A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2005. december 29., csütörtök
Oldal
TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. 126/2005. (XII. 29.) GKM r.
A közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . A közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeirõl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1
15
172. szám II. kötet
Ára: 4370,– Ft
II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A gazdasági és közlekedési miniszter 125/2005. (XII. 29.) GKM rendelete a közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 12. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § (1) A közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.)
15. §-a (8) bekezdésének számozása (9) bekezdésre változik és a § a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) E rendelet alkalmazásában telephelyi ellenõrzésnek minõsül a (7) bekezdésben meghatározottak szerint bevont okmányoknak és adatoknak az ellenõrzõ szerv saját hivatalában elvégzett vizsgálata is.”
2. § A közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) 31. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az Európai Unió jogának való megfelelés 31. § Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 70/156/EGK irányelve (1970. február 6.) a gépkocsik és a pótkocsik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint az azt módosító 98/91/EK, 2000/40/EK, 2004/3/EK, 2003/97/EK európai parlamenti és tanácsi, továbbá 2001/92/EK, 2001/116/EK, 2001/56/EK, 2001/85/EK,
2
MAGYAR KÖZLÖNY
2003/102/EK, 2004/78/EK, 2004/104/EK és 2005/49/EK bizottsági irányelv; b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/24/EK irányelve (2002. március 18.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról és a 92/61/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl, valamint az azt módosító 2003/77/EK bizottsági irányelv; c) az Európai Parlament és a Tanács 2003/37/EK irányelve (2003. május 26.) a mezõgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhetõ vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló mûszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl, valamint az azt módosító 2005/13/EK és 2005/67/EK bizottsági irányelv; d) a Tanács 96/96/EK irányelve (1997. február 17.) a gépkocsik és a pótkocsik mûszaki felülvizsgálatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint az azt módosító 2001/9/EK, 2001/11/EK és 2003/27/EK bizottsági irányelvek; e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/30/EK irányelve (2000. június 6.) a Közösség területén közlekedõ haszongépjármûvek közúti mûszaki ellenõrzésérõl, valamint az azt módosító 2003/26/EK bizottsági irányelv; f) a Tanács 88/599/EGK irányelve (1988. november 23.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK rendelet és a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló 3821/85/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó egységes ellenõrzési eljárásról; g) az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) 8. cikkének (3) és (4) bekezdése az elhasználódott jármûvekrõl; h) a Bizottság 93/172/EGK határozata (1993. február 22.) a közúti szállításról szóló 88/599/EGK tanácsi irányelv 6. cikkében elõírt szabványos formanyomtatvány elkészítésérõl; i) a Bizottság 93/173/EGK határozata (1993. február 22.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK tanácsi rendelet 16. cikkében elõírt formanyomtatvány kidolgozásáról; j) az Európai Parlament és a Tanács 1753/2000/EK határozata (2000. június 22.) az új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátását ellenörzõ rendszer kialakításáról.”
2005/172/II. szám
(2) Az ER. 10. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul. (3) Az ER. A. Függeléke e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul. (4) Az ER. C. Függeléke e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.
4. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Bizottság 2004/104/EK irányelve (2004. október 14.) a gépjármûvekben jelentkezõ rádiófrekvenciás interferenciára (elektromágneses kompatibilitásra) vonatkozó 72/245/EGK tanácsi irányelv mûszaki fejlõdéshez igazításáról, és a gépjármûvek és pótkocsijaik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló 70/156/EGK irányelv módosításáról; b) a Bizottság 2005/13/EK irányelve (2005. február 21.) a mezõgazdasági vagy erdészeti traktorok hajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezõanyag-kibocsátásával kapcsolatos 2000/25/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv módosításáról, valamint a mezõgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyásával kapcsolatos 2003/37/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv I. mellékletének módosításáról; c) a Bizottság 2005/49/EK irányelve (2005. július 25.) a gépjármûvekben jelentkezõ rádiózavarokra (elektromágneses összeférhetõségre) vonatkozó 72/245/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a gépjármûvek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló 70/156/EGK irányelvnek a mûszaki fejlõdéshez való igazításuk érdekében történõ módosításáról; d) a Bizottság 2005/67/EK irányelve (2005. október 18.) a mezõgazdasági- vagy erdészeti traktorok alkalmassá tételük érdekében való típusjóváhagyására vonatkozóan a 86/298/EGK tanácsi irányelv I. és II. mellékletének, a 87/402/EGK tanácsi irányelv I. és II. mellékletének és a 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I., II. és III. mellékletének módosításáról.
3. §
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról rendelkezõ 14/1999. (IV. 28.) KHVM rendelet 1. számú melléklet IV. fejezete 4.1. pontjának b) és c) alpontja.
(1) Az ER. 5. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
gazdasági és közlekedési miniszter
Dr. Kóka János s. k.,
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3
1. számú melléklet a 125/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez Az ER. 5. számú mellékletének IV. fejezet 4.1. pontjának b) és c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [4. A gépkocsi szélvédõjének és ablakainak fényáteresztõ képessége vizsgálatának technológiai mûveletei 4.1. Követelmény A fényáteresztõ-képesség mértéke megfelelõ:] „b) a vezetõtéri oldalablakok üvegei (amelyen keresztül a gépjármû vezetõje részére az oldalra való kilátás, valamint a visszapillantó tükrökkel a jármû mellett lévõ mindkét forgalmi sávra történõ hátralátás biztosítva van) esetében legalább: Tmin=70%; c) egyéb ablakok (utastéri, raktéri oldal és hátsó ablakok) üvegei esetében nincs követelmény.” 2. számú melléklet a 125/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez Az ER. 10. számú melléklete II. fejezetének 2.2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. Közúti ellenõrzések] „2.2. A közúti ellenõrzések az alábbiakra terjednek ki: 2.2.1. a napi vezetési idõk, megszakítások és napi pihenõidõk; szabálytalanság alapos gyanúja esetében a megelõzõ napokra vonatkozó, a jármûben a 2135/98/EK tanácsi rendelettel módosított 3821/85/EGK tanácsi rendelet 15. cikke (7) bekezdésének megfelelõen megtalálható adatrögzítõ lapok, illetve az ugyanerre az idõszakra vonatkozóan a 3821/85 EGK tanácsi rendelet I.B. mellékletnek megfelelõ gépjármûvezetõi kártyán, illetve menetíró készülék memóriájában tárolt adatok; 2.2.2. a 3821/85/EGK tanácsi rendelet 15. cikkének (7) bekezdésében meghatározott idõszakban azok az esetek, amikor a jármû túllépte a megengedett sebességet, amely esetek úgy határozandók meg, mint azok az egy percnél hosszabb idõszakok, amelyek alatt a sebesség az N3 kategóriájú jármûvek esetében meghaladja a 90 km/órát, az M3 kategóriába sorolt jármûvek esetében pedig a 105 km/órát; 2.2.3. indokolt esetben a menetíró készülék által a jármû megelõzõ, legfeljebb 24 órányi használatára vonatkozóan rögzített, a jármû által elért pillanatnyi sebességértékek; 2.2.4. indokolt esetben a megelõzõ hétre vonatkozó pihenõidõ; 2.2.5. a menetíró készülék helyes mûködése (a készülékkel, illetve a gépjármûvezetõi kártyával, illetve az adatrögzítõ lapokkal való esetleges visszaélések megállapítása), vagy – amennyiben indokolt – a 3820/85/EGK tanácsi rendelet 14. cikkének (5) bekezdésében felsorolt dokumentumok megléte a jármûvön.”
4
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
3. számú melléklet a 125/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez 1. Az ER. A. Függelékének címéhez tartozó 1 jelû lábjegyzet a következõre módosul: „1 Ez a Függelék a gépkocsik és a pótkocsik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló 70/156/EGK Tanácsi irányelvvel (1970. február 6.), valamint az azt módosító 98/91/EK, 2000/40/EK, 2001/56/EK, 2001/85/EK, 2003/102/EK, 2004/3/EK, 2003/97/EK európai parlamenti és tanácsi, továbbá 2001/92/EK, 2001/116/EK, 2004/78/EK, 2004/104/EK és 2005/49/EK bizottsági irányelvekkel megegyezõ szabályozást tartalmaz." 2. Az ER. A. Függelékének A/1. számú mellékletének 0.5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „0.5.
A gyártó neve és címe: .......................................................................... Ha van, a meghatalmazott képviselõ neve és címe:.............................. ”
3. Az ER. A. Függelékének A/1. számú melléklete a következõ 12.7. ponttal egészül ki: „12.7.
Táblázat a jármû(vek)ben elhelyezett rádiófrekvenciás adókészülékek beszereléséhez és használatához, ha alkalmazható (lásd: MR. A. Függelék A/10 melléklet I. rész, 3.1.8.): frekvenciasávok [Hz]
max. kimenõ teljesítmény [W]
antenna helyzete a jármûvön, meghatározott feltételek a beszereléshez és/vagy használathoz
A típusjóváhagyást kérelmezõnek, ahol megfelelõ, a következõt szintén szolgáltatnia kell: 1. függelék Az ebben az irányelvben említett és korábban nem felsorolt összes elektromos és/vagy elektronikus alkatrész listáját (lásd az MR. A. Függelék A/10 melléklet 2.1.9. és 2.1.10. pontjait). 2. függelék Az (ebben az irányelvben említett) elektromos és/vagy elektronikus alkatrészek általános elrendezésének, valamint az általános vezetékköteg elrendezésének a vázlatát vagy rajzát. 3. függelék A típus bemutatásához kiválasztott jármû leírása Kocsiszekrényforma: Bal- vagy jobbkormányos: Tengelytávolság:
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5
4. függelék A gyártó vagy jóváhagyott/elismert laboratóriumok által szolgáltatott vizsgálati jelentés(eke)t a típus-jóváhagyási bizonyítvány kiállítása céljából.” 4. Az ER. A. Függeléke A/1. melléklete a 12.6.4. pontot követõen a következõ pontokkal egészül ki: „12.7.1.
jármûvet felszerelték 24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel: Igen/Nem (a nem megfelelõ törlendõ)
12.7.2.
jármûvet felszerelték 79 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel: Igen/Nem (a nem megfelelõ törlendõ)”.
5. Az ER. A. Függeléke A/3. számú melléklete I. Részének 0.5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „0.5.
A gyártó neve és címe: .................................................................................. Ha van, a meghatalmazott képviselõ neve és címe:.......................................”
6. Az ER. A. Függeléke pontokkal egészül ki:
A/3. számú melléklete a 12.6.4. pontot követõen a következõ
„12.7.1.
jármûvet felszerelték 24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel: Igen/Nem (a nem megfelelõ törlendõ)
12.7.2.
jármûvet felszerelték 79 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel: Igen/Nem (a nem megfelelõ törlendõ)”.
7. Az ER. A. Függelékének IX. Mellékletében meghatározott „Megfelelõségi nyilatkozat” minták 2. oldalainak 50. pontjai helyébe a következõ rendelkezés lép: „50.
Megjegyzések
50.1.
jármûvet felszerelték 24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel: Igen/Nem (a nem megfelelõ törlendõ)
50.2.
jármûvet felszerelték 79 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel: Igen/Nem (a nem megfelelõ törlendõ)
50.3.
Egyéb megjegyzések: ............................................................................ ”.
6
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
4. számú melléklet a 125/2005. .(XII. 29.) GKM rendelethez 1. Az ER. C. Függelékének címéhez tartozó 1 jelû lábjegyzet a következõre módosul: „1 Ez a Függelék összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz a mezõgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhetõ vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló mûszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló 2003/37/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (2003. május 26.), valamint az azt módosító 2005/13/EK és 2005/67/EK bizottsági irányelvek rendelkezéseivel" 2. Az ER. C. Függelékének C/1. melléklet „A” minta „3. MOTOR” szakasz 3.1–3.4. pontjai helyébe a következõ lép: „MOTOR 3.1
1. rész Általános jellemzõk Alapmotor/motortípus (1) (3) (21)
3.1.1
Gyártmány/gyártmányok (gyártó kereskedelmi neve): .........................................
3.1.2.
Az alapmotor és (ha van ilyen) a motorcsalád típusa és kereskedelmi megnevezése (1):
3.1.3.
A típusazonosítás jelölése, ahogy a motoron/motorokon fel van tüntetve, és rögzítésének módja:
3.1.3.1.
A motor típusazonosító kódjának elhelyezése, az azonosítás jelölése és rögzítésének módja:
3.1.3.2.
Az alkatrész EK-típusjóváhagyási jelének elhelyezése és rögzítésének módja:.
3.1.4.
A gyártó neve és címe: .......................................................................................
3.1.5
Az összeszerelõ üzem/üzemek címe/címei: ........................................................
3.1.6
Mûködési elv: - külsõ gyújtású/kompressziós gyújtású motor (1) - közvetlen/közvetett befecskendezés (1) - kétütemû/négyütemû motor (1)
3.1.7
Tüzelõanyag dízelolaj/ benzin/ PB-gáz [LPG]/egyéb (1)
3.2.
2. rész Motortípus a családon belül A család alapmotorjának alapvetõ jellemzõi(3)
3.2.1.
A kompressziós gyújtású motor leírása
3.2.1.1.
Gyártó:................................................................................................................
3.2.1.2.
A gyártó által a motorokra felszerelt motorjelölés: ................................................
3.2.1.3.
Kétütemû/négyütemû (1)
3.2.1.4.
Furat: ……. mm
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
7
3.2.1.5.
Löket: ……. mm
3.2.1.6.
A hengerek száma és elrendezése:.....................................................................
3.2.1.7.
Hengerûrtartalom: ……. cm³
3.2.1.8.
Névleges fordulatszám: ……. fordulat/min
3.2.1.9.
A legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszám: ……. fordulat/min
3.2.1.10.
Sûrítési arány (2) : ................................................................................................
3.2.1.11.
Égési rendszer leírása: .......................................................................................
3.2.1.12.
Az égéstér és a dugattyúfenék rajza(i):................................................................
3.2.1.13.
A szívó és kipufogó csövek legkisebb keresztmetszete: ......................................
3.1.2.14.
Hûtõrendszer
3.2.1.14.1.
Folyadékos hûtés
3.2.1.14.1.1. Hûtõfolyadék típusa: ........................................................................................... 3.2.1.14.1.2. Keringetõ szivattyú/szivattyúk: van/nincs (1) 3.2.1.14.1.3. Jellemzõk, illetve gyártmány/gyártmányok és típus/típusok (ha vannak ilyenek):.. 3.2.1.14.1.4. Áttételi arány(ok) (ha értelmezhetõ): 3.2.1.14.2.
Léghûtés
3.2.1.14.2.1 Befúvó: van/nincs(1) 3.2.1.14.2.2 Jellemzõk, illetve gyártmány/gyártmányok és típus/típusok (ha vannak ilyenek):.. 3.2.1.14.2.3 Áttételi arány(ok) (ha értelmezhetõ):.................................................................... 3.2.1.15.
A gyártó által engedélyezett hõmérséklet:
3.2.1.15.1.
Folyadékhûtés: legnagyobb hõmérséklet kilépéskor:
3.2.1.15.2.
Léghûtés: referenciapont:.................................................................................... Legnagyobb hõmérséklet a referenciapontnál:…….K
3.2.1.15.3.
A töltõlevegõ maximális hõmérséklete (alkalmazhatóság szerint:…….K
a
visszahûtõ
kilépõnyílásánál
3.2.1.15.4.
A kipufogógáz maximális hõmérséklete a kipufogócsõ(vek)ben a kipufogógyûjtõcsõ(csövek) külsõ pereme, illetve peremei melletti ponton):……..K
3.2.1.15.5
Kenõanyag hõmérséklete: minimum:……..K maximum:……..K
3.2.1.16.
Feltöltõ: van/nincs (1)
3.2.1.16.1.
Gyártmány: .........................................................................................................
3.2.1.16.2.
Típus: .................................................................................................................
3.2.1.16.3.
Rendszer ismertetése (pl. legnagyobb feltöltõnyomás, nyomáshatároló szelep, ha van):
3.2.1.16.4.
Visszahûtõ: van/nincs (1)
8
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
3.2.1.17.
Szívórendszer: legnagyobb megengedett szívási depresszió névleges motorfordulatszámnál a motor teljes terhelése mellett: ……. kPa
3.2.1.18.
Kipufogórendszer: legnagyobb megengedett kipufogó-ellennyomás névleges motor-fordulatszámnál a motor teljes terhelése mellett: ……. kPa
3.2.2.
Kiegészítõ szennyezés-korlátozó berendezések (ha vannak ilyenek, és nem szerepelnek másik rovatban) Leírások és/vagy
(1)
3.2.3.
Tüzelõanyag-ellátás
3.2.3.1.
Tápszivattyú
rajz(ok): ...............................................................................
nyomás (2), illetve jelleggörbe: ……. kPa 3.2.3.2.
Befecskendezõ rendszer
3.2.3.2.1.
Szivattyú
3.2.3.2.1.1. Gyártmány/gyártmányok: .................................................................................... 3.2.3.2.1.2. Típus/típusok: ..................................................................................................... 3.2.3.2.1.3. A szivattyú szállítási teljesítménye:……..mm3 (2) löketenként, illetve munkaütemenként ……..fordulat/min (a névleges fordulatszám) és……..fordulat/min (a legnagyobb nyomaték) esetén, illetve a jelleggörbével ábrázolva Közlendõ, hogy melyik módszert alkalmazták: a motoron vagy a szivattyúpróbapadon történt-e a mérés (1) 3.2.3.2.1.4. Elõbefecskendezés 3.2.3.2.1.4.1.Elõbefecskendezési görbe
(2)
: .............................................................................
(2)
3.2.3.2.1.4.2.Vezérlés :.......................................................................................................... 3.2.3.2.2.
Befecskendezõ csõvezeték
3.2.3.2.2.1. Hossza…….mm 3.2.3.2.2.2
Belsõ átmérõje ………mm
3.2.3.2.3.
Befecskendezõ berendezés/berendezések
3.2.3.2.3.1. Gyártmány/gyártmányok: .................................................................................... 3.2.3.2.3.2. Típus/típusok: ..................................................................................................... 3.2.3.2.3.3. Kezdeti nyomás (2) vagy jelleggörbe: ................................................................... 3.2.3.2.4.
Regulátor
3.2.3.2.4.1. Gyártmány/gyártmányok: .................................................................................... 3.2.3.2.4.2. Típus/típusok: ..................................................................................................... 3.2.3.2.4.3. Az a fordulatszám, amelynél teljes megkezdõdik (2):……..fordulat/min 3.2.3.2.4.4. Legnagyobb terhelés nélküli fordulatszám
terhelés (2)
mellett
:……..fordulat/min
a
leszabályozás
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9
3.2.3.2.4.5. Alapjárati fordulatszám (2):……..fordulat/min 3.2.3.3.
Hidegindító rendszer
3.2.3.3.1.
Gyártmány/gyártmányok: ....................................................................................
3.2.3.3.2.
Típus/típusok: .....................................................................................................
3.2.3.3.3.
Leírás: ................................................................................................................
3.2.4.
Szelepvezérlés
3.2.4.1.
Legnagyobb szelepnyitás és a nyitási és zárási szögek a felsõ holtponthoz képest, illetve ezzel egyenértékû adatok:.............................................................
3.2.4.2.
Beállítási szelephézagok és/vagy beállítási tartományok (1)
3.2.4.3.
Változtatható szelepvezérlõ rendszer (ha alkalmazható, és ahol szívó és/vagy kipufogó szelep van)
3.2.4.3.1.
Típus: folytonos vagy kétállásos (be/ki)
3.2.4.3.2.
Bütyökállítási szög;
3.2.5.
A furatok elrendezése
3.2.5.1.
Helyzet, méret és számozás
3.2.6.
Elektronikus vezérlési funkciók Amennyiben a motor elektronikus vezérlési funkciókkal rendelkezik, meg kell adni a teljesítményükre vonatkozó adatokat:
3.2.6.1.
Gyártmány: .........................................................................................................
3.2.6.2.
Típus: .................................................................................................................
3.2.6.3.
Alkatrés száma: ..................................................................................................
3.2.6.4.
A motor elektronikus vezérlõegységének elhelyezése: ........................................
3.2.6.4.1.
Érzékelt paraméterek: .........................................................................................
3.2.6.4.2.
Vezérelt paraméterek:.........................................................................................
3.3.
3. rész Kompressziós gyújtású motorcsalád A motorcsalás lényeges jellemzõi
3.3.1.
Motortípusok jegyzéke a családon belül
3.3.1.1.
A motorcsalád neve: ...........................................................................................
3.3.1.2.
Motortípusok mûszaki leírása a családon belül:
10
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
Alapmotor Motortípus Hengerek száma Névleges fordulatszám (fordulat/min) Üzemanyag-felvétel löketenként (mm3) Nettó leadott teljesítmény (kW) A legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszám (fordulat/min) Üzemanyag-felvétel löketenként (mm3) Legnagyobb nyomaték (Nm) Alapjárati fordulatszám (fordulat/min) Hengerûrtartalom az alap motorhoz képest (%) 3.4.
100
4. rész Motortípus A motortípus lényeges jellemzõi
3.4.1.
A motor leírása
3.4.1.1.
Gyártó:................................................................................................................
3.4.1.2.
A gyártó által a motorokra felszerelt motorjelölés: ................................................
3.4.1.3
Ütem: Kétütemû/négyütemû
3.4.1.4.
Furat:……..mm
3.4.1.5.
Löket:……..mm
3.4.1.6.
A hengerek száma és elrendezése:.....................................................................
3.4.1.7.
Hengerûrtartalom:……..cm3
3.4.1.8.
Névleges fordulatszám:……..fordulat/min
3.4.1.9.
A legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszám:……..fordulat/min
3.4.1.10.
Sûrítési arány (2): .................................................................................................
3.4.1.11.
Égési rendszer:...................................................................................................
3.4.1.12.
Az égéstér és a dugattyúfenék rajza/rajzai:..........................................................
3.4.1.13.
A szívó és kipufogó nyílások legkisebb keresztmetszete: ....................................
(1)
2005/172/II. szám
3.4.1.14.
Hûtõrendszer
3.4.1.14.1.
Folyadékhûtés
MAGYAR KÖZLÖNY
11
3.4.1.14.1.1. Hûtõfolyadék típusa: ........................................................................................... 3.4.1.14.1.2. Keringetõ szivattyú/szivattyúk: van/nincs (1) 3.4.1.14.1.3. Jellemzõk, illetve gyártmány/gyártmányok és típus/típusok (ha vannak ilyenek):.. 3.4.1.14.1.4. Áttételi arány (ha értelmezhetõ):.......................................................................... 3.4.1.14.2.
Léghûtés
3.4.1.14.2.1. Befúvó van/nincs(1) 3.4.1.14.2.2. Jellemzõk, illetve gyártmány/gyártmányok és típus/típusok (ha vannak ilyenek):.. 3.4.1.14.2.3. Áttételi arány (ha értelmezhetõ):.......................................................................... 3.4.1.15.
A gyártó által engedélyezett hõmérséklet: ...........................................................
3.4.1.15.1.
Folyadékhûtés: legnagyobb hõmérséklet kilépéskor:……..K
3.4.1.15.2.
Léghûtés: referenciapont:.................................................................................... Legnagyobb hõmérséklet a referenciapontnál: ....................................................
3.4.1.15.3.
Legnagyobb töltõlevegõ hõmérséklet a szívóoldali visszahûtõbõl való kilépésnél (ha értelmezhetõ):……..K
3.4.1.15.4.
A kipufogógázok legnagyobb hõmérséklete a kipufogócsõnek/kipufogócsöveknek a kipufogó-gyûjtõcsõ/kipufogó-gyûjtõcsövek külsõ pereméhez közeli pontján:……..K
3.4.1.15.5.
Kenõanyag hõmérséklete: minimum:……..K maximum:……..K
3.4.1.16.
Feltöltõ: van/nincs (1)
3.4.1.16.1.
Gyártmány: .........................................................................................................
3.4.1.16.2.
Típus: .................................................................................................................
3.4.1.16.3.
A rendszer ismertetése (pl. legnagyobb feltöltõnyomás, nyomáshatároló szelep, ha van):
3.4.1.16.4.
Visszahûtõ: van/nincs (1)
3.4.1.17.
Szívórendszer: legnagyobb megengedett szívási depresszió névleges motorfordulatszámnál a motor teljes terhelése mellett:……..kPa
3.4.1.18.
Kipufogórendszer: legnagyobb megengedett ellennyomás névleges motorfordulatszámnál a motor teljes terhelése mellett:……..kPa(2)
3.4.2.
Kiegészítõ, szennyezés-korlátozó készülékek (ha vannak ilyenek, és nem szerepelnek másik rovatban) Leírás és/vagy rajz/rajzok:...................................................................................
3.4.3.
Tüzelõanyag-ellátás
3.4.3.1.
Tápszivattyú Nyomás (2) vagy jelleggörbe:……..kPa
12
MAGYAR KÖZLÖNY
3.4.3.2.
Befecskendezõ rendszer
3.4.3.2.1.
Szivattyú
2005/172/II. szám
3.4.3.2.1.1. Gyártmány/gyártmányok: .................................................................................... 3.4.3.2.1.2. Típus/típusok: ..................................................................................................... 3.4.3.2.1.3. A szivattyú szállítási teljesítménye:…….. és …….. mm3 (2) löketenként, illetve munkaütemenként ……..fordulat/min (a névleges fordulatszám) és……..fordulat/min (a legnagyobb nyomaték) esetén, illetve a jelleggörbével ábrázolva Közlendõ, hogy melyik módszert alkalmazták: a motoron vagy a szivattyúpróbapadon történt-e a mérés (1) 3.4.3.2.1.4. Elõbefecskendezés 3.4.3.2.1.4.1.Elõbefecskendezési görbe (2):.............................................................................. 3.4.3.2.1.4.2.Idõzítés (2): .......................................................................................................... 3.4.3.2.2.
Befecskendezõ csõvezeték
3.4.3.2.2.1. Hossza:……..mm 3.4.3.2.2.2. Belsõ átmérõje: ……..mm 3.4.3.2.3
Befecskendezõ berendezés/berendezések:
3.4.3.2.3.1. Gyártmány/gyártmányok: .................................................................................... 3.4.3.2.3.2. Típus/típusok: ..................................................................................................... 3.4.3.2.3.3. Kezdeti nyomás (2) vagy jelleggörbe (1): ................................................................ 3.4.3.2.4.
Regulátor(ok)
3.4.3.2.4.1
Gyártmány/gyártmányok: ....................................................................................
3.4.3.2.4.2. Típus/típusok: ..................................................................................................... 3.4.3.2.4.3. Az a fordulatszám, amelynél teljes megkezdõdik (2): ……..fordulat/min
terhelés
mellett
a
leszabályozás
3.4.3.2.4.4. Legnagyobb terhelés nélküli sebesség (2):……..fordulat/min 3.4.3.2.4.5. Alapjárati fordulatszám (2): ……..fordulat/min 3.4.3.
Hidegindító rendszer
3.4.3.1
Gyártmány/gyártmányok: ....................................................................................
3.4.3.2.
Típus/típusok: .....................................................................................................
3.4.3.3.
Leírás: ................................................................................................................
3.4.4.
Szelepvezérlés
3.4.4.1.
Legnagyobb szelepnyitás és a nyitási és zárási szögek a felsõ holtponthoz képest, illetve ezzel egyenértékû adatok:.............................................................
3.4.4.2
Beállítási szelephézagok és/vagy beállítási tartományok (1) ..................................
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
13
3.4.4.3
Változtatható szelepvezérlõ rendszer (ha alkalmazható, és ahol szívó és/vagy kipufogó szelep van)
3.4.4.3.1.
Típus: folytonos vagy kétállásos (be/ki)
3.4.4.3.2.
Bütyökállítási szög;
3.4.5.
A furatok elrendezése
3.4.5.1.
Helyzet, méret és számozás
3.4.6.
Elektronikus vezérlési funkciók............................................................................ Amennyiben a motor elektronikus vezérlési funkciókkal rendelkezik, meg kell adni a teljesítményre vonatkozó adatokat:
3.4.6.1.
Gyártmány: .........................................................................................................
3.4.6.2.
Típus: .................................................................................................................
3.4.6.3.
Részegység-szám: .............................................................................................
3.4.6.4.
A motor elektronikus vezérlõegységének elhelyezése: ........................................
3.4.6.4.1.
Érzékelt paraméter:.............................................................................................
3.4.6..4.2.
Vezérelt paraméter: .......................................................................................... ”
3. Az ER. C. Függelékének C/1. melléklet A. minta 4. része 3.6.1. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: [C/1. MELLÉKLET AZ ADATKÖZLÕ LAPOK MINTÁJA] „3.6.1
Szabadon választható adat: a teljesítmény-leadó tengelynél (PTO) mért teljesítmény (ha van) a névleges fordulatszám mellett (az OECD 2. kódexe, illetve az ISO 789-1:1990 szabvány szerint)”
4. Az ER. C. Függelékének C/2. melléklet I. rész B. fejezet táblázatának 26.1. pontja helyébe a következõ rendelkezés és (3) jelû megjegyzés lép:
Szám
Tárgy
26.1 Biztonsági öv rögzítései (3)
Az MR A. ill. C. Függeléke mellékletei és az azonos szabályozást tartalmazó irányelv száma
Hivatalos Lap hivatkozás
76/115/EGK C/20, vagy A/19.
24. szám, 1976.1.30., 6. o.
Alkalmazhatóság (a T4 és C4 tekintetében lásd az 1. függeléket)
T1
T2
T3
T5
C
R
X
X
X
X
X
–
S
–
___________ (3) A T1, T2, T3, C1, C2 és C3 kategóriába tartozó traktorok esetében legalább két rögzítési pontot kell kialakítani, az MR A. függelék A/19. számú mellékletének 3.4. pontjában a menetirányba nézõ középsõ ülésekkel rendelkezõ N3 kategóriájú gépjármûvekre elõírt követelményeknek megfelelõen. Az ezen kategóriába tartozó traktorokra az A. Függelék A/19. számú mellékletének 3.2.4.3. és 3.2.4.4. pontjában az N3 kategóriájú gépjármûvekre elõírt vizsgálati terhelések alkalmazandók.”
14
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
5. Az ER. C. Függelékének C/2. melléklet II. C. rész helyébe a következõ rendelkezés lép: „II. C. rész Megfelelés a szabványosított OECD-kódexeknek A megfelelõ különálló irányelvek szerint elkészített vizsgálati jelentések helyett az alábbi OECD-kódexeknek megfelelõ (teljes) vizsgálati jelentések alkalmazhatók. Az I. rész táblázatában megadott szám (külön irányelvek)
10.1.
77/536/EGK
26.1.
76/115/EGK
16.1.
79/622/EGK
26.1.
76/115/EGK
19.1.
86/298/EGK
26.1.
76/115/EGK
21.1.
87/402/EGK
26.1.
76/115/EGK KM (**)
26.1. (*)
76/115/EGK
Tárgy
OECDkódexek (*)
Mezõgazdasági vagy erdészeti traktorok védõszerkezeteinek hivatalos vizsgálatai (dinamikus vizsgálat)
3. kódex
Mezõgazdasági vagy erdészeti traktorok védõszerkezeteinek hivatalos vizsgálatai (statikus vizsgálat)
4. kódex
A kis nyomtávú mezõgazdasági vagy erdészeti traktorok hátul felszerelt védõszerkezeteinek hivatalos vizsgálatai
7. kódex
A kis nyomtávú mezõgazdasági vagy erdészeti traktorok elöl felszerelt védõszerkezeteinek hivatalos vizsgálatai
6. kódex
A lánctalpas mezõgazdasági vagy erdészeti traktorok védõszerkezeteinek hivatalos vizsgálatai
8. kódex
A vizsgálati jelentéseknek meg kell egyezniük a C(2005) 1 OECD-határozattal. A vizsgálati jelentések egyenértékûsége csak akkor ismerhetõ el a biztonsági öv rögzítései esetében, ha azokat tesztelték. A legutóbb a C(2003) 252 határozattal módosított C(2000) 59 határozat alapján elõírt kódexek értelmében tett vizsgálati jelentés elfogadható a C(2005) 1 határozat OECD-honlapon való közzétételétõl, vagyis 2006. április 21-tõl számított egyéves átmeneti idõszak során.
(**) KM: Külön Melléklet (Közösségi irányelv) szabályozza.”
6. Az ER. C. Függelékének C/3. melléklet I. A. része 3.6.1. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép: [C/3. MELLÉKLET MEGFELELÕSÉGI NYILATKOZAT I. RÉSZ: Minták] [A: MEGFELELÕSÉGI NYILATKOZAT kész / teljes jármûvekre] „3.6.1 Választható adat: a teljesítmény-leadó tengelynél (PTO) mért teljesítmény ……. kW1 ………min -1 fordulatszám mellett (PTO névleges fordulatszám mellett) (az OECD 2. kódexe, illetve az ISO 789-1:1990 szabvány szerint)”
1
Meg kell adni az alkalmazott vizsgálati módszert.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A gazdasági és közlekedési miniszter 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelete a közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeirõl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. §-ának (3) bekezdése b) pontjának 11. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § A közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeirõl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) 74. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A gázüzemû jármû gáztartályának: a) sérülésmentesnek kell lennie, b) rendelkeznie kell: ba) jóváhagyási jellel, amelyet a gáztartály adattábláján a gyártó – 10 évnél nem régebben elvégzett – beütéssel igazolt, vagy bb) ,,Megfelelõségi Tanúsítvánnyal”, vagy „Tanúsítvánnyal”, amelyet a mûszaki biztonsági hatóság5 területi szerve adott ki a tartályhoz, továbbá c) a gyártásától eltelt idõ nem haladhatja meg: ca) cseppfolyósgáz-tartály esetében a 15 évet, cb) sûrített gáz és egyéb gáztartály esetében a gyártó által meghatározott idõtartamot, illetõleg ennek hiányában a 20 évet. 5
Jelenleg Mûszaki Biztonsági Felügyelõség.”
2. § (1) Az MR. 120. §-ának 10. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „10. a Tanács 72/245/EGK irányelve (1972. június 20.) a gépjármûvek külsõ gyújtású motorjai által elõidézett rádiózavarok szûrésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl, valamint az azt módosító 89/491/EGK, 95/54/EK, 2004/104/EK és 2005/49/EK bizottsági irányelvek;” (2) Az MR. 120. §-ának 11. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. a Tanács 72/306/EGK irányelve (1972. augusztus 2.) a jármûvekben használt dízelmotorok szennyezõanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl, valamint az azt módosító
15
89/491/EGK, 97/20/EK és 2005/21/EK bizottsági irányelvek;” (3) Az MR. 120. §-ának 45. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „45. a Tanács 92/23/EGK irányelve (1992. március 31.) a gépjármûvek és pótkocsijaik gumiabroncsairól és azok felszerelésérõl, valamint az azt módosító 2001/43/EK európai parlamenti és tanácsi, és 2005/11/EK bizottsági irányelvek;” (4) Az MR. 120. §-ának 85. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „85. a Tanács 86/298/EGK irányelve (1986. május 26.) a keskeny nyomtávú kerekes mezõgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védõszerkezeteirõl, valamint az azt módosító 89/682/EGK tanácsi és 2000/19/EK bizottsági irányelvek; továbbá a 86/298/EGK tanácsi irányelv I. és II. mellékletét módosító 2005/67/EK bizottsági irányelv;” (5) Az MR. 120. §-ának 87. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „87. a Tanács 87/402/EGK irányelve (1987. június 26.) a keskeny nyomtávú kerekes mezõgazdasági és erdészeti traktorok vezetõülés elé szerelt, borulás hatása elleni védõszerkezeteirõl, valamint az azt módosító 89/681/EGK tanácsi, és 2000/22/EK bizottsági irányelvek, továbbá a 87/402/EGK tanácsi irányelv I. és II. mellékletét módosító 2005/67/EK bizottsági irányelv;” (6) Az MR. 120. §-ának 94. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „94. az Európai Parlament és a Tanács 2000/25/EK irányelve (2000. május 22.) a mezõgazdasági vagy erdészeti traktorok hajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezõanyag-kibocsátása elleni intézkedésrõl, valamint a 74/150/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az azt módosító 2005/13/EK bizottsági irányelv;” (7) Az MR. 120. §-ának 98. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „98. az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott jármûvekrõl, 4. cikk (2) bekezdés, 8. cikk (1) bekezdés és a II. melléklet, valamint az azt módosító 2002/525/EK és 2005/438/EK bizottsági, továbbá 2005/673/EK tanácsi határozat (2005. szeptember 20.);” 3. § (1) Az MR. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) Az MR. 7/A. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (3) Az MR. A. Függelékének A/10. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
16
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Az MR. A. Függelékének A/11. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép. (5) Az MR. A. Függelékének A/46. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép. (6) Az MR. C. Függelékének C/12. számú melléklete e rendelet 6. számú melléklete szerint módosul. (7) Az MR. C. Függelékének C/20. számú melléklete e rendelet 7. számú melléklete szerint módosul. (8) Az MR. C. Függelékének C/22. számú melléklete e rendelet 8. számú melléklete szerint módosul. 4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével – 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) A 3. § (4) bekezdése, valamint a 4. számú melléklet 2006. március 1-jén lép hatályba. (3) Ez a rendelet a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Bizottság 2004/104/EK irányelve (2004. október 14.) a gépjármûvekben jelentkezõ rádiófrekvenciás interferenciára (elektromágneses kompatibilitásra) vonatkozó 72/245/EGK tanácsi irányelv mûszaki fejlõdéshez igazításáról, és a gépjármûvek és pótkocsijaik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló 70/156/EGK irányelv módosításáról; b) a Bizottság 2005/11/EK irányelve (2005. február 16.) a gépjármûvek és pótkocsijaik gumiabroncsairól és azok felszerelésérõl szóló 92/23/EGK tanácsi irányelvnek a mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazításáról; c) a Bizottság 2005/13/EK irányelve (2005. február 21.) a mezõgazdasági vagy erdészeti traktorok hajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezõanyag-kibocsátásával kapcsolatos 2000/25/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv módosításáról, valamint a mezõgazdasági vagy erdészeti traktorok típusjóváhagyásával kapcsolatos 2003/37/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv I. mellékletének módosításáról; d) a Bizottság 2005/21/EK irányelve (2005. március 7.) a jármûvekben használt dízelmotorok szennyezõanyag-ki-
2005/172/II. szám
bocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló 72/306/EGK tanácsi irányelvnek a mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazításáról; e) a Bizottság 2005/49/EK irányelve (2005. július 25.) a gépjármûvekben jelentkezõ rádiózavarokra (elektromágneses összeférhetõségre) vonatkozó 72/245/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a gépjármûvek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló 70/156/EGK irányelvnek a mûszaki fejlõdéshez való igazításuk érdekében történõ módosításáról; f) a Bizottság 2005/67/EK irányelve (2005. október 18.) a mezõgazdasági- vagy erdészeti traktorok alkalmassá tételük érdekében való típusjóváhagyására vonatkozóan a 86/298/EGK tanácsi irányelv I. és II. mellékletének, a 87/402/EGK tanácsi irányelv I. és II. mellékletének és a 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I., II. és III. mellékletének módosításáról; g) a Tanács 2005/673/EK határozata (2005. szeptember 20.) az elhasználódott jármûvekrõl szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeirõl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló: a) 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet A. függelékének A/10., A/11. és A/46. melléklete, és C. függelékének C/12., C/20. és C/22. melléklete; b) 44/2001. (XII. 18.) KöVIM rendelet 26. számú melléklete (C/12. mod) és 31. számú melléklete II. részének 3.2. és 5. pontja, valamint a 32. számú melléklete II. részének 3.2. és 5. pontja; c) 40/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 6. számú melléklete; d) 35/2004. (III. 30.) GKM rendelet 5. §-ának (2) bekezdése és 3. számú melléklete; e) 84/2005. (X. 11.) GKM rendelet 4. §-ának 10., 11., 45., 85., 87., 94. és 98. pontja, 5. §-ának (1) bekezdése, valamint 1. számú melléklete. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
17
1. számú melléklet a 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez ,,1. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez Az egyes jármûalkatrészekre, tartozékokra, jármûtulajdonságokra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek 1. A jármûvek meghatározott tulajdonságainak, valamint az alkatrészeknek, az önálló mûszaki egységeknek, a pótalkatrészeknek és a tartozékoknak meg kell felelniük: – a rendelet A., B. és C. Függelékeinek mellékleteiben, illetõleg – a Magyar Köztársaság által elfogadott ENSZ-EGB elõírásokban foglalt jóváhagyási követelményeknek az e melléklet táblázataiban (a továbbiakban: táblázat) foglaltak szerint. 2. Az egyes jóváhagyási követelmények meghatározott változata a jármûvek típusjóváhagyása, illetõleg forgalomba helyezésének az engedélyezése során a táblázatban foglalt érvényességi határidõig fogadható el, azonban erre vonatkozóan az ER.-ben, valamint a Függelékekben meghatározott átmeneti és hatályba léptetõ rendelkezéseket is figyelembe kell venni. 3. A táblázatban szereplõ módosítási sorozatszámú ENSZ-EGB elõírások egyenértékûek az azonos sorban feltüntetett MR. függelék/melléklet követelményeivel. A feltüntetettnél magasabb módosítási sorozatszámú ENSZ-EGB elõírás szerinti jóváhagyás a megfelelõség igazolására szintén egyenértékûnek tekintendõ a táblázatban feltüntetett módosítási számú jóváhagyással. 4. További értelmezõ rendelkezések a melléklethez és a jóváhagyási elõírások alkalmazásához: – e mellékletnek nem tárgya a nemzetközi jóváhagyások Magyar Köztársaság által történõ kiadása, ugyanakkor a melléklet értelemszerûen alkalmazandó részegységek magyarországi hatályú jóváhagyására, ideérteve a pótalkatrészek minõsítési eljárását is, amennyiben azok alapja az 1. vagy 2. táblázatban szereplõ valamely elõírás; – a vizsgálatra kötelezett pótalkatrészek körét a rendelet 9. § (4) bekezdés szabályozza; – a részegységek egyedi eljárásban való jóváhagyása nem lehetséges; – az 1. táblázatban ún. "mûszaki terület" ("mûszaki terület": a szakmai szabályozás mûszaki tartalma szerint egy csoportba tartozó, együttesen önálló követelményrendszert alkotó szabályozások) szerinti csoportosításban található a vonatkozó Közösségi irányelvek rövid megnevezése, a rendelet A., B. és C. függelékei ezen irányelveken alapuló mellékleteinek és – ha vannak – az egyenértékû ENSZ-EGB elõírások megnevezése; – egy meghatározott mûszaki területen az egyenértékû nemzetközi jóváhagyások bármelyike elfogadható; – a 2. számú táblázat olyan ENSZ-EGB elõírások alkalmazási kötelezettségérõl rendelkezik, amelyek mûszaki területére vonatkozóan nincs rendelkezés az 1. számú táblázatban. Ugyanakkor azonban itt találhatók olyan ENSZ-EGB elõírások is, melyek érvényes jóváhagyási jel megléte esetén szintén elfogadhatók az 1. táblázatban meghatározott mûszaki területen; – Egyes – *-gal megjelölt – ENSZ-EGB elõírások az adott mûszaki területhez tartozó Közösségi irányelv követelmény-rendszerének körülhatárolt részhalmazát képezik.
18
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
Ezesetben az adott ENSZ-EGB jóváhagyás a szükséges kiegészítõ jóváhagyással, vagy vizsgálati eredményekkel társítva fogadható el. 5. Az 1. és 2. táblázatban szereplõ elõírások alkalmazási kötelezettsége eljárásfüggõ, amelyre a táblázat fejlécében feltüntett "A", illetõleg "B" jel utal a következõk szerint: A.) Az elõírások alkalmazása kötelezõ teljes jármûvek és részegységeik magyarországi típusjóváhagyása, teljes jármûvek sorozat forgalomba helyezése engedélyezésének eljárása (a továbbiakban: típusjóváhagyási eljárások) és a jármûvek típusjóváhagyási eljárás alapján történõ elsõ forgalomba helyezése során (+ jel). B.) Az elõírások alkalmazása kötelezõ – a típusjóváhagyással nem rendelkezõ egyedileg importált teljes jármûvek, – összeépített, valamint egyedileg és kis sorozatban gyártott jármûvek hazai elsõ forgalomba helyezésének egyedi eljárásban történõ engedélyezése során (+ jel). A – jel azt mutatja, hogy az adott elõírás alkalmazása az illetõ eljárásban nem kötelezõ, azonban azt a megfelelõség megállapítására iránymutatónak kell tekinteni. Nemzetközi elõírás hiányában az MR. vonatkozó rendelkezõ részét kell alkalmazni, ha van ilyen. Üres mezõk utalnak a nem értelmezett esetekre, valamint arra, ha a jelzett elõírás változatnak való megfelelõség teljes jármû valamely jóváhagyási eljárásában nem fogadható el. 6. Az alkalmazási kötelezettség jármûkategóriához történõ hozzárendelése (tárgyi hatály) az egyes mellékletek hatályáról rendelkezõ részben található. Egyes elõírások tárgyi hatálya és követelményrendszere a kategóriákon belüli további megkülönböztetõ jegyek függvénye. Mindazonáltal: - az A. Függelék mellékletei az M és N kategóriájú gépkocsikra és azok O kategóriájú pótkocsijaira, - a B. Függelék mellékletei az L kategóriájú jármûvekre (két- és háromkerekû motorkerékpárokra, segédmotoros kerékpárokra, könnyû négykerekû motoros jármûvekre), - a C. Függelék mellékletei a T kategóriájú traktorokra vonatkoznak. A rendelet bizonyos jármûfajtákra meghatározhat olyan követelményeket, melyek szintén a függelékek mellékleteiben találhatók. Az M1 gépkocsi kategória jóváhagyási kötelezettségei az 1. táblázatnak a rendelet A függelékéhez tartozó soraiban egybevágnak e kategória már bevezetett európai típusbizonyítványának tartalmi követelményeivel. Külön oszlop mutatja az egyéb kategóriák típusjóváhagyási eljárásában alkalmazandó hazai jóváhagyási kötelezettségeket. Egyedi jóváhagyási eljárásban nincs kategória szerinti megkülönböztetés. 7. Azt, hogy az adott mûszaki területen feltüntetett egy, vagy több elõírás jármûtulajdonságra, alkatrészre, önálló mûszaki egységre, annak beépítésére, vagy pótalkatrészre (illetve adott esetben többre ezek közül) vonatkozik-e, az illetõ elõírás tartalmazza. Teljes jármû jóváhagyása minden esetben magában foglalja a beépítést is, amennyiben erre az alternatív elõírások bármelyike külön rendelkezés(eke)t tartalmaz, viszont értelemszerûen nem foglal magában pótalkatrészekre vonatkozó elõírásokat.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19
1. számú táblázat Jóváhagyási kötelezettségek 1/A. táblázat GÉPKOCSIKRA ÉS PÓTKOCSIKRA VONATKOZÓ JÓVÁHAGYÁSI KÖTELEZETTSÉGEK A MR függelék/ melléklet (mûszaki terület) sorszáma
A/1.
EK (EGK) alapirányelv
70/157
típustípusegyedi jóvájóváhagyási hagyási engedéeljárásban eljárásban lyezési M2, M3, eljárásban M1 N, O kategória kategória
legutóbbi módosító irányelv
elõírás
módosítási sorozat
99/101
51
02
Zajszint és kipufogó-berendezések
59
00
Pótalkatrész kipufogóberendezés
A/2.
70/220
2003/76
83
05
Károsanyag-kibocsátás
A/3.
70/221
2000/8
58
01
Tüzelõanyag-tartály és aláfutásgátló
A/4.
70/222
-
-
-
A/5.
70/311
99/7
79
01
Kormányberendezés
A/6.
70/387
2001/31
11
02
Ajtózárak és zsanérok
A/7.
70/388
87/354
28
00
Hangjelzõ berendezések
A/8.
71/127
2003/97
46
02
Visszapillantó tükrök
A/9.
71/320
2002/78
13
09
Fékezési tulajdonságok
90
01
Pótalkatrész-fékbetét
A/10.
72/245
A/11.
Alkalmazási kötelezettség(1)
Mûszaki terület
ENSZ-EGB
B
Hátsó rendszámtábla elhelyezése
10
02
Elektromágneses összeférhetõség
72/306
2004/104 2005/49 2005/21
24
03
Dízelmotorok kipufogógázai
A/12.
74/60
2000/4
21
01
Belsõ felszerelés kialakítása
A/13.
74/61
95/56
18
03
Illetéktelen használat elleni védelem
97
01
Riasztóberendezések
A/14.
74/297
91/662
12
03
A/15.
74/408
96/37
17
07
Belsõ szerelvények kialakítása (kormánynak ütközés) Ülésszilárdság
A/16.
74/483
79/488
26
03
Kinyúló részek
A/17.
75/443
97/39
39
00
Sebességmérõ és hátramenet
A/18.
76/114
78/507
-
-
A/19.
76/115
96/38
14
06
Biztonsági öv bekötése
A/20.
76/756
97/28
48
02
Világítóberendezések
A/21.
76/757
97/29
3
02
Fényvisszaverõk
Gyári tábla
+ + + + + + + + + + + +
+ + + + + + + + + + +
+
+ + +
+ -
+ -
+
-
-
+ + + + + + +
+ + + + + +
+ +
+ + + + + -
20
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám A
MR
függelék/ melléklet (mûszaki terület) sorszáma
A/22.
EK (EGK)
alapirányelv
76/758
típustípusegyedi jóvájóváhagyási hagyási engedéeljárásban eljárásban lyezési M2, M3, eljárásban M1 N, O kategória kategória
legutóbbi módosító irányelv
elõírás
módosítási sorozat
97/30
7
02
Helyzetjelzõ és féklámpa
87
00
Nappali menetlámpa
91
00
Méretjelzõ
A/23.
76/759
99/15
6
01
Irányjelzõ
A/24.
76/760
97/31
4
00
Hátsó rendszámtábla megvilágítása
A/25.
76/761
99/17
1
02
Fényszórók
5
02
Aszimmetrikus fényszórók (Sealed Beam)
8
05
Halogén izzók
20
03
H4 fényszórók
31
02
Halogén sealed beam fényszórók
37
03
Izzólámpák
98
00
Fényszórók gázkisüléses fényforrással
99
00
Gázkisüléses fényforrások Elsõ ködfényszórók
A/26.
76/762
99/18
19
02
A/27.
77/389
96/64
-
-
Elvontató berendezés
A/28.
77/538
99/14
38
00
Hátsó ködfényszórók
A/29.
77/539
97/32
23
00
Hátrameneti (tolató-) lámpák
A/30.
77/540
99/16
77
00
Parkolólámpa
A/31.
77/541
2000/3
16
04
Biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek
A/32.
77/649
90/630
-
-
Látómezõ
A/33.
78/316
94/53
-
-
A/34.
78/317
-
-
Mûködtetõ berendezések megjelölése, ellenõrzõ lámpák Jég- és páramentesítõ rendszerek
A/35.
78/318
-
-
Ablaktörlõ-mosó berendezések
A/36.
2001/56
-
-
Fûtés
A/37.
78/549
94/78
-
-
Kerékburkolat
A/38.
78/932
87/354
17
07
Ülés rögzítés
25
04
Fejtámasz
94/68
Alkalmazási kötelezettség(1)
Mûszaki terület
ENSZ-EGB
B
A/39.
80/1268
2004/3
101
00
CO2 kibocsátás és tüzelõanyag-fogyasztás
A/40.
80/1269
1999/99
85
00
Motorteljesítmény mérés
A/41.
88/77
2001/27
49
A/42.
89/297
73
00
A/43.
91/226
-
-
03/04 Dízelmotor-emisszió Oldalvédelem aláesés ellen Felcsapódó víz elleni védelem
+
+
+
+ + +
+ + +
+ + +
+ + + + + + + +
+ + + + + + +
+ + + + + -
+ + + + + + + + +
+ + + -
+ + -
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
21 A
MR
függelék/ melléklet (mûszaki terület) sorszáma
EK (EGK)
alapirányelv
ENSZ-EGB
legutóbbi módosító irányelv
elõírás
módosítási sorozat
típustípusegyedi jóvájóváhagyási hagyási engedéeljárásban eljárásban lyezési M2, M3, eljárásban M1 N, O kategória kategória
92/21
95/48
-
-
A/45.
92/22
2001/92
43
00
Biztonsági üvegezés és üvegek
A/46.
92/23
2005/11
54
00
Gumiabroncsok és szerelhetõségük
30
02
Gumiabroncsok
64
00
Ideiglenes pótkerék
Személygépkocsik tömege és méretei
89
00
Sebességkorlátozó készülék és beépítése
-
-
A/47.
92/24
A/48.
97/27
A/49.
92/114
A/50.
94/20
55
01
A/51.
95/28
-
-
A/52.
2001/85
66
00
Autóbuszokra vonatkozó követelmények
A/53.
96/79
94
01
Homlokütközés
A/54.
96/27
95
02
Oldalról történõ ütközés
A/56.
98/91
105
03
Veszélyes áru szállító gépkocsik és pótkocsijuk
A/57.
2000/40
93
01
Mellsõ aláfutás elleni védelem
A/58.
2003/102
-
-
1999/98
Alkalmazási kötelezettség(1)
Mûszaki terület
A/44.
2003/19
B
Tömeg, méret az M1-tõl különbözõ kategóriákban N kategóriájú jármûvek vezetõfülkéjében kinyúló részek Gépkocsik és pótkocsik kapcsolóberendezései és felszerelésük Beltéri anyagok égési tulajdonságai
Gyalogosok védelme
+ + +
+
+ +
+
+ +
+ +
+ +
+ -
-
-
+
-
+
-
+ + +
-(2) -
Megjegyzés (1) Az alkalmazási kört, az alkalmazási kötelezettség hatályba lépését és az arra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket lásd az MR. megfelelõ mûszaki területét szabályozó A. Függelék Mellékletben. (2) A veszélyes árú szállító jármûvek ADR-vizsgálatának kötelezettségét ez a rendelkezés nem érinti.
22
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
1/B. táblázat MOTORKERÉKPÁROKRA ÉS SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROKRA VONATKOZÓ JÓVÁHAGYÁSI KÖTELEZETTSÉGEK A
MR
EK (EGK)
ENSZ- EGB
függelék/ melléklet alap- legutóbbi elõírás (mûszaki irányelv módosító terület) irányelv sorszáma B/1. 93/14 78
Mûszaki terület
módosítási sorozat 02
B/2.
93/29
2000/74
60
00
B/3.
93/30
-
28
00
B/4.
93/31
2000/72
-
-
B/5.
93/32
99/24
-
-
B/6.
93/33
99/23
62
00
B/7.
93/34
99/25
-
-
B/8.
93/92
2000/73
53
01
74 -
01 -
B
Alkalmazási kötelezettség (3) típusjóvá- egyedi hagyási eljárásban eljárásban
Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezései Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok jelzõ- és mûködtetõ berendezései ellenõrzõ lámpáinak jelölése Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok hangjelzõ berendezései Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok támasztóberendezései Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok hátsó ülésének utaskapaszkodói és lábtartói Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok illetéktelen használattal elleni biztosító berendezései Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok elõírt adatai Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok világító és fényjelzõ berendezései
B/9.
93/93
B/10.
93/94
99/26
-
-
B/11.
95/1
2002/41
-
-
B/12.
97/24
2002/51
1
30
02
Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok tömege és méretei Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok hátsó rendszámtáblájának helye Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok maximális sebessége, motorteljesítménye és nyomatéka Motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok tulajdonságai Gumiabroncsok
2
54 64 75 3
00 00 00 02
Haszongépjármûvek gumiabroncsai Ideiglenes pótkerék Motorkerékpár gumiabroncsok Fényvisszaverõk
19 20
02 03
Mellsõ ködlámpa Fényszóró H4 halogén izzóval
+
+
+
-
+
+
+
-
+
-
+
-
+
-
+
-
+
-
+
-
+
-
+
+
+
+
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
23 A
MR
EK (EGK)
ENSZ- EGB
függelék/ melléklet alap- legutóbbi elõírás (mûszaki irányelv módosító terület) irányelv sorszáma 37 38 50 56 57 72 82 3 4 5 6
2003/77
81 -
módosítási sorozat 03 00 00 01 02 01 01
00
7 8 9 10
-
11 12
16 -
04 -
39
00
B/13.
2000/7
-
Mûszaki terület
B
Alkalmazási kötelezettség (3) típusjóvá- egyedi hagyási eljárásban eljárásban
Izzólámpák Hátsó ködlámpa Motorkerékpár lámpák Segédmotorkerékpár fényszóró Motorkerékpár fényszóró Motorkerékpár fényszóró halogén izzóval Segédmotorkerékpár fényszóró halogén izzóval Kiálló élek Visszapillantó tükör Levegõszennyezés Üzemanyagtartály
+ + + +
+ -
Meg nem engedett beavatkozások Elektromágneses összeférhetõség Külsõ zaj Vonóberendezés
+ + + +
+ -
Biztonsági öv bekötése Biztonsági üveg, ablaktörlõ és mosó, páramentesítõ, stb. Két- és háromkerekû motorkerékpárok sebességmérõi
+ +
-
+
-
Megjegyzés (3) Az alkalmazási kört, az alkalmazási kötelezettség hatályba lépését és az arra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket lásd az MR. megfelelõ mûszaki területét szabályozó B. Függelék Mellékletben.
24
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
1/C. táblázat TRAKTOROKRA VONATKOZÓ JÓVÁHAGYÁSI KÖTELEZETTSÉGEK A MR
ENSZ-EGB
függelék/ elõírás melléklet (mûszaki terület) sorszáma
EK (EGK)
módosítási sorozat
alapirányelv
utolsó módosító irányelv
Mûszaki terület
B
Alkalmazási kötelezettség típusjóváhagyási eljárásban
egyedi eljárásban
C/1.
-
-
74/151
97/54
Traktorok meghatározott jellemzõi és alkatrészei
+
-
C/2.
-
-
74/152
98/89
+
-
C/3. C/4.
-
-
74/346 74/347
98/40 97/54
Traktorok legnagyobb tervezett sebessége és rakfelülete Traktorok visszapillantó tükrei Traktorok látómezõje és ablaktörlõi
+ +
-
C/5. C/6. C/7.
