A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2008. december 13.,
TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXXVIII. tv.
szombat 2008: LXXXIX. tv.
178. szám
2008: XC. tv.
2008: XCI. tv.
2008: XCII. tv. 299/2008. (XII. 13.) Korm. r.
Ára: 1755,– Ft
1080/2008. (XII. 13.) Korm. h.
Oldal A Vámegyüttmûködési Tanács létrehozásáról szóló, Brüsszelben, 1950. december 15-én megkötött nemzetközi Egyezmény kihirdetésérõl, valamint az Egyezmény módosítása kötelezõ hatályának elismerésérõl és kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság Kormánya és az Azerbajdzsán Köztársaság Kormánya között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemés a vagyonadók területén Budapesten, 2008. február 18. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemés a vagyonadók területén Taskentben, 2008. április 17. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról . . . . Egyes büntetõjogi tárgyú törvények módosításáról . . . . . . . . . . Az Egyesült Európáért Díj alapításáról szóló 282/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zártkörûen mûködõ Részvénytársaság Alapító Okiratának módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . .
23882
23895
23916
23936 23945 23948 23949
23882
MAGYAR KÖZLÖNY
II. Törvények 2008. évi LXXXVIII. törvény a Vámegyüttmûködési Tanács létrehozásáról szóló, Brüsszelben, 1950. december 15-én megkötött nemzetközi Egyezmény kihirdetésérõl, valamint az Egyezmény módosítása kötelezõ hatályának elismerésérõl és kihirdetésérõl* (Az Egyezmény 1968. szeptember 16-án a Magyar Köztársaság vonatkozásában nemzetközi jogilag hatályba lépett.) 1. § Az Országgyûlés a Vámegyüttmûködési Tanács létrehozásáról szóló, Brüsszelben, 1950. december 15-én megkötött nemzetközi Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. 2. § Az Egyezmény hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: „CONVENTION ESTABLISHING A CUSTOMS CO-OPERATION COUNCIL signed in Brussels on December 15, 1950 came into force on November 4, 1952 The Governments signatory to the present Convention, Considering it advisable to secure the highest degree of harmony and uniformity in their Customs systems and especially to study the problems inherent in the development and improvement of Customs technique and Customs legislation in connection therewith, Convinced that it will be in the interest of international trade to promote co-operation between Governments in these matters, bearing in mind the economic and technical factors involved therein, Have agreed as follows: Article I A Customs Co-operation Council (hereinafter referred to as „the Council”) is hereby set up.
Article II (a) The Members of the Council shall be: (i) the Contracting Parties to the present Convention; (ii) the Government of any separate Customs territory which is proposed by a Contracting Party having * A törvényt az Országgyûlés a 2008. december 1-jei ülésnapján fogadta el.
2008/178. szám
responsibility for the formal conduct of its diplomatic relations, which is autonomous in the conduct of its external commercial relations and whose admission as a separate Member is approved by the Council. (b) Any Government of a separate Customs territory, which is a Member of the Council under paragraph (a) (ii) above, shall cease to be a Member on notification to the Council of the withdrawal of its membership by the Contracting Party having responsibility for the formal conduct of its diplomatic relations. (c) Each Member shall nominate one delegate and one or more alternates to be its representatives on the Council. These representatives may be assisted by advisers. (d) The Council may admit representatives of non-Member Governments or of international organizations in the capacity of observers.
Article III The functions of the Council shall be: (a) to study all questions relating to co-operation in Customs matters which the Contracting Parties agree to promote in conformity with the general purposes of the present Convention; (b) to examine the technical aspects, as well as the economic factors related thereto, of Customs systems with a view to proposing to its Members practical means of attaining thehighest possible degree of harmony and uniformity; (c) to prepare draft Conventions and amendments to Conventions and to recommend their adoption by interested Governments; (d) to make recommendations to ensure the uniform interpretation and application of the Conventions concluded as a result of its work as well as those concerning the Nomenclature for the Classification of Goods in Customs Tariffs and the Valuation of Goods for Customs Purposes prepared by the European Customs Union Study Group and, to this end, to perform such functions as may be expressly assigned to it in those Conventions in accordance with the provisions thereof; (e) to make recommendations, in a conciliatory capacity, for the settlement of disputes concerning the interpretation or application of the Conventions referred to in paragraph (d) above in accordance with the provisions of those Conventions; the parties in dispute may agree in advance to accept the recommendations of the Council as binding; (f) to ensure the circulation of information regarding Customs regulations and procedures; (g) on it own initiative or on request, to furnish to interested Governments information or advice on Customs matters within the general purposes of the present Convention and to make recommendations thereon;
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(h) to co-operate with other inter-governmental organizations as regards matters within its competence.
Article IV The Members of the Council shall supply to the Council any information and documentation requested by it which is necessary for the execution of its functions provided that no Member shall be required to divulge confidential information, the disclosure of which would impede the enforcement of its laws, or which would otherwise be contrary to the public interest or prejudice the legitimate commercial interests of any enterprise, public or private.
23883 Article VIII
(a) Each Member of the Council shall have one vote except that a Member shall not have a vote on any question relating to the interpretation, application or amendment of any of the Conventions referred to in Article III (d) which is in force and which does not apply to that Member. (b) Except as provided in Article VI (b) the decisions of the Council shall be taken by a majority of two-thirds of the Members present and entitled to vote. The Council shall not take a decision on any matter unless more than half of the Members entitled to vote on that matter are present.
Article IX Article V The Council shall be assisted by a Permanent Technical Committee and a General Secretariat.
Article VI (a) The Council shall elect annually, from among the delegates of Members, a Chairman and not less than two Vice-Chairmen. (b) It shall establish its own Rules of Procedure by a majority of not less than two-thirds of its Members. (c) It shall establish a Nomenclature Committee as provided in the Convention on Nomenclature for the Classification of Goods in Customs Tariffs and a Valuation Committee as provided in the Convention on the Valuation of Goods for Customs Purposes. It shall also establish such other committees as may be desirable for the purposes of the Conventions referred to in Article III (d) or for any other purpose within its competence. (d) It shall determine the tasks to be assigned to the Permanent Technical Committee and the powers to be delegated to it. (e) It shall approve its annual budget, control its expenditure and give such directions as it may consider desirable regarding its finances to the General Secretariat.
Article VII (a) The Headquarters of the Council shall be in Brussels. (b) The Council, the Permanent Technical Committee and any committees established by the Council may meet elsewhere than at the Headquarters of the Council, if the Council so decides. (c) The Council shall meet at least twice a year. Its first meeting shall take place not later than three months after the entry into force of the present Convention.
(a) The Council shall establish such relations with the United Nations, its principal organs, subsidiary bodies and specialized agencies, and any other inter-governmental organizations, as may best assure collaboration in the achievement of their respective tasks. (b) The Council may make arrangements necessary to facilitate consultation and co-operation with nongovernmental organizations interested in matters within its competence.
Article X (a) The Permanent Technical Committee shall be composed of representatives of the Members of the Council. Each Member of the Council may nominate one delegate and one or more alternates to be its representatives on the Committee. Representatives shall be officials specialized in technical Customs matters. They may be assisted by experts. (b) The Permanent Technical Committee shall meet not less than four times a year.
Article XI (a) The Council shall appoint a Secretary General and a Deputy Secretary General whose functions, duties, conditions of service and terms of office shall be determined by the Council. (b) The Secretary General shall appoint the staff of the General Secretariat. The establishment and staff regulations shall be approved by the Council.
Article XII (a) Each Member shall bear the expenses of its own delegation to the Council, to the Permanent Technical Committee and to any committees of the Council.
23884
MAGYAR KÖZLÖNY
(b) The expenses of the Council shall be borne by its Members in accordance with a scale to be determined by the Council. (c) The Council may deprive of its voting rights any Member which does not pay its contribution within three months of being notified of the amount thereof. (d) Each Member shall pay its full annual contribution for the financial year during which it becomes a Member of the Council and for the financial year during which its notice of withdrawal becomes effective. Article XIII (a) The Council shall enjoy, in the territory of each of its Members, such legal capacity, as defined in the Annex to the present Convention, as may be necessary for the exercise of its functions. (b) The Council, the representatives of Members, the advisers and experts appointed to assist them, and the officials of the Council shall enjoy the privileges and immunities specified in the Annex to the present Convention. (c) The Annex to the present Convention shall form an integral part thereof, and any reference to the Convention shall be deemed to include a reference to the Annex. Article XIV The Contracting Parties accept the provisions of the Protocol concerning the European Customs Union Study Group opened for signature at Brussels on the same date as the present Convention. In determining the scale of contributions provided for in Article XII (b), the Council shall take into consideration membership of the Study Group. Article XV The present Convention shall be open for signature until 31 March, 1951. Article XVI (a) The present Convention shall be subject to ratification. (b) Instruments of ratification shall be deposited with the Belgian Ministry of Foreign Affairs, which shall notify all signatory and acceding Governments and the Secretary General of each such deposit. Article XVII (a) When instruments of ratification have been deposited by seven of the signatory Governments, the present Convention shall come into force between them.
2008/178. szám
(b) For each signatory Government ratifying thereafter the present Convention shall come into force upon deposit of its instrument of ratification.
Article XVIII (a) The Government of any State which is not a signatory to the present Convention may accede thereto as from 1 April, 1951. (b) Instruments of accession shall be deposited with the Belgian Ministry of Foreign Affairs, which shall notify all signatory and acceding Governments and the Secretary General of each such deposit. (c) The present Convention shall come into force for any acceding Government on the deposit of its instrument of accession, but not before it comes into force in accordance with paragraph (a) of Article XVII.
Article XIX The present Convention is of unlimited duration, but at any time after the expiry of five years from its entry into force under paragraph (a) of Article XVII, any Contracting Party may withdraw therefrom. Withdrawal shall take effect one year after the date of receipt by the Belgian Ministry of Foreign Affairs of the notification of withdrawal. The Belgian Ministry of Foreign Affairs shall notify each withdrawal to all signatory and acceding Governments and to the Secretary General.
Article XX (a) The Council may recommend amendments to the present Convention to the Contracting Parties. (b) Any Contracting Party accepting an amendment shall notify the Belgian Ministry of Foreign Affairs in writing of its acceptance and the Belgian Ministry of Foreign Affairs shall notify all signatory and acceding Governments and the Secretary General of the receipt of the notice of acceptance. (c) An amendment shall come into force three months after receipt by the Belgian Ministry of Foreign Affairs of notice of acceptance by all the Contracting Parties. When any amendment has been accepted by all the Contracting Parties the Belgian Ministry of Foreign Affairs shall notify all signatory and acceding Governments and the Secretary General of such acceptance and of the date on which the amendment will come into force. (d) After an amendment has come into force, no Government may ratify or accede to the present Convention unless it also accepts the amendment. In witness whereof the undersigned, having been duly authorized thereto by their respective Governments, have
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
signed the present Convention. Done at Brussels on the fifteenth day of December, nineteen hundred and fifty (December 15, 1950) in the English and French languages, both texts being equally authentic, in a single original, which shall be deposited in the archives of the Government of Belgium which shall transmit certified copies thereof to each signatory and acceding Government.
ANNEX TO THE CONVENTION ESTABLISHING A CUSTOMS CO-OPERATION COUNCIL legal capacity, privileges and immunities of the Council Article I Definitions Section 1. In this Annex: (i) For the purposes of Article III, the words „property and assets” shall also include property and funds administered by the Council in furtherance of its constitutional functions; (ii) For the purposes of Article V, the expression „representatives of Members” shall be deemed to include all representatives, alternates, advisers, technical experts and secretaries of delegations.
Article II Juridical personality Section 2. The Council shall possess juridical personality. It shall have the capacity: (a) to contract, (b) to acquire and dispose of immovable and movable property, (c) to institute legal proceedings. In these matters the Secretary General shall act on behalf of the Council.
Article III Property, funds and assets Section 3. The Council, its property and assets, wherever located and by whomsoever held, shall enjoy immunity from every
23885
form of legal process except in so far as in any particular case it has expressly waived its immunity. It is, however, understood that no waiver of immunity shall extend to any measure of execution. Section 4. The premises of the Council shall be inviolable. The property and assets of the Council, wherever located and by whomsoever held, shall be immune from search, requisition, confiscation, expropriation and any other form of interference whether by executive, administrative, judicial or legislative action. Section 5. The archives of the Council and in general all documents belonging to it or held by it, shall be inviolable, wherever located. Section 6. Without being restricted by financial controls, regulations or moratoria of any kind: (a) the Council may hold currency of any kind and operate accounts in any currency; (b) the Council may freely transfer its funds from one country to another or within any country and convert any currency held by it into any other currency. Section 7. The Council shall, in exercising its rights under Section 6 above, pay due regard to any representations made by any of its Members and shall give effect to such representations in so far as it considers that this can be done without detriment to the interests of the Council. Section 8. The Council, its assets, income and other property shall be: (a) exempt from all direct taxes; it is understood, however, that the Council will not claim exemption from taxes which are, in fact, no more than charges for public utility services; (b) exempt from Customs duties and prohibitions and restrictions on imports and exports in respect of articles imported or exported by the Council for its official use; it is understood, however, that articles imported under such exemption will not be sold in the country into which they are imported, except under conditions agreed by the Government of that country; (c) exempt from all Customs duties and prohibitions and restrictions on imports and exports in respect of its publications. Section 9. While the Council will not, as a general rule, claim exemption from excise duties and from taxes on the sale of
23886
MAGYAR KÖZLÖNY
movable and immovable property which form part of the price to be paid, nevertheless when the Council is making important purchases for official use of property on which such duties and taxes have been charged or are chargeable, Members of the Council will, whenever possible, make appropriate administrative arrangements for the remission or return of the amount of duty or tax.
2008/178. szám
(e) the same facilities in respect of currency or exchange restrictions as are accorded to representatives of foreign Governments on temporary official missions; (f) the same immunities and facilities in respect of their personal baggage as are accorded to members of comparable rank of diplomatic missions. Section 13.
Article IV Facilities in respect of communications Section 10. The Council shall enjoy, in the territory of each of its Members, for its official communications, treatment not less favourable than that accorded by that Member to any other Government including the latter’s diplomatic mission, in the matter of priorities, rates and taxes on mails, cables, telegrams, radiograms, telephotos, telephone and other communications, and press rates for information to the press and radio. Section 11. No censorship shall be applied to the official correspondence and other official communications of the Council. Nothing in this section shall be construed to preclude the adoption of appropriate security precautions to be determined by agreement between the Council and any of its Members.
Article V
In order to secure for the representatives of Members at meetings of the Council, the Permanent Technical Committee and committees of the Council complete freedom of speech and complete independence in the discharge of their duties, the immunity from legal process in respect of words spoken or written and all acts done by them in discharging their duties shall continue to be accorded, notwithstanding that the persons concerned are no longer engaged in the discharge of such duties. Section 14. Privileges and immunities are accorded to the representatives of Members, not for the personal benefit of the individuals themselves, but in order to safeguard the independent exercise of their functions in connection with the Council. Consequently, a Member not only has the right but is under a duty to waive the immunity of its representatives in any case where, in the opinion of the Member, the immunity would impede the course of justice, and where it can be waived without prejudice to the purpose for which the immunity is accorded. Section 15. The provisions of Sections 12 and 13 are not applicable in relation to the authorities of a State of which the person is a national or of which he is or has been a representative.
Representatives of Members Article VI
Section 12. Representatives of Members at meetings of the Council, the Permanent Technical Committee and committees of the Council shall, while exercising their functions and during their journeys to and from the place of meeting, enjoy the following privileges and immunities: (a) immunity from personal arrest or detention and from seizure of their personal baggage, and in respect of words spoken or written and all acts done by them in their official capacity, immunity from legal process of every kind; (b) inviolability for all papers and documents; (c) the right to use codes and to receive papers or correspondence by courier or in sealed bags; (d) exemption in respect of themselves and their spouses from immigration restrictions or aliens’ registration in the State which they are visiting or through which they are passing in the exercise of their functions;
Officials of the Council Section 16. The Council will specify the categories of officials to which this Article shall apply. The Secretary General shall communicate to the Members of the Council the names of the officials included in these categories. Section 17. Officials of the Council shall: (a) be immune from legal process in respect of words spoken or written and all acts performed by them in their official capacity and within the limits of their authority; (b) be exempt from taxation in respect of the salaries and emoluments paid to them by the Council;
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(c) be immune, together with their spouses and relatives dependent on them, from immigration restrictions and aliens’ registration; (d) be accorded the same privileges in respect of exchange facilities as are accorded to officials of comparable rank of diplomatic missions; (e) be given, together with their spouses and relatives dependent on them, the same repatriation facilities in time of international crises as officials of comparable rank of diplomatic missions; (f) have the right to import free of duty their furniture and effects at the time of first taking up their post in the country in question, and to return such furniture and effects free of duty to their country of domicile on the termination of their functions.
23887
limits of their authority, immunity from legal process of every kind; (c) inviolability for all papers and documents. Section 21. Privileges, immunities and facilities are granted to experts in the interests of the Council and not for the personal benefit of the individual concerned. The Secretary General shall have the right and the duty to waive the immunity of any expert in any case where, in his opinion, the immunity would impede the course of justice and it can be waived without prejudice to the interests of the Council.
Article VIII
Section 18. In addition to the privileges and immunities specified in Section 17, the Secretary General of the Council shall be accorded in respect of himself, his spouse and children under the age of the privileges, immunities, exemptions and facilities accorded to heads of diplomatic missions in conformity with international law. The Deputy Secretary General shall enjoy the privileges, immunities, exemptions and facilities accorded to diplomatic representatives of comparable rank. Section 19. Privileges and immunities are granted to officials in the interests of the Council only and not for the personal benefit of the individuals themselves. The Secretary General shall have the right and the duty to waive the immunity of any official in any case where, in his opinion, the immunity would impede the course of justice and can be waived without prejudice to the interests of the Council. In the case of the Secretary General, the Council shall have the right to waive the immunity.
Article VII Experts on missions for the Council Section 20. Experts (other than officials coming within the scope of Article VI) performing missions for the Council, shall be accorded such privileges, immunities and facilities as are necessary for the independent exercise of their functions during the period of their missions, including the time spent on journeys in connection with their missions. In particular they shall be accorded: (a) immunity from personal arrest or detention and from seizure of their baggage; (b) in respect of words spoken or written or things done by them in the performance of their mission and within the
Abuses of privileges Section 22. Representatives of Members at meetings of the Council, the Permanent Technical Committee and committees of the Council, while exercising their functions and during their journeys to and from the place of meeting, and officials within the meaning of Section 16 and Section 20, shall not be required by the territorial authorities to leave the country in which they are performing their functions on account of any activities by them in their official capacity. In the case, however, of abuse of privileges of residence committed by any such person in activities in that country outside his official functions, he may be required to leave by the Government of that country provided that: (i) Representatives of Members of the Council, or persons who are entitled to diplomatic immunity under Section 18, shall not be required to leave the country otherwise than in accordance with the diplomatic procedure applicable to diplomatic envoys accredited to that country. (ii) In the case of an official to whom Section 18 is not applicable, no order to leave the country shall be issued other than with the approval of the Foreign Minister of the country in question, and such approval shall be given only after consultation with the Secretary General of the Council, and if expulsion proceedings are taken against an official, the Secretary General of the Council shall have the right to appear in such proceedings on behalf of the person against whom they are instituted. Section 23. The Secretary General shall co-operate at all times with the appropriate authorities of Members of the Council to facilitate the proper administration of justice, secure the observance of police regulations and prevent the occurrence of any abuses in connection with the privileges, immunities and facilities enumerated in the present Annex.
23888
MAGYAR KÖZLÖNY Article IX Settlement of disputes
Section 24. The Council shall make provision for appropriate modes of settlement of: (a) disputes arising out of contracts or other disputes of a private character to which the Council is a party; (b) disputes involving any official of the Council who by reason of his official position enjoys immunity, if immunity has not been waived in accordance with the provisions of Sections 19 and 21.
2008/178. szám
(ii) bármely olyan különálló vámterület kormánya, amelyet az egyik olyan Szerzõdõ Fél javasol, aki felelõs a diplomáciai kapcsolatainak hivatalos irányításáért, ha ez a terület külkereskedelmi kapcsolatainak irányításában autonómiával rendelkezik, és önálló tagként való felvételét a Tanács jóváhagyja. b) Bármely olyan különálló vámterület kormánya, amely a fenti a) (ii) bekezdés alapján tagja a Tanácsnak, tagságát olyan módon szüntetheti meg, hogy ennek visszavonásáról jegyzéket intéz a Tanácshoz, a diplomáciai kapcsolatainak hivatalos intézésére jogosult szerzõdõ fél által. c) Mindegyik tag egy küldöttet és egy vagy több helyettest nevez ki, hogy a Tanácsban képviseljék. Ezeket a képviselõket tanácsadók segíthetik. d) A Tanács nem-tagállamok vagy nemzetközi szervezetek képviselõit is felveheti, megfigyelõ minõségben.
Article X Supplementary agreements Section 25. The Council may conclude with any Contracting Party or Contracting Parties supplementary agreements adjusting the provisions of the present Annex so far as that Contracting Party or those Contracting Parties are concerned.”
„A VÁMEGYÜTTMÛKÖDÉSI TANÁCS LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY Aláírták Brüsszelben, 1950. december 15-én, hatályba lépett 1952. november 4-én. A jelen egyezményt aláíró kormányok, célszerûnek tartva azt, hogy biztosítsák vámrendszereik közt a legmagasabb fokú összhangot és egységet, és fõként hogy tanulmányozzák a vámtechnika és az ezzel kapcsolatos vámjogszabályok fejlesztésébõl és javításából származó kérdéseket, abban a meggyõzõdésben, hogy a kormányok között ezekben az ügyekben létrejövõ együttmûködés elõmozdítása a nemzetközi kereskedelem érdekeit fogja szolgálni, figyelembe véve az ezekkel kapcsolatos gazdasági és technikai tényezõket, a következõkben állapodtak meg: I. Cikk Ezennel létrehoztak egy Vámegyüttmûködési Tanácsot (továbbiakban „a Tanács” néven).
II. Cikk a) A Tanács tagjai a következõk lesznek: (i) jelen egyezmény Szerzõdõ Felei;
III. Cikk A Tanács feladatai a következõk: a) Valamennyi, a vámegyüttmûködéssel kapcsolatos olyan kérdésnek a tanulmányozása, melyeknek elõsegítésében jelen egyezmény általános elveivel összhangban a Szerzõdõ Felek megegyeztek; b) a vámrendszerek technikai szempontjainak és az ezzel kapcsolatos gazdasági tényezõknek a vizsgálata, abból a szempontból, hogy a tagállamoknak a lehetõ legmagasabb fokú összhang és egység eléréséhez gyakorlati módszereket javasoljon; c) szerzõdés-tervezetek és a szerzõdések módosításának elõkészítése és az érdekelt kormányokhoz elfogadásra irányuló elõterjesztése; d) javaslatok tétele, azzal a céllal, hogy biztosítsa a Tanács munkája során létrejött egyezmények, az Európai Vámunió Kutatócsoportja által készített vámtarifában szereplõ áruk osztályozására vonatkozó árufelsorolás, valamint az áruk vámügyi célokra történõ értékelésének egységes magyarázatát és alkalmazását és végül biztosítsa az ezekben az egyezményekben kifejezetten meghatározott feladatkörök ellátását, összhangban az ide vonatkozó rendelkezésekkel; e) a szerzõdés d) bekezdésében felsorolt egyezmények magyarázatával vagy alkalmazásával kapcsolatos viták megszüntetésére vonatkozó javaslatok tétele, ezen egyezmények kikötéseivel összhangban, egyeztetõi minõségben; a megbeszélésen részt vevõ felek elõre megállapodhatnak abban, hogy a Tanács javaslatait kötelezõnek fogadják el; f) a vámszabályokra és eljárásokra vonatkozó információk átadásának biztosítása; g) kérésre vagy saját kezdeményezésre az érdekelt kormányok számára vámügyekkel kapcsolatos információk vagy tanácsok szolgáltatása, a jelen egyezmény általános céljain belül és az ezzel kapcsolatos javaslatok elõterjesztése; h) más kormányközi szervezettel való együttmûködés a hatáskörébe tartozó ügyekben.
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY IV. Cikk
A Tanács tagjai kötelesek a Tanács által igényelt és feladatkörének végrehajtásához szükséges információkat és dokumentumokat annak rendelkezésére bocsátani, azzal a kikötéssel, hogy egyetlen tagtól sem kívánják meg olyan bizalmas információk közlését, amelyeknek közzététele hátráltatná az illetõ kormány törvényeinek végrehajtását, vagy amelyek más módon ellenkeznének a közérdekkel, vagy károsan befolyásolnák bármely állami vagy magánvállalat törvényes kereskedelmi érdekeit. V. Cikk A Tanács munkáját egy Állandó Technikai Bizottság és egy Fõtitkárság segíti.
VI. Cikk a) A Tanács évente egy elnököt és legalább két alelnököt választ a tagállamok küldöttei közül. b) Saját eljárási szabályait a tagállamok legalább kétharmados többségével állapítja meg. c) A Tanács az Egyezmény alapján létrehoz egy Nómenklatúra Bizottságot, a vámtarifában szereplõ áruk osztályozására vonatkozóan, illetve egy Értékelési Bizottságot, a vámügyi rendelkezések alá esõ áruk vámügyi célokra történõ értékelése céljából. Létre hoz továbbá más olyan bizottságokat is, amelyek a III. Cikk d) bekezdésében említett egyezmények céljait, vagy bármely olyan célokat szolgálhatnak, amelyek a Tanács hatáskörébe tartoznak. d) Meghatározza az Állandó Technikai Bizottság feladatait és a számára delegált hatásköröket. e) Figyelembe véve a Fõtitkárság anyagi erõforrásait, jóváhagyja az éves költségvetést, ellenõrzi a kiadásokat és olyan irányú intézkedéseket tesz, melyeket ezzel kapcsolatban szükségesnek lát.
23889
kérdésekben, amelyek a III. Cikk d) bekezdésében szereplõ, e tag vonatkozásában nem alkalmazandó, hatályban lévõ szerzõdések értelmezésére, alkalmazására vagy módosítására vonatkoznak. b) A VI. Cikk b) bekezdése rendelkezésének kivételével a Tanács határozatait a jelenlevõ és szavazásra jogosult tagállamok kétharmados többségével hozza meg. A Tanács bármilyen ügyben csak akkor hozhat határozatot, ha az illetõ ügyben szavazásra jogosult tagállamoknak több mint a fele jelen van.
IX. Cikk a) A Tanácsnak az Egyesült Nemzetekkel, annak fõ szerveivel, kiegészítõ testületeivel és szakosított intézményeivel, valamint bármely más kormányközi szervezettel olyan kapcsolatokat kell kialakítania, amelyek a legnagyobb mértékben biztosíthatják az együttmûködést feladataik ellátásában. b) A Tanács olyan intézkedéseket hozhat, amelyek a hatáskörébe tartozó ügyekben elõsegítik a konzultációt és együttmûködést az érdekelt nem kormányzati szervezetekkel.
X. Cikk a) Az Állandó Technikai Bizottság a Tanács tagjainak képviselõibõl áll. A Tanács minden egyes tagja egy küldöttet és egy vagy több helyettest nevezhet ki, akik a bizottságban képviselik. A tisztviselõknek olyan személyeknek kell lenniük, akiknek szakterülete vámtechnikai kérdésekre specializálódik. Ezen tisztviselõket szakértõk segíthetik. b) Az Állandó Technikai Bizottság évente legalább négyszer ülésezik.
XI. Cikk VII. Cikk a) A Tanács székhelye Brüsszelben van. b) A Tanács, az Állandó Technikai Bizottság és a Tanács által létrehozott bármely más bizottság a székhelyen kívül máshol is ülésezhet, amennyiben a Tanács úgy határoz. c) A Tanács évente legalább kétszer ülésezik. Az elsõ összejövetelre a jelen egyezmény hatálybalépését követõ három hónapon belül sort kell keríteni.
VIII. Cikk a) A Tanács minden egyes tagjának egy szavazata van, azzal a kivétellel, hogy nincs szavazata a tagnak azokban a
a) A Tanács egy Fõtitkárt és egy Fõtitkárhelyettest nevez ki, akiknek feladatait, kötelességeit, szolgálati viszonyait és hivatali hatáskörét a Tanács határozza meg. b) A Fõtitkár nevezi ki a Fõtitkárság állományát. A kinevezéseket és a hivatali szabályzatot a Tanács hagyja jóvá.
XII. Cikk a) Minden egyes tag maga viseli a Tanácsban, az Állandó Technikai Bizottságban és a Tanács bármely más bizottságában tevékenykedõ küldöttségének költségeit. b) A Tanács költségeit a tagállamok viselik, a Tanács által meghatározott arányban.
23890
MAGYAR KÖZLÖNY
c) A Tanács megfoszthatja szavazati jogától azt a tagot, amelyik nem fizeti meg hozzájárulását a ráháruló összeg megállapítását követõ három hónapon belül. d) Minden egyes tag köteles befizetni éves hozzájárulását arra a pénzügyi évre nézve, amelyben a Tanács tagjává válik, illetve, amelynek során a felmondásról szóló jegyzéke hatályba lép.
XIII. Cikk a) A Tanács minden egyes tagállam területén olyan, a jelen Egyezményhez csatolt függelékben meghatározott jogokat élvez, amelyek szükségesek feladatai végrehajtásához. b) A Tanács, a tagállamok képviselõi, a támogatásukra kijelölt tanácsadók és szakértõk, illetve a Tanács tisztviselõi a jelen Egyezményhez csatolt függelékben részletezett elõjogokat és mentességet élveznek. c) A jelen Egyezményhez csatolt függelék a továbbiakban az Egyezmény szerves részét alkotja és az Egyezményre történõ bármely utalás szükségszerûen magában foglalja a függelékre való utalást is.
XIV. Cikk A szerzõdõ felek elfogadják az Európai Vámunió Kutatócsoportjára vonatkozó Jegyzõkönyv rendelkezéseit, amelyek ugyanakkor nyílnak meg aláírásra Brüsszelben, mint a jelen Egyezmény. A hozzájárulások mértékének meghatározásában, amelyrõl a XII. Cikk b) bekezdésében rendelkezik, a Tanács a Kutatócsoportban való tagságot figyelembe veszi.
2008/178. szám
b) Az összes többi aláíró kormány számára, amelyek ezután ratifikálják az Egyezményt, az a ratifikálási okmányok letétbe helyezése után lép hatályba.
XVIII. Cikk a) Bármely más állam kormánya, amely a jelen egyezményt nem írta alá, 1951. április 1-jétõl csatlakozhat hozzá. b) A csatlakozási okmányokat a belga Külügyminisztériumban kell letétbe helyezni, amely az aláíró és csatlakozó kormányokat, valamint a Fõtitkárt minden egyes letétbe helyezésrõl értesíti. c) Bármely csatlakozó kormány számára jelen Egyezmény a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor, legkorábban azonban a XVII. Cikk a) bekezdésében meghatározott hatálybalépés idõpontjában lép hatályba.
XIX. Cikk Jelen Egyezmény határozatlan idõtartamra szól, de azt a XVII. Cikk a) bekezdésében meghatározott hatálybalépés idõpontjától számított öt év elteltét követõen bármely szerzõdõ fél bármikor felmondhatja. A felmondás egy évvel azon idõpontot követõen lép hatályba, hogy a belga Külügyminisztérium a felmondásról szóló jegyzéket kézhez vette. A belga Külügyminisztérium az összes aláíró és csatlakozó kormányt és a Fõtitkárságot minden egyes felmondásról értesíti.
XX. Cikk XV. Cikk Jelen egyezmény 1951. március 31-ig áll nyitva aláírásra.
XVI. Cikk a) Jelen Egyezményt ratifikálni kell. b) A ratifikálási jegyzõkönyveket a belga Külügyminisztériumban kell letétbe helyezni, amely az összes aláíró és csatlakozó kormányt, valamint a Fõtitkárt minden egyes letétbe helyezésrõl értesíti.
XVII. Cikk a) Amennyiben hét aláíró kormány letétbe helyezte a ratifikálási okmányokat, azzal a jelen Egyezmény közöttük hatályba lép.
a) A Tanács a szerzõdõ feleknek jelen Egyezmény módosítását javasolhatja. b) Bármely szerzõdõ fél, amely elfogad egy módosítást, errõl írásban értesíti a belga Külügyminisztériumot, aki az elfogadásról szóló jegyzék kézhezvételérõl az összes aláíró és csatlakozó kormányt, valamint a Fõtitkárt értesíti. c) A módosítás három hónappal azután lép hatályba, hogy a belga Külügyminisztérium az összes szerzõdõ fél által az elfogadásról szóló jegyzéket kézhez vette. Mikor a módosítást az összes szerzõdõ fél elfogadta, a belga Külügyminisztérium az összes aláíró és csatlakozó kormányt, valamint a Fõtitkárt értesíti errõl, illetve arról az idõpontról, amikor a módosítás hatályba lépett. d) Miután egy módosítás hatályba lépett, egyetlen kormány sem csatlakozhat a jelen Egyezményhez, illetve nem ratifikálhatja azt anélkül, hogy a módosítást is el ne fogadná. Ennek hiteléül alulírottak, kormányuk által erre kellõképpen felhatalmazva, jelen egyezményt aláírták.
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Készült Brüsszelben, ezerkilencszázötven december tizenötödikén (1950. december 15-én), angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen eredeti példányban, amely Belgium Kormányának levéltárában került letétbe helyezésre, és amelyet minden egyes aláíró és csatlakozó kormánynak hiteles másolatként eljuttat.
FÜGGELÉK A Tanács jogköre, kiváltságai és mentességei I. Cikk Meghatározások I. fejezet Ebben a függelékben: (i) A III. Cikk céljaira a „tulajdon és vagyontárgyak” kifejezés a Tanács által az alapokmányban lefektetett feladatkörök elõmozdítására alkalmazott alaptõkét és tulajdont is magában foglalják; (ii) Az V. Cikk céljaira a „tagállamok képviselõi” kifejezés magában foglalja az összes képviselõt, helyetteseket, tanácsadókat, technikai szakértõket és a küldöttek titkárait.
