet vagy tartózkodási címet kell megjelölni, ahol a kérelmező életvitelszerűen tartózkodik) Telefonszám (nem kötelező megadni): ........................................................................................ 2. Az ellátást kérelmező családi állapota: □ egyedülálló □ házastársával/élettársával él együtt 3. A kérelmező családjához tartozó személyre a jegyző a tárgyévben adott-e ki jövedelemigazolást? □ igen, a családtag neve: ……………………………………. □ nem 4. A családban élők adatai: (szükség esetén a táblázat sorai bővíthetők)
Neve
Az ellátást igénylő
+ a vele családban élő
Rokoni kapcsolat*
Születési hely, év, hó, nap
Anyja neve
16. évet betöltött személy esetén az oktatási intézmény megnevezése
Megjegyzés**
kérelmező házastársa/élettársa gyermeke 1 gyermeke 2 gyermeke 3 gyermeke 4 gyermeke 5 további közeli hozzátartozója 1 további közeli hozzátartozója 2 további közeli hozzátartozója 3
* A kérelmező: egyeneságbeli rokona (szülő, nagyszülő), örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére ** Ebben az oszlopban kell feltüntetni, ha - a 16-20 év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel még nem rendelkezik, vagy - életkortól függetlenül a tartós betegség vagy fogyatékosság fennállását. 5. A család lakóhelye: település:…………………………utca/házszám:…………………………..ir.szám:………… A család létszáma: …………………………………… fő
2007/181. szám
Jövedelmi adatok: 1. A családtagok jövedelme (a családtagokat a 4. pontban megadott sorrendben kell feltüntetni) Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó
Alkalmi munkavégzésbĘl származó
Táppénz, gyermekgondozási támogatások
Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások
Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerĦ rendszeres szociális ellátások
Egyéb jövedelem
Összes jövedelem
kérelmezĘ
MAGYAR KÖZLÖNY
Az ellátást igénylĘ
Társas és egyéni vállalkozásból, ĘstermelĘi, illetve szellemi és más önálló tevékenységbĘl származó
házastársa/élettársa gyermeke 1 gyermeke 2 gyermeke 3 gyermeke 4 gyermeke 5 + a vele további közeli családban hozzátartozója 1 élĘ további közeli hozzátartozója 2 további közeli hozzátartozója 3 ÖSSZESEN: FelelĘsségem tudatában kijelentem, hogy életvitelszerĦen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (a megfelelĘ rész aláhúzandó, a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság útján – ellenĘrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplĘ adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történĘ felhasználásához.
Dátum: …………………………. ……………………………………….
13759
KérelmezĘ/törvényes képviselĘ aláírása
13760
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
III. Vagyonnyilatkozat tartós bentlakásos idősotthoni ellátás kérelmezése esetén A nyilatkozó személyi adatai Neve: ............................................................................................................................................ Születési neve: .............................................................................................................................. Anyja neve: ................................................................................................................................. Születési hely, év, hó, nap: ........................................................................................................... Lakóhely: ..................................................................................................................................... Tartózkodási hely: ....................................................................................................................... A nyilatkozó vagyona 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon címe: ................. város/község ................... út/utca.................... hsz., alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó) 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon címe: ....................... város/község .................................. út/utca .................... hsz., alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................ címe: ................................... város/község........................... út/utca .................... hsz., alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft 4. Termőföldtulajdon megnevezése: .......................... címe: ........................................ város/község .............................. út/utca .................... hsz., alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .......................................... Ft 5. 18 hónapon belül ingyenesen átruházott ingatlan címe……………………..város/község………………….. út/utca……..hsz., alapterülete……..m², tulajdoni hányad………….., az átruházás ideje………………. Becsült forgalmi érték:*……………………………Ft 6. Ingatlanhoz kötődő vagyoni értékű jog: A kapcsolódó ingatlan megnevezése…………………...................címe:…… …………………….város/község ………………………út/utca……..hsz. A vagyoni értékű jog megnevezése: haszonélvezeti , használati , földhasználati , lakáshasználati , haszonbérleti , bérleti , jelzálogjog , egyéb .** Becsült forgalmi érték:* …………………………...Ft Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Kelt: .......... év .............................. hó ............ nap ................................................ Kérelmező/ törvényes képviselő aláírása Megjegyzés: Ha a nyilatkozó vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyar Köztársaság területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni. * Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. ** A megfelelő választ X-szel kell jelölni.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13761
Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez A megfelelő választ X-szel kell jelölni, illetve a hiányzó adatokat kitölteni. I. Személyi adatok Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző. A családtag: a kérelmező házastársa, egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermeke, az örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére. Közös háztartásban élő eltartott gyermeknek számít: - a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, - a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, - a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, - korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt. A tanulói, hallgatói jogviszonyra és az egészségi állapotra vonatkozó igazolásokat a kérelemhez csatolni kell. II. Jövedelmi adatok Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50 %-át nem haladja meg. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