-
-
75/321 75/322 75/323
+ + +
-
C/8. C/9.
-
-
76/432 76/763
98/39 Traktorok kormányszerkezete 2000/2 Traktorok rádiózavarszûrése A traktorok és a pótkocsik elektromos csatlakozójára vonatkozó követelmények 97/54 Traktorok fékszerelvényei 1999/86 Traktorok vezetõülése melletti pótülés
+ -
-
C/10. C/11.
-
-
77/311 77/536
+ +
-
C/12.
96
01
C/13. C/14. C/15. C/16. C/17.
-
-
77/537 2000/25 78/764 78/933 79/532 79/533 79/622
2000/63 Traktorok vezetõire ható zajszint 1999/55 Traktorok borulása elleni védõszerkezetek dinamikai vizsgálata 2005/13 A traktorok motorjának szennyezõanyag kibocsátására vonatkozó követelmények 1999/57 1999/56 97/54 1999/58 1999/40
+ + +
-
C/18.
-
-
80/720
-
-
C/19. C/20.
-
-
86/297 86/298
+
-
C/21.
-
-
86/415
-
-
C/22.
-
-
87/402
+
-
C/23.
-
-
89/173
-
-
Traktorok vezetõülése Traktorok világító és fényjelzõ szerelvényei Traktorok világító és fényjelzõ szerelvényei Traktorok vontató és hátrameneti berendezései Traktorok borulásának hatása elleni védõszerkezetek statikai vizsgálata 97/54 Traktorok vezetõüléseinek megközelítése, ajtók, ablakok 97/54 Traktorokhoz alkalmazott leágazó meghajtások 2005/67 Traktorok borulásának hatása elleni védõszerkezetek vizsgálata 97/54 Traktorok kezelõelemeinek beépítése, elhelyezése, mûködtetése 2005/67 Keskeny nyomtávú traktorok borulásának hatása elleni védõszerkezetek vizsgálata 2000/1 Traktorok egyes alkatrészei és jellemzõi
+
(4)
+
(4) A C/12. számú melléklet követelményeit csak új traktorok forgalomba helyezése esetén kell alkalmazni. Az egyes „szabályozási fokozatok” alkalmazására és az egyenértékûségekre vonatkozó rendelkezéseket a C/12. melléklet tartalmazza.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
25
2. számú táblázat További jóváhagyási kötelezettségek ENSZ-EGB elõírások alapján ENSZ-EGB elõírás száma
módosítási sorozata
A Tárgya
B
Alkalmazási kötelezettség típusegyedi jóvá- eljárásban hagyási eljárásban
9 22 27 40 41 44 47 63 67
06 05 03 01 03 04 00 01 01
110
00
115
00
Háromkerekû jármûvek zaja Bukósisak Elakadást jelzõ háromszög Motorkerékpárok Otto-motorja által kibocsátott szennyezés Motorkerékpárok zaja Biztonsági gyermekülés Segédmotoros kerékpárok Otto-motorja által kibocsátott szennyezés Segédmotoros kerékpárok zaja Cseppfolyós-gázüzemû (LPG) gépjármûvek gázüzemanyag-ellátó berendezései Sûrített földgáz üzemû (CNG) gépjármûvek gázüzemanyag-ellátó berendezései A gépjármûvekbe utólagosan beépíthetõ gáz-üzemanyagellátó (LPG és CNG) rendszerek (un.:retrofit elõírás)
+ +
+
+
+ + + + +
-
+
+
+
+ +
26
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
2. számú melléklet a 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez [7/A. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez1] A rendelet 16/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tilalom alól mentesülõ egyes anyagok és alkatrészek
Anyagok és alkatrészek
A mentesség alkalmazási területe és határideje
Megjelölendõ, illetõleg azonosíthatóvá teendõ a 2000/53/EK irányelv 4. cikk (2) b) pontja alapján
Ólom, mint ötvözõ elem 1.
Acél jármûgyártási célokra és galvanizált acél, legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal
2.
a) Alumínium jármûgyártási célokra, legfeljebb 1,5 tömegszázalék ólomtartalommal
2008. július 1.
b) Alumínium jármûgyártási célokra, legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal 3.
Rézötvözet legfeljebb 4 tömegszázalék ólomtartalommal
4.
Csapágycsészék és -perselyek
2008. július 1.
Ólom és ólomvegyületek alkatrészekben
1
5.
Akkumulátorok
X
6.
Lengéscsillapítók
X
7. a)
Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a 2006. július 1. folyadékkezelésben és az erõátvitel-alkalmazásokban, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal
7. b)
Elasztomerek kötõanyagai az erõátvitelalkalmazásokban, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal
8.
Áramköri kártyák és más elektromos berendezések forrasztóanyaga
9.
A fékbetétek surlódó anyagában lévõ réz, 0,4 tömegszázalékot meghaladó ólomtartalommal
2007. július 1.
10.
Szelepülések
A 2003. július 1. elõtt kifejlesztett motorok: 2007. július 1.
11.
Elektromos alkatrészek, amelyek üveg vagy kerámia beágyazó-anyagokkeverékekben ólmot tartalmaznak, az izzók üvege és a gyújtógyertyák zománcozása kivételével
(1)
X
X
X(2)
E melléklet összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz az elhasználódott jármûvekrõl szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról kiadott 2005/673/EK tanácsi határozattal (2005. szeptember 20.)
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Anyagok és alkatrészek
12.
Robbanópatronok
27
A mentesség alkalmazási területe és határideje
Megjelölendõ, illetõleg azonosíthatóvá teendõ a 2000/53/EK irányelv 4. cikk (2) b) pontja alapján
A 2006. július 1. elõtt típusjóváhagyást nyert jármûvek és az e jármûvek esetén a cserére szánt robbanópatronok
Hat vegyértékû króm 13. a) Korrózióvédõ bevonatok
2007. július 1.
13. b) A karosszériaelemek esetében felhasznált csavarokon és 2008. július 1. anyacsavarokon alkalmazott korrózióvédõ bevonatok 14.
Lakóautók abszorpciós hûtõgépei
X
Kisüléses lámpák és mûszerfali kijelzõk
X
Higany 15.
Kadmium 16.
Alapozó kitt
2006. július 1.
17.
Elektromos meghajtású jármûvek akkumulátorai
2008. december 31. után NiCd akkumulátorok forgalomba hozatala csak az ezen dátumot megelõzõen forgalomba helyezett jármûvek pótalkatrészeként megengedett
X
18.
A vezetéstámogató rendszerekben használt üvegmátrixok optikai komponensei
2007. július 1.
X
(1)
Szétszerelés, ha a 11. bejegyzés tekintetében a 60 g/jármû átlagos határértéket meghaladták. E kikötés alkalmazása esetén a nem a gyártó által a gyártó soron beszerelt elektronikus berendezéseket nem kell figyelembe venni.
(2)
Szétszerelés, ha a 8. bejegyzés tekintetében 60 g/jármû átlagos határértéket meghaladták. E kikötés alkalmazása esetén a nem a gyártó által a gyártósoron beszerelt elektronikus berendezéseket nem kell figyelembe venni. (a motorok piezoelektromos elemeitõl eltérõ alkatrészek esetében)
Megjegyzések: –
–
Az ólom, a hatvegyértékû króm és a higany esetében homogén anyagonként legfeljebb 0,1 tömegszázalékos maximális koncentráció, a kadmium esetében pedig homogén anyagonként legfeljebb 0,01 tömegszázalékos maximális koncentráció megengedett. A mentesség lejártának napjáig már forgalomba helyezett jármûvek alkatrészeinek újrafelhasználása korlátozás nélkül lehetséges, mivel ez nem tartozik a 16. § (1) bekezdés hatálya alá.
28
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
3. számú melléklet a 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez [Az A. Függelék A/10. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez1] A rádiófrekvenciás sugárzásra vonatkozó követelmények A MELLÉKLET ALKALMAZÁSI KÖRE, AZ ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS A MELLÉKLET RÉSZEI 1.
A melléklet alkalmazási köre
1.1.
Ez a melléklet a gépkocsikra és a pótkocsikra (a továbbiakban: jármû) terjed ki.
1.1.1. A melléklet alkalmazási köre a jármûbe történõ beépítésre szolgáló alkatrészekre és önálló mûszaki egységekre is kiterjed. 2.
A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések
2.1
2006. január 1. napját követõen a melléklet alkalmazási körébe tartozó jármûtípus, alkatrész vagy önálló mûszaki egység esetében az EK-típusjóváhagyás, illetõleg az általános forgalomba helyezési engedély kiadása – a 2005. december 31. napjáig hatályos követelmények mellett – az e mellékletben foglalt követelmények alapján is kérhetõ
2.2.
2006. július 1. napját követõen a melléklet alkalmazási körébe tartozó új jármûtípusra, valamint új típusú alkatrészre vagy önálló mûszaki egységre az EK-típusjóváhagyás és az általános forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható ki, ha az megfelel a mellékletben meghatározott követelményeknek.
2.3.
2006. július 1. napján érvényességét veszti a jármûhöz kiállított "Megfelelõségi nyilatkozat" és a "Mûszaki adatlap", továbbá nem hozható forgalomba és nem helyezhetõ forgalomba az olyan új jármû, amelynek EK-típusjóváhagyását nem a mellékletben meghatározott követelmények alapján adták ki.
2.4
2009. január 1. napját követõen az ezen mellékletben meghatározott, elektromágneses összeférhetõségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alkatrészek vagy önálló mûszaki egységek jóváhagyása során.
2.5
2013. július 1. napját követõen nem vehetõ nyilvántartásba, nem értékesíthetõ és nem helyezhetõ forgalomba a 24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel felszerelt jármû.
1 Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2004/104/EK irányelvével, valamint a Bizottság 2005/49/EK irányelvével megegyezõ szabályozást tartalmaz.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
29
A MELLÉKLET RÉSZEINEK JEGYZÉKE I. RÉSZ
Követelmények, amelyeket a jármûnek és a jármûbe beépített elektromos/elektronikus részegységeknek ki kell elégíteni 1. függelék: Az ebben az mellékletben említett szabványok felsorolása 2. függelék: A jármûvek széles sávú referencia-határértékei Antenna – jármû távolság: 10 m 3. függelék: A jármûvek széles sávú referencia-határértékei Antenna – jármû távolság: 3 m 4. függelék: A jármûvek keskeny sávú referencia-határértékei Antenna – jármû távolság: 10 m 5. függelék: A jármûvek keskeny sávú referencia-határértékei Antenna – jármû távolság: 3 m 6. függelék: Elektromos/elektronikus részegység Széles sávú referencia-határértékek 7. függelék: Elektromos/elektronikus részegység Keskeny sávú referencia-határértékek 8. függelék: Minta az EK-típusjóváhagyás jelöléséhez
II.A. RÉSZ
A jármû típusjóváhagyására vonatkozó adatlap
II.B. RÉSZ
Az elektromos/elektronikus vonatkozó adatlap
III.A. RÉSZ
Minta a típusjóváhagyási bizonyítványra
III.B. RÉSZ
Minta a típusjóváhagyási bizonyítványra
III.C. RÉSZ
Az I. rész 3.2.9. pontjára vonatkozó mintatanúsítvány
IV. RÉSZ
Mérési módszer a jármûvekbõl leadott széles sávú elektromágneses kisugárzáshoz
V. RÉSZ
Mérési módszer a jármûvekbõl elektromágneses kisugárzáshoz
VI. RÉSZ
Vizsgálati módszer a jármûveknek az elektromágneses sugárzással szembeni védettségéhez
VII. RÉSZ
Mérési módszer az elektromos/elektronikus részegységekbõl leadott széles sávú elektromágneses kisugárzáshoz
részegység
leadott
típusjóváhagyására
keskeny
sávú
1. függelék – 1. ábra: A szabadtéri vizsgálat helyszíne: Az elektromos/elektronikus részegységek vizsgálati területének határa. Vízszintes szabad terület, visszaverõ felületektõl mentes
elektromágneses
30
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
VIII. RÉSZ
Mérési módszer az elektromos/elektronikus részegységekbõl leadott keskeny sávú elektromágneses kisugárzáshoz
IX. RÉSZ
Vizsgálati módszer(ek) az elektromos/elektronikus részegységeknek az elektromágneses sugárzással szembeni védettségéhez 1. függelék – 1. ábra: 800 mm szalagvezetõ bemérés 1. függelék – 2. ábra: 800 mm szalagvezetõ méretek 2. függelék:
X. RÉSZ
Tipikus TEM-cella-méretek
Vizsgálati módszer(ek) az elektromos/elektronikus részegységeknek a tranziensekkel szembeni védettségéhez és tranziens kibocsátásához
I. RÉSZ KÖVETELMÉNYEK, AMELYEKET A JÁRMÛNEK ÉS A JÁRMÛBE BEÉPÍTETT ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS RÉSZEGYSÉGEKNEK KI KELL ELÉGÍTENI 1.
A melléklet alkalmazási köre Ez a melléklet az 1. pontban meghatározott jármûvek – amelyek jármûvek vagy pótkocsik, ahogy a jármûvek gyártója szállítja (a továbbiakban: jármûvek) –, valamint a jármûvekbe beépítésre szánt alkatrészek vagy önmagukban álló mûszaki egységek elektromágneses összeférhetõségére vonatkozik. Az alábbiakat szabályozza: –
A jármû közvetlen irányítását érintõ, a mûködést befolyásoló, a vezetõ, az utas és más úthasználók védelmét érintõ sugárzott és vezetett zavaroktól való mentesítésre vonatkozó követelményeket, valamint olyan zavaroktól való mentesítésre vonatkozó követelményeket, amelyek a vezetõ vagy más úthasználók megzavarását okozhatják;
–
A nem kívánatos sugárzott vagy vezetett kibocsátások elnyomására vonatkozó követelményeket a saját vagy a közeli jármûvekben lévõ elektromos vagy elektronikus berendezések tervezett használatának védelméhez, valamint az azokból a kiegészítõ berendezésekbõl származó zavarok elnyomásához, amelyeket lehet, hogy utólag építettek be a jármûbe.
2.
Fogalom-meghatározások
2.1
Ezen melléklet alkalmazásában:
2.1.1
Az „elektromágneses összeférhetõség” a jármûnek vagy alkatrész(ek)nek vagy önmagában álló mûszaki egység(ek)nek azt a képességét jelenti, hogy kielégítõen mûködik az elektromágneses környezetében anélkül, hogy
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
31
megengedhetetlen elektromágneses zavarokat vinne be bármibe az említett környezetben. 2.1.2
Az „elektromágneses zavar” valamennyi olyan elektromágneses jelenséget jelenti, amely leronthatja a jármû közelében mûködtetett jármû vagy alkatrész(ek) vagy önmagában álló mûszaki egység(ek) vagy bármely más eszköz vagy berendezési egység vagy rendszer teljesítményét. Az elektromágneses zavar lehet elektromágneses zaj, nemkívánatos jel vagy magának a terjedési közegnek a változása.
2.1.3
Az „elektromágneses védettség” a jármûnek vagy alkatrész(ek)nek vagy önmagában álló mûszaki egység(ek)nek azt a képességét jelenti, hogy a teljesítménye leromlása nélkül mûködik (meghatározott) elektromágneses zavarok jelenlétében, amelyek magukba foglalják a rádióadókból származó venni kívánt rádiófrekvenciás jeleket, vagy a jármû belsejében vagy kívül, a közelében mûködõ ipari, tudományos, orvosi (ITO) készülékekbõl a sávon belül kiadott sugárzást is.
2.1.4
Az „elektromágneses környezet” egy adott helyen létezõ elektromágneses jelenségek összességét jelenti.
2.1.5
A „széles sávú sugárzás” olyan sugárzást jelent, amely nagyobb sávszélességgel rendelkezik, mint amekkora egy adott mérõberendezésé vagy vevõkészüléké (Rádiófrekvenciás zavarok nemzetközi különbizottsága (CISPR) 25, 2. kiadás).
2.1.6
A „keskeny sávú sugárzás” olyan sugárzást jelent, amely kisebb sávszélességgel rendelkezik, mint amekkora egy adott mérõberendezésé vagy vevõkészüléké (CISPR 25, 2. kiadás).
2.1.7
Az „elektromos/elektronikus rendszer” olyan elektromos és/vagy elektronikus eszköz(ök)et vagy eszközcsoport(ok)at jelent bármilyen kísérõ elektromos összeköttetéssel együtt, amely(ek) a jármû részét képezi(k), de azokat nem arra szánták, hogy a jármûtõl különválasztva típusjóváhagyást kapjon (kapjanak).
2.1.8
Az „elektromos/elektronikus részegység” (ERE) olyan elektromos és/vagy elektronikus eszköz(ök)et vagy eszközcsoport(ok)at jelent, amely(ek)et arra szántak, hogy a jármû része(i) legyen(ek), és amely(ek) bármilyen kísérõ elektromos összeköttetéssel és vezetékezéssel együtt egy vagy több pontosan meghatározott feladatot látnak el. Egy elektromos/elektronikus részegység (ERE) a gyártó vagy meghatalmazott képviselõje kérésére akár „alkatrészként”, akár „önálló mûszaki egységként” (ÖME) típusjóváhagyást kaphat (lásd az ER. A. Függelék 2. cikkét).
2.1.9
A „jármûtípus” az elektromágneses összeférhetõséggel összefüggésben olyan jármûveket jelent, amelyek nem különböznek alapvetõen olyan tekintetben, mint:
2.1.9.1
a motortér külsõ fõméretei és alakja;
2.1.9.2
az elektromos és/vagy elektronikus alkatrészek általános elrendezése és az általános vezetékezési elrendezés;
2.1.9.3
amelynek elsõdleges anyaga a jármû kocsiszekrény – vagy burkolat – (ha alkalmazható) anyagából épül fel (például acél, alumínium vagy üvegszál
32
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
kocsiszekrény burkolat). A különbözõ anyagú lemezek jelenléte nem változtatja meg a jármû típusát, feltéve, hogy a kocsiszekrény elsõdleges anyaga változatlan. Mindazonáltal, az ilyen változatokat be kell jelenteni. 2.1.10
Az „elektromos/elektronikus részegység (ERE) típus” az elektromágneses összeférhetõséggel összefüggésben olyan elektromos/elektronikus részegységet jelent, amely nem különbözik az olyan alapvetõ szempontokban, mint:
2.1.10.1
az elektromos/elektronikus részegység által betöltött funkció;
2.1.10.2
az elektromos és/vagy elektronikus alkatrészek általános elrendezése, ha alkalmazható.
2.1.11
A „jármû-vezetékköteg” a tápfeszültség-, buszrendszer (pl. CAN – vezérlõelektronika területi hálózat), jel- vagy aktív antennakábeleket jelenti, amelyeket a jármû gyártója szerelt be.
2.1.12
A védettséggel összefüggõ funkciók a következõk: a) A jármû közvetlen irányítására vonatkozó funkciók: –
leromlás vagy változás szerint: pl. motor, sebességváltó, fék, felfüggesztés, szervokormány, sebességkorlátozó eszközök,
–
a vezetõ helyzetére gyakorolt hatás szerint: pl. ülés- vagy kormánykerékhelyzetbeállítás,
–
a vezetõ látási viszonyaira gyakorolt hatás szerint: pl. tompított fény, szélvédõtörlõ.
b) A vezetõ, az utas vagy más úthasználók védelmére vonatkozó funkciók: –
pl. légzsák- és biztonsági visszatartó rendszerek.
c) Funkciók, amikor a zavarok a vezetõ vagy más úthasználók zavarodottságát okozzák: –
optikai zavarok: pl. a következõk helytelen mûködése: irányjelzõk, féklámpák, hátsó körvonaljelzõ lámpák, hátsó helyzetjelzõ lámpa, fénysávok a vészhelyzeti rendszerhez, rossz információ a jelzõlámpa rendszertõl, a funkciókra vonatkozó lámpák vagy kijelzõk az a) vagy b) pontban, amelyek a vezetõ közvetlen látóterében figyelhetõk meg,
–
akusztikus zavarok: pl. lopásgátló riasztórendszer, kürt helytelen mûködése.
d) A jármû adatbuszának mûködõképességére vonatkozó funkciók: –
az adatátvitel blokkolása a jármû adatbusz rendszerében, amely az adatok továbbítására szolgál, biztosítani kell a többi, védettségre vonatkozó funkciók mûködését.
e) Olyan funkciók, amelyek zavarása befolyásolja a jármû állapotára vonatkozó adatokat: pl. regisztráló tachométer, kilométer-számláló. 2.1.13.
24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülék”: a 2005/50/EK bizottsági határozat (*) 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott olyan radar, mely a határozat 4. cikkében elõírt teljesítményelvárásoknak megfelel.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
33
2.1.14.
79 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülék”: a 35/2004. (XII. 28.) IHM rendelet I. mellékletében meghatározott olyan radar, mely az ott elõírt teljesítményelvárásoknak megfelel.
3.
Típusjóváhagyási kérelem
3.1
A jármû típusjóváhagyása
3.1.1
A jármû-típusjóváhagyási kérelmet, tekintettel annak elektromágneses összeférhetõségére, az ER. A. Függelék 3. cikke (4) bekezdésének értelmében a jármû gyártója nyújtja be.
3.1.2
Az adatlap mintája a II.A. részben található.
3.1.3
A jármû gyártója összeállít egy kísérõjegyzéket, amely megnevezi a jármû összes lényeges elektromos/elektronikus rendszerét vagy elektromos/elektronikus részegységét (ERE), a kocsiszekrény modellt (1), a változatokat a kocsiszekrény anyagában (1), az általános vezetékezési elrendezést, a motorváltozatokat, a balkormányos vagy jobbkormányos változatokat és a tengelytávolság-változatokat. A lényeges jármû elektromos/elektronikus rendszerek vagy elektromos/elektronikus részegységek azok, amelyek jelentõs széles sávú vagy keskeny sávú sugárzást bocsáthatnak ki és/vagy azok, amelyek szerepet játszanak a jármû védettséggel összefüggésben álló funkcióival (lásd ezen melléklet 2.1.12 pontját).
3.1.4
Ebbõl a kísérõjegyzékbõl kiválasztanak egy tipikus jármûvet a vizsgálat céljára a gyártó és az illetékes hatóság közötti kölcsönös megállapodás alapján. Ez a jármû képviseli a jármûtípust (lásd a II.A. Rész 1. függelékét). A jármû kiválasztása a gyártó által kínált elektromos/elektronikus rendszerek alapján történik. Az említett kísérõjegyzékbõl egy vagy több jármû választható ki a vizsgálat elvégzésére, ha a gyártó és az illetékes hatóság közötti kölcsönös megállapodással úgy vélik, hogy különbözõ elektromos/elektronikus rendszereket foglalnak magukba, amelyek valószínûleg jelentõs hatást gyakorolnak a jármû elektromágneses összeférhetõségére az elsõ tipikus jármûvel összehasonlítva.
3.1.5
A jármû(vek) 3.1.4 pont szerinti kiválasztása a ténylegesen gyártásra szánt jármû – elektromos/elektronikus rendszer kombinációkra korlátozódik.
3.1.6
A gyártó kiegészítheti a kérelmet egy jelentéssel azokról a vizsgálatokról, amelyeket már elvégeztek. A jóváhagyó hatóság felhasználhat bármely ilyen szolgáltatott adatot a típusjóváhagyási bizonyítvány kiállítás céljából.
3.1.7
Ha a típusjóváhagyási vizsgálatért felelõs mûszaki szolgálat végzi el magát a vizsgálatot, akkor a jóváhagyandó típust képviselõ jármûvet a 3.1.4 pont szerint át kell adni.
3.1.8
A jármû gyártójának nyilatkozatot kell átadnia a frekvenciasávokról, teljesítményszintekrõl, antennapozíciókról és beszerelési utasításokról az RFadókészülékek üzembe állításához még akkor is, ha a jármû a típusjóváhagyás idején nincs felszerelve RF-adókészülékkel. Ennek az összes olyan mobil
1
Ha alkalmazható.
34
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
rádiószolgáltatást fel kell ölelnie, amelyeket rendes körülmények között jármûvekben használnak. Ezt az információt a típusjóváhagyást követõen nyilvánosan hozzáférhetõvé kell tenni. A jármûgyártóknak bizonyítékot kell szolgáltatni arról, hogy az ilyen adókészülékek nem gyakorolnak kedvezõtlen hatást a jármû teljesítményére. 3.2
Az elektromos/elektronikus részegységek (ERE) jóváhagyása
3.2.1
Ezen melléklet alkalmazhatósága az elektromos/elektronikus részegységekre:
3.2.2
Az elektromos/elektronikus részegységnek az elektromágneses összeférhetõségét figyelembe vevõ típusjóváhagyása iránti kérelmet az ER. A. Függelék 3. cikke (4) bekezdésének megfelelõen a jármû gyártója vagy az elektromos/elektronikus részegység gyártója vagy meghatalmazott képviselõje nyújtja be.
3.2.3
Az adatlap mintája a II.A. Részben található.
3.2.4
A gyártó kiegészítheti a kérelmet egy jelentéssel azokról a vizsgálatokról, amelyeket már elvégeztek. A jóváhagyó hatóság felhasználhat bármely ilyen szolgáltatott adatot a típusjóváhagyási bizonyítvány kiállítása céljából. A jármûbe való beépítésre szánt berendezések esetében a gyártó kiegészítheti a kérelmet az elektromágneses összeférhetõségre vonatkozó külön
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
35
jogszabályban meghatározott rendelkezésekkel1 összhangban a gyártó megfelelõségi nyilatkozatával, az EMK vizsgálati jelentéssel és a felhasználónak szánt utasítással, amely útmutatást ad az ilyen berendezésnek a jármûvekbe történõ beépítéséhez. 3.2.5
Ha a típusjóváhagyási vizsgálatért felelõs mûszaki szolgálat végzi el magát a vizsgálatot, akkor a jóváhagyandó típust képviselõ elektromos/elektronikus részegység rendszer mintapéldányát ha szükséges, át kell adni, például az elrendezésben mutatkozó lehetséges változatokról, az alkatrészek számáról, az érzékelõk számáról a gyártóval folytatott megbeszélés után. Ha a mûszaki szolgálat szükségesnek tartja, egy további mintát választhat ki.
3.2.6
A mintán (mintákon) egyértelmû és letörölhetetlen módon fel kell tüntetni a gyártó márkanevét vagy védjegyét és a típus megnevezését.
3.2.7
Ahol alkalmazható, a használatra vonatkozó bármilyen korlátozást fel kell tüntetni. Valamennyi ilyen korlátozást a II.B. Részbe és/vagy a III.B. Részbe bele kell foglalni.
3.2.8
Azokhoz az elektromos/elektronikus részegységekhez, amelyeket tartalék alkatrészekként hoznak forgalomba, nincs szükség típusjóváhagyásra, ha egy azonosító számmal szembetûnõ módon tartalék alkatrészként vannak megjelölve, és ha azonos és a megfelelõ eredeti gyártóval (OEM – original equipment manufacturer) megegyezõ gyártótól származó részei egy már típusjóváhagyást kapott jármûnek.
3.2.9
Azokhoz az alkatrészekhez, amelyeket értékesítés utáni berendezésként hoznak forgalomba és gépjármûvekbe való beépítésre szánnak, nincs szükség típusjóváhagyásra, ha nem függenek össze védettséggel kapcsolatos funkciókkal (I. Rész, 2.1.12. pont). Ebben az esetben az elektromágneses öszeférhetõségrõl szóló külön jogszabály2 eljárásai szerinti megfelelõségi nyilatkozatot kell kiadni. Az ilyen nyilatkozat részét kell képezze annak, hogy az elektromos/elektronikus részegység kielégíti ezen melléklet I. Része 6.5, 6.6, 6.8 és 6.9. pontjaiban elõírt határértékeket. Az ezen melléklet hatálybalépése utáni 4 éves átmeneti idõszak alatt annak, aki az ilyen termék forgalomba hozásáért felelõs, az összes vonatkozó információt és/vagy mintát be kell nyújtania a mûszaki szolgálathoz, amely meghatározza, hogy a berendezés összefüggésben van-e a védettséggel, vagy sem. A felülvizsgálat eredménye 3 héten belül rendelkezésre áll, és nem igényel további vizsgálatot. Ugyanezen idõszakon belül a mûszaki szolgálat a III.C. Részben bemutatott példának megfelelõ dokumentumot ad ki. A tagállamok ennek a mellékletnek a hatálybalépési idõpontjától számított három évig jelentik a biztonsági alapon hozott valamennyi elutasítási esetet.
1 2
31/1999. (VI. 11.) GM–KHVM együttes rendelet az elektromágneses összeférhetõségrõl. 31/1999. (VI. 11.) GM–KHVM együttes rendelet az elektromágneses összeférhetõségrõl.
36
MAGYAR KÖZLÖNY
4.
Típusjóváhagyás
4.1
Megközelítések a típusjóváhagyáshoz
4.1.1
Jármû típusjóváhagyása A jármû típusjóváhagyásához a következõ lehetséges használhatók a jármû gyártójának legjobb belátása szerint.
4.1.1.1
2005/172/II. szám
megközelítések
Jármû-üzembeállítás jóváhagyása A jármû-üzembeállítás megkaphatja a típusjóváhagyást közvetlenül e rész 6. bekezdésének vonatkozó részeiben meghatározott rendelkezéseket követve. Ha a jármû gyártója ezt a megközelítést választja, az elektromos/elektronikus rendszerek vagy részegységek külön vizsgálata nem szükséges.
4.1.1.2
A jármû típusjóváhagyása az egyedi elektromos/elektronikus részegységek vizsgálatával A jármû gyártója megkaphatja a jóváhagyást, ha bebizonyítja a jóváhagyó hatóságnak, hogy az összes odatartozó (lásd e rész 3.1.3. pontját) elektromos/elektronikus rendszer vagy részegység egyénenként megkapta a jóváhagyást ezen melléklettel összhangban, és valamennyi hozzá tartozó feltétellel összhangban helyezték üzembe.
4.1.1.3
A gyártó, ha kívánja, megkaphatja az ezen melléklethez tartozó jóváhagyást, ha a jármûnek nincs olyan típusú berendezése, amely a védettségi vagy sugárzáskibocsátási vizsgálat körébe tartozik. Az ilyen jóváhagyások nem igényelnek vizsgálatot.
4.1.2
Elektromos/elektronikus részegység típusjóváhagyása A típusjóváhagyás megadható az olyan elektromos/elektronikus részegységre, amelyet vagy bármilyen jármûtípusba kívánnak beépíteni (alkatrészjóváhagyás), vagy az elektromos/elektronikus részegység gyártója által kért meghatározott jármûtípusba vagy típusokba (önmagában álló mûszaki egység jóváhagyása).
4.1.3
Azokat az elektromos/elektronikus részegységeket, amelyeket RF-adókészüléknek szántak, és amelyek még nem kaptak típusjóváhagyást egy jármûgyártóval együtt, megfelelõ üzembe állítási útmutatóval kell ellátni.
4.2
A típusjóváhagyás megadása
4.2.1
Jármû
4.2.1.1
Ha a jármû-mintapéldány kielégíti ezen melléklet követelményeit, az ER. A. Függelék 4. cikkének (3) bekezdése alapján, és ha alkalmazható, a 4. cikkének (4) bekezdése alapján megkapja az típusjóváhagyást.
4.2.1.2
Az típusjóváhagyási bizonyítvány mintája a III.A. részben található.
4.2.2
Elektromos/elektronikus részegység
4.2.2.1
Ha az elektromos/elektronikus részegység mintapéldánya kielégíti ezen melléklet követelményeit, az ER. A. Függelék 4. cikkének (3) bekezdése alapján, és ha alkalmazható, a 4. cikkének (4) bekezdése alapján megkapja a típusjóváhagyást.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
37
4.2.2.2
Az típus-jóváhagyási bizonyítvány mintája a III.B. részben található.
4.2.3
A 4.2.1.2 vagy 4.2.2.2 pontban említett bizonyítvány kiállításához a jóváhagyást megadó tagállam illetékes hatósága felhasználhatja az MSZ EN ISO 17025 szerint akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgálólaboratórium által készített jelentést.
4.3
Módosítások a jóváhagyásokhoz
4.3.1
Az ezen melléklet szerint megadott jóváhagyásokhoz eszközölt módosítások esetében az ER. A. Függelék 5. cikkének a rendelkezéseit kell alkalmazni.
4.3.2
Jármû-típusjóváhagyás módosítása hozzáadásával vagy cseréjével.
4.3.2.1
Ha a jármû gyártója megkapta a jóváhagyást a jármû üzembeállításához, és egy kiegészítõ vagy csere elektromos/elektronikus rendszert vagy részegységet kíván beépíteni, amely már ezen melléklet alapján jóváhagyást kapott, és amelyet a hozzá tartozó valamennyi feltétellel összhangban helyeznek üzembe, a jármû jóváhagyása további vizsgálat nélkül módosítható. A gyártás megfelelõségéhez a kiegészítõ vagy csere elektromos/elektronikus rendszert vagy részegységet a jármû részének kell tekinteni.
4.3.2.2
Ha a kiegészítõ vagy csere rész(ek) még nem kapott (kaptak) jóváhagyást ezen melléklet alapján, és ha vizsgálatot tartanak szükségesnek, a teljes jármûvet úgy ítélik meg, hogy eleget tesz, ha az új vagy megváltoztatott rész(ek)rõl kimutatható, hogy eleget tesz(nek) a 6. bekezdés vonatkozó követelményeinek, vagy ha egy összehasonlító vizsgálatban az új részrõl kimutatható, hogy valószínûleg nem befolyásolja kedvezõtlenül a jármû típusmegfelelõségét.
4.3.3
Olyan használt elektromos/elektronikus részegységek hozzáadása, amelyek nem rendelkeznek típusjóváhagyással ezen melléklet szerint, mert az elsõ üzembeállításuk idején nem volt szükség típusjóváhagyásra, nem érvénytelenítik a típusjóváhagyást, ha az ilyen használt elektromos/elektronikus részegységek üzembeállítását a gyártójuk – és a jármû gyártója – elõírásai szerint végzik.
5.
Jelölés
5.1
Minden elektromos/elektronikus részegységen, amely megegyezik egy, az ezen melléklet alapján jóváhagyott típussal, EK-típus-jóváhagyási jelölést kell elhelyezni.
5.2
Az EK-típus-jóváhagyási jelölés a következõkbõl áll:
elektromos/elektronikus
részegység
az „e” nyomtatott kisbetût körbevevõ négyszög, amelyet annak a tagállamnak a megkülönböztetõ száma követ, amelyik megadta az EK-alkatrésztípusjóváhagyást: 1 Németország részére 2 Franciaország részére 3 Olaszország részére 4 Hollandia részére 5 Svédország részére
38
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
6 Belgium részére 7 Magyarország részére 8 a Cseh Köztársaság részére 9 Spanyolország részére 11 az Egyesült Királyság részére 12 Ausztria részére 13 Luxembourg részére 17 Finnország részére 18 Dánia részére 20 Lengyelország részére 21 Portugália részére 23 Görögország részére 24 Írország részére 26 Szlovénia részére 27 Szlovákia részére 29 Észtország részére 32 Lettország részére 36 Litvánia részére 49 Ciprus részére 50 Málta részére A négyszög közelében az ER. A. Függelék A/7. számú. mellékletében említett típusjóváhagyási szám 4. szakaszában foglalt „alap jóváhagyási szám” van, amelyet az ezen mellékletnek a legutolsó nagyobb technikai módosításához rendelt sorozatszámot jelölõ két számjegy elõz meg. A módosítás sorozatszámát és a bizonyítványon feltüntetett alkatrésztípusjóváhagyási számot egy szóköz választja el. Ebben a mellékletben a sorozatszám 03. 5.3
Az EK-típusjóváhagyási számot az elektromos/elektronikus részegység fõ részére (pl. az elektronikus vezérlõegységre) kell ráerõsíteni olyan módon, hogy tisztán olvasható és letörölhetetlen legyen.
5.4
Az EK-típusjóváhagyási számra egy példát a 8. függelék mutat be.
5.5
Nincs szükség jelölésre az olyan elektromos/elektronikus rendszerekhez, amelyek az ezen melléklet szerint jóváhagyott jármûtípusba vannak beépítve, valamint a 3.2.8. bekezdésben körülírt tartalék-alkatrészekhez.
5.6
Az elektromos/elektronikus részegységeken az 5.3. bekezdésnek megfelelõen elhelyezett jelöléseknek nem szükséges láthatónak lenniük, ha az elektromos/elektronikus részegység jármûbe van beszerelve.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
39
6.
Elõírások
6.1
Általános elõírás
6.1.1
A jármûvet és annak elektromos/elektronikus rendszerét (rendszereit) vagy részegységét (részegységeit) úgy kell megtervezni, kialakítani és beszerelni, hogy a jármû – rendes használati körülmények között – eleget tegyen ezen melléklet követelményeinek.
6.1.1.1
A jármûvet a kibocsátott sugárzás és a sugárzott zavarokkal szembeni védettség szempontjából vizsgálatnak kell alávetni. A jármû-típusjóváhagyáshoz nincs szükség a vezetett sugárzás vagy vezetett zavarokkal szembeni védettség szempontjából végzett vizsgálatokra.
6.1.1.2
Az elektromos/elektronikus részegység(ek)et a kibocsátott és vezetett sugárzás, valamint a sugárzott és vezetett zavarokkal szembeni védettség szempontjából vizsgálatnak kell alávetni.
6.1.2
A vizsgálat elõtt a mûszaki szolgálatnak vizsgálati tervet kell készítenie a gyártóval egyetértésben, amely legalább az üzemmódot, az indukált funkció(ka)t, a monitorozott funkció(ka)t és az elõirányzott kisugárzásokat tartalmazza.
6.2
A jármûvekbõl származó széles sávú elektromágneses sugárzásra vonatkozó elõírások
6.2.1
Mérési módszer A típusát képviselõ jármû által létrehozott elektromágneses sugárzást a IV. részben leírt módszer alkalmazásával kell mérni. Ezt a mérési módszert a jármû gyártója a mûszaki szolgálattal összhangban határozza meg.
6.2.2
A jármû széles sávú típusjóváhagyási határértékei
6.2.2.1
Ha a méréseket a IV. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a jármû és az antenna között 10,0 ± 0,2 m térközt alkalmazva, a határérték 32 dB ìV/m a 30–75 MHz frekvenciasávban, és 32–43 dB ìV/m a 75–400 MHz frekvenciasávban, ezek a határértékek logaritmikusan növekednek a 75 MHz fölötti frekvenciákkal, ahogyan az e melléklet 2. függeléke mutatja. A 400– 1 000 MHz frekvenciasávban a határérték 43 dB ìV/m értéken állandó marad.
6.2.2.2
Ha a méréseket a IV. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a jármû és az antenna között 3,0 ± 0,05 m térközt alkalmazva, a határérték 42 dB ìV/m a 30–75 MHz frekvenciasávban, és 42–53 dB ìV/m a 75–400 MHz frekvenciasávban, ezek a határértékek logaritmikusan növekednek a 75 MHz fölötti frekvenciákkal, ahogyan az e melléklet 3. függeléke mutatja. A 400–1 000 MHz frekvenciasávban a határérték 53 dB ìV/m értéken állandó marad.
6.2.2.3
A típusát képviselõ jármû esetében a dB ìV/m egységben k ifejezett mért értékeknek a típus-jóváhagyási határértékek alatt kell lenniük.
6.3
A jármûvekbõl származó keskeny sávú elektromágneses sugárzásra vonatkozó elõírások.
40
6.3.1
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
Mérési módszer A típusát képviselõ jármû által létrehozott elektromágneses sugárzást az V. részben leírt módszer alkalmazásával kell mérni. Ezt a jármû gyártója a mûszaki szolgálattal összhangban határozza meg.
6.3.2
A jármû keskeny sávú típus-jóváhagyási határértékei
6.3.2.1
Ha a méréseket az V. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a jármû és az antenna között 10,0 ± 0,2 m térközt alkalmazva, a határérték 22 dB ìV/m a 30–75 MHz frekvenciasávban, és 22–33 dB ìV/m a 75–400 MHz frekvenciasávban, ezek a határértékek logaritmikusan növekednek a 75 MHz fölötti frekvenciákkal, ahogyan az e melléklet 4. függeléke mutatja. A 400–1 000 MHz frekvenciasávban a határérték 33 dB ìV/m értéken állandó marad.
6.3.2.2
Ha a méréseket az V. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a jármû és az antenna között 3,0 ± 0,05 m térközt alkalmazva, a határérték 42 dB ìV/m a 30–75 MHz frekvenciasávban, és 32–43 dB ìV/m a75–400 MHz frekvenciasávban, ezek a határértékek logaritmikusan növekednek a 75 MHz fölötti frekvenciákkal, ahogyan az e rész 5. függeléke mutatja. A 400–1 000 MHz frekvenciasávban a határérték 43 dB ìV/m értéken állandó marad.
6.3.2.3
A típusát képviselõ jármû esetében a dB ìV/m egységben kifejezett mért értékeknek a típusjóváhagyási határértékek alatt kell lenniük.
6.3.2.4
Az e rész 6.3.2.1, 6.3.2.2 és 6.3.2.3 pontjában meghatározott határértékek ellenére, ha az V. rész 1.3 pontjában leírt kezdeti lépés ideje alatt a jármû rádióadó antennájánál mért jel térerõssége kisebb, mint 20 dB ìV/m a 76–108 MHz frekvenciatartományban egy átlagos mérõérzékelõvel mérve, akkor a jármûvet úgy tekintik, mint amely eleget tesz a keskeny sávú kisugárzás határértékeinek, és nincs szükség további vizsgálatra.
6.4
A jármû elektromágneses sugárzással szembeni védettségének elõírásai.
6.4.1
Mérési módszer A típusát képviselõ jármû elektromágneses sugárzással szembeni védettségét a VI. részben leírt módszer szerint kell vizsgálni.
6.4.2
A jármûvédettség típus-jóváhagyási határértékei.
6.4.2.1
Ha a vizsgálatot a VI. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a térerõsségnek 30 V/m eff értékûnek kell lennie a 20–2 000 MHz frekvenciasáv 90%-ában, és legalább 25 V/m eff értékûnek a teljes 20–2 000 MHz frekvenciasávban.
6.4.2.2
A típusát képviselõ jármûvet úgy tekintik, mint amely eleget tesz a védettség követelményeinek, ha a VI. résszel összhangban végrehajtott vizsgálatok ideje alatt nem következett be romlás a „védettséggel összefüggõ funkciókban”.
6.5
Az elektromos/elektronikus részegységek által elektromágneses zavarokra vonatkozó elõírások.
keltett
széles
sávú
2005/172/II. szám
6.5.1
MAGYAR KÖZLÖNY
41
Mérési módszer A típusát képviselõ elektromos/elektronikus részegység mérését a VII. részben leírt módszer szerint kell végezni.
6.5.2
Az elektromos/elektronikus határértékei
részegység
széles
sávú
6.5.2.1
Ha a méréseket a VII. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a határérték 62–52 dB ìV/m a 30–75 MHz frekvenciasávban, ez a határérték logaritmikusan csökken a 30 MHz fölötti frekvenciákkal, és 52–63 dB ìV/m a 75–400 MHz frekvenciasávban, ez a határérték logaritmikusan csökken a 75 MHz fölötti frekvenciákkal, ahogyan az e rész 6. függeléke mutatja. A 400– 1 000 MHz frekvenciasávban a határérték 63 dB ìV/m értéken állandó marad.
6.5.2.2
A típusát képviselõ elektromos/elektronikus részegység esetében a dB V/m egységben kifejezett mért értékeknek a típusjóváhagyási határértékek alatt kell lenniük.
6.6
Az elektromos/elektronikus részegységek által elektromágneses zavarokra vonatkozó elõírások.
6.6.1
Mérési módszer
keltett
típusjóváhagyási
keskeny
sávú
A típusát képviselõ elektromos/elektronikus részegység mérését a VIII. részben leírt módszer szerint kell végezni. 6.6.2
Az elektromos/elektronikus határértékei.
részegység
keskeny
sávú
típusjóváhagyási
6.6.2.1
Ha a méréseket a VIII. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a határérték 52–42 dB ìV/m a 30–75 MHz frekvenciasávban, ez a határérték logaritmikusan csökken a 30 MHz fölötti frekvenciákkal, és 42–53 dB ìV/m a 75–400 MHz frekvenciasávban, ez a határérték logaritmikusan csökken a 75 MHz fölötti frekvenciákkal, ahogyan az e rész 7. függeléke mutatja. A 400–1 000 MHz frekvenciasávban a határérték 53 dB ìV/m értéken állandó marad.
6.6.2.2
A típusát képviselõ elektromos/elektronikus részegység esetében a dB V/m egységben kifejezett mért értékeknek a típusjóváhagyási határértékek alatt kell lenniük.
6.7
Az elektromos/elektronikus részegységek szembeni védettségének elõírásai.
6.7.1
Vizsgálati módszer(ek)
elektromágneses
sugárzással
A típusát képviselõ elektromos/elektronikus részegységek elektromágneses sugárzással szembeni védettségét a IX. részben leírtak közül választott módszerrel (módszerekkel) kell vizsgálni. 6.7.2
Az elektromos/elektronikus határértékei
részegység
védettségén
típusjóváhagyási
6.7.2.1
Ha a vizsgálatot a IX. részben leírt módszer felhasználásával végzik, a védettségi vizsgálat szintjei 60 V/m a 150 mm-es szalagvezetõ vizsgálati módszerhez, 15 V/m a 800 mm-es szalagvezetõ vizsgálati módszerhez, 75 V/m
42
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
a TEM-cella vizsgálati módszerhez, 60 mA a térfogati áram betáplálás (BCI) vizsgálati módszerhez és 30 V/m a szabad tér vizsgálati módszerhez a 20–2 000 MHz frekvenciasáv 90%-ában, valamint legalább 50 V/m a 150 mm-es szalagvezetõ vizsgálati módszerhez, 12,5 V/m a 800 mm-es szalagvezetõ vizsgálati módszerhez, 62,5 V/m a TEM cella vizsgálati módszerhez, 50 mA a térfogati áram betáplálás (BCI) vizsgálati módszerhez és 25 V/m a szabad tér vizsgálati módszerhez a teljes 20–2 000 MHz frekvenciasávban. 6.7.2.2
A típusát képviselõ elektromos/elektronikus részegységet úgy tekintik, mint amely eleget tesz a védettség követelményeinek, ha a IX. résszel összhangban végrehajtott vizsgálatok ideje alatt nem következett be romlás a „védettséggel összefüggõ funkciókban”.
6.8
A tápvezetékben vezetett tranziens zavarokkal szembeni védettségre vonatkozó elõírások.
6.8.1
Vizsgálati módszer A típusát képviselõ elektromos/elektronikus részegység védettségét az ISO 7637-2:DIS2002 szerinti módszerrel (módszerekkel) kell vizsgálni a X. részben leírtaknak megfelelõen, az 1. táblázatban megadott vizsgálati szintekkel. 1. táblázat: Az elektromos/elektronikus részegység védettsége Mûködési állapot a rendszerekhez
Vizsgálati impulzus szám
Védettség vizsgálati szint
Funkciókkal kapcsolatos védettségre vonatkozó
Funkciókkal kapcsolatos védettségre nem vonatkozó
1
III
C
D
2a
III
B
D
2b
III
C
D
3a/3b
III
A
D
4
III
B (elektromos/elektronikus részegységekre, amelyeknek a motor indítási szakasza idején mûködõképesnek kell lenni) C (más elektromos/elektronikus részegységek esetén)
6.9
A vezetett zavar kisugárzásra vonatkozó elõírások
6.9.1
Mérési módszer A típusát képviselõ elektromos/elektronikus részegység kisugárzását az ISO 7637-2:DIS2002 szerinti módszerrel (módszerekkel) kell vizsgálni a X. részben leírtaknak megfelelõen, a 2. táblázatban megadott vizsgálati szintekkel.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
43
2. táblázat: Maximális megengedett impulzusamplitúdó Az impulzus amplitúdó polaritása
7.
Maximális megengedett impulzusamplitúdó Jármû 12 V-os rendszerekkel
Jármû 24 V-os rendszerekkel
Pozitív
+ 75
+ 150
Negatív
– 100
– 450
A gyártás megfelelõsége
7.1
A gyártási megfelelõség biztosításához intézkedéseket kell tenni az ER. A. Függelék 10. cikkében meghatározott rendelkezésekkel összhangban.
7.2
A gyártási megfelelõséget, figyelemmel a jármû vagy az önmagában álló mûszaki egység elektromágneses összeférhetõségére, ezen melléklet III A és/vagy III B részében közzétett típus-jóváhagyási bizonyítvány(ok)ban leírt adatok alapján, ahogy megfelelõ, ellenõrizni kell.
7.3
Ha a hatóság nincs megelégedve a gyártó revíziós eljárásával, akkor az ER A. Függelék A/10 mellékletének 3.3 és 3.4 pontjait, valamint az alábbi 7.3.1 és 7.3.2 pontokat kell alkalmazni.
7.3.1
Ha sorozatból vett jármû, alkatrész vagy önmagában álló mûszaki egység megfelelõségének vizsgálata folyamatban van, a gyártást úgy kell tekinteni, mint amely eleget tesz ezen melléklet követelményeinek a széles sávú kibocsátott sugárzások és keskeny sávú kibocsátott sugárzások vonatkozásában, ha a mért szintek 4 dB (60%) értéknél nagyobb mértékben nem haladják meg a 6.2.2.1, 6.2.2.2, 6.3.2.1, 6.3.2.2, 6.3.2.4, 6.5.2.1 és 6.6.2. pontokban elõírt típusjóváhagyási határértékeket (ahogy megfelelõ).
7.3.2
Ha sorozatból vett jármû, alkatrész vagy önmagában álló mûszaki egység megfelelõségének vizsgálata folyamatban van, a gyártást úgy kell tekinteni, mint amely eleget tesz ezen melléklet követelményeinek az elektromágneses sugárzással szembeni védelem vonatkozásában, ha a jármû, alkatrész vagy önmagában álló mûszaki egység semmilyen romlást sem mutat a „védettséggel összefüggõ funkciók” teljesítményében, amikor a jármû, alkatrész vagy önmagában álló mûszaki egység a VI. rész 2. bekezdésében meghatározott állapotban van, és V/m vagy mA egységben kifejezett térerõ vagy áram hatása alá kerül, egészen az e rész 6.4.2.1 és 6.7.2. pontjaiban elõírt típusjóváhagyási határértékek 80%-áig, ahogy megfelelõ.
7.3.3
Ha sorozatból vett alkatrész vagy önmagában álló mûszaki egység megfelelõségének vizsgálata folyamatban van, a gyártást úgy kell tekinteni, mint amely eleget tesz ezen melléklet követelményeinek a vezetett zavarok és kibocsátott sugárzás vonatkozásában, ha az alkatrész vagy önmagában álló mûszaki egység semmilyen romlást sem mutat a „védettséggel összefüggõ funkciók” teljesítményében, egészen a 6.8.1. pontban megadott szintekig, és nem haladja meg a 6.9.1 pontban megadott szinteket.
44
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
8.
Kivételek
8.1
Ha a jármû vagy az elektromos/elektronikus rendszer vagy részegység nem foglal magában 9 kHz-nél nagyobb üzemi frekvenciájú elektronikus oszcillátort, azt úgy kell tekinteni, mint amely eleget tesz az I. rész 6.3.2. vagy 6.6.2. pontja, valamint az V. és VIII. rész követelményeinek.
8.2
Azokat a jármûveket, amelyek nem rendelkeznek „védettséggel összefüggõ funkciójú” elektromos/elektronikus rendszerekkel, nem szükséges vizsgálni a sugárzott zavarokkal szembeni védettség szempontjából, és úgy kell tekinteni azokat, mint amelyek eleget tesznek az ezen melléklet I. része 6.4. pontjában és a VI. részében elõírt követelményeknek.
8.3
Azokat az elektromos/elektronikus részegységeket, amelyeknek nincs védettséggel összefüggõ funkciójuk, nem szükséges vizsgálni a sugárzott zavarokkal szembeni védettség szempontjából, és úgy kell tekinteni azokat, mint amelyek eleget tesznek az ezen melléklet I. része 6.7. pontjában és a IX. részében elõírt követelményeknek.
8.4
Elektrosztatikus kisülés A gumiabroncsokkal felszerelt jármûvek esetében a jármû kocsiszekrényét elektromosan szigetelt szerkezetnek kell tekinteni. Jelentõs elektrosztatikus erõ a jármû külsõ környezetéhez viszonyítva csak abban a pillanatban keletkezik, amikor az utas beszáll a jármûbe vagy kiszáll belõle. Mivel a jármû ezekben a pillanatokban egy helyben áll, elektrosztatikus kisülés szempontjából nincs szükség típus-jóváhagyási vizsgálatra.
8.5
Vezetett kisugárzás Azokat az elektromos/elektronikus részegységeket, amelyeket nem kell ki- és bekapcsolni, nem tartalmaznak kapcsolókat vagy nem foglalnak magukban induktív terhelést, nem szükséges vezetett kisugárzás szempontjából vizsgálni, és úgy kell tekinteni azokat, mint amelyek eleget tesznek az e rész 6.9. pontjában elõírt követelményeknek.
8.6
A vevõkészülékek nem kielégítõ mûködése a védettségi vizsgálat ideje alatt, amikor a vizsgáló jel a vevõkészülék sávszélességén belül van (rádiófrekvenciás szelektív sáv) – ahogyan a különleges rádiószolgáltatásokhoz/termékekhez a harmonizált EMK-standardban elõ van írva, és amelynek az ajánlását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették –, nem szükségszerûen vezet meghibásodási ismérvhez.
8.7
A rádiófrekvenciás adókészülékeket az adás-üzemmódban kell vizsgálni. A kívánt sugárzások (pl. a rádiófrekvenciás adó-rendszerekbõl), amelyek a szükséges sávszélességbõl és a sávon kívülrõl származnak, elhanyagolhatók az ezen melléklet alkalmazásában. A káros sugárzások ezen melléklet tárgykörébe tartoznak ugyan, de azokat nem szükséges vizsgálni, ha az adókészülék rendelkezik a harmonizált szabványt alkalmazó külön jogszabály1 szerinti megfelelõségi nyilatkozattal.
1
31/1999. (VI. 11.) GM–KHVM együttes rendelet az elektromágneses összeférhetõségrõl.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
45
8.7.1
„Szükséges sávszélesség”: egy adott sugárzási kategória esetén a frekvenciasávnak az a szélessége, amely éppen elégséges ahhoz, hogy biztosítsa az információ átvitelét az elõírt sebességgel és minõségben a meghatározott feltételek között (Rádiórendeletek, 1. cikk, 1152. sz.).
8.7.2
„Sávon kívüli sugárzás”: sugárzás közvetlenül a szükséges sávszélességen kívül fekvõ frekvencián vagy frekvenciákon, amely a modulációs eljárásból származik, de nem foglalja magában a káros sugárzásokat (Rádiórendeletek, 1. cikk, 1144. sz.).
8.7.3
„Káros sugárzás”: minden modulációs eljárásban vannak járulékos, nemkívánatos jelek. Ezek a „káros sugárzások” címszó alatt foglalhatók össze. A káros sugárzások olyan frekvencián vagy frekvenciákon jönnek létre, amelyek kívül vannak a szükséges sávszélességen, és olyan jelszinten, amely a megfelelõ információátvitel befolyásolása nélkül csökkenthetõ. A káros sugárzások magukba foglalják a harmonikus sugárzásokat, parazitasugárzásokat, a keresztmoduláció eredményeit és a frekvenciaátalakítás eredményeit, de nem tartalmazzák a sávon kívüli sugárzásokat (Rádiórendeletek, 1. cikk, 1145. sz.).
