159. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 12., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 8395, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2005. december 12., hétfõ

159. szám

Ára: 8395,– Ft

TARTALOMJEGYZÉK 24/2005. (XII. 12.) MNB r. 25/2005. (XII. 12.) MNB r.

Oldal A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk körérõl, a szolgáltatás módjáról és határidejérõl . . . . . . . . . . . . . A kötelezõ jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról szóló 10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9380

9800

9380

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

II. rész JOGSZABÁLYOK

(2) A jegybanki információs rendszerhez kapcsolódó jogcímezési kötelezettséget az MNB elnöke külön rendeletben szabályozza.

A Magyar Nemzeti Bank Elnökének rendeletei

3. §

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 24/2005. (XII. 12.) MNB rendelete a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk körérõl, a szolgáltatás módjáról és határidejérõl A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) a pénzügyi intézményre, b) a befektetési vállalkozásra, c) a tõzsdére, d) az a)–c) pontban említett, az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban székhellyel rendelkezõ pénzügyi szervezet magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: EGT fióktelep), e) a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást teljesítõ jogi személyre, f) a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, saját tulajdonú bankjegykiadó automatát (ATM), illetve készpénzfelvételi funkcióval rendelkezõ POS berendezést üzemeltetõ jogi személyre, g) a kötvényt kibocsátó önkormányzatra, pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezetre, jogi személyiséggel rendelkezõ külföldi gazdálkodó szervezet magyarországi fióktelepére, valamint h) a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatók). (2) E paragrafus (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott adatszolgáltatónak minõsül az ott említett, az Európai Gazdasági Térségen kívüli országban székhellyel rendelkezõ pénzügyi szervezet magyarországi fióktelepe is. 2. § (1) Az adatszolgáltatók az e rendelet 1. mellékletében felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidõben szolgáltatják a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

(1) A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket e rendelet 2. melléklete tartalmazza. (2) Az információk szolgáltatásához szükséges – e rendelet 3. mellékletében meghatározott – technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejûleg, a honlapján teszi közzé.

4. § (1) E rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk körérõl, a szolgáltatás módjáról és határidejérõl szóló 8/2004. (XII. 19.) MNB rendelet azzal, hogy a 2005. évre, mint tárgyidõszakra vonatkozó adatszolgáltatásokat az adatszolgáltatók az abban foglaltak szerint kötelesek teljesíteni, b) a jegybanki információs rendszerhez kapcsolódó jogcímezési kötelezettségrõl szóló 16/2005. (VII. 27.) MNB rendelet (a továbbiakban: Jogcímr.) 5. §-ának (3) bekezdése, továbbá c) a Jogcímr. 1. mellékletében a 87. kódszám alatt szereplõ jogcím magyarázatából a „(kamatelszámolás szempontjából a folyószámlahitelt is ideértve)” szövegrész. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Jogcímr. a) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az ügyfél a jegybanki információs rendszerhez történõ felhasználás – a fizetési mérleg statisztikák összeállítása – céljából köteles a számlavezetõnek megadni az általa kezdeményezett fizetési megbízás, valamint a bankszámláján történt terhelés és jóváírás e rendelet 1. mellékletben meghatározott jogcímkódját, továbbá a saját és a jogosult vagy a kötelezett rezidens vagy nem rezidens besorolása (a továbbiakban: statisztikai státusz) szerinti, e rendelet 2. mellékletben meghatározott országkódját. Az ügyfél – választásától függõen – a jogosult vagy a kötelezett országkódja helyett ezen személyek statisztikai státuszára vonatkozó, a számlavezetõ által meghatározott kódot (a továbbiakban: statisztikai státusz kód) is megadhatja.” b) az 1. mellékletében 38., 41., 49. és 81. kódszám alatt szereplõ jogcímek magyarázata e rendelet 4. mellékletének megfelelõen módosul. Járai Zsigmond s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9381

1. melléklet a 24/2005. (XII. 12.) MNB rendelethez A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk Az adatszolgáltatás Azonosító kód

D01

D11

D12

D13

D14

D15

E04

E06

E14

E20

Megnevezés

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli állami és államilag garantált magán adósságra vonatkozó adatszolgáltatás Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli állami és államilag garantált magán adósság átütemezési, törlesztési és kamatfizetési ütemezése Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli állami és államilag garantált magán adósságra vonatkozó adatszolgáltatás Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli külföldi adósságra vonatkozó adatszolgáltatás Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli nem garantált magán adósságra vonatkozó adatszolgáltatás Napi jelentés az értékpapír állományokról

Az adatszolgáltatók köre

gyakorisága

teljesítésének módja

bankok, szakosított hitelinnapi elektronikus tézetek, az ezen típusú úton EGT fióktelepek bankok, szakosított hitelin- negyedéves papíron tézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

határideje

tárgynapot követõ munkanap 11.30 óra tárgyidõszakot követõ hó 20. munkanap

bankok, szakosított hitelin- negyedéves tézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

papíron

tárgyidõszakot követõ hó 20. munkanap

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

papíron

tárgyidõszakot követõ év február 28.

bankok, szakosított hitelin- negyedéves tézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

papíron



éves

papíron

tárgyidõszakot követõ év február 28.

napi

elektronikus úton

napi

elektronikus úton

tárgynapot követõ munkanap 9.30 óra tárgynapot követõ munkanap

napi

elektronikus úton

központi értéktári tevékenységet végzõ Tpt. szerinti elszámolóház DVP értékpapír-számla Tpt. szerinti elszámolóhátranszfer és elsõdleges pia- zak, az ezen típusú EGT ci ügyletek adatai fióktelepek Határidõs részvényügyle- Tpt. szerinti elszámolóhátek a BÉT-en zak, az ezen típusú EGT fióktelepek A befektetési vállalkozá- befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióksok tulajdonában lévõ, valamint a náluk letétbe telepek helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

éves

havi

tõzsdenapot követõ munkanap 14 óra elektronikus tárgyidõszakot követõ úton hó 8. munkanap

9382

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám Az adatszolgáltatás

Azonosító kód

E21

E23

E27

E28

E43

E57

E60

E61

Megnevezés

A bankok és szakosított hitelintézetek saját tulajdonában lévõ, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévõ értékpapír-állományok Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai Értékpapír elszámolási rendszerben feldolgozott megbízások piaconkénti megoszlása Opciós részvényügyletek a BÉT-en


gyakorisága


határideje


havi

elektronikus úton


központi értéktári tevékenységet végzõ Tpt. szerinti elszámolóház

havi

elektronikus úton


központi értéktári tevékenységet végzõ Tpt. szerinti elszámolóház

napi

elektronikus úton

tárgynapot követõ munkanap 11.30 óra

Tpt. szerinti elszámolóházak

féléves

elektronikus úton


napi

elektronikus úton

Tpt. szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek Tõzsdére bevezetendõ/be- pénzügyi eszközök keresvezetett hitelviszonyt meg- kedését lebonyolító tõzstestesítõ értékpapírok dék, az ezen típusú EGT adata(i) fióktelepek

Jelentés repó-típusú ügyle- bankok, szakosított hitelintekrõl tézetek, befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek A Magyarországon kibo- jelzálog-hitelintézetek, az csátott jelzáloglevelek ada- ezen típusú EGT fiókteletai pek

eseti

havi

havi

tõzsdenapot követõ munkanap 14 óra elektronikus 01. tábla esetén az új úton kibocsátás dokumentációjának a kibocsátótól a tõzsdére érkezését követõ 2. munkanap 11.30 óra; 02., 03. tábla esetén az információnak a tõzsde tudomására jutását (keletkezését) követõ 1. munkanap 11.30 óra elektronikus tárgyidõszakot úton követõ 5. munkanap

elektronikus tárgyidõszakot úton követõ 2. munkanap

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9383 Az adatszolgáltatás

Azonosító kód

E62

F01

F03

F08

F09

F14

Megnevezés

A nem állam által kibocsátott kötvények adatai (Magyarországon és külföldön)


gyakorisága


határideje

kötvényt kibocsátó önkorhavi elektronikus tárgyidõszakot követõ mányzatok, jogi személyiúton 2. munkanap séggel rendelkezõ gazdálkodó szervezetek, jogi személyiséggel rendelkezõ külföldi gazdálkodó szervezetek magyarországi fióktelepei Felügyeleti mérleg és ered- bankok, szakosított hitelinhavi, illetve elektronikus tárgyidõszakot követõ ménykimutatás (hó végi tézetek, az ezen típusú intézményi úton hó 11. munkanap; záró állomány) EGT fióktelepek változás a naptári negyedév esetén utolsó hónapja tekintetében elõzetes: tárgyidõszakot követõ hó 11. munkanap;végleges: tárgyidõszakot követõ hó 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követõ 20. munkanap Felügyeleti mérleg és ered- szövetkezeti hitelintézetek, havi, illetve elektronikus tárgyidõszakot követõ ménykimutatás (hó végi az ezen típusú EGT fiókte- intézményi úton hó 11. munkanap; záró állomány) lepek változás a naptári negyedév esetén utolsó hónapja tekintetében elõzetes: tárgyidõszakot követõ hó 11. munkanap; végleges: tárgyidõszakot követõ hó 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követõ 20. munkanap Felügyeleti mérleg és ered- bankok, szakosított hitelinéves elektronikus tárgyidõszakot ménykimutatás (tárgyév tézetek, az ezen típusú úton követõ év március 31. végi záró állomány) EGT fióktelepek Felügyeleti mérleg és ered- bankok, szakosított hitelin- éves, illetve elektronikus záró-közgyûlést ménykimutatás (tárgyév tézetek, az ezen típusú változás úton követõ 15. munkanap, végi auditált záró álloEGT fióktelepek esetén utána változás esetén mány) (indoklással): a változást követõ 11. munkanap Felügyeleti mérleg és ered- szövetkezeti hitelintézetek, éves, illetve elektronikus záró-közgyûlést ménykimutatás (tárgyév az ezen típusú EGT fiókte- változás eseúton követõ 15. munkanap, végi záró állomány) lepek tén utána változás esetén (indoklással): a változást követõ 11. munkanap

9384

MAGYAR KÖZLÖNY


Azonosító kód

F19

F33

F39

F40

F77

F78

F79

F80

Megnevezés


gyakorisága


határideje

A Felügyeleti mérleghez bankok, szakosított hitelin- negyedéves, elektronikus tárgyidõszakot követõ kapcsolódó negyedéves je- tézetek, az ezen típusú illetve váltoúton hó 20. munkanap, lentés EGT fióktelepek zás esetén utána változás esetén: a változást követõ 11. munkanap A Felügyeleti mérleghez szövetkezeti hitelintézetek, negyedéves, elektronikus tárgyidõszakot követõ kapcsolódó negyedéves je- az ezen típusú EGT fiókte- illetve váltoúton hó 20. munkanap, lentés lepek zás esetén utána változás esetén: a változást követõ 11. munkanap Befektetési vállalkozások befektetési vállalkozások, éves elektronikus tárgyidõszakot követõ statisztikai mérlege az ezen típusú EGT fiókteúton január hó utolsó lepek munkanap Pénzügyi vállalkozások pénzügyi vállalkozások, az éves elektronikus tárgyidõszakot követõ statisztikai mérlege ezen típusú EGT fiókteleúton január hó utolsó pek munkanap Felügyeleti mérleg és ered- külföldön fióktelepe(ke)t havi, illetve elektronikus tárgyidõszakot követõ ménykimutatás külföldi mûködtetõ bankok, szako- intézményi úton hó 11. munkanap; bankfióktelepek adataival sított hitelintézetek változás a naptári negyedév együtt (hó végi záró álloesetén utolsó hónapja tekinmány) tetében tárgyidõszakot követõ hó 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követõ 20. munkanap Felügyeleti mérleg és ered- külföldön fióktelepe(ke)t havi, illetve elektronikus tárgyidõszakot követõ ménykimutatás külföldi mûködtetõ szövetkezeti hi- intézményi úton hó 11. munkanap; bankfióktelepek adataival telintézetek változás a naptári negyedév együtt (hó végi záró álloesetén utolsó hónapja tekinmány) tetében tárgyidõszakot követõ hó 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követõ 20. munkanap Felügyeleti mérleg és ered- külföldön fióktelepe(ke)t éves elektronikus tárgyidõszakot ménykimutatás külföldi mûködtetõ bankok, szakoúton követõ év bankfióktelepek adataival sított hitelintézetek március 31. együtt (tárgyév végi záró állomány) Felügyeleti mérleg és ered- külföldön fióktelepe(ke)t éves, illetve elektronikus záró-közgyûlést ménykimutatás külföldi mûködtetõ bankok, szakováltozás úton követõ 15. munkabankfióktelepek adataival sított hitelintézetek esetén nap,utána változás együtt (tárgyév végi audiesetén (indoklással): tált záró állomány) a változást követõ 11. munkanap

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


Azonosító kód

F81

F82

F83

F84

F85

F86

F87

Megnevezés


gyakorisága


határideje

Felügyeleti mérleg és ered- külföldön fióktelepe(ke)t éves, illetve elektronikus záró-közgyûlést köveménykimutatás külföldi mûködtetõ szövetkezeti hi- változás úton tõ 15. munkanap, bankfióktelepek adataival telintézetek esetén utána változás esetén együtt (tárgyév végi audi(indoklással): a váltotált záró állomány) zást követõ 11. munkanap Átsorolások az F01-es je- bankok, szakosított hitelinhavi elektronikus tárgyidõszakot követõ lentésre vonatkozóan tézetek, az ezen típusú úton hó 11. munkanap; EGT fióktelepek a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében elõzetes: tárgyidõszakot követõ hó 11. munkanap; végleges: tárgyidõszakot követõ hó 20. munkanap Átsorolások az F03-as je- szövetkezeti hitelintézetek, havi elektronikus tárgyidõszakot követõ lentésre vonatkozóan az ezen típusú EGT fiókúton hó 11. munkanap; telepek a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében elõzetes: tárgyidõszakot követõ hó 11. munkanap; végleges: tárgyidõszakot követõ hó 20. munkanap Átsorolások az F09-es je- bankok, szakosított hitelin- éves, illetve elektronikus záró-közgyûlést lentésre vonatkozóan tézetek, az ezen típusú változás úton követõ 15. munkanap, EGT fióktelepek esetén utána változás esetén (indoklással): a változást követõ 11. munkanap Átsorolások az F14-es je- szövetkezeti hitelintézetek, éves, illetve elektronikus záró-közgyûlést kövelentésre vonatkozóan az ezen típusú EGT fiókteváltozás úton tõ 15. munkanap, lepek esetén utána változás esetén (indoklással): a változást követõ 11. munkanap Átsorolások az F19-es je- bankok, szakosított hitelin- negyedéves, elektronikus tárgyidõszakot követõ lentésre vonatkozóan tézetek, az ezen típusú illetve váltoúton hó 20. munkanap, EGT fióktelepek zás esetén utána változás esetén: a változást követõ 11. munkanap Átsorolások az F33-as je- szövetkezeti hitelintézetek, negyedéves, elektronikus tárgyidõszakot követõ lentésre vonatkozóan az ezen típusú EGT fiók- illetve váltoúton hó 20. munkanap, telepek zás esetén utána változás esetén, a változást követõ 11. munkanap

9386

MAGYAR KÖZLÖNY


Azonosító kód

H01

H08

H09

H34

K01

K02

K03

K12

K13

L09

Megnevezés


A nem pénzügyi vállala- bankok, szakosított hitelintokkal szembeni követelé- tézetek, ezen típusú 100 sek állományai milliárd forintot meghaladó mérlegfõösszeggel rendelkezõ EGT fióktelepek Hitel- és betétállomány te- szövetkezeti hitelintézetek lepüléstípusonkénti bontásban A nem pénzügyi vállala- 6 milliárd forintot meghatokkal szembeni követelé- ladó mérlegfõösszeggel sek állományai rendelkezõ szövetkezeti hitelintézetek A háztartási szektor részé- bankok, szakosított hitelinre nyújtott lakáscélú hitel- tézetek, az ezen típusú 100 állomány összetétele milliárd forintot meghaladó mérlegfõösszeggel rendelkezõ EGT fióktelepek Jelentés a nem pénzügyi kijelölt hitelintézetek, vállalatok forintbetéteinek valamint az ezen típusú és forinthiteleinek kamat- EGT fióktelepek lábáról Napi jelentés a bankközi bankok, szakosított hitelinFt-hitelek és Ft-betétek ka- tézetek, az ezen típusú matlábáról EGT fióktelepek Jelentés a háztartások és a kijelölt hitelintézetek, háztartásokat segítõ non- valamint az ezen típusú profit intézmények forint- EGT fióktelepek betéteinek és forinthiteleinek kamatlábáról, hitelköltség mutatójáról Napi jelentés a bankközi bankok, szakosított hitelinovernight Ft-hitelek és tézetek, az ezen típusú Ft-betétek kamatlábáról EGT fióktelepek Jelentés a nem pénzügyi bankok, – Tpt. szerinti elvállalatok és a háztartások számolóházak kivételébetéteinek és hiteleinek vel – a szakosított kamatlábáról hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek Napi jelentés a rezidensek- kijelölt bankok, szakosított kel szembeni egyes köve- hitelintézetek telések és kötelezettségek könyv szerinti bruttó állományáról

gyakorisága


negyedéves elektronikus úton

féléves

elektronikus úton


határideje


tárgyidõszakot követõ hó 20. munkanap tárgyidõszakot követõ hó 20. munkanap



egyedi elren- elektronikus delés alapúton ján, havi


napi

elektronikus úton

egyedi elren- elektronikus delés alapúton ján, havi

napi

elektronikus úton

évente

elektronikus úton

egyedi elren- elektronikus delés alapúton ján, napi

tárgynapot követõ munkanap 10 óra tárgyidõszakot követõ hó 9. munkanap

VIBER tárgynapi zárását követõ 30 perc tárgyidõszakot követõ év február 28-a

elrendelést követõ elsõ alkalommal a tárgynapot követõ 2. munkanap 15 óra; az elrendelést követõ második naptól a tárgynapot követõ 1. munkanap 15 óra

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


Azonosító kód

Megnevezés


M01

Követelések és tartozások bankok, szakosított hitelinállománya tézetek, kijelölt közvetlen GIRO csatlakozott szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

M02

Fizetési forgalom

bankok, szakosított hitelintézetek, kijelölt közvetlen GIRO csatlakozott szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

M03

Export–import ügyletekkel kapcsolatos kereskedelmi követelések és tartozások forgalma


M05

Egyéb állományváltozások bankok, szakosított hitelintézetek, kijelölt közvetlen GIRO csatlakozott szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

M06

Éven túli lejáratú követelé- bankok, szakosított hitelinsek és tartozások esedétézetek, kijelölt közvetlen kesség szerinti bontása GIRO csatlakozott szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

M07

Konzorciális hitelek esedé- bankok, szakosított hitelinkesség szerinti bontása tézetek, kijelölt közvetlen GIRO csatlakozott szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

M08

Konzorciális hitelek hó végi állománya és havi forgalma


gyakorisága

a kijelölt adatszolgáltatók vonatkozásában egyedi elrendelés alapján, havi a kijelölt adatszolgáltatók vonatkozásában egyedi elrendelés alapján, havi a kijelölt adatszolgáltatók vonatkozásában egyedi elrendelés alapján, havi a kijelölt adatszolgáltatók vonatkozásában egyedi elrendelés alapján, havi a kijelölt adatszolgáltatók vonatkozásában egyedi elrendelés alapján, havi a kijelölt adatszolgáltatók vonatkozásában egyedi elrendelés alapján, havi a kijelölt adatszolgáltatók vonatkozásában egyedi elrendelés alapján, havi


határideje

elektronikus úton


elektronikus úton


elektronikus úton


elektronikus 01. tábla: a tárgyidõúton szakot követõ hó 8. munkanap 02. tábla: a tárgyidõszakot követõ hó 15. munkanap elektronikus úton


elektronikus úton


elektronikus úton


9388

MAGYAR KÖZLÖNY


Azonosító kód

Megnevezés


gyakorisága

M09

Rezidensek által külföldön kibocsátott, visszavásárolt kötvények hó végi állománya és havi forgalma

M13

A 923-as jogcímen jelen- bankok, szakosított hitelintett adatok tartalmi magya- tézetek, kijelölt közvetlen rázata GIRO csatlakozott szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

M16

Jelentés a pénzváltók valu- nem közvetlen GIRO csattaállományáról és -forgal- lakozott szövetkezeti hitelmáról intézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek, a pénzváltók A hitelintézetek GIRO hitelintézeti elszámolóháhavi üzenetben továbbított hi- zak bás kódjai A nem-rezidens ügyfelek kijelölt bankok, szakosított egyedi elrenértékpapírszámláin teljesí- hitelintézetek, az ezen tídelés alaptett „Free of payment” pusú EGT fióktelepek ján, havi (FOP) ügyletek Konzorciális hitelnyújtás- bankok, szakosított hitelineseti ban történõ részvétel beje- tézetek, az ezen típusú lentése EGT fióktelepek Bankjegy- és érmeállobankok, szakosított hitelinhavi mány jelentés tézetek, 6 milliárd forintot meghaladó mérlegfõösszeggel rendelkezõ szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek A bankszámlák száma bankok, pénzforgalmi éves szolgáltatást végzõ szakosított hitelintézetek, pénzforgalmi szolgáltatást végzõ szövetkezeti hitelintézetek, Magyar Államkincstár, az ezen típusú EGT fióktelepek

M61

M64

M65

P01

P04



a kijelölt elektronikus adatszolgálúton tatók vonatkozásában egyedi elrendelés alapján, havi a kijelölt elektronikus adatszolgálúton tatók vonatkozásában egyedi elrendelés alapján, havi havi papíron

elektronikus úton elektronikus úton

elektronikus úton elektronikus úton

elektronikus úton és papíron

határideje



tárgyidõszakot követõ hó 10-e

tárgyidõszakot követõ hó 8. munkanap tárgyidõszakot követõ hó 10. munkanap a hitelszerzõdés aláírását követõ 8. munkanap tárgyidõszakot követõ hó 10. munkanap

tárgyidõszakot követõ hó utolsó munkanap

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


Azonosító kód

Megnevezés


P05

Forint és deviza fizetések jóváírási és terhelési forgalma

P07

Bankkártya elfogadói üzletág

P27

Bankkártya kibocsátói üzletág

P34

Visszaélések a bankkártya üzletágban

P37

Havi jelentés a levelezõ banknál számlát vezetõ levelezett hitelintézetek pénzforgalmi (elszámolási) számla egyenlegérõl Fizetési forgalom statiszti- hitelintézeti elszámolóhákák zak

P38

gyakorisága

bankok, pénzforgalmi negyedéves, szolgáltatást végzõ szakoa Magyar sított hitelintézetek, az Takarékszöezen típusú EGT fióktelevetkezeti pek, Magyar Államkincs- Bank leveletár zettjeinek belsõ köri adatainak tekintetében féléves bankok, szakosított hitelinféléves tézetek, pénzügyi vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek, pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, saját tulajdonú bankjegykiadó automatát (ATM), illetve készpénzfelvételi funkcióval rendelkezõ POS berendezést üzemeltetõ jogi személyek bankok, szakosított hitelinféléves tézetek, pénzügyi vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek bankok, szakosított hitelinféléves tézetek, pénzügyi vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek hitelintézetek számára havi számlát vezetõ bankok, az ezen típusú EGT fióktelepek


határideje

elektronikus úton és papíron


elektronikus úton


elektronikus úton


elektronikus tárgyidõszakot követõ úton negyedik hó utolsó munkanap elektronikus úton

tárgyidõszakot követõ hó 1. munkanap 10 óra

havi

elektronikus úton

tárgyidõszakot követõ hó 10. munkanap tárgyidõszakot követõ hó 10. munkanap tárgyidõszakot követõ hó 5. munkanap a tárgyidõszakot követõ hó 10. munkanap tárgyidõszakot követõ hó utolsó munkanap

P39

Fizetési rendszer statiszti- hitelintézeti elszámolóhákák zak

havi

elektronikus úton

P40

BKR statisztikák

hitelintézeti elszámolóházak

havi

elektronikus úton

P41

Felvigyázói statisztikák

Tpt. szerinti elszámolóház

havi

elektronikus úton

P42

Elektronikus pénz

bankok, elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

féléves

elektronikus úton

9390

MAGYAR KÖZLÖNY


Azonosító kód

W01

W02

W03 W04 W05

W06

W07

W08

W09

Megnevezés


gyakorisága


A hitelintézetek által a közgyûlés elé terjesztett éves beszámoló Konszolidált éves beszámoló

bankok, szakosított hitelintézetek

éves

papíron

bankok, szakosított hitelintézetek

éves

papíron

A közgyûlésrõl készült jegyzõkönyv A rendkívüli közgyûlésrõl készült jegyzõkönyv A hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója

bankok, szakosított hitelinéves tézetek bankok, szakosított hitelineseti tézetek bankok, szakosított hitelin- negyedéves tézetek

papíron

A hitelintézetek szöveges jelentése aktuális témákban A hitelintézetek éves és középtávú üzletpolitikai irányelvei

kijelölt bankok, szakosított egyedi elrenhitelintézetek delés alapján, eseti bankok, szakosított hitelinéves tézetek

papíron

Jelentés az üzemzavarokról és elhárításukról

Tpt. szerinti és a hitelintézeti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek Klíringtag miatti kényszer- Tpt. szerinti elszámolóháintézkedések zak, az ezen típusú EGT fióktelepek

eseti

eseti

papíron papíron

határideje

tárgyidõszakot követõ év április 30. tárgyidõszakot követõ év június 30. közgyûlést követõ 30 napon belül rendkívüli közgyûlést követõ 30 napon belül tárgyidõszakot követõ hó 20. munkanap az egyedi elrendelésben foglaltak szerint

papíron

az irányelvek elkészítési határideje szerint, de legkésõbb tárgyév február 28. elektronikus az eset bekövetkeúton és papízését követõ ron 5. munkanap elektronikus úton és papíron

az eset bekövetkezését követõ 5. munkanap

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9391

2. melléklet a 24/2005. (XII. 12.) MNB rendelethez

I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (a továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó útmutatókban (a továbbiakban: kitöltési útmutató) használt kifejezések tartalmára – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak. Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint az EGT fióktelep is köteles, a kitöltési útmutató alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson – adatszolgáltatói vonatkozásban – az ugyanezen típusú EGT fióktelepet is érteni kell. A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési útmutatókra érvényesek. A. Szektor-meghatározások 1. Változások a szektor-meghatározásokban a Magyar Távirati Iroda Rt. (ESS: 12283226-9240-114-01), a Magyar Turizmus Rt. (ESS: 10356113-7487-114-01), a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Rt. (ESS: 12607855-7011-114-01) ezentúl a G) Központi Kormányzat szektorba kell sorolni 2. A szektorok Az adatgyűjtésekben a következő szektorok szerepelnek: Szektorkód

Szektor

Rezidensek: A) B) C) D) E) F) G) H) I) J) K)

Nem pénzügyi vállalatok Központi bank Egyéb monetáris pénzügyi intézmények Egyéb pénzügyi közvetítők Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők Biztosítók és nyugdíjpénztárak Központi kormányzat Helyi önkormányzatok Társadalombiztosítási alapok Háztartások Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Nem-rezidensek: L) Külföld 3. Rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése Rezidens: 1. a Magyar Köztársaság területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró, vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi

9392

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

szervezetek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó illetve ide érkező személyt, 2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és azok családtagja, 3. a Magyar Köztársaság területén – ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is – székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként vállalkozási tevékenységet folytató természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. [Vállalkozási tevékenység: az a gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenység, amelyet a természetes vagy jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet üzletszerűen – rendszeresen, haszonszerzés céljából – végez.] Nem rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Nem rezidensnek minősülnek az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyekre egyidejűleg igaz, hogy adószámuk 51-re végződik, gazdálkodási forma kódjuk 931 (a statisztikai számjel 13–15. karaktere) és magyar cégbíróságnál nincsenek bejegyezve. 4. A rezidens szektorok leírása Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeit abba a szektorba kell sorolni, amelybe maga a külföldi székhelyű vállalkozás kerülne, amennyiben rezidens volna. A) Nem pénzügyi vállalatok A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint – a pénzügyi szolgáltatást előállítók kivételével – ide tartoznak: – a jogi személyiségű gazdasági társaságok, kivéve ÁPV Rt., MÁK, ÁKK Rt., NA Rt., SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft., CASA Vagyonkezelő Kft., Magyar Televízió Rt., Duna TV Rt., Magyar Rádió Rt., Magyar Távirati Iroda Rt., Magyar Turizmus Rt., Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Rt., – a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek kivételével), – egyéb jogi személyiségű vállalkozások, – jogi személyiség nélküli vállalkozások, – a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények. B) Központi bank Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik. C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények Jellegzetesen a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják ezt a szektort. Ide a központi bank kivételével a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek tartoznak, valamint a befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok. A pénzpiaci alapokhoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.) D) Egyéb pénzügyi közvetítők Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon. Ide sorolandók jelenleg a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, a befektetési alapkezelő társaságok, a kockázatitőke-társaságok és alapok, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságok és az értékpapír-kereskedők.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9393

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Ide tartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják. Ide tartoznak a tőzsdék, az elszámolóházak, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények, és a befektetési vállalkozások közül az értékpapírbizományosok. F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek, a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj, egészség és önsegélyező pénztárak tartoznak. G) Központi kormányzat A központi kormányzat magába foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt.-t, a Magyar Államkincstárt (MÁK), az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-t, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-t, a SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft-t, a CASA Vagyonkezelő Kft-t., a Magyar Televízió Rt.-t., Duna TV Rt.t., Magyar Rádió Rt.-t, Magyar Távirati Iroda Rt.-t, Magyar Turizmus Rt.-t, Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Rt.-t Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást. H) Helyi önkormányzatok A helyi önkormányzatok magukba foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást. I) Társadalombiztosítási alapok Ide tartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei. J) Háztartások A háztartások szektora a természetes személyeket és az egyéni vállalkozókat foglalja magába. Az egyéni vállalkozók a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező és egyéb egyéni vállalkozók (mezőgazdasági őstermelők, mezőgazdasági kistermelők, kisiparosok, magánkereskedők stb.). K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

9394

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

5. A szektor meghatározásának módja Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni: 5.1. Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e egységes statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében PSZÁF engedély számmal vagy MNB által adott technikai törzsszámmal. Ha igen, akkor a jelen pont 5.2-es alpontjában leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 5.4-es alpont előírásait. 5.2. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel, illetve PSZÁF engedély számmal vagy MNB technikai törzsszámmal, akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásnál gazdálkodási forma kódjukat, azaz egységes statisztikai számjelük 13–15. számjelét nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor a jelen pont 5.3-as alpontja szerint kell eljárni. Az MNB listát készített azokról a szervezetekről, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak. A listák az adott szektort illetően teljeskörűek és egy szervezet legfeljebb egy listán szerepel. Ugyancsak listát készített az MNB azokról az intézményekről, amelyeket az A) nem pénzügyi vállalatok, a G) központi kormányzat vagy H) helyi önkormányzatok szektorába kell besorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a fenti listák egyikén sem, akkor a jelen pont 5.3-as alpontja szerint kell eljárni. A fentiekben említett, e rendelet 3. mellékletének 1-2. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (az egységes statisztikai számjel első nyolc számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB honlapján teszik közzé, és azok minden hónap harmadik munkanapján frissítésre kerülnek. 5.3. Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel és nincs egy listán sem, akkor az egységes statisztikai számjele alapján a jelen melléklet I.A. 6. pontban leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor a jelen pont 5.4-es alpontjában leírtakat kell követni. 5.4. Ha a besorolandó ügyfélnek nincs egységes statisztikai számjele, (ami a magánszemélyeknél és a nem rezidenseknél tipikusan előforduló helyzet), vagy az egységes statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor a jelen melléklet I.A. 3., 4. pontjaiban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort. 6. Az egységes statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában 6.1. Az egységes statisztikai számjel (ESS) Az egységes statisztikai számjel (ESS) használatát a Központi Statisztikai Hivatal elnökének – a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § f) pontja alapján kiadott – az egységes statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH közleménye határozza meg. Az ESS első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott szervezet szerepel-e a kivétel listákon vagy sem. Az ESS 9-12. számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a négy számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a pénzügyi szervezeteket az MNB külön listákon határozza meg. Az ESS 13-15. számjegye a gazdálkodási forma szerinti kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában. Az ESS 16-17. számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9395

6.2. A listákon nem szereplő, egységes statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása az ESS segítségével 6.2.1. Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: a) Az ESS 13-14. számjegye 11, 12, 13, 21, 22, 54, 61, 71, 72, 73, 92. A fenti meghatározás alól kivételt képeznek az alábbi szervezetek, melyek a G) Központi kormányzat szektorba tartoznak: ÁPV Rt., Államadósság Kezelő Központ Rt., Magyar Államkincstár, Nemzeti Autópálya Rt., SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft. (korábban: MFB Üzletrészhasznosító Kft.), CASA Vagyonkezelő Kft., Magyar Televízió Rt., Duna Televízió Rt., Magyar Rádió Rt., a Magyar Távirati Iroda Rt., a Magyar Turizmus Rt., a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Rt. b) Az ESS 13-15. számjegye 571, 591, 592. 6.2.2. A B) Központi bank szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Lista alapján kell meghatározni. 6.2.3. A C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Lista alapján kell meghatározni. 6.2.4. A D) Egyéb pénzügyi közvetítők szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Lista alapján kell meghatározni. 6.2.5. Az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Lista alapján kell meghatározni. 6.2.6. Az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: Lista alapján kell meghatározni. 6.2.7. A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: a) Az ESS 13-14. számjegye 31, 34, 35. b) Az ESS 13-15. számjegye 561, 562, 911, 912. c) Az ÁPV Rt., amelynek az ESS-e: 10792601-7415-114-01 d) Az Államadósság Kezelő Központ Rt., amelynek ESS-e: 12598757-6712-114-01 e) A Magyar Államkincstár, amelynek ESS-e: 12751631-6523-114-01 f) A Nemzeti Autópálya Rt., amelynek ESS-e: 11906522-4523-114-01 g) SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft. (régi neve: MFB Üzletrészhasznosító Kft.), amelynek ESS-e: 12692246-7415-113-01 h) CASA Vagyonkezelő Kft., amelynek ESS-e: 10904266-7415-113-01 i) Magyar Televízió Rt.-t, amelynek ESS-e 12182888-9214-114-01 j) Duna Televízió Rt.-t, amelynek ESS-e 10324224-9214-114-01 k) Magyar Rádió Rt.-t, amelynek ESS-e 12169210-9220-114-01 l) a Magyar Távirati Iroda Rt., amelynek ESS-e 12283226-9240-114-01, m) a Magyar Turizmus Rt., amelynek ESS-e 10356113-7487-114-01, n) a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Rt., amelynek ESS-e 12607855-7011-114-01.

9396

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

6.2.8. A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: ESS 13-14. számjegye 32, 36, 95. 6.2.9. Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: a) Az ESS 13-14. számjegye 33. b) Az ESS 13-15. számjegye 913, 914. 6.2.10. A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: a) Az ESS 13-14. számjegye 23. b) Az ESS 13-15. számjegye 811. 6.2.11. A K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő szervezeteket: ESS 13-14. számjegye 51, 52, 53, 55, 69. Az ESS 13-15. számjegye 569, 599. 6.2.12. Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő szervezeteket: ESS 13-15. számjegye 931 (adószámuk 51-re végződik), 941. B. Számítástechnikai segédlet (általános leírás) Az általános számítástechnikai leírás célja, hogy az adatszolgáltatások készítőit ellássa azon információkkal, amelyek szükségesek bármely adatszolgáltatás – MNB által előírt szerkezetben történő – elkészítéséhez. 1. Általános tartalmi tudnivalók 1.1. Egy adatgyűjtés egy vagy több táblából áll, a táblák sorokból, a sorok rovatokból állnak. A fájlok rekordjai tartalmilag a táblák sorainak, a rekordok egyes mezői pedig – az azonosító mezőkön túl – a táblák rovatainak felelnek meg. – Egy fájlban egy adatszolgáltatónak eredeti adatszolgáltatás esetén („E” jelű) egy adott adatgyűjtési egység (a továbbiakban: adatgyűjtés) egy konkrét vonatkozási idejéhez tartozó összes adatát kell beküldenie. Ebből adódóan egy adatszolgáltatásban (kivéve a nemleges adatszolgáltatást) minden jelentendő tábláról legalább egy sornak (rekordnak) lennie kell. – Amennyiben módosított („M” jelű) adatszolgáltatást tartalmaz a fájl, akkor is teljes adatszolgáltatást kell mindig beküldeni, azaz a beküldött módosított adatszolgáltatásnak az adott adatszolgáltatáshoz tartozó összes táblára vonatkozó adatszolgáltatást tartalmaznia kell. Módosításkor az adott adatszolgáltatást teljes egészében a módosított értékekkel együtt kell megküldeni. – Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása (azaz minden táblája) nemleges, ekkor a jelentésfájl beküldése kétféle formátumban is lehetséges: a) A jelentésfájl csak egy rekordot tartalmaz, amiben csak az első öt mező van kitöltve, és ebből a „bizonylat jellege” mező értéke „N”. b) A jelentésfájlban az adatgyűjtés minden táblája nemleges, azaz a táblakód mező van kitöltve, és a rekordok „bizonylat jellege” mezőinek értéke „N”. – Ha egy adatszolgáltatáson belül egy tábla nemleges, akkor azzal a táblakóddal csak egy rekord lehet a jelentésfájlban, és abban a „bizonylat jellege” mező értéke „N”. – Minden jelentett táblára a nem beküldött sorok (illetve a beküldött sorok adatot nem tartalmazó celláinak) adatait üresnek veszi a rendszer, ami azt jelenti, hogy numerikus típusú adat esetén nullát, karakteres és dátum típus esetén null adatot tárol le. Ebből adódóan üres tábla jelentéséhez elég a tábla egy sorát üres cellaadatokkal megadni.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9397

– A „tábla alóli felmentés” esetén, azaz ha az adatszolgáltatás meghatározott tábláit az adatszolgáltatónak nem kell jelentenie, az adott tábla csak nemlegesként küldhető be, és nemlegesként be is kell küldeni. Az ilyen esetben a tábla üresként sem jelenthető, és adatot sem tartalmazhat. – Küldés alóli felmentés esetén, vagyis ha az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatást nem kell teljesítenie, az adatszolgáltatást egyáltalán nem küldheti az adatszolgáltató.

1.2. A fájl egy rekordjának szerkezetét tekintve minden rekord eleje – még a tábla adatrovatait tartalmazó mezők előtt – azonosító mezőket is tartalmaz. Ezek az azonosító mezők adnak információt a feldolgozó rendszer számára, hogy az adatok pl. - melyik adatgyűjtésből származnak, - melyik időszakra/időpontra vonatkoznak (vonatkozási idő dátuma), - melyik adatszolgáltatótól érkeznek, - az adatszolgáltató mely napon készítette az adatszolgáltatást (kitöltés dátuma), - a bizonylat eredeti, módosító vagy nemleges jellegű-e, – a mezők melyik tábla melyik sorának adatait tartalmazzák stb. Ezután következnek a rekordban a tábla adatrovatait tartalmazó mezők. (A pontos rekordszerkezetleírást lásd. a jelen melléklet I.B. 4.4–4.5. alpontjaiban.) 1.3. A vonatkozási idő jelzésére az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni: 200 200 F 200 N 200 200 H 200 200 200

0–9 1 vagy 2 1–4 01–12 01–52 01–31 ... ...

éves gyakoriság esetén féléves gyakoriság esetén negyedéves gyakoriság esetén havi gyakoriság esetén heti gyakoriság esetén napi gyakoriság esetén egyszeri * eseti *

*Az adatgyűjtés konkrét vonatkozási ideje alapján lehet bekódolni.

2. A fájl típusa, általános leírása 2.1. A fájlt CSV (comma separated values, azaz vesszővel elválasztott értékek) típusú, ASCII szöveg fájlként kell elkészíteni. A fájl formátuma feleljen meg az IBM PC DOS 3.3-as vagy magasabb verzió számú operációs rendszer követelményeinek. A karakterkészlet DOS 852 (Windows 1250). 2.2. A rekordokat rekordhatárolójel, a mezőket mezőhatárolójel választja el egymástól (l. a jelen pont 2.10. alpontot). A sorok nem törhetők meg, végüket egy és csak egy CR+LF (kocsi vissza + soremelés) jelzi. Az utolsó sort is egy CR+LF párnak kell lezárni. 2.3. A mezők tetszőlegesen fix vagy változó hosszon küldhetők. 2.4. A rekord elején szereplő, azonosítás célját szolgáló mezők soha nem lehetnek üresek. 2.5. A számértéket tartalmazó mezők, ha értékük nulla, üresen hagyhatók, de tetszés szerint a nulla be is írható. Az „üres” mezőhöz tartozó elválasztó karaktert (a vesszőt) ki kell tenni. Ilyenkor két vessző – vagy több üres mező esetén több vessző – követi egymást. Ha a tizedesjegyek száma meghatározott, akkor kevesebb megadása hibának számít, több esetén a fogadó kerekít.

9398

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

2.6. A csak üres oszlopokat tartalmazó adatsorok tetszés szerint szerepeltethetők vagy elhagyhatók. Az adott tábla kitöltési útmutatója szerinti kötelezően kitöltendő sorok nem hagyhatók ki a szövegfájlból, akkor sem, ha minden adata nulla. Vonatkozik ez arra az esetre is, amikor a kérdőív táblájában sorszámmal ellátott, de adattal nem rendelkező ú.n. címsor található (a sor összes rovata ki van szürkítve). 2.7. Az oszlopokban szereplő értékeket vesszővel kell elválasztani egymástól és minden sor a táblára jellemző számú oszlopból kell álljon. Ha a sor utolsó értékes adatát követő mezők üresek, a vesszőket akkor is ki kell tenni. 2.8. Az oszlopok értékeinél a számok tagolása nem megengedett, az üres oszlopoknál a két elválasztó között nincs karakter (,,). A tizedes jegyek elválasztó jele a pont. Az értékeket minden esetben az adatszolgáltatásra előírt (Ft-os, eFt-os stb) nagyságrendben kell a fájlban közölni. 2.9. CSV formátum esetén a szövegfájl a küldendő adatokat – táblák és sorok sorrendjében, folyamatosan, tábla elválasztó jelzés nélkül – tartalmazza. A szöveges információk az 1250-es kódkészlet betűit tartalmazhatják. A ’két vessző között’ szereplő szöveges érték idézőjelek között is lehet. Szabad szöveget tartalmazó mező küldés esetén a mező tartalmát idézőjelek közé kell tenni akkor, ha a) a szöveg maga vessző karaktert tartalmaz, b) a szöveg maga idézőjelet tartalmaz (a szövegben eredetileg előforduló idézőjelet meg kell duplázni). 2.10.

Különleges karakterek a fájlban: – rekordelválasztó karakter: ASCII 13-as és 10-es kód (ez az enter vagy másképpen return billentyű), – mezőelválasztó karakter: ASCII 44-es kód (vessző), – negatív előjel: ASCII 45-ös kód (mínusz jel), – tizedesjel: ASCII 46-os kód (pont), – idézőjel: ASCII 34-es kód (”), – magyar ékezetes szöveg küldése esetén a karakterkészlet tekintetében a jelen pont 2.1. alpont tartalma az irányadó

3. A fájl neve A fájl neve: AAADDDDD.GGG ahol

AAA

az adatgyűjtés azonosító kódja (e rendelet 1. mellékletében foglalt tábla első oszlopában megadott kód) – fix, 3 karakter hosszon. DDDDD a vonatkozási idő dátumkódja – változó, max. 5 karakter hosszon. Felbomolhat az évet, hónapot, hetet, napot, stb. jelző részekre, az adatgyűjtés gyakoriságának függvényében. A dátumkódot a jelen melléklet I.B. 1.3. alpontban leírt tábla alapján kell képezi. Példák: 2 2F1 2N3 210 2H35 231

. GGG

éves gyakoriság esetén (2002 év) féléves gyakoriság esetén (2002 első félév) negyedéves gyakoriság esetén (2002 harmadik negyedév) havi gyakoriság esetén (2002 október) heti gyakoriság esetén (2002 35. hét) napi gyakoriság esetén (2002 december 31)

a fájl kiterjesztése előtti pont hitelintézet esetén az adatszolgáltató Giro kódja, más esetben az MNB által adott három karakteres azonosító kód – fix, 3 karakter hosszon.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9399

4. A fájl szerkezete 4.1. Egy jelentésfájlban egy adatgyűjtés adatait lehet jelenteni. 4.2. Egy adatszolgáltatásban az adott adatgyűjtés minden táblájának szerepelnie kell (azaz teljes adatszolgáltatást kell küldeni) 4.3. Egy tábla háromféle módon érkezhet az adatszolgáltatásban – a tábla adatokat tartalmaz: azaz van olyan cellája, amiben adat van (Ilyenkor egy numerikus cellában lehet „N/A” [jelentése ”nincs adat”] érték.) – a tábla üresen érkezik: azaz a beküldött sorok minden cellája üres. („N/A” sem lehet benne.) Ekkor minden numerikus adatot nullának vesz a rendszer, a karakteres és dátum adatokat pedig üresnek – a tábla nemlegesként érkezik: minden celláját úgy kezeli a rendszer, mintha „N/A”-k érkeztek volna. 4.4. Minden tábla minden sora elején, azaz minden rekord elején a következő azonosító mezőknek kell lenniük: A, D, Tsz, K, J Mező jele, megnevezése A Adatgyűjtés azonosítója D Vonatkozási idő Tsz Adatszolgáltató azonosítója K Kitöltés dátuma J Bizonylat jellege

Magyarázat Az adatgyűjtés azonosító kódja, AAA pl. K01 A gyakoriságnak megfelelő dátumkód kitöltési leírása. Pl.: ééééNx: éééé évszám N negyedév jele x negyedév száma Az adatszolgáltató 8 jegyű törzsszáma ééééhhnn: E, M vagy N:

éééé évszám hh hónap előnullázva nn nap előnullázva E eredeti M módosító N nemleges

4.5. A folytató mezők (táblánként) a következők:

T, S cellaadatok Mező jele, megnevezése

Magyarázat (érték, értékkészlet, példa, valamint a mezőre önmagára vonatkozó szabály leírása)

előtte kell legyenek az állandó mezők, ld. az I.B. 4.4. alatti táblát T Tábla azonosítója (max. 10 karakter) Tábla kódja (táblaszám) S Sorszám, sorkód Sorszám vagy sorkód Cellaadatok A megadott soron belüli, cellaadatok a tábla oszlopainak sorrendjében Egy konkrét adatszolgáltatásban minden tábla esetén az ABC betűivel jelzett oszlopoknak megfelelő számú adatmezőt kell szerepeltetni a Sorszám mező után.

9400

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

4.6. További szabályok és összefüggések Az e rendelet 3. mellékletének 5. pontja szerinti, „Az adatszolgáltatások összefüggései, egyedi ellenőrzési szempontjai" című, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza azokat az ellenőrzési szempontokat, amelyek olyan – mezők közötti, táblák közötti, illetve adatgyűjtések közötti – összefüggéseket írnak le, amelyek meglétét az MNB adatbefogadó és -ellenőrző programjai ellenőrzik, és hiba esetén a javításhoz az adatszolgáltató közreműködése szükséges. Ezért célszerű, hogy ezen szabályok fennállását már az adatküldő rendszerek előzetesen is ellenőrizzék.

C. Eljárás bankszünnap esetén A Hpt. 215. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak alapján a hitelintézeteknek a PSZÁF-nál, illetve az MNB-nél tett bejelentésében pontosan fel kell tüntetniük, hogy a bankszünnap könyvelési szünnapot a), pénztári szünnapot b), vagy könyvelési és pénztári szünnapot c) együttesen jelent-e. A b) eset előfordulása esetén, azaz csak pénztári bankszünnapon valamennyi aznapra, mint tárgynapra vonatkozó, és az aznapi határidős adatszolgáltatást is teljesíteni kell. Amennyiben az a) vagy a c) esetről van szó, azaz a bankszünnap egyben könyvelési szünnapot is jelent, a napi gyakorisággal elrendelt adatszolgáltatásokra az alábbiak érvényesek: ▪ Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell. ▪ Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni. ▪ Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatások a megelőző nap 22 óráig beérkezzenek az MNB-hez. Havi, negyedéves, féléves vagy éves adatszolgáltatásnál, amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési határideje könyvelési szünnapra esik, akkor az adatszolgáltatást a banküzem szünetelésétől függetlenül az e rendelet 1. mellékletében rögzített időszakra vonatkozóan, az ott meghatározott teljesítési határidőre kell megküldeni.

D. A nem elektronikusan küldött adatszolgáltatások kísérőlevele Minden nem elektronikusan küldött adatszolgáltatáshoz az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell mellékelni: Az adatszolgáltató neve, címe: Az adatszolgáltató törzsszáma: A bizonylat jellege: eredeti (E) – módosító (M) – nemleges (N) A kitöltésért felelős személy olvasható aláírása, telefonszáma: A kitöltés dátuma:

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9401

Ha az adott időszakban valamelyik adatgyűjtés egyetlen táblájában sincs adat, tehát az adatszolgáltatás "nemleges", ezt az adatszolgáltatáshoz tartozó kísérőlevél kitöltésével, és annak az adott adatszolgáltatásra irányadó, e rendelet 1. mellékletében meghatározott gyakorisággal és határidőre történő beküldésével kell jelezni. Amennyiben az egyes adatszolgáltatóknak több olyan, az MNB által papíron bekért adatgyűjtése van, amely az általuk folytatott tevékenységi körökre figyelemmel egész évben „nemleges” lesz, elegendő azok egy összefoglaló listán történő egyszeri megküldése az MNB Statisztikai főosztálya Adatbefogadó és -előkészítő osztálya részére. E.

Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz

A statisztikai információk helyessége érdekében: – teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel); – a különböző gyakoriságú adatoknak egymással konzisztensnek kell lenniük; – a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük.

9402

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

II. A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: D01 Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról 01. Állományi adatok külföld Az állomány típusa: K (külföld)

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _

(adatok ezerben, JPY, EGY millióban) Sorkód

Nostro számlák állománya

a USD CHF CAD GBP …

b

Bankközi kihelyezések Rövid c

Hosszú d

Egyéb kihelyezések Rövid e

Hosszú f

Értékpapír követelés

Egyéb eszköz

Pénztári valutakészlet

g

h

i

Loro számlák állománya Bank Egyéb j k

Bankközi felvétek Rövid l

Egyéb felvétek

Hosszú m

Rövid n

Hosszú o

Értékpapír tartozás

Egyéb forrás

p

q

02. Állományi adatok belföld Az állomány típusa: B (belföld)

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _

(adatok ezerben, JPY, EGY millióban) Sorkód

01 02 03 04 …

ISO kód

Nostro számlák állománya


b

Bankközi kihelyezések Rövid c

Hosszú d

Egyéb kihelyezések Rövid e

Hosszú f

Értékpapír követelés

Egyéb eszköz

g

h

Loro számlák állománya Bank Egyéb i j

Bankközi felvétek Rövid k

Hosszú l

Egyéb felvétek Rövid m

Hosszú n

Értékpapír tartozás

Egyéb forrás

o

p

MAGYAR KÖZLÖNY

01 02 03 04 …

ISO kód

9403

9404

MNB adatgyťjtés azonosító: D01 Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról 03.Nyitott pozíciók (külföldi állomány + belföldi állomány) Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _

Sorkód

01 02 03 04 …

ISO kód

Nettó számlaállomány

Nettó bankközi kihelyezések/ felvétek

Nettó egyéb kihelyezések/ felvétek

Nettó egyéb eszköz/forrás

Mérleg szerinti nettó nyitott pozíció

Azonnali pozíció

Nettó határidŋs pozíció


b

c

d

e

f

g

h

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _ (adatok millió Ft-ban) Mérleg szerinti Sorkód

Megnevezés

01 02 03 04

Összesített hosszú pozíció Összesített rövid pozíció Teljes nyitott pozíció Szavatoló tŋke

nettó nyitott pozíció a

Mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíció b

i

j

Opciós ügyletek pozíciója k

l

MAGYAR KÖZLÖNY

04.Nyitott pozíciók összesen (külföldi állomány + belföldi állomány)

Visszavonhatatlan Jövŋbeli garanciák bevételek/kiadások pozíciója pozíciója

(adatok millió Ft-ban) Mérler szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíció

2005/159. szám

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: D01 Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

05.Tranzakciós adatok (adatok ezerben, HUF, JPY, DEV, EGY millióban)

Sorkód

Értéknap

a

b

c

d

Vételi összeg

Eladási deviza ISO kódja

Eladott összeg

e

f

g

Swap termin Swap termin értéknap vételi összeg

h

i

Swap termin Bankközi/ eladási ügyfél összeg j

k

Külföldi/ belföldi

Partner azonosítója

OTC / Tŋzsde

Opciós díj

Törlés / módosítás

Határidŋs ügylet leszállítása / opció lehívása

Belsŋ, összevont, féloldalas tételek

Technikai tranzakciók

l

m

n

o

p

q

r

s

MAGYAR KÖZLÖNY

01 02 03 04 …

Kötésnap

Vételi deviza Üzlettípus ISO kódja

9405

9406

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyűjtés azonosító: D01 Kitöltési útmutató Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról I. Általános tudnivalók 1. A deviza operatív napi jelentésnek a benyújtást megelőző napra, mint értéknapra vonatkozó deviza állományi adatokat és alapesetben az e napra, mint kötésnapra vonatkozó forgalmi adatokat kell tartalmaznia. 2. Az adatszolgáltatás elkészítésekor a kitöltési útmutató 1. táblájában felsorolt devizákat különkülön kell megjeleníteni, míg a táblában meg nem jelölt devizákra illetve az aranyra vonatkozó állományi és forgalmi adatokat forintra átszámítva, EGY ISO kóddal (egyéb deviza) kell jelenteni. 3. A forintra történő átszámításhoz valamennyi esetben a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet] 8. §-ában meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Állományi és nyitott pozíciós adatok esetén az értéknapra, tranzakciós adatok esetén a kötésnapra vonatkozó árfolyamot kell használni. 4. Az adatokat a 01. és 02. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve ezerben, a JPY-ben lévőket és a forintban kifejezett egyéb deviza (EGY) értékeket millióban kell megadni, a 03. és 04. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió forintban. A 05. forgalmi tábla tranzakciós értékeit ezres, illetve JPY, EGY, DEV és forint esetében milliós nagyságrendben, az összes tizedesjegy kiírásával (kerekítés nélkül) kell megadni. 1. tábla: a D01 jelentésben használandó devizák megnevezése és ISO kódjai ISO USD CHF CAD GBP DKK SEK NOK AUD JPY EUR HUF CZK

Megnevezés

A jelentésben használt egység

USA DOLLÁR SVÁJCI FRANK KANADAI DOLLÁR ANGOL FONT DÁN KORONA SVÉD KORONA NORVÉG KORONA AUSZTRÁL DOLLÁR JAPÁN YEN EURO MAGYAR FORINT CSEH KORONA

1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000.000 1.000 1.000.000 1.000.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ISO PLN SKK HRK ISK KRW MXN NZD RON SIT TRY

Megnevezés

9407

A jelentésben használt egység

LENGYEL ZŁOTY SZLOVÁK KORONA HORVÁT KUNA IZLANDI KORONA DÉLKOREAI VON MEXIKÓI PESO ÚJ-ZÉLANDI DOLLÁR ROMÁN LEI SZLOVÉN TOLÁR ÚJ TÖRÖK LÍRA

1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000 1.000

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01-es tábla: Állományi adatok külföld és 02-es tábla: Állományi adatok belföld 1. A 01. táblában a nem rezidensekkel, a 02. táblában a rezidensekkel szembeni követeléseket és kötelezettségeket kell szerepeltetni. A rezidens, nem-rezidens kör pontos meghatározása e rendelet 2. mellékletének I.A. 3. pontjában található. 2. Az állományi adatok között a forint állományokat nem kell feltüntetni. 3. Az állományi adatoknak értéknapos egyenlegeket kell tükrözniük. Ennek megfelelően, a nem értéknapos könyvelést alkalmazó adatszolgáltatóknak a mérlegen kívüli nyitott deviza pozíciót eredményező tranzakciók lekönyvelt állományával is korrigálni kell a mérleg tételeket. 4. Az egyes mérleg-kategóriák tartalmi definícióit külön táblába foglalva az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 5 pontja szerinti technikai segédlet tartalmazza. A deviza eredmény számláikat hónap közben devizában vezető adatszolgáltatók a deviza eredmény tételeket is szerepeltethetik a deviza mérlegtételek között, amíg azokat devizában tartják nyilván. 5. A táblák elkészítésénél, eltérő rendelkezés hiányában, a Felügyeleti mérlegnél előírt értékelési elveket kell alkalmazni. 03-as tábla: Nyitott pozíciók 1. Mind a mérleg szerinti, mind a mérlegen kívüli deviza nyitott pozíció számításának keretében devizanemenként kell meghatározni és külön sorban feltüntetni a deviza nyitott pozíciós adatokat. A pozíció meghatározást a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 40. §-ában meghatározottak szerint kell elvégezni, azzal a kiegészítéssel, hogy az azonnali ügyletek nyitott pozícióját is meg kell határozni, a jelen pont 3. alpontjában részletezettek szerint

9408

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

2. A mérleg szerinti nyitott deviza pozíciót és összetevőit a 01. és 02. állományi táblák alapján úgy kell meghatározni, hogy a következő összefüggések teljesüljenek. A hivatkozás az állományi táblák táblaszámát és oszlopainak betűjelét tartalmazza. a) Nettó számlaállomány (tábla b oszlopa): [(01b + 01i + 02b) – (01j + 01k + 02i + 02j)] b) Nettó bankközi kihelyezések/felvétek (tábla c oszlopa): [(01c + 01d + 02c + 02d ) – (01l + 01m + 02k + 02l)] c) Nettó egyéb kihelyezések/felvétek (tábla d oszlopa): [(01e + 01f + 02e + 02f) – (01n + 01o + 02m + 02n)] d) Nettó egyéb eszköz/forrás, értékpapírok (tábla e oszlopa): [(01g + 01h + 02g + 02h) – (01p + 01q + 02o +02p)] e) Mérleg szerinti nettó nyitott pozíciók (tábla f oszlopa): [03b + 03c + 03d + 03e] 3. A mérlegen kívüli nyitott pozíciók között, a nettó határidős pozíciótól elkülönítetten kell megjeleníteni az azonnali pozíciót. a) Azonnali pozíció (tábla g oszlopa): az adatszolgáltatók spot konverziói által generált pozíciók, beleértve a swap ügyletek spot illetve termin lábai által generált pozícióit is, amennyiben ezek nem képezik részét a nettó határidős pozíciónak. b) A mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciók (tábla l oszlopa) a nyitott pozíciók tábla oszlopainak betűjelével leírva: [03f+03g + 03h + 03i +03j +03k] 04-es tábla: Nyitott pozíciók összesen 1. A tábla a mérleg szerinti, illetve a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozícióra vonatkozó adatokat tartalmazza, külön-külön oszlopokban. 2. Az összesített hosszú pozíció, az összesített rövid pozíció és a teljes/összesített nyitott pozíció alatt a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 41. §-ában rögzített definíciókat kell érteni. A teljes nyitott pozíciót előjelhelyesen kell megjeleníteni. 3. A mérleg szerinti adatok meghatározásához a 03. nyitott pozíciós tábla f oszlopában szereplő adatokat kell felhasználni, míg a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciós oszlop értékeinek a 03. nyitott pozíciós tábla l oszlopában szereplő adatokkal kell konzisztensnek lenniük. 4. A szavatoló tőke a Hpt. 5. számú mellékletében leírtak szerinti szavatoló tőke. A tábla mindkét oszlopában ugyanannak az értéknek kell szerepelnie. 05-ös tábla: Tranzakciós adatok 1. A táblában a jelentés benyújtását megelőző munkanapon kötött, valamennyi deviza-deviza és deviza-forint tranzakciót (spot, határidős, swap, opció) szerepeltetni kell, beleértve a belső, nem treasury által kötött konverziókat is. A valuta-deviza, valuta-valuta, valuta-forint ügyleteket nem kell feltüntetni. Abban az esetben, amikor az adatszolgáltatásból kimaradnak bizonyos előző munkanapon kötött ügyletek (pl. a jelentés beküldésének időpontját követően könyvelt ügyletek), akkor az adatszolgáltatónak ezeket az ügyleteket a következő napi jelentésében fel kell tüntetnie. Egyben

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9409

indoklást kell küldeni a tranzakciók jelentése csúszásának okáról. A jelen táblához kapcsolódó 6. pontban részletezett, módosító jelzővel ellátott tranzakciók esetén nem kell indokolni a lejelentett tranzakció visszamenőleges értéknapját. 2. Az adatszolgáltatás elkészítésekor két kivételtől eltekintve tranzakciónként külön soron kell feltüntetni az ügyleteket. a) Az 5 millió forint értékhatár alatti ügyleteket az adatszolgáltatóknak összevontan kell szerepeltetniük az adatszolgáltatásban. Az összevonást azonos üzlettípus, deviza pár, futamidő és ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc) esetén kell megtenni. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni. b) A nem treasury által kötött belső konverziók esetén az adatszolgáltatóknak lehetőségük van az összevont megjelenítésre. Az összevonás azonos deviza pár és futamidő esetén tehető meg. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni. Tranzakciónkénti megjelenítés esetén sem kötelező a tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopainak a kitöltése. 3. Rendkívüli esetekben, amikor az adatszolgáltatók nem tudják összepárosítani bizonyos tranzakciók vételi és eladási oldalát, és amennyiben az egyik oldalon forint szerepel, úgy az adatszolgáltatóknak lehetőségük van a következőre. A forint oldali összeg és devizanem megfelelő oldalon történő feltüntetése mellett azt kell megadni, hogy a másik oldalon, forinton kívüli másik devizanem szerepel. Értékét millió forintban kell megjeleníteni, ISO kódja DEV (mint deviza). Az említett tranzakciókat megkülönböztetett jelző alkalmazásával kell jelenteni. 4. A határidős ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat, a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepelteti, szerződés szerinti értéken. Leszállításos (nem eredmény elszámolásos) teljesítés esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet „kötésnapjára” vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni. 5. Az opciós ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat, a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepelteti, szerződés szerinti értéken. A korábban kötött opciók lehívása esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet „kötésnapjára” vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni. 6. A már korábban lejelentett ügyletek későbbi törlését, illetve módosítását meg kell jeleníteni az adatszolgáltatásban. Tranzakciók törlésekor az eredeti tranzakciót ismételten le kell jelenteni, törlési jelzővel ellátva. Tranzakció módosításakor az eredeti ügyletet szintén ismét le kell jelenteni, ugyanazon törlési jelzővel ellátva. Emellett az új, módosított tranzakciót, szintén megkülönböztetett jelzéssel ellátva, újonnan szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban. 7. Korábban már lejelentett ügyletekkel kapcsolatos (pl. korábbi adatszolgáltatási) hiba feltárása esetén a már lejelentett tranzakciókat korrigálni kell, szükség esetén törlési, módosító tranzakciók segítségével. 8. A deviza eredmény számláikat az adatszolgáltatásban szerepeltető adatszolgáltatóknak az állományi adatként lejelentett eredménytételek forintosításához kapcsolódó konverziókat is szerepeltetniük kell a tranzakciós adatok között, megkülönböztetett jelző használatával. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait üresen kell hagyni. Amennyiben

9410

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

az eredmény számlára könyvelt tétel nem kerül be a jelentésbe, akkor a vele szemben lekönyvelt deviza mérleg tételhez nem kell konverziót jelenteni. 9. A fentiekben nem jelzett technikai ügyleteket nem kell szerepeltetni a jelentésben, amennyiben azok mégis belekerülnek, a technikai jelző használata kötelező. A tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó, k, l és m oszlopait üresen kell hagyni 10. A tábla oszlopainak tartalma: a) Kötésnap: az üzletkötés napja. b) Értéknap: az üzlet értéknapja, swap üzlet esetén az üzlet induló lábának értéknapja. c) Üzlettípus: a lejelentett tranzakciók típusának megnevezése • SP: az adatszolgáltató által kötött azonnali, spot konverziók • TM: az adatszolgáltató által kötött határidős ügyletek • SW: az adatszolgáltató által kötött swap tranzakciók • OE: az adatszolgáltató által eladott / kiírt opciós (vételi vagy eladási) ügyletek • OV: az adatszolgáltató által vásárolt opciós (vételi vagy eladási) ügyletek d) Vételi deviza: a vásárolt deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb vételi oldalának devizaneme. e) Vételi összeg: a vásárolt deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb megvásárolt összege. f) Eladási deviza: az eladott deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb eladási oldalának devizaneme. g) Eladott összeg: az eladott deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb eladott összege. h) Swap termin értéknap: a swap üzletek termin lábának értéknapja. i) Swap termin vételi összeg: a swap üzletek termin lábának vételi összege. j) Swap termin eladási összeg: a swap üzletek termin lábának eladási összege. k) Bankközi/ügyfél: B, amennyiben az ügylet partnere hitelintézet E, amennyiben az üzlet partnere nem hitelintézet (egyéb) l) Külföldi/belföldi: K, amennyiben a partner nem rezidens B, amennyiben a partner rezidens m) Partner azonosítója: • A partner törzsszáma: amennyiben a partner rezidens, és a C (egyéb monetáris pénzügyi intézmények), D (egyéb pénzügyi közvetítők), E (pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők), F (biztosítók és nyugdíjpénztárak) szektorok valamelyikébe tartozik. • A partner swift kódjának első nyolc karaktere: amennyiben a partner nem rezidens hitelintézet. • 00000002: a fenti felsorolásban nem szereplő rezidens partnerek esetén. • 00000001: a fenti felsorolásban nem szereplő nem rezidens partnerek esetén. A szektor-meghatározások e rendelet II. mellékletének A. pontjában találhatók. A törzsszámokat az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. n) OTC/Tőzsde: O, amennyiben a tranzakció tőzsdén kívüli T, amennyiben az adatszolgáltató a tőzsdén kötötte az ügyletet Az adatszolgáltatók spot konverziói esetén nem kell kitölteni. o) Opciós díj: az adatszolgáltatók által kötött opciók (mind vett, mind eladott) opciós díját kell megadni, előjel nélkül, millió forintban kifejezve.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9411

p) Törlés / módosítás: T, amennyiben a tranzakció egy korábbi ügylet törlése M, amennyiben a tranzakció egy korábbi tranzakció módosított paramétereit mutatja q) Határidős ügylet leszállítása / opció lehívása: TM, amennyiben a spot konverzió egy korábban lejelentett határidős ügylet leszállításos teljesítését jelenti OE, amennyiben a spot konverzió egy korábban lejelentett eladási opciós ügylet lehívását jelenti OV, amennyiben a spot konverzió egy korábban lejelentett vételi opciós ügylet lehívását jelenti r) Belső, összevont, féloldalas tételek: BT: nem treasury által kötött tranzakciók tételes lejelentésekor BO: nem treasury által kötött tranzakciók összevont lejelentésekor O: 5 millió forint alatti, treasury által kötött ügyletek összevont lejelentésekor F: amennyiben az adatszolgáltató a tranzakciónak csak a forint oldali összegét tünteti fel pontosan (l. 3. pont) s) Technikai tranzakciók: TH: nem valódi, hanem technikai ügyletek esetén E: állományi adatként lejelentett deviza eredmény forintosításához kapcsolódó konverzió esetén III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások A beküldés módja: GiroXMail A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

9412

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: D11

1: NEM REZIDENSEKKEL SZEMBEN KELETKEZETT ÉVEN TÚLI ÁLLAMI ÉS ÁLLAMILAG GARANTÁLT MAGÁN ADÓSSÁGRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS

1. JELENTÉST ADÓ ORSZÁG

2.1. HITEL SZÁM

2.2. HITEL SZÁM A JELENTÉST ADÓ ORSZÁGBAN

12. 3. 4.

HITELFELVEVŊ INTÉZMÉNY PONTOS MEGNEVEZÉSE HITELFELVEVŊ INTÉZMÉNY TÍPUSA .. 1. Központi kormányzati szerv .. 2. Központi bank .. 4. Helyi önkormányzati szerv .. 6. Állami vállalat .. 7. Vegyes tulajdonú vállalat .. 8. Hivatalos fejlesztési bank .. 9. Magán vállalat

5.

GARANCIÁT VÁLLALÓ NEVE

6.

KÖLTSÉGVETÉST TERHELŊ .. IGEN .. NEM GAZDASÁGI SZEKTOR ÉS A HITELFELVÉTEL CÉLJA HITELSZERZŊDÉS TÍPUSA .. 0. Normál .. 1. Adósság szolg. teljesítésére felvett .. 2. Adósság átütem. céljából felvett .. 3. Egyéb (részletezve a megjegyz. rovatban) TŊKETÖRLESZTÉS 1. Törlesztés módja (kérjük, hogy csak egyet jelöljön meg) .. 1. Egyenlŋ részletekben .. 2. Évente .. 3. Egy összegben .. 4. Egyéb (lásd a FORMA 1A-t) 2. Törlesztés alapja (egyet jelöljön) .. Teljes hitelszerzŋdés .. Lehíváson alapuló 3. Ha a törlesztés lehíváson alapul a. Hónapok száma a lehívástól az elsŋ tŋketörlesztésig..................... b. Az egyes lehívások tŋketörlesztéseinek a száma.............................. TŊKETÖRLESZTÉS DÁTUMA 1. Elsŋ................. 2. Utolsó.................... 3. Törlesztések száma évenként................. KONSZOLIDÁCIÓS PERIÓDUS ......................TÓL ...............................-IG (Töltse ki a FORMA 1A 3. oszlopát a minden évben átütemezett összegekkel)

7. 8.

9.

10.

11.

22. MEGJEGYZÉS

HITELNYÚJTÓ PONTOS MEGNEVEZÉSE, TELEPHELYE 12.1. A HITELNYÚJTÁSÉRT GARANCIÁT VÁLLALÓ INTÉZMÉNY NEVE 13. A HITELNYÚJTÓ ORSZÁG 14. HITELNYÚJTÓ TÍPUSA .. 1. Exportŋr .. 2. Bank, ill. egyéb hitelintézet .. 4. Nemzetközi szervezet .. 5. Kormány, ill. állami vállalat/intézmény .. 6. Kötvény .. 8. Államosításhoz kapcsolódó hitelek 15. SZERZŊDÉS KELTE 16. SZERZŊDÉS SZERINTI ÖSSZEG ....................................................amelybŋl 1. ..............................átütemezett tŋkehátralék 2. ..............................átütemezett kamathátralék 3. ..............................átütemezett lejárat 4. ..............................átütemezett kamat 5. ..............................átütemezett rövid lejárat 6. ..............................átütemezett magán nem . garantált hitel 17. DEVIZANEM 1. Jelentés................ 2. Törlesztés................ 18. KAMAT FIZETÉS MÓDJA VAGY ALAPJA 1. Kamatmentes 2. A kamat összegét a tŋke össz. tartl. 3. Fix kamatláb/kamatlábak 4. Változó kamatláb/kamatlábak 5. Egyéb (lásd FORMA 1A-t) Ha a kamatlábak változóak 6. Elsŋ bázisa................ 7. Második bázisa......... 19. KAMATLÁBAK ILLETVE MARGE 1. Elsŋ fix ............% 3. Második fix...........% kamatláb kamatláb 2. Elsŋ vál-...........% 4. Második vál-.........% tozó marge tozó marge 20. KAMATFIZETÉS IDŊPONTJA 1. Elsŋ ................... 2. Utolsó .................... 3. Az évenkénti fizetések száma:................... 4. a 19.3 vagy a 19.4 kamatszámításnál figyelembe veendŋ dátumok 21. RENDELKEZÉSRE TARTÁSI JUTALÉK (Kamatláb %)

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9413


1.A.: NEM REZIDENSEKKEL SZEMBEN KELETKEZETT ÉVEN TÚLI ÁLLAMI ÉS ÁLLAMILAG GARANTÁLT MAGÁN ADÓSSÁG ÁTÜTEMEZÉSI, TÖRLESZTÉSI ÉS KAMATFIZETÉSI ÜTEMEZÉSE

1. Jelentést adó ország: 3. Devizanem

Dátum Hónap (1) Év (2)

Megjegyzések:

2. Hitel szám: 4. Törlesztŋterv jellege

Átütemezett összeg (3)

Eredeti .........

Módosított ............

Becsült jövŋbeni fizetések tŋke (4) kamat (5)

9414

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


2: NEM REZIDENSEKKEL SZEMBEN KELETKEZETT ÉVEN TÚLI ÁLLAMI ÉS ÁLLAMILAG GARANTÁLT MAGÁN ADÓSSÁGRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS Állományok és évközi mťveletek

1. Jelentést adó ország: 2. Beszámolási idŋszak vége (év, hó) Sorsz. Megnevezés 02 Hitel szám 03 Devizanem ÁLLOMÁNYOK ÉS MŤVELETEK 010 100 200 300 400 500 600 700 800 900 30R 20R 80R 90R

Fennálló adósságállomány. Lehívatlan állomány Tŋkehátralék Kamathátralék Szerzŋdés szerinti összeg Lehívás Törlés Leírás Törlesztett tŋke Kifizetett kamat Átütemezett tŋkehátralék Átütemezett kamathátralék Átütemezett tŋke Átütemezett kamat

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9415


3: NEM REZIDENSEKKEL SZEMBEN KELETKEZETT ÉVEN TÚLI KÜLFÖLDI ADÓSSÁGRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS (1. és 2. számú táblázatok módosítása)

1. Jelentést adó ország: 2. Jelentés készítés dátuma)

Hitelszám (1)

1/ Beszámolási idŋszak (2)

2/ Tétel vagy oszlop leírása (3)

1/ FORMA 2 esetén a módosítandó formanyomtatvány dátumát kérjük beírni. 2/ Amennyiben összegrŋl van szó, kérjük a jelentett devizanemet feltüntetni. Megjegyzések:

Módosított adatok (4)

9416


4: NEM REZIDENSEKKEL SZEMBEN KELETKEZETT ÉVEN TÚLI NEM GARANTÁLT MAGÁN ADÓSSÁGRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁS 1. JELENTÉST ADÓ ORSZÁG 2. HITELFELVEVŊ TÍPUSA (csak egyet jelöljön) bankok mťködŋtŋkével létrehozott társaságok egyéb 3. BESZÁMOLÁSI IDŊSZAK A. ÁLLOMÁNYOK ÉS MŤVELETEK HITELNYÚJTÓ TÍPUSA (1)

IDŊSZAK KEZDETE Fennálló adósság állomány(2)*

BESZÁMOLÁSI IDŊSZAK ALATTI MŤVELETEK Lehívások (3)

Törlesztett tŋke (4)

Átütemezett tŋke (6)

Átütemezett kamat (7)

Fennálló adósság állomány (8)**

Tŋkehátralék (9)

Kamat hátralék (10)

20-

20-

20-

20-

TŊKE 20-

20-

20-

20-

20-

20-

20- után

20-

20-

20-

20-

KAMAT 20-

20-

20-

20-

20-

20-

20- után

HITELNYÚJTÓ TÍPUSA (1) BANKOK ÉS EGYÉB HITELINTÉZETEK KÜLFÖLDI ANYA ÉS LEÁNYVÁLLALATOK EXPORTŊRÖK ÉS EGYÉB MAGÁN HITELNYÚJTÓK KORMÁNY, ILLETVE ÁLLAMI VÁLLALAT, NEMZETKÖZI SZERVEZET ÖSSZESEN:

MAGYAR KÖZLÖNY

BANKOK ÉS EGYÉB HITELINTÉZETEK KÜLFÖLDI ANYA ÉS LEÁNYVÁLLALATOK EXPORTŊRÖK ÉS EGYÉB MAGÁN HITELNYÚJTÓK KORMÁNY, ILLETVE ÁLLAMI VÁLLALAT, NEMZETKÖZI SZERVEZET ÖSSZESEN: B. BECSÜLT JÖVŊBENI TŊKE ÉS KAMAT FIZETÉSEK

Kifizetett kamat (5)

BESZÁMOLÁSI IDŊSZAK VÉGE

HITELNYÚJTÓ TÍPUSA (1) BANKOK ÉS EGYÉB HITELINTÉZETEK KÜLFÖLDI ANYA ÉS LEÁNYVÁLLALATOK EXPORTŊRÖK ÉS EGYÉB MAGÁN HITELNYÚJTÓK KORMÁNY, ILLETVE ÁLLAMI VÁLLALAT, NEMZETKÖZI SZERVEZET ÖSSZESEN: * **

Az elŋzŋ év záróállományaival egyezŋen. A fizetési mérleg statisztika 56 C, 69 C, és 49 C típusainak összegével egyezŋen. ( Az M08.02 táblázatban közölt hitelek adatait – 698-as típus – a Fizetési mérleg osztály a hitelfelvevŋ banknál veszi figyelembe. )

2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYARKÖZLÖNY

9417

MNB adatgyűjtés azonosítók: D11, D12, D13, D14, D15 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Éven túli külföldi adósságra vonatkozó adatszolgáltatás I. Általános tudnivalók 1. A hitelfelvételek mellett a külföldi kötvénykibocsátásokat is jelenteni kell. 2. Az 1.,1A. táblákat az állami szektor és az állam által garantált magán adósságra negyedévente tételesen, a 2. táblát évente egyszer, az éves zárás után, a 3. táblát pedig az előbbi táblák adatainak módosítására kell kitölteni. Az állami szektor hitelei alatt azon hitelek értendők, amelyek esetében a hitelfelvevő a Kormány vagy a kormányzati szervek és az állam többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetek mint ÁPV Rt., MFB Rt., Eximbank, a decentralizált alapok, valamint a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Alapok, önkormányzatok és ezek intézményei, központi bank, továbbá a többségi állami tulajdonban lévő közmű vállalatok. 3. A magánszektor állam által garantált adóssága akkor keletkezik, ha magánszemély, hitelintézet (az előzőekben fel nem soroltak) vagy egyéb gazdálkodó szervezet adósságszolgálatára (tőketörlesztés, kamatfizetés) a fentiekben meghatározott állami szektor garanciát vállal. Amennyiben a garanciavállalás csak az átváltásra vonatkozik, a többi magánadóssággal együtt a 4. táblában kell jelenteni. 4. A 4. táblán a nem állami szektorba tartozó bankoknak a saját külfölddel szemben fennálló éven túli tartozásáról évente egyszer, összevontan kell jelentést adni. A magánszemélyek, illetve a vállalkozói szektor hiteleit nem kell jelenteni. II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 1. tábla: : Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli állami és államilag garantált magán adósságra vonatkozó adatszolgáltatás (negyedéves) Az újonnan, nem rezidensekkel szemben keletkezett állami és az állam által garantált magán adósságról kell jelentést készíteni. 1. Jelentést adó ország (Magyarország). 2.1. Hitel száma. Azonosításra szolgáló szám, amelyet a későbbiek folyamán a 1A, 2. és 3. táblákon is alkalmazni kell. A hitelszám a szerződéskötés évéből és az MNB Statisztikai Főosztály fizetési mérleg osztályával egyeztetett sorszámból áll. 2.2. Hitel száma a jelentést adó országban: Bankon belüli azonosításra szolgál, ha van ilyen. 3. A hitelfelvevő intézmény/intézmények pontos megnevezése. 4. A hitelfelvevő intézmény/intézmények típusa.

9418

MAGYARKÖZLÖNY

2005/159. szám

A hitelfelvevő intézményt a következő típusok szerint kell besorolni: 1. Központi költségvetés, a Kormány vagy annak valamelyik szerve. 2. Központi bank. 4. Helyi önkormányzati szerv (állam, megye, város). 6. Állami szervezet, mely teljes egészében állami tulajdonban van (akár hitelintézet, akár egyéb gazdálkodó szervezet ). 7. Vegyes tulajdonú vállalat, mely legalább 50%-ban (de kevesebb, mint 100%-ban) állami tulajdonban van. Itt kell jelenteni az ennek megfelelő tulajdonosi struktúrával rendelkező hitelintézetet is. 8. Fejlesztési bankok. Hosszú lejáratú hitelek nyújtására specializálódott, betéttel nem foglalkozó hitelintézet. 9. Magánvállalat. Ide tartoznak azok a gazdálkodó szervezetek, ahol az állami tulajdon aránya nem éri el az 50%-ot, de adósságszolgálatáért egy állami szervezet garanciát vállal. 5. A garanciavállalásnál eljáró állami szerv neve. Amennyiben az adósság visszafizetésére az állam garanciát vállal (nemcsak a szükséges deviza biztosítására), úgy a nevében eljáró szerv nevét itt kell feltüntetni (pl. PM). 6. Az adósságszolgálat (tőke- és kamatfizetés) közvetlenül a központi költségvetést terheli-e: 1. igen, 2. nem. 7. Gazdasági szektor és a hitelfelvétel célja. (Projekt finanszírozás, importfizetés, adósságszolgálat stb.) Projekt finanszírozás esetén a projektet meg kell nevezni és megjelölni azt a statisztikai besorolás szerinti népgazdasági ágazatot (gazdasági szektort), amelyikbe a projekt tartozik. 8. A hitelszerződés típusa: (csak egyet jelöljön meg). 0. Normál – ide tartozik minden hitelfelvét az adósság szolgálat teljesítésére felvett hitelek kivételével. 1. Adósságszolgálat teljesítésére felvett hitelek. 2. Adósság-átütemezés céljából felvett hitelek. 3. Egyéb (”Megjegyzések” rovatban specifikálni kell). 9. A tőketörlesztés. 1. módja: (csak egyet jelöljön meg) 1. Egyenlő részletekben, 2. Évente, 3. Egy összegben, 4. Egyéb (az 1.A. sz. táblán részletezve). 2. alapja: (csak egyet jelöljön meg) - teljes hitelszerződés - lehíváson alapuló. 3. Amennyiben a tőketörlesztés lehíváson alapul, itt kell megadni a tőketörlesztések számát a lehívástól az első tőketörlesztésig, valamint a tőketörlesztések számát.

2005/159. szám

MAGYARKÖZLÖNY

10. A tőketörlesztés dátuma: 1. első törlesztés dátuma 2. utolsó törlesztés dátuma 3. az évente esedékes törlesztések száma. 11. Konszolidációs periódus. Ezt a pontot csak átütemezés esetén kell kitölteni. Ilyenkor meg kell adni a törlesztés eredeti és az új dátumát is. (1. A.sz. táblán részletezve.) 12. A hitelnyújtó pontos megnevezése. Szindikált hitel esetén itt a hitelszervezőt kell feltüntetni, a „Megjegyzések” pontban pedig le kell írni, hogy a hitelnyújtásban mely országok vesznek részt. 12.1. A hitelnyújtásért garanciát vállaló intézmény neve (ha van ilyen). 13. A hitelnyújtó intézmény telephelyének megnevezése. A hitelnyújtó országát itt kell feltüntetni, amennyiben pl. egy japán bank londoni egysége (fiókja) nyújtja a hitelt, azt brit hitelnyújtásként kell szerepeltetni. Ha a hitelezésben több ország vesz részt, pl. Euro-kötvény, akkor ide a „multiple” szót kell beírni. Amennyiben a hitelnyújtó nemzetközi szervezet, nem kell országot megnevezni. 14. A hitel, illetve a hitelnyújtó típusa: 1. Exportőr (kereskedelmi hitel), 2. Bank vagy egyéb hitelintézet, 4. Nemzetközi szervezet (Ide tartoznak a kormányközi szervezetek. Az IMF, a Világbank és annak társintézményei (IDA) által nyújtott hiteleket kivéve), 5. Kormányzat vagy állami vállalat/intézmény (kormányzati szektor, központi bank, állami vállalatok), 6. Kötvény, 8. Államosításhoz kapcsolódó hitelek (csak azok a kötvények és egyéb értékpapírok, amelyeket az államosított tulajdon eredeti tulajdonosai számára bocsátottak ki). 15. A szerződés kelte. 16. A szerződés szerinti összeg. (kamatok nélkül, kötvényeknél a névérték) Az összeget JPY és ITL esetén millió, egyébként ezer devizában kell feltüntetni. 1. átütemezett tőkehátralék 2. átütemezett kamathátralék 3. átütemezett lejárt összeg 4. átütemezett kamat 5. átütemezett rövid lejáratú 6. átütemezett magán nem garantált adósság. 17.1 A jelentés devizaneme.

9419

9420

MAGYARKÖZLÖNY

2005/159. szám

17.2 A törlesztés devizaneme. Ha a visszafizetés több fajta devizában történik, ide a „multiple” szót kell beírni és a „Megjegyzések” pontban kell a részleteket megadni. 18. A kamatfizetés módja vagy alapja: a/ Kamatmentes, b/ A kamat összegét a tőke összege tartalmazza, c/ Fix kamatláb/-ak, d/ Változó kamatláb/-ak, e/ Egyéb (az 1.A. sz. táblán részletezve), Változó kamatláb esetén az első és második bázist is meg kell adni. 19. Kamatlábak, illetve marge. 1. Első fix kamatláb 2. Első változó marge 3. Második fix kamatláb 4. Második változó marge Több kamatláb, illetve marge esetén valamennyit be kell írni. 20. A kamatfizetés időpontjai: 1. A kamatfizetés első dátuma (hó, év) 2. A kamatfizetés utolsó dátuma (hó, év) 3. Az évente esedékes kamatfizetések száma 4. A 19.3. vagy a 19.4. pontok életbelépésének dátumai. 21. Rendelkezésre tartási jutalék(%). Az egyéb jutalékokat a „Megjegyzések” között kell feltüntetni. 22. Megjegyzések A következőket kell itt jelenteni: 1. Azt a tényt, hogy a szerződés szerint az állami testületek garanciát vállalnak arra, hogyha szükséges biztosítják az adósság visszafizetéséhez szükséges devizát, 2. A hitelszerződés típusát, amennyiben a 8. pontban azt az „Egyéb” kategóriába sorolták, 3. Szindikált hitelnyújtás esetén a hitelnyújtásban résztvevő országokat, 4. Amennyiben a visszafizetés többfajta devizában történik a részletezést itt kell megadni, 5. A rendelkezésre tartási jutalékon kívüli egyéb jutalékokat, 6. Minden egyéb, a hitelfelvétellel kapcsolatos, hasznosnak tartott megjegyzést. 1.A. tábla: Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli állami és államilag garantált magán adósság átütemezési, törlesztési és kamatfizetési ütemezése Ennek a táblának a célja, hogy lehetővé tegye a bank számára a jövőben esedékes tőke- és kamatfizetések előrejelzését abban az esetben, ha a nem szabályos időszakonkénti törlesztések az automatikus előrejelzést lehetetlenné teszik. Ezért ezt a táblát minden olyan esetben ki kell tölteni, amikor a 1. táblában a 9.1.4. és a 18.5. pontot jelölték be.

2005/159. szám

MAGYARKÖZLÖNY

9421

Használatos ez a tábla a több éves átütemezési szerződések esetén is, amikor a 1-ben jelentett, teljes átütemezendő összeget éves összetevőkre bontják le. 1. sor. Jelentést adó ország (Magyarország). 2. sor. Hitel száma (egyezően az 1 táblán megadottal). 3. sor. Devizaneme (egyezően az 1. tábla 17.1. pontjában megadottal). 4. sor. A törlesztőterv jellege. Amennyiben az első eset, hogy a kérdéses hitellel kapcsolatos törlesztőterv bizonylat benyújtásra kerül, akkor az „eredeti”, ha egy előzetesen már benyújtott 1.A. sz. tábla kerül módosításra, akkor a „módosított” megjelölés alkalmazandó. 1., 2. oszlop. Dátum (hónap, év). Ebben az oszlopban a későbbi oszlopokban megjelölt fizetések esedékessé válásának dátumát kell megadni. 3. oszlop. Átütemezett összeg. Az ebben az oszlopban az összegek együttes összegének meg kell egyezni az 1. tábla 16. pontjában megadott összeggel. 4. oszlop. Becsült jövőbeni tőke fizetés. Ezt az oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a visszafizetési terv rendhagyó (azaz 1. tábla 9.1.4. pontja jelölésre került). Az oszlopban megadott együttes összeg a 1. tábla 16. pontjában megadottal egyező. Ha nem lehetséges a tőke és a kamat fizetés szétválasztása (egyezően az 1. tábla 18.2. pontjában megadottal), akkor az együttes összeget itt kell megadni és az 5. oszlopot üresen kell hagyni. 5. oszlop. Becsült jövőbeni kamat fizetés. Az 1.,2 oszlopban megjelölt dátumkor esedékes kamat és egyéb költségeket kell megadni. Az 1. tábla 18.5. sorának jelölése esetén töltendő ki. 2. tábla: Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli állami és államilag garantált magán adósságra vonatkozó adatszolgáltatás (éves) Az adott évben nem rezidensekkel szemben fennálló állami és garantált magán adósság állományi és forgalmi adatairól évente egyszer készülő jelentés. 1. sor. Jelentést adó ország (Magyarország). 2. sor. Beszámolási időszak. 02. sor.

Hitel száma (egyezően az 1. táblán megadottal).

03. sor. Devizaneme (egyezően az 1. tábla 17.1. pontjában megadottal). 010. sor. Fennálló adósságállomány.

9422

MAGYARKÖZLÖNY

2005/159. szám

A beszámolási időszak végén fennálló adósságállomány. Kötvények esetén a nominál érték. Az összegnek tartalmaznia kell a tőkehátralékot, ha van ilyen (200. sor). Korábban is jelentett hitelek esetén: A jelenleg fennálló adósságállomány előző éves jelentésben szereplő fennálló adósságállomány (az előző évi 2. táblának a 010-es sora + lehívások (500. sor.) – tőketörlesztés (800. sor.) – leírás (700. sor.). 100. sor. Lehívatlan állomány. A beszámolási időszak végén a szerződésben szereplő összeg azon része, amely még nem került lehívásra. A már korábban is jelentett hitelek esetén: A jelenleg lehívatlan állomány (100. sor.) = előző éves jelentésben szereplő lehívatlan állomány (az előző évi 2. tábla 100. sor) + szerződés szerinti új összeg (400. sor.) – lehívások (500. sor.) – törlések (600. sor.). 200. sor. Tőkehátralék. A halmozódó esedékes, de ki nem fizetett tőke összege, amelyet nem kell levonni a fennálló adósságállományból (010. sor.). 300. sor. Kamathátralék. A halmozódó esedékes, de ki nem fizetett kamat összege. 400. sor. Szerződés szerinti összeg. A beszámolási időszak alatt szerződött összeg nagysága (egyezően az 1. tábla 16. pontjában megadottal). 500. sor. Lehívás. A beszámolási időszak alatt lehívott összeg nagysága. 600. sor. Törlés. A beszámolási időszak alatt törlésre került összeg nagysága, amely a lehívatlan állományt csökkenti. 700. sor. Leírás. A beszámolási időszak alatt leírásra került összeg nagysága, amely a fennálló adósságállományt csökkenti. 800. sor. Törlesztett tőke. A beszámolási időszak alatt törlesztett tőke nagysága. 900. sor. Kifizetett kamat. A beszámolási időszak alatt kifizetett kamat és egyéb költség nagysága. 20R. sor. Átütemezett tőkehátralék. Az előző beszámolási időszak végéig összegyűlt tőkehátralék összege, amely jelenleg átütemezésre került.

2005/159. szám

MAGYARKÖZLÖNY

9423

30R. sor. Átütemezett kamathátralék. Az előző beszámolási időszak végéig összegyűlt kamathátralék összege, amely jelenleg átütemezésre került. 80R. sor. Átütemezett tőke. A jelenlegi beszámolási időszak alatt esedékessé váló tőketörlesztés összege, amely átütemezésre került. 90R. sor. Átütemezett kamat. A jelenlegi beszámolási időszak alatt esedékessé váló kamatfizetés összege, amely átütemezésre került. 3. tábla: Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli külföldi adósságra vonatkozó adatszolgáltatás (1. és 2. táblák módosítása)

A garantált hitelfelvételek 1. és 2. tábláin jelentett egyes adatok módosítására szolgál, amelyet folyamatosan kell készíteni és negyedévente a 1., 1.A. táblákkal együtt benyújtani. 1. sor. Jelentést adó ország (Magyarország). 2. sor. Jelentés készítés dátuma. 1.oszlop. Hitel száma. 2.oszlop. Beszámolási időszak, hónap, év. Csak a 2. tábla módosítása esetén töltendő ki. 3.oszlop. Tétel vagy oszlop leírása. Annak az eredeti 1. vagy 2. táblán jelentett tételnek vagy oszlopnak a címét vagy leírását kell megadni, amelyik tétel vagy oszlop módosításra került. 4.oszlop. Módosított adat. Az eredeti táblákon megadott adatokat itt kell módosítani és a módosított adatot beírni. Amennyiben ez egy összeg, akkor a jelentés devizanemét is fel kell tüntetni. 4. tábla: Nem rezidensekkel szemben keletkezett éven túli nem garantált magán adósságra vonatkozó adatszolgáltatás A nem-garantált magán adósságról évente kell a jelentést elkészíteni. Az összeget ezer USD-ben kell feltüntetni, az eltérő devizanemű összegeket állományok esetén a beszámolási időszak utolsó napján érvényes devizaközép árfolyamon, illetve a forgalom esetén az éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon átszámolva. 1. sor. Jelentést adó ország.

9424

MAGYARKÖZLÖNY

2005/159. szám

2. sor Hitelfelvevő megnevezése. Bankok, külföldi működőtőkével létrehozott társaságok, egyéb, az előző két kategóriába nem sorolható gazdálkodó szervezetek. 3. sor. Beszámolási időszak. A. rész.

Jelenlegi helyzet és a beszámolási időszak alatti ügyletek.

1.oszlop. A hitelnyújtó típusa. - bankok és egyéb hitelintézetek - anya- és leányvállalatok - exportőrök és magán hitelnyújtók - korm., illetve állami vállalatok, nemzetközi szervezetek. 2.oszlop. Fennálló adósságállomány. A beszámolási időszak elején fennálló adósságállomány. Előző év dec. 31-i hivatalos devizaközép árfolyamon számítva. 3.oszlop. Lehívások. A beszámolási időszak alatt lehívott összeg nagysága. Éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon számítva. 4.oszlop. Törlesztett tőke. A beszámolási időszak alatt törlesztett tőke nagysága. Éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon számítva. 5.oszlop. Kifizetett kamat. A beszámolási időszak alatt kifizetett kamat. Éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon számítva. 6.oszlop. Átütemezett tőke. A jelenlegi beszámolási időszak alatt esedékessé váló tőketörlesztések összege, amely átütemezésre került. Éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon számítva. 7.oszlop. Átütemezett kamat. A jelenlegi beszámolási időszak alatt esedékessé váló kamat és egyéb költség fizetés összege, amely átütemezésre került. Éves átlagos hivatalos devizaközép árfolyamon számítva. 8.oszlop. Fennálló adósságállomány. A beszámolási időszak végén fennálló adósságállomány. (A tőkehátralék beszámít). Tárgyév dec. 31-i hivatalos devizaközép árfolyamon számítva. 9.oszlop. Tőkehátralék. A halmozódó, beszámolási időszak végén esedékes tőke összege, amely sem törlesztésre, sem átütemezésre nem került. 10.oszlop. Kamathátralék.

2005/159. szám

MAGYARKÖZLÖNY

9425

A halmozódó, beszámolási időszak végén esedékes kamat és egyéb költség összege, amely sem kifizetésre, sem átütemezésre nem került. B. rész.

Becsült jövőbeni tőketörlesztések és kamatfizetések.

- Tőketörlesztés A beszámolási időszakot követő első 10 évre kell a tőketörlesztés összegét megadni. Az utolsó oszlopba a fennmaradó összeget kell beírni. A teljes tőketörlesztésnek meg kell egyeznie a jelenlegi beszámolási időszak végén fennálló adósságállománnyal (8. oszlop.). – Kamatfizetés A beszámolási időszakot követő első 10 évre kell a kamatfizetések összegét megadni. Az utolsó oszlopba a fennmaradó összeget kell beírni. III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások A beküldés módja: postai úton A beküldés formája: papíron Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztikai főosztály Fizetési mérleg osztály

9426

MNB adatgyťjtés azonosító: E04

Napi jelentés az értékpapír állományokról Az adatok: forintban vagy devizában, teljes összegben, kerekítés nélkül

01.tábla Intézmény típus* a

törzsszám b

név c

d

Értékpapír azonosítója (ISIN kód) e

Értékpapír rövid neve f

Saját/Idegen** Deviza ISOkódja**** * g

0001 0002 0003 ... ...

h

Állomány összesen

Nem-rezidens

i

j

MAGYAR KÖZLÖNY

Sor-szám

Értékpapír típusa**

*/ 1: hitelintézet, 2: bróker, 3: Magyar Államkincstár, 4: Magyar Nemzeti Bank, 5: külföldi intézmények **/ A: államkötvény, K: kincstárjegy, E: egyéb értékpapír, M: MNB kötvény ***/ S: saját, I: idegen ****/ A Magyarországon devizában kibocsátott értékpapírok esetében a papír denominációjának deviza ISO-kódja

2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9427

MNB adatgyûjtés azonosító: E04

Kitöltési útmutató Napi jelentés az értékpapír állományokról

I. Általános tudnivalók 1. Az adatszolgáltatást az adatszolgáltatónak naponta kell benyújtania az államkötvény, kincstárjegy, MNB kötvény és egyéb értékpapír állományokról (belföldön és a külföldön kibocsátott papírokról egyaránt) forintban, illetve a devizában kibocsátott papírokról a kibocsátás devizanemében. 2. A jelentésnek az értékpapír típusánál megjelölt papír tényleges, az értékpapírszámlákon lekönyvelt állományának adatait kell tartalmaznia. 3. Az intézmény típus megállapításánál (1:hitelintézet, 2:bróker) az e melléklet I. A. pontjában meghatározott szektorbontásokat kell figyelembe venni. 4. A jelentésben nem kell szerepeltetni a tárgynapon lejáró értékpapír állományokat. 5. A jelentésben nem kell szerepeltetni a befektetési jegyek ún. „puffer” számláinak állományát. 6. Hibás adatok javításának módja: abban az esetben, ha a beküldött jelentés hibás adatot tartalmaz, a hiba kijavítása után a teljes jelentést ismételten el kell küldeni.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01.tábla: 1. Az adatokat intézménycsoportok, értékpapír típus, saját/idegen tulajdonú értékpapír szerinti, valamint állomány összesen forintban vagy devizában, és ebbõl nem-rezidensbontásban kell megadni. A tábla mezõinek leírása Tárgynap: az üzlet elszámolási mûveletének lebonyolítási napja. Intézménycsoportok: Típus= 1: hitelintézetek 2: brókerek 3: Magyar Államkincstár 4: Magyar Nemzeti Bank 5: külföldi intézmények (Clearstream, Euroclear stb.) 6: egyéb belföldi intézmények KSH törzsszám = az adószám 1–8 számjegye Név = a jelentésben szereplõ intézmények teljes neve Értékpapír típusa: itt kell megadni az államkötvény, kincstárjegy, MNB kötvény, egyéb értékpapír megbontást. Értékpapír azonosítója: az egyes értékpapírok ISIN-kódját kell itt megadni. Értékpapír rövid neve: az értékpapír rövid nevét kell megadni.

9428

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Saját/Idegen tulajdonú értékpapír: Saját, illetve idegen tulajdonú értékpapír megbontásban kell megadni az egyes papírok állományát. Deviza ISO-kódja: a Magyarországon devizában kibocsátott értékpapír esetén kell kitölteni, a papír denominációjának ISO kódját kell megadni. Állomány összesen: az egyes intézmények által vásárolt, illetve letétkezelt teljes értékpapír állomány. Az adatokat névértéken, teljes összegben, kerekítés nélkül kell szerepeltetni. Nem-rezidens: a rezidens/nem-rezidens fogalmának meghatározását lásd jelen melléklet I/A/3 pontjában. Az adatokat névértéken, teljes összegben, kerekítés nélkül kell szerepeltetni.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXMail A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztikai fõosztály

2005/159. szám

MNB adatgyĦjtés azonosító: E06

DVP értékpapír-számla transzfer és elsĘdleges piaci ügyletek adatai

Sorszám

Értéknap

ISINkód

a

b

Értékpapír Értékpapír- OTC-ügylet rövid fajta típusa neve c d e

OTC forrás

kód

Értékpapírsorozat

jelleg

Ügylet szereplĘi

Hosszabbítás típusa

f

g

h

i

j

k

Visszavásárlás dátuma l

Visszavásárlási ár (Ft) m

Névérték (Ft)

Vételár (Ft)

Árfolyam (%)

n

o

p

001 002 ...

MAGYAR KÖZLÖNY

… nnn

9429

MAGYAR KÖZLÖNY

9430

2005/159. szám


Kitöltési útmutató A DVP értékpapír-számla transzfer és az elsõdleges piaci ügyletek adatai

I. Általános tudnivalók 1. Az adatszolgáltatás a bruttó elvû DVP elszámolások közül a DVP értékpapír-számla transzfer és az elsõdleges piaci ügyletek adatait tartalmazza ügyletenként. 2. A táblában szereplõ tételek közül az értéknapot, az ISIN-kódot, az értékpapír rövid nevét, az ügylet típusát (OTC típus), a visszavásárlás napját (reponál vagy passzív reponál), a névértéket (forintban), a vételárat (forintban) és az árfolyamot az „Elszámolási jegy” alapján kell feltüntetni. 3. Az állampapírfajta, az értékpapírkód, a sorozat és a jelleg a KELER Rt. saját jelölései alapján töltendõk ki.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 1.

Értékpapírok fajtái: 0 1 2 3 4 5 9 B R

2.

Az OTC-ügylet típusa: 0 1 2 3 4 5 8

3.

Prompt Repo Repo hosszabbítása Lejárt repo Szállításos repo Szállításos repo hosszabbítása Elsõdleges kibocsátás

OTC forrás: 0 1 2

4.

Kötvény Államkötvény Hitelkonszolidációs kötvény Diszkont kincstárjegy Kamatozó kincstárjegy Egyéb külföldiek által vásárolható állampapír Külföldi kibocsátás Befektetési jegy Részvény

T. napi Lejárt repo Repo-hosszabbítás

Az ügylet szereplõi : 1 2 3 4 5

Bróker-bróker Hitelintézet-bróker Hitelintézet-hitelintézet MNB-bróker MNB-hitelintézet

2005/159. szám 5.

Hosszabbítás típusa: 0 1

6.

MAGYAR KÖZLÖNY

teljes rész

Visszavásárlási árat csak repo, illetve szállításos repo esetén kell megadni.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXMail A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

9431

9432

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


HatáridĘs részvényügyletek a BÉT-en 01. tábla Napi forgalom a határidĘs* ...............-piacon Sor-

Rezidens

HatáridĘ Vétel

szám

Nem rezidens Eladás

Vétel

(kontraktus) a 001 1. határidĘ

b

Elszámolóár

Eladás

(pont, illetve forint)

e

f

(kontraktus) c

d

002 2. határidĘ 003 004 ... ... ... nnn

02. tábla Napi nyitott* ..........-pozíciók (a klíring után) Sorszám

HatáridĘ a

Rezidens Vételi b

Eladási c

kontraktus Nem rezidens Vételi Eladási d e

001 1. határidĘ 002 2. határidĘ 003 004 ... ... ... nnn

* Külön-külön táblát kell készíteni minden egyes határidĘs részvénytermékrĘl (beleértve a BUX-ot)

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9433


HatáridĘs részvényügyletek a BÉT-en 03. tábla A tĘzsdenapon lezárt* ........-pozíciók kontraktus Sor-

Rezidens

HatáridĘ

szám a

Nem rezidens

Vételi

Eladási

Vételi

Eladási

b

c

d

e

001 1. határidĘ 002 2. határidĘ 003 004 ... ... ... nnn

04. tábla A nyitott pozíciókon keletkezett tĘzsdenapi árkülönbözet Sorszám 001 002

HatáridĘ a 1. határidĘ

Rezidens b

forint Nem rezidens c

2. határidĘ

003 004 005 ... ... ... nnn

* Külön-külön táblát kell készíteni minden egyes határidĘs részvénytermékrĘl (beleértve a BUX-ot)

9434

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


Kitöltési útmutató Határidõs részvényügyletek a BÉT-en I. Általános tudnivalók 1. A rezidensek, illetve a nem-rezidensek meghatározásánál e melléklet I. A. 3. pontjában leírtakat kell figyelembe venni. 2. A táblák a rezidensek, illetve a nem rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízónkénti adatok nem szerepelnek bennük). 3. A határidõket arab számokkal kell megadni. Például 200403 jelenti 2004. márciust. Mindegyik határidõ csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban. 4. Valamennyi, aktuálisan létezõ instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létezõ instrumentumok elnevezése, kódja nem változhat.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 1. Összefüggések a 01. táblán belül: Minden határidõre külön-külön igaz, hogy az összes vétel (kontraktusban kifejezve) megegyezik az összes eladással (b+d = c+e). 2. Összefüggések a 02. táblán belül: Minden határidõre külön-külön igaz, hogy az összes nyitott vételi pozíció (kontraktusban kifejezve) megegyezik az összes nyitott eladási pozícióval (b+d = c+e). 3. A tõzsdenapon keletkezett árkülönbözet kiszámítása a tõzsdenapi és az elõzõ napi elszámolóárak alapján történik. Az adatokat forintban kell megadni. 4. Összefüggések a 04. táblán belül: Minden határidõre külön-külön igaz, hogy a rezidensek nyeresége egyenlõ a nem rezidensek veszteségével, és fordítva. Tehát: b = –c.


2005/159. szám


01. tábla Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

Sorszám

Értékpapírazonosító (ISIN-kód)

a

Értékpapír neve

b

Az állomány Összes állomány Az adatszolÜgyfelek megfigyelési gáltató saját tulajdonában tulajdonában egységének lévĘ nem (A) (C)-bĘl kódja* lévĘ, nem általuk általa kibocsátott Nem pénzügyi Szövetkezeti kibocsátott állomány vállalatok hitelintézetek és állomány** összesen** pénzpiaci alapok c

d=e+f+r

e

f=g+...+q

g

h

Rezidens ügyfelek tulajdonában lévĘ értékpapírok állománya szektoronként ** (D) Egyéb pénzügyi közvetítĘk i

(E)

(F)

(G)

Pénzügyi Biztosítók, Központi kiegészítĘ nyugdíjpénz- költségvetés tevékenységet tárak végzĘk j

k

l

(H)

(I)

(J)

(K)

Helyi önkormányzatok

Társadalombiztosítási alapok

Háztartások

Háztartásokat segítĘ nonprofit intézmények

m

n

o

p

(darab ill. ezer deviza) (L) A kibocsátó Nem-rezidens tulajdonában ügyfelek lévĘ, általa tulajdonában kibocsátott lévĘ értékértékpapírok papírok állománya állománya**

q

r

01

03 04 05 … … … nn A zárójelben lévĘ nyomtatott nagybetĦk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik. A tulajdonviszonyt megtestesítĘ értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni. */ Részesedést megtestesítĘ értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítĘ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja. **/ Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévĘ állományt nem szabad az e-q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állományok jelentésére az "r" oszlop szolgál.)

MAGYAR KÖZLÖNY

02

9435

9436


02. tábla Nem-rezidens tulajdonban lévĘ értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(A)

Sorszám

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Összes állomány

a

b

c

d=e+f+….+m+n

Nem pénzügyi Egyéb monetáris intézmények vállalatok

e

f

(D) Egyéb pénzügyi közvetítĘk

g

(E)

(F)

Pénzügyi Biztosítók, kiegészítĘ nyugdíjpénztevékenytárak séget végzĘk h

i

(darab ill. ezer deviza) (K)

(G)

(H)

(I)

(J)

Központi költségvetés



Háztartások

Háztartásokat segítĘ nonprofit intézmények

j

k

l

m

n

01 02 03 04 05

MAGYAR KÖZLÖNY

Értékpapírazonosító (ISIN-kód)

(C)

… … …

2005/159. szám

nn A zárójelben lévĘ nyomtatott nagybetĦk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik. A tulajdonviszonyt megtestesítĘ értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni. */ Részesedést megtestesítĘ értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítĘ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9437


03. tábla Nem-rezidensek tulajdonában lévĘ értékpapírok tulajdonosok szerinti országbontása (darab ill. ezer deviza) Sorszám

Értékpapír-azonosító (ISIN-kód)

Értékpapír neve

a

b

Az állomány megfigyelési egységének kódja* c

Ország ISO-kódja

Értékpapír-állomány

d

e

01 02 03 04 05 … … … … … … … … … … nn A tulajdonviszonyt megtestesítĘ értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni. */ Részesedést megtestesítĘ értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítĘ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

9438


04. tábla: Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplĘ értékpapírok jellemzĘi

Hivatkozott Hivatkozott Értékpapír ÉrtékpapírSorszám Táblaszám Sorszám neve azonosítók a

b

c

d

Értékpapír Kibocsátó Kibocsátó hosszú neve országa neve e

f

g

ElsĘ Kibocsátás Lejárat Jogviszony Kamatozás Kamatfizetés Kamatfizetési Denomináció Címletérték Kamatláb kamatfizetés dátuma dátuma jellege típusa dátuma gyakoriság dátuma h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

TĘketörlesztések adatai r

Hozam/kamat/ Értékpapírhoz osztalék kapcsolódó kifizetésének speciális jogok adatai s

t

01 02 03 04 05 …

… nn

MAGYAR KÖZLÖNY

…

2005/159. szám

2005/159. szám


05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól* különbözĘ helyen elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám


Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja**

Értékpapír állománya (darab ill. ezer deviza)

Elhelyezés jogcímének kódja

Értékpapír helye

Értékpapír helyének törzsszáma

a

b

c

d

e

f

g

01 02 03

MAGYAR KÖZLÖNY

… … nn A tulajdonviszonyt megtestesítĘ értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni. * Összevont értékpapírszámla; TĘzsdei elszámolási értékpapírszámla; Biztosíték értékpapír letéti számla **/ Részesedést megtestesítĘ értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítĘ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

06. tábla: Más jelentĘ letétkezelĘ által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya

Sorszám


Értékpapír neve




JelentĘ letétkezelĘ neve

JelentĘ letétkezelĘ törzsszáma

a

b

c

d

e

f

g

01 02 03 … … nn A tulajdonviszonyt megtestesítĘ értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni. */ Részesedést megtestesítĘ értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítĘ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

9439

9440


01. tábla Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)

a

b

c

d=e+f+r

e

f=g+...+q

A kibocsátó (L) tulajdonában Nemlévŋ, általa rezidens (H) (E) (D) (C)-bŋl (F) (G) (J) (K) (I) kibocsátott ügyfelek Pénzügyi Egyéb Szövetkezeti Biztosítók, Központi Helyi önkor- Társadalom- Háztartások Háztartásokat tulajdonában értékpapírok állománya lévŋ értékkiegészítŋ hitelintézetek pénzügyi nyugdíj- költségvetés mányzatok biztosítási segítŋ papírok és pénzpiaci közvetítŋk tevékenységet pénztárak nonprofit alapok végzŋk alapok intézmények állománya** h i j k l m n o p q r Rezidens ügyfelek tulajdonában lévŋ értékpapírok állománya szektoronként **

(A) Nem pénzügyi vállalatok g

01 02 03 04 05

MAGYAR KÖZLÖNY

Az állomány ÉrtékpapírÉrtékpapír megfigyelési Összes azonosító Sorneve egységének állomány szám (ISIN-kód) kódja*

Az adatszolÜgyfelek gáltató saját tulajdonában tulajdonában lévŋ nem lévŋ, nem általuk általa kibocsátott kibocsátott állomány állomány** összesen**

… … … nn A zárójelben lévŋ nyomtatott nagybetťk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik. A tulajdonviszonyt megtestesítŋ értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni. * Részesedést megtestesítŋ értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítŋ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja. ** Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévŋ állományt nem szabad az e-q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állományok jelentésére az „r” oszlop szolgál.)

2005/159. szám

2005/159. szám


02. tábla Nem-rezidens tulajdonban lévŋ értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

Értékpapír-

a

(C)

(D)

Értékpapír neve


Összes állomány

Nem pénzügyi vállalatok

Egyéb monetáris intézmények

Egyéb pénzügyi közvetítŋk

b

c

d=e+f+….+m+n

e

f

g

(E)

(F)

Biztosítók, Pénzügyi nyugdíjpénzkiegészítŋ tárak tevékenységet végzŋk h

i

(darab ill. ezer deviza) (K)

(G)

(H)

(I)

(J)

Központi költségvetés



Háztartások

Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények

j

k

l

m

n

01 02 03 04 05

MAGYAR KÖZLÖNY

Sor- azonosító szám (ISIN-kód)

(A)

… … … nn A zárójelben lévŋ nyomtatott nagybetťk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik. A tulajdonviszonyt megtestesítŋ értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni. * Részesedést megtestesítŋ értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítŋ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

9441

9442

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


03. tábla: Nem-rezidensek tulajdonában lévŋ értékpapírok tulajdonosok szerinti országbontása (darab ill. ezer deviza) Sorszám

Értékpapír-azonosító (ISIN-kód) a

Értékpapír neve


Ország ISO-kódja

Értékpapír-állomány

b

c

d

e

01 02 03 04 05 … … … … … … … … … … nn A tulajdonviszonyt megtestesítŋ értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni. */ Részesedést megtestesítŋ értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítŋ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

2005/159. szám


04. tábla: Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplĘ értékpapírok jellemzĘi Hivatkozott Hivatkozott Értékpapír ÉrtékpapírSor- táblaszám sorszám neve azonosítók szám a

b

c

d

Értékpapír ElsĘ Kibocsátó Kibocsátó Kibocsátás Lejárat Jogviszony Kamatozás Kamatfizetés Kamatfizetési TĘketörlesztések hosszú Denomináció Címletérték Kamatláb kamatfizetés neve országa dátuma dátuma jellege típusa dátuma gyakoriság adatai neve dátuma e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

r

Hozam/kamat/ Értékpapírhoz osztalék kapcsolódó kifizetésének speciális jogok adatai s

t

01 02 03 04 05

… … nn

MAGYAR KÖZLÖNY

…

9443

9444


05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól* különbözĘ helyen elhelyezett értékpapírok állománya Sorszám


Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja**



Értékpapír helye

Értékpapír helyének törzsszáma

a

b

c

d

e

f

g

01 02 03

MAGYAR KÖZLÖNY

… … nn A tulajdonviszonyt megtestesítĘ értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni. * Összevont értékpapírszámla; TĘzsdei elszámolási értékpapírszámla; Biztosíték értékpapír letéti számla. ** Részesedést megtestesítĘ értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítĘ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

06. tábla: Más jelentĘ letétkezelĘ által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya Sorszám


Értékpapír neve




JelentĘ letétkezelĘ neve

JelentĘ letétkezelĘ törzsszáma

a

b

c

d

e

f

g

01 02 03 …

nn A tulajdonviszonyt megtestesítĘ értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni. * Részesedést megtestesítĘ értékpapírok esetén DB, hitelviszonyt megtestesítĘ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

2005/159. szám

…

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9445

MNB adatgyûjtés azonosító: E20, E21

Kitöltési útmutató A befektetési vállalkozások tulajdonában lévõ, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban A bankok és a szakosított hitelintézetek tulajdonában lévõ, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

I. Általános tudnivalók 1. Az adatszolgáltatásban használt egyes fogalmak definiálása a) Értékpapír-sorozat: a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben ekként meghatározott fogalom. b) Jelentõ letétkezelõ: Ezen adatgyûjtésben a jelentõ letétkezelõk körébe tartozik valamennyi rezidens befektetési vállalkozás, bank, szakosított hitelintézet, ezen típusú EGT fióktelep, valamint a Magyar Államkincstár. A jelentõ letétkezelõk e rendelet 3. mellékletének 12. pontja szerinti listája az MNB honlapján olvasható. c) Letétkezelt értékpapír: Ezen adatszolgáltatás keretében letétkezelt értékpapírnak minõsülnek az adatszolgáltatónál értékpapír-számlán, valamint értékpapír-letétkezelés, letéti õrzés, vagy felelõs õrzés keretében elhelyezett értékpapírok, abban az esetben is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, letéti õrzésbe vagy értékpapír számlára (Részletesebben lásd II. 1. pont: másodlagos letétkezelés). d) Másodlagos letétkezelés: Az a tevékenység, melynek keretében egy jelentõ letétkezelõ a saját vagy ügyfele tulajdonában lévõ értékpapírt – egy másik jelentõ letétkezelõnek adja tovább letétkezelés (letéti õrzés, felelõs õrzés) céljából, vagy – egy másik jelentõ letétkezelõ KELER Rt.-számláján tartja, úgy hogy – ügyfél tulajdonú papír esetén – az értékpapír eredeti tulajdonosával továbbra is õ (mint elsõdleges letétkezelõ) áll kapcsolatban. e) Tárgynap: – KELER Rt.-nél nyilvántartott értékpapírok esetében: a KELER Rt. szabályzata szerinti „Elszámoló nap”. – KELER Rt.-nél nem nyilvántartott értékpapírok esetében: a számviteli elszámolás idõpontja. 2. Az adatgyûjtésben szereplõ értékpapírok köre a) Az adatgyûjtés az adatszolgáltatók tulajdonában lévõ, valamint a náluk letéti õrzés, letétkezelés, vagy felelõs õrzés során elhelyezett (rezidensek, illetve nem-rezidensek által sorozatban kibocsátott) értékpapírok hó utolsó napjára (mint tárgynapra) vonatkozó záró állományát tartalmazza, tulajdonosi bontásban. b) Az adatszolgáltatásban valamennyi, sorozatban kibocsátott értékpapírt (államkötvény, MNB-kötvény, kincstárjegy, egyéb kötvény, részvény, beleértve a letéti igazolás formájában forgalmazott részvényeket is, befektetési jegy, kárpótlási jegy, jelzáloglevél, letéti jegy) szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy azt rezidens vagy nem-rezidens bocsátotta-e ki, illetve hogy a kibocsátás külföldön, vagy belföldön történt-e. (A letéti igazolások aszerint minõsülnek rezidens, vagy nem-rezidens kibocsátásúnak, hogy a mögötte lévõ részvény rezidens, vagy nem-rezidens kibocsátású értékpapír-e.) A táblázatokban a jelentett értékpapíroknak sorozatonként kell megjelenniük. c) Az adatszolgáltatásban a nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell. d) A saját tulajdonban lévõ értékpapír-állomány teljes mennyiségét jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az értékpapír fizikailag hol található (KELER Rt-nél, idegen helyen, saját trezorban). A letétkezelés, letéti õrzés, vagy felelõs õrzés keretében az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat szintén teljes mennyiségben jelenteni kell, még akkor is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, vagy letéti õrzésbe (Részletesebben lásd II. 1. pont: másodlagos letétkezelés). Az adatszolgáltatónál más jelentõ letétkezelõ által elhelyezett értékpapír-állományok a 01. táblában nem jelenhetnek meg. A lejárt értékpapírokat az adatszolgáltatásban nem szabad szerepeltetni.

