179. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 20., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest,

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

2007. december 20., csütörtök

179. szám

Ára: 1533,– Ft

346/2007. (XII. 20.) Korm. r.

A 2007–2013. programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . 13314

347/2007. (XII. 20.) Korm. r.

Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13315

348/2007. (XII. 20.) Korm. r.

A kibõvült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlõtlenségei csökkentését célzó, a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött Svájci–Magyar Együttmûködési Program végrehajtásáról szóló Keretmegállapodás kihirdetésérõl. . . . . . . 13317

27/2007. (XII. 20.) PM r.

Összevont alapú szavatoló tõke és összevont alapon számított tõkekövetelmény számításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13365

28/2007. (XII. 20.) PM r.

A jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13368

29/2007. (XII. 20.) PM r.

Az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13369

30/2007. (XII. 20.) PM r.

A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történõ megfizetése iránt kezdeményezett eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról szóló 51/2004. (XII. 29.) PM rendelet módosításáról . 13372

106/2007. (XII. 20.) AB h.

Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13373

87/2007. (XII. 20.) ME h.

A Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgatójának kinevezésérõl . . . . . .

13377

A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata (4/2007. KPJE szám) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13377 „A közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására készített programok megvalósításának támogatására” címmel 2007. évben kiírt pályázat nyerteseinek listája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13380 Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13382

13314

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

II. rész JOGSZABÁLYOK

„d) közvetlenül a szállító részére történõ kifizetés esetén a kedvezményezett vagy a támogatási szerzõdésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevõ kifizette-e a számla összegének a támogatáson felüli részét,”

A Kormány rendeletei

3. §

A Kormány 346/2007. (XII. 20.) Korm. rendelete a 2007–2013. programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdés a)–b) pontjában megállapított feladatkörében a következõket rendeli el: 1. § A 2007–2013. programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A támogatások folyósítására az elszámolható költségeket tartalmazó, a kedvezményezett és/vagy a támogatási szerzõdésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevõ szervezet nevére kiállított számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat és a fizikai teljesítést igazoló dokumentum alapján kerül sor, mely az alábbi formákban történhet: a) a kedvezményezett és/vagy a támogatási szerzõdésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevõ által kifizetett számlák támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett bankszámlájára, b) a számlák támogatási összegének kifizetése közvetlenül a szállító részére a kedvezményezettet és/vagy a támogatási szerzõdésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevõt terhelõ, a számla támogatáson felüli összege kifizetésének igazolása esetén, c) a kifizetett számlák támogatási összegének utólagos megtérítése engedményezési szerzõdés bemutatása esetén az engedményes bankszámlájára.” 2. § A Korm. r. 31. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A bekért bizonylatoktól függõen a dokumentum alapú ellenõrzések keretében legalább a következõket kell ellenõrizni:]

A Korm. r. 35. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha a kedvezményezett és/vagy a támogatási szerzõdésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevõ által lefolytatott közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó közbeszerzési döntõbizottsági határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, a kedvezményezett a megtámadott Közbeszerzési Döntõbizottság határozatának megküldésével haladéktalanul tájékoztatja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget vagy a közremûködõ szervezetet a bírósági eljárás elindításáról és annak eredményérõl.” 4. § (1) A Korm. r. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A támogatási szerzõdésben ki kell kötni az alábbi biztosítékokat:] „a) azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás benyújtása vagy – amennyiben ez hitel- vagy kölcsönszerzõdésben vállalt kötelezettségbe ütközne – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyedi engedélye alapján a támogatási szerzõdésben meghatározott negatív biztosítéki kötelezettségvállalás (teheralapítási tilalom és hitelezõi igények azonos rangsora), kivéve, ha a támogatás kedvezményezettje az 58. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott biztosítékot nyújtja;” (2) A Korm. r. 57. §-a (1) bekezdés ca) és cb) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [a kedvezményezett nyilatkozatainak benyújtása a következõk szerint:] „ca) helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei esetében az érintett önkormányzat, amennyiben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv pályázik, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsulna, illetve, ha a támogatást szabálytalanul használja fel, abban az esetben a támogatást e rendelet 40. § (2) bekezdésben foglalt intézkedés szerint visszafizeti, cb) egyházak és intézményeik, az alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, köztestületek, valamint társadalmi szervezetek – a politikai pártok kivételével – esetében a kedvezményezett írásbeli nyilatkozata arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsul, illetve a támogatást szabálytalanul használja fel, a támogatást e rendelet 40. § (2) bekezdésben foglalt intézkedés szerint visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege a számára a központi költségvetésbõl biztosított támogatásból levonásra kerül,” (3) A Korm. r. 57. §-ának (2), (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

„(2) Az azonnali beszedési megbízás benyújtására való felhatalmazás adására köteles kedvezményezett köteles valamennyi, Magyarországon vezetett bankszámlája számát közölni és (felhatalmazó levél útján) valamennyi bankszámlája tekintetében azonnali beszedési megbízás érvényesítésének jogára felhatalmazni a közremûködõ szervezetet, figyelembe véve az 57. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökrõl szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltak kivételével. (3) Az (1) bekezdés a) pontban szereplõ biztosíték adási kötelezettség nem vonatkozik a központi költségvetési szervekre, a Magyar Tudományos Akadémiára, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség engedélye alapján azon állami többségi tulajdonban lévõ gazdasági társaságok projektjeire, amely gazdasági társaságok a támogatást nagyprojekt, kiemelt projekt megvalósításához kapják, és a támogatásból létrejövõ vagyon ingyenesen, legkésõbb a fenntartási idõszak kezdetéig az állam és/vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül. (4) Az azonnali beszedési megbízás alkalmazása érdekében, az azonnali beszedési megbízás benyújtására való felhatalmazás adására kötelezett kedvezményezett köteles a számlavezetõ hitelintézete(i) által visszaigazolt felhatalmazó levele(ke)t a támogatási szerzõdés megkötését megelõzõen a közremûködõ szervezet számára átadni, és bármelyik bankszámlája megszüntetésérõl vagy új bankszámla megnyitásáról a közremûködõ szervezetet nyolc munkanapon belül írásban tájékoztatni, valamint az új bankszámlára vonatkozó, a számlavezetõ hitelintézet által visszaigazolt felhatalmazó levelet a közremûködõ szervezet számára átadni.”

13315

kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében a következõket rendeli el: 1. § Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 81. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A szükséges jogerõs hatósági engedélyek, a pályázati felhívásban felsorolt hatásvizsgálathoz kötött tevékenység esetén a környezetvédelmi engedély hiányában támogatási szerzõdés nem köthetõ, állami pénzeszközökbõl támogatás nem folyósítható, kivéve, ha jogszabály eltérõen rendelkezik.” 2. § (1) Az Ámr. 82. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetében – a Kormány egyedi döntése alapján – már megkezdett beruházáshoz is nyújtható támogatás, kivéve, ha jogszabály vagy közösségi jogi aktus eltérõen rendelkezik.” (2) Az Ámr. 82. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

6. §

„(7) Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetében, ha a kedvezményezett költségvetési szerv, helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, jogi személyiségû önkormányzati társulás, megyei területfejlesztési tanács, regionális fejlesztési tanács vagy többcélú kistérségi társulás, az operatív programnak az Európai Bizottság általi befogadását megelõzõen már támogatási döntéssel rendelkezõ beruházáshoz is nyújtható támogatás, kivéve, ha jogszabály eltérõen rendelkezik.”

E rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

3. §

5. § E rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba.

A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

A Kormány 347/2007. (XII. 20.) Korm. rendelete az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdésének v) pontjában

(1) Az Ámr. 83. § (1) bekezdés b) pontjának 3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pályázatban meg kell jelölni: ... a pályázatban szereplõ program, projekt] „3. kiadásából visszaigényelhetõ általános forgalmi adó összegét,” (2) Az Ámr. 83. § (1) bekezdés b) pontjának 4. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pályázatban meg kell jelölni: ... a pályázatban szereplõ program, projekt] „4. megvalósításához szükséges saját forrás összegét,” (3) Az Ámr. 83. § (1) bekezdés b) pontjának 5. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pályázatban meg kell jelölni: ... a pályázatban szereplõ program, projekt] „5. megvalósításához igényelt támogatás összegét,”

13316

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) Az Ámr. 83. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pályázathoz csatolni kell:] „a) a számlavezetõ vagy hitelintézet által igazolt saját forrás összegét, valamint azt, hogy a saját forrás milyen formában áll rendelkezésre, vagy a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások támogatási igénye, pályázata esetében a képviselõ-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselõ-testület költségvetési rendeletbe foglalt – a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó – felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról,” 4. § (1) Az Ámr. 91. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetében a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatóság vezetõje indokolt esetben dönthet úgy, hogy a felhívásban és a támogatási szerzõdésben elõlegfizetést biztosít a kedvezményezett részére. Az indokoltság eseteit a felhívásban ismertetni kell, a pénzügyminiszterrel egyetértésben. Az elõleget hazai és közösségi forrásból, az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani. Az elõleg nagyságának legmagasabb összegére vonatkozó, a (3) bekezdésben szereplõ összeghatártól az irányító hatóság vezetõje a pénzügyminiszter egyetértésével a) az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdés k) pontja szerinti központi program; b) az Európai Szociális Alapból támogatott, a 2007–2013 programozási idõszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetõ szabályairól és felelõs intézményeirõl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdés h) pontja szerinti kiemelt projekt; és c) a (11) bekezdés szerinti projekt esetében eltérhet.” (2) Az Ámr. 91. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetében az elõlegnyújtás, illetve a támogatás kifizetése során a következõk szerint kell eljárni:] „c) idõközi fizetést a támogatást nyújtó szervezet a ténylegesen felmerült, elszámolható költségekhez igazodva teljesít. A kedvezményezett idõközi fizetési kérelméhez mellékelni kell a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számlát és/vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentumot, valamint a követelés kiegyenlítésrõl szóló bizonylat másolatát, szállítói kiutalás esetén pedig a külön jogszabályban meghatározott dokumentumot. Az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatóság által meghatározott összeghatár alatt szám-

2007/179. szám

laösszesítõ is benyújtható. Az elõleg és az idõközi fizetések összege nem haladhatja meg a megítélt támogatás 80%-át, nonprofit kedvezményezett esetében a 90%-át. Ettõl eltérni csak központi költségvetési szerv kedvezményezett esetében, illetve a (11) bekezdésben meghatározott esetben lehet, ahol az elõleg és az idõközi fizetések összege elérheti a megítélt támogatás 100%-át. Az eltérés mértékérõl az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatóság vezetõje dönt,” (3) Az Ámr. 91. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetében az elõlegnyújtás, illetve a támogatás kifizetése során a következõk szerint kell eljárni:] „e) záróegyenleg-fizetést a támogatást nyújtó szervezet a ténylegesen felmerült, elszámolható költségekhez igazodva teljesít. A kedvezményezett a támogatási szerzõdésben meghatározott határidõig köteles benyújtani kérelmet a záróegyenleg-fizetésre. A kérelemhez mellékelni kell a projekt megvalósításának elõrehaladásáról szóló zárójelentést és a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számlák másolatát vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentumot, az elõleggel való elszámolás kötelezettségét is beleértve.” (4) Az Ámr. 91. §-a második (9) bekezdésének számozása (10) bekezdésre változik és az így átszámozott (10) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) Az Európai Unió strukturális alapjaiból, és központi költségvetésbõl és/vagy Önkormányzati Önerõ Alapból együttesen elnyert támogatással megvalósított projektek támogatás utalása elõtti ellenõrzését a Kincstár a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével végzi.” (5) Az Ámr. 91. §-a a következõ új (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Amennyiben egy hatályos támogatási, finanszírozási szerzõdés alapján költségvetési támogatással, eredetileg európai uniós forrás nélkül finanszírozandó projekt részben európai uniós forrás bevonásával kerül megvalósításra, úgy a (3) és (5) bekezdésben szereplõ feltételektõl a szerzõdõ felek oly mértékben térhetnek el, hogy a megvalósítandó projekt új finanszírozási feltételei a hatályos támogatási, finanszírozási szerzõdésben meghatározott feltételekhez képest a kedvezményezett pénzügyi helyzetét illetõen megegyezzenek.” 5. § E rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. 6. § E rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 348/2007. (XII. 20.) Korm. rendelete a kibõvült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlõtlenségei csökkentését célzó, a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött Svájci–Magyar Együttmûködési Program végrehajtásáról szóló Keretmegállapodás kihirdetésérõl 1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a kibõvült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlõtlenségei csökkentését célzó, a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött Svájci–Magyar Együttmûködési Program végrehajtásáról szóló Keretmegállapodás (a továbbiakban: szerzõdés) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § A Kormány a szerzõdést e rendelettel kihirdeti. 3. § A szerzõdés hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: „FRAMEWORK AGREEMENT BETWEEN THE SWISS FEDERAL COUNCIL AND THE GOVERNMENT OF HUNGARY CONCERNING THE IMPLEMENTATION OF THE SWISS–HUNGARIAN COOPERATION PROGRAMME TO REDUCE ECONOMIC AND SOCIAL DISPARITIES WITHIN THE ENLARGED EUROPEAN UNION The Swiss Federal Council (hereinafter referred to as „Switzerland”) and the Government of Hungary (hereinafter referred to as „Hungary”) hereinafter collectively referred to as „the Parties”, – aware of the importance of the enlargement of the European Union (EU) for the stability and prosperity in Europe; – noting the solidarity of Switzerland with the endeavours of the EU to reduce economic and social disparities within the EU; – building upon the successful cooperation between the two countries during Hungary’s transition process leading to its accession to the EU; – having regard to the friendly relations between the two countries;

13317

– desirous of strengthening these relations and the fruitful cooperation between the two countries; – intending to promote further the social and economic development in Hungary; – in view of the fact that the Swiss Federal Council has expressed, in a Memorandum of Understanding with the European Community of 27 February 2006, the intention that Switzerland shall contribute up to 1’000’000’000 CHF (one billion CHF) to reduce economic and social disparities within the enlarged EU (hereinafter referred to as „Memorandum of Understanding”); have agreed as follows: Article 1 Definitions For the purpose of this Agreement, unless the context otherwise requires: – ,,Contribution” means the non-reimbursable financial contribution granted by Switzerland under this Agreement; – ,,Project” means a specific project or programme or other joint activities in the framework of this Agreement. A programme consists of component projects linked by a common theme or shared objectives; – ,,Commitment” means the allocation of a certain amount of the Contribution to a Project agreed upon by the Parties; – ,,Project Agreement” means an agreement between the Parties and, if need be, additional contracting parties, on the implementation of a Project agreed upon by the Parties; – ,,National Coordination Unit” (NCU) means the Hungarian unit in charge of the coordination of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme; – ,,Intermediate Body” means any legal public or private entity which acts under the responsibility of the NCU or which carries out duties on behalf of the NCU with regard to Executing Agencies implementing Projects; – ,,Executing Agency” means any public authority, any public or private corporation as well as any organization recognized by the Parties and mandated to implement a specific Project financed under this Agreement; – ,,Implementation Agreement” means an agreement between the NCU and/or the Intermediate Body and the Executing Agency for the implementation of the Project; – ,,Block Grant” means a fund, set up for a clearly defined purpose, providing assistance to organizations or institutions, facilitating a cost-effective administration mainly in programmes with many small projects; – ,,Project Preparation Facility” means the Facility providing financial support for the preparation of the Final Project Proposals; – ,,Technical Assistance Fund” means the Fund for the financing of tasks performed by the Hungarian authorities

13318

MAGYAR KÖZLÖNY

additionally and exclusively for the implementation of the Contribution; – ,,Scholarship Fund” means the Fund for the financing of scholarships for Hungarian students and researchers admitted at higher education and research institutions in Switzerland.

2007/179. szám

Switzerland or co-financed by Switzerland with multilateral institutions and other donors, executed by an Executing Agency, mutually agreed upon by the Parties.

Article 5 Utilization of the Contribution

Article 2 Objectives 1. The Parties shall promote the reduction of economic and social disparities within the enlarged EU through Projects mutually agreed upon between the Parties and in line with the Memorandum of Understanding and the Conceptual Framework for the Swiss–Hungarian Cooperation Programme as outlined in Annex 1 of this Agreement. 2. The objective of this Agreement is to establish a framework of rules and procedures for the planning and implementation of the cooperation between the Parties.

Article 3 Amount of the Contribution 1. Switzerland agrees to grant a non-reimbursable Contribution towards the reduction of economic and social disparities within the enlarged EU of up to CHF 130,738 million (one hundred thirty million and seven hundred thirty eight thousand Swiss Francs) to Hungary for a Commitment period of five years and a disbursement period of ten years, starting from the approval date of the Contribution by the Swiss Parliament, which is 14 June 2007. 2. Switzerland shall accept submissions of Final Project Proposals according to Annex 2, Chapter 2 for Commitment of funds until two months before the end of the Commitment period. 3. Funds not committed during the Commitment period shall not be available anymore for the Swiss–Hungarian Cooperation Programme.

1. The Contribution shall be used for the financing of Projects and can take any of the following forms: a) Financial assistance including grants, credit lines, guarantee schemes, equity participations, loans, and technical assistance b) Block Grants c) Project Preparation Facility d) Technical Assistance Fund e) Scholarships 2. The Contribution shall be used in line with the objectives, principles, strategies, geographic and thematic focus as outlined in the Conceptual Framework in Annex 1. 3. 5% of the Contribution shall be used by Switzerland for its administration of this Agreement. This includes, inter alia, expenses for staff and consultants, administrative infrastructure, missions, monitoring and evaluation. 4. The Contribution, in the form of grants, may not exceed 60% of the total eligible costs of the Project, except in the case of Projects receiving additional financing in the form of budget allocations from national, regional or local authorities, in which case the Contribution may not exceed 85% of the total eligible costs. Institution-building and technical assistance Projects, Projects implemented by non-governmental organisations as well as financial assistance benefiting the private sector (credit lines, guarantees, equity and debt participations) may be fully financed by the Contribution. 5. The following costs shall not be eligible for grant support: costs incurred before the Project commitment date, interests on debt, the purchase of land, staff costs of the Hungarian Government, and recoverable value added tax as specified in Article 7 of this Agreement.

Article 6 Article 4 Coordination and Procedures Scope The dispositions of this Agreement shall apply to national and trans-national Projects financed by

1. To make sure that Projects have the greatest possible impact and in order to avoid duplication and overlapping with projects financed through means of structural and/or

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

cohesion funding as well as by any other funding source, the Parties shall assure an effective coordination and share any information needed to that end. 2. All the correspondence exchanged between the Parties, including reports and Project documents, shall be drafted in English. 3. As a general rule, each Project shall be subject to a Project Agreement, which shall set out the terms and conditions of grant assistance as well as the roles and responsibilities of the contracting parties. 4. Hungary is responsible for the identification of Projects to be financed by the Contribution. Switzerland can offer Hungary proposals to finance Projects, including Projects of multilateral, national or trans-national institutions. The rules and procedures for the selection and implementation of Projects are defined in Annex 2 and for Block Grants, the Project Preparation Facility, the Technical Assistance Fund and the Scholarship Fund in Annex 3. 5. All Projects shall be supported by Hungary and approved by Switzerland. The Parties attach high importance to the monitoring, the evaluation and the audit of Projects and of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme as stipulated in Annex 2. Switzerland, or any mandated third party acting on its behalf, is entitled to visit, monitor, review, audit and evaluate all activities and procedures related to the implementation of the Projects financed by the Contribution, as deemed appropriate by Switzerland. Hungary shall provide all requested or useful information and shall take or cause to be taken all actions allowing the successful realisation of such mandates. 6. Upon entry into force of this Agreement, Hungary shall open a separate bank account at the Hungarian State Treasury in which the funds received from the Swiss Contribution shall be deposited. The Swiss administration costs referred to in Article 5, Paragraph 3 of this Agreement shall not be managed through this account. The accumulated net interest shall be yearly reported to Switzerland. 7. Payment procedures are outlined in Annex 2, Chapter 4 of this Agreement.

Article 7 Value Added Tax and other Taxes and Charges 1. Value added tax (VAT) shall be considered eligible expenditure only if it is genuinely and definitively borne by the Executing Agency. VAT which is recoverable, by whatever means, shall not be considered eligible even if it

13319

is not actually recovered by the Executing Agency or by the final recipient. 2. Other levies, taxes or charges, in particular direct taxes and social security contributions on salaries and wages, shall constitute eligible expenditure only if they are genuinely and definitively borne by the Executing Agency.

Article 8 Annual Meetings and Reporting 1. In order to ensure effective implementation of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme, the Parties agree to hold annual meetings. The first meeting shall be held no later than one year after the beginning of the application of this Agreement. 2. Hungary shall organize the meetings in cooperation with Switzerland. The NCU shall present one month before the meetings an annual report. Its content shall include, but not be limited to, the issues listed in Annex 2. 3. Upon the final disbursement under this Agreement, Hungary shall submit to Switzerland a final report assessing the accomplishment of the objective of this Agreement and a final financial statement on the use of the Contribution, based on the financial audits of the Projects.

Article 9 Competent Authorities 1. Hungary has authorized the National Development Agency to act on its behalf as the NCU for the Swiss–Hungarian Cooperation Programme. The NCU shall have the overall responsibility for the management of the Contribution in Hungary, including the responsibility for financial control and audit. 2. Switzerland has authorized: the Federal Department of Foreign Affairs, acting through the Swiss Agency for Development and Cooperation (SDC) and the Federal Department of Economic Affairs, acting through the State Secretariat for Economic Affairs (SECO) to act on its behalf for the implementation of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme. Projects are assigned to one or the other institution according to their respective fields of competence.

13320

MAGYAR KÖZLÖNY

3. The Swiss Embassy shall act as the contact point for the NCU with regard to official information referring to the Contribution. Day-to-day communication between the competent authorities may be maintained directly.

Article 10 Common Concern The Parties share a common concern in the fight against corruption, which jeopardises good governance and the proper use of resources needed for development, and, in addition, endangers fair and open competition based upon price and quality. They declare, therefore, their intention of combining their efforts to fight corruption and, in particular, declare that any offer, gift, payment, remuneration or benefit of any kind whatsoever, made to whomsoever, directly or indirectly, with a view to being awarded a mandate or contract within the framework of this Agreement, or during its execution, will be construed as an illegal act or corrupt practice. Any act of this kind may constitute sufficient grounds to justify termination or annulment of this Agreement, the respective Project Agreement, the procurement or resulting award, or for taking any other corrective measure laid down by applicable law.

Article 11

2007/179. szám

2. Any dispute which may result from the application of this Agreement shall be resolved by diplomatic means. 3. Any amendment to this Agreement shall be made in writing with the mutual agreement of the Parties and according to their respective procedures. Any amendment to the Annexes 1, 2 and 3 of this Agreement shall be made in writing with the mutual agreement of the competent authorities mentioned in Article 9. 4. This Agreement can be terminated at any time by one of the Parties upon a six-month prior written notice. In this case, the provisions of this Agreement shall continue to apply to the Project Agreements concluded before the termination of this Agreement. The Parties shall decide by mutual agreement any other consequences of the termination. 5. This Agreement shall enter into force on the date of the notification confirming the completion by both Parties of their respective approval procedures. The Agreement covers a Commitment period of five years and a disbursement period of ten years. It applies until the final report by Hungary assessing the accomplishment of the objective of this Agreement is submitted according to Article 8 Paragraph 3. The Commitment period shall start according to Article 3 Paragraph 1. In the case that the Commitment period starts before the entry into force of this Agreement, the Parties shall apply this Agreement provisionally starting on the day of its signing. Signed at Bern, on 20th December 2007 in two authentic copies in the English language.

Final Provisions 1. Annexes 1, 2 and 3 shall form an integral part of this Agreement.

For the Swiss Federal Council

For the Government of Hungary

Annex 1 Conceptual Framework of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme The Conceptual Framework is an integral part of the Framework Agreement between the Swiss Federal Council and the Government of Hungary concerning the implementation of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme. The Conceptual Framework defines objectives, principles, strategies, geographic and thematic focus, as well as indicative financial allocations. 1. Objectives The Swiss–Hungarian Cooperation Programme pursues two objectives: – To contribute to the reduction of economic and social disparities between Hungary and the more advanced countries of the enlarged European Union (EU); and – To contribute within Hungary to the reduction of economic and social disparities between the dynamic urban centres and the structurally weak peripheral regions.

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13321

The Swiss–Hungarian Cooperation Programme includes national and trans-national Projects that support a sustainable, economically and socially balanced development. Towards the end of the implementation period of the Swiss Contribution, both Parties may jointly decide on a global evaluation of the results achieved by the Swiss–Hungarian Cooperation Programme. 2. Principles The Swiss–Hungarian cooperation is guided by the following principles: Transparency. Transparency and openness are key to all cooperation activities and are binding at all levels. Special emphasis shall be given to transparency in project selection, contract awarding and financial management. Social inclusion. Cooperation activities aim at including socially and economically disadvantaged individuals and groups in the opportunities and benefits of development. Equal opportunities and rights. Cooperation activities aim at increasing women’s and men’s opportunities to exercise their rights equally through a gender-based approach. Environmental sustainability. Cooperation activities aim at incorporating requirements of environmental sustainability. Commitment by all stakeholders. All institutions and decision-makers involved in the Swiss–Hungarian Cooperation Programme are committed to an efficient and effective implementation of the agreed Projects. Subsidiarity and decentralisation. Cooperation activities aim at including considerations of subsidiarity and decentralisation primarily in Projects at the municipal and regional levels. 3. Strategies 3.1 Main Strategic Considerations The Swiss–Hungarian Cooperation Programme is part of a comprehensive national development planning that includes the structural and cohesion programmes of the EU as well as the programmes of the EEA and the Norwegian Financial Mechanisms. The Swiss Contribution shall be complementary to these programmes and mainly focus on Projects that are not or only partially covered by other financial sources. Main strategic considerations include: a. Focusing. The Memorandum of Understanding between the Swiss Federal Council and the Council of the European Union defines four funding guidelines for the Contribution: – Security, stability and support for reforms; – Environment and infrastructure; – Promotion of the private sector; and – Human and social development. These funding guidelines and the related focus areas provide a broad base for cooperation. Efficiency and effectiveness considerations, as well as concern for the optimal allocation and use of available resources, are important. Therefore, the Swiss–Hungarian Cooperation Programme shall have a clear strategic focus, guided by the following considerations: – Concentration on a maximum of eight focus areas in which at least 70% of the Contribution shall be spent (thematic concentration). The selection of the focus areas shall be need-based and take into account specific Swiss know-how. – Geographic concentration on two peripheral and less-developed regions (NUTS II) in which at least 40% of the Contribution shall be spent (geographic concentration). – Concentration on a relatively small number of Projects. b. Programme approach. A programme consists of component projects linked by a common theme or shared objectives. A programme approach shall be applied in focus areas which display several of the following characteristics: large financial Commitments; linking of different levels (national, regional, local); variety of actors; contribution to policy development; significant contributions to capacity building; and application of a common set of rules and procedures. A programme approach implies a delegated authority for decision making on individual projects. A programme approach includes: an initial assessment of the focus area; the definition of objectives, guidelines and budgets; a programme implementation plan; and a sector monitoring and evaluation concept. To assure efficiency and effectiveness, in general, the contribution to a specific programme shall represent a minimum amount of CHF 4 million. c. Individual project approach. An individual project approach shall be applied in a focus area in which stand-alone projects shall be implemented. To assure efficiency and effectiveness, the contribution for each project under the individual project approach shall represent in general a minimum amount of CHF 1 million. Higher minimal financial

13322

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

volumes may be agreed upon (see Chapter 5 of this Annex). Block Grant financing may provide a means to accommodate smaller projects (see Annex 3). d. Trans-national Projects. The Contribution may be used to finance trans-national Projects. e. Partners and beneficiaries. The Swiss–Hungarian Cooperation Programme shall include partners and beneficiaries from the public and private sectors, non-governmental organisations and other civil society organisations. f. Partnerships. Partnerships between Swiss and Hungarian partners are an enriching element of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme. Cooperation and partnerships are strongly encouraged, especially in focus areas in which Switzerland may contribute particular experience, know-how and technologies. g. Flexibility. Flexibility and the possibility to react to opportunities require that initially only about 80% of the Contribution shall be allocated to particular focus areas and special items. Within two years after the beginning of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme, a review shall assess thematic and geographic priorities, redirect the initial financial allocations as agreed, and determine the priorities for the not yet allocated part of the Contribution. h. Visibility. Visibility of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme for Hungarian and Swiss citizens is an important aspect that may be taken into account when selecting and implementing Projects. Both Parties undertake to inform proactively on their cooperation. 3.2 Implementation Strategies a. Identifying Projects. Project identification significantly impacts the quality of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme. Hungary is responsible for the identification of Projects to be financed by the Contribution. Switzerland can offer Hungary Project proposals. b. Setting Project selection criteria. Project selection shall be based on a clear set of criteria. General selection criteria shall include: – Responsiveness to the objectives of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme; – Adherence to the principles of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme described in Chapter 2 of this Annex; – Responsiveness to the strategic considerations outlined in Chapter 3.1 of this Annex; – Anchoring in the national development planning and, if possible, the National Strategic Reference Framework and the respective Operational Programme(s); – Innovation and/or the potential to offer new solutions that can be applied subsequently on a larger scale (pilot Projects); – Capacity of the Executing Agency; – Leverage potential (mobilisation of additional resources); – Feasibility in the given time-span; and – Sustainability of results. Specific selection criteria for each focus area may be formulated prior to starting the implementation of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme. c. Supporting Project planning. Project preparation and detailed Project planning are of paramount importance for efficiency and effectiveness in Project implementation. Preparation support may be requested by Hungary or recommended by Switzerland and shall be financed through the Project Preparation Facility (see Annex 3). Should there be insufficient funds available in the Project Preparation Facility to prepare a specific Project, Hungary may request to transfer the required funds from the respective Focus area or from the not yet allocated part of the Contribution to the Project Preparation Facility. d. Enhancing implementation capacities. Successful Project implementation depends on the capacities of the implementing and monitoring organisations. If need be, capacity enhancement (organisational development, training, skills development) may be requested by Hungary or recommended by Switzerland and may be financed by the Contribution as an integral part of Project financing. 4. Geographic Focus At least 40% of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme shall be spent in the two regions „Northern Hungary” and „Northern Great Plains”. Special attention shall be given to programmes and projects located in the counties of Bordsod-Abauj-Zemplen in the Northern Hungary Region and Szabolcs-Szatmar-Bereg and Hajdu-Bihar in the Northern Great Plains Region.