1. függelék Az ebben a mellékletben említett szabványok felsorolása 1. CISPR 12 „Jármûvek, motorcsónakok és szikragyújtásos motorral hajtott eszközök, rádiózavar-jelleggörbék – Határértékek és mérési módszerek”, 5. kiadás, 2001 2. CISPR 16-1 „Elõírások rádiózavar- és védettségmérõ készülékekhez és módszerekhez – 1. rész: Rádiózavar- és védettségmérõ készülékek”, 2. kiadás, 2002 3. CISPR 25 „Rádiózavar-jelleggörbék mérésének határértékei és mérési módszerei jármûvek fedélzetén használt vevõkészülékek védelméhez”, 2. kiadás, 2002 4. ISO 7637-1 „Közúti jármûvek – Vezetésbõl és csatolásból származó elektromos zavarok – 1. rész: Fogalommeghatározások és általános szempontok”, 2. kiadás, 2002 5. ISO 7637-2 „Közúti jármûvek – Vezetésbõl és csatolásból származó elektromos zavarok – 2. rész: Elektromos tranziens vezetése tápvezetékekben, csak 12 V vagy 24 V névleges tápfeszültségû jármûveken”, 2. kiadás, 2004! 6. MSZ EN ISO/IEC 17025:2001 „Általános követelmények vizsgáló és hitelesítõ laboratóriumok illetékességéhez” 7. ISO 11451 „Közúti jármûvek – Keskeny sávú sugárzott elektromágneses energia által keltett elektromos zavarok – Jármûvizsgálati módszerek” 1. rész: Általános és fogalom-meghatározások
(ISO DIS 11451-1:2003)
2. rész: Jármûvön kívüli sugárzóforrás
(FDIS 11451-2:2004)
4. rész: Térfogati áram betáplálás (BCI)
(ISO 11451-4: 1. kiadás 1995)
46
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
8. ISO 11452 „Közúti jármûvek – Keskeny sávú sugárzott elektromágneses energia által keltett elektromos zavarok – Alkatrészvizsgálati módszerek” 1. rész: Általános és fogalommeghatározások
(ISO DIS 11452-1:2003)
2. rész: Elnyelõ anyaggal bélelt kamra (ISO DIS 11452-2:2003) 3. rész: Transzverzális elektromágneses módus (TEM) cella 2001) 4. rész: Térfogatiáram-betáplálás (BCI) 5. rész: Szalagvezetõ
(ISO 11452-3:3. kiadás
(ISO DIS 11452-4:2003)
(ISO 11452-5: 2. kiadás 2002)
9. ITU Rádiórendeletek, 2001. évi kiadás
2. függelék A jármûvek széles sávú referencia-határértékei Antenna–jármû távolság: 10 m E határértéke (dBìV/m) F frekvencián (MHz) 30–75 MHz
75–400 MHz
400–1 000 MHz
E = 32
E = 32 + 15,13 log (F/75)
E = 43
Frekvencia – megahertz – logaritmikus Lásd: I. rész, 6.2.2.1. szakasz
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
47
3. függelék A jármûvek széles sávú referencia-határértékei Antenna–jármû távolság: 3 m E határértéke (dBìV/m) F frekvencián (MHz) 30–75 MHz
75–400 MHz
400–1 000 MHz
E = 42
E = 42 + 15,13 log (F/75)
E = 53
Frekvencia – megahertz – logaritmikus Lásd: I. rész, 6.2.2.2. szakasz
48
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
4. függelék A jármûvek keskeny sávú referencia-határértékei Antenna–jármû távolság: 10 m E határértéke (dBìV/m) F frekvencián (MHz) 30–75 MHz
75–400 MHz
400–1 000 MHz
E = 22
E = 22 + 15,13 log (F/75)
E = 33
Frekvencia – megahertz – logaritmikus Lásd: I. rész, 6.3.2.1. szakasz
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
49
5. függelék A jármûvek keskeny sávú referencia-határértékei Antenna–jármû távolság: 3 m E határértéke (dBìV/m) F frekvencián (MHz) 30–75 MHz
75–400 MHz
400–1 000 MHz
E = 32
E = 32 + 15,13 log (F/75)
E = 43
Frekvencia – megahertz – logaritmikus Lásd I. rész, 6.3.2.2. szakasz
50
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
6. függelék Elektromos/elektronikus részegység Széles sávú referencia-határérték E határértéke (dBìV/m) F frekvencián (MHz) 30–75 MHz
75–400 MHz
400–1 000 MHz
E = 62 – 25,13 log (F/30)
E = 52 + 15,13 log (F/75)
E = 63
Frekvencia – megahertz – logaritmikus Lásd: I. rész, 6.5.2.1. szakasz
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
51
7. függelék Elektromos/elektronikus részegység Keskeny sávú referencia-határérték E határértéke (dBìV/m) F frekvencián (MHz) 30–75 MHz
75–400 MHz
400–1 000 MHz
E = 52 – 25,13 log (F/30)
E = 42 + 15,13 log (F/75)
E = 53
Frekvencia – megahertz – logaritmikus Lásd: I. rész, 6.6.2.1. szakasz
52
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
8. függelék Minta az EK-típusjóváhagyás jelöléséhez
Ha az elektromos/elektronikus részegységen a fenti EK-típusjóváhagyás-jelölés van feltüntetve, akkor az olyan eszköz, amelyet Németországban hagytak jóvá (e1) a 0148 alap jóváhagyási számon. Az elsõ két számjegy (03) azt jelzi, hogy az eszköz eleget tesz a 2004/104/EK irányelvvel módosított 72/245/EGK irányelv követelményeinek. A felhasznált számok csak jelzésértékûek.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
II.A. RÉSZ … sz. adatlap jármû típus-jóváhagyáshoz A következõ információt, ha alkalmazható, három példányban kell szolgáltatni, és magában kell foglalnia a tartalom felsorolását. Valamennyi rajzot a megfelelõ méretarányban és elégséges részletességgel kell benyújtani, A4 méretû lapon vagy A4 formátumú iratgyûjtõben. A fényképeknek, ha vannak, elegendõ részletet kell megmutatniuk. Ha a rendszerek, alkatrészek vagy önmagukban álló mûszaki egységek elektronikus vezérléssel rendelkeznek, információt kell szolgáltatni azok teljesítményére vonatkozóan. 0.
ÁLTALÁNOS
0.1.
Gyártmány (a gyártó márkaneve):
0.2.
Típus:
0.4.
Jármûkategória (c):
0.5.
A gyártó neve és címe: A meghatalmazott képviselõ (ha van) neve és címe:
0.8.
Az összeszerelõ üzem(ek) címe(i):
1.
A JÁRMÛ ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSÉNEK JELLEMZÕI
1.1.
A mintapéldányjármû fényképe(i) és rajza(i):
1.6.
A motor helyzete és elrendezése:
3.
HAJTÓMÛ (q)
3.1.
Gyártó:
3.1.1.
Gyári motorszám, ahogy a motoron fel van tüntetve:
3.2.
Belsõégésû motor
3.2.1.1.
Mûködési elv: pozitív gyújtás/kompressziós gyújtás, négyütemû/kétütemû (1)
3.2.1.2.
A hengerek száma és elrendezése:
3.2.4.
Üzemanyag-ellátás
3.2.4.2.
Üzemanyag-befecskendezéssel (csak kompressziós gyújtás): igen/nem (1)
3.2.4.2.9.
Elektronikus vezérlõ egység
3.2.4.2.9.1. Gyártmány(ok): 3.2.4.2.9.2. A rendszer leírása: 3.2.4.3. 1 1
Üzemanyag befecskendezéssel (csak pozitív gyújtás): igen/nem (1)
Nem kívánt rész törlendõ. Nem kívánt rész törlendõ.
53
54
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
3.2.5.
Elektromos rendszer
3.2.5.1.
Névleges feszültség: …V, pozitív/negatív testelés (1)
3.2.5.2.
Generátor
3.2.5.2.1.
Típus: 3.2.6. Gyújtás
3.2.6.1.
Gyártmány(ok):
3.2.6.2.
Típus(ok):
3.2.6.3.
Mûködési elv:
3.2.15.
Cseppfolyós gáz üzemanyag ellátó rendszer: igen/nem (1)
3.2.15.2.
Elektronikus motorkezelés vezérlõ egység cseppfolyós gáz üzemanyag ellátáshoz
3.2.15.2.1.
Gyártmány(ok):
3.2.15.2.2.
Típus(ok):
3.2.16.
Földgáz üzemanyag ellátó rendszer: igen/nem (1)
3.2.16.2.
Elektronikus motorkezelés vezérlõ egység földgáz üzemanyag ellátáshoz
3.2.16.2.1.
Gyártmány(ok):
3.2.16.2.2.
Típus(ok):
3.3.
Elektromos motor
3.3.1.
Típus (tekercselés, gerjesztés):
3.3.1.2.
Üzemi feszültség:
3.9.
GÁZÜZEMÛ MOTOROK (eltérõ módon elrendezett rendszerek esetében egyenértékû információ szolgáltatása)
3.9.7.
Elektronikus vezérlõegység (ECU)
3.9.7.1.
Gyártmány(ok):
3.9.7.2.
Típus(ok):
4.
SEBESSÉGVÁLTÓ MÛ (v)
4.2.
Típus (mechanikus, hidraulikus, elektromos, stb.):
4.2.1.
Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak):
6.
FELFÜGGESZTÉS
6.2.2.
Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak):
7.
KORMÁNYMÛ
7.2.2.1.
Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak):
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
55
8.
FÉKEK
8.5.
Blokkolásgátló fékrendszer: igen/nem/opcionális (1)
8.5.1.
A blokkolásgátló fékrendszerrel felszerelt jármûvek esetében a rendszer mûködésének leírása (beleértve valamennyi elektronikus részt is), elektromos blokkdiagram, hidraulikus vagy pneumatikus áramköri terv:
9.
KOCSISZEKRÉNY
9.1.
A kocsiszekrény típusa:
9.2.
A felépítéshez felhasznált anyagok és módszerek:
9.5.
Szélvédõ és egyéb ablakok
9.5.2.3.
Az ablakemelõ mechanika elektromos/elektronikus alkatrészeinek rövid leírása (ha vannak):
9.9.
Visszapillantó tükrök (helyzet mindegyik tükörhöz)
9.9.7.
A beállító rendszer elektromos/elektronikus alkatrészeinek rövid leírása (ha vannak):
9.12.
Biztonsági övek és/vagy más biztonsági visszatartó rendszerek:
9.12.4.
Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak):
9.18.
Rádiózavar-elnyomás
9.18.1.
A motorteret kialakító kocsiszekrényrész és annak az utastérhez közeli része alakjának és alkotóanyagainak leírása és rajzai/fényképei:
9.18.2.
A motortérben elhelyezett fémbõl készült egységek (pl. fûtõkészülékek, pótkerék, levegõszûrõ, kormánymechanika, stb.) pozíciójának rajzai vagy fényképei:
9.18.3.
A rádiózavar elnyomó berendezés táblázata és rajza:
9.18.4.
Az egyenáramú ellenállás névleges értékeinek mûszaki jellemzõi, és ohmos ellenállású gyújtókábelek esetében azok méterenkénti névleges ellenállása:
10.
A VILÁGÍTÁS ÉS FÉNYJELZÉS ESZKÖZEI
10.5.
A lámpák kivételével az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak):
12.
KÜLÖNFÉLE
12.2.
A jármû illetéktelen használatát megakadályozó eszközök
12.2.3.
Az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak):
1
Nem kívánt rész törlendõ.
56
12.7.
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
Táblázat a jármû(vek)ben elhelyezett rádiófrekvenciás adókészülékek beszereléséhez és használatához, ha alkalmazható (lásd: I. rész, 3.1.8.): frekvenciasávok (Hz)
max. kimenõ teljesítmény (W)
antenna helyzet a jármûvön, meghatározott feltételek a beszereléshez és/vagy használathoz
A típusjóváhagyást kérelmezõnek, ahol megfelelõ, az alábbiakat is szolgáltatnia kell: 1. függelék Az elõzõleg nem felsorolt összes elektromos/elektronikus alkatrész felsorolása (a gyártmány(ok) és típus(ok) feltüntetésével), amelyekre ezen melléklet vonatkozik (lásd az I. rész 2.1.9. és 2.1.10 bekezdését). 2. függelék Az elektromos és/vagy elektronikus alkatrészek általános elrendezésének vázlata vagy rajza (amelyekre ezen melléklet vonatkozik), valamint a vezetékkötegek általános elrendezése. 3. függelék A típus képviseletére kiválasztott jármû leírása Kocsiszekrény-kialakítás: Bal- vagy jobbkormányos: Tengelytávolság: 4. függelék Vonatkozó vizsgálati jelentés(ek), amelyeket a gyártó szolgáltatott egy, az MSZ EN ISO 17025 alapján akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgálólaboratóriumtól a típus-jóváhagyási bizonyítvány kiállításához. 12.7.1.
a jármûvet felszerelték 24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel: Igen/Nem (a nem megfelelõ törlendõ)
12.7.2.
a jármûvet felszerelték 79 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel: Igen/Nem (a nem megfelelõ törlendõ)
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
57
II.B. RÉSZ … sz. adatlap az elektromos/elektronikus részegység típusjóváhagyásához A következõ információt, ha alkalmazható, három példányban kell szolgáltatni, és magában kell foglalnia a tartalom felsorolását. Valamennyi rajzot a megfelelõ méretarányban és elégséges részletességgel kell benyújtani, A4 méretû lapon vagy A4 formátumú iratgyûjtõben. A fényképeknek, ha vannak, elegendõ részletet kell megmutatniuk. Ha a rendszerek, alkatrészek vagy önmagukban álló mûszaki egységek elektronikus vezérléssel rendelkeznek, információt kell szolgáltatni azok teljesítményére vonatkozóan.
0. 0.1. 0.2. 0.3. 0.3.1. 0.5. 0.7. 0.8. 1. 2. 3.
b
ÁLTALÁNOS Gyártmány (a gyártó márkaneve): Típus: A típus-azonosítás eszköze, ha jelölve van az alkatrészen/önmagában álló mûszaki egységen (b): Az említett jelölés helye: A gyártó neve és címe: A meghatalmazott képviselõ (ha van) neve és címe: Alkatrész vagy önmagában álló mûszaki egység esetében az EK-jóváhagyási jelölés helye és rögzítésének módja: Az összeszerelõ üzem(ek) címe(i): Ezt az elektromos/elektronikus részegységet alkatrészként/önmagában álló mûszaki egységként kell jóváhagyni (1) A használatra vonatkozó megszorítások és a szerelési feltételek: Az elektromos rendszer névleges feszültsége: … V, poz./neg. (1) testelés 1. függelék A típus képviseletére kiválasztott elektromos/elektronikus részegység leírása (elektronikus blokk-diagram és az elektromos/elektronikus részegységet alkotó alkatrészek felsorolása (pl.: a mikroprocesszor, a kristály gyártmánya és típusa)). 2. függelék Vonatkozó vizsgálati jelentés(ek), amelyeket a gyártó szolgáltatott egy, az MSZ EN ISO 17025 alapján akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgáló laboratóriumtól a típus-jóváhagyási bizonyítvány kiállításához.
Ha a típusazonosító olyan karaktereket tartalmaz, amelyek nem megfelelõek a részegység megnevezésére vagy a jelen információs dokumentum által lefedett egység mûszaki megkülönböztetésére, az ilyen karaktereket a dokumentációban a „?” szimbólummal kell megjeleníteni (pl. ABC??123??). 1 Nem kívánt rész törlendõ.
58
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
III.A. RÉSZ MINTA (maximális formátum: A4 (210 × 297 mm)) TÍPUSBIZONYÍTVÁNY Az ügyintézés pecsétje
Közlemény: – típusjóváhagyás (1) – típusjóváhagyás kiterjesztése (1) – típusjóváhagyás elutasítása (1) – típusjóváhagyás visszavonása (1) vonatkozásában egy jármûtípusra A típusjóváhagyás száma: A kiterjesztés indoka: I. SZAKASZ 0.1. Gyártmány (a gyártó márkaneve): 0.2. Típus 0.4. Jármûkategória (c): 0.5. A gyártó neve és címe: A meghatalmazott képviselõ (ha van) neve és címe: 0.8. Az összeszerelõ üzem(ek) címe(i): II. SZAKASZ 1. Kiegészítõ információ (ahol alkalmazható): lásd a függeléket. 2. A vizsgálatok elvégzéséért felelõs mûszaki szolgálat: 3. A vizsgálati jelentés idõpontja: 4. A vizsgálati jelentés száma: 5. Megjegyzések (ha vannak): lásd a függeléket. 6. Hely: 7. Dátum: 8. Aláírás: 9. A típusjóváhagyást kiadó ügyfélszolgálatnál letétbe helyezett típus-jóváhagyási ügyirat kérésre megkapható.
1
Nem kívánt rész törlendõ.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
59
Függelék a jármû típusjóváhagyásához 1.
Kiegészítõ információ
1.1.
Az elektromos rendszer névleges feszültsége: … V, pozitív/negatív testelés
1.2.
A kocsiszekrény típusa:
1.3.
A jármû(vek)be beszerelt összes elektronikus funkció (amelyekre az említett irányelv vonatkozik) felsorolása
1.3.1.
a jármûvet felszerelték 24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel: Igen/Nem (a nem megfelelõ törlendõ)
1.3.2.
a jármûvet felszerelték 79 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel: Igen/Nem (a nem megfelelõ törlendõ)
1.4.
Az MSZ EN ISO 17025 szerint akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert laboratórium (ezen melléklet alkalmazása szempontjából), amely felelõs a vizsgálatok elvégzéséért:
5.
Megjegyzések: (pl.: balkormányos és jobbkormányos jármûvekre egyaránt érvényes)
III.B. RÉSZ MINTA (maximális formátum: A4 (210 × 297 mm)) TÍPUSBIZONYÍTVÁNY Az ügyintézés pecsétje Közlemény: – típusjóváhagyás (1) – típusjóváhagyás kiterjesztése (1) – típusjóváhagyás elutasítása (1) – típusjóváhagyás visszavonása (1) vonatkozásában egy alkatrész/önmagában álló mûszakiegység-típusra. A típusjóváhagyás száma: A kiterjesztés indoka: 1
Nem kívánt rész törlendõ.
60
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
Típusjóváhagyási jelölés, amelyet az elektromos/elektronikus részegységre kell rögzíteni: I. SZAKASZ 0.1 Gyártmány (a gyártó márkaneve): 0.2 Típus: 0.3 A típus azonosításának eszköze, ha jelölve van az alkatrészen/önmagában álló mûszaki egységen (1)(2): 0.3.1 Az említett jelölés helye: 0.5 A gyártó neve és címe: A meghatalmazott képviselõ (ha van) neve és címe: 0.7 Alkatrészek és önmagában álló mûszaki egységek esetében az típusjóváhagyási jelölés helye és rögzítésének módja: 0.8 Az összeszerelõ üzem(ek) címe(i): II. SZAKASZ
2
1.
Kiegészítõ információ (ahol alkalmazható): lásd a függeléket.
2.
A vizsgálatok elvégzéséért felelõs mûszaki szolgálat:
3.
A vizsgálati jelentés idõpontja:
4.
A vizsgálati jelentés száma:
5.
Megjegyzések (ha vannak): lásd a függeléket.
6.
Hely:
7.
Dátum
8.
Aláírás:
9.
A típusjóváhagyást kiadó ügyfélszolgálatnál letétbe helyezett típusjóváhagyási ügyirat kérésre megkapható.
Ha a típusazonosító olyan karaktereket tartalmaz, amelyek nem megfelelõek a részegység megnevezésére vagy a jelen információs dokumentum által lefedett egység mûszaki megkülönböztetésére, az ilyen karaktereket a dokumentációban a „?” szimbólummal kell megjeleníteni (pl. ABC??123??).
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
61
Függelék az elektromos/elektronikus részegység típusjóváhagyásához
1. 1.1 1.2 1.2.1 1.3 1.3.1 1.4
1.5
5.
Kiegészítõ információ: Az elektromos rendszer névleges feszültsége: Ez az elektromos/elektronikus részegység bármely jármûtípuson használható a következõ megszorításokkal: Üzembe helyezési feltételek, ha vannak: Ez az elektromos/elektronikus részegység a következõ jármûtípusokon használható: Üzembe helyezési feltételek, ha vannak: A védettség meghatározásához használt különleges vizsgálati módszer(ek) és az átfogott frekvenciatartományok a következõk voltak: (kérjük, adja meg a IX. részbõl az alkalmazott pontos módszert) Az MSZ EN ISO 17025 szerint akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert laboratórium (ezen melléklet alkalmazása szempontjából), amely felelõs a vizsgálatok elvégzéséért. Megjegyzések:
III.C. RÉSZ MINTA (maximális formátum: A4 (210 × 297 mm)) TANÚSÍTVÁNY, TEKINTETTEL AZ I. RÉSZ 3.2.9. PONTJÁRA Az ügyintézés pecsétje Kérelmezõ: A termék általános leírása: A kérelmezõ által benyújtott információ: Ez az elektromos/elektronikus részegység bármely jármûtípuson használható a következõ megszorításokkal: Üzembe helyezési feltételek, ha vannak: Igazoljuk, hogy a fent leírt termék a melléklet szerint nem védettséggel kapcsolatos. Az ezen mellékletben meghatározott semmilyen védettséggel kapcsolatos vizsgálat nem szükséges. A kiértékelésért felelõs mûszaki szolgálat: Hely: Dátum: Aláírás:
62
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
IV. RÉSZ MÉRÉSI MÓDSZER A JÁRMÛVEKBÕL LEADOTT SZÉLES SÁVÚ ELEKTROMÁGNESES KISUGÁRZÁSHOZ 1.
Általános
1.1.
Az ebben a részben leírt mérési módszer csak jármûvekre alkalmazható.
1.2.
Vizsgálati módszer Ezt a vizsgálatot arra szánták, hogy megmérjék a jármûbe beépített elektromos vagy elektronikus rendszerek által létrehozott széles sávú sugárzásokat (pl. gyújtásrendszer vagy villamos motorok). Ha ez a rész nem írja elõ más módon, a vizsgálatot a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) szerint kell elvégezni.
2.
A jármû állapota a vizsgálat ideje alatt
2.1.
Motor A motornak a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) 5.3.2 pontja szerint üzemelnie kell.
2.2.
Egyéb jármûrendszerek Az összes, széles sávú sugárzás kibocsátására képes berendezésnek, amelyet a vezetõ vagy az utas állandó jelleggel bekapcsolhat, maximális terheléssel kell üzemelnie, pl.: ablaktörlõmotorok vagy ventilátorok. A jelzõkürt és az elektromos ablakemelõ motorok kivételt képeznek, mert azokat nem használják folyamatosan.
3.
Vizsgálati követelmények
3.1.
A határértékek a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományra vonatkoznak a félsüketszobában vagy szabadtéri vizsgálati helyszínen végzett mérésekhez.
3.2.
A méréseket akár kvázi-csúcs mérõérzékelõkkel, akár csúcs mérõérzékelõkkel el lehet végezni. Az I. rész 6.2. és 6.5. pontjában a határértékek kvázi-csúcs mérõérzékelõkhöz vannak megadva. Csúcs mérõérzékelõk használata esetében a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) szabványban meghatározott 20 dB értékû korrekciós tényezõt kell alkalmazni.
3.3.
Mérések A mûszaki szolgálat végzi a méréseket a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) szabványban meghatározott idõközökben a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományban. Ha pedig a gyártó szolgáltatja a mérési adatokat a teljes frekvenciasávra egy, az MSZ EN ISO 17025 (1. kiadás, 1999) alkalmazható részei szerint akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgálólaboratóriumtól, a mûszaki szolgálat a frekvenciatartományt a következõ 14 frekvenciasávra oszthatja: 30–34, 34–45, 45–60, 60–80, 80–100, 100–130, 130–170, 170–225, 225–300, 300–400, 400– 525, 525–700, 700–850, 850–1 000 MHz, és az egyes sávokon belül azon a 14 frekvencián végzi el a vizsgálatokat, amelyeknél a legnagyobb sugárzás érték adódik, annak igazolására, hogy a jármû kielégíti e rész követelményeit.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
63
Abban az esetben, ha a mért érték meghaladja a határértéket, vizsgálódást kell folytatni annak bizonyítására, hogy ez a jármû, és nem a háttérsugárzás miatt van. 3.4.
Mûszer leolvasások A határértékre vonatkoztatott maximális mûszer leolvasást (vízszintes és függõleges polarizáció és antenna elhelyezés a jármû bal és jobb oldalán) a 14 frekvenciasáv mindegyikében úgy kell tekinteni, mint a jellemzõ leolvasást azon a frekvencián, amelyen a méréseket végezték.
V. RÉSZ MÉRÉSI MÓDSZER A JÁRMÛVEKBÕL LEADOTT KESKENY SÁVÚ ELEKTROMÁGNESES KISUGÁRZÁSHOZ 1.
Általános
1.1.
Az ebben a részben leírt mérési módszer csak jármûvekre alkalmazható.
1.2.
Vizsgálati módszer Ezt a vizsgálatot arra szánták, hogy megmérjék a jármûbe beépített elektromos vagy elektronikus rendszerek által létrehozott keskeny sávú sugárzásokat, mint amilyenek a mikroprocesszort tartalmazó rendszerekbõl vagy más keskeny sávú forrásokból származhatnak. Ha ez a rész nem írja elõ más módon, a vizsgálatot a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) vagy a CISPR 25 (2. kiadás, 2002) szerint kell elvégezni.
1.3.
Elsõ lépésként egy átlagos mérõérzékelõvel meg kell mérni a jármû rádióadóantennáján az FM frekvencia- sávon a kisugárzás szintjét (76–108 MHz). Amennyiben az I. melléklet 6.3.2.4. pontjában megállapított szintet nem haladja meg, a jármûvet úgy tekintik, mint amely a frekvenciasávra tekintettel eleget tesz e melléklet követelményeinek, és nincs szükség a teljes vizsgálatra.
2.
A jármû állapota a vizsgálat ideje alatt
2.1.
A gyújtáskapcsolót be kell kapcsolni. A motor ne üzemeljen.
2.2.
A jármû elektronikus rendszerének a szokásos üzemmódban kell lennie, miközben a jármû álló helyzetben van.
2.3.
Az összes, belsõ oszcillátorral – f > 9 kHz – vagy ismétlõdõ jelekkel mûködõ berendezésnek, amelyet a vezetõ vagy az utas állandó jelleggel bekapcsolhat, a szokásos üzemmódban kell lennie.
3.
Vizsgálati követelmények
3.1.
A határértékek a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományra vonatkoznak a félsüketszobában vagy szabadtéri vizsgálati helyszínen végzett mérésekhez.
64
MAGYAR KÖZLÖNY
3.2.
A méréseket átlagoló mérõérzékelõvel kell végezni.
3.3.
Mérések
2005/172/II. szám
A mûszaki szolgálat végzi a méréseket a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) szabványban meghatározott idõközökben a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományban. Ha pedig a gyártó szolgáltatja a mérési adatokat a teljes frekvenciasávra egy, az MSZ EN ISO 17025 (1. kiadás, 1999) alkalmazható részei szerint akkreditált, és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgáló laboratóriumtól, a mûszaki szolgálat a frekvenciatartományt a következõ 14 frekvenciasávra oszthatja: 30–34, 34–45, 45–60, 60–80, 80–100, 100–130, 130–170, 170–225, 225–300, 300–400, 400– 525, 525–700, 700–850, 850–1 000 MHz, és az egyes sávokon belül azon a 13 frekvencián végzi el a vizsgálatokat, amelyeknél a legnagyobb sugárzás érték adódik, annak igazolására, hogy a jármû kielégíti az e rész követelményeit. Abban az esetben, ha a mért érték meghaladja a határértéket, vizsgálódást kell folytatni annak bizonyítására, hogy ez a jármû, és nem a háttérsugárzás miatt van, beleértve valamely elektromos/elektronikus részegységtõl származó széles sávú sugárzást is. 3.4.
Mûszerleolvasások A határértékre vonatkoztatott maximális mûszerleolvasást (vízszintes és függõleges polarizáció és antenna elhelyezés a jármû bal és jobb oldalán) a 14 frekvenciasáv mindegyikében úgy kell tekinteni, mint a jellemzõ leolvasást azon a frekvencián, amelyen a méréseket végezték.
VI. RÉSZ VIZSGÁLATI MÓDSZER A JÁRMÛVEKNEK AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁSSAL SZEMBENI VÉDETTSÉGÉHEZ 1.
Általános
1.1
Az ebben a részben leírt mérési módszer csak jármûvekre alkalmazható.
1.2
Vizsgálati módszer Ezt a vizsgálatot arra szánták, hogy bebizonyítsa a jármû elektronikus rendszereinek a védettségét. A jármûvet elektromágneses mezõnek kell kitenni az e részben leírtak szerint. A jármûvet a vizsgálatok ideje alatt folyamatosan ellenõrizni kell. Ha ez a rész nem írja elõ más módon, a vizsgálatot az ISO DIS 11451-2:2003 szabvány szerint kell elvégezni.
2005/172/II. szám
1.3
MAGYAR KÖZLÖNY
65
Választható vizsgálati módszerek A vizsgálatot más lehetséges módon is el lehet végezni egy szabadtéri vizsgálati helyszínen, az összes jármû esetében. A vizsgálóberendezésnek eleget kell tennie a (nemzeti) törvényi követelményeknek, figyelemmel az elektromágneses mezõk sugárzására. Ha a jármû hosszabb, mint 12 m és/vagy szélesebb, mint 2,60 m, és/vagy magasabb, mint 4,00 m, az ISO 11451-4 (1. kiadás, 1995) szabvány szerinti BCI-módszer alkalmazható a 20–2 000 MHz frekvenciatartományban, az I. rész 6.7.2.1 pontjában meghatározott szintekkel.
2.
A jármû állapota a vizsgálat ideje alatt
2.1
A jármûnek terheletlen állapotban kell lennie, a szükséges vizsgálóberendezés kivételével.
2.1.1
A motornak a szokásos módon kell forgatnia a meghajtó kerekeket, állandó 50 km/h sebességen, ha nincs semmilyen mûszaki indoka a jármû miatt annak, hogy ettõl eltérõ feltételeket határozzanak meg. A jármûnek egy megfelelõ módon leterhelt rugós erõmérõn kell nyugodnia, vagy esetleg szigetelt keréktengely állványokkal kell alátámasztani a padlózattól minimális térközzel, ha nem áll rendelkezésre rugós erõmérõ. Ahol megtehetõ, az erõátviteli tengelyeket szét lehet kapcsolni (pl. tehergépkocsik esetében).
2.1.2
Jármû-alapfeltételek A bekezdés meghatározza a minimum vizsgálati feltételeket és meghibásodási ismérveket a jármûvédettségi vizsgálatokhoz. Más jármûrendszereket, amelyek hatást gyakorolhatnak a védettséggel összefüggõ funkciókra, a gyártó és a mûszaki szolgálat közötti megállapodás szerinti módon kell vizsgálni.
„50 km/ó ciklusú” jármû vizsgálati feltételek
Meghibásodási ismérv
Jármû sebesség 50 km/h ± 20% (a jármû A sebességváltozás nagyobb, mint a hajtja a görgõket). Ha a jármû fel van névleges sebesség ± 10%-a szerelve automatikus sebességtartó Automatikus sebességváltó esetén: a rendszerrel, annak mûködnie kell névleges sebesség ± 10%-ánál nagyobb sebességingadozást elõidézõ sebességváltó áttétel változás Tompított fény BE (kézi üzemmód) Elülsõ ablaktörlõ BE maximális sebesség
(kézi
Irányjelzõ a vezetõ oldalon BE
Világítás KI
üzemmód) Az elülsõ ablaktörlõ teljes leállása Frekvenciaváltozás (kisebb, mint 0,75 Hz vagy nagyobb, mint 2,25 Hz) Bekapcsolási viszony változás (kisebb, mint 25% vagy nagyobb, mint 75%)
Állítható felfüggesztés helyzetben
a
szokásos Váratlan jelentõs ingadozás
66
MAGYAR KÖZLÖNY „50 km/ó ciklusú” jármû vizsgálati feltételek
2005/172/II. szám Meghibásodási ismérv
Vezetõ ülés és kormánykerék középsõ A váratlan ingadozás nagyobb, mint a teljes helyzetben tartomány 10%-a A riasztó nincs aktiválva
A riasztó váratlan aktiválódása
Kürt KI
A kürt váratlan aktiválódása
A légzsák és biztonsági visszatartó Váratlan aktiválódás rendszerek mûködõképesek letiltott utas oldali légzsákkal, ha van ilyen funkció Automatikus ajtók zárva A beállítható helyzetben
tartós
Váratlan kinyílás fék
karja
normál Váratlan aktiválódás
A fékciklus vizsgálati tervében kell meghatározni. Ennek tartalmaznia kell a fékpedál mûködését (hacsak nincs mûszaki indok arra, hogy ne), de nem szükségszerûen egy blokkolásgátló fékrendszer mûveletet.
A féklámpák hatástalanítódnak a ciklus ideje alatt A fék jelzõlámpa BE nem kielégítõ mûködéssel Váratlan aktiválódás
2.1.3
Az összes olyan berendezésnek, amelyet a vezetõ vagy az utas állandó jelleggel bekapcsolhat, a szokásos üzemmódban kell lennie.
2.1.4
Az összes többi rendszer, amely befolyásolja a vezetõt a jármû irányításában, be kell kapcsolni, ahogyan a jármû szokásos mûködése közben.
2.2
Ha vannak olyan jármû elektromos/elektronikus rendszerek, amelyek a jármû közvetlen irányításának elválaszthatatlan részét képezik, és amelyek nem fognak mûködni a 4.1 pontban leírt feltételek mellett, megengedhetõ, hogy a gyártó jelentést vagy kiegészítõ bizonyítékot nyújtson be a vizsgáló hatósághoz arról, hogy a jármû elektromos/elektronikus rendszere kielégíti ezen melléklet követelményeit. Az ilyen bizonyítékot a típusjóváhagyási dokumentációban kell megõrizni.
2.3
Csak a nem zavaró berendezéseket kell használni, amíg a jármû a folyamatos ellenõrzés alatt van. A jármû külsejét és az utasteret folyamatosan ellenõrizni kell (pl. videokamerá(ka)t, mikrofont, stb. alkalmazva) annak meghatározásához, hogy a jármû kielégíti-e ennek a résznek a követelményeit.
3.
Vizsgálati követelmények
3.1
Frekvenciatartomány, tartózkodási idõk, polarizáció A jármûvet elektromágneses sugárzásnak kell kitenni a 20–2 000 MHz frekvenciatartományban, függõleges polarizáció mellett. A vizsgálójel-moduláció az alábbi legyen: –
AM, 1 kHz modulációval és 80% modulációs mélységgel a 20–800 MHz frekvenciatartományban, és
–
PM, t 577 ìs, periódus 4 600 ìs a 800–2 000 MHz frekvenciatartományban,
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
67
a mûszaki szolgálat és a jármû gyártója közötti más értelmû megállapodás híján. A frekvencialépcsõ méretét és a tartózkodási idõt az ISO DIS 11451-1:2003 szabvány szerint kell megválasztani. 3.1.1
A mûszaki szolgálat végzi a vizsgálatot az ISO DIS 11451-1:2003 szabványban meghatározott idõközökben a teljes 20–2 000 MHz frekvenciatartományban. Ha pedig a gyártó biztosítja az adatok mérését a teljes frekvenciatartományhoz egy, az MSZ EN ISO 17025 (1. kiadás, 1999) szabvány megfelelõ részei szerint akkreditált, és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgáló laboratóriumtól, a mûszaki szolgálat egy mérsékelt számú rögzített frekvenciát választhat ki a tartományban, pl.: 27, 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750, 900, 1 300, és 1 800 MHz annak igazolásához, hogy a jármû kielégíti az e rész követelményeit. Ha a jármû nem felel meg az e részben meghatározott vizsgálat elõírásainak, igazolni kell, hogy a vonatkozó vizsgálati feltételek között nem felelt meg, és nem ellenõrizhetetlen mezõk létrejöttének eredményeként.
4.
A szükséges térerõsség létrehozása
4.1
Vizsgálati metodika
4.1.1
Az ISO DIS 11451-1:2003 szabvány szerinti helyettesítés módszerét kell alkalmazni a vizsgálati helyszín körülményeinek a megállapításához.
4.1.2
Hitelesítés A jelvivõvezeték-rendszerek (TLS) esetében egy darab helyszíni mérõelektródot kell a berendezés referenciapontjánál használni. Az antennákhoz négy db helyszíni mérõelektródot kell a berendezés referenciavonalánál használni.
4.1.3
Vizsgálati szakasz A jármûvet a középvonalával a berendezés referenciapontján vagy vonalán kell elhelyezni. Rendes körülmények között a jármûnek egy rögzített antennával kell szemben állnia. Mindazonáltal, ha az elektronikus vezérlõegységek és a hozzájuk csatlakozó vezetékkötegek túlnyomórészt a jármû hátuljában vannak, a vizsgálatot rendszerint úgy kell végezni, hogy a jármû az antennával ellentétes irányban áll. Hosszú jármûvek esetében (azaz személygépkocsik és könnyû zárt tehergépjármûvek kivételével), amelyeknél az elektronikus vezérlõegységek és a hozzájuk csatlakozó vezetékkötegek túlnyomórészt a jármû közepe felé helyezkednek el, egy referenciapontot a jármûnek akár a jobb oldali felülete alapján, akár a bal oldali felülete alapján lehet megállapítani. Ennek a referenciapontnak a jármû hosszának a felezõpontjában kell lennie, vagy egy olyan pontban a jármû oldala mentén, amelyet a gyártó az illetékes hatósággal egyetértésben választ ki, miután figyelembe vették az elektronikus rendszerek eloszlását és valamennyi vezetékköteg elrendezését. Az ilyen vizsgálat csak akkor mehet végbe, ha a kamra felépítése azt lehetõvé teszi. Az antenna elhelyezkedését a vizsgálati jegyzõkönyvben fel kell jegyezni.
68
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
VII. RÉSZ MÉRÉSI MÓDSZER AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS RÉSZEGYSÉGEKBÕL LEADOTT SZÉLES SÁVÚ ELEKTROMÁGNESES KISUGÁRZÁSHOZ 1.
Általános
1.1
Az e részben leírt vizsgálati módszert lehet alkalmazni az elektromos/elektronikus részegységekhez, amelyeket ezt követõen olyan jármûvekbe építenek be, amelyek eleget tesznek a IV. rész követelményeinek.
1.2
Vizsgálati módszer Ezt a vizsgálatot arra szánták, hogy megmérjék az elektromos/elektronikus részegységek által létrehozott széles sávú sugárzásokat (pl.: gyújtásrendszer vagy villamos motorok). Ha ez a rész nem írja elõ más módon, a vizsgálatot a CISPR 25 (2. kiadás, 2002) szerint kell elvégezni.
2.
Az elektromos/elektronikus részegység állapota a vizsgálat ideje alatt
2.1
Az elektromos/elektronikus részegységnek a vizsgálat alatt a szokásos üzemmódban kell lennie, lehetõleg maximális terheléssel.
3.
Vizsgálati elrendezések
3.1
A vizsgálatot a CISPR 25 (2. kiadás, 2002) 11. pontja – az ALSE-módszer – szerint kell elvégezni.
3.2
Lehetséges mérési helyszín Az elnyelõ anyaggal bélelt és árnyékolt kamra (ALSE) mellett egy másik lehetséges módszer, a szabadtéri vizsgálati helyszín (OATS), amely eleget tesz a CISPR 16-1 (2. kiadás, 2002) szabvány követelményeinek, szintén használható (lásd e rész 1. függelékét).
3.3
Környezet Annak biztosításához, hogy ne legyen olyan nagyságú külsõ zaj vagy jel, amely elégséges ahhoz, hogy a mérést nagymértékben befolyásolja, a fõ vizsgálat elõtt és után méréseket kell végezni. Ezekben a mérésekben a külsõ zaj vagy jel szintjének legalább 6 dB értékkel az I. rész 6.5.2.1 pontjában megadott nagyfrekvenciás zavarok határértékei alatt kell maradnia, kivéve a szándékos keskeny sávú rádióadások esetén.
4.
Vizsgálati követelmény
4.1
A határértékek a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományra vonatkoznak a félsüketszobában vagy szabadtéri vizsgálati helyszínen végzett mérésekhez.
4.2
A méréseket akár kvázi-csúcs mérõérzékelõkkel, akár csúcs mérõérzékelõkkel el lehet végezni. Az I. rész 6.2 és 6.5 pontjában a határértékek kvázi-csúcs mérõérzékelõkhöz vannak megadva. Csúcs mérõérzékelõk használata
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
69
esetében a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) szabványban meghatározott 20 dB értékû korrekciós tényezõt kell alkalmazni. 4.3
Mérések A mûszaki szolgálat végzi a méréseket a CISPR 25 (2. kiadás, 2002) szabványban meghatározott idõközökben a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományban. Ha pedig a gyártó szolgáltatja a mérési adatokat a teljes frekvenciasávra egy az MSZ EN ISO 17025 (1. kiadás, 1999) alkalmazható részei szerint akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgáló laboratóriumtól, a mûszaki szolgálat a frekvenciatartományt a következõ 13 frekvenciasávra oszthatja: 30–50, 50–75, 75–100, 100–130, 130–165, 165–200, 200–250, 250–320, 320–400, 400–520, 520–660, 660–820, 820–1 000 MHz, és az egyes sávokon belül azon a 13 frekvencián végzi el a vizsgálatokat, amelyeknél a legnagyobb sugárzás érték adódik, annak igazolására, hogy az elektromos/elektronikus részegység kielégíti az e rész követelményeit. Abban az esetben, ha a mért érték meghaladja a határértéket, vizsgálódást kell folytatni annak bizonyítására, hogy ez az elektromos/elektronikus részegység, és nem a háttérsugárzás miatt van.
4.4
Mûszerleolvasások A határértékre vonatkoztatott maximális mûszerleolvasást (vízszintes és függõleges polarizáció) a 13 frekvenciasáv mindegyikében úgy kell tekinteni, mint a jellemzõ leolvasást azon a frekvencián, amelyen a méréseket végezték.
70
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
1. függelék 1. ábra A szabadtéri vizsgálat helyszíne: az elektromos/elektronikus részegységek vizsgálati területének határa Vízszintes szabad terület, elektromágneses visszaverõ felületektõl mentes
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
71
VIII. RÉSZ MÉRÉSI MÓDSZER AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS RÉSZEGYSÉGEKBÕL LEADOTT KESKENY SÁVÚ ELEKTROMÁGNESES KISUGÁRZÁSHOZ 1.
Általános
1.1.
Az e részben leírt vizsgálati módszert lehet alkalmazni az elektromos/elektronikus részegységekhez, amelyeket ezt követõen olyan jármûvekbe építenek be, amelyek eleget tesznek a IV. rész követelményeinek.
1.2.
Vizsgálati módszer Ezt a vizsgálatot arra szánták, hogy megmérjék a keskeny sávú sugárzásokat, mint amilyenek a mikroprocesszort tartalmazó rendszerekbõl vagy más keskeny sávú forrásokból származnak. Ha ez a rész nem írja elõ más módon, a vizsgálatot a CISPR 25 (2. kiadás, 2002) szerint kell elvégezni.
2.
Az elektromos/elektronikus részegység állapota a vizsgálat ideje alatt A vizsgálat alatt álló elektromos/elektronikus részegységnek a szokásos üzemmódban kell lennie.
3.
Vizsgálati elrendezések
3.1.
A vizsgálatot a CISPR 25 (2. kiadás, 2002) 11. pontja – az ALSE-módszer – szerint kell elvégezni.
3.2.
Lehetséges mérési helyszín Az elnyelõanyaggal bélelt és árnyékolt kamra (ALSE) mellett egy másik lehetséges módszer, a szabadtéri vizsgálati helyszín (OATS), amely eleget tesz a CISPR 16-1 (2. kiadás, 2002) szabvány követelményeinek, szintén használható (lásd e rész 1. függelékét).
3.3.
Környezet Annak biztosításához, hogy ne legyen olyan nagyságú külsõ zaj vagy jel, amely elégséges ahhoz, hogy a mérést nagymértékben befolyásolja, a fõ vizsgálat elõtt és után méréseket kell végezni. Ezekben a mérésekben a külsõ zaj vagy jel szintjének legalább 6 dB értékkel az I. rész 6.5.2.1 pontjában megadott nagyfrekvenciás zavarok határértékei alatt kell maradnia, kivéve a szándékos keskeny sávú rádióadások esetén.
4.
Vizsgálati követelmények
4.1.
A határértékek a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományra vonatkoznak a félsüketszobában vagy szabadtéri vizsgálati helyszínen végzett mérésekhez.
4.2.
A méréseket átlagoló mérõérzékelõvel kell elvégezni.
72
4.3.
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
Mérések A mûszaki szolgálat végzi a méréseket a CISPR 12 (5. kiadás, 2001) szabványban meghatározott idõközökben a teljes 30–1 000 MHz frekvenciatartományban. Ha pedig a gyártó szolgáltatja a mérési adatokat a teljes frekvenciasávra egy, az MSZ EN ISO 17025 (1. kiadás, 1999) alkalmazható részei szerint akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgáló laboratóriumtól, a mûszaki szolgálat a frekvenciatartományt a következõ 13 frekvenciasávra oszthatja: 30–50, 50–75, 75–100, 100–130, 130–165, 165–200, 200–250, 250-320, 320–400, 400–520, 520–660, 660–820, 820–1 000 MHz, és az egyes sávokon belül azon a 13 frekvencián végzi el a vizsgálatokat, amelyeknél a legnagyobb sugárzás érték adódik, annak igazolására, hogy az elektromos/elektronikus részegység kielégíti az e rész követelményeit. Abban az esetben, ha a mért érték meghaladja a határértéket, vizsgálódást kell folytatni annak bizonyítására, hogy ez az elektromos/elektronikus részegység, és nem a háttérsugárzás miatt van.
4.4.
Mûszerleolvasások A határértékre vonatkoztatott maximális mûszerleolvasást (vízszintes és függõleges polarizáció) a 13 frekvenciasáv mindegyikében úgy kell tekinteni, mint a jellemzõ leolvasást azon a frekvencián, amelyen a méréseket végezték.
IX. RÉSZ VIZSGÁLATI MÓDSZER(EK) AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS RÉSZEGYSÉGEKNEK AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁSSAL SZEMBENI VÉDETTSÉGÉHEZ 1.
Általános
1.1.
Az e részben leírt vizsgálati módszert elektromos/elektronikus részegységekhez.
1.2.
Vizsgálati módszerek
1.2.1.
A elektromos/elektronikus részegységek eleget tehetnek a következõ vizsgálati módszerek bármilyen kombinációja követelményeinek a gyártó belátása szerint, feltéve, hogy az e rész 3.1 pontjában elõírt frekvenciatartomány teljes lefedését eredményezi.
lehet
alkalmazni
–
Elnyelõkamra-vizsgálat: az ISO DIS 11452-2:2003 szerint
–
TEM-cella-vizsgálat: az ISO 11452-3:3. kiadás, 2001 szerint
–
Térfogati áram betáplálás vizsgálat: az ISO DIS 11452-4:2003 szerint
–
Szalagvezetõ vizsgálat: az ISO 11452-5:2. kiadás, 2002 szerint
–
800 mm-es szalagvezetõ: e rész 4.5 pontja szerint
az
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
73
(A frekvenciatartományt és az általános vizsgálati feltételeket az ISO DIS 11452-1:2003 szabvány alapján kell meghatározni). 2.
Az elektromos/elektronikus részegység állapota a vizsgálat ideje alatt
2.1.
A vizsgálati feltételeket meghatározni.
2.2.
A vizsgálat alatt álló elektromos/elektronikus részegységet be kell kapcsolni, és úgy kell beállítani, hogy a szokásos mûködési feltételek között legyen. Az e részben elõírtak szerint kell elrendezni, hacsak az egyedi vizsgálati módszerek nem írják elõ másképp.
2.3.
Semmilyen külsõ berendezést, amely az elektromos/elektronikus részegység mûködtetéséhez szükséges a vizsgálat alatt, nem kell a helyére tenni a hitelesítési szakaszban. Semmilyen külsõ berendezés sem lehet közelebb, mint 1 m-re a referenciaponttól a hitelesítés ideje alatt.
2.4.
Annak biztosításához, hogy reprodukálható mérési eredmények legyenek kaphatók a vizsgálatok és mérések megismétlésekor, a vizsgáló jelet létrehozó berendezés és annak elrendezése ugyanaz legyen, mint a megfelelõ hitelesítési szakaszban alkalmazott berendezésé.
2.5.
Ha a vizsgálat alatt álló elektromos/elektronikus részegység egynél több részbõl áll, kívánatos, hogy az összekötõ kábelek azok a vezetékkötegek legyenek, amelyeket a jármûben való használathoz szántak. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, az elektronikus vezérlõ egység és az AN közötti hosszúság a szabványban meghatározottak szerinti legyen. A vezetékkötegben az összes kábelt a valóságosnak minél jobban megfelelõ lezárással kell ellátni, lehetõleg valódi terhelésekkel és mûködtetõ elemekkel.
3.
Általános vizsgálati követelmények
3.1.
Frekvenciatartomány, tartózkodási idõk
az
ISO
11452-1:2002
szabvány
szerint
kell
Méréseket kell végezni a 20–2 000 MHz frekvenciatartományban az ISO 114521:2002 szabványban elõírt frekvencialépésekkel. A vizsgálójel-moduláció az alábbi legyen: – AM, 1 kHz modulációval és 80% modulációs mélységgel a 20–800 MHz frekvenciatartományban, és – PM, t 577 ìs, periódus 4 600 ìs a 800–2 000 MHz frekvenciatartományban, a mûszaki szolgálat és a jármû gyártója közötti más értelmû megállapodás híján. A frekvencia lépcsõ méretét és a tartózkodási idõt az ISO 11451-1:2001 szabvány szerint kell megválasztani. 3.2.
A mûszaki szolgálat végzi a vizsgálatot az ISO DIS 11452-1:2003 szabványban meghatározott idõközökben a teljes 20–2 000 MHz frekvenciatartományban. Ha pedig a gyártó biztosítja az adatok mérését a teljes frekvenciatartományhoz egy az MSZ EN ISO 17025 (1. kiadás, 1999) szabvány megfelelõ részei szerint akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgálólaboratóriumtól, a mûszaki szolgálat egy mérsékelt számú rögzített frekvenciát választhat ki a
74
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
tartományban, pl.: 27, 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750, 900, 1 300, és 1 800 MHz annak igazolásához, hogy az elektromos/elektronikus részegység kielégíti az e rész követelményeit. 3.3.
Ha az elektromos/elektronikus részegység nem felel meg az e részben meghatározott vizsgálat elõírásainak, igazolni kell, hogy a vonatkozó vizsgálati feltételek között nem felelt meg, és nem ellenõrizhetetlen mezõk létrejöttének eredményeként.
4.
Különleges vizsgálati követelmények
4.1.
Elnyelõkamra-vizsgálat
4.1.1.
Vizsgálati módszer Ez a vizsgálati módszer lehetõvé teszi a jármû elektromos/elektronikus rendszereinek vizsgálatát azáltal, hogy az elektromos/elektronikus részegység elektromágneses sugárzásnak legyen kitéve, amelyet egy antenna hoz létre.
4.1.2.
Vizsgálati metodika Az ISO DIS 11452-2:2003 szabvány szerinti „helyettesítés módszerét” kell alkalmazni a vizsgálati helyszín körülményeinek a megállapításához. A vizsgálatot függõleges polarizációval kell végezni.
4.2.
TEM-cella-vizsgálat
4.2.1.
Vizsgálati módszer A TEM (transzverzális elektromágneses módus) cella homogén mezõket hoz létre a belsõ vezeték (terelõlemez) és a burkolat (vízszintes sík) között.
4.2.2.
Vizsgálati metodika A vizsgálatot az ISO 11452-3:3. kiadás, 2001 szabvány szerint kell végezni. A vizsgálandó elektromos/elektronikus részegységtõl függõen a vizsgáló hatóság választja ki a maximális térerõsség csatolás módszerét az elektromos/elektronikus részegységhez vagy a TEM-cella belsejében lévõ vezetékköteghez.
4.3.
Térfogati áram betáplálás vizsgálat
4.3.1.
Vizsgálati módszer Ezzel a módszerrel a védettségi vizsgálatokat lehet elvégezni úgy, hogy egy áram betápláló szonda alkalmazásával áramot gerjesztenek közvetlenül a vezetékkötegben.
4.3.2.
Vizsgálati metodika A vizsgálatot az ISO DIS 11452-4:2003 szabvány szerint kell elvégezni egy vizsgáló padon. Egy másik lehetséges módszerrel az elektromos/elektronikus részegység vizsgálható, miközben beszerelik a jármûbe az ISO 11451-4 (1. kiadás, 1995) szabvány szerint. A betápláló szondát 150 mm távolságban kell elhelyezni a vizsgálandó elektromos/elektronikus részegységtõl.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
75
Referenciamódszert kel alkalmazni a továbbított teljesítménybõl betáplált áram kiszámításához. A módszer frekvenciatartományát a betápláló szonda elõírásai korlátozzák. 4.4.
Szalagvezetõ vizsgálat
4.4.1.
Vizsgálati módszer Ez a vizsgálati módszer abból áll, hogy az elektromos/elektronikus részegységben az alkatrészeket összekötõ vezetékköteget meghatározott térerõsségeknek vetik alá.
4.4.2.
Vizsgálati metodika A vizsgálatot az ISO 11452-5 (2. kiadás, 2002) szabvány szerint kell elvégezni.
4.5.
800 mm-es szalagvezetõ vizsgálat
4.5.1.
Vizsgálati módszer A szalagvezetõ két párhuzamos fémlemezbõl áll, amelyek 800 mm-re vannak egymástól elválasztva. A vizsgálat alatt álló berendezést a két lemez között központosan helyezik el, és elektromágneses térnek vetik alá (lásd az e rész 1. függelékét). Ezzel a módszerrel teljes elektronikus rendszereket lehet vizsgálni, beleértve az érzékelõket és mûködtetõ elemeket, valamint a vezérlõeszközöket és vezetékfonatokat is. Alkalmas olyan készülékekhez is, amelyek legnagyobb mérete kisebb, mint a lemezeket elválasztó távolság egyharmada.
4.5.2.
Vizsgálati metodika
4.5.2.1.
A szalagvezetõ helyzet beállítása A szalagvezetõt árnyékolt helyiségbe kell tenni (a külsõ sugárzás megakadályozásához), és 2 m távolságban kell elhelyezni a falaktól és bármilyen fémes burkolattól az elektromágneses visszaverõdések megakadályozásához. Az ilyen visszaverõdések csillapítására RF-elnyelõk is alkalmazhatók. A szalagvezetõt nem vezetõ támasztékokon kell elhelyezni, legalább 0,4 m magasságban a padlózat fölött.
4.5.2.2.
A szalagvezetõ hitelesítése Egy térerõsségmérõ szondát kell elhelyezni a párhuzamos lemezek hosszúsági, magassági és szélességi méreteinek a középsõ egyharmadában, amikor a vizsgálandó rendszer nincs behelyezve. A csatlakozó mérõberendezést az árnyékolt helyiségen kívül kell elhelyezni. Az egyes elõírt vizsgálati frekvenciákon a megfelelõ teljesítményszintet be kell táplálni a szalagvezetõbe, hogy az antennánál létrehozza a szükséges térerõsséget. Ezt a továbbított teljesítmény szintet, vagy egy másik paramétert, amely közvetlenül összefüggésben áll a térerõsség meghatározásához szükséges továbbított teljesítménnyel, kell felhasználni a típusjóváhagyási vizsgálatokhoz, hacsak változások nem következnek be az eszközökben vagy berendezésekben, ami az eljárás megismétlését teszi szükségessé.
76
4.5.2.3.
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
Az elektromos/elektronikus részegység üzembe helyezése a vizsgálat alatt A fõ vezérlõ egységet a párhuzamos lemezek hosszúsági, magassági és szélességi méreteinek a középsõ egyharmadában kell elhelyezni. Az egységet nem vezetõ anyagból készült állvánnyal kell alátámasztani.
4.5.2.4.
Fõ vezetékfonat és érzékelõ/mûködtetõ elem kábelek A fõ vezetékfonatot és valamennyi érzékelõ/mûködtetõ elem kábeleit függõlegesen kell beállítani a vezérlõ egységtõl a felsõ testelõ lemezig (ez segít abban, hogy a csatolás az elektromágneses mezõvel a maximális legyen). Ezután követni kell velük a lemez alsó felületét az egyik szabad széléig, ahol hurkot kell formálni, hogy kövessék az alsó lemez felsõ felületét a szalagvezetõ betáplálásához való csatlakozókig. Ezután a kábeleket a csatlakozó berendezésekig kell vezetni, amelyeket az elektromágneses mezõ hatásán kívül kell elhelyezni, pl. az árnyékolt helyiség padlóján, hosszirányban 1 m távolságban a szalagvezetõtõl.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
1. függelék 1. ábra 800 mm-es szalagvezetõ vizsgálata
77
78
MAGYAR KÖZLÖNY
2. ábra A 800 mm-es szalagvezetõ méretei
2005/172/II. szám
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
79
2. függelék Tipikus TEM cella méretek A következõ táblázat egy meghatározott felsõ frekvencia-határértékkel rendelkezõ cella felépítésének a méreteit mutatja: Felsõ frekvencia
Cella Cella alaktényezõ alaktényezõ
Lemez távolság
Terelõlemez S (cm)
(MHz)
W: b
L/W
b (cm)
200
1,69
0,66
56
70
200
1,00
1
60
50
X. RÉSZ VIZSGÁLATI MÓDSZER(EK) AZ ELEKTROMOS/ELEKTRONIKUS RÉSZEGYSÉGEKNEK A TRANZIENSEKKEL SZEMBENI VÉDETTSÉGÉHEZ ÉS TRANZIENS KIBOCSÁTÁSÁHOZ 1.
Általános Ez a vizsgálati módszer biztosítja az elektromos/elektronikus részegységek védettségét a jármû tápegységén vezetett tranziensekkel szemben, és korlátozza az elektromos/elektronikus részegységektõl a jármû tápegységéhez vezetett tranzienseket.
2.
Védettség a tápvezetékeken keresztül vezetett zavarokkal szemben Az 1, 2a, 2b, 3a, 3b és 4 vizsgáló impulzusokat az ISO 7637-2:2002 szabvány szerint ráadja a tápvezetékekre, valamint az elektromos/elektronikus részegységek többi csatlakozójára, amelyek üzemszerûen össze vannak kötve a tápvezetékekkel.
3.
A vezetett zavarok sugárzása a tápvezetékek mentén Mérés az ISO 7637-2:2002 szabvány szerint a tápvezetékeken, valamint az elektromos/elektronikus részegységek többi csatlakozóján, amelyek üzemszerûen össze vannak kötve a tápvezetékekkel.
80
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
4. számú melléklet a 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez [Az A. Függelék A/11. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez1] A dízelmotorok füstölésmérésére vonatkozó követelmények A MELLÉKLET ALKALMAZÁSI KÖRE, RÉSZEI ÉS AZ ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 1.
A melléklet alkalmazási köre
1.1.
Ez a melléklet a dízelmotorral hajtott gépkocsikra (a továbbiakban: jármû) terjed ki.
2.
A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések
2.1.
A melléklet alkalmazási körébe tartozó új jármûtípusra az EK-típusjóváhagyás és az általános forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható ki, ha az megfelel az e mellékletben meghatározott követelményeknek.
2.2.
2006. március 9. napját követõen a melléklet alkalmazási körébe tartozó új jármûtípusra az EK-típusjóváhagyás és az általános forgalomba helyezési engedély abban az esetben adható ki, ha az megfelel a mellékletben meghatározott követelményeknek.
2.3.
A 2.2. pontban foglalt rendelkezés alapján a valamely jármûtípushoz az e melléklet, a Tanács 72/306/EGK irányelve, illetõleg az ENSZ-EGB 24.03 elõírás alapján 2005. december 31. napja elõtt kiadott típusjóváhagyás nem veszíti el az érvényességét, továbbá kérelemre e típusjóváhagyás érvényessége a kiadásakor hatályos rendelkezések szerint meghosszabbítható.
3.
A jóváhagyó hatóság az EK-típusjóváhagyás, illetõleg a forgalomba helyezési engedély érvényességének feltételéül elõírja, hogy a jogosított a jóváhagyó hatóságot írásban köteles tájékoztatni az I. Rész 1.1 pont pontjában említett alkatrész vagy mûszaki jellemzõ bármilyen módosításáról. A tájékoztatás alapján a jóváhagyó hatóság határoz arról, hogy kell-e új vizsgálatokat végezni a módosított jármûtípuson, illetve errõl új vizsgálati jelentést készíteni. Amennyiben a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az ebben a mellékletben foglalt követelmények nem teljesülnek, abban az esetben a módosítás nem hagyható jóvá.