II. Cikk Jogi személyiség
23891
IV. fejezet A Tanács helyiségei sérthetetlenek. A Tanács tulajdona és vagyontárgyai, bárhol és bárkinek a kezelésében legyenek is, mentesek az átkutatástól, az igénybevételtõl, az elkobzástól, a kisajátítástól, legyen az akár végrehajtási, adminisztratív, jogi vagy törvényhatósági intézkedés. V. fejezet A Tanács levéltárai és általában minden ahhoz tartozó vagy annak kezelésében levõ okmány, bárhol is legyen, sérthetetlen. VI. fejezet Anélkül, hogy bármiféle pénzügyi ellenõrzés, rendszabály vagy haladék korlátozná: a) a Tanács birtokolhat bármilyen valutát és a számlákat bármilyen valutában vezetheti; b) a Tanács szabadon átutalhatja alaptõkéjét egyik országból a másikba vagy bármelyik országon belül és az általa kezelt bármilyen valutát bármilyen más valutára átválthatja. VII. fejezet A Tanács a fenti VI. csoportban leírt jogai gyakorlása során messzemenõ figyelmet fordít bármely tagjának bármilyen ellenvetésére és mindaddig helyt ad ezeknek az ellenvetéseknek, amíg úgy véli, hogy azokat a Tanács érdekeinek csorbítása nélkül meg lehet tenni. VIII. fejezet
II. fejezet A Tanács jogi személyiséggel rendelkezik. Hatáskörébe tartozik: a) szerzõdések kötése, b) ingó és ingatlan tulajdonok vásárlása és azok fölötti rendelkezés, c) jogi eljárások indítása. Ezekben az ügyekben a Fõtitkár a Tanács nevében jár el.
III. Cikk Tulajdon, alaptõke és vagyontárgyak
A Tanács vagyontárgyai, bevétele és más tulajdona: a) mentes minden egyenes adó alól; ezen azonban azt kell érteni, hogy a Tanács nem igényel mentességet az olyan adók alól, amelyek valójában közszolgáltatási díjaknak tekintendõk; b) mentes a kiviteli és behozatali vámok, tilalmak és korlátozások alól, olyan cikkek esetében, amelyeket a Tanács hivatalos használatára importál vagy exportál; ezen azonban az értendõ, hogy az ilyen mentességgel importált cikkeket nem adja el abban az országban, amelybe behozza azokat, kivéve az illetõ ország kormánya által engedélyezett feltételek mellett; c) mentes mindenféle vámkötelezettség, tilalom és korlátozás alól kiadványainak importálása és exportálása tekintetében is.
III. fejezet A Tanács, annak tulajdona és vagyontárgyai, bárhol és bárkinek a kezelésében legyenek is, mindenféle jogi eljárás alól mentességet élveznek, kivéve, ha valamely különleges esetben arról kifejezetten lemondanak. Azonban ez úgy értendõ, hogy a mentességrõl való lemondás nem terjed ki semmilyen végrehajtási intézkedésre.
IX. fejezet A Tanács általában nem igényel mentességet a fogyasztási adók, illetve az ingó és ingatlan tulajdonok eladására kivetett adók alól, amelyek egy részét teszik ki a fizetendõ árnak, azonban mikor a Tanács olyan tulajdonokat vásárol hivatalos használatra, amelyekre ilyen adókat vetettek ki
23892
MAGYAR KÖZLÖNY
vagy amelyre ilyen adók kivethetõk, a Tanács tagjai, amikor csak lehetséges, megfelelõ adminisztratív intézkedéseket fognak tenni a díj vagy adó összege elengedésére vagy megtérítésére.
IV. Cikk Közleményekre vonatkozó könnyítések X. fejezet A Tanács minden egyes tagállam területén hivatalos közleményei számára ugyanolyan kedvezõ bánásmódot élvez, mint az illetõ tagállamban bármely más kormány, beleértve ezek diplomáciai kirendeltségét is, az elsõdlegességi sorrendre, a postai küldeményekre, kábelekre, táviratokra, rádiógramokra, telefonokra, távfelvételekre, és más távközlési eszközökre vonatkozó díjak és adók esetében, és a sajtónak, valamint a rádiónak adott információ sajtó díjszabásában. XI. fejezet A Tanács hivatalos levelezése és más hivatalos közleményei mentesek a cenzúra alól. Ezt azonban nem szabad úgy értelmezni, hogy a Tanács eleve kizárja azoknak a megfelelõ biztonsági intézkedések az elfogadását, amelyeket megegyezés alapján a Tanács és az illetõ tagállam határoz meg.
2008/178. szám
kormányok ideiglenesen hivatalos kiküldetésben levõ képviselõi; f) Személyi poggyászuk szempontjából ugyanazokat a mentességeket és kedvezményeket élvezik, mint a hasonló szintû diplomáciai képviseletek tagjai. XIII. fejezet Azért, hogy a Tanács az Állandó Technikai Bizottság és a Tanács bizottságainak gyûlésein a tagállamok képviselõi számára a teljes szólásszabadság és feladataik végrehajtásában a teljes függetlenség biztosítva legyen, a tagállamok képviselõinek a szóban vagy írásban tett kijelentéseik, illetve feladataik végrehajtása során végzett minden cselekedetükért fennálló mentességük azután is megilleti õket, ha az érdekelt személyek már nem foglalkoznak ezeknek a kötelességeknek teljesítésével. XIV. fejezet A kiváltságok és mentességek a tagállamok képviselõinek nem a személyes hasznára szolgálnak, hanem arra, hogy lehetõvé váljon a Tanáccsal kapcsolatos feladataik független gyakorlása. Következésképpen a tagállamnak nemcsak joga, hanem kötelessége is felfüggeszteni az adott képviselõ mentességét bármilyen esetben, ha a mentessége a tagállam véleménye szerint a törvény érvényesülését sértené, illetve ha azt fel lehet függeszteni anélkül, hogy annak a célnak a sérelmével járna, amiért a mentességet eredetileg létrehozták. XV. fejezet
V. Cikk A tagállamok képviselõi XII. fejezet A Tanács, az Állandó Technikai Bizottság és a Tanács bizottságainak ülésein a tagállamok képviselõi, mialatt feladatukat gyakorolják és mialatt a gyûlés színhelyére, illetve onnan vissza utaznak, a következõ kiváltságokat és mentességeket élvezik: a) Mentesek a személyi letartóztatás vagy fogvatartás alól, valamint személyi poggyászuk lefoglalása alól, valamint a hivatalos minõségben tett szóbeli vagy írásbeli kijelentéseik és valamennyi cselekedetük szempontjából, mindenfajta jogi eljárás alól mentesek; b) Mindenféle irat és okmány sérthetetlen; c) Jogukban áll kódot használni, illetve okmányokat vagy leveleket futár által vagy lepecsételt zsákban kézhez kapni; d) Maguk és házastársuk mentesek a bevándorlási korlátozások vagy idegenrendészeti intézkedések alól mindazon államban, amelyet feladatuk gyakorlása során meglátogatnak vagy amelyen keresztül átutaznak; e) A valuta és pénzváltási korlátozások szempontjából ugyanazokat a kedvezményeket élvezik, mint a külföldi
A XII. és XIII. csoport kikötései nem alkalmazhatók annak az államnak hatóságai esetében, melynek az adott személy az állampolgára, vagy amelynek az adott személy a képviselõje, vagy az volt a múltban.
VI. Cikk A Tanács tisztviselõi XVI. fejezet A Tanács pontosan meghatározza azokat a tisztviselõi kategóriákat, amelyekre ez a Cikk vonatkozik. A Fõtitkár közli a Tanács tagjaival az ezekben a kategóriákban szereplõ tisztviselõk nevét. XVII. fejezet A Tanács tisztviselõi: a) Szóban vagy írásban tett nyilatkozataik, valamint hivatalos minõségükben hatáskörük korlátain belül végzett mindenféle cselekedetük szempontjából mentesek a jogi eljárások alól; b) A Tanács által fizetett bérek vagy tiszteletdíjak szempontjából adómentesek;
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) Házastársukkal és általuk eltartott rokonaikkal együtt mentesek a bevándorlási korlátozások és az idegenrendészeti intézkedések alól; d) A valutabeváltási kedvezmények szempontjából ugyanazokban a kiváltságokban részesülnek, mint a hasonló rangú diplomáciai képviseletek tagjai; e) Házastársukkal és az általuk eltartott rokonaikkal együtt a nemzetközi válságok idején ugyanazokban a hazatérési kedvezményekben részesülnek, mint a hasonló rangú diplomáciai képviseletek tagjai; f) Jogukban áll bútoraikat és ingóságaikat az illetõ országban történõ elsõ letelepedéskor vámmentesen bevinni, valamint ezeket a bútorokat és ingóságokat megbízatásuk lejártával hazájukba vámmentesen visszavinni.
23893
XXI. fejezet A kiváltságokat és mentességeket kizárólag a Tanács érdekében kapják a szakértõk, és nem saját személyes hasznukra. A Fõtitkárnak joga és kötelessége, hogy felfüggessze bármelyik szakértõ mentességét abban az esetben, ha a mentesség sértené a jog érvényesülését, és ha anélkül fel lehet függeszteni, hogy a Tanács érdekeit károsodás érné. VIII. Cikk A kiváltságokkal való visszaélés XXII. fejezet
XVIII. fejezet A XVII. csoportban részletezett kiváltságokon és mentességeken kívül, a Tanács Fõtitkárát, házastársát, és huszonegy éven aluli gyermekeit a nemzetközi jog értelmében ugyanazok a kiváltságok, mentességek és kedvezmények illetik, mint a diplomáciai képviseletek vezetõit. A Fõtitkárhelyettes ugyanazokat a kiváltságokat, mentességeket és kedvezményeket élvezi, mint a hasonló rangú diplomáciai képviselõk. XIX. fejezet A kiváltságokat és mentességeket kizárólag a Tanács érdekében, és nem saját személyes elõnyükre kapják a tisztviselõk. A Fõtitkárnak joga és kötelessége, hogy felfüggessze bármelyik tisztviselõ mentességét abban az esetben, ha véleménye szerint a mentesség sértené a jog érvényesülését, és ha anélkül fel lehet függeszteni, hogy a Tanács érdekeit károsodás érné. A Fõtitkár esetében a Tanácsnak áll jogában felfüggeszteni a mentességet.
VII. Cikk A Tanács kirendeltségeiben dolgozó szakértõk
A Tanács, az Állandó Technikai Bizottság és a Tanács bizottságai ülésein a tagállamok képviselõit míg feladatukat gyakorolják és a találkozó színhelyére való utazás és visszautazás során, valamint a XVI. és XX. csoportba tartozó tisztviselõket a területi hatóságok nem szólíthatják fel arra, hogy elhagyják azt az országot, amelyben feladatukat végzik, olyan tevékenység miatt, amelyet hivatalos minõségükben folytattak. Abban az esetben azonban, ha egy ilyen személy hivatalos tevékenységét túllépve azzal, abban az országban, ahol tartózkodik, visszaél, az illetõ ország kormánya kiutasíthatja, azonban: (i) A Tanács tagjainak képviselõi vagy azok a személyek, akik a XVIII. csoport rendelkezései alapján diplomáciai mentességben részesülnek, nem kényszeríthetõk másképp az ország elhagyására, mint az illetõ országba akkreditált diplomáciai kiküldöttre vonatkozó diplomáciai eljárás útján. (ii) Olyan tisztviselõ esetében, akire a XVIII. csoport rendelkezései nem vonatkoznak, csak az illetõ ország külügyminisztere jóváhagyásával lehet a kiutasítást elrendelni, és ezt a jóváhagyást csak a Tanács Fõtitkárával történõ megbeszélés után lehet megadni, illetve ha egy tisztviselõ ellen kiutasítási eljárást folytatnak, a Tanács Fõtitkárának jogában áll részt venni ebben az eljárásban, annak a személynek képviseletében, aki ellen az eljárást indították. XXIII. fejezet
XX. fejezet A Tanács számára feladatokat végzõ szakértõk (a VI. Cikkben tárgyalt tisztviselõkön kívül) olyan kiváltságokkal, mentességekkel és kedvezményekkel rendelkeznek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy függetlenül gyakorolják feladatkörüket megbízatásuk ideje alatt, beleértve a megbízatásokkal kapcsolatos utazásokra fordított idõt is. Különösen a következõ jogokkal rendelkeznek: a) Személyes letartóztatás vagy fogvatartás és csomagjaik lefoglalása alól való mentesség; b) Szóbeli vagy írásbeli nyilatkozataik, valamint megbízatásuk során hatáskörük korlátain belül végzett mindenféle cselekedetük szempontjából mentesek a jogi eljárások alól; c) Az összes okmányaik és irataik sérthetetlenek.
A Fõtitkárnak mindenkor együtt kell mûködnie a Tanács tagállamainak megfelelõ hatóságaival, hogy megkönnyítse az igazságszolgáltatást, biztosítsa a rendõrségi intézkedések betartását, és megakadályozza a kiváltságokkal, mentességekkel és kedvezményekkel való visszaéléseket, amely jogokat a jelen függelék sorol fel. IX. Cikk Vitarendezés XXIV. fejezet A Tanács intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy megfelelõ módon rendezhessék:
23894
MAGYAR KÖZLÖNY
a) Szerzõdésekbõl vagy más olyan magántermészetû vitából származó kérdéseket, amelyekben a Tanács az egyik fél; b) A Tanács bármely tisztviselõjével kapcsolatos vitás kérdéseket, mely tisztviselõ hivatalos helyzeténél fogva mentességet élvez, ha a mentességet a XIX. és XXI. csoport rendelkezései értelmében nem függesztették fel. X. Cikk Kiegészítõ egyezmények
2008/178. szám
Amend Article VIII (a) of the Convention to read as follows: Article VIII (a) With the exception of Customs or Economic Union Members, for which the Council shall make specific provisions, each Member of the Council shall have one vote except that a Member shall not have a vote on any question relating to the interpretation, application or any of the Conventions reffered to in Article III (d) which is in force and which does not apply to that Member.
XXV. fejezet A Tanács bármely szerzõdõ féllel vagy szerzõdõ felekkel kiegészítõ egyezményeket köthet, amelyek a jelen függelék cikkeit a szerzõdõ fél vagy a szerzõdõ felek érdekében módosítják.” 3. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Vámegyüttmûködési Tanács létrehozásáról szóló, Brüsszelben, 1950. december 15-én megkötött nemzetközi Egyezmény módosítása (a továbbiakban: Módosítás) kötelezõ hatályának elismerésére. 4. § Az Országgyûlés a Módosítást e törvénnyel kihirdeti. 5. § A Módosítás hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: „RECOMMENDATION OF CUSTOMS CO-OPERATION COUNCIL CONCERNING THE AMENDMENT OF THE CONVENTION ESTABLISHING A CUSTOMS CO-OPERATION COUNCIL The Customs Co-operation Council, recognizing the increasingly significant role played by Customs or Economic Unions in world affairs, and particularly in matters pertaining to trade, noting that certain Customs or Economic Unions are active participants in the work of the Organization, acknowledging the legitimate desire of one Customs or Economic Union to place this participation on a formal footing by becoming a Member of the Organization, and the possibility that others may wish to do so in the future, bearing in mind that in order for a Customs or Economic Union to become a Member, an amendment must be made to the Convention estabilishing a Customs Co-operation Council, bearing in mind also the provisions of Article XX of the Convention establishing a Customs Co-operation Council, concerning the amendment of that Convention, recommends to all Contracting Parties to the Convention establishing a Customs Co-operation Council, the following amendments to that Convention:
Insert a new sub-paragraph (d) in Article XVIII of the Convention, wich will then read as follows: Article XVIII (a) The Government of any State which is not a signatory to the present Convention may accede thereto as from 1 April, 1951. (b) Instruments of accession shall be deposited with the Belgian Ministry of Foreign Affairs, which shall notify all signatory and acceding Governments and the Secretary General of each such deposit. (c) The present Convention shall come into force for any acceding Government on the deposit of its instrument of accession, but not before it comes into force in accordance with paragraph (a) of Article XVII. (d) Any Customs or Economic Union may become, in accordance with paragraphs (a), (b) and (c) above, a Contracting Party to this Convention. Any request from a Customs or Economic Union to become a Contracting Party shall first be submitted to the Council for approval. For the purposes of this Convention, „Customs or Economic Union” means a Union constituted by, and composed of, States which has competence to adopt its own regulations that are binding on those States in respect of matters governed by this Convention, and has competence to decide, in accordance with its internal procedures, to accede to thic Convention. Requests Contracting Parties to the Convention establishing a Customs Co-operation Council wich accept this Recommendation to notify the Belgian Ministry or Foreign Affairs, in writing, of their acceptance.” „A VÁMEGYÜTTMÛKÖDÉSI TANÁCS AJÁNLÁSA A VÁMEGYÜTTMÛKÖDÉSI TANÁCSOT LÉTREHOZÓ EGYEZMÉNY MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN A Vámegyüttmûködési Tanács, felismerve a Vám- vagy Gazdasági Uniók világban játszott egyre jelentékenyebb szerepét, különösen a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekben,
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
figyelemmel arra, hogy az egyes Vám- vagy Gazdasági Uniók a Szervezet munkájának aktív résztvevõi, elismerve egyes Vám- vagy Gazdasági Uniók jogos igényét arra vonatkozóan, hogy e részvétel hivatalos alapra helyeztessék azáltal, hogy a Szervezet Tagjaivá válnak, illetve elismerve mások esetleges jövõbeli hasonló igényét, tudván, hogy az egyes Vám- és Gazdasági Uniók Taggá válásához a Vámegyüttmûködési Tanácsot létrehozó Egyezmény módosítása szükséges, ismervén a Vámegyüttmûködési Tanácsot Létrehozó Egyezmény XX. Cikkének rendelkezéseit is az Egyezmény módosítását illetõen, ajánlást ad a Vámegyüttmûködési Tanácsot Létrehozó Egyezmény minden Szerzõdõ Felének ama Egyezmény következõképpeni módosításához:
Az Egyezmény VIII. (a) Cikkének a következõre történõ módosítása: VIII. Cikk a) A Vám- vagy Gazdasági Unió Tagokat kivéve, melyekre vonatkozóan a Tanács speciális rendelkezéseket hoz, a Tanács minden Tagja egy szavazattal rendelkezik, kivéve, hogy egy Tagnak a III. (d) Cikkben utalt bármelyik, hatályban lévõ és rá nem vonatkozó Egyezmény értelmezéséhez, alkalmazásához vagy módosításához kapcsolódó semmiféle kérdésben nincsen szavazati joga.
Új al-bekezdés (d) beillesztése az Egyezmény XVIII. Cikkébe, amely ezek után a következõképpen szólna:
23895
tal szabályozott ügyekben, az adott Államokban kötelezõ érvényû, saját szabályozást hozhat meg, illetve saját belsõ eljárásaival összhangban ezen Egyezményhez való csatlakozásról dönteni jogosult. Kéri a Vámegyüttmûködési Tanácsot Létrehozó Egyezmény azon Szerzõdõ Feleit, melyek egyetértenek ezzel az Ajánlással, hogy annak elfogadásáról írásban értesítsék Belgium Külügyminisztériumát.” 6. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 4–5. §-a az Egyezmény XX. cikk c) pontjában meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A Módosítás, illetve e törvény 4–5. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter – annak ismertté válását követõen – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az adópolitikáért felelõs miniszter gondoskodik. (5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelõs miniszter, hogy az Egyezménynek a Módosítással egységes szerkezetbe foglalt, hiteles szövegét és annak magyar nyelvû hivatalos fordítását a Magyar Közlönyben közzétegye. 7. § Hatályát veszti a Vámegyüttmûködési Tanács létrehozásáról szóló, Brüsszelben, 1950. december 15-én megkötött nemzetközi Egyezmény kihirdetésérõl szóló 1969. évi 2. törvényerejû rendelet. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
XVIII. Cikk a) Bármely más állam kormánya, amely a jelen egyezményt nem írta alá, 1951. április 1-jétõl csatlakozhat hozzá. b) A csatlakozási okmányokat a belga Külügyminisztériumban kell letétbe helyezni, amely az aláíró és csatlakozó kormányokat, valamint a Fõtitkárt minden egyes letétbe helyezésrõl értesíti. c) Bármely csatlakozó kormány számára jelen Egyezmény a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor, legkorábban azonban a XVII. Cikk a) bekezdésében meghatározott hatálybalépés idõpontjában lép hatályba. d) Bármely Vám- vagy Gazdasági Unió, a fenti a), b) és c) bekezdések értelmében ezen Egyezmény Szerzõdõ Felévé válhat. Egy Vám- vagy Gazdasági Unió Szerzõdõ Féllé válására vonatkozó bármilyen kérelmét elõször a Tanácsnak kell jóváhagyásra elõterjesztenie. Ezen Egyezmény céljaira vonatkozóan a „Vám- vagy Gazdasági Unió” olyan Államok által alkotott és Államokból álló Uniót jelent, amely hatásköre alapján ezen Egyezmény ál-
2008. évi LXXXIX. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Azerbajdzsán Köztársaság Kormánya között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 2008. február 18. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és az Azerbajdzsán Köztársaság Kormánya között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 2008. február 18. napján aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelezõ hatályának elismerésére. * A törvényt az Országgyûlés a 2008. december 1-jei ülésnapján fogadta el.
23896
MAGYAR KÖZLÖNY
2. § Az Országgyûlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvû szövege a következõ: „EGYEZMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS AZ AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT A KETTÕS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRÕL ÉS AZ ADÓZTATÁS KIJÁTSZÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A JÖVEDELEM- ÉS A VAGYONADÓK TERÜLETÉN A Magyar Köztársaság Kormánya és az Azerbajdzsán Köztársaság Kormánya, attól az óhajtól vezérelve, hogy Egyezményt kössenek a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, és hogy kapcsolatukat továbbfejlesszék és elõmozdítsák, az alábbiak szerint állapodtak meg: 1. Cikk Személyi hatály Ez az Egyezmény azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik vagy mindkét Szerzõdõ Államban belföldi illetõségûek.
2. Cikk Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók 1. Ez az Egyezmény azokra a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, amelyeket az egyik Szerzõdõ Állam vagy annak közigazgatási területi alegységei vagy helyi hatóságai vetnek ki, a beszedés módjára való tekintet nélkül. 2. Jövedelem- és vagyonadóknak tekintendõk mindazok az adók, amelyeket a teljes jövedelem vagy teljes vagyon, illetve a jövedelem vagy vagyon részei után vetnek ki, beleértve az ingó vagy ingatlan vagyon elidegenítésébõl származó nyereség utáni adókat, a vállalkozások által fizetett bérek és fizetések teljes összege utáni adókat, valamint a tõke értéknövekedésének adóját. 3. Azok a jelenleg létezõ adók, amelyekre az Egyezmény különösen kiterjed: a) az Azerbajdzsán Köztársaság esetében: (i) a jogi személyek nyeresége utáni adó; (ii) a természetes személyek jövedelemadója; (iii) a vagyonadó; és (iv) a földadó (a továbbiakban: „azerbajdzsáni adó”);
2008/178. szám
b) a Magyar Köztársaság esetében: (i) a személyi jövedelemadó; (ii) a társasági adó; (iii) a különadó; (iv) a telek adó; és (v) az építményadó (a továbbiakban: „magyar adó”). 4. Az Egyezmény kiterjed minden olyan azonos vagy lényegét tekintve hasonló adóra is, amelyet az Egyezmény aláírása után a jelenleg létezõ adók mellett vagy azok helyett vezetnek be. A Szerzõdõ Államok illetékes hatóságai értesíteni fogják egymást a vonatkozó adójogszabályaikban végrehajtott bármely lényeges változásról.
3. Cikk Általános meghatározások 1. Az Egyezmény alkalmazásában, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván: a) az „Azerbajdzsán” kifejezés az Azerbajdzsán Köztársaság területét jelenti, beleértve az Azerbajdzsán Köztársasághoz tartozó Kaszpi-tenger (tó) övezetet, az Azerbajdzsán Köztársaság feletti légteret, amelyen belül az Azerbajdzsán Köztársaság szuverén jogait és joghatóságát alkalmazzák az altalaj, a tengerfenék és a természeti kincsek tekintetében, valamint bármely más területet, amely a nemzetközi joggal és az Azerbajdzsán Köztársaság jogszabályaival összhangban került vagy ezután kerülhet meghatározásra; b) a „Magyarország” kifejezés a Magyar Köztársaságot és földrajzi értelemben használva a Magyar Köztársaság területét jelenti; c) az „egyik Szerzõdõ Állam”, „a Szerzõdõ Államok egyike” és a „másik Szerzõdõ Állam” kifejezés Magyarországot vagy Azerbajdzsánt jelenti a szövegösszefüggésnek megfelelõen; d) a „személy” kifejezés magában foglalja a természetes személyt, a társaságot és bármely más személyi egyesülést; e) a „társaság” kifejezés bármely jogi személyt vagy egyéb olyan jogalanyt jelent, amely az adóztatás szempontjából a jogi személyekkel azonos módon kezelendõ; f) az „egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása” és „a másik Szerzõdõ Állam vállalkozása” kifejezések az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy, illetve a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy által folytatott vállalkozást jelentik; g) a „nemzetközi forgalom” kifejezés az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása által üzemeltetett hajó vagy légi jármû igénybevételével végzett bármilyen szállítást jelent, kivéve, ha a hajót vagy légi jármûvet kizárólag a másik Szerzõdõ Államban lévõ helyek között üzemeltetik;
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
h) az „illetékes hatóság” kifejezés a következõt jelenti: (i) Azerbajdzsán esetében az Adóügyi Minisztériumot és a Pénzügyminisztériumot; (ii) Magyarország esetében a pénzügyminisztert vagy meghatalmazott képviselõjét; i) az „állampolgár” kifejezés a következõt jelenti: (i) bármely természetes személyt, aki az egyik Szerzõdõ Állam állampolgárságával rendelkezik; (ii) bármely jogi személyt, személyegyesítõ társaságot, egyesülést vagy egyéb olyan jogalanyt, amely ezt a jogállását az egyik Szerzõdõ Államban hatályos jogszabályokból nyeri. 2. Az Egyezménynek az egyik Szerzõdõ Állam által bármely idõpontban történõ alkalmazásánál az Egyezményben meghatározás nélkül szereplõ kifejezéseknek – ha a szövegösszefüggés mást nem kíván – olyan jelentésük van, mint amit ennek az államnak a jogszabályaiban az adott idõpontban jelentenek azokra az adókra vonatkozóan, amelyekre az Egyezmény alkalmazást nyer, ennek az államnak az adójogszabályaiban foglalt meghatározások az irányadók ennek az államnak az egyéb jogszabályaiban foglalt meghatározásokkal szemben.
4. Cikk Belföldi illetõségû személy 1. Az Egyezmény alkalmazásában az „egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy” kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek a Szerzõdõ Államnak a jogszabályai szerint lakóhelye, székhelye, üzletvezetési helye, bejegyzési helye vagy bármely más hasonló ismérv alapján adóköteles, beleértve az államot és annak bármely közigazgatási területi alegységét vagy helyi hatóságát. Ez a kifejezés azonban nem foglalja magában azokat a személyeket, akik ebben az államban kizárólag az ebben az államban lévõ forrásokból származó jövedelem vagy az ott lévõ vagyon alapján adókötelesek. 2. Amennyiben egy természetes személy az 1. bekezdés rendelkezései értelmében mindkét Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû, helyzetét az alábbiak szerint kell meghatározni: a) csak abban az államban tekintendõ belföldi illetõségûnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendõ belföldi illetõségûnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja); b) amennyiben nem határozható meg, hogy melyik államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendõ belföldi illetõségûnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van;
23897
c) amennyiben mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, csak abban az államban tekintendõ belföldi illetõségûnek, amelynek állampolgára; d) amennyiben mindkét Szerzõdõ Állam állampolgára, vagy egyiké sem, a Szerzõdõ Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést. 3. Amennyiben az 1. bekezdés rendelkezései értelmében valamely nem természetes személy mindkét Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû, csak abban az államban tekintendõ belföldi illetõségûnek, amelyben bejegyzésre került.
5. Cikk Telephely 1. Az Egyezmény alkalmazásában a „telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent, amelyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét egészben vagy részben kifejti. 2. A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen: a) az üzletvezetés helyét; b) a fióktelepet; c) az irodát; d) a gyártelepet; e) a mûhelyt; f) a berendezést, építményt vagy hajót vagy bármely más helyet, amelyet természeti kincsek feltárására használnak; g) a bányát, az olaj- és a földgázkutat, a kõfejtõt és a természeti kincsek kiaknázására szolgáló bármely más telepet. 3. A „telephely” kifejezést úgy kell tekinteni, hogy az ugyancsak magában foglalja: a) az építési területet, az építkezési vagy beszerelési munkálatot, vagy az ezekkel összefüggõ felügyeleti tevékenységeket, de csak akkor, ha az ilyen terület, munkálat vagy tevékenység 12 (tizenkét) hónapnál tovább tart; b) az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása által munkavállalói vagy ilyen célra alkalmazott más alkalmazottai útján nyújtott szolgáltatást, beleértve a tanácsadói szolgáltatást, de csak ha az (ugyanazon vagy összefüggõ munkálaton végzett) ilyen jellegû tevékenységeket a másik Szerzõdõ Államban bármely 12 (tizenkét) hónapos idõtartamon belül egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 6 (hat) hónapnál hosszabb idõszakon keresztül folytatják. 4. E cikk elõzõ rendelkezéseire tekintet nélkül nem minõsül „telephelynek”: a) létesítmények használata kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak raktározása, kiállítása vagy kiszolgáltatása céljára;
23898
MAGYAR KÖZLÖNY
b) készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag raktározás, kiállítás vagy kiszolgáltatás céljára; c) készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag abból a célból, hogy azokat egy másik vállalkozás feldolgozza; d) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére javakat vagy árukat vásároljanak vagy információkat szerezzenek; e) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére bármilyen más elõkészítõ vagy kisegítõ jellegû tevékenységet folytassanak; f) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy az a)–e) pontokban említett tevékenységek bármely kombinációját végezze, feltéve, hogy az állandó üzleti helynek az ilyen kombinációból származó teljes tevékenysége elõkészítõ vagy kisegítõ jellegû. 5. Tekintet nélkül az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseire, ha egy személy – kivéve a független képviselõt, akire a 7. bekezdés rendelkezése alkalmazandó – egy vállalkozás számára tevékenykedik és az egyik Szerzõdõ Államban meghatalmazása van, amellyel ott rendszeresen él, arra, hogy a vállalkozás nevében szerzõdéseket kössön, úgy ez a vállalkozás telephellyel bírónak tekintendõ ebben az államban minden olyan tevékenység tekintetében, amelyet ez a személy a vállalkozás részére kifejt, kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége a 4. bekezdésben említett tevékenységekre korlátozódik, amelyek, ha azokat egy állandó üzleti helyen keresztül fejtenék ki, az említett bekezdés rendelkezései értelmében nem tennék ezt az állandó üzleti helyet telephellyé. 6. Tekintet nélkül e cikk elõzõ rendelkezéseire, az egyik Szerzõdõ Állam biztosító vállalkozása, a viszontbiztosítás kivételével, úgy tekintendõ, hogy telephellyel rendelkezik a másik Szerzõdõ Államban, ha egy személy által – kivéve a független képviselõt, akire a 7. bekezdés rendelkezése alkalmazandó – a másik állam területén biztosítási díjat szed vagy kockázatot biztosít. 7. Egy vállalkozást nem lehet úgy tekinteni, mintha annak az egyik Szerzõdõ Államban telephelye lenne csupán azért, mert tevékenységét ebben az államban alkusz, bizományos vagy más független képviselõ útján fejti ki, feltéve, hogy ezek a személyek rendes üzleti tevékenységük keretében járnak el. 8. Az a tény, hogy az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû társaság olyan társaságot ellenõriz, vagy olyan társaság ellenõrzése alatt áll, amely a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû, vagy üzleti tevékenységet fejt ki ebben a másik államban (akár telephely útján, akár más módon), önmagában még nem teszi egyik társaságot sem a másik telephelyévé.
2008/178. szám 6. Cikk
Ingatlan vagyonból származó jövedelem 1. Az a jövedelem, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy a másik Szerzõdõ Államban fekvõ ingatlan vagyonból szerez (beleértve a mezõgazdaságból és az erdõgazdálkodásból származó jövedelmet), megadóztatható ebben a másik államban. 2. Az „ingatlan vagyon” kifejezésnek olyan jelentése van, amit annak a Szerzõdõ Államnak jogszabályai szerint jelent, amelyikben a szóban forgó vagyon fekszik. Ez a kifejezés minden esetben magában foglalja az ingatlan vagyon tartozékának minõsülõ vagyont, az állatállományt és a mezõgazdaságban és az erdõgazdálkodásban használatos berendezéseket, azokat a jogokat, amelyekre a földtulajdonra vonatkozó magánjogi rendelkezések nyernek alkalmazást, az ingatlan vagyon haszonélvezeti jogát, valamint az ásványlelõhelyek, források és más természeti erõforrások kitermelésének vagy kitermelési jogának ellenértékeként járó változó vagy állandó kifizetésekhez való jogot; hajók és légi jármûvek nem tekintendõk ingatlan vagyonnak. 3. Az 1. bekezdés rendelkezései ingatlan vagyon közvetlen használatából, bérbeadásából vagy hasznosításának bármely más formájából származó jövedelemre is alkalmazandók. 4. Az 1. és 3. bekezdés rendelkezései a vállalkozás ingatlan vagyonából származó jövedelemre és a szabad foglalkozás folytatására szolgáló ingatlan vagyonból származó jövedelemre is alkalmazandók.
7. Cikk Vállalkozási nyereség 1. Az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás a másik Szerzõdõ Államban egy ott lévõ telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejt ki üzleti tevékenységet, a vállalkozás nyeresége megadóztatható a másik államban, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ennek a telephelynek tudható be. 2. A 3. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával, ha az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása a másik Szerzõdõ Államban egy ott lévõ telephelye útján üzleti tevékenységet fejt ki, akkor mindkét Szerzõdõ Államban azt a nyereséget kell ennek a telephelynek betudni, amelyet akkor érhetne el, ha önálló és elkülönült vállalkozásként azonos vagy hasonló tevékenységet végezne azonos vagy hasonló feltételek mellett, és teljesen függetlenként tartana fenn üzleti kapcsolatot azzal a vállalkozással, amelynek telephelye.
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
23899
3. A telephely nyereségének megállapításánál levonhatók a telephely miatt felmerült költségek, beleértve az így felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségeket, függetlenül attól, hogy abban az államban merültek-e fel, ahol a telephely található, vagy máshol.
zös üzemeltetésben vagy nemzetközi üzemeltetésû szervezetben való részvételbõl származnak.
4. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Államban a telephelynek betudható nyereséget a vállalkozás teljes nyereségének a különbözõ részegységek közötti arányos megosztása alapján szokták megállapítani, úgy a 2. bekezdés nem zárja ki, hogy ez a Szerzõdõ Állam a megadóztatandó nyereséget a szokásos arányos megosztás alapján állapítsa meg; az alkalmazott arányos megosztási módszernek azonban olyannak kell lennie, hogy az eredmény összhangban legyen az e cikkben foglalt elvekkel.
