A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2007. december 6.,
TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXLVII. tv.
A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthetõ egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetõleg korlátozásáról szóló, Genfben, 1980. október hó 15. napján kelt Egyezmény 1. cikke, Genfben, 2001. december 21-én elfogadott módosításának kihirdetésérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12744
2007: CXLVIII. tv.
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti ingatlancserérõl szóló megállapodás kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12745
2007: CXLIX. tv.
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekûségérõl és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12784
2007: CL. tv.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról. . . . . . . . . . . 12786
2007: CLI. tv.
A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12786
csütörtök
169. szám
Ára: 2289,– Ft
Oldal
12794
2007: CLII. tv.
Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl . . . . . . . . . . .
36/2007. (XII. 6.) ÖTM r.
A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok egyes kiadásai támogatásának igénylési, folyósítási és elszámolási rendjérõl . . . . . . . . 12813
103/2007. (XII. 6.) OGY h.
A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról . . . . . . . . . . . . 12828
104/2007. (XII. 6.) OGY h.
A Magyar Nemzeti Bank Felügyelõ Bizottsága elnökének és tagjainak megválasztásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12833
105/2007. (XII. 6.) OGY h.
Népi kezdeményezésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
12833
106/2007. (XII. 6.) OGY h.
A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról . . . . . . . . . . . .
12834
99/2007. (XII. 6.) AB h.
Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
12834
100/2007. (XII. 6.) AB h.
Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
12838
12744
MAGYAR KÖZLÖNY
II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2007. évi CXLVII. törvény a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthetõ egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetõleg korlátozásáról szóló, Genfben, 1980. október hó 15. napján kelt Egyezmény 1. cikke, Genfben, 2001. december 21-én elfogadott módosításának kihirdetésérõl* (Az Egyezmény módosított 1. cikke a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2004. május 18-án lépett hatályba.) 1. § Az Országgyûlés a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthetõ egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetõleg korlátozásáról szóló, Genfben, 1980. október hó 15. napján kelt Egyezmény 1. cikkének, Genfben, 2001. december 21-én elfogadott módosítását e törvénnyel kihirdeti.
2007/169. szám
3. In case of armed conflicts not of an international character occurring in the territory of one of the High Contracting Parties, each party to the conflict shall be bound to apply the prohibitions and restrictions of this Convention and its annexed Protocols. 4. Nothing in this Convention or its annexed Protocols shall be invoked for the purpose of affecting the sovereignty of a State or the responsibility of the Government, by all legitimate means, to maintain or re-establish law and order in the State or to defend the national unity and territorial integrity of the State. 5. Nothing in this Convention or its annexed Protocols shall be invoked as a justification for intervening, directly or indirectly, for any reason whatever, in the armed conflict or in the internal or external affairs of the High Contracting Party in the territory of which that conflict occurs. 6. The application of the provisions of this Convention and its annexed Protocols to parties to a conflict, which are not High Contracting Parties that have accepted this Convention or its Protocols, shall not change their legal status or the legal status of a disputed territory, either explicitly or implicitly. 7. The provisions of paragraphs 2–6 of this Article shall not prejudice additional Protocols adopted after 1 January 2002, which may apply, exclude or modify the scope of their application in relation to this Article.
2. § Az Egyezmény 1. cikke módosításának hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:
1. cikk
„Article 1
Az Egyezmény hatálya (2001. december 21-én módosították)
Scope of Application (amended 21 December 2001) 1. This Convention and its annexed Protocols shall apply in the situations referred to in Article 2 common to the Geneva Conventions of 12 August 1949 for the Protection of War Victims, including any situation described in paragraph 4 of Article 1 of Additional Protocol I to these Conventions. 2. This Convention and its annexed Protocols shall also apply, in addition to situations referred to in paragraph 1 of this Article, to situations referred to in Article 3 common to the Geneva Conventions of 12 August 1949. This Convention and its annexed Protocols shall not apply to situations of internal disturbances and tensions, such as riots, isolated and sporadic acts of violence, and other acts of a similar nature, as not being armed conflicts.
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. november 19-i ülésnapján fogadta el.
1. A jelen Egyezmény és az annak mellékletét képezõ Jegyzõkönyvek hatálya kiterjed a háború áldozatainak védelmérõl 1949. augusztus 12-én létrejött Genfi Egyezmények közös 2. cikkében meghatározott helyzetekre, ideértve az ezen Egyezmények I. Kiegészítõ Jegyzõkönyvének 1. cikke 4. bekezdésében foglalt bármely helyzetet is. 2. A jelen Egyezmény és az annak mellékletét képezõ Jegyzõkönyvek hatálya kiterjed a jelen cikk 1. bekezdésben megjelölt helyzeteken kívül, az 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezmények közös 3. cikkében meghatározott helyzetekre is. A jelen Egyezmény és az annak mellékletét képezõ Jegyzõkönyvek nem vonatkoznak belsõ zavargások és feszültségek során elõálló helyzetekre, mint például zendülésekre, elszigetelt vagy szórványos erõszakos cselekményekre és egyéb hasonló természetû cselekményekre, minthogy azok nem fegyveres összeütközések. 3. Valamely Magas Szerzõdõ Fél területén zajló, nem nemzetközi jellegû fegyveres összeütközések esetén mindegyik összeütközésben részt vevõ fél köteles a jelen Egyezmény és az annak mellékletét képezõ Jegyzõkönyvek tiltásait és korlátozásait betartani.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12745
4. A jelen Egyezményben vagy az annak mellékletét képezõ Jegyzõkönyvekben semmit sem szabad úgy értelmezni, mint ami érinti az állam szuverenitását vagy a kormánynak azt a kötelezettségét, hogy minden törvényes eszközzel fenntartsa vagy helyreállítsa az állam jogrendjét, vagy hogy megvédje az állam nemzeti egységét és területi sérthetetlenségét.
Államok Kormánya közötti ingatlancserérõl szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére.
5. A jelen Egyezmény vagy az annak mellékletét képezõ Jegyzõkönyvekben semmit sem szabad úgy értelmezni, mint ami igazolja a bármely okból történõ közvetlen vagy közvetett beavatkozást a fegyveres összeütközésbe, illetve azon Magas Szerzõdõ Fél bel- vagy külügyeibe, melynek területén az összeütközés folyik.
3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvû szövege a következõ:
6. A jelen Egyezmény és az annak mellékletét képezõ Jegyzõkönyvek rendelkezéseinek alkalmazása olyan összeütközésben álló felekre, amelyek nem olyan Magas Szerzõdõ Felek, amelyek a jelen Egyezményt vagy az annak mellékletét képezõ Jegyzõkönyveket elfogadták, nem befolyásolja, sem közvetve, sem közvetlenül, jogállásukat vagy a vitatott terület jogállását. 7. A jelen cikk 2–6. bekezdései semmilyen kötelezettséget nem jelentenek a 2002. január 1. után elfogadásra kerülõ kiegészítõ Jegyzõkönyvekre nézve, melyek saját hatályukat jelen cikkre vonatkozóan alkalmazhatják, kizárhatják vagy módosíthatják.” 3. § (1) E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelõs miniszter és a honvédelemért felelõs miniszter, hogy az Egyezmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hiteles angol nyelvû szövegét és annak magyar nyelvû fordítását a Magyar Közlönyben közzétegye. (3) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a honvédelemért felelõs miniszter és a külpolitikáért felelõs miniszter gondoskodik. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2007. évi CXLVIII. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti ingatlancserérõl szóló megállapodás kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. november 19-i ülésnapján fogadta el.
2. § Az Országgyûlés a Megállapodást és függelékeit e törvénnyel kihirdeti.
„Ingatlancsere Megállapodás A jelen Ingatlancsere Megállapodás (,,Megállapodás”) 2007. szeptember 10-én jött létre a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban „Magyar Kormány”), amelynek képviseletében dr. Göncz Kinga külügyminiszter jár el és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya (az „Amerikai Kormány”) nevében felhatalmazással bíró budapesti Amerikai Nagykövetség, amelynek képviseletében April H. Foley nagykövet jár el, között. A Magyar Kormány és az Amerikai Kormány az alábbiakban külön-külön, mint „Szerzõdõ fél” és együttesen, mint „Szerzõdõ felek” szerepelhetnek a hivatkozásokban. Szerzõdõ felek, újból megerõsítve a Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között 1985. január 23-án, Budapesten létrejött megállapodás III. cikk 2. bekezdésében foglalt, az Amerikai Egyesült Államok tulajdonában lévõ bizonyos ingatlanok tulajdonjogáról és azok használatával kapcsolatos kérdések rendezésérõl szóló kötelezettségvállalást (,,az 1985. évi Megállapodás”), felidézve a Budapest I. ker., Táncsics Mihály utca 9. szám alatti telekkel és lakóházzal való rendelkezéssel kapcsolatban közöttük korábban lezajlott konzultációkat, megállapodnak abban, hogy a jelen Ingatlancsere Megállapodás beteljesíti az 1985. évi Megállapodás vonatkozó cikkeiben a Szerzõdõ felek által rögzített kötelezettségeket, az alábbiakban foglalt további megállapodás szerint: 1. Az ingatlancsere. a) Az Amerikai Kormány vállalja, hogy a jelen Megállapodásban meghatározott feltételek mellett átadja a Magyar Kormánynak az alábbiakban megjelölt ingatlanok és az azokon lévõ felépítmények és létesítmények kizárólagos tulajdonjogát, azok jelenlegi állapotában: (i) A természetben a H–1010 Budapest I. ker., Táncsics Mihály utca 9. szám alatt található, 6782 m2 területû, a Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal ingatlan-nyilvántartásában 6546-os helyrajzi szám alatt bejegyezett, kivett lakóház, udvar megjelölésû ingatlant, melynek részletes leírását és meghatározását a jelen Megállapodás „A” Függelékében csatolt tulajdoni lap és térképmásolat tartalmazza, a továbbiakban a „Táncsics Mihály utcai ingatlan”. (ii) A természetben a H–1050 Budapest V. ker., Széchenyi rakpart 12. szám alatt található, 387 m2 alapterületû, a Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatal ingatlan-nyilvántartásában 24915/2-es helyrajzi szám alatt bejegyzett,
12746
MAGYAR KÖZLÖNY
kivett lakóház, udvar elnevezésû többemeletes lakóépületet magában foglaló ingatlan, melynek részletes leírását és meghatározását a jelen Megállapodás „B” Függelékében csatolt tulajdoni lap és térképmásolat tartalmazza, a továbbiakban a „Széchenyi rakparti ingatlan”. (iii) A természetben a H–1120 Budapest XII. ker., Béla Király út 3–1. szám alatt található, 2141 m2 területû, a Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal ingatlan-nyilvántartásában 9568/1-es helyrajzi szám alatt bejegyzett, kivett lakóház, udvar elnevezésû ingatlan, melynek részletes leírását és meghatározását a jelen Megállapodás „C” Függelékében csatolt tulajdoni lap és térképmásolat tartalmazza, a továbbiakban a „Béla Király úti ingatlan”. b) A Magyar Kormány vállalja, hogy a jelen Megállapodásban meghatározott feltételek mellett átadja az Amerikai Kormánynak az alábbiakban megjelölt ingatlanok és az azokon lévõ felépítmények és létesítmények kizárólagos tulajdonjogát, a 6. a) pontban részletezett helyreállítást követõen: (i) A természetben a H–1054 Budapest V. ker., Szabadság tér 10. szám alatt található, 808 m2 alapterületû, a Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatal ingatlan-nyilvántartásában 24743-as helyrajzi szám alatt bejegyzett, kivett lakóház elnevezésû többemeletes épületet magában foglaló ingatlan, melynek részletes leírását és meghatározását a jelen Megállapodás „D” Függelékében csatolt tulajdoni lap és térképmásolat tartalmazza, a továbbiakban a „Szabadság tér 10. szám alatti ingatlan”. (ii) A természetben a H–1054 Budapest V. ker., Szabadság tér 11. szám alatt található 737 m2 alapterületû, a Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatal ingatlan-nyilvántartásában 24742-es helyrajzi szám alatt bejegyzett, kivett lakóház elnevezésû többemeletes épületet magában foglaló ingatlan, melynek részletes leírását és meghatározását a jelen Megállapodás „E” Függelékében csatolt tulajdoni lap és térképmásolat tartalmazza, a továbbiakban a „Szabadság tér 11. szám alatti ingatlan”. A Szabadság tér 10. és a Szabadság tér 11. szám alatti ingatlanok a továbbiakban együttesen mint a „Szabadság téri ingatlanok” szerepelhetnek a hivatkozásokban. 2. Ellentételezés. A jelen ügylet keretében semmilyen fizetésre vagy pénzügyi teljesítésre nem kerül sor a Magyar Kormány és az Amerikai Kormány között. Mindkét Szerzõdõ fél megállapítja, hogy a fenti 1. a) és 1. b) pontokban írt és részletezett ingatlanoknak a Magyar Kormány és az Amerikai Kormány általi cseréjét követõen a Szerzõdõ felek azonos értékû ingatlanokat szereznek és az egymás között elcserélt ingatlanok megfelelõ és tisztességes értékûnek tekintendõk. 3. Az ingatlanok megtekintése. A teljesítés elõtt bármikor bármelyik Szerzõdõ fél, illetve a Szerzõdõ felek képviselõi, tanácsadói, alkalmazottai és vállalkozói megfelelõ idõben és megfelelõ értesítést követõen minden korlátozás nélkül megtekinthetik a másik Szerzõdõ fél ingatlanát (ingatlanait), abból a célból, hogy az ingatlant (ingatlanokat)
2007/169. szám
tanulmányozzák, felmérjék, értékeljék, ellenõrizzék és szemrevételezzék. Megfelelõ értesítésnek minõsül, ha az egyik Szerzõdõ fél legalább egy 24 órás munkanappal elõre értesíti a másik Szerzõdõ felet, a hétfõtõl péntekig reggel 8 óra és délután 5 óra között, rendes munkaidõben tervezett látogatásáról. 4. Kár vagy veszteség. Az ingatlancsere megtörténtéig az ingatlanok vagy az ingatlanokon lévõ bármely épület, felépítmény vagy személyes ingó dolog birtoklása, használati joga, bármilyen okból eredõ kár- vagy veszteségkockázata annak aktuális tulajdonosát illeti és terheli. 5. Ingatlanfelmérés. Saját költségén, szakemberek bevonásával mindkét Szerzõdõ fél hivatalos ingatlanfelmérést végeztethet a másik Szerzõdõ fél ingatlanán (ingatlanjain), amely felmérés megerõsíti mindkét Szerzõdõ fél saját véleményét arról, hogy az ingatlan (ingatlanok) fekvéshatára, mérete és alakja a leírtaknak megfelelõ, továbbá, hogy a magyar törvények és egyéb jogszabályok értelmében azt (azokat) nem sérti olyan túlépítés, használati jog, szolgalmi jog vagy teher, amely gátolná a Szerzõdõ felet abban, hogy szándékának megfelelõen használja az ingatlant (ingatlanokat). Az ingatlanfelmérésrõl (felmérésekrõl) készített dokumentum (dokumentumok) bármelyik Szerzõdõ fél kérésére „F” Függelékben a jelen Megállapodáshoz csatolhatóak. 6. Feltételek. A jelen Megállapodás az alábbi, közösen meghatározott feltételeket foglalja magában: a) A Magyar Kormány vállalja, hogy a Szabadság téri ingatlanokat az Amerikai Kormány 2007. január 22-én kelt Munkanyilatkozatában (a továbbiakban MNY, „G” Függelékben csatolt) rögzített használatnak megfelelõ, felújított állapotban, valamint a Magyar Kormány 2006. február 8-án kelt, a jelen Megállapodás alapjául szolgáló „non paper” feljegyzésének megfelelõen (,,H” Függelékben csatolt) fogja az Amerikai Kormánynak átadni. b) Az Amerikai Kormány a Budapest V. kerületi Önkormányzattal (a továbbiakban V. ker. Önkormányzat) kötött, az Amerikai Nagykövetség biztonsági célú közterület használatáról szóló megállapodásnak (a továbbiakban BKM, „I” Függelékben csatolva) megfelelõen, saját költségén biztonsági övezetet alakít ki a jelenlegi diplomáciai épület és a Szabadság téri ingatlanok körül. Az Amerikai Kormány vállalja a biztonsági övezet építési tervének elkészítését és azon elemeknek a megépítését, melyek szükségesek a Szabadság téri ingatlanok és a Nagykövetség épülete körüli biztonsági övezet kialakításához. A Magyar Kormány vállalja, hogy segítséget nyújt az Amerikai Kormánynak a biztonsági övezet kialakításához szükséges építési engedélyek és hozzájárulások beszerzéséhez, annak tudomásulvételével, hogy az ingatlancsere elõfeltétele a biztonsági övezetre vonatkozó jogerõs építési engedély kiadása az Amerikai Kormány részére. A BKM nem tekintendõ a jelen Megállapodás szerves részének. A BKM-ben eszközölt esetleges módosítások vagy változtatások a jelen Megállapodást nem érintik.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) Az Amerikai Kormány szándéka, hogy a jelen Megállapodás alapján tulajdonába kerülõ Szabadság téri ingatlanokat és a jelenlegi Nagykövetségi épületet (a továbbiakban „Követségi Épületegyüttes”) diplomáciai célból foglalja el és hasznosítsa. A Magyar Kormány vállalja, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény rendelkezéseivel és a vonatkozó nemzetközi joggal összhangban biztosítja a Nagykövetségi Épületegyüttes számára a szükséges privilégiumokat és mentességeket. A diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 22. cikke alapján a Magyar Kormány vállalja, hogy megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megvédje a Nagykövetségi Épületegyüttest bármilyen behatolástól és károkozástól, továbbá megakadályozza, hogy bárki megzavarja a követség békéjét vagy csorbítsa annak méltóságát. d) A 9. cikk szerint megvalósuló ingatlancsere után az Amerikai Kormány általános irodai használatra, a Magyar Kormány elõzetes értesítését követõen, bármikor értékesítheti a Nagykövetségi Épületegyüttes bármelyik részét, ha arra az Amerikai Kormánynak már nem lenne szüksége. A viszonosság elve alapján a Magyar Kormány adó-, költség-, illeték- és díjmentességet biztosít az Amerikai Kormány részére a Nagykövetségi Épületegyüttes bármely részének értékesítésével és használatával kapcsolatban. 7. Tulajdoni és ingatlanhoz fûzõdõ jogok. A jelen Megállapodásban foglaltak teljesítésekor valamennyi ingatlanhoz fûzõdõ jognak tisztának, érvényesnek és forgalomképesnek kell lennie és csak olyan szolgalom, kötelem, feltétel vagy korlátozás terhelheti az ingatlanokat, amelyeket az adott ingatlant megszerzõ Szerzõdõ fél elfogadhatónak tart. Mindegyik ingatlant beköltözhetõen, per-, teher- és igénymentesen és mindenféle birtokosi, használati vagy tulajdoni, beleértve az elidegenítési és terhelési tilalmat, korlátozástól, vagy semmilyen más az ingatlan használatát, birtoklását és tulajdonlását korlátozó tehertõl mentesen kell átadni. A jelen Megállapodásban foglaltak teljesítésekor az ingatlanokat semmilyen formában nem terhelheti bármilyen jelzálog, használati, bérleti vagy hitelezõi igény, továbbá arra nem tarthatnak igényt semmilyen jogosulatlan ingatlanfoglalók, vagy egyéb birtokosok, igénylõk vagy használók, valamint ilyen jellegû végrehajtási eljárás sincs folyamatban. 8. Költségek, díjak és kiadások. a) Az Ingatlan Tulajdon Átruházási Okirat elkészítésével kapcsolatos mindennemû díj, átruházási illeték, általános forgalmi adó, bejegyzési kérelem és bejegyzési díj, a vonatkozó ügyvédi díjak és minden egyéb szokásos módon kivetett díj megfizetése a magyar jog és gyakorlat alapján meghatározott felet terheli minden egyes ingatlantulajdon átruházása esetén. Az a tény, hogy az Amerikai Kormány beleegyezik az egyes adók, költségek és díjak megfizetésére irányuló kötelezettségvállalásba, nem jelent lemondást bármely olyan mentességrõl, amely az Amerikai Kormányt megilleti vagy megilletheti a nemzetközi vagy a helyi jog alapján, és azok a díjak, amelyek megfize-
12747
tése alól az Amerikai Kormány mentességet élvez, nem vethetõk ki az Amerikai Kormányra a viszonosság elve alapján. b) Az Amerikai Kormány vállalja, hogy a Magyar Kormány Szabadság téri ingatlanokat felújító kivitelezõjének megfizeti azt az összeget, ami ezen épületek szokásos felújításán túl (a Nagykövetség szokásos irodahasználatával és a követségi alkalmazottak elhelyezésével kapcsolatos költségén felül) az MNY-ben részletezett speciális biztonsági elemek (az Amerikai Kormány által elõírt ablakokért, ajtókért és megerõsített falakért) megépítése miatt felmerül. A fokozott biztonságot szolgáló elemek költsége nem haladhatja meg az 1 500 000 USD (egymillió ötszázezer amerikai dollár) plusz áfa összeget, azzal, hogy az áfa összegét a Magyar Kormány az Amerikai Kormány igénylése alapján visszafizeti. c) A Magyar Kormány és az Amerikai Kormány két külön megállapodást írt alá a Szabadság téri ingatlanok felújításával kapcsolatos mûszaki kérdések (,,J” Függelékben csatolt) és azok mûemléki jellegének megõrzésével kapcsolatos kérdések (,,K” Függelékben csatolt) tárgyában. Ezek a függelékek – összhangban a 12. cikkel – a jelen Megállapodás szerves részét képezik. 9. Határidõk. a) A Magyar Kormány vállalja, hogy a jelen Megállapodás aláírásától számított 30 napon belül megkezdi a Szabadság téri ingatlanok felújításának tervezését. b) A Szabadság téri ingatlanok felújításával kapcsolatos biztonsági okok miatt a Magyar Köztársaság Országgyûlése felmentette a Magyar Kormányt a közbeszerzésre vonatkozó szabályok alkalmazása alól a felújítással kapcsolatban. Ezen mentességgel összhangban a Magyar Kormány zártkörû pályázat útján fogja kiválasztani a kivitelezõt, miután az általa megbízott építészmérnök véglegesítette az építési tervet az Amerikai Kormánnyal történt elõzetes konzultáció nyomán. Valamennyi pályázónak „NATO Beszállításra Alkalmas” tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. c) A felújítási idõszakban Szerzõdõ felek minden hónap végén Átvételi Jegyzõkönyvet írnak alá a tervezett és elvégzett munkákról. A Szerzõdõ felek által a havi jegyzõkönyvek aláírásával átvett munkák késõbb nem utasíthatók vissza. A jegyzõkönyvek a jelen Megállapodáshoz csatolandók és annak szerves részét képezik. d) Az MNY-ben leírt és részletezett felújítás (ideértve a különleges biztonsági elemeket is) befejezésekor Szerzõdõ felek aláírnak egy Záró Átvételi Jegyzõkönyvet arról, hogy az Amerikai Kormány elfogadja és átveszi a felújítási munkákat. A Záró Átvételi Jegyzõkönyv a jelen Megállapodáshoz csatolandó és annak szerves részét fogja képezni. A Záró Átvételi Jegyzõkönyv aláírása után Szerzõdõ felek átruházzák az ingatlanok tulajdonjogát és végrehajtják az 1. a) és 1. b) cikkekben felsorolt ingatlanok cseréjét. e) Az Amerikai Kormány vállalja, hogy részt vesz az 1848-as magyar forradalom (2008. március 15.) 160. év-
12748
MAGYAR KÖZLÖNY
fordulóján rendezendõ megemlékezésen, ezáltal megerõsítve a jelen Megállapodásban foglalt vállalást, mely szerint a történelmi és kulturális jelentõségû Táncsics Mihály utcai ingatlant visszaadja a Magyar Kormány részére. f) Szerzõdõ felek tisztában vannak azzal, hogy az ingatlancserék és az ingatlanok tulajdonjogának átruházása után az Amerikai Kormánynak még olyan kiegészítõ munkálatokat kell elvégeznie a Szabadság téri ingatlanokon, melyek miatt elõfordulhat, hogy átmenetileg még kénytelen lesz a Táncsics Mihály utcai ingatlanban maradni. Ez az idõszak azonban nem haladhatja meg az ingatlancserérõl és a tulajdonjog átruházásáról szóló megállapodás aláírásától számított 3 hónapot. Ezen idõ alatt az Amerikai Kormány vállalja, hogy havi 16 000 USD (tizenhatezer amerikai dollár) használati díjat fizet a Magyar Kormánynak a Táncsics Mihály utcai ingatlan továbbhasználatáért, mely összeg havonta fizetendõ. g) Szerzõdõ felek kötelesek jóhiszemûen együttmûködni a fentiekben meghatározott határidõk betartása érdekében. Szerzõdõ felek közös megegyezéssel meghosszabbíthatják a jelen Megállapodás határidejét, melyrõl együttesen kell határozniuk. h) A jelen Megállapodás aláírásával Szerzõdõ felek hozzájárulnak ahhoz, hogy a jelen Megállapodás egy-egy példányát benyújtsák a Budapesti 1. és 2. számú Körzeti Földhivatalhoz, hogy azt széljegyként feljegyezzék az egyes ingatlanokra vonatkozó tulajdoni lapokon. i) Az ingatlancsere és a tulajdonjogok átruházása után Szerzõdõ felek vállalják, hogy minden olyan dokumentumot benyújtanak a Budapesti 1. és 2. számú Körzeti Földhivatalhoz, amelyek alapján a vonatkozó tulajdonjogok bejegyezhetõek. Ezt követõen Szerzõdõ felek átadják egy-
2007/169. szám
másnak az érintett ingatlanok tulajdoni lapjainak másolatát, melyek igazolják a megfelelõ tulajdonos bejegyzését. 10. Engedményezés. A jelen Megállapodás nem engedményezhetõ. 11. Hatálybalépés. Szerzõdõ felek írásban, diplomáciai úton, jegyzékváltással kötelesek tájékoztatni egymást a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belsõ jogi követelmények teljesülésérõl. A jelen Megállapodás az erre vonatkozó késõbbi értesítés napján lép hatályba. 12. Egy dokumentum. A jelen Megállapodás és valamennyi melléklete és függeléke egy okiratot képeznek, továbbá a mellékletek és függelékek a BKM kivételével a jelen Megállapodás szerves részét képezik. 13. Módosítás. Jelen Megállapodás csak írásban, a Szerzõdõ felek közös megegyezésével módosítható vagy változtatható. 14. Irányadó nyelv. A jelen Megállapodás magyar és angol nyelven készült. Mindkét változat hiteles. Amennyiben bármilyen értelmezési eltérés merülne fel, úgy az angol nyelvû változat tekintendõ irányadónak. 15. Irányadó jog. A jelen Megállapodás értelmezésére és az abból eredõ, az 1. bekezdésben meghatározott ingatlanokkal kapcsolatos esetleges vitákra nézve a magyar jog tekintendõ irányadónak. 16. Aláírás. Az egymásnak tett ígéretek elismerése céljából Szerzõdõ felek arra szabályszerûen felhatalmazott képviselõi a jelen Megállapodást aláírták: (Aláírások)
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12749
„A” Függelék
12750
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12751
12752
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
„B” Függelék
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12753
12754
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
„C” Függelék
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12755
12756
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
„D” Függelék
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12757
12758
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12759
„E” Függelék
12760
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12761
12762
MAGYAR KÖZLÖNY „G” Függelék
2007/169. szám
tendõ. Jelen dokumentumban a beruházás „A Szabadság tér 10. és 11. átalakítása” néven szerepel.
KÖVETELMÉNYEK ÉS ELÕÍRÁSOK LÉTESÍTMÉNYEK MEGVALÓSÍTÁSÁRA A BERUHÁZÁS ISMERTETÉSE Feladatmeghatározás a Szabadság tér 10. és 11. szám alatti épületek felújításához Magyarország, Budapest
Épülettervezés és Kivitelezési Szolgáltatások 2007. január 16.
FELADATMEGHATÁROZÁS A budapesti Szabadság tér 10. és 11. sz. alatti épületek teljes körû felújításának terve I. BEVEZETÕ Az Egyesült Államok Kormánya (USG) Külügyminisztériumának (DOS) Határon Túli Épületek Mûködéséért Felelõs Hivatala (OBO) áthelyezni szándékozik az Egyesült Államok budapesti nagykövetségi/konzuli épületeit és bérelt irodáit. A Magyar Köztársaság Kormányával (GoH) kötött megállapodás értelmében a Szabadság tér 10. és 11. szám alatti ingatlanokat/épületegyütteseket felújítani szükséges, hogy a tervezett irodai funkciókat kiszolgálhassák. Ennek értelmében Projektmenedzsment, Épülettervezési Szolgáltatás, valamint Építésvezetési és Kivitelezési Szolgáltatások szükségesek az átalakításhoz és a teljes mértékben mûködõképes ingatlanok biztosításához. A tervezett munka során az épületek felújításra kerülnek, ugyanakkor megfelelnek a törvényi elõírásoknak. Ebben az értelemben a törvényi elõírás mind a magyar, mind az amerikai Építési Szabályzatot is jelenti; a meghatározott épületrész átalakítása esetében a szigorúbb elõírás a köve-
A washingtoni Határon Túli Épületek Mûködéséért Felelõs Hivatal (OBO) mûszaki osztályának tagjai, az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetsége által megbízott helyi mûszaki és környezetvédelmi szakértõkkel együtt vizsgálatot folytattak le, majd kiértékelték a vizsgálat eredményeit a Szabadság tér 10. és 11. alatt található épületek állapotával kapcsolatban. A vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy nagymértékû felújítások végrehajtására van szükség ahhoz, hogy az Amerikai Nagykövetség használatba vegye az épületeket. Ez a dokumentum a szóban forgó felújítások tervezési elõírásainak leírását részletezi. A tervek szerint a felújított hasznos teret a Tengerészgyalogos Õrzászlóalj Szálláshelye és irodai alkalmazottak foglalják el. Ilyen módon az épület funkciója a lakóépület célúról a késõbb leírt különleges lakás célú, valamint irodai célúra változik. A felújítás követelménye a korábban említetteknek megfelelõen az építési szabályzat elõírásainak való megfelelés, valamint az épület eredeti kinézetének helyreállítása. Az általános felújítási követelmény alá azon épületrészek tartoznak, melyeken építési munkákat kell alkalmazni az alábbiak miatt: (1) nem felelnek meg az építési szabályzatnak; (2) egészségügyi, illetve környezetvédelmi kockázat merül fel; (3) megromlott állapotuk a javíthatóságot kizárja, ugyanakkor pótolni kell; (4) késõbbi hozzáépítések, melyek nem tartoznak az eredeti épületszerkezethez; végül (5) megépítésük szükséges, mivel nem léteznek, de nélkülözhetetlenek az épület felhasználhatóságának szempontjából. Azon épületrészek és technikai követelmények, melyek nem felelnek meg az építési szabályzatnak, a következõk: 1. Lépcsõsorok. Legalább két lépcsõsor szükséges, melyek összekötik az alagsort a padlással. A lépcsõsoroknak az épület két ellentétes oldalán kell elhelyezkedniük olyan építménnyel körülvéve, mely két órán keresztüli tûzállóságot biztosít, beleértve az ajtókat is. 2. Felvonók. Négy felvonó szükséges: két személyfelvonó, egy teherfelvonó, valamint egy külön felvonó, mely a Tengerészgyalogos Õrzászlóaljat szolgálja ki. A személyfelvonók terhelhetõsége minimum 1200 kg, a teherfelvonóé pedig 1600 kg. A személyfelvonók fülkéjének belsõ mérete 1,5 × 1,5 méter. 3. A tetõ és a födémek teherbíró képessége. 4. Menekülési útvonalak. A belsõ udvart körülvevõ függõfolyosók nem szolgálnak kellõen biztonságos menekülési útvonalként. 5. Mellékhelyiség-csoportok.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
6. Tûzvédelmi rendszerek. Tûzjelzõk, sprinklerek és tûzoltó szivattyú-rendszerek (önmûködõ tûzoltóberendezés-rendszerek). 7. Elektromos rendszerek (fényforrások elhelyezkedése, fali csatlakozók stb.). 8. Fûtés, szellõztetés, légkondicionálás. 9. A fizikai biztonsági rendszer (nem része az építési szabályzatnak, hanem az USA Külügyminisztériuma által támasztott követelmény, azaz az épület legyen ellenálló 15 percig egy esetleges külsõ erõszakos behatolásnak, az elérhetõ szint fölött 5 méteres magasságig). 10. Akadálymentesítés mozgáskorlátozottaknak (bejárat, mellékhelyiségek, folyosók stb.). Azon épületrészek, melyek a környezetre/egészségre veszélyes anyagokat tartalmaznak, ezáltal cseréjük szükséges: 1. Tetõcserepek (azbeszt) 2. Esõvíz csatorna-rendszer, a csõvezetékek tömítései és szigetelése (azbeszt) 3. Nyílászárók, falfelületek (ólomtartalmú festékek) 4. Padlás padlódeszkáinak illesztése és fagerendák (penész) 5. Padlásszinti (5. szint) födémszerkezet kiegészítése (penész) 6. Fénycsövek, fénycsõelõtétek (nyomtatott áramkörök, higany) 7. Nyerges és lapos tetõzet (policiklusos aromás szénhidrogének) Épületelemek, melyek megromlott állapota kizárja a javíthatóságot: 1. Padlástér szerkezete 2. Nyílászárók 3. Vakolat 4. Erkélyek és erkélykorlátok 5. Udvari függõfolyosók és a hozzájuk tartozó korlátok Késõbbi módosítások, kiegészítések, melyek szerkezetileg és/vagy funkcionálisan negatívan befolyásolják az épületet: 1. Az udvar szintjének megemelése a földszint szintje fölé 2. A félemelet tere az épület külsõ oldala mentén 3. A padlásszint (5. szint) kiegészítése az udvar felõli oldalon Épületelemek, melyek nem léteznek, de létrehozásuk szükséges: 1. Hûtõ- és szellõzõrendszer 2. Tûzjelzõrendszer, tûzvédelmi sprinklerberendezés, víztartály és dízelüzemû tûzoltószivattyú 3. Generátor és transzformátor 4. Biztonsági berendezések A fenti listák rámutatnak arra, hogy a tervezésnek mindenekelõtt a nagyobb bontási mûveleteket kell meghatároznia, úgymint: 1. A tetõzet, tetõszerkezet, a padlás padlózatának kiegészítése, funkció nélküli kémények és falak, a födémszerkezetbõl származó földanyag, valamint a födémszer-
12763
kezetnek bármely olyan része, mely nem teljesíti a szerkezeti és/vagy a tûzvédelmi elõírásokat. 2. A félemelet szintje, mely nem része az eredeti épületszerkezetnek. 3. Az udvar kiegészítése, mely nem része az eredeti épületszerkezetnek. 4. A lépcsõsorok, melyek nem rendelkeznek megfelelõ teherbírással és/vagy funkcionálisan nem illeszkednek az épület új jellegéhez. 5. Felvonók. 6. Az összes nem terhelt teherhordó fal, illetve válaszfal. 7. Padlózat és földanyagú feltöltés, minden szinten. 8. A teljes elektromos rendszer, kábelezés, energiaellátás, megvilágítás, kapcsoló berendezések. 9. A teljes fûtési rendszer, bojlerek, csõvezeték, radiátorok. 10. Cserére szoruló sérült épületelemek, nyílászárók, korlátok, függõfolyosók, erkélyek stb. A projekt tervezési fázisa során az Épülettervezési Szolgáltatásnak a következõ általános tervezési kritériumokhoz kell igazodnia: 1. A terv õrizze meg az épület építészeti jellegét. A javasolt külsõ-belsõ építészeti díszítõelemek, és az Épülettervezési Szolgáltatás által tervezett egyéb elemek kiegészítõként szerepeljenek a meglévõ elemek és az épület történelmi jellegû elemei mellett. 2. Az épületszerkezetet korszerûsíteni kell, hogy megfeleljen a terhelési követelményeknek. 3. Megfelelés az életmentésre alkalmas menekülési útvonalak elõírásainak. 4. Megfelelés az amerikai elõírásoknak, például akadálymentesítés a mozgássérültek számára, szellõzõ-berendezés, tûzjelzõ, sprinkler és tûzoltópumpa stb. létrehozása. 5. Teljesítse az USA Külügyminisztérium biztonsági követelményeket. 6. Az épület földrengésbiztosságának minimális UCBC (Uniform Code of Building Conservation) vagyis Egységes Épületbiztonsági Szabvány szintre emelése. A tervezési rend feladatmeghatározás keretein belüli leírása a továbbiakban olvasható.
AZ ÉPÍTKEZÉS Az épületek rehabilitációs munkálatainak elvégzéséhez a Magyar Köztársaság Kormánya megbíz egy olyan építkezési céget, mely bizonyítottan alkalmas a hasonló volumenû és bonyolultságú projektek lebonyolítására. Az építkezési cég eleget tesz az összes magyar munkavédelmi és foglalkoztatási elõírásnak, törvénynek és gyakorlatnak. A munka ellenõrzésére, a munka idõtartama alatt az Egyesült Államok képviselõje bejárási engedéllyel rendelkezik. Ugyancsak ellenõrzési célból legyen hozzáférhetõ számára az összes jelentés, minõségellenõrzési jegyzõkönyv és anyagminta.
12764
MAGYAR KÖZLÖNY
Az Építési Vállalkozó a felújítást szigorúan a tervek és mûleírások alapján végzi el. Bármely eltérést jelentenek az Egyesült Államok Kormánya képviselõjének, aki esetlegesen konzultál majd a Magyar Köztársaság Kormányának megbízottjával. A Magyar Köztársaság Kormánya konzultál az Egyesült Államok Kormányával az Épülettervezési, valamint az Építkezési Cég megbízásával kapcsolatban. Az Egyesült Államok Kormánya a cég kiválasztása ellen egyedül biztonsági okokból emelhet kifogást. Az építkezés ideje alatt az Egyesült Államok Nagykövetsége szorosan együttmûködik a Vállalkozóval a biztonsági követelmények csökkenésének elkerülése érdekében. Kapcsolattartók (POC) kerülnek kijelölésre a Nagykövetség, a Határon Túli Épületek Mûködéséért Felelõs Hivatal, a Magyar Köztársaság Kormánya, az Épülettervezési Szolgáltatás és a Vállalkozó részérõl. Szükség esetén az érintett csoportok egy közös bizottságot hoznak létre a tervezés és az építkezés elõsegítésére. A munka lényegi részének befejezését követõen, de még az átadás elõtt az USA Kormányának megbízottja alapos ellenõrzést hajt végre és egy ellenõrzõ listát készít az áttekintendõ pontokról. A lista tételeivel a felek közösen foglalkoznak az épület végleges átvételét megelõzõen.
2007/169. szám
Szolgáltató felelõsségi körébe tartozik egy olyan minõségellenõrzési eljárás beiktatása, mely megköveteli a dolgozóitól és konzultánsaitól azt, hogy átadás elõtt minden, a beruházáshoz köthetõ adatot átnézzenek és koordinálják azokat a projektben résztvevõ más cégek mûszaki rajzaival és dokumentációival. A hiánypótlás, a kétértelmûségek megszüntetése, a konfliktusok megoldása és az ellentmondások feloldása még az átadás elõtt meg kell, hogy történjen. A kísérõlevélnek tanúsítania kell, hogy átadás elõtt az összes dokumentum ellenõrzése és koordinációja megtörtént. A tanúsítványon szerepeljen az Épülettervezési Szolgáltató egy vezetõjének aláírása.
CAD Jelen projekthez követelmény a számítógéppel támogatott tervezés és szerkesztés (CAD).
ÉRTEKEZLETI JEGYZÕKÖNYVEK
A Vállalkozó elkészíti az építkezés ütemtervét. Az Épülettervezési Szolgáltató munkájának részét képezi egy elõzetes kiviteli ütemterv elkészítése, mely legalább 100, az építkezéssel összefüggõ tevékenységet sorol fel az elvégzésükhöz tartozó idõtartam megjelölésével, idõrendi formában. Az ütemterv logikus legyen, és kövesse az építkezés természetes menetét. Ugyan a Vállalkozó átrendezheti ezt az ütemtervet, esetleg sajátot készíthet, a beruházásra fordított teljes idõtartam nem változhat.
Az Épülettervezési Szolgáltató készítsen részletes írásbeli jegyzõkönyvet a nagykövetség képviselõinek részvételével tartott minden egyeztetésrõl, értekezletrõl. Azon telefonbeszélgetésekrõl, melyek során a projektet érintõ döntések születnek, szintén készüljön írásbeli megerõsítés. Ezen jegyzõkönyvek egyik példányát öt napon belül át kell adni a nagykövetség képviselõjének (COR). Az Épülettervezési Szolgáltatás által meghatározott írásbeli formátumot a nagykövetség képviselõjének jóvá kell hagynia. Minden egyes feljegyzés a következõ mondattal fejezõdjön be: „Az ebben a dokumentumban megfogalmazott ügyek az Épülettervezési Szolgáltató szerint a Szerzõdés hatálya alá tartoznak és bennefoglaltatnak az árban; kivételt képeznek (beazonosított tételek, vagy annak rögzítése, hogy „nincs”) az alább felsoroltak.”
II. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
A DOKUMENTUMOK NYELVE
SZAKÁGAK
A jegyzõkönyveket, mûszaki rajzokat és egyéb dokumentumokat mindkét nyelven, magyarul és angolul is el kell készíteni.
A BERUHÁZÁS ÜTEMEZÉSE
Jelen tervben több szakág érintett; építészi és (egyéb) mérnöki szakértelmet igényel a megfogalmazástól a projekt részletes kidolgozásáig. Az általános építészeti és mérnöki szolgáltatásokon kívül a tervezés kinevezett szeizmológus szakértõ, kertépítõ, valamint tûz- és életvédelmi szakértõ szolgáltatásait is igényli.
IRATKEZELÉS Kiemelt fontossággal bír a mûszaki rajzok, specifikációk és a projekt egyéb dokumentumainak átadás elõtti gondos átvizsgálása és rendezése. Az Épülettervezési
A DOKUMENTUMOK FELÜLVIZSGÁLATA Az Épülettervezési Szolgáltató a felülvizsgálati kéréseket szabványos formátumban, számozottan és téma szerint csoportosítva írásban nyújtja be. Amennyiben a nagykövetség képviselõje szükségesnek tartja, felülvizsgálati értekezletekre kerül sor. Az Épülettervezési Szolgáltató a hasonló kérésekre 7 naptári napon belül válaszol. Az Épülettervezési Szolgáltató az összes felülvizsgálati megjegyzést a dokumentáció részévé teszi, és a soron következõ le-
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
adandó dokumentumokkal a teljes – megjegyzésekkel ellátott – anyagot visszajuttatja. Amennyiben az Épülettervezési Szolgáltató egy megjegyzést nem fogad el, ezt írásban haladéktalanul jelenti a nagykövetség képviselõjének, hogy megoldást találjanak.
12765 III. MEGLÉVÕ ÁLLAPOT ÉPÜLETEK
A Szabadság tér 10. és 11. sz. alatti épületek több mint száz évvel ezelõtt épültek; vastag falazott épületek belsõ udvarral, akkoriban sok ilyen ház épült Budapesten.