1
Ez a melléklet a Tanács 72/306/EGK irányelvével, és az azt módosító, a Tanács 97/20/EK irányelvével, valamint a Bizottság 2005/21/EK irányelvével összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz. A mellékletben foglalt követelmények az ENSZ-EGB 24. számú elõírásának 03. változatával egyenértékûek.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4. A MELLÉKLET RÉSZEINEK JEGYZÉKE I. Rész
Fogalommeghatározások, EK-típusjóváhagyási kérelem, EKtípusjóváhagyás megadása, a korrigált fényelnyelési együttható jelölése, követelmények és vizsgálatok, típusmódosítások, gyártásmegfelelõség 1. függelék
Adatközlõ lap
2. függelék
Típusbizonyítvány
II. Rész
Példa a korrigált fényelnyelési együttható jelölésére
III. Rész
Vizsgálat állandó fordulatszám mellett a teljes terhelési görbe mentén
IV. Rész
Terhelés nélküli gyorsítás mellett végzett vizsgálat
V. Rész
Az állandó fordulatszámértéken lefolytatott vizsgálatokra vonatkozó határértékek
VI. Rész
Fényelnyelésmérõ mûszerek jellemzõi
VII. Rész
Az füstölésmérõ üzembe helyezése és használata.
I. RÉSZ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM, EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA, A KORRIGÁLT FÉNYELNYELÉSI EGYÜTTHATÓ JELÖLÉSE, KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATOK, TÍPUSMÓDOSÍTÁSOK, GYÁRTÁSMEGFELELÕSÉG 1.
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Ezen irányelv alkalmazásában:
1.1.
„Jármûtípus a motor szennyezõanyag-kibocsátása korlátozásának tekintetében” kifejezés azokat a gépjármûveket jelenti, amelyek nem térnek el olyan alapvetõ vonatkozásokban, mint a I. függelékben meghatározott jármû- és motorjellemzõk;
1.2.
A „dízel-motor” kifejezés a kompressziógyújtás elve alapján mûködõ motort jelenti;
1.3.
A „hidegindító berendezés” kifejezés azt a berendezést jelenti, amely mûködésénél fogva átmenetileg megnöveli a motorba adagolt üzemanyag mennyiségét és célja a motor beindításának megkönnyítése;
1.4.
Az „füstölésmérõ” kifejezés a jármû által kibocsátott kipufogógázok fényfényelnyelési együtthatójának folyamatos mérésére szolgáló mûszert jelenti.
2.
AZ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM
2.1
Jármûtípus dízelmotorjának szennyezõanyag-kibocsátására vonatkozóan az ER. A. Függelék 3. cikkének (4) bekezdése szerinti EK-típusjóváhagyás iránti kérelmet a gyártónak kell benyújtania.
81
82
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
2.2
Az adatközlõ lap mintája az 1. függelékben található.
2.3.
A jóváhagyandó motort és 1. függelékben elõírt, a jármûbe történõ beszereléshez használatos berendezés(eke)t az 5. pontban meghatározott jóváhagyási vizsgálatokat lefolytató mûszaki szolgálathoz kell benyújtani. Azonban a gyártó kérésére, ha ebbe a jóváhagyási vizsgálatokat lefolytató mûszaki szolgálat is beleegyezik, a vizsgálatokat a jóváhagyandó jármûtípust reprezentáló jármûvön is végre lehet hajtani.
3.
EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA
3.1
Amennyiben a vonatkozó követelmények teljesülnek, az ER. A. Függelék 3. cikkének (4) bekezdése és - adott esetben - 4. cikkének (4) bekezdése alapján az EK-típusjóváhagyást meg kell adni.
3.2
Az EK-típusbizonyítvány mintája a 2. függelékben található.
3.3
Minden egyes jóváhagyott típusnak az ER. A. Függelék VII. mellékletében meghatározott jóváhagyási számot kell adni. A jóváhagyási számnak jármûtípusonként különbözõnek kell lennie.
4.
A KORRIGÁLT FÉNYELNYELÉSI EGYÜTTHATÓ JELÖLÉSE
4.1.
Minden olyan jármûre, amely megfelel egy, az e melléklet alapján jóváhagyott jármûtípusnak, egy szembetûnõ és a 2. függelék szerinti típusbizonyítványhoz tartozó kiegészítésben meghatározott jelölést kell felerõsíteni, könnyen hozzáférhetõ helyen. A jelölés egy téglalap alakú keretként körülveszi az „m-1” formában feltüntetett, a terhelés nélküli gyorsítás mellett elvégzett vizsgálat során a jóváhagyás idején kapott korrigált fényelnyelési együtthatót kifejezõ, a IV. Rész 3.2. pontjában leírt módszerrel a jóváhagyás idején meghatározott számértéket.
4.2.
A jelölésnek világosan olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lennie.
4.3.
A jelölésre példa a II. Részben látható.
5.
MÛSZAKI ELÕÍRÁSOK ÉS VIZSGÁLATOK
5.1.
Általános rendelkezések A szennyezõanyag kibocsátást befolyásoló alkatrészeket úgy kell kialakítani, megépíteni és összeszerelni, hogy a jármû normál használat közben és a rá ható rezgés ellenére is képes legyen megfelelni az ebben az irányelvben foglalt rendelkezéseknek.
5.2.
A hidegindító berendezésekre vonatkozó mûszaki elõírások
5.2.1. A hidegindító berendezést úgy kell kialakítani és megépíteni, hogy azt a motor rendes járása közben ne lehessen beindítani vagy mozgásban tartani. 5.2.2. Az 5.2.1. pontban említett rendelkezés nem alkalmazandó, ha az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül: 5.2.2.1. A III. részben leírt módszerrel mért állandó fordulatszámmal járó és hidegindító berendezéssel mûködtetett motor által kibocsátott gázok fényfényelnyelési együtthatója a V. részben elõírt határértékek között marad.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5.2.2.2. A hidegindító eszköz mûködésben tartása a motor ésszerû idõn belüli leállását idézi elõ. 5.3.
A szennyezõanyag kibocsátására vonatkozó mûszaki elõírások
5.3.1. A jóváhagyandó jármûtípus szennyezõanyag kibocsátását az állandó fordulatszám mellett, illetve terhelés nélküli gyorsítás során végzett vizsgálatokra vonatkozóan a III., illetve a IV. részben leírt kétféle módszerrel kell mérni.1 5.3.2. A III. részben leírt módszerrel mért szennyezõanyag kibocsátás nem haladhatja meg a V. részben elõírt határértékeket. 5.3.3. A kipufogógázokkal meghajtott töltõkompresszorral felszerelt motorok esetében a terhelés nélküli gyorsítás mellett mért fényfényelnyelési együttható nem haladhatja meg a VI. részben elõírt, az állandó fordulatszám mellett végzett vizsgálatok során mért maximális fényfényelnyelési együtthatónak megfelelõ névleges, a 0,5 m-1-el növelt átáramlási értékhez tartozó határértéket. 5.4.
Egyenértékû mérõmûszerek használata megengedett. A VI. részben leírtaktól eltérõ mûszer használatához az adott motor vizsgálatára való egyenértékûségérõl szóló igazolást kell bemutatni.
6.
A TÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁSOK MÓDOSÍTÁSA
6.1
Az ezen irányelv szerint jóváhagyott típusok módosítása esetén az ER. A. Függelék 5. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.
7.
GYÁRTÁSI MEGFELELÕSÉG
7.1
A gyártásmegfelelõséget biztosító intézkedéseket az ER. A. Függelék 10. cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelõen kell megtenni.
7.2
A jármûnek a jóváhagyott típusnak való megfelelõségét a dízelmotorok szennyezõanyag-kibocsátása szempontjából a 2. függelékben bemutatott a típusbizonyítványhoz tartozó kiegészítésben felsorolt eredmények alapján kell igazolni. Emellett:
7.2.1. Ha egy, a sorozatból kiemelt jármûvön ellenõrzést hajtanak végre, a vizsgálatokat az alábbiak szerint kell elvégezni: 7.2.1.1. A még nem használt jármûvet a IV. részben leírt, terhelés nélküli gyorsítási vizsgálatnak kell alávetni. A jármû akkor felel meg a jóváhagyott típusnak, ha a megállapított fényelnyelési együttható a jóváhagyási jelölésben látható számadatot 0,5 m-1-nél nagyobb értékkel nem haladja meg. 7.2.1.2. Ha a 7.2.1.1. pontban említett vizsgálat során megállapított számérték 0,5 m-1nél nagyobb mértékben haladja meg a jóváhagyási jelölésben látható számadatot, akkor az érintett típusú jármûvet vagy annak motorját a III. részben leírtak szerint a teljes terhelési görbe mentén állandó fordulatszám-értékek melletti vizsgálatnak kell alávetni. A kibocsátási szintek nem haladhatják meg a V. részben elõírt határértékeket.
1
A terhelés nélküli gyorsítás melletti vizsgálatot különösen annak érdekében kell elvégezni, hogy vonatkoztatási számadatokkal lehessen ellátni a közigazgatási hatóságokat, amelyek e módszert használják a használatban lévõ jármûvek ellenõrzésére.
83
84
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
1. függelék A dízelmotorok szennyezõanyag-kibocsátása elleni intézkedések vonatkozásában a gépjármûvek típusjóváhagyásáról szóló 70/156/EGK tanácsi irányelv(*) I. melléklete szerinti ... SZ. ADATKÖZLÕ LAP (a 2005/21/EK irányelvvel módosított 72/306/EGK irányelv) Az alábbi adatokat, szükség szerint, tartalomjegyzékkel együtt három példányban kell benyújtani. Az esetleges rajzokat megfelelõ méretarányban és kellõ részletezésben A4-es méretben vagy A4-es méretre összehajtogatva kell benyújtani. Az esetleges fényképeknek elegendõen részletesnek kell lenniük. Amennyiben a rendszerek, alkatrészek és önálló mûszaki egységek elektronikus vezérléssel mûködnek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni. 0.
ÁLTALÁNOS ADATOK
0.1.
Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): .............................................................
0.2.
Típus és általános kereskedelmi leírás(ok): ..........................................................
0.3.
Típusazonosító ismertetõjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a jármûvön(b): ..........................................................................................................
0.3.1.
E jelölés helye: .....................................................................................................
0.4.
A jármû kategóriája(c): ...........................................................................................
0.5.
A gyártó neve és címe: .........................................................................................
0.8.
Összeszerelõ üzem(ek) címe(i): . ..........................................................................
1.
A JÁRMÛ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZÕI
1.1.
Fényképek és/vagy rajzok egy jellemzõ jármûrõl: ..................................................
3.
MOTOR(q)
3.1.
Gyártó: . ................................................................................................................
3.1.1.
A gyártó motorkódja (a motoron feltüntetett jelölés vagy egyéb azonosítási jel szerint): ................................................................................................................
3.2.1.1.
Mûködési elv: külsõ gyújtás/kompressziós gyújtás, négyütemû/kétütemû1
3.2.1.2.
Hengerek száma és elrendezése: .........................................................................
3.2.1.2.1.
Furat (r): ......................................................................................................... mm
3.2.1.2.2.
Löket (r): ......................................................................................................... mm
3.2.1.2.3.
Gyújtási sorrend: . .................................................................................................
(*)
1
Az ezen adatközlõ lapon szereplõ pontok számozása és a lábjegyzetek megfelelnek a 70/156/EGK irányelv I. mellékletében szereplõknek. Az ezen irányelv szempontjából lényegtelen pontok nem szerepelnek. A nem megfelelõ rész törlendõ.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
85
3.2.1.3.
Motor-lökettérfogat (s): .....................................................................................cm3
3.2.1.4.
Sûrítési viszony1: ..................................................................................................
3.2.1.5.
Az égéstér, a dugattyúfenék és külsõ gyújtású motornál a dugattyúgyûrûk rajzai: . ..................................................................................................................
3.2.1.6.
Alapjárati fordulatszám1: ............................................................................. 1/perc
3.2.1.8.
Névleges teljesítmény (t): .............kW .....................1/perc fordulatszámon (a gyártó által megadott adat)
3.2.1.9.
A gyártó által megadott megengedett legnagyobb fordulatszám: …... 1/perc
3.2.4.
Tüzelõanyag-ellátás
3.2.4.2.
Tüzelõanyag-befecskendezéssel (csak kompressziós gyújtásnál): igen/nem1
3.2.4.2.1.
A rendszer leírása: .. .............................................................................................
3.2.4.2.2.
Mûködési elv: közvetlen befecskendezés/elõkamrás/örvénykamrás1
3.2.4.2.3.
Befecskendezõszivattyú
3.2.4.2.3.1. Gyártmány(ok): ..................................................................................................... 3.2.4.2.3.2. Típus(ok): ............................................................................................................. 3.2.4.2.3.3. Legnagyobb befecskendezhetõ mennyiség1,1: .......... mm3/ütem vagy löket fordulat ..............1/perc szivattyú fordulatszámon, vagy választhatóan szállítási jelleggörbe: . ........................................................................................... 3.2.4.2.3.4. Elõbefecskendezési idõpont1: . .............................................................................. 3.2.4.2.3.5. Elõbefecskendezési jelleggörbe1: .......................................................................... 3.2.4.2.3.6. Kalibrálási eljárás: próbapadon/motoron1 3.2.4.2.4.
Regulátor
3.2.4.2.4.1. Típusa: ................................................................................................................. 3.2.4.2.4.2. Leszabályozási fordulatszám 3.2.4.2.4.2.1. Leszabályozási fordulatszám teljes terhelésnél . ...................................... 1/perc 3.2.4.2.4.2.1. Legnagyobb fordulatszám terhelés nélkül: ............................................... 1/perc 3.2.4.2.5.
Befecskendezõ vezetékek
3.2.4.2.5.1. Hossza: ..........................................................................................................mm 3.2.4.2.5.2. Belsõ átmérõje: . .............................................................................................mm 3.2.4.2.6.
Befecskendezõ szelep(ek)
3.2.4.2.6.1. Gyártmány(ok): ..................................................................................................... 3.2.4.2.6.2. Típus(ok): ............................................................................................................. 1
Amennyiben a típusazonosító ismertetõjelek olyan karaktereket tartalmaznak, amelyek nem lényegesek azon jármû, alkatrész vagy önálló mûszaki egység leírása szempontjából, amelyre e típusbizonyítvány vonatkozik, úgy az ilyen karaktereket az adatközlõ lapon a '?' jellel kell megjelölni (pl. ABC??123??).
86
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
3.2.4.2.6.3. Nyitási nyomás1: ............................. kPa vagy jelleggörbe1: .................................. 3.2.4.2.7.
Hidegindító rendszer
3.2.4.2.7.1. Gyártmány(ok): ..................................................................................................... 3.2.4.2.7.2. Típus(ok): ............................................................................................................. 3.2.4.2.7.3. Leírás: .................................................................................................................. 3.2.4.2.9.
Elektronikus vezérlõegység
3.2.4.2.9.1. Gyártmány(ok): ..................................................................................................... 3.2.4.2.9.2. A rendszer leírása: .. ............................................................................................. 3.2.4.4.
Tápszivattyú
3.2.4.4.1.
Nyomás1: ............................. kPa vagy jelleggörbe1: .............................................
3.2.7.
Hûtõrendszer (folyadék/levegõ)1
3.2.8.
Szívórendszer
3.2.8.1
Feltöltõ: igen/nem1
3.2.8.1.1.
Gyártmány(ok): .....................................................................................................
3.2.8.1.2.
Típus(ok): .............................................................................................................
3.2.8.1.3.
A rendszer leírása (pl. legnagyobb töltõnyomás: .......Pa, töltõnyomásszabályzás, ha van): .............................................................................................
3.2.8.2.
Töltõlevegõ-hûtõ: igen/nem1
3.2.8.3.
Szívási depresszió névleges motorfordulatszámon és 100% terhelésnél legkisebb megengedett: .................................................................................kPa legnagyobb megengedett: ..............................................................................kPa
3.2.8.4.
Szívóvezetékek és tartozékaik leírása és rajzai (szívókamra, elõmelegítõ készülék, kiegészítõ belépõlevegõ-nyílások, stb.): ................................................
3.2.8.4.1.
Szívócsõvezeték leírása (rajzokkal és / vagy fényképekkel együtt): .......................
3.2.8.4.2.
Levegõszûrõ, rajzok: .................................................................................. , vagy
3.2.8.4.2.1. Gyártmány(ok): ..................................................................................................... 3.2.8.4.2.2. Típus(ok): ............................................................................................................. 3.2.8.4.3.
Szívászaj-csökkentõ, rajzok: ...................................................................... , vagy
3.2.8.4.3.1. Gyártmány(ok):...................................................................................................... 3.2.8.4.3.2. Típus(ok): ............................................................................................................. 3.2.9.
Kipufogórendszer
3.2.9.1.
A kipufogó-gyûjtõcsõ leírása és/vagy rajza: ..........................................................
3.2.9.2.
A kipufogórendszer leírása és/vagy rajza: .............................................................
3.2.9.3.
Megengedett legnagyobb kipufogó ellennyomás névleges motorfordulatszámon és 100% terhelésnél: ....................................................kPa
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
87
3.2.10.
Beömlõ- és kiömlõnyílások legkisebb keresztmetszete: ........................................
3.2.11.
Szelepvezérlés vagy azzal egyenértékû adatok
3.2.11.1.
Legnagyobb szelepemelkedés, nyitási és zárási szögek, illetve az alternatív elosztórendszerek vezérlési adatai, a holtpontokhoz viszonyítva: .........................
3.2.11.2.
Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok1: ....................................................
3.2.12.
Légszennyezés elleni intézkedések
3.2.12.2.
További légszennyezés elleni berendezések (ha van ilyen, és más rovatban nem szerepel)
3.2.12.2.1. Katalizátor: igen/nem1 3.2.12.2.1.1. Katalizátorok és elemek száma: ......................................................................... 3.2.12.2.1.2. A katalizátor(ok) mérete, alakja és térfogata: ...................................................... 3.2.12.2.1.3. A katalitikus reakció típusa: ................................................................................ 3.2.12.2.1.4. Teljes nemesfém-töltet: ...................................................................................... 3.2.12.2.1.5. Relatív koncentráció: .......................................................................................... 3.2.12.2.1.6. Hordozó (szerkezete és anyaga): ....................................................................... 3.2.12.2.1.7. Cellasûrûség: ..................................................................................................... 3.2.12.2.1.8. A katalizátor(ok) házának típusa: ....................................................................... 3.2.12.2.1.9. A katalizátorok elhelyezése (helye és vonatkoztatási távolsága a kipufogóvezetékben): ........................................................................................................ 3.2.12.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: igen/nem1 3.2.12.2.4.1. Jellemzõi (áramlási sebesség stb.): .................................................................... 3.2.12.2.6. Részecskeszûrõ: igen/nem1 3.2.12.2.6.1. A részecskeszûrõ mérete, alakja és kapacitása: . ............................................... 3.2.12.2.6.2. A részecskeszûrõ típusa és kivitele: ................................................................... 3.2.12.2.6.3. Elhelyezkedése (vonatkoztatási távolsága a kipufogó-vezetékben): .................... 3.2.12.2.6.4. Regenerálásának módszere vagy rendszere, leírás és/vagy rajz: ....................... 3.2.12.2.7. Egyéb rendszerek (leírás és mûködés): ................................................................ 3.2.13.
Az fényelnyelési együttható jelölésének helye (csak kompressziós gyújtású motoroknál): .........................................................................................................
4.
ERÕÁTVITEL(v)
4.3.
A motor lendkerekének tehetetlenségi nyomatéka: . ..............................................
4.3.1.
Kiegészítõ tehetetlenségi nyomaték, sebességbe kapcsolás nélkül: .. ................... ............................................................................ (Dátum, iktatószám)
88
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
Kiegészítés az 1. Függelékhez VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATOK 1.
ALKALMAZOTT KENÕANYAG
1.1
Gyártmány: ..........................................................................................................
1.2
Típus: .................................................................................................................. (Ha a kenõanyag a tüzelõanyaghoz van keverve, az olaj százalékos aránya a keverékben)
2.
A MOTOR TELJESÍTMÉNYJELLEMZÕI
2.1
Teljesítmény a III. rész 2.1 pontja szerinti hat mérési pontban: .............................
2.1.1.
A motor teljesítménye próbapadon mérve: ...........................................................
2.1.2.
A jármû kerekein mért teljesítmény: ...................................................................... Motorfordulatszám (1/perc)
Mért teljesítmény (kW)
1. .................................................
.................................................
2. .................................................
.................................................
3. .................................................
.................................................
4. .................................................
.................................................
5. .................................................
.................................................
6. .................................................
.................................................
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
89
2. Függelék MINTA [legnagyobb formátum: A4 (210 x 297 mm)] EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY Pecsét helye Jármû/ alkatrész/önálló mûszaki egység1 típusának az ...../...../EK irányelvvel módosított ...../..../ irányelv szerinti –
típusjóváhagyásáról1
–
típusjóváhagyás-kiterjesztésérõl1
–
típusjóváhagyás-visszautasításáról1
–
típusjóváhagyás-visszavonásáról1
szóló közlemény. A típus-jóváhagyási szám: ........................................................................................ A kiterjesztés indoka: ................................................................................................ I. RÉSZ 0.1.
Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): .......................................................
0.2.
Típus és általános kereskedelmi leírás(ok): ....................................................
0.3.
Típusazonosító ismertetõjelek, ha a jármûvön/alkatrészen/önálló mûszaki egységen jelölve vannak1,2: ............................................................................
0.3.1. E jelölés helye: ............................................................................................... 0.4.
A jármû kategóriája1,3: ....................................................................................
0.5.
A gyártó neve és címe: ..................................................................................
0.7.
Alkatrészek és önálló mûszaki egységek esetén az EK-típusjóváhagyási jel feltüntetésének helye és módja: .....................................................................
0.8.
Összeszerelõ üzem(ek) címe(i): .....................................................................
1 2
3
Nem kívánt törlendõ. Amennyiben a típusazonosító ismertetõjelek olyan karaktereket tartalmaznak, amelyek nem lényegesek azon jármû, alkatrész vagy önálló mûszaki egység leírása szempontjából, amelyre e típusbizonyítvány vonatkozik, úgy az ilyen karaktereket az adatközlõ lapon a '?' jellel kell megjelölni (pl. ABC??123??). A 70/156/EGK irányelv IIA mellékletében foglaltak szerint.
90
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
II. RÉSZ 1.
Kiegészítõ adatok (ha vannak): lásd Kiegészítés
2.
A vizsgálatok elvégzéséért felelõs mûszaki szolgálat: . ...................................
3.
A vizsgálati jelentés kelte: ..............................................................................
4.
A vizsgálati jelentés száma: ...........................................................................
5.
Megjegyzések (ha vannak): lásd Kiegészítés
6.
Hely: ..............................................................................................................
7.
Dátum: ...........................................................................................................
9.
Aláírás: ..........................................................................................................
9. A jóváhagyó hatóságnál elhelyezett – kívánságra hozzáférhetõ – információs csomag tárgymutatója mellékelve.
Kiegészítés a …. sz. EK-típusbizonyítványhoz a jármûvek ...../...../EK irányelvvel módosított 72/306/EGK irányelv szerinti típusjóváhagyására vonatkozóan 1.
Kiegészítõ adatok
1.1
Motor
1.1.1 A gyártó motorkódja (a motoron feltüntetett jelölés, vagy egyéb azonosítási jel szerint): ………………………………………………………………………… 1.2
Vizsgálati eredmények
1.2.1 Állandó fordulatszámon: Motorfordulatszám (1/perc)
„G” névleges áramlás (liter/másodperc )
Fényelnyelési határérték (m-1)
Mért fényelnyelési érték (m-1)
1. ....................
........................
........................
........................
2. ....................
........................
........................
........................
3. ....................
........................
........................
........................
4. ....................
........................
........................
........................
5. ....................
........................
........................
........................
2005/172/II. szám
6. ....................
MAGYAR KÖZLÖNY
........................
........................
91
........................
1.2.2. Szabad gyorsulásnál 1.2.2.1. Az fényelnyelési együttható mért értéke: .................................................m-1 1.2.2.2. Az fényelnyelési együttható korrigált értéke: ............................................m-1 1.2.2.3. Az fényelnyelési együttható jelölésének helye a jármûvön: ........................... 5.
.Megjegyzések: . .............................................................................................
II. RÉSZ PÉLDA A KORRIGÁLT FÉNYELNYELÉSI EGYÜTTHATÓ JELÖLÉSÉRE
A fenti jelölés mutatja, hogy a korrigált fényfényelnyelési együttható értéke 1,30 m-1.
III. RÉSZ VIZSGÁLAT ÁLLANDÓ FORDULATSZÁM MELLETT, A TELJES TERHELÉSI GÖRBE MENTÉN 1.
BEVEZETÉS
1.1.
E rész a szennyezõanyag kibocsátás meghatározásának módját írja le különféle állandó fordulatszám értékek mellett, a teljes terhelési görbe mentén.
1.2.
A vizsgálatot a motoron, vagy a jármûvön is le lehet folytatni.
2.
MÉRÉSI ELV
92
2.1.
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
A motor által termelt kipufogógázok átlátszatlanságát állandó fordulatszámon, teljes terhelés mellett járatott motoron kell mérni. Hat mérést kell elvégezni olyan fordulatszámok mellett, amelyek egyenletesen oszlanak meg a maximális teljesítmény és az alábbi kétféle motor fordulatszám közül a magasabbik között: – a maximális teljesítménynek megfelelõ fordulatszám 45%-a; vagy – 1000 ford/perc. A szélsõ mérési pontoknak a fent meghatározott tartomány határértékeinél kell lenniük.
2.2.
Az olyan tetszés szerint bekapcsolható töltõkompresszorral felszerelt dízelmotorok esetében, amelyeknél a töltõkompresszor mûködésbe lépése automatikusan elõidézi a befecskendezett üzemanyag mennyiségének növekedését, a méréseket mind mûködõ, mind kikapcsolt állapotú töltõkompresszorral is el kell végezni. Valamennyi motorfordulatszám esetében a mérési eredményként kapott két számérték közül a nagyobbat kell figyelembe venni.
3.
VIZSGÁLATI FELTÉTELEK
3.1.
Jármû vagy motor
3.1.1. A vizsgálatra átadott motornak, illetve jármûnek jó mûszaki állapotban kell lennie. A motornak már bejáratottnak kell lennie. 3.1.2. A motort a „1. kiegészítés az I. részhez”-ben leírt berendezéssel kell vizsgálni. 3.1.3 A motor beállításainak meg kell felelniük a gyártó által megadott és a „1. kiegészítés az I. részhez” ben feltüntetett értékeknek. 3.1.4. A kipufogórendszerben nem lehet olyan nyílás, amelyen keresztül a motor által kibocsátott gázok felhígulhatnak. 3.1.5. A motornak a gyártó által elõírt normál üzemállapotúnak kell lennie. Különösen a hûtõvíz és a motorolaj hõmérsékletének kell megegyeznie a gyártó által jelzett értékkel. 3.2. Üzemanyag Az A/41. melléklet IV. részében meghatározott referencia-üzemanyagot kell használni, amely megfelel azoknak a kibocsátási határértékeknek, amelyekre a jármû vagy a motor típusjóváhagyását kiadták. 3.3.
Vizsgálati laboratórium
3.3.1. A laboratórium Kelvin-fokban kifejezett, „T” abszolút hõmérsékletét, valamint a torr-ban kifejezett „H” atmoszférikus nyomást kell mérni, és az „F” tényezõt az alábbi képlet alkalmazásával kell meghatározni: 750 F= H
0 , 65
T x 298
0 ,5
3.3.2. Annak érdekében, hogy a vizsgálatot érvényesnek lehessen elismerni az „F” tényezõ értékének 0,98 és 1,02 közé kell esnie:
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
0,98 < F < 1,02 3.4.
Mintavevõ és mérõ készülék A kipufogógázok fényfényelnyelési együtthatóját a VI. részben meghatározott feltételeknek megfelelõ, valamint a VII. részben foglaltaknak megfelelõen felszerelt füstölésmérõvel kell mérni.
4.
HATÁRÉRTÉKEK
4.1.
Mind a hat motorfordulatszám esetében, amelyeknél a fenti 2.1 pont értelmében az fényelnyelési együtthatót mérik, a liter/sec-ben kifejezett „G” névleges gázáram mennyiségét az alábbi képletek segítségével kell kiszámítani: – kétütemû motorok esetében:
G=
– négyütemû motorok esetében: G =
Vn 60 Vn 120
ahol: „V” = a motor hengerûrtartalma, literben kifejezve; és „n” = a motor fordulatszáma, fordulat/perc-ben kifejezve. 4.2.
A kipufogógázok fényfényelnyelési együtthatója nem haladhatja meg a V. részben megadott határértéket. Ha a névleges gázáramlás értéke nem egyezik meg a táblázatban megadott értékek egyikével sem, akkor a határértéket a táblakülönbségek elvére alapozott interpolációval kell kiszámítani.
IV. RÉSZ TERHELÉS NÉLKÜLI GYORSÍTÁS MELLETT VÉGZETT VIZSGÁLAT 1.
VIZSGÁLATI FELTÉTELEK
1.1.
A vizsgálatot a III. részben leírt, állandó fordulatszámok mellett lefolytatott vizsgálatokon átesett jármûvön, vagy motoron kell elvégezni.
1.1.1. Próbapados vizsgálat esetén a vizsgálatot az állandó fordulatszám és teljes terhelés mellett lefolytatott átlátszatlanság-mérést követõ lehetõ legrövidebb idõn belül el kell végezni. Különösképpen a hûtõvíz és a motorolaj hõmérsékletének kell megegyeznie a gyártó által jelzett értékekkel. 1.1.2. Ha a vizsgálatot álló helyzetû jármûvön végzik el, akkor a motort elõbb menet közben normál üzemi hõmérsékletre kell melegíteni. A vizsgálatot az ilyen járatást követõ lehetõ legrövidebb idõn belül el kell végezni. 1.2.
A vizsgálat lefolytatása elõtt nem szabad hagyni, hogy az égetéstér hosszabb üresjárati idõszak alatt lehûljön, vagy beszennyezõdjön.
93
94
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
1.3.
A vizsgálatra a III. rész 3.1., 3.2. és 3.3. pontjaiban rögzített vizsgálati feltételek vonatkoznak.
1.4.
A mintavevõ és mérõ készülék vonatkozásában a III. rész 3.4. pontjában rögzített feltételek alkalmazandók.
2.
VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
2.1.
Próbapados vizsgálat esetén a motort le kell választani a fékrendszerrõl, s az utóbbit a sebességfokozat kapcsolása nélkül forgó alkatrészekkel vagy a forgó alkatrészekével lényegében egyenértékû tehetetlenségi nyomatékkal lehet helyettesíteni.
2.2.
Ha a vizsgálatot jármûvön végzik, a sebességválasztó kart semleges/üres állásba kell állítani, a motort pedig a nyomatékváltóval összekapcsolt állapotban tartani.
2.3.
Annak elérése érdekében, hogy a befecskendezõ szivattyú maximális teljesítményt adjon le, az üresjáratban járó motor mellett a gázpedált gyorsan, de nem erõszakosan kell mûködtetni. E helyzetet addig kell fenntartani, amíg a motor eléri maximális fordulatszámát és a fordulatszám szabályozó mûködésbe lép. E fordulatszám elérésekor a gázpedált fel kell engedni, amíg a motor vissza nem áll az üresjárati fordulatra, és az füstölésmérõ mûszer visszaáll az ennek megfelelõ feltételekhez.
2.4.
A 2.3. pontban leírt mûveletsort legalább hatszor meg kell ismételni annak érdekében, hogy a kipufogó rendszer kitisztuljon és a készüléken elvégezhetõek legyenek a szükséges átállítások. Az egymást követõ gyorsítási vizsgálatok során a legnagyobb opálossági értékeket fel kell jegyezni, amíg a kapott értékek nem stabilizálódnak. A motor egyes fordulatszám növelések utáni üresjárata során leolvasott értékeket figyelmen kívül kell hagyni. A leolvasott értékek akkor tekinthetõk stabilizálódottaknak, ha négy egymást követõ leolvasás eredménye 0,25 m-1 sávszélességen belül marad, és nem mutat csökkenõ sorozatot. A feljegyzendõ XM fényelnyelési együttható az ilyen négy érték számtani átlaga lesz.
2.5.
A töltõkompresszorral felszerelt motoroknak – adott esetben – az alábbi különleges követelményeket kell teljesíteniük:
2.5.1. A motorhoz mechanikusan kapcsolódó és arról lekapcsolható, vagy a motor által mechanikai kapcsolat révén meghajtott töltõkompresszorral felszerelt motorok esetén két, elõzetes gyorsításokkal végzett teljes mérési ciklust kell lefolytatni, egyik alkalommal bekapcsolt, másik alkalommal kikapcsolt töltõkompresszor mellett. A két kapott érték közül a nagyobbat kell mérési eredményként feljegyezni. 2.5.2. A jármûvezetõ által mûködtetett megkerülõ vezeték segítségével kikapcsolható töltõkompresszorral felszerelt motorok esetén a vizsgálatot a megkerülõ vezeték ki-, illetve bekapcsolt állapotában is el kell végezni. A kapott értékek közül a nagyobbat kell mérési eredményként feljegyezni. 3.
AZ FÉNYELNYELÉSI MEGHATÁROZÁSA
3.1.
Jelmagyarázat
EGYÜTTHATÓ
KORRIGÁLT
ÉRTÉKÉNEK
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
XM = az e rész 2.4. pontjában leírtak szerint terhelés nélküli gyorsítás mellett mért fényelnyelési együttható értéke; XL = a terhelés nélküli gyorsítás mellett mért fényelnyelési együttható korrigált értéke; SM = az állandó fordulatszám mellett mért fényelnyelési együttható azon értéke (III. rész 2.1 pontja), amelyik a legközelebb esik az azonos névleges áramlásnak megfelelõ elõírt határértékhez; SL = az SM értéket eredményezõ mérési pontnak megfelelõ névleges áramláshoz tartozó fényelnyelési együttható értéke (III. rész 4.2. pontja); 3.2.
L = a fény által az füstölésmérõn keresztül megtett út hasznos hossza; Ha az fényelnyelési együtthatót m-1-el, míg a fény által az füstölésmérõn keresztül megtett út hasznos hosszát méterben adjuk meg, akkor az XL korrigált értékét a következõ két kifejezés közül a kisebbik adja: X’L =
SL ×XM , SM
vagy X’’L = XM + 0,5
V. RÉSZ AZ ÁLLANDÓ FORDULATSZÁM ÉRTÉKEKEN LEFOLYTATOTT VIZSGÁLATOKRA VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉKEK „G” névleges áramlás liter/másodperc
„K” fényelnyelési együttható m-1
< 42
2,26
45
2,19
50
2,08
55
1,985
60
1,90
65
1,84
70
1,775
75
1,72
80
1,665
85
1,62
90
1,575
95
1,535
100
1,495
105
1,465
95
96
MAGYAR KÖZLÖNY
„G” névleges áramlás liter/másodperc
2005/172/II. szám
„K” fényelnyelési együttható m-1
110
1,425
115
1,395
120
1,37
125
1,345
130
1,32
135
1,30
140
1,27
145
1,25
150
1,225
155
1,205
160
1,19
165
1,17
170
1,155
175
1,14
180
1,125
185
1,11
190
1,095
195
1,08
> 200
1,065
Megjegyzés: Bár a fenti értékek a hozzájuk legközelebb esõ 0,01-ig, vagy 0,005-ig vannak kerekítve, ez nem jelenti azt, hogy a méréseket is ilyen pontossággal kell elvégezni.
VI. RÉSZ AZ FÜSTÖLÉSMÉRÕ MÛSZEREK JELLEMZÕI 1.
HATÁLY Ez a rész állapítja meg a III. és IV. részben leírt vizsgálatok során használt füstölésmérõ mûszerekre vonatkozó feltételeket.
2.
AZ FÜSTÖLÉSMÉRÕK ALAPVETÕ MÛSZAKI ELÕÍRÁSAI
2.1.
A mérendõ gázt nem tükrözõ belsõ felületû edényben kell tartani.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2.2.
A fény által a gáztömegen keresztül megtett út hasznos hosszának megállapítása érdekében figyelembe kell venni a fényforrást és a fotocellát védõ eszközök által kifejtett hatást. Ezt a hasznos hosszt kell a mûszeren figyelembe venni.
2.3.
Az füstölésmérõ mutatótárcsáján két mérõskála található, az egyik a 0-tól a végtelenig ( ) terjedõ fényelnyelés abszolút egységeit (m-1) tünteti fel, míg a másik lineáris mérõszámokat 0-tól 100-ig; mindkét skála a teljes fényáramot jelzõ 0-tól a teljes sötétséget jelentõ skálaértékig terjed.
3.
KONSTRUKCIÓS ELÕÍRÁSOK
3.1.
Általános elõírások A mûszaki kialakítás olyan, hogy állandósult üzemeltetési feltételek mellett a füstkamrát egyforma opálosságú füst tölti ki.
3.2.
Füstkamra és az füstölésmérõ háza
3.2.1. A belsõ visszatükrözõdések vagy diffúziós hatások miatt szórt fény fotocellának ütközését a lehetõ legkisebbre kell csökkenteni (például a belsõ felületek matt fekete réteggel történõ bevonásával, vagy megfelelõ általános kialakítás megválasztásával). 3.2.2. Az optikai jellemzõknek biztosítaniuk kell, hogy a fény diffúziójának és visszatükrözõdésének az együttes hatása ne legyen több, mint a lineáris skála egy beosztása, amikor a füstkamrát 1,7 m-1-hez közeli értékû fényelnyelési együtthatójú füst tölti ki. 3.3. Fényforrás A fényforrás olyan izzólámpa, amelynek színhõmérséklete a 2 800–3 250 oK tartományba esik, vagy pedig olyan zöld fénykibocsátó dióda (LED), amelynek színképcsúcsa az 550–570 nm tartományba esik. A fényforrást a kormosodástól olyan eszközökkel kell védeni, amelyek nem befolyásolják az optikai úthosszt a gyártó által meghatározottnál nagyobb mértékben 3.4.
Vevõegység
3.4.1. A vevõegység olyan fotocellából áll, amelynek színkép-érzékenységi görbéje hasonló az emberi szem nappali látásérzékenységi görbéjéhez (a maximális érzékenység az 550/570 nanométer tartományba esik; 430 nanométer alatt, illetve 680 nanométer fölött kevesebb, mint ennek a maximális érzékenységnek a 4 százaléka). 3.4.2. Az elektromos áramkör szerkezeti felépítése, beleértve a mûszerskálát is, olyan, hogy a fotocellától érkezõ kimeneti áram lineáris függvénye a fotocella üzemhõmérsékleti tartományán belül beérkezõ fény intenzitásának. 3.5.
Mûszerskálák
3.5.1. A „k” fényelnyelési együttható értékét a Ö = Ö o . e-kL képlettel kell kiszámítani, ahol „L” a fény által a mérendõ gázon keresztül megtett tényleges út hossza, Öo a beesõ fényáram, Ö a kilépõ fényáram. Amennyiben egy adott típusú füstölésmérõ mûszer „L” tényleges úthossza a mûszer geometriája alapján közvetlenül nem határozható meg, akkor az „L” tényleges úthossz meghatározható: – az e rész 4. pontjában leírt módszerrel, vagy
97
98
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
– korrelációval, egy másik típusú, ismert tényleges úthosszúságú füstölésmérõ adatai alapján. 3.5.2. A 0-100 lineáris skála és a „k” fényelnyelési együttható közötti összefüggés a következõ képlettel számítható ki: k=–
1 N logc 1 − L 100
ahol „N” a lineáris skálán leolvasott érték, „k” a megfelelõ érték.
fényelnyelési együtthatónak
3.5.3. Az füstölésmérõ mûszerskálájának lehetõvé kell tennie az 1,7 m-1 értékû fényelnyelési együttható 0,025 m-1 pontosságú leolvasását. 3.6.
A mérõberendezés beállítása és vizsgálata
3.6.1. A fotocella és a mûszerskála elektromos áramköre oly módon állítható be, hogy a mutatót nullázni lehet, amikor a fényáram keresztülhalad a tiszta levegõvel teli füstkamrán vagy egy azzal azonos jellemzõkkel bíró kamrán. 3.6.2. Lekapcsolt lámpa és nyitott vagy rövidre zárt állapotú elektromos mérõ-áramkör mellett a fényelnyelési együttható skáláján leolvasott jelzésként a jelnek kell megjelennie, és annak -t kell mutatnia az elektromos mérõáramkör visszakapcsolásakor. 3.6.3. Közbensõ ellenõrzést kell végezni egy olyan árnyékoló rács füstkamrába való helyezésével, amelynek ismert „k” fényelnyelési együtthatója a 3.5.1. pontban leírtak szerint 1,6 m-1 és 1,8 m-1 közötti értékû gázt reprezentál. A „k” értékét 0,025 m-1 pontossággal kell ismerni. Az ellenõrzés annak igazolásából áll, hogy ez az érték 0,05 m-1 egységnél nagyobb mértékben nem tér el az füstölésmérõ mûszerskáláján leolvasott értéktõl, ha az árnyékoló rácsot a fényforrás és a fotocella közé helyezik. 3.7.
Az füstölésmérõ reakcióideje
3.7.1. Az elektromos mérõáramkör reakcióideje – a fotocellát teljesen elsötétítõ árnyékoló rács elhelyezésekor a mûszerskála teljes kitérése 90 százalékának eléréséhez szükséges idõ – 0,9 és 1,1 másodperc közé esik. 3.7.2. Az elektromos mérõáramkör kilengés-csillapítása olyan, hogy az input adat (pl. a kalibrációs árnyékoló rács) valamely pillanatnyi változását követõ, végleges nyugalmi állapotú leolvasáson túli kezdeti mutató túllendülés nem haladhatja meg a leolvasott lineáris skálaegységek értékének 4 százalékát. 3.7.3. Az füstölésmérõ füstkamrában lezajló fizikai jelenségeknek tulajdonítható reakcióideje az az idõ, amely a gáz mérõberendezésbe való bejutása és a füstkamra teljes kitöltése között eltelik; ez nem lehet több 0,4 másodpercnél. 3.7.4. Ezek a rendelkezések kizárólag az opálosság mérésére a terhelés nélküli gyorsítás mellett használt füstölésmérõkre vonatkoznak. 3.8.
A mérendõ gáz és az öblítõlevegõ nyomása
3.8.1. A füstkamrában lévõ kipufogógáz nyomása nem térhet el 75 mm-nél (vízoszlop) nagyobb mértékben a légköri nyomástól.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3.8.2. A mérendõ gáz és az öblítõlevegõ nyomásának változásai 1,7 m-1 fényelnyelési együtthatójú gáz esetében a fényelnyelési együttható tekintetében nem idézhetnek elõ 0,05 m-1-nél nagyobb mértékû változásokat. 3.8.3. Az füstölésmérõt megfelelõ mûszerekkel kell felszerelni a füstkamrában uralkodó nyomás mérésére. 3.8.4. A gyártónak a készülékházon fel kell tüntetnie a füstkamrán belül mérendõ gáz és az öblítõlevegõ nyomásváltozásainak határértékeit. 3.9.
A mérendõ gáz hõmérséklete
3.9.1. A mérés pillanatában a gáz hõmérsékletének a füstkamra minden pontjában 70 oC és egy, a gyártó által meghatározott maximális hõmérséklet között kell lennie, oly módon, hogy az e hõmérséklettartomány felett leolvasott értékek 1,7 m-1 fényelnyelési együtthatójú gázzal töltött füstkamra esetén 0,1 m-1-nél nagyobb mértékben ne változzanak. 3.9.2. Az füstölésmérõt megfelelõ mûszerekkel kell felszerelni a füstkamrában uralkodó hõmérsékletet mérésére. 4.
AZ FÜSTÖLÉSMÉRÕ MÛSZER „L” HASZNOS HOSSZA
4.1.
Általános követelmények
4.1.1. Az füstölésmérõ mûszerek egyes típusainál a fényforrás és a fotocella, illetve a fényforrást védõ átlátszó alkatrészek és a fotocella között tartózkodó gáz nem konstans opálosságú. Ilyen esetekben, az „L” hosszúság az olyan, egyenletes opálosságú gázból álló oszlop hossza, amely ugyanolyan fényelnyelést eredményez, mint amelyet akkor lehet elérni, ha a gázt a szokásos módon vezetik be az füstölésmérõbe. 4.1.2. Az áthaladó fény útjának hasznos hosszát úgy lehet meghatározni, ha a normálisan mûködõ füstölésmérõ „N” leolvasott értékét összehasonlítják azzal az No értékkel, amelyet egy olyan módosított füstölésmérõvel nyerünk, amelyben a teszt gáz egy pontosan meghatározott Lo hosszúságú szakaszt tölt ki. 4.1.3. Az összehasonlító leolvasásokat gyors egymásutánban szükséges elvégezni a nullaértékû elmozdulások esetén teendõ helyesbítések meghatározása érdekében. 4.2.
Az „L” értékelésének módszere
4.2.1. Tesztgázként konstans átlátszatlanságú kipufogógázt, vagy a kipufogógázéhoz hasonló térfogatsúlyú fényelnyelõ gázt kell használni. 4.2.2. Pontosan meg kell határozni azt az Lo hosszúságú oszlopot az füstölésmérõben, amely a tesztgázokkal egyenletesen kitölthetõ, és amelynek végei a fény útjával lényegében derékszöget zárnak be. Ezen Lo hosszúságnak az füstölésmérõ feltételezett hasznos hosszához közeli értéknek kell lennie. 4.2.3. Mérni kell a füstkamrában lévõ tesztgáz hõmérsékletének átlagos középértékét. 4.2.4. Szükség esetén kis helyigényû és megfelelõ befogadóképességû, a nyomásingadozások csillapítására alkalmas táguló tartályt kell a mintavevõ vezetékbe beépíteni, a mintavevõ szondához lehetõ legközelebbi helyen. Egy
99
100
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
hûtõegységet is be lehet illeszteni. A táguló tartály és a hûtõegység beépítése nem zavarhatja meg szükségtelenül nagy mértékben a kipufogógáz összetételét. 4.2.5. A hasznos hossz meghatározására szolgáló vizsgálat során a tesztgázból vett mintát felváltva hol a normálisan mûködõ füstölésmérõn, hol a 4.1.2. pontban foglaltak szerint módosított, azonos készüléken keresztül kell áramoltatni. 4.2.5.1. Az füstölésmérõ mûszerrõl leolvasott értékeket folyamatosan rögzíteni kell egy olyan adatrögzítõ eszközzel, amelynek reakcióideje az füstölésmérõ reakcióidejével egyenlõ vagy annál rövidebb. 4.2.5.2. Normálisan mûködõ füstölésmérõ esetén a lineáris opálossági skálán leolvasott érték „N”, míg a tesztgáz hõmérsékletének Kelvin-fokban kifejezett középértéke „T”. 4.2.5.3. Az ugyanazzal a tesztgázzal megtöltött, Lo hosszúságú oszlop esetén a lineáris opálossági skálán leolvasott érték „No”, míg a tesztgáz hõmérsékletének Kelvinfokban kifejezett átlagos középértéke To”. 4.2.6. A hasznos hossz kiszámításának képlete:
T L = Lo T0
N log 1 − 100 N0 log 1 − 100
4.2.7. A vizsgálatot legalább négyféle tesztgázzal kell elvégezni, amelyek a lineáris skálán a 20 és 80 értékek között szabályosan eloszló leolvasott értékeket eredményeznek. 4.2.8. Az füstölésmérõ „L” hasznos hossza az egyes gázok tekintetében a 4.2.6. pontban foglaltak szerint kapott hasznos hosszok számtani átlagának felel meg.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
VII. RÉSZ AZ FÜSTÖLÉSMÉRÕ ÜZEMBE HELYEZÉSE ÉS HASZNÁLATA 1.
HATÁLY Ez a rész ismerteti a III. és IV. részben leírt vizsgálatok során használt füstölésmérõ mûszerek üzembe helyezésének és használatának módját.
2.
A MINTAVEVÕ FÜSTÖLÉSMÉRÕ
2.1.
Az állandó fordulatszámú vizsgálatok elõkészítése
2.1.1. A mintavevõ szonda és a kipufogócsõ keresztmetszetének aránya nem lehet kevesebb 0,05-nél. A kipufogócsõben a szonda szívónyílásánál mért ellennyomás nem lehet több, mint 75 mm (vízoszlop). 2.1.2. A szonda olyan csõ, amelynek nyitott vége a kipufogócsõ, vagy – szükség esetén – a csõtoldat tengelyében elõre néz. A kipufogócsõ olyan szakaszába kell helyezni, ahol a füst eloszlása megközelítõen egyenletes. Ennek eléréséhez a szondát a kipufogócsõben, vagy – szükség esetén – a csõtoldatban a lehetõ leghátrább kell elhelyezni úgy, hogy ha a kipufogócsõ átmérõje a kilépõ nyílásnál „D”, akkor a szonda vége a mintavevõ ponttól a motor felé esõ irányban lévõ, legalább 6D, a motortól távolodó irányban pedig legalább 3D hosszúságú egyenes szakaszban helyezkedjen el. Amennyiben szükséges hosszabbító csõtoldat alkalmazása, a kipufogócsõhöz való csatlakozásnál levegõ nem léphet be. 2.1.3. A kipufogócsõben uralkodó nyomás és a mintavevõ csõszakaszban a nyomásesés jellemzõ értékei olyanok, hogy a szonda az izokinetikus mintavétellel kapottakkal lényegében egyenértékû minta begyûjtését eredményezze. 2.1.4. Szükség esetén kis helyigényû és megfelelõ befogadóképességû, a nyomásingadozások csillapítására alkalmas táguló tartályt kell a mintavevõ vezetékbe beépíteni, a mintavevõ szondához esõ lehetõ legközelebbi helyen. Egy hûtõegységet is be lehet illeszteni. A táguló tartály és a hûtõegység beépítése nem zavarhatja meg szükségtelenül nagy mértékben a kipufogógáz összetételét. 2.1.5. A motortól távolodó irányban, a mintavevõ szondától legalább 3D távolságban egy pillangószelepet vagy más, a mintavételi nyomást fokozó eszközt lehet elhelyezni. 2.1.6. A szondát, a hûtõberendezést, a táguló tartályt (amennyiben szükséges) és az füstölésmérõ mûszert összekötõ csõvezetékeknek a lehetõ legrövidebbnek kell lenniük, ugyanakkor meg kell felelniük a VI. rész 3.8. és 3.9. pontjában leírt nyomás- és hõmérsékleti követelményeknek. A csõvezetéknek a mintavételi ponttól az füstölésmérõ felé emelkednie kell, ugyanakkor kerülni kell a szennyezõdések lerakódását elõsegítõ éles csõkönyökök használatát. Amennyiben az füstölésmérõ nem tartalmaz megkerülõ szelepet, úgy azt a megelõzõ csõszakaszba be kell építeni. 2.1.7. A vizsgálat során ellenõrzést kell végrehajtani, annak biztosítására, hogy a mérõkamrában teljesülnek a VI. rész 3.8. pontjának a nyomásra, illetve a VII. rész 3.9. pontjának a hõmérsékletre vonatkozó követelményei.
101
102
2.2.
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
Elõkészületek a terhelés nélküli gyorsítás mellett végzett vizsgálatokra
2.2.1. A mintavevõ szonda és a kipufogócsõ keresztmetszetének az aránya nem lehet 0,05-nél kevesebb. A kipufogócsõben a szonda szívónyílásánál mért ellennyomás nem lehet több, mint 75 mm (vízoszlop). 2.2.2. A szonda olyan csõ, amelynek nyitott vége a kipufogócsõ, vagy – szükség esetén – a csõtoldat tengelyében elõre néz. A kipufogócsõ olyan szakaszába kell helyezni, ahol a füst eloszlása megközelítõen egyenletes. Ennek eléréséhez a szondát a kipufogócsõben, vagy – szükség esetén – a csõtoldatban a lehetõ leghátrább kell elhelyezni úgy, hogy ha a kipufogócsõ átmérõje a kilépõ nyílásnál „D”, akkor a szonda vége a mintavevõ ponttól a motor felé esõ irányban lévõ, legalább 6D, a motortól távolodó irányban pedig legalább 3D hosszúságú egyenes szakaszban helyezkedjen el. Amennyiben szükséges hosszabbító csõtoldat alkalmazása, a kipufogócsõhöz való csatlakozásnál levegõ nem léphet be. 2.2.3. A mintavevõ rendszert úgy kell kialakítani, hogy a minta füstölésmérõnél mérhetõ nyomása bármely motor fordulatszám mellett a VI. rész 3.8.2. pontjában meghatározott határértékek között maradjon. Ezt úgy lehet ellenõrizni, hogy fel kell jegyezni a minta nyomásának a motor üresjárati és maximális terhelés nélküli fordulatszámai mellett mért értékeit. Az füstölésmérõ mûszer mûszaki jellemzõitõl függõen, a minta nyomásának ellenõrzését a kipufogócsõbe, vagy a hosszabbító csõtoldatba épített rögzített szûkítõelem vagy pillangószelep segítségével lehet elvégezni. A kipufogócsõben a szonda szívónyílásánál mért ellennyomás egyik módszer alkalmazása esetén sem lehet több, mint 75 mm (vízoszlop). 2.2.4. Az füstölésmérõ mûszert csatlakoztató csõvezetékeknek a lehetõ legrövidebbnek kell lenniük. A csõnek a mintavételi ponttól az füstölésmérõ felé kell emelkedni, ugyanakkor kerülni kell a szennyezõdések lerakódását elõsegítõ éles csõkönyökök használatát. Egy megkerülõ szelepet lehet beépíteni a megelõzõ csõszakaszba, annak érdekében, hogy az füstölésmérõt el lehessen szigetelni a kipufogógáz áramlásától, amikor éppen nem végeznek méréseket. 3.
FÕÁRAMBA BEÉPÍTETT FÜSTÖLÉSMÉRÕ Az állandó fordulatszámú és a terhelés nélküli gyorsítás mellett elvégzett vizsgálatok során csak a következõ, általános jellegû óvintézkedéseket kell betartani:
3.1.
A kipufogócsövet és az füstölésmérõ mûszert összekötõ csövek csõcsatlakozásai nem engedhetnek be levegõt kívülrõl.
3.2.
Az füstölésmérõ mûszert csatlakoztató csõvezetékeknek a lehetõ legrövidebbnek kell lenniük. A csõrendszernek a mintavételi ponttól az füstölésmérõ felé kell emelkednie, azonban kerülni kell a szennyezõdések lerakódását elõsegítõ éles csõkönyökök használatát. Egy megkerülõ szelepet kell beépíteni a megelõzõ csõszakaszba, hogy az füstölésmérõt el lehessen szigetelni a kipufogógáz áramlásától, amikor éppen nem végeznek méréseket.
3.3.
Szükség lehet csõszakaszba is.
hûtõrendszer
beépítésére
az
füstölésmérõt
megelõzõ
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
103
5. számú melléklet a 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez [Az A. Függelék A/46. számú melléklete a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez1] A gépjármûvek és pótkocsijaik gumiabroncsai és azok felszerelése FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, A MELLÉKLET ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ÉS A MELLÉKLET RÉSZEINEK JEGYZÉKE 1. Fogalommeghatározások Jelen melléklet alkalmazása szempontjából: –
„gumiabroncs”: az az új légabroncs, beleértve a szögekhez való lyukakkal ellátott téli gumiabroncsot, akár eredeti felszerelés vagy pótfelszerelés formájában, amelyet olyan jármûvekre való felszerelésre szántak, amelyekre az ER. A. Függeléket kell alkalmazni. Ez a meghatározás nem vonatkozik a szögekkel ellátott téli gumiabroncsra,
–
„jármû”: az összes olyan jármû, amelyre az ER. A. Függelék alkalmazandó,
–
„gyártó”: a jármûvek vagy gumiabroncsok kereskedelmi nevének vagy jelének tulajdonosát jelenti.
2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések 2.1.
Az V. részben meghatározott követelményeket az 1980. október 1. napján vagy azt követõen elõször használatba vett gépjármûvekre szerelendõ gumiabroncsokra kell alkalmazni.
2.2.
Az V. részben meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni: a) azokra a gumiabroncsokra, amelyek sebességhatára kisebb 80 km/óránál, b) azokra a gumiabroncsokra, amelyek névleges kerékpánt-átmérõje nem haladja meg a 254 mm-t (vagy 10-es kód), illetve 635 mm vagy több (25-ös kód), c) T-típusú ideiglenesen használt tartalék gumiabroncsokra a II. rész 2.3.6. pontjában meghatározottak szerint,
1
Ez a melléklet a Tanács 92/23/EGK irányelvével, az azt módosító, a Parlament és a Tanács 2001/43/EK irányelvével, valamint a Bizottság 2005/11/EK irányelvével megegyezõ szabályozást tartalmaz. A melléklet követelményei az ENSZ-EGB 30.02., 54.00. és 64. számú elõírásaival egyenértékûek.
