154. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, október 30., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest,

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

2008. október 30., csütörtök

2008: LVIII. tv.

Az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19055

2008: LIX. tv.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19061

2008: LX. tv.

Az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerzõdés kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . 19061

41/2008. (X. 30.) EüM–KvVM e. r.

Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet módosításáról . . . . . . . . 19065

140/2008. (X. 30.) FVM r.

A Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelezõ elõírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19066

141/2008. (X. 30.) FVM r.

A Helyi Vidékfejlesztési Közösségek és a LEADER helyi akciócsoportok részére az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet keretében nyújtott támogatás részletes feltételeirõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19082

29/2008. (X. 30.) KHEM r.

A Magyar Köztársaság légterében és repülõterein történõ repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19098

22/2008. (X. 30.) NFGM r.

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19098

10/2008. (X. 30.) ÖM r.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tûzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeirõl és szakmai képzéseirõl. . . . . . . . . . . . . . 19099

129/2008. (X. 30.) AB h.

Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

19122

308/2008. (X. 30.) OVB h.

Az Országos Választási Bizottság határozata. . . . . . . . . . . . . . . . . .

19130

309/2008. (X. 30.) OVB h.


19130

310/2008. (X. 30.) OVB h.


19131

154. szám

Ára: 2400,– Ft

A tartalomjegyzék a 19054. oldalon folytatódik.

19054

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/154. szám

TARTALOMJEGYZÉK 311/2008. (X. 30.) OVB h.


19131

312/2008. (X. 30.) OVB h.


19132

313/2008. (X. 30.) OVB h.


19132

314/2008. (X. 30.) OVB h.


19133

315/2008. (X. 30.) OVB h.


19134

316/2008. (X. 30.) OVB h.


19135

317/2008. (X. 30.) OVB h.


19135

318/2008. (X. 30.) OVB h.


19136

319/2008. (X. 30.) OVB h.


19136

320/2008. (X. 30.) OVB h.


19137

321/2008. (X. 30.) OVB h.


19137

322/2008. (X. 30.) OVB h.


19138

323/2008. (X. 30.) OVB h.


19138

324/2008. (X. 30.) OVB h.


19139

325/2008. (X. 30.) OVB h.


19139

326/2008. (X. 30.) OVB h.


19140

327/2008. (X. 30.) OVB h.


19141

328/2008. (X. 30.) OVB h.


19141

329/2008. (X. 30.) OVB h.


19142

330/2008. (X. 30.) OVB h.


19142

331/2008. (X. 30.) OVB h.


19143

332/2008. (X. 30.) OVB h.


19143

333/2008. (X. 30.) OVB h.


19144

334/2008. (X. 30.) OVB h.


19144

335/2008. (X. 30.) OVB h.


19145

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19055 A kiadások részletezése

II. Törvények 2008. évi LVIII. törvény az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról* Az Országgyûlés az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXIV. törvényben meghatározott költségvetése végrehajtásáról a következõ törvényt alkotja.

A fõösszegek alakulása 1. § (1) Az Országgyûlés az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) 2007. évi költségvetése végrehajtását 1 493,730 MFt, azaz egymilliárdnégyszázkilencvenhárommillió-hétszázharmincezer forint bevétellel és 1 468,325 MFt, azaz egymilliárd-négyszázhatvannyolcmillió-háromszázhuszonötezer forint kiadással jóváhagyja. (2) Az ORTT 2007. évi költségvetése végrehajtásának mérlegét e törvény 1. és 2. melléklete tartalmazza.

3. § (1) Az ORTT általános mûködési kiadásai összesen 1 407,613 MFt, azaz egymilliárd-négyszázhétmillió-hatszáztizenháromezer forint, a felhalmozási kiadás 60,712 MFt, azaz hatvanmillió-hétszáztizenkettõezer forint. (2) A mûködési kiadásokból 838,896 MFt, azaz nyolcszázharmincnyolcmillió-nyolcszázkilencvenhatezer forint a személyi juttatás, 262,433 MFt, azaz kettõszázhatvankétmillió-négyszázharmincháromezer forint a munkaadókat terhelõ járulék és 306,284 MFt, azaz háromszázhatmillió-kettõszáznyolcvannégyezer forint a dologi kiadás.

A pénzmaradvány jóváhagyása 4. § (1) Az Országgyûlés az ORTT 2007. évi módosított pénzmaradványát az éves mérleg források oldalán szereplõ összegével egyezõen 25,407 MFt, azaz huszonötmillió-négyszázhétezer forint értékben hagyja jóvá. (2) A pénzmaradvány összege a 2007. évi kötelezettségvállalások 2008. évre áthúzódó pénzügyi teljesítésének fedezetére használható fel.

Költségvetésen kívüli ORTT kezelésû bevételek és kiadások alakulása

2. § (1) Az ORTT általános mûködési és felhalmozási kiadásainak fedezetére a Mûsorszolgáltatási Alap által – a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 84. § (2) és (3) bekezdése alapján – átutalt összes támogatás 1 023,868 MFt, azaz egymilliárd-huszonhárommillió-nyolcszázhatvannyolcezer forint.

5. § (1) Az ORTT költségvetésen kívüli, ORTT kezelésû 2007. évi bevétele 6 885,206 MFt, azaz hatmilliárd-nyolcszáznyolcvanötmillió-kettõszázhatezer forint. (2) Az ORTT költségvetésen kívüli, ORTT kezelésû 2007. évi kiadása 6 881,153 MFt, azaz hatmilliárd-nyolcszáznyolcvanegymillió-százötvenháromezer forint. (3) Az (1) bekezdésben megállapított bevételek és a (2) bekezdésben megállapított kiadások részletezését e törvény 3. és 4. melléklete tartalmazza.

(2) A Mûsorszolgáltatási Alaptól kapott rendkívüli finanszírozás 404,848 MFt, azaz négyszáznégymilliónyolcszáznegyvennyolcezer forint.

A Mûsorszolgáltatási Alap költségvetésének végrehajtása

A bevételek részletezése

(3) Az ORTT intézményi mûködési és felhalmozási bevétele 10,456 MFt, azaz tízmillió-négyszázötvenhatezer forint. (4) Az elõzõ években képzett pénzmaradvány elszámolt bevétele 53,601 MFt, azaz ötvenhárommillió-hatszázegyezer forint. (5) A címzett támogatás bevétele 0,457 MFt, azaz négyszázötvenhétezer forint. (6) A lakásépítési kölcsön visszatérülése miatt elszámolt bevétel 0,500 MFt, azaz ötszázezer forint volt.

* A törvényt az Országgyûlés a 2008. október 6-i ülésnapján fogadta el.

6. § Az Országgyûlés az Rttv. 32. §-ában és a 77. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen az ORTT zárszámadásának mellékleteként jóváhagyja a Mûsorszolgáltatási Alap 2007. évi költségvetése végrehajtásának mérlegét (5. melléklet). Záró rendelkezés 7. § Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

19056

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/154. szám

1. melléklet a 2008. évi LVIII. törvényhez Az ORTT 2007. évi költségvetése végrehajtásának mérlege Bevételek Millió forintban Elõirányzat neve

Eredeti elõirányzat

Fix összegû támogatás Rendkívüli finanszírozás Mûködési és felhalmozási bevételek 2006. évi pénzmaradvány felhasználása Címzett támogatások Lakáskölcsön visszatérülése Összesen:

1 023,868 404,848

1 428,716

Módosított elõirányzat

1 023,868 404,848 10,456 53,601 0,457 0,500 1 493,730

2007. évi teljesítés

1 023,868 404,848 10,456 53,601 0,457 0,500 1 493,730

2. melléklet a 2008. évi LVIII. törvényhez Az ORTT 2007. évi költségvetése végrehajtásának mérlege Kiadások Millió forintban Elõirányzat neve


Személyi juttatások Munkaadókat terhelõ járulékok Dologi kiadások Felhalmozási kiadások Összesen:

771,899 234,877 349,060 72,880 1 428,716


846,146 263,200 321,284 63,100 1 493,730


838,896 262,433 306,284 60,712 1 468,325

3. melléklet a 2008. évi LVIII. törvényhez Az ORTT költségvetésen kívüli bevételeinek mérlege Millió forintban Elõirányzat neve

Mûsorszolgáltatási díj Frekvencia pályázati díj Támogatási pályázati díj Áfa Áfa kötelezettség finanszírozás MA-tól Késedelmi kamat Kötbér Bírság Óvadék Bankköltség térítése MA támogatás (átfutó) Függõ bevétel Összesen:


4 552,495 2,000 76,080 926,115 3,000 190,000 70,000 23,700

5 843,390


4 815,494 3,796 160,290 987,853 60,024 5,099 585,477 115,309 87,707 1,983 62,122 0,052 6 885,206


4 815,494 3,796 160,290 987,853 60,024 5,099 585,477 115,309 87,707 1,983 62,122 0,052 6 885,206

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19057

4. melléklet a 2008. évi LVIII. törvényhez Az ORTT költségvetésen kívüli kiadásainak mérlege Millió forintban Elõirányzat neve

Mûsorszolgáltatási díj Frekvencia pályázati díj Támogatási pályázati díj Áfa Finanszírozott áfa visszatérítés MA-nak Késedelmi kamat Kötbér Bírság Óvadék Óvadék beszámítás Bankköltség kifizetése MA támogatás átfutó Függõ kiadás Összesen:


4 552,495 2,000 76,080 926,115 3,000 190,000 70,000 23,700

5 843,390


4 746,448 4,502 156,785 999,225 36,399 5,001 585,686 115,390 87,687 79,849 2,037 62,122 0,022 6 881,153


4 746,448 4,502 156,785 999,225 36,399 5,001 585,686 115,390 87,687 79,849 2,037 62,122 0,022 6 881,153

19058

5. melléklet a 2008. évi LVIII. törvényhez A Mûsorszolgáltatási Alap 2007. évi költségvetésének teljesítése – bevételi oldal

2007. év

kiemelt elĘirányzat elĘirányzat 1. 1.1. 2.

3. 4. 5. 6. 7.

kiemelt elĘirányzat



elĘirányzat

elĘirányzat

elĘirányzat

elĘirányzat

25 597

üzembentartási díj pótlása APEH által beszedett üzembentartási díj mĦsorszolgáltatási díj MTM-SBS Televízió Zrt. Magyar RTL Televízió Zrt. Danubius Rádió Zrt. Sláger Rádió MĦsorszolgáltató Zrt. nem országos mĦsorszolgáltatási jogosultságok pályázati díjak kötbér, kártérítés, bírság önkéntes befizetések egyéb bevételek az ORTT-t terhelĘ, mĦsorszolgáltatók által be nem fizetett áfa térülése

25 597 25 597

25 597 25 597

25 083 514

4 552

4 552 1 684 1 530 200 200 938

4 696 1 684 1 530 200 200 938

1 725 1 567 200 200 1 004

78 263 0 37

78 263 0 37

76 685 0 183

–

–

49

30 527

30 527

31 286

150

932

760

ÖSSZES BEVÉTEL

30 677

31 459

32 046

Költségvetési bevételek

30 527

30 527

31 286

Költségvetési kiadások

30 677

31 459

32 046

–150

–932

–760

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK Pénzmaradvány változás

EGYENLEG

MAGYAR KÖZLÖNY

2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

2007. év teljesítés

kiemelt elĘirányzat üzembentartási díj

1.2.

2007. év (módosított)

2008/154. szám

2008/154. szám

A MĦsorszolgáltatási Alap 2007. évi költségvetésének teljesítése – kiadási oldal 2007. év

kiemelt elĘirányzat elĘirányzat 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2.

3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.

elĘirányzat továbbutalandó üzembentartási díj Magyar Televízió Zrt. Magyar Rádió Zrt. Duna Televízió Zrt. ORTT közalapítványok összesen céltámogatások közszolgálati mĦsorszámok támogatása közszolgálati mĦsorok támogatása mĦsorszórás és -elosztás fejlesztése nem nyereségérdekelt mĦsorszolgáltatók támogatása közmĦsor-szolgáltatók támogatása továbbutalandó mĦsorszolgáltatási díj Magyar Televízió Zrt. Duna Televízió Zrt. Magyar Rádió Zrt. kiegészítĘ támogatások ORTT közalapítványok összesen Igazgatóság személyi juttatások munkaadót terhelĘ járulékok dologi kiadások felhalmozási kiadások

2007. év (módosított)

2007. év teljesítése




elĘirányzat

elĘirányzat

elĘirányzat

24 061

24 061 10 239 7 167 6 143 256 256

2 220

23 968 10 239 7 167 6 143 256 256

2 220 259 848 845 134 134

1 884

2 972 259 848 845 134 134

1 884 1 179 505 200

973 768 205

184 1 925 1 207 518 200 1 377

1 173 205 923

384 119 288 25

520 1 438 690 140

1 179 505 200 1 378

816

10 199 7 139 6 119 256 255

1 173 204

MAGYAR KÖZLÖNY

2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.


795 450 133 312 28

409 125 246 15

19059

19060

6. 7. 8. 9. 10. 10.1 10.2 11. 12.

szabad keret terhére kiírt pályázati eljárások mĦsorszolgáltatási díjjal és egyéb jogi költségekkel összefüggĘ kiadások ÖSSZES KIADÁS

204 77 25 405

204 77 25 0

204 75 60

–

–

123

–

–

– –

–

121

–

2

606

480

–

31

26

12

50

41

30 677

31 459

32 046

MAGYAR KÖZLÖNY

13.

szerzĘi jogdíjak pályázatok bírálatának költségei az ORTT-t terhelĘ, mĦsorszolgáltatók által be nem fizetett áfa rendkívüli finanszírozás az ORTT részére átvett pénzeszközökhöz kapcsolódó pályázati eljárások kifizetései az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól átvett pénzeszközhöz kapcsolódó pályázati eljárás kifizetése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól átvett pénzeszközhöz kapcsolódó pályázati eljárás kifizetése egyedi támogatások

2008/154. szám

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2008. évi LIX. törvény a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról*

19061

purposes, of any sign consisting of or containing the Olympic symbol, as defined in the Charter of the International Olympic Committee, except with the authorization of the International Olympic Committee. The said definition and the graphic representation of the said symbol are reproduced in the Annex.

1. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 24. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti. 2. § E törvény 2009. január 1-jén lép hatályba. Sólyom László s. k.,




2008. évi LX. törvény az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerzõdés kihirdetésérõl** 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerzõdés (a továbbiakban: Szerzõdés) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyûlés a Szerzõdést e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Szerzõdés hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: „Nairobi Treaty on the Protection of the Olympic Symbol adopted at Nairobi on September 26, 1981

Article 2: Exceptions to the Obligation (1) The obligation provided for in Article 1 shall not bind any State party to this Treaty in respect of: (i) any mark consisting of or containing the Olympic symbol where that mark was registered in that State prior to the date on which this Treaty enters into force in respect of that State or during any period during which, in that State, the obligation provided for in Article 1 is considered as suspended under Article 3; (ii) the continued use for commercial purposes of any mark or other sign, consisting of or containing the Olympic symbol, in that State by any person or enterprise who or which has lawfully started such use in the said State prior to the date on which this Treaty enters into force in respect of that State or during any period during which, in that State, the obligation provided for in Article 1 is considered as suspended under Article 3. (2) The provisions of paragraph (1) (i) shall apply also in respect of marks whose registration has effect in the State by virtue of a registration under a treaty which the said State is a party to. (3) Use with the authorization of the person or enterprise referred to in paragraph (1) (ii) shall be considered, for the purposes of the said paragraph, as use by the said person or enterprise. (4) No State party to this Treaty shall be obliged to prohibit the use of the Olympic symbol where that symbol is used in the mass media for the purposes of information on the Olympic movement or its activities.

CHAPTER I SUBSTANTIVE PROVISIONS Article 1: Obligation of States Any State party to this Treaty shall be obliged, subject to Articles 2 and 3, to refuse or to invalidate the registration as a mark and to prohibit by appropriate measures the use, as a mark or other sign, for commercial

* A törvényt az Országgyûlés a 2008. október 13-i ülésnapján fogadta el. ** A törvényt az Országgyûlés a 2008. október 20-i ülésnapján fogadta el.

Article 3: Suspension of the Obligation The obligation provided for in Article 1 may be considered as suspended by any State party to this Treaty during any period during which there is no agreement in force between the International Olympic Committee and the National Olympic Committee of the said State concerning the conditions under which the International Olympic Committee will grant authorizations for the use of the Olympic symbol in that State and concerning the part of the said National Olympic Committee in any revenue that the International Olympic Committee obtains for granting the said authorizations.

19062

MAGYAR KÖZLÖNY CHAPTER II GROUPINGS OF STATES Article 4: Exceptions to Chapter I

The provisions of Chapter I shall, as regards States party to this Treaty which are members of a customs union, a free trade area, any other economic grouping or any other regional or subregional grouping, be without prejudice to their commitments under the instrument establishing such union, area or other grouping, in particular as regards the provisions of such instrument governing the free movement of goods or services.

CHAPTER III FINAL CLAUSES Article 5: Becoming Party to the Treaty (1) Any State member of the World Intellectual Property Organization (hereinafter referred to as „the Organization”) or of the International (Paris) Union for the Protection of Industrial Property (hereinafter referred to as „the Paris Union”) may become party to this Treaty by: (i) signature followed by the deposit of an instrument of ratification, acceptance or approval, or (ii) deposit of an instrument of accession. (2) Any State not referred to in paragraph (1) which is a member of the United Nations or any of the Specialized Agencies brought into relationship with the United Nations may become party to this Treaty by deposit of an instrument of accession.

2008/154. szám

Article 7: Denunciation of the Treaty (1) Any State may denounce this Treaty by notification addressed to the Director General. (2) Denunciation shall take effect one year after the day on which the Director General has received the notification.

Article 8: Signature and Languages of the Treaty (1) This Treaty shall be signed in a single original in the English, French, Russian and Spanish languages, all texts being equally authentic. (2) Official texts shall be established by the Director General, after consultation with the interested Governments, in the Arabic, German, Italian and Portuguese languages, and such other languages as the Conference of the Organization or the Assembly of the Paris Union may designate. (3) This Treaty shall remain open for signature at Nairobi until December 31, 1982, and thereafter at Geneva until June 30, 1983.

Article 9: Deposit of the Treaty; Transmittal of Copies; Registration of the Treaty (1) The original of this Treaty, when no longer open for signature at Nairobi, shall be deposited with the Director General. (2) The Director General shall transmit two copies, certified by him, of this Treaty to all the States referred to in Article 5 (1) and (2) and, on request, to any other State.

(3) Instruments of ratification, acceptance, approval and accession shall be deposited with the Director General of the Organization (hereinafter referred to as „the Director General”).

(3) The Director General shall register this Treaty with the Secretariat of the United Nations.

Article 6: Entry Into Force of the Treaty

The Director General shall notify the States referred to in Article 5 (1) and (2) of: (i) signatures under Article 8; (ii) deposits of instruments of ratification, acceptance, approval or accession under Article 5 (3); (iii) the date of the entry into force of this Treaty under Article 6(1); (iv) any denunciation notified under Article 7.

(1) With respect to the three States which are the first to deposit their instruments of ratification, acceptance, approval or accession, this Treaty shall enter into force one month after the day on which the third instrument of ratification, acceptance, approval or accession has been deposited. (2) With respect to any other State which deposits its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, this Treaty shall enter into force one month after the day on which that instrument has been deposited.

Article 10: Notifications

Annex The Olympic symbol consists of five interlaced rings: blue, yellow, black, green and red, arranged in that order

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

from left to right. It consists of the Olympic rings alone, whether delineated in a single color or in different colors.

Nairobi Szerzõdés az olimpiai jelkép oltalmáról elfogadva: Nairobiban 1981. szeptember 26-án

19063

adott államban olyan szerzõdés erejénél fogva érvényes, amelynek az adott állam részese. (3) Az (1) bekezdés (ii) pontjában említett természetes vagy jogi személy engedélyével történõ használatot az említett bekezdés alkalmazásában az említett természetes vagy jogi személy általi használatnak kell tekinteni. (4) E Szerzõdés egyetlen részes államát sem kötelezi arra, hogy megtiltsa az olimpiai jelkép használatát, amennyiben a jelképet a tömegtájékoztatásban az olimpiai mozgalomról vagy annak tevékenységeirõl szóló tájékoztatás céljaira használják.

I. FEJEZET ANYAGI JOGI RENDELKEZÉSEK 1. cikk: Az államok kötelezettsége E Szerzõdés minden részes állama – a 2. és 3. cikk szerinti kivételekkel – köteles elutasítani, illetve érvényteleníteni a védjegyként történõ lajstromozását, valamint megfelelõ intézkedésekkel megtiltani a védjegyként vagy más megjelölésként kereskedelmi célból való használatát minden olyan megjelölésnek, amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Chartájában meghatározott olimpiai jelképbõl áll, vagy azt tartalmazza, kivéve, ha arra a Nemzetközi Olimpiai Bizottság engedélyt adott. Az említett jelkép meghatározását, valamint grafikai megjelenítését a melléklet tartalmazza.