TERVEZÉSI KRITÉRIUMOK ÉS IRÁNYELVEK A Magyar Köztársaság Kormánya áttekinti a jelen építési projekt által érintett területre vonatkozó összes helyi szabványt és szabályzatot. A Magyar Köztársaság Kormánya írásos formában ismerteti az áttekintett szabványokat és szabályzatot. A vizsgálatból eredõ bármely kérdéses pontot az ésszerûen lehetõ legrövidebb idõn belül a Határon Túli Épületek Mûködéséért Felelõs Hivatal (OBO) tudomására kell hozni. A speciális tervezési kritériumok megtalálhatóak az alábbi hivatkozásokban (nem részei a dokumentumnak): „A” hivatkozás – Nemzetközi Építési Szabvány 2003 „B” hivatkozás – OBO Nemzetközi Szabvány Kiegészítése (2006-os módosítás), a következõ szabályzatokat érintõen: IBC (Nemzetközi Építési Szabvány), IMC (Nemzetközi Épületgépészeti Szabvány), IPC (Nemzetközi Vízszerelési Szabályzat) és IEC (Nemzetközi Villamossági Szabvány) „C” hivatkozás – ADA (Amerikai Mozgáskorlátozottakról szóló Törvény) és ABA (Akadályozott Épületek a Mozgáskorlátozottak Szempontjából) Akadálymentesítési Irányelvek az Ingatlanokra Vonatkozóan (The Access Board, 2004. július) http://www. access-board.gov/adaaba.htm „D” hivatkozás – FY 2006 Nagykövetségek Tervezésének Szabványa (SED). (A SED számos olyan szabványi részletet és szakaszt tartalmaz, mely közvetlenül alkalmazható jelen felújításnál. A SED továbbá az OBO elõírások egy teljes sorát is tartalmazza, mely kitér az anyagminõségre, a felszerelések követelményeire, az átadási követelményekre stb.) „E” hivatkozás – Tervjavaslati rajzok „F” hivatkozás – Biztonsági Besorolási Útmutató a Határon Túli Ingatlanok Tervezésére és Építésére Vonatkozóan, 2003. május „G” hivatkozás – Mûszaki Kiértékelés, Szabadság tér 10–11., Bp., Magyarország
RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ DOKUMENTUMOK Kapja az Épülettervezési Szolgáltató az Egyesült Államok Külügyminisztériumának Határon Túli Épületek Mûködéséért Felelõs Hivatalától (Department of State, Office of Overseas Buildings, OBO): 1. Felmérés/Mûszaki Értékelés Szabadság tér 10. és 11. (Jordan Engineering Ltd. 24 August 2006) 2. Környezeti Helyszíni Felmérés, Jelentés, 1-es és 2-es fázis, Szabadság tér 10. és 11. alatti ingatlanok (Lenoci Environmental Consulting Ltd. 25 August 2006)
IV. TERVEZÉSI ELÕÍRÁSOK A HELYSZÍN FELMÉRÉSE 1. A felmérés ideje alatt az építész/statikus team már a tervezést megelõzõen ellenõrzi a meglévõ információk helyességét, és további információkat gyûjt a létezõ épületekrõl pontos alaprajzainak, metszeti rajzainak és homlokzati rajzainak elkészítéséhez. 2. Helyszíni felmérési tervet kell készíteni, azokon pedig az ingatlan területén lévõ épületek helyzetét feltüntetni. Meg kell határozni minden szerkezet, a falak, a támasz-szerkezetek stb. méreteit. Fel kell tüntetni a földalatti és feletti közmûvezetékeket. Fel kell tüntetni és megnevezni a fák méretét és fajtáját a helyszíni felmérési terven. Fel kell tüntetni a bokrokat, füves területet, ültetõládákat és egyéb a helyszínen található tereprendezési elemet. Fel kell tüntetni minden sétányt, lépcsõfokot, kocsifelhajtót és parkolóhelyet. Fel kell tüntetni a kültéri világítást; szintkülönbségeket; az utcát szélességgel, járdákat és a szomszédos ingatlan vonalait az ottani építmények magasságával. Ezek a helyszíni adatok beszerezhetõek korábbi helyszíni felmérésekbõl vagy településrendezési dokumentumokból. Az épülettervezési team feladata az adatok ellenõrzése, és egy helyszínrajz készítése a fentebb elõírt információk feltüntetésével. 3. Az építész/statikus team feladata pontosan megrajzolt és méretezett alaprajzok, ill. metszetek készítése az építészeti, szerkezeti, gépészeti, vízvezeték-hálózati, ill. épületvillamossági állapotokról. Minden rajz minimum három részbõl álljon: a teljes méret, külsõ ablakok és vetületi méret, ill. teherhordó és válaszfalak mérete. Mindegyik méret pontosságát ellenõrizni kell, és összegüknek
12766
MAGYAR KÖZLÖNY
meg kell egyeznie a teljes mérettel. A tervrajzok méretaránya legalább 1:100 legyen. 4. A jelenlegi burkolatanyagokat fel kell tüntetni az alap-, metszeti, ill. homlokzati rajzokon. 5. Jelölni kell az összes szint magasságát, és a magasságváltozásokat az egyes szinteken belül. Vastagított vonallal kell jelölni a teherhordó falakat és az egyéb teherhordó épületelemeket. A lépcsõterveken jelölni kell a szintmagasságot a pihenõknél/lépcsõfordulókban, ill. a lépcsõ alján és tetején, továbbá fel kell tüntetni a lépcsõk méreteit, lépcsõfokok számát, méreteit, emelkedését. 6. A szerkezeti rajzokon jelölni kell az összes szerkezeti elemet. Továbbá elkészítendõek a jelenlegi szerkezeti gerendázat tervei és a padló részletrajza összetétele minden szinten. 7. Minden épületgépészeti, vízvezeték-hálózati, tûzvédelmi és elektromos rendszert külön rajzokon kell feltüntetni. 8. A jelenlegi állapotokról minden rajzot CAD-del kell elkészíteni. Az egyes alaprajzoknak egymásra másolhatónak, és így megjeleníthetõnek kell lenniük. Az egyes alaprajzok alappontja ugyanarra a helyre kell, hogy essen minden rajzon, a különbözõ fájlokban is. A méreteket méterben kell feltüntetni, a lépték pedig 1:100 legyen. TERVEZÉSI ÜTEMTERV ÉS A TERVLEADÁSSAL KAPCSOLATOS ELÕÍRÁSOK IDÕ1
LEADÁS
A helyszín felmérése és jelentés
40
10 db rajzmásolat a tervekrõl, beruházási útmutató és mûleírás, 2 készlet CD
Az OBO helyszíni szemle felülvizsgálata 35%-os készültségkori leadás
21
Az OBO 35%-os készültség-felülvizsgálata 60%-os készültségkori leadás Az OBO 60%-os készültség-felülvizsgálata 100%-os készültségkori leadás Az OBO 100%-os készültség-felülvizsgálata
21
A végsõ dokumentáció elkészítése Végsõ felülvizsgálat
8
FELADAT
80
10 db másolat a tervrajzokról, útmutató és mûleírás
60 7
10 db másolat a tervrajzokról, útmutató és mûleírás
80 21
14
10 db másolat a tervrajzokról, útmutató és mûleírás
10 db másolat a tervrajzokról, útmutató és mûleírás, 1 készlet az eredetikrõl, papírmásolat
2007/169. szám
FELADAT
Tervezés befejezése
A tervezési napok teljes száma 1
IDÕ1
LEADÁS
1
Átadni 10 db tervmásolatot a tervekrõl, útmutatót és mûleírást, 3 készlet CD-t a végsõ tervrajzokról és mûleírásokról
332
Naptári nap
Megjegyzés: a beadványokra vonatkozó fenti követelményeken túl, minden egyes leadáskor a mûszaki biztonsági tervekhez az OBO igényt tart 5 csomagnyi teljes méretû tervrajzra és 2 készlet CD-re. MÛSZAKI ELÕÍRÁSOK Az alábbi elõírások az elõzetes tervezési munkához kapcsolódnak, amit pedig majd a helyszíni felmérés során szerzett adatok támasztanak alá. Építészet Az építészeti tervekben, mint az elõzetes tervekben látható, új szintelrendezést, új lépcsõket, felvonókat, mellékhelyiségeket, folyosókat kell kialakítani, és így egy új keringetõ rendszert, ami az elõírásoknak megfelelõ kivezetést biztosít az épületbõl. A két épületnek egyetlen, egységes létesítményként kell funkcionálni. A felújított udvart egy új szinttel kell ellátni, az alatta lévõ szintet felülvilágító ablakokkal vagy fényforrás/világító udvarként kell megvilágítani. Növényekkel kell beültetni, és átriumként üvegtetõvel fedhetõ be. A függõfolyosóknak nincs meg a megfelelõ szélessége (minimum 1,2 m), ill. korlátmagassága (minimum 1,2 m) ahhoz, hogy az épületbõl menekülési útvonalként szolgáljon. Az építész tegyen vázlattervekkel alátámasztott javaslatot e folyosók esztétikai okokra hivatkozó megtartására, vagy távolítsa el azokat. Az épület külsõ oldalán lévõ tetõt úgy kell újratervezni, hogy visszakapja az eredeti formáját. Az épületek belsõ oldala fölötti, a két udvar közötti részen lévõ tetõ a gépészeti berendezéseket, antennákat megtartani képes lapostetõként tervezhetõ. A tetõteret oszlopok, támpillérek vagy egyéb támaszfalak nélkül kell megtervezni, hogy nagy, nyitott tér legyen, ami a tengerészgyalogos-õrzászlóalj számára edzõteremként szolgál. A tetõtér alatti szint (4. szint) lesz a tengerészgyalogos-õrzászlóalj lakóterülete. Az MSGQ-t (Marine Security Guard Quarters, tengerészgyalogos-õrzászlóalj laktanyája) külön bejárattal és felvonóval kell ellátni. A terveknek tartalmaznia kell egy ún. PAC-t (Pedestrian Access Control, a létesítményt gyalogosan megközelítõ és használó személyek ellenõrzésére szolgáló helyiségek), melynek részei: egy elõtér, egy megerõsített biztonságiõr fülke, mellékhelyiség és egy vagy több továbbhala-
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
dási útvonal az épület többi részébe. Az õr fülkéjének az elõtér és az általános munkaterület közé kell esnie, és az õrnek tiszta rálátással kell rendelkeznie a teljes elõtérre. Az õr a látogatókkal távbeszélõ rendszeren és egy helycserélõfiókos pénz- és értékátadó tálcán keresztül fog érintkezni, és egy második ilyen tálca kell a fülke általános munkaterületre nézõ oldalára is. A tervek tartalmazzák a teljes külsõ homlokzat felújítási munkáit. A cél, hogy a homlokzat visszakapja az eredeti színét és alakját. Fontos, hogy a jelenlegi részleteket és díszítéseket fényképen és rajzokon rögzítsék, mielõtt a bontási munkák során megsérülnének. A homlokzat részleteirõl készült fényképfelvételek kellõen nagyok (kb. 20 × 25 cm) és léptékezhetõek legyenek, és a homlokzatra merõlegesen kell készíteni õket. Mindegyik részletfotón kb. két ablaknyi terület látszódjon, és legyen kirakható ezekbõl a részfotókból a teljes homlokzat. Az épülettervezõ az egyes fotókat azonosítsa be egy erre szolgáló homlokzati ábrán. Az azonosításokon jelölje a burkolati anyag jellegzetességeit és e szerint készítse a homlokzati és tervrajzokat. A tervekben szerepelnie kell az összes ablak, külsõ ajtó, erkély és korlát cseréjének. Minden külsõ arculatbéli elemnek meg kell tartani az épület eredeti megjelenését, vagy emlékeztetnie kell arra. A földszint utcára nézõ oldalának védelmet kell nyújtania 15 perces erõszakos behatolás ellen. A biztonsági elõírások a következõ részben kerülnek kifejtésre. A beruházás specifikus tervezési elõírásai a következõk: Általános szintenkénti felújítás: a terveknek tartalmaznia kell a jelenlegi válaszfalak, ajtók, a magasföldszinti (tartó)szerkezetek, burkoló és töltõ anyagok, burkolati anyagok, elektromos védõcsövek, világítótestek, hûtõ és fûtõ berendezések, vezetékek elbontását, ahogy az épület teljes felújításához szükséges. A felújítási terv tartalmazhat új válaszfalat, burkolatot a villamossági, gépészeti, számítógép, ill. telefon-kábelezési stb. munkákkal kapcsolatban. A tervezõ próbálja meg elrejteni az összes védõcsövet, vezetéket, ill. megõrizni vagy újra alkotni a jelenlegi díszítéseket és az irodák egyéb belsõ jegyeit, folyosókat, ill. egyéb tereket. A szintek tereit az elõírt funkcióknak megfelelõen válaszfalakkal fel kell osztani, majd burkolattal ellátni és minden épületi rendszerrel összhangba hozni. Az épület összes helyiségét teljesen meg kell tervezni, és a terveket az OBO-nak jóvá kell hagynia a tervezési folyamat minden szakaszában. A különleges tervezési elõírásokról az épülettervezõ vállalkozónak a tervezési folyamat megkezdése elõtt az OBO-val egyeztetnie kell. A funkcionalitásról és különleges kikötésekrõl történõ egyeztetés különösen fontos a bejárati elõtér, a laktanyarész, a felvonók, a lépcsõk, a gépészeti és elektromos helyiségek, a sprinkler rendszer, a mellékhelyiség-csoportok és a tetõtér (edzõtermek, gépészeti berendezések és gépészeti helyiségek) esetében.
12767
Új épületbejáratok: az új bejárati elõtér elhelyezése szerves része az épület tervezésének és az elõtér külsõ és belsõ kezelése az építész felelõssége. A teljes bejárati teret, az elõteret, az õrfülkét, a nyilvános WC-ket az épület többi részétõl egy 15 perces erõszakos behatolás ellen védõ/golyóálló fal (15 min. Forced Entry/Ballistic Resistant: FEBR) választja el. Ezt a területet további védelemmel látja el az ugyanilyen szerkezettel megerõsített padló és mennyezet. A bejárati elõtér összes ajtója és ablaka és a földszint külsõ oldala 5 m magasságig speciálisan legyártott acél és üveg szerkezet. A menekülési ajtók száma a tervtõl függ, amelynek meg kell felelnie az építési szabályzatnak. A szolgálati bejárati ajtók használhatóak menekülési ajtókként. Minden földszinti bejáratnak és menekülési ajtónak meg kell felelnie a 15 perces erõszakos behatolás elleni védelmi elõírásnak. Laktanya (MSGQ) a 4. szinten és a tetõtérben: tervezési követelmény, hogy a laktanya el legyen választva az épület egyéb funkcióitól. A vizuális, hangi és építésrendszeri szeparáción túl a laktanyának saját független gépészeti rendszerrel, ill. az utcáról külön bejárattal kell rendelkeznie. Az épület belsõ keringetõ rendszere biztosítson egy vészkijáratot. Vészkijáratot, természetesen az épület tûzlépcsõje biztosít. A javasolt Összetett Bejárat Ellenõrzési (CAC) épületben az õr számára az utcai bejáratnak láthatónak kell lennie. Kapcsolódjon hozzá egy, a védelmi vonal mögött elhelyezett, felvonóval, lépcsõvel, FEBR védelemmel ellátott elõtér. Az edzõterem legyen olyan tágas, amennyire csak az új tetõtéri szint engedi. Az edzõterem felszerelésének része egy kosárlabda palánk, egy gyakorlatozó terület és egy külön súlyzós szoba, mellékhelyiségek, zuhanyzók, öltözõk. Ehhez az edzõterülethez egy elkülönített férfi, ill. nõi öltözõ és zuhanyzó részlegen keresztül lehessen bejutni a laktanyából. Statika és földrengésbiztonság Statika: a helyi szerkezettervezõ mérnök jelentése alapján (lásd a „Meglévõ állapotok” c. részt) néhány támasztó oszlop, ami a teherhordó falat segíti, alulméretezett. Javasolja az egyes oszlopok teherbírásának kiszámítását és szükség szerint a támasztó oszlopok megerõsítésének/vasalásának megtervezését. Az USA Külügyminisztériumának Határon Túli Épületekért Felelõs Osztályának a Nemzetközi Építési Szabványra vonatkozó kiegészítésének való megfelelés végett a födémet meg kell erõsíteni egy, a meglévõ acélgerendához rögzített 10–12 cm-es együttdolgozó vasbeton-födémmel. Az új födémet a teherhordó falakhoz is hozzá kell rögzíteni. Ezen megerõsítéseken túl, a föld kitöltõanyag eltávolítása és könnyû hang- és hõszigetelõ anyaggal való kiváltása tovább növeli majd a födém hasznosteher-bíró képességét. (Készüljenek számítások a terv elemzésére.) A vázlatrajzok szerint, az épület Szabadság tér felõli oldalán a válaszfalakat a lépcsõkkel együtt az összes födémrõl (a tetõtérrõl is) el kell távolítani. A falak használata nélkül, a szerkezeti számítások alapján szükséges merõleges
12768
MAGYAR KÖZLÖNY
merevítéseket kell létrehozni. Az udvaron lévõ felvonó tornyot lássák el támasztó oszlopokkal. [Készüljenek általános szerkezeti jegyzetek az alábbiak feltüntetésével: a betonszilárdság, betonvasalás, szerkezeti acél, falazat, fa stb. Mpa-ban megadva. Az alkalmazandó elõírások és szabványok: a 2003-as IBC (Nemzetközi Építési Szabályzat), 2006-os OBO ICS (OBO kiegészítés) révén használt terhelések, beleértve a szél- és földrengésterhelést.] Az alábbiaknak megfelelõen tervezzék meg a szintet: irodahelyiségek = 6,0 kN/m2. Konzulátusi helyiségek, lépcsõk, folyosók, erkélyek, elõtéri helyiségek, rögzített ülõhelyekkel ellátott termek, könyvtári olvasótermek, biztonsági területek, lakható és megközelíthetõ tetõtér, tengerész-õrzászlóalj laktanya közös helyiségek = 5,0 kN/m2. Könnyûtároló helyiségek, szünetmentes táp szobák/szekrények, akkumulátoros szobák/szekrények = 6,0 kN/m2. Nehéz tároló és tartalékgenerátoros helyiségek = 12,0 kN/m2. Tengerész-õrzászlóalj laktanya alvórészleg = 2,0 kN/m2. Tetõteher lapos részeken = 6 kN/m2, meredekebb részeken 1,5 kN/m2. Tengerész-õrzászlóalj laktanya edzõterem 5,0 kN/m2 vagy koncentrált 9 kN-os teher bárhová helyezve a teremben, a kettõ közül a nagyobb terhelésût. Az alátámasztó teherhordó falakat és pilléreket meg kell vizsgálni a födém megnövekedett hasznos teherbírási követelményeire, különösen, hogy néhány fal eltávolítása többletterhet jelent a megmaradó szomszédos falakra nézve. E falakat és pilléreket szükség esetén meg kell erõsíteni. A többletterhelés miatt a meglévõ alapozást meg kell vizsgálni és szükség esetén megerõsíteni. (Készüljenek számítások a terv elemzésére.) A vázlatrajzok szerint részben távolítsák el az elválasztó falakat a lépcsõkkel együtt az épület Szabadság tér felõli oldalán, a jelölt szinteken. A megmaradt falak a falak részleges eltávolítása miatt nem biztos, hogy el tudják látni a teherhordó szerepüket, és lehet, hogy vasbetonnal kell kiváltani azokat. Azon falakat, amelyek a falak eltávolítása miatt elvesztették az oldaltámaszukat, lássák el oldalirányú merevítésekkel. Az udvaron lévõ felvonótoronyhoz szükség szerint támasztó oszlopokat és alapozást kell készíteni. (Készüljön terv-elemzés ezen szerkezeti módosításokhoz.) Földrengésbiztonság Tervezett földrengés-biztonsági megerõsítés: az épület 2A jelzésû földrengés-biztonsági zónában van, így az épület oldalirányú rendszerét meg kell vizsgálni oldalirányú szeizmikus terhelésekre. Az építész/statikus team vizsgálja meg az épület oldalirányú rendszerét, figyelembe véve, hogy a tervek szerint néhány fal eltávolításra kerül az irodai terek maximális kihasználhatósága érdekében. Az épületet szükség szerint oldalirányban meg kell erõsíteni. (Készüljenek számítások a terv elemzésére.) Födémmegerõsítéssel, az acélgerendákra készített vasalt, teherhordó falakra erõsített betonfödém készítésével az egész épület megerõsítést kap a földrengésekkel szemben. Végezzenek konkrét szerkezeti számításokat, ame-
2007/169. szám
lyekkel az épület így feljavított földrengésbiztonsági mûködése demonstrálható. Nem szerkezeti jellegû földrengésbiztonsági tervezés: a földrengésbiztonsági szakember készítsen földrengésbiztonsági rögzítõ/merevítõ terveket és részletrajzokat az összes nagyméretû, 200 kg fölötti gépészeti vagy elektromos berendezésre, ill. az egyéb leesõ veszélyforrásokra, mint pl. az épület külsõ részei. Talajmechanika Készítsenek a javaslandó épületekhez talajmechanikai szakvéleményt. Épületgépészet A gépészeti tervek terjedjenek ki az új fûtési és légcserélõ rendszer, vízvezeték rendszer és felvonók tervezésére. Fûtési és légcserélõ rendszer (HVAC) A meglévõ rendszert teljes egészében el kell távolítani az épületbõl. Az egész épületben a hûtésrõl, a fûtésrõl és a szellõztetésrõl egy összevont rendszer gondoskodjon. – Hûtõegységek Változó üzemelési körülmények közepette mûködõképes, energiatakarékos multikompresszoros hûtõegységeket kell biztosítani. A hûtés az egész épületben megoldható kell, hogy legyen. Speciális hûtõrendszerre van szükség az edzõtermekben és a félemelet eltávolításával újonnan készülõ nagyméretû kétemeletes terekben a földszinten. – Ventilátoros egységek Tervezzenek egy, a meglévõ radiátor hornyokat felhasználó négyvezetékes szellõzõventilátoros rendszert, vagy a tervezett folyosó mennyezete fölé erõsített négyvezetékes vízszintes szellõzõventilátoros rendszert, melyben a szellõzõventilátor számára a levegõt légkezelõ berendezések biztosítják. Az elõtér és a laktanya számára a hivatali rendszerektõl elkülönülõ rendszer készüljön. – Légkezelõ készülék Készüljön a belsõ helyiségek hûtési és fûtési igényeinek megfelelõ, védõcsõben elhelyezett négyvezetékes szekrényes szellõzõventilátor. A külsõ térbe történõ szellõzés feleljen meg az ASHRAE 62 (American Society of Heating, Refrigerating and Air-Conditioning Engineers, Hûtõ-, Fûtõ-, Légkondicionáló-rendszertervezõ Mérnökök Amerikai Szövetsége) szabványának. A szellõzés maga az adott szinteken mûködõ légkezelõ készülékek segítségével történjen. – Elszívó rendszerek A mellékhelyiségeket és a nagy tárgyaló helyiségeket lássák el független elszívó rendszerekkel. Minden más helyiségnek az elõírásának megfelelõ központi elszívó rendszereket biztosítsanak. – Automata hõmérséklet-szabályozók Készüljön energiatakarékos funkcióval ellátott közvetlen digitális vezérlésû energiairányító rendszer (DDC – Direct Digital Control Energy Management System), mellyel a kiválasztott rendszert takarékos üzemmódba lehet állítani. Irodánként egy termosztátra van szükség. A
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
munkaállomások esetében 3 vagy kevesebb munkaállomásonként egy termosztát szükséges. – Beltéri levegõ A hõmérséklet és páratartalom szabályzó rendszerek az irodaépületekben legyenek képesek a termosztátoknál mért 23 °C ± 1 °C hõmérséklet és 50% ±15% relatív páratartalom megtartására. A készülék méretezési számításokhoz a tervezési alap minden helyiségben legyen 23 °C és 50% relatív páratartalom 5 liter/másodperc/fõ külsõ levegõvel (szellõzõ levegõ). A készülékszabályzókat programozzák úgy, hogy az „üres” idõszakokban a hõmérséklet álljon vissza 18 °C fokra a fûtési szezon alatt, valamint 30 °C fokra a hûtési szezonban, a relatív páratartalom pedig maradjon 50% ±15%. A rendszer/szerver szobák és egyéb, folyamatos hõterhelésû szobák, vagy amelyek folyamatos használatban vannak, mint pl. az 1. számú õrhely, ne legyenek takarékos üzemmódúak. Vízvezeték hálózat Tervezzék meg az épületben meglévõ összes vízvezeték-hálózati tartozék, vezeték stb. cseréjét. Telepítsenek az összes szintre mozgássérültek számára akadálymentesített WC-ket. Tervezzenek az épületbe víz, szennyvíz, csapadékelvezetõ és gázrendszereket. A tetõtéri szintre új mellékhelyiségeket kell tervezni. Tervezzenek megbízható tetõvízelvezetõ-rendszert lehetõleg külsõ lefolyókkal. Felvonók A régi személyfelvonókat el kell távolítani, és két egyszerû, általános célú és egy teherfelvonót kell beépíteni. A laktanyának külön felvonója legyen. Az építész határozza meg az összes felvonó helyét, beleértve a laktanya felvonójáét is. – 3500 font (kb. 1590 kg-os) teherbírás kívánatos – 350 láb/perc (1.75 m/s-os) sebesség (fogaskerék-áttételes vontatás) – 42 col (1065 mm) széles és 84 col (2134 mm) magas középen nyíló ajtók, ha van elég hely – a fülke belsõ tere kb. 80 col (2030 mm) széles és 65 col (1650 mm) mély – az új felvonó gépezet valószínûleg 40 lóerõs lesz Az új felvonó tartóssági, környezeti és megbízhatósági szempontok miatt ne hidraulikus típusú, hanem gépház nélküli vontatós típusú legyen. Az épülettervezõ tervezi meg az új gépház nélküli felvonót a felvonó szaktervezõ vázlatrajzai alapján. Követelmény lesz egy fõági/fõáramú biztosíték és egy külön biztosíték a fülke világító áramkörének. Mindkét biztosítéknak a nyitott állásból zárhatónak kell lennie. Budapesten az elektromos hálózat 220/360 V, 3 fázisú, 50 Hz-es, és ezek az értékek szerepeljenek a felvonók mûleírásában. A tervezõ kérjen a változó-feszültségû változó-frekvenciájú tápegységre vonatkozó követelményeket részletezõ mûhelyrajzokat a felvonó szállítójától, ami tartalmazza majd az indító berendezést. (Az új, tengerészgyalogos-õrzászlóalj laktanya személyfelvonó motorja valószínûleg 20 lóerõs lesz az 1100 kg-os teherbírás és az 1.5 m/s (300 láb/perc) sebesség alapján, de a változtatható
12769
feszültségû változtatható frekvenciájú tápegység legyen nagyon hasonló a többi új felvonó tápegységeihez.) Épületvillamosság Kerüljön cserére a teljes épületvillamossági rendszer. A teljes kábelezés, áramellátás és a megvilágítás a beruházás részét képezi, valamint szükség van villámvédelemre és az ehhez kapcsolódó földelési rendszerre. A földelés és egyéb részrendszerek új és meglévõ földelési pontokból indulnak ki és kapcsolódnak az egyéb elosztási pontokhoz, pl. kapcsolótáblákhoz. Egy új földelési hálózatot kell kapcsolni a meglévõ nagykövetségi ellensúlyi földelési rendszerhez. A munka hatáskörébe tartozik az épületvillamossági és kommunikációs rendszer modernizálása. Telefon, jel/adat, vész- és tûzjelzõ, koaxiális és egyéb vezetékhálózatok is a beruházás kereteibe tartoznak. A beruházás befejezésekor minden meglévõ rendszernek teljes mértékben mûködnie kell, és az épület elektromos terheléskapacitását plusz 20%-os tartalékkal kell meghatározni, gondolva a teljesítményigények jövõbeli növekedésére. Az áramszolgáltatás és berendezéseinek helyiségei szükség szerint alakítandók ki, kb. a rendelkezésre álló összterület 1%-át elfoglalva. Minden vészjelzõ, telefon, adat, tûz- és egyéb parancs, szabályzó és kommunikációs áramkör esetén alapvetõ a hatékony és biztonságos mûködés. A meglévõ terekben/szinteken ezeket az alapvetõ rendszereket az építési vállalkozónak besorolási osztályokba kell sorolnia és az alaprajzokon fel kell tüntetni, biztosítva, hogy a projekt lezárultakor az összes új helyiségben a kívánt rendszerek a helyükön legyenek. A világítási rendszereket ki kell cserélni és újratelepíteni. Távközlési rendszerek Az épülettervezõ team tervezzen teljes telefon- és adatkábel rendszert, ahogy az a megfelelõ OBO dokumentumban szerepel (Telecommunications Cabling System for a non-CAA Office Building, Távközlési kábelrendszer nem CAA típusú irodaépületek számára). Az épülettervezõ az összes szint esetén készítsen tervet a gerinc- és horizontális kábelvégzõdések távközlési helyiségéhez, a kliensi adatkapcsolók elhelyezéséhez, és egy egyedi fõvégzõdtetési helyiséghez, ami majd a gerinckábeli adatok kapcsolóinak nyújt helyet, és egyben végpontja lesz az elosztóhoz és a gerincvezetékre futó telefon és adatkapcsolatoknak. E helyiségeket olyan közel kell elhelyezni, amennyire csak a szintelrendezés engedi. Méretüket az OBO dokumentum adja meg. E távközlési és fõvégzõdtetési helyiségeket a megfelelõ kábelvégzõdésekkel kell ellátni, rackekkel, áramellátással, földeléssel és hûtéssel. Ebben az épületben a telefon- és az osztályozatlan adatszolgáltatások is a meglévõ elosztórendszerekbõl fognak kiindulni. A Kormány által Berendezett, Kormány által Telepített (GFGI), ill. Kormány által Berendezett, Építési Fõvállalkozó Cég által Telepített (GFCI) tételek: a Kormány az
12770
MAGYAR KÖZLÖNY
alábbiakban felsorolt anyagokat, berendezéseket fog vagy biztosítani, vagy biztosítani és telepíteni: – Osztályozatlan számítógép rendszerek (szerver, printer, CPU, monitor, billentyûzet, kapcsolók) – GFGI – Telefon [Berendezések, PBX (személyi telefonközpont) és/vagy kézibeszélõk] – GFCI Fizikai és mûszaki biztonságvédelem A fizikai biztonságvédelem magában foglalja a többszörös védelmi rendszer megtervezését, amely rendszer a behatolókat feltartóztató védelmi korlátokból áll. Ezek szerves részei az épületnek, és akkor mûködnek a legjobban, ha nem feltûnõek. A projektben szereplõ többszörös védelmi gát részei a következõk: az épület külsõ kerülete vagy épület külseje, a megközelítés ellenõrzése, és a „biztonságvédelmi vonal”. – Az épület külsõ kerülete kétrészû falat foglal magában, az épület külsejéhez tartozik a szomszédos szerkezetek csatlakozó tetõzete. A tervben legyenek behatolásvédelmi intézkedések. Az utcára nézõ külsõ részt meg kell erõsíteni, hogy megfeleljen az USA Külügyminisztériumának 15 perces erõszakos behatolásvédelmi szabványának. – Beérkezõ látogatók felügyelete (PAC, lásd korábban az Építészet fejezetben) az elõtérben része ennek a projektnek. A mûszaki biztonsági terv (lásd alább) villamossági tervezéssel való összhangba hozása az épülettervezõ felelõssége. – Ablakok: az összes ablakot, amelyek nem felelnek meg a 15 perces erõszakos behatolási/golyóállósági szabványnak ki kell cserélni olyan rögzített ablakokra, amik eleget tesznek az alábbi minimumkövetelményeknek: 1. A 15 perces erõszakos behatolási védelmi zóna fölötti (a talajtól 5 méterre) kültéri ablakokon használjanak min. 12 mm vastag rétegelt, edzett, fém keretbe foglalt (alumínium elfogadható) üveget, min. 25 mm mély horonnyal. A kereteket 10 mm-es csavarokkal, 150 mm mélyen beágyazva kell becsavarozni, a tengelynél 300 mm-es közökkel rögzíteni. 2. Az összes többi kül- és beltéri esetben használjanak rétegelt, edzett, min. 6 mm vastag üveget. 3. Mindkét fönti esetben, amennyiben hõszigetelési szempontok is szóba jönnek, gyõzõdjenek meg, hogy a rétegelt egység a belsõ oldalon helyezkedik el. A mûszaki biztonságvédelem része elektromos és mechanikus épülettartozék-rendszerek kiépítése, mint pl. belépés-felügyeleti eszközök, biztonsági megvilágítás, behatolás érzékelõ eszközök, érzékelõ és vészjelzõ rendszerek, riasztó és értesítõ rendszerek, zártláncú televízió (CCTV), tartalék tápegységek stb. Az OBO felelõs a technikai biztonságvédelmi tervrajzok elkészítésért. Az épülettervezõ feladata, hogy a tervezési folyamat minden egyes szakaszában az OBO részére CAD (Computer-aided design and drafting, számítógépes tervezés és vázlatkészítés) lemezek
2007/169. szám
formájában biztosítsa az összes helyszíni rajzot és szintenkénti tervrajzokat. Az OBO ezen tervrajzokat tervezési alapként felhasználja, és az épülettervezõ számára rendelkezésre bocsátja a terveket tartalmazó lemezeket, amik aztán a következõ tervezési szakasz részeivé válnak. Tûzbiztonság és épületvédelem 1. Az épület összes terét/helyiségét, beleértve a tetõteret is, el kell látni sprinkleres védelemmel. A sprinkler rendszert az USA Külügyminisztériuma elõírásai szerint kell tervezni, telepíteni. 2. Építsenek ki vízszivattyú rendszert, a pincehelyiséget erre kihasználva, 15 000 gallonos (kb. 60 000 l) vízkészlet tartállyal. A szivattyút az USA Külügyminisztériuma elõírásainak megfelelõen kell megtervezni/telepíteni. 3. Új tûzriasztó rendszernek kell felügyelni a teljes sprinkler rendszert. A tûzriasztó rendszert az USA Külügyminisztériuma elõírásainak megfelelõen kell tervezni/telepíteni. A tûzriasztó rendszer legyen kompatibilis vagy azonos gyártmányú a Titkárság tûzriasztó rendszerével. 4. Telepítsenek vészvilágítást és vészkijárat táblákat.
V. BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK Öt különbözõ dokumentáció kell, hogy benyújtásra kerüljön: a munkaterület szintenkénti felmérését tartalmazó vázlatok, a 35%, 60% és 100%-os készültségkor benyújtandóak, illetve a végsõ dokumentáció. A kiviteli tervek és mûleírások elkészítésének fokozatossága egyértelmûnek tûnik. Például, a 35%-os készültségkor leadandó dokumentáció azt jelenti, hogy a végsõ kiviteli tervek elkészültéhez képest kb. 35%-os készültségrõl van szó. Amennyiben a szakágspecifikus dokumentáció alább nincs részletezve, a szakági dokumentáció leadása az általános leadási kötelezettségeknek megfelelõen kell, hogy történjen.
ÁLTALÁNOS 1. Az építész/építõmérnök megfelelõen megrajzolt alaprajzi és metszeti terveket köteles készíteni, mind építészeti, épületszerkezeti, gépészeti, víz és fûtéstechnikai, valamint épületvillamossági tekintetben. Minden rajz legalább az alábbi három részletbõl álljon: általános méretek, külsõ nyílászáró és vetületi méretek, valamint belsõ teherhordó és válaszfalak méretei. Minden méret pontosságát ellenõrizni kell, és szerepeltetni kell az általános méret összegében. A tervek méretaránya nem lehet kisebb 1:100-nál. 2. A burkolati anyagokat a terveken, metszeteken és homlokzati rajzokon fel kell tüntetni. 3. Az építészterveken meg kell határozni minden szint homlokzatát, illetve a szinteken belüli szintkülönbségváltozásokat.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
4. A statikai terveken meg kell határozni a szerkezeti és a nem szerkezeti elemeket, feltüntetve az általános gépészeti, épületvillamossági, víz és fûtéstechnikai rendszert. 5. Minden tervrajzot CAD programmal kell készíteni. Minden különálló szintterv egybe kell, hogy essen, mikor egyik fájlból a másikba másoljuk. Minden szint tervének alappontja ugyanott kell, hogy legyen, minden terven és minden fájlban. A mértékegység méterben legyen megadva, a méretarány, mint például 1:100-hoz, a CAD fájl készítésekor legyen megadva. 6. A tervdokumentációt olyan építész és építõmérnökök készítsék és hitelesítsék aláírásukkal, akik az adott tevékenység végzésére bejegyzettek. Készítsenek el minden, az új és meglévõ szerkezeti kialakításhoz, illetve a födém-megerõsítési munkák részletrajzaihoz szükséges tervet. Készítsék el a szerkezeti háttérszámításokat, talajmechanikai számításokat és elõírásokat. 7. A gépészeti, épületvillamossági, víz és fûtéstechnikai részletrajzokon tüntessenek fel minden eltávolítandó és megmaradó berendezést, szerelvényt, vezetéket, csövet és járatot.
HELYSZÍNI FELMÉRÉS JEGYZÕKÖNYVE ÉS RAJZAI Készüljön részletes felmérési terv és egyéb, a „Helyszín felmérése” pontban megadott dokumentáció a meglévõ állapotról. Ez a dokumentáció szükséges a beruházás terveihez. Készüljön tervvázlat az egész épületrõl.
TERVI ELÕREHALADÁS (35%-OS KÉSZÜLTSÉG) Készüljön tervrajz és egyéb dokumentáció, amely tartalmazza és alkalmazza a Munkaterület Felmérési Jegyzõkönyvének felülvizsgálata nyomán rendelkezésre bocsátott változtatásra vonatkozó észrevételeket. A Kiviteli Dokumentációs fázisnál szükséges tervi munka ebben a szakaszban valósul meg. Építészet Alapkövetelmény az alábbi tervrajzok elkészítése: Szintenkénti tervek: nyújtsanak be szintenkénti bontási és építési terveket. A terveket egyeztessék szakértõkkel/szaktervezõkkel. A vizes és a különleges helyiségek tervei 1:50 méretarányban készüljenek. Összehangolt födémtervek: nyújtsanak be az épületgépészeti igényeknek megfelelõen egyeztetett födémterveket. Metszetek: nyújtsanak be az anyagokat és a függõleges méreteket feltüntetõ metszeteket. A metszeteket ott vegyék fel, ahol az megmutatja az épületnek mind az új, mind a módosított részeit. Mûleírás: biztosítsanak a szakágak számára áttekintõ mûleírást a helyi hatóságok által elõírt formában.
12771
Statika és földrengésbiztonság Szerkezeti terv: készítsenek alapozási és falazási terveket és részletrajzokat, ideértve az új lifteknél meglévõ lábazattal és a víztározó tartállyal kapcsolatos biztonsági intézkedéseket. Készítsenek szerkezeti gerenda-kiosztási tervet és részletrajzokat a födém-megerõsítésre ott, ahol szerkezeti beavatkozás szükséges. Készítsenek gerendakiosztási tervet az új oromzathoz. Szükség szerint foglalják bele az oromzat rácsos tartójának terveit is. Földrengésbiztonsági megerõsítés: készítsenek terveket, melyrõl látható a munka mértéke. Készítsenek – elõzetes számításokkal együtt – általános irányadó jegyzeteket, illetve egyedi és tipikus részletrajzokat és nézetrajzokat (ha szükséges). Ezeket egyeztessék a szerkezeti tervekkel. Épületgépészet Mûleírás: a mûleírás szöveges formában ismerteti a terveket, ahogyan azt a rajzokon láthatjuk. Az alábbi információkat kell tartalmaznia: Tervelemzés: a Tervi Elõrehaladási Jelentés tartalmazza a Munkaterület Felmérési Jegyzõkönyve alapján történt tervfelülvizsgálat által elõírt változtatásokat, valamint a számításokhoz kiválasztott rendszerekhez szükséges részletes tervelõírásokat. Számítások: készítsenek tervelemzést és igazoló számításokat a fûtési és légcserélõ rendszerhez, valamint a vízés fûtésszereléshez. Fûtési és légcserélõ rendszer (HVAC): 1. Tervi elõírások: vegyék figyelembe a nyári és téli külsõ tervezési, valamint a belsõ tervezési hõmérsékleti és páratartalmi körülményeket is. Minden rendszer alapját a külsõ levegõ képezze. Amennyiben fellép szivárgási terhelés, mutassák ki ennek forrásait s végezze el a vonatkozó számításokat. 2. Terhelési számítások: készítsék el a „k” érték (,,u” value) levezetését, az épület terheléseinek számítását, az egyes rendszereknél használt külsõ levegõt. Mutassák ki az emberekbõl, világításból és más belsõ forrásból nyert hõmennyiséget. Készítsenek tervet, ábrázolva a helyiségek számításokban felhasznált kiugró részeit. Sorolják fel a légkondicionált helyiségeket és az egyes rendszerek által kiszolgált helyiségeket. Készítsenek fûtési/hûtési számításokat, épületegységekre vonatkozó terheléses számításokat, valamint pszichometriai számításokat és táblázatokat. A számítógépes terhelésszámításoknak ugyanazokat a részleteket, alátámasztást és kiinduló adatokat kell eredményezniük, ami itt is meghatározásra került. A számítógépes programba bevitt és abból származó adatoknak közérthetõeknek kell lenniük. Minden kiválasztott berendezés esetében készüljön számítás. 3. Összetevõk kiválasztása: tüntessék fel a központi légkondicionáló berendezés elemeit. Ebben legyen benne a hûtõegység, a hûtõtorony vagy a léghûtéses kondenzátorok, a szivattyúk, a tágulási tartályok, a légelválasztók, vízmelegítõk stb., szükség szerint. Legyenek benne a kü-
12772
MAGYAR KÖZLÖNY
lön hõmérsékleti vagy nedvességi terek, illetve azon rendszerek, melyek ezek kezelésére szolgálnak. Bármely berendezés kiválasztására álljon rendelkezésre a számítás és/vagy a szállító számítógépes mintája. 4. Vezetékjáratok/vezetékhornyok tervei: készítsék el a vezetékjáratok terveit, csomóponti számításokkal, és a számításoknak megfelelõen feliratozott csomóponti vázlatokkal. Legyen benne egy elõzetes összefoglaló a légkiegyenlítésrõl, mely minden egyes rendszer vagy épület esetén tartalmazza a liter/másodperc légátengedést, a visszatérõ levegõt, a külsõ levegõt, az elhasznált levegõt (de nem csak azt). 5. Vizes vezetékek tervei: készítsék el a vezetékek terveit minden rendszer esetében, csomóponti számításokkal, és a számításoknak megfelelõen feliratozott csomóponti vázlatokkal. Legyen benne egy elõzetes összefoglaló a vízkiegyenlítésrõl, mely minden egyes másodlagos berendezés, szivattyú, rendszer vagy épület esetén tartalmazza a liter/másodperc vízátfolyást (de nem csak azt). 6. Fûtõanyag: tüntessék fel a fûtõanyag típusát és a tárolás módját (ha értelme van). (A korábbiakban földgáz lett megadva.) 7. Szennyvíz: tüntessék fel a technológiát, anyagokat, berendezéseket, a zárt fûtés és légcserélõ (HVAC) rendszer, vízrendszer kémiai kezelésére javasolt helyet, illetve, ha értelme van, nyílt vízrendszert, valamint a vízelemzésen alapuló házi vízrendszert és egyéb helyszíni rendszeradottságokat. Készítsenek az elemek kiválasztását szolgáló számításokat. 8. Számítások: készítsenek a levegõtisztasági törvényi követelményeknek (Clean Air Act) való megfelelést alátámasztó számításokat. Készítsenek energiatakarékossági berendezésekre vonatkozó számításokat és válasszanak ki ilyet erre a célra. Víz- és fûtési rendszer: bocsássák rendelkezésre a vízés fûtési rendszerrel kapcsolatos alábbi adatokat: 1. Vízfogyasztás: melegvíz napi átlagos és csúcsfogyasztása, a csúcsfogyasztáskori vízigény becslésére vonatkozó számítások. 2. Vízmelegítés: méretezési számítások: típus, méret, és a házi vízmelegítõ terve. 3. Gépészet mérete: víz, szennyvíz, esõvíz csatorna, gáz fûtõanyag stb. 4. Víztároló tartály: a házi (belsõ) víztároló tartály, a házi szivattyú mérete. Rásegítõ-szivattyúk, szennyvízszivattyúk stb. Készítsenek az egyes berendezéseknek/rendszereknek megfelelõ számításokat. 5. Más méretek: készítsenek számításokat minden vízvezeték, tetõ-összefolyó, eresz és csapadék-lefolyó méretének meghatározására. Tervrajzok: készítsenek épületgépészeti terveket (35%) az alábbiaknak megfelelõen: – Fûtési és légcserélõ (HVAC) rendszer szintenkénti tervei: készítsenek szintenként terveket, összhangban az építész, statikus és épületvillamossági tervekkel. A rajzok 1:100 méretarányban készüljenek, megjelölve az eszkö-
2007/169. szám
zök elhelyezkedését, az egyes csövek és vezetékek alaprajzi elhelyezkedését, a rácsok és befúvók helyét, a kiegészítõ fûtõegységeket, különbözõ szellõzõket, készüljenek továbbá elõzetes táblázatok a berendezések kapacitásának megjelölésével, és a külsõ fûtési és légcserélõ rendszer helyét megmutató helyszíni tervek. Minden tervrajzról egyértelmûen, külön magyarázat nélkül, kiolvasható kell legyen rendeltetése. – Vázlatos fûtési és légcserélõ rendszer diagramok: az alábbi gépészeti rendszereknél a rajzok jelöljék az átfolyásmérõ berendezéseket, az automata szelepeket, elzárókat, a termométereket, mérõeszközöket és egyéb idetartozó berendezést: 1. Automata hõmérséklet-szabályzó rendszer 2. Levegõ és vízrendszerek 3. Füstelvezetõ rendszer 4. Részletrajzok 5. Jelölések/jelmagyarázatok/táblázatok – Víz- és fûtésrendszerek: 1. Víz- és fûtésrendszerek szintenkénti tervei: készítsenek szintenkénti terveket, összhangban az építész, statikus, épületvillamossági és belsõépítészeti (bútorelrendezési) tervekkel. A rajzok 1:100 méretarányban készüljenek, feltüntetve a vezetékrendszer szerelvényeit, konyhaberendezést stb. Jelöljék a fontosabb vezetékrendszeri eszközök általános elrendezését és elhelyezkedését; a vezetékrendszer csöveinek általános irányát, jelölve minden szelepet, elzárót és egyéb rendszerelemeket; valamint összhangban a Közmûfelmérési Tervvel, minden épületgépészeti bemeneti pontot. Ezen túl a vízellátási és a szennyvízelvezetési pontokat. 2. Felszálló vezetékek vázlata: a vízelvezetés, szellõzõk, hideg és meleg víz esetében elkészítendõ. 3. Jelölések/jelmagyarázatok/táblázatok: készítsenek tervrajzot, a dokumentáció elsõ oldalán a jelölésekkel, rövidítésekkel és táblázatokkal. Specifikáció: készítsenek áttekintõ leírást a „CSI 15 Division”-ben megadottak szerint (CSI – Építésszabályozási Intézet, http://www.icc-es.org/reports/index.cfm). Ez leadható, a Fõ Mûleíráshoz fûzött megjegyzések formájában. Katalógusidézetek: minden fõbb berendezésrõl csatoljanak katalógusidézetet, minden anyagra vonatkozóan, a modell számával, a kiválasztott mintával és a lehetséges alkotórészek világos jelölésével. Biztosítsanak katalógusidézeteket a hazai, harmadik országból származó és amerikai termékekrõl, anyagokról. Részletezzék a termékek leszállítási határidejét. Minden katalógusidézet angolul kell, hogy készüljön. A katalógusidézetek a berendezések kiválasztására végzett számítások kiegészítõi, nem pedig azok alapjai!