104
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
d) a csak az elsõ ízben 1980. október 1-je elõtt nyilvántartásba vett gépjármûvekre történõ felszerelésre szánt gumiabroncsokra. 3. A melléklet alkalmazása az alkatrész típusjóváhagyási eljárásban 3.1. Az I. részben megállapított feltételek szerint típusjóváhagyást kap minden olyan gumiabroncs, amely megfelel a II. rész követelményeinek, és el van látva az I. részben meghatározott jóváhagyási számmal. 3.2. Az I. részben megállapított feltételek szerint típusjóváhagyást kap minden olyan gumiabroncs, amely megfelel az V. rész követelményeinek, és el van látva az I. részben meghatározott jóváhagyási számmal. 3.3. A III. részben megállapított feltételek szerint gumiabroncsra vonatkozóan típusjóváhagyást kap minden jármû, amennyiben a gumiabroncsok (megfelelõ esetben beleértve a tartalék gumiabroncsokat is) megfelelnek a II. rész követelményeinek, valamint a IV. részben a jármûvekre vonatkozóan megállapított követelményeknek, és minden ilyen jármû el van látva a II. részben meghatározott jóváhagyási számmal. 3.4. Az alkatrész- (gumiabroncs-) vagy jármûtípus-jóváhagyás megadásától vagy visszautasításától számított egy hónapon belül meg kell küldeni a szóban forgó bizonyítvány – amelynek mintáját a I. és III. rész függeléke tartalmazza – másolatát a többi tagállamnak, valamint azok kérésére meg kell küldeni a jóváhagyott gumiabroncstípus vizsgálati jelentését is. 3.5. Nem tiltható meg, illetve nem korlátozható az EK alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselõ gumiabroncs forgalomba hozatala. 3.6. A gumiabroncsok alapján nem utasítható vissza az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadása egy jármûre vonatkozóan, amennyiben a gumiabroncsok EK alkatrész-típusjóváhagyási jellel vannak ellátva, a felszerelésük pedig a IV. részben megállapított követelményeknek megfelelõen történt. 3.7. A gumiabroncsok alapján nem utasítható vissza, illetve nem tiltható meg egy jármû értékesítése, nyilvántartásba vétele, üzembe helyezése vagy használatba vétele, amennyiben ezek EK-típusjóváhagyási jellel vannak ellátva, a felszerelésük pedig a IV. részben megállapított követelményeknek megfelelõen történt. 3.8. Amennyiben megalapozott indokok alapján úgy ítélhetõ, hogy egy gumiabroncstípus vagy jármûtípus veszélyes annak ellenére, hogy megfelel ezen rész követelményeinek, átmenetileg megtiltható ennek a terméknek a forgalmazása, illetve különleges feltételek határozhatók meg a forgalmazására.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
105
A döntésrõl és annak okairól haladéktalanul tájékoztatni kell a többi tagállamot és a Bizottságot. 3.9. Adott esetben meg kell hozni a szükséges intézkedéseket annak ellenõrzése érdekében, hogy a gyártás megfelel-e a jóváhagyott típusnak. E célból bármikor ellenõrizhetõ, hogy a gumiabroncsok vagy a jármûvek megfelelnek-e ezen melléklet követelményeinek. Ez az ellenõrzés a helyszíni ellenõrzésekre korlátozódik. 3.9. Amennyiben megállapítható, hogy ugyanazzal a jóváhagyási jellel rendelkezõ gumiabroncsok vagy jármûvek nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak, meg kell hozni a szükséges intézkedéseket a jóváhagyottal megegyezõ kivitelû gyártás biztosítására. Amennyiben gumiabroncsok vagy jármûvek rendszeresen nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak, akkor ezekkel az intézkedésekkel vissza is lehet vonni a típusjóváhagyást. Hasonlóan intézkedést kell hozni, amennyiben más tagállam a követelmények betartásának hiányáról küld értesítést. 3.10. Az I. és III. rész függelékében megadott nyomtatvány segítségével egy hónapon belül értesíteni kell a többi tagországot az EK-típusjóváhagyás visszavonásáról és annak okairól. 3.11. Minden olyan határozat esetében, amelyet ezen melléklet végrehajtása során elfogadott rendelkezések alapján hoztak arról, hogy visszautasítják vagy visszavonják a gumiabroncsra vonatkozó alkatrész-típusjóváhagyást vagy a gumiabroncsok felszerelésére vonatkozóan egy jármû típusjóváhagyását, beleértve a forgalomba hozatal vagy a használat megtiltását is, részletesen ismertetnie kell az indokokat. Minden ilyen határozatról értesítést kap az érintett fél, akit egyidejûleg tájékoztatnak a hatályos nemzeti jog értelmében rendelkezésére álló jogorvoslatokról, valamint arról a határidõrõl, ameddig ezekkel a jogorvoslatokkal élhet. 3.12. 2009. október 1-jétõl kezdõdõen ezen melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni az ER. A. Függelék 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az ezen melléklet hatálya alá tartozó valamennyi gumiabroncsra, kivéve a C1d és C1e osztályba tartozó gumiabroncsokra, amelyekre 2010. október 1-jétõl, illetve 2011. október 1-jétõl kell ezeket alkalmazni.
106
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
4. A MELLÉKLET RÉSZEINEK JEGYZÉKE I. RÉSZ
A gumiabroncsok rendelkezések
EK-típusjóváhagyására
vonatkozó
igazgatási
1. függelék
Adott típusú gumiabroncs EK-típusjóváhagyására vonatkozó adatközlõ lap
2. függelék
EK-típusbizonyítvány (gumiabroncsok)
3. függelék
Adott típusú gumiabroncs EK-típusjóváhagyására vonatkozó adatközlõ lap a gumiabroncs/út-zajkibocsátásról
4. függelék
EK-típusbizonyítvány (gumiabroncs/út zajkibocsátás)
II. RÉSZ A gumiabroncsokra vonatkozó követelmények1 1. függelék
Magyarázó ábra
2. függelék
Terhelési indexekre vonatkozó jelzések és a hozzájuk tartozó legnagyobb gumiabroncsterhelhetõség
3. függelék
A gumiabroncs jelöléseinek elhelyezése
4. függelék
Nyomásindex és nyomás mértékegysége közötti összefüggés
5. függelék
Bizonyos méretû gumiabroncsok gumiabroncs-szélessége, valamint pántszélessége
6. függelék
A gumiabroncsok méretének mérési módszere
7. függelék
Terhelés-és sebességvizsgálati eljárás
8. függelék
A terhelési index változása a sebesség függvényében, a teherjármûvek radiál és diagonál gumiabroncsainál
III. RÉSZ Igazgatási rendelkezések a jármûvek a gumiabroncsok felszerelésével kapcsolatban
1
1. függelék
A jármûre vonatkozó adatközlõ lap
2. függelék
A jármû EK-típusbizonyítványa
külsõ a
átmérõje és mérõpántjainak
EK-típusjóváhagyásáról
A gumiabroncsokra vonatkozó mûszaki követelmények hasonlóak az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UN/ECE) 30. és 54. elõírásában meghatározottakhoz.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
107
IV. RÉSZ A jármûvekre vonatkozó követelmények a gumiabroncsok felszerelésével kapcsolatban
V. RÉSZ Gumiabroncs/út-zajkibocsátás 1. függelék
Vizsgálati módszer a gumiabroncs/út-zajszint üresjárati elhaladási zaj mérésnél
2. függelék
Vizsgálati jelentés
méréséhez
VI. RÉSZ A vizsgálat helyszínére vonatkozó követelmények
I. Rész A GUMIABRONCSOK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK
1.
ADOTT GUMIABRONCS-TÍPUSRA VONATKOZÓ TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM
1.1.
Az adott gumiabroncs-típusra vonatkozó típusjóváhagyási kérelmet az ER. A. Függelék 3. cikke (4) bekezdésének megfelelõen a gumiabroncs gyártója nyújtja be.
1.1.1
A II. résznek megfelelõen benyújtott típusjóváhagyási kérelmet az 1. függelékben meghatározott adatközlõ lapoknak megfelelõen elkészített, a gumiabroncs típusára vonatkozó hárompéldányos leírással együtt kell benyújtani.
1.1.1.1.
A kérelmet a gumiabroncs futófelületének mintázatát ábrázoló vázlatrajzzal vagy arról készült jellemzõ fényképpel, valamint a mérõpántra felszerelt, felfújt gumiabroncs-köpenyt ábrázoló, a jóváhagyásra benyújtott gumiabroncs-típus megfelelõ méreteit (lásd a II. rész 6.1.1. és 6.1.2. szakaszát) feltüntetõ vázlatrajzzal együtt kell benyújtani (mindegyikbõl három példány szükséges).
1.1.1.2.
A kérelmet a kijelölt vizsgáló állomás által a vizsgálatról készített jegyzõkönyvvel, vagy a jóváhagyó hatóság által meghatározandó számú mintadarabbal együtt kell benyújtani.
108
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
1.1.2.
Az V. résznek megfelelõn benyújtott típusjóváhagyási kérelmet az 1. függelékben meghatározott adatközlõ lapnak megfelelõen elkészített, a gumiabroncs típusára vonatkozó hárompéldányos leírással együtt kell benyújtani.
1.1.2.1.
A kérelmet a gumiabroncs futófelületének jellegzetes mintázatát ábrázoló vázlatrajzzal, rajzzal vagy fényképpel együtt kell benyújtani (mindegyikbõl három példány szükséges).
1.1.2.2.
A kérelmet továbbá a kijelölt vizsgáló állomás által a vizsgálatról készített jegyzõkönyvvel, vagy a jóváhagyó hatóság által meghatározandó számú mintadarabbal együtt kell benyújtani.
1.2.
A gyártó kérheti a típusjóváhagyás kiterjesztését
1.2.1.
oly módon, hogy az a II. résznek megfelelõ típusjóváhagyások esetében a módosított gumiabroncs-típusokra is kiterjedjen, és/vagy
1.2.2.
oly módon, hogy az az V. résznek megfelelõ típusjóváhagyások esetében a további gumiabroncs-méret megjelölésekre, és/vagy módosított márkanevekre, vagy a gyártó kereskedelmi leírására és/vagy a futófelület mintázatára is kiterjedjen.
1.3.
A jóváhagyó hatóság a gumiabroncsgyártók laboratóriumait jóváhagyott vizsgálólaboratóriumokként el ismerhetik az ER. A. Függelék 14. cikkének (1) bekezdése értelmében.
2.
FELIRATOZÁSOK
2.1.
Az típusjóváhagyásra benyújtott adott gumiabroncs-típus mintadarabjain fel kell tüntetni a kérelmezõ jól látható és letörölhetetlen védjegyét vagy nevét, valamint megfelelõ helyet kell hagyni az ezen Rész 4. szakaszában elõírt típusjóváhagyási jel feltüntetésére.
3.
TÍPUSJÓVÁHAGYÁS
3.1.
Az ER. A. Függelék 4. cikkének megfelelõ típusjóváhagyást meg kell adni, továbbá az EK-típusjóváhagyási számot ki kell adni minden, a fenti 1.1.1. szakasszal összhangban benyújtott gumiabroncs-típus estében, amely megfelel a II. rész követelményeinek.
3.1.1.
A II. résznek megfelelõ gumiabroncs esetében a jóváhagyásról, vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl, vagy elutasításáról, vagy visszavonásáról, illetve a gyártás végleges megszüntetésérõl szóló értesítést a tagállamokkal az ER. A. Függelék 4. cikke (6) bekezdésével összhangban közölni kell.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
109
3.1.2.
A ER. A. Függelék 4. cikkének megfelelõ típusjóváhagyást meg kell adni, továbbá az EK-típusjóváhagyási számot ki kell adni minden, a fenti 1.1.2. szakasszal összhangban benyújtott gumiabroncs-típus estében, amely megfelel az V. rész követelményeinek.
3.2.1.
Az V. résznek megfelelõ gumiabroncs esetében a jóváhagyásról, vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl, vagy elutasításáról, vagy visszavonásáról, illetve a gyártás végleges megszüntetésérõl szóló értesítést a tagállamokkal a ER. A. Függelék 4. cikke (6) bekezdésével összhangban közölni kell.
3.3.
Minden, a típusjóváhagyást megkapott gumiabroncs-típust típusjóváhagyási számmal kell ellátni. Ugyanazt a számot más gumiabroncs-típusnak nem szabad kiadni. Különösen a II. résznek megfelelõen kiadott jóváhagyási számoknak és az V. rész alapján kiadott EK-típusjóváhagyási számoknak kell különbözõnek lenniük.
4.
EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JELÖLÉS
4.1.
Minden olyan gumiabroncson, amely ezen résznek megfelelõen típusjóváhagyással rendelkezõ gumiabroncs-típusnak felel meg, fel kell tüntetni a megfelelõ típusjóváhagyási jelet.
4.2.
Az EK-típusjóváhagyási jel egy téglalapból áll, amely egy kis „e” betût tartalmaz, amelyet az ER. A. Függelék A/7. melléklete szerint a típusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztetõ jele követ. Az EKtípusjóváhagyási szám a gumiabroncshoz kiadott bizonyítványon feltüntetett EK-típusjóváhagyási számból áll, amelyet két számjegy követ: „00” a haszongépjármûvekhez használt gumiabroncsok, és „02” a személygépkocsikhoz használt gumiabroncsok esetében.
4.2.1.
Az EK-típusjóváhagyási jelet alkotó téglalap hossza legalább 12 mm, magassága legalább 8 mm. A betûk és számok magassága legalább 4 mm.
4.3.
Az EK-típusjóváhagyási jeleket és számokat, és bármely további, a II. rész 3. szakasza által elõírt jelet – ez utóbbi a II. rész elõírásainak megfelelõen kiadott típusjóváhagyásra vonatkozik – ,az említett szakaszban elõírt módon kell feltüntetni.
4.4.
Az V. résznek megfelelõen kiadott jóváhagyási számokat egy „s” betû követi, amely a „sound (zaj)” szó rövidítése.
4.5.
Az EK-típusjóváhagyási jel mintája az alábbi:
110
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
e 24 00479 e3 00687-s A fent megadott EK-típusjóváhagyási jelet viselõ gumiabroncs tehergépjármûvekhez használt gumiabroncs (00), amely megfelel az EK-elõírásoknak (e), amelyre az EKtípusjóváhagyási jelet Írországban adták ki (24), a II. résznek megfelelõen 479-es szám szerint, és Olaszországban (3), az V. résznek megfelelõen 687-es szám szerint. Megjegyzés: a „479” és „687” számok (EK-jel típusjóváhagyási számok), valamint a „24” és „3” számok (az EK-jóváhagyást megadó tagállamok betûjelei és számai) csak példaként szerepelnek. A jóváhagyási számokat a téglalaphoz közel kell elhelyezni, akár fölé, alá, jobbra, vagy balra. A jóváhagyási szám jegyeinek az „e” betû azonos oldalán kell lenniük, és egy irányba kell mutatniuk.
5.
GUMIABRONCS-TÍPUSOK MÓDOSÍTÁSA
5.1.
Ha a II. résznek megfelelõ, vagy az V. résznek megfelelõ típusjóváhagyást kapott gumiabroncsot módosítanak, akkor az ER. A. Függelék 5. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.
5.2.
Ha a II. résznek megfelelõen típusjóváhagyást kapott gumiabroncs futófelületének mintázatát módosítják, akkor a II. részben elõírt vizsgálatokat nem szükséges megismételni.
5.3.
Ha az V. résznek megfelelõen típusjóváhagyást kapott gumiabroncs egy sorozatát gumiabroncsméret-megjelöléssel, vagy védjegyekkel látják el, a típusjóváhagyó hatóság határozza meg az újravizsgálat követelményeit.
5.4.
Ha az V. résznek megfelelõen típusjóváhagyással rendelkezõ gumiabroncs egy sorozata futófelületének mintázatát módosítják, akkor egy reprezentatív mintacsoportot újra kell tesztelni, kivéve, ha a típusjóváhagyó hatóság meg van gyõzõdve, hogy a módosítás nem befolyásolja a gumiabroncs/út-zajkibocsátást.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
111
6.
A GYÁRTÁS EGYÖNTETÛSÉGE
6.1.
A gyártás egyöntetûségének biztosítására vonatkozó általános szabályokat az ER. A. Függelék 10. cikkében megállapított rendelkezésekkel összhangban kell elfogadni.
6.2.
Különösen az V. rész 1. függeléke szerinti, a termelés megfelelõségének ellenõrzése érdekében elvégzett ellenõrzések során, ha a tesztelt gumiabroncs zajszintje legfeljebb 1 db(A)-val haladja meg az V. rész 4.2. szakaszában meghatározott határértékeket, akkor a termelést úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a fent említett V. rész 4. szakaszában meghatározott követelményeknek.
1. függelék EGY ADOTT GUMIABRONCS-TÍPUS EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ .... SZ. ADATKÖZLÕ LAP
Ha szükséges, a következõ dokumentumot három példányban kell benyújtani, tartalomjegyzékkel ellátva. Ha vannak rajzok, azokat megfelelõ méretarányban és elegendõ részletességgel, A4-es méretben vagy erre a méretre összehajtogatva kell benyújtani megfelelõ léptékben. Elektronikus adathordozók esetén adja meg a használatához szükséges egyértelmû adatokat. 0. 0.1. 0.2. 0.3. 0.5. 0.7.
ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK Gyártmány (a gyártó kereskedelmi jelölése) ................................................... Kereskedelmi jelölések(ok) ............................................................................ Típus megjelölés (gumiabroncsméret-megjelölés) ......................................... Kérelmezõ neve és címe: .............................................................................. A gyártó üzem(ek) címe(i):.............................................................................
6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.
GUMIABRONCSOK A felhasználás besorolása: ............................................................................ Szerkezet: ..................................................................................................... Sebesség szerinti besorolás: ......................................................................... Terhelési index (indexek): – egyes elrendezés: ................................................................................... – kettõs (iker) elrendezés: .......................................................................... Belsõ tömlõvel vagy belsõ tömlõ nélkül kell felszerelni a gumiabroncsot: ....... A gumiabroncs típusa: ...................................................................................
6.5. 6.7.
112
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
6.7.1. Személygépkocsihoz használt „szabványos” vagy „megerõsített” gumiabroncs vagy „T-típusú, átmenetileg használható pótkerék”: ....................................... 6.7.2. Teherjármûhöz használt „utánvágható” gumiabroncs: .................................... 6.8. Diagonál gumiabroncsok betétszámjelzése (Ply-rating szám). ....................... 6.9. Külsõ méret: teljes profilszélesség és külsõ átmérõ: ...................................... 6.10. A kerékpánt (kerékpántok), amelyre (amelyekre) a gumiabroncs felszerelhetõ: ...................................................................................................................... 6.11. A mérõ- kerékpánt és a pántvizsgálati kerékpánt: ......................................... 6.12. A méretellenõrzéskor a nyomás (bar):............................................................ 6.13. A terhelés/sebesség további kombinációi azokban az esetekben, ahol a II. rész 6.2.5. pontja alkalmazandó:................................................................ ...................................................................................................................... 6.14. A vizsgálat során alkalmazott nyomás, amennyiben a gyártó a II. rész A-része 7. függelékének 1.3. pontja vagy a „PSI” nyomásindex alkalmazását kéri: ..... ...................................................................................................................... 6.15. A II. rész 2.20. pontjában vagy a II. rész 5. függelékének megfelelõ táblázatában említett x-tényezõ: .................................................................... ......................................................................................................................
2. függelék EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY (gumiabroncsok) MINTA (legnagyobb méret: A4 (210 mm x 297 mm))
HATÓSÁGI BÉLYEGZÕ Közlemény a gumiabroncsokról szóló, 92/23/EGK irányelvvel kapcsolatban az alkatrészek: – típusjóváhagyásáról1 – típusjóváhagyásának kiterjesztésérõl1 – típusjóváhagyásának visszautasításáról1. – a típusjóváhagyás visszavonásáról1, – a termelés megszüntetésérõl1 EK-alkatrész típusjóváhagyási szám: …………… Kiterjesztési szám:....................... 1
A nem kívánt részt el kell hagyni.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
113
1. SZAKASZ 0. 0.1. 0.2. 0.3. 0.4. 0.5. 0.6.
Általános elõírások Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): ...................................................... ...................................................................................................................... Kereskedelmi leírás(ok): ................................................................................ ...................................................................................................................... Az alkatrészen (gumiabroncs) megjelölt azonosítás módjaa):.......................... ...................................................................................................................... Az alkalmazandó mellékletek jegyzéke:.......................................................... Kérelmezõ neve és címe: .............................................................................. Gyártó üzem(ek) címe: .................................................................................. ...................................................................................................................... II. SZAKASZ
1. 1.1 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
a
További információk Azoknak a keréktárcsáknak a felsorolása, amelyekre a gumiabroncsok felszerelhetõk: ............................................................................................... ...................................................................................................................... A vizsgálatok végrehajtásáért felelõs mûszaki szolgálat:................................ Vizsgálati jelentés kelte: ................................................................................ Vizsgálati jelentés száma:.............................................................................. Az alkatrésztípus-jóváhagyás kiterjesztésének indoklása (ha alkalmazható):.. ...................................................................................................................... Megjegyzések (ha vannak): ........................................................................... Hely: .............................................................................................................. Dátum: .......................................................................................................... Aláírás:.......................................................................................................... Mellékelve: a jóváhagyást kiadó hatósághoz benyújtott alkatrésztípusjóváhagyási dokumentációban szereplõ iratok jegyzéke, amelyek kérés alapján beszerezhetõk.
Amennyiben használják, a típusazonosítás módját csak az egyedi jóváhagyású gumiabroncsokon kell megadni. Amennyiben a típusazonosítás megjelölése olyan karaktereket tartalmaz, amelyek nem lényegesek az ehhez az alkatrésztípus-bizonyítványhoz tartozó gumiabroncstípusokkal kapcsolatban (például a dátum kódja), akkor ezeket a karaktereket az „?” jelzéssel kell megadni a dokumentációban (például ABC ?? 123 ??) – a méretmegjelölés, – a felhasználás besorolása, – a teherbírási index, – sebesség szerinti besorolás, – a gumiabroncs tömlõ nélküli-e, – a személygépkocsik gumiabroncsa esetén „T típusú, átmenetileg használható pótkerék” vagy „megerõsített” gumiabroncs-e, – a teherjármûvek gumiabroncsa esetén „utánvágható”-e a gumiabroncs, – további teherbírási index/indexek és sebesség szerinti besorolás egyéb jelzései.
114
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
3. függelék EGY ADOTT TÍPUSÚ GUMIABRONCS EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ … sz. ADATKÖZLÕ LAP A GUMIABRONCS/ÚT ZAJKIBOCSÁTÁSRÓL (a 92/23/EGK irányelv V. melléklete) Ha szükséges, a következõ dokumentumot három példányban kell benyújtani, tartalomjegyzékkel ellátva. Ha vannak rajzok, azokat megfelelõ méretarányban és elegendõ részletességgel, A4-es méretben vagy erre a méretre összehajtogatva kell benyújtani megfelelõ léptékben. Elektronikus adathordozók esetén adja meg a használatához szükséges egyértelmû adatokat. 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.
ÁLTALÁNOS ADATOK A gyártó neve: A kérelmezõ neve és címe: A gyártó üzem(ek) címe(i): Az adott gumiabroncs kért típusjóváhagyásához használandó márkanév/nevek, kereskedelmi leírás(ok), vagy védjegy(ek).
2. 2.1. 2.2. 2.3.
GUMIABRONCSOK Gumiabroncs besorolás: (C1 osztály, C2 osztály vagy C3 osztály) Használati kategória: (normál, téli, vagy speciális) A gumiabroncs-méretek megjelölt tartományában használt futófelület mintázatok fõbb jellemzõinek részletei, tekintettel a gumiabroncs/út zajkibocsátásra gyakorolt hatásra. Ez lehet rajz, fénykép, vagy leírás, de elegendõnek kell lennie ahhoz, hogy a típusjóváhagyó hatóság vagy a mûszaki szolgálat megállapítsa, hogy a fõ jellemzõk utólagos megváltoztatása kedvezõtlenül befolyásolja-e a gumiabroncs/út zajkibocsátást.
Megjegyzés: A gumiabroncs futófelülete mintázata és szerkezete kis mértékû megváltoztatásának a gumiabroncs/út zajkibocsátásra gyakorolt hatását a termelés megfelelõségének ellenõrzése során állapítják meg. 2.4. A gumiabroncs szerkezete 2.5. A futófelület mintázatok megjelöléseinek listája: (adja meg az egyes védjegyek, vagy márkanevek, vagy kereskedelmi leírások vonatkozásában a gumiabroncs-megjelölések jegyzékét az MR. A. Függelék A/46. sz. mellékletének II. része 2.17. szakasza szerint, megfelelõ esetben kiegészítve azt a C1 osztályú gumiabroncsok esetében a „Reinforced”, vagy „Extra load” megjelöléssel.)
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
115
4. függelék EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY (gumiabroncs/út zajkibocsátás) MINTA (legnagyobb méret: A4 (210 mm x 297 mm)
Hivatalos pecsét
Értesítés a következõkre vonatkozóan: – EK-típusjóváhagyás1 – az EK-típusjóváhagyás kiterjesztése1 – az EK-típusjóváhagyás visszavonása1 – gyártás megszüntetése1 adott gumiabroncs-típusra, tekintettel a legutóbb a(z) …/…/EK irányelvvel módosított 92/23/EGK irányelvnek a gumiabroncs/út zajkibocsátásról szóló V. részére. EK-típusjóváhagyási szám: ...................... Kiterjesztés száma: ............................ I. SZAKASZ 0. Általános adatok 0.1. A gyártó neve: 0.2. A kérelmezõ neve és címe: 0.3. A gyártó üzem(ek) címe(i): II. 1. 1.1. 1.2. 1.3.
SZAKASZ További információk Márkanév(nevek) és kereskedelmi megjelölés(ok): Gumiabroncs besorolás: (C1 osztály, C2 osztály vagy C3 osztály) 1 Használati kategória: (Normál/Téli/Speciális)1
2. 3. 4. 5. 6. 7.
A vizsgálatok elvégzéséért felelõs technikai szolgálat: A vizsgálati jelentés kelte: A vizsgálati jelentés száma: Az EK-típusjóváhagyás kiterjesztésének alapja (megfelelõ esetben): (Esetleges) Megjegyzések: Dátum és hely:
1
A nem kívánt rész törlendõ.
116
8. 9.
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
Aláírás: Csatolva szerepel azoknak a kérelemre beszerezhetõ dokumentumoknak a jegyzéke, amelyek az EK-típusjóváhagyási dossziét alkotják, és amelyeket a jóváhagyást megadó hatósághoz benyújtottak.
II. Rész A GUMIABRONCSOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 1. 2. 2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3.
2.1.4. 2.1.5. 2.1.6. 2.1.7. 2.2
2.3
2.3.1.
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Ezen melléklet alkalmazásában: „gumiabroncstípus”: a gumiabroncsok kategóriája, amely nem tér el olyan lényeges szempontokban, mint például: a gyártó neve vagy védjegye, a gumiabroncs méretmegjelölése, a felhasználás besorolása: – szokásos: szokásos közúti használatú gumiabroncs, – speciális: speciális használatú gumiabroncs, például a vegyes használatú (mind terepen, mind közúton használt) és a korlátozott sebesség mellett használható gumiabroncs, – téli gumiabroncs, – átmenetileg használható pótkerék, szerkezet (diagonál, övesdiagonál , radiál), sebesség szerinti besorolás, terhelési index, a gumiabroncs keresztmetszete, „téli gumiabroncs”: olyan gumiabroncs, amelyen a futófelület mintázatát és szerkezetét elsõsorban arra tervezték, hogy a szokásos gumiabroncsnál jobb tapadást biztosítson sárban és friss vagy olvadó hóban. A téli gumiabroncs futófelületének mintázata általában hornyokból (bordából) és/vagy a szokásos gumiabroncshoz képest nagyobb közökkel elhelyezett blokkokból áll, a „gumiabroncs szerkezete”: a gumiabroncs szövetvázának mûszaki jellemzõit jelenti. Elsõsorban a következõ szerkezeteket kell megkülönböztetni: „diagonál”: olyan gumiabroncs-szerkezet, amelyben a kordbetétek a köpenyperemtõl-peremig terjednek, a futófelület koronavonalával pedig 90°-nál lényegesen kisebb, zárnak be váltakozva,
2005/172/II. szám
2.3.2.
2.3.3.
2.3.4.
2.3.5.
2.3.6.
2.4
2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9.
2.10.
2.11. 2.12.
1
MAGYAR KÖZLÖNY
117
„öves diagonál s”: olyan diagonál gumiabroncs-szerkezet, amelyben a szövetvázat öv veszi körül, amely a szövetváz anyagának közelében szögekben váltakozva elhelyezett, nem nyújtható, kettõ vagy több kordbetétbõl áll, „radiál”: olyan gumiabroncs-szerkezet, amelyben a kordbetétek a köpenyperemtõl-peremig terjednek, a futófelület koronavonalával pedig 90°-os szöget zárnak be, ahol a szövetvázat nem nyújtható, az abroncson körben futó acélbetét öv merevíti, „megerõsített gumiabroncs”: olyan gumiabroncs-szerkezet, amelynek szövetváza ellenállóbb az igénybevétellel szemben, mint az annak megfelelõ standard gumiabroncsé, „átmenetileg használható pótkerék”: eltér azoktól a gumiabroncsoktól, amelyeket a szokásos üzemi körülményekhez szerelnek fel a jármûvekre, ezt a gumiabroncsot viszont csak korlátozott üzemi feltételek mellett, átmeneti használatra tervezték, „T-típusú átmenetileg használható pótkerék”: a standard vagy megerõsített gumiabroncsok belsõ nyomásánál magasabb nyomás melletti használatra tervezett, átmenetileg használható pótkereket jelenti, „köpenyperem”: a gumiabroncsnak az a része, amely olyan alakú és szerkezetû, hogy ráilleszkedik a kerékpántra, és azon a gumiabroncsot megtartja1, „kord (fonál)”:a gumiabroncsban a fonalbetét szövetét alkotó szálakat jelenti1, „fonalbetét”: a gumibevonatú párhuzamos kordok rétege1, „szövetváz”: a gumiabroncsnak a futófelülettõl és az oldalfaltól eltérõ része, amely felfújt állapotban a terhet hordozza1, „futófelület”: a gumiabroncsnak az a része, amely a talajjal érintkezésbe kerül1, „oldalfal”: a futófelület kivételével a gumiabroncsnak az a része, amely oldalról látható akkor, amikor a gumiabroncsot felszerelték a keréktárcsára1, „alsó oldalfal”: a gumiabroncs legnagyobb profilszélességének vonala alatti terület, amely oldalról látható, amikor a gumiabroncsot felszerelték a kerékpántra1, „futófelületi hornyok”: a futófelület mintázatában a szomszédos bordák vagy blokkok közötti távolságok1, „profilszélesség”: a felfújt gumiabroncs oldalfalainak külsõ pontjai között egyenes vonalban mért távolság, nem beleszámolva a jelölésekbõl, a
Lásd a magyarázó ábrát az 1. függelékben.
118
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
díszítésbõl, illetve a védõpántokból vagy a bordákból adódó kiemelkedéseket1, 2.13. „teljes szélesség”: a felfújt gumiabroncs oldalfalainak külsõ pontjai között egyenes vonalban mért távolság, beleértve a jelölésbõl, a díszítésbõl, a védõpántokból és a bordákból adódó kiemelkedéseket is1, 2.14. „profilmagasság”: a gumiabroncs külsõ átmérõje és a névleges pántátmérõ közötti különbség felével egyenlõ távolság1, 2.15. „keresztmetszeti viszonyszám, Ra”: a mm-ben kifejezett névleges profilmagasság osztva a mm-ben kifejezett névleges profilszélességgel, majd ez a szám szorozva százzal, 2.16. „külsõ átmérõ”: a felfújt új gumiabroncs teljes átmérõje1, 2.17. „a gumiabroncs méretmegjelölése”: 2.17.1. az a jelölés, amely a következõket adja meg: 2.17.1.1. a névleges szélességet. Ezt a szélességet mm-ben kell kifejezni azoknak a gumiabroncsoknak a kivételével, amelyek méretmegjelölése az 5. függelék táblázatainak elsõ oszlopában van megadva, 2.17.1.2. a keresztmetszeti viszonyszámot azoknak a gumiabroncsoknak a kivételével, amelyek méretmegjelölése az 5. függelék táblázatainak elsõ oszlopában van megadva, 2.17.1.3. egyezményes „d” számot (a „d” jelzés), amely a névleges pántátmérõre vonatkozik, s vagy hüvelykben (100 alatti szám – lásd a táblázatot), vagy mm-ben (100 feletti számok) – de csak az egyik mértékegységben – van megadva. Az összes értéket a következõ táblázat mutatja: Névleges pántátmérõ (a „d” jelzés) Hüvelykben kifejezve Egyenértéke mm-ben (kód) (lásd a 6.1.2.1. pontot) 10 254 11 279 12 305 13 330 14 356 15 381 16 406 17 432 18 457 19 483 1
Lásd a magyarázó ábrát az 1. függelékben.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
119
Névleges pántátmérõ (a „d” jelzés) Hüvelykben kifejezve Egyenértéke mm-ben (kód) (lásd a 6.1.2.1. pontot) 20 508 21 533 22 559 24 610 25 635 14,5 368 16,5 419 17,5 445 19,5 495 20,5 521 22,5 572 24,5 622 2.17.1.4. a névleges szélesség elõtti „T” betût a T-típusú, átmenetileg használható pótkerekek esetében, 2.18. „névlegespántátmérõ (d)”: annak a kerékpántnak az átmérõje, amelyre a gumiabroncs felszerelését tervezték1, 2.19. „kerékpánt”: a gumiabroncsot és a tömlõt vagy a tömlõ nélküli gumiabroncsot tartó alkatrész, amelyre a köpenyperemeket ráillesztik, 2.20. „elméleti kerékpánt”: az a képzeletbeli kerékpánt, amelynek szélessége egyenlõ lenne a gumiabroncs névleges szélességének x-szeresével, az „x” értéket a gumiabroncs gyártójának kell megadnia, 2.21. „mérõ kerékpánt”: az a kerékpánt, amelyre a nagysága megmérésének érdekében fel kell szerelni gumiabroncsot, 2.22. „vizsgálópánt”: az a kerékpánt, amelyre a vizsgálat végrehajtása miatt fel kell szerelni a gumiabroncsot, 2.23. „gumi kitöredezés”: amikor gumidarabok válnak le a futófelületrõl, 2.24. „kordelválás”: amikor a kord elválik a gumitól, 2.25. „betételválás”: a szomszédos betétek elválása, 2.26. „futófelület leváltása”: amikor a futófelület elválik a szövetvázról, 2.27. „futófelületi kopásjelzõk”: a futófelületi hornyokon belül lévõ kiemelkedõ részek, amelyeket arra terveztek, hogy láthatóan jelezzék a futófelület kopását,
1
Lásd a magyarázó ábrát az 1. függelékben.
120
2.28.
2.28.1. 2.28.2.
2.28.3. 2.29. 2.29.1. 2.29.2. 2.29.3.
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
„terhelési index”: az az egy vagy két szám, amely azt a terhelést jelzi, amelyet a gumiabroncs egyes, illetve egyes és iker elrendezésében a hozzá tartozó sebesség szerinti besorolásának megfelelõ sebesség mellett és a gyártó által megadott, a használatot szabályozó követelményeknek megfelelõ mûködtetetés során elbír. Ezeknek az indexeknek a jegyzékét, valamint az azoknak megfelelõ tömeget a II. rész 2. függeléke tartalmazza, a személygépkocsik gumiabroncsain csak egy terhelési indexet kell feltüntetni, teherjármûvek gumiabroncsain egy vagy két terhelési index lehet, amelyek közül az elsõ az egyes elrendezésre, a második pedig, ha van ilyen, a iker elrendezésre vonatkozik, ebben az esetben a két indexet egy perjel (/) választja el egymástól, valamely gumiabroncsnak vagy egy, vagy két terhelési indexe lehet, attól függõen, hogy alkalmazzák-e a 6.2.5. pont rendelkezéseit, „sebesség szerinti besorolás”: a sebesség szerinti besorolás jelzésében kifejezve, ahogy az a 2.29.3. táblázatban látható, a személygépkocsik gumiabroncsain az a legnagyobb sebesség, amelynek a gumiabroncs még megfelel, a teherjármûvek gumiabroncsain az a sebesség, amely mellett a gumiabroncs hordozni tudja a terhelési indexnek megfelelõ tömeget, a sebesség szerinti besorolást a következõ táblázat mutatja: Sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzés F G J K L M N P Q R S T U H
A jelzésnek megfelelõ sebesség (km/h) 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzés V 2.29.4.
2.29.5.
2.30.
2.30.1.
2.31. 2.31.1.
2.31.2.
121
A jelzésnek megfelelõ sebesség (km/h) 240
a 240 km/h-nál nagyobb legnagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsok azonosítása a gumiabroncs méretmegjelölésén belül, „Z” betûkóddal történik, a gumiabroncstípus a sebesség szerinti besorolás vagy egy, vagy két jelzését tartalmazhatja, attól függõen, hogy a 6.2.5. pont rendelkezései alkalmazandók-e, a „táblázat: A teherbírás változása a sebesség függvényében”: a II. rész 8. függelékében lévõ táblázat, amely a terhelési indexek és a névleges sebesség szerinti besorolás jelzései függvényében mutatja azt a terhelésváltozást, amelyre a gumiabroncs még alkalmas a sebesség szerinti besorolás jelzésének megfelelõ sebességtõl eltérõ sebesség mellett, a 6.2.5. pont rendelkezései alkalmazásakor a terhelésváltozást nem kell megadni a személygépkocsik gumiabroncsain és a teherjármûvek gumiabroncsain a kiegészítõ terhelési indexekhez és sebesség szerinti besorolás jelzéseihez, „az abroncs legnagyobb teherbírása”: az a legnagyobb tömeg, amelynek hordozására a gumiabroncsot méretezték: a 210 km/h-nál kisebb legnagyobb sebességû személygépkocsi gumiabroncsain az abroncs legnagyobb teherbírása nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelési indexéhez tartozó értéket, a 210–240 km/h legnagyobb sebességû személygépkocsi gumiabroncsainak (a sebesség szerint „V” jelzéssel besorolt gumiabroncsok) legnagyobb teherbírása nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelési indexéhez tartozó értékeknek a következõ táblázatban megadott százalékát, amely annak a jármûnek a sebessége alapján határozható meg, amelyre a gumiabroncsot felszerelték, Legnagyobb sebesség (km/h) 215 220 225 230 235
Terhelés (%) 98,5 97 95,5 94 92,5
122
MAGYAR KÖZLÖNY
240
2.31.3.
2.31.4.
2.32.
2.33.
2.34.
2.35.
2.36.
2.37.
2005/172/II. szám
91
a köztes értékek esetében az abroncs legnagyobb teherbírásának lineáris interpolációját lehet alkalmazni, 240 km/h-t meghaladó sebesség („Z gumiabroncsok”) esetén az abroncs legnagyobb teherbírása nem haladhatja meg a gumiabroncs gyártója által megadott, annak jármûnek a legnagyobb sebességéhez tartozó értéket, amelyre a gumiabroncsot felszerelték, a teherjármûvek abroncsainak legnagyobb teherbírása sem az egyes, sem az iker elrendezés esetén nem haladhatja meg a gumiabroncs terhelési indexéhez tartozó értéknek a „Teherbírás változása a sebesség függvényében” táblázatban (lásd a 2.30. pont) megadott százalékát, amelyet a gumiabroncs sebesség szerinti besorolása jelzésének és annak a jármûnek a sebessége segítségével határoznak meg, amelyre a gumiabroncsot felszerelték. A kiegészítõ terhelési index és a sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzések alkalmazásakor ezeket is figyelembe kell venni a gumiabroncs legnagyobb teherbírásának meghatározása érdekében, „személygépkocsi gumiabroncs”: elsõsorban, de nem kizárólag, a személygépkocsikra (M1 besorolású gépjármûvek) és a pótkocsijukra (01 és 02) tervezett gumiabroncs., „teherjármû gumiabroncs”: elsõsorban, de nem kizárólag, a személygépkocsiktól (M2, M3, N besorolású gépjármûvek) és a pótkocsijuktól (03, 04) eltérõ jármûvekre tervezett gumiabroncs, „gumiabroncs talajnyomása (F/Ac)”: az az átlagos terhelés, amit a gumiabroncs az érintkezõ felületén keresztül átvisz az út felületére, ezt az értéket a kerék tengelyére statikus állapotban ható függõleges erõ (F) és a gumiabroncs érintkezési felületének (Ac) arányával fejezik ki, amit a tervezett felhasználáshoz javasolt hideg abroncsnyomás mellett, felfújt gumiabronccsal mérnek. A gumiabroncs talajnyomásának mértékegysége kN/m2, „a gumiabroncs érintkezési felülete (Ac)”: a gumiabroncs érintkezési felületének tényleges kerületén belüli sík felület nagysága m2-ben kifejezve. „a gumiabroncs érintkezési felületének tényleges kerülete”: a gumiabroncs és a talaj között az összes érintkezési pontot magában foglaló legkisebb területet körülíró konvex poligon görbe, „hideg abroncsnyomás”: a gumiabroncs belsõ nyomása, amikor a gumiabroncs környezeti hõmérsékleten van, viszont nem foglalja
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
magában a gumiabroncs használata következtében nyomásnövekedést. A mértékegysége bar vagy kPa.
123
létrejött
124
3. 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.3.1 3.1.3.2 3.1.3.3 3.1.4.
3.1.5. 3.1.6. 3.1.6.1 3.1.7. 3.1.8. 3.1.9. 3.1.10.
3.1.11.
3.1.12.
3.2. 3.3.
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
JELÖLÉSI KÖVETELMÉNYEK A gumiabroncsokon a következõ jelöléseket kell elhelyezni: a gyártó nevét és védjegyét, gumiabroncs méretmegjelölését a 2.17. pontnak megfelelõen, a szerkezet megjelölését a következõképpen: a diagonál gumiabroncsokon vagy nincs jelölés, vagy a „D” betûvel jelzik, a radiál gumiabroncsokon a névleges pántátmérõ jelzése elõtt elhelyezve az „R” betû vagy tetszés szerint a „RADIAL” szó, az öves diagonál gumiabroncson a névleges pántátmérõ elõtt elhelyezve a „B” betû, továbbá a „BIAS-BELTED” szöveg, a gumiabroncs sebesség szerinti besorolásának megjelölését a 2.29. pont szerinti jelzések segítségével, 240 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsokon a gumiabroncs sebesség szerinti besorolását a szerkezet jelzése (lásd a 3.1.3. pont) elõtt elhelyezett „Z” kóddal kell megadni, téli gumiabroncson az „M + S” (vagy az „M.S.” vagy „M & S”) jelzést, a 2.28. pontban meghatározott terhelési indexet, 240 km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas gumiabroncsokon viszont elhagyható a terhelési index jelzése, a „TUBELESS” szót, ha a gumiabroncsot belsõ tömlõ nélküli használatra tervezték, a „REINFORCED” szót, ha a gumiabroncs megerõsített gumiabroncs, a gyártás idõpontját egy három számjegybõl álló számcsoporttal, amelyek közül az elsõ kettõ mutatja a gyártás hetét, az utolsó pedig a gyártás évét, teherjármûvek utánvágható gumiabroncsain legalább 20 mm-es átmérõvel az „ ” jelzést vagy a „REGROOVABLE” szót, amelyet mindkét oldalfalra felvisznek, teherjármûvek gumiabroncsain a „PSI”-index segítségével (lásd a 4. függeléket) a terhelés/sebesség vizsgálatnál alkalmazott abroncsnyomás jelzését a 7. függelék B. része szerint, a kiegészítõ terhelési indexet/indexeket és a sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzést, amikor a 6.2.5. pont rendelkezései alkalmazandók. A 3. függelék mutatja a gumiabroncs jelöléseinek elrendezését. A gumiabroncson fel kell tüntetni az EK-alkatrész típusjóváhagyási jelet, amelynek mintája az I. rész 4.5. pontjában van megadva.
2005/172/II. szám
3.4.
3.4.1.
3.4.2. (4.) (5.) (6.) 6.1 6.1.1. 6.1.1.1.
6.1.1.2
6.1.2. 6.1.2.1
1
MAGYAR KÖZLÖNY
125
A JELÖLÉSEK ELHELYEZÉSE A 3.1. és 3.3. pontban említett jelöléseket jól láthatóan és olvashatóan kell felvinni mindkét oldalfalra és az alsó oldalfalnak legalább az egyik oldalára a következõképpen: a szimmetrikus gumiabroncsokon a 3.1.9., 3.1.11. és 3.3. pontban említett jelzések kivételével (amelyeket csak az egyik oldalon lehet elhelyezni) a fent említett összes jelzést mindkét oldalfalon fel kell tüntetni, aszimmetrikus gumiabroncsokon az összes jelzést legalább a külsõ oldalfalon fel kell tüntetni.
A gumiabroncs méretével kapcsolatos követelmények A gumiabroncs profilszélessége A 6.1.1.2. pontban elõírtak kivételével a profilszélességet a következõ képlettel számítják ki: S = S1 + K (A–A1), ahol: S = a „szélesség” mm-ben1 kifejezve, a mérõkerékpánton mérve, S1 = a „névleges szélesség” mm-ben, úgy, ahogyan a gumiabroncs oldalfalán az elõírásnak megfelelõ gumiabroncs méretmegjelölésen látható, A = a mérõ kerékpánt szélessége (mm-ben kifejezve), ahogyan ezt a gyártó a leíró megjegyzésben megadta (lásd az I. rész 1. függelékének 6.11. pontját), A1 = az elméleti kerékpánt szélessége (mm-ben kifejezve), A1 egyenlõ S1 szorozva az x-tényezõvel, amelyet a gumiabroncs gyártója ad meg (lásd az I. rész 1. függelékének 6.15. pontját), K pedig 0,4. Azonban azoknál a gumiabroncstípusoknál, amelyek méretmegjelölését az 5A. vagy 5B. függelék táblázatainak elsõ oszlopa adja meg, a mérõ kerékpánt szélessége (A) és a Gumiabroncs szélesség (S) az e táblázatokban a gumiabroncs méretmegjelölése mellett megadott értéknek felel meg. A gumiabroncs külsõ átmérõje A 6.1.2.2. pont rendelkezései kivételével a gumiabroncs külsõ átmérõjét a következõ képlet segítségével kell kiszámítani: D = d + 0,02 H,
A hüvelyk mm-re való átszámítása során a váltószám: 25,4.
126
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
ahol: – D a külsõ átmérõ mm-ben kifejezve, – d a 2.17.1.3. pontban meghatározott egyezményes szám mm-ben kifejezve, – H a névleges keresztmetszeti magasság mm-ben, amely egyenlõ S1 x 0,01 Ra-val, ahol: – Ra egyenlõ a keresztmetszeti viszonyszámmal, és a 3. pont követelményeinek megfelelõen mindegyiket feltüntetik a gumiabroncs oldalfalán elhelyezett gumiabroncs méretmegjelölésén. 6.1.2.2
6.1.3.
6.1.4. 6.1.4.1 6.1.4.2 6.1.4.2.1 6.1.4.2.2 6.1.4.2.3 6.1.4.2.4
6.1.5
6.1.5.1
Azoknál a gumiabroncstípusoknál, amelyek méretmegjelölését az 5. függelék táblázatainak elsõ oszlopa adja meg, a külsõ átmérõ egyenlõ az e táblázatokban a gumiabroncs-méretmegjelölés mellett megadott értékkel. A gumiabroncs méretének mérési módszere A gumiabroncsok tényleges méreteit a 6. függelékben elõírtak szerint mérik. A Gumiabroncs szélessége: a tûréshatár meghatározása A gumiabroncs teljes szélessége kisebb lehet, mint a 6.1.1. pont alapján meghatározott, illetve az 5. függelékben megadott szélesség. Azonban a következõknél nagyobb mértékben nem haladhatja meg a fenti értéket: diagonál gumiabroncsok: a személygépkocsik gumiabroncsainál 6%-kal, a teherjármûvek gumiabroncsainál 8%-kal, radiál gumiabroncsok: 4%-kal, és ezen felül, amennyiben a gumiabroncson különleges oldalfalvédõ csík van, a fenti tûréshatárral megnövekedett érték 8 mm-rel túlléphetõ. Azonban a ikerelrendezésre tervezett, 305 mm-t meghaladó profilszélességû gumiabroncsok névleges értékét nem szabad 2%-nál többel (radiál gumiabroncs), illetve 4%-nál többel (diagonál gumiabroncs) meghaladni. A gumiabroncs külsõ átmérõje: a tûréshatár meghatározása A gumiabroncs külsõ átmérõje nem térhet el a következõ képletbõl kapott Dmin és Dmax értéktõl: Dmin = d + (2H x a) Dmax = d + (2H x b) az 5. függelékben felsorolt méretek esetében:
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
127
H = 0,5 (D – d) – (lásd a 6.1.2.2. pontot). 6.1.5.2 az 5. függelékben nem felsorolt egyéb méretek esetében: „H” és „d” a 6.1.2.1. pontban meghatározott értékeknek felel meg. 6.1.5.3 az „a”, illetve „b” együtthatók, megfelelõen: 6.1.5.3.1 az „a” együttható = 0,97, 6.1.5.3.2 a „b” együttható szokásos, speciális vagy téli gumiabroncs, illetve az átmenetileg használható pótkerék esetében A Személygépkocsik Teherjármûvek felhasználás gumiabroncsai gumiabroncsai besorolása Radiál Diagonál Radiál Diagonál Szokásos 1,04 1,08 1,04 1,07 Speciális – – 1,06 1,09 Téli 1,04 1,08 1,04 1,07 Átmenetileg 1,04 1,08 – – használható 6.1.5.4 6.2 6.2.1. 6.2.2.
6.2.3.
6.2.4.
6.2.5.
A téli gumiabroncsok esetében a fentieknek megfelelõen meghatározott külsõ átmérõ (Dmax) 1%-kal túlléphetõ. A terhelés-/sebességvizsgálat követelményei A gumiabroncson el kell végezni a 7. függelékben leírt eljárásnak megfelelõen végrehajtott terhelés/sebesség vizsgálatot. A gumiabroncs megfelelt a vizsgálaton, amennyiben a megfelelõ terhelés/sebességvizsgálat végrehajtása után a futóelválás, betét elválás, a kordelválás kordrepedés, mintaelem kitöredezés nem tapasztalható. A terhelés-/sebességvizsgálat után hat órával a gumiabroncs külsõ átmérõjének növekedése nem haladhatja meg a vizsgálat elõtt mért külsõ átmérõ 3,5%-át. Amennyiben kérelmet nyújtanak be a teherjármûhöz használt gumiabroncs jóváhagyására vonatkozóan, akkor a 8. függelék táblázatában látható, a sebesség függvényében megadott terhelésváltozás alkalmazandó, és nem kell végrehajtani a 6.2.1. pontban elõírt terhelés/sebesség vizsgálatot a névleges értékektõl eltérõ terhelési és sebességre vonatkozó értékekkel kapcsolatban. Amennyiben a kérelmet (lásd az 1. rész 1. függelékének 6.13. pontját) a teherjármû olyan típusú gumiabroncsának jóváhagyásához nyújtják be, amelynek a 8. függelék táblázatában a sebesség függvényében megadott terhelésváltozáson kívül egyéb terhelés-/sebességkombinációja is van, a 6.2.1. pontban elõírt terhelés-/sebességvizsgálatot a további terhelés-
128
6.2.6.
6.3. 6.3.1.
6.3.2.
6.3.3.
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
/sebességkombinációval is végre kell hajtani egy másik, ugyanolyan típusú gumiabroncson. Amennyiben a gumiabroncsgyártó egész gumiabroncs-szériát gyárt, nem kell végrehajtani terhelés-/sebességvizsgálatot a széria minden egyes gumiabroncstípusán. A legrosszabb kiválasztása a jóváhagyó hatóság döntése alapján történik. A futófelület kopásjelzõi A személygépkocsik gumiabroncsainak futófelületén legalább hat keresztirányú kopásjelzõ sornak kell lennie úgy, hogy a sorok megközelítõleg egyenlõ távolságban legyenek egymástól, továbbá a futófelület középsõ zónája széles hornyaiban legyenek elhelyezve, amelyek a futófelület szélességének megközelítõleg háromnegyedét foglalják el. A futófelület kopásjelzõinek olyan kialakításúnak kell lenniük, hogy ne lehessen összekeverni õket a futófelület bordái vagy blokkjai között lévõ gumigátakkal. Azokon a gumiabroncsokon azonban, amelyeket 12” vagy ennél kisebb névleges átmérõjû kerékpántra lehet felszerelni, elegendõ négy kopásjelzõ sor is. A futófelület kopásjelzõi láthatóan jelzik, ha a futófelület hornyainak mélysége + 0,6 / – 0 mm tûréshatár mellett 1,6 mm-re csökken.
1. függelék Magyarázó ábra (Lásd a II. rész 2. és 6.1 szakaszát)
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
129
2. függelék A TERHELÉSI INDEXRE VONATKOZÓ (LI) JELZÉSEK ÉS AZ EZEKNEK MEGFELELÕ LEGNAGYOBB SZÁLLÍTHATÓ TÖMEG (GK) JEGYZÉKE (lásd a II. rész 2.28. pontját) LI
Maximum
LI
Maximum
LI
Maximum
0
45
31
109
62
265
1
46,2
32
112
63
272
2
47,5
33
115
64
280
3
48,7
34
118
65
290
4
50
35
121
66
300
5
51,5
36
125
67
307
6
53
37
128
68
315
7
54,5
38
132
69
325
8
56
39
136
70
335
9
58
40
140
71
345
10
60
41
145
72
355
11
61,5
42
150
73
365
12
63
43
155
74
375
13
65
44
160
75
387
14
67
45
165
76
400
15
69
46
170
77
412
16
71
47
175
78
425
17
73
48
180
79
437
18
75
49
185
80
450
19
77,5
50
190
81
462
20
80
51
195
82
475
21
82,5
52
200
83
487
22
85
53
206
84
500
23
87,5
54
212
85
515
24
90
55
218
86
530
25
92,5
56
224
87
545
26
95
57
230
88
560
27
97,5
58
236
89
580
28
100
59
240
90
600
29
103
60
250
91
615
30
106
61
257
92
630
130
MAGYAR KÖZLÖNY
LI
Maximum
LI
Maximum
2005/172/II. szám
LI
Maximum
93
650
129
1 850
165
5 150
94
670
130
1 900
166
5 300
95
690
131
1 950
167
5 450
96
710
132
2 000
168
5 600
97
730
133
2 060
169
5 800
98
750
134
2 120
170
6 000
99
775
135
2 180
171
6 150
100
800
136
2 240
172
6 300
101
825
137
2 300
173
6 500
102
850
138
2 360
174
6 700
103
875
139
2 430
175
6 900
104
900
140
2 500
176
7 100
105
925
141
2 575
177
7 300
106
950
142
2 650
178
7 500
107
975
143
2 725
179
7 750
108
1 000
144
2 800
180
8 000
109
1 030
145
2 900
181
8 250
110
1 060
146
3 000
182
8 500
111
1 090
147
3 075
183
8 750
112
1 120
148
3 150
184
9 000
113
1 150
149
3 250
185
9 250
114
1 180
150
3 350
186
9 500
115
1 215
151
3 450
187
9 750
116
1 250
152
3 550
188
10 000
117
1 285
153
3 650
189
10 300
118
1 320
154
3 750
190
10 600
119
1 360
155
3 875
191
10 900
120
1 400
156
4 000
192
11 200
121
1 450
157
4 125
193
11 500
122
1 500
158
4 250
194
11 800
123
1 550
159
4 375
195
12 150
124
1 600
160
4 500
196
12 500
125
1 650
161
4 625
197
12 850
126
1 700
162
4 750
198
13 200
127
1 750
163
4 875
199
13 600
128
1 800
164
5 000
200
14 000
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
131
3. függelék A GUMIABRONCS JELÖLÉSEINEK ELRENDEZÉSE (lásd a II. rész 3.2. pontját) A.: SZEMÉLYGÉPKOCSIK GUMIABRONCSAI Példa azokra a jelölésekre, amelyeket az ezen mellékletrõl szóló értesítés után forgalomba hozott gumiabroncstípusokon fel kell tüntetni
b ≥ 6 mm c ≥ 4 mm Ezek a jelölések a következõ gumiabroncsot írják le: – a névleges szélesség 185, – a keresztmetszeti viszonyszám 70, – radiál szerkezetû (R), – a névleges pántátmérõ 14, – a névleges teherbírása 580 kg, amely a 2. függelék 89. terhelési indexének felel meg, – a sebesség szerinti besorolása T (legnagyobb sebesség 190 km/h), – belsõ tömlõ nélkül szerelhetõ fel („tubeless”), – téli gumi, – 1993 huszonötödik hetében gyártották.
132
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
A gumiabroncs megjelölését alkotó jelölések elhelyezése és sorrendje a következõ: a) A méretmegjelölést, amely magában foglalja a profilszélességet, a keresztmetszeti viszonyszámot, a szerkezet jelzését (ahol van) és a névleges pántátmérõt, a következõképpen kell csoportosítani: 185/70 R 14, b) A terhelési indexet és a sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzést a méretmegjelölés mellett kell elhelyezni. Ezek a méretmegjelölés elõtt vagy mögött, illetve fölötte vagy alatta is elhelyezhetõk, c) A „tubeless”, „reinforced” és „M+S” jelzések távolabb is lehetnek a méretmegjelöléstõl.
B.: TEHERJÁRMÛVEK GUMIABRONCSAI
b c d
A JELÖLÉSEK MINIMÁLIS MAGASSÁGA (mm) A gumiabroncs pántátmérõje < 20” A gumiabroncs pántátmérõje ≥ 20” vagy < 508 mm, illetve szélessége vagy ≥ 508 mm, illetve ≤ 235 mm vagy ≤ 9” szélessége > 235 mm vagy > 9” 6 9 4 6
Ezek a jelölések azt a gumiabroncsot írják le: – amelynek a névleges szélessége 250, – a keresztmetszeti viszonyszáma 70, – radiális szerkezetû (R), – a névleges pántátmérõje 508 mm, amelyhez a 20. jelzés tartozik, – a teherbíró képessége 3250 kg egyes elrendezésnél, iker (kettõs) elrendezésnél pedig 2900 kg, amely a 2. függelék 149., illetve 145. terhelési indexének felel meg, – a névleges sebesség szerinti besorolása J (referenciasebesség 100 km/h), – ezenkívül L sebesség szerinti besorolásúként (referenciasebesség 120 km/h) is használható egyes elrendezésnél 3000 kg, iker (kettõs) elrendezésnél pedig 2725 kg teherbírással, amely a 2. függelék 146., illetve 143. terhelési indexének felel meg, – amely belsõ tömlõ nélkül szerelhetõ fel („tubeless”), – amely téli gumiabroncs, – amelyet 1991 huszonötödik hetében gyártottak, és
2005/172/II. szám
–
MAGYAR KÖZLÖNY
133
amelyet a terhelés/sebesség tartóssági vizsgálat során 620 kPa-ra kell felfújni, amelynek a PSI-jelzése 90.