13762
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
A havi jövedelem kiszámításakor - rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, - nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. Jövedelem típusai: 1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő tevékenységből származó jövedelem. 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni továbbá a jogdíjat, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. 3. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50 %-át nem haladja meg. 4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. 5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék. 6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. 7. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges. III. Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok Egészségkárosodott az a személy, aki a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve egészségkárosodásának mértéke legalább 50 %-os, vagy b) vakok személyi járadékában részesül, vagy c) fogyatékossági támogatásban részesül. A kérelemhez - az a) pontban meghatározott esetben mellékelni kell az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságának a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenéséről készült szakvéleményét - a b) és c) pontokban meghatározott esetekben = vagy mellékelni kell a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságának igazolását arról, hogy a vak személy vakok személyi járadékában, a súlyosan fogyatékos személy pedig fogyatékossági támogatásban részesül, = vagy meg kell adni a folyósító szerv nevét és címét, valamint ki kell tölteni az igazolás hivatal általi beszerzésére vonatkozó kérelmet. Nem foglalkoztatott az a személy: a) akinek a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban, illetve képzési támogatásként keresetpótló juttatásban nem részesül, vagy b) akinek az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási időtartam lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy c) aki a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a regionális munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével (a továbbiakban: munkaügyi központ), vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) legalább egy év időtartamban együttműködött, vagy
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13763
d) akinek az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj, továbbá az árvaellátás megszűnése miatt az özvegyi nyugdíj folyósítását megszüntették, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, illetve annak kirendeltségével, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött, e) akinek a rendszeres szociális segély folyósítása a munkaképesség-csökkenés, illetve az egészségkárosodás mértékének változása miatt szűnt meg, f) aki a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően folyósított jövedelempótló támogatás, illetve rendszeres szociális segély korábbi folyósításának időtartama alatt a munkaügyi központtal, illetőleg az önkormányzattal együttműködött, feltéve, hogy a rendszeres szociális segély megállapítását a kérelmező a segély megszüntetésétől számított harminchat hónapon belül kérte. A kérelemhez vagy mellékelni kell az alábbi igazolások valamelyikét, vagy meg kell adni azon szerv nevét és címét, ahonnan az irat beszerezhető. Ez utóbbi esetben az igazolás hivatal általi beszerzésére vonatkozó kérelem kitöltése is szükséges! - Az a) pontban meghatározott esetben: a munkaügyi központnak (kirendeltségének) az igazolása a munkanélküli járadék, az álláskeresési járadék, álláskeresési segély folyósítás időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a nem foglalkoztatott személy álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül. - A b) pontban meghatározott esetben: a munkaügyi központ (kirendeltség) igazolása arról, hogy az álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni. - A c), d) pontokban meghatározott esetben: a munkaügyi központ (kirendeltség) vagy az együttműködésre kijelölt szerv igazolása a megelőző együttműködés teljesítéséről. - A d), e), f) pontokban meghatározott esetben: a korábban folyósított szociális ellátások megszüntetéséről szóló határozat, vagy a folyósító szerv igazolása, ha a korábbi ellátásokat nem a kérelmező jelenlegi lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat folyósította. Minden esetben csatolni kell az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat másolatát, illetve az alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettség esetében okirat hiányában az erről szóló nyilatkozatot. Támogatott álláskereső az a személy, aki álláskeresési támogatásban, illetőleg álláskeresést ösztönző juttatásban részesül. A kérelemhez - vagy csatolni kell a munkaügyi központ (kirendeltség) igazolását arról, hogy a kérelmező álláskeresési támogatásban részesül, - vagy meg kell adni azon munkaügyi központ (kirendeltség) nevét és címét, amely az ellátást folyósítja, valamint ki kell tölteni az igazolás hivatal általi beszerzésére vonatkozó kérelmet. A kérelmet a kérelmezőn túlmenően a házastársának (élettársának) és a nagykorú gyermekeknek is alá kell írniuk. Ha az ellátást kérő vagy annak közeli hozzátartozója nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra.”
13764
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
7. számú melléklet a 37/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez „9. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelethez IGAZOLÁS A szociális étkeztetést és/vagy házi segítségnyújtást igénylő jövedelmi helyzetéről A rendelkezésemre bocsátott adatok alapján igazolom, hogy …………………………………………………..…. (név) ………………………………(anyja neve) ………………………(születési hely)…….. év…………hó……napján született, szociális étkeztetést , házi segítségnyújtást , mindkét előbbi ellátást * igénylő 200… évi egy főre jutó családi jövedelme ……………………Ft/hó, amely az öregségi nyugdíjminimum …………..százaléka. A jövedelem meghatározásakor a család egy háztartásban élő tagjai a következők: Név
Anyja neve
Születési hely
Születési idő
………………………. ………………………. ………………………. ………………………. ………………………. ……………………….
…………………….. …………………….. …………………….. …………………….. …………………….. ……………………..
………………. ………………. ………………. ………………. ………………. ……………….
………………... ………………... ………………... ………………... ……………….. ………………...
Ez az Igazolás 200.. év december 31-éig érvényes. Dátum……………………………… …………………………………. Jegyző * A megfelelő választ X-szel kell jelölni.”
