171. szám I. kötet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 28., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2277, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2005. december 28., szerda

171. szám I. kötet

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

2005: CLXXIII. tv.

A nyugdíjak korrekciós célú emelésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12105

2005: CLXXIV. tv.

A fiatalok életkezdési támogatásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12106

2005: CLXXV. tv.

A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12110

2005: CLXXVI. tv.

Az állategészségügyrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

323/2005. (XII. 28.) Korm. r.

A Magyar Köztársaság Kormánya, valamint Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között, az EBESZ 1999. évi Bécsi Dokumentumát kiegészítõ bizalom- és biztonságerõsítõ intézkedésekrõl és a katonai kapcsolatok fejlesztésérõl szóló, Budapesten, 2005. március 24-én aláírt Megállapodás kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . 12129

324/2005. (XII. 28.) Korm. r.

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Mongol Népköztársaság Kormánya között 1984. szeptember 14-én, Ulan Batorban aláírt, a Mongol Népköztársaságban lévõ Cagan Dava-i wolframérclelõhely lemûvelésében való együttmûködésrõl szóló egyezmény megszüntetésérõl szóló jegyzõkönyv kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . 12132

325/2005. (XII. 28.) Korm. r.

A termõföld állam által életjáradék fizetése ellenében történõ megszerzésérõl szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12134

326/2005. (XII. 28.) Korm. r.

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény végrehajtásáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12135

68/2005. (XII. 28.) EüM r.

Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12137

69/2005. (XII. 28.) EüM r.

A törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítõ tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12138

28/2005. (XII. 28.) FMM–EüM e. r.

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérõl szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12159

Ára: 2277,– Ft

A tartalomjegyzék a 12104. oldalon folytatódik.

12112

12104

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

120/2005. (XII. 28.) GKM r.

A belvízi légpárnás kishajók megfelelõségének feltételeirõl . . . . . .

121/2005. (XII. 28.) GKM r.

A tengerészek munkaidejére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12162

12159

122/2005. (XII. 28.) GKM r.

Az Útpénztár fejezeti kezelésû elõirányzat felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggõ feladatok ellátásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12167

34/2005. (XII. 28.) KvVM r.

Az állami tulajdonú közüzemi vízmûbõl szolgáltatott ivóvízért, illetõleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamû használatáért fizetendõ díjakról szóló 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12170

7/2005. (XII. 28.) MeHVM r.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendõ adatok körérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12175

34/2005. (XII. 28.) NKÖM r.

A kulturális javak kiviteli engedélyezésének részletes szabályairól szóló 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet módosításáról . . . . . . . 12176

51/2005. (XII. 28.) PM r.

A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . 12188

52/2005. (XII. 28.) PM r.

A pénzügyi vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok körérõl és az adatszolgáltatás módjáról* . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12200

53/2005. (XII. 28.) PM r.

A hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok körérõl és az adatszolgáltatás módjáról* . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12201

54/2005. (XII. 28.) PM r.

A befektetési szolgáltató és a külföldi székhelyû befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez, a befektetési vállalkozás és hitelintézet kereskedési könyv vezetéséhez, az árutõzsdei szolgáltató és az elszámolóház szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történõ adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 5/2004. (II. 12.) PM rendelet módosítása* . . . . . . . . 12202

196/2005. (XII. 28.) KE h.

Politikai államtitkár felmentésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12203

Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleménye a magánszemélyek adóelõleg-nyilatkozatairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12204 A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának pályázati felhívása civil szervezetek Nemzetközi Fejlesztési Együttmûködési projektjeinek támogatására. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12209 Helyesbítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12220

* A rendelet mellékletekkel teljes szövegét a Magyar Közlöny 2005. évi 171. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357).

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2005. évi CLXXIII. törvény a nyugdíjak korrekciós célú emelésérõl* Az Országgyûlés a nyugdíjak között kialakult aránytalanságok vállalható mérséklése céljából, annak érdekében, hogy az érintett nyugdíjak arányaiban jobban kifejezésre jussanak az aktív korban teljesített szolgálati idõben és az elért, a járulékfizetés alapjául szolgáló keresetekben meglevõ különbségek, enyhüljenek az e téren a nyugdíjas évek során létrejött ellentmondások, azzal a szándékkal, hogy mérséklõdjenek ezen nyugdíjak összegeiben a nyugdíjazás éve szerinti eltérések, ugyanakkor figyelembe véve a nyugdíjak korrekciójának jelentõs, csak több egymást követõ évben vállalható, illetve megtervezhetõ forrásigényét a következõ törvényt alkotja: 1. § (1) A 2006. január 1-jét megelõzõ idõponttól kezdõdõen megállapított ötven százalékos mértékû özvegyi (baleseti özvegyi) és szülõi (baleseti szülõi) nyugdíjat – ideértve az ideiglenes özvegyi (ideiglenes baleseti özvegyi) nyugdíjat is – a) 2006. január 1-jétõl 10 százalékkal, b) 2007. január 1-jétõl az ellátás egytizenegyed részének megfelelõ összeggel fel kell emelni. (2) A 2006. január 1-je és december 31-e közötti idõponttól kezdõdõen megállapított ötvenöt százalékos mértékû özvegyi (baleseti özvegyi) és szülõi (baleseti szülõi) nyugdíjat – ideértve az ideiglenes özvegyi (ideiglenes baleseti özvegyi) nyugdíjat is – 2007. január 1-jétõl az ellátás egytizenegyed részének megfelelõ összeggel fel kell emelni. 2. § (1) 2007. január 1-jétõl az 1988. január 1-jét megelõzõ idõponttól kezdõdõen megállapított saját jogú nyugellátást a (2) és a (3) bekezdés szerint meghatározott százalékos mértékek együttes összegével fel kell emelni.

* A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el.

12105

(2) Az emelés mértéke a férfiak esetében 3 százalék, a nõk esetében 5 százalék. (3) A legalább 30 – nõk esetében legalább 28 – év elismert szolgálati idõ alapján megállapított saját jogú nyugellátást – ide nem értve a baleseti rokkantsági nyugdíjat – annyiszor 0,5 százalékkal kell emelni, ahány évvel több az elismert szolgálati idõ a 29 – nõk esetében a 27 – évnél. Az emelés így számított mértéke azonban a 10 százalékot nem haladhatja meg. 3. § (1) 2008. január 1-jétõl az 1991. január 1-je és 1996. december 31-e közötti idõponttól kezdõdõen megállapított saját jogú nyugellátást a (2)–(3) bekezdés szerint meghatározott százalékos mértékek együttes összegével fel kell emelni. (2) Az emelés mértéke 4 százalék. (3) A legalább 30 év elismert szolgálati idõ alapján megállapított nyugellátást – ide nem értve a baleseti rokkantsági nyugdíjat – annyiszor 0,5 százalékkal kell emelni, ahány évvel több az elismert szolgálati idõ a 29 évnél. Az emelés így számított mértéke azonban a 10 százalékot nem haladhatja meg. 4. § 2009. január 1-jétõl a) az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e közötti idõponttól kezdõdõen megállapított saját jogú nyugellátást 2 százalékkal, b) az 1992. január 1-je és 1995. december 31-e közötti idõponttól kezdõdõen megállapított saját jogú nyugellátást 4 százalékkal, c) az 1997. január 1-je és 1998. december 31-e közötti idõponttól kezdõdõen megállapított saját jogú nyugellátást 4 százalékkal kell felemelni. 5. § 2010. január 1-jétõl az 1991. január 1-jével kezdõdõ idõszakban megállapított rokkantsági nyugdíjakat a megváltozott munkaképességûek és rokkantak átalakított társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének megfelelõen, külön jogszabályban foglaltak szerint további emelésben kell részesíteni. 6. § (1) Az 1–5. §-okban meghatározott emelésekrõl a nyugdíjfolyósító szervek hivatalból – külön határozathozatal nélkül –, a tárgyév január hónapjában esedékes évenkénti rendszeres nyugdíjemeléssel egyidejûleg intézkednek. Az emeléseket az évenkénti rendszeres nyugdíjemelést megelõzõen, a január havi nyugellátásnak a) a nem társadalombiztosítási ellátás, b) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, továbbá a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék, c) az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetõleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetésérõl szóló 1991. évi

12106

MAGYAR KÖZLÖNY

XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíjkiegészítés helyébe lépõ pótlék nélküli összegére kell végrehajtani. (2) Az e törvény szerint megállapított korrekciós célú emelés a külön jogszabályban meghatározott együttfolyósítási összeghatáron felül is jár. 7. § (1) Saját jogú nyugellátáson e törvény alkalmazásában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti öregségi nyugdíjat, továbbá a bányásznyugdíjat, az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját és a szolgálati nyugdíjat, illetve a Tny. 6. §-a (1) bekezdésének b)–c) pontja szerinti rokkantsági nyugdíjat és baleseti rokkantsági nyugdíjat kell érteni. (2) A központi költségvetés megtéríti a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a) a bányásznyugdíjak, b) az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet szerint az elõadómûvészek részére megállapított öregségi nyugdíjak emelésének fedezetét és a végrehajtás költségeit. A megtérítendõ összegek átutalására és elszámolásának módjára külön jogszabály rendelkezései irányadóak. 8. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a korrekciós célú emelés folyósításának részletes szabályait rendeletben határozza meg. (3) 2006. január 1-jén a Tny. 50. §-ának (1) bekezdésében az „ötven százaléka” szövegrész helyébe az „ötvenöt százaléka” szövegrész, 50. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „ötven százaléka” szövegrész helyébe az „ötvenöt százaléka” szövegrész, 50. §-ának (3) bekezdésében az „ötvenszázalékos mértékben” szövegrész helyébe az „ötvenöt százalékos mértékben” szövegrész lép. (4) 2007. január 1-jén a Tny. 50. §-ának (1) bekezdésében az „ötvenöt százaléka” szövegrész helyébe a „hatvan százaléka” szövegrész, 50. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „ötvenöt százaléka” szövegrész helyébe a „hatvan százaléka” szövegrész, 50. §-ának (3) bekezdésében az „ötvenöt százalékos mértékben” szövegrész helyébe a „hatvanszázalékos mértékben” szövegrész lép. (5) A Tny. 50. §-ának (1) bekezdése, valamint 50. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti a) ötvenöt százalékos mértéket a 2006. január 1-je és december 31-e közötti, b) hatvan százalékos mértéket a 2006. december 31-ét követõ idõponttól kezdõdõen megállapításra kerülõ özvegyi nyugdíjakra kell alkalmazni.

2005/171. szám

(6) 2010. január 1-jétõl az özvegyi nyugdíjakat az átalakított özvegyi nyugdíjrendszer keretei között a feléledési idõre vonatkozó jelenlegi korlátozó szabályokra tekintet nélkül kell megállapítani.

Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgyûlés elnöke

2005. évi CLXXIV. törvény a fiatalok életkezdési támogatásáról* A magyar nemzet jövõje, a hátrányos helyzetûek esélyeinek növelése iránti felelõsségtõl indíttatva, a fiatalok önálló életkezdésének anyagi megalapozása céljából az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja: A törvény hatálya 1. § (1) E törvény alapján meghatározott feltételekkel a 2005. december 31. napja után született gyermeket önálló életkezdéséhez életkezdési támogatás illeti meg. (2) E törvény személyi hatálya a 2. §-ban, illetõleg az 5. § (1) bekezdésében említett személyekre, tárgyi hatálya a gyermek 18. életévének betöltése napjáig a Start-számlára terjed ki. (3) Az életkezdési támogatással kapcsolatos ellenõrzési feladatok – az összegét meghatározó állami támogatás, valamint az adómentesség összefüggésében – az állami adóhatóság hatáskörébe tartoznak.

Fogalmak 2. § E törvény alkalmazásában 1. életkezdési támogatás: a gyermeket 18. életévének betöltése napján e törvény alapján a Magyar Köztársaság törvényes fizetõeszközében megilletõ összeg; 2. fiatal felnõtt: a 18. életévének betöltése napját követõen a 3. pontban említett személy; 3. gyermek: a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ magyar állampolgár a 18. életévének betöltése napjáig; 4. kiutaló: a Magyar Államkincstár; * A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el.

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

5. Start-számla: a számlavezetõ által a gyermek nevén vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla, ügyfélszámla, illetõleg bankszámla; 6. számlavezetõ: a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott hitelintézet, valamint a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott befektetési szolgáltató, amely a Magyar Államkincstárral Start-számla vezetés vállalására szerzõdést kötött; 7. szülõ: a gyermeknek az a családi pótlékra jogosult szülõje vagy más törvényes képviselõje, akinek a családi pótlékot folyósítják; 8. utalási összeg: a kiutaló által a gyermek javára a Start-számlát vezetõ számlevezetõhöz e törvény alapján utalt összeg.

Start-számla 3. § (1) A Start-számla a) vezetés vállalására vonatkozó szerzõdést a kiutaló azzal a számlavezetõvel köt, amely az e törvényben, és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban elõírt feltételeket elfogadja; b) megnyitására vonatkozó megállapodás kizárólag írásban köthetõ. (2) Start-számlát a számlavezetõ az 1. § (1) bekezdése szerinti jogosultság születési anyakönyvi kivonattal történõ igazolása alapján vagy a Start-számla követelés 7. § (3) bekezdése szerint történõ áthelyezésekor a számlavezetõ e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítése – így különösen a kincstári számlán lévõ követelés áthelyezése, az állami támogatás igénylése – céljából, a gyermek adóazonosító jelének és/vagy természetes azonosítóinak rögzítésével, a választott befektetési forma szerint nyit. (3) Start-számla megnyitásának feltétele a) a szülõ hozzájárulása a gyermek (2) bekezdésben említett adatainak a számlavezetõ által az e törvényben foglalt jogosultságok és kötelezettségek érvényesítése – így különösen utalási összegek áthelyezése, állami támogatás igénylése – céljából történõ kezeléséhez; b) a 6. § (2) bekezdése szerinti esetben a szülõ által adott felhatalmazás a számlavezetõ részére állami támogatás igénylésére. (4) A gyermek egyidejûleg csak egy számlavezetõnél rendelkezhet Start-számlával. (5) A számlavezetõre, a számlavezetõ által végzett szolgáltatásokra a Tpt., illetõleg a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (6) A „Start-számla” elnevezést, e fogalom jelzõs alakját, továbbá rokon értelmû vagy idegen nyelvû megfelelõjét csak az e törvény szerinti feltételeknek megfelelõ szám-

12107

lavezetõ használhatja az életkezdési támogatás kezelésére az e törvény szerinti feltételek és befektetési szabályok szerint.

Az életkezdési támogatás mértéke 4. § (1) Az életkezdési támogatás a fiatal felnõttet az utalási összegek alapján – a 6. § és a 7. § rendelkezéseit is figyelembe véve – illeti meg. (2) Az utalási összeg a) a gyermek születésének évében (elsõ utalási összeg), továbbá b) a gyermek születésének évét követõ hetedik évben (második utalási összeg) és a gyermek születésének évét követõ tizennegyedik évben (harmadik utalási összeg) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek esetében, valamint az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében jár. (3) A (2) bekezdés szerinti utalási összegeket – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az éves költségvetési törvény határozza meg. (4) Ha a gyermek a 2006. évben született, az elsõ utalási összeg 40 ezer forint, a második és a harmadik utalási összeg 42-42 ezer forint.

Az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítése 5. § (1) Az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez – kormányrendeletben meghatározott módon és rendszerességgel – a) a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala aa) a gyermek adóazonosító jelének megállapítása céljából az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvényben elõírt adatokról az állami adóhatóság részére, ab) a kiutaló e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítése – így különösen a kincstári számlán lévõ követelés áthelyezése, az állami támogatás kiutalása – céljából szükséges adatokról a kiutaló részére adatot szolgáltat; b) az állami adóhatóság a gyermek adóazonosító jelét és természetes azonosító adatait a kiutaló részére megküldi, továbbá az adóigazolványt a szülõ kérésére kiállítja és kiadja. (2) A kiutaló az (1) bekezdés b) pontja szerint kapott adatok alapján 8 munkanapon belül a gyermek nevén az életkezdési támogatás nyilvántartására szolgáló kincstári számlát (a továbbiakban: kincstári számla) nyit, amelyen az elsõ utalási összeget, valamint a gyermek jogosultsága esetén – ha Start-számlával nem rendelkezik – a második és a harmadik utalási összeget nyilvántartja mindaddig,

12108

MAGYAR KÖZLÖNY

amíg a szülõ vagy a szülõ egyetértõ nyilatkozata alapján – 16. életévének betöltését követõen – a gyermek azt Start-számlára nem helyezi vagy ameddig a (7) bekezdés szerinti jogosultsággal a jogosult nem él. (3) A kincstári számlán nyilvántartott követelés Start-számla megnyitásával és a befektetési lehetõség kiválasztásával helyezhetõ át a választott számlavezetõhöz. (4) A (3) bekezdés szerinti esetben a számlavezetõ a) a Start-számla megnyitását megelõzõen tájékoztatást ad a befektetési lehetõségekrõl, b) a szülõ vagy a szülõ egyetértõ nyilatkozatával – 16. életévének betöltését követõen – a gyermek döntése szerint – a befektetésre vonatkozó választást is figyelembe véve – a Start-számlát haladéktalanul megnyitja, c) Start-számla megnyitásáról, valamint a kincstári számlán nyilvántartott követelés áthelyezéséhez szükséges egyéb adatokról a kiutalót havonta értesíti. (5) A kincstári számlán nyilvántartott összeget a kiutaló az értesítés kézhezvételétõl számított 8 munkanapon belül utalja a számlavezetõhöz. (6) Ha a gyermek Start-számlával rendelkezik, a második és a harmadik utalási összeget a kiutaló a gyermek jogosultsága esetén annak igazolásától számított 8 munkanapon belül – felróható késedelem esetén az utalás összege után napi 3,5 ezrelék késedelmi kamattal növelten – utalja a számlavezetõhöz. (7) Az életkezdési támogatás kifizetését Start-számlán vagy ennek hiányában a kincstári számlán nyilvántartott követelés alapján a) a fiatal felnõtt 18. életévének betöltése napjától, b) a gyermek, illetõleg a fiatal felnõtt halála esetén az örökös a hagyatéki határozat jogerõre emelkedését követõen kérheti. (8) A fiatal felnõtt az életkezdési támogatást a következõ célokra fordíthatja: a) tanulmányok; b) lakhatás; c) pályakezdés; d) gyermekvállalás feltételeinek megteremtése; e) jogszabályban meghatározott más cél.

Befizetés Start-számlára 6. § (1) A Start-számla követelés – utoljára a gyermek 18. születésnapjának betöltéséig – kiegészíthetõ a) természetes személy által történõ befizetéssel évenként több ilyen befizetõ esetén is legfeljebb együttesen évi 120 ezer forint összeggel; b) az a) pont szerinti befizetéstõl függetlenül települési önkormányzat által a rendeletében meghatározott feltételekkel történõ befizetéssel

2005/171. szám

azzal, hogy az a) pont szerinti összeget meghaladó, valamint a gyermek külföldi letelepedésének idõszakában történõ befizetés Start-számlán nem írható jóvá, azt a számlavezetõ a befizetõnek visszautalja, továbbá azzal, hogy az önkormányzati rendelet az életkezdési támogatás felhasználására vonatkozó korlátozást csak az önkormányzat által befizetett összeg(ek) mértékéig tartalmazhat. (2) Állami támogatás illeti meg a) az (1) bekezdés a) pontja alapján történõ befizetés esetén a befizetés évében a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket a naptári évben befizetett összeg 20 százalékának megfelelõ, de legfeljebb évi 12 ezer forint összegben; b) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket az (1) bekezdés a) pontja szerinti befizetéstõl függetlenül évi 12 ezer forint összegben; c) az a)–b) pontban nem említett gyermeket az (1) bekezdés a) pontja szerinti befizetés esetén a naptári évben befizetett összeg 10 százalékának megfelelõ, de legfeljebb 6 ezer forint összegben. (3) Az állami támogatást a gyermek javára a Start-számláját vezetõ számlavezetõ a naptári évet követõ január 31-éig igényli a kiutalónál. (4) Az állami támogatást a kiutaló az igénylés kézhezvételétõl számított 30 naptári napon belül a számlavezetõhöz utalja a) a (2) bekezdés c) pontja szerint, vagy b) a (2) bekezdés a)–b) pontja szerint, ha a gyermeknek a rendelkezésekben meghatározott magasabb összegû állami támogatásra való jogosultsága igazolása céljából az (5) bekezdésben említett iratot a számlavezetõ az igényléshez csatolta. (5) A (4) bekezdés b) pontjában említett jogosultság igazolására a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feltétel tényét rögzítõ – a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott tartalommal és formában kiállított – irat szolgál, amelyet a szülõ vagy a szülõ egyetértõ nyilatkozata alapján – 16. életévének betöltését követõen – a gyermek a számlavezetõ írásbeli megkeresése alapján a naptári év december 15-éig juttat el a számlavezetõhöz. (6) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott határidõ(k) felróható elmulasztása esetén a számlavezetõ, illetõleg a kiutaló a támogatás összege után napi 3,5 ezrelék késedelmi kamatot fizet a Start-számla javára.

A kincstári számlán nyilvántartott, illetõleg a Start-számla követelés kezelése 7. § (1) A kiutaló a gyermek nevén nyitott kincstári számlán nyilvántartott követelés után évenként az ötéves állampapír hozamával egyezõ mértékû kamatot, továbbá

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12109

az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében évi 12 ezer forint állami támogatást ír jóvá.

mek 18. életéve betöltésének, illetõleg a gyermek halála esetén elhunytának napjáig kell alkalmazni.

(2) Start-számla követelés kezelésére bankbetét vagy a Tpt. szerint nyilvánosan forgalomba hozott állampapír, tõke- vagy hozamgarantált befektetési jegy választható.

Az életkezdési támogatás védelme

(3) Az 5. § (3) bekezdése alapján tett választásától függetlenül a szülõ vagy a szülõ egyetértõ nyilatkozata alapján – 16. életévének betöltését követõen – a gyermek bármikor jogosult a Start-számlán nyilvántartott követelésre vonatkozóan a (2) bekezdés szerinti megtakarítási, illetõleg befektetési lehetõségek között a Start-számla állományát vagy annak egyes elemeit átcsoportosítani, illetve magát a teljes állományt más számlavezetõnél nyitott Start-számlára áthelyezni. Amennyiben az áthelyezés betétgyûjtésre nem jogosult számlavezetõnél megnyitott Start-számlára történik, dönteni kell arról, hogy az áthelyezéssel felmondott bankbetét összege milyen más, a (2) bekezdés szerinti befektetési formába kerüljön.

8. § (1) A kincstári számlán nyilvántartott követelés, illetõleg Start-számla követelés az 5. § (7) bekezdésében meghatározott idõpontig nem fizethetõ ki, nem fogadható el hitel (kölcsön) fedezetéül, pénzeszközei, befektetései nem vonhatók végrehajtás alá. Az ezzel ellentétes jognyilatkozat, cselekmény semmis.

(4) A Start-számlával rendelkezõ gyermek javára átutalt, befizetett összegeket, fizetett késedelmi kamatokat, továbbá a (2) bekezdés szerinti választás alapján elért kamatokat, hozamokat – a (7) bekezdésben meghatározott díj fedezetének visszatartásával – a számlavezetõ a gyermek javára haladéktalanul a Start-számla megállapodásban meghatározott befektetési formába fekteti mindaddig, amíg a szülõ vagy a gyermek a (3) bekezdésében foglalt jogosultságával nem él.

Vegyes rendelkezések

(2) Start-számlával kapcsolatban a befektetõ-védelmi, csõd- és felszámolási ügyekben a Hpt., a Tpt., valamint a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezései az irányadóak.

9. § (1) Mentes mindennemû adó, járulék és illeték alól a) a Start-számlával rendelkezõ gyermeknek a javára átutalt, befizetett összegbõl, késedelmi kamatból, továbbá a 7. § (2) bekezdése szerinti választás alapján elért kamatból, hozamból származó bevétele; b) az 5. § (7) bekezdésében meghatározott idõpontot követõen is a fiatal felnõttnek az életkezdési támogatás kincstári számlán nyilvántartott összege, illetõleg a Start-számla követelés alapján az említett idõpontra vonatkozóan meghatározott összegébõl származó bevétele.

(5) A (3) bekezdés alapján történõ áthelyezés esetén a) a választott új számlavezetõ az áthelyezés kezdeményezõjének az új Start-számla megnyitására vonatkozó szándéknyilatkozata és a befektetési lehetõség kiválasztása alapján az áthelyezéshez szükséges adatokat tartalmazó ígérvényt ad; b) a korábbi számlavezetõ az ígérvény alapján a nála vezetett Start-számlát megszünteti, és annak állományát haladéktalanul – felróható késedelem esetén napi 3,5 ezrelék késedelmi kamattal növelten – a választott új számlavezetõhöz áthelyezi; c) az új számlavezetõ – a befektetésre vonatkozó választást is figyelembe véve – a Start-számlát haladéktalanul megnyitja és errõl a kiutalót tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérõen, az ott meghatározott összegnek a 6. § (1) bekezdésében foglaltak alapján befizetett összeget meghaladó része a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint egyéb jövedelem, ha az életkezdési támogatás jogosultja nem magyar állampolgár és/vagy nem rendelkezik a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel.

(6) A fiatal felnõtt 18. életéve betöltésének napját, illetõleg a gyermek halála esetén elhunytának napját követõen a) a gyermek nevén nyitott kincstári számlán nyilvántartott követelés után a kamat-jóváírás megszûnik; b) a Start-számla követelésre az általános jogszabályi rendelkezések – ideértve különösen a Hpt. és a Tpt. rendelkezéseit – az irányadóak.

Záró rendelkezések

(7) Start-számlával összefüggésben felmerülõ költségek miatt (megbízási díj, számlavezetési díj, jutalék stb. címen) a számlavezetõ évenként gyermekenként a Start-számla éves átlagos állománya legfeljebb 1 százalékának megfelelõ díjat számíthat fel. E rendelkezést a gyer-

(3) A kiutaló és a Start-számlát kezelõ számlavezetõ – az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény elévülésre vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe véve – jogosult az életkezdési támogatással összefüggõ adatok jogszabályoknak megfelelõ kezelésére.

10. § (1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) Felhatalmazást kap a) a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az e törvény hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan az adatszolgáltatás, a tájékoztatás, a nyilvántartás eljárási rendjét, valamint az életkezdési támogatással kapcsolatos utalások végrehajtási szabályait;

12110

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a pénzügyminiszter, hogy rendeletet adjon ki a 6. § (5) bekezdés szerinti irat egységes tartalmi és formai követelményeirõl. (3) Nem lép hatályba a családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény 28. §-ának (12) bekezdése, valamint 17. §-ával megállapított a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20. §-a (2) bekezdésének második mondata.

Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgyûlés elnöke

2005. évi CLXXV. törvény a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról* 1. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Nemzeti Földalap mint a kincstári vagyon része az állam tulajdonában lévõ, folyamatosan változó mennyiségû és elhelyezkedésû termõföldek, valamint – kivételesen – a mezõgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges mûvelés alól kivett földek összessége. Az állam ezeket a földeket mezõgazdasági és erdõgazdálkodási céllal részben vagyonkezelés útján, részben más jogcímen történõ használatba adással hasznosítja, illetve a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelõen, vagy valamely közcél érvényesítése érdekében eladja.” (2) Az Nfatv. 1. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Kormány a miniszter útján évente beszámol az Országgyûlésnek a földbirtok-politikai irányelvek érvényesülésérõl, a Nemzeti Földalap helyzetérõl és a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet tevékenységérõl. A beszámolóhoz csatolni kell a Nemzeti Földalap Ellenõrzõ Bizottság észrevételeit.” 2. § Az Nfatv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

* A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el.

2005/171. szám

„(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása és a Nemzeti Földalap rendeltetésszerû hasznosítása a földbirtok-politikai irányelvek szerint történik. A földbirtok-politika irányelveit – ideértve a szociális földprogram szempontjait is – országgyûlési határozat állapítja meg. A földbirtok-politikai irányelvek érvényre juttatásáról, valamint a szükséges feltételek megteremtésérõl a Kormány gondoskodik.” 3. § (1) Az Nfatv. 3. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ cím lép: „A Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet” (2) Az Nfatv. 3. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) Az NFA elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel, míg az egyéb munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. A gazdasági elnökhelyettest – az NFA elnökének javaslatára – a miniszter nevezi ki és menti fel. Az NFA többi elnökhelyettesét az NFA elnöke nevezi ki és menti fel. A kinevezés hat évre szól. (4) Az NFA feladatait központi szerve és területi szervei útján látja el. Az NFA e törvényben meghatározott egyes feladatainak végrehajtásában a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt álló intézmények közremûködnek.” 4. § Az Nfatv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik – ha törvény eltérõen nem rendelkezik – a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével: a) minden olyan állami tulajdonú termõföld, valamint a mezõgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges mûvelés alól kivett terület, amelynek vagyonkezelõjeként az ingatlan-nyilvántartásban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI), más központi költségvetési szerv vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.), valamint ezek jogelõdjei vannak feltüntetve, továbbá minden olyan állami tulajdonú ingatlan, amely 2002. január 1. után vált, illetve válik termõfölddé, ideértve azon termõföldeket is, amelyek védettsége ezen idõpontot követõen szûnt vagy szûnik meg; b) minden olyan állami tulajdonú termõföld, valamint a mezõgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges mûvelés alól kivett terület, amelynek nincs vagyonkezelõje, vagy annak kiléte nem állapítható meg; c) az a termõföld, valamint az a mezõgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges mûvelés alól kivett terület, amelynek tulajdonosa nem állapítható meg; d) a termõföldek megközelítését szolgáló állami tulajdonban levõ utak, a közutak kivételével.” 5. § (1) Az Nfatv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

„(1) E törvény rendelkezéseinél fogva a Nemzeti Földalapba kerül a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével az állam által örökölt, valamint jogszabály alapján kártalanítás nélkül állami tulajdonba vett, hasznosítatlan állapotú termõföld.” (2) Az Nfatv. 7. § (2) bekezdés bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Nemzeti Földalapba kerül, ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével:” (3) Az Nfatv. 7. § (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: „h) az egyéb jogcímen az állam tulajdonába kerülõ termõföld,” (4) Az Nfatv. 7. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az életjáradék ellenében megszerzett földrészlet [13/A. § (3) bekezdés] abban az esetben is a KVI vagyoni körébe kerül, ha az védett vagy védelemre tervezett természeti területnek minõsül.” 6. § (1) Az Nfatv. 9. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A termõföld tulajdonosa az NFA-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja termõföldjét a Magyar Állam javára.” (2) Az Nfatv. 9. § (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Nem lehet az ajánlatban közölt áron megvásárolni a felajánlott termõföldet, ha az ajánlati ár a helyben kialakult piaci árat meghaladja.” 7. § Az Nfatv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A vagyon-nyilvántartástól elkülönülten kell nyilvántartani az olyan mezõgazdasági mûvelésre alkalmatlan (belvizes, szikes stb.) földrészleteket, amelyeknek a Magyar Állam javára történõ megvásárlása, és természetvédelmi vagy vízkár-elhárítási célú vagyonkezelése indokolt.” 8. § Az Nfatv. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § Az NFA a székhelyén, az internetes honlapján, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõben, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fõvárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatalánál történõ kifüggesztés útján rendszeresen közzéteszi a Nemzeti Földalapba tartozó értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét.” 9. § (1) Az Nfatv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó termõföldvagyont a földrészlet nyilvános pályázat vagy árverés út-

12111

ján történõ eladásával, illetve nyilvános pályázat útján haszonbérbe adásával vagy vagyonkezelésbe adásával hasznosítja.” (2) Az Nfatv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a § (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg e § eredeti (5)–(9) bekezdéseinek számozása (6)–(10) bekezdésre változik: „(4) Vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekû cél megvalósítása érdekében történõ eladás, csere, illetõleg haszonbérbe adás esetén az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. Közérdekû célnak minõsül különösen a hulladékgazdálkodási, a közszolgáltatási, a szociális és egészségügyi létesítmény létesítése. (5) A (4) bekezdés szerinti eladás, csere, illetõleg haszonbérbe adás esetén a szerzõdéskötést megelõzõen 30 nappal nyilvánosságra kell hozni a tervezett szerzõdés tárgyait, vagyoni értékeit.” (3) Az Nfatv. 13. §-a új számozás szerinti (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó termõföldet – önkormányzati feladatok ellátásának elõsegítése, így foglalkoztatási, szociális, sport, kulturális és közmûvelõdési, informatikai-kommunikációs, gazdaság- és területfejlesztési cél megvalósítása, civil szervezetek mûködésének támogatása, a kistérségi kohézió erõsítése érdekében – a települési önkormányzat részére ingyenesen adhatja vagyonkezelésbe. Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó termõföldet a szociális földprogram megvalósítása céljára a települési önkormányzat számára ingyenesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adhatja. A települési önkormányzat a vagyonkezelõi jogot nem adhatja tovább. Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó termõföldet a települési önkormányzat részére ingyenesen adhatja tulajdonba temetõ létesítése céljára, vagy hulladékgazdálkodási cél megvalósítása érdekében. A vagyonkezelésbe, illetve a tulajdonba adás feltétele – a szociális földprogram megvalósítása céljára történõ tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adás kivételével – a földhivatalnak a termõföld más célú hasznosítására adott engedélye. A vagyonkezelésbe, illetve a tulajdonba adásról az NFA javaslata alapján a Kormány dönt.” 10. § Az Nfatv. új 13/A. §-sal egészül ki: „13/A. § (1) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó vagyon vagyonkezelésére, hasznosítására, értékesítésére és nyilvántartására a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó külön törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészletek tekintetében a mûvelési ág megváltoztatást, más célú hasznosítást vagy a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást végrehajtani kizárólag az NFA hozzájárulásával lehet. (3) Az NFA az 55. évet betöltött, saját jogú nyugellásátban részesülõ tulajdonostól, továbbá a 62. év feletti tulajdonostól a termõföldet – ideértve a védett vagy védelemre tervezett természet területnek minõsülõ termõföldet is – a Kormány rendeletében elõírt feltételek fennállása esetén

12112

MAGYAR KÖZLÖNY

életjáradék fizetése ellenében a Magyar Állam javára megvásárolhatja. (4) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészlet megosztásával, mûvelési ágának megváltozásával, illetõleg más célú hasznosításával a tulajdonosi joggyakorló nem változik. (5) Az NFA a vagyoni körébe tartozó termõföld termõképességének fenntartásával, valamint a mûvelés alól kivett területekkel összefüggõ gazdálkodási feladatokat ellátó személyt pályázat útján választja ki. A pályáztatási szabályzatot – az ellenõrzõ bizottság véleménye alapján – a miniszter hagyja jóvá.” 11. § Az Nfatv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az NFA-val a termõföld adásvételére, illetve haszonbérletére kötött szerzõdés tartalmából közérdekbõl nyilvános adatnak minõsül: a) a személyes adatok közül a vevõ, a haszonbérlõ neve, székhelye, illetõleg lakcíme; b) termõföld adásvétele esetén a földrészlet helyrajzi száma és a vételár összege; c) termõföld haszonbérlete esetén a földrészlet helyrajzi száma, a haszonbérlet idõtartama, valamint a haszonbérleti díj összege.” 12. § (1) E törvény a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba, egyidejûleg a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 106. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény eltérõ rendelkezése hiányában e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok vagyonkezelésére, hasznosítására, értékesítésére és nyilvántartására.” b) az Áht. 109/F. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A kincstári vagyon tárgyai felett vagyonkezelõi jogot gyakorolhat] „d) az, akire a vagyonkezelõi jogot e törvény rendelkezéseinek megfelelõen átruházták,” c) az Áht. 109/I. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó termõföld, értékesítésébõl származó bevétel 100%-át termõföldvásárlásra, illetve a termõföld állam által életjáradék ellenében történõ megvásárlásáról szóló kormányrendelet alapján folyósítandó életjáradékra kell fordítani.” d) az Áht. 109/K. §-a a következõ (17)–(18) bekezdésekkel egészül ki: „(17) Ha a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévõ, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlan a tényleges mûvelési ág megállapítása alapján a Nemzeti Földalapról szóló 2001.

2005/171. szám

évi CXVI. törvény hatálya alá tartozik, a Honvédelmi Minisztérium azt átadja az NFA-nak. Az NFA a tulajdonosi joggyakorló személyében történt változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követõen a honvédelmi célra feleslegesnek nyilvánított ingatlan megosztásával és tényleges mûvelési ágának megállapításával kapcsolatos költségek átadott ingatlanra esõ hányadát a Honvédelmi Minisztériumnak megtéríti. (18) A (9)–(10) bekezdésben foglaltakat a Nemzeti Földalapba tartozó, mûvelés alól kivett ingatlanokra is megfelelõen alkalmazni kell azzal, hogy ilyen esetben a tulajdonba adásra az NFA tesz javaslatot, és a tulajdonjog átruházásáról szóló szerzõdést a kedvezményezettel az NFA köti meg.” (2) Az Nfatv. 8. §-ában, 10. § (1) bekezdésében és a 12. §-ában a Magyar Nemzeti Földalap Kht. vagy MNFA Kht. helyett a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezetet kell érteni. (3) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy – az ifjúsági, szociális, családügyi és esélyegyenlõségi miniszterrel és a belügyminiszterrel egyetértésben – a termõföld és erdõ szociális földprogram folytatása céljából az önkormányzatok számára történõ tulajdonba vagy ingyenes vagyonkezelésbe adásának feltételeit rendeletben szabályozza. (4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Nfatv. 5. §-a.

Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgyûlés elnöke

2005. évi CLXXVI. törvény az állategészségügyrõl* A törvény alkalmazási köre 1. § E törvény szabályozza: a) az állat – ideértve a vadon élõ állatot is – tartásának, tenyésztésének, szaporításának, szállításának, forgalmazásának, levágásának, leölésének, az élelmiszer (a szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény hatálya alá tartozó termékek kivételével) és az állati eredetû termék elõállításának, tárolásának, szállí-

* A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el.

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tásának, forgalmazásának, az állati eredetû melléktermék elõállításának, feldolgozásának, ártalmatlanításának (a továbbiakban együtt: állati eredetû melléktermék kezelése), gyûjtésének, tárolásának, szállításának, forgalmazásának, felhasználásának, a takarmány elõállításának, tárolásának, felhasználásának, szállításának és forgalmazásának állategészségügyi és higiéniai feltételeit; b) az állat egészségének megõrzésére, egészségi állapotának vizsgálatára, az állat gyógyítására vonatkozó követelményeket; c) állatgyógyászati termék forgalomba hozatalát, az állatgyógyászati készítmény gyártását, gyakorlati kipróbálását, forgalmazását, tárolását, felhasználását, az állatgyógyászati készítmény hatóanyagának gyártását; d) az állategészségügyi laboratóriumi tevékenységet; e) az állatbetegségek kórokozóival (a továbbiakban: kórokozó) folytatott egyes tevékenységeket; valamint f) az a)–e) pontokban foglalt tevékenység e törvény szerinti engedélyezését, állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, takarmány-higiéniai, -biztonsági ellenõrzését, a fertõzés-közvetítõ anyagoknak és eszközöknek járványügyi és higiéniai szempontból történõ ellenõrzését.

Értelmezõ rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában 1. állategészségügy: az állattartás, -tenyésztés, -szaporítás, -levágás, -leölés, -szállítás, -forgalmazás járványügyi, gyógyászati, állat-higiéniai, szaporodás-biológiai és takarmány-higiéniai feladatainak, az élelmiszer-elõállítás, -tárolás, -szállítás, -forgalmazás járványügyi és higiéniai feladatainak, az állati eredetû melléktermék kezelés, gyûjtés, tárolás, szállítás, forgalmazás, felhasználás feladatainak, a zoonózisokkal kapcsolatos feladatok, az állatgyógyászati készítmények elõállításával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, tárolásával, felhasználásával és az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos feladatok, valamint a felsorolt feladatok irányítását, szervezését, eszközellátását, továbbá az e feladatokkal összefüggõ kutatást, képzést is magában foglaló tevékenységek összessége; 2. állategészségügyi laboratórium: az állatbetegségek megállapítását vagy kizárását, a fertõzöttséget, illetve a fertõzéstõl való mentességet bizonyító kiegészítõ diagnosztikai vizsgálatot, az állatgyógyászati készítmények vizsgálatát, az állatok egészségét károsító kórokozókkal kapcsolatos toxikológiai vizsgálatot, valamint analitikai, mikrobiológiai, radiológiai, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, takarmány-higiéniai, -biztonsági célú vizsgálatot, illetve ezen tevékenységek bármelyikét végzõ laboratórium; 3. állategészségügyi hatóság: a 25. § (1) bekezdésének a)–i) pontjaiban megjelölt szervek; 4. állat-forgalmazás: állat üzletszerû tevékenység keretében történõ értékesítése;

12113

5. állatgyógyászati készítmény (gyógyszer): bármely anyag vagy anyagok keveréke, amelyet állatok betegségeinek kezelésére vagy megelõzésére készítenek, továbbá bármely anyag vagy anyagok keveréke, amely farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az állatok valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazható; 6. állatgyógyászati termék: állatgyógyászati készítmény, állatgyógyászati készítmény hatóanyaga, állategészségügyi biocid termék, állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmény, ápolószer, segédanyag; 7. állati eredetû termék: állati eredetû élelmiszer és állati eredetû anyagot tartalmazó termék; 8. állatklinika: az állatorvosi alap- és továbbképzés, valamint szakirányú kutatás célját is szolgáló állatkórház; 9. állatkórház: olyan állatorvosi szolgáltató intézmény, ahol az alapellátás mellett az állat sürgõsségi (elsõsegély jellegû), szakosított (fertõzõ és nem fertõzõ állatbetegségek), valamint speciális (belgyógyászati, szülészeti-szaporodásbiológiai, sebészeti és különleges mûszeres vagy mûtéti) vizsgálata és gyógykezelése folyik, bentlakásos és ambuláns módon; 10. állatorvos: külön jogszabály szerinti állatorvosi oklevéllel rendelkezõ személy; 11. állatorvosi rendelõ: olyan állatorvosi szolgáltató intézmény, ahol az 1. § b) pontja szerinti tevékenységet végeznek; 12. állatorvosi tevékenység: állatorvosi oklevéllel végezhetõ, az állat egészségi állapotának megállapítására irányuló vizsgálat, megelõzõ, illetve gyógyító beavatkozás, az állat részére gyógyszerrendelés, élelmiszer-higiéniai vizsgálat, a szakértõi, szaktanácsadói tevékenység, valamint az állathulla, az állati eredetû és egyéb – az állategészségügy feladatkörébe tartozó – termék vizsgálata, ellenõrzése és a diagnosztikai célú mintaküldés, valamint az ehhez kapcsolódó igazgatási tevékenység; 13. állatszállítás: az állatok tartózkodási helyének lábon hajtással, jármûvön vagy egyéb módon történõ megváltoztatása; 14. állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki (amely) az állatért felelõs állandó vagy ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, forgalmazás alatti idõszakot is; 15. behozatal: az áru Európai Unión kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) történõ behozatala és szabad forgalomba bocsátása; 16. belföldi szállítás: az áru olyan szállítása, ahol az indítási hely és a rendeltetési hely is a Magyar Köztársaság területén található, valamint a szállítás során a szállítmány nem hagyja el a Magyar Köztársaság területét; 17. belsõ piaci kereskedelem: az áru Magyar Köztársaság és az Európai Unió valamely más tagállama közötti kereskedelme;

12114

MAGYAR KÖZLÖNY

18. fertõzés-közvetítõ: fertõzõ állatbetegség terjesztésére alkalmas élõlény, élõ vagy élettelen anyag; 19. fertõzõ állatbetegség: kórokozó által kiváltott, fertõzés-közvetítõ útján vagy egyéb módon állatra átterjedõ betegség; 20. hatósági állatorvos: az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálatban közszolgálati jogviszonyban alkalmazott állatorvos; 21. járványos állatbetegség: állatról állatra terjedõ fertõzõ állatbetegség; 22. járványügy: fertõzés-közvetítõ útján vagy egyéb módon terjesztett, az állatra, illetve az emberre veszélyes kórokozó, illetve az általa okozott betegség elleni védekezésre, annak felismerésére, felszámolására hozható intézkedések és azok végrehajtása; 23. jogosult állatorvos: a megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomással (a továbbiakban: állomás) közszolgálati jogviszonyban nem álló, a 39. § (1) bekezdésében, illetve külön jogszabályban meghatározott állami és hatósági feladat ellátására az illetékes állomás igazgató fõállatorvosa által – külön jogszabály szerint – feljogosított magánállatorvos; 24. kényszervágás: a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétõl fenyegetett beteg állatnak abból a célból történõ sürgõs elvéreztetése, hogy az állat ne hulljon el, illetve húsa a betegség súlyosbodása miatt fogyasztásra alkalmatlanná ne váljék; 25. kivitel: az áru Európai Unió bármely tagállamából harmadik országba történõ szállítása; 26. mikrochip: olyan elektronikus azonosító rendszer (transzponder), amely az állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas; 27. monitoring: tervezett megfigyelés- vagy méréssorozat elvégzése, amelynek célja, hogy áttekintõ képet adjon a takarmány- vagy élelmiszerjog, illetve az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok betartásának helyzetérõl; 28. parazitózis: élõsködõk által okozott egészségkárosodás; 29. szaporodásbiológia: egészséges utódállomány létrehozásának gyakorlata és állategészségügyi feltételei; 30. zoonózis: olyan betegség vagy fertõzés, amely állatok és emberek között közvetlenül vagy közvetett módon, természetes úton átvihetõ; 31. rituális állattartás: vallásgyakorláshoz kapcsolódó állattartás.

Az állattartás szabályai 3. § (1) Állatot tartani csak a külön jogszabályban elõírtaknak megfelelõ helyen és módon szabad. Az állati eredetû élelmiszer elõállítása céljából az állattartáshoz olyan, külön jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetõvé teszi az állatok egészségé-

2005/171. szám

nek megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati eredetû élelmiszer közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-elõállításra alkalmas legyen. (2) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, nem károsíthatja a környezetet. (3) Az állat etetésére és itatására csak olyan takarmányt és itatóvizet szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. (4) Tenyésztés, vagy szaporítás céljára csak olyan, egészséges állatot szabad használni, amely fedeztetés vagy mesterséges termékenyítés útján átvihetõ fertõzõ és parazitás betegségektõl mentes. (5) Külön jogszabályokban foglalt feltételekkel tilos az állat tartása során, különösen az állat szaporodási vagy termelési eredményeinek növelésére, meghatározott hormontartalmú, -hatású vagy más olyan anyagot felhasználni, amely az ember vagy az állat egészségére káros.