A gumiabroncs megjelölését alkotó jelölések elhelyezése és sorrendje a következõ: a) A méretmegjelölés, amely magában foglalja a szélességet, a szerkezet jelzését (ahol van) és a névleges pántátmérõt, a következõképpen kell csoportosítani: 250/70 R 20, b) A terhelési indexet és sebesség szerinti besorolás jelzését a méretmegjelölés mellett kell elhelyezni. Ezek a méretmegjelölés elõtt vagy mögött, illetve fölötte vagy alatta is elhelyezhetõk, c) a „TUBELESS”, „M+S” és „REGROOVABLE” jelzések távolabb is lehetnek a méretmegjelöléstõl, d) a II. rész 6.2.5. pontjának alkalmazásakor a további terhelési indexeket és a sebesség szerinti besorolás jelzéseit a gumiabroncs oldalfalán a névleges terhelési index és a sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzések közelében lévõ kör belsejében kell elhelyezni.
4. függelék A NYOMÁSINDEX ÉS NYOMÁS MÉRTÉKEGYSÉGE KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS (lásd a II. rész 7. függeléke B. részének 1.3. pontját) Nyomásindex 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90
bar 1,4 1,7 2,1 2,4 2,8 3,1 3,4 3,8 4,2 4,5 4,8 5,2 5,5 5,9 6,2
kPa 140 170 210 240 280 310 340 380 420 450 480 520 550 590 620
134
MAGYAR KÖZLÖNY
Nyomásindex 95 100 105 110 115 120 125 130 135 140 145 150
2005/172/II. szám
bar 6,6 6,9 7,2 7,6 7,9 8,3 8,6 9,0 9,3 9,7 10,0 10,3
kPa 660 690 720 760 790 830 860 900 930 970 1 000 1 030
5. függelék BIZONYOS MEGHATÁROZOTT MÉRETJELÛ GUMIABRONCSOK MÉRÕKERÉKPÁNTJÁNAK SZÉLESSÉGE ÉS KÜLSÕ ÁTMÉRÕJE (lásd a II. rész 6.1.1.2. és 6.1.2.2.2. pontját) A.: SZEMÉLYGÉPKOCSIK GUMIABRONCSAI 1. TÁBLÁZAT Diagonál gumiabroncsok
A gumiabroncs méretmegjelölése Kisnyomású gumiabroncsok 4.80-10 5.20-10 5.20-12 5.60-13 5.90-13 6.40-13 5.20-14 5.60-14
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 3,5 3,5 3,5 4 4 4,5 3,5 4
Külsõ átmérõ1 (mm)
Gumiabroncs szélesség1 (mm)
490 508 558 600 616 642 612 626
128 132 132 145 150 163 132 145
2005/172/II. szám
A gumiabroncs méretmegjelölése 5.90-14 6.40-14 5.60-15 5.90-15 6.40-15 6.70-15 7.10-15 7.60-15 8.20-15
MAGYAR KÖZLÖNY
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 4 4,5 4 4 4,5 4,5 5 5,5 6
135
642 666 650 668 692 710 724 742 760
Gumiabroncs szélesség1 (mm) 150 163 145 150 163 170 180 193 213
Külsõ átmérõ1 (mm)
Kis keresztmetszetû szériák 5.50-12 6.00-12 7.00-13 7.00-14 7.50-14 8.00-14 6.00-15 L
4,5 5 5 5,5 6 4,5
552 574 644 668 688 702 650
142 156 178 178 190 203 156
Nagyon kis keresztmetszetû szériák2 155-13/6.15-13 165-13/6.45-13 175-13/6.95-13 155-14/6.15-14 165-14/6.45-14 175-14/6.95-14 185-14/7.35-14 195-14/7.75-14
4,5 4,5 5 4,5 4,5 5 5,5 5,5
582 600 610 608 626 638 654 670
157 167 178 157 167 178 188 198
Rendkívül kis keresztmetszet 5.9-10 6.5-13 6.9-13 7.3-13
4,5 4,5 4,5 5
483 586 600 614
148 166 172 184
1
Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját
2
A következõ méretmegjelölések elfogadottak: 185-14/7.35-14 vagy 185-14 vagy 7.35-14 vagy 7.35-14/185-14.
136
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
2. TÁBLÁZAT Radiál gumiabroncsok
A gumiabroncs méretmegjelölése 5.60 R 13 5.90 R 13 6.40 R 13 7.00 R 13 7.25 R 13
1
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 4 4,5 4,5 5 5
Külsõ átmérõ1 (mm)
Gumiabroncs szélesség1 (mm)
606 626 640 644 654
145 155 170 178 184
5.90 R 14
4,5
654
155
5.60 R 15 6.40 R 15 6.70 R 15
4 4,5 5
656 690 710
145 170 180
140 R 12 150 R 12
4 4
538 554
138 150
150 R 13 160 R 13 170 R 13
4 4,5 5
580 596 608
149 158 173
150 R 14
4
606
149
180 R 15
5
676
174
Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
137
3. TÁBLÁZAT Milliméteres széria – radiál
A gumiabroncs méretmegjelölése2 125 R 10 145 R 10
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 3,5 4
Külsõ átmérõ1 (mm) 459 492
Gumiabroncs szélesség1 (mm) 127 147
125 R 12 135 R 12 145 R 12 155 R 12
3,5 4 4 4,5
510 522 542 550
178 184
125 R 13 135 R 13 145 R 13 155 R 13 165 R 13 175 R 13 185 R 13
3,5 4 4 4,5 4,5 5 5,5
536 548 566 578 596 608 624
127 137 147 157 167 178 188
125 R 14 135 R 14 145 R 14 155 R 14 165 R 14 175 R 14 185 R 14 195 R 14 205 R 14 215 R 14 225 R 14
3,5 4 4 4,5 4,5 5 5,5 5,5 6 6 6,5
562 574 590 604 622 634 650 666 686 700 714
127 137 147 157 167 178 188 198 208 218 228
125 R 15 135 R 15 145 R 15 155 R 15
3,5 4 4 4,5
588 600 616 630
127 137 147 157
155
138
MAGYAR KÖZLÖNY
A gumiabroncs méretmegjelölése2 165 R 15 175 R 15 185 R 15 195 R 15 205 R 15 215 R 15 225 R 15 235 R 15
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 4,5 5 5,5 5,5 6 6 6,5 6,5
175 R 16 185 R 16 205 R 16 1 2
2005/172/II. szám
646 660 674 690 710 724 738 752
Gumiabroncs szélesség1 (mm) 167 178 188 198 208 218 228 238
686 698 736
178 188 208
Külsõ átmérõ1 (mm)
Gumiabroncs szélesség1 (mm)
462 474 494
139 146 165
Külsõ átmérõ1 (mm)
5 5,5 6
Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját. Egyes gumiabroncsok pántátmérõjét mm-be is ki lehet fejezni: 10” = 255
12” = 305
13” = 330
14” = 355
15” = 380
16” = 405
(például: 125 R 255)
4. TÁBLÁZAT 70-es széria – radiál*
A gumiabroncs méretmegjelölése 145/70 R 10 155/70 R 10 165/70 R 10
A méretellenõrzõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 3,5 3,5 4,5
145/70 R 12 155/70 R 12 165/70 R 12 175/70 R 12
4 4 4,5 5
512 524 544 552
144 151 165 176
145/70 R 13
4
538
144
2005/172/II. szám
A gumiabroncs méretmegjelölése 155/70 R 13 165/70 R 13 175/70 R 13 185/70 R 13 195/70 R 13 205/70 R 13
*
MAGYAR KÖZLÖNY
A méretellenõrzõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 4 4,5 4,5 5 5,5 5,5
139
Külsõ átmérõ1 (mm)
Gumiabroncs szélesség1 (mm)
550 568 580 598 608 625
151 165 176 186 197 204
145/70 R 14 155/70 R 14 165/70 R 14 175/70 R 14 185/70 R 14 195/70 R 14 205/70 R 14 215/70 R 14 225/70 R 14 235/70 R 14 245/70 R 14
4 4 4,5 5 5 5,5 5,5 6 6 6,5 6,5
564 576 592 606 624 636 652 665 677 694 705
144 151 165 176 186 197 206 217 225 239 243
145/70 R 15 155/70 R 15 165/70 R 15 175/70 R 15 185/70 R 15 195/70 R 15 205/70 R 15 215/70 R 15 225/70 R 15 235/70 R 15 245/70 R 15
4 4 4,5 5 5 5,5 5,5 6 6 6,5 6,5
590 602 618 632 648 656 669 682 696 712 720
144 151 165 176 186 197 202 213 220 234 239
Néhány meglévõ gumiabroncsra alkalmazandó adatok. Új típusjóváhagyás esetén a II. rész 6.1.1.1. és 6.1.2.1. pontjának megfelelõen kiszámított méretek alkalmazandók.
1
Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.
140
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
5. TÁBLÁZAT 60-as széria, radiál*
A gumiabroncs méretmegjelölése 165/60 R 12
A méretellenõrzõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 5
Külsõ átmérõ1 (mm)
Gumiabroncs szélesség1 (mm)
504
167
165/60 R 13 175/60 R 13 185/60 R 13 195/60 R 13 205/60 R 13 215/60 R 13 225/60 R 13 235/60 R 13
5 5,5 5,5 6 6 6 6,5 6,5
530 536 548 566 578 594 602 614
167 178 188 198 208 218 230 235
165/60 R 14 175/60 R 14 185/60 R 14 195/60 R 14 205/60 R 14 215/60 R 14 225/60 R 14 235/60 R 14 245/60 R 14 265/60 R 14
5 5,5 5,5 6 6 6 6 6,5 6,5 7
554 562 574 590 604 610 620 630 642 670
167 178 188 198 208 215 220 231 237 260
185/60 R 15 195/60 R 15 205/60 R 15 215/60 R 15 225/60 R 15 235/60 R 15 255/60 R 15
5,5 6 6 6 6,5 6,5 7
600 616 630 638 652 664 688
188 198 208 216 230 236 255
205/60 R 16
6
654
208
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A gumiabroncs méretmegjelölése 215/60 R 16 225/60 R 16 235/60 R 16 *
A méretellenõrzõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 6 6 6,5
141
Külsõ átmérõ1 (mm)
Gumiabroncs szélesség1 (mm)
662 672 684
215 226 232
Néhány meglévõ gumiabroncsra alkalmazandó adatok. Új típusjóváhagyás esetén a III. rész 6.1.1.1. és 6.1.2.1. pontjának megfelelõen kiszámított méretek alkalmazandók.
1
Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.
6. TÁBLÁZAT Nagy teherbírású gumiabroncsok – radiál
A gumiabroncs méretmegjelölése 27 × 8,50 R 14 30 × 9,50 R 15 31 × 10,50 R 15 31 × 11,50 R 15 32 × 11,50 R 15 33 × 12,50 R 15 1
A méretellenõrzõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 7 7,5 8,5 9 9 10
Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.
Külsõ átmérõ1 (mm) 674 750 775 775 801 826
Gumiabroncs szélesség1 (mm) 218 240 268 290 290 318
142
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
B.: TEHERJÁRMÛVEK GUMIABRONCSAI 1. TÁBLÁZAT A teherjármûvek gumiabroncsai NORMÁL KERESZTMETSZETÛ RADIÁL GUMIABRONCSOK 5°-OS FERDEVÁLLÚ VAGY LAPOS ÁGYÚ KERÉKPÁNTRA SZERELVE A mérõ kerékpánt A gumiabroncs méretmegjelölése szélessége (hüvelyk) 6,50 R 20 5,00 7,00 R 16 5,50 7,00 R 18 5,50 7,00 R 20 5,50 7,50 R 16 és/vagy A16 vagy 1-16 6,00 7,50 R 17 és/vagy A17 vagy 1-17 6,00 7,50 R 20 és/vagy A20 vagy 1-20 6,00 8,25 R 16 és/vagy B16 vagy 2-16 6,50 8,25 R 17 és/vagy B17 vagy 2-17 6,50 8,25 R 20 és/vagy B20 vagy 2-20 6,50 9,00 R 16 és/vagy C16 vagy 3-16 6,50 9,00 R 20 és/vagy C20 vagy 3-20 7,00 10,00 R 20 és/vagy D20 vagy 4-20 7,50 10,00 R 22 és/vagy D22 vagy 4-22 7,50 11,00 R 16 6,50 11,00 R 20 és/vagy E20 vagy 5-20 8,00 11,00 R 22 és/vagy E22 vagy 5-22 8,00 11,00 R 24 és/vagy E24 vagy 5-24 8,00 12,00 R 20 és/vagy F20 vagy 6-20 8,50 12,00 R 22 8,50 12,00 R 24 és/vagy F24 vagy 6-24 8,50 13,00 R 20 9,00 14,00 R 20 és/vagy G20 vagy 7-20 10,00 14,00 R 22 10,00 14,00 R 24 10,00 Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.
Külsõ átmérõ (mm) 860 784 842 892 802 852 928 860 886 962 912 1 018 1 052 1 102 980 1 082 1 132 1 182 1 122 1 174 1 226 1 176 1 238 1 290 1 340
Gumiabroncs szélesség (mm) 181 198 198 198 210 210 210 230 230 230 246 258 275 275 279 286 286 286 313 313 313 336 370 370 370
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
143
2. TÁBLÁZAT A teherjármûvek gumiabroncsai NORMÁL KERESZTMETSZETÛ DIAGONÁL GUMIABRONCSOK 5°-OS FERDEVÁLLÚ VAGY LAPOS ÁGYÚ KERÉKPÁNTRA SZERELVE A mérõ A gumiabroncs kerékpánt méretmegjelölése szélessége (hüvelyk) 7,00-16 5,50 7,00-20 5,50 7,50-16 és/vagy A16 vagy 1-16 6,00 7,50-17 és/vagy A17 vagy 1-17 6,00 7,50-20 és/vagy A20 vagy 1-20 6,00 8,25-16 és/vagy B16 vagy 2-16 6,50 8,25-17 és/vagy B17 vagy 2-17 6,50 8,25-20 és/vagy B20 vagy 2-20 6,50 9,00-16 6,50 9,00-20 és/vagy C20 vagy 3-20 7,00 9,00-24 és/vagy C24 vagy 3-24 7,00 10,00-20 és/vagy D20 vagy 4-20 7,50 10,00-22 és/vagy D22 vagy 4-22 7,50 11,00-20 és/vagy E20 vagy 5-20 8,00 11,00-22 és/vagy E22 vagy 5-22 8,00 11,00-24 és/vagy E24 vagy 5-24 8,00 12,00-18 8,50 12,00-20 és/vagy F20 vagy 6-20 8,50 12,00-22 és/vagy F22 vagy 6-22 8,50 12,00-24 és/vagy F24 vagy 6-24 8,50 13,00-20 9,00 14,00-20 és/vagy G20 vagy 7-20 10,00 14,00-22 és/vagy G22 vagy 7-22 10,00 14,00-24 és/vagy G24 vagy 7-24 10,00 15,00-20 11,25 16,00-20 13,00 Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.
Külsõ átmérõ (mm)
Gumiabroncs szélesség (mm)
774 898 806 852 928 860 895 970 900 1 012 1 114 1 050 1 102 1 080 1 130 1 180 1 070 1 120 1 172 1 220 1 170 1 238 1 290 1 340 1 295 1 370
198 198 210 210 213 234 234 234 252 256 256 275 275 291 291 291 312 312 312 312 342 375 375 375 412 446
144
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
3. TÁBLÁZAT A teherjármûvek gumiabroncsai NORMÁL KERESZTMETSZETÛ RADIÁL GUMIABRONCSOK 15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÁGYÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE
A gumiabroncs méretmegjelölése 8 R 17,5 8,5 R 17,5 9 R 17,5 9,5 R 17,5 10R 17,5 11R 17,5 7 R 19,5 8 R 19,5 8 R 22,5 9 R 19,5 9 R 22,5 9,5 R 19,5 10R 19,5 10R 22,5 11R 19,5 11R 22,5 11R 24,5 12R 19,5 12R 22,5 13R 22,5
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 6,00 6,00 6,75 6,75 7,50 8,25 5,25 6,00 6,00 6,75 6,75 6,75 7,50 7,50 8,25 8,25 8,25 9,00 9,00 9,75
Külsõ átmérõ (mm)
Gumiabroncs szélesség (mm)
784 802 820 842 858 900 800 856 936 894 970 916 936 1 020 970 1 050 1 100 1 008 1 084 1 124
208 215 230 240 254 279 185 208 208 230 230 240 254 254 279 279 279 300 300 320
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
145
4. TÁBLÁZAT NORMÁL KERESZTMETSZETÛ DIAGONÁL GUMIABRONCSOK 15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÁGYAZÁSÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE A mérõ A gumiabroncs kerékpánt méretmegjelölése szélessége (hüvelyk) 8-19,5 6,00 9-19,5 6,75 9-22,5 6,75 10-22,5 7,50 11-22,5 8,25 11-24,5 8,25 12-22,5 9,00 Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.
Külsõ átmérõ (mm)
Gumiabroncs szélesség (mm)
856 894 970 1 020 1 054 1 100 1 084
208 230 230 254 279 279 300
5. TÁBLÁZAT A teherjármûvek gumiabroncsai SZÉLESRADIÁL GUMIABRONCSOK 15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE
A gumiabroncs méretmegjelölése 14 R 19,5 15 R 19,5 15 R 22,5 16,5 R 19,5 16,5 R 22,5 18 R 19,5 18 R 22,5 19,5 R 19,5 21 R 22,5
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 10,50 11,75 11,75 13,00 13,00 14,00 14,00 15,00 16,50
Külsõ átmérõ (mm)
Gumiabroncs szélesség (mm)
962 998 1 074 1 046 1 122 1 082 1 158 1 134 1 246
349 387 387 425 425 457 457 495 540
146
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
6. TÁBLÁZAT SZÉLES DIAGONÁL GUMIABRONCSOK 15°-OS, MEREDEKVÁLLÚ KERÉKPÁNTRA (MÉLYÁGYAZÁSÚ) FELSZERELVE A mérõ A gumiabroncs kerékpánt méretmegjelölése szélessége (hüvelyk) 15-19,5 11,75 15-22,5 11,75 16,5-19.5 13,00 16,5-22.5 13,00 18-19,5 14,00 18-22,5 14,00 19,5-19,5 15,00 21-22,5 16,50 Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.
Külsõ átmérõ (mm) 1 004 1 080 1 052 1 128 1 080 1 156 1 138 1 246
Gumiabroncs szélesség (mm) 387 387 425 425 457 457 495 540
7. TÁBLÁZAT A teherjármûvek gumiabroncsai RADIÁL „80”-AS SZÉRIA, 5°-OS FERDEVÁLLÚ VAGY LAPOS ÁGYÚ KERÉKPÁNTRARA SZERELVE
A gumiabroncs méretmegjelölése 12/80 R 20 13/80 R 20 14/80 R 20 14/80 R 24 14,75/80 R 20 15,5/80 R 20
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 8,50 9,00 10,00 10,00 10,00 10,00
Külsõ átmérõ (mm) 1 008 1 048 1 090 1 192 1 124 1 158
Gumiabroncs szélesség (mm) 305 326 350 350 370 384
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
147
8. TÁBLÁZAT RADIÁL „70”-ES SZÉRIA, 15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÁGYÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE
A gumiabroncs méretmegjelölése 9/70 R 22,5 10/70 R 22,5 11/70 R 22,5 12/70 R 22,5 13/70 R 22,5
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 6,75 7,50 8,25 9,00 9,75
Külsõ átmérõ (mm)
Gumiabroncs szélesség (mm)
892 928 962 999 1 033
229 254 279 305 305
9. TÁBLÁZAT RADIÁL „80”-AS SZÉRIA, 15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÁGYÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE A mérõ A gumiabroncs kerékpánt méretmegjelölése szélessége (hüvelyk) 12/80 R 22,5 9,00 Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.
Külsõ átmérõ (mm) 1 046
Gumiabroncs szélesség (mm) 305
148
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
10. TÁBLÁZAT Teherszállítójármû-gumiabroncsok A KÖNNYÛ TEHERJÁRMÛVEK RADIÁL GUMIABRONCSAI 16” ÉS NAGYOBB ÁTMÉRÕJÛ KERÉKPÁNTRA SZERELVE
A gumiabroncs méretmegjelölése 6,00 R 16 C 6,00 R 18 C 6,50 R 16 C 6,50 R 17 C 6,50 R 17 LC 6,50 R 20 C 7,00 R 16 C 7,50 R 16 C 7,50 R 17 C
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 4,50 4,00 4,50 4,50 4,50 5,00 5,50 6,00 6,00
Külsõ átmérõ (mm)
Gumiabroncs szélesség (mm)
728 782 742 772 726 860 778 802 852
170 165 176 176 166 181 198 210 210
11. TÁBLÁZAT A KÖNNYÛ TEHERJÁRMÛVEK DIAGONÁL GUMIABRONCSAI 16” ÉS NAGYOBB ÁTMÉRÕJÛ KERÉKPÁNTRA SZERELVE
A gumiabroncs méretmegjelölése 6,00-16 C 6,00-18 C 6,00-20 C 6,50-20 C 650-17 LC 6,50-20 C 7,00-16 C 7,00-18 C 7,00-20 C
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 4.50 4,00 5,00 4,50 4,50 5,00 5,50 5,50 5,50
Külsõ átmérõ (mm)
Gumiabroncs szélesség (mm)
730 786 842 748 726 870 778 848 898
170 165 172 176 166 181 198 198 198
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 7,50-16 C 6,00 7,50-17 C 6,00 8,25-16 C 6,50 8,90-16 C 6,50 9,00-16 C 6,50 Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját. A gumiabroncs méretmegjelölése
149
Külsõ átmérõ (mm)
Gumiabroncs szélesség (mm)
806 852 860 885 900
210 210 234 250 252
12. TÁBLÁZAT A teherjármûvek gumiabroncsai A KÖNNYÛ TEHERJÁRMÛVEK RADIÁL GUMIABRONCSAI 5°-OS FERDEVÁLLÚ KERÉKPÁNTRA SZERELVE Pántátmérõ 12”–15” (MÉLYÁGYÚ) A mérõ A gumiabroncs kerékpánt Külsõ átmérõ méretmegjelölése szélessége (mm) (hüvelyk) „superballon gumiabroncsok” 5,60 R 12 C 4,00 570 6,40 R 13 C 5,00 648 6,70 R 13 C 5,00 660 6,70 R 14 C 5,00 688 6,70 R 15 C 5,00 712 7,00 R 15 C 5,50 744 „alacsony keresztmetszetû” szériák 6,50 R 14 C 5,00 640 7,00 R 14 C 5,00 650 7,50 R 14 C 5,50 686
Gumiabroncs szélesség (mm)
150 172 180 180 180 195 170 180 195
150
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
A KÖNNYÛ TEHERJÁRMÛVEK GUMIABRONCSAI, 15°-OS MEREDEKVÁLLÚ (MÉLYÁGYÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE A mérõ Gumiabroncs A gumiabroncs kerékpánt Külsõ átmérõ szélesség méretmegjelölése szélessége (mm) (mm) (hüvelyk) 7 R 17,5 C 5,25 752 185 8 R 17,5 C 6,00 784 208 Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.
13. TÁBLÁZAT A teherjármûvek gumiabroncsai A KÖNNYÛ TEHERJÁRMÛVEK DIAGONÁL GUMIABRONCSAI 15°-OS KÚPOS (MÉLYÁGYAZÁSÚ) KERÉKTÁRCSÁRA SZERELVE Pántátmérõ 12”–15” A mérõ A gumiabroncs kerékpánt Külsõ átmérõ méretmegjelölése szélessége (mm) (hüvelyk) „superballon gumiabroncsok” 5,20-12 C 3,50 560 5,60-12 C 4,00 572 5,60-13 C 4,00 598 5,90-13 C 4,50 616 5,90-14 C 4,50 642 5,90-15 C 4,50 668 6,40-13 C 5,00 640 6,40-14 C 5,00 666 6,40-15 C 5,00 692 6,40-16 C 4,50 748 6,70-13 C 5,00 662 6,70-14 C 5,00 688 6,70-15 C 5,00 714 „alacsony keresztmetszetû” széria 5,50-12 C 4,00 552 6,00-12 C 4,50 574
Gumiabroncs szélesség (mm)
136 148 148 158 158 158 172 172 172 172 180 180 180 142 158
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
151
A mérõ kerékpánt Külsõ átmérõ szélessége (mm) (hüvelyk) 6,00-14 C 4,50 626 6,50-14 C 5,00 650 6,50-15 C 5,00 676 7,00-14 C 5,00 668 7,50-14 C 5,50 692 „balonos abroncsok” 7,00-15 C 5,50 752 7,50-15 C 6,00 780 „Milliméteres” széria 125-12 C 3,50 514 165-15 C 4,50 652 185-14 C 5,50 654 195-14 C 5,50 670 245-16 C 7,00 798 17-15 C vagy 5,00 678 17-380 C 5,00 678 17-400 C 19 × 400 mm 702 19-400 C 19 × 400 mm 736 21-400 C 19 × 400 mm 772 Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját. A gumiabroncs méretmegjelölése
Gumiabroncs szélesség (mm) 158 172 172 182 192 198 210 127 167 188 198 248 178 178 186 200 216
14. TÁBLÁZAT A teherjármûvek gumiabroncsai A KÖNNYÛ TEHERJÁRMÛVEK RADIÁL GUMIABRONCSAI 5°-OS ferdevállú (MÉLYÁGYAZÁSÚ) KERÉKPÁNTRA SZERELVE „Milliméteres” széria
A gumiabroncs méretmegjelölése 125 R 12 C 125 R 13 C
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 3,50 3,50
Külsõ átmérõ (mm)
Gumiabroncs szélesség (mm)
510 536
127 127
152
MAGYAR KÖZLÖNY
A gumiabroncs méretmegjelölése 125 R 14 C 125 R 15 C 135 R 12 C 135 R 13 C 135 R 14 C 135 R 15 C 145 R 10 C 145 R 12 C 145 R 13 C 145 R 14 C 145 R 15 C 155 R 12 C 155 R 13 C 155 R 14 C 155 R 15 C 155 R 16 C 165 R 13 C 165 R 14 C 165 R 15 C 165 R 16 C 175 R 13 C 175 R 14 C 175 R 15 C 175 R 16 C 185 R 13 C 185 R 14 C 185 R 15 C 185 R 16 C 195 R 14 C 195 R 15 C 195 R 16 C 205 R 14 C 205 R 15 C 205 R 16 C 215 R 14 C 215 R 15 C 215 R 16 C
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 3,00 3,50 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,00 4,50 4,50 4,50 4,50 4,50 4,50 4,50 4,50 4,50 5,00 5,00 5,00 5,00 5,50 5,50 5,50 5,50 5,50 5,50 5,50 6,00 6,00 6,00 6,00 6,00 6,00
2005/172/II. szám
Külsõ átmérõ (mm)
Gumiabroncs szélesség (mm)
562 588 522 548 574 600 492 542 566 590 616 550 578 604 630 656 596 622 646 672 608 634 660 684 624 650 674 700 666 690 716 686 710 736 700 724 750
127 127 137 137 137 137 147 147 147 147 147 157 157 157 157 157 167 167 167 167 178 178 178 178 188 188 188 188 198 198 198 208 208 208 218 218 218
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 225 R 14 C 6,50 225 R 15 C 6,50 225 R 16 C 6,50 235 R 14 C 6,50 235 R 15 C 6,50 235 R 16 C 6,50 17 R 15 C vagy 5,00 17 R 380 C 5,00 17 R 400 C 19 × 400 mm 19 R 400 C 19 × 400 mm Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját. A gumiabroncs méretmegjelölése
153
Külsõ átmérõ (mm)
Gumiabroncs szélesség (mm)
714 738 764 728 752 778 678 678 698 728
228 228 228 238 238 238 178 178 186 200
15. TÁBLÁZAT A teherjármûvek gumiabroncsai SZÉLES DIAGONÁL GUMIABRONCSOK A TÖBBCÉLÚ, KÖZÚTI, TEREPJÁRÓ ÉS MEZÕGAZDASÁGI TEHERGÉPKOCSIKHOZ A mérõ Gumiabroncs A gumiabroncs kerékpánt Külsõ átmérõ szélesség méretmegjelölése szélessége (mm) (mm) (hüvelyk) 10,5-18 MPT 9 905 270 10,5-20 MPT 9 955 270 12,5-18 MPT 11 990 325 12,5-20 MPT 11 1 040 325 14,5-20 MPT 11 1 095 355 14,5-24 MPT 11 1 195 355 7,50-18 MPT 5,50 885 208
154
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
16. TÁBLÁZAT SZÉLES RADIÁL GUMIABRONCSOK A TÖBBCÉLÚ, KÖZÚTI, TEREPJÁRÓ ÉS MEZÕGAZDASÁGI TEHERGÉPKOCSIKHOZ A mérõ Gumiabroncs A gumiabroncs kerékpánt Külsõ átmérõ szélesség méretmegjelölése szélessége (mm) (mm) (hüvelyk) 10,5 R 20 MPT 9 955 276 12,5 R 20 MPT 11 1 040 330 14,5 R 20 MPT 11 1 095 362 14,5 R 24 MPT 11 1 195 362 Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját.
17. TÁBLÁZAT A teherjármûvek gumiabroncsai RADIÁL „SZABADON GÖRDÜLÕ” (FREE-ROLLING) GUMIABRONCSOK KÖZÚTI HASZNÁLATRA
A gumiabroncs méretmegjelölése 5,00 R 8 6,00 R 9 7,00 R 12 7,50 R 15 8,25 R 15 10,00 R 15
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 3,00 4,00 5,00 6,00 6,50 7,50
Külsõ átmérõ (mm) 467 540 672 772 836 918
Gumiabroncs szélesség (mm) 132 160 192 212 234 275
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
155
18. TÁBLÁZAT DIAGONÁL „SZABADON GÖRDÜLÕ” (FREE-ROLLING) GUMIABRONCSOK KÖZÚTI HASZNÁLATRA
A gumiabroncs méretmegjelölése 6.00- 9 7.00-12 7.00-15 7.50-15 8.25-15 10.00-15 200 -15
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 4.00 5.00 5.00 6.00 6.50 7.50 6.50
Külsõ átmérõ (mm) 540 672 746 772 836 918 730
Gumiabroncs szélesség (mm) 160 192 192 212 234 275 205
19. TÁBLÁZAT DIAGONÁL „75”-ÖS SZÉRIA, 15°-OS MEREDEKVÁLLÚ KERÉKPÁNTRA SZERELVE A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 7,25/75-16,5 vagy 7,25-16,5 5,25 8,00/75-16,5 vagy 8,00-16,5 6,00 8,75/75-16,5 vagy 8,75-16,5 6,75 9,50/75-16,5 vagy 9,50-16,5 7,50 Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját. A gumiabroncs méretmegjelölése
Külsõ átmérõ (mm) 695 724 752 781
Gumiabroncs szélesség (mm) 182 203 224 245
156
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
20. TÁBLÁZAT A teherjármûvek gumiabroncsai DIAGONÁL DIAGONÁL ÉS RADIÁL GUMIABRONCSOK LAPOS ÁGYÚ VAGY OSZTOTT KERÉKTÁRCSÁRA SZERELVE
A gumiabroncs méretmegjelölése 3,00-4 4,00-4 4,00-8 5,00-8 6,50-10 7,00-9 7,50-10 8,25-10 10,50-13 10,50-16 11,00-16 14,00-16 15 × 4,5-2 16 × 6-8 18 × 7-81 21 × 4 21 × 8-9 23 × 9-10 22 × 4.5 23 × 5 25 × 6 27 × 6 27 × 10-12 28 × 6 28 × 9-15 (8,15-15) 29 × 7 29 × 8 9,00-15 2,50-15 3,00-15 1
Jelölhetõ 18 x 7-tel is.
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 2,10 2,50 2,50 3,00 5,00 5,00 5,50 6,50 6,00 6,00 6,00 10,00 3,25 4,33 4,33 2,32 6,00 6,50 3,11 3,75 3,75 4,33 8,00 3,75 7,00 7,00 5,00 6,00 6,00 7,50 8,00
Külsõ átmérõ (mm) 255 312 414 467 588 562 645 698 889 965 952 1 139 385 425 462 565 535 595 595 635 680 758 690 760 707 707 809 809 840 735 840
Gumiabroncs szélesség (mm) 81 107 107 132 177 174 207 240 275 275 272 375 122 152 173 113 200 225 132 155 170 188 255 170 216 216 211 243 249 250 300
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
157
RADIÁL A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk) 6,50 R 10 5,00 7,00 R 15 5,50 7,50 R 10 5,50 15 × 4,5 R 8 3,25 16 × 6 R 8 4,33 18 × 7 R 8 4,33 560 × 165 R 11 5,00 680 × 180 R 15 5,00 Tûréshatár: lásd a II. rész 6.1.4. és 6.1.5. pontját. A gumiabroncs méretmegjelölése
Külsõ átmérõ (mm) 588 746 645 385 435 462 560 680
Gumiabroncs szélesség (mm) 177 197 207 122 152 173 175 189
21. TÁBLÁZAT Gumiabroncsok szokásos közúti tehergépkocsikhoz, autóbuszokhoz, pótkocsikhoz és többcélú utasszállító jármûvekhez 5°-OS MÉLYÁGYAZÁSÚ VAGY RÉSZBEN MÉLYÁGYAZÁSÚ KERÉKPÁNTRA SZERELT DIAGONÁL ÉS RADIÁL GUMIABRONCSOK A gumiabroncs méretmegjelölése Diagonál 6,00-16 LT 6,50-16 LT 6,70-15 LT 7,00-13 LT 7,00-14 LT 7,00-15 LT 7,00-16 LT 7,10-15 LT 7,50-15 LT 7,50-16 LT
Radiál 6,00 R 16 LT 6,50 R 16 LT 6,70 R 15 LT 7,00 R 13 LT 7,00 R 14 LT 7,00 R 15 LT 7,00 R 16 LT 7,10 R 15 LT 7,50 R 15 LT 7,50 R 16 LT
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk)
Gumiabroncs szélesség (mm)1
4,50 4,50 5,00 5,00 5,00 5,50 5,50 5,00 6,00 6,00
173 182 191 187 187 202 202 199 220 220
Külsõ átmérõ Közúti futófelület (mm)2 732 755 722 647 670 752 778 738 782 808
Téli abroncs (mm)2 743 767 733 658 681 763 788 749 794 819
158
MAGYAR KÖZLÖNY
A gumiabroncs méretmegjelölése Diagonál 8,25-16 LT 9,00-16 LT D78-14 LT E78-14 LT C78-15 LT G78-15 LT H78-15 LT L78-15 LT F78-16 LT H78-16 LT L78-16 LT
Radiál 8,25 R 16 LT 9,00 R 16 LT DR 78-14 LT ER 78-14 LT CR 78-15 LT GR 78-15 LT HR 78-15 LT LR 78-15 LT FR 78-16 LT HR 78-16 LT LR 78-16 LT
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk)
Gumiabroncs szélesség (mm)1
6,50 6,50 5,00 5,50 5,00 6,00 6,00 6,50 5,50 6,00 6,50
241 257 192 199 187 212 222 236 202 222 236
2005/172/II. szám
Külsõ átmérõ Közúti futófelület (mm)2 859 890 661 667 672 711 727 749 721 753 775
Téli abroncs (mm)2 869 903 672 678 683 722 739 760 732 764 786
1
A gumiabroncs teljes szélessége 8%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.
2
A tûréshatár a külsõ átmérõ és a névleges pántátmérõ fent megadott értékei közötti különbség + 8%-a.
22. TÁBLÁZAT Gumiabroncsok szokásos közúti használatú tehergépkocsikhoz, autóbuszokhoz, pótkocsikhoz és többcélú utasszállító jármûvekhez 15°-OS MÉLYÁGYAZÁSÚ KERÁKPÁNTRA SZERELT DIAGONÁL ÉS RADIÁL GUMIABRONCSOK
22.1 TÁBLÁZAT A gumiabroncs méretmegjelölése Diagonál 7-14,5 LT 8-14,5 LT
Radiál – –
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk)
Gumiabroncs szélesség (mm)1
6,00 6,00
185 203
Külsõ átmérõ Közúti futófelület (mm)2 677 707
Téli abroncs (mm)2 – –
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A gumiabroncs méretmegjelölése Diagonál
Radiál
9-14,5 LT 7-17,5 LT 8-17,5 LT
– 7 R 17.5 LT 8 R 17.5 LT
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk)
Gumiabroncs szélesség (mm)1
7,00 5,25 5,25
241 189 199
159
Külsõ átmérõ Közúti futófelület (mm)2 711 758 788
Téli abroncs (mm)2 – 769 799
1
A gumiabroncs teljes szélessége 8%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.
2
A tûréshatár a külsõ átmérõ és a névleges pántátmérõ fent megadott értékei közötti különbség + 8%-a.
22.2 TÁBLÁZAT A gumiabroncs méretmegjelölése
Diagonál
8,00-16,5 LT 8,75-16,5 LT 9,50-16,5 LT 10-16,5 LT 10-17,5 LT 12-16,5 LT 30 × 9,50-16,5 LT 31 × 10,50-16,5 LT 33 × 10,50-16,5 LT 37 × 10,50-16,5 LT
Radiál
8,00 R 16,5 LT 8,75 R 16,5 LT 9,50 R 16,5 LT 10 R 16,5 LT 10 R 17,5 LT 12 R 16,5 LT 30 × 9,50 R 16,5 LT 31 × 10,50 R 16,5 LT 33 × 12,50 R 16,5 LT 37 × 14,50 R 16,5 LT
A mérõ Külsõ átmérõ kerékGumiabpánt roncs Közúti Téli széles- szélessé futófelület abroncs sége g (mm)1 (mm)2 (mm)2 (hüvelyk) 6,00 203 720 730 6,75 222 748 759 6,75 241 776 787 8,25 264 762 773 8,25 264 787 798 9,75 307 818 831 7,50 240 750 761 8,25 266 775 787 9,75 315 826 838 11,25 365 928 939
1
A gumiabroncs teljes szélessége 7%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.
2
A tûréshatár a külsõ átmérõ és a névleges pántátmérõ fent megadott értékei közötti különbség + 8%-a.
160
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
23. TÁBLÁZAT Gumiabroncsok szokásos közúti tehergépkocsikhoz, autóbuszokhoz és pótkocsikhoz 15°-OS MÉLYÁGYAZÁSÚ KERÉKPÁNTRA SZERELT DIAGONÁL ÉS RADIÁL GUMIABRONCSOK A gumiabroncs méretmegjelölése Diagonál
Radiál
7 -22.5 8 -19.5 8 -22.5 9 -22.5 10 -22.5 11 -22.5 11 -24.5 12 -22.5 12 -24.5 12.5-22.5 12.5-22.5
7 R 22.5 8 R 19.5 8 R 22.5 9 R 22.5 10 R 22.5 11 R 22.5 11 R 24.5 12 R 22.5 12 R 24.5 12.5 R 22.5 12.5 R 22.5
14 -17.5 15 -19.5 15 -22.5 16.5-19.5 16.5-22.5 18 -19.5 18 -22.5 19.5-19.5
14 R 17.5 15 R 19.5 15 R 22.5 16.5 R 19.5 16.5 R 22.5 18 R 19.5 18 R 22.5 19.5 R 22.5
Külsõ átmérõ Gumiabroncs Közúti Terep szélesség futófelület futófelület (mm)1 2 (mm) (mm)2 Normál keresztmetszetû gumiabroncsok 5.25 178 878 – 6.00 203 859 – 6.00 203 935 – 6.75 229 974 982 7.50 254 1 019 1 031 8.25 279 1 054 1 067 8.25 279 1 104 1 118 9.00 300 1 085 1 099 9.00 300 1 135 1 150 9.00 302 1 085 1 099 9.00 302 1 135 1 150 A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk)
Széles gumiabroncsok 10.50 349 907 11.75 389 1 005 11.75 389 1 082 13.00 425 1 052 13.00 425 1 128 14.00 457 1 080 14.00 457 1 158 15.00 495 1 138
– – – – – – – –
Téli abroncs (mm)2 894 876 952 992 1 038 1 037 1 123 1 104 1 155 1 104 1 155
921 1 019 1 095 1 068 1 144 1 096 1 172 1 156
1
A gumiabroncs teljes szélessége 6%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.
2
A tûréshatár a külsõ átmérõ és a névleges pántátmérõ fent megadott értékei közötti különbség + 5%a.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
161
24. TÁBLÁZAT Gumiabroncsok szokásos közúti teherjármûvekhez, autóbuszokhoz, pótkocsikhoz 5°-OS MÉLYÁGYAZÁSÚ KERÉKPÁNTRA FELSZERELT DIAGONÁL ÉS RADIÁL GUMIABRONCSOK A gumiabroncs méretmegjelölése
Diagonál
– 9-15LT 10-15LT 10-16LT 11-14LT 11-15LT 11-16LT 12-15LT – 24×7,50-13LT 27×8,50-14LT 28×8,50-15LT 29×9,50-15LT 30×9,50-15LT 31×10,50-15LT 31×11,50-15LT 32×11,50-15LT 33×12,50-15LT 35×12,50-15LT 37×12,50-15LT 31×13,50-15LT 37×14,50-15LT 31×15,50-15LT
Radiál
8R14LT – 10R15LT – – 11R15LT – – 9R15LT 24×7,50R13LT 27×8,50-14LT 28×8,50-15LT 29×9,50-15LT 30×9,50-15LT 31×10,50-15LT 31×11,50-15LT 32×11,50-15LT 33×12,50-15LT 35×12,50-15LT 37×12,50-15LT 31×13,50-15LT 37×14,50-15LT 31×15,50-15LT
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk)
Gumiabroncs szélesség (mm)1
7,00 8,00 8,00 8,00 8,00 8,00 8,00 10.00 8.00 6,00 7,00 7,00 7,50 7,50 8,50 9,00 9,00 10,00 10,00 10,00 11,00 12,00 12,00
216 254 264 264 279 279 279 318 254 191 218 218 240 240 268 290 290 318 318 318 345 372 390
Külsõ átmérõ Terep Közúti Téli futófutófelület abroncs felület 2 (mm) (mm)2 2 (mm) 667 – – 744 755 – 773 783 – 798 809 – 752 763 – 777 788 – 803 813 – 823 834 – 744 755 752 597 609 604 674 685 680 699 711 705 724 736 731 750 761 756 775 787 781 775 787 781 801 812 807 826 838 832 877 888 883 928 939 934 775 787 781 928 939 934 775 787 781
162
MAGYAR KÖZLÖNY
A gumiabroncs méretmegjelölése
Diagonál
Radiál
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk)
Gumiabroncs szélesség (mm)1
2005/172/II. szám
Külsõ átmérõ Terep Közúti Téli futófutófelület abroncs felület 2 (mm) (mm)2 (mm)2
1
A gumiabroncs teljes szélessége 6%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.
2
A tûréshatár a külsõ átmérõ és a névleges pántátmérõ fent megadott értékei közötti különbség + 6%a.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
163
25. TÁBLÁZAT Gumiabroncsok szokásos közúti tehergépkocsikhoz, autóbuszokhoz, pótkocsikhoz TÖBBRÉSZES KERÉKPÁNTRA SZERELT DIAGONÁL ÉS RADIÁL GUMIABRONCSOK A gumiabroncs méretmegjelölése Diagonál
Radiál
6,50-20 7,00-15TR 7,00-17 7,00-18 7,00-20 7,50-15TR 7,50-17 7,50-18 7,50-20 8,25-15TR 8,25-17 8,25-20 9,00-15TR 9,00-20 10,00-15TR 10,00-20 10,00-22 11,00-15TR 11,00-20 11,00-22 11,00-24 11,50-20 11,50-22 12,50-20 12,50-24
6,50R20 7,00R15TR 7,00R17 7,00R18 7,00R20 7,50R15TR 7,50R17 7,50R18 7,50R20 8,25R15TR 8,25R17 8,25R20 9,00R15TR 9,00R20 10,00R15TR 10,00R20 10,50R22 11,00R15TR 11,00R20 11,00R22 11,00R24 11,50R20 11,50R22 12,00R20 12,00R24
Külsõ átmérõ A mérõ Gumiabkerékpánt roncs Közúti Terep Téli szélessége szélesség futófelület futófelület abroncs (hüvelyk) (mm)1 (mm)2 (mm)2 (mm)2 5,00 184 878 – 1049 5,50 199 777 – 962 5,50 199 828 – 843 5,50 199 853 – 868 5,50 199 904 – 919 6,00 215 808 – 825 6,00 215 859 – 876 6,00 215 884 – 981 6,00 215 935 – 952 6,50 236 847 855 865 6,50 236 898 906 915 6,50 236 974 982 992 7,00 259 891 904 911 7,00 259 1 019 1 031 1 038 7,50 278 927 940 946 7,50 278 1 054 1 067 1 073 7,50 278 1 104 1 118 1 123 8,00 293 958 972 977 8,00 293 1 085 1 099 1 104 8,00 293 1 135 1 150 1 155 8,00 293 1 186 1 201 1 206 8,00 296 1 085 1 099 1 104 8,00 296 1 135 1 150 1 155 8,50 315 1 125 – 1 146 8,50 315 1 226 – 1 247
1
A gumiabroncs teljes szélessége 6%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.
2
A tûréshatár a külsõ átmérõ és a névleges pántátmérõ fent megadott értékei közötti különbség + 6%a.
164
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
26. TÁBLÁZAT Gumiabroncsok közúti, sebességkorlátozás alá esõ tehergépkocsikhoz és pótkocsikhoz TÖBBRÉSZES KERÉKPÁNTRA SZERELT DIAGONÁL ÉS RADIÁL GUMIABRONCSOK A gumiabroncs méretmegjelölése Diagonál 13,00-20 14,00-20 14,00-24
Radiál 13,00R20 14,00R20 14,00R24
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk)
Gumiabroncs szélesség (mm)1
9,00 10,00 10,00
340 375 375
Külsõ átmérõ Közúti futófelület (mm)2 1 177 1 241 1 343
Téli abroncs (mm)2 1 200 1 266 1 368
1
A gumiabroncs teljes szélessége 6%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.
2
A tûréshatár a külsõ átmérõ és a névleges pántátmérõ fent megadott értékei közötti különbség + 6%-a.
27. TÁBLÁZAT Gumiabroncsok közúti lakókocsikhoz DIAGONÁL Gumiabroncs Külsõ átmérõ szélesség (mm)2 (mm)1 15°-os mélyágyazású kerékpántra szerelt gumiabroncsok 7-14,5 MH 6,00 185 677 8-14,5 MH 6,00 203 707 9-14,5 MH 7,00 241 711 5°-os mélyágyazású és részben mélyágyazású kerékpántra szerelt gumiabroncsok 7,00-15 MH 5,50 202 752 A gumiabroncs méretmegjelölése
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk)
1
A gumiabroncs teljes szélessége 8%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.
2
A tûréshatár a külsõ átmérõ és a névleges pántátmérõ fent megadott értékei közötti különbség + 8%-a.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
165
28. TÁBLÁZAT A bányászatban és fakitermelésben idõszakosan használt közúti gumiabroncsok DIAGONÁL Külsõ átmérõ
7,00-20 ML
A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk)
A meghajtott kerék futófelülete (mm)2 15°-os mélyágyú kerékpántra szerelt gumiabroncsok 5,50 199 919
A gumiabroncs méretmegjelölése
Gumiabroncs szélesség (mm)1
Különleges futófelület (mm)2
–
7,50-20 ML
6,00
215
952
–
8,25-20 ML
6,50
236
992
–
9,00-20 ML
7,00
259
1 038
1 063
10,00-20 ML
7,50
278
1 073
1 099
10,00-22 ML
7,50
278
1 123
1 150
10,00-20 ML
7,50
278
1 174
1 200
11,00-20 ML
8,00
293
1 104
1 131
11,00-22 ML
8,00
293
1 155
1 182
11,00-24 ML
8,00
293
1 206
1 233
12,00-20 ML
8,50
315
1 146
1 173
12,00-24 ML
8,50
315
1 247
1 275
13,00-20 ML
9,00
340
1 200
–
13,00-24 ML
9,00
340
1 302
–
14,00-20 ML
10,00
375
1 266
–
14,00-24 ML
10,00
375
1 368
–
Kúpos vállú kerékpántra szerelt gumiabroncsok 11,00-25 ML
8,50
298
1 206
1 233
12,00-21 ML
8,50
315
1 146
1 175
12,00-25 ML
8,50
315
1 247
1 275
13,00-25 ML
10,00
351
1 302
–
166
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
Külsõ átmérõ A mérõ kerékpánt szélessége (hüvelyk)
Gumiabroncs szélesség (mm)1
14,00-21 ML
10,00
375
A meghajtott kerék futófelülete (mm)2 1 266
14,00-25 ML
10,00
375
1 368
A gumiabroncs méretmegjelölése
Különleges futófelület (mm)2 – –
15°-os mélyágyú kerékpántra szerelt gumiabroncsok 9-22,5 ML
6,75
229
992
–
10-22,5 ML
7,50
254
1 038
–
11-22,5 ML
8,25
279
1 073
–
11-24,5 ML
8,25
279
1 123
–
12-22,5 ML
9,00
300
1 104
–
15°-os mélyágyú kerékpánt szerelt gumiabroncsok 14-17,5 ML
10,50
349
921
–
15-19,5 ML
11,75
389
1 019
–
15-22,5 ML
11,75
389
1 095
–
16,5-19,5 ML
13,00
425
1 068
–
16,5-22,5 ML
13,00
425
1 144
–
18-19,5 ML
14,00
457
1 096
–
18-22,5 ML
14,00
457
1 172
–
19,5-19,5 ML
15,00
495
1 156
–
23-23,5 ML
17,00
584
1 320
–
1
A gumiabroncs teljes szélessége 8%-kal meghaladhatja a profilszélesség fent megadott értékeit.
2
A tûréshatár a külsõ átmérõ és a névleges pántátmérõ fent megadott értékei közötti különbség + 6%-a.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
167
6. függelék GUMIABRONCS MÉRETÉNEK MÉRÉSI MÓDSZERE (lásd a II. rész 6.1.3. pontját) A.: SZEMÉLYGÉPKOCSIK GUMIABRONCSAI 1.1. 1.2. 1.2.1. 1.2.2.
A gumiabroncsot az I. rész 1. függelékének 6.11. pontja alapján szerelik fel a gyártó által meghatározott méretellenõrzõ kerékpántra Ezután beállítják a gumiabroncs nyomását a következõképpen: az öves diagonál gumiabroncsokban 1,7 bar nyomásra, a diagonál gumiabroncsok esetén a következõ táblázatban látható nyomásra (bar): A fonalbetét névleges értéke 4 6 8
1.2.3. 1.2.4. 1.2.5. 2. 3. 4.
5.
Sebesség szerinti besorolás L, M, N P, Q, R, S T, U, H, V 1,7 2,0 – 2,1 2,4 2,6 2,5 2,8 3,0
a standard radiál gumiabroncsokban 1,8 bar nyomásra, a megerõsített gumiabroncsokban 2,3 bar nyomásra, és a T-típusú, átmenetileg használható pótkerekekben 4,2 bar nyomásra. A kerékpántra szerelt gumiabroncsot a II. rész 6.2.3. pontjában említett kivétellel legalább 24 órán át szobahõmérsékleten tartják. A nyomást újra beállítják az 1.2. pontban elõírt értékre. Tolómérõvel megmérik a teljes szélességet hat, egymástól egyenlõ távolságra lévõ pontban, s figyelembe veszik a védõbordák vagy védõpántok vastagságát is. Az így kapott legnagyobb mért értéket tekintik a teljes szélességnek. A külsõ átmérõt úgy határozzák meg, hogy a mért legnagyobb kerületet elosztják π-vel (3,1416).
B.: TEHERJÁRMÛVEK GUMIABRONCSAI 1.
A gumiabroncsot az I. rész 1. függelékének 6.11. pontja alapján szerelik fel a gyártó által meghatározott mérõ kerékpántra, és az I. rész 1. függelékének 6.12. pontja alapján felfújják a gyártó által meghatározott nyomásra.
168
2.
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
A kerékpántra szerelt gumiabroncsot legalább 24 órán át a laboratórium környezeti hõmérsékletén tartják. A nyomást újra beállítják az 1. pontban elõírt értékre. Tolómérõvel megmérik a teljes szélességet hat, egymástól egyenlõ távolságra lévõ pontban, s figyelembe veszik a védõbordák vagy védõpántok vastagságát is. Az így kapott legnagyobb mért értéket tekintik a teljes szélességnek. A külsõ átmérõt úgy határozzák meg, hogy a legnagyobb mért kerületet elosztják π-vel (3,1416).
3. 4.
5.
7. függelék TERHELÉS- ÉS SEBESSÉGVIZSGÁLATI ELJÁRÁS1 (lásd a II. rész 6.2. pontját) A.: SZEMÉLYGÉPKOCSIK GUMIABRONCSAI 1. 1.1. 1.2.
A gumiabroncs elõkészítése Felszerelnek egy új gumiabroncsot az I. rész 1. függeléke 6.11. pontja alapján a gyártó által elõírt mérõ kerékpántra. A gumiabroncsot felfújják az alábbi táblázatban megadott megfelelõ nyomásra: Próbanyomás (bar) Öves
Sebesség szerint besorolás
Diagonál
Radiál
diagonál
gumiabroncsok
gumiabroncsok
gumiabroncsok
A ply rating 4
6
8
Standard
L, M, N 2,3 2,7 3,0 P, Q, R, S 2,6 3,0 3,3 T, U, H 2,8 3,2 3,5 V 3,0 3,4 3,7 T-típusú, átmenetileg használható pótkerék: 4,2 bar. 1
2,4 2,6 2,8 3,0
Megerõsített
– 3,0 3,2 –
Standard
– 2,6 2,8 –
A 240 km/óránál nagyobb legnagyobb sebességre tervezett jármûvekre való személygépkocsigumiabroncsok (Z besorolású gumiabroncsok) esetében, amíg nem születik megállapodás az egységes vizsgálati eljárásokról, a gumiabroncs gyártójának a mûszaki szolgálat számára kielégítõ módon bizonyítania kell, hogy vizsgálati eljárásai és eredményei elfogadhatók.
2005/172/II. szám
1.3.
1.4. 1.5.
2. 2.1.
2.2. 2.2.1. 2.2.2.
2.3. 2.4.
2.5. 2.5.1. 2.5.2.
2.5.3. 2.5.4. 2.5.5.
MAGYAR KÖZLÖNY
169
A gyártó megfelelõ indokolással kérheti az 1.2. pontban megadott abroncsnyomástól eltérõ abroncsnyomás alkalmazását. Ebben az esetben a gumiabroncsot erre a nyomásra fújják fel (lásd az I. rész 1. függelékének 6.14. pontját). A kerékpántra szerelt gumiabroncsot legalább 3 órán át a vizsgálati helyiség hõmérsékletén tartják. A gumiabroncs nyomását újra beállítják az 1.2. vagy 1.3. pontban elõírt értékre. A vizsgálat végrehajtása A kerékpántra szerelt gumiabroncsot felszerelik a próbatengelyre, és a próbapadon egy 1,70 m ± 1% vagy 2 m ± 1% átmérõjû sima henger külsõ felületéhez nyomják. A próbatengelyt a következõ értékek 80%-ának megfelelõ értékkel terhelik: az L–H sebességjelzéssel ellátott gumiabroncsok terhelési indexének megfelelõ legnagyobb teherbírás, a 240 km/h legnagyobb sebességhez tartozó legnagyobb teherbírás a „V” sebességjelzéssel ellátott gumiabroncsok esetében (lásd a II. rész 2.31.1. pontját). A vizsgálat alatt a gumiabroncsnyomást nem szabad módosítani, a próbaterhelést pedig állandó értéken kell tartani. A vizsgálat során 20°C és 30° közötti hõmérsékletet kell fenntartani a próbahelyiségben, illetve ennél magasabb hõmérsékletet, amennyiben a gyártó ebbe beleegyezik. A vizsgálatot megszakítás nélkül, a következõ részleteknek megfelelõen hajtják végre: nulláról a kezdeti vizsgálati sebességre való gyorsításhoz szükséges idõ: 10 perc, a kezdeti vizsgálati sebesség: a gumiabroncstípusra elõírt legnagyobb sebességet 40 km/h-val csökkentik az 1,70 m ± 1% átmérõjû simított henger esetében, illetve 30 km/h-val a 2 m ± 1% átmérõjû simított henger esetében, a sebességet fokozatosan, mindig 10 km/h-val növelik, a vizsgálat idõtartama minden sebességfokozatban 10 perc, kivéve az utolsó szakaszt, a vizsgálat idõtartama az utolsó sebességfokozatban 20 perc,
170
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
2.5.6.
A legnagyobb vizsgálati sebesség a gumiabroncstípusra elõírt legnagyobb sebesség, amelyet a 1,7 m ± 1% átmérõjû sima henger esetében 10 km/h-val csökkentenek, illetve amely a 2 m ± 1% átmérõjû sima henger esetében egyenlõ az elõírt legnagyobb sebességgel.
3.
Egyenértékû vizsgálati módszerek Amennyiben a 2. pontban leírt módszertõl eltérõ módszert alkalmaznak, be kell bizonyítani, hogy az egyenértékû a fent említett módszerekkel.
B.: TEHERJÁRMÛVEK GUMIABRONCSA1 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5 2. 2.1.
2.2.
1
A gumiabroncs elõkészítése Az új gumiabroncsot az I. rész 1. függelékének 6.11. pontja alapján felszerelik a gyártó által meghatározott vizsgáló pántra. A tömlõs gumiabroncsok vizsgálatakor új tömlõt vagy tömlõt szelepet és tömlõvédõ szalagot (amennyiben szükséges) kell használni. Az I. rész 1. függelékének 6.14. pontja alapján a gumiabroncsot felfújják a gyártó által meghatározott nyomásindexnek megfelelõ nyomásra. A kerékpántra szerelt gumiabroncsot legalább három órán át a vizsgálati helyiség hõmérsékletén tartják. A gumiabroncs nyomását újra beállítják az 1.3. pontban elõírt értékre. Vizsgálati eljárás A kerékpántra szerelt gumiabroncsot felszerelik a próbatengelyre, és a próbapadon egy 1,70 m ± 1% átmérõjû, gépi meghajtású sima henger külsõ felületéhez nyomják, amely legalább olyan széles, mint a gumiabroncs futófelülete. A próbatengelyt a gumiabroncs oldalfalán feltüntetett terhelési indexhez rendelt, a 2. függelékben megadott terhelés százalékában kifejezett sorozatos próbaterhelésnek vetik alá az alábbi táblázatban bemutatott terhelés- és sebességvizsgálati programnak megfelelõen. Amennyiben a gumiabroncson mind az egyes, mind az ikerelrendezésre fel van tüntetve a terhelési index, akkor az egyes elrendezéshez tartozó referenciaterhelést kell alapul venni a próbaterheléshez.