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13765
8. számú melléklet a 37/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez „10. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelethez IGAZOLÁS az idősotthoni ellátást igénylő jövedelmi helyzetéről A rendelkezésemre bocsátott adatok alapján igazolom, hogy …………………………………………………………… (név) ………………………………(anyja neve) ………………………(születési hely)…….. év…………hó……napján született, idősotthoni ellátást igénylő 200… évi – az 1993. évi III. tv. 119/C. §-a szerint számított – jövedelme ………………Ft/hó,* amely 119/C. §-a valamint 119/D. §-a szerint számított – jövedelme – a figyelembe beszámításával – …………………..Ft/hó,* amely az öregségi nyugdíjminimum …………..százaléka. Ez az Igazolás 200.. év december 31-éig érvényes. Dátum……………………………… …………………………………. Jegyző * A megfelelő szövegrészt X-szel kell jelölni.”
vehető vagyonérték
13766
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
A szociális és munkaügyi miniszter 38/2007. (XII. 22.) SZMM rendelete
felé a megkötött támogatási szerzõdésben foglaltak szerint továbbtámogatás folyósítására jogosultak.”
a szociális és munkaügyi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról szóló 17/2007. (V. 3.) SZMM rendelet módosításáról
2. §
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. §-ának (9) bekezdésében és 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladatés hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában foglalt feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
Az R. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Használt eszköz – ide nem értve az ingatlant – vásárlásához támogatás nem nyújtható.”
3. § Az R. 19. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Támogatási program elõleg, illetve rulírozó elõleg folyósítására, valamint elõfinanszírozásra csak a 3. számú melléklet szerinti elõirányzatok esetében kerülhet sor.”
1. §
4. §
A szociális és munkaügyi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásáról szóló 17/2007. (V. 3.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A támogatási szerzõdés kedvezményezettje – a pályázati felhívás kifejezett rendelkezése hiányában – továbbtámogatás folyósítására nem jogosult. Ez alól kivételt képeznek az 1. számú melléklet 2. pontjában felsorolt közvetítõ szervezetek, amelyek a végsõ kedvezményezettek
Az R. az e rendelet melléklete szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Lamperth Mónika s. k., szociális és munkaügyi miniszter
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13767
Melléklet a 38/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez „[3. számú melléklet a 17/2007. (V. 3.) SZMM rendelethez] A támogatási program elõleg és rulírozó elõleg folyósításával, továbbá elõfinanszírozás nyújtásával is felhasználható fejezeti kezelésû elõirányzatok 16
7
16
8
Esélyegyenlõség Mindenki Számára – EU év 2007.
16
13
Foglalkoztatás és szociálpolitikai információs és tanácsadó szolgáltatások
16
17
Képzéssel támogatott közmunkaprogram
16
40
A kábítószer-fogyasztás megelõzésével kapcsolatos feladatok
16
41
3
16
41
4
16
42
16
44
1
Szociális alap és szakosított ellátások fejlesztése
16
44
2
Hálózatfejlesztési központok és szociális képzések, felkészítési feladatok támogatása
16
44
3
Módszertani intézmények és szociális gyámhivatalok támogatása
16
47
16
48
16
50
16
51
2
A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, a társadalmi egyenlõtlenségek csökkentését elõsegítõ programok támogatása
16
51
3
Országos Fogyatékosügyi Program támogatása
16
51
4
Akadálymentesítési program és jelnyelvi tolmácsszolgáltatás támogatása
16
51
5
Roma telepeken élõk lakhatási és szociális integrációs programja
16
51
9
Roma Integráció Évtizede Program végrehajtása
16
52
1
Civil szervezetek, kapcsolódó feladatok támogatása
16
52
2
Nemzeti Civil Alapprogram
16
53
1
Az egyenlõ bánásmód és az esélyegyenlõség fejlesztése terén egyes kiemelt feladatok támogatása
16
53
3
Rehabilitációs modell-szolgáltatások támogatása
16
54
1
Magyarországi Cigányokért Közalapítvány
16
54
2
Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatása
7
Roma Oktatási Alap
16
55
16
56
16
60
2
1
Civil szervezetek és az Anti-diszkriminációs törvény alkalmazása
Ifjúságpolitikai feladatok támogatása 4
Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása Fogyasztóvédelmi intézmények rendszeres támogatása
Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése 2
Szociális szolgáltatások kiegészítõ támogatása Hajléktalan ellátás fejlesztése
Társadalmi szervezetek támogatása Szociálpolitikai társadalmi szervezetek támogatása
13768
MAGYAR KÖZLÖNY
III. rész HATÁROZATOK Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 107/2007. (XII. 22.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Ráckeve Város Képviselõ-testületének a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 7/1992. (XII. 9.) rendelete 22. §-a alkotmányellenes, ezért azt a jelen határozat kihirdetése napjával megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság Ráckeve Város Képviselõ-testületének a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 7/1992. (XII. 9.) rendelete 9. § (3) bekezdése és 11. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS I. 1. Az indítványozók Ráckeve Város Képviselõ-testületének a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésérõl szóló 7/1992. (XII. 9.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 9. § (3) bekezdésében az „és születési évét” szövegrészének, 11. § (1) bekezdésének, és 22. §-ának alkotmányossági vizsgálatát és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) hatálybalépésének idõpontjára visszamenõleges hatályú „törlésüket” kezdeményezte. 1.1. Az Ör. 9. § (3) bekezdésének alkotmányellenességét abban látják, hogy az aláírásgyûjtõ íven a kezdeményezõk születési évét kell feltüntetni. Ez nem felel meg a Ve. 118. § (4)–(5) bekezdésében, valamint a 29/2000. (X. 27.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú mellékletében szereplõ, az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányában
2007/181. szám
foglaltaknak. Az Ör. 9. § (3) bekezdése magasabb szintû jogszabályi elõírásoktól eltérõ szabályozást tartalmaz, így sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdését, és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (2) bekezdését. 1.2. Az Alkotmány, az Ötv. és a Jat.-nak elõzõekben felsorolt rendelkezései alapján kifogásolják az indítványozók az Ör. 11. § (2) bekezdését is. A Ve. 134. § (1) bekezdése értelmében a helyi népszavazás kitûzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését követõ egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez, szerintük az Ör. 11. § (1) bekezdése e törvényi rendelkezéstõl eltérõ szabályozást tartalmaz, ami alkotmányellenes. 1.3. Végül kifogásolják az Ör. 22. §-át is. Eszerint nem lehet kitûzni helyi népszavazást az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásának idõpontját megelõzõ és azt követõ 60. napon belüli idõpontra. Álláspontjuk szerint a népszavazás az Alkotmány 2. § (2) bekezdése alapján közvetlenül gyakorolható; ezt az alapjogot biztosítja az Alkotmány 70. § (1) bekezdése; ez az alapjog az Alkotmány 8. § (4) bekezdésében megjelölt rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején függeszthetõ fel. Az Ör. 22. §-a, azzal hogy 120 napra felfüggeszti e jog gyakorlását, az említett alkotmányi rendelkezésekbe ütközik. Hivatkoznak arra is, hogy a Ve. 122. § (1) bekezdése és 4. § (1) bekezdése alapján a népszavazást „a képviselõ-testületnek ki kell tûznie a testületi ülést követõ 35. (72.) nap utáni idõszakra” és ez a törvény nem tartalmaz korlátozó, felfüggesztõ rendelkezést. A vitatott szabály magasabb szintû jogszabályba ütközik, ezért sérti a Jat. 1. § (2) bekezdését és az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését is. 2. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy Ráckeve Város Képviselõ-testülete az Ör. vitatott rendelkezéseit a helyi népszavazásról, népi kezdeményezésrõl szóló 7/1992. (XI. 27.) rendelet módosításáról szóló 9/2007. (V. 27.) rendelettel módosította. Az Alkotmánybíróság – kialakult gyakorlatának megfelelõen – utólagos normakontroll keretében vizsgálatát a hatályos rendelkezések tekintetében folytatta le. Megállapította az Alkotmánybíróság azt is, hogy az Alkotmány 70. §-át az indítvány benyújtását követõen, 2004. május 1-jei hatállyal módosította a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2002. évi LXI. törvény 7. §-a. A módosítás után a helyi népszavazásban való részvétel jogáról nem az Alkotmány 70. § (1) bekezdése, hanem (2) és (3) bekezdése rendelkezik. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványban kifogásolt szabály alkotmányossági vizsgálatát az Alkotmánynak az elbíráláskor hatályos 70. § (2) és (3) bekezdésére figyelemmel folytatta le.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” „8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetõ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.” „8. § (4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvetõ jogok gyakorlása – az 54–56. §-ban, az 57. § (2)–(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66–69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvetõ jogok kivételével – felfüggeszthetõ vagy korlátozható.” „44/A. § (2) A helyi képviselõtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.” „70. § (2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselõk és a polgármesterek választásán választható és – amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik – választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré és fõvárosi fõpolgármesterré magyar állampolgár választható. (3) A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselõk és a polgármesterek választásán – amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik – választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.” 2. Az Ötv. indítvánnyal érintett rendelkezése: „16. § (1) A képviselõ-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.” 3. A Jat. indítvánnyal érintett rendelkezése: „1. § (2) E rangsornak megfelelõen az alacsonyabb szintû jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.”
13769
4. Az R. indítvánnyal érintett rendelkezése: 3. számú melléklet a 29/2000. (X. 27.) BM rendelethez 3. melléklet 7. minta A .............. Választási Iroda vezetõje az aláírásgyûjtõ ívet ......... év ........................................... hónap ........ napján hitelesítette.
ALÁÍRÁSGYÛJTÕ ÍV
P. H. ................................................. a választási iroda vezetõje
Alulírottak helyi népszavazás kitûzését kezdeményezzük (helyi népi kezdeményezést támogatunk az alábbi kérdésben: (a népszavazásra bocsátandó kérdés szövege, illetve a népi kezdeményezés tárgya) Olvasható családi és utónév
1.