Állategészségügyi felügyelet alá tartozó helyek 4. § (1) Az állategészségügyi hatóság engedélye szükséges a külön jogszabály szerinti gyûjtõállomás, kereskedõi telep, etetõ-itató állomás, pihentetõ állomás, állatrakodó, állatorvosi rendelõ, állatkórház, állatklinika, állatorvosi laboratórium, a nem állam által mûködtetett, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági célú vizsgálatokat végzõ állategészségügyi laboratórium, állati eredetû élelmiszer-elõállító hely, hûtõház, állati eredetû melléktermék szállítását, kezelését végzõ üzem, takarmány elõállító üzem mûködéséhez. (2) Az engedélyezõ hatóság – határozatának meghozatala elõtt – kikéri az állategészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását: a) az állattartó hely, trágyakezelõ, állatvásártér, mesterséges termékenyítõ állomás, embrióátültetõ állomás, baromfikeltetõ állomás, halkeltetõ állomás, méhanyanevelõ telep, állatrakodó, állatorvosi rendelõ, állatkórház, állatklinika, állatorvosi laboratórium, a nem állam által mûködtetett, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági célú vizsgálatokat végzõ laboratórium, gyûjtõállomás, kereskedõi telep, etetõ-itató állomás, pihentetõ állomás, állati eredetû élelmiszer-elõállító hely, hûtõház, állati eredetû melléktermék szállítását, kezelését végzõ üzem, takarmány elõállító, -forgalmazó létesítmény létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére irányuló eljárásban; b) állati eredetû élelmiszer-elosztó, -forgalmazó hely, állatkereskedés, állatkozmetika, állatmenhely, állatpanzió, állatkert létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának és mûködésének engedélyezésére irányuló eljárásban; c) vadaspark mûködésének engedélyezésére irányuló eljárásban;

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

d) a nemzetközi részvétellel tartott állatvásár, állatkiállítás, állatbemutató, továbbá állatverseny tartásának engedélyezésére irányuló eljárásban. (3) A fentiekben meghatározottakon kívül az állategészségügyi hatóság engedélye vagy szakhatósági állásfoglalása szükséges a külön jogszabályban megállapított esetekben.

Az állattartó, illetve az állatorvos kötelezettségei 5. § (1) Az állattartó köteles a) állatának ellátásáról, állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni; b) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerzõdéssel biztosítani, az állat állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, valamint az önkormányzat jegyzõjét (a továbbiakban: jegyzõ) a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyérõl és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról öt napon belül tájékoztatni, valamint az egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésrõl külön jogszabályban meghatározott határidõn belül gondoskodni; c) állata betegségérõl vagy annak gyanújáról az állatorvost haladéktalanul értesíteni, a beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait – jogszabályban meghatározott esetekben – végrehajtani; d) állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védõoltását, elszállítását, levágatását, illetve leölését tûrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetrõl gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének megfelelõen közremûködni; e) az állat elhullását vagy állatorvosi közremûködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni, és az állati testet vizsgálatra bemutatni; f) a külön jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni; g) az állati eredetû melléktermék, így különösen az elhullott állata tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételérõl külön jogszabályban elõírt módon gondoskodni; h) az állategészségügyi hatóságot – annak felhívására – az állati eredetû melléktermék ártalmatlanná tételének jogszabályban meghatározott módon történõ végrehajtásáról tájékoztatni; i) állata külön jogszabály szerinti állategészségügyi vizsgálatának elvégzésérõl gondoskodni. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség vonatkozik a) a vadászatra, halászatra (horgászatra), továbbá állattenyésztésre, -szaporításra jogosult személyre, illetve szervezet vezetõjére; továbbá arra, aki

12115

b) a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet (üzemet) vezeti; c) az állatot felügyeli; d) az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, õrzi; e) szállításkor az állatot kíséri. (3) Az állatnak a vágóhídra vagy kényszervágásra, valamint az állat, az állati eredetû termék és az állati eredetû élelmiszer értékesítésre történõ szállítása alkalmával az állattartó köteles az eljáró állatorvost a forgalmazást befolyásoló körülményekrõl, így különösen az állat egészségi állapotáról, gyógykezelésérõl, takarmányozásáról megfelelõen tájékoztatni. (4) Az (1) bekezdés c) és e) pontjaiban elõírt tájékoztatási, illetve bejelentési kötelezettség vonatkozik az állatorvosi vizsgáló, gyógyító intézmény vezetõjére, valamint minden olyan személyre, aki állatok gyógyításával, mesterséges termékenyítéssel, embrió-átültetéssel, állatszállítással, állatkereskedelemmel, húsvizsgálattal, a levágott, leölt vagy elhullott állatok, illetve a belõlük vagy tõlük származó termék értékesítésével, feldolgozásával, ártalmatlanná tételével foglalkozik, vagy ezekben közremûködik. 6. § (1) Az állattartó eldöntheti, hogy az állatorvosi szolgáltató tevékenységet mely arra mûködési engedéllyel rendelkezõ magánállatorvostól veszi igénybe. (2) Az állatorvos köteles az állattartó részére az állat tartásával, takarmányozásával, egészségi állapotával, a megteendõ intézkedésekkel, ezek várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos teljes körû felvilágosítást adni. (3) Az állatorvos köteles tõle elvárható módon elsõsegélyt nyújtani, és az állattartót a további állatorvosi szolgáltatás igénybevételének lehetõségérõl, illetve kötelezettségérõl tájékoztatni. Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a továbbiakban: bejelentendõ állatbetegség) gyanúja esetén köteles az adott helyzetben elvárható sürgõsségi ellátással egyidejûleg az intézkedésre jogosult állategészségügyi hatóságot tájékoztatni.

Járványügyi intézkedések 7. § (1) Bejelentendõ állatbetegség gyanújakor vagy megállapításakor az eljáró hatósági állatorvos köteles jelentést tenni a kerületi fõállatorvosnak, külön jogszabályban meghatározott betegségekrõl pedig az illetékes állomásnak is. (2) A bejelentendõ állatbetegségeket a melléklet tartalmazza. (3) Ha egy betegséget az Európai Unióban bejelentési kötelezettség alá vontak, akkor arra a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) külön jogszabályban bejelentési kötelezettséget ír elõ. A hazai állatállományt súlyosan veszélyeztetõ és a nemzetközi keres-

12116

MAGYAR KÖZLÖNY

kedelmet akadályozó vagy emberre is veszélyes, újonnan felfedezett fertõzõ állatbetegségre a miniszter – határozott idõtartamra – bejelentési kötelezettséget írhat elõ. (4) Bejelentendõ állatbetegség megelõzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az állategészségügyi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi járványügyi intézkedéseket rendelheti el: a) elkülönítés, b) megfigyelési zárlat (hatósági megfigyelés), c) forgalmi korlátozás, d) helyi zárlat, e) községi zárlat (védõzóna), f) védõkörzet (megfigyelési zóna) létesítése, g) a 15. § szerinti marhalevél kezelésének tilalma, h) termékenyítési tilalom, i) diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés, j) védõoltás, k) gyógykezelés, l) elkülönített vagy zárt vágás, m) állatleölés (leöletés), n) fertõzésközvetítõ-anyag, -eszköz, -tárgy, -élelmiszer, -takarmány, állati eredetû melléktermék, állati eredetû termék lefoglalása, ártalmatlanná tétele, o) fertõtlenítés, p) földterület, jármû, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a korlátozás mértékének megfelelõ utólagos kártalanítás ellenében, q) a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében gazdálkodó szervezet (pl. vágóhíd, állati eredetû melléktermék kezelését végzõ üzem) közremûködésre kötelezése, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a közremûködés mértékének megfelelõ utólagos kártalanítás ellenében. 8. § (1) A járványügyi intézkedések közül egyszerre több is elrendelhetõ. Az elrendelõ határozat – fellebbezésre tekintet nélkül – azonnal végrehajtandó. (2) A 7. § (4) bekezdés a)–g) pontjaiban foglalt járványügyi intézkedések elrendelésérõl egyidejûleg a települési önkormányzat jegyzõjét, fõvárosban a fõjegyzõt is értesíteni kell. (3) Nagy gazdasági kárral fenyegetõ, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertõzõ állatbetegség kitörésekor – amennyiben azt a fertõzõ állatbetegség rendkívüli veszélye indokolja – a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) megtilthatja az élõ állat, állati eredetû termék, takarmány, továbbá járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas egyéb áru Magyarország területérõl történõ kiszállítását, illetve a betegség terjedésének megállításához, illetve a betegség felszámolásához szükséges járványügyi intézkedéseket foganatosíthat.

2005/171. szám

(4) Rendkívüli járványveszély esetén a Magyar Rendõrség a külön jogszabályban foglaltak szerint közremûködik a veszély elhárításában. 9. § (1) A magánállatorvos járványos állatbetegség gyanúja esetén köteles a járványveszély elhárítása érdekében, az adott helyzetben tõle elvárható módon a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint a további intézkedésre jogosult szervet haladéktalanul értesíteni. (2) Bejelentendõ állatbetegség vagy annak gyanúja esetén, a magánállatorvos köteles haladéktalanul jelentést tenni az intézkedésre jogosult állategészségügyi hatóságnak, továbbá a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerint eljárni, és az állattartót a szükséges utasításokkal ellátni. (3) Járványveszély esetén a magánállatorvos az illetékes állomás igazgató fõállatorvosa által közcélú munkavégzésre – a 32. § j) pontja szerinti megállapodás alapján, díjfizetés és költségtérítés ellenében – igénybe vehetõ. A magánállatorvos a közcélú igénybevételnek köteles eleget tenni, amelynek végrehajtása során közfeladatot lát el, és a hatósági állatorvost megilletõ védelemben részesül. (4) Sürgõsségi ellátás keretében az állatorvos kezdeményezheti a sérült, beteg vagy nem szállítható állat kényszervágását. 10. § (1) A 7. § (4) bekezdésének i)–q) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések elrendelése esetében – a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az államtól kártalanításra jogosult: a) a mellékletben megnevezett állatbetegségben elhullott, illetve leölt állat, megsemmisített anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa; b) a 7. § (4) bekezdésének p) pontjában meghatározott földterület, jármû, épület, berendezés, eszköz és anyag tulajdonosa (használója); c) a 7. § (4) bekezdésének q) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet. (2) A kártalanításhoz és az állati eredetû melléktermék ártalmatlanná tételéhez szükséges pénzügyi fedezetet évente a központi költségvetésben – a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetben külön alcímként – kell tervezni, illetve biztosítani. (3) A kártalanítás összege az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke, a 7. § (4) bekezdés p) és q) pontja esetében pedig az igénybevétellel, illetve közremûködéssel okozott károkhoz (ide nem értve az elmaradt hasznot) igazodik. A kárbecslés és kifizetés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. A kártalanítás kifizetésének módjáról az elrendelõ határozatban kell rendelkezni. (4) Nem jár kártalanítás: a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért, valamint a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, eszközökért és tárgyakért;

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

b) ha az állat betegségre gyanús állapotát az állattartó nem jelentette, illetve az elõírt kötelezettségeket megszegte; c) ha a tulajdon-átruházással szerzett állat betegségérõl, fertõzöttségérõl a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt; d) ha a járványügyi intézkedésre az állattartó egyéb felróható magatartása miatt került sor; e) a vadon élõ állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat hónapja zárt körülmények között (vadasparkban, vadaskertben, röptetõben) tartott vagy tenyésztett vadon élõ haszonállatokat és a védett állatokat; f) trágyáért, alomért; g) az állategészségügyi jogszabályok megsértésével tartott állatért, illetve szállított, forgalmazott állatért és termékért.

Az állati eredetû melléktermék kezelése 11. § (1) Az állati eredetû mellékterméket külön jogszabály szerint fel kell dolgozni vagy ártalmatlanná kell tenni. (2) Az állati eredetû melléktermék szállításáról, feldolgozásáról, ártalmatlanná tételérõl – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – annak tulajdonosa, vagy amennyiben az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az állati eredetû melléktermék fellelési helye szerint illetékes önkormányzat köteles gondoskodni. (3) A mellékletben megnevezett állatbetegségek megelõzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati eredetû melléktermék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt az állati eredetû melléktermék helye szerint illetékes állomás intézkedik. 12. § (1) Az állati eredetû melléktermék kezelését, szállítását az végezheti, aki erre a tevékenységre engedélyt kapott (a továbbiakban: kezelõ). A külön jogszabályban foglaltak mellett az engedély kiadásának feltétele a) az állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi elõírások megtartása; b) a külön jogszabály szerint 1. és 2. osztályba sorolt állati eredetû melléktermék kezelését végzõ üzem esetében a mûködési engedély iránti kérelemben megjelölt területen elõzetes kötelezettség-vállalás a 11. § (3) bekezdése alapján elrendelt intézkedés teljesítésére. (2) Az állati eredetû melléktermék kezeléséhez a mûködési engedélyt – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a kezelõ részére telephelyenként, a telephelye szerint illetékes állomás – az illetékes környezetvédelmi és közegészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével – adja ki. (3) Az állati eredetû melléktermék szállítását a kezelõ székhelye szerint illetékes állomás engedélyezi. 13. § (1) A járványügyi intézkedés során az állomás az állati eredetû melléktermék ártalmatlanná tételére alkal-

12117

mas technikával és kapacitással rendelkezõ kezelõt bíz meg. (2) Amennyiben a kezelõ az elõzetes kötelezettségvállalásában foglaltakat nem teljesíti, az állomás a kiadott mûködési engedélyt visszavonja, és arról értesíti az engedélyezésben eljáró szakhatóságokat. A mûködési engedély visszavonásával egyidejûleg egyéni kezelõk esetén az e tevékenységre szóló vállalkozói igazolvány visszavonása érdekében tájékoztatja az azt kiadó szervet, egyéb esetekben a tevékenységi kör törlése érdekében értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó megyei bíróságot mint cégbíróságot. 14. § (1) Az állati eredetû melléktermék feldolgozásának, ártalmatlanná tételének költségét – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az állati eredetû melléktermék tulajdonosa, ha pedig a tulajdonos ismeretlen, a települési (kerületi) önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles a önkormányzatnak megtéríteni. (2) Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel költségeit az állam viseli.

A marhalevél 15. § (1) Az állattartó – jogszabályban meghatározott esetekben – a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, vadon élõ, hasított körmû haszonállatok állategészségügyi forgalomképességének igazolására köteles marhalevelet vagy annak megfelelõ, külön jogszabály szerinti okiratot (a továbbiakban együtt: marhalevél) váltani és kezeltetni. (2) A marhalevél kiváltása elõtt az állatot az állategészségügyi és állattenyésztési jogszabályokban elõírtak szerint tartósan meg kell jelölni. (3) A marhalevél kezeléséért a külön jogszabályban megállapított mértékû díjat kell fizetni. (4) A marhalevél kezeléséért fizetendõ díjat az állattartó készpénzben köteles a marhalevél kezelését végzõ szervnek megfizetni. A befizetett díj a marhalevelet kezelõ szerv saját bevétele. (5) Kedvtelésbõl tartott állat forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ mikrochippel jelölhetõ meg. A jelölést állatorvos végezheti.

Az állat, illetve az állati eredetû termék szállítása és forgalmazása 16. § (1) Állatokat összegyûjteni, szállítani csak az állatok egészségének veszélyeztetése nélkül, jogszabályban elõírt módon szabad.

12118

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az állatot vagy az állati eredetû terméket csak a külön jogszabály által elõírt okirattal együtt lehet szállítani. (3) Állatvásárt, állatkiállítást, állatversenyt, állatbemutatót – ideértve az állattal történõ mutatványos tevékenységet – tartani az illetékes jegyzõ által engedélyezett helyen és idõben lehet. (4) Aki állat-forgalmazási tevékenységet folytat, az általa forgalmazott állatokról köteles – a külön jogszabályban meghatározott tartalmú – nyilvántartást vezetni, azt az illetékes hatóság részére annak kérésére bemutatni, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint az illetékes állomásnál magát nyilvántartásba vétetni. (5) Idegen állományból, illetve külföldrõl származó állatot – a 18. §-ban foglaltak figyelembevételével – a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elkülöníteni (karanténozni). 17. § (1) Az állat vagy az állati eredetû termék belsõ piaci kereskedelme, valamint behozatala során az állategészségügyi hatóság elvégzi a külön jogszabályban meghatározott ellenõrzéseket. (2) A állat vagy az állati eredetû termék behozatalát – külön jogszabály szerint – a vámhatóság akkor engedélyezheti, ha az elõírt állategészségügyi ellenõrzéseket az állategészségügyi hatóság elvégezte és azok kedvezõ eredménnyel zárultak (melyet állategészségügyi bizonyítvány tanúsít). 18. § A minisztérium abból a célból, hogy Magyarország területére ne kerüljön olyan állat, illetve állati eredetû termék, amely nem felel meg a magyar állategészségügyi követelményeknek, külön jogszabály szerint egyedileg megállapítja a közösségi szinten teljeskörûen nem szabályozott (a továbbiakban: nem harmonizált) állatfaj és állati eredetû termék a) Európai Unió más tagállamából Magyarországra – mint rendeltetési hely szerinti tagállamba – történõ szállításának állategészségügyi és higiéniai feltételeit; b) harmadik országból Magyarországra – mint rendeltetési hely szerinti tagállamba – történõ behozatalának állategészségügyi és higiéniai feltételeit.

Az állatgyógyászati készítmények 19. § (1) Állatgyógyászati készítményt Magyarországon elõállítani, laboratóriumon kívül kipróbálni csak engedéllyel, az ország területére behozni, valamint forgalomba hozni, forgalmazni és felhasználni – a külön jogszabályban meghatározott készítmények kivételével – csak Magyarországon történt törzskönyvezési eljárás után, forgalomba hozatali, illetve forgalmazási engedéllyel szabad. Állatgyógyászati készítmény hatóanyagát elõállítani csak engedéllyel szabad.

2005/171. szám

(2) Géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó állatgyógyászati készítményt csak a külön jogszabály szerint lehet elõállítani, kipróbálni, az országba behozni, forgalomba hozni, forgalmazni, illetve felhasználni. (3) Az állatgyógyászati készítmény hazai törzskönyvezésének, elõállításának, az ország területére történõ behozatalának, laboratóriumon kívül kipróbálásának, forgalomba hozatalának, forgalmazásának és felhasználásának feltételeit külön jogszabály állapítja meg. (4) Az állatorvos külön jogszabály szerint jogosult a törzskönyvezett, valamint a hatályos Gyógyszerkönyvben szereplõ készítmények és anyagok rendelésére. (5) Az állatgyógyászati készítmények forgalmazása engedélyezésének szabályait külön jogszabály állapítja meg. 20. § (1) A törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hazai gyártóinál, forgalmazóinál és felhasználóinál, behozatal esetén az elsõ hazai tárolás helyén, továbbá a törzskönyvezett állatgyógyászati készítmények hatóanyagának gyártóinál az állomás, illetve az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenõrzõ Intézet (a továbbiakban: ÁOGYTI) – külön jogszabályban foglaltak szerint – végez ellenõrzést. (2) Az eljáró állategészségügyi hatóság az eljárása során térítésmentesen mintát vehet. A készítmény birtokosa ellenminta vételére tarthat igényt. 21. § A 30. § (1) bekezdés g) és a 32. § e) pontjában meghatározott betegség-felszámolási, mentesítési és monitoring programok végrehajtásához szükséges anyagokat és tárgyakat csak a kerületi fõállatorvos rendelhet.

A lefoglalt, elkobzott állatokkal kapcsolatos hatósági feladatok 22. § (1) Az állomás jogosult a szabálysértési vagy büntetõeljárás során lefoglalt, elkobzott állat elhelyezése céljából, a tulajdonos költségére – erre vonatkozó szerzõdés alapján, térítés ellenében – állattartó helyet igénybe venni. (2) Az elkobzott állatot – a veszélyes, valamint természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat kivételével – az állomás térítés nélkül átadhatja állatvédelmi célú civil szervezetnek. (3) A veszélyes, a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó, elkobzott állatot az állomás térítés nélkül átadhatja állatkertnek, természetvédelmi hatóságnak.

Többéves nemzeti ellenõrzési terv 23. § (1) Az állategészségügyi hatóság – az integrált többéves nemzeti ellenõrzési terv részét képezõ, külön

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12119

jogszabály szerinti – többéves nemzeti ellenõrzési tervének (a továbbiakban: Terv) tartalmaznia kell az állategészségügyi hatóság ellenõrzési eljárásrendjét a járványügy, élelmiszer-higiénia, állatvédelem területén és az állatgyógyászati termékekkel, takarmányokkal kapcsolatban.

(4) A magánállatorvos számára a 39. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok végzését külön jogszabály szerint a feladat ellátásának helye szerint illetékes állomás igazgató fõállatorvosa engedélyezheti.

(2) A Tervnek a minõségbiztosítás elveit alkalmazva kockázat-azonosításon, -elemzésen, -kezelésen kell alapulnia.

26. § (1) A jogosult állatorvos feladatainak elvégzését az állomás a kerületi hivatalok útján irányítja és ellenõrzi.

(3) A Terv elkészítése, végrehajtásának megszervezése és irányítása a minisztérium feladata. 24. § (1) A Terv végrehajtásának ellenõrzését a miniszter által felállított, 9 tagú Ellenõrzõ Testület végzi, amely az országos fõállatorvos felügyelete alatt áll. Az Ellenõrzõ Testület tagjait a miniszter nevezi ki, 3 fõt a minisztérium, 2-2 fõt az Országos Állategészségügyi Intézet (a továbbiakban: OÁI), az Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézet (a továbbiakban: OÉVI) és az ÁOGYTI képviselõi közül. (2) Az Ellenõrzõ Testület mûködésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) A hatósági állatorvos feladatait, továbbá a jogosult állatorvos mûködési területét és feladatait az állomás igazgató fõállatorvosa állapítja meg. (3) A kedvtelésbõl tartott állatok külön jogszabály szerinti útlevele kiállításának, kezelésének országos szintû megszervezése a kamara feladata. E feladatával összefüggésben a kamara köteles ellenszolgáltatás nélkül adatot szolgáltatni az állategészségügyi hatóságnak. Az ezekkel kapcsolatos hatósági ellenõrzést az állomás látja el. (4) Az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat e törvény szerinti feladatainak ellátásához és ellátásának fejlesztéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés, valamint az igazgatási szolgáltatási díjbevételek fedezik.

Az állategészségügyi igazgatás szervezete Az állategészségügyi hatósági intézkedések 25. § (1) Az állategészségügyi igazgatási feladatokat a) a miniszter; b) a minisztérium; c) az állomás (melynek élén az igazgató fõállatorvos áll); d) a kerületi hivatal (melynek élén a kerületi fõállatorvos áll), állategészségügyi határállomási- és élelmiszer-higiéniai kirendeltség (melynek élén a kirendeltség-vezetõ fõállatorvos áll); e) a hatósági állatorvos; f) az OÁI (melynek élén a fõigazgató fõállatorvos áll); g) az OÉVI (melynek élén az igazgató fõállatorvos áll); h) az ÁOGYTI (melynek élén az igazgató fõállatorvos áll); i) az önkormányzat jegyzõje; j) a Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: kamara); k) a jogosult állatorvos; valamint l) a magánállatorvos látja el.

27. § (1) Az állategészségügyi hatóság illetékességi területén állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai intézkedésként, külön jogszabályban meghatározottak szerint a) megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti valamely területre, helyiségbe való belépést; b) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zárolását, elkobzását, ártalmatlanítását. (2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzet esetén az állategészségügyi hatóság a székhelyén kívül lakó magánszemélyt székhelyére idézheti, továbbá a határozatot a helyben szokásos módon (például hangosbeszélõn, helyi médiában) is közölheti. Ebben az esetben a határozatot hirdetmény útján is közzé kell tenni. A jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidõ a helyben szokásos módon történt közlés napját követõ naptól kezdõdik.

(2) Az (1) bekezdés b)–h) pontjaiban felsoroltak együtt alkotják az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálatot, amelynek élén a minisztérium állategészségügyi feladatainak ellátásáért felelõs részlegének vezetõje, az országos fõállatorvos áll.

(3) Ha az állategészségügyi hatóság által kiadott mûködési engedély alapján folytatott tevékenység gyakorlása a jogszabályi követelményeknek nem megfelelõ, az állategészségügyi hatóság határozatban rendelkezik a tevékenység határozott idõre történõ felfüggesztésérõl, vagy a mûködési engedély visszavonásáról. Ha a felfüggesztés során meghatározott idõtartam elteltével a jogszabályoknak megfelelõ mûködés nem áll helyre, a hatóság a mûködési engedélyt visszavonja.

(3) Az állomás igazgató fõállatorvosa állategészségügyi kerületeket és kerületi állategészségügyi és élelmiszerellenõrzõ hivatalokat (kerületi hivatalokat), szükség esetén élelmiszer-higiéniai és állategészségügyi határállomási kirendeltségeket alakít ki.

(4) Az állategészségügyi hatóság, a hatósági vizsgálatok végzéséhez szükséges mértékben állatból és termékbõl térítésmentes mintát vehet, és elrendelheti az eljárás tárgyát képezõ élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítmény forgalomból való kivonását, újrafeldolgozását

12120

MAGYAR KÖZLÖNY

vagy ártalmatlanná tételét, az állat további vizsgálatát, elkülönítését, kötelezõ gyógykezelését, védõoltását vagy leölését. (5) Ha az állategészségügyi hatóság az áru behozatalát, Magyarország területérõl történõ kiszállítását, vagy az ország területén történõ átszállítását megtiltja, a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ha a késedelem helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna. (6) Ha az állategészségügyi hatóság az élelmiszer, állatgyógyászati készítmény forgalmazása során az élelmiszervagy gyógyszerbiztonságot veszélyeztetõ állapotot tapasztal, a forgalmazást felfüggeszti, súlyosabb, illetõleg ismételt esetben megtiltja. Az állatgyógyászati készítmény forgalmazásának felfüggesztésérõl, megtiltásáról a jegyzõt értesíti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. 28. § (1) Az állatgyógyászati készítmény laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának, gyártásának, forgalmazásának, valamint az állatgyógyászati készítmények hatóanyaga gyártásának engedélyezésérõl szóló határozatot 90 napon belül, az állatgyógyászati termék forgalomba hozatalának engedélyezésérõl szóló határozatot 210 napon belül kell meghozni. (2) Állategészségügyi hatósági döntés megalapozásához szükséges laboratóriumi vizsgálatot csak az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat által mûködtetett, az adott vizsgálatra akkreditált laboratórium végezhet. (3) Az Európai Bizottság szakértõi és az általa kijelölt szakértõk jogosultak az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat képviselõjének jelenlétében a külön jogszabály szerinti ellenõrzések során a) az ellenõrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni, b) a berendezéseket és eszközöket ellenõrizni, c) az ellenõrzés tárgyát képezõ iratokat, adathordozókat – az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével – megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni.

Az állategészségügyi hatóságok fórumrendszere 29. § (1) A jogosult állatorvos, a kerületi hivatalban mûködõ kerületi fõállatorvos és hatósági állatorvos, az állategészségügyi határállomási és élelmiszer-higiéniai kirendeltség által hozott elsõ fokú határozat, illetve végzés ellen benyújtott fellebbezést felettes szervként az állomás bírálja el. (2) Az állomás, az OÁI, az OÉVI, valamint az ÁOGYTI által hozott elsõ fokú határozat vagy végzés ellen benyúj-

2005/171. szám

tott fellebbezést a minisztérium bírálja el a (3)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével. (3) Az állomás által hozott elsõ fokú határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a 40. § (2) bekezdésében foglalt esetben az OÁI bírálja el. (4) Az állomás által hozott elsõ fokú határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a 41. § f) pontjában foglalt esetben az OÉVI bírálja el. (5) Az állomás által hozott elsõ fokú határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a 42. § o) pontjában foglalt esetben az ÁOGYTI bírálja el.

A miniszter állategészségügyi feladatés hatásköre 30. § (1) A miniszter az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében a) meghatározza és szabályozza az állategészségügy szakmai feladatait; b) állomásokat hoz létre, megállapítja illetékességi területüket, jóváhagyja a szervezeti és mûködési szabályzatukat, kinevezi az igazgató fõállatorvosokat; c) közremûködik a nemzetközi állategészségügyi egyezmények elõkészítésében és végrehajtásában; d) közremûködik az állatorvosképzés és -továbbképzés, középszintû állategészségügyi szakemberképzés fejlesztési terveinek kidolgozásában; e) elõírja a hatósági állatorvosok szakmai továbbképzésének szabályait és biztosítja az ehhez szükséges feltételeket; f) a Magyar Tudományos Akadémiával, más tudományos intézményekkel, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karával és az érdekelt miniszterekkel együttmûködve segíti az állatorvos-tudományok mûvelését, a hazai és külföldi kutatások eredményeinek széles körû gyakorlati alkalmazását; g) nagy nemzetgazdasági kárral fenyegetõ vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott mentesítési programot, valamint monitoring programot rendelhet el, továbbá kihirdeti a rendkívüli járványveszély-helyzetet; h) az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat keretébe tartozó intézeteket hoz létre és szüntet meg, jóváhagyja az intézetek szervezeti és mûködési szabályzatát, kinevezi az intézetek igazgató fõállatorvosát vagy fõigazgató fõállatorvosát; i) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátása során együttmûködik az érintett miniszterekkel, országos hatáskörû szervek vezetõivel, valamint a kamarával.

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Országos Állategészségügyi Tanács 31. § (1) A miniszternek az állategészségügy irányításával kapcsolatos tevékenységét a kilenc fõbõl álló tanácsadó és véleményezõ testületként mûködõ Országos Állategészségügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti. (2) A Tanács tagjait külön jogszabályban foglaltak szerint a miniszter kéri fel. A Tanács elnökét tagjai maguk közül választják meg. (3) A Tanács szervezeti és mûködési szabályzatát, éves munkatervét maga állapítja meg, és azokat a miniszter hagyja jóvá. (4) A Tanács mûködési feltételeirõl a miniszter gondoskodik.

A minisztérium feladatai 32. § A minisztérium az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében a) a miniszter által meghatározott körben ellátja az állami állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat irányításával kapcsolatos egyes feladatokat; b) a korábban ismeretlen betegség közvetlen veszélye, elõfordulása esetén megteszi az annak megelõzéséhez, felderítéséhez, felszámolásához szükséges a 7. §-ban meghatározott intézkedéseket, valamint a 10. §-ban foglaltak figyelembevételével gondoskodik az állami kártalanításról; c) egyes állatbetegségek területenkénti vagy országos elõfordulásának és a fertõzöttség mértékének tisztázására, továbbá az élelmiszerek és takarmányok higiéniájának és biztonságának laboratóriumi vizsgálatára felmérõ rendszert mûködtet, valamint ellenõrzõ vizsgálatokat végeztet; d) járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szükséges készenléti tervet készít, külön jogszabályban foglaltak szerint felállítja az országos járványvédelmi központot; e) gondoskodik a járványos állatbetegség megelõzéséhez, illetve felszámolásához szükséges ingyenes oltó- és kórjelzõ anyagokról, továbbá a járványok megelõzéséhez és elfojtásához szükséges mûszaki, technikai feltételek, védõfelszerelések biztosításáról, valamint folyamatos karbantartásáról és cseréjérõl; f) gondoskodik az állami állategészségügyi feladatok végrehajtásának megszervezésérõl; g) külön jogszabály szerint megtiltja áru behozatalát, Magyarország területérõl történõ kiszállítását, vagy az ország területén történõ átszállítását; h) szervezi a jogszabályokban meghatározott radiokémiai vizsgálati, ellenõrzési feladatok ellátását; i) létrehozza az Országos Állategészségügyi Informatikai Rendszert (a továbbiakban: OÁIR) és felügyeli annak mûködtetését;

12121

j) megállapodik a kamarával a magánállatorvosok közcélú igénybevételének feltételeirõl; k) járványveszély esetén annak megelõzésére, illetve felszámolására az ország egész területén – külön jogszabály szerint az országos járványvédelmi központon keresztül – irányítja a védekezést, melynek keretében az e törvényben foglalt feladatok ellátását az állategészségügyi hatóságok, valamint az állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ szolgálat egyes szervei között az e törvényben foglaltaktól eltérõen is megállapíthatja; l) elkészíti a Tervet, valamint megszervezi, irányítja, felügyeli annak végrehajtását, továbbá részt vesz az Ellenõrzõ Testületben és szervezi annak mûködését, ha az Ellenõrzõ Testület jelentése alapján szükséges, akkor elvégzi a Terv módosítását, valamint saját területére vonatkozóan ellátja az integrált többéves nemzeti ellenõrzési tervvel kapcsolatos koordinációs és kapcsolattartói feladatokat; m) gondoskodik az állategészségügy területével kapcsolatos nyilvános információk közzétételérõl; n) azonosítja és elemzi az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos kockázatokat, és kidolgozza a kockázat kezeléséhez szükséges intézkedéseket; o) koordinálja az egyes állategészségügyi feladatok végrehajtásában részt vevõ hatóságokat, intézményeket, valamint szervezeteket; p) felügyeli az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos tevékenység hatósági ellenõrzését; q) gondoskodik az állategészségügyi feladatok egységes végrehajtásához szükséges szakmai továbbképzésekrõl; r) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. 33. § A 30. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott állami feladat ellátásának költségeire a központi költségvetésben külön alcímen évenként járványvédelmi célelõirányzatot kell elkülöníteni. A célelõirányzat felhasználásáról a miniszter a költségvetési gazdálkodásról szóló jogszabályok szerint intézkedik.

Az állomás feladatai 34. § Az állomás az állategészségügyi irányítási, szervezési feladatainak keretében a) illetékességi területén szervezi az állatbetegségek megelõzését, felderítését és felszámolását, továbbá a 30. § (1) bekezdésének g) pontja alapján elrendelt mentesítési és monitoring programok végrehajtását, továbbá a többéves nemzeti ellenõrzési tervvel összhangban az állategészségügyi, és a hatáskörébe utalt élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos ellenõrzések egységes végrehajtását; b) állategészségügyi laboratóriumot mûködtethet a hatósági döntések megalapozására; c) részt vesz az ÁOGYTI eljárásában az állatgyógyászati készítmények minõségi kifogásai és mellékhatásai

12122

MAGYAR KÖZLÖNY

kivizsgálása során, és intézkedik megelõzésük, illetve megszüntetésük érdekében; d) az e törvényben foglalt feladatainak ellátása során folyamatosan kapcsolatot tart és együttmûködik az illetékességi területén levõ települési, a fõvárosban a fõvárosi önkormányzattal, a megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatallal, az ÁNTSZ területi intézeteivel (a továbbiakban: Területi Intézet), az illetékes környezetvédelmi hatósággal, a vámhatósággal, a rendvédelmi szervekkel, valamint a minisztérium és a kamara területi szerveivel; e) hatósági feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez; f) meghatározza a jogosult állatorvos mûködési területét és feladatait; g) szükség esetén az illetékes hatósági állatorvos útján gondoskodik az állatorvosi szolgáltatói tevékenység nyújtásáról, valamint a 39. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátásáról; h) ellátja a jogszabályban meghatározott élelmiszer- és takarmány-minõség ellenõrzési feladatokat; i) külön díjazás ellenében részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakításában és mûködtetésében, valamint ellátja az azzal kapcsolatos ellenõrzési feladatait; j) elkészíti a minisztérium által meghatározott fertõzõ betegségek elleni megyei védekezés készenléti tervét; k) a többéves nemzeti ellenõrzési terv alapján kidolgozza a megyei ellenõrzési tervet, irányítja, szervezi annak végrehajtását, valamint ellenõrzi a hatósági állatorvosok tevékenységét; l) gondoskodik az állategészségügyi feladatok egységes végrehajtásához szükséges szakmai továbbképzésekrõl; m) külön jogszabály szerint használja az egyes állategészségügyi feladatok végrehajtását segítõ hazai és nemzetközi állategészségügyi informatikai rendszereket; n) szervezi és végrehajtja a járványügyi, élelmiszerhigiéniai, -biztonsági, állatvédelmi, takarmány-higiéniai és -biztonsági ellenõrzéseket; o) évente tájékoztatást kér az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézettõl az engedélyezett tenyésztõ, szaporító létesítmények, embrióátültetõ állomások és természetes fedeztetésre használt apaállatok nyilvántartásáról; p) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. 35. § (1) Az állomás elrendeli: a) a járványveszély esetén szükséges járványügyi intézkedéseket, ideértve a magánállatorvos közcélú igénybevételét is; b) az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy leölt állatok hullái és melléktermékei, a fertõzött anyagok, eszközök ártalmatlanná tételét és meghatározza annak módját, egyidejûleg értesíti az illetékes jegyzõt, a környezetvédelmi hatóságot, a vízügyi hatóságot, valamint a Területi Intézetet, amennyiben az ártalmatlanná tételre az

2005/171. szám

erre hatóságilag engedélyezett helyen kívül vagy más módszerrel kerül sor; c) a járványügyi szempontból szigorúbb intézkedést igénylõ állati eredetû melléktermék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét, meghatározza annak módját, és errõl tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot; d) a külön jogszabályokban elõírt állategészségügyi feladatok végrehajtását (kötelezõ védõoltások, diagnosztikai vizsgálatok, parazitózisok elleni védekezés stb.). (2) Az állomás engedélyezi: a) az állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelõ, gyûjtõállomás, kereskedõi telep, etetõ-itató állomás, pihentetõ állomás, az állati eredetû élelmiszer-elõállító hely, hûtõház, állati eredetû melléktermék kezelését, szállítását végzõ üzem, takarmány elõállító üzem mûködését; b) az élelmiszert elõállító üzemekbõl származó, takarmányként felhasználható melléktermékek kezelését, felhasználását, tovább-feldolgozását; c) a gyepmesteri tevékenység végzését. (3) Az állomás szakhatóságként közremûködik a) állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelõ, állatorvosi laboratórium, a nem állam által mûködtetett, élelmiszer-higiéniai, -biztonsági célú vizsgálatokat végzõ laboratórium, állati eredetû élelmiszer-elõállító hely, gyûjtõállomás, kereskedõi telep, etetõ-itató állomás, pihentetõ állomás, hûtõház, állati eredetû melléktermék kezelését, szállítását végzõ üzem, takarmány elõállító üzem létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának, b) nemzetközi részvétellel tartott állatvásár, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny tartásának, állati eredetû élelmiszer-elosztó hely, nagykereskedelmi tevékenységet folytató állati eredetû élelmiszer-forgalmazó hely, állatmenhely, állatpanzió, állatkert létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának és mûködésének, c) vadaspark mûködésének engedélyezésére irányuló eljárásban. (4) Az állomás külön jogszabály szerint nyilvántartásba veszi az állatszállítót, állatkereskedõt, gyûjtõállomást, kereskedõi telepet, etetõ-itató állomást, pihentetõ állomást, a nem állati eredetû élelmiszer-elõállító és -elosztó helyet, valamint a külön jogszabály szerint az állategészségügyi felügyelet alá tartozó helyet. (5) Az állomás ellenõrzi: a) a hatósági állatorvosok, illetve a jegyzõk állategészségügyi hatósági tevékenységét; b) az illetékességi területén mûködõ magánállatorvosok tevékenységét, amennyiben jogszabálysértést észlel, felszólítja a magánállatorvost a jogszabálysértõ magatartás abbahagyására, etikai eljárást kezdeményez a kamaránál és megteszi a jogszerû állapot helyreállításához szükséges intézkedéseket;

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

c) a nemzetközi elõírások teljesülését a harmadik országba exportáló élelmiszer-elõállító, -elosztó -forgalmazó helyeknél; d) az állatgyógyászati termékeket a piacfelügyelet keretében, a kiskereskedelmi forgalmazás feltételeit, valamint az állatgyógyászati készítmények felhasználását, továbbá felügyeli az állatgyógyászati készítmények gyakorlati kipróbálását és hitelesíti annak vizsgálati jegyzõkönyvét; e) az állatgyógyászati készítményt tartalmazó takarmány elõállítását, forgalmazását és felhasználását; f) a takarmány-elõkeverékeket és -keverékeket gyártó üzemeket, valamint a takarmány-elõkeverékek és -keverékek forgalmazását; g) az engedélyezett, illetve regisztrált élelmiszer-elõállító helyek külön jogszabályban meghatározott feltételeinek teljesülését; h) az állati eredetû melléktermék kezelését. (6) Az állomás elsõ fokú állategészségügyi hatósági jogkörében: a) intézkedik az elõírt engedéllyel, illetve bizonyítvánnyal érkezõ, de az azonossági vagy egyéb vizsgálatok során állategészségügyi kifogás alá esõ, e törvény hatálya alá tartozó áruk állategészségügyi hatósági felügyelet alá vételérõl; b) járványügyi okok miatt elkülönített vágást rendelhet el; c) gondoskodik a szabálysértési vagy büntetõeljárás során lefoglalt, elkobzott – veszélyes állatnak nem minõsülõ, valamint természetvédelmi oltalom alatt nem álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó – állat megfelelõ elhelyezésérõl; d) az állategészségügyi követelmények érvényesítése érdekében járványügyi és higiéniai szempontból elõzetesen minõsíti az állattartási, állattenyésztési, szaporítási technológiákat, gépeket, eszközöket, berendezéseket, tenyésztõtelepeket; e) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

A kerületi hivatal 36. § (1) A kerületi hivatal illetékességi területén a kerületi fõállatorvos a) szervezi, irányítja és ellenõrzi a hatósági állatorvosok tevékenységét és a jogosult állatorvosok állami állategészségügyi feladatainak ellátását; b) állatleölési és kártalanítási ügyekben elsõ fokú hatóságként jár el; c) saját hatáskörében kiszabja az állategészségügyi bírságot; d) engedélyezi az állatrakodót, valamint az élõállat-szállító jármûvet; e) szakhatóságként közremûködik az állattartó hely, trágyakezelõ, állatvásártér, mesterséges termékenyítõ ál-

12123

lomás, embrióátültetõ állomás, baromfikeltetõ állomás, halkeltetõ állomás, méhanyanevelõ telep, állatkereskedés, állatkozmetika, állatrakodó, takarmány-forgalmazó hely létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának, továbbá kiskereskedelmi tevékenységet folytató állati eredetû élelmiszer-forgalmazó hely létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának és mûködésének engedélyezésére irányuló eljárásban; f) nyilvántartásba veszi az élõállat-szállító jármûvet; g) külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetében igazolja az állatállomány külön jogszabály szerinti betegségektõl, fertõzésektõl való mentességét; h) külön jogszabály szerint járványügyi intézkedést rendel el; i) ellátja jogszabályban meghatározott egyéb feladatait. (2) A hatósági állatorvos: a) állatbetegség vagy annak gyanúja bejelentésekor, észlelésekor ellátja a járványügyi feladatokat, megteszi a járvány megelõzéséhez és felszámolásához szükséges mindazon intézkedéseket, amelyeket e törvény a feladat-, illetve a hatáskörébe utal; b) bejelentendõ állatbetegség gyanúja esetén bejelentést tesz az állomásnak; c) külön jogszabály szerint járványügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból korlátozhatja, illetve megtilthatja az állati eredetû élelmiszer, nyersanyag, kész élelmiszer felhasználását, forgalomba hozatalát, és szükség esetén értesíti az illetékes hatóságokat, és megteszi az egyéb szükséges intézkedéseket; d) szükség esetén dönt az idegen állományból vagy külföldrõl származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítõ (karantén) alkalmasságáról, valamint az állatok elkülönítésének (karanténozásának) feltételeirõl; e) irányítja és ellenõrzi a jogszabályokban elõírt állategészségügyi feladatok (kötelezõ védõoltás, diagnosztikai vizsgálat, parazitózisok elleni védekezés stb.) végrehajtását, illetve indokolt esetben (külön jogszabályban meghatározottak szerint) részt vesz a végrehajtásban; f) külön jogszabályban foglaltak szerint elvégzi, illetve ellenõrzi a közfogyasztásra, illetve az egyéb okból levágott állat húsvizsgálatát; g) kiállítja az áru nemzetközi kereskedelméhez szükséges állategészségügyi bizonyítványt, egyéb okiratot; h) az e törvényben foglalt feladatainak ellátása során folyamatosan kapcsolatot tart az illetékességi területén levõ települési, a fõvárosban a fõvárosi önkormányzattal, Területi Intézetekkel, az illetékes környezetvédelmi hatósággal, a vámhatósággal, a rendvédelmi szervekkel, valamint a minisztérium területi szerveivel; i) nyilvántartásba veszi a hatáskörébe tartozó, külön jogszabály szerinti állategészségügyi felügyelet alá tartozó helyet; j) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

12124

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A hatósági állatorvos ellenõrzi: a) az állattartónál, -szállítónál, -forgalmazónál az állategészségügyi szabályok megtartását, az állatok egészségi állapotát; b) állategészségügyi és takarmány-higiéniai szempontból az állatok etetésére felhasználandó takarmányt, a legelõt, az itatóvizet, az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, az állattartás során használt gépet, berendezést, valamint alkalmazott technológiát; c) az állategészségügyi szabályok megtartását az állattartó helyen, gyûjtõállomáson, kereskedõi telepen, etetõ-itató állomáson, pihentetõ állomáson, állatvásáron, állatkiállításon, állatbemutatón, állatkertben, állatversenyen, állatpanzióban, állatmenhelyen, állatkereskedésben; d) a jogszabályban elõírt vizsgálatok, kezelések végrehajtását; e) a külön jogszabályban foglaltak szerint az élõ állat és állati eredetû termék belföldi szállítását és belsõ piaci kereskedelmét; f) az élõ állat és állati eredetû termék kivitelét; g) a nemzetközi elõírásoknak megfelelõen az élelmiszer-elõállító, -elosztó, -forgalmazó hely harmadik országba irányuló exportra való alkalmasságát; h) az állati eredetû élelmiszereknek feldolgozásra és emberi fogyasztásra való alkalmasságát; i) a járványügyi és élelmiszer-higiéniai elõírások megtartását az élelmiszer-elõállítása, -tárolása, az állati eredetû termékek feldolgozása, -szállítása, -forgalmazása során; j) az állatgyógyászati készítmény kiskereskedelmi forgalmazását; k) a takarmány-elõállítóknál, -felhasználóknál, -forgalmazóknál a járványügyi és takarmány-higiéniai elõírások megtartását; l) az állatok tenyésztésének, szaporításának körülményeit; m) a járványügyi szempontból szigorúbb eljárást igénylõ állati eredetû melléktermék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét.

Állategészségügyi határállomási kirendeltség feladatai 37. § (1) Az állategészségügyi határállomáson mûködõ hatósági állatorvos (a továbbiakban: határállomási állatorvos) a) az állategészségügyi határállomáson átmenõ forgalomban ellenõrzi az állategészségügyi rendelkezések megtartását, elvégzi az áruk külön jogszabály szerinti állategészségügyi ellenõrzését; b) az állategészségügyi ellenõrzés keretében külön jogszabály szerint végrehajtja az áru okirat-ellenõrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenõrzését; c) ellenõrzi az állatok szállításra való alkalmasságát, valamint a szállítóeszközt;

2005/171. szám

d) külön jogszabály szerint használja az állategészségügyi hatóságok közötti információcserét szolgáló informatikai rendszert; e) ha az áru nem felel meg az állategészségügyi követelményeknek, akkor megteszi a külön jogszabály szerinti intézkedéseket; f) ellenõrzi a nem harmonizált állatfaj és állati eredetû termék harmadik országból más tagállamba magyar állategészségügyi határállomáson keresztüli beléptetéssel történõ szállítása során a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott állategészségügyi feltételek teljesülését; g) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. (2) A határállomási állatorvos feladatainak ellátása során – az illetékes állomás egyidejû tájékoztatásával – közvetlenül együttmûködik a minisztériummal, valamint a vele azonos szintû szomszédos külföldi állategészségügyi szervekkel, a vámhatósággal, a növény-egészségügyi hatósággal, valamint a határõrizeti és egyéb szervekkel.