3. cikk: A kötelezettség felfüggesztése Az 1. cikkben elõírt kötelezettséget e Szerzõdés bármely részes állama felfüggesztettnek tekintheti olyan idõszakok vonatkozásában, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és az említett állam nemzeti olimpiai bizottsága között nincs hatályban megállapodás azon feltételekre vonatkozóan, amelyek mellett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság engedélyezi az olimpiai jelkép használatát az adott államban, valamint az említett nemzeti olimpiai bizottságnak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által az említett engedélyezésekbõl befolyó bevételeibõl történõ részesedésére vonatkozóan.

II. FEJEZET 2. cikk: A kötelezettség alóli kivételek

ÁLLAMCSOPORTOK

(1) Az 1. cikkben elõírt kötelezettség e Szerzõdés egyetlen részes államát sem köti az alábbiak tekintetében: (i) az olimpiai jelképbõl álló vagy azt tartalmazó bármely védjegy, amennyiben azt az adott államban e Szerzõdés hatálybalépésének napja elõtt vagy bármely olyan idõszakban lajstromozták, amelyre nézve az adott államban az 1. cikkben elõírt kötelezettséget a 3. cikk értelmében vett felfüggesztettnek kell tekinteni; (ii) az olimpiai jelképbõl álló, vagy azt tartalmazó bármely védjegy vagy más megjelölés folyamatos kereskedelmi célú, olyan természetes vagy jogi személy általi használata az adott államban, aki vagy amely az adott államban az említett használatot jogszerûen, e Szerzõdés adott állam vonatkozásában történõ hatálybalépésének napja elõtt, vagy bármely olyan idõszakban kezdte meg, amelyre nézve az adott államban az 1. cikkben elõírt kötelezettséget a 3. cikk értelmében felfüggesztettnek kell tekinteni.

4. cikk: Az I. fejezet alóli mentesítések

(2) Az (1) bekezdés (i) pontjának rendelkezései olyan védjegyekre is vonatkoznak, amelyek lajstromozása az

Az I. fejezet rendelkezései az e Szerzõdés vámunióhoz, szabadkereskedelmi térséghez, bármely más gazdasági csoportosuláshoz, vagy bármely más regionális vagy kistérségi csoportosuláshoz tartozó részes államai tekintetében nem érintik az ilyen uniót, térséget, illetve más csoportosulást létrehozó jogi aktus szerinti kötelezettségvállalásokat, különös tekintettel az ilyen jogi aktusnak az áruk vagy szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseit.

III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 5. cikk: A Szerzõdéshez való csatlakozás (1) A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (a továbbiakban: Szervezet), illetve az ipari tulajdon oltalmára lé-

19064

MAGYAR KÖZLÖNY

tesült Nemzetközi (Párizsi) Uniónak (a továbbiakban: Párizsi Unió) bármely részes állama csatlakozhat e Szerzõdéshez (i) az aláírást követõen a megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbehelyezésével, illetve (ii) csatlakozási okirat letétbe helyezésével. (2) Az (1) bekezdésben nem említett azon államok, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezetének vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetével kapcsolatban álló valamely szakosított szervnek tagjai, csatlakozási okirat letétbe helyezésével csatlakozhatnak e Szerzõdéshez. (3) A megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó és csatlakozási okiratot a Szervezet fõigazgatójánál (a továbbiakban: fõigazgató) kell letétbe helyezni.

6. cikk: A Szerzõdés hatálybalépése (1) A megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát elsõként letétbehelyezõ három állam vonatkozásában e Szerzõdés a harmadik megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó, illetve csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követõ egy hónappal lép hatályba. (2) A megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezõ többi állam vonatkozásában e Szerzõdés az adott okirat letétbe helyezésének napját követõ egy hónappal lép hatályba.

7. cikk: A Szerzõdés felmondása

2008/154. szám

9. cikk: A Szerzõdés letétbe helyezése; példányainak átadása; a Szerzõdés nyilvántartásba vétele (1) Azt követõen, hogy a Szerzõdés már nem áll nyitva aláírásra Nairobiban, annak eredeti példányát a fõigazgatónál kell letétbe helyezni. (2) A fõigazgató e Szerzõdés általa hitelesített két példányát továbbítja az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett valamennyi államnak, valamint – kérésre – bármely más államnak. (3) A fõigazgató e Szerzõdést nyilvántartásba veteti az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkárságánál.

10. cikk: Értesítések A Fõigazgató az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett államokat értesíti (i) a 8. cikk szerinti aláírásokról; (ii) az 5. cikk (3) bekezdése szerinti megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezésérõl; (iii) e Szerzõdés 6. cikk (1) bekezdése szerinti hatálybalépésének napjáról; (iv) a 7. cikk szerinti bármely felmondásról.

Melléklet Az olimpiai jelkép öt egymásba fûzõdõ – balról jobbra haladva – kék, sárga, fekete, zöld és piros karikából áll. Kizárólag az olimpiai karikákból áll, függetlenül attól, hogy azok egy vagy több színbõl állnak-e.

(1) E Szerzõdést a fõigazgatónak címzett értesítéssel bármely állam felmondhatja. ”

(2) A felmondás az értesítés fõigazgató általi kézhezvételétõl számított egy év elteltével lép hatályba.

8. cikk: A Szerzõdés aláírása és hivatalos nyelvei (1) E Szerzõdés egyetlen eredeti példányban, angol, francia, orosz és spanyol nyelven kerül aláírásra, valamennyi szöveg egyaránt hiteles. (2) A hivatalos szövegeket a fõigazgató az érintett kormányokkal való konzultációt követõen állapítja meg arab, német, olasz és portugál nyelven, valamint a Szervezet Konferenciája, illetve a Párizsi Unió Közgyûlése által esetlegesen kijelölt további nyelveken. (3) E Szerzõdés Nairobiban, 1982. december 31-ig, majd azt követõen Genfben, 1983. június 30-ig áll nyitva aláírásra.

4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 2–3. §-ai a Szerzõdés 6. cikke (2) bekezdésében meghatározott idõpontban lépnek hatályba. (3) A Szerzõdés, illetve e törvény 2–3. §-ai hatálybalépésének naptári napját – annak ismertté válását követõen – a külpolitikáért felelõs miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a sportpolitikáért felelõs miniszter és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gondoskodik.

Sólyom László s. k.,




2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

V. A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 41/2008. (X. 30.) EüM–KvVM együttes rendelete az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet módosításáról A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (4) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendeljük el:

1. § (1) Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az 1. számú melléklet 19/A.1. pontjának b) alpontjában foglalt korlátozás nem alkalmazandó a) a 2007. október 3-án 50 évnél régebbi mérõeszközökre idõbeli korlátozás nélkül, és b) 2009. október 3-ig a barométerekre.” (2) Az R. 4. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Ez a rendelet a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvénnyel együtt az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérõl szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelvnek – az irányelv I. számú mellékletének 29. pontja kivételével –, valamint az ezt módosító 79/663/EGK, 82/806/EGK, 82/828/EGK, 83/264/EGK, 83/478/EGK, 85/467/EGK, 85/610/EGK, 89/677/EGK, 89/678/EGK, 91/157/EGK, 91/173/EGK, 91/338/EGK, 91/339/EGK, 91/659/EGK, 94/27/EK, 94/48/EK, 94/60/EK, 96/55/EK, 97/10/EK, 97/16/EK,

19065

97/56/EK, 97/64/EK, 1999/43/EK, 1999/51/EK, 1999/77/EK, 2001/41/EK, 2001/90/EK, 2001/91/EK, 2002/45/EK, 2002/61/EK, 2002/62/EK, 2003/2/EK, 2003/3/EK, 2003/11/EK, 2003/34/EK, 2003/36/EK, 2003/53/EK, 2004/21/EK, 2004/96/EK, 2004/98/EK, 2005/59/EK, 2005/69/EK, 2005/84/EK, 2005/90/EK, 2006/122/EK, 2006/139/EK, 2007/51/EK irányelveknek való megfelelést szolgálja.”

2. § Az R. 1. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.

3. § (1) Ez a rendelet 2009. április 3-án lép hatályba. (2) Ez a rendelet 2009. április 4-én hatályát veszti. (3) Ez a rendelet a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek a bizonyos higanytartalmú mérõeszközök forgalomba hozatalát érintõ korlátozások tekintetében történõ módosításáról szóló, 2007. szeptember 25-i 2007/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Székely Tamás s. k.,

Szabó Imre s. k.,

egészségügyi miniszter

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Melléklet a 41/2008. (X. 30.) EüM–KvVM együttes rendelethez Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet 1. számú melléklete szerinti táblázat a 19. Higanyvegyületek sort követõen a következõ 19/A. sorral egészül ki: [Vegyi anyag, anyagcsoport, illetve készítmény megnevezése

Korlátozás területe, módja]

„19/A. Higany 19/A.1. Nem hozható (CAS-szám: 7439-97-6) forgalomba: a) lázmérõben; b) lakossági értékesítésre szánt egyéb mérõeszközben (például nyomásmérõben, barométerben, vérnyomásmérõben, lázmérõtõl eltérõ hõmérõben).”

19066

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/154. szám

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 140/2008. (X. 30.) FVM rendelete a Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelezõ elõírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) és f) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva, a következõket rendelem el:

1. § A Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelezõ elõírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletének 2. sora helyébe a következõ rendelkezés lép: [Sorszám

„2.

Magyar Élelmiszerkönyv elõírás jele

1-3/51-1

Magyar Élelmiszerkönyv elõírás címe

Tejtermékek (3. kiadás)

Kötelezõ alkalmazás idõpontja]

2008. november 1.”

2. § (1) Ez a rendelet 2008. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelezõ elõírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 10/2005. (II. 25.) FVM rendelet hatályát veszti. (3) A rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént.

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19067

Függelék a 140/2008. (X. 30.) FVM rendelethez MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) 1-3/51-1 számú elõírás Tejtermékek 3. kiadás, 2008. 1. § 1. Ez az elõírás a tehén-, juh-, kecske- és bivalytejbõl készített termékekre vonatkozik. 2. A tejtermék-megnevezések a forgalomba hozott termékek esetében csak akkor használhatók, ha megfelelnek ezen elõírás követelményeinek. 3. Nem terjed ki az elõírás azokra a tejtermékekre, amelyek a mezõgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelölésének oltalmáról szóló, a Tanács 510/2006/EK rendelete (2006. március 20.) alapján oltalomban részesülnek, továbbá a hagyományos különleges terméknek minõsülõ mezõgazdasági termékekrõl és élelmiszerekrõl szóló, a Tanács 509/2006/EK rendelete (2006. március 20.) alapján elismertek. 4. Ebben az elõírásban meghatározott technikai jellegû elõírásoknak nem kell megfelelnie azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elõ, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elõ, az ott irányadó elõírásoknak megfelelõen, feltéve, hogy az irányadó elõírások a fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen elõírásban meghatározottal egyenértékû védelmet nyújtanak.

2. § 1. A termékek elõállításához a vonatkozó jogszabályoknak, ajánlásoknak, ezek hiányában a szokásos üzemi, kereskedelmi gyakorlatnak megfelelõ minõségû összetevõk használhatók fel. 2. Ízesített termékek esetében az ízesítõanyagok mennyisége – ahol nincs erre vonatkozó elõírás – a termék jellegzetességét biztosító arányú legyen. 3. A termékek elõállítása, tárolása, szállítása során alkalmazni kell a tejtermékekre, valamint általában az élelmiszerekre vonatkozó külön jogszabályokban elõírtakat is, ezek hiányában a tevékenységeket a szokásos jó gyakorlatnak megfelelõen kell végezni. 4. A termékek csomagolására csak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõ csomagolóanyag és védõgáz használható fel. A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy semmilyen tulajdonságával (méret, megjelenés, tömeg, térfogat stb.) ne vezesse félre a fogyasztót. 5. A termékek jelölésében a vonatkozó jogszabályokban, valamint a mellékletben rögzítettek mellett az alábbiakat kell figyelembe venni: a) Megnevezés – Tehéntejbõl gyártott termék esetén nem kötelezõ a tehéntejre utalás. Amennyiben utalás történik, akkor elegendõ a „tej” szó használata. – Nem tehéntejbõl gyártott termék esetén a megnevezésben utalni kell a felhasznált tejféleségre (pl. „ízesített tejkészítmény kecsketejbõl”), ha a tejösszetevõ kizárólagosan a jelölt állatfaj tejébõl származik. Ettõl a szabálytól a mellékletben meghatározott kivételek esetében el lehet térni. – Kevert alapanyagból (különféle tejelõ állatoktól származó tejbõl, illetve tejtermékbõl) gyártott termékek esetén a megnevezésben ezt fel kell tüntetni (pl. „zsíros, félkemény sajt kevert tejbõl”). – Ízesített készítmények megnevezésében utalni kell az ízesítõanyagként használt élelmiszer nevére (pl. „Málnás joghurt”). Többféle ízesítõanyag használatakor a megnevezésben a meghatározó ízre kell utalni, illetve lehet az ízesítõanyagok közismert gyûjtõnevét (pl. „Erdei vegyes gyümölcsös joghurt”) is használni. Ha a terméket kizárólag aromával ízesítették, akkor a megnevezésben csak az „.......ízû” kifejezéssel szabad utalni a termék jellegére (pl. „Õszibarackízû aludttej”). – A füstölt termékek megnevezésében a „hagyományosan füstölt”, „füstölt” vagy „füstízû” kifejezésekkel kell utalni a füstölt íz elérésének módjára a 3. § 7. pontjának megfelelõen.

19068

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/154. szám

– A friss jelzõ fogyasztói tej esetében kizárólag 72 oC hõmérsékleten 15 másodpercig vagy ezzel egyenértékû hõkezeléssel pasztõrözött tejre használható. b) Egyéb jelölés Az összetevõk mennyiségi jelölésére vonatkozó általános szabályoknak megfelelõen: – kevert alapanyagból gyártott termékek esetében az összetevõk felsorolásában fel kell tüntetni a felhasznált tejféleségek mennyiségét is, – a nem kizárólagosan aromával ízesített termékek esetén az ízesítõanyag mennyiségét tömegszázalékban (%, m/m), – az összetevõk között a füstízt adó összetevõt mennyiség nélkül kell feltüntetni, amit a 3. § 7. pontjának megfelelõen, a „füst” vagy „füstaroma” kifejezésekkel kell megadni.

3. § Ezen elõírás vonatkozásában: 1. Alvasztás: technológiai mûvelet, amelynek során a folyékony tej, tejszín stb. kocsonyás (gél) állapotba megy át. Megkülönböztetünk oltó hatására bekövetkezõ oltós alvadást, sav hatására lejátszódó savas alvadást, valamint oltó és sav együttes hatására végbemenõ vegyes alvadást. 2. Alvasztóenzim (oltóenzim): olyan állati, növényi vagy mikrobaeredetû készítmény, amely a tejet édes állapotban megalvasztja. 3. Erjedési lyuk: az érés során a sajttésztában képzõdõ szén-dioxid által kialakított többé-kevésbé szabályos kerek lyuk. 4. Élõflóra: a termékben jelen lévõ, élõ, hasznos mikroorganizmusok összessége. 5. Felfölözõdés: a zsír elkülönülése a tej, a tejszín stb. felszínén. 6. Fölözés: a tejnek, savónak stb. zsírban dús és sovány részre való szétválasztása gépi úton. 7. Füstölés és a füstölt íz kialakítása a) Hagyományos füstölés Olyan mûvelet, amelynek célja – keményfa közvetlen elégetésébõl származó füstben – a tejtermék füstölt ízének kialakítása és az eltarthatóság növelése, a termék jellegének megfelelõen hideg vagy meleg füsttel. b) Füstölés Olyan mûvelet, amelyben a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelõ füstaromát a tejtermék felületére viszik (bemerítés, permetezés, porlasztás stb.), majd megfelelõ hõmérséklet és idõtartam alkalmazásával a felületre rászárítják. c) Füstízesítés Olyan mûvelet, amelyben a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelõ füstaromát a tejtermékbe juttatják (bekeverés, injektálás stb.). 8. Homogénezés: a tej, a tejszín zsírgolyócskáinak elaprózása, esetenként ezekbõl halmazok képzése. 9. Hõkezelés: a tej, a tejszín, illetve a tejtermék melegítésével, hevítésével kapcsolatos mûvelet, amelynek célja a mikroorganizmusok számának csökkentése, elpusztítása. Fõbb hõkezelési eljárások: Pasztõrözés: Az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) szerint. Pasztõrözésnek tekinthetõ a magas hõmérsékleten végzett pillanathevítés is, amelynek során a tejet, tejszínt, illetve a tejterméket 100 °C alatti hõmérsékleten olyan hõmérséklet-idõ kombinációval kezelik, amelynek eredményeként a hõkezelés után a foszfatáz- és a peroxidázpróba egyaránt negatív eredményt mutat. Ultramagas hõmérsékleten végzett hõkezelés (UHT-kezelés): Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete szerint. Nagyon magas hõmérsékleten végzett hõkezelés (ESL-hõkezelés): Olyan 100 °C feletti hõkezelés, amelynek során a tejet, a tejszínt, illetve a tejterméket legfeljebb 134 °C hõmérsékleten, legalább 0,1 másodpercig hõkezelik. 10. Író: a köpüléskor a zsír kiválása után a tejbõl, tejszínbõl visszamaradó folyékony termék. 11. Ízesítõanyag: gyümölcs-, zöldségkészítmények, fûszerek, növényi kivonatok, cukor, méz, egyéb élelmiszerek, aromák, amelyeket a termékek jellegzetes ízének elérése érdekében adnak a termékhez. 12. Kéregflóra: a sajt kiszáradt felületén, a kérgén megtelepedõ, emberi egészségre ártalmatlan mikroorganizmusok összessége. 13. Kultúra (színtenyészet): egyes tejtermékek gyártásához használt, az emberi egészségre ártalmatlan speciális mikrobatenyészet.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19069

14. Membránszûrés (membránszeparáció): a szelektív permeabilitás elvén alapuló mûvelet, amellyel a folyadék egy vagy több komponensét féligáteresztõ membránnal, nyomás alkalmazásával szeparálják. Megjegyzés: A mûvelet feltételei a megfelelõ pórusméretû membrán, a szûréshez szükséges hajtóerõ (nyomás) és az elválasztandó komponensek közötti méretkülönbség. A szûrési folyamat eredményeként permeátum és koncentrátum (retentátum) keletkezik. A fontosabb membránszûrési eljárások a reverzozmózis (hiperszûrés), a nanoszûrés (ultraozmózis), az ultraszûrés és a mikroszûrés. 15. Nemespenész: egyes sajtféleségek gyártásához használt penészgomba-tenyészet. Fehér nemespenész: a Penicillium camemberti vagy a Penicillium caseicolum penészgomba fehér színû tenyészete. Zöld nemespenész: a Penicillium roqueforti penészgomba tenyészete. 16. Ömlesztés: olyan peptizációval járó kolloidkémiai változás, amelynek során a sajtfehérje gélállapotból szolállapotba megy át. 17. Ömlesztõsók (emulgeálósók): azok az adalékanyagok, amelyek a sajtban lévõ fehérjéket szolállapotúvá alakítják, és egyúttal segítik a zsírt és más komponenseket közel homogén eloszlásba hozni. 18. Penészerezés: a zöld nemespenésszel érõ sajtokban az érés során kialakuló kékeszöld színû penészerek hálózata. 19. Permeátum: a membránszûrés során a membránnyílásokon átmenõ tejalkotórészeket tartalmazó folyadék. 20. Prebiotikumok: olyan természetes tápanyagok, amelyek jellemzõen a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, ennélfogva elõsegítik azok bélbeni elszaporodását, túlsúlyba kerülését. 21. Probiotikumok: olyan humán bélbaktériumok, amelyek jótékony hatással vannak a gazdaszervezet egészségi állapotára. 22. Probiotikus tejtermékek: a tápcsatorna egészséges mûködéshez nélkülözhetetlen ún. bélbarát mikrobatörzseket tartalmazó savanyú tejtermékek. 23. Röglyuk vagy röghézag: az össze nem tapadó (forradó) alvadékrögök között a sajt érése során termelõdõ szén-dioxid hatására képzõdõ szabálytalan hézag, nyílás. 24. Rúzsflóra: vörösesbarna nyálkás bevonatot létrehozó Brevibacterium linens tenyészete a sajt felületén. 25. Savó: a tejnek a kazeinfehérje eltávolítása (kicsapatása) után visszamaradó része. 26. Savófehérje: a kazein eltávolítása után a savóban visszamaradó fehérjék összessége. 27. Savófehérje-koncentrátum: nagy fehérjetartalmú, meghatározott funkcionális tulajdonságú termék, amely a fehérjéknek savóból való elkülönítésével (pl. membránszeparációval) és vízelvonással készül. 28. Savókiválás: a savó spontán elkülönülése az alvadéktól. 29. Savószín: savóból fölözés útján nyert zsírdús termék. 30. Savóvaj: savószínbõl köpüléssel elõállított vaj. 31. Szinbiotikum: a pro- és prebiotikumok együttese, amelyek elõnyös hatása összegzõdik és nemegyszer szinergistává válik, amelybõl eredõen szinbiotikusak azok a tejalapú termékek, amelyek készítéséhez nemcsak probiotikumokat, hanem egy vagy több prebiotikumot is felhasználtak. 32. Tejfehérje-koncentrátum (retentátum): nagy fehérjetartalmú, meghatározott funkcionális tulajdonságú termék, amely tejbõl készül a fehérjék koncentrálásával (pl. membránszeparációval) és esetenként vízelvonással. 33. Tejsûrítmény: a tej vákuumbepárlásával vagy azzal egyenértékû mûvelettel elõállított termék, amelyben a szárazanyag-összetevõk egymáshoz viszonyított aránya megegyezik a tejben lévõvel. 34. Utóhõkezelés: a félkész vagy a késztermék hõkezelése, jellemzõen 68–76 °C hõmérsékleten a kultúrából származó mikrobák nagy részének elpusztítása céljából. 35. Vajolaj: a vajzsír szobahõmérsékleten folyékony frakciója. 36. Vízmentes tejzsír: legalább 99,8% tejzsírt és legfeljebb 0,1% vizet tartalmazó termék.

