17. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, február 13., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 855, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest,

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

2009. február 13., péntek

27/2009. (II. 13.) Korm. rendelet 3/2009. (II. 13.) IRM rendelet

17. szám

Ára: 855,– Ft

3/2009. (II. 13.) KHEM rendelet

A hallgatói hitelrendszerrõl és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4354

A 2007–2013 közötti programozási idõszakban a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános programból származó támogatások felhasználásának alapvetõ szabályairól, intézményrendszerérõl, a pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszerek kialakításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4355

A földgáz biztonsági készlet felhasználásának engedélyezésérõl szóló 1/2009. (I. 7.) KHEM rendelet hatályon kívül helyezésérõl . . . . . .

4371

9/2009. (II. 13.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4371



4374



4375



4378

13/2009. (II. 13.) AB végzés

Az Alkotmánybíróság végzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4379

7/2009. (II. 13.) KE határozat

Bírák felmentésérõl és bírák kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4380


Bíró felmentésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4381


Kitüntetés adományozásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4381

1016/2009. (II. 13.) Korm. határozat

Az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. és a KITE Mezõgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. részére nyújtandó állami készfizetõ kezességvállalásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4381

Hivatalos Értesítõ (2009/6. szám)

4354

MAGYAR KÖZLÖNY

III. Kormányrendeletek A Kormány 27/2009. (II. 13.) Korm. rendelete a hallgatói hitelrendszerrõl és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az 5. § (1) bekezdése tekintetében az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az 5. § (2) bekezdése tekintetében a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § a), b) és h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § A hallgatói hitelrendszerrõl és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következõ r)–u) pontokkal egészül ki: [2. § E rendelet alkalmazásában] „r) szülõk: a hitelfelvevõ születési anyakönyvi kivonatában anyaként és apaként megjelölt személyek, s) álláskeresõ: a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének d) pontja szerinti személy, t) árva: az a hallgató, akinek mindkét szülõje, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nõtlen, elvált, vagy házastársától külön élt szülõje elhunyt és nem fogadták örökbe, u) félárva: az a hallgató, akinek egy szülõje elhunyt és nem fogadták örökbe.”

2. § Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 2008/2009. tanévtõl a felvehetõ hallgatói hitel legnagyobb összege – e rendelet 23/A. §-ának (1) bekez-

2009/17. szám

désében foglalt kivétellel – az államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatók számára havi 40 000 Ft, a költségtérítéses képzésben részt vevõ hallgatók számára havi 50 000 Ft.”

3. § Az R. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a hallgatói hitel tárgyévi havi törlesztõ részletének mértéke a (2)–(4) bekezdések megfelelõ alkalmazásával számított éves jövedelem hat – a költségtérítéses képzésre az 5. § (1) bekezdésében meghatározott legnagyobb hitelösszeget akár egy alkalommal is igénybe vett hitelfelvevõk esetében nyolc – százalékának 1/12-ed része.”

4. § Az R. a 23. §-t követõen a következõ alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki: „A hallgatói hitel igénybevételére vonatkozó különös szabályok álláskeresõ szülõk gyermekeinek esetében 23/A. § (1) Annak a hitelfelvevõnek, a) akinek mindkét szülõje álláskeresõ, vagy b) aki árva, vagy c) aki félárva és az élõ szülõje álláskeresõ, a 2008/2009. tanév II. tanulmányi félév kezdetétõl a felvehetõ hallgatói hitel legnagyobb összege államilag támogatott képzésben havi 50 000 Ft, költségtérítéses képzésben havi 60 000 Ft. (2) Az (1) bekezdés szerinti hitelösszegeket a hitelfelvevõ legfeljebb két tanulmányi félévre veheti igénybe. (3) Az (1) bekezdés szerinti hitelösszegek igénybevétele érdekében a hitelfelvevõ köteles közvetlenül a Diákhitel Központ részére benyújtani a) az (1) bekezdés a) pontja esetén aa) születési anyakönyvi kivonatának másolatát, ab) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy mindkét szülõ álláskeresõ, b) az (1) bekezdés b) pontja esetén ba) születési anyakönyvi kivonatának másolatát, bb) a szülõk halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, c) az (1) bekezdés c) pontja esetén ca) születési anyakönyvi kivonatának másolatát, cb) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy az élõ szülõje álláskeresõ, cc) a szülõk halotti anyakönyvi kivonatának másolatát.

2009/17. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az ab) és a cb) pontban foglalt okiratot a hitelfelvevõnek tanulmányi félévenként kell benyújtani a Diákhitel Központ részére. (4) Az (1) bekezdés szerinti az államilag támogatott képzésre tekintettel meghatározott legnagyobb hitelösszeget akár egy alkalommal is igénybe vett hitelfelvevõ tárgyévi havi törlesztõ részletének mértéke a 15. § (2)–(4) bekezdések megfelelõ alkalmazásával számított éves jövedelem nyolc – a költségtérítéses képzésre tekintettel meghatározott legnagyobb hitelösszeget akár egy alkalommal is igénybe vett hitelfelvevõk esetében kilenc – százalékának 1/12-ed része.”

5. § (1) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 4/A. számú mellékletében a

”

„

szövegrész helyébe a 10

¦si

„V

i 1

((1 R1 ) s1 (1 R2 ) s2 ..... (1 R10 ) s10 ) 1”

szöveg lép. (2) A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 4/A. számú mellékletében a )

”

„

szövegrész helyébe a 10

„V

¦si i 1

((1 R1 ) s1 (1 R2 ) s2 ..... (1 R10 ) s10 ) 1”

szöveg lép.

4355

V. A Kormány tagjainak rendeletei Az igazságügyi és rendészeti miniszter 3/2009. (II. 13.) IRM rendelete a 2007–2013 közötti programozási idõszakban a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános programból származó támogatások felhasználásának alapvetõ szabályairól, intézményrendszerérõl, a pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszerek kialakításáról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § f) és g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. §

6. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

E rendelet hatálya a 2007–2013. programozási idõszakban az Európai Unió „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános programból származó támogatások felhasználásának és a Magyar Köztársaság mindenkor hatályos költségvetésérõl szóló törvényben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezet, Fejezeti kezelésû elõirányzatok cím és Szolidaritási programok alcím alatt szabályozott fejezeti kezelésû elõirányzat felhasználásának pénzügyi lebonyolításában és ellenõrzésében résztvevõkre terjed ki.

4356

MAGYAR KÖZLÖNY Értelmezõ rendelkezések 2. §

E rendelet alkalmazásában 1. Európai Menekültügyi Alap: a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2008–2013-as idõszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról és a 2004/904/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2007. május 23-i 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (a továbbiakban: 2007/573/EK határozat) létrehozott alap; 2. Integrációs Alap: a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2008–2013-as idõszakra a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítõ európai alap létrehozásáról szóló, 2007. június 25-i 2007/435/EK tanácsi határozattal (a továbbiakban: 2007/435/EK határozat) létrehozott alap; 3. Visszatérési Alap: a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2008–2013-as idõszakra az Európai Visszatérési Alap létrehozásáról szóló, 2007. május 23-i 2007/575/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (a továbbiakban: 2007/575/EK határozat) létrehozott alap; 4. Külsõ Határok Alap: a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2008–2013-as idõszakra a Külsõ Határok Alap létrehozásáról szóló, 2007. május 23-i 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (a továbbiakban: 2007/574/EK határozat) létrehozott alap; 5. többéves program: a 2007/573/EK határozat 18. cikk (1) bekezdése, a 2007/575/EK határozat 19. cikk (1) bekezdése, a 2007/574/EK határozat 21. cikk (1) bekezdése, továbbá a 2007/435/EK határozat 17. cikk (1) bekezdése szerinti program; 6. éves program: a 2007/573/EK határozat 20. cikk (3) bekezdése, a 2007/575/EK határozat 21. cikk (3) bekezdése, a 2007/574/EK határozat 23. cikk (3) bekezdése, továbbá a 2007/435/EK határozat 19. cikk (3) bekezdése szerinti éves programok; 7. projekt: a támogatások végsõ kedvezményezettjei által végzett mûvelet egészének vagy részének végrehajtására felvonultatott egyedi, gyakorlati eszközök, amelyek pontosan meghatározott leírással, futamidõvel, költségvetéssel, célkitûzésekkel és személyzettel rendelkeznek; 8. végsõ kedvezményezett: a projekt megvalósításáért felelõs szervezet; 9. partner: a projekttel megvalósítani kívánt tevékenységek ellátására alkalmas szervezet, amely a végsõ kedvezményezett felelõssége mellett, a végsõ kedvezményezettel kötött partnerségi megállapodás alapján a végsõ kedvezményezettel közösen valósítja meg a projektet; 10. alvállalkozó: a végsõ kedvezményezett által a projekttel elérni kívánt cél megvalósítása érdekében szerzõdéses jogviszony keretében igénybe vett személy vagy szervezet;

2009/17. szám

11. Felelõs Személy: az igazságügyi és rendészeti miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt, a miniszter nevében eljáró személy, aki koordinálja a 2007/573/EK határozat 27. cikkében, a 2007/575/EK határozat 27. cikkében, a 2007/574/EK határozat 29. cikkében, továbbá a 2007/435/EK határozat 25. cikkében meghatározott feladatokat; 12. Felelõs Hatóság: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak (a továbbiakban: IRM) a miniszter által alaponként külön kijelölt, a többéves és az éves programok stratégiai, operatív és adminisztratív igazgatásáért felelõs szervezeti egységei; 13. Menedzsment Csoport: a Felelõs Hatóság operatív és adminisztratív (projekt- és pénzügyi menedzsment) feladatait ellátó részlege; 14. Mûködési Kézikönyv: a Felelõs Hatóság mûködésére vonatkozó szabályokat és egyes azzal kapcsolatos adatokat tartalmazó dokumentum; 15. Hitelesítõ Hatóság: az IRM-nek a miniszter által a kiadásigazoló nyilatkozatok Európai Bizottsághoz való benyújtást megelõzõ hitelesítésére kijelölt, a Felelõs Hatóságtól funkcionálisan független szervezeti egysége; 16. Ellenõrzési Hatóság: a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, amely a Kormányzati Ellenõrzési Hivatalról szóló 312/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján ellátja a többéves és az éves programok, valamint a projektek végrehajtásának ellenõrzését; 17. elõzetes projekt adatlap: zárt kétfordulós kiválasztási eljárás esetén a pályázó által tervezett program lényegi elemeit tartalmazó dokumentum; 18. részletes projekt adatlap: a Felelõs Hatóság által elkészített, a tervezett projekt megvalósításával összefüggõ minden releváns információra kiterjedõ nyomtatvány; 19. közvetlen támogatási megállapodás: a Felelõs Hatóság és a feladatát jogszabály alapján végzõ végsõ kedvezményezett között létrejött szerzõdés, amely tartalmazza a közvetlen támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait; 20. támogatási megállapodás: a Felelõs Hatóság és a végsõ kedvezményezett között létrejött szerzõdés, amely tartalmazza a támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait; 21. informatikai rendszer: a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében végrehajtott projektek nyomon követését szolgáló, a 2007/435/EK határozat 22. cikk e) pontjában, a 2007/573/EK határozat 24. cikk e) pontjában, a 2007/574/EK határozat 26. cikk e) pontjában és a 2007/575/EK határozat 24. cikk e) pontjában meghatározott informatikai alapú nyilvántartó rendszer; 22. ellenõrzéstûrési kötelezettség: betekintés és hozzáférés biztosítása a nyilvántartási, adatszolgáltatási és mûködési rendszerbe, lehetõvé téve azt, hogy az arra felhatalmazott, megbízólevéllel ellátott ellenõrök a támogatásra vonatkozó valamennyi információt megszerezhessék, és azok valódiságáról meggyõzõdhessenek;

2009/17. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

23. ellenõrzési nyomvonal: az Európai Unió által elõírt, a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program támogatásainak tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenõrzési folyamatainak leírása szövegesen, táblázatba foglalva vagy folyamatábrával szemléltetve, amely tartalmazza különösen a felelõsségi és információs szinteket, kapcsolatokat, továbbá az irányítási és ellenõrzési folyamatokat, lehetõvé téve azok nyomon követését és utólagos ellenõrzését; 24. szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérõl szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK EURATOM rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok elõírásainak, a támogatási megállapodásban, illetve a közvetlen támogatási megállapodásban a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek; 25. szabálytalansági gyanú: bármilyen adat vagy információ, amely szabálytalanság elkövetésére utal; 26. szabálytalansági informatikai rendszer: a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében végrehajtott projekteket érintõ szabálytalanságokkal kapcsolatos adatokat tartalmazó informatikai alapú nyilvántartó rendszer.

II. Fejezet INTÉZMÉNYRENDSZER Felelõs Hatóság 3. § (1) A Felelõs Hatóság felelõs az Európai Menekültügyi Alapból, az Integrációs Alapból, a Visszatérési Alapból és a Külsõ Határok Alapból (a továbbiakban együtt: Alapok) támogatott többéves program, illetve az éves programok igazgatásáért, az Európai Bizottsággal való kommunikációért; ellátja továbbá a 2007/573/EK határozat 27. cikkében, a 2007/575/EK határozat 27. cikkében, a 2007/574/EK határozat 29. cikkében, valamint a 2007/435/EK határozat 25. cikkében meghatározott feladatokat. (2) A Felelõs Hatóság operatív és adminisztratív (projekt- és pénzügyi menedzsment) feladatait a Menedzsment Csoport látja el.

Hitelesítõ Hatóság 4. § A Hitelesítõ Hatóság ellátja a 2007/573/EK határozat 29. cikkében, a 2007/575/EK határozat 29. cikkében, a

4357

2007/574/EK határozat 31. cikkében, továbbá a 2007/435/EK határozat 27. cikkében meghatározott feladatokat.

Ellenõrzési Hatóság 5. § Az Ellenõrzési Hatóság felelõs az irányítási és ellenõrzési rendszer hatékony mûködésének vizsgálatáért, és ellátja a 2007/573/EK határozat 30. cikkében, a 2007/575/EK határozat 30. cikkében, a 2007/574/EK határozat 32. cikkében, továbbá a 2007/435/EK határozat 28. cikkében meghatározott feladatokat.