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13323

5. Thematic Focus and Indicative Financial Allocations The following thematic focus and indicative financial allocations shall apply to the Swiss–Hungarian Cooperation Programme: 1. Security, Stability and Support for Reforms No.

1.

2.

Focus areas

Regional development initiatives in peripheral or disadvantaged regions

Prevention and management of natural disasters

Approach, objectives and eligible Projects

Programme approach with 2 objectives: Objective 1: To strengthen decentralised structures and to support development of micro-regions and municipalities in geographic focus areas.

Indicative financial allocation

Up to 15 million CHF

Types of eligible projects: – Review and enhancement of regional and/or micro-regional development plans including all stake-holders of development – Capacity enhancement in public administration preferably at micro-region level based on the national decentralisation concept – Small projects of the public administration (including inter-county projects fostering cooperation among the local authorities); financed through a regional funding facility (development fund); aiming at the provision of improved services and/or infrastructure in the fields of education, social services, culture, etc. – Enhancement of planning capacities on regional, micro-regional and municipal level for projects that may be financed by EU or national resources – Block grant for small projects of the civil society Objective 2: To enhance local employment opportunities based on local potentials in geographic focus areas. Types of eligible projects: – Labour market oriented training and qualification – Tourism planning at regional and county level – Mobilisation of tourism potentials, primarily in health, eco-tourism, cycling, cultural heritage, etc. – Construction or rehabilitation of infrastructure related to tourism Programme approach with the following objective: Up to 2 million CHF To strengthen flood management in the upper Tisza area of Hungary. Types of eligible projects: – Risk assessments – Planning of investments and measures in order to prevent disasters – Capacity enhancement and networking for authorities in charge of flood protection

13324

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

2. Environment and Infrastructure No.

3.

Focus areas

Rehabilitation and modernisation of basic infrastructure and Improvement of the environment

4.

Cross-border environmental initiatives, biodiversity and nature protection

1


Individual project approach with 2 objectives: A minimum of 30% of the amount allocated to this thematic focus area shall be used for Projects in the geographic focus areas.


Up to 30 million CHF

Objective 1: To enhance municipal infrastructure services in order to increase living standards and promote economic development1. Types of eligible projects: Projects of a minimum value of CHF 5 million each in the fields of: – Municipal water supply infrastructure and sustainable management of water production and distribution system – Waste management: Municipal solid waste management and hazardous waste management Objective 2: To enhance public environmental monitoring capacities in order to reduce environmental pollution, increase living standards and promote sustainable economic development. Types of eligible projects: Projects of a minimum value of CHF 5 million each in the field of: – Upgrading of environmental monitoring systems Supply of up-to-date environmental measuring equipment Individual project approach with the following objective: Up to 5 million CHF To contribute to environmentally sound development. Types of eligible projects: – Tisza river basin management: Regional initiatives strengthening joint planning and implementation; policy dialogue between the concerned countries (Hungary, Slovakia, Ukraine, Romania, Serbia) – Carpathian convention: Networking and implementation – Studies to lay the basis for protection/Natura 2000 species and habitat conservation tasks – Promotion of protected natural assets by awareness campaigns – Capacity building in stakeholder organizations

Preference shall be given to projects in the geographic focus areas.

3. Private Sector No.

5.

Focus areas

Improving the business environment and the access to financing for SMEs


Individual project approach with the following objective: To promote employment creation. Types of eligible projects: – Equity participation in local financial intermediaries – Institutional and regulatory capacity building for corporate sector financial reporting and auditing at the national level


Up to 14.5 million CHF

2007/179. szám 6.

Development of the private sector and promotion of exports of SMEs

MAGYAR KÖZLÖNY

13325

Individual project approach with the following objective: Up to 3 million CHF To increase the market shares of Hungarian exports of goods and services Types of eligible projects: – Promotion of quality standards (technical, environmental, phytosanitary, etc.) – Promotion of e-business applications and e-security in the business sector – Tourism hospitality education programmes and tourism destination planning

4. Human and Social Development No.

Focus areas

7.

Research and development

8

Health



Programme approach with 2 objectives: Objective 1: To strengthen the scientific potential through enhanced access to education and through selective promotion programmes. Up to 3 million CHF Types of eligible projects: – Scholarships for advanced degree and post-graduation Up to 1 million CHF programmes in Switzerland – Scholarships for students of disadvantaged and marginalised Up to 4.5 million groups CHF Objective 2: To contribute to the knowledge based economy through the enhancement of the knowledge base and in particular through applied research as well as know-how and technology transfer. Types of eligible projects: – Joint research projects and institutional partnerships in applied research – Equipment for applied research projects – Incubators to facilitate spin-offs – Capacity building in innovation management – Sabbatical, academic exchange Programme approach with the following objective: To strengthen health and social services emphasising health needs of vulnerable groups such as children, the elderly and socially marginalised groups, primarily in geographic focus areas. Types of eligible projects: Primary level of care: Up to 13 million – Equipment for family doctor practices or health posts CHF – Schemes to create family practices or health posts in underserved areas – Support of continuous training schemes for family doctors

13326

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

Disease prevention and health promotion: – Development and implementation of effective strategies at central and regional level to fight unhealthy life styles (tobacco, obesity, lack of physical exercise; etc.) and prevent diseases – Promotion of the utilisation of Mother-Child services in vulnerable groups – Health education in schools – Equipment of family nurses facilities – Training of family doctors and nurses in modern approaches of health promotion Effective health planning, at municipality, county and regional level in the area of reproductive health and health of the elderly: – Review and enhancement of health plans – Capacity development of community organisations – Funding of selected aspects of health plan implementation

5. Special Allocations Item

Content


NGO Block Grant

Programme approach with the following objective: Up to 5 million CHF To promote civil society’s contribution to economic and social cohesion as important actors of development and participation. Types of eligible projects: – Small Project Block Grant(s) for the civil society/NGOs contributing primarily to social service provision as well as environmental concerns, allowing to strengthen organisational capacities

Twinning and partnerships

Priority Objective: Up to 1 million CHF To create solid and sustainable relations between institutions, towns, municipalities, cantons and regions of Hungary and Switzerland. Types of eligible projects: – Block Grant for the financing of small joint projects in the frame of partnerships

Project Preparation Facility Objective: To support the preparation of final project proposals


Swiss Programme Management

Swiss administration of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme.

6.54 million CHF

Hungarian Technical Assistance

Hungarian administration of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme including preparation, implementation, monitoring, evaluation.


2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13327

Overview on the Indicative Allocations Indicative financial allocation (million CHF)

Funding guidelines

1. Security, Stability and support to Reforms 2. Environment and Infrastructure 3. Private Sector 4. Human and Social Development 5. Special Allocations 6. Not yet allocated Total indicative allocations

17.0 35.0 17.5 21.5 16.000 23.738 130.738

Annex 2 Rules and Procedures for the Swiss–Hungarian Cooperation Programme Annex 2 is an integral part of the Framework Agreement between the Swiss Federal Council and the Government of Hungary concerning the implementation of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme. Annex 2 defines the controlling at the Swiss–Hungarian Cooperation Programme level, procedures at Project level, requirements for Project proposals, roles and responsibilities and special provisions for financial assistance. Rules and procedures for Block Grants, the Project Preparation Facility, the Technical Assistance Fund and the Scholarship Fund are defined in Annex 3. 1. Controlling at the Swiss–Hungarian Cooperation Programme level 1.1 Supervision The Hungarian authorities have the final responsibility for the monitoring and supervision of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme. A monitoring system shall be developed jointly by the Parties at the beginning of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme and be enhanced during its implementation as necessary. 1.2 Annual meetings In order to ensure an effective implementation of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme, the Parties shall hold annual meetings. At the annual meetings, the National Coordination Unit (NCU) shall present an annual report to be distributed one month before the meeting which shall amongst other things address: – General experience and results achieved; – Progress made in the implementation of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme against the Conceptual Framework; – Reporting on the status of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme, including: = Statements on approved Projects, progress of Project identification/preparation and foreseeable Commitments; = Overall financial statement on past and tentative future disbursements and Commitments for the entire Swiss–Hungarian Cooperation Programme; = Summary and main conclusions of the financial audits of the Projects in accordance with Chapter 3.6; = Statistics on tenders, contract awards and successful bidders; = Information about important issues with regard to particular Projects. – Reporting on Block Grants, the Project Preparation Facility, the Technical Assistance Fund and the Scholarship Fund; – Proposals for the allocation of non-committed funds; – Reporting on administrative implementation issues; – Strategy and activities to inform the general public about the Swiss–Hungarian Cooperation programme and the Projects implemented; – Further issues to be discussed; recommendations, next steps; – Review and, if needed, amend the Annexes of the Agreement. The NCU is responsible for the organisation of the annual meetings. It will consult the Swiss Embassy on the organisation, the contents, the agenda, the participants and other organisational and logistical matters.

13328

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

The Intermediate Bodies, the Executing Agencies and other institutions and persons may be invited to the annual meetings whenever this is felt desirable by the NCU or by Switzerland. The Parties may invite the Commission of the European Communities to participate as an observer. Minutes of the meetings shall be drafted by the NCU and be submitted to Switzerland for approval within 15 days after the meeting. 2. Procedures of Project Financing Requests The financing request undergoes a two-loop approach that allows guidance early in the decision making process. In the first loop, a Project outline is submitted and a decision in principle is made. In case of a successful first loop, the second loop is initiated. In the second loop, the Final Project Proposal is submitted and a final decision is made by Switzerland. 2.1 First loop: Application and approval procedure of the Project outline No.

Steps

Activities and specific rules

Organisations

1.

Initiation of Project identification

Initiation on the basis of: – Lists of priority Projects provided by the Government – A proposal by the NCU – A proposal by an Intermediate Body/Executing Agency – Call for proposals – A proposal by Switzerland A proposal by an international organisation

2.

Elaboration of the Project outline

Preparation of the Project outline based on the requirements for Responsible: Project outlines (cf. 2.2). This may include a request for financial Intermediate Body, support for the preparation of a Final Project Proposal through Executing Agency the Project Preparation Facility.

3.

Pre-screening of the Possibility of informal consultations with the Swiss Embassy. Project outline

Responsible: NCU

4.

Screening

Examination of the Project outline based on the Conceptual Framework, the Project selection criteria in Annex 1 and the requirements for Project outlines (cf. 2.2).

Responsible: NCU Involved: screening committee, Intermediate Body (when existent)

5.

Submission of the Project outline

If accepted, submission of the Project outlines with a cover letter Responsible: NCU comprising a description of the selection process to the Swiss Responsible: Swiss Embassy. Embassy Formal check by the Swiss Embassy and submission of the Project outline with the cover letter of the NCU to Switzerland.

6.

Final decision on Project outline

Final decision on the Project outline (including, if relevant, decision on the request for financing of Project preparation). If accepted by Switzerland, request for the elaboration of the Final Project Proposal (requirements specified in 2.4). Switzerland may submit comments which have to be considered during the elaboration of the Final Project Proposal.

Responsible: NCU Involved: Intermediate Body, Executing Agency, Hungarian partners, Swiss authorities

Responsible: Swiss Agency for Development and Cooperation (SDC) or State Secretariat for Economic Affairs (SECO)

2.2 Requirements for Project Outlines The Project outline (approximately 5 pages) shall include all necessary information to allow a general appraisal of the proposed Project.

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Item

13329

Content

General information

Project title, planned project duration, priority sector, location/region

Applicant

Name and contact details; previous, relevant experience, if any; project partners; Swiss link, if any (know-how, technology, partners or any other cooperation with Switzerland)

Relevance

Contribution to the reduction of economic and social disparities within the country and between the country and the more advanced member states of the EU (impact); fit within the development strategies of the country/region and chosen sector; strategy of the intervention

Project content

Description including objectives (outcome), expected results (outputs) and activities (components); beneficiaries, target group; risks and potentials; sustainability of project

Project organisation

Organisational chart, responsibilities, etc.

Budget

Eligible costs/non-eligible costs; own contribution, amount of grant, co-financing, EU-funding and any other financial source etc.; cost efficiency aspects versus alternatives

Horizontal issues

Environmental, social and economical aspects of the project, gender equality

Maturity of project

Status of project: in elaboration or fully prepared and possible request for financial support for preparation of Final Project Proposal through the Project Preparation Facility (e.g. feasibility studies, environmental impact assessment, etc.) if deemed necessary

Annexes

Additional documentation as deemed appropriate

2.3 Second loop: Application and approval procedure of the Final Project Proposal No.

Steps


Organisations

1.

Elaboration of the Final Project Proposal

Preparation of the Final Project Proposal based on the requirements for Final Project Proposals (cf. 2.4) and the comments of Switzerland.

Responsible: Intermediate Body, Executing Agency

2.

Screening

Examination of the Final Project Proposal.

Responsible: NCU Involved: Intermediate Body (when existent)

3.

Decision to submit the Final Project Proposal

If accepted, submission of the Final Project Proposal with a Responsible: NCU cover letter taking into account the requirements for Final Project Responsible: Swiss Proposals and the comments of Switzerland to the Swiss Embassy Embassy. Formal check by the Swiss Embassy and submission of the Final Project Proposal with the cover letter of the NCU to Switzerland.

4.

Final decision

Final decision on the financing request by taking into account the Responsible: Final Project Proposal, the cover letter of the NCU, and the SDC or SECO Project document. Switzerland reserves the right to carry out its own appraisal if needed.

2.4 Requirements for Final Project Proposals The Final Project Proposal shall be accompanied by all necessary documents (e.g. feasibility study, Project document, environmental impact study) to allow a thorough appraisal. The Final Project Proposal (5–10 pages; for large infrastructure Projects 10–20 pages, plus annexes) shall provide adequately detailed information on inter alia:

13330

MAGYAR KÖZLÖNY Item

Project summary (1 page) Relevance

Project content

Project justification (Due diligence) Project organisation Detailed implementation schedule Budget Procurement Development Impact Horizontal issues Annexes

2007/179. szám

Content

Fact sheet: Project title, short description including objectives, budget, partners, duration Contribution to the reduction of economic and social disparities between the country and the more advanced countries of the EU; fit within the development strategies of the country/region and chosen sector; strategy of the intervention Description including objectives, expected outcomes/outputs, activities and the respective indicators; beneficiaries, target group; risks and potentials; sustainability of the Project Main conclusions of the feasibility study (if requested) Organisational chart, responsibilities, etc. Including milestones and monitoring of progress based on defined indicators Eligible costs/non-eligible costs; own contribution, amount of grant, co-financing, EU-funding and any other financial sources etc.; cost efficiency aspects Procurement procedures for goods and services Monitoring and evaluation of output/outcome/impact indicators Environmental, social and economical aspects of the Project, gender equality E.g. feasibility study, Project document, environmental impact study

3. Project Implementation Procedures The Project implementation procedures are as follows: No.

Steps

1.

Project Agreement

2.

Signing

3.

Procurement and award of contracts


Preparation of the Project Agreement between Hungary and Switzerland.

Organisation

Responsible: NCU on the Hungarian side; SDC or SECO on the Swiss side Signing of the Project Agreement. The Project Agreement can be Responsible: signed by more than two contracting parties (e.g. tripartite or Normally the Swiss multipartite agreement: SDC or SECO, NCU and Intermediate Embassy on behalf Body, Executing Agency). of SDC or SECO. Signing of the Implementation Agreement. The Hungarian signatory or signatories shall be decided by Hungary. Procurement is to be made in accordance with the respective Responsible: national law and regulations and in compliance with the NCU, Intermediate respective EU directives. A confirmation of compliance with the Body, Executing relevant procurement rules shall be provided to Switzerland. To Agency increase transparency and to prevent corruption, tender documents shall contain an integrity clause. In general, for public tenders within the scope of the EU directives on public procurement (2004/17/EC and 2004/18/EC), an English translation of the official tender evaluation report shall be provided to Switzerland for information at the latest 30 calendar days after the award of contract.

2007/179. szám No.

MAGYAR KÖZLÖNY Steps

4.

Controlling (Monitoring)

5.

Reporting

6.

Audit


In addition to the above, for tenders above the threshold of CHF 600‘000 (or the CHF equivalent of the minimum threshold of a works tender according to the prevailing national regime), Switzerland may also request a copy of the tender documents for non-objection and of the contracts for information. These documents shall be submitted at the latest 20 calendar days before the commencement of tendering (lack of reply within 20 calendar days is to be considered as no objection made) and 20 calendar days after the signing of the contract, respectively. Furthermore, for tenders above the threshold of CHF 600‘000 (or the CHF equivalent of the minimum threshold of a works tender according to the prevailing national regime), Switzerland may also request that an English translation of the tender documents and the draft contracts are made available to tenderers and contractors, respectively. Possible translation costs shall be borne by the Project and financed under the Contribution. In line with Art. 6.5. of the Framework Agreement, both Parties agree to provide all such information pertaining to the tender process and beyond the documents listed above that the other Party may reasonably request. Switzerland shall have the right to participate in the tender committee as an observer. Switzerland shall also have the right to conduct an audit of the procurement practices and procedures in general. In case of irregularities, wilfully or negligently caused in the framework of the tender process, Switzerland is entitled to stop reimbursements immediately, to instruct the NCU to stop payments from the Swiss Contribution and to ask repayment of illegitimately paid reimbursements at any stage of the Project. Controlling procedures are defined in the Project Agreement. Procedure description includes: periodicity of reporting, monitoring system and consultant, steering committees, time table for operations and results, auditing, etc.

13331 Organisation

Responsible: Executing Agency Involved: NCU, Intermediate Body Interim Reports for supporting payment claims and Responsible: reimbursement requests as specified in Chapter 4 of this Annex. Executing Agency Annual Project Reports describe the progress of the Project. They Involved: include summary data on financial progress for the reporting year NCU, Intermediate as well as cumulative data to date. They compare actual with Body planned expenses and progress, based on quantified targets for output and where possible outcome indicators. Any deviation has to be justified and corrective measures suggested. Annual project reports are not linked to reimbursement requests. The Project Completion Report, together with the last Project interim report and the final financial report (cf. 6), is the base for the final reimbursement. It documents and comments the overall achievement of outputs and outcomes against the original plan, the compliance with principles such as cross cutting themes and sustainability, and it contains lessons learned and conclusions. Each Intermediate Body responsible for the implementation of a Responsible: Project under the Contribution shall have performed within the Government Audit last three years a Compliance Audit by the Government Audit Office Office or other designated institution.

13332 No.

7.


Evaluation


Based on a risk assessment, an annual system audit planning will be established. In addition to this risk assessment, Switzerland may announce requirements that are taken into account in the annual system audit planning. In accordance with the planning, the [responsible body] and the entitled audit organisations (e.g. control unit of the Intermediate Body) shall perform control and audits in accordance with the national law. For each Project lasting longer than two years and exceeding the amount of CHF 500’000, an internal or an external certified audit organisation will carry out intermediary Financial Audit(s), unless otherwise specified in the Project Agreement. The conclusions and recommendations shall be transmitted to Switzerland. At the completion of each Project an internal or external certified audit organisation will carry out a Final Financial Audit. The conclusions and recommendations shall be transmitted to Switzerland together with the Project Completion Report and a Final Financial Report. After Project completion, the Parties may request an independent evaluation. The cost will be borne by the requesting Party.

2007/179. szám Organisation

Responsible: NCU, Intermediate Body

Responsible: NCU, SDC or SECO

4. Payment and Reimbursement Procedure The Ministry of Finance of Hungary is the Paying Authority for the Contribution. In principle, all disbursements under the Contribution will be pre-financed out of the national budget of Hungary. The Executing Agency shall submit payment claims covering eligible expenses over the current period to the NCU, together with certified copies of all supporting documentation and the interim report. The NCU shall verify the completeness and certify the correctness of the submitted documents. The Paying Authority shall submit the reimbursement requests to Switzerland for approval and payment. The detailed reimbursement procedures are laid down in the Project Agreements and must, if not otherwise specified, comply with the following procedures: No.

1.

2.

Steps

Issue of the original Issue the original invoice. invoice

Activities

Organisations

Responsible: Supplier of a product or service; contractor, consultant, organisation (claimant) Examination of the – Control the original invoice with regard to the specifications of Responsible: Executing Agency original invoice and the Project Agreement, the Implementation Agreement, the supply/services contract and the agreed tariffs. the elaboration of the payment claim – Verify the correctness of the execution (quantity and quality) of the work, the supply of goods/services, etc., and the special conditions, etc. – Payment to the supplier(s) of the original invoice.

2007/179. szám No.

3.

4.

5.


Activities

– Submit the payment claim including an interim report to the NCU. The payment claim comprises eligible costs incurred during a given period. The interim report includes information on financial and physical progress, a comparison of actual with planned expenses, an update on progress status, while confirming the co-financing. Any deviation has to be justified and corrective measures suggested. Interim reports are due at least every six months. Certification of the – Check the conformity of the payment claim with the payment claims to Framework Agreement, the Project Agreement and the the Paying Authority Implementation Agreement, including possible and pre-financing double-financing. payments – Verify the completeness of the documentation and the relevance of the interim report. If necessary, verify the correctness of the use of funds by means of fact-finding missions. – Certify the correctness and legality of the payment claims to the Paying Authority. – Transmit to Switzerland a copy of the related documentation, such as interim, annual and completion reports (cp. 3.5), audit reports (cp. 3.6), or their consolidated summary as requested in the Project Agreement. – Payment to the Executing Agency. Submission of the – Check the formal conformity of the payment claims. reimbursement – Submit the reimbursement requests to Switzerland and confirm request to the compliance with supporting documentation and Switzerland contractual agreements. Payment from – Check the conformity of reimbursement requests and Switzerland to supporting documentation. Hungary – Transfer the requested amount to the Paying Authority.

13333 Organisations

Responsible: NCU Involved: Intermediate Body

Responsible: Paying Authority

Responsible: Switzerland

In particular cases, other payment procedures may be defined by the Parties in the respective Project Agreements. The final date for eligibility of costs shall be specified in the Project Agreement. It shall be 12 months after the scheduled date for Project completion, but shall not be later than ten years after the approval of the Contribution by the Swiss Parliament according to Article 3 of the Framework Agreement. Final reimbursement requests must have been received by Switzerland not later than six months after the final date of eligibility. In the case of irregularities, Switzerland is entitled to stop reimbursements immediately, to instruct the NCU to stop payments from the Swiss Contribution and to ask repayment of illegitimately paid reimbursements at any stage of the Project. The reasons for the respective instructions shall be communicated in writing to the NCU and other partners involved. 5. Roles and Responsibilities The roles and responsibilities of the main actors are outlined below. Project Agreements will contain more detailed responsibilities and activities tailored to the individual case. 5.1 The National Coordination Unit The NCU is responsible for the overall Swiss–Hungarian Cooperation Programme orientation and for the identification, planning, implementation, financial management, controlling and evaluation of Projects, as well as for the use of funds under the Contribution in accordance with the Framework Agreement. This includes to: – Ensure the adoption of the necessary national legal documents on the implementation and monitoring of Projects; – Coordinate the Swiss Contribution with other contributions, with the National Strategic Reference Framework and with the operational programmes;

13334

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

– Ensure that the appropriate provisions are included in the National Budget in order to safeguard that claimants have the necessary funds; – Confirm that the co-financing part has been provided according to the Project Agreement; – Ensure that there is no double financing of any part of the Project by any other source of funds; – Ensure the organisation of calls for, the collection of and the appraisal of Project proposals; – Establish consultative screening committee(s), in which at least the NCU, selected line ministries, regions, the private sector, the civil society and the Swiss Embassy are represented; – Select project proposals to be submitted to Switzerland in consultation with screening committee(s); – Submit well documented Project financing requests to Switzerland resulting from approved Project outlines; – Supervise and steer the implementation of Projects in accordance with the Project Agreement and the Implementation Agreement by establishing adequate check and monitoring systems; – Check the invoices received from the Executing Agencies and verify the sufficiency of documentation; – Submit payment claims to the Paying Authority and certify their correctness and legality; – Ensure the efficient and correct use of available funds; – Verify in each Project if the value added tax (VAT) can be recovered by the Executing Agency and to inform the Swiss authorities accordingly in the form of a declaration by the applicant as part of the Project documentation; – Ensure the financial control, including complete and sufficient audit trails in all involved institutions; – Provide a yearly overall financial statement on all transfers of funds between Switzerland and the Paying Authority on one side and between the Paying Authority and all national involved bodies (e.g. NCU, Intermediate Body, Executing Agency) on the other side; – Submit yearly a summary with conclusions and recommendations of all audit reports of the financed Projects. The NCU presents in an annex all original conclusions and recommendations of the audit reports; – Ensure the discussion of audit results with the partners involved, including Switzerland, and the implementation of the decisions made based on the audit report; – Ensure regular reporting to Switzerland on the implementation of Projects financed by the Contribution, as well as to immediately report any irregularities; – Organise annual meetings at overall Swiss–Hungarian Cooperation Programme level in consultation with the Swiss Embassy and to present an annual report; – Be responsible for the reimbursement to Switzerland of unduly paid sums financed by the Contribution; – Ensure information and publicity about the Swiss–Hungarian Cooperation Programme; – Ensure storing of all relevant documents relating to Projects implemented within the Swiss–Hungarian Cooperation Programme for 10 years after the completion of Projects. The NCU can delegate part of the tasks and responsibilities mentioned above to one or more Intermediate Bodies. 5.2 Intermediate Body Intermediate Body means any legal or private entity which acts under the responsibility of the NCU or which carries out duties on behalf of the NCU with regard to Executing Agencies implementing Projects. The main tasks of the Intermediate Bodies are to: – Call for and collect Project proposals, review compliance with the requirements for Project proposals (Chapter 2) and assess the quality of applications submitted; – Submit Project proposals with appraisal reports to the NCU; – Implement tender processes or delegate this task to an Executing Agency. In case tendering is delegated, the Intermediate Body shall perform ex-ante control of the public procurement documents (before the announcement of the call for proposals, and before concluding the contract); – Supervise and steer the implementation of Projects in accordance with the Project Agreements and the Implementation Agreements, and carry out the necessary controls; – Check the invoices received from the Executing Agencies, verify the authenticity and correctness of documents submitted as well as the eligibility of costs on payment claims; – Certify invoices and submit certified invoices to the NCU or to the Paying Authority; – Report to the NCU on the progress of Project implementation; – Check for irregularities and report them to the NCU; – Ensure storing of all relevant documents related to Projects implemented within the Swiss–Hungarian Cooperation Programme for 10 years after the completion of Projects.