4. § 1. Egyes tejtermékek részletes elõírásait a Melléklet tartalmazza. 2. A Mellékletben szereplõ termékek elõállításához az ott meghatározottakon túl felhasználhatók: – adalékanyagok, a vonatkozó elõírásokban meghatározott termékekhez és az ott megjelölt mennyiségben, – vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok, a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelõen.

5. § Ezen elõírás új jelölési rendelkezéseinek nem megfelelõ jelölésû termékek a hatálybalépéstõl számított 18 hónapig elõállíthatók és az addig elõállított termékek ezt az idõpontot követõen is forgalomba hozhatóak.

19070

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/154. szám

Melléklet az 1-3/51-1 számú elõíráshoz 1. ÍZESÍTETT TEJKÉSZÍTMÉNYEK; TEJ-, SAVÓ-, ÍRÓ- ÉS PERMEÁTUMALAPÚ ITALOK 1.1. A termékcsoport meghatározása Az idetartozó termékek az 1.2. pontban felsorolt összetevõkbõl vagy azok egy részébõl megfelelõ hõkezeléssel készülnek. 1.1.1. Ízesített tejkészítmények Olyan készítmények, amelyeket tejbõl, ízesítõanyagok, továbbá színezékek és egyéb adalékanyagok hozzáadásával állítottak elõ. Az ízesített késztermékben a tejhányad legalább 70% (m/m) legyen. Állományuk folyékony, zselírozott vagy szilárd lehet. A termék nem tartalmazhat olyan összetevõt, amely a tej komponenseinek helyettesítésére szolgál. 1.1.2. Tejalapú italok Olyan készítmények, amelyekben a tejhányad legalább 50% (m/m), de nem éri el a 70%-ot (m/m), és az elõállításukhoz savót, írót, permeátumot, esetleg vizet vagy ezek keverékeit, ízesítõanyagot, továbbá szükség szerint színezékeket és egyéb adalékanyagokat is felhasználnak. 1.1.3. Savó-, író- és permeátumalapú italok Olyan készítmények, amelyekben a tejhányad nem éri el az 50% (m/m)-ot, és az elõállításukhoz savót, írót, permeátumot, esetleg vizet vagy ezek keverékeit, továbbá ízesítõanyagot, továbbá szükség szerint színezékeket és egyéb adalékanyagokat is felhasználnak. 1.2. Felhasználható összetevõk Tej, tejsûrítmény, tejpor, író vagy ezek keveréke, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, ízesítõanyagok, laktózbontó enzim, víz. Savó, permeátum, illetve ezek sûrítményei csak az 1.1.2. és az 1.1.3. pont szerinti termékekhez. 1.3. Minõségi követelmények Zsírtartalmi követelmények az 1.1.1. és az 1.1.2. pont szerinti termékekre: Zsírfokozat

Zsírtartalom, % (m/m)

sovány zsírszegény

legfeljebb legalább legfeljebb legalább legfeljebb legalább

félzsíros zsíros

0,5 0,6 1,8 1,9 3,4 3,5

Egyéb követelmények: Tejfehérje-tartalom, legalább Tejfehérje-tartalom, legalább

2,1% (m/m) az 1.1.1. pont szerinti termékekre. 1,5% (m/m) az 1.1.2. pont szerinti termékekre.

Érzékszervi követelmények Ízesített tejkészítmények Tejital

Külsõ

Jellegzetes, az ízesítésre jellemzõ színû.

Állomány

Pelyhes kicsapódástól, felfölözõdéstõl és üledéktõl mentes.

Szag Íz

Tej-, savó-, író- és permeátumalapú ital

Zselírozott tejkészítmény

Jellegzetes, az ízesítésre jellemzõ színû, fényes felületû.

Egyenletes, az alapanyagra jellemzõ színû, ízesített termék esetén az ízesítõ- és/vagy a színezõanyagra jellemzõ. Egynemû, kiváltástól mentes.

Egynemû, sima, a zselírozás mértékétõl függõen sûrûn folyó, kanalazható vagy májas, szájban elomló és a csomagolóeszköz falához jól tapadó. Az ízesítésre jellemzõ, kellemesen aromás, tiszta. Tiszta, idegen szagtól mentes, jellegzetes. Az ízesítõanyagra vagy az aromára jellemzõ, jellegzetesen zamatos, tiszta. Tiszta, idegen íztõl mentes, jellegzetes.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19071

1.4. Jelölés A jelölésére vonatkozó jogszabályok és a 2. § 5. pontja szerint az alábbi kiegészítésekkel. Megnevezés A termékek megnevezésében fel kell tüntetni a hõkezelésre utaló kifejezéseket és a termék tényleges zsírtartalmát tömegszázalékban. Ha a tej összetételében módosítás történt, azt a megnevezéshez kapcsolt szóval vagy szavakkal kell jelezni, pl. „laktózbontott” vagy „csökkentett tejcukor tartalmú”. Az 1.1.1. pont szerinti termék megnevezése tartalmazhatja a „tej” szót, pl. „karamellás tej”, „gyümölcsös tejkészítmény” . Az 1.1.2. és az 1.1.3. pont szerinti készítmények megnevezésében a „tej” szó még szóösszetételben sem szerepelhet, ezért a csoportmegnevezés sem lehet része a termék megnevezésének. A megnevezés lehet pl. „Reggeli ital”, „Kakaós ital”, „Író” . Egyéb jelölés Fel kell tüntetni a termék 1.3. pont szerinti zsírfokozatát. Homogénezés esetén utalni kell a mûveletre.

2. SAVANYÚ TEJTERMÉKEK 2.1. A termékcsoport meghatározása Az idetartozó termékek megfelelõen elõkészített és hõkezelt tejbõl, a 2.2. pontban felsorolt összetevõkbõl vagy azok egy részébõl speciális mikrobatenyészetek hozzáadásával, savanyítással és alvasztással készülnek. 10%-nál (m/m) kisebb zsírtartalom esetén savanyú tejekrõl, legalább 10% (m/m) és azt meghaladó zsírtartalom esetén savanyú tejszínekrõl beszélünk. 2.1.1. Élõflórás savanyú tejek és tejszínek (natúr) Olyan termékek, amelyeket megfelelõen elõkészített és hõkezelt tejbõl, tejszínbõl, a 2.2. pontban felsorolt összetevõkbõl vagy azok egy részébõl speciális mikrobatenyészetek, illetve probiotikus mikrobatörzsek hozzáadásával, savanyítással (pH-csökkentés) és alvasztással állítottak elõ, és a minõségmegõrzési idõtartamuk lejártáig legalább a 2.3. pontban elõírt mennyiségben tartalmazzák a kultúrából származó élõ, aktív mikroorganizmusokat. A fontosabb savanyú tejek és tejszínek gyártásához a következõ speciális mikrobatenyészeteket használják. a) Joghurt: Streptococcus salivarius subsp. thermophilus és Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus meghatározott arányú szinbiotikus tenyészete. b) Kefir: Kefirgombából készített kultúra; Lactobacillus kefiri, Leuconostoc-, Lactococcus- és Acetobacter-félék jellemzõ arányban. Tartalmaz még laktózerjesztõ élesztõket (Kluyveromyces marxianus) és laktózt nem erjesztõ élesztõket (Saccharomyces unisporus, Saccharomyces cerevisiae, Saccharomyces exiguus, Debaryomyces hansenii). c) Más fermentált Mezofil és/vagy termofil tejsavbaktériumok egytörzs- vagy keveréktenyészete. tejtermékek 2.1.2. Élõflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmények Olyan termékek, amelyeket a 2.1.1. pont szerinti termékekbõl ízesítõanyagok, a 2.2. pontban felsorolt összetevõk vagy azok egy részének hozzáadásával állítottak elõ úgy, hogy a tejeredetû termékhányad legalább 70% (m/m) legyen. A végtermék a minõségmegõrzési idõtartamának lejártáig a 2.1.1. pont szerinti termék arányának megfelelõ mennyiségben kell, hogy tartalmazza a kultúrából származó élõ, aktív mikroorganizmusokat. Ha ízesítésre gyümölcsöt használnak, annak hányada (az erõs ízû, savas gyümölcsök kivételével) a végtermékben legalább 4% (m/m) legyen. 2.1.3. Nem élõflórás savanyú tej- és tejszínkészítmények (natúr) Olyan mikrobapusztító módszerrel (pl. utóhõkezeléssel) kezelt termékek, amelyeket a 2.2. pontban felsorolt összetevõkbõl vagy azok egy részébõl speciális mikrobatenyészetek hozzáadásával, savanyítással és alvasztásssal állítottak elõ. A mikrobapusztítás következtében a termékben a romlást okozó, valamint a kultúrából származó mikroorganizmusok száma és aktivitása nagymértékben csökken, így a termék hosszabb ideig tárolható. 2.1.4. Nem élõflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmények Olyan mikrobapusztító módszerrel (pl. utóhõkezeléssel) kezelt termékek, amelyeket a 2.1.1. pont szerinti termékekbõl, a 2.2. pontban felsorolt összetevõk vagy azok egy részének hozzáadásával állítottak elõ úgy, hogy a tejeredetû termékhányad legalább 70% (m/m) legyen. A mikrobapusztítás következtében a termékben a romlást okozó, valamint a

19072

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/154. szám

kultúrából származó mikroorganizmusok száma és aktivitása nagymértékben csökken, így a termék hosszabb ideig tárolható. Ha ízesítésre gyümölcsöt használnak, annak hányada (az erõs ízû, savas gyümölcsök kivételével) a végtermékben legalább 4% (m/m) legyen. 2.2. Felhasználható összetevõk Tej, tejsûrítmény, vagy ezek keveréke, tejszín, vaj, tejpor, víz, étkezési só, savópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, prebiotikumok, a 2.1.1. pontban meghatározott mikrobatenyészetek. Ízesítõanyagok és zselatin csak a 2.1.2. és 2.1.4. pontok szerinti termékekhez. 2.3. Minõségi követelmények Fizikai és kémiai követelmények Zsírfokozat

Savanyú tej(készítmény) Félzsíros savanyú tej(készítmény) Sovány savanyú tej(készítmény) Sovány tejszín (tejföl) Félzsíros savanyú tejszín (tejföl)


legalább kevesebb, mint de több, mint legfeljebb legalább kevesebb, mint de legalább

3,0 3,0 0,5 0,5 20 20 10

Speciális kémiai és mikrobiológiai követelmények Jellemzõ

Savanyú tejek, a kefirkivételével

Kefir

Tejföl

2,7

2,7

–

–

–

5,9*

Tejfehérje-tartalom, legalább, % (m/m) Zsírmentes szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m) Tejfehérje-tartalom a zsírmentes szárazanyagban, legalább, % (m/m)

34,0

Tejsavtartalom a vízfázisban, legalább, % (m/m) Savfok, SH°

0,6 –

– 7

25–40 7

Kultúrából származó tejsavbaktériumok száma, legalább, élõcsíra/g

10

10

Kultúrából származó élesztõk száma, legalább, élõcsíra/g

–

104

106 –

* Félzsíros tejföl esetén 6,4% (m/m)

Megjegyzés: Probiotikumot tartalmazó savanyú tejtermékek esetén a probiotikus mikrobák száma a minõségmegõrzési idõ végén legalább 10 6 élõcsíra/g kell, hogy legyen. A 2.1.2. és a 2.1.4. pont szerinti termékek esetében a követelmények az egyszerû savanyú termékhányadra vonatkoznak az ízesítõ- és egyéb anyagok hozzáadása elõtt. A 2.1.3. és a 2.1.4. pont szerinti termékekre az élõcsíra-elõírások nem vonatkoznak.

Érzékszervi követelmények Natúr savanyú tej és tejszín

Külsõ

Egyenletesen csontfehér színû, felfölözõdéstõl mentes.

Állomány

A májas alvadék egynemû, a csomagolóeszköz falához jól tapadó, felfölözõdéstõl és savókiválástól mentes, összekeverés után sima, sûrûn vagy hígan folyó; a habart alvadék egynemû, felfölözõdéstõl és savókiválástól mentes, sima, sûrûn vagy hígan folyó.

Ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmény

Egyenletes, a termék jellegének megfelelõ színû, felfölözõdéstõl és savókiválástól mentes, darabos ízesítõanyagok felhasználásakor az alvadékban a darabok láthatók, habosítás esetén a habszerkezet érzékelhetõ. Hígan vagy közepesen sûrûn folyó vagy habszerkezetû, felfölözõdéstõl és savókiválástól mentes, darabos ízesítõanyagok használatakor az alvadékban a darabok érzékelhetõk.

2008/154. szám

Szag Íz

MAGYAR KÖZLÖNY

19073

Natúr savanyú tej és tejszín

Ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmény

Kellemesen savanykás, a termék jellegének megfelelõen aromás. Kellemesen savanykás, a termék jellegének megfelelõen zamatos.

Kellemesen savanykás, a használt kultúrára és az ízesítõanyagra vagy az aromára jellemzõ. Kellemes savanykás-édeskés vagy sós, a használt kultúrára és az ízesítõanyagra vagy az aromára jellemzõ.

2.4. Jelölés A jelölésre vonatkozó jogszabályok és a 2. § 5. pontja szerint, az alábbi kiegészítésekkel. Megnevezés Például: joghurt, kefír, acidofilusz tej, aludttej, tejföl. A „joghurt” név csak a 2.1.1. a) pont szerinti termékekre, illetve a 2.1.2. pont követelményeinek is megfelelõ ízesített változatainak megnevezésében használható. A „kefír” név csak a 2.1.1. b) pont szerinti termékekre, illetve a 2.1.2. pont követelményeinek is megfelelõ ízesített változatainak megnevezésében használható. Az „aludttej” az „acidofilusz tej” és a „tejföl” név csak a 2.1.1. c) pont szerinti termékekre, illetve a 2.1.2. követelményeinek is megfelelõ ízesített változatainak megnevezésben használható. Probiotikumot és prebiotikumot egyaránt tartalmazó élõflórás termék szinbiotikusnak is nevezhetõ. Nem élõflórás termékek esetében a termék megnevezésében a „savanyú tej” vagy „savanyú tejszín” szókapcsolatot kell használni, kivéve a tejfölt, ahol megengedett és elegendõ a „tejföl” szó használata. Egyéb jelölés Fel kell tüntetni a termék zsírfokozatát, ha az félzsíros, illetve ha az sovány. A 2.1.2. és a 2.1.4. pont szerinti termékek esetén a zsírfokozatot a natúr termékhányadra vonatkoztatva kell megadni. Meg kell jelölni a késztermék tényleges zsírtartalmát tömegszázalékban. Jelezni kell a csomagoláson a nem élõflórás termékek esetén a mikrobapusztító eljárást (pl. utóhõkezelést), illetve ha a termék állagát jelentõsen befolyásoló egyéb fizikai kezelést (például habosítást) is alkalmaztak. Az „élõflórás” kifejezés a 2.1.1. és a 2.1.2. pont szerinti termékekre használható.

3. TEJSZÍNEK ÉS TEJSZÍNKÉSZÍTMÉNYEK 3.1. A termékcsoport meghatározása Tejbõl fölözés vagy más koncentrálási eljárással nyert, zsírban dúsított, továbbá a 3.2. pontban felsorolt összetevõkbõl vagy azok egy részébõl készülõ, megfelelõen hõkezelt és hûtött, esetleg homogénezett, legalább 10% (m/m) zsírtartalmú, „zsír a vízben” emulzió típusú tejtermék. Az idetartozó termékek lehetnek tejszínek, továbbá ezek felhasználásával és ízesítõanyagok hozzáadásával elõállított ízesített tejszínkészítmények. 3.1.1. Tejszínek Különbözõ zsírtartalommal gyártott, hõkezelt és hûtött, esetleg homogénezett zsírdús termékek. Idetartoznak a félzsíros tejszín, a tejszín, a habtejszín, a zsírdús habtejszín és az extra zsíros tejszín. 3.1.2. Ízesített tejszínkészítmények Olyan termékek, amelyeket a 3.1.1. pont szerinti termékekbõl a 3.2. pontban felsorolt összetevõk szükség szerinti hozzáadásával, hõkezeléssel és hûtéssel állítottak elõ, és folyékony vagy habosított formában hoztak forgalomba. Az ízesített késztermékben az ízesítés elõtti tejszínhányad legalább 58% (m/m) legyen. Ha ízesítésre gyümölcsöt használnak, annak hányada (az erõs ízû, savas gyümölcsök kivételével) a végtermékben legalább 4% (m/m) legyen. 3.1.3. Aeroszolos tejszínek és ízesített tejszínkészítmények A 3.1.1. és a 3.1.2. pont szerinti termékeket inert gázzal mûködõ, porlasztószelepes, nyomásálló csomagolóeszközben hozzák forgalomba, amelybõl a termék a szelep nyitásával habosított formában nyerhetõ ki.

19074

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/154. szám

3.2. Felhasználható összetevõk Tej, tejsûrítmény, tejpor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok. Ízesítõanyagok, levegõ és vagy inert gázok csak a 3.1.2. és a 3.1.3. pont szerinti termékekhez. 3.3. Minõségi követelmények Fizikai és kémiai követelmények Zsírfokozat


Félzsíros tejszín

legalább kevesebb, mint legalább kevesebb, mint legalább legalább kevesebb, mint legalább

Tejszín Extra zsíros tejszín Habtejszín és tejszínhab Zsírdús habtejszín és zsírdús tejszínhab

10 18 18 45 45 28 35 35

Érzékszervi követelmények Tejszín

Külsõ

Állomány

Szag Íz

Egyenletesen csontfehér színû, felfölözõdéstõl mentes vagy legfeljebb kismértékben felfölözõdött, de a tejszínréteg keveréssel könnyen eloszlatható. Sima, egynemû, a zsírtartalomnak megfelelõen sûrûbben folyó, habbá verve a hab kemény, léeresztéstõl mentes. Tiszta, kellemes, enyhén fõtt szagú. Enyhén édeskés, telt, tiszta, kellemesen fõtt ízû.

Ízesített és aeroszolos tejszínkészítmény*

Felfölözõdéstõl mentes, az ízesítõanyagra jellemzõ színû, darabos ízesítõanyag használatakor a darabok láthatók. Sima, az ízesítõanyag eloszlása egyenletes, darabos ízesítõanyag használatakor a darabok érzékelhetõk. Kellemes, az ízesítõanyagra vagy az aromára jellemzõ. Kellemesen édes, az ízesítõanyagra vagy az aromára jellemzõ.

* Habosított termék esetén az elõírások a habosítás elõtti állapotra, illetve aeroszolos tejszínkészítmény esetén értelemszerûen a tejszínhabra vonatkoznak.

3.4. Jelölés A jelölésre vonatkozó jogszabályok és a 2. § 5. pontja szerint az alábbi kiegészítésekkel. Megnevezés Tejszín, habtejszín, tejszínhab. A megnevezéshez kapcsolódóan fel kell tüntetni a hõkezelés módját és a zsírtartalmat tömegszázalékban is. A termék nevében fel lehet tüntetni a felhasználás célját (pl. kávétejszín, fõzõtejszín). Egyéb jelölés Fel kell tüntetni az esetleges homogénezést, illetve aeroszolos termék esetén annak tényét is. A habtejszín feliratán jelezni kell, hogy a habbá verhetõség érdekében a tejszínt a habbá verés elõtt legalább 12 órán keresztül 1–5 °C-on kell tartani. Aeroszolos termékek esetében a termék biztonságos felhasználására vonatkozó külön jogszabályok jelölési elõírásait is be kell tartani.