Monitoring testületek 6. § (1) Az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs Alap, valamint a Visszatérési Alap éves és többéves programjaiban megfogalmazott célkitûzések teljesülésének nyomon követését független Monitoring Bizottság (a továbbiakban: MB) végzi. (2) Az MB mûködésének alapelveit az általa elfogadott ügyrend szabályozza. (3) Az MB-be tagot a Felelõs Hatóság, valamint a Felelõs Személy által erre felkért minisztériumok és nemzetközi szervezetek delegálnak. (4) Az MB-ben megfigyelõként részt vesz az Ellenõrzési Hatóság és a Hitelesítõ Hatóság. (5) Az MB feladatai: a) az elõrehaladási és a zárójelentés megküldése elõtt az éves program célkitûzéseinek tükrében a projektek megvalósulásának áttekintése és javaslattétel a jelentések az Európai Bizottság részére történõ megküldésével kapcsolatban; b) javaslattétel a Felelõs Hatóságnak az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs Alap, valamint a Visszatérési Alap hazai felhasználása olyan felülvizsgálatára, amely elõsegítheti az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs Alap, valamint a Visszatérési Alap célkitûzéseinek hatékonyabb elérését, illetve az éves program irányításának vagy pénzügyi ellenõrzésének a javítását; c) az éves és a többéves programok módosítási kérelmének az Európai Bizottság részére történõ benyújtása elõtt a módosítás véleményezése, és javaslatétel a módosítás benyújtásával kapcsolatban.

4358

MAGYAR KÖZLÖNY

Külsõ Határok Alap Tárcaközi Egyeztetõ Fórum 7. § (1) A Külsõ Határok Alap Tárcaközi Egyeztetõ Fórum (a továbbiakban: Fórum) létrehozásának és mûködésének célja a folyamatos információáramlás, a Külsõ Határok Alap felhasználásával kapcsolatos szakmai és technikai egyeztetések biztosítása, valamint a fejlesztések folyamatos nyomon követése. (2) A Fórum feladatai: a) a végsõ kedvezményezettek fejlesztési javaslatai alapján a több éves fejlesztési program szakmai elõkészítése, megvitatása és összehangolása; b) a végsõ kedvezményezettek projekt javaslatai alapján az éves fejlesztési programok szakmai elõkészítése, megvitatása és összehangolása; c) a fejlesztési tervekkel összefüggõ kormányzati és miniszteri hatáskörbe tartozó döntések megfogalmazása, elõkészítése; d) a Külsõ Határok Alap terhére megvalósuló fejlesztések végrehajtásának folyamatos nyomon követése, a 6. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt monitoring feladatok ellátása.

III. Fejezet PROJEKTEK KIVÁLASZTÁSA Kiválasztási eljárások 8. § (1) A projektek kiválasztása nyílt vagy zárt kétfordulós kiválasztási eljárás keretében történik. (2) Zárt kétfordulós kiválasztási eljárással kell kiválasztani azokat a projekteket, amelyek esetében a tervezett tevékenységet a végsõ kedvezményezett jogszabályi felhatalmazás alapján, kizárólagos hatáskörrel látja el. A projektek kiválasztása egyéb esetekben nyílt pályázati eljárással történik. (3) Az éves programok összeállítása elõtt le kell folytatni a zárt kétfordulós kiválasztási eljárás elsõ fordulóját, és az ott kiválasztott projekteknek szerepelniük kell az Európai Bizottságnak megküldendõ éves programban. (4) A Felelõs Hatóság nyílt és a zárt kiválasztási eljárás elsõ fordulója során felhívást jelentet meg, amelynek tartalmaznia kell: a) a többéves program és az éves programok vonatkozásában jóváhagyott azon prioritásokat és célkitûzéseket, amelyek megvalósítására a pályázók projekt javaslata irányulhat; b) a projekt maximális idõtartamát, megvalósításának területi hatályát;

2009/17. szám

c) a pályázati dokumentáció benyújtásának módját, helyét és határidejét; d) a finanszírozás módját; e) a pályázati felhíváshoz kapcsolódó útmutató, az egyéb szükséges dokumentumok és információk elérésének helyét. (5) A pályázati útmutatónak tartalmaznia kell: a) a pályázókkal, a partnerekkel, az alvállalkozókkal, valamint a pályázattal szemben támasztott alkalmassági feltételeket; b) a közösségi támogatás felhasználásának szabályait, határidejét; c) az elszámolható és el nem számolható költségek ismertetését; d) az alkalmazott biztosítékokat, ha szükséges; e) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét; f) a pályázati adatlaphoz csatolandó mellékletek listáját; g) a pályázatok kiválasztásának szempontrendszerét, eljárásrendjét; h) az eredményrõl való tájékoztatást, a szerzõdéskötés tervezett idejét; i) a hiánypótlás szabályait; j) a kifogás lehetõségét; k) a jogszabályi háttér ismertetését; l) a támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenõrzés-tûrési és adatszolgáltatási kötelezettségrõl való tájékoztatást, és m) a további információk elérhetõségét. (6) A pályázati adatlapnak és mellékleteinek tartalmazniuk kell: a) a pályázó és – ha van ilyen – a partner nevét, elérhetõségeit, cégadatait, továbbá hozzájárulást az egyes adatok e rendelet szerinti nyilvános közzétételéhez; b) a célkitûzés, a célcsoport és a tevékenységi terület pontos meghatározását hivatkozással az érintett európai uniós jogi aktus, illetve a Magyar Köztársaság Külsõ Határok Alap Nemzeti Program vonatkozó elõírásaira; c) a projekt tartalmi összefoglalását; d) a projekt tervezett eredményét, mérhetõ mutatók (indikátorok) meghatározását (eredmény, közvetlen cél, hatás); e) a projekt tervezett kezdési és befejezési idõpontját, idõtartamát; f) a megvalósítás helyszínét; g) a kizárólagosságot biztosító jogszabályi hivatkozásokat, amely alapján a szervezet közvetlen támogatásra jogosult; h) a finanszírozás módját (igényelt közösségi és költségvetési támogatás, saját forrás); i) a logikai keretmátrixot; j) a részletes költségvetést és a költségek ütemezését; k) a megvalósítás módját, a tervezett tevékenységek részletes leírását;

2009/17. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

l) a projektet megvalósító szervezet bemutatását, a megvalósítás személyi és tárgyi feltételeinek bemutatását; m) a projekt ütemezésének bemutatását GANTT-diagram segítségével (tervezett kezdési idõpont, idõtartam); n) a tervezett tevékenység kiegészítõ jellegének ismertetését; és o) a szolgáltatott adatok igazolására szolgáló dokumentumokat. (7) A zárt kétfordulós kiválasztási eljárás elsõ fordulója során benyújtott elõzetes projekt adatlap a (6) bekezdés a)–h) pontjaiban szereplõ elemeket tartalmazza. A (6) bekezdés i)–n) pontjaiban szereplõ elemek részletes kidolgozását a második fordulóban kitöltendõ részletes projekt adatlap tartalmazza. (8) A nyílt kiválasztási eljárás pályázati felhívását és annak útmutatóját a Felelõs Hatóság elhelyezi honlapján, és egyidejûleg a pályázati felhívást legalább két országos napilapban, valamint regionális lapokban is megjelenteti. (9) Zárt kétfordulós kiválasztási eljárás elsõ fordulója során – az éves program összeállítását megelõzõen – az elõzetes projekt adatlap benyújtására vonatkozó felhívást, majd a második fordulóra vonatkozó kitöltendõ adatlapot – az éves program Európai Bizottság általi jóváhagyását követõen – a Felelõs Hatóság elhelyezi honlapján, és egyidejûleg megküldi a végsõ kedvezményezett szervezetek részére.

Többéves projektek 9. § (1) Projekt többéves projektként akkor valósítható meg, ha a) a projekt célja érdekében megvalósítandó beruházás, tevékenység jellege és a lebonyolításához szükséges idõtartama ezt feltétlenül indokolja, valamint b) a pályázati felhívás lehetõséget ad rá, és meghatározza az egyéb feltételeket. (2) A többéves projekttel szemben a pályázati felhívásban támasztott valamennyi feltételt minden egyes évre vonatkozóan teljesíteni kell az adott allokáció évére vonatkozó pályázati dokumentációban. (3) A többéves projekt az Alapok legfeljebb három éves program allokációját érintheti. (4) A Felelõs Hatóság kötelezettséget csak az Európai Bizottság által jóváhagyott allokáció terhére vállal. A támogatási megállapodás, illetve a közvetlen támogatási megállapodás évente kerül megkötésre, amelynek alkalmával az elõzõ év tapasztalatai alapján a projektet a végrehajtás objektív körülményeire tekintettel felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeképpen a projekt újraértékelésre kerül, melynek eredményétõl függõen tervezett költ-

4359

ségvetése és indikátorai, valamint ezek alapján a tervezett támogatási összege módosíthatóak.

Projekt javaslatok értékelése 10. § (1) A benyújtott pályázatok értékelését független Értékelõ Bizottság (a továbbiakban: ÉB) végzi. (2) Az ÉB mûködését a Felelõs Személy által jóváhagyott ügyrend szabályozza. (3) Az ÉB a Felelõs Hatóság által meghatározott szakmai és pénzügyi szempontok szerint, valamint a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelõen értékeli a benyújtott pályázatokat, és megállapítja a támogatásra javasolt projektek sorrendjét, zárt pályázat esetén megállapítja a támogatható projektek körét. (4) Az ÉB az adott alap tekintetében benyújtott pályázat elbírásához szükséges szakmai tapasztalattal rendelkezõ – az adott szakterületet érintõ szabályozásban, feladatok ellátásában érdemi szerepet betöltõ szervezetek és a felügyeletet ellátó minisztériumok, valamint a Felelõs Hatóság által delegált – tagokból áll. Az ÉB elnökét a Felelõs Személy jelöli ki. (5) Az ÉB ülésein megfigyelõk vehetnek részt, akik észrevétel-tételi joggal rendelkeznek. (6) Az értékelésben résztvevõket titoktartási kötelezettség terheli, amelyrõl nyilatkozatot kell aláírniuk. (7) Az ÉB szavazással, egyszerû többséggel dönt a vitás kérdésekrõl. (8) Az ÉB ülésérõl jegyzõkönyv készül. A jegyzõkönyv tartalmazza az ülés helyét és idõpontját; a jelen lévõ tagok és megfigyelõk nevét; az ÉB döntési javaslatát (támogatás esetén a támogatás összegét és arányát, az összköltség csökkentése esetén a csökkentett összköltséget, és annak indoklását, elutasítás esetén annak részletes indoklását); vitás kérdés esetén a szavazatok arányát és bármely tag különvéleményét, ha azt a tag kéri. (9) A Felelõs Hatóság az ÉB döntési javaslata alapján dönt az egyes projektek támogatásáról vagy elutasításáról. A Felelõs Hatóság döntését a Felelõs Személy hagyja jóvá. (10) A Külsõ Határok Alap esetén a Felelõs Személy az ÉB döntési javaslata alapján a Fórum elé terjeszti a támogatható projekteket. A Fórum a 7. § (2) bekezdésének b) pontjával összhangban javaslatot tesz az éves programban szerepeltethetõ projektekrõl. Az éves programot a miniszter hagyja jóvá az EU Bizottsághoz történõ hivatalos benyújtást megelõzõen.

4360

MAGYAR KÖZLÖNY

(11) A támogatás megítélésérõl vagy elutasításáról szóló döntésrõl a Felelõs Hatóság írásban tájékoztatja a pályázókat. (12) A Felelõs Személy által jóváhagyott, támogatott projektek listáját a döntést követõ 8 napon belül a Felelõs Hatóság honlapján közzéteszi. A támogatott projektek listáján fel kell tüntetni a projekt címét, a megvalósító szervezet és a partner nevét, a döntés idõpontját, valamint a megítélt támogatás összegét.

A támogatási megállapodás, illetve a közvetlen támogatási megállapodás megkötése, illetve módosítása 11. § (1) A támogatási megállapodást, illetve a közvetlen támogatási megállapodást (a továbbiakban együtt: megállapodás) a Felelõs Hatóság és a végsõ kedvezményezett szervezet köti meg. A megállapodás aláírására a Felelõs Személy jogosult. (2) A projektek támogatása vissza nem térítendõ támogatás formájában valósul meg.

2009/17. szám

ténõ támogatása ellen kizárólag jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértése esetén, a döntés kézhezvételétõl számított 5 munkanapon belül az indokok megjelölésével kifogást terjeszthet elõ a Felelõs Személynél. (2) A kifogást – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Felelõs Hatóság érdemben megvizsgálja. A kifogásnak halasztó hatálya van a megállapodások megkötésére. (3) A Felelõs Hatóság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a) a kifogást az (1) bekezdés szerinti határidõn túl terjesztették elõ; b) a kifogást nem az arra jogosult terjeszti elõ; vagy c) korábbival azonos tartalmú, ismételt kifogást terjesztenek elõ. (4) A Felelõs Hatóság a kifogást a Felelõs Személyhez történõ beérkezésétõl számított 15 napon belül elbírálja. A Felelõs Hatóság az elbírálás határidejét egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. A Felelõs Hatóság az elbírálás meghosszabbításának tényérõl a kifogás beérkezésétõl számított 5 munkanapon belül tájékoztatja a pályázót.

(3) A projektek megvalósítása érdekében – a megállapodásban foglaltak szerint – a végsõ kedvezményezett elõleg igénybevételére jogosult.

(5) A Felelõs Hatóság a kifogás tárgyában hozott döntésrõl az indokok megjelölésével értesíti a pályázót.

(4) A megállapodás aláírásának feltétele a pályázati felhívás útmutatójában elõírt dokumentumok becsatolása.

(6) A Felelõs Hatóság a kifogással kapcsolatosan az alábbi döntéseket hozhatja: a) a kifogásban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerû állapot helyreállításáról; b) a kifogást indokolt döntésével elutasítja.

(5) A megállapodás tervezetét a Felelõs Hatóság állítja össze. (6) A végsõ kedvezményezett felelõs a partner által végzett tevékenységekért, illetve az általa elszámolt költségek vonatkozásában az elszámolhatósági szabályok betartásáért, továbbá a felmerülõ kiadásokat és bevételeket rögzítõ számviteli dokumentumok hiteles másolatának megõrzéséért. (7) Közvetlen támogatás esetén a Felelõs Hatóság és a végsõ kedvezményezett szervezet közvetlen támogatási megállapodást köt. A közvetlen támogatási megállapodás megkötésének feltétele, hogy a zárt kétfordulós pályázati eljárás második fordulójában elõírt dokumentumokat a végsõ kedvezményezett határidõre benyújtsa, azt a Felelõs Hatóság elfogadja, és a Felelõs Személy jóváhagyja. (8) A végsõ kedvezményezett haladéktalanul tájékoztatja a Felelõs Hatóságot, ha a megállapodás hatályának idõtartama alatt a megállapodásban foglalt azonosító adatai, illetve a megállapodás teljesítésével összefüggõ adatai megváltoznak.