Élelmiszer-higiéniai kirendeltség feladatai 38. § (1) Az élelmiszer-higiéniai kirendeltségen mûködõ hatósági állatorvos (a továbbiakban: élelmiszer-higiénikus állatorvos) a) ellenõrzi az élelmiszer-elõállító üzemre, a termelési technológiára és folyamatra, a tárolásra, a forgalmazásra, valamint az ezekben részt vevõ személyek számára elõírt élelmiszer-higiéniai feltételek megtartását; b) ellenõrzi a közfogyasztásra szánt állatokat kísérõ bizonyítványokat, okiratokat; c) elvégzi a vágóállat vizsgálatot és a levágott (elejtett, kifogott, gyûjtött) állatok húsvizsgálatát, az állati eredetû élelmiszerek vizsgálatát; d) érzékszervi és mûszeres vizsgálatot, mintavételt és kiegészítõ vizsgálatot végezhet, illetve laboratóriumi vizsgálatot végeztethet; e) elbírálja és igazolja az állati eredetû élelmiszerek fogyaszthatóságát; f) folyamatosan ellenõrzi az állatok, az állati eredetû élelmiszerek és -termékek forgalmazását; g) ellenõrzi a gyógyszergyártás céljára alkalmas állati szövetek és szervek gyûjtését; h) ellátja a 36. § (2) bekezdésének g), (3) bekezdésének d)–i), valamint m) pontja szerinti egyes feladatokat; i) a nemzetközi elõírásoknak megfelelõen rendszeresen ellenõrzi az élelmiszer-elõállító, -elosztó, -forgalmazó hely harmadik országba irányuló exportra való alkalmasságát; j) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12125

(2) Az élelmiszer-higiénikus állatorvos együttmûködik a közegészségügyi, a környezetvédelmi hatóságokkal, valamint a fogyasztóvédelmi szervekkel.

(2) Az OÁI az állati eredetû melléktermék kezelését, szállítását végzõ üzem, gyûjtõállomás, kereskedõi telep, etetõ-itató állomás, pihentetõ állomás mûködésének engedélye elleni fellebbezés elbírálásában másodfokú hatóságként jár el.

A jogosult állatorvos feladatai

(3) Az OÁI másodfokon szakhatóságként közremûködik a) állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelõ, gyûjtõállomás, kereskedõi telep, etetõ-itató állomás, pihentetõ állomás létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának; b) nemzetközi részvétellel tartott állatvásár, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny tartásának; c) állatmenhely, állatpanzió, állatkert létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának és mûködésének; d) vadaspark mûködésének engedélyezésére irányuló eljárásban.

39. § (1) A jogosult állatorvos: a) az állat belföldi szállítása során megvizsgálja a származási hely állatállományát, a szállítandó állatokat, a szállítóeszközt, igazolja az állat forgalomképességét és kiállítja a szállításhoz szükséges okiratot; b) ellátja a kormány rendeletében meghatározott egyéb feladatokat. (2) A jogosult állatorvos a külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat köteles beszedni, amely díj az állomás bevételét képezi. A jogosult állatorvos köteles a díjat az engedélyben meghatározott módon az illetékes állomásnak befizetni.

Az állategészségügyi intézetek feladatai 40. § (1) Az OÁI a) elsõsorban diagnosztikai és más szakmai vizsgálatokkal közremûködik az állatbetegségek okainak megállapításában, a fertõzöttség felderítésében, a helyi és országos mentesítési és betegség-felszámolási programok végrehajtásában; b) közremûködik a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerûsítésében; c) a nemzetközi követelményekkel összhangban álló vizsgáló módszerek alkalmazása érdekében diagnosztikumokat és eszközöket állít elõ, illetve szerez be; d) a minisztérium megbízása alapján felmérõ és célvizsgálatokat végez, együttmûködve az állomásokkal; e) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek képzésében; f) vizsgálati eredményeit az országos diagnosztikai adattárban kezeli; g) együttmûködik az illetékes egészségügyi szervekkel; h) ellátja a minisztérium kijelölése alapján a referencia-laboratóriumi feladatokat; i) vezeti az állatorvosok országos nyilvántartását; j) mûködteti az OÁIR-t; k) engedélyezi az állatorvosi laboratóriumok mûködését és azokról nyilvántartást vezet; l) vizsgálja az állatorvosi laboratóriumok szakmai mûködését; m) az állomások jelentése alapján vezeti az állati eredetû melléktermék kezelését, szállítását végzõ üzemek országos nyilvántartását, valamint gondoskodik saját internetes honlapján annak közzétételérõl; n) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

41. § Az OÉVI a) tételes, felmérõ és célvizsgálatokat végez a mikrobiológia, a kémia és a radiológia területén; b) kijelölés alapján ellátja a referencia-laboratórium feladatait, az élelmiszer-vizsgáló laboratóriumok minõsítését és körvizsgálatokkal való ellenõrzését, szakmai felülvizsgálatát; c) folyamatosan végzi az élelmiszeripari gépek, berendezések higiéniai alkalmassági vizsgálatát, a vizsgálat kedvezõ eredménye esetében külön jogszabály szerint engedélyt állít ki a gép használójának; d) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek képzésében; e) engedélyezi a nem állam által mûködtetett, élelmiszer-higiéniai és -biztonsági célú vizsgálatokat végzõ állategészségügyi laboratóriumok mûködését; f) az állomás által állati eredetû élelmiszer-elõállító hely, hûtõház mûködéséhez kiadott engedély elleni fellebbezés esetén másodfokú hatóságként jár el; g) állati eredetû élelmiszer-elõállító hely, hûtõház létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának, nagykereskedelmi tevékenységet folytató állati eredetû élelmiszer-forgalmazó hely, állati eredetû élelmiszer-elosztó hely létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának, rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére irányuló eljárásban másodfokon szakhatóságként közremûködik; h) az állomások jelentése alapján vezeti az élelmiszer-elõállító, -elosztó, állati eredetû élelmiszert feldolgozó üzemek és állati eredetû élelmiszer nagykereskedelmét végzõ létesítmény országos nyilvántartását, valamint gondoskodik saját internetes honlapján annak közzétételérõl; i) nyilvántartja a nem állam által mûködtetett, élelmiszer-higiéniai és -biztonsági célú vizsgálatokat végzõ állategészségügyi laboratóriumokat és ellenõrzi azok tevékenységét;

12126

MAGYAR KÖZLÖNY

j) részt vesz az élelmiszer-elõállító üzemek ellenõrzésében és minõsítésében; k) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat. 42. § Az ÁOGYTI a) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát, valamint ellátja Magyarország képviseletét az állatgyógyászati készítmények közösségi engedélyezési eljárásaiban; b) a külön jogszabály szerinti biocid termékek forgalomba hozatalának engedélyezésére irányuló eljárásban szakhatóságként közremûködik, továbbá az állategészségügyi biocid termék forgalomba hozatalát, annak valamennyi hatóanyagának közösségi jegyzékbe történõ felvételéig engedélyezi; c) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi méretû elõállítását, az állatgyógyászati készítmények gyakorlati kipróbálását; d) engedélyezi az állatgyógyászati készítmények behozatalát; e) engedélyezi a mikrochip forgalomba hozatalát és vezeti azok nyilvántartását; f) nyilvántartásba veszi az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítményeket, ápolószereket, segédanyagokat; g) vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét, és nyilvántartást vezet az állatgyógyászati készítményt forgalmazókról, illetve gyártókról; h) külön jogszabályban foglaltak szerint közzé teszi az állatgyógyászati termékekkel és az állatgyógyászati készítményt forgalmazókkal, illetve gyártókkal kapcsolatos nyilvános adatokat; i) ellenõrzi az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik elõállító helyeit, elõállítási körülményeit és az állatgyógyászati készítmények nagykereskedelmi forgalmazásának feltételeit; j) részt vesz az állatgyógyászati készítmények elõállításának, behozatalának ellenõrzésében; k) elvégzi az állatgyógyászati készítmények – jogszabályban elõírt – vizsgálatát; l) kivizsgálja az állatgyógyászati készítményekkel szembeni minõségi kifogásokat és feltételezett mellékhatásait, és eleget tesz a vonatkozó nemzetközi informatikai rendszerrel kapcsolatos kötelezettségeinek; m) mûködteti az államilag elõírt állategészségügyi feladatok ellátásához szükséges oltó- és kórjelzõ anyagok központi tárolóját és elosztóját; n) részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek képzésében; o) az élelmiszert elõállító üzemekbõl származó, takarmányként felhasználható melléktermékek kezelésére, felhasználására, tovább-feldolgozására az állomás által kiadott engedély fellebbezése esetében másodfokú hatóságként jár el; p) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

2005/171. szám

A települési (fõvárosi kerületi) önkormányzat állategészségügyi feladatai 43. § (1) A települési önkormányzat kötelezõ feladatként gondoskodik a település belterületén a kóbor ebek befogásával, õrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztetõ betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús kóbor ebek és macskák kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról. (2) A fõváros belterületén a fõvárosi önkormányzat gondoskodik a kóbor ebek befogásával, õrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról. 44. § (1) A jegyzõ hatáskörébe tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja esetén, a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes hatósági intézkedések megtétele, valamint a méhek vándoroltatásával kapcsolatos nyilvántartás vezetése. (2) A jegyzõ a) a bejelentett ebekrõl nyilvántartást vezet, amelyben az ebtartó adatain kívül (név, lakcím), az eb azonosítási adatait (fajtáját, születési évét, nemét, színét, ha van, jelölési számát) és a veszettség elleni legutóbbi védõoltás idõpontját is fel kell tüntetni; b) a nyilvántartás pontosítása érdekében az ebeket szükség szerint, de legalább háromévenként összeíratja; c) az oltó állatorvos jelentése alapján az eboltás tényét az ebnyilvántartásba folyamatosan bejegyzi; d) az elõzõ évi eboltást elmulasztó ebtulajdonost (ebtartót) – szabálysértési eljárás megindítása mellett – a szervezett oltás befejezését követõ 30 napon belül felszólítja a 15 napon belüli pótoltásra, valamint annak igazolására; e) értesíti a kerületi fõállatorvost a pótoltás elmulasztásáról; f) gondoskodik az eb leölését elrendelõ kerületi fõállatorvos által hozott határozat végrehajtásáról. (3) A jegyzõ szervezett oltás esetén a) egyezteti az oltás idõpontját a jogosult állatorvossal, b) az oltás idõpontját, helyét, költségét a helyben szokásos módon közhírré teszi, c) az oltás személyi, tárgyi feltételeit megteremti. Állategészségügyi bírság 45. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai jogszabályokban foglalt elõírásokat megszegi, magatartásának súlyához, ismétlõdéséhez igazodó mértékû állategészségügyi bírsággal sújtható. A bírság ismételten is kiszabható. (2) Állategészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha a cselekménynek az állategészségügyi hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétõl számított három év eltelt. A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól.

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) Az állategészségügyi bírságot saját hatáskörében az állomás, a kerületi hivatal és az ÁOGYTI szabja ki. (4) A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege hárommillió forint. A kiszabott bírság összegét az állomás, az ÁOGYTI által kiszabott bírság összegét az ÁOGYTI számlájára kell befizetni. A befolyt összeg felhasználásáról a hatóságok állategészségügyi feladatainak ellátására figyelemmel a minisztérium dönt. (5) A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi kamatot adók módjára kell behajtani.

Záró rendelkezések 46. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2006. január 1. napján lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a) az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény; b) a géntechnológiai tevékenységrõl szóló 1998. évi XXVII. törvény 33. §-ának (2) bekezdése; c) a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 58. §-ának (2) bekezdése; d) az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXII. törvény; e) az egészségügyi szakellátási kötelezettségrõl, továbbá egyes egészségügyet érintõ törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény 8. §-a; f) a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2004. évi X. törvény 4. §-ának (1) és (2) bekezdése; g) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 68. és 69. §-a. (2) E törvény 45. §-a a kihirdetését követõ 45. napon lép hatályba. (3) E törvény 20. §-ában, 29. §-ában, 34. §-ának c) pontjában, 35. § (5) bekezdés d) pontjában, 36. § (3) bekezdésének j) pontjában, 40. § (2) bekezdésében, 41. § f) és g) pontjaiban, valamint a 42. § a)–d), i)–j), l) és o) pontjában foglaltakat a folyamatban lévõ közigazgatási hatósági eljárásokban is alkalmazni kell. 47. § (1) Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a jogosult állatorvos hatáskörének és mûködésének részletes szabályait. (2) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg: 1. a kártalanítási eljárás részletes szabályait; 2. az állategészségügy területén alkalmazható korlátozó intézkedések részletes szabályait; 3. a nem harmonizált állatok és állati eredetû termékek kereskedelmének, behozatalának állategészségügyi feltételeit;

12127

4. a takarmány-higiénia egyes járványügyi szabályait; 5. az állatok, az állati eredetû termékek, a takarmányok belföldi forgalmára és szállítására, belsõ piaci kereskedelmére, behozatalára vonatkozó feltételeket; 6. a marhalevél kiváltására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat; 7. az állategészségügyi laboratóriumok engedélyezésének és mûködésének részletes szabályait; 8. az állat tartásának, tenyésztésének, szaporításának, forgalmazásának, levágásának, leölésének, állatvásár, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny tartásának egyes járványügyi és higiéniai szabályait; 9. az egyes állatgyógyászati termékek elõállítását, törzskönyvezését, forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását; 10. az állatgyógyászati készítmények elõállítását, törzskönyvezését, forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását; 11. az állatgyógyászatban használt elektroorvosi eszközök használatára vonatkozó részletes szabályokat; 12. a gyógyszeres takarmányok elõállítását, forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását; 13. az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények, ápolószerek, segédanyagok forgalomba hozatalának feltételeit; 14. az egészségügyért felelõs miniszterrel egyetértésben az állategészségügyi biocid termékek forgalomba hozatalának feltételeit; 15. az állategészségügyi felügyelet alá tartozó helyek mûködésének részletes járványügyi és higiéniai szabályait; 16. az élelmiszeripari gépek, berendezések élelmiszer-higiéniai engedélyezésének feltételeit; 17. a térítésköteles feladatok körét, díjtételeit és eljárási szabályait; 18. az Ellenõrzõ Testület mûködésével kapcsolatos részletes szabályokat; 19. a kerületi hivatalok székhelyét és illetékességét; 20. az élelmiszerek belföldi forgalmára és szállítására vonatkozó állategészségügyi feltételeket; 21. az állomások illetékességi területét; 22. az élelmiszer elõállítás, tárolás, szállítás, forgalmazás állategészségügyi szabályait; 23. az állati eredetû melléktermék elõállítás, feldolgozás, ártalmatlanítás, gyûjtés, tárolás, szállítás, forgalmazás, felhasználás állategészségügyi szabályait; 24. az Országos Állategészségügyi Tanács felállításának és mûködésének részletes szabályait; 25. az állatállományok állategészségügyi védelmének részletes szabályait. (3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter arra, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa

12128

MAGYAR KÖZLÖNY

meg a marhalevél kiállításáért és kezeléséért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjak mértékét. 48. § (1) Ez a törvény a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az Európai Parlament és Tanács 178/2002/EK rendelet (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról; b) az Európai Parlament és Tanács 1774/2002/EK rendelet (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi elõírások megállapításáról; c) az Európai Parlament és Tanács 998/2003/EK rendelet (2003. május 26.) a kedvtelésbõl tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állategészségügyi követelményekrõl és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról; d) az Európai Parlament és Tanács 726/2004/EK rendelet (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról; e) az Európai Parlament és Tanács 852/2004/EK rendelet (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról; f) az Európai Parlament és Tanács 853/2004/EK rendelet (2004. április 29.) az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról; g) az Európai Parlament és Tanács 854/2004/EK rendelet (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetû termékek hatósági ellenõrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról; h) az Európai Parlament és Tanács 882/2004/EK rendelet (2004. április 29.) takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történõ megfelelés ellenõrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenõrzésekrõl. (2) Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 89/662/EGK irányelv (1989. december 11.) a belsõ piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenõrzésekrõl; b) a Tanács 90/425/EGK irányelv (1990. június 26.) egyes élõállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belsõ piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenõrzésekrõl; c) a Tanács 91/496/EGK irányelv (1991. július 15.) a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állategészségügyi ellenõrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról; d) a Tanács 97/78/EK irányelv (1997. december 18.) a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állategészségügyi ellenõrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról;

2005/171. szám

e) a Bizottság 98/139/EK határozat (1998. február 4.) a Bizottság szakértõi részérõl az állategészségügy területén végrehajtott helyszíni ellenõrzésekre vonatkozó szabályok megállapításáról. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgyûlés elnöke

Melléklet a 2005. évi CLXXVI. törvényhez Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

ragadós száj- és körömfájás hólyagos szájgyulladás sertések hólyagos betegsége (SVD) keleti marhavész kiskérõdzõk pestise szarvasmarhák ragadós tüdõlobja bõrcsomósodáskór Rift-völgyi láz kéknyelv betegség juhhimlõ és kecskehimlõ afrikai lópestis afrikai sertéspestis klasszikus sertéspestis madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) Newcastle-betegség (baromfipestis) szarvasmarhák gümõkórja fertõzõ sertésbénulás veszettség takonykór tenyészbénaság lovak fertõzõ kevésvérûsége lovak agy- és gerincvelõ gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai) nyulak vérzéses betegsége mézelõ méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (BSE) tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens) brucellózis kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása) Aujeszky-féle betegség lépfene rühösség szarvasmarhák enzootikus leukózisa pontyfélék tavaszi virémiája pisztrángfélék fertõzõ vérképzõszervi elhalása súrlókór (scrapie) pisztrángok vírusos vérfertõzése (VHS) lazacok fertõzõ kevésvérûsége kis kaptárbogár fertõzöttség Tropilaelaps atka fertõzöttség sertés reprodukciós zavarokkal és légzõszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS)

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12129

A Kormány rendeletei

valamint a két állam között már létrejött megállapodások kiegészítéseképpen, az alábbi katonai együttmûködési intézkedésekrõl:

A Kormány 323/2005. (XII. 28.) Korm. rendelete

I. Cikk

a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között, az EBESZ 1999. évi Bécsi Dokumentumát kiegészítõ bizalom- és biztonságerõsítõ intézkedésekrõl és a katonai kapcsolatok fejlesztésérõl szóló, Budapesten, 2005. március 24-én aláírt Megállapodás kihirdetésérõl 1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között, az EBESZ 1999. évi Bécsi Dokumentumát kiegészítõ bizalom- és biztonságerõsítõ intézkedésekrõl és a katonai kapcsolatok fejlesztésérõl szóló, Budapesten, 2005. március 24-én aláírt Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás hivatalos magyar és angol nyelvû szövege a következõ: „Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa között, az EBESZ 1999. évi Bécsi Dokumentumát kiegészítõ bizalom- és biztonságerõsítõ intézkedésekrõl és a katonai kapcsolatok fejlesztésérõl A Magyar Köztársaság Kormánya, valamint Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa (a továbbiakban együttesen: Felek), emlékeztetve az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet keretében vállalt kötelezettségeikre, törekedve arra, hogy az átláthatóság és a bizalom növelése érdekében további, kétoldalú együttmûködésen alapuló kötelezettségeket vállalnak, meggyõzõdve arról, hogy a kétoldalú katonai együttmûködés erõsítésével, a kétoldalú együttmûködésen alapuló kötelezettségek teljesítésével hozzájárulnak a Felek közötti bizalom, a jószomszédság, valamint a közép-kelet európai térség és egész Európa biztonságának erõsítéséhez, elhatározták, hogy továbbfejlesztik a párbeszéden alapuló, bizalom- és biztonságerõsítést és a katonai átláthatóságot célul tûzõ kétoldalú katonai együttmûködést, megállapodnak az EBESZ 1999. évi Bécsi Dokumentuma 138–144. §-aiban foglalt ajánlásokkal összhangban,

A katonai információcsere szélesítése és a már meglevõ bizalom- és biztonságerõsítõ intézkedések továbbfejlesztése 1. Az intézkedések hatálya kiterjed: a) a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró teljes területére; b) a Magyar Honvédség és Szerbia és Montenegró Hadseregének alakulataira. 2. A Felek 42 nappal korábban írásban bejelentik egymásnak a Megállapodás hatálya alá tartozó területen végrehajtásra kerülõ szárazföldi katonai tevékenységet az I/3. pont szerint. Ha a tevékenység a tevékenységbe bevont csapatok elõzetes értesítése nélkül történik, úgy a bejelentést a Felek a tevékenység megkezdésekor megteszik. 3. A katonai tevékenység bejelentési kötelezettség és megfigyelõk meghívásának kötelezettsége alá esik, amennyiben annak idõtartama alatt bármikor a tevékenységben részt vesz: a) legalább 6000 fõ, beleértve a támogató csapatokat is, vagy b) legalább 100 db harckocsi, vagy c) legalább 150 páncélozott harcjármû, vagy d) legalább 75 db 100 mm-es vagy annál nagyobb ûrméretû tüzérségi eszköz, vagy e) 100 vagy több repülõgép-bevetés történik, beleértve a harci helikopter-bevetéseket is. A Felek nem kötelesek megfigyelõket hívni a csapatok értesítése nélkül végrehajtandó bejelentésköteles tevékenységekre, amennyiben ezen bejelentésköteles tevékenységek idõtartama nem haladja meg a 48 órát. 4. A Felek a jelen Cikk 3. pontjában leírtakon kívül évente egy alkalommal megfigyelõket hívnak meg a másik Fél részérõl egy, az országban végrehajtásra kerülõ zászlóalj- (gépesített vagy harckocsi zászlóalj-) harccsoport vagy magasabb szintû csapatgyakorlatra. 5. Egyik Fél sem fog a közös határhoz 30 km-nél közelebb esõ területeken zászlóaljnál magasabb szintû csapatgyakorlatot lebonyolítani.

II. Cikk A katonai együttmûködés fejlesztése 1. Az általános kétoldalú kapcsolatok továbbjavítása érdekében a Felek a katonai kapcsolataikat az EBESZ

12130

MAGYAR KÖZLÖNY

1999. évi Bécsi Dokumentuma, valamint a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Szövetségi Honvédelmi Minisztériuma közötti kapcsolatokról 1996. október 29-én aláírt Megállapodás szellemében és ajánlásainak megfelelõen fejlesztik és szélesítik. 2. A Felek az 1999. évi Bécsi Dokumentumban elõírt légitámaszponton és katonai létesítményekben történõ látogatáson kívül, évente felváltva egy alkalommal katonai létesítményben (laktanyában) történõ látogatást rendeznek a másik Fél ötfõs küldöttsége számára a létesítményekben folyó katonai élet és kiképzés megismerése céljából.

III. Cikk Az értékelõ látogatások és ellenõrzések számának növelése 1. Mindkét Félnek joga van évente, az EBESZ 1999. évi Bécsi Dokumentumában elõírtakon, és az önként vállalt kvótákon túl – egy ellenõrzés végrehajtására a másik Fél területén, – legfeljebb két értékelõ látogatásra a másik állam területén. 2. A Felek meghívhatják egy harmadik Állam képviselõit az értékelõ látogatásokban vagy az ellenõrzésekben való részvételre. 3. Mindkét Fél egyetért abban, hogy a másik Fél területén egy harmadik Fél által, az EBESZ 1999. évi Bécsi Dokumentuma szerint végrehajtott tevékenység elsõbbséget élvez. Ebben az esetben az adott Félnek joga van a másik Fél által kért, ezen Megállapodáson alapuló tevékenység elhalasztását javasolni.

IV. Cikk Általános meghatározások 1. A bejelentéseknek, megfigyeléseknek, értékelõ látogatásoknak és ellenõrzéseknek összhangban kell lenniük az EBESZ 1999. évi Bécsi Dokumentuma vonatkozó elõírásaival. 2. A Felek a fentiekhez kapcsolódó információkat – angol nyelven – az 1999. évi Bécsi Dokumentum által meghatározott formátumokon az EBESZ kommunikációs hálózatának, vagy a diplomáciai csatornák felhasználásával továbbíthatják egymásnak. 3. A tevékenységek során a Felek az angol nyelvet használják.

2005/171. szám V. Cikk Záró rendelkezések

1. A két Fél képviselõi évente – felváltva a Magyar Köztársaságban és Szerbia és Montenegróban – értékelõ találkozót tartanak, hogy elemezzék a végrehajtást, és hogy javaslatot dolgozzanak ki a jelen Megállapodás keretein belüli együttmûködés továbbfejlesztésére. 2. Amennyiben kérdések merülnek fel a Megállapodásban foglaltak végrehajtása során, a Felek diplomáciai csatornákon keresztül keresnek megegyezést. 3. Jelen Megállapodás az összes szükséges belsõ jogi eljárásnak a Szerzõdõ Felek által történõ teljesítésérõl szóló írásos értesítés kézhezvétele után 60 nappal lép hatályba. 4. Jelen Megállapodás a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható. A módosításokat diplomáciai úton, írásban kell javasolni, s azok az ezen Cikk 3. pontjában foglaltaknak megfelelõen lépnek hatályba. 5. Jelen Megállapodás határozatlan idõre szól. Mindazonáltal jelen Megállapodást bármelyik Fél felmondhatja a másik Félnek küldött írásos értesítés útján. Hatálya – eltérõ megállapodás hiányában – az értesítés kézhezvételétõl számított hat hónap múlva szûnik meg. 6. Készült Budapesten, 2005. március 24-én, két eredeti példányban, magyar, szerb és angol nyelven. Mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Eltérõ értelmezés esetén az angol szöveg az irányadó. A Magyar Köztársaság Kormánya nevében

Szerbia és Montenegró Minisztertanácsa nevében

Agreement on Confidence- and Security-building Measures Complementing the Vienna Document 1999 and on the Development of Military Relations between the Government of the Republic of Hungary and the Council of Ministers of Serbia and Montenegro The Government of the Republic of Hungary and the Council of Ministers of Serbia and Montenegro (hereafter referred to as “the Parties”), recalling their commitments undertaken within the frame of the Organisation for Security and Co-operation in Europe, aiming at undertaking further commitments based on bilateral co-operation with the view to enhance transparency and confidence,

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12131

being convinced that the strengthening of bilateral military co-operation and the implementation of existing bilateral agreements will contribute to the further development of the confidence and enhanced relations between the Parties and to the security of the region of Central and Eastern Europe and Europe as a whole, decided to further develop the bilateral military co-operation based on dialogue and aimed at increased confidence- and security-building and military transparency, agreed, in accordance with the recommendation contained in paragraph 138–144 of the OSCE Vienna Document 1999, and as a complement to the agreements already existing between the two States, on the following military co-operation measures:

(5) Neither Party shall conduct military exercises above the level of battalion task group in areas adjacent to their common border of a depth of 30 km.

Article I

(2) The Parties, in addition to visits, stipulated in the OSCE Vienna Document 1999, to air bases and military facilities, will annually and alternately organise a visit to a military facility (barracks) for- a five-member delegation of the other Party, in order, to get acquainted with military life and training in the military facility.

To expand the scope of military information exchange and enhance the existing confidence- and security-building measures (1) The subjects of application of the measures will be: a) the territory of the Republic of Hungary; and the territory of Serbia and Montenegro; b) units of the Armed Forces of the Republic of Hungary and Serbia and Montenegro. (2) The Parties will notify each other in writing 42 days in advance of military activities of land forces within their territory, according to paragraph 3 of this Article. If the activity is conducted without advance notice to the troops involved, the Parties will immediately notify each other upon initiation of the activity. (3) A military activity will be subject to notification and invitation of observers whenever it involves at any time during the activity: a) at least 6000 troops, including support troops, or b) at least 100 battle tanks, or c) at least 150 armoured combat vehicles, or d) at least 75 artillery pieces of 100 mm calibre or above or e) 100 or more sorties are to be carried out with the participation of air forces, including sorties of combat helicopters. The Parties need not invite observers to the notifiable activities, which are to be carried out without advance notice to the troops involved, unless these notifiable activities have a duration of more than 48 hours. (4) The Parties, in addition to the provisions of paragraph 3 of this Article, will annually invite observers from each other to a military exercise carried out at the level of battalion (mechanised infantry or tank battalion) task group or above.

Article II To further develop the military co-operation (1) As a contribution to furthering their bilateral relations, the Parties will develop military contacts in the spirit of and in accordance with the recommendations of the OSCE Vienna Document 1999 and the Protocol between the Ministry of Defence of the Republic of Hungary and the Ministry of Defence of the Federal Republic of Yugoslavia on the Military Co-operation, signed on 29 October 1996.

Article III To increase the number of evaluation visits and inspections (1) Each Party has the right to conduct annually, in addition to the provisions of the OSCE Vienna Document 1999 and to the voluntarily taken quotas: – one further inspection on the territory of the other Party, – and up to two evaluation visits on the territory of the other Party. (2) The Parties may invite representatives of third States to take part in the evaluation visits or inspections. (3) The Parties accept the primacy of the activities carried out in accordance with the provisions of the OSCE Vienna Document 1999. In the case of any coincidence the receiving Party has the right to accept or suggest postponement of the requested activity based on this Agreement.

Article IV General definitions (1) Notifications, observations, as well as evaluation visits and inspections shall be carried out in accordance with the relevant provisions of the OSCE Vienna Document 1999.

12132

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) The messages related to this Agreement will be transmitted in the OSCE Vienna Document 1999 formats in the English language, using the OSCE communication network, or through diplomatic channels. (3) The official language used during activities is English.

Article V Final clauses (1) Representatives of the two Parties will hold annually – alternately in the Republic of Hungary and in Serbia and Montenegro – assessment meetings to analyse the implementation of the measures agreed in this Agreement and to elaborate proposals for their improvement. (2) In case of any question arising from the implementation of this Agreement, the Parties will seek to come to a solution through diplomatic channels. (3) This Agreement enters into force 60 days after the receipt of the last written notification on completion by the Parties of all necessary legal procedures required by their national legislation. (4) This Agreement may be changed or amended by mutual consent of the Parties. The amendment should be in writing form sent through diplomatic channels and those will enter into force in accordance with the paragraph 3. of this Article. (5) This Agreement shall remain in force for an unlimited period of time. However, this Agreement may be terminated by either Party by written notification to the other Party. It will cease to be in force six months after the receipt of the notification of termination unless otherwise agreed. (6) Done in Budapest, this 24th of March 2005., in two original copies in Hungarian, Serbian and English languages, all three texts being equally authentic. In case of differences in interpretation the English version shall prevail. for the for the Government Council of Ministers of the Republic of Hungary of Serbia and Montenegro”

3. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet 2. §-a 2006. január 16-án lép hatályba. Budapest, 2003. szeptember 30. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

2005/171. szám

A Kormány 324/2005. (XII. 28.) Korm. rendelete a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Mongol Népköztársaság Kormánya között 1984. szeptember 14-én, Ulan Batorban aláírt, a Mongol Népköztársaságban lévõ Cagan Dava-i wolframérc-lelõhely lemûvelésében való együttmûködésrõl szóló egyezmény megszüntetésérõl szóló jegyzõkönyv kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazásról és kihirdetésérõl 1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Mongol Népköztársaság Kormánya között 1984. szeptember 14-én, Ulan Batorban aláírt, a Mongol Népköztársaságban lévõ Cagan Dava-i wolframérc-lelõhely lemûvelésében való együttmûködésrõl szóló egyezmény megszüntetésérõl szóló jegyzõkönyv (a továbbiakban: Jegyzõkönyv) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § A Kormány a Jegyzõkönyvet e rendelettel kihirdeti.

3. § A Jegyzõkönyv hiteles angol és magyar nyelvû szövege a következõ: „Protocol on termination of the agreement on cooperation in the exploitation of the wolfram ore prospect in Cagan Dava within the People’s Republic of Mongolia concluded in Ulan Bator on 14 September 1984 by the Government of the People’s Republic of Hungary and the Government of the People’s Republic of Mongolia The Government of the Republic of Hungary and the Government of Mongolia, hereinafter collectively referred to as „the Parties”, having regard to the new situation that has developed since the execution of the agreement on cooperation, as a result of changes in the internal conditions of their respective countries and in their international relations, as well as in the international circumstances, and in accordance with Article 19 of the agreement on cooperation in the exploitation of the wolfram ore prospect in Cagan Dava within the People’s Republic of Mongolia concluded in Ulan Bator on 14 September 1984 by the a People’s Republic of Hungary and the People’s Republic of Mongolia, have agreed as follows:

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Article 1

The Parties terminate the agreement on the cooperation in the exploitation of the wolfram ore prospect in Cagan Dava concluded on 14 September 1984 in Ulan Bator.

Article 2 The Parties mutually declare that all claims arising from the agreement have been settled and shall refrain in the future from further claims against each other with reference to the agreement to be terminated. The Parties acknowledge the termination of the company and the changes in the ownership of the movable and immovable property of the company as a result of the dissolution of the company, and agree that they have no further claim against each other in this regard.

Article 3 This Protocol shall not affect the private law contracts concluded beforehand based on the Agreement and those claims arising therefrom which have not been settled, or have been settled in part only.

12133

lataikban, valamint a nemzetközi viszonyokban lezajlott változások nyomán kialakult új helyzetet, valamint összhangban az 1984. szeptember 14-én, Ulan Batorban aláírt, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Mongol Népköztársaság Kormánya között a Mongol Népköztársaságban lévõ Cagan Dava-i wolframérc-lelõhely lemûvelésében való együttmûködésrõl szóló egyezmény 19. cikkében foglaltakkal az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk A Felek megszüntetik a Cagan Dava-i wolframérc-lelõhely lemûvelésében való együttmûködésrõl szóló egyezményt, melyet 1984. szeptember 14-én, Ulan Batorban írtak alá. 2. Cikk A Felek kölcsönösen kijelentik, hogy az egyezménybõl fakadó valamennyi követelés rendezésre került és a jövõben nem lépnek fel a megszüntetésre kerülõ egyezményre hivatkozva további követeléssel egymással szemben. A Felek tudomásul veszik a Vállalat megszûnését és a Vállalat eladásán túlmenõen az annak tulajdonát képezõ ingó és ingatlanok tulajdonjogában bekövetkezett változásokat, és megegyeznek abban, hogy ebbõl adódóan egymással szemben további követelésük nincs.

Article 4 3. Cikk The Parties shall notify each other through diplomatic channels on the completion of the internal legal procedures required for entry into force. This Protocol shall enter into force on the date of the subsequent diplomatic note concerning it. Done in Ulan Bator, on 7 december 2005 in three original copies in the Hungarian, the Mongolian and the English languages, with all three texts being authentic. for the Government of the Republic of Hungary

for the Government of Mongolia

Jelen Jegyzõkönyv nem érinti az Egyezmény alapján korábban megkötött magánjogi szerzõdéseket és az azokból eredõ követeléseket, amelyeket nem vagy csak részlegesen teljesítettek.

4. Cikk A Felek diplomáciai úton értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belsõ jogi eljárások befejezésérõl. A Jegyzõkönyv az errõl szóló késõbbi jegyzék keltének napján lép hatályba.

Jegyzõkönyv a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Mongol Népköztársaság Kormánya között 1984. szeptember 14-én, Ulan Batorban aláírt, a Mongol Köztársaságban lévõ Cagan Dava-i wolframérc-lelõhely lemûvelésében való együttmûködésrõl szóló egyezmény megszüntetésérõl

Készült Ulan Batorban, 2005. december 7-én, három eredeti példányban, magyar, mongol és angol nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság Kormánya és Mongólia Kormánya, továbbiakban „a Felek”,

4. §

tekintetbe véve az együttmûködési egyezmény aláírása óta országaik belsõ viszonyaiban és a nemzetközi kapcso-

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

A Magyar Köztársaság Kormánya nevében

Mongólia Kormánya nevében”

12134

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) E rendelet 2–3. §-a a Jegyzõkönyv 4. Cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A Jegyzõkönyv, illetve e rendelet 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2005/171. szám

zett tulajdonra elõírt három évbe beszámítható az az idõtartam, amely alatt a földrészlet az egyeneságbeli rokon vagy a házastárs tulajdonában volt.”

2. § Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az életjáradék fizetése alapjául szolgáló összeget a jogosulttól az állam tulajdonába kerülõ termõföld ellenértéke – beleértve a jogosultra engedményezett összeget is – másfélszeresének megfelelõ összeg alapján kell megállapítani.”

3. §

A Kormány 325/2005. (XII. 28.) Korm. rendelete a termõföld állam által életjáradék fizetése ellenében történõ megszerzésérõl szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet módosításáról A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) módosításáról szóló 2002. évi XXIV. törvény 15. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. § (1) A termõföld állam által életjáradék fizetése ellenében történõ megszerzésérõl szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet (a továbbiakban: NFA) a (3) bekezdésben meghatározott tulajdonostól (a továbbiakban: jogosult) pályázat alapján úgy vásárolhat az állam javára legalább 1 hektár, illetve legfeljebb 20 hektár területû külterületi termõföldet, összesen nem több mint 3 millió forint értékben, hogy annak ellenértékeként életjáradékot fizet az e rendeletben foglaltak szerint.” (2) Az R. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Jogosult az a Tv. 13/A. § (3) bekezdése szerinti tulajdonos, aki a pályázat során felajánlott termõföldnek a pályázat meghirdetésekor legalább három éve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa. A jogosultságnak nem feltétele a legalább három éve bejegyzett tulajdonjog, ha a tulajdonszerzés öröklés, részarány kiadás, hatósági intézkedés vagy bírói ítélet alapján történt. Ha a pályázó a termõföld tulajdonjogát egyeneságbeli rokonától vagy házastársától szerezte meg, akkor a bejegy-

Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

4. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba azzal, hogy e rendelet hatálybalépését megelõzõen meghirdetett „Földért életjáradékot” program pályázatait a meghirdetéskor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet 12. § (2) és (3) bekezdése hatályát veszti. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

Melléklet a 325/2005. (XII. 28.) Korm. rendelethez Az életjáradék havi összege 100 000 Ft életjáradék alapjául szolgáló összeg esetén A 100 000 Ft-tól eltérõ életjáradék alapjául szolgáló összeg esetén a járadék összege arányosan változik. Életkor (év)

Férfi

Nõ

60 61 62 63 64

1 430 1 497 1 566 1 643 1 727

1 139 1 194 1 255 1 322 1 393

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Életkor (év)

Férfi

Nõ

65 66 67 68 69 70 év és felette

1 820 1 921 2 027 2 144 2 269 2 454

1 471 1 556 1 648 1 749 1 859 1 979

A Kormány 326/2005. (XII. 28.) Korm. rendelete a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény végrehajtásáról A Kormány a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Törvény) 10. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

Adatszolgáltatás 1. § (1) A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a 2005. december 31. napja után született gyermekekre vonatkozóan a Törvény 5. § (1) bekezdése a) pontjának és (2) bekezdésének rendelkezése alapján – figyelemmel az 1. §-ának (3) bekezdésére is – az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint az adóazonosító jel megállapítása céljából elõírt természetes azonosító adatokat a) a naptári hónapban nyilvántartásba vett gyermekekrõl az állami adóhatóságnak, valamint b) a gyermek naptári hónapban történõ külföldi letelepedésének, elhunyta esetén elhalálozásának tényét és idejét a kiutalónak havonta, a naptári hónap utolsó napját követõ 5 munkanapon belül elektronikus úton továbbítja. (2) A Törvény 5. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az állami adóhatóság az (1) bekezdésben említett gyermek adóazonosító jelét és természetes azonosító adatait elektronikus úton a Hivatal adatszolgáltatását követõ 5 munkanapon belül adja át a kiutalónak. (3) A Start-számlával rendelkezõ gyermek külföldre települése, illetõleg halála esetén a kiutaló az (1) bekezdés b) pontja alapján kapott adatokat 5 munkanapon belül továbbítja a számlavezetõhöz.

12135

(4) A számlavezetõ a kiutalóval kötött szerzõdésben szabályozott módon a) a kincstári számlákon nyilvántartott követeléseknek a Törvény 5. § (5) bekezdése szerinti áthelyezése, illetõleg a Törvény 7. §-ának (3) bekezdése alapján történõ Start-számla áthelyezés szerint csoportosítva a naptári hónapban megnyitott Start-számlákról, továbbá az érintett gyermekek természetes azonosító adatairól összesített kimutatásban a naptári hónap utolsó napját követõ 20. munkanapon értesíti a kiutalót; b) az állami támogatásnak a Törvény 6. § (3) bekezdése szerint a naptári évet követõ január 31-éig történõ igénylése keretében a kiutalónak eljuttatja a 6. § (2) bekezdésének a)–c) pontja szerinti csoportosításban az állami támogatásra jogosult gyermekekrõl készített kimutatást, amely tartalmazza a gyermekek adóazonosító jelét, természetes azonosító adatait, Start-számláik számát, az állami támogatásra jogosító befizetések összegét, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, illetõleg átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek esetében megküldi a magasabb összegû állami támogatásra való jogosultság igazolására szolgáló, a Törvény 6. §-ának (5) bekezdése szerint kiállított, a szülõ által hozzá eljuttatott iratot. (5) A szülõ, illetõleg – a szülõ egyetértõ nyilatkozatával 16. életévének betöltését követõen – a gyermek a Start-számla vezetésére vonatkozó megállapodásban tett nyilatkozatban kötelezettséget vállal a saját és a gyermek adataiban bekövetkezõ változások közlésére. (6) Átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a szülõ – ha Start-számla nyitását a gyermek javára nem kezdeményezte, vagy a gyermek 16. életévének betöltését követõen Start-számla nyitásához egyetértõ nyilatkozatot sem adott – a gyermek azonosító adatainak megküldésével értesíti a kiutalót az átmeneti vagy tartós nevelésbe vételrõl, illetõleg annak megszûnésérõl.

Tájékoztatás 2. § (1) A kiutaló tájékoztatóban teszi közzé a) a számlavezetõk számára a Start-számla vezetés vállalására vonatkozó mintaszerzõdést, b) az adatszolgáltatás helyesbítésére, valamint a jogosultság ennek megfelelõ utólagos érvényesítésére vonatkozó tudnivalókat. (2) A kiutaló az állami adóhatóság adatszolgáltatását követõen a számla megnyitásával egyidejûleg értesíti a szülõt a gyermek adóazonosító jelérõl, tájékoztatást ad az életkezdési támogatással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá arról, hogy a szülõ a gyermek adóigazolványának kiadását mikortól és hol kérheti.

12136

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A számlavezetõ a Start-számla megnyitását megelõzõen a befektetési lehetõségekrõl írásban adott tájékoztatás keretében – a tudomásulvétel igazolásával – ismerteti a Start-számlával kapcsolatos tudnivalókat, ideértve különösen a) a Start-számla megnyitásának (áthelyezésének) feltételeit, b) a kincstári számlán nyilvántartott követelésnek a Törvény 5. § (3) bekezdése szerinti áthelyezéséhez a befektetési forma kiválasztásának szükségességét. (4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás a Start-számla vezetésére vonatkozó megállapodás keretében is adható. (5) A számlavezetõ tájékoztatót tesz közzé, amely tartalmazza különösen, hogy a) a Start-számla vezetésére vonatkozó megállapodás megkötéséhez szükséges aa) a szülõ által annak igazolása, hogy a családi pótlékot a nevére folyósítják, vagy ab) ha a megállapodást – 16. életévének betöltését követõen a gyermek köti meg – az aa) pont szerinti igazolással rendelkezõ szülõ egyetértõ nyilatkozata, ac) a gyermek adóazonosító jelének közlése az adóigazolvány bemutatásával, amely az állami adóhatóságtól az (1) bekezdés szerint kapott értesítésnek megfelelõen szerezhetõ be, vagy ad) felhatalmazás a kiutaló részére a gyermek adóazonosító jelének a Törvény 5. § (5) bekezdése szerinti kiutalással egyidejûleg történõ megküldésére a számlavezetõhöz, ae) felhatalmazás a számlavezetõ részére a Törvény 3. § (3) bekezdése szerinti adatkezeléshez, illetõleg az állami támogatás igényléséhez; b) a Start-számlára a Törvény 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján történõ befizetéshez szükséges a befizetõ felhatalmazása a számlavezetõ részére, hogy a befizetett összeg esetleges visszautalásához a befizetõ nevét és levelezési címét vagy folyószámlaszámát nyilvántartsa.

Nyilvántartás 3. § (1) A kiutaló a kincstári számlán az elsõ utalási összeget a gyermek születésének napjától, a második utalási összeget a hetedik születésnapjától, a harmadik utalási összeget a tizennegyedik születésnapjától veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásban a) a kiutalót a Törvény 7. §-ának (1) bekezdése szerint terhelõ kamat felszámításának kezdõ-, illetõleg fordulónapja a gyermek születésének napja azzal, hogy a kamatot a kiutaló aa) a fordulónapon,

2005/171. szám

ab) a nyilvántartott követelés Start-számlára történõ áthelyezése esetén az utalást megelõzõ napon, ac) a gyermek külföldre települése esetén távozásának napján, ad) elhunyta esetén halálának napján a nyilvántartott követelés utolsó fordulónaptól számított idõszakban meghatározott átlagos állománya után idõarányosan írja jóvá az Államadósság Kezelõ Központ Rt. által a jóváírás napján közzétett mérték szerint; b) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket – a Törvény 7. § (1) bekezdése szerint megilletõ – a jogosultság idõszakával arányos összegre vonatkozóan az állami támogatás jóváírásának napja a jogosultság idõszakára esõ kamatfelszámítási fordulónap, illetõleg az ab)–ad) alpontokban szabályozott esetekben az utolsó fordulónaptól számított idõszakkal arányos összegre vonatkozóan az említett alpontokban meghatározott nap. (2) A kiutaló nyilvántartást vezet a) a számlavezetõk adatairól, b) a megnyitott Start-számlák adatairól, valamint az azokban bekövetkezett változásokról. (3) A számlavezetõ nyilvántartja a) a 2. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat, b) a települési önkormányzat(ok) befizetéseit, c) az a) pontban foglalt rendelkezéstõl függetlenül is, a Törvény 6. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján a szülõ, illetõleg a gyermek lakóhelyét, levelezési címét.