4. OLTÓS ALVASZTÁSÚ, ÉRLELT SAJTOK 4.1. A termékcsoport meghatározása Tejbõl, továbbá a 4.2. pontban felsorolt összetevõkbõl vagy azok egy részébõl, a jellegének megfelelõ kultúra hozzáadásával, enzimes alvasztással, a tejfehérje részleges vagy teljes koagulálásával, savóelvonással – membránszeparációs technológiával gyártott sajt esetén permeátumelvonással – elõállított szilárd vagy félszilárd termék, amelyben a savófehérje-kazein arány nem haladja meg a tejben lévõt, és amelyet rövidebb-hosszabb ideig érlelnek.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19075

Megfelelõ ízesítõanyagok szükség szerinti hozzáadásával vagy füstöléssel elõállíthatók az oltós alvasztású, érlelt sajtok ízesített (pl. köményes) és füstölt változatai is. Az oltós alvasztású, érlelt sajtok extra kemény, kemény, félkemény vagy lágy állományúak. 4.1.1. Extra kemény és kemény sajtok A kemény és extra kemény sajtokat a szilárd, kemény sajttészta, általában a nagy méret és tömeg, a szabályos alak és a több hónapos érési idõ jellemzi. Egész tömegükben érnek, de egyes esetekben érésükben a kéregflórának is szerepe lehet. Az ide tartozó sajtok három alcsoportba sorolhatók: 4.1.1.1. Reszelni való sajtok Legfõbb jellemzõjük a kemény, szemcsés, nehezen vágható, inkább törhetõ, reszelhetõ állomány. 4.1.1.2. Erjedési lyukas sajtok Legfõbb jellemzõjük a kemény, rugalmas, vágható állomány, a metszéslapon nagyjából egyenletes eloszlásban nagy, kerek (Ementáli típusú) vagy kisebb, kerek (Gruyer típusú), tompafényû vagy fényes erjedési lyukak. 4.1.1.3. Cseddározással gyártott sajtok Jellemzõ tulajdonságuk a kemény, de sajátosan képlékeny állomány, a zárt vagy legfeljebb kisebb röghézagokat, repedéseket mutató sajttészta. 4.1.2. Félkemény sajtok A félkemény sajtokat a szilárd, de jól vágható állomány, a közepes méret és tömeg, a szabályos alak, valamint a többhetes érési idõ jellemzi. Egész tömegükben egyenletesen érnek, egyes alcsoportok érésében a kéregflóra is szerepet játszik. Az idetartozó sajtok négy alcsoportba sorolhatók: 4.1.2.1. Erjedési lyukas sajtok Jellemzõjük a nagyjából egyenletes eloszlásban, nem túl sûrûn elhelyezkedõ, 3–6 mm átmérõjû, kerek erjedési lyukakat mutató metszéslap és a száraz vagy kissé nyirkos sajtfelület (kéreg). 4.1.2.2. Röglyukas sajtok Legfontosabb jellemzõjük a röglyukas (röghézagos) sajttészta, továbbá, hogy egyes sajtféleségek érésében a kéregflórának több-kevesebb szerepe van. 4.1.2.3. Hevített-gyúrt sajtok Jellemzõjük a zárt, legfeljebb légzárványokat mutató, kemény, de sajátosan képlékeny sajttészta, az egész tömegben való lassú érés, az enyhe íz. 4.1.2.4. Nemespenészekkel és/vagy rúzsflórával érõ sajtok Jellemzõjük a vágható, zárt vagy röghézagos, esetenként kékeszöld penészerezésû sajttészta, esetleg a fehér penészbevonat, a jellegzetes, karakterisztikus, pikáns, csípõs íz. 4.1.3. Lágy sajtok A lágy sajtokat lágy, a kenhetõtõl a könnyen vághatóig terjedõ állomány, a kis méret és tömeg, a rövid érési idõ jellemzi. A sajtok nagy részének érésében a kéregflóra fontos szerepet játszik, és sok idetartozó sajt kívülrõl befelé érik. Az idetartozó sajtok öt alcsoportba sorolhatók: 4.1.3.1. Rúzsflórával érõ sajtok Jellemzõjük a lágy sajttészta, legfeljebb kevés apró erjedési vagy röglyukkal, a rúzsflóra meghatározó szerepe az érésben a jellegzetes pikáns szag és íz. 4.1.3.2. Fehér nemespenésszel érõ sajtok Legfontosabb jellemzõjük a fehér penészbevonat, a lágy sajttészta, a gombára emlékeztetõ szag és íz. 4.1.3.3. Belsõ érésû sajtok Jellemzõjük a lágy állomány, a zárt vagy kevés röglyukat, esetleg erjedési lyukat mutató metszéslap, az enyhe, savanykás íz. 4.1.3.4. Sólében érlelt sajtok Legfontosabb jellemzõjük, hogy a sajtok sós, savós-vizes lében, ún. szalamurában érnek és kerülnek rendszerint forgalomba. A fehér, csontfehér sajttészta mérsékelten lágy, képlékeny, de ugyanakkor törékeny, íze jellegzetesen savanykás, sós.

MAGYAR KÖZLÖNY

19076

2008/154. szám

4.1.3.5. Nemespenészekkel és rúzsflórával érõ sajtok Jellemzõjük a lágy, zárt vagy röghézagos, esetenként kékeszöld penészerezésû sajttészta, esetleg a fehér penészbevonat, a jellegzetes karakterisztikus, pikáns, csípõs íz. 4.2. Felhasználható összetevõk Tej, tejszín, savószín, tejpor, tejsûrítmény, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, részben fölözött tej, sovány tej, író vagy ezek kombinációi, tejsavbaktérium-kultúrák, Propionibacterium shermanii színtenyészete, Brevibacterium linens színtenyészete, Penicillium roqueforti színtenyészete, Penicillium camemberti vagy Penicillium caseicolum színtenyészete, probiotikumok vagy ezek keveréke, más, élelmiszer-biztonsági szempontból nem aggályos, engedélyezett színtenyészetek, rennin vagy más megfelelõ alvasztóenzim, víz, étkezési só. Ízesítõanyagok csak az ízesített sajtokhoz használhatók. 4.3. Minõségi követelmények Fizikai és kémiai követelmények Zsírfokozat

Zsírtartalom a szárazanyagban, % (m/m)

Zsírdús Zsíros

legalább legalább kevesebb, mint legalább kevesebb, mint legalább kevesebb, mint kevesebb, mint

Félzsíros Zsírszegény Sovány Állomány szerinti megnevezés

60 45 60 25 45 10 25 10 Víztartalom a zsírmentes sajtanyagban (Vzsmsa)*, % (m/m)

Extra kemény sajt Kemény sajt Félkemény sajt Lágy sajt

< 51 49–56 54–69 > 67

*Vzsmsa =

víztartalom [% (m / m)] ´ 100 100 – zsírtartalom [% ( m / m)]

4.4. Jelölés A jelölésre vonatkozó jogszabályok és a 2. § 5. pontja szerint, az alábbi kiegészítésekkel. Megnevezés Sajt. A megnevezéshez kapcsolódóan minden sajt esetében fel kell tüntetni a 4.1.1. , a 4.1.2. vagy a 4.1.3. pont szerinti állományjellemzõ csoport nevét. Egyéb jelölés Fel kell tüntetni a sajt 4.3. pont szerinti zsírfokozatát, illetve a szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalmat tömegszázalékban. A penésszel, rúzsflórával és sólében érlelt sajtok esetén utalni kell erre a sajátosságra.

5. SAVAS ÉS VEGYES ALVASZTÁSÚ SAJTOK 5.1. A termékcsoport meghatározása Tejbõl, íróból vagy sajtsavóból, esetleg ezek keverékébõl, továbbá az 5.2. pontban felsorolt összetevõkbõl vagy azok egy részébõl, jellemzõen mikrobiológiai savas és azt esetleg kiegészítõ oltós (vegyes), többnyire hosszú idejû alvasztással, a tejfehérje részleges vagy teljes koagulálásával, majd részbeni savóelvonással – membránszeparációs technológiával gyártott sajt esetén permeátumelvonással – elõállított termékek, amelyekben a savósajtok kivételével a savófehérje-kazein arány nem haladja meg a tejben lévõt, és amelyeket frissen vagy rövid érlelés után fogyasztanak.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19077

Ízesítõanyagok szükség szerinti hozzáadásával vagy füstöléssel elõállíthatók a savas és vegyes alvasztású sajtok ízesített (pl. köményes) és füstölt változatai is. Az idetartozó sajtok három csoportba sorolhatók: 5.1.1. Friss sajtok Jellemzõjük, hogy a gyártás után azonnal fogyaszthatók, lágy állományúak és kellemesen savanykás ízûek. Két további alcsoportba oszthatók: 5.1.1.1. Étkezési tehéntúró (tehéntúró, túró) Tehéntejbõl tejsavbaktérium-kultúra, esetleg alvasztóenzim hozzáadásával készített savas vagy vegyes alvasztású, rögös állományú, kelvirágszerû friss sajt. 5.1.1.2. Tejszínsajtok, érlelés nélküli friss sajtok A friss sajtok ezen egyik alcsoportját a nagy zsírtartalmú, mikrobiológiai savas és azt kiegészítõ oltós (vegyes) alvasztással gyártott tejszínsajtok képezik. A friss sajtok másik nagy alcsoportját a különbözõ zsírtartalommal és állománnyal (pl. krémes, habos stb.), kizárólag mikrobiológiai savas vagy azt kiegészítõ oltós (vegyes) alvasztással gyártott termékek képezik. Az érlelés nélküli friss sajtok kombinálhatók tejszínes (pl. Cottage cheese) vagy tejfölös (Tejfölös túró) öntettel. A termékcsoporthoz tartoznak a vegyes alvasztással készített gomolyafélék is. A juhgomolyában a juhtej eredetû termékhányadnak legalább 70% (m/m)-nek kell lennie. 5.1.2. Túrósajtok Jellemzõjük, hogy alapanyaguk tejbõl készített nagy szárazanyag-tartalmú sovány vagy zsíros savas túró, amelybõl a terméket megfelelõ elõkészítés, majd rúzskultúra vagy fehér vagy kék nemespenész-kultúra hozzáadásával, rövid érleléssel állítják elõ (pl. Pogácsasajt). Idetartozik a savanyú túróból fõzéssel elõállított fõzött sajt is. 5.1.3. Savósajtok Jellemzõjük, hogy savóból, esetleg tejjel, íróval vagy tejszínnel kevert savóból, legfeljebb 4,5 pH-értékig való savanyítással és hevítéssel – esetleg membránszeparációval – állítják elõ a félszilárd vagy kenhetõ, krémes állományú terméket, amelyet natúr vagy ízesített változatban fogyasztanak (pl. Orda, Ricotta). 5.2. Felhasználható összetevõk Tej, tejsûrítmény, tejszín, író, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, tejsavbaktérium-kultúrák, rennin vagy más megfelelõ alvasztóenzim, probiotikus mikrobatörzsek, prebiotikumok, víz, étkezési só, ízesítõanyagok. Az 5.1.1.1. pont szerinti termékhez étkezési kazeinát nem használható. Édes, illetve savanyú sajtsavó, rúzskultúra, nemespenész-kultúrák (kamember, rokfort) az 5.1.2. és az 5.1.3. pont szerinti termékekhez. 5.3. Minõségi követelmények Fizikai és kémiai követelmények az 5.1.1. és az 5.1.2. pont szerinti termékekre Zsírfokozat

Szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m)

zsírdús zsíros

40,0 35,0

félzsíros

25,0

zsírszegény

20,0

sovány

15,0


legalább legalább kevesebb, mint legalább kevesebb, mint legalább kevesebb, mint kevesebb, mint

Savfok*, SH°

60,0 45,0 60,0 25,0 45,0 10,0 25,0 10,0

60–100

60–90

* A savfok kizárólag az 5.1.1.1. pont szerinti termék esetében minõségi követelmény.

Fizikai és kémiai követelmények az 5.1.3. pont szerinti termékekre Megnevezés

Tejszínes savósajt Savósajt Sovány savósajt * A szárazanyag a laktóz kristályvizét is tartalmazza.

Zsírtartalom a szárazanyagban, % (m/m)*

legalább legalább kevesebb, mint kevesebb, mint

33,0 10,0 33,0 10,0

MAGYAR KÖZLÖNY

19078

2008/154. szám

Érzékszervi követelmények Tejszínsajt, érlelés nélküli friss sajt

Étkezési tehéntúró (túró, tehéntúró)

Túrósajt

Savósajt

Külsõ

Egyenletesen csontfehér, a tejszínsajt selymesen vagy nedvesen fénylõ, a krémes állományú friss sajt tompa fényû.

Egyenletesen csontfehér színû.

Jellemzõen korongformájú, Egyenletesen csontfehér, sima és hézagmentes tompa fényû. felületû, a használt kultúrára jellemzõ színû.

Állomány

A tejszínsajt vágásfelülete zárt, kisebb hézagok elfogadhatók. A krémes állományú friss sajt jól kenhetõ, nyeléskor enyhén tapadó.

Laza rögökbe összeálló, kelvirágra emlékeztetõ halmazok. Gépi úton csomagolt termékek (pl. tégelyes) esetén egynemû tömb, amely laza rögökbõl álló halmazokra törhetõ. Szájban jól érzékelhetõen rögös állományú.

Halványsárga, áttetszõ, lyuk Sima, egynemû, kissé nélküli, rugalmas, szájban tapadós, szájban elomló, elomló, legfeljebb kis túrós vagy krémes. maggal.

Szag

Kellemesen savanykás, jellegzetesen aromás, tiszta, idegen szagtól mentes.

Jellegzetesen pikáns, aromás, idegen szagtól mentes.

Jellegzetesen aromás, savanykás, idegen szagtól mentes.

Íz

Jellegzetesen aromás, Kellemesen savanykás, kellemesen savanykás, friss, jellegzetesen zamatos, tiszta, a tejszínsajt tiszta, idegen íztõl mentes. kellemesen sós, idegen íztõl mentes.

Kellemesen sós, jellegzetesen zamatos, pikáns, enyhén savanykás, idegen íztõl mentes.

Kellemesen sós, enyhén savanykás, tiszta, idegen íztõl mentes.

5.4. Jelölés A jelölésre vonatkozó jogszabályok és a 2. § 5. pontja szerint, az alábbi kiegészítésekkel. Megnevezés Hagyományosan ismert terméknevek, az 5.1.1., az 5.1.2. és az 5.1.3. pont szerinti, illetve a termék jellegét meghatározó nevek. Pl. Friss sajt, Ricotta, Túrósajt, Savósajt Az „étkezési tehéntúró”, a „tehéntúró” vagy a „túró” megnevezés kizárólag az 5.1.1.1. pont szerinti termék esetében használható. Az étkezési tehéntúróétól eltérõ állományú friss sajtok esetében ezek a megnevezések önállóan nem használhatók, a megnevezésben elõ- vagy utótagként fel kell tüntetni a friss sajt állományára jellemzõ tulajdonságot, pl. „krémtúró”, „túróhab”. Egyéb jelölés Fel kell tüntetni a termék 5.3. pont szerinti zsírfokozatát és a szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalmát tömegszázalékban.

6. SAJTKÉSZÍTMÉNYEK 6.1. A termékcsoport meghatározása Savas és/vagy oltós alvasztású sajtokból, továbbá a 6.2. pontban felsorolt összetevõkbõl vagy azok egy részébõl, speciális technológiai mûveletekkel (darálás, simítás, kutterozás stb.) elõállított, általában kenhetõ állományú termékek. Készülhetnek friss (rövidebb minõségmegõrzési idejû, esetenként élõflórás) és tartós (hõkezelt) változatban. Az idetartozó termékek három csoportba sorolhatók: 6.1.1. Natúr sajtkészítmények Savas és/vagy oltós alvasztású sajtokból, esetleg más tejeredetû termékek hozzáadásával készülnek (pl. gomolyatúró, vajas márványsajt). A juh- vagy a kecsketejbõl készült termékekben a juh- vagy a kecsketej eredetû termékhányad legalább 70% (m/m) legyen.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19079

6.1.2. Ízesített sajtkészítmények Savas és/vagy oltós alvasztású sajtokból ízesítõanyagok hozzáadásával elõállított termékek (pl. körített tehéntúró, sonkás krémsajt). A termékekben a tejeredetû termékhányad legalább 70% (m/m) legyen. 6.1.3. Desszert jellegû sajtkészítmények A termék desszert jellegét az ízesítõanyag használata (pl. gyümölcsös túróhab) vagy bevonatként való alkalmazása (pl. csokoládébevonatos vagy kakaóbevonatos túródesszert) adja. A termékek sajttöltetében a tejeredetû termékhányad legalább 50% (m/m) legyen. 6.2. Felhasználható összetevõk Savas és oltós alvasztású sajtok, tejszín, vaj, vízmentes tejzsír, tejsûrítmény, tejpor, savópor, írópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, egyéb tejszármazékok, étkezési só, inert gázok, víz. Ízesítõanyagok, zselatin csak a 6.1.2. és 6.1.3. pont szerinti termékekhez. 6.3. Minõségi követelmények Fizikai és kémiai követelmények a 6.1.1. pont szerinti termékekre Zsírfokozat

Szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m)


zsírdús

50,0

legalább

60,0

zsíros

40,0

legalább kevesebb, mint

45,0 60,0

félzsíros

30,0


25,0 45,0

zsírszegény

25,0


10,0 25,0

sovány

20,0

kevesebb, mint

10,0

Érzékszervi követelmények Natúr sajtkészítmény

Ízesített sajtkészítmény

Desszert jellegû sajtkészítmény

Külsõ

Az alapanyag-sajt(ok)ra jellemzõ.

Az alapanyagsajt(ok)ra emlékeztetõ.

Rétegezett termékek esetén a rétegek elhatároltak, bevonatos termékek esetén a bevonat egyenletesen fedi a terméket. Habosított termékek esetében a habeloszlás egyenletes és finom.

Állomány

Sima, jól kenhetõ, szájban olvadó.

Jól kenhetõ, az ízesítõanyag darabjai, szemcséi érzékelhetõk.

Az alapanyag-réteg, -töltet finoman szemcsés, a bevonat ép, könnyen harapható. Habosított termékek esetén az állomány könnyû.

Szag

Kellemes, jellegzetes, az alapanyagra emlékeztetõ.

Kellemes, jellegzetesen aromás, az Kellemes, tiszta, az ízesítõanyag(ok)ra emlékeztetõ. alapanyagsajtra, illetve az ízesítõanyagra vagy a bevonatra emlékeztetõ.

Íz

Kellemesen sós, zamatos, az alapanyagra jellemzõ.

Kellemes, jellegzetesen zamatos, az Kellemesen édes, illetve az ízesítõanyag(ok)ra jellemzõ. ízesítõanyagra vagy a bevonatra jellemzõ.

6.4. Jelölés A jelölésre vonatkozó jogszabályok és a 2. § 5. pontja szerint, az alábbi kiegészítésekkel.

MAGYAR KÖZLÖNY

19080

2008/154. szám

Megnevezés Hagyományosan ismert terméknevek, a 6.1.1., a 6.1.2., a 6.1.3. pont szerinti, illetve a termék jellegét meghatározó nevek. Pl. Gomolyatúró, Juhtúró, Túrókrém, Vajas márványsajt, Sonkás sajtkrém. Túrókészítmények esetén a sajt elnevezés használata nem kötelezõ. Egyéb jelölés A 6.1.1. pont szerinti termékek esetében fel kell tüntetni azok 6.3. pont szerinti zsírfokozatát, illetve a szárazanyagra vonatkoztatott tényleges zsírtartalmat is tömegszázalékban. A desszert jellegû készítmények esetén csak a zsírfokozat feltüntetése kötelezõ. Az utóhõkezelt termékek esetén jelezni kell az utóhõkezelés tényét is.