(7) A Felelõs Hatóság elutasító döntését a miniszternek jóvá kell hagynia.

IV. Fejezet PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA Közbeszerzési és egyéb beszerzési eljárások lefolytatása és ellenõrzése 13. §

12. §

(1) Ha a végsõ kedvezményezett alvállalkozót (kivitelezõt, szállítót) vesz igénybe a projekt megvalósításához, és az alvállalkozó igénybevételével megvalósítani kívánt feladat értéke nem éri el az egyszerû közbeszerzési eljárás értékhatárát, akkor a végsõ kedvezményezettnek legalább 3 ajánlatot kell bekérnie, és az azonos tartalmú ajánlatok közül legelõnyösebbet kell kiválasztania.

(1) A pályázó a projekt javaslat elutasítása, csökkentett összköltséggel történõ támogatása vagy feltételekkel tör-

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni azon beszerzések esetében, amelyek egyedi értéke nem éri el a nettó 100 ezer forintos értékhatárt.

Kifogás

2009/17. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 14. §

(1) A Felelõs Hatóság a folyamatba épített ellenõrzés részeként köteles gondoskodni a közbeszerzésekre és egyéb beszerzési eljárásokra vonatkozó elõírások teljesülésének ellenõrzésérõl. (2) A folyamatba épített ellenõrzés keretében vizsgálni kell: a) a közbeszerzési mûszaki leírás, a projekt költségvetés tervezésének megfelelõ minõségét és pontosságát; b) az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás megfelelõségét és azok közzétételét; c) az alkalmazott közbeszerzési eljárás kiválasztásának megfelelõségét; d) a szerzõdés különbözõ fázisai közötti kölcsönös összefüggést; e) pénzügyi tervek meglétét; f) az eredményhirdetést követõen az eljárás eredményérõl vagy eredménytelenségérõl szóló tájékoztatási kötelezettség teljesítését és a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerzõdés nyilvánosságára vonatkozó követelmények betartását; g) az ajánlatok értékelésének megfelelõségét és a kellõen részletes, a döntéshozatal folyamatát bemutató bírálóbizottsági jegyzõkönyv meglétét; h) a szerzõdés teljesítésének megfelelõségét, valamint szerzõdésmódosítás esetén a módosítás körülményeinek és indokoltságának megfelelõségét. (3) A Felelõs Hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti folyamatba épített ellenõrzési kötelezettségének a kockázatelemzéssel kiválasztott projektek esetében dokumentum alapú, illetve helyszíni vizsgálattal tesz eleget. (4) Ha a közbeszerzés értékhatára eléri a nemzeti értékhatárt, a végsõ kedvezményezett köteles a közbeszerzési eljárás tervezett megindítása elõtt legalább 15 nappal megküldeni a Felelõs Hatóság részére az ajánlati felhívást és a kapcsolódó dokumentációt. (5) A (4) bekezdésben szabályozott esetben a Felelõs Hatóság közbeszerzési szakértõ közremûködésével végzi el az ellenõrzést.

4361

(2) Ha a Felelõs Hatóság a Kbt.-be ütközõ magatartást vagy mulasztást észlel, akkor a Kbt. 327. § (1) bekezdés g) pontja alapján a Közbeszerzési Döntõbizottság eljárását kezdeményezi, és a Kbt.-nek a szabálytalanságok kezelésérõl szóló XI. Fejezet rendelkezései szerint jár el.

A megvalósítás nyomon követése 16. § (1) A végsõ kedvezményezett minden hónap 10. napjáig köteles a projekt elõrehaladásáról – pénzügyi és szakmai szempontú, szöveges értékelést is tartalmazó – jelentést készíteni, és azt megküldeni a Menedzsment Csoport részére. (2) A végsõ kedvezményezett köteles zárójelentést készíteni a projekt lezárulását követõ 30 napon belül. A zárójelentésben be kell mutatni a) a projekt célkitûzéseinek teljesülését, konkrét elemzésekkel alátámasztva; b) a tényleges költségek tervezett költségeknek való megfelelését, és az esetleges eltérések indokait; továbbá c) a támogatás könyvelésben való kezelését és elkülönítését. (3) A végsõ kedvezményezett az (1) és (2) bekezdésben foglalt jelentéseket köteles feltölteni a Felelõs Hatóság által üzemeltetett informatikai rendszerbe, amelyhez a Felelõs Hatóság elektronikus hozzáférést biztosít.

A projekt fenntartása, dokumentumok nyilvántartása és megõrzése 17. § (1) A projekt lezárását követõen a végsõ kedvezményezett köteles a projekt végrehajtása során elért eredményeket a megállapodásban rögzített idõtartamig és az ott rögzített célnak megfelelõen fenntartani. (2) A projekttel kapcsolatos dokumentumok a projekt Felelõs Hatóság által történõ lezárásától 10 évig kerülnek megõrzésre.

15. § (1) Ha a Felelõs Hatóságnak a folyamatba épített ellenõrzés során a Kbt., a Kbt. felhatalmazása alapján kiadott beszerzésekre vonatkozó jogszabályok, a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi rendelkezések, illetve a 13. §-ban foglaltak megsértése jut tudomására, írásban felhívja a végsõ kedvezményezettet, hogy az egyes rendelkezések megsértésével kapcsolatos álláspontját kifejthesse. A végsõ kedvezményezett álláspontja figyelembevételével a Felelõs Hatóság megvizsgálja a támogathatóság feltételeit a megállapodás alapján.

V. Fejezet A PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS RENDJE A pénzügyi irányítás és kontroll 18. § A pénzügyi irányítási és ellenõrzési tevékenység tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tör-

4362

MAGYAR KÖZLÖNY

vény (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) elõírásai az irányadók.

2009/17. szám

Az EU támogatás fogadására és kifizetésre szolgáló kincstári bankszámlák és a pénzügyi lebonyolítás rendje 22. §

19. § A pénzügyi lebonyolítás során olyan irányítási és ellenõrzési rendszert kell kialakítani, amely biztosítja az Alapokból társfinanszírozott intézkedések teljesítésének és az igényelt kiadások hitelességének ellenõrzését, valamint biztosítja az alkalmazandó nemzeti és közösségi jogszabályok betartását, különösen a kiadások támogathatósága, a közbeszerzések, az állami támogatás, a tisztességes verseny és az esélyegyenlõség tárgyában. Az irányítási és ellenõrzési intézményrendszer mûködése a Szolidaritási alapokhoz kapcsolódó technikai költségkeret terhére finanszírozható.

20. § (1) A Felelõs Személy és a Hitelesítõ Hatóság vezetõje e rendelet melléklete szerint köteles nyilatkozni az általa mûködtetett irányítási és ellenõrzési rendszerek megfelelõ és megbízható mûködésérõl. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szervezetnél év közben változás történik a szervezet vezetõje személyében, továbbá ha a szervezet átalakul vagy megszûnik, a távozó vezetõ (átalakuló vagy megszûnõ szervezet vezetõje) köteles a nyilatkozatot az addig eltelt idõszak vonatkozásában kitölteni, a nyilatkozatot az új vezetõnek átadni, aki köteles azt az éves beszámolóhoz mellékelni saját nyilatkozatával együtt. (3) A Felelõs Hatóság és a Hitelesítõ Hatóság vezetõje a saját szervezetére vonatkozó nyilatkozatot a tárgyévet követõ év május 31-ig megküldi az államháztartásért felelõs miniszter részére.

Közösségi hozzájárulás rendezése 21. § A Hitelesítõ Hatóság nem igazolhatja azt a kiadást, amely olyan költséget tartalmaz, amelyre vonatkozóan szabálytalansági vizsgálat van folyamatban, vagy amelyre vonatkozóan a szabálytalanság ténye megállapítást nyert. Ezen összegek 31. § (11) bekezdés d) pontja szerinti nyilvántartásáról a Hitelesítõ Hatóság gondoskodik.

(1) A jóváhagyott éves programok alapján az Európai Bizottság által átutalt európai uniós támogatásból származó elõfinanszírozás, idõközi kifizetések és végsõegyenleg-kifizetések fogadása a Felelõs Hatóság által a Magyar Államkincstárban nyitott – normál piaci feltételek mellett – kamatozó devizaszámlán történik. (2) Az Alaponként nyitott devizaszámlák felett a Felelõs Hatóság rendelkezik. (3) Az Alapokhoz biztosított uniós forrás és a hazai társfinanszírozás összege a Magyar Államkincstárban megnyitott feladatfinanszírozási elõirányzat felhasználási keretszámlán (FEFK) keresztül kerül felhasználására. (4) Az igényelt elõleg és egyenleg kifizetése nyílt kiválasztási eljárás esetén a végsõ kedvezményezettek által nyitott elkülönített számla javára történik a támogatási megállapodásban foglaltak szerint. (5) Közvetlen támogatás esetén a végsõ kedvezményezett számájára vagy a Magyar Államkincstárban a Felelõs Hatóság által nyitott forintalapú lebonyolítási számla javára történik az igényelt elõleg és az egyenleg kifizetése, illetve a közvetlen támogatási megállapodásban foglaltak szerint az alvállalkozó számlájára közvetlenül kerül átutalásra az általa benyújtott számla összege a szerzõdésszerû és igazolt teljesítése alapján. (6) A bankszámlák vezetésével kapcsolatos, a Felelõs Hatóságnál felmerülõ költségek a Felelõs Hatóságot terhelik.

23. § (1) Az Alapok terhére finanszírozott projektek pénzügyi lebonyolítására az Ámr. 70–77. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni. (2) A nyílt pályázati eljárás keretében finanszírozásra kiválasztott projektek esetén Alaponként és éves allokációnként egy-egy Finanszírozási Alapokmányt készít a Felelõs Hatóság. (3) A Felelõs Hatóság közvetlen támogatás esetén gondoskodik a Finanszírozási Alapokmányok megnyitásáról és az elõirányzatok rendelkezésre bocsátásáról.

Támogatás kifizetése 24. § (1) A Felelõs Hatóság a végsõ kedvezményezett szervezetek által benyújtott kifizetésekhez szükséges dokumen-

2009/17. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4363

tumok ellenõrzését és jóváhagyását követõen gondoskodik az igényelt támogatás átutalásáról.

zat és bizonylat dokumentum alapú, formai és tartalmi ellenõrzésének lefolytatásáról.

(2) A teljes támogatási összeg részletekben kerül kifizetésre elõleg-finanszírozás, egyenleg kifizetés, illetve az alvállalkozónak történõ közvetlen kifizetés formájában.

(2) A pénzügyi lebonyolítás során a dokumentum alapú ellenõrzés a kifizetési kérelem és az azt alátámasztó bizonylatok ellenõrzésébõl áll.

(3) A támogatás kifizetéséhez a végsõ kedvezményezett kifizetési kérelmet nyújt be a megállapodásban meghatározott idõben és tartalommal. A hiányos vagy hibás kifizetési kérelem elutasításra kerül.

(3) A bekért bizonylatoktól függõen a dokumentum alapú ellenõrzések keretében ellenõrizni kell: a) a projektek megállapodásoknak – ideértve az azoknak elválaszthatatlan részét képezõ mellékleteket is – megfelelõ fizikai és pénzügyi elõrehaladását; b) azt, hogy a benyújtott számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat valós költségeken alapul, az Alapok keretében jóváhagyott projekt kapcsán merült fel és megfelel a célkitûzéseinek; c) a teljesítés igazolását; d) a kettõs finanszírozás elkerülésére vonatkozó elõírások teljesülését; valamint e) azt, hogy a benyújtott számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplõ teljesítés összhangban van-e a pályázat kiválasztására vonatkozó döntéssel, a szerzõdéses feltételekkel, a fizikai és teljesítmény mutatószámok teljesítésével, a tárgyi és idõbeli elszámolhatósági szabályokkal és a közbeszerzésre vonatkozó elõírásokkal.

(4) A végsõ kedvezményezett az eredeti bizonylatokon köteles feltüntetni a projekt regisztrációs számát, a támogatást nyújtó alap, valamint az alap azon évi allokációja megnevezését, amelynek a terhére a költség elszámolásra került. (5) A végsõ kedvezményezett a kapott elõlegfinanszírozással köteles elszámolni a 26–27. §-ban foglaltak szerint. Ennek megtörténtérõl a Felelõs Hatóság nyilatkozatot állít ki. Az elszámolással az elõleg végleges támogatássá válik. (6) A végsõ kedvezményezett szervezetek – közvetlen támogatás biztosítása esetén – az elõlegként igényelt és a Felelõs Hatóság által jóváhagyott, a végsõ kedvezményezett számlájára vagy a lebonyolítási számlára átutalt elõirányzat terhére a szükséges dokumentumok kiállítását követõen saját hatáskörben indíthatnak átutalásokat a Magyar Államkincstáron keresztül. (7) A végsõ kedvezményezett – közvetlen támogatás biztosítása és alvállalkozónak történõ közvetlen kifizetés esetén – a nevére kiállított, alvállalkozó által benyújtott számlák kifizetéséhez szükséges bizonylatokat benyújtja a Felelõs Hatóság részére, amely intézkedik a számlában szereplõ jogosult részére történõ átutalásáról. Bizonylatként benyújtandóak a végsõ kedvezményezett által igazolt számlamásolatok, az alvállalkozóval kötött szerzõdésben meghatározott dokumentumok hiteles másolata, valamint a kifizetéshez szükséges dokumentumok.

VI. Fejezet KÖLTSÉGIGAZOLÁSI TEVÉKENYSÉG RENDJE Hitelesítés 25. § Az Alapok keretében megítélt támogatások felhasználásának hitelesítése a Menedzsment Csoport feladata.