9446

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

3. Az értékpapírok azonosítása és egyéb kérdések a) Az ISIN-kód alapvetõ szerepet játszik az adatszolgáltatásban, ugyanis elsõdleges értékpapír-azonosítóként használatos. b) PSZÁF-kód: Ha valamelyik értékpapír esetleg nem rendelkezne ISIN-kóddal, akkor – és csak akkor – használható a PSZÁF által kiadott azonosító. A kódlista hozzáférhetõ a Felügyelet honlapján (http://external.pszaf.hu/infohu/ uj/pszafisin.htm). c) A 111-es gyûjtõkód: Ha az értékpapír sem ISIN-kóddal, sem PSZÁF-kóddal nem rendelkezik akkor „111”-et kell azonosító-kódként szerepeltetni. Ezeknél az értékpapíroknál (egy adott jelentõ esetében) az „Értékpapír neve” mezõ szolgál egyedi azonosítóként: A 111-es kód alatt megjelenõ értékpapír-sorozatoknál egymástól eltérõ nevet kell alkalmazni, viszont ugyanannak a sorozatnak minden táblában tökéletesen megegyezõ néven kell szerepelnie. Azokról az értékpapírokról, amelyek a jelentésben 111-es kóddal szerepelnek a 04. táblában is kell kell leíró jellegû adatokat szolgáltatni. d) A letéti igazolások (ADR, EDR, GDR stb.) esetében a letéti igazolás saját ISIN-kódját kell megadni. 4. Az értékpapír-állományok számbavétele a) Az értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás minden táblázatában egységesen az alábbiak szerint kell jelenteni: A tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell a táblákban szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok (kötvények) névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában. (az I.4.c.) pontban leírtak figyelembevételével) Ebben az adatszolgáltatásban tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapíroknak (a nemzetközi terminológia szerint „equity”-típusú értékpapíroknak) minõsülnek a részvények, valamint a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek. b) A futamidõ alatt is törlesztõ kötvényeknél a táblákban a törlesztéssel korrigált névértéket kell jelenteni. Az adatszolgáltatás összeállításakor a tárgynapi T761-es KELER-kivonatot kell használni, amely a névértékes állomány mellett tartalmazza a fennálló tõkeértékre vonatkozó információt is. A törlesztés napján már a csökkentett tõkeértéket kell jelenteni. Amennyiben a hó utolsó napja munkaszüneti napra esik, a tõke továbbvezetését ennek az „elméleti” vonatkozási idõpontnak megfelelõ állapotra kell elvégezni, tehát az adatszolgáltatásban a korrigált értéknek kell szerepelnie. (Lásd még ezen útmutató IV.4. pontját.) c) A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euró-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. d) A tárgynapi értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás készítés napja és a tárgynap között ismertté vált események figyelembevételével kell szerepeltetni. 5. Az adatgyûjtés logikája és szerkezete Az adatszolgáltatás fõ táblája a 01-es, szektorok szerinti megoszlást mutató tábla, ehhez kapcsolódik a 02-es a nemrezidens szektort további alszektorokra tagoló, illetve 03-as, nem-rezidens szektort országbontásban részletezõ tábla. A 04-06 táblák segédtáblák, amelyeknek döntõen technikai szerepük van. A 04-es tábla adatai a többi táblában egyedi ISIN-, vagy PSZÁF-kóddal nem rendelkezõ értékpapírok azonosítását teszi lehetõvé. A 05 és 06 táblák biztosítják a 01-es táblában szereplõ értékpapír-állományok teljeskörûségét és a duplikációk elkerülését. Lehetõvé teszik továbbá, hogy a 01-es táblában jelentett összállományok összehasonlíthatóak legyenek a KELER Rt.-nél vezetett számla állományaival.

II. Speciális kezelést igénylõ esetek 1. Néhány sajátos értékpapírügylet jelentésben való szerepeltetése a) Másodlagos letétkezelés: Az értékpapírt a 01. táblában mindig az jelenti, aki az eredeti tulajdonossal letétkezelõként kapcsolatban van. Ezért többszörös letétkezelés esetén a következõket kell alkalmazni: Az a jelentõ letétkezelõ, akinél az értékpapírt tulajdonosa eredetileg elhelyezte, a 01-es és 05-ös táblában is jelenti az adott értékpapírt. A más jelentõ letétkezelõ által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat a 01. tábla kitöltésekor nem szabad szerepeltetni, ezek a 06-os táblába kerülnek. Elõfordulhat olyan eset is, hogy az adatszolgáltató a más

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9447

jelentõ letétkezelõtõl kapott értékpapírt továbbadja letétkezelésre egy újabb jelentõ letétkezelõnek. Ekkor az adott értékpapír-állománynak a 06-os és 05-ös táblában egyaránt meg kell jelennie (a 01. táblában viszont értelemszerûen nem szerepelhet). b) Repó-ügyletek: Eladási és visszavásárlási megállapodások, amelyeknek két fajtája különböztetendõ meg ebben az adatszolgáltatásban: az óvadéki és a szállításos repó. Óvadéki repó esetén az értékpapír vevõje csak korlátozott rendelkezési jogot szerez, míg szállításos repó esetén a vevõ teljes körûen rendelkezik a megvásárolt értékpapírok felett. Ezen adatgyûjtés keretében az a lényeges szempont, hogy a repó-ügyletben szereplõ értékpapírok kinek a birtokában vannak, ki rendelkezik felettük. Óvadéki repó-ügylet esetén a vevõ az ügylet idõtartama alatt az értékpapírral nem rendelkezik szabadon (pl. a KELER Rt.-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az eladó számlájáról nem veszik le azt, csak zárolják), ezért az értékpapírt az eladó tulajdonaként kell jelenteni. Szállításos repó-ügylet esetén az értékpapír vevõje tulajdonosi és birtokosi jogot is szerez az értékpapír fölött (pl. a KELER Rt.-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az értékpapírokat a pénzügyi teljesítéssel egyidejûleg az eladó KELER Rt.-nél lévõ értékpapír-számlájáról transzferálják a vevõ értékpapír-számlájára), ezért az értékpapír vevõjének kell jelentenie, az eladó viszont nem szerepeltetheti az adatszolgáltatásban. (Elõfordulhat, hogy a letétkezelõ saját ügyfelével köt szállításos repó-ügyletet, ezért a KELER Rt.-nél vezetett számláját nem érinti közvetlenül az ügylet, de ekkor is az elõbbiekkel analóg módon kell eljárni: vagyis, az adatszolgáltató eladói minõségében nem szerepeltetheti saját tulajdonaként az értékpapírt, viszont mint a vevõ letétkezelõje, a vevõ szektorában jelentenie kell.) c) Kölcsönszerzõdések: A kölcsönszerzõdés keretében átadott értékpapírt minden esetben a kölcsönbevevõ tulajdonában kell kimutatni, a kölcsönbeadó állományában nem szerepelhet azon idõ alatt, amíg az kölcsönben van. – Amennyiben egy jelentõ letétkezelõ konkrét és meghatározott számú értékpapírt kölcsönvesz egy másik jelentõ letétkezelõtõl, akkor a kölcsönbeadó letétkezelõ a saját tulajdonú értékpapír-állományát a kölcsönadott értékpapír-mennyiséggel a jelentéseiben csökkenti, a kölcsönbevevõ letétkezelõ pedig ezt az értékpapír-mennyiséget a saját tulajdonaként a jelentéseiben kimutatja. – Ha a letétkezelõ saját ügyfelének adott mennyiségû értékpapírt kölcsönöz, akkor a kölcsönbeadó letétkezelõ a kölcsönbeadott értékpapír mennyiségével csökkenti saját tulajdonát. Ha az értékpapír kölcsönbevevõje az értékpapírt a hitelezõ letétkezelõnél vezetett számlán tartja, akkor a letétkezelõ az értékpapírt abban az ügyfélszektorban jelenti le, amelybe a kölcsönbevevõ ügyfél tartozik. Ha pedig az ügyfél már eladta (vagy más letétkezelõnél vezetett számlára transzferáltatta) az értékpapírt, akkor a hitelezõ letétkezelõ adatszolgáltatásában az általa kölcsönzött értékpapír már nem szerepelhet. – A fentiek szerint kell az adatszolgáltatásokat elkészíteni abban az esetben is, amikor a tõzsdetag letétkezelõ (adatszolgáltató) az ügyfele megbízásából annak tõzsdei értékpapírját adja el, de az eladni kívánt tõzsdei értékpapír (az ügyfél késedelmes értékpapír-teljesítése miatt) nem érkezik meg az elszámolóház által elõírt elszámolási napra a letétkezelõ KELER Rt-nél vezetett számlájára, és a letétkezelõ – a köztük lévõ szerzõdés alapján – saját állományával hidalja át az ügyfele késedelmes értékpapír-szállítását (számlatranszferét). Ebben az esetben az adatszolgáltató saját állománya csökken az általa biztosított értékpapír mennyiségével, az ügyfele szektorában pedig nem történik állományváltozás. A kölcsönügyleteket a teljesítés napjától kezdve kell a jelentésekben kimutatni. A teljesítés napja leggyakrabban a kölcsönbevevõ KELER Rt-nél vezetett számláján történõ jóváírás értéknapja. d) Hitelmegállapodás fedezeteként a jelentõnél elhelyezett értékpapírok: Amennyiben bármilyen hitel-megállapodás keretében (pl. lombard hitel) fedezetként az ügyfél értékpapírt helyez el az adatszolgáltatónál, akkor ezeket az értékpapírokat is jelenteni kell a megfelelõ ügyfélszektorban. e) Vagyonkezelés (portfóliókezelés): Ha az adatszolgáltató olyan vagyonkezelést (portfóliókezelést) végez, amelynél más a letétkezelõ, akkor az értékpapír-állományt a 01. táblában nem kell jelentenie. Viszont a vagyonkezelt értékpapírokkal kapcsolatos bizományosi tevékenysége keretében átmenetileg hozzá került (KELER-számláján lévõ) értékpapír-állományokra a másodlagos letétkezelésnél leírt jelentési technikát kell alkalmazni, azaz a 06-os táblában szerepeltetnie kell. A vagyonkezelt értékpapírok letétkezelõjének jelentési kötelezettsége a vagyonkezelésbe került értékpapír vásárlásának tárgynapjától az értékpapír eladásának tárgynapjáig áll fenn. (Az adatszolgáltatás tárgynapjára vonatkozó információkat a jelentés beküldéséig rendelkezésre álló idõ alatt kell korrigálnia.)

9448

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

2. Egyéb esetek a) Puffer-számla a befektetési jegyeknél. [2003. május 5-tõl a KELER Egységes Szabályzatának II. 2.4.5. pontja értelmében a KELER Rt. naponta megszünteti a puffer állományokat. A befektetési alapok technikai számláin lévõ állományokat (676767, 787878, 606060-as számlák) a dematerializált értékpapírok esetében a korábbi puffer-számla állományokhoz hasonlóan kell jelenteni.] Az ún. puffer számlán lévõ, ki nem bocsátott vagy visszavásárolt állományokat a jelentésben technikai okok miatt – a kibocsátó tulajdonában lévõként (r oszlop) – szerepeltetni kell. – Az az adatszolgáltató, akinél az összevont címletû fizikai értékpapírt letétkezelés, letéti õrzés vagy felelõs õrzés keretében elhelyezték (abban az esetben is ha azt a letétkezelõ adatszolgáltató a KELER Rt.-be beszállította) az alábbi módon szerepeltesse az állományokat jelentésében: A 01. táblában az ügyfelek és saját tulajdonában lévõ állomány mellett, jelentse le a puffer-számla állományát is (r oszlop). A 05. táblában szerepeltesse az értékpapír teljes mennyiségét amennyiben az az értéktárában, vagy egyéb a KELER Rt.-tõl különbözõ helyen van. Ha beszállította a KELER Rt.-be akkor a 05. táblában nem kell jelentenie. A 06. táblában kell jelentenie a forgalomban lévõ állománynak azt a részét, amely más jelentõ letétkezelõk ügyfeleinek tulajdonában vannak. A dematerializált értékpapírok esetében is a fentiek szerint kell eljárni. – A KELER Rt. a tárgynapon forgalmazott (eladott vagy visszavásárolt) dematerializált befektetési jegyek keletkeztetését, illetve megszüntetését csak a tárgynapot követõen végzi el. A valóságnak való megfelelés miatt ugyanakkor az adatszolgáltatás 01-es táblájában ténylegesen az ügyfelek (beleértve az adatszolgáltatót is) tulajdonában lévõ állományt kell jelenteni. (Természetesen ebben az esetben a lejelentett állomány nem fog megegyezni a tágynapi Keler kivonaton szereplõ állománnyal.) Ha a tárgynapon befektetési jegy eladás (keletkeztetés) történt, az elõzõ napi állományhoz képest keletkezett többlet állományt (a KELER-kivonathoz képest mutatott eltérést) a 05-ös táblában kell jelenteni KE kóddal. Amennyiben a tárgynapon visszavásárlás történt, a tárgynapon megszûnt papírok állományát (a KELER-kivonathoz képest mutatott eltérést) a 06-os táblában kell jelenteni KE kóddal. A segéd táblákban való állományok szerepeltetésével a korrigált KELER-számla egyezõség (Jelen Útmutató IV. pont) teljesülése biztosítottá válik. – A befektetési alapok által visszavásárolt, az alap nettó eszközértékének kiszámításakor is figyelembe vett (tehát ténylegesen forgalomban lévõ) jegyek állományait nem az r oszlopban, hanem az i oszlopban a D szektor (Egyéb pénzügyi közvetítõk) állományai között kell szerepeltetni. b) Nyomdai elõállítás alatt lévõ értékpapír állomány jelentése: Az adatszolgáltató saját, vagy ügyfele tulajdonában lévõ, fizikai formájú értékpapír állományát a 01-es tábla megfelelõ szektorában kell jelenteni, abban az esetben is, ha az értékpapír fizikai elõállítása még nem történt meg. Ezzel egyidejûleg a szóban forgó papír állományát a 05-ös táblában is szerepeltetni kell SE kóddal és az adatszolgáltató saját törzsszámával. (Lásd az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett Példatárak E21 technikai segédlet 18. példa.)

III. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01. tábla: Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint A 01. tábla az adatszolgáltatók tulajdonában lévõ, és a náluk letéti õrzés, letétkezelés, vagy felelõs õrzés során elhelyezett, rezidensek és nem rezidensek által (belföldön vagy külföldön) kibocsátott értékpapírok hó végi állományát tartalmazza, tulajdonosi bontásban. A Magyarországon kibocsátott, letéti igazolás formájában (ADR, EDR, GDR stb.) külföldön forgalmazott értékpapírokat is jelenteni kell. (A letéti igazolás saját ISIN-kódjával, a tulajdonos szektorában, tehát ugyanúgy kell szerepeltetni, mint bármely más értékpapírt.) Abban az esetben, ha az adatszolgáltató belföldi konverziós hely (vagyis a letéti igazolás kibocsátójának a számlája nála van), akkor és csak akkor, a letéti igazolások mögötti értékpapírletéteket is szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban, mégpedig a letéti igazolás kibocsátójának szektorában (általában ez a nem-rezidensek szektora). Az egyes oszlopokban lévõ mezõk tartalma: a/ Az értékpapír-azonosító címû oszlop az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a PSZÁF-kódot. Ha a PSZÁF-kóddal sem rendelkezik, akkor „111”-et kell a mezõbe írni. b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni. Letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni. c/ A részesedést megtestesítõ értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítõ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembevételével). A letéti igazolásokat

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9449

a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében kell megadni. (Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a letéti igazolásokat darabban kell közölni, hiszen nem jellemzõ, hogy hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír lenne a mögöttes letét.) d/ Az összes állomány megegyezik az e, az f, és az r oszlopok összegével: d=e+f+r. e/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévõ értékpapírok állományát tartalmazza. Nem szerepelhet ebben az oszlopban az adatszolgáltató által birtokolt, saját maga által kibocsátott értékpapírok állománya (amelyek jelentésére az r oszlop szolgál). f/ Az ügyfelek tulajdonában lévõ értékpapírok állományát tartalmazza. Meg kell egyeznie az ügyfélszektorokban lévõ állományok összegével: f=g+…+q. g-tól q-ig) Az adatszolgáltató ügyfelei tulajdonában lévõ értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A szektorok meghatározásánál a jelen melléklet I/A. pontjában külön megjelenõ szektorleírást kell követni, azzal az eltéréssel, hogy a h) oszlopban az „Egyéb monetáris intézmények” közül csak a szövetkezeti hitelintézetek és a pénzpiaci alapok szerepelhetnek. Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévõ állományt nem szabad ezekben az oszlopokban szerepeltetni (azok jelentésére az r oszlop szolgál). r/ Ebbe az oszlopba a kibocsátó tulajdonában lévõ, általa kibocsátott értékpapírok állományát kell beírni. Ide kerül tehát az adatszolgáltató tulajdonában lévõ, saját kibocsátású értékpapírjainak állománya, illetve az adatszolgáltató ügyfelének, mint az adott értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévõ értékpapír-állomány. (Pl. itt kell jelenteni, ha Kibocsátó Rt. tulajdonában van 1000 darab Kibocsátó Rt. törzsrészvény; vagy a jelentést beküldõ Bróker Rt. tulajdonol 1500 eFt névértékû Bróker Rt. kötvényt vagy 200 ezer USD névértékû Bróker Rt. dollár kötvényt.) Ugyancsak itt kell szerepeltetni az ún. puffer számlán lévõ állományokat is. 02. tábla: Nem-rezidens tulajdonban lévõ értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint A 02. tábla az adatszolgáltatók nem rezidens ügyfelei tulajdonában lévõ hó végi értékpapír-állományokat tartalmazza tulajdonosi szektor szerinti bontásban. Az egyes oszlopokban lévõ mezõk tartama: a/ Az értékpapír-azonosító címû oszlop az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a PSZÁF-kódot. Ha az értékpapír PSZÁF-kóddal sem rendelkezik akkor ”111”-et kell a mezõbe írni. b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni. Letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni. c/ A részesedést megtestesítõ értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítõ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza (az I.4. c. pontban leírtak figyelembevételével). A letéti igazolásokat a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében kell megadni. (Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a letéti igazolásokat darabban kell közölni, hiszen nem jellemzõ, hogy hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír lenne a mögöttes letét.) d/ Az összes állomány megegyezik az e, f….., n oszlopok összegével: d=e+f+ +n. e-tõl n-ig) Az adatszolgáltató nem-rezidens ügyfelei tulajdonában lévõ értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A szektorok meghatározásánál a jelen melléklet I/A/4. pontjában található tartalmi besorolást kell követni a nem-rezidens szervezetek intézményi szektorokba való besorolásakor. 03. tábla: Nem-rezidensek tulajdonában lévõ értékpapírok tulajdonosok szerinti országbontása A 03. tábla a 01. tábla „q” oszlopának adatait tartalmazza, országok szerinti bontásban. A táblázatban – a külföldi tulajdonosok országbontása miatt – egy adott értékpapírt annyiszor kell felsorolni (ISIN-kód, értékpapír neve megjelölésével), ahány országból származó külföldi tulajdonos azt birtokolja. (A letéti igazolások mögött lévõ értékpapírletétnél a letéti igazolást kibocsátó intézmény országát kell feltüntetni az ország oszlopban.) Az egyes oszlopokban lévõ mezõk tartalma: a/ Az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a PSZÁF-kódot. Ha az értékpapír PSZÁF-kóddal sem rendelkezik akkor „111”-et kérünk a mezõbe írni. b/ Ugyanazt a nevet kell használni, mint a 01. táblában. c) Részesedést megtestesítõ értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítõ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza. (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembevételével) d/ Annak az országnak az ISO-kódját kell beírni, amely országból az értékpapír tulajdonosa származik. Letéti igazolások mögött lévõ értékpapírletét esetén, a letéti igazolást kibocsátó intézmény telephelyének országkódját kell megadni. e/ Adott értékpapír adott országbeli, nem-rezidens tulajdonú értékpapír-állományát tartalmazza.

9450

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

04. tábla: Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplõ értékpapírok jellemzõi Ha az értékpapír ISIN-kóddal és PSZÁF-kóddal sem rendelkezik akkor – és csak akkor – lehet „111”-et azonosító-kódként szerepeltetni. A 04. tábla a jelentés egyéb tábláiban „111”- es kóddal (ISIN- vagy PSZÁF-kód nélkül) szerepeltetett értékpapírok leírását tartalmazza. Az adatszolgáltatás többi táblájának kérdéses sorait a 04-es tábla a, b és c mezõi együttesen azonosítják. Az egyes oszlopokban lévõ mezõk tartalma: a/ Annak a táblának a számát kell megjelölni, amelyben a 111-es kóddal jelentett értékpapír elõfordul. (Ha ez több táblát is érint, akkor a sorszám szerinti legelsõ adatszolgáltatási tábla szerepeljen.) b/ Annak az a mezõben megjelölt táblában lévõ sornak a sorszámát jelöli, amelyben a kérdéses értékpapír szerepel. c/ Egy adott értékpapírnak, amelyet 111-es gyûjtõkódon jelentenek, az adatszolgáltatás minden táblájában azonos néven kell szerepelnie. („Értékpapír neve” mezõk.) Ebben a mezõben is ez az elnevezés szerepeljen. Minden 111-es kód alatt megjelenõ értékpapír-sorozatnál egymástól eltérõ nevet kell alkalmazni. d/ Az értékpapír-azonosítók mellett meg kell jelölni azok típusát is. (Pl. CUSIP, saját stb.) Az egyes adatok egymástól szóközzel legyenek elválasztva. e/ A c mezõ kódjellegû tartalmával szemben itt lehetõség van hosszú, az értékpapír beazonosítására alkalmas név megadására. f/ A kibocsátó cég hivatalos neve. g/ Azon ország ISO-kódját kell beírni, ahol a papír kibocsátóját bejegyezték. h/ Kibocsátás dátuma (ÉÉÉÉHHNN) i/ Lejárat dátuma (ÉÉÉÉHHNN) j/ Az ISO 4217-es szabvány szerinti, három karakteres devizakódot kell megadni. A többdevizás kibocsátás kódja: MCU (=Multi Currency Issue) k/ Címletérték l/ A következõ kódok valamelyikét kell szerepeltetni: D = Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír (Debt Instrument) E = Tulajdonosi jogviszonyt megtestesítõ értékpapír (Equity Instrument) S = Eredetileg hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírral kibocsátott, de már önálló értékpapírként funkcionáló pénzügyi eszköz. Pl. kötvény kamatszelvénye /Strips/. V = Egyéb (Spare) m/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és fix kamatozású, tehát ha az l mezõ értéke 'D' és az n mezõ értéke 'F'. Maximum 3 karakter egészrész és maximum 6 karakter tizedes. n/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát ha az l mezõ értéke 'D'. F = Fix kamatozású V = Változó kamatozású Z = Zéró kupon o/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát az l mezõ értéke 'D'. Egy teljes naptári évet tekintve, a naptári éven belüli elsõ kamatfizetés dátumát kell beírni. (ÉÉÉÉHHNN) p/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát a l mezõ értéke 'D'. B = Kétéves (Bi-annual) A = Éves (Annual) S = Féléves (Semi-annual) Q = Negyedéves (Quarterly) M = Havi (Monthly) W = Heti (Weekly) N = Nem alkalmazható (Not Applicable) X = Egyéb, a fentiektõl eltérõ (Other)

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9451

q/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát a l mezõ értéke „D”. r/ A törlesztés dátuma ÉÉÉÉHHNN formátumban, szóközzel elválasztva a törlesztésnek a címletérték százalékában megadott mértékétõl. Az egyes törlesztésekre vonatkozó adatokat egymástól szintén szóközzel kell elválasztani. s/ A kifizetések dátuma ÉÉÉÉHHNN formátumban, szóközzel elválasztva a kifizetésnek a címletérték százalékában megadott mértékétõl. Az egyes kifizetésekre vonatkozó adatokat egymástól szintén szóközzel kell elválasztani. t/ Értékpapírhoz kapcsolódó speciális jogok 05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól különbözõ helyen elhelyezett értékpapírok állománya A 05. tábla az adatszolgáltató által a KELER-számláitól (egyesített összevont értékpapírszámla, biztosíték értékpapír letéti számla) különbözõ helyen (beleértve a saját értéktárban) elhelyezett értékpapírok állományának jelentésére szolgál. Az egyes oszlopokban lévõ mezõk tartalma: a/ Az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a PSZÁF-kódot. Ha az értékpapír PSZÁF-kóddal sem rendelkezik, akkor „111”-et kérünk a mezõbe írni. b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni. c/ A részesedést megtestesítõ értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítõ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza. (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembevételével) d/ Az értékpapír állománya. e/ A következõ kódok valamelyikét kell beírni: SE = saját értéktári elhelyezés ML = másodlagos letét KE = késedelmes elszámolás EG = egyéb f/ Azt az intézményt kell megnevezni, ahol az értékpapírt elhelyezték. (Saját értéktárban történt elhelyezés esetén az adatszolgáltató saját nevét kell megadni.) g/ Az „f” oszlopban megadott cég törzsszáma, nem-rezidens esetén pedig „00000001” szerepel. 06. tábla: Más jelentõ letétkezelõ által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírok állománya A 06. táblában azokat az értékpapírokat kell felsorolni, amelyeket az adatszolgáltatónál egy másik jelentõ letétkezelõ (rezidens bank, szakosított hitelintézet, befektetési vállalkozás) helyezett el. E papírok megjelenhetnek az adatszolgáltató KELER Rt.-nél vezetett számláján, saját értéktárában, illetve – ha a jelentõ pl harmadlagos letétbe adta tovább – egy másik jelentõ letétkezelõnél is. (Ez utóbbi esetben természetesen a 05-ös táblában is szerepeltetnie kell a kérdéses állományt.) Ezek az állományok a 01-es táblában nem jelenhetnek meg. Az egyes oszlopokban lévõ mezõk tartalma: a/ Az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot tartalmazza, vagy ha az értékpapírnak nincs ISIN-azonosítója, akkor a PSZÁF-kódot. Ha az értékpapír PSZÁF-kóddal sem rendelkezik akkor „111”-et kérünk a mezõbe írni. b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni. c/ A részesedést megtestesítõ értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítõ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza (az I.4. c.) pontban leírtak figyelembevételével). d/ Az értékpapír állománya. e/ A következõ kódok valamelyikét kell beírni: ML = másodlagos letét IT = ismeretlen tulajdonos KE = késedelmes elszámolás EG = egyéb f/ Annak a jelentõ letétkezelõnek a nevét kell beírni, amely az értékpapírt az adatszolgáltatónál elhelyezte. g/ Az „f” oszlopban megadott cég törzsszámát kell megadni.

9452

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

IV. Táblák közötti összefüggések, egyéb ellenõrzési szempontok 1. Az adatszolgáltatás helyes kitöltése esetén a táblákban negatív állományok nem szerepelhetnek. 2. Minden egyes értékpapír esetén a 01. tábla q oszlopában (nem-rezidens ügyfél) lévõ állománynak meg kell egyeznie a 03. tábla e oszlopában lévõ, ugyanarra az értékpapírra vonatkozó (akár több sorban szereplõ) állományok összegével. Ebbõl adódóan, a 01. tábla q oszlopának összege megegyezik a 03. tábla e oszlopának összegével. 3. Minden értékpapír esetében a 01. táblában adott értékpapír nem-rezidens tulajdonban lévõ állományának (q oszlop) meg kell egyezni ugyanezen értékpapír 02. táblában az összesen oszlopban (d oszlop) megtalálható állományával. 4. Azoknál a dematerializált értékpapíroknál, ahol a futamidõ alatti tõketörlesztés miatt a kibocsátáskori és a fennálló névérték eltér egymástól, a KELER Rt., az ügyfeleinek küldött számlakivonatain a kibocsátáskori névértéket szerepelteti. Ezen jelentésben az adatszolgáltatóknak ugyanakkor a fennálló névértéket kell jelenteni. Az ellenõrzési proceduráknál figyelemmel kell lenni arra, hogy a KELER-számla adatait a teljes egyezõséghez ezen papíroknál korrigálni kell. (A fizikai értékpapírok KELER-számlákon nyilvántartott névértéke a KELER Rt.-ben automatikusan korrigálásra kerül a tõketörlesztés összegével.) Ennek figyelembe vételével, minden egyes értékpapír esetén, az adatszolgáltató KELER-számláján (egyesített összevont értékpapírszámlán, biztosíték értékpapír letéti számlán) lévõ állomány és ezen jelentés tábláiban szereplõ állományok között a következõ egyezõségnek kell fennállnia: KELER-számla állománya = 01. tábla állománya – 05. tábla állománya + 06. tábla állománya

V. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXMail A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9453


A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévĘ értékpapír-állományok

Sorszám

FĘszámlatulajdonos törzsszáma

FĘszámlatulajdonos megnevezése

ISIN kód

Az értékpapír neve

a

b

c

d

Az állomány megfigyelési egységének kódja* e

(darab ill. ezer deviza) Teljes értékpapír EbbĘl: puffer számlaállomány számla saját nem saját állománya tulajdonú tulajdonú f g h

0001 0002 0003 0004 ... ... ... 9999

* Részesedést megtestesítĘ értékpapírok esetén db, hitelviszonyt megtestesítĘ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

9454

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


Kitöltési útmutató A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévõ értékpapír-állományok I. Általános tudnivalók 1. A táblázat valamennyi gazdálkodó szervezetnek a KELER Rt.-nél vezetett egyesített összevont értékpapírszámláján és biztosíték értékpapír letéti számláján lévõ értékpapír állományokat tartalmazza. 2. Az állományokat értékpapírsorozatonként és fõszámlatulajdonosonként kell felsorolni. 3. A jelentésnek az értékpapír hóvégi, az egyesített összevont értékpapírszámlákon és a biztosíték értékpapír letéti számlákon lekönyvelt záró állományának adatait kell tartalmaznia. 4. Az értékpapírok állományát a következõ módon kell jelenteni: a) a tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint, b) a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírokat (kötvények) pedig névértéken, az értékpapír eredeti denominációjában. (A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euró-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni.) 5. Az állomány megfigyelési egységének kódja részesedést megtestesítõ értékpapírok esetén a DB kódjel (darab), a hitelviszonyt megtestesítõ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja. 6. A teljes értékpapír számlaállományt saját (saját tulajdonú) illetve idegen (ügyfél tulajdonú) bontásban kell megadni. 7. A teljes értékpapír számlaállományból (f+g) külön meg kell adni (a h oszlopban) a puffer számlákon szereplõ (a kibocsátó által visszavásárolt, vagy forgalomba nem hozott) állományokat.

II. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXMail A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

2005/159. szám


01. tábla Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai

Sorszám

Az utolsó módosítás dátuma a

Módosítás típusa

ISIN státusza

Kereszt hivatkozások

ISIN-kód

Értékpapír hivatalos neve

CFI-kód

Értékpapírfajta

Értékpapíralfajta

Kibocsátó törzsszáma

Kibocsátó neve

Befektetési alapkezelĘ neve l

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

Kibocsátó székhelyének országa

Alapcímlet

Denomináció

Kibocsátott összes darabszám

Kibocsátott össznévérték

Értékpapírkibocsátás dátuma

Lejárat dátuma

Értékpapír megjelenési formája

Kamatláb

Kamatfizetés dátuma

Kamatfizetési gyakoriság

ElsĘ kamatfizetés dátuma

BÉT-re bevezetett-e

Eseménykód

m

n

o

p

q

r

s

t

u

v

w

x

y

z

01 02 03 05 … nn

(folytatás)

MAGYAR KÖZLÖNY

04

9455

9456


02. tábla Értékpapírok kibocsátásai, tĘketörlesztései és kamatfizetései Sorszám

ISIN-kód

Változáskezelés/Tranzakció kódja

Tranzakció dátuma

Mennyiség megfigyelési egysége

a

b

c

d

Kibocsátás, tĘketörlesztés, kamatfizetés, illetve állományátadás adatai e

Kereszt hivatkozások f

01 02 03 05 … nn

03. tábla KELER Rt. által vezetett értékpapírszámlán tartott értékpapírok egyéb „Kódkiadó Szervezet” által kiadott ISIN-kódja és egyes alapadatai Sorszám

ISIN-kód

Értékpapír rövid neve

Névérték (alapcímlet)

Devizanem

Értékpapírfajta

a

b

c

d

e

MAGYAR KÖZLÖNY

04

01 02 03 04 … nn

2005/159. szám

05

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9457

MNB adatszolgáltatás azonosító: E27

Kitöltési útmutató Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai I. Általános tudnivalók 1. Az adatszolgáltatást a KELER Rt.-nek kell benyújtania azon értékpapírok ISIN-kódjáról és más alapadatairól, amelyeknél a KELER Rt. mint „Nemzeti Kódkiadó Szervezet”, ISIN-kódot ad ki (01. tábla és 02. tábla), valamint azon értékpapírokról, amelyekre ugyan nem a KELER Rt. adja ki az ISIN-kódot, de rendszereiben információval rendelkezik az adott értékpapírról (03. tábla). 2. Az adatszolgáltatásban csak azokat a rekordokat kell szerepeltetni, amelyeknél valamely mezõben változás következett be. 3. Az eredetileg GMU tagdevizákban denominált értékpapírok devizaértékben megadott állományait minden esetben euróban kell jelenteni, EUR deviza ISO-kód használata mellett.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01. tábla: Értékpapírok KELER Rt. által kiadott ISIN-kódja és egyéb alapadatai a/ Az utolsó módosítás dátuma Az ISIN-kód kiadásának, megszüntetésének, illetve (esetleges módosítások esetén) a rekord frissítésének dátuma. b/ Módosítás típusa D = ISIN törlés (delete) N = új ISIN (new) U = ISIN frissítése (update) c/ ISIN státusza A = Aktív ISIN (Active ISIN) D = Törölt ISIN (Deleted ISIN) R = Újrafelhasznált ISIN (Reused ISIN) Ha a Módosítás típusa mezõ N, akkor az ISIN státusza mezõben a módosítás eredményeképpen létrejött státuszt kell feltüntetni. Ha a Módosítás típusa mezõ D vagy U, akkor a módosítás elõtti státuszt tartalmazza a mezõ. d/ Kereszt hivatkozások Maximum 18 hivatkozás, szóközzel elválasztva. Minden egyes hivatkozás tartalmaz egy 12 karakteres ISIN kódot, plusz 1 toldalék kódot. A toldalékkódok: U = Mögöttes kibocsátás (Underlying issue) O = Régi ISIN (pl. egy névváltozás után) (Old) N = Új ISIN (pl. dematerializálás esetén, amikor egy ISIN-t felvált egy másik ISIN) (New) e/ ISIN Az ISO 6166-os szabványnak megfelelõ 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító. Az a), z), b), c), d) és e) mezõk lehetséges kapcsolatait és összefüggéseit mutatja a 01-es táblához mellékelt kódtáblázat. f/ Értékpapír hivatalos neve: A hitelviszonyt megtestesítõ értékpapíroknál itt az értékpapír rövid nevét kell szerepeltetni. g/ CFI-kód A pénzügyi eszközök osztályozására (Classification for Financial Instruments) vonatkozó ISO 10962 szabványnak megfelelõ kód. h/ Értékpapírfajta A mellékelt táblázat alapján.

9458

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

i/ Értékpapír-alfajta A mellékelt táblázat alapján. Táblázat az értékpapírfajta és -alfajta mezõk értékeirõl (az értékpapírok KELER Rt. által kiadott ISIN-kódját és egyéb alapadatait tartalmazó munkalap h és i oszlopához.) Amennyiben a KELER Rt. a CFI-kód kiadása után nem rögzíti ezt a csoportosítást a rendszerében, akkor ezeket a mezõket nem kell megadni.

Értékpapír Fajta

Alfajta

Államkötvény Kincstári államkötvény Diszkont kincstárjegy Kamatozó kincstárjegy Kincstári takarékjegy MNB-kötvény Kötvény

Gazdasági társaság által kibocsátott

Kötvény

Önkormányzat által kibocsátott

Kötvény

Hitelintézet által kibocsátott

Befektetési jegy

Zárt

Befektetési jegy

Nyilvános

Jelzáloglevél Kárpótlási jegy Letéti jegy Részvény

Dolgozói részvény

Részvény

Törzsrészvény

Részvény

Kamatozó részvény

Részvény

Likvidációs elsõbbségi részvény

Részvény

Osztalékelsõbbségi részvény

Részvény

Osztalékelsõbbségi-kamatozó

Részvény

Szavazatelsõbbségi részvény

Részvény

Zártkörû rt. elõvásárlási jogot bizt.

Részvény

Egyéb elsõbbségi részvény

Részvény

Alapítói részvény

Részvény

Arany részvény

Részvény

Egyéb részvény

Egyéb

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9459

j/ Kibocsátó törzsszáma Az értékpapírt kibocsátó szervezet KSH-törzsszáma (adószámának elsõ nyolc karaktere). Befektetési jegy esetén ide a befektetési alapoknak, az MNB által adott, a KELER Rt. rendelkezésére bocsátott technikai törzsszámát kell beírni. Új, induló befektetési alapnál az MNB törzsszámot képzéséig az „FB000000” – szám helyettesíti. Nem-rezidens kibocsátó esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma, vagy az MNB és a KELER Rt. által közösen rögzített „fiktív” törzsszáma) a „00000001” nyolc karakteres kódot kell ebbe a mezõbe írni. k/ Kibocsátó neve (hosszú) A kibocsátó cég hivatalos neve. (Befektetési jegy esetén a befektetési alap tekintendõ kibocsátónak.) l/ Befektetési alapkezelõ neve Csak befektetési jegyek esetén kell kitölteni. m/ Kibocsátó székhelyének országa ISO 3166-os szabvány szerinti két karakteres országkód. (Vagy XS, XA, XB, XC, XD). n/ Alapcímlet o/ Denomináció ISO 4217-es szabvány szerinti három karakteres devizakód. A többdevizás kibocsátás kódja: MCU (Multi Currency Issue) p/ Kibocsátott összes darabszám q/ Kibocsátott össznévérték Kitöltése kötelezõ, amennyiben az alapcímlet (n) és a kibocsátott összes darabszám (p) mezõ valamelyike nem határozható meg. (Devizaegységben, az o mezõben meghatározott devizanemben, MCU esetén HUF-ban.) r/ Értékpapír-kibocsátás dátuma Az értékpapír elsõ kibocsátásának dátuma. s/ Lejárat dátuma Lejárattal rendelkezõ értékpapíroknál kell kitölteni. t/ Értékpapír megjelenési formája D = Dematerializált (Dematerialized) I = Nyomdai és immobilizált (Printed Immobilized) P = Nyomdai és nem immobilizált (Printed not immobilized) u/ Kamatláb Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és fix kamatozású. v/ Kamatfizetés dátuma Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és a b) mezõ értéke „N” [a c) mezõ értéke pedig „A”]. Egy teljes naptári évet tekintve, a naptári éven belüli elsõ kamatfizetés. w/ Kamatfizetési gyakoriság Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és a b) mezõ értéke „N” [a c) mezõ értéke pedig „A”]. B = Kétéves (Bi-annual) A = Éves (Annual) S = Féléves (Semi-annual) Q = Negyedéves (Quarterly) M = Havi (Monthly) W = Heti (Weekly) N = Nem besorolható (Not Applicable) X = Egyéb (Other) x/ Elsõ kamatfizetés dátuma Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és a b) mezõ értéke „N” [a c) mezõ értéke pedig „A”]. y/ BÉT-re bevezetett-e T = Igen F = Nem

9460

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

z/ Esemény-kód 1 = Születés 2 = Jellemzõ megváltozása 3 = Átváltozás 4 = Szétválás 5 = Kiválás 6 = Egyesülés 7 = Beolvadás 8 = Értékpapír megszûnése 9 = Értékpapír-lejárat A = Állományátadás Részletesebb leírást a 01-es táblához mellékelt kódtábla tartalmaz. 02. tábla: Értékpapírok kibocsátásai, tõketörlesztései és kamatfizetései A táblázat az elõzõ adatszolgáltatás óta bekövetkezett, adott értékpapír-sorozatokhoz kapcsolódó állományváltozási (kibocsátási, tõketörlesztési, kamatfizetési és állomány-átcsoportosításra vonatkozó) adatokat tartalmazza. A módosított rekordnál a bizonylat jellege mezõ értéke 'M', a Kitöltés dátuma mezõ értéke pedig a módosítás dátumát tartalmazza. Kibocsátási adatokat minden olyan értékapírra kell szolgáltatni, amelyre a KELER Rt. azonosítót ad ki, tõketörlesztési adatokat csak ún. tõketörlesztéses papírokra (amelyek a futamidejük alatt tõkét törlesztenek), kamatfizetési adatokat pedig azokra a hitelviszonyt megtestesítõ, fix kamatozású papírokra, amelyeknek cashflow-ja a 01. tábla u-x oszlopaiban szereplõ adatokból egyértelmûen nem határozható meg. a/ ISIN Az ISO 6166-os szabványnak megfelelõ 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító. b/ Változáskezelés / Tranzakció kódja A változáskezelés kódjai: 1 = Születés 2 = Jellemzõ megváltozása 3 = Átváltozás 4 = Szétválás 5 = Kiválás 6 = Egyesülés 7 = Beolvadás 8 = Értékpapír megszûnése 9 = Értékpapír-lejárat A = Állományátadás Bõvebben lásd a 01-es táblához mellékelt kódtáblát. Nem a változáskezeléshez kapcsolódó kódok: I = Kibocsátás R = Tõketörlesztés C = Kamatfizetés c/ Tranzakció dátuma d/ Mennyiség megfigyelési egysége Értékadatok esetén a papír denominációjának deviza ISO-kódja, darabban megadott adatok esetén DB, százalékos adatok esetén PC kódjel. e/ Kibocsátás, tõketörlesztés, kamatfizetés, valamint állományátadás adatai Törlesztés esetén – százalékos érték megadásánál – és kamatfizetésnél a címletérték százalékában megadott mérték. A kibocsátási adatokat a mennyiség megfigyelési egységében kell közölni. Az állományátadásnál: állománynövekedés esetén pozitív, állománycsökkenés esetén negatív számot kell megadni. f/ Kereszt hivatkozások Maximum 18 hivatkozás, szóközzel elválasztva. Minden egyes hivatkozás tartalmaz egy 12 karakteres ISIN kódot, plusz 1 toldalék kódot.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9461

03. tábla: KELER Rt. által vezetett értékpapírszámlán tartott értékpapírok egyéb „Kódkiadó Szervezet” által kiadott ISIN-kódja és egyes alapadatai a/ ISIN-kód Az ISO 6166-os szabványnak megfelelõ 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító. b/ Értékpapír rövid neve c/ Alapcímlet d/ Devizanem ISO 4217-es szabvány szerinti három karakteres devizakód. e/ Értékpapírfajta Értékei: „D” vagy „E”, attól függõen, hogy az értékpapír hiteljogviszonyt (D = Debt instruments) vagy tulajdonosi jogviszonyt (E = Equities) testesít meg. III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXMail A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

9462


Elszámolóházi forgalom piaconkénti, azon belül ügylettípusonkénti megoszlása

Sorszám

BÉT-en kötött azonnali értékpapír ügyletek ezen belül: részvények állampapírok egyéb értékpapírok BÉT-en kötött származékos ügyletek ezen belül:

határidŋs részvény ügyletek határidŋs egyéb ügyletek opciós ügyletek BÁT-on kötött származékos ügyletek ezen belül:

határidŋs pénzügyi ügyletek határidŋs egyéb ügyletek opciós ügyletek Bruttó elszámolású DVP ügyletek

Tranzakció devizaneme

Tranzakció érték

a

b

c

ezen belül:

2005/159. szám

állampapírok egyéb értékpapírok Egyszerť értékpapír átutalás ezen belül: állampapírok részvények egyéb értékpapírok

Tranzakció szám

MAGYAR KÖZLÖNY

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Megnevezés

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9463

MNB adatgyûjtés azonosító: E28 Kitöltési útmutató Elszámolóházi forgalom piaconkénti, azon belül ügylettípusonkénti megoszlása

I. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01–04 sor: a féléves forgalmi adatokat duplikáltan számolva kell megadni. 05–12 sor: egyszeres féléves forgalmi adatokat kell szerepeltetni. 13–15 sor: a c) oszlopban a vételár szerinti féléves forgalmi adatokat kell megadni, amelyek tartalmazzák az elsõdleges kibocsátás allokációjából generált adatokat is. 16–19 sor: a b) oszlopban a névérték szerinti féléves forgalmi adatokat kell szerepeltetni. A c) oszlopban a forint adatokat millióban, a deviza adatokat ezerben kell megadni.


9464

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


Opciós részvényügyletek a BÉT-en 01. tábla Napi forgalom a BÉT opciós piacán (Call) kontraktus Call

Sorszám Opciós sorozat

a

Elszámolóár Nem rezidens

Rezidens

(forint)

Vétel

Eladás

Vétel

Eladás

b

c

d

e

f

001 002 003 ... … ... ... nnn

02. tábla Napi forgalom a BÉT opciós piacán (Put) Put

Sorszám Opciós sorozat

a 001 002 003 ... … ... ... nnn

kontraktus Elszámolóár Nem rezidens

Rezidens

(forint)

Vétel

Eladás

Vétel

Eladás

b

c

d

e

f

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9465


Opciós részvényügyletek a BÉT-en

03. tábla Nyitott kötésállomány a BÉT opciós piacán (a tĘzsdenap végén) (Call) kontraktus Call

Sorszám

Opciós sorozat

a

Nem rezidens

Rezidens Vételi

Eladási

Vételi

Eladási

b

c

d

e

001 002 003 ... … ... ... nnn

04. tábla Nyitott kötésállomány a BÉT opciós piacán (a tĘzsdenap végén) (Put) kontraktus Sorszám

Put Opciós sorozat

a 001 002 003 ... … ... ... nnn

Nem rezidens

Rezidens Vételi

Eladási

Vételi

Eladási

b

c

d

e

9466

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


Opciós részvényügyletek a BÉT-en 05. tábla A tĘzsdenapon lehívott opciók a BÉT opciós piacán (Call) kontraktus Sorszám

Opciós sorozat

a

Lehívott call opció Rezidens által

Rezidenssel szemben

Nem rezidens által

Nem rezidenssel szemben

b

c

d

e

001 002 003 ... … ... ... nnn

06. tábla A tĘzsdenapon lehívott opciók a BÉT opciós piacán (Put) kontraktus Sorszám

Lehívott put opció

Opciós sorozat

a

Rezidens által

Rezidenssel szemben

Nem rezidens által

b

c

d

Nem rezidenssel szemben e

001 002 003 ... … ... ... nnn

07. tábla A tĘzsdenapi forgalomhoz kapcsolódó prémiumok a BÉT opciós piacán forint Sorszám

Opciós sorozat

002 003 ... … ... nnn

Nem rezidens

Rezidens

által fizetett prémium a

001

Rezidens

b

Nem rezidens

által kapott prémium c

d

e

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9467


Kitöltési útmutató Opciós részvényügyletek a BÉT-en I. Általános tudnivalók 1. A rezidensek, illetve a nem-rezidensek meghatározásánál az e melléklet I.A.3. pontjában leírtakat kell figyelembe venni. 2. A táblák a rezidensek, illetve a nem rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízónkénti adatok nem szerepelnek bennük). 3. Mindegyik opciós sorozat csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban. 4. Valamennyi, aktuálisan létezõ instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létezõ opciós sorozatok elnevezése, kódja nem változhat.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 1. A 01. és a 02. táblában az elszámolóárakat egy tizedesre kell megadni. 2. Összefüggések a 01., illetve a 02. táblán belül: Minden opciós sorozatra külön-külön igaz, hogy az összes vétel (kontraktusban kifejezve) megegyezik az összes eladással (b+d = c+e). 3. Összefüggések a 03., illetve a 04. táblán belül: Minden opciós sorozatra külön-külön igaz, hogy az összes nyitott vételi pozíció (kontraktusban kifejezve) megegyezik az összes nyitott eladási pozícióval (b+d = c+e). 4. Összefüggések a 05., illetve a 06. táblán belül: Minden opciós sorozatra külön-külön igaz, hogy: b+d = c+e. 5. A 07. táblában az adatokat opciós kontraktusonként, forintban kell megadni. 6. Összefüggések a 07. táblán belül: Mivel a fizetett és a kapott prémiumok összege megegyezik egymással, ezért: b +c = d+e.


9468


01. tábla A tŋzsdére bevezetésre kerülŋ – magyar állampapíroktól különbözŋ – hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok Sorszám ISIN- Értékpapír Lejárat kód neve dátuma a

b

c

A tŋzsdére bevezetésre kerülŋ mennyiség (deviza egységben) d

Devizanem

A tŋzsdén történŋ elsŋ kereskedési nap dátuma

e

f

Értékpapír ÉrtékÉrtékpapír Értékpapír kibocsátójának kibocsátó papír kibocsátójának székhelye székhelyének típusa neve országa g h i j

Hitelminŋsítés Garanciát Garanciát vállaló Megjegyzés székhelye Moody's S&P Fitch vállaló neve k

l

m

n

o

p

01 02 03 04

06 07 08 09

mn

MAGYAR KÖZLÖNY

05

2005/159. szám

2005/159. szám


02. tábla A tŋzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok adataiban bekövetkezett változás

Sorszám

02 03 04 05 … nn

Értékpapír neve

Értékpapír változó adatának a neve

a

b

c

Értékpapír adatváltozásának dátuma d

Értékpapír változó adatának elŋzŋ értéke

Értékpapír változó adatának új értéke

e

f

MAGYAR KÖZLÖNY

01

ISIN-kód

9469

9470


03. tábla A tŋzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok árjegyzésére vonatkozó adatok Sorszám

ISIN-kód

Értékpapír neve

a

b

Értékpapír árjegyzŋinek nevei c

Árjegyzés idŋszaka d

Maximális bid-ask A minimális spread rendelkezésre állási mennyiség e f

Érvényesség kezdete

Érvényesség vége

g

h

01 03 04 05 … nn

MAGYAR KÖZLÖNY

02

2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9471

MNB adatszolgáltatás azonosító: E57

Kitöltési útmutató Tõzsdére bevezetendõ/bevezetett hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok adata(i) I. Általános tudnivalók Az adatszolgáltatásban a magyar állampapírokat nem szabad szerepeltetni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01. tábla: A tõzsdére bevezetésre kerülõ – magyar állampapíroktól különbözõ – hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok A táblában a bevezetést megelõzõen elõzetesen kell a tervezett bevezetésrõl adatokat adni. A tábla mezõinek leírása: a) ISIN-kód: b) Értékpapír neve c) Az értékpapír lejáratának dátuma d) A tõzsdére bevezetésre kerülõ mennyiség Nem ismert adat esetén NA-t kell beírni e) Devizanem f) A tõzsdén történõ elsõ – tervezett – kereskedési nap g) Értékpapír típusának kódja go = állampapír (csak a külföldi kibocsátás esetén), mo = jelzáloglevél, co = vállalati (gazdálkodó szervezet által kibocsátott) kötvény, mu = önkormányzati kötvény, su = nemzetközi szervezet által kibocsátott kötvény h) Értékpapír kibocsátójának neve i) Értékpapír kibocsátójának székhelye j) Értékpapír kibocsátó székhelyének országa k) Az értékpapír, illetve a kibocsátójának az értékpapír devizanemében Moody's nemzetközi hitelminõsítõ szervezet által kiadott „long term” hitelminõsítése: Az értékpapír minõsítése helyett használható az értékpapírba foglalt kötelezettségekért garanciát vállalaló minõsítése is. A minõsítésekbõl a jobbat kell szerepeltetni. l) Az értékpapír, illetve a kibocsátójának az értékpapír devizanemében S&P nemzetközi hitelminõsítõ szervezet által kiadott „long term” hitelminõsítése: Az értékpapír minõsítése helyett használható az értékpapírba foglalt kötelezettségekért garanciát vállalaló minõsítése is. A minõsítésekbõl a jobbat kell szerepeltetni. m) Az értékpapír, illetve a kibocsátójának az értékpapír devizanemében Fitch nemzetközi hitelminõsítõ szervezet által kiadott „long term” hitelminõsítése: Az értékpapír minõsítése helyett használható az értékpapírba foglalt kötelezettségekért garanciát vállalaló minõsítése is. A minõsítésekbõl a jobbat kell szerepeltetni. n) Az értékpapírba foglalt kötelezettségekért – a kibocsátótól különbözõ – garanciát vállalaló neve o) Az értékpapírba foglalt kötelezettségekért – a kibocsátótól különbözõ – garanciát vállalaló székhelye p) Megjegyzések: az adatszolgáltató által a megadott adatokhoz kiegészítendõ magyarázat.

9472

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

02. tábla: A tõzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok adataiban bekövetkezett változás A 01-es tábla bármely adatának változásakor kell a 02. táblát kitölteni. A tábla mezõinek leírása a) ISIN-kód b) Értékpapír neve c) Értékpapír változó adatának a neve: a 01-es táblában használt mezõneveket kell alkalmazni. d) Értékpapír adatváltozásának dátuma e) Értékpapír változó adatának elõzõ értéke f) Értékpapír változó adatának új értéke 03. tábla: A tõzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok árjegyzésére vonatkozó adatok Ebben a táblában kell szerepeltetni ha valamely a tõzsdére bevezetett értékpapírra a kibocsátó valamely tõzsdetaggal árjegyzési szerzõdést kötött. A tábla mezõinek leírása a) ISIN-kód b) Értékpapír neve c) Értékpapír árjegyzõinek a neve d) Árjegyzés idõszaka e) Maximális bid-ask spread f) A minimális rendelkezésre állási mennyiség g) Érvényesség kezdete h) Érvényesség vége

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: e-mail üzenet A beküldés formája: Excel fájl Az adatszolgáltatás címzettje: Magyar Nemzeti Bank Kockázatelemzési és kezelési önálló osztálya ([email protected])

2005/159. szám


01. tábla: Adatszolgáltatás repó-típusú ügyletekrŋl

Szerzŋdŋ partnerek

Sorszám

ISIN kód

Értékpapír neve

a

b

Partner1 törzsszáma

Partner1 neve

Partner1 szektora

c

d

e

Értékpapírok állománya

Partner2 Partner2 Partner2 törzsszáma neve szektora

f

g

h

Partner1 letétkezelŋjének törzsszáma

Partner1 letétkezelŋjének neve

Partner2 letétkezelŋjének törzsszáma

Partner2 letétkezelŋjének neve

Ügylet típusa

Az ügylet iránya

Megfigyelési egység (deviza ISO kód, vagy DB)

i

j

k

l

m

n

o

névértéken, illetve darabban (az "o" oszlop szerinti megfigyelési egységben)

nettó vételáron (ezer Ft)

p

q

készpénz óvadék bruttó nettó mértéke értékpapírvételáron visszavásárlási kölcsön esetén (ezer ár (ezer Ft) (ezer Ft) Ft) r

s

t

bruttó visszavásárlási ár (ezer Ft)

u

Elsŋ transzfer dátuma

Második transzfer dátuma

v

w

01 02 03 04 ..

..

nn

MAGYAR KÖZLÖNY

..

9473

9474

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


02. tábla: Az óvadékként szereplŋ értékpapírok adatai

Az óvadékként szereplŋ értékpapír Sorszám

01 02 03 04 .. .. ..

nn

Hivatkozott sorszám

ISIN-kódja

neve

Megfigyelési egység (deviza ISO kód, vagy DB)

a

b

c

d

Az óvadékként szereplŋ értékpapír mennyisége névértéken, ill. darabban (a "d" oszlop szerinti megfigyelési egységben) e

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9475


Kitöltési útmutató Adatszolgáltatás repó-típusú ügyletekrõl I. Általános tudnivalók 1. Csak az adatszolgáltatás vonatkozási idõpontjában még nyitott repó-típusú ügyleteket kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatónak csupán a saját ügyleteit kell jelentenie, az ügyfelei ügyleteit nem. Ezen adatszolgáltatás keretében saját ügyletnek kell tekinteni egyrészt a saját számlás ügyleteket, másrészt pedig azokat, amelyek nem érintik ugyan a saját számlát, de az adatszolgáltató a saját nevében kötötte és szerepel az adatszolgáltató mérlegében.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01. tábla: Adatszolgáltatás repó-típusú ügyletekrõl 1. A táblázatban szerzõdõ partnerek alatt a repóban az eladókat és vevõket, illetve az értékpapír kölcsön ügyletben a kölcsönbe adót és kölcsönbe vevõt kell érteni. Ha az ügyletben szereplõ valamelyik azonosító nem ismeretes, akkor „N.A.”-t kell helyette beírni. Ha a repó-ügylet másik szereplõje befektetési alap, akkor a partner neve/törzsszáma oszlopokban az alap nevét és „technikai törzsszámát” kell szerepeltetni, nem pedig az alapkezelõ nevét/törzsszámát. 2. Az egyes oszlopok tartalma a) A repó-típusú ügyletben érintett értékpapír azonosítója. (Ugyanazokat a kódokat kell alkalmazni, mint az E20, illetve az E21 adatszolgáltatásoknál.) b) Az ügyletben érintett értékpapír neve. c) Mindig az értékpapírt átadó szervezetet kell Partner1-nek tekinteni. Amennyiben a Partner1 nem-rezidens, akkor 00000001 technikai azonosítót kell szerepeltetni, ha a háztartások szektorba tartozó rezidens: 00000004-t, egyéb rezidens szereplõ esetén annak 8 jegyû KSH törzsszámát. A befektetési alapok esetében a „technikai törzsszám”-ot kell megadni, ami megtalálható az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett „Pénzügyi szervezetek tételes listája” címû technikai segédletben. d) A c)-nél megjelölt Partner1 neve. e) A c)-nél megjelölt Partner1 szektora. (Az alkalmazandó szektorbesorolást ezen útmutató III. pontja tartalmazza.) f) Annak a szervezetnek a törzsszáma, amellyel a Partner1 a repó-típusú ügyletet kötötte. Amennyiben a Partner2 nem-rezidens, akkor 00000001 technikai azonosítót kell szerepeltetni. A befektetési alapok esetében a „technikai törzsszám”-ot kell megadni, ami megtalálható az e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben. g) Az f)-nél megjelölt Partner2 neve. h) Az f)-nél megjelölt Partner2 szektora. (Az alkalmazandó szektorbesorolást ezen útmutató III. pontja tartalmazza.) i) Annak a letétkezelõnek (befektetési szolgáltatást nyújtó szervezetnek) a törzsszámát kell itt megadni, ahonnan Partner1 transzferálja az értékpapírt. Amennyiben a Partner1 letétkezelõje nem-rezidens (tehát nincs törzsszáma), akkor 00000001 technikai azonosítót kell szerepeltetni. j) Az i)-nél megjelölt letétkezelõ neve. k) Annak a letétkezelõnek (befektetési szolgáltatást nyújtó szervezetnek) a törzsszámát kell itt megadni, ahová transzferálják az értékpapírt. Amennyiben a Partner2 letétkezelõje nem-rezidens (tehát nincs törzsszáma), akkor 00000001 technikai azonosítót kell szerepeltetni. (Ha esetleg mindkét szereplõ letétkezelõje az adatszolgáltató, akkor az adatszolgáltató törzsszámát mindkét helyen fel kell tüntetni.) l) A k)-nál megjelölt letétkezelõ neve.

9476

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

m) E mezõ értéke lehet: 1. Szállításos repó 2. Óvadéki repó 3. Készpénzfedezet mellett nyújtott értékpapírkölcsön 4. Egyéb óvadékfajtával fedezett értékpapírkölcsön 5. Sale&Buy-Back 6. Vegyes fedezet mellett nyújtott értékpapírkölcsön 7. Fedezet nélkül nyújtott értékpapírkölcsön n) Az ügylet irányát az adatszolgáltató szempontjából kell megítélni, az a) oszlopban szereplõ értékpapír mozgási iránya szempontjából. A mezõ értéke lehet: 1. Amennyiben az adatszolgáltató az értékpapír-átadó, tehát az õ törzsszáma szerepel a c) oszlopban (repóba vagy kölcsönbe adás). 2. Amennyiben az adatszolgáltató az értékpapír-átvevõ, tehát az õ törzsszáma szerepel az f) oszlopban (repóba vagy kölcsönbe vétel). o) A tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), a hitelviszonyt megtestesítõ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza. p) A tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell a táblában szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok (kötvények) névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában az alábbiak figyelembevételével: a GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mint ha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euró-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. q) A repó-típusú ügyletben szereplõ értékpapírok piaci értéke ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt nettó árat kell megadni. r) A repó-típusú ügyletben szereplõ értékpapírok piaci értéke ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt bruttó árat kell megadni. s) Értékpapír-kölcsönzés esetén a készpénz óvadék értékét kell ebben az oszlopban ezer forintban megadni (amennyiben az m oszlopban 3 vagy 6 érték szerepel). t) Repó ügylet esetén a pozíció zárásakor a repóba adó által kifizetett összeg ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt nettó árat kell megadni. u) Repó ügylet esetén a pozíció zárásakor a repóba adó által kifizetett összeg ezer forintban. Az ügyletkötés során alkalmazott prompt bruttó árat kell megadni. Értékpapír kölcsön esetén a kölcsönzési díjat kell feltüntetni. v) Az elsõ értékpapír transzfer dátuma. Amennyiben nem került sor transzferre az adott vonatkozási hónapban, akkor az ügylet induló dátumát kell megadni. w) A második értékpapír transzfer dátuma. Amennyiben nem került sor transzferre az adott vonatkozási hónapban, akkor az ügylet lejáró dátumát kell megadni. 3. A 01. tábla e), illetve h) oszlopában alkalmazandó szektorbontás A jelen rendelet 2. mellékletének I.A.4. pontja részletesen leírja az alábbiakban felsorolt rezidens szektorok tartalmát. Rezidensek: A) Nem pénzügyi vállalatok B) Központi bank C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények D) Egyéb pénzügyi közvetítõk E) Pénzügyi kiegészítõ tevékenységet végzõk F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak G) Központi kormányzat H) Helyi önkormányzatok I) Társadalombiztosítási alapok J) Háztartások K) Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9477

Nem-rezidensek: L) Külföld L1) GMU tagországok L1.A. Nem pénzügyi vállalatok L1.B. Központi bankok L1.C. Egyéb monetáris pénzügyi intézmények L1.D. Egyéb pénzügyi közvetítõk L1.E. Pénzügyi kiegészítõ tevékenységet végzõk L1.F. Biztosítók és nyugdíjpénztárak L1.G. Központi kormányzat L1.H. Helyi önkormányzatok L1.I. Társadalombiztosítási alapok L1.J. Háztartások L1.K. Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények L2) nem GMU tagországok L2.1.) Bankok L2.2.) Államháztartás L2.3.) Egyéb 02. tábla: Az óvadékként szereplõ értékpapírok adatai 1. Ebben a táblázatban azokról az értékpapírokról kell adatokat szolgáltatni, amelyek a 01. táblában megadott ügyletekben óvadékként szerepelnek. 2. Ha egy ügyletben több értékpapírt is óvadékba adtak, akkor mindegyikrõl külön sort kell kitölteni. 3. A keretjellegû óvadék esetén (ha ugyanaz az óvadékba adott papír több, 01. táblában szereplõ ügylet óvadékául szolgál) az érintett ügyleteket maradéktalanul fel kell sorolni a 02. tábla „a” oszlopában, és mindegyik mellett az adott értékpapírt kell feltüntetni „Az óvadékként szereplõ értékpapír”-nál. Ez utóbbi mennyiségét pedig szét kell osztani az egyes ügyletek között úgy, hogy a 02. tábla „e” oszlopában szereplõ mennyiség összességében kiadja az óvadékban szereplõ papír mennyiségét. 4. Ha több ügylethez többfajta fedezet tartozik, és így nem egyértelmû az, hogy melyik ügyletnél mi a fedezet, akkor becsléssel kell szétosztani az ügyletek között az óvadékként szereplõ értékpapírokat, illetve azok mennyiségét. 5. Az egyes oszlopok tartalma a) Annak az ügyletnek a 01. táblában szereplõ sorszámát kell megadni, amelyben az itt jelentendõ papír óvadékként szerepel. b) Az óvadékként szereplõ értékpapír azonosítója. (Ugyanazokat a kódokat kell alkalmazni, mint az E20, illetve az E21 adatszolgáltatásoknál.) c) Az óvadékként szereplõ értékpapír neve. d) Ha az óvadékként szereplõ értékpapír tulajdonviszonyt testesít meg, akkor a DB kódjelet (darab), ha pedig hitelviszonyt testesít meg, akkor a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza. e) A tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell a táblában szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok (kötvények) névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában, az alábbiak figyelembevételével: a GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mint ha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euró-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni.

9478

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: bank, szakosított hitelintézet és az ezen típusú EGT fióktelep adatszolgáltató esetén GiroXMail, befektetési vállalkozás és az ezen típusú EGT fióktelep adatszolgáltató esetén e-mail. A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl. Az adatszolgáltatás címzettje: bank, szakosított hitelintézet és az ezen típusú EGT fióktelep adatszolgáltató esetén MNB, befektetési vállalkozás és az ezen típusú EGT fióktelep adatszolgáltató esetén MNB Statisztikai fõosztály Adatbefogadó és elõkészítõ osztály”.

2005/159. szám


Magyar jelzálogbankok jelzáloglevél-kibocsátásai (Magyarországon és külföldön) Sorszám

Kibocsátó Kibocsátó törzsszáma neve a

b

Kibocsátás dátuma

Értékpapír ISIN-kódja


c

d

e

A A Értékpapír kibocsátás kibocsátás hosszú neve jellege helye f g h

Lejárat dátuma

Denomináció

i

j

Névérték (devizaegységben ) k

Kamatozás típusa l

Kamatfizetés idŋpontja m

01 02

… nn folytatás

Névleges kamat

Megállapított kamat

n

o

A tárgyA tárgyhóban hóban kibocsátott bevezetett Kibocsátási ár Tŋketörlesz- mennyiség (a névérték mennyiség tések adatai (névértéken, (névértéken, százalékában) devizadevizaegységben) egységben) p

q

r

MAGYAR KÖZLÖNY

…

s

9479

9480


A nem állam által kibocsátott kötvények adatai (Magyarországon és külföldön) Sorszám

Kibocsátó Kibocsátó törzsszáma neve a

b

Kibocsátás dátuma

Értékpapír ISIN-kódja


c

d

e

A A Értékpapír kibocsátás kibocsátás hosszú neve jellege helye f

g

h

Lejárat dátuma

Denomináció

Névérték (devizaegységben )

Kamatozás típusa

Kamatfizetés idĘpontja

i

j

k

l

m

01 02 …

nn folytatás

Névleges kamat

Megállapított kamat

n

o

A tárgyA tárgyhóban hóban kibocsátott bevezetett Kibocsátási ár TĘketörlesz- mennyiség mennyiség (a névérték tések adatai (névértéken, (névértéken, százalékában) devizadevizaegységben) egységben) p

q

r

MAGYAR KÖZLÖNY

…

s

2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9481

MNB adatgyûjtés azonosító: E61, 62 Kitöltési útmutató A Magyarországon kibocsátott jelzáloglevelek adatai A nem állam által kibocsátott kötvények adatairól (Magyarországon és külföldön)

I. Általános tudnivalók 1. A forintban és devizában kibocsátott jelzálogleveleket/kötvényeket egyaránt kell jelenteni. 2. Hibás adatok javításának módja: abban az esetben, ha a beküldött jelentés hibás adatot tartalmaz, a hiba kijavítása után a teljes jelentést ismételten el kell küldeni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja: a) A kibocsátó törzsszáma: a kibocsátók azonosítása elsõdlegesen a szervezetek törzsszámával történik, ami az adószám elsõ 8 számjegye. b) A kibocsátó neve: a kibocsátó cég hivatalos, vagy rövid nevét kell használni. c) A kibocsátás dátuma: éééé. hh. nn formátumban kell megadni, ahol éééé az évet, hh a hónapot (elõnullázva), nn a napot (elõnullázva) jelöli. d) Az értékpapír ISIN-kódja: Az ISO 6166-os szabványnak megfelelõ 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító. Az ISIN-kód alapvetõ szerepet játszik az adatgyûjtésben, ugyanis elsõdleges értékpapír-azonosítóként alkalmazzuk. e) Az értékpapír rövid neve f) Az értékpapír hosszú neve g) A kibocsátás jellege Értékei az alábbiak: 1 = Nyilvános 2 = Zártkörû h) A kibocsátás helye: annak az országnak az ISO kódját kell ide beírni, ahová az értékpapírt kibocsátották, több országban történõ kibocsátás kódja: XS. i) Lejárat dátuma: éééé.hh.nn formátumban kell megadni. j) Az ISO 4217-es szabvány szerinti, három karakterbõl álló devizakódot kell szerepeltetni. A többdevizás kibocsátás kódja: MCU (=Multi Currency Issue). k) Névérték (deviza-egységben) l) A kamatozás típusa: 1 = Fix kamatozású 2 = Lépcsõs 3 = Változó kamatozású 5 = Indexhez kötött 99 = Egyéb m) A tényleges kamatfizetés pontos dátuma. n) Névleges kamat: a kupon mértéke, százalékban megadva. Csak a fix kamatozású jelzálogleveleknél/kötvényeknél kell kitölteni. o) Megállapított kamat: Változó kamatozású jelzálogleveleknél/kötvényeknél meg kell adni az aktuálisan fizetendõ kamatlábat. p) Tõketörlesztések adatai: A törlesztés dátuma éééé.hh.nn formátumban szerepel, majd egy szóköz után a törlesztés mértékét kell megadni a kibocsátáskori névérték százalékában. Ha a törlesztés mértéke pl. 20%, akkor „20%” kerül ide.

9482

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Az egyes törlesztésekre vonatkozó adatokat egymástól szintén szóközzel kell elválasztani. Lehetõség van a törlesztés módjának szöveges megadására is, ha az egyszerûbb. A tõketörlesztés adatait elegendõ csak egyszer, az ISIN elsõ elõfordulásakor megadni. q) A tárgyhóban kibocsátott mennyiség (névértéken, a deviza egységében kifejezve) r) A tárgyhóban bevezetett mennyiség (névértéken, a deviza egységében kifejezve) s) Kibocsátási ár: a fennálló (tõketörlesztéssel korrigált) névérték százalékában kell megadni. Ha a kibocsátási ár a névértéknek pl. 98,25%-a, akkor 0,9825-nek kell szerepelnie.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXMail A beküldés formája: MNB szabványos (text) Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztikai Fõosztály A fájl elnevezése: E61/62_ÉÉÉÉHHNN, ahol ÉÉÉÉ az évet, HH a hónapot, az NN pedig a tárgyidõszak utolsó napját jelöli elõnullázva.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Adatszolgáltató neve

PSZÁF azonosító

1. AB.

Adatszolgáltató törzsszám a

Bizonylat jellege (E,M,N)

2 0 0

FELÜGYELETI

M É R L E G (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

01 tábla MNB sorsz.

A kitöltés dátuma év / hó / nap

Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

9483

Bankok, szakosított hit.int.: millió Ft tizedes nélkül; szöv.hit.int.: millió Ft 3 tizedessel PSZÁF sorkód

Forint a

Megnevezés

001

1 A B 0

Eszközök összesen (2+11+90+162+174+332+362+378+418)

S

002

1 A B 1

Pénztár és elszámolási számlák (3+...+10)

S

003

1 A B 1 1

Pénztárkészlet (forint, valuta)

004

1 A B 1 2

Jegybanki nostro számlák

005

1 A B 1 3

Szöv. hit. int. MTB-nél lévŋ elszámolási számlája

006

1 A B 1 4

Jegybanki nostro számlákkal és MTB-nél lévŋ elsz.szlával kapcs.átvez.szla állomány

007

1 A B 1 5

Nostro számlák belföldi hitelintézeteknél

008

1 A B 1 6 1

Nostro számlák GMU hitelintézeteknél

009

1 A B 1 6 2

Nostro számlák egyéb külföldi bankoknál

010

1 A B 1 7

Nostro számlák értékvesztése

011

1 A B 2

Forgatási célú értékpapírok (12+63)

S S

012

1 A B 2 1

Hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok összesen (13+...+62)

013

1 A B 2 1 1 1

Kincstárjegy

014

1 A B 2 1 1 2

Államkötvény

015

1 A B 2 1 1 3

Konszolidációs államkötvény

016

1 A B 2 1 2 1

Helyi önkormányzati kötvény - rövid

017

1 A B 2 1 2 2

Helyi önkormányzati kötvény - hosszú

018

1 A B 2 1 2 3

Állampapírok és helyi önkormányzati kötvény értékvesztése, értékelési különbözete

019

1 A B 2 1 3 1

Jegybanki kötvény - rövid

020

1 A B 2 1 3 2

Jegybanki kötvény - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú

021

1 A B 2 1 3 3

Jegybanki kötvény - hosszú - 2 éven túli lejáratú

022

1 A B 2 1 3 4

Jegybanki kötvény értékvesztése, értékelési különbözete

023

1 A B 2 1 4 1

Belföldi hitelintézetek kötvénye - rövid

024

1 A B 2 1 4 2 1

025

1 A B 2 1 4 2 2

026

1 A B 2 1 4 3

Belföldi hitelintézetek kötvénye - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Belföldi hitelintézetek kötvénye - hosszú - 2 éven túli lejáratú Belföldi hitelintézeti kötvény értékvesztése, értékelési különbözete Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások kötvénye - rövid Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások kötvénye - hosszú Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények kötvénye - rövid Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények kötvénye - hosszú

027

1 A B 2 1 5 1 1 1

028

1 A B 2 1 5 1 1 2

029

1 A B 2 1 5 1 2 1

030

1 A B 2 1 5 1 2 2

031

1 A B 2 1 5 2 1 1

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások kötvénye - rövid

032

1 A B 2 1 5 2 1 2

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások kötvénye - hosszú

033

1 A B 2 1 5 2 2 1

034

1 A B 2 1 5 2 2 2

035

1 A B 2 1 5 3 1

Biztosítók kötvénye - rövid

036

1 A B 2 1 5 3 2

Biztosítók kötvénye - hosszú

037

1 A B 2 1 5 4

Egyéb püi közvetítŋk, püi kieg. tev. végzŋk, biztosítók kötvényének értékvesztése, értékelési különbözete

038

1 A B 2 1 6 1 1

Járulékos vállalkozások kötvénye - rövid

039

1 A B 2 1 6 1 2

Járulékos vállalkozások kötvénye - hosszú

040

1 A B 2 1 6 2 1

041

1 A B 2 1 6 2 2

042

1 A B 2 1 6 3

043

1 A B 2 1 7 1

044

1 A B 2 1 7 2

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények kötvénye - rövid Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények kötvénye - hosszú

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) kötvénye rövid Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) kötvénye hosszú Nem pénzügyi vállalatok kötvényének értékvesztése, értékelési különbözete Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények kötvénye rövid Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények kötvénye hosszú

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9484


PSZÁF azonosító

1. AB.



2 0 0

FELÜGYELETI




Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám


Forint a

Megnevezés

045

1 A B 2 1 7 3

Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények kötvényének értékvesztése, értékelési különbözete

046

1 A B 2 1 8 1

Egyéb belföldi kötvény - rövid

047

1 A B 2 1 8 2

Egyéb belföldi kötvény - hosszú

048

1 A B 2 1 8 3

Egyéb belföldi kötvény értékvesztése, értékelési különbözete

049

1 A B 2 1 9 1 1 1

GMU állampapírok - rövid

050

1 A B 2 1 9 1 1 2

GMU állampapírok - hosszú

051

1 A B 2 1 9 1 2 1

GMU egyéb ÁHT értékpapírja - rövid

052

1 A B 2 1 9 1 2 2

GMU egyéb ÁHT értékpapírja - hosszú

053

1 A B 2 1 9 1 3 1

GMU MPIk kötvénye - rövid

054

1 A B 2 1 9 1 3 2 1

GMU MPIk kötvénye - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú

055

1 A B 2 1 9 1 3 2 2

GMU MPIk kötvénye - hosszú - 2 éven túli lejáratú

056

1 A B 2 1 9 1 4 1

GMU egyéb szektorok kötvénye - rövid

057

1 A B 2 1 9 1 4 2

GMU egyéb szektorok kötvénye - hosszú

058

1 A B 2 1 9 2 1 1

Egyéb külföldi állampapírok - rövid

059

1 A B 2 1 9 2 1 2

Egyéb külföldi állampapírok - hosszú

060

1 A B 2 1 9 2 2 1

Egyéb külföldiek kötvénye - rövid

061

1 A B 2 1 9 2 2 2

Egyéb külföldiek kötvénye - hosszú

062

1 A B 2 1 9 3

Külföldi kötvények értékvesztése, értékelési különbözete

063

1 A B 2 2

Tulajdoni részesedések összesen (64+...+89)

064

1 A B 2 2 1 1

Belföldi hitelintézetek tŋzsdére bevezetett részvényei

065

1 A B 2 2 1 2

066

1 A B 2 2 1 3

067

1 A B 2 2 2 1 1

Pénzpiaci alapok befektetési jegyei

068

1 A B 2 2 2 1 2

Pénzpiaci alapok befektetési jegyeinek értékvesztése, értékelési különbözete

069

1 A B 2 2 2 2 1

Egyéb befektetési jegyek

070

1 A B 2 2 2 2 2 1 1

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások tŋzsdére bevezetett részvényei

071

1 A B 2 2 2 2 2 1 2

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások tŋzsdére NEM bevezetett részvényei

072

1 A B 2 2 2 2 2 2 1

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények tŋzsdére bevezetett részvényei

073

1 A B 2 2 2 2 2 2 2

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények tŋzsdére NEM bevezetett részvényei

074

1 A B 2 2 2 2 3 1 1

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások tŋzsdére bevezetett részvényei

075

1 A B 2 2 2 2 3 1 2

076

1 A B 2 2 2 2 3 2 1

077

1 A B 2 2 2 2 3 2 2

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények tŋzsdére NEM bevezetett részvényei

078

1 A B 2 2 2 2 4 1

Biztosítók tŋzsdére bevezetett részvényei

079

1 A B 2 2 2 2 4 2

Biztosítók tŋzsdére NEM bevezetett részvényei

080

1 A B 2 2 2 2 5

Egyéb bef.jegyek, egyéb püi közvetítŋk, pénzügyi kieg. tev. végzŋk, biztosítók részvényének értékvesztése, értékelési különbözete

081

1 A B 2 2 3 1

Nem pénzügyi vállalatok tŋzsdére bevezetett részvényei

082

1 A B 2 2 3 2

083

1 A B 2 2 3 3

084

1 A B 2 2 4 1 1

GMU pénzpiaci alapok bef. jegyei

085

1 A B 2 2 4 1 2

GMU MPIk részvényei

Belföldi hitelintézetek tŋzsdére NEM bevezetett részvényei Belföldi hitelintézetek részvényeinek értékvesztése, értékelési különbözete

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások tŋzsdére NEM bevezetett részvényei Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények tŋzsdére bevezetett részvényei

Nem pénzügyi vállalatok tŋzsdére NEM bevezetett részvényei Nem pénzügyi vállalatok részvényeinek értékvesztése, értékelési különbözete

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

2005/159. szám


PSZÁF azonosító

1. AB.



2 0 0

FELÜGYELETI




Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

9485


Forint a

Megnevezés

086

1 A B 2 2 4 1 3

GMU egyéb szektorok részvénye és bef. jegye

087

1 A B 2 2 4 2 1

Egyéb külföldi pénzpiaci alapok bef. jegyei

088

1 A B 2 2 4 2 2

Egyéb külföldiek részvénye és bef. jegye

089

1 A B 2 2 4 3

Külföldi részvények, bef. jegyek értékvesztése, értékelési különbözete

090

1 A B 3

Befektetési célú értékpapírok (91+135)

S S

091

1 A B 3 1

Hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok összesen (92+...+134)

092

1 A B 3 1 1 1

Államkötvény

093

1 A B 3 1 1 2


094

1 A B 3 1 1 3

Helyi önkormányzati kötvény

095

1 A B 3 1 1 4

Állampapírok és helyi önkormányzati kötvény értékvesztése, értékelési különbözete

096

1 A B 3 1 2 1

Jegybanki kötvény - legfeljebb 2 éves lejáratú

097

1 A B 3 1 2 2

Jegybanki kötvény - 2 éven túli lejáratú

098

1 A B 3 1 2 3

Jegybanki kötvény értékvesztése, értékelési különbözete

099

1 A B 3 1 3 1

Belföldi hitelintézetek kötvénye - legfeljebb 2 éves lejáratú

100

1 A B 3 1 3 2

Belföldi hitelintézetek kötvénye - 2 éven túli lejáratú

101

1 A B 3 1 3 3

102

1 A B 3 1 4 1 1

103

1 A B 3 1 4 1 2

104

1 A B 3 1 4 2 1

Belföldi hitelintézeti kötvény értékvesztése, értékelési különbözete Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások kötvénye Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények kötvénye Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások kötvénye Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények kötvénye

105

1 A B 3 1 4 2 2

106

1 A B 3 1 4 3

Biztosítók kötvénye

107

1 A B 3 1 4 4

Egyéb püi közvetítŋk, püi kieg. tev. végzŋk, biztosítók kötvényének értékvesztése, értékelési különbözete

108

1 A B 3 1 5 1

Járulékos vállalkozások kötvénye

109

1 A B 3 1 5 2

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) kötvénye

110

1 A B 3 1 5 3

Nem pénzügyi vállalatok kötvényének értékvesztése, értékelési különbözete

111

1 A B 3 1 6 1

Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények kötvénye

112

1 A B 3 1 6 2

Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények kötvényének értékvesztése, értékelési különbözete

113

1 A B 3 1 7 1

Egyéb belföldi kötvény

114

1 A B 3 1 7 2

Egyéb belföldi kötvény értékvesztése, értékelési különbözete

115

1 A B 3 1 8 1 1

GMU állampapírok

116

1 A B 3 1 8 1 2

GMU egyéb ÁHT értékpapírja

117

1 A B 3 1 8 1 3 1

GMU MPIk kötvénye - legfeljebb 2 éves lejáratú

118

1 A B 3 1 8 1 3 2

GMU MPIk kötvénye - 2 éven túli lejáratú

119

1 A B 3 1 8 1 4

GMU egyéb szektorok kötvénye

120

1 A B 3 1 8 2 1

Egyéb külföldi állampapírok

121

1 A B 3 1 8 2 2

Egyéb külföldiek kötvénye

122

1 A B 3 1 8 3

123

1 A B 3 1 9 1 1

124

1 A B 3 1 9 1 2

125

1 A B 3 1 9 1 3

Külföldi kötvények értékvesztése, értékelési különbözete Belföldi hitelintézetek ZÁRT körť kötvénye - legfeljebb 2 éves lejáratú Belföldi hitelintézetek ZÁRT körť kötvénye - 2 éven túli lejáratú Belföldi hitelintézetek ZÁRT körť kötvényének értékvesztése, értékelési különbözete Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befektetési vállalk. ZÁRT körť kötvénye Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények ZÁRT körť kötvénye

126

1 A B 3 1 9 2 1 1

127

1 A B 3 1 9 2 1 2

128

1 A B 3 1 9 2 2 1

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalk. ZÁRT körť kötvénye

129

1 A B 3 1 9 2 2 2

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények ZÁRT körť kötvénye

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9486


PSZÁF azonosító

1. AB.



2 0 0

FELÜGYELETI




Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám


Forint a

Megnevezés

130

1 A B 3 1 9 2 3

Biztosítók ZÁRT körť kötvénye

131

1 A B 3 1 9 2 4

Egyéb püi közvetítŋk, pénzügyi kieg. tev. végzŋk, biztosítók ZÁRT körť kötvényének értékvesztése, értékelési különbözete

132

1 A B 3 1 9 3 1

Járulékos vállalkozások ZÁRT körť kötvénye

133

1 A B 3 1 9 3 2

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) ZÁRT körť kötvénye Nem pénzügyi vállalatok ZÁRT körť kötvényének értékvesztése, értékelési különbözete

134

1 A B 3 1 9 3 3

135

1 A B 3 2

Tulajdoni részesedések összesen (136+...+161)

136

1 A B 3 2 1 1


137

1 A B 3 2 1 2

138

1 A B 3 2 1 3

139

1 A B 3 2 2 1 1


140

1 A B 3 2 2 1 2

Pénzpiaci alapok befektetési jegyeinek értékvesztése, értékelési különbözete

141

1 A B 3 2 2 2 1


142

1 A B 3 2 2 2 2 1 1


143

1 A B 3 2 2 2 2 1 2


144

1 A B 3 2 2 2 2 2 1

145

1 A B 3 2 2 2 2 2 2

146

1 A B 3 2 2 2 3 1 1

147

1 A B 3 2 2 2 3 1 2

148

1 A B 3 2 2 2 3 2 1

149

1 A B 3 2 2 2 3 2 2


150

1 A B 3 2 2 2 4 1


151

1 A B 3 2 2 2 4 2


152

1 A B 3 2 2 2 5

Egyéb bef.jegyek, egyéb püi közvetítŋk, pénzügyi kieg. tev. végzŋk, biztosítók részvényének értékvesztése, értékelési különbözete

153

1 A B 3 2 3 1


154

1 A B 3 2 3 2

155

1 A B 3 2 3 3

156

1 A B 3 2 4 1 1


157

1 A B 3 2 4 1 2


158

1 A B 3 2 4 1 3


159

1 A B 3 2 4 2 1


160

1 A B 3 2 4 2 2


161

1 A B 3 2 4 3

Külföldi részvények, részesedések, bef. jegyek értékvesztése, értékelési különbözete

162

1 A B 4

Jegybanki és bankközi betétek (163+...+173)

163

1 A B 4 1 1 1

Jegybanknál elhelyezett betétek - rövid

164

1 A B 4 1 1 2

Jegybanknál elhelyezett betétek - hosszú

165

1 A B 4 2 1

Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek - rövid

166

1 A B 4 2 2

167

1 A B 4 2 3

168

1 A B 4 2 4

169

1 A B 4 3 1 1

170

1 A B 4 3 1 2

S

Belföldi hitelintézetek tŋzsdére NEM bevezetett részvényei Belföldi hitelintézetek részvényeinek értékvesztése, értékelési különbözete

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények tŋzsdére bevezetett részvényei Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények tŋzsdére NEM bevezetett részvényei Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások tŋzsdére bevezetett részvényei Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások tŋzsdére NEM bevezetett részvényei Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények tŋzsdére bevezetett részvényei

Nem pénzügyi vállalatok tŋzsdére NEM bevezetett részvényei Nem pénzügyi vállalatok részvényeinek értékvesztése, értékelési különbözete

Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek - hosszú Belföldi hitelintézetek - követelések valódi penziós ügyletekbŋl Belföldi hitelintézetek bankközi betéteinek értékvesztése GMU hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betétek rövid GMU hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betétek hosszú

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

2005/159. szám


PSZÁF azonosító

1. AB.



2 0 0

FELÜGYELETI




Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

9487


Forint a

Megnevezés

171

1 A B 4 3 2 1

Egyéb külföldön elhelyezett bankközi betétek - rövid

172

1 A B 4 3 2 2

Egyéb külföldön elhelyezett bankközi betétek - hosszú

173

1 A B 4 3 3

Külföldön elhelyezett bankközi betétek értékvesztése

174

1 A B 5

Hitelek (175+...+331)

175

1 A B 5 1 1 1

Központi költségvetésnek nyújtott hitel - rövid

176

1 A B 5 1 1 2

Központi költségvetésnek nyújtott hitel - hosszú

177

1 A B 5 1 1 3 1

178

1 A B 5 1 1 3 2

179

1 A B 5 1 1 4

180

1 A B 5 1 2 1

Helyi önkormányzatok hitele - rövid

181

1 A B 5 1 2 2

Helyi önkormányzatok hitele - hosszú

182

1 A B 5 1 2 3

Helyi önkormányzatok hitelének értékvesztése, értékelési különbözete

183

1 A B 5 2

Jegybanknak nyújtott hitel

184

1 A B 5 3 1 1

Belföldi hitelintézeteknek nyújtott hitel - rövid

185

1 A B 5 3 1 2

Belföldi hitelintézeteknek nyújtott hitel - hosszú

186

1 A B 5 3 2 1

187

1 A B 5 3 2 2

188

1 A B 5 3 2 3

189

1 A B 5 3 3 1

Pénzpiaci alapoknak nyújtott hitel

190

1 A B 5 3 3 2

Pénzpiaci alapok - követelés valódi penziós ügyletekbŋl

191

1 A B 5 3 4

192

1 A B 5 4 1 1 1

193

1 A B 5 4 1 1 2 1

194

1 A B 5 4 1 1 2 2

195

1 A B 5 4 1 1 3

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott kieg. alárendelt kölcs.tŋke

196

1 A B 5 4 1 1 4

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott alárendelt kölcs.tŋke

197

1 A B 5 4 1 1 5 1

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - köv. valódi penziós ügyletbŋl - rövid

198

1 A B 5 4 1 1 5 2 1

199

1 A B 5 4 1 1 5 2 2

200

1 A B 5 4 1 2 1

201

1 A B 5 4 1 2 2 1

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra

202

1 A B 5 4 1 2 2 2

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra

203

1 A B 5 4 1 2 3

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott kieg. alárendelt kölcs.tŋke

204

1 A B 5 4 1 2 4

205

1 A B 5 4 1 2 5 1

206

1 A B 5 4 1 2 5 2 1

207

1 A B 5 4 1 2 5 2 2

208

1 A B 5 4 2 1 1

209

1 A B 5 4 2 1 2 1

Központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények hitele - rövid Központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények hitele - hosszú Központi kormányzat hitelének értékvesztése, értékelési különbözete

Belföldi hitelintézeteknek nyújtott kiegészítŋ alárendelt kölcsöntŋke Belföldi hitelintézeteknek nyújtott alárendelt kölcsöntŋke Belföldi hitelintézeteknek nyújtott külföldi szervezésť hitel

Monetáris pénzügyi intézményeknek nyújtott hitel értékvesztése, értékelési különbözete Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott hitel - rövid Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - köv. valódi penziós ügyletbŋl - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - köv. valódi penziós ügyletbŋl - hosszú 5 éven túli lejáratú Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott hitel - rövid

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott alárendelt kölcs.tŋke Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények - köv. valódi penziós ügyletbŋl - rövid Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények - köv. valódi penziós ügyletbŋl - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények - köv. valódi penziós ügyletbŋl - hosszú - 5 éven túli lejáratú Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott hitel - rövid Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott hitel - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratra

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9488


PSZÁF azonosító

1. AB.



2 0 0

FELÜGYELETI




Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám


Megnevezés Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott kieg. alárendelt kölcs.tŋke

210

1 A B 5 4 2 1 2 2

211

1 A B 5 4 2 1 3

212

1 A B 5 4 2 1 4

213

1 A B 5 4 2 1 5 1

214

1 A B 5 4 2 1 5 2 1

215

1 A B 5 4 2 1 5 2 2

216

1 A B 5 4 2 2 1

217

1 A B 5 4 2 2 2 1

218

1 A B 5 4 2 2 2 2

219

1 A B 5 4 2 2 3

Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott kieg. alárendelt kölcs.tŋke

220

1 A B 5 4 2 2 4

Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott alárendelt kölcs.tŋke

221

1 A B 5 4 2 2 5 1

Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények - köv. valódi penziós ügyletbŋl - rövid

222

1 A B 5 4 2 2 5 2 1

223

1 A B 5 4 2 2 5 2 2

224

1 A B 5 4 3 1

225

1 A B 5 4 3 2 1

226

1 A B 5 4 3 2 2

227

1 A B 5 4 3 3

228

1 A B 5 4 3 4 1

229

1 A B 5 4 3 4 2 1

230

1 A B 5 4 3 4 2 2

231

1 A B 5 4 4

232

1 A B 5 5 1 1

233

1 A B 5 5 1 2 1

Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott alárendelt kölcs.tŋke Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - köv. valódi penziós ügyletbŋl rövid Püi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - köv. valódi penziós ügyletbŋl - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú Püi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - köv. valódi penziós ügyletbŋl - hosszú 5 éven túli lejáratú Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott hitel - rövid Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra

Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények - köv. valódi penziós ügyletbŋl - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények - köv. valódi penziós ügyletbŋl - hosszú - 5 éven túli lejáratú Biztosítóknak nyújtott hitel - rövid Biztosítóknak nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra Biztosítóknak nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra Biztosítóknak nyújtott alárendelt kölcsöntŋke Biztosítók és nyugdíjpénztárak - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - rövid Biztosítók és nyugdíjpénztárak - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Biztosítók és nyugdíjpénztárak - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - 5 éven túli lejáratú Egyéb püi közv., püi kieg. tev. végzŋknek, biztosítóknak nyújtott hitelek értékvesztése, értékelési különbözete Járulékos vállalkozások - folyószámla hitel Járulékos vállalkozások - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - rövid Járulékos vállalkozások - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Járulékos vállalkozások - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Járulékos vállalkozások - egyéb hitel és hiteljellegť követelés - rövid

234

1 A B 5 5 1 2 2 1

235

1 A B 5 5 1 2 2 2

236

1 A B 5 5 1 3 1

237

1 A B 5 5 1 3 2 1

Járulékos vállalkozások - egyéb hitel és hiteljellegť követelés - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú

238

1 A B 5 5 1 3 2 2

Járulékos vállalkozások - egyéb hitel és hiteljellegť követelés - hosszú - 5 éven túli lejáratú

239

1 A B 5 5 1 4 1

240

1 A B 5 5 1 4 2 1

241

1 A B 5 5 1 4 2 2

Járulékos vállalkozások - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - 5 éven túli lejáratú

242

1 A B 5 5 2 1

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - folyószámla hitel

243

1 A B 5 5 2 2 1

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - váltó - rövid

244

1 A B 5 5 2 2 2 1

245

1 A B 5 5 2 2 2 2

246

1 A B 5 5 2 3 1

Járulékos vállalkozások - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - rövid Járulékos vállalkozások - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - váltó hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - váltó hosszú - 5 éven túli lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - megvásárolt követelés - rövid

Forint a

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

2005/159. szám


PSZÁF azonosító

1. AB.



2 0 0

FELÜGYELETI




Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

9489


Megnevezés

247

1 A B 5 5 2 3 2 1

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - megvásárolt követelés - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú

248

1 A B 5 5 2 3 2 2

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - megvásárolt követelés - hosszú - 5 éven túli lejáratú

249

1 A B 5 5 2 4 1

250

1 A B 5 5 2 4 2 1

251

1 A B 5 5 2 4 2 2

252

1 A B 5 5 2 5 1

253

1 A B 5 5 2 5 2 1

254

1 A B 5 5 2 5 2 2

255

1 A B 5 5 2 6 1

256

1 A B 5 5 2 6 2 1

257

1 A B 5 5 2 6 2 2

258

1 A B 5 5 2 7 1

259

1 A B 5 5 2 7 2

260

1 A B 5 5 2 8 1

261

1 A B 5 5 2 8 2 1

262

1 A B 5 5 2 8 2 2

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - 5 éven túli lejáratú

263

1 A B 5 5 3

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek értékvesztése, értékelési különbözete

264

1 A B 5 6 1 1

Háztartások - Lakosság - folyószámla hitel

265

1 A B 5 6 1 2 1

Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - rövid

266

1 A B 5 6 1 2 2 1

267

1 A B 5 6 1 2 2 2

268

1 A B 5 6 1 3 1

269

1 A B 5 6 1 3 2 1

270

1 A B 5 6 1 3 2 2

271

1 A B 5 6 1 4 1

272

1 A B 5 6 1 4 2 1

273

1 A B 5 6 1 4 2 2

274

1 A B 5 6 1 5 1

275

1 A B 5 6 1 5 2 1

276

1 A B 5 6 1 5 2 2

277

1 A B 5 6 1 6 1

278

1 A B 5 6 1 6 2 1

279

1 A B 5 6 1 6 2 2

280

1 A B 5 6 1 7

281

1 A B 5 6 2 1

282

1 A B 5 6 2 2 1

283

1 A B 5 6 2 2 2 1

284

1 A B 5 6 2 2 2 2

285

1 A B 5 6 2 3 1

286

1 A B 5 6 2 3 2 1

287

1 A B 5 6 2 3 2 2

288

1 A B 5 6 2 4 1

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - rövid Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - lakáscélú hitel - rövid Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - lakáscélú hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - lakáscélú hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - egyéb hitel rövid Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - egyéb hitel hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - egyéb hitel hosszú - 5 éven túli lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - pénzügyi lízing - legfeljebb 5 éves lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - pénzügyi lízing - 5 éven túli lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - rövid Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú

Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - rövid Háztartások - Lakosság - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - lakáscélú hitel - rövid Háztartások - Lakosság - lakáscélú hitel - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - lakáscélú hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - egyéb hitel - rövid Háztartások - Lakosság - egyéb hitel - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - egyéb hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - köv. valódi penziós ügyletekbŋl - rövid Háztartások - Lakosság - köv. valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - köv. valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - hitelek értékvesztése, értékelési különbözete Háztartások - Egyéni vállalkozók - folyószámla hitel Háztartások - Egyéni vállalkozók - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - rövid Háztartások - Egyéni vállalkozók - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - lakáscélú hitel rövid Háztartások - Egyéni vállalkozók - lakáscélú hitel hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - lakáscélú hitel hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - egyéb hitel - rövid

Forint a

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9490


PSZÁF azonosító

1. AB.



2 0 0

FELÜGYELETI




Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám


Megnevezés Háztartások - Egyéni vállalkozók - egyéb hitel - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - egyéb hitel - hosszú 5 éven túli lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - köv. valódi penziós ügyletekbŋl - rövid Háztartások - Egyéni vállalkozók - köv. valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú

289

1 A B 5 6 2 4 2 1

290

1 A B 5 6 2 4 2 2

291

1 A B 5 6 2 5 1

292

1 A B 5 6 2 5 2 1

293

1 A B 5 6 2 5 2 2

294

1 A B 5 6 2 6

295

1 A B 5 7 1 1

296

1 A B 5 7 1 2

297

1 A B 5 7 2 1

298

1 A B 5 7 2 2

299

1 A B 5 7 3 1

300

1 A B 5 7 3 2 1

301

1 A B 5 7 3 2 2

302

1 A B 5 7 4

303

1 A B 5 8 1 1 1

GMU hitelintézetekkel szembeni követelés - rövid

304

1 A B 5 8 1 1 2

GMU hitelintézetekkel szembeni követelés - hosszú

305

1 A B 5 8 1 2 1

GMU pénzpiaci alapokkal szembeni követelés - rövid

306

1 A B 5 8 1 2 2

GMU pénzpiaci alapokkal szembeni követelés - hosszú

307

1 A B 5 8 1 3 1

GMU ÁHT-nak nyújtott hitelek - rövid

308

1 A B 5 8 1 3 2

GMU ÁHT-nak nyújtott hitelek - hosszú

309

1 A B 5 8 1 4 1

310

1 A B 5 8 1 4 2 1

311

1 A B 5 8 1 4 2 2

312

1 A B 5 8 1 4 3 1

Háztartások - Egyéni vállalkozók - köv. valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - hitelek értékvesztése, értékelési különbözete Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények folyószámla hitele Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények egyéb hitele - rövid Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények egyéb hitele - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények egyéb hitele - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartásokat segítŋ nonprofit int. - köv. valódi penziós ügyl.-bŋl - rövid Háztartásokat segítŋ nonprofit int. - köv. valódi penziós ügyl.-bŋl - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartásokat segítŋ nonprofit int. - köv. valódi penziós ügyl.-bŋl - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények hitelének értékvesztése, értékelési különbözete

GMU egyéb püi közvetítŋknek, püi kieg. tev. végzŋknek nyújtott hitelek - rövid GMU egyéb püi közvetítŋknek, püi kieg. tev. végzŋknek nyújtott hitelek - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra GMU egyéb püi közvetítŋknek, püi kieg. tev. végzŋknek nyújtott hitelek - hosszú - 5 éven túli GMU biztosítóknak és nyugdíjpénztáraknak nyújtott hitel - rövid GMU biztosítóknak és nyugdíjjpénztáraknak nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra GMU biztosítóknak és nyugdíjjpénztáraknak nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra

313

1 A B 5 8 1 4 3 2 1

314

1 A B 5 8 1 4 3 2 2

315

1 A B 5 8 1 5 1

316

1 A B 5 8 1 5 2 1

317

1 A B 5 8 1 5 2 2

318

1 A B 5 8 1 6 1

319

1 A B 5 8 1 6 2 1

320

1 A B 5 8 1 6 2 2

321

1 A B 5 8 1 6 3 1

322

1 A B 5 8 1 6 3 2 1

323

1 A B 5 8 1 6 3 2 2

324

1 A B 5 8 1 6 4 1

325

1 A B 5 8 1 6 4 2 1

GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott egyéb hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra

326

1 A B 5 8 1 6 4 2 2

GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott egyéb hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra

327

1 A B 5 8 2 1 1

Egyéb külföldi bankokkal szembeni követelés - rövid

328

1 A B 5 8 2 1 2

Egyéb külföldi bankokkal szembeni követelés - hosszú

329

1 A B 5 8 2 2 1

Egyéb külföldivel szembeni követelés - rövid

330

1 A B 5 8 2 2 2

Egyéb külföldivel szembeni követelés - hosszú

331

1 A B 5 8 3

Külfölddel szembeni követelések értékvesztése, értékelési különbözete

GMU nem püi vállalatoknak nyújtott hitel - rövid GMU nem püi vállalatoknak nyújtott hitel - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratra GMU nem püi vállalatoknak nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott fogyasztási hitel - rövid GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott fogyasztási hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott fogyasztási hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott lakáscélú hitel - rövid GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott lakáscélú hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott lakáscélú hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott egyéb hitel - rövid

Forint a

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

2005/159. szám


PSZÁF azonosító

1. AB.



2 0 0

FELÜGYELETI




Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

9491


332

1 A B 6

Vagyoni érdekeltségek (333+...+361)

333

1 A B 6 1 1

Belföldi hitelintézetek részvényei

334

1 A B 6 1 2

335

1 A B 6 2 1 1 1

336

1 A B 6 2 1 1 2

337

1 A B 6 2 1 2 1

338

1 A B 6 2 1 2 2

339

1 A B 6 2 1 3 1

340

1 A B 6 2 1 3 2

341

1 A B 6 2 2 1 1 1 A B 6 2 2 1 2

343

1 A B 6 2 2 2 1

344

1 A B 6 2 2 2 2

345

1 A B 6 2 2 3 1

346

1 A B 6 2 2 3 2

347

1 A B 6 2 3

348

1 A B 6 2 4

Nyugdíjpénztárakban részesedések

349

1 A B 6 2 5

Egyéb püi közv., püi kieg. tev. végzŋkben, biztosítókban, nypénzt. részesedés értékvesztése, értékelési különbözete

350

1 A B 6 3 1 1

Járulékos vállalkozások részvényei

351

1 A B 6 3 1 2

Járulékos vállalkozásokban egyéb részesedések, üzletrészek

352

1 A B 6 3 2 1

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) részvényei

353

1 A B 6 3 2 2

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Befektetési vállalkozásokban egyéb részesedések, üzletrészek Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények részvényei Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményekben egyéb részesedések, üzletrészek Biztosítók részvényei

Nem pénzügyi vállalatokban (Jár. váll. nélkül) egyéb részesedések, üzletrészek Hitel-tŋke konverzióból származó részvények, részesedések, egyéb üzletrészek Nem pénzügyi vállalatokban részesedések, üzletrészek értékvesztése, értékelési különbözete

354

1 A B 6 3 3

355

1 A B 6 3 4

356

1 A B 6 4 1 1

GMU hitelintézetek részvényei

357

1 A B 6 4 1 2

GMU egyéb szektorok részvénye

358

1 A B 6 4 1 3

Hitel-tŋke konverzióból származó GMU részvények, részesedések, egyéb üzletrészek

359

1 A B 6 4 2 1

Egyéb külföldiek részvénye

360

1 A B 6 4 2 2

Hitel-tŋke konverzióból származó egyéb külföldi részvények, részesedések, egyéb üzletrészek Külföldi részvények, részesedések értékvesztése, értékelési különbözete

361

1 A B 6 4 3

362

1 A B 7

Aktív kamatelhatárolások (363+...+377)

363

1 A B 7 1

- központi kormányzattal

364

1 A B 7 2

- helyi önkormányzatokkal

365

1 A B 7 3

- jegybankkal

366

1 A B 7 4

- hitelintézetekkel

367

1 A B 7 5 1

- pénzpiaci alapokkal

368

1 A B 7 5 2 1

- egyéb pénzügyi közvetítŋk - pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal

369

1 A B 7 5 2 2 1 A B 7 5 3 1

S

Belföldi hitelintézetek részvényeinek értékvesztése, értékelési különbözete Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi vállalkozások részvényei Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi vállalkozásokban egyéb részesedések, üzletrészek Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Befektetési vállalkozások részvényei Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Befektetési vállalkozásokban egyéb részesedések, üzletrészek Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények részvényei Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményekben egyéb részesedések, üzletrészek Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi vállalkozások részvényei Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi vállalkozásokban egyéb részesedések, üzletrészek Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Befektetési vállalkozások részvényei

342

370

Forint a

Megnevezés

- egyéb pénzügyi közvetítŋk - egyéb intézményekkel - pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal - pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - egyéb intézményekkel

371

1 A B 7 5 3 2

372

1 A B 7 5 4

- biztosítókkal és nyugdíjpénztárakkal

373

1 A B 7 6

- nem pénzügyi vállalatokkal

374

1 A B 7 7 1

- háztartásokkal - lakossággal

375

1 A B 7 7 2

- háztartások - egyéni vállalkozókkal

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9492


PSZÁF azonosító

1. AB.



2 0 0

FELÜGYELETI




Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám


Forint a

Megnevezés

376

1 A B 7 8

377

1 A B 7 9

378

1 A B 8

379

1 A B 8 1

380

1 A B 8 1 1

- központi kormányzattal - helyi önkormányzatokkal

- háztartásokat segítŋ nonprofit intézményekkel - külföldiekkel Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök (379+397+414+..+417) Aktív elszámolás és egyéb aktív idŋbeli elhatárolás összesen (380+…+396)

381

1 A B 8 1 2 1

382

1 A B 8 1 2 2

- TB-vel

383

1 A B 8 1 3

- jegybankkal

384

1 A B 8 1 4


385

1 A B 8 1 5 1


386

1 A B 8 1 5 2 1


387

1 A B 8 1 5 2 2

388

1 A B 8 1 5 3 1

389

1 A B 8 1 5 3 2

390

1 A B 8 1 5 4


391

1 A B 8 1 6


S S


392

1 A B 8 1 7 1

- háztartások - lakossággal

393

1 A B 8 1 7 2


394

1 A B 8 1 7 3

- háztartásokat segítŋ nonprofit intézményekkel

395

1 A B 8 1 8

- külföldiekkel

396

1 A B 8 1 9

- szektor szerint nem bontható aktív idŋbeli elhatárolás

397

1 A B 8 2

Befektetési szolgáltatási tevékenységbŋl adódó követelés S összesen (398+…+413)

398

1 A B 8 2 1

- központi kormányzattal szemben

399

1 A B 8 2 2 1

- helyi önkormányzatokkal szemben

400

1 A B 8 2 2 2

- TB-vel szemben

401

1 A B 8 2 3

- jegybankkal szemben

402

1 A B 8 2 4

- hitelintézetekkel szemben

403

1 A B 8 2 5 1

- pénzpiaci alapokkal szemben

404

1 A B 8 2 5 2 1


405

1 A B 8 2 5 2 2

406

1 A B 8 2 5 3 1

407

1 A B 8 2 5 3 2


408

1 A B 8 2 5 4

- biztosítókkal és nyugdíjpénztárakkal szemben

409

1 A B 8 2 6

- nem pénzügyi vállalatokkal szemben

410

1 A B 8 2 7 1

- háztartások - lakossággal szemben

411

1 A B 8 2 7 2

- háztartások - egyéni vállalkozókkal szemben

412

1 A B 8 2 8

- háztartásokat segítŋ nonprofit intézményekkel szemben

413

1 A B 8 2 9

- külföldiekkel szemben

414

1 A B 8 3

Függŋ tételek

415

1 A B 8 4

Szövetkezeti visszafizetett részjegy

416

1 A B 8 5

Egyéb

417

1 A B 8 6

Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értékvesztése, értékelési különbözete

418

1 A B 9

Saját eszközök (419+...+439)

419

1 A B 9 1 1 1

Visszavásárolt saját belföldi kötvény

420

1 A B 9 1 1 2

Visszavásárolt saját külföldi kötvény

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

2005/159. szám


PSZÁF azonosító

1. AB.



2 0 0

FELÜGYELETI




Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

9493


Megnevezés

421

1 A B 9 1 2

Visszavásárolt saját részvény

422

1 A B 9 1 3

Egyéb saját eszközök (készletek)

423

1 A B 9 2 1

Átvett eszközök

424

1 A B 9 2 2

Átvett eszközök és készletek értékvesztése

425

1 A B 9 3 1

Immateriális javak - vagyoni jogok

426

1 A B 9 3 2

Immateriális javak - szoftverek

427

1 A B 9 3 3

Immateriális javak - egyéb

428

1 A B 9 3 4

429

1 A B 9 4 1

430

1 A B 9 4 2

431

1 A B 9 4 3

Immateriális javak értékhelyesbítése Püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök - elhelyezés bérleti joga Püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök - ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni jogok Püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök - ingatlanok Püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök - mťszaki berendezések, gépek, felszerelések, jármťvek Püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök - beruházások és beruházásra adott elŋlegek

432

1 A B 9 4 4

433

1 A B 9 4 5

434

1 A B 9 4 6

Püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök értékhelyesbítése

435

1 A B 9 5 1

Nem püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni jogok

436

1 A B 9 5 2

437

1 A B 9 5 3

438

1 A B 9 5 4

439

1 A B 9 5 5

Nem püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök - ingatlanok Nem püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök - mťszaki berendezések, gépek, felszerelések, jármťvek Nem püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök beruházások és beruházásra adott elŋlegek Nem püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök értékhelyesbítése

Forint a

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9494


PSZÁF azonosító

1. B.



2 0 0


A kitöltés dátum a év / hó / nap

Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám

PSZÁF sorkód

FELÜGYELETI

440

1 B 0

441

1 B 1

Betétek (442+...+558)

442

1 B 1 1 1 1

Központi kormányzat betéte - rövid

443

1 B 1 1 1 2 1

444

1 B 1 1 1 2 2

445

1 B 1 1 1 3 1

Központi kormányzat - repó ügyletekbŋl szerzett forrás

446

1 B 1 1 1 3 2

Központi kormányzat - egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás

447

1 B 1 1 2 1

Helyi önkormányzatok - látra szóló és folyószámla betét

448

1 B 1 1 2 2

Helyi önkormányzatok lekötött betéte - rövid

449

1 B 1 1 2 3 1

450

1 B 1 1 2 3 2

451

1 B 1 1 2 4 1

452

1 B 1 1 2 4 2

453

1 B 1 2 1 1

454

1 B 1 2 1 2

455

1 B 1 2 1 3 1

456

1 B 1 2 1 3 2

457

1 B 1 2 1 4 1

458

1 B 1 2 1 4 2 1 B 1 2 2 1

460

1 B 1 2 2 2

461

1 B 1 2 2 3 1

Központi kormányzat betéte - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Központi kormányzat betéte - hosszú - 2 éven túli lejáratú

Helyi önkormányzatok lekötött betéte - hosszú legfeljebb 2 éves lejáratú Helyi önkormányzatok lekötött betéte - hosszú - 2 éven túli lejáratú Helyi önkormányzatok - repó ügyletekbŋl szerzett forrás Helyi önkormányzatok - egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - látra szóló és folyószla betét Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - lekötött betét - rövid Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - lekötött betét - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - lekötött betét - hosszú - 2 éven túli lejáratú Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - repó ügyletekbŋl szerzett forrás Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények - látra szóló és folyószla betét Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények lekötött betét - rövid Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények lekötött betét - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények lekötött betét - hosszú - 2 éven túli lejáratú Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények - repó ügyletekbŋl szerzett forrás

462

1 B 1 2 2 3 2

463

1 B 1 2 2 4 1

464

1 B 1 2 2 4 2

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények - egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás

465

1 B 1 2 3 1

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - látra szóló és folyószla betét