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Épületvillamosság Az épületvillamossággal kapcsolatban leadandó dokumentumok: a tervezõ készítse el az alábbi tervrajzokat és dokumentációt, a lent megadottak szerint: – Épületvillamossági fedlap – Bontási terv – épületvillamossági, méretarány: 1:100 – Szintenkénti áramellátási terv – épületvillamossági, méretarány: 1:100 – Szintenkénti megvilágítási terv – épületvillamossági, méretarány: 1:100 – Tetõtér áramellátási és megvilágítási terv – épületvillamossági, méretarány: 1:100 – Villámvédelem és földelési terv, méretarány: 1:100 – Felszálló vezetékek vázlata – Épületvillamossági részletrajzok, méretarány: 1:50 – Kapcsolótábla táblázatok – Megvilágítás-intenzitási tanulmány – Elektromos terhelésre és ellátásra vonatkozó számítások – Rövidzárlat tanulmány – Termékadatokról szóló kiadványok, minden elektromos berendezéshez Pro – További részletrajzok és anyagkimutatások – Feszültségesési tanulmány – Terheléselemzés – Földelési rendszer részletrajzok – Áramellátás minõségi jelentés – Áramelosztási terv (fõ kapcsolótábla stb.) Egyéb dokumentumok: – Felmérési jelentés, vázlatokkal – Project mûleírás – Értekezletek, megbeszélések, jegyzõkönyvek stb. Az épületvillamossági dokumentáció leírása: Épületvillamossági bontás: készítsenek bontási terveket, jelölve a bontási helyeket és minden eltávolításra, cserére, áthelyezésre kerülõ berendezést. Épületvillamossági tervrajzok: a tervezõ készítsen munkarajzokat és mûleírást, részletesen ismertetve a teljes építési beruházásra vonatkozó követelményeket. A dokumentáció tartalmazza a korábbi szakaszokban történt felülvizsgálatok nyomán kapott megjegyzéseket. A többi szakággal teljes összhangban a tervezõ készítse el az áramellátási és megvilágítási terveket. Határozza meg és hozza összhangba az új elektromos berendezések helyeit a felsõ födémmel, jelölje a kábelek, kábelcsatornák kiosztását és felépítését. Külsõ szolgáltató: a tervezõ világosan jelölje a meglévõ és új munkák közti kapcsolati pontokat (ha van ilyen), határozza meg, kik az egyes rendszerek, berendezések szállítói és a szerelési vállalkozói stb. Egyeztessen az Áramszolgáltatóval, hozza összhangba az új és módosított fõ szolgáltatást, a fogyasztásmérést és egyéb kapcsolódó munkát. Áramellátási tervek: a tervezõ készítsen szintenkénti (és tetõszinti) terveket, ami jelöli a kapcsolódobozokat,
12773
biztonsági kapcsolókat, mellékáramköröket és az azokhoz kapcsolódó végfelhasználói berendezéseket stb. Táblázatok: a tervezõ készítse el a beruházás szempontjából szükséges táblázatokat. Megvilágítási tervek: az építész födémterveket felhasználva, a tervezõ ábrázolja a világítószerelvények, kapcsolók, mellékáramköri kábelek helyét. Tüntesse fel a kapcsolási módokat. A reprezentációs helyek számára két megvilágítási vázlat készüljön. A megvilágításnak alkalmazkodnia kell a helyiségek burkolatához. Energiatakarékos megvilágítás az elõírás, az izzólámpák használata korlátozott legyen. Ábrázolja a tipikus fogyasztók mellékáramköri vezetékkiosztását az olyan helyiségekben, mint az irodák, folyosók, konyhák, és egyéb, nem egységes helyiségek. A megvilágítási követelményeket hozza összhangba a speciális területekkel (CRT-vel felszerelt helyiségek), biztosítandó a megfelelõ megvilágítást. Villámvédelem és földelési terv: a villámvédelmi és földelési terv ábrázolja a fenti, azon felszíni és felszín alatti struktúrákat, melyek a végleges és munkafázis villámvédelemi rendszert szolgálják, ideértve a földelési ellensúlyozó rendszert, és az egyéb földelési rendszerhez való kötéseket. Segédberendezések: a terv ábrázolja ezek helyiségeit, vezetékek szekrényeit és kivezetéseket. Vezetékirány diagram: a vezetékirány diagram ábrázolja a csatolt és normál folyamatos terheléseket a táblákon és áramátalakítókon; valamint a transzformátorok impedanciáját, az elsõdleges és másodlagos áramkörök feszültségét, a vezeték-besorolást, a biztonsági berendezések túlterhelési és megszakítási feszültség besorolását (azok típusszámával, ott, ahol egy meghatározott márkájú terméket, vagy ehhez hasonlót használnak). Részletrajzok: a tervezõ készítsen részletrajzokat és szerelési/kapcsolási részletrajzokat az alábbiak esetében: földelési elektróda alrendszer, villámvédelem rendszer, földelés, és az új szétosztású fõ földelési rendszer. Épületvillamossági részletrajzok és diagramok: épületvillamossági részletrajzok és diagramok részeként készüljenek terhelési és kapcsolási táblázatok, berendezés alaprajzi tervrajzok. Felszálló vezeték diagramok: a diagram jelöljön minden kábel és vezetéktípust, hosszt, az MDP kapcsolásoktól a kivezetések végzõdtetéseinek helyéig. Mûleírás: készítsék el az épületvillamosság kivonatos és hivatkozásokkal ellátott mûleírását, a többi hasonló elõíráshoz hasonlatosan. Az elektromos berendezéseket meg kell határozni, tulajdonságaik leírásával együtt, ideértve az eseti és bármely egyedi elõírást is. A gyártót és a típusszámot (ideértve a választhatóakat is), mint a tervezés alapját kell felsorolni minden egyes tétel vagy berendezés leírásánál. Minden anyagra és berendezésre vonatkozóan, külön készüljön egy dokumentum a katalógusidézetekkel és kiadványokkal. Jelöljék meg a korábbi leadások óta beállt változásokat. A leírásokat szerkesszék úgy, hogy az meg-
12774
MAGYAR KÖZLÖNY
feleljen a tervi követelményeknek és a törvényi elõírásoknak. Távközlési rendszerek Benyújtandó épületvillamossági dokumentáció: a tervezõ készítse el az alábbi tervrajzokat és dokumentációt a lent megadottak szerint: – Bontási terv – távközlési, méretarány: 1:100 – Szintenkénti távközlési tervek, méretarány: 1:100 – Rézdrót felmenõvezeték diagram – Huzalos felmenõvezeték diagram – Koaxális kábel felmenõvezeték diagram – Távközlési földelés felmenõvezeték diagram – Kinagyított tervek és fali függõleges nézeti tervek minden távközlési helyiségnél – Minden távközlési berendezés és anyag termékadat ismertetõi – Távközlésre vonatkozó számítások – Készüljön hangalapú (telefon), TV és adatszolgáltató rendszer a laktanyában Bontási tervek: készüljön bontási terv, megjelölve a bontási helyeket, valamint minden egyes fontosabb, eltávolításra vagy áthelyezésre kerülõ távközlési berendezést. Távközlési tervek: az épülettervezõ készítsen munkarajzokat és mûleírást, különös tekintettel térjen ki a teljes kivitelezési elõírásokra. A dokumentáció tartalmazza a korábbi szakaszban megadott felülvizsgálati megjegyzéseket. Készítsen a többi szakági tervvel teljes összhangban lévõ távközlési terveket. Határozza meg és hozza összhangba az új távközlési berendezések elhelyezkedését, a kábelezést, ennek struktúráját. Csatolja a szintenkénti (ideértve a tetõteret is) rajzokat, feltüntetve a vízszintes és gerincvezetékeket, kábelezést, a távközlési helyiség alaprajzát és a szekrény elrendezését. Felmenõvezeték diagram: a tervezõ határozzon meg minden kábel és vezetéktípust, hosszukat, az MDP kapcsolásoktól a kivezetések végzõdtetéseinek helyéig. Nagyított tervek és fali függõleges nézetrajzok: a tervezõ készítse el a távközlési helyiségek alaprajzát és fali függõleges nézetrajzait, ami jelöli az olyan egységeket, mint a mezõvégzõdtetés. A távközlési berendezésekrõl és anyagokról szóló adattáblázatok: bocsássanak rendelkezésre minden fontosabb eszköz, minden anyag esetében katalógusidézeteket, típusszámmal, egyértelmûen feltüntetve a kiválasztott és szabványos alkotórészeket. Biztosítsanak katalógusidézeteket a hazai, harmadik országból származó és amerikai termékekrõl, anyagokról. Minden katalógusidézet angolul kell, hogy készüljön. A katalógusidézetek a berendezések kiválasztására végzett számítások kiegészítõi, nem pedig azok alapjai. Távközlési számítások: készüljenek olyan számítások, melyek figyelembe veszik a réz, a huzal és a koaxális kábel gerincvezetékeket, a maximális vízszintes rézhuzalozási hosszát, a szükséges kötési csatlakozásokat, valamint a vízszintes útvonalak által lefoglalt területet.
2007/169. szám
Bejövõ szolgáltatások: a tervezõ egyértelmûen jelölje az új és a meglévõ infrastruktúra közti kapcsolódási pontokat az elosztóknál, valamint közölje, ki szállítja és szereli az egyes rendszereket, berendezéseket stb. Vegye fel a kapcsolatot a helyi szolgáltatóval, egyeztesse, milyen elõírások vonatkoznak az új vagy a módosított fõ szolgáltatásra. Táblázatok: készüljenek a beruházás szempontjából szükséges táblázatok. Részletrajzok: a tervezõ készítsen terveket és szerelési/kapcsolási részletrajzokat az alábbiak esetében: távközlési földelés; megvilágítás, áramellátás és hûtés mind a Vállalkozó, mind a Kormány biztosította távközlési eszközökre vonatkozóan. Fizikai és mûszaki biztonságvédelem Fizikai biztonság Szintenkénti tervek: a tervek tüntessék fel a biztonsági intézkedéseket, mint például a bejárati ellenõrzés, megerõsített (boltozott) területek, védelmi fal helyek (típusonként meghatározva), biztonsági ajtók. Minden szakági rajz tüntesse fel a behatolásvédelmet (elhelyezve a terven, a részletrajzokon kirészletezve azokat). Táblázatok: készüljön kimutatás az ajtókról, minimálisan feltüntetve az ajtók számát, a biztonsági ajtók alkotórészeit, és az USA Külügyminisztériumi biztonsági ajtókra vonatkozó szabványt (biztonsági beállítások, pl. biztonsági rudak eltávolítása/megsemmisítése, helyettesítõk/kiegészítõk az akadálymentességhez való megfeleléshez, és egyéb módosítások). Készüljön kimutatás az ablakokról, az ablakok számára és terven feltüntetett típusára koncentrálva. Készüljön kimutatás a kémlelõnyílásokról, különös figyelmet szentelve a terven feltüntetett számukra és típusukra. Erõszakos behatolásvédelem (FE) és Erõszakos behatolás/golyóálló védelemnek (FE/BR) megfelelõ nyílászárókat a Magyar Kormány biztosítja és szereli be. Mûszaki biztonságvédelem A tervezõ biztosítson az OBO számára a szinteket és munkaterületet ábrázoló, AutoCAD-del készített terveket. Az OBO ezt a mûszaki biztonsági tervek kidolgozásának alapjául fogja használni, majd lemezen átnyújtja az épülettervezõnek, hogy az a tervet a következõ fázis részévé tehesse. A Kormány biztosította és Kormány szerelte mûszaki biztonsági eszközök az alábbiak: zártláncú televíziós rendszer, ajtóellenõrzõ eszközök, hangos és távriasztó rendszer, behatolásérzékelõ rendszer, riadósító rendszer, biztonsági belsõ kommunikációs rendszer (egyéb belsõ kommunikációs rendszerek, mint pl. konzuli távriasztó, a Vállalkozó kizárólagos felelõsségi körébe tartoznak), illetve a személyi megfigyelõ rendszer. Az OBO a terv részeként bocsátja rendelkezésre a szerelési magasságot és elhelyezkedést ábrázoló beépítési rajzokat. Az OBO együttmûködik a Tervezõvel és a Fõvállal-
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
kozóval olyan dolgok, mint a burkolatok, megjelenítõk mûszerfalai, és egyéb látható eszközök kérdésében. Az OBO felelõs a Kormány Szállította mûszaki biztonsági rendszerek beépítéséért, ugyanakkor, a Vállalkozó felelõs a járatok, hornyok, védõcsövek, kábelek, kapcsolódobozok és áramelosztóknak, kiszolgáló eszközöknek az OBO által rendelkezésre bocsátott tervek alapján történõ elhelyezéséért. Tûzbiztonság és életvédelem Lásd az általános dokumentációkkal kapcsolatos elõírásokat.
KIVITELI DOKUMENTÁCIÓ (60%-OS KÉSZÜLTSÉG) A tervezõ bocsásson rendelkezésre olyan terveket és egyéb dokumentációt, mely alkalmazza a korábbi, 35%-os készültségi szakaszban adott megjegyzéseket, valamint az alábbi követelményeket: Építészeti Frissítsék a 35%-os készültség dokumentációját, minden terv és mûleírás legyen 60%-os készültségen. Minimumkövetelményként készítsék el az alábbi terveket: Tervrajzok Szintenkénti tervek: a tervezõ nyújtsa be a szintenkénti terveket, melyek az épületgépészet modernizációjának alapját szolgálják. A terveket egyeztesse szakértõkkel/szaktervezõkkel. A vizes és a különleges helyiségek terve 1:50 méretarányban készüljön. Összehangolt födémtervek: a tervezõ az épületgépészeti igényeknek megfelelõen egyeztetett födémterveket nyújtson be. Metszetek és részletrajzok: a tervezõ az anyagokat és a függõleges méreteket feltüntetõ szükséges metszeteket nyújtson be. A metszeteket ott vegye fel, ahol az megmutatja az épületnek mind az új, mind a módosított részeit. Készítsen a tervkészültségnek megfelelõ részletrajzokat. Táblázatok: minden, a felülvizsgálathoz szükséges táblázat, helyiség burkolat, nyílászáró és egyéb, ami szükségeltethetik, legyen leellenõrizve, elkerülendõ a hibákat és kimaradásokat, valamint legyen összhangban az összes többi szakággal. Nyújtsanak be szín és anyagmintákat egy 2 × 3 láb (60,96 × 91,44 cm) méretû tablóra rögzítve. Mûleírás Vázlatos Mûleírás (fõ feljegyzések): Készüljenek átfogó mûleírások minden szakághoz a helyi hatóságok által megkívánt formában. Statika 1. A tervezõ készítsen alapozási és tartószerkezeti terveket, metszeteket, részletrajzokat, az anyagszilárdságokat megadó általános ismertetõket, tervezett hasznos terhelési számításokat, földrengésbiztonsági besorolást, megengedhetõ altalaj-terhelést stb., szükség szerint.
12775
2. Egyértelmûen kerüljön meghatározásra a kiviteli terveken minden új és meglévõ megerõsítés és javítás. 3. Minden új és meglévõ, a meglévõ külsõ falakra támaszkodó födémszerkezet kerüljön együttdolgozó csavarokkal megerõsítésre. Az épületdíszek és tetõparapetek okozta omlásveszély ellen foganatosítsanak intézkedéseket. 4. Az eszközök, antennák megtámasztására építendõ szerkezetek esetében készüljenek statikai részletrajzok. 5. A tervezõ készítsen az új, illetve a megerõsítésre kerülõ szerkezetekhez statikai számítást. 6. Készüljenek olyan tervek, melyek ábrázolják a földrengésbiztonsági megerõsítés mértékét, szükség szerint tipikus részlet és függõleges homlokzati rajzokkal, valamint készüljön számítással alátámasztott általános és különleges feljegyzés, mûleírás és részletrajz. A statikai terveket egyeztessék minden más szakággal. Épületgépészet Jelentés Készítsék el a munkákat 60%-os készültségi szinten, valamint alkalmazzák a 35%-os készültség során rendelkezésre bocsátott megjegyzéseket. Készüljön jelentés a feladatmeghatározásra és az épületgépészeti szakvéleményre támaszkodva, a legutóbbi leadás óta elért elõrehaladásról, a felmerült lehetséges problémákról, fontos meghozott döntésekrõl stb. A javasolt megoldással együtt, számoljanak be azokról a tervezési kérdésekrõl, melyek megoldatlanok maradtak. Frissítsék az alábbi jelentéseket: fûtési és légcserélõ rendszer (HVAC), vízszerelés, felvonók. Számítások A tervezõ nyújtsa be a Kiviteli Terv 60%-os készültségi fázis közbensõ számításait: Fûtési és szellõztetõ rendszer (HVAC) – Eszközök: az eszközök és/vagy alkotórészek méretezésének alátámasztása érdekében módosítsa a számításokat. – Szellõzõjáratok: készítse el a szellõzõrendszerek egyensúlyi kimutatását. Ez foglalja magába a levegõ-utánpótlást, a külsõ, a nyomáscsökkentési és az elhasznált levegõ rendszereket. Készítsen szobánkénti légegyensúlyi számítást. A légegyensúlyi adatok tüntessék fel a változásokat, és más olyan üzemi feltételt, ami használható a pillanatnyi légáramlatok értékeinek meghatározására. A szellõzõjáratok méretezésének, liter/másodperc légátengedésének, és a légegyensúly értékének alátámasztása érdekében módosítsa a szellõzõrendszerek légátengedésére vonatkozó, a rajzokon szereplõ táblázatokon megadott számításokat. – A szellõzõk méretezésének, liter/másodperc átfolyás értékének és a vízegyensúlyi értékek alátámasztása érdekében módosítsa a számításokat. – Összefoglaló: készítsen minden végberendezésre [ventilátoregység (FCU); légelosztó szekrény (VAV szekrény); stb.], másodlagos eszközre (légkezelõ egység stb.),
12776
MAGYAR KÖZLÖNY
valamint elsõdleges eszközre (hûtõ/vízmelegítõ) vonatkozóan fûtési/hûtési igényekre vonatkozó összefoglalót. Készítse el az épület maximális egyidejû hõterhelési értékére vonatkozó kimutatást, ha az a korábbiakban megadottaktól eltér, például külön hûtõk és vízmelegítõk szolgálják ki az épület különbözõ részeit. Vízvezetékrendszer Eszközök: az eszközök és/vagy alkotórészek méretezésének alátámasztása érdekében módosítsa a számításokat. Vezetékek: a vezetékdiagramokon szereplõ víz- és szennyvízvezeték rendszerekre vonatkozó méretezés alátámasztása érdekében módosítsa a számításokat. Részletrajzok A 60%-os készültségû épületgépészeti terveknek minimum az alábbiakat kell tartalmazniuk: Fûtési és légcserélõ rendszer (HVAC) Rajzméret: a rajzméret legalább akkora legyen, mint az építésztervek esetében. Az eszközöket legalább 1:50 vagy nagyobb méretarányban kell ábrázolni. Készüljön legalább két metszet minden gépészeti helyiségrõl, valamint készüljenek a HVAC rendszert egyértelmûen ábrázoló tipikus épülettervek: szabad keresztmetszet, szerkezeti elemek, valamint a víz- és elektromos rendszerrel megkívánt összhang. 1:50 vagy nagyobb méretarányban készüljön metszet, mely egyértelmûen ábrázolja az áramlási irányt és a kritikus keresztmetszeteket. A szükséges metszetek legalább 60%-a készüljön el a 60%-os leadásig. Táblázatok: jelen leadás során készítsék el minden eszköz táblázatának legalább 60%-át. A táblázatba foglalt adatok egyértelmûen és teljes mértékben jelöljék a szükséges eszközöket és teljesítményi tulajdonságaikat. A tervkészítés alapjául szolgáló táblázatok jelöljék a kiválasztott eszköz gyártmányát, modelljét és méretét. Eszközök: a tervezõ léptékhelyesen ábrázoljon a szintenkénti terveken minden eszközt, mind a gépészeti helyiségekben, mind a metszeteken. Továbbá részletesen ábrázoljon minden eszközt, vezetéki diagramot, majd ellenõrizze le a vázlatot, hogy egyértelmûen meghatározza ezzel a kiviteli követelményeket. Vezetékek: a tervezõ ábrázoljon a szintenkénti terveken minden, berendezésekbe bekötõ vezetéket. Készítsen részletrajzot minden berendezés vezetékcsatlakozásáról. Ábrázolja az automata szabályzószelepeket, átfolyásmérõ eszközöket, elzárókat, szívófejeket, termométereket, ûrszelvényeket és minden más ideillõ rendszerelemet. Felmenõ vezetéki diagram: a tervezõ készítsen minden rendszerhez felmenõ vízvezetéki diagramot, ideértve minden csõméretet, a liter/másodperc átfolyást minden berendezés esetén, pl. szivattyú, ventilátor egységek, légkezelõ berendezések, hûtõk, vízmelegítõk stb. Jelölje a liter/másodperc vízátfolyást, az egyes automata szabályzószelepeket és átfolyásszabályzó berendezéseket. Védõcsövek, szellõzõjáratok: az alaprajzok és metszetek léptékhelyesen ábrázolják a méretezett párhuzamos védõcsöveket. Ábrázoljanak minden egyensúlyi reteszt és
2007/169. szám
tûz/füstakadályt, feltüntetve liter/másodperc légáteresztést. Légcserélõ vezetékek diagramja: a tervezõ minden rendszerhez készítsen a légáteresztési értékeket feltüntetõ vezetékdiagramot, amihez hozzátartozik a betápláló, a visszatérõ, külsõ, nyomáscsökkentõ és elhasznált levegõ rendszer. Tüntetessen fel minden berendezés, mint a légkezelõk, levegõ végberendezések liter/másodperc légáteresztését stb. Füstelvezetõ rendszer: a tervezõ ábrázolja az alaprajzokon és vezetéki diagramokon a füstelvezetõ rendszert. Automata hõmérsékletszabályozó rendszer: a tervezõ készítsen az elkészített tervrajzokhoz ellenõrzõ vázlatokat, feltüntetve a csatlakozási pontokat, kapcsolódásokat, a szokványos lépcsõs diagramokkal együtt. Készítsen jelmagyarázatot az elsõ ellenõrzõ vázlatra, ahol azonosíthatóak a szabályzóberendezések, a jelek és rövidítések. Használjon jeleket a mûleírásban megadandó minden rendszer Üzemi Sorozatánál. Jelmagyarázat: készüljön el a rajzokon használt jelek és rövidítések teljes körû jelmagyarázata, mely kerüljön rá az elsõ gépészeti rajzra. Részletrajzok: a tervezõ készítsen külön részletrajzokat az alábbiak szerint: – Frisslevegõ befúvó csöve: a ventilátor visszlevegõ gyûjtõjéhez csatlakozik. – Elhasznált levegõ ventilátora: tipikus használtlevegõ elszívó, a kapcsolódó járatokkal és/vagy elszívóvezetékkel együtt. – Ventilátoregység: a helyiség befúvójának gyûjtõjéhez, vagy pedig az egyedi befúvókhoz csatolt rugalmas csövek légelszívó gyûjtõjéhez kapcsolódik, értelemszerûen. – Tetõáttörések: hûtõvízcsövek és légbefúvó csövek/járatok tetõáttörése, csõtámasztékkal és szigeteléssel ellátva. – Szerelés: a szerkezeti elemekhez csatlakozó berendezések, feltüntetve a rögzítéseket, rezgéselnyelõket, földrengésvédelmi szerelvényeket, értelemszerûen. – Összekötõtagok: a vízvezetékek és vízelvezetés Kommunikációs Központon áthaladó dielektromos összekötõtagjai. – Függesztési rúd: méretezési és térköz táblázat. Vízvezetékrendszer Rajzméret: a leadandók tartalmazzák a teljes kiviteli dokumentációt, részletrajzokat, mûleírásokat, különös tekintettel a részletes ajánlattételi elvárásokra és a project megvalósítására. A berendezések helyiségei, mosdók, konyhák és más, számos berendezéssel ellátott helyiségek 1:50 méretarányban legyenek megrajzolva. A vízvezetékrendszer elemzése és alátámasztó adatai legyenek a korábbi leadásokhoz képest módosítva. A 60%-os leadásnál itt ugyanazok a követelmények, mint a fentebbi HVAC rendszernél. Rendszeralaprajzok: a tervezõ jelölje a vízvezeték szerelvényeket és a vezetékrendszer folyásirányát.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Vezetéki diagramok: a tervezõ készítse el a hideg és melegvíz, szennyvíz, szellõzõk és csapadékelvezetõk házi rendszerének vezetékdiagramját. A kommunikációs központ elõírásai: az alábbiak legyenek feltüntetve a rajzokon: – Részletrajzok: Jelöljék a szintenkénti vízelvezetés, meleg, hideg és a szennyvízvezetékek helyét részletrajzokkal. – Víz- és szennyvízvezetékek: A tervezõ készítse el a meleg, hideg és szennyvízvezetékek vezetékdiagramját, amihez tartozzanak hozzá külön feltüntetve az új csatlakozások és meglévõ vezetékek. – Csatlakozó vezetékek és kábelezés diagramja: Ahogyan a vízmelegítõknél és a különleges berendezésnél elõ van írva. – Összekötõtagok: A vízvezetékek és vízelvezetés Kommunikációs Központon áthaladó dielektromos összekötõtagjai. Felvonók A tervezõ nyújtson be teljes tervdokumentációt és mûleírást, felhasználva az adott felülvizsgálat során keletkezett valamennyi észrevételt. Készítse el a füstelszívás, sprinkler-rendszer, liftakna-tûzriasztó rendszer, valamint a felvonó visszahívó rendszer ellenõrzõ diagramjait és üzemi sorozatát. Mûleírások (60%) A tervezõ készítsen irányadó mûleírásokat. Határozza meg a gépészeti berendezéseket, jellemzõik kimerítõ ismertetésével, mind a választhatóak, mind az egyediek (nem választhatóak) esetében. A meghatározott gyártó és típus (megjelölve a lehetõségeket) legyen a tervezési alap, amit a mûleírásban minden egyes tételnél vagy típusú eszköznél fel kell sorolni. Katalógusidézetek Minden gépészeti eszköz esetén csatolja a szállító katalógusának másolatát, feltüntetve a teljesítményi adatokat, méreteket, a felsorolt szabványokat és egyéb jellemzõket. A szállító digitális formájú választékát csatolni kell. Épületvillamosság Hozzanak minden munkát 60%-os készültségi szintre, amiben alkalmazzák a 35%-os leadás nyomán kapott megjegyzéseket. A leadandó 60%-os készültségû épületvillamossági tervek tartalmazzák az építésztervekben feltüntetett módon végleges felhasználásra alkalmas kész épületvillamossági rendszer terveket. Az elkészülõ, de késõbb birtokba veendõ helyiségek esetén, az épületvillamossági terv tartalmazza a teljes épületvillamossági infrastruktúrát (épületvillamossági helyiségek, vezetékek, tápvezeték, kapcsolótábla stb.), olyan módon, hogy az elkészültek alkalmasak legyenek irodai (vagy más) felhasználásra. Az áramellátás és megosztási kapacitás tegyen lehetõvé a késõbbi berendezés esetén négyzetméterenkénti 120 watt feszültséget (plusz 20% ráhagyás a késõbbi növekedésre) a dugaszaljzati áramkörökben, a szükséges berendezések csatlakozóiban, a szükséges világításnál. A késõbb beren-
12777
dezendõ helyeken az épületvillamossági tervek tegyék lehetõvé a nyílt irodai helyiségekben elõírt megvilágítási mennyiséget, úgy, hogy rugalmasan alkalmas legyen a kapcsolás egy késõbbi átrendezésére, és a plafonon beszerelt világítószerelvény átrendezésére. A késõbb berendezendõ nyílt terekben szabatosan elosztott és elhelyezett elektromos aljzatok kerüljenek az állandó falakra azzal, hogy ezek igény szerinti bõvítésének lehetõsége megmaradjon. Távközlési rendszerek Hozzanak minden munkát 60%-os készültségi szintre, amiben alkalmazzák a 35%-os leadás nyomán kapott megjegyzéseket. Fizikai és mûszaki biztonságvédelem Fizikai biztonság A tervezõ készítsen teljes kimutatást az ajtókról, feltüntetve az ajtók nyitási irányát, típusát, anyagát, a keret típusát és anyagát, az USA Külügyminisztériumi azonosítószámot, az ajtóvasalást, ajtóméreteket, a fejlécet, az ajtófélfát, párnafát, részletrajzi hivatkozásokat, és bármely más idetartozó adatot. A biztonsági vasalással ellátott ajtóknál olyan vasalás kerüljön felhasználásra, amely fel van sorolva a JÓVÁHAGYOTT TERMÉKEK ÉS SZÁLLÍTÓK JEGYZÉKében (INDEX OF CERTIFIED PRODUCTS & MANUFACTURERS), és a táblázatban mint SHW (biztonsági termék) van minõsítve. Készüljön úgyszintén ablak és kémlelõnyílás-táblázat, méretekkel, USA Külügyminisztériumi azonosítószámmal, anyagokkal, horonytípussal, részletrajzi hivatkozásokkal, és más idetartozó adatokkal. A tervezõ készítse el a védvonali falak, biztonsági ablakok és kémlelõnyílások részletrajzait. Mûszaki biztonság Készítsék el AutoCAD-del az OBO számára a frissített alaprajzokat és helyszínrajzokat. Az OBO ezen tervrajzokat tervezési alapként felhasználja, és az épülettervezõ számára rendelkezésre bocsátja a terveket tartalmazó lemezeket, amik aztán a következõ tervezési szakasz részeivé válnak. Tûzbiztonság és életvédelem Lásd az általános dokumentációkkal kapcsolatos elõírásokat.
KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ (100% COMPLETION) A tervezõ bocsásson rendelkezésre olyan terveket és egyéb dokumentációt, mely módosításokat alkalmaz a korábbi, 35%-os készültségi szakaszban adott megjegyzések alapján, valamint az alábbi elõírásokat is:
12778
MAGYAR KÖZLÖNY
Építészet Frissítsék a 35%-os készültség dokumentációját, minden terv és mûleírás legyen 100%-os készültségen. Legalább az alábbi tervi elõrehaladási részletrajzokat készítsék el: Tervrajzok Szintenkénti tervek: a tervezõ nyújtson be szintenkénti terveket, melyek az épületgépészet modernizációjának alapját szolgálják. A terveket egyeztesse szakértõkkel/szaktervezõkkel. A vizes és a különleges helyiségek terve 1:50-ös méretarányban készüljön. Összehangolt födémtervek: a tervezõ nyújtson be az épületgépészeti igényeknek megfelelõen egyeztetett födémterveket. Metszetek és részletrajzok: a tervezõ az anyagokat és a függõleges méreteket feltüntetõ szükséges metszeteket nyújtson be. A metszeteket ott vegye fel, ahol az megmutatja az épületnek mind az új, mind a módosított részeit. Készítsen a tervkészültségnek megfelelõ részletrajzokat. Táblázatok: minden, a felülvizsgálathoz szükséges táblázat, helyiség burkolat, nyílászáró és egyéb, ami szükségeltethetik, legyen leellenõrizve, elkerülendõ a hibákat és kimaradásokat, valamint legyen összhangban az összes többi szakággal. Nyújtson be szín és anyagmintákat egy 2 × 3 láb (60,96 × 91,44 cm) méretû tablóra rögzítve. Mûleírás Végleges mûleírás: a helyi hatóságok által megkívánt formában készítse el minden szakág végleges mûleírását. Statika Ebben a dokumentációban dolgozzák fel a 60%-os leadásnál kapott OBO tervfelülvizsgálati megjegyzéseket. A tervezõ 100%-os szinten véglegesítse és nyújtsa be a tervet, a részletrajzokat és a statikai számításokat. Földrengésbiztonsági terv leadása: a tervezõ készítse el 100%-os szinten a terveket, metszeteket, homlokzati és részletrajzokat, teljes összhangban a szerkezeti részletrajzokkal és a végleges számításokkal. Alkalmazza a 60%-os leadásnál kapott megjegyzéseket. Épületgépészet Készítsék el a munkákat 100%-os készültségi szinten, valamit alkalmazzák a korábbi leadás során rendelkezésre bocsátott megjegyzéseket. Épületvillamosság Hozzanak minden munkát 100%-os készültségi szintre, amiben alkalmazzák a 60%-os leadás során kapott megjegyzéseket.
2007/169. szám
Távközlési rendszerek Hozzanak minden munkát 100%-os készültségi szintre, amiben alkalmazzák a 60%-os leadás során kapott megjegyzéseket. Fizikai és mûszaki biztonságvédelem Fizikai biztonság Az összes biztonsági ajtó, ablak, kémlelõnyílás, újépítésû és meglévõ fal csatlakozófelületeinek részletrajzai. Véglegesítsék az ajtó, ablak, kémlelõnyílás biztonsági termékek táblázatait. Mûszaki biztonság A tervezõ készítse el AutoCAD-del az OBO számára a frissített alaprajzokat és helyszínrajzokat. Az OBO ezen tervrajzokat tervezési alapként felhasználja, és az épülettervezõ számára rendelkezésre bocsátja a terveket tartalmazó lemezeket, amik aztán a következõ tervezési szakasz részeivé válnak. Védõcsõ rendszer és átvezetõdobozok: a védõcsõ rendszereket és az átvezetõdobozok helyét hozzák összhangba az OBO tervrajzaival. A tervezõ tervezze meg a kamerák és bármely elõírt, különleges biztonsági eszköz felerõsítésének részletrajzait. Tûzbiztonság és életvédelem Lásd az általános dokumentációkkal kapcsolatos elõírásokat.
VI. JÁRULÉKOS ÉPÜLETTERVEZÕI SZOLGÁLTATÁSOK Általános A kivitelezés során további szolgáltatásokra lehet szükség az épülettervezõ részérõl. Ebbe beletartozhat, de nem kizárólagos érvénnyel, a mûhelyrajzok felülvizsgálata, anyagok és berendezések jóváhagyása, anyagok és berendezések javasolt helyettesítésének jóváhagyása, valamint az alábbi munkák: Grafika és jelölés A tervezõ készítsen az egész tervre vonatkozóan épületkatalógust (jegyzéket) és egy rendszert a helyiségek számozására. Anyag és színminta bemutató tablók A tervezõ készítsen teljes feliratozással 8,5 × 11 colos (21,59 × 27,94 cm) bemutató tablót a javasolt belsõ és külsõ burkolatokról és színekrõl; ha szükséges a tervi szándék megértetéséhez, alaprajz és függõleges nézetrajz készüljön mellé. Kerüljön bele a tervrajzokba és mûleírásokba az épületbelsõ bármely jóváhagyott szín, burkolat és anyagválasztéka. (A FELADATMEGHATÁROZÁS VÉGE)
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY „H” Függelék
NON PAPER az Amerikai és a Magyar Fél egyes ingatlanainak tulajdonával összefüggõ kérdések rendezésérõl A Magyar Fél megvizsgálta a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között az Amerikai Egyesült Államok egyes budapesti ingatlanainak tulajdonjogával és használatával összefüggõ kérdések rendezésérõl szóló, 1985. január 23-án kelt Megállapodást. Hivatkozással e Megállapodás 3. cikkének 2. bekezdésére, valamint a témában folytatott informális megbeszélésekre, a Magyar Fél újra megvizsgálta az Amerikai Egyesült Államok budapesti ingatlanainak helyzetét. Tekintettel a Magyar Fél azon jól ismert szándékára, hogy a magyar nép visszanyerje egyebek mellett a történelmi jelentõségû Táncsics börtön látogatásának, használatának jogát, melynek jogi helyzetét a fent említett Megállapodás rendezi, a Magyar Félnek van szerencséje az alábbi javaslatot tenni: Figyelembe véve a tisztességes csere elvét, a Magyar Fél kész átruházni az V. kerület, Szabadság tér 10. és V. kerület, Szabadság tér 11. szám alatti ingatlanok tulajdonjogát az Amerikai Egyesült Államokra. Ezek az épületek, figyelembe véve elhelyezkedésüket, különös tekintettel a biztonsági szempontokra és megközelíthetõségükre, az Amerikai Fél igényeinek megfelelõ megoldást jelenthetnének. Ezen túlmenõen, az Amerikai Fél jelenlegi, V. kerület, Szabadság tér 12. szám alatti nagykövetségi épületével együtt egy egységes nagykövetségi komplexum kialakítását tennék lehetõvé. A Magyar Fél véleménye szerint a javasolt ingatlancsere az Amerikai Fél számára elõnyös megoldás lenne az alábbi okok miatt: – A két további ingatlan tulajdonjogának megszerzésével egy egyesített nagykövetségi komplexum jönne létre, amely alkalmas lenne a teljes nagykövetségi személyzet elhelyezésére, továbbá lehetõséget biztosítana lakóhelyiségek kialakítására. – Az új nagykövetségi épületkomplexum a 2001. szeptember 11. óta bevezetett biztonsági követelményeknek megfelelõen lenne kialakítható. (A fent említett ingatlanok közvetlenül a Magyar Nemzeti Bank és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság központi, a magyar kormány által kiemelten védett épületei mellett fekszenek. Ezen túlmenõen, a Szabadság tér 10. és a Magyar Nemzeti Bank közötti utca a forgalom elõl le van zárva.) – Az ingatlanok megfelelõ mûszaki állapotban történõ átadása érdekében a Magyar Fél vállalja, hogy haladéktalanul megkezdi a szükséges felújítási munkálatokat az Amerikai Fél igényeinek megfelelõen. A Magyar Fél fedezi a felújítás költségeit és megszerzi a szükséges hatósági engedélyeket. A Magyar Fél ezúton kéri az Amerikai Felet a fenti javaslat megfontolására és az azzal kapcsolatos álláspontjá-
12779
nak kifejtésére. Ez lehetõvé tenné a szükséges felújítási munkálatok mielõbbi megkezdését, és az épületek megfelelõ mûszaki állapotban történõ átadását. Az Amerikai Fél mielõbbi válasza lehetõvé tenné a Magyar Fél számára a szükséges pénzügyi források mielõbbi elkülönítését, a szükséges hatósági engedélyek beszerzését és a felújítás késedelem nélküli megkezdését. Így meghatározható lenne az új nagykövetségi komplexum átadásának napja, s az Amerikai Fél annak ismeretében dönthet a fennálló ingatlanbérleti szerzõdéseinek meghosszabbításával kapcsolatos kérdésekrõl. A Magyar Fél ezzel egyidejûleg javasolja, hogy az ingatlancserére vonatkozó megállapodás létrehozására nemzetközi szerzõdésben kerüljön sor, s ennek érdekében a felek mielõbb kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat. A tárgyalások mielõbbi beindítása érdekében a Magyar Fél kész a nemzetközi megállapodás tervezetének elkészítésére, és kifejezi e jogi eszköz aláírására vonatkozó szándékát. A Magyar Fél tájékoztatja az Amerikai Felet, hogy a felajánlott ingatlanok alapterülete és értéke jelentõsen meghaladja annak, a Táncsics börtönt is magában foglaló ingatlannak a területét és értékét, amelyet a Magyar Fél szeretne visszakapni. A tisztességes csere elvét figyelembe véve, a Magyar Fél arra kéri az Amerikai Felet, hogy jelöljön meg olyan, a tulajdonában lévõ, diplomáciai vagy egyéb hivatalos célokat szolgáló ingatlanokat, melyek további részei lehetnek az ingatlancsere-megállapodásnak. A Magyar Fél tisztelettel kéri az Amerikai Felet, hogy lehetõség szerint 2006. március 15-ig erõsítse meg, hogy kész-e a magyar javaslat elfogadására és a két fél közötti tárgyalások megkezdésére.