26. § (1) A folyamatba épített ellenõrzés részeként a Menedzsment Csoportnak gondoskodnia kell a végsõ kedvezményezett által benyújtott valamennyi jelentés, nyilatko-

27. § (1) A folyamatba épített ellenõrzés részeként a Menedzsment Csoportnak gondoskodnia kell a projektek megvalósításának helyszíni vizsgálatáról. (2) Minden projekt esetében legalább kétszer kerül sor helyszíni vizsgálat lefolytatására: a projekt megvalósításának idõszaka alatt, illetve annak lezárulása elõtt. (3) A helyszíni vizsgálat során ellenõrizni kell különösen: a) a projektek megállapodásoknak – ideértve az azoknak elválaszthatatlan részét képezõ mellékleteteket – megfelelõ fizikai és pénzügyi elõrehaladását; b) az elõrehaladási jelentések és a projekt tényleges fizikai és pénzügyi elõrehaladásának összhangját; c) azt, hogy a kifizetési kérelmet alátámasztó bizonylatok eredeti példányai a végsõ kedvezményezettnél rendelkezésre állnak és fellelhetõek-e, továbbá, hogy megegyeznek-e a végsõ kedvezményezett által a kifizetési kérelemhez benyújtott hiteles másolatokkal; d) a végsõ kedvezményezett által benyújtott nyilatkozat összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal; e) a termékek, illetve szolgáltatások teljesítésének a megállapodással való összhangját; f) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi szabályok betartását; valamint g) a közbeszerzésekre vonatkozó elõírások betartását.

4364

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A helyszíni vizsgálatok keretében a költségek elszámolhatóságának megállapításához ellenõrizni kell a számlákat, ezek között a korábbi számlaösszesítõ(k)ben feltüntetett, a számlákhoz kapcsolódó szerzõdéseket és az azokhoz kapcsolódó teljesítésigazolásokat. (5) A folyamatba épített ellenõrzéseket, ideértve a dokumentum alapú ellenõrzéseket és a helyszíni vizsgálatokat, megfelelõen dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenõrzések eredményeit, valamint a szabálytalanságok és a hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket.

28. § (1) A Menedzsment Csoport a végsõ kedvezményezett által beküldött havi jelentés beérkezésétõl számított 20 napon belül havi projekt elõrehaladási jelentést állít ki, melyben nyilatkozik, hogy meggyõzõdött arról, hogy a megelõzõ hónapban jóváhagyott, rögzített és a végsõ kedvezményezett részére kiutalt támogatási összegekkel kapcsolatos dokumentum alapú ellenõrzéseket, továbbá a helyszíni vizsgálatokat elvégezte. A Menedzsment Csoport a havi projekt elõrehaladási jelentést továbbítja a Hitelesítõ Hatóság részére. (2) A Felelõs Hatóság – a Hitelesítõ Hatóság által kiállított költségigazoló nyilatkozat figyelembevételével – elkészíti, és az Európai Bizottság részére benyújtja az éves programok végrehajtásáról szóló elõrehaladási jelentéseket, illetve zárójelentéseket. (3) A pályázati dokumentációt, a megállapodást, az (1) és (2) bekezdésben foglalt jelentéseket, a kifizetésekkel kapcsolatos adatokat, a helyszíni vizsgálatok dokumentumait, illetve a monitoring tevékenységet támogató egyéb adatokat a Menedzsment Csoport feltölti az informatikai rendszerbe.

Igazolás 29. § (1) Az igazolási tevékenységet a Hitelesítõ Hatóság végzi. (2) A Hitelesítõ Hatóság felelõsségi körébe tartozik a végsõ kedvezményezetteknél felmerült – a végsõ kedvezményezettek által számlával vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylattal igazolt – kifizetett költségek alapján a költségigazoló nyilatkozat kiállítása a Felelõs Hatóság jelzése alapján, majd 14 napon belüli benyújtása a Felelõs Hatóság részére. (3) A Hitelesítõ Hatóság jogosult a költségigazoló nyilatkozat alátámasztásához kapcsolódó, kiegészítõ információ kérésére, melyet a Felelõs Hatóság köteles haladéktalanul a Hitelesítõ Hatóság rendelkezésére bocsátani.

2009/17. szám

(4) A Hitelesítõ Hatóság az igazolási tevékenységének alátámasztása érdekében dokumentum alapú tényfeltáró vizsgálatot végez vagy helyszíni tényfeltáró látogatást tesz a Felelõs Hatóságnál kockázatelemzés alapján kiválasztott projektek esetében. A tényfeltáró vizsgálat során a Hitelesítõ Hatóság meggyõzõdik arról, hogy a végsõ kedvezményezett által benyújtott elszámolások ellenõrzése kellõ megalapozottságot nyújt-e a költségek elszámolhatóságának megállapításához, illetve a végsõ kedvezményezetti elszámolások feldolgozása során érvényesülnek-e azok az ellenõrzések, amelyek biztosítják a számviteli nyilvántartásba bekerülõ adatok pontosságát és megbízhatóságát. (5) A Hitelesítõ Hatóság részére – elõzetes értesítés alapján – a Felelõs Hatóság hozzáférést biztosít a nála elektronikus és papír formában rendelkezésre álló, igazoláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz.

30. § A Felelõs Hatóság annak érdekében, hogy a Hitelesítõ Hatóság az irányítási és ellenõrzési rendszerek megfelelõségét meg tudja ítélni: a) tájékoztatásul továbbítja a Hitelesítõ Hatóság részére a belsõ ellenõrzési rendszerében elkészült, valamint az egyéb, ellenõrzésre jogosult hazai vagy külföldi szervezetek által elkészített ellenõri jelentéseket – az Ellenõrzési Hatóság által végzett ellenõrzések kivételével – a jelentés kézhezvételét követõ 5 munkanapon belül, b) tájékoztatásul megküldi a Hitelesítõ Hatóság részére a Mûködési Kézikönyvet annak mellékleteivel és az ellenõrzési nyomvonallal együtt, valamint tájékoztatja ezek módosításáról, c) a IX. fejezet elõírásainak megfelelõen rendszeresen tájékoztatja a Hitelesítõ Hatóságot a szabálytalanságok kezelésérõl, d) haladéktalanul írásban tájékoztatja a Hitelesítõ Hatóságot az Európai Bizottság esetleges, az irányítási és ellenõrzési eljárásokkal, illetve a monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásainak tartalmáról, az Európai Bizottság által javasolt kiigazító intézkedések megvalósítása érdekében megtett lépésekrõl, illetve azokról az indokokról, amelyekre hivatkozva a javasolt intézkedéseket a Felelõs Hatóság nem hozta meg.

VII. Fejezet A SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁS ÉS AZ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE 31. § (1) Az Európai Bizottság felé történõ beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését elkülönített, eredményszemléletû kettõs könyvviteli nyilvántartásokkal

2009/17. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

kell biztosítani, amelyet a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Számv. tv.) foglalt számviteli alapelvek figyelembevételével kell vezetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti, az európai uniós támogatások lebonyolításával kapcsolatos feladataihoz kötõdõ számviteli nyilvántartást a Felelõs Hatóság vezeti. (3) Az elkülönített számviteli nyilvántartás részletes szabályait a Felelõs Hatóság határozza meg. A szabályzat módosítása során ugyanezt az eljárást kell alkalmazni. A részletes szabályok teljes körûen tartalmazzák a számlarend és számlatükör felépítését. (4) Az elkülönített, eredményszemléletû könyvvezetés alapján a Számv. tv. elõírásai szerinti éves beszámolót kell készíteni a tárgyévet követõ év május 30-ig. (5) A számviteli nyilvántartásokat euróban kell vezetni. (6) A Felelõs Hatóság köteles az Áht. szerinti könyvvezetésére vonatkozó számviteli kézikönyvét a hozzá kapcsolódó ellenõrzési nyomvonalakkal elkészíteni, melynek részei: a) a számviteli folyamatok eljárási rendje, b) a számviteli politika, a számlatükör és a számlarend, c) a bizonylati album. (7) Az Áht. szerinti forintban vezetett számviteli nyilvántartásban mind a követeléseket – ideértve az elõlegeket és a szabálytalan kifizetések miatti követeléseket is – és azok pénzügyi teljesítését, mind a kötelezettségeket és azok pénzügyi teljesítését alaponként, allokációnként, partnerenként és azon belül tételenként kell kimutatni, amelyekrõl negyedévente összesítõ feladás készül a fejezeti könyvelés részére. (8) A Felelõs Hatóságnak biztosítania kell, hogy a számviteli bizonylatok rendelkezésre álljanak a számviteli feladatokat ellátó szervezetnél.

4365

c) a Felelõs Hatóság által igazolt, az Európai Bizottságtól igényelt, az Európai Bizottság által még ki nem fizetett összegek, illetve a szabálytalanságok miatt visszajáró összegek mint követelések, d) az Európai Bizottság felé fennálló visszafizetési kötelezettségek, illetve a Hitelesítõ Hatóság által jóváhagyott, még ki nem fizetett közösségi hozzájárulás rendezése miatti kötelezettségek összege.

VIII. Fejezet A TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELLENÕRZÉSE Belsõ ellenõrzés 32. § (1) A Felelõs Hatóság és a Hitelesítõ Hatóság belsõ ellenõrzését az IRM miniszter által kijelölt, a Felelõs Hatóságtól és a Hitelesítõ Hatóságtól funkcionálisan független szervezeti egysége (a továbbiakban: belsõ ellenõrzési egység) látja el. Az ellátandó belsõ ellenõrzési tevékenység tekintetében az Áht., valamint a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet elõírásait kell alkalmazni. (2) A belsõ ellenõrzési egység az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belsõ ellenõrzések lezárt ellenõrzési jelentéseit haladéktalanul megküldi az államháztartásért felelõs miniszter és az Ellenõrzési Hatóság részére.

(9) A számviteli nyilvántartások vezetésének irányítására olyan szakembert kell alkalmazni, aki megfelel a Számv. tv. 151. §-ában foglalt, képesítésre és gyakorlatra vonatkozó követelményeknek.

Közös ellenõrzési stratégia és az éves ellenõrzési terv

(10) Az elkülönített számviteli nyilvántartásoknak biztosítania kell, hogy az Európai Bizottság részére küldendõ évközi adatszolgáltatásoknak a pénzügyi zárások számviteli nyilvántartásból, beszámolóból nyerhetõ adatai, valamint az éves pénzügyi jelentések elkészítéséhez szükséges számviteli adatok megfelelõ részletességgel rendelkezésre álljanak. E követelmény teljesítéséért a Felelõs Személy és a Hitelesítõ Hatóság vezetõje felelõs az ellenõrzési nyomvonalban meghatározottak szerint.

(1) Az Ellenõrzési Hatóság elkészíti az Alapokra vonatkozó közös ellenõrzési stratégiát, és a többéves programok jóváhagyásától számított 6 hónapon belül benyújtja az Európai Bizottságnak.

(11) A Felelõs Hatóság elkülönített számviteli nyilvántartásainak vezetése során gondoskodik arról, hogy naprakészen rendelkezésre álljanak: a) az Európai Bizottságtól beérkezett támogatások összegei alapok szerint, b) a Felelõs Hatóság alaponkénti bankszámláinak tételes forgalma,

33. §

(2) Ha az Európai Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelõen benyújtott közös ellenõrzési stratégia kézhezvételét követõ 3 hónapon belül észrevételt tesz a benyújtott stratégiára vonatkozóan, az Ellenõrzési Hatóság köteles az Európai Bizottság által a válaszadásra meghatározott idõn belül a nemzeti ellenõrzési stratégiát felülvizsgálni, és az észrevételekre vonatkozó válaszokat az Európai Bizottságnak megküldeni. (3) Az Ellenõrzési Hatóság az Európai Bizottság által elfogadott közös ellenõrzési stratégiát megküldi a Felelõs Hatóság, a Hitelesítõ Hatóság és az államháztartásért felelõs miniszter részére.

4366

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) Az Ellenõrzési Hatóság az általa végzett kockázatelemzés és mintavételezés alapján október 31-ig elkészíti az éves ellenõrzési tervét, illetve – szükség esetén – annak módosítását.

2009/17. szám

(5) Az Ellenõrzési Hatóság évente felülvizsgálja a közös ellenõrzési stratégiát.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt vezetõk gondoskodnak az intézkedési tervekben megfogalmazottak megvalósításának (különös tekintettel a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedésekre) folyamatos nyomon követésérõl, melynek helyzetérõl minden év január 31-ig tájékoztatják egymást a (2) bekezdésben foglaltak szerint.

Rendszerellenõrzés

Az éves vizsgálati jelentés, a vélemény és a nyilatkozat

34. §

37. §

A 2007/435/EK határozat 28. cikkében, a 2007/573/EK határozat 30. cikkében, a 2007/574/EK határozat 32. cikkében és a 2007/575/EK határozat 30. cikkében meghatározott rendszerellenõrzéseket éves rendszerességgel az Ellenõrzési Hatóság végzi el.

(1) Az éves vizsgálati jelentés, a vélemény és a nyilatkozat kiadásához szükséges ellenõrzéseket az Ellenõrzési Hatóság hajtja végre.

A projektek mintavételes ellenõrzése 35. § (1) Az Ellenõrzési Hatóság elvégzi az éves programok esetében a 2007/435/EK határozat 28. cikkében, a 2007/573/EK határozat 30. cikkében, a 2007/574/EK határozat 32. cikkében és a 2007/575/EK határozat 30. cikkében meghatározott mintavételes ellenõrzéseket. Az ellenõrzések mintavételezési alapja a Felelõs Hatóság által az Európai Bizottság felé bejelentett és a Hitelesítõ Hatóság által igazolt költség. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenõrzések végrehajtása érdekében az Ellenõrzési Hatóság részére az ellenõrzéstûrési kötelezettség alapján korlátlan hozzáférést kell biztosítani az informatikai rendszerben tárolt adatokhoz.

Intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok 36. § (1) A Felelõs Személy, illetve a Hitelesítõ Hatóság vezetõje köteles minden, az éves programok felhasználásával összefüggõ ellenõrzési jelentés alapján – ha a jelentésben rá vonatkozó, intézkedést igénylõ megállapítás, ajánlás vagy javaslat szerepel – a jelentés kézhezvételétõl számított 30 naptári napon belül intézkedési tervet készíteni, az intézkedési tervet végrehajtani, továbbá az intézkedési terv végrehajtását nyomon követni. (2) A Felelõs Hatóság és a Hitelesítõ Hatóság kötelesek az intézkedési terveiket, annak elkészültét követõ 15 naptári napon belül egymásnak, az Ellenõrzési Hatóságnak és az államháztartásért felelõs miniszternek megküldeni.