Kapcsolt vállalkozások
5. Nem tudható be nyereség a telephelynek csupán azért, mert a telephely javakat vagy árukat vásárol a vállalkozásnak. 6. Az elõzõ bekezdések alkalmazásában a telephelynek betudható nyereséget évrõl évre azonos módon kell megállapítani, hacsak elégséges és alapos ok nincs az ellenkezõjére. 7. Amennyiben a nyereség olyan jövedelemtételeket tartalmaz, amelyekkel a jelen Egyezmény más cikkei külön foglalkoznak, úgy azoknak a cikkeknek a rendelkezéseit e cikk rendelkezései nem érintik.
8. Cikk Nemzetközi szállítás 1. Az a nyereség, amelyet az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása hajók vagy légi jármûvek nemzetközi forgalomban történõ üzemeltetésébõl szerez, csak ebben a Szerzõdõ Államban adóztatható. 2. E cikk alkalmazásában, a hajók vagy légi jármûvek nemzetközi forgalomban történõ üzemeltetésébõl származó nyereség ugyancsak magában foglalja: a) a hajóknak vagy légi jármûveknek nemzetközi forgalomban személyzet nélküli, esetenként történõ bérletébõl származó nyereséget; b) a konténerek (beleértve a konténerek szállítására szolgáló utánfutókat és más kapcsolódó felszerelést) nemzetközi forgalomban történõ használatából, karbantartásából vagy bérletébõl származó nyereséget, ha az ilyen jellegû tevékenység kiegészítõ vagy esetleges a hajók vagy légi jármûvek nemzetközi forgalomban történõ üzemeltetéséhez képest. 3. Az 1. és 2. bekezdések rendelkezései alkalmazandók azokra a nyereségekre is, amelyek valamely poolban, kö-
9. Cikk
1. Amennyiben a) az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása közvetlenül vagy közvetve a másik Szerzõdõ Állam vállalkozásának vezetésében, ellenõrzésében vagy tõkéjében részesedik, vagy b) ugyanazok a személyek közvetlenül vagy közvetve az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozásának és a másik Szerzõdõ Állam vállalkozásának vezetésében, ellenõrzésében vagy tõkéjében részesednek, és bármelyik esetben a két vállalkozás egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataiban olyan feltételekben állapodik meg vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, de e feltételek miatt nem ért el, beszámítható ennek a vállalkozásnak a nyereségébe, és megfelelõen megadóztatható. 2. Ha az egyik Szerzõdõ Állam ezen állam valamely vállalkozásának a nyereségéhez olyan nyereséget számít hozzá – és adóztat meg ennek megfelelõen –, amelyet a másik Szerzõdõ Állam vállalkozásánál megadóztattak ebben a másik államban, és az így hozzászámított nyereség olyan nyereség, amelyet az elsõként említett állam vállalkozása ért volna el, ha a két vállalkozás olyan feltételekben állapodott volna meg, mint amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy ez a másik állam megfelelõen kiigazítja az ilyen nyereségre ott kivetett adó összegét. Az ilyen kiigazítás megállapításánál kellõen figyelembe kell venni jelen Egyezmény egyéb rendelkezéseit, és a Szerzõdõ Államok illetékes hatóságai szükség esetén egyeztetnek egymással.
10. Cikk Osztalék 1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû társaság a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek fizet, megadóztatható ebben a másik államban. 2. Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerzõdõ Államban is megadóztatható, amelyben az osztalékot fizetõ társaság belföldi illetõségû, és annak az államnak a jogszabályai szerint, ha azonban az osztalék haszonhúzója a
23900
MAGYAR KÖZLÖNY
másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy, az így megállapított adó nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 8 (nyolc) százalékát. E bekezdés rendelkezései nem érintik a társaság adóztatását azon nyereség után, amelybõl az osztalékot fizetik. A Szerzõdõ Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik e korlátozások alkalmazási módját. 3. E cikk alkalmazásában az „osztalék” kifejezés részvényekbõl, alapítói részvényekbõl vagy más nyereségbõl való részesedést biztosító jogokból – kivéve a hitelköveteléseket – származó jövedelmet, valamint olyan egyéb társasági jogokból származó jövedelmet jelent, amelyet annak az államnak a jogszabályai, amelyben a nyereséget felosztó társaság belföldi illetõségû, a részvényekbõl származó jövedelemmel azonos adóztatási elbánás alá vetnek. 4. Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztaléknak egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû haszonhúzója a másik Szerzõdõ Államban, amelyben az osztalékot fizetõ társaság belföldi illetõségû, egy ott lévõ telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki, vagy egy ott lévõ állandó bázisról abban a másik államban szabad foglalkozást folytat, és az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy ehhez az állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben, az esettõl függõen, a 7. vagy a 14. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. Ha az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû társaság nyereséget vagy jövedelmet élvez a másik Szerzõdõ Államból, úgy ez a másik állam nem adóztathatja meg a társaság által kifizetett osztalékot, kivéve, ha az osztalékot ebben a másik államban belföldi illetõségû személynek fizetik, vagy ha az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen a másik államban lévõ telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik, sem pedig a társaság fel nem osztott nyereségét nem terhelheti a társaság fel nem osztott nyeresége után kivetett adóval, még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség egészben vagy részben ebben a másik államban keletkezõ nyereségbõl vagy jövedelembõl áll.
11. Cikk Kamat 1. A kamat, amely az egyik Szerzõdõ Államban keletkezik, és amelyet a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek fizetnek, megadóztatható ebben a másik államban. 2. Mindazonáltal ez a kamat abban a Szerzõdõ Államban is megadóztatható, amelyben keletkezik, és ennek az államnak a jogszabályai szerint, ha azonban a kamat ha-
2008/178. szám
szonhúzója a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy, az így megállapított adó nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 8 (nyolc) százalékát. 3. Tekintet nélkül a 2. bekezdés rendelkezéseire, az olyan kamat, amely a Szerzõdõ Államok egyikébõl származik és amelyet a másik Szerzõdõ Államban olyan belföldi illetõségû személynek fizetnek, aki annak haszonhúzója, csak ebben a másik Szerzõdõ Államban adóztatható, ha a következõ feltételek valamelyike teljesül: (i) a kamat fizetõje vagy kedvezményezettje az egyik Szerzõdõ Állam Kormánya, köztestülete, közigazgatási területi alegysége vagy helyi hatósága vagy az egyik Szerzõdõ Állam Központi Bankja; (ii) a kamatot olyan kölcsön tekintetében fizetik, amelyet annak a Szerzõdõ Államnak a Kormánya hagyott jóvá, amelyikben a kamatot fizetõ személy belföldi illetõségû; (iii) a kamatot olyan kölcsön tekintetében fizetik, amelyet az egyik Szerzõdõ Állam Kormánya, az egyik Szerzõdõ Állam Központi Bankja, vagy az egyik Szerzõdõ Állam Kormánya által teljes mértékben tulajdonolt vagy ellenõrzött képviselet vagy szervezet (beleértve a pénzintézetet) nyújtott, hagyott jóvá, garantált vagy biztosított. 4. E cikk alkalmazásában a „kamat” kifejezés mindenfajta követelésbõl származó jövedelmet jelent, akár van jelzáloggal biztosítva, akár nem, és akár ad jogot az adós nyereségébõl való részesedésre, akár nem, és magában foglalja különösen az állami értékpapírokból származó jövedelmet, a kötvényekbõl és az adósságlevelekbõl származó jövedelmet, beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és díjakat, de nem foglalja magában a 10. cikkben említett jövedelmet. E cikk alkalmazásában a késedelmes fizetés utáni büntetõ terhek nem tekintendõk kamatnak. 5. A kamat akkor tekintendõ az egyik Szerzõdõ Államból származónak, ha a kamatot fizetõ személy ebben az államban belföldi illetõségû. Ha azonban a kamatot fizetõ személynek, függetlenül attól, hogy az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû-e vagy sem, az egyik Szerzõdõ Államban olyan telephelye vagy állandó bázisa van, amellyel kapcsolatban a tartozás, amely után a kamatot fizetik, felmerült és ezt a kamatot ez a telephely vagy ez az állandó bázis viseli, úgy az ilyen kamat abból az államból származónak tekintendõ, amelyben a telephely vagy állandó bázis van. 6. Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a kamat egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû haszonhúzója a másik Szerzõdõ Államban, amelyben a kamat keletkezik, egy ott lévõ telephely útján üzleti tevékenységet folytat, vagy egy ott lévõ állandó bázisról abban a másik államban szabad foglalkozást folytat, és a követelés, amely után a kamatot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy ehhez az állandó bázishoz kapcsolódik.
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Ebben az esetben, az esettõl függõen, a 7. vagy a 14. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. Ha a kamatot fizetõ személy és a haszonhúzó közötti, vagy kettejük és egy harmadik személy közötti különleges kapcsolat miatt a kamat összege ahhoz a követeléshez viszonyítva, amely után fizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a kamatot fizetõ személy és a haszonhúzó ilyen kapcsolat hiányában megállapodtak volna, úgy e cikk rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett többletösszeg mindkét Szerzõdõ Állam jogszabályai szerint megadóztatható marad, az Egyezmény egyéb rendelkezéseinek kellõ figyelembevételével.
12. Cikk Jogdíj 1. A jogdíj, amely az egyik Szerzõdõ Államban keletkezik, és amelyet a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek fizetnek, megadóztatható ebben a másik államban. 2. Mindazonáltal ez a jogdíj abban a Szerzõdõ Államban is megadóztatható, amelyben keletkezik, és ennek az államnak a jogszabályai szerint, ha azonban a jogdíj haszonhúzója a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy, az így megállapított adó nem haladhatja meg a jogdíj bruttó összegének 8 (nyolc) százalékát. 3. E cikk alkalmazásában a „jogdíj” kifejezés bármely olyan jellegû kifizetést jelent, amelyet irodalmi, mûvészeti vagy tudományos mûvek (ideértve a filmalkotást) szerzõi jogának, számítógépes programnak, bármilyen szabadalomnak, védjegynek, formatervezési vagy más mintának, tervnek, titkos formulának vagy eljárásnak hasznosításáért vagy hasznosítási jogáért, valamint ipari, kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatokra vonatkozó információért ellenértékként kapnak. 4. A jogdíj akkor tekintendõ az egyik Szerzõdõ Államból származónak, ha a jogdíjat fizetõ személy ezen államban belföldi illetõségû. Ha azonban a jogdíjat fizetõ személynek, függetlenül attól, hogy az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû-e vagy sem, az egyik Szerzõdõ Államban olyan telephelye vagy állandó bázisa van, amellyel kapcsolatban a jogdíjfizetési kötelezettség felmerült és ezt a jogdíjat ez a telephely vagy ez az állandó bázis viseli, úgy az ilyen jogdíj abból az államból származónak tekintendõ, amelyben a telephely vagy állandó bázis van. 5. Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a jogdíj egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû haszonhúzója a másik Szerzõdõ Államban, amelyben
23901
a jogdíj keletkezik, egy ott lévõ telephely útján üzleti tevékenységet folytat, vagy egy ott lévõ állandó bázisról abban a másik államban szabad foglalkozást folytat, és a jog vagy vagyoni érték, amely után a jogdíjat fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy ehhez az állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben, az esettõl függõen, a 7. vagy a 14. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. 6. Ha a jogdíjat fizetõ személy és a haszonhúzó, vagy kettejük és egy harmadik személy közötti különleges kapcsolat miatt a jogdíj összege azon hasznosításhoz, joghoz vagy információhoz mérten, amiért fizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a jogdíjat fizetõ személy és a haszonhúzó ilyen kapcsolat hiányában megállapodott volna, úgy e cikk rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett többletösszeg mindkét Szerzõdõ Állam jogszabályai szerint megadóztatható marad, az Egyezmény egyéb rendelkezéseinek kellõ figyelembevételével.
13. Cikk Elidegenítésbõl származó nyereség 1. Az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek a 6. cikkben meghatározott és a másik Szerzõdõ Államban fekvõ ingatlan vagyona elidegenítésébõl származó nyeresége megadóztatható ebben a másik államban. 2. Az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek az olyan társaság részvényeinek vagy egyéb társasági jogainak elidegenítésébõl származó nyeresége, amelynek eszközei közvetlenül vagy közvetve több mint 50 százalékban a másik Szerzõdõ Államban lévõ ingatlan vagyonból állnak, megadóztatható ebben a másik államban. 3. A nyereség, amely olyan ingó vagyon elidegenítésébõl származik, amely az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása másik Szerzõdõ Államban levõ telephelye üzleti vagyonának része, vagy amely egy olyan állandó bázishoz kapcsolódik, amely az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek a másik Szerzõdõ Államban szabad foglalkozás folytatása céljából rendelkezésre áll, beleértve az ilyen telephelynek (önmagában vagy az egész vállalkozással együtt történõ) vagy az ilyen állandó bázisnak elidegenítésébõl elért nyereséget, megadóztatható ebben a másik államban. 4. Az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása által nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajók vagy légi jármûvek, vagy az ilyen hajók vagy légi jármûvek üzemeltetését szolgáló ingó vagyon elidegenítésébõl származó nyereség csak ebben az államban adóztatható.
23902
MAGYAR KÖZLÖNY
5. Az 1., 2., 3. és 4. bekezdésekben nem említett bármely vagyon elidegenítésébõl származó nyereség csak abban a Szerzõdõ Államban adóztatható, amelyben az elidegenítõ belföldi illetõségû.
14. Cikk Szabad foglalkozás 1. Az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy szabad foglalkozásból vagy más önálló tevékenységekbõl származó jövedelme csak ebben az államban adóztatható, kivéve a következõ esetekben, amikor az ilyen jövedelem a másik Szerzõdõ Államban is megadóztatható: a) ha a személynek tevékenysége folytatásához a másik Szerzõdõ Államban rendszeresen állandó bázis áll rendelkezésére; ebben az esetben a jövedelembõl csak annyi adóztatható ebben a másik Szerzõdõ Államban, amennyi ennek az állandó bázisnak tudható be; vagy b) ha a személy tartózkodása a másik Szerzõdõ Államban az adott naptári évben kezdõdõ vagy végzõdõ bármely tizenkét hónapos idõtartamon belül egyfolytában vagy megszakításokkal eléri vagy meghaladja összesen a 183 napos idõszakot; ebben az esetben a jövedelembõl csak annyi adóztatható ebben a másik államban, amennyi az abban a másik államban folytatott tevékenységébõl származik. 2. A „szabad foglalkozás” kifejezés magában foglalja különösen az önállóan kifejtett tudományos, irodalmi, mûvészeti, nevelési vagy oktatási tevékenységet, továbbá az orvosok, jogászok, mérnökök, építészek, fogorvosok, könyvelõk és könyvvizsgálók önálló tevékenységét.
15. Cikk
2008/178. szám
dõdõ vagy végzõdõ bármely tizenkét hónapos idõtartamon belül, és b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetõségû a másik államban, és c) a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévõ telephelye vagy állandó bázisa viseli. 3. Tekintet nélkül e cikk elõzõ rendelkezéseire, az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása által a nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajó vagy légi jármû fedélzetén végzett munkáért kapott díjazás megadóztatható ebben az államban.
16. Cikk Igazgatók tiszteletdíja Az igazgatói tiszteletdíj és más hasonló kifizetés, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû társaság igazgatótanácsának vagy felügyelõbizottságának vagy más hasonló szervének tagjaként kap, megadóztatható ebben a másik államban.
17. Cikk Mûvészek és sportolók 1. Tekintet nélkül a 14. és a 15. cikkek rendelkezéseire, az a jövedelem, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy elõadómûvészként, mint színpadi, revü-, film-, rádió- vagy televíziós mûvész vagy zenemûvész, vagy sportolóként élvez a másik Szerzõdõ Államban ilyen minõségében kifejtett személyes tevékenységébõl, megadóztatható ebben a másik államban.
Munkaviszonyból származó jövedelem 1. A 16., 18. és 19. cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló díjazás, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy munkaviszonyra tekintettel kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerzõdõ Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott díjazás megadóztatható ebben a másik államban.
2. Amennyiben egy elõadómûvész vagy egy sportoló által ilyen minõségében kifejtett személyes tevékenységébõl származó jövedelem nem az elõadómûvésznél vagy sportolónál magánál, hanem egy másik személynél jelentkezik, úgy ez a jövedelem, tekintet nélkül a 7., 14. és 15. cikkek rendelkezéseire, megadóztatható abban a Szerzõdõ Államban, amelyben az elõadómûvész vagy a sportoló a tevékenységét kifejti.
2. Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az a díjazás, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy a másik Szerzõdõ Államban gyakorolt munkaviszonyra tekintettel kap, csak az elsõként említett államban adóztatható, ha: a) a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb idõszakot az adott naptári évben kez-
3. Tekintet nélkül e cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezéseire, az e cikkben említett jövedelem mentes az adó alól abban a Szerzõdõ Államban, amelyikben a mûvész vagy a sportoló tevékenységét kifejti, feltéve, hogy ezen tevékenységet jelentõs részben ennek az államnak vagy a másik államnak a közalapjaiból támogatják vagy a tevékenységet a Szerzõdõ Államok közötti kulturális egyezmény vagy megállapodás alapján végzik. Ebben az eset-
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ben a jövedelem csak abban a Szerzõdõ Államban adóztatható, amelyikben a mûvésznek vagy a sportolónak illetõsége van.
18. Cikk Nyugdíjak A nyugdíj és más hasonló térítés, amely az egyik Szerzõdõ Államban keletkezik, és amelyet a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek korábbi munkavégzésre tekintettel fizetnek, csak az elsõként említett államban adóztatható.
19. Cikk Közszolgálat 1. a) A fizetések, bérek és más hasonló díjazások, amelyeket az egyik Szerzõdõ Állam vagy annak közigazgatási területi alegysége vagy helyi hatósága fizet természetes személynek az ezen államnak, alegységnek vagy hatóságnak teljesített szolgálatért, csak ebben az államban adóztathatók. b) Ezen fizetések, bérek és más hasonló díjazások azonban csak a másik Szerzõdõ Államban adóztathatók, ha a szolgálatot ebben a másik államban teljesítették, és a természetes személy ebben az államban olyan belföldi illetõségû személy, aki: (i) ennek az államnak az állampolgára; vagy (ii) nem kizárólag a szolgálat teljesítése céljából vált ebben az államban belföldi illetõségû személlyé. 2. Az egyik Szerzõdõ Állam vagy annak közigazgatási területi alegysége vagy helyi hatósága által folytatott üzleti tevékenységgel kapcsolatosan teljesített szolgálatért fizetett fizetésekre, bérekre és más hasonló díjazásokra a 15., 16. és 17. cikkek rendelkezései alkalmazandók.
20. Cikk Tanulók Azok a kifizetések, amelyeket olyan tanulók, ipari és kereskedelmi tanulók vagy gyakornokok kapnak ellátásukra, tanulmányi vagy képzési célokra, akik közvetlenül az egyik Szerzõdõ Államba való utazás elõtt a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségûek voltak, vagy jelenleg is azok, és akik az elsõként említett államban kizárólag tanulmányi vagy képzési célból tartózkodnak, nem adóztathatók meg ebben az államban, amennyiben az ilyen kifizetések ezen az államon kívüli forrásból származnak.
23903 21. Cikk Egyéb jövedelem
1. Az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy jövedelmének az Egyezmény elõzõ cikkeiben nem tárgyalt részei, bárhol is keletkeznek, csak ebben az államban adóztathatók. 2. Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a 6. cikk 2. bekezdésében meghatározott ingatlan vagyonból származó jövedelmen kívüli jövedelemre, ha az ilyen jövedelemnek az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû kedvezményezettje a másik Szerzõdõ Államban egy ott levõ telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki, vagy egy ott lévõ állandó bázisról abban a másik államban szabad foglalkozást folytat, és a jog vagy vagyoni érték, amelyre tekintettel a jövedelmet fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy ehhez az állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben, az esettõl függõen, a 7. vagy a 14. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
22. Cikk Vagyon 1. A 6. cikkben említett olyan ingatlan vagyon, amely az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy tulajdonát képezi és a másik Szerzõdõ Államban fekszik, megadóztatható ebben a másik államban. 2. Az ingó vagyon, amely az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozásának a másik Szerzõdõ Államban lévõ telephelye üzleti vagyonának részét képezi, vagy amely egy olyan állandó bázishoz kapcsolódik, amely az egyik Szerzõdõ Állam belföldi illetõségû személye számára a másik Szerzõdõ Államban szabad foglalkozás folytatása céljából rendelkezésre áll, megadóztatható ebben a másik államban. 3. Az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása által a nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajókból vagy légi jármûvekbõl álló vagyon, és az ilyen hajók vagy légi jármûvek üzemeltetésére szolgáló ingó vagyon csak ebben az államban adóztatható. 4. Az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy minden más vagyonrésze csak ebben az államban adóztatható.
23. Cikk A kettõs adóztatás elkerülése 1. Azerbajdzsánban a kettõs adóztatást a következõ módon kell elkerülni:
23904
MAGYAR KÖZLÖNY
Amennyiben az Azerbajdzsánban belföldi illetõségû személy olyan jövedelmet élvez, vagy olyan vagyona van, amely ezen Egyezmény rendelkezései szerint megadóztatható Magyarországon, az ilyen személy által erre a jövedelemre vagy vagyonra tekintettel Magyarországon fizetett adót le kell vonni abból az adóból, amelyet ettõl a személytõl az ilyen jövedelemre vagy vagyonra tekintettel Azerbajdzsánban szedtek be. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg azt az adóösszeget, amelyet Azerbajdzsán jogszabályai és adószabályai szerint az ilyen jövedelemre vagy vagyonra kiszámítottak. 2. Magyarországon a kettõs adóztatást a következõ módon kell elkerülni: a) Amennyiben a Magyarországon belföldi illetõségû személy olyan jövedelmet élvez, vagy olyan vagyona van, amely ezen Egyezmény rendelkezései szerint megadóztatható Azerbajdzsánban, Magyarország a b) pontban és a 3. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával mentesíti az ilyen jövedelmet vagy vagyont az adó alól. b) Amennyiben a Magyarországon belföldi illetõségû személy olyan jövedelemtételeket élvez, amelyek a 10., 11. és 12. cikkek rendelkezései szerint megadóztathatók Azerbajdzsánban, Magyarország megengedi az ilyen belföldi illetõségû személy jövedelmét terhelõ adóból azon összeg levonását, amely megegyezik az Azerbajdzsánban megfizetett adóval. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás elõtt számított adónak azt a részét, amely az Azerbajdzsánból származó ilyen jövedelemtételekre esik. 3. Amennyiben az Egyezmény bármely rendelkezése szerint valamely, az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy által élvezett jövedelem, vagy a tulajdonát képezõ vagyon mentesül az adó alól ebben az államban, ez az állam mindazonáltal ennek a belföldi illetõségû személynek a többi jövedelme vagy vagyona utáni adó kiszámításánál figyelembe veheti a mentesített jövedelmet vagy vagyont.
24. Cikk Egyenlõ elbánás 1. Az egyik Szerzõdõ Állam állampolgárai nem vethetõk a másik Szerzõdõ Államban olyan adóztatás, vagy azzal összefüggõ kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az az adóztatás vagy azzal összefüggõ kötelezettség, amelynek e másik állam állampolgárai azonos körülmények között – különös tekintettel a belföldi illetõségre – alá vannak vagy alá lehetnek vetve. Ez a rendelkezés, tekintet nélkül az 1. cikk rendelkezéseire, azokra a személyekre is alkalmazandó, akik nem belföldi illetõségûek az egyik vagy mindkét Szerzõdõ Államban.
2008/178. szám
2. Az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû hontalan személyek egyik Szerzõdõ Államban sem vethetõk olyan adóztatás vagy azzal összefüggõ kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az az adóztatás vagy azzal összefüggõ kötelezettség, amelynek az adott állam állampolgárai azonos körülmények között – különös tekintettel a belföldi illetõségre – alá vannak vagy alá lehetnek vetve. 3. Az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozásának a másik Szerzõdõ Államban lévõ telephelyét ebben a másik államban nem lehet kedvezõtlenebb adóztatás alá vetni, mint ennek a másik államnak azonos tevékenységet folytató vállalkozásait. Ez a rendelkezés nem értelmezendõ akként, mintha az egyik Szerzõdõ Államot arra kötelezné, hogy a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személyeknek a polgári jogállás vagy családi kötelezettségek alapján adózási célból olyan személyi kedvezményeket, mentességeket és levonásokat nyújtson, amelyeket a saját belföldi illetõségû személyeinek nyújt. 4. Az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása által a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek fizetett kamat, jogdíj és más kifizetések az ilyen vállalkozás adóköteles nyereségének megállapításánál ugyanolyan feltételek mellett vonhatók le, mintha azokat az elsõként említett államban belföldi illetõségû személy részére fizették volna, kivéve, ha a 9. cikk 1. bekezdésének, a 11. cikk 7. bekezdésének vagy a 12. cikk 6. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók. Hasonlóképpen az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozásának a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személlyel szemben fennálló tartozásai az ilyen vállalkozás adóköteles vagyonának megállapításánál ugyanolyan feltételek mellett vonhatók le, mintha azok az elsõként említett államban belföldi illetõségû személlyel szemben álltak volna fenn. 5. Az egyik Szerzõdõ Állam olyan vállalkozásai, amelyeknek tõkéje teljesen vagy részben, közvetlenül vagy közvetve a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû egy vagy több személy tulajdonában vagy ellenõrzése alatt van, nem vethetõk az elsõként említett Szerzõdõ Államban olyan adóztatás vagy azzal összefüggõ kötelezettség alá, amely terhesebb, mint az az adóztatás és azzal összefüggõ kötelezettség, amelynek az elsõként említett állam más hasonló vállalkozásai alá vannak vagy alá lehetnek vetve. 6. E cikk rendelkezései, tekintet nélkül a 2. cikk rendelkezéseire, bármilyen fajtájú és megnevezésû adóra alkalmazandók.
25. Cikk Kölcsönös egyeztetési eljárás 1. Ha egy személy véleménye szerint az egyik vagy mindkét Szerzõdõ Állam intézkedései rá nézve olyan
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
adóztatáshoz vezetnek vagy fognak vezetni, amely nem felel meg ezen Egyezmény rendelkezéseinek, úgy ezeknek az államoknak a belsõ jogszabályai által biztosított jogorvoslati lehetõségektõl függetlenül, ügyét elõterjesztheti annak a Szerzõdõ Államnak az illetékes hatóságához, amelyben belföldi illetõségû, vagy ha ügye a 24. cikk 1. bekezdése alá tartozik, annak a Szerzõdõ Államnak az illetékes hatóságához, amelynek állampolgára. Az ügyet az Egyezmény rendelkezéseinek meg nem felelõ adóztatáshoz vezetõ intézkedésre vonatkozó elsõ értesítést követõ három éven belül kell elõterjeszteni. 2. Az illetékes hatóság, amennyiben a kifogást megalapozottnak találja, és önmaga nem képes kielégítõ megoldást találni, törekedni fog arra, hogy az ügyet a másik Szerzõdõ Állam illetékes hatóságával együtt kölcsönös egyetértéssel rendezze azzal a céllal, hogy elkerüljék az olyan adóztatást, amely nem áll összhangban az Egyezménnyel. Az így létrejött megállapodást a Szerzõdõ Államok belsõ jogszabályaiban elõírt határidõktõl függetlenül végre kell hajtani. 3. A Szerzõdõ Államok illetékes hatóságai törekedni fognak arra, hogy az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket vagy kétségeket kölcsönös egyetértéssel oldják fel. Közös tanácskozásokat tarthatnak annak érdekében, hogy olyan esetekben is elkerüljék a kettõs adóztatást, amelyekrõl az Egyezmény nem rendelkezik. 4. A Szerzõdõ Államok illetékes hatóságai közvetlenül érintkezhetnek egymással, beleértve egy saját magukból vagy képviselõikbõl álló közös bizottságot, abból a célból, hogy az elõzõ bekezdések értelmében egyetértésre jussanak.
23905
vagy beszedésével, ezek érvényesítésével és a vonatkozó peres eljárással, vagy az ezekkel az adókkal kapcsolatos jogorvoslat elbírálásával foglalkoznak. Ezek a személyek vagy hatóságok az információt csak ilyen célokra használhatják fel. Nyilvános bírósági tárgyalásokon vagy bírósági határozatokban az információt nyilvánosságra hozhatják. 2. Az 1. bekezdés rendelkezései semmilyen esetben sem értelmezhetõk úgy, mintha valamelyik Szerzõdõ Államot arra köteleznék, hogy: a) az egyik vagy a másik Szerzõdõ Állam jogszabályaitól vagy államigazgatási gyakorlatától eltérõ államigazgatási intézkedést hozzon; b) olyan információt nyújtson, amely az egyik vagy másik Szerzõdõ Állam jogszabályai szerint, vagy az államigazgatás szokásos rendjében nem szerezhetõ be; c) olyan információt nyújtson, amely bármely szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi vagy foglalkozási titkot vagy szakmai eljárást fedne fel, vagy amelynek felfedése sértené a közrendet.
27. Cikk Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai Az Egyezmény semmilyen módon nem érinti a diplomáciai képviselõket vagy konzuli tisztviselõket a nemzetközi jog általános szabályai szerint vagy külön egyezmények rendelkezései alapján megilletõ adózási kiváltságokat.
28. Cikk Az Egyezményhez kapcsolódó módosítások
26. Cikk Információcsere 1. A Szerzõdõ Államok illetékes hatóságai tájékoztatni fogják egymást a jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához, vagy a Szerzõdõ Államok vagy azok közigazgatási területi alegysége vagy helyi hatósága által kivetett, bármilyen fajtájú vagy megnevezésû adóra vonatkozó belsõ jogszabályi rendelkezések végrehajtásához szükséges információról, amennyiben az ezek alapján való adóztatás nem ellentétes az Egyezménnyel. Az információcserét az 1. és a 2. cikk nem korlátozza. A Szerzõdõ Állam által így kapott bármely információt ugyanúgy titokként kell kezelnie, mint az ennek az államnak a saját belsõ jogszabályai alapján megszerzett információkat és csak olyan személyek vagy hatóságok (beleértve a bíróságokat és a közigazgatási szerveket) részére szabad felfednie, amelyek az elsõ mondatban említett adók megállapításával
A Szerzõdõ Államok illetékes hatóságainak kölcsönös megegyezésével külön Jegyzõkönyvekkel módosításokat lehet tenni ezen Egyezményhez, amelyek ezen Egyezmény szerves részének tekintendõk és ezen Egyezmény 29. cikkének rendelkezései szerint lépnek hatályba.
29. Cikk Hatálybalépés 1. A Szerzõdõ Államok diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy az Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belsõ állami eljárásaiknak eleget tettek. 2. Az Egyezmény az 1. bekezdésben említett értesítések közül a késõbbinek a keltekor lép hatályba, és rendelkezései mindkét Szerzõdõ Államban alkalmazandók:
23906
MAGYAR KÖZLÖNY
a) a forrásnál levont adók tekintetében az Egyezmény hatálybalépésének évét követõ elsõ naptári év január 1-jén vagy azt követõen keletkezett jövedelmekre; b) az egyéb jövedelemadók és a vagyonadók tekintetében az Egyezmény hatálybalépésének évét követõ elsõ naptári év január 1-jén vagy azután kezdõdõ bármely adóévre kivethetõ adókra.
2008/178. szám Article 1 PERSONAL SCOPE
This Convention shall apply to persons who are residents of one or both of the Contracting States.
Article 2 30. Cikk TAXES COVERED Felmondás Az Egyezmény mindaddig hatályban marad, ameddig a Szerzõdõ Államok valamelyike fel nem mondja. Az Egyezményt bármelyik Szerzõdõ Állam felmondhatja úgy, hogy az Egyezmény hatálybalépésének napjától számított 5 (öt) éves idõszak lejárta után bármely naptári év végét legalább 6 (hat) hónappal megelõzõen a felmondásról diplomáciai úton írásbeli értesítést küld. Ebben az esetben az Egyezmény mindkét Szerzõdõ Államban hatályát veszti: a) a forrásnál levont adók tekintetében a felmondásról szóló értesítés adásának évét követõ elsõ naptári év január 1-jén vagy azt követõen keletkezett jövedelmekre; b) az egyéb jövedelemadók és a vagyonadók tekintetében a felmondásról szóló értesítés adásának évét követõ elsõ naptári év január 1-jén vagy azt követõen kezdõdõ bármely adóévre kivethetõ adókra. Ennek hiteléül az arra kellõ meghatalmazással rendelkezõ alulírottak az Egyezményt aláírták. Készült két példányban Budapesten, 2008. év február hó 18. napján magyar, azeri és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérõ értelmezés esetén az angol nyelvû szöveg irányadó. (aláírások)” „CONVENTION BETWEEN THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF AZERBAIJAN FOR THE AVOIDANCE OF DOUBLE TAXATION AND THE PREVENTION OF FISCAL EVASION WITH RESPECT TO TAXES ON INCOME AND ON CAPITAL The Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of Azerbaijan, desiring to conclude a Convention for the avoidance of double taxation and the prevention of fiscal evasion with respect to taxes on income and on capital, and to further develop and facilitate their relationship, Have agreed as follows:
1. This Convention shall apply to taxes on income and on capital imposed on behalf of a Contracting State or of its administrative-territorial subdivisions or local authorities, irrespective of the manner in which they are levied. 2. There shall be regarded as taxes on income and on capital all taxes imposed on total income, on total capital or on elements of income or of capital, including taxes on gains from the alienation of movable or immovable property, taxes on the total amounts of wages or salaries paid by enterprises, as well as taxes on capital appreciation. 3. The existing taxes to which the Convention shall apply are in particular: (a) in the Republic of Azerbaijan: (i) the tax on profit of legal persons; (ii) the income tax of physical persons; (iii) the tax on property; and (iv) the land tax (hereinafter referred to as „Azerbaijan tax”); (b) in the Republic of Hungary: (i) the personal income tax; (ii) the corporate tax; (iii) the surtax; (iv) the land parcel tax; and (v) the building tax (hereinafter referred to as „Hungarian tax”). 4. The Convention shall apply also to any identical or substantially similar taxes that are imposed after the date of signature of the Convention in addition to, or in place of, the existing taxes. The competent authorities of the Contracting States shall notify each other of any significant changes that have been made in their respective taxation laws.