466

1 B 1 2 3 2

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - lekötött betét - rövid

467

1 B 1 2 3 3 1

468

1 B 1 2 3 3 2

469

1 B 1 2 3 4 1

470

1 B 1 2 3 4 2

471

1 B 1 2 4 1

472

1 B 1 2 4 2

473

1 B 1 2 4 3 1

474

1 B 1 2 4 3 2

475

1 B 1 2 4 4 1

476

1 B 1 2 4 4 2

477

1 B 1 3 1

478

1 B 1 3 2

Forint a

Megnevezés Források összesen (441+559+580+656+674+692+733+746+751)

459

M É R L E G (Források)

Bankok, szakosított hit.int.: millió Ft tizedes nélkül; szöv.hit.int.: millió Ft 3 tizedessel

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - lekötött betét - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - lekötött betét - hosszú - 2 éven túli lejáratú Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - repó ügyletekbŋl szerzett forrás Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények - látra szóló és folyószla betét Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények - lekötött betét - rövid Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények - lekötött betét - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények - lekötött betét - hosszú - 2 éven túli lejáratú Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények - repó ügyletekbŋl szerzett forrás Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények - egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás Biztosítók és nyugdíjpénztárak - látra szóló és folyószámla betét Biztosítók és nyugdíjpénztárak - lekötött betét - rövid

S S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

2005/159. szám


PSZÁF azonosító

1. B.



2 0 0



Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

9495

PSZÁF sorkód

479

1 B 1 3 3 1

480

1 B 1 3 3 2

481

1 B 1 3 4 1

FELÜGYELETI Megnevezés Biztosítók és nyugdíjpénztárak - lekötött betét - hosszú legfeljebb 2 éves lejáratú Biztosítók és nyugdíjpénztárak - lekötött betét - hosszú 2 éven túli lejáratú Biztosítók és nyugdíjpénztárak - repó ügyletekbŋl szerzett forrás Biztosítók és nyugdíjpénztárak - egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás

482

1 B 1 3 4 2

483

1 B 1 4 1 1

Járulékos vállalkozások - látra szóló és folyószámla betét

484

1 B 1 4 1 2

Járulékos vállalkozások - lekötött betét - rövid

485

1 B 1 4 1 3 1

486

1 B 1 4 1 3 2

487

1 B 1 4 1 4 1

488

1 B 1 4 1 4 2

489

1 B 1 4 2 1

490

1 B 1 4 2 2

491

1 B 1 4 2 3 1

Járulékos vállalkozások - lekötött betét - hosszú legfeljebb 2 éves lejáratú Járulékos vállalkozások - lekötött betét - hosszú - 2 éven túli lejáratú Járulékos vállalkozások - repó ügyletekbŋl szerzett forrás Járulékos vállalkozások - egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - látra szóló és folyószámla betét Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - lekötött betét - rövid Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - lekötött betét - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - lekötött betét - hosszú - 2 éven túli lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - repó ügyletekbŋl szerzett forrás Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás

492

1 B 1 4 2 3 2

493

1 B 1 4 2 4 1

494

1 B 1 4 2 4 2

495

1 B 1 5 1 1

Háztartások - Lakosság - látra szóló és folyószámla betét

496

1 B 1 5 1 2 1

Háztartások - Lakosság - lekötött betét (számlán) - rövid

497

1 B 1 5 1 2 2 1

498

1 B 1 5 1 2 2 2

499

1 B 1 5 1 3 1

500

1 B 1 5 1 3 2 1

501

1 B 1 5 1 3 2 2

502

1 B 1 5 1 4 1

503

1 B 1 5 1 4 2 1

504

1 B 1 5 1 4 2 2

505

1 B 1 5 1 5 1

506

1 B 1 5 1 5 2

507

1 B 1 5 1 6 1 1

508

1 B 1 5 1 6 1 2

509

1 B 1 5 2 1

510

1 B 1 5 2 2

511

1 B 1 5 2 3 1

512

1 B 1 5 2 3 2

513

1 B 1 5 2 4 1

514

1 B 1 5 2 4 2

515

1 B 1 6 1

516

1 B 1 6 2

517

1 B 1 6 3 1

518

1 B 1 6 3 2

519

1 B 1 6 4 1

520

1 B 1 6 4 2

521

1 B 1 7 1

522

1 B 1 7 2 1

523

1 B 1 7 2 2



Háztartások - Lakosság - lekötött betét (számlán) hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - lekötött betét (számlán) hosszú - 2 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - lekötött betét (könyvesbetétben) - rövid Háztartások - Lakosság - lekötött betét (könyvesbetétben) - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - lekötött betét (könyvesbetétben) - hosszú - 2 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - lekötött betét (okiratban) rövid Háztartások - Lakosság - lekötött betét (okiratban) hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - lekötött betét (okiratban) hosszú - 2 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - lakáscélú betét - legfeljebb 2 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - lakáscélú betét - 2 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - repó ügyletekbŋl szerzett forrás Háztartások - Lakosság - egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás Háztartások - Egyéni vállalkozók - látra szóló és folyószámla betét Háztartások - Egyéni vállalkozók - lekötött betét - rövid Háztartások - Egyéni vállalkozók - lekötött betét - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - lekötött betét - hosszú - 2 éven túli lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - repó ügyletekbŋl szerzett forrás Háztartások - Egyéni vállalkozók - egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények - látra szóló és folyószámla betét Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények lekötött betéte - rövid Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények lekötött betéte - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények lekötött betéte - hosszú - 2 éven túli lejáratú Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények - repó ügyletekbŋl szerzett forrás Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények - egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás Szektor szerint nem bontható betéti okirat - rövid Szektor szerint nem bontható betéti okirat - hosszú legfeljebb 2 éves lejáratú Szektor szerint nem bontható betéti okirat - hosszú - 2 éven túli lejáratú

Forint a

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9496


PSZÁF azonosító

1. B.



2 0 0



Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám

PSZÁF sorkód

524

1 B 1 8 1 1 1

525

1 B 1 8 1 1 2 1

526

1 B 1 8 1 1 2 2

FELÜGYELETI

GMU központi kormányzattól szerzett forrás - rövid GMU központi kormányzattól szerzett forrás - hosszú legfeljebb 2 éves lejáratú GMU központi kormányzattól szerzett forrás - hosszú 2 éven túli lejáratú GMU központi kormányzattól repó ügyletekbŋl szerzett forrás

1 B 1 8 1 1 3

528

1 B 1 8 1 2 1

GMU egyéb ÁHT - látraszóló és folyószámla betét

529

1 B 1 8 1 2 2

GMU egyéb ÁHT-tól szerzett forrás - rövid

530

1 B 1 8 1 2 3 1

531

1 B 1 8 1 2 3 2 1 B 1 8 1 2 4

533

1 B 1 8 1 3 1

534

1 B 1 8 1 3 2

535

1 B 1 8 1 3 3 1

536

1 B 1 8 1 3 3 2

537

1 B 1 8 1 3 4

538

1 B 1 8 1 4 1

539

1 B 1 8 1 4 2

540

1 B 1 8 1 4 3 1

541

1 B 1 8 1 4 3 2

542

1 B 1 8 1 4 4

543

1 B 1 8 1 5 1

544

1 B 1 8 1 5 2

545

1 B 1 8 1 5 3 1

546

1 B 1 8 1 5 3 2

547

1 B 1 8 1 5 4

548

1 B 1 8 1 6 1

549

1 B 1 8 1 6 2

550

1 B 1 8 1 6 3 1

551

1 B 1 8 1 6 3 2

552

1 B 1 8 1 6 4 1

Forint a

Megnevezés

527

532



GMU egyéb ÁHT-tól szerzett forrás - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú GMU egyéb ÁHT-tól szerzett forrás - hosszú - 2 éven túli lejáratú GMU egyéb ÁHT-tól repó ügyletekbŋl szerzett forrás GMU egyéb pü közv. és pü kieg. tev-et végzŋk látraszóló és folyószámla betét GMU egyéb pü közv. és pü kieg. tev-et végzŋktŋl szerzett egyéb forrás - rövid GMU egyéb pü közv. és pü kieg. tev-et végzŋktŋl szerzett egyéb forrás - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú GMU egyéb pü közv. és pü kieg. tev-et végzŋktŋl szerzett egyéb forrás - hosszú - 2 éven túli lejáratú GMU egyéb pü közv. és pü kieg. tev-et végzŋktŋl repó ügyletekbŋl szerzett forrás GMU biztosítók és nyugdíjpénztárak - látraszóló és folyószámla betét GMU biztosítóktól és nyugdíjpénztáraktól szerzett egyéb forrás - rövid GMU biztosítóktól és nyugdíjpénztáraktól szerzett egyéb forrás - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú GMU biztosítóktól és nyugdíjpénztáraktól szerzett egyéb forrás - hosszú - 2 éven túli lejáratú GMU biztosítóktól és nyugdíjpénztáraktól repó ügyletekbŋl szerzett forrás GMU nem pénzügyi vállalatok - látraszóló és folyószámla betét GMU nem pénzügyi vállalatok - lekötött betét - rövid GMU nem pénzügyi vállalatok - lekötött betét - hosszú legfeljebb 2 éves lejáratú GMU nem pénzügyi vállalatok - lekötött betét - hosszú 2 éven túli lejáratú GMU nem pénzügyi vállalatoktól repó ügyletekbŋl szerzett forrás GMU háztartások és háztart. s. nonpr. int. - látraszóló és folyószámla betét GMU háztartások és háztart. s. nonpr. int. - lekötött betét - rövid GMU háztartások és háztart. s. nonpr. int. - lekötött betét - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú GMU háztartások és háztart. s. nonpr. int. - lekötött betét - hosszú - 2 éven túli lejáratú GMU háztartásoktól és háztart. s. nonpr. int.tŋl repó ügyletekbŋl szerzett forrás GMU szektoroktól egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás

553

1 B 1 8 1 6 4 2

554

1 B 1 8 2 1

Egyéb külföldiek betéte - rövid

555

1 B 1 8 2 2 1

Egyéb külföldiek betéte - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú

556

1 B 1 8 2 2 2

Egyéb külföldiek betéte - hosszú - 2 éven túli lejáratú

557

1 B 1 8 3 1

Egyéb külföldiektŋl repó ügyletekbŋl szerzett forrás

558

1 B 1 8 3 2

559

1 B 2

560

1 B 2 1 1

561

1 B 2 1 2

562

1 B 2 1 3 1

563

1 B 2 1 3 2

564

1 B 2 2 1

565

1 B 2 2 2

566

1 B 2 2 3 1

567

1 B 2 2 3 2

568

1 B 2 3 1 1

Egyéb külföldiektŋl egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás Monetáris pénzügyi intézményektŋl származó betétek (560+...+579) Belföldi hitelintézetek loro számlái Belföldi hitelintézetek lekötött betéte - rövid Belföldi hitelintézetek lekötött betéte - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Belföldi hitelintézetek lekötött betéte - hosszú - 2 éven túli lejáratú Pénzpiaci alapok loro számlái Pénzpiaci alapok lekötött betéte - rövid Pénzpiaci alapok lekötött betéte - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Pénzpiaci alapok lekötött betéte - hosszú - 2 éven túli lejáratú GMU jegybankok, EKB és GMU tartalékolási kötelezettség alá esŋ MPI-k loro számlái

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

2005/159. szám


PSZÁF azonosító

1. B.



2 0 0

FELÜGYELETI



Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

9497

PSZÁF sorkód

GMU jegybankok, EKB és GMU tartalékolási kötelezettség alá esŋ MPI-k lekötött betéte - rövid GMU jegybankok, EKB és GMU tartalékolási kötelezettség alá esŋ MPI-k lekötött betéte - hosszú legfeljebb 2 éves lejáratú GMU jegybankok, EKB és GMU tartalékolási kötelezettség alá esŋ MPI-k lekötött betéte - hosszú - 2 éven túli lejáratú GMU tartalékolási kötelezettség alá nem esŋ egyéb MPIk loro számlái GMU tartalékolási kötelezettség alá nem esŋ egyéb MPIk lekötött betéte - rövid GMU tartalékolási kötelezettség alá nem esŋ egyéb MPIk lekötött betéte - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú GMU tartalékolási kötelezettség alá nem esŋ egyéb MPIk lekötött betéte - hosszú - 2 éven túli lejáratú

1 B 2 3 1 2

570

1 B 2 3 1 3 1

571

1 B 2 3 1 3 2

572

1 B 2 3 2 1

573

1 B 2 3 2 2

574

1 B 2 3 2 3 1

575

1 B 2 3 2 3 2

576

1 B 2 3 3 1

Egyéb külföldi bankok loro számlái

577

1 B 2 3 3 2

Egyéb külföldi bankok lekötött betéte - rövid

578

1 B 2 3 3 3 1

579

1 B 2 3 3 3 2

580

1 B 3

Felvett hitelek (581+...+655)

581

1 B 3 1 1

Jegybanktól felvett hitel - rövid

582

1 B 3 1 2 1

Jegybanktól felvett hitel - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú

583

1 B 3 1 2 2

Jegybanktól felvett hitel - hosszú - 2 éven túli lejáratú

584

1 B 3 1 3

Jegybanki aktív repó

585

1 B 3 2 1 1

Hitelintézetektŋl felvett hitel - rövid

586

1 B 3 2 1 2 1

587

1 B 3 2 1 2 2 1 B 3 2 1 3 1

Forint a

Megnevezés

569

588



Egyéb külföldi bankok lekötött betéte - hosszú legfeljebb 2 éves lejáratú Egyéb külföldi bankok lekötött betéte - hosszú - 2 éven túli lejáratú

Hitelintézetektŋl felvett hitel - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Hitelintézetektŋl felvett hitel - hosszú - 2 éven túli lejáratú Hitelintézetektŋl repó ügyletekbŋl szerzett forrás Hitelintézetektŋl egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás Pénzpiaci alapoktól valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozásoktól - felvett hitel - rövid Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozásoktól - felvett hitel - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozásoktól - felvett hitel - hosszú - 2 éven túli lejáratú

589

1 B 3 2 1 3 2

590

1 B 3 3 1

591

1 B 3 3 2 1

592

1 B 3 3 2 2 1

593

1 B 3 3 2 2 2

594

1 B 3 3 2 2 3 1

595

1 B 3 3 2 2 3 2

596

1 B 3 3 2 3 1

597

1 B 3 3 2 3 2 1

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményektŋl felvett hitel - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú

598

1 B 3 3 2 3 2 2

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményektŋl felvett hitel - hosszú - 2 éven túli lejáratú

599

1 B 3 3 2 3 3 1

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményektŋl felvett hitel - felmondott - legfeljebb 3 hónapos

600

1 B 3 3 2 3 3 2

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményektŋl felvett hitel - felmondott - 3 hónapon túli, legfeljebbb 2 éves

601

1 B 3 3 3 1

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozásoktól - felvett hitel - rövid

602

1 B 3 3 3 2 1

603

1 B 3 3 3 2 2

604

1 B 3 3 3 2 3 1

605

1 B 3 3 3 2 3 2

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozásoktól - felvett hitel - felmondott - legfeljebb 3 hónapos Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozásoktól - felvett hitel - felmondott - 3 hónapon túli, legfeljebbb 2 éves Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményektŋl felvett hitel - rövid

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozásoktól - felvett hitel - hosszú legfeljebb 2 éves lejáratú Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozásoktól - felvett hitel - hosszú - 2 éven túli lejáratú Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozásoktól - felvett hitel - felmondott legfeljebb 3 hónapos Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozásoktól - felvett hitel - felmondott - 3 hónapon túli, legfeljebbb 2 éves

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9498


PSZÁF azonosító

1. B.



2 0 0



Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám

PSZÁF sorkód

FELÜGYELETI


Bankok, szakosított hit.int.: millió Ft tizedes nélkül; szöv.hit.int.: millió Ft 3 tizedessel Megnevezés Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményektŋl - felvett hitel - rövid Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményektŋl - felvett hitel - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményektŋl - felvett hitel - hosszú - 2 éven túli lejáratú Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményektŋl - felvett hitel - felmondott - legfeljebb 3 hónapos Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményektŋl - felvett hitel - felmondott - 3 hónapon túli, legfeljebbb 2 éves

606

1 B 3 3 3 3 1

607

1 B 3 3 3 3 2 1

608

1 B 3 3 3 3 2 2

609

1 B 3 3 3 3 3 1

610

1 B 3 3 3 3 3 2

611

1 B 3 3 4 1

612

1 B 3 3 4 2 1

613

1 B 3 3 4 2 2

614

1 B 3 3 4 3 1

615

1 B 3 3 4 3 2

616

1 B 3 4

Szövetkezeti tagok vagyoni hozzájárulása - rövid

617

1 B 3 5 1

Egyéb belfölditŋl felvett hitel - rövid

618

1 B 3 5 2 1

Biztosítóktól és nyugdíjpénztáraktól - felvett hitel - rövid Biztosítóktól és nyugdíjpénztáraktól - felvett hitel hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Biztosítóktól és nyugdíjpénztáraktól - felvett hitel hosszú - 2 éven túli lejáratú Biztosítóktól és nyugdíjpénztáraktól - felvett hitel felmondott - legfeljebb 3 hónapos Biztosítóktól és nyugdíjpénztáraktól - felvett hitel felmondott - 3 hónapon túli, legfeljebbb 2 éves

Egyéb belfölditŋl felvett hitel - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Egyéb belfölditŋl felvett hitel - hosszú - 2 éven túli lejáratú Egyéb belfölditŋl felvett hitel - felmondott - legfeljebb 3 hónapos

619

1 B 3 5 2 2

620

1 B 3 5 3 1

621

1 B 3 5 3 2

Egyéb belfölditŋl felvett hitel - felmondott - 3 hónapon túli, legfeljebbb 2 éves

622

1 B 3 6 1 1

GMU jegybankoktól, EKB-tól és GMU tartalékolási kötelezettség alá esŋ MPI-ktŋl felvett hitel - rövid

623

1 B 3 6 1 2 1

624

1 B 3 6 1 2 2

625

1 B 3 6 1 3 1

626

1 B 3 6 1 3 2

627

1 B 3 6 1 4 1

628

1 B 3 6 1 4 2

GMU jegybankoktól, EKB-tól és GMU tartalékolási kötelezettség alá esŋ MPI-ktŋl felvett hitel - felmondott 3 hónapon túli, legfeljebbb 2 éves

629

1 B 3 6 2 1

GMU tartalékolási kötelezettség alá nem esŋ egyéb MPIktŋl felvett hitel - rövid

630

1 B 3 6 2 2 1

GMU tartalékolási kötelezettség alá nem esŋ egyéb MPIktŋl felvett hitel - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú

631

1 B 3 6 2 2 2

GMU tartalékolási kötelezettség alá nem esŋ egyéb MPIktŋl felvett hitel - hosszú - 2 éven túli lejáratú

632

1 B 3 6 2 3 1

GMU tartalékolási kötelezettség alá nem esŋ egyéb MPIktŋl repó ügyletekbŋl szerzett forrás

633

1 B 3 6 2 3 2

GMU tartalékolási kötelezettség alá nem esŋ egyéb MPIktŋl egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás

634

1 B 3 6 2 4 1

GMU tartalékolási kötelezettség alá nem esŋ egyéb MPIktŋl felvett hitel - felmondott - legfeljebb 3 hónapos

635

1 B 3 6 2 4 2

GMU tartalékolási kötelezettség alá nem esŋ egyéb MPIktŋl felvett hitel - felmondott - 3 hónapon túli, legfeljebbb 2 éves

636

1 B 3 6 3 1

GMU egyéb szektorokkal szembeni egyéb kötelezettség rövid

637

1 B 3 6 3 2 1

GMU egyéb szektorokkal szembeni egyéb kötelezettség hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú

638

1 B 3 6 3 2 2

639

1 B 3 6 3 3 1

GMU jegybankoktól, EKB-tól és GMU tartalékolási kötelezettség alá esŋ MPI-ktŋl felvett hitel - hosszú legfeljebb 2 éves lejáratú GMU jegybankoktól, EKB-tól és GMU tartalékolási kötelezettség alá esŋ MPI-ktŋl felvett hitel - hosszú - 2 éven túli lejáratú GMU jegybankoktól, EKB-tól és GMU tartalékolási kötelezettség alá esŋ MPI-ktŋl repó ügyletekbŋl szerzett forrás GMU jegybankoktól, EKB-tól és GMU tartalékolási kötelezettség alá esŋ MPI-ktŋl egyéb valódi penziós ügyletekbŋl szerzett forrás GMU jegybankoktól, EKB-tól és GMU tartalékolási kötelezettség alá esŋ MPI-ktŋl felvett hitel - felmondott legfeljebb 3 hónapos

GMU egyéb szektorokkal szembeni egyéb kötelezettség hosszú - 2 éven túli lejáratú GMU egyéb szektorokkal szembeni egyéb kötelezettség felmondott hitel - legfeljebb 3 hónapos

Forint a

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

2005/159. szám


PSZÁF azonosító

1. B.


640


2 0 0

FELÜGYELETI



Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

9499



PSZÁF sorkód

Forint a

Megnevezés

1 B 3 6 3 3 2

GMU egyéb szektorokkal szembeni egyéb kötelezettség felmondott hitel - 3 hónapon túli, legfeljebbb 2 éves Egyéb külföldi bankoktól felvett hitel - rövid

641

1 B 3 6 4 1

642

1 B 3 6 4 2 1

643

1 B 3 6 4 2 2

644

1 B 3 6 4 3 1

645

1 B 3 6 4 3 2

646

1 B 3 6 5 1

647

1 B 3 6 5 2 1

648

1 B 3 6 5 2 2

649

1 B 3 6 5 3 1

Egyéb nemzetközi intézményektŋl, külföldi kormányoktól szerzett forrás - felmondott hitel legfeljebb 3 hónapos

650

1 B 3 6 5 3 2

Egyéb nemzetközi intézményektŋl, külföldi kormányoktól szerzett forrás - felmondott hitel - 3 hónapon túli, legfeljebbb 2 éves Egyéb külföldivel szembeni egyéb kötelezettség - rövid

Egyéb külföldi bankoktól felvett hitel - hosszú legfeljebb 2 éves lejáratú Egyéb külföldi bankoktól felvett hitel - hosszú - 2 éven túli lejáratú Egyéb külföldi bankoktól felvett hitel - felmondott legfeljebb 3 hónapos Egyéb külföldi bankoktól felvett hitel - felmondott - 3 hónapon túli, legfeljebbb 2 éves Egyéb nemzetközi intézményektŋl, külföldi kormányoktól szerzett forrás - rövid Egyéb nemzetközi int.-tŋl, külf. kormányoktól szerzett forrás - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Egyéb nemzetközi int.-tŋl, külf. kormányoktól szerzett forrás - hosszú - 2 éven túli lejáratú

651

1 B 3 6 6 1

652

1 B 3 6 6 2 1

653

1 B 3 6 6 2 2

654

1 B 3 6 6 3 1

655

1 B 3 6 6 3 2

Egyéb külföldivel szembeni egyéb kötelezettség felmondott hitel - 3 hónapon túli, legfeljebbb 2 éves

656

1 B 4

Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok (657+...+673)

657

1 B 4 1 1 1

Kötvény - rövid

658

1 B 4 1 1 2 1

Kötvény - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú

659

1 B 4 1 1 2 2

Kötvény - hosszú - 2 éven túli lejáratú

660

1 B 4 1 2 1

Átváltoztatható kötvény - legfeljebb 2 éves lejáratú

661

1 B 4 1 2 2

Átváltoztatható kötvény - 2 éven túli lejáratú

662

1 B 4 2 1

Letéti jegy - rövid

663

1 B 4 2 2 1

Letéti jegy - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú

664

1 B 4 2 2 2

Letéti jegy - hosszú - 2 éven túli lejáratú

665

1 B 4 3 1

Egyéb értékpapír - rövid

666

1 B 4 3 2 1

Egyéb értékpapír - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú

667

1 B 4 3 2 2

Egyéb értékpapír - hosszú - 2 éven túli lejáratú

668

1 B 4 4 1

669

1 B 4 4 2 1

670

1 B 4 4 2 2

671

1 B 4 5 1

672

1 B 4 5 2 1

673

1 B 4 5 2 2

674

1 B 5

Passzív kamatelhatárolások (675+...+691)

675

1 B 5 1


676

1 B 5 2


677

1 B 5 3

- jegybankkal

678

1 B 5 4


679

1 B 5 5 1


680

1 B 5 5 2 1 1


681

1 B 5 5 2 1 2

- egyéb pénzügyi közvetítŋk - egyéb intézményekkel

Egyéb külföldivel szembeni egyéb kötelezettség - hosszú legfeljebb 2 éves lejáratú Egyéb külföldivel szembeni egyéb kötelezettség - hosszú 2 éven túli lejáratú Egyéb külföldivel szembeni egyéb kötelezettség felmondott hitel - legfeljebb 3 hónapos

S

ZÁRT körben kibocsátott értékpapír - rövid ZÁRT körben kibocsátott értékpapír - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú ZÁRT körben kibocsátott értékpapír - hosszú - 2 éven túli lejáratú Külföldön kibocsátott értékpapír - rövid Külföldön kibocsátott értékpapír - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Külföldön kibocsátott értékpapír - hosszú - 2 éven túli lejáratú S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9500


PSZÁF azonosító

1. B.



2 0 0

FELÜGYELETI



Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám



PSZÁF sorkód

Forint a

Megnevezés - pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal - pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - egyéb intézményekkel

682

1 B 5 5 2 2 1

683

1 B 5 5 2 2 2

684

1 B 5 5 3


685

1 B 5 6


686

1 B 5 7 1


687

1 B 5 7 2


688

1 B 5 7 3


689

1 B 5 8

- külföldiekkel

690

1 B 5 9 1

691

1 B 5 9 2

- szektor szerint nem bontható betéti okiratokkal - szektor szerint nem bontható hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírokkal Egyéb passzív elszámolások (693+694+695+712+713+732)

692

1 B 6

693

1 B 6 1

S

694

1 B 6 2

Függŋ tételek

695

1 B 6 3

Befektetési szolgáltatási tevékenységbŋl származó forrás S összesen (696+…+712)

696

1 B 6 3 1

- központi kormányzattól

697

1 B 6 3 2 1

- helyi önkormányzatoktól

698

1 B 6 3 2 2

- TB-tŋl

699

1 B 6 3 3

- jegybanktól

700

1 B 6 3 4

- hitelintézetektŋl

701

1 B 6 3 5 1

- pénzpiaci alapoktól

702

1 B 6 3 5 2 1 1


Úton levŋ tételek

703

1 B 6 3 5 2 1 2

704

1 B 6 3 5 2 2 1

705

1 B 6 3 5 2 2 2

706

1 B 6 3 5 3

707

1 B 6 3 6

- nem pénzügyi vállalatoktól

708

1 B 6 3 7 1

- háztartások - lakosságtól

709

1 B 6 3 7 2

- háztartások - egyéni vállalkozóktól

710

1 B 6 3 8

- háztartásokat segítŋ nonprofit intézményektŋl

711

1 B 6 3 9

- külföldiektŋl

712

1 B 6 4

Államtól továbbkölcsönzésre folyósított pénzeszköz

713

1 B 6 5

Passzív elszámolás és egyéb passzív idŋbeli elhatárolás összesen (714+…+731)

714

1 B 6 5 1


715

1 B 6 5 2 1


716

1 B 6 5 2 2

- TB-vel

717

1 B 6 5 3

- jegybankkal

718

1 B 6 5 4


719

1 B 6 5 5 1


720

1 B 6 5 5 2 1 1


- egyéb pénzügyi közvetítŋk - egyéb intézményekkel - pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal - pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - egyéb intézményekkel - biztosítóktól és nyugdíjpénztáraktól

721

1 B 6 5 5 2 1 2

722

1 B 6 5 5 2 2 1

723

1 B 6 5 5 2 2 2

724

1 B 6 5 5 3

725

1 B 6 5 6


726

1 B 6 5 7 1


- egyéb pénzügyi közvetítŋk - egyéb intézményekkel - pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal - pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - egyéb intézményekkel - biztosítókkal és nyugdíjpénztárakkal

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

2005/159. szám


PSZÁF azonosító

1. B.



2 0 0

FELÜGYELETI



Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

9501

PSZÁF sorkód 1 B 6 5 7 2


728

1 B 6 5 7 3


729

1 B 6 5 8

- külföldiekkel

730

1 B 6 5 9 1

- szektor szerint nem bontható passzív idŋbeli elhatárolás Passzív idŋbeli elhatárolás mťködési költségekre

731

1 B 6 5 9 2 1 B 6 6

733

1 B 7

734

1 B 7 1 1

735

1 B 7 1 2

736

1 B 7 2

737

1 B 7 3 1

Forint a

Megnevezés

727

732



Egyéb Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek (734+...+745) Belföldiektŋl kapott alárendelt kölcsöntŋke - szavatoló tŋkénél figyelembe vehetŋ Belföldiektŋl kapott alárendelt kölcsöntŋke - szavatoló tŋkénél NEM figyelembe vehetŋ

S

Belföldiektŋl kapott kiegészítŋ alárendelt kölcsöntŋke Külföldiektŋl kapott alárendelt kölcsöntŋke - szavatoló tŋkénél figyelembe vehetŋ Külföldiektŋl kapott alárendelt kölcsöntŋke - szavatoló tŋkénél NEM figyelembe vehetŋ

738

1 B 7 3 2

739

1 B 7 4

Külföldiektŋl kapott kiegészítŋ alárendelt kölcsöntŋke

740

1 B 7 5 1

Szövetkezeti részjegy, vagyonjegy

741

1 B 7 5 2

Szövetkezeti egyéb vagyoni hozzájárulás

742

1 B 7 6 1

Belföldi tulajdonossal szembeni vagyoni kötelezettség

743

1 B 7 6 2

Külföldi tulajdonossal szembeni vagyoni kötelezettség

744

1 B 7 7 1

Egyéb hátrasorolt kötelezettség - belföldivel szemben

745

1 B 7 7 2

Egyéb hátrasorolt kötelezettség - külföldivel szemben

746

1 B 8

Céltartalék (747+...+750)

747

1 B 8 1

Függŋ és jövŋbeni kötelezettség után

748

1 B 8 2

Általános kockázati céltartalék

749

1 B 8 3

Lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartaléka

750

1 B 8 4

Egyéb céltartalék

751

1 B 9

Saját tŋke (752+...+762)

752

1 B 9 1 1

Jegyzett tŋke

753

1 B 9 1 2

Jegyzett, de be nem fizetett tŋke

754

1 B 9 2 1

Tŋketartalék - ázsió

755

1 B 9 2 2

Tŋketartalék - egyéb

756

1 B 9 3 1

Eredménytartalék - elŋzŋ évek után

757

1 B 9 3 2

Eredménytartalék - elŋzŋ évi elŋzetes eredménybŋl

758

1 B 9 3 3

Eredménytartalék - egyéb

759

1 B 9 4

Lekötött tartalék

760

1 B 9 5

Értékelési tartalék

761

1 B 9 6

Általános tartalék

762

1 B 9 7

Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény)

S

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9502

MAGYAR KÖZLÖNY

Adatszolgáltató neve

PSZÁF azonosító

1. C.


Vonatkozási idŋ Adatszolgáltató törzsszáma

MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám


2 0 0

T Á J É K O Z T A T Ó A D A T O K 1. 02 tábla MNB sorsz.


PSZÁF sorkód

001

1 C 1 1

Fedezetek, biztosítékok (teljes értéken) (2+...+12)

002

1 C 1 1 1

Pénzfedezet

003

1 C 1 1 2

Bankgaranciák és készfizetŋ kezességek

004

1 C 1 1 3 1

Központi költségvetés garanciái

005

1 C 1 1 3 2

Egyéb állami, illetve állami tulajdonú szerv garanciái

006

1 C 1 1 4 1

Értékpapírok - részvények

007

1 C 1 1 4 2

Értékpapírok - egyéb értékpapírok

008

1 C 1 1 5 1

Árbevétel engedményezés

009

1 C 1 1 5 2

Egyéb követelés engedményezés

010

1 C 1 1 6

Árukészletre bejegyzett zálogjog

011

1 C 1 1 7

Jelzálogok

012

1 C 1 1 8

Egyéb

013

1 C 1 2

Fedezetek, biztosítékok (követelés értékéig) (14+…+24)

014

1 C 1 2

1

015

1 C 1 2

2

Bankgaranciák és készfizetŋ kezességek

1 C 1 2

3 1

Központi költségvetés garanciái

017

1 C 1 2

3 2

Egyéb állami, illetve állami tulajdonú szerv garanciái

018

1 C 1 2

4 1

Értékpapírok - részvények

019

1 C 1 2

4 2

Értékpapírok - egyéb értékpapírok

020

1 C 1 2

5 1

Árbevétel engedményezés

021

1 C 1 2

5 2

Egyéb követelés engedményezés

022

1 C 1 2

6

Árukészletre bejegyzett zálogjog

023

1 C 1 2

7

Jelzálogok

024

1 C 1 2

8

Egyéb

025

1 C 1 3

Comfort letter-rel fedezett követelések értéke

026

1 C 2 1

Lombard hitelek könyv szerinti bruttó értéken (27+28+29)

027

1 C 2 1 1

Részvényfedezet mellett

028

1 C 2 1 2

Állampapír fedezete mellett

029

1 C 2 1 3

Egyéb értékpapír fedezet mellett

030

1 C 2 2

Lombard hitelek könyv szerinti nettó értéken (31+32+33)

031

1 C 2 2 1

Részvényfedezet mellett

032

1 C 2 2 2

Állampapír fedezete mellett

033

1 C 2 2 3

Egyéb értékpapír fedezet mellett

034

1 C 3

Függŋvé tett kamatok, kamat jellegť jutalékok (35+...+38)

035

1 C 3 1

Nem pénzügyi vállalatokkal szemben

036

1 C 3 2

Háztartások - Lakossággal szemben

037

1 C 3 3

Háztartások - Egyéni vállalkozókkal szemben

038

1 C 3 4

039

1 C 4 1 1 C 4 2

HM-1-01

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

S

S

Pénzfedezet

016

040

Forint

Megnevezés

S

S

S

Egyéb szektorokkal szemben Összes lejárt hitelállomány könyv szerinti bruttó értéken Összes lejárt hitelállomány könyv szerinti nettó értéken

1.C. Tájékoztató 1.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. C.



MNB adatgy. azon.

F

9503


2 0 0



PSZÁF sorkód

Összes leírt kihelyezés (január 1-jétŋl a tárgyhó végéig) könyv szerinti bruttó értéken (42+...+50)

041

1 C 5

042

1 C 5 1 1

043

1 C 5 1 2

Nem pénzügyi vállalatok - egyéb NEM hitel

044

1 C 5 1 3 1

Háztartások - Lakosság

045

1 C 5 1 3 2

Háztartások - Egyéni vállalkozók

046

1 C 5 1 4 1

Külföld - hitel

047

1 C 5 1 4 2

Külföld - egyéb NEM hitel

048

1 C 5 1 5 1

Egyéb - hitel

049

1 C 5 1 5 2

Egyéb - egyéb NEM hitel

050

1 C 5 1 6

Leírt kamatkövetelés

051

1 C 5

Összes leírt kihelyezés (január 1-jétŋl a tárgyhó végéig) könyv szerinti nettó értéken (52+...+59)

052

1 C 5 2 1

Nem pénzügyi vállalatok - hitel

053

1 C 5 2 2


054

1 C 5 2 3 1


055

1 C 5 2 3 2


056

1 C 5 2 4 1

Külföld - hitel

057

1 C 5 2 4 2


058

1 C 5 2 5 1

Egyéb - hitel

059

1 C 5 2 5 2


060

1 C 5 3

Összes véglegesen eladott kihelyezés (jan.1-jétŋl a tárgyhó végéig) - könyv szerinti bruttó értéken (61+…+69)

061

1 C 5 3 1


062

1 C 5 3 2


063

1 C 5 3 3 1


064

1 C 5 3 3 2


065

1 C 5 3 4 1

Külföld - hitel

066

1 C 5 3 4 2


067

1 C 5 3 5 1

Egyéb - hitel

068

1 C 5 3 5 2


069

1 C 5 3 6

Véglegesen eladott kamatkövetelés

070

1 C 5 4

Összes véglegesen eladott kihelyezés (jan.1-jétŋl a tárgyhó végéig) - könyv szerinti nettó értéken (71+…+78)

1

2

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

S


071

1 C 5 4 1


072

1 C 5 4 2


073

1 C 5 4 3 1


074

1 C 5 4 3 2


075

1 C 5 4 4 1

Külföld - hitel

076

1 C 5 4 4 2


077

1 C 5 4 5 1

Egyéb - hitel

078

1 C 5 4 5 2


HM-1-01

Forint

Megnevezés

S

S

S


9504

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. C.



MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám


2 0 0



PSZÁF sorkód

079

1 C 5 5

Összes véglegesen eladott kihelyezés (jan.1-jétŋl a tárgyhó végéig) - eladási értéken (80+...+88)

080

1 C 5 5 1


081

1 C 5 5 2


082

1 C 5 5 3 1


083

1 C 5 5 3 2


084

1 C 5 5 4 1

Külföld - hitel

085

1 C 5 5 4 2


086

1 C 5 5 5 1

Egyéb - hitel

087

1 C 5 5 5 2


088

1 C 5 5 6

Véglegesen eladott kamatkövetelés

089

1 C 5 6 1

Saját érd.-nek véglegesen eladott összes kih. (jan.1-tŋl a tárgyhó végéig) könyv szerinti bruttó értéken

090

1 C 5 6 2

Saját érd.-nek véglegesen eladott összes kih. (jan.1-tŋl a tárgyhó végéig) könyv szerinti nettó értéken

091

1 C 5 6 3

Saját érd.-nek véglegesen eladott összes kih. (jan.1-tŋl a tárgyhó végéig) eladási értéken

092

1 C 5 7

Nem MPI-nek és nem ÁHT-nak nyújtott hitelbŋl A HÓ SORÁN nem MPI belföldieknek és nemrezidenseknek véglegesen eladott/értékpapírosított rész - könyv szerinti bruttó értéken

093

1 C 6

Saját, belföldön kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok összesen (94+...+100)

094

1 C 6 1


095

1 C 6 2 1


096

1 C 6 2 2


097

1 C 6 3

Egyéb belföldiek

098

1 C 6 4 1

GMU tagországok

099

1 C 6 4 2

Egyéb külföld

100

1 C 6 5

Szektorálisan nem bontható

101

1 C 6 6

Saját, belföldön kibocsátott NEM FORGATHATÓ hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok állománya

102

1 C 6 6 1 1

Saját, belföldön kibocsátott nem forgatható értékpapír központi kormányzatnál - legfeljebb 2 éves lejáratú

103

1 C 6 6 1 2

Saját, belföldön kibocsátott nem forgatható értékpapír központi kormányzatnál - 2 éven túli lejáratú

104

1 C 6 6 2 1

Saját, belföldön kibocsátott nem forgatható értékpapír helyi önkormányzatnál - legfeljebb 2 éves lejáratú

105

1 C 6 6 2 2

106

1 C 6 6 3 1

107

1 C 6 6 3 2

108

1 C 6 6 4 1

109

1 C 6 6 4 2

HM-1-01

Forint

Megnevezés

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

S

S

Saját, belföldön kibocsátott nem forgatható értékpapír helyi önkormányzatnál - 2 éven túli lejáratú Saját, belföldön kibocsátott nem forgatható értékpapír belföldi monetáris pénzügyi intézményeknél - legfeljebb 2 éves lejáratú Saját, belföldön kibocsátott nem forgatható értékpapír belföldi monetáris pénzügyi intézményeknél - 2 éven túli lejáratú Saját, belföldön kibocsátott nem forgatható értékpapír egyéb püi közvtítŋknél, püi kieg.tev. végzŋknél, biztosítóknál és nyugdíjpénztáraknál - legfeljebb 2 éves lejáratú Saját, belföldön kibocsátott nem forgatható értékpapír egyéb püi közvtítŋknél, püi kieg.tev. végzŋknél, biztosítóknál és nyugdíjpénztáraknál - 2 éven túli lejáratú


2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. C.



MNB adatgy. azon.

F

9505


2 0 0



PSZÁF sorkód

Megnevezés

110

1 C 6 6 5 1

Saját, belföldön kibocsátott nem forgatható értékpapír nem pénzügyi vállalatnál - legfeljebb 2 éves lejáratú

111

1 C 6 6 5 2

Saját, belföldön kibocsátott nem forgatható értékpapír nem pénzügyi vállalatnál - 2 éven túli lejáratú

112

1 C 6 6 6 1

113

1 C 6 6 6 2

114

1 C 6 6 7 1

115

1 C 6 6 7 2

Saját, belföldön kibocsátott nem forgatható értékpapír házt. segítŋ nonprofit intézményeknél - 2 éven túli lejáratú

116

1 C 6 7

A hitelintézet tulajdonában lévŋ NEM FORGATHATÓ hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok állománya

117

1 C 6 7 1 1

Nem pénzügyi vállalatok nem forgatható értékpapírja bruttó értéken - legfeljebb 5 éves lejáratú

118

1 C 6 7 1 2

119

1 C 6 7 2 1

120

1 C 6 7 2 2

121

1 C 6 8

Saját, külföldön kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok összesen (122+...+125)

122

1 C 6 8 1 1

Belföld

123

1 C 6 8 1 2

GMU tagországok

124

1 C 6 8 1 3

Egyéb külföld

125

1 C 6 8 1 4

Szektorálisan nem bontható

126

1 C 6 8 2 1

Saját, külföldön zárt körben kibocsátott hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok - rövid

127

1 C 6 8 2 2

Saját, külföldön zárt körben kibocsátott hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok - hosszú, legfeljebb 2 éves lejáratú

128

1 C 6 8 2 3

Saját, külföldön zárt körben kibocsátott hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok - hosszú, 2 éven túli lejáratú

129

1 C 7

Egyéb tájékoztató adatok

130

1 C 7 1

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Saját, belföldön kibocsátott nem forgatható értékpapír háztartásoknál - legfeljebb 2 éves lejáratú Saját, belföldön kibocsátott nem forgatható értékpapír háztartásoknál - 2 éven túli lejáratú Saját, belföldön kibocsátott nem forgatható értékpapír házt. segítŋ nonprofit intézményeknél - legfeljebb 2 éves lejáratú

Nem pénzügyi vállalatok nem forgatható értékpapírja bruttó értéken - 5 éven túli lejáratú Egyéb püi közvetítŋk, püi kieg. tev-et végzŋk, biztosítók nem forgatható értékpapírja bruttó értéken - legfeljebb 5 éves lejáratú Egyéb püi közvetítŋk, püi kieg. tev-et végzŋk, biztosítók nem forgatható értékpapírja bruttó értéken - 5 éven túli lejáratú

Munkáltatói és helyi támogatás állománya LTP-vel kötött szerzŋdéshez kapcs. azonnali hitelek állománya könyv szerinti bruttó értéken LTP-vel kötött szerzŋdéshez kapcs. azonnali hitelek állománya könyv szerinti nettó értéken Adófizetési kötelezettség (halmozott január 1-jétŋl a tárgyhó végéig) Adófizetési különbözet (halmozott január 1-jétŋl a tárgyhó végéig)

131

1 C 7 2 1

132

1 C 7 2 2

133

1 C 7 3 1

134

1 C 7 3 2

135

1 C 7 4 1

Egyéb aktív idŋbeli elhatárolás (1AB81-bŋl)

136

1 C 7 4 2

Egyéb passzív idŋbeli elhatárolás (1B65-bŋl)

137

1 C 7 4 3

Aktív kamatelhatárolásból derivatívák miatti elhatárolás

138

1 C 7 4 4

Passzív kamatelhatárolásból derivatívák miatti elhatárolás

139

1 C 7 5 1

Nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli követelések

140

1 C 7 5 2 1

Nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értéken

141

1 C 7 5 2 2

Nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli kötelezettség nettó, céltartalékkal csökkentett értéken

HM-1-01

Forint


9506

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. C.



MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám


2 0 0



PSZÁF sorkód

142

1 C 7 6 1

143

1 C 7 6 2

144

1 C 7 7 1

145

1 C 7 7 2

146

1 C 7 7 3

147

1 C 7 8 1 1 1

148

1 C 7 8 1 1 2

149

1 C 7 8 1 2 1

Megnevezés

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Még be nem jegyzett vállalkozásba fizetett alapítói hozzájárulás (nettó értéken) Külföldi tulajdonostól alárendelt és kieg. alárendelt kölcsöntŋke (1B73-74-bŋl) Hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírokból szárm. köv. (nettó értéken) Régi TB kötvény (nettó értéken) Visszavásárolt saját részvény névértéken Iroda- és üzletházépítésre nyújtott hitel könyv szerinti bruttó értéken - legfeljebb 5 éves lejáratú Iroda- és üzletházépítésre nyújtott hitel könyv szerinti bruttó értéken - 5 éven túli lejáratú Iroda- és üzletházépítésre nyújtott hitel nettó értéken legfeljebb 5 éves lejáratú Iroda- és üzletházépítésre nyújtott hitel nettó értéken - 5 éven túli lejáratú Lakosságnak jelzálog fedezete mellett nyújtott lakáscélú hitel összesen Lakosságnak jelzálog fedezete mellett nyújtott egyéb hitel összesen

150

1 C 7 8 1 2 2

151

1 C 7 8 2 1

152

1 C 7 8 2 2

153

1 C 7 9 1

Látra szóló takarékbetétek összesen

154

1 C 7 9 2

Nem névre szóló összes betét (betéti okirat nélkül)

155

1 C 7 9 3

Nem névre szóló betéti okirat összesen

156

1 C 7 9 4

Nem névre szóló letéti jegy összesen

157

1 C 7 9 5 1

Központi kormányzat - látra szóló és folyószla betét

158

1 C 7 9 5 2

159

1 C 7 9 5 3

160

1 C 7 9 6 1

Pénzügyi derivatívák eszköz oldalon

161

1 C 7 9 6 2

Pénzügyi derivatívák forrás oldalon

162

1 C 8 1

Külföldi befektetésekbŋl kiemelt részesedések nettó S értéken (163+...+167)

163

1 C 8 1 1

164

1 C 8 1 2

165

1 C 8 1 3

166

1 C 8 1 4

167

1 C 8 1 5

168

1 C 8 2

169

1 C 8 2 1

- Hitelintézetek részére

170

1 C 8 2 2

- Pénzügyi vállalkozások részére

GMU központi kormányzat - látra szóló és folyószámla betét Egyéb külföldiek - kivéve bankok - látra szóló és folyószámla betét

- Forgatási célú külföldi részvényekbŋl - hitelintézetek - Forgatási célú külföldi részvényekbŋl - PBB vállalkozások - Bef. célú és vagyoni érd. külföldi részvényekbŋl hitelintézetek - Bef. célú és vagyoni érd. külföldi részvényekbŋl - PBB vállalkozások - Vagyoni érd. külföldi részvényekbŋl - járulékos vállalkozások Külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntŋke S nettó értéken (169+...+173)

171

1 C 8 2 3

- Befektetési vállalkozások részére

172

1 C 8 2 4

- Biztosítók részére

173

1 C 8 2 5

- Egyéb vállalkozások részére

HM-1-01

Forint


2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. D.


MNB adatgy. azon.

F

9507



2 0 0 ELADOTT ESZKÖZÖK halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel

03 tábla


MNB PSZÁF sorkód

Visszavásárlási köt. a

Megnevezés

sorsz. 001

1 D 1

Könyv szerinti értéken (2+...+5)

002

1 D 1 1

Saját eszközök

003

1 D 1 2

Követelés

004

1 D 1 3

Értékpapír

005

1 D 1 4

Befektetés

006

1 D 2

Eladási értéken (7+...+10)

007

1 D 2 1

Saját eszközök

008

1 D 2 2

Követelés

009

1 D 2 3

Értékpapír

010

1 D 2 4

Befektetés

011

1 D 3

Visszavásárlási értéken (12+...15)

012

1 D 3 1

Saját eszközök

013

1 D 3 2

Követelés

014

1 D 3 3

Értékpapír

015

1 D 3 4

Befektetés

HM-1-00

Halasztott és visszv. b

Halasztott fizetésť c

Módosult

S

S

S

1.D. Eladott eszköz

9508

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. E.



MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám


2 0 0 TRANZAKCIÓK SZÁMÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK


tábla

PSZÁF sorkód


001

1 E 0

Eszközök

002

1 E 1

Hitelleírások (3+…+17)

003

1 E 1 1

Monetáris pénzügyi intézményeknek nyújtott hitel

004

1 E 1 2 1

Egyéb pénzügyi közvetítŋknek és püi kieg. tev-et végzŋknek nyújtott hitel

005

1 E 1 2 2

Biztosítóknak és nyugdíjpénztáraknak nyújtott hitel

006

1 E 1 3

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel

007

1 E 1 4 1

008

1 E 1 4 2

009

1 E 1 4 3

010

1 E 1 5 1

011

1 E 1 5 2

012

1 E 1 5 3

013

1 E 1 5 4

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

S

Háztartásoknak és háztartásokat segítŋ nonprofit int. nyújtott - fogyasztási hitel Háztartásoknak és háztartásokat segítŋ nonprofit int. nyújtott - lakáscélú hitel Háztartásoknak és háztartásokat segítŋ nonprofit int. nyújtott - egyéb hitel GMU monetáris pénzügyi intézményeknek nyújtott hitel GMU egyéb pénzügyi közvetítŋknek és püi kieg. tev-et végzŋknek nyújtott hitel GMU biztosítóknak és nyugdíjpénztáraknak nyújtott hitel GMU nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel GMU háztartásoknak és háztartásokat segítŋ nonprofit int. nyújtott - fogyasztási hitel GMU háztartásoknak és háztartásokat segítŋ nonprofit int. nyújtott - lakáscélú hitel GMU háztartásoknak és háztartásokat segítŋ nonprofit int. nyújtott - egyéb hitel

014

1 E 1 5 5 1

015

1 E 1 5 5 2

016

1 E 1 5 5 3

017

1 E 1 5 6

Egyéb külföldieknek nyújtott hitel

018

1 E 2 1

Államháztartás legfeljebb 2 éves lejáratú értékpapírjainak árváltozása

019

1 E 2 2

2 éven túli lejáratú hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok árváltozása (20+…+28)

020

1 E 2 2 1

Monetáris pénzügyi intézmények értékpapírja

021

1 E 2 2 2

Államháztartás értékpapírja

022

1 E 2 2 3

Nem pénzügyi vállalatok értékpapírja

023

1 E 2 2 4

Egyéb pénzügyi vállalatok értékpapírja

024

1 E 2 2 5

Egyéb belföldi szektorok értékpapírja

025

1 E 2 2 6 1

GMU monetáris pénzügyi intézmények értékpapírja

026

1 E 2 2 6 2

GMU államháztartás értékpapírja

027

1 E 2 2 6 3

GMU egyéb szektorok értékpapírja

028

1 E 2 2 6 4

Egyéb külföldiek értékpapírja

029

1 E 3

Részvények és egyéb üzletrészek árváltozása (30+…+36)

030

1 E 3 1

Monetáris pénzügyi intézmények

031

1 E 3 2


032

1 E 3 3

Egyéb pénzügyi vállalatok

HM-1-01

Forint a

Megnevezés

S

S

1.E. Tranzakciós tábla

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. E.



MNB adatgy. azon.

F

9509


2 0 0 TRANZAKCIÓK SZÁMÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK


tábla

PSZÁF sorkód

Bankok, szakosított hit.int.: millió Ft tizedes nélkül; szöv.hit.int.: millió Ft 3 tizedessel Megnevezés

033

1 E 3 4

Egyéb belföldi szektorok

034

1 E 3 5 1

GMU monetáris pénzügyi intézmények

035

1 E 3 5 2

GMU egyéb szektorok

036

1 E 3 6

Egyéb külföldiek

HM-1-01

Forint a

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

1.E. Tranzakciós tábla

9510

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. F.


MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám



2 0 0


PSZÁF sorkód


1 F 1

Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek szektorbontása (2+…+33)

002 1 F 1 1 1

- központi kormányzattal szemben - hitel

003 1 F 1 1 2

- központi kormányzattal szemben - hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír

001

004 1 F 1 2 1

- helyi önkormányzatokkal szemben - hitel

005 1 F 1 2 2

- helyi önkormányzatokkal szemben - hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír

006 1 F 1 3 1

- belföldi hitelintézetekkel szemben - hitel

007 1 F 1 3 2

- belföldi hitelintézetekkel szemben - hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír

008 1 F 1 4 1 1 009 1 F 1 4 1 2

011

1 F 1 4 2 2

012

1 F 1 5 1

- biztosítókkal és nyugdíjpénztárakkal szemben - hitel

013

1 F 1 5 2

- biztosítókkal és nyugdíjpénztárakkal szemben hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír

014

1 F 1 6 1

- nem pénzügyi vállalatokkal szemben - hitel

015

1 F 1 6 2

- nem pénzügyi vállalatokkal szemben - hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír

016

1 F 1 7 1

- háztartásokkal és háztartásokat segítŋ nonprofit intézményekkel szemben - hitel

017

1 F 1 7 2

- háztartásokkal és háztartásokat segítŋ nonprofit intézményekkel szemben - hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír

018

1 F 1 8 1 1

- GMU MPIk-kel szemben - hitel

019

1 F 1 8 1 2

- GMU MPIk-kel szemben - hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír

020 1 F 1 8 2 1

- GMU központi kormányzattal szemben - hitel

021

- GMU központi kormányzattal szemben hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír

022 1 F 1 8 3 1

- GMU egyéb ÁHT-val szemben - hitel

023 1 F 1 8 3 2

- GMU egyéb ÁHT-val szemben - hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír

024 1 F 1 8 4 1

- GMU egyéb pü közv. és pü kieg. tev-et végzŋkkel szemben - hitel

025 1 F 1 8 4 2

- GMU egyéb pü közv. és pü kieg. tev-et végzŋkkel szemben - hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír

026 1 F 1 8 5 1

- GMU biztosítókkal és nyugdíjpénztárakkal szemben hitel

027 1 F 1 8 5 2

- GMU biztosítókkal és nyugdíjpénztárakkal szemben hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír

029 1 F 1 8 6 2 030 1 F 1 8 7 1 031

1 F 1 8 7 2

Összesen d

Új MNB sorszám

S

- GMU nem pénzügyi vállalatokkal szemben - hitel - GMU nem pénzügyi vállalatokkal szemben hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír - GMU háztartásokkal és háztartásokat segítŋ nonprofit intézményekkel szemben - hitel - GMU háztartásokkal és háztartásokat segítŋ nonprofit intézményekkel szemben - hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír

032 1 F 1 8 8 1

- egyéb külföldiekkel szemben - hitel

033 1 F 1 8 8 2

- egyéb külföldiekkel szemben - hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír

HM-1-01

Egyéb deviza c

- belföldi pénzpiaci alapokkal szemben - hitel

1 F 1 4 2 1

028 1 F 1 8 6 1

Euró b

- belföldi pénzpiaci alapokkal szemben - hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír - egyéb pénzügyi közvetítŋkkel és püi kieg. tev. végzŋkkel szemben - hitel - egyéb pénzügyi közvetítŋkkel és püi kieg. tev. végzŋkkel szemben - hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapír

010

1 F 1 8 2 2

Forint a

Megnevezés

1.F. Tájékoztató 2.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. F.


MNB adatgy. azon.

F

9511



2 0 0



PSZÁF sorkód

Forint a

Megnevezés

034 1 F 2

Lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek bruttó értéken összesen (35+43)

S

035 1 F 2 1

Jelzáloghitelek összesen (36+40)

S

036 1 F 2 1 1

Lakáscélú jelzáloghitelek (37+38+39)

S

037 1 F 2 1 1 1

Forrásoldali kamattámogatásos lakáshitelek

038 1 F 2 1 1 2

Állami kiegészítŋ kamattámogatású és forrásoldali kamattámogatásos lakáshitelek kombinációja

039 1 F 2 1 1 3

Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek

040 1 F 2 1 2

Általános célú jelzáloghitelek (41+42)

041

Ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek

1 F 2 1 2 1

042 1 F 2 1 2 2

Egyéb felhasználásra nyújtott hitelek

043 1 F 2 2

Ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott, NEM jelzáloghitelek összesen (44+48)

044 1 F 2 2 1

Lakáscélú hitelek ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett (45+46+47)

045 1 F 2 2 1 1

Állami kiegészítŋ kamattámogatású

046 1 F 2 2 1 2

Egyéb eszközoldali kamattámogatású

047 1 F 2 2 1 3

Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek

048 1 F 2 2 2

Egyéb célra, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek (49+50)

049 1 F 2 2 2 1

Ingatlancélú felhasználás

050 1 F 2 2 2 2

Egyéb felhasználás

051

1 F 3 1

052 1 F 3 1 1 1 053 1 F 3 1 1 2 1 054 1 F 3 1 1 2 2 055 1 F 3 1 2 1 056 1 F 3 1 2 2 1 057 1 F 3 1 2 2 2 058 1 F 3 1 3 1 059 1 F 3 1 3 2 1 060 1 F 3 1 3 2 2 061

1 F 3 1 4 1

062 1 F 3 1 4 2 1 063 1 F 3 1 4 2 2 064 1 F 3 1 5 1 065 1 F 3 1 5 2 1 066 1 F 3 1 5 2 2 067 1 F 3 2 068 1 F 3 2 1 1

HM-1-01

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Új MNB sorszám

S

S

S

S

Háztartások egyes hitel fajtáinak részletezése bruttó értéken Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - személyi hitel - rövid Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - személyi hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - személyi hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - gépjármť vásárlási hitel - rövid Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - gépjármť vásárlási hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - gépjármť vásárlási hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel szabadfelhasználású jelzáloghitel - rövid Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel szabadfelhasználású jelzáloghitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú - Lakosság - fogyasztási hitel Háztartások szabadfelhasználású jelzáloghitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - áruvásárlási és egyéb - rövid Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - áruvásárlási és egyéb - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - áruvásárlási és egyéb - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - gépjármť vásárlási hitel - rövid Háztartások - Egyéni vállalkozók - gépjármť vásárlási hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - gépjármť vásárlási hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások egyes hitel fajtáinak részletezése nettó értéken Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - személyi hitel - rövid


9512

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. F.


MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám



2 0 0


PSZÁF sorkód

069 1 F 3 2 1 2 1 070 1 F 3 2 1 2 2 071

1 F 3 2 2 1

072 1 F 3 2 2 2 1 073 1 F 3 2 2 2 2 074 1 F 3 2 3 1 075 1 F 3 2 3 2 1 076 1 F 3 2 3 2 2 077 1 F 3 2 4 1 078 1 F 3 2 4 2 1 079 1 F 3 2 4 2 2 080 1 F 3 2 5 1 081

1 F 3 2 5 2 1

082 1 F 3 2 5 2 2

HM-1-01


Forint a

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Új MNB sorszám

Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - személyi hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - személyi hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - gépjármť vásárlási hitel - rövid Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - gépjármť vásárlási hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - gépjármť vásárlási hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel szabadfelhasználású jelzáloghitel - rövid Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel szabadfelhasználású jelzáloghitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú - Lakosság - fogyasztási hitel Háztartások szabadfelhasználású jelzáloghitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - áruvásárlási és egyéb - rövid Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - áruvásárlási és egyéb - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - áruvásárlási és egyéb - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - gépjármť vásárlási hitel - rövid Háztartások - Egyéni vállalkozók - gépjármť vásárlási hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - gépjármť vásárlási hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú


EGYES ESZKÖZ ÉS FORRÁSTÉTELEK hóvégi állományának DEVIZASZERKEZETE (kiegészítŋ adatok; hitelek bruttó, értékpapírok nettó könyv szerinti értéken) ezer deviza; JPYmillió; egyéb EU devizák összesen, többi deviza összesen: mFt 06 tábla Egyéb devizák

Nem GMU EU tagországok devizája MNB sorsz

PSZÁF sorkód

Megnevezés

001

1G1

ESZKÖZÖK

002

1G1 1

Hitelek, elhelyezett betétek

003

1G1 1 1 1

Központi kormányzatnak nyújtott hitel

004

1G1 1 1 2

Helyi önkormányzatoknak nyújtott hitel

005

1G1 1 2

Belföldi monetáris pénzügyi intézményeknek nyújtott hitel, náluk elhelyezett betét

1G1 1 3

Egyéb pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel

1G1 1 4 1

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel - rövid

008

1G1 1 4 2 1

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves

009

1 G 1 1 4 2 2 Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli

010

1G1 1 5

GBP c

USD e

JPY f

CHF g

CAD h

NOK i

AUD j

többi deviza összesen k

Háztartásoknak nyújtott hitel

011

1G1 1 6

012

1G1 1 7 1

013

1G1 1 7 2

014

1G1 1 8 1

015

1G1 1 8 2

016

1G1 1 9 1

Egyéb külföldieknek nyújtott hitel - rövid

017

1G1 1 9 2

Egyéb külföldieknek nyújtott hitel - hosszú

018

1G1 2

Hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok

019

1G1 2 1 1

Központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok

020

1G1 2 1 2

Helyi önkormányzatok által kibocsátott értékpapírok

021

1G1 2 2

Belföldi monetáris pénzügyi intézmények által kibocsátott értékpapírok

Háztartásokat segítŋ nonprofit intézményeknek nyújtott hitel GMU monetáris pénzügyi intézményeknek nyújtott hitelek, náluk elhelyezett betétek GMU rezidenseknek (monetáris pénzügyi intézmények kivételével) nyújtott hitel Egyéb külföldi bankoknak nyújtott hitel, náluk elhelyezett betét rövid Egyéb külföldi bankoknak nyújtott hitel, náluk elhelyezett betét hosszú

022

1G1 2 3

Egyéb belföldi szektorok által kibocsátott értékpapírok

023

1G1 2 4 1

GMU monetáris pénzügyi intézmények által kibocsátott értékpapírok

024

1G1 2 4 2

GMU egyéb szektorok által kibocsátott értékpapírok

025

1G1 2 5 1

Egyéb külföldi bankok által kibocsátott értékpapírok

026

1G1 2 5 2

Egyéb külföldiek által kibocsátott értékpapírok

027

1G1 2 6

Külföldi részesedések

1.G. Devizaszerkezet

9513

HM-1-01

SEK b

MAGYAR KÖZLÖNY

006 007

DKK a

egyéb EU devizák összesen d

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: F01, F08, F09, F03, F14

9514

MNB adatgyťjtés azonosító: F01, F08, F09, F03, F14 EGYES ESZKÖZ ÉS FORRÁSTÉTELEK hóvégi állományának DEVIZASZERKEZETE (kiegészítŋ adatok; hitelek bruttó, értékpapírok nettó könyv szerinti értéken) ezer deviza; JPYmillió; egyéb EU devizák összesen, többi deviza összesen: mFt 06 tábla Egyéb devizák

Nem GMU EU tagországok devizája MNB sorsz

PSZÁF sorkód

Megnevezés

1G2

FORRÁSOK

029

1G2 1

Betétek, felvett hitelek, alárendelt kölcsöntŋke

030

1G2 1 1 1

Központi kormányzattól

031

1G2 1 1 2

Helyi önkormányzatoktól

032

1G2 1 2

Belföldi monetáris pénzügyi intézményektŋl

033

1G2 1 3

Egyéb pénzügyi vállalatoktól

034

1G2 1 4 1

Nem pénzügyi vállalatoktól - rövid

035

1 G 2 1 4 2 1 Nem pénzügyi vállalatoktól - hosszú - legfeljebb 2 éves

036

1 G 2 1 4 2 2 Nem pénzügyi vállalatoktól - hosszú - 2 éven túli

037

1G2 1 5 1

038

1 G 2 1 5 2 1 Háztartásoktól - hosszú - legfeljebb 2 éves

039

1 G 2 1 5 2 2 Háztartásoktól - hosszú - 2 éven túli

040

1G2 1 6

Háztartásokat segítŋ nonprofit intézményektŋl

GBP c

USD e

JPY f

CHF g

CAD h

NOK i

AUD j

többi deviza összesen k

Háztartásoktól - rövid

041

1G2 1 7 1

GMU monetáris pénzügyi intézményektŋl

042

1G2 1 7 2

GMU egyéb szektoroktól

043

1G2 1 8 1

Egyéb külföldi bankoktól - rövid

044

1G2 1 8 2

Egyéb külföldi bankoktól - hosszú

045

1G2 1 9 1

Egyéb külföldiektŋl - rövid

046

1G2 1 9 2

Egyéb külföldiektŋl - hosszú

047

1G2 2

Hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok

048

1G3 1

Egyéb eszközök

049

1G3 2

Egyéb források

1.G. Devizaszerkezet

2005/159. szám

HM-1-01

SEK b

MAGYAR KÖZLÖNY

028

DKK a

egyéb EU devizák összesen d

2005/159. szám


PSZÁF azonosító

1. H.


MNB adatgy. azon.

F 0 1

9515


Bizonylat jellege (E,M)

2 0 0 ÉRTÉKELÉSSEL KAPCSOLATOS ADATOK


PSZÁF sorkód

001 1 H 1 1 002 1 H 1 2 003 1 H 2 1 004 1 H 2 1 1 005 1 H 2 1 1 1 006 1 H 2 1 1 2


Egyes eszközök értékvesztése összesen (3+35+73+93+109) Egyes eszközök értékelési különbözete összesen (19+54+83+101+110) Forgatási célú értékpapírok értékvesztése összesen (4+13) Hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok értékvesztése összesen (5+…+12) Állampapírok és helyi önkormányzati kötvény értékvesztése

Belföldi hitelintézeti kötvény értékvesztése

008 1 H 2 1 1 4

Egyéb püi közvetítŋk, püi kieg. tev. végzŋk, biztosítók kötvényének értékvesztése

009 1 H 2 1 1 5

Nem pénzügyi vállalatok kötvényének értékvesztése

010 1 H 2 1 1 6

Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények kötvényének értékvesztése

1 H 2 1 1 7

Külföldi kötvények értékvesztése

013 1 H 2 1 2

Tulajdoni részesedések értékvesztése összesen (14+…+18)

014 1 H 2 1 2 1

Belföldi hitelintézetek részvényeinek értékvesztése

015 1 H 2 1 2 2

Pénzpiaci alapok befektetési jegyeinek értékvesztése

016 1 H 2 1 2 3

Egyéb bef.jegyek, egyéb püi közvetítŋk, pénzügyi kieg. tev. végzŋk, biztosítók részvényének értékvesztése

017 1 H 2 1 2 4

Nem pénzügyi vállalatok részvényeinek értékvesztése

018 1 H 2 1 2 5

020 1 H 2 2 1 021 1 H 2 2 1 1

023 1 H 2 2 1 3

Belföldi hitelintézeti kötvény értékelési különbözete

026 1 H 2 2 1 6 027 1 H 2 2 1 7 028 1 H 2 2 1 8 029 1 H 2 2 2 030 1 H 2 2 2 1 031 1 H 2 2 2 2 032 1 H 2 2 2 3 033 1 H 2 2 2 4 034 1 H 2 2 2 5 035 1 H 3 1 036 1 H 3 1 1 037 1 H 3 1 1 1

HM-1-01

Módosult

S S S S

S

Külföldi részvények, bef. jegyek értékvesztése

Jegybanki kötvény értékelési különbözete

025 1 H 2 2 1 5

Összesen d

Forgatási célú értékpapírok értékelési különbözete S összesen (20+29) Hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok értékelési S különbözete összesen (21+…+28) Állampapírok és helyi önkormányzati kötvény értékelési különbözete

022 1 H 2 2 1 2

024 1 H 2 2 1 4

Egyéb deviza c

Egyéb belföldi kötvény értékvesztése

012 1 H 2 1 1 8

019 1 H 2 2

Euró b

Jegybanki kötvény értékvesztése

007 1 H 2 1 1 3

011

Forint a

Megnevezés

Egyéb püi közvetítŋk, püi kieg. tev. végzŋk, biztosítók kötvényének értékelési különbözete Nem pénzügyi vállalatok kötvényének értékelési különbözete Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények kötvényének értékelési különbözete Egyéb belföldi kötvény értékelési különbözete Külföldi kötvények értékelési különbözete Tulajdoni részesedések értékelési különbözete összesen S (30+…+34) Belföldi hitelintézetek részvényeinek értékelési különbözete Pénzpiaci alapok befektetési jegyeinek értékelési különbözete Egyéb bef.jegyek, egyéb püi közvetítŋk, pénzügyi kieg. tev. végzŋk, biztosítók részvényének értékelési különbözete Nem pénzügyi vállalatok részvényeinek értékelési különbözete Külföldi részvények, bef. jegyek értékelési különbözete Befektetési célú értékpapírok értékvesztése összesen (36+48) Hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok értékvesztése összesen (37+…+47) Állampapírok és helyi önkormányzati kötvény értékvesztése

S S

1.H. Értékeléssel kapcsolatos adatok

9516


PSZÁF azonosító

1. H.


MNB adatgy. azon.

F 0 1

2005/159. szám





PSZÁF sorkód


038 1 H 3 1 1 2

Jegybanki kötvény értékvesztése

039 1 H 3 1 1 3

Belföldi hitelintézeti kötvény értékvesztése

040 1 H 3 1 1 4

Egyéb püi közvetítŋk, püi kieg. tev. végzŋk, biztosítók kötvényének értékvesztése

041 1 H 3 1 1 5

Nem pénzügyi vállalatok kötvényének értékvesztése

042 1 H 3 1 1 6

Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények kötvényének értékvesztése

043 1 H 3 1 1 7

Egyéb belföldi kötvény értékvesztése

044 1 H 3 1 1 8

Külföldi kötvények értékvesztése

045 1 H 3 1 1 9 1

Belföldi hitelintézetek ZÁRT körť kötvényének értékvesztése

046 1 H 3 1 1 9 2

Egyéb püi közvetítŋk, pénzügyi kieg. tev. végzŋk, biztosítók ZÁRT körť kötvényének értékvesztése

047 1 H 3 1 1 9 3 048 1 H 3 1 2

Nem pénzügyi vállalatok ZÁRT körť kötvényének értékvesztése Tulajdoni részesedések értékvesztése összesen (49+…+53)

049 1 H 3 1 2 1


050 1 H 3 1 2 2

Pénzpiaci alapok befektetési jegyeinek értékvesztése

051 1 H 3 1 2 3

Egyéb bef.jegyek, egyéb püi közvetítŋk, pénzügyi kieg. tev. végzŋk, biztosítók részvényének értékvesztése

052 1 H 3 1 2 4

Nem pénzügyi vállalatok részvényeinek értékvesztése

053 1 H 3 1 2 5 054 1 H 3 2 055 1 H 3 2 1 056 1 H 3 2 1 1

Jegybanki kötvény értékelési különbözete Belföldi hitelintézeti kötvény értékelési különbözete

061 1 H 3 2 1 6

Egyéb belföldi kötvény értékelési különbözete

063 1 H 3 2 1 8

Külföldi kötvények értékelési különbözete

065 1 H 3 2 1 9 2 066 1 H 3 2 1 9 3 067 1 H 3 2 2 068 1 H 3 2 2 1 069 1 H 3 2 2 2 070 1 H 3 2 2 3 071 1 H 3 2 2 4

Módosult

S

Belföldi hitelintézetek ZÁRT körť kötvényének értékelési különbözete Egyéb püi közvetítŋk, pénzügyi kieg. tev. végzŋk, biztosítók ZÁRT körť kötvényének értékelési különbözete Nem pénzügyi vállalatok ZÁRT körť kötvényének értékelési különbözete Tulajdoni részesedések értékelési különbözete összesen S (68+…+72) Belföldi hitelintézetek részvényeinek értékelési különbözete Pénzpiaci alapok befektetési jegyeinek értékelési különbözete Egyéb bef.jegyek, egyéb püi közvetítŋk, pénzügyi kieg. tev. végzŋk, biztosítók részvényének értékelési különbözete Nem pénzügyi vállalatok részvényeinek értékelési különbözete

072 1 H 3 2 2 5

Külföldi részvények, bef. jegyek értékelési különbözete

073 1 H 4 1

Hitelek értékvesztése összesen (74+…+82)

074 1 H 4 1 1

Központi kormányzat hitelének értékvesztése

HM-1-01

Összesen d

Egyéb püi közvetítŋk, püi kieg. tev. végzŋk, biztosítók kötvényének értékelési különbözete Nem pénzügyi vállalatok kötvényének értékelési különbözete Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények kötvényének értékelési különbözete

062 1 H 3 2 1 7

064 1 H 3 2 1 9 1

Egyéb deviza c

Külföldi részvények, bef. jegyek értékvesztése

058 1 H 3 2 1 3

060 1 H 3 2 1 5

Euró b

Befektetési célú értékpapírok értékelési S különbözete összesen (55+67) Hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok értékelési S különbözete összesen (56+…+66) Állampapírok és helyi önkormányzati kötvény értékelési különbözete

057 1 H 3 2 1 2

059 1 H 3 2 1 4

Forint a

Megnevezés

S


2005/159. szám


PSZÁF azonosító

1. H.


MNB adatgy. azon.

F 0 1

9517





PSZÁF sorkód

075 1 H 4 1 2 076 1 H 4 1 3 077 1 H 4 1 4 078 1 H 4 1 5 079 1 H 4 1 6


Háztartások - Egyéni vállalkozók - hitelek értékvesztése

082 1 H 4 1 9

Külfölddel szembeni követelések értékvesztése

083 1 H 4 2

Hitelek értékelési különbözete összesen (84+…+92)

084 1 H 4 2 1

Központi kormányzat hitelének értékelési különbözete

085 1 H 4 2 2

Helyi önkormányzatok hitelének értékelési különbözete

086 1 H 4 2 3

Monetáris pénzügyi intézményeknek nyújtott hitel értékelési különbözete

087 1 H 4 2 4

Egyéb püi közv., püi kieg. tev. végzŋknek, biztosítóknak nyújtott hitelek értékelési különbözete

088 1 H 4 2 5

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek értékelési különbözete

093 1 H 5 1

Vagyoni érdekeltségek értékvesztése (94+...+97)

094 1 H 5 1 1


097 1 H 5 1 4

Egyéb püi közv., püi kieg. tev. végzŋkben, biztosítókban, nypénzt. részesedés értékvesztése Nem pénzügyi vállalatokban részesedések, üzletrészek értékvesztése Külföldi részvények, részesedések értékvesztése (98+…+100)

098 1 H 5 1 4 1

Külföldi hitelintézetek részvényeinek értékvesztése

099 1 H 5 1 4 2

Külföldi PBB-k részvényeinek értékvesztése

100 1 H 5 1 4 3 101

1 H 5 2

102 1 H 5 2 1 103 1 H 5 2 2 104 1 H 5 2 3 105 1 H 5 2 4 106 1 H 5 2 4 1 107 1 H 5 2 4 2

Külföldi PBB-k részvényeinek értékelési különbözete Külföldi egyéb részvények értékelési különbözete

110

1 H 6 2

111

1 H 6 2 1

112

1 H 6 2 2

HM-1-01

S

S

Külföldi egyéb részvények értékvesztése Vagyoni érdekeltségek értékelési különbözete (102+…+105) Belföldi hitelintézetek részvényeinek értékelési különbözete Egyéb püi közv., püi kieg. tev. végzŋkben, biztosítókban, nypénzt. részesedés értékelési Nem pénzügyi vállalatokban részesedések, üzletrészek értékelési különbözete Külföldi részvények, részesedések értékelési különbözete (106+…+108) Külföldi hitelintézetek részvényeinek értékelési különbözete

108 1 H 5 2 4 3 109 1 H 6 1

S

Háztartások - Lakosság - hitelek értékelési különbözete

Külfölddel szembeni követelések értékelési különbözete

096 1 H 5 1 3

Módosult

Háztartások - Egyéni vállalkozók - hitelek értékelési különbözete Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények hitelének értékelési különbözete

092 1 H 4 2 9

095 1 H 5 1 2

Összesen d

Háztartások - Lakosság - hitelek értékvesztése

Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények hitelének értékvesztése

091 1 H 4 2 8

Egyéb deviza c

Helyi önkormányzatok hitelének értékvesztése

081 1 H 4 1 8

090 1 H 4 2 7

Euró b

Monetáris pénzügyi intézményeknek nyújtott hitel értékvesztése Egyéb püi közv., püi kieg. tev. végzŋknek, biztosítóknak nyújtott hitelek értékvesztése Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek értékvesztése

080 1 H 4 1 7

089 1 H 4 2 6

Forint a

Megnevezés

Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értékvesztése Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értékelési különbözete (1AB86-ból) (111+112) Egyéb elszámolások, eszközök, követelések értékelési különbözete

S

S

S

Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete


9518


PSZÁF azonosító

1. H.


MNB adatgy. azon.

F 0 1

2005/159. szám





PSZÁF sorkód


113

1 H 7

114

1 H 7 1 1

115

1 H 7 1 1 1

116

1 H 7 1 1 2

117

1 H 7 1 2

118

1 H 7 2 1

Értékhelyesbítés értékelési tartaléka (1B95-bŋl)

119

1 H 7 2 2

Valós értékelés értékelési tartaléka (1B95-bŋl)

HM-1-01

Forint a

Megnevezés

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

Források értékelése Kötelezettségek értékelési különbözete (1B66-ból) (115+116) Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete (1B66-ból)

S


2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

2. A.

9519



MNB adatgy. azon.

F

Bizonylat jellege (E,M.N)

2 0 0

EREDMÉNYKIMUTATÁS 07 tábla MNB


sorsz.

Tárgyhavi a

Megnevezés

001

2 A 1

KAMAT ÉS KAMATJELLEGŤ BEVÉTEL ÖSSZESEN (2+14+19+29)

S

002

2 A 1 1

Hitelek kamat és kamatjellegť bevétele (3+...+13)

S

003

2 A 1 1 1 1

Folyószámla hitelek

004

2 A 1 1 1 2

Váltók

005

2 A 1 1 1 3

Fogyasztási hitelek

006

2 A 1 1 1 4

Egyéb rövid lejáratú hitelek

007

2 A 1 1 2 1

Megvásárolt követelések

008

2 A 1 1 2 2

Értékpapírvásárlásra nyújtott hitelek

009

2 A 1 1 2 3

Lakáscélú hitelek

010

2 A 1 1 2 4

Nyújtott alárendelt és kiegészítŋ alárendelt kölcsöntŋke

011

2 A 1 1 2 5

Egyéb hosszú lejáratú hitelek

012

2 A 1 1 3

Pénzügyi lízing

013

2 A 1 1 4

Hitelek között szereplŋ valódi penziós ügyletek

014

2 A 1 2

Jegybanki és bankközi betétek kamat és kamatjellegť bevétele S (15+...+18)

015

2 A 1 2 1

Jegybanknál elhelyezett betétek

016

2 A 1 2 2 1

Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek

017

2 A 1 2 2 2

Külföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek

018

2 A 1 2 3

Hitelintézetek - bankközi valódi penziós ügyletek

019

2 A 1 3

Értékpapírok kamat és kamatjellegť bevétele (20+...+28)

020

2 A 1 3 1

Kincstárjegy, államkötvény

021

2 A 1 3 2


022

2 A 1 3 3

Jegybanki kötvény

023

2 A 1 3 4 1

Hitelintézetek, egyéb püi közvetítŋk, pénzügyi kieg. tev. végzŋk, biztosítók nyílt körť kötvénye

024

2 A 1 3 4 2

Egyéb nyílt körť kötvény

025

2 A 1 3 4 3

Zárt körť kötvény

026

2 A 1 3 4 4

Befektetési jegy hozama

027

2 A 1 3 5 1

Külföldi állampapír

2 A 1 3 5 2

Külföldi egyéb értékpapír

029

2 A 1 4

Egyéb kamat és kamatjellegť bevétel

030

2 A 2

KAMAT ÉS KAMATJELLEGŤ RÁFORDÍTÁS ÖSSZESEN (31+39+42+50+54+55)

S

031

2 A 2 1

Betétek kamat és kamatjellegť ráfordítása (32+...+38)

S

032

2 A 2 1 1 1

Folyószámla- és látra szóló betétek

2 A 2 1 1 2

Rövid lejáratú betétek

034

2 A 2 1 1 3

Hosszú lejáratú betétek

035

2 A 2 1 2 1

Rövid lejáratú betéti okiratok

HM-2-01

Módosult

S

028

033

Halmozott b

2.A. Eredménykimutatás

9520

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

2. A.

2005/159. szám



MNB adatgy. azon.

F


2 0 0



sorsz.

Tárgyhavi a

Megnevezés

036

2 A 2 1 2 2

Hosszú lejáratú betéti okiratok

037

2 A 2 1 3

Lakáscélú betétek

038

2 A 2 1 4

Betétek között szereplŋ valódi penziós ügyletek

039

2 A 2 2

Hitelintézetektŋl származó bankközi betét kamat és kamatjellegť ráfordítása (40+41)

040

2 A 2 2 1

Belföldi hitelintézetek által elhelyezett betétek

041

2 A 2 2 2

Külföldi hitelintézetek által elhelyezett betétek

042

2 A 2 3

Felvett hitelek kamat és kamatjellegť ráfordítása (43+...+49)

043

2 A 2 3 1 1

Jegybanktól felvett hitelek

044

2 A 2 3 1 2

Jegybanki aktív repo

045

2 A 2 3 2 1

Belföldi hitelintézetektŋl, egyéb püi közvetítŋktŋl, püi kieg. tev. végzŋktŋl, biztosítóktól felvett hitelek

046

2 A 2 3 2 2

Külföldi hitelintézetektŋl felvett hitelek

047

2 A 2 3 3

Hitelintézetek - valódi penziós ügyletek

048

2 A 2 3 4

Nemzetközi intézményektŋl, kormányoktól felvett hitelek

049

2 A 2 3 5

Egyéb felvett hitelek

050

2 A 2 4

Értékpapírok kamat és kamatjellegť ráfordítása (51+52+53)

S

S

051

2 A 2 4 1

Kötvények

2 A 2 4 2

Letéti jegyek

053

2 A 2 4 3

Egyéb értékpapírok

054

2 A 2 5

Hátrasorolt kötelezettségek kamat és kamatjellegť ráfordítása

055

2 A 2 6

Egyéb kamat és kamat jellegť ráfordítás

056

2 A 3

KAMATKÜLÖNBÖZET (1-30)

057

2 A 4 1

Kapott osztalék (58+59+60)

058

2 A 4 1 1

059

2 A 4 1 2

060

2 A 4 1 3

061

2 A 4 2

JUTALÉK ÉS DÍJEREDMÉNY (62-67)

S

2 A 4 2 1

Jutalékért végzett pénzügyi és bef. szolgáltatások bevétele (63+…+66)

S

S

Befektetési célú részvényekbŋl, részesedésekbŋl - kapcsolt vállalkozásoktól Befektetési célú részvényekbŋl, részesedésekbŋl - egyéb részesedési viszonyban lévŋ vállalkozásoktól Forgatási célú részvényekbŋl, egyéb részesedésekbŋl

063

2 A 4 2 1 1

Pénzforgalmi és lebonyolítási jutalékok

064

2 A 4 2 1 2

Garancia, kezességvállalási díjak

065

2 A 4 2 1 3

Egyéb jutalékok és díjak

066

2 A 4 2 1 4

Befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos díj- és jutalék bevételek

067

2 A 4 2 2

Jutalékért végzett pénzügyi és bef. szolgáltatások ráfordítása (68+69+70)

068

2 A 4 2 2 1

Pénzforgalmi és lebonyolítási jutalékok

069

2 A 4 2 2 2

Egyéb jutalékok és díjak

HM-2-01

Módosult

S

052

062

Halmozott b

S


2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9521


PSZÁF azonosító

2. A.



MNB adatgy. azon.

F


2 0 0

EREDMÉNYKIMUTATÁS 07 tábla MNB sorsz.


070

2 A 4 2 2 3

Befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos díj- és jutalék ráfordítások

071

2 A 4 3

PÉNZÜGYI MŤVELETEK EREDMÉNYE (72+88+104)

072

2 A 4 3 1

Pénzügyi szolgáltatásokból származó eredmény (73-74+75+7677+78+79-80+81-82+83-84+85+86-87)

073

2 A 4 3 1 1 1

Befektetési célú értékpapírok értékesítésébŋl származó bevétel

074

2 A 4 3 1 1 2

075

2 A 4 3 1 1 3

076

2 A 4 3 1 2 1

Vagyoni érdekeltségek értékesítésébŋl származó bevétel

077

2 A 4 3 1 2 2

Vagyoni érdekeltségek értékesítésébŋl, leírásából származó ráfordítás

078

2 A 4 3 1 2 3

Értékvesztés visszaírása vagyoni érdekeltségek értékesítése miatt

079

2 A 4 3 1 3 1

Devizaeszközök és kötelezettségek átértékelésébŋl származó nyereség

080

2 A 4 3 1 3 2

081

2 A 4 3 1 3 3

082

2 A 4 3 1 3 4

083

2 A 4 3 1 4 1

Vásárolt követelés értékesítés nyeresége

084

2 A 4 3 1 4 2

Vásárolt követelés értékesítés vesztesége

2 A 4 3 1 4 3

Vásárolt követelés értékesítéséhez kapcsolódó értékvesztés visszaírás

2 A 4 3 1 5 1

Pénzügyi szolgáltatás egyéb bevétele

087

2 A 4 3 1 5 2

Pénzügyi szolgáltatás egyéb ráfordítása

088

2 A 4 3 2

Hitelintézettel, MNB-vel végzett befekt. szolg. tevék.-bŋl szárm. eredmény (89-90-91+92+93+94-95-96+97+98+99100+101+102-103)

089

2 A 4 3 2 1 1

Deviza határidŋs ügyletekbŋl származó bevétel

090

2 A 4 3 2 1 2

Deviza határidŋs ügyletekbŋl származó ráfordítás

091

2 A 4 3 2 1 3 1

Deviza határidŋs ügyletekhez kapcsolódó céltartalékképzés

092

2 A 4 3 2 1 3 2

Deviza határidŋs ügyletekhez kapcsolódó céltartalékfelhasználás

093

2 A 4 3 2 1 3 3

Deviza határidŋs ügyletekhez kapcsolódó céltartalékfelszabadítás

094

2 A 4 3 2 2 1

Egyéb határidŋs ügyletekbŋl származó bevétel

095

2 A 4 3 2 2 2

Egyéb határidŋs ügyletekbŋl származó ráfordítás

096

2 A 4 3 2 2 3 1

Egyéb határidŋs ügyletekhez kapcsolódó céltartalékképzés

097

2 A 4 3 2 2 3 2

Egyéb határidŋs ügyletekhez kapcsolódó céltartalékfelhasználás

098

2 A 4 3 2 2 3 3

Egyéb határidŋs ügyletekhez kapcsolódó céltartalékfelszabadítás

099

2 A 4 3 2 3 1

Forgatási célú értékpapír árfolyamváltozásából származó bevétel

100

2 A 4 3 2 3 2

Forgatási célú értékpapír árfolyamváltozásából származó ráfordítás

101

2 A 4 3 2 3 3 2 A 4 3 2 4 1 2 A 4 3 2 4 2

HM-2-01

Módosult

S

Devizaeszközök és kötelezettségek átértékelésébŋl származó veszteség Devizaeszközökkel és devizaforrásokkal kapcsolatos realizált árfolyamnyereség Devizaeszközökkel és devizaforrásokkal kapcsolatos realizált árfolyamveszteség

085

102

Halmozott b

Befektetési célú értékpapírok értékesítésébŋl, leírásából származó ráfordítás Értékvesztés visszaírása befektetési célú értékpapírok értékesítése miatt

086

103

Tárgyhavi a

Megnevezés

Forgatási célú értékpapír értékesítéséhez kapcsolódó értékvesztés visszaírás Hitelintézettel, MNB-vel végzett befekt. szolg. tevék.-bŋl szárm. egyéb bevétel Hitelintézettel, MNB-vel végzett befekt. szolg. tevék.-bŋl szárm. egyéb ráfordítás


9522

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


PSZÁF azonosító

2. A.



MNB adatgy. azon.

F


2 0 0

EREDMÉNYKIMUTATÁS 07 tábla MNB sorsz.


Megnevezés

104

2 A 4 3 3

Befektetési szolgáltatásból származó eredmény (105-106107+108+109+110-111-112+113+114+115-116-117+118+119-120)

105

2 A 4 3 3 1 1

Deviza határidŋs ügyletekbŋl származó bevétel

106

2 A 4 3 3 1 2

Deviza határidŋs ügyletekbŋl származó ráfordítás

107

2 A 4 3 3 1 3 1

Deviza határidŋs ügyletekhez kapcsolódó céltartalékképzés

108

2 A 4 3 3 1 3 2

Deviza határidŋs ügyletekhez kapcsolódó céltartalékfelhasználás

109

2 A 4 3 3 1 3 3

Deviza határidŋs ügyletekhez kapcsolódó céltartalékfelszabadítás

110

2 A 4 3 3 2 1

Egyéb határidŋs ügyletekbŋl származó bevétel

111

2 A 4 3 3 2 2

Egyéb határidŋs ügyletekbŋl származó ráfordítás

112

2 A 4 3 3 2 3 1

Egyéb határidŋs ügyletekhez kapcsolódó céltartalékképzés

113

2 A 4 3 3 2 3 2

Egyéb határidŋs ügyletekhez kapcsolódó céltartalékfelhasználás

114

2 A 4 3 3 2 3 3

Egyéb határidŋs ügyletekhez kapcsolódó céltartalékfelszabadítás

115

2 A 4 3 3 3 1

Forgatási célú értékpapír árfolyamváltozásából származó bevétel

116

2 A 4 3 3 3 2

Forgatási célú értékpapír árfolyamváltozásából származó ráfordítás

117

2 A 4 3 3 3 3

Forgatási célú értékpapírok értékvesztése

118

2 A 4 3 3 3 4

Forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása

119

2 A 4 3 3 4 1

Befektetési szolgáltatásból származó egyéb bevétel

120

2 A 4 3 3 4 2

Befektetési szolgáltatásból származó egyéb ráfordítás

121

2 A 4 4

EGYÉB ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (122+127) S

122

2 A 4 4 1

Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény (123-124+125-126)

123

2 A 4 4 1 1 1

Lízingbe adott eszköz számlázott értéke (ÁFA és kamat nélkül)

124

2 A 4 4 1 1 2

Lízingbe adott eszköz könyv szerinti értéke

125

2 A 4 4 1 2 1

126

2 A 4 4 1 2 2

127

2 A 4 4 2

Egyéb eredmény (128-129+130+131-132+133-134+135-136137+138+139-140-141-142+143+144-145+146+147+148+149-150)

128

2 A 4 4 2 1 1

Saját követelés értékesítés bevétele

129

2 A 4 4 2 1 2

Saját követelés értékesítés, leírás ráfordítása

130

2 A 4 4 2 1 3

131

2 A 4 4 2 2 1

132

2 A 4 4 2 2 2

133

2 A 4 4 2 2 3

134

2 A 4 4 2 2 4

135

2 A 4 4 2 3 1

Készletértékesítés bevétele

136

2 A 4 4 2 3 2

Készletértékesítés ráfordítása

137

2 A 4 4 2 3 3

Készletek értékvesztése

HM-2-01

Tárgyhavi a

Halmozott b

Módosult

Eseti vagy rendszeresen végzett nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból származó bevétel, egyéb Eseti vagy rendszeresen végzett nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból származó ráfordítás, egyéb

Saját követelés értékesítéshez, leíráshoz kapcsolódó értékvesztés visszaírás Követelés fejében átvett, készletek között szereplŋ eszköz értékesítés bevétele Követelés fejében átvett, készletek között szereplŋ eszköz értékesítés ráfordítása Követelés fejében átvett, készletek között szereplŋ eszköz értékesítése miatti értékvesztés visszaírás Követelés fejében átvett, készletek között szerepelŋ eszköz értékvesztése


2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9523


PSZÁF azonosító

2. A.



MNB adatgy. azon.

F


2 0 0



sorsz. 138

2 A 4 4 2 3 4

139

2 A 4 4 2 4 1

Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésének bevétele

140

2 A 4 4 2 4 2

Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésekor a könyv szerinti érték kivezetése

141

2 A 4 4 2 4 3

Tárgyi eszközök és immateriális javak terven felüli értékcsökkenése

142

2 A 4 4 2 5 1

Általános kockázati céltartalék képzése

143

2 A 4 4 2 5 2 1

Általános kockázati céltartalék felhasználása

144

2 A 4 4 2 5 2 2

Általános kockázati céltartalék felszabadítása

145

2 A 4 4 2 6 1

Egyéb céltartalék képzése

146

2 A 4 4 2 6 2 1

Egyéb céltartalék felhasználása

147

2 A 4 4 2 6 2 2

Egyéb céltartalék felszabadítása

Halmozott b

Módosult

Készletek értékvesztésének visszaírása

148

2 A 4 4 2 7

Egyéb bevétel jogszabály változás miatt

149

2 A 4 4 2 8 1

Egyéb másutt nem szereplŋ egyéb bevételek

150

2 A 4 4 2 8 2

Egyéb másutt nem szereplŋ egyéb ráfordítások

151

2 A 5 1

ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI KÖLTSÉGEK (152+…+161)

152

2 A 5 1 1 1

Személyi jellegť ráfodítások - bérköltségek

153

2 A 5 1 1 2

Személyi jellegť ráfodítások - egyéb ráfordítások társadalombiztosítási költségek nélkül

154

2 A 5 1 1 3

Személyi jellegť ráfodítások - társadalombiztosítás, nyugdíj

155

2 A 5 1 1 4

Személyi jellegť ráfodítások - egyéb járulék

156

2 A 5 1 2

Fizetett bérleti díj

157

2 A 5 1 3

Számítástechnikai költségek

158

2 A 5 1 4

Szakértŋi díjak

159

2 A 5 1 5

Marketing költségek

160

2 A 5 1 6

Egyéb igazgatási költségek

161

2 A 5 1 7

S

Értékcsökkenési leírások SZOKÁSOS (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (56+57+61+71+121-151+163 ) ÉRTÉKVESZTÉS ÉS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK VÁLTOZÁSA (-164+165-166+167-168+169-170+171172+173+174)

162

2 A 6

163

2 A 6 1

164

2 A 6 1 1 1

Értékvesztés saját követelések után

165

2 A 6 1 1 2

Értékvesztés visszaírása saját követelések után

166

2 A 6 1 1 3

Értékvesztés vásárolt követelések után

167

2 A 6 1 1 4

Értékvesztés visszaírása vásárolt követelések után

168

2 A 6 1 1 5

Értékvesztés a befektetési célú értékpapírok után

169

2 A 6 1 1 6

Értékvesztés visszaírása a befektetési célú értékpapírok után

170

2 A 6 1 2 1

Vagyoni érdekeltségek értékvesztése

171

2 A 6 1 2 2

Vagyoni érdekeltségek értékvesztésének visszaírása

HM-2-01

Tárgyhavi a

Megnevezés


9524

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


PSZÁF azonosító

2. A.



MNB adatgy. azon.

F


2 0 0



sorsz. 172

2 A 6 1 3 1

173

2 A 6 1 3 2 1

174

2 A 6 1 3 2 2

175

2 A 7 1

Halmozott b

Módosult

Kockázati céltartalékképzés a függŋ és jövŋbeni kötelezettségekre Kockázati céltartalék felhasználás a függŋ és jövŋbeni kötelezettségek után Kockázati céltartalék felszabadítás a függŋ és jövŋbeni kötelezettségek után RENDKÍVÜLI BEVÉTEL (176+…+179)

S

Gazdasági társaságba apportként bevitt vagyontárgyak szerzŋdés szerinti értéke Visszavásárolt saját részvény, üzletrész, vagyonjegy bevonása esetén annak névértéke Térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási értéke

176

2 A 7 1 1

177

2 A 7 1 2

178

2 A 7 1 3

179

2 A 7 1 4

Egyéb rendkívüli bevételek

180

2 A 7 2

RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁS (181+…+184)

S

Gazdasági társaságba apportként bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke Visszavásárolt saját részvény, üzletrész, vagyonjegy bevonása esetén a visszavásárlási érték Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartási értéke növelve a felszámított, átvevŋ által meg nem fizetett ÁFÁ-val

181

2 A 7 2 1

182

2 A 7 2 2

183

2 A 7 2 3

184

2 A 7 2 4

Egyéb rendkívüli ráfordítások

185

2 A 7 3

ADÓZÁS ELŊTTI EREDMÉNY (162+175-180)

186

2 A 8

ADÓZOTT EREDMÉNY (185-187)

187

2 A 8 1

188

2 A 9

189

2 A 9 1

Általános tartalék képzése

190

2 A 9 2

Általános tartalék felhasználása

191

2 A 9 3

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

192

2 A 9 4

Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés

193

2 A 9 4 1

Ebbŋl: kapcsolt vállalkozásnak

194

2 A 9 4 2

HM-2-01

Tárgyhavi a

Megnevezés

Befizetett adó (év közben adóelŋleg), év végén adófizetési kötelezettség MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (év közben EREDMÉNY) (186-189+190+191-192)

egyéb részesedési viszonyban lévŋ vállalkozásnak


2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. AN.

Adatszolgáltató törzsszáma


2 0 0

FELÜGYELETI

M É R L E G (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)

11 tábla

MNB sorsz. (új)


Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

9525


Forint a

Megnevezés

001

1 A N0

Eszközök összesen (2+10+83+150+160+316+345+361+400)

S

002

1 A N1

Pénztár és elszámolási számlák (3+...+9)

S

003

1 A N1 1

Pénztárkészlet (forint, valuta)

004

1 A N1 2

Jegybanki nostro számlák

005

1 A N1 3

Szöv. hit. int. MTB-nél lévŋ elszámolási számlája

006

1 A N1 4

Jegybanki nostro számlákkal és MTB-nél lévŋ elsz.szlával kapcs.átvez.szla állomány

007

1 A N1 5

Nostro számlák belföldi hitelintézeteknél

008

1 A N1 6 1

Nostro számlák GMU hitelintézeteknél

009

1 A N1 6 2

Nostro számlák egyéb külföldi bankoknál

010

1 A N2

Forgatási célú értékpapírok (11+58)

S

011

1 A N2 1

Hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok összesen (12+...+20+24+35+40+…+44)

S

012

1 A N2 1 1 1

Kincstárjegy

013

1 A N2 1 1 2

Államkötvény

014

1 A N2 1 1 3


015

1 A N2 1 2 1

Helyi önkormányzati kötvény - rövid Helyi önkormányzati kötvény - hosszú

016

1 A N2 1 2 2

017

1 A N2 1 3 1

Jegybanki kötvény - rövid

018

1 A N2 1 3 2

Jegybanki kötvény - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú

019

1 A N2 1 3 3

Jegybanki kötvény - hosszú - 2 éven túli lejáratú

020

1 A N2 1 4

Belföldi hitelintézetek kötvénye összesen (21+22+23) Belföldi hitelintézetek kötvénye - rövid

021

1 A N2 1 4 1

022

1 A N2 1 4 2 1

023

1 A N2 1 4 2 2

024

1 A N2 1 5

025

1 A N2 1 5 1 1 1

026

1 A N2 1 5 1 1 2

027

1 A N2 1 5 1 2 1

028

1 A N2 1 5 1 2 2

029

1 A N2 1 5 2 1 1

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások kötvénye - rövid

030

1 A N2 1 5 2 1 2

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások kötvénye - hosszú

031

1 A N2 1 5 2 2 1

032

1 A N2 1 5 2 2 2

033

1 A N2 1 5 3 1

Biztosítók kötvénye - rövid

034

1 A N2 1 5 3 2

Biztosítók kötvénye - hosszú

035

1 A N2 1 6

Nem pénzügyi vállalatok kötvénye összesen (36+ … +39)

036

1 A N2 1 6 1 1

Járulékos vállalkozások kötvénye - rövid

Belföldi hitelintézetek kötvénye - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú Belföldi hitelintézetek kötvénye - hosszú - 2 éven túli lejáratú Egyéb pénzügyi közvetítŋk, pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk, biztosítók kötvénye összesen (25+ … +34) Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások kötvénye - rövid Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások kötvénye - hosszú Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények kötvénye - rövid Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények kötvénye - hosszú

S

S

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények kötvénye - rövid Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények kötvénye - hosszú

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9526

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. AN.



2 0 0

FELÜGYELETI


11 tábla

MNB sorsz. (új)


Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám


037

1 A N2 1 6 1 2

038

1 A N2 1 6 2 1

039

1 A N2 1 6 2 2

040

1 A N2 1 7 1

Forint a

Megnevezés Járulékos vállalkozások kötvénye - hosszú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) kötvénye rövid Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) kötvénye hosszú Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények kötvénye rövid Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények kötvénye hosszú

041

1 A N2 1 7 2

042

1 A N2 1 8 1

Egyéb belföldi kötvény - rövid

043

1 A N2 1 8 2

Egyéb belföldi kötvény - hosszú

044

1 A N2 1 9

Külföldi kötvények összesen (45+…+57)

045

1 A N2 1 9 1 1 1

GMU állampapírok - rövid

046

1 A N2 1 9 1 1 2

GMU állampapírok - hosszú

047

1 A N2 1 9 1 2 1

GMU egyéb ÁHT értékpapírja - rövid

048

1 A N2 1 9 1 2 2

GMU egyéb ÁHT értékpapírja - hosszú

049

1 A N2 1 9 1 3 1

GMU MPIk kötvénye - rövid

050

1 A N2 1 9 1 3 2 1

GMU MPIk kötvénye - hosszú - legfeljebb 2 éves lejáratú

051

1 A N2 1 9 1 3 2 2

GMU MPIk kötvénye - hosszú - 2 éven túli lejáratú

052

1 A N2 1 9 1 4 1

GMU egyéb szektorok kötvénye - rövid

053

1 A N2 1 9 1 4 2

GMU egyéb szektorok kötvénye - hosszú

054

1 A N2 1 9 2 1 1

Egyéb külföldi állampapírok - rövid

055

1 A N2 1 9 2 1 2

Egyéb külföldi állampapírok - hosszú

S

056

1 A N2 1 9 2 2 1

Egyéb külföldiek kötvénye - rövid

057

1 A N2 1 9 2 2 2

Egyéb külföldiek kötvénye - hosszú

058

1 A N2 2

Tulajdoni részesedések összesen (59+62+63+75+76+77)

S

059

1 A N2 2 1

Belföldi hitelintézetek részvénye összesen (60+61)

S

060

1 A N2 2 1 1


061

1 A N2 2 1 2

Belföldi hitelintézetek tŋzsdére NEM bevezetett részvényei

062

1 A N2 2 2 1


063

1 A N2 2 2 2

Egyéb befektetési jegyek, egyéb püi közvetítŋk, püi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk, biztosítók részvénye összesen (64+…+74)

064

1 A N2 2 2 2 1


065

1 A N2 2 2 2 2 1 1


066

1 A N2 2 2 2 2 1 2


067

1 A N2 2 2 2 2 2 1

068

1 A N2 2 2 2 2 2 2

069

1 A N2 2 2 2 3 1 1


070

1 A N2 2 2 2 3 1 2

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások tŋzsdére NEM bevezetett részvényei

071

1 A N2 2 2 2 3 2 1

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények tŋzsdére bevezetett részvényei

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények tŋzsdére bevezetett részvényei Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények tŋzsdére NEM bevezetett részvényei

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. AN.



MNB adatgy. azon.

F

9527


2 0 0

FELÜGYELETI


11 tábla


MNB sorsz. (új)

PSZÁF sorkód

072

1 A N2 2 2 2 3 2 2


073

1 A N2 2 2 2 4 1


074

1 A N2 2 2 2 4 2


075

1 A N2 2 3 1


076

1 A N2 2 3 2

Forint a

Megnevezés

Nem pénzügyi vállalatok tŋzsdére NEM bevezetett részvényei Külföldi részvények, részesedések és befektetési jegyek S összesen (78+…+82)

077

1 A N2 2 4

078

1 A N2 2 4 1 1


079

1 A N2 2 4 1 2


080

1 A N2 2 4 1 3


081

1 A N2 2 4 2 1


082

1 A N2 2 4 2 2


083

1 A N3

Befektetési célú értékpapírok (84+124)

S

084

1 A N3 1

Hitelviszonyt megtestesítŋ értékpapírok összesen (85+...+90+93+99+102+103+104+112+115+121)

S

085

1 A N3 1 1 1

Államkötvény

086

1 A N3 1 1 2


087

1 A N3 1 1 3

Helyi önkormányzati kötvény

088

1 A N3 1 2 1

Jegybanki kötvény - legfeljebb 2 éves lejáratú

089

1 A N3 1 2 2

Jegybanki kötvény - 2 éven túli lejáratú

090

1 A N3 1 3

Belföldi hitelintézetek kötvénye összesen (91+92)

091

1 A N3 1 3 1

Belföldi hitelintézetek kötvénye - legfeljebb 2 éves lejáratú

092

1 A N3 1 3 2

Belföldi hitelintézetek kötvénye - 2 éven túli lejáratú

093

1 A N3 1 4

Egyéb pénzügyi közvetítŋk, pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk, biztosítók kötvénye összesen (94+ … +98)

094

1 A N3 1 4 1 1

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások kötvénye

095

1 A N3 1 4 1 2

096

1 A N3 1 4 2 1

097

1 A N3 1 4 2 2

S

S

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények kötvénye Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások kötvénye Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények kötvénye

098

1 A N3 1 4 3

Biztosítók kötvénye

099

1 A N3 1 5

Nem pénzügyi vállalatok kötvénye összesen (100+101) S

100

1 A N3 1 5 1

Járulékos vállalkozások kötvénye

101

1 A N3 1 5 2

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) kötvénye

102

1 A N3 1 6

Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények kötvénye

103

1 A N3 1 7

Egyéb belföldi kötvény

104

1 A N3 1 8

Külföldi kötvények összesen (105+…+111)

105

1 A N3 1 8 1 1

GMU állampapírok

106

1 A N3 1 8 1 2

GMU egyéb ÁHT értékpapírja

107

1 A N3 1 8 1 3 1

GMU MPIk kötvénye - legfeljebb 2 éves lejáratú

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9528

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. AN.



2 0 0

FELÜGYELETI


11 tábla

MNB sorsz. (új)


Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám


108

1 A N3 1 8 1 3 2

GMU MPIk kötvénye - 2 éven túli lejáratú

109

1 A N3 1 8 1 4

GMU egyéb szektorok kötvénye

110

1 A N3 1 8 2 1

Egyéb külföldi állampapírok

111

1 A N3 1 8 2 2


112

1 A N3 1 9 1

113

1 A N3 1 9 1 1

114

1 A N3 1 9 1 2

115

1 A N3 1 9 2

Belföldi hitelintézetek ZÁRT körť kötvénye összesen S (113+114) Belföldi hitelintézetek ZÁRT körť kötvénye legfeljebb 2 éves lejáratú Belföldi hitelintézetek ZÁRT körť kötvénye - 2 éven túli lejáratú Egyéb pénzügyi közvetítŋk, pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk, biztosítók ZÁRT körť kötvénye S összesen (116+ … +120) Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befektetési vállalk. ZÁRT körť kötvénye Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények ZÁRT körť kötvénye

116

1 A N3 1 9 2 1 1

117

1 A N3 1 9 2 1 2

118

1 A N3 1 9 2 2 1

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalk. ZÁRT körť kötvénye

119

1 A N3 1 9 2 2 2

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények ZÁRT körť kötvénye

120

1 A N3 1 9 2 3

Biztosítók ZÁRT körť kötvénye

121

1 A N3 1 9 3

Nem pénzügyi vállalatok ZÁRT körť kötvénye összesen (122+123)

122

1 A N3 1 9 3 1

123

1 A N3 1 9 3 2

124

1 A N3 2

125

1 A N3 2 1

Forint a

Megnevezés

Járulékos vállalkozások ZÁRT körť kötvénye Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) ZÁRT körť kötvénye Tulajdoni részesedések összesen (125+128+129+141+144) Belföldi hitelintézetek részvénye összesen (126+127)

126

1 A N3 2 1 1


127

1 A N3 2 1 2

Belföldi hitelintézetek tŋzsdére NEM bevezetett részvényei

128

1 A N3 2 2 1


129

1 A N3 2 2 2

Egyéb bef. jegyek, egyéb püi közvetítŋk, püi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk, biztosítók részvénye összesen (130+…+140)

130

1 A N3 2 2 2 1


131

1 A N3 2 2 2 2 1 1


132

1 A N3 2 2 2 2 1 2


133

1 A N3 2 2 2 2 2 1

134

1 A N3 2 2 2 2 2 2

135

1 A N3 2 2 2 3 1 1


136

1 A N3 2 2 2 3 1 2

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befektetési vállalkozások tŋzsdére NEM bevezetett részvényei

137

1 A N3 2 2 2 3 2 1

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények tŋzsdére bevezetett részvényei

138

1 A N3 2 2 2 3 2 2


Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények tŋzsdére bevezetett részvényei Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények tŋzsdére NEM bevezetett részvényei

139

1 A N3 2 2 2 4 1


140

1 A N3 2 2 2 4 2


S S

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. AN.



2 0 0

FELÜGYELETI


11 tábla

MNB sorsz. (új)


Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

9529


Forint a

Megnevezés

141

1 A N3 2 3

Nem pénzügyi vállalatok részvénye összesen (142+143) S

142

1 A N3 2 3 1


143

1 A N3 2 3 2

144

1 A N3 2 4

Nem pénzügyi vállalatok tŋzsdére NEM bevezetett részvényei Külföldi részvények, részesedések és befektetési jegyek S összesen (145+…+149)

145

1 A N3 2 4 1 1


146

1 A N3 2 4 1 2

GMU MPIk részvényei GMU egyéb szektorok részvénye és bef. jegye

147

1 A N3 2 4 1 3

148

1 A N3 2 4 2 1


149

1 A N3 2 4 2 2


150

1 A N4

Jegybanki és bankközi betétek (151+...+159)

151

1 A N4 1 1 1

Jegybanknál elhelyezett betétek - rövid

152

1 A N4 1 1 2

Jegybanknál elhelyezett betétek - hosszú

153

1 A N4 2 1

Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek - rövid

154

1 A N4 2 2

155

1 A N4 2 3

156

1 A N4 3 1 1

157

1 A N4 3 1 2

S

Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek - hosszú Belföldi hitelintézetek - követelések valódi penziós ügyletekbŋl GMU hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betétek rövid GMU hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betétek hosszú

158

1 A N4 3 2 1

Egyéb külföldön elhelyezett bankközi betétek - rövid

159

1 A N4 3 2 2

Egyéb külföldön elhelyezett bankközi betétek - hosszú

160

1 A N5

Hitelek S (161+...+165+168+…+176+216+248+265+279+287)

161

1 A N5 1 1 1

Központi költségvetésnek nyújtott hitel - rövid

162

1 A N5 1 1 2

Központi költségvetésnek nyújtott hitel - hosszú Központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények hitele - rövid Központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények hitele - hosszú

163

1 A N5 1 1 3 1

164

1 A N5 1 1 3 2

165

1 A N5 1 2

Helyi önkormányzatok hitele összesen (166+167)

166

1 A N5 1 2 1

Helyi önkormányzatok hitele - rövid

167

1 A N5 1 2 2

Helyi önkormányzatok hitele - hosszú

168

1 A N5 2

Jegybanknak nyújtott hitel

169

1 A N5 3 1 1

Belföldi hitelintézeteknek nyújtott hitel - rövid

170

1 A N5 3 1 2

Belföldi hitelintézeteknek nyújtott hitel - hosszú

171

1 A N5 3 2 1

172

1 A N5 3 2 2

173

1 A N5 3 2 3

174

1 A N5 3 3 1

175

1 A N5 3 3 2

176

1 A N5 4

177

1 A N5 4 1 1 1

S

Belföldi hitelintézeteknek nyújtott kiegészítŋ alárendelt kölcsöntŋke Belföldi hitelintézeteknek nyújtott alárendelt kölcsöntŋke Belföldi hitelintézeteknek nyújtott külföldi szervezésť hitel Pénzpiaci alapoknak nyújtott hitel Pénzpiaci alapok - követelés valódi penziós ügyletekbŋl Egyéb püi közvetítŋknek, püi kiegészítŋ tevékenységet végzŋknek, biztosítóknak nyújtott hitelösszesen (177+…+215) Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott hitel - rövid

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9530

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. AN.



2 0 0

FELÜGYELETI


11 tábla

MNB sorsz. (új)


Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám


Megnevezés Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra

178

1 A N5 4 1 1 2 1

179

1 A N5 4 1 1 2 2

180

1 A N5 4 1 1 3

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott kieg. alárendelt kölcs.tŋke

181

1 A N5 4 1 1 4

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott alárendelt kölcs.tŋke

182

1 A N5 4 1 1 5 1

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - köv. valódi penziós ügyletbŋl - rövid

183

1 A N5 4 1 1 5 2 1

184

1 A N5 4 1 1 5 2 2

185

1 A N5 4 1 2 1

186

1 A N5 4 1 2 2 1

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra

187

1 A N5 4 1 2 2 2

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra

188

1 A N5 4 1 2 3

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott kieg. alárendelt kölcs.tŋke

189

1 A N5 4 1 2 4

190

1 A N5 4 1 2 5 1

191

1 A N5 4 1 2 5 2 1

192

1 A N5 4 1 2 5 2 2

193

1 A N5 4 2 1 1

194

1 A N5 4 2 1 2 1

195

1 A N5 4 2 1 2 2

196

1 A N5 4 2 1 3

197

1 A N5 4 2 1 4

198

1 A N5 4 2 1 5 1

199

1 A N5 4 2 1 5 2 1

200

1 A N5 4 2 1 5 2 2

201

1 A N5 4 2 2 1

202

1 A N5 4 2 2 2 1

203

1 A N5 4 2 2 2 2

204

1 A N5 4 2 2 3

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - köv. valódi penziós ügyletbŋl - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - köv. valódi penziós ügyletbŋl - hosszú 5 éven túli lejáratú Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott hitel - rövid

Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott alárendelt kölcs.tŋke Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények - köv. valódi penziós ügyletbŋl - rövid Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények - köv. valódi penziós ügyletbŋl - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények - köv. valódi penziós ügyletbŋl - hosszú - 5 éven túli lejáratú Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott hitel - rövid Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott hitel - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratra Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott kieg. alárendelt kölcs.tŋke Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozásoknak nyújtott alárendelt kölcs.tŋke Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - köv. valódi penziós ügyletbŋl rövid Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - köv. valódi penziós ügyletbŋl hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Pénzügyi és befekt. vállalkozások - köv. valódi penziós ügyletbŋl hosszú - 5 éven túli lejáratú Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott hitel - rövid Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott kieg. alárendelt kölcs.tŋke

Forint a

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. AN.