(2) A Felelõs Személy az éves programok várható lezárását a zárást megelõzõ év október 15-ig jelzi az Ellenõrzési Hatóságnak, hogy a zárónyilatkozat kiadásához kapcsolódó ellenõrzéseket munkatervében tervezni tudja. (3) Az éves programok lezárásáról a Felelõs Személy a lezárást követõ 8 munkanapon belül tájékoztatja az Ellenõrzési Hatóságot. (4) Az Ellenõrzési Hatóság a záróegyenleg kifizetési kérelem vagy a visszafizetési nyilatkozat kézhezvételét követõen lefolytatja a záróbeszámoló kiadásához szükséges ellenõrzéseket. Az Ellenõrzési Hatóság elkészíti a vizsgálati jelentést, a véleményt és a nyilatkozatot, melyeket a záróegyenleg kifizetési kérelem vagy visszafizetési nyilatkozat kézhezvételét követõ 4 hónapon belül megküld a Felelõs Hatóságnak és az államháztartásért felelõs miniszternek. (5) Ha az Európai Bizottság az (1)–(4) bekezdéseknek megfelelõen benyújtott záróbeszámoló kézhezvételét követõ 6 hónapon belül véleményt tesz a benyújtott záróbeszámoló tartalmára vonatkozóan, az Ellenõrzési Hatóság köteles a vizsgálati jelentést, a véleményt és a nyilatkozatot felülvizsgálni, és az észrevételekre vonatkozó válaszokat az Európai Bizottság által a válaszadásra meghatározott határidõ lejárta elõtt 1 hónappal a Felelõs Hatóságnak és az államháztartásért felelõs miniszternek megküldeni.

Kapcsolattartás az Európai Bizottsággal 38. § (1) A 2007/435/EK határozat 31. cikk (3) bekezdésében, a 2007/573/EK határozat 33. cikk (3) bekezdésében, a 2007/574/EK határozat 35. cikk (3) bekezdésében és a 2007/575/EK határozat 33. cikk (3) bekezdésében meghatározott felkérés teljesítése az Ellenõrzési Hatóság feladata.

2009/17. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A Felelõs Hatóság, illetve a Hitelesítõ Hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Ellenõrzési Hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott felkérésrõl. (3) Az Ellenõrzési Hatóság haladéktalanul tájékoztatja az államháztartásért felelõs minisztert, ha az Európai Bizottság felkéri az Ellenõrzési Hatóságot ellenõrzés végzésére. (4) Az ellenõrzendõ szervezetek haladéktalanul értesítik az államháztartásért felelõs minisztert és az Ellenõrzési Hatóságot az Európai Bizottság által tervezett ellenõrzésekrõl. (5) Az ellenõrzések nyitó és záró megbeszélésén az államháztartásért felelõs miniszter és az Ellenõrzési Hatóság részt vehet.

4367

szabálytalansági gyanút, melyet haladéktalanul megküld a szabálytalanság-felelõsnek. (3) A szabálytalanság-felelõs haladéktalanul megküldi a Felelõs Személynek a szabálytalansági gyanúról kapott tájékoztatást, a kapcsolódó dokumentumokat, az azokkal kapcsolatos véleményét és az ügy kivizsgálására vagy annak mellõzésére vonatkozó javaslatát. A tájékoztatást követõen a szabálytalansági gyanút 2 munkanapon belül rögzíti a szabálytalansági informatikai rendszerben. (4) A Felelõs Személy 2 munkanapon belül dönt a szabálytalansági vizsgálat elindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról.

(6) Az ellenõrzött szervezetek kötelesek a jelentés-tervezetekre készítendõ választ az államháztartásért felelõs miniszterrel és az Ellenõrzési Hatósággal elõzetesen egyeztetni, valamint a végleges jelentést számukra tájékoztatásul megküldeni.

(5) A szabálytalansági vizsgálat elindításáról való döntés esetén, azzal egyidejûleg ki kell jelölni a szabálytalansági vizsgálat vezetõjét, valamint a vizsgálatba bevonandó szakértõket. A szabálytalanság-felelõs a szabálytalansági vizsgálat elindításának vagy elutasításának tényét 2 munkanapon belül rögzíti a szabálytalansági informatikai rendszerben.

IX. Fejezet

41. §

SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE

(1) A szabálytalansági vizsgálat eredményérõl – szabálytalanság megállapításának hiányában is – a vizsgálat vezetõje szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít.

39. § (1) A szabálytalanságok nyilvántartása és jelentése érdekében a miniszter kijelöli az IRM szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelõs szervezeti egységét (a továbbiakban: szabálytalanság-felelõs). (2) A szabálytalanság-felelõs gondoskodik a) a szabálytalanságok nyilvántartásáról; b) a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentések összeállításáról; c) az OLAF Koordinációs Irodával történõ együttmûködésrõl; valamint d) a Hitelesítõ Hatósággal történõ együttmûködésrõl.

40. § (1) Ha az Európai Bizottság, az Ellenõrzési Hatóság, a belsõ ellenõrzési egység, a Hitelesítõ Hatóság vagy bármely ellenõrzést végzõ szervezet a szabálytalansági gyanúról értesíti a Felelõs Hatóságot, akkor a Felelõs Személy (vagy döntése alapján a Felelõs Hatóság vezetõje) köteles a szabálytalansági vizsgálat lefolytatására. Ha az ellenõrzést végzõ szerv megállapításait elfogadja, további vizsgálat lefolytatása nélkül megállapíthatja a szabálytalanságot. (2) A támogatási folyamat bármely szakaszában a Felelõs Hatóság és a Hitelesítõ Hatóság azon tagja, aki a szabálytalansági gyanút észlelte, illetve akinek szabálytalansági gyanú tudomására jutott, azonnal írásban rögzíti a

(2) A szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell: a) az érintett projekt megnevezését, a végsõ kedvezményezett adatait; b) az érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként; c) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét; d) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását; e) a vizsgálatban közremûködõk megnevezését; f) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását; g) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás, illetve a helyszíni vizsgálat során készült jegyzõkönyvnek a vizsgálatot végzõ, a meghallgatott, valamint a helyszíni vizsgálat során jelenlévõ személyek aláírásával ellátott példányát; h) a meghallgatott, valamint a helyszíni vizsgálat során jelenlévõ személynek a g) pont szerinti jegyzõkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot; i) a vizsgálat során megállapított következtetéseket és az azt alátámasztó dokumentumoknak a vizsgálatvezetõ által hitelesített másolatát. (3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell továbbá

4368

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/17. szám

a) a megsértett rendelkezések pontos hivatkozását; b) azt, hogy a szabálytalanság Európai Bizottság által meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozik; c) rendszerjellegû szabálytalanság megállapítása esetén az arra való utalást; valamint d) a további intézkedésekre tett javaslatot.

követése módjának, a szabálytalanság következményének és a szabálytalansággal érintett összegnek.

(4) A Felelõs Személy a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról.

Rendszerjellegû szabálytalanság megállapításáról a szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet köteles a belsõ ellenõrzési egységet, a Felelõs Hatóságot, az Ellenõrzési Hatóságot és a Hitelesítõ Hatóságot 5 munkanapon belül értesíteni.

(5) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat: a) a szabálytalanság hiányának megállapításával és a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetésével, vagy b) a szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelõ döntéssel.

42. § (1) A Felelõs Személy a jelentés, valamint a döntésének megküldésével értesíti a szabálytalanság-felelõst. (2) Ha a szabálytalansági vizsgálat szabálytalanságot állapít meg, a Felelõs Személy dönt a szükséges intézkedések alkalmazásáról. (3) A szabálytalansági vizsgálat lezárásának idõpontja a 41. § (5) bekezdés szerinti döntéshozatal napja. (4) A szabálytalanság-felelõs a szabálytalansági vizsgálat eredményeit a döntéshozataltól számított 2 munkanapon belül rögzíti a szabálytalansági informatikai rendszerben. (5) A szabálytalansági eljárás lefolytatásáról a Felelõs Hatóságnak a szabálytalansági gyanúnak a szabálytalanság-felelõs tudomására jutásától számított 45 naptári napon belül kell gondoskodnia. (6) Ha a szabálytalanság megállapításához hatóság elõzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást mindaddig fel kell függeszteni, amíg a hatáskörrel rendelkezõ hatóság döntést nem hozott. A felfüggesztés idõtartama az elintézési határidõbe nem számít be. (7) A Felelõs Hatóság a szabálytalansági eljárás felfüggesztésének elrendelésével egyidejûleg dönthet a kifizetések felfüggesztésének elrendelésérõl. A kifizetések felfüggesztésének elrendelésérõl és megszüntetésérõl a végsõ kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell. (8) A döntést követõ 30 napon belül a Felelõs Hatóság honlapján közzéteszi – a hozzájárulással nem érintett személyes adatok kivételével – a szabálytalansági eljárásban hozott, szabálytalanság megtörténtét megállapító döntéseket. A közzétételben szerepelnie kell a végsõ kedvezményezett nevének, a projekt címének, a szabálytalanság el-

43. §

44. § (1) A Felelõs Hatóság köteles biztosítani, hogy a már kifizetett, de szabálytalanul felhasznált támogatási összegek a végsõ kedvezményezettektõl behajtásra kerüljenek. A behajtott összeg közösségi támogatási részét, és – ha az IRM biztosította – az önrészt a feladatfinanszírozási elõirányzat felhasználási keretszámlára kell visszautalni és a közösségi támogatási részt a jóváírásáról szóló bankszámlakivonat kézhezvételét követõ 5 munkanapon belül kell visszautalni a devizaszámlára. (2) A Magyar Államkincstár által kiállított bankszámlakivonatok adatait a bankszámla felett rendelkezõknek az informatikai rendszerben kell rögzíteni. (3) Ha az Európai Bizottság visszafizetésre szólítja fel a Felelõs Hatóságot, és a Felelõs Hatóság nem tudja behajtani a szabálytalanságban érintett összeget, akkor az Áht. 13/C. § értelmében a szabálytalanságért felelõs, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetésébõl kell az érintett összeget a megfelelõ bankszámlájára visszapótolni a Felelõs Hatóság által megadott fizetési határidõre. (4) Ha a szabálytalanságban érintett összegeket a program zárásáig nem sikerült behajtani, akkor a behajtásra tett kísérletek és intézkedések valamennyi dokumentációját legalább a program zárását követõ ötödik év végéig programonkénti bontásban meg kell õrizni. (5) A Hitelesítõ Hatóság a vonatkozó alap devizaszámláján jóváírt összeggel csökkentett átutalás-igénylés dokumentációt nyújt be az Európai Bizottságnak.

45. § (1) A Felelõs Hatóság minden szabálytalanságról jelentést küld az Európai Bizottság részére, az Európai Bizottság által meghatározott formában, az elõrehaladási, illetve a zárójelentés részeként. (2) A Felelõs Hatóság értesíti a Hitelesítõ Hatóságot a szabálytalansággal érintett összegekrõl a havi projekt elõrehaladási jelentéssel egyidejûleg.

2009/17. szám

MAGYAR KÖZLÖNY X. Fejezet

AZ ALKALMAZANDÓ BIZTOSÍTÉKOK 46. § (1) Pályázati úton elnyert támogatás esetén a megállapodásban az alábbi biztosítékok köthetõk ki: a) a végsõ kedvezményezett által azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás benyújtása; b) a végsõ kedvezményezett nyilatkozatainak benyújtása a következõk szerint: ba) helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei esetében az érintett önkormányzat írásbeli nyilatkozata arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsulna, illetve a támogatást szabálytalanul használja fel, akkor a támogatást visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege a számára a központi költségvetésbõl biztosított támogatásból levonásra kerül, bb) önállóan gazdálkodó költségvetési szerv esetében az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsulna, illetve a támogatást szabálytalanul használja fel, akkor a támogatást visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege a számára a központi költségvetésbõl biztosított támogatásból levonásra kerül, bc) egyházak és intézményeik, az alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, köztestületek, valamint társadalmi szervezetek esetében a végsõ kedvezményezett írásbeli nyilatkozata arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsul, illetve a támogatást szabálytalanul használja fel, akkor a támogatást intézkedés szerint visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege a számára a központi költségvetésbõl biztosított támogatásból levonásra kerül, bd) a végsõ kedvezményezett írásbeli nyilatkozata arról, hogy vele szemben – nyilatkozattételkor – az Ámr. 88. § (2) bekezdése szerinti támogatási rendszerbõl való kizárás hatálya nem áll fenn.

4369

felhatalmazás adására kötelezett végsõ kedvezményezett köteles a számlavezetõ hitelintézete(i) által visszaigazolt felhatalmazó levele(ke)t a megállapodás megkötését megelõzõen a Felelõs Hatóság számára átadni, és bármelyik bankszámlája megszüntetésérõl vagy új bankszámla megnyitásáról a Felelõs Hatóságot nyolc munkanapon belül írásban tájékoztatni, valamint az új bankszámlára vonatkozó, a számlavezetõ hitelintézet által visszaigazolt felhatalmazó levelet a Felelõs Hatóság számára átadni. (4) A végsõ kedvezményezett köteles írásban nyilatkozni arról, hogy nem áll fenn olyan harmadik személy irányában fennálló kötelezettség, amely a támogatással létrejött projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja, illetve amely a végsõ kedvezményezett biztosítékadását korlátozza. A végsõ kedvezményezett ilyen korlátozás hiányáról, illetve a harmadik személy hozzájárulásának megadásáról a megállapodásban vagy külön nyilatkozatban köteles nyilatkozni. (5) A támogatási összeg – ideértve az elõleget is – elsõ folyósítása csak akkor engedélyezhetõ, ha a biztosítékok a megállapodásban foglaltak szerint rendelkezésre állnak.

XI. Fejezet A JOGSZABÁLYSÉRTÕ, NEM RENDELTETÉSSZERÛ VAGY SZERZÕDÉSELLENES MÓDON FELHASZNÁLT TÁMOGATÁSOK BEHAJTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE 47. § (1) Ha a támogatás részben vagy egészben történõ visszafizetésérõl kell intézkedni, a végsõ kedvezményezettet külön jogszabályokban meghatározottak szerint terhelõ visszafizetési kötelezettségére vonatkozó követelés érvényesítése érdekében a Felelõs Hatóság jár el. (2) Ha a végsõ kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének a megállapodásban foglalt feltételei bekövetkeznek, a Felelõs Hatóság a visszafizetés okának megjelölésével felhívja visszafizetési kötelezettségének teljesítésére.

(2) Az azonnali beszedési megbízás benyújtására való felhatalmazás adására kötelezett végsõ kedvezményezett köteles valamennyi, Magyarországon vezetett bankszámlája számát közölni és – felhatalmazó levél útján – valamennyi bankszámlája tekintetében azonnali beszedési megbízás érvényesítésének jogára felhatalmazni a Felelõs Hatóságot, figyelembe véve az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökrõl szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével.