150 km/óránál nagyobb legnagyobb sebességre tervezett jármûvekre való teherjármûgumiabroncsok (Z besorolású gumiabroncsok) esetében, amíg nem születik megállapodás az egységes vizsgálati eljárásról, a gumiabroncs gyártójának a mûszaki szolgálat számára kielégítõen bizonyítania kell, hogy vizsgálati eljárása és annak eredményei elfogadhatók.
2005/172/II. szám
2.3.
MAGYAR KÖZLÖNY
171
A vizsgálat során nem szabad módosítani a gumiabroncsnyomást, a próbaterhelést pedig állandó értéken kell tartani a vizsgálat mind a három szakaszában. A vizsgálat során a 20°C és 30° közötti hõmérsékletet kell fenntartani a vizsgálóhelyiségben, illetve ennél magasabb hõmérsékletet, amennyiben a gyártó beleegyezik. A terhelés- és sebességvizsgálati programot megszakítás nélkül kell végrehajtani. Egyenértékû vizsgálati módszerek Amennyiben a 2. pontban leírt módszertõl eltérõ módszert alkalmaznak, akkor be kell bizonyítani, hogy az egyenértékû a fent említett módszerrel.
2.4.
2.5. 3.
TERHELÉS- ÉS SEBESSÉGVIZSGÁLATI PROGRAM Terhelési index
122 vagy több
121 vagy kevesebb
1
A gumiabroncs sebesség szerinti besorolásának jelzése
A próbadob sebessége (ford./perc)1
A kerékre gyakorolt terhelés a terhelés indexnek megfelelõ terhelés százalékában
Radiál gumiabroncs
Diagonál gumiabroncs
7 óra
16 óra
24 óra
F G J K L M F G J K L
100 125 150 175 200 225 100 125 150 175 200
100 100 125 150 – – 100 125 150 175 175
66%
84%
101%
250 275 300
200 – –
88% 6 óra 97% 97% 97%
106%
M N P
70% 4 óra 75% 75% 75%
114% 114% 114%
A „különleges használatú” gumiabroncsokat (lásd a II. rész 2.1.3. pontját) a velük egyenértékû normál gumiabroncsokra a fenti táblázatban megadott próbadob-sebesség 85%-ának megfelelõ sebességgel kell vizsgálni.
172
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
8. függelék A TERHELÉSI INDEX VÁLTOZÁSA A SEBESSÉG FÜGGVÉNYÉBEN A teherjármûvek gumiabroncsai RADIÁL ÉS DIAGONÁL (lásd a II. rész 2.30., 2.31. és 6.2.4. pontját)
Sebesség (km/h)
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75
Teherbírás változása (%) Az összes terhelési index Terhelési Terhelési index1 index1 < 121 > 122 A sebesség szerinti A sebesség A sebesség szerinti besorolás besorolás jelzése szerinti jelzése besorolás jelzése F G J K L M L M N P2 +150 +15 +150 +150 +150 +150 +110 +110 +110 +110 0 +110 +11 +110 +110 +110 +110 + 90 + 90 + 90 + 90 0 + 80 + 80 + 80 + 80 + 80 + 80 + 75 + 75 + 75 + 75 + 65 + 65 + 65 + 65 + 65 + 65 + 60 + 60 + 60 + 60 + 50 + 50 + 50 + 50 + 50 + 50 + 50 + 50 + 50 + 50 + 35 + 35 + 35 + 35 + 35 + 35 + 42 + 42 + 42 + 42 + 25 + 25 + 25 + 25 + 25 + 25 + 35 + 35 + 35 + 35 + 19 + 19 + 19 + 19 + 19 + 19 + 29 + 29 + 29 + 29 + 15 + 15 + 15 + 15 + 15 + 15 + 25 + 25 + 25 + 25 + 13 + 13 + 13 + 13 + 13 + 13 + 22 + 22 + 22 + 22 + 12 + 12 + 12 + 12 + 12 + 12 + 20 + 20 + 20 + 20 + 11 + 11 + 11 + 11 + 11 + 11 +17,5 +17,5 +17,5 +17, 5 + 10 + 10 + 10 + 10 + 10 + 10 +15,0 +15,0 +15,0 + 15,0 +7,5 +8,5 +8,5 +8,5 +8,5 + 8,5 +13,5 +13,5 +13,5 +13, 5 +5,0 +7,0 +7,0 +7,0 +7,0 +7,0 +12,5 +12,5 +12,5 +12, 5 +2,5 +5,5 +5,5 +5,5 +5,5 +5,5 +11,0 +11,0 +11,0 +11,
2005/172/II. szám
Sebesség (km/h)
80 85 90 95 100 105 110 115 120 125 130 135 140 145 150 155 160
MAGYAR KÖZLÖNY
173
Teherbírás változása (%) Az összes terhelési index Terhelési Terhelési index1 index1 < 121 > 122 A sebesség szerinti A sebesség A sebesség szerinti besorolás besorolás jelzése szerinti jelzése besorolás jelzése F G J K L M L M N P2 0 0 +4,0 +4,0 +4,0 +4,0 +4,0 +10,0 +10,0 +10,0 +10, 0 –3 +2,0 +3,0 +3,0 +3,0 +3,0 +8,5 +8,5 +8,5 +8,5 –6 0 +2,0 +2,0 +2,0 +2,0 +7,5 +7,5 +7,5 +7,5 –10 –2,5 +1,0 +1,0 +1,0 +1,0 +6,5 +6,5 +6,5 +6,5 –15 –5 0 0 0 0 +5,0 +5,0 +5,0 5,0 –8 –2 0 0 0 +3,75 +3,75 +3,75 +3,7 5 –13 –4 0 0 0 +2,5 +2,5 +2,5 +2,5 –7 –3 0 0 +1,25 +1,25 +1,25 +1,2 5 –12 –7 0 0 0 0 0 0 0 –2,5 0 0 0 0 –5 0 0 0 –7,5 –2,5 0 0 –10 –5 0 0 –7,5 –2,5 0 –10 –5 0 –7,5 –2,5 –10 –5
1
A terhelési indexek az egyes elrendezésre vonatkoznak (lásd a II. rész 2.28.2. pontját).
2
160 km/h fölött nem engedélyezett a terhelésváltoztatás. Ha a sebesség szerinti besorolás jelzése Q vagy a fölötti, akkor a sebesség szerinti besorolás jelzésének megfelelõ sebesség (lásd a II. rész 2.29.3. pontját) jelenti a gumiabroncsra érvényes megengedett legnagyobb sebességet.
174
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
III. RÉSZ IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK A JÁRMÛVEK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRÓL A GUMIABRONCSOK FELSZERELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN 1. 1.1.
1.2.
1.3. 1.4.
2. 2.1.
2.2.
2.3.
3. 3.1. 3.1.1.
3.1.2.
A JÁRMÛTÍPUSOK EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELME A jármûtípusok gumiabronccsal kapcsolatos EK-típusjóváhagyási kérelmét a jármû gyártójának vagy a meghatalmazott képviselõjének kell benyújtania. A kérelemhez három példányban mellékelni kell a jármûtípus és gumiabroncsai leírását, amely tartalmazza a gumiabroncs méretmegjelölését, a sebesség szerinti besorolását és terhelési indexét, beleértve az 1. függelékben megadott tájékoztató dokumentum szerint felszerelhetõ, átmenetileg használható pótkereket is. A jóváhagyandó jármûtípus mintapéldányát be kell mutatni a jóváhagyási vizsgálat végrehajtásáért felelõs mûszaki szolgálatnak. A jármû gyártója vagy annak képviselõje kérheti a jármû EKtípusjóváhagyásának kiterjesztését annak érdekében, hogy az tartalmazza az egyéb méretmegjelölésû, sebesség szerinti besorolású vagy más terhelési indexszel ellátott gumiabroncsokat, valamint más átmenetileg használható pótkerek(ek)et is. A JÁRMÛ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA Az 1. szakasznak megfelelõen benyújtott kérelem alapján az ezen melléklet követelményeit kielégítõ jármûtípusok EK-típusjóváhagyást kapnak, és egy EK-típusjóváhagyási számmal látják el õket. A jármûtípus ezen melléklet alapján történõ jóváhagyásáról, a jóváhagyás kiterjesztésérõl vagy a visszautasításáról szóló értesítést a 2. függelékben bemutatott mintának megfelelõ ûrlapon közlik a tagállamokkal. Minden jóváhagyott jármûtípushoz kiadnak egy jóváhagyási számot. Ugyanaz a tagállam nem adhatja ki ugyanazt a számot egy másik jármûtípusra. A JÁRMÛTÍPUS MÓDOSÍTÁSA A jármûtípusok minden módosításáról értesíteni kell azt a hatóságot, amely jóváhagyta azokat. A típusjóváhagyó hatóság ekkor: úgy ítélheti meg, hogy a módosításoknak valószínûleg nincs jelentõs hátrányos hatása, a jármû pedig továbbra is minden esetben megfelel a követelményeknek, vagy visszautasíthatja a módosítás jóváhagyását.
2005/172/II. szám
3.2.
4. 4.1. 4.2. 4.3.
4.4.
4.4.1. 4.5.
5.
MAGYAR KÖZLÖNY
175
A jóváhagyás megerõsítését vagy visszautasítását a változtatások meghatározásával együtt a 2.2. pontban megállapított eljárás keretében közlik a tagállamokkal. A GYÁRTÁS MEGFELELÕSÉGE Minden olyan jármûvet, amelyre ez a melléklet alkalmazandó, úgy kell gyártani, hogy megfeleljen az ezen melléklet követelményeinek. A 4.1. pont követelményei betartásának ellenõrzése érdekében ellenõrizni kell a gyártást. A jóváhagyás tulajdonosának különösen azt kell biztosítania, hogy megfelelõ eljárásokkal ellenõrizzék, hogy a jármû tulajdonságai összeegyeztethetõk-e az ezen melléklet keretében megállapítottak szerint felszerelt gumiabroncsok tulajdonságaival. A típusjóváhagyást kiadó hatóság bármikor ellenõrizheti az egyes termelõegységekre alkalmazandó, a megfelelõ gyártást ellenõrzõ módszereket. A vizsgálatok jegyzõkönyveit és a termelés ellenõrzésérõl készült feljegyzéseket az ellenõrzések során át kell adni az ellenõrnek. A vizsgálatoknak a jóváhagyó hatóság által engedélyezett szokásos gyakorisága évente egy vizsgálat. Amennyiben e vizsgálat során negatív eredményt jegyeznek fel, a jóváhagyó hatóságnak biztosítania kell minden szükséges intézkedés megtételét, amely lehetõvé teszi, hogy a gyártás a lehetõ leggyorsabban újra megfeleljen a jóváhagyott gyártásnak. VÉGLEGESEN LEÁLLÍTOTT GYÁRTÁS Amennyiben a típusjóváhagyás tulajdonosa teljesen megszünteti egy ezen mellékletnek megfelelõen jóváhagyott jármûtípus gyártását, akkor értesítenie kell azt a hatóságot, amely kiadta a jóváhagyást. Az erre vonatkozó értesítés átvételekor a hatóságnak tájékoztatnia kell errõl a többi jóváhagyó hatóságot úgy, hogy elküldi azoknak a jóváhagyási nyomtatvány egy példányát, amelyet a végén az aláírt és dátumozott, nagybetûkkel írt „GYÁRTÁS LEÁLLÍTVA” megjegyzéssel látnak el.
176
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
1. függelék …SZÁMÚ ADATKÖZLÕ LAP A GUMIABRONCSOK FELSZERELÉSE TEKINTETÉBEN (A jármû-típusjóváhagyással kapcsolatos ER. A. Függelék A/1. mellékletének megfelelõen (92/23/EGK IRÁNYELV) Ha szükséges, a következõ dokumentumot három példányban kell benyújtani, tartalomjegyzékkel ellátva. Ha vannak rajzok, azokat megfelelõ méretarányban és elegendõ részletességgel, A4-es méretben vagy erre a méretre összehajtogatva kell benyújtani megfelelõ léptékben. Elektronikus adathordozók esetén adja meg a használatához szükséges egyértelmû adatokat. 0. 0.1
ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): .....................................................
Típus- és kereskedelmi leírás(ok): .......................................................................... 0.3. A típusazonosítás módja, ha az jelölve van a jármûvön (b):........................... 0.3.1. A jelölések elhelyezése:................................................................................ 0.4. A jármû besorolása (c): ................................................................................. 0.5. A kérelmezõ neve és címe:........................................................................... 0.6. Az elõírt adattáblák és feliratok elhelyezése és a rögzítésük módja:.............. 0.6.1. az alvázon: ................................................................................................... 1.6.2. a karosszérián: ............................................................................................. 0.7. Az összeszerelõ üzem(ek) címe(i): ............................................................... 1. A JÁRMÛ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZÕI 1.3. A tengelyek és kerekek száma:..................................................................... 1.3.1. A kettõs (iker) elrendezésû gumiabroncsokkal felszerelt tengelyek száma és elhelyezése:............................................................................................. ..................................................................................................................... 1.3.2. A kormányzott tengelyek száma és elhelyezése:........................................... 1.3.3. A meghajtott tengelyek (száma, elhelyezése, összekapcsolása): .................. 1.4. A tervezett legnagyobb sebesség (adott esetben minden egyes változathoz): .....................................................................................................................
2005/172/II. szám
2. 2.1.
MAGYAR KÖZLÖNY
177
TÖMEG ÉS MÉRETEK (e) (kg-ban és mm-ben) (lásd a rajzokat, amennyiben vannak) A mûszakilag lehetséges legnagyobb tömeg tengelyenként: .........................
6. FELFÜGGESZTÉS: 6.2. Szokásosan felszerelt gumiabroncsok és kerekek:........................................ 6.2.1. Mellékelve megtalálható a jármûtípus minden változatának (ha vannak ilyenek) és az egyes változatokon használható megfelelõ gumiabroncsoknak a jármû gyártója által közölt jegyzéke. A gumiabroncsok leírásának tartalmaznia kell a következõ információkat: – a gumiabroncs méretmegjelölése, – a legkisebb terhelési index, amely megfelel a legnagyobb tengelyterhelésnek (ha a jármûre egynél több méretmegjelölésû gumiabroncsot szereltek fel, minden tengelyhez külön meg kell adni), – a tervezett legnagyobb sebességnek megfelelõ legkisebb sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzés. 6.2.4. A jármû gyártója által javasolt gumiabroncsnyomás(ok) (kPa): ...................... 6.2.5. A keréktárcsák és rájuk felszerelhetõ gumiabroncsok: .................................. 6.2.6. Adott esetben az átmenetileg használható pótkerekek rövid leírása: ............. Megjegyzés: A lábjegyzeteket lásd az ER. A. Függelék mellékletében.
178
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
2. függelék MINTA (legnagyobb méret: A4 (210 x 297 mm) EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY (jármû) HATÓSÁGI BÉLYEGZÕ Közlemény a gumiabroncsokról szóló 92/23/EGK irányelvvel kapcsolatban a jármûtípusok: – típusjóváhagyásáról1 – a típusjóváhagyás kiterjesztésérõl1 – a típusjóváhagyás visszautasításáról1 EK-típusjóváhagyási szám: …………… Kiterjesztési szám:...................................... 1. SZAKASZ Általános elõírások Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): ...................................................... ...................................................................................................................... 0.2. Kereskedelmi leírás(ok): ................................................................................ ...................................................................................................................... 0.3. A típusazonosítás módja, ha jelölve van a jármûvön (b): ...................................................................................................................... 0.3.1. A jelölés elhelyezése: .................................................................................... 0.4. A jármû besorolása (c): .................................................................................. 0.5. A kérelmezõ neve és címe:............................................................................ ...................................................................................................................... 0.6. Az elõírt adattáblák és jelölések helye és a rögzítésük módja: ...................... 0.6.1. az alvázon: ................................................................................................... 0.6.2. a karosszérián: ............................................................................................. 0.7. Az összeszerelõ üzem(ek) címe(i): ............................................................... 0. 0.1.
1
A nem kívánt rész törlendõ. A lábjegyzeteket lásd a legutóbb az ER. A. Függelék mellékletében.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
179
II. SZAKASZ 1. 1.1.
1.2. 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4. 1.2.5 1.2.6. 1.2.7. 1.2.8. 1.2.9.
További információk Mellékelve megtalálható a jármûtípus minden változatának (ha vannak ilyenek) és az egyes változatokon használható megfelelõ gumiabroncsoknak a jármû gyártója által közölt jegyzéke. A gumiabroncsok leírásának csak a következõ információkat kell tartalmaznia: – a gumiabroncs méretmegjelölése, – a tervezett legnagyobb sebességnek megfelelõ legkisebb sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzés. – a legnagyobb tengelyterhelésnek megfelelõ legkisebb terhelési index (ha a jármûre egynél több méretmegjelölésû gumiabroncsot szereltek fel, minden egyes tengelyhez külön meg kell adni). Adott esetben az átmenetileg használható pótkerekek rövid leírása: ............. ..................................................................................................................... A vizsgálatok végrehajtásáért felelõs mûszaki szolgálat:............................... A vizsgálati jelentés kelte:............................................................................. A vizsgálati jelentés száma:.......................................................................... A típusengedélyezés kiterjesztésének okai (ahol szükséges): ....................... Megjegyzések (ha vannak): .......................................................................... Hely: ............................................................................................................. Dátum: ......................................................................................................... Aláírás:......................................................................................................... Mellékelve: a jóváhagyást kiadó hatósághoz benyújtott típus-jóváhagyási dokumentációban szereplõ iratok jegyzéke, amelyek kérés alapján beszerezhetõk.
180
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
IV. RÉSZ A JÁRMÛVEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A GUMIABRONCSOK FELSZERELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN 1. 2. 2.1. 2.2.
2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.
2.7.0. 2.7.1.
2.7.1.1
2.7.1.2
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Ezen melléklet alkalmazásában: „jármû jóváhagyása”: a jármûtípus jóváhagyása a gumiabroncsai tekintetében, beleértve az átmenetileg használható pótkerekeket is, „jármûtípus”: azok a jármûvek, amelyek legalább a jármûtípusok változatai tekintetében jelentõsen nem térnek el egymástól az olyan lényeges szempontokban, amelyek hatással vannak a gumiabroncs méretmegjelölésére, a sebesség szerinti besorolásra vonatkozó jelzésekre vagy a terhelési indexre, „kerék”: a gumiabroncsból és kerékpántból álló komplett kerék, „átmenetileg használható pótkerék”: a jármûtípuson lévõ normál kerekektõl eltérõ kerék, „egység”: egy kerék és a rá felszerelt gumiabroncs, „normál egység”: olyan egység, amelyet fel lehet szerelni a normál használatú jármûvekre, „pótegység”: olyan egység, amelyet arra terveztek, hogy a normál egység helyett szereljék fel, ha az meghibásodik. A „pótegység” a következõk egyike lehet: „normál pótegység”: amely a jármûtípus normál egységének felel meg, „átmenetileg használható pótegység”: amely a fõ jellemzõi (például a gumiabroncs méretmegjelölése, a funkcionális méretek, a használati feltételek vagy a szerkezet) tekintetében eltér a jármûtípus normál egységeitõl. Ezt az egységet korlátozott feltételek mellett, ideiglenes használatra tervezték. Az átmenetileg használható pótegységek a következõ kategóriákba sorolhatók be: 1. kategória a normál egység kerekének megfelelõ kerékbõl és a normál gumiabroncstól eltérõ fõ jellemzõkkel (például méret, szerkezet) rendelkezõ gumiabroncsból álló egység, 2. kategória olyan kerékbõl és gumiabroncsból álló egység, amelynek fõ jellemzõi eltérnek a normál egység jellemzõitõl, és az átmeneti használathoz elõírt nyomásra felfújt gumiabronccsal a jármûben kell szállítani,
2005/172/II. szám
2.7.1.3
2.7.1.4
2.8. 2.9.
2.10.
2.11.
3. 3.1 3.1.1.
3.2. 3.2.1.
3.2.2.
MAGYAR KÖZLÖNY
181
3. kategória normál kerékbõl és olyan gumiabroncsból álló egység, amelynek fõ jellemzõi eltérnek a normál gumiabroncs jellemzõitõl, és összehajtott, nem felfújt gumiabronccsal a jármûben kell szállítani, 4. kategória olyan kerékbõl és gumiabroncsból álló egység, amelynek fõ jellemzõi eltérnek a normál egységtõl, és összehajtott, nem felfújt gumiabronccsal a jármûben kell szállítani, „legnagyobb tömeg”: a jármû gyártója által megadott, a jármû használata során a mûszakilag megengedhetõ legnagyobb érték, „legnagyobb tengelyterhelés”: a jármû gyártója által megadott, mûszakilag megengedhetõ vertikális erõhatás, amely a szóban forgó tengely gumiabroncsainak érintkezõ felületei és a talaj között lép fel, és amelyet az adott tengely által megtartott jármûtömeg fejt ki. A tengelyterhelések összege nagyobb lehet, mint a jármû legnagyobb tömege, „funkcionális méretek”: a kerekek és/vagy a gumiabroncsok méretmegjelölésébõl (például átmérõ, szélesség, keresztmetszeti viszonyszám) és az egység jármûre szerelésébõl (például a kerekek kiegyensúlyozása) származó méretek. „tervezett legnagyobb sebesség”: a jármûtípusra vonatkozóan jóváhagyott legnagyobb sebesség, figyelembe véve a sorozatgyártás során a jóváhagyott típusnak megfelelõ gyártás ellenõrzéséhez megengedett tûréshatárt. A JÁRMÛVEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A GUMIABRONCSOK FELSZERELÉSE TEKINTETÉBEN Általános A 3.7.4. szakasz rendelkezéseire is figyelemmel minden jármûre szerelt gumiabroncsot, megfelelõ esetben beleértve a pótkerekeket is, el kell látni az I. rész 4. szakaszában meghatározott EK-típusjóváhagyási jellel (jelekkel), vagy az ENSZ EGB 30., illetve 54. elõírásoknak való megfelelést jelölõ típusjóváhagyási jellel. Az ENSZ EGB típusjóváhagyási jelek csak a II. résznek megfelelõen kibocsátott EK-típusjóváhagyási jelekkel egyenértékûek. A gumiabroncs felszerelése A jármûre felszerelt gumiabroncsoknak, az átmenetileg használható pótkerekek kivételével, azonos szerkezetûnek kell lenniük (lásd a II. rész 2.3. pontját). Az ugyanarra a tengelyre felszerelt gumiabroncsoknak azonos típusúnak kell lenniük (lásd a II. rész 2.1. pontját).
182
3.2.3.
3.3. 3.3.1.
3.3.1.1
3.3.1.2
3.3.1.3
3.3.1.4
3.4 3.4.1.
3.4.2. 3.4.2.1 3.4.2.2
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
Annak a térnek, amelyben a kerék forog, elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a megengedhetõ legnagyobb méretû gumiabroncs felszerelése esetén a kerék – a jármû gyártója által elõírt felfüggesztési és kormányzási korlátozásokon belül – akadálytalanul mozoghasson. Teherbírás A 3.7. pont rendelkezéseire is figyelemmel a jármûre felszerelt gumiabroncsok (lásd a II. rész 2.31. pontját) – a pótkereket is beleértve (ha van ilyen) – legnagyobb teherbírása: egyes elrendezésû, azonos típusú gumiabroncsokkal felszerelt jármû esetében: legalább a legjobban terhelt tengely legnagyobb tengelyterhelésének (lásd a 2.9. pontot) a fele, ahogy azt a jármû gyártója megadta, egyes elrendezésû, egynél több típusú gumiabronccsal felszerelt jármû esetében: legalább az adott tengely tekintetében a jármû gyártója által megadott legnagyobb tengelyterhelés (lásd a 2.9. pontot) fele, kettõs (iker) elrendezésû személygépkocsi gumiabroncsokkal felszerelt jármû esetében: legalább az adott tengely tekintetében a jármû gyártója által megadott legnagyobb tengelyterhelés 0,27-szerese, kettõs (iker) elrendezésû teherjármû gumiabroncsokkal felszerelt tengelyek esetében: legalább az adott tengely tekintetében a jármû gyártója által megadott legnagyobb tengelyterhelés 0,25-szöröse, figyelembe véve a kettõs elrendezéshez megadott terhelési indexet. Sebesség szerinti besorolás A szokásos körülmények között a jármûvekre felszerelt gumiabroncsokat el kell látni a sebesség szerinti besorolás jelzésével (lásd a II. rész 2.29. pontját), amely megfelel a jármû tervezett legnagyobb sebességének (amelyet a jármû gyártója ad meg), vagy az ahhoz tartozó terhelésváltozásnak a sebesség függvényében (lásd a II. rész 2.30. pontját). A fenti elõírást nem kell alkalmazni: az átmenetileg használható pótegységek esetében, amelyekre a 3.8. pont alkalmazandó, az általában szokásos gumiabronccsal és esetenként téli gumiabronccsal felszerelt jármûvek esetében. Ebben az esetben azonban a téli gumiabroncs sebesség szerinti besorolása jelzésének meg kell felelnie vagy a jármû tervezett legnagyobb sebességénél (amelyet a jármû gyártója ad meg) nagyobb, vagy legalább a 160 km/h-s sebességnek (vagy mindkettõnek).
2005/172/II. szám
3.5. 3.5.1. 3.5.1.1 3.5.1.2
3.5.2.
3.5.2.1.
3.5.2.2. 3.5.2.3. 3.5.2.4.
3.6. 3.6.1.
3.7. 3.7.1.
MAGYAR KÖZLÖNY
183
Ha ennek ellenére a jármûvek tervezett legnagyobb sebessége (amelyet a jármû gyártója ad meg) nagyobb, mint a téli gumiabroncs sebesség szerinti besorolása jelzésének megfelelõ sebesség, akkor a jármû belsejében, a vezetõ számára jól látható helyen el kell helyezni egy a legnagyobb sebességre figyelmeztetõ feliratot, amely megadja azt a legnagyobb sebességet, amelyet a téli gumiabroncs elbír. Pótkerék Amennyiben a jármûvet pótkerékkel látják el, a pótkerék gumiabroncsának: azonos típusúnak kell lennie a jármûre felszerelt vagy jóváhagyott gumiabroncsokkal, vagy olyan típusú átmenetileg használható pótkeréknek kell lennie, amelyet a jármû bármelyik részén fel lehet szerelni. Az M1-es besorolású jármûvek kivételével azonban semmilyen más jármû nem szerelhetõ fel átmenetileg használható pótkerékkel. Az átmenetileg használható pótegységgel felszerelt jármûveket kiegészítõ információkkal kell ellátni, amelyeket a jármûvön az átmenetileg használható pótegységen vagy a pótegység közelében, illetve a vezetõ kézikönyvében mindig jól láthatóan kell elhelyezni. A jelzésnek legalább a következõ információkat tartalmaznia kell: utasítást arra vonatkozóan, hogy az átmenetileg használható pótkerék felszerelése után óvatosan kell vezetni, és hogy a lehetõ legkorábban fel kell szerelni egy normál egységet, tájékoztatást arról, hogy a jármûvet nem szabad üzemeltetni, ha egyidejûleg több átmenetileg használható pótegységgel van felszerelve, az átmenetileg használható pótegység gumiabroncsára a jármû gyártója által megadott abroncsnyomás egyértelmû jelzését, 3-as vagy 4-es kategóriájú átmenetileg használható pótegységekkel felszerelt jármûvek esetében a gumiabroncs felfújási módját a 3.6. pontban említett készülékkel arra a nyomásra, amelyet az átmeneti használathoz elõírtak, Az átmenetileg használható pótegység felfújó készüléke: amennyiben a jármûvet egy 3-as vagy 4-es kategóriájú átmenetileg használható pótegységgel szerelték fel, gondoskodni kell arról, hogy a jármûvön legyen egy olyan készülék, amellyel legfeljebb 5 perc alatt fel lehet fújni a gumiabroncsot az átmeneti használathoz elõírt nyomásra. Különleges esetek A 01-es és 02-es besorolású pótkocsik esetében, amelyek üzemi sebességét legfeljebb 100 km/h-ra korlátozták, és amelyeket egyes
184
3.7.2.
3.7.2.1.
3.7.2.2. 3.7.2.3.
3.7.3.
3.7.4.
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
elrendezésû személygépkocsi gumiabroncsokkal szereltek fel, a gumiabroncsok legnagyobb teherbírásának meg kell felelnie legalább a legjobban terhelt tengelyhez tartozó legnagyobb tömeg – amelyet a pótkocsi gyártója ad meg – 0,45-szörösének. Kettõs (iker) elrendezésû gumiabroncsok esetében ez a tényezõ 0,24. A teherjármû gumiabroncsokkal felszerelt egyes különleges jármûvek esetében nem kell alkalmazni a „Teherbírás változása a sebesség függvényében” címû táblázatot (lásd a 2.30. pontot és a II. rész 8. függelékét). Ezekben az esetekben a gumiabroncs legnagyobb teherbírását a legnagyobb tengelyterhelés (lásd ennek a résznek a 3.3.1.2. és 3.3.1.4. pontját) figyelembevételével úgy állapítják meg, hogy a terhelési indexnek megfelelõ terhelést egy olyan együtthatóval szorozzák meg, amely a jármû típusát és felhasználását veszi alapul, nem pedig a jármû tervezett legnagyobb sebességét. Ebben az esetben ennek a résznek a 3.4.1. pontját nem kell alkalmazni. A megfelelõ együtthatók a következõk: 1,10 az M3-as besorolású jármûvek esetében, amikor a jármû álló utasokat szállít, az üzemi sebesség pedig nem haladja meg a 60 km/h-t. Üzemeltetési okokból azonban a tagállamok engedélyezhetik az üzemi sebesség 80 km/h-ra való emelését, 1,15 az M3-as besorolású jármûvek esetében, ha azokat csak városi útvonalakra és gyakori megállásokra tervezték, 1,10 olyan N besorolású közüzemi jármûvek esetében, amelyeket kis sebesség mellett rövid távolságra használnak a városokban és külvárosokban, ilyenek például az utcaseprõ gépek vagy szemétgyûjtõ tehergépkocsik. Ha egy M1-es besorolású gépjármû pótkocsit vontat, a vonószerkezetnél fellépõ többletterhelés legfeljebb 15%-kal meghaladhatja a gumiabroncs legnagyobb teherbírását, amennyiben az üzemi sebességet legfeljebb 100 km/h-ra korlátozták, az abroncsnyomást pedig legalább 0,2 bar nyomással megnövelték. A személygépkocsik gumiabroncsaitól és a teherjármûvek gumiabroncsaitól eltérõ gumiabroncsokkal (például mezõgazdasági gumiabroncsok, ipari felhasználású tehergépkocsik gumiabroncsai, motorkerékpárok gumiabroncsai) felszerelt jármû esetében a különleges felhasználási körülmények miatt nem kell alkalmazni a II. rész követelményeit, amennyiben a típusjóváhagyó hatóság meggyõzõdött arról, hogy a felszerelt gumiabroncs megfelel a jármû üzemi feltételeinek.
2005/172/II. szám
3.8. 3.8.1. 3.8.2.
3.8.3.
MAGYAR KÖZLÖNY
185
Az átmenetileg használható pótegységekre vonatkozó elõírások Az átmenetileg használható pótkerekek sebesség szerinti besorolása legalább 120 km/h (a sebesség szerinti besorolás jelzése L). Amennyiben az átmeneti használat céljából felszerelik a jármûre, a pótkerék kifelé nézõ felületének olyan megkülönböztetõ színûnek vagy mintázatúnak kell lennie, amely egyértelmûen eltér a normál egységek színétõl. Ha az átmenetileg használható pótegységre porsapkát lehet felszerelni, akkor az nem takarhatja el a megkülönböztetõ színt vagy mintát. A legnagyobb sebességre figyelmeztetõ jelzést állandó jelleggel, a következõ ábrának megfelelõen kell elhelyezni a kerék külsõ felületén, jól látható helyen:
Számok elütõ színû háttérben
Méretarány – teljes méret (1:1)
V. RÉSZ GUMIABRONCS/ÚT-ZAJKIBOCSÁTÁS 1.
2.
HATÁLY Ezt a részt a gumiabroncsok, mint alkatrészek EK-típusjóváhagyására kell alkalmazni, a gumiabroncs/út-zajkibocsátások tekintetében. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Ennek a résznek az alkalmazásában a II. rész meghatározásait kell alkalmazni, kivéve a 2.1. szakasz szerinti meghatározást, amely a következõképpen módosul:
186
2.1.
2.2.
2.3.
2.4.
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
„Gumiabroncs-típus”: az e résznek megfelelõ típusjóváhagyással kapcsolatban (gumiabroncs/út-zajkibocsátás) a gumiabroncsok méretmegjelölésének jegyzéke (lásd a II. rész 2.17 szakaszát), márkanevek és kereskedelmi leírások jegyzéke által meghatározott gumiabroncs-sorozatok, amelyek nem különböznek az alábbi alapvetõ tulajdonságokban: – a gyártó neve – a gumiabroncs besorolása (lásd ennek a résznek a 2.4. szakaszát) – a gumiabroncs szerkezete (lásd a II. rész 2.1.4. szakaszát) – használati kategória (lásd a II. rész 2.1.3. szakaszát) – C1 osztályú abroncsokra nézve. Megerõsített vagy Extra teherbírású – a futófelület mintázata (lásd az I. rész 3. függeléke szerinti A4-es adatközlõ lap 2.3 szakaszát). Megjegyzés: A gumiabroncs futófelülete mintázata és szerkezete kis mértékû megváltoztatásának a gumiabroncs/útzajkibocsátásra gyakorolt hatását a termelés megfelelõségének ellenõrzése során állapítják meg. Ezen kívül a következõ meghatározásokat szintén alkalmazni kell: „Márkanév vagy kereskedelmi leírás”: a gumiabroncsnak a gumiabroncs gyártója által meghatározott azonosítása. A márkanév megegyezhet a gyártóval és a kereskedelmi leírás megegyezhet a védjeggyel. „Gumiabroncs/út-zajkibocsátás”: a mozgásban lévõ gumiabroncsok és az út felületének érintkezése során keletkezõ zaj. Ennek a résznek az alkalmazásában a következõ osztályozást kell alkalmazni: C1 osztály személygépkocsik gumiabroncsai (lásd a II. rész 2.32. szakaszát) C2 osztály tehergépjármûvek gumiabroncsai (lásd a II. rész 2.33. szakaszát), amelyek terhelési indexe egyes felállásban 121 és sebességkategóriájának jele „N” (lásd a II. rész 2.29.3 szakaszát) C3 osztály tehergépjármûvek gumiabroncsai (lásd a II. rész 2.33. szakaszát), amelyek terhelési indexe egyes felállásban 121 és sebességkategóriájának jele „M” (lásd a II. rész 2.29.3 szakaszát) vagy az olyan tehergépjármûvek gumiabroncsai (lásd a II. rész 2.33. szakaszát), amelyek terhelési indexe egyes felállásban 122.
2005/172/II. szám
3. 3.1.
3.1.1. 4. 4.1.
4.2. 4.2.1.
MAGYAR KÖZLÖNY
187
JELÖLÉSI KÖVETELMÉNYEK Az I. rész 4. szakaszában és a II. rész 3. szakaszában megadott egyéb jelzési követelmények mellett a gumiabroncs a következõ jelöléseket viseli: a gyártó neve vagy védjegye, a márkanév, a kereskedelmi leírás vagy védjegy. GUMIABRONCS/ÚT-ZAJKIBOCSÁTÁSI KÖVETELMÉNYEK Általános követelmények Ugyanazzal a méretmegjelöléssel és futófelület mintázattal rendelkezõ, a gumiabroncs-sorozatra nézve reprezentatív négy gumiabroncsból álló készletet gumiabroncs/út-zajkibocsátási szint tesztnek vetnek alá, az 1. függelékben meghatározottak szerint. Az 1. függelék 4.5. szakaszával összhangban meghatározott zajszintek nem haladják meg a következõ határértékeket: C1 osztályú gumiabroncsok, tekintettel a tesztelt gumiabroncs névleges keresztmetszetének szélességére (lásd II. rész, 2.17.1.1. szakasz): Határértékek dB(A)-ban Gumiabroncs osztály C1a
145
A
B1
C1 2
72*
71*
70
C1b
> 145
165
73*
72*
71
C1c
> 165
185
74*
73*
72
C1d
> 185
215
75**
74**
74
76***
75***
75
C1e *
Névleges keresztmetszet szélessége (mm)
> 215
Az A oszlopban szereplõ határértékeket 2007. június 30-ig kell alkalmazni, A B oszlopban szereplõ határértékeket 2007. július 1-jétõl kell alkalmazni.
**
Az A oszlopban szereplõ határértékeket 2008. június 30-ig kell alkalmazni, A B oszlopban szereplõ határértékeket 2008. július 1-jétõl kell alkalmazni.
***
Az A oszlopban szereplõ határértékeket 2009. június 30-ig kell alkalmazni, A B oszlopban szereplõ határértékeket 2009. július 1-jétõl kell alkalmazni.
1
Csak jelzésértékû adatok. A végleges adatok a 2001/43/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében elõírt jelentést követõ irányelv módosításától függenek.
2
A C oszlop határértékeit a 2001/43/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében elõírt jelentést követõ irányelv módosítás fogja meghatározni.
4.2.1.1
A megerõsített (vagy extra teherbírású) gumiabroncsokra nézve (lásd a II. rész 3.1.8. szakaszát) a 4.2.1. szakasz határértékeit 1 dB(A)-val növelni kell.
188
4.2.1.2
4.2.2.
MAGYAR KÖZLÖNY
A „speciális” használati kategóriába tartozó gumiabroncsokra nézve (lásd a II. rész 2.1.3. szakaszát) a 4.2.1. szerinti határértékeit 2 dB(A)-val növelni kell. C2 osztályba tartozó gumiabroncsok, tekintettel a gumiabroncs-sorozat használati kategóriájára (lásd II. rész, 2.1.3. szakasz): Használati kategória
4.2.3.
2005/172/II. szám
dB(A)-ban kifejezett határérték
Normál
75
Téli
77
Speciális
78
C3 osztályba tartozó gumiabroncsok, tekintettel a gumiabroncs-sorozat használati kategóriájára (lásd II. rész, 2.1.3. szakasz): Használati kategória
dB(A)-ban kifejezett határérték
Normál
76
Téli
78
Speciális
79
1. függelék TESZTELJÁRÁS A GUMIABRONCS/ÚT-ZAJSZINTEK SZABADFUTÁSÚ MÓDSZERÉHEZ 0.
Bevezetés A bemutatott módszer a mérési eszközök, mérési feltételek és a mérési módszer leírását tartalmazza a meghatározott útfelületen nagy sebességgel guruló mérõjármûre illesztett gumiabroncsok zajszintjének megállapítása érdekében. A legmagasabb hangnyomásszintet a mérõjármû üresjárati szakaszában nyílt terepen, távolban elhelyezett mikrofonokkal kell rögzíteni, a referenciasebesség végsõ eredményét lineáris regresszió analízissel nyerik. Az ilyen mérési eredmények nem vonatkoztathatók a motor révén történõ gyorsulás és a fékezést követõ lassulás során mért gumiabroncs zajszintekre.
2005/172/II. szám
1. 1.1.
1.1.1.
1.1.2.
1.1.3.
1.2.
1.3.
MAGYAR KÖZLÖNY
189
Mérési eszközök Akusztikai mérések A hangszintmérõ vagy az ezzel egyenértékû mérõrendszer a gyártó által javasolt szélárnyékoló eszközzel együtt legalább az IEC 60651 második kiadásával összhangban álló 1. típusú eszközökre vonatkozó követelményeknek felel meg. A méréseket az A frekvenciasúlyozás és az F idõsúlyozás alkalmazásával kell végezni. Az A-súlyozású hangszint periodikus megfigyelését is magában foglaló rendszerek alkalmazásakor a leolvasást legfeljebb 30 milliszekundumos idõszakonként kell elvégezni. Kalibrálás Minden mérési szakasz kezdetén és végén a teljes mérõrendszer ellenõrzését hangkalibráló berendezés segítségével kell elvégezni, amely megfelel az IEC 942:1988 szerinti, legalább 1. osztályba tartozó pontosságú hangkalibráló berendezések követelményeinek. A két egymást követõ ellenõrzés leolvasott értékei közötti eltérés további kiigazítások nélkül 0,5 dB-nél kevesebb, vagy ezzel egyenlõ. Ennek az értéknek a túllépése esetén a legutolsó kielégítõ ellenõrzést követõ mérések eredményeit figyelmen kívül kell hagyni. Megfelelés a követelményeknek Azt, hogy a hangkalibráló berendezés megfelel-e az IEC 60942:1988 követelményeinek, évente egyszer igazolja, és azt, hogy a mûszerrendszer megfelel-e az IEC 60651:1979/A1:1993 második kiadása követelményeinek, legalább kétévente igazolja a megfelelõ szabványokkal kapcsolatos kalibráció elvégzésére felhatalmazott laboratórium. A mikrofon elhelyezése A mikrofont (vagy mikrofonokat) a CC1 referencia nyomvonaltól (1. ábra) 7,5 m ± 0,05 m távolságra és a talaj felett 1,2 m ± 0,02 m távolságra kell elhelyezni. Legnagyobb érzékenységû tengelye vízszintes, és a jármû nyomvonalára (CC1 vonal) merõleges kell, hogy legyen. A sebességre vonatkozó mérések A jármû sebességét ± 1 km/h vagy ennél pontosabb eszközökkel kell mérni, amikor a jármû eleje eléri a PP’ vonalat (1. ábra). A hõmérséklet mérése A levegõ és a mérõfelület hõmérsékletének mérése kötelezõ. A hõmérõ eszközök pontossága ± 1°C–on belül kell, hogy legyen.
190
1.3.1.
1.3.2.
1.4.
2. 2.1.
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
A levegõ hõmérséklete A hõmérsékletérzékelõt takarásmentes környezetben, a mikrofonhoz közel úgy kell elhelyezni, hogy ki legyen téve a légmozgásnak, de a közvetlen napsugárzástól védve legyen. Az utóbbi árnyékoló ellenzõvel vagy más hasonló eszközzel érhetõ el. Az érzékelõt a mérõfelület fölött 1,2 m ± 0,1 m magasságban kell elhelyezni, a mérõfelület hõkisugárzásának az alacsony légáramlatokra gyakorolt hatása minimalizálása érdekében. A mérõfelület hõmérséklete A hõmérsékletérzékelõt úgy kell elhelyezni, hogy a mért hõmérséklet reprezentatív módon mutassa a keréknyom hõmérsékletét, és ne legyen hatással a hang mérésére. Érintkezésen alapuló hõmérsékletérzékelõ használata esetén hõvezetõ anyagot kell elhelyezni a felület és az érzékelõ között a megfelelõ hõérintkezés biztosítása érdekében. Sugárzáson alapuló hõmérõ (pirométer) használata esetén a magasságot úgy kell megválasztani, hogy az biztosítsa legalább 0,1 m átmérõjû mérési terület lefedését. A szél mérése A berendezésnek ± 1 m/s tûréssel kell alkalmasnak lennie a szélsebesség mérésére. A szelet a mikrofon magasságában kell mérni. A szél irányát, hivatkozva a jármû haladási irányára, rögzíteni kell. A mérés körülményei A vizsgálat helyszíne A vizsgálat helyszínének a központi szakaszból és az azt körülvevõ alapvetõen lapos mérõterületbõl kell állnia. A mérési szakasz vízszintes, a mérõfelület minden mérés során száraz és tiszta kell, hogy legyen. A mérõfelület a mérést megelõzõen vagy annak során mesterségesen nem hûthetõ. A vizsgálat útvonalát úgy kell meghatározni, hogy a hangforrás és a mikrofon közötti szabad hangtér feltételei 1 dB(A) értéken belül teljesüljenek. A feltételeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a mérési szakasz középpontjától számított 50 méteren belül nincsenek nagy hangvisszaverõ tárgyak, úgymint kerítések, sziklák, hidak vagy épületek. A mérõútvonal felületének és a mérési helyszín méreteinek összhangban kell állniuk ennek a résznek a 2. függelékével. A legalább 10 méteres sugarú központi rész porhótól, magas fûtõl, laza talajtól, salaktól és hasonló anyagoktól mentes. Nem lehet olyan akadály, amely a mikrofon környezetében befolyásolhatja a hangteret, és senki
2005/172/II. szám
2.2.
2.3.
MAGYAR KÖZLÖNY
191
nem áll a hangforrás és a mikrofon között. A méréseket végzõ kezelõ és a méréseken részt vevõ megfigyelõk úgy kell, hogy elhelyezkedjenek, hogy ne befolyásolják a mérõeszközök leolvasását. Idõjárási feltételek Mérések nem végezhetõk rossz légköri körülmények között. Biztosítani kell, hogy az eredményeket széllökések ne befolyásolják. A vizsgálat nem végezhetõ, ha a mikrofon magasságában mért szélsebesség meghaladja az 5 m/s–ot. Mérések nem végezhetõk, ha a levegõ hõmérséklete 5°C alatt vagy 40°C fölött van, vagy ha a mérõfelület hõmérséklete 5°C alatt vagy 50°C fölött van. Környezeti zajok A háttérzajok szintje (bármilyen szélhangot is beleértve) legalább 10 dB(A) értékkel kevesebb, mint a mért gumiabroncs-út hangkibocsátás. A mikrofonra megfelelõ szélárnyékoló eszköz szerelhetõ, ha figyelembe veszik a mikrofon érzékenységére és irányhatású tulajdonságaira gyakorolt hatását. Minden mérést, amelyet olyan kiugró hang befolyásol, amely úgy tûnik, hogy a gumiabroncsok általános hangszintjének tulajdonságaihoz nem kapcsolódik, figyelmen kívül kell hagyni.
2.4. 2.4.1.
A mérõjármûre vonatkozó követelmények Általános követelmények A mérõjármû pontosan két tengelyre felszerelt, négyszer egy darab gumiabronccsal rendelkezõ gépjármû.
2.4.2.
A jármû terhelése A jármû a lenti 2.5.2. szakaszban meghatározott mérési-gumiabroncs terhelésnek megfelelõen terhelhetõ.
2.4.3.
Tengelytávolság A vizsgált-gumiabroncsokat viselõ két tengely közötti távolság a C1 osztály 3,50 m-nél kevesebb, a C2 és C3 osztály esetében 5 m-nél kevesebb.
2.4.4.
A jármû által a hangszint mérésére gyakorolt hatás minimalizálására szolgáló intézkedések Annak biztosítására, hogy a gumiabroncs-zajt a jármû felépítése ne befolyásolja jelentõsen, a következõ követelmények és ajánlások irányadóak. Követelmények:
192
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
a)
Sárfogó gumikat, vagy más, a sár felfogására alkalmas kiegészítõ eszközt nem lehet felszerelni
b)
A gumiabroncsok és a keréktárcsák közvetlen közelében tilos olyan elemek hozzáadása vagy eltávolítása, amelyek a kibocsátott zajt lefoghatják.
c)
A kerékbeállítás (összetartás, dõlés és csaphátradõlés) teljes mértékben a jármû gyártójának ajánlásaival összhangban történik.
d)
Járulékos hangelnyelõ anyagok elhelyezése a kerékburkolatban vagy az alváz alatt tilos.
e)
A felfüggesztés olyan feltételekkel történik, hogy a jármû vizsgálati elõírásokkal összhangban történõ megterhelése nem eredményezi a hasmagasság rendellenes csökkenését. Amennyiben elérhetõ, a karosszéria szintjét szabályozó rendszereket úgy kell kiigazítani, hogy a hasmagasság a vizsgálat során a terhelés nélküli állapotra vonatkozó normál érték legyen.
Ajánlások a zavaró mellékzörejek elkerülése érdekében:
2.5. 2.5.1.
a)
Ajánlott a jármû azon alkatrészeinek eltávolítása vagy módosítása, amelyek hozzájárulnak a jármû háttérzajához. A vizsgálati jelentésben minden eltávolítást vagy módosítást rögzíteni kell.
b)
A vizsgálat során ellenõrizni kell, hogy a fékek esetleg nincsenek teljesen kiengedve, ami fékzajt eredményez.
c)
Meg kell gyõzõdni arról, hogy az elektromos hûtõventillátorok nem mûködnek.
d)
A jármû ablakai és tetõablaka a vizsgálat során zárva vannak.
Gumiabroncsok Általános követelmények A mérõjármûre négy ugyanolyan, azonos típusú és sorozatú gumiabroncsot kell szerelni. A 121–nél nagyobb terhelési indexszel rendelkezõ, és kettõs felhelyezési javaslattal el nem látott abroncsok esetében az ilyen, azonos típusú és sorozatú abroncsokból kettõt a mérõjármû hátsó tengelyére kell felszerelni, az elsõ tengelyre a tengelyterhelésnek megfelelõ méretû és minimális mélységig lekoptatott gumikat kell szerelni annak érdekében, hogy a megfelelõ szintû biztonság megõrzése mellett minimálisra csökkentsék a gumiabroncs/út-érintkezési zaj hatását. A téli gumiabroncsok, amelyeket bizonyos tagállamokban a súrlódás növelése érdekében szegekkel láthatnak el, e felszerelés nélkül
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
193
vizsgálandók. A vonatkozó különleges illesztési elõírásokkal ellátott gumiabroncsokat ezekkel az elõírásokkal összhangban (például forgási irány) kell tesztelni. A gumiabroncsok a bejáratás elõtt teljes futómintázatmélységgel rendelkeznek. A gumiabroncsok a gumiabroncs keréktárcsán vizsgálandók. 2.5.2.
gyártója
által
engedélyezett
A gumiabroncs terhelése A mérõjármûn levõ gumiabroncsokra egyenként helyezett Qt mérõterhelés a Qr referenciateher 50-90%-át teszi ki, de a Qt,avr átlagos mérõterhelés a Qr referenciateher 75±5%-a. A Qr referenciateher minden gumiabroncs-típusra nézve a gumiabroncs terhelési indexéhez kapcsolódó legnagyobb tömegnek felel meg. Amennyiben a terhelési index két, dõlt vonallal (/) elválasztott számból áll, az elsõ számra kell hivatkozni.
2.5.3.
A felfújt gumiabroncs nyomása A mérõjármûre szerelt minden gumiabroncs Pt mérõnyomással rendelkezik, amely nem nagyobb a Pr referencianyomásnál, és a következõ tartományon belül marad: Pr(Qt/Qr)1,25
1,1 Pr(Qt/Qr)1,25
ahol Pr az oldalfalon feltüntetett nyomásindexnek megfelelõ nyomás. A C1 osztály esetében a referencianyomás Pr = 250 kPa a „standard” gumiabroncsokra, és 290 kPa a „megerõsített” abroncsokra, a legkisebb mérõnyomás Pt = 150 kPa. 2.5.4.
A vizsgálatot megelõzõ elõkészületek A vizsgálatot megelõzõen a gumiabroncsokat be kell járatni az öntési folyamat eredményeként létrejött összetett csomók vagy a futómintázat egyéb jellemzõinek eltávolítása érdekében. Ehhez normális esetben 100 km szabályos közúti használatban megtett út szükséges. A mérõjármûre szerelt gumiabroncsok ugyanabba az irányba forognak, mint a bejáratás alatt. A vizsgálatot megelõzõen a gumiabroncsokat vizsgálati körülmények szerinti használattal kell bemelegíteni.
194
3. 3.1.
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
A vizsgálat módja Általános feltételek A jármûvet minden mérés során egyenes vonalban kell keresztülvezetni a mérési szakaszon (AA’ – BB’), oly módon, hogy a jármû hosszanti irányú középsíkja a CC’ vonalhoz a lehetõ legközelebb legyen. Amikorra a mérõjármû elülsõ része elérte az AA’ vonalat, addigra a jármûvezetõnek a sebességváltót üres fokozatba kell tennie és a motort le kell állítania. Ha a mérés során a mérõjármû rendellenes zajt (pl. ventilátor, önindítás) bocsát ki, a tesztet meg kell ismételni.
3.2.
A mérések jellege és száma Az A-súlyozású decibelekben (dB(A)) kifejezett legnagyobb hangszintet az elsõ tizedesjegyig kell mérni, amikor a jármû az AA’ és BB’ vonal (1. ábra – a jármû elülsõ része AA’ az vonalon, a jármû hátsó része a BB’ vonalon) között szabadfutási szakaszban van. Ez az érték képezi a mérés eredményét. A mérõjármû minden oldalán legalább négy mérést kell végezni a 4.1. szakaszban meghatározott referenciasebességnél alacsonyabb mérési sebesség mellett, és legalább négy mérést kell végezni a referenciasebességnél nagyobb mérési sebesség mellett. Ezek a sebességek megközelítõleg kiegyenlítetten helyezkednek el a 3.3. szakaszban meghatározott sebességtartományon belül.
3.3.
Mérési sebességek A mérõjármû sebessége a következõ tartományon belül van: i.
70 km/h és 90 km/h között a C1 és C2 osztályú gumiabroncsok esetében,
ii.
60 km/h és 80 km/h között a C3 osztályú abroncsokra nézve.
4.
Az eredmények értelmezése A mérés érvénytelen, ha nem szokványos eltérést rögzítenek a legmagasabb érték és a többi érték között.
4.1.
A mérési eredmény meghatározása A végleges eredmény meghatározására használt Vref referenciasebesség a következõ: i.
80 km/h a C1 és C2 osztályú gumiabroncsokra nézve,
ii.
70 km/h a C3 osztályú gumiabroncsokra nézve.
2005/172/II. szám
4.2.
MAGYAR KÖZLÖNY
195
A zajmérések regresszió analízise A (hõmérséklettel nem korrigált) Lr gumiabroncs–út zajszintet regresszió analízissel kell meghatározni dB(A)-ban, a következõknek megfelelõen: LR = L − a ⋅ v ahol: L az Li zajszintek dB(A)-ban mért átlaga: L = 1n ∑ Li i =1 n a mérések száma (n 16) v a vi sebességek logaritmusainak átlaga v= Továbbá
1 n
∑v i =1
i
v i = lg(v i /v ref ) a regressziós vonal meredeksége dB(A)-ban:
4.3.
Hõmérséklet korrekció A C2 osztályú gumiabroncsokra vonatkozóan a végleges eredményt hõmérsékletkorrekció alkalmazásával a href mérõfelületi referenciahõmérsékletre kell normalizálni, a következõknek megfelelõen: LR (ϑ ref ) = LR (ϑ ) + K (ϑ ref − ϑ ) ahol ϑ a mérõfelület mért hõmérséklete, ϑ ref = 20 oC, A C1 osztályú gumiabroncsok esetében a K együttható –0,03 dB(A)/°C, ha ϑ > ϑref és K –0,06 dB(A)/°C ha ϑ < ϑref. A C2 osztályú gumiabroncsok esetében a K együttható –0,02 db(A)/°C. Ha a mérõfelület mért hõmérséklete nem legfeljebb 5°C-kal változik az adott gumiabroncs-sorozat zajszintjének meghatározásához szükséges valamennyi mérés során, akkor a hõmérsékletkorrekciót csak az utolsó rögzített gumiabroncs-út zajszint esetében lehet elvégezni a fentiek szerint, felhasználva a mért hõmérsékletkorrekciót csak az utolsó jegyzõkönyvezett gumi-út zajszint esetében lehet elvégezni a fentiek szerint, a mért hõmérsékleti értékek számtani középértékét alkalmazva.
196
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
Egyéb esetben valamennyi mért Li zajszintet korrigálni kell, a zaj rögzítése idején mért hõmérsékleti értékeket alkalmazva. A C3 osztályú gumiabroncsok estében nincs hõmérsékletkorrekció. 4.4.
A mérõmûszerek pontatlanságának figyelembevétele érdekében a 4.3 szakasz szerinti eredményeket 1 db(A)-val csökkenteni kell.
4.5.
A végleges eredményt, a hõmérséklettel korrigált, db(A)-ban megadott LR(ϑref) gumiabroncs-út-zajszintet a legközelebbi egész értékre kell lefelé kerekíteni.
1. ábra: A mikrofonok elhelyezése a mérés során
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
197
2. függelék VIZSGÁLATI JELENTÉS
A vizsgálati jelentésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia: a)
idõjárási viszonyok, beleértve a levegõ és a mérõfelület hõmérsékletét minden vizsgálat során,
b)
az arra irányuló ellenõrzésének az ideje és módja, hogy a mérõfelület megfelele az MSZ ISO 10844:2000 szabványnak,
c)
vizsgálati kerékpánt-szélesség,
d)
a gumiabroncs adatai: gyártó, márkanév, kereskedelmi név, méret, terhelési mutató, referencianyomás,
e)
a mérõjármû leírása, tengelytávolság,
f)
Qt típus mérõterhelés N-ban, valamint az egyes gumiabroncsokra vonatkozó Qr referenciaterhelés százalékában megadva, Qt,avr átlagos mérõterhelés N-ban, valamint a Qr referenciaterhelés százalékában megadva,
g)
hideg felfújt nyomás kPa-ban minden tesztelt gumiabroncsra,
h)
vizsgálati sebességek a PP’ vonal átlépésekor,
i)
a legnagyobb A-súlyozású zajszintek az egyes vizsgálatokra és az egyes mikrofonokra megadva,
j)
LR mérési eredmény: A-súlyozású zajszint decibelben megadva a referenciasebesség mellett, hõmérsékletkorrekció után (megfelelõ esetben), a legközelebbi egész értékre lefelé kerekítve,
k)
regressziós vonal meredeksége.
198
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
VI. RÉSZ A VIZSGÁLAT HELYSZÍNÉNEK MEGHATÁROZÁSA 1.
Bevezetés Ez a rész határozza meg a mérõpálya fizikai jellemzõire és fekvésére vonatkozó követelményeket. Ezek a speciális szabványon1 alapuló meghatározások írják le a szükséges fizikai jellemzõket, valamint e jellemzõk vizsgálatének módszereit.
2.
A felület jellemzõire vonatkozó követelmények A felület akkor tekinthetõ e szabvány szerint megfelelõnek, ha annak szerkezetét és kavicstartalmát, vagy hangelnyelési együtthatóját megmérték, és úgy találták, hogy megfelelnek a lenti 2.1–2.4. szakaszoknak, továbbá ha a külsõ kialakításra vonatkozó (3.2. szakasz) követelményeknek is megfelel.