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13335

5.3 Executing Agency An Executing Agency is any public authority, any public or private corporation as well as any organization, recognized by the Parties and mandated to implement a specific Project financed under this Framework Agreement. Consequently, the Executing Agency is the contracting party for service and supply contracts in the framework of approved Projects. The Project Agreement shall contain the name of the Executing Agency. Its tasks and responsibilities shall be defined in the Implementation Agreement. 5.4 Paying Authority The Paying Authority is responsible for ensuring appropriate financial control over the use of the Swiss Contribution. It shall in particular: – Check the formal conformity of the payment claims; – Submit the respective reimbursement requests to Switzerland; – Keep accounts of all reimbursement requests made to Switzerland; – Report periodically to the NCU on financial flows. 5.5 Government Audit Office For the implementation of the Cooperation Programme between Switzerland and Hungary, the Government Audit Office is responsible for ensuring effective functioning of audit systems as well as frauds and irregularities prevention. The main task of the Government Audit Office are to: – Ensure an adequate auditing function; – Establish an annual system audit and control plan, which takes Swiss requirements into account; – Perform audits within the implementation structure of the Cooperation Programme between Switzerland and Hungary and report to Switzerland via the NCU; – Submit yearly a summary with conclusions and recommendations of all audit reports of the financed Projects. The Government Audit Office presents via the NCU in an annex all original conclusions and recommendations of the audit reports; – Provide competent Swiss authorities or mandatees acting on their behalf with its assistance; – Ensure storing of all reports from audits preformed by the Government Audit Office related to Projects implemented within the Swiss–Hungary Cooperation for ten yeas after the completion of Projects. The competent authorities with the full support of the Government of Hungary shall investigate alleged cases of fraud or irregularity. Proven cases of fraud shall be prosecuted according to existing regulations. 5.6 Audit Organisation If not otherwise specified in the Project Agreement, for each Project an audit organisation is appointed by the NCU or by the Intermediate Body. For Technical Assistance, Block Grants, the Project Preparation Facility and Scholarships different audit procedures may apply. The audit organisation has to be a public institution or a private company of recognised professional reputation which operates in line with international auditing standards. The audit organisation has to be mentioned in the Project Agreement. The scope of the audit will be defined in an annex to the Project Agreement. In case of external audit, the costs are eligible for reimbursement and must be included in the Project budget. Costs of internal audits are borne by the respective audit organisation. If not otherwise specified in the Project Agreement, the audit organisation shall carry out intermediary financial audit(s) for Projects lasting longer than two years and exceeding the amount of CHF 500’000 and a Final Financial Audit of the Projects according to international auditing standards. In doing so, it shall verify the correct use of funds, make recommendations to strengthen the control system and report any actual or alleged fraud or irregularity. These financial audit reports are transmitted to the NCU. The competent authorities with the full support of the Government of Hungary shall investigate alleged cases of fraud or irregularity. Proven cases of fraud shall be prosecuted accordingly to existing regulations. 5.7 Swiss Embassy The Swiss Embassy is the official representation of Switzerland. Referring to the implementation of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme, its function is to: – Facilitate contacts; assure the liaison and the networking between partners; – Inform and give advice to partners on procedures and conditions of the Contribution;

13336 – – – – –

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

Transmit official information and proposals to and from the Swiss authorities; Organise, together with the NCU, missions of Swiss delegations; Participate in meetings on the overall Swiss–Hungarian Cooperation Programme; Provide information to the general public on the Swiss–Hungarian Cooperation Programme and the Contribution; Participate in the Screening Committee as an observer.

5.8 Swiss Agency for Development and Cooperation (SDC) and State Secretariat for Economic Affairs (SECO) On the Swiss side, there are two competent authorities for the Swiss–Hungarian Cooperation Programme: SDC and SECO. Their main tasks are to: – Ensure the strategic and operational steering at the overall Swiss–Hungarian Cooperation Programme level; – Participate in the annual meetings organised by the NCU; – Engage in a regular dialogue with the NCU and the other partners involved on the identification and the implementation of Projects as well as on the progress of the overall Swiss–Hungarian Cooperation Programme; – Provide support for Project identification and preparation; – Decide on the financing of Projects submitted for funding; – Decide on overall Swiss–Hungarian Cooperation Programme issues; – Supervise the overall Swiss–Hungarian Cooperation Programme development through field visits and reviews; – Network with the national and international actors relevant to the implementation of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme; – Administrate the Swiss–Hungarian Cooperation Programme on the Swiss side. Switzerland may delegate some of these tasks to the Swiss Embassy. 6. Special Provisions for Financial Assistance Repayments and redemptions from financial instruments benefiting the private sector (including credit lines, guarantee schemes, equity participation and loans) are to be dealt with as follows: – Provided that the contribution for financial assistance is redeemed (credit lines, equity participation and loans), the value of the principal shall be transferred upon maturity to any institution aiming at the same overall objective agreed upon by the two Parties. – The same shall apply to amounts committed as guarantees, provided that the funds have not been called upon during the life of the instrument. The modalities, including the transfer of the ownership, shall be laid down in the respective Project Agreements or by exchange of letters.

Annex 3 Rules and Procedures for Block Grants, the Project Preparation Facility, the Technical Assistance Fund and the Scholarship Fund in the Framework of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme Annex 3 is an integral part of the Agreement between the Swiss Federal Council and the Government of Hungary concerning the implementation of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme. Annex 3 describes definition and purpose, selection of Intermediate Bodies, content of agreements, eligibility of costs and co-financing as well as roles and responsibilities for: A. Block Grant B. Project Preparation Facility C. Technical Assistance Fund D. Scholarship Fund A. Block Grant 1. Definition and purpose Block Grants are funds, set up for a clearly defined purpose, providing assistance to organizations or institutions, facilitating a cost-effective administration in programmes with many small projects.

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13337

Block Grants may be established on national, regional or local level. They enable organisations or institutions to: address pertinent issues through small projects and enhance their capacities. In general, small projects shall: have a non-profit character and be in the range of 10’000–to 100’000 Swiss francs. 2. Selection of the Block Grant Intermediate Body A Block Grant Intermediate Body may be a public or private sector body or a non-governmental organisation constituted as a legal entity in Hungary and operating in the public interest as far as the particular Project is concerned. In principal, the Block Grant Intermediate Body should have strong ties either to the sector and/or the geographic region in which a Block Grant is to be implemented. The selection of the Block Grant Intermediate Body may follow a two step procedure agreed between the National Coordination Unit (NCU) and the Swiss Agency for Development and Cooperation (SDC). Applicants may submit an outline of the envisaged Block Grant before submitting a complete application. Outlines and full applications shall be commented by the NCU and submitted to SDC for approval. SDC shall assess whether a proposed Block Grant Intermediate Body is suitable for granting assistance and whether the suggested implementation set-up is adequate. Based on the assessment, SDC shall provide feedback to the NCU and the Block Grant Intermediate Body and shall decide on the financing of the Block Grant. 3. Block Grant Agreement For each Block Grant, an agreement shall be prepared by the NCU based on a standard Block Grant Agreement provided by SDC. The Block Grant Agreement shall be signed by the NCU, SDC and the selected Block Grant Intermediate Body. The content of the Block Grant Agreement shall include inter alia: – Objectives of the Block Grant; – Organisational structure, roles and responsibilities (incl. constitution of a steering and small project approval committee); – Procedures for the assessment and selection of small projects (incl. selection criteria); – Co-financing rules and procedures; – Implementation schedule; – Budget and financial planning (incl. management costs); – Disbursement and audit procedures; – Monitoring and steering; – Reporting; – Publicity measures. 4. Eligibility of costs and co-financing Eligible costs for the management and administration of the Block Grant shall be defined in the Block Grant Agreement. Small projects implemented by the Block Grant Intermediate Body on its own are not eligible for funding by the Block Grant. The Block Grant’s contribution to small projects shall be determined on a case-by-case basis and may reach up to 100%. Support by the Block Grant shall not replace subsidised facilities and bank loans. 5. Roles and Responsibilities Roles and responsibilities of the National Coordination Unit include: – Propose the establishment of Block Grants; – Ensure the establishment of Block Grants including invitation or call for proposals, Block Grant Intermediate Body pre-selection, preparation of agreement; – Ensure the supervision of Block Grants by establishing adequate monitoring, steering and auditing systems; – Establish financial control mechanisms – Nominate a representative in the steering and small project approval committee; – Control the efficient and effective use of the Block Grants; – Ensure regular reporting to SDC on the implementation progress of Block Grants, as well as ensure immediate reporting in case of any irregularities; – Ensure auditing and follow-up to audit recommendations; – Ensure inclusion of the Block Grants in the general publicity on the Contribution. Roles and responsibilities of the Block Grant Intermediate Body include: – Overall management of the Block Grant; – Establish a steering and small project approval committee and act as its secretary – Establish an adequate financial and operational controlling system for small project implementation;

13338

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

– Call for and collect proposals for small projects, review compliance with the proposal requirements and establish selection recommendations; – Establish contracting arrangements with the organisations and institutions implementing the small projects; – Apply controlling systems and intervene if required. Inform the NCU on irregularities immediately; – Report to the NCU. Reporting includes at least an annual progress report and financial reports; – Publicity on the Block Grant implementation. Roles and responsibilities of the steering and small project approval committee include: – Select small projects for implementation; – Discuss progress reports; – Review and adapt small project selection criteria. Roles and responsibilities of SDC include: – Approve in principle the establishment of Block Grants; – Provide feedback on outlines for Block Grants; – Decide on the financing of Block Grants; – Nominate a representative or an observer in the steering and small project approval committee; – Monitor implementation progress on a general level; – Assess and discuss implementation progress with the NCU based on annual reporting by the NCU. Roles and responsibilities may periodically be reviewed. A first review shall take place during the first annual meeting of the Parties. B. Project Preparation Facility 1. Definition and purpose A „Project Preparation Facility” provides financial support for the preparation of the Final Project Proposals (e.g. feasibility studies, environmental impact assessments, etc.). 2. Request and approval procedures A request for financial support within the Project Preparation Facility must be part of the Project outline (cf. Annex 2, Chapter 2.1). SDC or SECO shall assess whether the requested assistance for project preparation is suitable for financial support. The decision on the provision for financial support for the project preparation is part of the final decision by Switzerland on the Project outline. 3. Management of the Project Preparation Facility The Intermediate Body of the Project Preparation Facility is the NCU. 4. Project Preparation Facility Agreement The Project Preparation Facility Agreement shall be prepared and signed by the NCU on the Hungarian side and by SDC/SECO on the Swiss side. The content of the Project Preparation Facility Agreement shall include i.a.: – Objectives of the Project Preparation Facility; – Roles and responsibilities; – Detailed listing of costs eligible for financing; – Co-financing; – Audit procedures, monitoring and reporting. 5. Co-financing Financial means provided by the Project Preparation Facility require a minimum co-financing of 15% by the recipient or any third party. The co-financing rate shall be determined on a case-by-case basis. C. Technical Assistance Fund 1. Definition and purpose A Technical Assistance Fund may be established to contribute to some additional costs incurred by Hungary for the efficient and effective implementation of the Contribution. 2. Eligible costs Costs incurred by the Hungarian authorities for the management, implementation, monitoring and control of the Contribution are in general not eligible for financing. However, some costs incurred by the Hungarian authorities for tasks performed additionally and exclusively for the implementation of the Contribution are eligible for financing, if they belong to one of the following categories:

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13339

a) Costs of the Committees established in the framework of the Swiss–Hungarian Cooperation Programme as defined in the Framework Agreement; b) Training for potential Executing Agencies with the objective to prepare them for the Swiss–Hungarian Cooperation Programme; c) Hiring of consultants for the review of Project proposals addressed to the NCU and the preparation of financing requests to Switzerland; d) Hiring of consultants for the monitoring and review of not only the Projects financed by the Contribution, but also that of the overall Swiss–Hungarian Cooperation Programme; e) Audits and on the spot checks of operations related to the Contribution, where this relates to activities above and beyond the normal obligations of Hungary; f) Publicity measures related to the Contribution; g) Costs for the participation in meetings with Swiss authorities held outside of Hungary; h) Translation costs of the NCU and Intermediate Bodies at the level of the management of the Swiss Contribution; i) Additional equipment, including software, specifically procured for the implementation of the Contribution. 3. Intermediate Body for the Technical Assistance Fund The Intermediate Body of the Technical Assistance Fund is the NCU. 4. Technical Assistance Fund Agreement The Technical Assistance Fund Agreement shall be prepared and signed by the NCU on the Hungarian side and by SDC/SECO on the Swiss side. The content of the Technical Assistance Fund Agreement shall include inter alia: – Objectives of the Technical Assistance Fund; – Detailed listing of costs eligible for financing; – Organisational structure, roles and responsibilities; – Procedures; – Budget and financial planning; – Audit procedures; – Monitoring and steering; – Reporting. D. Scholarship Fund 1. Definition and purpose A Scholarship Fund shall be established. It shall provide financing for educational and research scholarships for Hungarian students and researchers admitted at higher education and research institutions in Switzerland. Educational scholarships shall enhance the development of high quality human resources, encourage networking and initiate cooperation among young academics. Research scholarships shall promote excellence in research, allow outstanding personal achievements of junior and senior researchers, stimulate networking and enhance Swiss–Hungarian research cooperation. Research scholarships may be linked to the creation of trans–national teams and joint research projects. 2. Intermediate Body for the Scholarship Fund The Intermediate Body for the management of a Scholarship Fund is a Swiss institution. 3. Scholarship Fund Agreement The Scholarship Fund Agreement shall be prepared by the Intermediate Body. It shall be signed by the NCU on the Hungarian side and by the SDC on the Swiss side. The content of the Scholarship Fund Agreement shall include inter alia: – Objectives of the Scholarship Fund; – Detailed listing of costs eligible for financing; – Organisational structure, roles and responsibilities; – Procedures; – Budget and financial planning; – Audit procedures; – Monitoring and steering; – Reporting. 4. Eligible costs Eligible costs include scholarships costs such as displacement, living expenses, insurance, matriculation fees, specific research and publication costs.

13340

MAGYAR KÖZLÖNY

A kibõvült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlõtlenségei csökkentését célzó, a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött Svájci–Magyar Együttmûködési Program végrehajtásáról szóló Keretmegállapodás A Svájci Szövetségi Tanács (a továbbiakban „Svájc”) és Magyarország Kormánya (a továbbiakban „Magyarország”) a továbbiakban együttesen „a Felek” – felismerve az Európai Unió (EU) kibõvítésének fontosságát az európai stabilitás és jólét szempontjából; – figyelembe véve a Svájc által tanúsított szolidaritást az EU azon törekvésével összhangban, hogy a gazdasági és szociális egyenlõtlenségeket csökkentse az EU területén; – építve a Magyarország EU csatlakozásához vezetõ átalakulási folyamata során a két ország között kialakult sikeres együttmûködésre; – figyelembe véve a két ország közötti barátságos kapcsolatokat; – azzal az óhajjal, hogy ezen kapcsolatokat, valamint a két ország közötti gyümölcsözõ együttmûködést megerõsítsék; – azzal a szándékkal, hogy Magyarország további társadalmi és gazdasági fejlõdését elõsegítsék; – tekintettel arra a tényre, hogy a Svájci Szövetségi Tanács az Európai Közösséggel 2006. február 27-én kötött Szándéknyilatkozatában (a továbbiakban „Szándéknyilatkozat”) kifejezte, hogy a kibõvített EU gazdasági és társadalmi egyenlõtlenségeinek csökkentéséhez 1 000 000 000 CHF (1 milliárd CHF) nagyságú összeggel kíván hozzájárulni; a következõkben állapodtak meg:

1. cikk Értelmezõ rendelkezések Ezen Megállapodás alkalmazásában, amennyiben a szövegkörnyezet másként nem kívánja: „Hozzájárulás”: ezen Megállapodás értelmében a Svájc által biztosított, vissza nem térítendõ pénzügyi hozzájárulás; „Projekt”: ezen Megállapodás keretein belül valamely speciális projekt vagy program vagy közös tevékenység. Egy program komponensei a projektek, melyeket egy közös téma vagy közös célkitûzés kapcsol össze. „Kötelezettségvállalás”: a Hozzájárulás bizonyos összegének a Felek által elfogadott, adott Projektre történõ allokációja;

2007/179. szám

„Projekt Megállapodás”: a Felek vagy szükségszerûen további szerzõdõ felek között létrejött, egy Projekt végrehajtásáról szóló megállapodás; „Nemzeti Koordinációs Egység” (NKE): Magyarországon a Svájci–Magyar Együttmûködési Program koordinációjáért felelõs egység; „Közremûködõ szervezet”: a Projektek végrehajtását végzõ Projekt Végrehajtók tekintetében bármely, az NKE felelõssége alatt vagy az NKE nevében eljáró köz- vagy magánszférába tartozó jogi személy; „Projekt Végrehajtó”: ezen Megállapodás értelmében a Felek által elismert és egy adott Projekt végrehajtásával megbízott bármely állami hatóság, bármely köz- vagy magántestület; „Végrehajtási Megállapodás”: az NKE és/vagy a Közremûködõ Szervezet és a Projekt Végrehajtó között, a Projekt végrehajtása céljából létrejött megállapodás; „Pályázati Alap (Block Grant)”: egy világosan meghatározott cél érdekében létrehozott, szervezeteknek vagy intézményeknek támogatást nyújtó alap, mely elsõsorban a több kis projektet tartalmazó programok költséghatékony adminisztrációját biztosítja; „Projekt Elõkészítési Alap”: a Végleges Projektjavaslatok kidolgozásához pénzügyi támogatást nyújtó Alap; „Technikai Segítségnyújtás Alap”: a magyar hatóságok által járulékosan és kizárólag a Hozzájárulás végrehajtása érdekében végzett tevékenységeket finanszírozó Alap; „Ösztöndíj Alap”: a svájci felsõfokú intézményekbe, illetve kutatóintézetekbe felvételt nyert magyar tanulók és kutatók ösztöndíját finanszírozó Alap.

2. cikk Célkitûzések 1. A Felek által közösen elfogadott Projektek végrehajtásával, valamint a Svájci–Magyar Együttmûködési Program Szándéknyilatkozatában és az 1. mellékletben foglalt Stratégiai Keretszabályozással összhangban, a Felek támogatják a gazdasági és társadalmi egyenlõtlenségek csökkentését. 2. Ezen Megállapodás célja, hogy a Felek közötti együttmûködés tervezését és végrehajtását szabályok és eljárások keretrendszerébe foglalja.

3. cikk A Hozzájárulás összege 1. Svájc vállalja, hogy a kibõvített Európai Unióban a gazdasági és társadalmi egyenlõtlenségek csökkentése érdekében 130,738 millió (százharmincmillió-hétszázharmincnyolcezer) svájci frank vissza nem térítendõ Hozzájárulást biztosít Magyarország számára, amelyhez öt év kö-

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

telezettségvállalási és tíz év kifizetési idõszak áll rendelkezésre, a Hozzájárulás Svájci Parlamentben történõ elfogadásának dátumával, azaz 2007. június 14-vel kezdõdõen. 2. A 2. melléklet 2. fejezetében foglaltakkal összhangban, Svájc a kötelezettségvállalási idõszak befejezése elõtt két hónapig fogad be végleges projektjavaslatokat. 3. A kötelezettségvállalási idõszakon túl a le nem kötött források a Svájci–Magyar Együttmûködési Program számára nem hozzáférhetõk.

4. cikk Hatály Ezen Megállapodás rendelkezései olyan nemzeti és transznacionális, Projekt Végrehajtó által végrehajtott, a Felek által kölcsönösen elfogadott Projektekre vonatkoznak, melyeket Svájc finanszíroz, illetve Svájc társfinanszírozóként multilaterális intézményekkel és más donorokkal együttesen finanszíroz.

5. cikk A Hozzájárulás felhasználása 1. A Hozzájárulást az alább felsorolt bármely finanszírozási formában a Projektek pénzügyi támogatására kell fordítani: a) Pénzügyi támogatás [beleértve vissza nem térítendõ támogatás (grant), hitelkeretek, garancia rendszerek, tõkerészesedések (equity participations), kölcsönök és technikai segítségnyújtás] b) Pályázati Alap c) Projekt Elõkészítési Alap d) Technikai Segítségnyújtási Alap e) Ösztöndíjak 2. A Hozzájárulást az 1. mellékletben megfogalmazott Stratégiai Keretszabályozásban foglalt célkitûzésekkel, irányelvekkel, stratégiákkal, földrajzi és tematikai prioritási területekkel összhangban kell felhasználni. 3. A Hozzájárulás 5%-át Svájc ezen Megállapodás adminisztratív költségeinek fedezésére használja fel. Ezen költségek magukba foglalják, többek között, az alkalmazottak és tanácsadók kiadásait, az adminisztrációs infrastruktúrát, az ellenõrzõ látogatások, a monitoring, valamint az értékelés költségeit. 4. A vissza nem térítendõ támogatásként nyújtott Hozzájárulás nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség 60%-át, kivéve azon Projektek esetében, amelyek költségvetési juttatás formájában kiegészítõ támogatást kapnak nemzeti, regionális vagy helyi hatóságoktól, amely eset-

13341

ben a Hozzájárulás nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség 85%-át. A Hozzájárulásból teljes mértékben finanszírozhatók: az intézményfejlesztés és technikai segítségnyújtás Projektek, nem kormányzati szervezetek által végrehajtott Projektek, valamint a magánszektort támogató pénzügyi segítségnyújtás [hitelkeretek, garanciák, tõkerészesedés és adósságátvállalás (debt participations)]. 5. A következõ költségek nem elszámolhatók: a Projekt kötelezettségvállalási idõszak elindulása elõtt felmerült költségek, hitelkamatok (interest on debt), földvásárlás, a Magyar Kormányzat személyi költségei, valamint ezen Megállapodás 7. cikkében foglalt viszatéríthetõ HÉA.

6. cikk Koordináció és Eljárások 1. Annak érdekében, hogy a Projektek a lehetõ legeredményesebbek legyenek, és hogy a párhuzamos finanszírozás, valamint az átfedés a strukturális és/vagy a kohéziós alapokból, illetve bármely más támogatási alapból finanszírozott projektekkel elkerülhetõ legyen, a Feleknek biztosítaniuk kell a hatékony együttmûködést és az erre vonatkozó bármilyen információt meg kell osztaniuk egymással. 2. A Felek közötti levelezést, beleértve a jelentéseket és a Projekt dokumentációt, angolul kell megfogalmazni. 3. Általános szabály, hogy minden egyes Projektre Projekt Megállapodást kell kötni, amely meghatározza a pénzügyi segítségnyújtásra vonatkozó feltételeket és körülményeket, valamint a résztvevõ felekre vonatkozó feladatokat és kötelezettségeket. 4. A Hozzájárulásból finanszírozandó Projektek meghatározásáért Magyarország a felelõs. Svájc Projektek finanszírozására vonatkozó javaslatot tehet Magyarország számára, beleértve a multilaterális, nemzeti vagy transznacionális intézmények Projektjeit. A 2. melléklet a Projektek kiválasztására és végrehajtására, a 3. melléklet a Pályázati Alapokra, a Projekt Elõkészítési Alapra, a Technikai Segítségnyújtási Alapra, valamint az Ösztöndíj Alapra vonatkozó szabályokat és eljárásokat határozza meg. 5. Minden Projekthez szükséges Magyarország támogatása és Svájc jóváhagyása. A 2. mellékletben elõírtaknak megfelelõen, a Felek kiemelt fontossággal kezelik a Projektek és a Svájci–Magyar Együttmûködési Program vonatkozásában a monitoringot, az értékelést, valamint a pénzügyi ellenõrzést. Svájc megítélésének alapján, Svájc, vagy bármely, Svájc nevében eljáró megbízott harmadik fél, jogosult a Hozzájárulásból finanszírozott Projektek végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek és eljárások

13342

MAGYAR KÖZLÖNY

látogatását, monitoringját, áttekintését, pénzügyi ellenõrzését és értékelését elvégezni. Magyarország rendelkezésre bocsát minden igényelt és hasznos információt, és minden lépést megtesz vagy kiváltja annak megtételét a megbízatások sikeres elvégzése érdekében. 6. Ezen Megállapodás hatálybalépésével egyidejûleg, Magyarország egy elkülönített folyószámlát hoz létre a Magyar Államkincstárnál, mely számlára elhelyezik a Svájci Hozzájárulásból érkezõ alapokat. Ezen Megállapodás 5. cikkének 3. bekezdésében említett svájci adminisztrációs költségek nem ezen a számlán kezelendõk. A felhalmozódott nettó kamatról Svájc évente jelentést kap. 7. A kifizetési eljárásokat a Megállapodás 2. mellékletének 4. fejezete tartalmazza.

7. cikk Hozzáadottérték-adó és egyéb adók, valamint díjak 1. Hozzáadottérték-adó (HÉA) abban és csak abban az esetben tekinthetõ elszámolható költségnek, ha az közvetlenül és feltétlenül a Projekt Végrehajtót terheli. A visszatéríthetõ HÉA nem minõsül támogathatónak akkor sem, ha azt a Projekt Végrehajtó vagy a végsõ kedvezményezett ténylegesen nem térítették vissza. 2. Egyéb járulékok, adók vagy díjak, elsõsorban a közvetlen adók és a fizetésekre és munkabérekre terhelt társadalombiztosítási hozzájárulások abban és csak abban az esetben tekinthetõk elszámolható költségnek, ha azok közvetlenül és feltétlenül a Projekt Végrehajtót terhelik.

8. cikk Éves ülések és Jelentések 1. A Svájci–Magyar Együttmûködési Program hatékony végrehajtása biztosításának céljából a Felek megegyeznek az éves ülések megtartásában. Az elsõ ülést ezen Megállapodás alkalmazásának megkezdésétõl számított egy éven belül meg kell tartani. 2. Magyarország Svájccal együttmûködve szervezi meg az üléseket. Az ülések elõtt egy hónappal a NKE elkészíti az éves jelentést. Ennek tartalma elsõsorban, de nem kizárólagosan a 2. mellékletben foglaltakat tartalmazza. 3. Ezen Megállapodás keretében történõ végsõ kifizetés alkalmával Magyarország a Megállapodás célkitûzéseinek teljesítését értékelõ végsõ jelentést, valamint a Projektek pénzügyi ellenõrzésén alapuló, a Hozzájárulás felhasználásáról szóló végsõ pénzügyi jelentést nyújt be Svájc részére.

2007/179. szám 9. cikk

Hatáskörrel rendelkezõ hatóságok 1. Magyarország felhatalmazza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, mint Nemzeti Koordinációs Egységet, hogy a Svájci–Magyar Együttmûködési Program kapcsán a nevében eljárjon. Magyarországon a Hozzájárulás irányításának teljes körû felelõssége az NKE-t terheli, beleértve a pénzügyi felügyeletet és ellenõrzést is. 2. Svájc felhatalmazza: a Szövetségi Külügyminisztériumot, amely a Svájci Fejlesztési és Együttmûködési Ügynökségen (SFEÜ) keresztül jár el és a Szövetségi Gazdasági Minisztériumot, amely a Gazdasági Államtitkárságon (GÁ) keresztül jár el, hogy képviseletében a Svájci–Magyar Együttmûködési Program végrehajtása tekintetében eljárjon. A két intézmény között a Projektek elosztása az intézmények hatáskörének megfelelõen történik. 3. Az NKE számára a Hozzájárulásra vonatkozó hivatalos információval kapcsolatban a Svájci Nagykövetség a kapcsolattartó pont. Az illetékes hatóságok közötti napi kommunikáció közvetlenül történik. 10. cikk Közös érdekû ügyek A Felek közös érdekû ügynek tekintik a korrupció elleni küzdelmet, amely veszélyezteti a felelõsségteljes kormányzást, a fejlesztéshez szükséges források megfelelõ felhasználását, valamint az ár és minõség alapú tisztességes és nyílt versenyt. Ennek következtében a Felek kijelentik azon szándékukat, hogy közös erõfeszítéssel lépnek fel a korrupció elleni küzdelemben és ezen Megállapodás keretein belül, illetve a Megállapodás végrehajtása alatt érvényes felhatalmazás vagy szerzõdés elnyerésének érdekében, közvetlenül vagy közvetve, bármely személynek tett vagy felajánlott bármely ajánlat, ajándék, pénzösszeg, jutalom, vagy bármilyen jellegû kedvezmény törvénytelen cselekedetnek és korrupt gyakorlatnak minõsül. Bármely ilyen jellegû cselekedet elégséges okot képezhet ezen Megállapodás, a szóban forgó Projekt Megállapodás, a közbeszerzés vagy eredmény befejezéséhez vagy érvénytelenítéséhez, vagy a vonatkozó jogszabályok által meghatározott bármely korrekciós intézkedés alkalmazására. 11. cikk Záró rendelkezések 1. Az 1., 2. és 3. melléklet ezen Megállapodás szerves részét képezik.

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. Ezen Megállapodás alkalmazása során felmerülõ bármilyen vitát diplomáciai eszközökkel kell megoldani. 3. Ezen Megállapodás bármely módosítása írásban, a Felek kölcsönös megegyezésével, és vonatkozó eljárásuknak megfelelõen történik. A Megállapodás 1., 2. és 3. mellékletének bármely módosítása írásban, a 9. cikkben említett illetékes hatóságok kölcsönös megegyezésével történik. 4. A Megállapodás bármelyik Fél erre vonatkozó írásos bejelentése alapján a bejelentést követõen hat hónappal megszûnik. Ebben az esetben, a Megállapodás rendelkezései továbbra is alkalmazandók a Megállapodás felbontása elõtt megkötött Projekt Megállapodásokra. A Felek kölcsönös megegyezéssel döntenek a Megállapodás megszüntetésének további következményeirõl. 5. Ezen Megállapodás a Felek vonatkozó jóváhagyási eljárásának befejezésérõl szóló értesítés napján lép hatályba. A Megállapodás egy öt évre szóló kötelezettségvál-

13343

lalási és egy tíz évre szóló kifizetési idõszakra terjed ki. A Megállapodás érvényben van a Megállapodás célkitûzései teljesítését értékelõ végsõ jelentés Magyarország által történõ benyújtásáig, a 8. cikk 3. bekezdésében foglaltaknak megfelelõen. A kötelezettségvállalási idõszak a 3. cikk 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelõen kezdõdik. Abban az esetben, amennyiben a kötelezettségvállalási idõszak ezen Megállapodás hatálybalépése elõtt megkezdõdik, a Felek a Megállapodást már annak az aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazzák. Kelt Bernben, 2007. december 20-án, angol nyelven, két eredeti példányban.