Article 3 GENERAL DEFINITIONS 1. For the purposes of this Convention, unless the context otherwise requires:
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(a) the term „Azerbaijan” means the territory of the Republic of Azerbaijan, including the Caspian Sea (Lake) sector belonging to the Republic of Azerbaijan, the air space above the Republic of Azerbaijan, within which the sovereign rights and jurisdiction of the Republic of Azerbaijan is implemented in respect to subsoil, sea bed and natural resources, and any other area which has been or may hereinafter be determined in accordance with international law and legislation of the Republic of Azerbaijan; (b) the term „Hungary” means the Republic of Hungary and, when used in a geographical sense it means the territory of the Republic of Hungary; (c) the terms „a Contracting State”, „one of the Contracting States” and „the other Contracting State” mean Hungary or Azerbaijan, as the context requires; (d) the term „person” includes an individual, a company and any other body of persons; (e) the term „company” means any body corporate or any entity which is treated as a body corporate for tax purposes; (f) the terms „enterprise of a Contracting State” and „enterprise of the other Contracting State” mean respectively an enterprise carried on by a resident of a Contracting State and an enterprise carried on by a resident of the other Contracting State; (g) the term „international traffic” means any transport by a ship or aircraft operated by an enterprise of a Contracting State, except when the ship or aircraft is operated solely between places in the other Contracting State; (h) the term „competent authority” means: (i) in the case of Azerbaijan, the Ministry of Taxes and the Ministry of Finance; (ii) in the case of Hungary, the Minister of Finance or his authorised representative; (i) the term „national” means: (i) any individual possessing the nationality of a Contracting State; (ii) any legal person, partnership, association or other entity deriving its status as such from the laws in force in a Contracting State. 2. As regards the application of the Convention at any time by a Contracting State, any term not defined therein shall, unless the context otherwise requires, have the meaning that it has at that time under the law of that State for the purposes of the taxes to which the Convention applies, any meaning under the applicable tax laws of that State prevailing over a meaning given to the term under other laws of that State. Article 4 RESIDENT 1. For the purposes of this Convention, the term „resident of a Contracting State” means any person who,
23907
under the laws of that State, is liable to tax therein by reason of his domicile, residence, place of management, place of incorporation or any other criterion of a similar nature, and also includes that State and any administrative-territorial subdivision or local authority thereof. This term, however, does not include any person who is liable to tax in that State in respect only of income from sources in that State or capital situated therein. 2. Where by reason of the provisions of paragraph 1 an individual is a resident of both Contracting States, then his status shall be determined as follows: (a) he shall be deemed to be a resident only of the State in which he has a permanent home available to him; if he has a permanent home available to him in both States, he shall be deemed to be a resident only of the State with which his personal and economic relations are closer (centre of vital interests); (b) if the State in which he has his centre of vital interests cannot be determined, or if he has not a permanent home available to him in either State, he shall be deemed to be a resident only of the State in which he has an habitual abode; (c) if he has an habitual abode in both States or in neither of them, he shall be deemed to be a resident only of the State of which he is a national; (d) if he is a national of both States or of neither of them, the competent authorities of the Contracting States shall settle the question by mutual agreement. 3. Where by reason of the provisions of paragraph 1 a person other than an individual is a resident of both Contracting States, then it shall be deemed to be a resident only of the State in which it is incorporated.
Article 5 PERMANENT ESTABLISHMENT 1. For the purposes of this Convention, the term „permanent establishment” means a fixed place of business through which the business of an enterprise is wholly or partly carried on. 2. The term „permanent establishment” includes especially: (a) a place of management; (b) a branch; (c) an office; (d) a factory; (e) a workshop; (f) an installation, structure or vessel or any other place used for the exploration of natural resources; (g) a mine, an oil or gas well, a quarry or any other place of extraction of natural resources.
23908
MAGYAR KÖZLÖNY
3. The term „permanent establishment” shall also be deemed to include: (a) a building site, a construction or installation project, or supervisory activities in connection therewith, but only if such site, project or activities last more than 12 (twelve) months; (b) the furnishing of services, including consultancy services, by an enterprise of a Contracting State through its employees or other personnel engaged by the enterprise for such purpose, but only if activities of that nature continue (for the same or a connected project) in the other Contracting State for a period or periods aggregating more than 6 (six) months within any 12 (twelve) month period. 4. Notwithstanding the preceding provisions of this Article, the term „permanent establishment” shall be deemed not to include: (a) the use of facilities solely for the purpose of storage, display or delivery of goods or merchandise belonging to the enterprise; (b) the maintenance of a stock of goods or merchandise belonging to the enterprise solely for the purpose of storage, display or delivery; (c) the maintenance of a stock of goods or merchandise belonging to the enterprise solely for the purpose of processing by another enterprise; (d) the maintenance of a fixed place of business solely for the purpose of purchasing goods or merchandise, or of collecting information, for the enterprise; (e) the maintenance of a fixed place of business solely for the purpose of carrying on, for the enterprise, any other activity of a preparatory or auxiliary character; (f) the maintenance of a fixed place of business solely for any combination of activities mentioned in subparagraphs (a) to (e), provided that the overall activity of the fixed place of business resulting from this combination is of a preparatory or auxiliary character. 5. Notwithstanding the provisions of paragraphs 1 and 2, where a person – other than an agent of an independent status to whom paragraph 7 applies – is acting on behalf of an enterprise and has, and habitually exercises, in a Contracting State an authority to conclude contracts in the name of the enterprise, that enterprise shall be deemed to have a permanent establishment in that State in respect of any activities which that person undertakes for the enterprise, unless the activities of such person are limited to those mentioned in paragraph 4 which, if exercised through a fixed place of business, would not make this fixed place of business a permanent establishment under the provisions of that paragraph.
2008/178. szám
an agent of an independent status to whom paragraph 7 applies. 7. An enterprise shall not be deemed to have a permanent establishment in a Contracting State merely because it carries on business in that State through a broker, general commission agent or any other agent of an independent status, provided that such persons are acting in the ordinary course of their business. 8. The fact that a company which is a resident of a Contracting State controls or is controlled by a company which is a resident of the other Contracting State, or which carries on business in that other State (whether through a permanent establishment or otherwise), shall not of itself constitute either company a permanent establishment of the other. Article 6 INCOME FROM IMMOVABLE PROPERTY 1. Income derived by a resident of a Contracting State from immovable property (including income from agriculture or forestry) situated in the other Contracting State may be taxed in that other State. 2. The term „immovable property” shall have the meaning which it has under the law of the Contracting State in which the property in question is situated. The term shall in any case include property accessory to immovable property, livestock and equipment used in agriculture and forestry, rights to which the provisions of general law respecting landed property apply, usufruct of immovable property and rights to variable or fixed payments as consideration for the working of, or the right to work, mineral deposits, sources and other natural resources; ships and aircraft shall not be regarded as immovable property. 3. The provisions of paragraph 1 shall apply to income derived from the direct use, letting or use in any other form of immovable property. 4. The provisions of paragraphs 1 and 3 shall also apply to the income from immovable property of an enterprise and to income from immovable property used for the performance of independent personal services. Article 7
6. Notwithstanding the preceding provisions of this Article, an insurance enterprise of a Contracting State shall, except in regard to re-insurance, be deemed to have a permanent establishment in the other Contracting State if it collects premiums in the territory of that other State or insures risks situated therein through a person other than
BUSINESS PROFITS 1. The profits of an enterprise of a Contracting State shall be taxable only in that State unless the enterprise carries on business in the other Contracting State through a
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
permanent establishment situated therein. If the enterprise carries on business as aforesaid, the profits of the enterprise may be taxed in the other State but only so much of them as is attributable to that permanent establishment. 2. Subject to the provisions of paragraph 3, where an enterprise of a Contracting State carries on business in the other Contracting State through a permanent establishment situated therein, there shall in each Contracting State be attributed to that permanent establishment the profits which it might be expected to make if it were a distinct and separate enterprise engaged in the same or similar activities under the same or similar conditions and dealing wholly independently with the enterprise of which it is a permanent establishment. 3. In determining the profits of a permanent establishment, there shall be allowed as deductions expenses which are incurred for the purposes of the permanent establishment, including executive and general administrative expenses so incurred, whether in the State in which the permanent establishment is situated or elsewhere. 4. Insofar as it has been customary in a Contracting State to determine the profits to be attributed to a permanent establishment on the basis of an apportionment of the total profits of the enterprise to its various parts, nothing in paragraph 2 shall preclude that Contracting State from determining the profits to be taxed by such an apportionment as may be customary; the method of apportionment adopted shall, however, be such that the result shall be in accordance with the principles contained in this Article. 5. No profits shall be attributed to a permanent establishment by reason of the mere purchase by that permanent establishment of goods or merchandise for the enterprise. 6. For the purposes of the preceding paragraphs, the profits to be attributed to the permanent establishment shall be determined by the same method year by year unless there is good and sufficient reason to the contrary. 7. Where profits include items of income which are dealt with separately in other Articles of this Convention, then the provisions of those Articles shall not be affected by the provisions of this Article.
23909
2. For the purposes of this Article, profits from the operation of ships or aircraft in international traffic shall also include: (a) profits from the bareboat rental, on a random basis of ships or aircraft in international traffic; (b) profits from the use, maintenance or rental of containers in international traffic (including trailers and related equipment for the transportation of containers), where such kind of activities are supplementary or incidental to the operation of ships or aircraft in international traffic. 3. The provisions of paragraphs 1 and 2 shall also apply to profits from the participation in a pool, a joint business or an international operating agency. Article 9 ASSOCIATED ENTERPRISES 1. Where (a) an enterprise of a Contracting State participates directly or indirectly in the management, control or capital of an enterprise of the other Contracting State, or (b) the same persons participate directly or indirectly in the management, control or capital of an enterprise of a Contracting State and an enterprise of the other Contracting State, and in either case conditions are made or imposed between the two enterprises in their commercial or financial relations which differ from those which would be made between independent enterprises, then any profits which would, but for those conditions, have accrued to one of the enterprises, but, by reason of those conditions have not so accrued, may be included in the profits of that enterprise and taxed accordingly. 2. Where a Contracting State includes in the profits of an enterprise of that State – and taxes accordingly – profits on which an enterprise of the other Contracting State has been charged to tax in that other State and the profits so included are profits which would have accrued to the enterprise of the first-mentioned State if the conditions made between the two enterprises had been those which would have been made between independent enterprises, then that other State shall make an appropriate adjustment to the amount of the tax charged therein on those profits. In determining such adjustment, due regard shall be had to the other provisions of this Convention and the competent authorities of the Contracting States shall if necessary consult each other.
Article 8
Article 10
INTERNATIONAL TRANSPORT
DIVIDENDS
1. Profits of an enterprise of a Contracting State from the operation of ships or aircraft in international traffic shall be taxable only in that Contracting State.
1. Dividends paid by a company which is a resident of a Contracting State to a resident of the other Contracting State may be taxed in that other State.
23910
MAGYAR KÖZLÖNY
2. However, such dividends may also be taxed in the Contracting State of which the company paying the dividends is a resident, and according to the laws of that State, but if the beneficial owner of the dividends is a resident of the other Contracting State, the tax so charged shall not exceed 8 (eight) per cent of the gross amount of the dividends. This paragraph shall not affect the taxation of the company in respect of the profits out of which the dividends are paid. The competent authorities of the Contracting States shall by mutual agreement settle the mode of application of these limitations. 3. The term „dividends” as used in this Article means income from shares, founders’ shares or other rights, not being debt-claims, participating in profits, as well as income from other corporate rights, which is subjected to the same taxation treatment as income from shares by the laws of the State of which the company making the distribution is a resident. 4. The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the dividends, being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State of which the company paying the dividends is a resident through a permanent establishment situated therein, or performs in that other State independent personal services from a fixed base situated therein and the holding in respect of which the dividends are paid is effectively connected with such permanent establishment or such fixed base. In such case the provisions of Article 7 or Article 14, as the case may be, shall apply. 5. Where a company which is a resident of a Contracting State derives profits or income from the other Contracting State, that other State may not impose any tax on the dividends paid by the company, except insofar as such dividends are paid to a resident of that other State or insofar as the holding in respect of which the dividends are paid is effectively connected with a permanent establishment or a fixed place situated in that other State, nor subject the company’s undistributed profits to a tax on the company’s undistributed profits, even if the dividends paid or the undistributed profits consist wholly or partly of profits or income arising in such other State.
Article 11 INTEREST 1. Interest arising in a Contracting State and paid to a resident of the other Contracting State may be taxed in that other State.
2008/178. szám
2. However, such interest may also be taxed in the Contracting State in which it arises and according to the laws of that State, but if the beneficial owner of the interest is a resident of the other Contracting State, the tax so charged shall not exceed 8 (eight) per cent of the gross amount of the interest. 3. Notwithstanding the provisions of paragraph 2, interest arising in one of the Contracting States and paid to a resident of the other Contracting State who is the beneficial owner of this interest shall be taxable only in that other Contracting State if any of the following requirements is fulfilled: (i) the payer or the recipient of the interest is the Government of a Contracting State itself, a public body, an administrative-territorial subdivision or a local authority thereof or the Central Bank of a Contracting State; (ii) the interest is paid in respect of a loan which has been approved by the Government of the Contracting State of which the payer of the interest is a resident; (iii) the interest is paid in respect of a loan granted, approved, guaranteed or insured by the Government of a Contracting State, the Central Bank of a Contracting State, or agency or instrumentality (including a financial institution) wholly owned or controlled by the Government of a Contracting State. 4. The term „interest” as used in this Article means income from debt-claims of every kind, whether or not secured by mortgage, and whether or not carrying a right to participate in the debtor’s profits, and in particular, income from government securities and income from bonds or debentures, including premiums and prizes attaching to such securities, bonds or debentures, but does not include income dealt with in Article 10. Penalty charges for late payment shall not be regarded as interest for the purpose of this Article. 5. Interest shall be deemed to arise in a Contracting State when the payer is a resident of that State. Where, however, the person paying the interest, whether he is a resident of a Contracting State or not, has in a Contracting State a permanent establishment or a fixed base in connection with which the indebtedness on which the interest is paid was incurred, and such interest is borne by such permanent establishment or such fixed base, then such interest shall be deemed to arise in the State in which the permanent establishment or fixed base is situated. 6. The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the interest, being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State in which the interest arises, through a permanent establishment situated therein, or performs in that other State independent personal services from a fixed base situated therein and the debt-claim in respect of
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
which the interest is paid is effectively connected with such permanent establishment or such fixed base. In such case the provisions of Article 7 or Article 14, as the case may be, shall apply. 7. Where, by reason of a special relationship between the payer and the beneficial owner or between both of them and some other person, the amount of the interest, having regard to the debt-claim for which it is paid, exceeds the amount which would have been agreed upon by the payer and the beneficial owner in the absence of such relationship, the provisions of this Article shall apply only to the last-mentioned amount. In such case, the excess part of the payments shall remain taxable according to the laws of each Contracting State, due regard being had to the other provisions of this Convention.
Article 12
23911
Contracting State in which the royalties arise, through a permanent establishment situated therein, or performs in that other State independent personal services from a fixed base situated therein and the right or property in respect of which the royalties are paid is effectively connected with such permanent establishment or such fixed base. In such case the provisions of Article 7 or Article 14, as the case may be, shall apply. 6. Where, by reason of a special relationship between the payer and the beneficial owner or between both of them and some other person, the amount of the royalties, having regard to the use, right or information for which they are paid, exceeds the amount which would have been agreed upon by the payer and the beneficial owner in the absence of such relationship, the provisions of this Article shall apply only to the last-mentioned amount. In such case, the excess part of the payments shall remain taxable according to the laws of each Contracting State, due regard being had to the other provisions of this Convention.
ROYALTIES 1. Royalties arising in a Contracting State and paid to a resident of the other Contracting State may be taxed in that other State. 2. However, such royalties may also be taxed in the Contracting State in which they arise and according to the laws of that State, but if the beneficial owner of the royalties is a resident of the other Contracting State, the tax so charged shall not exceed 8 (eight) per cent of the gross amount of the royalties. 3. The term „royalties” as used in this Article means payments of any kind received as a consideration for the use of, or the right to use, any copyright of literary, artistic or scientific work (including cinematograph films), computer software, any patent, trade mark, design or model, plan, secret formula or process, or for information concerning industrial, commercial or scientific experience. 4. Royalties shall be deemed to arise in a Contracting State when the payer is a resident of that State. Where, however, the person paying the royalties, whether he is a resident of a Contracting State or not, has in a Contracting State a permanent establishment or a fixed base in connection with which the liability to pay the royalties was incurred, and such royalties are borne by such permanent establishment or fixed base, then such royalties shall be deemed to arise in the State in which the permanent establishment or fixed base is situated. 5. The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the royalties, being a resident of a Contracting State, carries on business in the other
Article 13 CAPITAL GAINS 1. Gains derived by a resident of a Contracting State from the alienation of immovable property referred to in Article 6 and situated in the other Contracting State may be taxed in that other State. 2. Gains derived by a resident of a Contracting State from the alienation of shares or other corporate rights in a company the assets of which directly or indirectly consist of more than 50 per cent of immovable property situated in the other Contracting State may be taxed in that other State. 3. Gains from the alienation of movable property forming part of the business property of a permanent establishment which an enterprise of a Contracting State has in the other Contracting State, or of movable property pertaining to a fixed base available to a resident of a Contracting State in the other Contracting State for the purpose of performing independent personal services, including such gains from the alienation of such a permanent establishment (alone or with the whole enterprise) or of such fixed base, may be taxed in that other State. 4. Gains derived by an enterprise of a Contracting State from the alienation of ships or aircraft operated in international traffic or movable property pertaining to the operation of such ships or aircraft shall be taxable only in that State.
23912
MAGYAR KÖZLÖNY
5. Gains from the alienation of any property other than that referred to in paragraphs 1, 2, 3 and 4, shall be taxable only in the Contracting State of which the alienator is a resident.
Article 14 INDEPENDENT PERSONAL SERVICES 1. Income derived by a resident of a Contracting State in respect of professional services or other activities of an independent character shall be taxable only in that State except in the following circumstances, when such income may also be taxed in the other Contracting State: (a) if he has a fixed base regularly available to him in the other Contracting State for the purpose of performing his activities; in that case, only so much of the income as is attributable to that fixed base may be taxed in that other Contracting State; or (b) if his stay in the other Contracting State is for a period or periods amounting to or exceeding in the aggregate 183 days in any twelve-month period commencing or ending in the calendar year concerned; in that case, only so much of the income as is derived from his activities performed in that other State may be taxed in that other State. 2. The term „professional services” includes especially independent scientific, literary, artistic, educational or teaching activities as well as the independent activities of physicians, lawyers, engineers, architects, dentists, accountants and auditors.
Article 15 INCOME FROM EMPLOYMENT 1. Subject to the provisions of Articles 16, 18 and 19, salaries, wages and other similar remuneration derived by a resident of a Contracting State in respect of an employment shall be taxable only in that State unless the employment is exercised in the other Contracting State. If the employment is so exercised, such remuneration as is derived therefrom may be taxed in that other State. 2. Notwithstanding the provisions of paragraph 1, remuneration derived by a resident of a Contracting State in respect of an employment exercised in the other Contracting State shall be taxable only in the first-mentioned State if: (a) the recipient is present in the other State for a period or periods not exceeding in the aggregate 183 days in any twelve-month period commencing or ending in the calendar year concerned, and (b) the remuneration is paid by, or on behalf of, an employer who is not a resident of the other State, and
2008/178. szám
(c) the remuneration is not borne by a permanent establishment or a fixed place which the employer has in the other State. 3. Notwithstanding the preceding provisions of this Article, remuneration derived in respect of an employment exercised aboard a ship or aircraft operated in international traffic by an enterprise of a Contracting State may be taxed in that State. Article 16 DIRECTORS’ FEES Directors’ fees and other similar payments derived by a resident of a Contracting State in his capacity as a member of the board of directors or the supervisory board, or any other similar organ of a company which is a resident of the other Contracting State may be taxed in that other State. Article 17 ARTISTES AND SPORTSMEN 1. Notwithstanding the provisions of Articles 14 and 15, income derived by a resident of a Contracting State as an entertainer, such as a theatre, variety, motion picture, radio or television artiste, or a musician, or as a sportsman, from his personal activities as such exercised in the other Contracting State, may be taxed in that other State. 2. Where income in respect of personal activities exercised by an entertainer or a sportsman in his capacity as such accrues not to the entertainer or sportsman himself but to another person, that income may, notwithstanding the provisions of Articles 7, 14 and 15, be taxed in the Contracting State in which the activities of the entertainer or sportsman are exercised. 3. Notwithstanding the provisions of paragraphs 1 and 2 of this Article, income mentioned in this Article shall be exempt from tax in the Contracting State in which the activity of the entertainer or sportsman is exercised provided that this activity is supported in a considerable part out of public funds of this State or of the other State or the activity is exercised under a cultural agreement or arrangement between the Contracting States. In such a case, the income is taxable only in the Contracting State of which the artiste or sportsman is a resident. Article 18 PENSIONS Pensions and other similar remuneration arising in a Contracting State and paid to a resident of the other
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Contracting State in consideration of past employment shall be taxable only in the first-mentioned State.
Article 19 GOVERNMENT SERVICE 1. (a) Salaries, wages and other similar remuneration paid by a Contracting State or an administrative-territorial subdivision or a local authority thereof to an individual in respect of services rendered to that State, subdivision or authority shall be taxable only in that State. (b) However, such salaries, wages and other similar remuneration shall be taxable only in the other Contracting State if the services are rendered in that other State and the individual is a resident of that State who: (i) is a national of that State; or (ii) did not become a resident of that State solely for the purpose of rendering the services. 2. The provisions of Articles 15, 16 and 17 shall apply to salaries, wages and other similar remuneration in respect of services rendered in connection with a business carried on by a Contracting State or an administrative-territorial subdivision or a local authority thereof.
Article 20
23913
permanent establishment situated therein, or performs in that other State independent personal services from a fixed base situated therein, and the right or property in respect of which the income is paid is effectively connected with such permanent establishment or such fixed base. In such case the provisions of Article 7 or Article 14, as the case may be, shall apply.
Article 22 CAPITAL 1. Capital represented by immovable property referred to in Article 6, owned by a resident of a Contracting State and situated in the other Contracting State, may be taxed in that other State. 2. Capital represented by movable property forming part of the business property of a permanent establishment which an enterprise of a Contracting State has in the other Contracting State, or by movable property pertaining to a fixed base available to a resident of a Contracting State in the other Contracting State for the purpose of performing independent personal services may be taxed in that other State. 3. Capital of an enterprise of a Contracting State represented by ships or aircraft operated in international traffic and by movable property pertaining to the operation of such ships or aircraft, shall be taxable only in that State.
STUDENTS Payments which a student, apprentice or business trainee who is or was immediately before visiting a Contracting State a resident of the other Contracting State and who is present in the first-mentioned State solely for the purpose of his education or training, receives for the purpose of his maintenance, education or training shall not be taxed in that State, provided that such payments arise from sources outside that State.
Article 21 OTHER INCOME 1. Items of income of a resident of a Contracting State wherever arising, not dealt with in the foregoing Articles of this Convention shall be taxable only in that State. 2. The provisions of paragraph 1 shall not apply to income, other than income from immovable property as defined in paragraph 2 of Article 6, if the recipient of such income, being a resident of a Contracting State carries on business in the other Contracting State through a
4. All other elements of capital of a resident of a Contracting State shall be taxable only in that State.
Article 23 ELIMINATION OF DOUBLE TAXATION 1. In Azerbaijan double taxation shall be eliminated as follows: Where a resident of Azerbaijan derives income or owns capital which, in accordance with the provisions of this Convention, may be taxed in Hungary, the tax on this income or capital paid by that person in Hungary shall be deducted from tax collected from that person in Azerbaijan in respect of such income or capital. Such deduction shall not, however, exceed the tax amount computed for such income or capital according to the legislation and taxation rules of Azerbaijan. 2. In Hungary double taxation shall be eliminated as follows: (a) Where a resident of Hungary derives income or owns capital which, in accordance with the provisions of this
23914
MAGYAR KÖZLÖNY
Convention may be taxed in Azerbaijan, Hungary shall, subject to the provisions of subparagraph (b) and paragraph 3, exempt such income or capital from tax. (b) Where a resident of Hungary derives items of income which, in accordance with the provisions of Articles 10, 11 and 12 may be taxed in Azerbaijan, Hungary shall allow as a deduction from the tax on the income of that resident an amount equal to the tax paid in Azerbaijan. Such deduction shall not, however, exceed that part of the tax, as computed before the deduction is given which is attributable to such items of income derived from Azerbaijan. 3. Where in accordance with any provision of the Convention income derived or capital owned by a resident of a Contracting State is exempt from tax in that State, such State may nevertheless, in calculating the amount of tax on the remaining income or capital of such resident, take into account the exempted income or capital.
Article 24 NON-DISCRIMINATION 1. Nationals of a Contracting State shall not be subjected in the other Contracting State to any taxation or any requirement connected therewith, which is other or more burdensome than the taxation and connected requirements to which nationals of that other State in the same circumstances, in particular with respect to residence, are or may be subjected. This provision shall, notwithstanding the provisions of Article 1, also apply to persons who are not residents of one or both of the Contracting States. 2. Stateless persons who are residents of a Contracting State shall not be subjected in either Contracting State to any taxation or any requirement connected therewith, which is other or more burdensome than the taxation and connected requirements to which nationals of the State concerned in the same circumstances, in particular with respect to residence, are or may be subjected. 3. The taxation on a permanent establishment which an enterprise of a Contracting State has in the other Contracting State shall not be less favourably levied in that other State than the taxation levied on enterprises of that other State carrying on the same activities. This provision shall not be construed as obliging a Contracting State to grant to residents of the other Contracting State any personal allowances, reliefs and reductions for taxation purposes on account of civil status or family responsibilities which it grants to its own residents. 4. Except where the provisions of paragraph 1 of Article 9, paragraph 7 of Article 11, or paragraph 6 of Article 12,
2008/178. szám
apply, interest, royalties and other disbursements paid by an enterprise of a Contracting State to a resident of the other Contracting State shall, for the purpose of determining the taxable profits of such enterprise, be deductible under the same conditions as if they had been paid to a resident of the first-mentioned State. Similarly, any debts of an enterprise of a Contracting State to a resident of the other Contracting State shall, for the purpose of determining the taxable capital of such enterprise, be deductible under the same conditions as if they had been contracted to a resident of the first-mentioned State. 5. Enterprises of a Contracting State, the capital of which is wholly or partly owned or controlled, directly or indirectly by one or more residents of the other Contracting State, shall not be subjected in the first-mentioned Contracting State to any taxation or any requirement connected therewith which is more burdensome than the taxation and connected requirements to which other similar enterprises of the first-mentioned State are or may be subjected. 6. The provisions of this Article shall, notwithstanding the provisions of Article 2, apply to taxes of every kind and description.
Article 25 MUTUAL AGREEMENT PROCEDURE 1. Where a person considers that the actions of one or both of the Contracting States result or will result for him in taxation not in accordance with the provisions of this Convention, he may, irrespective of the remedies provided by the domestic law of those States, present his case to the competent authority of the Contracting State of which he is a resident or, if his case comes under paragraph 1 of Article 24, to that of the Contracting State of which he is a national. The case must be presented within three years from the first notification of the action resulting in taxation not in accordance with the provisions of the Convention. 2. The competent authority shall endeavour, if the objection appears to it to be justified and if it is not itself able to arrive at a satisfactory solution, to resolve the case by mutual agreement with the competent authority of the other Contracting State, with a view to the avoidance of taxation which is not in accordance with the Convention. Any agreement reached shall be implemented notwithstanding any time limits in the domestic law of the Contracting States. 3. The competent authorities of the Contracting States shall endeavour to resolve by mutual agreement any difficulties or doubts arising as to the interpretation or application of the Convention. They may also consult
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
together for the elimination of double taxation in cases not provided for in the Convention. 4. The competent authorities of the Contracting States may communicate with each other directly, including through a joint commission consisting of themselves or their representatives, for the purpose of reaching an agreement in the sense of the preceding paragraphs.
Article 26 EXCHANGE OF INFORMATION 1. The competent authorities of the Contracting States shall exchange such information as is necessary for carrying out the provisions of this Convention or of the domestic laws concerning taxes of every kind and description imposed on behalf of the Contracting States or an administrative-territorial subdivision or a local authority thereof, insofar as the taxation thereunder is not contrary to the Convention. The exchange of information is not restricted by Articles 1 and 2. Any information so received by a Contracting State shall be treated as secret in the same manner as information obtained under the domestic laws of that State and shall be disclosed only to persons or authorities (including courts and administrative bodies) concerned with the assessment or collection of, the enforcement or prosecution in respect of, or the determination of appeals in relation to the taxes referred to in the first sentence. Such persons or authorities shall use the information only for such purposes. They may disclose the information in public court proceedings or in judicial decisions. 2. In no case shall the provisions of paragraph 1 be construed so as to impose on a Contracting State the obligation: (a) to carry out administrative measures at variance with the laws and administrative practice of that or of the other Contracting State; (b) to supply information which is not obtainable under the laws or in the normal course of the administration of that or of the other Contracting State; (c) to supply information which would disclose any trade, business, industrial, commercial or professional secret or trade process, or information, the disclosure of which would be contrary to public policy (ordre public). Article 27 MEMBERS OF DIPLOMATIC MISSIONS AND CONSULAR POSTS Nothing in this Convention shall affect the fiscal privileges of diplomatic agents or consular officers under
23915
the general rules of international law or under the provisions of special agreements.
Article 28 AMENDMENTS TO THE CONVENTION By a mutual consent of the competent authorities of the Contracting States amendments made out by separate Protocols, which will be considered as integral part of this Convention and enter into force in accordance with the provisions of Article 29 of this Convention can be made to this Convention.
Article 29 ENTRY INTO FORCE 1. The Contracting States shall notify each other through diplomatic channels, that their internal state procedures necessary for the entry into force of this Convention have been complied with. 2. This Convention shall enter into force on the date of the latter of the notifications referred to in paragraph 1 and its provisions shall have effect in both Contracting States: (a) in respect of taxes withheld at source, on income derived on or after 1 January in the calendar year next following the year in which the Convention enters into force; (b) in respect of other taxes on income and taxes on capital, for taxes chargeable for any tax year beginning on or after 1 January in the calendar year next following the year in which the Convention enters into force.
Article 30 TERMINATION This Convention shall remain in force until terminated by any of the Contracting States. Either Contracting State may terminate the Convention by giving through diplomatic channels a written notice of termination at least 6 (six) months before the end of any calendar year after expiration of the 5 (five) year period from the date on which the Convention enters into force. In such event, this Convention shall cease to have effect in both Contracting States: (a) in respect of taxes withheld at source, on income derived on or after 1 January in the calendar year next following the year in which the notice is given; (b) in respect of other taxes on income and taxes on capital, for taxes chargeable for any tax year beginning on
23916
MAGYAR KÖZLÖNY
or after 1 January in the calendar year next following the year in which the notice is given. In witness whereof the undersigned, duly authorised thereto, have signed this Convention. Done in duplicate at Budapest this 18 day of February 2008, in the Hungarian, Azerbaijani and English languages, all texts being equally authentic. In case of divergence of interpretation the English text shall prevail. (signatures)” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 2. és 3. §-a az Egyezmény 29. Cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az adópolitikáért felelõs miniszter gondoskodik. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2008/178. szám
3. § Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvû szövege a következõ: „EGYEZMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS AZ ÜZBÉG KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT A KETTÕS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRÕL ÉS AZ ADÓZTATÁS KIJÁTSZÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A JÖVEDELEM- ÉS A VAGYONADÓK TERÜLETÉN A Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy Egyezményt kössenek a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemés vagyonadók területén, és azzal a szándékkal, hogy elõmozdítsák a gazdasági együttmûködést a két ország között, az alábbiak szerint állapodtak meg: 1. Cikk Személyi hatály Az Egyezmény azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik vagy mindkét Szerzõdõ Államban belföldi illetõségûek.
2. Cikk Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók
2008. évi XC. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemés a vagyonadók területén Taskentben, 2008. április 17. napján aláírt Egyezmény kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a kettõs adóztatás elkerülésérõl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemés a vagyonadók területén Taskentben, 2008. április 17. napján aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyûlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
* A törvényt az Országgyûlés a 2008. december 1-jei ülésnapján fogadta el.
1. Az Egyezmény azokra a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, amelyeket az egyik Szerzõdõ Állam, vagy annak közigazgatási területi alegységei vagy helyi hatóságai vetnek ki, a beszedés módjára való tekintet nélkül. 2. Jövedelem- és vagyonadóknak tekintendõk mindazok az adók, amelyeket a teljes jövedelem vagy teljes vagyon, illetve a jövedelem- vagy vagyon részei után vetnek ki, beleértve az ingó vagy ingatlan vagyon elidegenítésébõl származó nyereség utáni adókat, a vállalkozások által fizetett bérek és fizetések teljes összege utáni adókat, valamint a tõke értéknövekedésének adóját. 3. Azok a jelenleg létezõ adók, amelyekre az Egyezmény különösen kiterjed: a) Magyarország esetében: (i) a személyi jövedelemadó; (ii) a társasági adó; (iii) az osztalékadó; (iv) a különadó; (v) a telekadó; (vi) az építményadó (a továbbiakban: „magyar adó”);
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
b) az Üzbég Köztársaság esetében: (i) a jogi személyek jövedelem- (nyereség-) adója; (ii) a természetes személyek jövedelemadója; (iii) a vagyonadó (a továbbiakban: „üzbég adó”). 4. Az Egyezmény kiterjed minden olyan azonos vagy lényegét tekintve hasonló adóra is, amelyet az Egyezmény aláírása után a jelenleg létezõ adók mellett vagy azok helyett vezetnek be. A Szerzõdõ Államok illetékes hatóságai értesíteni fogják egymást a vonatkozó adójogszabályaikban végrehajtott bármely lényeges változásról.