„I” Függelék Budapesti Amerikai Nagykövetség Közterület Használati Megállapodás A jelen közterület-használati megállapodás, mely közterület egy megmászásra alkalmatlan biztonsági kerítés (anti-climb fence) által határolt biztonsági övezetet is magában foglal (a továbbiakban: „Megállapodás”), egyrészrõl a Belváros-Lipótváros Önkormányzata (a továbbiakban: az „Önkormányzat”), képviseletében eljár Rogán Antal polgármester, másrészrõl az Amerikai Egyesült Államok Kormánya (az „Amerikai Kormány”) képviseletében eljáró budapesti Amerikai Nagykövetség (a továbbiakban: „Amerikai Nagykövetség”), képviseletében eljár April H. Foley nagykövet, között a többször módosított 27/1995. (XI. 13.) Korm. rendelet alapján jött létre. Szerzõdõ felek a jelen Megállapodás során ugyancsak tekintettel vannak a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi Bécsi Egyezményre, különösen annak 22. cikkelyére, amely az Amerikai Nagykövetség létesítményeinek védelmére vonatkozik. A Magyar Köztársaság ezzel kapcsolatos kötelezettségeire tekintettel, Szerzõdõ felek úgy állapodtak meg, hogy
12780
MAGYAR KÖZLÖNY
a jelen Megállapodás tartalmáról és annak megkötésérõl a Külügyminisztériumot tájékoztatják. Szerzõdõ felek rendezni kívánják az Amerikai Nagykövetségi épülettömb elõtt és mellett található, a jelen Megállapodás aláírásakor Perczel Mór utca, Szabadság tér és Kiss Ernõ utca néven ismert közterületek, valamint az Amerikai Nagykövetség elõtti park terület (a továbbiakban: „Közterület”) használatát. Ezen Közterület részét képezi a jelen Megállapodás tárgyát képezõ, és az annak „A” jelû Mellékletében részletezett megmászásra alkalmatlan biztonsági kerítés mögött kialakítandó biztonsági övezet (a továbbiakban: „Biztonsági Övezet”). Egyrészt az Önkormányzat hozzá kíván járulni az Amerikai Nagykövetség zavartalan mûködéséhez és biztonságához a saját hatáskörének, illetve a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi Bécsi Egyezményben a diplomáciai képviseletek magyarországi jogállásáról szóló rendelkezéseknek megfelelõen. Másrészrõl az Amerikai Kormány vállalja, hogy a jelen Megállapodásban biztosított jogokat jóhiszemûen és a köz érdekével összhangban gyakorolja. Az Amerikai Kormány ugyancsak vállalja, hogy a jelen Megállapodásban vállalt kötelezettségeket teljesíti. Amennyiben az Amerikai Nagykövetség véglegesen más helyre költözik, úgy az Amerikai Kormány jogosult a jelen Megállapodást egy (1) hónapos felmondással írásban megszüntetni. A felmondási idõ lejártát követõen minden a jelen Megállapodásban foglalt rendelkezés hatályát veszti és Szerzõdõ felek csak a felmondási idõt megelõzõen történt szerzõdésszegés miatt kezdeményezhetnek egymás ellen eljárást. 1. Az Önkormányzat, mint tulajdonos és használó kizárólagosan jogosult a Közterületként megjelölt terület felett rendelkezni, mely Közterület részét képezi az alábbiakban, valamint az „A” jelû Mellékletben meghatározott és a rajzokban megjelölt Biztonsági Övezet és melynek használatát az Önkormányzat az Amerikai Kormánynak biztosítja. A jelen Megállapodás célja egy biztonsági övezet kialakítása, beleértve a szükséges berendezések és épületek elhelyezését és megépítését, valamint az érintett utcák gépjármû- és gyalogosforgalom elõli lezárását az „A” jelû Mellékletben foglaltaknak megfelelõen. 2. Az Önkormányzat által az Amerikai Kormány részére biztosított közterület-használati jog része az Amerikai Nagykövetség megmászásra alkalmatlan biztonsági kerítéssel határolt Biztonsági Övezetén belüli közterület használati joga, melyen át a Perczel Mór utca vonalában elhelyezett kerítésrész és a biztonsági cölöpsor közötti kizárólag gyalogosforgalomra szolgáló terület megközelíthetõ. A jelen Megállapodás tárgyát képezõ Biztonsági Övezeten belüli közterület kizárólagos használata az Amerikai Kormányt illeti. Az „A” jelû Melléklet részletezi a Közterület Biztonsági Övezeten kívüli azon részét, amelyet az Amerikai Kormány más (harmadik) felekkel együtt jogosult használni. 3. Szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a jelen Megállapodás 2007. január 1-jétõl számított 50 (ötven)
2007/169. szám
éves határozott idõtartamra jön létre, azzal, hogy az Amerikai Kormány jogosult a Megállapodás idõtartamát további 50 (ötven) évre meghosszabbítani, az elsõ 50 (ötven) éves idõszak lejártát legalább 6 (hat) hónappal megelõzõen az Önkormányzathoz, vagy más az akkor közterület-használati ügyekben eljáró szervhez küldött nyilatkozattal. Az Amerikai Kormány jogosult a jelen Megállapodást az eredeti vagy a meghosszabbított idõtartam lejártát megelõzõen egy hónapos felmondási idõvel felmondani, ha véglegesen elköltözik a jelen nagykövetségi helyérõl. A Közterület és a Biztonsági Övezet használatának általános feltételei az alábbiak: – Az Önkormányzat területén hétköznapokon este 6 órától reggel 7 óráig, valamint hétvégén és ünnepnapokon egész nap nem folytatható zajt keltõ tevékenység, kivéve ha ehhez a megfelelõ engedélyt és jóváhagyást elõzetesen beszerezték. – A Biztonsági Övezetbe történõ belépést az Amerikai Nagykövetség fogja felügyelni. – A Közterületen csak az Önkormányzat Mûszaki Osztálya által jóváhagyott tervek szerinti létesítmények helyezhetõk el. Az Amerikai Kormány és az Önkormányzat megegyezett abban, hogy a jóváhagyás az alábbiakban részletezett három részben fog történni: a) Az Amerikai Kormány az Önkormányzat részére elõzetes terveket ad át a két beléptetõ épületre (CAC) és az õrbódéra vonatkozóan. Ezek alapján és ezen létesítményekre vonatkozóan az Önkormányzat elvi építési engedélyt ad ki. b) Ezzel egyidejûleg az Önkormányzat szabályozási tervét akként módosítja, hogy a Közterületen a két beléptetõ épület (CAC) és az õrbódé az „A” jelû Mellékletben megjelölt helyeken megépíthetõ legyen. A Városépítési, Mûemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság VMKB 76/2007. (VI. 12.) számú határozatában ezek megépítéséhez elviekben már hozzájárult. c) Várható, hogy a szabályozási terv módosítások 2008 januárban hatályba lépnek és ezt követõen az Önkormányzat kiadja a beléptetõ épületek és az õrbódé megépítéséhez szükséges jogerõs építési engedélyt az Amerikai Kormány által benyújtott végleges tervnek megfelelõen. – Az Amerikai Kormány jogosult a járdaszegély menti víznyelõk áthelyezésére és az útburkolat megváltoztatására az Amerikai Nagykövetség bejáratának esztétikusabbá tétele céljából. Minden ilyen jellegû munkát elõzetesen egyeztetnek az Önkormányzattal a közmûvek megóvása érdekében. 4. A jelen Megállapodásban írt és az „A” jelû Mellékletben meghatározott, valamint az 1. számú Függelékben pontosabban körülírt Biztonsági Övezeten belüli terület használatáért az Amerikai Kormány az Önkormányzatnak évi harminchatezer dollárt (USD 36 000) fizet évente elõre, azzal, hogy az elsõ évre vonatkozó fizetést a jelen Megállapodás aláírásától számított 14 (tizennégy) napon belül teljesíti.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
5. A jelen Megállapodás kizárólag az Amerikai Kormányra (és szerzõdéses partnereire) vonatkozik és más (harmadik) felekre nem engedményezhetõ. 6. Az Amerikai Kormány köteles a jelen Megállapodást olyan helyen tartani, hogy azt a Közterület és a Biztonsági Övezet jogszerû használatának ellenõrzésére jogosult közterület-felügyeletnek bármikor be tudja mutatni. 7. Az Amerikai Kormány tudomásul veszi, hogy a jelen Megállapodás csak az „A” jelû Mellékletben meghatározott és a Biztonsági Övezetet magában foglaló Közterület használatára terjed ki és kizárólag az abban meghatározott módon. A jelen Megállapodás más célú felhasználásra, vagy más közterület használatára nem terjed ki. 8. Az Amerikai Kormány gondoskodik a Biztonsági Övezet tisztán és rendben tartásáról és a jelen Megállapodásban foglaltak szerinti használatáról. 9. A jelen Megállapodás értelmében az Amerikai Kormány jogosult a Közterületet, amely kizárólag az Önkormányzat tulajdonában van, használni. Azokban az esetekben, amikor az Amerikai Kormány a jelen Megállapodásban nem szabályozott tevékenységet folytat, vagy amelyhez egyéb engedély szükséges a vonatkozó jogszabályok értelmében, vagy ha a tevékenység építésiengedély-köteles, az Amerikai Kormány vállalja, hogy ezen engedélyeket az Önkormányzattól beszerzi. Az Önkormányzat elõzetesen vállalja, hogy minden olyan építési és egyéb engedélyt megad, amely a jelen Megállapodásban rögzített feltételek teljesítéséhez, beleértve a jelen Megállapodás 3. pontjában foglalt feltételeket, szükségesek. 10. Az Amerikai Kormány vállalja, hogy a Közterület használatával kapcsolatos valamennyi közmû (áram, víz stb.) díjat megfizeti. Vállalja továbbá, hogy a szükséges szerzõdéseket a közmûszolgáltatókkal (gáz, áram, víz stb.) megköti. 11. Az Amerikai Kormány biztosítja, hogy a megkülönböztetõ jelzést használó jármûvek a Biztonsági Övezetbe a lehetõ legrövidebb idõn belül bármikor bejussanak. 12. A jelen Megállapodás a Magyar Köztársaság joga szerint jött létre. 13. Szerzõdõ felek a jelen Megállapodásban foglaltak megtörténtének és végrehajtásának ellenõrzésére be kívánják vonni a Külügyminisztériumot. A jelen Megállapodás a Szerzõdõ felek közös megegyezése alapján írásban módosítható vagy változtatható. A jelen Megállapodás bármelyik Szerzõdõ fél által kezdeményezett bármilyen módosításáról, kiegészítésérõl, vagy az egyik Szerzõdõ fél által kezdeményezett megszüntetésérõl a Külügyminisztériumot elõzetesen tájékoztatni kell. Az Önkormányzat ezennel úgy nyilatkozik, hogy a jelen Megállapodást Szabályozási Tervének részévé teszi és vállalja, hogy a Szabályozási Terv bármilyen olyan módosítását, amely a jelen Megállapodásban foglaltakat bármilyen módon érintené, a jövõben csak a Külügyminisztériummal való elõzetes konzultációt követõen és jóváhagyásának birtokában tesz.
12781
14. A jelen Megállapodás és ennek valamennyi melléklete és függeléke egy okiratot alkot, azaz a mellékletek és a függelékek a jelen Megállapodás szerves részét képezik. 15. A jelen Megállapodás angol és magyar nyelven készült és lett aláírva. Vita esetén az angol nyelvû változat tekintendõ irányadónak. A jelen Megállapodást Szerzõdõ felek mint nyilatkozataikkal és szándékukkal mindenben megegyezõt az arra jogosult képviselõik által, alulírott helyen és napon az alábbiak szerint írták alá. Budapest, 2007. augusztus 13. (Aláírások) A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma tudomással vette a jelen Megállapodást és a továbbiakban figyelemmel kíséri annak végrehajtását. (Aláírás)
„A” jelû Melléklet az Amerikai Nagykövetség Közterület Használati Megállapodásához Szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy az Amerikai Nagykövetség, Budapest V. kerület, Szabadság téri épülettömbjében vagy amellett az alábbi mûtárgyak elhelyezésére és/vagy fenntartására kerül sor az Amerikai Egyesült Államok Kormánya (,,Amerikai Kormány”) képviseletében eljáró budapesti Amerikai Nagykövetség (a továbbiakban: „Amerikai Nagykövetség”) és a Belváros-Lipótváros Önkormányzata (a továbbiakban: „Önkormányzat”) között megkötött, az Amerikai Nagykövetség közterület használati megállapodásában meghatározottak alapján. 1. A meglévõ gépjármû behajtási akadályok és a biztonsági cölöpsor bizonyos részei a jelenlegi helyükön maradnak az 1. számú Függelékben bemutatottak szerint. 2. Az Amerikai Kormány jogosult a meglévõ biztonsági cölöpsorhoz hasonló, behatolást akadályozó és az Amerikai Kormány biztonsági elõírásainak megfelelõ cölöpsort felállítani és fenntartani az Amerikai Nagykövetség épülete elõtt és a Perczel Mór utca végénél. A cölöpsort az Amerikai Nagykövetség épületegyüttesének külsõ falaitól mért 30 méterre kell úgy elhelyezni, hogy ezen belül semmilyen jármû ne tudja az Amerikai Nagykövetséget megközelíteni. A cölöpök az Amerikai Kormány tulajdonát képezik, azokat senki, sem kormányzati, sem kormányzattól független szerv vagy személy nem távolíthatja el, nem módosíthatja, nem hidalhatja át és/vagy gyengítheti meg mindaddig, amíg az Amerikai Kormány a Nagykövetséget a jelenlegi helyén a Budapest V. kerület, Szabadság téren mûködteti. Gyalogosforgalom az alábbi 4. pontban leírtak
12782
MAGYAR KÖZLÖNY
szerint lehetséges a biztonsági oszlopsorral elzárt terület a megmászásra alkalmatlan biztonsági kerítésen kívül esõ részén. 3. Az 1. számú Függelék a Megállapodás aláírása elõtt meglévõ cölöpsort, illetve az alábbi 4. pontban részletezett és a Megállapodás tárgyát képezõ új cölöpsor és új Biztonsági Övezet rajzát mutatja be. Az új cölöpsor tényleges helyét az Önkormányzattal kell egyeztetni, de annak mindenféleképpen meg kell felelnie a 2. pontban írt feltételeknek. Egy második cölöpsor kezdõdik a meglévõ gépjármû-akadály mindkét oldalától a Perczel Mór utca északi végénél az utca mindkét oldalán található épületek felé. Egy harmadik cölöpsor a Kiss Ernõ utcát keresztezõ megmászásra alkalmatlan biztonsági kerítés vonalát fogja követni. 4. Biztonsági Zóna: Az Amerikai Kormány által megépítendõ megmászásra alkalmatlan biztonsági kerítésen belül található és az Önkormányzat tulajdonában álló terület teljes mértékben a Biztonsági Övezet részét fogja képezni. A Biztonsági Övezetet kizárólagosan az Amerikai Kormány jogosult használni és az Amerikai Nagykövetség diplomáciai területének részét fogja képezni. A megmászásra alkalmatlan biztonsági kerítés a 2. számú Függelékben bemutatottaknak megfelelõen 3 (három) méter magas lesz. Az Amerikai Kormány együtt fog mûködni az Önkormányzattal a biztonsági elõírások megtartása mellett szóba jöhetõ végleges kerítésterv kidolgozásában. 5. A megmászásra alkalmatlan biztonsági kerítés az 1. számú Függelékben bemutatott vonalban kerül elhelyezésre, az alábbiak szerint: A kerítés a Szabadság téren található jelenlegi gépjármû-behajtó akadály északi oldaláról indul és követi a meglévõ járdaszegélyt a Perczel Mór utcáig. Ezután az oszlopsor végigfut a Perczel Mór utcán az Amerikai Nagykövetség épületével párhuzamosan, az épület falától 15 (tizenöt) méter távolságban. Az Amerikai Nagykövetség épületének végétõl számított 15 (tizenöt) méter után az oszlopsor 90 (kilencven) fokban jobbra fordul, keresztezi a Perczel Mór utcát, majd a Pénzügyminisztérium épületének falánál véget ér. A Pénzügyminisztérium másik oldalán újrakezdõdik a biztonsági kerítés azon a ponton, ahol a Pénzügyminisztérium épületének a fala érintkezik a Szabadság tér 10. szám alatti épület falával, ahol keresztül megy a Kiss Ernõ utcán, egészen az utca túloldalán lévõ járdaszegélyig. Itt a kerítés 90 (kilencven) fokban jobbra fordul és végigfut az utcán a járdaszegély vonalában addig a pontig, amíg keresztezi a Konzuli Ügyek Osztályának új beléptetõ épületét (,,CAC”). Innen a kerítés követi a járdaszegély vonalát a konzulátus beléptetõ épülete (CAC) és az alkalmazottak/látogatók beléptetõ épülete között. Az alkalmazottak/látogatók beléptetõ épületének másik oldalán a kerítés ismét a Szabadság téri járdaszegély vonalát követi és egészen a gépjármû behajtási akadályig tart. 6. A Biztonsági Zónán belül két beléptetõ épület (CAC) kerül megépítésre a Szabadság tér mentén, az 1. és a 3. számú Függelékek szerint. A beléptetõ épületek (CAC-ok) egyszintes épületek lesznek és külsõ megjele-
2007/169. szám
nésükrõl az Amerikai Kormány és az Önkormányzat fog megállapodni. 7. Az Amerikai Nagykövetség egy darab kétszemélyes õrbódét állít fel a gépjármû behajtó akadály közelében a Szabadság téren az 1. és a 4. számú Függelékben bemutatottak szerint.
„J” Függelék Megállapodás az ingatlan-felújításhoz kapcsolódó technikai kérdésekben A jelen Megállapodás az ingatlan-felújításhoz kapcsolódó technikai kérdésekben (a továbbiakban „Megállapodás”) 2007. szeptember 10-én jött létre, a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban „Magyar Kormány”), amelynek képviseletében Dr. Göncz Kinga külügyminiszter jár el és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya (a továbbiakban az „Amerikai Kormány”) nevében felhatalmazással bíró budapesti Amerikai Nagykövetség, amelynek képviseletében April H. Foley nagykövet jár el, között. A Magyar Kormány és az Amerikai Kormány az alábbiakban külön-külön, mint „Szerzõdõ fél” és együttesen, mint „Szerzõdõ felek” szerepelhetnek a hivatkozásokban. A Szerzõdõ felek hivatkozva az Amerikai Kormány 2007. január 22-én kelt Munkanyilatkozatára (MNY), a Magyar Köztársaság Külügyminisztere, Göncz Kinga és az Egyesült Államok Nagykövete, April H. Foley által 2006. október 20-án aláírt Szándéknyilatkozatban javasolt ingatlancserére, illetve a Magyar Kormánynak a Külügyminisztérium és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) képviselõi, valamint az Egyesült Államok Kormányának képviselõi között a KVI-nál 2007. augusztus 22-én lefolytatott megbeszélésre, ahol az Egyesült Államok Kormányát a Nagykövetség és az Egyesült Államok Külügyminisztériumának Tengerentúli Épületeket Üzemeltetõ Hivatalának (a továbbiakban: OBO) tagjai képviselték, valamint a 2007. szeptember 10-én aláírandó Ingatlancsere Megállapodásra, elfogadva a KVI Szabadság tér 10. és 11. szám alatti épületek szerkezetét és állapotát leíró szakvéleményének megállapításait (címe: „Tartószerkezeti Szakvélemény”, készítette MTM 2007. augusztusi dátummal), a Szerzõdõ felek a következõkben állapodtak meg: 1. A felújítási szabványok. Az Amerikai Kormány egyetért azzal, hogy a Magyar Kormány az irodaépületek felújítására irányadó magyar teherbírási szabványokat (MSZ) követi. Ezek a szabványok tartalmazzák, de nem korlátozódnak azokra, amelyek a közösségi tevékenységi helyiségekre és folyosókra vonatkoznak az MNY-ben leírtak szerint. A tengerészgyalogosok szálláshelyét képezõ helyiségek tervei követhetik a Magyar Kormány lakóhe-
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
lyiségekre vonatkozó szabványait, ideértve a közösségi tevékenységre kijelölt helyiségekre alkalmazandóakat is. 2. A felújítás részletezése. A Magyar Kormány biztosítja a központi légkondicionáló berendezést, a fûtést és a tûzoltó rendszert az épületek felújítási munkáinak tervezése és kivitelezése során. A Magyar Kormány egyetért azzal, hogy az épületek teljesítsék a funkcionális, tûz-/és életbiztonsági, valamint a mozgáskorlátozottak számára a hozzáférhetõségi feltételeket (az épületen belül, valamint az épületbe való bejutáshoz használatos külsõ területeken), ahogy az a fent említett MNY-ben a Nagykövetségi irodaépületekre vonatkozóan felvázolásra került. Ezzel egyidejûleg az Amerikai Kormány egyetért azzal, hogy a speciális biztonsági követelményekkel kapcsolatos költségeket – ideértve például a belsõ fóliázott üvegezést – az Amerikai Kormány fogja viselni. 3. A tervezési folyamat és elfogadása. A Szerzõdõ felek egyetértenek abban, hogy az irodaépületekhez kapcsolódó egyes tervezési megoldások a tervezési folyamatban kerülnek rögzítésre. A Magyar Kormány által javasolt építészeti és épületgépészeti rendszerekre vonatkozó tervezési megoldásoknak a vonatkozó magyar szabványok szerint meg kell felelniük az MNY-ben rögzített Nagykövetségi elvárásoknak, valamint bírniuk kell az OBO egyetértését. Az elkészített épületgépészeti terveknek az MNY-ben leírtaknak való funkcionális és mûszaki megfelelõségét az OBO mérlegelni fogja. 4. Tetõ. Az Amerikai Kormány elfogadja a KVI faanyagvédelmi szakértõi véleményének (címe: „Faanyagvédelmi Szakértõi Vélemény”, melyet az Anticimex Hungária készített 2007. augusztusi dátummal) a meglévõ tetõ állapotára vonatkozó fõ megállapításait. Összhangban az épület valamennyi fõ rendszerével, a tetõ tervezési megoldása a teljes irodaházra vonatkozó megoldásnak részét kell, hogy képezze. A terveket alátámasztó mûszaki elemzéseknek a Magyar Kormány által benyújtott teljes projekt részét kell képezniük. 5. A felújítás befejezése. Az Amerikai Kormány tudomásul veszi, hogy a Magyar Kormány által a felújításra és a tervezésre becsült és költségvetésben elkülönített összeg nem haladhatja meg a bruttó 3,5 milliárd forintot. A felújítás befejezésének és a tulajdonjog átszállásának pontos feltételeit az Ingatlancsere Megállapodás 9.d cikke határozza meg. 6. Hatálybalépés. Jelen Megállapodás az Ingatlancsere Megállapodással egyidejûleg lép hatályba. 7. Módosítás. Jelen Megállapodás csak írásban, Szerzõdõ felek közös megegyezésével módosítható vagy változtatható. 8. Irányadó nyelv. A jelen Megállapodás magyar és angol nyelven készült. Mindkét változat hiteles. Amennyiben bármilyen értelmezési eltérés merülne fel, úgy az angol nyelvû változat tekintendõ irányadónak. 9. Irányadó jog. A jelen Megállapodás értelmezésére a magyar jog tekintendõ irányadónak.
12783
10. Aláírás. Az egymásnak tett ígéretek elismerése céljából Szerzõdõ felek arra szabályszerûen felhatalmazott képviselõi a jelen Megállapodást aláírták: (Aláírások)
„K” Függelék Megállapodás Mûemléki Jelleg Megóvásáról A jelen Mûemléki Jelleg Megóvásáról Szóló Megállapodás (a továbbiakban „Megállapodás”) 2007. szeptember 10-én jött létre a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban „Magyar Kormány”), amelynek képviseletében dr. Göncz Kinga külügyminiszter jár el és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya (a továbbiakban az „Amerikai Kormány”) nevében felhatalmazással bíró budapesti Amerikai Nagykövetség, amelynek képviseletében April H. Foley nagykövet jár el, között. A Magyar Kormány és az Amerikai Kormány az alábbiakban külön-külön, mint „Szerzõdõ fél” és együttesen, mint „Szerzõdõ felek” szerepelhetnek a hivatkozásokban. A Szerzõdõ felek hivatkozva az „Építészeti Értékek Jegyzéke” címû jelentésre, amelyet a Magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatal készített 2007. júliusában, és amely a Szabadság tér 10. és 11. szám alatti épületek eredeti elemeit írja le, melyeket a Magyar Kormány a Magyar Köztársaság Külügyminisztere, Göncz Kinga és az Egyesült Államok Nagykövete, April H. Foley által 2006. október 20-án aláírt Szándéknyilatkozatban javasolt ingatlancsere kapcsán, valamint a 2007. szeptember 10-én aláírandó Ingatlancsere Megállapodásban határozott meg, elfogadva a két, a Magyar Kormány által az Ingatlancsere Megállapodásban felajánlott épület mûemlékjellegét, a Szerzõdõ felek a következõkben állapodnak meg: 1. Eredeti díszítõelemek. Az Amerikai Kormány elviekben beleegyezik, hogy a Szabadság téri ingatlanok eredeti díszítõelemei, különös tekintettel mindkét ingatlan homlokzatára, valamint a Szabadság tér 11. alatti ingatlan központi lépcsõházára, a lehetõ legnagyobb mértékben kerüljenek megõrzésre. Az Amerikai Kormány tudatában van a modern tûz- és életbiztonsági elõírások teljesítésének nehézségeinek a központi lépcsõház megóvásának során, de beleegyezik, hogy mérlegelje a Magyar Kormány által benyújtott állagmegóvási terveket, amennyiben azok megfelelnek az Amerikai Kormány közlekedési, valamint tûz- és életbiztonsági szükségleteinek. Az Amerikai Kormány ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy a Szabadság téri ingatlanok eredeti homlokzatának felújítása oly módon történjen, hogy az megfeleljen az Amerikai Kormány mûködési, szerkezeti, védelmi és biztonsági követelményeinek. Az Amerikai Kormány ezen kívül vállalja, hogy a Szabadság tér
12784
MAGYAR KÖZLÖNY
10. szám alatti ingatlan bejáratánál levõ mozaikburkolatot, valamint mindkét épület külsõ ablakainak hagyományos arculatát is megtartja. Ahol biztonsági okokból biztonsági ajtókat és ablakokat kell beépíteni, ott az új ajtók és ablakok külsejét a lehetõ legnagyobb mértékben az eredeti homlokzathoz és ajtókhoz kell igazítani. 2. Belsõ átépítések. A Magyar Kormány – a Külügyminisztérium és a Magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közvetítésével – a fenti feltételek figyelembevételével egyetért azzal, hogy a Szabadság tér 10. és 11. szám alatti ingatlanok belsõleg átalakíthatók legyenek, ideértve a nem teherviselõ válaszfalak eltávolítását, valamint modern felvonók és, amennyiben szükséges, további lépcsõházak beépítését annak érdekében, hogy az épületek megfeleljenek a tûzvédelmi és a mozgáskorlátozottak érdekében hozott hozzáférhetõségi elõírásoknak. Az Amerikai Kormány úgy tekinti, hogy amennyiben ez lehetséges, és az Amerikai Kormány igényeinek megfelel, az eredeti belsõ ajtók megõrizhetõk és felhasználhatók az új épületszerkezetben. 3. Hatálybalépés. A jelen Megállapodás az Ingatlancsere Megállapodással egyidejûleg lép hatályba. 4. Módosítás. Jelen Megállapodás csak írásban, Szerzõdõ felek közös megegyezésével módosítható vagy változtatható. 5. Irányadó nyelv. A jelen Megállapodás magyar és angol nyelven készült. Mindkét változat hiteles. Amennyiben bármilyen értelmezési eltérés merülne fel, úgy az angol nyelvû változat tekintendõ irányadónak. 6. Irányadó jog. A jelen Megállapodás értelmezésére a magyar jog tekintendõ irányadónak. 7. Aláírás. Az egymásnak tett ígéretek elismerése céljából Szerzõdõ felek arra szabályszerûen felhatalmazott képviselõi a jelen Megállapodást aláírták: (Aláírások)” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 2. és 3. §-a a Megállapodás 11. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a külpolitikáért felelõs miniszter az államháztartásért felelõs miniszterrel (a Kincstári Vagyoni Igazgatóság útján) közösen gondoskodik.
Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2007/169. szám
2007. évi CXLIX. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség területés vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekûségérõl és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról* 1. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekûségérõl és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Vt. tv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység tervezése, szabályozása, szervezése, irányítása, ellenõrzése, a kiemelten közcélú védõmûvek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés az állam feladata. A térségi árvízvédelmi biztonság megteremtése és fejlesztése kiemelten fontos közérdekû tevékenység.” 2. § A Vt. tv. 2. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése kapcsán a következõ alapelvek érvényesülnek: a) a Tisza folyó mértékadót meg nem haladó árvizeit elsõsorban a mértékadó védképességûre kiépülõ árvízvédelmi töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, melyben – az ökológiai szempontokra is figyelemmel – az árvízvédelmi szempontok elsõrendû érvényesülése érdekében javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket; b) a mértékadó védképességet meghaladó, töltésszakadással, elöntéssel fenyegetõ árhullámokat hazai területen árapasztással csökkenteni kell; c) az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történõ szükség szerinti visszavezetését (vagy vízhiányos területre történõ átvezetését) szolgáló, mûtárgyakból és tározókból álló árapasztó rendszert úgy kell kialakítani és mûködtetni, hogy az – az árvízvédelmi funkció biztosítása mellett, még a mértékadó árvízszint alatti árhullámok esetében is – hasznosítható legyen az agrár-környezetgazdálkodási, a klímavédelmi és a Tisza-völgy fejlesztésével kapcsolatos programokban elõirányzott célok megvalósítása, valamint a természetes élõhelyek fenntartása és gyarapítása során. A tározókban és a hozzájuk kapcsolódó tájgazdálkodási mintaterületeken biztosítani kell – megfelelõ vízhozam esetén – az évenkénti, rendszeres sekélyvízû elöntés lehetõségét.
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. november 19-i ülésnapján fogadta el.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(3) A (2) bekezdésben megfogalmazott alapelveknek megfelelõen a VTT keretében a következõket kell megvalósítani: a) a Tisza-völgy árvízvédelmi mûveinek elõírás szerinti kiépítését, összhangban a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelésével, a lefolyás elõsegítését szolgáló beavatkozásokkal, biztosítva a folyók hullámtereinek tájés földhasználatváltását; b) a Tisza-völgyben az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító árvízi tározókat a belsõ vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítményekkel; c) a tározók megépítése és a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelése által a Tisza teljes hazai szakaszán a rendkívüli árhullámok csúcsvízszintjeinek 1,0 m-rel való csökkentését; d) a monitoring rendszer és elõrejelzés fejlesztését, az árapasztó tározórendszer és a hozzá kapcsolódó tájgazdálkodási vízrendszer üzemrendjének megvalósításhoz igazodó kialakítását; e) az árvízi tározók vízilétesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket a tájhasználatváltással együtt.” 3. § A Vt. tv. 3. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § A VTT tervezésével, elõkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatok és tevékenységek a 2007. évtõl beépülnek a nemzeti fejlesztési tervbe és a nemzeti vidékfejlesztési tervbe. A VTT pénzügyi forrásai a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai és a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervet megvalósító nemzeti vidékfejlesztési program keretében az Európai Unió támogatási alapjából pályázati úton elnyerhetõ pénzeszközök, valamint az európai uniós támogatások hazai társfinanszírozási kerete, továbbá a már megkezdett beruházások esetében a költségvetési támogatás, melynek biztosításáról – a központi költségvetésbõl – a Kormány gondoskodik.” 4. § A Vt. tv. a következõ 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § Az Országos Területrendezési Tervrõl szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a vízgazdálkodásért felelõs miniszter kezdeményezésére az árvízi tározóval érintett területeket – az 5. § (1) és a 24. § (2) bekezdése szerint megállapított miniszteri rendelet alapján – az érintett települési önkormányzatoknak a külön jogszabályban meghatározott településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük, és a miniszteri rendelet hatálybalépésétõl számított kilenc hónapon belül a településrendezési tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük.” 5. § A Vt. tv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
12785
„(2) A földrészlet vagy annak területi mértékben meghatározott részének árvízi tározóba történõ sorolásáról a földrészlet fekvése szerint illetékes vízügyi hatóság a hatósági eljárás során határoz. A vízügyi hatóság a jogerõs határozattal megkeresi a feljegyzés iránt a földrészlet fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot. Amennyiben az árvízi tározó jogi jelleg nem az egész földrészletet érinti, a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.” 6. § A Vt. tv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az árvízi tározó területéhez tartozó termõföld ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosát – a rendelkezésre állással és a használat, illetve a hasznosítás korlátozásával összefüggõ értékcsökkenés miatt, azok ellenértékeként – tulajdoni illetõségének arányában egyszeri térítés illeti meg. A magyar állam tulajdonában lévõ földrészlet esetén egyszeri térítés kifizetésére nem kerül sor.” 7. § A Vt. tv. 9. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a § a következõ (6)–(9) bekezdésekkel egészül ki: „(4) A (3) bekezdés alapján állami tulajdonba kerülõ termõföld – a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével – a Nemzeti Földalap vagyoni körébe kerül. (5) A beruházó nyilvántartást vezet az árvízi tározó területéhez tartozó földrészletekrõl, valamint a földrészletek tulajdonosairól. Az adatkezelés célja az egyszeri térítés, illetve az ingatlan vételárának, valamint a kisajátítás során meghatározott kártalanítási összeg kifizetésének biztosítása. (6) Az árvízi tározó területéhez tartozó földrészletekre vonatkozó nyilvántartás tartalmazza: a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévõ ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát, b) mûvelési ágát és a mûvelés alól kivett terület elnevezését, c) minõségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét. (7) A beruházó a (6) és (8) bekezdés szerinti adatokat az (5) bekezdésben meghatározott összegek kifizetéséig tartja nyilván. (8) A földrészlet tulajdonosa vonatkozásában tartalmazza: a) a természetes személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja nevét, születési helyét, évét, lakcímét, b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ más szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, statisztikai számjelét. (9) Az ingatlanügyi hatóság – az árvízi tározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történõ feljegyzésérõl szóló határozattal, illetve a földrészlet tulajdonosában bekövetkezõ változás esetén a tulajdonjog bejegyzõ határozattal egyidejûleg – a (6) és (8) bekezdésben meghatározott adatokat a beruházónak megküldi.”
12786
MAGYAR KÖZLÖNY
8. § A Vt. tv. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A VTT létesítményeinek megvalósítása érdekében indított környezetvédelmi, vízjogi és építési engedélyezési, valamint árvízi tározóba sorolási eljárás ügyintézési határidejét az eljáró közigazgatási szerv vezetõje nem hosszabbíthatja meg.” 9. § A Vt. tv. 19. § (2) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:] ,,a) az elõzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása, b) a nyomvonal kijelölése, c) a környezeti hatástanulmány és az örökségvédelmi hatástanulmány benyújtása,” 10. § (1) E törvény a kihirdetésétõl számított 15. napon lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 7/A. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az Európai Közösségek Tanácsa 91/271/EGK számú, a települési szennyvíz tisztításáról szóló Irányelve 15. cikkében elõírt információszolgáltatási (jelentéstételi) tagállami kötelezettség teljesítéséhez a víziközmû-szolgáltatók kötelesek szolgáltatni a vízügyi igazgatási és hatósági feladatokat ellátó szervek által kért adatokat és információkat , illetve a helyszínen biztosítani ezek megbízhatóságának vízügyi hatósági ellenõrzését.” b) a Vgtv. a következõ 33/A. §-sal egészül ki: „33/A. § A vízügyi hatóság jogosult – a természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelõzése (így a nagyvízi meder vízszállító képességének megõrzése, az árvizek levezetésének biztosítása) érdekében – a nagyvízi mederben telekalakítási, illetõleg építési tilalmat elrendelni.” Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2007. évi CL. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról* 1. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. §-a a következõ (15) bekezdéssel egészül ki: * A törvényt az Országgyûlés a 2007. november 19-i ülésnapján fogadta el.
2007/169. szám
„(15) Ha jogszabályváltozás vagy az önkormányzati feladatellátást érintõ egyéb központi vagy hatósági intézkedés miatt a központi támogatással folyamatban lévõ beruházás mûszaki tartalmának megváltoztatása szükséges, illetve ha a beruházás befejezése elõre nem látható okok miatt elhúzódik, úgy az önkormányzat kérheti a beruházás mûszaki tartalmának, pénzügyi ütemezésének módosítását. A kérelmekrõl, valamint ha szükséges, az ezzel összefüggõ központi támogatás maradványa felhasználásának engedélyezésérõl a területfejlesztésért és területrendezésért felelõs miniszter dönt.” 2. § E törvény a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit alkalmazni kell az e törvény hatálybalépése elõtt központi támogatással megvalósuló beruházások esetében is. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2007. évi CLI. törvény a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról*
A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 1. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A jogi segítõ a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás), amelynek jogszabályban meghatározott mértékû munkadíját és költségeit (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás díja) az állam a fél helyett a jogi segítõ részére megfizeti vagy megelõlegezi.” 2. § (1) A Jst. 3. §-ának (1) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: (A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha) „i) átmeneti vagy tartós nevelésbõl kikerült fiatal felnõtt tartós lakhatásának, elsõ lakáshoz jutásának elõsegítése érdekében okiratszerkesztésre van szükség.” (2) A Jst. 3. §-a (3) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép:
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. november 19-i ülésnapján fogadta el.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
„Az (1) bekezdés a)–h) pontjaiban foglalt esetben sem lehet támogatást nyújtani” 3. § (1) A Jst. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendõ az a fél, aki) „a) rendszeres szociális segélyben részesül vagy rendszeres szociális segélyben részesülõ, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,” (2) A Jst. 5. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A jogi szolgáltatás díját az állam viseli akkor is, ha az egyedülálló és a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével vagyontalan fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át.” 4. § A Jst. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: ,,(2) Nem részesíthetõ a fél támogatásban, ha a) valamely korábban nyújtott támogatást (ideértve e bekezdésben a II. és III. Fejezet szerinti támogatásokat is) valótlan adatok szolgáltatása miatt megvontak tõle, a megvonás idõpontjától számított 5 évig, b) valamely, korábban részére vagy más személy részére nyújtott támogatás összegét – bár arra köteles lett volna – nem térítette vissza az államnak, vagy c) a támogatás iránti kérelmében foglaltak ellenõrzésére irányuló vizsgálat elvégzését akadályozza.” 5. § A Jst. II. Fejezete a következõ szöveggel lép hatályba: „II. Fejezet TÁMOGATÁS A POLGÁRI ELJÁRÁSOKBAN A támogatás formája 11. § Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmezõ és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelõlegezi vagy viseli. 11/A. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerint költségmentességben (a továbbiakban e fejezetben: költségmentesség) részesülõ fél pártfogó ügyvédjének államot terhelõ díja e törvény szerint kerül megfizetésre és a pártfogó ügyvéd díját az állam – külön jogszabályban meghatározottak szerint – megelõlegezi. (2) Ha az állam a pártfogó ügyvédi képviseletet a 14. § a) pontja alapján biztosítja a fél számára, és a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a bíróság nem kötelezi a perben az ellenérdekû felet, a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Egyebekben a pártfogó ügyvéd díjazására az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.