A Svájci Szövetségi Tanács részérõl

A Magyar Kormány részérõl

1. melléklet A Svájci–Magyar Együttmûködési Program Stratégiai Keretszabályozása Jelen Stratégiai Keretszabályozás szerves része a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött, a Svájci–Magyar Együttmûködési Program végrehajtásáról szóló keretegyezménynek. A Stratégiai Keretszabályozás meghatározza a célkitûzéseket, irányelveket, stratégiákat, földrajzi és tematikus fókuszt, valamint az indikatív pénzügyi allokációkat. 1. Célkitûzések A Svájci–Magyar Együttmûködési Program két célkitûzést követ: – Magyarország és a kibõvített Európai Unió (EU) fejlettebb államai közötti gazdasági és társadalmi egyenlõtlenségek csökkentése; és – Magyarországon belül a dinamikusan fejlõdõ városi központok és a strukturálisan gyenge periferikus régiók közötti gazdasági és társadalmi egyenlõtlenségek csökkentése. A Svájci–Magyar Együttmûködési Program nemzeti és transznacionális projekteket tartalmaz, melyek fenntartható, gazdaságilag és társadalmilag kiegyensúlyozott fejlõdést biztosítanak. A Svájci Hozzájárulás végrehajtási idõszakának befejezése felé közeledve mindkét fél közösen dönthet a Svájci–Magyar Együttmûködési Program által elért eredmények átfogó értékelésérõl. 2. Irányelvek A Svájci–Magyar Együttmûködést az alábbi irányelvek szabályozzák: Átláthatóság. Átláthatóság és nyitottság minden együttmûködési tevékenység kulcsa és minden szinten kötelezõ. Az átláthatóság feltételének teljesülését kiemelt figyelemmel kell kísérni a projektkiválasztás, a szerzõdés odaítélése és a pénzügyi menedzsment esetében. Társadalmi integráció. Az együttmûködési tevékenységek célja, hogy a társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzetben lévõ személyek és csoportok részesüljenek a fejlõdés lehetõségeibõl és elõnyeibõl. Egyenlõ esélyek és jogok. Az együttmûködési tevékenységek célja, hogy a nõk és a férfiak lehetõségeit egyaránt kibõvítsék, annak érdekében, hogy jogaikat egyenlõ mértékben gyakorolhassák nemeken alapuló megkülönböztetés nélkül. Környezet fenntarthatósága. Az együttmûködési tevékenységek célja a környezet fenntarthatóságát biztosító elõírásoknak való megfelelés. A résztvevõk elkötelezettsége. A Svájci–Magyar Együttmûködési Programban részt vevõ valamennyi intézet és döntéshozó elkötelezett az elfogadott projektek hatékony és eredményes végrehajtására.

13344

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

Szubszidiaritás és decentralizáció. Az együttmûködési tevékenységek törekednek a szubszidiaritás és a decentralizáció irányelvek figyelembevételére, elsõsorban a települési és a regionális szintet érintõ projektek esetében. 3. Stratégiák 3.1. Fõ stratégiai megfontolások A Svájci–Magyar Együttmûködési Program része egy átfogó nemzeti fejlesztési tervnek, amely az EU strukturális és kohéziós alapjait, valamint az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusokat foglalja magában. A Svájci Hozzájárulás ezen programok kiegészítését és olyan projektek finanszírozását célozza, amelyek nem, vagy csak részben részesülnek más pénzügyi forrásokból. A fõ stratégiai megfontolások a következõk: a) Fókusz. A Svájci Szövetségi Tanács és az Európai Unió Tanácsa között létrejött Együttmûködési Megállapodás a Hozzájárulással kapcsolatosan négy iránymutatást határoz meg a finanszírozási területek tekintetében: – Biztonság, stabilitás, reformok – Környezet és infrastruktúra – A magánszektor ösztönzése – Humánerõforrás- és társadalomfejlesztés Ezen iránymutatások, valamint a kapcsolódó prioritási területek az együttmûködés széles alapjául szolgálnak. Kiemelt fontosságúak a hatékonysági és eredményességi megfontolások, valamint az elérhetõ források optimális allokációja és felhasználása. Ennek értelmében a Svájci–Magyar Együttmûködési Programnak határozott, a következõ megfontolások által irányított stratégiai hozzáállással kell rendelkeznie: – Maximum nyolc prioritási területre történõ összpontosítás, amely területekre a Hozzájárulás legalább 70%-t kell fordítani (tematikai összpontosítás). A prioritási területek kiválasztása a szükséges igények szerint, speciális svájci know-how figyelembevételével történik. – Földrajzi összpontosítás két periférikus és kevésbé fejlett régióra (NUTSII), amely régiókra a Hozzájárulás legalább 40%-át kell fordítani (földrajzi összpontosítás). – Összpontosítás viszonylag kisszámú projektekre. b) Programszemlélet. Egy program komponens projektekbõl áll, melyeket egy közös téma vagy közös célkitûzések kapcsolnak össze. Ez a felfogás valósul meg azon prioritási területek esetében, melyeket a következõ tulajdonságok közül több is jellemez: nagy pénzügyi kötelezettségvállalás; különbözõ szintek összekapcsolása (nemzeti, regionális, helyi); résztvevõk változatossága; hozzájárulás a különbözõ politikák területén történõ fejlesztés megvalósításához; jelentõs hozzájárulás a kapacitásnövelés megvalósításához; valamint egy közös szabályzat és eljárásrend alkalmazása. A program szemléletmódja magában foglalja az egyes projektekre delegált döntéshozói hatalmat. Program szinten a következõ szemléletmód érvényesül: a prioritási terület kezdeti értékelése; a célkitûzések meghatározása; irányelvek és költségvetés; program végrehajtási terv; és egy szektor monitoring és értékelési koncepció. A hatékonyság és eredményesség biztosításának céljából, általában egy adott programhoz való hozzájárulás összege minimum 4 millió svájci frank. c) Egyedi projektszemlélet. Egyedi projektszemléletet kell alkalmazni azon prioritási terület esetében, amelyben önálló projektek végrehajtása történik. A hatékonyság és eredményesség biztosításának céljából, általában az egyedi projekt módszere alá tartozó egyes projektekhez való hozzájárulás összege minimum 1 millió svájci frank. Magasabb minimális pénzösszeg meghatározható (lásd jelen melléklet 5. fejezet). A Pályázati Alap finanszírozás egy lehetséges eszköz a kisebb projektek megvalósítására (lásd 3. melléklet). d) Transznacionális projektek. A hozzájárulás transznacionális projektek finanszírozására is felhasználható. e) Partnerek és kedvezményezettek. A Svájci–Magyar Együttmûködési Program keretében a partnerek és kedvezményezettek az állami és magánszektor, a nem kormányzati szervezetek, valamint más civil társadalmi szervezetbõl érkeznek. f) Partnerség. A svájci és magyar partnerek között kialakuló partnerségi viszony gazdagító elme a Svájci–Magyar Együttmûködési Programnak. A program elsõsorban azon prioritási területeken ösztönzi az Együttmûködést és partnerséget, mely területeken Svájc kiemelkedõ tapasztalata, know-how-ja és technológiája kiemelt hozzájárulást nyújthat. g) Rugalmasság. Annak érdekében, hogy a rugalmasság elve és a felmerülõ lehetõségekre való reagálás esélye teljesüljön, kezdetben a Hozzájárulás mindössze 80%-át kell a kiemelt prioritási területekre és speciális tételekre fordítani. A Svájci–Magyar Együttmûködési Program kezdetétõl számított két éven belül, egy áttekintés értékeli a tematikus és földrajzi prioritásokat, megegyezés szerint átcsoportosítja a kezdeti keretösszegeket, és meghatározza a Hozzájárulás még nem allokált részére vonatkozó prioritásokat.

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13345

h) Láthatóság. A Svájci–Magyar Együttmûködés a svájci és a magyar polgárok számára megfelelõen ismertetett program, és ezt a szempontot a projektek kiválasztásánál és végrehajtásánál figyelembe kell venni. Mindkét fél vállalja, hogy proaktív tájékoztatást nyújt az együttmûködésükrõl. 3.2. Végrehajtási Stratégiák a) A projektek meghatározása. A projektmeghatározás jelentõs hatással van a Svájci–Magyar Együttmûködési Program minõségére. A Hozzájárulásból finanszírozandó projektek meghatározásáért Magyarország a felelõs. Svájc projektjavaslatokat ajánlhat Magyarországnak. b) A projektkiválasztási kritériumok megállapítása. A projektkiválasztás meghatározott kritériumrendszer alapján történik. Általános kiválasztási kritériumok közé tartoznak az alábbiak: – A Svájci–Magyar Együttmûködési Program célkitûzéseivel való összhang; – A Svájci–Magyar Együttmûködési Program jelen melléklet 2. fejezetében meghatározott irányelveinek elfogadása; – Jelen melléklet 3.1. fejezetében meghatározott stratégiai megfontolások elfogadása; – Kapcsolódás a Nemzeti Fejlesztési Tervhez és, amennyiben lehetséges, a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretprogramhoz és a megfelelõ Operatív Program(ok)hoz; – Innováció és/vagy olyan új megoldások kialakításának lehetõsége, melyeket a késõbbiekben széles körben lehet alkalmazni (pilot – projektek); – A Végrehajtó Ügynökség kapacitása; – Multiplikátor hatás (további források mobilizációja); – Az adott idõtartamban történõ megvalósíthatóság; és – Az eredmények fenntarthatósága. Az egyes prioritási területekre vonatkozóan specifikus kiválasztási kritériumok is megfogalmazhatók a Svájci–Magyar Együttmûködési Program végrehajtásának megkezdése elõtt. c) A projekttervezés támogatása. A projekt-elõkészítés és a részletes projekttervezés kimagasló fontosságú a projektvégrehajtás hatékonysága és eredményessége szempontjából. Magyarország kérésére vagy Svájc javaslatára elõkészítési támogatás igényelhetõ, melyet a Projekt Elõkészítési Alapból (lásd 3. melléklet) kell finanszírozni. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendõ összeg a Projekt Elõkészítési Alapban, Magyarország kérésére a megfelelõ prioritási területrõl, illetve a Hozzájárulás még nem allokált részébõl az összeg átcsoportosítható a Projekt Elõkészítési Alapba. d) A végrehajtási kapacitások növelése. A sikeres projekt-végrehajtás a végrehajtó és a monitoring szervezetek kapacitásától függ. Amennyiben szükséges, Magyarország kérésére vagy Svájc ajánlására kapacitásnövelés (szervezeti fejlesztés, training, készség-fejlesztés) igényelhetõ, melyet a Hozzájárulás a projektfinanszírozás szerves részeként kezel. 4. Területi koncentráció A Svájci–Magyar Együttmûködési Program legalább 40%-át kell az Észak-Magyarország és az Észak-Alföld régiókra fordítani. Az észak-magyarországi régióban fekvõ Borsod-Abaúj-Zemplén megye, valamint az észak-alföldi régióban fekvõ Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területén végrehajtásra kerülõ programok és projektek kiemelten kezelendõk. 5. Tematikus koncentráció és indikatív keretösszegek A Svájci–Magyar Együttmûködési Programra az alábbi tematikus koncentráció és indikatív keretösszegek vonatkoznak: 1. Biztonság, Stabilitás, Reformok No.

1.

Prioritási területek

Regionális fejlesztési kezdeményezések periférikus és hátrányos helyzetû régiókban

Szemlélet, célkitûzések és támogatható projektek

Indikatív keretösszeg

Két célkitûzést tartalmazó programszemlélet 15 millió CHF összegig 1. Célkitûzés A decentralizált szerkezetek megerõsítése, valamint a mikro-régiók és a települések fejlõdésének támogatása a földrajzi összpontosítású prioritási területeken.

13346

2.

MAGYAR KÖZLÖNY

Természeti katasztrófák megelõzése és kezelése

2007/179. szám

A támogatható projektek típusai: – A regionális és/vagy mikro-regionális fejlesztési tervek áttekintése és fejlesztése a fejlesztés valamennyi érintettjének bevonásával – Kapacitásnövelés a közigazgatásban, lehetõség szerint mikro-regionális szinten a nemzeti decentralizációs koncepció alapján – Kisebb projektek a közigazgatásban (beleértve a megyék közötti, a helyi hatóságok közötti együttmûködést ösztönzõ projekteket), amelyek finanszírozása egy regionális alapból történik (fejlesztési alap) és céljuk a jobb szolgáltatás és/vagy infrastruktúra biztosítása az oktatás, a szociális szolgáltatások, kultúra, stb. területén – A tervezési kapacitások növelése regionális, mikro-regionális, valamint települési szinten olyan projektek érdekében, melyek EU-s vagy nemzeti forrásokból támogathatók – Pályázati Alap a civil társadalom kis projektjei részére 2. Célkitûzés A helyi potenciálon alapuló helyi foglalkoztatási lehetõségek szélesítése a földrajzi szempontból prioritást élvezõ (földrajzi összpontosítás) területeken A támogatható projektek típusai: – Munkaerõpiac orientált képzés és szakképzés – Turizmustervezés regionális és megyei szinten – Az idegenforgalmi potenciál mobilizálása, elsõsorban az egészség, az ökoturizmus, a kerékpározás, kulturális örökség, stb. területén – A turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra kialakítása vagy helyreállítása Programszemlélet a következõ célkitûzéssel 2 millió CHF összegig Az árvízkezelés megerõsítése a magyarországi Felsõ-Tisza vidéken A támogatható projektek típusai: – Kockázatértékelések – A katasztrófák elkerülésére irányuló befektetések és intézkedések tervezése – Az árvízvédelemért felelõs hatóságok kapacitás növelése és a kapcsolatok kialakítása

2. Környezet és infrastruktúra No.

3.


Az alapinfrastruktúra javítása/helyreállítása és modernizációja, valamint a környezet fejlesztése


Két célkitûzést tartalmazó egyedi projekt szemlélet Az erre a tematikus koncentrációjú területre elkülönített összeg minimum 30%-át a földrajzi prioritási területeken végrehajtandó projektekre kell allokálni.


30 millió CHF összegig

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13347

1. Célkitûzés: A települési infrastruktúra szolgáltatások fejlesztése az életminõség javítása és a gazdasági fejlõdés elõsegítése érdekében.2 A támogatható projektek típusai: Egyenként legalább 5 millió CHF értékû projektek az alábbi területeken: – A települési vízellátási infrastruktúra, valamint a víztermelés és elosztási rendszer fenntartható irányítása – Hulladékgazdálkodás: Települési szilárd hulladékés veszélyes anyag-gazdálkodás 2. Célkitûzés A közszférába tartozó környezeti monitoring kapacitások erõsítése a környezetszennyezés csökkentése, az életszínvonal javítása, valamint a fenntartható gazdasági fejlõdés elõsegítése érdekében. A támogatható projektek típusai: Egyenként legalább 5 millió CHF értékû projektek az alábbi területeken: – A környezeti monitoring rendszerek korszerûsítése – Korszerû környezeti mérõfelszerelés beszerzése 4.

Határon átnyúló környezeti kezdeményezések, biodiverzitás és természetvédelem

Egyedi programszemlélet az alábbi célkitûzéssel: Hozzájárulás a környezeti szempontból megbízható fejlõdéshez.

A támogatható projektek típusai: – Tisza folyómeder-kezelés: A közös tervezést és végrehajtást erõsítõ regionális kezdeményezések; az érintett országok (Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia) közötti politikai párbeszéd – Kárpátok keretegyezmény: Kapcsolatépítés és végrehajtás – A Natura 2000 fajok és élõhelyek megõrzésével kapcsolatos feladatok alapjainak lefektetésére vonatkozó tanulmányok – Védett természeti értékekre való figyelemfelhívás tájékoztató kampányok keretében – Kapacitás-kiépítés az érintett szervezeteknél 2

A területi koncentrációjú projektek elsõbbséget élveznek.


13348

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

3. A magánszektor támogatása No.

5.

6.


Az üzleti környezet fejlesztése és a finanszírozáshoz való hozzáférés elõsegítése a kis- és középvállalkozások vonatkozásában

A magánszektor fejlesztése és a kis- és középvállalkozások exportjának elõsegítése


Egyedi program szemlélet az alábbi célkitûzéssel: Munkahelyteremtés elõsegítése


14,5 millió CHF összegig

A támogatható projektek típusai: – Helyi pénzügyi közvetítõ szervezetekben való tõkerészesedések – Szervezeti és szabályzati kapacitásnövelés nemzeti szinten a vállalati szektorban pénzügyi jelentéskészítés és auditálás érdekében Egyedi program szemlélet az alábbi célkitûzéssel: 3 millió CHF összegig – A magyar áru- és szolgáltatásexport piaci részesedésének növelése A támogatható projektek típusai: – A minõségi szabványok támogatása (mûszaki, környezeti, növény-egészségügyi, stb.) – Az e-business alkalmazások és informatikai biztonság (e-security) támogatása az üzleti szektorban – Turisztikai vendéglátáshoz kapcsolódó oktatási programok és turisztikai célpontok tervezése 4. Humánerõforrás- és társadalomfejlesztés

No.

7.


Kutatás és fejlesztés


Két célkitûzést tartalmazó programszemlélet 1. Célkitûzés: A tudományos potenciál megerõsítése az oktatáshoz való hozzáférés és szelektív támogatási programok segítségével


– 3 millió CHF összegig

A támogatható projektek típusai: – Ösztöndíjak felsõfokú és másoddiplomás programokra Svájcban – Ösztöndíjak hátrányos helyzetû és marginalizált csoportbeli hallgatók számára 2. Célkitûzés: A tudás alapú gazdaság támogatása a tudásalap megerõsítésével, elsõsorban az alkalmazott kutatás, a know-how és technológia transzfer segítségével

– 1 millió CHF összegig 4,5 millió CHF összegig

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13349

A támogatható projektek típusai: – Közös kutatási programok és intézmények közötti partnerség az alkalmazott kutatás területén – Eszközbeszerzés az alkalmazott kutatási projektekhez – Vállalkozásokat (Spin-off) támogató üzleti inkubátorok – Kapacitásnövelés az innováció igazgatásban – Kutatóév, akadémiai csereprogramok 8.

Egészségügy

A következõ célkitûzést teljesítõ programszemlélet Az egészségügyi és szociális szolgáltatások megerõsítése a rászoruló csoportok, mint a gyermekek, az idõsek, valamint a társadalmilag periférián élõk egészségügyi szükségleteinek hangsúlyozásával, elsõsorban a földrajzi szempontú prioritási területeken. A támogatható projektek típusai: Egészségügyi alapellátás: – Eszközbeszerzések háziorvosi praxisok vagy egészségügyi állomások számára – A rosszul ellátott területeken háziorvosi praxisok vagy egészségügyi állomások létrehozására vonatkozó rendszerek – Háziorvosok folyamatos képzését biztosító rendszerek támogatása Betegségmegelõzés és egészségvédelem: – Az egészségtelen életmód leküzdését szolgáló hatékony stratégiák kialakítása és végrehajtása központi és regionális szinten (dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód); valamint a betegségek megelõzése – Az anya-gyermek szolgáltatások felhasználásának támogatása a rászoruló csoportok esetében – Egészségügyi oktatás az iskolákban – Eszközbeszerzés a családgondozók számára – Az egészségvédelem modern felfogását támogató képzések háziorvosok és ápolók részére Települési, megyei, és regionális szintû hatékony egészségtervezés a reproduktív egészség és az idõsek egészségét érintõ területeken: – Egészségügyi tervek áttekintése és fejlesztése – A közösségi szervezetek kapacitásnövelése – Az egészségügyi tervek kiválasztott aspektusainak támogatása


13350

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

5. További allokáció Tétel

Tartalom

Pályázati Alap civil szervezetek számára

Twinning és partnerség

Projekt-Elõkészítési Alap Menedzsment költség – Svájc Technikai segítségnyújtás költsége – Magyarország

A következõ célkitûzést teljesítõ programszemlélet A civil társadalom fontos résztvevõje a fejlõdésnek, így a program támogatja a civil társadalmi hozzájárulást a gazdasági és szociális kohézió megerõsítéséhez. A támogatható projektek típusai: – Kis összegû projektpályázati alapok a civil társadalom/nem kormányzati szervezetek számára, amelyek a szervezeti kapacitás megerõsítésével elsõsorban a szociális szolgáltatásnyújtást, valamint a környezeti problémák megoldását támogatják. Elsõdleges célkitûzés: Megbízható és fenntartható kapcsolatok kialakítása svájci és magyarországi szervezetek, városok, települések, kantonok és régiók között. A támogatható projektek típusai: – Pályázati Alap partnerségi keretben végrehajtott, kis, közös projektek részére Célkitûzés: A végleges projektjavaslatok elkészítésének támogatása A Svájci–Magyar Együttmûködési Programban részt vevõ svájci fél adminisztrációs költségeinek támogatása A Svájci–Magyar Együttmûködési Programban részt vevõ magyar fél adminisztrációs költségeinek támogatása, beleértve az elõkészítést, a végrehajtást, a monitoring feladatokat és az értékelést.




1,5 millió CHF összegig 6,54 millió CHF összegig 1,96 millió CHF összegig

Az indikatív keretösszegek áttekintése Támogatási vezérelvek Indikatív pénzügyi keretösszeg (millió CHF) 1. Biztonság, stabilitás, reformok 17,0 2. Környezetvédelem és infrastruktúra 35,0 3. A magánszektor támogatása 17,5 4. Humánerõforrás- és társadalomfejlesztés 21,5 5. További allokáció 16,000 6. Még nem allokált 23,738 Teljes indikatív keretösszeg 130,738

2. melléklet A Svájci–Magyar Együttmûködési Program Szabályzata és Eljárásrendje A 2. melléklet szerves része a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött, Svájci–Magyar Együttmûködési Program végrehatásáról szóló Keretmegállapodásnak. A 2. melléklet meghatározza a Svájci–Magyar Együttmûködési Program szintjén történõ szabályozást, a Projekt szinten alkalmazandó eljárásokat, a Projektjavaslatokkal kapcsolatos követelményeket, a pénzügyi segítségnyújtással kapcsolatos szerepeket, felelõsségvállalást és speciális rendelkezéseket. A Pályázati Alapra, a Projekt Elõkészítési Alapra, a Technikai Segítségnyújtási Alapra, valamint az Ösztöndíj Alapra vonatkozó szabályokat és eljárásokat a 3. melléklet tartalmazza.

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13351

1. Svájci–Magyar Együttmûködési Program szinten történõ szabályozás 1.1. Ellenõrzés A Svájci–Magyar Együttmûködési Programmal kapcsolatos monitoring és ellenõrzõ tevékenységekért a végsõ felelõsség a magyar hatóságokat terheli. A Svájci–Magyar Együttmûködési Program megkezdésekor a Felek egy közösen kidolgozott monitoring rendszert állítanak fel, amelyet a Program végrehajtása során a szükségleteknek megfelelõen megerõsítenek. 1.2. Éves ülések A Svájci–Magyar Együttmûködési Program hatékony végrehajtása biztosításának érdekében, a Felek éves üléseket tartanak. Az éves ülések alkalmával, egy hónappal az ülés idõpontja elõtt, a Nemzeti Koordinációs Egység elõterjeszt egy éves jelentést, amely többek között az alábbiakat tartalmazza: – Általános tapasztalat és elért eredmények – A Svájci–Magyar Együttmûködési Program végrehajtásának a Stratégiai Keretszabályozásban foglaltakkal összevetett elõrehaladási beszámolója – Beszámoló a Svájci–Magyar Együttmûködési Program helyzetérõl, beleértve a következõket: = Elfogadott projektekrõl szóló jelentések, projektmeghatározással/elõkészítéssel kapcsolatos elõrehaladás és elõrelátható lekötések; = Átfogó pénzügyi jelentés a korábbi, illetve a lehetséges várható kifizetésekrõl és a Svájci–Magyar Együttmûködési Program egészére vonatkozó kötelezettségvállalásról; = A projektek pénzügyi ellenõrzésével kapcsolatos összefoglaló, valamint a lényegi következtetések, a 3.6. fejezettel összhangban; = Pályázatokkal, szerzõdések odaítélésével, és sikeres ajánlattevõkkel kapcsolatos statisztikák; = Bizonyos projektekkel kapcsolatos fontos kérdésekrõl szóló információ – Pályázati Alapról, Projekt Elõkészítési Alapról, Technikai Segítségnyújtási Alapokról, valamint Ösztöndíj Alapokról szóló jelentések; – A még nem lekötött összegek allokációjára vonatkozó javaslatok; – A végrehajtás adminisztratív kérdéseire vonatkozó jelentés; – A Svájci–Magyar Együttmûködési Programmal és a végrehajtott projektekkel kapcsolatosan a közvélemény tájékoztatásának stratégiája és kapcsolódó tevékenységek; – Egyéb vitás kérdések, javaslatok, további lépések; – A Megállapodás mellékleteinek áttekintése és szükség szerinti módosítása. A NKE felelõs az éves ülések megszervezéséért. Egyeztet a Svájci Nagykövetséggel a szervezéssel, a tartalommal, a napirendi pontokkal, a résztvevõkkel, és egyéb szervezési és logisztikai feladatokkal kapcsolatban. Amennyiben Svájc vagy a NKE úgy dönt, a Közremûködõ Szervezetek, a Projekt Végrehajtók, és más szervezetek és személyek is meghívhatók az éves ülésekre. A Felek meghívhatják az Európai Unió Bizottságát, hogy megfigyelõként részt vegyen az éves üléseken. Az ülések jegyzõkönyvét a NKE vezeti és 15 nappal az ülés után benyújtja Svájcnak végleges jóváhagyásra. 2. Projekt Támogatási Kérelmekkel kapcsolatos eljárások A támogatási kérelem egy kétfordulós eljárás tárgya, amely segítséget nyújt a döntéshozatali eljárás korai fázisában is. Az elsõ fordulóban történik a projekttervezet benyújtása és egy elvi döntés meghozatala. Sikeres elsõ forduló esetén kezdõdhet meg a második forduló. Ebben a fordulóban egy Végleges Projekttervezet kerül benyújtásra és Svájc meghozza a végsõ döntést. 2.1. Elsõ forduló: Jelentkezési és elfogadási eljárás a projekttervezet esetében No.

1.

Lépések

Projektbeazonosítás kezdeményezése

Tevékenységek és specifikus szabályok

Projektbeazonosítás kezdete az alábbiak alapján: – Prioritást élvezõ projektek a Kormány által összeállított lista – A NKE javaslata – Valamely Közremûködõ Szervezet/Projekt Végrehajtó javaslata – Ajánlattételi felhívás – Svájc javaslata – Valamely nemzetközi szervezet javaslata

Szervezetek

Felelõs: NKE Résztvevõk: Közremûködõ Szervezet, Projekt Végrehajtó, Magyar partnerek, Svájci hatóságok

13352

MAGYAR KÖZLÖNY

No.

Lépések

2.

A projekttervezet kidolgozása

3.

A projekttervezet elõszûrése Értékelés

4.

5.

6.


A Projekttervezet követelményeinek (cf. 2.2.) megfelelõ projekttervezet elkészítése. Tartalmazhatja a Végleges Projekttervezet elkészítését támogató pénzügyi segítségnyújtásra vonatkozó kérelmet, melyet a Projekt Elõkészítési Alap finanszíroz. Lehetõség a Svájci Nagykövetséggel történõ informális egyeztetésre. A Projekttervezet vizsgálata a Stratégiai Keretszabályozás, az 1. mellékletben foglalt Projekt kiválasztási kritériumok, valamint a Projekttervezet követelményei (cf 2.2.) alapján.

A Projekttervezet benyújtása

Amennyiben elfogadásra került, a Projekttervezetek egy, a kiválasztási folyamat összefoglalását tartalmazó kísérõlevéllel együtt, a Svájci Nagykövetség részére benyújtásra kerülnek. A Svájci Nagykövetség formai ellenõrzést végez, és a projekttervezetet a NKE kísérõlevelével együtt Svájc felé továbbítja. A Projekttervezettel Végsõ döntés a projekttervezetrõl (beleértve, kapcsolatban hozott végsõ amennyiben releváns, a projekt-elõkészítés pénzügyi támogatására vonatkozó döntést). döntés Amennyiben Svájc elfogadja, a végleges projekttervezet kidolgozására vonatkozó kérelem (követelményeket a 2.4. pont határozza meg). Svájc esetleges megjegyzéseit a végleges projekttervezet elkészítésénél figyelembe kell venni.