7. ÖMLESZTETT SAJTOK ÉS ÖMLESZTETT SAJTKÉSZÍTMÉNYEK 7.1. A termékcsoport meghatározása Egy vagy több sajtféleségbõl, tejalkotórészek és/vagy egyéb élelmiszerek hozzáadásával vagy ezek nélkül, aprítással, keveréssel, hõkezeléssel (ömlesztéssel) és emulgeálással elõállított tejtermék. A termékek készíthetõk vágható vagy kenhetõ állománnyal. A vágható állományú termékeket a legfeljebb 90, a kenhetõeket a 91–240 közötti, 18 °C hõmérsékleten mért penetrációs érték jellemzi. Az idetartozó termékek három csoportba sorolhatók: 7.1.1. Megnevezett sajtféleségû ömlesztett sajt Olyan termék, amelyet kizárólag sajt(ok)ból, a víz- és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír (tejszín, vaj, vajzsír, vajolaj) hozzáadásával, ömlesztéssel állítanak elõ. A termékben a megnevezett sajtféleség(ek) mennyisége a sajthányad legalább 75% (m/m)-a legyen a vágható és a kenhetõ állományú sajtokban egyaránt. A fennmaradó sajthányad hasonló típusú sajtból álljon. A megnevezett sajtféleségbõl elõállított vágható állományú ömlesztett sajt szárazanyag-tartalma legfeljebb 4% (m/m)-kal lehet kisebb, mint a gyártáshoz felhasznált megnevezett sajté, vagy mint a felhasznált sajtok szárazanyagainak számtani középértéke. Ízesítõanyagok (cukor kivételével) hozzáadásával elõállíthatók az ebbe a csoportba tartozó termékek ízesített változatai is. 7.1.2. Ömlesztett sajt Olyan termék, amelyet sajt(ok)ból, a víz és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír és egyéb tejtermékek hozzáadásával, ömlesztéssel állítanak elõ. Ez utóbbiak mennyisége legfeljebb annyi lehet, hogy a végtermékben a tejcukor mennyisége ne haladja meg az 5%-ot (m/m). Ízesítõanyagok (cukor kivételével) hozzáadásával elõállíthatók az ebbe a csoportba tartozó termékek ízesített változatai is. 7.1.3. Ömlesztett sajtkészítmény (pl. ömlesztett sajtkrém) Olyan termék, amely sajt(ok)ból, a víz- és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír, valamint egyéb tejtermékek hozzáadásával, ömlesztéssel állítanak elõ. Követelmény, hogy a végtermék szárazanyagában a sajt(ok) mennyisége legalább 51% (m/m) legyen, a tejcukortartalom nincs korlátozva. Ízesítõanyagok hozzáadásával elõállíthatók az ebbe a csoportba tartozó termékek ízesített változatai is. 7.2. Felhasználható összetevõk Sajtok, víz, tejszín, vaj, vajolaj, egészségre ártalmatlan baktériumkultúrák, ízesítõanyagok a cukrok kivételével, étkezési só. Tej, tejsûrítmény, tejpor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, savószín, savóvaj, savópor, étkezési kazeinátok csak a 7.1.2. és a 7.1.3. pont szerinti termékekhez. Cukrok csak a 7.1.3. pont szerinti termékekhez.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19081

7.3. Minõségi követelmények Fizikai és kémiai követelmények Szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m) Zsírfokozat

Zsírtartalom a sajt-szárazanyagban, % (m/m)

Vágható ömlesztett sajtok és sajtkészítmények*

Kenhetõ ömlesztett sajt és ömlesztett sajtkészítmény

Zsírdús

legalább

60

52

44

Zsíros


45 60

48

41

Félzsíros


25 45

40

31

Zsírszegény


10 25

36

29

Sovány

kevesebb, mint

10

34

29

*A megnevezett sajtféleségû vágható ömlesztett sajtok vonatkozásában a 7.1.1. pontban elõírtak az irányadóak.

Érzékszervi követelmények Alak: szabályos alakú ömlesztett sajtdarabok. Külsõ: a termék kéreg nélküli, felülete sima, a csomagolóanyag hézagmentesen simul a felülethez, a hajtogatás ráncaiban nem lehet sajtanyag. Felületi ízesítés esetén az ízesítõanyag a sajt felületén egyenletes eloszlásban helyezkedjen el. Tégelybe csomagolt termék esetében a fedõfólia hegesztése folyamatos legyen. Füstölt ömlesztett sajtok esetében a kéregszerû felület egyenletes és egyöntetûen sárgásbarna színû. Belsõ: a termék színe egyöntetû, tompa fényû vagy selyemfényû, a sajt jellegének megfelelõ; a sajt szerkezete tömör, lyuk nélküli, egy-két légbuborék megengedett. A sajttésztába kevert ízesítõanyag szemcséi a metszéslapon egyenletes eloszlásban láthatók. Állomány: jól vágható vagy kenhetõ, sima, szájban könnyen olvadó. Szag: sajtszerû, típusmegnevezés esetén a felhasznált sajtra, illetve ízesítés esetén az ízesítõanyagra emlékeztetõ. Íz: megnevezett sajtféleségû termék esetén a felhasznált sajtra jellemzõ, ízesítés esetén az ízesítõanyagnak megfelelõ, az ízesítõanyag szemcséi a szájban észlelhetõk. 7.4. Jelölés A jelölésre vonatkozó jogszabályok és a 2. § 5. pontja szerint, az alábbi kiegészítésekkel. Megnevezés Hagyományosan ismert terméknevek, illetve a termék jellegét meghatározó nevek. Pl. Trappista ömlesztett sajt, Ömlesztett sajt, Ömlesztett sajtkrém. Egyéb jelölések Fel kell tüntetni a termék 7.3. pont szerinti zsírfokozatát és állományát, továbbá a szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalmát 5%-ban, vagy annak egészszámú többszöröseként (ez az érték mindig az az 5%, illetve többszöröse legyen, amely közvetlenül a valós érték alatt van, azaz: valós érték: 47%, feltüntetendõ érték: 45%), illetve tényleges zsírtartalmát tömegszázalékban. A 7.1.2., valamint a 7.1.3. pont szerint többféle sajtból elõállított ömlesztett sajtok esetén utalni lehet a termék jellegzetes ízét adó sajttípus nevére. A 100 °C feletti hõmérsékleten végzett ömlesztést a termék csomagolásán csak akkor kell feltüntetni, ha a hõkezelés steril terméket eredményez.

19082

MAGYAR KÖZLÖNY

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 141/2008. (X. 30.) FVM rendelete a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek és a LEADER helyi akciócsoportok részére az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet keretében nyújtott támogatás részletes feltételeirõl A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:

Fogalommeghatározás 1. § E rendelet alkalmazásában: a) LEADER helyi akciócsoport (a továbbiakban: LEADER HACS): az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján elõzetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 2. § a) pontja szerint meghatározott jogi személyiséggel rendelkezõ helyi közösség; b) Helyi Vidékfejlesztési Közösség (a továbbiakban: HVK): az FVM rendelet 2. § b) pontja szerint meghatározott jogi személyiséggel rendelkezõ helyi közösség; c) Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: HVS): az FVM rendelet 2. § c) pontja szerint meghatározott fejlesztési stratégia; d) munkaterv: a HVK és a LEADER HACS által, az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) iránymutatása alapján elkészített, két hónapra vonatkozóan elvégzendõ feladatok összességét tartalmazó írásbeli terv; e) beszámoló: a HVK és a LEADER HACS által a munkaterv alapján, az elszámolási idõszakra elkészített, az elõzõ két hónapban elvégzett feladatokat bemutató dokumentum;

2008/154. szám

f) teljesítési igazolás: a HVK és a LEADER HACS munkaszervezete által elkészített és az IH-nak benyújtott beszámoló alapján, az IH által kéthavonta kiállított okirat, amely tartalmazza a támogatásra jogosult szervezet megnevezését, a munkatervben szereplõ teljesített feladatok azonosítóját és az elszámolási idõszakra vonatkozó százalékos teljesítési arányt; g) projektgazda: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) alapján támogatott intézkedések keretében támogatási és kifizetési kérelem benyújtására jogosult természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet; h) elszámolási idõszak: e rendelet 7. § (5) bekezdésében meghatározott kifizetési kérelem beadására nyitva álló idõszakot megelõzõ két hónap; i) támogatott intézkedések: az ÚMVP III. intézkedéscsoportjának nem horizontális intézkedései (a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása, a turisztikai tevékenységek ösztönzése, a falumegújítás és -fejlesztés, a vidéki örökség megõrzése és fenntartható fejlesztése) és az ÚMVP IV. intézkedéscsoportjának intézkedései; j) pontozási jegyzõkönyv: a LEADER HACS által az ügyfél kérelme alapján, a kérelem értékelésének elõsegítése érdekében kitöltött pontozási jegyzõkönyv; k) elõzetes pontozási jegyzõkönyv: a HVK által az ügyfél kérelme alapján, a kérelem értékelésének elõsegítése érdekében kitöltött pontozási jegyzõkönyv; l) költségfelmerülés idõpontja: a költségfelmerülést igazoló számviteli bizonylaton feltüntetett teljesítés idõpontja, annak hiányában a kiállítás idõpontja.

A támogatás célja 2. § A támogatás célja a helyi magán-, civil- és közszféra szereplõinek partnerségén alapuló LEADER HACS-ok és HVK-k hatékony mûködésének segítése.

A támogatott célterületek 3. § (1) E rendelet alapján támogatás vehetõ igénybe az alábbi feladatok ellátása érdekében: a) a HVS éves felülvizsgálatában való közremûködésre, valamint a HVS elõrehaladásának és végrehajtásának évközi és idõszaki értékelésére; b) irodahelyiség fenntartására a LEADER HACS vagy HVK által lefedett tervezési területen, az FVM rendelet

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

alapján az adott tervezési területre elkészített HVS-ben foglaltak megvalósítása érdekében; c) a HVK és a LEADER HACS által a HVS megvalósítását támogató – az e rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon –, az IH által elõzetesen jóváhagyott olyan szakmai tanulmányok, helyzetfeltáró elemzések készítésére, amelyek a LEADER HACS-ok és a HVK-k teljes területét vagy fejlesztési szempontból több stratégiai jelentõségû területét érintik, valamint a meglévõ tanulmányok, elemzések aktualizálására; d) a HVS végrehajtásában közremûködõk felkészítésére, képzésére, továbbképzésére a támogatott intézkedések vonatkozásában; e) a HVS-hez és annak megvalósításához kötõdõ tájékoztatási és információs tevékenységekre, a potenciális vidékfejlesztési szereplõk, kedvezményezettek, érintett felek, szociális és gazdasági partnerek, különösen a hátrányos helyzetû csoportok bevonására irányuló tájékoztatási tevékenységek folytatására; f) a támogatott intézkedésekhez kapcsolódó projektelõkészítésre; g) a LEADER HACS-ok és a HVK-k területérõl a projektgazdák által benyújtott támogatási és kifizetési kérelmek összeállításának segítésére, valamint ez irányú konzultációk szervezésére, lebonyolítására és ehhez kapcsolódóan ügyfélszolgálati tevékenység folytatására; h) a támogatható intézkedések vonatkozásában benyújtandó támogatási kérelmek rögzítésére az ügyfélkapun, valamint az értékelési feladatok ellátása érdekében LEADER HACS esetén a pontozási jegyzõkönyv, HVK esetén az elõzetes pontozási jegyzõkönyv kiállítására; i) a LEADER HACS-ok, valamint a HVK-k területén mûködõ Helyi Vidékfejlesztési Irodákkal való kapcsolattartásra, szakmai együttmûködésre; j) az IH által közvetlenül a LEADER HACS, illetve a HVK számára az ÚMVP végrehajtása érdekében a munkatervben meghatározott feladatok elvégzésére. (2) Az (1) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott feladat akkor minõsül teljesítettnek, ha a LEADER HACS, valamint a HVK a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti, külön bejárattal rendelkezõ, legalább 20 m2-es, önálló, vezetékes telefonnal, faxszal, valamint szélessávú internet kapcsolattal ellátott irodát üzemeltet, amely legalább heti 5 napon keresztül legalább napi 8 órában az ügyfelek rendelkezésére áll, és hetente legalább egy alkalommal, legalább 2 órával meghosszabbított nyitva tartással mûködik; b) legalább egy fõállású, napi 8 órában foglalkoztatott, a HVS végrehajtási kérdéseiben tájékozott munkatársat alkalmaz, aki köteles részt venni az IH által szervezett képzéseken; c) az ÚMVP támogatott intézkedései vonatkozásában 2009-tõl, a támogatási idõszakot megelõzõ két hónapban legalább három tájékoztató fórumot tart; d) a végsõ kedvezményezettek tájékoztatása érdekében rendszeresen aktualizált weboldalt mûködtet.

19083

A támogatás mértéke, kiadások elszámolása 4. § (1) A LEADER HACS-ok és a HVK-k által, e rendelet alapján igényelhetõ támogatás összegének vonatkozásában az FVM rendelet 8. § (1) bekezdésében leírtak az irányadók. (2) Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 19. § (11) bekezdésében foglaltaktól eltérõen, a támogatási és kifizetési kérelem tekintetében a támogatás alapja: a) a nettó elszámolható kiadás, és b) a vissza nem téríthetõ általános forgalmi adó összege, ha az valóban és végérvényesen a közös hozzáadottértékadó-rendszerrõl szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 13. cikk (1) bekezdésének elsõ albekezdésében említett nem adóköteles személyeken kívüli kedvezményezetteket terheli. (3) A 3. § (1) bekezdés a), b), e), f), g), h) és i) pontjában felsorolt tevékenységeket a LEADER HACS, illetve a HVK köteles maga ellátni, a feladat ellátása érdekében alvállalkozót nem vonhat be, megbízási szerzõdést nem köthet. (4) A nettó 400 000 forintot meghaladó számlatétel esetén: a) ha a beszerzés nem éri el a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvényben meghatározott értékhatárt, a számlatételre vonatkozóan két árajánlatot és a választás indoklását kell mellékelni a kifizetési kérelemhez; b) ha a beszerzés eléri a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvényben meghatározott értékhatárt, a Vhr. 33. §-a szerint kell eljárni. (5) A nettó 500 000 Ft/db összegû vagy ezen összeg feletti, nagy értékû tárgyi eszköz beszerzése csak az IH elõzetes hozzájárulásával kérelmezhetõ az e rendelet 6. számú mellékletében szereplõ formanyomtatványon. Az IH hozzájárulása után az eszköz beszerzése során az eszköz típusától és fajtájától eltérni nem lehet. A beszerzési összeg a kérelemben feltüntetett összegtõl legfeljebb 15%-ban térhet el. (6) Ha a teljesítési igazolás a beszámolóban szereplõ feladatok 100%-nál kisebb mértékû teljesítésérõl szól, a támogatás legmagasabb összege a kifizetési kérelem alapján az 1975/2006/EK rendelet 31. cikk (1) bekezdése szerinti szankcióval csökkentett támogatási összegének és a teljesítés mértékének a szorzata. (7) Az e rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladat vonatkozásában egy adott témában évente csak egy tanulmány, helyzetfeltáró elemzés készíthetõ, és évente legfeljebb hat tanulmány, helyzetfeltáró elemzés elkészítése támogatható. Az elismerhetõ költség tanulmányonként és helyzetfeltáró elemzésenként legfeljebb nettó

19084

MAGYAR KÖZLÖNY

2 millió Ft. Az elkészült tanulmányokat a LEADER HACS vagy a HVK a weboldalán mindenki számára elérhetõ formában köteles közzétenni. (8) A LEADER HACS és a HVK az e rendeletben foglalt támogatáson felül, a HVS végrehajtása érdekében végzett tevékenysége vonatkozásában további támogatás igénybevételére, illetve díjszedésre nem jogosult. (9) A közforrások aránya az elszámolható kiadások 100%-a. (10) A támogatás keretében beszerzésre kerülõ eszközök vonatkozásában a Vhr. 23. § (1) bekezdés b) pontjától eltérõen, az üzemeltetési kötelezettség a kifizetési kérelem benyújtásától számítva 5 évig tart.

Elszámolható kiadások 5. § (1) A kifizetés elszámolásának alapja a teljesítési igazolás, amit az IH a vonatkozó kifizetési kérelem benyújtási idõszak 15. napjáig juttat el a LEADER HACS és a HVK részére. (2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok vonatkozásában elszámolhatóak az e rendelet a) 2. és 3. számú melléklete szerinti, mûködéshez kötõdõ dologi jellegû kiadások; valamint b) 4. számú melléklete szerinti, mûködéshez kötõdõ személyi jellegû kiadások. (3) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása érdekében, az adott elszámolási idõszakra vonatkozó feladatok ellátásával összefüggõen a 2009. évtõl: a) a 2. és 3. számú melléklet szerinti, mûködéshez kötõdõ dologi jellegû kiadás legfeljebb 80%-ban, b) a 4. számú melléklet szerinti, mûködéshez kötõdõ személyi jellegû kiadás legalább 20%-ban számolható el.

2008/154. szám

költségei nem számolhatóak el. A mûködési költség terhére beszerzésre kerülõ eszközök a vállalkozási tevékenység végzését nem segíthetik elõ. A 3. § (1) bekezdésében szereplõ feladatok és a vállalkozási tevékenység kapcsán egyaránt felmerült költségek esetében a költségeket arányosítani szükséges. Személyi jellegû kiadások esetében az arányosítás a feladatellátásra fordított munkaidõ alapján, az iroda fenntartásával kapcsolatban felmerülõ általános költségek esetében pedig az alapterület alapján történik a költségek megosztása. (9) A LEADER HACS-ok és a HVK-k részére az ÚMVP III. és IV. tengelyére megállapított, a HVS-ben allokált teljes forrás arányában kerülnek megosztásra az elszámolt mûködési költségek. A 2008-ban felmerülõ költségek a III. tengely mûködési költségét terhelik. (10) Az IH az FVM rendelet alapján 2009. év végén és azt követõen évente ellenõrzi a LEADER HACS-ok és HVK-k által felhasznált mûködési forrást, amely során megvizsgálja a mûködési költség és a LEADER HACS és a HVK rendelkezésére álló fejlesztési forrás felhasználási arányát. Ezen ellenõrzés során kiderül, hogy a mûködési költség és a fejlesztési forrás felhasználási aránya nincs összhangban, akkor az IH az eltérésnek megfelelõen jogosult módosítani, átütemezni a rendelkezésre álló mûködési költség felhasználásának ütemét.

A támogatás igénybevételének feltétele 6. § Az e rendelet szerinti támogatás igénybevételére az IH által kiadott elismerõ határozattal és jogi személyiséggel rendelkezõ LEADER HACS és HVK jogosult.

(4) A 7411, 7412, 7413, 7414, 7420, 7450, 7487, SZJ 03 számú tevékenységek vonatkozásában az adott elszámolási idõszakban igényelhetõ összeg nem haladhatja meg a 8 000 000 Ft-ot.

A támogatási és a kifizetési kérelem benyújtása

(5) Az elsõ kifizetési kérelem keretében a LEADER HACS-ok és a HVK-k mûködése kapcsán, a jogi személyiséggel rendelkezõ szervezet bejegyzését követõen, de legkorábban 2008. augusztus 1-jétõl felmerült kiadások számolhatók el.

(1) Az 1. számú mellékletben felsorolt LEADER HACS-ok és HVK-k által alapított jogi személyek a támogatási kérelmet 2008. évben november 1. és november 30. között, 2009-tõl pedig évente az (5) bekezdésben meghatározott idõszakokban nyújthatják be postai úton az MVH kirendeltségéhez, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon.

(6) Az évente igényelhetõ összeg nagysága nem haladhatja meg az FVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott mûködési költség 20%-át. (7) E rendelet 5. és 6. számú melléklete alapján kérvényezett IH hozzájárulás esetében az IH a kérelemnek az IH-hoz postai vagy személyes úton történõ megküldésétõl számított 30 napon belül hoz határozatot. (8) A jogi személyiséggel rendelkezõ LEADER HACS-ok és HVK-k vállalkozási tevékenységéhez kötõdõ

7. §

(2) A támogatási kérelem egyben elsõ kifizetési kérelemnek is minõsül. (3) A támogatási kérelemhez csatolni kell: a) az IH által kiállított elismerõ határozatot, valamint b) a támogatásra jogosult szervezet cégbejegyzésérõl, valamint az egyesület bejegyzésérõl szóló jogerõs döntés hitelesített másolatát.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) A támogatási kérelemhez a Vhr. 27. §-ának e), f), h) és i) pontjában foglaltaktól eltérõen pénzügyi és üzleti tervet nem kell csatolni. (5) A kifizetési kérelmet 2009-tõl minden évben: a) január 1-jétõl január 31-ig, b) március 1-jétõl március 31-ig, c) május 1-jétõl május 31-ig, d) július 1-jétõl július 31-ig, e) szeptember 1-jétõl szeptember 30-ig és f) november 1-jétõl november 30-ig lehet benyújtani az MVH-hoz, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton. Az utolsó kifizetési kérelem 2015. július 1-jétõl július 31-ig nyújtható be. (6) A kifizetési kérelemhez csatolni kell: a) a LEADER HACS, illetve a HVK adott idõszakra szóló, IH által jóváhagyott munkatervét; b) a 3. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásáról szóló teljesítési igazolást; c) a 4. § (4) bekezdése esetén a két árajánlatot és a választás indoklását; d) az 5. § (8) bekezdésében meghatározottak szerint a költségek arányosítására vonatkozó számítást; e) a 3. § c) pontja és a 4. § (5) bekezdésének értelmében az IH elõzetes írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát; f) a vállalkozási tevékenységbõl származó árbevételrõl szóló nyilatkozatot. (7) Abban az esetben, ha a LEADER HACS, illetve a HVK nem teljesíti a munkatervében meghatározott feladatait, az IH jogosult százalékos formában meghatározni a teljesítés mértékét. (8) A kifizetési kérelemben kizárólag az adott benyújtási idõszakot megelõzõ, a költségfelmerülési idõpont szerinti kéthavi kiadásokat igazoló bizonylatok ismerhetõk el.