(3) Ha a végsõ kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének a megállapodásban megadott határidõben nem vagy csak részben tesz eleget, és a benyújtott azonnali beszedési megbízás eredménytelen, a Felelõs Hatóság megkeresi az illetékes adóhatóságot a visszakövetelt összeg behajtásának megindítása érdekében, és ezzel egyidejûleg a megkeresés tényérõl a végsõ kedvezményezettet is értesíti. (4) A Felelõs Hatóságot mint megkeresõt terheli az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 161. § (2) bekezdése szerinti végrehajtási költségminimum elõlegezése az adott törvényi sor terhére.

(3) Az azonnali beszedési megbízás alkalmazása érdekében, az azonnali beszedési megbízás benyújtására való

(5) Ha a követelés a behajtására tett intézkedések eredménytelensége folytán behajthatatlannak minõsül, a köve-

4370

MAGYAR KÖZLÖNY

telést hitelezési veszteségként le kell írni. A behajthatatlan követelés leírása nem minõsül az Áht. 108. § (2) bekezdés szerinti követelés elengedésnek. (6) A Felelõs Hatóság a már elindult csõd-, felszámolási, végelszámolási, az ismeretlen székhelyû cég megszüntetésére irányuló, vagy végrehajtási eljárásokba köteles bekapcsolódni.

XII. Fejezet ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 48. § (1) A támogatásra vonatkozó döntés elõkészítésében vagy meghozatalában nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki (amely) az adott alap vonatkozásában projekt javaslatot nyújtott be, vagy a projekt javaslat elkészítésében részt vett (a továbbiakban: érdekelt szervezet), illetve az olyan személy, aki a) az érdekelt szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; b) az érdekelt szervezet vezetõ tisztségviselõje vagy felügyelõbizottságának tagja; c) az érdekelt szervezet tagja, vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik; d) az értékelésre, minõség-ellenõrzésre vagy bírálatra benyújtott dokumentumok elõkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett; e) az a)–d) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója. (2) A támogatásra vonatkozó döntést megelõzõ értékelésben részt vevõ személy és az értékelésben részt vevõ szervezet képviseletére jogosult személy a döntés-elõkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejû magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll fenn, az értékelés, illetve a bírálat során tudomására jutott állam-, szolgálati, üzleti vagy banktitkot megõrzi, és a nyilatkozatot átadja az ÉB elnökének vagy a Felelõs Hatóságnak. (3) Ha a döntés elõkészítése vagy meghozatala során olyan tény merül fel, amely alapján az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt az ÉB elnökének, illetve a Felelõs Hatóságnak haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni. (4) Ha az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy nem jelenti be, az ÉB bármely tagja jogosult az összeférhetetlenség megállapítását az ÉB-nél kezdeményezni. Ha az ÉB az összeférhetetlenséget megál-

2009/17. szám

lapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy (vagy szervezet) azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni. (5) A projektek folyamatba épített ellenõrzését (dokumentum alapú ellenõrzését, illetve helyszíni vizsgálatát), kifizetése engedélyezését, illetve igazolását nem végezheti olyan személy, aki a projekt javaslatot benyújtotta, illetve akivel szemben az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti kizáró ok fennáll és a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy kizáró ok vele szemben nem áll fenn. A folyamatba épített ellenõrzést (dokumentum alapú ellenõrzést, illetve helyszíni vizsgálatot) ellátó személy, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nem vehet részt ugyanazon projektre vonatkozó projekt javaslat elbírálásában, a kifizetés engedélyezésében, igazolásában.

XIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 49. § Ez a rendelet 2009. február 15. napján lép hatályba.

50. § Ez a rendelet a következõ közösségi határozatok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) az Európai Parlament és a Tanács 2007/573/EK határozata a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2008–2013-as idõszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról és a 2004/904/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezésérõl, valamint ennek végrehajtási határozata; b) a Tanács 2007/435/EK határozata a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2007–2013-as idõszakra a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítõ európai alap létrehozásáról, valamint ennek végrehajtási határozata; c) az Európai Parlament és a Tanács 2007/575/EK határozata a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2008–2013-as idõszakra az Európai Visszatérési Alap létrehozásáról, valamint ennek végrehajtási határozata; d) az Európai Parlament és a Tanács 2007/574/EK határozata a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2008–2013-as idõszakra a Külsõ Határok Alap létrehozásáról, valamint ennek végrehajtási határozata. Dr. Draskovics Tibor s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter

2009/17. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Melléklet a 3/2009. (II. 13.) IRM rendelethez NYILATKOZAT A) Alulírott, ............................ a(z) ................. vezetõje, jogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy ............. évben az általam vezetett szervezetnél az elõírásoknak megfelelõen gondoskodtam az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolódó belsõ kontroll rendszerek hatékony, eredményes és gazdaságos mûködtetésérõl. Gondoskodtam – a feladatok ellátására vonatkozó megállapodásban/szerzõdésben/jogszabályban elõírt tevékenységek meghatározott követelményeknek megfelelõ ellátásáról, – a szervezet feladatainak ellátásában a szakmai hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítésérõl, – a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítésérõl, azok teljességérõl és hitelességérõl, – a belsõ kontroll megszervezésérõl és hatékony, eredményes és gazdaságos mûködtetésérõl. Kijelentem, hogy – a benyújtott beszámolók és elszámolások a legjobb tudásom szerint a valóságnak megfelelõek, teljeskörûek és pontosak, – olyan rendszert vezettem be, ami megfelelõ bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerûségére és szabályszerûségére vonatkozóan, továbbá megfelel a hazai és közösségi szabályoknak, – a szervezeten belül jól körülhatárolt volt a felelõsségi körök meghatározása, mûködtetése, a vezetõk a szervezet minden szintjén tisztában voltak a célokkal és az azok elérését segítõ eszközökkel annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a kitûzött feladatokat és értékelni tudják az elért eredményeket. E tevékenységrõl a vezetõi beszámoltatás rendszerén keresztül folyamatos információval rendelkeztem, a tevékenységet folyamatosan értékeltem. Kelt, P. H. ..................................... aláírás B) Az A) pontban meghatározott nyilatkozatot az alábbiak miatt nem áll módomban megtenni: Kelt, P. H. ...................................... aláírás

4371

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 3/2009. (II. 13.) KHEM rendelete a földgáz biztonsági készlet felhasználásának engedélyezésérõl szóló 1/2009. (I. 7.) KHEM rendelet hatályon kívül helyezésérõl A földgáz biztonsági készletezésérõl szóló 2006. évi XXVI. törvény 13. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A földgáz biztonsági készlet felhasználásának engedélyezésérõl szóló 1/2009. (I. 7.) KHEM rendelet hatályát veszti.

2. § Ez a rendelet a kihirdetésével egyidejûleg lép hatályba és a kihirdetését követõ napon hatályát veszíti. Dr. Molnár Csaba s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

VI. Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Az Alkotmánybíróság 9/2009. (II. 13.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezésben feltett konkrét kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások alapján meghozta a következõ határozatot:

4372

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/17. szám

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 352/2007. (IX. 12.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.

ezek miatt kérte az OVBh. megsemmisítését, és az OVB új eljárásra utasítását.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

3. Egy másik kifogást tevõ álláspontja szerint a kérdés szintén nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében rögzített egyértelmûségi feltételnek, mivel az „olyan tárgyi ismeretet elõfeltételez, amellyel általában a választópolgárok nem rendelkeznek”. A választópolgárok nem ismerik pontosan a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény minden idõállapotát, nem tudják pontosan, mit fed a családi gazdálkodó törvényi fogalma. A második kifogást tevõ továbbá hivatkozott arra is, hogy a kezdeményezett kérdésben történõ eredményes népszavazás burkolt alkotmánymódosításhoz vezetne, mivel az annak alapján „megalkotandó törvény a magántulajdont részesíti elõnyben a köztulajdonnal szemben, ez pedig ellentétben áll a tulajdonformák egyenlõségét biztosító Alkotmány 9. § (1) bekezdésével.”

INDOKOLÁS I. 1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 352/2007. (IX. 12.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.) úgy döntött, hogy a V. I. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát hitelesíti. Az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán a következõ kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót elsõ helyen illesse meg elõvásárlási jog termõföld vagy tanya vásárlása esetén?” Az OVBh. a Magyar Közlöny 2007/120. számában, 2007. szeptember 15. napján került közzétételre. Az OVBh. ellen törvényes határidõn belül két kifogást nyújtottak be. 2. Az egyik kifogást tevõ álláspontja szerint a kérdést nem lehetett volna hitelesíteni, mivel az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (továbbiakban: Nsztv.) 12. §-a értelmében olyan kérdésben, amely korábban hitelesítésre került, az Nsztv. 12. §-ában meghatározott feltételek bekövetkeztéig másik, azonos tartalmú kérdés nem bocsátható népszavazásra. A kifogást tevõ elõadja, hogy az OVB 170/2007. (VII. 18.) határozatával az OVBh. meghozatalát megelõzõen hitelesített egy, a jelen eljárás alapjául fekvõ kezdeményezéssel egyezõ szövegû országos népszavazási kezdeményezést. Álláspontja szerint ilyen helyzetben újabb, azonos tárgykörben benyújtott aláírásgyûjtõ ív hitelesítésére nem kerülhet sor. Ugyanezen kifogást tevõ elõadta, hogy a népszavazást kezdeményezõ megsértette a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § d) pontjában foglalt, jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás alapelvét. Kifejti, hogy véleménye szerint a kezdeményezõ szándéka az volt, hogy a korábban hitelesített kérdésekben tartott népszavazást ellehetetlenítse. Álláspontja szerint a kezdeményezõ – azzal, hogy egy korábban benyújtott kérdéssel azonos kérdést terjesztett elõ – „a népszavazáshoz való jogát olyképpen és oly célból gyakorolta, hogy ezzel más választópolgárok népszavazáshoz való jogát ellehetetlenítse, csorbítsa.” A kifogást tevõ véleménye szerint a kérdés nem felel meg az országos népszavazási kezdeményezésekkel szemben fennálló egyértelmûségi követelményeknek sem. Kifogását e vonatkozásban részletesen nem indokolta. Mind-

4. A kifogást benyújtók azt kérték, hogy az Alkotmánybíróság az OVBh.-t semmisítse meg, és utasítsa az OVB-t új eljárás lefolytatására. Az OVBh. ellen érkezett, a törvényi feltételeknek megfelelõ kifogásokat az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 28. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság egyesítette és egy eljárásban bírálta el.

II. Az Alkotmánybíróság a kifogásokat az Alkotmány, az Nsztv. és a Ve. alábbi rendelkezései alapján bírálta el: 1. Alkotmány: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” 2. Nsztv.: „12. § Ha az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ívet, illetõleg a kérdést hitelesítette, ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyûjtõ ívek újabb mintapéldánya (2. §), illetõleg népszavazás elrendelésére irányuló újabb kezdeményezés (9. §) a) a népszavazás megtartásáig, vagy b) a kezdeményezés elutasításáig, illetõleg c) az aláírásgyûjtõ ívek benyújtására rendelkezésre álló határidõ eredménytelen elteltéig.” „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni.”

2009/17. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3. Ve.: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (2) Az Országgyûlés népszavazást elrendelõ, valamint kötelezõen elrendelendõ népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követõ nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. Az Országos Választási Bizottság a kifogás benyújtásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlés elnökét, a népszavazást elrendelõ határozat elleni kifogásról a köztársasági elnököt is. (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”

III. A kifogások az alábbiak szerint részben megalapozottak. 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelõen a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyûjtõ ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el. 2. Az Alkotmánybíróság elsõként azt vizsgálta, hogy a jelen eljárás alapjául fekvõ kérdés az Nsztv. 12. §-a alapján népszavazásra bocsátható-e. 2.1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OVB 170/2007. (VII. 18.) OVB határozatában a jelen eljárásban vizsgált kérdéssel szövegszerûen – és így tartalmában is – azonos kérdést tartalmazó aláírásgyûjtõ ív mintáját hitelesítette. Az Alkotmánybíróság az OVB 170/2007. (VII. 18.) határozatát 126/2008. (X. 22.) AB határozatában helybenhagyta. (ABK 2008. október, 1363.) Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen esetben az Nsztv. 12. §-ával kapcsolatos kifogások által leírt tényállás módosult, ugyanis idõközben – a kifogás benyújtása óta – az OVB 170/2007. (VII. 18.) határozatát az Alkotmánybíróság helybenhagyta, és az alkotmánybírósági döntés is

4373

közzétételre került (Magyar Közlöny 2008/151. szám, 18990.), a népszavazási kezdeményezés tehát egyértelmûen és véglegesen hitelesítésre került. Mindezekre tekintettel, valamint az Alkotmánybíróság alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban, az Alkotmánybíróságnak az OVB határozat törvényességének elbírálása során vizsgálnia kellett azt, hogy nem ütközik-e az Nsztv. 12. §-ába a jelen eljárás alapjául szolgáló kérdés hitelesítése. 2.2. Az Nsztv. 12. §-a alapján, ha az OVB az aláírásgyûjtõ ívet hitelesítette ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyûjtõ ív újabb mintapéldánya az aláírásgyûjtõ ívek benyújtására rendelkezésre álló határidõ eredménytelen elteltéig, vagy a kezdeményezés elutasításáig, illetõleg a népszavazás megtartásáig. Az Alkotmánybíróság a 69/2008. (IV. 30.) AB határozatában rögzítette, hogy az Nsztv. 12. § c) pontjában foglalt tilalom elõírásával a jogalkotó célja az volt, hogy a választópolgárok által kezdeményezett népszavazási eljárás esetén ne állhasson elõ olyan helyzet, amelyben – a párhuzamosan folytatott aláírásgyûjtés eredményeként – az Országgyûlésnek az Alkotmány 28/C. § (2) bekezdése alapján több azonos tartalmú kérdésben is el kell rendelnie a népszavazást. (ABK 2008. április, 548, 550.) Az Alkotmánybíróság által 126/2008. (X. 22.) AB határozattal helybenhagyott 170/2007. (VII. 18.) OVB határozattal hitelesített kérdésben a kezdeményezõknek a hitelesítéstõl számított négy hónap áll rendelkezésre az aláírások összegyûjtésére (Nsztv. 11. §), amely négy hónap még nem telt el. Ennek megfelelõen az Nsztv. 12. §-ában rögzített körülmények egyike sem következett még be, a kérdés tehát védettséget élvez. Az Alkotmánybíróság ugyan a korábbi ügyben az OVBh. meghozatalakor még nem döntött, azonban erre a jogorvoslati eljárás alatt sor került. Ezt az új körülményt, amelyet az OVB még értelemszerûen nem vizsgálhatott, a jogorvoslati eljárásban figyelembe kellett venni. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében „döntése során mind az OVB, mind jogorvoslati eljárásában az Alkotmánybíróság a fennálló helyzethez igazodik. Az OVB az Alkotmány és az Nsztv. vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel, a döntéskor fennálló helyzetet alapul véve dönt a népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának hitelesítésérõl, illetve annak megtagadásáról” [32/2007. (VI. 6.) AB határozat, ABH 2007, 383, 387.]. [lásd 4/2008. (I. 17.) AB határozat, ABH 2008, január, 30, 32.]. 2.3. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jelen eljárás tárgyát képezõ kérdés azonos tartalmúnak tekinthetõ-e a 170/2007. (VII. 18.) OVB határozatban hitelesített kérdéssel, azaz a hitelesítési eljárás kezdeményezése nem ütközik-e az Nsztv. 12. §-ában szabályozott tilalomba. A V. I. magánszemély által kezdeményezett kérdés szó szerint megegyezik a 170/2007. (VII. 18.) OVB határozat-

4374

MAGYAR KÖZLÖNY

tal hitelesített kérdéssel, tehát mind tartalmilag, mind szövegszerûen egyértelmûen azonos a védettséget élvezõ kezdeményezéssel. Mindezekre tekintettel az Nsztv. 12. §-a alapján az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését az OVB-nek meg kellett volna tagadnia. Ezért az Alkotmánybíróság az OVBh.-t megsemmisítette, és az OVB-t új eljárásra utasította. 3. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság a fentiek szerint megállapította, hogy az indítványozott kérdés hitelesítése az Nsztv. 12. §-ába ütközött, és ezért az OVBh.-t megsemmisítette, az Alkotmánybíróság nem tartotta szükségesnek az indítványok további részének tartalmi vizsgálatát. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 264.] Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1199/H/2007.