2007/179. szám Szervezetek

Felelõs: Közremûködõ Szervezet, Projekt Végrehajtó

Felelõs: NKE Felelõs: NKE Résztvevõk: Értékelõ Bizottság, Közremûködõ Szervezet (amennyiben releváns) Felelõs: NKE

Felelõs: Svájci Nagykövetség Felelõs: Svájci Fejlesztési és Együttmûködési Ügynökség (SFEÜ) vagy Gazdasági Államtitkárság (GÁ)

2.2. A Projekttervezettel kapcsolatos követelmények A Projekttervezet (kb. 5 oldal) tartalmazza valamennyi szükséges információt annak érdekében, hogy a javasolt projekt általános értékelése megvalósítható legyen. Tétel

Általános információ Jelentkezõ

Tartalom

Projektcím, tervezett idõtartam, prioritási terület, helyszín/régió Név és elérhetõség; elõzetes, releváns tapasztalat, ha van; projektpartnerek; svájci kapcsolat, ha van (know-how, technológia, partnerek vagy bármilyen Svájccal történõ együttmûködés) Relevancia A gazdasági és társadalmi egyenlõtlenségek csökkentése az országon belül, valamint az ország és a fejlettebb EU tagállamok között (hatás); illeszkedés az ország/régió és a választott szektor fejlesztési stratégiáihoz; beavatkozási stratégia Projekttartalom A célkitûzéseket (végeredmény), a várható eredményeket (eredmény) és tevékenységet (komponensek); kedvezményezetteket, célcsoportokat, a kockázatokat és lehetõségeket; valamint a projekt fenntarthatóságát tartalmazó leírás Projektszervezet Szervezeti diagram, felelõsségmegosztás stb. Költségvetés Elszámolható költségek/nem elszámolható költségek; önerõ, a támogatás összege, társfinanszírozás, EU-finanszírozás és bármely egyéb pénzügyi forrás; költséghatékonysági szempontok kontra alternatívák Horizontális ügyek A projekt környezeti, társadalmi és gazdasági szempontjai, nemek egyenlõsége A projekt fejlettségi szintje A projekt helyzete: kidolgozás alatt vagy teljesen elkészítve, és amennyiben szükséges, esetleges igény a Projekt Elõkészítési Alapból finanszírozott, a végleges projektjavaslat kidolgozását támogató pénzügyi segítségnyújtásra (pl.: megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatásértékelés stb.) Mellékletek További dokumentáció, amennyiben szükséges

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13353

2.3. Második forduló: Jelentkezési és elfogadási eljárás a Végleges Projektjavaslat esetében No.

1.

Lépések


Szervezetek

A Végleges Projektjavaslat kidolgozása Vizsgálat

A Végleges Projektjavaslat követelményeinek (cf. 2.4.) és Svájc megjegyzéseinek megfelelõ Végleges Projekttervezet elkészítése. A Végleges Projekttervezet vizsgálata

3.

A Végleges Projektjavaslat benyújtására vonatkozó döntés

4.

Végsõ döntés

Amennyiben elfogadásra került, a Végleges Projektjavaslatot egy, a Végleges Projektjavaslat követelményeit és Svájc megjegyzéseit tartalmazó kísérõlevéllel együtt, a Svájci Nagykövetség részére benyújtásra kerül. A Svájci Nagykövetség formai ellenõrzést végez, és a Felelõs: Svájci Végleges Projektjavaslat a NKE kísérõlevelével Nagykövetség együtt Svájc felé továbbítja. Végsõ döntés a pénzügyi segítségnyújtási kérelemrõl, Felelõs: SFEÜ vagy GÁ figyelembe véve a Végleges Projekttervezetet, a NKE kísérõlevelét és a projektdokumentációt. Svájc fenntartja magának a jogot, hogy – amennyiben szükséges – saját értékelési eljárást folytasson le.

2.

Felelõs: Közremûködõ Szervezet, Projekt Végrehajtó Felelõs: NKE Résztvevõk: Közremûködõ Szervezet, (ha van) Felelõs: NKE

2.4. A Végleges Projektjavaslattal kapcsolatos követelmények A Végleges Projektjavaslathoz minden szükséges dokumentumot (megvalósíthatósági tanulmány, projektdokumentáció, környezeti hatásértékelés) csatolni kell a teljes körû értékelés érdekében. A Végleges Projektjavaslat (5–10 oldal; nagy infrastruktúra projektek esetében 10–20. oldal és mellékletek) megfelelõen részletes információt nyújt, többek között, a következõkrõl: Tétel

Projekt-összefoglaló (1 oldal) Relevancia

Projekttartalom

Projektindoklás (kellõ részletességgel) Projektszervezet Részletes végrehajtási ütemterv Költségvetés

Beszerzés Fejlesztési hatás Horizontális ügyek Mellékletek

Tartalom

Alapadatok: Projektcím, a célkitûzéseket, költségvetést, partnereket, idõtartamot tartalmazó rövid leírás A gazdasági és társadalmi egyenlõtlenségek csökkentése az országon belül, valamint az ország és a fejlettebb EU tagállamok között; illeszkedés az ország/régió és a választott szektor fejlesztési stratégiáihoz; beavatkozási stratégia A célkitûzéseket, a várható eredményeket/végeredményeket, tevékenységeket és a vonatkozó indikátorokat; kedvezményezetteket, célcsoportot; a kockázatokat és lehetõségeket; valamint a projekt fenntarthatóságát tartalmazó leírás A megvalósíthatósági tanulmány fõ következtetései (amennyiben szükséges) Szervezeti diagram, felelõsségmegosztás stb. Beleértve az elõrehaladás meghatározott indikátorokon alapuló szakaszait és monitoringját Elszámolható költségek/nem elszámolható költségek; önerõ, a támogatás összege, társfinanszírozás, EU-finanszírozás és bármely egyéb pénzügyi forrás; költséghatékonysági szempontok Áruk és szolgáltatásokra vonatkozó Beszerzési eljárások Az eredményekre/végeredményekre/hatásra vonatkozó indikátorok monitoringja és értékelése A projekt környezeti, társadalmi és gazdasági szempontjai, nemek egyenlõsége Pl. megvalósíthatósági tanulmány, projektdokumentáció, környezeti hatásértékelés

13354

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

3. Projekt-végrehajtási eljárások A projek-végrehajtási eljárások a következõk: No.

Lépések

1.

Projekt Megállapodás

2.

Aláírás

3.

Beszerzés és szerzõdések odaítélése


A Magyarország és Svájc közötti Projekt Megállapodás elkészítése

Szervezetek

Felelõs: magyar részrõl a NKE, svájci részrõl a SFEÜ vagy a GÁ A projektmegállapodás aláírása. Felelõs: Általában a A projektmegállapodást több mint két szerzõdõ fél is SFEÜ vagy a GÁ nevében aláírhatja (pl. háromoldalú vagy sokoldalú a Svájci Nagykövetség. egyezmény: SFEÜ vagy a GÁ, NKE és Közremûködõ A magyar aláíróról vagy Szervezet, Projekt Végrehajtó). aláírókról Magyarország A Végrehajtási Megállapodás aláírása. dönt. A beszerzési eljárást a vonatkozó nemzeti Felelõs: NKE, jogszabálynak és a vonatkozó EU irányelveknek Közremûködõ Szervezet, megfelelõen kell lefolytatni. Svájc felé a vonatkozó Projekt Végrehajtó közbeszerzési szabályok teljesítését igazolni kell. Az átláthatóság növelése és a korrupció megelõzése érdekében a tenderdokumentációk egy feddhetetlenségi záradékot tartalmaznak. Általában, a közbeszerzési eljárásról szóló EU irányelvek (2004/17/EC és 2004/18/EC) hatályába tartozó közbeszerzések esetében, a hivatalos tenderértékelõ jelentés angol nyelvû fordítását, tájékoztatásul Svájc részére meg kell küldeni legkésõbb 30 naptári nappal a szerzõdés odaítélését követõen. A fentieken túl, a 600 000 CHF értékhatár feletti tenderek (vagy a hatályos nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérõ építési tender minimumküszöbével egyenértékû CHF) esetében, Svájc igényelheti ellenvetés megtételére a tenderdokumentáció egy példányát, valamint tájékozódás céljából a szerzõdéseket. Ezen dokumentumokat legkésõbb 20 naptári nappal a tendereljárás megkezdése elõtt (20 naptári napon belüli válasz hiánya esetén ellenvetés nélkülinek minõsül), illetve 20 naptári nappal a szerzõdés aláírása után kell benyújtani. Továbbá, a 600 000 CHF értékhatár feletti tenderek (vagy a hatályos nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérõ építési tender minimumküszöbével egyenértékû CHF) esetében, Svájc kérheti, hogy a tenderdokumentáció és a szerzõdéstervezetek angol nyelvû fordítása az ajánlattevõk, illetve a nyertes ajánlattevõk részére elérhetõ legyen. Esetleges fordítási költségek a Projektet terhelik, és a Hozzájárulásból kerülnek finanszírozásra.

2007/179. szám No.

MAGYAR KÖZLÖNY Lépések

4.

Ellenõrzés (Monitoring)

5.

Jelentés

6.

Pénzügyi ellenõrzés


A Keretmegállapodás 6.5. cikkével összhangban, a Felek megegyeznek abban, hogy a fent említett dokumentumokon túl, a tendereljárásra vonatkozó minden információt a másik Fél ésszerû kérésére benyújtanak. Svájc jogosult a tenderértékelõ bizottságban megfigyelõként részt venni. Svájcnak szintén jogában áll lefolytatni a bevett közbeszerzési gyakorlatok és eljárások pénzügyi ellenõrzését. A tendereljárás keretein belül, szándékos vagy gondatlanságból eredõ szabálytalanságok esetén, Svájcnak jogában áll a projekt végrehajtásának bármely szakaszában azonnal leállítani a kifizetéseket, utasítani a NKE-t, hogy állítsa le a Svájci Hozzájárulásból történõ kifizetéseket, visszafizetést igényelni a jogtalanul kifizetett összegekre. Az ellenõrzési eljárásokat a Projekt Megállapodás szabályozza. Az eljárás leírása magába foglalja: a jelentéstétel ütemezését, monitoring rendszert és tanácsadót, irányító bizottságokat, a tevékenységeket és eredményeket tartalmazó ütemtervet, pénzügyi ellenõrzést stb. Idõközi jelentések: kifizetési követelések és visszatérítési kérelmek támogatására, ezen melléklet 4. fejezetében meghatározottak alapján. Éves projektjelentések: a projekt elõrehaladásának leírása. Tartalmazzák a jelentési év pénzügyi elõrehaladásával kapcsolatos adatok és az adott idõpontig tartó kumulatív adatok áttekintését. Összehasonlítják az aktuális és a tervezett kiadásokat és elõrehaladásokat, az eredmények mennyiségi céljait, illetve ahol lehetséges a végeredmény indikátorokat véve alapul. Bármely eltérést indokolni kell és korrekciós intézkedéseket kell javasolni. Az éves projektjelentések nem kapcsolódnak a visszatérítési kérelmekhez. A Projektet Záró jelentés, az utolsó projekt idõközi jelentéssel és a végsõ pénzügyi jelentéssel (cf. 6) képezi az végsõ kifizetés alapját. Dokumentálja és kommentálja az eredmények és végeredmények teljes körû teljesítését összehasonlítva az eredeti tervvel, az irányelveknek, pl. horizontális témák és fenntarthatóságnak való megfelelést, és tartalmazza a tapasztalatokat és a végkövetkeztetéseket. A Hozzájárulásból finanszírozott projektért felelõs valamennyi Közremûködõ Szervezetnek teljesíteni kellett az elmúlt három éven belül a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal vagy más kijelölt intézmény megfelelési audit eljárását.

13355 Szervezetek

Felelõs: Projekt Végrehajtó Résztvevõk: NKE, Közremûködõ Szervezet

Felelõs: Projekt Végrehajtó Résztvevõk: NKE, Közremûködõ Szervezet

Felelõs: Kormányzati Ellenõrzési Hivatal

13356

MAGYAR KÖZLÖNY

No.

7.

Lépések


2007/179. szám Szervezetek

Kockázatértékelésen alapuló éves rendszer audit Felelõs: NKE tervezet kerül kialakításra. A kockázatértékelésen túl Svájc egyéb követelményeket is megfogalmazhat, melyeket az éves pénzügyi ellenõrzési tervezetben figyelembe kell venni. A tervezettel összhangban a (felelõs szerv) és a felhatalmazott audit szervezet (pl. a Közremûködõ Szervezet ellenõrzési egysége) nemzeti jogi szabályozásnak megfelelõ ellenõrzési és audit eljárásokat folytatnak. A két évnél tovább tartó és az 500 000 CHF keretösszeget meghaladó projektek esetében, egy belsõ vagy egy minõsítéssel rendelkezõ külsõ audit szervezet idõközi Pénzügyi Ellenõrzés(eke)t végez, amennyiben a projekt megállapodás másképp nem rendelkezik. A következtetések és javaslatok Svájc részére is megküldésre kerülnek. Minden egyes befejezett Projekt esetében egy belsõ vagy egy minõsítéssel rendelkezõ külsõ audit szervezet Végsõ Pénzügyi Ellenõrzést végez. A következtetések és javaslatok, a Projekt Befejezési Jelentéssel és a Végsõ Pénzügyi Jelentéssel együtt, Svájc részére is megküldésre kerülnek. A Projekt befejezése után, a Felek független értékelést Felelõs: NKE, SFEÜ igényelhetnek. A költségek a független értékelést vagy GÁ igénylõ Felet terhelik.

Értékelés

4. A kifizetési és visszatérítési eljárás A Magyar Pénzügyminisztérium a Hozzájárulás Kifizetõ Hatósága. Alapvetõen, a Hozzájárulásból finanszírozott minden kifizetés a magyar nemzeti költségvetésbõl elõfinanszírozásra kerül. A Projekt Végrehajtó benyújtja a NKE-nek az aktuális idõszakra vonatkozó, elszámolható költségeket tartalmazó kifizetési igényeket, valamennyi dokumentáció hiteles másolatával és az Idõközi Jelentéssel együtt. A NKE ellenõrzi a dokumentáció teljességét és igazolja a megfelelõséget. A Kifizetõ Hatóság jóváhagyásra és kifizetésre Svájc részére benyújtja a visszatérítési kérelmeket. A részletes visszatérítési eljárásokat a projektmegállapodás tartalmazza, és amennyiben nincs másképp meghatározva, a következõ eljárásnak felel meg: No.

Lépések

Tevékenységek

1.

Az eredeti számla kibocsátása

Az eredeti számla kibocsátásra kerül.

2.

Az eredeti számla vizsgálata és a kifizetési igény kidolgozása

– Az eredeti számla ellenõrzése a projektmegállapodásban foglalt specifikációk, a Végrehajtási Megállapodás, a beszerzési/szolgáltatási szerzõdés és a megállapodás szerinti díjszabás alapján. – A munkálatok végrehajtása, az áruk/szolgáltatások szállítása, stb. pontosságának; valamint a speciális feltételek, stb. igazolása (minõségi és mennyiségi) – Az eredeti számla szállítójának/szállítóinak kifizetése.

Szervezetek

Felelõs: A termék vagy szolgáltatás szállítója; szerzõdõ; tanácsadó; szervezet (igénylõ) Felelõs: Projekt Végrehajtó

2007/179. szám No.

3.

4.

5.

MAGYAR KÖZLÖNY Lépések

Tevékenységek

– A kifizetési igény és egy idõközi jelentés együttes benyújtása a NKE részére. A kifizetési igény egy adott idõszakban felmerült elszámolható költségeket tartalmaz. Az idõközi jelentés a pénzügyi és a fizikai elõrehaladással kapcsolatos információkat, az aktuális és a tervezett kiadások összehasonlítását, az elõrehaladás naprakész helyzetét tartalmazza, és megerõsíti a társfinanszírozást. Bármely eltérést indokolni kell, és korrekciós intézkedéseket kell javasolni. Idõközi jelentések legalább hathavonta esedékesek. A kifizetési igények – A kifizetési igénynek a Keretmegállapodással, a igazolása a Kifizetõ Projekt Megállapodással, a Végrehajtási Hatóság felé és Megállapodással való megfelelõségének elõfinanszírozási ellenõrzése, beleértve az esetleges kifizetések kettõs-finanszírozást. – A dokumentáció teljességének és az idõközi jelentés relevanciájának ellenõrzése. Amennyiben szükséges, a támogatás felhasználás megfelelõségének ellenõrzése tényfeltáró látogatások segítségével. – A Kifizetõ Hatósághoz érkezõ kifizetési igény pontosságának és jogosságának igazolása. – Svájc részére megküldésre kerül a vonatkozó dokumentáció egy másolata, úgymint idõközi, éves és projekt záró jelentések (cp. 3.5.), pénzügyi ellenõrzési jelentések (cp. 3.6.) vagy a projektmegállapodásban foglaltaknak megfelelõen ezek összesített áttekintése. – Kifizetés a Projekt Végrehajtó részére. A visszatérítési igény – A kifizetési igények formai megfelelõségének Svájc felé történõ ellenõrzése. benyújtása – A visszatérítési igény Svájc részére történõ megküldése, és a visszafizetési igény az alátámasztó dokumentációval, valamint a szerzõdési megállapodásokkal való megfelelõségének megerõsítése. Svájcból Magyarországra – A visszafizetési igények és az alátámasztó történõ kifizetés dokumentáció formai megfelelõségének ellenõrzése. – Az igényelt összegnek a Kifizetõ Hatóság részére történõ átutalása.

13357 Szervezetek

Felelõs: NKE Résztvevõk: Közremûködõ Szervezet

Felelõs: Kifizetõ Hatóság

Felelõs: Svájc

Bizonyos esetekben a Felek más kifizetési eljárást is meghatározhatnak a vonatkozó Projekt Megállapodásban. A Projekt Megállapodásban pontosítani kell a költségek elszámolhatóságának végsõ határidejét. Ez a határidõ a projekt tervezett befejezését követõ 12 hónapon belül, de nem késõbb, mint 10 évvel a Hozzájárulás Svájci Parlament által, a Keretmegállapodás 3. cikkének megfelelõen történõ jóváhagyása után lehetséges. A végsõ visszatérítési igények Svájchoz történõ beérkezésének határideje az elszámolhatóság végsõ határidejét követõ hat hónap. Szabálytalanságok esetén Svájcnak jogában áll a projekt végrehajtásának bármely szakaszában a kifizetéseket azonnal leállítani, utasítani a NKE-t, hogy állítsa le a Svájci Hozzájárulásból történõ kifizetéseket, visszafizetést igényelni a jogtalanul kifizetett összegekre. A vonatkozó rendelkezések okairól Svájc a NKE-nek és a többi résztvevõ félnek írásos magyarázatot küld.

13358

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

5. Feladatok és kötelezettségek A fõ résztvevõk feladatai és kötelezettségei az alábbiak szerint alakulnak. A Projekt Megállapodások részletesebb kötelezettség- és tevékenység meghatározást tartalmaznak az egyes eseteknek megfelelõen. 5.1. Nemzeti Koordinációs Egység A NKE felelõs a teljes körû Svájci–Magyar Együttmûködési Program orientációért, a projektek azonosításáért, tervezéséért, végrehajtásáért, pénzügyi irányításáért, ellenõrzéséért és értékeléséért, valamint a Hozzájárulásból származó támogatási alapok a Keretmegállapodásnak megfelelõen történõ felhasználásáért. Mindez a következõket foglalja magában: – A projektek végrehajtásához és monitoringjához szükséges nemzeti jogi keretek elfogadásának biztosítása. – A Svájci Hozzájárulás összehangolása más hozzájárulásokkal, a Nemzeti Stratégiai Referencia Kerettel és az operatív programokkal. – A megfelelõ rendelkezések Nemzeti Költségvetésbe történõ felvételének biztosítása annak érdekében, hogy az igénylõ hozzájusson a szükséges támogatáshoz. – A Projekt Megállapodásban megállapított társfinanszírozási rész rendelkezésre állásának igazolása. – Annak biztosítása, hogy a projekt egyik része sem részesül kettõs finanszírozásból semmilyen más támogatási forráson keresztül. – A projektjavaslatok pályázati kiírásának, rendszerezésének és értékelésének szervezeti biztosítása. – Tanácsadó irányítóbizottság(ok) létrehozása, amely(ek)ben legalább a NKE, az érintett minisztériumok, a régiók, a magánszektor, a civil társadalom és a Svájci Nagykövetség képviselõi vesznek részt. – A Svájc részére benyújtandó projektjavaslatok kiválasztása a Értékelõ Bizottsággal történõ egyeztetést követõen. – Az elfogadott projekttervezeteken alapuló, jól dokumentált projektfinanszírozási igények benyújtása. – Alkalmas ellenõrzési és monitoring rendszerek kialakításával a projektvégrehajtásnak a Projekt Megállapodással és a Végrehajtási Megállapodással összhangban történõ kivitelezésének felügyelete és irányítása. – A Projekt Végrehajtótól érkezõ számlák és a dokumentáció megfelelõségének ellenõrzése. – Kifizetési igények benyújtása a Kifizetõ Hatóság részére, és az igények pontosságának és jogosságának ellenõrzése. – A hozzáférhetõ alapok hatékony és helyes felhasználásának biztosítása. – Az egyes projektek esetében annak ellenõrzése, hogy a hozzáadott-érték (HEA) adó visszaigényelhetõ-e a Projekt Végrehajtó által és ennek megfelelõen a svájci hatóságok értesítése a projektdokumentáció részeként megküldött, a pályázótól származó nyilatkozatban. – A pénzügyi ellenõrzés biztosítása, beleértve a teljes körû és kielégítõ ellenõrzési nyomvonal kialakításának biztosítását minden résztvevõ intézménynél. – Valamennyi, egyfelõl Svájc és a Kifizetõ Hatóság között, másfelõl a Kifizetõ Hatóság és minden résztvevõ nemzeti testület (pl. NKE, Közremûködõ Szervezet, Projekt Végrehajtó) között végrehajtott pénzeszköz-átutalást tartalmazó átfogó éves pénzügyi jelentés készítése. – A finanszírozott projektek pénzügyi jelentéseivel kapcsolatos következtetések és javaslatok összegzésének évente történõ benyújtása. A NKE mellékletben közli a pénzügyi jelentésekre vonatkozó valamennyi eredeti következtetést és javaslatot. – A résztvevõ partnerek számára, Svájcot is beleértve, a pénzügyi ellenõrzés eredményei és a pénzügyi jelentés alapján hozott döntések végrehajtása megvitatásának biztosítása. – A Hozzájárulásból finanszírozott projektek végrehajtásával kapcsolatban rendszeres jelentéstétel Svájcnak, valamint bármilyen szabálytalanság azonnali jelentése. – Átfogó Svájci–Magyar Együttmûködési Program szintû éves ülések szervezése a Svájci Nagykövetséggel való egyeztetést követõen, valamint éves jelentés készítése. – Felelõsségvállalás a Hozzájárulásból jogtalanul kifizetett összegek Svájcnak történõ visszafizetéséért. – A Svájci–Magyar Együttmûködési Programmal kapcsolatos nyilvánosság és tájékoztatás biztosítása. – A Svájci–Magyar Együttmûködési Program keretében végrehajtott valamennyi projekttel kapcsolatos, lényeges dokumentáció tárolásának biztosítása a projektek befejezését követõ 10 éves idõtartamon keresztül. A NKE részben delegálhatja a fent említett feladatokat és kötelezettségeket egy vagy több Közremûködõ Szervezetre. 5.2. Közremûködõ Szervezet Közremûködõ Szervezet bármely jogi vagy magán szervezet, aki a NKE felelõsségére vagy a NKE meghatalmazásában jár el, tekintettel a projekteket megvalósító Projekt Végrehajtóra.

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13359

A Közremûködõ Szervezet fõ feladatai a következõk: – A projektjavaslatok pályázati kiírása, rendszerezése, a projektjavaslatok követelményeivel (2. fejezet) való megfelelõség ellenõrzése, és a benyújtott pályázatok minõségi ellenõrzése; – A projektjavaslatok értékelõ jelentésekkel együtt történõ benyújtása a NKE részére; – Tender eljárások végrehajtása vagy ezen feladat delegálása egy Projekt Végrehajtóra. Amennyiben a tender eljárás delegálásra kerül, a Közremûködõ Szervezet elvégzi a közbeszerzési eljárás dokumentációjának ex-ante kontrollját (az ajánlattételi felhívás kihirdetése és a szerzõdés megkötése elõtt); – A projektek végrehajtásának a Projekt Megállapodásban és a Végrehajtási Megállapodásban foglaltaknak megfelelõ felügyelete és irányítása, valamint a szükséges ellenõrzés elvégzése; – A Projekt Végrehajtótól érkezõ számlák ellenõrzése, a benyújtott dokumentumok pontosságának és hitelességének, valamint a kifizetési igények költségelszámolhatóságának igazolása; – A számlák igazolása és az igazolt számlák a NKE-nek vagy a Kifizetõ Hatóságnak történõ megküldése; – Jelentés a projekt végrehajtásának elõrehaladásáról a NKE részére; – Szabálytalanságok figyelése és a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentés megküldése a NKE részére; – A Svájci–Magyar Együttmûködési Program keretében végrehajtott valamennyi projekttel kapcsolatos, lényeges dokumentáció tárolásának biztosítása a projektek befejezését követõ 10 éves idõtartamon keresztül. 5.3. Projekt Végrehajtó Projekt Végrehajtó bármely, a Felek által elismert és a Keretmegállapodás értelmében egy adott Projekt végrehajtásával megbízott állami hatóság, köz- vagy magántestület és szervezet. Ennek következményeként, a Projekt Végrehajtó a szerzõdõ fél a szolgáltatási és beszerzési szerzõdések esetében az elfogadott projektek keretén belül. A projektmegállapodás tartalmazza a Projekt Végrehajtó nevét. A végrehajtási megállapodás meghatározza a Projekt Végrehajtó feladatait és kötelezettségét. 5.4. Kifizetõ Hatóság A Kifizetõ Hatóság felelõs a Svájci Hozzájárulás megfelelõ pénzügyi ellenõrzésének biztosításáért. Mindez elsõsorban a következõ feladatokat jelenti: – A kifizetési igények formai megfelelõségének ellenõrzése; – A megfelelõ visszatérítési igények Svájc részére történõ megküldése; – Valamennyi Svájc felé történt visszatérítési igény jegyzékének vezetése; – A pénzforgalomról szóló idõszakos jelentés megküldése a NKE részére. 5.5. Kormányzati Ellenõrzési Hivatal A Svájc és Magyarország között létrejött Együttmûködési Program végrehajtásának tekintetében, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal felelõs a pénzügyi ellenõrzési rendszerek hatékony mûködésének, valamint a csalások és szabálytalanságok megelõzésének biztosításáért. A Kormányzati Ellenõrzési Hivatal fõ feladatai a következõk: – Egy megfelelõ pénzügyi ellenõrzési funkció biztosítása; – Egy éves rendszer audit és ellenõrzési terv létrehozása, amely figyelembe veszi a svájci követelményeket; – A Svájc és Magyarország között létrejött Együttmûködési Program végrehajtási szerkezetében pénzügyi ellenõrzéseket végez, és errõl a NKE-n keresztül Svájcnak jelentést tesz; – A finanszírozott projektek pénzügyi jelentéseivel kapcsolatos következtetések és javaslatok összegzésének évente történõ benyújtása. A KEHI a NKE-n keresztül mellékletben közli a pénzügyi jelentésekre vonatkozó valamennyi eredeti következtetést és javaslatot; – Segítségnyújtás a kompetens svájci hatóságok, illetve ezek megbízottainak részére; – A Svájci–Magyar Együttmûködési Program keretében végrehajtott projektekkel kapcsolatos, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal által elkészített audit dokumentáció tárolásának biztosítása a projektek befejezését követõ 10 éves idõtartamon keresztül. Az illetékes hatóságok a Magyar Kormány teljes körû támogatásával kivizsgálják a csalás vagy szabálytalanság vélt eseteit. Bizonyítást nyert csalás vagy szabálytalanság esetén a lefolytatandó eljárás az aktuális jogi szabályozásnak megfelelõen történik. 5.6. Pénzügyi Ellenõrzési Szervezet Amennyiben a projektmegállapodás másképp nem rendelkezik, a NKE vagy a Közremûködõ Szervezet minden egyes projekt esetében kijelöl egy pénzügyi ellenõrzési szervezetet. Technikai Segítségnyújtás, Pályázati Alap, Projekt Elõkészítési Támogatás, valamint Ösztöndíj Alap esetén eltérõ pénzügyi ellenõrzési eljárások lehetnek érvényben. A pénzügyi ellenõrzési szervezet lehet állami intézmény vagy elismert szakmai hírnévvel rendelkezõ magánvállalat, mely a nemzetközi audit szabványoknak megfelelõen mûködik.