12787
(3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekû felet kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelõlegezett pártfogó ügyvédi díjat. 11/B. § (1) Ha az állam a fél számára a 15. § alapján biztosítja a pártfogó ügyvédet, a fél helyett a pártfogó ügyvéd díját megelõlegezi. (2) Ha a bíróság nem kötelezte a perben az ellenérdekû felet a pártfogó ügyvéd díjának viselésére, a fél köteles a megelõlegezett pártfogó ügyvédi díjat az állam részére visszatéríteni. (3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekû felet kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelõlegezett pártfogó ügyvédi díjat. A támogatás igénybevételének feltételei 12. § Támogatásban részesül az a 13. §-ban meghatározott és rászorultnak tekintendõ fél, a) aki jogban járatlansága vagy az ügy bonyolultsága folytán személyesen eljárva nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni, vagy b) akinek a perében a jogi képviselet kötelezõ. 13. § A támogatásban részesíthetõ a) a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelõ fél; b) a menekültügyi eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt kérelmet benyújtó személy; c) külföldi fél olyan perben, amelyben tárgyi költségfeljegyzési jog áll fenn; d) a 15. § alapján nyújtott támogatás esetében a kiemelkedõen közhasznú szervezet és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet az általa közérdekbõl, külön jogszabály felhatalmazása alapján indított perben. 14. § A támogatásra rászorultnak tekintendõ a) az 5. §-ban és a 7–9. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelõ fél, b) a költségmentességben részesült fél, ha a költségmentesség kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is. 15. § A támogatásra – a 14. §-ban foglaltakon túlmenõen – rászorultnak tekintendõ a) a 6. §-ban és a 7–9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelõ fél; b) a 9/A. §-ban foglalt feltételeknek megfelelõ fél, ha a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bûncselekmény áldozata, jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére és bûncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve a bûncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárítása érdekében indít pert, kivéve ha a 14. § szerint minõsül rászorultnak; c) a fél, ha tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg;
12788
MAGYAR KÖZLÖNY
d) vagyoni helyzetétõl függetlenül a 13. § d) pontjában megjelölt szervezet. A támogatás kizártsága 16. § (1) A feltételek teljesítése esetén sem lehet a támogatást engedélyezni a következõ esetekben: a) ha az ügyben a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta; b) a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehetõség van a 10. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazására. (2) Ha a fél rászorultsága a 14. § a) pontján vagy a 15. §-on alapul, a következõ esetekben is kizárt a támogatás engedélyezése: a) a fél pereskedése rosszhiszemûnek vagy már elõre teljesen eredménytelennek látszik; b) a fél mint engedményes lép fel, és valószínûnek mutatkozik, hogy az engedményezés a támogatás igénybevételével történõ perlés lehetõvé tételét célozta; c) az eljárás elõzetes bizonyítás lefolytatására irányul; d) a fél a 3. § (3) bekezdésének d)–f) pontjában megjelölt tárgyú perhez kér támogatást.” 6. § A Jst. 19. §-a a következõ szöveggel lép hatályba: „19. § (1) A támogatásra a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor tekintendõ rászorultnak, ha a) jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel az 5. §-ban és a 7–9. §-ban foglalt feltételeknek, vagy b) jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel a 9/A. § szerinti feltételeknek, továbbá a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bûncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatás igénybevételére. (2) Nem engedélyezhetõ a támogatás a) a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehetõség van a 10. § (3) bekezdésének alkalmazására, vagy b) ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta. (3) A kiskorú sértett és magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül jogosult a támogatásra; nem részesíthetõ azonban támogatásban, ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta.” 7. § A Jst. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A támogatás engedélyezése iránti ügyben az ügy érdemében hozott döntésnek minõsül: a) a támogatás engedélyezése vagy a kérelem elutasítása,
2007/169. szám
b) a támogatás megvonása, c) a támogatás összegének meghatározása, d) a támogatás visszatérítésére kötelezés, e) döntés részletfizetés, halasztás vagy méltányossági kérelem tárgyában.” 8. § A Jst. 52–59. §-a és az azokat megelõzõ alcímek a következõ szöveggel lépnek hatályba: „A támogatás engedélyezése iránti kérelem 52. § (1) Támogatásként a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését a fél a pert befejezõ határozatot megelõzõ tárgyalás berekesztéséig (nemperes eljárás befejezéséig) kérheti. (2) A támogatás hatálya a támogatás engedélyezésérõl szóló határozat jogerõre emelkedésétõl kezdve a per jogerõs befejezéséig tart. 53. § A kérelemben a félnek meg kell jelölnie a) a kért támogatást, b) a pert lefolytató bíróságot és annak a pernek a tárgyát és az ügyszámát, amelynek lefolytatásához a támogatást kéri; ha pedig a per még nem indult meg, az ellenfél nevét, lakóhelyét (székhelyét), a jogvita tárgyát és az eljárás lefolytatására illetékes bíróságot. 54. § A fél 24. § szerinti bejelentési kötelezettsége a per jogerõs befejezésig áll fenn, ezt követõen pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles 3 munkanapon belül bejelenteni a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig. A támogatást engedélyezõ határozat 55. § A támogatást engedélyezõ határozatnak tartalmaznia kell a következõket is: a) a perre vonatkozó adatokat (bíróság, – ha ismert – az ügyszám, felek neve, címe, a per tárgya); b) azt, hogy a fél melyik rászorultsági feltétel fennállta (14. és 15. §) alapján részesül támogatásban; c) azt, hogy a fél a támogatásra mely idõponttól szerzett jogosultságot. A támogatás felülvizsgálata és megvonása 56. § A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás feltételeinek fennállását felülvizsgálja a) a per jogerõs befejezéséig – az engedélyezés idõpontjához képest – kétévente, b) a támogatás hatályának fennállása alatt bármikor, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszûntek. 57. § (1) Ha a támogatás megvonására azért került sor, mert az igénybevételének a feltételei a támogatás iránti kérelem elõterjesztésekor sem álltak fenn és a fél a kérelmében valótlan adatot szolgáltatott, a fél a részére nyújtott támogatást köteles visszatéríteni. A jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi a felet, hogy a határozat jogerõre emelkedé-
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
sét követõ 8 napon belül végrehajtás terhe mellett térítse vissza az állam által megelõlegezett pártfogó ügyvédi díjat. (2) Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást azért vonja meg, mert az engedélyezés feltételei utóbb szûntek meg, vagy eredetileg sem álltak fenn, de a támogatás engedélyezése során a fél nem szolgáltatott ezzel összefüggésben valótlan adatot, a fél a megvonás idõpontjától kezdve köteles az elõlegezett pártfogó ügyvédi díjat megfizetni. 58. § A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás jogerõs megvonásáról értesíti a bíróságot és a pártfogó ügyvédet. A támogatás nyilvántartása 59. § A támogatás nyilvántartása a következõ adatokat is tartalmazza: a) a bíróság megnevezése, a per ügyszáma, a felek neve és a per tárgya, b) a fél helyett elõlegezett pártfogó ügyvédi díj összege, c) a visszatérítésre köteles perbeli ellenfél adatai (név, anyja neve, születési idõpont, lakóhely; szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartást vezetõ szerv, nyilvántartási szám).” 9. § A Jst. 61–62. §-a és az azokat megelõzõ alcímek a következõ szöveggel lépnek hatályba: „A pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele 61. § (1) A fél – a támogatást engedélyezõ jogerõs határozat jogi segítõnek történõ átadása mellett – a határozatban megjelölt perben a képviseletére a határozat kézhezvételétõl számított 60 napon belül meghatalmazást adhat jogi segítõnek. (2) Ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítõ nem vállalja és ez – a határidõkre tekintettel – a jogainak a sérelmével járhat, a fél az eljárási határidõ elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet elõ, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig részére – kérelmére – pártfogó ügyvédként jogi segítõt vagy kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki. (3) A jogi segítõ a) a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának, visszatérítésének a feltételeirõl, szükség esetén a (2) bekezdés szerinti igazolási kérelem elõterjesztésének lehetõségérõl a hozzá a támogatás igénybevétele érdekében vagy tájékoztatásért forduló felet tájékoztatja, b) a fél részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt. (4) A jogi segítõ a (3) bekezdés szerinti tevékenységéért díjat nem számíthat fel. (5) A fél képviseletét pártfogó ügyvédként elvállaló jogi segítõ (vagy kirendelt más ügyvéd, ügyvédi iroda) a meghatalmazás elfogadásától (a kirendelést tartalmazó döntés kézhezvételétõl) számított 8 napon belül köteles értesíteni
12789
a) nevérõl, irodájának címérõl a jogi segítségnyújtó szolgálatot és a bíróságot, továbbá bankszámlaszámáról a jogi segítségnyújtó szolgálatot; b) a per ügyszámáról (ha azt a támogatást engedélyezõ határozat még nem tartalmazta), és a per tárgyában, peres felek személyében bekövetkezett változásról a jogi segítségnyújtó szolgálatot. (6) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelõ alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a pártfogó ügyvédi képviselet a támogatás hatályának fennállása alatt, de a támogatás megvonása nélkül szûnik meg. A pártfogó ügyvéd díjának kifizetése és visszatérítése 62. § (1) A támogatás engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvéd kérelmére a) megállapítja a pártfogó ügyvédi díj, illetve a fél helyett az állam által kifizetendõ pártfogó ügyvédi díj összegét; b) ha annak külön jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, megállapítja a pártfogó ügyvéd részére fizetendõ pártfogó ügyvédi díjelõleg összegét; c) ha a pártfogó ügyvédi díj viselésére nem az állam köteles, kötelezi a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles perbeli ellenfelet a díj pártfogó ügyvéd részére történõ megfizetésére, levonva belõle a (3) bekezdés szerinti pártfogó ügyvédi díjelõleg összegét. (2) Ha a fél a pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére köteles, a jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi az elõlegezett pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére. A visszatérítésre legfeljebb egyéves határidõ biztosítható, e határidõn belül pedig a részletekben történõ teljesítés is engedélyezhetõ. (3) A (2) bekezdés megfelelõ alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a pártfogó ügyvédi díjelõleg visszatérítésére a fél perbeli ellenfele köteles. A visszatérítési kötelezettség teljesítésének határideje ebben az esetben 30 nap. (4) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a per jogerõs befejezését követõ 6 hónapon belül terjesztheti elõ; ezt követõen pedig akkor, ha igazolja, hogy a perköltség viselésérõl szóló jogerõs határozatot 6 hónapon belül vette kézhez. (5) A díj megállapítására irányuló eljárásról a felet és perbeli ellenfelét értesíteni nem kell. (6) A határozat jogerõre emelkedését követõen a jogi segítségnyújtó szolgálat intézkedik a fél helyett az állam által kifizetendõ (elõlegezendõ) pártfogó ügyvédi díj kifizetése iránt; a díj kifizetése a célelõirányzat terhére történik.” 10. § A Jst. 63. §-a a következõ szöveggel lép hatályba: „63. § (1) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet (e §-ban a továbbiakban együtt: támogatás) engedélyezésére, igénybevételére és a támogatás folyósítására a VI. Fejezetben foglalt szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A támogatás iránti kérelmet – ha a büntetõeljárásról szóló törvény másként nem rendelkezik – legkésõbb a bí-
12790
MAGYAR KÖZLÖNY
róság ügydöntõ határozata meghozatalának céljából tartott tanácsüléséig lehet elõterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya a kérelem elõterjesztésétõl kezdve a büntetõeljárás jogerõs befejezéséig, illetve a rendkívüli perorvoslati és különleges eljárás befejezéséig terjed és nem hat vissza a büntetõeljárás megindulására; a pártfogó ügyvédi képviseletre való jogosultság a büntetõeljárás bírósági szakaszára terjed ki. (3) A kérelemben a félnek meg kell jelölnie a) a kért támogatást (pártfogó ügyvédi képviselet, személyes költségmentesség), b) a büntetõeljárást lefolytató hatóságot és az ügyszámot. (4) A támogatás iránti kérelemben foglaltak ellenõrzése során a félen kívül a büntetõeljárásban szereplõ egyéb személyek meghallgatására nem kerül sor. (5) A támogatást engedélyezõ határozatnak tartalmaznia kell a következõket is: a) a büntetõeljárásra vonatkozó adatokat (büntetõeljárást lefolytató hatóság, büntetõügy száma, vádlott neve, bûncselekmény); b) a támogatás formáját (pártfogó ügyvédi képviselet, pótmagánvádló személyes költségmentessége); c) a támogatás hatályát. (6) A pártfogó ügyvéd díjának megfizetésére kötelezés és a díj kifizetése tekintetében a 62. §-ban foglaltak megfelelõ alkalmazásával kell eljárni.” 11. § A Jst. 66. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az ügyvéd és a közjegyzõ akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha a) tevékenységét, illetve szolgálatát nem szünetelteti, b) fegyelmi eljárás során tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel, illetve szolgálatából nem függesztették fel, és c) nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt.” 12. § A Jst. 67. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A hároméves idõtartam lejártával a szolgáltatási szerzõdés újabb három évre meghosszabbítható, ha a jogi segítõ úgy nyilatkozik, hogy a névjegyzékbe vételt kizáró ok továbbra sem áll fenn.” 13. § A Jst. 70. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: (A jogi segítõ – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak – a szolgáltatási szerzõdésben megjelölt idõszakban és szakterületen köteles a fél számára jogi szolgáltatást nyújtani, kivéve, ha) „d) a szolgáltatás nyújtását lehetetlenné teszi az, hogy – a jogi segítõn kívül álló okból – a féllel nem tud együttmûködni, és a közremûködés ezen okból történõ megtagadásához a jogi segítségnyújtó szolgálat elõzetesen hozzájárult.”
2007/169. szám
EGYES KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 14. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 7. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a bíróság köteles a felet – ha nincs jogi képviselõje – perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeirõl, valamint a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetõségérõl a szükséges tájékoztatással ellátni.” (2) A Pp. 73/B. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A jogi képviselõvel nem rendelkezõ fél által benyújtott – a 73/A. §-ban meghatározott – kérelem nem hatálytalan, ha a) a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elõ, vagy b) a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet – ide nem értve a (4) bekezdésben szabályozott esetet. (3) A bíróság a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben azt követõen hívja fel a 73/A. §-ban meghatározott kérelmet elõterjesztõ felet, hogy jogi képviseletérõl 60 napon belül gondoskodjék, ha a kérelmet a (2) bekezdés b) pontjában említett okból nem utasítja el.” (3) A Pp. 84. §-a és az azt megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „Költségkedvezmények 84. § (1) Azt a felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett – kérelmére – részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg. A költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti: a) illetékmentesség; b) mentesség az eljárás során felmerülõ költségek (tanú- és szakértõi díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) elõlegezése és – ha e törvény másként nem rendelkezik – megfizetése alól; c) mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól; d) pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetõvé teszi. (2) A fél nem részesíthetõ költségmentességben, ha azt külön törvény kizárja. A fél számára teljes költségmentesség kivételesen és csak akkor engedélyezhetõ, ha a várható perköltség összege a rendelkezésre álló adatok alapján elõreláthatólag lehetetlenné teszi a bírósághoz fordulást. (3) A teljes költségmentesség az (1) bekezdésében meghatározott valamennyi költségre, a részleges költségmentesség pedig a költségek meghatározott hányadára, vagy tételesen meghatározott költségekre vonatkozik. Ha a fél részleges költségmentességben részesül, a mentességgel nem érintett költségekre megilleti a költségfeljegyzés joga.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Az (1) bekezdés b) pontja alá esõ azon költségeket, amelyeknek elõlegezése alól a költségmentességben részesülõ fél mentesül, az állam elõlegezi, kivéve az ügygondnoki díjat. Az ügygondnoki díj megfizetésére – a perköltségek viselésére vonatkozó általános szabályok figyelembevételével és a költségmentesség teljes vagy részleges jellegétõl függetlenül – a pervesztes felet akkor is kötelezni kell, ha költségmentességben részesül.” (4) A Pp. 85. §-a (5) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió tagállamában jogszerûen tartózkodó állampolgára a magyar állampolgárokra irányadó feltételek szerint jogosult költségmentességre; e személyek és az Európai Unió tagállamában bejegyzett külföldi jogi személyek, szervezetek perköltség-biztosíték letételére nem kötelezhetõek.” (5) A Pp. a következõ 85/A. §-sal egészül ki: „85/A. § (1) A külön jogszabályban meghatározott perekben a felet (beavatkozót) jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint a 85. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt feltételekre tekintet nélkül költségfeljegyzési jog illeti meg (tárgyi költségfeljegyzési jog). (2) Tárgyi költségfeljegyzési jog esetében a) a 84. § (1) bekezdésének b) pontja alá esõ költségeket az állam elõlegezi, kivéve azokat a költségeket, melyeket a fél a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére is köteles megelõlegezni; b) a felet megilleti az illetékfeljegyzés joga. (3) A tárgyi költségfeljegyzési jog a külföldit nemzetközi megállapodás vagy viszonosság hiányában is megilleti, a perköltség-biztosíték alól azonban a külföldi – kivéve a 85. § (5) bekezdésben megjelölt felet – is csak akkor mentesül, ha ezt nemzetközi megállapodás vagy viszonosság lehetõvé teszi. A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelõs miniszter nyilatkozata irányadó. (4) Ha tárgyi költségfeljegyzési jog esetében a felet a bíróság a perköltség megfizetésére kötelezi, az állam által elõlegezett költségeket és a feljegyzett illetéket köteles az államnak megfizetni. (5) Ha külföldi állam joga a magyar félnek a tárgyi költségfeljegyzési jognál több kedvezményt biztosít a külföldi bíróság elõtt, a perben ezen elõnyösebb szabályokat kell alkalmazni a magyar bíróság elõtt pereskedõ külföldi féllel szemben is.” (6) A Pp. 86. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit a tárgyi költségfeljegyzési jogra megfelelõen alkalmazni kell.” (7) A Pp. 87. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „87. § (1) A pártfogó ügyvédi képviseletet külön törvény szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi. (2) A bíróság a perköltség viselésérõl szóló határozatában – a díj összegének megállapítása nélkül, a perköltségviselés arányának meghatározásával – megállapítja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére ki köteles. Az elsõ fokon
12791
eljárt bíróság a jogerõs határozatról a következõ adatok közlésével 8 napon belül értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot: a) felek neve, b) per tárgya, c) a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó döntés, d) a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles fél megjelölése (név, lakóhely, anyja neve, születési idõpontja, szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartó szerv megnevezése, nyilvántartási szám). (3) A pártfogó ügyvéd az õt megilletõ díjakat a perköltségben elmarasztalt ellenféllel szemben közvetlenül érvényesítheti, a pervesztes ellenfél pedig köteles az állam által megelõlegezett pártfogó ügyvédi díj összegét közvetlenül az államnak megfizetni.” (8) A Pp. 395. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a bírósági ügyintézõ által peres és nemperes eljárásban ellátható feladatokat rendeletben állapítsa meg. (4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelõs miniszter, hogy a) a bírósági ügyvitel rendjét az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben; b) az ügygondnok részére járó díjazást az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben; c) a bírósági letétkezelés szabályait; d) a gondnokság alá helyezettek névjegyzékének adatairól vezetett számítógépes nyilvántartás igénybevételének részletes szabályait, illetve a költségtérítés összegét; e) azon perek körét, amelyekben a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg, és e perekben azokat a költségeket, amelyeket a fél a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére is köteles elõlegezni, illetve viselni, az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben; f) a költségmentesség, a tárgyi költségfeljegyzési jog és az illetékfeljegyzési jog elõfeltételeire, engedélyezésére, megvonására, valamint a költségek elõlegezésére, illetve az elõlegezett költségek megfizetésére és behajtására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.” 15. § (1) A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 229. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A sértettet tájékoztatni kell a pótmagánvádlóként történõ fellépés feltételeirõl, valamint arról, hogy ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tud jogi képviseletérõl gondoskodni, személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat. (4) Ha a sértett a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elõ, az (1) bekezdés szerinti határidõt a kérelem
12792
MAGYAR KÖZLÖNY
tárgyában hozott jogerõs határozat közlésétõl kell számítani. Errõl a sértettet tájékoztatni kell.” (2) A Be. 312. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a vád elejtése esetén pótmagánvádnak van helye, a bíróság a tárgyalást elnapolja, és tizenöt napon belül kézbesíti a sértettnek az ügyész vádelejtést tartalmazó nyilatkozatát, továbbá tájékoztatja a 229. § (3) bekezdésében foglaltakról. Ha a sértett hatvan napon belül nem lép fel pótmagánvádlóként, az eljárást a bíróság megszünteti. Erre a sértettet figyelmeztetni kell.” (3) A Be. 312. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (4)–(7) bekezdés számozása (6)–(9) bekezdésre változik: „(4) Ha a sértett a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elõ, az (1) bekezdés szerinti határidõt a kérelem tárgyában hozott jogerõs határozat közlésétõl kell számítani. (5) Ha a sértett a (4) bekezdés szerinti kérelmet terjesztett elõ, errõl a kérelem elõterjesztésétõl számított nyolc napon belül tájékoztatja az ügyben addig eljárt bíróságot. A tájékoztatás elmulasztása esetén a (4) bekezdés szerinti határidõ-számítás nem alkalmazható. Erre a sértettet figyelmeztetni kell.” (4) A Be. 340. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A bíróság ügydöntõ határozatában az összeg meghatározása nélkül, illetve a díj arányos részének meghatározásával megállapítja, hogy ki viseli a pártfogó ügyvédi díjat. A jogerõs határozatot hozó bíróság a pártfogó ügyvédi díj viselésérõl szóló jogerõs határozatról a következõ adatok közlésével értesíti a jogi segítségnyújtás engedélyezése ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálatot: a) a pártfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó döntés, b) a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles személy megjelölése (név, lakóhely, anyja neve, születési idõpontja, szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartó szerv megnevezése, nyilvántartási szám).” (5) A Be. 343. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Ha a pótmagánvádló jogi képviselete az eljárás alatt megszûnik, a bíróság az errõl való tudomásszerzést követõ nyolc napon belül felhívja a pótmagánvádlót, hogy jogi képviseletérõl tizenöt napon belül gondoskodjék, továbbá tájékoztatja arról, hogy ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tud jogi képviseletérõl gondoskodni, személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat.” (6) A Be. 343. §-ának (4)–(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a § a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
2007/169. szám
„(4) Ha a pótmagánvádló a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elõ, a (2) bekezdés szerinti tizenöt napos határidõt a kérelem tárgyában hozott jogerõs határozat közlésétõl kell számítani. (5) Ha a pótmagánvádló a (4) bekezdés szerinti kérelmet terjesztett elõ, errõl a kérelem elõterjesztésétõl számított nyolc napon belül tájékoztatja az ügyben addig eljárt bíróságot. A tájékoztatás elmulasztása esetén a (4) bekezdés szerinti határidõ-számítás nem alkalmazható. Erre a pótmagánvádlót figyelmeztetni kell. (6) A pótmagánvádló a vádat nem terjesztheti ki. (7) A perbeszédet a pótmagánvádló képviselõje tartja.” (7) A Be. 604. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az igazságügyért felelõs miniszter, hogy) „d) a szaktanácsadó díjazására, illetve a tanú által felszámítható költségekre vonatkozó részletes szabályokat az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben,” (rendeletben szabályozza.) 16. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 15. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik: „(2) Az elsõ fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a pártfogó ügyvédi díjnak a pártfogó ügyvéd részére történõ megfizetésére kötelezõ határozata alapján.” 17. § (1) Az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 31. §-ának (5) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(5) Pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás útján is elláthat, ha a külön jogszabály szerinti jogi segítõként mûködik.” (2) Az Üt. 89/E. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A kamara az európai közösségi jogászt arcképes igazolvánnyal látja el.” (3) Az Üt. 131. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelõs miniszter, hogy rendelettel szabályozza a) a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költséget, b) a pártfogó ügyvéd díjazását és a kirendelés ellátásának díját, c) az ügyvédjelölti joggyakorlatot.” (4) Az Üt. 13. §-ának (2) bekezdésében, 84. §-ának (4) bekezdésében, 90. §-ának (4) bekezdésében és 95. §-ának (3) bekezdésében az „igazolvánnyal” szövegrész helyébe az „arcképes igazolvánnyal” szöveg lép.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
18. § (1) Az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 3. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: „A névjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárásban méltányossági eljárásnak nincs helye.” (2) A Szaktv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A szakértõi intézmény nevében csak az intézmény alkalmazottja, vagy oda szolgálatteljesítésre berendelt igazságügyi szakértõ végezhet igazságügyi szakértõi tevékenységet. A külön jogszabályban meghatározott igazságügyi szakértõi szakterületeken kizárólag az intézmény névjegyzékbe felvett szakértõje járhat el. (4) Ha az intézmény nevében a szakvéleményt az intézmény névjegyzékben nem szereplõ alkalmazottja adja, akkor eljárására az igazságügyi szakértõkre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.” (3) A Szaktv. 31. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg a) az érintett miniszterrel egyetértésben az igazságügyi szakértõk szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekre, b) az érintett miniszterrel egyetértésben az igazságügyi szakértõk képzésére, a 18. § (4) bekezdése szerinti vizsgára, c) az érintett miniszterrel egyetértésben a szakértõi testületek mûködésére, d) az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben az igazságügyi szakértõi tevékenységet végzõk díjazására, valamint a szakkonzultáns és a segédszemélyzet munkadíjára vonatkozó részletes szabályokat.” (4) A Szaktv. a) 32. §-ának (1) bekezdésében a „2008. január 1-jéig” szövegrész helyébe a „2009. december 31-ig”, b) 32. §-ának (8) bekezdésében a „2008. január 1-ig” szövegrész helyébe a „2009. július 1-jéig” szövegrész lép. 19. § (1) A jogügyletek biztonságának erõsítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Jbt.) 65. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályát veszti. (2) A Jbt. 65. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az Üt. 116. §-ának (6) bekezdése 2008. július 1-jén a hatályát veszti.”
12793 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
20. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. (2) E törvény 14–16. §-a és 22. §-ának (4) bekezdése 2008. január 1-jén lép hatályba. (3) E törvény hatálybalépését követõ napon hatályát veszti e törvény 1–4. §-a, 7. §-a, 11–13. §-a, 17. §-ának (2) bekezdése, 18–19. §-a, 22. §-ának (3) bekezdése, valamint 23. §-a. E bekezdés e törvény hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti. (4) 2008. január 2-án hatályát veszti e törvény 1. §-t megelõzõ alcíme, 5. §-a, 6. §-a, 8–10. §-a, 14–17. §-a, 14. §-t megelõzõ alcíme és 22. §-a. E bekezdés 2008. január 3-án hatályát veszti. 21. § (1) A Jst.-nek a törvény 1–4. §-ával, 7. §-ával, 11–13. §-ával és 23. §-ával megállapított rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) A Pp.-nek és a Be.-nek e törvény 14. §-ával és 15. §-ával megállapított rendelkezéseit a 2008. január 1-jét követõen indult ügyekben kell alkalmazni. 22. § (1) A Jst. a) 76. §-a (2) bekezdésének az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének r) pontját beiktató rendelkezése, valamint 77., 80., 81. és 85. §-a, b) 82. §-a (5) bekezdésének a Be. 343. §-ának (4) bekezdését megállapító rendelkezése nem lép hatályba. (2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 135. §-a és 137. §-a nem lép hatályba. (3) Hatályát veszti a) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 19. §-ának (6) bekezdése, b) a bûncselekmények áldozatainak segítésérõl és az állami kárenyhítésrõl szóló 2005. évi CXXXV. törvény 48. §-ának (7) és (8) bekezdése, c) a kormányzati szervezetalakítással összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 175. §-ának (1) bekezdése. (4) Hatályát veszti a Pp. 85. §-a (4) bekezdésének második mondata és (6) bekezdése, 88. §-a, továbbá 395. §-ának (5) és (6) bekezdése.
12794
MAGYAR KÖZLÖNY
23. § (1) A Jst. a) 3. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a „beadvány” szövegrész helyébe a „beadvány (kereset, kérelem, feljelentés, vádindítvány stb.)” szöveg, b) 7. §-a (2) bekezdésének felvezetõ szövegében az „az (1) bekezdés alapján kiszámított összegbõl” szövegrész helyébe az „a közös háztartásban élõk összjövedelmébõl” szövegrész, 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „a fél által” szövegrész helyébe az „általuk” szövegrész, 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „a félre esõ” szövegrész helyébe az „az általuk fizetett” szövegrész, c) 8. §-ának (1) bekezdésében és a 9. §-ának (1) bekezdésében az „az 5. vagy a 6. §-ban megállapított összeghatárt” szövegrész helyébe az „a rászorultsági összeghatárt” szöveg, 9. §-ának (2) bekezdésében az „az 5. és 6. §-ban meghatározott mértékû jövedelem” szövegrész helyébe az „a rászorultsági összeghatárnak megfelelõ mértékû jövedelem” szöveg, d) 10. §-ának (3) bekezdésében az „a jogi szolgáltatás” szövegrész helyébe az „az általa igénybe vett jogi szolgáltatás” szöveg lép. (2) A Jst. 3. §-át megelõzõ alcím helyébe az „A támogatás igénybevételének feltételei” alcím lép, a Jst. 4. és 5. §-át megelõzõ alcímek pedig a hatályukat vesztik. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl* 1. § (1) Az alapvetõ jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelõzése céljából az a személy, aki a 3. §-ban felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be (a továbbiakban együtt: kötelezett), az e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élõ hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetérõl (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat). (2) Nem köteles e törvény rendelkezései szerint vagyonnyilatkozatot tenni az, aki külön jogszabály alapján vagyonnyilatkozat tételére egyébként kötelezett.
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. december 3-i ülésnapján fogadta el.
2007/169. szám Értelmezõ rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában a) közszolgálatban álló személy: 1. a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja, 2. a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonája, 3. aki közalkalmazotti jogviszonyban áll, 4. aki közszolgálati jogviszonyban áll, 5. aki ügyészségi szolgálati viszonyban áll, valamint 6. az igazságügyi alkalmazott; b) hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élõ szülõ, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.
A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett 3. § (1) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenõrzésre jogosult a) közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben, b) közbeszerzési eljárás során, c) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésû elõirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, d) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy e) állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki a) fegyveres szerv hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó osztályvezetõi, illetve azzal azonos vagy magasabb beosztású vezetõ beosztást, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó tábornoki vagy ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, b) politikai tanácsadó és fõtanácsadó, kormány- vagy miniszteri tanácsadó vagy fõtanácsadó, c) vezetõi megbízással rendelkezõ köztisztviselõ, d) jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági ellenõrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört tölt be, e) ügyész vagy f) közjegyzõ. (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett a) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatója, igazgatóságának, felügyelõbizottságának elnöke és tagja, b) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. felügyelõbizottságának és ellenõrzõ bizottságának tagja,
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
c) a többségi állami részesedéssel mûködõ gazdálkodó szervezet tisztségviselõje és felügyelõbizottságának tagja, d) az Országgyûlés és a Kormány által alapított közalapítvány tisztségviselõje, továbbá e) az a közszolgálatban nem álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, illetve ellenõrzésre jogosult ea) az állam, önkormányzat, költségvetési intézmény, valamint többségi állami, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévõ gazdasági társaság, továbbá az Országgyûlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány közbeszerzési eljárásban, eb) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésû elõirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, illetve az Országgyûlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány támogatási pénzeszköz juttatásánál, ec) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy ed) állami, önkormányzati, illetve az Országgyûlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítványi támogatások felhasználásának vizsgálata, valamint a felhasználással való elszámoltatás során. 4. § A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a) a 3. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott közszolgálatban álló személyek esetében – ide nem értve a közjegyzõt és az ügyészt – az õket ilyen minõségében alkalmazó szervezet szervezeti és mûködési szabályzatában, b) a 3. § (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetben a gazdálkodó szervezet létesítõ okiratában, c) a 3. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a közalapítvány alapszabályában fel kell tüntetni.
A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége 5. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelõzõen, b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszûnését követõ harminc napon belül, c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az elsõ vagyonnyilatkozatot követõen, ha törvény eltérõen nem rendelkezik, ca) a 3. § (1) bekezdés b) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontjában meghatározott személy esetében évenként,
12795
cb) a 3. § (1) bekezdés c)–e) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont eb)–ed) alpontjaiban meghatározott személy esetében kétévenként, cc) a 3. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott, a c) pont ca)–cb) alpontok hatálya alá nem tartozó személy esetében ötévenként köteles eleget tenni. (2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni. (3) Nem kell az (1) bekezdés a) pontja szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy beosztásának, munka- vagy feladatkörének megváltozása, továbbá jogviszonyának megszûnése és egyidejûleg új jogviszony létesítése esetén, ha a korábbi és az új jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget alapoz meg. (4) Nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszony áthelyezéssel történõ megszûnésekor, feltéve, hogy az áthelyezés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe, illetve feladatkörbe történik.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett jogviszony létrehozása 6. § (1) Közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszonyt – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása esetén – a vagyonnyilatkozat teljesítéséig és a 9. § szerinti tilalom fennállása alatt nem lehet létrehozni. (2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakör, beosztás vagy feladatkör a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséig és a 9. § szerinti tilalom fennállása alatt nem látható el, arra a kötelezettet kinevezni, megbízni vagy vele más szerzõdéses jogviszonyt létrehozni nem lehet.
A vagyonnyilatkozat õrzése 7. § A vagyonnyilatkozat õrzéséért a) közszolgálatban álló személy kötelezett esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, közjegyzõ esetében a területi közjegyzõi kamara elnöksége, b) a 3. § (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti kötelezett esetében a gazdálkodó szervezet tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam nevében gyakorló személy vagy szervezet, c) a 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettek esetében az állami támogatási elõirányzat kezelõje – helyi önkormányzat esetében a jegyzõ, közalapítvány esetében az alapítói jogokat gyakorló szerv, területfejlesztési tanács
12796
MAGYAR KÖZLÖNY
esetében annak hivatali szervezete –, vagy ha e szerv nem azonos az állami pénzalap, illetve az állami támogatási elõirányzat felhasználásának szakmai lebonyolításáért felelõs szervvel, akkor ez utóbbi felelõs (a továbbiakban: õrzésért felelõs).
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 8. § (1) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A valós tartalom megállapítására a vagyonnyilatkozat õrzéséért felelõs személy a 13. § alapján jogosult. (2) A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetrõl, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel idõpontját megelõzõ öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemrõl kell kitölteni.
2007/169. szám
megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. (2) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a kizárólag a 3. § (3) bekezdése szerint arra kötelezett tagadja meg, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva szûnik meg. Errõl az õrzésért felelõs a megtagadás bekövetkezésétõl számított három munkanapon belül értesíti a kötelezettet. 10. § (1) Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az õrzésért felelõs köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétõl számított nyolc napon belül teljesítse. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti határidõ eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni.
(3) A vagyonnyilatkozat tartalmazza a) a kötelezett nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, valamint a munkáltatójára vonatkozó adatokat, b) a kötelezettel egy háztartásban élõ hozzátartozójának nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, c) a kötelezett és a vele egy háztartásban élõ hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszûnésétõl számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozattétel megtagadásának kell tekinteni.
(4) Az õrzésért felelõs köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének idõpontjáról az esedékességet – vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztetõ jogviszony, beosztás létesítése, munka- vagy feladatkör betöltése kivételével legalább 30 nappal – megelõzõen tájékoztatni.
11. § (1) Vagyonnyilatkozatot két példányban az e törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza a) az e törvény melléklete szerinti nyomtatványt, b) a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást, c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.
(3) A nyilatkozó és az õrzésért felelõs a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejûleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az õrzésért felelõs személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei
(5) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az õrzésért felelõs példányát is – csak a 14. §-ban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel.
9. § (1) Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszûnésétõl számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget
A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei
(2) A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton is ki lehet tölteni.
(4) A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az õrzésért felelõs az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.
(6) A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat az õrzésért felelõs szabályzatban állapítja meg. 12. § (1) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszûnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
õrzésért felelõs a vagyonnyilatkozat általa õrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja. (2) Az 5. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetben a kötelezett az õrzésért továbbiakban felelõst tájékoztatja arról, hogy érvényes vagyonnyilatkozatot tett. Az õrzésért továbbiakban felelõs az õrzésért korábban felelõsnél a vagyonnyilatkozat átadását kezdeményezi, aki a kezdeményezésnek haladéktalanul eleget tesz. 13. § A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az õrzésért felelõs személy ellenõrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a 14. § rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésérõl.
A vagyongyarapodási vizsgálat 14. § (1) Ellenõrzési eljárás kezdeményezése elõtt az õrzésért felelõs a nyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja, ha vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehetõ, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az õrzésért felelõs által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentõ névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az õrzésért felelõs már korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra érdekképviselet jelenlétében, jegyzõkönyvvezetés mellett kerülhet sor. (2) A meghallgatásra vonatkozó további szabályokat az õrzésért felelõs személy vagy szerv szabályzatban, az érdekképviselettel egyeztetve állapítja meg. (3) Az õrzésért felelõs az (1) bekezdés szerinti meghallgatást követõen – a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével – az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élõ hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplõ tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlõen. (4) Az õrzésért felelõs a vagyonnyilatkozat megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élõ hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát kezdeményezheti akkor is, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá esõ tevékenységbõl származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. (5) Az állami adóhatóság az õrzésért felelõs (3) bekezdés szerinti kezdeményezésére soron kívül, az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározott vagyongyarapodási vizsgálatot folytat le.
12797
15. § (1) Az állami adóhatóság a vagyongyarapodási vizsgálat alapján lefolytatott hatósági eljárásban hozott határozatában – az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározottakon túl – megállapítja, hogy milyen összegû jövedelem fedezi a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élõ hozzátartozó törvényesen megszerzett jövedelmét meghaladó mértékû vagyongyarapodást, illetve életvitelre fordított kiadásokat. (2) Az állami adóhatóság a jogerõs határozat megküldésével, valamint a vagyonnyilatkozatok visszaküldésével értesíti az õrzésért felelõst. (3) Ha a kötelezett a jogerõs határozat (1) bekezdés szerinti megállapítása ellen bírósági felülvizsgálata iránt pert indított, errõl az õrzésért felelõst a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíti. Az állami adóhatóság a per jogerõs befejezésérõl az eljárást lezáró határozat megküldésével az õrzésért felelõst értesíti. 16. § (1) Ha a 15. § (1) bekezdése szerint az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelõzõ naptári évben a vagyonnyilatkozat-tétel évének elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér havi összege húszszorosát, az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálata alapján hozott jogerõs határozatának, illetve – ha annak bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték – a bíróság határozatának az õrzésért felelõs általi kézhezvételétõl számított második hónap elsõ napján a) a 3. § (3) bekezdése szerinti kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva megszûnik, amely tényrõl az õrzésért felelõs három munkanapon belül értesíti a kötelezettet, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásától az õrzésért felelõs eltekint, ha a kötelezett bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tõle elvárható. (3) Az a kötelezett, akinek jogviszonya az (1) bekezdésben meghatározottak szerint szûnt meg, három évig az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.
Módosító rendelkezések 17. § A közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjtv.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közjegyzõ tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, mûvészi, irodalmi, oktató és mûszaki alkotó munkát,
12798
MAGYAR KÖZLÖNY
továbbá sporttevékenységet végezhet keresõtevékenységként. A közjegyzõ e keresõ tevékenységét köteles bejelenteni a területi kamara elnökségének.” 18. § (1) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A. §-t megelõzõ alcíme helyébe a következõ rendelkezés lép: „A vagyongyarapodás vizsgálata” (2) A Ktv. 22/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „22/A. § A munkáltatói jogkör gyakorlója az állami adóhatóságnál a közélet tisztasága szempontjából jelentõs érzékenységgel rendelkezõ munkakörben foglalkoztatott köztisztviselõ és vele egy háztartásban élõ hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti vizsgálatát a közszolgálati jogviszony fennállása alatt ötévente, megszûnése esetén haladéktalanul kezdeményezi.” (3) A Ktv. a következõ 79. §-sal egészül ki: „79. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a közélet tisztasága szempontjából jelentõs érzékenységgel rendelkezõ munkaköröket.” (4) A Ktv. 67. § (1) bekezdésében a „22/B” szövegrész helyébe a „22/A” szöveg lép. (5) A Ktv. 44. § (1) bekezdésében hatályát veszti az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél,” szövegrész és a „ , valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél” szövegrész, valamint a Ktv. 44. § (5) bekezdésében az „és az Állami Számvevõszéknél” szövegrész helyébe az „ , az Állami Számvevõszéknél, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél” szöveg lép. (6) A Ktv. 78. § (1) bekezdésében az „a köztisztviselõ illetményén felül” szövegrész helyébe az „a köztisztviselõ illetményén felül, írásban, a célfeladat megállapításakor vagy teljesítésének igazolásakor” szöveg, a „kifizetésérõl,” szövegrész helyébe a „teljesítés igazolásakor történõ meghatározásáról a kifizetést megelõzõen, kifizetésérõl,” szöveg, 78/A. § (1) bekezdésében a „minisztériumot érint – ideértve a Miniszterelnöki Hivatalt is –” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szervet érint” szöveg, az „a köztisztviselõt foglalkoztató miniszter” szövegrész helyébe az „a köztisztviselõt foglalkoztató szerv vezetõje” szöveg lép. (7) A Ktv. 80. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(4) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül résztvevõ köztisztviselõk kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többletterhükhöz kapcsolódó anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérõ szabályokat.”
2007/169. szám
(8) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:] „h) az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül résztvevõ hivatásos szolgálati jogviszonyban állók kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többletterhükhöz kapcsolódó anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérõ szabályokat.” (9) A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül résztvevõ katonai szolgálati jogviszonyban állók kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többlet terhükhöz kapcsolódó jutalmazásuk/anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérõ szabályokat.” (10) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 92. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül résztvevõ közalkalmazottak kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többletterhükhöz kapcsolódó anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérõ szabályokat.” (11) A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 6. §-a a következõ új (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár kinevezésérõl, felmentésérõl vagy megbízatásának lemondás miatti megszûnésének megállapításáról szóló okiratban a megbízatás keletkezésének vagy megszûnésének idõpontja naptári napként van meghatározva, az állami vezetõ a megjelölt naptári nap kezdetén lép hivatalba, illetve megbízatása a megjelölt naptári nap végén szûnik meg.” (12) A Ksztv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló kormányrendeletben kell kijelölni a Miniszterelnöki Hivatal azon államtitkárát, szakállamtitkárát, valamint egyéb szervezeti egységének vezetõjét, akiknek tevékenységét a tárca nélküli miniszter irányítja. A tárca nélküli miniszter gyakorolja a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény alapján a hivatali szervezet vezetõjének hatáskörébe tartozó munkáltatói jogokat azon szervezeti egységek állo-
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
mányába tartozó köztisztviselõk esetében, amelyek vezetõje tevékenységének irányítása a tárca nélküli miniszter vagy olyan állami vezetõ hatáskörébe tartozik, akinek a tevékenységét a tárca nélküli miniszter irányítja.” (13) A Ksztv. 69. § (2) bekezdésében hatályát veszti az „ , illetve a 29. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a tárca nélküli miniszter” szöveg. (14) A Ksztv. 70. § (3) bekezdése a következõ új második mondattal egészül ki: „A tárca nélküli miniszter titkárságát közvetlenül kabinetfõnök vezeti.” (15) Az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenõidõre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvény 12. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 62. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást 2007. évben nem kell teljesíteni. Az elmaradt adatszolgáltatás helyett egyszerûsített adatszolgáltatásra kerül sor. Az egyszerûsített adatszolgáltatás a közigazgatási szerv szervezeti adataira, valamint a közszolgálati jogviszonyban állók létszámára, munkaidejére, besorolására és vezetõi beosztására terjed ki, azzal, hogy azt a 2008. január 1-jei állapotnak megfelelõen 2008. február 29-ig – a központi közszolgálati hatóság által meghatározott módon – kell teljesíteni. A központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer a Ktv. 62. § (2) bekezdése alapján a 2007. szeptember 1-jei állapotra vonatkozó adatok helyett a 2008. január 1-jei állapotra vonatkozó adatokat adja át a központi közszolgálati nyilvántartás számára.” 19. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 15. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A legfõbb ügyész, a legfõbb ügyész helyettese az országgyûlési képviselõkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, elsõ ízben a megválasztását, kinevezését követõ harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenõrzésére, kezelésére az országgyûlési képviselõk vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenõrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” (2) Az Üsztv. 35. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a legfõbb ügyész, a legfõbb ügyész helyettese ügyészségi szolgálati jogviszonyát, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.” (3) Az Üsztv. a 40. §-t követõen a következõ 40/A. §-sal és alcímmel egészül ki:
12799 „Bejelentési kötelezettség
40/A. § Az ügyész köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudományos, oktatói (edzõi, versenybírói, játékvezetõi), ismeretterjesztõ, mûvészeti, illetõleg szerzõi jogi védelemben részesülõ, továbbá a kizárólag tiszteletdíj ellenében végzett lektori és szerkesztõi tevékenységét.” 20. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 40. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja az országgyûlési képviselõkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, elsõ ízben a kinevezését követõ harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenõrzésére, kezelésére az országgyûlési képviselõk vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenõrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” (2) A Tpvt. 40. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.” 21. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtvt.) a 35. §-t követõen a következõ 35/A. §-sal egészül ki: „35/A. § Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Testület tagjának megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.” (2) Az Rtvt. 36. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Testület tagja az országgyûlési képviselõkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, elsõ ízben a megválasztását követõ harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat kezelésére, nyilvántartására, ellenõrzésére az országgyûlési képviselõk vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, ellenõrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” 22. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasztv.) a 37. §-t követõen a következõ 37/A. §-sal és alcímmel egészül ki: „Bejelentési kötelezettség 37/A. § Az igazságügyi alkalmazott köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudományos, okta-
12800
MAGYAR KÖZLÖNY
tói, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, sport-, valamint a jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenységét.” 23. § (1) A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 375. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A Tanács elnöke, alelnöke és tagja az országgyûlési képviselõkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, elsõ ízben a kijelölését követõ harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenõrzésére, kezelésére az országgyûlési képviselõk vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenõrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” (2) A Kbtv. 377. § (6) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása megszûnik] „g) az összeférhetetlenség megállapításával.” (3) A Kbtv. 376. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(3) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Tanács elnökének, alelnökének és tagjának a megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl. (4) A tagok kijelölésének és visszahívásának az (1)–(3) bekezdés esetén kívüli szabályait a kijelölõ szervezetek állapítják meg úgy, hogy a Tanács mûködõképessége állandóan biztosítható legyen. (5) A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.” (4) A Kbtv. 377. § (7) bekezdésében az „e) pontja” szövegrész helyébe az „e) és g) pontja” szöveg lép. 24. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 8. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök, ha a Tanács tagja] „d) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.” (2) Az Ávtv. 16. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „16. § (1) A Tanács tagja az országgyûlési képviselõkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, elsõ ízben a kinevezését követõ harminc napon belül. (2) A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenõrzésére, kezelésére az országgyûlési képviselõk vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenõrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésé-
2007/169. szám
nek megtagadása, elmulasztása vagy a vagyonnyilatkozatban közölt lényeges adat, tény valótlan közlése esetén az Országgyûlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezi a 8. § (6) bekezdés szerinti javaslat megtételét a miniszterelnöknek.”
Hatályon kívül helyezõ rendelkezések 25. § Hatályát veszti a) a Közjtv. 7. § (5) bekezdése, 17. § (1) bekezdés g) pontja, 22. § k) pontja, 48. § e) pontja, b) a Ktv. 1. § (6) bekezdése, 7. § (7) bekezdése, 22/B. §-a, 80. § (1) bekezdés i) pontja és a 6. melléklete, c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. § (2) bekezdés elsõ mondatában a „ , továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a közalkalmazottnak vagyonnyilatkozatot kell tennie” szövegrész, 20. § (2) bekezdés második mondata, 20. § (3) bekezdése, 41/A. §-a, d) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/A. §-a, e) az Üsztv. 21. § (1) bekezdés i) pontja, 25. § (2) bekezdés i) pontja, 26. § m) pontja, 87. § (1) bekezdés i) pontja, 94/B. §-a, f) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 65. § (4) bekezdésében a „bejelenteni, illetve” szövegrész, 245/B. §-t megelõzõ alcíme, 245/B–245/C. §-a, 245/N. § (2) bekezdésében a „ , továbbá – figyelemmel a Ktv. 80. § (1) bekezdésének i) pontjára – a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglaltak védelmére vonatkozó szabályokat” szövegrész, g) a Tpvt. 35. § (5) bekezdés d) pontja, 36. § (1) bekezdés d) pontjában „nyilvántartja és ellenõrzi a vizsgálók és a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más köztisztviselõk vagyonnyilatkozatát,” szövegrész, 38. § (3) bekezdés e) pontja, h) az Iasztv. 14/A. §-a, 19. § (2) bekezdése, 135. § (3) bekezdés a) pontja, i) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 18/A. §-a, j) a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 106. § (3) bekezdése, k) a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 62. § (1) bekezdés i) pontja, 62. § (1) bekezdés második mondata, 70. § (5) bekezdésében a „bejelenteni, illetve” szövegrész, 72. §-át megelõzõ alcíme, 72–73. §-a, l) a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény 132. § (1) bekezdése,
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
m) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó egyes szabályok módosításáról szóló 2003. évi CXXIV. törvény, n) a Kbtv. 400. § (3) bekezdése, o) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 331. § (1) bekezdés elsõ mondatában a „ , valamint a vagyonnyilatkozattal” szövegrész, valamint a 331. § (1) bekezdés második mondata, p) a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. § (1) bekezdése, q) az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenõidõre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvény 12. § (7) bekezdése, r) az Ávtv. 31. §-a, 64. § (2) bekezdése.