3. Cikk Általános meghatározások 1. Az Egyezmény alkalmazásában, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván: a) a „Magyarország” kifejezés a Magyar Köztársaságot és földrajzi értelemben használva a Magyar Köztársaság területét jelenti; b) az „Üzbegisztán” kifejezés az Üzbég Köztársaságot jelenti, és földrajzi értelemben használva magában foglalja területét, fennhatósága alá tartozó vizeit és légterét, amely felett az Üzbég Köztársaság gyakorolhatja szuverén jogait és joghatóságát, beleértve az altalaj és a természeti erõforrások használatára vonatkozó jogokat, összhangban a nemzetközi joggal és az Üzbég Köztársaság törvényeivel; c) az „egyik Szerzõdõ Állam”, a „Szerzõdõ Államok egyike” és a „másik Szerzõdõ Állam” kifejezés Magyarországot vagy Üzbegisztánt jelenti a szövegösszefüggésnek megfelelõen; d) a „személy” kifejezés magában foglalja a természetes személyt, a társaságot és bármely más személyi egyesülést; e) a „társaság” kifejezés jogi személyt vagy egyéb olyan jogalanyokat jelent, amelyek az adóztatás szempontjából a jogi személyekkel azonos módon kezelendõk; f) az „egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása” és „a másik Szerzõdõ Állam vállalkozása” kifejezések az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy, illetve a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy által folytatott vállalkozást jelentik; g) a „nemzetközi forgalom” kifejezés az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása által üzemeltetett hajó, légi jármû, vasúti vagy közúti szállító jármû igénybevételével végzett bármilyen szállítást jelent, kivéve, ha a hajót, a légi jármûvet, a vasúti vagy a közúti szállító jármûvet kizárólag a másik Szerzõdõ Államban lévõ helyek között üzemeltetik; h) az „illetékes hatóság” kifejezés a következõt jelenti: (i) Magyarország esetében a pénzügyminisztert vagy meghatalmazott képviselõjét; (ii) az Üzbég Köztársaság esetében az Állami Adóbizottságot vagy annak meghatalmazott képviselõjét;
23917
i) az „állampolgár” kifejezés a következõt jelenti: (i) minden olyan természetes személyt, aki az egyik Szerzõdõ Állam állampolgárságával rendelkezik, (ii) minden olyan jogi személyt, személyegyesítõ társaságot, egyesülést vagy egyéb olyan jogalanyt, amely ezt a jogállását az egyik Szerzõdõ Államban hatályos jogszabályokból nyeri. 2. Az Egyezménynek az egyik Szerzõdõ Állam által bármely idõpontban történõ alkalmazásakor az Egyezményben meghatározás nélkül szereplõ kifejezéseknek – amennyiben a szövegösszefüggés mást nem kíván – olyan jelentésük van, mint amit ennek az államnak a jogszabályaiban abban az idõpontban jelentenek azokra az adókra vonatkozóan, amelyekre az Egyezmény alkalmazást nyer; ennek az államnak az adó jogszabályaiban foglalt meghatározások az irányadók ennek az államnak az egyéb jogszabályaiban foglalt meghatározásokkal szemben. Ennek az államnak az adójoga szerinti fogalommeghatározása elsõbbséget élvez az ilyen kifejezésnek ezen állam más jogágaiban lévõ jelentéssel szemben.
4. Cikk Belföldi illetõségû személy 1. Az Egyezmény alkalmazásában az „egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy” kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek a Szerzõdõ Államnak a jogszabályai szerint lakóhelye, székhelye, üzletvezetési helye, bejegyzési helye vagy bármely más hasonló ismérv alapján adóköteles, beleértve az államot és annak bármely közigazgatási területi alegységeit vagy helyi hatóságát. Ez a kifejezés azonban nem foglalja magában azokat a személyeket, akik ebben az államban kizárólag az ebben az államban lévõ forrásokból származó jövedelem vagy vagyon alapján adókötelesek. 2. Amennyiben egy természetes személy az 1. bekezdés rendelkezései értelmében mindkét Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû, helyzetét az alábbiak szerint kell meghatározni: a) csak abban az államban tekintendõ belföldi illetõségûnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendõ belföldi illetõségûnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja); b) amennyiben nem határozható meg, hogy melyik államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendõ belföldi illetõségûnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van; c) amennyiben mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, csak abban az államban tekintendõ belföldi illetõségûnek, amelynek állampolgára;
23918
MAGYAR KÖZLÖNY
d) amennyiben mindkét Szerzõdõ Állam állampolgára, vagy egyiké sem, a Szerzõdõ Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést. 3. Amennyiben az 1. bekezdés rendelkezései értelmében valamely nem természetes személy mindkét Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû, csak abban az államban tekintendõ belföldi illetõségûnek, amelyben bejegyzésre került.
5. Cikk Telephely 1. Az Egyezmény alkalmazásában a „telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent, amelyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét egészben vagy részben kifejti. 2. A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen: a) az üzletvezetés helyét; b) a fióktelepet; c) az irodát; d) a gyártelepet; e) a mûhelyt; és f) a bányát, az olaj- és a földgázkutat, a kõfejtõt és a természeti kincsek kiaknázására szolgáló bármely más telepet. 3. A „telephely” kifejezés magában foglalja továbbá: a) az építési területet vagy az építkezési vagy beszerelési munkálatot vagy az ezekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységet, de csak akkor képez telephelyet, ha tizenkét hónapnál tovább tart, b) szolgáltatásoknak az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása által a vállalkozás által e célra foglalkoztatott alkalmazottak vagy más személyzet révén történõ nyújtását, beleértve a tanácsadási és üzletvezetési szolgáltatásokat, de csak akkor, ha az ilyen jellegû tevékenységek a másik Szerzõdõ Állam területén bármely 12 hónapos idõszakban egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 6 hónapnál hosszabb idõszakban folynak. 4. E cikk elõzõ rendelkezéseire tekintet nélkül nem minõsül „telephelynek”: a) létesítmények használata kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak raktározása vagy kiállítása vagy kiszolgáltatása céljára; b) készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag raktározás vagy kiállítás vagy kiszolgáltatás céljára; c) készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag abból a célból, hogy azokat egy másik vállalkozás feldolgozza; d) állandó üzleti hely fenntartása, kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére javakat vagy árukat vásároljanak vagy információkat szerezzenek;
2008/178. szám
e) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére bármilyen más elõkészítõ vagy kisegítõ jellegû tevékenységet folytassanak; f) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy az a)–e) pontokban említett tevékenységek valamilyen kombinációját végezze, feltéve, hogy az állandó üzleti helynek az ilyen kombinációból származó teljes tevékenysége elõkészítõ vagy kisegítõ jellegû. 5. Az e cikk 1. és 2. bekezdéseiben foglalt rendelkezésektõl függetlenül, az egyik Szerzõdõ Államban a másik Szerzõdõ Állam vállalkozása számára tevékenységet kifejtõ személy – kivéve a független képviselõt, akire a 6. bekezdés rendelkezése alkalmazandó – az elsõként említett államban a vállalkozás telephelyének tekintendõ, ha a) a személynek az elsõként említett államban meghatalmazása van arra, amellyel ott rendszeresen él, hogy az ilyen vállalkozás javára vagy nevében szerzõdéseket kössön, vagy b) a személy az elsõként említett államban a vállalkozás javaiból vagy áruiból készletet tart fenn, amelybõl rendszeresen elad javakat vagy árukat az ilyen vállalkozás javára vagy nevében, kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége a 4. bekezdésben említett tevékenységekre korlátozódik, amelyek, ha azokat egy állandó üzleti helyen keresztül fejtenék ki, az említett bekezdés rendelkezései értelmében nem tennék ezt az állandó üzleti helyet telephellyé. 6. E cikk elõzõ rendelkezéseitõl függetlenül az egyik Szerzõdõ Állam biztosító társasága, a viszontbiztosítás kivételével, úgy tekintendõ, mint amelynek a másik Szerzõdõ Államban telephelye van, ha e másik Szerzõdõ Állam területén biztosítási díjat szed vagy ottani kockázatokra nyújt biztosítást egy személyen keresztül, kivéve a független képviselõt, akire a 7. bekezdés alkalmazandó. 7. Egy vállalkozást nem lehet úgy tekinteni, mintha annak az egyik Szerzõdõ Államban telephelye lenne csupán azért, mert tevékenységét ebben az államban alkusz, bizományos vagy más független képviselõ útján fejti ki, feltéve, hogy ezek a személyek rendes üzleti tevékenységük keretében járnak el. 8. Az a tény, hogy az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû társaság olyan társaságot ellenõriz, vagy olyan társaság ellenõrzése alatt áll, amely a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû, vagy üzleti tevékenységet fejt ki ebben a másik államban (akár telephely útján, akár más módon), önmagában még nem teszi egyik társaságot sem a másik telephelyévé.
6. Cikk Ingatlan vagyonból származó jövedelem 1. Az a jövedelem, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy a másik Szerzõdõ Állam-
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
ban fekvõ ingatlan vagyonból szerez (beleértve a mezõgazdaságból és az erdõgazdálkodásból származó jövedelmet), megadóztatható ebben a másik államban. 2. Az „ingatlan vagyon” kifejezésnek olyan jelentése van, amit annak a Szerzõdõ Államnak jogszabályai szerint jelent, amelyikben a szóban forgó vagyon fekszik. Ez a kifejezés minden esetben magában foglalja az ingatlan vagyon tartozékának minõsülõ vagyont, a mezõgazdaságban és az erdõgazdálkodásban használt berendezéseket és az állatállományt, azokat a jogokat, amelyekre a földtulajdonra vonatkozó magánjogi rendelkezések nyernek alkalmazást, az ingatlan vagyon haszonélvezeti jogát, valamint az ásványlelõhelyek, források és más természeti erõforrások kitermelésének vagy kitermelési jogának ellenértékeként járó változó vagy állandó térítésekhez való jogot; hajók és légi jármûvek nem tekintendõk ingatlan vagyonnak. 3. Az 1. bekezdés rendelkezései ingatlan vagyon közvetlen használatából, bérbeadásából vagy hasznosításának minden más formájából származó jövedelemre is alkalmazandók. 4. Az 1. és 3. bekezdés rendelkezései a vállalkozás ingatlan vagyonából származó jövedelemre, továbbá a szabad foglalkozás végzéséhez használt ingatlanból származó jövedelemre is alkalmazandók.
7. Cikk
23919
dalmak vagy más jogok használatáért jogdíjként, illetékként vagy más hasonló fizetésként, vagy meghatározott, nyújtott szolgáltatásokért vagy a menedzsmentért jutalékfizetésként, vagy a telephely részére kölcsönzött összeg után kamatfizetésként fizetett összeg levonása. 4. Amennyiben az egyik Szerzõdõ Államban a telephelynek betudható nyereséget a vállalkozás teljes nyereségének a különbözõ részegységek közötti arányos megosztása alapján szokták megállapítani, úgy a 2. bekezdés nem zárja ki, hogy ez a Szerzõdõ Állam a megadóztatandó nyereséget a szokásos arányos megosztás alapján állapítsa meg; az alkalmazott arányos megosztási módszernek azonban olyannak kell lennie, hogy az eredmény összhangban legyen az e cikkben foglalt elvekkel. 5. Nem tudható be nyereség a telephelynek csupán azért, mert ez a telephely a vállalkozásnak javakat vagy árukat vásárol. 6. Az elõzõ bekezdések alkalmazásában a telephelynek betudható nyereséget évrõl évre azonos módon kell megállapítani, hacsak elégséges és alapos ok nincs az ellenkezõjére. 7. Amennyiben a nyereség olyan jövedelemtételeket tartalmaz, amelyekkel a jelen Egyezmény más cikkei külön foglalkoznak, úgy azoknak a cikkeknek a rendelkezéseit e cikk rendelkezései nem érintik.
Vállalkozási nyereség 1. Az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás a másik Szerzõdõ Államban egy ott lévõ telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejt ki üzleti tevékenységet, a vállalkozás nyeresége megadóztatható a másik államban, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ennek a telephelynek tudható be. 2. A 3. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával, ha az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása a másik Szerzõdõ Államban egy ott lévõ telephelye útján üzleti tevékenységet fejt ki, akkor mindkét Szerzõdõ Államban azt a nyereséget kell ennek a telephelynek betudni, amelyet akkor érhetne el, ha önálló és elkülönült vállalkozásként azonos vagy hasonló tevékenységet végezne azonos vagy hasonló feltételek mellett, és teljesen függetlenként tartana fenn üzleti kapcsolatot azzal a vállalkozással, amelynek telephelye. 3. A telephely nyereségének megállapításánál levonhatók a telephely miatt felmerült költségek, beleértve az így felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségeket, függetlenül attól, hogy abban az államban merültek-e fel, ahol a telephely található, vagy máshol. Nem megengedett a telephely számára a fõ telephelynek vagy bármely más belföldi illetõségû telephelyének szaba-
8. Cikk Nemzetközi szállítás 1. Az a nyereség, amelyet az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása hajók, légi jármûvek, vasúti vagy közúti szállító jármûvek nemzetközi forgalomban történõ üzemeltetésébõl szerez, csak ebben a Szerzõdõ Államban adóztatható. 2. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések az alábbiakra is alkalmazandók: a) nemzetközi fogalomban üzemeltetett hajó vagy légi jármû személyzet nélkül történõ bérletébõl származó esetleges nyereség; b) konténerek (beleértve a konténerek szállítására szolgáló utánfutókat és más felszerelést) használatából, karbantartásából vagy bérletébõl származó nyereség, ha az ilyen nyereség kiegészítõ vagy esetleges annak a nyereségnek a tekintetében, amelyre az 1. bekezdést alkalmazni kell. 3. Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései alkalmazandók azokra a nyereségekre is, amelyek valamely poolban, közös üzemeltetésben vagy nemzetközi üzemeltetésû szervezetben való részvételbõl származnak.
23920
MAGYAR KÖZLÖNY 9. Cikk Kapcsolt vállalkozások
1. Amennyiben a) az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása közvetlenül vagy közvetve a másik Szerzõdõ Állam vállalkozásának vezetésében, ellenõrzésében vagy tõkéjében részesedik, vagy b) ugyanazok a személyek közvetlenül vagy közvetve az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozásának és a másik Szerzõdõ Állam vállalkozásának vezetésében, ellenõrzésében vagy tõkéjében részesednek, és bármelyik esetben a két vállalkozás egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataiban olyan feltételekben állapodik meg vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, de e feltételek miatt nem ért el, beszámítható ennek a vállalkozásnak a nyereségébe, és megfelelõen megadóztatható. 2. Ha az egyik Szerzõdõ Állam ezen állam valamely vállalkozásának a nyereségéhez olyan nyereséget számít hozzá – és adóztat meg ennek megfelelõen –, amelyet a másik Szerzõdõ Állam vállalkozásánál megadóztattak ebben a másik államban, és az így hozzászámított nyereség olyan nyereség, amelyet az elsõként említett állam vállalkozása ért volna el, ha a két vállalkozás olyan feltételekben állapodott volna meg, mint amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy ez a másik állam megfelelõen kiigazítja az ilyen nyereségre ott kivetett adó összegét, amennyiben egyetért az elsõként említett állam által végrehajtott kiigazítással. Az ilyen kiigazítás megállapításánál kellõen figyelembe kell venni az Egyezmény egyéb rendelkezéseit, és a Szerzõdõ Államok illetékes hatóságai szükség esetén egyeztetnek egymással.
10. Cikk Osztalék 1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû társaság a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek fizet, megadóztatható ebben a másik államban. 2. Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerzõdõ Államban, amelyben az osztalékot fizetõ társaság belföldi illetõségû, ennek a Szerzõdõ Államnak a jogszabályai szerint is megadóztatható, ha azonban az osztalék haszonhúzója a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy, az így megállapított adó nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 10 százalékát. E bekezdés nem érinti a társaság adóztatását azon nyereség után, amelybõl az osztalékot fizetik.
2008/178. szám
3. E cikk alkalmazásában az „osztalék” kifejezés részvényekbõl, vagy más nyereségbõl való részesedést biztosító jogokból – kivéve a hitelköveteléseket – származó jövedelmet, valamint olyan jövedelmet jelent, melyet annak az államnak a jogszabályai, amelyben a nyereséget felosztó társaság belföldi illetõségû, a részvényekbõl származó jövedelemmel azonos adóztatási elbánás alá vetnek. 4. Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztaléknak egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû haszonhúzója a másik Szerzõdõ Államban, amelyben az osztalékot fizetõ társaság belföldi illetõségû, egy ott lévõ telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki vagy a másik államban szabad foglalkozást folytat egy ott lévõ állandó bázisról, és az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben, az esettõl függõen, a 7. cikk vagy a 14. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. Ha az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû társaság nyereséget vagy jövedelmet élvez a másik Szerzõdõ Államból, úgy ez a másik állam nem adóztathatja meg a társaság által kifizetett osztalékot, kivéve, ha az osztalékot ebben a másik államban belföldi illetõségû személynek fizetik, vagy ha az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen a másik államban lévõ telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik, sem pedig a társaság fel nem osztott nyereségét nem terhelheti a társaság fel nem osztott nyeresége után kivetett adóval, még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség egészben vagy részben ebben a másik államban keletkezõ nyereségbõl vagy jövedelembõl áll.
11. Cikk Kamat 1. A kamat, amely az egyik Szerzõdõ Államban keletkezik, és amelyet a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek fizetnek, ebben a másik államban megadóztatható. 2. Mindazonáltal az ilyen kamat abban a Szerzõdõ Államban is megadóztatható, amelyben keletkezik és ezen állam jogszabályai szerint, de ha a kamat haszonhúzója a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû, az így kivetett adó nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 10 százalékát. 3. Tekintet nélkül a 2. bekezdés rendelkezéseire, a) az a kamat, amely az Üzbég Köztársaságban keletkezik és amelyet a Magyar Köztársaság Kormányának, vagy a Magyar Nemzeti Banknak, vagy az Eximbank Zrt.-nek fizetnek, mentes az üzbég adó alól; b) az a kamat, amely a Magyar Köztársaságban keletkezik és amelyet az Üzbég Köztársaság Kormányának,
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Üzbegisztán Központi Bankjának, Üzbegisztán Külgazdasági Tevékenység Nemzeti Bankjának fizetnek, mentes a magyar adó alól. 4. E cikk alkalmazásában a „kamat” kifejezés mindenfajta követelésbõl származó jövedelmet jelent, akár van jelzáloggal biztosítva, akár nem, és akár ad jogot az adós nyereségébõl való részesedésre, akár nem, és magában foglalja különösen az állami értékpapírokból származó jövedelmet, a kötvényekbõl és az adósságlevelekbõl származó jövedelmet, beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és díjakat, de nem foglalja magában a 10. cikkben említett jövedelmet. E cikk alkalmazásában a késedelmes fizetés utáni bírságok nem tekintendõk kamatnak. 5. Az 1. és 2. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha a kamat egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû haszonhúzója a másik Szerzõdõ Államban, amelyben a kamat keletkezik, egy ott lévõ telephely útján üzleti tevékenységet vagy egy ott lévõ állandó bázisról szabad foglalkozást folytat, és a követelés, amely után a kamatot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben, az esettõl függõen, a 7. cikk vagy a 14. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. 6. A kamat akkor tekintendõ az egyik Szerzõdõ Államban keletkezõnek, ha a fizetõ az állam maga, annak közigazgatási területi alegysége vagy helyi hatósága vagy ott belföldi illetõségû személy. Ha azonban a kamatot fizetõ személy – akár belföldi illetõségû az egyik Szerzõdõ Államban, akár nem – az egyik Szerzõdõ Államban telephellyel vagy állandó bázissal rendelkezik, amellyel kapcsolatban a tartozás, amely után a kamatot fizetik felmerült, és ezt a kamatot ez a telephely vagy állandó bázis viseli, akkor ezt a kamatot úgy kell tekinteni, mint ami abban az államban keletkezett, ahol a telephely vagy állandó bázis van. 7. Ha a kamatot fizetõ személy és a kamat haszonhúzója közötti, vagy kettejük és egy harmadik személy közötti különleges kapcsolat miatt a kamat összege ahhoz a követeléshez viszonyítva, amely után kifizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a kamatot fizetõ személy és a kamat haszonhúzója ilyen kapcsolat hiányában megállapodtak volna, e cikk rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett többletösszeg mindkét Szerzõdõ Állam jogszabályai szerint megadóztatható marad, az Egyezmény egyéb rendelkezéseinek kellõ figyelembevételével.
12. Cikk Jogdíj 1. A jogdíj, amely az egyik Szerzõdõ Államban keletkezik és amelyet a másik Szerzõdõ Államban belföldi ille-
23921
tõségû személynek fizetnek, ebben a másik államban megadóztatható. 2. Mindazonáltal az ilyen jogdíj abban a Szerzõdõ Államban is megadóztatható, amelyben keletkezik és ezen állam jogszabályai szerint, de ha a jogdíj haszonhúzója a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû, az így kivetett adó nem haladhatja meg a jogdíj bruttó összegének 10 százalékát. 3. E cikk alkalmazásában a „jogdíj” kifejezés minden olyan jellegû fizetést jelent, amelyet irodalmi, mûvészeti vagy tudományos mûvek (ideértve a filmalkotást) vagy rádiós vagy televíziós sugárzásra szánt filmek és szalagok, videokazetták szerzõi jogának, bármilyen szabadalomnak, védjegynek, formatervezési vagy más mintának, tervnek, számítógép programnak, titkos formulának vagy eljárásnak használatáért vagy hasznosítási jogáért vagy ipari, kereskedelmi vagy tudományos berendezések használatáért vagy hasznosítási jogáért, valamint ipari, kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatokra vonatkozó információért ellenértékként kapnak; mindazonáltal az ipari, kereskedelmi vagy tudományos berendezések használatáért vagy hasznosítási jogáért történõ fizetés abban az esetben tekinthetõ jogdíjnak, ha azoknak szabadalom vagy know-how jellegük van. 4. Az 1. és 2. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha a jogdíj egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû haszonhúzója a másik Szerzõdõ Államban, amelyben a jogdíj keletkezik, egy ott lévõ telephely útján üzleti tevékenységet vagy egy ott lévõ állandó bázisról szabad foglalkozást folytat, és a jog vagy vagyoni érték, amely után a jogdíjat fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben, az esettõl függõen, a 7. cikk vagy a 14. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. A jogdíj akkor tekintendõ az egyik Szerzõdõ Államban keletkezõnek, ha a fizetõ ebben az államban belföldi illetõségû. Ha azonban a jogdíjat fizetõ személy – akár belföldi illetõségû az egyik Szerzõdõ Államban, akár nem – az egyik Szerzõdõ Államban telephellyel vagy állandó bázissal rendelkezik, amellyel kapcsolatban a jogdíjfizetési kötelezettség felmerült, és ezt a jogdíjat ez a telephely vagy állandó bázis viseli, akkor ezt a jogdíjat úgy kell tekinteni, mint ami abban az államban keletkezett, ahol a telephely vagy állandó bázis van. 6. Ha a jogdíjat fizetõ személy és a jogdíj haszonhúzója közötti, vagy kettejük és egy harmadik személy közötti különleges kapcsolat miatt a jogdíj összege azon hasznosításhoz, joghoz vagy információhoz viszonyítva, amely után fizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a jogdíjat fizetõ személy és a jogdíj haszonhúzója ilyen kapcsolat hiányában megállapodott volna, e cikk rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett többletösszeg mindkét Szerzõdõ Állam
23922
MAGYAR KÖZLÖNY
jogszabályai szerint adóztatható marad, az Egyezmény egyéb rendelkezéseinek kellõ figyelembevételével.
2008/178. szám
Elidegenítésbõl származó nyereség
zésére áll; ebben az esetben a jövedelembõl csak annyi adóztatható ebben a másik államban, amennyi az állandó bázisnak tudható be; vagy b) ha a másik Szerzõdõ Államban bármely tizenkét hónapos idõtartamon belül egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napos vagy azt meghaladó idõszakot tartózkodik.
1. Az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek a 6. cikkben meghatározott és a másik Szerzõdõ Államban fekvõ ingatlan vagyona elidegenítésébõl származó nyeresége megadóztatható ebben a másik államban.
2. A „szabad foglalkozás” kifejezés magában foglalja különösen az önállóan kifejtett tudományos, irodalmi, mûvészeti, nevelési vagy oktatási tevékenységet, továbbá az orvosok, jogászok, mérnökök, építészek, fogorvosok és könyvelõk önálló tevékenységét.
13. Cikk
2. Az olyan társaságban lévõ részesedésnek, jognak vagy érdekeltségnek elidegenítésébõl származó nyereség, amelynek eszközei fõleg az egyik Szerzõdõ Államban lévõ ingatlan vagyonból vagy az ahhoz fûzõdõ jogokból állnak, vagy olyan társaságban lévõ részesedésbõl, amelynek eszközei fõleg az egyik államban lévõ ilyen ingatlan vagyonból vagy az ahhoz fûzõdõ jogokból állnak, az ingatlan fekvése szerinti államban megadóztatható. 3. Az olyan ingó vagyon elidegenítésébõl származó nyereség, amely az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása másik Szerzõdõ Államban lévõ telephelyének üzemi vagyona, vagy amely egy olyan állandó bázishoz tartozik, amellyel az egyik Szerzõdõ Államban illetõséggel bíró személy szabad foglalkozás gyakorlása céljából a másik Szerzõdõ Államban rendelkezik, beleértve az olyan nyereséget, amelyet egy ilyen telephelynek (egyedül vagy az egész vállalkozással együtt történõ) elidegenítésébõl, vagy egy ilyen állandó bázisnak az elidegenítésébõl elérnek, ebben a másik államban adóztatható. 4. Az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása által nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajók vagy légi jármûvek vagy az ilyen hajók vagy légi jármûvek üzemeltetését szolgáló ingó vagyon elidegenítésébõl származó nyereség csak ebben a Szerzõdõ Államban adóztatható. 5. Az e cikk 1., 2., 3. és 4. bekezdéseiben nem említett vagyon elidegenítésébõl származó nyereség csak abban a Szerzõdõ Államban adóztatható, amelyben az elidegenítõ belföldi illetõségû.
14. Cikk Szabad foglalkozás 1. Az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy szabad foglalkozásból vagy más önálló tevékenységekbõl származó jövedelme csak ebben az államban adóztatható az alábbi körülmények fennállásának kivételével, amikor az ilyen jövedelem a másik Szerzõdõ Államban is adóztatható: a) ha a személynek tevékenysége folytatásához a másik Szerzõdõ Államban állandó bázis rendszeresen rendelke-
15. Cikk Nem önálló munka 1. A 16., 18., 19. és 21. cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló díjazás, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy nem önálló munkájára tekintettel kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerzõdõ Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott díjazás megadóztatható ebben a másik államban. 2. Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az a díjazás, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy a másik Szerzõdõ Államban gyakorolt nem önálló munkára tekintettel kap, csak az elsõként említett államban adóztatható, ha valamennyi következõ feltétel teljesül: a) a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb idõszakot az adott naptári évben kezdõdõ vagy végzõdõ bármely tizenkét hónapos idõtartamon belül, és b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetõségû a másik államban, és c) a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévõ telephelye vagy állandó bázisa viseli. 3. Tekintet nélkül e cikk elõzõ rendelkezéseire, a nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajó, légi jármû vagy közúti szállító jármû, illetve belvízi szállítást végzõ hajó fedélzetén végzett munkáért kapott díjazás megadóztatható abban a Szerzõdõ Államban, ahol a munkaadó belföldi illetõségû. 16. Cikk Igazgatók tiszteletdíja Az igazgatói tiszteletdíj és más hasonló fizetés, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy,
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû társaság igazgatóságának vagy felügyelõbizottságának vagy hasonló testületének tagjaként kap, megadóztatható ebben a másik államban.
17. Cikk Mûvészek és sportolók 1. Tekintet nélkül a 14. és 15. cikkek rendelkezéseire, az a jövedelem, amelyet az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy elõadómûvészként, mint színpadi, film-, rádió- vagy televíziós mûvész vagy zenemûvész, vagy sportolóként élvez a másik Szerzõdõ Államban ilyen minõségében kifejtett személyes tevékenységébõl, megadóztatható ebben a másik államban. 2. Amennyiben egy elõadómûvész vagy egy sportoló által ilyen minõségében kifejtett személyes tevékenységébõl származó jövedelem nem az elõadómûvésznél vagy sportolónál magánál, hanem egy másik személynél jelentkezik, úgy ez a jövedelem, tekintet nélkül a 7. és a 15. cikkek rendelkezéseire, megadóztatható abban a Szerzõdõ Államban, amelyben az elõadómûvész vagy a sportoló a tevékenységét kifejti. 3. Tekintet nélkül e cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezéseire, az e cikkben említett jövedelem mentes az adó alól abban a Szerzõdõ Államban, amelyikben a mûvész vagy a sportoló tevékenységét kifejti, feltéve, hogy ezt a tevékenységet ennek a Szerzõdõ Államnak vagy a másik Szerzõdõ Államnak a köz- vagy kormányzati forrásaiból támogatják, vagy a tevékenységet a Szerzõdõ Államok közötti kulturális egyezmény vagy megállapodás alapján végzik. Ebben az esetben a jövedelem csak abban a Szerzõdõ Államban adóztatható, amelyikben a mûvésznek vagy a sportolónak illetõsége van.
23923
annak közigazgatási területi alegysége vagy helyi hatósága fizet egy természetes személynek, az ezen államnak vagy közigazgatási területi alegységnek vagy helyi hatóságnak teljesített szolgálatért, csak ebben az államban adóztathatók. b) Az ilyen fizetések, bérek és más hasonló díjazások azonban csak a másik Szerzõdõ Államban adóztathatók, ha a szolgálatot ebben a másik államban teljesítették, és a természetes személy ebben az államban olyan belföldi illetõségû személy, aki: (i) ennek az államnak az állampolgára; vagy (ii) nem kizárólag a szolgálat teljesítése céljából vált ebben az államban belföldi illetõségû személlyé. 2. Az egyik Szerzõdõ Állam vagy közigazgatási területi alegysége vagy helyi hatósága által folytatott üzleti tevékenységgel kapcsolatosan teljesített szolgálatért fizetett fizetésekre, bérekre és más hasonló díjazásokra a 15., 16. és 17. cikkek rendelkezései alkalmazandók. 20. Cikk Tanulók Azok a kifizetések, amelyeket olyan tanulók, vagy ipari és kereskedelmi tanulók vagy gyakornokok kapnak ellátásukra, tanulmányi vagy képzési célokra, akik közvetlenül az egyik Szerzõdõ Államba való utazás elõtt a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségûek voltak, vagy jelenleg is azok, és akik az elsõként említett államban kizárólag tanulmányi vagy képzési célból tartózkodnak, nem adóztathatók ebben az államban, amennyiben az ilyen kifizetések ezen az államon kívüli forrásból származnak. 21. Cikk Tanárok és oktatók
18. Cikk Nyugdíjak A nyugdíj és más hasonló térítés, amely az egyik Szerzõdõ Államban keletkezik és amelyet a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek korábbi munkavégzésre tekintettel fizetnek, csak az elsõként említett államban adóztatható.
19. Cikk Közszolgálat 1. a) Fizetések, bérek és más hasonló, nem nyugdíj jellegû díjazások, amelyeket az egyik Szerzõdõ Állam vagy
1. Az a tanár vagy oktató, aki két évet meg nem haladó idõszakra ellátogat az egyik Szerzõdõ Államba kizárólag abból a célból, hogy ebben a Szerzõdõ Államban egyetemen, fõiskolán vagy más elismert kutató intézetben vagy felsõoktatási intézményben tanítson vagy felsõfokú tanulmányokat folytasson (beleértve a kutatást) és aki közvetlenül ezen látogatás elõtt a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy volt, az elsõként említett Szerzõdõ Államban mentes az adó alól az ilyen tanításért, kutatásért kapott díjazás után két évet meg nem haladó idõtartamra attól az idõponttól kezdve, amikor ilyen célból elõször látogatja meg ezt a Szerzõdõ Államot. 2. Ennek a cikknek az elõzõ rendelkezései nem alkalmazandók az olyan díjazásra, amelyet a tanár vagy az oktató kutatás folytatásáért kap, ha a kutatást elsõsorban egy meghatározott személy vagy személyek egyéni haszna érdekében végzik.
23924
MAGYAR KÖZLÖNY 22. Cikk Egyéb jövedelem
1. Az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy jövedelmének az Egyezmény elõzõ cikkeiben nem tárgyalt részei, bárhol is keletkeznek, csak ebben az államban adóztathatók. 2. Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a 6. cikk 2. bekezdésében meghatározott ingatlan vagyonból származó jövedelmen kívüli jövedelmekre, ha az ilyen jövedelmeknek az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû haszonhúzója a másik Szerzõdõ Államban egy ott levõ telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki vagy a másik államban szabad foglalkozást folytat egy ott lévõ állandó bázisról, és a jog vagy a vagyon, amelyre tekintettel a jövedelmet fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben, az esettõl függõen, a 7. cikk vagy a 14. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. 23. Cikk Vagyon 1. A 6. cikkben említett olyan ingatlan vagyon, amely az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy tulajdonát képezi és a másik Szerzõdõ Államban fekszik, megadóztatható ebben a másik államban. 2. Az ingó vagyon, amely egy olyan telephely üzleti vagyonának részét képezi, amellyel az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása a másik Szerzõdõ Államban rendelkezik, vagy olyan ingó vagyon, amely az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek a másik Szerzõdõ Államban lévõ szabad foglalkozás folytatására szolgáló állandó bázisához tartozik, megadóztatható ebben a másik államban. 3. Az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozásának a vagyona, amely a nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajókból vagy légi jármûvekbõl vagy közúti szállító jármûvekbõl vagy vasútból áll, és az ilyen hajók vagy légi jármûvek vagy közúti szállító jármûvek vagy vasút üzemeltetésére szolgáló ingó vagyona csak ebben az államban adóztatható. 4. Az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy minden más vagyonrésze csak ebben az államban adóztatható. 24. Cikk A kettõs adóztatás elkerülése 1. Magyarországon a kettõs adóztatást a következõ módon kell elkerülni:
2008/178. szám
a) Amennyiben a Magyarországon belföldi illetõségû személy olyan jövedelmet élvez vagy olyan vagyona van, amely ezen Egyezmény rendelkezései szerint megadóztatható Üzbegisztánban, Magyarország a b) pontban és a 3. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával mentesíti az ilyen jövedelmet vagy vagyont az adó alól. b) Amennyiben a Magyarországon belföldi illetõségû személy olyan jövedelemtételeket élvez, amelyek a 10., 11., 12. cikk rendelkezései szerint megadóztathatók Üzbegisztánban, Magyarország lehetõvé teszi az ilyen belföldi illetõségû személy jövedelmét terhelõ adóból azon összeg levonását, amely megegyezik az Üzbegisztánban megfizetett adóval. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás elõtt számított adónak azt a részét, amely az Üzbegisztánból származó ilyen jövedelemtételekre esik. 2. Üzbegisztánban a kettõs adóztatást a következõ módon kell elkerülni: Amennyiben az Üzbegisztánban illetõséggel bíró személy olyan jövedelmet élvez, vagy olyan vagyona van, amely ezen Egyezmény rendelkezései szerint megadóztatható Magyarországon, Üzbegisztán megengedi: a) ezen illetõségû személynek a jövedelemadójából a Magyarországon megfizetett jövedelemadóval megegyezõ összeg levonását, b) ezen illetõségû személynek a vagyonadójából a Magyarországon megfizetett vagyonadóval megegyezõ összeg levonását. Az ilyen levonás azonban egyik esetben sem haladhatja meg a levonás elõtt számított jövedelemadónak vagy vagyonadónak azt a részét, amely, az esettõl függõen, a Magyarországon megadóztatható jövedelemre vagy vagyonra esik. 3. Amennyiben az Egyezmény bármely rendelkezése szerint valamely, az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személy által élvezett jövedelem, vagy a tulajdonát képezõ vagyon mentesül az adó alól ebben az államban, ez az állam mindazonáltal ennek a belföldi illetõségû személynek a többi jövedelme vagy vagyona utáni adó kiszámításánál figyelembe veheti a mentesített jövedelmet vagy vagyont. 25. Cikk Egyenlõ elbánás 1. Az egyik Szerzõdõ Állam állampolgárai nem vethetõk a másik Szerzõdõ Államban olyan adóztatás, vagy azzal összefüggõ kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az az adóztatás és azzal összefüggõ kötelezettség, amelynek e másik állam állampolgárai azonos körülmények között – különös tekintettel a belföldi illetõségre – alá vannak vagy alá lehetnek vetve. Ez a rendelkezés, tekintet nélkül az 1. cikk rendelkezéseire, azokra a személyekre is alkalmazandó, akik nem belföldi illetõségûek az egyik vagy mindkét Szerzõdõ Államban.