13360

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

A pénzügyi ellenõrzési szervezetet a Projekt Megállapodásban meg kell említeni. A pénzügyi ellenõrzés hatályáról a Projekt Megállapodáshoz csatolt melléklet határoz. Külsõ pénzügyi ellenõrzés esetén a költségek visszatéríthetõk, ezen költségeket a projekt költségvetésébe bele kell számolni. Belsõ ellenõrzés esetén a költségeket az adott ellenõrzõ szervezet viseli. Amennyiben a projektmegállapodás másképp nem rendelkezik, a pénzügyi ellenõrzési szervezet idõközi pénzügyi ellenõrzés(eke)t végez a két évnél tovább tartó és az 500 000 CHF keretösszeget meghaladó projektek esetében, és egy, a nemzetközi audit szabványoknak megfelelõ végsõ pénzügyi ellenõrzést végez az összes projekt esetében. Az ellenõrzések során igazolja a támogatás korrekt felhasználását, javaslatokat tesz az ellenõrzési rendszer erõsítésére, és jelent bármilyen vélt vagy valós csalást vagy szabálytalanságot. Ezen pénzügyi ellenõrzési jelentések a NKE-nek kerülnek megküldésre. Az illetékes hatóságok a Magyar Kormány teljes körû támogatásával kivizsgálják a csalás vagy szabálytalanság vélt eseteit. Bizonyítást nyert csalás vagy szabálytalanság esetén a lefolytatandó eljárás az aktuális jogi szabályozásnak megfelelõen történik. 5.7. A Svájci Nagykövetség A Svájci Nagykövetség Svájc hivatalos képviselõje. A Svájci–Magyar Együttmûködési Program végrehajtásával kapcsolatban a szerepe a következõ: – Kapcsolatok létrejöttének elõsegítése; a partnerek közötti kapcsolatok és a kapcsolatépítés biztosítása; – A Hozzájárulás eljárásrendjével és feltételrendszerével kapcsolatos információ- és tanácsadás a partnerek részére; – A svájci hatóságok felé és a svájci hatóságoktól érkezõ hivatalos információk és javaslatok közvetítése; – Svájci delegációk látogatásának megszervezése a NKE-gel közösen; – A Svájci–Magyar Együttmûködési Programmal kapcsolatos átfogó üléseken való részvétel; – A nyilvánosság számára a Svájci–Magyar Együttmûködési Programmal kapcsolatos információadás; – Megfigyelõként való részvétel az Értékelõ Bizottság ülésein. 5.8. Svájci Fejlesztési és Együttmûködési Ügynökség (SFEÜ) és Gazdasági Államtitkárság (GÁ) Svájci részrõl két illetékes hatóság vesz részt a Svájci–Magyar Együttmûködési Program végrehajtásában. Fõ feladataik a következõk: – Átfogó Svájci–Magyar Együttmûködési Program szinten a stratégiai és a mûködtetési irányítás biztosítása; – Részvétel a NKE által szervezett éves üléseken; – Rendszeres párbeszéd kialakítása a NKE-gel és a többi résztvevõ partnerrel a projektek beazonosításával és végrehajtásával, valamint a Svájci–Magyar Együttmûködési Program teljes körû elõrehaladásával kapcsolatban; – Segítésnyújtás a projekt beazonosítás és elõkészítés folyamataiban; – A támogatásra benyújtott projektek finanszírozásával kapcsolatos döntéshozás; – Döntéshozás a teljes körû Svájci–Magyar Együttmûködési Program problémáival kapcsolatban; – A teljes körû Svájci–Magyar Együttmûködési Program elõrehaladásának helyszíni látogatásokon és felülvizsgálatokon alapuló felügyelete; – Kapcsolatépítés a nemzeti és nemzetközi a Svájci–Magyar Együttmûködési Program szempontjából fontos szereplõkkel; – A Svájci–Magyar Együttmûködési Program svájci adminisztrációja. Svájc ezen feladatok bármelyikét a Svájci Nagykövetségre delegálhatja. 6. A pénzügyi segítségnyújtásra vonatkozó speciális rendelkezések A magánszektornak (beleértve a hitelkereteket, a garancia rendszereket, a tõkerészesedés és a kölcsönöket) hasznot hozó visszafizetések és pénzügyi eszközökbõl származó visszahívás esetén a következõ szabályozás érvényes: – Amennyiben a pénzügyi segítségnyújtás hozzájárulása visszahívásra kerül (hitelkeretek, tõkerészesedés, kölcsönök), a tõke értéke lejárat után átutalásra kerül bármely intézménynek, amely a két Fél által elfogadott ugyanazon általános célkitûzését megvalósítja. – Ugyanez a szabály érvényes a garanciákra (garancia rendszerekben) lekötött összegekre, amennyiben a pénz az eszköz futamideje alatt nem került lehívásra. A részletes szabályozást, beleértve a tulajdonjog átruházását, a megfelelõ Projekt Megállapodásban vagy levélváltás formájában kell rögzíteni.

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13361

3. melléklet A Svájci–Magyar Együttmûködési Program keretében mûködõ Pályázati Alapok, a Projekt Elõkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje A 3. melléklet szerves része a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött, Svájci–Magyar Együttmûködési Program végrehatásáról szóló Keretmegállapodásnak. A 3. melléklet rendelkezik a: A. a Pályázati Alapra B. a Projekt Elõkészítési Alapra C. a Technikai Segítségnyújtási Alapra D. az Ösztöndíj Alapra vonatkozó meghatározásokról és célkitûzésekrõl, a Közremûködõ Szervezetek kiválasztásáról, a megállapodások tartalmáról, a költségekre és a társfinanszírozásra való jogosultságról, valamint a feladatokról és kötelezettségekrõl. A. Pályázati Alap 1. Meghatározás és célkitûzés A Pályázati Alapok olyan meghatározott célkitûzéssel létrehozott támogatási alapok, amelyek szervezeteknek vagy intézményeknek, a költséghatékony adminisztráció támogatásában nyújtanak segítséget a több kis projekttel rendelkezõ programok esetében. Pályázati Alapok létrehozhatók nemzeti, regionális vagy helyi szinten. A Pályázati Alapok támogatják a szervezeteket vagy intézményeket a témához tartozó problémák kis projekteken keresztül történõ megoldásában, valamint kapacitásuk növelésében. Általában, a kis projektek: non-profit természetûek és költségvetésük 10 000–100 000 CHF között van. 2. A Pályázati Alap Közremûködõ Szervezet kiválasztása Pályázati Alap Közremûködõ Szervezet lehet az állami- vagy a magánszféra bármely szerve, illetve Magyarországon jogi személyként bejegyezett nem-kormányzati szervezet, amely az adott projekt tekintetében közhasznú tevékenységet végez. Általában, a Pályázati Alap Közremûködõ Szervezet szorosan kötõdik vagy a szektorhoz és/vagy a földrajzi régióhoz, amelyben a projekt végrehajtásra kerül. A Pályázati Alap Közremûködõ Szervezet kiválasztása egy két lépcsõs eljárás szerint történik, melyrõl a Nemzeti Koordinációs Egység (NKE) és a Svájci Fejlesztési és Együttmûködési Ügynökség (SFEÜ) közösen határoz. A pályázók a teljes pályázati anyag leadását megelõzõen benyújthatnak egy, a Pályázati Alappal kapcsolatos elképzeléseket tartalmazó koncepcióját. A koncepciót és a teljes pályázati anyagot a NKE kommentálja, és benyújtja a SFEÜ részére jóváhagyásra. A SFEÜ megállapítja a javasolt Pályázati Alap Közremûködõ Szervezet alkalmasságát a támogatás odaítélésére, és a javasolt végrehajtási felépítés megfelelõségét. A megállapítások alapján a SFEÜ megküldi a NKE és a Pályázati Alap Közremûködõ Szervezet részére a visszajelzéseket, és dönt a Pályázati Alap finanszírozásáról. 3. Pályázati Alap Megállapodás Minden Pályázati Alap esetében a NKE egy Pályázati Alap Megállapodást készít, a SFEÜ által benyújtott Pályázati Alap Megállapodás minta alapján. Pályázati Alap megállapodást a NKE, a SFEÜ és a kiválasztott Pályázati Alap Közremûködõ Szervezet írják alá. A Pályázati Alap Megállapodás, többek között, a következõket tartalmazza: – A Pályázati Alap célkitûzései; – Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelõsségek (beleértve az irányító- és a kis projekt elfogadó bizottság szervezését); – A kis projektek értékelési és kiválasztási eljárásai (beleértve a kiválasztási kritériumot); – A társfinanszírozásra vonatkozó szabályok; – Végrehajtási ütemterv; – Költségvetés és pénzügyi tervezés (beleértve a menedzsment költségeket);

13362 – – – –

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

Kifizetési és pénzügyi ellenõrzési eljárások; Monitoring és irányítás; Jelentés; Nyilvánosságra vonatkozó intézkedések.

4. Költségek és társfinanszírozás támogathatósága A Pályázati Alap Megállapodás meghatározza a Pályázati Alapra vonatkozó, elszámolható menedzsment és adminisztrációs költségeket. A Pályázati Alap Közremûködõ Szervezet által önállóan végrehajtott kis projektek nem támogathatók a Pályázati Alapból. A kis projektek Pályázati Alapból történõ támogatása eseti elbírálás alapján történik és 100%-os támogatási arányt érhet el. A Pályázati Alapból származó támogatás nem helyettesít más támogatási lehetõségeket és a banki kölcsönöket. 5. Feladatok és Kötelezettségek A Nemzeti Koordinációs Egység feladatai és kötelezettségei alá a következõk tartoznak: – Javaslat Pályázati Alapok létrehozására; – Pályázati Alapok létrehozásának biztosítása, beleértve a meghívásos és nyílt pályázati felhívást, a Pályázati Alap Közremûködõ Szervezet elõzetes kiválasztását, a megállapodás elõkészítése; – A Pályázati Alapok felügyeletének biztosítása megfelelõ monitoring, irányító és pénzügyi ellenõrzési rendszerek létrehozásával; – Pénzügyi ellenõrzési mechanizmusok létrehozása; – Képviselõ kinevezése az irányító- és kis projekt elfogadó bizottságokba; – A Pályázati Alapok hatékony és eredményes felhasználásának ellenõrzése; – A Pályázati Alapok végrehajtása elõrehaladásáról szóló jelentések rendszeres, valamint a szabálytalanságokról szóló jelentés azonnali megküldése a SFEÜ részére; – A pénzügyi ellenõrzés, valamint a pénzügyi ellenõrzés ajánlásai nyomon követésének biztosítása; – Információadás a Pályázati Alapokkal kapcsolatban a Hozzájárulásról szóló információs kampány részeként. A Pályázati Alap Közremûködõ Szervezet feladatai és kötelezettségei alá a következõk tartoznak: – A Pályázati Alap teljes körû irányítása; – Kis projekt irányító- és elfogadó bizottságok létrehozása és titkársági teendõk ellátása; – A kis projektek végrehajtásával kapcsolatos megfelelõ pénzügyi és mûködési ellenõrzõ rendszer létrehozása – Pályázati kiírás kis projektekre, a beérkezett projekttervezetek rendszerezése, a projekttervezet követelményeinek való megfelelés ellenõrzése, és kiválasztási javaslatok létrehozása; – A kis projekteket végrehajtó intézményekkel történõ szerzõdéskötési megegyezések létrehozása; – Ellenõrzési rendszerek alkalmazása, és szükség szerinti beavatkozás. A NKE azonnali értesítése a szabálytalanságokkal kapcsolatban; – Jelentéstétel a NKE részére. A jelentés tartalmaz legalább egy éves elõrehaladási jelentést és a pénzügyi jelentéseket; – Információadás a Pályázati Alap végrehajtásával kapcsolatban. A kis projekt irányító- és elfogadó bizottságok feladatai és kötelezettségei alá a következõk tartoznak: – A megvalósításra kerülõ kis projektek kiválasztása; – Az elõrehaladási jelentések megvitatása; – Kis projekt kiválasztási kritériumok áttekintése és elfogadása. A SFEÜ feladatai és kötelezettségei alá a következõk tartoznak: – Pályázati Alapok létrehozásának általános elfogadása; – Pályázati Alap tervezetekkel kapcsolatos visszajelzés; – A Pályázati Alapok finanszírozásával kapcsolatos döntés; – Képviselõ vagy megfigyelõ kinevezése az irányító- és kis projekt elfogadó bizottságokba; – A végrehajtás elõrehaladásának általános szintû monitoringja; – A végrehajtás elõrehaladásának a NKE által benyújtott éves jelentéseken alapuló értékelése és megbeszélése a NKE-vel. A feladatok és kötelezettségek idõszakonként felülvizsgálhatók. Az elsõ felülvizsgálat a Felek elsõ éves ülésekor esedékes.

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13363

B. A Projekt Elõkészítési Alap 1. Meghatározás és célkitûzés A Projekt Elõkészítési Alap pénzügyi segítséget nyújt a végleges projekttervezetek kidolgozására (pl. megvalósíthatósági tanulmányok, környezeti hatástanulmányok stb.) 2. Igénylési és elfogadási eljárások A Projekt Elõkészítési Alapból igényelt pénzügyi segítség a projekttervezet része (cf 2. melléklet, 2.1. fejezet). A SFEÜ vagy a GÁ dönt az igényelt projekt elõkészítési támogatás elfogadhatóságáról. A projekt elõkészítését támogató pénzügyi segítségnyújtással kapcsolatos rendelkezésrõl szóló döntés a Svájc által a projekttervezetrõl hozott végsõ döntés része. 3. A Projekt Elõkészítési Alap irányítása A Projekt Elõkészítési Alap Közremûködõ Szervezete a NKE. 4. Megállapodás a Projekt Elõkészítési Alapról A projekt elõkészítési támogatásról szóló megállapodást a NKE készíti el, és magyar részrõl a NKE, svájci részrõl a SFEÜ/GÁ írja alá. A projekt elõkészítési támogatásról szóló megállapodás tartalma, többek között, a következõ: – Projekt Elõkészítési Alap célkitûzései; – Feladatok és kötelezettségek; – A támogatható költségek részletes listája; – Társfinanszírozás; – Pénzügyi ellenõrzési eljárások, monitoring és jelentés. 5. Társfinanszírozás A projekt elõkészítési támogatásból származó pénzügyi eszközökhöz legalább 15%-os, a kedvezményezett vagy bármely harmadik fél által vállalt társfinanszírozási arány szükséges. A társfinanszírozási arány meghatározása eseti elbírálás alapján történik. C. A Technikai Segítségnyújtási Alap 1. Meghatározás és célkitûzés Technikai segítségnyújtási alap a Hozzájárulás hatékony és eredményes végrehajtása során magyar félnél felmerült járulékos költségek fedezésére hozható létre. 2. Elszámolható költségek Általában, a magyar hatóságoknál a Hozzájárulás irányítása, végrehajtása, monitoringja és ellenõrzése során felmerül költségek nem minõsülnek elszámolható költségnek. Ugyanakkor, a magyar hatóságok által járulékosan és kizárólag a Hozzájárulás végrehajtása érdekében végzett tevékenységek során felmerült költségek finanszírozhatók az alapból, amennyiben az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak: a) A Svájci–Magyar Együttmûködési Program keretében létrehozott Bizottságok költségei a Keretmegállapodásban meghatározottak alapján; b) A potenciális Projekt Végrehajtók képzése a Svájci–Magyar Együttmûködési Programra való felkészítés céljából; c) A NKE-hez beérkezett projekttervezetek áttekintése érdekében tanácsadók alkalmazása és a Svájc részére benyújtandó pénzügyi kérelmek elõkészítése; d) Tanácsadók alkalmazása nemcsak a Hozzájárulásból finanszírozott projektek, hanem a teljes Svájci–Magyar Együttmûködési Program monitoring és értékelési tevékenységre; e) A Hozzájáruláshoz kapcsolódó, a mûködést pénzügyi és on-the-spot jellegû szempontból ellenõrzõ látogatások, amelyek a fenti tevékenységhez kapcsolódnak és meghaladják Magyarország normál kötelezettségvállalását; f) Nyilvánosságra vonatkozó intézkedések a Hozzájárulással kapcsolatban; g) Magyarországon kívül Svájci hatóságokkal tartott üléseken való részvétel költségei; h) A NKE és a Közremûködõ Szervezetek a Svájci Hozzájárulás irányításából származó fordítási költségei; i) Járulékos eszközök, beleértve a kifejezetten a Hozzájárulás végrehajtása céljából beszerzett software-t. 3. Technikai Segítségnyújtási Alap Közremûködõ Szervezete A Projekt Elõkészítési Támogatás Közremûködõ Szervezete a NKE.

13364

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

4. Megállapodás a Technikai Segítségnyújtási Alapról A projekt elõkészítési támogatásról szóló megállapodást a NKE készíti el, és magyar részrõl a NKE, svájci részrõl a SFEÜ/GÁ írja alá. A technikai segítségnyújtási alapról szóló megállapodás tartalma, többek között, a következõ: – A Technikai Segítségnyújtási Alap célkitûzései; – A támogatható költségek részletes listája; – Szervezeti felépítés, feladatok és kötelezettségek; – Eljárások; – Költségvetés és pénzügyi tervezés; – Pénzügyi ellenõrzési eljárások; – Monitoring és irányítás; – Jelentés. D. Ösztöndíj Alap 1. Meghatározás és célkitûzés Egy Ösztöndíj Alap kerül létrehozásra. Az Ösztöndíj Alap pénzügyi támogatást nyújt oktatási és kutatási ösztöndíjakhoz a svájci felsõoktatási vagy kutatási intézményekbe felvételt nyert magyar tanulók és kutatók számára. Az oktatási ösztöndíjak elõsegítik a magas színvonalú humánerõforrás fejlesztést, a kapcsolatok kiépítését, és ösztönzik a fiatal akadémikusok közötti együttmûködést. A kutatási ösztöndíjak elõsegítik a tökéletességet a kutatási területeken, hozzájárulnak fiatal és rangidõs kutatók kiemelkedõ személyes eredményinek eléréséhez, ösztönzik a kapcsolatok kiépítését, és megerõsítik a svájci-magyar kutatási együttmûködést. Kutatási ösztöndíjak kapcsolódhatnak a transz-nacionális kutatócsoportok és a közös kutatási projektek kialakításához. 2. Az Ösztöndíj Alap Közremûködõ Szervezete Az Ösztöndíj Alap irányításának Közremûködõ Szervezete egy svájci intézmény. 3. Megállapodás az Ösztöndíj Alapról Az Ösztöndíj Alapról szóló megállapodást a Közremûködõ Szervezet készíti. Magyar részrõl a NKE, svájci részrõl a SFEÜ írja alá. Az Ösztöndíj Alapról szóló megállapodás tartalma, többek között, a következõ: – Az Ösztöndíj Alap célkitûzései; – A támogatható költségek részletes listája; – Szervezeti felépítés, feladatok és kötelezettségek; – Eljárások; – Költségvetés és pénzügyi tervezés; – Pénzügyi ellenõrzési eljárások; – Monitoring és irányítás; – Jelentés. 4. Elszámolható költségek Elszámolható költségek az ösztöndíjjal kapcsolatos költségek, mint például a költözéssel járó kiadások, létfenntartási költségek, biztosítás, beiratkozási díjak, speciális kutatási és publikációs költségek.”

(3) E rendelet a hatályát veszti, ha a másik szerzõdõ fél arról értesíti a Magyar Köztársaságot, hogy nem kíván a A Kormány jóváhagyja a szerzõdésnek a kihirdetést kö- szerzõdésben részes féllé válni. vetõ naptól történõ ideiglenes alkalmazását. (4) A szerzõdés hatálybalépésének naptári napját, valamint e rendelet (2)–(3) bekezdésben meghatározott idõpontok naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válá sát követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul köz5. § zétett egyedi határozatával állapítja meg. 4. §

(5) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép harõl az önkormányzati és területfejlesztési miniszter gontályba. doskodik. (2) E rendelet 4. §-a, valamint 5. § (3) bekezdése a szerzõdés 11. cikkének 5. pontjában meghatározott idõpontban Gyurcsány Ferenc s. k., a hatályát veszti. miniszterelnök

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány tagjainak rendeletei A pénzügyminiszter 27/2007. (XII. 20.) PM rendelete összevont alapú szavatoló tõke és összevont alapon számított tõkekövetelmény számításáról A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (2) bekezdésének m) és r) pontjában, a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 451. §-a (2) bekezdésének o) pontjában, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 235. §-ának r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontjában foglalt feladatkörömben az alábbiakat rendelem el: 1. § E rendelet hatálya a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokra terjed ki.

Az összevont alapú szavatoló tõke 2. § Az összevont alapon számított szavatoló tõke a Hpt. 5. számú mellékletében és a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bsztv.) 2. számú mellékletében felsorolt alapvetõ, járulékos és kiegészítõ tõkébõl áll, az összevonás (konszolidáció) miatt keletkezõ eltérésekkel. 3. § Az összevont alapú alapvetõ és járulékos tõke a Hpt. 5. számú mellékletében és a Bsztv. 2. számú mellékletében rögzített szavatoló tõke elemeken túlmenõen a következõket tartalmazza: a) olyan vállalkozás tõkekonszolidációs különbözeteit, amely a Hpt. 94. §-ának (1)–(4) bekezdése alá tartozik, b) olyan vállalkozás saját tõkéjében bekövetkezõ változásokat, amely a Hpt. 94. §-ának (1)–(4) bekezdése alá tartozik, c) adósságkonszolidálás különbözetébõl adódó összevonás (konszolidáció) miatti változásokat, olyan vállalkozás esetében, amelyre a Hpt. 94. §-ának (1)–(3) bekezdése

13365

alapján a teljes körû bevonás konszolidációs módszerét vagy a közös vezetésû vállalkozásokra vonatkozó konszolidációs módszert kell alkalmazni, d) közbensõ eredményt olyan vállalkozás esetében, amelyre a Hpt. 94. §-ának (1)–(3) bekezdése alapján a teljes körû bevonás konszolidációs módszerét vagy a közös vezetésû vállalkozásokra vonatkozó konszolidációs módszert kell alkalmazni, e) olyan vállalkozás esetében a külsõ tagok (más tulajdonosok) részesedését, amelyre a Hpt. 94. §-ának (1) bekezdése szerint a teljes körû bevonás konszolidációs módszerét kell alkalmazni.

4. § (1) Az összevont alapú alapvetõ tõke pozitív összetevõi a Hpt. 5. számú mellékletében és a Bsztv. 2. számú mellékletében az alapvetõ tõke pozitív összetevõi között felsorolt elemek, továbbá azok vonatkozásában: a) saját tõke növekedése [3. § b) pont], b) adósságkonszolidálás különbözete miatti pozitív konszolidációs különbözet [3. § c) pont], c) közbensõ eredmény különbözete miatti pozitív konszolidációs különbözet [3. § d) pont], d) külsõ tagok (más tulajdonosok) részesedése [3. § e) pont]. (2) Az (1) bekezdés szerinti különbözetek csak az osztalék-elsõbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamfizetésre is feljogosító, jegyzett és befizetett részvényeknek nem minõsülõ részvények arányában kerülnek beszámításra. 5. § (1) Az összevont alapú alapvetõ tõke negatív összetevõi a Hpt. 5. számú mellékletében és a Bsztv. 2. számú mellékletében az alapvetõ tõke negatív összetevõi között felsorolt elemek, továbbá azok vonatkozásában: a) saját tõke csökkenése [3. § b) pont], b) adósságkonszolidálás különbözete miatti negatív konszolidációs különbözet [3. § c) pont], c) közbensõ eredmény különbözete miatti negatív konszolidációs különbözet [3. § d) pont]. (2) Az (1) bekezdés szerinti különbözetek csak az osztalék-elsõbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamfizetésre is feljogosító, jegyzett és befizetett részvényeknek nem minõsülõ részvények arányában kerülnek beszámításra. 6. § Az összevont alapú járulékos tõke pozitív összetevõi a Hpt. 5. számú mellékletében és a Bsztv. 2. számú mellék-

13366

MAGYAR KÖZLÖNY

letében a járulékos tõke pozitív összetevõi között felsorolt elemek, továbbá azok vonatkozásában: a) passzív tõkekonszolidációs különbözet [3. § a) pont], b) saját tõke növekedése [3. § b) pont], c) adósságkonszolidálás különbözete miatti pozitív konszolidációs különbözet [3. § c) pont], d) közbensõ eredmény különbözete miatti pozitív konszolidációs különbözet [3. § d) pont], e) külsõ tagok (más tulajdonosok) részesedése [3. § e) pont]. (2) Az (1) bekezdés b)–e) pont szerinti különbözetek csak az osztalék-elsõbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamfizetésre is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények arányában kerülnek beszámításra. 7. § (1) Az összevont alapú járulékos tõke negatív összetevõi a Hpt. 5. számú mellékletében és a Bsztv. 2. számú mellékletében a járulékos tõke negatív összetevõi között felsorolt elemek, továbbá azok vonatkozásában: a) aktív tõkekonszolidációs különbözet [3. § a) pont], b) saját tõke csökkenése [3. § b) pont], c) adósságkonszolidálás különbözete miatti negatív konszolidációs különbözet [3. § c) pont], d) közbensõ eredmény különbözete miatti negatív konszolidációs különbözet [3. § d) pont]. (2) Az (1) bekezdés b)–d) pont szerinti különbözetek csak az osztalék-elsõbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamfizetésre is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények arányában kerülnek beszámításra.

8. § Az összevont alapú járulékos tõkének az összevont alapú szavatoló tõkébe történõ beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni: a) a figyelembe vehetõ összevont alapú járulékos tõke összege nem haladhatja meg az összevont alapú alapvetõ tõke 100%-át, b) az összevont alapú járulékos tõkeként figyelembe vehetõ, összevont alapú alárendelt kölcsöntõke, valamint a Hpt. 5. számú melléklete 8. pontjának a) alpontja szerinti osztalékelsõbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények összevont alapon számított összege nem haladhatja meg az összevont alapú alapvetõ tõke 50%-át.

2007/179. szám

a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban lévõ részesedések könyv szerinti értékét – ha a felsoroltaknál a Hpt. 90. § (2) bekezdés szerinti vállalkozások befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, de nem minõsül a Hpt. 94. § (1)–(3) bekezdés szerinti vállalkozásnak –, valamint az elõzõekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntõke könyv szerinti értékét, b) a biztosítóban lévõ részesedések könyv szerinti értékét – ha a Hpt. 90. § (2) bekezdés szerinti vállalkozások befolyásoló részesedéssel rendelkeznek –, valamint a biztosító részére nyújtott alárendelt kölcsöntõke könyv szerinti értékét, c) a befolyásoló részesedésnek nem minõsülõ, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, valamint biztosítóban lévõ részesedések könyv szerinti értékének, valamint az elõzõekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntõke könyv szerinti értékének együttes összegébõl a 2–8. §-ok figyelembevételével számított szavatoló tõke 10%-át meghaladó részt, d) a hitelezési kockázatát belsõ minõsítésen alapuló módszerrel számító hitelintézetnek az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értékét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékének – külön jogszabály szerinti – az egyszerû súlyozási módszerrel vagy PD/LGD módszerrel történõ meghatározása esetén, a részvénykitettségek várható veszteségének összegét. (2) Az összevont alapon számított szavatoló tõkébõl le kell vonni a Hpt. 91. § (3) bekezdése alapján az összevonás (konszolidáció) alól felügyeleti engedély alapján mentesülõ vállalkozásokban meglévõ részesedések könyv szerinti értéke és a rájuk vonatkozó minimális szavatoló tõkeszükséglet közül a nagyobb összeget le kell vonni. Részesedési viszony megléte esetén a levonást tõkearányosan (részesedésarányosan) kell végrehajtani. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott levonások során érvényesíteni kell a 8. §-ban foglalt korlátozásokat.

10. § A 9. §-ban foglalt levonásokat követõen fennmaradó összevont alapú szavatoló tõke alapvetõ és járulékos tõkerészei képezik a Hpt. 93. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a szavatoló tõke nagyságához kötött korlátozások alapját.

11. § 9. § (1) A 8. § szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott összevont alapú szavatoló tõke alapvetõ és járulékos tõkerészeinek összegébõl le kell vonni:

(1) A 9. §-ban foglalt levonásokat követõen fennmaradó összevont alapú szavatoló tõke alapvetõ és járulékos tõkerészeibõl le kell vonni a Hpt. 79. §-a és 83. §-a szerinti limittúllépések összegét.

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A levonások során érvényesíteni kell a 8. §-ban foglalt korlátozásokat.

12. § (1) A kereskedési könyvben nyilvántartott, összevont alapon számított pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre, összevont alapon számított devizaárfolyam- és árukockázat tõkekövetelményének fedezetére az alapvetõ és járulékos tõke mellett kiegészítõ tõke is felhasználható. (2) A kiegészítõ tõke összetevõi és a rá vonatkozó korlátozások megegyeznek a Hpt. 5. számú mellékletében és a Bsztv. 2. számú mellékletében rögzítettekkel. (3) Alapvetõ és járulékos tõkerészként a 11. §-ban foglalt levonások és az összevont alapon számított szavatoló tõke fennmaradó összege vehetõ figyelembe.