2 0 0

FELÜGYELETI


11 tábla

MNB sorsz. (új)


Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

9531


205

1 A N5 4 2 2 4

Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményeknek nyújtott alárendelt kölcs.tŋke

206

1 A N5 4 2 2 5 1

Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények - köv. valódi penziós ügyletbŋl - rövid

207

1 A N5 4 2 2 5 2 1

208

1 A N5 4 2 2 5 2 2

209

1 A N5 4 3 1

210

1 A N5 4 3 2 1

Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények - köv. valódi penziós ügyletbŋl - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú Pénzügyi kieg. tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények - köv. valódi penziós ügyletbŋl - hosszú 5 éven túli lejáratú Biztosítóknak nyújtott hitel - rövid Biztosítóknak nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra Biztosítóknak nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra

211

1 A N5 4 3 2 2

212

1 A N5 4 3 3

Biztosítóknak nyújtott alárendelt kölcsöntŋke

213

1 A N5 4 3 4 1

Biztosítók és nyugdíjpénztárak - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - rövid

214

1 A N5 4 3 4 2 1

Biztosítók és nyugdíjpénztárak - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú

215

1 A N5 4 3 4 2 2

216

1 A N5 5

217

1 A N5 5 1 1

218

1 A N5 5 1 2 1

219

1 A N5 5 1 2 2 1

Forint a

Megnevezés

Biztosítók és nyugdíjpénztárak - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - 5 éven túli lejáratú Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel összesen (217+…+247) Járulékos vállalkozások - folyószámla hitel Járulékos vállalkozások - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - rövid Járulékos vállalkozások - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Járulékos vállalkozások - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Járulékos vállalkozások - egyéb hitel és hiteljellegť követelés - rövid

220

1 A N5 5 1 2 2 2

221

1 A N5 5 1 3 1

222

1 A N5 5 1 3 2 1

Járulékos vállalkozások - egyéb hitel és hiteljellegť követelés - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú

223

1 A N5 5 1 3 2 2

Járulékos vállalkozások - egyéb hitel és hiteljellegť követelés - hosszú - 5 éven túli lejáratú

224

1 A N5 5 1 4 1

Járulékos vállalkozások - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - rövid

225

1 A N5 5 1 4 2 1

Járulékos vállalkozások - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú

226

1 A N5 5 1 4 2 2

Járulékos vállalkozások - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - 5 éven túli lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - folyószámla hitel Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - váltó rövid Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - váltó hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - váltó hosszú - 5 éven túli lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - megvásárolt követelés - rövid

227

1 A N5 5 2 1

228

1 A N5 5 2 2 1

229

1 A N5 5 2 2 2 1

230

1 A N5 5 2 2 2 2

231

1 A N5 5 2 3 1

232

1 A N5 5 2 3 2 1

233

1 A N5 5 2 3 2 2

234

1 A N5 5 2 4 1

235

1 A N5 5 2 4 2 1

236

1 A N5 5 2 4 2 2

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú

237

1 A N5 5 2 5 1

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - lakáscélú hitel - rövid

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - megvásárolt követelés - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - megvásárolt követelés - hosszú - 5 éven túli lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - rövid Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9532

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. AN.


FELÜGYELETI

M É R L E G (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal) Bankok, szakosított hit.int.: millió Ft tizedes nélkül; szöv.hit.int.: millió Ft 3 tizedessel

PSZÁF sorkód

238

1 A N5 5 2 5 2 1

239

1 A N5 5 2 5 2 2

240

1 A N5 5 2 6 1

241

1 A N5 5 2 6 2 1

242

1 A N5 5 2 6 2 2

243

1 A N5 5 2 7 1

244

1 A N5 5 2 7 2

245

1 A N5 5 2 8 1

246

1 A N5 5 2 8 2 1

247

1 A N5 5 2 8 2 2

248

1 A N5 6 1

249

1 A N5 6 1 1

250

1 A N5 6 1 2 1

251

1 A N5 6 1 2 2 1

252

1 A N5 6 1 2 2 2

253

1 A N5 6 1 3 1

254

1 A N5 6 1 3 2 1

255

1 A N5 6 1 3 2 2

256

1 A N5 6 1 4 1

257

1 A N5 6 1 4 2 1

258

1 A N5 6 1 4 2 2

259

1 A N5 6 1 5 1

260

1 A N5 6 1 5 2 1

261

1 A N5 6 1 5 2 2

262

1 A N5 6 1 6 1

263

1 A N5 6 1 6 2 1

264

1 A N5 6 1 6 2 2

265

1 A N5 6 2

266

1 A N5 6 2 1

267

1 A N5 6 2 2 1

268

1 A N5 6 2 2 2 1

269

1 A N5 6 2 2 2 2

270

1 A N5 6 2 3 1

271

1 A N5 6 2 3 2 1

Forint a

Megnevezés

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - lakáscélú hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - lakáscélú hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - egyéb hitel rövid Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - egyéb hitel hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - egyéb hitel hosszú - 5 éven túli lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - pénzügyi lízing - legfeljebb 5 éves lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - pénzügyi lízing - 5 éven túli lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - rövid Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) - követelés valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - hitelek összesen S (249+…+264) Háztartások - Lakosság - folyószámla hitel Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - rövid Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - fogyasztási hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - rövid Háztartások - Lakosság - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - lakáscélú hitel - rövid Háztartások - Lakosság - lakáscélú hitel - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - lakáscélú hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - egyéb hitel - rövid Háztartások - Lakosság - egyéb hitel - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - egyéb hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Lakosság - köv. valódi penziós ügyletekbŋl - rövid Háztartások - Lakosság - köv. valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Lakosság - köv. valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - hitelek összesen (266+…+278) Háztartások - Egyéni vállalkozók - folyószámla hitel Háztartások - Egyéni vállalkozók - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - rövid Háztartások - Egyéni vállalkozók - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - értékpapír vásárlásra nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - lakáscélú hitel rövid Háztartások - Egyéni vállalkozók - lakáscélú hitel hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - lakáscélú hitel hosszú - 5 éven túli lejáratú

272

1 A N5 6 2 3 2 2

273

1 A N5 6 2 4 1

Háztartások - Egyéni vállalkozók - egyéb hitel - rövid

1 A N5 6 2 4 2 1

Háztartások - Egyéni vállalkozók - egyéb hitel - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratú

274


2 0 0

11 tábla

MNB sorsz. (új)


Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. AN.



2 0 0

FELÜGYELETI


11 tábla

MNB sorsz. (új)


Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

9533


275

1 A N5 6 2 4 2 2

276

1 A N5 6 2 5 1

277

1 A N5 6 2 5 2 1

278

1 A N5 6 2 5 2 2

279

1 A N5 7

Háztartások - Egyéni vállalkozók - egyéb hitel - hosszú 5 éven túli lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - köv. valódi penziós ügyletekbŋl - rövid Háztartások - Egyéni vállalkozók - köv. valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartások - Egyéni vállalkozók - köv. valódi penziós ügyletekbŋl - hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények hitele S összesen (280+…+286) Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények folyószámla hitele Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények hitele rövid Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények hitele hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú Háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények hitele hosszú - 5 éven túli lejáratú Háztartásokat segítŋ nonprofit int. - köv. valódi penziós ügyl.-bŋl - rövid

280

1 A N5 7 1 1

281

1 A N5 7 1 2

282

1 A N5 7 2 1

283

1 A N5 7 2 2

284

1 A N5 7 3 1

285

1 A N5 7 3 2 1

Háztartásokat segítŋ nonprofit int. - köv. valódi penziós ügyl.-bŋl - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratú

286

1 A N5 7 3 2 2

Háztartásokat segítŋ nonprofit int. - köv. valódi penziós ügyl.-bŋl - hosszú - 5 éven túli lejáratú

287

1 A N5 8

Külföldieknek nyújtott hitel összesen (288+…+315)

288

1 A N5 8 1 1 1

GMU hitelintézetekkel szembeni követelés - rövid

289

1 A N5 8 1 1 2

GMU hitelintézetekkel szembeni követelés - hosszú

290

1 A N5 8 1 2 1

GMU pénzpiaci alapokkal szembeni követelés - rövid

291

1 A N5 8 1 2 2

GMU pénzpiaci alapokkal szembeni követelés - hosszú

292

1 A N5 8 1 3 1

GMU ÁHT-nak nyújtott hitelek - rövid

293

1 A N5 8 1 3 2

GMU ÁHT-nak nyújtott hitelek - hosszú

294

1 A N5 8 1 4 1

295

1 A N5 8 1 4 2 1

296

1 A N5 8 1 4 2 2

297

1 A N5 8 1 4 3 1

298

1 A N5 8 1 4 3 2 1

299

1 A N5 8 1 4 3 2 2

300

1 A N5 8 1 5 1

301

1 A N5 8 1 5 2 1

302

1 A N5 8 1 5 2 2

303

1 A N5 8 1 6 1

304

1 A N5 8 1 6 2 1

305

1 A N5 8 1 6 2 2

306

1 A N5 8 1 6 3 1

307

1 A N5 8 1 6 3 2 1

308

1 A N5 8 1 6 3 2 2

309

1 A N5 8 1 6 4 1

Forint a

Megnevezés

GMU egyéb püi közvetítŋknek, püi kieg. tev. végzŋknek nyújtott hitelek - rövid GMU egyéb püi közvetítŋknek, püi kieg. tev. végzŋknek nyújtott hitelek - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra GMU egyéb püi közvetítŋknek, püi kieg. tev. végzŋknek nyújtott hitelek - hosszú - 5 éven túli lejáratra GMU biztosítóknak és nyugdíjpénztáraknak nyújtott hitel - rövid GMU biztosítóknak és nyugdíjjpénztáraknak nyújtott hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra GMU biztosítóknak és nyugdíjjpénztáraknak nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra GMU nem püi vállalatoknak nyújtott hitel - rövid GMU nem püi vállalatoknak nyújtott hitel - hosszú legfeljebb 5 éves lejáratra GMU nem püi vállalatoknak nyújtott hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott fogyasztási hitel - rövid GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott fogyasztási hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott fogyasztási hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott lakáscélú hitel - rövid GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott lakáscélú hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott lakáscélú hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott egyéb hitel - rövid

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9534

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. AN.



MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám


2 0 0

FELÜGYELETI


11 tábla


MNB sorsz. (új)

PSZÁF sorkód

Megnevezés

310

1 A N5 8 1 6 4 2 1

GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott egyéb hitel - hosszú - legfeljebb 5 éves lejáratra

311

1 A N5 8 1 6 4 2 2

GMU háztartásoknak és házt.s.nonpr. int-eknek nyújtott egyéb hitel - hosszú - 5 éven túli lejáratra

312

1 A N5 8 2 1 1

Egyéb külföldi bankokkal szembeni követelés - rövid

313

1 A N5 8 2 1 2

Egyéb külföldi bankokkal szembeni követelés - hosszú

314

1 A N5 8 2 2 1

Egyéb külföldivel szembeni követelés - rövid

315

1 A N5 8 2 2 2

Egyéb külföldivel szembeni követelés - hosszú

316

1 A N6

Vagyoni érdekeltségek (317+318+333+339)

317

1 A N6 1

318

1 A N6 2

319

1 A N6 2 1 1 1

320

1 A N6 2 1 1 2

321

1 A N6 2 1 2 1

322

1 A N6 2 1 2 2

323

1 A N6 2 1 3 1

Forint a

S

Belföldi hitelintézetek részvényei Egyéb püi közvetítŋk, püi kieg. tevékenységet végzŋkben, biztosítókban, nyugdíjpénztárakban S részesedés összesen (319+…+332) Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi vállalkozások részvényei Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Pénzügyi vállalkozásokban egyéb részesedések, üzletrészek Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Befektetési vállalkozások részvényei Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Befektetési vállalkozásokban egyéb részesedések, üzletrészek Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézmények részvényei Egyéb pénzügyi közvetítŋk - Egyéb intézményekben egyéb részesedések, üzletrészek Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi vállalkozások részvényei

324

1 A N6 2 1 3 2

325

1 A N6 2 2 1 1

326

1 A N6 2 2 1 2

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Pénzügyi vállalkozásokban egyéb részesedések, üzletrészek

327

1 A N6 2 2 2 1

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Befektetési vállalkozások részvényei

328

1 A N6 2 2 2 2

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Befektetési vállalkozásokban egyéb részesedések, üzletrészek

329

1 A N6 2 2 3 1

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézmények részvényei

330

1 A N6 2 2 3 2

Pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - Egyéb intézményekben egyéb részesedések, üzletrészek

331

1 A N6 2 3

Biztosítók részvényei

332

1 A N6 2 4

Nyugdíjpénztárakban részesedések

333

1 A N6 3

Nem pénzügyi vállalatokban részesedések, üzletrészek összesen (334+…+338)

334

1 A N6 3 1 1

Járulékos vállalkozások részvényei

335

1 A N6 3 1 2

Járulékos vállalkozásokban egyéb részesedések, üzletrészek

336

1 A N6 3 2 1

Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) részvényei

337

1 A N6 3 2 2

338

1 A N6 3 3

339

1 A N6 4

Külföldi részesedések összesen (340+…+344)

340

1 A N6 4 1 1

GMU hitelintézetek részvényei

S

Nem pénzügyi vállalatokban (Jár. váll. nélkül) egyéb részesedések, üzletrészek Hitel-tŋke konverzióból származó részvények, részesedések, egyéb üzletrészek

341

1 A N6 4 1 2

GMU egyéb szektorok részvénye

342

1 A N6 4 1 3

Hitel-tŋke konverzióból származó GMU részvények, részesedések, egyéb üzletrészek

343

1 A N6 4 2 1

Egyéb külföldiek részvénye

344

1 A N6 4 2 2

Hitel-tŋke konverzióból származó egyéb külföldi részvények, részesedések, egyéb üzletrészek

345

1 A N7

Aktív kamatelhatárolások (346+...+360)

S

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. AN.



2 0 0

FELÜGYELETI


11 tábla

MNB sorsz. (új)


Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

9535


346

1 A N7 1


347

1 A N7 2


348

1 A N7 3

- jegybankkal

349

1 A N7 4


350

1 A N7 5 1


351

1 A N7 5 2 1


352

1 A N7 5 2 2

353

1 A N7 5 3 1

354

1 A N7 5 3 2

355

1 A N7 5 4


356

1 A N7 6


357

1 A N7 7 1


358

1 A N7 7 2


359

1 A N7 8


360

1 A N7 9

361

1 A N8

362

1 A N8 1

363

1 A N8 1 1


364

1 A N8 1 2 1


365

1 A N8 1 2 2

- TB-vel

366

1 A N8 1 3

- jegybankkal

367

1 A N8 1 4


368

1 A N8 1 5 1


369

1 A N8 1 5 2 1


370

1 A N8 1 5 2 2

371

1 A N8 1 5 3 1

372

1 A N8 1 5 3 2


- külföldiekkel Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök (362+380+397+…+399) Aktív elszámolás és egyéb aktív idŋbeli elhatárolás összesen (363+…+379)

1 A N8 1 5 4


1 A N8 1 6


375

1 A N8 1 7 1


376

1 A N8 1 7 2


377

1 A N8 1 7 3


378

1 A N8 1 8 1 A N8 1 9 1 A N8 2

S

- egyéb pénzügyi közvetítŋk - egyéb intézményekkel

373

380

S

- pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal - pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - egyéb intézményekkel

374

379

Forint a

Megnevezés

- külföldiekkel - szektor szerint nem bontható aktív idŋbeli elhatárolások Befektetési szolgáltatási tevékenységbŋl adódó követelés összesen (381+…+396)

381

1 A N8 2 1

- központi kormányzattal szemben

382

1 A N8 2 2 1

- helyi önkormányzatokkal szemben

383

1 A N8 2 2 2

- TB-vel szemben

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

9536

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

1. AN.



2 0 0

FELÜGYELETI


11 tábla

MNB sorsz. (új)


Vonatkozási idŋ

MNB adatgy. azon.

F

2005/159. szám


384

1 A N8 2 3

- jegybankkal szemben

385

1 A N8 2 4

- hitelintézetekkel szemben

386

1 A N8 2 5 1

- pénzpiaci alapokkal szemben

387

1 A N8 2 5 2 1


388

1 A N8 2 5 2 2

389

1 A N8 2 5 3 1

390

1 A N8 2 5 3 2

391

1 A N8 2 5 4

392

1 A N8 2 6

- nem pénzügyi vállalatokkal szemben

393

1 A N8 2 7 1

- háztartások - lakossággal szemben

394

1 A N8 2 7 2

- háztartások - egyéni vállalkozókkal szemben

395

1 A N8 2 8

- háztartásokat segítŋ nonprofit intézményekkel szemben

396

1 A N8 2 9

- külföldiekkel szemben

397

1 A N8 3

Függŋ tételek

398

1 A N8 4

Szövetkezeti visszafizetett részjegy

399

1 A N8 5

Egyéb

400

1 A N9

Saját eszközök (401+...+420)

- egyéb pénzügyi közvetítŋk - egyéb intézményekkel - pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal - pénzügyi kiegészítŋ tevékenységet végzŋk - egyéb intézményekkel - biztosítókkal és nyugdíjpénztárakkal szemben

401

1 A N9 1 1 1

Visszavásárolt saját belföldi kötvény

402

1 A N9 1 1 2

Visszavásárolt saját külföldi kötvény

403

1 A N9 1 2

Visszavásárolt saját részvény

404

1 A N9 1 3

Egyéb saját eszközök (készletek)

405

1 A N9 2 1

Átvett eszközök

406

1 A N9 3 1

Immateriális javak - vagyoni jogok

407

1 A N9 3 2

Immateriális javak - szoftverek

408

1 A N9 3 3

Immateriális javak - egyéb

409

1 A N9 3 4

410

1 A N9 4 1

411

1 A N9 4 2

412

1 A N9 4 3

Immateriális javak értékhelyesbítése Püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök - elhelyezés bérleti joga Püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök - ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni jogok Püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök - ingatlanok Püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök - mťszaki berendezések, gépek, felszerelések, jármťvek Püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök - beruházások és beruházásra adott elŋlegek

413

1 A N9 4 4

414

1 A N9 4 5

415

1 A N9 4 6

Püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök értékhelyesbítése

416

1 A N9 5 1

Nem püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni jogok

417

1 A N9 5 2

418

1 A N9 5 3

419

1 A N9 5 4

420

1 A N9 5 5

Forint a

Megnevezés

Nem püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök - ingatlanok Nem püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök - mťszaki berendezések, gépek, felszerelések, jármťvek Nem püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök beruházások és beruházásra adott elŋlegek Nem püi és bef. szolg. célú tárgyi eszközök értékhelyesbítése

S

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

Módosult

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


PSZÁF azonosító

2. C.



MNB adatgy. azon.

F

9537


2 0 0

EREDMÉNYADATOK RÉSZLETEZÉSE 12 tábla MNB sorsz. 001


2 C 1

Kamat és kamatjellegť bevételek háztartásoktól

003 2 C 1 2

Kamat és kamatjellegť bevételek nem pénzügyi vállalatoktól

004 2 C 1 3

Fedezeti (ill. fedezeti ügyletként elszámolható) ügyletekhez kapcsolódó kamatjellegť bevétel

005 2 C 1 4 1

Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása

007 2 C 1 4 3 008 2 C 1 5

Kiegészítŋ kamattámogatás

Pénzforgalmi és lebonyolítási jutalék bevételek (10+…+13)

010

2 C 2 1

Hitelekkel kapcsolatos lebonyolítási jutalékok

011

2 C 2 2

Pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos jutalékok

012

2 C 2 3

Kártyaüzletággal kapcsolatos jutalékok

013

2 C 2 4

Egyéb lebonyolítási jutalékok

014

2 C 3 1

Pénzügyi mťveletek egyéb bevételébŋl értékelési különbözet (15+16+17)

015

2 C 3 1 1 2 C 3 1 2

017

2 C 3 1 3

018

2 C 3 2

019

2 C 3 2 1

020 2 C 3 2 2 021

2 C 3 2 3

022 2 C 4

HM-2-01

Módosult

Kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakás építéséhez, a lakóházfelújítási és víziközmť kamattámogatás, kamattámogatás települési önkormányzatok részére Fedezeti (ill. fedezeti ügyletként elszámolható) ügyletekhez kapcsolódó kamatjellegť ráfordítás

009 2 C 2

016

Halmozott b

Kamat és kamatjellegť bevételek/ráfordítások részletezése

002 2 C 1 1

006 2 C 1 4 2

Tárgyhavi a

Megnevezés

S

S

Pénzügyi szolgáltatás egyéb bevételébŋl értékelési különbözet Hitelintézettel, MNB-vel végzett befekt.szolg.tevék.-bŋl szárm.egyéb bevételbŋl értékelési különbözet Befektetési szolgáltatásból származó egyéb bevételbŋl értékelési különbözet Pénzügyi mťveletek egyéb ráfordításából értékelési különbözet (19+20+21)

S

Pénzügyi szolgáltatás egyéb ráfordításából értékelési különbözet Hitelintézettel, MNB-vel végzett befekt.szolg.tevék.-bŋl szárm.egyéb ráfordításából értékelési különbözet Befektetési szolgáltatásból származó egyéb ráfordításból értékelési különbözet Ráfordítások terhére elszámolt adók

2.C. Eredményadatok részletezése

9538

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyűjtés azonosító: F01, F03, F08, F09, F14, F77, F78, F79, F80, F81, F82, F83, F84, F85 A FELÜGYELETI MÉRLEG, AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A MELLÉKLETEK KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA I.

Általános tudnivalók

A külföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézeteknek havonta két jelentést kell beküldeniük: egyik jelentésüket (F77, F78, F79, F80, F81) a külföldön működtetett fióktelepeik adatait is tartalmazó mérlegadatok alapján, amely megegyezik a PSZÁF-fal közös jelentéssel, másikat (F01, F03, F09, F14) a külföldi fióktelepeik adataival nem konszolidált adataik alapján, amely csak az MNB számára készítendő. (A külföldön fióktelepet nem működtető hitelintézetek jelentéseinek jelzése változatlanul F01, F03, F08, F09, F14.) Intézményi változás esetén a változás időpontjára vonatkozóan az érintett intézményekkel lefolytatott egyedi egyeztetések alapján kétféle (a változás előtti és utáni állapotot tükröző) mérleget kell beküldeni. 1. Rövidítések ÁHT: államháztartás rövidítése. A belföldi államháztartás részei: a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok. A GMU tagországok esetében az államháztartás részei: a központi kormányzat, a tagállami/tartományi kormányzatok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítási alapok és a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények. Az egyéb külföld esetében a központi kormányzat, a tagállami/tartományi kormányzatok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítási alapok és a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények körén kívül idesorolandók a nemzetközi intézmények is (ideértve az EKB kivételével az EU intézményeit is). ÁKK Rt.: Államadósság Kezelő Központ Rt. ÁPV Rt.: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. EKB: Európai Központi Bank. EU: Európai Unió. GBC: Giro Bankkártya Rt. GMU: Gazdasági és Monetáris Unió (az EU-n belüli euróövezet). Jelenleg 12 EU-tagország tartozik ide: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország. Hpt.: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló mindenkor hatályos 1996. évi CXII. törvény. KVH Rt.: Központi Váltó- és Hitelbank Rt. Ltp: Lakástakarékpénztár. HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9539

MÁK: Magyar Államkincstár. MNB Tv: a Magyar Nemzeti Bankról szóló mindenkor hatályos 2001. évi LVIII. törvény. MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények. Ide tartoznak a központi bankok és az egyéb monetáris pénzügyi intézmények. OTIVA: Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap. PEK: Posta Elszámoló Központ. PBB: A pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások és a biztosító részvénytársaságok összefoglaló rövidítése. Szkr.: A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló mindenkor hatályos 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. Szmt.: A számvitelről szóló mindenkor hatályos 2000. évi C. törvény. TAKIVA: Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap. Tpt.: A tőkepiacról szóló mindenkor hatályos 2001. évi CXX. törvény. 2. Szektor szerinti bontás Az e melléklet I.A. pontjában szereplő egységes szektorbontás néhány helyen szükségessé vált további alábontásai a következők: A) Nem pénzügyi vállalatok A Felügyeleti mérlegben a nem pénzügyi vállalatok szektorán belül külön kiemelve jelentendő adatok a hitelintézetek saját járulékos vállalkozásaira. Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást. C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények Az egyéb monetáris pénzügyi intézmények a hitelintézeteket és a pénzpiaci alapokat tartalmazzák. A hitelintézetek közé a Hpt. szerint hitelintézetnek minősülő valamennyi hitelintézet besorolandó, függetlenül a KSH ESS számban szereplő szakágazati (TEÁOR) kódjától. (Pl. a Földhitel- és jelzálogbank a jelenlegi szakágazati kódja alapján nem a hitelintézetek közé kerülne.) A felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő hitelintézeteket azonban a nem pénzügyi vállalatok közé kell átsorolni.

HMK-1-01

9540

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

D) Egyéb pénzügyi közvetítők és az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők A D.) Egyéb pénzügyi közvetítők és az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorait tovább kell bontani a Pénzügyi és befektetési vállalkozások, illetve az ezeken kívül a szektorokhoz sorolandó Egyéb intézmények alcsoportjára. Egyéb pénzügyi közvetítők – Pénzügyi vállalkozások: a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Hpt. által meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak (az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listában a D.1. és D.2. csoportban felsorolt (pénzügyi) lízingcégek és egyéb pénzügyi vállalkozások, valamint a D.8. Egyéb pénzügyi közvetítők magyarországi fióktelepei csoportban szereplő szervezetek). Egyéb pénzügyi közvetítők – Befektetési vállalkozások: ide tartoznak a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Tpt. által meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak (az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listában a D.6. és D.7. csoportban felsoroltak: értékpapír-kereskedelmi társaságok és értékpapírbefektetési társaságok). Egyéb pénzügyi közvetítők – Egyéb intézmények: ide tartoznak a fenti két csoportba nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítők (az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listában a D.3., D.4., D.5. és D.99. csoportban felsoroltak). Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők – Pénzügyi vállalkozások: a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Hpt. által meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak (az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listában az E.6. csoportban felsorolt pénzügyi vállalkozások, valamint az E.9. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők magyarországi fióktelepei csoportban szereplő szervezetek). Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők – Befektetési vállalkozások: ide tartoznak a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Tpt. által meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedélyt kaptak [az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listában az E.1. csoportban felsorolt (értékpapír-bizományosi) társaságok]. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők – Egyéb intézmények: ide tartoznak a fenti két csoportba nem sorolt pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézmények (az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listában az E.2., E.3., E.4., E.5., E.7., E.8., E.99. csoportban felsoroltak). F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak A biztosító részvénytársaságok és biztosító egyesületek (az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listában az F.1. és F.2.), valamint a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, önkéntes önsegélyező pénztárak és önsegélyező egészségpénztárak (az F.3–F.7. csoportokban felsoroltak). Helyenként külön szerepel a szektorhoz tartozó két csoport.

HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9541

G) Központi kormányzat Tartalma megegyezik az egységes szektor-meghatározásban definiált körrel, de egyes instrumentumoknál külön kérünk adatokat a központi költségvetésre (magyar állam), és a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézményekre. A központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények soroknál az államhatalom szervein, a Kormányon, a minisztériumokon, az országos hatáskörű szerveken és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szerveken, valamint az elkülönített alapokon kívül a MÁK, az ÁKK Rt., az ÁPV Rt., a Nemzeti Autópálya Rt., a CASA Vagyonkezelő Kft., a SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrészhasznosító Kft., a Magyar Televízió Rt., a Duna TV Rt., a Magyar Rádió Rt., a Magyar Távirati Iroda Rt., a Magyar Turizmus Rt., a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -Kezelő Rt. és a központi kormányzathoz sorolt nonprofit intézmények adatait kell jelenteni. J) Háztartások A Háztartások szektorát Lakosság és Egyéni vállalkozók alcsoportra bontjuk. A mezőgazdasági őstermelők az egyéni vállalkozók közé sorolandók. L) Külföld A GMU országai külön szektort képeznek az adatszolgáltatásokban. A külfölddel kapcsolatos állományokat GMU tagországokra és egyéb külföldre bontva kell jelenteni. GMU tagországok A GMU tagországokra ugyanazt a szektorbontást kell alkalmazni, mint a belföld esetében. Az ettől való eltérések a következők: A GMU monetáris pénzügyi intézmények szektora az alábbi két alszektorra bomlik1: – GMU jegybankok, EKB és tartalékolási kötelezettség alá eső GMU monetáris pénzügyi intézmények, valamint – tartalékolási kötelezettség alá nem eső GMU egyéb monetáris pénzügyi intézmények. A Felügyeleti mérlegben szereplő „GMU hitelintézetek” kifejezés a GMU tagországok pénzpiaci alapok nélküli monetáris pénzügyi intézményeit jelenti. Az ÁHT négy alszektorra bomlik a GMU tagországok esetében: – központi kormányzat, – tagállami/tartományi kormányzat, – helyi önkormányzatok, – társadalombiztosítási alapok. Az egyes alszektorokba értendők a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények is.

Az egyes intézmények két alszektor szerinti besorolásához segítséget ad az Európai Központi Bank honlapján elhelyezett ún. MFI lista, amelynek pontos elérési útvonala az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti listát tartalmazó file-ban található. 1

HMK-1-01

9542

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Egyéb külföld Az egyéb külföld szektorát a GMU tagországok kivételével az összes külföldi ország, valamint a nemzetközi intézmények (ideértve az EKB kivételével az EU intézményeit is) alkotják. Az egyéb külföldnél a következő bontást kell alkalmazni: – bankok, – nem bankok, = ÁHT (idesorolandók a fent említett nemzetközi intézmények is), = egyéb szektorok 3. Lejárat szerinti bontás A Felügyeleti mérlegben szereplő tételeket – a forrás oldali felmondott hitelek kivételével – mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni. Nem befolyásolja a lejárat szerinti besorolást, ha az instrumentum lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg. Rövid lejárat: Hosszú lejárat: Hosszú, legfeljebb 2 éves lejárat: Hosszú, 2 éven túli lejárat: Hosszú, legfeljebb 5 éves lejárat: Hosszú, 5 éven túli lejárat:

az instrumentum eredeti lejárata ≤ 1 év az instrumentum eredeti lejárata > 1 év 1 év < az instrumentum eredeti lejárata ≤ 2 év az instrumentum eredeti lejárata > 2 év 1 év < az instrumentum eredeti lejárata ≤ 5 év az instrumentum eredeti lejárata > 5 év

A forrás oldalon szereplő felmondott hitelek lejárati besorolása: Legfeljebb 3 hónapos lejárat: 3 hónapon túli, legfeljebb 2 éves lejárat: Hosszú, 2 éven túli lejárat:

a hitel felmondási ideje ≤ 3 hónap 3 hónap < a hitel felmondási ideje ≤ 2 év a hitel felmondási ideje > 2 év

4. Fogalmak Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. Az Szkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része. Befektetési jegy: a Tpt.-ben meghatározott fogalom. Betét a Felügyeleti mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely betétszerződés, bankszámla-, illetve folyószámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent. A betétek közé sorolandók a hitelintézet által kibocsátott utazási csekkek, valamint az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszegek (elektronikus pénz) is. A treasury által kötött ún. bankközi ügyletek szintén betétnek minősülnek a Felügyeleti mérleg szempontjából.

HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9543

Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyvesbetétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejáratától, illetve attól, hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (pl. a hitelintézet által kibocsátott takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy). Bruttó érték: a beszerzési, bekerülési, nyilvántartási – értékvesztésekkel, céltartalékkal stb. nem csökkentett, értékelési különbözettel nem módosított – érték. Mérlegtételek esetén a könyv szerinti bruttó érték, mérlegen kívüli tételek esetében a nyilvántartási érték. Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel. Itt kell jelenteni az eseti hiteleket, valamint a Széchenyi-kártyához kapcsolódó hiteleket is. (Eseti hitel: nem pénzügyi vállalatoknak, illetve egyéni vállalkozóknak nyújtott ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.) A magánszemélyeknek (lakosságnak) nyújtott szabad felhasználású hitel fogyasztási hitelnek tekintendő. Eredeti lejárat (kibocsátáskori futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött „élettartamát” jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai). Értékpapír-kölcsönzés: a Tpt.-ben meghatározott fogalom. Értékpapírosítás: olyan művelet, amely során a monetáris pénzügyi intézmény a mérlegében lévő hitelt – vagy az eredeti adós által kibocsátott új, forgatható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra cseréli (közvetítő részvétele nélkül), amelyeket ezzel egy időben/vagy később befektetőknek elad (a hitel ebben az esetben megszűnik); – vagy egy – rendszerint az értékpapírosított hitel tartására létrehozott – közvetítőnek [Financial Vehicle Corporation (FVC)] adja el, amely azt új hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásával finanszírozza. Ennek során két megoldás lehetséges: 1. A hitelező monetáris pénzügyi intézmény a hitelt az új értékpapírokra cseréli, melyeket ezzel egy időben/vagy később befektetőknek elad. 2. Az új értékpapírokat a közvetítő közvetlenül befektetőknek adja el, a hitelező monetáris pénzügyi intézmény pedig pénzt kap az eladott hitel fejében. Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja. Felmondott hitelek: azok a hitelintézet által felvett hitelek, amelyeket rendes felmondás keretében mondtak fel. Fogyasztási hitel: a háztartásoknak a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön (például áruvásárlási, gépjárművásárlási, személyi hitel). A szabad felhasználású hitel is fogyasztási hitelnek tekintendő. A fogyasztási hitelek között kell jelenteni azokat a hitelkártya-konstrukciókat is, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja. A Széchenyikártyához kapcsolódó hitelek azonban az egyéb hitelek között jelentendők. HMK-1-01

9544

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Folyószámlahitel: a folyószámlán kialakult negatív egyenleg (overdraft). Azok a kártyahitelek is ide sorolandók, amelyeknél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azokat a kártyahiteleket, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni. Hitelleírás (a tranzakciók kiszámításához szükséges adatokat tartalmazó 04. táblában): az előző hónap végén még a mérlegben szereplő hitel- és hiteljellegű követelések leírása, valamint azok törlesztésekkel csökkentett szerződés szerinti, illetve bruttó könyv szerinti értéke alatti eladása a tárgyhónapban. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. szerinti fogalom. A Felügyeleti mérleg eszköz oldalán a kötvény instrumentum alatt az összes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt értjük, míg a mérleg forrás oldalán az értékpapírok részletes bontásban szerepelnek. Intézményi változás: az adatszolgáltató MPI-k körében bekövetkező változás: összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás, megszűnés, átalakulás más típusú intézménnyé. Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények. Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére bankok egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől (szindikált hitel, klub hitel, loan participation stb.) Könyvesbetét: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amelynek elhelyezésekor betétkönyvet állítanak ki (pl. takarékbetétkönyv, nyereménybetétkönyv stb.), nem ideértve a takaréklevelet. Könyv szerinti bruttó érték: az eszközök, valamint azok mérlegen kívüli tételeinek beszerzési, illetve bekerülési, nyilvántartási (értékvesztésekkel, céltartalékkal stb. nem csökkentett, értékelési különbözettel nem módosított) értéke. A hitelintézet által kötött szerződésből eredő követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg. Megvásárolt követelések esetén a bekerülési értékből még nem törlesztett rész. Kötvény: lásd a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál. Látra szóló és folyószámla betét: a folyószámla betét a folyószámlán kialakult pozitív egyenleg. A látra szóló betétek közé soroljuk a nem folyószámlához kapcsolódó lekötetlen betéteket, az egy napra lekötött betéteket (az egy napos futamidő munkanapban értendő), a hitelintézet által kibocsátott utazási csekket, valamint az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszegeket (elektronikus pénzt), valamint a látra szóló takarékbetéteket is. Látra szóló betétnek kell tekinteni a futamidő nélküli betétet is (a betéti okiratokat kivéve). Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy napnál hosszabb időre lekötött betétek, amelyeket nem lehet, vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani. A két éven túli lekötésű betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat is. A futamidő nélküli betéteket (a betéti okiratokat kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni. Letéti igazolás (angolszász területen depository receipt: GDR – Global Depository Receipt, ADR – American Depository Receipt): letéti intézmény által bizonylati formában kibocsátott, saját joga szerint értékpapírnak minősülő, átruházható befektetési forma, a letétbe helyezett, mögöttes HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9545

értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító okirat. A hitelintézet tulajdonába kerülő ilyen letéti igazolásokat a mögöttes értékpapíroknak megfelelő szektornál kell jelenteni a megfelelő sorban. Nem forgatható értékpapírok: azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek tulajdonjogának átruházása korlátozott, azaz vagy jogszabály tiltja eladásukat, vagy szervezett piac hiányában tulajdonosuk nem tudja eladni azokat. A magyar gyakorlatban korlátozottan forgalmazhatónak a zárt körű és az átváltoztatható kötvényeket tekintjük. Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: Az Szmt. szerinti fogalom. Nettó érték: a könyv szerinti bruttó érték értékvesztéssel csökkentett, illetve értékelési különbözettel módosított összege. Penziós ügylet: Az Szmt. szerinti fogalom. Repó- és fordított repóügylet: a Tpt. szerinti fogalom. Szankciós kötelező tartalék: A kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról szóló MNB rendelet szerint, ha a hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összege nem éri el az előírt mértéknek megfelelő összeget, akkor az MNB – a hitelintézet egyidejű értesítése mellett – a megállapított hiány összegének másfélszeresét a hiány pontos összegének a tudomására jutását követő 30 napon belül a hitelintézet pénzforgalmi (elszámolási) bankszámlájáról nem kamatozó elkülönített (ún. szankciós) tartalékszámlára helyezi, és legalább 30 napig ott tartja. Valódi penziós (elhelyezési) ügylet: Az Szmt. szerinti fogalom. 5. Értékelési szabályok, illetve az adatszolgáltatásban szereplő egyes tételek szerepeltetésére vonatkozó egyéb előírások 5.1. Az adatok tartalmára, értékelésére stb. vonatkozóan – egyéb előírások hiányában – a mindenkor hatályos Szmt. és Szkr. az irányadó. 5.2. A Felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. Az Szkr. 12. § (2) bekezdése előírja, hogy a pénzügyi intézmények a PSZÁF és az MNB részére készítendő évközi jelentések alátámasztásául minden hónap utolsó napjára vonatkozóan kötelesek főkönyvüket lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie. A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti: – az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és – az állományokba be kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket. 5.3. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, deviza- és valutakészleteket az Szkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell forintra átszámítani. HMK-1-01

9546

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

5.4. A külfölddel kapcsolatos követelések és tartozások Felügyeleti mérlegben (a követelések esetében a könyv szerinti bruttó értékeket tartalmazó 01. táblában) közölt állománya, valamint az M01–M05 jelentésekben szereplő, nem-rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állományadatai közötti tartalmi összhang biztosítása érdekében figyelembe kell venni az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 5. pontja szerinti technikai segédletben közölteket. Amennyiben az M01–M05 jelentésekben beküldött adatokban a későbbi ellenőrzések, egyeztetések során szükségessé vált javítások érintik a Felügyeleti mérlegben jelentett állományokat is, akkor a megfelelő módosításokat a Felügyeleti mérlegben is el kell végezni, és utólag be kell küldeni. Hasonlóképpen módosítandók az M01-M05 jelentések adatai is, amennyiben a Felügyeleti mérlegben bekövetkezett javítások a külföldiekre vonatkozó állományokat érintik. 5.5. A Felügyeleti mérleg (01. és 11. tábla), valamint a mellékletét képező 02., 04., 05. és 08. tábla minden sora forint (a), euró (b), egyéb deviza (c) és az ezek összegével megegyező összesen (d) oszlopokat tartalmaz. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek – a Felügyeleti mérlegnél előírt árfolyam(ok)on – forintra átszámított összegét kell a (b) euró, illetve (c) egyéb devizaoszlopokban szerepeltetni. A deviza alapú forinthiteleket a megfelelő deviza oszlopban kell kimutatni. A devizaeszközökre képzett értékvesztést és értékelési különbözetet a megfelelő devizaoszlopokban kell jelenteni. 5.6. A Felügyeleti mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán az Szkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat – eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, eszköz oldali értékelési különbözetek (amennyiben a valós érték kisebb, mint a bekerülési érték), illetve be nem fizetett részvénytőke – negatív előjellel kell jelenteni. Amennyiben a hitelintézet – számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell eljárni és – egyéb előírás hiányában – az adott tétel-csoportban kimutatni az értékelési különbözetet. 5.7. A Felügyeleti mérlegben szereplő saját vagyontárgyakat – pl. váltót, hiteleket, egyéb követeléseket vagy értékpapírokat (a továbbiakban: vagyontárgyak) – eredeti (szerződés szerinti) lejárattal kell szerepeltetni, és nem csökkentve állományukat a valódi penziós ügyletek keretében átadott vagyontárgyak értékével. 5.8. Az egyes – kockázati, cél-, általános, illetve egyéb – tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak. 5.9. A hitelintézeteknél különböző néven vezetett egyéb, az átvezetési számla definíciójától eltérő tartalmú „átvezetési”, elszámolási, technikai stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között (a megfelelő szektorban, illetve ha nem eldönthető, akkor az „Egyéb” sorokban) kell kimutatni. 5.10. A befektetési jegyek teljes állományát az Szmt.-től eltérően a tulajdoni részesedések között kell kimutatni. 5.11. A hitelintézet által felvett konzorciális hiteleket – a belföldi és a külföldi szervezésűeket is – a konzorcium egyes tagjaival szembeni tartozásként kell kimutatni, az egyes tagok által nyújtott rész fennálló állományával megegyező összegben. HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9547

5.12. Konzorcium keretében nyújtott hitelek, valamint lebonyolításra átvett hitelek esetében a hitelintézeteknek az általuk nyújtott összegeket a végső adóssal szembeni követelésként kell kimutatniuk, a közvetítő (szervező, lebonyolító) hitelintézetnek pedig csak akkora összeget kell a Felügyeleti mérlegben a végső adóssal szemben szerepeltetnie, amekkora összeget saját részéről neki nyújtott. A számviteli mérlegben hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összegét (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is), illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét nem bankközi tartozásként, hanem hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolásként kell a Felügyeleti mérlegben szerepeltetni. 5.13. Lejárt lekötött betétek kezelése: – amennyiben az ügyfél megújítja a betétet, akkor annál a lejáratnál kell jelenteni, ahová a megújítás után sorolandó; – a folyamatos lekötésű betéteket (amelyek az ügyfél közreműködése nélkül kerülnek újra lekötésre) továbbra is a lekötött betétek állományában kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál; – ha a betétet a folyószámláról kötötték le, és lejárat után a hitelintézet visszahelyezi a betétösszeget a folyószámlára, akkor a lejárt betétet a látra szóló és folyószámlabetétek között kell jelenteni; – ha az ügyfél nem újítja meg a betétet, de a hitelintézet újralekötés nélkül is az eredeti betétszerződésben rögzített változatlan feltételeket biztosít, a lejárt betétösszeget a lekötött betétek között kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál; – ha az ügyféllel kötött eredeti szerződés értelmében a határozott időre lekötött betét a lejárat után futamidő nélküli betétté alakul át, a lekötött betétek között kell jelenteni, eredeti lejárata szerint. 5.14. A betéti okiratok lejárat szerinti besorolása: Azoknál a betéti okiratoknál, amelyeknél a szerződésben vagy az általános üzleti feltételekben meghatározott lekötési idő szerepel, a lejárat szerinti besorolást a lekötési időnek megfelelően kell elvégezni. Azokat a konstrukciókat, amelyek feltételeiben nem szerepel konkrét lekötési idő, a rövid lejáratú okiratban lekötött betétek közé kell sorolni. 5.15. Megbízásból vezetett devizaszámlák esetében a hó végén a megbízott hitelintézetnél maradt valutakészletnél a lebonyolításra átvett hitelekhez hasonló módon kell eljárni: a valutakészletet a megbízott hitelintézetnek a valutakészletében kell jelenteni, s a megbízó hitelintézettel szemben ebből eredő kötelezettségét hitelintézettel szembeni passzív elszámolásként kell kimutatni. 5.16. A megvásárolt követelések és leszámítolt váltók helyét a Felügyeleti mérlegben az dönti el, hogy a végső adós melyik szektorba tartozik, függetlenül a visszkeresettől. A megvásárolt követelések között a faktorálásból és a forfetírozásból eredő követelések szerepelhetnek. (A megvásárolt hitelek az eredeti adósnak megfelelő szektorral szembeni hitelek között szerepeltetendők, a hitelek eredeti lejáratának megfelelő helyen, feltéve, hogy eladáskor nem módosították az eredeti szerződést.) A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni. 5.17. A pénzügyi eszközök valódi penziós ügylet keretében történt eladásából keletkezett pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között, a vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban kell hozni. A Felügyeleti mérlegben a valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak HMK-1-01

9548

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

tartalmazniuk kell az Szkr. 21. § (3) bekezdésben felsorolt egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket, illetve kötelezettségeket is. 5.18. A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását/átvételét a számviteli előírásoknak megfelelően tényleges eladásként/vételként kell kezelni a Felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként (a visszavásárlási kötelezettségek között) szerepel. (A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra a szállításos repóügylet is.) 5.19. Az értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelést a hitelek, az értékpapírok kölcsönbevételéből eredő értékpapír-kötelezettséget a felvett hitelek között kell jelenteni. 5.20. Számla-összevezetés alatt alapvetően kétféle ügylet-típust értendő: – A cash poolt, amely esetében az ügyfélcsoport bankszámláinak – általában nap végi – összevezetése egy főszámlára ténylegesen megtörténik, s az egyes pool-tagok a főszámla egyenlege erejéig egymást hitelezik, a bank pedig csak a főszámla mínuszba menetele esetén nyújt hitelt az ügyfélcsoportnak. E konstrukciónak léteznek különböző altípusai (zero balancing, target balancing stb.), de az ügylet lényegét tekintve azok egységesen kezelhetők. – A kamat poolt, azaz a virtuális, vagy notional pool konstrukciót, amely nem jár tényleges számla-összevezetéssel, kizárólag arra irányul, hogy bizonyos szempontból kapcsolatban álló ügyfélcsoport (vagy egy ügyfél több számlája esetén) kedvezőbb kamatot érhessen el a bankszámláik egyenlegeinek virtuális összevezetése segítségével megállapítható egyenleg alapján. A két típust eltérően kell kezelni: – A cash pool esetén összevonhatók a részt vevő számlák egyenlegei, és a főszámla egyenlege (illetve a pool számára nyújtott hitel állománya) a pool-vezető szektorbesorolásának és rezidensnem-rezidens státuszának megfelelően jelentendő. – A kamat pool esetén a poolban résztvevő számlák nem vonhatók össze. Az egyes ügyfelek számláinak egyenlegét a megfelelő szektoroknál kell kimutatni. 5.21. Kártyaelszámolásokkal kapcsolatos szabályozás: A különböző elszámolási körökben, szinteken kialakult, pénzügyileg rendezendő nettó pozíciókat az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, annál a szektornál kell kimutatni, ahová az elszámolást végző intézmény tartozik: 1. Az I. szint esetében (bankon belüli kör; mind a kártya birtokosa, mind a kártyát elfogadó kereskedő ugyanazon hitelintézet ügyfele, vagy a birtokos a kártyáját a kibocsátó bank, illetve annak megbízottja által üzemeltetett ATM-ből, illetve POS berendezésen keresztül vesz fel készpénzt) az érintett bank elszámolja a saját ügyfeleit érintő műveleteket az ügyfélszámlákon, tehát pénzügyileg a bankon kívül elrendezendő nettó pozíció nem keletkezik. 2. A II. szint esetén (GBC kör) a GBC-vel szembeni nettó követelés, illetve tartozás az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkön belül a Pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal szembeni egyéb elszámolások között jelentendő.

HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9549

3. A III. szint [magyarországi kibocsátású (Visa, illetve MasterCard) bankkártyával magyarországi elfogadóhelyen lebonyolított olyan tranzakciók, amelyek az I. és II. szintbe nem tartoznak bele], valamint a szponzorált bankok esetében hitelintézetekkel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolásként jelentendő a fennálló nettó összeg. 4. A IV. szint (nemzetközi elszámolási körök: Magyarországon kibocsátott kártyával külföldön, vagy külföldi kibocsátású kártyával Magyarországon lebonyolított tranzakciók) esetében az ilyen jellegű követelés, illetve tartozás a VISA-val, illetve az MasterCard-dal szemben áll fenn, tehát a külfölddel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolások közé kerül. 6. Az átsorolások miatti kiigazítás adatok jelentése (F82, F83, F84, F85, F86, F87) Az alábbi esetekben kell átsorolások miatt kiigazítási adatokat jelenteni: 1. Változás történik az adatszolgáltató ügyfeleinek szektorbesorolásában – ideértve az MPI-k körében bekövetkező változásokat is (például egy hitelintézet egyéb pénzügyi intézménnyé alakul át, vagy egy alapítási engedéllyel rendelkező, még nem pénzügyi vállalatként kezelt új hitelintézet megkapja működési engedélyét stb.). 2. Változás történik az egyes állományok instrumentum-, lejárat-, vagy denomináció szerinti besorolásában (akár az előírások változásának következtében is). A fent említett kiigazítások nagyságát az F01, F03, F09, F14-es jelentés 01., 05. és 11. táblájára vonatkozóan havonta F82, F83, F84, F85-ös, az F19, F33-as jelentés 01. táblájára vonatkozóan negyedévente F86 és F87-es jelentésként kell beküldeni, a csökkenéseket negatív előjellel ellátva, a növekedéseket előjel nélkül, az állományokra előírt táblaszerkezetben és formátumban. A jelentéseknek csak azokat az átsorolásokat kell tartalmazniuk, amelyeknél az átsorolt összeg az érintett mérlegsorok bármelyike esetében meghaladja az 1 milliárd forintot. Ha a hónap, illetve a negyedév során nem történt átsorolás, nemleges jelentést kell beküldeni. II. A Felügyeleti mérleg, az eredménykimutatás és a mellékletek kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja A hitelintézet eszközeiről kétféle adatszolgáltatást kell készíteni. A 01. tábla az eszközök könyv szerinti bruttó értékeit tartalmazza. Az egyes eszköz-soroknál a bekerülési, beszerzési, szerződés szerinti, nyilvántartási (a továbbiakban: bekerülési) értékeket kell figyelembe venni, az instrumentumcsoportokon belül pedig szektoronként összevonva egy sorban kell az értékvesztés-, illetve az értékelési különbözet-adatok egyenlegét feltüntetni. (Az összevont értékvesztés- és értékelési különbözet-adatokat a 08. Értékeléssel kapcsolatos adatok táblában megfelelő előjellel ellátva részletezni kell.) A 11. tábla gyakorlatilag ugyanezen sorokat tartalmazza, csak sorai könyv szerinti nettó, illetve – amennyiben a hitelintézet valós értékelést alkalmaz – valós értéken jelentendők. A Felügyeleti mérleg adataihoz a részletező leírás a 01. táblánál található. 01. tábla: Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) Az 1. Eszközök összesen (2+11+90+162+174+332+362+378+418) sor megegyezik a Felügyeleti mérleg főbb eszközcsoportjainak összegével.

HMK-1-01

9550

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

2. Pénztár és elszámolási számlák (3+…+10) Itt kell kimutatni – a jegybanknál elhelyezett éven belüli betétek kivételével – az Szkr. szerint pénzeszköznek minősülő eszközöket, valamint a hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi (elszámolási) számlákat, illetve nostro számlákat és értékvesztésüket, függetlenül attól, hogy a nostro számlák számviteli szempontból nem pénzeszközök, hanem hitelintézetekkel szembeni követelések. A 3. Pénztárkészlet sorban kell kimutatni a hitelintézetnél lévő forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetési eszközül szolgáló nemesfém érméket, azok fizikai elhelyezésétől függetlenül (pénztár, értéktár, pénzkiadó automaták (ATM) stb.), továbbá a hitelintézet központja és fiókja, valamint a fiókok közötti úton lévő készpénz állományát. Itt kell a hitelintézetnek azokat a pénzeszköznek minősülő megvásárolt csekkeket is kimutatnia, amelyeknek a beváltását a csekkszámlavezető hitelintézetnél még nem kezdeményezte. A beszedésre már elindított csekket a hitelintézetekkel szembeni követelések között kell kimutatni. A más bankkal folytatott külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követeléseket, illetve tartozásokat (úton lévő valuta) belföldi, illetve külföldi hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú követelésként, illetve tartozásként kell kimutatni. A 4. Jegybanki nostro számlák sorba kell felvenni a hitelintézet MNB-nél vezetett forint pénzforgalmi (elszámolási) számlájának, betétszámlájának és deviza nostro számlájának hó végi egyenlegét. A jegybanknál elhelyezett ún. szankciós kötelező tartalék állományának a jegybanknál elhelyezett rövid lejáratú betétek között kell szerepelnie. Az 5. Szövetkezeti hitelintézetek MTB-nél lévő elszámolási számlája sorban azoknak a szövetkezeti hitelintézeteknek kell a Magyar Takarékszövetkezeti Banknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási) számlájuk egyenlegét közölniük, amelyek pénzeszközüket, illetve kötelező jegybanki tartalékjukat az MNB által – az MNB tv. alapján – számlavezetésre felhatalmazott hitelintézenél helyezik el. A 6. Jegybanki nostro számlákkal és MTB-nél lévő elszámolási számlával kapcsolatos átvezetési számla állomány sorban külön kell szerepelnie a forint és deviza nostro számlákhoz kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegének. Amennyiben az euró és az egyéb deviza oszlopban az egyes nostro számlák (átvezetési számlákkal összevont) egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövidlejáratú hitelfelvételt jelent. A 7. Nostro számlák belföldi hitelintézeteknél sorban a belföldi, a 8. Nostro számlák GMU hitelintézeteknél sorban a GMU hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni. A 9. Nostro számlák egyéb külföldi bankoknál sorban az egyéb külföldi bankoknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni. Amennyiben az egyes nostro számlák átvezetési számlákkal összevont egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövidlejáratú hitelfelvételt jelent. A 10. sorban kell feltüntetni az 5. és a 7–9. sorokban szereplő nostro számlák értékvesztését.

HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9551

11. Forgatási célú értékpapírok (12+63) Ebben az eszközcsoportban a szokásos kereskedelmi célra, illetve spekulációs céllal vásárolt, az Szkr. szerint forgóeszközként nyilvántartott (rövid és hosszú eredeti lejáratú), nyílt körben kibocsátott, tőkearányosan és nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírokat kell kimutatni szektoronként bontva, függetlenül attól, hogy a vásárlás az elsődleges vagy a másodlagos piacon történt. Értékelésük a számviteli szabályoknak megfelelően történik, de külön kimutatva bruttó könyv szerinti értéküket és – esetenként (összevontan) – értékvesztésük és értékelési különbözetük összevont egyenlegét. (A valós értéken történő értékelés alkalmazása nem érinti a forgatási cél szerinti minősítést /forgóeszközként vagy befektetett pénzügyi eszközként történő elszámolást/.) A forgóeszközként nyilvántartott rövid lejáratú értékpapírokat akkor is itt kell szerepeltetni, ha a valós értékelést alkalmazó hitelintézet azokat az értékesíthető, vagy a lejáratig tartott kategóriába sorolta. Itt kell a forgatási célú egyéb részesedéseket és üzletrészeket, valamint a forgatási céllal szerzett, de a cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetéseket is kimutatni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt. A forgatási céllal vásárolt, de a számviteli szabályok szerint (például a be nem válthatóság miatt) átsorolt értékpapírokat nem itt, hanem a befektetési célúak között kell figyelembe venni. A hitelintézet üzletszerű tevékenységét kisegítő saját járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket – függetlenül a befektetési céltól – kizárólag a Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni. 12. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen (13+…+62) 13. Kincstárjegy és 14. Államkötvény sorok: a 13. sorba a hitelintézet által megvásárolt kincstárjegyek, a 14. sorba a Magyar Állam által külföldön vagy belföldön kibocsátott különböző (kincstári, lakásfedezeti, államadóssági és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények, a kárpótlási jegyek, valamint az állam által átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény forgatási céllal tartott állományának értéke kerül. (A TB kötvények állományát a 02. Tájékoztató adatok 1. táblában külön is ki kell mutatni.) A 15. Konszolidációs államkötvény sorban a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott államkötvények értékét kell szerepeltetni. A 16-17. Helyi önkormányzatok kötvényei sorok a hitelintézetek tulajdonában lévő, helyi, megyei és fővárosi önkormányzatok, intézményeik, valamint az idesorolt nonprofit intézmények által kibocsátott kötvényeket tartalmazza. A 18. sorban a 13-17. sorokban szereplő értékpapírok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni. A 19-21. Jegybanki kötvény soroknak a hitelintézet tulajdonában lévő, az MNB által belföldön vagy külföldön kibocsátott kötvényeket kell tartalmazniuk. Itt kell szerepeltetni a forgatási céllal tartott KVH Rt. kötvények állományát is. A 22. sorban a 19-21. sorokban kimutatott jegybanki kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni. A 23-25. Belföldi hitelintézetek kötvénye sorokban kell kimutatni a hitelintézetek tulajdonában lévő, belföldi hitelintézetek által belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvényeket megfelelő lejárat szerint bontva. A 26. sor tartalmazza a 23-25. sorokban jelentett hitelintézeti kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan). HMK-1-01

9552

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

A 27-34. sorok az egyéb pénzügyi közvetítők és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők kötvényeit tartalmazzák, pénzügyi és befektetési vállalkozások, illetve egyéb intézmények bontásban, lejárat szerint részletezve. A 35-36. Biztosítók kötvénye sorban a biztosítók által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell szerepeltetni lejárat szerinti bontásban. A 37. sorban a 27-36. sorokban jelentett – az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és biztosítók által kibocsátott – kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni. A 38-39. Járulékos vállalkozások kötvénye sorokban kell feltüntetni a hitelintézet saját járulékos vállalkozásai által kibocsátott kötvényeket megfelelő lejárat szerint bontva. A 40-41. Nem pénzügyi vállalatok kötvénye sorokban a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvényeket kell szerepeltetni a járulékos vállalkozások kötvényei nélkül. A 42. sorban a nem pénzügyi vállalatok 38-41. sorokban jelentett kötvényének értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni. A 43-44. Háztartásokat segítő nonprofit intézmények kötvénye sorokban a háztartásokat segítő nonprofit intézmények által kibocsátott kötvényeket kell jelenteni. A 45. sorban a háztartásokat segítő nonprofit intézmények 43-44. sorokban jelentett kötvényének értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni. A 46-47. Egyéb belföldi kötvény és 48. Egyéb belföldi kötvény értékvesztése sorokban kell feltüntetni a mérlegben más soron nem jelentett, a hitelintézet birtokában lévő forgatási célú kötvényeket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan). A 49-61. sorokban a GMU szektorok és egyéb külföldiek által kibocsátott, forgatási céllal tartott külföldi állampapírokat és kötvényeket kell szerepeltetni. A GMU tagországok jegybankjai által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a GMU MPI-k kötvénye között, az egyéb külföldi jegybankok által kibocsátott értékpapírokat az egyéb külföldiek kötvénye soron kell szerepeltetni, mivel azok nem felelnek meg a Tpt. szerint megfogalmazott állampapír kategóriának. A 62. sorban a 49-61. sorokban jelentett külföldi értékpapírok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni. 63. Tulajdoni részesedések összesen (64+…+89) A 64-83. sorokba kell kerülniük a hitelintézet által forgatási céllal birtokolt belföldi részvények, részesedések, továbbá a számviteli előírásoktól eltérően a forgatási céllal tartott befektetési jegyek teljes állományának, valamint azok értékvesztésének és értékelési különbözetének (összevontan), szektoronként bontva. Külön soron kell kiemelni a belföldön vagy külföldön értéktőzsdére bevezetett részvények állományát. (A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények szektor szerinti bontását az MNB honlapján közzétett, az e rendelet 3. mellékletének 7. pontja szerinti lista tartalmazza .) A tőzsdére nem bevezetett részvények sorokban kell a forgatási céllal vásárolt egyéb részesedéseket is kimutatni. HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9553

A 84-89. sorokban a GMU és egyéb külföldi részvények és befektetési jegyek állományát, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell szerepeltetni. Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézmények befektetési jegyeit is a pénzpiaci alapok befektetési jegyei között (a 84. sorban) kell jelenteni. Az itt kimutatott állományból a PBB vállalkozásokban szerzett befektetések értékeit a 02. Tájékoztató adatok 1. táblában a Forgatási célú részvényekből (147-148.) sorokban részletezni kell. 90. Befektetési célú értékpapírok (91+135) Ebben az eszközcsoportban azokat a nyílt körben kibocsátott, eredetileg hosszú lejáratú értékpapírokat és részesedéseket kell kimutatni, amelyeket elsősorban befektetésként, vagy hosszabb időre, tartós jövedelemszerzési céllal tart a hitelintézet. Itt kell feltüntetni továbbá a zárt körben kibocsátott valamennyi értékpapírt. Az értékpapírokat, részesedéseket az Szkr. szerint kell értékelni, de külön kimutatva bruttó könyv szerinti értéküket és – esetenként (összevontan) – értékvesztésük és értékelési különbözetük összevont egyenlegét. (A valós értéken történő értékelés alkalmazása nem érinti a befektetési célú minősítést /forgóeszközként vagy befektetett pénzügyi eszközként történő elszámolást/.) A hitelintézet üzletszerű tevékenységét kisegítő saját járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket – függetlenül a befektetési céltól – kizárólag a Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni. A felsorolás sorrendje követi a forgatási célú értékpapírokét, de külön kell bemutatni a zárt körben kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát és az egyéb részesedéseket, üzletrészeket. A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt. 91. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen (92+…+134) A 92. Államkötvény sorba a Magyar Állam által külföldön vagy belföldön kibocsátott különböző (kincstári, lakásfedezeti, államadóssági és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények befektetési céllal tartott állományának értéke kerül. Az állam által átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény, valamint a kárpótlási jegyek befektetési céllal tartott állományának is itt kell szerepelnie. (A TB kötvények állományát a 02. Tájékoztató adatok 1. táblában külön is ki kell mutatni.) A 93. sorban kell közölni a nem forgatási céllal tartott, a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott konszolidációs államkötvények állományát. A 94. Helyi önkormányzati kötvény sorban a befektetési céllal megvásárolt önkormányzati kötvényeket kell kimutatni. A 95. sorban a 92-94. sorokban szereplő kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni. A 96-98. Jegybanki kötvény és Jegybanki kötvény értékvesztése, értékelési különbözete sorokban a jegybanki kötvényekkel együtt kell a befektetési céllal tartott KVH Rt. kötvényt, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kimutatni.

HMK-1-01

9554

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

A 99-101. Belföldi hitelintézetek kötvénye és Belföldi hitelintézeti kötvény értékvesztése, értékelési különbözete sorokban a belföldi hitelintézetek által kibocsátott, befektetési céllal tartott kötvényeket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni. A 102-105. sorok az egyéb pénzügyi közvetítők és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők befektetési céllal birtokolt kötvényeit tartalmazzák, pénzügyi és befektetési vállalkozások, illetve egyéb intézmények bontásban. A 106. sorban a biztosítók által kibocsátott, befektetési céllal tartott kötvények állományát, a 107. sorban a 102-106. sorokban jelentett, az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és biztosítók által kibocsátott kötvények értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni. A nem pénzügyi vállalatok befektetési céllal tartott kötvényeinek könyv szerinti bruttó értékét a 108. és a 109. sorban, értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) a 110. sorban kell jelenteni. A 111-112. sorokban a háztartásokat segítő nonprofit intézmények kötvényét, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell szerepeltetni. A 113-114. sorokban az egyéb belföldiek által kibocsátott, befektetési céllal tartott kötvényeket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell szerepeltetni. A 115-121. sorokban a külföldi állampapírok és külföldi kötvények állományát kell szerepeltetni GMU szektorok és egyéb külföldi szektorok szerinti bontásban. A GMU jegybankok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a GMU MPI-k kötvénye között, az egyéb külföldi jegybankok által kibocsátott értékpapírokat az egyéb külföldiek kötvénye soron kell szerepeltetni, mivel azok nem felelnek meg a Tpt. szerint megfogalmazott állampapír kategóriának. A 122. sor a 115-121. sorokban jelentett értékpapírok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) tartalmazza. A 123-134. sorokban a zárt körben kibocsátott kötvényeket kell jelenteni, a 99-110. sorok tartalmának megfelelően. 135. Tulajdoni részesedések összesen (136+…+161) Az ebben a részben szereplő szektorbontás megegyezik a forgatási célú részvények, részesedések részletezésével. A külföldi részesedések itt kimutatott állományából a hitelintézetben, pénzügyi, illetve befektetési vállalkozásban, valamint biztosító részvénytársaságban (PBB) szerzett befektetések (részesedések) értékeit a 02. Tájékoztató adatok 1. táblában a Befektetési célú és vagyoni érdekeltség külföldi részvényekből sorokban részletezni kell. Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézmények befektetési jegyeit is a pénzpiaci alapok befektetési jegyei között kell jelenteni.

HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9555

162. Jegybanki és bankközi betétek (163+…+173) Ebben a részben kell kimutatni a pénzeszközöknél nem szerepeltetett jegybanki betéteket, a hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket, a hitelintézetekkel kötött valódi penziós ügyletekből eredő követelések állományát, valamint a bankközi betétek értékvesztését. A valódi penziós ügylet sorokban kell jelenteni az Szmt. által előírtakon kívül az egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket is [Szkr. 21. § (3) bekezdés]. A 163-164. Jegybanknál elhelyezett betétek sorokban kell kimutatni a jegybanknál elhelyezett, a jegybanki nostro számláknál figyelembe nem vett valamennyi forint- és devizabetét állományát, ideértve a jegybanknál elhelyezett fix futamidejű, fel nem mondható forintbetéteket, az ún. szankciós kötelező tartalék állományát és a hitelintézetek saját fejlesztéseire elkülönített, jegybanknál ténylegesen elhelyezett betéteket is. A 165-166. Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek sorokban a belföldi hitelintézeteknél betétszerződés alapján elhelyezett forint-, illetve devizaeszközöket kell szerepeltetni lejárati bontás szerint. A 167. sorban a más belföldi hitelintézettel szembeni valódi penziós ügyletekből eredő követelések állományát, valamint az egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket [Szkr. 21. § (3) bekezdés] kell szerepeltetni (könyv szerinti bruttó értéken). A 168. sorban a 165-167. sorban szereplő eszközök értékvesztését kell jelenteni. A 169-173. sorokba a külföldi hitelintézetek betéteinek állománya – GMU és egyéb külföld szerinti megbontásban – és értékvesztése kerül. 174. Hitelek (175+…+331) Ez a rész tartalmazza a hitelintézet által nyújtott hitelek és hitel jellegű követelések könyv szerinti bruttó állományát, valamint értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) szektoronkénti és eredeti lejárat szerinti bontásban, esetenként hiteltípusok szerint is részletezve. A prolongált hiteleket az eredeti hitelszerződés szerinti lejáratnak megfelelően kell kimutatni. A megvásárolt hiteleket is ebben a részben, az eredeti hitelszerződésben szereplő eredeti lejárat szerint kell szerepeltetni. (Ha azonban a hitel megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződés-módosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.) A rövid lejáratú (a nem pénzügyi vállalatoknál és a háztartásoknál az egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell figyelembe venni a nem függővé tett, tehát a mérlegben követelésként a hármas számlaosztályban kimutatott esedékes, de nem kifizetett kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét is. A hiteleknek tartalmazniuk kell a halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések, a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelések, valamint az értékpapír kölcsönbevételekor a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadék miatti követelések összegét is, annak a szektornak az „egyéb” hitelei között, amelyhez az eszközöket halasztott fizetéssel megvásárló vevő, az értékpapírt kölcsönbe vevő, illetve kölcsönbe adó tartozik. A beváltott bankgaranciák állományát a rövid lejáratú (illetve az egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell jelenteni. A lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések, valamint a tandíjhitelek türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejártáig elhalasztott kamatainak, kamatjellegű jutalékainak tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések HMK-1-01

9556

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

után képzett céltartalék állományát az érintett hitelekhez kapcsolódó értékvesztés sorokban kell kimutatni. A valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell az egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket is [Szkr. 21. § (3) bekezdés]. A 175-176. Központi költségvetésnek nyújtott hitel sorban kell feltüntetni a központi költségvetésnek közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát is. A korábbi TB kötvény-kibocsátásból eredő, 1995. végén átvállalt tartozást nem itt, hanem az államkötvények között kell kimutatni. A 177-178. sorokban a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények részére nyújtott hitelek állományát kell jelenteni. A 179. sorban a 175-178. sorokban jelentett hitelek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni. A 180-182. sorok a helyi, megyei és a fővárosi önkormányzatok, intézményeik, valamint az e szektorba sorolt nonprofit intézmények részére nyújtott hiteleket, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) tartalmazzák. A 183. Jegybanknak nyújtott hitel sorban kell szerepeltetni a jegybanknak nyújtott konzorciális hitel összegét bekerülési értéken, valamint a hitelintézet tulajdonába került külföldi MNB-tartozások állományát. A 184-185. Belföldi hitelintézeteknek nyújtott hitel sorokba kell beállítani a hitelintézetekkel szemben hitelszerződés alapján, illetve (a valódi penziós ügyleteken, a betétszerződéseken és az alárendelt kölcsöntőke-szerződéseken kívül) bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát (ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, valamint a más belföldi hitelintézet számára belföldön szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt is). A 184. sorban kell jelenteni a más belföldi hitelintézetnek eladott, illetve más belföldi hitelintézettől megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. A 186. Belföldi hitelintézeteknek nyújtott kiegészítő alárendelt kölcsöntőke sorban a Hpt. 5. számú melléklete 19. pontja szerinti feltételek mellett nyújtott hiteleket, a 187. Hitelintézeteknek nyújtott alárendelt kölcsöntőke sorban a Hpt. 5. számú melléklete 10. és 11. pontjában foglalt feltételekkel nyújtott hiteleket kell szerepeltetni. A 188. Belföldi hitelintézeteknek nyújtott külföldi szervezésű hitel sorban kell feltüntetni a belföldi hitelintézetek külföldi tartozásainak a hitelintézet tulajdonába került állományát, valamint a belföldi hitelintézetek külföldi szervezésű konzorciális hiteleiből a hitelintézet által nyújtott részt. A 189. sor tartalmazza a belföldi pénzpiaci alapoknak nyújtott hitelek állományát. A 190. sor tartalmazza a belföldi pénzpiaci alapokkal kötött valódi penziós ügyletekből származó követeléseket.

HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9557

A 191. sor tartalmazza a belföldi hitelintézeteknek és pénzpiaci alapoknak nyújtott hitelek (184-190. sorok) értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan). A 192-231. sorok tartalmazzák az egyéb pénzügyi közvetítőknek, a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőknek, valamint a biztosítóknak és nyugdíjpénztáraknak nyújtott hitelek, kiegészítő alárendelt és alárendelt kölcsöntőke, illetve a velük szemben fennálló, valódi penziós ügyletekből származó követelések állományát lejárat szerinti bontásban, valamint azok értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan). A 232-241. sorban kell bemutatni a hitelintézet saját járulékos vállalkozásainak nyújtott hiteleket instrumentumok és lejárat szerinti bontásban. Az egyes sorokhoz tartozó útmutatást ld. a nem pénzügyi vállalatok (jár. váll. nélkül) rész megfelelő hitelsorainál. A 242-262. sorban a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket kell részletezni instrumentumok és lejárat szerinti bontásban, a járulékos vállalkozások adatai nélkül. A 242. sor a nem pénzügyi vállalatok folyószámla hiteleit tartalmazza. A 243-245. Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – váltó sorban kell szerepeltetni a hitelintézet által leszámítolt, illetve a belföldi vevőkkel szembeni követelés ellenében kapott, nem leszámítolással szerzett – a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott – összes váltó értékét (ideértve az óvatolt, valamint a nem forgatható váltókat is) lejárat szerinti bontásban. A 246-248. Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – megvásárolt követelés sorokba a nem pénzügyi vállalatokkal, mint végső adósokkal szembeni megvásárolt követelések (faktorálásból és forfetírozásból eredő követelések) kerülhetnek lejárat szerint megbontva. (A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent.) A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni. A 249-251. sorokban a nem pénzügyi vállalatoknak értékpapír vásárlásra nyújtott hiteleket kell kimutatni. A 252-254. Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – lakáscélú hitel soroknak a lakásépítő vállalkozások, építőközösségek, lakásszövetkezetek, társasházak stb. részére lakások, illetve lakóparkok építésére nyújtott hitelek állományát kell tartalmazniuk lejárat szerint megbontva. A nem lakáscélú ingatlanok építésére, vásárlására nyújtott hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni. A 255-257. Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – egyéb hitele sorokban kell kimutatni a külön sorokban nem jelentett hitelfajtákat, illetve követeléseket, ideértve a halasztott fizetéssel eladott részesedés, illetve követelés még nem kiegyenlített összegét, a hitelintézet által saját kockázatára, visszkereseti kötelezettséggel kihelyezett állami alapjuttatás, az államtól lebonyolításra átvett pénzeszközökből – nem pénzügyi vállalatoknak – történt kihelyezések mérlegben szereplő összegét, a banki alapjuttatás címén fennálló követelések, a beváltott garanciák és az eseti hitelek, valamint a nem pénzügyi vállalatok számára Széchenyi-kártyához kapcsolódóan nyújtott hitelek állományát is. Ezeken a sorokon kell kimutatni a nem lakáscélú ingatlanvásárlási és építési hiteleket is, a jelzálogtól függetlenül. A 02. Tájékoztató adatok 1. táblában külön sorokon (138-141.) is ki kell mutatni az

HMK-1-01

9558

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

irodaházak, üzletházak, bevásárlóközpontok stb. építésére nyújtott hitelek állományát az ott pontosított definíciónak megfelelő tartalommal. A 258-259. sorban a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, pénzügyi lízinggel kapcsolatos követeléseit az Szkr. által előírt (könyv szerinti bruttó) értéken kell szerepeltetni. A 260-262. sor a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni összes valódi penziós ügylettel kapcsolatos követeléseit tartalmazza lejárat szerint bontva. A 263. sorban kell feltüntetni a járulékos vállalkozásoknak és az egyéb nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott (a 232-262. sorokon jelentett) hitelek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan). A 264-294. sorokban a háztartásokkal szembeni követeléseket (könyv szerinti bruttó értéken), valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontan) kell kimutatni. A 264-280. sorokban a lakosságnak, a 281-294. sorokban az egyéni vállalkozóknak nyújtott hiteleket, valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontan) kell szerepeltetni. A megfelelő lakossági hitel sorokban a hitelintézet saját dolgozói részére nyújtott hitelek állományát is fel kell tüntetni. A bármilyen (devizabetét, értékpapír, egyéb pénzügyi eszköz stb.) fedezet mellett nyújtott hitelt a hitel céljától függően a megfelelő sorban kell szerepeltetni. Külön sorokban kell jelenteni a háztartások folyószámla hiteleit (264. és 281. sorok), a lakossági fogyasztási hitelek állományát (265-267. sorok) és a háztartásoknak értékpapír vásárlására nyújtott hitelek állományát (268-270. és 282-284. sorok). A 271-273. Háztartások – Lakosság – lakáscélú hitel sorokban kell közölni mind a támogatott, kedvezményes, mind a piaci feltételekkel nyújtott lakáscélú (építési, lakásvásárlási, ingatlanvásárlási, lakásfelújítási, lakásbővítési) hitel – jelzáloggal való terhelés mellett vagy anélkül nyújtott – összegét, ideértve a bankkölcsön, a lakáscseréhez nyújtott piaci kamatozású (áthidaló) hitelek és a lakástakarékpénztárakkal kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állományát is. Az üdülő vagy garázs építésére, vásárlására nyújtott hitelek is lakáscélúnak tekintendők. A nem lakáscélú ingatlan hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni. Az egyéni vállalkozók által értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát a 285-287. sorokban kell jelenteni. A 274-276. Háztartások – Lakosság – egyéb hitel és a 288-290. Háztartások – Egyéni vállalkozók – egyéb hitel sorok között kell jelenteni a lakosság, illetve az egyéni vállalkozók részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. tandíj hitel, záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási, egyéni vállalkozók egyéb hitelei stb.). A 288. Háztartások – Egyéni vállalkozók – egyéb hitel – rövid sorba kell besorolni az egyéni vállalkozók számára nyújtott, a Széchenyi-kártyához kapcsolódó hiteleket is. A 277-279. és a 291-293. sorokon a lakossággal és az egyéni vállalkozókkal kötött valódi penziós ügyletekből származó követeléseket kell lejárat szerinti bontásban szerepeltetni (a I. 5.18. pontban leírt tartalommal). A 280. sorban kell jelenteni a lakossági hitelek értékvesztésének és értékelési különbözetének összevont egyenlegén kívül a lakáscélú lakossági hitelek halasztott kamatának és a tandíjhitel kamatának céltartalékát is. HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9559

A 295-302. sorok a Háztartásokat segítő nonprofit intézmények hiteleit, a valódi penziós ügyletekből eredő velük szembeni követeléseket, illetve ezek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) tartalmazzák. A 303-331. sorokban kell kimutatni a külföldiekkel (nem rezidensekkel) szemben forintban vagy devizában fennálló valamennyi, máshol nem jelentett követelés állományát (az értékpapírok és érdekeltségek kivételével), valamint értékvesztését és értékelési különbözetét (utóbbi kettőt összevontan). Itt kell kimutatni a külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkét is, amelyet a 02. Tájékoztató adatok 1. táblában külön ki kell emelni. A 303. és a 327. sorban kell jelenteni a GMU hitelintézeteknek és az egyéb külföldi bankoknak eladott, illetve azoktól megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. Itt kell szerepeltetni a külföldiekkel kötött valódi penziós ügyletekből származó követelések állományát is. Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézményekkel szembeni követeléseket a GMU pénzpiaci alapokkal szembeni követelések között (a 305-306. sorokban) kell jelenteni. 332. Vagyoni érdekeltségek (333+…+361) Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket szektor szerinti bontásban. A befektetéseket az Szkr. szerinti értéken kell szerepeltetni, külön kimutatva könyv szerinti bruttó értéküket, valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontabban). (A valós értéken történő értékelés alkalmazása nem érinti a vagyoni érdekeltségi minősítést – a forgóeszközként vagy befektetett pénzügyi eszközként történő számviteli elszámolást.) Ide tartoznak a hitelintézet stratégiai, üzletpolitikai (illetve befolyásolási, irányítási, ellenőrzési) célját, a banki tevékenységet (pénzügyi vállalkozásként), a banküzem működtetését (járulékos vállalkozásként) tartósan szolgáló, az egyéb pénzügyi közvetítő és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézményekben, valamint a veszteségmérséklés érdekében (hitel-tőke konverzió kapcsán) szerzett, illetve a tartósan a hitelintézet birtokában maradó (nem piacképes, tőzsdén és OTC-n nem forgalmazott), vállalkozásokban lévő részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek, amelyek nem szerepelnek a befektetési célú részvények között. A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. Itt kell minden – a hitelintézet üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt befektetést kimutatni. Az „egyéb részesedések, üzletrészek” sorokban az olyan befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket kell szerepeltetni, amelyek nem részvények. A 333-334. sorban az összes belföldi – Hpt. szerint meghatározott – hitelintézeti befektetés bekerülési értékét, valamint a befektetés értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell feltüntetni. A 335-338. és a 341-344. sorokban az egyéb pénzügyi közvetítőkkel és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkkel kapcsolatos összes vagyoni érdekeltség közül a pénzügyi vállalkozásokba és a befektetési vállalkozásokba történt befektetéseket kell kimutatni. A 339-340. és a 345-346. sorokban kell jelenteni a D), illetve E) szektorokba sorolt egyéb intézményekbe történt összes befektetést.

HMK-1-01

9560

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

A 347-348. sorokban a biztosító részvénytársaságokban és a nyugdíjpénztárakban szerzett összes részesedés értékét kell feltüntetni. A 349. sorban kell feltüntetni az egyéb pénzügyi közvetítőkben és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkben, valamint biztosítókban, nyugdíjpénztárakban lévő részesedés után elszámolt értékvesztést és értékelési különbözetét (összevontan). 350-351. sor: itt kell a – hitelintézetek üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt minden befektetést kimutatni. A 352-353. sorokban a nem pénzügyi vállalatokban lévő valamennyi olyan befektetést kell feltüntetni, amely nem veszteségmérséklés során került a hitelintézet tulajdonába. A 354. sorban csak a nem pénzügyi vállalatok hitel-tőke konverzióból származó részvényeinek és egyéb üzletrészeinek állományát kell kimutatni. Az egyéb szektorok hitel-tőke konverzióból származó részvényeit, üzletrészeit a megfelelő vagyoni részesedés sorokban kell jelenteni. A 355. sorban a – 350-354. sorokban jelentett – nem pénzügyi vállalatokban lévő részesedések, üzletrészek értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan) kell kimutatni. A 356-357. és a 359. sorokban kell a nem-rezidens hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési, valamint járulékos vállalkozásokkal és biztosítókkal kapcsolatos összes külföldi befektetést jelenteni GMU és egyéb külföld bontásban, (függetlenül a szerzés módjától), s ezek összegét a 02. Tájékoztató adatok 1. táblában a Külföldi befektetésekből kiemelt részesedések között külön ki kell mutatni. Itt kell továbbá szerepeltetni az egyéb nem rezidensekkel kapcsolatos összes külföldi befektetést is, a 358. és 360. sorban jelentendő veszteségmérséklő befektetések kivételével. A 358. és 360. Hitel-tőke konverzióból származó külföldi részvények, részesedések, egyéb üzletrészek sorokban kell GMU és egyéb külföld bontásban jelenteni azokat a veszteségmérséklésként, hitel-tőke konverzióval szerzett külföldi vagyoni érdekeltségeket, amelyek nem hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési, vagy járulékos vállalkozásokkal, illetve biztosítókkal kapcsolatosak. A 361. sorban kell feltüntetni a – 356-360. sorokban jelentett – külföldi részvények, részesedések értékvesztését és értékelési különbözetét (összevontan). 362. Aktív kamatelhatárolások (363+…+377) A 363-377. Aktív kamatelhatárolások sorokba kell kerülnie a forint- és devizaügyletekkel kapcsolatos, forintban vagy devizában fennálló (a járó, de még nem esedékes) elhatárolt kamatok és kamatjellegű jutalékok összegének, szektoronkénti bontásban. 378. Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök (379+397+414+…+417) Az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, illetve devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást, ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat (a kamatelhatárolások kivételével) és a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is. A halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések összegét a hitelek között kell jelenteni. HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9561

379. Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen (380+…+396) Ebben a részben kell jelenteni a megfelelő szektorba besorolva a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is. A 380-396. sorokban az aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők: Központi kormányzat (380. sor): Ebbe a sorba tartoznak az állami költségvetést illető adók – adónemenként nettósított – állománya, ha az egyes adónemek egyenlege Tartozik jellegű (ha Követel jellegű, akkor a forrás oldalon a 690. sorba kerül); a központi kormányzattal szembeni követelések; a Kereskedelempolitikai támogatás elszámolása; az Állami Fejlesztési Intézettel szembeni aktív pénzügyi elszámolások összege és az Állami Fejlesztési Intézettől lebonyolításra átvett, a nem pénzügyi vállalatok részére beruházáshoz állami alapjuttatásként, állami kölcsönként kihelyezett, a Felügyeleti mérlegben máshol még nem kimutatott, de a mérleg részét képező összegek stb. Helyi önkormányzatok (381. sor): Itt kell kimutatni a befizetett helyi adók miatti, valamint az önkormányzatokkal, intézményeikkel és a hozzájuk sorolt nonprofit intézményekkel kapcsolatos egyéb követelések összegét. TB (382. sor.): Itt kell jelenteni a társadalombiztosítással (a Nyugdíjbiztosítási Alappal, valamint az Egészségbiztosítási Alappal és önkormányzataikkal) szembeni követelések összegét. Nem pénzügyi vállalatok (391. sor): Ebbe a sorba a Magyar Postával, illetve más nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések, a külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos elszámolások miatti követelések, a gazdasági társasággal – a hitelintézetek kivételével – kapcsolatos követelések, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni aktív pénzügyi elszámolások, a vevővel, szállítóval (ha a számlaegyenleg Tartozik jellegű) szembeni követelések kerülnek, ideértve az adásvételi szerződés alapján adott előlegeket is. Háztartások (lakosság és egyéni vállalkozók) (392-393. sor): Itt a munkavállalókkal és tagokkal szembeni egyéb, nem hitel jellegű követelések szerepelhetnek. Külföld (395. sor): Itt kell jelenteni a hitelintézet forint bankjegy- és érme forintszámla ellenében történt vételével vagy eladásával kapcsolatban nem rezidensekkel szemben fennálló követeléseit is. Szektor szerint nem bontható aktív időbeli elhatárolás (396. sor): Itt azokat a nem kamat jellegű aktív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamnyeresége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).

HMK-1-01

9562

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

397. Befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés összesen (398+…+413) Ebbe a részbe az Szkr. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések állománya kerül. A szektorbontás megegyezik a kamatelhatárolásoknál lévő bontással. A 414. Függő tételek sor a mérleg zárásakor még hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás stb.) véglegesen nem rendezett tételeket tartalmazza. A 415. Szövetkezeti visszafizetett részjegy sorban a szövetkezeti tagoktól visszavásárolt részjegyek ellenértékét kell szerepeltetni a jegyzett tőke módosítása esetén a Cégbíróság bejegyzéséig, amelyet követően a jegyzett tőke számvitelileg is rendeződik. Itt kell a jegyzett tőkét érintő visszafizetett más vagyoni hozzájárulást is kimutatni. A 416. Egyéb sorban kell kimutatni a PEK számla állományát Tartozik egyenleg esetén, valamint mindazokat a (nem időbelileg elhatárolt) tételeket, amelyek más eszköz-sorokban nem szerepelnek. A 417. sorban az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értékvesztését és értékelési különbözetét (ideértve a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét is) kell jelenteni – összevontan. 418. Saját eszközök (419+…+439) Ebben az eszközcsoportban a hitelintézet saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek. A 419-421. sorban szerepel a hitelintézet által visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és saját részvény állománya, abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján került a hitelintézethez. A 422. Egyéb saját eszközök sorban a hitelintézet összes olyan készletének állományát kell szerepeltetni, amelyet nem követelés ellenében kapott. A 423-424. sorokban külön ki kell mutatni a követelés ellenében kapott eszközök állományát, valamint az ezek után és a készletekre képzett értékvesztés fennálló állományát. A 425-439. sorban az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét az Szmt. által előírt értéken, a felsorolt részletezés szerint kell feltüntetni. A 425. Immateriális javak – vagyoni jogok sorban az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni jogok értékét kell jelenteni. A 426. sorban kell az immateriális javak között elszámolt szoftverállományt kimutatni. A 427. sorban kell az immateriális javak egyéb – külön soron nem kiemelt – állományát feltüntetni, beleértve az Szmt. 25. § (2) bekezdése szerint az immateriális javak között kimutatható alapításátszervezés aktivált értékét is. A 428. sorban a 425-427. sorban szereplő immateriális javak értékhelyesbítését kell jelenteni.

HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9563

A 429. Pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök – elhelyezés bérleti joga sorban az intézmény elhelyezését szolgáló, vásárolt bérleti jogokat, a 430. sorban a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú ingatlanokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogokat kell jelenteni. A 431., illetve a 432. sorban a mérlegben közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok, illetve műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek értékét kell jelenteni. A 433. sorban kell a pénzügyi és befektetési célú beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket is szerepeltetni. A 434. sorban kell kimutatni a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök értékhelyesbítését. A 435-438. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök sorokban és a 439. sorban kell a nem a hitelintézet működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket (beleértve a nem banküzemi ingatlanokat is) és értékhelyesbítésüket szerepeltetni. A 435. sorban kell kimutatni a szavatoló tőke számítása során levonandó, nem a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat. A 440. Források összesen (441+559+580+656+674+692+733+746+751) sor megegyezik a Felügyeleti mérleg főbb forráscsoportjainak összegével. 441. Betétek (442+…+558) Ez a rész szektoronkénti és lejárat szerinti bontásban tartalmazza a hitelintézet által az ügyfelektől gyűjtött betéteket, esetenként betétfajták szerint is részletezve. A saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor pénzben kapott óvadék összegét a lekötött betétek között kell jelenteni. A háztartások betétein belül a lakossági betétek között kell kimutatni a hitelintézet saját dolgozói számára vezetett betétszámlák állományát is. A valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell az egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó kötelezettségeket is [Szkr. 21. § (3) bekezdés]. A háztartások – lakosság által elhelyezett lakáscélú betéteket (megtakarításokat) a lakáscélú betét (505-506.) sorokban, a többi szektor lakáscélú betéteit a hosszú lejáratú lekötött betétek között kell jelenteni megfelelő futamidő szerint. A nem pénzügyi vállalatok látra szóló és folyószámla betétei (483., illetve 489.) sorokban szerepeltetendők a látra szóló és folyószámla betéteken kívül a pénzforgalmi (elszámolási) számlák és a csekkszámlabetétek is. A nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei (484-486., illetve 490-492. sorok) között jelentendő a működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összege is, függetlenül attól, hogy az alapítók belföldiek vagy külföldiek. A működési engedély hatálybalépésétől (azaz az erről szóló PSZÁF határozat keltétől) kezdve az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé. A névre szóló betéti okiratokat a megfelelő szektoroknál kell kimutatni vagy a külön ilyen néven szereplő sorokban, vagy az egyéb betétek között, illetve külföldiek esetén az egyéb kötelezettségek HMK-1-01

9564

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

között. Szintén a megfelelő szektorba kell tenni azoknak a nem névre szóló betéti okiratoknak az állományát, amelyek csak egy meghatározott szektor részére lettek kibocsátva. A vegyes kibocsátású, nem névre szóló betéti okirattal szerzett források állományát – amennyiben nem megállapítható, hogy milyen szektor felé történt eladásuk – az 521-523. Szektor szerint nem bontható betéti okirat sorokban kell szerepeltetni. Ha a vegyes kibocsátásúakról az eladáskor mégis eldönthető, hogy milyen szektorba kerültek, azokat is a megfelelő szektornál kell feltüntetni. Az okiratban lekötött betétek állományában szerepeltetni kell a több évre lekötött takaréklevél és egyéb okiratban lekötött betétekre az egy-egy év elteltével felhalmozódott kamat állományát is, akkor is, ha az egyes évek letelte után összegük nem kerül tőkésítésre. (Az év közben felhalmozódott – az ügyfélnek járó, de nem esedékes – kamatok összegét a passzív kamatelhatárolások között kell ezekre a betétekre is kimutatni.) 559. Monetáris intézményektől származó betétek (560+…+579) Ebben a részben kell jelenteni a más belföldi, illetve a külföldi hitelintézetektől, valamint pénzpiaci alapoktól származó, betétszerződés alapján szerzett források, loro számlák állományát. Amennyiben a loro számlák egyenlege a hó végén Tartozik jellegű, akkor ezt az egyenleget nem negatív előjelű forrásként, hanem monetáris intézményekkel szembeni rövid lejáratú követelésként (hitelként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelnyújtást jelent. A lekötött betét soroknak tartalmazniuk kell a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor monetáris intézményektől pénzben kapott óvadék összegét is. Az 560. és 564. sorokba a loro számlákon kívül a hitelintézetek, illetve a pénzpiaci alapok látra szóló betéteit is bele kell érteni (amelyek az 1 /munka/napos betéteket is tartalmazzák). Ugyanilyen tartalommal kell jelenteni a külföldiek loro számláit is. A működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összegét a nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei között kell szerepeltetni. A működési engedély hatálybalépésétől (azaz az erről szóló PSZÁF határozat keltétől) kezdve azonban az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé. A már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig – az egyéb passzív elszámolások között (a 708. Egyéb soron) kell kimutatnia. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezen összegeket szintén a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé kell áthelyezni. 580. Felvett hitelek (581+…+655) Itt kell kimutatni minden hitelfelvételből vagy egyéb megállapodás alapján szerzett olyan forrást, amely a jegybanktól (581-584. sorok), belföldi hitelintézettől (585-589. sorok), pénzpiaci alapoktól (590. sor), egyéb pénzügyi közvetítőktől (591-600. sorok) és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőktől (601610. sorok), biztosítóktól és nyugdíjpénztáraktól (611-615. sorok), GMU jegybankoktól, az EKB-tól, GMU tartalékolási kötelezettség alá eső és nem eső monetáris pénzügyi intézményektől (622-628. és 629-635. sorok), egyéb GMU szektoroktól (636-640. sorok), egyéb külföldi bankoktól (641-645. sorok), külföldi kormányoktól, vagy nemzetközi intézményektől, illetve egyéb külföldiektől (646-650., illetve 651-655. sorok) származik. Itt kell jelenteni a hitelintézet által saját célra kölcsönbe vett értékpapírok miatti értékpapír-tartozást is a kölcsönbe adó szektorának megfelelő sorban. A 646-650. sorokban jelentendők az EU területén működő nemzetközi intézményektől, valamint az EU nemzetközi intézményeitől (kivéve az EKB-t) felvett hitelek is. A külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel, valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érmeHMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9565

kereskedelemmel kapcsolatos tartozásokat a rövid lejáratú tartozások között – a más belföldi hitelintézettel kapcsolatos állományokat az 585. sorban, a külföldi bankokkal szembeni tartozásokat a 622., 629., illetve 641. sorokban – kell jelenteni. Az OTIVÁ-tól és TAKIVÁ-tól felvett hiteleket nem a többi pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző adataival együtt az 601-610. sorban, hanem a 617-621. sorokban kell szerepeltetni. A felvett hitel soroknak tartalmazniuk kell a felmondott, de még fennálló hitelek állományát is (eredeti lejárat szerint bontva), kivéve a 2 éven túli eredeti lejáratú felvett hitel-sorokat, mert ezek esetében a felmondott hitelek állományát – a kötelező tartalék kiszámításához – szektor és felmondási idő hossza szerinti bontásban külön sorokon kell jelenteni. A 616. sorban a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségekhez nem tartozó, más vagyoni hozzájárulását kell feltüntetni. A 617-621. sorokban az egyéb – pl. takarékszövetkezeteknek az OTIVÁ-tól, illetve a TAKIVÁ-tól – felvett hitel fennálló állományát kell jelenteni lejárat szerinti bontásban. 656. Saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (657+…+673) Ebben a forráscsoportban a hitelintézet által kibocsátott kötvények (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) és letéti jegyek, valamint az egyéb, külön jogszabályban meghatározott értékpapírok értékét kell feltüntetni. (A betéti okiratban lévő, nem értékpapírnak számító betéteket a Betétek részben kell kimutatni.) A 657-670. sorokban a belföldi, a 671-673. sorokban a külföldi kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell szerepeltetni. Az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát, amelyek jogszabály szerint tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapírokká átalakíthatók, külön (a 660-661. Átváltoztatható kötvény) sorokban kell feltüntetni. A 665-667. Egyéb értékpapírok sorokban kell szerepeltetni a külön jogszabály alapján kibocsátott értékpapírok (pl. jelzáloglevél) állományát. Külön sorokban kell jelenteni a belföldön zárt körben kibocsátott értékpapírokat (668-670. sorok). A külföldön kibocsátott értékpapír (671-673.) soroknak mind a nyílt, mind a zárt körben kibocsátottakat tartalmazniuk kell. Ha az értékpapírt külföldön bocsátják ki, abban az esetben is a külföldön kibocsátott értékpapírok között kell jelenteni, ha az ISIN-kódja magyar, azaz a besorolás független az értékpapír ISIN-kódjától. A belföldön és külföldön kibocsátott értékpapírok szektorális bontását, valamint a külföldön kibocsátott értékpapírok zárt körben kibocsátott részét a 02. Tájékoztató adatok 1. táblában kell jelenteni. 674. Passzív kamatelhatárolások (675+…+691) Itt kell feltüntetni az Szkr. szerint elszámolandó passzív időbeli elhatárolások közül a (járó, de még nem esedékes) kamatokat és kamatjellegű jutalékokat (a takaréklevelek és egyéb betéti okiratok állományában szerepeltetett, korábbi években felhalmozódott kamata nélkül), szektoronként bontva.

HMK-1-01

9566

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

692. Egyéb passzív elszámolások (693+694+695+712+713+732) Az egyéb passzív elszámolások sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forintban, euróban és egyéb devizában fennálló valamennyi egyéb passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (a 675-691. sorokban kimutatott kamatelhatárolások kivételével), a mérlegben kimutatandó, negatív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is, az úton lévő és a függő tételeket, valamint egyéb tételeket. A 693. Úton lévő tételek sorban kell szerepeltetni az úton lévő forint és devizatételeket egyaránt. Ideértendő például a „Giro indított és fogadott tételek elszámolási számla”, valamint a PEK számla állománya Követel egyenleg esetén. Az úton lévő devizatételek, illetve a deviza elszámolásokkal kapcsolatos forintösszegek közé értendők például a hitelintézethez beérkezett, de az ügyfelek számláján még nem jóváírt, illetve az ügyfelek számlájáról már leemelt, de a deviza nostro számlákról még el nem indított összegek (pl. a hó végét követő értéknappal jóváírandó, illetve elindítandó összegek). A fiókok közti, valamint a központ és a fiókok közti (belső klíring) elszámolási számlák a hónap végére – helyes könyvelés esetén – egyenleget nem mutathatnak. (A mérleg lezárására biztosított 3 napos határidő lehetővé teszi a hibás tételek korrigálását.) A 694. Függő tételek sor a beszámolás napján a hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás miatt nem ismert ügyfél esetén stb.) véglegesen még nem rendezett tételeket tartalmazza. 695. Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó forrás (696+…+711) Ezeken a sorokon az Szkr. szerint ilyen címen fennálló kötelezettségeket kell feltüntetni szektor szerinti bontásban. A 712. Államtól továbbkölcsönzésre folyósított pénzeszköz sorba a hitelintézet mérlegében szereplő, az államtól átvett valamennyi világbanki forrást, valamint azokat az államtól származó egyéb forrásokat kell jelenteni, amelyeket a hitelintézet saját kockázatára továbbkölcsönzött [Szkr. 5. § (5) bekezdés b). pont]. 713. Passzív elszámolás és egyéb passzív időbeli elhatárolás (714+...+731) A 714-731. sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, euróval, illetve egyéb devizával kapcsolatos valamennyi passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (a 675-691. sorokban szerepeltetett kamatelhatárolások kivételével), valamint a mérlegben kimutatandó, negatív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is. A passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők: Központi kormányzattal szemben (714. sor): Ebben a sorban szerepel a központi költségvetéstől lebonyolításra átvett, de folyósításra még nem került kölcsön állománya (ha a főkönyvi számla összevont egyenlege Követel jellegű); a központi kormányzattal szembeni tartozások állománya, ideértve az adótartozások adónemenként nettósított összegét, ha az egyes adónemek egyenlege Követel jellegű; a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatban kimutatott kötelezettség értéke; az Állami Fejlesztési Intézettel szemben még fennálló passzív elszámolások összege stb.

HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9567

Helyi önkormányzatokkal szemben (715. sor): Itt a helyi önkormányzatokkal szembeni tartozások (pl. helyi adók) szerepelnek. TB-vel szemben (716. sor): Ide kell kerülnie a társadalombiztosítással (a Nyugdíjbiztosítási Alappal, valamint az Egészségbiztosítási Alappal és önkormányzataikkal) szembeni tartozások állományának. Hitelintézetekkel szemben (718. sor): Itt az Szkr. szerint hitelintézeti kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összege (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is, illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét), valamint a hitelintézetekkel szembeni passzív pénzügyi elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások szerepelnek. Nem pénzügyi vállalatokkal szemben (725. sor): Ide a beruházási szállítókkal, az egyéb belföldi szállítókkal, illetve vevőkkel (ha a számla egyenlege Követel jellegű) szembeni tartozások, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni passzív pénzügyi elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások stb. kerülnek. Háztartásokkal (lakossággal és egyéni vállalkozókkal) szemben (726-727. sor) és Háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szemben (728. sor): Itt a munkavállalókkal és tagokkal kapcsolatos passzív elszámolások (jövedelem elszámolás, fel nem vett járandóság és egyéb elszámolások) és egyéb passzív időbeli elhatárolások, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szembeni passzív elszámolások összegét kell feltüntetni. Külföld (729. sor): Itt kell jelenteni a hitelintézet forintszámla ellenében történt forint bankjegy- és érmekereskedelemmel kapcsolatban nem rezidensekkel szemben fennálló tartozásait is. Szektor szerint nem bontható passzív időbeli elhatárolás (730. sor): Itt azokat a nem kamat jellegű passzív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamvesztesége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos). Passzív időbeli elhatárolások működési költségekre (731. sor): Ebbe a sorba a passzív időbeli elhatárolásokból külön ki kell emelni a beszámolási időszakot érintő működési költségek összegét. A 732. Egyéb sorba kerülnek mindazok a forrásoldali mérlegtételek (kivéve a passzív időbeli elhatárolásokat), amelyek más forrás sorokban nem szerepelnek. Itt kell például kimutatni a más munkáltató által a hitelintézethez lebonyolításra átadott munkáltatói hitelekből a címzettnek még nem továbbított összeget, valamint a hitelek törlesztő részleteiből a hitelintézet által a munkáltatónak még nem átadott részt. Ezen a soron kell nyilvántartania hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőkeemelést végrehajtó banknak az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig befolyt összegeket – amennyiben részben, vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank. Itt kell szerepeltetnie továbbá a már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő (a tőkeszámlát vezető) hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés HMK-1-01

9568

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Cégbírósághoz történő benyújtásáig. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezek az összegek a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé sorolandók, ameddig átutalásuk az alaptőke-emelést végrehajtó hitelintézet számlája javára még nem történt meg. Itt kell szerepeltetni a számviteli szabályok szerinti valós értéken történő értékelésből adódó, forrás oldalon elszámolandó (hitelintézetekkel, illetve ügyfelekkel szembeni, valamint a származékos ügyletek negatív) értékelési különbözeteket is. 733. Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek (734+…+745) Itt kell a hátrasorolt kötelezettségnek számító alárendelt, valamint a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, a tulajdonossal szembeni vagyoni kötelezettséget és az egyéb hátrasorolt kötelezettséget kimutatni. A csoportosításnál külön kell választani a külföldiektől és a belföldiektől származó részt. Szintén itt kell szerepeltetni a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek a – Cégbírósághoz bejegyzés céljából be nem nyújtott – részjegytőkét, vagyoni hozzájárulást stb. A 734. és 737. Alárendelt kölcsöntőke – szavatoló tőkénél figyelembe vehető sorokban a Hpt. 5. sz. mellékletének 10. pontjában ilyenként meghatározott alárendelt kölcsöntőke szerződés szerinti összegének az 5. sz. melléklet 11. pontjában foglaltak szerinti évenkénti fokozatos csökkentés után fennmaradó része szerepelhet. A 735. és 738. Alárendelt kölcsöntőke – szavatoló tőkénél NEM figyelembe vehető sorokban a törvényi előírásnak megfelelően az alárendelt kölcsöntőkének – a Hpt. 5. számú melléklet 11. pontja szerint – a szavatoló tőke értékébe nem beszámítható részét kell szerepeltetni. Az alárendelt kölcsöntőke fokozatos – a visszafizetési időpontot megelőző öt év során történő évenkénti – csökkentésének összegét a lejárat szerinti időpontban egy összegben kell számításba venni, és ezt kell ezekben a sorokban feltüntetni. Deviza esetén a csökkentés nagyságát a szerződés szerinti alárendelt kölcsöntőke devizaértéke határozza meg. (A szavatoló tőkébe való beszámíthatóság korlátja nem érinti az alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét, az a visszafizetésig továbbra is a szerződés szerinti értéken szerepel a főkönyvben.) A 736. és 739. Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke sorokban a Hpt. 5. sz. mellékletének 19. pontjában ilyenként meghatározott kölcsöntőke teljes összegét kell szerepeltetni. A 740. Szövetkezeti részjegy, vagyonjegy sorban a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek a tulajdonukat képező részjegy állományt és vagyonjegy-alapot, a 741. Szövetkezeti egyéb vagyoni hozzájárulás sorban a bankkonszolidáció során kapott vagyoni hozzájárulást, valamint a fel nem sorolt, de a szövetkezeti hitelintézet számára hátrasorolt kötelezettségnek számító egyéb állományt (pl. a konszolidációhoz nem kapcsolódó vagyoni hozzájárulást) kell jelenteni. A kétszeres számbavétel elkerülése érdekében azok a szövetkezeti jegyzett tőke elemek, amelyek a 752. Jegyzett tőke sorban figyelembe lettek véve, nem szerepelhetnek a 740-741. sorokban. 746. Céltartalék (747+…+750) Ebben a csoportban a forrás oldalon kimutatandó – a Hpt., a számviteli és külön jogszabályi előírások szerinti képzés és felhasználás (illetve felszabadítás) különbségeként előálló – kockázati és egyéb céltartalékok beszámolás napján fennálló állománya szerepel.

HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9569

A 747. Függő és jövőbeni kötelezettség utáni céltartalék sorban a mérlegen kívül nyilvántartott függő és jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékok beszámolás napján fennálló együttes összegét kell jelenteni. A 748. Általános kockázati céltartalék sorban – a Hpt. és a számviteli szabályok által előírt – általános kockázati céltartalék meglévő állományát kell szerepeltetni. A 749. sorban kell külön feltüntetni a lakás-takarékpénztárak kiegyenlítési céltartalékának állományát. A 750. Egyéb céltartalék sorban kell a számviteli, illetve az egyéb jogszabály által előírt céltartalékok beszámolás napján fennálló állományát szerepeltetni. 751. Saját tőke (752+…+762) Ebben a sorban kell összesíteni az évközi, illetve év végi saját tőke elemek állományát, amelyet a részletező sorokban a számviteli előírásoknak megfelelően kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézetnek a saját tőkeként kimutatott forrásait kell itt jelentenie. A 752. Jegyzett tőke sorban – az Szmt. által meghatározottak szerint – a Cégbíróságon bejegyzett tőke összegét kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézet esetén a jegyzett tőke sorban a dotációs tőkét kell feltüntetni. A szövetkezeti hitelintézetek esetében itt azt a (részjegy, vagyoni hozzájárulás) tőke összeget kell kimutatni, amelyet a Cégbíróságon már bejegyeztek, függetlenül annak a szövetkezetnél külön nyilvántartott összetételétől. Tőkeleszállítás esetén a cégbírósági bejegyzésig a jegyzett tőke értéke változatlan, de a visszafizetett tőke (részjegy) összeget nem itt, hanem a számviteli előírások szerint (a 01. tábla 415. sorában) kell kimutatni. Hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőkeemelés összegéből a tőkeemelésnek a Cégbíróságnál történő bejegyzéséig a befolyt összegeket az alaptőke-emelést végrehajtó banknak – amennyiben részben vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank – az egyéb passzív elszámolások között a 732. Egyéb soron kell nyilvántartania. A 753. Jegyzett, de be nem fizetett tőke sorban a jegyzett tőke még be nem fizetett összegét kell kimutatni negatív előjellel. 754-755. Tőketartalék sorok: a számviteli szabályok szerinti tőketartalékokat a 754. ázsió és 755. egyéb tőketartalék sorokban részletezve kell feltüntetni. A 754. „Tőketartalék – ázsió” sorban azt az ázsió összeget, amely a Cégbíróságnál még be nem jegyzett tőkeemeléssel kapcsolatos, de amelyre vonatkozóan a szükséges dokumentumok benyújtása a Felügyelethez már megtörtént, addig nem lehet itt figyelembe venni, amíg számvitelileg nincs rendezve, azonban a változást a 3A Szavatoló tőke táblában jelezni kell. A 755. „Tőketartalék – egyéb” sorban kell a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek az 1994. június 30-ai ingatlanátértékeléshez kapcsolódó tőketartalékot jelenteniük. A 756-758. Eredménytartalék sorokban külön kell feltüntetni az előző évek után képződött (a 756. sorban), az előző év végi nyereségből tartalékként tervezett, de közgyűlés által még jóvá nem hagyott (a 757. sorban) és az egyéb módon (pl. átvétel útján) keletkezett eredménytartalékot (a 758. sorban). A 757. Eredménytartalék – előző évi előzetes eredményből sort csak a mérleg fordulónapját követően az előző évet lezáró, a közgyűlés által jóváhagyott éves beszámoló (auditált mérleg) megjelenéséig lehet kitölteni. Itt a jogszabályi előírások szerint kötelezően elszámolandó tételek (tartalékok, adófizetés) figyelembe vétele után az előzetes eredményből megmaradó, de a tervezett

HMK-1-01

9570

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

osztalékfizetést nem tartalmazó, – a későbbiek során várható eredménytartalékként szereplő – mérleg szerinti eredményt kell kimutatni. A 759. Lekötött tartalék sorban a számviteli szabályok szerint meghatározott összeg szerepelhet. A 760. Értékelési tartalék sorban a Hpt. által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett értékelési tartalékokat kell feltüntetni, amelyek egyrészt az értékhelyesbítésből, másrészt a valós értékelésből adódnak. A 761. Általános tartalék sorban a Hpt. 75. paragrafus (2) bekezdése által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett és rendelkezésre álló általános tartalékot kell kimutatni. (Az 1997. január 1-jét megelőzően megképzett és veszteségrendezésre még fel nem használt általános tartalékot továbbra is itt kell nyilvántartani.) A 762. Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény) sorba az Eredménykimutatás (07. tábla) alapján kiszámított (halmozott) eredményt kell feltüntetni. (A devizaoszlopban nem szerepelhet összeg.) Év közben ez az eredmény az eredményszámlák lezárása utáni – a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek – a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkentett egyenlege. Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel számított összeget kell figyelembe venni. Az év végi végleges adat az éves beszámoló mérleg szerinti (auditált) eredménye. 02. tábla: Tájékoztató adatok 1. 1. Fedezetek, biztosítékok (Teljes értéken) (2+…+12) Az ügyfelektől kapott fedezeteket, biztosítékokat – a szabályok szerinti értékelésnek megfelelően – a hitelintézetnél nyilvántartott teljes értékük figyelembe vételével kell kimutatni. (A teljes érték a jogszabálynak illetve a hitelintézet belső szabályzatának megfelelő aktuális nyilvántartási értéket jelenti.) A b) és c) euró, illetve egyéb deviza oszlopban a devizában kapott fedezetnek forintban kimutatott értékét kell szerepeltetni. Az ügyfelekkel (ideértve a pénzügyi intézményeket és a pénzügyi szektorba tartozó többi szervezetet is) szemben a vonatkozási időpontban fennálló összes követelés (azaz a mérlegben kimutatott követelések – köztük a halasztott fizetéssel eladott eszközök utáni követelések –, valamint a mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek) mögé állított fedezeteket és biztosítékokat kell feltüntetni az alábbi részletezésben: A 2. Pénzfedezet sorban a hitelintézetnél az óvadékként lekötött összeget (zárolt számlát) és az óvadékul kapott (letétbe helyezett) betéti okiratokat kell kimutatni. E soron kell szerepeltetni az óvadékként lekötött devizabetéteket. A 3. Bankgaranciák között a más hitelintézettől kapott garanciát, illetve a hitelintézeti készfizető kezességet kell szerepeltetni, így ide számít az olyan leszámítolt váltó, amelynek korábbi forgatmányosai között hitelintézet is szerepelt. (Az Eximbank saját kockázatára – és nem központi költségvetési garanciára – nyújtott bankgaranciáját itt kell feltüntetni.) A 4. Központi költségvetés garanciái sorban kell feltüntetni a hitelintézeti követelés mögé – jogszabályban vagy szerződésben biztosított – a központi költségvetés készfizető kezességeként HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9571

állított fedezeteket. (Itt kell kimutatni a központi költségvetés Eximbank közvetítésével biztosított készfizető kezességét is, de csak az állami garancia mértékéig.) Az 5. Egyéb állami, illetve állami tulajdonú szerv garanciái sorban kell szerepeltetni az egyéb állami, illetve állami tulajdonú szervek által jogszabályban biztosított vagy szerződésben vállalt garanciákat, illetve készfizető kezességet. (Itt kell feltüntetni pl. a Hitelgarancia Rt. közvetítésével biztosított állami garanciákat is.) A 6-7. Értékpapírok sorban külön kell kimutatni a kapott értékpapír fedezeteket részvény, illetve egyéb értékpapír bontásban. A 8-9. sorban az ügyfelek által nyújtott biztosítékok közül az árbevétel-, illetve az egyéb követelésengedményezést külön sorban kell részletezni. Itt csak azokat a összegeket lehet figyelembe venni, amelyek az ügyféllel kötött engedményezési szerződés alapján az ügyfél könyveiben a beszámolás időpontjában érvényes vevőkövetelésként szerepelnek. Az „árbevétel engedményezés”, mint kapott fedezet esetében az ügyfél nyilvántartásaiban lévő vevőkövetelésnek a jogilag fennálló hátralévő, még nem törlesztett összegét kell figyelembe venni. Ugyanez vonatkozik a követelésengedményezésre is. A 10. Árukészletre bejegyzett zálogjog sorban az árukészlettel (közjegyzői okiratba foglalt zálogjogként) biztosított fedezet értékét kell kimutatni. A 11. Jelzálogok sorban csak az ingatlanra vagy egyéb zálogtárgyra jelzálogjogként bejegyzett és nyilvántartott fedezeteket kell feltüntetni. A 12. Egyéb sorban szerepelnek az előzőekben nem kiemelt biztosítékok, fedezetek (pl. a hitelek fedezetéül szolgáló egyéb biztosíték, kézizálog, célbetét stb.). A készfizető kezességet legfeljebb a követelés erejéig kell figyelembe venni. Azoknál a fedezeteknél, amelyeket jogszabály, vagy szerződés alapján nem lehet teljes egészében, egyszerre bevonni a követelés rendezésébe, a beszámolási időszakban rendelkezésre álló fedezetből csak az egy összegben (pl. munkabérből való levonhatóság erejéig) teljesíthető részt lehet figyelembe venni. 13. Fedezetek, biztosítékok (követelés értékéig) (14+…+24) Itt ugyanazokat a követeléseket kell figyelembe venni, mint az előző részben, de a fedezeteket itt nem teljes értékben, hanem csak a követelés bruttó (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat – ideértve az Szkr. szerint függővé tett kamatokat is – értékéig kell kimutatni az 1. sor részletezése szerint. Ha egy követelés mögött többféle fedezet áll, akkor a mögöttes fedezetek részletezését a hitelintézet fedezetekre vonatkozó belső szabályzatának és rendszerének megfelelő prioritással és aktuális értékkel kell a követelés erejéig feltüntetni. A „túlbiztosított” eszközök esetében a fedezetek értékét legfeljebb a követelés erejéig lehet figyelembe venni. A követelés értékét meghaladó többletfedezetek nem vehetők figyelembe. A követelés értékét el nem érő fedezeteket teljes mértékben, de a fedezetértékelési szabályoknak megfelelő értéken kell számításba venni. 25. Comfort letter-rel fedezett követelések A 25. sorban csak azokat az ún. „erős” ígérvényeket lehet figyelembe venni, amelyekben legalább arra vállalnak garanciát, hogy a vállalkozást – minden esetben – a meglévő jó állapotban tartják. Az ilyen HMK-1-01

9572

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

ígérvényeket legfeljebb csak a követelés (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat) értékéig szabad kimutatni. 26. és 30. Lombard hitelek Itt azokat a kizárólag értékpapír fedezet mellett nyújtott hiteleket kell jelenteni a hitel céljától függetlenül, amelyeknél az ügyfél már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezték, hogy annak fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak. A 26. sorban a PSZÁF által előírt 7. D. negyedéves táblában szereplő lombard hitelek könyv szerinti bruttó értékét kell feltüntetni. A 27-29. sorban a hitelek részletező bontását kell adni részvényfedezet, állampapír fedezet, egyéb értékpapír fedezet bontásban. A 30. sorban a 26. sorban szereplő hitelek könyv szerinti nettó értékét kell szerepeltetni. A 31-33. sorban a hitelek részletező bontását kell adni részvényfedezet, állampapír fedezet, egyéb értékpapír fedezet bontásban. 34. Függővé tett kamatok, kamatjellegű jutalékok (35+…+38) Ezekben a sorokban a számviteli előírások szerint függővé tett kamatokat és kamatjellegű jutalékokat kell jelenteni a megadott szektorokra. 39-40. Összes lejárt hitelállomány A 39. és a 40. sorba kell beírni az esedékesség napján vissza nem fizetett, illetve esedékesség előtt felmondott összes lejárt hitel tárgyhó végi könyv szerinti nyilvántartási értékét a még nem esedékes kamatok és jutalékok összege nélkül. Ideértendő minden hitel, kölcsön, leszámítolt váltó, beváltott bankgarancia, megvásárolt követelés azon összege, amelyet a szerződésben rögzített esedékesség napján nem fizettek vissza, illetve esedékesség előtt felmondásra került. Hosszú lejáratú hitelek esetén nem a végső lejáratot, hanem az egyes részletek esedékességét kell figyelembe venni. A rövid lejáratú hitelek között jelentendő, követelésként kimutatott lejárt kamat és kamatjellegű jutalék összegét szintén tartalmaznia kell ennek a sornak. A 39. sorban könyv szerinti bruttó értéken, a 40. sorban könyv szerinti nettó értéken kell a lejárt hitelállományt jelenteni. 41. Összes leírt kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig) – könyv szerinti bruttó értéken (42+…+50) A 41. sorban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, illetve az egyéb okból – szerződés módosítás alapján elengedett és – leírt összes követelésnek (beleértve az értékpapírokat és a nem értékpapír részesedéseket is) a leírás előtti könyv szerinti bruttó (teljes) nyilvántartási értékét összesen és a részletező sorok szerinti bontásban. A többszörös számbavétel elkerülése érdekében e sorokat az eladott követelésekkel kapcsolatos leírások nélkül kell jelenteni. A bármilyen okból kizárólag a nullás számlaosztályban nyilvántartott követelések leírását itt nem kell szerepeltetni. A 42-43. Nem pénzügyi vállalatoknál külön sorban kell jelenteni az összes hitelt (42. sor), valamint az egyéb NEM hitel sorban (43. sor) az egyéb követeléseket.

HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9573

A 44-45. Háztartások, illetve a 46-47. Külföld sorokban kell a magánszemélyekkel és egyéni vállalkozókkal, illetve a külföldi ügyfelekkel szembeni leírt követeléseket (utóbbiaknál hitel és NEM hitel bontásban is) feltüntetni. A 48-49. Egyéb sorban kell a többi, szektorálisan nem részletezett leírt kihelyezést kimutatni hitel és egyéb NEM hitel bontásban. Az 50. Leírt kamatkövetelések soron egy összegben kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, illetve egyéb okból leírt, a leírás előtt a rövid lejáratú hitelek között nyilvántartott, 1996. január 1. előtt keletkezett lejárt kamat és kamatjellegű jutalék összegét, ezért ezt a 42-49. részletező sorok nem tartalmazhatják. 51. Összes leírt kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig) – könyv szerinti nettó értéken (52+…+59) Az 51. sorban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, illetve egyéb okból – pl. szerződés-módosítás alapján elengedett és – leírt összes követelésnek a leírás előtti könyv szerinti (nettó) értékét összesen és a részletező sorok szerinti bontásban. Az adatok alapvetően ugyanarra a körre vonatkoznak, mint a 41. sor és részletező sorai, a leírt kamatkövetelések kivételével, mert ezeknek a könyv szerinti nettó értéke nulla. 60., 70. és 79. Összes véglegesen eladott kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig) Az eladott kihelyezéseket attól a hónaptól kell szerepeltetni az érintett sorokban, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből, függetlenül attól, hogy ellenértékük kifizetésére mikor került sor. Az eladott kihelyezéseket azokban az oszlopokban kell jelenteni, amelyekben eredetileg a mérlegben voltak, még akkor is, ha más devizában történt az eladásuk. A 60-88. sorokban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig véglegesen eladott – az eladás előtt a mérlegben kimutatott – követelésállományt [csak a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III. 9.) PM rendelet szerinti minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételeket ideértve] a megadott bontásban könyv szerinti bruttó értéken (60-69.), könyv szerinti nettó értéken (70-78. sorok), valamint eladási értéken (79-88. sorok). (A bármilyen okból kizárólag a 0-s számlaosztályban nyilvántartott követelések eladását itt nem kell jelenteni.) Az eladott követeléseket – a leírásokhoz hasonlóan – a nem pénzügyi vállalatoknál és a külföldnél meg kell bontani hitel, valamint egyéb NEM hitel sorokra, s az egyéb soroknak kell tartalmazniuk a nem részletezett szektorokkal szembeni véglegesen eladott kihelyezéseket. Itt is külön kell kimutatni az adott év során a tárgyhó végéig – az eladás előtt a rövid lejáratú hitelek között szerepelt – véglegesen eladott kamat és kamatjellegű jutalékkövetelések összegét. 60. Könyv szerinti bruttó értéken (61+…+69) Itt a követelés eladás előtti, könyv szerinti bruttó értéke jelentendő, a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva.

HMK-1-01

9574

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

70. Könyv szerinti nettó értéken (71+…+78) Itt a követelés eladás előtti, könyv szerinti nettó értékét kell feltüntetni, a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva. 79. Eladási értéken (80+…+88) Ez a csoport az eladott követelésnek az adásvételi szerződés szerinti értékét (eladási árát) tartalmazza. 89-91. Saját érdekeltségnek véglegesen eladott összes kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig) A véglegesen eladott összes kihelyezés közül azokat kell könyv szerinti bruttó értéken (89. sor), könyv szerinti nettó értéken (90. sor), illetve eladási értéken (91. sor) kimutatni, amelyeket a hitelintézet saját érdekeltségének értékesített. Saját érdekeltségnek az a vállalkozás számít, ahol a hitelintézet a vagyoni vagy a szavazati jogoknak legalább tíz százalékát birtokolja. A 92. sorban a hitelintézet által nem monetáris pénzügyi intézményeknek és nem államháztartásnak nyújtott hitelekből a hónap során a nem monetáris intézmény belföldieknek, vagy nem-rezidenseknek véglegesen eladott/értékpapírosított részt kell jelenteni könyv szerinti bruttó értéken. (Az értékpapírosítás definícióját ld. a I. 4. Fogalmak részben.) 93. Saját, belföldön kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen (94+…+100) A Felügyeleti mérleg Forrás oldalán a 656. Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sorban kimutatott összes – a hitelintézet által kibocsátott – értékpapír értékéből a belföldön kibocsátott állományt a kiemelt szektorok szerint itt kell részletezni. A névre szóló értékpapírokat a megfelelő szektoroknál kell szerepeltetni. Szintén a megfelelő szektorba kell tenni azoknak a nem névre szóló értékpapíroknak az állományát, amelyek csak egy meghatározott szektor részére lettek kibocsátva. A 98. GMU tagországok és 99. Egyéb külföld sorban a hitelintézet által belföldön kibocsátott értékpapírok közül a nem-rezidensek által megvásárolt állományt kell megbontani a GMU tagországok rezidensei és az Egyéb külföldiek által megvásárolt állományra. A 100. Szektorálisan nem bontható sorban kell szerepeltetni a vegyes kibocsátású, nem névre szóló értékpapírokkal szerzett források állományát, amennyiben nem állapítható meg, hogy milyen szektor felé történt eladásuk. Ha a vegyes kibocsátásúakról az eladáskor mégis eldönthető, hogy milyen szektorba kerültek, azokat is a megfelelő szektornál kell feltüntetni. 101. Saját, belföldön kibocsátott NEM FORGATHATÓ hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya és 116. A hitelintézet tulajdonában lévő NEM FORGATHATÓ hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya sorok Ebben a részben a zárt körű és az átváltoztatható kötvények eszköz és forrásoldali állományait kell részletezni. A 102-115. sorokban a hitelintézet által belföldön kibocsátott zárt körű és átváltoztatható kötvények állományát kell szerepeltetni tulajdonosok és lejárat szerinti bontásban, míg a 117-120. sorokban a belföldi nem pénzügyi vállalatok, valamint a belföldi egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és biztosítók által kibocsátott zárt körű és átváltoztatható kötvényekből a hitelintézet tulajdonában lévő állományokat kell bruttó értéken jelenteni, a megadott lejárati részletezésben.

HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9575

A 122-124. sorokban a külföldön kibocsátott összes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – beleértve a zárt körben kibocsátott papírokat is – állományát kell jelenteni belföld, GMU tagországok és egyéb külföld szerinti bontásban. A 125. sorban azok az állományok jelentendők, amelyek tulajdonosaira vonatkozóan a hitelintézetnek nincs információja. A 126-128. sorokba a Felügyeleti mérleg forrás oldalán a 671-673. sorokon szereplő állományokból a külföldön zárt körben kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát kell kiemelni lejárat szerinti bontásban. 129. Egyéb tájékoztató adatok A 130. Munkáltatói és helyi támogatás állománya sornak kell tartalmaznia a munkáltatók, illetve az önkormányzatok által lakásépítéshez, -vásárláshoz a háztartásoknak nyújtott és a hitelintézet által továbbított hitelek fennálló állományát (nem ideértve a hitelintézet saját dolgozóinak nyújtott hiteleket) nyilvántartási értéken. A 131-132. LTP-vel kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állománya sorokban a lakástakarékpénztárakkal kötött szerződéssel rendelkező ügyfelek részére nyújtott azonnali banki hitelek állományát kell feltüntetni könyv szerinti bruttó és nettó értéken. Ezek az állományok az éven túli, lakáscélú hitelek részét képezik, s a hitelnyújtók döntően az 1997-ben megalakult lakástakarékpénztárak tulajdonosai. A 133. Adófizetési kötelezettség (halmozott január 1-jétől a tárgyhó végéig) sorban kell feltüntetni a – társasági adótörvény előírásainak figyelembevételével – számított adófizetési kötelezettség időarányos részét. Itt nem a ténylegesen kifizetett adóelőleg összegét kell szerepeltetni, hanem a tárgyévi adatok alapján számított várható társasági adó összegét. A 134. Adófizetési különbözet (halmozott január 1-jétől a tárgyhó végéig) sorba a ténylegesen befizetett és az – időarányos – adófizetési kötelezettség különbözetét kell beírni. A fizetendő adókülönbözetet előjel nélkül kell feltüntetni. Ha a befizetett adóelőleg meghaladja az – időarányos – adófizetési kötelezettség összegét, a visszatérítendő adót (az adóhatósággal szembeni követelést) negatív előjellel kell szerepeltetni. A 135. Egyéb aktív időbeli elhatárolás (1AB81-ből) sorban a Felügyeleti mérleg eszköz oldalán a 379. „Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen” sorból az egyéb aktív időbeli elhatárolásokat kell kiemelni egy összegben. A 136. Egyéb passzív időbeli elhatárolás (1B65-ből) sorban a Mérleg forrás oldalán az egyéb passzív elszámolások között a 713. sorban kimutatott egyéb passzív időbeli elhatárolások összegét kell kiemelni. A 137. és 138. sorban az aktív, illetve passzív kamatelhatárolások között derivatívák miatt szerepeltetett elhatárolásokat kell jelenteni szektorbontás nélkül. A 139. sorban a nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli követelések értékét kell szerepeltetni. Ezeknél az ügyleteknél a hitelintézet az eszköz penzióba vevője, aki jogosult, de nem köteles a penzióba adó részére az eszközt meghatározott áron visszaadni. A nyilvántartásban szereplő követelés azt az összeget tükrözi, amelyet a hitelintézet akkor kap, ha az eszközt visszaadja a penzióba

HMK-1-01

9576

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

adónak. Ez az eset akkor következik be, ha az eszköz piaci értéke alacsonyabb lesz annál az árnál, amely mellett a penzióba adó visszavásárlási kötelezettséget vállalt. A 140. sorban a nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli kötelezettségeket kell szerepeltetni nyilvántartási értéken. Ezeknél az ügyleteknél a hitelintézet volt az eszköz penzióba adója, és a partner a penzióba vevő, aki csak jogosult, de nem köteles az eszközt a hitelintézetnek meghatározott áron visszaadni. A kötelezettség nagysága a visszavásárlási árat tükrözi. A 141. sorban a nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos mérlegen kívüli kötelezettségeket kell szerepeltetni céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéken. A céltartalék képzési kötelezettség akkor merül fel, ha az eszköz piaci értéke a visszavásárlási árhoz képest alacsonyabb. A 142. Még be nem jegyzett vállalkozásba fizetett alapítói hozzájárulás sorba az olyan vállalkozásokba befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulásoknak a nettó könyv szerinti összegét kell beírni, amelyeket még nem jegyeztek be a cégnyilvántartásba. (Ezeknek a befektetéseknek szerepelniük kell a Felügyeleti mérleg megfelelő – befektetési célú értékpapírok, vagy vagyoni érdekeltségek című – eszköz-csoportjai között, függetlenül attól, hogy számviteli szempontból ezek az alapítói hozzájárulások – amelyek részvényutalvány formájában testesülnek meg – mindaddig követelésként kerülnek kimutatásra, amíg a cégbejegyzés meg nem történik.) A 143. Külföldi tulajdonostól alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke sorban a mérleg 737739. soraiból a külföldi tulajdonos(ok)tól kapott összegeket kell kimutatni. A 144. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból származó követelések (nettó értéken) sorban a Felügyeleti mérleg Forgatási célú értékpapírok és Befektetési célú értékpapírok eszköz-soraiban szereplő értékpapírok közül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell jelenteni nettó értéken – az állampapírok és a jegybank által kibocsátott kötvények nélkül –, mivel ezeket – az állampapírokhoz és a jegybank által kibocsátott kötvényekhez hasonlóan – a Hpt. által előírt befektetési korlátnál nem kell figyelembe venni. A 145. sorban kell szerepeltetni mind a forgatási, mind a befektetési céllal szerzett – a Felügyeleti mérlegben az államkötvények között (a bruttó tábla 14. és 92. soraiban) kimutatott –, az állam által 1995-ben átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvények állományának nettó értékét. A 146. soron a Visszavásárolt saját részvényeket névértéken kell jelenteni. (A könyv szerinti értékük a mérleg eszközei között szerepel.) A 147-150. Iroda- és üzletházépítésre nyújtott hitel sorokban szerepeltetendő (a Felügyeleti mérleg bruttó táblájának 255-257. soraiból kiemelve) az egyéb hitelek azon része, melyet iroda- és üzletházépítésre nyújtott a hitelintézet. Olyan egyéb (nem lakáscélú) ingatlanfejlesztési hitelek fennálló állományát kell tartalmazniuk e soroknak (eredeti lejárat szerinti bontásban, könyv szerinti bruttó és nettó értéken), amelyeknél a közvetlen felhasználó és az építtető, fejlesztő személye nem azonos; azaz amelyeket részben vagy egészben eladásra vagy bérbeadásra szánt irodaházak, székházak, üzletházak vagy bevásárlóközpontok stb. építésére, vagy fejlesztésére jelzáloggal, egyéb fedezettel, vagy fedezet nélkül nyújtott a hitelintézet. A 151. Lakosságnak jelzálog fedezete mellett nyújtott lakáscélú hitelek összesen sorban a Felügyeleti mérleg 271-273. soraiban jelentett lakáscélú hitelek közül az összes (ingatlan és egyéb) jelzálog fedezete mellett nyújtott hitelek állományát kell jelenteni. Ha az adott hitelnél a jelzálog HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9577

fedezet mellett egyéb fedezetet is kér a hitelintézet, akkor csak abban az esetben kell a hitelt ebben a sorban – de a teljes fennálló hitelállománnyal – szerepeltetni, ha a jelzálog fedezet eléri a fedezetek összes értékének 50%-át. [Amennyiben munkabér (jövedelem) is áll a hitel mögött, akkor azt az összes fedezet kiszámításánál nem kell figyelembe venni.] A 152. Lakosságnak jelzálog fedezete mellett nyújtott egyéb hitelek összesen sorban jelentendő az összes lakossági hitelből a nem lakáscélra nyújtott összes (ingatlan és egyéb) jelzálog fedezete mellett nyújtott hitelek állománya. Ha az adott hitelnél a jelzálog fedezet mellett egyéb fedezetet is kér a hitelintézet, akkor csak abban az esetben kell a hitelt ebben a sorban – de a teljes fennálló hitelállománnyal – szerepeltetni, ha a jelzálog fedezet eléri a fedezetek összes értékének 50%-át. [Amennyiben munkabér (jövedelem) is áll a hitel mögött, akkor azt az összes fedezet kiszámításánál nem kell figyelembe venni.] A 153. Látra szóló takarékbetétek összesen sorba a háztartások látra szóló és folyószámlabetétei közül a lakossági látra szóló takarékbetétek állományát kell feltüntetni. A 154. Nem névre szóló összes betét sorban kell jelenteni a hitelintézet forrásai között kimutatott valamennyi nem névre szóló betét állományát egy összegben, a betéti okiratok nélkül. A nem névre szóló betéti okirat-állományt a 155. Nem névre szóló betéti okirat összesen, az ugyanilyen letéti jegyállományt a 156. Nem névre szóló letéti jegy összesen sorban kell jelenteni. A 157. sorban a Felügyeleti mérlegben a Központi kormányzat betéte – rövid sorban jelentett összegből a látra szóló és folyószámla betétek állományát kell kimutatni. A 158. sorban a GMU központi kormányzat, a 159. sorban az egyéb nem-bank külföldiek látra szóló és folyószámla betéteinek állományait kell jelenteni a Felügyeleti mérleg forrás oldalán az 524. és 554. sorokon szereplő összegekből. A 160-161. sorokban a mérleg részét képező pénzügyi derivatívákkal kapcsolatos állományokat kell szerepeltetni, az e tábla 137. és 138. soraiban már jelentett, a mérlegben a kamatelhatárolások között szereplő állományok nélkül. 162. Külföldi befektetésekből kiemelt részesedések (163+…+167) A forgatási, illetve befektetési célú értékpapírok, valamint a vagyoni érdekeltségek eszközcsoportok külföldi részvények soraiban szereplő befektetések közül itt kell kiemelni és a részletező sorokban külön feltüntetni a PBB-ben, illetve a járulékos vállalkozásokban lévő részesedések nettó könyv szerinti értékét. A „PBB vállalkozások” sorokban kell kimutatni nettó értéken azokat a részesedéseket is, amelyeket külföldi speciális pénzügyi szervezetekben szereztek, és a Hpt. 83.§-ban foglaltak szerint nem tartoznak az egyedi befektetési korlátozás alá. 168. Külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke nettó értéken (169+…+173) Itt kell könyv szerinti nettó értéken kimutatni, és a részletező sorokban külön feltüntetni a külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkéket, amelyek a Felügyeleti mérlegben a 11. tábla 289. és 313. soraiban szerepelnek. A 173. Egyéb vállalkozások részére sornak a kiemelt szektorokba nem sorolt nem-rezidens egyéb intézményekkel kapcsolatos állományokat kell tartalmaznia.

HMK-1-01

9578

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

03. tábla: Eladott eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel Ebben a táblában a Hpt. szerint a hitelintézeteknél pénzkölcsön nyújtásának minősülő, halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti – a számviteli mérlegben vevővel szembeni – követelések, valamint a mérlegen kívüli követelések közül a halasztott fizetéssel és/vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök összértékét kell feltüntetni a fennálló követelés alapján, a lejárati időtartamtól függetlenül. Külön-külön oszlopban kell kimutatni a) a csak visszavásárlási kötelezettséggel, b) a halasztott fizetéssel és visszavásárlási kötelezettséggel, valamint c) a csak halasztott fizetéssel eladott eszközöket. A felsorolást a saját eszközökre, a hitel (és egyéb) követelésekre, az értékpapírokra, valamint a vagyoni érdekeltségekre vonatkozóan – a csoportosítás szerint – könyv szerinti, eladási és visszavásárlási értéken kell végrehajtani. A jelentésben az eladott eszközök értékét mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik. A Saját eszközök sorokban a Felügyeleti mérleg 418. Saját eszközök csoportban felsorolt eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel történő értékesítését kell feltüntetni. Ezekben a sorokban az ilyen módon eladott saját részvény értékét is mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik. Az Értékpapír sorokban minden olyan értékpapír eladását fel kell tüntetni, amely nem jelent tulajdoni részesedést. (Itt a Felügyeleti mérleg 01. tábla 12. és 91. soraiból eladásra került értékpapírokat, kötvényeket kell kimutatni.) A Befektetés sorokban a tulajdoni jogokat jelentő értékpapírok (részvények), részesedések és más vagyoni érdekeltség eladását kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy azok forgatási, befektetési céllal, vagy vagyoni érdekeltségként kerültek a hitelintézet birtokába. (Az eladott befektetések a Felügyeleti mérleg 01. tábla 63. és 135., illetve 332. soraiból kerültek ki.) A táblában könyv szerinti értéken az adott eszköznek az Szkr. előírásainak megfelelő nyilvántartási értéke értendő. Eladási érték alatt a szerződésben rögzített értéknek a teljesített fizetések figyelembevételével vett összegét kell érteni. Részletfizetés esetén az eladási árat a befolyt összegben, a nyilvántartási értéket pedig arányosan (a részletfizetést a teljes eladási árhoz viszonyítottan) kell figyelembe venni. A visszavásárlási érték a szerződésben rögzített összeg. 04. tábla: Tranzakciók számításához szükséges adatok Hitelleírásnak jelentendő – csak ebben a táblában – az előző hónap végén még a mérlegben szereplő, és az adott hónapban leírt hitelkövetelések előző hó végén fennálló könyv szerinti bruttó értéke, valamint az előző hónap végén még a mérlegben szereplő, és az adott hónapban bruttó érték alatt eladott hitelkövetelések előző hó végén fennálló könyv szerinti bruttó értéke és eladási értéke közötti különbözet. A hitelkövetelések közé értendők a valódi penziós ügyletekből származó követeléssorokon jelentett összegek és a monetáris intézmények által elhelyezett betétek is. A bruttó érték alatt eladott hitelkövetelésekre vonatkozó leírásokat abban a hónapban kell szerepeltetni az érintett HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9579

sorokban, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből, függetlenül attól, hogy az ellenérték kifizetésére mikor került sor. Az eladott követeléseket abban az oszlopban kell jelenteni, amelyben eredetileg a mérlegben volt, még akkor is, ha más devizában történt az eladás. A 3-17. sorok az egyes szektoroknak nyújtott hitelekre vonatkozó – a fenti definíció szerinti – hitelleírásokat tartalmazzák szektor szerinti bontásban. Az adott havi leírásadatokat negatív előjellel kell jelenteni. A 18-36. sorokban a hitelintézet által birtokolt részesedésekben, az államháztartás által legfeljebb 2 éves eredeti lejárattal kibocsátott értékpapírok, valamint 2 éven túli eredeti lejáratú értékpapírok könyv szerinti nettó értékében egyik hónapról a másikra bekövetkezett árváltozásokat kell jelenteni, megfelelő előjellel ellátva: amennyiben az értékpapírok és részesedések nettó értéke árváltozás miatt nőtt a hónap során, akkor pozitív, ha csökkent, negatív előjellel kell az összeget szerepeltetni. Az árváltozásnak csak azoknak a tárgyhó végén a mérlegben lévő részesedéseknek és értékpapíroknak a tárgyhó során bekövetkezett árváltozását kell tartalmaznia, amelyek már az előző hónap végén is a hitelintézet tulajdonában voltak. Az előző hó végén és a tárgyhó végén a mérlegben szereplő azonos típusú, de eltérő sorszámú értékpapírok árváltozását nem kell jelenteni. Annak az értékpapírnak az árváltozását sem kell a jelentésben szerepeltetni, amely mind az előző, mind a tárgyhónap végén szerepelt a mérlegben, de a hónap során a hitelintézet eladta és újra visszavásárolta. A devizában denominált értékpapírok árváltozását eredeti devizanemben kell kiszámítani, és a tárgyhavi hivatalos átlagárfolyamon kell forintra átszámítani. A devizában denominált értékpapírok esetében az árváltozás nem tartalmazhatja a devizaárfolyamváltozás hatására bekövetkezett átértékelődéseket. A jelenlegi magyar számviteli gyakorlat szerint az értékpapírok a mérlegben vagy beszerzési értéken maradnak, s csak az értékvesztés-képzés, illetve -visszaírás miatt változik nettó értékük, vagy valós értéken szerepelnek, s az értékelési különbözet alakulásától függően is változik nettó értékük. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézet tulajdonában lévő legfeljebb 2 éves eredeti lejáratú állampapírok és 2 éven túli lejáratú értékpapírok előző hó végén is meglévő állományának értékvesztés- és értékelési különbözetváltozása lesz az „árváltozás” miatti állományváltozás. Ha a hitelintézet a hó során nem ad el, illetve nem vásárol értékpapírt, akkor – negyedéves értékvesztés- és értékelési különbözet-változást feltételezve – csak minden harmadik hónapban szerepel majd itt adat, amely értékvesztés-képzéskor negatív, értékvesztés-visszaíráskor pozitív értéket, értékelési különbözet változáskor a változás jellegéből adódóan negatív vagy pozitív értéket vesz fel. Amennyiben a hitelintézet tulajdonában lévő részesedések értékelése azonos módon történik az értékpapírokéval, a számítás módja azoknál is azonos az előzőleg leírtakkal. A 18. sorban az államháztartás által legfeljebb 2 éves lejáratra kibocsátott értékpapírok állományának árváltozása jelentendő. A 19-28. sorok a két éven túli lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a 29-36. sorok a részvények és egyéb részesedések árváltozását tartalmazzák összesen és szektor szerinti bontásban. Ebben a táblában egyéb pénzügyi vállalatok alatt az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak értendők.

HMK-1-01

9580

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

05. tábla: Tájékoztató adatok 2. 1. Hátrasorolt és vagyoni kötelezettségek szektorbontása (2+…+33) A Felügyeleti mérleg 733. sorában szereplő hátrasorolt és vagyoni kötelezettségeket kell itt szektor szerint részletezni. Külön sorokon kell jelenteni a hitel formájában kapott és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása útján szerzett hátrasorolt és vagyoni kötelezettségeket, szektor szerinti bontásban. A szövetkezeti részjegyekkel kapcsolatos állományokat a 16. „– háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szemben – hitel” sorban kell jelenteni. 34. Lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek bruttó értéken összesen (35+43) 35. Jelzáloghitelek összesen (36+40) Jelzáloghitelek alatt e táblában azon – jelzáloglevél fedezetéül felhasználható – hitelek értendők, amelyeket a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény által szabályozottan jelzálog-hitelintézetek, vagy ugyanezen törvény jelzáloghitelezésre vonatkozó előírásait betartva hitelintézetek nyújtanak. 36. Lakáscélú jelzáloghitelek (37+38+39) Azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak. 37. Forrásoldali kamattámogatásos lakáshitelek Jelzálog-hitelintézetek és azon hitelintézetek által kitöltendő sor, amelyek jelzálog-hitelintézetekkel konzorciális és/vagy refinanszírozási konstrukció keretében együttműködnek. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása jelenleg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Kormányrendelet [a továbbiakban: 12/2001.(I. 31.) Korm. rendelet] 12.§-a alapján meghatározott. 38. Állami kiegészítő kamattámogatású és forrásoldali kamattámogatásos lakáshitelek kombinációja Itt az eszköz és forrásoldali kamattámogatás kombinált formájában nyújtott hiteleket kell kimutatni. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13.§-a alapján meghatározott. Jelzálog-hitelintézetek és az FHB-val (konzorciális és/vagy refinanszírozási konstrukció keretében) együttműködő hitelintézetek által kitöltendő sor. 39. Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. Azon hiteleket tartalmazza, amelyeket lakáscélú felhasználásra, támogatás nélkül nyújtottak.

HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9581

40. Általános célú jelzáloghitelek (41+42) Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. A nem lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza. 41. Ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek Az általános jelzáloghiteleken belül az ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek állományát tartalmazza. 42. Egyéb felhasználásra nyújtott hitelek Azon jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakás- és egyéb ingatlan célú felhasználáson kívül bármely egyéb célra nyújtottak. 43. Ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott, NEM jelzáloghitelek összesen (44+48) Itt a lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek közül azok állománya jelentendő, amelyek a jelzáloghitelek 19. sornál leírt fogalmába nem tartoznak bele. 44. Lakáscélú hitelek ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett (45+46+47) Azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak. 45. Állami kiegészítő kamattámogatású Hitelintézetek által nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13.§-a alapján meghatározott. 46. Egyéb eszközoldali kamattámogatású Ez a sor a hitelintézetek által nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása a költségvetéstől közvetlenül lehívható, de nem a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13.§-a alapján meghatározottak. E sorban kell jelenteni a 2001. februárt megelőzően eszközoldali támogatás mellett nyújtott lakáscélú hiteleket. 47. Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek A hitelintézetek által nyújtott azon hiteleket kell itt kimutatni, amelyeket lakáscélú felhasználásra támogatás nélkül nyújtottak. 48. Egyéb célra, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek (49+50) A hitelintézetek által nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket nem lakáscélra nyújtottak.

HMK-1-01

9582

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

49. Ingatlancélú felhasználás Ez a sor a jelzálogjog fedezete mellett nem lakáscélú, de ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek állományát tartalmazza. 50. Egyéb felhasználás Itt a bármely célra, jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek állományát kell szerepeltetni, kivéve a lakáscélú és egyéb ingatlancélú felhasználást. 52-82. sorok: Háztartások egyes hitel fajtáinak részletezése Ezekben a sorokban a háztartásoknak nyújtott egyes hitelek hitelfajták szerinti alábontását kell megadni könyv szerinti bruttó és nettó értéken, külön a lakosságra és az egyéni vállalkozókra, eredeti lejárat szerint is megbontva. Az 52-63., valamint a 68-79. sorokban a lakosságnak nyújtott fogyasztási hitelek további hitelcél szerinti részletezését kell megadni: – az 52-54., illetve a 68-70. sorokban a személyi hitelek állományát kell jelenteni. (A személyi hitelt a hitelintézet a hitelfelvétel konkrét céljának megjelölése nélkül folyósítja az ügyfélnek.) – az 55-57., illetve a 71-73. sorokban a gépjármű vásárlási hitelek állománya jelentendő. (A gépjármű vásárlási hitelek közé azon hitelek állománya sorolandó, amelyek új, vagy használt gépjárművek megvásárlását finanszírozzák, ideértve a gépjárműként funkcionáló haszonjárműveket is.) – az 58-60., illetve a 74-76. sorokban a szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya jelentendő. – a 61-63., illetve a 77-79. sorokban az áruvásárlási hitelek, valamint az egyéb, fogyasztási hitelnek tekintendő, de a fenti két hitelcélba nem sorolható hitelek állományát kell jelenteni. (Az áruvásárlási hitel tartós fogyasztási cikkek – gépjármű kivételével – lakossági ügyfél által történő megvásárlását finanszírozza. Az egyéb fogyasztási hitelek közé sorolandó a szabad felhasználású nem jelzáloghitelek állománya is. ) A 64-66., illetve a 80-82. sorokban az egyéni vállalkozóknak gépjárművásárlás finanszírozására nyújtott hitelek állománya jelentendő (beleértve a gépjárműként használt haszonjárműveket finanszírozó hiteleket is). 06. tábla: Egyes eszköz és forrástételek hóvégi állományának devizaszerkezete Ebben a táblában a Felügyeleti mérleg jelentésben szereplő egyes devizahitel-, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, külföldi (részvény és egyéb) részesedés és bizonyos devizabetét állományoknak, valamint az egyéb eszközök és források állományának devizanemenkénti részletezését kell jelenteni. A külön oszlopokban kiemelt devizákat (a JPY kivételével) ezer devizában, a JPY-t millióban, a d) és k) oszlopok adatait millió forintban kell feltüntetni. Az euróban fennálló állományokat a táblában nem kell jelenteni, mert összegük a mérlegből is megállapítható. A hitelek, elhelyezett betétek devizaszerkezetét bruttó, az értékpapírokét nettó könyv szerinti értéken kell a táblában szerepeltetni. A hitel és elhelyezett betét soroknak a mérlegben a valódi penziós ügyletekből származó követelések sorokon jelentett összegeket, a betétek, felvett hitelek, alárendelt kölcsöntőke állományoknak a mérlegben szereplő (óvadéki) repó ügyletekből származó kötelezettségeket is tartalmazniuk kell. A 12., 14. és 15. soroknak tartalmaznia kell a GMU monetáris pénzügyi intézményeknek, illetve az egyéb külföldi bankoknak nyújtott hiteleket, valamint a náluk HMK-1-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9583

elhelyezett betéteket és a náluk lévő nostro számlákat is. A 30-46. sorokban a betéteken kívül a felvett hitelek és a hátrasorolt kötelezettségek állományának is szerepelnie kell. A 48. sorban a mérlegben az aktív kamatelhatárolások, az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök, valamint a saját eszközök (visszavásárolt saját kötvények nélkül) sorokban jelentett állományok együttes összegének devizaszerkezetét kell jelenteni. A 49. sorban a mérlegben a passzív kamatelhatárolások, valamint az egyéb passzív elszámolások között jelentett állományok devizabontását kell megadni. E táblában egyéb pénzügyi vállalatok alatt az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak értendők. A tábla d) oszlopában az egyéb EU tagországok devizáit kell kimutatni, millió forintban összesítve. Az ebben az oszlopban jelentett összegek devizánkénti bontásáról negyedév végekre vonatkozóan (nagyságrendjüktől függően) egyedileg kell információt adniuk az egyes bankoknak.

HMK-1-01

9584

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

07. tábla: Eredménykimutatás A jelentésben a hitelintézet bevételeinek, illetve ráfordításainak és költségeinek havi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell részletezni a hitelintézet jövedelemtermelő képességének értékelése érdekében, forintban. A jelentés a hitelintézetnek – az érvényes számviteli előírások alapján összeállított – a főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, szerkezetében alapvetően az Szkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I:-et követi, de attól helyenként eltér. A jogszabályban előírt egyes céltartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket, általános-, illetve egyéb tartalékokat az esedékesség időpontjában (negyedév vége, mérleg fordulónapja, stb.), így december 31-én – az előzetes beszámolóban is – meg kell képezni, illetve el kell számolni. Az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett összegek is változhatnak. A hitelintézetnek évközben a havi eredménykimutatásban a befizetett társasági adóelőleget, az év végi előzetes és végleges kimutatásban a tényleges adófizetési kötelezettséget kell feltüntetnie. Az eredménykimutatás kamatra vonatkozó sorai – a Felügyeleti mérleg szerkezetét követve – a hitelintézeti tevékenység alaptípusai szerint részleteződnek. A jelentés első oszlopában a tárgyhavi, a másodikban az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni. Az eredménykimutatásban alapértelmezésben – a bevételek eredményt növelő, – a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek, – a céltartalék képzés ráfordításként, – a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék csökkenés) bevételként, – az értékvesztés elszámolása ráfordításként, – az értékvesztés visszaírása – az Szmt., illetve az Szkr. előírásainak megfelelően – bevételként, illetve ráfordítás csökkentő tételként szerepel. Amennyiben a hitelintézet – számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell az adott tétel-csoportban elszámolni az értékelésből származó nyereséget, vagy veszteséget, illetve az értékelési különbözetet, függetlenül attól, hogy az a bevételt vagy a ráfordítást csökkenti, illetve növeli. A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni. Ha azonban a hitelintézeti jelentésben – a számlák aggregálása után – valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni. 1. Kamat és kamatjellegű bevétel összesen (2+14+19+29. sor) Ebben a tételcsoportban kell kimutatni mindazokat a kamat és kamatjellegű bevételeket, amelyek a hitelintézetekre vonatkozó számviteli szabályok szerint elszámolhatók. Külön-külön kell feltüntetni a hitelnyújtásból és betételhelyezésből, az értékpapír ügyletekből származó kamat és kamatjellegű bevételeket, a késedelmi kamatokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalékbevételeket, amelyekhez kamatbevétel is kapcsolódik. (Kamatjellegű jutalék bevételnek számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, az Szkr. 22. §-a szerinti határidős fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt bevétel.) A 2. Hitelek kamat és kamatjellegű bevétele és a 14. Jegybanki és bankközi betétek kamat és HMK-2-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9585

kamatjellegű bevétele sorok a Felügyeleti mérleg vonatkozó eszközcsoportjához tartozó – ügylettípus szerint részletezett – bevételeket tartalmazzák (2-18. sor). A 19. Értékpapírok kamat és kamatjellegű bevétele sor tartalmazza a Felügyeleti mérleg eszközei között lévő forgatási és befektetési célú értékpapírokból származó kamat és kamatjellegű bevételeket (a 20-28. sorokban részletezve). Ennek megfelelően – az Szmt.-vel összhangban – az értékpapír-vásárlásnál megfizetett felhalmozott kamatot és az elszámolt kamatbevételt, illetve az értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét összevontan, azaz a tényleges kamatjövedelem összegében kell kimutatni. (Az eredménykimutatás kamat és kamatjellegű ráfordításai között – az 50. Értékpapírok kamat és kamatjellegű ráfordítása sorban – csak a saját kibocsátású értékpapírok kamatráfordításait szabad szerepeltetni.) A 29. Egyéb kamat és kamatjellegű bevétel sor mindazokat a bevételeket tartalmazza, amelyek ügylettípusok szerint (külön sorként) nem kerültek részletezésre. Itt kell szerepeltetni – ha más kamatbevétel sorba nem sorolható – az Szkr. 2. § 19. pontja szerinti kamatarbitrázs célú fedezeti ügyletekhez kapcsolódó, árfolyamkülönbözetből adódó kamatjellegű bevételt – amennyiben az bevételként jelentkezik – (Szkr. 22. § szerint), továbbá a kamatswapok nettó bevételként jelentkező eredményét [Szkr. 23.§ (6) bekezdése szerint]. 30. Kamat és kamatjellegű ráfordítás összesen (31+39+42+50+54+55. sor) E tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet passzív bankműveletek után elszámolt kamat és kamatjellegű ráfordításait. Külön-külön kell feltüntetni a betételhelyezésből és hitelnyújtásból, az értékpapír ügyletekből származó kamat és kamatjellegű ráfordításokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalék ráfordításokat, amelyekhez kamatkiadás is kapcsolódik. (Kamatjellegű jutalék ráfordításnak számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj illetve kamat, a faktordíj illetve kamat, az Szkr. 22. §-a szerinti határidős fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt ráfordítás.) A 31. Betétek kamat és kamatjellegű ráfordítása, valamint a 39. Hitelintézetektől származó bankközi betét kamat és kamatjellegű ráfordítása sorok a Felügyeleti mérleg vonatkozó forráscsoportjához tartozó – ügylettípus szerint részletezett – ráfordításokat tartalmazzák (32-41. sor). A 42. Felvett hitelek kamat és kamatjellegű ráfordítása a Felügyeleti mérleg Felvett hitelek soraiban található forrásokkal kapcsolatos ráfordításokat (43-49. sor), az 50. Értékpapírok kamat és kamatjellegű ráfordítása sor a saját kibocsátású – a részletezés szerinti – értékpapírok után térített és térítendő kamatokat és ilyen jellegű ráfordításokat tartalmazza (51-53. sor). Az 54. Hátrasorolt kötelezettségek kamat és kamatjellegű ráfordítása sorban kell jelenteni az alárendelt, illetve kiegészítő alárendelt kölcsöntőkeként kapott hitelek után elszámolt kamatokat. Az 55. Egyéb kamat és kamatjellegű ráfordítás sor mindazokat a kiadásokat tartalmazza, amelyek ügylettípusok szerint külön soronként nem kerültek részletezésre, de a hitelintézetnek (a Felügyeleti mérleg többi eszköz sorában kimutatott tételeiből) ilyen jellegű kiadása származik. Itt kell szerepeltetni – ha más kamatráfordítás sorba nem sorolható – az Szkr. 2.§ 19. pontja szerinti kamatarbitrázs célú fedezeti ügyletekhez kapcsolódó, árfolyamkülönbözetből adódó kamatjellegű ráfordítást – amennyiben az ráfordításként jelentkezik – (Szkr. 22.§ szerint), továbbá a kamatswapok nettó ráfordításként jelentkező HMK-2-01

9586

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

eredményét (Szkr. 23. § (6) bekezdése szerint]. 56. Kamatkülönbözet (1-30. sor) Ez a sor tartalmazza a hitelintézet összes kamatának és kamatjellegű bevételének, illetve ráfordításának az egyenlegét. 57. Kapott osztalék Az 58. és 59. részletező soroknak tartalmazniuk kell a befektetési célú részvényekből, részesedésekből származó kapott osztalékot, külön a kapcsolt vállalkozásoktól, külön pedig az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoktól. A kapcsolt és egyéb részesedés viszonyban lévő vállalkozásoktól kapott osztalékkal összefüggésben az Szmt. rendelkezései alapján ezek a részesedések 20%-os mérték alapján határolódnak el egymástól. A 60. sorban kell szerepeltetni a forgatási célú részvényekből, részesedésekből származó osztalékot. 61. Jutalék és díjeredmény (62-67. sor) Itt kell kimutatni a pénzügyi és befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó – nem kamatjellegű – jutalék és díj típusú bevételeket, ráfordításokat, az opciós díj kivételével. A 62. és a 67. Jutalékért végzett pénzügyi szolgáltatás bevétele, illetve ráfordítása sorokban mindazokat a jutalék, illetve jutalékjellegű bevételeket, díjakat, valamint költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokból származnak, de nem kamatjellegűek. A 66. és a 70. sorok tartalmazzák a Tpt. szerinti befektetési szolgáltatások jutalékbevételeit, ill. ráfordításait. Itt kell szerepeltetni az értékpapír kibocsátás során felmerült bevételeket és ráfordításokat. Ezek például a lebonyolítási-szervezési díj, az ügylethez kapcsolódó szolgáltatások felmerült jutaléka, díja, költsége, alvállalkozói díja, valamint az átruházható értékpapírok forgalomba hozatalával, kereskedelmével kapcsolatban felszámolt díjakból, jutalékokból származó bevételek, illetve az e tevékenységek költségei, ráfordításai. Az értékpapírok értékesítésekor elszámolt árfolyameredményt nem itt kell kimutatni. 71. Pénzügyi műveletek eredménye (72+88+104. sor) Ez a blokk tartalmazza a pénzügyi szolgáltatásból, valamint a befektetési szolgáltatásból származó pénzügyi műveletek nettó eredményét (beleértve a Pénzügyi műveletek egyéb bevételénél és egyéb ráfordításánál elszámolandó tételeket is)– kiegészítve a határidős ügyletek után elszámolt, számvitelileg az egyéb eredményben kimutatatott céltartalékkal. A pénzügyi műveletek nettó eredményén belül – a számviteli szabályok alapján – a devizaeszközök és devizakötelezettségek átértékeléséből, árfolyamváltozásából származó eredményben a pénzügyi rendezéshez és a konverzióhoz kapcsolódó realizált árfolyam különbözeteknek meg kell jelenni. A 72. Pénzügyi szolgáltatásokból származó eredményen belül külön kell szerepeltetni a befektetési célú értékpapírok és a vagyoni érdekeltségek értékesítéséből származó bevételeket és ráfordításokat, valamint ezek értékvesztésének képzését és visszaírását. Továbbá itt kell kimutatni azokat a pénzügyi szolgáltatásból származó egyéb bevételeket és ráfordításokat, amelyeket a számviteli előírások idesorolnak. (Például a devizaeszközök és kötelezettségek átértékeléséből származó nyereséget, veszteséget, valamint az ezekhez HMK-2-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9587

kapcsolódó árfolyamnyereséget és árfolyamveszteséget, továbbá a vásárolt követelések értékesítésének nyereségét és veszteségét, valamint értékvesztésük visszaírását.) A Pénzügyi szolgáltatás egyéb bevétele, illetve egyéb ráfordítása (86-87.) sorokban azokat az értékeket kell szerepeltetni, amelyek máshol, illetve a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre, de a számviteli szabályok szerint a Pénzügyi szolgáltatásokból származó eredményen belül számolandók el. Ezekben az „egyéb” sorokban kell kimutatni a valós értékelésből adódó – a számviteli szabályok szerint itt elszámolandó – értékelési különbözetet is. A valós értékeléshez kapcsolódóan elszámolt értékelési különbözeteket a pénzügyi, valamint befektetési szolgáltatásból származó egyéb bevételek és ráfordítások között kell kimutatni, így a hivatkozott sorokon más különböző típusú tételekkel együtt jelennek meg. Az értékelési különbözetekről a 12. táblában kell külön információt szolgáltatni az értékelési különbözetnek az adott eredmény kategóriára gyakorolt hatásának vizsgálatához. A „határidős ügyletekhez kapcsolódó céltartalék képzés, felhasználás és felszabadítás” értékeit a pénzügyi műveletek eredményében – a megfelelő részletező sorokban – kell kimutatni függetlenül attól, hogy számviteli szempontból az egyéb ráfordításokban és az egyéb bevételekben jelennek meg. A „forgatási célú értékpapír értékesítéséhez kapcsolódó értékvesztés visszaírás” soroknál azt az összeget kell szerepeltetni, ami mint értékvesztés visszaírás jelentkezne, függetlenül attól, hogy számviteli szempontból az értékpapír könyvekből való kivezetésekor nem kell az értékvesztést az eredménnyel szemben visszaírni. E külön kiemelés miatt a kivezetés értékét korrigálni kell, mivel az értékpapír beszerzési értékét tartalmazó számla és az értékvesztés számla eredményének összevezetésével meghatározott (nettó) könyv szerinti értéket kell kivezetni. A 88. Hitelintézettel, MNB-vel végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből származó eredmény sorban kell összesíteni – a befektetési szolgáltatási tevékenység eredményéből kiemelve – a hitelintézetekkel, illetve az MNB-vel kapcsolatos bevételeket és ráfordításokat. Ezen belül részletezve kell kimutatni a bankok ilyen tevékenysége keretén belül bonyolított deviza határidős, valamint egyéb határidős ügyletekből származó bevételét és ráfordítását, ideértve az ide sorolható opciós ügyletek eredményét és opciós díját is, valamint az ügyletekhez kapcsolódó – az Szkr. 23. és 24. §-a szerinti – céltartalék képzését, felhasználását, felszabadítását is. Itt kell szerepeltetni a hitelintézetekkel és az MNB-vel végzett befektetési szolgáltatási tevékenység keretén belüli forgatási célú értékpapírok értékesítéséből származó árfolyamnyereséget, -veszteséget, valamint az értékesítésükhöz kapcsolódó értékvesztés visszaírást is. A Hitelintézetekkel, MNB-vel végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből származó egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordítás (102-103.) sorokban azokat a számviteli szabályok szerint elszámolt összegeket kell szerepeltetni, amelyek a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre. Ezekben az „egyéb” sorokban kell kimutatni a valós értékelésből adódó – a számviteli szabályok szerint elszámolandó, ezt az eredmény-csoportot érintő – értékelési különbözetet is. A 104. Befektetési szolgáltatásból származó tevékenység eredményén belül tételesen kell kimutatni a Tpt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység keretén belüli deviza határidős és egyéb határidős ügyletekhez kapcsolódó bevételeket, ráfordításokat, valamint a céltartalék képzését, felhasználását, felszabadítását – a hitelintézetekkel, illetve az MNB-vel kapcsolatos tevékenységből származó bevételek és ráfordítások előző sorokban kiemelt összegének kivételével. Továbbá itt kell szerepeltetni a forgatási célú értékpapírok értékesítéséből származó árfolyamnyereséget, -veszteséget, valamint az értékvesztést és az értékvesztés visszaírását. A 119-120. Befektetési szolgáltatásból származó egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordítás sorokban azokat az értékeket kell szerepeltetni, amelyek máshol, illetve a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre, de amelyeket a számviteli szabályok szerint befektetési szolgáltatási tevékenységből

HMK-2-01

9588

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

származó eredményen belül kell elszámolni. Ezekben az „egyéb” sorokban kell kimutatni a valós értékelésből adódó – a számviteli szabályok szerint elszámolandó, ezt az eredmény-csoportot érintő – értékelési különbözetet is. 121. Egyéb üzleti tevékenység eredménye (122+127. sor) A 121. Egyéb üzleti tevékenység eredményét meg kell bontani 122. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredményre, valamint 127. Egyéb eredményre. A 122. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredményen belül külön kell szerepeltetni a lízingbe adott eszközök eredményét. A 127. Egyéb eredményen belül tételesen ki kell mutatni a saját követelés értékesítés bevételét, ráfordítását, valamint az ezekhez kapcsolódó értékvesztés visszaírását (128-130. sorok). A 131-134. soron kell szerepeltetni a követelés fejében átvett készletek között szereplő eszköz értékesítés bevételét, ráfordítását, értékvesztés elszámolását, visszaírását. Ezen eszközök, illetve a készletek értékesítéséből származó bevételek, illetve ráfordítások sorai kiemelést jelentenek a számviteli szabályok szerinti elszámolást jelentő 125-126. sorokból. A 135-138. sorokon belül kell szerepeltetni a saját készletértékesítés, valamint a 139-141. csoporton belül a tárgyi eszközök és immateriális javak eredményének elszámolását. A 142-144. sorok tartalmazzák az Szkr. illetve a Hpt. szerinti általános kockázati céltartalék képzését és ennek felhasználását, illetve felszabadítását, amelyek különbsége az Szkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 12/A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete sorában szerepel. A 145-147. Egyéb céltartalék képzése, illetve felhasználása, felszabadítása sorokban kell szerepeltetni az Szkr. és egyéb jogszabályok szerint képzett, máshova nem sorolható céltartalékok képzését, valamint felhasználását, felszabadítását. A 148-150. soroknak kell tartalmazniuk az egyéb, külön sorokban nem kiemelt bevételeket, ráfordításokat. A hitelintézetek által fizetett különadó összegét a 150. sorban kell jelenteni. 151. Általános igazgatási költségek (152+…+161. sorok) Ebben a tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet működésével (pénzügyi és befektetési szolgáltatásával) kapcsolatos összes általános, banküzemi költséget. (Az aktívált saját teljesítmények itt nem szerepelhetnek.) Külön sorokban ki kell emelni a személyi jellegű kifizetések közül a bérköltségeket, a társadalombiztosítási kiadásokat, az egyéb járulékokat, stb. (152-155. sorok). A 154. sorban a társadalombiztosítási kiadásokat összesítve kell kimutatni függetlenül attól, hogy azokat számvitelileg a személyi jellegű egyéb ráfordítások, vagy az egyéb bérjárulékok között kell elszámolni. Részletezni kell még a fizetett bérleti díjakat, a számítástechnikai költségeket, szakértői díjakat, marketing költségeket is (156-159. sorok). A 160. Egyéb igazgatási költségek között a máshol fel nem sorolt költségeket kell szerepeltetni. A HMK-2-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9589

161. Értékcsökkenési leírások közé a számviteli szabályok szerint az immateriális javak, tárgyi eszközök, stb. után elszámolt tételek kerülhetnek. Ez a sor kizárólag a költségként elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírásokat foglalja magában. 162. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye (56+57+61+71+121-151+163. sor) Ez a sor a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos összes eddigi bevételnek, ráfordításnak és költségnek az egyenlegét: nyereségét, illetve veszteségét mutatja. 163. Értékvesztés és kockázati céltartalék változása (-164+165-166+167-168+169-170+171-172+173+ 174. sor) Ebben a csoportban a saját és vásárolt követelések, befektetési célú értékpapírok, valamint vagyoni érdekeltségek értékelése kapcsán elszámolt értékvesztéseket és visszaírásokat, illetve csak a függő és jövőbeni kötelezettségekre elszámolt kockázati céltartalék képzéséből és felhasználásából, illetve felszabadításából adódó eredményt kell kimutatni. [Az Szkr. 23.§. (2), (4), (5) és 24.§. (5) bekezdése alapján a határidős és opciós ügyletekre képzett céltartalék itt nem szerepelhet, azt az előzőekben felsoroltak szerint külön sorokban kell feltüntetni.] 175. Rendkívüli bevétel (176+…+179. sor) és 180. Rendkívüli ráfordítás (181+…+184. sor) Itt kell közölni a számviteli szabályok szerint elszámolt, rendkívülinek minősített bevételeket és ráfordításokat. Az itt szereplő tételeket a szöveges tájékoztatóban fel kell sorolni, és be kell mutatni a hozzájuk kapcsolódó – az eredménykimutatás más részeiben megjelenő – értékvesztéseket, értékvesztés visszaírásokat, céltartalék változásokat is. 185. Adózás előtti eredmény (162+175-180. sor) E sor tartalmazza a hitelintézeti tevékenységből, működésből eredő összes tárgyévben elszámolt bevételnek, ráfordításnak és költségnek az egyenlegét. A sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 19. sorával. 186. Adózott eredmény (185-187. sor) A sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 21. sorával. 187. Befizetett adó (év közben adóelőleg), év végén adófizetési kötelezettség sor Év közben e soron a havi eredménykimutatásban a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván). Amennyiben a fizetett adóelőleg meghaladja az adófizetési kötelezettséget, az adóhatósággal szembeni követelés összegét (az adó-többletet) a 02. Tájékoztató adatok 1. között külön (a 125. sorban) fel kell tüntetni. Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekben azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek – az előzetes számítások szerint – az éves beszámolóban szerepelnie kell. Az év végi végleges jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével. 188. Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény) (186-189+190+191-192. sor)

HMK-2-01

9590

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie a Felügyeleti mérleg forrás oldalán a 738. soron jelentett adattal. Év közben a hitelintézet főkönyvi adatain alapuló, az Szkr. 12. § (2) bekezdés előírásainak megfelelően havonta (beleértve az előzetes decemberi adatokat is) lezárt eredményének – a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének – ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összegét kell kimutatni. (Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván). Az előzetes decemberi eredmény kiszámításánál a bevételek és ráfordítások számbavételénél az adott pénzügyi helyzetnek megfelelően az összes (Hpt., Szmt., egyéb jogszabály által előírt) tartalékot el kell számolni, és a kiszámított adófizetési kötelezettség összegét kell figyelembe venni. A végleges decemberi jelentésnél az (auditált) éves beszámoló (a pénzügyi mérleg) adata jelenti a mérleg szerinti eredményt. Ez a sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 25. sorával. 189. Általános tartalék képzése sor Itt kell feltüntetni a Hpt., illetve az Szkr. által előírt, az adózott eredmény terhére – az osztalék, illetve részesedés kifizetése előtt – megképzett általános tartalék összegét. 190. Általános tartalék felhasználása sor E sorban az általános tartaléknak – a Hpt., illetve az Szkr. által előírt – a hitelintézet tevékenységéből adódó veszteség rendezésére igénybevett értékét kell kimutatni. 191. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre sor Itt kell szerepeltetni az előző években felhalmozott eredménytartalékból a részvényesek osztalékára, részesedésére történő felhasználást. E sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 23. sorával. 192. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés sor Itt kell feltüntetni az év végi nyereségből a részvényesek osztalékára, részesedésére történő kifizetés összegét, megbontva a 193. sorban a kapcsolt vállalkozásnak, a 194. sorban pedig az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak fizetett osztalék, részesedés összegére. A sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. 24. sorával.

HMK-2-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9591

08. tábla: Értékeléssel kapcsolatos adatok Ha a hitelintézet könyveiben a valós értékelés szabályait alkalmazza, akkor a 01. Felügyeleti mérleg táblában az egyes eszköz-csoportokra vonatkozóan szektoronként egy-egy sorban jelenik meg az értékvesztés és értékelési különbözet összevont egyenlege (szükség esetén negatív előjellel ellátva), illetve a forrástételekre vonatkozó értékelési különbözet-értékek más adatokkal együtt szerepelnek. A tábla részben ezek megbontását tartalmazza értékvesztésre és értékelési különbözetre, eszköz (intsrumentum)-csoportokon belül szektoronként, és külön sorokban jelenik meg a forrásoldali értékelési különbözet. Az értékvesztés, illetve értékelési különbözet adatokat egyenlegük jellegének megfelelő előjellel ellátva kell jelenteni. A részletezés a mérlegben szereplő sorrendet követi mind az értékvesztés, mind az értékelési különbözet esetében. Azok a mérlegsorok, ahol csak értékvesztés számolható el, nem szerepelnek a táblában, mert a mérleg sorai is csak értékvesztést tartalmaznak. A tábla bemutatja továbbá a forrásoldali értékelési különbözet-adatokat (amelyeket a Felügyeleti mérleg 732. sorában kell figyelembe venni), valamint az értékhelyesbítés és a valós érékelés tartalékát, amelyeket a 760. Értékelési tartalék sor részeként kell jelenteni. 11. tábla: Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó értéken) A 11. tábla tartalmilag azonos a 01. táblában található Felügyeleti mérleg eszköz oldalával (01. tábla), csak az egyes sorokban az eszközök nettó (értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, értékelési különbözettel módosított) értéken jelentendők. A 11. tábla kitöltésénél is a 01. táblához készített kitöltési útmutató az irányadó. A két eszköztábla kitöltése során biztosítani kell az azonos mérlegtételek megegyező tartalmú adatokkal való kitöltését és a lejárat szerinti bontások összhangját is. (Számviteli szempontból a „kereskedési célú pénzügyi eszközök” kategóriájába tartozó eszközök esetében képezi a könyv szerinti értéknek részét az értékelési különbözet, függetlenül attól, hogy magát az értékelési különbözetet mind a számviteli nyilvántartásokban, mind a számviteli mérlegben a bekerülési értéktől elkülönítetten kell kimutatni.) 12. tábla: Eredményadatok részletezése A tábla az Eredménykimutatás egyes soraira vonatkozóan tartalmaz kiegészítő, illetve részletező adatokat. A 2-3. sor az 1. Kamat és kamatjellegű bevétel összesen sorból a belföldi háztartásoktól, valamint a belföldi nem pénzügyi vállalatoktól kapott összes kamat és kamatjellegű bevétel összegét tartalmazza (beleértve a 4. sorban szerepeltetendő fedezeti ügyletekhez illetve a fedezeti ügyletként elszámolható ügyletekhez kapcsolódó tőlük származó kamatjellegű bevételeket is). A háztartásoktól származó kamat- és kamatjellegű bevételek kamattámogatások nélkül jelentendők, míg 3. sornak a nem pénzügyi vállalatoktól származó összes kamat- és kamatjellegű bevételt tartalmaznia kell (beleértve az esetleges kamattámogatást is). A 4. sorban az 1. Kamat és kamatjellegű bevétel összesen sorban jelentett összegből az Szkr. 22. § szerinti fedezeti ügyletekhez illetve a fedezeti ügyletként elszámolható ügyletekhez kapcsolódó kamatjellegű – belföldiektől és külföldiektől származó – bevételeket kell jelenteni. Az 5. Jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12. §-a alapján, az államtól kapott kamattámogatást kell jelenteni, eredményszemléletben. A 6. Kiegészítő kamattámogatás sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján, az államtól

HMK-2-01

9592

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

kapott kiegészítő kamattámogatást kell jelenteni, eredményszemléletben. A 7. Kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakás építéséhez, a lakóházfelújítási és víziközmű kamattámogatás, kamattámogatás települési önkormányzatok részére sorban a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 15.,16., 22. §-a alapján, az államtól kapott kamattámogatást kell szerepeltetni, eredményszemléletben. Az 8. sorba a 30. Kamat és kamatjellegű ráfordítás összesen sorban szereplő összegből az Szkr. 22. § szerinti fedezeti ügyletekhez illetve a fedezeti ügyletként elszámolható ügyletekhez kapcsolódó kamatjellegű – belföldiekkel és külföldiekkel kapcsolatos – ráfordítások összegét kell kiemelni. A 10-13. sorok a 63. Pénzforgalmi és lebonyolítási jutalékok és 65. Egyéb jutalékok és díjak sorban jelentett összeg részletezését tartalmazzák. 14. Pénzügyi műveletek egyéb bevételéből értékelési különbözet A részletező sorokban kell szerepeltetni a Pénzügyi műveletek eredményében elszámolandó, de a pénzügyi szolgáltatásból, a hitelintézetekkel, illetve az MNB-vel kapcsolatos befektetési szolgáltatási tevékenységből, valamint a befektetési szolgáltatásból származó egyéb bevételekben kimutatott értékelési különbözet összegét. 18. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításából értékelési különbözet A részletező sorokban kell kimutatni a Pénzügyi műveletek eredményében szereplő, de a pénzügyi szolgáltatásból, a hitelintézetekkel, illetve az MNB-vel kapcsolatos befektetési szolgáltatási tevékenységből, valamint a befektetési szolgáltatásból származó egyéb ráfordításoknál elszámolandó értékelési különbözetet. A 22. sor b) Halmozott oszlopában kell kimutatni a helyi önkormányzatok által kivetett – a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható – adók (pl. iparűzési adó, építményadó, kommunális adó, stb.) év elejétől halmozott értékét. [Az a) Tárgyhavi oszlopot nem kell kitölteni.] III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások A beküldés módja: GiroXmail A beküldés formája: MNB szabványos (text) file Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

HMK-2-01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9593

MNB adatgyťjtés azonosító: F19, F33, F86, F87

EGYES ESZKÖZ ÉS FORRÁSTÉTELEK negyedév végi állományának szektor illetve lejárat szerinti részletezése 01 tábla MNB sorsz.


001

ESZKÖZÖK

002

Nyújtott hitel, elhelyezett betét könyv szerinti bruttó értéken

003

Helyi önkormányzatok - 5 éven túli lejáratra nyújtott hitel

004

GMU központi kormányzatnak nyújtott hitel

005 006

GMU tagállami/tartományi kormányzat - legfeljebb 1 éves lejáratra nyújtott hitel GMU tagállami/tartományi kormányzat - legfeljebb 5 éves lejáratra nyújtott hosszú lejáratú hitel

007

GMU tagállami/tartományi kormányzat - 5 éven túli lejáratra nyújtott hitel

008

GMU helyi önkormányzatok - legfeljebb 1 éves lejáratra nyújtott hitel

009

GMU helyi önkormányzatok - legfeljebb 5 éves lejáratra nyújtott hosszú lejáratú hitel

010

GMU helyi önkormányzatok - 5 éven túli lejáratra nyújtott hitel

011

GMU TB alapok - legfeljebb 1 éves lejáratra nyújtott hitel

012

GMU TB alapok - legfeljebb 5 éves lejáratra nyújtott hosszú lejáratú hitel

013

GMU TB alapok - 5 éven túli lejáratra nyújtott hitel

014

Egyéb külföldi ÁHT-nak nyújtott hitel

015

Egyéb külföldi szektorok hitele összesen

016

Hitelintézetek tulajdonában lévŋ értékpapírok könyv szerinti nettó értéken

017

GMU tagállami/tartományi kormányzat értékpapírja - rövid

018

GMU tagállami/tartományi kormányzat értékpapírja - hosszú

019

GMU helyi önkormányzati kötvény - rövid

020

GMU helyi önkormányzati kötvény - hosszú

021

GMU TB alapok kötvénye - rövid

022

GMU TB alapok kötvénye - hosszú

023

GMU egyéb pénzügyi közvetítŋk és püi kieg. tev-et végzŋk kötvénye - rövid

024

GMU egyéb pénzügyi közvetítŋk és püi kieg. tev-et végzŋk kötvénye hosszú

025

GMU biztosítók és nyugdíjpénztárak kötvénye - rövid

026

GMU biztosítók és nyugdíjpénztárak kötvénye - hosszú

027

GMU nem pénzügyi vállalatok kötvénye - rövid

028

GMU nem pénzügyi vállalatok kötvénye - hosszú

029 030

Forint a

GMU háztartások és háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények kötvénye rövid GMU háztartások és háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények kötvénye hosszú

031

Egyéb külföldi bankok kötvénye

032

Egyéb külföldi ÁHT kötvénye

1 sor törölve

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

9594

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: F19, F33, F86, F87

EGYES ESZKÖZ ÉS FORRÁSTÉTELEK negyedév végi állományának szektor illetve lejárat szerinti részletezése 01 tábla MNB sorsz.


033


034

GMU egyéb püi közvetítŋk és püi kieg. tev. végzŋk részvényei

035

GMU biztosítók és nyugdíjpénztárak részvényei

036

GMU nem pénzügyi vállalatok részvényei

037

GMU befektetési jegyek

038

Egyéb külföldi befektetési jegyek

039

Elŋre kifizetett biztosítási díjak és károk miatti biztosítókkal szembeni követelések

040

FORRÁSOK

041

Betétek, felvett hitelek és hátrasorolt kötelezettségek

042

GMU tagországi/tartományi kormányzat - látra szóló és folyószámla betét

043

GMU tagországi/tartományi kormányzat - lekötött betét, felvett hitel, hátrasorolt kötelezettség

044

GMU tagországi/tartományi kormányzat - repó ügyletekbŋl szerzett forrás

045

GMU helyi önkormányzatok - látra szóló és folyószámla betét

046

GMU helyi önkormányzatok - lekötött betét, felvett hitel, hátrasorolt kötelezettség

047

GMU helyi önkormányzatok - repó ügyletekbŋl szerzett forrás

048

GMU TB alapok - látra szóló és folyószámla betét

049

GMU TB alapok - lekötött betét, felvett hitel, hátrasorolt kötelezettség

050

GMU TB alapok - repó ügyletekbŋl szerzett forrás

051

Egyéb külföldi bankok

052

Egyéb külföldi ÁHT

053

Egyéb külföldiek

054

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

055

TB alapok összes hitele

056

TB alapok összes betéte

Forint a

Euró b

Egyéb deviza c

Összesen d

A nem rezidensekkel szembeni egyes követelések és tartozások negyedév végi állományának ORSZÁGBONTÁSA (hitelek bruttó, értékpapírok nettó könyv szerinti értéken) 02 tábla

Bankok, szakosított hit.int.: millió Ft tizedes nélkül Eszközök

MNB sorszám

001 002

Megnevezés

Monetáris intézményeknek nyújtott hitel a

Egyéb szektoroknak nyújtott hitel b

Monetáris Monetáris intézmények Monetáris intézmények intézmények által által kibocsátott által kibocsátott kibocsátott kötvények - kötvények - hosszú kötvények - hosszú - 2 rövid legf. 2 éves éven túli c d e

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: F19, F33

Források

Egyéb szektorok által kibocsátott kötvények f

Pénzpiaci alapok befektetési jegyei g

Részvények és egyéb részesedések h

Monetáris intézmények betétei, tŋlük kapott egyéb források i

Egyéb szektorok betétei, tŋlük kapott egyéb források j

EU tagországok Ausztria Belgium

004

Dánia

005

Finnország

006

Franciaország

007

Görögország

008

Hollandia

009

Írország

010

Luxemburg

011

Nagy-Britannia

012

Németország

013

Olaszország

014

Portugália

015

Spanyolország

016

Svédország

017

Ciprus

018

Csehország

019

Észtország

020

Lengyelország Lettország Litvánia

023

Málta

024

Szlovákia

025

Szlovénia

026

Egyéb külföld

9595

021 022

MAGYAR KÖZLÖNY

003

9596

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyûjtés azonosító: F19, F33, F86, F87 A Felügyeleti mérleghez kapcsolódó negyedéves jelentés kitöltési útmutatója I. Általános tudnivalók A Felügyeleti mérleg kitöltési útmutatójában leírt tartalmi elõírások, definíciók és elvek itt is érvényesek. II. A jelentés kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja A jelentés a Felügyeleti mérleg jelentésben szereplõ állományok továbbrészletezését tartalmazza, ezért a jelentésben szereplõ – a külföldön mûködtetett fióktelepek adatai nélküli – állományoknak összhangban kell lenniük az aktuális mérlegadatokkal. A jelentést módosítani kell, ha az F01-es illetve F03-as jelentés mérlegadataiban javítások történtek, vagy ha a decemberre vonatkozó pontosított (F08) vagy auditált (F09 illetve F14) mérlegadatokat tartalmazó jelentések összevontabb adatai és az itt részletezett adatok ellentmondanak egymásnak. A jelentésben a hiteleket könyv szerinti bruttó, az értékpapírokat és részesedéseket könyv szerinti nettó értéken kell jelenteni. A Felügyeleti mérleg kitöltési útmutatójának I. 6. pontjában leírtaknak megfelelõen az ott meghatározott tartalmú, a negyedév során végrehajtott átsorolásokat a negyedéves jelentés 01. táblájára vonatkozóan az F86-os, illetve az F87-es jelentésben kell jelenteni. Ha a negyedév során nem történt átsorolás, nemleges jelentést kell beküldeni. 01. tábla: Egyes eszköz és forrástételek negyedév végi állományának szektor és lejárat szerinti részletezése A 3-15. sorok az adatszolgáltató által nyújtott hitelek, elhelyezett betétek szektor és lejárat szerinti tovább-bontását tartalmazzák. A 14. és 15. sorokban a Felügyeleti mérleg 01. táblájának 329. és 330. soraiban jelentett állományok összegének egyéb külföldi ÁHT-nak és egyéb külföldieknek nyújtott hitelek szerinti részletezését kell jelenteni. A 17-38. sorokban az adatszolgáltatók tulajdonában lévõ hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, részvények és egyéb részesedések, valamint a nem pénzpiaci alapok által kibocsátott befektetési jegyek egyes szektorok és lejárat szerinti alábontását kell jelenteni. A 39. sorban a mérlegben az aktív idõbeli elhatárolások között szereplõ, azaz nem az adott idõszakot terhelõ, de elõre kifizetett biztosítási díjak, valamint a hitelintézetet ért károk miatti biztosítókkal szembeni követelések – azaz a bekövetkezett károk biztosítók által már elismert, de még nem kifizetett (a mérlegben szereplõ) követelések – állományát kell szerepeltetni. Jelentendõk mind a rezidens, mind a nem-rezidens biztosítókkal kapcsolatos tételek. A 42-50. sorok a GMU egyéb ÁHT-tól (GMU ÁHT a központi kormányzat kivételével) származó betétek, repó ügyletekbõl szerzett források, felvett hitelek és hátrasorolt kötelezettségek alszektorok szerinti részletezését tartalmazzák. Az 51-53. sorokban a Felügyeleti mérlegben az egyéb külföldiektõl származó forrásként jelentett állományok összegét (betétek, repó ügyletekbõl szerzett források, felvett hitelek és hátrasorolt kötelezettségek) kell részletezni Egyéb külföldi bankok, Egyéb külföldi ÁHT és Egyéb külföldiek bontásban. Az 55-56. sorok a belföldi TB alapok összes hitelét illetve összes betétét tartalmazzák. 02. tábla: A nem rezidensekkel szembeni egyes követelések és tartozások negyedév végi állományának országbontása A Felügyeleti mérleg egyes tételeinek EU tagországok szerinti részletezését és egyéb külföldiekkel kapcsolatos állományaik együttes összegét tartalmazza a tábla. A nyújtott hitelek között jelentendõk a repó ügyletekbõl származó követelések is, a monetáris intézményeknek nyújtott hitelek állományának pedig tartalmaznia kell a külföldi monetáris intézményeknél elhelyezett betétek állományát is. A betétek közé beleértendõk a felvett hitelek, a repó ügyletekbõl származó kötelezettségek és a hátrasorolt kötelezettségek is. III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXmail A beküldés formája: MNB szabványos (text) file Az adatszolgáltatás címzettje: MNB HMK–1–01

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9597

MNB adatgyĦjtés azonosító: F39

Befektetési vállalkozások statisztikai mérlege millió Ft Sorszám

Eszközök és források

01

1. Készpénz

02

2. Bankbetét

03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

3. Nem részvény értékpapír (04+05+06) 3.1 Hosszú lejáratú értékpapír 3.2 Rövid lejáratú értékpapír 3.3 Derivatíva 4. Nyújtott hitel, kölcsön (08+09+10+11) 4.1 Ingatlanhoz kapcsolódó hitel 4.2 Fogyasztási hitel 4.3 Egyéb hitel, kölcsön 4.4 Követelés valódi penziós ügyletbĘl 5. Tulajdonosi részesedés (13+14+15) 5.1 Részvény 5.2 Üzletrész 5.3 Befektetési jegy 6. Egyéb követelések 6.1 Elhatárolt kamatok 7. Nem pénzügyi eszközök 8. Eszközök összesen (01+02+03+07+12+16+18) 9. Saját tĘke 9.1 Jegyzett tĘke 10. Nem részvény értékpapír (23+24) 10.1 Hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapír 10.2 Derivatíva 11. Felvett hitel, kölcsön (26+27+28) 11.1 Hosszú lejáratú hitel, kölcsön 11.2 Rövid lejáratú hitel, kölcsön 11.3 Tartozás valódi penziós ügyletbĘl 12. Egyéb kötelezettségek 12.1 Elhatárolt kamatok

31 13. Források összesen (20+22+25+29)

Az összesen állomány részletezése partner szektor szerint


A

B

C

D

E

F

G+H+I

J

K

L

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

9598

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyûjtés azonosító: F39 Kitöltési útmutató Befektetési vállalkozások statisztikai mérlege I. Általános tudnivalók 1. A statisztikai mérleget az év végi fõkönyvi kivonat alapján kell összeállítani, de módosítani kell az év utolsó napjára vonatkozó értéknapot érintõ, a mérlegkészítésig ismertté vált helyesbítésekkel, visszamenõleges rendezõ tételekkel. 2. A statisztikai mérleg adatai az adatszolgáltató által negyedéves rendszerességgel a PSZÁF-nak megküldött felügyeleti mérleg adataival együtt kerülnek felhasználásra. Ezért a statisztikai mérlegben jelentett instrumentumok (eszközök és kötelezettségek) köre és értékelése meg kell hogy egyezzen a felügyeleti mérlegben foglaltakkal. A felügyeleti mérlegtõl eltérés van viszont az adatok részletezettségében, csoportosításában, partner szektor szerinti bontásában. 3. A statisztikai mérlegben szerepeltetett adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan egyéb elõírások hiányában a felügyeleti mérleg összeállítására, illetve az adatszolgáltatók könyvvezetési és beszámolási kötelezettségeire vonatkozó jogszabályok az irányadóak. A mérlegben a deviza (valuta) tételeket forintra átszámítva, a forint tételekkel összevontan kell jelenteni. 4. Az adatok szektorbontása a) A statisztikai mérlegben a pénzügyi eszközöket és a kötelezettségeket (forrásokat) az összesen állományon túl az MNB statisztikai szektorbontása szerinti ügyfélcsoportonként részletezve kell megadni. Az összesen tételek, illetve a nem pénzügyi eszközök és a saját tõke esetében a mérlegben csak a teljes állományt kell szerepeltetni. Egyéb instrumentumoknál értelemszerûen kell az összesen állományt megbontani az érintett ügyfél szektorok szerint. Amennyiben egyes tételek esetében nem, vagy nem teljes körûen áll rendelkezésre az ügyfelek szerinti bontás, azt becsléssel kell kiegészíteni. A jelentésben elkülönítendõ szektorok az alábbiak: A Nem-pénzügyi vállalatok B Magyar Nemzeti Bank C Egyéb monetáris intézmények D Egyéb pénzügyi közvetítõ tevékenységet végzõk E Pénzügyi kiegészítõ tevékenységet végzõk F Biztosítók és nyugdíjpénztárak G+H+I Államháztartás (kormányzati szektor) J Háztartások K Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények L Külföld (nem rezidensek) b) Az Államháztartás további bontását központi kormányzatra (G), TB alapokra (I) és helyi önkormányzatokra (H) – más adatgyûjtésektõl eltérõen – nem kell elvégezni. Az intézmények szektorba sorolását e melléklet I.A. pontjában foglaltak szerint kell elvégezni. c) Az adatszolgáltatónak nem magát kell szektorba besorolnia, hanem a mérlegében szereplõ pénzügyi eszközöket és forrásokat (mindegyiküket, ahol nincs kiszürkítés) kell ügyfél, illetve partner szektorok szerint részleteznie.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja Eszközök 1. Készpénz A készpénz az adatszolgáltató tulajdonában (pénztárában) lévõ érme és bankjegy, nem tartalmazza a számlapénzt. A forint készpénz az MNB-vel szemben, a valuta külfölddel szemben fennálló követelés (itt a partner szektor az MNB, illetve a külföld).

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9599

2. Bankbetétek Ezen a soron kell jelenteni a belföldi (B és C szektor) és külföldi (L szektor) monetáris intézményeknél (hitelintézeteknél) vezetett számlák, elhelyezett betétek év végi állományát könyv szerinti nettó (értékvesztéssel csökkentett) értéken. 3. Nem részvény értékpapír (követelés) Ide tartoznak azok az értékpapírok a befektetési jegyek kivételével, amelyeket a számviteli, illetve felügyeleti mérleg a saját tulajdonban lévõ állampapírok, vagy hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok közé sorol, továbbá azok a derivatív ügyletekbõl származó esetleges követelések, amelyek az említett mérlegekben az egyéb követelések, vagy az aktív idõbeli elhatárolások között szerepelnek. Az értékpapírokat könyv szerinti nettó (értékvesztéssel csökkentett) értéken kell jelenteni a statisztikai mérlegben. Az értékpapírok esetében a partner szektor az adós, azaz a kibocsátó szektora (pl. az államháztartás államkötvénynél), és nem a közvetítõ, akitõl a papír származik. Az értékpapírokat a derivatívák kivételével eredeti lejárat (futamidõ) szerint hosszú és rövid (maximum egy éves) lejáratú értékpapírok bontásban kell bemutatni. A lejárat nélküli értékpapírok (például a kárpótlási jegyek formájában fennálló államháztartással szembeni követelés) a hosszú lejáratúak közé tartoznak. A derivatív ügyletekbõl származó követelések csak a felügyeleti mérlegben is szereplõ követeléseket tartalmazhatnak. Ide tartoznak különösen a fedezeti céllal kötött határidõs, vagy swap ügyletek miatt – az ügylet másik szereplõjétõl járó kamatokkal, vagy egyéb bevételekkel szemben – elszámolt aktív idõbeli elhatárolások. 4. Nyújtott hitel, kölcsön A nyújtott hitelek és kölcsönök közé tartozik minden hitel vagy hitel jellegû követelés. Ide kell sorolni a halasztott fizetésbõl és a pénzügyi lízingbõl, illetve a faktoring ügyletbõl eredõ követeléseket, továbbá külön kiemelve a valódi penziós ügyletbõl származó követeléseket is. Az instrumentumokat könyv szerinti nettó (értékvesztéssel korrigált) értéken kell jelenteni a statisztikai mérlegben. A hiteleket, kölcsönöket lejárat szerint nem, de típus szerint meg kell bontani ingatlanhoz (építéséhez, vásárlásához, cseréhez, felújításához stb.), fogyasztási cikkek beszerzéséhez nyújtott hitelekre (áruvásárlási hitel, gépkocsi-vásárlási hitel, személyi hitel), egyéb hitelekre (kölcsönökre) és valódi penziós ügyletbõl származó követelésekre. Az ingatlan és fogyasztási hitel kategóriák csak a háztartások (J szektor) esetében használatosak, egyéb szektoroknál minden hitel az egyéb hitelek, kölcsönök közé kerül. Az adatszolgáltató saját munkavállalói részére nyújtott hitelek állományát is a megfelelõ hiteltípusnál, a háztartások szektornál kell szerepeltetni. 5. Tulajdonosi részesedés Tulajdonosi részesedések között kell jelenteni az adatszolgáltató eszközei között szereplõ részvények és egyéb részesedések, illetve befektetési jegyek nettó (értékvesztéssel korrigált) könyv szerinti értékét. Ebben az eszközcsoportban kell jelenteni valamennyi befektetési jegy állományát, ugyanakkor nem kell figyelembe venni a visszavásárolt saját részvényeket. Nem mutatható ki tulajdonosi részesedésbõl származó követelés az államháztartással és a háztartásokkal szemben. A részvények közé tartoznak a részvénytársaság formájában mûködõ rezidens, vagy nem rezidens, pénzügyi vagy egyéb tevékenységet folytató vállalatoknak az adatszolgáltató tulajdonában lévõ, tõzsdén jegyzett, vagy egyéb részvény értékpapírjai. Az üzletrészek között kell kimutatni minden egyéb, nem részvény és nem befektetési jegy formájában fennálló tulajdonosi részesedést. A befektetési jegyekhez sorolandók a rezidens vagy nem rezidens, nyílt, vagy zárt végû befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek. Befektetési jegy csak a külfölddel (L szektor), a pénzpiaci alapok esetében az egyéb monetáris intézményekkel (C szektor) és az egyéb pénzügyi közvetítõkkel (D szektor) szemben fennálló követelésként jelentendõ. 6. Egyéb követelések Az egyéb követelések közé tartoznak a mérlegbõl mindazok a pénzügyi eszközök (a visszavásárolt saját részvények kivételével), amelyek a többi eszközcsoportba nem kerülnek besorolásra. Így különösen ide tartoznak a felügyeleti mérlegbõl az egyéb követelések a hitelnek minõsített munkavállalói, tulajdonosi követelések kivételével; a hitelintézetekkel, ügyfelekkel, elszámolóházzal, kapcsolt vállalkozásokkal, stb. szembeni követelések a hitelek közé soroltak kivételével; továbbá az aktív idõbeli elhatárolások. Amennyiben a felügyeleti mérlegben az egyéb követelések, vagy az idõbeli elhatárolások között derivatív ügyletekbõl adódó követelés kerül elszámolásra, azt a statisztikai mérlegben nem itt, hanem az értékpapírok között, derivatívaként kell kimutatni. Az egyéb követelések között külön kiemelten is meg kell jeleníteni a pénzügyi eszközökön felhalmozott (elhatárolt) kamatokat. Az elhatárolt kamatok szektorbontása meg kell hogy feleljen a kamatozó alap instrumentum szektorbontásának.

9600

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

7. Nem pénzügyi eszközök A nem pénzügyi eszközök soron az adatszolgáltató tulajdonában lévõ tárgyi eszközök, immateriális javak és készletek összesített könyv szerinti nettó értékét kell jelenteni. 8. Eszközök összesen Az eszközök összesen tétel a felügyeleti mérleg eszközeit (mérlegfõösszegét) kell mutatnia a visszavásárolt saját részvények kivételével. Az ebbe a sorba írt összeg meg kell hogy egyezzen a statisztikai mérleg 1–7. eszközcsoportjainak összegzett értékével. 9. Saját tõke A felügyeleti mérleg saját tõke, illetve jegyzett tõke adatát kell itt szerepeltetni, mindkettõt csökkentve a visszavásárolt saját részvények összegével. Az adatszolgáltató jegyzett tõkéjét be kell mutatni partner szektor bontásban, a tulajdonosok szektorának megfelelõen. 10. Nem részvény értékpapír (tartozás) Ide tartoznak az adatszolgáltató által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok és a derivatív ügyletekkel kapcsolatosan elszámolt tartozások. A kibocsátott értékpapírt könyv szerinti értéken kell szerepeltetni a statisztikai mérlegben. Az értékpapírok állományának tulajdonosi szektorok szerinti bontása becsléssel teljeskörûsítendõ, ha a tulajdonosokról nem áll rendelkezésre közvetlen információ. A derivatív ügyletekbõl származó tartozásként csak a felügyeleti mérlegben is szereplõ kötelezettségeket kell jelenteni. Ide tartoznak különösen a fedezeti céllal kötött határidõs, vagy swap ügyletek miatt – az ügylet másik szereplõjét megilletõ kamatokkal, vagy egyéb ráfordításokkal szemben – elszámolt passzív idõbeli elhatárolások. 11. Felvett hitel, kölcsön A hitel és kölcsön tartozások közé kell sorolni minden hitelfelvétel vagy egyéb megállapodás alapján a gazdaság bármely szereplõjétõl szerzett forrást. Ide tartoznak a halasztott fizetésbõl és a pénzügyi lízingbõl eredõ tartozások, az alárendelt kölcsöntõke, továbbá külön kiemelve a valódi penziós ügyletbõl származó tartozások is. Az instrumentumokat könyv szerinti nettó értéken kell jelenteni a statisztikai mérlegben. A hiteleket, kölcsönöket lejárat (eredeti futamidõ) szerint meg kell bontani hosszú és rövid (maximum egy éves) lejáratú tartozásokra. 12. Egyéb kötelezettségek Az egyéb kötelezettségek közé tartoznak a mérleg mindazon a kötelezettségei, amelyek a többi kötelezettség csoportba nem kerülnek besorolásra. Így különösen ide tartoznak a felügyeleti mérlegbõl az egyéb kötelezettségek a hitelnek minõsített tartozások kivételével; a hitelintézetekkel, ügyfelekkel, elszámolóházzal, kapcsolt vállalkozásokkal stb. szembeni tartozások a hitelek közé soroltak kivételével; a céltartalékok; a passzív idõbeli elhatárolások; továbbá a hátrasorolt kötelezettségek az alárendelt kölcsöntõke kivételével. Amennyiben a felügyeleti mérlegben az egyéb kötelezettségek, vagy az idõbeli elhatárolások között derivatív ügyletekbõl adódó kötelezettség kerül elszámolásra, azt a statisztikai mérlegben nem itt, hanem az értékpapírok között, derivatívaként kell kimutatni. Az egyéb kötelezettségek között külön kiemelten is meg kell jeleníteni a tartozásokon felhalmozott (elhatárolt) kamatokat. Az elhatárolt kamatok szektorbontása meg kell hogy feleljen a kamatozó alap instrumentum szektorbontásának. 13. Források összesen A források összesen a felügyeleti mérleg passzíváit mutatja a visszavásárolt saját részvények kivételével (mérlegfõösszeg csökkentve a visszavásárolt saját részvények összegével). Az ebbe a sorba írt összeg meg kell hogy egyezzen a statisztikai mérleg 9–12. eszközcsoportjainak összegzett értékével, illetve a 8. Eszközök összesen sorban szereplõ értékkel.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: mágneslemez A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl illetve Excel tábla Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztikai fõosztály Adatbefogadó és elõkészítõ osztály

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9601

MNB adatgyĦjtés azonosító: F40

Pénzügyi vállalkozások statisztikai mérlege Millió Ft Sorszám

Eszközök és források

01 1. Készpénz 02 2. Bankbetét 03 3. Nem részvény értékpapír (04+05+06) 04 3.1 Hosszú lejáratú értékpapír 05 3.2 Rövid lejáratú értékpapír 06 3.3 Derivatíva 07 4. Nyújtott hitel, kölcsön (08+09+10+11) 08 4.1 Ingatlanhoz kapcsolódó hitel 09 4.2 GépjármĦhöz kapcsolódó hitel 10 4.3 Egyéb hitel, kölcsön 11 4.4 Követelés valódi penziós ügyletbĘl 12 5. Tulajdonosi részesedés (13+14+15) 13 5.1 Részvény 14 5.2 Üzletrész 15 5.3 Befektetési jegy 16 6. Egyéb követelések 17 6.1 Elhatárolt kamatok 18 7. Nem pénzügyi eszközök 19

8. Eszközök összesen (01+02+03+07+12+16+18)

20 9. Saját tĘke 21 9.1 Jegyzett tĘke 22 10. Nem részvény értékpapír (23+24) 23 10.1 Hitelviszonyt megtestesítĘ értékpapír 24 10.2 Derivatíva 25 11. Felvett hitel, kölcsön (26+27+28) 26 11.1 Hosszú lejáratú hitel, kölcsön 27 11.2 Rövid lejáratú hitel, kölcsön 28 11.3 Tartozás valódi penziós ügyletbĘl 29 12. Egyéb kötelezettségek 30 12.1 Elhatárolt kamatok 31 13. Források összesen (20+22+25+29)

Az összesen állomány részletezése partner szektor szerint


A

B

C

D

E

F

G+H+I

J

K

L

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

9602

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyűjtés azonosító: F40

Kitöltési útmutató Pénzügyi vállalkozások statisztikai mérlege I. Általános tudnivalók 1. A statisztikai mérleget az év végi főkönyvi kivonat alapján kell összeállítani, de módosítani kell az év utolsó napjára vonatkozó értéknapot érintő, a mérlegkészítésig ismertté vált helyesbítésekkel, visszamenőleges rendező tételekkel. Az adatszolgáltatás előzetes adatokra vonatkozik, auditált adatokkal nem kell megismételni azt. 2. A statisztikai mérleg adatai az adatszolgáltatók által negyedéves rendszerességgel a PSZÁF-nak megküldött felügyeleti mérleg adataival együtt kerülnek felhasználásra. Ezért a statisztikai mérlegben jelentett instrumentumok (eszközök és kötelezettségek) köre és értékelése meg kell hogy egyezzen a felügyeleti mérlegben foglaltakkal. A felügyeleti mérlegtől eltérés van viszont az adatok részletezettségében, csoportosításában, partner szektor szerinti bontásában. 3. A statisztikai mérlegben szerepeltetett adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan egyéb előírások hiányában a felügyeleti mérleg összeállítására, illetve az adatszolgáltatók könyvvezetési és beszámolási kötelezettségeire vonatkozó jogszabályok az irányadóak. A mérlegben a deviza (valuta) tételeket forintra átszámítva, a forint tételekkel összevontan kell jelenteni. 4. Az adatok szektorbontása a) A statisztikai mérlegben a pénzügyi eszközöket és a kötelezettségeket (forrásokat) az összesen állományon túl az MNB statisztikai szektorbontása szerinti ügyfélcsoportonként részletezve kell megadni. Az összesen tételek, illetve a nem pénzügyi eszközök és a saját tőke esetében a mérlegben csak a teljes állományt kell szerepeltetni. Egyéb instrumentumoknál értelemszerűen kell az összesen állományt megbontani az érintett ügyfél szektorok szerint. Amennyiben egyes tételek esetében nem, vagy nem teljes körűen áll rendelkezésre az ügyfelek szerinti bontás, azt becsléssel kell kiegészíteni. A jelentésben elkülönítendő szektorok az alábbiak: A B C D E F G+H+I J K L

Nem-pénzügyi vállalatok Magyar Nemzeti Bank Egyéb monetáris intézmények Egyéb pénzügyi közvetítő tevékenységet végzők Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők Biztosítók és nyugdíjpénztárak Államháztartás (kormányzati szektor) Háztartások Háztartásokat segítő nonprofit intézmények Külföld (nem rezidensek)

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9603

b) Az Államháztartás további bontását központi kormányzatra (G), TB alapokra (I) és helyi önkormányzatokra (H) – más adatgyűjtésektől eltérően – nem kell elvégezni. Az intézmények szektorba sorolását e melléklet I.A. pontjában foglaltak szerint kell elvégezni. c) Az adatszolgáltatónak nem magát kell szektorba besorolnia, hanem a mérlegében szereplő pénzügyi eszközöket és forrásokat (mindegyiküket, ahol nincs kiszürkítés!) kell ügyfél, illetve partner szektorok szerint részleteznie. II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja Eszközök 1. Készpénz A készpénz a vállalkozás tulajdonában (pénztárában) lévő érme és bankjegy, nem tartalmazza a számlapénzt. A forint készpénz az MNB-vel szemben, a valuta külfölddel szemben fennálló követelés (itt a partner szektor az MNB, illetve a külföld). 2. Bankbetétek Ezen a soron kell jelenteni a belföldi (B és C szektor) és külföldi (L szektor) monetáris intézményeknél (hitelintézeteknél) vezetett számlák, elhelyezett betétek év végi állományát könyv szerinti nettó (értékvesztéssel csökkentett) értéken. 3. Nem részvény értékpapír (követelés) Ide tartoznak azok az értékpapírok a befektetési jegyek kivételével, amelyeket a számviteli, illetve felügyeleti mérleg a saját tulajdonban lévő állampapírok, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé sorol, továbbá azok a derivatív ügyletekből származó esetleges követelések, amelyek az említett mérlegekben az egyéb követelések, vagy az aktív időbeli elhatárolások között szerepelnek. Az értékpapírokat könyv szerinti nettó (értékvesztéssel csökkentett) értéken kell jelenteni a statisztikai mérlegben. Az értékpapírok esetében a partner szektor az adós, azaz a kibocsátó szektora (pl. az államháztartás államkötvénynél), és nem a közvetítő, akitől a papír származik. Az értékpapírokat a derivatívák kivételével eredeti lejárat (futamidő) szerint hosszú és rövid (maximum egy éves) lejáratú értékpapírok bontásban kell bemutatni. A lejárat nélküli értékpapírok (például a kárpótlási jegyek formájában fennálló államháztartással szembeni követelés) a hosszú lejáratúak közé tartoznak. A derivatív ügyletekből származó követelések csak a felügyeleti mérlegben is szereplő követeléseket tartalmazhatnak. Ide tartoznak különösen a fedezeti céllal kötött határidős, vagy swap ügyletek miatt – az ügylet másik szereplőjétől járó kamatokkal, vagy egyéb bevételekkel szemben – elszámolt aktív időbeli elhatárolások.

9604

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

4. Nyújtott hitel, kölcsön A nyújtott hitelek és kölcsönök közé tartozik minden hitel vagy hitel jellegű követelés. Ide kell sorolni a halasztott fizetésből és a pénzügyi lízingből, illetve a faktoring ügyletből eredő követeléseket, továbbá külön kiemelve a valódi penziós ügyletből származó követeléseket is. Az instrumentumokat könyv szerinti nettó (értékvesztéssel korrigált) értéken kell jelenteni a statisztikai mérlegben. A hiteleket, kölcsönöket lejárat szerint nem, de típus szerint meg kell bontani ingatlanhoz (építéséhez, vásárlásához, cseréhez, felújításához, stb.), gépjárműhöz (motorkerékpár, személy-, kishaszon- és tehergépjármű lízing és hitel, gépjármű park finanszírozása, stb.) kapcsolódó hitelre, egyéb hitelekre (kölcsönök, faktoring) és valódi penziós ügyletből származó követelésekre. Valamennyi hitel, kölcsön típust minden szektorra vonatkozóan be kell mutatni, amelyeknek a jelentő hitelt nyújtott. A jelentő saját munkavállalói részére nyújtott hitelek állományát is a megfelelő hiteltípusnál, a háztartások szektornál kell szerepeltetni. 5. Tulajdonosi részesedés Tulajdonosi részesedések között kell jelenteni a vállalkozás eszközei között szereplő részvények és egyéb részesedések, illetve befektetési jegyek nettó (értékvesztéssel korrigált) könyv szerinti értékét. Ebben az eszközcsoportban kell jelenteni valamennyi befektetési jegy állományát, ugyanakkor nem kell figyelembe venni a visszavásárolt saját részvényeket. Nem mutatható ki tulajdonosi részesedésből származó követelés az államháztartással és a háztartásokkal szemben. A részvények közé tartoznak a részvénytársaság formájában működő rezidens, vagy nem rezidens, pénzügyi vagy egyéb tevékenységet folytató vállalatoknak a jelentő tulajdonában lévő, tőzsdén jegyzett, vagy egyéb részvény értékpapírjai. Az üzletrészek között kell kimutatni minden egyéb, nem részvény és nem befektetési jegy formájában fennálló tulajdonosi részesedést. A befektetési jegyekhez sorolandók a rezidens vagy nem rezidens, nyílt, vagy zárt végű befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek. Befektetési jegy csak a külfölddel (L szektor), a pénzpiaci alapok esetében az egyéb monetáris intézményekkel (C szektor) és az egyéb pénzügyi közvetítőkkel (D szektor) szemben fennálló követelésként jelentendő. 6. Egyéb követelések Az egyéb követelések közé tartoznak a mérlegből mindazok a pénzügyi eszközök (a visszavásárolt saját részvények kivételével), amelyek a többi eszközcsoportba nem kerülnek besorolásra. Így különösen ide tartoznak a felügyeleti mérlegből az egyéb követelések a hitelnek minősített munkavállalói, tulajdonosi követelések kivételével; a hitelintézetekkel, ügyfelekkel, elszámolóházzal, kapcsolt vállalkozásokkal, stb. szembeni követelések a hitelek közé soroltak kivételével; továbbá az aktív időbeli elhatárolások. Amennyiben a felügyeleti mérlegben az egyéb követelések, vagy az időbeli elhatárolások között derivatív ügyletekből adódó követelés kerül elszámolásra, azt a statisztikai mérlegben nem itt, hanem az értékpapírok között, derivatívaként kell kimutatni. Az egyéb követelések között külön kiemelten is meg kell jeleníteni a pénzügyi eszközökön felhalmozott (elhatárolt) kamatokat. Az elhatárolt kamatok szektorbontása meg kell hogy feleljen a kamatozó alap instrumentum szektorbontásának.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9605

7. Nem pénzügyi eszközök A nem pénzügyi eszközök soron a vállalkozás tulajdonában lévő tárgyi eszközök, immateriális javak és készletek összesített könyv szerinti nettó értékét kell jelenteni. 8. Eszközök összesen Az eszközök összesen tétel a felügyeleti mérleg eszközeit (mérlegfőösszegét) mutatja a visszavásárolt saját részvények kivételével. Az ebbe a sorba írt összeg meg kell hogy egyezzen a statisztikai mérleg 1–7. eszközcsoportjainak összegzett értékével. 9. Saját tőke A felügyeleti mérleg saját tőke, illetve jegyzett tőke adatát kell itt szerepeltetni, mindkettőt csökkentve a visszavásárolt saját részvények összegével. A vállalkozás jegyzett tőkéjét be kell mutatni partner szektor bontásban, a tulajdonosok szektorának megfelelően. 10. Nem részvény értékpapír (tartozás) Ide tartoznak a jelentő vállalkozás által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a derivatív ügyletekkel kapcsolatosan elszámolt tartozások. A kibocsátott értékpapírt könyv szerinti értéken kell szerepeltetni a statisztikai mérlegben. Az értékpapírok állományának tulajdonosi szektorok szerinti bontása becsléssel teljeskörűsítendő, ha a tulajdonosokról nem áll rendelkezésre közvetlen információ. A derivatív ügyletekből származó tartozásként csak a felügyeleti mérlegben is szereplő kötelezettségek jelentendők. Ide tartoznak különösen a fedezeti céllal kötött határidős, vagy swap ügyletek miatt – az ügylet másik szereplőjét megillető kamatokkal, vagy egyéb ráfordításokkal szemben – elszámolt passzív időbeli elhatárolások. 11. Felvett hitel, kölcsön A hitel és kölcsön tartozások közé kell sorolni minden hitelfelvétel vagy egyéb megállapodás alapján a gazdaság bármely szereplőjétől szerzett forrást. Ide tartoznak a halasztott fizetésből és a pénzügyi lízingből eredő tartozások, az alárendelt kölcsöntőke, továbbá külön kiemelve a valódi penziós ügyletből származó tartozások is. Az instrumentumokat könyv szerinti nettó értéken kell jelenteni a statisztikai mérlegben. A hiteleket, kölcsönöket lejárat (eredeti futamidő) szerint meg kell bontani hosszú és rövid (maximum egy éves) lejáratú tartozásokra. 12. Egyéb kötelezettségek Az egyéb kötelezettségek közé tartoznak a mérleg mindazon a kötelezettségei, amelyek a többi kötelezettség csoportba nem kerülnek besorolásra. Így különösen ide tartoznak a felügyeleti mérlegből az egyéb kötelezettségek a hitelnek minősített tartozások kivételével; a hitelintézetekkel, ügyfelekkel, elszámolóházzal, kapcsolt vállalkozásokkal, stb. szembeni tartozások a hitelek közé soroltak kivételével; a céltartalékok; a passzív időbeli elhatárolások; továbbá a hátrasorolt kötelezettségek az alárendelt kölcsöntőke kivételével. Amennyiben a felügyeleti mérlegben az egyéb kötelezettségek,

9606

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

vagy az időbeli elhatárolások között derivatív ügyletekből adódó kötelezettség kerül elszámolásra, azt a statisztikai mérlegben nem itt, hanem az értékpapírok között, derivatívaként kell kimutatni. Az egyéb kötelezettségek között külön kiemelten is meg kell jeleníteni a tartozásokon felhalmozott (elhatárolt) kamatokat. Az elhatárolt kamatok szektorbontása meg kell hogy feleljen a kamatozó alap instrumentum szektorbontásának. 13. Források összesen A források összesen a felügyeleti mérleg passzíváit mutatja a visszavásárolt saját részvények kivételével (mérlegfőösszeg csökkentve a visszavásárolt saját részvények összegével). Az ebbe a sorba írt összeg meg kell hogy egyezzen a statisztikai mérleg 9–12. eszközcsoportjainak összegzett értékével, illetve a 8. Eszközök összesen sorban szereplő értékkel. III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások A beküldés módja: mágneslemez A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl, illetve Excel tábla Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztikai főosztály Adatbefogadó és előkészítő osztály

2005/159. szám

MNB adatgyĦjtés azonosító: H01, H09

A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai 01. tábla: Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott éven túli forint hitelek állományai könyv szerinti bruttó értéken

(Bankok, szakosított hitelintézetek: millió forintban tizedesjegy nélkül, szövetkezeti hitelintézetek: millió forintban 3 tizedesjeggyel) Éven túli forint hitelek Nemzetgazdasági ágak, ágazatok

Sorszám

200...... .......... záró állomány a

MezĘgazdaság, vadgazdálkodás, erdĘgazdálkodás

02

Bányászat

03

Feldolgozó ipar

04

ebbĘl: élelmiszeripar, ital, dohány gyártása

05

kokszgyártás, kĘolajfeldolgozás, nukleáris fĦtĘanyag gyártása, vegyianyag, termék gyártása, gumi, mĦanyag termék gyártása

06

fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása

07

gép, berendezés gyártása, villamos gép, mĦszer gyártása, jármĦgyártás textília, textiláru gyártása, bĘrtermék, lábbeli gyártása, fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység, máshová nem sorolt feldolgozóipar

08 09 10

egyéb nem fém ásványi termék gyártása, nyersanyag visszanyerése hulladékból Villamosenergia-, gáz-, hĘ- és vízellátás

11

ÉpítĘipar

12

Kereskedelem, javítás

13

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

14

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

15

Pénzügyi tevékenység

16

Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás

17

Egyéb tevékenységek

18

NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATOK ÖSSZESEN

19

MAGYAR KÖZLÖNY

01

Tárgyévi folyósítás

9607

9608


A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai 02. tábla: Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott éven belüli forint hitelek állományai könyv szerinti bruttó értéken (Bankok, szakosított hitelintézetek: millió forintban tizedesjegy nélkül, szövetkezeti hitelintézetek: millió forintban 3 tizedesjeggyel) Nemzetgazdasági ágak, ágazatok

Sorszám MezĘgazdaság, vadgazdálkodás, erdĘgazdálkodás

02

Bányászat

03

Feldolgozó ipar

04


05


06


07

gép, berendezés gyártása, villamos gép, mĦszer gyártása, jármĦgyártás

08

textília, textiláru gyártása, bĘrtermék, lábbeli gyártása, fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység, máshová nem sorolt feldolgozóipar

09 10

egyéb nem fém ásványi termék gyártása, nyersanyag visszanyerése hulladékból Villamosenergia-, gáz-, hĘ- és vízellátás

11

ÉpítĘipar

12


13


14


15


16


17


18


Egyéb éven belüli hitelek

200...... ..........

200...... ..........

záró állomány

záró állomány

a

b

MAGYAR KÖZLÖNY

01

Folyószámlahitelek

2005/159. szám

2005/159. szám


A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai 03. tábla: Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott deviza hitelek állományai könyv szerinti bruttó értéken (Bankok, szakosított hitelintézetek: millió forintban tizedesjegy nélkül, szövetkezeti hitelintézetek: millió forintban 3 tizedesjeggyel) Sor-

Nemzetgazdasági ágak, ágazatok

szám MezĘgazdaság, vadgazdálkodás, erdĘgazdálkodás

02

Bányászat

03

Feldolgozó ipar

04


05


06


07

gép, berendezés gyártása, villamos gép, mĦszer gyártása, jármĦgyártás textília, textiláru gyártása, bĘrtermék, lábbeli gyártása, fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység, máshová nem sorolt feldolgozóipar

08 09

egyéb nem fém ásványi termék gyártása, nyersanyag visszanyerése hulladékból

10

Villamosenergia-, gáz-, hĘ- és vízellátás

11

ÉpítĘipar

12


13


14


15


16


17


18


Éven belüli deviza hitelek

200...... ..........

200...... ..........

záró állomány

záró állomány

a

b

MAGYAR KÖZLÖNY

01

Éven túli deviza hitelek

9609

9610


A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai 04. tábla: Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott összes forint- és deviza hitel könyv szerinti nettó (értékvesztéssel és értékelési különbözettel módosított) állománya (Bankok, szakosított hitelintézetek: millió forintban tizedesjegy nélkül, szövetkezeti hitelintézetek: millió forintban 3 tizedesjeggyel) Nemzetgazdasági ágak, ágazatok

Sorszám

MezĘgazdaság, vadgazdálkodás, erdĘgazdálkodás

02

Bányászat

03

Feldolgozó ipar

04

ebbĘl: élelmiszeripar, ital, dohány gyártása kokszgyártás, kĘolajfeldolgozás, nukleáris fĦtĘanyag gyártása, vegyianyag, termék gyártása, gumi, mĦanyag termék gyártása

05 06


07

gép, berendezés gyártása, villamos gép, mĦszer gyártása, jármĦgyártás

08

textília, textiláru gyártása, bĘrtermék, lábbeli gyártása, fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység, máshová nem sorolt feldolgozóipar

09

Összes deviza hitel

200...... ..........

200...... ..........

záró állomány

záró állomány

a

b

MAGYAR KÖZLÖNY

01

Összes forint hitel

egyéb nem fém ásványi termék gyártása, nyersanyag visszanyerése hulladékból

10

Villamosenergia-, gáz-, hĘ- és vízellátás

11

ÉpítĘipar

12


13


14


15

Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás

17


18


2005/159. szám

16

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9611

MNB adatgyûjtés azonosító: H01, H09 Kitöltési útmutató A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai

I. Általános tudnivalók 1. A szövetkezeti hitelintézetek vonatkozásában, a H09 adatszolgáltatás esetében az adatszolgáltatói kör felülvizsgálatára minden évben a június 30-ai Felügyeleti mérleg alapján kerül sor. Az adatszolgáltatói körbe újonnan belépõ szövetkezeti hitelintézeteknek a mérethatár felülvizsgálatát követõ évtõl kell eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségüknek. 2. Az adatszolgáltatást a KSH mindenkor érvényes TEÁOR listájának (A Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) segítségével kell kitölteni. A TEÁOR szerint pénzügyi jellegû fõtevékenységet végzõ nem pénzügyi vállalatok adatait a „15. Pénzügyi tevékenység” soron kell jelenteni. 3. A 01–03. táblákban a hitel állományi adatokat könyv szerinti bruttó (értékvesztéssel és értékelési különbözettel nem módosított) értéken kell megadni. A 04. tábla az összes forint és deviza hitelállományt tartalmazza könyv szerinti nettó (értékvesztéssel és értékelési különbözettel módosított) értéken.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 1. A H01 és H09 adatszolgáltatások és a Felügyeleti mérleg adatai között kötelezõ egyezõség áll fenn, amelynek a „Nemzetgazdasági ágazatok összesen” sorra kell érvényesülnie. A kötelezõ összefüggéseket e rendelet 3. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Azoknak a bankoknak és szakosított hitelintézeteknek, melyeknek van külföldi fióktelepük, a fióktelepek adataival bõvített felügyeleti mérleggel kell az egyezõséget biztosítaniuk.


9612

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: H08

Hitel- és betétállomány településtípusonkénti bontásban

A takarékszövetkezet központjának településtípusa:

Sorszám

Településtípusok*

millió Ft 3 tizedessel ebbŋl: ebbŋl: Bruttó ingatlan Nettó ingatlan hitelállomány fedezetť hitel hitelállomány fedezetť hitel (bruttó) (nettó) a

01

Budapest összesen

02

Megyeszékhely (Bp. nélkül) összesen

03

Városok (Bp. és megyeszékhelyek nélkül) összesen

04

Községek összesen

05

ÖSSZESEN (01+02+03+04 sorok)

b

c

*/ A településtípus szerinti besorolást a szolgáltatást nyújtó kirendeltség telephelye alapján kell meghatározni!

A takarékszövetkezet központjának településtípusa szerinti kódok: Budapest:

1

Megyeszékhely:

2

Város:

3

Község:

4

d

Betét

e

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9613

MNB adatgyûjtés azonosító: H08

Kitöltési útmutató Hitel- és betétállomány településtípusonkénti bontásban

I. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja Az adatszolgáltatás táblájának nettó hitelállomány oszlopában a Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás adatszolgáltatás e melléklet II. pontjában szereplõ 01. táblájának 174. MNB sorszámú sora d) – összesen – oszlopában szereplõ állományt kell megbontani településtípusonként, míg a bruttó hitelállomány oszlopban az értékvesztéssel növelt állományokat kell szerepeltetni. (Az ingatlan fedezetû hitelek a lakáscélú hiteleket is tartalmazzák.) Az adatszolgáltatás táblájának betét oszlopában a Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás adatszolgáltatás e melléklet II. pontjában szereplõ 01. táblájának 441. MNB sorszámú sora d) – összesen – oszlopában szereplõ állományt kell megbontani településtípusonként.

II. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXMail, titkosított e-mail (közvetlenül, vagy az OTIVÁ-n keresztül közvetetten) A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

9614

MNB adatgyťjtés azonosító: H34 A HÁZTARTÁSI SZEKTOR RÉSZÉRE NYÚJTOTT LAKÁSCÉLÚ HITELÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE /* 01. tábla: A lakáshitel portfolió megoszlása minŋsítési kategóriák szerint millió Ft Külön figyelendŋ Problémamentes

Sorszám

Megnevezés

01

Piaci kamatozású forint hitelek

02

Támogatott hitelek

03

Deviza alapú hitelek

a

Átlag alatti

Kétes

Rossz

Összesen

Leírt követelések

Nem problémamentes eladott követelések

nettó

bruttó/ nyilv.

nettó

bruttó/ nyilv.

nettó

bruttó/ nyilv.

nettó

bruttó/ nyilv.

nettó

bruttó/ nyilv.

nettó

bruttó/ nyilv.

nettó

bruttó/ nyilv.

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

02. tábla: A lakáshitel portfolió megoszlása fizetési késedelem szerint

Sorszám

Megnevezés

01

Piaci kamatozású forint hitelek

02

Támogatott hitelek

03

Deviza alapú hitelek

04

Összesen

30 napon belüli késedelem

30-60 napos késedelem




360 napon túli késedelem

a

b

c

d

e

f

g

03. tábla: A hitelállomány összetétele a hitelek hátralévŋ futamideje szerint

Sorszám

Megnevezés

MAGYAR KÖZLÖNY

millió Ft Fizetési késedelem nélkül

Fennálló tŋketartozás (millió Ft) a

01

5 év alatti

02

5-10 év közötti

03

10-15 év közötti

04

15-20 év közötti

05

20 év feletti

06

Összesen

2005/159. szám

A HÁZTARTÁSI SZEKTOR RÉSZÉRE NYÚJTOTT LAKÁSCÉLÚ HITELÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE /* 04.tábla: A hitelállomány LTV arány szerinti megoszlása Tárgynegyedévben folyósított hitelállomány (millió Ft)

Piaci kamatozású Támogatott hitelek forint hitelek

Sorszám

a 20% alatti

02

20-30% közötti

03

30-40% közötti

04

40-50% közötti

05

50-60% közötti

06

60-70% közötti

07

70% feletti

08

Összesen

b

Deviza alapú hitelek c

Piaci kamatozású Támogatott hitelek forint hitelek d

LTV (Loan to Value) = hitel aránya az ingatlan legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján számított hitelbiztosítéki értékéhez 05. tábla: A hitelállomány egyedi volumen szerinti megoszlása

Sorszám

Megnevezés

Darab

e

Deviza alapú hitelek f

MAGYAR KÖZLÖNY

01

Fennálló tŋketartozás (millió Ft)

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: H34

a 01

2 M Ft-ig

02

2-5 M Ft között

03

5-10 M Ft között

04

10-20 M Ft között

05

20-50 M Ft között

06

50-100 M Ft között

07

100 M Ft felett

08

Összesen

/* A 3. és 5. sz. táblák a teljes (forint + deviza) lakáshitel állományra vonatkoznak

9615

9616

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyûjtés azonosító: H34

Kitöltési útmutató A háztartási szektor részére nyújtott lakáscélú hitelállomány összetétele

I. Általános tudnivalók Kötelezõ egyezõségek: Az adatszolgáltatáson belüli és a Felügyeleti mérleghez kapcsolódó kötelezõ egyezõségeket az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti technikai segédlet tartalmazza. A 01–04 táblák összesített portfolióra vonatkozó adatainak meg kell egyezni a külföldön mûködtetett fióktelepek adatait is tartalmazó Felügyeleti mérleg adatszolgáltatásban lakáscélúként definiált hitelek (korrigálva a saját dolgozóknak nyújtott hitelek állományával) összesített állományával. Ebbõl következõleg a deviza alapú hitelek forint értékének megállapítását is a Felügyeleti mérleg adatszolgáltatás esetében alkalmazott értékelési módszer alapján kell meghatározni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01. tábla: A lakáshitel portfolió megoszlása minõsítési kategóriák szerint A táblában a kintlevõségek minõsítésének és értékelésének szempontjairól szóló jogszabályi elõírások szerinti minõsítés alapján kell a kockázatvállalást jelentõ állományi adatokat szerepeltetni. Az egyes minõsítési kategóriában egyaránt fel kell tüntetni az állományok nettó és könyv szerinti bruttó értékét. A kettõ hányadosának meg kell felelnie a kintlevõségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minõsítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III. 9.) PM rendeletben foglalt elõírásoknak. A leírt, valamint nem problémamentes eladott követelések esetében a tárgyévi kumulált adatokat kell szerepeltetni.

02. tábla: A lakáshitel portfolió megoszlása fizetési késedelem szerint Késedelmesnek minõsül az a követelés, amely esetében az ügyfél tõketörlesztési késedelemben van, vagy a hitelintézet lejárttá teszi, illetve jogszabály szerint lejárttá válik és a hitelintézet a számviteli szabályok szerint hitelezési veszteségként még nem írta le. A késedelmes követeléseket könyv szerinti bruttó értéken kell kimutatni. Az egy hitellel kapcsolatos meg nem fizetett részleteket az esedékességtõl eltelt idõponttól számított lejárati napok számának megfelelõ sávban kell szerepeltetni. Ha a hitelintézet a késedelmes hitelkövetelést az elmaradt törlesztések szerint megbontani nem tudja vagy ez aránytalanul nagy költséggel járna, akkor a prudens megközelítés szellemében az egész kölcsönt a legrégebben lejárt sávban kell kimutatni.

03. tábla: A hitelállomány összetétele a hitelek hátralévõ futamideje szerint A lakáscélú hitelállomány megoszlását a beszámolási idõszak és a hitel lejáratáig terjedõ idõszak figyelembevételével kell bemutatni.

04. tábla: A hitelállomány LTV arány szerinti megoszlása A táblában a lakáscélú hitelállományt LTV-arány (hitel aránya a fedezetül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékéhez) alapján kell bemutatni piaci és államilag támogatott forint, valamit deviza alapú hitelek megosztásban. A hitelbiztosítéki

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9617

érték meghatározásánál a fedezetül szolgáló ingatlanok aktuális, a legfrissebb rendelkezésre álló információkon alapuló értékét kell figyelembe venni. A tábla „a”, „b”, „c” oszlopa a tárgynegyedévben folyósított hitelállományra, a „d”, „e” és „f” oszlop a teljes hitelállományra vonatkozik. A több részletben folyósításra kerülõ hitelek esetében a besorolást a teljes engedélyezett hitelösszeg alapján számított LTV arány szerint kell elvégezni. Az új lakásokhoz kapcsolódó hitelek besorolása a hitel engedélyezésénél figyelembe vett hitelbiztosítéki érték alapján történik.

05. tábla: A hitelállomány egyedi volumen szerinti megoszlása A táblában a lakáshitel portfoliót a hitelszerzõdésben meghatározott hitelnagyság szerinti megoszlásban kell bemutatni. Abban az esetben, ha a hitel folyósítása több részletben történik meg, a kihelyezés szerzõdés szerinti teljes összegét abban a negyedévben kell bemutatni, amikor az utolsó részlet folyósítása megtörtént.