Utalási szabályok 4. § (1) A kiutaló a Törvény 6. § (2) bekezdése szerinti állami támogatást az 1. § (4) bekezdés b) pontja alapján kapott igénylésben feltüntetett befizetések után, illetõleg az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a jogosultság idõszakával arányos összegben utalja a számlavezetõhöz. (2) Az életkezdési támogatást, illetõleg a gyermek halála esetén az örököst megilletõ összeget a fiatal felnõtt, illetõleg az örökös kérelmére a) a kiutaló a kérelem kézhezvételétõl számított 8 munkanapon belül a kérelemben megjelölt címre vagy számlára utalja; b) a számlavezetõ – kivéve a (3) bekezdésben szabályozott esetet – az állami támogatásnak a Törvény 6. § (4) bekezdése szerinti kiutalását követõ 8 munkanapon belül készpénzben vagy a kérelemben megjelölt folyószámlára utalással fizeti ki. (3) A számlavezetõ a (2) bekezdésben említetteket megilletõ összeget a kérelem kézhezvételétõl számított 8 munkanapon belül

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12137

a) fizeti ki, ha a kifizetés évére a gyermeket állami támogatás nem illeti meg; b) a gyermeket a Törvény 6. § (2) bekezdése szerint a kifizetés évében megilletõ állami támogatás nélkül fizeti ki, ha a kérelmezõ írásban hozzájárul annak a (2) bekezdés b) pontjában említett idõpontot követõ utólagos kifizetéséhez vagy nyilatkozik, hogy arra nem tart igényt.

a) a 125/a–e. pontokban a „– 0127 Fõv. Önk. Szent László Kórháza, Budapest” szövegrészt megelõzõen a

Hatálybalépés

b) a 125/e. pontban ba) „– 0116 Fõv. Önk. Péterfy Sándor Utcai Kórháza, Budapest” szövegrészt megelõzõen a

5. § E rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba.

„– 0122

Fõv. Önk. Heim Pál Gyermekkórháza, Budapest – 0125 Fõv. Önk. Madarász Utcai Gyermekkórháza, Budapest” szövegrésszel,

„– 0112

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

Fõv. Önk. Bajcsy-Zsilinszky Kórháza, Budapest” szövegrésszel, bb) „– 0603

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Kórháza” szövegrészt megelõzõen a „– 0602

A Kormány tagjainak rendeletei

Erzsébet Kórház Rendelõintézet Hódmezõvásárhely” szövegrésszel egészül ki.

2. §

Az egészségügyi miniszter 68/2005. (XII. 28.) EüM rendelete az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (4) bekezdésének l) és m) pontjaiban, valamint az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 52. §-ának (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

1. § Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. számú melléklete 99 Fõcsoportja a következõk szerint módosul:

(1) Ez a rendelet 2005. december 31. napján lép hatályba, egyidejûleg az R.-t módosító 38/2005. (IX. 13.) EüM rendelet 5. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti. (2) Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirõl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet és a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertõzés terjedésének megelõzése érdekében szükséges intézkedésekrõl és a szûrõvizsgálatok elvégzésének rendjérõl szóló 18/2002. (XII. 28.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 26/2005. (VII. 13.) EüM rendelet 11. §-ának (2) bekezdésében a „2006. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2006. július 1-jén” szövegrész lép. (3) Az R. 3. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglaltakat 2006. július 1-jétõl kell alkalmazni. (4) Az 1. §-ban foglaltakat a 2005. december 1-jét követõen teljesített szolgáltatásokra kell alkalmazni. (5) A külön jogszabály szerinti case-mix index számítási módszertanát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a honlapján közzéteszi.

Dr. Vojnik Mária s. k., egészségügyi minisztériumi politikai államtitkár

12138

MAGYAR KÖZLÖNY

Az egészségügyi miniszter 69/2005. (XII. 28.) EüM rendelete a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítõ tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításáról A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (3) bekezdésének c) pontjában, valamint az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

2005/171. szám

(1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [22. § (1) Egyszerûsített eljárásrend alkalmazandó, amikor a kérelem] „b) tápszer vagy forgalomba hozatalra engedélyezett galenusi gyógyszer támogatására, illetve áremelésére” [érkezett.] (2) Az R. 22. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(2) Normál eljárásrendet kell alkalmazni, amikor a kérelem] „e) az (1) bekezdés b) pontja és az (5) bekezdés szerinti kivétellel áremelésre,” [érkezett.] 2. § Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

1. §

3. §

(1) A törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítõ tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 22. §-a

Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Vojnik Mária s. k., egészségügyi minisztériumi politikai államtitkár

Melléklet a 69/2005. (XII. 28.) EüM rendelethez [1. számú melléklet a 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez] Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

X

X

X

X

X

X

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

A01A A01AA A01AB A01AD A02A A02AA A02AD A02AX A02B A02BA A02BB

FOGÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEK fogszuvasodást megelõzõ szerek antiinfectív szerek a száj lokális kezelésére egyéb szerek a száj lokális kezelésére ANTACIDOK magnézium-vegyületek alumínium-, kalcium- és magnézium-vegyületek kombinációi és komplexei egyéb antacid-kombinációk PEPTIKUS FEKÉLY ÉS GASZTROOESOPHAGIALIS REFLUX BETEGSÉG KEZELÉSÉNEK GYÓGYSZEREI H2-receptor blokkolók prostaglandinok

átlagos

átlagon felüli

emelt

X X X X X X X X X

X

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12139

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

A02BC A02BX A02D A02DA A03A A03AA A03AB A03AD A03AX A03B A03BA A03C A03CA A03CB A03E A03EA A03F A03FA A04A A04AA A05A A05AA A05AB A05AX A05B A05BA A05C A05CX A06A A06AB A06AD A06AG A06AX A07A

proton pumpa inhibitorok a peptikus fekély kezelésének egyéb gyógyszerei Felfúvódás elleni szerek felfúvódás elleni szerek BÉLMÛKÖDÉS FUNKCIONÁLIS ZAVARAIRA HATÓ SZEREK synthetikus anticholinerg szerek, észterek tertiaer amino-csoporttal synthetikus anticholinerg szerek, quaterner ammónium vegyületek papaverin és származékai egyéb syntheticus anticholinerg szerek BELLADONNA ÉS SZÁRMAZÉKAI, ÖNMAGUKBAN belladonna alkaloidok, tertiaer aminok GÖRCSOLDÓK ÉS PSYCHOLEPTICUMOK KOMBINÁCIÓI syntheticus anticholinerg szerek és psycholepticumok kombinációi belladonna és származékai psycholepticumokkal kombinálva GÖRCSOLDÓK ÉS ANTICHOLINERG SZEREK KOMBINÁCIÓI EGYÉB GYÓGYSZEREKKEL görcsoldók, psycholepticumok és fájdalomcsillapítók kombinációi PROPULSIV SZEREK propulsiv szerek HÁNYÁSCSILLAPÍTÓK ÉS ÉMELYGÉS ELLENI SZEREK serotonin (5HT-3) antagonisták EPEBETEGSÉGEK GYÓGYSZEREI epesav-készítmények az epeutak terápiás készítményei az epebetegségek egyéb terápiás készítményei MÁJVÉDÕK, ZSÍROSODÁSGÁTLÓK májvédõk EPEBETEGSÉGEK GYÓGYSZEREI ÉS ZSÍROSODÁS GÁTLÓK KOMBINÁCIÓI epebetegségek gyógyszerei és zsírosodásgátlók kombinációi HASHAJTÓK kontakt hashajtók ozmotikus hashajtók beöntések egyéb hashajtók BÉLFERTÕTLENÍTÕK

X X X X X

átlagos

átlagon felüli

X

emelt

X

X

X

X X X X X X X X X X X

X X

X X X X

X X X X

X X

X X X X X X

X

X

X

X

X

X X

X

12140

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

A07AA A07AB A07AX A07B A07BA A07BB A07BC A07C A07CA A07D A07DA A07E A07EA A07EC A08A A08AA A08AB A09A A09AA A09AB A09AC A10A A10AB A10AC A10AD A10AE A10B A10BA A10BB A10BD A10BF A10BG A10BX A11A A11AA A11AB A11B A11BA A11C A11CA A11CC

antibiotikumok szulfonamidok egyéb bélfertõtlenítõk BÉLBEN HATÓ ADSZORBENSEK szén-készítmények bismut-készítmények egyéb bélben ható adszorbensek ELEKTROLITOK SZÉNHIDRÁTOKKAL orális folyadékpótló sókészítmények BÉLMOTILITÁST CSÖKKENTÕ SZEREK bélmotilitást csökkentõ szerek BÉLRE HATÓ GYULLADÁSGÁTLÓ SZEREK corticosteroidok helyi használatra aminosalicylsav és hasonló készítmények FOGYASZTÓSZEREK A DIÉTÁS KÉSZÍTMÉNYEK KIVÉTELÉVEL központi hatású fogyasztószerek perifériásán ható fogyasztószerek DIGESTIVUMOK BELEÉRTVE AZ ENZIMEKET enzimkészítmények savkészítmények enzim- és savkészítmények, kombinációk INSULINOK ÉS INSULIN ANALÓGOK gyors hatású insulinok intermedier hatástartamú insulinok intermedier és gyorshatású insulinok keverékei hosszú hatástartamú insulinok ORÁLIS ANTIDIABETIKUMOK biguanidok sulfonamidok, karbamid-származékok orális vércukorszint csökkentõ kombinációk alfa-glycosidase inhibitorok thiazolidin-dionok egyéb orális vércukorszint csökkentõk MULTIVITAMIN, KOMBINÁCIÓK multivitaminok és ásványi anyagok kombinációi multivitamin, egyéb kombinációk MULTIVITAMINOK ÖNMAGUKBAN multivitaminok önmagukban A- ÉS D-VITAMIN, BELEÉRTVE A KETTÕ KOMBINÁCIÓJÁT A-vitamin önmagában D-vitamin és analógjai

átlagos

átlagon felüli

emelt

X X X X

X X X X

X X X X X

X X X X X X X X X

X X

X

X X

X X X X X

X X X

X

X

X

X X

x X X X X X

X

X X X X X X X X

X X

X

X

X

X X

X

X

X, D

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12141

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

A11D

átlagos

X

A16AB

B1-VITAMIN ÖNMAGÁBAN ÉS KOMBINÁCIÓI B6- ÉS B12-VITAMINNAL B1-vitamin önmagában B1-vitamin kombinációi B6- és/vagy B12-vitaminnal VITAMIN-B KOMPLEX, BELEÉRTVE A KOMBINÁCIÓKAT B-vitamin-komplex önmagában ASZKORBINSAV C-VITAMIN ÉS KOMBINÁCIÓI aszkorbinsav C-vitamin önmagában EGYÉB VITAMINKÉSZÍTMÉNYEK ÖNMAGUKBAN egyéb vitaminkészítmények önmagukban EGYÉB VITAMINKÉSZÍTMÉNYEK, KOMBINÁCIÓK vitaminok kombinációi vitaminok és ásványi sók kombinációi vitaminok, egyéb kombinációk KÁLCIUM kálcium kálcium kombinációi más gyógyszerekkel KÁLIUM kálium EGYÉB ÁSVÁNYI ANYAGOK magnézium fluorid TONIZÁLÓ SZEREK ANABOLIKUS SZTEROIDOK androstan származék oestron-származékok TÁPCSATORNA ÉS ANYAGCSERE EGYÉB GYÓGYSZEREI enzimek

A16AX B01A B01AA B01AB

tápcsatorna és anyagcsere egyéb gyógyszerei TROMBÓZIS ELLENES SZEREK K-vitamin antagonisták heparin csoport

X X

X X

X

B01AC B01AD B01AX B02A B02AA B02AB B02B B02BA B02BB

thrombocyta aggregatiót gátlók, kivéve heparin enzimek egyéb anticoagulánsok ANTIFIBRINOLYTICUMOK aminosavak proteinase inhibitorok K-VITAMIN ÉS EGYÉB VÉRZÉSCSILLAPÍTÓ SZEREK K-vitamin fibriogén

A11DA A11DB A11E A11EA A11G A11GA A11H A11HA A11J A11JA A11JB A11JC A12A A12AA A12AX A12B A12BA A12C A12CC A12CD A13A A14A A14AA A14AB A16A

átlagon felüli

emelt

X X X X X X X X

X

X X

X X

X X X X X X

X X

X X X

X

X D

X

X X X X X X

X D X X

X

X

X

X

D

X

X

X X X

X

X X

X X D

12142

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

B02BC B02BD

lokális haemostaticumok véralvadási faktorok

B02BX B03A B03AA B03AB B03AC B03AD B03AE B03B B03BA B03BB B03X B03XA

egyéb systemás haemostaticumok VASKÉSZÍTMÉNYEK kétértékû vas, orális készítmények háromértékû vas, orális készítmények háromértékû vas, parenterális készítmények vas és folsav kombinációi vas, egyéb kombinációk B12-VITAMIN ÉS FOLSAV B12-vitamin (cyanocobalamin és származékai) folsav és származékai EGYÉB VÉRSZEGÉNYSÉG ELLENI KÉSZÍTMÉNYEK egyéb vérszegénység elleni készítmények

B05A B05AA B05B B05BA B05BB B05BC B05D B05DA B05DB B05X B05XA B05XC B05XX B06A B06AA C01A C01AA C01B C01BA C01BB C01BC C01BD C01C

VÉR ÉS VÉRREL KAPCSOLATOS KÉSZÍTMÉNYEK vérpótlók és plazmafehérje frakciók iv. OLDATOK parenterális táplálásra szolgáló oldatok elektrolit-egyensúlyt befolyásoló oldatok ozmotikus diurézist okozó szerek PERITONEÁLIS DIALÍZIS SZEREI izotóniás oldatok hypertoniás oldatok iv. OLDATOK TARTOZÉKAI elektrolit oldatok vitaminok aminósavak EGYÉB HEMATOLÓGIAI SZEREK enzimek SZÍVGLYCOSIDOK digitális glycosidok ANTIARRHYTHMIÁS SZEREK, I. ÉS III. CSOPORT antiarrhythmiás szerek, I.a csoport antiarrhythmiás szerek, I.b csoport antiarrhythmiás szerek, I.c csoport antiarrhythmiás szerek, III. csoport CARDIALIS STIMULÁNSOK, KIVÉVE: SZÍVGLYCOSIDOK adrenerg és dopaminerg szerek phosphodiesterase gátlók egyéb cardialis stimulánsok SZÍVBETEGSÉGEKBEN ALKALMAZOTT ÉRTÁGÍTÓK

C01CA C01CE C01CX C01D

átlagos

átlagon felüli

emelt

X X

D X X

X X X

X

X

X X X X X

X X

X X, D

X X X X X X X X X X X X X

X X X X X

X X

X

X X X X X X

X X X X X X X X

X

X

X

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12143

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

X

X

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

C01DA C01DX C01E C01EA C01EB C02A C02AB C02AC C02C C02CA C02CC C02D C02DB C02DC C02KX C02L C02LA C03A C03AA C03B C03BA C03C C03CA C03CC C03D C03DA C03DB C03E C03EA C04A C04AB C04AC C04AD C04AE C04AX C05A C05AA C05AD

szerves nitrátok szívbetegségekben alkalmazott egyéb értágítók EGYÉB SZÍVGYÓGYSZEREK prostaglandinok egyéb szívszerek KÖZPONTI HATÁSÚ ANTIADRENERG SZEREK methyldopa imidazolin receptor agonisták PERIPHERIÁS HATÁSÚ ANTIADRENERG SZEREK alfa adrenoreceptor blokkolók guanidin-származékok ARTERIOLÁK SIMAIZOMZATÁRA KÖZVETLENÜL HATÓ SZEREK hydrazino phthalazin-származékok pyrimidin-származékok egyéb antihipertenzív szerek VÉRNYOMÁSCSÖKKENTÕ ÉS VIZELETHAJTÓ KOMBINÁCIÓK rauwolfia alkaloidák és vizelethajtó kombinációk MÉRSÉKELT HATÁSÚ VIZELETHAJTÓK – THIAZIDOK thiazidok önmagukban MÉRSÉKELT HATÁSÚ VIZELETHAJTÓK – THIAZIDOK KIVÉTELÉVEL szulfonamidok önmagukban CSÚCSHATÁSÚ VIZELETHAJTÓK szulfonamidok önmagukban aryloxy-ecetsav származékok KÁLIUM-VISSZATARTÓ VIZELETHAJTÓK aldoszteron-antagonisták egyéb kálium-visszatartó szerek VIZELETHAJTÓK ÉS KÁLIUM-VISSZATARTÓ SZEREK KOMBINÁCIÓI mérsékelt hatású vizelethajtók és kálium-visszatartó szerek kombinációi PERIPHERIÁS ÉRTÁGÍTÓK imidazolin-származékok nikotinsav és származékai purin-származékok ergot alkaloidok egyéb perifériás értágítók ARANYÉR ELLENI LOKÁLIS KÉSZÍTMÉNYEK corticosteroidot tartalmazó készítmények helyi érzéstelenítõt tartalmazó készítmények

átlagos

átlagon felüli

X

emelt

X X

X X

X X X X

X

X X

X X

X

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X

X X X X X

12144

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

C05AX C05B C05BA C05BB C05BX C05C C05CA C05CX C07A C07AA C07AB C07AG C07B C07BB C07C C07CA C07CB C07F C07FB C08C C08CA C08D C08DA C08DB C08E C08EA C09A C09AA C09B C09BA C09BB C09C C09CA C09D C09DA

aranyér elleni egyéb lokális készítmények VISSZÉR KEZELÉSE heparinok és/vagy heparinoidok helyi használatra szklerotizáló szerek lokális hatású injekcióhoz egyéb szklerotizáló szerek CAPILLARIS-STABILIZÁLÓ SZEREK bioflavonoidok egyéb capillaris stabilizáló szerek BÉTA-BLOKKOLÓK ÖNMAGUKBAN nem szelektív béta-blokkolók önmagukban szelektív béta-blokkolók önmagukban alfa- és béta-blokkolók BÉTA-BLOKKOLÓK ÉS THIAZIDOK béta-blokkoló szerek, szelektívek, és thiazidok BÉTA-BLOKKOLÓK ÉS EGYÉB VIZELETHAJTÓK nem szelektív béta-blokkolók és egyéb vizelethajtók szelektív béta-blokkolók és egyéb vizelethajtók BÉTA-BLOKKOLÓK ÉS EGYÉB VÉRNYOMÁSCSÖKKENTÕK béta-blokkoló szerek, szelektívek, és egyéb vérnyomáscsökkentõk SZELEKTÍV KÁLCIUMCSATORNA BLOKKOLÓK, FÕKÉNT ÉRHATÁSÚAK dihydropiridin-származékok SZELEKTÍV KÁLCIUMCSATORNA BLOKKOLÓK DIREKT SZÍVHATÁSOKKAL phenylalkylamin-származékok benzothiazepin-származékok NEM SZELEKTÍV KÁLCIUM-CSATORNA BLOKKOLÓK phenylalkylamin-származékok ANGIOTENZIN-KONVERTÁLÓ ENZIM (ACE) GÁTLÓK ÖNMAGUKBAN angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlók önmagukban ANGIOTENZIN-KONVERTÁLÓ ENZIM (ACE) GÁTLÓK, KOMBINÁCIÓK angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlók és vizelethajtók angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlók és calcium csatorna blockolók ANGIOTENZIN II ANTAGONISTÁK ÖNMAGUKBAN angiotenzin II antagonisták önmagukban ANGIOTENZIN II ANTAGONISTÁK KOMBINÁCIÓKBAN angiotenzin II antagonisták és vizelethajtók

X

átlagos

átlagon felüli

emelt

X X

X X X

X X X X

X X X

X X X X

X X X X X X X X X X

X

X

X X X

X X X X

X X X

X

X

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12145

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

kiemelt indikációhoz kötött

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

C10A C10AA C10AB C10AC C10AD C10AX D01A D01AA D01AC D01AE D01B D01BA D02A D02AA D02AC D02AD D02AE D02AX D03A D03AX D03B D03BA D04A D04AA D04AB D05A D05AA D05AX D05B D05BA D05BB D06A D06AA D06AX D06B D06BA D06BB D06BX D07A D07AA

CHOLESTERIN- ÉS TRIGLYCERID-CSÖKKENTÕ SZEREK Hmg CoA reductase gátlók fibrátok epesavkötõk nikotinsav és származékaik cholesterin- és triglycerid-csökkentõ szerek GOMBÁSODÁS ELLENI LOKÁLIS KÉSZÍTMÉNYEK antibiotikumok imidazol- és triazol-származékok gombásodás elleni egyéb lokális készítmények GOMBÁSODÁS ELLENI SZISZTÉMÁS KÉSZÍTMÉNYEK gombásodás elleni szisztémás készítmények BÕRLÁGYÍTÓ- ÉS VÉDÕANYAGOK szilikon-készítmények lágy paraffin- és zsírkészítmények folyékony tapaszok carbamid termékek egyéb puhító és védõ anyagok HÁMOSÍTÓK egyéb hámosítók ENZIMEK proteolitikus enzimek VISZKETÉS ELLENI SZEREK, BELEÉRTVE: ANTIHISZTAMINOK, ÉRZÉSTELENÍTÕK STB. antihisztaminok lokális használatra érzéstelenítõk lokális használatra PSORIASIS ELLENI HELYI SZEREK szilikon készítmények egyéb helyi psoriasis elleni szerek PSORIASIS ELLENI SZISZTÉMÁS KÉSZÍTMÉNYEK psoralenek szisztémás használatra retinoidok a psoriasis kezelésére ANTIBIOTIKUMOK LOKÁLIS HASZNÁLATRA tetracyclin és származékai egyéb antibiotikumok lokális használatra KEMOTERÁPIÁS SZEREK HELYI HASZNÁLATRA szulfonamidok vírusellenes szerek egyéb kemoterapeutikumok CORTICOSTEROIDOK ÖNMAGUKBAN gyenge hatású corticosteroidok (I. csoport)

átlagos

átlagon felüli

emelt

emelt indikációhoz kötött

X

X

X

X X

X

X

X

X X X X X X X

X

X

X

X X

X X X X

X X

X X

X

X

X X X X X X

X X X

X X X X

X X

X

X

X

12146

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

D07AB D07AC D07AD D07B D07BA D07BB D07BC D07C D07CA D07CB D07CC D07X D07XA D07XB D07XC D08A D08AB D08AC D08AG D08AH D08AK D08AX D10A D10AD D10AE D10AF D10AX D10B D10BA D11A D11AC D11AF D11AX G01A G01AA G01AF G01AX

mérsékelten erõs hatású corticosteroidok (II. csoport) erõs hatású corticosteroidok (III. csoport) igen erõs hatású corticosteroidok (IV. csoport) CORTICOSTEROIDOK ÉS ANTISEPTICUMOK KOMBINÁCIÓ gyenge corticosteroidok és antisepticumok kombinációi mérsékelten erõs hatású corticosteroidok és antisepticumok kombinációi erõs hatású corticosteroidok és antisepticumok kombinációi CORTICOSTEROIDOK ÉS ANTIBIOTIKUMOK KOMBINÁCIÓI gyenge hatású corticosteroidok és antibiotikumok kombinációi mérsékelten erõs corticosteroidok és antibiotikumok kombinációi erõs hatású corticosteroidok és antibiotikumok kombinációi CORTICOSTEROIDOK EGYÉB KOMBINÁCIÓI gyenge corticosteroidok egyéb kombinációi mérsékelten erõs hatású corticosteroidok egyéb kombinációi erõs hatású corticosteroidok egyéb kombinációi ANTISEPTICUMOK ÉS FERTÕTLENÍTÕK alumíniumtartalmú szerek biguanidok és amidinek jódtartalmú készítmények quinolin-származékok higanytartalmú készítmények egyéb antisepticumok és fertõtlenítõk ACNE-ELLENES KÉSZÍTMÉNYEK LOKÁLIS HASZNÁLATRA retinoidok az acne lokális kezelésére peroxidok antiinfectivumok az acne kezelésére egyéb acne-ellenes készítmények lokális használatra ACNE-ELLENES SZISZTÉMÁS KÉSZÍTMÉNYEK retinoidok az acne kezelésére EGYÉB BÕRGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEK gyógysamponok szemölcs és tyúkszem elleni készítmények egyéb bõrgyógyászati készítmények ANTIINFECTIVUMOK ÉS ANTISEPTICUMOK KIVÉVE A CORTICOSTEROID-KOMBINÁCIÓKAT antibiotikumok imidazol-származékok egyéb antiinfectivumok és antisepticumok

átlagos

átlagon felüli

X X X

emelt

.

X

X

X

X

X

X X

X X

X X X X

X

X

X

X

X

X X

X X X X X

X X X X X

X

X X X

X

X

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12147

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

G02A G02AB G02AD G02B G02BB G02C G02CA G02CB G02CC G02CX G03A G03AA G03AB G03AC G03B G03BA G03BB G03C G03CA G03CB G03CC G03D G03DA G03DB G03DC G03F G03FA G03FB G03G G03GA G03GB G03H G03HA G03HB G03X G03XA G03XC G03Y G04A

OXYTOCINOIDOK ergot alkaloidok prostaglandinok LOKÁLIS FOGAMZÁSGÁTLÓK intravaginális fogamzásgátlók EGYÉB NÕGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEK sympathomimeticumok a szülési fájástevékenység csökkentésére prolactin-inhibitorok vaginális gyulladáscsökkentõ készítmények egyéb nõgyógyászati szerek HORMONÁLIS SZISZTÉMÁS FOGAMZÁSGÁTLÓK progestogének és oestrogének, fix kombinációk progestogének és oestrogének, sequentialis készítmények progestogének ANDROGÉNEK 3-oxoandrosten (4) származékai 5-androstanon (3) származékai OESTROGÉNEK természetes és félszintetikus oestrogének önmagukban szintetikus oestrogének önmagukban oestrogének kombinációi más gyógyszerrel PROGESTOGÉNEK pregnen (4) származékok pregnadien származékok oestron származékok PROGESTOGÉNEK ÉS OESTROGÉNEK KOMBINÁCIÓI progestogének és oestrogének, fix kombinációk progestogének és oestrogének, sequentialis készítmények GONADOTROPINOK ÉS EGYÉB OVULATIO-STIMULÁLÓK gonadotropinok szintetikus ovuláció-stimulálók ANTIANDROGÉNEK antiandrogén készítmények önmagukban antiandrogének és oestrogének EGYÉB NEMI HORMONOK ÉS A GENITALIS RENDSZER MODULÁTORAI antigonadotropinok szelektív oestrogen receptor modulátorok PROGESZTOGÉNEK HÚGYÚTI FERTÕTLENÍTÕ SZEREK

X

átlagos

átlagon felüli

emelt

X X

X

X X

X

X

X

X X

X X X X

X X X X

X X

X X X X X

X X X X X

X

X

X

X X X

X

X

X

X

X

X X X X X X

X X X

X X X X

D X X

X X X X

12148

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

G04AB G04B

átlagos

átlagon felüli

emelt

H01AC

kinolin derivátumok EGYÉB UROLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK, BELEÉRTVE: GÖRCSOLDÓK húgyúti kõoldók urológiai görcsoldók erectilis dysfunctio kezelésének készítményei egyéb urológiai szerek BENIGNUS PROSTATA HYPERETROPHIA KEZELÉSÉNEK GYÓGYSZEREI alfa-adrenoreceptor antagonisták tesztoszteron–5-alfa reduktáz inhibítorok benignus prostata-hypertrophia kezelésének egyéb gyógyszerei HYPOPHYSIS ELÜLSÕ LEBENY HORMONOK ÉS ANALÓGJAIK somatotropin és analógjai

H01AX H01B H01BA

Az elülsõ hypophysis egyéb hormonjai és analógjaik HYPOPHYSIS HÁTSÓ LEBENY HORMONOK vasopressin és analógjai

X X

H01BB H01C H01CA

oxytocin és származékai HYPOTHALAMUS-HORMONOK gonadotropin releasing hormonok

X X X

X

H01CB

növekedési hormon release inhibitor hormon

X

X, D

H01CC H02A H02AA H02AB H03A H03AA H03B H03BA H03BB H03C H03CA H04A H04AA H05A H05AA H05B H05BA H05BX J01A J01AA

antigonadotropin-releasing hormonok SZISZTÉMÁS CORTICOSTEROIDOK ÖNMAGUKBAN mineralocorticoidok glucocorticoidok PAJZSMIRIGY-KÉSZÍTMÉNYEK pajzsmirigy-hormonok ANTITHYREOID KÉSZÍTMÉNYEK thiouracilok kéntartalmú imidazol-származékok JÓD-TERÁPIA jód-terápia GLYCOGENOLYTICUS HORMONOK glycogenolyticus hormonok PARATHYREOID HORMONOK ÉS HOMOLÓGJAIK teriparatide ANTI-PARATHYREOID HORMONOK calcitonin-készítmények egyéb készítmények TETRACYCLINEK tetracyclinek

G04BC G04BD G04BE G04BX G04C G04CA G04CB G04CX H01A

X

X X

X

X X

X

X X X X

X

X

X

X X, D

X

X

X X

X X, D

D

X X

X

X X X X X

X X

X X X

X X X

X X

X

X X X X X X

X X X X X X

X X

X X

X X X X X

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12149

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

X

X

X

X

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

J01B J01BA J01C J01CA J01CE J01CF J01CR J01D J01DA J01DH J01E J01EE

J05AD J05AE

AMPHENICOLOK amphenicolok BÉTA-LAKTÁM ANTIBIOTIKUMOK, PENICILLINEK széles spektrumú penicillinek béta-laktamáz érzékeny penicillinek béta-laktamáz rezisztens penicillinek penicillinek kombinációi, beleértve a béta-laktamáz gátlókat EGYÉB BÉTA-LAKTÁM ANTIBIOTIKUMOK cephalosporinok carbapenemek SZULFONAMIDOK ÉS TRIMETHOPRIM szulfonamidok és trimethoprim kombinációi, beleértve a származékokat MAKROLIDOK ÉS LINKOSAMIDOK makrolidok linkosamidok AMINOGLYCOSIDOK streptomycinek egyéb aminoglycosidok QUINOLONOK fluoroquinolonok EGYÉB ANTIBAKTERIÁLIS SZEREK glycopeptid antibiotikumok polymyxinek antibakteriális steroidok imidazol származékok egyéb antibakteriális szerek SZISZTÉMÁS GOMBAELLENES SZEREK antibiotikumok imidazol-származékok triazol származékok egyéb szisztémás antimycoticumok ANTITUBERKULOTIKUMOK antibiotikumok hydrazidok egyéb antituberkulotikumok antituberkulotikumok kombinációi KÖZVETLENÜL A VÍRUSRA HATÓ SZEREK nucleosidok és nucleotidok, a reverz transzkriptáz gátlók kivételével foszfonsav származékok protease inhibitorok

J05AF

nucleosid reverse transciptase gátlók

J01F J01FA J01FF J01G J01GA J01GB J01M J01MA J01X J01XA J01XB J01XC J01XD J01XX J02A J02AA J02AB J02AC J02AX J04A J04AB J04AC J04AK J04AM J05A J05AB

X

átlagos

X X X X X X X X X

átlagon felüli

emelt

X X

X X X X X X

X X

X X X

X X X X X X X

X X X X X X X X

X X X X

X X X

X X

X

X

X X

X

X

X X

X X

X

X X X

X, D

D X

X, D

12150

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

átlagos

átlagon felüli

emelt

J05AG

non-nucleosid reverse transciptase gátlók

J05AH J05AX J06B J06BA J06BB J06BC J07A J07AG J07AH J07AL J07AM J07AP J07AX J07B J07BA J07BB J07BC J07BD J07BF J07BK J07CA L01A L01AA L01AD L01AX

neuraminidase inhibitorok egyéb vírusellenes készítmények IMMUNGLOBULINOK immun szérumok specifikus immunglobulinok immunglobulinok BAKTERIÁLIS VAKCINA haemophillus influenzae B vakcinák meningococcus vakcinák pneumococcus vakcinák tetanusz vakcinák typhoid vakcinák egyéb bakteriális vakcinák VIRÁLIS VAKCINÁK encephalitis vakcinák influenza vakcinák hepatitis vakcinák morbilli vakcinák poliomyelitis vaccinák varicella vaccinák bakteriális és virális vaccinák kombinációi ALKYLEZO SZEREK mustárnitrogén-analógok nitrosoureák egyéb alkilezõ szerek

L01B L0IBA

ANTIMETABOLITOK folsav analógok

X X

L01BB L01BC

purin analógok pyrimidin analógok

X X

L01C

NÖVÉNYI ALKALOIDOK ÉS EGYÉB TERMÉSZETES KÉSZÍTMÉNYEK vinca alkaloidok és analógjaik podophyllotoxin-származékok taxánok

X

X

L01DB

CYTOTOXICUS ANTIBIOTIKUMOK ÉS ROKON VEGYÜLETEK anthracylinek és rokon vegyületek

D X

X

X, D

L01DC

egyéb cytotoxicus antibiotikumok

X

L01X L01XA L01XB

EGYÉB DAGANATELLENES SZEREK platina-vegyületek methyl hydrazinok

X X X

X, D X

L01CA L01CB L01CD L01D

X

D X X

X X X X X

X X X X

X

X

X X X X X

X

X X X X

X

X X X X X X X

X X X

X X

X X

X X X X X X X, D X X, D X X, D X X X

X

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12151

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

átlagos

átlagon felüli

emelt

L01XD L01XC

photodinamias terápiában használt szerek monoclonalis antitestek

X

X, D

L01XX

egyéb cytostaticumok

X

L02A L02AB L02AE

HORMONOK ÉS ROKON VEGYÜLETEK progestogenek gonadotropin releasing hormon analógok

X X X

X, D X X

L02B L02BA L02BB

HORMONANTAGONISTÁK ÉS ROKON SZEREK antioestrogenek antiandrogenek

X X X

L02BG

enzim-inhibitorok

X

L03A L03AA

CYTOKINEK ÉS IMMUNMODULÁTOROK colonia stimuláló faktorok

X X

L03AB

interferonok

X

X, D

L03AC

interleukinok

X

D

L03AX

egyéb cytokinek és immunmodulátorok

X

L04A L04AA

IMMUNSUPPRESSIV SZEREK szelektív immunsuppresiv szerek

X X

D X

L04AX M01A

egyéb immunsuppressiv anyagok NEM STEROID GYULLADÁSGÁTLÓK ÉS RHEUMAELLENES KÉSZÍTMÉNYEK butylpyrazolidinek ecetsav- és rokon vegyületek oxicamok propionsav-származékok fenamatok coxibok egyéb nem steroid gyulladásgátlók és rheumaellenes készítmények KOMBINÁLT GYULLADÁSGÁTLÓ/RHEUMAELLENES KÉSZÍTMÉNYEK corticosteroidokkal kombinált gyulladásgátló/rheumaellenes készítmények SPECIFIKUS RHEUMAELLENES SZEREK aranykészítmények penicillamin és hasonló vegyületek ÍZÜLETI ÉS IZOMFÁJDALMAK KEZELÉSÉNEK LOKÁLIS KÉSZÍTMÉNYEI nem steroid gyulladásgátlók, lokális készítmények salicyl-sav-származékot tartalmazó készítmények egyéb lokális készítmények az ízületi és izomfájdalmakra PERIFÉRIÁS TÁMADÁSPONTÚ IZOM-RELAXÁNSOK egyéb quaternaer ammónium-vegyületek

X X

M01AA M01AB M01AC M01AE M01AG M01AH M01AX M01B

M01BA M01C M01CB M01CC M02A M02AA M02AC M02AX M03A M03AC

X

X, D X X X, D X, D X X, D

X X X

X X X

X

X X

X X X X

X X X

X, D X

X X X

X X

X X X

X X X

X X X X X X

X

12152

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

M03AX M03B M03BA M03BB M03BX M03C M03CA M04A M04AA M04AC M05B M05BA M05BB M05BX M09A M09AB M09AX N01A N01AB N01AF N01AH N01AX N01B N01BA N01BB N01BX N02A N02AA N02AB N02AC N02AE N02AF N02AG N02AX N02B N02BA N02BB N02BE N02C N02CA

EGYÉB PERIFÉRIÁS TÁMADÁSPONTÚ IZOMRELAXÁNSOK KÖZPONTI TÁMADÁSPONTÚ IZOMRELAXÁNSOK carbamin-sav észterek oxazol-, thiazin- és triazin-származékok egyéb központi támadáspontú szerek IZOMRELAXÁNSOK, KÖZVETLEN HATÁSÚ SZEREK dantorlen és származékai KÖSZVÉNYELLENES KÉSZÍTMÉNYEK húgysavképzõdést gátló készítmények a húgysav-metabolizmusra nem ható készítmények MINERALISATIÓRA HATÓ SZEREK bisphosphonatok bisphosphonát kombináció mineralizációra ható egyéb gyógyszerek A VÁZ- ÉS IZOMRENDSZER BETEGSÉGEINEK EGYÉB GYÓGYSZEREI enzimek a váz- és izomrendszer betegségeinek egyéb gyógyszerei ÁLTALÁNOS ÉRZÉSTELENÍTÕK halogénezett szénhidrogének barbiturátok önmagukban opioid érzéstelenítõk egyéb általános érzéstelenítõk HELYI ÉRZÉSTELENÍTÕK amino-benzoesav észterek amidok egyéb helyi érzéstelenítõk OPIOIDOK természetes opium-alkaloidok phenylpiperidin-származékok diphenylpropylamin-származékok oripavin származékok morphinan-származékok opioidok és görcsoldók kombinációi egyéb opioidok EGYÉB FÁJDALOMCSILLAPÍTÓK ÉS LÁZCSÖKKENTÕK salicylsav és származékai pyrazolonok anilidek MIGRÉNELLENES SZEREK ergot alkaloidok

átlagos

átlagon felüli

emelt

X

D

X

X X X X

X X X X

X

X

X X

X X X

X X X X X X X X X X X X X X

X X

X

X X X

X

X

X

X X

X

X X, D

X X X X X

X

X X X

X X X

X X

X

X X

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12153

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

X X

X

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

N02CC N02CX N03A N03AA N03AB N03AD N03AE N03AF N03AG N03AX N04A N04AA N04B N04BA N04BB N04BC N04BD N04BX N05A N05AA N05AB N05AC N05AD N05AE N05AF N05AH N05AL N05AN N05AX N05B N05BA N05BB N05BC N05BE N05BX N05C N05CA N05CB N05CD N05CE N05CF N05CM

szelektív 5HT1-receptor agonisták egyéb migrénellenes készítmények ANTIEPILEPTICUMOK barbiturátok és származékaik hydantoin-származékok succinimid-származékok benzodiazepin-származékok carboxamid-származékok zsírsav-származékok egyéb antiepilepticumok ANTICHOLINERG SZEREK tertiaer aminok DOPAMINERG SZEREK dopa és dopa-származékok adamantan-származékok dopamin agonisták MAO-B bénítók egyéb dopaminerg szerek ANTIPSYCHOTICUMOK alifás oldalláncot tartalmazó phenothiazinok piperazin szerkezetû phenothiazinok piperidin szerkezetû phenothiazinok butyrophenon-származékok indol-származékok thioxanthen-származékok diazepinek és oxazepinek benzamidok lítium egyéb antipsychoticumok ANXIOLYTICUMOK benzodiazepin-származékok diphenylmethan-származékok carbamidok azaspirodecanedion-származékok egyéb anxiolyticumok ALTATÓK ÉS NYUGTATÓK barbiturátok önmagukban barbiturátok, kombináció benzodiazepin-származékok piperidindion-származékok benzodiazepinekhez hasonló gyógyszerek egyéb altatók és nyugtatók

X X

átlagos

X X X X X X X X X X X X X X X

átlagon felüli

emelt

X

X

X X X X X

X

X X X X X X X X X X X X X X

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X

X

X X

X

X

X

X X

X X X X X X X

X X

X X X

12154

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

X X X X X

X X

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

N06A N06AA N06AB N06AG N06AX N06B N06BA N06BX N06D N06DA N06DX N07A N07AA N07AX N07B N07BA N07BB N07BC N07C N07CA N07X N07XX P01A P01AB P01B P01BA P01BD P02C P02CA P02CE P03A P03AB P03AC P03AX R01A R01AA R01AB

ANTIDEPRESSZÁNSOK nem szelektív monoamin-reuptake gátlók szelektív szerotonin-reuptake gátlók MAO-A bénítók egyéb antidepresszánsok PSYCHOSTIMULÁNSOK ÉS NOOTROPICUMOK centrálisán ható sympathomimeticumok egyéb psychostimulánsok és nootropicumok DEMENTIA ELLENES SZEREK anticholinesterasok egyéb anti-demencia gyógyszerek PARASYMPATHOMIMETICUMOK cholinesterase-bénítók egyéb parasympathomimeticumok SZENVEDÉLYBETEGSÉGEKBEN HASZNÁLT SZEREK dohányzásellenes szerek gyógyszerek a krónikus alkoholizmus kezelésére opioid-függõségben használt gyógyszerek SZÉDÜLÉS ELLENI KÉSZÍTMÉNYEK szédülés elleni készítmények EGYÉB IDEGRENDSZERRE HATÓ SZEREK egyéb idegrendszerre ható gyógyszerek AMOEBIASIS ÉS EGYÉB PROTOZOON OKOZTA BETEGSÉGEK GYÓGYSZEREI nitroimidazol-származékok MALÁRIAELLENES SZEREK aminoquinolonok diaminopyrimidinek NEMATODÁK ELLENI SZEREK benzimidazol származékok imidazothiazol származékok EKTOPARAZITA-ELLENES SZEREK, BELEÉRTVE: RÜHELLENES SZEREK klórtartalmú készítmények pyretrinek beleértve a szintetikus szereket is egyéb ektoparazita-ellenes szerek, beleértve: rühellenes szerek LOKÁLIS ORR-OEDEMA-CSÖKKENTÕK ÉS EGYÉB NASALIS KÉSZÍTMÉNYEK sympathomimeticumok önmagukban sympathomimeticumok, kombinációk, kivéve corticosteroidokat

átlagos

átlagon felüli

emelt

X X X X X X

X

X X X X X

X X X X X X

X X X

X X

X

X X X X X X

X X

X X X X, D

X

X

X X X

X X

X

X

X X X X

X X X

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12155

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

R01AC R01AD R01AX R01B R01BA R02A R02AA R02AB R02AD R03A R03AC R03AK R03B R03BA R03BB R03BC R03C R03CA R03CC R03D R03DA R03DC R03DX R05C R05CA R05CB R05D R05DA R05DB R05F R05FA R06A R06AA R06AB R06AC R06AD R06AE R06AX

antiallergikumok, kivéve corticosteroidokat corticosteroidok egyéb nasalis készítmények SZISZTÉMÁS ORR-OEDEMA-CSÖKKENTÕK sympathomimeticumok GÉGÉSZETI GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK antisepticumok antibiotikumok helyi érzéstelenítõk ADRENERGEK, INHALÁLÓ SZEREK szelektív béta2 adrenoreceptor agonisták adrenergek és más asthmaelleni szerek EGYÉB ASTHMA-ELLENES SZEREK, INHALÁLÓ SZEREK glucocorticoidok anticholinerg szerek antiallergikumok, kivéve a corticosteroidokat SZISZTÉMÁS ADRENERG SZEREK alfa és béta adrenoreceptor agonisták szelektív béta2 adrenoreceptor agonisták EGYÉB SZISZTÉMÁS ANTIASTHMATICUMOK xanthinok leucotrien receptor antagonisták Egyéb szisztémás gyógyszerek obstruktív léguti betegségekre KÖPTETÕK, KIVÉVE A KÖHÖGÉSCSILLAPÍTÓ KOMBINÁCIÓKAT köptetõk nyákoldók KÖHÖGÉSCSILLAPÍTÓK, KIVÉVE A KÖPTETÕ KOMBINÁCIÓKAT ópium alkaloidok és származékaik egyéb köhögéscsillapítók KÖHÖGÉSCSILLAPÍTÓK ÉS KÖPTETÕK KOMBINÁCIÓI ópium-származékok és köptetõk SZISZTÉMÁS ANTIHISZTAMINOK aminoalkyl éterek substituált alkylaminok substituált ethylendiaminok henothiazin-származékok piperazin-származékok egyéb szisztémás antihisztaminok

átlagos

átlagon felüli

emelt

X X

X X

X X X X

X X X X

X X X X

X

X

X X X X

X

X X

X X X

X X

X X

X

X

X X X X X

X

X X

X

X

X X

X X X

X X X X X X X

X

X X

12156

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

R07A R07AA R07AB S01A S01AA S01AB S01AD S01AX S01B S01BA S01BC S01C S01CA S01CC S01E S01EA S01EB S01EC S01ED S01EE S01EX S01F S01FA S01G S01GA S01GX S01H S01HA S01J S01JA S01K S01KA S01KX S01X S01XA S02C S02CA S02D

EGYÉB, LÉGZÕRENDSZERRE HATÓ KÉSZÍTMÉNYEK tüdõ surfactantok légzést stimulálok FERTÕZÉSELLENES SZEREK antibiotikumok szulfonamidok vírusellenes szerek egyéb antiinfect szerek GYULLADÁSGÁTLÓ SZEREK corticosteroidok önmagukban nem steroid gyulladásgátló szerek GYULLADÁSGÁTLÓ ÉS FERTÕZÉSELLENES SZEREK KOMBINÁCIÓI corticosteroidok és fertõzésellenes szerek kombinációi gyulladásgátló és fertõzésellenes szerek kombinációban GLAUCOMA ELLENI KÉSZÍTMÉNYEK ÉS PUPILLASZÛKÍTÕK sympethomimeticumok parasympathomimeticumok carboanhydrase inhibitorok béta-receptor blokkolók prosztaglandin analógok a glaucoma kezelésének egyéb gyógyszerei PUPILLATÁGÍTÓK ÉS CYCLOPLEG SZEREK anticholinerg szerek LOKÁLIS OEDEMA-CSÖKKENTÕK ÉS ANTIALLERGIKUMOK lokális oedema-csökkentõként használt sympathomimeticumok egyéb antiallergikumok HELYI ÉRZÉSTELENÍTÕK helyi érzéstelenítõk DIAGNOSZTIKUMOK színezõanyagok SEBÉSZETI SEGÉDANYAGOK viszkoelasztikus anyagok egyéb sebészeti segédanyagok EGYÉB SZEMÉSZETI KÉSZÍTMÉNYEK egyéb szemészeti készítmények CORTICOSTEROIDOK ÉS FERTÕZÉSELLENES SZEREK KOMBINÁCIÓI corticosteroidok és fertõzésellenes szerek kombinációi EGYÉB FÜLÉSZETI KÉSZÍTMÉNYEK

átlagos

átlagon felüli

emelt

X X X

X X

X

X X

X

X

X

X X

X X

X X

X X

X X X X X

X X X X

X

X X X

X

X X

X X X X X X X X X X X X X

X X

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12157

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

átlagos

átlagon felüli

emelt

S02DA S03A S03AA V01A V01AA V03A V03AB V03AC V03AE V03AF

fájdalomcsillapítók és érzéstelenítõk FERTÕZÉSELLENES SZEREK fertõzésellenes szerek ALLERGÉNEK allergén extraktumok, kivonatok MINDEN EGYÉB TERÁPIÁS KÉSZÍTMÉNY antidotumok vassal kelátot képzõ szerek hyperkalaemia gyógyszerei detoxikáló szerek cytostatikus kezeléskor

X

X

X, D

V03AK

szöveti ragasztóanyagok

X

V03AN V03AX V04A V04AX V04C V04CJ V04CX V06C V06CA V06CB V06CC V06CD V06CE V06CF V06CG V06CH V06D V06DA V06DB V06DC V06DD

gyógyászatban alkalmazott gázok egyéb terápiás készítmények DIAGNOSZTIKUMOK egyéb diagnosztikumok EGYÉB DIAGNOSZTIKAI SZEREK Thyreoidea funkciós tesztek egyéb diagnosztikumok TÁPSZEREK Anyatejet helyettesítõ csecsemõtápszerek Koraszülöttek általános rendeltetésû tápszerei Szójafehérje bázisú tápszerek anyatej pótlására Kiegészítõ táplálásra szolgáló szójafehérje bázisú tápszerek Preventív fehérjehidrolizátumok anyatej pótlásra Preventív fehérjehidrolizátumok kiegészítõ táplálásra Tejcukor intolarencia tápszerei Terápiás hidrolizátumok EGYÉB TÁPSZEREK Standard rostmentes tápszerek Standard rostdús tápszerek Csökkentett energiatartalmú tápszerek Aminosavak, beleértve a polypeptid kombinációkat

X

D X

V06DE V06DF V06DG V06DH V06DI V06DJ V06DK V06DL V06DM V06DN

Emelt energiatartalmú rostdús Cukorbetegség tápszerei Májelégtelenség tápszerei Vesebetegség tápszerei Légzési elégtelenség tápszerei Immuntáplálás Sebgyógyulást elõsegítõ tápszerek Onkológiai betegségek tápszerei Mucoviscidosis tápszerei Fehérjehidrolizátum bázisú

X X X X X X

X X X

X

X X

X

X X X X X

X X X

X X X X X

X

X

X X

X X X

X X X X X X

X X X X

X X

X

X X

X X X

X X

D X X X X X

X X X X

X X X X X

X X

12158

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Négy-, illetve ötjegyû ATC csoportokban elérhetõ maximális támogatási mértékek 0%

50%

70%

90%

90%

100%

emelt indikációhoz kötött

kiemelt indikációhoz kötött

X

X

támogatási kategóriák ATC

ATC MEGNEVEZÉS érték nélkül

V06DO V06DP V06DQ V06DR V06DS V06DT V06DV V06DZ V06DZA V06DZB V06DZC V06DZD V06DZE V06DZF V06DZG V06DZH V06DZI V06DZJ V06DZK V06DZL V06DZM V07A V07AB V07AY V08A V08AA V08AB V08AC V08AD V08B V08BA V08C V08CA V08CB V08D V08DA

Szénhidrát modulok Fehérje modulok Zsír modulok PKU tápszerek Atípusos PKU tápszerek Alacsony fehérjetartalmú diéta tápszerei Emelt energiatartalmú rostmentes Ritka anyagcsere-betegségek tápszerei MSUD tápszerei Homocysteinuria Tyrosinaemia Isovalerian acidaemia Glutársav aciduria Propionsav acidaemia, metil-malonsav aciduria Hyperlysinaemia Ureciklus zavarai, nonketotikus hyperglycinaemia Zsírfelszívódás zavarai X-hez kötött adrenoleukotrophia Terápia rezisztens epilepszia Hypercalcuria Extensív fehérjehidrolizátum allergia ÖSSZES EGYÉB NEM TERÁPIÁS KÉSZÍTMÉNY oldószerek, hígító oldatok, beleértve az öblítõ oldatokat technikai fertõtlenítõk RÖNTGENKONTRASZTANYAGOK, JÓDOZOTTAK vízoldékony, nefrotrop, magas ozmolalitású röntgenkontrasztanyagok vízoldékony, nefrotrop, alacsony ozmolalitású röntgenkontrasztanyagok vízoldékony, hepatotrop röntgenkontrasztanyagok nem vízoldékony röntgenkontrasztanyagok RÖNTGENKONTRASZTANYAGOK, NEM JÓDOZOTTAK bárium-szulfát-tartalmú röntgenkontrasztanyagok MÁGNESES KONTRASZTANYAGOK paramágneses röntgenkontrasztanyagok szuper paramágneses kontrasztanyagok ULTRAHANG KONTRASZTANYAGOK ultrahang-kontrasztanyagok D: külön-keretes finanszírozás

átlagos

átlagon felüli

X X

emelt

X X

X X X X

X X

X

X X X X

X X X X X X X X X X X X X X X X

X X

X X X X X X X X X X X

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter 28/2005. (XII. 28.) FMM–EüM együttes rendelete

12159

A gazdasági és közlekedési miniszter 120/2005. (XII. 28.) GKM rendelete a belvízi légpárnás kishajók megfelelõségének feltételeirõl

a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérõl szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet módosításáról

A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. §

A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 23. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: 1. § A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérõl szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelõ világítást kell biztosítani. A világítás mennyiségi, minõségi jellemzõit nemzeti szabvány határozza meg.” 2. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybelépésével egyidejûleg az R. 2. számú mellékletének 1. táblázata helyébe a következõ 1. táblázat lép: ,,

1. táblázat 1.