Az Alkotmánybíróság 10/2009. (II. 13.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának, illetve az azon szereplõ kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot:

2009/17. szám

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 19/2008. (I. 8.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján a hitelesítési eljárást kezdeményezõ társadalmi szervezet képviseletében eljáró magánszemélyek kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 19/2008. (I. 8.) OVB határozata ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következõ kérdés szerepelt: „Akarja e, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felállított Nemzetközi Büntetõ Törvényszék vizsgálja, vonja felelõsségre a Magyarországon rendõrök által Polgári lakósság ellen elkövetett Emberiség elleni bûncselekmények elkövetõit, a bûncselekmények elkövetésére parancsot adó rendõrtiszteket /fõtiszteket, ezen cselekmények elkövetését támogató, bûnpártoló Kormányzati tisztségviselõ személyeket.” Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy a hitelesítésre benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának az adattartalma nem felel meg a Ve.-ben meghatározott adattartalomnak, továbbá a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtásáról az országos népszavazáson és az országos népi kezdeményezésen címmel kiadott 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. számú melléklete 6. számú mintájának. Az OVB határozata részletezõen tartalmazza az aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya egyes elemeinek és rovatainak az OVB által megállapított hiányosságait és pontatlanságait. Az OVB határozatával szemben benyújtott kifogás szerint az aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya megfelel a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdéseiben foglalt törvényi követelményeknek. A Ve. 118. § (5) bekezdésében foglalt – az aláírást gyûjtõ polgár aláírására vonatkozó – követelményt pedig csak az aláírásgyûjtõ ívek benyújtása után lehetne értékelni. A kifogásban foglaltak alapján a kifogástevõk kérték az OVB támadott határozatának a megsemmisítését, és az OVB új eljárásra utasítását.

II. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény

2009/17. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatban, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 2. Az OVB határozata indokolásában formai okból, az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésre benyújtott mintapéldányának a tartalmi hiányossága és pontatlansága miatt tagadta meg annak hitelesítését. Az OVB határozata indokolásában pontosan megjelölte, hogy az említett tartalmi hiány és pontatlanság miben áll, és azt is, hogy a Ve., valamint a Rendelet mely rendelkezéseinek nem felel meg a hitelesítésre benyújtott aláírásgyûjtõ ív. Az Alkotmánybíróság a kifogás elbírálása során megállapította, hogy az OVB határozati indokolásában szereplõ, az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésre benyújtott mintapéldányának fent hivatkozott tartalmi hiánya és pontatlansága, valamint az említett jogszabályi rendelkezésekkel fennálló ellentéte tényszerûen megállapítható, ezért az OVB határozata megalapozott. Az Alkotmánybíróság a kifogás elbírálása során észlelte, hogy az OVB kifogással támadott határozatának az indokolásában felhívott Rendelet a kifogás elbírálásának az idõpontjában már nincs hatályban. A Rendeletet 2008. január 30-ával hatályon kívül helyezte a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országos népszavazáson történõ végrehajtásáról rendelkezõ 5/2008. (I. 22.) ÖTM rendelet 35. § (3) bekezdésének d) pontja. A kifogás elbírálásának idõpontjában az országos népszavazásra irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének a mintáját a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országos népszavazási kezdeményezésen és az országos népi kezdeményezésen történõ végrehajtásáról szóló 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet Melléklete tartalmazza. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya a kifogás elbírálásakor hatályos jogszabály mellékletét képezõ mintának sem felel meg, ugyanabban a tartalmi hiányban és pontatlanságban szenved, amelyet az OVB kifogással támadott határozata megjelölt.

4375

helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke, elõadó alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró


Az Alkotmánybíróság 11/2009. (II. 13.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 63/2008. (II. 26.) OVB határozatát – a jelen határozatban foglalt indokolás mellett – helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság a kifogást nem találta megalapozottnak, ezért az OVB 19/2008. (I. 8.) OVB határozatát, vagyis az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya hitelesítésének a megtagadását, az abban foglalt indokok

I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás

4376

MAGYAR KÖZLÖNY

érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 63/2008. (II. 26.) OVB határozata ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következõ kérdés szerepel: „Akarja e, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felállított Nemzetközi Büntetõ Törvényszék vizsgálja, vonja felelõsségre a Magyarországon rendõrök által Polgári lakósság ellen elkövetett Emberiség elleni bûncselekmények elkövetõit, a bûncselekmények elkövetésére parancsot adó rendõrtiszteket/fõtiszteket, ezen cselekmények elkövetését támogató, bûnpártoló. Kormányzati tisztségviselõ személyeket” Az OVB a kifogással támadott határozatát arra alapította, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/B. §-ának (1) bekezdése alapján országos népszavazási kezdeményezés tárgya csak az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A határozati indokolás szerint a kezdeményezésben szereplõ kérdés nem felel meg ennek az alkotmányi feltételnek, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felállított Nemzetközi Büntetõ Törvényszék (a továbbiakban: Törvényszék) létrehozásáról rendelkezõ Római Statútum (a továbbiakban: Statútum) kihirdetésére – az Alkotmány módosításának szükségessége miatt – még nem került sor. Ennek hiányában a Statútum alapján az Országgyûlés eseti döntést nem hozhat. A fenti indokok alapján az OVB megállapította, hogy a kezdeményezésben szereplõ kérdésben nem tartható népszavazás. A kifogás 2008. március 14-én érkezett meg az OVB-hez, 2008. március 17-én pedig az Alkotmánybíróságra. Az OVB határozat közzétételére a Magyar Közlöny 2008. évi 32. számában, 2008. február 28-án került sor, a kifogás elõterjesztésére nyitvaálló törvényi határidõ 2008. március 14-én járt le. Az OVB határozata ellen benyújtott kifogás a törvényes határidõn belül érkezett, ezért azt az Alkotmánybíróság érdemben bírálta el. A kifogást elõterjesztõ társadalmi szervezet képviseletében eljáró indítványozók az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kérték az Alkotmánybíróságtól. Kifejtették, hogy nem kívánják átvállalni az Országgyûlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértésének következményeit. Álláspontjuk szerint joggal való visszaélés az, hogy az OVB a Statútum kihirdetésének elmulasztására hivatkozva kívánja megakadályozni a népszavazást, figyelmen kívül hagyva az Alkotmány 2. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 7. § (1) bekezdésében foglaltakat.

II. Az Alkotmánybíróság az OVB határozata ellen benyújtott kifogást az alábbi rendelkezések alapján vizsgálta meg:

2009/17. szám

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (...)” „28/C. § (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ. (...)” 2. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) érintett rendelkezései: „2. § Az aláírásgyûjtõ ívek mintapéldányát az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.” „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe, (...)” „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni.” 3. A Ve. érintett rendelkezései: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.” III. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].

2009/17. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. A kifogásban kifejtett indítványozói álláspont szerint az OVB-nek a Statútum kihirdetésének az elmaradására, és ennek következtében az Országgyûlés hatáskörének a hiányára alapított érvelése nem helytálló, az OVB kifogással támadott határozata törvénysértõ. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az OVB hitelesítést megtagadó döntése érdemben megalapozott, mivel a kezdeményezésben szereplõ kérdés nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor rámutat arra, hogy a kezdeményezésben szereplõ kérdés hitelesítésének a megtagadását nem a Statútum kihirdetésének elmaradása alapozza meg, hanem az, hogy a Statútum rendelkezései értelmében sem a törvényszéki vizsgálat elrendelésére (ennek kezdeményezésére), sem pedig a büntetõjogi felelõsség megállapítására az Országgyûlés nem rendelkezik hatáskörrel. A kezdeményezésben szereplõ kérdés címzettje a Törvényszék, a kérdés a Törvényszék általi vizsgálat (eljárás) lefolytatására, és ennek eredményeként a népszavazásra feltett kérdésben megjelölt személyek Törvényszék általi felelõsségre vonására irányul. A Statútum 14. cikke alapján nem a Részes Állam (ennek valamely szerve) dönt a Törvényszék eljárásának a megindításáról. A Részes Állam a Törvényszék mellett mûködõ fõügyész vizsgálatát kezdeményezheti, a Törvényszék elõtti eljárás megindításáról a fõügyész dönt, a Statútumban foglalt bûncselekmények elkövetéséért fennálló büntetõjogi felelõsség megállapítása a Törvényszék hatáskörébe tartozik. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint sem a kérdésben szereplõ törvényszéki vizsgálat lefolytatása, sem a kérdésben szereplõ bûncselekmény elkövetése miatti büntetõjogi felelõsség megállapítása nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe. Ebbõl következõen az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés nem felel meg az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésében foglaltaknak. 3. Az Alkotmánybíróság mindezeken túl azt is megállapítja, hogy a hitelesítésre benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán szereplõ kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményének sem. Az Nsztv. 13. § (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlatában az egyértelmûség követelményének vizsgálata azt jelenti, hogy a népszavazásra feltett kérdés egyértelmûen megválaszolható-e, azaz eldöntendõ kérdés esetében arra „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet-e válaszolni. Ahhoz azonban, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen. A kérdés egyértelmûségének megálla-

4377

pításakor az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell továbbá azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés – az akkor hatályban lévõ jogszabályok szerint – „el tudja-e dönteni, hogy terheli-e” jogalkotási kötelezettség, és ha igen, akkor milyen. [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.] A vizsgált esetben az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a népszavazási kezdeményezésben szereplõ kérdés nem egyértelmû, az többféleképpen is értelmezhetõ. Az OVB határozatában egyértelmûnek ítélte, hogy a kérdés a Statútum alapján felállított Nemzetközi Büntetõbíróság eljárására vonatkozik. Az Alkotmánybíróság rámutat azonban arra, hogy a Statútum szerinti Nemzetközi Büntetõbíróságot nem az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozta létre. A Statútumot 1998. július 17-én Rómában az ENSZ Diplomáciai Konferenciája fogadta el, a Törvényszék [a Statútum elnevezése alapján: Nemzetközi Büntetõbíróság (International Criminal Court, ICC)] 2002. július 1-jén, az alapító szerzõdés hatálybalépésének a napján alakult meg. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a hitelesítésre benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán szereplõ kérdés a választópolgárok számára félrevezetõ, mivel azt a látszatot kelti, hogy a Nemzetközi Büntetõbíróságot (a kérdés szóhasználata szerint: Törvényszéket) az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozta létre. Ugyanakkor a kérdés olyan értelmezésre is lehetõséget ad, hogy egy, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kifejezetten a kérdésben megjelölt események kivizsgálása céljából felállított Törvényszék eljárása induljon meg. A kérdésbõl tehát nem derül ki egyértelmûen, hogy az egy, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felállítandó eseti nemzetközi büntetõbíróság, vagy a Statútum alapján felállított Törvényszék eljárására irányul-e. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint tehát a népszavazási kezdeményezésben szereplõ kérdés a választópolgári egyértelmûség követelményének sem felel meg, az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt törvényi tilalomba ütközik. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a vizsgált esetben a kérdés – függetlenül attól, hogy az többféleképpen is értelmezhetõ – nemzetközi büntetõbíróság eljárására (vizsgálatára) és ennek során a kérdésben megjelölt személyek felelõsségének a megállapítására irányult, ami nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe. A fent kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe, továbbá nem felel meg a választópolgári egyértelmûség követelményének, ezért – figyelemmel az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésében, valamint az Nsztv. 10. § a) pontjában és 13. § (1) bekezdésében foglaltakra – a 63/2008. (II. 26.) OVB határozatot – a jelen határozatban foglalt indokolás mellett – helybenhagyta.