9618

MNB adatgyťjtés azonosító: K01

Jelentés a nem pénzügyi vállalatok betéteinek és hiteleinek kamatlábáról 01 tábla: A FORINTbetétek és FORINThitelek új szerzŋdéseinek adatai Sorkód 01 02

szerzŋdéses kamatláb % b

évesített kamatláb % c

Lekötött betét – rövid Lekötött betét – hosszú – legfeljebb 2 éves lejáratú Lekötött betét – hosszú – 2 éven túli lejáratú Repóügyletekbŋl származó kötelezettség

05

Egyéb hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás – legfeljebb 1 millió euró összeghatárig

06

Egyéb hitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás – legfeljebb 1 millió euró összeghatárig

07

Egyéb hitel – hosszú – 5 éven túli kamatfixálás – legfeljebb 1 millió euró összeghatárig

08

Egyéb hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás – 1 millió euró összeghatár felett

09

Egyéb hitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás – 1 millió euró összeghatár felett

10

Egyéb hitel – hosszú – 5 éven túli kamatfixálás – 1 millió euró összeghatár felett

2005/159. szám

04

MAGYAR KÖZLÖNY

03

Kategóriák

új szerzŋdés (millió forint) a

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9619


Jelentés a nem pénzügyi vállalatok betéteinek és hiteleinek kamatlábáról

02 tábla: A FORINTbetétek és FORINThitelek állományi adatai Sorkód

Kategóriák

01

Látra szóló és folyószámlabetét

02

Lekötött betét – legfeljebb 2 éves lejáratú

03

Lekötött betét – hosszú – 2 éven túli lejáratú

04

Repóügyletekbŋl származó kötelezettség

05

Folyószámlahitel

06

Egyéb hitel – rövid

07

Egyéb hitel – hosszú – legfeljebb 5 éves lejáratú

08

Egyéb hitel – hosszú – 5 éven túli lejáratú

aktuális kamatláb %

évesített kamatláb %

a

b

9620


Jelentés a nem pénzügyi vállalatok betéteinek és hiteleinek kamatlábáról 03 tábla: Az EURÓbetétek és EURÓhitelek új szerzŋdéseinek adatai Sorkód 01 02




Lekötött betét – rövid Lekötött betét – hosszú – legfeljebb 2 éves lejáratú Lekötött betét – hosszú – 2 éven túli lejáratú Repóügyletekbŋl származó kötelezettség

05

Egyéb hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás – legfeljebb 1 millió euró összeghatárig

06

Egyéb hitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás – legfeljebb 1 millió euró összeghatárig

07

Egyéb hitel – hosszú – 5 éven túli kamatfixálás – legfeljebb 1 millió euró összeghatárig

08

Egyéb hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás – 1 millió euró összeghatár felett

09

Egyéb hitel – hosszú 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás – 1 millió euró összeghatár felett

10

Egyéb hitel – hosszú – 5 éven túli kamatfixálás – 1 millió euró összeghatár felett

2005/159. szám

04

MAGYAR KÖZLÖNY

03

Kategóriák

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9621


Jelentés a nem pénzügyi vállalatok betéteinek és hiteleinek kamatlábáról

04 tábla: Az EURÓbetétek és EURÓhitelek állományi adatai Sorkód 01 02 03 04

Kategóriák Látra szóló és folyószámlabetét Lekötött betét – legfeljebb 2 éves lejáratú Lekötött betét – hosszú – 2 éven túli lejáratú Repóügyletekbŋl származó kötelezettség

05

Folyószámlahitel

06

Egyéb hitel – rövid

07 08

Egyéb hitel – hosszú – legfeljebb 5 éves lejáratú Egyéb hitel – hosszú – 5 éven túli lejáratú

aktuális kamatláb %

évesített kamatláb %

a

b

9622

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyűjtés azonosító: K01 Kitöltési útmutató Jelentés a nem pénzügyi vállalatok betéteinek és hiteleinek kamatlábáról I. Általános tudnivalók Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatás tartalmazza a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, illetve a tőlük elfogadott forintbetétek és forinthitelek, valamint az euróban denominált betétek és hitelek adatait is. II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 1. Az adatszolgáltatásban a 01. és 03. új szerződésekre vonatkozó táblákban a tárgyhónap során a nem pénzügyi vállalatokkal kötött új betét- és új hitelszerződésekben szereplő a) összeget, b) szerződéses kamatlábat, c) évesített kamatlábat kell szerepeltetni. 2. Új szerződés a)

minden olyan új pénzügyi jellegű megállapodás az adatszolgáltató és a nem pénzügyi vállalatok között, mely elsőként határozza meg a betétek, illetve a hitelek kamatlábát,

b) meglévő hitelekre és betétekre vonatkozó új megállapodások. Az adatszolgáltatás szempontjából újnak tekintendők a prolongált és az átárazott szerződések is a II. 3. pontban foglaltak kivételével. Az új szerződéseket a szerződéskötés időpontjára/hónapjára vonatkozóan beküldött statisztikában kell jelenteni. Új szerződésként kell jelenteni a tárgyhónapban kötött új betétszerződések adatait akkor is, ha azok a tárgyhónapban lejárnak, illetve az ügyfél a tárgyhónapban felmondja a betétet. Új szerződésnek tekintendő, ha az adatszolgáltató az ügyfél folyószámlájáról rendszeresen – az ügyféllel kötött egyszeri szerződés alapján – rendszeresen növeli a már meglévő lekötött betétet. Amennyiben egy lekötött betéthez az ügyfél tetszőleges gyakorisággal fizethet be újabb összegeket, minden befizetés új szerződésnek minősül. Az új szerződések értékét a kijelölt szövetkezeti hitelintézet adatszolgáltatóknak három tizedesjeggyel kell jelenteni, a többi kijelölt adatszolgáltatónak pedig tizedesjegy nélkül. A százalékos formában kifejezett adatokat négy tizedesjegy pontossággal kell beküldeni. 3. Nem tekinthető új szerződésnek a) az a prolongáció, illetve átárazás, mely automatikusan – az eredeti szerződés alapján, az ügyfél közreműködése nélkül – történik, és ahol nem tárgyalják újra a feltételeket és a kamatlábat sem. (Például a folyamatos lekötésű betéti konstrukciók, amennyiben a lekötés futamidejét az ügyfél nem változtatja meg.) b) fix kamatozású konstrukció automatikus átalakulása változó kamatozásúvá, vagy fordítva – amennyiben ezt az átalakulást már az eredeti szerződésben rögzítették.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9623

4. A hitelek esetében az eredeti szerződésben rögzített teljes összeget (hitelkeretet) és a szerződésben meghatározott kamatlábat kell jelenteni az új szerződések között akkor is, ha a hitelt részletekben veszik igénybe. Új szerződésként kell jelenteni a meglévő hitelkeret növelését is. Ebben az esetben csak a hitelkeret-növekményt kell jelenteni. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, a hitelkeretet az első folyósítás időpontjában kell jelenteni az első hitelfolyósítás kamatlábával, de szerződéses összegként a teljes hitelkeretet kell feltüntetni. Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) szerződéses kamatlábnak a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamatot kell jelenteni. 5. Állomány A 02. és 04. állományi táblákban az adatszolgáltatók által elfogadott betétek és folyósított hitelek tárgyhó végén fennálló állományára vonatkozó a) aktuális kamatlábat b) és évesített kamatlábat kell jelenteni. A hó végi állományok nagyságát nem kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mivel megegyeznek a Felügyeleti mérleg megfelelő soraival (az alábbi kivételekkel: az adatszolgáltatásban nem kell figyelembe venni a rossz hitelek, valamint a hitelek között kimutatott esedékes, de függővé nem tett kamatkövetelések állományát.). Amennyiben a Felügyeleti mérlegben az adott sorhoz tartozó állomány nem éri el a félmillió forintot, nem kell hozzá kamatlábértéket jelenteni. Az állományokra vonatkozóan a tárgyhónap utolsó napján az adott hitelekre és betétekre vonatkozó aktuális kamatlábat kell kimutatni (és nem a meghirdetettet). A folyószámlahitelek, és a látra szóló és folyószámlabetétek esetében csak a 02-es táblában az állományokra vonatkozó kamatlábat kell jelenteni. A rossznak minősített hitelek állományát és kamatlábát a súlyozott átlagkamatláb meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Rossz hitel: a kintlevőségek befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III. 9.) PM rendelet szerint meghatározott fogalom. Az átlagkamatláb számításánál nem kell figyelembe venni a követelések között kimutatott esedékes, ki nem fizetett, de függővé nem tett kamatok, kamatjellegű jutalékok állományát sem (amennyiben ezek nem kamatoznak). Amennyiben az adatszolgáltatás állományi tábláiban valamely soron azért nem szerepel kamatláb, mert a felügyeleti mérleg vonatkozó állományai csak rossz hiteleket vagy a követelések között kimutatott esedékes, ki nem fizetett, de függővé nem tett kamatokat, kamatjellegű jutalékokat tartalmaznak, az aktuális és évesített kamatlábra is „na”-t értéket kell jelenteni. Az interest-pool típusú (számlaegyenleg átvezetéssel nem járó) cash-pool szolgáltatás keretében rendszeres időközönként elszámolt kamatkülönbözetet az adatszolgáltatásban nem kell figyelembe venni.

9624

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Az euróban denominált új szerződések szerződésértékét a felügyeleti mérleggel megegyező módon (az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon) kell forintra átszámítani. 6. Piaci kamatláb és kamattámogatás Az adatszolgáltatásban szerepeltetni kell a piaci kamatozású és a kedvezményes kamatozású konstrukciókat is. A kamatstatisztika keretében azokat a betéti, illetve hitelkamatlábakat kell jelenteni, melyeket az adatszolgáltató az egyes betétekre fizet, illetve a hitelekre kap. Amennyiben az ügyfélnek vagy az ügyfél által fizetett kamatláb eltér attól, amit az adatszolgáltató ténylegesen kap, illetve fizet, akkor az ügyfél felé meghatározott kamatlábat korrigálni kell, és a korrigált kamatlábat kell az adatszolgáltatásban szerepeltetni. 7. Évesített kamatláb Az évesített kamatláb számításának célja, hogy a különböző lejáratú konstrukciók kamatlábai összehasonlíthatók legyenek. Az évesített kamatláb számítására a következő két képletet lehet alkalmazni. Az évesített kamatláb számítására a következő jelenérték számítási képletet kell alkalmazni. Ez a képlet minden betét- és hitelkonstrukcióra alkalmazható. A képlet az ügylet kezdő időpontjában keletkező pénzmozgást teszi egyenlővé a későbbi időpontok cash-flow-inak jelenértékével. Az évesített kamatláb az a belső megtérülési ráta, ahol a cash-flow-k jelenértéke megegyezik. A képletek szempontjából a kamattőkésítés rendszeressége a meghatározó. (A kamattőkésítés csak a betéti konstrukcióknál értelmezhető. A továbbiakban a kamattőkésítés a kamatmegállapítást, illetve a kamatfizetést is jelenti.) a) Amennyiben a kamattőkésítés és a tőketörlesztés is szabályos időközönként történik, a kamattőkésítés és a tőketörlesztés viszonyára három fő eset különböztethető meg. – A kamattőkésítés és a tőketörlesztés is azonos időközönként történik, rendszerességük megegyezik. – A kamattőkésítés gyakoribb, mint a tőketörlesztés. (Ide tartozik az az eset is, amikor a tőketörlesztés csak a futamidő végén egy összegben történik.) – A tőketörlesztés gyakoribb, mint a kamattőkésítés. b) A kamattőkésítés és a tőketörlesztés nem szabályos időközönként történik. Az a) esetben amikor a kamattőkésítés legalább olyan gyakori, mint a tőketörlesztés (a/1., a/2. eset), a két képlet azonos eredményt ad, ekkor a 2. képlet is alkalmazható. Az a/3. esetben valamint a b) esetben csak az 1. képletet lehet alkalmazni. (Például ide tartoznak azok a kamattámogatásos konstrukciók is, amikor a kamattámogatás és a kamatfizetés periódusa nem esik egybe.)

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9625

1. képlet '

m Ak A' k =∑ ∑ tk tk' ' + i ( 1 ) k=1 k =1 (1+ i) m

Ak: a k sorszámú hitelrészlet, illetve betételhelyezés összege, a képlet akkor is alkalmazható, ha a hitelt egy részletben veszik igénybe, illetve egyszerre helyezik el a betétet. Ilyenkor a képlet bal oldalán az elhelyezett betétösszeg, illetve a felvett hitel összege található. A'k: a k' sorszámú törlesztőrészlet összege, illetve a betétvisszafizetés összege (kamatokkal növelve), m: a hitelfolyósítások, betételhelyezések száma, m': a törlesztőrészletek, betétvisszafizetések száma, tk: a k-adik hitelfolyósítás, betételhelyezés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, t'k: a k'-adik törlesztőrészlet, betétvisszafizetés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, i: az évesített kamatláb századrésze. Az állományokra vonatkozó évesített kamatláb számításánál kezdő időpontnak az állomány megfigyelésének időpontját kell tekinteni, és nem a hitel-, illetve a betétszerződés megkötésének időpontját kell figyelembe venni. Az évesített kamatláb számítására az alábbi képlet csak azoknál a betét- illetve hitelkonstrukcióknál alkalmazható, ahol a kamattőkésítés és a tőkeösszeg törlesztése is szabályos időközönként történik, és a kamattőkésítés legalább olyan gyakori, mint a tőkeösszeg törlesztése. Ez magában foglalja azokat az eseteket is, amikor a tőkeösszeget az ügylet végén egyösszegben törlesztik. Ez a képlet alkalmazható a látra szóló és folyószámlabetétekre, a folyószámlahitelekre is, amennyiben a kamattőkésítés szabályos időközönként történik. 2. képlet N

 r  X = 1 + sz  − 1 N  X: az évesített kamatláb rsz: a szerződésben meghatározott éves kamatláb N: az éven belüli kamattőkésítések száma, pl. féléves gyakoriságú kamattőkésítés esetén 2, negyedéves gyakoriságú kamatfizetés esetén 4, stb. A szerződésben meghatározott kamatláb, illetve az évesített kamatláb sem tartalmazza az utólag felszámított büntetőkamatot, késedelmi kamatot, valamint mellékköltségeket (pl. felszámított egyszeri költségeket, rendelkezésre tartási jutalékot). Kivétel: a folyószámlahitelek esetében az adatszolgáltató meghatározhat egy limitet, és ha az ügyfél folyószámlájának negatív egyenlege ezt meghaladja, büntetést számol fel. Amennyiben a büntetés külön fizetendő költségekben jelenik meg, az évesített kamat számításánál nem kell figyelembe venni. Ha azonban a büntetőkamat a kamatláb része, a limitet meghaladó részre a magasabb, büntetőkamatot is tartalmazó kamatlábat kell alkalmazni a számítás során.

9626

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

A változó kamatozású konstrukciók esetében a képletben az utolsó ismert kamatlábbal kell számolni a teljes kamatozási periódusra. Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) az évesített kamatláb számításánál a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamatlábat kell a számítás alapját képező szerződéses kamatlábnak tekinteni. Az évesített kamatláb számításánál a törtévet négy tizedesjegy pontossággal kell figyelembe venni. A kamatperiódusok számának meghatározása során 365 napos évvel kell számolni. Az évesített kamatláb meghatározásához az e rendelet 3. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben számítási példák találhatók. 8. Kamatfixálás, változó kamatozás Az új szerződésekre vonatkozó táblában (01 tábla) a betétek és a hitelek kategóriákba sorolásának alapja a következő: a) a lekötött betétek besorolásának alapja az eredeti lejárat, b) a hitelek esetében a besorolás alapja nem a hitel eredeti lejárata, hanem az, hogy mennyi időre rögzített előre a kamatláb (kamatfixálás). Egy konstrukció abban az esetben tekintendő változó kamatozásúnak, ha a szerződésben a hitelintézet fenntartja magának a jogot, hogy a futamidő alatt a kamatlábat egyoldalúan, előre nem ismert módon megváltoztassa. Ezeket a konstrukciókat a változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás soron kell jelenteni. Azokat a konstrukciókat, ahol a kamatláb csak egy éven belüli időtartamra ismert előre, szintén a változó kamatozás vagy legfeljebb 1éves kamatfixálás soron kell jelenteni. Az új szerződésekre vonatkozó táblákban (01 és 03 táblák) alkalmazott bontás a következő: A betétekre vonatkozóan: Rövid: Hosszú – legfeljebb 2 éves lejáratú: Hosszú – 2 éven túli lejáratú:

az instrumentum eredeti lejárata ≤ 1 év 1 év < az instrumentum eredeti lejárata ≤ 2 év az instrumentum eredeti lejárata > 2 év

A hitelekre vonatkozóan: Változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás: az összes változó kamatozású konstrukció, és azok az instrumentumok, ahol a kamatfixálás időtartama ≤ 1 év Hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás: azok az instrumentumok, ahol 1 év < kamatfixálás időtartama ≤ 5 év

a

Hosszú - 5 éven túli kamatfixálás: azok az instrumentumok, ahol a kamatfixálás időtartama > 5 év Az állományi táblákban (02 és 04 táblák) a hiteleket és a lekötött betéteket az eredeti lejárat alapján kell a megfelelő kategóriába besorolni.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9627

Az állományi táblákban (02 és 04 táblák) az instrumentumok eredeti lejárat szerinti bontása a következő: Legfeljebb 2 éves lejáratú: Hosszú – 2 éven túli lejáratú: Rövid: Hosszú, legfeljebb 5 éves lejáratú: Hosszú, 5 éven túli lejáratú:

az instrumentum eredeti lejárata ≤ 2 év az instrumentum eredeti lejárata > 2 év az instrumentum eredeti lejárata ≤ 1 év 1 év < az instrumentum eredeti lejárata ≤ 5 év az instrumentum eredeti lejárata > 5 év

A nem pénzügyi vállalatok számára nyújtott hiteleket másrészről a hitel összege szerint kell a megfelelő kategóriákba sorolni. A forinthiteleket az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell euróra átszámítani. Legfeljebb 1 millió euró összeghatárig: azok az instrumentumok, ahol az összeghatár ≤ 1 millió euró 1 millió euró összeghatár felett: ahol az összeghatár >1 millió euró 9. Instrumentumok A Felügyeleti mérleg adatszolgáltatás és a jelen adatszolgáltatás instrumentumai közötti összefüggést bemutató táblázatot a jelen rendelet 3. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Az értéknap miatti korrekciókat a Felügyeleti mérleg adatszolgáltatással egyező módon kell figyelembe venni, vagyis azokra az állományokra vonatkozóan kell jelenteni az átlagos kamatlábakat, amelyek a Felügyeleti mérlegben is kimutatásra kerülnek. A sávos kamatozású betétek kezelése: A sávos kamatozást kétféleképpen lehet értelmezni: – a lekötési idő függvényében, – a lekötött összeg függvényében sávos kamatozású. Az első esetben amennyiben már a szerződéskötéskor is egyértelmű a lekötés futamideje, akkor az új szerződésekre vonatkozó táblában az egyes sávokhoz tartozó kamatlábak súlyozott átlagát kell szerepeltetni. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem egyértelmű, hogy az ügyfél mennyi időre fogja lekötni a betétet, a legrövidebb futamidőt és az ehhez tartozó kamatlábat kell megadni. A második esetben a súlyozott átlagkamatlábat kell szerepeltetni, mivel a szerződéskötéskor minden esetben ismert a lekötött összeg, és az összeghatárokhoz tartozó kamatlábak is. A hó végi állományokra vonatkozó táblánál mindig azon sávhoz tartozó kamatlábat kell figyelembe venni, amilyen sávba az állomány tartozik. III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások

A beküldés módja: bank, szakosított hitelintézet adatszolgáltató esetén GiroXmail, szövetkezeti hitelintézet, EGT fióktelep adatszolgáltató esetében GiroXmail vagy titkosított e-mail. A beküldés formája: MNB szabványos (txt) fájl Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

9628

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


01. tábla: Napi jelentés a bankközi Ft-hitelek és Ft-betétek kamatlábáról

(Értékadatok millióban, kamatláb 5 tizedesig) Sorkód

101 102 103

nnn

A szerzŋdŋ partner azonosító kódja

A tárgynapon kötött szerzŋdés összege

a

b

A bankközi A bankközi ügylet ügylet értéknap szerinti záró dátuma kezdŋ dátuma c

d

Kamatláb (%-ban)

Felvét vagy kihelyezés

Fedezett vagy fedezetlen

e

f

g

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9629

MNB adatgyûjtés azonosító: K02

Kitöltési útmutató Napi jelentés a bankközi forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

I. Általános tudnivalók 1. A bankközi forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról szóló kamatstatisztika az adatszolgáltatók egymással, a tárgynapon kötött piaci kamatozású – az overnight kötéseken kívüli – bankközi pénzpiaci ügyleteinek adatait tartalmazza. A hitelkeret-szerzõdés alapján lehívott összegeket és a lehíváskor érvényes kamatlábat is jelenteni kell. 2. Tárgynap: a tárgynapi ügyletek közé az adott napon a VIBER zárási idõpontjáig kötött ügyletek sorolandók.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja

a)

A szerzõdõ partner azonosító kódja: bankközi ügyletben részt vevõ szerzõdõ fél megnevezése a törzsszám megadásával.

b)

A tárgynapon kötött szerzõdés összege: összeg millió Ft-ban.

c)

A bankközi ügylet értéknap szerinti kezdõ dátuma: az értéknap dátuma.

d)

A bankközi ügylet záró dátuma: a naptári nap megjelölése.

e)

Kamatláb (%-ban): az ügylet során alkalmazott nominális kamatláb értéke.

f)

Felvét vagy kihelyezés: hitelfelvétel esetén „F”, pénzpiaci kihelyezés esetén „K” betût kell feltüntetni.

g)

Fedezett vagy fedezetlen: értékpapírral fedezett ügylet esetén „E”, fedezetlen ügylet esetén „B” betût kell feltüntetni. Az értékpapírral fedezett ügyletek az óvadéki típusú repóügyleteket is magukba foglalják.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXMail A beküldés formája: MNB szabványos (text) fálj Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

9630


Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények betéteinek és hiteleinek kamatlábáról, hitelköltség mutatójáról

01 tábla: A FORINTbetétek és FORINThitelek új szerzŋdéseinek adatai új szerzŋdés Sorkód Kategóriák (millió forint) a

02

Lekötött betét – hosszú – legfeljebb 2 éves lejáratú

03


04


05

Fogyasztási hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás

06

Fogyasztási hitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás

07

Fogyasztási hitel – hosszú – 5 éven túli kamatfixálás

08

Lakáscélú hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás

09

Lakáscélú hitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás

10


11

Lakáscélú hitel, 10 éven túli kamatfixálás

12

Egyéb hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás

13

Egyéb hitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás

14

Egyéb hitel – hosszú – 5 éven túli kamatfixálás

hitelköltség mutató % d

2005/159. szám

Lekötött betét – rövid


MAGYAR KÖZLÖNY

01



2005/159. szám


02 tábla: A FORINTbetétek és FORINThitelek állományi adatai Sorkód

Kategóriák

02


03


04


05

Folyószámlahitel

06

Lakáscélú hitel – rövid

07

Lakáscélú hitel – hosszú – legfeljebb 5 éves lejáratú

08

Lakáscélú hitel – hosszú – 5 éven túli lejáratú

09

Fogyasztási és egyéb hitel – rövid

10

Fogyasztási és egyéb hitel – hosszú – legfeljebb 5 éves lejáratú

11

Fogyasztási és egyéb hitel – hosszú – 5 éven túli lejáratú

9631


évesített kamatláb % b MAGYAR KÖZLÖNY

01

aktuális kamatláb % a

9632



03 tábla: Fogyasztási hitel típusok – új szerzŋdések – FORINT Sorkód

Kategóriák

02

Fogyasztási hitel – személyi hitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás

03

Fogyasztási hitel – személyi hitel – hosszú – 5 éven túli kamatfixálás

04

Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás

05

Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás

06

Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – hosszú – 5 éven túli kamatfixálás

07

Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás

08

Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás

09

Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – 5 éven túli kamatfixálás

10

Fogyasztási hitel – áruvásárlási és egyéb – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás

11

Fogyasztási hitel – áruvásárlási és egyéb – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás

12

Fogyasztási hitel – áruvásárlási és egyéb – hosszú – 5 éven túli kamatfixálás

hitelköltség mutató % c

2005/159. szám

Fogyasztási hitel – személyi hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás

évesített kamatláb % b

MAGYAR KÖZLÖNY

01


2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9633

MNB adatgyťjtés azonosító: K03 Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények betéteinek és hiteleinek kamatlábáról, hitelköltség mutatójáról 04 tábla: Fogyasztási hitel típusok – állományi tábla – FORINT Sorkód

Kategóriák

01

Fogyasztási hitel – személyi hitel – rövid

02

Fogyasztási hitel – személyi hitel – hosszú – legfeljebb 5 éves lejáratú

03

Fogyasztási hitel – személyi hitel – hosszú – 5 éven túli lejáratú

04

Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – rövid

05 06 07 08 09

Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – hosszú – legfeljebb 5 éves lejáratú Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – hosszú – 5 éven túli lejáratú Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – rövid Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – hosszú – legfeljebb 5 éves lejáratú Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – hosszú – 5 éven túli lejáratú

10

Fogyasztási hitel – áruvásárlási és egyéb – rövid

11

Fogyasztási hitel – áruvásárlási és egyéb – hosszú – legfeljebb 5 éves lejáratú

12

Fogyasztási hitel – áruvásárlási és egyéb – hosszú – 5 éven túli lejáratú

évesített kamatláb % a

9634


Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények betéteinek és hiteleinek kamatlábáról, hitelköltség mutatójáról 05 tábla: Az EURÓbetétek és EURÓhitelek új szerzŋdéseinek adatai Sorkód

Kategóriák Lekötött betét – rövid

02

Lekötött betét – hosszú – legfeljebb 2 éves lejáratú

03


04


05

Fogyasztási hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás

06

Fogyasztási hitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás

07

Fogyasztási hitel – hosszú – 5 éven túli kamatfixálás

08 09 10 11 12

14


hitelköltség mutató % d

Lakáscélú hitel, 10 éven túli kamatfixálás Egyéb hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás Egyéb hitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás Egyéb hitel – hosszú – 5 éven túli kamatfixálás

2005/159. szám

13

Lakáscélú hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás Lakáscélú hitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás Lakáscélú hitel – hosszú – 5 éven túli, legfeljebb 10 éves kamatfixálás


MAGYAR KÖZLÖNY

01


Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítĘ nonprofit intézmények betéteinek és hiteleinek kamatlábáról, hitelköltség mutatójáról

2005/159. szám

MNB adatgyĦjtés azonosító: K03

06 tábla: Az EURÓbetétek és EURÓhitelek állományi adatai Sorkód

Kategóriák

02


03


04

RepóügyletekbĘl származó kötelezettség

05

Folyószámlahitel

06

Lakáscélú hitel – rövid

07


08


09

Fogyasztási és egyéb hitel – rövid

10

Fogyasztási és egyéb hitel – hosszú – legfeljebb 5 éves lejáratú

11

Fogyasztási és egyéb hitel – hosszú – 5 éven túli lejáratú

9635


évesített kamatláb % b MAGYAR KÖZLÖNY

01

aktuális kamatláb % a

9636

MNB adatgyťjtés azonosító: K03 Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítŋ nonprofit intézmények betéteinek és hiteleinek kamatlábáról, hitelköltség mutatójáról

07 tábla: Egyes fogyasztási hiteltípusok új szerzŋdéseinek adatai – EURÓ Sorkód 01

03 04 05 06 07 08 09

Fogyasztási hitel – személyi hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás Fogyasztási hitel – személyi hitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás Fogyasztási hitel – személyi hitel – hosszú – 5 éven túli kamatfixálás Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – hosszú – 5 éven túli kamatfixálás Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – 5 éven túli kamatfixálás




MAGYAR KÖZLÖNY

02

Kategóriák

2005/159. szám

2005/159. szám



08 tábla: Egyes fogyasztási hiteltípusok állományi adatai – EURÓ Kategóriák

01

Fogyasztási hitel – személyi hitel – rövid

02


03 04

Fogyasztási hitel – személyi hitel – hosszú – 5 éven túli lejáratú Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – rövid Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – hosszú – legfeljebb 5 éves lejáratú Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – hosszú – 5 éven túli lejáratú

05 06 07 08

Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – rövid Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – hosszú – legfeljebb 5 éves lejáratú Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – hosszú – 5 éven túli lejáratú

9637

09

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorkód

évesített kamatláb % a

9638



09 tábla: Egyes hiteltípusok új szerzŋdéseinek adatai – SVÁJCI FRANK

01

Fogyasztási hitel – személyi hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás

02

Fogyasztási hitel – személyi hitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás

03

Fogyasztási hitel – személyi hitel – hosszú – 5 éven túli kamatfixálás

04

Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás

05

Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás

06

Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – hosszú – 5 éven túli kamatfixálás

07

Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás

08

Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás

09

Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – 5 éven túli kamatfixálás

10

Lakáscélú hitel – változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás

11


12


13

Lakáscélú hitel, 10 éven túli kamatfixálás




2005/159. szám

Kategóriák

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorkód


2005/159. szám


10 tábla: Egyes hiteltípusok állományi adatai – SVÁJCI FRANK Sorkód

Kategóriák Fogyasztási hitel – személyi hitel – rövid

02


03

Fogyasztási hitel – személyi hitel – hosszú – 5 éven túli lejáratú

04

Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – rövid

05 06 07 08 09

Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – hosszú – legfeljebb 5 éves lejáratú Fogyasztási hitel – gépjármť vásárlási hitel – hosszú – 5 éven túli lejáratú


MAGYAR KÖZLÖNY

01

állomány (millió forint) a

Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – rövid Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – hosszú – legfeljebb 5 éves lejáratú Fogyasztási hitel – szabad felhasználású jelzáloghitel – hosszú – 5 éven túli lejáratú Lakáscélú hitel – rövid

11


12


9639

10

9640

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyűjtés azonosító: K03 Kitöltési útmutató Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények betéteinek és hiteleinek kamatlábáról, hitelköltség mutatójáról

I. Általános tudnivalók Az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. A háztartási szektor magában foglalja a lakosságot és az egyéni vállalkozókat. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba tartoznak azok a nonprofit intézmények, melyek számjelük alapján nem sorolhatók be más szektorba. (A háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektor pontos köre közvetett módon határozható meg: a nonprofit intézmények közül azokat kell ide sorolni, melyek nem tartoznak más szektorhoz. A nem a háztartásokat segítő nonprofit intézmények e rendelet 3. mellékletének 2. pontja szerinti listája megtalálható az MNB honlapján.) A adatszolgáltatás tartalmazza a háztartásoknak és a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott, illetve a tőlük elfogadott forintban valamint euróban denominált hitelek és betétek adatait, valamint egyes hiteltípusok forintban, euróban és svájci frankban denominált adatait is. II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 1. Az adatszolgáltatásban a 01-es és 05-ös Új szerződések táblákban a háztartásokkal és a háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel a tárgyhónapban kötött új hitelszerződésekben szereplő a) összeget, b) szerződéses kamatlábat, c) évesített kamatlábat, d) és hitelköltség mutatót és az új betétszerződésekben szereplő e) összeget, f) szerződéses kamatlábat, g) évesített kamatlábat kell szerepeltetni. A 03-as, 07-es és 09-es, szintén új szerződéses adatokat tartalmazó táblákban a fenti adatok közül a szerződéses kamatlábat nem kell szerepeltetni. 2. Új szerződés a) minden olyan új pénzügyi jellegű megállapodás az adatszolgáltató és a háztartások között, elsőként határozza meg a betétek, illetve a hitelek kamatlábát, b) valamint a meglévő hitelekre és betétekre vonatkozó új megállapodások.

mely

Az adatszolgáltatás szempontjából újnak tekintendők a prolongált és az átárazott szerződések is a II. 3. pontban foglaltak kivételével. Az új szerződések a szerződéskötés időpontjára/hónapjára vonatkozóan beküldött statisztikában jelentendőek. Új szerződésként kell jelenteni a tárgyhónapban kötött új betétszerződések adatait akkor is, ha azok a tárgyhónapban lejárnak, illetve az ügyfél a tárgyhónapban felmondja a betétet.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9641

Új szerződésnek tekintendő, ha az adatszolgáltató az ügyfél folyószámlájáról rendszeresen – az ügyféllel kötött egyszeri szerződés alapján – rendszeresen növeli a már meglévő lekötött betétet. A fogyasztási, lakás- és egyéb célú hitelek esetében az eredeti szerződésben rögzített teljes összeget (hitelkeretet) és a szerződésben meghatározott kamatlábat kell jelenteni akkor is, ha a hitelt részletekben veszik igénybe. Új szerződésként kell jelenteni a meglévő hitelkeret növelését is. Ebben az esetben csak a hitelkeret-növekményt kell jelenteni. Az új szerződésekre vonatkozó adatok a szerződéskötés időpontjában jelentendők. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, a hitelkeretet az első folyósítás időpontjában kell jelenteni az első hitelfolyósítás kamatlábával, de szerződéses összegként a teljes hitelkeretet kell feltüntetni. Amennyiben egy lekötött betéthez az ügyfél tetszőleges gyakorisággal fizethet be újabb összegeket, minden befizetés új szerződésnek minősül. Az új szerződések értékét a kijelölt szövetkezeti hitelintézet adatszolgáltatóknak három tizedesjeggyel kell jelenteni, a többi kijelölt adatszolgáltatónak pedig tizedesjegy nélkül. A százalékos formában kifejezett adatokat négy tizedesjegy pontossággal kell beküldeni. 3. Nem tekinthető új szerződésnek a) az a prolongáció, illetve átárazás, mely automatikusan – az eredeti szerződés alapján, az ügyfél közreműködése nélkül – történik, és ahol nem tárgyalják újra a feltételeket és a kamatlábat sem. (Például a folyamatos lekötésű betéti konstrukciók, amennyiben a lekötés futamidejét az ügyfél nem változtatja meg.) b) fix kamatozású konstrukció automatikus átalakulása változó kamatozásúvá, vagy fordítva – amennyiben ezt az átalakulást már az eredeti szerződésben rögzítették. 4. Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) szerződéses kamatlábnak a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamatot kell jelenteni. 5. Állományi tábla A 02-es és 06-os Állományi táblákban az adatszolgáltatók által folyósított hitelek és elfogadott betétek tárgyhó végén fennálló állományára vonatkozó a) aktuális kamatlábat, b) és évesített kamatlábat kell jelenteni. A 04-es, 08-as és 10-es táblákban a fenti adatok közül az aktuális kamatlábat nem kell jelenteni. A hó végi állományok nagyságát nem kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mivel megegyeznek a felügyeleti mérleg megfelelő soraival (az alábbi kivételekkel: ezen adatszolgáltatásban nem kell figyelembe venni a rossz hitelek, valamint a hitelek között kimutatott esedékes, de függővé nem tett kamatkövetelések állományát.) Amennyiben a Felügyeleti mérlegben az adott sorhoz tartozó állomány nem éri el a félmillió forintot, nem kell hozzá kamatlábértéket jelenteni. A 10-es táblában a többi táblától eltérően a hó végi állomány nagyságát is jelenteni kell. Az állományokra vonatkozóan a tárgyhónap utolsó napján az adott hitelekre és betétekre vonatkozó aktuális kamatlábak súlyozott átlagát kell kimutatni (és nem a meghirdetettet). A folyószámlahitelek, és a látra szóló és folyószámlabetétek esetében csak a 02-es és 06-os táblákban az állományokra vonatkozó kamatlábat kell jelenteni.

9642

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

A rossznak minősített hitelek állományát és kamatlábát a súlyozott átlagkamatláb meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Rossz hitel: a kintlevőségek befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III. 9.) PM rendelet szerint meghatározott fogalom. Az átlagkamatláb számításánál nem kell figyelembe venni a követelések között kimutatott esedékes, ki nem fizetett, de függővé nem tett kamatok, kamatjellegű jutalékok állományát sem (amennyiben ezek nem kamatoznak). Amennyiben az adatszolgáltatás állományi tábláiban valamely soron azért nem szerepel kamatláb, mert a felügyeleti mérleg adatszolgáltatás vonatkozó állományai csak rossz hiteleket vagy a követelések között kimutatott esedékes, ki nem fizetett, de függővé nem tett kamatokat, kamatjellegű jutalékokat tartalmaznak, az aktuális és évesített kamatlábra is „na”-t értéket kell jelenteni. Az euróban denominált új szerződések szerződésértékét, valamint a svájci frankban denominált hitelek új szerződéseinek érékét, valamint hó végi állományát a felügyeleti mérleggel megegyező módon (az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon) kell forintra átszámítani. 6. Piaci kamatláb és kamattámogatás Az adatszolgáltatásban szerepeltetni kell a piaci kamatozású és a kedvezményes kamatozású konstrukciókat is. A kamatstatisztika keretében azokat a betéti illetve hitelkamatlábakat kell jelenteni, melyeket az adatszolgáltató az egyes betétekre fizet, illetve a hitelekre kap. Amennyiben az ügyfélnek vagy az ügyfél által fizetett kamatláb eltér attól, amit az adatszolgáltató ténylegesen kap illetve fizet, akkor az ügyfél felé meghatározott kamatlábat korrigálni kell, és a korrigált kamatlábat kell az adatszolgáltatásban szerepeltetni. A lakáscélú hitelek esetében a csak eszközoldali kamattámogatásos konstrukcióknál az ügyfél felé felszámított kamatlábhoz hozzá kell adni az eszközoldali kamattámogatás mértékét. A csak forrásoldali, illetve az eszköz- és forrásoldali kamattámogatásos konstrukciók esetében a nem jelzálogbank adatszolgáltatónak a kamatkorrekció módja a következő: – Használt lakás vásárlására nyújtott hitelek esetében az ügyfél felé felszámított kamatlábhoz hozzá kell adni az ÁKK honlapján a tárgyidőszakra közzétett, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése szerint irányadó, a hitelszerződésben megállapított kamatfixálás időtartamához legközelebb eső eredeti futamidejű állampapírhozam 40%-át, – Új lakás vásárlására nyújtott hitelek esetében pedig az előzőekben meghatározott állampapírhozam 60%-át kell hozzáadni az ügyfél felé felszámított kamatlábhoz. Jelzáloghitelintézet adatszolgáltató esetében a tárgyhónapban kapott eszköz- és forrásoldali kamattámogatás mértékével kell korrigálni az ügyfélkamatlábat. Forrásoldali kamattámogatásos konstrukcióknak tekintjük a nem jelzálogbank adatszolgáltatók azon hiteleit is, amelyeket várhatóan átad/elad valamely jelzálogbank adatszolgáltatónak. A kamattámogatásos konstrukciók korrekcióját az új szerződéses valamint az állományi táblák esetében is a fenti módon kell elvégezni.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9643

7. Évesített kamatláb Az évesített kamatláb számításának célja, hogy a különböző lejáratú konstrukciók kamatlábai összehasonlíthatók legyenek. Az évesített kamatláb számítására a következő két képletet lehet alkalmazni. Az évesített kamatláb számítására a következő jelenérték számítási képletet kell alkalmazni. Ez a képlet minden betét- és hitelkonstrukcióra alkalmazható. A képlet az ügylet kezdő időpontjában keletkező pénzmozgást teszi egyenlővé a későbbi időpontok cash-flow-inak jelenértékével. Az évesített kamatláb az a belső megtérülési ráta, ahol a cash-flow-k jelenértéke megegyezik. a) A képletek szempontjából a kamattőkésítés rendszeressége a meghatározó. (A kamattőkésítés csak a betéti konstrukcióknál értelmezhető. A továbbiakban a kamattőkésítés a kamatmegállapítást, illetve a kamatfizetést is jelenti.) Amennyiben a kamattőkésítés és a tőketörlesztés is szabályos időközönként történik, a kamattőkésítés és a tőketörlesztés viszonyára három fő eset különböztethető meg. –

A kamattőkésítés és a tőketörlesztés is azonos időközönként történik, rendszerességük megegyezik.

–

A kamattőkésítés gyakoribb, mint a tőketörlesztés. (Ide tartozik az az eset is, amikor a tőketörlesztés csak a futamidő végén egy összegben történik.)

–

A tőketörlesztés gyakoribb, mint a kamattőkésítés.

b) A kamattőkésítés és a tőketörlesztés nem szabályos időközönként történik. Az a) esetben amikor a kamattőkésítés legalább olyan gyakori, mint a tőketörlesztés (a/1, a/2. eset), a két képlet azonos eredményt ad, ekkor a 2. képlet is alkalmazható. Az a/3. esetben valamint a b) esetben csak az 1. képletet lehet alkalmazni. (Például ide tartoznak azok a kamattámogatásos konstrukciók is, amikor a kamattámogatás és a kamatfizetés periódusa nem esik egybe. 1. képlet '

m Ak A' k =∑ ∑ tk tk' ' + i ( 1 ) k=1 k =1 (1+ i) m

Ak: a k sorszámú hitelrészlet, illetve betételhelyezés összege, a képlet akkor is alkalmazható, ha a hitelt egy részletben veszik igénybe, illetve egyszerre helyezik el a betétet. Ilyenkor a képlet bal oldalán az elhelyezett betétösszeg, illetve a felvett hitel összege található. A'k: a k' sorszámú törlesztőrészlet összege, illetve a betétvisszafizetés összege (kamatokkal növelve), m: a hitelfolyósítások, betételhelyezések száma, m': a törlesztőrészletek, betétvisszafizetések száma, tk: a k-adik hitelfolyósítás, betételhelyezés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, t'k: a k'-adik törlesztőrészlet, betétvisszafizetés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, i: az évesített kamatláb századrésze.

9644

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Az állományokra vonatkozó évesített kamatláb számításánál kezdő időpontnak az állomány megfigyelésének időpontját kell tekinteni, és nem a hitel-, illetve a betétszerződés megkötésének időpontját kell figyelembe venni. Az évesített kamatláb számítására az alábbi képlet csak azoknál a betét-, illetve hitelkonstrukcióknál alkalmazható, ahol betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatfizetés és a tőkeösszeg törlesztése is szabályos időközönként történik, és a kamattőkésítés (kamatfizetés) legalább olyan gyakori, mint a tőkeösszeg törlesztése. Ez magában foglalja azokat az eseteket is, amikor a tőkeösszeget az ügylet végén egyösszegben törlesztik. Ez a képlet alkalmazható a látra szóló és folyószámlabetétekre, a folyószámlahitelekre is, amennyiben a betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatok megállapítása szabályos időközönként történik. 2. képlet N

 r  X = 1 + sz  − 1 N  X: az évesített kamatláb rsz: a szerződésben meghatározott éves kamatláb N: az éven belüli kamattőkésítések száma, pl. féléves gyakoriságú kamattőkésítés esetén 2, negyedéves gyakoriságú kamatfizetés esetén 4 stb. A szerződésben meghatározott kamatláb, illetve az évesített kamatláb sem tartalmazza az utólag felszámított büntetőkamatot, késedelmi kamatot, valamint mellékköltségeket (pl. felszámított egyszeri költségeket, rendelkezésre tartási jutalékot). Kivétel: a folyószámlahitelek esetében az adatszolgáltató meghatározhat egy limitet, és ha az ügyfél folyószámlájának negatív egyenlege ezt meghaladja, büntetést számol fel. Amennyiben a büntetés külön fizetendő költségekben jelenik meg, az évesített kamat számításánál nem kell figyelembe venni. Ha azonban a büntetőkamat a kamatláb része, a limitet meghaladó részre a magasabb, büntetőkamatot is tartalmazó kamatlábat kell alkalmazni a számítás során. A változó kamatozású konstrukciók esetében a képletben az utolsó ismert kamatlábbal kell számolni a teljes kamatozási periódusra. Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) az évesített kamatláb számításánál a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamatlábat kell a számítás alapját képező szerződéses kamatlábnak tekinteni. Az évesített kamatláb számításánál a törtévet négy tizedesjegy pontossággal kell figyelembe venni. A kamatperiódusok számának meghatározása során 365 napos évvel kell számolni. Az évesített kamatláb meghatározásához az e rendelet 3. sz. mellékletének 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben számítási példák találhatók. 8. Hitelköltség mutató Az átlagos hitelköltség mutatót a háztartásokkal és a háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel kötött, a forintban, euróban és svájci frankban denominált fogyasztási és lakáscélú hitelszerződésekre vonatkozóan kell számolni.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9645

A hitelköltség mutató számítására a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendeletnek a teljes hiteldíj mutató számítására vonatkozó rendelkezései az irányadóak, a következő eltérésekkel: a) A hitelköltség mutató számításánál a szerződésben rögzített egyedi feltételeket kell figyelembe venni. b) A hitelköltség mutatót a 3 hónapnál rövidebb lejáratú hitelek esetében is meg kell határozni. c) A támogatott konstrukciók esetében a kamattámogatás mértékével korrigált kamatlábat kell figyelembe venni a hitelköltség mutató számításánál. A hitelköltség mutató nagyobb vagy egyenlő az adott soron jelentett évesített kamatlábnál.

9. Kamatfixálás, változó kamatozás Az új szerződésekre vonatkozó táblában (01, 03, 05, 07 és 09-es táblákban) a betétek és a hitelek kategóriákba sorolásának alapja a következő: a) a lekötött betétek besorolásának alapja az eredeti lejárat, b) a fogyasztási, ingatlan és egyéb hitelek esetében a besorolás alapja nem a hitel eredeti lejárata, hanem az, hogy mennyi időre rögzített előre a kamatláb (kamatfixálás). Egy konstrukció abban az esetben tekintendő változó kamatozásúnak, ha a szerződésben az adatszolgáltató fenntartja magának a jogot, hogy a futamidő alatt a kamatlábat egyoldalúan megváltoztassa. Ezeket a konstrukciókat a változó vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás soron kell jelenteni. Azokat a konstrukciókat, ahol a kamatláb csak egy éven belüli időtartamra előre ismert, szintén a változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás soron kell jelenteni. Az új szerződésekre vonatkozó táblákban alkalmazott bontás a következő: A betéteknél: Rövid: Hosszú – legfeljebb 2 éves lejáratú: Hosszú, 2 éven túli lejáratú:


A fogyasztási és az egyéb hiteleknél: Változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás: az összes változó kamatozású konstrukció, és azok az instrumentumok, ahol a kamatfixálás időtartama ≤ 1 év Hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás: azok az instrumentumok, ahol 1 év < kamatfixálás időtartama ≤ 5 év

a

Hosszú – 5 éven túli kamatfixálás: azok az instrumentumok, ahol a kamatfixálás időtartama > 5 év A lakáscélú hitelek esetében: Változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálás: az összes változó kamatozású konstrukció, és azok az instrumentumok, ahol a kamatfixálás időtartama ≤ 1 év

9646

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Hosszú – 1 éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálás: azok az instrumentumok, ahol 1 év < a kamatfixálás időtartama ≤ 5 év Hosszú – 5 éven túli, legfeljebb 10 éves kamatfixálás: azok az instrumentumok, ahol 5 év < a kamatfixálás időtartama ≤ 10 év Hosszú – 10 éven túli kamatfixálás: azok az instrumentumok, ahol a kamatfixálás időtartama > 10 év Az állományi táblákban (02, 04, 06, 08 és 10-es táblákban) a hiteleket és a lekötött betéteket az eredeti lejárat alapján kell a megfelelő kategóriába besorolni. Az állományi táblákban alkalmazott lejárati bontás a következő: A betéteknél: Legfeljebb 2 éves lejáratú: Hosszú – 2 éven túli lejáratú:

az instrumentum eredeti lejárata ≤ 2 év az instrumentum eredeti lejárata > 2 év

A hiteleknél: Rövid: Hosszú, legfeljebb 5 éves lejáratú: Hosszú, 5 éven túli lejáratú:


10. Instrumentumok A Felügyeleti mérleg adatszolgáltatás és a jelen adatszolgáltatás instrumentumai közötti összefüggést bemutató táblázatot a jelen rendelet 3. sz. mellékletének 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Az értéknap miatti korrekciókat a felügyeleti mérleg adatszolgáltatással egyező módon kell figyelembe venni, vagyis azokra az állományokra vonatkozóan kell jelenteni az átlagos kamatlábakat, amelyek a Felügyeleti mérlegben is kimutatásra kerülnek. A sávos kamatozású betétek kezelése: A sávos kamatozást kétféleképpen lehet értelmezni: a) a lekötési idő függvényében, b) a lekötött összeg függvényében sávos kamatozású. Az első esetben amennyiben már a szerződéskötéskor is egyértelmű a lekötés futamideje, akkor az új szerződésekre vonatkozó táblában az egyes sávokhoz tartozó kamatlábak súlyozott átlagát kell szerepeltetni. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem egyértelmű, hogy az ügyfél mennyi időre fogja lekötni a betétet, a legrövidebb futamidőt és az ehhez tartozó kamatlábat kell megadni. A második esetben a súlyozott átlagkamatlábat kell szerepeltetni, mivel a szerződéskötéskor minden esetben ismert a lekötött összeg, és az összeghatárokhoz tartozó kamatlábak is. A hó végi állományokra vonatkozó táblánál mindig azon sávhoz tartozó kamatlábat kell figyelembe venni, amilyen sávba az állomány tartozik. III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások A beküldés módja: bank, szakosított hitelintézet adatszolgáltató esetén GiroXMail, szövetkezeti hitelintézet, EGT fióktelep adatszolgáltató esetében GiroXMail vagy titkosított e-mail. A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9647


01. tábla: Napi jelentés a bankközi overnight Ft-hitelek és Ft-betétek kamatlábáról

(Értékadatok millióban, kamatláb 5 tizedesig) Sorkód

101 102 103

nnn

A szerzŋdŋ partner azonosító kódja

A tárgynapon kötött

a

b

szerzŋdés összege

A bankközi ügylet

A bankközi ügylet

értéknap szerinti záró dátuma kezdŋ dátuma c

d

Felvét vagy

Fedezett vagy

f

g

Kamatláb (%-ban) kihelyezés fedezetlen

e

MAGYAR KÖZLÖNY

9648

2005/159. szám


Kitöltési útmutató Napi jelentés a bankközi overnight forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

I. Általános tudnivalók 1. A bankközi overnight forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról szóló kamatstatisztika az adatszolgáltatók egymással, a tárgynapon piaci feltételekkel kötött bankközi pénzpiaci overgnight (o/n) ügyleteinek adatait tartalmazza. A hitelkeret-szerõdés alapján lehívott összegeket és a lehíváskor érvényes kamatlábat is jelenteni kell. 2. Tárgynap: a tárgynapi ügyletek közé az adott napon a VIBER zárási idõpontjáig kötött ügyletek sorolandók.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja a) b) c) d) e) f) g)

A szerzõdõ partner azonosító kódja: bankközi ügyletben részt vevõ szerzõdõ fél megnevezése a törzsszám megadásával. A tárgynapon kötött szerzõdés összege: összeg millió Ft-ban. A bankközi ügylet értéknap szerinti kezdõ dátuma: az értéknap, o/n ügyletnél egybeesik a tárgynap dátumával. A bankközi ügylet záró dátuma: a naptári nap megjelölése. Kamatláb (%-ban): az ügylet során alkalmazott nominális kamatláb értéke. Felvét vagy kihelyezés: hitelfelvétel esetén „F”, pénzpiaci kihelyezés esetén „K” betût kell feltüntetni. Fedezett vagy fedezetlen: értékpapírral fedezett ügylet esetén „E”, fedezetlen ügylet esetén „B” betût kell feltüntetni. Az értékpapírral fedezett ügyletek az óvadéki típusú repóügyleteket is magukba foglalják.


Jelentés a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások betéteinek és hiteleinek kamatlábáról

Sorkód

Kategóriák Nem pénzügyi vállalatok – látra szóló és folyószámlabetét

02

Nem pénzügyi vállalatok – lekötött betét – rövid

03

Nem pénzügyi vállalatok – lekötött betét – hosszú

04

Nem pénzügyi vállalatok – folyószámlahitel

05

Nem pénzügyi vállalatok – egyéb hitel – rövid

06

Nem pénzügyi vállalatok – egyéb hitel – hosszú

07

Háztartások – látra szóló és folyószámlabetét

08

Háztartások – lekötött betét – rövid

09

Háztartások – lekötött betét – hosszú

10

Háztartások – folyószámlahitel

11

Háztartások – fogyasztási hitel – rövid

12

Háztartások – fogyasztási hitel – hosszú

kamatláb % a

MAGYAR KÖZLÖNY

01

2005/159. szám


9649

MAGYAR KÖZLÖNY

9650

2005/159. szám


Kitöltési útmutató Jelentés a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások betéteinek és hiteleinek kamatlábáról

I. Általános tudnivalók 1. Az adatszolgáltatást évente egyszer, a tárgyév január utolsó munkanapján meghirdetett kamatláb alapján kell elkészíteni. Amennyiben az adott konstrukcióban nincs meghirdetett kamatláb, de történt ügyletkötés a tárgyhónapban, akkor az adott típusú konstrukcióban a tárgyhónapban (tárgyhónap: január) kötött legalacsonyabb összegû szerzõdés kamatlábát kell jelenteni. Amennyiben több azonos összegû szerzõdés van, a legrövidebb futamidejût kell választani az adott kategórián belül. Ez alól kivételt képeznek a nem pénzügyi vállalati hitelek, ahol elsõ sorban az általánosan meghirdetett kamatlábat kell jelenteni, ha nincs ilyen, akkor a prime rate-et, és amennyiben prime rate-et sem tesz közzé az adatszolgáltató, akkor kell a tárgyhónapban kötött legkisebb összegû szerzõdés kamatlábát jelenteni. Másik kivételt a lakossági betétek jelentik, ugyanis elsõsorban a hagyományos (nem kiemelt) lakossági ügyfelek felé meghirdetett kamatlábakat kell figyelembe venni. Amennyiben azonban nincs meghirdetett kamatláb, a tárgyhónapban kötött legalacsonyabb összegû szerzõdés kamatlába jelentendõ, amely szerzõdés lehet private banki konstrukció is. 2. Amennyiben egy adott soron meghatározott konstrukció nem jellemzõ az adatszolgáltatóra – azaz nincs meghirdetett kamatlába, és az adott termékre nem is köt szerzõdést – akkor az adatszolgáltatásban 0%-ot kell szerepeltetni az adott soron. 3. A táblában a tárgyidõszak utolsó napján az adott instrumentum-kategóriában az adatszolgáltató által meghirdetett kamatlábakat kell jelenteni. Az adatszolgáltatás csak a piaci feltételû (kamatozású) FORINThitelekre és FORINTbetétekre vonatkozik. 4. Sávos kamatozású konstrukciók esetén az egyes idõsávokhoz tartozó kamatlábak átlagát kell jelenteni. 5. A következõket nem kell figyelembe venni az adatszolgáltatás szempontjából: a. A felügyeleti mérleg állományokban szereplõ azon betétek kamatlábát, amelybõl már nem történik elhelyezés, b. A dolgozói hitelek és betétek, az egyéb kedvezményes kamatozású, illetve a kamattámogatásos konstrukciók adatait, c. Az óvadéki betéteket, d. A folyószámlahitel-állományon belüli hitelkártya-konstrukciókat, e. A kamatprémiumokat, illetve az ügyfeleknek nyújtott egyedi kedvezményes kamatokat, f. A háztartási szektor esetében az egyéni vállalkozók felé meghirdetett kamatlábakat.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja Az egyes sorokra vonatkozóan a következõ konstrukciók kamatlábát kell szerepeltetni: Nem pénzügyi vállalatok 01 – Nem pénzügyi vállalatok – látra szóló és folyószámlabetét Ezen a soron a nem pénzügyi vállalati ügyfelek pénzforgalmi számláira meghirdetett, a legkisebb összeghatárhoz tartozó éves kamatlábat kell feltüntetni. Az ún. megtakarítási számlákra meghirdetett kamatlábat nem kell jelenteni.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9651

02 – Nem pénzügyi vállalatok – lekötött betét – rövid Ezen a soron azt a meghirdetett éves kamatlábat kell jelenteni, amelyet egy hónapos lekötés esetén érhet el a nem pénzügyi vállalati ügyfél az engedélyezett legkisebb összegû lekötéssel. 03 – Nem pénzügyi vállalatok – lekötött betét – hosszú Ezen a soron a hosszú lejáratra lekötött betétekre meghirdetett kamatlábat kell jelenteni. Amennyiben a meghirdetett kamatláb összeghatár és lekötési idõ függvényében differenciált, a legalacsonyabb összeghez és a legalacsonyabb (éven túli) futamidõhöz tartozó kamatlábat kell feltüntetni. 04 Nem pénzügyi vállalatok – folyószámlahitel, 05 Nem pénzügyi vállalatok – egyéb hitel – rövid, 06 Nem pénzügyi vállalatok – egyéb hitel – hosszú Ezeken a sorokon az adott termékkategóriákra meghirdetett kamatlábat kell feltüntetni. A folyószámlahitel esetében a folyószámla negatív egyenlege esetén felszámított kamatlábat kell szerepeltetni. Amennyiben az adatszolgáltató megad egy limitet a folyószámla-hitelre, csak a limiten belüli összegû hitelekre meghirdetett kamatlábat kell feltüntetni, a limit túllépéséért felszámított büntetõ jellegû kamatlábat nem kell figyelembe venni. Háztartások Az adatszolgáltatás szempontjából a háztartási szektoron belül elsõsorban a hagyományos lakossági ügyfeleket (nem kiemelt ügyfél) kell figyelembe venni. 07 – Háztartások – látra szóló és folyószámlabetét Ezen a soron a látra szóló lakossági folyószámla összeghatártól és egyéb feltételtõl független éves kamatlábát kell közölni. 08 – Háztartások – lekötött betét – rövid Ezen a soron azt a meghirdetett éves kamatlábat kell jelenteni, amelyet a folyószámláról történõ egy hónapos lekötés esetén érhet el egy lakossági ügyfél az engedélyezett legkisebb összegû lekötéssel. Amennyiben az adatszolgáltató nem engedélyezi a folyószámláról történõ lekötést, akkor más típusú lakossági betéti konstrukció meghirdetett kamatlábát kell jelenteni. 09 – Háztartások – lekötött betét – hosszú Ezen a soron a hosszú lejáratra lekötött betétekre meghirdetett éves kamatlábat kell jelenteni. Amennyiben a meghirdetett kamatláb összeghatár és lekötési idõ függvényében differenciált, a legalacsonyabb összeghez és a legalacsonyabb (éven túli) futamidõhöz tartozó kamatlábat kell feltüntetni. 10 – Háztartások – folyószámlahitel A folyószámlahitel esetében a folyószámla negatív egyenlege esetén felszámított éves kamatlábat kell szerepeltetni. Amennyiben az adatszolgáltató megad egy limitet a folyószámla-hitelre, csak a limiten belüli összegû hitelekre meghirdetett kamatlábat kell feltüntetni, a limit túllépéséért felszámított büntetõ jellegû kamatlábat nem kell figyelembe venni. 11 – Háztartások – fogyasztási hitel – rövid Ezen a soron a fogyasztási hitelek közül az egyéves eredeti futamidejû, lakosságnak nyújtott személyi hitelekre meghirdetett kamatlábat kell feltüntetni. Az összeghatártól függõ kamatlábak esetében a legalacsonyabb összeghatár kamatlábát kell figyelembe venni. Amennyiben az adatszolgáltatónak nincs meghirdetve személyi hitel konstrukciója, de rendelkezik más típusú fogyasztási hitellel – például áruvásárlási hitellel, akkor annak meghirdetett kamatlábát kell jelenteni (egyéves eredeti lejáratot és a legalacsonyabb összeghatárt figyelembe véve). Amennyiben áruvásárlási hitellel nem, de más fogyasztási hitelkonstrukcióval rendelkezik, akkor annak meghirdetett kamatlábát kell jelenteni. 12 – Háztartások – fogyasztási hitel – hosszú Ezen a soron a fogyasztási hitelek közül a hároméves eredeti futamidejû, lakosságnak nyújtott személyi hitelekre meghirdetett kamatlábat kell feltüntetni. Amennyiben hároméves eredeti futamidejû személyi hitelre nem hirdet meg az adatszolgáltató kamatlábat, a hároméveshez legközelebbi eredeti futamidejû személyi hitel meghirdetett kamatlábát kell jelenteni.

9652

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Az összeghatártól függõ kamatlábak esetében a legalacsonyabb összeghatár kamatlábát kell figyelembe venni. Amennyiben az adatszolgáltatónak nincs meghirdetve személyi hitel konstrukciója, de rendelkezik más típusú fogyasztási hitellel – például áruvásárlási hitellel, akkor annak meghirdetett kamatlábát kell jelenteni (hároméves, vagy ahhoz legközelebbi eredeti lejáratot és a legalacsonyabb összeghatárt figyelembe véve). Amennyiben áruvásárlási hitellel nem, de más fogyasztási hitelkonstrukcióval rendelkezik, akkor annak meghirdetett kamatlábát kell jelenteni. A százalékos formában kifejezett adatokat két tizedesjegy pontossággal kell beküldeni.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXMail vagy titkosított e-mail A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9653

MNB adatgyťjtés azonosító: L09 N A P I J E L E N T É S a rezidensekkel szembeni egyes követelések és kötelezettségek könyv szerinti bruttó állományáról millió forint Sorkód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

MEGNEVEZÉS Eszköz oldali tételek Likvid eszközök Készpénz Jegybanki értékpapír Kincstárjegy Államkötvény Konszolidációs kötvény Hitelintézetekkel szembeni követelés Nostro számla Rövid hitel, hitel jell. köv., elhelyezett betét és valódi penziós ügylet Hosszú hitel, hitel jell. köv., elhelyezett betét és valódi penziós ügylet Pénzpiaci alapokkal, egyéb pénzügyi közvetítŋkkel, pénzügyi kieg. tev.et végzŋkkel, biztosítókkal és nyugdíjpénztárakkal szembeni követelés Éven belüli hitelek és hiteljellegť követelések és valódi penziós ügylet Éven túli hitelek és hiteljellegť követelések és valódi penziós ügylet Nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések Folyószámlahitelek Éven belüli hitelek és hiteljellegť követelések és valódi penziós ügylet Éven túli hitelek és hiteljellegť követelések és valódi penziós ügylet Háztartásokkal szembeni követelés Folyószámlahitelek Éven belüli hitelek és hiteljellegť követelések és valódi penziós ügylet Éven túli hitelek és hiteljellegť követelések és valódi penziós ügylet Egyéb szektorokkal szembeni hitelek és hiteljellegť követelések Folyószámlahitelek Éven belüli hitelek és hiteljellegť követelések és valódi penziós ügylet Éven túli hitelek és hiteljellegť követelések és valódi penziós ügylet Forrás oldali tételek Hitelintézetekkel szembeni kötelezettség Loro számlák Éven belüli betétek és felvett hitelek Éven túli betétek és felvett hitelek Valódi penziós ügyletekbŋl szerzett források

forint a

Tárgynapi állomány deviza b

összesen c

9654

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: L09 N A P I J E L E N T É S a rezidensekkel szembeni egyes követelések és kötelezettségek könyv szerinti bruttó állományáról millió forint Sorkód

MEGNEVEZÉS

Pénzpiaci alapokkal, egyéb pénzügyi közvetítŋkkel, 33 pénzügyi kieg. tev.et végzŋkkel, biztosítókkal és nyugdíjpénztárakkal szembeni kötelezettség 34 Folyószámla- és látra szóló betétek 35 Éven belül lekötött betétek 36 Éven túl lekötött betétek 37 Valódi penziós ügyletekbŋl szerzett források 38 Nem pénzügyi vállalatokkal szembeni kötelezettségek 39 Folyószámla- és látra szóló betétek 40 Éven belül lekötött betétek 41 Éven túl lekötött betétek 42 Valódi penziós ügyletekbŋl szerzett források 43 Háztartásokkal szembeni kötelezettség 44 Folyószámla- és látra szóló betétek 45 Éven belül lekötött betétek 46 Éven túl lekötött betétek 47 Egyéb szektorokkal szembeni kötelezettségek 48 Folyószámla- és látra szóló betétek 49 Éven belül lekötött betétek 50 Éven túl lekötött betétek 51 Valódi penziós ügyletekbŋl szerzett források

forint a

Tárgynapi állomány deviza b

összesen c

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9655

MNB azonosító: L09

Kitöltési útmutató Napi jelentés a rezidensekkel szembeni egyes követelések és kötelezettségek könyv szerinti bruttó állományáról

I. Általános tudnivalók Az adatszolgáltatási kötelezettségrõl az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatásnak az adatszolgáltató az elrendelés napjától naponta, egészen az elrendelés visszavonásáig kell, hogy megfeleljen.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja A külföldi bankfiókok adatait is tartalmazó Felügyeleti mérleg kitöltési útmutatójában szereplõ fogalmak és definíciók itt is érvényesek. A külföldön mûködtetett fióktelepek adatait is tartalmazó Felügyeleti mérleg és a Napi jelentés adatai között csak az adatok tartalmának azonos megítélését kell biztosítani, tekintettel arra, hogy a külföldi bankfiókok adatait is tartalmazó Felügyeleti mérleg lezárt, végleges adatokat, míg az L09 napi adatszolgáltatás csak elõzetes adatokat tartalmaz. Az egyes sorok kitöltésénél figyelembe kell venni a külföldi bankfiókok adatait is tartalmazó Felügyeleti mérleg és a Napi jelentés között fennálló tartalmi összefüggéseket, amelyek az MNB honlapján közzétett, e rendelet 3. mellékletének 5. pontja szerinti technikai segédletben találhatók. Az adatszolgáltatásban a beszürkített sorokat nem kell kitölteni.


9656

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: M01

Követelések és tartozások állománya

01. Nem-rezidensekkel szembeni valuta, folyószámla és betétállományok

Devizanem: Sorszám

Adatok: devizában / valutában Számlatípus

01

Követelés

02

111

03 04

168 171

05

172

06 07

Tartozás 116

08

181

09

182

Országkód

Záró állomány

a

b

02. Rezidens hitelintézet részére rezidens hitelintézet által vezetett nostró-loró számlák állománya

Devizanem: Soszám 01 02 03 04 05 06

Adatok: devizában Számlatípus Követelés 901 911 Tartozás 905 916

Másik rezidens hitelintézet kódja a

Záró állomány b

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9657


03. Függŋ állományok

Sorszám

Devizanem

Tartozik a

01

USD

02

CHF

03

CAD

04

GBP

10

DKK

11

SEK

12

NOK

13

AUD

14

KWD

21

JPY

22

EUR

23

...

Adatok: devizában Követel b

9658

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: M01 04. Egyéb megfigyelendŋ állományok

Devizanem: Sorszám

Számlatípus

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17

Követelések Közvetlen tŋkebefektetések 47C 81C Portfólió befektetések 50C 51C 52C 53C Egyéb befektetések 57C 61C 62C 63C 64C 65C 66C Rezidensek nem-rezidensekkel szembeni tartozásait csökkentŋ követelések 86G 86B 86C 89B 89C 89G Tartozások Közvetlen tŋkebefektetések 49C 80C Portfólió befektetések 56C 60C Egyéb befektetések 59C 67C 68C 69C 70C 71C 73C

Országkód a

18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

Adatok: devizában Záró állomány b

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9659

MNB adatszolgáltatás azonosító: M01 Kitöltési útmutató Követelések és tartozások állománya I.

Általános tudnivalók

1. Az adatszolgáltatásra kötelezettek A rezidens szövetkezeti hitelintézeteknek levelező banki szolgáltatást nyújtó hitelintézetek (jelenleg ilyen a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. és a Magyarországi Volksbank Rt.) adatszolgáltatásainak a hitelintézetek közötti országos elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerhez közvetetten csatlakozó szövetkezeti hitelintézetek és ügyfeleik rendszerből kinyert forint és deviza tételeit is tartalmazniuk kell. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a devizában történő pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása vonatkozában az adatszolgáltató ügynökeként eljáró szövetkezeti hitelintézetek és ügyfeleik rendszerből kinyert deviza tételeit is. A hitelintézetek közötti országos elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerhez közvetetlenül csatlakozó, kijelölt szövetkezeti hitelintézetek az általuk lebonyolított forint forgalmakról, a nem rezidensekkel szemben fennálló forint követeléseik és tartozásaik állományáról és ezeket az állományokat érintő egyéb állomány változásokról kötelesek adatot szolgáltatni. A szövetkezeti hitelintézet adatszolgáltatók esetében az adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. 2. Fogalmak Számlatípus / számlatípus-csoport A statisztikában szerepeltetendő állományok azonosítására szolgáló – az üzleti számvitelben használt főkönyvi számlához hasonló – kód és megnevezés. A „csoport” elnevezés arra utal, hogy az adatszolgáltatás adott számlatípus-csoportban nemcsak a saját, hanem más szektor (A–K) állományára is tartalmazhat adatot. Névérték Az értékpapíron feltüntetett (névleges) követelés / tartozás összege. A hitelek és betétek esetén a névérték a tőke (azaz a kamat és jutalék nélküli) tartozást / követelést fejezi ki. Nettó beszerzési érték A felhalmozott kamattal csökkentett, vásárláskor elérhető ár, amely piaci árváltozásból eredő árfolyamkülönbözetet tartalmaz. Nettó eladási érték A felhalmozott kamattal csökkentett, eladáskor elérhető ár, amely piaci árváltozásból eredő árfolyamkülönbözetet tartalmaz.

9660

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Konzorciális, szindikált hitel Elnevezéstől függetlenül (syndicated loan, club deal, loan participation stb.) konzorciális hitelnek kell tekinteni a bankok egy csoportja által a hitelfelvevő részére nyújtott hiteleket. Az állományok lejárati tagolása − rövid – 1 évnél nem hosszabb – eredeti lejáratú, valamint − hosszú – 1 éven túli – eredeti lejáratú állományok A betét és kölcsön állományok elhatárolása A nem-rezidensekkel szembeni egyéb befektetések (betétek valamint kereskedelmi hitelek, kölcsönök és egyebek) állományai közül a betétek és kölcsönök állományai az alábbiak szerint különülnek el egymástól: − Betét: Hpt.-ben így meghatározott fogalom. A bankközi piacon pénzpiaci műveletek végzése körében kihelyezett és felvett pénzösszegek betétként jelentendők. − Kölcsön: pénzeszközök átengedése meghatározott időre általában kamatfizetés ellenében. Rezidensek által külföldön és belföldön kibocsátott kötvények Külföldön kibocsátott kötvények között kell jelenteni a nyílt és zárt körben külföldön kibocsátott kötvényeket, abban az esetben is, ha az értékpapír ISIN kódja magyar. Belföldön kibocsátott kötvények között kell jelenteni a nyílt és zárt körben Magyarországon kibocsátott kötvényeket. 3. A forgalom és az állomány megfigyelésének szempontjai A fizetési mérleg statisztika két alapvető kódrendszert alkalmaz a megfigyelendő állományok és a fizetési forgalom azonosítására. Az állományi kódrendszerre számlatípus kódként, a tranzakciók kódrendszerére jogcím kódként hivatkozunk, melyek mindkét esetben háromjegyű alfanumerikus (számot, betűt vagy számot és betűt is tartalmazó) kódok. Szektorbontás A jogcím és számlatípus kódok azt is tükrözik, hogy mely rezidens szektornak van a külfölddel szemben követelése illetve tartozása, illetve mely rezidens szektor külfölddel szembeni pozíciója változik meg a tranzakció eredményeképpen. A szektort mind a számlatípusok, mind a jogcímek esetében a kód harmadik jegye jelöli, és mindig a rezidens szereplőre utal. A hitelintézet állományi adatot – a kereskedelmi hitelek kivételével – a saját (tehát a hitelintézeti szektor) tartozásairól és követeléseiről jelent, míg a fizetési forgalmi adatszolgáltatás valamennyi szektor forgalmát tartalmazza. A „számlatípus csoport”, „jogcím csoport” elnevezés arra utal, hogy adott számlatípusnál vagy jogcímnél – a számlatípus- vagy jogcímmagyarázat alapján – melyik (vagy A-tól K-ig valamennyi) szektorra kell elkészíteni a adatszolgáltatást. Ilyenkor a kód harmadik jegye a szektorra utaló alfabetikus karakter. Például: a 48. jogcímcsoport esetében a magyarázat a 48B, 48G, 48I, 48H és 48J jogcímeken kizárja forgalom meglétét, mivel a külföldiek magyarországi alaptőke-befektetése a központi bank, a központi költségvetés és a társadalombiztosítási alapok esetében lehetetlen esemény.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9661

A tranzakció általában a hitelintézet és/vagy az ügyfél külfölddel szembeni tartozását / követelését változtatja, ilyenkor a jogcímben megjelenő szektorkód megegyezik a tranzakcióban résztvevő ügyfél szektorbesorolásával. Például: a nem pénzügyi vállalkozások szektorába tartozó cég saját jegyzett tőkéjének 10 %-át meg nem haladó részvényét értékesíti nem-rezidensnek. Ekkor a tranzakció kedvezményezettjének (a részvényeit értékesítő cégnek) a nem-rezidensekkel szembeni tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír tartozása fog növekedni. A jogcímben megjelenő szektorkód eltérhet a hitelintézet vagy az ügyfél szektorkódjától rezidensek tartozását és belföldire szóló követelését megtestesítő befektetések adásvételénél. Jellemzően a közvetlen tőke- és portfólió befektetések adásvételekor (48., 54., 55., 56., 84., 58., 85., 86., 88., 89., valamint 46., 50., 51., 52. jogcímcsoportok) fordul elő, hogy az adás-vétel következtében nem a tranzakciót bonyolító ügyfél, hanem a tartozás kötelezettjének, vagy a követelés jogosultjának megfelelő szektor külfölddel szembeni tartozása / követelése változik. Ezért a jogcímben lévő szektorkód nem az ügyfél besorolása, hanem a tranzakció tárgya alapján kerül meghatározásra. Ez az eset áll elő, ha az előbbi példában szereplő részvény csomagot nem a kibocsátó cég, hanem egy brókercég értékesíti nem-rezidensnek. Ekkor nem az ügyfél kódon jelentendő brókercég (egyéb pénzügyi közvetítő) tartozása, hanem a kibocsátó cég szektorának (nem pénzügyi vállalat) külfölddel szembeni tartozása növekszik. A tranzakció az ügyfél (bróker) szektorától (D szektor) függetlenül az 54A jogcím bevételi oldalán kell, hogy megjelenjen. Az állományokat / havi forgalmakat a szektorok szintjén nem kell megkülönböztetni, ha a számlatípusvagy jogcím listában szereplő kód harmadik jegye numerikus. Kivétel nélkül ilyen valamennyi jogcímezendő számlatípus, valamint valamennyi 0-ra végződő jogcím, továbbá a 369., 488., 489., 519., 548., 549., 698., 699., 790–793. jogcím és a 9-cel kezdődő jogcímek. Országonkénti bontás A nem-rezidensekkel szembeni állományok esetében az országkód azt jelöli, hogy az adott – rezidensi – követelés vagy tartozás mely országgal szemben áll fenn. A valutaállományokkal összefüggésben a valutát kibocsátó ország ISO kódját, euró esetén az U2 - Euró zóna kódot kell megadni Országbontást a közvetlen tőkebefektetések és egyéb befektetések állományairól kell megadni. A forgalmi adatszolgáltatásban az országkód azt fejezi ki, hogy a tranzakcióban résztvevő nemrezidens mely ország gazdaságának a rezidense. Az ország besorolás nem azonosítható sem a forgalom devizanemével, sem az adatszolgáltató nostro bankjának székhelyével. Például: az országkód Svájc (CH) lesz, ha egy svájci ügyfél valamelyik svájci bankból svájci frankot (CHF) utal, vagy amikor egy svájci ügyfél bármely svájci bankból amerikai dollárt utal, de akkor is, amikor egy svájci ügyfél a világ bármely országából, a világ bármely devizanemében utal. Vostro számlán történt jogcímezéskor elfogadható a „vostro bank” telephelyének országkódja is, ha ügyfele országkódjának beszerzése nem áll módjában. Az e rendelet 3. mellékletének 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett országkódok kódlistában vastagon jelölt országok esetében minden esetben a megadott országkódot kell alkalmazni, egyéb esetekben a jelentő választhat adott ország saját, illetve az ország fekvése szerinti terület (szintén vastagon szedett gyűjtő) kódja között.

9662

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Például: amennyiben a forgalommal érintett rezidens svéd illetőségű, úgy minden esetben Svédország kódját kell rögzíteni a adatszolgáltatásban, míg ha az utaló külföldi Kubában honos, úgy az adatszolgáltató választása szerint Kuba kódja (CU), vagy Közép-Amerika kódja (E9) is alkalmazható. Amennyiben a megbízó, illetve a kedvezményezett nemzetközi szervezet vagy nemzetközi intézmény (pl. Világbank, EIB, EBRD, IMF, ECB), úgy azt nem a székhelynek megfelelő ország kódján, hanem a szervezetnek vagy intézménynek megfelelő saját vagy gyűjtőkódon kell jelenteni. Például: az Európai Fejlesztési Bank (EIB) esetében választástól függően a 4C vagy 4A kód is alkalmazható. A 010, 140., 250. jogcímeknél, a 760., 780., 790., 791., 793., 911., 921., 922., 923., 929., 930., 931., 932., 933., 999, a rezidens hitelintézetek jogcímeinél, a 151. és 161. jogcímeken, valamint a 150. és 160., jogcímen elszámolt valutaforgalom esetén az országkódot nem kell megadni.

A hó végi állományok megállapítása Az állományokat a hó utolsó napjára, mint értéknapra vonatkoztatva kell jelenteni. A fizetési mérleg adatszolgáltatás hitelintézeti állományi adatait a felügyeleti mérleg megfelelő soraival egyeztetve kell közölni. Teljes körűség A adatszolgáltatásoknak egy adott időpontra, illetve időszakra teljes körű információt kell szolgáltatni az adott hitelintézet nem-rezidensekkel kapcsolatos teljes deviza-, valuta- és forintforgalmáról valamint állományáról. Biztosítani kell a teljes körűséget az adatszolgáltató fiókhálózata és központja közötti elszámolás esetében is, a tárgyhó végén központ és hálózat között úton lévő tétel nem lehet. A 900-as számlatípusok állományát és a 7-es kör forgalmát forintban nem kell a megfelelő adatszolgáltatásokban szerepeltetni. A nyilvántartási devizanem megváltozása, állomány és forgalom devizanemének eltérése A fennálló követelés és tartozás állományok nyilvántartási devizaneme – a piaci szereplők döntései alapján – bármikor megváltozhat. A nem jogcímezendő számlatípusokon bekövetkezett devizanem változást az M05 Egyéb állományváltozás adatszolgáltatásban a 929. Előző időszakokat, vagy devizanem változásokat érintő elszámolások kódon, két soron – a régi devizában állomány csökkenésként, az új devizában állomány növekedésként – kell jelenteni. A jogcímezendő számlatípusokon bekövetkezett devizanem változást a 911. Spot konverziók jogcímen kell jelenteni. A fizetési forgalmi adatszolgáltatásban – a fizetési mérleg statisztika általános szabályainak megfelelően – a forgalom tényleges devizanemét kell feltüntetni. Ha a forgalom devizaneme eltér a jogcímmel jelzett állomány nyilvántartási devizanemétől, az állomány és forgalom közötti egyezőség forintban kifejezve teljesül. Az M03, M08, M09 adatszolgáltatásokban a pénzforgalomra vonatkozó adatokat az állomány nyilvántartási devizanemében kell megadni. Az adatszolgáltatások javítása Ha az adatszolgáltatás javítása a teljes adatszolgáltatás cseréjét igényli, akkor a teljes adatszolgáltatást tartalmazó file-t ismételten el kell küldeni.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9663

Ha a javítás nem igényli a teljes adatszolgáltatás cseréjét, akkor csupán a javított tételeket kell újra elküldeni annak pontos megjelölésével, hogy a javítás a módosítás utáni állapotot vagy pedig a korábbi állapothoz képest történt változást tükrözi-e. 20-nál több tétel javítását file-ban kell megadni. Az esetleges többszöri javításból adódó problémák elkerülése érdekében utalni kell arra is, hogy a korábbi állapotot melyik file, illetve javítás tartalmazta. A javítás végső határidejét az MNB esetenként határozza meg a mindenkori publikációs naptárhoz igazodva. A megfigyelendő állományok rendszere A megfigyelni kívánt állományok köre alapvetően a nem rezidensekkel szembeni követeléseket és tartozásokat tartalmazza, melyek számbavétele jelentős részben a hitelintézetek adatszolgáltatása alapján történik. A nemzetgazdaság követelés- és tartozásállományának összeállítása az adatszolgáltatások konszolidálását igényli, melyet rezidensek között bonyolódó egyes ügyletek is befolyásolhatnak. Ezért szükséges a rezidensek egymással szembeni követelését és tartozását tartalmazó állományi és forgalmi adatszolgáltatást is szolgáltatni, pl.: a hitelintézetek egymás közötti deviza ügyleteiről, rezidensek más rezidens részére nyújtott konzorciális hiteleiről, valamint a rezidens hitelintézetek által külföldön kibocsátott, rezidensek által meg-, illetve visszavásárolt kötvények állományáról. A devizában, valutában és forintban fennálló követeléseket illetve tartozásokat devizanemenként kell jelenteni. A számlatípusok, azaz a megfigyelendő állományok rendszere a fizetési mérleg funkcionális tagolását követi. Az adatszolgáltatók saját állományaikat, illetve más szektorok hitelintézetnél nyilvántartott állományait a statisztikai számlatípusok szerinti csoportosításban jelentik. Az adatszolgáltató a saját számviteli információs rendszerében nyilvántartott állományait a statisztikai számlatípusok szerinti tartalmi megfeleltetés alapján sorolja be az adatszolgáltatásokhoz. Az adatszolgáltatók valamennyi megfigyelendő statisztikai számlatípusról hó végi állományi adatot kötelesek jelenteni. „Jogcímezendő” számlatípusok A hitelintézeti állományok között – a számlákon bonyolódó pénzforgalom miatt – kitüntetett szerepe van a folyószámla, betét és valuta követeléseknek és tartozásoknak. A betét és valuta számlatípusokon, valamint a folyószámlákon megjelenő követelések és tartozások változása mögött bármilyen jellegű gazdasági esemény állhat. Az állományok minden változását – a számlatípuson végrehajtott minden terhelést és jóváírást – el kell látni fizetési forgalmi jogcímmel. A jogcím mondja meg, hogy milyen konkrét ügylet miatt került sor a pénzmozgásra. A jogcímezendő állományok között három csoportot kel megkülönböztetni: aa) Adatszolgáltatók nem rezidensekkel szemben fennálló valuta, folyószámla és betét követelései, illetve tartozásai („100-as típusok”). Az állomány nyilvántartására szolgáló számla kódszámának első jegye mindig 1. ab) Rezidens adatszolgáltatók egymással szemben fennálló követelései, illetve tartozásai („900-as típusok”), a számla kódszáma mindig 9-cel kezdődik. ac) Függő számlák (kódszámuk 803). „Nem jogcímezendő” számlatípusok Az állományok időszaki növekedését és csökkenését csak egy, a számlatípus nevében is kifejezett (pl. hitelintézetek rövid lejáratú kölcsön követelései) gazdasági esemény okozza, amelyet a

9664

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

megfelelő – egy jogcímezendő számlán kiadott – jogcím forgalma mutat. Az állományok azonosítására és a változásukat okozó tranzakciók jelölésére szolgáló számlatípus és jogcím kódok általában megegyeznek egymással, kivéve az előlegeket és a nem rezidensek által kibocsátott forint kötvényeket. Mivel a nem jogcímezendő állományok változása csak egyetlen – a rájuk jellemző – jogcím forgalmában fejeződik ki, ezért ezen számlatípusok terheléseiről és jóváírásairól nem kell külön forgalmi adatszolgáltatást küldeni. 4. A jogcímezéshez szükséges információk továbbításának szabályai A nem rezidens ügyfélnek forint loro vagy nem rezidens hitelintézetnek forint vostro számlát vezető, jogcímezésre kötelezett hitelintézet nincs mindig a jogcímezéshez szükséges információ birtokában, ezért szükségessé vált a jogcímezéssel összefüggő információk átadása a hitelintézetek között. 4.1. A forint jogcímezés és információ átadás főbb szabályai a loro- és vostro számlákon A loro és vostro számlákról indított forint tranzakciókhoz, valamint a forint nostrot érintő saját ügyletekhez (pl. bankközi, értékpapír stb.) kapcsolódó GIRO és VIBER üzenetekben minden esetben fel kell tüntetni a megbízó gazdasági érdek szerinti országkódját és a fizetés jogcímét (érdemi, partnerbanki jogcímek, 99V, 99N, 99X, 000, 999). Vostro számláról indított tételek esetén, amennyiben a megbízó ügyfél országkódja nem ismert, akkor a vostro számla tulajdonosának országkódját kell megadni. Nem rezidens által rezidens kedvezményezett részére indított azon tételek esetén, amikor a rezidens kedvezményezett szektorkódja nem ismert, „A” szektorvéget kell az üzenetben továbbítani, mivel a GIRO-ban küldendő jogcímek 3 jegyűek. Az információ átadás általános szabálya, hogy a sima átutalástól eltérő fizetési módok esetében utaláskor és non-clearing esetén (azonnali inkasszó kezdeményezésekor) kell az utalást / beszedést kezdeményező banknak a fogadó bank részére átadnia a jogcím- és országkódra vonatkozó információt. Sima inkasszós non-clearing esetén, ha a beszedést kezdeményező és a terhelendő ügyfél is nem rezidens, akkor a beszedő bank az üzenetben a saját jogcímét adja át, amely alapján a terhelést végző bank a nem rezidens ügyfél terhelésekor a beszedő jogcímét adja meg az M02 jelentésben. A pénz indításakor a terhelő bank a beszedő jogcímét adja meg az üzenetben. 4.1.1. A csoportos átutalás/beszedés információ átadási szabályai Csoportos átutalás/beszedés esetén a fizetést kezdeményező banknak a megbízó/beszedést kezdeményező országkódját és a csoportos jogcímet kell átadnia a címzett bank részére. Ezekben az esetekben a fizetési mérleg jogcím átadására szolgáló mező üresen marad. Csoportos átutaláskor az indító bank a tételt M02 jelentésében akkor szerepelteti, ha a megbízó nem rezidens. Nem rezidens kedvezményezett esetén a jogcím értékpapír/partnerbanki, rezidens kedvezményezett esetén érdemi. Amennyiben a kedvezményezettek között rezidensek és nem rezidensek is vannak, akkor a jogcím érdemi.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9665

A címzett bank a kapott országkód és saját ügyfele országkódjának ismeretében dönt arról, hogy kell-e a tételt az M02 jelentésben szerepeltetnie, és ennek érdekében a csoportos jogcímet fizetési mérleg jogcímmé konvertálja. Ha a kezdeményező ügyfél országkódja HU és a címzettek országkódja is mind HU, nincs szükség a csoportos kód konvertálására, mert nem kell M02 jelentést adni, a válasz üzenetben a csoportos kódot kell visszaküldeni. „Nem HU” országkódú kezdeményező ügyfél és „nem HU” országkódú címzettek között a csoportos jogcím helyett partnerbanki vagy értékpapír jogcímet kell alkalmazni a forgalmi jelentésben és beszedés teljesítésekor ezt a jogcímet kell visszaküldeni. Csoportos átutalás esetén, ha a megbízó rezidens és a kedvezményezett(ek) nem rezidens(ek), akkor a kedvezményezett bankjának az elvégzett konvertálás alapján kell az M02 jelentés kiadás (jóváírja a nem rezidens ügyfél számláját) jogcímét megadnia. Ha a megbízó nem rezidens és a kedvezményezett(ek) mind rezidens(ek), akkor a kedvezményezett bankjának nem szükséges konvertálni, mert jelentendő tétel nem keletkezik (nincs jogcímezendő állományváltozás). Csoportos beszedési megbízás esetén, ha a beszedés kezdeményezője rezidens és a címzett(ek) nem rezidens(ek), akkor a címzett bankjának az elvégzett konvertálás alapján kell az M02 jelentés bevétel (terheli a nem rezidens ügyfél számláját) jogcímét megadnia. Ha a beszedés kezdeményezője nem rezidens és a címzett(ek) rezidens(ek), akkor a címzett bankjának nem szükséges konvertálni, mert jelentendő tétel nem keletkezik (nincs jogcímezendő állományváltozás), a válasz üzenetben a csoportos kódot kell visszaküldeni. Csoportos fizetéskor a 12 500 eurónál nem nagyobb értékű tételek esetén is a csoportos jogcímkódokat kell használni a másik hitelintézet munkájának megkönnyítése (nem a fizetési mérleg statisztikai adatszolgáltatás miatt) érdekében. A címzett bank e 12 500 euró alatti tételek esetén maga dönti el, hogy 999. jogcímmé vagy érdemi jogcímmé konvertálja-e a kapott csoportos jogcímet az M02 jelentés elkészítéséhez. 4.2. Csak a GIRO és VIBER üzenetekben alkalmazható „jogcímkódok” 000 kód az átadandó jogcím, amennyiben az utalás a rezidens megbízó és rezidens banknál számlát vezető rezidens kedvezményezett között történik. 99N/(99X) kód küldésére akkor kerülhet sor, ha a tranzakció indításakor a bank valamely rendszere még nem tud jogcímet bekérni, vagy nem rezidens ügyfélnek vezetett loro számláról indított tétel esetén az indító bank nem tudja az utalás jogcímét meghatározni. Ez utóbbi esetekben, ha hó végéig sem sikerül a jogcímet a nem rezidens ügyféltől megtudni, akkor a tétel tisztázása érdekében az indító bank vegye fel a kapcsolatot a kedvezményezett bankjával. Amennyiben az M02 jelentés beküldéséig sem sikerül a jogcímet meghatározni, akkor 923. Bizonytalan jogcímet kell használni. 99N/99X kód alkalmazható a rezidens ügyfélnek vezetett számláról indított tétel esetén, ha az indító bank nem tudja az utalás jogcímét meghatározni, mert az ügyfél elektronikus- vagy postai megbízása érvénytelen jogcímet tartalmaz illetve annak ellenére nem tartalmaz jogcímet, hogy a megbízó és a kedvezményezett közül egyik rezidens, másik nem rezidens. Ilyen esetekben a feladó bank legkésőbb a tárgyhó végét követő 5. munkanapig tisztázza a 99N jogcímen küldött tételeket és értesítse erről a fogadó bankot. Ha a rezidens indító ügyfél bankja utólag nem küld jogcímkódot a 99N/99X üzenetkód helyett, és a kedvezményezett a partner bankban egy vostro bank rezidens ügyfele, akkor a rezidens

9666

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

ügyfél bankja saját fizetési mérlegébe építsen be két rekordot: 1-es tranzakció típuson partner banki jogcímmel, 2-es tranzakció típuson 760 jogcímmel. Ha a rezidens indító ügyfél bankja utólag nem küld jogcímkódot a 99N/99X üzenetkód helyett, és a kedvezményezett a partner bankban egy vostro bank vagy annak nem rezidens ügyfele, akkor a rezidens ügyfél bankja saját fizetési mérlegébe építsen be két rekordot: 1-es tranzakció típuson partner banki jogcímmel, 2-es tranzakció típuson érdemi jogcímmel. Az indító banknak a 99V jogcímet a GIRO vagy VIBER üzenetben akkor kell használnia a nála vezetett vostro számláról indított utaláskor, ha egy másik bank rezidens ügyfelének indított utaláskor nem tudja az érdemi jogcímet megadni. Nem rezidens kedvezményezettnek történő utaláskor partnerbanki jogcímet kell használni.

4.3. A jogcímezési kötelezettség és az információátadás összefüggései 4.3.1. A megbízó és a kedvezményezett ugyanannál a banknál vezetik számláikat A számlavezető bank jogcímez a loro és / vagy vostro számlá(ko)n. A jelentő bank nem rezidens ügyfelével kötött saját ügyleteinél (konverzió, betét), az előbbi számlák mellett a nostro- vagy betétszámlák egyikén is történik jogcímezés. Ezekben az esetekben nem történik GIRO-n / VIBER-en átutalás, tehát információ átadásra sem kerül sor. 4.3.2. A megbízó és a kedvezményezett nem ugyanannál a banknál vezetik számláikat Nem rezidens ügyfél által lororól indított tételek esetén az indító bank jogcímez. Az átadott és jelentett jogcím rezidens kedvezményezett ügyfél esetén érdemi, rezidens kedvezményezett bank esetén érdemi vagy partnerbanki, nem rezidensnek történő utaláskor pedig partnerbanki vagy értékpapír. Amennyiben a jogcím nem ismert, akkor az átadott jogcím loro számla esetén 99N(X), a jelentett a hó közben tisztázott jogcím vagy 923. A fogadó bank a külföldi országkód és érdemi jogcím esetén a saját adatszolgáltatásában abban az esetben nem jelent forgalmat, ha a kedvezményezett ügyfél rezidens vagy maga a bank, és jogcímezendő számlát nem érint. Nem rezidens kedvezményezett ügyfelének történő jóváíráskor a kapott jogcím információ (partnerbanki / 99N / 99X vagy értékpapír) alapján kiadja a partnerbanki vagy értékpapír jogcímet. Kapott nem rezidens országkód és 99N esetében a rezidens kedvezményezett bankjának nincs jogcímezési kötelezettsége, ugyanakkor kapott nem rezidens országkód és partnerbanki jogcím esetén a rezidens jogosult bankja jelezze a küldőnek, hogy ügyfele rezidens, ezért adatszolgáltatásában javítsa a partnerbanki jogcímet. Ha a kedvezményezett maga a fogadó bank és az utalás más jogcímezendő számlát érint (pl. az indító bank nem rezidenssel kötött konverziós ügyletei), akkor a kapott forintot – a 0 egyenlegű technikai forint számlán – konverzió és partnerbanki jogcímmel kell ellátni. A nem rezidens bankok vostro számláiról, ügyfeleik nevében indított tételeknél, ha ismert a tranzakció jogcíme, akkor az indító bank az előző pont alapján jogcímez. Ha a jogcím nem ismert, akkor az indító bank saját jelentésében partnerbanki jogcímet használ. A GIRO-n / VIBER-en átadott külföldi országkóddal és jogcímmel – 99V – jelzi a fogadó banknak, hogy rezidens kedvezményezett esetén ő köteles egy technikai forint számlán nulla egyenleggel két jogcímet – egy érdemit és egy partnerbankit – kiadni. Ha a kedvezményezett nem rezidens, akkor a kapott 99V kód alapján a fogadó banknak csak partnerbanki jogcímet kell kiadnia.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9667

A rezidens ügyfélnek vezetett számláról indított tétel esetén, ha az indító bank nem tudja az utalás jogcímét meghatározni, mert az ügyfél elektronikus- vagy postai megbízása érvénytelen jogcímet tartalmaz, illetve annak ellenére nem tartalmaz jogcímet, hogy a megbízó és a kedvezményezett közül egyik rezidens, másik nem rezidens, a feladó bank legkésőbb a tárgyhó végét követő 5. munkanapig tisztázza a 99N jogcímen küldött tételeket és értesítse erről a fogadó bankot. Az indító banknak (a rezidens ügyfél számlavezetőjének) az érdemi jogcím megállapításakor nem kell M02 adatszolgáltatást benyújtania, csak értesíteni tartozik a kedvezményezett bankját. Ha a rezidens indító ügyfél bankja utólag nem küld jogcímkódot a 99N/99X üzenetkód helyett, és a kedvezményezett a partner bankban egy vostro bank rezidens ügyfele, akkor a rezidens ügyfél bankja saját fizetési mérlegébe építsen be két rekordot: 1-es tranzakció típuson partner banki jogcímmel, 2-es tranzakció típuson 760 jogcímmel. Ha a rezidens indító ügyfél bankja utólag nem küld jogcímkódot a 99N/99X üzenetkód helyett, és a kedvezményezett a partner bankban egy vostro bank vagy annak nem rezidens ügyfele, akkor a rezidens ügyfél bankja saját fizetési mérlegébe építsen be két rekordot: 1-es tranzakció típuson partner banki jogcímmel, 2-es tranzakció típuson érdemi jogcímmel. A nem rezidensek loro-, illetve a nem rezidens bank mint közvetlen kedvezményezett vostro számláira érkező tételek esetén a fogadó bank jogcímez az indító bank által átadott információ alapján. A fogadó bank a kapott Magyarország kód és érdemi jogcím esetén (másik rezidens bank vagy annak rezidens ügyfele küldi a forintot) a saját adatszolgáltatásában érdemi jogcímet használ. Magyarország kód és partnerbanki jogcím esetén (rezidens bank és a fogadó bank nem rezidens ügyfele közti konverziós és betét ügyletek) a fogadó banknak partnerbanki jogcímet kell az M02-ben szerepeltetnie. Külföldi országkód esetén a kapott partnerbanki / 99V vagy értékpapír jogcím alapján jóváíráskor a fogadó bank kiadja a partnerbanki vagy az értékpapír jogcímet. A fogadó bank a nem rezidens bankok vostro számláira érkező azon tételeket is az előzőek szerint jogcímezi, amikor a nem rezidens bank ügyfele a kedvezményezett és a GIRO-ból/VIBER-ből rendelkezésre áll az érdemi jogcím. Ha a GIRO-n /VIBER-en kapott jogcím 99V, vagy 99N/99X és a rezidens indító ügyfél bankja utólag nem küld jogcímkódot, akkor a fogadó banknak jelentésében partnerbanki jogcímet kell szerepeltetni. A loro- és vostro számlákat érintő forint jogcímezés és információ átadás részletes szabályait a következő táblázat tartalmazza.

9668

Forint fizetések jogcímezése

Az indító maga a jelentĝ bank országkód = HU

Jogcím a bank jelentésében: 760

az indító ügyfél nem rezidens, aki saját nevében saját számlája terhére indítja a fizetést (loro számlák, vostro számlákról indított saját ügylet miatti utalás) országkód = az indító nem rezidens ügyfél országkódja

az indító ügyfél nem rezidens bank, aki rezidens vagy nem rezidens ügyfele nevében, de saját számlája terhére indítja a fizetést (vostro számlákról ügyfelek megbízásából indított utalás) országkód = az indító nem rezidens bank országkódja Jogcím a bank jelentésében: számlaáttét

GIRO/VIBER: nincs bankközi tranzakció


Jogcím a bank jelentésében: érdemi

Jogcím a bank jelentésében: számlaáttét



MAGYAR KÖZLÖNY

1. Az indító ügyfél szerint a kedvezményezett rezidens, és olyan külföldi bank ügyfele, amely Mo-on VOSTRO számlát vezet az indító banknál. 2. Az indító ügyfél szerint a kedvezményezett nem rezidens, és olyan külföldi bank ügyfele, amely Mo-on VOSTRO számlát vezet az indító banknál.

Indító ügyfél rezidens országkód = HU

2005/159. szám

Jogcím az indító bank jelentésében: nincs


Jogcím az indító bank jelentésében: érdemi

GIRO/VIBER: 000 GIRO/VIBER: érdemi

az indító ügyfél nem rezidens bank, aki rezidens vagy nem rezidens ügyfele nevében, de saját számlája terhére indítja a fizetést (vostro számlákról ügyfelek megbízásából indított utalás) országkód = az indító nem rezidens bank országkódja Jogcím az indító bank jelentésében: érdemi, 760 vagy ha nem tudja a jogcímet, akkor banki

Jogcím a fogadó bank jelentésében: nincs Jogcím a fogadó bank jelentésében: nincs

GIRO/VIBER: érdemi, 760 vagy ha nem tudja a jogcímet, akkor 99V Jogcím a fogadó bank jelentésében: nincs / 99Vnél érdemi és banki

MAGYAR KÖZLÖNY

3. Az indító ügyfél szerint a kedvezményezett belföldi bank rezidens ügyfele. (Ha a fogadó bank visszajelez, hogy ügyfele nem rezidens, akkor az indító bank tegyen meg minden tŋle elvárhatót az érdemi jogcím beszerzése érdekében.)


2005/159. szám


9669

Jogcím az indító bank jelentésében: ha mindkét banknál jogcímezendŋ típust érint (bankközi és konverziós ügyletek) a) betéti ügyleteknél: banki b) konverziós ügyleteknél banki és 911 GIRO/VIBER: a) és b) banki

az indító ügyfél nem rezidens bank, aki rezidens vagy nem rezidens ügyfele nevében, de saját számlája terhére indítja a fizetést (vostro számlákról ügyfelek megbízásából indított utalás) országkód = az indító nem rezidens bank országkódja Jogcím az indító bank jelentésében: banki, értékpapírügylet esetén érdemi


GIRO/VIBER: banki, 99V vagy értékpapír jogcím Jogcím a fogadó bank jelentésében: banki vagy értékpapír

MAGYAR KÖZLÖNY

4. Az indító ügyfél szerint a kedvezményezett belföldi bank nem rezidens ügyfele.


9670


Jogcím a fogadó bank jelentésében: banki

2005/159. szám



az indító ügyfél nem rezidens bank, aki rezidens vagy nem rezidens ügyfele nevében, de saját számlája terhére indítja a fizetést (vostro számlákról ügyfelek megbízásából indított utalás) országkód = az indító nem rezidens bank országkódja

ha az indító banknál nem érint jogcímezendŋ típus: nincs GIRO/VIBER: érdemi

5. Az indító ügyfél szerint a kedvezményezett rezidens, és olyan külföldi bank ügyfele, amely nem az indító banknál vezet VOSTRO számlát.

Jogcím a fogadó bank jelentésében: érdemi Jogcím az indító bank jelentésében: nincs

Jogcím az indító bank jelentésében: banki (értékpapír ügylet esetén érdemi)

GIRO/VIBER: 760 Jogcím a fogadó bank jelentésében: 760

MAGYAR KÖZLÖNY

Jogcím az indító bank jelentésében:

2005/159. szám


GIRO/VIBER: banki, 99V vagy értékpapír ügylet esetén érdemi Jogcím a fogadó bank jelentésében: banki vagy értékpapír ügylet esetén érdemi

9671

Jogcím az indító bank jelentésében: ha mindkét banknál jogcímezendŋ típust érint (bankközi és konverziós ügyletek) a) betéti ügyleteknél: banki b) konverziós ügyleteknél banki és 911 GIRO/VIBER: a) és b) banki


az indító ügyfél nem rezidens bank, aki rezidens vagy nem rezidens ügyfele nevében, de saját számlája terhére indítja a fizetést (vostro számlákról ügyfelek megbízásából indított utalás) országkód = az indító nem rezidens bank országkódja Jogcím az indító bank jelentésében: banki, értékpapírügylet esetén érdemi GIRO/VIBER: banki, 99V vagy értékpapír Jogcím a fogadó bank jelentésében: banki vagy értékpapír

MAGYAR KÖZLÖNY

6. Az indító ügyfél szerint a kedvezményezett nem rezidens, és olyan külföldi bank ügyfele, amely az indító banknál nem vezet VOSTRO számlát.


9672


Jogcím a fogadó bank jelentésében: banki

2005/159. szám


ha az indító banknál nem érint jogcímezendŋ típust: nincs GIRO/VIBER: érdemi Jogcím a fogadó bank jelentésében: érdemi

az indító ügyfél nem rezidens bank, aki rezidens vagy nem rezidens ügyfele nevében, de saját számlája terhére indítja a fizetést (vostro számlákról ügyfelek megbízásából indított utalás) országkód = az indító nem rezidens bank országkódja

MAGYAR KÖZLÖNY

Jogcím az indító bank jelentésében:


2005/159. szám


9673

HU érdemi + szektorvég

nem-HU érdemi

nem-HU értékpapír „A” véggel/partnerbanki

HU 760 nincs

nincs

érdemi

értékpapír/partnerbanki

Továbbítandó Jelentési kötelezettség (M02)

MAGYAR KÖZLÖNY

HU 760 HU (A rezidens jogosult nem rezidens banknál vezet számlát.) HU 000

9674

A jelentési kötelezettség és a GIRO/VIBER-ben átadandó információk összefüggései az átutalási megbízáson szereplŋ ország- és jogcímkódokkal Megbízás kitöltöttsége Kötelezett/jogosult Kötelezett rezidens/ Kötelezett nem rezidens/ Kötelezett nem rezidens/ rezidens jogosult nem rezidens jogosult rezidens jogosult nem rezidens Jogcím és országkódok Változtatás nélkül Továbbítandó az indító Továbbítandó az indító Továbbítandó az indító helyesen kitöltve továbbítandó az indító országkódja és a jogcím országkódja és a jogcím országkódja és a módosított országkódja és a jogcím az indító szektorkódjával a kedvezményezett jogcím (értékpapír jogcím kiegészítve, amennyiben szektorkódjával kiegészítve, esetén „A” szektor, 000 az ügyfél a 16/2005. MNB ha a kedvezményezett helyett a jogosult ügyfél rendelet szerinti jogcímet szektorkódja nem ismert, rezidens hitelintézetének használja. akkor „A”. kódja) Átutalási megbízáson HU 0001 HU HU érdemi nem-HU nem-HU érdemi HU nem-HU értékpapír / 000 1 nem HU található információ

1

Az ügyfél az országkódok és a jogcím kitöltésére szolgáló mezĘt üresen hagyja, amennyiben jegybanki információs rendszerhez kapcsolódó jogcímezési kötelezettségrĘl szóló 16/2005. (VII.27.) MNB rendelet 3.§ alapján jogcímezési kötelezettsége nem áll fenn.

2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

5. A adatszolgáltatásokban szereplõ összeg adatok pontossága Az adatszolgáltatásokban szereplõ adatokat 3 tizedesjegy pontossággal kell szerepeltetni.


9675

9676


01. Fizetési forgalom

Devizanem: Sorszám

Kör a

Jogcím b

Országkód c

Partner azonosító Ügyfél azonosító d e

Értéknap f

Bevételek g

Adatok: devizában Kiadások h

01 02 04 05 06 07 08 … n

MAGYAR KÖZLÖNY

03

2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9677

MNB adatgyűjtés azonosító: M02

Kitöltési útmutató Fizetési forgalom

I. Általános tudnivalók 1. Az M01 adatszolgáltatás kitöltési útmutató I.1–4. pontjaiban foglaltak a jelen adatszolgáltatás teljesítése során is irányadóak. 2. Fogalmak Jogcím / jogcímcsoport A fizetési mérleg tranzakciók megkülönböztetését biztosító kód és megnevezés, amely egyértelműen jelzi, hogy adott fizetést milyen okból teljesítettek. A „csoport” elnevezés arra utal, hogy az adatszolgáltatás az adott jogcímcsoporton belül minden (A-K) – vagy a jogcím magyarázat szerint meghatározott több – szektorra tartalmazhat forgalmi adatot. Tranzakció Tranzakciónak tekintendő minden olyan üzleti esemény, amelyben valamely gazdasági értéket egy másik gazdasági értékért cserébe adnak, melynek eredményeként a rezidensek és nem rezidensek egymással szembeni követelései és tartozásai megváltoznak, vagy a rezidensek és nem rezidensek között ellenérték szolgáltatása nélkül vagyonátadás megy végbe (folyó-, illetve tőketranszferek). Jelen adatszolgáltatásban – a megfigyelés sajátosságából adódóan – csak a pénzmozgással együtt járó tranzakciók tükröződnek. A forgalmi adatszolgáltatásban tranzakción a statisztikában megfigyelendő, egyedi jellemzőkkel bíró – pl.: kinek a megbízásából, kinek a javára, mikor, milyen devizában, miért történt az utalás – egyetlen jogcímmel ellátott fizetési forgalmi tétel értendő. Fizetési mérlegben megjelenő forgalmak Áruk, szolgáltatások, jövedelmek, tőke- és egyéb vagyoni értékek rezidensek és nem rezidensek közötti áramlásával, illetve azok tulajdonjogának megváltozásával kapcsolatos átutalások és valutapénztári ügyletek. Beszerzési / eladási érték A vásárláskor / eladáskor elért ár, amely felhalmozott kamatot és piaci árváltozásból eredő árfolyamkülönbözetet (együttesen hozamot) is tartalmaz. A jogcímezendő forgalmak A statisztikai megfigyelési rendszer a gazdasági ügylettel járó pénzügyi eszközök / források forgalmából – tehát a pénzmozgásból – értesül a tranzakcióról. A jogcímezendő számlatípusok alá besorolt számlák terhelésekor és jóváírásakor történik a – pénzforgalmat kiváltó ügyletre utaló – jogcím rögzítése.