19085

(4) Ha a LEADER HACS vagy a HVK a projektgazda által benyújtott kérelemhez – az IH és a LEADER HACS, illetve az IH és a HVK közötti, az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005. EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet szerinti együttmûködési megállapodásban rögzítettek alapján – a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabályban meghatározott támogatási idõszak utolsó napját követõ 20 napon belül pontozási jegyzõkönyvet, illetve elõzetes pontozási jegyzõkönyvet indokolatlanul nem állítja ki, akkor az a teljesítési arány jegyzõkönyvenkénti 5%-os csökkentését vonja maga után. A LEADER HACS, illetve a HVK csak abban az esetben tagadhatja meg a pontozási jegyzõkönyv, illetve az elõzetes pontozási jegyzõkönyv kiállítását, ha a projektgazda nem bocsátja rendelkezésére az MVH-nak benyújtandó támogatási kérelmét. (5) Ha a LEADER HACS vagy a HVK által a pontozási jegyzõkönyvben, illetve az elõzetes pontozási jegyzõkönyvben rögzített pontszám az egy év során beérkezett kérelmek 20%-ában eltér a végleges rangsorban szereplõ pontszámtól, akkor az a következõ évi mûködési költségkeret 5%-os csökkentését eredményezi. A 20%-ot meghaladó mértékû eltérés esetén további százalékpontonkénti 1%-os költségkeret csökkentés alkalmazandó. (6) Ha a LEADER HACS vagy a HVK vállalkozási tevékenységérõl valótlan adatokat szolgáltat, akkor az IH visszavonja a LEADER HACS vagy a HVK címet.

Záró rendelkezés Jogkövetkezmények 8. §

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

(1) Ha az IH visszavonja a LEADER HACS, illetve a HVK címet, akkor a LEADER HACS, illetve a HVK támogatási jogosultsága megszûnik, és a LEADER HACS, illetve a HVK a korábban megítélt támogatási összegbõl beszerzett tárgyi eszközök beszerzési értéke 25%-ának visszafizetésére köteles.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

(2) Ha a LEADER HACS, illetve a HVK egymást követõ három kifizetési idõszakban – a teljesítési igazolás szerint – a beszámolóban szereplõ feladatok legalább 50%-át nem teljesíti, az IH visszavonja a LEADER HACS, illetve a HVK címet.

Ez a rendelet az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 63. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti visszavonásról az IH a visszavonástól számított öt munkanapon belül értesíti az MVH-t, valamint a LEADER HACS-ot és a HVK-t.

10. §

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

19086

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/154. szám

1. számú melléklet a 141/2008. (X. 30.) FVM rendelethez Az e rendelet alapján támogatásra jogosult LEADER helyi akciócsoportok és Helyi Vidékfejlesztési Közösségek LEADER HACS neve

Megalapított jogi személyiségû szervezet név

1. 8 Palóc+28

36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület

2. A Bakonyért Helyi Közösség

„A BAKONYÉRT” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület

3. A Duna összeköt

Duna Összeköt Egyesület

4. A Vásárhelyi Vidék Jövõjéért

A Vásárhelyi Vidék Jövõjéért Egyesület

5. Abaúj Leader Akciócsoport

Abaúj Leader Egyesület közhasznú társadalmi szervezet

6. Alpokalja Ikva mente LEADER Helyi Közösség

Alpokalja Ikvamente Leader Egyesület

7. Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért

Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért Egyesület

8. Bakony és Balaton Keleti Kapuja

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület

9. Bakonyalja-Kisalföld kapuja

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

10. Balaton-Felvidéki Akciócsoport

Éltetõ Balaton-felvidékért Egyesület

11. Bihar Sárrét Összefogás

Bihar Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.

12. Bonyhádi Helyi Közösség

Tolnai Hármas Összefogás non-profit Kft.

13. Borsod-Torna-Gömör

Borsod-Torna-Gömör Egyesület

14. Börzsöny-Duna-Ipoly (Szobi HK)

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület

15. Bükk-Miskolc Térségi Akciócsoport

Bükk-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési non-profit Kft.

16. Cserhátalja Helyi Közösség

Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft.

17. Dél-balatoni Helyi Közösség

Dél-balatoni LEADER Nonprofit Vidékfejlesztési Zrt.

18. Dél-Borsodi Akciócsoport

Dél-Borsodi LEADER Egyesület

19. Déli Napfény

Déli Napfény Nonprofit Kft.

20. Dél-Mátra

Dél-Mátra Közhasznú Egyesület

21. Dél-Zempléni Nektár LEADER Helyi Közösség

Dél-Zempléni Nektár LEADER Nonprofit Vidékfejlesztési Kft.

22. DIPO Duna-Ipoly Határmenti Együttmûködések

DIPO Duna-Ipoly Határmenti Együttmûködés Helyi Közössége Közhasznú Egyesület

23. Dunamellék-Felsõ-Kiskunság-Homokhátság-Sárköz Helyi Közösség

Dunamelléki Leader Egyesület

24. Duna-Pilis-Gerecse, kalandra hív a vármegye!

„Duna-Pilis-Gerecse” Vidékfejlesztési Egyesület

25. Eger vidék kincsei

Eger vidék kincsei Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.

26. Érmelléki Helyi Közösség

Érmelléki Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.

27. Észak Hevesi

Észak Hevesi Vidék Fejlõdéséért Közhasznú Egyesület

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY LEADER HACS neve

19087


28. Észak-Borsodi LEADER Unió Helyi Közösség

Észak-Borsodi LEADER Unió Helyi Közösség Egyesület

29. Észak-Kaposi Partnerek

Észak-kaposi Partnerek Vidékfejlesztési Egyesület

30. Észak-Kelet Pest Megyei Helyi Közösség

Észak-Kelet Pest Megyei Leader Egyesület

31. Észak-Tolna Hegyhát Helyi Közösség

Észak-Tolna Hegyhát Egyesület

32. Felsõ-Bácska

Felsõ-Bácska Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.

33. Felsõ-Homokhátság Helyi Közösség

Felsõ-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület

34. Felsõ-Szabolcsi LEADER

Felsõ-Szabolcsi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

35. Felsõ-Tisza Völgye

Felsõ-Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesület

36. Gerence-Marcal-Somló

Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke Vidékfejlesztési Egyesület

37. GERJE-SZTÕK

GERJE-SZTÕK Helyi Vidékfejlesztési Közösség Egyesület

38. Göcsej-Hegyhát

Göcsej-Hegyhát Leader Egyesület

39. Hajdúvölgy – Körösmente

Hajdúvölgy – Körösmente Térség Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület

40. HAJT-A Csapat

HAJT-A Csapat Egyesület

41. HA-VER Hajdúsági Versenyképesség Akciócsoport

HA-VER Hajdúsági Versenyképesség Nonprofit Kft.

42. Homokhátság

Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület

43. Hortobágy

Hortobágyi Leader Nonprofit Kft.

44. Innovatív Dél-Zala

Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület

45. Ipoly-menti Palócok

Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztõ Egyesülete

46. Jászsági Kistérségi

Jászsági Kistérségi Helyi közösség Egyesület

47. Kemenesalja-Hegyhát

Sághegy Leader Egyesület

48. Kertészek Földje Helyi Közösség

Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület

49. Kis-Duna-menti Helyi Közösség

Kis-Duna-menti Vidékfejlesztési Egyesület

50. Kiskunok Vidékéért Akciócsoport

Kiskunok Vidékéért Egyesület

51. Koppányvölgye

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

52. Körösök Völgye Akciócsoport

Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft.

53. Körös-Sárréti Helyi Közösség

Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület

54. Közép-Nyírségért és Rétközért

Közép-Nyírségért és Rétközért Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

55. Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Társaság LEADER Közösség

Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület

56. Kunsági Helyi Közösség

ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.

57. Maros-völgyi Helyi Közösség

Maros-völgyi LEADER Egyesület

58. Mecsek-Völgység-Hegyhát

Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület

59. Mecsekvidék

Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület

60. MEZÕFÖLD Helyi Közösség

MEZÕFÖLD Helyi Közösség Egyesület

61. Mezõföldi Híd

Mezõföldi Híd Térségfejlesztõ Egyesület

19088

MAGYAR KÖZLÖNY LEADER HACS neve

2008/154. szám


62. Nagykunságért LEADER Helyi Közösség

Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.

63. Nyírség Fejlõdéséért

Nyírség Fejlõdéséért Leader Közhasznú Egyesület

64. Nyírség Helyi Közösség

Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

65. Nyugat Kapuja

UTIRO Leader Egyesület

66. Ormánságtól a Szársomlyóig

Dél-Baranya határmenti települések Egyesülete

67. Õrség Határok Nélkül

Õrség Határok Nélkül Egyesület

68. Pannonhalmai-Sokoróaljai-Rábcatorok Helyi Közösség

Pannónia Kincse Leader Egyesület

69. Rábaköz

Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület

70. Rinya-Dráva Szövetség

Rinya-Dráva Szövetség Egyesület

71. Sárköz-Dunavölgye-Siómente Helyi Közösség

Sárköz-Dunavölgye-Siómente Egyesület

72. SÁRVÍZ Helyi Közösség

SÁRVÍZ Helyi Közösség Egyesület

73. Somló-Marcalmente-Bakonyalja

Somló-Marcalmente-Bakonyalja Leader Akciócsoport Közhasznú Egyesület

74. Strázsa-Felsõ Tápió

Strázsa-Felsõ Tápió Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.

75. Szatmár Helyi Közösség

Szatmár Leader Egyesület

76. Szigetköz Mosoni-sík Helyi Közösség

Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület

77. Szinergia LEADER Közösség

Szinergia Egyesület

78. Tisza-menti LEADER Helyi Közösség

Tisza-Menti Leader Közhasznú Egyesület

79. Tisza-Tarna-Rima-Menti LEADER Akciócsoport

Tisza-Tarna-Rima-Mente Fejlesztéséért Egyesület

80. Tiszatér

Tiszatér Leader Egyesület

81. Tisza-tó Térsége

Tisza-tó Térsége Leader Egyesület

82. Tiszától a homokhátságig LEADER fejlesztési csoport

Homokhátság Fejlõdéséért Nonprofit Kft.

83. Tiszazugért

Tiszazugért Leader Nonprofit Kft.

84. Vasi Õrtorony

Vasi Õrtorony Közhasznú Egyesület

85. Velencei-tó Helyi Közösség

Velencei-tó Térségfejlesztõ Egyesület

86. Vértes-Gerecse

Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség közhasznú egyesület

87. Vidékünk a jövõnk Helyi Közösség

Vidékünk a jövõnk Szövetség

88. Völgy Vidék Helyi Akciócsoport

Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület

89. zAGYvaság

Zagyvasági Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

90. Zala Termálvölgye

Zala Termálvölgye Egyesület

91. Zala Zöld Szíve

Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület

92. Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület

93. Zalai Témautak

Zalai Témautak Szolgáltató Nonprofit Kft.

94. Zempléni Tájak Helyi Közösség

Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület

95. Zengõ-Duna Helyi Közösség

Zengõ-Duna Vidékfejlesztési Egyesület

96. Zselici Lámpások

Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. számú melléklet a 141/2008. (X. 30.) FVM rendelethez A 141/2008. (X. 30.) FVM rendelet alapján elszámolható, mûködéshez kötõdõ dologi jellegû kiadások (SZJ03) 2224

Nyomdai elõkészítõ tevékenység

2211

Könyvkiadás

2212

Napilapkiadás

2213

Idõszaki kiadvány kiadása

2215

Egyéb kiadás

2223

Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás

2233

Számítógépes adathordozó sokszorosítása

3001

Irodagépgyártás

3002

Számítógép, készülék gyártása

3612

Irodabútor gyártása

3614

Egyéb bútor gyártása

4011

Villamosenergia-termelés

4013

Villamosenergia-elosztás

4022

Gázelosztás

4030

Gõz-, melegvízellátás

4100

Víztermelés, -kezelés, -elosztás

5211

Élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelem

5212

Iparcikk jellegû vegyes kiskereskedelem

5221

Zöldség-, gyümölcs-kiskereskedelem

5224

Pékáru-, édesség-kiskereskedelem

5225

Ital-kiskereskedelem

5227

Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem

5241

Textil-kiskereskedelem

5244

Bútor, háztartási cikk kiskereskedelme

5245

Elektromos háztartási cikk kiskereskedelem

5247

Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem

5248

Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem

5530

Étkezõhelyi vendéglátás

5551

Munkahelyi étkeztetés

6010

Vasúti szállítás

6021

Menetrendszerû egyéb szárazföldi személyszállítás

6022

Taxis személyszállítás

6024

Közúti teherszállítás

6411

Nemzeti postai tevékenység

19089

19090

MAGYAR KÖZLÖNY

6412

Futárpostai tevékenység

6420

Távközlés

6603

Nem életbiztosítás

7020

Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

7110

Gépkocsikölcsönzés

7133

Irodagép, számítógép kölcsönzése

7210

Hardver-szaktanácsadás

7221

Szoftverkiadás

7222

Egyéb szoftver-szaktanácsadás, -ellátás

7230

Adatfeldolgozás

7240

Adatbázis-tevékenység, on-line kiadás

7250

Irodagép-, számítógép-javítás

7260

Egyéb számítástechnikai tevékenység

7310

Mûszaki kutatás, fejlesztés

7320

Humán kutatás, fejlesztés

7411

Jogi tevékenység

7412

Számviteli, adószakértõi tevékenység

7413

Piac-, közvélemény-kutatás

7414

Üzletviteli tanácsadás

7420

Mérnöki tevékenység, tanácsadás

7450

Munkaerõ-közvetítés

7470

Takarítás, tisztítás

7481

Fényképészet

7485

Titkári, fordítói tevékenység

7487

Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás

7511

Általános közigazgatás

7513

Üzleti élet szabályozása

8010

Alapfokú oktatás

8030

Felsõfokú oktatás

8042

Máshova nem sorolt felnõtt- és egyéb oktatás

8541

Felsõ szintû, nem felsõfokú oktatás

9001

Szennyvíz gyûjtése, kezelése

9002

Hulladékkezelés

9211

Film-, videogyártás

9212

Film-, videoterjesztés

9220

Rádió-, televíziómûsor-szolgáltatás

9412

Szakmai érdekképviselet

2008/154. szám

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19091

3. számú melléklet a 141/2008. (X. 30.) FVM rendelethez A 141/2008. (X. 30.) FVM rendelet alapján elszámolható, mûködéshez kötõdõ dologi jellegû kiadások VTSZ szám alapján 0401

Tej és tejszín nem sûrítve, cukor vagy más édesítõanyag hozzáadása nélkül

0402

Tej és tejszín sûrítve vagy cukor vagy más édesítõanyag hozzáadásával

0901

Kávé nyersen, pörkölve vagy koffeinmentesen is; kávéhéj és -burok; bármilyen arányban valódi kávét tartalmazó pótkávé

1701

Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban

1905

Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételõostya, rizspapír és hasonló termék

2009

Gyümölcslé (beleértve a szõlõmustot is) és zöldséglé nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítõanyag hozzáadásával is

2101

Kávé-, tea-, vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken vagy kávén, teán, vagy matéteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, valamint ezeknek kivonata, eszenciája és koncentrátuma

2201

Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítõanyag hozzáadása és ízesítés nélkül; jég és hó

2202

Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítõanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével

2204

Bor friss szõlõbõl, beleértve a szeszezett bort is; szõlõmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével

2208

Nem denaturált etil-alkohol kevesebb, mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likõr és más szeszes ital

3401

Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; bõr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív anyagok vagy készítmények folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez vagy nem szõtt textília

3605

Gyufa, a 3604 vtsz. alá tartozó pirotechnikai cikkek kivételével

3702

Fényérzékeny, megvilágítatlan fényképészeti film tekercsben, bármilyen anyagból a papír, a karton a textil kivételével; fényérzékeny, megvilágítatlan, azonnal elõhívó film tekercsben

3920

Más mûanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík, amely nem porózus, és nem erõsített, nem laminált vagy más anyagokkal hasonlóan nem kombinált

3924

Mûanyag edények, evõeszközök, konyhafelszerelések, más háztartási eszközök, és higiéniai vagy tisztálkodási áruk

4016

Más áru vulkanizált lágygumiból

4202

Bõrönd, koffer, piperedoboz, diplomatatáska, aktatáska, iskolatáska, szemüveg-, látcsõ-, fényképezõgéptok, hangszertáska, fegyvertok, pisztolytáska és hasonló tartó és tok; útitáska, hõszigetelt táska élelmiszerhez vagy italhoz, piperetáska, hátizsák, kézitáska, bevásárlótáska, levéltárca, pénztárca, térképtáska, cigarettatárca, dohányzacskó, szerszámtáska és -tok, sporttáska, palacktok, ékszertartó, púderdoboz, evõeszköztartó és hasonló tartó és tok természetes vagy mesterséges bõrbõl, mûanyag lapokból, textilbõl, vulkánfiberbõl vagy papírkartonból, vagy teljesen vagy nagy részben ilyen anyagokkal vagy papírral beborítva is

4401

Tûzifa hasáb, tuskó, rõzse, köteg vagy hasonló formában; faforgács vagy hasonló részek; fûrészpor és fahulladék és -maradék, hasáb, brikett, labdacs (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve is

19092

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/154. szám

4601

Fonat és fonásanyagból készült hasonló áru csíknak összeállítva is; fonásanyag, fonat és fonásanyagból készült hasonló termék párhuzamos pászmákban lap alakban összekötve vagy szõve, félig kész vagy késztermék is (pl. gyékényszõnyeg, lábtörlõ, függöny)

4602

Kosáráru, fonásáru és fonásanyagból közvetlenül kész alakban elõállított más áru vagy a 4601 vtsz. Alá tartozó anyagokból készült áru; szivacsból (luffaszivacs) készült áru

4801

Újságpapír tekercsben vagy ívben

4803

Toalett vagy arcápoló selyem alappapír, törölközõ vagy szalvéta alappapír, továbbá hasonló háztartási vagy egészségügyi cikk elõállítására felhasználható, kreppelt, ráncolt, domborított, perforált, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott alappapír, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék tekercsben vagy ívben

4808

Hullámpapír és -karton (egy vagy két oldalon sima papírral beborított is), kreppelt, redõzött, domborított vagy perforált papír és karton tekercsben vagy ívben, a 4803 vtsz. alá tartozók kivételével

4809

Karbonpapír, önmásolópapír és más másoló vagy átíró más papír, nyomtatott is (beleértve a sokszorosító stencilezéshez vagy az ofszet nyomólemezhez való bevont vagy impregnált papírt is), tekercsben vagy ívben

4810

Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötõanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben

4811

Papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék bevonva, impregnálva, borítva, felületileg színezve, díszítve vagy nyomtatva, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben a 4803, 4809 vagy a 4810 vtsz. alá tartozók kivételével

4816

Karbonpapír, önmásolópapír és más másoló vagy átíró más papír (a 4809 vtsz. alá tartozók kivételével), a sokszorosító stencil- és az ofszet nyomólemezpapír, dobozba kiszerelve is

4817

Boríték, zárt levelezõlap, postai levelezõlap és más levelezõlap papírból vagy kartonból; levelezõpapír-készletet tartalmazó, papírból vagy kartonból készült doboz, tasak, tárca és mappa

4818

Toalett- (WC-) és hasonló papír, háztartási vagy egészségügyi célra szolgáló cellulózvatta vagy cellulózszálból álló szövedék, legfeljebb 36 cm széles tekercsben vagy méretre vagy alakra vágva; zsebkendõ, tisztítókendõ, törlõ, asztalterítõ, szalvéta, csecsemõpelenka, tampon, lepedõ és hasonló háztartási, egészségügyi vagy kórházi cikk, ruházati cikk és ruházati tartozék papíripari rostanyagból, papírból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékbõl

4819

Doboz, láda, tok, zsák és más csomagolóeszköz papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékbõl; iratgyûjtõ doboz, levéltartó doboz és hasonló cikk papírból vagy kartonból irodai, üzleti vagy hasonló célra

4820

Regiszter, üzleti könyv, jegyzetfüzet (notesz), megrendelõkönyv, orvosi vénytömb, írótömb, elõjegyzési jegyzettömb, napló és hasonló termék, iskolai füzet, írómappa, iratrendezõ (cserélhetõ lapokkal vagy más), dosszié, iratborító, sokszorosított üzleti ûrlap, karbon betétlapos tömb és más irodaszer papírból vagy kartonból; album, minták vagy gyûjtemények számára és könyvborító papírból vagy kartonból

4823

Más papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék méretre vagy alakra vágva; más termék papíripari rostanyagból, papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékbõl

4901

Nyomtatott könyv, brosúra, röpirat és hasonló nyomtatvány, egyes lapokban is

4902

Újság, folyóirat és idõszakos kiadvány, illusztrálva vagy reklámtartalommal is

4905

Nyomtatott térkép és vízrajzi vagy minden más hasonló nyomtatott térkép, beleértve az atlaszt, falitérképet, helyrajzi térképet és földgömböt is

4907

Forgalomban lévõ vagy forgalomra bocsátásra szánt postai, illeték- vagy hasonló postatiszta bélyeg abban az országban, ahol névértéke van vagy lesz; bélyegzõlenyomattal ellátott papír; bankjegy; csekkûrlap; részvény, értékpapír vagy kötvény és hasonló jogcímû okmányok