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2. Az egyik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû hontalan személyek nem vethetõk egyik Szerzõdõ Államban sem olyan adóztatás, vagy azzal összefüggõ kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az az adóztatás és azzal összefüggõ kötelezettség, amelynek az illetõ állam állampolgárai azonos körülmények között – különös tekintettel a belföldi illetõségre – alá vannak vagy alá lehetnek vetve. 3. Az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozásának a másik Szerzõdõ Államban lévõ telephelyét ebben a másik államban nem lehet kedvezõtlenebbül adóztatni, mint ennek a másik államnak azonos tevékenységet folytató vállalkozásait. Ez a rendelkezés nem értelmezendõ akként, mintha az egyik Szerzõdõ Államot arra kötelezné, hogy a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személyeknek olyan, a polgári jogállás vagy családi kötelezettségek alapján járó személyi kedvezményeket, mentességeket és levonásokat nyújtson az adózásban, amelyekben a saját területén belföldi illetõségû személyeket részesíti. 4. Az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozása által a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személynek fizetett kamat, jogdíj és más költség az ilyen vállalkozás adóztatható nyereségének megállapítására ugyanolyan feltételek mellett levonható, mintha azokat az elsõként említett államban belföldi illetõségû személy részére fizették volna, kivéve, ha a 9. cikk 1. bekezdésének, a 11. cikk 7. bekezdésének vagy a 12. cikk 6. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók. Hasonlóképpen az egyik Szerzõdõ Állam vállalkozásának a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû személlyel szemben fennálló tartozásai ugyanolyan feltételek mellett levonhatók az ilyen vállalkozás adóköteles vagyonának megállapítására, mintha ezek a tartozások az elsõként említett államban belföldi illetõségû személlyel szemben álltak volna fenn. 5. Az egyik Szerzõdõ Állam olyan vállalkozásai, amelyeknek tõkéje teljesen vagy részben, közvetlenül vagy közvetve a másik Szerzõdõ Államban belföldi illetõségû egy vagy több személy tulajdonában vagy ellenõrzése alatt van, nem vethetõk az elsõként említett Szerzõdõ Államban olyan adóztatás vagy azzal összefüggõ kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az az adóztatás és azzal összefüggõ kötelezettségek, amelyeknek az elsõként említett állam más hasonló vállalkozásai alá vannak vagy alá lehetnek vetve. 6. E cikk rendelkezései, tekintet nélkül a 2. cikk rendelkezéseire, bármilyen fajtájú és megnevezésû adóra alkalmazandók.
26. Cikk Egyeztetõ eljárás 1. Ha egy személy véleménye szerint az egyik vagy mindkét Szerzõdõ Állam intézkedései rá nézve olyan
23925
adóztatáshoz vezetnek vagy fognak vezetni, amely nem felel meg az Egyezmény rendelkezéseinek, úgy ezeknek az államoknak a belsõ jogszabályai által biztosított jogorvoslati lehetõségektõl függetlenül, ügyét elõterjesztheti annak a Szerzõdõ Államnak az illetékes hatóságához, amelyben belföldi illetõségû, vagy ha ügye a 25. cikk 1. bekezdése alá tartozik, annak a Szerzõdõ Államnak az illetékes hatóságához, amelynek állampolgára. Az ügyet arra az intézkedésre vonatkozó elsõ értesítést követõ három éven belül kell elõterjeszteni, amely az Egyezmény rendelkezéseinek meg nem felelõ adóztatáshoz vezetett. 2. Az illetékes hatóság, amennyiben a kifogást megalapozottnak találja, és önmaga nem képes kielégítõ megoldást találni, törekedni fog arra, hogy az ügyet a másik Szerzõdõ Állam illetékes hatóságával együtt kölcsönös egyetértéssel rendezze úgy, hogy elkerüljék az olyan adóztatást, amely nem áll összhangban az Egyezménnyel. Az így létrejött megállapodást a Szerzõdõ Államok belsõ jogszabályaiban elõírt határidõktõl függetlenül végre kell hajtani. 3. A Szerzõdõ Államok illetékes hatóságai törekedni fognak arra, hogy az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket és kétségeket kölcsönös egyetértéssel oldják fel. Közös tanácskozásokat tarthatnak annak érdekében, hogy olyan esetekben is elkerüljék a kettõs adóztatást, amelyekrõl az Egyezmény nem rendelkezik. 4. A Szerzõdõ Államok illetékes hatóságai az elõzõ bekezdések értelmében létrehozandó egyetértés elérése céljából közvetlenül érintkezhetnek egymással, beleértve a belõlük vagy képviselõikbõl álló bizottság útján történõ egyeztetést.
27. Cikk Információcsere 1. A Szerzõdõ Államok illetékes hatóságai ki fogják cserélni az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásához, vagy a Szerzõdõ Államok vagy azok közigazgatási területi alegységei vagy helyi hatóságai által kivetett, bármilyen fajtájú vagy megnevezésû adóra vonatkozó belsõ jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges információkat, amennyiben az ezek szerinti adóztatás nem ellentétes az Egyezménnyel. A kölcsönös tájékoztatást az 1. és a 2. cikk nem korlátozza. A Szerzõdõ Állam által így kapott tájékoztatást ugyanúgy titokként kell kezelni, mint az ennek az államnak a saját belsõ jogszabályai alapján megszerzett információkat és csak olyan személyek vagy hatóságok (beleértve a bíróságokat és a közigazgatási szerveket) részére szabad felfednie, amelyek az elsõ mondatban hivatkozott adók megállapításával vagy beszedésével, ezek érvényesítésével és a vonatkozó peres eljárással, vagy az ezekkel az adókkal kapcsolatos jogorvoslat elbírálásával foglalkoznak. Ezek a személyek vagy hatóságok
23926
MAGYAR KÖZLÖNY
a tájékoztatást csak ilyen célokra használhatják fel. Nyilvános bírósági tárgyalásokon vagy bírósági határozatokban a tájékoztatást nyilvánosságra hozhatják. 2. Az 1. bekezdés rendelkezései semmilyen esetben sem értelmezhetõk úgy, mintha valamelyik Szerzõdõ Államot köteleznék: a) az egyik vagy a másik Szerzõdõ Állam jogszabályaitól vagy államigazgatási gyakorlatától eltérõ államigazgatási intézkedések hozatalára; b) olyan tájékoztatás nyújtására, amely az egyik vagy a másik Szerzõdõ Állam jogszabályai szerint, vagy az államigazgatás szokásos rendjében nem szerezhetõ be; c) olyan tájékoztatás nyújtására, amely bármilyen szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi vagy foglalkozási titkot vagy szakmai eljárást tárna fel, vagy amelynek felfedése ellentétes lenne a közrenddel. 28. Cikk
2008/178. szám
Ebben az esetben az Egyezmény mind a két Szerzõdõ Államban hatályát veszti: a) a forrásnál levont adók tekintetében a felmondásról szóló értesítés átvételének évét közvetlenül követõ naptári év január 1-jén vagy azt követõen keletkezett jövedelemre; b) az egyéb jövedelemadók és a vagyonadók tekintetében a felmondásról szóló értesítés átvételének évét közvetlenül követõ naptári év január 1-jén vagy azt követõen kezdõdõ bármely naptári évre kivethetõ adókra vonatkozóan. Ennek hiteléül az arra kellõ meghatalmazással rendelkezõ alulírottak az Egyezményt aláírták. Készült két példányban Taskentban 2008. április 17. napján magyar, üzbég és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérõ értelmezés esetén az angol nyelvû szöveg irányadó. (Aláírások)
Diplomáciai és konzuli képviseletek tagjai Az Egyezmény semmilyen módon nem érinti a diplomáciai képviselet vezetõjét és a konzult és a diplomáciai képviselõt vagy a konzuli tisztviselõt a nemzetközi jog általános szabályai szerint, vagy külön egyezmények rendelkezései alapján megilletõ adózási kiváltságokat. 29. Cikk Hatálybalépés A Szerzõdõ Államok mindegyike diplomáciai úton értesíti a másikat arról, hogy az Egyezmény hatályba lépéséhez jogszabályai szerint szükséges eljárásnak eleget tett. Ez az Egyezmény a késõbbi értesítés kézhezvételének napján lép hatályba, és azután alkalmazandó: a) a forrásnál levont adók tekintetében az Egyezmény hatályba lépésének évét közvetlenül követõ naptári év január 1-jén vagy azt követõen keletkezett jövedelemre; b) az egyéb jövedelemadók és vagyonadók tekintetében az olyan adókra, amelyek az Egyezmény hatályba lépésének évét közvetlenül követõ naptári év január 1-jén vagy azután kezdõdõ bármely naptári évre vethetõk ki.
CONVENTION BETWEEN THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF UZBEKISTAN FOR THE AVOIDANCE OF DOUBLE TAXATION AND THE PREVENTION OF FISCAL EVASION WITH RESPECT TO TAXES ON INCOME AND ON CAPITAL The Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of Uzbekistan, desiring to conclude a Convention for the avoidance of double taxation and the prevention of fiscal evasion with respect to taxes on income and capital, and with a view to promote economic cooperation between the two countries, Have agreed as follows: Article 1 PERSONAL SCOPE This Convention shall apply to persons who are residents of one or both of the Contracting States.
30. Cikk Article 2 Felmondás TAXES COVERED Ez az Egyezmény mindaddig hatályban marad, ameddig az egyik Szerzõdõ Állam fel nem mondja. Az Egyezményt annak hatályba lépésétõl számított öt év után bármelyik Szerzõdõ Állam bármikor felmondhatja úgy, hogy bármelyik naptári év végét legalább hat hónappal megelõzõen a felmondásról diplomáciai úton értesítést küld.
1. This Convention shall apply to taxes on income and on capital imposed on behalf of a Contracting State or of its administrative territorial subdivisions or local authorities, irrespective of the manner in which they are levied.
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2. There shall be regarded as taxes on income and on capital all taxes imposed on total income, on total capital or on elements of income or of capital, including taxes on gains from the alienation of movable or immovable property, taxes on the total amount of wages or salaries paid by enterprises, as well as taxes on capital appreciation. 3. The existing taxes to which the Convention shall apply are in particular: (a) in Hungary: (i) the personal income tax; (ii) the corporate tax; (iii) the dividend tax; (iv) the surtax; (v) the land parcel tax; (vi) the building tax (hereinafter referred to as „Hungarian tax”); (b) in the case of the Republic of Uzbekistan: (i) the tax on income (profit) of legal persons; (ii) the tax on income of individuals; (iii) the property tax (hereinafter referred to as „Uzbekistan tax”). 4. This Convention shall apply also to any identical or substantially similar taxes that are imposed after the date of signature of this Convention in addition to, or in place of, the existing taxes. The competent authorities of the Contracting States shall notify each other of any significant changes that have been made in their respective taxation laws.
Article 3 GENERAL DEFINITIONS 1. For the purposes of this Convention, unless the context otherwise requires: (a) the term „Hungary” means the Republic of Hungary and, when used in a geographical sense it means the territory of the Republic of Hungary; (b) the term „Uzbekistan” means the Republic of Uzbekistan, and by the use in the geographical sense includes its territory, the territorial waters and air space over them where the Republic of Uzbekistan may exercise sovereign rights and jurisdiction including rights to use the subsoil and natural resources in accordance with international law and the laws of the Republic of Uzbekistan; (c) the terms „a Contracting State”, „one of the Contracting States” and „the other Contracting State” mean Hungary or Uzbekistan, as the context requires; (d) the term „person” includes an individual, a company and any other body of persons;
23927
(e) the term „company” means body corporate or any entity which is treated as a body corporate for tax purposes; (f) the terms „enterprise of a Contracting State” and „enterprise of the other Contracting State” mean respectively an enterprise carried on by a resident of a Contracting State and an enterprise carried on by a resident of the other Contracting State; (g) the term „international traffic” means any transport by a ship, aircraft, railway or road-transport vehicle operated by an enterprise of a Contracting State, except when the ship, aircraft, railway or road-transport vehicle is operated solely between places in the other Contracting State; (h) the term „competent authority” means: (i) in the case of Hungary, the Minister of Finance or his authorised representative; (ii) in the case of the Republic of Uzbekistan, the State Tax Committee or its authorised representative; (i) the term „national” means: (i) any individual possessing the nationality of a Contracting State; (ii) any legal person, partnership, association or other entity deriving its status as such from the laws in force in a Contracting State. 2. As regards the application of the Convention at any time by a Contracting State, any term not defined therein shall, unless the context otherwise requires, have the meaning that it has at that time under the law of that State for the purposes of the taxes to which the Convention applies, any meaning under the applicable tax laws of that State prevailing over a meaning given to the term under other laws of that State. The meaning of a term under the taxation law of that state shall have priority over the meaning provided for such term in other branches of its legislation. Article 4 RESIDENT 1. For the purposes of this Convention, the term „resident of a Contracting State” means any person who, under the laws of that State, is liable to tax therein by reason of his domicile, residence, place of management, place of incorporation or any other criterion of a similar nature, and also includes that State and any administrative territorial subdivisions or local authority thereof. This term, however, does not include any person who is liable to tax in that State in respect only of income from sources in that State or capital situated therein. 2. Where by reason of the provisions of paragraph 1 an individual is a resident of both Contracting States, then his status shall be determined as follows:
23928
MAGYAR KÖZLÖNY
(a) he shall be deemed to be a resident only of the State in which he has a permanent home available to him; if he has a permanent home available to him in both States, he shall be deemed to be a resident only of the State with which his personal and economic relations are closer (centre of vital interests); (b) if the State in which he has his centre of vital interests cannot be determined, or if he has not a permanent home available to him in either State, he shall be deemed to be a resident only of the State in which he has an habitual abode; (c) if he has an habitual abode in both States or in neither of them, he shall be deemed to be a resident only of the State of which he is a national; (d) if he is a national of both States or of neither of them, the competent authorities of the Contracting States shall settle the question by mutual agreement. 3. Where by reason of the provisions of paragraph 1 a person other than an individual is a resident of both Contracting States, then it shall be deemed to be a resident only of the State in which it is incorporated.
Article 5 PERMANENT ESTABLISHMENT 1. For the purposes of this Convention, the term „permanent establishment” means a fixed place of business through which the business of an enterprise is wholly or partly carried on. 2. The term „permanent establishment” includes especially: (a) a place of management; (b) a branch; (c) an office; (d) a factory; (e) a workshop; and (f) a mine, an oil or gas well, a quarry or any other place of extraction of natural resources. 3. The term „permanent establishment” also includes: (a) a building site or construction or installation project or supervisory activities in connection therewith constitutes a permanent establishment only if it lasts more than twelve months, (b) the furnishing of services, including consultancy or managerial services by an enterprise of a Contracting State through employees or other personnel engaged by the enterprise for such purpose but only where activities of that nature continue in the territory of the other Contracting State for a period or periods exceeding in the aggregate more than 6 months within any twelve-month period.
2008/178. szám
4. Notwithstanding the preceding provisions of this Article, the term „permanent establishment” shall be deemed not to include: (a) the use of facilities solely for the purpose of storage, or display or delivery of goods or merchandise belonging to the enterprise; (b) the maintenance of a stock of goods or merchandise belonging to the enterprise solely for the purpose of storage, or display or delivery; (c) the maintenance of a stock of goods or merchandise belonging to the enterprise solely for the purpose of processing by another enterprise; (d) the maintenance of a fixed place of business solely for the purpose of purchasing goods or merchandise, or of collecting information, for the enterprise; (e) the maintenance of a fixed place of business solely for the purpose of carrying on, for the enterprise, any other activity of a preparatory or auxiliary character; (f) the maintenance of a fixed place of business solely for any combination of activities mentioned in subparagraphs (a) to (e), provided that the overall activity of the fixed place of business resulting from this combination is of a preparatory or auxiliary character. 5. Notwithstanding the provisions of paragraphs 1 and 2 of this Article a person acting in a Contracting State on behalf of an enterprise of the other Contracting State – other than an agent of an independent status to whom paragraph 6 of this Article applies – shall be deemed to be a permanent establishment of the enterprise in the first-mentioned State if (a) he has, and habitually exercises in the first-mentioned State authority to conclude contracts for, or on behalf of, such enterprise, or (b) he maintains in the first-mentioned State a stock of goods or merchandise belonging to the enterprises from which he regularly sells goods or merchandise for, or on behalf of, such enterprise, unless the activities of such person are limited to those mentioned in paragraph 4 which, if exercised through a fixed place of business, would not make this fixed place of business a permanent establishment under the provisions of that paragraph. 6. Notwithstanding the preceding provisions of this Article, an insurance enterprise of a Contracting State shall, except in regard to reinsurance, be deemed to have a permanent establishment in the other Contracting State if it collects premiums in the territory of that other State or insures risks situated therein through a person other than an agent of an independent status to whom paragraph 7 applies. 7. An enterprise shall not be deemed to have a permanent establishment in a Contracting State merely because it carries on business in that State through a broker, general commission agent or any other agent of an
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
independent status, provided that such persons are acting in the ordinary course of their business. 8. The fact that a company which is a resident of a Contracting State controls or is controlled by a company which is a resident of the other Contracting State, or which carries on business in that other State (whether through a permanent establishment or otherwise), shall not of itself constitute either company a permanent establishment of the other.
Article 6 INCOME FROM IMMOVABLE PROPERTY 1. Income derived by a resident of a Contracting State from immovable property (including income from agriculture or forestry) situated in the other Contracting State may be taxed in that other State. 2. The term „immovable property” shall have the meaning which it has under the law of the Contracting State in which the property in question is situated. The term shall in any case include property accessory to immovable property, livestock and equipment used in agriculture and forestry, rights to which the provisions of general law respecting landed property apply, usufruct of immovable property and rights to variable or fixed payments as consideration for the working of, or the right to work, mineral deposits, sources and other natural resources; ships, boats and aircraft shall not be regarded as immovable property. 3. The provisions of paragraph 1 shall apply to income derived from the direct use, letting or use in any other form of immovable property. 4. The provisions of paragraphs 1 and 3 shall also apply to the income from immovable property of an enterprise and to income from immovable property used for the performance of independent personal services.
Article 7 BUSINESS PROFITS 1. The profits of an enterprise of a Contracting State shall be taxable only in that State unless the enterprise carries on business in the other Contracting State through a permanent establishment situated therein. If the enterprise carries on business as aforesaid, the profits of the enterprise may be taxed in the other State but only so much of them as is attributable to that permanent establishment. 2. Subject to the provisions of paragraph 3, where an enterprise of a Contracting State carries on business in the other Contracting State through a permanent establishment situated therein, there shall in each
23929
Contracting State be attributed to that permanent establishment the profits which it might be expected to make if it were a distinct and separate enterprise engaged in the same or similar activities under the same or similar conditions and dealing wholly independently with the enterprise of which it is a permanent establishment. 3. In determining the profits of a permanent establishment, there shall be allowed as deductions expenses which are incurred for the purposes of the permanent establishment, including executive and general administrative expenses so incurred, whether in the State in which the permanent establishment is situated or elsewhere. It is not allowed to deduct to the permanent establishment the sums paid to its leading establishment or to any other of resident’s establishments by way of royalty, duty or other similar payments for the use of patents or the other rights, or by way of commission payment for the provided concrete services or for the management or by way of interest payment in an amount that is lent to the permanent establishment. 4. Insofar as it has been customary in a Contracting State to determine the profits to be attributed to a permanent establishment on the basis of an apportionment of the total profits of the enterprise to its various parts, nothing in paragraph 2 shall preclude that Contracting State from determining the profits to be taxed by such an apportionment as may be customary; the method of apportionment adopted shall, however, be such that the result shall be in accordance with the principles contained in this Article. 5. No profits shall be attributed to a permanent establishment by reason of the mere purchase by that permanent establishment of goods or merchandise for the enterprise. 6. For the purposes of the preceding paragraphs, the profits to be attributed to the permanent establishment shall be determined by the same method year by year unless there is good and sufficient reason to the contrary. 7. Where profits include items of income which are dealt with separately in other Articles of this Convention, then the provisions of those Articles shall not be affected by the provisions of this Article.
Article 8 INTERNATIONAL TRANSPORT 1. Profits derived by an enterprise of a Contracting State from the operation of ships, aircraft railway or road-transport vehicles in international traffic shall be taxable only in that Contracting State.
23930
MAGYAR KÖZLÖNY
2. The provisions of paragraph 1 shall also apply to: (a) incidental profits derived from the rental on a bareboat basis of ships or aircraft operated in international traffic; (b) profits from the use, maintenance or rental of containers (including trailers and other equipment for the transport of containers), where such profits are supplementary or incidental in respect to the profits to which the paragraph 1 shall apply. 3. The provisions of paragraph 1 and 2 shall also apply to profits from the participation in a pool, a joint business or an international operating agency. Article 9 ASSOCIATED ENTERPRISES 1. Where (a) an enterprise of a Contracting State participates directly or indirectly in the management, control or capital of an enterprise of the other Contracting State, or (b) the same persons participate directly or indirectly in the management, control or capital of an enterprise of a Contracting State and an enterprise of the other Contracting State, and in either case conditions are made or imposed between the two enterprises in their commercial or financial relations which differ from those which would be made between independent enterprises, then any profits which would, but for those conditions, have accrued to one of the enterprises, but, by reason of those conditions have not so accrued, may be included in the profits of that enterprise and taxed accordingly. 2. Where a Contracting State includes in the profits of an enterprise of that State – and taxes accordingly – profits on which an enterprise of the other Contracting State has been charged to tax in that other State and the profits so included are profits which would have accrued to the enterprise of the first-mentioned State if the conditions made between the two enterprises had been those which would have been made between independent enterprises, then that other State shall make an appropriate adjustment to the amount of the tax charged therein on those profits if it agrees with the adjustment made by the first-mentioned State. In determining such adjustment, due regard shall be had to the other provisions of this Convention and the competent authorities of the Contracting States shall if necessary consult each other. Article 10 DIVIDENDS 1. Dividends paid by a company which is a resident of a Contracting State to a resident of the other Contracting State may be taxed in that other State.
2008/178. szám
2. However, such dividends may also be taxed in the Contracting State of which the company paying the dividends is a resident and according to the laws of that State, but if the beneficial owner of dividends is a resident of the other Contracting State, the tax so charged shall not exceed 10 per cent of the gross amount of the dividends. This paragraph shall not affect the taxation of the company in respect of the profits out of which the dividends are paid. 3. The term „dividends” as used in this Article means income from shares or other rights, not being debt-claims, participating in profits, as well as income which is subjected to the same taxation treatment as income from shares by the laws of the State of which the company making the distribution is a resident. 4. The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the dividends, being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State of which the company paying the dividends is a resident through a permanent establishment situated therein or performs in that other State independent personal services from a fixed base situated therein and the holding in respect of which the dividends are paid is effectively connected with such permanent establishment or fixed base. In such case the provisions of Article 7 or Article 14, as the case may be, shall apply. 5. Where a company which is a resident of a Contracting State derives profits or income from the other Contracting State, that other State may not impose any tax on the dividends paid by the company, except insofar as such dividends are paid to a resident of that other State or insofar as the holding in respect of which the dividends are paid is effectively connected with a permanent establishment or a fixed base situated in that other State, nor subject the company’s undistributed profits to a tax on the company’s undistributed profits, even if the dividends paid or the undistributed profits consist wholly or partly of profits or income arising in such other State.
Article 11 INTEREST 1. Interest arising in a Contracting State and paid to a resident of the other Contracting State may be taxed in that other State. 2. However, such interest may also be taxed in the Contracting State in which it arises and according to the laws of that State, but, if the beneficial owner of the interest is a resident of the other Contracting State the tax so charged shall not exceed 10 per cent of the gross amount of the interest.
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3. Notwithstanding the provision of paragraph 2 (a) interest arising in the Republic of Uzbekistan and paid to the Government of the Republic of Hungary, or the National Bank of Hungary, or the Eximbank Hungary Pte Ltd. shall be exempt from Uzbekistan tax; (b) interest arising in the Republic of Hungary and paid to the Government of the Republic of Uzbekistan, the Central Bank of Uzbekistan, the National Bank of Uzbekistan for Foreign Economic Activity shall be exempt from Hungarian tax. 4. The term „interest” as used in this Article means income from debt-claims of every kind, whether or not secured by mortgage, and whether or not carrying a right to participate in the debtor’s profits, and in particular, income from government securities and income from bonds or debentures, including premiums and prizes attaching to such securities, bonds or debentures, but does not include income dealt with in Article 10. Penalty charges for late payment shall not be regarded as interest for the purpose of this Article. 5. The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the interest, being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State in which the interest arises, through a permanent establishment situated therein, or performs in that other State independent personal services from a fixed base situated therein and the debt-claim in respect of which the interest is paid is effectively connected with such permanent establishment or fixed base. In such case the provisions of Article 7 or Article 14, as the case may be, shall apply. 6. Interest shall be deemed to arise in a Contracting State when the payer is that State itself, an administrative territorial subdivision, a local authority or a resident of that State. Where, however, the person paying the interest, whether he is a resident of a Contracting State or not, has in a Contracting State a permanent establishment or a fixed base in connection with which the indebtedness on which the interest is paid was incurred and such interest is borne by such permanent establishment or fixed base, then such interest shall be deemed to arise in the Contracting State in which the permanent establishment or fixed base is situated. 7. Where, by reason of a special relationship between the payer and the beneficial owner or between both of them and some other person, the amount of the interest, having regard to the debt-claim for which it is paid, exceeds the amount which would have been agreed upon by the payer and the beneficial owner in the absence of such relationship, the provisions of this Article shall apply only to the last-mentioned amount. In such case, the excess part of the payments shall remain taxable according to the laws of each Contracting State, due regard being had to the other provisions of this Convention.
23931 Article 12 ROYALTIES
1. Royalties arising in a Contracting State and paid to a resident of the other Contracting State may be taxed in that other State. 2. However, such royalties may also be taxed in the Contracting State in which they arise and according to the laws of that State, but if the beneficial owner of the royalties is a resident of the other Contracting State, the tax so charged shall not exceed 10 per cent of the gross amount of the royalties. 3. The term „royalties” as used in this Article means payments of any kind received as a consideration for the use of, or the right to use of, any copyright of literary, artistic or scientific work (including cinematograph films), or films or tapes used for radio or television broadcasting, video cassette, any patent, trade mark, design or model, plan, computer program, secret formula or process, or for the use of, or the right to use, industrial, commercial, or scientific equipment or for information concerning industrial, commercial or scientific experience; however the payment for the use of or the right to use industrial, commercial or scientific equipment can be considered as royalty in case they have a patent or know-how character. 4. The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the royalties, being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State in which the royalties arise, through a permanent establishment situated therein, or performs in that other State independent personal services from a fixed base situated therein and the right or property in respect of which the royalties are paid is effectively connected with such permanent establishment or fixed base. In such case the provisions of Article 7 or Article 14, as the case may be, shall apply. 5. Royalties shall be deemed to arise in a Contracting State when the payer is a resident of that State. Where, however, the person paying the royalties, whether he is a resident of a Contracting State or not, has in a Contracting State a permanent establishment or a fixed base in connection with which the liability to pay the royalties was incurred, and such royalties are borne by such permanent establishment or fixed base, then such royalties shall be deemed to arise in the State in which the permanent establishment or fixed base is situated. 6. Where, by reason of a special relationship between the payer and the beneficial owner or between both of them and some other person, the amount of the royalties, having regard to the use, right or information for which they are paid, exceeds the amount which would have been agreed upon by the payer and the beneficial owner in the absence of such relationship, the provisions of this Article shall apply only to the last-mentioned amount. In such
23932
MAGYAR KÖZLÖNY
case, the excess part of the payments shall remain taxable according to the laws of each Contracting State, due regard being had to the other provisions of this Convention.
Article 13 CAPITAL GAINS 1. Gains derived by a resident of a Contracting State from the alienation of immovable property referred to in Article 6 and situated in the other Contracting State may be taxed in that other State. 2. Gains from the alienation of shares, rights or an interest in a company, the assets of which consist principally of, or of rights in, immovable property situated in a Contracting State or of shares in a company the assets of which consist principally of, or of rights in, such immovable property situated in a State may be taxed in the State in which the immovable property is situated. 3. Gains from the alienation of movable property forming part of the business property of a permanent establishment which an enterprise of a Contracting State has in the other Contracting State or of movable property pertaining to a fixed base available to a resident of a Contracting State in the other Contracting State for the purpose of performing independent personal services, including such gains from the alienation of such permanent establishment (alone or with the whole enterprise) or of such fixed base, may be taxed in that other State. 4. Gains from the alienation of ships or aircraft operated in international traffic by an enterpise of a Contracting State or from the alienation of movable property pertaining to the operation of such ships or aircraft shall be taxable only in that Contracting State. 5. Gains from the alienation of any property other than that referred to in paragraphs 1, 2, 3 and 4 of this Article, shall be taxable only in the Contracting State of which the alienator is a resident.
Article 14
2008/178. szám
attributable to that fixed base may be taxed in that other State; or (b) if his stay in the other Contracting State is for a period or periods amounting to or exceeding in the aggregate 183 days in any twelve-month period concerned. 2. The term „professional services” includes especially independent scientific, literary, artistic, educational or teaching activities as well as the independent activities of physicians, lawyers, engineers, architects, dentists and accountants.
Article 15 INCOME FROM EMPLOYMENT 1. Subject to the provisions of Articles 16, 18, 19 and 21 salaries, wages and other similar remuneration derived by a resident of a Contracting State in respect of an employment shall be taxable only in that State unless the employment is exercised in the other Contracting State. If the employment is so exercised, such remuneration as is derived therefrom may be taxed in that other State. 2. Notwithstanding the provisions of paragraph 1, remuneration derived by a resident of a Contracting State in respect of an employment exercised in the other Contracting State shall be taxable only in the first-mentioned State if all the following conditions are met: (a) the recipient is present in the other State for a period or periods not exceeding in the aggregate 183 days in any twelve-month period commencing or ending in the calendar year concerned, and (b) the remuneration is paid by, or on behalf of, an employer who is not a resident of the other State, and (c) the remuneration is not borne by a permanent establishment or a fixed base which the employer has in the other State. 3. Notwithstanding the preceding provisions of this Article, remuneration derived in respect of an employment exercised aboard a ship, aircraft or road-transport vehicle operated in international traffic, or aboard a boat engaged in inland waterways transport, may be taxed in the Contracting State of which the employer is a resident.
INDEPENDENT PERSONAL SERVICES Article 16 1. Income derived by a resident of a Contracting State in respect of professional or other activities of an independent character shall be taxable only in that State except in the following circumstances, when such income may also be taxed in the other Contracting State: (a) if he has a fixed base regularly available to him in the other Contracting State for the purpose of performing his activities; in that case, only so much of the income as is
DIRECTORS’ FEES Directors’ fees and other similar payments derived by a resident of a Contracting State in his capacity as a member of the board of directors or the supervisory board or any similar body of a company which is a resident of the other Contracting State may be taxed in that other State.
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY Article 17
ARTISTES AND SPORTSMEN 1. Notwithstanding the provisions of Articles 14 and 15, income derived by a resident of a Contracting State as an entertainer, such as a theatre, motion picture, radio or television artiste, or a musician, or as a sportsman, from his personal activities as such exercised in the other Contracting State, may be taxed in that other State. 2. Where income in respect of personal activities exercised by an entertainer or a sportsman in his capacity as such accrues not to the entertainer or sportsman himself but to another person, that income may, notwithstanding the provisions of Articles 7 and 15, be taxed in the Contracting State in which the activities of the entertainer or sportsman are exercised. 3. Notwithstanding the provisions of paragraphs 1 and 2 of this Article, income mentioned in this Article shall be exempt from tax in the Contracting State in which the activity of the entertainer or sportsman is exercised provided that this activity is supported by the public or governmental funds of that Contracting State or of the other Contracting State or the activity is exercised under a cultural agreement or arrangement between the Contracting States. In such a case, the income is taxable only in the Contracting State of which the artiste or the sportsman is a resident. Article 18 PENSIONS Pensions and other similar remuneration arising in a Contracting State and paid to a resident of the other Contracting State in consideration of past employment shall be taxable only in the first-mentioned State. Article 19
23933
2. The provisions of Articles 15, 16 and 17 shall apply to salaries, wages and other similar remuneration in respect of services rendered in connection with a business carried on by a Contracting State or an administrative territorial subdivision or a local authority thereof.
Article 20 STUDENTS Payments which a student, or business apprentice or business trainee who is or was immediately before visiting a Contracting State a resident of the other Contracting State and who is present in the first-mentioned State solely for the purpose of his education or training, receives for the purpose of his maintenance, education or training shall not be taxed in that State, provided that such payments arise from sources outside that State.
Article 21 PROFESSORS AND TEACHERS 1. A professor or teacher who visits one of the Contracting States for a period not exceeding two years for the sole purpose of teaching or carrying out advanced study (including research) at a university, college or other recognised research institute or other establishment for higher education in that Contracting State and who was immediately before that visit a resident of the other Contracting State shall be exempt from tax in the first-mentioned Contracting State on any remuneration for such teaching or research for a period not exceeding two years from the date he first visits that Contracting State for such purpose. 2. The preceding provisions of this Article shall not apply to remuneration which a professor or teacher receives for conducting research if the research is undertaken primarily for the private benefit of a specific person or persons.
GOVERNMENT SERVICE 1. (a) Salaries, wages and other similar remuneration, other than a pension, paid by a Contracting State or an administrative territorial subdivision or a local authority thereof to an individual in respect of services rendered to that State or an administrative territorial subdivision or local authority shall be taxable only in that State. (b) However, such salaries, wages and other similar remuneration shall be taxable only in the other Contracting State if the services are rendered in that State and the individual is a resident of that State who: (i) is a national of that State; or (ii) did not become a resident of that State solely for the purpose of rendering the services.