9678

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

A tranzakció, azaz a jogcímezendő tétel nem mindig azonos a könyvelési tétel kategóriájával. A fizetési forgalmi adatszolgáltatás elkészítéséhez egy (vagy több) könyvelési tételhez kapcsolódóan annyi jogcím kiadására kerül sor, ahány – jogcím kódban megkülönböztetett – gazdasági eseményt a könyvelési tétel(ek) kifejez(nek). A tárgyhóban rögzített, jogcímmel ellátott forgalmak összességét tartalmazza a fizetési forgalmi adatszolgáltatás. A jogcímezendő állományok változásához mindig kapcsolódik jogcímmel ellátott forgalom. A kör kód révén a forgalmi adatok azt is megmutatják, hogy milyen jellegű (100-as, 900-as, vagy függő) számlatípuson történt a forgalom. A forgalom jogcímezése nem függ attól, hogy melyik – 100-as, 900as vagy 803-as típus – állomány forgalmát kell a jogcímmel ellátni. Egy tranzakcióval összefüggésben akár egy, akár két jogcímezendő állományban is változás következhet be. Nem változik jogcímezendő számlatípus állománya, mégis jogcímezni kell a adatszolgáltató nem rezidensekkel kötött konverziós ügyleteinél, ha az elszámolás a jelentő adatszolgáltatónál lévő jogcímezendő számla mellett nem rezidensek más adatszolgáltatónál vezetett forint számláit, vagy más adatszolgáltató külföldön vezetett forint nostro számláit is érinti; a fogadó banknál, ha a küldő bank nem tudja megmondani a vostro számláról indított forint utalás érdemi jogcímét és a kedvezményezett a fogadó adatszolgáltató rezidens ügyfele vagy maga a fogadó bank. A fenti esetekben a adatszolgáltató egy másik rezidens bankkal is elszámolási kapcsolatban áll (attól „külföldi” forintot kap, vagy annak „külföldi” forintot utal). Pl. deviza és forint közti konverzió alkalmával a fizetési forgalmi adatszolgáltatásban ezért forintban a tranzakció lényegét kifejező jogcím mellett egy ezzel ellentétes előjelű, a másik rezidens bankra utaló banki (hitelintézeti) jogcímű forgalmat is jelenteni kell. A két, különböző jogcímmel ellátott és egyenlegében nulla forgalmi tételt a nullás körön kell megadni. Az adatszolgáltató saját konverziós ügyleteinél a konverzió „másik lába” (az ügylethez kapcsolódó harmadik jogcímként) mindig valamely jogcímezendő állomány változásaként jelenik meg. A jogcímezés módszeréből következően fennáll az az összefüggés, hogy a jogcímezendő számlatípusok tárgyhavi összesített állományváltozása és az e típusokon elszámolt fizetési forgalom egyenlege megegyezik. A jogcím kódok tartalma A jogcímeket háromjegyű alfanumerikus karaktersorozattal kell kódolni. A jogcímek és a hozzájuk rendelt kódok csoportosítása a fizetési mérleg sorainak tagolását követi. A rezidensek és nem rezidensek közötti ügyletek jogcímezése az érdemi jogcímek, vagyis az 1–74. jogcímcsoportba tartozó kódok, a 790., 791., és 792. jogcím, valamint a 80–90. és a 82., 92. jogcímcsoport kódok használatát jelenti. A rezidensek vagy a nem rezidensek egymás közötti, így a fizetési mérleg statisztika számára közömbös, de – jogcímezendő állományok változását okozó, ezért mégis – megfigyelendő ügyleteihez kapcsolódnak az ún. technikai vagy semleges jogcímek: 760., 780., 793., a 94–99. (a 999. jogcím kivételével, mivel az érdemi jogcímet helyettesít), amelyek a különböző adatszolgáltatók forgalmi adatszolgáltatásainak konszolidálásához és ellenőrzéséhez szükségesek. A konverziókat a 91., a számlaáttétel tranzakciókat a 93. jogcímcsoporton kell kódolni.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9679

Az állományi kódokkal megegyező jogcímek esetén a jogcím 3. karaktere általában szektort jelöl. A jogcímek esetében a 3. karakter – fő szabályként – azt mutatja, hogy a forgalom következtében mely szektor külfölddel szembeni pozíciója (követelése/tartozása) változik. A 999. A 12 500 eurót meg nem haladó tranzakciók elnevezésű fizetési forgalmi jogcím, amelyen az ezt a jogcímet választó adatszolgáltatók országkód megjelölési kötelezettség nélkül, az érdemi jogcím helyett devizanemenként összevontan jelenthetik ügyfeleik bármely országgal és bármely devizanemben bonyolított fizetéseit. Azok az adatszolgáltatók, akik nem választották az értékhatár alatti tételek általános jogcímezését, az euróban vagy mindazon nemzeti fizetőeszközben teljesített fizetések vonatkozásában, amelyekre kiterjed a a határokon átnyúló, euróban történő fizetésekről szóló, 2001. december 19-i 2001/2560/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletének hatálya, nincs jogcímezési- és jogcím átadási kötelezettségük, míg az összes többi devizanemben ezen összeghatár alatt is kötelezően jogcímezniük kell. 3. A tranzakciós adatszolgáltatás A tranzakciós – azaz fizetésenkénti – adatszolgáltatás az egyedi ügyletekre vonatkozó tételes adatszolgáltatási kötelezettséget jelent, mely számítástechnikailag a rekordszerkezet részletes kitöltöttségével definiálható. A tranzakciós adatszolgáltatás nem terjed ki az adatszolgáltató által végzett valamennyi egyedi ügyletre. A tranzakciós adatszolgáltatás devizanemtől függetlenül az 50 000,– eurót meghaladó alábbi ügyletekre vonatkozik: a) a hitelintézet rezidens ügyfeleinek nem rezidensekkel történő, valamint a rezidens – ügyfél vagy más rezidens – külföldi számláját érintő elszámolásaira, b) a hitelintézet nem rezidens ügyfelei és nem rezidens bankoknak vezetett forintszámlájának forgalmára, c) a hitelintézet – konverzión kívüli – nem rezidensekkel bonyolított saját ügyleteire, d) a konverziókra, e) a hitelintézetek egymás közötti – hitelintézeti – jogcímen elszámolt forgalmára. Nem kell tranzakciós adatszolgáltatást küldeni: a) a valutapénztár készpénz ügyleteiről és a kártyaforgalom jogcímeinél. A 2. a-e) pontokban felsorolt ügyletekre sem vonatkozik a tranzakciós adatszolgáltatási kötelezettség, ha az ügyletnek legalább az egyik lába készpénzben bonyolódott, b) az egyéb állományváltozások és bizonytalan tételek jogcímeinél (921., 922., 923., 929.), a számlaáttétel és egyéb átfutó tételek jogcímeinél (930., 931., 933., a 932. jogcím esetében a függő tétel keletkezésekor), valamint, ha a jogcím 793. Ezekben az esetekben a rekord partner- és ügyfél azonosító, valamint értéknap mezője nem kitöltött. A tételesen jelentett, a 2. a–c) és e) pontokban meghatározott ügyletek esetén, tehát a fizetési forgalom 010. jogcímétől a 92. jogcímcsoportig bezárólag (kivéve a 780., 790., 791., 792., 793., 911., 921– 929. jogcímeket) és a banki (hitelintézeti) jogcímek alkalmazásakor (ide értve a függő számlán rezidens ügyféllel történő végleges elszámolást is) a rekordszerkezet minden mezője kitöltésre kerül. A tranzakciós adatszolgáltatás rekordszerkezetében az egyedi ügyletet azonosító mezők tartalma a következő:

9680

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Partner azonosító: Annak a banknak az egyedi azonosítója vagy a nem rezidens hitelintézet kódja (00000001) kerül a partner mezőbe, amelynek / amelytől az adatszolgáltatást adó hitelintézet a fizetési megbízást adta / kapta, ez pedig a fizetési megbízás (értesítés) fogadója (Receiver), illetve küldője (Sender). Egy átutaláshoz kapcsolódó több megbízás esetén a partner azonosító kitöltésekor csak az ügyfélhez rendelhető megbízást kell figyelembe venni (az MT 100-as megbízás alapján kell a partner azonosítót meghatározni). A külföldre indított / külföldről kapott, rezidens ügyfél által jogcímezett, generált forgalmi rekordban a nem rezidens hitelintézet kódja (00000001). A banki (hitelintézeti) jogcímű generált rekordban a mező nem kitöltött. Ügyfél azonosító: Az ügylet jogcímének meghatározója, az utalás megbízója / kedvezményezettje egységes statisztikai számjelének első nyolc jegye (KSH törzsszám). A háztartások esetén (J szektor) az azonosító 00000004., nem rezidens esetén 00000001. Ez utóbbi alkalmazására csak a nem rezidens, nem-banki ügyfél számlájának forintban történő jóváírása, illetve terhelése esetén és csak forint deviza esetén kerülhet sor. Forint tételek esetén is a tranzakcióban érintett rezidens ügyfél kódját kell megadni az alábbi jogcímcsoportoknál: 46., 48., 66., 82, 92. Amennyiben az adatszolgáltató egyben saját nem rezidens ügyfelének az üzleti partnere is – 2. c) szerinti tranzakciók –, úgy az ügyfél azonosító – forint és bármely deviza esetén is –az adatszolgáltató saját törzsszáma. Ha a végső kedvezményezett hitelintézet – a 2. e) szerinti tranzakciók esetén –, az üzletkötéssel vagy elszámolási viszonnyal érintett másik bank azonosítója. A külföldre indított / külföldről kapott, rezidens ügyfél által jogcímezett, generált forgalmi rekordban a rezidens ügyfél törzsszáma. A banki (hitelintézeti) jogcímű generált rekordban a másik hitelintézet törzsszáma. Értéknap: A nostron / loron vagy függő számlán történt jóváírás / terhelés értéknapja. A tételesen jelentett 2. d) pont szerinti üzleti események – konverziók – jogcímeinél, azaz két jogcímezendő számla esetén az „Értéknap” és a „Partner azonosító” mindig kitöltött. Az „Ügyfél azonosító” nem kitöltendő. A tranzakciós adatszolgáltatás rekordszerkezetében a mezők tartalma a következő: Partner azonosító: A nem rezidens ügyfélhez rendelhető – 116 – számlatípuson, illetve ennek hiányában azon a számlatípuson, amellyel kapcsolatban van megbízás, a 4. pontban leírt szabályt kell alkalmazni („1.” rekord). A másik számlatípus tekintetében a partner azonosító mezőben a jóváírást, illetve terhelést végző, vagy a jóváírással illetve terheléssel érintett hitelintézetet kell szerepeltetni („2.” rekord) A függő számlával összefüggésben csak a függő tétel megszűnéséről kell tranzakciós adatszolgáltatást küldeni, és csak akkor, ha a függő elszámolást okozó üzleti események a 2. pontban megfogalmazott ügyletek körébe tartoznak.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9681

Függő tétel nem rezidenssel történő elszámolásakor – a 932., illetve 911. jogcímet kell alkalmazni – a partner azonosító kitöltése az 5. pontban leírt szabályok szerint alakul, az ügyfél azonosító nincs kitöltve. Függő tétel rezidenssel történő elszámolása esetén érdemi jogcímet kell használni, így mind a partner, mind az ügyfél azonosító a 4. pontban leírt szabályok szerint töltendő ki. A tranzakciókat is tartalmazó adatszolgáltatás két módon adható meg. Arról, hogy a adatszolgáltató melyik megoldást alkalmazza, az első adatszolgáltatás beküldésekor kell nyilatkozni. II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja Tartalmi és formai követelmények 1. Bevétel és kiadás értelmezése A fizetési forgalomban tartozik tételként könyvelt összegek mindig bevétel, a követel oldalon szereplő összegek mindig kiadás forgalmat jelentenek, függetlenül attól, hogy eszköz vagy forrás számlát érintenek-e. Ennek következtében a fizetési forgalom egyenlegeinek devizanemenként meg kell egyezniük a jogcímezendő állományok egyenlegének havi változásaival. 2. Stornó tétel jelölése Rosszul kiadott jogcím javításakor, vagy ha az adott jogcím használatára vonatkozó előírások bevétel vagy kiadás stornó tétel alkalmazását követelik meg, akkor az adatszolgáltatásban a bevétel vagy kiadás érték elé negatív előjelet kell tenni. 3. Kör A kör kód megmutatja, hogy az adott forgalom mely állománycsoportba tartozó jogcímezendő számlán jelent meg. Egy fizetési forgalmi tranzakció az adatszolgáltató külfölddel szembeni (100-as típus és 0-ás kör), belfölddel szembeni (900-as típus és 7-es kör), vagy függő számláinak (803-as típus és 5-ös kör) állományában okozhat változást. A jogcímeket a jogcím magyarázatában leírt üzletesemény alapján a forint-, deviza- és valutaforgalomra egységesen kell alkalmazni. A valuta- és a vostro számla miatti „0” egyenlegű forgalmakat is a 0-ás körön kell jelenteni. 4. Országbontás A 010, 140., 250. jogcímeknél, a 760., 780., 790., 791., 793., 911., 921., 922., 923., 929., 930., 931., 932., 933., 999., a rezidens hitelintézetek jogcímeinél, valamint a 150. , 151.. és 160., 161. jogcímen elszámolt valutaforgalom esetén az országkódot nem kell megadni. 5. A jogcímezés speciális esetei 5.1. Függő elszámolások Függő számla alkalmazására akkor kerül sor, ha a hitelintézet nem tud elszámolni a kedvezményezettel, mert vagy az ügyfél, vagy a számlavezető bank nem ismert. Itt jelenik meg a bankra intézvényezett csekkek fedezeteként érkezett összeg is. A nem rezidens ügyféllel kapcsolatos elszámolások is a függő

9682

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

számlán jelennek meg, ha az ügylet nostron és a nem rezidens számláján elszámolt tételeinek értéknapja különböző hónapra esik. Nem tekintendők függő számlának a hitelintézetek technikai, átvezetési vagy egyébként függő számlának elnevezett számlái, ha tartalmilag nem felelnek meg a 803-as számlatípus szerinti besorolásnak. Függő tétel keletkezésekor a jogcímezéssel érintett mindkét számlán (803 és 100-as / 900-as típus) a 932. Függő elszámolások fizetési mérleg jogcímet kell alkalmazni. A függő tétel a – lehetőség szerint még a tárgyhónapban végrehajtott – végleges elszámolás során kapja meg a tranzakcióra jellemző jogcímet. A végleges elszámolás lehetséges esetei és az alkalmazható jogcímek: A jogcímezendő állo803 mány típusa Lehetséges esetek Végleges elszámolás nem rezidens ügyféllel, azonos devizanemben Végleges elszámolás nem rezidens ügyféllel, eltérő devizanemben Végleges elszámolás rezidens ügyféllel Továbbutalás másik banknak 900-as típuson Továbbutalás másik banknak 100-as típuson

100

900

932

932

–––

911

911

–––

érdemi

–––

–––

932

–––

932

932

932

–––

A 932-es jogcím kizárólag a fentebb felsorolt esetekben alkalmazható, és a jogcímen egyenleg csak jutalék felszámítása miatt keletkezhet. Forintban függő forgalom kizárólag a nem rezidens ügyfél forintszámlájának terhelésével összefüggésben keletkezhet, amennyiben a nem rezidens a hónap utolsó, vagy utolsó előtti napján kíván forintszámlája terhére devizaátutalást kezdeményezni, és a kedvezményezett jóváírása, illetőleg a nostro számla forgalma csak a következő hónapban jelentkezik. 5.2. A számlaáttétel jogcímei (93-as jogcímcsoport) Minden olyan tranzakciót, amelynek bankon belüli elszámolása azonos devizanemben – ide nem értve a valuta / deviza konverziót – egyidejűleg két jogcímezendő számlatípuson történik, e jogcímeken kell elszámolni. A jogcímcsoport jogcímein mindkét típuson csak azonos összegek kerülhetnek elszámolásra.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9683

A két jogcímezendő állomány csoportja, illetve a tranzakció tartalma alapján a kódolás az alábbi szerint történik: Jogcímezendő állománycsoport 100-100

Jogcím (mindkét számlatípuson) 930

Az ügylet tartalma Számlaáttétel külföldi számlák között: bankon átfutó tétel nem rezidensek közötti elszámolás betétkihelyezés és – elfogadás betét és folyószámlák közötti átvezetés

100-900

931

Számlaáttétel külföldi és belföldi nostro/loro számla között

900-900

933

Számlaáttétel belföldi számlák között bankon átfutó tétel

100-803

932

Függő tétel keletkezése

900-803

932

Függő tétel keletkezése

803-100

932

Függő tétel megszüntetéséhez kapcsolódó számlaáttétel: végleges elszámolás nem rezidens ügyféllel azonos devizanemben továbbutalás a végleges elszámolást végző banknak külföldi nostron

803-900

932

Függő tétel megszüntetéséhez kapcsolódó számlaáttétel: továbbutalás a végleges elszámolást végző banknak belföldi nostron végleges elszámolás nem rezidens ügyféllel

5.3. Jutalék elszámolása A banki jutalék elszámolásánál háromféle eset különböztetendő meg: a) saját rezidens ügyfél részére végzett átutalás miatti jutalék terhelés, b) saját nem rezidens ügyfél részére végzett átutalás miatti jutalék terhelés, c) a bankon csupán keresztülfutó tétel miatt felszámított jutalék. Az a) esetben a jutalékkal nem csökkentett összeg jelenik meg a fizetési forgalomban a külföldi vagy belföldi nostro számlán (mely a tranzakció elszámolása során az ügyfél számlájának ellenszámlája). A b) esetben a nem rezidens által fizetett jutalék a 220. Pénzügyi szolgáltatások jogcímen szerepel a fizetési forgalomban.

9684

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

A c) esetben ha a jutalékot a kedvezményezett viseli, a felszámított jutalék a tétel elszámolásával egyidejűleg a 793. Rezidenseknek felszámított jutalék, vagy a 220. Pénzügyi szolgáltatások jogcímen bevételként jelenik meg. Ha a rezidens vagy nem rezidens megbízó vállalta a – később felszámított – jutalék megfizetését, azt szintén a 793. Rezidenseknek felszámított jutalék, vagy 220. Pénzügyi szolgáltatások jogcímen kell elszámolni, azonban ekkor a számlaáttét jogcímen – mivel ez az adatszolgáltatónál sem számlaáttétként jelenik meg – egyenleg nem keletkezhet. 5.4. Konverziók Konverziós ügyletnek a hitelintézet nem rezidens – saját, vagy más bank – ügyfele részére végzett, valamint nem rezidens hitelintézetekkel kötött deviza-deviza, forint-deviza, valuta-valuta, forint-valuta és valuta-deviza átváltásai tekintendők. Forint-deviza és forint-valuta átváltáskor a forint készpénzt érintő tranzakciókat nem konverzióként kell jelenteni. (Részletesen lásd a Pénztári tranzakciók résznél.) A hitelintézetek nem rezidensekkel kapcsolatos, azonos és különböző devizákat érintő valuta-deviza konverziói esetében (nem rezidens számlatulajdonosok javára / terhére történő valuta be-, illetve kifizetések és az azokkal kapcsolatos deviza elszámolások, valamint a külföldre történő valuta kiküldések, illetve onnan érkező ellátmányok valuta-, deviza elszámolásoknál) a jogcímezés független attól, hogy a deviza / valuta elszámolása 100-as vagy 900-as típuson valósul meg. A deviza nostron / forint loron (vostron) megjelenő deviza-forint átváltásoknál is 911-es jogcím használandó. Ha a valuta kiküldés / beérkezés elszámolása és a deviza jóváírása / terhelése nem ugyanabban a hónapban történik meg, akkor a tárgyhó végéig le nem zárt – ún. valuta ki- és beszállítási számlákon nyilvántartott – tételeket a rövid lejáratú egyéb követelések, illetve tartozások között kell szerepeltetni. A rezidens hitelintézettel kötött ügylet esetén a konverziós jogcím nem alkalmazható. Ebben az esetben – két devizát érintő ügyletnél mindkét (100-as vagy 900-as) típuson, deviza-forint ügyletnél csak a jogcímezendő devizaszámlán – az ügyletben részt vevő másik bank jogcímét kell megadni. Rezidens ügyfél részére végzett deviza-deviza átváltások nem részei a fizetési mérleg adatszolgáltatásoknak. Rezidens vagy nem rezidens ügyfél részére végzett valuta-valuta váltás, valamint nem rezidens számlájának terhelésével / jóváírásával együtt járó valuta kifizetés / befizetés esetén is konverziós jogcím használandó. Konverzióként az azonnali ügyletek jelentendők. Azonnali ügyletről akkor lehet beszélni, ha az ügylet az üzletkötést követő legkorábbi időpontban teljesítésbe megy, azaz adott értéknapra az üzletkötés napjánál későbbi időpontban már nem – vagy csak plusz költségek ellenében – lehet üzletet kötni. A legkorábbi teljesítés értéknapja ügyletenként más és más, továbbá az értéknapot a hétvégék és bankszünnapok is befolyásolják. Az O/N és a T/N swapokat a fizetési mérleg adatszolgáltatásokban (M01, M02) derivatív ügyletként kell kezelni. Az O/N és T/N swap ügyletek határidős lábát azért kell határidős ügyletekkel azonos módon jogcímezni és hó végén fennálló állományát kiértékelni – annak ellenére, hogy a spot lejárati intervallumon belül vannak –, mert az előre megállapodott árfolyamon visszaváltott O/N vagy T/N ügylet eredménye nem egyezik meg a T+2 időpontban kötött konverzió eredményével. A második spot ügylet tükrözheti pl. a adatszolgáltató pozíciójával kapcsolatos időközben megváltozott preferenciáját is, míg a swap ügyleteknél – legyenek akármilyen rövidek – nem ez a helyzet. A bankok a swap ügyleteket inkább (deviza vagy forint) finanszírozásra használják, a spot ügyleteket pedig pozíció nyitásra vagy zárásra.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9685

Az értékpapír ügyletekkel összefüggő átváltások esetében külön kiemelést érdemel, hogy az értékpapír adás vételének prompt jellege önmagában nem határozza meg a konverzió spot, avagy határidős jellegét. Rezidens nem-hitelintézeti ügyfelek nem rezidens bankkal kötött konverziós ügyleteit a 66. Egyéb rövid követelések jogcímcsoport jogcímein, a nem rezidens anyavállalattal vagy elszámolóközponttal kötött átváltásokat a 92. jogcímcsoport jogcímein, a nem rezidens leányvállalatokkal kapcsolatos átváltásokat pedig a 82. jogcímcsoport jogcímein kell jelenteni. 5.5. Pénztári tranzakciók A pénzváltás, azaz valuta-forint készpénz konverzió esetében a tranzakció jogcímét (az átváltás okát) az ügyféltől kapott információ alapján kell jelenteni (a nem rezidens milyen célból vált valutát forintra vagy milyen ügyletből származó forintot vált át valutára, illetve a rezidens mire kívánja költeni a forintért vásárolt valutát vagy milyen ügyletből származik a forintra váltott valutája). A jogcím az adatszolgáltató valutakészletének változását magyarázza. Amennyiben a valutakészlet változása nem rezidens és nem rezidens közötti tranzakcióhoz kapcsolódik, úgy az adatszolgáltató csak az ügyfél rezidens vagy nem rezidens státuszára utaló jogcímet ad ki. Rezidens ügyfél esetén 790. Rezidensek pénzváltásai, nem rezidens ügyfél esetében a 791. Nem rezidensek pénzváltásai jogcím használandó. Amennyiben a pénztárban pénzváltáskor megjelenő ügyfélről nem dönthető el, hogy rezidens vagy nem rezidens, akkor a 160. jogcímet kell alkalmazni. A pénzváltó ügynök valuta be- és kiszállításakor a 780. Nem-hitelintézeti átváltóhelyek valutaelszámolásai rezidens hitelintézetekkel jogcímet kell alkalmazni. A pénzváltó ügynöknek átadott valuta állományokat az adatszolgáltató saját valutakészletében nem szerepeltetheti, mivel ezek állományokat és a részletes forgalmakat a pénzváltó jelenti az M16-os adatszolgáltatásban. Valuta másik valutára történő átváltásakor – az ügyfél státuszától függetlenül –, valamint nem rezidens számláját érintő valuta-befizetés, illetve számláról történő valuta-felvétel (kifizetés) esetében a spot és valuta-deviza konverzióknál írtaknak megfelelően (lásd előző 4. pont) a 911. jogcím alkalmazandó. Rezidens számlájának jóváírásával / terhelésével járó valuta-befizetés / kifizetés esetén a valuta – forint váltás szabályai szerint kell eljárni (a valuta eredetére / felhasználási céljára utaló érdemi jogcím, vagy a rezidens státuszra utaló jogcím használandó). Számlára történő forint-befizetés / számláról történő forint felvétel csak akkor jogcímezendő, ha a számlatulajdonos nem rezidens. A jogcímről, azaz a tranzakció okáról a nem rezidens ügyfél nyilatkozik. Rezidens és nem rezidens közötti ügyletnél érdemi, nem rezidensek közötti ügylet esetén 792. Nem rezidensek számláinak forint készpénzforgalma jogcím alkalmazandó. 5.6. A banki (hitelintézeti) jogcímek használata Két rezidens hitelintézet egymással kötött devizaügyletének (pl. belföldi bankhoz történő kihelyezés és hitelfelvétel, valamint ezek kamatai; deviza-deviza, valuta-deviza, valuta-forint, deviza-forint konverzió, rezidenseknek nyújtott konzorciális hitellel kapcsolatos követelés adás-vétel; rezidens hitelintézet által külföldön kibocsátott kötvények adás-vétele) elszámolása esetén – függetlenül attól, hogy az elszámolás 100-as vagy 900-as típuson történik – mindig a másik hitelintézet jogcímét kell alkalmazni. A loro – vagy adott esetben technikai – forint számlán kell – az ügyletben résztvevő mindkét hitelintézetnek – a banki (hitelintézeti) jogcímet alkalmazni, ha valamely hitelintézet egy másik rezidens hitelintézet nem rezidens ügyfele részére átváltott forintot a nem rezidens számlavezető bankjának átutalja.

9686

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

A rezidens gazdasági szereplők egymás között lebonyolított devizaforgalma, valamint nem rezidensek egymás közötti forint átutalásai, továbbá a külföldről érkező forint továbbutalások, valamint a külföldre indított forint fedezet küldése és fogadása is hitelintézeti jogcímeken jelentendők. A banki (hitelintézeti) jogcímek forgalma nem változtatja meg a nemzetgazdaság külfölddel szembeni pozícióját, mivel az egyik banknál nő, a másik banknál csökken a külfölddel szembeni követelés / tartozás állomány. A banki (hitelintézeti) jogcímeken jelentett forgalom egyenlege ezért nemzetgazdasági szinten zérus. 5.7. A pénzváltó ügynökökkel történő elszámolás A 780. A pénzváltó ügynökök valuta elszámolásai rezidens hitelintézetekkel jogcím a rezidens hitelintézet és ügynöke(i) között lebonyolított forgalom nyomon követését biztosítja. A 780-as jogcímen közölt bevétel és kiadás adatokat az ügynökök szerint megbontva kell jelenteni. A fizetési forgalom átváltóhelyek szerinti részletezése az „Ügyfél azonosító” mezőnek kitöltésével történik. Az ügynökök saját adatszolgáltatásukban a hitelintézetre való utalással közlik a hitelintézetekkel bonyolított valutaforgalmukat, így a jogcím egyenlege nemzetgazdasági szinten nulla. 5.8. A bankkártya forgalom elszámolása A bankkártya forgalom elszámolása során az adatszolgáltató tárgyhavi M02 adatszolgáltatásában a külföldi kártyaközponttal szemben 150. Üzleti idegenforgalom és/vagy 160. Magán idegenforgalom jogcímen jelentett nettó terheléseket és/vagy jóváírásokat kell megbontani a külföldi kibocsátású kártyák magyarországi használata miatti bevételekre, illetve a magyar kibocsátású kártyák külföldi használata miatti kiadásokra. Az egyéb tételeket pl. charge-back nem kell elkülöníteni. Technikai megvalósítása a jogcímjavításhoz hasonló módon történik, az eredeti jogcímforgalom törlésével és az új jogcím megadásával. Az M02 adatszolgáltatásban jelentett eredeti (150. és/vagy 160. jogcímek) jogcímforgalmat stornó tételként (eredeti bevétel forgalom helyett bevétel stornó, eredeti kiadás helyett kiadás stornó) eredeti devizanem, kör és országkód szerint bontva kell átforgatni 151. Üzleti kártyaforgalom, illetve 161. Lakossági kártyaforgalom jogcímekre. A kártyaforgalmat nem kell üzleti és lakossági kártya szerint bontani, a 151. jogcímet azaz adatszolgáltató használja, aki a nettó forgalmat 150. jogcímkódon számolja el, a 161.-et pedig az, aki a 160. kódon. A külföldi kibocsátású kártyák magyarországi illetve a magyar kibocsátású kártyák külföldi használata miatti bruttó terhelések és jóváírások adatszolgáltatása történhet az eredeti havi nettó forgalmak devizanemében vagy forintban az eredeti körön. Az alkalmazandó jogcímek 151. Üzleti kártyaforgalom, illetve 161. Lakossági kártyaforgalom lehetnek. A bontáskor tranzakciós tételt nem kell jelenteni, az országkód kitöltése nem kötelező. Amennyiben a bontás a nettó elszámolás devizanemében történik, akkor a bevételek és kiadások havi szinten devizanemenként összevont egyenlegének meg kell egyeznie az eredetileg jelentett nettó bevétellel és/vagy kiadással. Forintban történő bontás esetén a bruttó bevételeket és kiadásokat a bank forint jóváírásai és -terhelései szerint kell jelenteni. III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó előírások A beküldés módja: GiroXMail A beküldés formája: MNB szabványos (text) fájl Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

2005/159. szám


Export – import ügyletekkel kapcsolatos kereskedelmi követelések és tartozások forgalma

01. Követelések alakulása Devizanem:

Adatok: devizában Áruforgalom miatt Számlatípus

01

Halasztott fizetés

02

61C

03

62C

Export (követelés nŋ) a

Import (követelés csökken) b

Kiadás (követelés nŋ) c

Bevétel (követelés csökken) d

02. Tartozások alakulása

Devizanem:

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

Pénzforgalom miatt

Adatok: devizában

Áruforgalom miatt Sorszám

Számlatípus

01 02 03

Halasztott fizetés 67C 68C

Export (tartozás csökken) a

Import (tartozás nŋ) b

Pénzforgalom miatt Kiadás (tartozás csökken) c

Bevétel (tartozás nŋ) d

9687

9688

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyûjtés azonosító: M03

Kitöltési útmutató Export-import ügyletekkel kapcsolatos kereskedelmi követelések és tartozások forgalma

I. Általános tudnivalók 1. Az M01 adatszolgáltatás kitöltési útmutatójának I. 1–4., valamint az M02 adatszolgáltatás I.2. pontjában foglaltak a jelen adatszolgáltatás teljesítése során is irányadóak. 2. A 01-es táblában a rezidensek áruexportjához kapcsolódó, a bank által leszámítolt, megvásárolt, vagy egyéb módon a könyveibe került kereskedelmi követelések havi forgalmát kell közölni devizanemenként, számlatípusonként. A jelentõ hitelintézet nyilvántartásában szereplõ kereskedelmi követelések és tartozások – hosszú – 1 éven túli – eredeti lejáratúak, és – rövid – 1 évnél nem hosszabb – eredeti lejáratúak lehetnek. 3. A 02-es táblában az adatszolgáltatók könyveiben szereplõ rezidensek áruimportja miatt keletkezett, halasztott fizetéssel járó kereskedelmi tartozások havi forgalmát kell közölni devizanemenként, számlatípusonként. A jelentõ hitelintézet nyilvántartásában szereplõ kereskedelmi követelések és tartozások – hosszú – 1 éven túli – eredeti lejáratúak, és – rövid – 1 évnél nem hosszabb – eredeti lejáratúak lehetnek. 4. Az adatszolgáltatásban megfigyelendõ események a) A 01-es táblában jelentendõk a kereskedelmi követelések keletkezésével (kereskedelmi hitel nyújtása) és azok megszûnésével (az adós teljesítése) összefüggõ gazdasági események. Az adatszolgáltatásban szereplõ eseményeket aszerint kell megbontani, hogy a követelések keletkezését, illetve azok megszûnését áru vagy pénzmozgás eredményezte-e. Kereskedelmi követelés keletkezik (követelés nõ): – export (reexport) áru kiszállítással és az export okmányok leszámítolásával. Kereskedelmi követelés megszûnik (követelés csökken): – az exportált áru pénzbeni kiegyenlítésével. A szerzõdéstõl való elállás miatti követelés megszûnését (az import elõleget visszautalják) stornó tételként – negatív elõjellel – a követelés keletkezésének nyilvántartására szolgáló oszlopban kell jelenteni. b) A 02-es táblában a kereskedelmi tartozások keletkezésével (kereskedelmi hitel igénybevétele) és a tartozások kiegyenlítésével összefüggõ gazdasági események szerepelnek. Kereskedelmi tartozás keletkezik (tartozás nõ): – import beszállítással. Kereskedelmi tartozás megszûnik (tartozás csökken): – az import áru pénzbeni kiegyenlítésével.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 1. Technikai forgalom A szerzõdés nem- vagy hibás teljesítésébõl adódó állományt módosító technikai forgalmat (pl. nem fizetik ki a behozott / kivitt árut, típusváltozások) függetlenül attól, hogy az a tárgyévre vagy az azt megelõzõ idõszakra vonatkozik, az M05 Egyéb állományváltozások adatszolgáltatásban kell közölni.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9689

2. Összefüggések a nyilvántartási számlák forgalma és a jogcímeken megjelenõ forgalom között A halasztott fizetésekkel kapcsolatos pénzmozgások a fizetési forgalmi adatszolgáltatásban (M02) a 61C., 62C., 67C és 68C jogcímeken – melyek a kereskedelmi hitelek lejárat és szektor szerinti bontását tükrözik – jelennek meg. Ha a forgalom és az állomány nyilvántartási devizaneme eltér egymástól, akkor az M03 adatszolgáltatásban a pénzforgalmi adatokat az állomány devizanemében kell megadni. Az ezen és következõ pontban megfogalmazott összefüggések a fenti esetben forintra átszámolva teljesülnek. a) Követelések alakulása A kereskedelmi hitel követelések megszûnésénél a 61C és 62C jogcímeken megjelenõ bevételek értéke nem lehet kevesebb, mint a forgalmi tábla ugyanazon számlatípushoz tartozó sorában a pénzforgalmi bevétel oszlopban feltüntetett érték. b) Tartozások alakulása A kereskedelmi hitel tartozások megszûnésénél a 67C és 68C jogcímeken megjelenõ kiadások értéke nem lehet kevesebb, mint a forgalmi tábla ugyanazon számlatípusához tartozó sorában a pénzforgalmi kiadás oszlopban feltüntetett érték. 3. Összefüggés a nyilvántartási számlák állománya és forgalma között A megfigyelt állományok hó végi záró értéke és az elõzõ havi záró értéke különbségének meg kell egyeznie a forgalmi adatszolgáltatásban az adott állományra vonatkozó sorban megjelenõ áru- és pénzforgalmi adatok, valamint a technikai változásként jelentett adatok egyenlegével.


9690

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


01. Egyéb állományváltozások Adatok: devizában

Sorszám

Devizanem

Számlatípus

a

b

Állományváltozás kódja c

Növekedés

Csökkenés

d

e

01 02 03 04 05 06 … n

02. Elhatárolt kamat, értékvesztés és értékelési különbözet Adatok: devizában

Sorszám 01 02 03 04 05 06 … n

Devizanem

Számlatípus

Állományváltozás kódja

Növekedés

Csökkenés

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9691


Kitöltési útmutató Egyéb állományváltozások I. Általános tudnivalók 1. Az M01 adatszolgáltatás kitöltési útmutatójának I.1–4. pontjában foglaltak a jelen adatszolgáltatás teljesítése során is irányadóak. 2. Az adatszolgáltatás tartalma 2.1. Az M05 adatszolgáltatás 01-es táblája tartalmazza a megfigyelt állományokban a tárgyidõszakban bekövetkezett, vagy az adatszolgáltató tudomására jutott – részben reálfolyamatokon kívüli elszámolások okozta – azon változásokat, melyek magyarázata a tárgyhavi forgalommal nem lehetséges. Ezek a következõk: – az export-import ügyletekkel kapcsolatos követeléseket és tartozásokat érintõ technikai forgalmak, – követelés leírás, tartozás elengedés, valutapénztári eltérés, – a befektetések eladásakor megjelenõ árfolyamnyereség vagy -veszteség, – az elõzõ idõszakokat érintõ elszámolások, vagy a nyilvántartási devizanem megváltozása miatti állomány módosítás, – követelés / tartozás átruházás miatti szektorváltás, – kamattõkésítés miatti állomány növekedés, – a nem jogcímezendõ állományokat érintõ forint forgalom miatti állományváltozások Az adatszolgáltatás mind jogcímezendõ, mind nem jogcímezendõ állományok egyéb változásakor kitöltendõ. A jogcímezendõ állományokhoz kapcsolódó – forgalmi rekordként is jelentendõ – egyéb állományváltozásnak meg kell egyeznie az M02 Fizetési forgalom adatszolgáltatásban ugyanazon jogcímen (921, 929) szereplõ adatokkal. 2.2. Az M05 adatszolgáltatás 02-es táblája szolgál az állományokról szóló egyéb információk közlésére, mint amilyen: – az utolsó kamatfizetés óta elhatárolt (felhalmozott) kamat (925), – a követelések nettó beszerzési értékének és kamat nélkül számított piaci értékének különbözete (922). A hó végén nyilvántartott kamatozó állományokra az utolsó – esetleg hónapokkal korábbi – kamatfizetés óta elhatárolt kamatot kell jelenteni. A kamatot állományt növelõ tételként kell feltüntetni. Elhatárolt kamatot azokra a számlatípusokra kell jelenteni, amelyekre vonatkozóan a bank azt könyveiben nyilvántartja. Értékvesztést / értékelési különbözetet azokra a követeléstípusokra kell jelenteni, amelyekre vonatkozóan a bank azt könyveiben nyilvántartja.


9692

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: M06 Éven túli lejáratú tartozások esedékesség szerinti bontása 01. Felvett kölcsönök, egyéb tartozások és nem-rezidensek betétei után fennálló tartozások esedékesség szerinti bontása

Devizanem:

Sorszám 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 … nn

Adatok: devizában

Lejárat Lejárt 2006. I. 2006. II. 2006. III. 2006. IV. 2007. I. 2007. II. 2007. III. 2007. IV. 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 ... Utolsó év

Kölcsön tartozások 69C. típus a

Egyéb tartozások 71C. típus b

Betétek 182. típus c

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9693


02. Hitel tartozást megtestesítŋ portfólió befektetések esedékesség szerinti bontása Devizanem: Sorszám 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 … nn


Tartozás 56C. típus a

9694

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


03. Kereskedelmi tartozások esedékesség szerinti bontása

Devizanem:

Adatok: devizában

Sorszám

Lejárat

67C a

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 … nn

Lejárt 2006. I. 2006. II. 2006. III. 2006. IV. 2007. I. 2007. II. 2007. III. 2007. IV. 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 ... Utolsó év

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9695


Kitöltési útmutató Éven túli lejáratú tartozások esedékesség szerinti bontása

I. Általános tudnivalók 1. Az M01 adatszolgáltatás kitöltési útmutatójának I.1–4. pontjában foglaltak a jelen adatszolgáltatás teljesítése során is irányadóak. 2. Fogalmak Futamidõ (lejárat) Az értékpapír kibocsátása, illetve a hitel vagy a betét elsõ igénybevétele / kihelyezése és szerzõdés szerinti utolsó törlesztése / lejárata között eltelt idõ(tartam). Futamidõ szerint megkülönböztetendõ az egy évnél hosszabb (hosszú), és egy éves vagy annál rövidebb (rövid) hitelek / betétek csoportja. A követeléseket és tartozásokat az eredeti – tehát nem a még hátralévõ – lejáratuk szerint kell besorolni. A hitelkeret megállapodásoknál a futamidõt nem a keretszerzõdés lejárata szerint, hanem a hitelkeret megállapodás alapján igénybevett / nyújtott források egyedi sajátosságainak megfelelõen kell megadni. 3. Az adatszolgáltatásban megfigyelendõ állományok Az adatszolgáltatás az egy éven túli lejárattal rendelkezõ állományok esedékességének megfigyelésére szolgál. Az állományok a következõk lehetnek: – felvett hitelek és betétek (01-es tábla), – kötvények (02-es tábla), – kereskedelmi tartozások (03-as tábla). A rezidenseknek nyújtott konzorciális hitelek esedékességi bontása az M07 Rezidensek által felvett konzorciális hitelek esedékesség szerinti bontása adatszolgáltatásban szerepel. 4. Futamidõ szerinti nyilvántartás A megfigyelendõ állományokat végig az eredeti lejáratnak megfelelõ futamidõ szerinti számlatípuson kell nyilvántartani. Amennyiben egy éven túli lejáratú hitel törlesztése több részletben történik, a mindenkori esedékes részlet továbbra is megtartja az éven túli jelleget. (A hitelt nem szabad rövid lejáratúvá átminõsíteni, amikor a hátralévõ lejárat 1 év alá csökken.) Ha a vonatkozó törlesztõterv még nem áll rendelkezésre, akkor átmenetileg becsült lejáratot kell közölni. 5. Lejárat A lejárat hónapját csak a vonatkozási idõszak évére és az azt követõ évre kell megadni. Ez alól kivétel a decemberre vonatkozó adatszolgáltatás, ekkor a lejárat hónapját a vonatkozási idõszakot követõ második évre is meg kell adni. 6. Összefüggés az állomány és az esedékességi bontás között A tárgyhavi záró állományként jelentett adatnak devizanemenként és számlatípusonként meg kell egyeznie az esedékességi adatszolgáltatásban feltüntetett adatok összegével.


9696

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: M07 Konzorciális hitelek esedékesség szerinti bontása 01. Rezidens által nem-rezidens szervezésében nyújtott hitelek esedékesség szerinti bontása Devizanem:

Sorszám 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 … nn

Adatok: devizában


88A típus a

… …

88I típus h

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9697


02. Nem-rezidens által rezidens szervezésében nyújtott hitelek esedékesség szerinti bontása Devizanem:

Adatok: devizában

Sorszám

Lejárat

698. típus a

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 … nn

Lejárt 2006. I. 2006. II. 2006. III. 2006. IV. 2007. I. 2007. II. 2007. III. 2007. IV. 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 ... Utolsó év

MAGYAR KÖZLÖNY

9698

2005/159. szám


Kitöltési útmutató Rezidensek által felvett konzorciális hitelek esedékesség szerinti bontása I. Általános tudnivalók 1. Az M01 adatszolgáltatás kitöltési útmutatójának I.1–4. pontjában, valamint az M06 adatszolgáltatás I.2. pontjában foglaltak a jelen adatszolgáltatás teljesítése során is irányadóak. 2. Az adatszolgáltatásban megfigyelendõ adatok A 01-es táblát a nem rezidens fizetõ ügynök által folyósított konzorciális hitelnyújtásban résztvevõ rezidens hitelintézeteknek kell kitölteniük a rezidensekkel szemben fennálló követeléseik (88. számlatípus-csoport) esedékességérõl. Az esedékességi tábla összesen sorainak rendre meg kell egyezniük az M08 adatszolgáltatás 01-es táblájának megfelelõ záró állományaival. A 02-es táblát a fizetõ ügynök rezidens hitelintézetnek kell kitöltenie, a hitel nem rezidens által biztosított részének (698-as típus) esedékességérõl. Az esedékességi tábla összesen sorának meg kell egyeznie az M08 adatszolgáltatás 02-es táblájának záró állományával. A táblákban az adatokat névértéken, devizanemenként és számlatípusonként részletezve, az esedékes összegeket a törlesztési terv szerint év, hónap bontásban kell megadni. A hitel és a hitel igénybevevõjének azonosító adatát nem kell az adatszolgáltatásben feltüntetni, az esedékességi bontást sem kell egyedi hitelenként megadni. 3. Lejárat A lejárat hónapját csak a vonatkozási idõszak évére és az azt követõ évre kell megadni. Ez alól kivétel a decemberre vonatkozó adatszolgáltatás, ekkor a lejárat hónapját a vonatkozási idõszakot követõ második évre is meg kell adni. 4. Összefüggés az állomány és az esedékességi bontás között A tárgyhavi záró állományként jelentett adatnak devizanemenként és számlatípusonként meg kell egyeznie az esedékességi adatszolgáltatásban feltüntetett adatok összegével.


2005/159. szám


Konzorciális hitelek hó végi állománya és havi forgalma 01. Rezidens által nem-rezidens szervezésében nyújtott hitelek hó végi állománya és havi forgalma Devizanem:

Adatok: devizában A hitel azonosító adata

Sorszám

02 03 04 05 06 07 08

Kamatozás Kódja b

Kamatfelár c

vevŋ kódja d

Növekedés Számlatípus

Hitelnyújtás

e

f

Csökkenés

Követelés vásárlás Eladó kódja g

Összeg h

Igénybevevŋ törlesztése i

Követelés eladás Vásárló kódja j

Összeg k

Záró állomány l

MAGYAR KÖZLÖNY

01

Végsŋ lejárat a

Igénybe-

… n

9699

9700


02. Nem-rezidens által rezidens hitelintézet szervezésében rezidensnek nyújtott hitelek hó végi állománya és havi forgalma Devizanem:

Adatok: devizában A hitel azonosító adata

Sorszám

Végsŋ lejárat a

02 03 04 05 06 07 08

Kódja b

Kamatfelár c

Növekedés

vevŋ

Számla-

kódja

típus

d

e

Hitelnyújtás f

Csökkenés

Eladás nem-rezidensnek Eladó kódja g

Összeg h

Igénybevevŋ törlesztése i

Vásárlás nem-rezidenstŋl Vásárló kódja j

Összeg k

Záró állomány

l

MAGYAR KÖZLÖNY

01

Kamatozás

Igénybe-

… n

2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9701


Kitöltési útmutató Rezidensek által felvett konzorciális hitelek hó végi állománya és havi forgalma

I. Általános tudnivalók 1. Az M01 adatszolgáltatás kitöltési útmutatójának I. 1–4., valamint az M02 adatszolgáltatás I.2. pontjában foglaltak a jelen adatszolgáltatás teljesítése során is irányadóak. 2. Az adatszolgáltatásban megfigyelendõ adatok Az adatszolgáltatás a rezidensek részére szervezett konzorciális hitelnyújtás adatait tartalmazza. Az ügyletek a konzorcium szervezõje, illetve a fizetõ ügynök – továbbiakban fizetõ ügynök – rezidens vagy nem rezidens státusza alapján két csoportra bonthatók. A 01-es táblát a nem rezidens fizetõ ügynök által bonyolított konzorciumban résztvevõ rezidens hitelintézeteknek kell kitölteniük a – bármely szektorba (kivéve J és K szektorokat) tartozó – rezidensekkel szemben fennálló követeléseik tárgyhavi forgalmáról és záró állományáról. A táblában a 88. számlatípus- és jogcímcsoport adatai szerepelnek. Az utolsó jegyet az igénybevevõ szektora határozza meg. Mind a hitelnyújtással, mind a hitellel kapcsolatos követelések megvásárlásával, illetve eladásával összefüggõ állományi és forgalmi adatokat jelenteni kell. Ha a konzorcium szervezõje nem rezidens, de a fizetõ ügynök egy rezidens hitelintézet és a hitelfelvevõ is rezidens, akkor ezt az esetet a 02-es táblán kell jelenteni. A 02-es táblát a konzorciumban fizetõ ügynökként eljáró rezidens hitelintézetnek kell kitöltenie. A tábla a rezidensek részére nyújtott hitel nem rezidens által biztosított részének megfigyelésére szolgál, amely nem rezidens által történt hitelnyújtással és / vagy rezidensi rész nem rezidens által történt megvásárlásával keletkezhet. A táblában a 698. típus és jogcím adatai jelentendõk. A táblában a nem rezidenssel szembeni tartozás állományát és forgalmát kell közölni. Ezt a táblát kell használni akkor is, ha a hitelintézet rezidens ügyfelének nyújtott hitelét nem rezidens anya- vagy testvérbankjának adja át vagy veszi vissza. A rezidens hitelnyújtó és a fizetõ ügynök közötti pénzforgalom az M08-as adatszolgáltatásban nem szerepelhet, e forgalmat a rezidens hitelintézetek egymás közötti ügyleteire vonatkozó általános elvek (banki jogcímek használata) szerint kell kezelni. A táblában hitelenként kell az adatokat névértéken, devizanemenként részletezve megadni. (Névérték alatt az eredeti – a hitelszerzõdésben szereplõ – konzorciumi részesedés összegét kell érteni.) Mindkét táblában a hitel azonosító adatát, így a végsõ lejáratot (év, hónap, nap) és a kamatozást fel kell tüntetni. A kamatozás jelölése két rovat alkalmazásával történik. Az elsõben a kamatozás típusát (pl. fix, LIBOR-hoz kötött), a másodikban az ehhez viszonyított kamatfelárat (fix kamat esetén magát a kamatot) kell megadni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 1. Igénybevevõ kódja A hitelt igénybevevõ rezidensek egységes statisztikai számjelének (KSH törzsszám) elsõ 8 jegye. (A vállalkozó kódját a hitelszerzõdés alapján kell megadni.) 2. A hitellel kapcsolatos lehetséges tranzakciók A 01-es táblában jelentendõ hitelek állománya változhat: – új konzorciális hitel nyújtásával, – a konzorciumban résztvevõ rezidens vagy nem rezidens hitelintézet követelésének megvásárlásával, – a konzorciális hitellel kapcsolatos követelés eladásával, – a konzorciális hitelnek az igénybevevõ által történõ törlesztésével. A táblában meg kell adni az adatszolgáltató konzorciális hitellel kapcsolatos követelés állományában bekövetkezett tárgyhavi változást növekedés / csökkenés (ezen belül nyújtás-vásárlás, illetve törlesztés-eladás) részletezésben, valamint a követelés tárgyhavi záró állományát. A vásárláshoz és eladáshoz kapcsolódóan fel kell tüntetni azt a hitelintézetet, amelytõl a vásárlás, illetve amelynek az eladás történt. (Rezidens hitelintézet esetén a hitelintézet 8-jegyû kódját, nem rezidens esetén a „00000001” kódot kell megadni.)

9702

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

A 02-es táblában jelentendõ – rezidensek által felvett – hitelek állománya változhat: – új konzorciális hitel nyújtásával (nem rezidenstõl származó rész), – rezidens követelésének nem rezidens részére történõ eladásával, – a konzorciumban résztvevõ nem rezidens követelésének rezidens általi megvásárlásával, – a konzorciális hitelnek az igénybevevõ által (nem rezidens részére) történõ törlesztésével. A hitelnyújtás oszlopban a konzorciumban résztvevõ nem rezidens részesedését kell szerepeltetni. (Ebben az oszlopban csak a hitel folyósításakor jelenhet meg adat.) A táblában a hitel nem rezidens által nyújtott részében bekövetkezett változás forgalmi adatait, valamint a nem rezidensi rész záró állományát kell szerepeltetni. A konzorciumban résztvevõ rezidensi részesedés nem rezidensnek történõ eladásakor a megfelelõ forgalmi adat kitöltésével egyidejûleg az eladó rezidens egységes statisztikai számjelének elsõ 8 jegyét (KSH törzsszám) is fel kell tüntetni (az eladó kódja rovatban). Az igénybevevõ törlesztése oszlopban az esedékes törlesztõrészletnek a belföldi fizetõ ügynök által nem rezidensek részére átutalt részét kell megjeleníteni. A konzorciumban lévõ nem rezidensi részesedés rezidens általi megvásárlása esetén a megfelelõ forgalmi adat kitöltésével egyidejûleg a vásárló rezidens egységes statisztikai számjelének elsõ 8 jegyét (KSH törzsszám) is fel kell tüntetni (a vásárló kódja rovatban). A 01-es táblától eltérõen e táblában a rezidensi részesedés másik rezidens részére történõ eladása / vétele nem szerepelhet. 3. Összefüggések a fizetési mérleg jogcímekkel A 01-es táblában szereplõ hitelnyújtás összegét az M02-es adatszolgáltatásban az 88. jogcímcsoport jogcímein bevétel stornóként, a hitel igénybevevõjének törlesztésébõl származó bevételt kiadás stornóként kell elszámolni. Nem rezidenstõl történt követelés vásárlás elszámolása kiadásként, eladás elszámolása bevételként történik. A névérték és a tényleges beszerzési / eladási érték közötti különbözet kamatrészét a 90. jogcímcsoport fizetési mérleg jogcímeinek kiadás oldalán, az árfolyam tartalmú különbséget pedig a 89. jogcímcsoport jogcímein kell jelenteni. Rezidensektõl történt vásárlás esetén az elszámolás egy összegben, banki jogcímeken történik. A 02-es táblában szereplõ, nem rezidens hitelnyújtótól érkezõ összeget a 698. jogcímen bevételként, a törlesztés nem rezidensnek történõ átutalását a 698. jogcímen kiadásként kell az M02 Fizetési forgalom adatszolgáltatásban elszámolni. A szervezõ és a konzorcium rezidens tagjai, valamint a szervezõ és a hitel igénybevevõje közötti átutalások banki jogcímen jelennek meg. A fizetõ ügynök bank fizetési forgalmi adatszolgáltatása nem tartalmazza a hitelnyújtásból eredõ követelések rezidens és nem rezidens közti adásvételének forgalmát. Ez utóbbi esemény a követelést nem rezidenstõl megvásárló, illetve annak eladó rezidens hitelintézet M02-es adatszolgáltatásában szerepel. A névérték 698-as, a névérték és a tényleges beszerzési (eladási) érték közötti különbözet kamatrésze a 90. jogcímcsoport jogcímein kiadás oldalra, az árfolyam tartalmú különbség pedig a 699. jogcímre kerül. A kamatfizetés elszámolása a hitelrész elszámolásához hasonlóan történik. A szervezõ és a konzorcium rezidens tagjai, valamint a szervezõ és a hitel igénybevevõje közötti átutalások banki jogcímen jelennek meg. A nem rezidens tag részére történõ kamat utalása 90. jogcímcsoport jogcímein történik. 4. Összefüggések a forgalom és az állományváltozás között Az M08-as adatszolgáltatáson belül a 698 számlatípus és a 88-as számlatípus-csoport tárgyhó végi záró állománya és elõzõ havi záró állománya közötti különbségnek devizanemenként és hitelenként meg kell egyeznie a tárgyhavi állománynövekedésbõl, csökkenésbõl és az egyéb állományváltozásból származó nettó forgalommal. Ha a forgalom és az állomány nyilvántartási devizaneme eltér egymástól, akkor a forgalmi adatokat is az állomány devizanemében kell megadni. Ezekben az esetekben a megfogalmazott összefüggések forintra átszámolva teljesülnek, az M02-es adatszolgáltatásban azonban a forgalom tényleges devizanemét kell megadni. A rezidens hitelintézetek belföldi fizetõ ügynökön keresztül nyújtott konzorciális hitele nem rezidenstõl származó részének állományváltozása (698-as számlatípus) nemzetgazdasági szinten megegyezik a megfelelõ 698-as jogcím forgalom egyenlegével.


2005/159. szám


01. Rezidensek által külföldön kibocsátott, visszavásárolt kötvények hó végi állománya és havi forgalma

Adatok: devizában

Sorszám

A kötvény azonosító adata Kamatozás Végsŋ lejárat Kódja Kamatfelár a

02 03 04 05 06 07 08 …

c

d

Záró állomány l

MAGYAR KÖZLÖNY

01

b

Kibocsátó kódja

Növekedés Csökkenés Devizanem- SzámlaKötvényvásárlás Kötvényértékesítés Törlesztés kód típus Eladó bank Névértéke Vásárló bank Névértéke kódja kódja g h i j e f k

nn

9703

MAGYAR KÖZLÖNY

9704

2005/159. szám

MNB adatgyûjtés azonosító: M09 Kitöltési útmutató Rezidensek által külföldön kibocsátott, visszavásárolt kötvények hó végi állománya és havi forgalma

I. Általános tudnivalók 1. Az M01 adatszolgáltatás kitöltési útmutatójának I. 1–4., valamint az M02 adatszolgáltatás I.2. pontjában foglaltak a jelen adatszolgáltatás teljesítése során is irányadóak. 2. Az adatszolgáltatásban megfigyelendõ adatok A adatszolgáltatás az MNB, MÁK és a hitelintézetek külföldön kibocsátott kötvényének megvételével, illetve újraértékesítésével kapcsolatos adatokat tartalmazza (85B, 85C, 85G). Az adatokat devizanemenkénti részletezésben kell összeállítani. A adatszolgáltatásban a kötvény azonosító adatát, így a végsõ lejáratot (év, hónap, nap) és a kamatozást fel kell tüntetni. A kamatozás jelölése két rovat alkalmazásával történik. Az elsõben a kamatozás típusát (pl. fix, LIBOR-hoz kötött), a másodikban az ehhez viszonyított kamatfelárat (fix kamat esetén magát a kamatot) kell megadni. Példák: Tényleges kamat Kamatozás Kamat felár típusa Évi 8% fix kamat 1 8.000 LIBOR+1,25% 2 1.250 LUXIBOR-0,5% 6 -0.500

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 1. Kibocsátó kódja A kötvényt kibocsátó rezidens egységes statisztikai számjelének elsõ 8 jegye (KSH törzsszám). 2. A kötvénnyel kapcsolatos lehetséges tranzakciók Az adatszolgáltatásban megfigyelt kötvények állományában növekedés kötvényvásárlás (akár kibocsátáskor, akár késõbb a másodlagos piacon), csökkenés pedig kötvény eladás és törlesztés miatt lehetséges. Vásárlás és eladás esetén fel kell tüntetni annak a rezidensnek a (8-jegyû) kódját, amellyel az üzletkötés történt (nem rezidens esetében a kód „00000001”), valamint a vásárolt / eladott kötvény névértékét. (A kibocsátáskor történõ vásárlást nem rezidenstõl történõ vásárlásként kell jelenteni.) A törlesztés rovatban az esedékességkor a jelentõ hitelintézet részére átutalt ellenértéket kell – névértéken – szerepeltetni. (Saját kötvény visszavásárlása esetén ez az esedékességkor átutalt ellenértéknek a visszavásárolt kötvényekre esõ része.) A kötvények állományának tárgyhó végi állapot szerinti összegét névértéken kell jelenteni. 3. Összefüggések a fizetési mérleg jogcímekkel Nem rezidenstõl történt vásárlás esetén az összes vásárlás névértékét a fizetési forgalmi adatszolgáltatásban – a kötvény kibocsátójától függõen – a 85. jogcímcsoport megfelelõ jogcímén kiadásként kell közölni. Nem rezidensnek történt értékesítés esetén az összes értékesítés névértékének a fizetési forgalmi adatszolgáltatásban a 85. jogcímcsoport megfelelõ jogcímén közölt bevétel adattal kell megegyeznie. A névérték és a tényleges beszerzési / eladási érték közötti különbözet kamatrésze a 36. jogcímcsoport – kötvény kibocsátója szektorának megfelelõ – jogcímein kiadásként / kiadás stornóként, az árfolyam tartalmú különbség pedig a 86. jogcímcsoport jogcímein szerepel. A kötvény törlesztését a kötvényt birtokló hitelintézet fizetési forgalmi adatszolgáltatásában kiadás stornóként kell elszámolni. Rezidens hitelintézettõl történt vásárlás esetén az elszámolás banki jogcímeken történik. A kötvényállományban bekövetkezõ mozgások nemcsak a 85., hanem a 86. számlatípus-csoport típusainak egyenlegét is változtatják.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9705

4. Összefüggés a forgalom és az állományváltozás között A 85. számlatípus-csoport típusainak tárgyhó végi záró állománya és elõzõ havi záró állománya közötti különbségnek devizanemenként, kötvényenként meg kell egyeznie a vásárlásból, értékesítésbõl, törlesztésbõl és az egyéb állományváltozásból származó nettó forgalommal. Ha a forgalom és az állomány nyilvántartási devizaneme eltér egymástól, akkor a forgalmi adatokat az M09-es adatszolgáltatásban az állomány devizanemében, az M02-es adatszolgáltatásban azonban a forgalom tényleges devizanemében kell megadni. Ezekben az esetekben a megfogalmazott összefüggések forintra átszámolva teljesülnek.


9706


A 923-as jogcímen jelentett adatok tartalmi magyarázata 01. Bevétel Adatok: egész devizában / valutában

Sorszám

Devizanem a

Összeg b

A tranzakció rövid leírása c

01 02 … n 02. Kiadás Adatok: egész devizában / valutában

Sorszám 01

Devizanem a

Összeg b


MAGYAR KÖZLÖNY

03

02 03 … n

2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9707

MNB adatgyûjtés azonosító: M13 Kitöltési útmutató A 923-as jogcímen jelentett adatok tartalmi magyarázata

I. Általános tudnivalók 1. Az M01 adatszolgáltatás kitöltési útmutatójának I.1–4., valamint az M02 adatszolgáltatás I.2. pontjában foglaltak a jelen adatszolgáltatás teljesítése során is irányadóak. 2. Az M13-as adatszolgáltatás a folyó fizetési forgalomban (M02-es adatszolgáltatás) 923. Bizonytalan tételek jogcímen jelentett tranzakció szöveges magyarázatára szolgál. Az M13-as adatszolgáltatás szolgál az e rendelet 3. sz. mellékletének 4.1.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben (Teljes jogcímlista) nem nevesített – ezért tipikusnak, és a rendes banküzem szerinti mûködés részének nem tekinthetõ – üzleti események jelentésére. Különösen ilyennek tekinthetõk a bank által tévedésbõl végrehajtott utalások, a nostro bank téves, többszörös, vagy jogcím nélküli terhelései, illetve a fenti események késõbbi idõszakokban bekövetkezõ korrekciója. 923. jogcím és M13 adatszolgáltatás használatos abban az esetben is, ha a megbízó / kedvezményezett ismert ugyan, de az érdemi jogcím átmenetileg – a szükséges információk hiányában – nem állapítható meg. Amennyiben a jogcím végleges meghatározása a tárgyhónap lezárásáig nem adható meg, akkor a visszamenõleges javításokat csak az 50,000 eurót meghaladó tételek esetén kell elvégezni.


9708


Jelentés a pénzváltók valutaállományáról és -forgalmáról 01.tábla: Nyitókészlet és valutabevételek - valutakiadások és zárókészlet Pénzváltás miatti valutabevétel

Pénzváltás miatti valutakiadás

Sor- Valutanem Nyitókészlet Valutavásárlás Valutavásárlás Valutabevétel Valutabevétel hitelintézettŋl külföldi belföldi valuta szám (ISO Kód) természetes természetes konverzió személytŋl személytŋl miatt a USD

02

CHF

03

CAD

....

.…

....

....

....

....

....

....

....

....

....

....

....

....

....

....

....

....

nn

…

c

d

e

f

g

Valutaeladás Valutaeladás Valutakiadás Valutakiadás Egyéb valuta Záróállomány hitelintézetnek kiadás valuta külföldi belföldi természetes természetes konverzió miatt személynek személynek h

i

j

k

l

m

MAGYAR KÖZLÖNY

01

b

Egyéb valutabevétel

2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9709


Jelentés a pénzváltók valutaállományáról és -forgalmáról

Hitelintézet neve: ........................................................

02. tábla: Hitelintézetekkel kapcsolatos forgalom részletezése Sorszám

Valutanem

Hitelintézettŋl megvásárolt valuta

Hitelintézetnek beszállított valuta

a

b

c

01

USD

02

CHF

03

CAD

04

GBP

05

EUR

..

..

..

..

..

..

..

..

..

..

..

..

..

..

nn

...

9710


Jelentés a pénzváltók valutaállományáról és -forgalmáról

c


2005/159. szám

04. tábla: A 01. tábla „l” oszlopában jelentett adatok tartalmi magyarázata Sor- ValutaÖsszeg szám nem a b 02 03 04 05 .. .. .. .. .. .. nn

A tranzakció rövid leírása

MAGYAR KÖZLÖNY

03. tábla: A 01. tábla „g” oszlopában jelentett adatok tartalmi magyarázata Sor- ValutaÖsszeg nem szám a b 01 USD 02 CHF 03 CAD 04 GBP 05 EUR .. .. .. .. .. .. nn

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9711

MNB adatgyûjtés azonosító: M16 Kitöltési útmutató Adatszolgáltatás a pénzváltók valutaállományáról és -forgalmáról

I. Általános tudnivalók 1. Az adatszolgáltatásban az adatszolgáltató által jegyzett összes külföldi valuta nyitó- és zárókészletét, bevételi és kiadási forgalmát, valamint egyéb tájékoztató adatokat kell közölni valutanemenként, egész valutaértékben. 2. Az adatszolgáltatással együtt e rendelet 2. mellékletének D. A nem elektronikusan küldött adatszolgáltatások kísérõlevele pontjában szereplõ kitöltött táblát is be kell nyújtani. 3. Ha az adatszolgáltató több irodával rendelkezik, akkor is csak egy adatszolgáltatást kell beküldenie, és az adatszolgáltatásnak az adatszolgáltató irodáinak összesített adatát kell tartalmaznia. 4. A adatszolgáltatásokat akkor is be kell küldeni, ha tényleges forgalom vagy állományváltozás a tárgyidõszakban nem következett be (nemleges adatszolgáltatás).

II. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: postai úton A beküldés formája: papír Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Statisztikai fõosztály adatbefogadó- és elõkészítõ osztály

9712


A hitelintézetek GIRO-üzenetben továbbított hibás kódjai

Vonatkozási idŋszak Adatok: darab

Sorszám

GIRO kód a

Üres b

Hibás jogcím Hibás jogcím c

Üres d

Hibás országkód Hibás országkód e

Összes tranzakció f

01

03 04 05 06 07 08 …

MAGYAR KÖZLÖNY

02

nn

2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9713

MNB adatgyûjtés azonosító: M61 Kitöltési útmutató A hitelintézetek GIRO üzenetben továbbított hibás kódjai

I. Általános tudnivalók 1. Az adatszolgáltatás a GIRO Rt. által a BKR-ben elszámolt / feldolgozott minden tranzakció ellenõrzése alapján hitelintézetenként mutatja a hibásan használt ország- és jogcímkódok darabszámát, továbbá az összes tranzakció darabszámát. 2. GIRO kód Az információt átadó hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet, illetve a MÁK GIRO kódja. 3. Jogcímkód A GIRO elszámolás forgalomban a fizetés kezdeményezõje által, a fizetés tartalmára vonatkozó információt nyújtó kód. A hatályos jogcímkódokat az e rendelet 3. mellékletének 4.1.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. Az MNB az egyes jogcímkódok változása esetén a naprakész jogcímtáblát átadja a GIRO Rt. részére, s ezzel páthuzamosan honlapján a klíringtagok részére is elérhetõvé teszi. A csoportos jogcímkódokat a GIRO Rt. tartja karban. Különös szabályok: A jogcímkód nem ellenõrzendõ, ha a csoportos B4 jogcímkód kitöltött (vagyis a 007-01 csoportos átutalás kezdeményezés, és a 094-00 beszedés kezdeményezés tranzakciók esetében, amelynek helyes kitöltését az elszámolómû ellenõrzi). A jogcímkód hibás, ha az a GIRO üzenetben átadható jogcímek között nem szerepel. A jogcímkód üres, ha a jogcímkód mezõ nem vagy csak részben kitöltött. 4. Országkód A fizetés kezdeményezõje országának ISO kódja, vagy az országcsoport vagy a nemzetközi szervezet kódja. Az MNB az egyes országkódok változása esetén a naprakész jogcímtáblát átadja a GIRO Rt. részére, s ezzel párhuzamosan a klíringtagok részére is elérhetõvé teszi. Különös szabályok: Az országkód nem ellenõrzendõ, ha a jogcímkód 999. Az országkód hibás, ha az a GIRO üzenetben átadható országkódok között nem szerepel. A hibás országkód üres, ha az országkód mezõ nem vagy csak részben kitöltött. 5. Összes tranzakciók A tárgyhónap folyamán küldött, és a GIRO Rt. által befogadott összes GIRO üzenet darabszáma.


9714


A nem rezidens ügyfelek értékpapírszámláin teljesített „Free of payment” (FOP) ügyletek

Sorszám

Transzfer dátuma

Ügylet típusa (DF/RF)

Transzferált értékpapír ISIN-je

Nem rezidens ügyfél neve

Az ügylet másik szereplŋjének törzsszáma

a

b

c

d

e

Az ügylet másik Az ügylet másik szereplŋjének szereplŋjének letétkezelŋje (törzsszám) neve f

g

Az ügylet másik szereplŋjének letétkezelŋje (megnevezés)

Megfigyelési egység (deviza ISO kód, vagy db)

Értékpapír állomány névértéken, illetve darabban

h

i

j

MAGYAR KÖZLÖNY 2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9715


Kitöltési útmutató A nem-rezidens ügyfelek értékpapírszámláin teljesített „Free of payment” (FOP) ügyletek

I. Általános tudnivalók Az adatszolgáltatási kötelezettségrõl az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja A táblát ügyletenként kell kitölteni. Az egyes oszlopok tartalma: a) A transzfer értéknapja. b) Az ügylet típus kódja. A nem rezidens számlájáról indított, pénzmozgással nem járó transzfer esetén: DF (delivery free), a nem rezidens részére érkezõ, pénzmozgással nem járó transzfer esetén: RF (receive free). c) A transzferált értékpapír ISIN kódja. d) A FOP ügyletben érintett nem-rezidens értékpapírszámla-tulajdonos ügyfél megnevezése. e) Az ügylet másik szereplõjének törzsszáma. Ha a másik szereplõ nem rezidens: 00000001, ha a háztartások szektorba tartozó rezidens: 00000004, egyéb rezidens szereplõ esetén annak 8 jegyû KSH törzsszáma. f) Az ügylet másik szereplõjének neve. Amennyiben a d oszlopban említett ügyfél saját számlái közötti ügyletekrõl van szó, akkor a mezõ tartalma azonos a d-vel. g) Az ügylet másik szereplõjének letétkezelõje (törzsszám). Amennyiben a letétkezelõ nem-rezidens 00000001-t kell megadni. h) Az ügylet másik szereplõjének letétkezelõje (megnevezése), ahonnét vagy ahová a transzferált papír jött/ment. A másik letétkezelõ lehet maga az adatszolgáltató, másik rezidens hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, vagy nem-rezidens letétkezelõ. i) Megfigyelési egység (deviza ISO kód, vagy db). Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok esetén a DB kódjelet (darab), hitelviszonyt megtestesítõ papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódját tartalmazza. j) Értékpapír állomány névértéken, illetve darabban. A tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint kell a táblában szerepeltetni, míg a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok névértéken kerülnek az adatszolgáltatásba ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában.

III. A jelentés beküldésének módja A beküldés módja: GiroXMail A beküldés formája: szabványos text fájl Az adatszolgáltatás címzettje: Statisztikai fõosztály, Adatbefogadó- és ellenõrzési osztály

9716


Konzorciális hitelnyújtásban való részvétel bejelentése 01. Rezidensnek nyújtott rezidens szervezésť konzorciális hitelnyújtásban való részvétel bejelentése

A hitel azonosító adata Sorszám

Devizanem a

02 03 04 05 06 07 08

Kamatozás kódja c

kamatfelár d

A hitelmegállapodás teljes összege

A jelentŋ által nyújtott hitel összege

A lehívás értéknapja

A jelentŋ részvételi státusza

e

f

g

h

i

MAGYAR KÖZLÖNY

01

Végsŋ lejárat b

Az igénybevevŋ kódja

… n

2005/159. szám

2005/159. szám


Konzorciális hitelnyújtásban való részvétel bejelentése 02. Rezidensnek nyújtott nem rezidens szervezésť konzorciális hitelnyújtásban való részvétel bejelentése

A hitel azonosító adata Sorszám

Devizanem a

02 03 04 05 06 07 08

kódja c

kamatfelár d






e

f

g

h

i

MAGYAR KÖZLÖNY

01

Végsŋ lejárat b

Kamatozás

… n

9717

9718


Konzorciális hitelnyújtásban való részvétel bejelentése 03. Nem rezidensnek nyújtott konzorciális hitelnyújtásban való részvétel bejelentése

A hitel azonosító adata Devizanem Sorszám

01 02 03 04 05 06 07 08 … n

kódja c

Kamatozás kamatfelár d





e

f

g

h

i

MAGYAR KÖZLÖNY

a

Végsŋ lejárat b


2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9719


Kitöltési útmutató Konzorciális hitelnyújtásban történõ részvétel bejelentése

I. Általános tudnivalók 1. Az adatszolgáltatást a rezidensek vagy nem rezidensek részére szervezett konzorciális hitelnyújtásban szervezõként, fizetõ ügynökként vagy részt vevõként szereplõ hitelintézetnek kell a hitelmegállapodás aláírása után teljesítenie. A rezidens szervezésû hiteleknél a csak részt vevõ státuszú hitelintézeteknek nem kell az adatszolgáltatást teljesíteniük. Elnevezéstõl függetlenül (syndicated loan, club deal, loan participation stb.) konzorciális hitelnek kell tekinteni a bankok egy csoportja által a hitelfelvevõ részére nyújtott hiteleket. 2. Az adatszolgáltatás 3 táblából áll. A 01. tábla a rezidensnek rezidens szervezésében nyújtott, a 02. tábla a rezidensnek nem rezidens szervezésében nyújtott, a 03. tábla pedig a nem rezidenseknek nyújtott konzorciális hitelnyújtás bejelentésére szolgál. A 01. táblát abban az esetben is ki kell tölteni, ha a hitelnyújtók között nem rezidens résztvevõ nem található.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja A hitel azonosító adatai a) Devizanem: A hitelszerzõdés devizaneme. b) Végsõ lejárat: A hitel szerzõdés szerinti végsõ visszafizetési határideje: ééhhnn formátumban. c) Kamatozás kódja: E rendelet 3. mellékletének 4.3. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott kód. d) Kamat/kamatfelár: Fix kamatozás esetén a kamatláb mértéke vagy az adott kamatozási típushoz rendelt kamatfelár. e) Az igénybevevõ kódja: A hitel rezidens igénybevevõjének törzsszáma vagy nem rezidens igénybevevõ esetén: 00000001. f) A hitelszerzõdés teljes összege: A konzorcium és a hitelfelvevõ által aláírt hitelszerzõdésben szereplõ összeg. g) A jelentõ által nyújtott hitel összege: Az adatszolgáltató által a hitelszerzõdésben vállalt összeg. h) A lehívás értéknapja: A hitel elsõ lehívásának (várható) értéknapja. i) Nem rezidens hitelnyújtó(k) részvétele: A 01. tábla esetén a rezidens szervezõnek (fizetõ ügynöknek) a nem rezidens hitelezõ(k) által nyújtott összeget kell megadnia, a többi esetben nem kitöltendõ. j) A jelentõ részvételi státusza: részt vevõ, szervezõ, fizetõ ügynök. Részt vevõ státusz esetén elõfordulhat, hogy az adatszolgáltató az f) és h) pontokat nem tudja kitölteni.

III. A jelentés beküldésének módja A beküldés módja: GiroXMail A beküldés formája: szabványos text fájl Az adatszolgáltatás címzettje: Statisztikai fõosztály, Adatbefogadó- és ellenõrzési osztály

9720

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: P01

Bankjegy- és érmeállomány jelentés

Sorszám 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17

Megnevezés: Bankjegy / Érme-CímletVáltozat B-20000 B-10000 B-5000-U B-5000 B-2000 B-1000-U B-1000 B-500-U B-500 B-200 E-100 E-50 E-20 E-10 E-5 E-2 E-1

Darab a

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9721

MNB adatgyûjtés azonosító: P01

Kitöltési útmutató Bankjegy- és érmeállomány jelentés

I. Általános tudnivalók A „B” és „E” jelzés bankjegyet, illetve érmét jelent, az „U” jelzés pedig az új bankjegyeket jelöli. A B-5000-U megnevezésû sorban az 1999. után kibocsátott 5000 forintos bankjegyeket, a B-5000 megnevezésû sorban pedig az 1999. elõtt kibocsátott 5000 forintos bankjegyeket kell jelenteni.

II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja a) Az adatokat teljes darabszámban kell megadni. b) Bankjegyek és érmék csomagolási egységei 1. Bankjegyek: 1 köteg bankjegy 1 csomag bankjegy 1 köteg bankjegy

1000 darab 100 darab 10 csomag

1 tétel érme 1 burkolózsákban

1 érmezsák érme 10 darab érmezsák van

2. Érmék:

darab

Csomagolási egység 1 tétel 1 burkolózsák

100 200 2000

1 doboz 1 papírzacskó

200 20

50 200 200 0 500 20


20 250 2500 500 25

Érme 10 250 250 0 500 25

5 500 500 0 500 50

2 500 500 0 500 50

1 1000 10000 1000 100

9722


A bankszámlák száma 01. tábla: A bankszámlák száma típus és tulajdonosi kör szerint

Bankszámla tulajdonosok

01

Gazdálkodó szervezetek és az egyéb szervezetek

02

Természetes személyek

Forint pénzforgalmi bankszámlák darabszáma a

02. tábla: Elektronikus úton elérhetŋ bankszámlák száma

Sorkód

Az összes bankszámlából azon bankszámlák száma, amelyekhez a hozzáférés internet vagy célszoftver segítségével biztosított a

Forint nem pénzforgalmi bankszámlák darabszáma b

Deviza bankszámlák darabszáma c MAGYAR KÖZLÖNY

Sorkód

01

2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9723

MNB adatgyûjtés azonosító: P04 Kitöltési útmutató A bankszámlák száma I. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja A táblában lehetõség szerint csak az élõ, tehát tárgyidõszakban aktív számlák tüntetendõk fel. A nulla és a negatív egyenlegû számlák darabszáma beleértendõ a tábla egyes soraiban lévõ darabszámokba. 01. tábla: A bankszámlák száma típus és tulajdonosi kör szerint 1. sor: Gazdálkodó szervezetek és az egyéb szervezetek Ebben a sorban az adatszolgáltató által a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek (kivéve az egyéni vállalkozót) és az egyéb szervezetnek (gazdálkodó szervezetnek nem minõsülõ szervezetnek, pl. pjt., politikai párt, egyház, szakszervezet, társasház, vízközmû társulat) vezetett bankszámlák darabszámát kell jelenteni, külön a forintban vezetett pénzforgalmi és a nem pénzforgalmi (pl. lakossági), valamint külön a devizaszámlák darabszámát. A gazdálkodó szervezetek közé értendõek a külföldi gazdasági társaságok és szervezetek is. 2. sor: Természetes személyek Ebben a sorban a lakosság magáncélú bankszámlanyitásával kapcsolatos adatokat kell jelenteni, külön a forintban vezetett pénzforgalmi és a nem pénzforgalmi (pl. lakossági), valamint külön a devizaszámlák darabszámát. A természetes személyek közé sorolandók az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyek és az egyéni vállalkozók (gazdasági tevékenységükkel összefüggésben), valamint a külföldi természetes személyek is. Az „a” oszlopban pénzforgalmi bankszámlán a pénzforgalmi jogszabályok szerint meghatározott fogalom értendõ. A „b” oszlopban kell feltüntetni minden, a pénzforgalmi bankszámla kategóriába nem tartozó, a természetes személyek és pénzforgalmi számlavezetésre nem kötelezett egyéb szervezetek szabad elhatározásából nyitott bankszámlát, mely KÖZVETLENÜL részt vehet az országos elszámolásforgalomban, és róla a számlatulajdonos harmadik személy részére történõ átutalásra adhat megbízást. Fel kell tüntetni azokat a kártyaszámlákat is, melyek a bankszámlától elkülönítetten mûködnek, ha azok nem késleltetett fizetésû („credit” vagy „charge”) kártya számlák. Nem kell feltüntetni azokat az alszámlákat, amelyek valamely fõszámlához csatlakoznak. Ebben az esetben kizárólag a fõszámlákat kell beleszámítani a táblában megadott számokba. A kizárólag betétgyûjtésre szolgáló számlák darabszámát a táblában nem kell feltüntetni. A „c” oszlopban a devizában vezetett bankszámlák számát kell feltüntetni. Alszámlákat nem kell feltüntetni, csak azon látra szóló számlákat, melyekre vonatkozóan a bank pénzforgalmi megbízásokat elfogad. 02. tábla: Elektronikus úton elérhetõ bankszámlák száma A P04 01. táblában feltüntetett összes bankszámla számából a P04 02. táblában azokat a bankszámlákat kell kiemelni, amelyekhez a számlatulajdonosnak elektronikus úton, internet vagy erre a célra biztosított szoftver és vonali kommunikációs kapcsolat segítségével hozzáférése van. Ez a szolgáltatás gyakran az ügyfél és a hitelintézet között létrejött szerzõdés kiegészítését igényli és a hitelintézet egy elektronikus azonosító kóddal (PIN stb.) is ellátja a számlatulajdonost. II. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXMail. A beküldés formája: MNB szabványos (text) file. Az adatszolgáltatás címzettje: MNB.

9724


Forint és deviza számlák jóváírási és terhelési forgalma

01. tábla: Forint számlák jóváírási forgalma Fizetési forgalomból: Sorszám

Megnevezés

Készpénzforgalom

02

Elszámolási forgalom (03+...+12)

03

– egyszerť átutalás

04

– bank és ügyfél közötti elszámolások

05

– csoportos átutalás

06

– azonnali beszedési megbízás

07

– csoportos beszedési megbízás

08

– váltóbeszedési megbízás

09

– határidŋs beszedési megbízás

10

– okmányos meghitelezés (akkreditív)

11

– elszámolási csekk

12

– OCR átutalás

Fizetési forgalomból:


belföldi (db) c

külföldi (millió forint) d

(db) e

(millió forint) f

MAGYAR KÖZLÖNY

01

hitelintézeten belüli (db) (millió forint) a b

2005/159. szám

Forint és deviza számlák jóváírási és terhelési forgalma 02. tábla: Forint számlák terhelési forgalma Fizetési forgalomból Sorszám

Megnevezés

papíralapú (db) a

(MFt) b

telefonon (db) (MFt) c d

adathordozón (db) (MFt) e f

Fizetési forgalomból elektronikus benyújtás ügyfélterminálon interneten mobiltelefonon (db) (MFt) (db) (MFt) (db) (MFt) g h i j k l

egyéb (db) m

(MFt) n

Teljesítés szerint belföldi küföldi (db) (MFt) (db) (MFt) o p q r

2005/159. szám


01 Készpénzforgalom 02 Elszámolási forgalom (03+...+12) – egyszerť átutalás

04


05

– csoportos átutalás

06

– azonnali beszedési megbízás

07

– csoportos beszedési megbízás

08

– váltóbeszedési megbízás

09

– határidŋs beszedési megbízás

10


11

– elszámolási csekk

12

– OCR átutalás

MAGYAR KÖZLÖNY

03

9725

9726


Forint és deviza számlák jóváírási és terhelési forgalma 03. tábla: Deviza számlák jóváírási forgalma Fizetési forgalomból: Megnevezés

Sorszám

hitelintézeten belüli (db) a

Készpénzforgalom

02

Elszámolási forgalom (03+...+09)

03

– átutalás

04


05

– beszedés

06

– váltó

07

– okmányos beszedési megbízás

08


09

– csekk

(millió forint) b


belföldi (db) c

külföldi (millió forint) d

(db) e

(millió forint) f

MAGYAR KÖZLÖNY

01


2005/159. szám

2005/159. szám


Forint és deviza számlák jóváírási és terhelési forgalma 04. tábla: Deviza számlák terhelési forgalma

Fizetési forgalomból Megnevezés

Sorszám

papíralapú (db) a

(MFt) b

telefonon (db) (MFt) c d

adathordozón (db) (MFt) e f

Fizetési forgalomból elektronikus benyújtás ügyfélterminálon interneten mobiltelefonon (db) (MFt) (db) (MFt) (db) (MFt) g h i j k l

egyéb (db) m

(MFt) n

Teljesítés szerint belföldi küföldi (db) (MFt) (db) (MFt) o p q r

01 Készpénzforgalom 02 Elszámolási forgalom (03+...+09) – átutalás

04


05

– beszedés

06

– váltó

07

– okmányos beszedési megbízás

08


09

– csekk

MAGYAR KÖZLÖNY

03

9727

MAGYAR KÖZLÖNY

9728

2005/159. szám


Kitöltési útmutató Forint és deviza számlák jóváírási és terhelési forgalma

I. Általános tudnivalók 1. Jelen adatszolgáltatás a hitelintézetek ügyfeleinek forintban, illetve devizában lebonyolított fizetési forgalmát tartalmazza. A fizetési forgalom szempontjából figyelembe kell venni a forintban vezetett pénzforgalmi és a nem pénzforgalmi jellegû (pl. lakossági) bankszámlák, a devizaszámlák, illetve – új elemként – a betét-, a hitel- és az értékpapír ügyletek lebonyolítására szolgáló ügyfélszámlák (pénzszámlák) forgalmát. A cash-pool forgalmat akkor kell jelenteni, ha tényleges könyvelés is történik a cash-pool-ban résztvevõ tagszámlák és a központi számla között. Nem kell jelenteni – az OCR átutalás kivételével – a bankkártyák használatával lebonyolított forgalmat, valamint az utazási csekkek forgalmát. Az adatszolgáltatásban csak azt a fizetési forgalmat kell jelenteni, amelynél legalább az egyik fél (a fizetõ vagy a kedvezményezett) nem minõsül hitelintézetnek. A bankközi fizetési forgalmat és az adatszolgáltató saját tranzakcióit nem kell jelenteni. Saját tranzakciónak az adatszolgáltató által a saját nevében végrehajtott tranzakció minõsül, így pl. az adatszolgáltató saját számlájára és kockázatára végrehajtott tõkepiaci tranzakció, vagy az adatszolgáltató két fiókja között könyvelési célból végrehajtott tranzakció. Az adatszolgáltatónak nem hitelintézettel lebonyolított fizetési forgalma, így pl. a vásárolt áruk, szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése, munkabérek kifizetése nem számít saját tranzakciónak, ezért a táblákban ezt a forgalmat szerepeltetni kell. 2. A belföldi, ill. külföldi fizetéseket alapvetõen aszerint kell megkülönböztetni, hogy az adatszolgáltató az adott tranzakciót belföldi vagy külföldi hitelintézettel bonyolította le. Az ettõl eltérõ esetekre az útmutató külön kitér. Ezen adatszolgáltatás vonatkozásában belföldi hitelintézet alatt a Magyar Köztársaságban székhellyel rendelkezõ hitelintézet, valamint a külföldi székhelyû hitelintézet magyarországi fióktelepe értendõ. Külföldi hitelintézetnek kell tekinteni minden egyéb hitelintézetet. 3. Levelezõ banki szolgáltatást nyújtóknak az adatokat a levelezettek adataival együtt kell megadniuk.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01. tábla: Forint számlák jóváírási forgalma A táblában valamennyi, az adatszolgáltatónál forintban vezetett pénzforgalmi, nem pénzforgalmi (pl. lakossági) bankszámla, betét-, hitel- és értékpapír ügyletek lebonyolítására szolgáló ügyfélszámla javára beérkezõ jóváírásnak szerepelnie kell, függetlenül attól, hogy az forint vagy deviza fizetésként érkezett az adatszolgáltatóhoz, lakossági vagy gazdálkodó szervezetek, illetve belföldi vagy külföldi számlatulajdonosok számláira. A tábla a) és b) oszlopában kell jelenteni azokat a fizetéseket, ahol mindkét fél (a fizetõ és a kedvezményezett) az adatszolgáltató ügyfele. 01. sor: Készpénzforgalom Ebbe a sorba tartoznak az adatszolgáltatónál forintban vezetett számla javára az adatszolgáltató vagy más hitelintézet pénztáránál, illetve ATM berendezéseken, vagy pénzbedobón keresztül történõ befizetések, valamint a pénzszállítók által begyûjtött készpénz. A c), d) oszlopokban a postai elszámolás-forgalmi rendszeren keresztül érkezõ megbízásokat (pl. készpénzátutalási megbízás), valamint a más belföldi hitelintézet pénztáránál teljesített befizetéseket kell szerepeltetni. Az e), f) oszlopokban a külföldi hitelintézet pénztáránál teljesített befizetéseket kell szerepeltetni. 02. sor: Elszámolási forgalom Az adat a 03–12. sorban szereplõ összegek összeadásából származik és beletartozik minden, az adatszolgáltatónál vezetett forintszámlára bankon belüli elszámolással, illetve más bankból beérkezõ, forint számlán jóváírt tétel. Az ide tartozó egyes sorokban belföldi fizetési forgalomnak kell tekinteni, és a c) és d) oszlopokban kell jelenteni azokat a tételeket is, ahol ugyan a teljesítéshez külföldi nostro számlát kellett igénybe venni, de a fizetõ fél más belföldi hitelintézet ügyfele. Az ide tartozó egyes sorokban külföldi fizetési forgalomnak kell tekinteni, és az e) és f) oszlopokban kell jelenteni azokat a tételeket, ahol a fizetõ fél külföldi hitelintézet ügyfele.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9729

03. sor: Egyszerû átutalás Ebben a sorban kell jelenteni az átutalással belföldrõl és külföldrõl forintszámlára érkezõ átutalásokat, beleértve azoknak a deviza-átutalásoknak a forintellenértékét is, melyeket e számlákon írnak jóvá. Az adat tartalmazza az ügyfél saját számlái közötti hitelintézeten belüli átvezetéseket is. 04. sor: Hitelintézet és ügyfél közötti elszámolások Ezen a soron kell jelenteni a 03. sorban nem jelentett, a hitelintézet által az ügyfél számláin jóváírt összegeket (pl. kamatfizetés). 05. sor: Csoportos átutalás A pénzforgalmi jogszabályoknak megfelelõen, ezen fizetési mód alkalmazásával lebonyolított fizetéseket tartalmazza. Nemcsak a szabványos formában, hanem a kétoldalú megállapodás alapján kötegelve benyújtott és a banki belsõ számlaforgalomban teljesített átutalások is ide értendõek. 06. sor: Azonnali beszedési megbízás Ebben a sorban kell feltüntetni az adatszolgáltató számlatulajdonosai által – azok jogszabályon vagy megállapodáson alapuló jogosítványai alapján – kezdeményezett azonnali inkasszók útján beérkezõ tételeket. 07. sor: Csoportos beszedési megbízás A pénzforgalmi jogszabályoknak megfelelõen, ezen fizetési mód alkalmazásával lebonyolított fizetéseket tartalmazza. A csoportos beszedések darabszámaként nem a csoportos beszedési kötegek számát, hanem a kötegekben lévõ, sikerrel teljesített, csoportos beszedések darabszámát kell jelenteni. Nemcsak a szabványos formában, hanem a kétoldalú megállapodás alapján kötegelve benyújtott és a banki belsõ számlaforgalomban teljesített beszedések is ide értendõek. 08. sor: Váltóbeszedési megbízás Az adatszolgáltatónál számlát vezetõ ügyfelek váltóbeszedésbõl származó jóváírásainak forintértékét, illetve a külföldi pénznemben beérkezõk deviza-ellenértékének konverziójából származó forint összegeket kell feltüntetni. 09. sor: Határidõs beszedési megbízás Ebben a sorban a még ezzel a fizetési móddal érvényesíthetõ forintkövetelések, valamint a devizában kiállított okmányos inkasszó útján kiegyenlített és forintban jóváírt ellenértéket adják meg. 10. sor: Okmányos meghitelezés (akkreditív) Ebben a sorban az e fizetési móddal beérkezõ forint, illetve devizában kifizetésre kerülõ követelések forintellenértékét kell szerepeltetni. 11. sor: Elszámolási csekk Elszámolási csekk alatt a csekkjogi szabályok szövegének közzétételérõl szóló 2/1965. (I. 24.) IM rendelet 39. §-ában meghatározott elszámolási csekket kell érteni. A rovat nem tartalmazhatja az utazási csekkek beváltásából származó összegeket, valamint az eurocsekkek beváltásából származó összegeket, ha azokat a Magyar Posta Rt.-n keresztül számolták el. Tartalmaznia kell ugyanakkor a money orderek és egyéb pénzutalványok beváltásából származó összegeket. 12. sor: OCR átutalás Ebben a sorban kell jelenteni az ATM-en keresztüli átutalási (pl. készpénzátutalási) megbízások forgalmát. 02. tábla: Forint számlák terhelési forgalma 1. A táblában valamennyi, az adatszolgáltatónál forintban vezetett pénzforgalmi és nem pénzforgalmi (pl. lakossági) bankszámla, valamint hitel-, betét- vagy értékpapír ügyletek lebonyolítására szolgáló ügyfészámla terhére történõ kifizetésnek szerepelnie kell, függetlenül attól, hogy azt forint vagy deviza fizetésként teljesítik, lakossági vagy gazdálkodó szervezetek, illetve belföldi vagy külföldi számlatulajdonosok számláiról. 2. A táblában elkülönítetten szerepel a manuális feldolgozási igényû (papíron vagy telefonon adott megbízás) és az elektronikus fizetési forgalom. Ez utóbbit a következõ bontásban kell megadni: adathordozón (pl. CD, floppy, streamer, mágnesszalag), ügyfélterminálon, interneten, mobiltelefonon, illetve egyéb elektronikus módon benyújtott megbízások.

9730

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Az átutalások és csoportos megbízások megbontása: a) papíralapú megbízás: az ügyfél által nyomtatványon adott megbízás; b) telefonos megbízás: az úgynevezett „call center” által fogadott megbízásokat kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy vezetékes telefonról vagy mobil készülékrõl kezdeményezték a hívást, valamint, hogy ügyintézõ közremûködésével, vagy billentyûzeten (Dual-Tone Multi-Frequency=DTMF) adták a megbízást; c) ügyfélterminálon érkezett megbízás: az ügyfél rendelkezésére álló (saját vagy az adatszolgáltató által kihelyezett) elektronikus terminálon és az adatszolgáltató által megadott feltételek szerint telepített programcsomag használatával összeállított és távközlési hálózaton keresztül, a számlavezetõ bankhoz eljuttatott megbízások számát és értékét kell megadni; d) internetes megbízás: Internetes portál közbejöttével továbbított megbízások; e) mobiltelefoni megbízás: „Wap-on” fogadott, aktív SMS-en, illetve egyéb, nem hang alapú technológia alkalmazásával benyújtott megbízásokat kell itt feltüntetni; f) adathordozón történõ benyújtás: jellemzõen a csoportos megbízásoknál fordul elõ, hogy a megbízásokat valamilyen adathordozón; floppy, vagy CD lemezen juttatja el a megbízó az adatszolgáltatóhoz. 01. sor: Készpénzforgalom Ebbe a sorba tartoznak az adatszolgáltatónál forintban vezetett számla terhére az adatszolgáltató, vagy más hitelintézet pénztáránál, ill. postai elszámolás-forgalmi rendszeren keresztül történõ kifizetések. Készpénz kifizetés az is, ha a pénz a pénzszállítók által kiszállításra került. Az o), p) oszlopokban a más belföldi hitelintézet pénztáránál, ill. postai elszámolás-forgalmi rendszeren keresztül teljesített kifizetéseket kell szerepeltetni. A q), r) oszlopokban a külföldi hitelintézet pénztáránál teljesített kifizetéseket kell szerepeltetni. Nem kell jelenteni a bankkártyás mûveletként teljesített kifizetéseket. 02. sor: Elszámolási forgalom Az adat a 03–12. sorban szereplõ összegek összeadásából származik és beletartozik minden, az adatszolgáltatónál vezetett forintszámláról átutalt bankon belüli elszámolással, illetve más bankhoz forintszámláról átutalt tétel. Az ide tartozó egyes sorokban belföldi fizetési forgalomnak kell tekinteni, és az o) és p) oszlopokban kell jelenteni azokat a tételeket is, ahol ugyan a teljesítéshez külföldi nostro számlát kellett igénybe venni, de a kedvezményezett fél más belföldi hitelintézet ügyfele. Az ide tartozó egyes sorokban külföldi fizetési forgalomnak kell tekinteni, és a q) és r) oszlopokban kell jelenteni azokat a tételeket, ahol a kedvezményezett fél külföldi hitelintézet ügyfele. 03. sor: Egyszerû átutalás Ebbe a sorba tartoznak az átutalással hitelintézeten belül, valamint más hitelintézethez belföldre és külföldre forintszámláról teljesített átutalások, beleértve azoknak a devizaátutalásoknak a forintellenértékét is, melyeket e számlák terhére teljesítenek. Az adatnak tartalmaznia kell az ügyfél saját számlái közötti átvezetéseket is. 04. sor: Hitelintézet és ügyfél közötti elszámolások Ezen a soron kell jelenteni a 03. sorban nem jelentett, a hitelintézet által az ügyfél számláin végrehajtott terheléseket (pl. kamat, díjterhelés). 05. sor: Csoportos átutalás A pénzforgalmi jogszabályoknak megfelelõen, ezen fizetési mód alkalmazásával lebonyolított fizetéseket tartalmazza. Nemcsak a szabványos formában, hanem a kétoldalú megállapodás alapján kötegelve benyújtott és a banki belsõ számlaforgalomban teljesített átutalások is ide értendõk. Itt nem a kötegek, hanem a kötegekben lévõ megbízások darabszámát kell feltüntetni. Amennyiben az adatszolgáltató számlatulajdonosa a GIRO Elszámolásforgalmi Rt.-vel a közvetlen benyújtásban állapodott meg, a „db rovatban” a GIRO Rt-hez benyújtott kötegben szereplõ tételek db számát kell feltüntetni.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9731

06. sor: Azonnali beszedési megbízás Ebben a sorban kell feltüntetni az adatszolgáltató számlatulajdonosai terhére kifizetett azonnali inkasszók összegét. 07. sor: Csoportos beszedési megbízás A pénzforgalmi jogszabályoknak megfelelõen, ezen fizetési mód alkalmazásával lebonyolított fizetéseket tartalmazza. Nemcsak a szabványos formában, hanem a kétoldalú megállapodás alapján kötegelve benyújtott és a banki belsõ számlaforgalomban teljesített beszedések is ide értendõek. A ténylegesen teljesített csoportos beszedések darabszámát kell jelenteni. 08. sor: Váltóbeszedési megbízás Ide tartoznak az adatszolgáltatónál számlát vezetõ ügyfelek által forintban kiállított/elfogadott váltók útján teljesítendõ kifizetések és a külföldi pénznemben fizetendõk devizaértékének konverziójából származó forint összegei. 09. sor: Határidõs beszedési megbízás Ebben a sorban a devizában kiállított okmányos inkasszó útján kiegyenlített fizetések forintban terhelendõ ellenértéket kell megadni. Forintban kiállított határidõs beszedési megbízással kapcsolatos terhelést csak a MÁK teljesít. 10. sor: Okmányos meghitelezés Ebben a sorban az e fizetési móddal teljesítendõ forint, ill. devizában kifizetésre kerülõ tartozások forintellenértékét kell szerepeltetni. 11. sor: Elszámolási csekk Elszámolási csekk alatt a csekkjogi szabályok szövegének közzétételérõl szóló 2/1965. (I. 24.) IM rendelet 39. §-ában meghatározott elszámolási csekket kell érteni. Itt az ügyfelek által kiállított forint és deviza csekkek beváltása miatti terheléseket kell feltüntetni. Nem tartalmazhatja az utazási csekkek eladásának forgalmát. 12. sor: OCR átutalás Ebben a sorban kell jelenteni az ATM-en keresztüli átutalási (pl. készpénzátutalási) megbízások forgalmát. Az „a”, „b”, „c”, „d” oszlopokban az adatszolgáltatóhoz banki adatrögzítést igénylõ formában (formanyomtatványon, levélben, automatikus módszerrel nem rögzített faxon, telefonon, szóban) érkezõ megbízásokat kell figyelembe venni. Ezekben az oszlopokban kell feltüntetni azokat a rendszeresen ismétlõdõ (állandó) megbízásokat, amelyeket teljesítésük alkalmával manuálisan kell rögzíteni. Az „e”-tõl „n”-ig terjedõ oszlopokban az adatszolgáltatóhoz elektronikus úton (pl. home-banking, internet, mobiltelefon, különféle adathordozó segítségével) érkezõ megbízásokat kell figyelembe venni. A besatírozott részekre adatokat nem lehet írni. Az „o”-tól „r”-ig terjedõ oszlopokban A belföld + külföld + a 01. táblában szereplõ hitelintézeten belüli forgalom összegének meg kell egyeznie az benyújtás szerint megbontott forgalmak összegével. Értelemszerûen egyes fizetési módoknál nem papíralapúnak minõsülnek a bankközi klíring rendszeren keresztül az adatszolgáltatóhoz érkezõ, az ügyfelek forint számláinak terhelését eredményezõ beszedési tranzakciók is, ezeket az „egyéb” oszlopban kell szerepeltetni, ugyanakkor papíralapúak az okmányokkal alátámasztott beszedések. Azokat a rendszeresen ismétlõdõ megbízásokat (ún. állandó megbízások), amelyeket az ügyfelek elsõ alkalommal papíron adnak meg, késõbb azonban automatikusan, elektronikus úton teljesülnek a nem papíralapú tranzakciók között, az „egyéb” oszlopban kell feltüntetni.

03. tábla: Deviza számlák jóváírási forgalma A táblában valamennyi, az adatszolgáltatónál devizában vezetett számla javára beérkezõ jóváírásnak szerepelnie kell, függetlenül attól, hogy az forint vagy deviza fizetésként érkezett az adatszolgáltatóhoz, lakossági vagy gazdálkodó szervezetek, illetve belföldi vagy külföldi számlatulajdonosok számláira.

9732

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

A tábla a) és b) oszlopában kell jelenteni azokat a fizetéseket, ahol mindkét fél (a fizetõ és a kedvezményezett) az adatszolgáltató ügyfele. 01. sor: Készpénzforgalom Ebbe a sorba tartoznak az adatszolgáltatónál devizában vezetett számla javára az adatszolgáltató, vagy más hitelintézet pénztáránál, illetve ATM berendezéseken, vagy pénzbedobón keresztül történõ befizetések, valamint a pénzszállítók által begyûjtött készpénz. A c), d) oszlopokban a postai elszámolás-forgalmi rendszeren keresztül érkezõ megbízásokat (pl. készpénzátutalási megbízás), valamint a más belföldi hitelintézet pénztáránál teljesített befizetéseket kell szerepeltetni. Az e), f) oszlopokban a külföldi hitelintézet pénztáránál teljesített befizetéseket kell szerepeltetni. 02. sor: Elszámolási forgalom Az adat a 03–09. sorban szereplõ összegek összeadásából származik és beletartozik minden, az adatszolgáltatónál vezetett devizaszámlára bankon belüli elszámolással, ill. más banktól beérkezõ, devizaszámlán jóváírt tétel. Az ide tartozó egyes sorokban belföldi fizetési forgalomnak kell tekinteni, és a c) és d) oszlopokban kell jelenteni azokat a tételeket is, ahol ugyan a teljesítéshez külföldi nostro számlát kellett igénybe venni, de a fizetõ fél más belföldi hitelintézet ügyfele. Az ide tartozó egyes sorokban külföldi fizetési forgalomnak kell tekinteni, és az e) és f) oszlopokban kell jelenteni azokat a tételeket, ahol a fizetõ fél külföldi hitelintézet ügyfele. 03. sor: Egyszerû átutalás Ebbe a sorba tartoznak az átutalással belföldrõl és külföldrõl devizaszámlára érkezõ átutalások, beleértve azoknak a forint átutalásoknak a deviza ellenértékét is, melyeket e számlákon írnak jóvá. 04. sor: Hitelintézet és ügyfél közötti elszámolások Ezen a soron kell jelenteni a 03. sorban nem jelentett, a hitelintézet által az ügyfél számláin jóváírt összegeket (pl. kamatfizetés). 05. sor: beszedés Ezen a soron kell jelenteni a csoportos beszedés vagy bármely más nem okmányon alapuló beszedési konstrukcióban lebonyolított fizetéseket. 06. sor: Váltó Az adatszolgáltatónál devizaszámlát vezetõ ügyfelek váltóinak beszedésébõl származó, devizaszámlán jóváírt értékeket kell feltüntetni. 07. sor: Okmányos beszedési megbízás Ebben a sorban az okmányos inkasszó útján kiegyenlített és devizaszámlán jóváírt értéket kell megadni. 08. sor: Okmányos meghitelezés Ebben a sorban az e fizetési móddal devizaszámlára beérkezõ összegeket kell szerepeltetni. 09. sor: Csekk Nem tartalmazhatja az eurocsekkek beváltásából származó összegeket, ha azokat a postai elszámolás-forgalmi rendszeren keresztül számolták el, valamint az utazási csekkek visszaváltását. Tartalmaznia kell ugyanakkor a money orderek és egyéb pénzutalványok beváltásából származó összegeket. A „b”, „d” illetve az „f” oszlopban az egyes devizaösszegeket az adatszolgáltatónak a jóváírás napján érvényes saját árfolyamán kell forintra átszámítania. (A besatírozott részeken adatot feltüntetni nem kell, illetve nem lehet.)

04. tábla: Deviza számlák terhelési forgalma A táblában valamennyi, az adatszolgáltatónál devizában vezetett számla terhére történõ kifizetésnek szerepelnie kell, függetlenül attól, hogy azt forint vagy deviza fizetésként teljesítik, lakossági vagy gazdálkodó szervezetek, illetve belföldi vagy külföldi számlatulajdonosok számláiról. A táblában külön oszlopokban kell szerepeltetni a manuális feldolgozási igényû (papíron vagy telefonon megbízás) és az elektronikus fizetési forgalmat. Ez utóbbit a következõ bontásban kell megadni; adathordozón (pl. CD, floppy, streamer, mágnesszalag), ügyfélterminálon, interneten, mobiltelefonon, illetve egyéb módon benyújtott megbízások.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9733

01. sor: Készpénzforgalom Ebbe a sorba tartoznak az adatszolgáltatónál devizában vezetett számla terhére az adatszolgáltató, vagy más hitelintézet pénztáránál, ill. postai elszámolás-forgalmi rendszeren keresztül történõ kifizetések. Készpénzkifizetés az is, ha a pénzt a bank ügyfele telephelyére szállítja. Az o), p) oszlopokban a más belföldi hitelintézet pénztáránál, ill. postai elszámolás-forgalmi rendszeren keresztül teljesített kifizetéseket kell szerepeltetni. A q), r) oszlopokban a külföldi hitelintézet pénztáránál teljesített kifizetéseket kell szerepeltetni. Nem kell jelenteni a bankkártyás mûveletként teljesített kifizetéseket. 02. sor: Elszámolási forgalom Az adat a 03–09. sorban szereplõ összegek összeadásából származik és beletartozik minden, az adatszolgáltatónál vezetett devizaszámláról bankon belüli elszámolással ill. más bankhoz devizaszámláról átutalt tétel. Az ide tartozó egyes sorokban belföldi fizetési forgalomnak kell tekinteni, és az o) és p) oszlopokban kell jelenteni azokat a tételeket is, ahol ugyan a teljesítéshez külföldi nostro számlát kellett igénybe venni, de a kedvezményezett fél más belföldi hitelintézet ügyfele. Az ide tartozó egyes sorokban külföldi fizetési forgalomnak kell tekinteni, és a q) és r) oszlopokban kell jelenteni azokat a tételeket, ahol a kedvezményezett fél külföldi hitelintézet ügyfele. 03. sor: Egyszerû átutalás Ebbe a sorba tartoznak a devizaszámláról átutalással belföldre és külföldre teljesített kifizetések, beleértve azokat az átutalásokat, amelyeket forintban továbbítanak. Az adatnak tartalmaznia kell az ügyfél saját számlái közötti átvezetéseket is. 04. sor: Hitelintézet és ügyfél közötti elszámolások Ezen a soron kell jelenteni a 03. sorban nem jelentett, a hitelintézet által az ügyfél számláin végrehajtott terheléseket (pl. kamat, díjterhelés). 05. sor: beszedés Ezen a soron kell jelenteni a csoportos beszedés vagy bármely más nem okmányon alapuló beszedési konstrukcióban lebonyolított fizetéseket. 06. sor: Váltó Az adatszolgáltatónál devizaszámlát vezetõ ügyfelek megbízásából váltók útján teljesített kifizetések értékét kell feltüntetni. 07. sor: Okmányos beszedési megbízás Ebben a sorban az okmányos inkasszó útján kiegyenlített és devizaszámláról kifizetett értéket kell megadni. 08. sor: Okmányos meghitelezés Ebben a sorban az e fizetési móddal devizaszámláról fizetendõ összegeket kell szerepeltetni. 09. sor: Csekk Itt az ügyfelek által kiállított forint és deviza csekkek beváltása miatti terheléseket kell feltüntetni. Nem tartalmazhatja az utazási csekkek eladásából származó összegeket. Az „a”, „b”, „c”, „d” oszlopokban az adatszolgáltatóhoz banki adatrögzítést igénylõ formában (formanyomtatványon, levélben, faxon, telefonon szóban) érkezõ megbízásokat kell figyelembe venni. A „e”-tõl „n”-ig terjedõ oszlopokban az adatszolgáltatóhoz elektronikus úton (pl. home-banking, internet, mobiltelefon, különféle adathordozó segítségével) érkezõ megbízásokat kell figyelembe venni. Az „o”-tól „r”-ig terjedõ oszlopokban A belföld + külföld + a 03. táblában szereplõ hitelintézeten belüli forgalom összegének meg kell egyeznie az benyújtás szerint megbontott forgalmak összegével.

9734

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

A „b”, „d”, „f”, „h”, „j”, „l”, illetve „n” oszlopokban az egyes devizaösszegeket az adatszolgáltatónak a terhelés napján érvényes saját árfolyamán kell forintra átszámítania. (A besatírozott részeken adatot feltüntetni nem kell, illetve nem lehet.)


2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9735


Bankkártya elfogadói üzletág 01. tábla: Készpénzfelvételi lehetŋségek száma Sorszám

Darabszám a

Meghatározás

01

Saját bankfiókok száma

02

A kártyát elfogadó bankfiókok száma

03

A bankfiókokban üzemelŋ POS berendezések száma

04

Készpénz-felvételi funkcióval rendelkezŋ ATM-ek száma

05

Átutalási funkcióval rendelkezŋ ATM-ek száma

02. tábla: A jelentést tevŋ intézmény által üzemeltetett ATM-ek és kártyát elfogadó, saját bankfiókok területi megoszlása Magyarországon darabszám ebbŋl: megyeszékhely

Megye Sorszám

Megye, megyeszékhely

ATM-ek

Bankfiókok

a

b

ATM-ek

Bankfiókok

száma 01

Budapest

02

Baranya megye, Pécs

03

Bács-Kiskun megye, Kecskemét

04

Békés megye, Békéscsaba

05

BAZ megye, Miskolc

06

Csongrád megye, Szeged

07

Fejér megye, Székesfehérvár

08

Gyŋr-Moson-Sopron megye, Gyŋr

09

Hajdú-Bihar megye, Debrecen

10

Heves megye, Eger

11

Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szolnok

12

Komárom megye, Tatabánya

13

Nógrád megye, Salgótarján

14

Pest megye (Budapest nélkül!)

15

Somogy megye, Kaposvár

16

Szabolcs-Sz.-B. megye, Nyíregyháza

17

Tolna megye, Szekszárd

18

Vas megye, Szombathely

19

Veszprém megye, Veszprém

20

Zala megye, Zalaegerszeg

21

Összesen

c

d

9736


Bankkártya elfogadói üzletág 03. tábla: A jelentést tevŋ bankkal szerzŋdött, nemzetközi logos kártyákat elfogadó kereskedŋi helyek száma darabszám

Megnevezés

01

Kereskedŋi elfogadóhelyek száma a beszámolási idŋszak végén

02

Visa kártyákat elfogadó helyek

03

Mastercard kártyákat elfogadó helyek

04

Diners kártyákat elfogadó helyek

05

Amex kártyákat elfogadó helyek

06

JCB kártyákat elfogadó helyek

Fizikai kereskedŋi elfogadóhelyek száma

a

telefon/postai elfogadás (MO/TO) b

Elfogadóhelyeken üzemelŋ imprinterek

Elfogadóhelyeken üzemelŋ POS-ok összesen

Kizárólag imprinteren alapuló elfogadás

Back-up megoldásként POS mellett

internetes elfogadás

„0” floor limittel mťködŋk

„0<” floor limittel mťködŋk


„0<” floor limitel mťködŋk


„0<” floor limittel mťködŋk

c

d

e

f

g

h

i

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

„Card not present” elfogadóhelyek száma

2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9737


Bankkártya elfogadói üzletág 04. tábla: A jelentést tevŋ bankkal szerzŋdött kereskedŋi elfogadóhelyek száma saját logós kártyák esetén darabszám

Sorszám

01 02 03 ...

nn

"Card not present" elfogadóhelyek száma

Vásárlásra és/vagy készpénz felvételére alkalmas saját logós kártyák kódja

Fizikai kereskedŋi elfogadóhelyek száma

a

b

telefon/postai internetes elfogadás elfogadás (MO/TO) c

d

9738


Bankkártya elfogadói üzletág 05. tábla: A jelentést tevŋ bank elfogadói hálózatában lebonyolított forgalom Készpénzfelvétel

Sorszám

Megnevezés

Hazai kibocsátású kártyával Magyarországon

02

Külföldi kibocsátású kártyával Magyarországon

nem elektronikus felvét

fizikai POS (fizikai kereskedŋ+MO/TO)

internetes POS

ATM berendezéseken

imprinteren

db

érték (millió Ft)

db


db


db


db


db


db


a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

Megjegyzés: elfogadói forgalom= on-us forgalom+más magyar bankok kártyáinak elfogadásából származó forgalom és külön sorban a külföldi kibocsátású kártyák elfogadási forgalma a jelentést tevŋ bank hálózatában

MAGYAR KÖZLÖNY

01

ATM berendezéseken POS berendezéseken

Áru és szolgáltatás vásárlása

2005/159. szám

2005/159. szám


Bankkártya elfogadói üzletág 06.tábla: Külföldiek magyarországi kártyahasználata a beszámolási idŋszakban Készpénzfelvét Sorszám

Kártya társaság kódja db b

a

Kereskedŋi forgalom érték (millió Ft) c

db d

érték (millió Ft) e

01 02

04 ..

nn

07. tábla: Utazási csekk beváltás

Sorszám

MAGYAR KÖZLÖNY

03

A banknál beváltott utazási csekkek értéke (millió Ft) a

01

9739

9740

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


Kitöltési útmutató Bankkártya elfogadói üzletág

I. Általános tudnivalók 1. Jelen adatszolgáltatás a bankkártya elfogadói üzletág adatait foglalja magában, vagyis az adatszolgáltató által üzemeltetett készpénzfelvételi és kereskedõi elfogadóhelyek számát (ATM, POS, imprinter), valamint az elfogadó hálózatában lebonyolított forgalmat. Ha az elfogadásban érdekelt adatszolgáltatók nem saját, hanem más szolgáltató szervezetek által üzemeltetett ATM és POS hálózatot vesznek igénybe (például: Euronet Banktechnikai Kft. ATM hálózata, Magyar Posta Rt. POS hálózata), akkor az adatszolgáltatónak a szolgáltató szervezettõl kell bekérni az elfogadói forgalmára vonatkozó adatokat és határidõre az MNB-hez megküldeni. 2. A bankoktól, mint adatszolgáltatóktól teljes körû szolgáltatást igénybe vevõ szövetkezeti hitelintézetek adatait, összesített formában, a rendszert üzemeltetõ adatszolgáltató (bank) gyûjti ki a rendszerbõl és küldi az MNB-hez (jelenleg ilyen a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. és a Magyarországi Volksbank Rt.). 3. A kitöltéshez szükséges kódokat az e rendelet 3. mellékletének 4.10.1. és 4.10.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01. tábla: Készpénzfelvételi lehetõségek száma 01. sor Ebben a sorban az adatszolgáltató fiókjainak számát kell feltüntetni. Amennyiben az adatszolgáltató nem érdekelt a bankkártya elfogadói üzletágban, ezt a sort sem kell kitöltenie, azaz jelen adatszolgáltatása nemleges. 02. sor Ebben a sorban azt kell szerepeltetni, hogy a 01 sorban feltüntetett számon belül hány fiókban lehet készpénzt felvenni bankkártyával. 03. sor 1. Az elõzõ sorban feltüntetett bankfiókokban üzemelõ, az adatszolgáltató saját tulajdonában lévõ, készpénz felvételére szolgáló POS berendezések darabszámát kell megadni. 2. Ebben a sorban kell feltüntetni a Magyar Posta Rt. fiókjaiban üzemelõ, készpénzfelvételre szolgáló POS berendezések számát is, amelyet a Magyar Posta Rt. közvetlenül küld az MNB-nek. Ezen az adaton kívül a Magyar Posta Rt. más adatot nem jelent – azaz jelen adatszolgáltatás többi sorát nem kell kitöltenie. 04. sor 1. Az adatszolgáltató készpénz felvételére alkalmas ATM-jeinek darabszámát kell beírni. Minden esetben az az adatszolgáltató jelentse az ATM berendezést, akinek az a tulajdonában van – kivéve a lízingelt ATM-eket, amelyeket a lízingbe vevõ adatszolgáltatónak kell jelenteni. Abból a feltételezésbõl kiindulva, hogy minden ATM alkalmas készpénz felvételére, ennél a sornál az adatszolgáltató által üzemeltetett összes ATM-et figyelembe kell venni – ezek a berendezések rendelkezhetnek még más funkcióval is, pl. számlaegyenleg lekérdezés, bankszámlára történõ befizetés vagy bankszámláról történõ átutalás. 2. Az Euronet Banktechnikai Kft. tulajdonában lévõ, illetve az általa lízingelt berendezések számát az Euronet Banktechnikai Kft. szolgáltatja – jelen adatszolgáltatásnak kizárólag a 01. tábla 04-es és 05-ös sorait, valamint a 02. számú tábláját kell kitöltenie. 05. sor 1. A 04-es sorban szereplõk közül csak azoknak az ATM-eknek a darabszámát kell feltüntetni, amelyek átutalási funkcióval rendelkeznek – emellett természetesen rendelkezhetnek még egyéb, pl. készpénzfelvételi, számlaegyenleg lekér-

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9741

dezési, prepaid kártya feltöltési funkcióval is. Feltételezve, hogy minden ATM alkalmas készpénz felvételére, de nem mindegyiken lehet átutalási mûveletet indítani, a 05-ös sorban feltüntetett érték kisebb kell legyen, mint a 04-es sorban lévõ. 2. A tábla 02. és 04. sorában feltüntetett darabszám megyénkénti és megyeszékhelyenkénti megoszlását a 02. táblában kell megadni.

02. tábla: Az adatszolgáltató által üzemeltetett ATM-ek és kártyát elfogadó, saját bankfiókok területi megoszlása Magyarországon 1. A megye sorban feltüntetett adatnak tartalmaznia kell a megyeszékhelyeknél feltüntetett darabszámot. Kivétel a fõváros, Budapest, amelynek adatai az „a” és „b” oszlopban jelennek meg, így automatikusan belekerülnek az országosan összesített adatba. A Pest megye sorban tehát nem kell szerepeltetni a Budapestnél már egyszer feltüntetett ATM és bankfiók darabszámot. A bankfiókok számánál kizárólag azokat a fiókokat kell feltüntetni, ahol bankkártyával készpénzt lehet felvenni, vagyis a 01. tábla 02. sorában megadott darabszámot megyénkénti és megyeszékhelyenkénti bontásban. Az Euronet Banktechnikai Kft. tulajdonában lévõ, illetve az általa lízingelt berendezések számát az Euronet Banktechnikai Kft. szolgáltatja. 2. Kitöltéskor a következõ összefüggésre kell figyelni: a 21. sor (a) oszlopába írt összeg = a 01. tábla 04. sorával, valamint a 21. sor (b) oszlopába írt összeg = a 01. tábla 02. sorával.

03. tábla: Az adatszolgáltatóval szerzõdött, nemzetközi logós kártyákat elfogadó kereskedõi helyek száma 01. sor 1. Ebben a sorban azt kell feltüntetni, hogy hány fizikai (a) és „Card not present” (b, c) kereskedõi elfogadó hellyel kötött összesen szerzõdést az adatszolgáltató kártyaelfogadásra. A „Card not present” elfogadóhelyek oszlopban azoknak a kereskedõi elfogadóhelyeknek a számát kell feltüntetni, ahol telefoni/postai megrendelés (MO/TO) útján (b), illetve interneten keresztül (c) lehet vásárolni. Az elfogadóhelyeken hány imprinter üzemel POS berendezések mellett biztonsági tartalékként (f, g), illetve kizárólagosan (d, e), és a rajtuk lebonyolított mûveletek mindegyike felhatalmazáshoz kötött, vagy csak a limithatár felettiek. A POS berendezések számát ugyanebben a bontásban kell megadni, vagyis minden egyes mûvelet felhatalmazáshoz kötött (h), vagy csak meghatározott limit felett kötelezõ a felhatalmazás kérés (i). 2. Kereskedõi elfogadóhely alatt azoknak a fizikai vagy „Card not present” üzleteknek, vagyis elszámolási egységeknek a száma értendõ, ahol elfogadják a kártyával történõ fizetést (nem pedig a megkötött elfogadói szerzõdések számát). Amennyiben egy kereskedõ mind fizikai, mind pedig telefoni/postai vagy internetes elfogadóhelyeket üzemeltet, mindegyik kategóriában (a, b, c) szerepeltetni kell a darabszámban. 3. A POS-ok számánál egyrészt az adatszolgáltató, másrészt a kereskedõ tulajdonában lévõ berendezéseket kell jelenteni. Amennyiben tudomással bírnak arról, hogy más adatszolgáltató (hitelintézet/pénzügyi vállalkozás) is szerzõdést kötött a kereskedõvel, és az elfogadás ugyanazon a POS berendezések történik, – egymással egyeztetve – csak az egyik fél jelentésében kell szerepeltetni a berendezéseket. Ellenkezõ esetben ugyanis egy-egy berendezés duplán szerepel az összesítésben. 02–06. sor Visa, Mastercard, Diners Amex és JCB bontásban kell feltüntetni a 01 sor (a), (b) és (c) oszlopában megadott adatokat.

04. tábla: Az adatszolgáltatóval szerzõdött kereskedõi elfogadóhelyek száma, saját logós kártyák esetén A tábla (a) oszlopát az e rendelet 3. számú mellékletének 4.10.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (Kódlista a P07 adatszolgáltatáshoz) alapján kell kitölteni, a (b), (c) és (d) oszlopokban pedig a 03-as táblánál leírtak szerint kell megadni az elfogadóhelyek számát. Amennyiben az adatszolgáltató a hivatkozott segédletben nem szereplõ, új saját logós konstrukcióval jelenik meg, az MNB Statisztikai fõosztályától kell új kódszámot kérni.