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19093

4909

Nyomtatott vagy illusztrált postai képes levelezõlap; nyomtatott lapok személyes üdvözlettel, üzenettel vagy bejelentéssel, illusztrálva, díszítve és borítékkal is

4910

Bármilyen nyomtatott naptár, beleértve a naptárblokkot is

4911

Más nyomtatvány, beleértve a nyomtatott képet és fényképet is

5701

Csomózott szõnyeg és más textil padlóborító, konfekcionálva is

5702

Szõtt szõnyeg és más textil padlóborító, nem csomózva, nem tûzve, konfekcionálva is, beleértve a Kelim, Schumack, Karamanie és hasonló kézi szövésû szõnyeget is

6303

Függöny (beleértve a drapériát is), és belsõ vászonroló; ágyfüggöny

6304

Más lakástextília, a 9404 vtsz. alá tartozók kivételével

6308

Szõnyeg, faliszõnyeg, hímzett asztalterítõ vagy szalvéta vagy hasonló textiltermékek készítésére szolgáló, szövetbõl és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben

6912

Asztali, konyhai, más háztartási és tisztálkodási áru kerámiából, a porcelán vagy kínai porcelán kivételével

7013

Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (a 7010 és a 7018 vtsz. alá tartozók kivételével)

8215

Kanál, villa, merõkanál, szûrõkanál, tortalapát, halkés, vajkés, cukorfogó és hasonló konyhai vagy asztali eszköz

8414

Lég- vagy vákuumszivattyú, lég- vagy más gázkompresszor és ventilátor; elszívó vagy visszavezetõ kürtõ beépített ventilátorral, szûrõvel is

8418

Hûtõgép, fagyasztógép és más hûtõ- vagy fagyasztókészülék, elektromos vagy más mûködésû is; hõszivattyú a 8415 vtsz. alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével

8443

Nyomdaipari gép, amely nyomólapok, nyomóhengerek és más, a 8442 vtsz. alá tartozó nyomóalkatrészek segítségével mûködik; más nyomtatók, másológépek és faxgépek, kombinálva is; ezek alkatrészei és tartozékai

8470

Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretû adatrögzítõ, elõhívó és megjelenítõ gép; könyvelõgép, postai bérmentesítõ gép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép

8471

Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses vagy optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történõ átírására és máshol nem említett gép ilyen adatok feldolgozásához

8472

Más irodai gép (pl. stencil- vagy más sokszorosítógép, címíró gép, automata bankjegykiadó gép, érmeválogató, érmeszámláló vagy érmecsomagoló gép, ceruzahegyezõ, lyukasztó- vagy fûzõgép)

8507

Elektromos akkumulátorok, beleértve ezek akár téglalap (beleértve a négyzet) alakú elválasztó elemeit is

8509

Elektromechanikus háztartási készülékek beépített elektromotorral, a 8508 vtsz. alá tartozó porszívók kivételével

8516

Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítõ és merülõforraló; helyiségek fûtésére szolgáló elektromos lég- és talajmelegítõ készülék; elektrotermikus fodrászati készülék (pl. hajszárító, sütõvas, sütõvasmelegítõ) és kézszárító készülék; villanyvasaló; más elektrotermikus háztartási készülék; elektromos fûtõellenállás a 8545 tsz. alá tartozó kivételével

8517

Távbeszélõ-készülékek, beleértve a mobiltelefon-hálózatokhoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való készülékeket; hang, képek vagy más adatok továbbítására vagy vételére szolgáló más készülékek, beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok (helyi- vagy nagy kiterjedésû hálózat) távközlési berendezéseit a 8443, 8525, 8527 vagy 8528 vtsz. alá tartozó, továbbításra vagy vételre szolgáló készülékek kivételével

8518

Mikrofon és tartószerkezete; hangszóró, dobozba szerelve is; fejhallgató és fülhallgató, mikrofonnal összeépítve is, valamint egy mikrofonból és egy vagy több hangszóróból álló egység; hangfrekvenciás elektromos erõsítõ; elektromos hangerõsítõ egység

19094

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/154. szám

8519

Hangfelvevõ- vagy hanglejátszó készülék

8523

Lemezek, szalagok, szilárd, állandó nem felejtõ tároló eszközök, „intelligens kártyák” és más adathordozók hang vagy más jel rögzítésére, rögzített is, beleértve a matricát és a mesterlemezt lemezek gyártásához, a 37. árucsoportba tartozó termékek kivételével

8525

Rádió- vagy televíziómûsor-adókészülék, -vevõkészülékkel vagy hangfelvevõ vagy -lejátszó készülékkel egybeépítve is; televíziós kamerák (felvevõk), digitális fényképezõgépek és videokamera-felvevõk

8527

Rádiómûsor-vevõkészülék, hangfelvevõ vagy -lejátszó készülékkel vagy órával kombinálva is, közös házban

8528

Monitorok és kivetítõk, beépített televízióvevõ-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádiómûsor-vevõkészüléket vagy hang- vagy képfelvevõ vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is

8529

Kizárólag vagy elsõsorban a 8525-8528 vtsz. alá tartozó készülékek alkatrészei

8531

Elektromosan mûködõ, akusztikus vagy vizuális jelzõberendezés (pl. csengõ, sziréna, jelzõtábla, betörést vagy tüzet jelzõ riasztókészülék) a 8512 vagy a 8530 vtsz. alá tartozó kivételével

8542

Elektronikus integrált áramkörök

9006

Fényképezõgép (a mozgófényképészeti kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 vtsz. alá tartozó kisülési csõ kivételével

9017

Rajzoló-, jelölõ- vagy matematikai számolómûszer és eszköz (pl. rajzológép, pantográf, szögmérõ, rajzolókészlet, logarléc, logartárcsa); ebbe az árucsoportba más vtsz. alá nem besorolható kézi hosszúságmérõ eszköz (pl. mérõrúd és -szalag, mikrométer, körzõ)

9401

Ülõbútor (a 9402 vtsz. alá tartozó kivételével), ággyá átalakítható ülõbútor is, és ezek részei

9403

Más bútor és részei

9405

Lámpa és világítófelszerelés, beleértve a keresõlámpát és spotlámpát is, és mindezek másutt nem említett alkatrésze; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, cégtáblák és hasonlók, állandó jellegû fényforrással szerelve, valamint mindezek másutt nem említett alkatrésze

9603

Seprû, kefe és ecset (gép, készülék- vagy jármûalkatrészt képezõ kefe is), kézi mûködtetésû, mechanikus padlóseprõ motor nélkül, nyeles felmosó-, mosogatóruha és tollseprû, kefe, seprû vagy ecset elõállításához elõkészített csomó és nyaláb; szobafestõ párna és henger, gumibetétes törlõ (a gumihengeres kivételével)

9608

Golyóstoll, filc- és más, szivacsvégû toll és jelzõ; töltõtoll, rajzolótoll és egyéb toll; másoló töltõtoll (átírótoll); töltõceruza vagy csúszóbetétes ceruza; tollszár, ceruzahosszabbító és hasonló; mindezek részei (beleértve a kupakot és a klipszet is), a 9609 vtsz. alá tartozó áru kivételével

9609

Ceruza (a 9608 vtsz. alá tartozó kivételével), rajzkréta, ceruzabél, pasztellkréta, rajzszén, író- és rajzkréta és szabókréta

9612

Írógép- és hasonló szalag, tintával vagy más anyaggal – lenyomat készítésére – átitatva, orsón vagy kazettában is; bélyegzõpárna, dobozzal is, átitatva vagy sem

9613

Öngyújtó és más gyújtó, mechanikus vagy elektromos is, és ezek alkatrésze, a tûzkõ és a kanóc kivételével

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19095

4. számú melléklet a 141/2008. (X. 30.) FVM rendelethez A 141/2008. (X. 30.) FVM rendelet alapján elszámolható, mûködéshez kötõdõ személyi jellegû kiadások a) A LEADER HACS vagy a HVK által alapított jogi személy alkalmazásában álló vagy tisztséget betöltõ személyek munkaszerzõdése, tiszteletdíja és megbízási szerzõdés alapján kifizetett bér és járulékai; b) munkaviszonyban álló személynek naptári évente fizetett, legfeljebb 2 havi munkabér összegének megfelelõ jutalom vagy annak idõarányos része; c) jogszabály alapján fizetett költségtérítések (munkába járás, napidíj, utazási költségtérítés) a jogszabályokban meghatározott adómentes összegig fizetett része; d) a munkáltató által a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként, költségtérítésként fizetett összeg jogszabály alapján adómentes része: – étkezési hozzájárulás, – önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, – magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés.

5. számú melléklet a 141/2008. (X. 30.) FVM rendelethez

Formanyomtatvány a tanulmányok és helyzetfeltáró elemzések IH általi jóváhagyásához

LEADER HACS neve: ...................................................................................................................................................... Képviseletre jogosult neve: ............................................................................................................................................... MVH regisztrációs szám: .................................................................................................................................................. Tanulmány címe: ............................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ Tanulmány alcíme: ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ Tanulmány szükségességének indoklása (max. 1000 karakter): ....................................................................................... ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ Tanulmány által érintett téma(k): ...................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................

19096

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/154. szám

A téma(k) Helyi Vidékfejlesztési Stratégiához való kapcsolódása (max. 1000 karakter): ............................................... ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ Tanulmány/helyzetfeltáró elemzés tartalomjegyzések (legalább cím és alfejezet címek megjelölésével), az egyes fejezetek terjedelmének meghatározásával (min. és max. meghatározással): ............................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ A tanulmány társadalmasításának, elfogadtatásának módja és mikéntje (max. 1000 karakter): ...................................... ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ A tanulmány elkészítésével megbízni kívánt szervezet/személy adatai: Szervezet/személy neve: ................................................................................................................................................... Szervezet formája: ............................................................................................................................................................. Szervezet/személy elérhetõsége (postacím, és email): ...................................................................................................... Kapcsolattartó adatai:.......................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ A tanulmány elkészítésével megbízni kívánt szervezet/személy releváns szakmai tapasztalata (max. 1000 karakter): ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ Referencialista: ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................

……………………………….., 200…………..

.............................................................................. képviseletre jogosult aláírása

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19097

6. számú melléklet a 141/2008. (X. 30.) FVM rendelethez Formanyomtatvány a nettó 500 000 Ft/db összegû vagy a feletti nagy értékû tárgyi eszközök beszerzése érdekében szükséges IH általi jóváhagyáshoz LEADER HACS neve: ...................................................................................................................................................... Képviseletre jogosult neve: ............................................................................................................................................... MVH regisztrációs szám: .................................................................................................................................................. Beszerezni kívánt eszköz fajtája, típusa, rövid leírása: ..................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ Beszerzés összege: ............................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ Beszerezni kívánt eszközzel történõ feladat ellátás: ......................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................ LEADER HACS által fenntartott iroda jelenlegi technikai felszereltsége: ...................................................................... ............................................................................................................................................................................................ ............................................................................................................................................................................................

……………………………….., 200…………..

.............................................................................. képviseletre jogosult aláírása

19098

MAGYAR KÖZLÖNY

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 29/2008. (X. 30.) KHEM rendelete a Magyar Köztársaság légterében és repülõterein történõ repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet módosításáról A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A Magyar Köztársaság légterében és repülõterein történõ repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 3. §-sal egészül ki: „3. § Ez a rendelet a levegõ-föld beszédüzemû kommunikáció csatornatávolságára vonatkozó követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történõ megállapításáról szóló, 2007. október 26-ai 1265/2007/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

2. § Hatályát veszti az R. melléklet 4.4.2. pontja.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

4. § Ez a rendelet a levegõ-föld beszédüzemû kommunikáció csatornatávolságára vonatkozó követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történõ megállapításáról szóló, 2007. október 26-ai 1265/2007/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Dr. Szabó Pál s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

2008/154. szám

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 22/2008. (X. 30.) NFGM rendelete a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában és a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény 53. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el: 1. § A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, e rendelet által szabályozott támogatások a 4–17. § alapján nyújthatóak. Az egyéb, e rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra a 4–6. § alkalmazandó.”

2. § Az R. 4. § (1) bekezdése a következõ s) ponttal egészül ki: [A GOP, a GVOP 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés prioritásának és a KMOP Tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése címû prioritásának forrásai az alábbi jogcímeken használhatók fel:] „s) Befektetés-ösztönzési és piacfejlesztési tanácsadás, szolgáltatás.”

3. § Az R. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „7. § A 4. § (1) bekezdésében megjelölt jogcímek alapján a következõ típusú támogatás nyújtható:

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a) a 4. § (1) bekezdés c)–f), j), n), q)–s) pontja alapján csekély összegû támogatás nyújtható, amelyekre a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, valamint a 15. §-ban foglaltak az irányadók, b) a 4. § (1) bekezdés a)–b), e), g)–i), k), r) pontjában megjelölt jogcímek alapján regionális beruházási támogatás (a továbbiakban: beruházási támogatás) nyújtható, amelyre a 10–14. §-ban, a Korm. rendeletben, valamint a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók, c) a 4. § (1) bekezdés l)–m) pontjában megjelölt jogcímek alapján képzési célú támogatás is nyújtható, amelyekre az EK-szerzõdés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendeletben, valamint a 15–16. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók, d) a 4. § (1) bekezdés o), p) és s) pontjában meghatározott jogcímen nyújtott támogatás a kis- és középvállalkozások támogatásának minõsül, arra az EK-szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történõ alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 70/2001/EK bizottsági rendelet) foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, e) a 4. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott jogcímen kockázati tõkejuttatás nyújtható a kis- és középvállalkozásokba történõ kockázatitõke-befektetések elõmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján.”

4. § Az R. 11. § (14) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(14) A 4. § (1) bekezdés o)–p) és s) pontja alapján nyújtott támogatások a 70/2001/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó tanácsadáshoz kapcsolódó támogatásnak minõsülnek. E támogatási program keretében kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tanácsadáshoz kapcsolódó támogatást kizárólag a 70/2001/EK bizottsági rendelet szabályai alapján, az elszámolható költségek 50%-áig lehet odaítélni.”

5. § Az R. 17. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejûleg az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:

19099

„(4) A 4. § (1) bekezdés q) pontja szerinti jogcímen támogatás a támogatási program Európai Bizottság általi elõzetes jóváhagyását követõen nyújtható, melynek naptári napját a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter – annak ismertté válását követõen – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. Csak a támogatási program Európai Bizottság általi elõzetes jóváhagyását követõen kerülhet sor a közvetítõi szerzõdések megkötésére, illetve a pénzügyi közvetítõk kiválasztására vonatkozó pályázati felhívások meghirdetésére.”

6. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. (2) Az R. 6. §-ában a „4. §-ban meghatározott jogcímek” szövegrész helyébe a „4. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímek” szöveg lép. Bajnai Gordon s. k., nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

Az önkormányzati miniszter 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelete a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tûzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeirõl és szakmai képzéseirõl A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének 4. pontjában, a polgári védelemrõl szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-ának (7) bekezdésében és a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény 53. §-ának c) pontjában, valamint az e rendelet 8. §-ának (1) bekezdése, a 2. melléklete és a 7. mellékletének 1.1. pontja tekintetében a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az önkormányzati minisztérium feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben – a következõket rendelem el:

19100

MAGYAR KÖZLÖNY A rendelet hatálya 1. §

E rendelet hatálya kiterjed: a) a katasztrófavédelem hivatásos szervei tagjaira, b) a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok tagjaira, c) az önkéntes tûzoltóságok tagjaira, d) a létesítményi tûzoltóságok tagjaira, e) a katasztrófavédelmi, tûzvédelmi és polgári védelmi képzés irányítását és felügyeletét ellátó központi közigazgatási szervek és ezirányú tevékenységet végzõ szervezeti egységeik munkatársaira, f) a tûzoltó egyesületek tûzoltási és mûszaki mentési feladatot végzõ tagjaira, g) a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknél, a jogi személyeknél, a jogi és természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteinél (a továbbiakban: gazdálkodó szervezetek), a katasztrófavédelem, a polgári védelem és a tûzvédelem szakágazatokban, illetve a tûzvédelmi szolgáltatás területén foglalkoztatottakra, h) a tûzvédelmi szakértõkre, i) a katasztrófa- és tûzvédelmi szakmai képesítést nyújtó képzést folytató oktatási intézmények, valamint a szakmai oktatást (képzést, vizsgáztatást, illetve azok szakmai felügyeletét) végzõ személyekre.

Értelmezõ rendelkezések

2008/154. szám

d) tûzvédelmi szolgáltatás: a gazdálkodó szervezetek tûzvédelmi viszonyainak tervezésére, szervezésére, szabályozására, valamint ellenõrzésére irányuló tevékenység; e) nem szakmai szolgálati beosztások: a szervezet mûködését szolgáló, a katasztrófavédelmi szervek szakmai szolgálati beosztásai között (hatósági, veszélyhelyzetkezelési, mentési, képzési, kiképzési, továbbképzési, szakmai ellenõri, ügyeleti szakterületeken beosztást betöltõk, valamint az igazgatói, igazgatóhelyettesi, kirendeltség-vezetõi, irodavezetõi beosztások), és a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok szakmai szolgálati beosztásai között (tûzmegelõzési, tûzvizsgálati, tûzoltási és mûszaki mentési, képzési, kiképzési, továbbképzési szakmai ellenõri, ügyeleti szakmai területek munkakörei, továbbá a tûzoltó-parancsnoki és parancsnok-helyettesi beosztás) nem szereplõ beosztások.

A hivatásos állományúak szakmai képesítési követelményei 3. § (1) A képesítési követelmény teljesítése szempontjából elfogadott szakmai képzési formákat az 1. melléklet 1., 2., 4. pontjai, valamint a 2. melléklet tartalmazzák. (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, valamint a hivatásos önkormányzati tûzoltóságoknál foglalkoztatottak, az 1. melléklet 1., valamint 2. pontjában felsoroltakon túl elismert szakmai képesítéseit a 3. melléklet tartalmazza.

2. § E rendelet alkalmazásában a) tûzoltó alaptanfolyam: a tûzoltó egyesületek tûzoltási és mûszaki mentési feladatokat ellátó, valamint az önkéntes és létesítményi tûzoltók alapfokú felkészítésére szervezett, legalább 40 órás tanfolyam; b) tûzoltó (tiszti) alapismereti tanfolyam: a katasztrófavédelmi, tûzvédelmi és polgári védelmi képzés irányítását és felügyeletét ellátó minisztériumi hivatali szervezetnél, a felügyelet ellátására kijelölt költségvetési szervnél, az oktatást folytató intézményeknél, valamint a hivatásos önkormányzati tûzoltóságoknál nem szakmai szolgálati beosztásban foglalkoztatottak felkészítésére szervezett tanfolyam; c) katasztrófavédelmi alapismereti tanfolyam: a katasztrófavédelmi, tûzvédelmi és polgári védelmi képzés irányítását és felügyeletét ellátó minisztériumi hivatali szervezetnél, a felügyelet ellátására kijelölt költségvetési szervnél, az oktatást folytató intézményeknél, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél nem szakmai szolgálati beosztásban foglalkoztatottak felkészítésére szervezett tanfolyam;

Az önkéntes és létesítményi tûzoltóságok, valamint a tûzoltó egyesületek tûzoltási és mûszaki mentési feladatokat ellátó tagjainak szakmai képesítési követelményei 4. § (1) Az önkéntes és a létesítményi tûzoltóságok parancsnokainak, valamint ezen szervezetek tûzoltás, mûszaki mentés vezetésére jogosult tagjainak legalább az 1. melléklet 3. pontja szerinti középszintû szakmai képesítéssel kell rendelkezniük. (2) Az önkéntes, és létesítményi tûzoltóságok (1) pontban nem érintett beosztásaiban lévõ, valamint a tûzoltó egyesületek tûzoltási és mûszaki mentési feladatokat ellátó tagjainak képesítési követelményét a 4. melléklet tartalmazza. (3) Az önkéntes, és létesítményi tûzoltóságok mûszaki eszközeinek, és felszereléseinek kezelését szolgáló képzések köre megegyezik a hivatásos önkormányzati tûzoltók részére elõírt képzésekével.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(4) Az önkéntes, és létesítményi tûzoltóságok fõfoglalkozású beosztott tûzoltóinak legalább az 1. melléklet 3.1. pontja szerinti tûzoltó szakképzettséggel kell rendelkezni.

A gazdálkodó szervezeteknél a katasztrófavédelem, a polgári védelem szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelménye 5. § (1) Ügyintézõi munkakörben legalább alapszintû, vezetõi munkakörben foglalkoztatott személynek felsõszintû katasztrófavédelmi szakképesítéssel kell rendelkeznie. (2) E rendelet 1. melléklete 5. pontjában felsoroltakon túl elfogadott szakmai képesítéseiket a 5. melléklet tartalmazza.