12801
(3) Az e törvény rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett elsõ alkalommal 2008. június 30-ig tesz vagyonnyilatkozatot. (4) Az e törvény hatálybalépését megelõzõen a munkáltatói jogkör gyakorlójánál tárolt és nyilvántartásba vett nem nyilvános vagyonnyilatkozatok visszaadását a kötelezett 2008. március 31-ig kérheti a munkáltatótól. (5) Ha a kötelezett a vagyonnyilatkozat visszaadását az (1) bekezdés szerint kérte, azt részére vissza kell adni. Ha a kötelezett a vagyonnyilatkozat visszaadását nem kérte, azt 2008. június 30-ig meg kell semmisíteni. (6) A központi közszolgálati hatóság által tárolt vagyonnyilatkozatokat, valamint a vagyonnyilatkozatok vagyoni részérõl a központi közszolgálati hatóság által a vagyonnyilatkozatok elektronikus nyilvántartási rendszerében tárolt adatokat 2008. június 30-ig meg kell semmisíteni. (7) 2008. július 1-jén hatályát veszti e törvény 17–20. §-a, 22–25. §-a, 26. § (3)–(6) bekezdése, a 17. §-t és a 25. §-t megelõzõ alcímek.
Záró rendelkezések 26. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 1–17. §-a, 18. § (1)–(5) bekezdése, 19–25. §-a, valamint melléklete 2008. január 1-jén lép hatályba.
(8) 2008. július 1-jén hatályát veszti e törvény 21. §-a. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
Melléklet a 2007. évi CLII. törvényhez VAGYONNYILATKOZAT Vagyonnyilatkozat nyilvántartási száma: A KÖTELEZETT SZEMÉLYI ADATAI, VALAMINT A JÖVEDELMI, ÉRDEKELTSÉGI ÉS VAGYONI VISZONYAIRA VONATKOZÓ ADATOK I. Rész SZEMÉLYI ADATOK A kötelezett neve: ............................................................................................................................................................................. születési helye és ideje: ................................................................................................................................................ anyja neve: ................................................................................................................................................................... lakcíme: ........................................................................................................................................................................
12802
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
II. Rész NYILATKOZAT A JÖVEDELEMRÕL1 A nyilatkozatot adó éves összes jövedelme: 1. 2. 3. 4. 5.
................ ................ ................ ................ ................
év év év év év
........................... ........................... ........................... ........................... ...........................
Ft Ft Ft Ft Ft
Az éves jövedelem forrásai tevékenységek szerinti bontásban: 1. .......... év Tevékenység
Jövedelem
Ft Ft Ft Ft Ft
2. .......... év Tevékenység
Jövedelem
Ft Ft Ft Ft Ft
3. .......... év Tevékenység
Jövedelem
Ft Ft Ft Ft Ft
4. .......... év Tevékenység
Jövedelem
Ft Ft Ft Ft Ft
5. .......... év Tevékenység
Jövedelem
Ft Ft Ft Ft Ft 1
Minden esetben a jövedelem közterhekkel csökkentett összegét kell bevallani.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12803
III. Rész VAGYONI NYILATKOZAT A) Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog): a) címe: ................................................................. város/község ........................................... út/utca ................ hsz. alapterülete: ............................................................... m2, tulajdoni hányad: ............................................................ a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................... b) címe: ................................................................ város/község ............................................. út/utca ............... hsz. alapterülete: ................................................................. m2, tulajdoni hányad: ........................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... c) címe: ............................................................... város/község ............................................... út/utca ............... hsz. alapterülete: ............................................................... m2, tulajdoni hányad: ............................................................. a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... 2. Üdülõtulajdon és üdülõtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog): a) címe: ............................................................ város/község ........................................... út/utca .................... hsz. alapterülete: ............................................................. m2, tulajdoni hányad: ............................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................ b) címe: ........................................................... város/község ............................................ út/utca ..................... hsz. alapterülete: ........................................................... m2, tulajdoni hányad: ................................................................. a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................ c) címe: ........................................................... város/község ............................................. út/utca ................... hsz. alapterülete: .......................................................... m2, tulajdoni hányad: .................................................................. a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog): a) megnevezése (zártkerti építmény, mûhely, üzlet, mûterem, rendelõ, garázs stb.): ..................................................... címe: ............................................................ város/község ............................................ út/utca .................. hsz. alapterülete: ......................................................... m2, tulajdoni hányad: ................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................... b) megnevezése: .............................................................................................................................................................. címe: ............................................................. város/község ............................................ út/utca .................. hsz. alapterülete: ......................................................... m2, tulajdoni hányad: ................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................ c) megnevezése: ............................................................................................................................................................... címe: .............................................................. város/község .......................................... út/utca ................... hsz. alapterülete: ......................................................... m2, tulajdoni hányad: ................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................
12804
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
4. Termõföldtulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog): a) megnevezése: .......................................................................................................................................................... címe: .............................................. város/község ...................................... hrsz., alapterülete: ....................... m2 mûvelési ága: ................................................................. tulajdoni hányad: .............................................................. a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ...................................................................................................................................................................................... aranykorona-értéke: ..................................................................................................................................................... b) megnevezése: ......................................................................................................................................................... címe: ............................................ város/község ....................................... hrsz., alapterülete: ....................... m2 mûvelési ága: ................................................................. tulajdoni hányad: ............................................................. a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... aranykorona-értéke: ...................................................................................................................................................... c) megnevezése: .......................................................................................................................................................... címe: ............................................ város/község ...................................... hrsz., alapterülete: ......................... m2 mûvelési ága: ................................................................ tulajdoni hányad: ............................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... aranykorona-értéke: ..................................................................................................................................................... B) Nagy értékû ingóságok (ideértve a lízingelt vagyontárgyakat is) 1. Jármûvek: a) személygépkocsi: .......................................................................... típus ................................................. rendszám a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ......................................................................................................... típus ................................................. rendszám a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ......................................................................................................... típus ................................................. rendszám a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. b) egyéb jármû: ........................................................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. 2. Védett mûalkotás, védett gyûjtemény: a) egyedi alkotások: .......................................... alkotó .................................................... cím ................................. nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ......................................... alkotó ..................................................... cím ................................ nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ........................................ alkotó ...................................................... cím ................................ nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................. b) gyûjtemény: ........................................................ megnevezés ............................ db ................................... nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ....................................................... megnevezés ............................. db .................................... nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................... ....................................................... megnevezés ............................. db ................................... nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: ...............................................................................................................................................
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12805
3. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyûjteményenként) a hónap elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó értékû ingóság: a) .................................................................................. megnevezés ................................................ azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................... b) ................................................................................. megnevezés ................................................. azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................... c) ................................................................................. megnevezés ................................................. azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. d) ................................................................................. megnevezés ................................................ azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. e) ................................................................................. megnevezés ................................................ azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................. 4. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy stb.): .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................
megnevezés megnevezés megnevezés megnevezés megnevezés
................................. ................................. ................................. ................................. .................................
szám szám szám szám szám
................................ ................................ ................................ ................................ ................................
névérték névérték névérték névérték névérték
5. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás: .......................................... .......................................... .......................................... .......................................... ..........................................
pénzintézet pénzintézet pénzintézet pénzintézet pénzintézet
.................................... .................................... .................................... .................................... ....................................
betétkönyv száma betétkönyv száma betétkönyv száma betétkönyv száma betétkönyv száma
..................................... ..................................... ..................................... ..................................... .....................................
összeg összeg összeg összeg összeg
6. A hónap elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó készpénz: .................................................................................................................................................................................. Ft 7. Az összességében a hónap elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerzõdés alapján fennálló pénzkövetelés: ....................................... ....................................... ....................................... ....................................... .......................................
pénzintézet pénzintézet pénzintézet pénzintézet pénzintézet
....................................... ....................................... ....................................... ....................................... .......................................
számlaszám számlaszám számlaszám számlaszám számlaszám
............................................... ............................................... ............................................... ............................................... ...............................................
összeg összeg összeg összeg összeg
A szerzõdés (követelés) A pénzkövetelés jogcíme
A kötelezett neve, lakcíme
A követelés összege kelte
lejárati ideje
8. Más, a hónap elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér havi összege kétszeresét meghaladó értékû vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a hónap elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladja: ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... ......................................................................... .........................................................................
megnevezés megnevezés megnevezés megnevezés megnevezés
.............................................................. .............................................................. .............................................................. .............................................................. ..............................................................
azonosító adat azonosító adat azonosító adat azonosító adat azonosító adat
12806
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
IV. Rész PÉNZINTÉZETTEL, MAGÁNSZEMÉLYEKKEL SZEMBEN FENNÁLLÓ TARTOZÁSOK 1. Pénzintézettel szemben: A tartozás A hitel megnevezése
A tartozás összege kelte
lejárati ideje
2. Magánszemélyekkel szemben: A tartozás A hitelezõ neve, lakcíme
A tartozás összege kelte
lejárati ideje
V. Rész GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT Gazdasági társaságban (ideértve az állami tulajdoni részesedéssel mûködõ gazdálkodó szervezetet is) fennálló tisztsége vagy érdekeltsége: A) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
cégbejegyzés száma: ............................................................................................................................................... gazdasági társaság neve: ......................................................................................................................................... székhelye: ................................................................................................................................................................ az érdekeltség formája:2 .......................................................................................................................................... a tulajdoni érdekeltség keletkezéskori aránya: .................................................................................................. % a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ........................................................................................................... % nyereségbõl való részesedése: ........................................................................................................................... % a gazdasági társaságban viselt tisztsége: .................................................................................................................
B) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
2 3
cégbejegyzés száma: ................................................................................................................................................ gazdasági társaság neve, formája: ............................................................................................................................ székhelye: ................................................................................................................................................................ az érdekeltség formája:3 .......................................................................................................................................... a tulajdoni érdekeltség keletkezéskori aránya: .................................................................................................. % a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ........................................................................................................... % nyereségbõl való részesedése: ........................................................................................................................... % a gazdasági társaságban viselt tisztsége: .................................................................................................................
Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes. Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12807
C) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 4
cégbejegyzés száma: ............................................................................................................................................... gazdasági társaság neve, formája: ........................................................................................................................... székhelye: ................................................................................................................................................................ az érdekeltség formája:4 .......................................................................................................................................... a tulajdoni érdekeltség keletkezéskori aránya: ................................................................................................... % a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ........................................................................................................... % nyereségbõl való részesedése: ........................................................................................................................... % a gazdasági társaságban viselt tisztsége: .................................................................................................................
Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.
A KÖTELEZETTEL EGY HÁZTARTÁSBAN ÉLÕ HOZZÁTARTOZÓ SZEMÉLYI ADATAI, VALAMINT JÖVEDELMI, ÉRDEKELTSÉGI ÉS VAGYONI VISZONYAIRA VONATKOZÓ ADATOK1 I. Rész SZEMÉLYI ADATOK A kötelezettel egy háztartásban élõ házastárs, élettárs, közös háztartásban élõ szülõ, gyermek 2 neve: ............................................................................................................................................................................ születési helye és ideje: ................................................................................................................................................ anyja neve: ...................................................................................................................................................................
II. Rész NYILATKOZAT A JÖVEDELEMRÕL3 A nyilatkozatot adó éves összes jövedelme: 1. 2. 3. 4. 5.
................ ................ ................ ................ ................
év év év év év
........................... ........................... ........................... ........................... ...........................
Ft Ft Ft Ft Ft
Az éves jövedelem forrásai tevékenységek szerinti bontásban: 1. .......... év Tevékenység
Jövedelem
Ft Ft Ft Ft Ft
1 2 3
Minden, a kötelezettel egy háztartásban élõ hozzátartozóra külön ki kell tölteni! A kívánt rész aláhúzandó! Minden esetben a jövedelem közterhekkel csökkentett összegét kell bevallani.
MAGYAR KÖZLÖNY
12808
2007/169. szám
2. .......... év Tevékenység
Jövedelem
Ft Ft Ft Ft Ft
3. .......... év Tevékenység
Jövedelem
Ft Ft Ft Ft Ft
4. .......... év Tevékenység
Jövedelem
Ft Ft Ft Ft Ft
5. .......... év Tevékenység
Jövedelem
Ft Ft Ft Ft Ft
III. Rész VAGYONI NYILATKOZAT A) Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog): a) címe: ................................................. város/község ............................................... út/utca ........................... hsz. alapterülete: ................................................................ m2, tulajdoni hányad: ........................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ........................................................................................................................................................................................ b) címe: ................................................ város/község ................................................ út/utca ............................ hsz. alapterülete: ............................................................... m2, tulajdoni hányad: ............................................................ a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... c) címe: ................................................ város/község ................................................ út/utca ............................ hsz. alapterülete: .............................................................. m2, tulajdoni hányad: ............................................................. a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ........................................................................................................................................................................................
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12809
2. Üdülõtulajdon és üdülõtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog): a) címe: ............................................................. város/község ............................................ út/utca .................. hsz. alapterülete: ..................................................................... m2, tulajdoni hányad: ...................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... b) címe: ............................................................ város/község ............................................. út/utca .................. hsz. alapterülete: .................................................................... m2, tulajdoni hányad: ....................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... c) címe: ............................................................ város/község ............................................. út/utca .................. hsz. alapterülete: ................................................................... m2, tulajdoni hányad: ........................................................ a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog): a) megnevezése (zártkerti építmény, mûhely, üzlet, mûterem, rendelõ, garázs stb.): .................................................... címe: ................................................................ város/község ............................................. út/utca ............... hsz. alapterülete: .................................................................. m2, tulajdoni hányad: ......................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... b) megnevezése: ............................................................................................................................................................. címe: ............................................................... város/község ............................................. út/utca ................. hsz. alapterülete: ................................................................. m2, tulajdoni hányad: .......................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... c) megnevezése: .............................................................................................................................................................. címe: .............................................................. város/község ............................................... út/utca ............... hsz. alapterülete: ................................................................. m2, tulajdoni hányad: .......................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... 4. Termõföldtulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog): a) megnevezése: ............................................................................................................................................................. címe: .............................................................. város/község .............................. hrsz., alapterülete: .............. m2 mûvelési ága: .................................................................. tulajdoni hányad: ............................................................ a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... aranykorona-értéke: ..................................................................................................................................................... b) megnevezése: .............................................................................................................................................................. címe: ............................................................... város/község ............................. hrsz., alapterülete: ............... m2 mûvelési ága: .................................................................... tulajdoni hányad: ........................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... aranykorona-értéke: ..................................................................................................................................................... c) megnevezése: .............................................................................................................................................................. címe: ............................................................... város/község ............................... hrsz., alapterülete: ............. m2 mûvelési ága: ..................................................................... tulajdoni hányad: .......................................................... a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ...................................................................................................................................................................................... aranykorona-értéke: ....................................................................................................................................................
12810
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
B) Nagy értékû ingóságok (ideértve a lízingelt vagyontárgyakat is) 1. Jármûvek: a) személygépkocsi: .......................................................... típus ................................................................. rendszám a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................... ......................................................................................... típus .................................................................. rendszám a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................... ......................................................................................... típus ................................................................. rendszám a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. b) egyéb jármû: ................................................................................................................................................................ a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................ a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................ a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................... 2. Védett mûalkotás, védett gyûjtemény: a) egyedi alkotások: ..................................... alkotó ................................................... cím ..................................... nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. .................................... alkotó .................................................... cím ...................................... nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................. .................................... alkotó .................................................... cím ....................................... nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. b) gyûjtemény: ....................................................................... megnevezés .......................... db ..................... nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ...................................................................... megnevezés .......................... db ....................... nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. ...................................................................... megnevezés .......................... db ....................... nyilvántartási szám a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. 3. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyûjteményenként) a hónap elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó értékû ingóság: a) .................................................................... megnevezés ................................................................. azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. b) .................................................................... megnevezés ................................................................. azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. c) .................................................................... megnevezés ................................................................. azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. d) .................................................................... megnevezés ................................................................. azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................... e) .................................................................... megnevezés .................................................................. azonosító adat a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................................................................. 4. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy stb.): ................................................................... ................................................................... ................................................................... ................................................................... ...................................................................
megnevezés megnevezés megnevezés megnevezés megnevezés
............................. ............................. ............................. ............................. .............................
szám szám szám szám szám
.................................... .................................... .................................... .................................... ....................................
névérték névérték névérték névérték névérték
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12811
5. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás: .......................................... .......................................... .......................................... .......................................... ..........................................
pénzintézet pénzintézet pénzintézet pénzintézet pénzintézet
.................................... .................................... .................................... .................................... ....................................
betétkönyv száma betétkönyv száma betétkönyv száma betétkönyv száma betétkönyv száma
...................................... ...................................... ..................................... ..................................... .....................................
összeg összeg összeg összeg összeg
6. A hónap elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó készpénz: .................................................................................................................................................................................. Ft 7. Az összességében a hónap elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerzõdés alapján fennálló pénzkövetelés: ........................................ ........................................ ........................................ ........................................ ........................................
pénzintézet pénzintézet pénzintézet pénzintézet pénzintézet
...................................... ...................................... ...................................... ...................................... ......................................
számlaszám számlaszám számlaszám számlaszám számlaszám
............................................... ............................................... ............................................... ............................................... ...............................................
összeg összeg összeg összeg összeg
A szerzõdés (követelés) A pénzkövetelés jogcíme
A kötelezett neve, lakcíme
A követelés összege kelte
lejárati ideje
8. Más, a hónap elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér havi összege kétszeresét meghaladó értékû vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a hónap elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér havi összege tízszeresét meghaladja: .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................
megnevezés megnevezés megnevezés megnevezés megnevezés
..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... ..................................................................... .....................................................................
azonosító adat azonosító adat azonosító adat azonosító adat azonosító adat
IV. Rész PÉNZINTÉZETTEL, MAGÁNSZEMÉLYEKKEL SZEMBEN FENNÁLLÓ TARTOZÁSOK 1. Pénzintézettel szemben: A hitel megnevezése
A tartozás összege
A tartozás kelte
lejárati ideje
12812
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
2. Magánszemélyekkel szemben: A tartozás A hitelezõ neve, lakcíme
A tartozás összege kelte
lejárati ideje
V. Rész GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT Gazdasági társaságban (ideértve az állami tulajdoni részesedéssel mûködõ gazdálkodó szervezetet is) fennálló tisztsége vagy érdekeltsége: A) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
cégbejegyzés száma: ............................................................................................................................................... gazdasági társaság neve: ......................................................................................................................................... székhelye: ............................................................................................................................................................... az érdekeltség formája:4 .......................................................................................................................................... a tulajdoni érdekeltség keletkezéskori aránya: ................................................................................................... % a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................................................ % nyereségbõl való részesedése: ............................................................................................................................ % a gazdasági társaságban viselt tisztsége: .................................................................................................................
B) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
cégbejegyzés száma: ............................................................................................................................................... gazdasági társaság neve, formája: ........................................................................................................................... székhelye: ................................................................................................................................................................ az érdekeltség formája:5 ........................................................................................................................................... a tulajdoni érdekeltség keletkezéskori aránya: ................................................................................................... % a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................................................ % nyereségbõl való részesedése: ............................................................................................................................ % a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ..................................................................................................................
C) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
4 5 6
cégbejegyzés száma: ................................................................................................................................................ gazdasági társaság neve, formája: ........................................................................................................................... székhelye: ................................................................................................................................................................ az érdekeltség formája:6 ........................................................................................................................................... a tulajdoni érdekeltség keletkezéskori aránya: ................................................................................................... % a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................................................ % nyereségbõl való részesedése: ............................................................................................................................ % a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ..................................................................................................................
Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes. Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes. Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A Kormány tagjainak rendeletei Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 36/2007. (XII. 6.) ÖTM rendelete a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok egyes kiadásai támogatásának igénylési, folyósítási és elszámolási rendjérõl Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. §-ának (9) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 16. Támogatás a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok egyes kiadásaihoz cím szerinti támogatás a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok 2007. évi egyes rendkívüli többletkiadásainak támogatására szolgál.
A szolgálati nyugdíjba vonulók járandóságainak kifizetéséhez igényelhetõ támogatás feltételei 2. § (1) A támogatást a hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok igényelhetik a 2007. I. félévében nyugállományba vonuló hivatásos állományú tûzoltók részére kifizetett, illetve 2007. évben kifizetésre kerülõ alábbi járandóságok finanszírozásához: a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 110. §-ának (1)–(3) bekezdései szerint a jubileumi jutalom elõrehozott kifizetésének költségéhez,
12813
b) az egyes elismerések adományozására jogosultak körérõl, az elismerésben részesítés feltételeirõl és rendjérõl szóló 21/1997. (III. 19.) BM rendelet 12. §-a szerinti, a belügyi szerveknél foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött szolgálati idõ alapján járó pénzjutalom kifizetésének költségéhez, c) a szabadság pénzbeli megváltásával kapcsolatban felmerült költségekhez, amennyiben a nyugállományba vonuló hivatásos önkormányzati tûzoltó az utolsó szolgálatban töltött napig nem tudta igénybe venni a Hszt. elõírása szerint részére járó szabadságot. (2) Támogatás igényelhetõ továbbá a 2007. I. félévben a szolgálat ellátásához átmeneti idõre igénybe vett – nem az adott hivatásos önkormányzati tûzoltóság állományába tartozó – tûzoltók (létszámfeletti alkalmazás) költségeihez is. (3) A támogatás igénylésének feltétele, hogy az (1)–(2) bekezdések szerinti költségek az igénylés benyújtásáig kifizetésre vagy legalább bérszámfejtésre kerültek az érintett tûzoltók részére. Ennek igazolását az önkormányzat köteles benyújtani az igénylés során.
A nem szolgálati idõ-csökkentésbõl eredõ túlszolgálati díjak kifizetésének támogatására vonatkozó feltételek 3. § (1) A támogatást a hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok a készenléti jellegû beosztásban dolgozók által 2007. I. félévében végzett – nem munkaidõ-csökkentés miatt keletkezett – túlszolgálat díjával kapcsolatos kiadásaikhoz igényelhetik. (2) E rendelet értelmében csak az a szolgálatteljesítési idõ minõsül túlszolgálatnak, amely a hatályos jogszabályoknak megfelelõen a rendszeresített létszámnak a készenléti szerekre kötelezõen elõírt napi szolgálati beosztás ellátásával keletkezik. (3) A támogatás terhére kizárólag az egészségügyi alkalmassági felülvizsgálat (a továbbiakban: FÜV eljárás) alatt állók helyettesítése miatt keletkezett túlszolgálat számolható el. Nem igényelhet támogatást az önkormányzat olyan költségek után, amelyekre a FÜV eljárás alatt álló tûzoltók után a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény 8. számú melléklete szerint járó normatív állami hozzájárulásból keletkezett megtakarítás fedezetet biztosít. (4) Szabadság, felmentési idõ, iskolára, tanfolyamra vezénylés ideje alatt túlszolgálat e rendelet alkalmazásában nem keletkezhet. Szabadnap, illetménynélküli szabadság túlszolgálat szempontjából nem minõsül munkaidõnek.
12814
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
(5) A támogatás igénylésének feltétele, hogy a túlszolgálati díjak az igénylés benyújtásáig kifizetésre vagy legalább bérszámfejtésre kerültek az érintett tûzoltók részére. Ennek igazolását az önkormányzat köteles benyújtani az igénylés során.
A 2–4. §-ok szerinti támogatások igénylésére vonatkozó szabályok
A 2. § szerint nyugállományba vonulók helyetti utánpótlás képzési támogatásának szabályai
(1) Az igényléseket az önkormányzatok az e rendelet 1., 2. és 3. mellékletei szerinti igénylési adatlapokon – papír alapon 2 példányban és elektronikus úton is – a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) 2007. december 10-éig nyújthatják be. Ezen adatlapokon szereplõ adatok kezelését az Igazgatóságok az érintettek elõzetes hozzájárulásával, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 103/A. §-ának (3) bekezdése, illetve a központosított illetményszámfejtésrõl szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján végzik.
4. § (1) A hivatásos önkormányzati tûzoltóságoknál a váratlan nyugállományba vonulás miatt felmerülõ képzés hivatásos önkormányzati tûzoltóságonként elismerhetõ létszámát az e rendelet 6. melléklete tartalmazza. (2) A támogatás szempontjából azon képzésre kerülõ tûzoltók vehetõk figyelembe, akik – a tûz elleni védekezésrõl, mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 32. §-ának (2) bekezdésére, továbbá az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl szóló 16/2003. (IV. 18.) BM rendelet 26. számú melléklete, IV. szakaszának 1. pontjára figyelemmel – a 2007. évben induló képzés idõtartamára határozott idõvel, a mindenkori minimálbérnek megfelelõ teljesítménybér jellegû, egyenlõ mértékû illetménnyel, közalkalmazotti jogviszonyba kerülnek kinevezésre. A képzés idõszakára az e rendelet 4. melléklete 2. pontja szerint igényelhetõ támogatás. (3) A munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult tûzoltóparancsnok a (2) bekezdésben meghatározott minimálbérnek megfelelõ teljesítménybértõl eltérhet, azonban támogatást csak e rendeletben meghatározott illetmény mértékéig igényelhet vissza. (4) A támogatás igénylésének feltételei: a) a közalkalmazotti jogviszony a határozott idõ leteltével megszüntetésre kerül, illetve b) a határozott idejû kinevezésben kötelezõen rögzítésre kerül, hogy aki a képzési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a szakmai vizsgát nem tudja letenni, annak a közalkalmazotti jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni. Ebben az esetben az érintett 30 nap elteltével bocsátható ismételten vizsgára, sikeres vizsga esetén kinevezhetõ hivatásos tûzoltó állományba. (5) A támogatást az önkormányzatok a 2007. évben elindított képzések befejezéséig, de legkésõbb 2008. április 30-áig használhatják fel.
5. §
(2) Az e rendelet mellékleteit – kitöltve – a hivatásos önkormányzati tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat köteles megõrizni, és ellenõrzés esetén az arra jogosult szervnek bemutatni. (3) Az Igazgatóság – figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-ának (3) bekezdésére – megvizsgálja az igénylések szabályszerûségét, és hiányosság észlelése esetén az igénylõ önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra a hiánypótlási felszólítás kézhezvételétõl számított három napon belül van lehetõség. (4) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat megyénként, településsoros bontásban – az e rendelet 1. a), 2. a) és 3. a) melléklete szerinti adatlapon, elektronikus formában is – 2007. december 19-éig megküldi az ÖTM, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: OKF) részére. (5) Az OKF a benyújtott igényeket tartalmilag felülvizsgálja, és a jogos igények vonatkozásában – legfeljebb a rendelkezésre álló forrás erejéig – soron kívül, de legkésõbb 2007. december 21-éig a támogatás folyósítását kezdeményezi az ÖTM-nél. (6) A támogatást az ÖTM – legkésõbb 2007. december 22-ei – utalványozása alapján a Magyar Államkincstár folyósítja. (7) A támogatás formája vissza nem térítendõ támogatás.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A nyári rendkívüli idõjárás okozta mentési és kárelhárítási feladatok támogatása
12815
A támogatások felhasználására és elszámolására vonatkozó közös szabályok 7. §
6. §
(1) A központi költségvetés – az OKF felmérése alapján, külön igénylés nélkül – támogatást biztosít az 5. melléklet szerint a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok részére a nyári idõjárás okozta rendkívüli kiadásokhoz. (2) A támogatás formája vissza nem térítendõ támogatás, amelyet az ÖTM – legkésõbb 2007. december 22-ei – utalványozása alapján a Magyar Államkincstár folyósít. (3) A támogatás felhasználásáról az önkormányzat legkésõbb 2008. január 31-éig számlákkal, illetve – személyi jellegû költségek esetén – a kifizetések bizonylatával köteles elszámolni az OKF felé.
(1) A támogatás felhasználását a külön jogszabályban erre feljogosított szervek ellenõrzik. (2) A jogtalanul igénybe vett támogatást az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kamattal növelt összegben vissza kell fizetni a központi költségvetésbe. (3) Az önkormányzat a támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-ei fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni. 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Bajnai Gordon s. k., önkormányzati és területfejlesztési miniszter
12816
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
1. melléklet a 36/2007. (XII. 6.) ÖTM rendelethez
ADATLAP az önkormányzati költségvetési szerv hivatásos szolgálati viszonyban álló tûzoltó dolgozóinak szolgálati nyugállományba vonulásával kapcsolatosan 2007. évben kifizetett járandóságairól Helyi önkormányzat neve: KSH-kódja: Hivatásos önkormányzati tûzoltóság neve: címe: A tûzoltók részére kifizetett és kifizetésre kerülõ járandóságok járulékok nélkül Sorszám
Dolgozó neve
Azonosító száma
Jubileumi jutalom
BM szolgálat utáni jutalom
Szabadság megváltás
Létszám feletti alkalmazás költsége
Ft
Ft
Ft
Ft
Járulékok (32%)
Járandóságok összege járulékkal együtt
Ft
Ft
Dátum: ……………………………………
………………………....……… polgármester
P. H.
………………………………… tûzoltóparancsnok
P. H.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12817
1. a) melléklet a 36/2007. (XII. 6.) ÖTM rendelethez
ADATLAP az önkormányzati költségvetési szerv hivatásos szolgálati viszonyban álló tûzoltó dolgozóinak szolgálati nyugállományba vonulásával kapcsolatosan 2007. évben kifizetett járandóságairól
Megye megnevezése:
Sorszám
KSH-kód
A tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat neve
A tûzoltók részére kifizetett és kifizetésre kerülõ járandóságok járulékok nélküli összege összesen
Nyugállományba vonuló tûzoltók száma
Jubileumi jutalom
BM szolgálat utáni jutalom
Szabadság megváltás
Létszám feletti alkalmazás költsége
fõ
Ft
Ft
Ft
Ft
Járulékok (32%)
Járandóságok összege járulékkal együtt
Ft
Ft
Dátum: ………….............……
P. H.
…………………….......…………………………… igazgató Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Igazgatósága
12818
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
2. melléklet a 36/2007. (XII. 6.) ÖTM rendelethez
ADATLAP az önkormányzati költségvetési szerv hivatásos szolgálati viszonyban álló tûzoltó dolgozóinak szolgálati nyugállományba vonulásával kapcsolatosan 2007. I. félévben kifizetett nem szolgálati idõ-csökkentésbõl eredõ túlszolgálati díjról
Helyi önkormányzat neve: KSH-kódja: Hivatásos önkormányzati tûzoltóság neve: címe: A tûzoltók részére 2007. I. félévben kifizetett túlszolgálati díjról Sorszám
Dolgozó neve
2007. január 1. és Azonosító száma június 30. között teljesített túlszolgálati óra összesen
Túlszolgálati óradíj járulék nélkül
Túlszolgálati díj járulék nélkül
Túlszolgálati díj A túlszolgálati díj járulékkal együtt járuléka összesen 32%
Dátum:…………………………………… Alulírottak igazoljuk, hogy a fenti – nem szolgálati idõ-csökkentésbõl eredõ – túlszolgálati díjak a FÜV eljárás alatt álló tûzoltók helyettesítése miatt keletkeztek, és ezek kifizetéséhez a FÜV eljárás alatti tûzoltók után a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. törvény 8. számú melléklete szerint járó normatív állami hozzájárulásból keletkezett megtakarítás nem biztosít fedezetet. ……………………………… polgármester
………………………………… tûzoltóparancsnok
P. H.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12819
2. a) melléklet a 36/2007. (XII. 6.) ÖTM rendelethez
ADATLAP az önkormányzati költségvetési szerv hivatásos szolgálati viszonyban álló tûzoltó dolgozóinak szolgálati nyugállományba vonulásával kapcsolatosan 2007. I. félévben kifizetett nem szolgálati idõ-csökkentésbõl eredõ túlszolgálati díjról
Megye megnevezése: A tûzoltók részére 2007. I. félévben kifizetett nem szolgálati idõ-csökkentés miatti túlszolgálati díjról Sorszám
KSH-kód
A tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat neve
Túlszolgálatot ellátó tûzoltók száma
Az I. félévben teljesített túlszolgálati óra összesen
fõ
óra
2007. I. félévi túlszolgálati díj Túlszolgálati díj A túlszolgálati díj járulékkal együtt járulék nélkül járuléka összesen összesen 32% Ft
Ft
Ft
Dátum: ………………………
P. H.
…………………………….......……………… igazgató Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Igazgatósága
12820
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
3. melléklet a 36/2007. (XII. 6.) ÖTM rendelethez
ADATLAP az önkormányzati költségvetési szerv hivatásos szolgálati viszonyban létszám utánpótlására tervezett tûzoltó dolgozója részére a négyhavi képzési idõszakra járó illetmény és egyéb járandóságok költségeirõl
Helyi önkormányzat, illetve neve: KSH-kódja (7 karakter): Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság neve: címe:
Sorszám
Tûzoltó képzésben részesülõ tûzoltók neve
fõ
A nyugállományba vonuló tûzoltók utánpótlására kiképzett tûzoltók illetményére és egyéb járandóságaira Négyhavi közalkalmazotti A négyhavi bér illetmény járulék 32%-os járulékánélkül nak összege (65 500 Ft/hó/×4) Ft/fõ
Idõarányos 13. havi illetmény Járulék nélkül
Járulékkal
Ft
Ft
Ft
A négyhavi bér Képzési költség, és az idõarányos gyakorló ruha és 13. havi illet- egyéb kiadások mény járulékkal költségeire együtt összesen (150 000 Ft/fõ) Ft/fõ
Ft/fõ
Összesen:
Dátum: ................................................................
…………..……….......… tûzoltóparancsnok
………………………… polgármester
P. H.
Kiadások összesen
Ft/fõ
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12821
3. a) melléklet a 36/2007. (XII. 6.) ÖTM rendelethez
ADATLAP az önkormányzati költségvetési szerv hivatásos szolgálati viszonyban létszám utánpótlására tervezett tûzoltó dolgozója részére a négyhavi képzési idõszakra járó illetmény és egyéb járandóságok költségeirõl Megye megnevezése: A nyugállományba vonuló tûzoltók utánpótlására kiképzett tûzoltók illetményére és egyéb járandóságaira
Sorszám
KSH-kód
A tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat neve
A képzésben részt vevõ tûzoltók száma
fõ
Négyhavi közalkalmazotti illet- A négyhavi mény járulék bér 32%-os nélkül járulékának (65 500 Ft/hó × összege 4 hó× tûzoltók összesen száma) Ft
Ft
Idõarányos 13. havi illetmény
Járulék nélkül
Ft
A négyhavi Képzési költség, bér és az gyakorló ruha Kiadások idõarányos és egyéb összesen 13. havi kiadások illetmény költségeire Járulékkal járulékkal (150 000 Ft/fõ× együtt létszám) összesen Ft
Ft
Ft
Ft
Összesen:
Dátum:
P. H.
................................................................................. igazgató Magyar Államkincstár Területileg Illetékes Igazgatósága
12822
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
4. melléklet a 36/2007. (XII. 6.) ÖTM rendelethez A támogatás szempontjából elszámolható költségek 1. Túlszolgálati díj megállapítása: – túlszolgálati díj kiszámításánál kizárólag a rendszeres illetmény vehetõ figyelembe, – az illetmény elemek kiszámításának illetmény alapja = 36 800 Ft, – a túlszolgálati óradíj kiszámítását az 1., 1.a), 2. és 2.a) számú adatlapokon kell elvégezni, a rendszeres havi illetményt a 20/1997. (III. 19.) BM rendelet 8. §-ában elõírt 174 órával történõ osztással, – a túlszolgálati díjat járulékaival növelten kell igényelni. 2. A tûzoltó képzésben részt vevõ állomány járandóságai: a) A képzési idõszak alatt az állomány meghatározott idõre történõ közalkalmazotti állományban alkalmazható. A hallgatók kiképzése a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, a Regionális Kiképzõ Központok, illetve a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok szervezésében történik. A hallgatók élelmezésérõl, napidíj folyósításáról és az utazási költségtérítésrõl a küldõ szervezet gondoskodik. A közalkalmazottat teljesítménybérként 65 500 Ft minimálbér és annak 13. havi illetményrésze illeti meg. A képzési költség maximum 100 000 Ft/fõ. A gyakorlóruha beszerzéséhez 30 000 Ft/fõ hozzájárulás igényelhetõ. A közalkalmazottat a Kjt. szerinti 13. havi illetmény idõarányos része illeti meg. A fent meghatározottaktól felfelé irányba történõ eltérés a támogatás szempontjából nem vehetõ figyelembe.
2007/169. szám
5. melléklet a 36/2007. (XII. 6.) ÖTM rendelethez Kimutatás a Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok 2007. július havi „Hõségriadó” költségeirõl Sorszám
KSH-kód
Önkormányzat megnevezése
Személyi állomány igénybevételének költségei járulékokkal együtt
Személyi állomány ellátása
Gépjármû üzemeltetés
Távközlési költségek
Védekezéshez felhasznált anyagok
Egyéb költségek
Összesen
Mûködési területen kívüli vonulás költségei
Kiadás összesen
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
1
2
3
4
5
6
7
8
9
Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok
Fõvárosi önkormányzat Siklós Pécs Mohács Komló Szigetvár Baja Kalocsa Kiskõrös Kiskunfélegyháza Kecskemét Kiskunhalas Gyula Békéscsaba Szeghalom Orosháza Szarvas Mezõkovácsháza Sátoraljaújhely Kazincbarcika Szendrõ Ózd Mezõkövesd Tiszaújváros Miskolc Szerencs
280 000 70 759
12 987
208 541 190 500 445 000 250 000
164 000
99 920 90 000 300 000 150 787 185 000 424 263 762 000 264 396
152 000 76 710 103 500 58 393 90 887 388 802
3 960
26 163
7 056
86 241
1 100 000 720 941 800 500 593 968 4 237 771 500 000 1 512
15 000
44 566 5 280
10 000
250 000 100 000 8 640
1 300 000 702 000
280 000 83 746 0 99 920 90 000 1 552 000 1 156 979 1 279 500 1 076 624 5 699 658 1 403 198 0 31 635 0 0 152 863 0 5 280 0 0 1 560 000 802 000 8 640 0 0
227 500
280 000 83 746 0 99 920 90 000 1 552 000 1 156 979 1 507 000 1 076 624 5 699 658 1 403 198 0 31 635 0 0 152 863 0 5 280 0 0 1 560 000 802 000 8 640 0 0
12823
113578 205519 219415 223959 226408 226578 303522 306442 309344 320297 326684 332434 405032 415200 421883 423065 423870 430322 505120 506691 508077 514492 519433 528352 530456 530739
MAGYAR KÖZLÖNY
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26
KSH-kód
Önkormányzat megnevezése
Személyi állomány igénybevételének költségei járulékokkal együtt
Személyi állomány ellátása
Gépjármû üzemeltetés
Távközlési költségek
Védekezéshez felhasznált anyagok
Egyéb költségek
Összesen
Mûködési területen kívüli vonulás költségei
Kiadás összesen
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
1
2
3
4
5
6
7
8
9
16 000 7 470
48 963
12824
Sorszám
Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok
Encs Csongrád Makó Hódmezõvásárhely Szentes Szeged Dunaújváros Bicske Székesfehérvár Mór Sárbogárd Csorna Mosonmagyaróvár Sopron Gyõr Kapuvár Hajdúböszörmény Hajúszoboszló Püspökladány Berettyóújfalu Debrecen Hajdúnánás Füzesabony Gyöngyös Heves Eger Hatvan Komárom Nyergesújfalu Tatabánya
274 032 181 215
33 020
218 002 579 000
14 392
869 000
360 459 182 400
622 800
18 000
780 376
281 635 157 762
65 000
355 680 1 000 000
78 094 54 675 90 194
169 742
3 427 70 000
41 770 450 000
18 297
193 957 7 452
71 022 10 000
4 000
458 500 10 000 2 600 000 812 785
1 159 032 237 648 0 0 251 022 939 459 182 400 0 1 421 176 0 702 315 1 157 762 0 92 486 54 675 259 936 0 0 0 0 0 0 0 461 927 51 770 3 120 000 1 025 039 82 474 0 10 000
86 849 88 500
1 844
1 159 032 237 648 0 0 251 022 939 459 269 249 0 1 509 676 0 702 315 1 157 762 0 92 486 54 675 259 936 0 0 0 0 0 0 0 463 771 51 770 3 120 000 1 025 039 82 474 0 10 000
2007/169. szám
533048 605111 607357 608314 614456 633367 703115 710481 714827 718485 723694 804039 804783 808518 825584 828334 903045 905175 910162 912788 915130 922406 1003276 1005236 1014526 1020491 1022309 1105449 1115352 1118157
MAGYAR KÖZLÖNY
27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56
KSH-kód
Önkormányzat megnevezése
Személyi állomány igénybevételének költségei járulékokkal együtt
Személyi állomány ellátása
Gépjármû üzemeltetés
Távközlési költségek
Védekezéshez felhasznált anyagok
Egyéb költségek
Összesen
Mûködési területen kívüli vonulás költségei
Kiadás összesen
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
1
2
3
4
5
6
7
8
9
Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok
Esztergom Pásztó Balassagyarmat Rétság Salgótarján Dabas Monor Cegléd Nagykáta Szentendre Ráckeve Nagykõrös Vác Szigetszentmiklós Érd Gödöllõ Siófok Nagyatád Marcali Kaposvár Barcs Kisvárda Nyírbátor Záhony Nyíregyháza Vásárosnamény Mátészalka Fehérgyarmat Mezõtúr Karcag Jászberény
45 360
7 200 10 100 8 968 40 000
27 681 3 790 104 000 65 062
25 000 333 922
720 620
251 000
201 533
108 012
792 212
54 000
262 000
21 960
240 186 58 824
2 000
3 420
26 600 3 731 14 935 128 180
166 213
118 000
36 918 312 600
502 447
2 000 526 283
29 800 188 000 141 960
45 360 0 0 0 276 000 1 061 742 802 312 318 513 0 474 000 0 0 0 779 551 393 384 0 0 58 281 533 804 118 935 196 662 0 0 0 0 0 0 29 800 354 213 0 141 960
36 140
100 672
45 360 0 0 0 276 000 1 061 742 802 312 318 513 0 474 000 0 0 0 779 551 393 384 36 140 0 58 281 533 804 118 935 196 662 0 0 0 0 0 0 130 472 354 213 0 141 960
12825
1125131 1207409 1213657 1223825 1225788 1309247 1310551 1311341 1313435 1315440 1317260 1319716 1324934 1328954 1330988 1332559 1417631 1417941 1418500 1420473 1432799 1509265 1514845 1516203 1517206 1518324 1518874 1518971 1604260 1604923 1618209
MAGYAR KÖZLÖNY
57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87
2007/169. szám
Sorszám
KSH-kód
Önkormányzat megnevezése
Személyi állomány igénybevételének költségei járulékokkal együtt
Személyi állomány ellátása
Gépjármû üzemeltetés
Távközlési költségek
Védekezéshez felhasznált anyagok
Egyéb költségek
Összesen
Mûködési területen kívüli vonulás költségei
Kiadás összesen
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
Ft
1
2
3
4
5
6
7
8
9
12826
Sorszám
Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok
1627854 1629726 1632504 1704862 1706497 1707685 1722761 1724563 1803009 1813532 1816832 1821306 1827094 1902219 1906673 1934254 1911767 1922327 1931945 2012122 2012575 2018421 2030933 2032054 2032522
Szolnok Tiszafüred Kunszentmárton Paks Bonyhád Dombóvár Szekszárd Tamási Szombathely Körmend Kõszeg Sárvár Celldömölk Balatonfûzfõ Ajka Pétfürdõ Veszprém Badacsonytomaj Pápa Letenye Lenti Keszthely Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót HÖT összesen:
22 080 569 322
33 168 5 000 9 228
10 401 25 000 594 090
16 992
155 040
9 240
135 600
21 004 129 010 68 785
149 505 425 782
2 122 330
136 741
260 262
606 480
14 927
74 880 320 201 224 468 334 384
96 089 232 020 488 000
136 000
180 000
5 297 32 000
27 547
2 515 222
490 361
5 480 721
104 000
3 475 000
2 685 000
10 635 531
26 680 719
215 601 52 080 1 317 480 0 0 0 0 21 004 2 400 845 494 567 0 1 003 483 0 89 807 416 290 456 488 827 681 0 348 000 0 27 547 0 0 6 160 000 0 45 906 554
86 060
821 931
224 468 147 223 101 632 116 910
2 039 729
215 601 52 080 1 317 480 86 060 0 0 821 931 21 004 2 400 845 494 567 0 1 003 483 0 314 275 563 513 456 488 929 313 116 910 348 000 0 27 547 0 0 6 160 000 0 47 946 283
MAGYAR KÖZLÖNY
88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112
2007/169. szám
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12827
6. melléklet a 36/2007. (XII. 6.) ÖTM rendelethez Kimutatás az önkormányzati költségvetési szerv hivatásos szolgálati viszonyban álló tûzoltó dolgozóinak szolgálati nyugállományba vonulása miatt utánpótlásként tûzoltóképzésben résztvevõkrõl Sorszám
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32
Helyi önkormányzat megnevezése
Mezõkovácsháza Szeghalom Gyula Orosháza Békéscsaba Miskolc Encs Kazincbarcika Mezõkövesd Sátoraljaújhely Tiszaújváros Szentes Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron Gyõr Gyöngyös Hatvan Heves Dabas Gödöllõ Barcs Marcali Kaposvár Siófok Dombóvár Paks Szekszárd Ajka Badacsonytomaj Veszprém FTP Összesen:
Tûzoltóképzésben résztvevõk száma
6 3 10 9 1 5 7 1 1 6 5 2 4 1 3 10 5 10 1 1 2 3 7 3 2 7 11 3 14 2 5 40 190
12828
MAGYAR KÖZLÖNY
III. rész HATÁROZATOK Az Országgyûlés határozatai Az Országgyûlés 103/2007. (XII. 6.) OGY határozata a Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról*
2007/169. szám
re a 15. § (2) bekezdése alapján, a legkevesebb taggal megalakult képviselõcsoport alakuláskori taglétszáma az irányadó. (3) Nem szûnik meg a képviselõcsoport az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés szerinti esetekben, ha a hiányzó mandátum az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 46. §-ának (5) bekezdése alapján – az ott megjelölt idõn belül – betölthetõ. (4) A képviselõcsoport volt vezetõje a megszûnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésõbb három napon belül bejelenteni az Országgyûlés elnökének. E határidõ elmulasztása esetén az Országgyûlés elnöke a képviselõcsoport megszûnését hivatalból megállapítja.”