MAGYAR KÖZLÖNY

9742

2005/159. szám

05. tábla Az adatszolgáltató elfogadói hálózatában lebonyolított forgalom 1. A tárgyfélévi kártyaelfogadói forgalmat minden adatszolgáltatónak az általa elfogadott kártyákra összevontan kell megadni – nem kell tehát kártyafajtánkénti bontás –, külön sorban (01) a hazai kibocsátású (saját és más magyar bank által kibocsátott), és külön sorokban (02) a külföldi kibocsátású kártyák forgalmára vonatkozóan. A 02 sort azoknak kell kitölteni, akik a külföldi kártyatársaságokkal kötött szerzõdések alapján a külföldiek magyarországi kártyahasználatából eredõ elfogadói forgalmat elszámolják. A forgalmi adatoknak tartalmazniuk kell az on-us tételeket is. Az adatokat a táblában megadott bontásban kell feltüntetni, az értékeket millió forintra kerekítve (tizedesjegy nélkül). Az oszlopokat értelemszerûen kell kitölteni. 2. Az (a)–(f) oszlopok a készpénzfelvételek adatait tartalmazzák ATM-en keresztüli felvétek (a, b), bankfióki és postai POS berendezéseken történõ felvétek (c, d) és nem elektronikus felvétek (e, f) bontásban. 3. A (g)–(n) oszlopok az áru és szolgáltatás vásárlások adatait tartalmazzák. A fizikai POS berendezéseken lebonyolódó forgalomnál (g, h) a fizikai és a MO/TO kereskedõi elfogadóhelyeken lebonyolított fizetések számát és értékét kell feltüntetni. Külön kell megadni az internetes forgalmat (i, j). Az imprinteres elfogadás forgalmi adatai (k, l) szintén külön oszlopokban szerepelnek. Az ATM-en keresztül történõ vásárlás alatt (m, n) a telefonkártya feltöltéseket kell érteni. A forgalmi adatok megállapításánál a tranzakciók feldolgozásának a napját kell figyelembe venni.

06. tábla: Külföldiek magyarországi kártyahasználata a beszámolási idõszakban 1. Ez a tábla jelen adatszolgáltatás 05. tábla 02 sorában feltüntetett forgalmat tartalmazza kártyafajtánkénti (Mastercard, Visa, Amex, Diners, JCB, Citi) bontásban. Az adatokat kártyatársaságonként, a hozzájuk tartozó kóddal együtt kell megadni, a kért bontásban. A kártyatársasági kódokat az e rendelet 3. melléklet 4.10.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza (Kódlista a bankkártya statisztikák törzsadatairól). 2. Kitöltéskor a következõ összefüggésre kell figyelni: A darabszámok és értékek összege megegyezik tehát a 05-ös tábla 02. sorában (más csoportosításban) feltüntetett darabszámok és értékek összegével: 05 tábla 02. sor " " "

a+c+e oszlopának összege = 06.sz. tábla b+d+f " " " " g+i+k+m " " " " h+j+l+n " " " "

b oszlopába írt értékek összegével c " " d " " e " "

07. tábla: Utazási csekk beváltás 1. A táblában az adatszolgáltató által beváltott utazási csekkek értékét, millió forintra kerekítve kell megadni, összevontan, vagyis nem kell csekk fajtánkénti bontás. Az értéknek tartalmazni kell azoknak az utazási irodáknak és valuta beváltóhelyeknek a forgalmát is, amelyek a jelentést tevõ bankon keresztül számolnak el az utazási csekket kibocsátó társasággal. 2. Az érték kiszámításánál a tárgyidõszak utolsó munkanapján érvényes MNB középárfolyamot kell használni.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXMail, illetve – a GiroXMail csatlakozással nem rendelkezõ adatszolgáltatók vonatkozásában – mágneslemez. Az adatszolgáltatás formája: MNB szabványos (text) fájl Az adatszolgáltatás címzettje: Magyar Nemzeti Bank, Statisztikai fõosztály, Adatbefogadó és elõkészítõ osztály

2005/159. szám


Bankkártya kibocsátói üzletág 01. tábla: A kibocsátott kártyák száma és jellemzŋi kártyafajtánkánti bontásban

Sorszám

02 03 04

Kártya logo kódja

a

b

c

Debit kártya hitelkerethez Banki kapcsolódó kibocsátású / debit kártya / co-branded + Credit kártya / affinity kártya Charge kártya d

e

Hazai használatú / Nemzetközi használatú

Kizárólag elektronikus használatú / Elektronikus és imprinteres környezetben is mťködŋ

Valódi / Virtuális

f

g

h

Készpénz felvételére / Elektronikus Vásárlásra / pénz Mindkettŋre funkcióval alkalmas bŋvített kártya kártyák

i

j

Darabszám

k

MAGYAR KÖZLÖNY

01

Kártyatársaság kódja

Lakossági kártya / Businesscorporate kártya

... nn

9743

9744


Bankkártya kibocsátói üzletág 02. tábla: A bank által kibocsátott bankkártyák fajtánkénti forgalmi adatai a beszámolási idŋszakban

Sorszám


Debit kártya (beleértve a Lakossági hitelkerethez Banki kártya / kapcsolódó kibocsátású / Business debit kártyákat co-branded+ corporate is) / Credit affinity kártya kártya kártya / Charge kártya

a

b

c

02 03 04

... nn

d

ATM belföldi

fizikai kereskedŋknél belföldi külföldi

bankfiók és egyéb kp. felvételi hely belföldi külföldi

külföldi

postai/telefon/internetes megrendelés belföldi külföldi

db

érték (mill. Ft.)

db

érték (mill. Ft.)

db

érték (mill. Ft.)

db

érték (mill. Ft.)

db

érték (mill. Ft.)

db

érték (mill. Ft.)

db

érték (mill. Ft.)

db

érték (mill. Ft.)

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

r

s

t

MAGYAR KÖZLÖNY

01

Kereskedŋi forgalom

Készpénzfelvét

03. tábla: Utazási csekk értékesítés

Sorszám

A bank által értékesített utazási csekkek értéke millió forintban

a 01

2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9745

MNB adatgyûjtés azonosító: P27 Kitöltési útmutató Bankkártya kibocsátói üzletág

I. Általános tudnivalók 1. Jelen adatszolgáltatás a bankkártya kibocsátói üzletág adatait foglalja magában, vagyis a hitelintézet által kibocsátott kártyák számát és a velük lebonyolított forgalmat. 2. A bankoktól, mint adatszolgáltatóktól teljes körû szolgáltatást igénybe vevõ szövetkezeti hitelintézetek adatait, összesített formában, a rendszert üzemeltetõ adatszolgáltató (bank) gyûjti ki a rendszerbõl és küldi az MNB-hez (jelenleg ilyen a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. és a Magyarországi Volksbank Rt.). 3. A kitöltéshez szükséges kódokat az e rendelet 3. mellékletének 4.10.2., valamint 4.10.4. pontja szerinti, az MNB h7onlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák. 4. Fogalmi meghatározások a. debit card (betéti kártya): a kártyabirtokos bankszámlájához kapcsolódó kártya, amellyel számlaegyenlege erejéig vehet fel készpénzt, illetve fizetheti vásárlásai ellenértékét. Minden egyes mûvelet összegével automatikusan megterhelik a kártyabirtokos bankszámláját. A betéti kártyához hitelkeret is kapcsolódhat. A debit kártyákon belül egy alkategória, a hitelkerethez kapcsolódó debit kártya: egy olyan debit kártya, amely nem bankszámlához, hanem hitelszámlához kapcsolódik, az ezen jegyzett keret erejéig vehet fel készpénz, illetve vásárolhat a kártya birtokosa. Minden mûvelet összegével automatikusan megterhelik a hitelkeretet, nincs kamatmentes hitelperiódus. b. credit card (hitelkártya): a kártyabirtokos és a bank közötti szerzõdésben elõre meghatározott összegû hitelkerethez kapcsolódó kártya, amellyel az ügyfél kerete erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat. A számlázási periódus (általában egy hónap) végén, a kártya birtokosa dönti el, hogy a bankértesítõben meghatározott határidõig teljes egészében kifizeti tartozását, vagy csak annak szerzõdésében meghatározott mértékét. A költések abban az esetben kamatmentesek, ha a teljes tartozás visszafizetésre kerül a fizetési határidõ végéig. Amennyiben nem a teljes tartozás kerül visszafizetésre, akkor a fennmaradó tranzakciókra azok értéknapjától kerül felszámításra a kamat. Általában nem vonatkozik a kamatmentesség a készpénzfelvételi mûveletekre, ezek ugyanis a tranzakció keltétõl kamatoznak. c. charge/delayed debit card (terhelési kártya): a kártyabirtokos kártyája egy olyan hitelkerethez kapcsolódik, amelynek felsõ határát nem feltétlenül állapítják meg (de megállapíthatják). A kártya készpénz felvételére és vásárlásra alkalmas. A számlázási periódus végén a kártyabirtokos tartozása teljes összegét ki kell egyenlítse.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01. tábla: A kibocsátott kártyák száma és jellemzõi kártyafajtánkénti bontásban 1. Az adatszolgáltató által kibocsátott és a beszámolási idõszak utolsó munkanapján (a félév utolsó munkanapja) forgalomban lévõ bankkártyák darabszámát (k) kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy milyen gyakran használják azokat. A lejárt, valamint a kibocsátó által letiltott vagy visszavont kártyák nem tartoznak ide. 2. A debit kártyákon belül a hitelkerethez kapcsolódó debit kártyákat külön sorban kell szerepeltetni, az e rendelet 3. számú melléklet 4.10.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben (Kódlista a P27-es adatszolgáltatáshoz) feltüntetett kódszámmal.

9746

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

3. A „j” oszlopban jelölni kell, ha elektronikus pénz funkcióval bõvített a kártya, azaz elektronikus pénztárcaként is mûködik, függetlenül attól, hogy a jelentés napján tárol-e elektronikus értékeket vagy sem. Azok a hitelintézetek, amelyek ezt az oszlopot kitöltik, a P42-es azonosító számú adatszolgáltatást is kötelesek kitölteni. 4. A bankkártyák darabszámát az e rendelet 3. számú melléklet 4.10.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (Kódlista a bankkártya Statisztikák törzsadatairól) szerinti bontásban (a-b), a kártya jellemzõinek megjelölésével (c-j) kell megadni. A kártya jellemzõk kódszámai az e rendelet 3. számú melléklet 4.10.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben (Kódlista a P27-es adatszolgáltatáshoz) találhatók. Amennyiben a táblán nem szerepel a bank által kibocsátott kártya kódja, az MNB Statisztikai fõosztályától kell új kódot kérni. 5. Ugyanaz a kódszám többször is szerepelhet, amennyiben a (c-j) oszlopokban feltüntetett jellemzõk ugyanazon kódszámhoz tartozóan különbözõek. Például: a Mastercard standard kártya (kódja 1 11) szerepelhet lakossági kártyaként, business kártyaként, debit kártyaként, credit kártyaként, esetleg co-branded kártyaként, attól függõen, hogy hány fajtát bocsát ki a jelentést tevõ bank.

02. tábla: Az adatszolgáltató által kibocsátott bankkártyák forgalmi adatai a beszámolási idõszakban 1. A forgalmi adatok az adatszolgáltató által kibocsátott kártyákkal az aktuális félévben itthon (saját és más magyar bank hálózatában) és külföldön lebonyolított forgalmat tartalmazzák. Az adatokat Visa, Mastercard, Diners, Amex és saját logos, ezen belül debit (beleértve a hitelkerethez kapcsolódó debit kártyák forgalmát is), credit vagy charge, lakossági vagy business/corporate kizárólag banki kibocsátású vagy co-branded bontásban kell megadni. Például: Visa kártyák esetében oszlop: „a” „b” „c” „d” Visa lakossági, debit, banki kibocsátású 2 1 1 1 Visa lakossági, debit, co-branded 2 1 1 2 Visa business/corporate, debit, banki kibocsátású 2 2 1 1 Visa business/corporate, debit, co-branded 2 2 1 2 Visa lakossági, credit, banki kibocsátású 2 1 2 1 Visa lakossági, credit, co-branded 2 1 2 2 Visa business/corporate, credit, banki kibocsátású 2 2 2 1 Visa business/corporate, credit, co-branded 2 2 2 2 A fenti minta alapján csoportosított adatok szükségesek a Mastercard, a Diners, az Amex és a saját logos kártyákra vonatkozóan is. 2. Az (a) oszlopba mindenütt az e rendelet 3. melléklet 4.10.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletbõl (Kódlista a bankkártya statisztikák törzsadatairól) a kártyatársaság kódját kell beírni [megegyezik a 01. tábla (a) oszlopával]. A (b) (c) és (d) oszlopokba pedig az e rendelet 3. melléklet 4.10.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben (Kódlista a P27-es adatszolgáltatáshoz) található kódokat kell szerepeltetni [megegyezik a 01. tábla (c) (d) és (e) oszlopával, de a hitelkerethez kapcsolódó debit kártyák forgalma nem elkülönítve, hanem a debit kártyák között kell szerepeljen]. 3. A kereskedelmi forgalom adatait külön kell jelenteni a fizikai kereskedõknél itthon és külföldön lebonyolított vásárlásokra, és külön az interneten/postán/telefonon keresztül megrendelt vásárlásokra. Az ATM-en keresztül lebonyolított vásárlásokat (mobil telefon feltöltés) a „fizikai kereskedõknél” kell feltüntetni. 4. A tranzakciószámot minden forgalmi táblában „db” jelzi. Az értékeket millió forintra kerekítve kell megadni, tizedesjegy nélkül, tehát a 0,5 millió forint feletti értékeket felfelé, a 0,5 millió forint alattiakat pedig lefelé kerekítve, függetlenül attól, hogy a kerekítés eredménye esetleg „0”. A forgalmi adatok megállapításánál a tranzakciók feldolgozásának a napját kell figyelembe venni. 5. A devizában keletkezõ adatok HUF értékét a beszámolási idõszak utolsó munkanapján érvényes MNB deviza közép árfolyamon átszámítva kell megadni.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9747

03. tábla: Utazási csekk értékesítés 1. A táblában az adatszolgáltató által értékesített utazási csekkek értékét, millió forintra kerekítve kell megadni, összevontan, vagyis nem kell csekkfajtánkénti bontás. Az értéknek tartalmazni kell azoknak az utazási irodáknak és valuta beváltóhelyeknek a forgalmát is, amelyek az adatszolgáltatón keresztül számolnak el az utazási csekket kibocsátó társasággal. 2. Az érték kiszámításánál a tárgyidõszak utolsó munkanapján érvényes MNB középárfolyamot kell használni.

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXMail, illetve – a GiroXMail csatlakozással nem rendelkezõ adatszolgáltatók vonatkozásában – mágneslemez Az adatszolgáltatás formája: MNB szabványos (text) fájl Az adatszolgáltatás címzettje: Magyar Nemzeti Bank, Statisztikai fõosztály, Adatbefogadó és elõkészítõ osztály

9748


Visszaélések a bankkártya üzletágban 01. tábla: Bankkártyás visszaélések a kibocsátói üzletágban a beszámolási idŋszakban Felmerült kár Kártyatársaság kódja

a 01 02 03

Saját hálózat Bankkártyás / Idegen visszaélések hálózat fajtái

b

c

mťvelet db.szám

érték (ezer Ft)

d

e

f

g

h

MAGYAR KÖZLÖNY

Sorszám

A kártyaüzletág valamely szereplŋjénél jelentkezŋ veszteség értéke a kibocsátó bank külföldi/magyar a bank által lekönyvelt kártyabirtokosára elfogadó bankra veszteség terhelt veszteség terhelt veszteség értéke értéke értéke (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft)

... nn

2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9749


Visszaélések a bankkártya üzletágban

02. tábla: Bankkártyás visszaélések az elfogadói üzletágban a beszámolási idŋszakban – felmerült kár Sorszám

Felmerült kár


Bankkártyás visszaélések fajtái

mťvelet db.szám

érték (ezer Ft)

a

b

c

d

01 02 03

... nn

03. tábla: Bankkártyás visszaélések az elfogadói üzletágban a beszámolási idŋszakban – jelentkezŋ veszteség ezer forint A kártyaüzletág valamely szereplŋjénél jelentkezŋ veszteség értéke Sorszám

01 02 03 ... nn


külföldi/magyar kibocsátó bankra terhelt veszteség

a hazai kereskedŋre terhelt veszteség

az elfogadó bank által lekönyvelt veszteség

a

b

c

d

9750

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


Kitöltési útmutató Visszaélések a bankkártya üzletágban

I. Általános tudnivalók 1. Jelen adatszolgáltatás a bankkártya üzletágban mind a kibocsátói, mind pedig az elfogadói oldalon felmerült károkat és az ezekbõl keletkezõ veszteségeket tartalmazza. 2. A bankoktól, mint adatszolgáltatóktól teljes körû szolgáltatást igénybe vevõ szövetkezeti hitelintézetek adatait, összesített formában, a rendszert üzemeltetõ adatszolgáltató (bank) gyûjti ki a rendszerbõl és küldi az MNB-hez (jelenleg ilyen a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. és a Magyarországi Volksbank Rt.). 3. A kitöltéshez szükséges kódokat az e rendelet 3. mellékletének 4.10.3., valamint 4.10.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák. 4. Az adatszolgáltatáshoz tartozó fogalmi meghatározások: a) Felmerült kár: A beszámolási idõszakban az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában az adatszolgáltató tudomására jutott visszaélés, amely vagy még ugyanabban a beszámolási idõszakban leírt veszteségként megjelenik a kártyaüzletág valamely szereplõjénél, vagy végleges rendezése áthúzódik egy következõ beszámolási idõszakra. b) A kártyaüzletág valamely szereplõjénél jelentkezõ veszteség: A jelen vagy egy korábbi beszámolási idõszakban, az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában felmerült kár veszteségként történõ leírásának jelentése, kárviselõkénti bontásban. A következõ meghatározásokban zárójelben szerepelnek a kártyatársaságok által használt fogalmak is: c) Elveszett kártyákkal okozott kár (Lost): azokat a káreseményeket és leírt veszteséget kell jelenteni, amelyeket a kártya jogos birtokosa által elvesztett kártyákkal követtek el. d) Lopott kártyákkal okozott kár (Stolen): azokat a káreseményeket és leírt veszteséget kell jelenteni, amelyeket a kártya jogos birtokosától ellopott kártyákkal követtek el. e) Meg nem kapott kártyákkal okozott kár (Card not received): azokkal a kártyákkal elkövetett visszaélést és a belõle származó veszteséget kell feltüntetni, amelyeket a kibocsátó bank postai úton továbbít a kártyabirtokos részére, de a kártya nem érkezik meg jogos birtokosához, illetéktelen személy bonyolít le vele jogtalan tranzakciókat. f) Hamis adatokkal igényelt kártyával okozott kár (Fraudulent application): azokat az eseteket kell itt jelenteni, amikor a kártyabirtokos hamis adatokkal kér és kap kártyát a banktól és ezzel jogtalan mûveleteket bonyolít le. g) Hamisított kártyákkal okozott kár (Counterfeit): mindenféle kártyahamisítás ide értendõ, például: duplikált kártyákkal elkövetett visszaélések, valódi kártyák megszemélyesítési adatainak megváltoztatása. h) Mail/telefon/internet útján okozott kár (Card not present): azok a visszaélések tartoznak ide, amikor a kártya adatainak felhasználásával, annak nem jogos birtokosa bonyolít le mûveleteket telefonon, postán vagy interneten keresztül történõ vásárlás esetén, amikor a kártya fizikailag nincs jelen a tranzakciónál. i) Egyéb visszaélésekkel okozott kár (Other): mindazon visszaélések ide tartoznak, amelyek a fenti hat csoport egyikébe sem sorolhatók.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01. tábla: Bankkártyás visszaélések a kibocsátói üzletágban a beszámolási idõszakban 1. Az adatszolgáltató által kibocsátott kártyák hazai és külföldi, készpénz-felvételi és vásárlási forgalmához kapcsolódó visszaéléseket kell jelenteni kártyafajtánként (Visa, Mastercard, Diners, Amex, saját logos), az a oszlopban feltüntetve az e rendelet 3. melléklet 4.10.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (Kódlista a bankkártya statisztikák törzsadatairól) alapján a kártyatársaság kódszámát. Az egyes kártyafajtákon belül is külön sorban kell feltüntetni: a kibocsátó bank saját hálózatában lebonyolított mûveletekhez kapcsolódó károkat (on-us tételek), valamint az idegen (hazai vagy külföldi) hálózatban lebonyolított mûvelethez kapcsolódó károkat. A hálózat típusának megjelöléséhez az e rendelet 3. melléklet 4.10.3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (Kódlista a P34-es

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9751

adatszolgáltatáshoz) megfelelõ sorát kell használni. (Az Euronet Banktechnikai Kft. hálózatban lebonyolított tételeket az idegen hálózatnál kell jelenteni.) 2. A c oszlopban a visszaélések fajtáit az e rendelet 3. melléklet 4.10.3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (Kódlista a P34-es adatszolgáltatáshoz) alapján kell feltüntetni. Csak azokat a visszaélés fajtákat kell jelenteni, amelyekben kár, illetve veszteség keletkezett. 3. A bankkártya birtokosa által végrehajtott visszaélésszerû számlaegyenleg túllépések nem tartoznak a bankkártyával történõ visszaélések közé, ezeket nem kell jelenteni.

02. tábla: Bankkártyás visszaélések az elfogadói üzletágban a beszámolási idõszakban – felmerült kár 1. Az elfogadói oldalon felmerülõ károkat a nemzetközi védjeggyel ellátott kártyák esetén a kártyatársaságoktól kapott adatok alapján kell kitölteni. 2. Az adatokat kártyatársaságonként (Visa, Mastercard, Diners, Amex, JCB, saját logos) bontva kell megadni, feltüntetve a kártyatársaság kódszámát az a oszlopban. A megfelelõ kódok az e rendelet 3. melléklet 4.10.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben (Kódlista a bankkártya statisztikák törzsadatairól) találhatók. A b oszlopban azokat a visszaélés fajtákat kell jelölni, amelyben kár illetve veszteség keletkezett. A vonatkozó kódok az e rendelet 3. melléklet 4.10.3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben (Kódlista a P34-es adatszolgáltatáshoz) találhatók. 3. A „Felmerült kár” oszlopaiban (c és d) az adatszolgáltató elfogadói hálózatában (más hazai bank által, illetve külföldön kibocsátott kártyákkal) lebonyolított forgalomban felmerült károkat kell megadni.

03. tábla: Bankkártyás visszaélések az elfogadói üzletágban – jelentkezõ veszteség 1. Az elfogadói oldalon jelentkezõ veszteségeket a nemzetközi védjeggyel ellátott kártyák esetén a kártyatársaságoktól kapott adatok alapján kell kitölteni. 2. A „kártyaüzletág szereplõinél jelentkezõ veszteség értékére” vonatkozóan kártyafajtánként kell megadni az összesített adatot (tehát nem kell a kár fajtáját feltüntetni), aszerint bontva, hogy ki viseli a veszteséget (b–d oszlopok).

III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXMail, illetve – a GiroXMail csatlakozással nem rendelkezõ adatszolgáltatók vonatkozásában – mágneslemez Az adatszolgáltatás formája: MNB szabványos (text) fájl Az adatszolgáltatás címzettje: Magyar Nemzeti Bank, Statisztikai fõosztály, Adatbefogadó és elõkészítõ osztály

9752

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


Havi jelentés a levelezŋ banknál számlát vezetŋ levelezett hitelintézetek pénzforgalmi (elszámolási) számla egyenlegérŋl

Sorkód

A hitelintézet törzsszáma

Pénzforgalmi (elszámolási) számla egyenlegének havi átlaga* (ezer Ft)

a

b

101 102 103

nnn */ A pénzforgalmi (elszámolási) számla napi állománya munkanapon a pénzforgalmi (elszámolási) számla záróegyenlege, szabad, munkaszüneti, vagy ünnepnapon pedig az azt megelŋzŋ munkanap záróegyenlege. Havi átlagnak a napi állományok naptári napokkal számított átlagát tekintjük.

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: P38 01. tábla: A BKR forgalom megoszlása tranzakciótípusok szerint

Fizetési mód Sorszám

kódja a

megnevezése b

Tranzakció szám (db) c

érték (Ft) d

0001 MAGYAR KÖZLÖNY

0002 0003 0004 0005 0006 0007 0008 … … … nnnn 9996

999-60

Klíring tranzakciók összesen

9997

999-70

Visszautasított klíring tranzakciók összesen

9998

999-80

Non-klíring tranzakciók összesen

9999

999-90

Visszautasított non-klíring tr.ók összesen 9753

9754

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: P38 02. tábla: BKR tranzakciók forgalmának megoszlása értékhatár szerint

Sorszám

Tételek ezer Ft

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 99

–10 10–20 20–30 30–40 40–50 50–60 60–70 70–80 80–90 90–100 100–200 200–300 300–400 400–500 500–600 600–700 700–800 800–900 900–1000 1000–2000 2000–3000 3000–4000 4000–5000 5000–6000 6000–7000 7000–8000 8000–9000 9000–10000 10000–20000 20000–30000 30000–40000 40000–50000 50000–60000 60000–70000 70000–80000 80000–90000 90000–100000 100000– Összesen:

Kezdeményezés db a

Ft b

Teljesítés db c

Visszautasítás Ft d

db e

Ft f

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9755

MNB adatgyťjtés azonosító: P38 03. tábla: Egyszerť átutalás tranzakciók forgalmának megoszlása értékhatárok szerint

Sorszám

Tételek ezer Ft

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 99

–10 10–20 20–30 30–40 40–50 50–60 60–70 70–80 80–90 90–100 100–200 200–300 300–400 400–500 500–600 600–700 700–800 800–900 900–1000 1000–2000 2000–3000 3000–4000 4000–5000 5000–6000 6000–7000 7000–8000 8000–9000 9000–10000 10000–20000 20000–30000 30000–40000 40000–50000 50000–60000 60000–70000 70000–80000 80000–90000 90000–100000 100000– Összesen:


Visszautasítás Ft b

db c

Ft d

9756

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: P38 04. tábla: Bank to bank tranzakciók forgalmának megoszlása értékhatárok szerint

Sorszám

Tételek ezer Ft

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 99

–100000 100000–200000 200000–300000 300000–400000 400000–500000 500000–600000 600000–700000 700000–800000 800000–900000 900000–1000000 1000000– Összesen :


Visszautasítás Ft b

db c

Ft d

05. tábla: Csoportos átutalás tranzakciók forgalmának megoszlása értékhatár szerint Sorszám

Tételek ezer Ft

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 99

–10 10–20 20–30 30–40 40–50 50–60 60–70 70–80 80–90 90–100 100–200 200–300 300–400 400–500 500–600 600–700 700–800 800–900 900–1000 1000– Összesen :

Kezdeményezés db Ft a b

Visszautasítás db c

Ft d

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9757

MNB adatgyťjtés azonosító: P38 06. tábla: Csoportos beszedés tranzakciók forgalmának megoszlása értékhatárok szerint

Sorszám

Tételek ezer Ft

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 99

–10 10–20 20–30 30–40 40–50 50–60 60–70 70–80 80–90 90–100 100–200 200–300 300–400 400–500 500–600 600–700 700–800 800–900 900–1000 1000– Összesen :


Ft b

Teljesítés db c

07. tábla: PEK tranzakciók forgalmának megoszlása értékhatár szerint Sorszám

Tételek ezer Ft

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 99

–10 10–20 20–30 30–40 40–50 50–60 60–70 70–80 80–90 90–100 100–200 200–300 300–400 400–500 500–600 600–700 700–800 800–900 900–1000 1000– Összesen :

Kezdeményezés db Ft a b

Visszautasítás Ft d

db e

Ft f

9758

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


08. tábla: A BKR forgalom megoszlása elszámolási naponként

Sorszám

Elszámolási dátum a

001 002 003 … … nnn 999

Kezdeményezés db b

Ft c

Teljesítés db d

Visszautasítás Ft e

db f

Ft g

Összesen :

09. tábla: A csoportos átutalás forgalom megoszlása elszámolási naponként Sorszám


001 002 003 … … nnn 999


Ft c

Visszautasítás db d

Ft e

Összesen :

10. tábla: A csoportos beszedés forgalom megoszlása elszámolási naponként Sorszám


001 002 003 … … nnn 999

Összesen :


Ft c

Visszautasítás

Teljesítés db d

3 e

db f

Ft g

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

MNB adatgyťjtés azonosító: P38 11. tábla: PEK tranzakciók forgalmának megoszlása elszámolási naponként

Sorszám


01 02 03 … … nn 99

Kezdeményezés darab b

forint c

Összesen :

12. tábla: Csoportos átutalás forgalom megoszlása kezdeményezŋ bankonként.

Sorszám

Bank kódja a

001 002 003 … … nnn 999

Kezdeményezés küldött küldött db Ft b c

Visszautasítás fogadott fogadott db Ft d e

Összesen :

13. tábla: Csoportos átutalás forgalom megoszlása címzett bankonként.

Sorszám

Bank kódja a

001 002 003 … … nnn 999

Összesen :

Kezdeményezés fogadott fogadott db Ft b c

Visszautasítás küldött küldött db Ft d e

9759

9760

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


14. tábla: Csoportos beszedés forgalom megoszlása kezdeményezŋ bankonként.

Sorszám

Bank kódja a

001 002 003 … … nnn 999

Kezdeményezés küldŋ küldŋ db Ft b c

Teljesítés fogadó fogadó db Ft d e

Visszautasítás fogadó fogadó db Ft g f

Összesen :

15. tábla: Csoportos beszedés forgalom megoszlása címzett bankonként.

Sorszám

Bank kódja a

001 002 003 … … nnn 999

Kezdeményezés fogadó fogadó db Ft b c

Teljesítés küldŋ küldŋ db Ft d e

Visszautasítás küldŋ küldŋ db Ft g f

Összesen :

16. tábla: Csoportos átutalás forgalom megoszlása jogcímenként Sorszám

Jogcím

Kezdeményezés (B4) db Ft b c

Visszautasítás (G12) db Ft d e

a 001 002 003 … … nnn 999 Összesen : A jogcímeket a kezdeményezés esetén a B4, a visszautasítás esetén a G12 mezŋben kell vizsgálni

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9761


17. tábla: Csoportos beszedés forgalom megoszlása jogcímenként

Sorszám

Jogcím a

Kezdeményezés (B4) db b

Ft c

Teljesítés (G12) db d

Ft e

Visszautasítás (G12) db f

001 002 003 … … nnn 999 Összesen : A jogcímeket a kezdeményezés esetén a B4, a teljesítés és visszautasítás esetén a G12 mezŋben kell vizsgáni. 18. tábla: Az elszámolásforgalom megoszlása bankok, küldés és fogadás és tranzakciótípus szerint

Sorszám 0001 0002 0003 … … nnnn

Bankkód

Küldŋ bank/ fogadó bank

Tranzakciókód és alkód

Darab

Összeg

a

b

c

d

e

Ft g

9762


19. tábla: Visszautasított csoportos beszedés tranzakciók megoszlása küldŋ bankok szerint

Sorszám

Bank Intézmény kód

kód

02-es hibakód

03-as hibakód

06-os hibakód

10-es hibakód

50-es hibakód

51-es hibakód

54-es hibakód

65-ös hibakód

99-es hibakód

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

r

0001 0002 0003 … …

20. tábla: Visszautasított csoportos beszedés tranzakciók megoszlása címzett bankok szerint

Sorszám Bank Intézmény kód 0001 0002

kód

02-es hibakód

03-as hibakód

06-os hibakód

10-es hibakód

50-es hibakód

51-es hibakód

54-es hibakód

65-ös hibakód

99-es hibakód

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

db

Ft

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

r

MAGYAR KÖZLÖNY

nnnn

0003 … … nnnn

2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9763


Kitöltési útmutató Fizetési forgalom statisztikák

I. Általános tudnivalók Az adatszolgáltatás elrendelésének célja, hogy képet lehessen alkotni a BKR-ben lebonyolított forgalomról, annak megoszlásáról. Ezen információk az MNB felvigyázói feladatainak ellátásához szükségesek. Az adatszolgáltatásban a dátumokat az „ÉÉÉÉ.HH.NN.” formában kell jelenteni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01. tábla: A BKR forgalom megoszlása tranzakciótípusok szerint A táblában mind a klíring, mind a non-klíring indított tranzakciókat kell jelenteni. A non-klíring tranzakcióknál a tranzakciók darabszáma mellett az igényelt összeget kell feltüntetni a d) „érték (Ft)” oszlopban. A táblában minden tranzakció kód-alkód párost külön kell szerepeltetni, vagyis a visszautasított tételeket is annyi különbözõ sorban kell jelenteni, amennyi külön tranzakció kód-alkódon szerepelnek. 9996. sor: Klíring tranzakciók összesen Ezen a soron a klíring tranzakciók összesített adatait kell szerepeltetni. 9997. sor: Visszautasított klíring tranzakciók összesen Itt kell jelenteni a visszautasított klíring tranzakciók darabszámát, összegét. 9998. sor: Non-klíring tételek összesen Ezen a soron a non-klíring tételek (pl. csoportos és azonnali beszedés és összeg nélküli visszautasítás) összesített adatait kell szerepeltetni. 9999. sor: Visszautasított non-klíring tételek összesen Ezen a soron kell jelenteni a visszautasított non-klíring tételek darabszámát és összegét.

02. tábla: BKR tranzakciók forgalmának megoszlása értékhatár szerint A táblában a BKR tranzakciók megoszlását kell szerepeltetni a megjelölt értékhatárok szerinti bontásban. 03. tábla: Egyszerû átutalás tranzakciók forgalmának megoszlása értékhatárok szerint A táblában az egyszerû átutalások megoszlását kell szerepeltetni a megjelölt értékhatárok szerinti bontásban. 04. tábla: Bank to bank tranzakciók forgalmának megoszlása értékhatárok szerint A táblában a bank-to-bank tranzakciók megoszlását kell szerepeltetni a megjelölt értékhatárok szerinti bontásban. 05. tábla: Csoportos átutalás tranzakciók forgalmának megoszlása értékhatár szerint A táblában a csoportos átutalások megoszlását kell szerepeltetni a megjelölt értékhatárok szerinti bontásban. 06. tábla: Csoportos beszedés tranzakciók forgalmának megoszlása értékhatárok szerint A táblában a csoportos beszedések megoszlását kell szerepeltetni a megjelölt értékhatárok szerinti bontásban.

9764

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Az oszlopok jelentése a csoportos beszedések tábláinak esetében a következõ: „Beszedés kezdeményezés”: ezekben az oszlopokban kell jelenteni a továbbított csoportos beszedés kezdeményezõ tranzakciókat (094-00 tranzakció; db, kért összeg) „Elszámolt”: ezekben az oszlopokban kell jelenteni az elszámolt csoportos beszedés teljesítés tranzakciókat (404-00 tranzakció; db, összeg) „Visszautasított”: ezekben az oszlopokban kell jelenteni az elszámolt csoportos beszedés visszautasítás tranzakciókat (294-00 tranzakció; db, összeg) 07. tábla: PEK tranzakciók forgalmának megoszlása értékhatár szerint A táblában a PEK tranzakciók megoszlását kell szerepeltetni a megjelölt értékhatárok szerinti bontásban. 08. tábla: BKR forgalom megoszlása elszámolási naponként A táblában a BKR forgalom megoszlását kell jelenteni elszámolási naponként. 09. tábla: Csoportos átutalás forgalom megoszlása elszámolási naponként A táblában a csoportos átutalás forgalom megoszlását kell jelenteni elszámolási naponként. 10. tábla: Csoportos beszedés forgalom megoszlása elszámolási naponként A táblában a csoportos beszedés forgalom megoszlását kell jelenteni elszámolási naponként. 11. tábla: PEK tranzakciók forgalmának megoszlása elszámolási naponként A táblában a PEK tranzakció-forgalom megoszlását kell jelenteni elszámolási naponként. 12. tábla: Csoportos átutalás forgalom megoszlása kezdeményezõ bankonként A táblában a csoportos átutalás forgalom kezdeményezõ klíringtagonkénti megoszlását kell jelenteni. 13. tábla: Csoportos átutalás forgalom megoszlása címzett bankonként A táblában a csoportos átutalás forgalom címzett klíringtagonkénti megoszlását kell jelenteni. 14. tábla: Csoportos beszedés forgalom megoszlása kezdeményezõ bankonként A táblában a csoportos beszedés forgalom kezdeményezõ klíringtagonkénti megoszlását kell jelenteni. 15. tábla: Csoportos beszedés forgalom megoszlása címzett bankonként A táblában a csoportos beszedés forgalom címzett klíringtagonkénti megoszlását kell jelenteni. 16. tábla: Csoportos átutalás forgalom megoszlása jogcímenként A táblában a csoportos átutalás forgalom csoportos jogcímenkénti megoszlását kell jelenteni. 17. tábla: Csoportos beszedés forgalom megoszlása jogcímenként A táblában a csoportos beszedés forgalom csoportos jogcímenkénti megoszlását kell jelenteni. 18. tábla: Az elszámolásforgalom megoszlása bankok, küldés és fogadás és tranzakciótípus szerint Ebben a táblában kell jelenteni a klíringtagok által küldött, illetve fogadott, a BKR-ben elszámolásra, illetve továbbításra került tranzakciókat tranzakciótípusonként (ideértve a beszedési kéréseket és a visszautasító tranzakciókat is). Külön soron kell jelenteni az egyes klíringtagok által küldött, illetve fogadott tételeket; illetve ezeken belül külön soron kérünk jelenteni minden különbözõ tranzakció kód-alkód párhoz tartozó értékeket. Azokat az eseteket, ahol a darabszám („d” oszlop) értéke nulla, nem kell jelenteni.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9765

Az oszlopok kitöltése: a) a hitelintézet MNB által kiadott bankkódja b) „K” vagy „F”, aszerint, hogy küldött vagy fogadott tranzakciókat jelentenek az adott sorban c) tranzakció kód-alkód „999-99” formátumban d) a tranzakciók darabszáma e) a tranzakciók értéke 19. tábla: Visszautasított csoportos beszedés tranzakciók megoszlása küldõ bankok szerint A táblában a visszautasított csoportos beszedési tranzakciókat kell jelenteni indító bankok / hibakódok szerint. A táblában a beszedõ azonosítóját is kell feltüntetni. A hibakódok jelentése a BKR Szabványkönyvben foglaltakkal egyezik meg. 02 nem létezõ („címzett”) számlaszám 03 megszûnt („címzett”) számlaszám 06 a „címzett” számlaszáma nem értelmezhetõ (az ügyfél számlaszáma helyett a bank ügyfélforgalmi számlaszáma szerepel) 10 név és számlaszám eltérés 50 fedezethiány miatti visszaküldés (292, 293, 294 tranzakciókódnál) 51 felhatalmazó levél hiánya miatti visszaküldés (292, 294 tranzakciókódnál) 54 általános visszaküldés (az ügyfél megbízása alapján, 293, 294) 65 összeghatár feletti beszedési megbízás (294 tranzakciókódnál) 99 egyéb hiba 20. tábla: Visszautasított csoportos beszedés tranzakciók megoszlása címzett bankok szerint A tábla tartalma megegyezik a 19. tábláéval, azzal a különbséggel, hogy a megoszlást címzett bankok szerint kell feltüntetni.


9766

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


01. tábla: A BKR-ben sorban álló bankok listája

Sorszám


Bank kód b

Sorban maradt köteg

Sorban maradt tranzakció

Sorban maradt összeg

Sorban maradt összegbŋl fedezetlen

darab c

darab d

forint e

forint f

01 02 03 … … nn

02. tábla: A BKR-be tételeiket a rendkívüli szakaszban küldŋ bankok listája

Sorszám

Elszámolási dátum

Bank kód

Utolsó csomag fogadása

Utolsó napvége fogadása

Késés indoka

a

b

c

d

e

01 02 03 … … nn 03. tábla: BKR által visszautasított tranzakciók Sorszám 01 02 03 … … nn

Bankkód

Hibakód

Hiba leírása

db

a

b

c

d

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: P39 04. tábla: Napi tranzakciószám és az elszámolás idŋtartama

Sorszám


Összes elszámolt tranzakció db b

Ft c

Elsŋ szakasz Elszámolt tr db d

Ft e

Elszámolás kezdete

Befejezés idŋpontja

Postaládába eljuttatás

Utolsó napvége küldése

Elszámolás befejezése

Postaládába eljuttatás idŋpontja

f

g

h

i

j

k

05. tábla: Kommunikációs hibák

Sorszám

Szolgáltató

a

db b

Összes Átlagos kiesett idŋ kiesett idŋ óó:pp c

óó:pp d

Legnagyobb kiesés

Kiesési mutató

óó:pp e

% f

MAGYAR KÖZLÖNY

01 02 03 … … nn

Hibák száma

Második szakasz

01 02 03 … … nn 9767

9768

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


07. tábla: Elszámolásforgalmi kommunikációs vonalak sávszélessége

06. tábla: Off-line adatforgalmazás

Sorszám

Dátum

Bank

Indok

a

b

c

Sorszám

Szolgáltató Viszonylat

a

01 02 03 … … nn

01 02 03 … … nn

08. tábla: Fogadó kötegek klíringtag általi késŋi elvitele Sorszám

Dátum

Idŋ

Bank

Indok

a

b

c

d

01 02 03 … … nn

09. tábla: Lezárt reklamációk Sorszám

01 02 03 … … nn

Bank

Dátum

Leírás

a

b

c

Kimenetel Indoklás d

e

E. dátum f

b

Sávszélesség

Változás jellege

c

d

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9769

MNB adatgyťjtés azonosító: P39 10. tábla: Ügyfeleknél végzett javítások Hiba bejelentése Sorszám

Dátum a

Idŋ b

Hiba kijavítása Dátum c

Idŋ d

Bank

A hiba rövid leírása

A hiba javítása

e

f

g

01 02 03 … … nn

11. tábla: Igénybe vett javítások (elszámolásforgalommal kapcsolatban) Hiba bejelentése Sorszám

Hiba kijavítása

Dátum

Idŋ

Dátum

Idŋ

Szállító cég

a

b

c

d

e

01 02 03 … … nn 12. tábla: Az elszámolásforgalmi rendszeren végrehajtott módosítások

Sorszám Dátuma a 01 02 03 … … nn

A változtatás Helye Leírása b c

Indoka d

A hiba rövid leírása

A hiba javítása

f

g

9770

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


Kitöltési útmutató Fizetési rendszer statisztikák

I. Általános tudnivalók Az adatszolgáltatásban a dátumokat az „ÉÉÉÉ.HH.NN.” formában kell jelenteni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01. tábla: A BKR-ben sorban álló bankok listája Ebben a táblában kell jelenteni azokat az eseteket, amikor egy klíringtag számára az MNB által megadott keret nem bizonyult elegendõnek a minden tranzakciója elszámolására. 02. tábla: A BKR-be tételeiket a rendkívüli szakaszban küldõ bankok listája Ebben a táblában kell jelenteni azokat az eseteket, amikor egy klíringtag 02:00 után fejezte be tételeinek küldését. Az e) oszlopban röviden szerepeltetni kell – amennyiben a GIRO Rt rendelkezésére áll – azt az információt, hogy a késés milyen ok miatt következett be. 03. tábla: A BKR által visszautasított tranzakciók Ebben a táblában azon tranzakciókról kell információt szolgáltatni, amelyet a klíringtagok benyújtottak a GIRO Rt.-nek, de annak feldolgozását az elszámolóház valamilyen formai vagy tartalmi hiba miatt visszautasította. Mind a kötegszintû, mind a tranzakciószintû hibákat jelenteni kell. Az oszlopokban a következõ információkat kell szerepeltetni: a) A hibás tranzakciókat beküldõ klíringtag MNB által kiadott bankkódja b) A hiba BKR szabvány szerinti kódja c) A hibakódhoz tartozó BKR szabvány szerinti elnevezés d) A hibás tranzakciók vagy kötegek darabszáma Nem kell jelenteni a klíringtagok ügyfeleitõl (közvetlen résztvevõk) közvetlenül befogadott tranzakciókat. 04. tábla: Napi tranzakciószám és az elszámolás idõtartama Ebben a táblában kell szerepeltetni a napi feldolgozás fõbb adatait. Az adatszolgáltatás egyes oszlopaiba a következõ információkat kell szerepeltetni: a) Elszámolási dátum b) A feldolgozott összes tranzakció darabszáma c) A feldolgozott összes tranzakció értéke d) Az elsõ szakaszban feldolgozott tranzakciók darabszáma e) Az elsõ szakaszban feldolgozott tranzakciók értéke f) Az elsõ szakasz feldolgozásának kezdete g) Az elsõ szakaszban küldött tranzakciók feldolgozásának befejezése h) Az elsõ szakasz eredményeinek a klíringtagok elektronikus postafiókjaiba történõ eljuttatásának idõpontja i) Utolsó napvége küldése (második szakasz) j) Elszámolás befejezése (második szakasz) k) Az eredmények klíringtagok elektronikus postafiókjaiba történõ eljuttatásának idõpontja (második szakasz)

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9771

05. tábla: Kommunikációs hibák Ebben a táblában a kommunikációs vonalak meghibásodásának adatait kell szerepeltetni szolgáltatónként. Nem tekintendõ kommunikációs hibának az, ha a vonal rendelkezésre áll, de a partner nem válaszol (pl. ki van kapcsolva). Az oszlopokban az alábbi információkat kell megadni: a) A meghibásodott vonalat szolgáltató vállalkozás rövid neve b) A vonalkiesések száma (db) c) Az összes kiesett idõ (óó:pp) d) Egy vonalkiesésre jutó kiesett idõ(óó:pp, „c” oszlop adata osztva „b” oszlop adatával) e) A leghosszabb ideig tartó vonalkiesés idõtartama (óó:pp) f) Havi rendelkezésre állási érték (%, négy tizedes pontossággal) 06. tábla: Off-line adatforgalmazás Azokat az eseteket kell itt jelenteni, amelynél a klíringtag a küldését vagy fogadását nem a szokásos módon, a GIRO Rt. által biztosított kommunikációs vonalakon keresztül, hanem bármilyen más megoldással bonyolította le. A c) oszlopban röviden indokolni kell mi tette szükségessé az off-line adatforgalmazást. Nem kell jelenteni az olyan off-line adatforgalmazást, amely elõre egyeztetett módon (pl. bankszünnap miatt) történt. 07. tábla: Elszámolásforgalmi kommunikációs vonalak sávszélességének változása Itt kell jelenteni az elszámolóház által biztosított kommunikációs vonalak sávszélességét. Minden klíringtagi viszonylatot, illetve a Mártonffy-Vadász viszonylatot (a GIRO két központja közötti sávszélesség) is jelenteni kell. Elsõ alkalommal valamennyi vonal sávszélességét jelenteni kell, a további adatszolgáltatásokban már csak a változásokat kell jelenteni. Változásnak számít új vonal kiépítése, meglévõ megszüntetése, meglévõ vonal sávszélességének változása. Az oszlopokba az alábbi információkat kell megadni: a) A kommunikációs vonalat szolgáltató vállalkozás rövid neve b) A GIRO – klíringtag viszonylatok esetében a klíringtag MNB által kiadott bankkódját kell itt jelenteni, más GIRO-n belüli viszonylat esetében a GIRO Rt. számára az MNB által kiadott bankkódot (980) c) A vonal sávszélessége Kbit/sec-ben d) A változás jellege (pl. új vonal, megszüntetés, sávszélesség változás) 08. tábla: Fogadó kötegek klíringtag általi késõi elvitele Ebben a táblában kell jelenteni azokat az eseteket, amikor egy klíringtag az elkészült fogadó kötegeit (szabvány szerinti .020-as állományok) csak reggel 09:00 után tölti le az elektronikus postaládájából. A tábla oszlopait a következõképpen kell kitölteni: a) A késõi elvitel dátuma b) Az az idõpont, amikor a klíringtag letöltötte a fogadó kötegeit a postaládájából c) A klíringtag MNB által kiadott bankkódja d) Amennyiben a GIRO Rt. számára ismert, a késõi elvitel indoka 09. tábla: Lezárt reklamációk Ebben a táblában kell jelenteni azokat a reklamációkat, amelyeket • klíringtagoktól érkeztek (vagyis pl. a kincstári intézményekét nem kell jelenteni) • már le vannak zárva (a kivizsgálás lezárult) Az oszlopokban az alábbiakat kell jelenteni: a) A klíringtag MNB által kiadott bankkódja b) A reklamáció befogadásának dátuma c) A reklamáció rövid ismertetése d) A reklamáció kimenetele („Elintézve” – a GIRO Rt.-nek van/volt teendõje a reklamációval kapcsolatban; „Elutasítva” – GIRO Rt-nek nincs/nem volt teendõje a reklamációval kapcsolatban) e) Az elintézés/elutasítás dátuma

9772

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

10. tábla: Ügyfeleknél végzett javítások Ebben a táblában azokat az eseteket kell jelenteni, amikor szükség volt arra, hogy a GIRO Rt. javításokat (hardver fõdarabbal, illetve operációs rendszerrel, illetve az Ellenõrzõ blokkal kapcsolatosan) végezzenek a klíringtagoknál. Azokat az eseteket, amikor a GIRO Rt. alkalmazottai kisebb módosításokat hajtottak végre (nem fõdarabot/operációs rendszert érint, pl. egér cseréje), oktatási, betanítási, illetve elsõ installációt végeztek, nem kell jelenteni. Az f) oszlopban a klíringtag MNB által kiadott bankkódját kell jelenteni. A g)–h) oszlopokban a hiba, illetve a hiba javítási módjának rövid, tömör leírását kell megadni. 11. tábla: Igénybe vett javítások Ebben a táblában azokat az eseteket kell jelenteni, amikor a GIRO Rt. más cégek (szállítók) munkáját vette igénybe ahhoz, hogy az elszámolásforgalom normális mûködését helyreállítsa. Csak a fõdarabokat, illetve az operációs rendszert érintõ javításokat kell jelenteni. Nem kell jelenteni azokat a javításokat, szervizeket, amelyeket szerzõdés keretében, rendszeresen hajtanak végre a GIRO Rt. szállítói. Az f) oszlopban a javítást/szervizelést végzõ partnercég nevét kell megadni. A g)–h) oszlopokban a hiba, illetve a hiba javítási módjának rövid, tömör leírását kell megadni. 12. tábla: Az elszámolásforgalmi rendszeren végrehajtott módosítások Ebben a táblában az elszámolásforgalmat lebonyolító rendszerekben végrehajtott változtatásokat kell jelenteni. A jelentésnek tartalmaznia kell az éves beruházási tervben szereplõ változtatások végrehajtását, illetve a nem tervezett változtatások közül a hardver fõdarabok cseréjét, az operációs rendszer, illetve a kifejezetten az elszámoláshoz fejlesztett szoftverek új verzióinak installálását. A b) oszlopban (A változtatás helye) M betûvel kell jelölni, ha a módosítás a Mártonffy utcában és V betûvel, ha a Vadász utcában történt.


2005/159. szám


1. tábla: Az egyedi klíringforgalom értékhatár szerinti megoszlása elszámolási naponként és küldŋ bankonként Bank Elszámol kód ási nap

0–10e érték

db

10e–100e érték

db

100e–1M érték

db

1M–5M érték

db

5M–10M érték

db

10M–20M érték

db

érték

db

ÖSSZESEN érték db

50M–100M 100M–200M érték

db

érték

db

MAGYAR KÖZLÖNY

( a táblázat folytatása) 200M–500M 500M–1000M 1000M–1500M 1500M–2000M 2000M–5000M 5000M felett érték db érték db érték db érték db érték db érték db

20M–50M

9773

9774

MNB adatgyťjtés azonosító: P40 2. tábla: Az egyedi klíringforgalom értékhatár szerinti megoszlása elszámolási naponként Fix szöveg

0–10e Elszámo –lási nap érték db

10e–100e érték

db

100e–1M érték

db

1M–5M érték

db

5M–10M érték

db

10M–20M érték

db

20M–50M érték

db



érték

db

érték

db

MAGYAR KÖZLÖNY

ÖSSZ ÖSSZ ÖSSZ ÖSSZ ÖSSZ ÖSSZ

50M–100M 100M–200M

2005/159. szám

2005/159. szám


3. tábla: Az egyedi klíringforgalom értékhatár szerinti megoszlása küldŋ bankonként Bank kód

0–10e érték db

10e–100e érték db

100e–1M érték db

1M–5M érték db

5M–10M érték db

10M–20M érték db




MAGYAR KÖZLÖNY



9775

9776


4. tábla: Az egyedi klíring forgalom megoszlása értékhatár szerint Fix Év hó szöveg ÖSSZ

0–10e érték db

10e–100e érték db

100e–1M érték db

1M–5M érték db

5M–10M érték db






ÖSSZESEN érték db MAGYAR KÖZLÖNY 2005/159. szám

2005/159. szám


5. tábla: Az egyedi klíring forgalom értékhatár szerinti megoszlása elszámolási naponként és fogadó bankonként Bank Elszámo kód –lási nap

0–10e érték

db

10e–100e érték

db

100e–1M érték

db

1M–5M érték

db

5M–10M érték

db

10M–20M érték

db

érték

db


50M–100M

100M–200M

érték

érték

db

db

MAGYAR KÖZLÖNY


20M–50M

9777

9778


6. tábla: Az egyedi klíringforgalom értékhatár szerinti megoszlása fogadó bankonként Bank kód

0-10e érték db

10e-100e érték db

100e-1M érték db

1M-5M érték db

5M-10M érték db

10M-20M érték db


50M-100M érték db

100M-200M érték db

MAGYAR KÖZLÖNY

( a táblázat folytatása) 200M-500M 500M-1000M 1000M-1500M 1500M-2000M 2000M-5000M 5000M felett érték db érték db érték db érték db érték db érték db

20M-50M érték db

2005/159. szám

2005/159. szám


7. tábla: A Bank–to–Bank tranzakciók forgalmának értékhatár szerinti megoszlása elszámolási naponként Fix szöveg

0–10e Elszá,m olási nap érték db

10e–100e érték

db

100e–1M érték

db

1M–5M érték

db

5M–10M érték

db

10M–20M érték

db

20M–50M érték

db



érték

db

100M–200M érték

db

MAGYAR KÖZLÖNY

ÖSSZ ÖSSZ ÖSSZ ÖSSZ ÖSSZ ÖSSZ

50M–100M

9779

9780

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám


Kitöltési útmutató és számítástechnikai segédlet BKR Statisztikák

I. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01. tábla: Az egyedi klíringforgalom értékhatár szerinti megoszlása elszámolási naponként és küldõ bankonként 02. tábla: Az egyedi klíringforgalom értékhatár szerinti megoszlása elszámolási naponként 03. tábla: Az egyedi klíringforgalom értékhatár szerinti megoszlása küldõ bankonként 04. tábla: Az egyedi klíringforgalom értékhatár szerinti megoszlása 05. tábla: Az egyedi klíringforgalom értékhatár szerinti megoszlása elszámolási naponként és fogadó bankonként 06. tábla: Az egyedi klíringforgalom értékhatár szerinti megoszlása fogadó bankonként Az egyedi klíringforgalom esetén összegzendõ tranzakciók típusai: – Egyszerû átutalás – Közvetlen jóváírás – Okmányos meghitelezés – Azonnali inkasszó teljesítése – Váltó azonnali inkasszó teljesítése – Csekk beszedési megbízás teljesítése – Határidõs inkasszó teljesítése – Egyszerû átutalás visszautalása – Közvetlen jóváírás visszautalása – Okmányos meghitelezés visszautalása – Azonnali inkasszó teljesítés visszautalása – Váltó azonnali inkasszó teljesítés visszautalása – Csekk beszedési megbízás teljesítés visszautalása – Határidõs inkasszó teljesítés visszautalása

(001-00) (001-01) (001-02) (002-00) (002-01) (002-03) (003-00) (201-00) (201-01) (201-02) (202-00) (202-01) (202-03) (203-00)

07. tábla: A Bank to Bank tranzakciók értékhatár szerinti megoszlása elszámolási naponként A Bank to bank tranzakciók esetén összegzendõ tranzakciók típusa: – Bank to Bank átutalás A P40-es csomag fájljai egy csomagba csomagolva küldendõk át. A fájl neve: P40EHH.980, ahol: E Az adott év utolsó számjegye HH Az adott hónap két hosszon

II. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXMail A beküldés formája: az útmutatóban megadott fájl-szerkezetben Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

(082-00)

2005/159. szám


01. tábla: Hibanapló

Sorszám

Bejelentés Bejelentés Bejelentendŋ dátuma idŋpontja esemény

Alkalmazói rendszer Alaprendszer Felhasználói okozta hiba hiba üzemzavarok

Külsŋ Üzemeltetési kommunikáció hiba hiba

Hardver hiba

Külsŋ Bruttó Nettó Hibaelhárítás Hibaelhárítás Hibaelhárítás szolgáltató Egyéb hiba szolgáltatás szolgáltatás kezdete vége módja hiba kiesés kiesés

éééé.hh.nn

óó:pp

(szöveges)

I/N

I/N

I/N

I/N

I/N

I/N

I/N

I/N

óó:pp

óó:pp

(szöveges)

ppp

ppp

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

01 02 03 …

MAGYAR KÖZLÖNY

… nn

9781

9782

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: P41 02. tábla: Rendelkezésre állás

Sorszám

Hibák száma

Összes kiesett idŋ

db a

óó:pp b

Átlagos Leghosszabb Rendelkezésre kiesett idŋ kiesés állási mutató óó:pp c

óó:pp d

% e

01

03. tábla: Ügyfeleknél végzett javítások

Sorszám

Hiba bejelentése Dátum Idŋ

Hiba kijavítása Dátum Idŋ

Ügyfél

A hiba leírása

A hiba javítása

éééé.hh.nn

óó:pp

éééé.hh.nn

óó:pp

(szöveges)

(szöveges)

(szöveges)

a

b

c

d

e

f

g

01 02 03 … … nn

04. tábla: Igénybe vett javítások (az üzleti rendszerekkel kapcsolatban)

Sorszám 01 02 03 … … nn

Hiba bejelentése Dátum Idŋ

Hiba kijavítása Dátum Idŋ

Szállító cég

A hiba leírása

A hiba javítása

éééé.hh.nn

óó:pp

éééé.hh.nn

óó:pp

(szöveges)

(szöveges)

(szöveges)

a

b

c

d

e

f

g

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9783

MNB adatgyťjtés azonosító: P41 05. tábla: Üzemidŋ-hosszabbítások

Sorszám

Dátum éééé.hh.nn a

Üzemidŋ kezdete óó:pp b

Üzemidŋ vége óó:pp c

Hosszabbítás indoklása (szöveges) d

01 02 03 … … nn

06. tábla: Lezárt reklamációk Sorszám

Ügyfél (szöveges) a

Dátum éééé.hh.nn b

Leírás (szöveges) c

Eredmény (szöveges) d

Indoklás (szöveges) e

E. dátum éééé.hh.nn f

01 02 03 … … nn

07. tábla: Az üzleti rendszereken végrehajtott módosítások

Sorszám 01 02 03 … … nn

A változtatás Dátuma Leírása Indoka éééé.hh.nn (szöveges) (szöveges) a b c

9784

MNB adatgyťjtés azonosító: P41 08. tábla: A biztosíték- és garanciaelemek állománya

Dátum

a

BÉT azonnali piac Alapszintť Kiegészítŋ Alappénzügyi pénzügyi biztosíték fedezet fedezet b

c

d

Tŋzsdei Elszámolási Alap e

BÉT származékos piac BÁT származékos piac Alapszintť Kiegészítŋ Kollektív Likviditási Alapszintť Kiegészítŋ Kollektív Likviditási AlapAlappénzügyi pénzügyi Garancia Deviza pénzügyi pénzügyi Garancia Deviza biztosíték biztosíték fedezet fedezet Alap Óvadék fedezet fedezet Alap Óvadék f

g

ezer Ft h

i

j

k

l

m

n

o

MAGYAR KÖZLÖNY 2005/159. szám

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9785


Kitöltési útmutató Felvigyázói statisztikák

I. Általános tudnivalók Az adatszolgáltatásban a dátumokat az „ÉÉÉÉ.HH.NN.” formában, az idõpontokat „ÓÓ:PP” formában, az idõtartamokat pedig „PPP” formában kell jelenteni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01. tábla: Hibanapló Ebben a táblában kell jelenteni a KELER-ben bekövetkezett meghibásodásokat, üzemzavarokat. A c), illetve n) pontokban rövid, szöveges leírás szükséges. A d)–k) pontoknál „I” jelenti azt, ha a hiba az adott típusba esik, „N” vagy üres mezõ azt, ha nem áll vele kapcsolatban.

02. tábla: Rendelkezésre állás Ebben a táblában kell összesíteni a KELER Rt. ügyfelei által érzékelhetõ üzemzavarokat és a tárgyhónapra vonatkozó rendelkezésre állási mutatót.

03. tábla: Ügyfeleknél végzett javítások Ebben a táblában azokat az eseteket kell jelenteni, amikor szükség volt arra, hogy a KELER Rt. javításokat (a KELER Rt. által/megbízásából telepített hardverrel és szoftverekkel kapcsolatosan) végezzen az ügyfeleknél. Azokat az eseteket, amikor a KELER Rt. alkalmazottai/megbízottjai kisebb módosításokat hajtottak végre (nem fõdarabot/operációs rendszert érint, pl. egér cseréje), oktatási, betanítási, illetve elsõ installációt végeztek, nem kell jelenteni. Az e) oszlopban az ügyfél rövid nevét kell jelenteni. Az f)–g) oszlopokban a hiba, illetve a hiba javítási módjának rövid, tömör leírását kell megadni.

04. tábla: Igénybe vett javítások Ebben a táblában azokat az eseteket kell jelenteni, amikor a KELER Rt. más cégek (szállítók) munkáját vette igénybe ahhoz, hogy az üzleti (az elszámolóházi és a központi értéktári tevékenységet lebonyolító) rendszerek normális mûködését helyreállítsa. Csak a fõdarabokat, illetve az operációs rendszert érintõ javításokat kell jelenteni. Nem kell jelenteni azokat a javításokat, szervizeket, amelyeket szerzõdés keretében, rendszeresen hajtanak végre a KELER Rt. szállítói. Az e) oszlopban a javítást/szervizelést végzõ partnercég nevét kell megadni. Az f)–g) oszlopokban a hiba, illetve a hiba javítási módjának rövid, tömör leírását kell megadni.

05. tábla: Üzemidõ-hosszabbítások Ebben a táblában kell jelenteni mindazon eseteket, amikor a KELER Rt. a szokásostól eltérõen tartott nyitva az ügyfelek részére. A d) oszlopban a hosszabbítás rövid indokát kell megjelölni. Amennyiben a hosszabbítás ügyfél kérés miatt vált szükségessé, az ügyfél megnevezését és az általa adott indoklást is közölni kell.

9786

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

06. tábla: Lezárt reklamációk Ebben a táblában kell jelenteni azokat az üzemeltetéssel, továbbá az elszámolóházi és a központi értéktári tevékenységgel kapcsolatban felmerült reklamációkat, amelyek • az ügyfelektõl érkeztek • már le vannak zárva (a kivizsgálás lezárult) Az oszlopokban az alábbiakat kell jelenteni: a) Az ügyfél rövid neve b) A reklamáció befogadásának dátuma c) A reklamáció rövid ismertetése d) A reklamáció kimenetele („Elintézve” – a KELER Rt.-nek van/volt teendõje a reklamációval kapcsolatban; „Elutasítva” – KELER Rt.-nek nincs/nem volt teendõje a reklamációval kapcsolatban) e) A reklamációt kiváltó ok és az elintézés módja, vagy az elutasítás oka f) Az elintézés/elutasítás dátuma

07. tábla: Az üzleti rendszereken végrehajtott módosítások Ebben a táblában az üzleti (az elszámolóházi és a központi értéktári tevékenységet) lebonyolító rendszerekben végrehajtott változtatásokat kell jelenteni. A jelentésnek tartalmaznia kell az éves beruházási tervben szereplõ változtatások végrehajtását, illetve a nem tervezett változtatások közül a hardver fõdarabok cseréjét, illetve az operációs rendszer, illetve a kifejezetten az elszámolóházi és a központi értéktári tevékenységhez fejlesztett szoftverek új verzióinak installálását.

08. tábla: A garanciaelemek állománya Ebben a táblában kell jelenteni az egyes biztosítéki- és garanciaelemek napvégi állományát ezer forintban.


2005/159. szám

MNB adatgyťjtés azonosító: P42 Elektronikus pénz

01. tábla: Kártya alapú e-pénzrendszer kibocsátói üzletágának adatai

Sorszám

Elektronikuspénzrendszer kódja

Indulás éve

a

b

Megengedett-e Elektronikus Ebbŋl (d-bŋl): Elektronikus Elektronikus pénzeszközzel Milyen Hálózati az A forgalomban lévŋ Elektronikus Elektronikus pénzeszköz Az elektronikus pénzeszközön legalább pénz Elektronikus pénzeszközzel lebonyolított vásárlások elektronikus pénz értéke funkciókat fizetésekre elektronikus pénzeszköz tárolható legmagasabb érték, feltöltések értéke funkcióval egyszer már pénz lebonyolított tárol az pénzeszközök alkalmas-e az valutanemenként (egész értéke valutanemenként feltöltések valutanemenként valutanemenként feltöltött rendelkezŋ kibocsátója vásárlások elektronikus elektronikus közötti számra kerekítve) (egész számra kerekítve) száma (kódszám) kártyák száma kártyák száma száma pénzeszköz? pénzeszköz? közvetlen (darab) (darab) (darab) (darab) (kódszám) pénzmozgás? (kódszám) (kódszám) forint euró forint euró forint euró forint euró c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

r

s

01

03

... nn

02. tábla: Hálózat alapú e-pénzrendszer kibocsátói üzletágának adatai

ElektronikusSor- pénzrendszer kódja szám

a

Indulás éve

b

Megengedett-e Elektronikus Ebbŋl (d-bŋl): az pénz Elektronikus legalább Az elektronikus pénzeszközön Elektronikus funkcióval elektronikus pénzeszköz egyszer már tárolható legmagasabb érték, pénz pénzeszközök rendelkezŋ feltöltések feltöltött PC valutanemenként kibocsátója közötti PC száma szoftverek (kódszám) közvetlen szoftverek (darab) száma pénzmozgás? száma (darab) (kódszám) (darab) forint euró c

d

e

f

g

h

i

Elektronikus Elektronikus pénzeszközzel Elektronikus pénzeszköz pénzeszközzel lebonyolított vásárlások feltöltések értéke lebonyolított értéke valutanemenként valutanemenként vásárlások (egész számra kerekítve) száma (darab) forint

euró

j

k

l

A forgalomban lévŋ elektronikus pénz értéke valutanemenként (egész számra kerekítve)

forint

euró

forint

euró

m

n

o

p

MAGYAR KÖZLÖNY

02

01 02 03

... nn

9787

9788


Elektronikus pénz 03. tábla: Kártya alapú e-pénzrendszer elfogadói üzletágának adatai Elektronikus pénzeszköz feltöltésére alkalmas terminálok és módok, fajtánként Sorszám

Elektronikus pénzt elfogadó kereskedŋi terminálok, fajtánként

ATM (darab)

speciális e-pénz terminál (darab)

POS (darab)

vezetékes és/vagy mobil telefon (kódszám)

Internet (kódszám)

egyéb (kódszám)

kereskedŋi POS (darab)

áru/szolgáltató automata (darab)

internetes POS (darab)

egyéb (kódszám)

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

MAGYAR KÖZLÖNY

01 02 03

... nn

04. tábla: Hálózati alapú e-pénzrendszer elfogadói üzletágának adatai Elektronikus pénzeszköz feltöltésére alkalmas terminálok és módok,fajtánként Sorszám

Elektronikus pénzt elfogadó kereskedŋi terminálok, fajtánként

ATM (darab)

vezetékes és/vagy mobil telefon (kódszám)

Internet (kódszám)

egyéb (kódszám)

internetes POS (darab)

egyéb (kódszám)

a

b

c

d

e

f

01

03

... nn

2005/159. szám

02

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9789


Kitöltési útmutató Elektronikus pénz

I. Általános tudnivalók 1. Jelen adatszolgáltatás az elektronikus pénz kibocsátás és elfogadás adatait foglalja magában. 2. A kitöltéshez szükséges kódokat az e rendelet 3. számú mellékletének 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza (Kódlista a P42-es adatszolgáltatáshoz). 3. Fogalmi meghatározások a) Elektronikus pénz fogalma: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom. b) Elektronikus pénzeszköz fogalma: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom. c) Kártya alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénzt tároló eszköz egy kártya, általában chip kártya. Elektronikus pénztárca néven is ismert. d) Hálózat alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénzt tároló eszköz egy személyi számítógépre telepített speciális software. Digitális pénz néven is ismert.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók, az adatok összeállításának módja 01. tábla: Kártya alapú e-pénzrendszer kibocsátói üzletágának adatai „a” oszlop: Elektronikus pénzrendszer kódja: A rendszer elnevezésének kódját kell feltüntetni, az e rendelet 3. számú mellékletének 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet alapján (Kódlista a P42-es adatszolgáltatáshoz). Az elsõ e-pénz rendszer megjelenésekor, valamint a továbbiakban új rendszer indulásakor az MNB Statisztikai fõosztályától kell kódszámot kérni. „b” oszlop: Indulás éve: Azt a dátumot kell feltüntetni, amikor az adatszolgáltató elkezdte a e-pénz kibocsátást, függetlenül attól, hogy maga az e-pénzrendszer esetleg már korábban is mûködött, más kibocsátókkal. „c” oszlop: Elektronikus pénz kibocsátója: A hazai szabályozás értelmében kizárólag bank vagy elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet jogosult e-pénz kibocsátására. A már hivatkozott, e rendelet 3. számú mellékletének 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben feltüntetett számot kell beírni. „d” oszlop: Elektronikus pénz funkcióval rendelkezõ kártyák száma: Azoknak a kártyáknak a darabszámát kell feltüntetni, amelyek kizárólagos funkcióként vagy egyéb funkciójuk mellett elektronikus pénzt tárolnak. Ez azt jelenti, hogy ha például egy debit kártyára telepítik rá plusz funkcióként az e-pénz tárolást, ebben az adatszolgáltatásban is, és a P27-es sz. adatszolgáltatás 01. sz. táblájában is fel kell tüntetni. Minden kártyát jelenteni kell, függetlenül attól, hogy hányszor használták. A lejárt, letiltott vagy visszavont kártyákat nem kell jelenteni. „e” oszlop: Legalább egyszer már feltöltött kártyák száma: Az itt feltüntetett darabszámok részét képezik a „d” oszlopban feltüntetetteknek. Azokat az elektronikus pénz funkcióval rendelkezõ kártyákat kell itt jelenteni, amelyeket legalább egyszer már feltöltöttek, így aktiváltnak tekinthetõk. A feltöltést jelzésként lehet értelmezni arra vonatkozóan, hogy használni akarják az e-pénz funkciót.

9790

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

„f” és „g” oszlopok: Az elektronikus pénzeszközön tárolható legmagasabb érték: Attól függõen kell kitölteni a következõ két oszlop egyikét vagy mindkettõt, hogy a pénzeszköz forintot vagy eurót tárol. Biztonsági okokból a kibocsátók általában korlátozzák ezt az értéket. Az „f” oszlopban azt a maximum értéket (limitet) kell feltüntetni – forintban –, amely a kártyán tárolható. A „g” oszlopban azt a maximum értéket (limitet) kell feltüntetni – euróban –, amely a kártyán tárolható. „h” oszlop: Megengedett-e az elektronikus pénzeszközök közötti közvetlen pénzmozgás: A már hivatkozott, e rendelet 3. számú mellékletének 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben feltüntetett kódszámok egyikét kell beírni. „Igen”, akkor ha az egyes eszközök között szabadon történik az elektronikus pénz oda- és visszautalása (pl. Mondex típusú rendszerek). „Nem”, akkor ha az elektronikus pénz egyik eszközrõl a másikra való átadása kizárólag a vásárló eszközérõl a kereskedõ eszközére történhet (pl. Proton típusú rendszerek). „i” oszlop: Hálózati fizetésekre alkalmas-e az elektronikus pénzeszköz: A megfelelõ kódszámok beírásával arra kell válaszolni, hogy lehet-e fizetni a kártyán tárolt elektronikus pénzzel valamilyen hálózaton, pl. az Interneten keresztül. „j” oszlop: Milyen funkciókat tárol az elektronikus pénzeszköz: A megfelelõ kódszám feltüntetésével arra kell válaszolni, hogy az elektronikus pénz tárolásán kívül másra használható-e az eszköz: például debit kártyaként vagy pontgyûjtõ kártyaként is mûködik. Az egyes funkciókat jelölõ kódszámokat egymás után (veszõ vagy üres hely nélkül), növekvõ sorrendben kell feltüntetni. A rendszer indulásakor a kódlistában nem szereplõ, a késõbbiek során új konstrukciók megjelenése esetén az MNB Statisztikai fõosztályától kell kódot kérni. „k” oszlop: Elektronikus pénzeszköz feltöltések száma: Azt kell megadni, hogy a tárgyidõszakban hány alkalommal töltötték fel az eszközt e-pénzzel (forintban és/vagy euróban összesen). „l” és „m” oszlopok: Elektronikus pénzeszköz feltöltések értéke: Attól függõen kell kitölteni a két oszlop egyikét, vagy mindkettõt, hogy forint, euró, vagy mindkettõ tárolására alkalmas az e-pénzeszköz. Az összegeket kerekítve, tizedes nélkül kell megadni. Az „l” oszlopba azt kell beírni, hogy a „k” oszlopban megadott feltöltések során összesen mekkora forint összeggel töltötték fel az elektronikus pénzeszközöket. Az „m” oszlopba azt kell beírni, hogy a „k” oszlopban megadott feltöltések során összesen mekkora euró összeggel töltötték fel az elektronikus pénzeszközöket. „n” oszlop: Elektronikus pénzeszközzel lebonyolított vásárlások száma: A tárgyidõszakban az elektronikus pénzeszközzel lebonyolított vásárlások darabszámát kell megadni (forintban és/vagy euróban összesen). „o” és „p” oszlopok: Elektronikus pénzeszközzel lebonyolított vásárlások értéke: Attól függõen kell kitölteni a két oszlop egyikét, vagy mindkettõt, hogy forint, euró, vagy mindkét valutanemben való költésre alkalmas az e-pénzeszköz. Az összegeket kerekítve, tizedes nélkül kell megadni. Az „o” oszlopban a tárgyidõszakban forintban lebonyolított vásárlások értékét kell megadni. A „p” oszlopban a tárgyidõszakban euróban lebonyolított vásárlások értékét kell megadni. „r” és „s” oszlopok: A forgalomban lévõ elektronikus pénz értéke: Attól függõen kell kitölteni a két oszlop egyikét vagy mindkettõt, hogy forintot, eurót vagy mindkettõt tárol az eszköz. Az „r” oszlopba beírt összeg a tárgyidõszakban forintban lebonyolított összes feltöltés („l” oszlop) és összes vásárlás („o” oszlop) értékének a különbségével meg kell egyezzen. Az „s” oszlopba beírt összeg a tárgyidõszakban euróban lebonyolított összes feltöltés („m” oszlop) és összes vásárlás („p” oszlop) értékének a különbségével meg kell egyezzen.

02. tábla: Hálózat alapú e-pénzrendszer kibocsátói üzletágának adatai „a” oszlop: Elektronikus pénzrendszer kódja: Lásd a 01. tábla megfelelõ oszlopánál írtakat. „b” oszlop: Indulás éve: Lásd a 01. tábla megfelelõ oszlopánál írtakat. „c” oszlop: Elektronikus pénz kibocsátója: Lásd a 01. tábla megfelelõ oszlopánál írtakat.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9791

„d” oszlop: Elektronikus pénz funkcióval rendelkezõ PC szoftverek száma: Azoknak a PC (személyi számítógép) szoftvereknek a számát kell feltüntetni, amelyek tulajdonosuk kibocsátóval kötött szerzõdése alapján elektronikus pénzt tárolhatnak. „e” oszlop: Legalább egyszer már feltöltött PC szoftverek száma: Az itt feltüntetett darabszámok részét képezik a „d” oszlopban feltüntetetteknek. Azoknak a PC szoftvereknek a számát kell jelenteni, amelyekbe legalább egyszer már töltöttek elektronikus pénzt. A feltöltést jelzésként lehet értelmezni arra vonatkozóan, hogy használni akarják az e-pénz funkciót. „f” és „g” oszlopok: Az elektronikus pénzeszközön tárolható legmagasabb érték: Attól függõen kell kitölteni a következõ két oszlop egyikét vagy mindkettõt, hogy a pénzeszköz forintot vagy eurót tárol. Biztonsági okokból a kibocsátók általában korlátozzák ezt az értéket. Az „f” oszlopban azt a maximum értéket (limitet) kell feltüntetni – forintban –, amely a számítógép memóriában tárolható. A „g” oszlopban azt a maximum értéket (limitet) kell feltüntetni – euróban –, amely a számítógép memóriában tárolható. „h” oszlop: Megengedett-e az elektronikus pénzeszközök közötti közvetlen pénzmozgás: A már hivatkozott kódlistában szereplõ kódszámok egyikét kell beírni. „Igen”, akkor ha az egyes eszközök között szabadon történik az elektronikus pénz oda- és visszautalása. „Nem”, akkor ha az elektronikus pénz egyik eszközrõl a másikra való átadása kizárólag a vásárló eszközérõl a kereskedõ eszközére történhet. „i” oszlop: Elektronikus pénzeszköz feltöltések száma: Azt kell megadni, hogy a tárgyidõszakban hány alkalommal töltötték fel az eszközt e-pénzzel (forintban és/vagy euróban összesen). „j” és „k” oszlopok: Elektronikus pénzeszköz feltöltések értéke: Attól függõen kell kitölteni a két oszlop egyikét, vagy mindkettõt, hogy forint, euró, vagy mindkettõ tárolására alkalmas az e-pénzeszköz. Az összegeket kerekítve, tizedes nélkül kell megadni. A „j” oszlopba azt kell beírni, hogy az „i” oszlopban megadott feltöltések során összesen mekkora forint összeggel töltötték fel az elektronikus pénzeszközöket. Az „k” oszlopba azt kell beírni, hogy az „i” oszlopban megadott feltöltések során összesen mekkora euró összeggel töltötték fel az elektronikus pénzeszközöket. „l” oszlop: Elektronikus pénzeszközzel lebonyolított vásárlások száma: A tárgyidõszakban az elektronikus pénzeszközzel lebonyolított vásárlások darabszámát kell megadni (forintban és/vagy euróban összesen). „m” és „n” oszlopok: Elektronikus pénzeszközzel lebonyolított vásárlások értéke: Attól függõen kell kitölteni a két oszlop egyikét, vagy mindkettõt, hogy forint, euró, vagy mindkét valutanemben való költésre alkalmas az e-pénzeszköz. Az összegeket kerekítve, tizedes nélkül kell megadni. Az „m” oszlopban a tárgyidõszakban forintban lebonyolított vásárlások értékét kell megadni. Az „n” oszlopban a tárgyidõszakban euróban lebonyolított vásárlások értékét kell megadni. „o” és „p” oszlopok: A forgalomban lévõ elektronikus pénz értéke: Attól függõen kell kitölteni a két oszlop egyikét vagy mindkettõt, hogy forintot, eurót vagy mindkettõt tárol az eszköz. Az „o” oszlopba beírt összeg a tárgyidõszakban forintban lebonyolított összes feltöltés („j” oszlop) és összes vásárlás („m” oszlop) értékének a különbségével meg kell egyezzen. A „p” oszlopba beírt összeg a tárgyidõszakban euróban lebonyolított összes feltöltés („k” oszlop) és összes vásárlás („n” oszlop) értékének a különbségével meg kell egyezzen.

03. tábla: Kártya alapú e-pénzrendszer elfogadói üzletágának adatai „a”–„f” oszlopok: Elektronikus pénzeszköz feltöltésére alkalmas terminálok és módok: Azoknak a termináloknak a számát kell megadni, amelyek lehetõvé teszik, hogy az elektronikus pénz a kibocsátótól a fogyasztó e-pénzt hordozó eszközére kerüljön. Az elektronikus pénz feltöltésére alkalmas terminál emellett még más funkciót is elláthat, például bankkártyákat elfogadó ATM-ként vagy POS berendezésként is mûködhet. Ebben az esetben a P07-es adatszolgáltatás megfelelõ táblázataiban is fel kell tüntetni.

9792

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

Az elektronikus pénz feltöltésére alkalmas különféle terminálok darabszámánál, a párhuzamos számbavétel elkerülése érdekében, mindig csak az adatszolgáltató tulajdonában lévõ, illetve a vele szerzõdött kereskedõnél üzemelõ berendezések darabszámát kell megadni. Az „a” „b” és „c” oszlopokban a berendezések darabszámát kell feltüntetni. Amennyiben a jelentés tárgyát képezõ rendszernél valamelyik feltöltési mód nem lehetséges, a megfelelõ oszlopba „0”-t kell írni. A „d” „e” és „f” oszlopokban azt kell jelölni, a már hivatkozott kódlista szerinti kódszám feltüntetésével, hogy fennáll-e telefonon, Interneten vagy egyéb módon keresztül a feltöltés lehetõsége. „g”–„j” oszlopok: Elektronikus pénzt elfogadó terminálok: Azoknak a kereskedõi elfogadóhelyeken üzemelõ berendezéseknek a számát kell megadni, amelyek lehetõvé teszik, hogy az elektronikus pénzt annak tulajdonosa átutalja a saját kártyájáról a kereskedõ kártyájára/berendezésére. Minden egyes elektronikus pénzt elfogadó terminált külön kell jelenteni, függetlenül attól, hogy esetleg ugyanazon a kereskedõi elfogadóhelyen üzemelnek. Ha az elektronikus pénzt elfogadó terminál egyéb funkcióval is rendelkezik, például bankkártyákat elfogadó kereskedõi POS terminálként is üzemel, ebben az adatszolgáltatásban is, és a P07 sz. adatszolgáltatás 03. sz. táblájában is jelenteni kell. Amennyiben a jelentés tárgyát képezõ rendszernél – „g”–„i” oszlopok – valamelyik berendezés nem szerepel az elfogadó terminálok között, „0”-t kell beírni. A „g” oszlopban a kereskedõi elfogadóhelyeken (üzletek pénztáraiban) lévõ POS terminálok számát kell megadni, beleértve azokat a terminálokat, amelyek az e-pénz elfogadásán kívül esetleg más fizetési eszköz (credit, debit és charge kártyák) elfogadására is alkalmasak. A „h” oszlopban azokat az automatákat kell jelenteni a darabszám jelölésével, amelyeknél elektronikus pénz ellenében árut vagy szolgáltatást lehet vásárolni. Az „i” oszlopban az internetes elfogadóhelyeken üzemelõ internetes POS-ok számát kell megadni. A „j” oszlopban A már hivatkozott kódlistában megadott kódszámmal azt kell jelölni, hogy más módon lehetséges-e fizetni az elektronikus pénzeszközzel. 04. tábla: Hálózat alapú e-pénzrendszer elfogadói üzletágának adatai „a”–„d” oszlopok: Elektronikus pénzeszköz feltöltésére alkalmas terminálok és módok: Azoknak a termináloknak a számát kell megadni, amelyek lehetõvé teszik, hogy az elektronikus pénz a kibocsátótól a fogyasztó e-pénzt hordozó eszközére kerüljön. Az elektronikus pénz feltöltésére alkalmas terminál emellett még más funkciót is elláthat, például bankkártyákat elfogadó ATM-ként is mûködhet. Ebben az esetben a P07-es adatszolgáltatás megfelelõ táblázataiban is fel kell tüntetni. Az elektronikus pénz feltöltésére alkalmas különféle terminálok darabszámánál, a párhuzamos számbavétel elkerülése érdekében, mindig csak az adatszolgáltató tulajdonában lévõ, illetve a vele szerzõdött kereskedõnél üzemelõ berendezések darabszámát kell megadni. Az „a” oszlopban a berendezések darabszámát kell feltüntetni. Amennyiben a jelentés tárgyát képezõ rendszernél nem lehetséges ez a feltöltési mód, „0”-t kell beírni. A „b” „c” és „d” oszlopokban azt kell jelölni, a már hivatkozott kódlista szerinti kódszám feltüntetésével, hogy fennáll-e telefonon, Interneten vagy egyéb módon keresztül a feltöltés lehetõsége. „e”–„f” oszlopok: Elektronikus pénzt elfogadó terminálok: Azoknak a kereskedõi elfogadóhelyeken üzemelõ berendezéseknek a számát kell megadni, amelyek lehetõvé teszik, hogy az elektronikus pénzt annak tulajdonosa átutalja a saját berendezésérõl a kereskedõ berendezésére. Minden egyes elektronikus pénzt elfogadó terminált külön kell jelenteni, függetlenül attól, hogy esetleg ugyanazon a kereskedõi elfogadóhelyen üzemelnek. Ha az elektronikus pénzt elfogadó terminál egyéb funkcióval is rendelkezik, például bankkártyákat elfogadó POS terminálként is üzemel, ebben az adatszolgáltatásban is, és a P07 sz. adatszolgáltatás 03. sz. táblájában is jelenteni kell. Az „e” oszlopban az internetes elfogadóhelyeken üzemelõ POS-ok számát kell megadni. Amennyiben a jelentés tárgyát képezõ rendszernél ez a berendezés nem szerepel az elfogadó terminálok között, „0”-t kell beírni Az „f” oszlopban A Segédtáblában megadott kódszámmal azt kell jelölni, hogy más módon lehetséges-e fizeti az elektronikus pénzeszközzel. III. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: GiroXMail Az adatszolgáltatás formája: MNB szabványos (text) fájl Az adatszolgáltatás címzettje: MNB

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9793

MNB adatgyûjtés azonosító: W01 Kitöltési útmutató A hitelintézetek által a közgyûlés elé terjesztett éves beszámoló I. Általános tudnivalók Az adatszolgáltatás tartalma: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítõ melléklet, üzleti jelentés, auditori jelentés

II. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: postai úton A beküldés formája: papír Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Pénzügyi stabilitási fõosztály

MNB adatgyûjtés azonosító: W02 Kitöltési útmutató Konszolidált éves beszámoló I. Általános tudnivalók Az adatszolgáltatás tartalma: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítõ melléklet, üzleti jelentés, könyvvizsgálói jelentés


MNB adatgyûjtés azonosító: W03 A közgyûlésrõl készült jegyzõkönyv I. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: postai úton A beküldés formája: papír Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Pénzügyi stabilitási fõosztály

MNB adatgyûjtés azonosító: W04 A rendkívüli közgyûlésrõl készült jegyzõkönyv I. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: postai úton A beküldés formája: papír Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Pénzügyi stabilitási fõosztály

MAGYAR KÖZLÖNY

9794

2005/159. szám

MNB adatgyûjtés azonosító: W05 Kitöltési útmutató A hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója

I. Általános tudnivalók 1. Az adatszolgáltatásban azokat az információkat kell részletezni, amelyek a pénzügyi adatokat tartalmazó adatszolgáltatásokból nem állapíthatóak meg, azaz a számszaki változások mögötti folyamatokat, tendenciákat, a változást elõidézõ okokat, üzleti döntéseket. Emellett a beszámoló részét képezõ néhány témakör az Európai Központi Bank részére rendszeresen készítendõ országjelentéshez biztosít információkat. 2. Az adatszolgáltatás elkészítésénél, a folyamatok elemzésénél az év elejétõl bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni, kiemelve az adott negyedévben tapasztalt sajátosságokat.

II. Az adatszolgáltatás összeállításának módja A. Eszköz-forrás struktúra alakulása, piaci növekedés 1. Melyek az adatszolgáltató eszköz- és forrásszerkezetében bekövetkezett fontosabb változások okai üzletáganként: – nem pénzügyi vállalati üzletág – háztartások – pénzügyi közvetítõk. 2. Ismertetni kell az ügyfelek hitelkeresletérõl, hitelfelvételi preferenciáiról (forint, illetve devizahitelek; rövid, illetve hosszú lejáratú hitelek), likviditásáról, jövedelmi helyzetérõl, szezonális pénzszükségletérõl szerzett fontosabb tapasztalatokat. 3. Részletezni kell az egyes ágazatok, szektorok, termékek súlyának fontosabb változását a negyedév során, valamint hogy az elõzõ idõszakban bevezetett üzleti intézkedéseknek milyen hatása érvényesült a tárgynegyedévben. (pl. új termék bevezetése) 4. Ismertetni kell az adatszolgáltatóknak a KKV-k (a KKV-k fogalma megegyezik a számszaki jelentésekben használt kategóriákkal) hitelkereslete, hitelezése, számlavezetése, betét elhelyezése, a bevezetett speciális konstrukciókkal kapcsolatos tapasztalatait. 5. A konzorciálisan, illetve lebonyolításra nyújtott hitelek adatairól (az ügyfél neve, konzorcium szervezés esetén a többi résztvevõ bank neve, a hitelnyújtás devizaneme, az adatszolgáltató felé fennálló tartozás összege devizában és forintban, a saját hitelkeret devizaneme, a saját hitelkeret teljes összege devizában, forintban, a még le nem hívott összeg devizában, forintban, a kötés és a lejárat ideje) tájékoztatást kell adni. A konzorcium keretében kapott forrásokat (hiteleket) is – nevesítve – ismertetni kell. 6. Az adatszolgáltatóknak tájékoztatást kell adni, hogy az eszköz oldali aktivitás bõvülést milyen jellegû forrásbevonással finanszírozta. 7. Melyek az ügyfelek közvetlen külföldi hitelfelvételérõl (a volumenváltozás okairól) szerzett tapasztalatok. 8. Melyek az adatszolgáltató devizában folytatott tevékenységének jellemzõi? (Pl. tevékenység a belföldi devizapiacon és tapasztalatai, a külföldi banki hitelfelvétel tapasztalatai, hitelintézetnek az anya-, a testvér bankokkal, vállalkozásokkal kapcsolatos tevékenysége, ügyletei stb.) 9. Ismertetni kell az adatszolgáltató pénzpiaci és határidõs üzletágainak fõbb jellemzõit (a pénzpiaci kihelyezésben, forrásszerzésben, ill. a határidõs partnerekben, kondíciókban bekövetkezett változások indoklása). 10. Az adatszolgáltatónak ismertetni kell, hogy a kereskedési céllal vásárolt értékpapír-állományból milyen jellegû, kibocsátású és értékû értékpapírt csoportosítottak át a befektetési célú értékpapírok (esetleg vagyoni érdekeltségek) közé, és az átminõsítésnek mi volt az oka. 11. Tájékoztatást kell adni arról, hogy az adatszolgáltató mikor és milyen névértékû saját részvényeket vásárolt vissza, illetve milyen jellegû tranzakciókat hajtottak végre a saját részvényekkel. 12. Hogyan valósultak meg a fõbb eszköz- és forrástételek alakulására vonatkozó tervek az idõszak során. B. A portfolió minõsége, értékvesztés, céltartalék alakulása 1. Tájékoztatást kell adni az adatszolgáltató minõsített eszköz- (fõleg a hitel-) állományának, valamint az értékvesztés, illetve a céltartalék változásának fontosabb tényezõirõl és okairól.

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9795

C. Jövedelmezõség alakulása 1. Részletezni kell, hogy az adatszolgáltató eredménye összetevõinek alakulásában milyen fõbb tényezõk, nagyobb tranzakciók játszottak szerepet. 2. Ismertetni kell, hogy az államilag támogatott lakáshitelekkel kapcsolatos egyes jövedelemtételek hogyan, milyen nagyságrendben befolyásolták az adatszolgáltató jövedelmezõségét. 3. Melyek voltak az adatszolgáltatónál a tárgynegyedévben a legfontosabb kamatpolitikai döntések és mi indokolta ezeket? Részletezni kell az árfolyam- és kamatváltozásoknak az adatszolgáltató mérlegére gyakorolt hatását (a kamatok és jutalékok változásainak okait és módját, eredményre való hatását). 4. Az adatszolgáltatónak szükséges részletesen ismertetni, hogy az egyéb (máshol nem szereplõ egyéb), valamint a rendkívüli ráfordítások és bevételek fõbb tételei mibõl adódtak. 5. Ismertetni kell az adatszolgáltató költségeinek alakulására ható fõbb tényezõket, kiemelve a jelentõsebb költségtételeket. 6. Ki kell térni az adatszolgáltató által elszámolt eszközeladások, veszteségleírások alakulására, azok okaira, valamint az adatszolgáltató eredményére gyakorolt hatására (az azokból eredõ összes bevétel, értékvesztés és visszaírás bemutatásával). 7. Az adatszolgáltatónak értékelni kell a jövedelmezõségre vonatkozó terv teljesülését, alakulását. Melyek az adatszolgáltató vezetésének jövedelmezõségre vonatkozó további elképzelései? D. Tõkehelyzet alakulása 1. Rövid szöveges magyarázatot kell adni arra vonatkozóan, hogy a jegyzett, illetve a szavatoló tõke, valamint a fizetõképességi mutató változás miért következett be, és jelentõs negatív elmozdulás esetén mit tesz annak érdekében az adatszolgáltató, hogy a kialakult helyzeten érdemben változtasson. E. Üzletpolitikai, banküzemi döntések 1. Milyen új üzletágakat, termékeket, szolgáltatásokat vezetett be az adatszolgáltató a tárgynegyedévben, melyek a további tervek, elképzelések? 2. Milyen jelentõsebb fejlesztéseket hajtott végre az adatszolgáltató a tárgynegyedévben, és melyek a következõ negyedévi tervek? (pl. számviteli-, információs rendszer bõvítése stb.) 3. Milyen fõbb szervezeti változás történt az adatszolgáltatónál? (pl. univerzális banki tevékenység bevezetése stb.) Outsourcing esetén a kiszervezett tevékenységek típusainak bemutatása. 4. Milyen fõbb változások történtek az elosztási csatornák fejlesztését illetõen (pl. fiókhálózat fejlesztések, speciális fiókok létrehozása, internet banking, telefon banking fejlesztések). Milyen változások tapasztalhatók az egyes ügyfeleknél, ügyféltípusoknál a különbözõ elosztási csatornák igénybevételét illetõen. F. Kockázatkezelés 1. A kockázatok mérése, kezelése területén az egyes kockázattípusoknál (hitelezési-, piaci-, likviditási-, elszámolási-, mûködési kockázat) milyen új kockázatmérési eszközök, technikák, módszerek kerültek bevezetésre a bankon, illetve a bankcsoporton (bankcsoport alatt a Hpt. szerint összevont alapú felügyelet alá tartozó csoporttagok értendõk) belül. Milyen új kockázatcsökkentõ eszközöket vezettek be (pl. értékpapírosítás, speciális biztosítékok, biztosítások.) 2. Milyen a bankon, illetve bankcsoporton belüli szervezeti, belsõ szabályozási változások történtek a hatékonyabb kockázatmenedzselés érdekében. G. Vállalatirányítás (corporate governance) 1. A hatékony corporate governance erõsítése céljából milyen intézkedések történtek az elmúlt idõszakban. (pl. szervezeti változások a managementben, az igazgatóságban, az FB-ben, a kockázatok felmérésével, ellenõrzésével foglalkozó speciális bizottságokban – pl. ALCO, Hitelezési Bizottság stb. –, a banki szervezetben.) H. Bankcsoport 1. A bankcsoporthoz tartozó, illetve a bankcsoporthoz nem tartozó, de az adatszolgáltatóval stratégiai kapcsolatban lévõ (pl. közös anyabankjuk van, közös külföldi anyabankhoz tartoznak, a bank közvetett tulajdonában vannak stb.) nem banki pénzügyi közvetítõkkel (biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjpénztár, pénzügyi- és befektetési vállalkozások) való együttmûködés jellemzõi (üzletpolitika, közös tevékenység, közös termékek, keresztértékesítések stb.)

9796

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

2. Az 1. pontban meghatározott bankcsoport-tagok aktivitásának, a mérlegfõösszeg, jövedelmezõség, saját tõke változásának bemutatása. Az egyes csoport-tagok esetében megvalósított tõkepótlás, illetve a várható tõkepótlás szükségessége. Az elõzõ év végi és a tárgynegyedév végi mérlegfõösszeg, saját tõke, adózás elõtti eredmény, csoporttagtól tárgyévben kapott osztalék. A IV. negyedéves beszámolóban a tárgyév december 31-i állapotra vonatkozóan az alábbi információkat kell részletezni: a külföldi székhelyû leánybankok és fióktelepek neve, a leánybanknak, illetve fióktelepnek mely országban van székhelye, a mérlegfõösszeg nagysága. 3. A bankcsoport-tagok aktivitásának, a mérlegfõösszeg, jövedelmezõség, saját tõke változásának bemutatása. Az egyes csoport-tagok esetében megvalósított tõkepótlás, illetve a várható tõkepótlás szükségessége. 4. Hitelintézeti csoport esetében, ha az egyik hitelintézet szavatoló tõkéje csökken, és azt be kell jelenteni, akkor az irányító hitelintézet köteles a csökkenésnek a hitelintézeti csoportra való hatását is számítással és magyarázattal bemutatni. I. Együttmûködési megállapodások – stratégiai szövetségek 1. Milyen együttmûködési formák, szövetségek jöttek létre a bankcsoporton kívül, az egyes – egymással stratégiai kapcsolatban nem lévõ, teljesen független – hitelintézetek, illetve a hitelintézetek és a pénzügyi közvetítõ rendszer egyéb tagjai, valamint az egyéb cégek között belföldön és külföldön egyaránt. Mi az együttmûködés célja és formája. (pl. közös termék, egy adott termék értékesítése, közös vállalat stb.) J. Egyéb 1. Az adatszolgáltatónak tájékoztatást kell adni a Felügyelet határozatában és az MNB által elõírt intézkedések meghozataláról, végrehajtására adott határidejérõl, és a végrehajtásról. 2. Az adatszolgáltatónak jelenteni kell a Hpt. elõírás/ok megsértését, azok okait, megszüntetésükre vonatkozó intézkedéseket és azok végrehajtását. 3. Az adatszolgáltatónak ki kell térni továbbá a legnagyobb kockázatok tekintetében a Hpt. 79.§ (4), valamint a 80.§ (1) bekezdésében foglalt tételekre vonatkozó tájékoztatásra. 4. Egyéb, lényegesnek ítélt változások.


MNB adatgyûjtés azonosító: W06 A hitelintézetek szöveges jelentése aktuális témákban I. Általános tudnivalók Külön eseti felkérés alapján, aktuális témákban. II. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: postai úton A beküldés formája: papír Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Pénzügyi stabilitási fõosztály

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9797

MNB adatgyûjtés azonosító: W07 Kitöltési útmutató A hitelintézetek éves és középtávú üzletpolitikai irányelvei I. Az adatok összeállításának módja 1. Az általános gazdasági-, illetve ezen belül a pénzügyi környezet változásához történõ banki alkalmazkodás, az ezzel kapcsolatos elképzelések, lehetõségek. 2. A jelenlegi üzletpolitikához képest tervezett változások (piaci részesedés, ügyfélkör, új termékek, szolgáltatások, vezértermékek). 3. Az üzletpolitikai elképzelések bemutatása az alábbi fõbb mérlegtételekben tervezett változtatások tükrében, különös tekintettel arra, hogy az egyes célokat milyen eszközökkel kívánják elérni: a) eszközök: – vállalkozói szektor felé történõ kihelyezések – lakossági kihelyezések – befektetések – egyéb, az adatszolgáltató mérlegében jelentõs eszköztétel (értékpapírok, külföldi-, bankközi-, jegybanki kihelyezések, biztosítók, pénzügyi vállalkozások részére történõ kihelyezések); b) források: – saját tõke és elemei, osztalék politika – vállalkozói szektortól származó forrás – lakossági betétek, saját kibocsátású értékpapírok – egyéb, az adatszolgáltató mérlegében jelentõs források (külföldi forrás, bankközi forrás). 4. Az adatszolgáltató jövedelmezõségének alakulásával kapcsolatos elképzelések: – fõbb jövedelem elemek arányainak változása, – kamatpolitika – létszám- és költséggazdálkodás. 5. Tervezett üzemi változások, hálózat- és egyéb fejlesztések. 6. A tervezett célok megvalósulását esetleg hátráltató tényezõk, és ezek kiküszöbölésére tervezett intézkedések bemutatása.


9798

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

MNB adatgyûjtés azonosító: W08

Kitöltési útmutató Jelentés az üzemzavarokról és elhárításukról

I. Általános tudnivalók Részletes, szöveges adatszolgáltatás minden üzemeltetési krízisrõl, banküzemi krízisrõl, katasztrófáról. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a bekövetkezés okát, az okozott károkat és egyéb következményeket, az elhárítás során megtett lépéseket, az adatszolgáltatás elkészítésének idõpontjában lévõ helyzetet, a tervezett további lépéseket, illetve a hasonló helyzet elkerülésére tett intézkedéseket (vagy azok terveit).

II. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: postai úton és GiroXMail A beküldés formája: papír és elektronikus formában Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Pénzforgalmi, emissziószabályozási és -szervezési fõosztály

MNB adatgyûjtés azonosító: W09

Kitöltési útmutató Klíringtag miatti kényszerintézkedések

I. Általános tudnivalók Jelenteni kell minden olyan eseményt, amely során klíringtag miatt kényszerintézkedést kellett foganatosítani. A jelentésben részletesen le kell írni a kiváltó okokat és a megtett intézkedéseket.

II. Az adatszolgáltatás beküldésére vonatkozó elõírások A beküldés módja: postai úton és GiroXMail A beküldés formája: papír és elektronikus formában Az adatszolgáltatás címzettje: MNB Pénzforgalmi, emissziószabályozási és -szervezési fõosztály

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

9799

3. melléklet a 24/2005. (XII. 12.) MNB rendelethez Az információk szolgáltatásához szükséges technikai segédletek 1. 2. 3. 4.

A jelen rendelet 2. mellékletének I.A.4. pontja szerinti B)–F) szektorba sorolt pénzügyi szervezetek listája A jelen rendelet 2. mellékletének I.A.4. pontja szerinti A), G) és H) szektorba sorolt nonprofit intézmények listája Kötelezõ tartalék számítási segédlete Kódlisták: 4.1. Jogcímlisták: 4.1.1. Teljes jogcímlista 4.1.2. A hitelintézetek által használandó fizetési mérleg jogcímek 4.1.3. Csoportos átutalási és csoportos beszedési megbízásokhoz rendelhetõ fizetési mérleg jogcímek 4.2. Számlatípusok listája 4.2.1. A jelentendõ számlatípusokhoz tartozó jövedelmek jogcímkódjai 4.3. Kamatozás azonosító kódok 4.4. Egyéb állományváltozás kódjai 4.5. Devizakódok 4.6. Országkódok (ISO) és nemzetközi szervezetek kódjai 4.7. Adatszolgáltatók (bankok, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások) megnevezése, törzsszáma és azonosító (GIRO) kódjai 4.8. Kódlista az E21-es adatszolgáltatáshoz 4.9. Kódlista az E27-es adatszolgáltatáshoz 4.10. Kártyastatisztikai kódok (kártyatársaságok, bankkártyák) 4.10.1. Kódlista a P07-es adatszolgáltatáshoz 4.10.2. Kódlista a P27-es adatszolgáltatáshoz 4.10.3. Kódlista a P34-es adatszolgáltatáshoz 4.10.4. Kódlista a bankkártyastatisztikák törzsadatairól 4.11. Kódlista a P42-es adatszolgáltatáshoz 5. Az adatszolgáltatások összefüggései, egyedi ellenõrzési szempontjai 6. Az adatszolgáltatások egyedi számítástechnikai segédletei 7. Budapesti Értéktõzsdére bevezetett részvények listája 8. Nemzetgazdasági ágak szerint részletezett jelentések sorainak összetétele 9. Példatárak (K0l, K03, E20, E21, fizetési mérleg adatszolgáltatások) 10. MNB-ben felvilágosítást adók listája 11. Excel fájl txt fájllá történõ átalakításának leírása 12. A jelentõ letétkezelõk listája (értékpapír-statisztikai jelentések készítésére kötelezettek) 13. Pénzpiaci alapok listája 14. A lakás-takarékpénztárak által szolgáltatandó információk

9800

MAGYAR KÖZLÖNY

2005/159. szám

4. melléklet a 24/2005. (XII. 12.) MNB rendelethez

1. A Jogcímr. 1. mellékletében 38. kódszám alatt szereplõ jogcím magyarázata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Kölcsönnek nem minõsülõ, egy évnél nem hosszabb eredeti lejáratú befektetések kapott és fizetett kamatai, ideértve a folyószámlahitel kamatát is.” 2. A Jogcímr. 1. mellékletében 41. kódszám alatt szereplõ jogcím magyarázata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Ellenszolgáltatás nélkül pénzben teljesített átutalások mint tagdíjfizetések, jövedelem-, örökösödési, ajándékozási, helyi adó, társadalombiztosítási járulék, önkormányzatnak fizetett adók, bírság, perköltségek, óvadék, egyéb hatósági eljárás költsége, bánatpénz, követelésbehajtó díjazása, biztosítási kártérítés, a „zöldkártya”- és rendszámegyezmény alapján történõ gépkocsi felelõsségbiztosítási elszámolások, nem kormányzati szerveknek nyújtott adományok, valamint nem beruházási céllal ajándék, hagyaték, hozomány címén átutalt összegek, továbbá jótékonysági szervezetek és egyházak, nonprofit intézmények, alapítványok nem beruházási célú adományai.” 3. A Jogcímr. 1. mellékletében 49. kódszám alatt szereplõ jogcím magyarázata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Külföldi anyavállalattól és cash-pooling központtól kapott hitelek (tulajdonosi hitelek) felvétele és törlesztése.” 4. A Jogcímr. 1. mellékletében 81. kódszám alatt szereplõ jogcím magyarázata helyébe a következõ rendelkezés lép: „Külföldi anyavállalatnak és cash-pooling központnak nyújtott – tulajdonosi – hitelek forgalma.”

ról és határidejérõl szóló MNB rendelet (a továbbiakban: adatszolgáltatási rendelet) alapján meghaladja a két évet, b) felvett hitelek, amelyeknek a lejárata a tartalékköteles hitelintézet számviteli nyilvántartásában történõ megjelenés idõpontjában az adatszolgáltatási rendelet alapján a kötelezõ jegybanki tartalék kiszámításáról, meghaladja a két évet, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról szóló c) hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, feltéve, 10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet módosításáról hogy az értékpapír lejárata a kibocsátáskor meghaladja a két évet, A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törd) repók, vény 60. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján fennálló e) a tartalékalapba tartozó és az a)–d) pontokban nem jogkörömben eljárva a következõket rendelem el: említett valamennyi egyéb forrás.”

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 25/2005. (XII. 12.) MNB rendelete

Módosuló rendelkezések

(2) Az R. 3. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kötelezõ tartalék összege a tartalékköteles hitelin1. § tézet tartalékalapjába tartozó források (3) bekezdés szerint (1) A kötelezõ jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve meghatározott állománya és a kötelezõ tartalékráta mértéképzésének és elhelyezésének módjáról szóló 10/2005. kérõl szóló MNB rendeletben meghatározott megfelelõ tar(VI. 11.) MNB rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a (1) be- talékráta szorzata.” kezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) Az R. 3. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ „(1) A kötelezõ tartalékráta mértékét a kötelezõ tartalék- rendelkezés lép: ráta mértékérõl szóló MNB rendelet határozza meg a tarta„(3) A tartalékköteles hitelintézet tartalékalapját az adatlékalapba tartozó források alábbi kategóriái szerint: szolgáltatási rendeletben elõírt – külföldi fióktelepek adaa) betétek, amelyeknek a lejárata a tartalékköteles tait nem tartalmazó – Felügyeleti mérleg és eredménykihitelintézet számviteli nyilvántartásában történõ megjele- mutatás adatszolgáltatásban szereplõ, a tárgyidõszak utolnés idõpontjában a jegybanki információs rendszerhez só naptári napjára vonatkozó állományi adatok (a továbszolgáltatandó információk körérõl, a szolgáltatás módjá- biakban: Felügyeleti mérleg adatok) alapján az MNB álla-

2005/159. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

pítja meg. Amennyiben a tartalékköteles hitelintézet elmulasztja a Felügyeleti mérleg adatok szolgáltatását, akkor tartalékalapját az MNB becsléssel állapítja meg, figyelembe véve a tartalékköteles hitelintézet által korábban szolgáltatott Felügyeleti mérleg adatokat és egyéb rendelkezésre álló információkat.” (4) Az R. 3. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A tartalékköteles hitelintézet (2) bekezdés szerinti kötelezõ tartalékának összegét az MNB állapítja meg, és arról legkésõbb öt MNB munkanappal a 4. § (1) bekezdése szerinti teljesítési tárgyidõszak kezdete elõtt írásban értesíti a tartalékköteles hitelintézetet. A tartalékköteles hitelintézet egy alkalommal, a 4. § (1) bekezdése szerinti teljesítési tárgyidõszak kezdete elõtti második MNB munkanapig írásban kérheti az MNB-tõl a megállapított kötelezõ tartalék összegének módosítását. Módosítási kérelem esetén az MNB megállapítja a tartalékköteles hitelintézet kötelezõ tartalékának végleges összegét, és errõl legkésõbb a 4. § (1) bekezdése szerinti teljesítési tárgyidõszak kezdete elõtti MNB munkanapon írásban értesíti a tartalékköteles hitelintézetet. Amennyiben a 4. § (1) bekezdése szerinti teljesítési tárgyidõszak kezdete elõtti második MNB munkanapig nem érkezik módosítási kérelem az MNB-hez, akkor az MNB az eredetileg megállapított kötelezõ tartalék összeget tekinti a tartalékköteles hitelintézet kötelezõ tartaléka végleges összegének. A tartalékköteles hitelintézet kötelezõ tartalékának végleges összegét már sem az MNB 7. § (1) bekezdése szerinti ellenõrzése, sem a tartalékköteles hitelintézet 7. § (2) bekezdése szerinti önellenõrzése nem módosíthatja.”

2. § Az R. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § (1) A kötelezõ tartalék összege után az MNB a következõ formula alapján fizet kamatot a tartalékköteles hitelintézetnek: A ×n ×r Kt = t t t 100 × 360 nt

rt = å

ij

nt Ahol: Kt – a t. teljesítési tárgyidõszakban elhelyezett kötelezõ tartalék után fizetett kamat összege, At = a t. teljesítési tárgyidõszakban a tartalékteljesítési adatok (napi kivonaton szereplõ elszámolt egyenlegek) naptári napok figyelembevételével számított számtani átlaga, de maximum a t. teljesítési tárgyidõszakban teljesíteni elõírt kötelezõ tartalék végleges összege, nt = a t. teljesítési tárgyidõszak naptári napjainak száma, rt = a kötelezõ tartalékok után fizetett kamatláb a t. teljesítési tárgyidõszakban, j = a teljesítési tárgyidõszak j. napja, ij = a kötelezõ tartalékok után fizetett kamatláb a teljesítési tárgyidõszak j. napján. j =1

9801

(2) Az MNB a kötelezõ tartalék után fizetendõ kamatot a teljesítési tárgyidõszakot követõ hónap 2. MNB munkanapján fizeti meg a tartalékköteles hitelintézetnek.”

3. § Az R. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § (1) A tartalékköteles hitelintézet által elhelyezett kötelezõ tartalék összegét, valamint a tartalékalap kiszámításához a tartalékköteles hitelintézet által szolgáltatott Felügyeleti mérleg adatokat az MNB helyszíni és helyszínen kívüli vizsgálattal ellenõrizheti. (2) A kötelezõ tartalék végleges összegének megállapítása után a tartalékköteles hitelintézet a Felügyeleti mérleg adatokat önellenõrzés alapján az MNB-nek történõ írásbeli bejelentéssel helyesbítheti, feltéve, hogy az MNB a különbözet fennállását még nem állapította meg. Amennyiben a helyesbítés szerint a tartalékköteles hitelintézet kötelezõ tartalékának végleges összege nem érte el a 3. § (2) bekezdésében elõírtaknak megfelelõ összeget, az MNB a helyesbítés bejelentését követõ 30 napon belül a különbözet összegével a tartalékköteles hitelintézet MNB-nél vezetett pénzforgalmi számláját – a tartalékköteles hitelintézet egyidejû értesítése mellett – megterhelheti. Az MNB csak akkor tekint el a pénzforgalmi számla megterhelésétõl, ha a hibás adatszolgáltatás a tartalékköteles hitelintézetnek fel nem róható okból következett be. Azt az összeget, amellyel az MNB a tartalékköteles hitelintézet pénzforgalmi számláját megterhelte, az MNB a terhelés napjától számított 30 napig nem kamatozó elkülönített tartalékszámlán tartja. (3) Ha az MNB az (1) bekezdés szerinti ellenõrzése során megállapítja, hogy a tartalékköteles hitelintézet napi pénzforgalmi számlaállományának teljesítési tárgyidõszaki átlaga nem érte el a kötelezõ tartalék végleges összegét, vagy ez a végleges összeg a tartalékköteles hitelintézet hibás adatszolgáltatása miatt nem érte el a 3. § (2) bekezdésében elõírtaknak megfelelõ összeget, az MNB az ellenõrzés alapján megállapított különbözet összegének másfélszeresével a különbözet pontos összegének a tudomására jutását követõ 30 napon belül a tartalékköteles hitelintézet MNB-nél vezetett pénzforgalmi számláját – a tartalékköteles hitelintézet egyidejû értesítése mellett – megterhelheti. Azt az összeget, amellyel az MNB a tartalékköteles hitelintézet pénzforgalmi számláját megterhelte, az MNB a terhelés napjától számított 30 napig nem kamatozó elkülönített tartalékszámlán tartja. (4) A tartalékköteles hitelintézet likviditási helyzetére tekintettel azt az összeget, amellyel a (2) vagy (3) bekezdés alapján a tartalékköteles hitelintézet pénzforgalmi számláját megterhelte, az MNB részletekre bontva, több egymást követõ 30 napos periódusban is tarthatja a nem kamatozó elkülönített tartalékszámlán.

9802

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) Ha az MNB az (1) bekezdés szerinti ellenõrzése, vagy a tartalékköteles hitelintézet a (2) bekezdés szerinti önellenõrzése során megállapítja, hogy a tartalékköteles hitelintézet kötelezõ tartalékának végleges összege a tartalékköteles hitelintézet hibás adatszolgáltatása miatt meghaladta a 3. § (2) bekezdésében elõírtaknak megfelelõ összeget, akkor a különbözetre jutó kamatösszeggel az MNB – a tartalékköteles hitelintézet egyidejû értesítése mellett, a különbözet pontos összegének a tudomására jutását, illetve az önellenõrzés bejelentését követõ elsõ, a 6. § (2) bekezdése szerinti kamatfizetéskor – megterhelheti a tartalékköteles hitelintézet MNB-nél vezetett pénzforgalmi számláját. (6) Ha a (2)–(5) bekezdések szerinti terhelés végrehajtására a tartalékköteles hitelintézet MNB-nél vezetett pénzforgalmi számlája nem nyújt elegendõ fedezetet, az MNB a tartalékköteles hitelintézet részére – annak külön kérelme nélkül, de egyidejû értesítése mellett – a szükséges összeg erejéig hitelt nyújt. Ezen hitel törlesztése a folyósítással egyidejûleg esedékessé válik. (7) A (6) bekezdés szerinti hitel kamata megegyezik a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével. E hitel után az MNB késedelmi kamatot nem számít fel.

2005/159. szám

(8) E szakasz rendelkezéseit a közvetetten csatlakozó tartalékköteles hitelintézetekre az azok pénzforgalmi számlavezetési sajátosságainak megfelelõen kell alkalmazni.” 4. § Az R. 9. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a 9. § szövege (1) bekezdésre változik: „(2) E rendelet alkalmazásában „MNB munkanap” alatt minden olyan nap értendõ, amelyen az MNB a monetáris politikai mûveleteinek folytatására nyitva tart.” Záró rendelkezés 5. § (1) E rendelet 1–2. §-a és 4. §-a 2006. február 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 3. §-a 2006. március 1-jén lép hatályba. Járai Zsigmond s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõfizetési díj: 89 148 Ft. Egy példány ára: 184 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja.

HU ISSN 0076—2407 05.3370 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

159. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 12., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 8395, Ft. Oldal

Recommend Documents