2.1.
Reziduális hézagtartalom A mérõút burkolatának reziduális hézagtartalma (VC) nem haladhatja meg a 8%-ot. A mérési eljárásra vonatkozóan lásd a 4.1. szakaszt.
2.2.
Hangelnyelési együttható Ha a felület nem felel meg a reziduális hézagtartalomra vonatkozó követelményeknek, a felület csak akkor elfogadható, ha annak hangelnyelési együtthatója á 0,10. A mérési eljárásra vonatkozóan lásd a 4.2. szakaszt. A 2.1. és 2.2. szakaszok követelményei akkor is teljesülnek, ha csak a hangelnyelést mérték meg, és az á 0,10. Megjegyzés: A legfontosabb jellemzõ a hangelnyelés, bár a reziduális hézagtartalom mérése elterjedtebb az útépítõk körében. A hangelnyelés mérésére azonban csak akkor van szükség, ha a felület nem felel meg a hézagokra vonatkozó követelményeknek. Ennek indoka, hogy a reziduális hézagtartalom mind a mérés, mind a fontosság szempontjából viszonylag nagy bizonytalanságot mutat, ezért egyes felületeket tévesen utasítanak vissza, ha azokat csak a hézagtartalom alapján vizsgálják.
1
MSZ ISO 10844:2000 Ha az ISO más tesztfelületet határoz meg, a jövõben a referenciaszabvány ennek megfelelõen módosul.
2005/172/II. szám
2.3.
MAGYAR KÖZLÖNY
Szerkezetmélység A volumetrikus módszerrel (lásd az alábbi 4.3. szakaszt) szerkezetmélységnek (TD) az alábbinak kell lennie: TD
199
mért
0,4 mm
2.4.
A felület homogenitása Minden gyakorlati erõfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a felület a mérõterületen a lehetõ leghomogénebb legyen. Ez vonatkozik a szerkezetre és a hézagtartalomra, de arra is figyelemmel kell lenni, hogy ha a gördülési folyamat egyes helyeken hatékonyabb gördülést mutat, mint másutt, akkor annak szerkezete eltérõ lehet, és bukkanókat okozó egyenetlenségek is elõfordulhatnak.
2.5.
A vizsgálat ideje Annak ellenõrzése érdekében, hogy a felület továbbra is megfelel-e a szerkezetre és a hézagtartalomra, vagy a hangelnyelésre vonatkozóan az e részben meghatározott követelményeknek, a felület idõszakos vizsgálatét az alábbi idõközönként kell elvégezni: a)
a reziduális hézagtartalomra (VC) vagy a hangelnyelésre ( á) vonatkozóan: amikor a felület új, ha a felület újkorában megfelel a követelményeknek, akkor nincs szükség további idõszakos vizsgálatra. Ha újkorában nem felel meg a követelményeknek, késõbb még megfelelhet, mivel az útburkolatok az idõvel tömörebbé és kompaktabbá válnak.
b)
A szerkezetmélységre (TD) vonatkozóan: ha a felület új, a zajmérés megkezdésekor (NB: a lerakást követõ négy hétnél nem korábban), ezt követõen tizenkét havonta.
3. 3.1.
A mérõfelület kialakítása Terület A mérõpálya kialakítása során alap követelményként fontos biztosítani, hogy a jármûvek által bejárt, a mérõsávon áthaladó területet a megfelelõ mérõanyag borítsa, megfelelõ szegélyrészt hagyva a biztonságos és megfelelõ vezetéshez. Ehhez az szükséges, hogy a pálya szélessége
200
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
legalább 3 méter legyen, és a pálya hossza az AA és BB vonalakon mindkét végén legalább 10 méterrel nyúljon túl. Az 1. ábra egy megfelelõ mérõhelyszín tervét mutatja be, feltüntetve a géppel lerakott és géppel tömörített legkisebb területet, amelyet a meghatározott mérõanyag borít. Az 5. rész 1. függeléke 3.2. szakaszának megfelelõen a méréseket a jármû mindkét oldalán el kell végezni. Ez megoldható két mikrofon elhelyezésével (a pálya mindkét oldalán egy) és egy irányba haladva, vagy egy mikrofonnal mérve a pálya egyik oldalán, de a jármûvel két irányba haladva. Ha ez utóbbi módszert alkalmazzák, arra az oldalra nem vonatkoznak a felületre vonatkozó követelmények, ahol nincs mikrofon.
1. ábra A mérõfelület területére vonatkozó minimális követelmények A beárnyékolt terület a „Mérõterület”
Méretek méterben Jelmagyarázat
A mérõ-útfelülettel borított legkisebb terület, azaz a mérõterület Mikrofon (magasság: 1,2 m)
Megjegyzés:
Ezen a sugáron belül nem lehet nagy hangvisszaverõ tárgy.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
201
3.2. 3.2.1.
A felület kialakítása és elõkészítése A kialakításra vonatkozó alapvetõ követelmények A mérõfelületnek négy kialakítási követelménynek kell megfelelnie:
3.2.1.1 3.2.1.2 3.2.1.3 3.2.1.4
Tömör aszfaltbetonból készülnie. A legnagyobb szemcseméret 8 mm (tûréshatár: 6,3 mm-tõl 10 mm-ig). A kopóréteg vastagsága 30 mm. A kötõanyagnak teljesen sík eloszlású nem módosított bitumennek kell lennie. A kialakításra vonatkozó iránymutatás Az útburkolat építõjének szóló iránymutatásként a 2. ábra bemutatja a kívánt jellemzõket kialakító adalékanyag szemcseméret-eloszlási görbéjét. Az 1. táblázat ezen kívül iránymutatást ad a kívánt szerkezet és tartósság eléréséhez. A szemcseméret-eloszlási görbe a következõ képletnek felel meg:
3.2.2.
P (átesett% ) = 100.(d/dmax)½ ahol d
= a szita négyszögû lyukmérete, mm-ben
dmax = 8 mm az átlaggörbe esetében = 10 mm az alsó toleranciagörbe esetében = 6,3 mm a felsõ toleranciagörbe esetében
202
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
2. ábra: Az aszfaltkeverékben levõ adalékanyag szemcseméret-eloszlási görbéje, tûréshatárokkal
átesett százalék (tömeg szerint)
Szitaméret mm-ben
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
203
204
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
A fentieken kívül az alábbiak ajánlottak: a) A homok frakció (0,063 mm < szita lyukmérete < 2 mm) legfeljebb 55% természetes homokot és legalább 45% zúzott homokot tartalmaz. b) Az alap és a mélyalap megfelelõ stabilitást és egyenletességet biztosít, a legjobb útépítési gyakorlatnak megfelelõen. c) A szemcséket össze kell zúzni (100%-osan) és azoknak a zúzást jól tûrõ anyagból kell lenniük. d) A keverékben használt szemcséket meg kell mosni. e) A felületre nem szabad további zúzalékot felvinni. f)
A kötõanyag PEN értékben kifejezett keménysége 40-60, 60-80, vagy akár 80-100 , az ország klimatikus adottságaitól függõen. A szabály az, hogy a lehetõ legkeményebb kötõanyagot kell használni, feltéve, hogy az a bevett gyakorlatnak megfelel.
g) A keverék hõmérsékletét a hengerelés elõtt úgy kell megválasztani, hogy a következõ hengereléssel elérhetõ legyen a megfelelõ hézagtartalom. A fenti 2.1–2.4. szakasz követelményeinek való megfelelés valószínûségének növelése érdekében a tömörséget nem csak a keverési hõmérséklet megfelelõ kiválasztásával, de a megfelelõ számú áthaladással és a megfelelõ tömörítõ munkagép megválasztásával kell vizsgálni.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
205
6. számú melléklet a 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez 1. Az MR. C. Függelékének C/12. számú melléklete címéhez tartozó lábjegyzet a következõre módosul: „1 Ez a melléklet a Tanács 77/537/EK irányelvével (1977. június 28.), továbbá az Európai Parlament és a Tanács 2000/25/EK irányelvével (2000. május 22.) és az azt módosító a Bizottság 2005/13/EK irányelvével (2005. február 21.) összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz.” 2. Az MR. C. Függelékének C/12. számú melléklet I. Rész helyébe a következõ rendelkezés lép: „I. RÉSZ 1.
A MELLÉKLET ALKALMAZÁSI KÖRE ÉS AZ ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
1.1.
A melléklet alkalmazási köre
1.1.1.
E melléklet rendelkezéseit a traktorokra kell alkalmazni.
1.1.2.
Amennyiben e melléklet nem tartalmaz más meghatározást, jelölést vagy rövidítést, a nem-közúti mozgó gépekbe építendõ belsõ égésû motorok gáznemû és részecskékbõl álló szennyezõanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 75/2005. (IX. 29) GKM–KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: NRM.) meghatározásai, jelölései és rövidítései érvényesek a melléklet alkalmazása során.
1.2.
A melléklet alkalmazására vonatkozó rendelkezések
1.2.1.
A traktor motorjának szennyezõanyag kibocsátására hivatkozással: –
nem tagadható meg a motortípus, illetõleg motorcsalád vonatkozásában az EKtípusjóváhagyás megadása;
–
nem tiltható meg valamely új motor értékesítése, forgalomba helyezése vagy használata,
–
nem tagadható meg valamely traktortípus EK–típusjóváhagyása vagy a forgalomba helyezési engedély kiadása, továbbá
–
nem tiltható meg valamely traktortípus használata, értékesítése, illetve traktor forgalomba helyezése, amennyiben a szóban forgó motorok, illetve e traktorokba szerelt motorok szennyezõanyag-kibocsátása megfelel az ezen mellékletben meghatározott elõírásoknak.
1.2.2.
Nem adható meg az EK-típusjóváhagyás, illetõleg a forgalomba helyezési engedély az olyan motortípusra, motorcsaládra, valamint traktortípusra, amelynek a motorjára jellemzõ szennyezõanyag-kibocsátás nem felel meg ezen melléklet elõírásainak:
a) az I. szabályozási fokozatban: – 2000. december 31. után a B és C kategóriájú motorok vonatkozásában
206
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
(a teljesítménytartomány az NRM. 10. §-ának (4) bekezdés a) pontjának 1. táblázatában meghatározottak szerint); b) a II. szabályozási fokozatban: – 2000. december 31. után a D és E kategóriájú motorok vonatkozásában, – 2001. december 31. után az F kategóriájú motorok vonatkozásában, – 2002. december 31. után a G kategóriájú motorok vonatkozásában, (a teljesítménytartomány az NRM. 10. §-ának (4) bekezdés b) pontjának 2. táblázatában meghatározottak szerint); c) a III. A. szabályozási fokozatban: – 2005. december 31. után a H, I és K kategóriájú motorok vonatkozásában, – 2006. december 31. után a J kategóriájú motorok vonatkozásában (a teljesítménytartomány az NRM. 10. §-ának (4) bekezdés c) pontjának 3. táblázatában meghatározottak szerint); d) a III. B. szabályozási fokozatban: – 2009. december 31. után az L kategóriájú motorok vonatkozásában, – 2010. december 31. után az M és N kategóriájú motorok vonatkozásában, – 2011. december 31. után a P kategóriájú motorok vonatkozásában (a teljesítménytartomány az NRM. 10. §-ának (4) bekezdés e) pontjának 5. táblázatában meghatározottak szerint); e) a IV. szabályozási fokozatban – 2012. december 31. után a Q kategóriájú motorok vonatkozásában, – 2013. szeptember 30. után az R kategóriájú motorok vonatkozásában (a teljesítménytartomány az NRM. 10. §-ának (4) bekezdés f) pontjának 6. táblázatában meghatározottak szerint). 1.2.3. A melléklet hatálya alá tartozó motor, illetõleg traktor – az e mellékletben megfogalmazott mentességeket, alternatív forgalomba hozatal és a rugalmas végrehajtási eljárás lehetõségét is figyelembe véve – nem hozható forgalomba, illetõleg nem helyezhetõ forgalomba: – 2001. június 30. után az A, B és C kategória, – 2001. december 31. után a D és E kategória, – 2002. december 31. után az F kategória, – 2003. december 31. után a G kategória, – 2005. december 31. után a H kategória, – 2006. december 31. után az I kategória, – 2006. december 31. után a K kategória, – 2007. december 31. után a J kategória,
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
207
– 2010. december 31. után az L kategória, – 2011. december 31. után az M kategória, – 2011. december 31. után az N kategória, – 2012. december 31. után a P kategória, – 2013. december 31. után a Q kategória, – 2014. szeptember 30. után az R kategória esetében, ha a motor szennyezõ-anyag kibocsátása nem felel meg ezen melléklet elõírásainak: 1.2.4. Az 1.2.3. pont elõírásai nem vonatkoznak a nem tagállamokba kivitelre kerülõ traktortípusokba beépített motorokra és az üzemben lévõ traktorok motorjainak cseréjére. 1.2.5. Az 1.2.3. pontban meghatározott határidõ két évvel meghosszabbodik azon A-tól G-ig terjedõ kategóriájú motor esetében, amelyet a fenti határidõ elõtt gyártottak. Az 1.2.3. pontban meghatározott határidõben történõ alkalmazás alól a jóváhagyó hatóság mentességet adhat az NRM. 12. § (3) bekezdésben meghatározott esetben is. 1.2.6. Az 1.2.3. pontban meghatározott határidõ két évvel meghosszabbodik azon a H-tól R-ig terjedõ kategóriájú motor esetében, amelyet a fenti határidõ elõtt gyártottak. 1.2.7. Különleges címkézés és jelölés alkalmazható azon a motoron, amely – az 1.2.3. pontban a kategóriájához meghatározott idõpont elõtt – az NRM. 1. számú mellékletének 4.1.2.4., 4.1.2.5. és 4.1.2.6. pontjaiban található táblázatokban közölt határértékeknek megfelelõ motortípushoz, vagy motorcsaládhoz tartozik. 2.
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
E melléklet alkalmazásában: 2.1.
„traktor”: az ER. 2. § (8) bekezdés a) pont szerinti jármû;
2.2.
„traktortípus a motor szennyezõanyag-kibocsátásának korlátozása szempontjából”: a 4. pontban meghatározott traktor- és motorjellemzõk vonatkozásában lényegesen nem különbözõ traktorok összessége;
2.3.
„traktormotor típusa a kibocsátott szennyezõanyagok szempontjából”: az I/A. Részben foglalt jellemzõk szempontjából lényegesen nem különbözõ kompressziógyújtású motorok;
2.4.
„motortípus illetve motorcsalád típusjóváhagyása önálló mûszaki egységként, a szennyezõanyag-kibocsátás vonatkozásában” az okirat, amely igazolja, hogy a traktor-meghajtásra szolgáló motortípus, illetve motorcsalád megfelel a jelen mellékletben foglalt elõírásoknak;
2.5.
„kibocsátott szennyezõ-anyagok”: gáznemû szennyezõ-anyagokat (szénmonoxidot, szén-hidrogéneket és nitrogén-oxidokat) valamint a szennyezõ részecskéket jelentik;
208
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
2.6.
„traktortípus típusjóváhagyása a szennyezõanyag-kibocsátás vonatkozásában” az okirat, amely igazolja, hogy a belsõégésû motorral meghajtott traktor megfelel a jelen a mellékletben foglalt elõírásoknak;
2.7.
„motorcsalád” két vagy több hasonló konstrukciójú motortípust jelent, amelyek szennyezõanyag-kibocsátási jellemzõi konstrukciós adottságaik miatt hasonlóak
2.8.
„hidegindító készülék”: az a készülék, amely mûködésének ideje alatt átmenetileg megnöveli a motorba juttatott tüzelõanyag mennyiségét, és amelynek a motor indításának elõsegítése a feladata.
2.9.
„Füstölésmérõ”: az a mûszer, amely folyamatosan méri a traktor motorja által kibocsátott kipufogógáz fényelnyelési együtthatóját.
2.10.
„Korrigált fényelnyelési együttható”: a III/B. Részben foglaltak szerinti eljárással, szabadgyorsításos vizsgálat során meghatározott, [m-1] mértékegységben kifejezett füstölési érték.
2.11.
„Cseremotor”: olyan új motor, amelyet egy már üzembe helyezett traktorba történõ beszereléshez szállítottak le és használnak fel.
3.
A TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM
3.1.
A traktornak, a motortípusnak, illetve a motorcsaládnak a füstölés és a szennyezõanyag-kibocsátás szempontjából történõ típusjóváhagyása iránti kérelmet a gyártónak, vagy feljogosított képviselõjének kell benyújtania.
3.2.
A traktormotor, illetve traktor füstölés szerinti jóváhagyása iránti kérelemhez három példányban mellékelni kell a II. Rész szerinti adatközlõ lap (információs dokumentum) I., II. és V. pontjaiban foglaltakat tartalmazó mûszaki dokumentációt.
3.3.
A traktormotor, vagy motorcsalád önálló mûszaki egységként történõ, illetve traktor szennyezõanyag-kibocsátás szerinti jóváhagyására irányuló kérelemhez három példányban mellékelni kell a II. Rész szerinti információs dokumentum I., II., III. és IV. pontjaiban foglaltakat értelemszerûen tartalmazó mûszaki dokumentációt.
3.4.
Jóváhagyott motorral rendelkezõ traktortípus jóváhagyása iránti kérelem esetén a kérelemhez három példányban mellékelni kell a II. Rész szerinti információs dokumentum I. és II. pontjaiban foglaltakat értelemszerûen tartalmazó mûszaki dokumentációt, valamint a traktortípusba épített, önálló mûszaki egységként jóváhagyott motor illetve, megfelelõ esetben, motorcsalád típus-jóváhagyási bizonyítványának másolatát.
3.5.
A traktormotor, vagy motorcsalád szennyezõanyag kibocsátásának megállapítására irányuló típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzésére kijelölt vizsgáló intézmény részére át kell adni a 3.3. pont szerint átadott mûszaki dokumentációban foglalt jellemzõk szerinti, a „motortípus”-nak, illetve az „alapmotornak” megfelelõ motort.
3.6.
A traktormotor füstölés szerinti jóváhagyásához a 3.2. pont szerinti mûszaki dokumentációban foglalt jellemzõkkel rendelkezõ motort át kell adni a típusjóváhagyási vizsgálatok végrehajtására kijelölt vizsgáló intézménynek A gyártó kérelmére – a vizsgálatok végrehajtására kijelölt vizsgáló intézmény egyetértésével – a traktormotor füstölési vizsgálatát a traktor típust reprezentáló traktoron is el lehet végezni.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
209
3.7.
A 3.5., illetve 3.6. pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni akkor, ha a traktor a füstölés, illetve szennyezõanyag-kibocsátás vonatkozásában önálló mûszaki egységként jóváhagyott motorral rendelkezik és a jóváhagyást a hatóság a 3.4. pont szerinti mûszaki dokumentáció és a jóváhagyási bizonyítvány(ok) alapján megadja.
3.8.
Alternatív típusjóváhagyások elismerése
3.8.1.
Az I. szabályozási fokozat tekintetében az NRM. 10. §-ának (4) bekezdés a) pontjában meghatározott A, B és C kategóriájú motorokéval egyenértékûnek tekintendõk a következõ típusbizonyítványok:
3.8.1.1.
az NRM. Alkalmazásával kiadott típusbizonyítványok;
3.8.1.2.
az e melléklet IV. Rész 2.2. pontja szerinti I. vagy II. szabályozási fokozat 2005. december 31. napjáig hatályos rendelkezése alapján kiadott típusbizonyítványok,
3.8.1.3.
a rendelet A. Függelék A/41. számú mellékletének 6.2.1. pontja táblázatának „A”, vagy „B” sora, illetõleg az ENSZ-EGB 49. Elõírás 02 módosítási sorozat I/2 korrekciója szerint adott jóváhagyás, valamint a 91/542/EGK irányelvvel módosított 88/77/EGK irányelv szerinti típusjóváhagyások, amelyek szerint megfelelnek az A vagy B lépcsõ követelményeinek az irányelv 2. cikkét és 1. mellékletének 6.2.1. szabályozási fokozatát figyelembe véve.
3.8.1.4.
az ENSZ/EGB 96. számú elõírása szerinti típusbizonyítványok.
3.8.2.
A II. szabályozási fokozat tekintetében egyenértékûnek tekintendõk a következõ típusbizonyítványok:
3.8.2.1.
az NRM. alapján a D, E, F és G motorkategóriákra vonatkozó II. szabályozási fokozat szerinti típusbizonyítványok,
3.8.2.2.
az e melléklet IV. Rész 2.2. pontja szerinti II. szabályozási fokozat 2005. december 31. napjáig hatályos rendelkezése alapján kiadott típusbizonyítványok,
3.8.2.3.
a rendelet A. Függelék A/41. számú melléklet 6.2.1. pontja táblázatának „A”, „B1”, „B2” vagy „C” sora, illetõleg a 99/96/EK irányelvvel módosított 88/77/EGK irányelv szerinti típusjóváhagyások, amelyek szerint megfelelnek az A, B1, B2 vagy C lépcsõnek az irányelv 2. cikke és az 1. számú mellékletének 6.2.1. szabályozási fokozata alapján,
3.8.2.4.
az ENSZ-EGB 49. Elõírás 03 Elõírás módosítási sorozata szerinti jóváhagyások,
3.8.2.5.
az ENSZ-EGB 96. Elõírás szerinti B lépcsõ, a 96. Elõírás 01 módosítási sorozatának 5.2.1. szabályozási fokozata szerinti jóváhagyások.
3.8.3.
A III. szabályozási fokozat tekintetében egyenértékûnek tekintendõk a következõ típusbizonyítványok:
3.8.3.1.
az NRM. alapján a H, I, J és K motorkategóriákra vonatkozó III.A. szabályozási fokozat szerinti típusbizonyítványok,
3.8.4.
A III.B. szabályozási fokozat tekintetében egyenértékûnek tekintendõk a következõ típusbizonyítványok:
3.8.4.1.
az NRM. alapján a L, M, N és P motorkategóriákra vonatkozó III.B. szabályozási fokozat szerinti típusbizonyítványok,
210
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
3.8.5.
A IV. szabályozási fokozat tekintetében egyenértékûnek következõ típusbizonyítványok:
3.8.5.1.
az NRM. alapján a Q és R. motorkategóriákra vonatkozó IV. szabályozási fokozat szerinti típusbizonyítványok.
3.9.
Motorcsalád típusjóváhagyásáért folyamodó kérelmezõ esetében, ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy a kérelmezõ által választott alapmotor nem képviseli kielégítõen az NRM. I. számú melléklet 6. pontban foglaltak szerint a motorcsaládot, akkor egy másik, és ha szükséges, a jóváhagyó hatóság által kiválasztott további alapmotort kell biztosítani a típusjóváhagyáshoz.
4. 4.1.
TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI OKMÁNY Füstölés szerinti jóváhagyás E mellékletben foglalt füstölési követelményeket kielégítõ traktorok esetében a III/H. Rész szerinti bizonyítványt kell csatolni a típus-jóváhagyási (az EK típusjóváhagyási) okmányhoz A motor önálló mûszaki egységként történõ típusjóváhagyása a szennyezõanyagkibocsátás szempontjából E melléklet IV/A. Rész szerinti mintának megfelelõ típus-jóváhagyási bizonyítványt kell kiadni a jelen mellékletben foglalt szennyezõanyag-kibocsátási követelményeket kielégítõ motorokra, motorcsaládra, illetve traktorra vonatkozóan. Traktortípus típusjóváhagyása a szennyezõanyag-kibocsátás szempontjából E melléklet IV/B. Rész szerinti mintának megfelelõ típus-jóváhagyási bizonyítványt kell kiadni a jelen mellékletben foglalt szennyezõanyag-kibocsátási követelményeket kielégítõ traktortípusra vonatkozóan. MOTORJELÖLÉS Minden, a jelen melléklet szerint füstölés vonatkozásában jóváhagyott típussal megegyezõ traktorra jól látható és könnyen hozzáférhetõ helyen fel kell erõsíteni a korrigált abszorpciós tényezõt tartalmazó jelölést. A jelölésnek jól olvashatónak és letörölhetetlennek kell lennie. A III/G. Rész mutatja az 5.1. pont szerinti jelölés elõírt formáját. A szennyezõanyag-kibocsátás vonatkozásában jóváhagyott motoron a IV/C: Részben foglaltaknak megfelelõ jelölést kell elhelyezni. Az azonosító szám feleljen meg az ER. A/7. számú mellékletében foglalt elõírásoknak.”
4.2.
4.3.
5. 5.1.
5.2. 5.3. 5.4.
tekintendõk
a
3. Az MR. C. Függelékének C/12. számú mellékletének II. Része helyébe a következõ rendelkezés lép: „II. RÉSZ Adatközlõ lap (INFORMÁCIÓS DOKUMENTUM) TRAKTOR- VAGY TRAKTORMOTOR-TÍPUSNAK (MOTORCSALÁDNAK) ÖNÁLLÓ MÛSZAKI EGYSÉGKÉNT TÖRTÉNÕ TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁHOZ A FÜSTÖLÉS, ILLETVE SZENNYEZÕANYAG-KIBOCSÁTÁS TEKINTETÉBEN A következõkben felsorolt információkat három példányban, a mellékletek jegyzékével együtt kell átadni. Minden szükséges rajzot megfelelõ léptékben és elégséges részletességgel
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
211
A4-es formátumban vagy ilyen formátumra összehajtogatva kell rendelkezésre bocsátani. A fényképeknek – ha szükségesek – elegendõ részletet kell ábrázolniuk. 1. SZAKASZ ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.
Alapmotor/motortípus (1) (3)
1.1.
Gyártmány/gyártmányok (a gyártó megnevezése):.................................
1.2.
A családba tartozó motor(ok) és (ha alkalmazható) a motorcsalád(ok) típusa és kereskedelmi megnevezése (1): ..............................................................
1.3.
A gyártó típuskódja a motoron/motorokon lévõ adatok alapján és a kód rögzítési módszere:
1.3.1.
A motortípus azonosító számának helye, kódja és rögzítési módszere: ..
1.3.2.
Az EK alkatrésztípus-jóváhagyási jel helye és rögzítési módszere:……..
1.4.
A gyártó neve és címe: ..........................................................................
1.5.
Az összeszerelõ üzem(ek) címe(i): ........................................................
2. SZAKASZ MOTORTÍPUS A CSALÁDON BELÜL 2.
A család alapmotorjának lényeges jellemzõi(3)
2.1.
A kompresszió gyújtású motor leírása
2.1.1.
Gyártó: ..................................................................................................
2.1.2.
A gyártó motoron rögzített motortípus azonosító száma: ........................
2.1.3.
Ütemek száma: négyütemû/kétütemû (1)
2.1.4.
Furat:……..mm
2.1.5.
Löket:……..mm
2.1.6.
A hengerek száma és elrendezése: .......................................................
2.1.7.
Hengerûrtartalom:……..cm3
2.1.8.
Névleges fordulatszám:…….. fordulat/min
2.1.9.
Legnagyobb nyomaték fordulatszáma:…….. fordulat/min
2.1.10.
Kompresszióviszony (2):..........................................................................
2.1.11.
Égési rendszer leírása: ..........................................................................
2.1.12.
Az égéstér és a dugattyútetõ rajza(i): .....................................................
2.1.13.
A szívó- és kipufogó csatorna minimális keresztmetszetének területe:....
2.1.14.
Hûtésrendszer
2.1.14.1.
Folyadékhûtés
2.1.14.1.1.
Hûtõfolyadék fajtája: ..............................................................................
2.1.14.1.2.
Keringetõ szivattyú(k): van/nincs (1)
212
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
2.1.14.1.3.
Jellemzõk vagy gyártmány/gyártmányok és típus/típusok (alkalmazhatóság szerint): .................................................................................................
2.1.14.1.4.
Áttételi arány(ok) (alkalmazhatóság szerint): ..........................................
2.1.14.2.
Léghûtés
2.1.14.2.1.
Befúvó: van/nincs (1)
2.1.14.2.2.
Jellemzõk vagy gyártmány/gyártmányok és típus/típusok (alkalmazhatóság szerint): .................................................................................................
2.1.14.2.3.
Áttételi arány(ok) (alkalmazhatóság szerint): ..........................................
2.1.15.
A gyártó által megengedett hõmérséklet:
2.1.15.1.
Folyadékhûtés: maximális hõmérséklet a kilépésnél:……..K
2.1.15.2.
Léghûtés: referenciapont: ...................................................................... Maximális hõmérséklet a referenciapontnál:……..K
2.1.15.3.
A töltõlevegõ maximális hõmérséklete (alkalmazhatóság szerint):……..K
2.1.15.4.
A kipufogógáz maximális hõmérséklete a kipufogócsõben/kipufogócsövekben a kipufogó-gyûjtõcsõ/gyûjtõcsövek külsõ pereme, illetve peremei melletti ponton):……..K
2.1.15.5.
Kenõanyag hõmérséklete: minimum:……..K maximum:……..K
2.1.16.
Feltöltõ: van/nincs (1)
2.1.16.1.
Gyártmány: ............................................................................................
2.1.16.2.
Típus: ....................................................................................................
2.1.16.3.
A rendszer leírása (pl. legnagyobb töltési nyomás, nyomáshatároló, alkalmazhatóság szerint): ......................................................................
2.1.16.4.
Visszahûtõ: van/nincs (1)
2.1.17.
Szívórendszer: a legnagyobb megengedett szívási depresszió a névleges fordulatszámon, teljes terhelés mellett:……..kPa
2.1.18.
Kipufogórendszer: a legnagyobb megengedett kipufogási ellennyomás a névleges fordulatszámon, teljes terhelés mellett:……..kPa
2.2.
További szennyezés csökkentõ berendezések (ha van ilyen, és az ezen irányelv más része nem tartalmazza azokat) Leírás és/vagy
(1)
a
visszahûtõ
kilépõnyílásánál
ábra (ábrák): ..............................................................
2.3.
Tüzelõanyag táprendszer
2.3.1.
Tüzelõanyag tápszivattyú Nyomás (2) illetve jelleggörbe:……..kPa
2.3.2.
Befecskendezõ berendezés
2.3.2.1.
Szivattyú
2.3.2.1.1.
Gyártmány/gyártmányok: .......................................................................
2.3.2.1.2.
Típus/típusok:........................................................................................
2005/172/II. szám
2.3.2.1.3.
MAGYAR KÖZLÖNY
213
A szivattyú szállítása:……..mm3 (2) löketenként, illetve munkaütemenként a szivattyú fordulat……..fordulat/min (a névleges fordulatszám) és……..fordulat/min (a legnagyobb nyomaték) esetén, illetve a jelleggörbével ábrázolva Közlendõ, hogy melyik módszert alkalmazták: a motoron vagy a szivattyúpróbapadon történt-e a mérés (1)
2.3.2.1.4.
Befecskendezés
2.3.2.1.4.1.
Befecskendezési görbe (2): .....................................................................
2.3.2.1.4.2.
Befecskendezés vezérlése (2):................................................................
2.3.2.2.
Befecskendezõ csõvezeték:
2.3.2.2.1.
Hossz ……..mm
2.3.2.2.2.
Belsõ átmérõ ……..mm
2.3.2.3.
Befecskendezõ fúvóka (fúvókák)
2.3.2.3.1.
Gyártmány/gyártmányok: .......................................................................
2.3.2.3.2.
Típus/típusok:........................................................................................
2.3.2.3.3.
Nyitási nyomás (2) illetve jelleggörbe : .....................................................
2.3.2.4.
Regulátor
2.3.2.4.1.
Gyártmány/gyártmányok: .......................................................................
2.3.2.4.2.
Típus/típusok:........................................................................................
2.3.2.4.3.
Fordulatszám, amelynél teljes terhelés mellett megkezdõdik a tüzelõanyag adagolás elzárása (2) :……..fordulat/min
2.3.2.4.4.
Maximális fordulatszám terhelés nélkül (2):…….. fordulat/min
2.3.2.4.5.
Üresjárati fordulatszám (2):…….. fordulat/min
2.3.3.
Hidegindító berendezés
2.3.3.1.
Gyártmány/gyártmányok: .......................................................................
2.3.3.2.
Típus/típusok:........................................................................................
2.3.3.3.
Leírás: ...................................................................................................
2.4
Szelepbeállítás
2.4.1.
A legnagyobb szelepemelkedés, nyitási és zárási szög a felsõ holtponthoz viszonyítva, illetve egyenértékû adatok: .................................................
2.4.2.
Referenciahézagok és/vagy beállítási tartományok (1)
2.4.3.
Változó szelepvezérlõ rendszer (alkalmazhatóság szerint és szívásnál és/vagy kipufogásnál)
2.4.3.1.
Típus: folyamatos vagy be/ki
2.4.3.2.
Bütyök fáziseltolás szöge;
2.5
A porlasztó furatok elrendezése
214
MAGYAR KÖZLÖNY
2.5.1.
Helyzete, mérete és számozása
2.6.
Elektronikus vezérlõfunkciók
2005/172/II. szám
Ha a motor rendelkezik elektronikusan vezérelt funkciókkal, meg kell adni a teljesítményére vonatkozó információkat, ideértve: 2.6.1.
Gyártmány: ............................................................................................
2.6.2.
Típus: ....................................................................................................
2.6.3.
Alkatrész száma: ...................................................................................
2.6.4.
A motor elektronikus vezérlõegységének helye: .....................................
2.6.4.1.
Érzékelt paraméter: ...............................................................................
2.6.4.2.
Vezérelt paraméter: ...............................................................................
3. SZAKASZ KOMPRESSZIÓ GYÚJTÁSÚ MOTORCSALÁD 3.
A motorcsalád lényeges jellemzõi
3.1.
A családhoz tartozó motortípusok jegyzéke
3.1.1.
A motorcsalád neve: ..............................................................................
3.1.2.
A családhoz tartozó motortípusok leírása: Alapmotor
Motortípus Hengerek száma Névleges fordulatszám (fordulat/min) Tüzelõanyag szállítás löketenként (mm3) névleges fordulatszám mellett Névleges teljesítmény (kW) Legnagyobb forgatónyomatékhoz fordulatszám (fordulat/min)
tartozó
Tüzelõanyag szállítás löketenként a legnagyobb forgatónyomaték fordulatszáma mellett (mm 3) Legnagyobb forgatónyomaték (Nm) Alacsony üresjárati fordulatszám (fordulat/min) Henger hengerûrtartalma (az alapmotor %-ában)
100
4. SZAKASZ MOTORTÍPUS 4.
A motortípus lényeges jellemzõi
4.1.
A motor leírása
4.1.1.
Gyártó: ..................................................................................................
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
215
4.1.2.
A gyártó motortípus azonosító száma a motorokon lévõ adatoknak megfelelõen:
4.1.3.
Ütemek száma: négyütemû/kétütemû (1)
4.1.4.
Furat: …….. mm
4.1.5.
Löket:…….. mm
4.1.6.
A hengerek száma és elrendezése: .......................................................
4.1.7.
Hengerûrtartalom:……..cm3
4.1.8.
Névleges fordulatszám:…….. fordulat/min
4.1.9.
Legnagyobb nyomaték fordulatszáma:…….. fordulat/min
4.1.10.
Kompresszióviszony (2) :.........................................................................
4.1.11.
Égési rendszer: .....................................................................................
4.1.12.
Az égéstér és a dugattyútetõ rajza(i): .....................................................
4.1.13.
A szívó- és kipufogó csatorna minimális keresztmetszetének területe:....
4.1.14.
Hûtésrendszer
4.1.14.1.
Folyadékhûtés
4.1.14.1.1.
A hûtõfolyadék fajtája: ...........................................................................
4.1.14.1.2.
Keringetõ szivattyú(k): van/nincs (1)
4.1.14.1.3.
Jellemzõk vagy gyártmány/gyártmányok és típus/típusok (alkalmazhatóság szerint): .................................................................................................
4.1.14.1.4.
Áttételi arány(ok) (alkalmazhatóság szerint): ..........................................
4.1.14.2.
Léghûtés
4.1.14.2.1.
Befúvó: van/nincs (1)
4.1.14.2.2.
Jellemzõk vagy gyártmány/gyártmányok és típus/típusok (alkalmazhatóság szerint): .................................................................................................
4.1.14.2.3.
Áttételi arány(ok) (alkalmazhatóság szerint): ..........................................
4.1.15.
A gyártó által megengedett hõmérséklet: ...............................................
4.1.15.1.
Folyadékhûtés: legnagyobb hõmérséklet a kilépésnél:……..K
4.1.15.2.
Léghûtés: referenciapont: ...................................................................... Legnagyobb hõmérséklet a referenciapontnál:……..K
4.1.15.3.
A töltõlevegõ legnagyobb hõmérséklete (alkalmazhatóság szerint):…….K
a
visszahûtõ
kilépõnyílásánál
4.1.15.4.
A kipufogógáz legmagasabb hõmérséklete a kipufogócsõ(vek)ben a kipufogógyûjtõcsõ(csövek) külsõ pereme, illetve peremei melletti ponton:……..K
4.1.15.5.
A kenõanyag hõmérséklete: minimum:……..K maximum:……..K
4.1.16.
Feltöltõ: van/nincs (1)
4.1.16.1.
Gyártmány: ............................................................................................
216
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
4.1.16.2.
Típus: ....................................................................................................
4.1.16.3.
A rendszer leírása (pl. alkalmazhatóság szerint):
4.1.16.4.
Visszahûtõ: van/nincs (1)
4.1.17.
Szívórendszer: a legnagyobb megengedett szívási depresszió a névleges fordulatszám mellett és teljes terhelés mellett: ……..kPa
4.1.18.
Kipufogó berendezés: a legnagyobb megengedett kipufogási ellennyomás a névleges fordulatszám mellett és teljes terhelés mellett: ……..kPa
4.2.
További szennyezés-csökkentõ berendezések (ha van ilyen, és az ezen irányelv más része nem tartalmazza azokat) Leírás és/vagy
(1)
legnagyobb
töltési
nyomás,
nyomáshatároló,
(ábrák): ......................................................................
4.3.
Tüzelõanyag ellátó rendszer
4.3.1.
Tüzelõanyag tápszivattyú Nyomás (2), illetve jelleggörbe: ……..kPa
4.3.2.
Befecskendezõ berendezés
4.3.2.1.
Szivattyú
4.3.2.1.1.
Gyártmány/gyártmányok: .......................................................................
4.3.2.1.2.
Típus/típusok:........................................................................................
4.3.2.1.3.
A szivattyú szállítása :……..mm3 (2) löketenként, illetve munkaütemenként a szivattyú fordulat……..fordulat/min (a névleges fordulatszám), illetve ……..fordulat/min (a legnagyobb nyomaték) esetén, illetve a jelleggörbével ábrázolva Közlendõ, hogy melyik módszert alkalmazták: a motoron vagy a szivattyúpróbapadon történt-e a mérés (1)
4.3.2.1.4.
Befecskendezés
4.3.2.1.4.1.
Befecskendezési görbe (2): .....................................................................
4.3.2.1.4.2.
Befecskendezés vezérlése (2):................................................................
4.3.2.2.
Befecskendezõ csõvezeték
4.3.2.2.1.
Hossz:……..mm
4.3.2.2.2.
Belsõ átmérõ: ……..mm
4.3.2.3.
Befecskendezõ fúvóka (fúvókák)
4.3.2.3.1.
Gyártmány/gyártmányok: .......................................................................
4.3.2.3.2.
Típus/típusok:........................................................................................
4.3.2.3.3.
Nyitási nyomás (2) , illetve jelleggörbe (1): ................................................
4.3.2.4.
Regulátor(ok)
4.3.2.4.1.
Gyártmány/gyártmányok: .......................................................................
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
217
4.3.2.4.2.
Típus/típusok:........................................................................................
4.3.2.4.3.
Fordulatszám, amelynél teljes terhelés mellett megkezdõdik a tüzelõanyag adagolás elzárása (2): …….. fordulat/min
4.3.2.4.4.
Maximális fordulatszám terhelés nélkül (2):…….. fordulat/min
4.3.2.4.5.
Üresjárati fordulatszám (2): …….. fordulat/min
4.3.3.
Hidegindító berendezés
4.3.3.1.
Gyártmány/gyártmányok: .......................................................................
4.3.3.2.
Típus/típusok:........................................................................................
4.3.3.3.
Leírás: ...................................................................................................
4.4.
Szelepbeállítás
4.4.1.
A legnagyobb szelepemelés, nyitási és zárási szög a felsõ holtponthoz viszonyítva, illetve egyenértékû adatok:……..
4.4.2.
Referenciahézagok és/vagy beállítási tartományok (1) .............................
4.4.3.
Változtatható szelepvezérlõ rendszer (ha alkalmazható, és ahol szívó és/vagy kipufogó szelep van)
4.4.3.1.
Típus: folytonos vagy kétállásos (be/ki)
4.4.3.2.
Bütyökállítási szög;
4.5.
A porlasztó furatok elrendezése
4.5.1.
Helyzete, mérete és számozása
4.6.
Elektronikus vezérlõfunkciók Ha a motor rendelkezik elektronikusan vezérelt funkciókkal, meg kell adni a teljesítményére vonatkozó információkat, ideértve:
4.6.1.
Gyártmány: ............................................................................................
4.6.2.
Típus: ....................................................................................................
4.6.3.
Alkatrész száma: ...................................................................................
4.6.4.
A motor elektronikus vezérlõegységének helye: .....................................
4.6.4.1.
Érzékelt paraméter: ...............................................................................
4.6.4.2.
Vezérelt paraméter: ...............................................................................
V.
KIEGÉSZÍTÕ INFORMÁCIÓK VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓAN
5.1.
Erõátvitel
5.1.1.
A motor lendkerekének tehetetlenségi nyomatéka ..................................
5.1.2.
A traktorba épített motorhoz kapcsolódó járulékos tehetetlenségi nyomaték a nyomatékváltó „üres” állásában..............................................................
A
TRAKTOROK
FÜSTÖLÉSÉNEK
218
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
5.2.
Alkalmazott motorolaj
5.2.1.
Gyártmány(ok) .......................................................................................
5.2.2.
Típus(ok) ............................................................................................... (Ha a motorolaj az üzemanyagba van bekeverve, meg kell adni a %-os olajtartalmat)
5.3.
Teljesítmény a füstölésmérés ……pontban elõírt hat mérési pontban
5.3.1.
A motorfékpadon mért teljesítmény (az alkalmazott teljesítménymérési szabványt meg kell adni)........................................................................
5.3.2.
A traktor kerekein mért teljesítmény (ha a füstölési vizsgálatot a traktoron kívánják végrehajtani) ............................................................................ Motorfordulatszám (n, min-1)
Mért teljesítmény (kW)
1. ..................................
..................................
2. ..................................
..................................
3. ..................................
..................................
4. ..................................
..................................
5. ..................................
.................................. ”
4. Az MR. C. Függelékének C/12. számú mellékletének IV. Része helyébe a következõ rendelkezés lép: „IV. RÉSZ
TRAKTOROK, VALAMINT TRAKTORMOTOROK ÉS MOTORCSALÁDOK ÖNÁLLÓ MÛSZAKI EGYSÉGKÉNT TÖRTÉNÕ, SZENNYEZÕANYAG-KIBOCSÁTÁS SZERINTI TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁNAK VIZSGÁLATI ELJÁRÁSAI ÉS KÖVETELMÉNYEI 1.
ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK E részben foglaltak szerint kell elvégezni a traktorok, valamint traktormotorok és motorcsaládok szennyezõanyag-kibocsátás szerinti vizsgálatát, a motorcsaládok alapmotorjának kiválasztását, a motor családhoz tartozásának ellenõrzését a motorok traktorba való beépítését.
2.
VIZSGÁLATOK ÉS KÖVETELMÉNYEK
2.1. A traktormotorok szennyezõanyag-kibocsátására vonatkozó vizsgálatokat az NRM. I. melléklet 4. pontjában és a 3., 5. és 6. számú mellékleteiben foglalt rendelkezések szerint kell végrehajtani. 2.2. A motor szennyezõanyag kibocsátása nem haladhatja meg az NRM. 10. §-ában a motor kategóriájához tartozóan meghatározott határértékeket. A motor szennyezõanyag
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
219
kibocsátási határértékei a motort elhagyó gázra vonatkoznak, mielõtt az még bármilyen kipufogógáz utókezelõ készüléken áthaladna. 2.3. A cseremotoroknak meg kell felelniük azoknak a határértékeknek, amelyeknek a lecserélendõ motornak meg kellett felelnie, amikor eredetileg a piacra került. A „CSEREMOTOR” szöveget fel kell tüntetni egy cimkén a motoron, vagy a felhasználói kézikönyvben. 2.4. „Rugalmas végrehajtási eljárás” A traktor gyártójának kérelme alapján a jóváhagyó hatóság a IV/D. Részben meghatározott feltételekkel és eljárásban engedélyezi, hogy a motorgyártó a határértékek két egymást követõ szakasza (szabályozási fokozat) közötti idõszakban korlátozott számban forgalomba hozzon olyan motorokat vagy olyan motorral szerelt traktorokat, amelyek csupán az elõzõ szakasz kibocsátási határértékeinek felelnek meg . 3.
A GYÁRTÁS MEGFELELÕSÉGE A gyártás megfelelõségének ellenõrzését az R I. melléklet 5. pontban foglalt elõírások szerint kell végrehajtani. 4. A KIBOCSÁTOTT JÓVÁHAGYÁSOK KÖZLÉSE 4.1. A jóváhagyó hatóságnak tájékoztatnia kell a Tagállamokat az I. Rész szerint motortípusra vagy II. Rész szerint traktortípusra vonatkozóan a típusjóváhagyás megadásáról, kiterjesztésérõl, elutasításáról vagy visszavonásáról, valamint a jóváhagyott motortípus, illetve traktortípus gyártásának megszûnésérõl összhangban az ER. C. Függelékében elõírtakkal. 5. MOTORCSALÁD 5.1. A motorcsaládot meghatározó paraméterek A motorcsalád meghatározása az alapvetõ konstrukciós paramétereik alapján történik, amelyeknek a családon belüli összes motornál közösnek kell lennie. Egyes esetekben a paraméterek kölcsönhatásban lehetnek. Ezeket a hatásokat is figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy csak hasonló kipufogógáz-kibocsátási jellemzõkkel rendelkezõ motorok tartozzanak egy motorcsaládba. A következõkben felsorolt alapvetõ jellemzõikben megegyezõ motorokat lehet ugyanabba a motorcsaládba tartozónak tekinteni. 5.1.1. Mûködési ütemek száma: 2 ütem/4 ütem (1) 5.1.2. Hûtõközeg: levegõ/víz/olaj (1) 5.1.3. Az egyes hengerek lökettérfogata – a motorok teljes szórása 15%-on belül legyen – az utókezelõ berendezéssel rendelkezõ motorok hengereinek száma 5.1.4. Levegõbeszívás rendszere: természetes szívás/nyomás alatti feltöltés (1) 5.1.5. Égéstér típus/konstrukció – elõkamra – örvénykamra – nyitott kamra 5.1.6. Szelep és beömlõnyílás kialakítás, méret és szám – hengerfej – hengerfal – forgattyúház 1
A nem kívánt törlendõ.
220
MAGYAR KÖZLÖNY
5.1.7. – – – – – 5.1.8. 5.1.9. 5.1.10. 5.1.11. 5.1.12. 5.1.13. 5.1.14. 5.1.15. 5.2. 5.2.1.
5.2.2.
6.
6.1. 6.2. 6.3.
2
2005/172/II. szám
Tüzelõanyag-rendszer befecskendezõ szivattyú, -vezeték, -fúvóka befecskendezõ szivattyúval egybeépített fúvóka forgódugattyús befecskendezõ szivattyú különálló elem befecskendezõ egység Kipufogógáz-visszavezetés Vízbefecskendezés/emulzió (2) Levegõ-befecskendezés Töltõlevegõ hûtõrendszer Oxidációs katalizátor Redukciós katalizátor Termikus reaktor Részecske csapda Alapmotor kiválasztása A család alapmotorját a megadott maximális nyomaték fordulatszámához tartozó munkaütemenkénti legnagyobb tüzelõanyag-szállítást tekintve elsõdleges kritériumnak kell kiválasztani. Ha kettõ vagy több motor esetében az elsõdleges kritériumalapján nem lehet dönteni, akkor az alapmotort a névleges teljesítmény fordulatszámán mért, munkaütemenkénti legmagasabb tüzelõanyag-szállítás tekintve másodlagos kritériumnak kell kiválasztani. Bizonyos körülmények között a jóváhagyó hatóság arra a következtetésre juthat, hogy a motorcsalád legrosszabb emissziós értékét egy második motor megvizsgálásával lehet a legjobban megállapítani. A jóváhagyó hatóság további motort választhat ki megvizsgálásra olyan jellemzõk alapján, amelyek arra utalnak, hogy a család motorjai közül az rendelkezik a legmagasabb szennyezõanyag-kibocsátási értékekkel. Ha a családon belül a motorok olyan más változó tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják a kipufogógáz-kibocsátást, akkor ezeket a tulajdonságokat is azonosítani kell, és az alapmotor kiválasztásánál számításba kell venni. A MOTOR BEÉPÍTÉSE A TRAKTORBA A motor traktorba való beépítése során a következõ követelményeket kell kielégíteni a típusjóváhagyást kapott motor vonatkozásában: a szívócsõ depresszió nem lépheti túl a motor típusjóváhagyásánál meghatározott értéket; a kipufogó ellennyomás nem lépheti túl a motor típusjóváhagyásánál meghatározott értéket; a traktor azon részeit, amelyek hatással lehetnek a szennyezõanyag kibocsátásra úgy kell megtervezni, gyártani és felszerelni, hogy a traktor normális üzemi körülményei között, a fellépõ vibrációk ellenére, a traktor, illetve motorja kielégítse a jelen mellékletben foglalt követelményeket.”
A nem kívánt rész törlendõ.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
221
5. Az MR. C. Függeléke C/12. számú mellékletének IV/A. Rész 2.4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2.4. Vizsgálati eredmények Az NRM.-ben foglalt elõírások szerint mérve CO (g/kWh)
HC (g/kWh)
NOx (g/kWh)
HC + NOx (g/kWh)
Részecskék (g/kWh)”
„ 6. Az MR. C. Függeléke C/12. számú mellékletének IV/B. Rész 2.2.4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2.2.4. Vizsgálati eredmények Az NRM.-ben foglalt elõírások szerint mérve CO (g/kWh)
HC (g/kWh)
NOx (g/kWh)
HC + NOx (g/kWh)
Részecskék (g/kWh)”
„ 7. Az MR. C. Függeléke C/12. számú melléklete a következõ IV/D. Résszel egészül ki: „IV/D. Rész A RUGALMAS VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KERETÉBEN FORGALOMBA HOZOTT TRAKTOROKRA ÉS MOTOROKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A traktor gyártójának kérésére és a jóváhagyó hatóság engedélyével a motorgyártó a határértékek két egymást követõ szakasza közötti idõszakban az alábbi rendelkezésekkel összhangban korlátozott számban forgalomba hozhat olyan motorokat vagy olyan motorral szerelt traktorokat, amelyek csupán az elõzõ szakasz kibocsátási határértékeinek felelnek meg (a továbbiakban: rugalmas végrehajtási eljárás): A MOTOR- ÉS TRAKTORGYÁRTÓK ELJÁRÁSA 1.1. Amennyiben a traktorgyártó részt akar venni a rugalmas végrehajtási eljárásban, engedélyt kell kérnie a jóváhagyó hatóságtól annak érdekében, hogy két kibocsátási szakasz (szabályozási fokozat) közötti idõszakban az 1.2 és az 1.3 pontokban meghatározott motormennyiséget, amely nem felel meg a jelenlegi kibocsátási határértékeknek, azonban jóváhagyással rendelkezik az azt közvetlenül megelõzõ kibocsátási határérték szakasz (szabályozási fokozat) vonatkozásában, forgalomba hozhassa vagy motorbeszállítóitól beszerezze. 1.2. A rugalmas végrehajtási eljárásban keretében forgalomba hozott motorok száma az egyes motorkategóriákban nem haladhatja meg a traktorgyártó érintett motorkategóriájú motorral rendelkezõ traktorai éves értékesítésének 20%-át (ez a legutóbbi 5 év EU-piacon történt értékesítéseinek átlaga alapján kerül kiszámításra). Abban az esetben, ha a traktorgyártó kevesebb, mint 5 éve értékesít traktorokat az EU-ban, az átlag azon idõszak alapján kerül kiszámításra, amely során a traktorgyártó az EU-ban traktorokat értékesített.
222
MAGYAR KÖZLÖNY
1.3
2005/172/II. szám
Az 1.2. pont alternatívájaként a traktorgyártó kérelmezheti, hogy motorbeszállítója meghatározott számú motort hozhasson forgalomba a rugalmas végrehajtási eljárásban keretében. A motorok száma az egyes motorkategóriákra vonatkozóan nem haladhatja meg az alábbi értékeket:
1.4.
Motorkategória
Motorok száma
19 – 37 kW
200
37 – 75 kW
150
75 – 130 kW
100
130 – 560 kW
50
A traktorgyártónak a jóváhagyó hatósághoz benyújtott kérelmében a következõ információkat kell feltüntetnie:
a. valamennyi, a rugalmas végrehajtási eljárás keretében forgalomba hozott motorral rendelkezõ traktoron elhelyezendõ címke mintája. A címke a következõ szöveget tartalmazza: „TRAKTOR SZÁMA:..… (traktorsorozat) … (összes traktor száma a vonatkozó teljesítmény-kategóriában)…. MOTOR SZÁMA:…. TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI (2000/25/EK irányelv) SZÁM:…”; valamint b. a motoron elhelyezendõ kiegészítõ címke mintája, amelyet az ezen IV/D. rész 2.2. pontjában hivatkozott szöveget feltüntetõ motorra kell felhelyezni. 1.5.
A traktorgyártó a jóváhagyó hatóság számára minden olyan, a rugalmas végrehajtási eljárás végrehajtásához kapcsolódó tájékoztatást megad, amelyet a jóváhagyó hatóság a döntéshozatal szempontjából szükségesnek ítél.
1.6.
A traktorgyártó hathavonta jelentést nyújt be az általa alkalmazott rugalmas végrehajtási eljárás végrehajtásáról valamennyi olyan tagállam jóváhagyó hatóságához, ahol traktort vagy motort hoz forgalomba. A jelentés halmozott adatokat tartalmaz a rugalmas végrehajtási eljárás keretében forgalomba hozott motorok és traktorok számát, azok sorszámát és azt a tagállamot illetõen, ahol a traktort használatba vették. Ezt az eljárást a rugalmas végrehajtási eljárás tartama alatt fenn kell tartani.
2.
A MOTORGYÁRTÓ ELJÁRÁSA
2.1.
A motorgyártó szállíthat motorokat a traktorgyártónak egy olyan rugalmas végrehajtási eljárás keretében, amelyet ezen IV/D. rész 1. pontja szerint jóváhagytak.
2.2.
A motorgyártónak az érintett motorokat az alábbi szöveget tartalmazó címkével kell ellátnia: „A rugalmas végrehajtási eljárás keretében forgalomba hozott motor”.
3.
A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁG ELJÁRÁSA A jóváhagyó hatóság értékeli a rugalmas végrehajtási eljárásra vonatkozó kérelem tartalmát, valamint a mellékelt dokumentumokat. Ennek eredményeként tájékoztatja a traktorgyártót a rugalmas végrehajtási eljárás igénybevételének engedélyezésére vonatkozó döntésérõl.
2005/172/II. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
223
7. számú melléklet a 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez 1. Az MR. C. Függelékének C/20. számú melléklete címéhez tartozó lábjegyzet a következõre módosul: „1 Ez a melléklet összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz a Tanács 86/298/EGK irányelvével, amint azt a Bizottság 2000/19/EK irányelve, valamint a Bizottság 2005/67/EK irányelve módosította.” 2. Az MR. C. Függelékének C/20. számú melléklete II. Rész 3.2. pontja helyébe a következõ lép: [II. Rész: Követelmények 3. Általános követelmények] „3.2. A melléklet hatálya alá tartozó traktorokra a C(2005) 1 OECD-határozat 7. kódexének 1. pontjában elõírt meghatározások és követelmények alkalmazandóak, kivéve annak 1.1. pontját.” 3. Az MR. C. Függelékének C/20. számú melléklete II. Rész 5. pontja helyébe a következõ lép: „5 Mûszaki elõírások A keskeny nyomtávú kerekes mezõgazdasági vagy erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védõszerkezet EK-típusjóváhagyásának mûszaki követelményeit a 2005. március 29-i C(2005) 1 OECD-határozat 7. kódexének 3. pontja tartalmazza, a 3.1.4. (»Vizsgálati jelentések«), a 3.4. (»Kisebb módosítások«), a 3.5. (»Jelölés«) és a 3.6. (»Biztonságiöv-rögzítés hatása«) kivételével.”
8. számú melléklet a 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelethez 1. Az MR. C. Függelékének C/22. számú melléklete címéhez tartozó lábjegyzet a következõre módosul: „1 Ez a melléklet összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz a Tanács 87/402/EGK irányelvével, amint azt a Bizottság 2000/22/EK irányelve, valamint a Bizottság 2005/67/EK irányelve módosította.” 2. Az MR. C. Függelékének C/22. számú melléklete II. Rész 3.2. pontja helyébe a következõ lép: [II. Rész: Követelmények 3. Általános követelmények] „3.2. A melléklet hatálya alá tartozó traktorokra az OECD 6. szabályzat 1. pontjában lévõ követelmények [1987. november 24-i végsõ C(87) 53 döntés, ahogyan az legutóbb 1999. március 3-án módosításra került] alkalmazandók, kivéve annak 1.1. pontját.” 3. Az MR. C. Függelékének C/22. számú melléklete II. Rész 5. pontja helyébe a következõ lép: „5. Mûszaki elõírások A keskeny nyomtávú kerekes mezõgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetõülés elé szerelt, borulás hatása elleni védõszerkezete EK-típusjóváhagyásának mûszaki követelményeit a 2005. március 29-i C(2005) 1 OECD-határozat 6. kódexének 3. pontja tartalmazza, a 3.2.4. (»Vizsgálati jelentések«), a 3.5. (»Kisebb módosítások«), a 3.6. (»Jelölés«) és a 3.7. (»Biztonságiöv-rögzítés hatása«) kivételével.”
224
MAGYAR KÖZLÖNY
2005/172/II. szám
Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 05.3612 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.