2.

3.

4.

Szellemi munka Könnyû fizikai munka Közepesen nehéz fizikai munka Nehéz fizikai munka

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a honvédelmi célú légpárnás kishajókra.

2. § E rendelet alkalmazásában a) légpárnás kishajó: olyan, menetben a hajótest alá juttatott nagynyomású levegõvel létrehozott légpárna által szolgáltatott felhajtóerõvel a vízfelszín (vagy talaj) fölé emelkedõ jármû, amelynek hajótesten mért hossza a 20 métert nem éri el, legfeljebb 12 utas szállítására engedélyezték és haladását propulziós mû biztosítja, b) propulziós mû: a vízijármûbe épített vagy vízijármûre felszerelt erõgép forgó mozgását a vízijármû haladó mozgásává alakító szerkezet, c) elismert hajóosztályozó társaság: az Európai Bizottság által elismert, a hajók megfelelõségét vizsgáló, ellenõrzõ és tanúsító szervezet.

5.

3. §

Meleg évszakban biztosítandó

A munka jellege

(1) A rendelet hatálya a magyar hajólajstromban nyilvántartott és a Magyar Köztársaság víziútjain közlekedõ légpárnás kishajókra terjed ki.

Hideg évszakban biztosítandó léghõmérséklet °C

léghõmérséklet °C

effektív, illetve korrigált effektív hõmérséklet °C

maximálisan megengedhetõ effektív, illetve korrigált effektív hõmérséklet °C

20–22 18–20

21–24 19–21

20 19

31 31

14–18

17–19

15

29

12–14

15–17

13

27

(2) Az elismert hajóosztályozó társaság elõírásainak megfelelõen tervezett és épített légpárnás kishajót úgy kell tekinteni, hogy az a mellékletben foglalt feltételeknek megfelel. ,,

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 3. számú melléklete hatályát veszti. Csizmár Gábor s. k.,

Dr. Vojnik Mária s. k.,

foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter

egészségügyi minisztériumi politikai államtitkár

(1) A légpárnás kishajónak a tervezés és építés tekintetében meg kell felelnie a mellékletben foglalt feltételeknek.

(3) Az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést a gyártó vagy az Európai Unióban letelepedett meghatalmazott képviselõje megfelelõségi nyilatkozatban köteles igazolni. (4) A megfelelõségi nyilatkozatnak a következõ adatokat kell tartalmaznia: a) a gyártó vagy annak az Európai Unióban letelepedett meghatalmazott képviselõjének neve és címe,

12160

MAGYAR KÖZLÖNY

b) a légpárnás kishajó leírása, c) hivatkozás az alkalmazott szabványokra vagy azokra a mûszaki leírásokra (specifikációkra), amelyeken a megfelelési nyilatkozat alapul, illetve az elismert hajóosztályozó társaság által kiadott típusvizsgálati tanúsítványra, d) a gyártó vagy annak az Európai Unióban letelepedett meghatalmazott képviselõje által aláírási joggal felruházott személy azonosító adatai. (5) Légpárnás kishajót kereskedelmi forgalomba hozni és elsõ alkalommal üzembe helyezni csak megfelelõségi nyilatkozattal lehet.

4. §

2005/171. szám

anyagok az üzemeltetés jellegébõl eredõ igénybevételnek feleljenek meg. 1.2. A szerkezeti elemeknek maradó alakváltozás és a vízmentesség elvesztése nélkül ki kell bírniuk a hajózási zónájukban1 az üzemeltetés során fellépõ statikus és dinamikus terheléseket. 1.3. A ciklikus – beleértve a vibráció okozta – terhelések 1.3.1. nem vezethetnek a szerkezet sérüléséhez; 1.3.2. nem akadályozhatják a gépek és berendezések normális mûködését; 1.3.3. nem hathatnak károsan a személyzet munkavégzési képességére.

A légpárnás kishajó üzem közbeni zajszintje 25 méter távolságból mérve nem haladhatja meg a 75 dB értéket.

1.4. A függõleges irányú gyorsulás – amennyiben nem alkalmaznak különleges intézkedéseket a hajón tartózkodó személyek védelmére – a hajó tömegpontjában nem haladhatja meg az 1g (9,806 m/s2) értéket.

5. §

1.5. A fõgépnek, segédgépnek, az emelõ légnyomást biztosító szerkezetnek és a villamos berendezésnek sérülés nélkül minden irányban ki kell állnia a 2g gyorsulást.

Az e rendeletben megállapított technikai jellegû követelményeknek nem kell megfelelnie az olyan légpárnás kishajónak, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elõ, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely EFTA-tagállamban állítottak elõ az ott irányadó elõírásoknak megfelelõen, feltéve, hogy az irányadó elõírások az emberi egészség és élet védelme tekintetében az e rendeletben foglaltakkal egyenértékû védelmet nyújtanak.

2. Úszóképesség és stabilitás 2.1. A légpárnás kishajó biztonsági távolsága legalább 0,25 m. 2.2. A biztonsági távolságot vízbe merülõ (deplacement) állapotban teljes terhelésnél a merülési síktól addig a pontig kell mérni, amelynél az elárasztás megkezdõdik.

6. §

2.3. A stabilitást vízbe merülõ és vízbõl kiemelkedõ állapotban kell ellenõrizni.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

2.4. Az oldalirányú dölésszög az egyoldali utastömörülés,a szélnyomás és a fordulóban fellépõ centrifugális erõ egyidejû hatására a 10° szöget nem haladhatja meg.

(2) E rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok terén történõ információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 120/2005. (XII. 28.) GKM rendelethez A belvízi légpárnás kishajók megfelelõségének feltételei 1. Szerkezet 1.1. A hajótest és a felépítmény hossz- és helyi szilárdságot biztosító elemeihez, valamint a szoknyához használt

2.5. Az egyoldali utastömörülésbõl adódó Mp billentõ nyomatékot az alábbi összefüggésbõl kell számítani: Mp = cp · b · P [kNm], ahol: cp = 1,5 [m/s2]: b = a fedélzet legnagyobb hasznos szélessége (m), P = az engedélyezett személyek összes tömege (t). 2.6. A P értékének számításánál a személyek közepes tömege 75 kg, súlypontmagasságuk a fedélzettõl 1 m. 2.7. Az egyoldali utastömörülés számításánál azon a fedélzeten vagy helyiségben, amelyet részben elfoglalnak rögzített padok, asztalok vagy hasonló tárgyak, minden m2 szabad területre 3,75 személyt kell számításba venni. A padokon minden személyre 0,50 m ülés szélességet és 0,75 m ülésmélységet kell számításba venni. 1 A víziközlekedés rendjérõl szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat, 1–2. melléklet.

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12161

2.8. A számítást jobboldali és baloldali utastömörülés esetére is el kell elvégezni.

4. Horgonyberendezés

2.9. A szélnyomás hatására keletkezett MW billentõ nyomatékot az alábbi összefüggéssel kell számítani:

4.1. A légpárnás kishajót legalább egy horgonnyal és a négy fõnél nagyobb befogadóképességû légpárnás kishajót horgonycsörlõvel kell felszerelni.

M w = pw A ( lw +

D ), 2

(kNm)

ahol: pw = fajlagos szélnyomás, amelynek értéke 0,15 kN/m2; A = a hajó szélnek kitett felülete kiemelkedett állapotban (m2); lw = az A szélnek kitett felület mértani középpontjának távolsága a vízfelszíntõl kiemelkedett állapotban (m); D = oldalmagasság az alapsíktól (m). 2.10. A fordulóban fellépõ centrifugális erõ okozta Mdr billentõ nyomatékot az alábbi összefüggésbõl kell számítani: 0,2Dv 2 ( KG M dr =

ahol: D v L KG D

D ) 2

4.2. A horgony tömegét, a horgonylánc kaliberét és hosszát, illetve a horgonykötél átmérõjét és hosszát az alábbi táblázatból kell megválasztani. Hajótesten mért hossz (m)

Horgony (kg)

Horgonylánc Horgony kötél

5-ig

5–7

7–9

9–11

Négykapás horgony

8

11

15

18

11–13 13–15 15–17 17–20

25

35

40

50

Danforth, Bass és egyéb lemezhorgony

5

7

10

15

18

20

25

35

Kaliber (mm)

4

4

6

6

8

8

10

10

Hossz (m)

12

14

16

18

20

22

24

26

Átmérõ (mm)

8

12

14

16

18

20

22

24

Hossz (m)

5

7

9

11

13

15

17

20

(kNm)

L

= = = =

a hajó tömege teljes terhelésnél (t); teljes holtvízi menetsebesség (m/s); a hajótest hossza (m); a súlypont magassága az alapsíktól teljes terhelésnél (m); = oldalmagasság az alapsíktól (m).

2.11. Amennyiben a fordulás közbeni oldalirányú dõlésszöget fordulási próbával állapítják meg, az így kapott érték a számításhoz felhasználható. Ezt a kísérletet teljes terheléssel, a legnagyobb menetsebesség felével kell végrehajtani a lehetõ legkisebb átmérõjû fordulási kör mellett. 2.12. A kielégítõ stabilitást átmeneti üzemmódban (kiemelkedésnél és leereszkedésnél) is biztosítani kell.

5. Mentõeszközök, ülések és biztonsági övek 5.1. A legfeljebb négy fõ befogadóképességû légpárnás kishajót egy, azon felül két mentõgyûrûvel kell felszerelni. 5.2. A 15 m-nél hosszabb légpárnás kishajót egy mentõtutajjal kell ellátni. 5.3. A légpárnás kishajón tartózkodó minden személy részére mentõövet kell biztosítani. 5.4. Az ülõhelyeket és azok rögzítését a következõ terhelésre kell méretezni: A terhelés iránya

Orr felé Far felé Keresztirányban Függõlegesen lefelé Függõlegesen felfelé

Terhelés (kN)

2,25 1,5 1,5 2,25 1,5

3. Kormányberendezés

5.5. A légpárnás kishajó üléseit biztonsági övvel kell felszerelni.

3.1. A légpárnás kishajót kellõ szilárdságú és a kormányképességet és az iránytartást biztosító kormánnyal kell felszerelni (például terelõlappal, forgatható légcsavarral).

6. Villamos berendezések

3.2. A kormányképességet és az iránytartást átmeneti üzemmódban is biztosítani kell.

6.1. A légpárnás kishajó áramforrásának biztosítania kell valamennyi, a kishajó normál üzeméhez szükséges fogyasztó áramellátását.

3.3. A szokásos üzemeltetési viszonyok között (sebesség és terhelés) a kezelõnek a kormányzás fõ helyérõl minden irányban megfelelõ kilátással kell rendelkeznie.

6.2. A navigációs és a jelzõeszközök áramellátását puffer üzemben mûködõ vészáramforrásról biztosítani kell.

12162

MAGYAR KÖZLÖNY 7. Próbák

7.1. A sorozatban épített légpárnás kishajó prototípusát, továbbá a négy fõnél nagyobb befogadóképességû egyedi építésû légpárnás kishajót álló- és futópróba alá kell vetni. 7.2. Az állópróba során ellenõrizni kell a légpárnás kishajó stabilitását, kormányképességét, iránytartását, a gépek normális mûködését, valamint a személyzet és az utasok ülõhelyeinek szilárdságát. 7.3. A futópróba során ellenõrizni kell a kishajó kormányképességét, iránytartását, továbbá stabilitását forduló közben.

A gazdasági és közlekedési miniszter 121/2005. (XII. 28.) GKM rendelete a tengerészek munkaidejére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a) a magyar lajstromban nyilvántartott tengeri hajó üzemben tartójára, parancsnokára és személyzetére, b) a Magyar Köztársaság területi vizeire érkezõ, illetve ott tartózkodó, idegen állam lajstromában nyilvántartott folyam-tengeri hajó üzemben tartójára, parancsnokára és személyzetére – függetlenül attól, hogy a lobogó szerinti állam részese-e a 2. § a) pontjában felsorolt egyezményeknek, c) az a) és b) pontban meghatározott hajók ellenõrzését végzõ hajózási hatóságra terjed ki. Értelmezõ rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) ILO 180. számú egyezmény: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a tengerészek munkaidejérõl és a hajók fedélzetén lévõ személyzet létszámáról szóló 1996. évi ILO 180. számú egyezmény,

2005/171. szám

b) ILO 147. számú egyezmény: 2005. évi CIII. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 62. ülésszakán elfogadott, a kereskedelmi hajók minimális követelményeirõl szóló 147. számú Egyezmény, és az ahhoz kapcsolódó 1996. évi Jegyzõkönyv kihirdetésérõl, c) STCW egyezmény: 119/1997. (VII. 15.) Korm. rendelet a tengerészek képzésérõl, képesítésérõl és az õrszolgálat ellátásáról szóló 1978/1995. évi nemzetközi egyezmény kihirdetésérõl, d) hajó: gazdasági célból üzemben tartott, magyar vagy idegen lobogó alatt közlekedõ, állami vagy magántulajdonú tengeri, illetve folyam-tengeri hajó, amelyre az a) pontban felsorolt nemzetközi egyezmények rendelkezéseit alkalmazni kell, a halászhajók kivételével, e) hajózási hatóság: a Központi Közlekedési Felügyelet, f) ellenõr: ellenõrzést végzõ hajózási hatósági személy, g) panasz: a személyzet tagja, szakmai testület vagy szövetség, illetve más érdekképviseleti szervezet, továbbá bármely olyan személy által benyújtott információ vagy bejelentés, akinek a hajó biztonságához – beleértve a személyzetet érintõ biztonsági és egészségügyi kockázatokat is – valamilyen érdeke fûzõdik.

Értesítõ jelentés 3. § (1) A hajózási hatóság, amennyiben a Magyar Köztársaság területen lévõ kikötõbe befutó, illetve ott tartózkodó hajóra vonatkozóan a Vkt. VI. fejezetében megállapított munkaidõ-beosztás megsértésérõl szóló panasz érkezik vagy a hatóság a munkaidõ-beosztás megsértésérõl bizonyítékot szerez, értesítõ jelentést készít a hajó lajstromozása szerinti állam hatósága számára, továbbá amennyiben a 4. §-ban meghatározott módon elvégzett ellenõrzés kellõ bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a hajón talált állapotok jogszabályi rendelkezésbe ütköznek, megteszi a szükséges intézkedéseket a személyzet egészségét vagy biztonságát nyilvánvalóan veszélyeztetõ körülmények kiküszöbölésére. (2) A panaszt benyújtó személy személyazonossága az érintett hajó parancsnoka vagy tulajdonosa elõtt nem fedhetõ fel. Ellenõrzés és részletesebb ellenõrzés 4. § (1) A Vkt. VI. fejezetében foglalt, a munkaidõ-beosztásra vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenõrzésére irányuló tevékenysége során az ellenõr a következõket vizsgálja: a) kifüggesztették-e a hajón könnyen megközelíthetõ helyen a munkaidõ-beosztást a hajón bevezetett munkanyelven és angolul ismertetõ, az 1. mellékletben foglalt minta szerinti kivitelû vagy azzal egyenértékû formájú tájékoztató táblát, b) vezetik-e a munkavégzés nyelvén és angolul a 2. mellékletben meghatározott vagy azzal egyenértékû forma szerinti, a hajón szolgálatot teljesítõ személyek munka- és pihe-

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

nõidejének nyilvántartását, illetve a nyilvántartás meglétét, továbbá megállapítható-e, hogy a nyilvántartást a hajót lajstromozó állam hatósága megvizsgálta és jóváhagyta. (2) Panasz esetén vagy ha az ellenõr a hajón végzett megfigyeléseire alapozottan arra a következtetésre jut, hogy a személyzet tagjai kimerültek, az ellenõr – a hajó üzemelésére vonatkozó egyéb feljegyzésekre is figyelemmel – az (1) bekezdésben meghatározott ellenõrzésnél részletesebb ellenõrzést végez el annak megállapítására, hogy a munka- és a pihenõidõ megfelel-e a Vkt. VI. fejezetében megállapított követelményeknek és azokat megfelelõen betartották-e. A hiányosságok kiküszöbölése 5. § (1) Amennyiben az ellenõrzés vagy a részletesebb ellenõrzés azt tárja fel, hogy a hajón nem tartják meg a munkaidõre, illetve a pihenõidõ mértékére jogszabályban megállapított rendelkezéseket, a hajózási hatóság intézkedik annak érdekében, hogy a személyzet tagjainak biztonságát vagy egészségét nyilvánvalóan veszélyeztetõ körülményeket kiküszöböljék. Az ilyen intézkedések között szerepelhet a kikötõ elhagyásának megtiltása a hajó számára mindaddig, amíg a munkavégzés rendje tekintetében a hajón észlelt hiányosságokat ki nem küszöbölték, illetve a személyzet tagjai elegendõ pihenõidõt nem kaptak. (2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy az elsõ õrszolgálatot teljesítõ személyzet vagy a soron következõ váltószemélyzet tagjai kimerültek, a hajózási hatóság intézkedik arról, hogy a hajó mindaddig ne hagyhassa el a kikötõt, amíg az észlelt hiányosságokat ki nem küszöbölték, illetve a személyzet tagjai elegendõ pihenõidõt nem kaptak.

Egyéb intézkedések 6. § (1) Amennyiben a hajózási hatóság az 5. §-ban meghatározott okból megtiltja a hajónak a kikötõ elhagyását, a hajózási hatóság a 4. §-ban részletezett ellenõrzés eredményérõl, a hajózási hatóság határozatáról – és szükség esetén – a rendellenességet kiküszöbölõ intézkedésekrõl értesíti a hajó parancsnokát, tulajdonosát vagy üzemben tartóját, továbbá annak az államnak a hatóságát, konzulját vagy földrajzilag legközelebb található diplomáciai képviseletét, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik, illetve amelynek lajstromában a hajót nyilvántartásba vették. (2) A rendeletben meghatározott ellenõrzés alkalmával el kell kerülni a hajó indokolatlan visszatartását. Ha hajó visszatartása indokolatlannak bizonyul, az elszenvedett károkért és veszteségekért a hajó tulajdonosa, illetve üzemben tartója kártalanításra jogosult. Az ellenõrzés miatt felmerült késedelem tényállásának bizonyítása a hajó tulajdonosát vagy üzemben tartóját terheli.

12163

Hatósági szervezetek együttmûködése 7. § (1) A hajózási hatóság gondoskodik arról, hogy az Európai Gazdasági Térségrõl (a továbbiakban: EGT) szóló megállapodásban részes államok illetékes hatósági szervezeteivel a hajók ellenõrzése tárgyában külön jogszabályban1 meghatározott együttmûködés keretében megfelelõ ellenõrzés valósuljon meg a hajózás biztonsága, a szennyezések megelõzése és a hajókon az élet- és munkakörülmények tekintetében elfogadott nemzetközi követelményeknek az EGT kikötõibe befutó és az EGT tagállamainak felségvizein közlekedõ hajókon történõ érvényesítése érdekében. Az illetékes ellenõrzõ hatóságok közös intézkedéseikrõl értesítik az Európai Bizottságot. (2) A 4. és az 5. §-ban meghatározott intézkedésrõl szóló tájékoztatást jogszabályban meghatározott módon hozzáférhetõvé és közzé kell tenni.

Alkalmazás egyezményekben nem részes államban lajstromozott hajókra 8. § Az ILO 180. számú egyezményben, illetve az ILO 147. számú egyezményhez csatolt jegyzõkönyvben nem részes államban lajstromozott hajó ellenõrzésekor, a hajózási hatóság a hajót és annak személyzetét nem részesítheti kedvezõbb bánásmódban, mint amilyenben az ILO 180. számú egyezményben, illetve az ILO 147. számú egyezményhez csatolt jegyzõkönyvben vagy mindkettõben részes államban lajstromozott hajó részesülhet.

Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.

10. § Ez a rendelet a tengerészeknek a közösségi kikötõkbe befutó hajók fedélzetén töltött munkaidejére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló 1999. december 13-i 1999/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

1 225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet a magyar víziutakon külföldi államok lobogója alatt közlekedõ tengeri hajók biztonsági ellenõrzésérõl.

12164

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

1. melléklet a 121/2005. (XII. 28.) GKM rendelethez Minta a fedélzeti munkaidõ-beosztás nyilvántartásához1 Hajó neve: ..................................... Hajó lobogója: ......................................... IMO-szám (ha van) ............................ A nyilvántartás legutóbbi frissítése: ................................................................................... (

) oldal a(z) (

) oldalból.

A tengerészek munkaidejérõl és a hajók személyzetérõl szóló 1996. évi 180. számú ILO egyezmény és a tengerészek képzésérõl, képesítésérõl és az õrszolgálat ellátásáról szóló 1978/1995. évi nemzetközi egyezmény (STCW-egyezmény)2 rendelkezéseivel összeegyeztethetõ rendelkezéseket tartalmazó ........................................................ nemzeti jogszabályban, illetve bejegyzett vagy jóváhagyott kollektív szerzõdésben meghatározott munkaidõ, illetve a pihenõidõ: A munkaidõ megengedett legnagyobb, illetve a pihenõidõ elõírt legkisebb mértéke3: .................................................... Egyéb elõírások: ................................................................................................................................................................

Beosztás/rang

4

Tervezett napi munkaórák a tengeren

Tervezett napi munkaórák a kikötõben

Összes napi munkaóra3 Megjegyzések

Õrszolgálat (...-tól...-ig)

Egyéb feladat (...-tól...-ig)5

Õrszolgálat (...-tól...-ig)

Egyéb feladat (...-tól...-ig)

Tengeren

Kikötõben

Parancsnok aláírása: ....................................... 1

A nyomtatványt a hajón használt munkanyelven vagy nyelveken, továbbá angolul kell kitölteni. A lap túloldalán szereplõ rendelkezések az ILO 180. egyezménybõl és az STCW Egyezménybõl származnak. 3 A nem kívánt rész törlendõ. 4 A hajók biztonságos üzemeltetéséhez szükséges összetételû és létszámú személyzetet elõíró okmányban szereplõ beosztások esetében használt megnevezéseknek a leírásban szereplõvel azonosnak kell lennie. 5 Az õrszolgálati személyzet esetében a megjegyzés rovat használható a nem tervezett munkaórák várható számának jelzésére, s a napi teljes munkaidõt ezen munkaidõre figyelemmel kell feltüntetni a megfelelõ oszlopban. 2

Az ILO 180. egyezménybõl és az STCW egyezménybõl idézett rendelkezések ILO 180. egyezmény 5. cikk (1) A munkaidõ vagy pihenõidõ korlátozásai a következõk szerint határozhatók meg: a) a munkaidõ maximális idõtartama, amely nem haladhatja meg: (i) a 14 órát bármely 24 órás idõszakban; és (ii) a 72 órát bármely hétnapos idõszakban, vagy b) a pihenõidõ minimális idõtartama, amely nem lehet kevesebb, mint: (i) 10 óra bármely 24 órás idõszakban; és (ii) 77 óra bármely hétnapos idõszakban. (2) A pihenõidõ legfeljebb két részre osztható, amelyek közül az egyik legalább 6 óra idõtartamú, és az egymás után következõ pihenõidõk közötti idõköz nem lehet hosszabb 14 óránál. (6) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem zárják ki nemzeti jogszabály alkotását vagy eljárás megállapítását, melyek alapján az illetékes hatóság olyan kollektív szerzõdést engedélyez vagy vesz nyilvántartásba, amelyben a megadott korlátozások alól kivételeket tesznek lehetõvé. Az ilyen kivételek alkalmazásában a lehetõ legmesszemenõbben követni kell az elõírt követelményeket, de azokban gyakoribb vagy hosszabb idõtartamú szabadság vehetõ figyelembe, illetve a személyzetnek õrszolgálatot ellátó tagja, vagy rövid utakon közlekedõ hajón szolgálatot teljesítõ személyzet tagja számára kiegészítõ pihenõidõ biztosítható. 7. cikk 1. Ezen egyezmény rendelkezései nem korlátozhatják a hajóparancsnok jogát arra nézve, hogy a személyzet tagjaitól megkövetelje a hajó, a fedélzeten tartózkodó személyek vagy a rakomány biztonsága érdekében, illetve a tengeren bajba jutott másik hajó vagy személyek megsegítése céljából történõ munkavégzést.

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12165

3. A hajóparancsnok gondoskodik arról, hogy a helyzet rendezõdését követõen a lehetõ legrövidebb idõn belül a személyzet minden tagja számára, aki a pihenõideje alatt munkát végzett, megfelelõ pihenõidõ álljon rendelkezésre. STCW egyezmény Az STCW Szabályzat A-VIII/1 szakasza (kötelezõ) 1. Minden tisztként szolgálatot teljesítõ, õrszolgálattal megbízott személy vagy õrszolgálatot teljesítõ tengerész számára bármely 24 órás idõszakban legalább 10 óra pihenõidõt kell biztosítani. 2. A pihenõidõ legfeljebb két szakaszra osztható, amelyek közül az egyiknek legalább hatórásnak kell lennie. 3. Az (1) és (2) bekezdésben elõírt, a pihenõidõre vonatkozó elõírások nem feltétlenül érvényesülnek vészhelyzet, gyakorlat vagy más rendkívüli üzemi körülmény esetén. 4. Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen, a minimum 10 órás idõszak legalább hat egymást követõ órára csökkenthetõ, feltéve, hogy az ilyen csökkentés nem terjed két napnál hosszabb idõszakra, és hogy a pihenõ órák száma bármely hétnapos idõszakban nem lesz kevesebb 70 óránál. 5. A hajó vezetõségének gondoskodnia kell arról, hogy az õrszolgálati beosztásokat könnyen hozzáférhetõ helyen tartsák. Az STCW Szabályzat B-VIII/1 szakasza (útmutatás) 3. A VIII/1 Szabály alkalmazása során a következõket kell figyelembe venni: 1. a kimerültség megelõzésére hozott rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy ne forduljon elõ túlzottan vagy ésszerûtlenül magas összesített munkaidõ. Különösen az A-VIII/1 szakaszban megadott minimális pihenõidõ esetében kerülni kell azt az értelmezést, miszerint az összes fennmaradó órát õrszolgálatra vagy egyéb szolgálatra lehetne fordítani; 2. a munkaszüneti idõszakok gyakorisága és hossza, továbbá a kompenzációs szabadság biztosítása lényeges tényezõ a kimerültség hosszabb idõszak folyamán való kialakulásának megelõzésében; 3. a rövidtávon közlekedõ tengeri hajók esetében a rendelkezések változtathatók, feltéve, hogy megfelelõ biztonsági rendelkezéseket léptetnek életbe.

2. melléklet a 121/2005. (XII. 28.) GKM rendelethez Mintanyomtatvány a tengerészek munka- és pihenõidejének nyilvántartására1 Hajó neve: .................................................... IMO-szám (ha van): ............................ Hajó lobogója: ............................ Tengerész (teljes név): ....................................................................................... Beosztás/rang: ..................................... Hónap és év: ................................................................................ Õrszolgálatot teljesít2: igen nem 3 A munka- és a pihenõidõ nyilvántartása Kérjük, jelölje meg a munka- vagy pihenõidõt X-szel, folytonos vonallal, illetve nyíllal. TÖLTSE KI A TÚLOLDALI TÁBLÁZATOT A munkaidõ meghatározására, illetve a minimális pihenõidõre vonatkozóan a következõ jogszabályt és/vagy kollektív szerzõdést kell alkalmazni: ............................................................................................................................................... Igazolom, hogy e nyilvántartás hitelesen tükrözi a személyzet tagjának munka-, illetve pihenõidejét. A parancsnok vagy a parancsnok által e nyilvántartás aláírására felhatalmazott személy neve: ........................................ A parancsnok vagy a meghatalmazott személy aláírása: ................... A személyzet tagjának aláírása: ............................ E nyilvántartás egy másolatát a személyzet tagja kapja meg. E nyilvántartás a

által megállapított eljárás szerinti vizsgálat és ellenjegyzés tárgya (az illetékes hatóság neve)

1 2 3

E nyomtatványt a hajón használt munkavégzési nyelven vagy nyelveken, továbbá angol nyelven kell kitölteni. Jelölje meg a megfelelõt. A nem kívánt rész törlendõ.

Órák 0

00

10

20

30

40

50

60

70

80

91

01

11

21

31

41

51

61

71

81

92

02

12

22

23

Dátum

00

10

20

30

40

50

60

70

80

91

01

11

21

31

41

51

61

71

81

92

02

12

22

Megjegyzések

Munka- vagy pihenõidõ bármely 24 órás idõszakban 2

Munka- vagy pihenõidõ bármely hétnapos idõszakban2

23

MAGYAR KÖZLÖNY

Órák 0

Pihenõidõ egy 24 órás idõszakban

12166

Nem a személyzet tagja tölti ki1

Kérjük, jelölje meg a munka- vagy pihenõidõt X-szel vagy folytonos vonallal, illetve nyíllal.

1

Az illetékes hatóság által a tengerészek munkaidejérõl és a hajók személyzetérõl szóló 1996. évi ILO 180. számú egyezmény megfelelõ elõírásaival összhangban megállapított eljárások szerint töltendõ ki. A tengerészek munkaidejérõl és a hajók személyzetérõl szóló 1996. évi ILO 180. számú egyezmény és a tengerészek képzésérõl, képesítésérõl és az õrszolgálat ellátásáról szóló 1978. évi nemzetközi egyezmény (STCW egyezmény) módosítása vonatkozó elõírásainak betartását igazolandó további számításokra és igazolásokra lehet szükség.

2

2005/171. szám

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A gazdasági és közlekedési miniszter 122/2005. (XII. 28.) GKM rendelete az Útpénztár fejezeti kezelésû elõirányzat felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggõ feladatok ellátásáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (9)–(10) bekezdésében és a 49. §-ának o) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvényben (a továbbiakban: Kvt.) foglaltak szerint, figyelemmel az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) foglaltakra – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § (1) Az Útpénztár fejezeti kezelésû elõirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím, 29. alcím, (a továbbiakban: elõirányzat) – a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi úthálózatának közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló 2003. évi CXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Aptv.) meghatározott Programutak, valamint a koncessziós szerzõdés keretében, illetõleg a magántõke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak és azok tartozékai kivételével – az országos közutak felújítását, karbantartását (a továbbiakban együtt: fenntartását), üzemeltetését és fejlesztését szolgálja. Az elõirányzat felhasználható a Programutak, valamint a koncessziós szerzõdés keretében, illetõleg a magántõke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak és azok tartozékai fejlesztéséhez szükséges kizárólagos állami feladatok (területszerzés, minõségvizsgálatok) finanszírozására. (2) Az elõirányzat felhasználható az (1) bekezdésben meghatározott feladatok szükség szerint teljes körû vagy – az egyéb, az Útpénztár elõirányzat fejezeti soron kívüli források társfinanszírozása mellett – részleges finanszírozására. (3) Az elõirányzat egyesíti a felhasználás tekintetében a 2005. december 31-i hatállyal megszûnt Útfenntartási és -fejlesztési célelõirányzat; valamint a korábbi a Gyorsforgalmi Úthálózat Fejlesztések Elõkészítése célelõirányzat; a Felzárkóztatási Infrastrukturális Alapprogram részét képezõ Gyorsforgalmi Úthálózat Program elõirányzat; valamint a Nemzeti Autópálya zártkörûen mûködõ részvénytársaság (a továbbiakban: NA zrt.) támogatása elõirányzat feladatait. Az elõirányzat tartalmazza az Útfenntartási és -fejlesztési célelõirányzat 2005. évi maradványát. Az egyéb felsorolt elõirányzatok 2005. évi maradványát az

12167

Áht. és az Ámr. vonatkozó rendelkezései szerint kell felhasználni 2006. évben. (4) Az elõirányzat feletti döntési hatáskört a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

Az elõirányzat forrásai 2. § Az elõirányzat forrásai: a) a központi költségvetésbõl az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célra nyújtott állami támogatás, b) a közúti közlekedésrõl szóló, 1988. évi I. törvény 33. §-ának (2) bekezdésében megjelölt úthasználati díjból és pótdíjból származó bevétel, c) az elõirányzatot mûködtetõ költségvetési szerv vagyonkezelésében lévõ, kizárólagos állami tulajdonú területek hasznosításából és értékesítésébõl származó pénzösszeg, beleértve: az országos közutak végleges határain belüli területeket; az országos közutak építése és korszerûsítése céljából állami tulajdonba vett földterületek azon területrészeit, amelyek az országos közutak végleges határain kívül esnek; az építés és korszerûsítés idõtartama alatt használt felvonulási területeket; a földmûvek építéséhez, az útépítési anyagok, keverékek elõállításához használt területeket és anyagnyerõ helyeket; valamint a nyomvonal-módosítással együtt járó közútépítések és -korszerûsítések nyomán az országos közút végleges határain kívülre kerülõ területrészeket és felhagyott közútszakaszokat, figyelemmel az Áht. 109/A. §-a és az Ámr. 63/B. §-a rendelkezéseiben foglaltakra, d) az elõirányzat céljaira teljesített egyéb hozzájárulás és támogatás, e) az elõirányzat rendeltetésének megfelelõ felhasználásra átvett pénzeszköz, adomány, segély és más önkéntes befizetés, pályázati, nevezési eljárási díj, késedelmi kamat, kötbér stb., f) az elõirányzat fejlesztési céljaira a helyi önkormányzatok – vagy ezek társulásai – és gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek által a velük kötött szerzõdés alapján átadott hozzájárulás és támogatás.

3. § (1) A 2. § b)–f) pontjaiban meghatározott, az elõirányzat kiadásainak fedezetéül szolgáló pénzeszközöket a Magyar Államkincstárnál vezetett „GKM Útpénztár elõirányzat felhasználási keretszámla” megnevezésû, 10032000-01220139-59000002 számú számla javára kell befizetni. (2) Az elõirányzat maradványa a következõ évben a 4. §-ban megjelölt célokra – az Áht. 93. §-ában és a

12168

MAGYAR KÖZLÖNY

49. §-ának g) pontjában foglalt elõírásoknak megfelelõen – a miniszter rendelkezése szerint használható fel.

Az elõirányzat kiadásai 4. § (1) Az elõirányzat: a) az országos közutak – kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerzõdés keretében, illetõleg magántõke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak –, azok mûtárgyai, illetve tartozékai fejlesztésére, ezen belül új út-, hídépítéseire és út-, hídrekonstrukciós munkáira, b) az a) pontban meghatározott fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó területbiztosítási, tervezési, elõkészítési, környezeti-kármentesítési és a minõségvizsgálati feladatok ellátására, c) a Programutakhoz, valamint a koncessziós szerzõdés keretében, illetõleg magántõke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak fejlesztéséhez a területbiztosítási feladatokra, valamint szükség esetén az ezekhez az utakhoz tartozó elõkészítési és minõségvizsgálati feladatok ellátására, d) az országos közutak – kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerzõdés keretében, illetõleg magántõke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – fenntartására, ezen belül a területbiztosítást, a tervezést, elõkészítést és a minõségvizsgálatot is magába foglaló: 1. út-, hídfelújítási munkákra, valamint 2. karbantartásra, e) az a)–c) pontokban meghatározott munkáknál a szükséges közmûvek átépítésére, kiépítésére, a közlekedési létesítmények megvalósításához szükséges akadálymentesítésre, f) az országos közutak – kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerzõdés keretében, illetõleg magántõke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – üzemeltetésére, amely magában foglalja az adatbanki, útvonal-engedélyezési, út- és hídvizsgálati, ÚTINFORM és határkirendeltség mûködtetési központi üzemeltetési tevékenységeket is, g) az elõirányzat mûködtetésével összefüggõ – az azt mûködtetõ költségvetési szerv mûködési kiadásai terhére el nem számolható – központi szakmai, pénzügyi-számviteli és jogi feladatokkal, így: 1. az elõirányzat tervezésével és elõkészítésével, a szerzõdéskötés és teljesítés ellenõrzésével, 2. a kötelezettség-nyilvántartással és az elõirányzat bevételeinek és kiadásainak – felügyeleti szervi engedélyhez kötött – módosításaival, 3. a szerzõdések teljesítése igazolásának érvényesítésével, ellenjegyzésével, utalványozással, a kincstári

2005/171. szám

kapcsolatok és a pénzügyi teljesítések biztosításával, 4. a könyvvezetéssel, a költségvetési információszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásával, az elõirányzattal összefüggõ egyéb szakmai és pénzügyi adatszolgáltatással, 5. az elõirányzat könyvvizsgálatával, 6. az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével összefüggõ közérdekû tájékoztatások biztosításával kapcsolatos költségek fedezetére, h) a magyarországi gyorsforgalmi közúthálózaton érvényesítendõ díjpolitika kialakítását megalapozó elõkészítõ munkák lefolytatásának és szervezésének költségeire, i) az úthasználati díj és pótdíj beszedésével, valamint az ahhoz szükséges beruházásokkal kapcsolatos kiadásokra, j) az országos közúthálózat – kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerzõdés keretében, illetõleg a magántõke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – fejlesztési programjának végrehajtásáért felelõs NA zrt. mûködési kiadásaira, k) a kizárólagos állami tulajdont képezõ országos közúthálózat (beleértve: az utak mûtárgyait és tartozékait, valamint a hozzá tartozó földrészleteket) – kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerzõdés keretében, illetõleg a magántõke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – vagyonkezelésével, ezen belül különösen: a kezelt vagyon naturális jellemzõi és értéke, továbbá ezek változásai meghatározásával, nyilvántartásával és hasznosításával összefüggõ kiadásokra, l) az útügyi mûszaki-gazdasági szolgáltatások igénybevételének és az útügyi kutatási, mûszaki fejlesztési és egyéb állami feladatok ellátásának finanszírozására ezen belül különösen: mûszaki szabályozási feladatok, környezetvédelmi tevékenység, útügyi nemzetközi kötelezettségekkel összefüggõ tevékenység, útügyi szakgyûjtemény mûködtetése, szakmai oktatási feladatok, szakmai kiadványok készítése, hálózati adatfelvétel, kísérleti építés és szakértõi tevékenység ellátásának finanszírozására, m) az elõirányzat költségvetési támogatási és saját bevételi elõirányzatai összegének legfeljebb 1%-a mértékéig a kerékpárutak építésének támogatására – figyelembe véve a külön jogszabályban meghatározott pályázati rendszer mûködtetésére vonatkozó eljárási rendet –, n) az elõirányzat költségvetési támogatási és saját bevételi elõirányzatai összegének legfeljebb 4%-a a helyi közutak országos közutakhoz csatlakozó, azt tehermentesítõ része – ideértve a révhez vezetõ utakat, révlejárókat is –, járdák, továbbá a települési önkormányzatok kezdeményezése és részvétele mellett a településeket összekötõ vagy bekötõ utak építésének és fejlesztésének támogatására – a külön jogszabályban meghatározott pályázati rendszer mûködtetésére vonatkozó eljárási rend szerint – használható fel.

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az elõirányzatot az (1) bekezdés a)–n) pontok szerinti részletezésben kell összegszerûen megtervezni, illetve annak felhasználásáról beszámolni.

Az elõirányzat kezelésének, tervezésének és mûködtetésének, valamint felhasználásának módja és eljárási rendje 5. § (1) Az elõirányzat mûködtetésével összefüggõ, a 4. §-ban megjelölt feladatokat az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (a továbbiakban: UKIG) látja el. (2) Az UKIG az elõirányzat mûködtetésével összefüggõ feladatait a Magyar Közút Állami Közútkezelõ, Fejlesztõ, Mûszaki és Információs Közhasznú Társaság (a továbbiakban: Magyar Közút Kht.), az NA zrt. és az Állami Autópálya Kezelõ zártkörûen mûködõ részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.) közremûködésével látja el. (3) Az elszámolás tekintetében az üzemeltetés, karbantartás, valamint a mûködési támogatás a költségvetési terminológia szerint mûködési kiadásnak, míg a felújítási és fejlesztési kiadás felhalmozási kiadásnak minõsül. (4) Az UKIG, mint vagyonkezelõ mûködteti az országos közúthálózat – kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerzõdés keretében, illetõleg a magántõke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – vagyonnyilvántartását a Magyar Közút Kht., az NA zrt., és az ÁAK Zrt. közremûködésével. (5) Az UKIG az országos közutak – kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerzõdés keretében, illetõleg a magántõke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – tekintetében vagyonkezelõvé történõ kijelölését követõen, a vagyonkezelésébe került országos közutakhoz kapcsolódó ingatlanok (ideértve az azok tartozékát képezõ pihenõhelyeket is) vonatkozásában az ÁAK Zrt. által megkötött szerzõdésekbõl (pl. bérlet, haszonbérlet, használat stb.) származó jogok és kötelezettségek szempontjából az ÁAK Zrt. jogutódja.

6. § (1) Az országos közutak fejlesztése tekintetében: a) A gyorsforgalmi utak – kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerzõdés keretében, illetõleg magántõke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – fejlesztése tekintetében az egyes beruházások megvalósítását a miniszter engedélyezi, és ezt követõen az állami megrendelõi (építtetõi) feladatokat – beleértve az elõkészítést, a terveztetést, a közbeszerzési eljárások

12169

lefolytatását, a szerzõdéskötéseket, a szerzõdések teljesítésének igazolását – az elõirányzatból biztosított támogatásból kizárólagosan az NA zrt. végzi, az UKIG-gal kötött támogatási szerzõdésben meghatározottak szerint. b) Az országos közutak – kivéve a gyorsforgalmi, valamint az EU támogatásból megvalósuló közutak gyorsforgalmi utak nélküli – fejlesztése tekintetében az egyes beruházások megvalósítását a miniszter engedélyezi, és ezt követõen az állami megrendelõi (építtetõi) feladatokat – beleértve az elõkészítést, a terveztetést, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, a szerzõdéskötéseket, a szerzõdések teljesítésének igazolását – az elõirányzatból biztosított támogatásból kizárólagosan az NA zrt. végzi, az UKIG-gal kötött támogatási szerzõdésben meghatározottak szerint. c) Az EU támogatásból megvalósuló gyorsforgalmi utak nélküli országos közutak fejlesztése tekintetében az egyes beruházások megvalósítását a miniszter engedélyezi, és ezt követõen az állami megrendelõi (építtetõi) feladatokat – beleértve az elõkészítést, a terveztetést, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, a szerzõdéskötéseket, a szerzõdések teljesítésének igazolását stb. – kizárólagosan az UKIG végzi. (2) A fenntartási feladatok közül a felújítási tevékenység tekintetében: a) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közutak felújítási munkái megvalósítására irányuló vállalkozási szerzõdéseket – az UKIG-gal kötött megbízási szerzõdések alapján – a külsõ kivitelezõkkel a Magyar Közút Kht. köti meg, b) a gyorsforgalmi utak – kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerzõdés keretében, illetõleg magántõke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – felújítására a Magyar Állam nevében eljáró Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: GKM) elõzetes jóváhagyásával, nevében és helyett az UKIG köt vállalkozási szerzõdést az ÁAK Zrt.-vel. (3) Az üzemeltetési, valamint a fenntartási feladatok közül a karbantartási feladatok tekintetében: a) az országos közutak – kivéve a Programutak, valamint a koncessziós szerzõdés keretében, illetõleg magántõke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – üzemeltetési és karbantartási feladatainak ellátása az elõirányzatból biztosított támogatásból valósul meg az UKIG és a Magyar Közút Kht. között kötendõ támogatási szerzõdésben meghatározottak szerint, b) a Programutak és koncessziós utak nélküli gyorsforgalmi utak üzemeltetési és karbantartási feladatainak ellátására a Magyar Állam nevében eljáró GKM elõzetes jóváhagyásával, nevében és helyett, az UKIG köt vállalkozási szerzõdést az ÁAK Zrt.-vel.