4378

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke, elõadó alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró


Az Alkotmánybíróság 12/2009. (II. 13.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 352/2008. (XI. 14.) OVB határozatát helybenhagyja. 2. Az Alkotmánybíróság az OVB eljárására vonatkozó kifogásokat visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 352/2008. (XI. 14.) OVB határozatában megtagadta két magánszemély által közösen benyújtott országos

2009/17. szám

népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének a hitelesítését. Az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán a következõ kérdés szerepel: „Egyetért-e azzal, hogy törvény rendelkezzen arról, hogy az országos és a helyi népszavazás, valamint az országos és a helyi népi kezdeményezés során az aláírások gyûjtése ne az egymás személyes adatainak megismerésére is alkalmas aláírásgyûjtõ íven, hanem a választópolgárok által az okmányirodáktól névre szólóan igényelhetõ és aláírás után – az aláírásgyûjtést végzõ személy részére – egyénileg leadott olyan formanyomtatvány alkalmazásával történjen, amely tartalmazza a népszavazásra bocsátandó kérdést, illetve a népi kezdeményezés tárgyát, a formanyomtatványt aláíró személy nevét, személyi azonosítóját, lakcímét és saját kezû aláírását.” Az OVB határozatának indokolása hangsúlyozza, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdése alapján a népszavazásra feltenni kívánt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezés azonban több szempontból sem felel meg az egyértelmûség követelményének. A választópolgárok számára már a kérdés megértését is nehezíti, hogy az aláírásgyûjtõ íven a hosszú kérdés kézírással szerepel, amely nehezen olvasható. A kérdés ezen felül olyan bonyolult eljárási szabályt fogalmaz meg, amelynek megértése a választópolgároktól nem elvárható, mert a megértés feltételezi a jelenlegi szabályozás és a jogi szaknyelv beható ismeretét. A kezdeményezõk törvényes határidõn belül kifogást nyújtottak be az OVB határozata ellen. A kifogást benyújtók álláspontja szerint a kérdés egyértelmû, továbbá nem fogadható el az OVB azon indokolása, amely szerint a kérdés bonyolult eljárási szabályt fogalmaz meg, hiszen a jelenlegi választási eljárás is meglehetõsen bonyolult. Úgy vélik, a választópolgár joga, hogy az általa megfogalmazott kérdést – ha kívánja – saját kézírásával vagy egyéb formátumban tüntesse fel a nyomtatványon. A kezdeményezõk szerint az OVB honlapon közzétett meghívója nem felelt meg a Ve. 3. § c) és d) pontjában foglalt alapelveknek, mert azon a „konkrét kérdések nevesítve nem szerepeltek”, ennek következtében az OVB megsértette a Ve. 116. §-a alapján alkalmazandó Ve. 6. § (1) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (3) bekezdésében foglaltakat, a Ve. 29/B. § (1) bekezdés e) pontját.

II. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadása során az Alkot-

2009/17. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

mánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 2. Az Alkotmánybíróság, miután megvizsgálta a kifogásban foglaltakat, az OVB iratait, az országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának másolatát, megállapította, hogy az OVB támadott határozata törvényes, megalapozott. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az egyértelmûség követelménye érvényesülésének egyik alapvetõ feltétele az, hogy a kérdés nyilvánvalóan, világosan olvasható legyen. A Ve. nem tiltja, hogy az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán kézírással szerepeljen a kérdés. Függetlenül azonban attól, hogy az aláírásgyûjtõ íven a kérdés kézírással vagy gépi írással szerepel, nem felel meg az egyértelmûség követelményének, ha a kérdés nem jól olvasható. A kérdés olvashatóságánál figyelemmel kell lenni az aláírásgyûjtés szokásos módjára is, arra, hogy az általában közterületen történik. Az ügyben benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának másolata alig olvasható, ezért nem felel meg az egyértelmûség követelményének. 3. A kifogás az OVB eljárását több tekintetben törvénysértõnek tekintette. Az OVB napirendjeinek egyike az országos népszavazási kezdeményezések tárgyalása. A Ve. 3. § c) és d) pontjából nem következik kötelezõen, hogy az OVB tervezett napirendjén a „konkrét kérdések nevesítve szerepeljenek”. Az OVB ülése nyilvános, a kezdeményezõknek – részvételi szándékuk esetén – lehetõsége van tájékozódni arról, hogy kezdeményezésük mikor kerül napirendre. A kifogás ebben a részében sem megalapozott, így nem megalapozott az erre épülõ, a kifogásban meg sem indokolt állítás, amely szerint sérült a Ve. 6. § (1) bekezdése, a 21. § (1) bekezdése, és a 29/A. § (3) bekezdése is. A kifogás nem felel meg a Ve. 77. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Az Alkotmánybíróság ezért az OVB eljárását érintõ ezen kifogásokat visszautasította. Az Alkotmánybíróság e határozatának a közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben történt közzétételére tekntettel rendelte el. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró




alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró


4379

Az Alkotmánybíróság 13/2009. (II. 13.) AB végzése Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya és az azon szereplõ kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 336/2008. (XI. 14.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 336/2008. (XI. 14.) OVB határozatával megtagadta a magánszemély által benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának a hitelesítését. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepel: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy az évi rendszeres nyugdíjemelések az alacsony és a magas összegû nyugdíjaknál, a nyugdíjösszegek nagyságrendjétõl függetlenül minden nyugdíjas és rokkant nyugdíjas egy megállapított átlag, azonos, egyforma nyugdíjösszeg emelés legyen?” Az OVB megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Mind a jogalkotó, mind a választópolgárok számára megnehezíti a kérdés értelmezését, hogy az egyes mondatrészek egyeztetése nem megfelelõ. Emellett az „egy megállapított átlag, azonos, egyforma nyugdíjösszeg emelés” szövegrészbõl egy eredményes népszavazás esetén nem derülne ki egyértelmûen, a jogalkotónak milyen jogalkotási feladata van. A kezdeményezést benyújtó a törvényben írt határidõn belül kifogást nyújtott be az OVB határozata ellen. A kifogásban az átlag nyugdíjösszeg kiszámításának egyik lehetséges módját végzi el egy kb. átlagnyugdíjösszeg alapulvételével. Kéri az Alkotmánybíróságot a kezdeményezés támogatására, bár megjegyzi: „az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítése az OVB hatáskörébe tartozik, az Alkotmánybíróságnak arra nincs hatásköre.”

4380

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörében jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el. A kifogás benyújtója nem állította, hogy az OVB határozata jogszabálysértõ, nem jelölt meg azzal kapcsolatban jogsértést. Az Abtv. 22. § (2) bekezdése szerint az indítványnak tartalmaznia kell a kérelem alapjául szolgáló okot. A Ve. 77. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. A 77. § (5) bekezdése alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az elkésett, vagy nem tartalmazza a 77. § (2) bekezdés a)–b) pontjában foglaltakat. [85/2008. (VI. 13.) AB végzés, ABK 2008. június, 945.; 140/2008. (XI. 20.) AB végzés, MK 2008. 164. szám, 20314.] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogás nem tekinthetõ érdemben elbírálhatónak, mivel az a törvényben elõírt követelményeknek nem felel meg. Az Alkotmánybíróság a tartalmi feltételeknek meg nem felelõ kifogást az Abtv. 22. § (2) bekezdésében, valamint a Ve. 116. §-ában, 77. § (5) bekezdésében foglaltak alapján érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Az Alkotmánybíróság a végzés közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.

Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke



alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró




alkotmánybíró

alkotmánybíró



alkotmánybíró

alkotmánybíró


2009/17. szám

IX. Határozatok Tára A köztársasági elnök határozatai A köztársasági elnök 7/2009. (II. 13.) KE határozata bírák felmentésérõl és bírák kinevezésérõl Az Alkotmány 48. § (2) bekezdése, valamint a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 4. § (1) bekezdése alapján, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elõterjesztésére lemondására tekintettel dr. Havasi Tibort 2009. február 28-ai hatállyal, dr. Domokos Jenõt 2009. május 1-jei hatállyal, a felsõ korhatár elérése miatt dr. Rõth Pálné dr. Csúcs Máriát 2009. december 28-ai hatállyal, nyugállományba helyezés iránti kérelmére dr. Bella Máriát és dr. Kováts Rolandnét 2009. december 31-ei hatállyal bírói tisztségébõl felmentem; dr. Gothárdi Enikõt, dr. Kardos Dórát, dr. Molnár Annamáriát és dr. Szabó Krisztinát 2009. március 1. napjától határozatlan idõtartamra bíróvá, dr. Gáti Péter Gyulát, dr. Grõber Krisztiánt, dr. Hankó Ferencet, dr. Horváth Gizella Szabinát, dr. Süvöltõs Zsuzsát és dr. Szappanos Rékát a 2009. március 1. napjától 2012. február 29. napjáig terjedõ idõtartamra bíróvá kinevezem. Budapest, 2009. február 6. Sólyom László s. k., köztársasági elnök

KEH ügyszám: IV-4/00534/2009.

2009/17. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A köztársasági elnök 8/2009. (II. 13.) KE határozata bíró felmentésérõl

4381

Angelo Acerbi pápai prelátusnak a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZT A CSILLAGGAL polgári tagozata;

Az Alkotmány 48. § (2) bekezdése, valamint a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 4. § (1) bekezdése alapján, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elõterjesztésére

Alberto Leoncini Bartoli diplomáciai tanácsadónak, Paolo Garofalo protokollfõnöknek a

bírói tisztségének ellátására tartósan – egészségügyi okból – alkalmatlanná válása miatt

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE polgári tagozata

dr. Balássy Lászlót 2009. február 13-ai hatállyal bírói tisztségébõl felmentem.

kitüntetést adományozom. Budapest, 2009. február 6.

Budapest, 2009. február 6. Sólyom László s. k., Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

köztársasági elnök

Ellenjegyzem: KEH ügyszám: IV-4/00542/2009. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

KEH ügyszám: VIII-1/00502/2009.

A köztársasági elnök 9/2009. (II. 13.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

A Kormány határozatai

Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdése j) pontja, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a miniszterelnök elõterjesztésére

A Kormány 1016/2009. (II. 13.) Korm. határozata

a Magyar Köztársaság és a Szuverén Máltai Lovagrend közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként

az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. és a KITE Mezõgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. részére nyújtandó állami készfizetõ kezességvállalásról

Fra' Matthew Festing-nek, a Szuverén Máltai Lovagrend nagymesterének a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND NAGYKERESZT A LÁNCCAL polgári tagozata; Albrecht Freiherr von Boeselager fõispotályosnak, Jean-Pierre Mazery nagykancellárnak a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND NAGYKERESZTJE polgári tagozata;

1. A Kormány a) a gazdasági válság mezõgazdasági termelõ mikro-, kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásainak mérséklése érdekében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – összhangban a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérõl szóló 2008. évi CII. törvény 33. § (1) bekezdésével – legfeljebb 5-5 milliárd forint összegben készfizetõ állami kezességet vállal, az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. és a KITE Mezõgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. által kereskedelmi bankoktól felveendõ, legfeljebb 4 éves futamidejû, forgóeszköz hitel tõkeösszegének 80%-ára;

4382

MAGYAR KÖZLÖNY

b) felkéri az Államadósság Kezelõ Központ Zrt.-t az állam által vállalt kezesség elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjérõl szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés b) pontjának 1. alpontja szerinti közremûködésre. 2. Az állami készfizetõ kezességvállalásért az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt.-nek és a KITE Mezõgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.-nek egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetni a Magyar Állam részére, amelynek mértéke a kezességgel biztosított tõkeösszeg 2%-a.

2009/17. szám

Felelõs:

pénzügyminiszter földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Határidõ: azonnal 3. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2009/17. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4383

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2009. január 1-jétõl a hivatalos lapok megjelentetése az alábbiak szerint változott

A Magyar Közlöny és a mellékletét képezõ Hivatalos Értesítõ tartalma újabb rovatokkal bõvült Magyar Közlöny I. II.

Az Alkotmány és annak módosításai Törvények

Hivatalos Értesítõ I. II.

Egységes szerkezetû jogi aktusok Statisztikai közlemények

III.

Kormányrendeletek

III.

Utasítások, jogi iránymutatások

IV.

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei

IV.

Állásfoglalások

V. VI. VII. VIII. IX.

A Kormány tagjainak rendeletei Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Jogegységi határozatok Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai Határozatok Tára

V. VI. VII. VIII. IX.

Személyügyi hírek Alapító okiratok Pályázati felhívások Közlemények Hirdetmények (a Cégközlöny, az Európai Unió Hivatalos Lapja, a Közbeszerzési Értesítõ és a Bírósági Határozatok figyelése, illetve a tartalomjegyzékek közzététele)

Havonta a kiadó DVD-formátumban tematizált jogszabálygyûjteményeket biztosít az elõfizetõknek. A jogszabálygyûjtemények árát az elõfizetési díj tartalmazza.

2009. január 1-jétõl – a Belügyi Közlöny tartalmazza a Sport Értesítõt, a Turisztikai Értesítõt és az Önkormányzatok Közlönyét, – a Szociális Közlöny és a Munkaügyi Közlöny – összevonást követõen – Szociális és Munkaügyi Közlöny néven, egy lapként jelenik meg, – az Oktatási Közlöny és a Kulturális Közlöny korábbi elõfizetõi az Oktatási és Kulturális Közlönyben találhatják meg a számukra fontos információkat, – az Egészségbiztosítási Közlöny az Egészségügyi Közlönybe integrálódott, az érdeklõdõk az Egészségügyi Közlönybõl tájékozódhatnak az ez idáig két lapban közölt információkról.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

4384

MAGYAR KÖZLÖNY

2009/17. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2009. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Kérjük, hogy az esetleges módosítást (cím- és példányszámváltozás) szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2009. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) 151 452 Ft/év 27 972 Ft/év 39 564 Ft/év 39 564 Ft/év

Magyar Közlöny Az Alkotmánybíróság Határozatai Belügyi Közlöny Egészségügyi Közlöny Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Közbeszerzési Értesítõ

27 468 Ft/év 96 516 Ft/fél év

Szociális és Munkaügyi Közlöny Oktatási és Kulturális Közlöny Pénzügyi Közlöny Ügyészségi Közlöny Bûnügyi Szemle L'udové noviny Neue Zeitung Pénzügyi Szemle

39 564 Ft/év 31 500 Ft/év 45 108 Ft/év 9 324 Ft/év 12 600 Ft/év 7 308 Ft/év 7 056 Ft/év 23 100 Ft/év

CD-Cégközlöny A Cégközlöny közleményeinek hetente megjelenõ, oldalhû gyûjteménye CD-n, melyen a közlemények gyors megtalálását keresõfunkció segíti. A CD 2009. évi éves elõfizetési díjai (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 141 696 Ft 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

207 936 Ft 274 176 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat

472 890 Ft 804 096 Ft

A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2009. évi éves elõfizetési díjai (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft

AZ EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2009. évi éves elõfizetési díja (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2008-as évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa.

A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. A papír alapon terjesztett Magyar Közlöny a kormányzati portálon közzétett hiteles elektronikus dokumentum oldalhû másolata. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2009. évi éves elõfizetési díj: 151 452 Ft. Egy példány ára: 315 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +270 Ft.

HU ISSN 0076—2407 09.0296 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285

17. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, február 13., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 855, Ft. Oldal

Recommend Documents