Személyi azonosító
-
Lakcím
-
5. Az Ör.-nek az indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezései: „9. § (3) A helyi népszavazást és a népi kezdeményezés választópolgári kezdeményezését tartalmazó íveken fel kell tüntetni a kezdeményezõk és aláírók olvasható nevét, pontos lakcímét és születési évét.” „11. § (1) Az aláírásgyûjtõ íveket legkésõbb a harminc nap lejártát követõ nyolcadik napon – ha ez munkaszüneti napra esik, a következõ elsõ munkanapon – a polgármesternek kell átadni.” „22. § Nem lehet kitûzni helyi népszavazást az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásának idõpontját megelõzõ és azt követõ 60 napon belüli idõpontra.” 6. Az Ör.-nek az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései: „9. § (3) A helyi népszavazást és a népi kezdeményezés választópolgári kezdeményezést tartalmazó aláírásgyûjtõ íveken fel kell tüntetni a kezdeményezõk olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját.”
13770
MAGYAR KÖZLÖNY
„11. § (1) Az aláírásgyûjtõ íveket a hitelesítést követõen egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez.” „22. § Nem lehet kitûzni helyi népszavazást az országgyûlési képviselõk, az Európai Parlament tagjai, illetõleg a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelõzõ és követõ 41. napon belül.”
III. Az indítvány részben megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság elsõként az Ör. 22. §-át érintõ indítványozói kifogást vizsgálta, mely szerint e rendelkezés lehetõvé teszi a helyi népszavazás felfüggesztését, meghatározott idõtartamra elvonja a néphatalom gyakorlásához való alapjogot [Alkotmány 2. § (2) bekezdés, 8. § (2) bekezdés, 70. § (2) bekezdés] ellentétben áll országos szintû jogi szabályozással is [Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés]. Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a helyi népszavazás intézményével. E határozataiban az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az Alkotmány 42. §-ában megjelölt települések és területi egységek választópolgárainak közösségét megilletõ helyi önkormányzáshoz való jognak az Alkotmány 44. §-ában megállapított mindkét összetevõje, tehát mind a választott képviselõtestület útján, mind pedig a helyi népszavazással gyakorolható megnyilvánulása alapjognak minõsül. Rámutatott arra is, hogy a helyi népszavazás a választópolgároknak olyan joga, amelyet az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján csak törvény korlátozhat, de annak lényeges tartalma nem korlátozható [34/1993. (V. 28.) AB határozat, ABH 1993, 457, 458.; 15/1996. (V. 3.) AB határozat, ABH 1996, 246, 247–248.]. Az Alkotmánynak az alapvetõ jogokat és kötelezettségeket tartalmazó XII. fejezetében – 1994. november 7-tõl – beiktatott 70. § (1) bekezdése arról rendelkezett, hogy „a Magyar Köztársaság területén élõ minden nagykorú állampolgárnak joga van ahhoz, hogy (...) országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen”. 2004. május 1-jétõl a helyi népszavazáshoz való jogról az Alkotmány 70. § (2)–(3) bekezdése rendelkezik. Az 52/1997. (X. 14.) AB határozat – hivatkozva az Alkotmánybíróság korábbi döntéseire – megállapította, hogy az országos népszavazáshoz való jog a népfelség elvébõl következõ alkotmányos alapjog, míg a helyi népszavazás a helyi önkormányzás megvalósításának egyik alakzata. „A népszavazáshoz való jog, mint alanyi jog kiterjed a népszavazás kezdeményezésére, támogatására (beleértve az aláírást és aláírások gyûjtését), illetve a szavazásban való részvételre. Eme alanyi jog korlátait csak az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének megfelelõ törvény állapíthatja meg,
2007/181. szám
(...). Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint azonban minden alapjog magában foglalja az alanyi védelmi igény mellett az állam objektív kötelességét is a joggyakorlás feltételeinek biztosítására. [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 302., illetve a 30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 167, 171.] Ez az intézményvédelem különösen fontos az olyan, a népszuverenitás gyakorlására szolgáló intézmény esetében, mint a népszavazás. Az intézményvédelem alkotmányos követelménye (mércéje) nem a szükségesség és az arányosság, hanem a mindenkori intézmény alkotmányos feladatai megvalósításához igazodik [lásd a média különbözõ fajtáival szembeni alkotmányossági követelményeket a 37/1992. (VI. 10.) AB határozatban, ABH 1992, 227.].” (ABH 1997, 331, 344.) A népszavazáshoz való jog az országos népszavazás esetén az Alkotmány 2. § (2) bekezdésébõl és a 70. § (1) bekezdésébõl, helyi népszavazás esetén az Alkotmány 44. § (1) bekezdésébõl és a 70. § (2)–(3) bekezdésébõl eredõ alapvetõ jog. E jog korlátait az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének megfelelõen csak törvény állapíthatja meg. 2. A helyi népszavazás törvényi szabályozását az Ötv. IV. fejezete, az eljárási kérdéseket pedig a Ve. XV. fejezete tartalmazza. Az Ötv. és a Ve. a helyi népszavazás kitûzésének korlátozására vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. Az Ötv. 50. § (2) bekezdése azonban felhatalmazza a képviselõ-testületet, hogy rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét. A Ve. 124. § (4) bekezdése az országos népszavazás tekintetében kimondja, hogy „[n]em lehet népszavazást tartani az országgyûlési képviselõk, az Európai Parlament tagjai, illetõleg a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelõzõ és követõ 41 napon belül. Ha a népszavazást emiatt nem lehet a (2) bekezdés szerint kitûzni, a népszavazást a választást követõ 131 napon belüli idõpontra kell kitûzni”. A Ve. 132. § azonban megjelöli azokat, az országos népszavazásra vonatkozó szabályokat, amelyeket a helyi népszavazáson a XV. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ezek között a Ve. 124. § (4) bekezdése nem szerepel. Az Ör. 22. §-a meghatározott idõpontban és idõtartamban kizárja a helyi népszavazás lehetõségét, ez a szabályozás az Alkotmány 70. § (2), (3) és 44. § (1) bekezdésébõl eredõ népszavazáshoz való jog korlátozását jelenti. Alkotmányos alapjogot korlátozni az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján törvényben lehet. Az Ötv. 50. § (2) bekezdése alapján az önkormányzatoknak a helyi népszavazás és népi kezdeményezés tárgyában biztosított rendeletalkotási joga nem terjed ki arra, hogy az önkormányzat rendeletében a népszavazáshoz való jogot korlátozza. Ilyen korlátozást csak törvény tartalmazhat. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 22. § alkotmányellenességét megállapította, és a rendelkezést megsemmisítette.
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3. Az indítványozók az Ör. 22. §-ának a Ve. kihirdetésének idõpontjára visszamenõ hatályú megsemmisítését is kérték. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 42. § (1) bekezdése értelmében a határozat közzétételének napján veszti hatályát az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek ítélt jogszabály vagy annak rendelkezése. E fõszabálytól eltérõ lehetõséget biztosít az Alkotmánybíróság számára az Abtv. 43. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely szerint az Alkotmánybíróság a 42. § (1) bekezdésében, valamint a 43. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott idõponttól eltérõen is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály hatályon kívül helyezését vagy a konkrét esetben történõ alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményezõ különösen fontos érdeke indokolja. Az Alkotmánybíróság ebben az eljárásban a visszamenõleges hatályú megsemmisítés indokául az eljárást kezdeményezõ érdekkörében felmerülõ különösen fontos okot nem tárt fel. Az ex tunc hatályú megsemmisítést a jogbiztonság védelme sem indokolja. Ezért az Alkotmánybíróság – az Abtv. általános rendelkezésének megfelelõen – a Magyar Közlönyben történõ közzététel napjával semmisítette meg az Ör. alkotmányellenesnek ítélt rendelkezését. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az Ör. 22. § alkotmányellenességét megállapította – állandó gyakorlatának megfelelõen – az indítványban felhívott további alkotmányi rendelkezésekkel [Alkotmány 2. § (2) bekezdésével, 8. § (4) bekezdésével, 44/A. § (2) bekezdésével, valamint a Jat. 1. § (2) bekezdésével, a Ve.-vel és az R.-rel] fennálló ellentétét már nem vizsgálta. [61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 56/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 478, 482.; 35/2002. (VII. 19.) AB határozat, ABH 2002, 199, 213.; 4/2004. (II. 20.) AB határozat, ABH 2004, 66, 72.; 9/2005. (III. 31.) AB határozat, ABH 2005, 627, 636.] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 9. § (3) bekezdését, és a 11. § (1) bekezdését Ráckeve Város Képviselõ-testülete a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelõen módosította. Az Ör. 9. § (3) bekezdése már nem tartalmazza a megsemmisíteni kért „és születési év” szövegrészt, hanem a Ve. 118. § (4) bekezdésének, valamint az R. 3. számú mellékletében meghatározott elõírásoknak megfelelõen rendelkezik az aláírásgyûjtõ ív adattartamáról. Az Ör. 11. § (1) bekezdése pedig a Ve. 134. § (1) bekezdésében foglaltakkal azonosan állapítja meg a népszavazás kitûzésére irányuló állampolgári kezdeményezés benyújtásának szabályát. Az Alkotmánybíróság – fõszabályként – hatályos jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja. Hatályát vesztett jogszabályi rendelkezés csak akkor képezheti alkotmánybírósági eljárás tárgyát, ha az eljárás az Abtv. 38. §-ában
13771
szabályozott bírói kezdeményezés, illetõleg a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz alapján folyik. Tekintettel arra, hogy a vitatott rendelkezés módosításának következtében az indítvány okafogyottá vált, az Alkotmánybíróság az eljárást – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. § e) pontja alapján – megszüntette. A határozat Magyar Közlönyben történõ közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Dr. Balogh Elemér s. k.,
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
elõadó alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k., alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 695/B/2002.