12170

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt feladatokhoz kapcsolódó minõségvizsgálati tevékenységet az UKIG látja el.

7. § (1) Az adatbanki és az ÚTINFORM tevékenységeinek koordinálási feladatait, az útügyi mûszaki-gazdasági szolgáltatások igénybevételének, az útügyi kutatási, mûszaki fejlesztési, kísérleti építési és mûszaki szabályozási, valamint az útügyi nemzetközi feladatokkal kapcsolatos tevékenységeket e feladatok tekintetében a Magyar Közút Kht. jogutódjaként az UKIG látja el a Magyar Közút Kht. közremûködésével – kivéve a vonatkozó jogszabályban meghatározott Építõipari Mûszaki Engedély kiadási jogosultságot.1 Az útvonal-engedélyezési és a határkirendeltség mûködtetési központi üzemeltetési tevékenység, útügyi szakgyûjtemény mûködtetése, szakmai oktatási feladatok, szakmai kiadványok készítése, hálózati adatfelvételi és szakértõi tevékenység ellátásának finanszírozására a vállalkozási és megbízási szerzõdést az UKIG köti meg a Magyar Közút Kht.-val, és ezt követõen az állami megrendelõi feladatokat és a szerzõdéskötéseket, a szerzõdések teljesítésének ellenõrzését a Magyar Közút Kht. végzi. (2) A beruházások megvalósításáról – a fenntartási munkák megvalósítására kötött szerzõdések teljesítésérõl és a teljesítésigazolásokon alapuló utalványozásokról – az UKIG tájékoztatást ad a miniszter számára. (3) Az UKIG – helyszíni ellenõrzés és egyeztetés céljából – a Magyar Közút Kht., az NA zrt., az ÁAK Zrt. külön jogszabályokban meghatározottak szerint vezetett, az elõirányzat felhasználásával és elszámolásával kapcsolatos nyilvántartásaiba, szerzõdésállományába, továbbá az elõirányzat tervezését, felhasználását és a feladatok végrehajtását érintõ valamennyi okiratba betekinthet, abból adatokat, tájékoztatást kérhet vagy másolatot készíthet.

Vegyes és záró rendelkezések

2005/171. szám

(2) A folyamatos mûködõképesség megõrzése érdekében az e rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörben az UKIG által 2005. december 31-ig elindított közbeszerzési eljárásokban 2006. június 30-ig az UKIG jogosult kötelezettségvállalásra. A 2006. január 1-jétõl elindítandó új közbeszerzési eljárások tekintetében kizárólag az NA zrt. jogosult a 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok ellátására. Dr. Szanyi Tibor s. k., gazdasági és közlekedési minisztériumi politikai államtitkár

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 34/2005. (XII. 28.) KvVM rendelete az állami tulajdonú közüzemi vízmûbõl szolgáltatott ivóvízért, illetõleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamû használatáért fizetendõ díjakról szóló 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet módosításáról Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a közmûves ivóvízellátásról és a közmûves szennyvízelvezetésrõl szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletben foglaltakra – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõt rendelem el: 1. § Az állami tulajdonú közüzemi vízmûbõl szolgáltatott ivóvízért, illetõleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamû használatáért fizetendõ díjakról szóló 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 1–2. melléklete helyébe e rendelet 1–2. melléklete lép.

8. § 2. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1. napján lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az Útfenntartási és -fejlesztési célelõirányzathoz kapcsolódó feladatok szabályozásáról szóló 109/2003. (XII. 29.) GKM rendelet, valamint a módosításáról szóló 27/2004. (III. 11.) GKM rendelet.

1 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet az építési termékek mûszaki követelményeinek, megfelelõség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól.

E rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg az állami tulajdonú közüzemi vízmûbõl szolgáltatott ivóvízért, illetõleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamû használatáért fizetendõ díjakról szóló 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet módosításáról szóló 23/2004. (XII. 16.) KvVM rendelet 4. §-a hatályát veszti. Dr. Persányi Miklós s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12171

1. melléklet a 34/2005. (XII. 28.) KvVM rendelethez [1. számú melléklet a 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelethez]

I. Az állami tulajdonú közüzemi vízmûveket mûködtetõ vízmûtársaságok által felszámítható ivóvíz- és csatornahasználat legmagasabb díjai

I.1. Az állami tulajdonú közüzemi vízmûveket mûködtetõ vízmûtársaságok által felszámítható ivóvíz- és csatornahasználat legmagasabb lakossági díjai Ivóvíz

Csatorna

Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap)

Fogyasztási díj (Ft/m3)

Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap)

Fogyasztási díj (Ft/m3)

Duna Menti Regionális Vízmû Rt. (Vác)

160

181

220

180

Dunántúli Regionális Vízmû Rt. (Siófok)

153

289

265

426

Északdunántúli Vízmû Rt. (Tatabánya)

155

242

115

164

Északmagyarországi Regionális Vízmûvek Rt. (Kazincbarcika)

147

263

181

333

Tiszamenti Vízmûvek Rt. (Szolnok)

159

397

133

312

I.2. Az állami tulajdonú közüzemi vízmûveket mûködtetõ vízmûtársaságok által felszámítható ivóvíz- és csatornahasználat legmagasabb nem lakossági díjai Ivóvíz

Bekötési vízmérõ átmérõje (mm)

Duna Menti Regionális Vízmû Rt. (Vác)

Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap)

13-20

160

25-32

Csatorna

Fogyasztási díj (Ft/m3)

181

Bekötési vízmérõ átmérõje (mm)

Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap)

13-20

220

470

25-32

660

40-50

1 420

40-50

1 980

65-100

4 260

65-100

5 940

150-200

12 780

150-200

17 820

Fogyasztási díj (Ft/m3)

180

12172

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Ivóvíz

Bekötési vízmérõ átmérõje (mm)

Dunántúli Regionális Vízmû Rt. (Siófok)

Északdunántúli Vízmû Rt. (Tatabánya)

Északmagyarországi Regionális Vízmûvek Rt. (Kazincbarcika)

Tiszamenti Vízmûvek Rt. (Szolnok)

Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap)

13-20

153

25-32

Csatorna

Fogyasztási díj (Ft/m3)

289

Bekötési vízmérõ átmérõje (mm)

Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap)

13-20

265

775

25-32

1 336

40-50

2 350

40-50

3 990

65-100

8 060

65-100

13 515

150-200

24 500

150-200

39 500

13-20

155

13-20

115

25-32

474

25-32

300

40-50

1 395

40-50

900

65-100

5 116

65-100

3 300

150-200

12 558

150-200

8 100

13-20

147

13-20

181

25-32

441

25-32

543

40-50

1 323

40-50

1 629

65-100

4 851

65-100

5 973

150-200

11 907

150-200

14 661

13-20

159

13-20

133

25-32

159

25-32

133

40-50

159

40-50

133

65-100

159

65-100

133

150-200

159

150-200

133

242

263

397

Fogyasztási díj (Ft/m3)

426

164

333

312

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12173

2. melléklet a 34/2005. (XII. 28.) KvVM rendelethez [2. számú melléklet a 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelethez] A víziközmû-szolgáltató társaságoknak történõ ivóvíz-értékesítés legmagasabb díjai Átadó vízmû és vízbázis

Duna Menti Regionális Vízmû Rt. (Vác) – kerepestarcsai – nyugat-nógrádi Dunántúli Regionális Vízmû Rt. (Siófok) – ercsi – rákhegyi – mohácsi – mohácsi – mohácsi – nyírádi

Északdunántúli Vízmû Rt. (Tatabánya) – Bicske térségi – Bicske térségi – Bicske térségi – Bicske térségi – Bicske térségi – Oroszlány térségi – Dorog térségi Északmagyarországi Regionális Vízmûvek Rt. (Kazincbarcika) – Borsodi Régió

– Borsodi Régió

– Borsodi Régió

– Hevesi Régió

Átadott mennyiség ezer m3

Átadási díj Ft/m3

–100 100 felett –800 800 felett

208 104 128 64

–250 250 felett

–300 301–500 500 felett

179,2 89,7 166,1 207 103,4 207 103,4 212,9 195,3 97,6 26,9

–525 525 felett –450 450 felett –200 200 felett –200 200 felett –100 100 felett –350 350 felett –200 200 felett

226 113 226 113 226 113 226 113 226 113 138 69 158 79

–120 121–310 310 felett –1380 1381–1500 1500 felett –1480 1481–1600 1600 felett –80 81–120 120 felett

230 115 32 230 115 32 230 115 32 376 188 46

–560 560 felett –560 560 felett

Átvevõ vízmû

Szilasvíz Rt. Nyugat-Nógrádi Vízmû Kft.

Dunaújvárosi Víz-, Csatorna-, Hõszolgáltató Kft. Fejérvíz Rt. Komlóvíz Kft. Mohácsvíz Kft. Pécsi Vízmû Rt. Bakonykarszt Kft.

Fejérvíz Rt. Érd és Térsége Víziközmû Kft. Pátyi Vagyonkezelõ és Közmû Zsámbékvíz Kft. Vízcoop Kft. Fejérvíz Rt. Duna Menti Regionális Vízmû Rt.

Borsodi Közszolgáltató Kht.

Barcika Vízmû Kft.

Ózdi Vízmû Kft.

Heves Megyei Vízmû Rt.

12174

MAGYAR KÖZLÖNY Átadó vízmû és vízbázis

– Hevesi Régió

– Hevesi Régió – Keleti Régió – Keleti Régió – Keleti Régió – Dél-Borsodi Régió

– Dél-Borsodi Régió

– Mátrai Régió – Nógrádi Régió

– Nógrádi Régió – Nógrádi Régió

– Nógrádi Régió

Tiszamenti Vízmûvek Rt. (Szolnok) – KFCS felszíni tisztítómû – KFCS felszíni tisztítómû – KFCS felszíni tisztítómû – Geszterédi – Geszterédi – észak-szabolcsi Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamû Rt. (Nyíregyháza) – nyíregyházi regionális rendszer – nyíregyházi regionális rendszer

Átadott mennyiség ezer m3

Átadási díj Ft/m3

–70 71–110 110 felett –60 60 felett –400 400 felett –600 600 felett –100 100 felett –54 55–428 429–680 680 felett –66 67–522 523–820 820 felett –40 40 felett –2400 2401–2500 2500 felett –10 10 felett –320 321–350 350 felett –400 401–470 470 felett

376 188 46 376 188 504 49 504 49 504 49 234 117 58 29 234 117 58 29 360 180 248 124 50 248 124 270 135 50 298 149 50

–835 835 felett –10 10 felett –3 3 felett –525 525 felett –700 700 felett –1050 1050 felett

459,4 18,6 446,6 44,2 446,6 44,2 116,3 58,1 116,3 58,1 104,8 52,4

–10 10 felett –200 200 felett

96 48 96 48

2005/171. szám Átvevõ vízmû

Nádasd Kft.

Borsod-BAU Kft. GW-Borsodvíz Kft. Miskolci Vízmû Rt. Szikszó-Víz Kft. Dél-Borsodi Víz- és Csatornamû Kft.

Mezõkövesdi Városgazdálkodási Rt.

Heves Megyei Vízmû Rt. Salgótarján és Környéke Vízmû Kft.

Bátonyterenye és Környéke Vízmû Kft. Észak-Nógrádi Vízmû Kft.

Dél-Nógrádi Vízmû Kft.

Debreceni Vízmû Rt. TRV Közüzemi Szolgáltató Kft. Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmû Rt. TRV Közüzemi Szolgáltató Kft. Nyíregyháza és Térsége V. és Cs. Rt. TRV Közüzemi Szolgáltató Kft.

Ravicsa Kht. Telki Bt.

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 7/2005. (XII. 28.) MeHVM rendelete a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendõ adatok körérõl

12175 1. §

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok – tevékenységükhöz kapcsolódóan – az e rendelet mellékletében meghatározott adatokat közzéteszik. 2. §

Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 22. §-ának (2) bekezdése c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – figyelemmel a 6. §-ának (4) bekezdésére – a következõket rendelem el:

Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

Melléklet a 7/2005. (XII. 28.) MeHVM rendelethez Általános közzétételi lista I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat

1. 2. 3. 4. 5.

Frissítés

A polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, (amennyiben a szolgálat honlapja tartalmazza, a megyei kirendeltség címe, elérhetõsége) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat szervezeti felépítése igazgatósági szintig, a törvényben meghatározott feladatai megjelölésével A polgári nemzetbiztonsági szolgálat fõigazgatója és helyettesei neve, beosztása, rendfokozata Amennyiben van, a polgári nemzetbiztonsági szolgálaton belüli ügyfélkapcsolati iroda elérhetõsége és az ügyfélfogadási rend a polgári nemzetbiztonsági szolgálat felett törvényességi ellenõrzést gyakorló szerv 1. pontban meghatározott adatai

Megõrzés

A változásokat követõen Az elõzõ állapot törlenazonnal dõ A változásokat követõen azonnal A változásokat követõen azonnal A változásokat követõen azonnal A változásokat követõen azonnal

Az elõzõ állapot törlendõ Az elõzõ állapot törlendõ Az elõzõ állapot törlendõ Az elõzõ állapot 1 évig archívumban tartásával

II. Tevékenységre, mûködésre vonatkozó adatok Adat

1. 2. 3.

Frissítés

A polgári nemzetbiztonsági szolgálat feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvetõ jogszabályok Amennyiben van, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nyilvános kiadványainak címe, témája, a hozzáférés módja, a kiadvány ingyenessége, illetve a költségtérítés mértéke A polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál végzett alaptevékenységgel kapcsolatos külsõ vizsgálatok, ellenõrzések nyilvános megállapításai

4.

A közérdekû adatok megismerésére irányuló igények intézésének rendje

5.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálat mûködésével, tevékenységével kapcsolatos, az állampolgárok tájékoztatásául szolgáló közlemények, információk

Megõrzés

A változásokat követõen Az elõzõ állapot 1 évig azonnal archívumban tartásával Negyedévente Az elõzõ állapot 1 évig archívumban tartásával A vizsgálatról szóló je- Az elõzõ állapot 1 évig lentés megismerését kö- archívumban tartásával vetõen haladéktalanul Negyedévente Az elõzõ állapot törlendõ A változásokat követõen Az elõzõ állapot 1 évig azonnal archívumban tartásával

III. Gazdálkodási adatok Adat

1.

2.

A költségvetési törvényben szereplõ, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok cím alatt található adatok

Frissítés

Megõrzés

A változásokat követõen A külön jogszabályban azonnal meghatározott ideig, de legalább 5 évig archívumban tartásával A külön jogszabályban Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tar- Negyedévente meghatározott ideig, de tozó vagyonnal történõ gazdálkodással összefüggõ – a külön jogszabályban legalább 5 évig archímeghatározott értékû – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás vumban tartásával megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékû jog átadására vonatkozó, a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerinti eljárások alapján létrejött szerzõdések - ide nem értve az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetõleg alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintõ vagy különleges biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján létrejött szerzõdéseket – megnevezése (típusa), tárgya, a szerzõdést kötõ felek neve, a szerzõdés értéke, határozott idõre kötött szerzõdés esetében annak idõtartama

12176

MAGYAR KÖZLÖNY

A nemzeti kulturális örökség miniszterének 34/2005. (XII. 28.) NKÖM rendelete a kulturális javak kiviteli engedélyezésének részletes szabályairól szóló 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet módosításáról A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következõket rendelem el:

1. § A kulturális javak kiviteli engedélyezésének részletes szabályairól szóló 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) E rendelet alapján kiadott kiviteli engedély nem mentesít az egyéb jogszabályokban – különös tekintettel a kulturális javak kivitelérõl szóló, 1992. december 9-i 3911/92/EGK tanácsi rendeletében – elõírt engedélyezési eljárások alól.” 2. § Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A szakvéleményhez mellékelni kell: a) muzeális intézményben és könyvtárban nyilvántartott, valamint levéltári anyag esetét kivéve három darab hitelesített fényképet, b) levéltári anyag esetén az Ltv. 6. § (2) bekezdés szerinti biztonsági másolat-készítésrõl szóló nyilatkozatot három példányban, c) 1850 elõtt kiadott könyvek esetében a könyv címlapjáról készített másolatot vagy a szakértõ által meghatározott fényképet három példányban.”

2005/171. szám

(2) Az R. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló törvény végrehajtásáról szóló 24/2004. (IV. 23.) PM rendelet 3. számú mellékletének 2. pontjában megjelölt, a kulturális javak vámeljárás alá vonására illetékes vámhivatalokban (a továbbiakban: illetékes vámhivatal) – amennyiben az a kulturális javak további sorsa szempontjából szükséges – a kivitel ténye igazoltatható.”

4. § Az R. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „8. § (1) A kulturális tárgyak ideiglenes kivitelét a 2. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell kérelmezni. (2) A védetté nyilvánított, illetve a muzeális intézmények gyûjteményeiben õrzött tárgyak esetében meg kell indokolni, hogy a kivitel milyen kulturális vagy tudományos célt szolgál. A kérelemben meg kell jelölni a külföldi õrzés helyét, a szállítás módját, különös tekintettel a tárgyak állagmegóvását és biztonságát biztosító feltételekre. (3) A muzeális intézményben õrzött, ideiglenesen kivinni szándékozott kulturális tárgyak esetében a kérelemhez csatolni kell a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának – a külön jogszabályban meghatározott – a külföldi kölcsönzéshez történõ elõzetes hozzájárulását. (4) Ha a kérelmet közgyûjtemény nyújtja be, nem kell mellékelni a 2. § (3) bekezdése szerinti szakvéleményt. (5) A Hivatal az ideiglenes kiviteli engedélyt a 6. számú melléklet szerinti okiraton adja ki, kettõ eredeti példányban. (6) Az illetékes vámhivatalokban – amennyiben az a kulturális javak további sorsa szempontjából szükséges – a kivitel és újrabehozatal ténye igazoltatható. (7) Az engedély mindkét példányát és mellékleteit – ellenõrzés esetén – át kell adni a kiviteli ellenõrzést végzõ vámszervnek. A kérelmezõ a kulturális javak Magyarországra történõ visszaszállítását a kiviteli engedély záradékával köteles a visszaszállítást követõ 8 napon belül a Hivatalhoz megküldve (postán, faxon, elektronikus levélben) visszaigazolni.”

3. § (1) Az R. 6. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A Hivatal a végleges kiviteli engedélyt az 5. számú melléklet szerinti okiraton kettõ eredeti példányban adja ki. (2) Az engedély mindkét példányát és mellékleteit – ellenõrzés esetén – át kell adni a kiviteli ellenõrzést végzõ vámszervnek, melyek közül az egyik példányt – bélyegzõlenyomattal való hitelesítést követõen – a jogosult részére vissza kell adni.”

5. § Az R. 9. §-a, valamint az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés lép: „Igazolás 9. § Kérelemre a Hivatal a 7. számú melléklet szerinti nyomtatványon igazolja, hogy a kivinni szándékozott tárgy nem tartozik az engedélyköteles javak körébe. Az országba visszaviteli kötelezettséggel (kiállítás, tudományos vizsgálat stb. céljából) behozott tárgy(ak) igazolása esetén

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12177

a kérelemhez mellékelni kell a vámszerveknek a behozatalról szóló igazolását.” 6. § Az R. a) 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, b) 2. és 3. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, c) 4. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete, d) 5. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, e) 6. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete, f) 7. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete, g) 9. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép. 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indított eljárásokban kell alkalmazni.

8. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az R. 2. § (1) bekezdésében a „2. és 3. számú mellékletei szerinti formanyomtatványok” szövegrész helyébe a „2. számú melléklet szerinti formanyomtatvány” szövegrész, b) az R. 2. § (3) bekezdésében a „4. számú mellékletben” szövegrész helyébe a „3. számú mellékletben” szövegrész, c) az R. 3. § (1) bekezdésében a „szakvélemény tartalmazza” szövegrész helyébe a „szakvélemény a 4. számú mellékletben foglaltaknak megfelelõen tartalmazza” szövegrész lép.

9. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az R. 3. § (1) bekezdésének g) pontjában a „szükség szerinti” szövegrész, b) az R. 8. számú melléklete. Dr. Bozóki András s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere

1. számú melléklet a 34/2005. (XII. 28.) NKÖM rendelethez [1. számú melléklet a 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelethez] Az engedélyköteles kulturális javak Sorszám

1.

2.

3. 4.

Meghatározás

KN-kód

Régészeti feltárásokból származó régészeti leletek Régészeti lelõhelyekrõl származó régészeti leletek Régészeti gyûjtemények, régészeti gyûjteményekbõl származó tárgyak Régészeti leletnek minõsülõ (1711 elõtt vert) pénzérmék Numizmatikai tárgyak a forgalomban lévõ bankjegyek és pénzérmék kivételével Mûemlékek szerves részét képezõ részek, elemek, töredékek Mûemlékek jegyzékében szereplõ berendezési, felszerelési tárgyak, tartozékok, egyéb ingó javak Emlékmûvek, emlékmûvek részei Templomok berendezési, felszerelési tárgyai, vallási szertartásokat szolgáló tárgyai (liturgikus tárgyak)

ex 9705 ex 9706 ex 9705 ex 9706 ex 9705 ex 9706 ex 9705 ex 9706 ex 9705 ex 9706 ex 9705 ex 9706

Középületek eredeti helyszínen lévõ, 50 évesnél régebbi berendezési, felszerelési tárgyai, az eredeti helyszínre készített mûvészeti alkotások Temetõk, történeti kertek építészeti, mûvészeti tartozékai Bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, kézzel készített képek, festmények Az 1. (régészet) vagy 2. (mûemlék) kategóriába nem tartozó, bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, kézzel készített mozaikképek és rajzok

ex 9705 ex 9706

ex 7114 ex 8306 ex 9706 ex 9706 ex 8306 ex 9706 ex 9701 ex 6802 ex 9701

12178

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

5.

6.

Meghatározás

Eredeti metszetek, nyomatok, szita- és kõnyomatok a hozzájuk tartozó nyomólemezekkel, valamint eredeti plakátok és képes levelezõlapok Az 1. kategóriába nem tartozó eredeti szobrok, illetve szobormûvek és az eredetivel azonos eljárással készült másolataik

7. a)

Fényképek, filmek és negatívjaik

7. b) 8.

Hangfelvételek Kéziratok, beleértve a térképeket és zenei partitúrákat egyenként vagy azok gyûjteményeit

9. 10. 11.

Könyvek, nyomtatott formában megjelent mûvek, gyûjtemények Nyomtatott térképek Köz- és magánlevéltári iratanyag, maradandó értékû magániratok

12. a)

Állattani, növénytani, ásványtani, õslénytani és embertani gyûjtemények, illetve azok egyes darabjai

12. b) 12. c) 13.

Történelmi vagy néprajzi gyûjtemények, illetve azok egyes darabjai Bélyegek, bélyeggyûjtemények, illetve azok egyes darabjai Közlekedési eszközök

14.

1-tõl 13-ig terjedõ kategóriák egyikéhez sem tartozó egyéb kulturális javak, így például – játékok, játékszerek – üvegtárgyak – arany- és ezüstnemû – bútorok és berendezési tárgyak – optikai, fotó- és kinematográfiai berendezések – hangszerek – kerámia – kárpit – szõnyegek – tapéta – militáriák – viseletek – ipar-technikatörténeti mûszaki emlékek

2005/171. szám KN-kód

ex 4911 ex 9702 ex 8442 ex 4420 ex 6802 ex 6913 ex 7114 ex 8306 ex 9701 ex 3704 ex 3705 ex 3706 ex 4911 ex 8524 ex 9702 ex 9706 ex 4901 ex 4904 ex 4905 ex 4906 ex 4901 ex 9706 ex 4905 ex 9706 ex 3704 ex 3705 ex 3706 ex 4901 ex 4906 ex 9706 ex 9705 ex 9705 ex 9704 ex XVII. Áruosztály ex 9706 ex 9501 ex 9502 ex 9503 ex 7013 ex 7018 ex 7113 ex 7116 ex 94. Árucsoport ex 90. Árucsoport ex 92. Árucsoport ex 91. Árucsoport ex 4420 ex 6913 ex 5805 ex 57. Árucsoport ex 4814 ex 93. Árucsoport ex 9706

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12179

2. számú melléklet a 34/2005. (XII. 28.) Korm. rendelethez [2. számú melléklet a 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelethez]

1

1.KérelmezĘ (név és cím)

2. Kiviteli engedély Száma: Érvényesség lejárta: év

3. Címzett (cím és rendeltetési ország)

hó

nap

4.

KÉRELEM

VÉGLEGES

IDEIGLENES

Újrabehozatal határideje: év

hó

nap

5. Kiállító hatóság (név, cím, tagállam) 6. A kérelmezĘ képviselĘje (név és cím)

8. A kulturális tárgy leírása a 3911/92/EGK rendelet melléklete alapján

7. A tárgy(ak) tulajdonosa (név és cím)

A kulturális tárgy (javak) kategóriája (kategóriái)

1 9. A kulturális tárgy (javak) leírása

10. KN-kód 11. Darabszám/mennyiség 12. Érték nemzeti fizetĘeszközben

(Ha az itt biztosított hely nem elegendĘ, egy vagy több olyan, három példányban elkészítendĘ kiegészítĘ lapon lehet folytatni, amelynek tartalmaznia kell a 9–20. rovatban kért adatokat.)

13. A kulturális tárgy (javak) kivitelének célja / Az engedély iránti kérelem indoka

A kulturális tárgy azonosításának szempontjai 14. Cím vagy tárgy megjelölése

15. Méretek

16. Készítési kor

17. Egyéb jellemzĘk

18. Mellékelt dokumentumok / egyedi azonosítási jelek Fénykép (színes)

Bibliográfia

Jegyzék

Katalógus

Azonosító jelek

Értékbecslés

19. Alkotó vagy szerzĘ, korszak, mĦhely és/vagy stílus

20. Anyag és készítési eljárás

21. Kérelem

22. A kiállító hatóság aláírása és bélyegzĘje

Ezennel engedélyt kérek a fent ismertetett kulturális tárgy (javak) kivitelére, és felelĘsségem tudatában kejelentem, hogy az ezen engedélykérelemben és a kiegészítĘ dokumentumokban közölt adatok megfelelnek a valóságnak.

Hely és idĘpont:

Aláírás (Az aláíró neve és minĘsége)

Kiállítás helye és idĘpontja:

12180

2005/171. szám

24. A kulturális tárgy (javak) fényképe (Tárgyanként három példányban.) (legalább 9 cm u 12 cm)

KÉRELEM

1

MAGYAR KÖZLÖNY

1

(A kiállító hatóság aláírásával és bélyegzĘjével kell hitelesíteni.) 25. KiegészítĘ lapok Ezen formanyomtatványhoz ...... darab kiegészítĘ lap tartozik. Megjegyzés: A 9. rovatban, illetve a kiegészítĘ lapokon szabadon maradó helyet az illetékes hatóságnak át kell húznia.

2005/171. szám

KÉRELEM

1

MAGYAR KÖZLÖNY

12181

26. Amennyiben ideiglenes kiviteli engedélyt kérelmez, szíveskedjék az alábbi adatokat is megadni: –

Szállító cég neve, székhelye: ……………………………………………………………………………………

–

A kiszállítás idĘpontja: ………………………………………………………………………………………….

–

A külföldi kiállítás (rendezvény) pontos helye (szervezĘ intézmény neve, címe): ……………………………………………………………………………………………………………………

–

A külföldi kiállítás (rendezvény) idĘtartama: …………………………..-tól ……………………………….. –ig

–

Állami garancia, biztosítás, egyéb kötelezettségvállalás érvényességének idĘtartama:

1 ……………………… -tól ……………………….. -ig

Tájékoztató a kiviteli kérelem kitöltésének módjáról Tisztelt Kérelmezõ! Kérjük, hogy a kérelem kitöltésekor a következõket legyen szíves figyelembe venni: Amennyiben a kérelmezõ és a tulajdonos személye nem azonos, kérjük, hogy a megbízásról vagy a meghatalmazásról olvasható okiratot szíveskedjen csatolni. Megbízott személy eljárása esetén is ki kell tölteni a tulajdonos adataira vonatkozó mezõket. A szállító cég megnevezése kötelezõ, ha a szállító és a kérelmezõ személye eltérõ. A kulturális javak leírásánál azok pontos azonosító adatait a szakvélemény alapján kérjük feltüntetni. Az érték a kérelmezõ által megjelölt érték vagy a biztosítási érték. A kulturális javak biztosítási értékének feltüntetése kötelezõ. Feltétlenül kérjük megadni: az állami garancia, a biztosítás, egyéb kötelezettségvállalás érvényességi idejét, mert a kiviteli engedély ezekben meghatározott idõtartamra adható.

Tájékoztató a kiviteli kérelem felhasználásának módjáról Az engedély mindkét példányát és mellékleteit – ellenõrzés esetén – át kell adni a kiviteli ellenõrzést végzõ vámszervnek, melyek közül az egyik példányt a kiviteli nyilatkozat mellékleteként az illetékes kiviteli vámhivatalban kell bemutatni, és miután a hivatal bélyegzõlenyomattal igazolta a bemutatást, azt a jogosultnak meg kell õriznie, a másik példányt be kell mutatni az illetékes kiviteli vámhivatalnak, és kísérnie kell a küldeményt a kiléptetõ vámhivatalig; a kiléptetõ vámhivatal záradékolja, lebélyegzi, bevonja és visszaküldi a kiállító hatóságnak.

12182

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

3. számú melléklet a 34/2005. (XII. 28.) NKÖM rendelethez [3. számú melléklet a 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelethez] 1. Magyarországi eredetû képzõmûvészeti alkotás (festmény, szobor, grafika, plakett, dombormû stb.) 2. Külföldi eredetû képzõmûvészeti alkotás, kivéve a 3. és 5. pontnál lévõk 3. Iparmûvészeti alkotás, kelet-ázsiai eredetû mûtárgy 4. Népmûvészeti és néprajzi alkotás, tárgy 5. A magyar nemzet és Magyarország népei történelmének emlékei, régészeti leletei, régészeti emléknek nem minõsülõ pénzérme és egyéb numizmatikai tárgy 6. Könyvek, antikváriák, zenemûvek, térképek és egyéb nyomtatványok, kéziratok, hangfelvételek 7. Ásványtani, õslénytani és természettudományi leletek 8. Irodalmi emlékek 9. Színháztörténeti emlékek 10. 11. 12. 13. 14.

26. 27.

1014 Budapest, Budavári Palota B–C–D épület

Szépmûvészeti Múzeum

1146 Budapest, Dózsa György út 41.

Iparmûvészeti Múzeum

1091 Budapest, Üllõi út 33–37.

Néprajzi Múzeum

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.

Magyar Nemzeti Múzeum

1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16.

Országos Széchényi Könyvtár

1014 Budapest, Budavári Palota F épület

Magyar Természettudományi Múzeum

1088 Budapest, Baross u. 13.

Petõfi Irodalmi Múzeum Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Mûszaki és technikatörténeti emlé- Országos Mûszaki Múzeum kek Zenetörténeti emlékek MTA Zenetörténeti Múzeuma Hadtörténeti emlékek Hadtörténeti Múzeum Sporttörténeti emlékek Testnevelési és Sportmúzeum Mezõgazdaság-történeti emlékek Magyar Mezõgazdasági Múzeum

15. Közlekedéstörténeti emlékek 16. Budapest várostörténetére vonatkozó emlékek és leletek 17. Kereskedelmi és vendéglátó-ipari emlékek 18. Orvos- és gyógyszerészettörténeti emlékek 19. Rendõrség- és bûnözéstörténeti tárgyi emlékek 20. Neveléstudományi (pedagógiai) emlékek 21. A tûzkárok elleni küzdelem, a tûzvédelem tárgyi emlékei 22. Bélyegek, filatélia 23. Iratok, irategyüttesek 24. 25.

Magyar Nemzeti Galéria

Közlekedési Múzeum Budapesti Történeti Múzeum

1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16. 1013 Budapest, Krisztina krt. 57. 1117 Budapest, Kaposvár u. 13–14. 1014 Budapest, Táncsics M. u. 7. 1014 Budapest, Tóth Árpád sétány 40. 1143 Budapest, Dózsa György út 3. 1146 Budapest Városliget, Széchenyi sziget 1146 Budapest, Városligeti krt. 11. 1014 Budapest, Budavári Palota E épület 1014 Budapest, Fortuna utca 4.

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár 1013 Budapest, Apród u. 1–3. és Levéltár Bûnügyi és Rendõrség-történeti Múzeum 1087 Budapest, Mosonyi u. 7. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

1089 Budapest, Györffy I. u. 22–24.

Tûzoltó Múzeum

1155 Budapest, Martinovics tér 12.

Bélyegmúzeum Magyar Országos Levéltár (vagy bármely közlevéltár) Építészettörténeti emlékek Magyar Építészeti Múzeum Vízügytörténeti és környezetvédel- Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum mi emlékek Mozgófilmek Magyar Nemzeti Filmarchívum Elektronikus információ hordozók Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ

1074 Budapest, Hársfa u. 47. 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4. 1036 Budapest, Mókus u. 20. 2500 Esztergom, Kölcsey u. 2. 1021 Budapest, Budakeszi út 51/B 1014 Budapest, Színház u. 1–3.

2005/171. szám 28. Egyház- és vallástörténeti emlékek, kegytárgyak, mûalkotások

MAGYAR KÖZLÖNY A tárgy jellegének megfelelõ fenti közgyûjtemények, az alábbi illetékes felekezeti intézmények bevonásával: Országos Katolikus Gyûjteményi Központ Evangélikus Országos Múzeum Országos Református Gyûjteményi Központ Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyûjtemény

12183

1071 Budapest, Városligeti fasor 45. 1052 Budapest, Deák tér 4. 1146 Budapest, Abonyi u. 21. 1075 Budapest, Dohány u. 2.

4. számú melléklet a 34/2005. (XII. 28.) NKÖM rendelethez [4. számú melléklet a 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelethez] SZAKÉRTÕI VÉLEMÉNY kulturális javak külföldre történõ kiviteléhez 1. A tárgy leírása: mûvész / szerzõ / tervezõ neve alkotó (építõ, készítõ, kiadó, gyártó, nyomda, kibocsátó, kivitelezõ neve mû címe / megnevezése készítés / keletkezés / kiadás éve készítés / keletkezés / kiadás helye anyag technika méret / lapszám / folyóméter különleges jelzések egyéb ismérvek a tárgy állapota a szakértõ véleménye a becsült értékrõl 2. A szakértõ(k) javaslata: A kivitel engedélyezését javasoljuk, mert: ............................................................................................................................................................................................ A kivitel engedélyezését nem javasoljuk, és kezdeményezzük a védetté nyilvánítást az alábbi indokok alapján (a tárgy jellegének, egyediségének, jelentõségének részletes leírása): ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ A kivinni szándékozott tárgy nem engedélyköteles: 3. A biztonságos kivitelre vonatkozó javaslat:................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................ 4. Mellékletek: – .......... db hitelesített fénykép – a tárgyak tételes jegyzéke – nyilatkozat a biztonsági másolat-készítés tényérõl (levéltári anyag esetén) – a könyv címlapjáról készített másolat, illetve a szakértõ által meghatározott fénykép (könyvtári anyag esetén) Kelt: ............................., 200... ................... ................................................................................ közgyûjtemény vezetõje (aláírás, pecsét)

12184

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

5. számú melléklet a 34/2005. (XII. 28.) NKÖM rendelethez [5. számú melléklet a 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelethez] ENGEDÉLY kulturális javak végleges kiviteléhez PERMANENT EXPORT LICENCE OF CULTURAL GOODS FROM HUNGARY Ikt. szám / No: ......................../200..... Ügyintézõ: ...........................................

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal National Office of Cultural Heritage (cím, telefon, fax)

Érvényes / Valid: ...........................-ig 1. Kérelmezõ / Applicant neve / name:................................................................................................................................................................... lakcíme (székhelye) / address:....................................................................................................................................... személyi igazolvány (útlevél, cégjegyzék) száma / identity card (passport): ............................................................... ............................................................................................................................................................................................ 2. A kivinni szándékozott kulturális javak leírása / Description of goods:

Sorszám

Mûvész / szerzõ / tervezõ neve, alkotó (építõ, készítõ, kiadó, gyártó, nyomda, kibocsátó, kivitelezõ) neve Author:

Leírás (a mû címe / megnevezése, készítés / keletkezés / kiadás éve, helye, anyag, technika, méret / lapszám / folyóméter, különleges jelzések) Description:

Darabszám Quantity:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 3. Összesen / Total: ........................................................................................................... darab 4. Az ország ahová a tárgyakat szállítják: / Country of destination: ........................................................................... 5. Mellékletek / Appendix:

Jelen engedély nem igazolja a kulturális javak szerzõségét, korát és eredetiségét. Present export licence does not certify the age, authority and originality of cultural goods. Jelen engedélyt a következõ számú kérelem alapján adtam ki / Present export licence is based on the application. Nr ............................................................................................................................................................................................ Indokolás / Justification:

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12185

A(z) ................................................................................. szakvéleménye alapján a 2001. évi LXIV. törvény 56. §-ában foglalt jogkörben, illetve a 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet alapján a fent leírt kulturális javaknak az országból való kivitelét engedélyezem. On the basis of the Act LXIV of 2001 on the protection of cultural heritage, and the Decree No. 17/2001. (X. 18.) NKÖM on the detailed rules of export licencing of cultural goods export of the above mentioned cultural goods is authorized. Kelt: ............................., 200... ................... ..................................................................................... Hivatal aláírása, bélyegzõ / Stamped signature of authority Jelen határozat jogerõre emelkedik és végrehajtható: / Present export licence is final and executable on: ......................... A vámszerv igazolása: / Certification of customs office: ............................................................ a kiviteli ellenõrzésrõl: / Certificate of customs office of export:

............................................................. a kiléptetésrõl: / Certificate of exit:

6. számú melléklet a 34/2005. (XII. 28.) NKÖM rendelethez [6. számú melléklet a 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelethez] ENGEDÉLY Kulturális javak ideiglenes kiviteléhez TEMPORARY EXPORT LICENCE OF CULTURAL GOODS FROM HUNGARY Kulturális Örökségvédelmi Hivatal National Office of Cultural Heritage (cím, telefon, fax)

Ikt. szám / No: ......................../200..... Ügyintézõ: ........................................... Érvényes / Valid: ...........................-ig

1. Tulajdonos / Owner neve / name:................................................................................................................................................................... lakcíme (székhelye) / address:....................................................................................................................................... személyi igazolvány (útlevél, cégjegyzék) száma / identity card (passport): ............................................................... 2. Szállító cég / Transporter neve / name:................................................................................................................................................................... székhelye / address: ....................................................................................................................................................... 3. A kivitel célja / Target of export: ..................................................................................................................................

12186

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

4. A kivinni szándékozott kulturális javak leírása / Description of goods: Sorszám

Mûvész / szerzõ / tervezõ neve, alkotó (építõ, készítõ, kiadó, gyártó, nyomda, kibocsátó, kivitelezõ) neve Author:

Leírás (a mû címe / megnevezése, készítés / keletkezés / kiadás éve, helye, anyag, technika, méret / lapszám / folyóméter, különleges jelzések) Description:

Darabszám Quantity:

KN-kód: CN-code:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 5. Összesen / Total: .............................. db 6. Az ország ahová a tárgyakat szállítják / Country of destination: ............................................................................... 7. A biztonságos kivitelhez szükséges feltételek leírása (csomagolás, szállító jármû) / Safe export conditions: ............................................................................................................................................................................................ 8. A kiállítás (rendezvény) / Exhibition: a) pontos helye (szervezõ intézmény neve, címe / Institute (name, adress): ............................................................. b) kiállítás idõtartama / Duration of exhibition: ......................................-tól / from ....................................-ig / till 9. A biztosítás érvényességének idõtartama / Validity of insurance: .........................-tól / from ......................-ig / till 10. Mellékletek: / Appendix: Kelt: ............................., 200... ................... ............................................................... Hivatal aláírása, bélyegzõ / Stamped signature of authority Jelen határozat jogerõre emelkedik és végrehajtható. / Present export licence is final and executable on. ............................................................................................................................................................................................ 13. A kiszállítás idõpontja / Date of export: .............................. ......................................................................................... a kiviteli ellenõrzést végzõ / Certificate of customs office of export ........................................................................................ a kiléptetést végzõ vámszerv igazolása / Certificate of customs office of exit

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12187

14. A visszaszállítás idõpontja / Date of reimportation: .............................. ........................................................................................... a belföldi forgalom számára történõ vámkezelést végzõ vámszerv igazolása / Certificate of customs office for reimportation

A visszahozatal igazolása Alulírott ............................................. igazolom, hogy a ................................. számú engedéllyel kivitt kulturális javak 200..................-án a Magyar Köztársaság területére visszaérkeztek. Kelt: ..................., ........................ ........................................................... aláírás

7. számú melléklet a 34/2005. (XII. 28.) NKÖM rendelethez [7. számú melléklet a 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelethez] IGAZOLÁS Engedély nélkül kivihetõ kulturális javakra CERTIFICATE FOR FREE EXPORT OF CULTURAL GOODS Ikt. szám / No: ......................../200..... Ügyintézõ: ...........................................

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal National Office of Cultural Heritage (cím, telefon, fax)

Érvényes / Valid: ...........................-ig 1. Kérelmezõ / Applicant neve / name:................................................................................................................................................................... lakcíme (székhelye) / address:....................................................................................................................................... 2. A kivinni szándékozott kulturális javak leírása / Description of goods: Sorszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Mûvész / szerzõ / tervezõ neve, alkotó (építõ, készítõ, kiadó, gyártó, nyomda, kibocsátó, kivitelezõ) neve Author

Leírás (a mû címe / megnevezése, készítés / keletkezés / kiadás éve, helye, anyag, technika, méret / lapszám / folyóméter, különleges jelzések) Description

Darabszám Quantity

KN-kód CN-code

12188

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

3. Összesen / Total: .............................. db 4. Az ország, ahová a tárgyakat szállítják / Country of destination: ....................................................................... A fenti kulturális javak nem engedélykötelesek. / The above mentioned cultural goods do not need any export licence. Az igazolást kérelemre a 2001. évi LXIV. törvény .......... pontja alapján adtam ki. / This certificate is issued on the basis of the Act LXIV of 2001 on the protection of cultural heritage. Kelt: ............................., 200... ................... .......................................................................... Hivatal aláírása, bélyegzõ / Stamped signature of authority Mellékletek / Appendix: Fénykép ..................... db / Number of photos: ..............

A pénzügyminiszter 51/2005. (XII. 28.) PM rendelete a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet módosításáról A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. §-a (1) bekezdésének b), c), f), g), h) és k) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 23/B. §-sal egészül ki: „23/B. § (1) Az EK végrehajtási rendelet 21. mellékletében meghatározott EUR.1 szállítási bizonyítvány elsõ példánya a rendeltetési országban az áru származásának igazolására szolgál. Az okmányt, annak hitelesítését követõen, az exportõr ország vámhivatala kiadja az áru vámkezelésénél közremûködõnek. Az importõr ország vámhatósága a vámeljárás során ezt a példányt bevonja. A második példány, a „Szállítási Bizonyítvány iránti kérelem”, a hitelesítést végzõ vámhivatalnál marad. A harmadik példány a „Szállítási Bizonyítvány iránti kérelem exportõr példánya”, amit a vámhatóság az exportõr kérelmére záradékol, ez azonban a vámhatóság elõtt igazolásul nem használható. A negyedik, „Fordítási Példány”-t az okmány idegen nyelvû kiállítása esetén a hitelesítést végzõ vámhivatal bevonja. (2) A nemzetközi szerzõdésekben meghatározott EUR-MED szállítási bizonyítvány példányainak rendeltetése megegyezik az (1) bekezdésben foglaltakkal.”

2. § Az R. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az írásbeli árunyilatkozat Egységes Vámokmánytól (a továbbiakban: EV) eltérõ formában, de azonos adattartalommal történõ, továbbá az EK végrehajtási rendelet 205. cikke (3) bekezdésének hetedik francia bekezdése alapján számítógépes vámárunyilatkozat-feldolgozó rendszer felhasználásával kinyomtatott EV benyújtását annak engedélyezi a fõvámhivatal, aki azt a vámhatóság által jóváhagyott formában nyújtja be. Az EV-tõl eltérõ formátumú árunyilatkozat alaki és tartalmi, továbbá technikai követelményeit a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) tájékoztatóban teszi közzé. A számítógépes vámárunyilatkozat-feldolgozó rendszer által kinyomtatott EV-n az engedély számát fel kell tüntetni.”

3. § Az R. 37. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Az engedélyezõ fõvámhivatal – az ügyfél kérelmének figyelembevételével – az E típusú vámraktár kivételével a közösségi vámjogszabályok sérelme nélkül, kijelöli a raktár fekvése szerinti területileg illetékes vámhivatalt, mint felügyelõ vámhivatalt. (2) Az A típusú vámraktár esetén a vámraktározás vámeljárásra bejelentett árura vonatkozó vámárunyilatkozat elfogadására (beléptetõ vámhivatal) csak a raktárlétesítmény fekvése szerint illetékes vámhivatal jelölhetõ ki. A kijelölõ fõvámhivatal a felügyeletet ellátó vámhivatalt az engedélyének egy másolati példányával tájékoztatja a kijelölésrõl.”