Article 22 OTHER INCOME 1. Items of income of a resident of a Contracting State, wherever arising, not dealt with in the foregoing Articles of this Convention shall be taxable only in that State. 2. The provisions of paragraph 1 shall not apply to income, other than income from immovable property, as defined in paragraph 2 of Article 6, if the beneficial owner of such income, being a resident of a Contracting State carries on business in the other Contracting State through a
23934
MAGYAR KÖZLÖNY
permanent establishment situated therein or performs in that other State independent personal services from a fixed base situated therein, and the right or property in respect of which the income is paid is effectively connected with such permanent establishment or fixed base. In such case the provisions of Article 7 or Article 14, as the case may be, shall apply.
Article 23 CAPITAL 1. Capital represented by immovable property referred to in Article 6, owned by of a resident of a Contracting State and situated in the other Contracting State, may be taxed in that other State.
2008/178. szám
2. In Uzbekistan double taxation shall be eliminated as follows: Where a resident of Uzbekistan derives income or owns property which, in accordance with the provisions of this Convention, may be taxed in Hungary, Uzbekistan shall allow: (a) as a deduction from the tax on the income of that resident, an amount equal to the income tax paid in Hungary; (b) as a deduction from the tax on the property of that resident, an amount equal to the property tax paid in Hungary. Such deduction in either case shall not, however, exceed that part of the income tax or property tax, as computed before the deduction is given, which is attributable, as the case may be, to the income or the property which may be taxed in Hungary.
2. Capital represented by movable property forming part of the business property of a permanent establishment which an enterprise of a Contracting State has in the other Contracting State or movable property pertaining to a fixed base available to a resident of a Contracting State in the other Contracting State for the purpose of performing independent personal services, may be taxed in that other State.
3. Where in accordance with any provision of the Convention income derived or capital owned by a resident of a Contracting State is exempt from tax in that State, such State may nevertheless, in calculating the amount of tax on the remaining income or capital of such resident, take into account the exempted income or capital.
3. Capital of an enterprise of a Contracting State and represented by ships or aircraft or road-transport vehicles or railway operated in international traffic and by movable property pertaining to the operation of such ships or aircraft or road-transport vehicles or railway shall be taxable only in that State.
Article 25
4. All other elements of capital of a resident of a Contracting State shall be taxable only in that State.
Article 24 ELIMINATION OF DOUBLE TAXATION 1. In Hungary double taxation shall be eliminated as follows: (a) Where a resident of Hungary derives income or own capital which, in accordance with the provisions of this Convention may be taxed in Uzbekistan, Hungary shall, subject to the provisions of subparagraph (b) and paragraph 3, exempt such income or capital from tax. (b) Where a resident of Hungary derives items of income which, in accordance with the provisions of Article 10, 11, 12 may be taxed in Uzbekistan, Hungary shall allow as a deduction from the tax on the income of that resident an amount equal to the tax paid in Uzbekistan. Such deduction shall not, however, exceed that part of the tax, as computed before the deduction is given which is attributable to such items of income derived from Uzbekistan.
NON-DISCRIMINATION 1. Nationals of a Contracting State shall not be subjected in the other Contracting State to any taxation or any requirement connected therewith, which is other or more burdensome than the taxation and connected requirements to which nationals of that other State in the same circumstances, in particular with respect to residence, are or may be subjected. This provision shall, notwithstanding the provisions of Article 1, also apply to persons who are not residents of one or both of the Contracting States. 2. Stateless persons who are residents of a Contracting State shall not be subjected in either Contracting State to any taxation or any requirement connected therewith, which is other or more burdensome than the taxation and connected requirements to which nationals of the State concerned in the same circumstances, in particular with respect to residence, are or may be subjected. 3. The taxation on a permanent establishment which an enterprise of a Contracting State has in the other Contracting State shall not be less favourably levied in that other State than the taxation levied on enterprises of that other State carrying on the same activities. This provision shall not be construed as obliging a Contracting State to grant to residents of the other Contracting State any personal allowances, reliefs and reductions for taxation purposes on account of civil status or family responsibilities which it grants to its own residents.
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
23935
4. Except where the provisions of paragraph 1 of Article 9, paragraph 7 of Article 11, or paragraph 6 of Article 12, apply, interest, royalties and other disbursements paid by an enterprise of a Contracting State to a resident of the other Contracting State shall, for the purpose of determining the taxable profits of such enterprise, be deductible under the same conditions as if they had been paid to a resident of the first-mentioned State. Similarly, any debts of an enterprise of a Contracting State to a resident of the other Contracting State shall, for the purpose of determining the taxable capital of such enterprise, be deductible under the same conditions as if they had been contracted to a resident of the first-mentioned State.
application of the Convention. They may also consult together for the elimination of double taxation in cases not provided for in the Convention.
5. Enterprises of a Contracting State, the capital of which is wholly or partly owned or controlled, directly or indirectly by one or more residents of the other Contracting State, shall not be subjected in the first-mentioned Contracting State to any taxation or any requirement connected therewith which is other or more burdensome than the taxation and connected requirements to which other similar enterprises of the first-mentioned State are or may be subjected.
1. The competent authorities of the Contracting States shall exchange such information as is necessary for carrying out the provisions of this Convention or of the domestic laws concerning taxes of every kind and description imposed on behalf of the Contracting States or of their administrative territorial subdivisions or of their local authorities, insofar as the taxation thereunder is not contrary to the Convention. The exchange of information is not restricted by Articles 1 and 2. Any information so received by a Contracting State shall be treated as secret in the same manner as information obtained under the domestic laws of that State and shall be disclosed only to persons or authorities (including courts and administrative bodies) concerned with the assessment or collection of, the enforcement or prosecution in respect of, or the determination of appeals in relation to the taxes referred to in the first sentence. Such persons or authorities shall use the information only for such purposes. They may disclose the information in public court proceedings or in judicial decisions.
6. The provisions of this Article shall, notwithstanding the provisions of Article 2, apply to taxes of every kind and description.
Article 26 MUTUAL AGREEMENT PROCEDURE 1. Where a person considers that the actions of one or both of the Contracting States result or will result for him in taxation not in accordance with the provisions of this Convention, he may, irrespective of the remedies provided by the domestic law of those States, present his case to the competent authority of the Contracting State of which he is a resident or, if his case comes under paragraph 1 of Article 25, to that of the Contracting State of which he is a national. The case must be presented within three years from the first notification of the action resulting in taxation not in accordance with the provisions of the Convention. 2. The competent authority shall endeavour, if the objection appears to it to be justified and if it is not itself able to arrive at a satisfactory solution, to resolve the case by mutual agreement with the competent authority of the other Contracting State, with a view to the avoidance of taxation which is not in accordance with the Convention. Any agreement reached shall be implemented notwithstanding any time limits in the domestic law of the Contracting States. 3. The competent authorities of the Contracting States shall endeavour to resolve by mutual agreement any difficulties or doubts arising as to the interpretation or
4. The competent authorities of the Contracting States may communicate with each other directly, including through a joint commission consisting of themselves or their representatives, for the purpose of reaching an agreement in the sense of the preceding paragraphs.
Article 27 EXCHANGE OF INFORMATION
2. In no case shall the provisions of paragraph 1 be construed so as to impose on a Contracting State the obligation: (a) to carry out administrative measures at variance with the laws and administrative practice of that or of the other Contracting State; (b) to supply information which is not obtainable under the laws or in the normal course of the administration of that or of the other Contracting State; (c) to supply information which would disclose any trade, business, industrial, commercial or professional secret or trade process, or information, the disclosure of which would be contrary to public policy (ordre public). Article 28 MEMBERS OF DIPLOMATIC MISSIONS AND CONSULAR POSTS Nothing in this Convention shall affect the fiscal privileges for heads of diplomatic missions and consuls
23936
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/178. szám
and diplomatic agents or consular officers under the general rules of international law or under the provisions of special agreements.
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
Article 29
(3) Az Egyezmény, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
ENTRY INTO FORCE Each of the Contracting States shall notify to the other through diplomatic channels the completion of the procedures required by its law for the bringing into force of this Convention. This Convention shall enter into force on the date of the receipt of the latter notification and shall thereupon have effect: (a) in respect of taxes withheld at source, on income derived on or after 1 January in the calendar year next following the year in which the Convention enters into force; (b) in respect of other taxes on income and taxes on capital, for taxes chargeable for any calendar year beginning on or after 1 January in the calendar year next following the year in which Convention enters into force.
Article 30 TERMINATION This Convention shall remain in force until terminated by a Contracting State. Either Contracting State may terminate the Convention at any time after five years from the date on which the Convention enters into force provided that at least six months before the end of any calendar year notice of termination has been given through diplomatic channels. In such event, this Convention shall cease to have effect in both Contracting States: (a) in respect of taxes withheld at source, on income derived on or after 1 January in the calendar year next following the year in which the notice of the termination is received; (b) in respect of other taxes on income and taxes on capital, for taxes chargeable for any calendar year beginning on or after 1 January in the calendar year next following the year in which the notice of termination is received. In witness whereof the undersigned, duly authorised thereto, have signed this Convention. Done at Taskent this 17 day of April 2008, in two original copies in the Hungarian, Uzbek and English languages, each text being equally authentic. In case of divergence of interpretation the English text shall prevail. (Signatures)”
(2) E törvény 2. és 3. §-a az Egyezmény 29. Cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az adópolitikáért felelõs miniszter gondoskodik. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2008. évi XCI. törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról* A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása 1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 4. §-a a következõ 33–39. pontokkal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] „33. téradat: elektronikus formában rendelkezésre álló, a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és mûködtetésének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott tárgykörbe tartozó, különösen a geodéziai, a természet-, a gazdaság-, a település-, illetve a népességföldrajzi adat, amely közvetlenül vagy közvetve vonatkozik a Magyar Köztársaság területén fekvõ helyre vagy földrajzi területre; 34. téradatkészlet: téradatok térinformatikai eszköz útján azonosítható gyûjteménye; 35. metaadat: téradatnak nem minõsülõ, ahhoz kapcsolódó, a téradatkészleteket és téradat-szolgáltatásokat leíró elektronikus információ, amely lehetõvé teszi a téradatkészletek és téradat-szolgáltatások elérését, nyilvántartását és felhasználását; 36. téradat-szolgáltatás: téradaton vagy metaadaton térinformatikai eszközzel elvégezhetõ mûvelet; 37. téradatkezelõ: téradatot létrehozó, kezelõ, rendszeresen frissítõ és a téradat birtokában lévõ, valamint a téradattal kapcsolatos állami vagy helyi önkormányzati, * A törvényt az Országgyûlés a 2008. november 17-i ülésnapján fogadta el.
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
továbbá jogszabályban meghatározott, környezettel összefüggõ közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, valamint az ezek ellenõrzése alatt álló, környezettel összefüggõ feladatot végzõ vagy közszolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy. Nem minõsülnek téradatkezelõnek a bíróságok és a jogalkotó szervek annyiban, amennyiben azok e feladat- és hatáskörükben járnak el; 38. interoperabilitás: a téradatkészletek összeköttetésének és a téradat-szolgáltatások között ismételt kézi beavatkozás nélkül létrejövõ olyan összekapcsolódásnak a lehetõsége, amely a téradatkészletek és -szolgáltatások elérését magasabb minõséggel biztosítja, mint a 48/G. § (2) bekezdésében meghatározott információs rendszerek elkülönülten; 39. térinformatikai eszköz: olyan informatikai, geodéziai vagy távérzékelési eszköz, amely téradat rögzítésére, tárolására, kezelésére, továbbá megjelenítésére szolgál.” 2. § (1) A Kvt. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Programnak – a Program idõtartamára vonatkozóan – tartalmaznia kell a 48/B. § (2) bekezdésében foglaltakat.” (2) A Kvt. 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A Kormány a Program elkészítésekor fennálló feltételek módosulása, illetve a végrehajtás helyzetének alakulásától függõen javaslatot tehet a Program felülvizsgálatára. A felülvizsgálat során a Program tervezésére vonatkozó elõírásokat kell alkalmazni.” (3) A Kvt. 40. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A Program tervezésében, végrehajtásában és szükség szerinti felülvizsgálatában külön jogszabályban meghatározott szerv mûködik közre.” 3. § (1) A Kvt. 46. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A települési önkormányzat (Budapesten a Fõvárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében] „b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. §-ban foglaltak szerint, amelyet képviselõtestülete (közgyûlése) hagy jóvá;” (2) A Kvt. 46. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében] „a) a települési önkormányzatokkal és az illetékes megyei területfejlesztési tanáccsal egyeztetve megyei környezetvédelmi programot készít a 48/D. §-ban foglaltak szerint, amelyet a megyei közgyûlés hagy jóvá;”
23937
4. § (1) A Kvt. 48. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejûleg a (2)–(5) bekezdések számozása (3)–(6) bekezdésre változik: „(2) A települési önkormányzat képviselõ-testülete, illetõleg a fõvárosi önkormányzat esetén a fõvárosi közgyûlés önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó elõírásokat határozhat meg.” (2) A Kvt. 48. §-ának új (6) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A polgármester (fõpolgármester) levegõtisztaságvédelmi feladatkörébe, illetõleg államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozik:] „c) a külön jogszabályban meghatározott szmoghelyzet (füstködállapot) bekövetkezése esetén az érintett lakosság tájékoztatása a meglévõ és várható túllépés helyérõl, mértékérõl és idõtartamáról, a lehetséges egészségügyi hatásokról és a javasolt teendõkrõl, valamint a jövõbeli túllépés megelõzése érdekében szükséges feladatokról.” 5. § A Kvt. V. Fejezete (A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA) a következõ új 48/A–48/F. §-okkal és azokat megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki: „A környezetvédelem tervezési rendszere 48/A. § (1) Az emberi egészség védelme, valamint a természeti erõforrások és értékek megõrzése és fenntartható használata érdekében – e vagy külön jogszabályban foglaltak elõírása szerint – a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztetõ tényezõkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv), az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztetõ egyes tényezõkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készíteni. (2) A tervezés során a) az alacsonyabb területi szintû környezetvédelmi tervet a magasabb területi szintû környezetvédelmi tervekkel, b) a tematikus és az egyedi környezetvédelmi terveket az adott területi szint átfogó környezetvédelmi tervével össze kell hangolni. (3) A környezetvédelmi terv készítõjének az elõkészítés során gondoskodnia kell a terv széleskörû társadalmi egyeztetésérõl. 48/B. § (1) Átfogó környezetvédelmi terv az e törvényben szabályozott országos [40. §] és területi (regionális [48/C. §], megyei [48/D. §] és települési [48/E. §]) környezetvédelmi program. (2) Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza: a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló fõbb hatótényezõk elemzésén alapuló helyzetértékelést;
23938
MAGYAR KÖZLÖNY
b) a fenntartható fejlõdéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendõ fõbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévõ, illetve az elõirányzott fejlesztésekkel és a mûködtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; d) a kitûzött célok megvalósításának szabályozási, ellenõrzési, értékelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével. (3) A területi környezetvédelmi programokban foglaltakat az adott területi szint fejlesztési koncepciójának és rendezési, valamint fejlesztéspolitikai terveinek kidolgozása, a döntéshozatal és a végrehajtás, továbbá az adott területre vonatkozó ágazati tervezés során érvényre kell juttatni. (4) A területi környezetvédelmi programot szükség szerint, de legalább a Program megújítását, illetve felülvizsgálatát követõen – a 48/A. § (2) bekezdésének figyelembevételével – felül kell vizsgálni. 48/C. § (1) A regionális fejlesztési tanács a tervezésistatisztikai régióra vonatkozóan az érintett megyei önkormányzatokkal egyeztetve regionális környezetvédelmi programot készít. (2) A regionális környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelõen azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve megvalósítása regionális szinten hatékony és indokolt. (3) A regionális környezetvédelmi program végrehajtásáról a regionális fejlesztési tanács gondoskodik és a végrehajtásról legalább kétévente tájékoztatja a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közremûködõ szervet. (4) A regionális fejlesztési tanács a döntési hatáskörébe utalt támogatásokról szóló döntések meghozatalakor elõsegíti a programban elõirányzott fejlesztések támogatását. 48/D. § (1) A megyei környezetvédelmi program tartalmazza a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelõen azokat a célokat és intézkedéseket, amelyek elérése, illetve megvalósítása megyei szinten hatékony és indokolt. (2) A megyei közgyûlés gondoskodik a megyei környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását. A megyei közgyûlés a végrehajtásról legalább kétévente tájékoztatja a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közremûködõ szervet. (3) A megyei önkormányzat éves költségvetésérõl szóló zárszámadásával egyidejûleg be kell számolni a megyei környezetvédelmi program végrehajtásának elõzõ évi alakulásáról. (4) A megyei területfejlesztési tanács a döntési hatáskörébe utalt támogatásokról szóló döntések meghozatalakor elõsegíti a környezetvédelmi programban elõirányzott fejlesztések támogatását.
2008/178. szám
48/E. § (1) A települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetõségeivel összhangban – a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmaznia kell a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendõ intézkedési tervekkel, c) a zöldfelület-gazdálkodással, d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, e) az ivóvízellátással, f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással, g) a kommunális szennyvízkezeléssel, h) a településihulladék-gazdálkodással, i) az energiagazdálkodással, j) a közlekedés- és szállításszervezéssel, k) a feltételezhetõ rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és elõírásokat. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program – a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetõségeivel összhangban – tartalmazhatja a) a települési környezet minõségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen: aa) a területhasználattal, ab) a földtani képzõdmények védelmével, ac) a talaj, illetve termõföld védelmével, ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, ae) a rekultivációval és rehabilitációval, af) a természet- és tájvédelemmel, ag) az épített környezet védelmével, ah) az ár- és belvízgazdálkodással, ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és elõírásokat. (3) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását. (4) A fõvárosi közgyûlés a környezetvédelmi programja végrehajtásáról legalább kétévente tájékoztatja a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közremûködõ szervet. (5) Települési önkormányzatok – az önálló települési környezetvédelmi program mellett vagy helyett – közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek. Az e feladat vállalására is kiterjedõ többcélú kistérségi társulás, illetve a kistérségi területfejlesztési tanács kistérségi környezetvédelmi programot készíthet.
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
48/F. § (1) A területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes a) környezetvédelmi hatóságnak, b) talajvédelmi hatóságnak, c) ingatlanügyi hatóságnak és d) egészségügyi államigazgatási szervnek véleményezésre megküldi. (2) A környezetvédelmi hatóság a véleményezésbe bevonja az illetékes környezetvédelmi igazgatási szerveket, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelõs szervet, valamint a természetvédelmi, vízügyi hatósági feladatokat ellátó külön szerveket, akik 30 napon belül tájékoztatják véleményükrõl a hatóságot. (3) A települési és kistérségi környezetvédelmi program tervezetét – az (1) bekezdésben meghatározott szerveken túl – az illetékes megyei önkormányzatnak, a megyei környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális fejlesztési tanácsnak is meg kell küldeni véleményezésre. (4) A véleményezõ szervek szakmai véleményükrõl hatvan napon belül tájékoztatják a környezetvédelmi program kidolgozóját. (5) Az elfogadott területi környezetvédelmi programot meg kell küldeni a program tervezetét véleményezõknek. Az elfogadott regionális és a megyei környezetvédelmi programot a 40. § (6) bekezdésben meghatározott közremûködõ szerv részére is meg kell küldeni tájékoztatásul. (6) A területi környezetvédelmi programok végrehajtásának helyzetérõl a lakosságot rendszeres idõközönként tájékoztatni kell.” 6. § A Kvt. V. Fejezete (A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA) a következõ új alcímmel és új 48/G. §-sal, valamint 48/H. §-sal egészül ki: „A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer 48/G. § (1) A környezetvédelmi célkitûzések kialakítása és a környezetvédelmi feladatok megvalósításának elõsegítése érdekében a miniszter a téradatkezelõk ágazati irányítását, illetve felügyeletét ellátó miniszterekkel együtt külön jogszabályban meghatározottak szerint egységes elektronikai hálózatot képezõ Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszert létesít és mûködtet a kormányzati portál részeként. (2) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer a 49. § szerinti Információs Rendszerbõl és a téradatkezelõk által mûködtetett információs rendszerekbõl áll, amelyek az interoperabilitás követelményének megvalósításával kapcsolódnak össze. A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszeren keresztül közvetlenül elérhetõ az Európai Unió által mûködtetett térinformatikai hálózati portál. (3) Ha téradatkezelõnek nem minõsülõ természetes vagy jogi személy valamely téradattal rendelkezik, és eleget tesz a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és mûködtetésének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott technikai követelményeknek, kérelmére biztosítani kell a csatlakozási lehetõséget a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerhez.
23939
(4) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer hálózati portálján bárki számára hozzáférhetõk a következõ téradat-szolgáltatások: a) keresõszolgáltatás, amely a metaadatok alapján a téradatkészletekre és -szolgáltatásokra vonatkozó keresést, valamint a metaadatok megjelenítését teszi lehetõvé; b) megtekintési szolgáltatás, amely a metaadatok, a téradatok és az egyéb magyarázó jellegû adatok megjelenítését, az azok közötti keresést, a megjelenített téradatok és téradatkészletek kicsinyítését, nagyítását, megtekintését és átlapozását, valamint a magyarázó jellegû adatok és a metaadatok tartalmának megjelenítését biztosítja; c) letöltési szolgáltatás, amely a téradatkészletek másolatának vagy egyes részeinek letöltését, valamint – amennyiben az elektronikus úton lehetséges – az azokhoz való közvetlen hozzáférést teszi lehetõvé; d) átalakítási szolgáltatás, amely a (2) bekezdés szerinti összekapcsolódás biztosítása céljából meghatározott téradatkészleteknek – az adatigénylõ igénye szerinti feldolgozás útján való – átalakítását biztosítja; e) lehívási szolgáltatás, amely az a)–d) pontok szerinti téradat-szolgáltatások folyamatos elérését teszi lehetõvé. 48/H. § (1) A téradatkezelõ a 48/G. § (4) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott téradat-szolgáltatásért díjat állapíthat meg. A téradatkezelõ ebben az esetben az adatigényelõvel – a díjfizetésre is kiterjedõ – megállapodást (a továbbiakban: adatszolgáltatási szerzõdés) köt. Az adatigénylõ számára biztosítani kell az adatszolgáltatási szerzõdésnek az interneten keresztül történõ megkötését. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen az Európai Közösség intézményei és szervei számára a környezetvédelemmel kapcsolatos közösségi jog alapján fennálló tagállami jelentéstételi kötelezettség teljesítése érdekében nyújtott téradatkészletekért és -szolgáltatásokért díj nem szabható ki. (3) A díj, illetve a hozzáférési feltételek meghatározása során indokolatlan megkülönböztetést nem lehet alkalmazni, így különösen az adatigénylõ közigazgatási szerv vagy közfeladatot ellátó más szervezet tekintetében – a közfeladatai ellátásán kívül esõ tevékenysége körében, az e tevékenység céljára rendelkezésre bocsátott adatok vonatkozásában – ugyanazokat a díjakat és feltételeket kell alkalmazni, mint más felhasználókkal szemben. (4) A díj nem haladhatja meg az adatok gyûjtésének, elõállításának, frissítésének, feldolgozásának, átalakításának és rendelkezésre bocsátásának a költségét. A díjak mértékét a téradatkészletek és -szolgáltatások szükséges minõségének és rendelkezésre állásának biztosítását szolgáló minimális szinten kell tartani, egy ésszerû nyereséghányaddal együtt, összhangban a téradatkészleteket kezelõ és -szolgáltatásokat nyújtó hatóságok önfinanszírozási követelményeivel. (5) A téradatkezelõ a honlapján közzéteszi a díjszabását, valamint a díjképzésének elveit.”
23940
MAGYAR KÖZLÖNY
7. § A Kvt. 64/A. §-ának (1) bekezdése a következõ b) ponttal egészül ki és ezzel egyidejûleg a b)–d) pontok jelölése c)–e) pontra változik: [A környezetvédelmi igazgatási szervek a természetes és jogi személyekrõl adatokat környezetvédelmi ügyféljel (a továbbiakban: KÜJ-szám) alkalmazásával] „b) környezetvédelmi célú, így különösen szakértõi tevékenység végzése” [érdekében tarthat nyilván.] 8. § A Kvt. 66. §-a a következõ (4)–(5) bekezdésekkel egészül ki: „(4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó környezethasználathoz más jogszabály által meghatározott létesítési, illetve mûködési engedélyezési eljárás is szükséges, akkor azt a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megelõzi. (5) Ha jogszabály a környezethasználattal összefüggõ elvi engedélyezési eljárás lefolytatását írja elõ, akkor az ügyfél kérelme alapján az elvi engedélyezési eljárás – külön eljárás lefolytatása nélkül – az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti eljárás keretében is lefolytatható.” 9. § A Kvt. 90. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A környezetvédelmi hatóság részére a környezetvédelmi engedély és az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet, illetve azoknak a 69. § (2) bekezdés és a 70. § (2) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott mellékletét elektronikus adathordozón is be kell nyújtani, amelyet a környezetvédelmi hatóság elektronikus úton közzétesz.” 10. § (1) A Kvt. VII. Fejezetének (A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS) az „Eljárás szakhatóságként” alcíme helyébe a következõ rendelkezés lép: „Szakértõi tevékenység” (2) A Kvt. a következõ 92. §-sal egészül ki: „92. § Külön jogszabályban meghatározott szakterületen szakértõi tevékenységet az végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott szakértõi jogosultság feltételeinek megfelel.” 11. § A Kvt. 106. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló elõírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértõ magatartás súlyához – így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetõleg környezetkárosítás mértékéhez, idõtartamához és ismétlõdéséhez – igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.” 12. § A Kvt. 110. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
2008/178. szám
„(2) A 18. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott vizek jó állapotára vonatkozó környezeti követelményeket – ha a vízgyûjtõ-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történõ meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban 2015. december 22-ig kell teljesíteni.” 13. § (1) A Kvt. 110. §-a (7) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg” (2) A Kvt. 110. §-ának (7) bekezdése a következõ b) ponttal egészül ki: [(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg] „b) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásának és mûködtetésének szabályait;” (3) A Kvt. 110. §-a (7) bekezdésének t) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg] „t) a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi szakértõi szakterületeket és a szakértõi jogosultság szabályait;” (4) A Kvt. 110. §-a (7) bekezdése a következõ 21–29. ponttal egészül ki, és ezzel egyidejûleg az a)–v) pont jelölése 1–20. pontra változik: [(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg] „21. a zaj és rezgés elleni védelem szabályait; 22. a levegõ védelmével kapcsolatos szabályokat; 23. a Program tervezésének, végrehajtásának és ellenõrzésének, valamint az ebben közremûködõ szerv létrehozásának és mûködésének részletes szabályait; 24. az egyes sajátos szabályozást igénylõ élõ szervezetek, életközösségeik és élõhelyeik védelmére vonatkozó szabályokat; 25. a külön törvény hatálya alá nem tartozó fás szárú növények védelmével kapcsolatos részletes szabályokat; 26. a felszín alatti vizek védelmének szabályait; 27. a felszíni vizek minõsége védelmének szabályait; 28. a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmének szabályait; 29. a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizeket és vízgyûjtõterületüket.” 14. § A Kvt. 110. §-a a következõ (15) bekezdéssel egészül ki: „(15) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel együttesen rendeletben határozza meg az igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket.”
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
15. § A Kvt. 111. §-a a következõ j) ponttal egészül ki: [Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „j) az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról 1. cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének 2–4. és 6–10. pontja, 4. cikkének (1) bekezdése, 11. cikkének (1) bekezdése, 13. cikkének (1)–(2) bekezdése, 14. cikkének (1)–(2) és (4) bekezdése, valamint 15. cikkének (2) bekezdése.”
A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása 16. § A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 7. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és a tájképi adottságok megóvására vonatkozó részletes szabályokat az (1)–(3) bekezdésekben foglaltakra tekintettel a Kormány állapítja meg. (5) Elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségû szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedõ felújításakor olyan mûszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élõ madarakat nem veszélyeztetik.” 17. § A Tvt. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó vadászható állatfajok egyedeinek kereskedelme, behozatala, kivitele, valamint az Európai Közösségek jogi aktusaiban természetbõl begyûjthetõként, befoghatóként, valamint hasznosíthatóként meghatározott fajok egyedeinek befogása, begyûjtése, valamint hasznosítása a miniszter által meghatározottak szerint történhet.” 18. § A Tvt. 24. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „Erdõ, fásítás védetté nyilvánításához az erdõgazdálkodásért felelõs miniszter egyetértése szükséges.” 19. § A Tvt. 35. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [Védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl] „d) a helyhez kötött kültéri mesterséges megvilágítást külterületen, illetve beépítésre nem szánt területen – a közcélú közlekedési létesítmények biztonságos üzemeltetéséhez szükséges megvilágítástól eltekintve – úgy kell kialakítani, hogy a védett vagy a közösségi jelentõségû állatfajokat ne zavarja, veszélyeztesse, károsítsa.”
23941
20. § A Tvt. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá az egyéb kötelezettségeket (természetvédelmi kezelési terv) országos jelentõségû védett természeti területre vonatkozóan a miniszter, helyi jelentõségû védett természeti területre vonatkozóan a települési – Budapesten a fõvárosi – önkormányzat rendeletben állapítja meg.” 21. § A Tvt. 44. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A védett és a közösségi jelentõségû fajok védelmére, tartására, bemutatására, hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket a Kormány állapítja meg.” 22. § A Tvt. 56. §-a a következõ j) ponttal egészül ki: [A miniszter] „j) külön megállapodás alapján közremûködik a természetvédelmi célú agrár-vidékfejlesztési támogatások elõkészítésében és a megvalósításhoz szükséges feladatok ellátásában.” 23. § (1) A Tvt. 68. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik: „(7) A (6) bekezdésben meghatározott elõvásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos polgári jogi ügyekben a Magyar Államot az igazgatóság képviseli.” (2) A Tvt. 68. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Barlang vagyonkezelõi joga e törvény alapján az igazgatóságot illeti meg.” 24. § A Tvt. 85. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza 1. a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és a tájképi adottságok megóvására vonatkozó szabályokat; 2. a vadon élõ szervezet egyede országba történõ behozatalának, átszállításának, kivitelének, mesterséges körülmények közötti szaporításának, tartásának, termesztésbe, tenyésztésbe vonásának, keresztezésének, természetbe kijuttatásának, értékesítésének feltételeit és módját; 3. a Natura 2000 területek kijelölését, közzétételét, valamint az e területekre vonatkozó fõbb rendelkezéseket; 4. a védett és a közösségi jelentõségû fajok védelmére, tartására, bemutatására, hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket; 5. a védett és a fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozások és tilalmak körét; 6. a természetvédelmi õrszolgálatra és az önkormányzati természetvédelmi õrszolgálat tagjaira vonatkozó részletes szabályokat;
23942
MAGYAR KÖZLÖNY
7. e törvény keretei között a támogatás eseteit, mértékét, feltételeit, a kifizetés módját; 8. a szolgáltatási megállapodás kivételével a természetvédelmi kártalanítás részletes szabályait; 9. a természeti érték állagára, állapotára veszélyt jelentõ tevékenységek, továbbá a védett területre, Natura 2000 területre veszélyes anyagok körét, valamint a biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a biztosítás szabályait; 10. az egyes külön jogszabályokban meghatározott fajoknak és élõhelyeiknek, költõ- és pihenõhelyeinek, természetes élõhelyeknek, védett természeti területeknek és védett természeti értékeknek a veszélyeztetése, károsodása esetén a károsodás mértéke megállapításának szempontjait, valamint a környezetkárosodás megelõzésének és helyreállításának rendjét; 11. a természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat; 12. a természetvédelmi hatóság vagy hatóságok, illetve a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv vagy szervek kijelölését. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza 1. az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó vadászható állatfajok kereskedelmi, behozatali és kiviteli szabályait a vadgazdálkodásért felelõs miniszterrel egyetértésben; 2. az Európai Közösségek jogi aktusaiban természetbõl begyûjthetõként, befoghatóként, valamint hasznosíthatóként meghatározott fajok egyedei befogásának, begyûjtésének, valamint hasznosításának szabályait; 3. természeti terület és más védelemre érdemes földterület országos jelentõségû védett természeti területté, illetve fokozottan védetté nyilvánítását, – erdõ, fásítás esetén az erdõgazdálkodásért felelõs miniszterrel, védett régészeti lelõhely esetén a kultúráért felelõs miniszterrel egyetértésben; 4. védõövezet kijelölését és a védettség feloldását; 5. természeti érték védetté és fokozottan védetté nyilvánítását és a kiemelt oltalom feloldását; 6. védett élõ szervezet meghatározott fejlõdési szakasza, alakja, állapota vagy származéka kiemelt természeti oltalmának feloldását; 7. az európai közösségi jogi aktusokban meghatározott védettségi kategóriába, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek kiemelt oltalma szükséges, és az e fajokra vonatkozó részletes szabályokat; 8. a nemzeti parkok területén a természeti, kezelt és bemutató övezeti kategóriákba sorolást, illetve a besorolás egységes elveit; 9. nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület vagy azok meghatározott részének tudományos rezervátummá kijelölését; 10. nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület vagy azok meghatározott részének bioszféra-rezervátummá minõsítését, azon belül a magterület kijelölését;
2008/178. szám
11. a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség megóvását, a természetes folyamatok szabad érvényesülését, továbbá a kutatások folytatását szolgáló erdõterületek erdõrezervátummá nyilvánítását az agrárpolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben; erdõrezervátum magterületének kijelölését; 12. védõövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét; 13. országos jelentõségû védett természeti területek kezelési tervét; 14. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, tartalmára, jóváhagyására, a terv készítésére kötelezettre vonatkozó szabályokat; 15. a Natura 2000 területekkel érintett földrészleteket; 16. rendszeresen hasznosított védett állatfaj állományának hosszú távú fenntartható hasznosítása érdekében az adott faj állománya hasznosításával kapcsolatos szabályokat; 17. a fokozottan védett élõ szervezetek élõhelyén, valamint élõhelye körül elrendelt használati, gazdálkodási korlátozásra vonatkozó szabályokat; 18. a teljesen vagy túlnyomóan mesterséges üregek – amelyeknek a felületén utólag létrejött szakmai, tudományos szempontból jelentõs képzõdmények alakultak ki, vagy természetvédelmi szempontból kiemelkedõ jelentõségûek – védetté nyilvánítását; 19. barlang, illetve védetté nyilvánított mesterséges üreg védelmének, fokozott védelmének feloldását; 20. barlang védõövezetének kijelölését és a védõövezetre irányadó korlátozásokat; 21. a barlangok közhiteles nyilvántartását, az ennek vezetésére jogosult szervet, illetve a nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját; 22. azon barlangok körét, amelyek látogatásához az igazgatóság vagyonkezelõi hozzájárulása szükséges; 23. barlang, barlangszakasz kiépítése körébe tartozó mûtárgyak és tevékenységek körét; 24. az igazgatóság vagyonkezelõi hozzájárulásával látogatható barlangokban történõ túravezetés, az engedélyköteles barlangi búvármerülés, valamint a barlangok kutatásának képesítési feltételeit; 25. a ritka, különleges nagyságú, kifejlõdésû, vagy szakmai, tudományos szempontból kiemelkedõ jelentõségû ásványok, ásványtársulások és õsmaradványok körét, pénzben kifejezett értékét; 26. a természetvédelmi õrszolgálat szolgálati szabályzatát; 27. a polgári természetõrökre vonatkozó részletes szabályokat; 28. a védett természeti területek és értékek nyilvántartását; 29. a védett élõ szervezetek, életközösségek, ásványi képzõdmények pénzben kifejezett értékét; 30. az elkobzott védett természeti értékek felhasználását.