VI. rész
KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK
Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyházak részére történõ technikai szám kiadásáról A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal a Tv. 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek részére a következõ technikai számokat adja: Sorszám
1. 2.
Kedvezményezett
Boldog Évek Közösség Magyar Jövõbelátók Egyháza*
Technikai szám
1634 1641
Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnöke
* Az egyház javára elsõ alkalommal a 2008. évben lehet rendelkezni.
13772
MAGYAR KÖZLÖNY
A Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet tájékoztatója a 2003. évi LXXXVI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltak alapján teljesítendõ bejelentkezési kötelezettségrõl, illetve a 2007. évi szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásáról, bevallásáról és befizetésérõl A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) végrehajtására kiadott 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdése értelmében: „Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az Szht. 4. §-ának (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét (a továbbiakban: hozzájárulásra kötelezett), a gyakorlati képzés szervezésére irányuló elsõ együttmûködési megállapodás, tanulószerzõdés, illetve hallgatói szerzõdés megkötését követõ 30 napon belül köteles a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézethez (a továbbiakban: NSZFI) bejelentkezni az NSZFI által a Magyar Közlönyben közzétett bejelentkezési nyomtatványon. Az NSZFI az elfogadott bejelentkezési nyomtatvány másolatát megküldi a hozzájárulásra kötelezettnél folyó gyakorlati képzés telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara (a továbbiakban: területi gazdasági kamara), továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal területileg illetékes igazgatósága (a továbbiakban: APEH illetékes igazgatósága) részére.” A Szht. 4. § (10) bekezdése alapján a gyakorlati képzés megszervezésével teljesítõ hozzájárulásra kötelezettnek a Rendeletben elõírtak szerint bejelentkezési, bevallási és elszámolási kötelezettsége van az NSZFI-vel szemben. A bejelentkezési kötelezettségnek a „BEJELENTKEZÉSI NYOMTATVÁNY a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket gyakorlati képzés megszervezésével teljesítõk részére” kitöltésével és benyújtásával kell eleget tenni. A „2007. ÉVES BEVALLÁS a gyakorlati képzést szervezõk részére a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésérõl” nyomtatvány kitöltésével és a tárgyévet követõ második hónap 15. napjáig történõ benyújtásával kell eleget tenni. A nyomtatványok és a hozzájuk tartozó kitöltési utasítások az NSZFI www.nive.hu honlapjáról, a Támogatás és bevalláskezelés/Szakképzési hozzájárulás oldalról letölthetõ. Aki az Szht. 4. § (1) pontja szerint gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét és az Szht. 4. § (9) pontja szerint a bruttó kötelezettségük és a kötelezettségcsökkentõ tételeik egyenlegeként – nettó kötelezettségként – befizetési kötelezettség áll fenn, úgy azt a tárgyévet követõ év második hónapjának 15. napjáig kell befizetni a Munkaerõpiaci Alap
2007/181. szám
Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0174426070000007 számú NSZFI-MPA területi elõirányzatfelhasználási keretszámlájára. FIGYELEM! Tájékoztatjuk Önöket, hogy az NSZFI a honlapján a www.nive.hu, a Támogatás és bevalláskezelés/Szakképzési hozzájárulás oldalon közzéteszi mindazon nyomtatványokat és ûrlapokat, valamint a hozzájuk tartozó kitöltési utasításokat, segédleteket, amelyek a szakképzési hozzájárulás bevallásával, elszámolásával, illetõleg az évközi többletköltség visszaigénylésével kapcsolatosan használandók. Felhívjuk a figyelmet, hogy az Szht. – 5. § (1) bekezdése szerint: „Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez a 4. § szerint gyakorlati képzést, köteles bruttó kötelezettségét – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni.” – 6. § (1) bekezdése szerint: „Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez gyakorlati képzést a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, b) az 5. § (2) bekezdése szerint elszámolható módon és mértékben felmerült kötelezettségcsökkentõ tételek éves összegét, c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összegek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg és vallja be az adóévet követõ év második hónap 15. napjáig az állami adóhatóságnak.” A fentiek egyben azt is jelentik, hogy a gyakorlati képzést nem szervezõ hozzájárulásra kötelezetteknek a 2007. évi szakképzési hozzájárulási kötelezettségükrõl az NSZFI felé nem kell bevallást, elszámolást, tájékoztatást küldeniük, és a kötelezettségük befizetését az APEH Szakképzési hozzájárulás beszedési számla 1003200006056061 számlájára kell teljesíteniük. Tájékoztatjuk Önöket, hogy az NSZFI az elõzõektõl eltérõen tévesen közvetlenül az NSZFI-MPA Képzési Alaprész területi elõirányzat-felhasználási keretszámlára fizetett 2007. évre vonatkozó befizetéseket kérelemre visszafizeti. A kérelembe a befizetõ azonosítását szolgáló adatokon (pontos név, cím, adószám, pénzforgalmi jelzõszám) kívül feltétlenül fel kell tüntetni azt, hogy a visszafizetés a 2007. évi hozzájárulási kötelezettség téves befizetése miatt vált szükségessé, továbbá a befizetés dátumát és annak a számlának a számát, amelyre a befizetés történt. A kérelem mellékleteként kérjük csatolni a befizetést igazoló bankkivonat másolatát. Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézet
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13773
A Veszprém Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.) hirdetménye
A Veszprém Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmûvelésügyi Igazgatósága a Szõlészeti és Borászati Szövetkezet, Örvényes (8242 Balatonudvari, Árpád u. 1.) juttatott részarány aranykoronák nevesítésére nyilvános sorsolást tart. A sorsolás helye: Veszprém, Megyeház tér 1., III. emelet 317. szoba, az MgSzH Földmûvelésügyi Igazgatóság hivatalos helyisége. A sorsolás idõpontja: 2008. január 22., 9.00 óra. A részvételre jogosultak köre: a Balatonfüredi Földhivatal nyilvántartása szerint juttatott, nevesítetlen részarány aranykoronával rendelkezõ részarány-tulajdonosok. A sorsolásra kerülõ ingatlanok: Település: Balatonudvari Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
Sorsolásra kerülõ AK
AK
06/12 051/4
szõlõ erdõ
0,3555 0,2414
18,52 0,75
051/24 1201/29
erdõ szõlõ
0,9840 0,4455
1,57 23,21
Teher
18,52 0,75 Természetvédett terület, magántulajdonba nem kerülhet. 1,57 Natura 2000 terület. 1,86 Természetvédett terület, magántulajdonba nem kerülhet.