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 4. §

Az R. a következõ 50/A. §-sal egészül ki: „50/A. § A Vtv. 48. §-ának (2) bekezdése szerinti biztosítéknyújtás alóli mentességet, illetve a (3) bekezdés szerinti biztosítéknyújtási kedvezményt az említett rendelkezésekben meghatározott feltételek fennállása esetén a tárgyévet követõ év június 30-ig megadottnak kell tekinteni.” 5. § (1) Az R. 72. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) Amennyiben az EK végrehajtási rendelet 225. és 226. cikkében foglaltak szerint szóbeli árunyilatkozat megtételére is lehetõség van, és az így bejelentett áru után vámfizetési, valamint nem közösségi adó- és díjfizetési kötelezettség keletkezik, a vámhatóság köteles az érintett személy részére a vámtartozás, és nem közösségi adó és díj megfizetésérõl elismervényt (a továbbiakban: Vámjegy) adni. (2) A vámtartozás, és nem közösségi adó és díj megállapítása nem történhet Vámjegyen, ha a) az áru összértéke a 350 eurónak megfelelõ forintösszeget meghaladja, b) az utas nem ebben a formában kíván árunyilatkozatot adni, c) az utasnak feladott poggyásza van és a vámkedvezményt arra érvényesíteni kívánja, d) az áru vámeljárás alá vonásához államigazgatási szerv engedélye szükséges, e) az áruk között – úti poggyászon felül – a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó áru is van, f) a vámáruk között olyan termék van, amely után környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni. (3) A szóbeli árunyilatkozat alapján a vámhivatal vámvizsgálatot tart, megállapítja a vámértéket és a Vámjegyen történõ árunyilatkozat-adás feltételeinek fennállását. A megállapított vámérték alapján a vámhivatal szóban közli a fizetendõ vám, és nem közösségi adó és díj összegét.” (2) Az R. 72. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Amennyiben a vámeljárást kérõ a megállapított vámértékkel vagy a szóban közölt vám, és nem közösségi adó és díj mértékével nem ért egyet, a vámeljárást az általános szabályok szerint írásban kell kezdeményeznie.” (3) Az R. 72. §-ának (7)–(8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(7) Ha a vámtartozás és a nem közösségi adó és díj kiegyenlítése vámbiztosíték elszámolásával történik, úgy az A/6. rovatban az elszámolt vám, és nem közösségi adó és díj összegét fel kell tüntetni.

12189

(8) A Vámjegy alkalmazása mellett is biztosítani kell az utas részére a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 1983. március 28-i 918/83/EGK tanácsi rendelet 45–47. cikkeiben meghatározott kedvezményeket.” 6. § Az R. 74. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A tartozásról szóló hatósági bizonyítvány (igazolás) kiadása a rendelet 10. számú melléklete szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon, vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott igazolás kérõ adatlapon kezdeményezhetõ.”

7. § Az R. a következõ 80/A. §-sal egészül ki: „80/A. § A Vtv. 1. §-a (3) bekezdésének 3. pontja szerinti megbízható vámadós státusz elnyerése érdekében az arra vonatkozó feltételeket az ügyfélnek az elsõ engedélykérelem benyújtásakor kell igazolnia.”

8. § Az R. 86. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „86. § A 2004. május 1-jéig forgalomban volt Vámjegy nyomtatvány legkésõbb 2010. december 31-ig használható.”

9. § (1) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép. (2) Az R. 3. számú melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul. (3) Az R. 7. számú mellékletének helyébe e rendelet 3. melléklete lép. (4) Az R. 10. számú melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép. (5) Az R. 11. számú melléklete e rendelet 5. melléklete szerint módosul.

10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 4. §-a a kihirdetése napján lép hatályba. Molnár Albert s. k., pénzügyminisztériumi politikai államtitkár

12190

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

1. melléklet az 51/2005. (XII. 28.) PM rendelethez [2. számú melléklet a 15/2004. (IV. 5.) PM rendelethez] Számla száma

Számla elnevezése

10032000-01820203-0000000

VPOP Uniós vámbevételek lebonyolítási számla

10032000-01037519

VPOP vámbevételi számla

10032000-01037203

VPOP importtermék általános forgalmi adó bevételi számla

10032000-01037210

VPOP statisztikai illeték bevételi számla

10032000-01037227

VPOP fogyasztási adó bevételi számla

10032000-01037272

VPOP vámpótlék bevételi számla

10032000-01037289

VPOP útalap bevételi számla

10032000-01037296

VPOP környezetvédelmi termékdíj bevételi számla

10032000-01037258

VPOP vámbiztosíték bevételi számla

10032000-01501418

VPOP vámletét bevételi számla

10032000-01037241

VPOP vám- és adóbírság, kamat bevételi számla

10032000-01037234

VPOP külföldi gépjármûadó bevételi számla

10032000-01037416

VPOP külföldi rendszámú jármûvek adóbírság bevételi számla

10032000-01037399

VPOP regisztrációs adó bevételi számla

10032000-01037409

VPOP Regisztrációs adóbírság, kamat és pótlék bevételi számla

10032000-01037375

VPOP energiaadó bevételi számla

10032000-01037382

VPOP Energiaadó bírság, kamat, pótlék bevételi számla

10032000-01501425

VPOP végrehajtói letéti bevételi számla

10032000-01037265

VPOP jövedéki bírság bevételi számla

10032000-01037038

VPOP szeszadó bevételi számla

10032000-01037306

VPOP üzemanyagok jövedéki adója bevételi számla

10032000-01037313

VPOP egyéb termékek jövedéki adója bevételi számla

10032000-01037320

VPOP bérfõzési szeszadó bevételi számla

10032000-01037337

VPOP bírság, kamat és késedelmi pótlék bevételi számla

10032000-01501401

VPOP jövedéki letétek elszámolási számla

10032000-01037344

VPOP dohánygyártmány jövedéki adó bevételi számla

10032000-01037351

VPOP dohánygyártmány áfa bevételi számla

10032000-01037368

VPOP szõlõbor jövedéki adó bevételi számla

10032000-01036501

VPOP lakossági vámbevételi számla

10032000-01036714

Vám- és Pénzügyõrség Központi Bûnüldözési Parancsnokság Parancsnoksága vámbevételi számla, Budapest

10032000-01454062

VPOP költségbevételi számla (VPOP PGF kezelésében)

10032000-01037423

VPOP illeték beszedési számla

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12191

2. melléklet az 51/2005. (XII. 28.) PM rendelethez ,,Az R. 3. számú mellékletének a „Számlaszámok” 99 jelzésû sorában szereplõ számla új megnevezése: VPOP vámés adóbírság, kamat bevételi számla.”

3. melléklet az 51/2005. (XII. 28.) PM rendelethez [7. számú melléklet a 15/2004. (IV. 5.) PM rendelethez] Nemzeti kiegészítõ kód elsõ karaktere: Lehetséges kitöltés

0

1

Jelentés

Nincs nemzeti tiltó, korlátozó rendelkezés, vagy a közösségi/nem közösségi árura nézve – tekintettel a konkrét vámeljárásra is – a vonatkozó nemzeti tiltó/korlátozó jogszabály rendelkezéseit a jogszabály személyi, tárgyi, területi vagy idõbeli hatálya alapján nem kell alkalmazni Nemzeti hatáskörben megállapított tiltó, korlátozó rendelkezés

Nemzeti kiegészítõ kód második karaktere: Lehetséges kitöltés

Jelentés

0

A közösségi (nem közösségi árura nézve – tekintettel a konkrét vámeljárásra – az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezéseit (annak személyi, tárgyi, területi vagy idõbeli hatálya alapján) nem kell alkalmazni ÁFA tétel (1992. évi LXXIV. törvény 1. számú melléklet II. részében felsorolt termékeknél) ÁFA tétel (1992. évi LXXIV. törvény 1. számú melléklet I. részében felsorolt termékeknél) ÁFA tétel [1992. évi LXXIV. törvény 28. § (1) bekezdése alapján] Tárgyi ÁFA mentesség (1992. évi LXXIV. törvény alapján)

1 2 4 9

Nemzeti kiegészítõ kód harmadik karaktere: Lehetséges kitöltés

0

J C L M N A S B P K D E R

Jelentés

A közösségi/nem közösségi árura nézve – tekintettel a konkrét vámeljárásra – a következõ törvények rendelkezéseit (azok személyi, tárgyi, területi vagy idõbeli hatálya alapján) nem kell alkalmazni a) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.), és b) az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény, és c) a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény. A Jöt. hatálya alá tartozó, nem jövedéki adóköteles termék A Jöt. hatálya alá tartozó ásványolaj termék (Jöt. 50. §) A Jöt. hatálya alá tartozó ásványolaj termék (Jöt. 50. §) A Jöt. hatálya alá tartozó ásványolaj termék (Jöt. 50. §) A Jöt. hatálya alá tartozó ásványolaj termék (Jöt. 52. §) A Jöt. hatálya alá tartozó alkoholtermék (Jöt. 63. §) A Jöt. hatálya alá tartozó sör (Jöt. 75. §) A Jöt. hatálya alá tartozó bor (Jöt. 79. §) A Jöt. hatálya alá tartozó pezsgõ (Jöt. 88. §) A Jöt. hatálya alá tartozó köztes alkoholtermék (Jöt. 92. §) A Jöt. hatálya alá tartozó dohánytermék (Jöt. 96. §) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény hatálya alá tartozó termék (2003. évi LXXXVIII. törvény 1, 2. §) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény hatálya alá tartozó termék (Otto motorral mûködõ személygépkocsi, valamint a 2005. évi CXIX. törvény 13. sz. melléklet I. rész 9. és 10. sora alá tartozó személygépkocsi)

12192

MAGYAR KÖZLÖNY

Lehetséges kitöltés

Q W T

2005/171. szám

Jelentés

A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény hatálya alá tartozó termék (Dízel motorral mûködõ személygépkocsi) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény hatálya alá tartozó termék (Wankel motorral mûködõ személygépkocsi) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény hatálya alá tartozó termék (motorkerékpárok)

Nemzeti kiegészítõ kód (harmadik és) negyedik karaktere: Lehetséges kitöltés 3. kar.

4. kar.

0 J L

0 0 9 1 2 3 4 5

6 7

8 A B C D E F G H I

Jelentés

Nem jövedéki-, energia vagy regisztrációs adó köteles termék Nem jövedéki adóköteles jövedéki termék Mentes a jövedéki adó alól (Jöt. 53. §) Ásványolaj termék jövedéki adó {ólmozatlan benzin, ha annak kéntartalma legfeljebb 10 ppm [Jöt. 52. § (1) bek. a) pont]} Ásványolaj termék jövedéki adó {ólmozott, továbbá a 10 ppm kéntartalmat meghaladó ólommentes benzin [Jöt. 52. § (1) bek. b) pont]} Ásványolaj termék jövedéki adó {üzemanyag petróleum [Jöt. 52. § (1) bek. c) pont]} Ásványolaj termék jövedéki adó {gázolaj üzemanyag legfeljebb 10 ppm kéntartalmú, tüzelõ-, fûtõanyag célra [Jöt. 52. § (1) bek. d) pont alacsonyabb adómértéke]} Ásványolaj termék jövedéki adó {fûtõolaj [Jöt. 52. § (1) bek. e) pont] [ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (1) bek. e) pont alábbi fordulata szerint állapítandó meg: „a 2710 19 61 vámtarifaszámú fûtõolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hõmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hõmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hõmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sûrûsége nagyobb 860 kg/m3-nél”]} Ásványolaj termék jövedéki adó {fûtõolaj [Jöt. 52. § (1) bek. e) pont] [2710 19 61 vámtarifaszámú, az L5 kiegészítõ kód alá nem tartozó fûtõolaj]} Ásványolaj termék jövedéki adó {fûtõolaj [Jöt. 52. § (1) bek. e) pont] [ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (1) bek. e) pont alábbi fordulata szerint állapítandó meg: „a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszám alá tartozó fûtõolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hõmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hõmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hõmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sûrûsége nagyobb 860 kg/m3-nél”]} Ásványolaj termék jövedéki adó {fûtõolaj [Jöt. 52. § (1) bek. e) pont] [2710 19 63, 2710 19 65, 2710 19 69 vámtarifaszámú, az L7 kiegészítõ kód alá nem tartozó fûtõolaj]} Ásványolaj termék jövedéki adó {közúti jármûvek üzemanyagaként értékesített, importált, felhasznált cseppfolyósított halmazállapotú szénhidrogén [Jöt. 52. § (1) bek. f) pont]} Ásványolaj termék jövedéki adó {cseppfolyósított halmazállapotú gáz egyéb motorikus célú értékesítése, importálása, felhasználása [Jöt. 52. § (1) bek. f) pont]} Ásványolaj termék jövedéki adó {cseppfolyósított halmazállapotú gáz nem motorikus célra [Jöt. 52. § (1) bek. f) pont]} Ásványolaj termék jövedéki adó {közúti jármûvek üzemanyagaként értékesített, importált, felhasznált sûrített gáz halmazállapotú szénhidrogén [Jöt. 52. § (1) bek. g) pont]} Ásványolaj termék jövedéki adó {szabványos biodízel üzemanyagkénti, tüzelõ-, fûtõanyagkénti beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése, felhasználása [Jöt. 52. § (2) bek.]} Ásványolaj termék jövedéki adó {nem szabványos biodízel, [Jöt. 52. § (3) bek.] adómérték az LE kiegészítõ kóddal leírt adótétel + 40 000 Ft/ezer liter} Ásványolaj termék jövedéki adó egyéb ellenõrzött ásványolajtermék [Jöt. 52. § (1) bek. i) pont] [az 52. § (1) bek. a) pontban megjelölt ásványolaj adómértéke] Ásványolaj termék jövedéki adó egyéb ellenõrzött ásványolajtermék [Jöt. 52. § (1) bek. i) pont] [az 52. § (1) bek. b) pontban megjelölt ásványolaj adómértéke] Ásványolaj termék jövedéki adó egyéb ellenõrzött ásványolajtermék [Jöt. 52. § (1) bek. i) pont] [az 52. § (1) bek. c) pontban megjelölt ásványolaj adómértéke]

2005/171. szám Lehetséges kitöltés 3. kar.

12193

Jelentés

4. kar.

J K L

M

MAGYAR KÖZLÖNY

1

2

3

4

5

6

7

8

A B C D E F G H I J K L

Ásványolaj termék jövedéki adó egyéb ellenõrzött ásványolajtermék [Jöt. 52. § (1) bek. i) pont] [az 52. § (1) bek d) pontban megjelölt ásványolaj alacsonyabb adómértéke] Ásványolaj termék jövedéki adó gázolaj (10 ppm-nél nagyobb kéntartalmú) üzemanyag célra [Jöt. 52. § (1) bek. d) pont magasabb adómértéke] Ásványolaj termék jövedéki adó egyéb ellenõrzött ásványolajtermék (10 ppm-nél nagyobb kéntartalmú) üzemanyag célra [Jöt. 52. § (1) bek. i) pont] [az 52. § (1) bek. d) pontban megjelölt ásványolaj magasabb adómértéke] Ásványolaj termék jövedéki adó {nem adómértékes ásványolaj üzemanyagkénti (legfeljebb 10 ppm kéntartalmú), vagy tüzelõ-, fûtõanyagkénti, beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése, vagy felhasználása [Jöt. 52. § (2) bek.] [az 52. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt ásványolaj adómértéke]} Ásványolaj termék jövedéki adó {nem adómértékes ásványolaj üzemanyagkénti, vagy tüzelõ-, fûtõanyagkénti, beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése, vagy felhasználása [Jöt. 52. § (2) bek.] [az 52. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt ásványolaj adómértéke]} Ásványolaj termék jövedéki adó {nem adómértékes ásványolaj üzemanyagkénti, vagy tüzelõ-, fûtõanyagkénti, beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése, vagy felhasználása [Jöt. 52. § (2) bek.] [az 52. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt ásványolaj adómértéke]} Ásványolaj termék jövedéki adó {nem adómértékes ásványolaj üzemanyagkénti (legfeljebb 10 ppm kéntartalmú), vagy tüzelõ-, fûtõanyagkénti, beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése, vagy felhasználása [Jöt. 52. § (2) bek.] [az 52. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt ásványolaj alacsonyabb adómértéke]} Ásványolaj termék jövedéki adó (nem adómértékes ásványolaj közúti jármûvek üzemanyagkénti beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése, vagy felhasználása [Jöt. 52. § (2) bek.] [az 52. § (1) bekezdés f) pontjában megjelölt ásványolaj adómértéke]} Ásványolaj termék jövedéki adó {nem adó mértékes ásványolaj benzin adalékakénti, hígítóanyagkénti, beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése, vagy felhasználása [Jöt. 52. § (2) bek.] [a Jöt. 52. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt ásványolaj alacsonyabb adómértéke]} Ásványolaj termék jövedéki adó {nem adó mértékes ásványolaj gázolaj adalékakénti, hígítóanyagkénti, beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése, vagy felhasználása [Jöt. 52. § (2) bek.] [a Jöt. 52. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt ásványolaj alacsonyabb adómértéke]} Ásványolaj termék jövedéki adó {nem adómértékes ásványolaj üzemanyagkénti, vagy tüzelõ-, fûtõanyagkénti, beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése, vagy felhasználása [Jöt. 52. § (2) bek.] [az (1) bekezdés g) pontjában megjelölt ásványolaj adómértéke]} Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (2) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (3) bek. szerint, az M1, és L1 kiegészítõ kódnál leírtaknak megfelelõen állapítandó meg] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (2) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (3) bek. szerint, az M2, és L2 kiegészítõ kódnál leírtaknak megfelelõen állapítandó meg] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (2) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (3) bek. szerint, az M3, és L3 kiegészítõ kódnál leírtaknak megfelelõen állapítandó meg] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (2) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (3) bek. szerint, az M4. és L4 kiegészítõ kódnál leírtaknak megfelelõen állapítandó meg] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (2) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (3) bek. szerint, az M5, és LA kiegészítõ kódnál leírtaknak megfelelõen állapítandó meg] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (2) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (3) bek. szerint, az LB kiegészítõ kódnál leírtaknak megfelelõen állapítandó meg] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (2) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (3) bek. szerint, az LC kiegészítõ kódnál leírtaknak megfelelõen állapítandó meg] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (2) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (3) bek. szerint, az M8 és LD kiegészítõ kódnál leírtaknak megfelelõen állapítandó meg] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (3) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (1) bek. a) pontja szerint adótétel + 40 000 Ft/ezer liter] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (3) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (1) bek. b) pontja szerint adótétel + 40 000 Ft/ezer liter] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (3) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (1) bek. c) pontja szerint adótétel + 40 000 Ft/ezer liter] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (3) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (1) bek. d) pontja szerinti alacsonyabb adótétel + 40 000 Ft/ezer liter]

12194

MAGYAR KÖZLÖNY

Lehetséges kitöltés 3. kar.

Jelentés

4. kar.

M N O

P Q R S T U V W Y Z

C

1

N

2 1 2 3 4 5

6

7

A

2005/171. szám

9 1 2* 3*

Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (3) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (1) bek. e) pontja szerinti, az L5 kiegészítõ kóddal leírt adótétel + 20 000 Ft/ezer kilogramm] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (3) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (1) bek. e) pontja szerinti, az L6 és L8 kiegészítõ kóddal leírt adótétel + 20 000 Ft/ezer kilogramm] Ásványolaj termék jövedéki adó {nem adómértékes ásványolaj nem motorikus célú beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése, vagy felhasználása [Jöt. 52. § (2) bek.] [az 52. § (1) bekezdés f) pontjában megjelölt ásványolaj adómértéke]} Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (3) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (1) bek. e) pontja szerinti, az L7 kiegészítõ kóddal leírt adótétel + 20 000 Ft/ezer kilogramm] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (3) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (1) bek. e) pontja szerinti, az L8 kiegészítõ kóddal leírt adótétel + 20 000 Ft/ezer kilogramm] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (3) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (1) bek. f) pontja szerinti, az LA kiegészítõ kóddal leírt adótétel + 20 000 Ft/ezer kilogramm] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (3) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (1) bek. f) pontja szerinti, az LB kiegészítõ kóddal leírt adótétel + 20 000 Ft/ezer kilogramm] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (3) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (1) bek. f) pontja szerinti, az LC kiegészítõ kóddal leírt adótétel + 20 000 Ft/ezer kilogramm] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (3) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (1) bek. g) pontja szerint adótétel + 20 Ft/nm3] Ásványolaj termék jövedéki adó nem adómértékes ásványolaj üzemanyag (10 ppm-nél nagyobb kéntartalmú) célra [Jöt. 52. § (2) bek.] [az 52. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt ásványolaj magasabb adómértéke] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (3) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (1) bek. d) pontja szerinti, az LK és MV kiegészítõ kóddal leírt adótétel + 40 000 Ft/ezer liter] Ásványolaj termék jövedéki adó [Jöt. 52. § (2) bek. szerint, ha a jövedéki adó mértéke a Jöt. 52. § (3) bek. szerint, az MW kiegészítõ kódnál leírtaknak megfelelõen állapítandó meg] Ásványolaj termék jövedéki adó {nem adómértékes ásványolaj egyéb motorikus célú beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése, vagy felhasználása [Jöt. 52. § (2) bek.] [az 52. § (1) bekezdés f) pontjában megjelölt ásványolaj adómértéke]} Olyan jövedéki termék, melyre a Jöt. 62. § (1) bek. szerinti feltétel teljesülése esetén nem kell kivetni a jövedéki adót A Jöt. 50. § (4) bek. alapján megfigyelt termék Ásványolaj termék jövedéki adó egyéb ellenõrzött ásványolaj [Jöt. 52. § (1) bek. i) pont] [ha a jövedéki adómértéke a Jöt. 52. § (1) bek. e) pont szerint, az L5 kiegészítõ kódnál leírtaknak megfelelõen állapítandó meg] Ásványolaj termék jövedéki adó egyéb ellenõrzött ásványolaj [Jöt. 52. § (1) bek. i) pont] [ha a jövedéki adómértéke a Jöt. 52. § (1) bek. e) pont szerint, az L6 kiegészítõ kódnál leírtaknak megfelelõen állapítandó meg] Ásványolaj termék jövedéki adó egyéb ellenõrzött ásványolaj [Jöt. 52. § (1) bek. i) pont] [ha a jövedéki adómértéke a Jöt. 52. § (1) bek. e) pont szerint, az L7 kiegészítõ kódnál leírtaknak megfelelõen állapítandó meg] Ásványolaj termék jövedéki adó egyéb ellenõrzött ásványolaj [Jöt. 52. § (1) bek. i) pont] [ha a jövedéki adómértéke a Jöt. 52. § (1) bek. e) pont szerint, az L8 kiegészítõ kódnál leírtaknak megfelelõen állapítandó meg] Ásványolaj termék jövedéki adó egyéb ellenõrzött ásványolaj közúti jármûvek üzemanyagakénti beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése, vagy felhasználása [Jöt. 52. § (1) bek. i) pont] [az 52. § (1) bekezdés f) pontjában megjelölt ásványolaj adómértéke] Ásványolaj termék jövedéki adó egyéb ellenõrzött ásványolaj egyéb motorikus célú beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése, vagy felhasználása [Jöt. 52. § (1) bek. i) pont] [az 52. § (1) bekezdés f) pontjában megjelölt ásványolaj adómértéke] Ásványolaj termék jövedéki adó egyéb ellenõrzött ásványolaj nem motorikus célú beszerzése, importálása, kínálása, értékesítése, vagy felhasználása [Jöt. 52. § (1) bek. i) pont] [az 52. § (1) bekezdés f) pontjában megjelölt ásványolaj adómértéke] Mentes a jövedéki adó alól (Jöt. 68. §) Alkoholtermék jövedéki adó [Jöt. 64. § (2) bek.] Alkoholtermék jövedéki adó [Jöt. 64. § (2) bek.] bérfõzés keretében elõállított pálinka 50 l/év/fõ (háztartás) mennyiség felett Alkoholtermék jövedéki adó [Jöt. 64. § (2) bek.] bérfõzés keretében elõállított pálinka legfeljebb 50 l/év/fõ(háztartás) mennyiségig

2005/171. szám Lehetséges kitöltés 3. kar.

S B

4 9 1 9 1

3 4 5 9 1 2 3 K

9 1

2 D

9 1 2 3 4

E R

12195

Jelentés

4. kar.

2

P

MAGYAR KÖZLÖNY

5 6 7 1 6 A B C D E

Alkoholtermék jövedéki adó (Jöt. 7. § 37. pontja) szerinti bioetanol Mentes a jövedéki adó alól (Jöt. 77. §) Sör jövedéki adó [Jöt. 76. § (3) bek.] Mentes a jövedéki adó alól (Jöt. 87. §) Bor jövedéki adó [Jöt. 80. § (2) bek.] olyan szõlõbor, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 tf%-nál több, de legfeljebb 15 tf% és kizárólag erjedéssel keletkezett (a pezsgõ kivételével) Bor jövedéki adó [Jöt. 80. § (2) bek.] olyan szõlõbor, amelynek tényleges alkoholtartalma 15 tf%-nál több, de legfeljebb 18 tf% és kizárólag erjedéssel keletkezett, és adalékanyagot nem tartalmaz (a pezsgõ kivételével) Bor jövedéki adó [Jöt. 80. § (2) bek. második fordulata] olyan egyéb bor, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 tf%-nál több, de legfeljebb 10 tf% nem kizárólag erjedéssel keletkezett (a pezsgõ kivételével) Bor jövedéki adó [Jöt. 80. § (2) bek. második fordulata] olyan egyéb bor, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 tf%-nál több, de legfeljebb 10 tf% (a sör kivételével) Bor jövedéki adó [Jöt. 80. § (2) bek. második fordulata] olyan egyéb bor, amelynek tényleges alkoholtartalma 10 tf%-nál több, de legfeljebb 15 tf% és kizárólag erjedéssel keletkezett (a sör kivételével) Mentes a jövedéki adó alól (Jöt. 90. §) Pezsgõ jövedéki adó [Jöt. 89. § (2) bek.] olyan pezsgõ, amelynek tényleges alkoholtartalma 13 tf%-nál több, de legfeljebb 15 tf% és kizárólag erjedéssel keletkezett Pezsgõ jövedéki adó [Jöt. 89. § (2) bek.] olyan pezsgõ, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 tf%-nál több, de legfeljebb 13 tf% és nem kizárólag erjedéssel keletkezett Pezsgõ jövedéki adó [Jöt. 89. § (2) bek.] olyan pezsgõ, amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 tf%-nál több, de legfeljebb 15 tf% és kizárólag erjedéssel keletkezett Mentes a jövedéki adó alól (Jöt. 95. §) Köztes alkoholtermék jövedéki adó [Jöt. 93. § (2) bek.] olyan köztes alkoholtermék (nem habzó), amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 tf%-nál több, de legfeljebb 22 tf% (a sör, a bor, a pezsgõ és a habzó köztes alkoholtermék kivételével) Köztes alkoholtermék jövedéki adó [Jöt. 93. § (2) bek.] olyan köztes alkoholtermék (habzó), amelynek tényleges alkoholtartalma 1,2 tf%-nál több, de legfeljebb 22 tf% (a sör, a bor és a pezsgõ kivételével) Nemzetközi Egyezmény alapján mentes a jövedéki adó alól. Cigaretta jövedéki adó [Jöt. 97. § (2) bek. a) pont, ha a (3) bekezdés szerint a cigaretta hossza nem haladja meg a 9 centimétert] Cigaretta jövedéki adó [Jöt. 97. § (2) bek. a) pont, ha a (3) bekezdés szerint a cigaretta hossza meghaladja a 9 centimétert, de rövidebb, mint 18 centiméter] Cigaretta jövedéki adó [Jöt. 97. § (2) bek. a) pont, ha a (3) bekezdés szerint a cigaretta hossza 18 centiméter vagy annál hosszabb, de rövidebb, mint 27 centiméter] Cigaretta jövedéki adó [Jöt. 97. § (2) bek. a) pont, ha a (3) bekezdés szerint a cigaretta hossza 27 centiméter vagy annál hosszabb, de rövidebb, mint 36 centiméter] Szivar, szivarka jövedéki adó [Jöt. 97. § (2) bek. b) pont] Egyéb fogyasztási dohány adó [Jöt. 97. § (2) bek. d) pont] Finomra vágott fogyasztási dohány jövedéki adó [Jöt. 97. § (2) bek. c) pont] Földgáz energiaadó [Ea tv. 4. § (2) bek. b) pont] Villamos energia energiaadó [Ea tv. 4. § (2) bek. a) pont] Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 1. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 1. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 2. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 2. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál)

12196

MAGYAR KÖZLÖNY

Lehetséges kitöltés 3. kar.

Jelentés

4. kar.

F G H I J K L M N P R S T U V W Y Z 1 2 3 7

Q

2005/171. szám

8 9 A B C D

Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 2. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 3. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 3. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 3. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 4. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 4. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 4. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 5. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 5. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 5. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 6. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 6. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 6. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 7. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 7. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 7. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 8. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 8. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 8. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Otto-motoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 9. sora) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 10. sora) Áruosztályozási szempontból a regisztrációs adóról szóló törvényben megjelölt vámtarifaszám alá osztályozandó, de a regisztrációs adó törvény tárgyi hatálya alá nem tartozó termék. Mentes a regisztrációs adó alól [2003. évi CX. törvény 12. § e) pont] Tárgyi mentes a regisztrációs adó alól [2003. évi CX. törvény 12. § a)–d) és f) pontok] Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 1. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 1. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 1. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 2. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál)

2005/171. szám Lehetséges kitöltés 3. kar.

12197

Jelentés

4. kar.

E F G H I J K L M N P R S T U V W Y Z 1 W

MAGYAR KÖZLÖNY

A B C D E F G

Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 2. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 2. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 3. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 3. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 3. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 4. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 4. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 4. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 5. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 5. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 5. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 6. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 6. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 6. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 7. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 7. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 7. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 8. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 8. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 8. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén dízelmotoros személygépkocsinál) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 1. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 550 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 1. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 550 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 1. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 550 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 2. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 551–700 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 2. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 551–700 cm3) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 2. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 551–700 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 3. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 701–800 cm3-ig)

12198

MAGYAR KÖZLÖNY

Lehetséges kitöltés 3. kar.

Jelentés

4. kar.

H I J K L M N P R S T U V W Y Z 1 T

2005/171. szám

A B C D E

Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 3. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 701–800 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 3. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 701–800 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 4. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 801–900 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 4. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 801–900 cm3) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 4. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 801–900 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 5. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 901–1000 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 5. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 901–1000 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 5. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 901–1000 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 6. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 1001–1250 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 6. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 1001–1250 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 6. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 1001–1250 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 7. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 1251–1500 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 7. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 1251–1500 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 7. sora, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 1251–1500 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 8. sora, 8-nál jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 1501 cm3 felett) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 8. sora, 6–8 környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 1501 cm3 felett) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 1. alrésze 8. sora, 5-nél jobb környezetvédelmi osztályba tartozás esetén Wankel-motoros személygépkocsinál 1501 cm3 felett) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 2. alrésze 1. sora 80 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 2. alrésze 2. sora 81–125 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 2. alrésze 3. sora 126–500 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 2. alrésze 4. sora 501–900 cm3-ig) Regisztrációs adó tétel (2003. évi CX. törvény Mellékletének I. rész 2. alrésze 5. sora 901 cm3-tõl)

* Külkereskedelmi forgalomban nem alkalmazott.

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12199

4. melléklet az 51/2005. (XII. 28.) PM rendelethez [10. számú melléklet a 15/2004. (IV. 5.) PM rendelethez] VÁM- ÉS PÉNZÜGYÕRSÉG SZÁMLAVEZETÕ PARANCSNOKSÁGA Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 66. Tel.: 472-6400 Fax: 472-6460, e-mail: [email protected] 1063 Budapest, Munkácsy M. u. 19/b Félfogadás H., K., CS.: 8.00–15.00, Sz.: 8.00–18.00, P.: 8.00–12.00 IGAZOLÁS KÉRÕ ADATLAP Az illetékrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) a 33. § (2) bekezdésének 23. pontja 1997. január 1-jét követõen rendezte és bevezette a vámtartozási igazolások illetékfizetési kötelezettségét. Az illeték mértéke az Itv. Melléklet XXI. címe szerint 2000 forint, ha egy beadványban több hatósági bizonyítványt kérnek, az elsõ példány után 2000 forint, minden további, az elsõ példánnyal azonos tartalmú hatósági bizonyítvány után 600 forint. A 2004. évi CI. törvény szerint 2005. január 1-jétõl az illetéket nem illetékbélyeg formájában, hanem a 10032000-01037423 számú VPOP illetékbeszedési számlájára kell megfizetni átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízás felhasználásával. A befizetés azonosítása érdekében vámazonosító számát (VPID) – ennek hiányában adószámát, vagy nem vállalkozó magánszemély esetén adóazonosító jelét – minden esetben tüntesse fel a befizetési bizonylat befizetõ-azonosító rovatában, illetve amennyiben utólag fizeti meg az illetéket, a befizetési bizonylat közlemény rovatában a hatósági bizonyítvány iktatószámát is szíveskedjen feltüntetni. Amennyiben a hatósági bizonyítvány kiadását kérelmezõ az Itv. alapján illetékfizetési kötelezettség alóli mentes, akkor az Itv. szerinti büntetõjogi nyilatkozatot köteles csatolni kérelméhez. VPID száma (ha rendelkezik vele) Adóigazgatási száma

-

Nem vállalkozóként kérelmezõ magánszemély esetén: Adóazonosító jele Cég, vállalkozó, egyesület, magánszemély neve: .............................................................................................................. Cég, vállalkozó, egyesület magánszemély levelezési címe: Cég, vállalkozó, egyesület, magánszemély székhelyének címe:

........................................................................ ..................................................................

Kinek kívánja benyújtani? .................................................................................................................................................. Milyen célból kívánja felhasználni? ................................................................................................................................... Kérem, hogy a fentiekben megjelölt célra igazolják, hogy a Vám-és Pénzügyõrség felé vám- és adótartozásom nincs. Az igazolást ....... példányban kérem. Az igazolás átvétele POSTÁN SZEMÉLYESEN a VPSZP-n vagy ................ vámszervnél történik. Személyes átvétel esetén az átvételi jogosultságot igazolni kell! Személyes illetékmentességre jogosult?

Ha igen I, ha nem N betû beírásával jelezze.

Nyilatkozat a személyes illetékmentességrõl az illetékrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § c)–g) pontjai és az 5. § (2) és (3) bekezdései rendelkezései alapján: (Az alábbi hivatkozások közül a megfelelõ számot kell beírni, ha nem jogosult illetékmentességre nem kell kitöltenie.) – megelõzõ naptári évben gazdasági tevékenység hiányában társasági adófizetési kötelezettsége nem volt (1) – megelõzõ naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységébõl származó jövedelem után társasági adófizetési kötelezettsége nem volt (2) – költségvetési szerv a megelõzõ naptári évre vonatkozó eredménye után költségvetési befizetésre nem kötelezett (3) Budapest, 20...... ................................. P. H. .............................................................. aláírás

12200

MAGYAR KÖZLÖNY 5. melléklet az 51/2005. (XII. 28.) PM rendelethez [11. számú melléklet a 15/2004. (IV. 5.) PM rendelethez]

A 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 11. számú mellékletének „Kitöltési szabályzat a Módosító lap alkalmazásához” 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. A Módosító lapot egy példányban kiállítva kell csatolni az alapvámkezelést végzõ (anya)vámhivatalnál benyújtott kérelmekhez azokban az esetekben, amikor a kérelem olyan EV-vel vagy határozattal kapcsolatos utólagos intézkedésre vonatkozik, amelynek az 1. Bejelentés rovatában IM, EU, CO vagy A kód került alkalmazásra. Utólagos intézkedésnek minõsül e szemponttól: – a határozat kijavítása, kiegészítése, – a vám, és nem közösségi adó és díj utólagos kiszabása, beszedése, valamint – a vám, és nem közösségi adó és díj visszatérítése.”

2005/171. szám

(2) A pénzügyi vállalkozás a Felügyelet által kiadott alapítási engedélyrõl szóló határozat napjától, a felügyeleti engedély visszavonásáról szóló határozat napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére. (3) A fióktelep a mûködése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.

2. § (1) A pénzügyi vállalkozás és a fióktelep a felügyeleti jelentését az 1. és 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelõ tartalommal és formában, a titokvédelmi rendelkezések megtartásával köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített fõkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik. (2) Az adatszolgáltatást minden esetben a megfelelõ fedõlapokkal együtt – a negyedéves és az éves jelentést külön – összetûzve, a fedõlapon cégszerû aláírással ellátva, egy példányban, valamint közvetlen számítógépes feldolgozásra alkalmas módon kell a Felügyelet részére teljesíteni. 3. §

A pénzügyminiszter 52/2005. (XII. 28.) PM rendelete a pénzügyi vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok körérõl és az adatszolgáltatás módjáról* A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. § (2) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § (1) A pénzügyi vállalkozás és az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep) a rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenõrzés érdekében az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.

* A rendelet mellékletekkel teljes szövegét a Magyar Közlöny 2005. évi 171. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357).

(1) A pénzügyi vállalkozás és a fióktelep a negyedéves jelentést a beszámolás napját követõ hónap 20. munkanapjáig; a pénzügyi vállalkozás törzsadatairól, illetve a fióktelep törzsadatairól szóló éves jelentést a második negyedéves jelentéssel egyidejûleg, elektronikus úton köteles a Felügyelet részére megküldeni. (2) Az éves, auditált felügyeleti jelentést az éves beszámolóval együtt kell megküldeni. (3) Az éves beszámoló alapján készített auditált felügyeleti jelentéseket, valamint az éves beszámolót a jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói záradékkal és jelentésekkel, illetve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozattal együtt magyar nyelven, elektronikus úton, a beszámoló elfogadását követõ 15 munkanapon belül kell a Felügyelet részére megküldeni. (4) A Felügyelet részére papír alapon megküldött jelentések beérkezésének határideje az elektronikus úton szolgáltatott jelentések határidejét követõ 5. munkanap.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit elõször a 2006. január hónaptól kell alkalmazni. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A pénzügyminiszter 53/2005. (XII. 28.) PM rendelete a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok körérõl és az adatszolgáltatás módjáról* A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. § (2) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. § (1) A hitelintézet és az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelintézet magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep) a rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenõrzés érdekében az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére. (2) A hitelintézet a Felügyelet által kiadott alapítási engedélyrõl szóló határozat napjától, a felügyeleti engedély visszavonásáról szóló határozat napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére. (3) A fióktelep a mûködése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.

12201

c) a hitelintézet törzsadatairól, illetve a fióktelep törzsadatairól szóló jelentést a második negyedévre vonatkozó negyedéves jelentéssel egyidejûleg elektronikus úton köteles a Felügyelet részére megküldeni. (2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet a félévenkénti (összevont alapú) jelentését a) a június 30-i állapot szerint szeptember 15-ig, b) a tárgy (üzleti) évrõl a december 31-i állapot szerint, a tárgyévet követõ év március 31-ig, c) a tárgy (üzleti) évrõl – amely a december 31-i auditált éves beszámoló alapulvételével készül – a tárgyévet követõ év július 15-ig elektronikus úton köteles a Felügyelet részére megküldeni. (3) A hitelintézetnek az évenkénti jelentést – az auditált éves felügyeleti jelentések kivételével – a negyedik negyedévre vonatkozó negyedéves jelentéssel együtt kell megküldenie. (4) A hitelintézetnek az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentéseket, valamint az éves beszámolót a jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói záradékkal és jelentésekkel, illetve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozattal együtt magyar nyelven, elektronikus úton, a beszámoló elfogadását követõ 15 munkanapon belül kell eljuttatnia a Felügyelet részére. (5) A Felügyelet részére papír alapon megküldött jelentések beérkezésének határideje az elektronikus úton szolgáltatott jelentések határidejét követõ 5. munkanap. (6) Az e rendeletben meghatározott rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségen túli adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet határozatban állapítja meg.

2. § (1) A hitelintézet és a fióktelep a felügyeleti jelentését az 1. és 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelõ tartalommal és formában, a titokvédelmi rendelkezések megtartásával köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített fõkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik. (2) Az adatszolgáltatást minden esetben a megfelelõ fedõlapokkal együtt – a negyedéves és az éves jelentést külön – összetûzve, a fedõlapon cégszerû aláírással ellátva, egy példányban, valamint közvetlen számítógépes feldolgozásra alkalmas módon kell a Felügyelet részére teljesíteni. 3. § (1) A hitelintézet és a fióktelep a) a havi jelentést, a beszámolás napját követõ hónap 11. munkanapjáig, b) a negyedéves jelentést a beszámolás napját követõ hónap 20. munkanapjáig, * A rendelet mellékletekkel teljes szövegét a Magyar Közlöny 2005. évi 171. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357).

4. § A kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggõ adatszolgáltatásáról szóló 307/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében elõírt adatszolgáltatást e rendeletben foglaltak szerint a tárgyévet követõen az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentésekkel együtt, a közgyûlést követõ 15 munkanapon belül kell a Felügyelet részére megküldeni. 5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit elõször a 2006. január hónapra vonatkozó jelentés esetében kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok körérõl és az adatszolgáltatás módjáról szóló 55/2002. (XII. 30.) PM rendelet, valamint az azt módosító 9/2004. (III. 11.) PM rendelet és az 5/2005. (II. 4.) PM rendelet hatályát veszti. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

12202

MAGYAR KÖZLÖNY

A pénzügyminiszter 54/2005. (XII. 28.) PM rendelete a befektetési szolgáltató és a külföldi székhelyû befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez, a befektetési vállalkozás és hitelintézet kereskedési könyv vezetéséhez, az árutõzsdei szolgáltató és az elszámolóház szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történõ adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 5/2004. (II. 12.) PM rendelet módosítása* A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 451. §-a (2) bekezdésének l) pontjában, valamint a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (2) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a befektetési szolgáltató és a külföldi székhelyû befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez, a befektetési vállalkozás és hitelintézet kereskedési könyv vezetéséhez, az árutõzsdei szolgáltató és az elszámolóház szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történõ adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 5/2004. (II. 12.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására a következõket rendelem el:

2005/171. szám

„(2) A befektetési szolgáltató és a befektetési szolgáltatást nem nyújtó, de kereskedési könyvet vezetõ hitelintézet, valamint az árutõzsdei szolgáltató nyilvántartási, informatikai rendszereit köteles alkalmassá tenni arra, hogy az e rendeletben külön megjelölt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) határozatára beküldendõ elõkészített jelentéseket bármelyik napra vonatkozóan, két munkanapon belül képes legyen elõállítani, és a helyszíni vagy a helyszínen kívüli ellenõrzés céljából a Felügyelethez eljuttatni.” (3) Az R. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az e rendelet alapján teljesítendõ jelentési kötelezettségnek elektronikus formában és papír alapon kell eleget tenni. Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott jelentési kötelezettségen túli adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet határozatban állapítja meg. A papíron küldött jelentést – összetûzve a havi, negyedéves, féléves és éves jelentés adatlapjait az elõlappal – egy példányban kell teljesíteni a Felügyelet részére. Az elõlapon fel kell tüntetni az adatszolgáltató nevét cégszerû aláírással ellátva, a vonatkozási idõt és az adatszolgáltatásért felelõs személy nevét. A papír alapú jelentés Felügyeletre történõ beérkezésének határideje az elektronikus jelentések e rendeletben meghatározott határidejét követõ 2. munkanap.”

2. §

(1) Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § (1) A rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenõrzés érdekében a befektetési szolgáltató, a külföldi székhelyû befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe napi, heti, havi, negyedéves és eseti jelentést, a befektetési szolgáltatást nem nyújtó, de kereskedési könyvet vezetõ hitelintézet napi, havi és eseti jelentést készít. A befektetési vállalkozás évenként, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás félévente is készít jelentést. A befektetési szolgáltató, a külföldi székhelyû befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe tevékenységérõl napi, havi és negyedéves jelentést készít. Az árutõzsdei szolgáltató árutõzsdei szolgáltatási tevékenységérõl heti, havi és negyedéves, illetve az elszámolóház a tevékenységérõl napi és eseti jelentést készít.”

Az R. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § (1) A befektetési vállalkozás és a külföldi székhelyû befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe a pénzfedezettségi jelentését, a befektetési szolgáltató és a külföldi székhelyû befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe az értékpapír fedezettség részletezését tartalmazó jelentését hetente, a tárgyhét utolsó munkanapjára vonatkozóan, a tárgyhetet követõ hét 2. munkanapjának végéig eljuttatja a Felügyelethez. (2) A Felügyelet a befektetési vállalkozást és a külföldi székhelyû befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepét a pénzfedezettséghez kapcsolódóan, a befektetési szolgáltatót és a külföldi székhelyû befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepét az értékpapír-fedezettséghez kapcsolódóan elõkészített jelentés elõállítására kötelezheti. (3) A befektetési szolgáltató és a külföldi befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe az értékpapírok tulajdonosi és elhelyezési körülményeirõl, valamint tevékenységének kockázatairól készített jelentését a tárgynapot követõ 2. munkanap végéig eljuttatja a Felügyelethez.”

(2) Az R. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

3. §

* A rendelet mellékletekkel teljes szövegét a Magyar Közlöny 2005. évi 171. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357).

Az R. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A befektetési vállalkozás és a külföldi székhelyû befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe a beszámolá-

1. §

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

si idõszak végén fennálló befektetési hitelek és halasztott pénzügyi teljesítések állományának adatairól, a befektetési szolgáltató és a külföldi székhelyû befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe a beszámolási idõszak végén jegyzési garanciavállalás, valamint hozamra és tõkemegóvásra tett ígéret miatt fennálló kötelezettségeinek adatairól havonta készített jelentését a tárgyhónapot követõ hónap 20. munkanapjának végéig eljuttatja a Felügyelethez.”

12203

reskedési könyvet vezetõ hitelintézetnek és hitelintézeti fióktelepnek az intézményi törzsadatokra vonatkozó jelentést – ha azt a hitelintézeti jelentésnél már teljesítette – nem kell megküldenie a Felügyeletnek. (4) E rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza a jelentések elkészítésével és eljuttatásával kapcsolatos formai és tartalmi elõírásokat.” 8. §

4. § Az R. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A belsõ modelleket alkalmazó befektetési vállalkozás és kereskedési könyvet vezetõ hitelintézet a belsõ modellekre vonatkozó havi információs jelentését a tárgyhónapot követõ hónap 20. munkanapjának végéig eljuttatja a Felügyelethez.” 5. § Az R. 16. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „16. § Az árutõzsdei szolgáltatást nyújtó és a külföldi befektetési szolgáltató árutõzsdei szolgáltatást nyújtó magyarországi fióktelepe a tõzsdei áruügyletekre vonatkozó bizományosi és saját számlás szolgáltatási tevékenység keretében képzõdõ nyitott pozíciók fedezetérõl a tárgyhét utolsó munkanapjára vonatkozóan készített jelentését a tárgyhetet követõ hét 2. munkanapjának végéig eljuttatja a Felügyelethez.” 6. § Az R. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „17. § Az árutõzsdei szolgáltató a szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó ügyfél és saját eszközök hely szerinti kimutatásáról a tárgyhét utolsó munkanapjára vonatkozóan készített jelentését a tárgyhetet követõ hét 2. munkanapjának végéig eljuttatja a Felügyelethez.” 7. § Az R. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „22. § (1) E rendeletben meghatározott adatszolgáltatás alapját a hatályos magyar számviteli jogszabályok szerint készített fõkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik. (2) A papíron, valamint az elektronikus úton szolgáltatott adatoknak meg kell egyezni. (3) A befektetési szolgáltató törzsadataira, és a befektetési szolgáltató magyarországi fióktelep törzsadataira vonatkozó jelentést évente, a tárgyév június 30-i állapotára vonatkozóan kitöltve a második negyedévre vonatkozó negyedéves jelentéssel egyidejûleg kell benyújtani a Felügyelet részére. A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenységet nem folytató, de ke-

(1) Az R. melléklete az e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint módosul, egyidejûleg az R. mellékletének számozása 1. mellékletre módosul. (2) Az R. kiegészül e rendelet 2. mellékletével. 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit elõször a 2006. január hónapra vonatkozó jelentések esetében kell alkalmazni. Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter

III. rész HATÁROZATOK A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 196/2005. (XII. 28.) KE határozata politikai államtitkár felmentésérõl A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelõsségérõl szóló 1997. évi LXXIX. törvény 23. §-a alapján, a miniszterelnök javaslatára Veress Józsefet a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkári tisztségébõl – 2005. december 31-i hatállyal – felmentem. Budapest, 2005. december 28. Sólyom László s. k., a Köztársaság elnöke

Ellenjegyzem: Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

KEH ügyszám: V-1/6180/2005.