1. §
3. §
A Magyar Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: HSZ) 15. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. § (1) Képviselõcsoportot legalább tíz országgyûlési képviselõ alakíthat. (2) Képviselõcsoportot alkothatnak az ugyanazon párthoz tartozó országgyûlési képviselõk akkor is, ha számuk az (1) bekezdésben meghatározott számot nem éri el, de pártjuk listáról mandátumot szerzett, feltéve, hogy a párt listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselõ ehhez a képviselõcsoporthoz csatlakozik. (3) A képviselõ csak egy képviselõcsoportnak lehet tagja. (4) A képviselõ a képviselõcsoportból kiléphet. A képviselõcsoport a tagját kizárhatja. (5) A kilépett vagy kizárt képviselõt függetlennek kell tekinteni. Az így függetlenné vált képviselõ a kilépését vagy kizárását követõ hat hónap elteltével bármely képviselõcsoporthoz csatlakozhat.”
(1) A HSZ 19. §-ának (2) bekezdése g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Országgyûlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében] „g) összehangolja a bizottságok mûködését, továbbá javaslatot tesz az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, valamint az állandó és ideiglenes bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására és a személyükre vonatkozó változásra;”
2. § A HSZ 17. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „17. § (1) Megszûnik a képviselõcsoport a) ha tagjainak száma – a (2) bekezdés esetét kivéve – tíz fõ alá csökken, b) ha a képviselõcsoport megszûnését határozatban kimondja. (2) Ha az Országgyûlésben a 15. § (2) bekezdése alapján is alakult képviselõcsoport, bármelyik képviselõcsoport a tagok számának csökkenése miatt csak akkor szûnik meg, ha a képviselõcsoport tagjainak száma a 15. § (2) bekezdése alapján megalakult képviselõcsoport alakuláskori létszáma alá csökken. Ha több ilyen képviselõcsoport jött lét* A határozatot az Országgyûlés a 2007. december 3-i ülésnapján fogadta el.
(2) A HSZ 19. §-ának (2) bekezdése a következõ n) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi n) pont jelölése o) pontra változik: [Az Országgyûlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében] „n) – a Házbizottság véleményének kikérését követõen – kijelöli a közvetítésre kerülõ bizottsági üléseket;”
4. § A HSZ 23. §-ának p)–q) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Házbizottság:) „p) javaslatot tesz az Országgyûlés tisztségviselõinek felmentésére [22. § (2) bekezdés], illetve visszahívja az országgyûlési bizottság független képviselõ elnökét, alelnökét, tagjait; q) javaslatot tesz napirendi pont idõkeretben történõ, illetve vezérszónoki rendben történõ tárgyalására;”
5. § (1) A HSZ 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 23. § a), f), g), m) pontjairól az Országgyûlés, egyéb esetekben – az országgyûlé-
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
si bizottság független képviselõ elnökének, alelnökének és tagjának visszahívását kivéve – az Országgyûlés elnöke dönt.” (2) A HSZ 26. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik: „(4) Az Országgyûlés a 23. § g) pontjáról vita nélkül dönt. Az Országgyûlés a 23. § a), f) és m) pontjában a vita tárgyát képezõ kérdés ismertetését követõen képviselõcsoportonként egy képviselõ, továbbá az elsõként szólásra jelentkezõ független képviselõ legfeljebb ötperces hozzászólása után határoz.”
12829
független képviselõ – tehet módosító javaslatot. Az Országgyûlés – az (1)–(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslatra – úgy is dönthet, hogy egy bizottságba több alelnököt választ. (6) A képviselõcsoport vezetõje az általa vezetett képviselõcsoporthoz tartozó vagy független képviselõt jelölhet bizottsági tisztségre, tagságra. Képviselõcsoport-vezetõ független képviselõt csak annak elõzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselõ a képviselõcsoportot megilletõ bizottsági tisztségre, illetve tagsági helyre jelölhetõ.”
8. § 6. § A HSZ 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetõen a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelezõ létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá – paritásos bizottságként [33. § (4) bekezdése] – a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat.”
7. § A HSZ a következõ 31. §-sal egészül ki: „31. § (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselõcsoporthoz tartozó és független képviselõ tagjainak számára [a 28. § és a 33. §-ban foglaltak szerint, figyelemmel a 13. § (3) bekezdésére is] a képviselõcsoport-vezetõk – független képviselõk véleményét is mérlegelõ – megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselõcsoport-vezetõk indítványait összegezve, az Országgyûlés elnöke tesz javaslatot az Országgyûlésnek. (2) A bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására – a képviselõcsoport-vezetõknek a független képviselõk véleményét is mérlegelõ indítványa szerint – az Országgyûlés elnöke tesz javaslatot az Országgyûlésnek. (3) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra – a képviselõcsoportok vezetõi ajánlásának megfelelõen, illetve a független képviselõk véleményére figyelemmel – az Országgyûlés elnöke tesz javaslatot. (4) A független képviselõk az (1)–(3) bekezdés szerinti véleményüket – lehetõség szerint együttesen – az Országgyûlés elnökének terjesztik elõ. (5) A bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyûlés – a 33. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – vita nélkül határoz. A javaslatra csak a képviselõcsoport vezetõje – személyi javaslatra csak az érintett képviselõcsoport vezetõje vagy az érintett
A HSZ a következõ 32. §-sal egészül ki: „32. § (1) Az országgyûlési bizottság elnökének, alelnökének és tagjának megbízatása megszûnik: a) a megbízatásról való lemondással, b) a bizottság megbízatásának megszûnésével, c) a képviselõi megbízatás megszûnésével, d) a képviselõcsoportból történõ kilépésével vagy kizárásával, e) a képviselõcsoport általi visszahívásával, f) a képviselõcsoportjának megszûnésével, g) ha az illetõ független képviselõ és valamelyik képviselõcsoporthoz csatlakozik, vagy a Házbizottság visszahívja. (2) A megüresedett hely betöltésérõl az Országgyûlés elnökének javaslata alapján az Országgyûlés a 31. § rendelkezései szerint határoz.”
9. § A HSZ a következõ 33. §-sal egészül ki: „33. § (1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselõcsoportból annyi képviselõ vehet részt, amennyi a képviselõcsoportok közötti létszámaránynak megfelel. Az állandó bizottságokban bizottságonként a képviselõcsoportok legalább egy-egy képviselõjének helyet kell kapnia. (2) A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselõ számára lehetõvé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen. (3) Az Országgyûlés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen is határozhat. Ahhoz, hogy állandó bizottságban a képviselõcsoport létszámaránya egy bizottsági tagsági helyet meghaladóan eltérjen a képviselõcsoport létszámának az Országgyûlés egészéhez viszonyított arányától, a jelenlévõ országgyûlési képviselõk négyötödének szavazata szükséges. (4) Az Országgyûlés úgy is határozhat, hogy valamely bizottságba mind a kormánypárti képviselõcsoport(ok), mind az ellenzéki képviselõcsoport(ok) együttesen ugyanannyi képviselõt jelölhetnek (paritásos bizottság).”
12830
MAGYAR KÖZLÖNY
2007/169. szám
10. §
14. §
A HSZ 35. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az eseti bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak jelölésére, illetve megválasztására a 31. §-t, megbízatásuk megszûnésére a 32. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem országgyûlési képviselõ is lehet.”
A HSZ 50. §-ának (3)–(7) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és a következõ (8)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(3) A hozzászólások sorrendjét az elnök határozza meg akként, hogy lehetõség szerint egymás után egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselõ kapjon szót, mindig más képviselõcsoportból. Ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselõcsoportból legalább egy szólásra jelentkezõ képviselõ szót kapott, akkor az elsõként szólásra jelentkezõ független képviselõnek kell szót adni. Ez a sorrend addig folytatandó, amíg minden szólásra jelentkezõ képviselõ szóhoz jut, vagy amíg az 53. § (1) bekezdése szerint megállapított idõkeret elfogy. (4) A napirendi ponthoz kapcsolódóan a képviselõcsoportok vezérszónoki rendben is felszólalhatnak. Kötelezõ a vezérszónoki rendben történõ felszólalás, ha azt bármelyik képviselõcsoport kezdeményezi. Ilyen kezdeményezés legkésõbb a Házbizottság azon ülésén terjeszthetõ elõ, amelyen az adott döntési javaslat napirendre tûzését a Házbizottság vagy – a 26. § (3) bekezdés szerinti eljárása során – az elnök javasolja. A felszólalások a kormánypárti és ellenzéki képviselõcsoportok váltakozó rendjében – ezen belül a képviselõcsoportok létszámának csökkenõ sorrendje szerint – történnek, a vezérszónokok rendelkezésére álló idõkeretben. Két vagy több képviselõcsoport együttesen is állíthat vezérszónokot, azonban ezek együttes ideje sem haladhatja meg az egy képviselõcsoport számára meghatározott idõkeretet. A több képviselõcsoport nevében felszólaló vezérszónok a legnagyobb létszámú képviselõcsoport helyén szólalhat fel. A vezérszónoki idõkeretben egy képviselõcsoport több, egymást követõ szónokot is állíthat. (5) A 23. § b) pontja szerinti felszólalási idõkeret nem lehet kevesebb, mint a) általános vitában 15 perc; b) vezérszónoki felszólalás esetén – a c) pontban foglalt kivétellel – 20 perc; c) az Alkotmány, a minõsített többséget igénylõ döntési javaslat, a Magyar Köztársaság éves költségvetése, annak végrehajtása, módosítása, a pótköltségvetés, valamint több döntési javaslat együttes tárgyalásakor történõ vezérszónoki felszólalás esetén 30 perc; d) az Alkotmány részletes vitája esetén vitaszakaszonként 10 perc, egyéb döntési javaslatnál vitaszakaszonként 6 perc; egy szakaszos részletes vita esetén 15 perc; e) kivételes eljárásban 15 perc. (6) Az elnök a felszólaló kérésére az (5) bekezdés a), d) és e) pontjai esetében az idõkeretet egy perccel meghosszabbíthatja. (7) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselõ kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi. Nem engedélyezhetõ kétperces hozzászólás az egyes vezérszónoki felszólalások között.
11. § A HSZ 36. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A vizsgálóbizottságot a 33. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen kell megalakítani. A Kormány vagy bármely kormányzati szerv, továbbá valamely minisztérium tevékenységét vizsgáló bizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselõ. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendõket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselõ, mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elõ és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendõiket azonos jogkörrel – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttmûködve látják el.”
12. § A HSZ a következõ alcímmel és 41/A. §-sal egészül ki: „A plenáris és bizottsági ülések képi közvetítése 41/A. § Az Országgyûlés plenáris és bizottsági ülései képi közvetítésének rendjét a Házszabály 3. sz. melléklete tartalmazza.”
13. § A HSZ 47. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Legkésõbb az ülés megkezdését megelõzõen egy órával a Kormány vagy legalább tíz képviselõ – indokolással ellátott – javaslatot nyújthat be a napirendi javaslat módosítására. (4) Az ülésen az elnök ismerteti a Házbizottság napirendi javaslatát, a napirendre tett eltérõ javaslatokat, továbbá a Házbizottságnak az ülések idõtartamára, a felszólalási idõkeretekre és a vezérszónoki rendben történõ felszólalásra vonatkozó javaslatát.”
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(8) A napirendi pont elõterjesztõje és a hatáskörrel rendelkezõ bizottság elnöke (elõadója) a határozathozatalt megelõzõen bármikor felszólalhat. (9) Ha a (2), illetve a (7) bekezdés eseteiben az elnök nem adja meg a szót, a képviselõ kérésére e tárgyban az Országgyûlés vita nélkül határoz.”
15. § (1) A HSZ 53. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím lép: „Napirendi pont idõkeretben történõ tárgyalása” (2) A HSZ 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az Országgyûlés a Házbizottság javaslatára bármely napirendi pont idõkeretben történõ tárgyalását határozhatja el. E tárgyban a határozathozatal elõtt bármely képviselõcsoport egy tagja és az elsõként szólásra jelentkezõ független képviselõ háromperces idõkeretben hozzászólhat.”
16. § A HSZ 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Ha a felszólaló kitöltötte a saját vagy a képviselõcsoportja idõkeretét, az elnök – a szómegvonás okának közlésével – megvonj a tõle a szót.”
17. § A HSZ 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha az indítványhoz – részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez – valamennyi képviselõcsoportnak, illetve az elsõként szólásra jelentkezett független képviselõnek lehetõsége volt álláspontja kifejtésére, az indítvány elõterjesztõje vagy legalább tíz képviselõ írásban javasolhatja a vita lezárását. Az Országgyûlés e kérdésben vita nélkül határoz. Részletes vita esetén a vita lezárása csak a tárgyalás alatt álló részre vonatkozhat.”
18. § A HSZ 71. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „71. § (1) A napirendi pont elõterjesztõje, a köztársasági elnök, az Országgyûlés elnöke, az Európai Parlament magyarországi képviselõje, az országgyûlési biztos, az Állami Számvevõszék elnöke, a bizottságban tagsági hellyel
12831
nem rendelkezõ képviselõcsoport vezetõje, továbbá – ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti – a Kormány tagja az állandó bizottság ülésének összehívásával egyidejûleg meghívást kap az ülésre. (2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat a helyettesítésére jogosult személy is képviselheti. Az ülésen a bizottságban tagsági hellyel nem rendelkezõ képviselõcsoport vezetõjét – egy alkalomra szóló, vagy visszavonásig érvényes megbízással – a képviselõcsoport egy tagja is képviselheti. A bizottság ülésén a Kormány – döntésre felhatalmazott – képviselõje vesz részt.”
19. § A HSZ 98. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban független képviselõ akkor kérheti az Országgyûlés tárgysorozatba vételrõl szóló döntését, ha kérelmét legalább a 15. § (1) bekezdésben meghatározott számú képviselõ támogatja. A független képviselõ által benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba vételére irányuló országgyûlési döntés kérését egy képviselõ kizárólag a rendes ülésszakon és ülésszakonként legfeljebb egy alkalommal támogathatja.”
20. § A HSZ 101. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A vitában elsõként a törvényjavaslat elõterjesztõje kap szót, ezután – ha az elõterjesztõ nem a Kormány volt – a Kormány képviselõje. Ezt követõen a kijelölt bizottság elnöke (elõadója) foglalja össze a bizottság ajánlását, majd – ha van kisebbségi vélemény – a bizottság kisebbsége véleményének ismertetésére kerül sor. Ezek után a ki nem jelölt, de a törvényjavaslat által hatáskörében érintett bizottság elnöke (elõadója), majd a képviselõcsoportok tagjai, illetve a független képviselõk szólalhatnak fel az 50. § (3) bekezdése szerinti rendben. Mind a bizottság elnöke (elõadója), mind a kisebbségi vélemény ismertetõje öt percben szólalhat fel. A Házbizottság javaslatára az Országgyûlés ennél hosszabb idõkeretet is megállapíthat. Az általános vita lezárását megelõzõen az elõterjesztõnek viszontválaszra van joga.”
21. § (1) A HSZ 106. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
12832
MAGYAR KÖZLÖNY
„(1) A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történõ szavazás következik. Szavazni csak arról a módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) kell, a) amellyel az elõterjesztõ egyetért, vagy b) amely elnyerte a kijelölt – több kijelölt bizottság esetén bármelyik – bizottság jelenlévõ tagjai egyharmadának támogatását, vagy c) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy d) amelyrõl a szavazást a képviselõcsoport vezetõje kérte, vagy e) amelyet független képviselõ nyújtott be, s amelyrõl a szavazást a független képviselõ kérte, és e kérelmét legalább a 15. § (1) bekezdésében meghatározott számú képviselõ támogatta.” (2) A HSZ 106. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti jogával egy képviselõcsoport vezetõje, valamint az (1) bekezdés e) pontja szerinti jogával egy független képviselõ egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb három alkalommal élhet.”
22. § A HSZ 120. §-ának (2) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Mind a Költségvetési bizottság elnöke (elõadója), mind a kisebbségi vélemény ismertetõje harminc percben szólalhat fel. A Házbizottság javaslatára az Országgyûlés ennél hosszabb idõkeretet is megállapíthat.”
23. § A HSZ 140. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyûlés a jelen levõ képviselõk négyötödének szavazatával – képviselõcsoportonként legfeljebb egy felszólaló, illetõleg a szólásra elsõként jelentkezõ független képviselõ meghallgatását követõen – úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitõl eltér. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet.”
24. § A HSZ 143. §-ának (3)–(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(3) A Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság az Országgyûlés választott tisztségviselõje, bármely képviselõcsoport vagy bizottság, továbbá független képviselõ kérésére – ha azt ez utóbbi esetben legalább a 15. § (1) bekez-
2007/169. szám
désében meghatározott számú képviselõ támogatja – állást foglal. A Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság – saját döntése alapján – általános érvényû vagy eseti jellegû állásfoglalást hoz. A Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság általános érvényû állásfoglalását az Országgyûlés elnöke ismerteti. A Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság eseti jellegû állásfoglalását írásban teszi közzé. (4) Az általános érvényû állásfoglalás ismertetésétõl, illetve az eseti jellegû állásfoglalás kiküldésétõl számított tizenöt napon belül bármely képviselõcsoport, illetõleg bármely független képviselõ – ha legalább a 15. § (1) bekezdésében meghatározott számú képviselõ támogatásával rendelkezik – kérheti az Országgyûlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. A kérelem tárgyalását legkésõbb annak beérkezését követõ harminc napon belül az Országgyûlés napirendjére tûzi. (5) A plenáris ülésen való tárgyalás során elõször az Országgyûlés döntését indítványozó képviselõcsoporthoz tartozó képviselõ, illetve független képviselõ szólal fel. Ezt követõen a Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság elõadója ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselõcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselõ fejtheti ki és véleményt nyilváníthat az elsõként szólásra jelentkezõ független képviselõ is. Az e bekezdésben foglalt felszólalások nem haladhatják meg az öt percet. (6) A képviselõcsoportok, illetve a szólásra elsõként jelentkezett független képviselõ álláspontjának elhangzását követõen képviselõcsoportonként legfeljebb egy képviselõ, illetve a szólásra elsõként jelentkezõ független képviselõ három-három percben hozzászólhat. (7) Az (5)–(6) bekezdés szerinti felszólások után az Országgyûlés döntését indítványozó képviselõcsoporthoz tartozó képviselõ, illetve független képviselõ, majd a Házszabály-értelmezésért felelõs bizottság elõadója öt percben hozzászólhat.”
25. § (1) Ez a határozat 2008. január 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejûleg a HSZ a jelen határozat melléklete szerinti 3. számú melléklettel egészül ki, továbbá a HSZ jelenlegi 3. számú mellékletének számozása 4. számú mellékletre változik, a 132. § (5) bekezdésében a „Házszabály 3. sz. melléklete” szövegrész helyébe a „Házszabály 4. sz. melléklete”, az 53. § (4) bekezdésében, 95. § (4) bekezdésében és a 133. § (2) bekezdése c) pontjában a „tizenöt képviselõ” szövegrész helyébe a „tíz képviselõ”, a 134/B. § (7) bekezdésében az „a politikai államtitkár” szövegrész helyébe az „az államtitkár” szövegrész lép. (2) E határozat hatálybalépésével egyidejûleg a 23. § e) pontja, az 53. § (4) bekezdése c) pontjából a „ , valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésérõl szóló törvényjavaslat” szövegrész, az 53. § (4) bekez-
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
désének d) pontja, a 62/1995. (VI. 17.) OGY határozat 1. §-ával beiktatott HSZ 134/A–134/F. §-ai és az ezt megelõzõ cím, továbbá a 61/1997. (VI. 5.) OGY határozat, a 71/1997. (VII. 17.) OGY határozat, a 104/1997. (XI. 26.) OGY határozat, a 25/1998. (III. 11.) OGY határozat, a 34/2001. (VI. 1.) OGY határozat, a 103/2001. (XII. 21.) OGY határozat, a 104/2001. (XII. 21.) OGY határozat, a 47/2004. (V. 18.) OGY határozat, a 68/2004. (VI. 22.) OGY határozat és a 90/2005. (XII. 15.) OGY határozat hatályát veszti. (3) Ez a határozat a hatálybalépését követõ hónap elsõ napján hatályát veszti.
12833
Az Országgyûlés 104/2007. (XII. 6.) OGY határozata a Magyar Nemzeti Bank Felügyelõ Bizottsága elnökének és tagjainak megválasztásáról* Az Országgyûlés – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 52/A. §-a (4)–(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alapján – a Magyar Nemzeti Bank Felügyelõ Bizottsága elnökének
Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Gulyás József s. k.,
Dr. Hende Csaba s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Melléklet a 103/2007. (XII. 6.) OGY határozathoz
dr. Balassa Ákost, tagjának Baranyay Lászlót, dr. Csányi Gábort, dr. Kajdi Józsefet, dr. Szényei Gábor Andrást és Várhegyi Évát megválasztja.
„3. számú melléklet a 46/1994. (IX. 30.) OGY határozathoz A plenáris és bizottsági ülések képi közvetítése 1. A plenáris és bizottsági ülések képi közvetítésének célja a nézõk pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerû tájékoztatása az Országgyûlés tevékenységérõl. A televíziós közvetítés az Országgyûlés tevékenységével összhangban a tényleges történésekre és a parlamenti munkára – így különösen az ülést vezetõ elnökre, a mindenkori felszólalóra, a szavazási eredmények bemutatására, az ülésterem egészére, illetve az ülésteremben zajló egyéb eseményekre – irányul. A képszerkesztés objektívan és tárgyilagosan igazodik az ülés menetéhez. 2. Az Országgyûlés plenáris ülésének közvetítése a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 138. §-ának (1) bekezdése alapján kiépített zártláncú televíziós rendszeren keresztül, és az Országgyûlés internetes honlapján – az Országgyûlés Hivatala televíziós stúdiója eszközeivel és dolgozói közremûködésével – valósul meg. 3. Az Rtv. 138. § (1) bekezdése alapján kiépített zártláncú rendszeren keresztül kerülnek közvetítésre a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyûlési bizottsági meghallgatások, valamint az Országgyûlés elnöke által – a Házbizottság véleményének kikérését követõen – kijelölt egyéb országgyûlési bizottsági ülések. 4. A 3. pontban foglaltak alapján nem közvetített nyilvános bizottsági üléseket az elektronikus sajtó közvetítheti vagy rögzítheti. A közvetítés technikai elõkészületei és lebonyolítása a bizottsági ülést nem zavarhatják.”
Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Gulyás József s. k.,
Dr. Hende Csaba s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Az Országgyûlés 105/2007. (XII. 6.) OGY határozata népi kezdeményezésrõl** Az Országgyûlés a népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta „A Magyar Köztársaság Alkotmányának 28/D. §-a alapján, alulírottak kezdeményezzük, hogy az Országgyûlés tûzze napirendjére és tárgyalja meg azt a közalkalmazotti elõmeneteli rendszert, amely igazodik a minimálbérhez, és biztosítja az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdésében megfogalmazott, a végzett munka mennyiségével és minõségével arányos jövedelemhez való jog érvényesülését az Országgyûlés 63/2002. (X. 4.) OGY határozatának megfelelõen” tárgyú népi kezdeményezést és arról a 2007. december 3-i ülésén a következõk szerint döntött: * A határozatot az Országgyûlés a 2007. december 3-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgyûlés a 2007. december 3-i ülésnapján fogadta el.
12834
MAGYAR KÖZLÖNY
Az Országgyûlés a népi kezdeményezésben foglaltakkal nem ért egyet. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke
Gulyás József s. k.,
Dr. Hende Csaba s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
2007/169. szám
4. Az 1. pont szerinti összlétszámkereten belül – szükség esetén – végrehajtott átcsoportosítások eredményeként az állománykategóriák létszáma nem haladhatja meg az egyes kategóriákra meghatározott maximum értéket, a tiszti létszám nem növekedhet. 5. Ez a határozat a közzétételét követõ ötödik napon lép hatályba. 6. Hatályát veszti a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 15/2004. (III. 24.) OGY határozat, valamint az egyes honvédelmi tárgyú országgyûlési határozatok módosításáról szóló 112/2004. (XI. 3.) OGY határozat. Ez a pont a határozat hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
Az Országgyûlés 106/2007. (XII. 6.) OGY határozata a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról*
Dr. Szili Katalin s. k., 1. A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontja alapján az Országgyûlés a Magyar Honvédség részletes bontású létszámát 2007. december 31-i hatállyal az alábbiak szerint állapítja meg: Állománykategóriák
Tiszt Tiszthelyettes
Legénységi állomány (honvéd és tisztesi rendfokozattal rendelkezõ szerzõdéses katona és a tiszthelyettesi hallgatói állomány) Köztisztviselõ, közalkalmazott, ügyészségi alkalmazott és munkavállaló Összesen legfeljebb
az Országgyûlés elnöke
Gulyás József s. k.,
Dr. Hende Csaba s. k.,
az Országgyûlés jegyzõje
az Országgyûlés jegyzõje
Létszám
5350 7950
7100
3550
– legfeljebb az összlétszám 35%-a legfeljebb az összlétszám 33%-a legfeljebb az összlétszám 16%-a 23 950
Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 99/2007. (XII. 6.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
2. A Magyar Honvédség 1. pont szerinti létszámába – figyelemmel a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény 70. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokra, a 73. § (3), valamint a 74. § (3) bekezdésében foglaltakra – a Honvédelmi Minisztérium, a honvédelemért felelõs miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó, valamint a Magyar Honvédség hadrendje szerinti szervezetek, továbbá a katonai ügyészségek tartoznak.
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának, illetve az azon szereplõ kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás tárgyában – dr. Holló András, dr. Kiss László és dr. Trócsányi László alkotmánybíró párhuzamos indokolásával – meghozta a következõ
3. Az 1. pont szerinti létszám nem tartalmazza a honvédelemért felelõs miniszter közvetlen irányítása, illetve felügyelete alá rendelt szervezetek létszámát, valamint a Magyar Honvédség rendelkezési állományát.
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 162/2007. (VI. 25.) OVB határozatát helybenhagyja.
* A határozatot az Országgyûlés a 2007. december 3-i ülésnapján fogadta el.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
határozatot:
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
12835
INDOKOLÁS
II.
I.
A kifogás elbírálásánál figyelembe vett jogszabályok:
1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 162/2007. (VI. 25.) OVB határozatával úgy döntött, hogy a magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyûjtõ íve mintapéldányának hitelesítését megtagadja. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi-, fogászati- és járóbeteg szakellátásért, valamint a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ január 1-jétõl kötelezõ legyen hálapénzt fizetni?” Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ában megfogalmazott követelménynek, amely szerint a konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Az Országos Választási Bizottság szerint a kérdésben szereplõ hálapénz-fogalom nem határolható körül pontosan, annak ellenére, hogy a „hálapénz” szó használata a közbeszédben elterjedt. Így nem határozható meg pontosan, hogy eredményes népszavazás esetén az Országgyûlést milyen jogalkotási kötelezettség terhelné. Az Országos Választási Bizottság utalt arra is, hogy eredményes népszavazás esetén az Országgyûlésnek olyan jogintézményt kellene bevezetnie, amely jelenleg illegitim, a közfelfogás által elítélendõ, és semmiképpen sem fér össze a Magyar Köztársaságnak az emberi méltóság tiszteletben tartására és jogállamiságra épülõ alkotmányos rendjével.
1. Az Alkotmány érintett rendelkezései: „2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (...) 28/C. § (...) (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. (...) (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ. (...) (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésrõl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrõl és illetékekrõl, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvények tartalmáról, (...) f) a Kormány programjáról,”
2. A határozat a Magyar Közlöny 2007. évi 81. számában, 2007. június 27-i dátummal jelent meg. A határozat ellen a hitelesítést kezdeményezõ személy nyújtott be kifogást, 2007. július 10-én. A kifogást a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tizenöt napos határidõn belül lehetett elõterjeszteni. A kifogás határidõn belül érkezett. Az Alkotmánybíróság a kifogást – a Ve. 130. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen – soron kívül bírálta el. 3. A kifogás tartalma szerint az Országos Választási Bizottságnak a kérdés egyértelmûségével kapcsolatos érvelése önmagában is ellentmondásos, a hálapénz létezése ténykérdés, s inkább azzal kellene foglalkozni, hogy az hogyan szüntethetõ meg. Keresni kellene a megfelelõ megoldást, hogy a való tény ne sértse az emberi méltóságot, a jogállamiságot és az alkotmányos rendet. A megoldás az is lehetne, hogy az illetékes fórum kötelezze az Országgyûlést, hogy törvényben tiltsa meg a hálapénz adását és elfogadását.
2. A Ve. érintett rendelkezései: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.” 3. Az Nsztv. érintett rendelkezései: „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha (...) b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, (...) 13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni.”
III. A kifogás nem megalapozott. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a népszavazásra szánt kérdés egyértelmûségének megítélésekor az Alkotmánybíróságnak e jogorvoslati eljárás során megszorítóan kell értelmeznie a hatáskörét. Az egyértelmûség követelményének vizsgálata ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdés egyértelmûen megválaszolható-e, azaz a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel egyértelmûen lehet-e felelni, és a népszavazás
12836
MAGYAR KÖZLÖNY
eredménye alapján az Országgyûlés meg tudja állapítani, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség [elõször: 52/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 399, 402–404.], vagyis a kérdés egyértelmûségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy ha a népszavazás eredményes, akkor annak eredménye alapján az Országgyûlés a hatályban lévõ jogszabályok szerint el tudja-e dönteni, hogy milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelmûség) [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.]. Az Országos Választási Bizottság helytállóan állapította meg, hogy a kérdés ez utóbbi követelménynek, a jogalkotói egyértelmûség követelményének nem felel meg. Habár az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Nsztv. 13. § (1) bekezdése nem támaszt olyan követelményt népszavazás kezdeményezõjével szemben, hogy a kérdés megfogalmazásakor pontosan használja a hatályos jogszabályok terminológiáját, illetõleg pontosan meghatározza azt, hogy a népszavazási kezdeményezés mely jogszabályok módosítására, hatályon kívül helyezésére, vagy változatlan állapotban való fenntartására irányul [43/2007. (VI. 27.) AB határozat, ABK 2007. június, 565, 567.], a kérdésbõl mind a választópolgárok, mind az Országgyûlés számára ki kell derülnie, hogy milyen lehetséges következményekkel járhat a népszavazás. A jogalkotói egyértelmûséggel szorosan összefüggõ választópolgári egyértelmûség követelményének része, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák [26/2007. (IV. 25.) AB határozat, ABK 2007. április, 332, 334.]. A jelen esetben megállapítható, hogy a választópolgárok döntésük meghozatalakor a kérdés alapján nem lehetnek tisztában azzal, mirõl döntenek. A kérdés – lényeges tartalma szerint – arra irányul, hogy a háziorvosi-, fogászati- és járóbeteg szakellátásért, valamint a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátásért, vagyis az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaiért „kötelezõ legyen hálapénzt fizetni”. A hálapénzzel kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kódexe a következõképpen fogalmaz: „A beteg ember meggyógyítását, életének megmentését, új életek világra segítését kísérõ hála kifejezése kényszer nélküli, és szabad elhatározáson alapul. A hálapénz a beteg vagy hozzátartozója által a kezelést követõen, utólag az orvosnak önként adott juttatás. ... A hálapénztõl élesen el kell különíteni az elõre felajánlott, vagy ráutaló magatartással kikényszerített anyagi juttatást, amely már korrupciónak, zsarolásnak minõsül.” (64–65., 69. pont) A nem jogi kötelezettségbõl, de kényszerbõl, a kérdésben szereplõ ellátások nyújtásával összefüggésben adott juttatás nem minõsül hálapénznek az orvosi hivatás gyakorlása szempontjából, a jogi kötelezettségként jelentkezõ fizetési kötelezettség pedig már nem hálapénz.
2007/169. szám
Az ellátások igénybevételéért vagy igénybevételük mellett, jogi kötelezettségként jelentkezõ fizetési kötelezettségeket a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) határozza meg akkor, amikor a térítésmentesen, valamint vizitdíj, illetve kórházi napidíj fizetése mellett igénybe vehetõ egészségügyi szolgáltatásokról, az árhoz nyújtott támogatással igénybe vehetõ szolgáltatásokról, valamint a biztosított által részleges térítés mellett igénybe vehetõ egészségügyi szolgáltatásokról szól. A kérdésben szereplõ ellátások egy része jelenleg térítésmentes, másokért már most is részleges térítés fizetendõ, míg az orvos és beteg között megvalósuló gyógyító vagy diagnosztikai célú találkozásért általában vizitdíjat kell fizetni. A hatályos jogszabályok keretei között ezért nem állapítható meg, hogy milyen tartalmú jogalkotásra lenne köteles az Országgyûlés eredményes népszavazás esetén, illetve nem állapítható meg az sem, hogy a választópolgároknak a döntésük meghozatalakor mirõl kellene dönteniük: a részleges térítés mellett igénybe vehetõ egészségügyi szolgáltatások körének bõvítésérõl vagy új, eddig az Ebtv.-ben nem szabályozott fizetési kötelezettség bevezetésérõl. Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országos Választási Bizottság megalapozott érdemi döntést hozott, amikor az aláírásgyûjtõ íven megfogalmazott kérdés hitelesítését megtagadta. Ezért a 162/2007. (VI. 25.) OVB határozatot helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételére tekintettel rendelte el. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
Dr. Trócsányi László s. k.,
elõadó alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 796/H/2007.
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Dr. Trócsányi László alkotmánybíró párhuzamos indokolása 1. Egyetértek a többségi határozat rendelkezõ részében foglaltakkal, ugyanakkor nem értek egyet a többségi indokolással. Álláspontom szerint a jelen ügyben benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya azért nem hitelesíthetõ, mert az adott népszavazási kezdeményezés a Ve. 3. § d) pontjában rögzített rendeltetésszerû joggyakorlás követelményét sértette meg. 2. A népszavazás kezdeményezõje, V. K. magánszemély az OVB-hez benyújtott kifogásában egyértelmûen kifejtette, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtásával éppen azt kívánta elérni, hogy az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdéssel ellentétes helyzet alakuljon ki. Rögzítette, hogy az „abszurd abszurdjával” kísérletezik, kifogását (és kezdeményezését ezúton) olyan javaslatnak tekinti, amelyben egy magánszemély próbálja korrigálni az állam egyes szegmenseinek hibás mûködését. A kezdeményezõ kifogásából kitûnik, bár a kezdeményezés arra irányult, hogy a választópolgárok arról szavazzanak, vajon kívánják-e, hogy a hálapénz kötelezõ legyen, célja valójában az volt, hogy „illetékes fórum kötelezze az Országgyûlést, hogy törvényben tiltsa meg a hálapénz adását és elfogadását.” Az iratokból nyilvánvaló, hogy V. K. eszközül próbálta használni az országos népszavazás Alkotmányban szabályozott intézményét ahhoz, hogy az Országgyûlést a népen keresztül rábírja egy meghatározott tartalmú jogszabály megalkotására oly módon, hogy a választópolgárokat arra hívja fel, hogy egy másik kérdést (a feltett kérdés inverzét) válaszoljanak meg. A V. K. által kezdeményezett népszavazás mindenképpen ’alkalmatlan’ kezdeményezés: a kifordítottan, leplezetten elérni próbált célja megvalósítására sem szolgálhat ez a módszer. Ha a feltett a kérdésre nem-mel is szavazna a nép, sem érné el V. K. a célját, hiszen ebben az esetben az Országgyûlésnek nem lenne jogalkotási kötelezettsége, nem alkotná meg a hálapénzt tilalmazó jogszabályt. Álláspontom szerint a benyújtott kifogásból nyilvánvaló, hogy V. K. magánszemély a népszavazási kezdeményezését nem az intézmény társadalmi céljával, rendeltetésével összhangban nyújtotta be. Az Alkotmánybíróság 26/2007. (IV. 25.) AB határozatában már rögzítette, hogy az országos népszavazásra indítványozott kérdések vizsgálatánál figyelemmel kell lenni a népszavazásnak az alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepére (ABK 2007. április, 332, 334.). 3. A fentiek szerint úgy gondolom, egyetértve dr. Kiss László alkotmánybíró úr 26/2007. (IV. 25.) AB határozathoz fûzött párhuzamos indokolásának 3. pontjában kifejtettekkel (ABK 2007. április, 332, 336.), hogy szükséges vizsgálni a rendeltetésszerû joggyakorlással összefüggõ
12837
kérdéseket is az országos népszavazással kapcsolatosan, különös tekintettel az alábbiakra. 3.1. Az országos népszavazás kitûzésére irányuló állampolgári kezdeményezések aláírásgyûjtõ ívének hitelesítésével összefüggõ eljárás (a továbbiakban: hitelesítési eljárás) az országos népszavazásra irányuló eljárás részét képezi. Az országos népszavazásra a Ve. szabályai az irányadóak [Ve. 2. § e) pont], vagyis a hitelesítési eljárás a Ve. hatálya alá esõ választási eljárások egyik típusa. A Ve. 3. §-a valamennyi választási eljárástípusra kiterjedõ érvénnyel határozza meg a választási eljárás alapelveit, így azok a népszavazási eljárásra, és azon belül a hitelesítési eljárásra is kiterjednek. Erre az eljárásra is érvényes a Ve. 3. §-ában meghatározott követelmény, mely szerint a „választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevõknek érvényre kell juttatniuk” a 3. § d) pontba foglalt jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás alapelvét. 3.2. Ez az alapelv szoros összefüggésben van a népszavazás[i eljárás]nak az alkotmányos rendszerben betöltött szerepével is. Az Alkotmány 2. §-ában rögzítettek szerint a Magyar Köztársaság olyan „független, demokratikus jogállam”, melyben „minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja”. „Az Nsztv. preambuluma szerint a nép a hatalmát az Alkotmány keretei között gyakorolja. A Ve. preambuluma szerint az Országgyûlés a törvényt azért alkotta meg, hogy a választójog gyakorlása, a választási, népszavazási és népi kezdeményezési eljárás demokratikus és megfelelõ biztosítékokkal övezett legyen.” [32/2001. (VII. 11.) AB határozat (a továbbiakban: Abh1.), ABH 2001, 287, 294.] Az országos népszavazás intézményében megnyilvánuló, az Alkotmány keretei közötti közvetlen hatalomgyakorlás – szintén az Nsztv. preambuluma értelmében – „az ország sorsát érintõ legfontosabb ügyek eldöntésében, illetõleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában” való közvetlen, szavazással történõ néprészvétellel valósul meg. Sikeres aláírásgyûjtés esetén, az aláírások hitelesítését követõen az Országgyûlés köteles elrendelni a népszavazást az aláírásokkal támogatott kérdésben, érvényes és eredményes népszavazás esetén a népszavazáson hozott döntést végrehajtani. Mivel az országos népszavazás rendeltetése, hogy az ország sorsát érintõ legfontosabb ügyek eldöntésében, illetõleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában a hatalom birtokosa, a nép részt vegyen [v.ö. 52/1997. (X. 14.) AB határozat (Abh2.), ABH 1997, 331, 341.], a hitelesítési eljárás során kiemelten fontos annak vizsgálata, hogy a benyújtott kezdeményezés a népszavazás alkotmányos rendeltetésével összhangban van-e. „[C]sak olyan népszavazási kérdés tekinthetõ alkotmányosan megengedhetõnek, amely nem áll ellentétben a népszavazásnak az alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével.” [26/2007. (IV. 25.) AB határozat (a továbbiakban: Abh3.), ABK 2007. április, 332, 334.]
12838
MAGYAR KÖZLÖNY
3.3. Az Abh2. rögzítette, hogy „[a] népszavazáshoz való jog politikai alapjog. [...] A népszavazáshoz való jog mint alanyi jog kiterjed a népszavazás kezdeményezésére, támogatására (beleértve az aláírást és aláírások gyûjtését), illetve a szavazásban való részvételre.” (ABH 1997, 331, 343–344.; megismétli: Abh1., ABH 2001, 287, 294.) Az államot az Alkotmány 2. § (2) bekezdésén alapuló népszavazás kezdeményezéséhez és támogatásához fûzõdõ alapjog megfelelõ érvényesülése érdekében alkotmányos intézményvédelmi kötelezettség terheli. „Az intézményvédelem alkotmányos követelménye (mércéje) nem a szükségesség és az arányosság, hanem a mindenkori intézmény alkotmányos feladatai megvalósításához igazodik.” (Abh2., ABH 1997, 331, 344.). Azonban az intézményvédelmi kötelezettség nem terjed ki mindenféle kezdeményezésre, csak az intézmény rendeltetésével összhangban lévõ indítványokra. Ha az állam nem részesít védelemben olyan népszavazási kezdeményezéseket, amelyek ennek a követelménynek nem felelnek meg (rendeltetésellenesek), komolytalanok stb., az nem minõsül az intézményvédelmi kötelezettség megsértésének [hivatkozom itt ismét dr. Kiss László alkotmánybíró úr 26/2007. (IV. 25.) AB határozathoz fûzött párhuzamos indokolására]. Megítélésem szerint ez az intézményvédelmi kötelezettség magában foglalja azt is, hogy a népszavazási (ezen belül a hitelesítési) eljárás során az eljáró választási szervek figyelemmel legyenek arra, hogy az eljárásban résztvevõk érvényre juttatják-e (vagyis betartják-e) a választási eljárás alapelveit, különösen a rendeltetésszerû joggyakorlás elvét. Az alapelvek emellett szoros összefüggésben állnak a jogbiztonság elvével is. A Ve. alapelveit az Alkotmánybíróság szerint tulajdonképpen a jogbiztonság garantálása érdekében fogalmazta meg az Országgyûlés (Abh1., ABH 2001, 287, 295.). A jogbiztonság érdekében megfogalmazott eljárási alapelvek alkalmazása segíthet eldönteni azokat a helyzeteket, melyekre nézve a törvények kifejezett rendelkezést nem tartalmaznak. Ez áll összhangban az intézményvédelmi kötelezettség érvényesülésével is. A kifogást benyújtó által is hivatkozott rendeltetésszerû joggyakorlás elvének a szerepe tehát szorosan összefügg az államot (állami szerveket) terhelõ, a népszavazás intézménye megvalósulásának az elõsegítésére irányuló kötelezettségével is. Megítélésem szerint a rendeltetésszerû joggyakorlás követelménye a jogrendszer egészét átható általános alapelv, melynek lényeges tartalma, hogy semmilyen jogosultság gyakorlása nem irányulhat a jogosultság társadalmi rendeltetésével össze nem férõ célra, másként megfogalmazva: a jogosultság gyakorlása csak a jog társadalmi rendeltetésével összeférõ célra irányulhat. Az Alkotmánybíróság más megfogalmazásban már korábban rámutatott, hogy a demokratikus jogállamokban ennek az elvnek az érvénye nem szorítkozik egyetlen jogágra, hanem az egyes jogágak sajátosságaitól függõ formában az egész jogrendszerben, ezen belül a közjogban is érvényre jut. Ez az egész jogrendszerre kiterjedõ általános érvény közvetlenül az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésébõl vezethetõ le. [31/1998. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1998, 240, 244, 245–246.]