Az összevont alapon számított tõkekövetelmény 13. § (1) Az összevont alapon számított tõkekövetelmény a Hpt. 76. § (1)–(2) bekezdés szerinti, összevontan számított tõkekövetelmények összege. (2) Az összevont alapon számított tõkekövetelmény meghatározása során a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások összevont (konszolidált) mérlegében szereplõ eszköztételek után a hitelezési kockázat kezelésérõl és tõkekövetelményérõl szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbbiakban: Hkr.) elõírtak szerint ki kell számítani a kockázattal súlyozott kitettség értékeket. (3) Az összevont alapon számított tõkekövetelmény meghatározása során: a) a Hpt. 94. §-ának (1)–(3) bekezdése szerinti vállalkozások esetében a vállalkozások egymással szemben fennálló mérlegen kívüli tételeinek a kockázati súlya 0%, b) a kockázattal súlyozott mérlegen kívüli kockázatvállalásokat a Hpt. 94. §-ának (1) bekezdése szerinti vállalkozásoknál teljes mértékben, a Hpt. 94. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti vállalkozásoknál tõkearányos (részesedésarányos) mértékben kell figyelembe venni.

Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az összevont alapú szavatoló tõke és az összevont

13367

alapon számított fizetõképességi mutató számításáról szóló 23/2003. (X. 3.) PM rendelet. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az országkockázat tõkekövetelményérõl szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tõkekövetelményérõl szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 11/2005. (II. 15.) PM rendelet, b) a tõkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendelet módosításáról szóló 10/2004. (III. 12.) PM rendelet, c) az országkockázat tõkekövetelményérõl szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tõkekövetelményérõl szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet módosításáról szóló 20/2003. (VIII. 8.) PM rendelet, d) a tõkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendelet módosításáról szóló 53/2002. (XII. 30.) PM rendelet, e) a tõkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendelet módosításáról szóló 13/2002. (II. 20.) PM rendelet, f) a befektetési vállalkozások országkockázatának tõkekövetelményérõl szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet, g) az országkockázat tõkekövetelményérõl szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet, h) a tõkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendelet, i) a pénzügyi konglomerátum szintû tõkemegfelelés számításáról szóló 36/2005. (X. 31.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-a. (4) A (2)–(3) bekezdés és a 15. § 2008. január 2-án hatályát veszti.

15. § (1) Az R. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pénzügyi konglomerátum szavatoló tõkéjének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó] „b) befektetési vállalkozás tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutõzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetõ tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bsztv.) 105. §-ának (4) bekezdése szerinti szavatoló tõkét,” (2) Az R. 3. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pénzügyi konglomerátum tõkeszükségletének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó] „b) befektetési vállalkozás tekintetében a Bsztv. 105. §-ának (2) és (3) bekezdése szerinti tõkeszükségletet,”

13368

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) Az R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „A pénzügyi konglomerátum szavatoló tõkéjének számítása során figyelembe kell venni a Hpt. 5. számú mellékletében, a Bsztv. 2. számú mellékletében és a Bit. 123–124. §-ában foglalt – tõkeelemek figyelembevételére vonatkozó – határértékeket. A pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozásokat a határértékek számítása során az ágazata szabályozott vállalkozására vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.”

16. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdésérõl és folytatásáról (átdolgozott szöveg) [65. cikk]. Dr. Veres János s. k.,

2007/179. szám

129. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) A jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

2. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2008. január 1-jén lép hatályba.

pénzügyminiszter

(2) 2007. december 30-án az R. 1. §-ának (3)–(6) bekezdéseiben a „regionális jövedéki központ” szövegrész helyébe a „regionális ellenõrzési központ” szöveg lép.

A pénzügyminiszter 28/2007. (XII. 20.) PM rendelete

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 1. §-ának (2) bekezdésében a „60. § (3) bekezdése és 70. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „40. § (11) bekezdése, 60. § (3) bekezdése és 71. § (2) bekezdése” szöveg lép.

a jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet módosításáról

(4) E rendelet 2008. január 2-án hatályát veszti. Dr. Veres János s. k.,

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 28/2007. (XII. 20.) PM rendelethez „1. számú melléklet a 43/1997. (XII. 30.) PM rendelethez Ásványolajtermék raktározási veszteségnormája Me.: százalék (%)/hó Föld feletti tartály Ásványolajtermék (Jöt. szerinti)

téli

nyári idõszak

1. 2. 3.

Cseppfolyósított és sûrítettgázhalmazállapotú szénhidrogén Ólmozott és ólmozatlan benzin, egyéb ellenõrzött ásványolaj, E85 Gázolaj, petróleum, fûtõolaj, biodízel

Úszótetõs tartály téli

Föld alatti tartály

nyári

téli

idõszak

Hordós tank

nyári

téli

idõszak

nyári idõszak

0,15

0,40

–

–

–

–

–

–

0,10

0,20

0,05

0,10

0,09

0,18

0,06

0,10

0,03

0,08

0,015

0,04

0,03

0,06

0,015

0,05

”

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13369

2. számú melléklet a 28/2007. (XII. 20.) PM rendelethez „2. számú melléklet a 43/1997. (XII. 30.) PM rendelethez Ásványolajtermékek szállítási veszteségnormája Me.: százalék (%)/hó Ásványolajtermék (Jöt. szerinti)

1. Cseppfolyósított és sûrítettgáz-halmazállapotú szénhidrogén

Csõvezetékes szállítás

Közúti tankautós Szállítás vasúti szállítás tartálykocsiban

Vízi uszályos szállítás

0,50

1,50

0,50

–

0,15

0,50

1,00

1,00

0,10

0,50

1,00

1,00

2. Ólmozott és ólmozatlan benzin, egyéb ellenõrzött ásványolaj, E85

3. Gázolaj, petróleum, fûtõolaj, biodízel

”

A pénzügyminiszter 29/2007. (XII. 20.) PM rendelete az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet módosításáról A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 129. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § Az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A dohánygyártmány adóraktár engedélyesének (a továbbiakban: adóraktári adójegy-felhasználó), a bejegyzett és a nem bejegyzett kereskedõnek (a továbbiakban: kereskedõi adójegy-felhasználó), illetve a dohánygyártmány importálójának (a továbbiakban: importõr adójegy-felhasználó) (a továbbiakban együtt: adójegy-felhasználó) az adójegyeket az adójegy-megrendelésre rendszeresített – a 2. számú mellékletben meghatározott adattartalmú kettõpéldányos adójegy megrendelõlap (a továbbiakban: megrendelõlap) egy példányának, valamint – a Jöt. rendelkezéseinek megfelelõen – az egyhavi átlag levezetésének megküldésével kell a Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) megrendelnie.”

2. § Az R. 4. § (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A dohánygyártmányok adójegyén az adómérték változást az adómérték hatálybalépésének idõpontját jelölõ hat numerikus karakterbõl álló kódszámmal kell jelölni. A hat numerikus karakterbõl álló kódszám az adómérték hatálybalépése évének utolsó két számjelét, a hatálybalépés hónapjának két számjelét, valamint a hatálybalépés napjának két számjelét tartalmazza (a továbbiakban: adómérték kód).”

3. § Az R. 5. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az adójegyet a dohánygyártmány Jöt.-ben meghatározott egyedi fogyasztói csomagolására úgy kell felhelyezni, hogy az adójegyen feltüntetett szöveg, kiskereskedelmi eladási ár, a sorszám, az adómérték kód, továbbá a cigaretta adójegy esetén a darabszám, illetve a finomra vágott fogyasztásidohány-adójegy és az egyéb fogyasztásidohány-adójegy esetén a grammban feltüntetett mennyiség olvasható legyen.”

4. § Az R. 6. §-a kiegészül a következõ új (7) bekezdéssel, és a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik: „(7) Amennyiben a Jöt. 96. § (3) bekezdésének a) pontja alá tartozó, cigarettának tekintendõ dohánygyártmány nem „puha doboz” vagy „kemény doboz” csomagolású, a

13370

MAGYAR KÖZLÖNY

Hivatal – az adójegy-felhasználó kérelmére – az adójegynek az (1)–(2) bekezdésben elõírt felhelyezési módtól eltérõ és nem a gyártási folyamat során történõ felragasztását engedélyezheti. A Hivatal az eltérõ felhelyezést engedélyezi, ha az biztosítja, hogy a csomagolás kinyitásakor az adójegy eltépõdik. A Hivatal a kérelemrõl – annak beérkezése napját követõ 15 napon belül – határozatban dönt.”

5. § (1) Az R. 2. és 3. számú melléklete helyébe az e rendelet 1. és 2. számú melléklete lép. (2) Az R. 4. számú mellékletének I. pontja kiegészül a következõ e) alponttal: (I. Nyitó készlet tárgyhó elsõ napján) „e) tagállamba kiszállított (tagállami adóraktár-engedélyesnél vagy úton lévõ) adójegyek” (3) Az R. 4. számú mellékletének IV. pontja kiegészül a következõ e) alponttal: (IV. Záró készlet tárgyhó utolsó napján) „e) tagállamba kiszállított (tagállami adóraktár-engedélyesnél vagy úton lévõ) adójegyek”

6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 4. §-a 2008. február 1-jén lép hatályba. (3) Az R. 3. § (3) bekezdésében az „a tekercsek” szöveg helyébe az „az ívek” szöveg, 3. § (3) bekezdésében az „a tekercseket” szövegrész helyébe az „az íveket” szöveg, 3. § (9) bekezdésében, 11. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „tekercsek” szövegrész helyébe az „ívek” szöveg lép. (4) Az R. 13. § (3) bekezdése hatályát veszti. (5) Ez a rendelet 2008. február 2-án hatályát veszti. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 29/2007. (XII. 20.) PM rendelethez „2. számú melléklet a 14/1998. (IV. 30.) PM rendelethez Adójegy-megrendelés I. Adójegy-megrendelés benyújtása 1. Megrendelõ adatai Adószáma: VPID száma:

2007/179. szám

Az adóraktári/bejegyzett/nem bejegyzett kereskedõi/jövedéki engedély száma: Adóraktári/kereskedõi/importõradójegy-felhasználó megnevezése (neve): Székhelye (pontos cím): Pénzforgalmi jelzõszáma: Telefon- és telefaxszáma: A megrendelt, átvételre kerülõ adójegyek tárolásának helye: 2. Adójegy-megrendelés részletezése Cigaretta-adójegyek kiskereskedelmi eladási ár, darabszám/egyedi fogyasztói csomag, méret szerinti részletezésben: a) megrendelt adójegy mennyisége, b) a megrendelt adójegyeken feltüntetett összes cigarettamennyiség (ezer darabban), c) a megrendelt adójegyeken feltüntetett összes kiskereskedelmi eladási ár (forintban), d) a megrendelt adójegyek jövedéki adó értéke a b), c) pont alapján számítva (forintban), e) a megrendelt adójegyek jövedéki adó értéke a Jöt. szerinti legkisebb adómértékkel számítva (forintban), f) a megrendelt adójegyek általános forgalmi adó értéke (forintban), g) a megrendelt adójegyek adóértéke összesen [a d) és e) pont szerinti összegbõl a nagyobb értéket figyelembe véve] (forintban), h) adómérték kód. Finomra vágott fogyasztásidohány-/Egyéb fogyasztásidohány-adójegyek kiskereskedelmi eladási ár/egyedi fogyasztói csomag, gramm/egyedi fogyasztói csomag, méret, kiszerelési egység részletezésben: a) megrendelt adójegy mennyisége, b) a megrendelt adójegyeken feltüntetett összes kiskereskedelmi eladási ár (forintban), c) a megrendelt adójegyeken feltüntetett összes finomra vágott fogyasztásidohány-/egyéb fogyasztásidohány-mennyiség (kilogrammban), d) a megrendelt adójegyek jövedéki adó értéke a b) pont alapján számítva (forintban), e) a megrendelt adójegyek jövedéki adó értéke a Jöt. szerinti legkisebb adómértékkel számítva (forintban), f) a megrendelt adójegyek általános forgalmi adó értéke (forintban), g) a megrendelt adójegyek adóértéke összesen [a d) és e) pont szerinti összegbõl a nagyobb értéket figyelembe véve] (forintban), h) adómérték kód. Egyéb dohánygyártmányok adójegye szivarka adójegy, darabonként csomagolt szivaradójegy és nem darabonként csomagolt szivaradójegy szerinti bontásban, ezen belül kiskereskedelmi eladási ár/egyedi

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

fogyasztói csomag, méret, kiszerelési egység részletezésben: a) megrendelt adójegy mennyisége, b) a megrendelt adójegyeken feltüntetett összes kiskereskedelmi eladási ár (forintban), c) a megrendelt adójegyek jövedéki adó értéke (forintban), d) a megrendelt adójegyek általános forgalmi adó értéke (forintban), e) a megrendelt adójegyek adóértéke összesen (forintban), f) adómérték kód. 3. A megrendelt adójegyeket a) azok adóértékének elõzetes megfizetése mellett, b) azok adóértékének megfizetésére adható fizetési halasztás igénybevételével kérem. 4. Az adójegyek átvételére kért idõpont: (év, hó, nap) Dátum: ......................................................................... kérelmezõ (adójegy-felhasználó) aláírása és bélyegzõlenyomata”

2. számú melléklet a 29/2007. (XII. 20.) PM rendelethez „3. számú melléklet a 14/1998. (IV. 30.) PM rendelethez Az adójegyek leírása 1. Cigaretta-adójegy Az adójegy fekvõ téglalap alakú. Az adójegy jobb oldalán Merkur embléma látható. Az adójegy egy sorszámot, a cigaretta darabszámát, kiskereskedelmi eladási árát, az adómérték kódját, valamint a „Cigaretta-adójegy” szöveget tartalmazza. Az adójegy bal oldali szélén kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramfólia van elhelyezve. Mérete: 44 × 20 mm. Anyaga: Speciális, kizárólag erre a célra gyártott papír. Sorszám: Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betûjelbõl és nyolc számból álló sorszám (XXX0000000XX0). Kiszerelési egység: A méretre vágott adójegyek 500-anként szalagozott kötegekben.

13371

Csomagolási egység: Az 500-as kötegek 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy az adójegyek a dobozt teljes terjedelmében kitöltsék. 2. Egyéb fogyasztásidohány-adójegy Az adójegy fekvõ téglalap alakú. Az adójegy jobb oldalán Merkur embléma látható. Az adójegy egy sorszámot, a fogyasztási dohány grammban feltüntetett mennyiségét, kiskereskedelmi eladási árát, az adómérték kódját, valamint az „Egyéb fogyasztásidohány-adójegy” szöveget tartalmazza. Az adójegy bal oldali szélén kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramfólia van elhelyezve. Mérete: 44 ×20 mm. Anyaga: Speciális, kizárólag erre a célra gyártott papír. Sorszám: Háromszor egykarakteres betûjelbõl és kilenc számból álló sorszám (X0X0000000X0). Kiszerelési egység: A méretre vágott adójegyek 100-anként vagy 500-anként szalagozott kötegekben. Csomagolási egység: A 100-as kötegek 5000 darabonként, az 500-as kötegek 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy az adójegyek a dobozt teljes terjedelmében kitöltsék. 3. Szivaradójegy (a nem darabonként csomagolt szivarra) Az adójegy fekvõ téglalap alakú. Az adójegy jobb oldalán Merkur embléma látható. Az adójegy egy sorszámot, a szivar kiskereskedelmi eladási árát, az adómérték kódját, valamint a „Szivaradójegy” szöveget tartalmazza. Az adójegy bal oldali szélén kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramfólia van elhelyezve. Mérete: 44 × 20 mm. Anyaga: Speciális, kizárólag erre a célra gyártott papír. Sorszám: Egyszer kétkarakteres betûjelbõl és egyszer egykarakteres betûjelbõl, valamint kilenc számból álló sorszám (0XX0000000X0). Kiszerelési egység: A méretre vágott adójegyek 100-anként vagy 500-anként szalagozott kötegekben. Csomagolási egység: A 100-as kötegek 5000 darabonként, az 500-as kötegek 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy az adójegyek a dobozt teljes terjedelemben kitöltsék.

13372

MAGYAR KÖZLÖNY

4. Szivaradójegy (a darabonként csomagolt szivarra) Az adójegy két téglalap alakú füllel ellátott, fekvõ ellipszis alakú öntapadós, kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramfólia. Az adójegyen a „Szivaradójegy” szöveg az ellipszis felsõ vonalán, az adómérték kódja az ellipszis alsó vonalán, míg az ellipszis közepén a sorszám és a kiskereskedelmi eladási ár található. Mérete: Az adójegy teljes hossza 72 mm, az ellipszis hossza 42 mm, legnagyobb szélessége 18 mm, a fül szélessége 11 mm. Anyaga: Speciális, kizárólag erre a célra gyártott öntapadós hologramfólia. Sorszám: Egyszer kétkarakteres betûjelbõl és egyszer egykarakteres betûjelbõl, valamint kilenc számból álló sorszám (XX00000000X0). Csomagolási egység: 50 darab ív, ívenként 30 darab adójegy, dobozba rakva. 5. Szivarka adójegy Az adójegy fekvõ téglalap alakú. Az adójegy jobb oldalán Merkur embléma látható. Az adójegy egy sorszámot, a szivarka kiskereskedelmi eladási árát, az adómérték kódját, valamint a „Szivarka adójegy” szöveget tartalmazza. Az adójegy bal oldali szélén kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramfólia van elhelyezve. Mérete: 44 × 20 mm. Anyaga: Speciális, kizárólag erre a célra gyártott papír. Sorszám: Kétszer egykarakteres betûjelbõl, valamint tíz számból álló sorszám (00X0000000X0). Kiszerelési egység: A méretre vágott adójegyek 100-anként vagy 500-anként szalagozott kötegekben. Csomagolási egység: A 100-as kötegek 5000 darabonként, az 500-as kötegek 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy az adójegyek a dobozt teljes terjedelemben kitöltsék.

2007/179. szám

Mérete: 44 × 20 mm. Anyaga: Speciális, kizárólag erre a célra gyártott papír. Sorszám: Kétszer egykarakteres betûjelbõl és tíz számból álló sorszám (X000000000X0). Kiszerelési egység: A méretre vágott adójegyek 100-anként vagy 500-anként szalagozott kötegekben. Csomagolási egység: A 100-as kötegek 5000 darabonként, az 500-as kötegek 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy az adójegyek a dobozt teljes terjedelmében kitöltsék.”

A pénzügyminiszter 30/2007. (XII. 20.) PM rendelete a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történõ megfizetése iránt kezdeményezett eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról szóló 51/2004. (XII. 29.) PM rendelet módosításáról Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 100. § d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – figyelemmel a törvény 67. §-ában foglaltakra is – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történõ megfizetése iránt kezdeményezett eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról szóló 51/2004. (XII. 29.) PM rendelet 1. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik: „(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély meghosszabbításáért 50 000 forint, a módosításért pedig 10 000 forint díjat kell fizetni.”

6. Finomra vágott fogyasztásidohány-adójegy Az adójegy fekvõ téglalap alakú. Az adójegy jobb oldalán Merkur embléma látható. Az adójegy egy sorszámot, a grammban feltüntetett mennyiséget, a kiskereskedelmi eladási árat, az adómérték kódját, valamint a „Finomra vágott fogyasztásidohány-adójegy” szöveget tartalmazza. Az adójegy bal oldali szélén kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramfólia van elhelyezve.

2. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 2008. január 2-án hatályát veszti. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

III. rész HATÁROZATOK Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 106/2007. (XII. 20.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény 22. § (2) bekezdés h) és j) pontja alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket 2008. június 30-ai hatállyal megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. 1. Az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT.) 22. §-a határozza meg a regionális hulladéklerakó hely létesítésének feltételeit, korlátait. Az OTrT. 22. § (2) bekezdés h) pontja kimondta, hogy regionális hulladéklerakó hely nem jelölhetõ ki a település belterületén, és annak 1000 méteres körzetében, a j) pont pedig ugyanezt a tilalmat állította fel az állami repülések célját szolgáló és a közös (katonai és polgári) repülõtér 15 km-es körzetében. Az OTrT. 22. § (2) bekezdés h) és j) pontját módosította az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló 2004. évi LIX. törvény (a továbbiakban: OTrT.mód.). Az OTrT.mód. a 22. § (2) bekezdés h) pontját akként állapította meg, hogy regionális hulladéklerakó hely nem jelölhetõ ki „a településrendezési eszközeiben beépítésre szánt területként kezelt területeken – a jelentõs mértékû zavaró hatású iparterület és a hulladékkezelõ, hulladéklerakó különleges terület kivételével –, továbbá azok határaitól 500 m-es körzetben”. Ugyanez a módosítás a 22. § (2) bekezdés j) pontját is érintette, az új szöveg sze-

13373

rint: „az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülõtér 13 km-es körzetében,” regionális hulladéklerakó hely nem jelölhetõ ki. Az indítványozó az OTrT. 22. § (2) bekezdés módosított h) és j) pontját azért kérte megsemmisíteni, mert az a védõtávolságokat megfelelõ indok nélkül csökkentette (1000 méterrõl 500 méterre, illetve 15 km-rõl 13 km-re), s ezáltal sérült az Alkotmány 18. §-ában és 70/D. § (1) bekezdésben foglalt egészséges környezethez való jog. Az indítványozó az OTrT. 22. § (2) bekezdés módosított szövege kapcsán a jogbiztonság sérelmét is felvetette, mert álláspontja szerint egyrészt a törvény hatálybalépését követõ alig egy év eltelte utáni módosítás sérti az elõreláthatóság, kiszámíthatóság követelményét, másrészt pedig a h) pont megállapított szövege nehezen értelmezhetõ, ezért ellentétben áll a normavilágosság elõírásával. Ezen alkotmányossági aggályok mellett az indítványozó törvényességi problémákat is felvetett, így azt, hogy az OTrT.mód. elfogadása elõtt – nem készült a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-ában elõírt hatástanulmány; – az érintett állampolgárok nem vehettek részt a Jat. 19. §-a szerint a jogszabály elõkészítésében; – nem vonták be a Jat. 20. §-a alapján a társadalmi szervezeteket és érdekképviseleti szerveket a jogszabály tervezetének az elõkészítésébe; – a törvényjavaslathoz csatolt indokolás a Jat. 40. § (1) bekezdésébe foglalt azon követelménynek, mely szerint be kell mutatni, hogy a szabályozást mi teszi szükségessé, nem felel meg. Az indítványozó a fentieken túl utal arra, hogy az OTrT. 22. § (2) bekezdés h) és j) pontjának jelzett módosítása kapcsán az OTrT. egyes rendelkezései között is ellentmondás keletkezett. 2. Az Alkotmánybíróság az ügyben megkereste a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, valamint a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli minisztert álláspontjuk megismerése végett.

II. 1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései szerint: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (...) 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (...) 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élõknek joguk van a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez.”

13374

MAGYAR KÖZLÖNY

2. A Jat. indítványozó által felhívott szabályai értelmében: „18. § (1) A jogszabály megalkotása elõtt – a tudomány eredményeire támaszkodva – elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetõségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Errõl a jogalkotót tájékoztatni kell. (2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelõen, világosan és közérthetõen kell megszövegezni. 19. § Az állampolgárok – közvetlenül, illetõleg képviseleti szerveik útján – közremûködnek és életviszonyaikat érintõ jogszabályok elõkészítésében és megalkotásában. 20. § A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetõleg társadalmi viszonyokat érintik. (...) 40. § (1) A törvényjavaslathoz az elõterjesztõ indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi megoldás szempontjait.” 3. A OTrT. hatálybalépéskori szövege szerint: „22. § (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhetõ el. (2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi területen, b) védett természeti területen és annak védõövezetében, védelemre tervezett területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén, c) természeti területen, d) erdõben, e) kiváló termõhelyi adottságú szántó-, szõlõ- és gyümölcsös területeken, f) rendszeresen belvíz járta területeken, g) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen, h) település belterületén és annak 1000 m-es körzetében, i) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 500 m-es körzetében, j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülõtér 15 km-es körzetében, k) hullámtér és nyílt ártér körzetében regionális hulladéklerakó hely nem jelölhetõ ki.” 4. Az OTrT.mód. által megállapított – s jelen eljárásban vizsgált, hatályos – szöveg:

2007/179. szám

„22. § (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhetõ el. (2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi területen, b) védett természeti területen és annak védõövezetében, védelemre tervezett területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén, c) természeti területen, d) erdõben, e) kiváló termõhelyi adottságú szántó-, szõlõ- és gyümölcsös területeken, f) rendszeresen belvíz járta területeken, g) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen, h) a településrendezési eszközeiben beépítésre szánt területként kezelt területeken – a jelentõs mértékû zavaró hatású iparterület és a hulladékkezelõ, hulladéklerakó különleges terület kivételével –, továbbá azok határaitól 500 m-es körzetben, i) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 500 m-es körzetében, j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülõtér 13 km-es körzetében, k) hullámtér és nyílt ártér körzetében regionális hulladéklerakó hely nem jelölhetõ ki.”

III. Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság az egészséges környezethez való alkotmányos jogot a 28/1994. (V. 20.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh.) értelmezte. A határozat rendelkezõ része kimondta: „Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan.” (ABH 1994, 134.) Az Abh. indokolásában az Alkotmánybíróság – többek között – rámutatott: „A természetvédelemben a védettség szükségességének objektív – bizonyos körben nemzetközi normákban kötelezõen megállapított – ismérvei vannak. A természetben okozott károk véges javakat pusztítanak, sok esetben jóvátehetetlenek, a védelem elmulasztása visszafordíthatatlan folyamatokat indít meg. Emiatt a környezetvédelemhez való jog érvényesülésében nem lehet a gazdasági

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

és társadalmi körülményektõl függõ olyan minõségi és mennyiségi hullámzást megengedni, mint a szociális és kulturális jogokéban, ahol a körülmények megkívánta megszorítások késõbb orvosolhatók. E sajátosságok miatt a környezethez való jog védelmének eszközei között a megelõzésnek elsõbbsége van, hiszen a visszafordíthatatlan károk utólagos szankcionálása nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot. A környezethez való jog érvényesítése alkotmányosan megköveteli azt, hogy az állam – amíg jogi védelem egyáltalán szükséges – az elért védelmi szinttõl csakis olyan feltételekkel léphessen vissza, amikor alanyi alapjog korlátozásának is helye lenne. A környezethez való jog érvényesítése a védelem elért szintjének fenntartásán belül azt is megkívánja, hogy az állam a preventív védelmi szabályoktól ne lépjen vissza a szankciókkal biztosított védelem felé. Ettõl a követelménytõl is csak elkerülhetetlen szükségesség esetén, és csak arányosan lehet eltérni.” (ABH 1994, 134, 140–141.) Az Alkotmánybíróság késõbbi döntései nyomatékosították, hogy az Abh.-ban a természet védelmével összefüggõ – az Alkotmány 18. § és 70/D. §-ából folyó – követelmények a környezetvédelemre általában is irányadók [lásd például a 14/1998. (V. 8.) AB határozatot, ABH 1998, 126, 130, vagy a 30/2000. (X. 11.) AB határozatot, ABH 2000, 202, 205.], illetve a környezetvédelmen belül irányadó az épített környezetre is. Ez utóbbit illetõen a 27/1995. (V. 15.) AB határozat (a továbbiakban: Abh. 2.) kimondta: „Az egészséges környezethez való jog érvényesítése állami kötelezettség. Az érvényesítés egyik eszköze az épített környezet védelme. Az épített környezet védelméhez hozzátartozik a települési környezet védelme. A települési környezet védelme kiterjed a lakóterületekre.” (1995, 129, 133.) 2. A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság az egészséges környezethez való jogot alapjognak tekinti, ezért a korlátozása alkotmányosságának megítélésénél – a minden alapjog korlátozására irányadó mércét – az Alkotmány 8. § (2) bekezdésbõl eredõ szükségességi/arányossági tesztet kell alkalmazni. A 30/1992. (V. 26.) AB határozat szerint: „Az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvetõ jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhetõ el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendõ, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelõ arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítõ ok nélkül, ön-

13375

kényesen történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan.” (ABH 1992, 167, 171.) Az egészséges környezethez való jog korlátozásánál is e feltételeket kell figyelembe venni, azaz a jogszabályokban egyszer már biztosított védelmi szint csökkenthetéséhez kellõ súlyú alkotmányos indok szükséges. 3. Jelen ügyben elsõként az állapítható meg, hogy az OTrT. 22. §-ában foglalt szabály környezetvédelmi tárgyú rendelkezés; azt határozza meg, hogy regionális hulladéklerakó milyen feltételek alapján helyezhetõ el. Az OTrT. 22. § (2) bekezdésében szereplõ felsorolás kifejezetten természet- és környezetvédelmi szempontokat sorakoztat fel (a vizsgált rendelkezéseken kívül a tilalmi listán szerepel pl. a vízminõség-védelmi terület, a természetvédelmi terület, az erdõ, a hullámtér stb.). Az OTrT. 22. § (2) bekezdés h) pontja eredetileg a település belterületén és annak 1000 méteres körzetében, míg a j) pontja a repülõterek 15 km-es körzetében tiltotta a térségi hulladéklerakó hely kijelölését. Az egészséges környezethez való alapjog – fentebb bemutatott alkotmánybírósági – értelmezése alapján tehát a jelen ügyben az az eldöntendõ kérdés, hogy a védõtávolság OTrT.mód.-ban történõ megváltoztatása csökkentette-e a jogszabályokban egyszer már elért védelmi szintet, s ha igen, akkor e csökkentés elkerülhetetlen volt-e annak érdekében, hogy más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesülhessen. 3.1. Az OTrT.mód. egyrészt megváltoztatta a 22. § (2) bekezdés h) pontjában korábban meghatározott szabályokat. Megváltoztatta egyrészt a viszonyítási alapot: nem a belterület egésze, illetve annak határától számított körzet, hanem a településrendezési eszközeiben (tehát a településszerkezeti tervben, helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben) beépítésre szánt területként kezelt területeket, illetve ezek határait veszi alapul. Így a nem beépítésre szánt belterületi rész adott esetben kikerülhet a tilalom alól. Az új rendelkezés továbbá maga is teremt kivételt a jelentõs mértékû zavaró hatású iparterület és a hulladékkezelõ, hulladéklerakó különleges terület eseteiben. Másrészt megváltoztatta a védõtávolságot, 1000 m helyett 500 méterben határozta azt meg. Az OTrT.mód. által megállapított másik rendelkezésben, a 22. § (2) bekezdés j) pontjában ugyanazon jogszabályszövegben a 15 km-es körzet 13 km-esre módosult. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az OTrT. 22. § (2) bekezdés h) pontjában a megváltozott viszonyítási alap és a védõtávolság nem feltétlenül és automatikusan jelent enyhébb védelmet (pl. az üdülõövezetek védelme szempontjából), mindemellett azonban az sem zárható ki, hogy egyes esetekben a OTvT. 22. § (2) bekezdés módosított h) pontja a törvény korábbi szabálya által egyszer már elért védelmi szint csökkenésével jár. Azokban az esetekben, amikor a településrendezés eszközeiben megállapított határvonal egybeesik – a korábbi fogalomhasználat szerin-

13376

MAGYAR KÖZLÖNY

ti – belterületi határvonallal, a védelmi szint biztosan csökkent. Ilyennek tekinthetõ továbbá, hogy a megváltozott szabályozás nem tiltja kategorikusan magát a belterületen belüli (annak minõsülõ) elhelyezést sem. Az Alkotmánybíróság megkeresésére adott egyik miniszteri válasz a védelmi szint csökkenésének tényét el is ismeri azzal, hogy a „szükségtelenül szigorúbb” szabályok enyhítésérõl szólt. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a OTrT. 22. § (2) bekezdés módosított h) pontja a korábbi h) ponthoz képest a környezetvédelem elért szintjének csökkentését eredményezheti, csakúgy mint a j) pontban bekövetkezett változás. 3.2. A továbbiakban tehát az a vizsgálandó kérdés, hogy a környezetvédelem jogszabályokkal – az OTrT. 22. § (2) bekezdés eredeti h) és j) pontjával – biztosított szintjében kellõ súlyú alkotmányos indok alapján történt-e a visszalépés. Az OTrT.mód. javaslatához kapcsolódó elõterjesztõi indokolás szerint „A módosítás elsõ része szerint belterületen lakó-, üdülõövezet, valamint kereskedelmi szolgáltató terület kivételével 500 méteren belül létesíthetõ lenne hulladéklerakó és tároló telep, így a közvetlen emberi tartózkodás céljára szolgáló, lakhatás, üdülés és szolgáltatási területen kívüli belterületen. A településektõl messzire lévõ szemétlerakó telepek nagyban növelik a szolgáltatási díjakat a szállítás költségei miatt. Az önkormányzati, valamint egyéb tulajdonban levõ gazdasági társaságok kisebb költséggel szállíthatják el a háztartási hulladékot a települések lakosságától. A módosítás második része szerint az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülõtértõl számított 13 km-es körzetében hulladéktároló telepeket lehetne létesíteni.” Az Alkotmánybíróság megítélése szerint önmagában a gazdaságosság, a költségek csökkentése nem lehet érv egy alapjog-korlátozás alkotmányosságának igazolásához, mint ahogy nem korlátozható alapjog pusztán azért, mert a különbözõ (hazai és nemzetközi) jogi rendelkezéseket összhangba kell hozni. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a felhozott érvek nem alkotmányos súlyúak, különösen nem olyanok, amelyek más alapjog érvényesülését, vagy valamely alkotmányos cél magvalósulását szolgálják. Az Alkotmánybíróság rámutat: az OTrT. megalkotásakor nem állt fenn kényszer a védõtávolság 1000 méteres körzetben való meghatározásához, mint ahogy a 15 km-es körzet elõírásához sem (az erre vonatkozó nemzetközi elõírásokat túlteljesítve). Az Alkotmány 18. §-ából és 70/D. § (1) bekezdésébõl azonban az következik, hogy ha az állam e törvényben egyszer már biztosította a magasabb védelmi szintet, akkor fõszabály szerint nem léphet vissza, illetve csak akkor, ha annak kellõ súlyú alkotmányos indoka van. Kellõ súlyú alkotmányos indok más alapjog védelme vagy alkotmányos cél érvényesülése lehet, jelen esetben azonban ilyen nem mutatható fel (sem az OTrT.mód. javaslatához kapcsolódó indokolás, sem pedig a megkeresésekre

2007/179. szám

adott miniszteri válaszok nem adtak ilyen indokot). Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban kiemelte, hogy a környezetvédelemhez való jog „érvényesülésében nem engedhetõ meg gazdasági vagy társadalmi körülményektõl függõ minõségi hullámzás”. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az egészséges környezethez való jog abszolút jog, viszont – mint a jelen ügyben is – alkotmányos indok nélkül az elért védelmi szint nem csökkenthetõ. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az OTrT. 22. § (2) bekezdés h) és j) pontja ellentétes az Alkotmány 18. §-ával és 70/D. § (1) bekezdésével, ezért e rendelkezéseket megsemmisítette. A megsemmisítés hatályát az Alkotmánybíróság – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. § (4) bekezdésbe foglalt felhatalmazásával élve, a jogbiztonságra tekintettel – a jövõre nézve, 2008. június 30-ai hatállyal semmisítette meg, megfelelõ idõt hagyva a jogalkotónak az OTrT. 22. § (2) bekezdés eredeti h) és j) pontja által megteremtett védelmi szint helyreállításához. Az indítványozó az egészséges környezethez való jogon kívül más alkotmányos tételek sérelmére is hivatkozott, illetve egyéb kifogásokat is emelt a vizsgálni kért rendelkezés tekintetében. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint, ha az adott rendelkezés alkotmányellenességét az Alkotmány valamely rendelkezése alapján már megállapította, akkor az indítványban felhívott további alkotmányi, törvényi rendelkezésekkel való ellentétet már nem vizsgálja [61/1997. (XI. 9.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 56/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 478, 482.; 35/2002. (VII. 19.) AB határozat, ABH 2002, 199, 213.; 4/2004. (II. 20.) AB határozat, ABH 2004, 66, 72.; 9/2005. (III. 31.) AB határozat, ABH 2005, 627, 636.]. Az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönybe való közzétételét az Abtv. 41. §-a alapján rendelte el. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

elõadó alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 910/B/2004.

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 87/2007. (XII. 20.) ME határozata a Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgatójának kinevezésérõl A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 12. § (1) bekezdése alapján, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter elõterjesztésére Laborc Sándort a Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgatójává – 2007. december 17-ei hatállyal – kinevezem.

13377

iskolákban töltött tanulmányi idõt az 1019/1976. (VI. 24.) MT határozat 12. e) pontja alapján szolgálati idõként be kell számítani.

INDOKOLÁS I. A Legfelsõbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetõje az 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 29. § (1) bekezdésének a) pontja és a 31. § (1) bekezdésének a) pontja alapján jogegységi határozat meghozatalát indítványozta abban a kérdésben, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati ideje számításánál a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idõ szolgálati idõként elismerhetõ-e. Az indítvány megtételét az indokolta, hogy az elsõ-, és másodfokú bíróságok döntései – elsõsorban az 1019/1976. (VI. 24.) MT határozat (a továbbiakban: MT határozat) többféle értelmezése miatt – a megjelölt kérdésben nem egységesek.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

II.

IRÁNYMUTATÁSOK, IV. rész JOGEGYSÉGI HATÁROZATOK A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozatai A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata 4/2007. KPJE szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának Jogegységi Tanácsa a Polgári Kollégium vezetõje által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következõ jogegységi határozatot: A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközép-

A Legfelsõbb Bíróság az Mfv.II.11.019/2006/6. számú ítéletével a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.21.507/2006/3. számú ítéletét hatályában fenntartotta. A döntés indokolása szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó felperesek szakmunkásképzést folytató szakközépiskolai tanulóként 1981–1985-ig, illetve 1978–1982-ig tartó tanulmányaik eredményeképpen szakmunkás munkakör betöltésére képesítõ bizonyítványt szereztek. Az iskola igazolása szerint ösztöndíjban részesültek. A felperesek szolgálati idejét a szolgálati viszonyuk létesítésekor kellett megállapítani, a szolgálati idõbe – egyebek mellett – be kellett számítani minden olyan idõt, amely a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó szabályok szerint munkaviszonyban töltött idõnek számít [1971. évi 10. tvr. 33. § (2) bekezdés d) pont]. Az MT határozatot értelmezve az ítélkezõ tanács arra következtetett, hogy az a szakmai képzés rendje, és a tanulók jogállása tekintetében a szakmunkástanulókkal azonos társadalombiztosítási jogállást biztosított a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulóinak [1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Tbtv.) 10. § (1) bekezdés e) pont, 1974. évi 24. tvr. 2. § (4) bekezdés]. Az azonos társadalombiztosítási jogállás azt jelentette, hogy a szakmunkástanulókra kiterjedt a társadalombiztosítás; az iskola, a vállalat a járulékot megfizette, az adatszolgáltatást teljesítette. Ezt bizonyítja az MT határozat elõterjesztésében szereplõ költségszámítás, a II. rendû felperes gyakorlati képzését biztosító vállalat nyilatkozata, és az a korabeli okirat-

13378

MAGYAR KÖZLÖNY

másolat, amely igazolja, hogy a II. rendû felperes társadalombiztosítási nyilvántartó lapját 1982. április 13-án a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak átadták. Az ítélet utalt arra, hogy a döntés nem ütközik a KK 35. számú állásfoglalással módosított KK 27. számú állásfoglalásba, miután az az 1945 elõtti, és az azt követõ évekre minõsítette a szakiskolai tanulók tanulmányi idejét. A Gyulai Munkaügyi Bíróság a 3.M.363/2007/4. számú ítéletével a felperesnek a szakközépiskolában 1981. szeptember 1-jétõl 1985. július 13-áig folytatott tanulmányok szolgálati idõkénti elismerésére irányuló keresetét elutasította. A döntést azzal indokolta, hogy megítélése szerint az MT határozat nem jogszabálynak, hanem az állami irányítás egyéb jogi eszközének minõsül [1974. évi 24. tvr. 1. § (1) bekezdés, 2. § (1) és (2) bekezdés]. Az MT határozat tartalmát, különösen annak II. pontját csupán kormányzati elhatározásnak lehet tekinteni, és figyelemmel arra, hogy a bíróságok a jogszabályok alapján kötelesek ítélkezni, az MT határozat 12. e) pontját bírósági döntést megalapozóként nem lehet megjelölni.

III. A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfõbb ügyész képviselõje kifejtette, hogy az MT határozat 12. e) pontja, a Tbtv. 10. § (2) bekezdése alapján a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában töltött tanulmányi idõt – abban az idõszakban, amikor az MT határozat hatályban volt – be kell számítani. Az ezzel ellentétes érvelést az 1974. évi 24. tvr. 2. § (2) és (4) bekezdéseivel, a Tbtv. 10. § (2) bekezdésével ellentétesnek minõsítette, továbbá utalt arra, hogy az Alkotmánynak az érintett idõszakban hatályos 30. § (2) bekezdése alapján az MT határozatról nem történt intézkedés.

IV. A felmentési idõ, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából szolgálati viszonyban töltött idõnek kell elismerni a törvény hatálybalépése elõtt fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati idõt [Hszt. 326. § (1) bekezdés]. A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött idõnek kell tekinteni a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló, és szerzõdéses katonai, a fegyveres szerveknél, valamint a Magyar Honvédségnél hivatásos szolgálati, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél 1998. január 1-jét megelõzõen hallgatói (növendéki) viszonyban töltött idõt [Hszt. 328. § (1) bekezdés]. A jogszabály (2) bekezdése értelmében a szolgálati nyugdíj mértéke szempontjából

2007/179. szám

az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a szolgálati idõbe be kell számítani a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati idõket is. A Hszt. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba [332. § (1) bekezdés]. Mindezek alapján a jogegységi tanácsnak arról kellett állást foglalnia, hogy a kinevezési jogkör gyakorlójának milyen jogszabályok alapján kell megállapítania a beszámított szolgálati idõt. Ezzel összefüggésben eldöntendõ, hogy a felvetett kérdésben munkaügyi jogvita keretében kell-e határozni, avagy a szolgálati idõ megállapítása kizárólag az erre hatáskörrel felruházott nyugdíjmegállapító szervek feladata. 1. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tûzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseirõl és a személyügyi igazgatás rendjérõl szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 56. § (1) és (2) bekezdése értelmében a szolgálati idõ megállapítása, és kérelemre történõ módosítása a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörébe tartozik. A döntés ellen benyújtott kereset elbírálása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik [Pp. 349. § (1) bekezdés]. A Hszt. hatályáról szóló 1. §, illetve a törvény 326. és 328. §-ai alapján megállapítható, hogy a jogalkotó – miután a Hszt. hatálya alá esõ jogviszonyok sajátosságai az általánostól jelentõsen eltérõ rendelkezéseket indokolnak – egy jogszabályba foglalta a szûkebb értelemben vett munkajogi, illetve a társadalombiztosítási–nyugdíjbiztosítási rendelkezéseket. A szolgálati idõ tartamát a kinevezéskor írásba kell foglalni, ez pedig a munkáltató munkajogi aktusának minõsül, függetlenül attól, hogy annak alapjául a Hszt. rendelkezése folytán társadalombiztosítási jogszabályok is szolgálnak. 2. A Hszt. hatálybalépését megelõzõen hatályban volt 1971. évi 10. tvr. 33. § (1) bekezdése szerint a szolgálati idõt a hivatásos állományba vétel napjától kell számítani. A 33. § (2) bekezdés d) pontja beszámítani rendeli az (1) bekezdésben meghatározott idõn felül azt az idõt, amely a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó nyugdíjbiztosítási szabályok szerint jogszerzõ idõnek számít. A fentiekbõl következõen a Hszt. személyi hatálya alá tartozók esetében a szolgálati idõ megállapítása részben a rájuk irányadó speciális (Hszt., 1971. évi 10. tvr.), részben az általános (,,munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó”) szabályok szerint történik. 3. a) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 37. § (4) bekezdése alapján a biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelõzõ idõtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati idõként figyelembe venni. Szolgálati idõként kell figyelembe venni azt az idõt, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati idõnek minõsül [Tny. 38. § (1) bekezdés g) pont].

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Tbtv. 10. § (1) bekezdés e) pontja alapján a szakmunkástanulók a biztosítottak körébe tartoznak. A törvény szerint a nyugdíjra való jogosultság – egyebek mellett – a biztosítotti jogviszony fennállásától függött. A Tbtv. 54. § (1) bekezdés c) pontja a szakmunkástanuló-viszonyban töltött idõt szolgálati idõként határozza meg. A Tbtv. 1976. június 24-én hatályban volt 10. § (2) bekezdése alapján a Minisztertanács a biztosítottak körét kiterjesztheti. E felhatalmazás alapján jött létre az 1019/1976. (VI. 24.) MT határozat, amely a Magyar Közlönyben közzétételre került, és amelynek rendelkezéseit 1977. január 1-jétõl kezdve kellett alkalmazni. Az MT határozatnak a szakközépiskolában folyó szakmunkásképzésrõl szóló II. rész 12. e) pontja a következõket tartalmazza: „A szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulóinak társadalombiztosítási jogállása megegyezik a szakmunkástanulókéval”. A záró rendelkezések 14. pontja értelmében a Minisztertanács felhatalmazást adott a tanulók juttatásaival összefüggõ, az állami költségvetést terhelõ költségekrõl való rendelkezések meghozatalára. b) A Tbtv. 10. §-ának a tárgyalt jogkérdés megítélésénél irányadó (2) bekezdése alapján tehát a biztosítottak körének kiterjesztése a Minisztertanács hatáskörébe tartozott. Az Alkotmánybíróság a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) hatálybalépése elõtt alkotott jogszabályok alkotmányossága vizsgálatáról kialakított gyakorlata értelmében valamely kötelezettségnek MT határozatban való elõírása önmagában nem sértette a jogalkotás akkori rendjét. A jogszabályok kihirdetésérõl és hatálybaléptetésérõl szóló 1974. évi 24. tvr. 2. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzétett MT határozatok kötelezõek az ország egész területén a természetes és jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó állampolgárokra. Az Alkotmánybíróság MT határozatot akkor semmisített meg, ha az ellentétes volt magasabb szintû jogszabállyal, vagy a Jat. valamely rendelkezésével [45/1991. (IX. 10.), 11/1994. (III. 2.), 61/1995. (X. 6.) és a 49/1996. (X. 25.) AB határozatok]. Formai szempontból tehát nem kifogásolható, hogy a szakmunkástanulók és a szakmunkásképzést nyújtó szakközépiskolai tanulók azonos társadalombiztosítási jogállása a Minisztertanács határozatával valósuljon meg, a jogalkotó tehát ezen aktusával közvetlenül is kiterjeszthette a biztosítottak körét a Tbtv. már említett felhatalmazása folytán. c) Az MT határozat egyes rendelkezéseinek egybevetése, illetve együttes értékelése alapján az állapítható meg, hogy a Minisztertanács jogalkotói szándéka kettõs volt, a szakmunkás munkakörök ellátásához szükséges szakmai ismeretek azonos színvonalúak legyenek a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában és a szakmunkásképzõ iskolában, másrészt alakuljon ki egy olyan társadalmi réteg, amelynek tagjai hasznos szakmával rendelkeznek, továbbá képesek és alkalmasak a felsõfokú tanulmányok

13379

folytatására [I.5., I.6., II.11. a) pont; a Minisztertanács részére az MT határozat tárgyában készített elõterjesztés B/1. pont]. E célok elérése érdekében az MT határozat II.12. pontja egyes minisztereknek és szerveknek adott felhatalmazást a kérdéskör együttes rendeletben történõ szabályozására. A 12. pont a)–d)-ig határozta meg azokat az elveket, amelyeket az említett célok elérése érdekében alsóbb szintû jogszabályok által kell megvalósítani. A 12. e) pont mindezektõl elkülönülve, az említett jogalkotói szándéknak megfelelõen, tartalma szerint normaként rendelkezett az érintett tanulók társadalombiztosítási jogállása azonosságáról. Az ekként önálló normatartalommal bíró 12. e) pontot a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fogalomrendszer alapján úgy kell értelmezni, hogy a szakmunkásképzést nyújtó szakközépiskolai tanulóviszonyban eltöltött idõ a szakmunkás tanulóviszonyban eltöltött idõvel azonosan a biztosítottak körébe tartozást, és egyben a szolgálati idõ megszerzését is jelentette [Tbtv. 54. § (1) bekezdés c) pont]. Az MT határozatban kifejezésre jutó jogalkotói szándékból következõen a szakmai képesítés megszerzésére irányuló, illetve a szakközépiskolában folytatott tanulmányok alapján megszerezhetõ szakmunkás-bizonyítványok között nem lehetett különbség. Önmagában abból, hogy a szakközépiskolát elvégzõ tanuló érettségi bizonyítványt is kaphatott, nem következhet a szakmai ismeretek elsajátítása céljából azonosan eltöltött tanulmányi idõk társadalombiztosítási jogállás szempontjából eltérõ minõsítése. Az MT határozat 12. e) pontja a társadalombiztosítási jogállás meghatározásakor nem tett különbséget a szakmunkásképzést nyújtó szakközépiskolában tanulmányokat végzõk között annak alapján, hogy melyik évfolyamon tanulnak, ennélfogva a szakmunkástanuló-jogviszony teljes idõtartamát szolgálati idõként kell figyelembe venni. Az 1977. január 1-jén hatályba lépett, a munkaügyi miniszter és az oktatási miniszter által meghozott 14/1976. (XII. 1.) MüM–OM együttes rendelet 1. számú mellékletében határozta meg a szakközépiskolában oktatható szakmákat. A jogszabályt – az említett mellékletre is kiterjedõen – a 24/1977. (XII. 28.) MüM–OM együttes rendelet módosította. A 22/1986. (VI. 20.) MT rendelet a 23. § (3) bekezdésében – egyebek mellett – hatályon kívül helyezte az 1019/1976. (VI. 24.) MT határozat 12. e) pontját. Az MT rendelet 23. § (3) bekezdésének utolsó mondata szerint az MT határozatban foglaltakat a már megkezdett tanulmányokra továbbra is alkalmazni kell. A fentiekben kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében úgy határozott, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagja szolgálati idejének megállapításakor a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában töltött tanulmányi idõt az 1019/1976. (VI. 24.) MT határozat 12. e) pontja alapján [figyelembe véve az MT határozat felhatalmazására meghozott (módosított) 14/1976. (XII. 1.) MüM–OM együttes rendeletet] szol-

13380

MAGYAR KÖZLÖNY

gálati idõként kell elismerni [Bszi. 27. §, 29. § (1) bekezdés a) pontja és 32. § (4) bekezdése]. Budapest, 2007. december 17.

IRM/RFEFO/ 2007/1421/19. IRM/RFEFO/ 2007/1421/22.

2007/179. szám Kazincbarcikai Rendõrkapitányság Mezõkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás

1 000 000

Kistelek Város Önkormányzata Szeged Város Önkormányzata

1 500 000

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Velence Város Önkormányzata

1 500 000

2 000 000

Csongrád

Dr. Lomnici Zoltán s. k., a jogegységi tanács elnöke

Dr. Tallián Blanka s. k.,

Bauer Jánosné dr. s. k.,

elõadó bíró

bíró

Dr. Murányi Katalin s. k.,

Dr. Buzinkay Zoltán s. k.,

bíró

bíró

Dr. Wellmann György s. k.,

Dr. Tálné dr. Molnár Erika s. k.,

bíró

bíró


4 000 000

Fejér IRM/RFEFO/ 2007/1421/32. IRM/RFEFO/ 2007/1421/34.

1 100 000

Gyõr-Moson-Sopron

VI. rész

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

„A közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására készített programok megvalósításának támogatására” címmel 2007. évben kiírt pályázat nyerteseinek listája Budapest Nyilv.tart. szám

IRM/RFEFO/ 2007/1421/3. IRM/RFEFO/ 2007/1421/6. IRM/RFEFO/ 2007/1421/7.

Pályázó

Budapest Fõváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Budapest Fõváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata Budapest Fõváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata

Támogatási összeg

1 500 000

2 300 000

1 200 000

Pécsi Rendõrkapitányság

3 500 000

Békés IRM/RFEFO/ 2007/1421/14.

Békés Város Önkormányzata

1 200 000

Borsod-Abaúj-Zemplén IRM/RFEFO/ 2007/1421/18.

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata Kapuvár Város Önkormányzata Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

2 500 000

Balmazújváros Város Önkormányzata Debreceni Rendõrkapitányság Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Püspökladány) Pocsaj Nagyközség Önkormányzata

2 300 000

1 500 000 1 200 000

Hajdú-Bihar IRM/RFEFO/ 2007/1421/39. IRM/RFEFO/ 2007/1421/40. IRM/RFEFO/ 2007/1421/42. IRM/RFEFO/ 2007/1421/43. IRM/RFEFO/ 2007/1421/44.

IRM/RFEFO/ 2007/1421/45.

4 000 000 1 500 000 1 600 000 1 900 000

1 600 000

Heves

Baranya IRM/RFEFO/ 2007/1421/11.

IRM/RFEFO/ 2007/1421/35. IRM/RFEFO/ 2007/1421/36. IRM/RFEFO/ 2007/1421/38.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bûnmegelõzési Alapítvány

3 000 000


Gyöngyös Város Önkormányzata Heves Városi Mûvelõdési Intézet

1 800 000 1 300 000

Jász-Nagykun-Szolnok IRM/RFEFO/ 2007/1421/50. IRM/RFEFO/ 2007/1421/52. IRM/RFEFO/ 2007/1421/53.

Jászberény Város Önkormányzata Mezõtúr Város Önkormányzata Tiszafüred Város Önkormányzata

2 300 000 1 000 000 2 000 000

2007/179. szám IRM/RFEFO/ 2007/1421/54.

MAGYAR KÖZLÖNY Törökszentmiklós Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

2 400 000

Komárom-Esztergom IRM/RFEFO/ 2007/1421/55. IRM/RFEFO/ 2007/1421/56. IRM/RFEFO/ 2007/1421/57.

Komárom Város Önkormányzata Tata Város Önkormányzata

2 000 000

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata

1 500 000

1 500 000

IRM/RFEFO/ Marcali Város 2007/1421/78. Önkormányzata IRM/RFEFO/ Siófok Város Önkormányzata 2007/1421/79.

13381 1 500 000 2 400 000

Szabolcs-Szatmár-Bereg IRM/RFEFO/ Tiszavasvári Város 2007/1421/83. Önkormányzata

1 200 000

IRM/RFEFO/ Vásárosnaményi 2007/1421/84. Rendõrkapitányság

1 400 000

Nógrád IRM/RFEFO/ Salgótarjáni 2007/1421/62. Rendõrkapitányság

2 900 000

Pest IRM/RFEFO/ 2007/1421/64. IRM/RFEFO/ 2007/1421/65. IRM/RFEFO/ 2007/1421/72.

IRM/RFEFO/ Ajka Város Önkormányzat 2007/1421/91.

2 000 000

Bag Nagyközség Önkormányzata Budaörs Város Önkormányzata Szentendre Város Önkormányzata

1 300 000

IRM/RFEFO/ Balatonfüredi 2007/1421/92. Rendõrkapitányság

2 000 000

1 400 000

IRM/RFEFO/ Tapolca Város 2007/1421/94. Önkormányzata

1 100 000

1 200 000

IRM/RFEFO/ Várpalotai Rendõrkapitányság 2007/1421/95.

1 200 000

Balatonlelle Város Önkormányzata Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

2 400 000

Somogy IRM/RFEFO/ 2007/1421/74. IRM/RFEFO/ 2007/1421/75. IRM/RFEFO/ 2007/1421/77.

Veszprém

Zala

1 800 000

IRM/RFEFO/ Felsõpáhok Község 2007/1421/96. Önkormányzata

2 000 000

1 500 000

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

13382

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2007. évi 160. számában közzétett, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának módosításáról szóló 10/2007. (MK 160.) FVM utasítás 2. §-ának – harmadik bekezdése helyesen: „A kabinetfõnök mint szakállamtitkár alárendeltségében mûködõ szervezeti egységek létszámkerete: 80 fõ,” – negyedik bekezdése helyesen: „A közösségi ügyekért felelõs szakállamtitkár alárendeltségében mûködõ szervezeti egységek létszámkerete: 87 fõ.” (Kézirathiba)

2007/179. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

13383

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2008. évre: 26 460 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2008. évi elõfizetési díj egy évre: 26 460 Ft áfával. fél évre: 13 230 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ....................................................... ...................................................................... cégszerû aláírás

13384

MAGYAR KÖZLÖNY

2007/179. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2008. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2008. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ

121 212 Ft/év 26 460 Ft/év 6 552 Ft/év 22 428 Ft/év 5 544 Ft/év 29 232 Ft/év 25 452 Ft/év 31 752 Ft/év 4 284 Ft/év 21 924 Ft/év 26 964 Ft/év 7 560 Ft/év 21 420 Ft/év 18 900 Ft/év 17 388 Ft/év

Közigazgatási Szemle Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Nemzetközi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Sportértesítõ Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Pénzügyi Szemle L'udové noviny Neue Zeitung

7 400 Ft/év 28 476 Ft/év 21 672 Ft/év 23 940 Ft/év 17 640 Ft/év 7 400 Ft/év 25 200 Ft/év 35 028 Ft/év 6 048 Ft/év 15 120 Ft/év 17 892 Ft/év 14 112 Ft/év 7 560 Ft/év 22 680 Ft/év 5 796 Ft/év 5 544 Ft/év

A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft

Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2008. évi éves elõfizetési díja (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2007-es évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa.

A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 07.4300 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

179. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 20., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1533, Ft. Oldal

Recommend Documents