12204

MAGYAR KÖZLÖNY

VI. rész

2005/171. szám

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleménye a magánszemélyek adóelõleg-nyilatkozatairól A személyi jövedelemadóról szóló törvény 46–48. §-ában elõírt nyilatkozatok mintái a következõk:

Nyilatkozat az adójóváírás érvényesítésérõl a 2006. évben A nyilatkozatot adó magánszemély neve:................................................................................................................................................................................ lakcíme:........................................................................................................................................................................... adóazonosító jele:............................................................................................................................................................ A bérjövedelem adóelõleg-alapjának megállapításához kérem az adójóváírás figyelembevételét. Kelt: ....................................................

............................................................................... Az adózó aláírása (Kérjük, aláírás elõtt olvassa el a kitöltési útmutatót is!)

Kitöltési útmutató az adójóváírás érvényesítésére adott nyilatkozathoz a 2006. évben

A Nyilatkozatot két példányban kell kitölteni, figyelembe véve, hogy azt a munkáltató (a bér kifizetõje) akkor tudja teljesíteni, ha a kifizetendõ összeg számfejtése elõtt a rendelkezésére áll. A munkáltató/kifizetõ a másolaton igazolja az elsõ példány átvételét, és azt az elévülésig megõrzi. A másodpéldányt a magánszemélynek az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig szintén meg kell õriznie! A bérjövedelmek felsorolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 21. pontja tartalmazza. Az adójóváírás 2006-ban az adott havi bér(ek) összegének 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 11 340 forint, akkor, ha az adott havi bér(ek) összege nem több 83 333 forintnál és a munkáltató, a kifizetõ által az adóévben a magánszemélynek korábban már juttatott jövedelmek alapján meghatározott adóelõleg-alapok összege – az adott kifizetést is figyelembe véve – nem haladja meg az 1 millió forintot. Ha az elõzõ feltételek nem állnak fenn, az adójóváírás havi 9000 forint, azonban ez az adójóváírás sem érvényesíthetõ az adóelõleg megállapításánál, ha a munkáltató, kifizetõ által az adóévben a magánszemélynek korábban már juttatott jövedelmek alapján meghatározott adóelõleg-alapok összege – az adott kifizetést is figyelembe véve – meghaladja az 1 millió 500 ezer forintot.

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12205

Nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítésérõl a kifizetõtõl/munkáltatótól (a társaságtól személyes közremûködésre tekintettel)* származó bevétel adóelõlegének megállapításához a 2006. évben Fontos! A kitöltési útmutató alapján 2 példányban csak az Önre vonatkozó részeket töltse ki! A) Kérem a családi kedvezmény érvényesítésének mellõzését (jelölje x-szel, ha kéri ®) B) A 2006. évben a hónaptól kezdõdõen (e hónapra vonatkozóan is) érvényesítését kérem.

forint családi kedvezmény

ebbõl a kedvezményezett eltartott 1. Az eltartott(ak) száma (a magzatot is beleértve): 2. A 2005. október 02-án, vagy korábban fogant magzatok száma: 3. a) Az eltartottak (kivéve a magzat) neve, adóazonosító jele b) családi pótlékának összege és születési ideje vagy természetes azonosítója (születési helye és ideje, anyja leánykori neve, lakóhelye) Írja a négyszögbe, ha az eltartott kedvezményezett (K) vagy csak eltartott (N): .............................................................................................. ............................................................................ .............................................................................................. ............................................................................ .............................................................................................. ............................................................................ .............................................................................................. ............................................................................ .............................................................................................. ............................................................................ (Jelölje itt x-szel, ha az eltartottak felsorolását külön lapon folytatja. 4. Orvosi igazolás alapján nyilatkozom, hogy a kedvezményezett eltartottak létszámában 90 napon túli várandósmagzatot vettem figyelembe, ebbõl a 2. pontban jelölt magzatok száma: ság alapján 5. Velem együtt élõ házastársam/élettársam* (jelölje x-szel) van: nincs: 6. Kötelezettséget vállalok e nyilatkozat tartalmával összefüggõ minden változás bejelentésére. 7. A kedvezmény érvényesítését kérõ 8. A kedvezmény érvényesítését kérõ házastársa/közös gyermek(ek) esetén élettársa* neve: ......................................................................................... ................................................................................ adóazonosító jele: .................................................................... ................................................................................ születési helye és ideje: ............................................................ ................................................................................ lakóhelye: ................................................................................. ................................................................................ anyja leánykori neve: ............................................................... ................................................................................ Dátum: ..................................................................................... ................................................................................ ...................................................... ...................................................... Aláírás Aláírás 9. A 8. pont alatti házastárs/élettárs munkáltatójának megnevezése és cégszerû aláírása annak igazolására, hogy a nyilatkozatot tudomásul vette. ...................................................... Aláírás 10. Ha a 8. pont alatt megnevezett házastársnak/élettársnak nincs munkáltatója, akkor õ ezt itt aláírásával igazolja. ...................................................... Aláírás 11. Nyilatkozom, hogy a családi kedvezményt nem érvényesítem. ...................................................... Aláírás(ok) * Húzza alá a megfelelõ szövegrészt! Olvassa el a kitöltési útmutatót!

12206

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Kitöltési útmutató a családi kedvezmény érvényesítésérõl az adóelõlegnél 2006-ban Ön csak abban a hónapban veheti igénybe a kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként járó 4000 forintos családi kedvezményt, amelynek bármely napján az eltartottak száma eléri a három fõt (kivéve amennyiben 2005. október 2-án, vagy korábban fogant magzatra tekintettel veszi igénybe a családi kedvezményt; lásd 2. pont). A Nyilatkozatot két példányban kell kitölteni, figyelembe véve, hogy azt a munkáltató (a kifizetõ) akkor tudja teljesíteni, ha a kifizetendõ összeg számfejtése elõtt a rendelkezésére áll. A munkáltató/kifizetõ a másolaton igazolja az elsõ példány átvételét, és azt az elévülésig megõrzi. A másodpéldányt a magánszemélynek az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig szintén meg kell õrizni! Figyelem! Nem kell Nyilatkozatot adnia Önnek, ha a munkáltató (kifizetõ) folyósítja a családi pótlékot, és a családi kedvezményt teljes egészében Ön kívánja érvényesíteni az adóelõlegnél. Ekkor a munkáltatója (kifizetõ) a törvény rendelkezése alapján a családi kedvezményt köteles figyelembe venni az adóelõlegnél. Az A–B. ponthoz: az A. pontot akkor töltse ki, ha a családi pótlékot a munkáltatója folyósítja, de a kedvezményt nem Ön, hanem más jogosult [házastárs, közös gyermek(ek) esetén a közös háztartásban élõ élettárs] érvényesíti. Célszerû kitöltenie az A. pontot, ha az összes adóévben várható adóköteles jövedelme miatt az év végén családi kedvezményt nem érvényesíthet.* A B. pontot akkor töltse ki, ha a családi pótlékot nem a munkáltató (kifizetõ) folyósítja, és a kedvezményt Ön kívánja – akár részben is – érvényesíteni. Ha a jogosultak az adóelõlegnél a családi kedvezményt közösen (megosztva) kívánják érvényesíteni, mindkét jogosultnak közösen kell adnia a saját munkáltató (kifizetõ) számára Nyilatkozatot. A nyilatkozatok B. pontjában közölt összegek együttes összege értelemszerûen a jogosultság alapján érvényesíthetõ családi kedvezmény mértékét nem haladhatja meg. Fontos! A családi kedvezményt év végén az adóbevallásban az adóelõlegnél történõ megosztástól függetlenül lehet megosztani, vagyis akkor újra eldönthetik, melyikük veszi azt figyelembe, illetõleg hogyan osztják meg azt egymás között. (Minderre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak.) Akkor is töltse ki a B. pontot, ha az adóévben várható összes adóköteles jövedelme alapján a családi kedvezményt csak részben érvényesíti.* Az 1. ponthoz: Eltartott: az a)–d) pont alattiak és a családi pótlékra már nem jogosult tanuló is mindaddig, ameddig õt is figyelembe veszik testvérei családi pótléka összegének megállapításánál. Kedvezményezett eltartott: a) akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, b) aki a családi pótlékot saját jogán kapja, c) a rokkantsági járadékban részesülõ személy, d) a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttéig). A 2. ponthoz: a 2005. október 2-án, vagy korábban fogant magzatokra tekintettel lehetõség van a 2005. évben hatályos, kedvezõbb szabályok szerint a családi kedvezmény igénybevételére, tekintet nélkül az eltartottak számára. A várandósság 2006. évre esõ hónapjai után (kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik) egy eltartott esetén a magzat után 3000, két eltartott esetén 4000, három és több eltartott esetén 10 000 forint kedvezményt lehet igénybe venni.** A 3. ponthoz: itt minden, az 1. pontban figyelembe vett eltartottat fel kell tüntetni, a születendõ gyermek kivételével. a) Ha az eltartottnak van adóazonosító jele, akkor elegendõ annak és a születési idejének beírása, ha nincs, akkor a többi adatot is be kell írni. b) A családi pótlék összegének beírása nem kötelezõ, de ajánlott annak érdekében, hogy tévedés nélkül legyen megállapítható az eltartottak, illetõleg a kedvezményezett eltartottak száma és a családi kedvezmény összege. A 4. ponthoz: a szövegközi négyszögbe a kedvezmény érvényesítését kérõ születendõ gyermeke(i)nek számát írhatja be. A magzat a várandósság orvosi igazolása alapján a fogantatástól számított 91. nap hónapjától az élveszületés napját megelõzõ hónappal bezárólag vehetõ figyelembe. Halvaszületés esetén a szülés hónapját is figyelembe kell venni. Az orvosi igazolást nem kell csatolni, azt az adóhatóság ellenõrzéskor kérheti, ezért az igazolást meg kell õrizni. Az 5. ponthoz: az élettársat csak akkor jelölje, ha a kedvezményezett eltartott közös gyermek. A 6. ponthoz: az elõnyomtatott kötelezettség vállalása alapján közölni kell minden változást a megadott adatokban. Ezt új Nyilatkozat kitöltésével és aláírásával kell megtenni akkor, ha az eltartottak, illetõleg a kedvezményezett eltartottak száma, illetõleg a kedvezmény érvényesítõjének állapota megváltozik, továbbá akkor is, ha megváltozik a házastársa (élettársa) munkáltatója stb. A 7–8. ponthoz: a törvény elõírja a felsorolt adatok közlését, ezért azok hiánya esetén a Nyilatkozat érvénytelen. A 9. ponthoz: ha a kedvezmény érvényesítését kérõnek van munkáltatója, a Nyilatkozatot vele is alá kell íratnia a számára adott Nyilatkozat átadásával egyidejûleg. Az utóbbi munkáltató ennek alapján tekinthet el a kedvezmény érvényesítésétõl, ha arra volna kötelezett. A 10. ponthoz: a házastársnak/élettársnak akkor kell e pont szerinti nyilatkozatot aláírnia, ha nincs munkáltatója. A 11. ponthoz: minden, adóköteles jövedelemmel rendelkezõ, a jogosulttal közös háztartásban élõ családtagnak is alá kell írnia ezt a Nyilatkozatot akkor, ha a kedvezmény érvényesítését kérõ olyan eltartott után kívánja a családi kedvezményt figyelembe venni, aki a családi pótlékot saját jogán kapja vagy rokkantsági járadékban részesül. * Vegye figyelembe, hogy ha az éves összes adóköteles jövedelme több lesz, mint a meghatározott jövedelemkorlát, a családi kedvezménynek azt a részét lehet majd az adóból levonni, amely meghaladja a jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát. A jövedelemkorlát összege: a) 6 millió forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte a 3 fõt; b) 6 és fél millió forint, ha az eltartottak száma elérte a 4 fõt; c) 7 millió forint, ha az eltartottak száma elérte az 5 fõt; d) 7 és fél millió forint, ha az eltartottak száma elérte a 6 fõt; e) és 8 millió forint, ha az eltartottak száma meghaladta a 6 fõt. ** A magzat után járó családi kedvezményt jövedelemkorláttól függetlenül lehet majd az adóból levonni.

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12207

Nyilatkozat a kifizetõtõl/munkáltatótól (a társaságtól személyes közremûködésre tekintettel)* származó bevétel adóelõlegének megállapításához a 2006. évben Fontos! A kitöltési útmutató alapján 2 példányban csak az Önre vonatkozó részeket töltse ki! A nyilatkozatot adó magánszemély: neve: .............................................................................................................................................................................. lakcíme: ......................................................................................................................................................................... adóazonosító jele: .................................................................... adószáma: ................................................................. 1. A számomra kifizetésre kerülõ összegbõl az adóelõleg alapjának megállapításához a következõ nyilatkozatot teszem: a) Az önálló tevékenység munkadíjából ................................................. Ft felmerült költség (de legfeljebb a munkadíj 50%-ának) levonását kérem. b) Az önálló tevékenységem költségeinek megtérítése címén járó összegbõl ................................... Ft felmerült költség levonását kérem. c) A nem önálló tevékenység költségeinek megtérítése címén járó összegbõl ...................................... Ft felmerült költség levonását kérem. d) Nemzetközi árufuvarozási, személyszállítási külszolgálattal/külföldi kiküldetéssel* kapcsolatos utazási költségeimnek megtérítése címén járó összegbõl ..................................... Ft felmerült költség levonását kérem. 2. Kérem a göngyölítéses módszerrel történõ adóelõleg-levonást.** 3. Kérem az általános szabály szerinti adóelõleg-levonást.** 4. Kérem az elõírtnál magasabb összegû adóelõleg levonását.** 5. Az adóévben várható adóterhet nem viselõ járandóságom: ............Ft 6. Kérem a társaságot, hogy a személyes közremûködésem címén járó bevételbõl az adóelõleget a munkáltatóra vonatkozó szabályok szerint állapítsa meg.** 7. Mûvészeti tevékenységbõl származó jövedelmem után a személyi jövedelemadót egyénileg fizetem.** Kelt: .................................................... ...................................................................... Az adózó aláírása (Kérjük, aláírás elõtt olvassa el a kitöltési útmutatót!)

* Húzza alá a megfelelõ szövegrészt! ** Jelölje X-szel, ha kéri!

12208

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Kitöltési útmutató az adóelõleg-levonásra vonatkozó nyilatkozathoz 2006-ban A nyilatkozatot két példányban kell kitölteni, figyelembe véve, hogy azt a munkáltató (a kifizetõ) akkor tudja teljesíteni, ha a kifizetendõ összeg számfejtése elõtt a rendelkezésére áll! A munkáltató/kifizetõ a másolaton igazolja az elsõ példány átvételét, és azt az elévülésig megõrzi. A másodpéldányt a magánszemélynek az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt szintén az elévülésig meg kell õriznie! Az 1. a)–d) pontok bármelyikének kitöltése azzal jár, hogy Önnek év végén önadózóként adóbevallást kell beadnia! Az 1. a) és b) ponthoz: Ha Ön az önálló tevékenységébõl származó bevételébõl (munkadíj, költségtérítés) az adóelõleg alapjának megállapításához költséglevonást kér a nyilatkozatában, egyetlen más önálló tevékenységébõl származó bevételével szemben sem alkalmazhatja a 10 százalék költséghányad levonásával történõ jövedelem-megállapítást. Ha költség levonását nem kéri (nem tölti ki a nyilatkozatot), akkor a kifizetõnek a munkadíj 90 százalékát kell adóelõleg-alapnak tekintenie, a költségtérítés esetében pedig a törvény által elismert, igazolás nélkül elszámolható költséget, ilyen elismert költség hiányában pedig 10 százalék költséghányadot kell a bevételbõl levonnia. Ha az adóelõleg alapjának megállapításához Ön nem kéri költség levonását, és ezért a kifizetõ az elõzõek szerint jár el, nincs akadálya, hogy utóbb az adóbevallásában a 10 százalék költséghányad levonása helyett az igazoltan felmerült költségek figyelembevételével állapítsa meg bármely önálló tevékenységbõl származó jövedelmét. Az 1. c) ponthoz: A nem önálló tevékenység díja (munkabér, választott tisztségviselõ tiszteletdíja, személyesen közremûködõ tag munkadíja stb.) teljes egészében adóelõleg-alap, ezért költségnyilatkozatot csak akkor lehet adni, ha a kifizetõ (a munkáltató) költségtérítést (is) fizet. Ha Ön nem kér költséglevonást az ilyen költségtérítésbõl, akkor a törvény által igazolás nélkül elismert költség összegét meghaladó részt, ilyen elismert költség hiányában a költségtérítést teljes egészében adóelõleg-alapként kell figyelembe venni. Ilyen esetben azonban annak sincs akadálya, hogy utóbb, adóbevallás beadásával az igazoltan felmerült költségek figyelembevételével állapítsa meg a kapott költségtérítésbõl a jövedelmet. A nem önálló tevékenységbõl származó költségtérítéssel szemben alkalmazott tételes költségelszámolás nem zárja ki az önálló tevékenységbõl származó bevételnél a 10 százalékos költséghányad alkalmazását, ha annak egyéb feltételei fennállnak. Az 1. d) ponthoz: Csak akkor töltheti ki, ha Ön munkaviszonyban külszolgálaton lévõ, vagy kifizetõ által elrendelt külföldi kiküldetésben lévõ, nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban közremûködõ gépkocsivezetõként, árukísérõként kap a gépjármû külföldi üzemeltetéséhez költségtérítést. Nyilatkozat hiányában a kifizetõ (a munkáltató) a költségtérítés teljes összegét adóelõleg-alapnak tekinti, ami azonban nem zárja ki az év végén a költségek igazolt elszámolásának lehetõségét az adóbevallásban. Figyelem! Ha a nyilatkozatában az 1. a)–d) pont szerint levonni kért költséget utóbb nem tudja igazolni, és a nem igazolt rész több, mint a levont összeg 5 százaléka, a nem igazolt rész 12 százalékát külön adóként kell bevallania és megfizetnie. A 2–3. ponthoz: Ön a 2. pont kitöltésével kérheti az adóév elejétõl számított göngyölítéses adóelõleg-fizetést. Ekkor a kifizetõ az adóév elejétõl összesíti a tõle származó, a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján meghatározott adóelõleg-alapokat. Az adott kifizetés adóelõlegét az adóelõleg-alapok így meghatározott összegére az adótábla szerint számított adóból az adóévben korábban már megállapított adóelõlegek levonásával határozza meg. Az adóelõleg megállapításához az 5. pontban feltüntetett adóterhet nem viselõ járandóságot is figyelembe kell venni. Ha a 2. pont szerinti nyilatkozatot ad, vegye figyelembe, hogy utóbb, amikor az év elejétõl számított összes összevonandó jövedelme (az adóterhet nem viselõ járandóságot is beleértve) meghaladja az 1 millió 550 ezer forintot, minden alkalommal az általános szabály szerinti (azaz 36%-os kulccsal történõ) adóelõleg-levonást kell kérnie. Ha az utóbbi nyilatkozat elmulasztása az adóév végén befizetési különbözetet eredményez, annak összege után 12% különadót is kell fizetnie. A 4. ponthoz: A törvény által meghatározott adóelõlegnél nagyobb összeg levonását is lehet kérni, azonban a levonás a bevételt nem haladhatja meg, és aránya a bevételhez nem lehet nagyobb, mint a legmagasabb adókulcs százalékos mértéke (36%). Az 5. ponthoz: Az adóterhet nem viselõ járandóságok felsorolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 72. pontja tartalmazza. A 6. ponthoz: Ha kéri, a társaságnak az adóelõleget nem a legmagasabb adókulccsal kell levonnia, hanem a munkáltatókra vonatkozó szabályok (pl. az adókedvezmények) figyelembevételével állapíthatja meg az adóelõleget. A 7. ponthoz: Ha Ön a mûvészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, adószámmal rendelkezik, és az Ön által kiállított számla, számlák alapján megszerzett, e tevékenységbõl származó bevétele(i) után az adóelõleg-fizetési kötelezettséget a magánszemély adóelõleg fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint egyénileg teljesíti, akkor az Ön nyilatkozata alapján a kifizetõ adóelõleget nem állapít meg.

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának pályázati felhívása civil szervezetek Nemzetközi Fejlesztési Együttmûködési Projektjeinek támogatására Pályázat kódszáma: KÜM-2005-NEFE NGO pályázat A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma (KÜM) a 2005. évi Nemzetközi Fejlesztési Együttmûködési (NEFE) program keretében pályázati felhívást tesz közzé civil szervezetek NEFE programjainak támogatására. 1. Pályázat az alábbi relációk1 valamelyikét érintõen a magyar NEFE program2 alábbi kiemelt területeire nyújtható be: 1.1. Külföldön megvalósított programok 1.1.1. Relációk: a) Szerbia és Montenegró b) Bosznia-Hercegovina c) Vietnam d) Palesztin Hatóság e) Macedónia f) Moldova g) Mongólia h) Kirgizisztán i) Ukrajna j) Etiópia k) Jemen l) Kambodzsa m) Laosz n) Afganisztán 1.1.2. Célterület: a) Kultúra, oktatás, tudomány b) Egészségügy c) Erdõgazdálkodás d) Környezetvédelem e) Természetvédelem f) Vízgazdálkodás g) Tájrehabilitáció h) Mezõgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés, halászat/haltenyésztés) i) Informatika j) Kis- és középvállalkozások kapacitásának fejlesztése k) Energiagazdálkodás 1.2. Magyarországon megvalósított programok 1.2.1. Célország: Magyarország 1.2.2. Célterület: Társadalmi tudatosság növelése

1

Relációk alatt az adott országok, illetve a Palesztin Hatóság által ellenõrzött terület értendõ. 2 A magyar nemzetközi fejlesztési együttmûködési politika leírása elérhetõ az alábbi címen: http://www.kulugyminiszterium.hu/Kulugyminiszterium/HU/Mi nisz te ri um/Szer ve ze ti_egy se gek/Nem zet ko zi_fej lesztes/NEFE_politika.htm

12209

2. A pályázók köre: 2.1. Pályázatot nyújthat be minden, Magyarországon nyilvántartásba vett olyan a) alapítvány vagy b) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján bejegyzett társadalmi szervezet vagy társadalmi szervezetek szövetsége, amelyet a bíróság a pályázat kiírása3 elõtt legalább két évvel nyilvántartásba vett, és amely az 1.1.2. és 1.2.2. szerinti tevékenységét ténylegesen folytatja. 2.2. Nem nyújthat be pályázatot: a) párt, b) közhasznú társaság, c) egyház, d) országos sportági szakszövetség, e) kamara, f) köztestület, g) egyesülés, h) közalapítvány. 3. A pályázathoz csatolni kell az alábbi dokumentumokat: a) rövid, legfeljebb 1300 karakter terjedelmû összefoglalót a megvalósítani kívánt programról, amely tartalmazza: – a program célját, célcsoportját, – a program illeszkedését a reláció fejlesztési prioritásaihoz és a magyar NEFE prioritásokhoz (oktatási programok esetén a tervezett projektek megvalósításához kötõdõ tanfolyamok, szemináriumok, képzések tartalmát és vázlatát is ismertetni kell), – a cél eléréséhez szükséges tevékenységek bemutatását, a program átfogó céljait és konkrét célkitûzéseit, – a program eredményeit és hatásait a megvalósítás utáni fenntarthatóságára, – a pályázó és a programban részt vevõ partnerszervezet szakmai felkészültségének bemutatását; b) a program költségvetési tervezetét a pályázati felhívás 8. számú mellékletét képezõ ûrlapon, elõleg igénylése esetén annak indokolását külön lapon, a költségvetési tervezethez csatolva; c) az 5. számú melléklet cégszerûen aláírt eredeti példányát; d) a pályázati adatlapot (1. és 2. vagy 3. számú melléklet); e) a pályázó programvezetõjének szakmai önéletrajzát; f) a logikai keretmátrixot (LOGFRAME) (4. számú melléklet); g) a logikai keretmátrix kifejtését (munkaterv). 4. A támogatásra rendelkezésre álló keret: 140 millió forint.

3

Kiíráson a Magyar Közlönyben történõ megjelenés dátumát kell érteni.

12210

MAGYAR KÖZLÖNY

5. A támogatás formája: vissza nem térítendõ támogatás. Az egy pályázatban, egy pályázó által igényelhetõ támogatás legkisebb összege 5 millió forint, legmagasabb összege 20 millió forint. Egy pályázó legfeljebb 2 pályázatával nyerhet támogatást. 6. A támogatás felhasználása: a nyertes pályázók támogatást legkorábban 2006. június 1-jétõl elkezdett és legkésõbb 2007. december 31-ig megvalósuló programokhoz kaphatnak. 2006. június 1-je elõtt megkezdett vagy megvalósult programra nem nyújtható támogatás. 7. A pályázat benyújtásának módja: A pályázatokat a Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Együttmûködési Fõosztálya részére (1027 Budapest, Nagy Imre tér 4.) kell ajánlott küldeményként postai úton eljuttatni. A pályázatok postára adásának határideje, mely megegyezik a postai bélyegzõ dátumával: 2006. február 28., kedd 12 óra. A pályázatot egy eredeti példányban, minden oldalon szignáltan vagy aláírtan, oldalszámozással, és egy példányban elektronikus (CD vagy floppy) formában, zárt borítékban, kódszámmal ellátva kell benyújtani. 8. A pályázatok elbírálása: A pályázatok elbírálása két lépcsõben történik. Az elsõ lépcsõben a beérkezett pályázatokat a Külügyminisztérium szakmai szempontból elbírálja és a megfelelõ szakmai színvonalú pályázatot benyújtott pályázóktól – második lépcsõben – a támogatási döntést megelõzõen a 6. számú mellékletben felsorolt dokumentumokat és esetlegesen a pályázat részletesebb kifejtését kéri. A szakmai megfelelés nem jelenti automatikusan a benyújtott pályázat támogatását, a Külügyminisztérium fenntartja magának a jogot arra, hogy az elsõ lépcsõben támogatásra érdemesnek ítélt pályázóval a kiválasztási mechanizmus végén ne kössön támogatási szerzõdést. A pályázat érvénytelenség miatti elutasításáról, illetve érvényes pályázat támogatásáról vagy elutasításáról a Külügyminisztérium értesíti a pályázókat. A pályázat elutasítása, illetve a pályázat eredménye miatt jogorvoslatnak helye nincs. 9. Érvénytelen az a pályázat: a) amelyet határidõn túl adtak postára, b) amelyet nem az arra jogosult nyújtott be, c) amelyet nem a megadott címre nyújtottak be, d) amelyhez nem csatolták az elõírt dokumentumokat (hiányos pályázat).

2005/171. szám

10. Nem részesülhet támogatásban az a pályázó: a) amely a pályázatában megtévesztõ vagy valótlan adatot szolgáltatott, b) amely korábbi pályázatában megtévesztõ vagy valótlan adatot szolgáltatott, c) amely korábban a Külügyminisztériumtól kapott támogatást a vonatkozó támogatási szerzõdésben megjelölt céltól részben vagy egészében eltérõen használta fel, d) amely korábban a Külügyminisztériummal kötött szerzõdésben foglalt feltételeket megszegte, vagy a Külügyminisztériummal szemben fennálló szerzõdéses kötelezettségét nem teljesítette, e) amelynek lejárt esedékességû köztartozása áll fenn, f) amely nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott követelményeknek. 11. Egyéb rendelkezések: 11.1. Jelen pályázati felhívás elválaszthatatlan részét képezik a pályázati felhívás mellékletei (a továbbiakban együttesen: pályázati felhívás). 11.2. A pályázónak minden esetben rendelkeznie kell a program teljes bekerülési költsége 20%-ának megfelelõ mértékû saját forrással. 11.3. A pályázó kérésére a Külügyminisztérium elõleget kizárólag indokolt esetben és a felhasználásra vonatkozó pontos indokolás alapján a támogatási összeg 25%-áig folyósít. 11.4. A támogatási összeg folyósítása utólagos elszámolással (a szerzõdésben meghatározott támogatási idõszak alatt felmerült számlákkal igazoltan, szakmai és pénzügyi beszámoló alapján), a program megvalósítási és finanszírozási ütemtervének megfelelõen, az ütemterv szerinti mindenkori szakasz lezárását követõ 30 napon belül történik. 11.5. A Külügyminisztérium a megítélt támogatási összegen felül további összeg kifizetését semmilyen jogcímen nem vállalja. 11.6. A nyertes pályázó a támogatási összegbõl finanszírozott beszerzéseket értékhatártól függõen a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerint köteles megvalósítani. 11.7. A Külügyminisztérium – tekintettel arra, hogy egyes relációkban a politikai és biztonsági helyzet bizonytalan vagy bizonytalanná válhat – nem vállal felelõsséget a projektek megvalósítása során, valamint a támogatási szerzõdéssel összefüggésben bekövetkezõ károkért. 11.8. A nyertes pályázó köteles a jelen pályázat alapján támogatott projektet népszerûsíteni, továbbá a Külügyminisztériumot, mint támogatót mind írásban, mind szóban megnevezni.

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

11.9. A nyertes pályázókkal a Külügyminisztérium támogatási szerzõdést köt a támogatás folyósításáról, valamint az elszámolás részletes tartalmi és pénzügyi feltételeirõl. 11.10. A pályázó a pályázat benyújtásával elismeri, hogy amennyiben jelen pályázati felhívás keretében támogatásban részesül, eltekint egyéb szerzõdési feltételek kikötésétõl.

12211

11.11. Abban az esetben, ha a nyertes pályázóknak felróható okból a támogatási szerzõdés megkötésére a Külügyminisztérium által meghatározott megfelelõ határidõt követõ 10 napon belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti. 11.12. A Külügyminisztérium a nyertes pályázók nevét, a nyertes projekt megnevezését, a támogatás összegét és a program megnevezését közzéteszi.

1. számú melléklet PÁLYÁZATI ADATLAP (minden pályázó által kitöltendõ) A pályázó elnevezése:

A program címe:

Reláció (program helyszíne): Szerbia és Montenegró Bosznia-Hercegovina Vietnam Palesztin Hatóság Macedónia Moldova Mongólia Kirgizisztán Ukrajna Etiópia Jemen Kambodzsa Laosz Afganisztán A program célterülete: Kultúra, oktatás, tudomány Egészségügy Erdõgazdálkodás Környezetvédelem Természetvédelem Vízgazdálkodás Tájrehabilitáció Mezõgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés, halászat/haltenyésztés) Informatika Kis- és középvállalkozások kapacitásának fejlesztése Energiagazdálkodás Társadalmi tudatosság növelése

12212

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Becsült kezdési dátum: (legkorábban: 2006. június 1.) hó/év

Becsült befejezési dátum: (legkésõbb: 2007. december 31.) hó/év

Az igényelt támogatás (HUF):

Saját forrás (HUF): Társfinanszírozás (HUF):

A mûködés formája: alapítvány

társadalmi szervezet

társadalmi szervezetek szövetsége

Elõleget igényel-e Igen

Nem

Amennyiben igényel elõleget, annak összege (HUF):

Szükséges-e hatósági engedély a program megvalósításához?

Igen

Nem

Programvezetõ: Neve és beosztása: Telefonszám: Faxszám: E-mail cím: Partnerszervezet a relációban: A partnerszervezet neve: A felelõs vezetõ neve és beosztása: Telefonszám: Faxszám: E-mail cím: Aláírások: Programvezetõ:

A pályázó képviselõje:

Hely és dátum:

Hely és dátum:

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12213

2. számú melléklet Adatlap társadalmi szervezet és társadalmi szervezetek szövetsége részére A társadalmi szervezet/szövetség neve: Nyilvántartási száma: A nyilvántartásba vételrõl rendelkezõ jogerõs bírósági határozat száma, kelte: A társadalmi szervezet/szövetség székhelye: A társadalmi szervezet/szövetség adószáma: A társadalmi szervezet/szövetség társadalombiztosítási folyószámlaszáma: A társadalmi szervezet/szövetség számlavezetõ pénzintézetének neve, címe: A társadalmi szervezet/szövetség bankszámlaszáma: A társadalmi szervezet/szövetség képviselõjének neve: A képviselet módja (együttes/önálló): A társadalmi szervezet/szövetség célja: Az alapszabály kelte: Közhasznú jogállás megszerzése esetén: a) közhasznúsági fokozat: b) megszerzésének idõpontja:

Amennyiben a pályázó társadalmi szervezetek szövetsége, a társadalmi szervezetek szövetségét létrehozó társadalmi szervezetek neve, székhelye és nyilvántartási száma Név

Székhely

Nyilvántartási szám

1. 2. 3. Részesült-e korábban a Külügyminisztérium által nyújtott támogatásban? Igen

Nem

12214

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Ha igen, akkor a Külügyminisztérium melyik szervezeti egységétõl, mikor, milyen programra, mekkora összegre pályázott, mekkora összeget nyert? KÜM szervezeti egység (elõirányzat megnevezése)

Év

Pályázott összeg (HUF)

Program megnevezése

nettó

Elnyert támogatási összeg (HUF)

bruttó

nettó

bruttó

A megpályázott program vonatkozásában nyújtott-e be más pályázatot? Igen

Nem

Ha igen, akkor hova, mikor és mekkora összegben? Szervezet

Év

Pályázott összeg (HUF)

Program megnevezése

nettó

bruttó

A megpályázott program vonatkozásában részesült-e egyéb támogatásban? Igen

Nem

Ha igen, akkor milyen szervezettõl, mikor és mekkora összegben? Szervezet

Év

Program megnevezése

Pályázott összeg (HUF) nettó

3. számú melléklet Adatlap alapítvány részére Az alapítvány neve: Nyilvántartási száma: A nyilvántartásba vételrõl rendelkezõ jogerõs bírósági határozat száma, kelte: Az alapítvány székhelye: Az alapítvány adószáma:

bruttó

Elnyert támogatási összeg (HUF) nettó

bruttó

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12215

Az alapítvány társadalombiztosítási folyószámlaszáma: Az alapítvány számlavezetõ pénzintézetének neve, címe: Az alapítvány bankszámlaszáma: Az alapítvány képviselõjének neve: A képviselet módja (együttes/önálló): Az alapítvány célja: Az alapítvány típusa (alapítvány vagy közalapítvány): Az alapítvány vagyonfelhasználási módja: Nyílt vagy zárt alapítvány: A kezelõ szerv, illetõleg a kezelõ szervezet tagjainak neve: Az alapító okirat kelte: Közhasznú jogállás megszerzése esetén: a) közhasznúsági fokozat: b) megszerzésének idõpontja:

Részesült-e korábban a Külügyminisztérium által nyújtott támogatásban? Igen

Nem

Ha igen, akkor a Külügyminisztérium melyik szervezeti egységétõl, mikor, milyen programra, mekkora összegre pályázott, mekkora összeget nyert? KÜM szervezeti egység (elõirányzat megnevezése)

Év

Program megnevezése

Pályázott összeg (HUF) nettó

Elnyert támogatási összeg (HUF)

bruttó

nettó

A megpályázott program vonatkozásában nyújtott-e be más pályázatot? Igen

Nem

bruttó

12216

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Ha igen, akkor hova, mikor és mekkora összegben?

Szervezet

Év

Pályázott összeg (HUF)

Program megnevezése

nettó

bruttó

A megpályázott program vonatkozásában részesült-e egyéb támogatásban? Igen

Nem

Ha igen, akkor milyen szervezettõl, mikor és mekkora összegben?

Szervezet

Év

Pályázott összeg (HUF)

Program megnevezése

nettó

Elnyert támogatási összeg (HUF)

bruttó

nettó

bruttó

4. számú melléklet Logikai keretmátrix (Logframe) Beavatkozási logika

Objektíven mérhetõ indikátorok

Az indikátorokhoz szükséges információ forrása

Átfogó/Stratégiai célok

Hatásmutatók

A mutatók forrásai

Projektcélok

Eredménymutatók

A mutatók forrásai

Eredmények

Kimeneti mutatók

A mutatók forrásai

Tevékenységek

Források/Eszközök

Költségek

Elõfeltételek

5. számú melléklet Nyilatkozat Alulírott ........................................................ (név) a ........................................................ (pályázó neve) képviselõje a) nyilatkozom, hogy a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörûek, valódiak és hitelesek, b) tudomásul veszem, hogy 60 napon túli köztartozás esetén a köztartozás megfizetéséig a támogatás az általam képviselt, pályázatot benyújtó szervezetet nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül, illetve

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12217

az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében – a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintõ módon – visszatartásra kerülhet, c) hozzájárulok, hogy a köztartozások figyelemmel kísérése az általam képviselt, pályázatot benyújtó szervezet adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát a Külügyminisztérium és a Kincstár felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetõleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismerje, d) tudomásul veszem, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a program megnevezése, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozhatók, e) kijelentem, hogy amennyiben a Külügyminisztérium támogatási elõleget folyósít, azonnali beszedési megbízás jogát biztosítom a Külügyminisztérium részére, f) nyilatkozom, hogy az általam képviselt, pályázatot benyújtó szervezetnek az államháztartás alrendszereibõl folyósított támogatásból eredõ lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs, g) hozzájárulok a pályázat szabályszerûségének és a támogatás rendeltetésszerû felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történõ ellenõrzéséhez, h) kijelentem, hogy a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerzõdés lejártáig bejelentem, ha az általam képviselt, pályázatot benyújtó szervezet megszûnik, vagy mûködése felfüggesztésre kerül, i) kijelentem, hogy az általam képviselt, pályázatot benyújtó szervezetnek 60 napnál régebbi köztartozása nem áll fenn, j) hozzájárulok, hogy a Kincstár keretében mûködõ OTMR rendszer a jogszabályban meghatározott jogosultak (döntéshozók, elõirányzat-kezelõk, Monitoring Bizottságok) számára hozzáférési lehetõséget biztosíthasson a pénzügyi adatbázishoz, k) kijelentem, hogy amennyiben a Külügyminisztérium az általam képviselt szervezet által benyújtott pályázatot támogatásra érdemesnek ítéli, a pályázati felhívás 6. számú mellékletében felsorolt dokumentumokat (az ott írt tartalommal és formában) a támogatásról szóló döntésrõl való tudomásszerzést követõ 30 napon belül benyújtom a Külügyminisztérium részére, l) nyilatkozom, hogy az Országgyûlés, a Kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított és támogatott alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettõl, közhasznú társaságtól a pályázatban szereplõ programhoz, projekthez az általam képviselt szervezet hozzájárulást: igényelt

nem igényelt

kapott

nem kapott

Az igényelt vagy kapott hozzájárulás tételesen: Szervezet

Összege (HUF)

Formája

m) nyilatkozom, hogy a pályázatban megjelölt, a ............................................ (számlavezetõ vagy hitelintézet neve) által igazolt saját forrást .................................... (számmal írva) HUF-ot, azaz ............................................................. ............................................................................. (betûvel írva) forintot a pályázatban foglalt tevékenység megvalósítására kívánom felhasználni.

Kelt: .....................................................

................................................. (cégszerû aláírás)

12218

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

6. számú melléklet

Csatolandó dokumentumok: 1. Eredetiben, vagy közjegyzõ által hitelesített másolatban: a) 30 napnál nem régebbi bírósági igazolás a bírósági nyilvántartásba vételrõl és arról, hogy a pályázó bejegyzett, mûködõ szervezet, b) a pályázó számlavezetõ pénzintézete 30 napnál nem régebbi igazolása – pontos számlaszám megjelölésével – a pályázó bankszámlájának vezetésérõl, és – a pályázó fizetõképességérõl, c) a pályázó számlavezetõ pénzintézete vagy hitelintézete 30 napnál nem régebbi igazolása – a saját forrás rendelkezésre állásáról, és – a saját forrás rendelkezésre állásának módjáról, d) a program megvalósítása pénzügyi fedezetének megalapozását célzó, egyes források rendelkezésre bocsátását igazoló ígérvények, e) az APEH igazolása arról, hogy a pályázó nem rendelkezik 60 napot meghaladó lejárt esedékességû adó- vagy adók módjára behajtható köztartozással, illetve az esetleges köztartozás megfizetésére vonatkozó fizetési halasztás, vagy részletfizetés engedélyezésérõl, f) a helyi önkormányzat igazolása arról, hogy a pályázó nem rendelkezik 60 napot meghaladó lejárt esedékességû adó- vagy adók módjára behajtható köztartozással, illetve az esetleges köztartozás megfizetésére vonatkozó fizetési halasztás, vagy részletfizetés engedélyezésérõl, g) a megyei önkormányzat igazolása arról, hogy a pályázó nem rendelkezik 60 napot meghaladó lejárt esedékességû adó- vagy adók módjára behajtható köztartozással, illetve az esetleges köztartozás megfizetésére vonatkozó fizetési halasztás, vagy részletfizetés engedélyezésérõl, h) a program lebonyolításához esetlegesen szükséges hatósági engedélyek, i) referenciák, j) a pályázó a relációban mûködõ partnerszervezetének nyilatkozata vagy a reláció illetékes szervének nyilatkozata a programban való részvétel szándékáról, k) a társfinanszírozás dokumentumai, l) megvalósítási ütemtervet. 2. Közjegyzõ által hitelesítve: A pályázó képviseletére jogosult személy aláírási címpéldánya. 3. Egyszerû másolatban: a) a bíróság jogerõs bejegyzõ végzése a pályázó nyilvántartásba vételérõl, b) a pályázat benyújtási határidejét megelõzõ két év beszámolóját a kiegészítõ mellékletekkel.

7. számú melléklet Nyilatkozat Alulírott ........................................................ (név) a ........................................................ (pályázó neve) képviselõje a) nyilatkozom, hogy a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörûek, valódiak és hitelesek, b) tudomásul veszem, hogy 60 napon túli köztartozás esetén a köztartozás megfizetéséig az általam képviselt, pályázatot benyújtó szervezetet támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül, illetve az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében – a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintõ módon – visszatartásra kerülhet,

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12219

c) hozzájárulok, hogy a köztartozások figyelemmel kísérése az általam képviselt, pályázatot benyújtó szervezet adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát a Külügyminisztérium és a Kincstár felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetõleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismerje, d) tudomásul veszem, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozhatók, e) kijelentem, hogy amennyiben a Külügyminisztérium támogatási elõleget folyósít, azonnali beszedési megbízás jogát biztosítom a Külügyminisztérium részére, f) nyilatkozom, hogy az általam képviselt, pályázatot benyújtó szervezetnek az államháztartás alrendszereibõl folyósított támogatásból eredõ lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs, g) hozzájárulok a pályázat szabályszerûségének és a támogatás rendeltetésszerû felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történõ ellenõrzéséhez, h) kijelentem, hogy a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerzõdés lejártáig bejelentem, ha az általam képviselt, pályázatot benyújtó szervezet megszûnik, vagy mûködése felfüggesztésre kerül, i) kijelentem, hogy az általam képviselt, pályázatot benyújtó szervezetnek 60 napnál régebbi köztartozása nem áll fenn, j) hozzájárulok, hogy a Kincstár keretében mûködõ OTMR rendszer a jogszabályban meghatározott jogosultak számára hozzáférési lehetõséget biztosíthasson a pénzügyi adatbázishoz, k) nyilatkozom, hogy az Országgyûlés, a Kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított és támogatott alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettõl, közhasznú társaságtól a pályázatban szereplõ programhoz, projekthez az általam képviselt szervezet hozzájárulást: igényelt

nem igényelt

kapott

nem kapott

Az igényelt vagy kapott hozzájárulás tételesen: Összege (HUF)

Szervezet

Formája

l) nyilatkozom, hogy a pályázatban megjelölt, a ............................................ (számlavezetõ vagy hitelintézet neve) által igazolt saját forrást .................................... (számmal írva) HUF-ot, azaz ............................................................. ............................................................................. (betûvel írva) forintot a pályázatban foglalt tevékenység megvalósítására kívánom felhasználni. Kelt: ..................................................... ................................................. (cégszerû aláírás)

8. számú melléklet Az ellátandó feladatok ütemtervi egységenkénti részletezése Sorszám

Ezen belül: A feladat elvégzéséhez szükséges közvetlen költségek részletezése

idõtartama (-tól-ig)

Program szakasz megjelölése

Konkrét teendõk részletes felsorolása

munkakör/szolgáltatás megnevezése

1.

2.

3.

4.

Feladatokhoz rendelhetõ Felmerülõ Felmerülõ idõ szükség- kiadások költ- iadások költlet, (egyéb ségségnemen mérhetõ) nemenkénti belüli mennyiségi megnevezése részletezése egységgel 5.

6.

7.

Mennyiségi egységre jutó tervezett díja/ára

Összes költsége (5×8)

9. sorból az igényelt KüM támogatás összege

9. sorból a saját hozzájárulás összege

9. sorból a partner hozzájárulása

8.

9.

10.

11.

12

12220

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Helyesbítés: A Magyar Közlöny 2005. évi 167/2. kötetében kihirdetett, az autópályák használatának díjáról szóló 110/2005. (XII. 23.) GKM rendelet 4. §-ának (5) bekezdése – helyesen – az alábbi „l” pontot is tartalmazza: „l) az M1 autópálya Mosonmagyaróvárt elkerülõ szakaszán a 86. és 15. számú fõutak csomópontja között (159,1–165,9).” (Kézirathiba) A Magyar Közlöny 2005. évi 169. számában megjelent, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosításáról szóló 45/2005. (XII. 26.) PM rendelet 25. §-ának (2) bekezdése helyesen: „(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 2. §-ának (5)–(7) bekezdése, 3. §-ának (4) bekezdése, 6. §-a (2) bekezdésének második mondatában a ,,hitelesített pincekönyvet, valamint a” szövegrész, 67. §-ának (1) és (2) bekezdésében az ,,és a boradóraktár-engedélyes” szövegrész, 72. §-a (1) bekezdésének elsõ mondatában az ,,a szõlõborászati üzem, a szõlõbor kiszerelését végzõ borpalackozó” szövegrész, 72. §-ának (4) bekezdése, 73. §-ának (2)–(3), (5) bekezdése, (6) bekezdésének c) pontja és (7) bekezdése, 76. §-ának (5)–(7) bekezdése, 78. §-ának (3)–(5) bekezdése, 104. §-ának (4) bekezdése és 134. §-ának (2)–(3) bekezdése, valamint a 46/2004. (XII. 29.) PM rendelet 18. §-a, 20. §-a és 7. számú melléklete hatályát veszti.” (Kézirathiba)

2005/171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

12221

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2006. évi éves elõfizetési díja: 13 356 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. telefon/fax: 267-2780) vagy a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, telefon: 321-5971, fax: 321-5275).

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2006. évi elõfizetési díj fél évre

6678 Ft áfával

egy évre 13 356 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez.

Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ..............................................................

............................................................................ cégszerû aláírás

12222

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/171. szám

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 05.3609 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.