Település: Dörgicse Helyrajzi szám
Mûvelési ág
Terület (ha, m2)
Sorsolásra kerülõ AK
AK
087/140
erdõ
0,1090
0,34
087/156
gyep
0,4102
1,35
Teher
0,34 Természetvédett terület, magántulajdonba nem kerülhet. 1,35 Természetvédett terület, magántulajdonba nem kerülhet.
Település: Örvényes Helyrajzi szám
08/7 08/8 011/2 013/4 015 025/16 066/4
Mûvelési ág
gyep gyep gyep gyep gyep kivett, szõlõ szántó, gyep
Terület (ha, m2)
0,0079 0,0017 0,0020 0,0012 0,1079 2,0250 10,3117
AK
0,13 0,03 0,03 0,02 1,78 88,79 115,89
Sorsolásra kerülõ AK
0,13 0,03 0,03 0,02 1,78 3,16 2,13
Teher
Természetvédett terület, mentesítve. Természetvédett terület, mentesítve. Természetvédett terület, mentesítve. Természetvédett terület, mentesítve. Természetvédett terület, mentesítve. Távközlési jog, szennyvízvezetési jog.
13774
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
Település: Pécsely Helyrajzi szám
2117 2148/3
Mûvelési ág
szántó, szõlõ szántó, gyep
Terület (ha, m2)
0,8745 2,2095
AK
39,09 35,25
Sorsolásra kerülõ AK
Teher
39,09 Természetvédett terület, mentesítve. 35,25 Természetvédett terület, mentesítve.
A sorsolás nyilvános, azon bárki jelen lehet. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenõ jogosult késõbb, a mulasztásra hivatkozva, semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebbõl az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg. A megjelenésében akadályozott érdekelt személy szabályszerû meghatalmazással ellátott meghatalmazottal képviseltetheti magát. Akinek a nyilvános sorsolás jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolást követõ 48 órán belül a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz címzett, de a Veszprém Megyei MgSzH Földmûvelésügyi Igazgatósághoz kifogást nyújthat be. Dr. Radovits Tibor s. k., fõigazgató
Helyesbítés: A Magyar Közlöny 178. számában kihirdetett 40/2007. (XII. 19.) külügyminiszteri határozat elsõ mondatában hivatkozott jogszabály száma helyesen: 272/2007. (X. 19.) Korm. r. (Kézirathiba)
2007/181. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13775
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2008. évre: 26 460 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendelem a
HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2008. évi elõfizetési díj egy évre: 26 460 Ft áfával. fél évre: 13 230 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás
13776
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/181. szám
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2008. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).
A 2008. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ
121 212 Ft/év 26 460 Ft/év 6 552 Ft/év 22 428 Ft/év 5 544 Ft/év 29 232 Ft/év 25 452 Ft/év 31 752 Ft/év 4 284 Ft/év 21 924 Ft/év 26 964 Ft/év 7 560 Ft/év 21 420 Ft/év 18 900 Ft/év 17 388 Ft/év
Közigazgatási Szemle Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Nemzetközi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Sportértesítõ Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Pénzügyi Szemle L'udové noviny Neue Zeitung
7 400 Ft/év 28 476 Ft/év 21 672 Ft/év 23 940 Ft/év 17 640 Ft/év 7 400 Ft/év 25 200 Ft/év 35 028 Ft/év 6 048 Ft/év 15 120 Ft/év 17 892 Ft/év 14 112 Ft/év 7 560 Ft/év 22 680 Ft/év 5 796 Ft/év 5 544 Ft/év
A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft
Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díja (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft
Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2007-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa.
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 07.4351 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.