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelõs miniszterrel együttes rendeletben 1. jelölje ki a természeti területeket, 2. határozza meg az érzékeny természeti területek létesítésére és fenntartására vonatkozó részletes szabályokat. (4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelõs miniszterrel és az infrastruktúráért felelõs miniszterrel együttes rendeletben jelöljön ki ökológiai (zöld) folyosókat és meghatározza az e területekre vonatkozó szabályokat. (5) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelõs miniszter, hogy a miniszterrel együttes rendeletben szabályozza 1. a nem halászható (horgászható) fajokat, a halászati (horgászati) tilalmakat és a fajok szerinti tilalmi idõket; 2. a védett régi hazai háziállatfajok és fajták megõrzésére, egyedei törzskönyvezésére vonatkozó szabályokat, tenyésztési és teljesítményvizsgálati elveket.”
Záró rendelkezések 25. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) A 2. és a 3. §, valamint az 5. § 2009. január 1-jén lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (3) Az 1. §, 6. §, 9. § és 15. § 2009. május 15-én lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (4) A 4. §, a 7–8. §, a 10–12. §, a 14. §, a 16–24. § és a 27–29. § az e törvény hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (5) E törvény 2011. május 16-án hatályát veszti. 26. § (1) A Kvt. 48/G. §-ának (4) bekezdése szerinti szolgáltatáshoz való hozzáférést 2011. május 15. napjától kell biztosítani. (2) A 3. §-ban és 5. §-ban foglalt, a területi környezetvédelmi programokra vonatkozó szabályokat az e törvény hatálybalépését követõ elsõ Program közzétételét követõen kell elõször alkalmazni. 27. § (1) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti a Kvt. 47. §-a; 64/A. § (1) bekezdésében a „hatósági határozatban megállapított” szövegrész; 110. §-a (7) bekezdésének a), e), i), k), l), m), o), p) és q) pontjaiban a „megállapítsa”; c) pontjában a „szabályozza”; d), f), g), h) és n) pontjaiban a „meghatározza”; j) pontjában a „szabályozza és meghatározza”; r)–s) és u)–v) pontjaiban a „rendeletben szabályozza” szövegrész; valamint 110. §-a (7) bekezdésének o) pontja és 110. §-a (8) bekezdésének d) pontja. (2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Tvt. 10. §-ának (1) bekezdésében, 24. §-ának (1)–(2) bekezdé-
23943
seiben, 28. §-ának (7) bekezdésében, 30. §-ának (2) bekezdésében, 41/A. §-ának (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 48. §-ának (3) bekezdésében, 49. §-ának (2) bekezdésében, 51. § (5) bekezdésében, 52. §-ának (1) bekezdésében, 59. §-ának (4) bekezdésében, 63. §-ának (3) bekezdésében, 66. §-ának (3) bekezdésében, 67. §-ának (3) bekezdésében, 69. §-ának (3) bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében, 72. §-ának (6) bekezdésében, 73. §-ának (2) bekezdésében, 78. §-ának (5) bekezdésében, 78/A. §-ában, 80. §-ának (6) bekezdésében a „rendeletben” szövegrészek, 15. §-ának (2) bekezdésében a „folyamatosan, de legkésõbb e törvény hatálybalépésétõl számított 2 éven belül” szövegrész, 23. §-ának (4) bekezdése, 24. § (2) bekezdésének második mondata, 28. §-ának (8) bekezdésében a „jogszabályban”, 29. §-ának (1) bekezdésében a „jogszabályban,”, 29. §-ának (3) bekezdésében a „ , az agrárpolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben, jogszabályban”, 39. §-ának (1) bekezdésében az „ , így különösen” szövegrész, 39. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a „ , kivéve, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedélyköteles” szövegrész, 46. §-ának (2) bekezdésében az „együttes rendeletben”, 48. §-ának (2) bekezdésében a „rendelettel”, 48. §-ának (5) bekezdésében a „jogszabályban” és az „ebben” szövegrészek, 72. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „[37. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységgel okozott kár]” szövegrész, 73. §-ának (2) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrész, 82. §-ának (3) bekezdése, valamint 85/A. §-a, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „ , vízgyûjtõ-gazdálkodási terv készítése” szövegrész; az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény 21. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti. (3) A Kvt. 18. § (1) bekezdésében a „minõségére és mennyiségére” szövegrész helyébe a „minõségére (beleértve a hõmérsékleti viszonyait is) és mennyiségére” szöveg; 41. §-ának (3) bekezdésében a „környezet állapotáról” szövegrész helyébe a „Program végrehajtásának helyzetérõl” szöveg, az „és a Program végrehajtásának helyzetérõl” szövegrész helyébe a „valamint a környezet állapotának alakulásáról” szöveg; 102/A. § (5) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe az „igazgatási szerv” szöveg lép. (4) A Tvt. 15. §-ának (2) bekezdésében az „együttes rendeletben” szövegrész helyébe „együtt” szöveg, 24. §-a (1) bekezdés b) pontjában a „terület esetén” szövegrész helyébe a „terület esetén rendeletben” szöveg, 26. §-ának (1) bekezdésében az „országos jelentõségû védett természeti terület esetén” szövegrész helyébe az „és a Natura 2000 területet” szöveg, a 26. § (2) bekezdésében a „be” szövegrész helyébe a „fel” szöveg, a „bejegyzést” szövegrész helyébe a „feljegyzést” szöveg, a 26. § (3) bekezdésben a „bejegyzésre” szövegrész helyébe a „feljegyzésre” szöveg, a 36. §-ának (3)–(4) bekezdéseiben a „kezelési” szövegrész helyébe a „természetvédelmi kezelési” szöveg,
23944
MAGYAR KÖZLÖNY
39. §-a (1) bekezdésének felvezetõ szövegében az „a természetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe az „a természetvédelmi hatóság – kivéve, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedélyköteles –” szöveg, 44. §-ának (4) bekezdésében a „rendeletben határozza meg” szövegrész helyébe a „meghatározza”, 48. §-ának (7) bekezdésében a „feltételeit és eljárási rendjét az egészségügyért felelõs miniszter a miniszterrel együttes rendeletben határozza meg” szövegrész helyébe a „feltételeinek és eljárási rendjének meghatározásához a miniszter egyetértése szükséges” szöveg, 51. §-ának (7) bekezdésében a „valamennyi tevékenységhez, így különösen” szövegrész helyébe a „következõ tevékenységekhez” szöveg, 51. §-a (7) bekezdésének d) pontjában a „berendezéseinek felújításához, az alkalmazott technológia megváltoztatásához” szövegrész helyébe az „a telepen alkalmazott technológia megváltoztatásához” szöveg, 53. §-a (5) bekezdésének elsõ mondatában a „gazdaságpolitikáért felelõs miniszterrel együttes rendeletben jelöli ki az” szövegrész helyébe a „infrastruktúráért felelõs miniszterrel együtt jelöl ki”, valamint 53. §-a (5) bekezdésének második mondatában az „együttes rendeletben” szövegrész helyébe az „együtt”szöveg lép. (5) A Vgtv. 2. §-ának (2) bekezdésében „a b), a c), a d) és a k) pontban” szövegrész helyébe „a b), a c), a d), a k) és az l) pontban” szövegrész lép. 28. § A nemzetközi jelentõségû vadvizekrõl, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyérõl szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.–június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történõ kihirdetésérõl szóló 1993. évi XLII. törvény 4. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelõs miniszter, hogy az Egyezmény hatálya alá tartozó védett vizeket és vadvízterületeket rendeletben hirdesse ki.” 29. § (1) A Vgtv. 2. §-ának (1) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki: [(1) Az állami feladatok:] „l) vízgyûjtõ-gazdálkodási terv készítése.” (2) A Vgtv. 5. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „5. § (1) Külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelõen a területi jelentõségû vízgazdálkodási, vízvédelmi feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Területi és Részvízgyûjtõ szintû, az országos jelentõségû vízgazdálkodási feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Országos Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanácsok) kell létrehozni. (2) A vízgazdálkodási tanácsok munkájában a külön jogszabályban meghatározott szervek, szervezetek képviselõi és a tárgyalt témában érintettek képviselõi vesznek részt.”
2008/178. szám
(3) A Vgtv. a következõ 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § Külön jogszabályban meghatározott vízügyi szakterületen vízügyi szakértõi tevékenységet az végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott vízügyi szakértõi jogosultság feltételeinek megfelel.” (4) A Vgtv. 16. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (2)–(5) bekezdések számozása (3)–(6) bekezdésekre változik: „(2) A Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szervnek a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területekre veszély- és kockázati térképet, valamint kockázatkezelési tervet kell készítenie.” (5) A Vgtv. 45. §-ának (7) bekezdése a következõ o)–r) ponttal egészül ki: [(7) Felhatalmazást kap a Kormány] „o) a közmûves szennyvízelvezetõ és -tisztító mûvel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Program; p) a vízügyi szakértõi szakterület és a szakértõi jogosultság szabályainak; q) a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területek meghatározására, veszély- és kockázati térkép, valamint kockázatkezelési terv készítésére, tartalmára vonatkozó szabályok; r) az e törvényben, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben foglaltakkal összhangban a vízgyûjtõ-gazdálkodási tervezésre és a jó vízállapotok eléréséhez szükséges intézkedések programjának kialakítására vonatkozó szabályok” [rendeletben történõ megállapítására.] (6) A Vgtv. 45. §-ának (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(8) Felhatalmazást kap a miniszter] „b) a vízgazdálkodási tanácsok összetételére és mûködésére vonatkozó szabályok;” [rendeletben történõ megállapítására.] (7) A Vgtv. 45. §-ának (8) bekezdése a következõ k)–l) ponttal egészül ki: [(8) Felhatalmazást kap a miniszter] „k) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó részletes szabályoknak; l) az állam kizárólagos tulajdonában lévõ vizek és vízilétesítmények jegyzékének” [rendeletben történõ megállapítására.] (8) A Vgtv. 45/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „45/A. § Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíztisztításról 2. cikkének (4) bekezdése, (6) bekezdése és (9) bekezdése, 3. cikke; b) a Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztást szolgáló víz minõségérõl;
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történõ meghatározásáról 4. cikkének (1)–(2) bekezdése, 6. cikkének (2) bekezdése és 14. cikkének (1) bekezdése; d) az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelõzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelõsségrõl, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel, a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvénnyel, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvénnyel, valamint azok kapcsolódó végrehajtási rendeleteivel együtt; e) az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékelésérõl és kezelésérõl 5. cikkének (1) bekezdése, 6. cikkének (1) bekezdése, 7. cikkének (1) bekezdése.” 30. § Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról 1. cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének 2–4. és 6–10. pontja, 4. cikkének (1) bekezdése, 11. cikkének (1) bekezdése, 13. cikkének (1)–(2) bekezdése, 14. cikkének (1) és (4) bekezdése, 15. cikkének (2) bekezdése; b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élõhelyek, valamint a vadon élõ állatok és növények védelmérõl 6. cikkének (1) bekezdése és 14. cikke; c) az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékelésérõl és kezelésérõl 5. cikkének (1) bekezdése, 6. cikkének (1) bekezdése, 7. cikkének (1) bekezdése és 17. cikkének (1) bekezdése; d) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történõ meghatározásáról 4. cikk (1) bekezdés b) pontjának (ii) alpontja és 14. cikkének (1) bekezdése. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2008. évi XCII. törvény egyes büntetõjogi tárgyú törvények módosításáról* 1. § A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 92. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: * A törvényt az Országgyûlés a 2008. december 1-jei ülésnapján fogadta el.
23945
„92. § (1) Ha az elkövetõt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, és az elkövetõ valamennyi bûncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerõre emelkedését megelõzõen követte el, a jogerõsen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni. (2) Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók, amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre. (3) Ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az összbüntetésbe foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni. (4) A pénzbüntetés és a közérdekû munka helyébe lépõ szabadságvesztés (50. §, 52. §) összbüntetésbe nem foglalható.” 2. § A Btk. 137. §-ának 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadó és a nevelõszülõ, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa és bejegyzett élettársa,” 3. § A Btk. 192. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím és rendelkezés lép: „Kettõs házasság vagy kettõs bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése 192. § (1) Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra lép, továbbá aki házassági kötelékben levõ személlyel köt házasságot, vagy ilyen személlyel lép bejegyzett élettársi kapcsolatra, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki bejegyzett élettársi kapcsolatának fennállása alatt – bejegyzett élettársán kívül más személlyel – házasságot köt, vagy újabb bejegyzett élettársi kapcsolatra lép, továbbá aki bejegyzett élettársi kapcsolatban álló – bejegyzett élettársán kívül más – személlyel házasságot köt, vagy ilyen személlyel bejegyzett élettársi kapcsolatra lép.” 4. § (1) A Btk. 329/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „329/A. § (1) Aki másnak a szerzõi jogról szóló törvény alapján fennálló szerzõi vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.”
23946
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) A Btk. 329/A. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (2)–(3) bekezdések jelölése (3)–(4) bekezdésre változik: „(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki a szerzõi jogi törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzõt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megilletõ üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.” 5. § A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) a következõ 9/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: „Az elítélt sajtó útján történõ nyilatkozattétele, illetve közzététele 9/A. § (1) Az elítélt 36/C. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételét megtagadó határozat elleni fellebbezést a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétõl számított öt napon belül az iratok alapján bírálja el. A büntetés-végrehajtási bíró végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. (2) A nyilatkozat közzétételét megtagadó határozat elleni fellebbezés elbírálására az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.” 6. § A Bv. tvr. 36. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az el ítélt ál lam pol gá ri jo gai a kö vet ke zõ kép pen módosulnak:] „c) a véleményét – ellenõrzés mellett – olyan formában nyilváníthatja, amely nem zavarja a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát; a vélemény nyilvánosságra hozatala a nemzetbiztonság védelme, államtitok közlésének megakadályozása, illetõleg bûncselekmény közvetlen veszélyének fennállása esetén, annak megakadályozása, valamint a büntetés-végrehajtási intézet rendje és biztonsága érdekében korlátozható;” 7. § A Bv. tvr. a következõ 36/C–36/E. §-sal egészül ki: „36/C. § (1) Az elítélt a 36. § (5) bekezdése c) pontjának megfelelõen jogosult nyilatkozatot tenni az 1986. évi II. törvény szerinti sajtótermékben, illetõleg az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlõ hálózat útján történõ közzététellel. (2) A nyilatkozattétel engedélyezésérõl vagy megtagadásáról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a kérelem benyújtásától számított három munkanapon belül határozattal dönt, e határidõ lejártával az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A nyilatkozattétel engedélyezése akkor tagadható meg, ha alapos okkal arra lehet következtetni, hogy a nyilatkozattétel a 36. § (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott érdekek valamelyikét sértené vagy veszélyeztetné. (3) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka haladéktalanul értesíti a sajtó képviselõjét, ha az elítélt nyilat-
2008/178. szám
kozattételét engedélyezte, vagy e törvény szerint az engedélyt megadottnak kell tekinteni. Az értesítésben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka tájékoztatást ad a kapcsolatfelvétel részleteirõl. (4) Ha a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a nyilatkozattételt megtagadja, arról indokolt írásbeli határozattal dönt. A határozat minõsített adatot nem tartalmazhat. A nyilatkozattétel megtagadásáról szóló határozat ellen az elítélt, védõje, illetõleg jogi képviselõje a kézhezvételtõl számított három munkanapon belül fellebbezést nyújthat be a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A fellebbezést a büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A büntetés-végrehajtási bíró a 9/A. § szerint jár el. 36/D. § A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy az általa kijelölt személy a nyilatkozattételt – a 36. § (5) bekezdésének c) pontjában foglaltak megtartása érdekében – ellenõrzi. Ha a nyilatkozattétel a 36. § (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott érdekek valamelyikét sérti vagy veszélyezteti, a nyilatkozattétel megszakítható, és az elítéltet figyelmeztetni kell a szabályok megtartására és arra, hogy azok be nem tartása esetén a nyilatkozat közzététele megtagadható. 36/E. § (1) Az elítélt – hozzájárulásával készített – nyilatkozattételét tartalmazó írás, kép-, hangfelvétel (a továbbiakban: közlésre szánt anyag) közzétételéhez az országos parancsnok engedélye szükséges. Az engedély akkor tagadható meg, ha a közzététel a 36. § (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott érdekek valamelyikét sértené, vagy veszélyeztetné. (2) A közzététel engedélyezésérõl vagy megtagadásáról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka – a kérelem benyújtásától számított – három munkanapon belül határozattal dönt, e határidõ lejártával az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A közzététel megtagadásról indokolt írásbeli határozatot kell hozni. A határozat minõsített adatot nem tartalmazhat. Ha az országos parancsnok az engedélyt megtagadja, a közlésre szánt anyagot vissza kell tartani. (3) A közzététel megtagadásáról szóló határozat ellen az elítélt, védõje, illetõleg jogi képviselõje a kézhezvételtõl számított három munkanapon belül fellebbezést nyújthat be a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A fellebbezést a büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A büntetés-végrehajtási bíró a 9/A. § szerint jár el. (4) Ha a bíróság az országos parancsnok határozatát helybenhagyja, a közlésre szánt anyagot haladéktalanul meg kell semmisíteni.” 8. § A Bv. tvr. 83. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtására a kényszergyógykezelés szabályai irányadók azzal, hogy az Intézet fõigazgató fõorvosa a szükséges vizsgálat, megfigyelés és gyógykezelés után, az ideiglenes kényszer-
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
gyógykezelés határidejének lejárta elõtt az ügyésznek, illetõleg a bíróságnak megküldi a beutalt állapotára vonatkozó részletes kórrajzkivonatot. Ha az ideiglenes kényszergyógykezelésre befogadott nem kóros elmeállapotú, a fõigazgató fõorvos haladéktalanul elõterjesztést tesz a rendelkezésre jogosultnak az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésére.” 9. § A Bv. tvr. a következõ 118/A. §-sal egészül ki: „118/A. § (1) E § szerint az elõzetesen letartóztatott jogosult nyilatkozatot tenni az 1986. évi II. törvény szerinti sajtótermékben, illetõleg az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlõ hálózat útján történõ közzététellel. (2) A nyilatkozattétel, illetve a közzététel engedélyezésére és megtagadására a 36/C–36/E. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az elõzetesen letartóztatott nyilatkozattétele, illetve nyilatkozatának közzététele a büntetés-végrehajtási intézet rendje és biztonsága, valamint a büntetõeljárás eredményessége érdekében korlátozható. (4) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a 36/C. § (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától számított három munkanapon belül javaslatot készít arról, hogy a nyilatkozattétel a (3) bekezdésben meghatározott érdekek valamelyikét sérti vagy veszélyezteti-e, és azt a kérelemmel együtt megküldi a vádirat benyújtásáig az ügyésznek, a vádirat benyújtását követõen a bíróságnak. (5) A kérelemrõl az iratoknak a hozzá érkezésétõl számított három munkanapon belül az iratok alapján a) a vádirat benyújtása elõtt az ügyész, b) a vádirat benyújtását követõen a bíróság végzéssel határoz. (6) Az (5) bekezdés alapján hozott, a nyilatkozattétel megtagadásáról szóló határozat ellen az elõzetesen letartóztatott és védõje, az (5) bekezdés b) pontja alapján hozott, a nyilatkozattételt engedélyezõ határozat ellen az ügyész a határozat kézbesítésétõl számított öt munkanapon belül fellebbezhet, a fellebbezést az iratokkal együtt haladéktalanul fel kell terjeszteni. (7) A fellebbezést az iratok hozzá érkezését követõen három munkanapon belül az (5) bekezdés a) pontja esetén a nyomozási bíró, az (5) bekezdés b) pontja esetén a megyei (fõvárosi) bíróság másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. (8) Ha a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a 36/E. § (2) bekezdése alapján a közzététel megtagadására lát okot, akkor errõl a 36/E. § (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától számított három munkanapon belül javaslatot tesz, és azt a kérelemmel és a közlésre szánt anyaggal együtt megküldi a vádirat benyújtásáig az ügyésznek, a vádirat benyújtását követõen a bíróságnak. Az ügyész, illetve a bíróság eljárására az (5)–(7) bekezdések irányadóak. (9) Az ügyész és a bíróság eljárására egyebekben a büntetõeljárásról szóló törvény szabályai irányadóak.
23947
(10) E § alkalmazásában a büntetés-végrehajtási intézet rendje és biztonsága alatt a fogvatartó intézmény rendjét és biztonságát kell érteni.” 10. § A Bv. tvr. 124. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az elkövetõ a 36. § (5) bekezdése c) pontjának megfelelõen jogosult nyilatkozatot tenni az 1986. évi II. törvény szerinti sajtótermékben, illetõleg az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlõ hálózat útján történõ közzététellel. A nyilatkozattétel korlátozására és engedélyezésére a 36/C–36/E. § rendelkezései az irányadók. (4) E § alkalmazásában a büntetés-végrehajtási intézet rendje és biztonsága alatt a fogvatartó intézet rendjét és biztonságát kell érteni.” 11. § A Bv. tvr. 127. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelõs miniszter, hogy a szabálysértési szabályozásért felelõs miniszterrel együttesen, rendeletben szabályozza a büntetés-végrehajtási intézetben szabadságvesztés büntetését töltõ, elõzetesen letartóztatott, vagy elzárását töltõ személy nyilatkozattétele ellenõrzésének, a közlésre szánt anyag visszatartásának rendjét, valamint a sajtó képviselõjének a büntetés-végrehajtási intézet területére történõ belépésére és az intézetben tartózkodására vonatkozó részletes szabályokat.” 12. § (1) A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 74. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az elõvezetéssel (162. §), valamint a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, illetõleg nyomozó hatóság elé állításával [73. § (3) bek.] felmerült költség nem számolható el bûnügyi költségként, az ilyen eljárási cselekménnyel okozott költség megtérítésére külön jogszabály az irányadó.” (2) A Be. 604. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) Felhatalmazást kap a rendészetért felelõs miniszter, hogy az igazságügyért felelõs miniszterrel és az államháztartásért felelõs miniszterrel együttesen rendeletben szabályozza a büntetõeljárásban elrendelt elõvezetés végrehajtásával, valamint a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész, illetõleg nyomozó hatóság elé állításával felmerült költség megtérítésének részletes szabályait.” (3) A Be. 604. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Felhatalmazást kap a rendészetért felelõs miniszter, illetõleg az adópolitikáért felelõs miniszter, hogy az igazságügyért felelõs miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét.”
23948
MAGYAR KÖZLÖNY Záró rendelkezések
13. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a kihirdetését követõ harmincadik napon lép hatályba. (2) E törvény 2. és 3. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejûleg a Btk. 176/A. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „házastársa” szövegrész helyébe a „házastársa, volt bejegyzett élettársa,” szöveg lép. (3) E törvény 2009. február 1. napján hatályát veszti. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
III. Kormányrendeletek A Kormány 299/2008. (XII. 13.) Korm. rendelete az Egyesült Európáért Díj alapításáról szóló 282/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 6/A. § b) pontja alapján a következõket rendeli el: 1. § Az Egyesült Európáért Díj alapításáról szóló 282/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. és 4. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „3. § (1) A díj adományozására neves, európai közéleti személyiségek közül felkért testület (a továbbiakban: külföldi testület) tesz javaslatot. A külföldi testület elnökét és négy tagját a miniszterelnök kéri fel. A külföldi testület mûködésének szabályait, az ülésezés és a döntéshozatal rendjét – a miniszterelnökkel egyeztetve – maga állapítja meg. (2) A külföldi testület évente két személy kitüntetésére tesz rangsorolt javaslatot, amelyet az adományozás évében legkésõbb március 1-jéig eljuttat a magyar döntés-elõkészítõ bizottsághoz. (3) A külföldi testület elnöke és tagjai e megbízatásuk keretében kifejtett tevékenységük ellátásáért tiszteletdíjban részesíthetõk, továbbá igényt tarthatnak a testületi munkavégzéssel és a díj adományozásával összefüggõen felmerült igazolt utazási és szállásköltség megtérítésére, továbbá az állami vezetõket az ideiglenes külszolgálat teljesítése során megilletõ napidíj összegének megfelelõ juttatásra. (4) A külföldi testület mûködési feltételeirõl, valamint a (3) bekezdés szerinti költségek elszámolásáról és kifize-
2008/178. szám
tésérõl külföldön a Magyar Köztársaság Európai Unió mellett mûködõ Állandó Képviselete (a továbbiakban: Állandó Képviselet), belföldön a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik. 4. § (1) A Kormány részére a díj adományozására – a külföldi testület által javasolt személyek közül történõ választás útján – a magyar döntés-elõkészítõ bizottság (a továbbiakban: bizottság) tesz indokolt javaslatot. A bizottság elnöke a miniszterelnök, tagjai a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és a külügyminiszter. A bizottság ülésein tanácskozási joggal, állandó meghívottként vesz részt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ államtitkár és az Állandó Képviselet vezetõje. A bizottság titkára (a továbbiakban: titkár) a miniszterelnök által felkért személy. (2) A bizottság maga állapítja meg mûködésének szabályait és a döntéshozatal rendjét. A bizottság a díj adományozására irányuló döntési javaslatot tartalmazó kormány-elõterjesztést az adományozás évében legkésõbb március 31-éig nyújtja be a Kormányhoz. (3) A titkár – a bizottság tevékenységével és mûködésével összefüggõ feladatai ellátása mellett – figyelemmel kíséri a döntés-elõkészítés folyamatát, a bizottság elnökével elõzetesen egyeztetve szervezi a folyamat eredményes elõre vitelét, e célból kapcsolatot tart a külföldi testület elnökével és tagjaival, a bizottság elnökével és tagjaival, az Állandó Képviselet vezetõjével, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ államtitkárral, továbbá a kitüntetésre jelölttel. (4) A titkár (3) bekezdés szerinti feladatai ellátásához a Miniszterelnöki Kabinetiroda kijelölt szervezeti egysége teljes körû háttértámogatást biztosít. (5) A bizottság titkára a (3) bekezdés szerinti tevékenység ellátásáért tiszteletdíjban részesíthetõ, és évente hat alkalommal a külföldi munkavégzéssel felmerült igazolt utazási és szállásköltség megtérítésére, továbbá az állami vezetõket az ideiglenes külszolgálat teljesítése során – külön jogszabály alapján – megilletõ napidíj összegének megfelelõ mértékû költségtérítésre jogosult.”
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és az azt követõ napon hatályát veszti. (2) A R. 2. § (2) bekezdésében a „kisplasztikai alkotás,” szövegrész helyébe a „kisplasztikai alkotás, nettó” szöveg, az „összegû díjról kiállított utalvány” szövegrész helyébe a „pénzjutalom” szöveg lép.
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
VIII. Az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a Kormány tagjainak határozatai A Kormány határozatai A Kormány 1080/2008. (XII. 13.) Korm. határozata a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zártkörûen mûködõ Részvénytársaság Alapító Okiratának módosításáról 1. A Kormány az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 18. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zártkörûen mûködõ Részvénytársaság 1083/2007. (X. 17.) Korm. határozattal elfogadott Alapító Okiratát e határozat melléklete szerint módosítja. 2. A Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az Alapító Okirat módosításának eredeti példányát a Kormány nevében aláírja és az eljárásban a Kormányt képviselje. 3. Ez a határozat a közzétételének napján lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
Melléklet az 1080/2008. (XII. 13.) Korm. határozathoz 1. Az Alapító Okirat a következõ 1.3. ponttal egészül ki: „1.3. A Társaság idegen nyelvû cégnevei és idegen nyelvû rövidített cégnevei: angol nyelvû cégnév: Hungarian State Holding Company Ltd. angol nyelvû rövidített cégnév: HSHC Ltd. francia nyelvû cégnév: S.A.P. Holding du Patrimoine national hongrois francia nyelvû rövidített cégnév: S.A.P. H.P.N.H. német nyelvû cégnév: UNGARISCHE NATIONALE VERMÖGENSVERWALTUNG AG nach ungarischem Recht mit geschlossenem Aktionarskreis német nyelvû rövidített cégnév: UNV AG nach ungarischem Recht mit geschlossenem Aktionarskreis
23949
orosz nyelvû cégnév: ZAO po upravlenyiju vengérszkim nacionalnim imuscsesztvom orosz nyelvû rövidített cégnév: ZAO „UVNI” ” 2. Az Alapító Okirat 3. pontja helyébe a következõ lép: „3. A Társaság fõtevékenysége: 6420 ’08 Vagyonkezelés (holding) Egyéb tevékenység: 7010 ’08 Üzletvezetés 6820 ’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6832 ’08 Ingatlankezelés” 3. Az Alapító Okirat 10.2. pontja a következõk szerint egészül ki: [10.2. Az Ellenõrzõ Bizottság elsõ kijelölt tagjai:] „Slosár Gábor” 4. Az Alapító Okirat a következõ 10.3. ponttal egészül ki: „10.3. Az Ellenõrzõ Bizottság, illetve annak tagja az Ellenõrzõ Bizottság elnöke útján a Tanács tagjaitól és a Társaság vezetõ állású munkavállalóitól írásban felvilágosítást kérhet. A Tanács tagjai a megkeresésre saját maguk válaszolnak a megkeresés kézhezvételét követõ 30 napon belül. A Társaság vezetõ állású munkavállalói szintén a megkeresés kézhezvételét követõ 30 napon belül kötelesek válaszolni a vezérigazgató útján. Amennyiben a megkeresés 30 napon belül nem teljesíthetõ, a Tanács tagjainak saját maguk, a Társaság vezetõ állású munkavállalónak pedig a vezérigazgató útján az Ellenõrzõ Bizottság elnökétõl határidõ hosszabbítást kell kérniük. A Tanács tagjai, valamint a vezérigazgató a megkeresésnek köteles eleget tenni, illetõleg a vezérigazgató a vezetõ állású munkavállalók válaszát továbbítani.” 5. Az Alapító Okirat 12.2. pontja helyébe a következõ lép: „12.2. A Társaság könyvvizsgálója: Ernst & Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelõsségû Társaság Székhely: 1132 Budapest, Váci út 20. Cégjegyzékszám: 01-09-267553 A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelõs természetes személy neve: Szilágyi Judit A könyvvizsgáló megbízatása 2011. augusztus 15-ig szól.” 6. Az Alapító Okirat a következõ 13. ponttal egészül ki, valamint egyidejûleg az Alapító Okirat 13–18. pontjainak számozása 14–19. pontokra változik: „13. A Tanács tagjai a Vtv. 16. §-ában foglalt rendelkezések, az Ellenõrzõ Bizottság tagjai, a Nemzeti Földalap Ellenõrzõ Bizottság tagjai az egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.”
23950
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/178. szám
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez c. kiadványt. Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:
A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………
cégszerû aláírás
2008/178. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
23951
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2009. január 1-jétõl a hivatalos lapok megjelentetése az alábbiak szerint változik
A Magyar Közlöny és a mellékletét képezõ Hivatalos Értesítõ tartalma újabb rovatokkal bõvül Magyar Közlöny I. II.
Az Alkotmány és annak módosításai Törvények
Hivatalos Értesítõ I. II.
Egységes szerkezetû jogi aktusok Statisztikai közlemények
III.
Kormányrendeletek
III.
Utasítások, jogi iránymutatások
IV.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei
IV.
Állásfoglalások
V. VI. VII. VIII. IX.
A Kormány tagjainak rendeletei Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Jogegységi határozatok Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai Határozatok Tára
V. VI. VII. VIII. IX.
Személyügyi hírek Alapító okiratok Pályázati felhívások Közlemények Hirdetmények (a Cégközlöny, az Európai Unió Hivatalos Lapja, a Közbeszerzési Értesítõ és a Bírósági Határozatok figyelése, illetve a tartalomjegyzékek közzététele)
Havonta a kiadó DVD-formátumban tematizált jogszabálygyûjteményeket biztosít az elõfizetõknek. A jogszabálygyûjtemények árát az elõfizetési díj tartalmazza.
2009. január 1-jétõl – a Belügyi Közlöny tartalmazza a jövõben a Sport Értesítõt, a Turisztikai Értesítõt és az Önkormányzati Közlönyt, – a Szociális Közlöny és a Munkaügyi Közlöny – összevonást követõen – januártól Szociális és Munkaügyi Közlöny néven, egy lapként jelenik meg, – az Oktatási Közlöny és a Kulturális Közlöny elõfizetõi a jövõben az Oktatási és Kulturális Közlönyben találhatják meg a számukra fontos információkat, – az Egészségbiztosítási Közlöny az Egészségügyi Közlönybe integrálódik, az érdeklõdõk a jövõben az Egészségügyi Közlönybõl tájékozódhatnak az ez idáig két lapban közölt információkról.
Budapest, 2008. október 15.
Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
23952
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/178. szám
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2009. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Értesítjük továbbá Önöket, hogy 2009. január 1-jétõl – az Eitv. összevonásra vonatkozó rendelkezéseit figyelembe véve – egyes lapoknál is változásokra kell számítani. Kérjük, hogy az esetleges módosítást (cím- és példányszámváltozás) szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).
A 2009. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) 151 452 Ft/év 27 972 Ft/év 39 564 Ft/év 39 564 Ft/év
Magyar Közlöny Az Alkotmánybíróság Határozatai Belügyi Közlöny Egészségügyi Közlöny Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ
27 468 Ft/év
Szociális és Munkaügyi Közlöny Oktatási és Kulturális Közlöny Pénzügyi Közlöny Ügyészségi Közlöny L'udové noviny Neue Zeitung
39 564 Ft/év 31 500 Ft/év 45 108 Ft/év 9 324 Ft/év 7 308 Ft/év 7 056 Ft/év
A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2009. évi éves elõfizetési díjai (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft
AZ EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2009. évi éves elõfizetési díja (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft
Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2008-as évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa. A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. A papír alapon terjesztett Magyar Közlöny a kormányzati portálon közzétett hiteles elektronikus dokumentum oldalhû másolata. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft.
HU ISSN 0076—2407 08.3712 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285