2007/169. szám
3.4. Álláspontom szerint az itt leírtak a hitelesítési eljárásban részt vevõ valamennyi szereplõre, a választási szervekre és a népszavazási kezdeményezést benyújtókra is kiterjednek. Alkotmányos berendezkedésünk szerint a népszavazás intézménye a közhatalom gyakorlásában kivételes szerepet tölt be. Ez a kivételesség fokozottan indokolja a rendeltetésszerû joggyakorlás érvényesülésének vizsgálatát. Ennek az elvnek az ajánlásban részt vevõ választópolgárok felé is érvényesülnie kell. Különös tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az elõzõekben említett határozatában elõrevetítette, hogy a népszavazási kérdésnek a népszavazás alkotmányos funkciójával való összeegyeztethetõségét (a népszavazási kérdés egyértelmûsége kapcsán) esetenként vizsgálni fogja (Abh3., ABK 2007. április, 332, 334.), a jelen esetben az ilyen irányú vizsgálattól nem lehetett volna eltekinteni. 3.5. Megjegyzem, a jogalkotó is gondolt azokra az esetekre, amikor a népszavazási kezdeményezéshez való jogát valaki nem annak rendeltetésével összhangban, esetlegesen rosszhiszemûen gyakorolja. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 28. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy ilyen esetekben a testület elõtt folyó eljárás költségei felszámíthatóak az indítványozónak, quasi az intézmény rendeltetésellenes használatának díjaként (részletesebb kifejtését a témának lásd a hivatkozott párhuzamos indokolásban, ABK 2007. április, 332, 336.). Dr. Trócsányi László s. k., alkotmánybíró
A párhuzamos indokoláshoz csatlakozom. Dr. Holló András s. k., alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró
Az Alkotmánybíróság 100/2007. (XII. 6.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában – dr. Bragyova András és dr. Holló András alkotmánybírók párhuzamos indokolásával és dr. Trócsányi László különvéleményével – meghozta a következõ határozatot:
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
Az Alkotmánybíróság megállapítja: a jogállamiság részét képezõ jogbiztonság, valamint a népszavazáshoz való jog alkotmányi rendelkezéseit sértõ mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn, mivel a törvényalkotó az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvényben nem szabályozta az országos népszavazás során az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését végzõ szerv eljárását abban az esetben, ha az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megelõzõen – ugyanazon tartalmú kérdésben – újabb aláírásgyûjtõ ívek mintapéldánya kerül benyújtásra (versengõ népszavazási kezdeményezések esetköre). Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyûlést, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet 2008. március 31-ig szüntesse meg. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS I. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: indítványozó, illetve OVB) indítványt terjesztett az Alkotmánybíróság elé, amelyben azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése alapján – állapítsa meg, hogy a törvényalkotó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet idézett elõ annak következtében, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvényben (a továbbiakban: Nsztv.) nem szabályozta teljes körûen az országos népszavazás aláírásgyûjtõ ívének hitelesítését végzõ szerv eljárását. Az indítványozó az alkotmányellenes mulasztást abban látta, hogy nézete szerint a törvényalkotó az Nsztv.-ben „nem szabályozta teljeskörûen, hogy a hitelesítést végzõ szervnek hogyan kell eljárnia az Nsztv. 12. §-ában szabályozott hasonló, de az ott szabályozott védelmet nem élvezõ esetkörökben”. Az Alkotmánybíróság 57/2004. (XII. 14.) AB határozatában foglaltakra hivatkozással az indítványozó kifejtette, hogy az Nsztv. 12. §-a a hitelesített aláírásgyûjtõ ívekre, illetve kérdésekre vonatkozik, ebbõl következõen nem tartalmaz rendelkezést a „hitelesítési eljárásban folyamatban lévõ, de jogerõre nem emelkedett kezdeményezések elbírálására vonatkozóan”. Az indítványozó utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatában kifejtette, hogy az aláírásgyûjtõ ív hitelesítése akkor tekinthetõ befejezettnek, amikor az Országos Választási Iroda vezetõje – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 118. §
12839
(1) bekezdése alapján – hitelesítõ záradékkal látja el az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát. A Ve. hivatkozott törvényi rendelkezése értelmében a záradékolásra a Ve. 130. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslati határidõ eredménytelen elteltét követõ napon, míg jogorvoslat esetén az Alkotmánybíróság hitelesítõ határozatot helybenhagyó döntésének a Magyar Közlönyben való közzététele napján kerülhet sor. Mindezekbõl az indítványozó szerint egyértelmûen megállapítható, hogy az említett idõpontokat megelõzõen „nem beszélhetünk hitelesített aláírásgyûjtõ ívrõl”. Az indítványozó álláspontja szerint sem az Alkotmány, sem az Nsztv. nem hatalmazza fel a hitelesítést végzõ jogalkalmazó szervet arra, hogy „a jogerõs hitelesítést megelõzõen érkezett, azonos tartalmú kezdeményezések esetében” az egyik kérdés hitelesítéséig bármely idõrendiségre vagy egyéb más körülményre hivatkozással megtagadja egy másik kérdés hitelesítését. Az indítványozó érvelése szerint az Nsztv. szabályozási hiányossága miatt „akár szó szerint megegyezõ kérdéseket is be lehet adni, akár többször is”, illetve „az azonos tárgykörre vonatkozó, de eltérõ megfogalmazásban és céllal feltett, egyaránt eredményes népszavazással lezárult kezdeményezés esetében a törvényhozó számára nehezen megállapítható, hogy milyen tartalmú döntést hozzon”. Az indítványozó a törvényhozói mulasztással összefüggõen a jogbiztonság [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] valamint a népszavazáshoz való politikai jog –, mint az állampolgárokat megilletõ alkotmányos alapjog – sérelmét állította.
II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” „70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyûlési képviselõk választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.” 2. Az Nsztv. indítvánnyal érintett rendelkezése: „12. § Ha az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ívet, illetõleg a kérdést hitelesítette, ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyûjtõ ívek újabb mintapéldánya (2. §), illetõleg népszavazás elrendelésére irányuló újabb kezdeményezés (9. §) a) a népszavazás megtartásáig, vagy b) a kezdeményezés elutasításáig, illetõleg
12840
MAGYAR KÖZLÖNY
c) az aláírásgyûjtõ ívek benyújtására rendelkezésre álló határidõ eredménytelen elteltéig.” 3. A Ve. indítvánnyal érintett rendelkezései: „118. § (1) A 130. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslati határidõ eredménytelen elteltét követõ napon, jogorvoslat esetén az Alkotmánybíróság hitelesítõ határozatot helybenhagyó döntésének a Magyar Közlönyben való közzététele napján az Országos Választási Iroda vezetõje hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát. Az aláírásgyûjtést a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyûjtõ ív másolatával lehet megkezdeni.” „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.”
III. Az indítvány megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság már számos korábbi határozatában foglalkozott az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság, ennek részeként a jogbiztonság alkotmányi rendelkezésének alkotmányos tartalmával. Az Alkotmánybíróság legutóbb, az Nsztv.-vel összefüggõ – mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatára irányuló – indítványok tárgyában meghozott, 27/2007. (V. 17.) AB határozatának indokolásában az országos népszavazást szabályozó törvényi rendelkezéseknek és a jogbiztonság alkotmányi rendelkezésének az alkotmányos kapcsolatát vizsgálva rámutatott: „Az Alkotmánybíróság a 9/1992. (I. 30.) AB határozatában kifejtette, hogy a jogállamiság alapvetõ ismérve a jogbiztonság, amely nemcsak »az egyes normák egyértelmûségét követeli meg, de az egyes jogintézmények mûködésének kiszámíthatóságát is« (ABH 1992, 59, 65.). A jogintézmények kiszámítható mûködésének a jogbiztonságból fakadó jogállami követelményét az Alkotmánybíróság más határozataiban is megerõsítette [47/2003. (X. 27.) AB határozat, ABH 2003, 525, 535.; 33/2005. (IX. 29.) AB határozat, ABH 2005, 352, 358.]. Az Alkotmánybíróság azt is hangsúlyozta, hogy: »a jogállamiság egyik alapvetõ követelménye, hogy a közhatalommal rendelkezõ szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított mûködési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhetõ és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket« [4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52, 61.]. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogbiztonság alkotmányi rendelkezése megköveteli, hogy a közvetlen
2007/169. szám
hatalomgyakorlás kiemelkedõen fontos Alkotmányban szabályozott jogintézményének – az országos népszavazásnak – a mûködése elõre látható, kiszámítható és biztonságos legyen. (...) Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint sem az országos népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok, sem az országos ügydöntõ népszavazáson meghozott döntés végrehajtásáért felelõs Országgyûlés oldalán nem merülhet fel olyan bizonytalansági tényezõ, amely veszélyeztetheti az alkotmányos jogintézmény elõre látható, kiszámítható és biztonságos mûködését.”(ABK 2007. május, 387, 391.) 2. Az Alkotmánybíróságnak az indítvány alapján abban az alkotmányossági kérdésben kellett állást foglalni, hogy az indítványozó által jelzett szabályozási hiány (mulasztás) fennáll-e, illetve annak fennállása esetén megállapítható-e – az abból elõálló – indítványozó által állított alkotmányellenesség. 2.1. Az Alkotmánybíróság elsõként az indítványozott hatáskörben történõ eljárására – a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására – vonatkozó törvényi szabályozást és az ahhoz kapcsolódó gyakorlatát tekintette át. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó hatáskörét az Abtv. 49. §-a szabályozza. Az Abtv. 49. §-a értelmében mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból eredõ jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elõ. Az említett törvényi rendelkezés alkalmazása során a két feltételnek – a mulasztásnak és az ennek folytán elõidézett alkotmányellenes helyzetnek – együttesen kell fennállni [1395/E/1996. AB határozat, ABH 1998, 667, 669.]. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségét konkrét jogszabályi felhatalmazás hiányában is köteles teljesíteni, amennyiben az alkotmányellenes helyzet – a jogi szabályozás iránti igény – annak következtében állt elõ, hogy az állam jogszabályi úton beavatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének a lehetõségétõl [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.]. Az Alkotmánybíróság akkor is mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg, ha valamely alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 231.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan egyáltalán nincs szabály
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
[35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 204, 205.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethetõ tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.]. A szabályozás hiányos tartalmából eredõ alkotmánysértõ mulasztás megállapítása esetében is a mulasztás vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylõ jogalkotói kötelezettség elmulasztásán kell, hogy alapuljon [4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52, 57.]. 2.2. Az indítványozó azt kifogásolta, hogy az Nsztv. szabályozása nem teljes körû (hiányos), mivel nem szabályozza a hitelesítõ szerv eljárását a hitelesítési eljárás során „életszerûen” felmerülõ azon tényállás esetén, amikor az országos népszavazás aláírásgyûjtõ ívének, illetve a kérdésnek a hitelesítését megelõzõen ugyanazon tartalmú kérdésben aláírásgyûjtõ ívek újabb mintapéldányai, illetve népszavazás elrendelésére irányuló újabb kezdeményezések kerülnek benyújtásra a hitelesítõ szervhez. A hiányzó eljárási szabály – az indítványozó szerint – azért sérti a jogállamiság részét képezõ jogbiztonság alkotmányi rendelkezését, mert egyrészt súlyos jogbizonytalanságot idéz elõ a jogalkalmazásban, másrészt „kétségessé teszi a törvényhozói egyértelmûséget”. Utóbbi azért teszi kiszámíthatatlanná az alkotmányos jogintézmény mûködését, mert a szabályozás hiánya miatt elõállhat az, hogy ugyanazon tárgyra vonatkozó ám ellentétesen megfogalmazott kérdésekben több ügydöntõ országos népszavazásra kerül sor és ezek eredményei kiszámíthatatlanná teszik a törvényhozás számára azt, hogy az eredményes népszavazások alapján milyen tartalmú döntést kell hozni. 2.3. Az Alkotmánybíróság – áttekintve az Nsztv. szabályozását – az indítványozó által kifogásolt szabályozási hiány tekintetében az alábbiakat állapította meg. Az Nsztv. indítványozó által felhívott 12. §-a az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a kérdés OVB részérõl történõ hitelesítéséhez kapcsolja azt a tiltó rendelkezést, hogy ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyûjtõ ívek újabb mintapéldánya (Nsztv. 2. §), illetõleg népszavazás elrendelésére irányuló újabb kezdeményezés (Nsztv. 9. §) az említett törvényi rendelkezésben foglalt határidõkön belül. Az Alkotmánybíróság – az indítványozó által is hivatkozott – 57/2004. (XII. 14.) AB határozatában az Nsztv. 12. §-ában foglalt „hitelesítés” fogalmát és a hitelesítés záró idõpontját az alábbiak szerint értelmezte: „[a]z Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Nsztv. hivatkozott rendelkezése egyértelmûen csak a hitelesített aláírásgyûjtõ ívekre, illetve kérdésre vonatkozik. Az aláírásgyûjtõ ív hitelesítése akkor tekinthetõ befejezettnek, ha az Országos Választási Iroda vezetõje az
12841
Nsztv. [helyesen: Ve.] 118. § (1) bekezdése alapján hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát, ugyanis csak ez után kerülhet sor az aláírásgyûjtés megkezdésére.” (ABH 2004, 809, 815.) A Ve. 118. § (1) bekezdése értelmében a Ve. 130. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslati határidõ eredménytelen elteltét követõ napon, – jogorvoslat esetén – az Alkotmánybíróság hitelesítõ határozatot helybenhagyó döntésének a Magyar Közlönyben való közzététele napján kerülhet sor az Országos Választási Iroda vezetõje részérõl a hitelesítési záradék aláírásgyûjtõ ív mintapéldányára történõ rávezetésére. A Ve. 118. § (1) bekezdésének utolsó fordulata alapján az aláírásgyûjtést a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyûjtõ ív másolatával lehet megkezdeni. Az Alkotmánybíróság a fentiekben foglaltak, valamint az Nsztv. és a Ve. rendelkezéseinek az áttekintése alapján megállapította, hogy az indítványozó által kifogásolt szabályozási hiány fennáll, az Nsztv. nem szabályozza a hitelesítõ szerv eljárását abban az esetben, ha az országos népszavazás aláírásgyûjtõ ívének, illetve a kérdésnek a hitelesítését megelõzõen ugyanazon tartalmú kérdésben nyújtják be aláírásgyûjtõ ívek újabb mintapéldányait (Nsztv. 2. §), illetõleg nyújtanak be népszavazás elrendelésére irányuló újabb kezdeményezéseket (Nsztv. 9. §). 3. A hiányzó eljárási szabály azt eredményezi, hogy a hitelesítõ szerv az országos népszavazás aláírásgyûjtõ ívének, illetve a kérdésnek a hitelesítését megelõzõen ugyanazon tartalmú kérdésben benyújtott aláírásgyûjtõ ívek, illetve népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezések esetében nem tagadhatja meg – sem az idõrendiségre, sem más törvényben nem szabályozott körülményre tekintettel – az aláírásgyûjtõ ív, illetve kérdés hitelesítését (a továbbiakban: „versengõ” népszavazási kezdeményezések esete). Az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló „versengõ” népszavazási kezdeményezések hitelesítése olyan helyzetet is elõidézhet, hogy az ugyanazon tárgyra vonatkozó ám ellentétesen megfogalmazott kezdeményezések tárgyában eredményesen lezajlott ügydöntõ országos népszavazások alapján az Országgyûlés nem tudja végrehajtani a rá nézve kötelezõ érvényû ügydöntõ országos népszavazásokon meghozott döntéseket. Az indítványozó által kifogásolt szabályozási hiány a hitelesítést végzõ jogalkalmazó szerv számára is jogbizonytalanságot teremt, mivel nem egyértelmû, hogy milyen eljárási szabályt (eljárási alapelvet) kell követnie a „versengõ” országos népszavazási kezdeményezések elbírálása során. Ha a hitelesítést végzõ szerv – eltérõ törvényi rendelkezés hiányában – a „versengõ” népszavazási kezdeményezések mindegyikében hitelesíti az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányait, illetve a kérdéseket és valamennyi hitelesített
12842
MAGYAR KÖZLÖNY
kérdésben eredményes ügydöntõ országos népszavazásra kerül sor, a hitelesítõ szerv törvényes eljárása maga idézi/idézheti elõ a döntések végrehajtásáért felelõs törvényhozó szerv döntésképtelenségét azáltal, hogy tartalmilag ellentétes döntések végrehajtása hárul/hárulhat a törvényhozóra. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az indítványozó által kifogásolt szabályozási hiány – a fent kifejtettek alapján – az országos népszavazás Alkotmányban szabályozott jogintézményének az elõre látható, kiszámítható és biztonságos mûködését oly mértékben veszélyezteti, hogy az a vizsgált esetben az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság részét képezõ jogbiztonság alkotmányi rendelkezésének a sérelmére vezet. Az Alkotmánybíróság e helyütt ismételten megerõsíti a 27/2007. (V. 17.) AB határozatának indokolásában kifejtett azon álláspontját, hogy a jogbiztonság megköveteli, hogy a közvetlen hatalomgyakorlás kiemelkedõen fontos, Alkotmányban szabályozott jogintézményének – az országos népszavazásnak – a mûködése, elõre látható, kiszámítható és biztonságos legyen (ABK 2007. május, 387, 391.). A jogbiztonságból fakadó említett követelményeknek egyaránt érvényesülni kell az országos népszavazásra irányuló eljárásban részt vevõ hitelesítõ szerv, illetve az ügydöntõ országos népszavazási döntés végrehajtására kötelezett törvényhozó szerv eljárásában. Alkotmányosan nem megengedhetõk (a jogbiztonság alkotmányi rendelkezését sértik) az olyan szabályozási hiányok, amelyek az Nsztv.-ben szabályozott hitelesítési eljárásban nem rendezik a hitelesítést végzõ jogalkalmazó szerv eljárását a „versengõ” népszavazási kezdeményezések esetében, illetve megakadályozzák (kiszámíthatatlanná teszik) a „versengõ” népszavazási kezdeményezések alapján megtartott eredményes ügydöntõ országos népszavazásokon meghozott döntések törvényhozó általi végrehajtását. Az Alkotmánybíróság az 52/1997. (X. 14.) AB határozatában megállapította: „[a] népszavazáshoz való jog, mint alanyi jog kiterjed a népszavazás kezdeményezésére, támogatására (beleértve az aláírást és aláírások gyûjtését), illetve a szavazásban való részvételre. Eme alanyi jog korlátait csak az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének megfelelõ törvény állapíthatja meg, mint ahogy ennek alapján döntött az Alkotmánybíróság már a 987/B/1990/3 AB ügyben. (ABH 1991, 529.) Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint azonban minden alapjog magában foglalja az alanyi védelmi igény mellett az állam objektív kötelességét is a joggyakorlás feltételeinek biztosítására. [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 302., illetve a 30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 167, 171.] Ez az intézményvédelem különösen fontos az olyan, a népszuverenitás gyakorlására szolgáló intézmény esetében, mint a népszavazás.
2007/169. szám
Az intézményvédelem alkotmányos követelménye (mércéje) nem a szükségesség és az arányosság, hanem a mindenkori intézmény alkotmányos feladatai megvalósításához igazodik [lásd a média különbözõ fajtáival szembeni alkotmányossági követelményeket a 37/1992. (VI. 10.) AB határozatban, ABH 1992, 227.].”. (ABH 1997, 331, 344.) Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, – figyelemmel a fent hivatkozott határozat indokolásában kifejtettekre is – a vizsgált ügyben a törvényalkotó mulasztása a népszavazáshoz való alkotmányos alapjog [Alkotmány 2. § (2) bekezdés és 70. § (1) bekezdés] sérelmét is elõidézi annyiban, amennyiben az állam (törvényalkotó) nem tett teljes körûen eleget a joggyakorlás feltételeinek a biztosítására vonatkozó objektív kötelezettségének. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a joggyakorlás feltételeinek a biztosítása körébe tartozik az ahhoz szükséges teljes körû szabályozás törvényalkotó általi kialakítása is. A jelen ügyben a törvényalkotó mulasztása a „versengõ” népszavazási kezdeményezések esetében kiszámíthatatlanná teszi az országos népszavazást kezdeményezõk számára azt, hogy népszavazási kezdeményezésük eljut-e/eljuthat-e az országos népszavazás megtartásáig. A törvényalkotó mulasztása (az ebbõl elõálló jogbizonytalanság) tehát a népszavazást kezdeményezõk akaratán kívül álló olyan objektív körülmény, amely alapjaiban veszélyeztetheti az alkotmányos jog lényegi tartalmának az érvényesülését, azt hogy a „versengõ” népszavazási kezdeményezések esetén a népszavazások a kezdeményezéstõl eljuthassanak a megtartásig, illetve, hogy az azokban foglalt döntések a törvényhozó részérõl végrehajthatók legyenek. A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott azzal, hogy a törvényalkotó számára határidõt tûzött a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy indokoltnak látja az Nsztv. hitelesítési eljárást szabályozó rendelkezéseinek a törvényalkotó általi teljes körû felülvizsgálatát az indítvány által felvetett alkotmányossági kérdés kapcsán annak érdekében, hogy az ügydöntõ és véleménynyilvánító országos népszavazások, valamint a népi kezdeményezések esetében is a jogbiztonság követelményének megfelelõen egyértelmû eljárási rendelkezések szabályozzák a hitelesítõ szerv eljárását a „versengõ” népszavazási, illetve népi kezdeményezések hitelesítése tekintetében. E körben a törvényalkotónak egyértelmûen meg kell határozni azt is, hogy mi tekinthetõ azonos tartalmú kérdésnek, és mi a hitelesítõ szerv eljárása során követendõ szabály az azonos tárgyú, ám ellentétesen megfogalmazott kérdések hitelesítése esetén. A törvényalkotó részérõl egyértelmû szabályozást kíván az is, hogy az OVB által már hitelesített kérdés a hitelesítést követõen visszavonható-e vagy sem, illetve, hogy van-e és ha igen, úgy mi a jogkövetkezménye annak, ha az OVB által hitelesített kérdés
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
alapján aláírásgyûjtésre a kezdeményezõ döntése alapján nem kerül sor. Nem szabályozott továbbá az az esetkör sem, amikor olyan kérdésben kezdeményeznek országos népszavazást, amely nyilvánvalóan „komolytalan”, a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével ellentétes. Az Alkotmánybíróság megjegyzi továbbá, hogy figyelemmel a 27/2007. (V. 17.) AB határozatában, valamint a jelen határozatában megállapított alkotmányellenes mulasztásokra indokoltnak látja a népszavazás alkotmányos jogintézményére vonatkozó hatályos joganyag teljes körû felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a népszavazáshoz való alkotmányos alapjog érvényesülését biztosítani hivatott szabályozás teljes körûen és a jogállamiság (jogbiztonság) alkotmányos követelményének megfelelõen biztosítsa az alkotmányos alapjog érvényesülését. Az Alkotmánybíróság a határozat Magyar Közlönyben történõ közzétételét a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására tekintettel rendelte el.
12843
lasztópolgárok egy jelentõs kisebbsége is. Mindkét esetben a népszavazás alkotmányos funkciója, hogy a választópolgárok számára lehetõvé tegye a közremûködést az Országgyûlés által meghozandó alapvetõ, a politikai közösség egészét érintõ, illetve az állam sorsát befolyásoló döntésekben. A népszavazás alkotmányos szerepe így a képviseleti demokrácia kiegészítése és megerõsítése: a népszavazás a választópolgárok és az õket képviselõ Országgyûlés közötti együttmûködés és párbeszéd eszköze a politikai közösség tagjait érintõ alapvetõ kérdésekrõl. A népszavazás ebbõl következõen a magyar alkotmányos rendben, amely az Alkotmány preambuluma szerint „parlamenti demokrácia” a képviseleti demokrácia intézménye, s így nem használható az alkotmányos demokrácia, és így az alkotmányos berendezkedés lényegével ellentétes vagy vele összeegyeztethetetlen célokra. Ennek biztosítéka elsõsorban, hogy az Alkotmány módosításáról csak az Országgyûlés rendelhet el megerõsítõ népszavazást. [25/1999. (VI. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 260.] Az alkotmányozó hatalom [Alkotmány 2. § (2) bekezdés] nem gyakorolható kizárólag népszavazás útján.
Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke, elõadó alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 1036/E/2007.
Dr. Bragyova András alkotmánybíró párhuzamos indokolása Egyetértek az alkotmányellenes mulasztás megállapításával, de megállapítását az Alkotmány 28/B. § (2) bekezdésére alapoztam volna. 1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedésében a népszavazás (és a népi kezdeményezés) szerepe az, hogy a választópolgárok – a rendszeres idõközönként tartandó országgyûlési választásokon túl, amellyel meghatározzák az Országgyûlés összetételét, és ezzel tevékenységének fõ irányvonalát a következõ választásokig – esetenként közvetlenül is részt vehessenek a törvényhozó hatalom gyakorlásában. A népszavazás történhet az Országgyûlés önálló döntése alapján és kezdeményezheti a vá-
2. Az alkotmányellenes mulasztás fõ indoka szerintem, hogy a törvényhozó nem szabályozta kimerítõen, tehát minden kérdésre kiterjedõen, az Alkotmány egészével (ideértve alapelveit is) összhangban a népszavazás intézményét. Az alkotmányos mulasztás megállapításának minden feltétele fennáll. A népszavazás intézményére vonatkozó szabályokat részben az Alkotmány 28–28/E. §-a és az Nsztv. tartalmazza. Véleményem szerint jelen esetben a törvényhozó alkotmányellenes mulasztása az Alkotmány 28/B. § (2) bekezdése alapján állapítható meg, amely kimondja, hogy „[a]z országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges”. Az Alkotmány ezzel felhatalmazást ad a törvényhozónak, hogy a népszavazás valamennyi, az Alkotmányban nem szabályozott kérdését törvényben szabályozza. Az Alkotmány 28/B. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás tehát széles körû, kiterjed mindazon szabályokra, amelyek a népszavazás alkotmányos intézménye mûködéséhez – az Alkotmányban foglaltakkal együtt – szükségesek. Az Alkotmányban adott törvényhozási felhatalmazást az Alkotmánybíróság gyakorlata – ha azok az Alkotmány kiegészítéséhez, vagy az Alkotmány egyes rendelkezései érvényesüléséhez szükségesek – egyben alkotmányos kötelezettségnek is tekinti. [Lásd: 1621/E/1992. AB határozat, ABH 1993, 765, 766.] Mindezek alapján az Alkotmánybíróságnak az egész Nsztv. tekintetében kellett volna megállapítania mulasztást, és egyúttal kötelezni a törvényhozót a népszavazás intézményének újraszabályozására. A határozatban felsorolt hiányosságok ugyanis összességükben a teljes szabályozás, tehát az Nsztv. egészének alkotmányellenességét idézték elõ. Az alkotmányellenességet a népszavazás, mint alkotmányos intézmény rendes mûködéséhez elengedhetetlenül szükséges szabályok hiánya idézte elõ.
12844
MAGYAR KÖZLÖNY
A törvényben az alkotmányellenes, ami nincs benne, ez indokolta volna a törvény egészét érintõ alkotmányellenes mulasztás megállapítását. Dr. Bragyova András s. k., alkotmánybíró
Dr. Holló András alkotmánybíró párhuzamos indokolása Egyetértek a határozat rendelkezõ részével és azzal az elvi megjegyzéssel, hogy az Alkotmánybíróság korábbi [27/2007. (V. 17.) AB határozat] és a jelen határozatában megállapított alkotmánysértõ mulasztások megszüntetésén túlmenõen indokoltnak látszik a népszavazás, mint alkotmányos intézmény szabályozásának („a hatályos joganyagnak”) „teljeskörû” felülvizsgálata. A határozatban felhozott példák a szabályozás egyéb hiányosságai, amelyet a határozat (hivatalból) nem minõsített alkotmánysértést eredményezõ mulasztásnak, meggyõzõ érvek az Nsztv. átfogó felülvizsgálata mellett. Az Alkotmány 28/B. §-ában adott felhatalmazáson alapuló felülvizsgálat a törvényalkotó – alkotmányos keretek között garantált – szabadságába tartozik. Ez azt is jelenti, hogy a jogorvoslati pozícióban eljáró Alkotmánybíróságnak jogalkalmazóként megfogalmazott törvényértelmezései – tehát nem alkotmányvédelmi szerepkörében kifejtett alkotmányértelmezései – a joganyag felülvizsgálata során befolyásolhatják ugyan a törvényalkotót, de attól eltérõ szabályozást is megfogalmazhat. Álláspontom szerint a törvényalkotó számára a határozatban megfogalmazott ajánlásoknak erre a szempontra is ki kellett volna térnie. A határozat hivatkozott az indítványozó által is felhívott 57/2004. (XI. 14.) AB határozatra, mint az Nsztv. 12. §-ának irányadó értelmezésére. Annak az alkotmánysértést eredményezõ szabályozási hiánynak a pótlása során – amely el kívánja kerülni, hogy a hitelesítést megelõzõen ugyanazon tartalmú kérdésben meginduljon, illetõleg párhuzamosan folyjon a hitelesítési eljárás – feltehetõen el kell térni az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatában a hitelesítés fogalmára („záró idõpontjára”) adott értelmezéstõl. (A hitelesítendõ kérdés védelmének és az aláírásgyûjtés megkezdésének kezdõ pontja nem szükségszerûen egybeesõ eljárási mozzanatok.) A törvényalkotónak e tekintetben is meglévõ szabadságára a határozatban utalni kellett volna. Dr. Holló András s. k., alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László alkotmánybíró különvéleménye Nem értek egyet sem a határozat rendelkezõ részével, sem az indokolással, mivel az indítványt el kellett volna utasítani tekintettel arra, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség nem áll fent.
2007/169. szám
1. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban részletesen kidolgozta azokat a szempontokat, amelyek alapján az Abtv. 49. §-a szerinti mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítható. Az Abtv. 49. §-ában szabályozott két feltétel konjunktív, a jogszabályban elõírt jogalkotási kötelezettség elmulasztása és az ebbõl eredõ alkotmányellenes helyzet együttesen kell jelentkezzen. Bármely feltétel hiányában a mulasztásos alkotmánysértés nem állapítható meg. Megállapítható a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség akkor is, ha a jogi szabályozás iránti igény annak nyomán állott elõ, hogy az állam jogszabályi úton beavatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos joguk érvényesítésének gyakorlati lehetõségétõl. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.; 1395/E/1996. AB határozat, ABH 1998, 667, 669.] Amennyiben valamely alapjog érvényesítéséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak, szintén mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításának van helye. [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 231.] Az Abtv. 49. §-ában leírt helyzet akkor is megállapítható, ha van ugyan szabály az adott szabályozási tárgykörre vonatkozóan, azonban az Alkotmányból levezethetõ normát a meglévõ szabály nem tartalmazza [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138–139.]. A szabályozás hiányos tartalmából eredõ alkotmánysértõ mulasztás megállapítása is a mulasztás vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylõ jogalkotói kötelezettség elmulasztásán kell, hogy alapuljon [4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52, 57.]. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés tehát mindenképpen csak akkor állapítható meg, ha – a fentiekben írt valamely okból – a szabályozás olyan hiánya állapítható meg, amely eléri az alkotmánysértés szintjét. Az Alkotmánybíróságnak kötelessége ilyenkor a lehetõ legalaposabb vizsgálatot lefolytatni, annak érdekében, hogy a meglévõ szabályozási koncepción belül ‘megtalálja’ a szabályt, alkotmányos követelményeket fogalmazzon meg. Az Alkotmánybíróság nem utalhatja minden, nem teljesen világos szabály esetében a jogalkotóra azt a kötelezettséget, hogy hozzon új, jobban megfogalmazott szabályt. Alapos tartalmi vizsgálatnak kell elsõként alávetni a kérdéses életviszonyra vonatkozó szabályrendszert. Amennyiben az ilyen vizsgálatot követõen az állapítható meg, hogy az adott helyzetre valóban nincsen szabály, és a szabály hiányából következõ helyzet eléri az alkotmánysértõ szintet, kimondható a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség. A testületnek a teljes szabályozási koncepciót és normarendszert kell vizsgálnia, nem csak a konkrét, az életviszonyra direkt módon vonatkozó normákat. Az egész jogrendszert egységében szemlélve szükséges elemezni a szabály megtalálásához, vagy hiányának megállapításához [v.ö. például 40/2007. (VI. 20.) AB határozat, ABK 2007. június, 539, 549.].
2007/169. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
A jelen esetben, mivel a szabályozási koncepción belül megtalálható az adott életviszonyra vonatkozó szabály, a mulasztás megállapítása véleményem szerint indokolatlan volt. 2. A fentiekben kifejtetteket figyelembe véve, megítélésem szerint az Alkotmánybíróság a versengõ népszavazási kezdeményezésekre vonatkozó szabályt kutatva több szempontból is vizsgálódhatott volna. 2.1. Álláspontom szerint a versengõ kérdések kezeléséhez az Alkotmánybíróság által korábban kimunkált és rendszeresen alkalmazott egyértelmûségi tesztet tovább kellett volna fejleszteni, különös tekintettel arra, hogy a testület 26/2007. (IV. 25.) AB határozatában már kifejezetten utalt az ebbe az irányba történõ elmozdulásra. Kimondta ugyanis az Alkotmánybíróság, hogy „[a]z egyértelmûség követelményének lényege, hogy a népszavazási kérdésnek döntésre alkalmasnak kell lennie, aminek a jogalkotói és a választópolgári egyértelmûség feltétlenül szükséges, de nem egyetlen feltétele. A népszavazás alkotmányos funkciójával való összeegyeztethetõséget az Alkotmánybíróság a népszavazási kérdés egyértelmûsége részének tekinti és esetenként vizsgálja. (...) Az egyértelmûség részének tekinti az Alkotmánybíróság azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan. Ezért az Alkotmánybíróság a jövõben az egyes népszavazási kérdések alkotmányos megengedhetõségérõl szóló döntéseiben e szempontot is figyelembe fogja venni.” (ABK 2007. április, 332, 334.) Napjainkban a népszavazási színtéren új helyzet van, ‘népszavazási dömpinggel’ áll szemben az OVB és az Alkotmánybíróság. Ezért kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy az egymás után, rövid idõközön belül, azonos tárgykörben, azonos, hasonló vagy éppenséggel ellentétes tartalmú kérdésekben benyújtott kezdeményezések mind jogalkotói, mind választópolgári szinten nagy veszélyt jelentenek az Nsztv. 13. §-ában foglalt egyértelmûségi követelményre. Nem kerülhetõ el megítélésem szerint az, hogy a versengõ kérdéseket együtt, egymásra tekintettel vizsgálják az illetékes fórumok, és ebbõl következõen az egyértelmûség tesztjét ki kell terjeszteni az együtt vizsgált egyértelmûségre. Bár valamely kérdés önmagában egyértelmû lehet, egy vele egy idõben vizsgálandó, ellentétes, vagy azonos tartalmú kérdéssel együttesen nézve már elképzelhetõ, hogy az egyértelmûség törvényi követelményének nem tesz eleget, és ebbõl következõen ilyen esetekben az összes kérdés együtt nem hitelesíthetõ. 2.2. Az együttes vizsgálat követelményébõl következõen a versengõ népszavazási kezdeményezések esetében kiemelten figyelemmel kell lenni az Nsztv. 12. §-ából fakadó megelõzés elvére. Amennyiben ugyanis a kérdéseket elbíráló fórum megállapítja, hogy azok kizárják egymást a jogalkotói és/vagy választópolgári együttes egyértelmûségi teszten, el kell dönteni azt, hogy a két vagy több versengõ (amúgy önmagában hitelesíthetõ) kérdés közül melyik kerüljön hitelesítésre. Az Nsztv. 12. §-a szerint „[h]a az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ívet, illetõleg a kérdést hitelesí-
12845
tette, ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyûjtõ ívek újabb mintapéldánya, illetõleg népszavazás elrendelésére irányuló újabb kezdeményezés a) a népszavazás megtartásáig, vagy b) a kezdeményezés elutasításáig, illetõleg c) az aláírásgyûjtõ ívek benyújtására rendelkezésre álló határidõ eredménytelen elteltéig.” A jogszabályban említett „hitelesítés” egy pillanat. Az Alkotmánybíróság 57/2004. (XII. 14.) AB határozatában kifejtett álláspontja szerint az Nsztv. 12. §-ában említett hitelesítés az a pillanat, amikor az Országos Választási Iroda (a továbbiakban: OVI) hitelesítési záradékkal látja el az OVB, és adott esetben jogorvoslati szakaszban az Alkotmánybíróság által is elbírált aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát (ABH 2004, 809, 815.). Véleményem szerint az Alkotmánybíróságnak felül kellene vizsgálnia ezt a korábbi határozatát, mint ahogy az Alkotmánybíróság indokolt esetben máskor is eltért már korábbi precedensétõl, legutoljára a 27/2007. (V. 17.) határozatban (ABK 2007. május, 387, 393.). Megítélésem szerint a jogszabály egyértelmûen meghatározza azt, hogy melyik a hitelesítés pillanata: az, amikor az „Országos Választási Bizottság hitelesítette” a mintapéldányt. Sem az Nsztv. 12. §-a, sem a törvény más paragrafusa nem enged arra következtetni, hogy a hitelesítés az az idõpont lenne, amikor az OVI kiadja a záradékot. Álláspontom szerint világosan el kell különíteni a hitelesítés pillanatát (az Nsztv. 12. §-ában hivatkozott idõpillanatot) és az aláírásgyûjtõ ív, valamint az azt hitelesítõ határozat további sorsát. Az OVB hitelesítõ határozata ellen a Ve. 130. §-a alapján jogorvoslatnak van helye, a 118. § (1) bekezdése szerint pedig a jogorvoslati határidõ eredménytelen lejárta után, vagy a pozitív tartalmú jogorvoslati határozat közzétételét követõen az OVI záradékkal látja el az OVB által már hitelesített aláírásgyûjtõ ívet. A hitelesítõ határozat jogerõre emelkedése nem esik egybe a határozat meghozatalával – a hitelesítés pillanatával –, és nem is azonosítható azzal. Még kevésbé azonosítható a jogerõre emelkedést adminisztratív úton tanúsító záradék elhelyezésének pillanata a hitelesítéssel magával. Ezek az utólagos események nem változtatnak azon az idõpillanaton, amikor az Nsztv. 12. §-a értelmében vett hitelesítés megtörtént, az adott és egyértelmûen meghatározható. 2.3. A többségi határozat az indokolásban rámutat arra, hogy nincsen szabály arra vonatkozóan sem, „amikor olyan kérdésben kezdeményeznek országos népszavazást, amely nyilvánvalóan »komolytalan«, a népszavazás intézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével ellentétes”. Említi a határozat azt is, hogy nem került szabályozásra az az eset sem, amikor az aláírásgyûjtési ív hitelesítését követõen a kezdeményezõk döntése alapján nem kerül sor aláírásgyûjtésre. Álláspontom szerint nem feltétlenül szükséges a felvetett problémaköröknek a meglévõnél részletesebb jogalkotói szabályozása, tekintettel arra, hogy a Ve. 3. § d) pontjának vizsgálatával ezek a kérdések megoldhatók. Az Alkotmánybíróság és az OVB napjainkban – ahogy fentebb is utaltam rá – új helyzettel szembesül az országos
12846
MAGYAR KÖZLÖNY
népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatban. Ilyen sürgetõen még nem merült fel a rendeltetésellenes joggyakorlás problematikája, különös tekintettel arra, hogy a rendszerváltás óta mindösszesen öt népszavazás megtartására került sor. Ezidáig nem próbálták tömegesen, társadalmi céljával ellentétesen használni ezt az intézményt, így nem is került sor ezzel kapcsolatos alkotmányossági követelmény kidolgozására. Mindazonáltal az új helyzet véleményem szerint megköveteli azt, hogy a testület foglalkozzon ezzel a problémakörrel is, és alkotmányos követelményeket munkáljon ki ezen a területen. Tekintettel arra, hogy az OVB által országos népszavazási ügyekben lefolytatott hitelesítési eljárás egyfajta választási eljárás, ugyanúgy vonatkozik rá a Ve., és így annak 3. § d) pontja, mint az egyéb választási eljárásokra [v.ö. Ve. 2. § e) pont]. A rendeltetésszerû joggyakorlásra vonatkozó vizsgálat és az ez alapján való döntés egyáltalán nem példa nélküli a választási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárások történetében. Az OVB határozata ellen (kivéve a Ve. 130. §-ában szabályozott esetet) a Legfelsõbb Bírósághoz lehet felülvizsgálati kérelemmel fordulni [Ve. 83. § (7) bek.]. A Legfelsõbb Bíróság az OVB döntéseit jogorvoslati fórumként látja el, az eset körülményeit figyelembe véve, a vonatkozó jogszabályok alapján bírálja felül az alsóbb szintû döntést. A kifogást tevõk igen gyakran hivatkoznak a Ve. 3. § d) pontjában foglaltak sérelmére, és a Legfelsõbb Bíróság rendre megvizsgálja az
2007/169. szám
ezen az alapon benyújtott kérelmeket is (pl. BH2004. 299, BH2006. 230, BH2006. 232). Az országos népszavazásokkal kapcsolatos esetekben az Alkotmánybíróság kettõs funkciót tölt be. Egyfelõl jogvédõ szerepkörében a népszavazásra vonatkozó jogszabályok alkotmányellenességét vizsgálja, másfelõl a Ve. 130. §-a alapján jogorvoslati fórum az OVB hitelesítéssel kapcsolatos határozatai tekintetében. Ezekben az esetekben mindkét feladatát gyakorolnia kell, egyik funkció sem kerülhet a másikhoz képest alárendelt szerepbe. Az Alkotmánybíróság fentiekben jellemzett feladata nagyon hasonló ebben a körben a Legfelsõbb Bíróság funkciójához: az OVB választási eljárás során hozott határozatát kell jogorvoslati fórumként felülbírálnia, különbség pusztán a támadott határozat tartalmában van. Így az országos népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatos döntéseiben mind az OVB-nek, mind az Alkotmánybíróságnak, mint az OVB jogorvoslati fórumának, érvényre kell juttatnia eljárása során a Ve. 3. § d) pontjában foglaltakat. Ez a követelmény következik az Alkotmánybíróság által korábban, a 32/2001. (VII. 11.) AB határozatban (ABH 2001, 287, 294–295.) és a 26/2007. (IV. 25.) AB határozatban (ABK 2007. április, 332, 334.) rögzített elvekbõl is. Dr. Trócsányi László s. k., alkotmánybíró
A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: Gilyán György. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2007. évi éves elõfizetési díj: 99 792 Ft. Egy példány ára: 210 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +189 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 0076—2407 07.4113 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.