A gazdálkodó szervezeteknél a tûzvédelmi szakágazatban, illetve a tûzvédelmi szolgáltatás területén foglalkoztatottak, valamint a tûzvédelmi szakértõk szakmai képesítési követelménye 6. § (1) Legalább középszintû tûzvédelmi szakképesítéssel rendelkezõ személy láthat el önállóan tûzvédelmi feladatokat: a) olyan „A”–,,B” tûzveszélyességi osztályba sorolt létesítményben, ahol az egyidejûleg munkát végzõ személyek száma a 100 fõt nem haladja meg, b) ,,C” tûzveszélyességi osztályba sorolt létesítményben, a (2) bekezdésben felsoroltak kivételével. (2) Felsõszintû tûzvédelmi szakképesítéssel rendelkezõ személy láthat el önállóan tûzvédelmi feladatokat, ahol: a) fõfoglalkozású létesítményi tûzoltóság mûködik, b) olyan „A”–,,B” tûzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezet, helyiség található, amelyben egyidejûleg 50 fõnél több személy végez munkát, c) olyan „A”–,,B” tûzveszélyességi osztályba sorolt tûzszakasz található, amelyben egyidejûleg 100 fõnél több személy végez munkát, d) olyan kifejezetten mozgásukban, vagy cselekvõképességükben korlátozott személyek tartózkodására szolgáló tûzszakasz található, amelynek befogadóképessége a 100 fõt meghaladja, e) a „C” tûzveszélyességi osztályba sorolt létesítményben egyidejûleg 200 fõnél több személy végez munkát. (3) Amennyiben a létesítményben a tûzvédelem biztosítása szolgáltatás igénybevételével történik, a szolgáltatást végzõnek legalább az (1), illetve a (2) bekez-

19101

désben meghatározott tûzvédelmi képesítéssel kell rendelkeznie. (4) A gazdálkodó szervezeteknél tûzvédelmi munkakört ellátók és a tûzvédelmi szolgáltatást végzõk, továbbá a tûzvédelmi szakértõk az 1. melléklet 6. pontjában felsoroltakon túl elismert szakmai képesítéseit az 5. melléklet tartalmazza.

Egyes képzési formák szervezése és a beiskolázás szabályai 7. § (1) A katasztrófavédelmi, tûzvédelmi, valamint polgári védelmi szakképesítések képzési programjait a vonatkozó jogszabályi elõírások szerint akkreditáltatni kell. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központban (a továbbiakban: KOK) folyó szakképzések, szakmai képzések képzési programját a KOK készíti el. (2) A szakképzést végzõ szerveknek rendelkezniük kell a képzési programban meghatározottak végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek hiányában képzés nem indítható. A feltételek meglétét, a szervezést és vizsgáztatást az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: OKF) ellenõrzi. Képzés csak a felnõttképzésre vonatkozó jogszabályok szerint folytatható. (3) A tûzoltó alaptanfolyamot a katasztrófavédelmi igazgatóságok, a Fõvárosi Tûzoltó Parancsnokság (a továbbiakban: FTP) szervezik, valamint adják ki a bizonyítványt. (4) A tûzoltó (tiszti) alapismereti tanfolyamot, valamint a katasztrófavédelmi alapismereti tanfolyamot a KOK szervezi és adja ki a bizonyítványt.

8. § (1) Mûszaki szaktanfolyam – mint belsõ szakmai képzés – a 7. mellékletben foglalt besorolás szerint szervezhetõ. A mûszaki szaktanfolyamok képzési programjait a KOK készíti el, és azt az OKF fõigazgatója hagyja jóvá. (2) Tûzoltótechnika-kezelõi tanfolyamra – mint belsõ szakmai képzésre – a tûzoltóság, a tûzoltó egyesület és a katasztrófavédelmi szervek azon tagjai jelentkezhetnek, akik legalább az 1. mellékletben meghatározott alapfokú tûzoltói szakmai végzettséggel rendelkeznek, és az elõírt elõzetes orvosi vizsgálaton megfelelnek. Vizsgára az bocsátható, aki az adott géptípusra vonatkozó, a 2. mellékletben található mûszaki szaktanfolyamo(ka)t elvégezte, továbbá az elõírt gépkezelési gyakorlatot megszerezte.

19102

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A 8. melléklet szerinti tûzoltó technika kezelõi igazolvány kiadására, nyilvántartására (másodlatok kiadására), valamint az abba történõ bejegyzésre a KOK jogosult. (4) A 2. melléklet 2. pontjában szereplõ szaktanfolyamok, – mint belsõ szakmai képzések – indításában, illetve annak engedélyezésében – a beérkezõ képzési létszámigények, valamint a gazdaságossági számítások alapján – a KOK igazgatója dönt. A KOK végzi a kihelyezett képzés ellenõrzését és a vizsgáztatást. (5) A képzéshez szükséges gépeket, gépjármûveket és gépi berendezéseket – amennyiben a tanfolyamszervezõ azzal nem rendelkezik – a képzési szolgáltatást igénybevevõ szerv biztosítja.

9. § A KOK az igényeknek megfelelõen, az OKF jóváhagyását követõen, minden év március 31-éig hirdeti meg a következõ tanévben indítandó képzési formákat és a jelentkezés feltételeit.

10. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél és a hivatásos önkormányzati tûzoltóságokon rendszeresített fõiskolai vagy egyetemi végzettséget igénylõ beosztásokat, munkaköröket betöltõk kötelesek kreditértékkel bíró továbbképzéseken részt venni. (2) A kreditérték jelen rendelet értelmezésében a továbbképzés szakmai tartalma, valamint idõtartama alapján számított pontértéket jelöl. A továbbképzések tárgyát és idejét – azok kreditértékének meghatározásával – évente két alkalommal az OKF fõigazgatója adja ki. (3) A központilag kiadott témákon kívül lehetõség van egyéb szakmai továbbképzések, gyakorlatok, szakvizsgák elismertetésére is, amennyiben annak elvégzésérõl a szervezõk tanúsítványt vagy bizonyítványt adnak ki. Ezeket a továbbképzéseket – a téma és idõtartam megjelölésével – elõzetesen kreditbe kell soroltatni az OKF útján. (4) A képzések kreditértékét külön meg kell határozni, a képzésen, továbbképzésen részt vevõkre, az elõadókra és vizsgáztatókra is. (5) Az elõírt 120 kreditpontot 5 év alatt kell megszerezni, és a teljesítményértékelés alkalmával kell ellenõrizni. Egy év alatt az 5 évre elõírt teljes kreditpont értéknek maximum az 50%-a szerezhetõ meg. (6) A tûz-, katasztrófa- és polgári védelmi szakmai területen szerzett tudományos fokozattal rendelkezõk mentesülnek a kreditpont szerzési kötelezettség alól.

2008/154. szám

(7) A kreditpont megszerzésének idõtartamába nem számít bele a szülési szabadságon, illetmény nélküli szabadságon vagy tartós betegállományban töltött idõszak, valamint az az idõszak, amely alatt az érintett gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül. (8) A tûzoltóságok készenléti szolgálatot ellátó állományának továbbképzésérõl az állományilletékes parancsnok, az önkéntes és létesítményi tûzoltóság tagjainak továbbképzésérõl a tûzoltóparancsnok gondoskodik. A továbbképzések tartalmára vonatkozó szempontokat és elveket a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és az FTP javaslatainak figyelembevételével az OKF adja ki. A megadott szempontok alapján a következõ évre az elõzõ év december 15-éig képzési tervet kell készíteni, amelyet a szakmai felügyeletet ellátó szervezet hagy jóvá. (9) Az OKF a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, a Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, valamint az FTP, a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tûzoltóságok parancsnokai és szakterületi vezetõi részére évente szükség szerint, de legalább két alkalommal kötelezõ továbbképzést vagy szakmai tájékoztatót szervez. (10) Az OKF, valamint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok a szakmai feladatok egységes értelmezése érdekében a szakmai felügyeletük alá tartozó szervezetek szakterületi vezetõi részére évente szükség szerint, de legalább két alkalommal kötelezõ szakmai tájékoztatót szerveznek.

A hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a tûzoltóságok gépjármûvezetõinek képzése 11. § (1) A katasztrófavédelmi szerveknél és a tûzoltóságoknál foglalkoztatott fõfoglalkozású gépjármûvezetõknek, illetve azoknak, akiket feladataik ellátása mellett a parancsnok szolgálati gépjármû vezetésére jogosít fel (a továbbiakban: gépjármûvezetõ) elméleti és gyakorlati képzésen kell részt venniük. (2) A gépjármûvezetõk képzési kategóriáit, a képzésben való részvétel feltételeit, valamint a képzési követelményeket a 9. melléklet tartalmazza.

12. § (1) A megkülönböztetõ jelzést használó jármûvek vezetõinek pszichológiai alkalmasságát az OKF által mûködtetett pszichológiai alkalmasság-vizsgálóhely állapítja meg.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A szolgálati gépjármûvek vezetõinek alapszintû képzését és vizsgáztatását olyan személy végezheti, aki az erre jogosító képzésen és idõszakos továbbképzésen részt vett és a követelményeknek megfelelt. (3) A sikeres vizsgáról szóló igazolást a képzést folytató szerv adja ki. (4) A képzés költsége a gépjármûvezetõ szolgálati helye szerinti szervet terheli.

19103

tasztrófavédelmi szerveknél, a tûzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeirõl, képzési rendszerérõl szóló 32/2002. (XII. 12.) BM rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alapján engedélyezett, feltéve, ha a munkaköre, munkahelyének alaptevékenysége vagy katasztrófa veszélyeztetettsége nem változik. Dr. Gyenesei István s. k., önkormányzati miniszter

Vegyes és záró rendelkezések 13. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a hivatásos tûzoltóság tagjai, valamint az önkéntes tûzoltóság tisztségviselõi a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által rendeletben elõírt képesítés – KOK-ban történõ – megszerzése során tandíjmentességet élveznek. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak részére a KOK-ban folyó képzéssel kapcsolatos egyéb költségekhez szükséges források fedezete (tanintézeti szállás, tankönyvek, jegyzetek kölcsönzése, orvosi ellátás, valamint a bizonyítványok, nyomtatványok és nyilvántartások) a KOK költségvetésében kerül biztosításra.

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tûzoltóságoknál, valamint az ezirányú szakágazatban foglalkoztatottak képesítési követelményeirõl és képzési rendszerérõl szóló 32/2002. (XII. 12.) BM rendelet. (3) A rendelet hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése elõtt megkezdett képzéseket. (4) Alapfokú tûzvédelmi szakképesítéssel rendelkezõ személy e rendelet hatálybalépése után legfeljebb 3 évig láthatja el azokat a tûzvédelmi feladatokat, amelyeket a tûzoltók és a tûzvédelmi szervezetek tagjainak képesítési követelményeirõl, képzési rendszerérõl szóló 57/1997. (X. 21.) BM rendelet 7. § (1) bekezdése engedélyezett, feltéve, ha munkaköre, munkahelyének alaptevékenysége vagy tûzveszélyességi osztályba sorolása nem változik meg. (5) Közép- vagy felsõszintû képzettséget igénylõ beosztást betöltõ, de alapszintû katasztrófavédelmi elõadói végzettséggel rendelkezõ személy e rendelet hatálybalépése után legfeljebb 3 évig láthatja el azokat a katasztrófa- és polgári védelmi feladatokat, amelyeket a hivatásos ka-

1. melléklet a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelethez Szakmai képesítések szintjei a képzési formák alapján, az alkalmazó szervek, illetve munkakörök szerint 1. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó katasztrófavédelmi szerveknél 1.1. Hivatásos állomány részére 1.1.1. Alapszintû: – katasztrófavédelmi alapismereti tanfolyam. 1.1.2. Középszintû: – polgári védelmi elõadó szakképzés, – katasztrófa- és polgári védelmi fõelõadó (ráépülõ) szakképzés. 1.1.3. Felsõszintû: – építõmérnöki szak, tûz- és katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – építészmérnöki szak, tûz- és katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – rendészeti igazgatás szak, katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – rendészeti igazgatási szak, tûzvédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – védelmi igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, mûszaki, katasztrófavédelmi és közlekedési szakirány (katasztrófavédelmi specializáció) BSc (fõiskolai szintû), – védelmi igazgatási alapképzési szak, tûzvédelmi és tûzoltó szakirány BSc (fõiskolai szintû), – had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, tûzvédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – védelmi igazgatási mesterképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány MSc (egyetemi szintû), – katasztrófavédelmi mérnöki mesterképzési szak, mûszaki és mentésszervezõi szakirány, mûszaki és technikai szakirány MSc (egyetemi szintû), – rendészeti szervezõ szakképzés, katasztrófa- és polgári védelmi szervezõ elágazás.

19104

MAGYAR KÖZLÖNY

1.2. Köztisztviselõi, valamint közalkalmazotti állomány részére: munkáltatói igény esetén – az érintett beleegyezésével – az elõzõ képzési formák bármelyike. 1.3. A katasztrófavédelmi szerveknél tûzvédelmi képesítést igénylõ beosztásokban elfogadott képzési formákat és végzettségeket a 2. pont tartalmazza. 1.4. A nem szakmai szolgálati beosztások esetében (a beosztásnak megfelelõ állami képesítés megléte esetén) a minimálisan elfogadott szakmai képzési formákat és szaktanfolyamokat az 1.1.1. pont tartalmazza. 2. Hivatásos önkormányzati tûzoltóságoknál 2.1. Hivatásos állomány részére 2.1.1. Alapszintû: – tûzoltó szakképzés. 2.1.2. Középszintû: – tûzoltó technikus szakképzés (ráépülés). 2.1.3. Felsõszintû: – építõmérnöki szak, tûz- és katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – építészmérnöki szak, tûz- és katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – építéstudományi kar, tûzvédelmi szakmérnök szakképesítés (legalább középfokú, tûzoltás vezetésére jogosító képesítés elõzetes megléte esetén), – védelmi igazgatási alapképzési szak, tûzvédelmi és tûzoltó szakirány BSc (fõiskolai szintû), – had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, tûzvédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – rendészeti igazgatás szak, katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû) (a 2006–2009 között beiskolázottak részére), – rendészeti igazgatási szak tûzvédelmi szakirány, – rendészeti szervezõ szakképzés, tûzoltó szervezõ elágazás, – tûzoltó (tiszti) alapismereti tanfolyam (nem szakmai beosztás, és az állam által elismert felsõfokú végzettség megléte esetén). 2.2. Köztisztviselõi, valamint a közalkalmazotti állomány részére: munkáltatói igény esetén – az érintett beleegyezésével – az elõzõ képzési formák bármelyike. 3. Önkéntes tûzoltóságoknál, létesítményi tûzoltóságoknál, tûzoltó egyesületeknél 3.1. Alapszintû: – tûzoltó alaptanfolyam, – tûzoltó szakképzés. 3.2. Középszintû: – önkéntes és létesítményi tûzoltó parancsnoki képzés (tanfolyami képzési forma, szervezõ a KOK, igény esetén kihelyezett formában is lebonyolítható), – tûzoltó technikus szakképzés (ráépülés).

2008/154. szám

3.3. Felsõszintû: – építõmérnöki szak, tûz- és katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – építészmérnöki szak, tûz- és katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – építéstudományi kar, tûzvédelmi szakmérnök szakképesítés, – védelmi igazgatási alapképzési szak, tûzvédelmi és tûzoltó szakirány BSc (fõiskolai szintû), – had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, tûzvédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – rendészeti igazgatás szak, katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – rendészeti szervezõ szakképzés, tûzoltó szervezõ elágazás. 4. A katasztrófavédelmi, tûz- és polgári védelmi képzés irányítását és felügyeletét ellátó központi közigazgatási szerveknél és ez irányú tevékenységet végzõ szervezeti egységeinél, valamint az oktatást folytató intézményeknél 4.1. Hivatásos állomány részére 4.1.1. Alapszintû: – tûzoltó alaptanfolyam, – katasztrófavédelmi alapismereti tanfolyam, – tûzoltó szakképzés. 4.1.2. Középszintû: – tûzoltó technikus szakképzés (ráépülés). 4.1.3. Felsõszintû: – építõmérnöki szak, tûz- és katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – építészmérnöki szak, tûz- és katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – építéstudományi kar, tûzvédelmi szakmérnök szakképesítés, – rendészeti igazgatás szak, katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – védelmi igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, mûszaki, katasztrófavédelmi és közlekedési szakirány (katasztrófavédelmi specializáció) BSc (fõiskolai szintû), – védelmi igazgatási alapképzési szak, tûzvédelmi és tûzoltó szakirány BSc (fõiskolai szintû), – had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, tûzvédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – védelmi igazgatási mesterképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány MSc (egyetemi szintû), – katasztrófavédelmi mérnöki mesterképzési szak, mûszaki és mentésszervezõi szakirány, mûszaki és technikai szakirány MSc (egyetemi szintû), – rendészeti szervezõ szakképzés, katasztrófa- és polgári védelmi szervezõ elágazás, – rendészeti szervezõ szakképzés, tûzoltó szervezõ elágazás.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

5. A gazdálkodó szervezeteknél a katasztrófavédelem, a polgári védelem szakágazat területén foglalkoztatottak esetében 5.1. Középszintû: – polgári védelmi elõadó szakképzés. 5.2. Felsõszintû: – építõmérnöki szak, tûz- és katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – építészmérnöki szak, tûz- és katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – építéstudományi kar, tûzvédelmi szakmérnök szakképesítés, – katasztrófavédelmi és polgári védelmi fõelõadó szakképzés (ráépülés), – rendészeti igazgatás szak, katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – védelmi igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, mûszaki, katasztrófavédelmi és közlekedési szakirány (katasztrófavédelmi specializáció) BSc (fõiskolai szintû), – védelmi igazgatási mesterképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány MSc (egyetemi szintû), – katasztrófavédelmi mérnöki mesterképzési szak, mûszaki és mentésszervezõi szakirány, mûszaki és technikai szakirány MSc (egyetemi szintû), – rendészeti szervezõ szakképzés, katasztrófa- és polgári védelmi szervezõ elágazás. 6. A gazdálkodó szervezeteknél a tûzvédelmi munkakört ellátók és tûzvédelmi szolgáltatást végzõk részére 6.1. Középszintû: – tûzvédelmi elõadó szakképzés. 6.2. Felsõszintû: – építõmérnöki szak, tûz- és katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – építészmérnöki szak, tûz- és katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – építéstudományi kar, tûzvédelmi szakmérnök szakképesítés, – tûzvédelmi fõelõadó szakképzés (ráépülés), – védelmi igazgatási alapképzési szak, tûzvédelmi és tûzoltó szakirány BSc (fõiskolai szintû), – had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, tûzvédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – rendészeti igazgatási szak, katasztrófavédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – rendészeti igazgatási szak, tûzvédelmi szakirány BSc (fõiskolai szintû), – rendészeti szervezõ szakképzés, tûzoltó szervezõ elágazás.

19105

2. melléklet a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelethez Mûszaki és egyéb tûzoltó, valamint katasztrófavédelmi belsõ szakmai képzések 1. A KOK-ban lebonyolításra kerülõ mûszaki szaktanfolyamok: – tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyam, – emelõkosaras tûzoltó gépjármû kezelõi szaktanfolyam, – létrás tûzoltó gépjármû kezelõi szaktanfolyam, – tûzoltódaru-kezelõi szaktanfolyam, – cserefelépítmény-hordozó jármûvek kezelõi szaktanfolyam, – mûszaki mentõ gépjármû kezelõi szaktanfolyam, – vegyi balesetelhárító gépjármû kezelõi szaktanfolyam, – légzésvédõ készülék-palack töltõ kompresszor kezelõi szaktanfolyam, – áramfejlesztõ kezelõi szaktanfolyam. 2. A katasztrófavédelmi igazgatóságok felügyeletével kihelyezett formában is lebonyolítható, tûzoltótechnikakezelõi alaptanfolyamhoz nem kötött mûszaki szaktanfolyamok: – gépjármûfecskendõ kezelõi szaktanfolyam, – habbal oltó gépjármû kezelõi szaktanfolyam, – porral oltó gépjármû kezelõi szaktanfolyam, – mûszaki mentés gépeinek kezelõi szaktanfolyama, – vegyi balesetelhárító gépek kezelõi szaktanfolyama, – folyadék szállítására használható (szivattyúval ellátott) egyéb gépek kezelõi szaktanfolyama, – kismotorfecskendõ és átemelõ szivattyú kezelõi szaktanfolyam. 3. A KOK által szervezhetõ továbbképzõ tanfolyamok: – tûzoltás-vezetési és szolgálati továbbképzõ szaktanfolyam, – tûzvizsgálói továbbképzõ tanfolyam, – irodai szoftverek továbbképzõ szaktanfolyam, – speciális szakmai szoftverek továbbképzõ szaktanfolyam, – veszélyhelyzeti felderítõ csoport (VFCS) továbbképzõ tanfolyam, – polgári védelmi szakmai továbbképzõ tanfolyam, – Egységes Digitális Rádiórendszer továbbképzõ tanfolyam, – hírközpont kezelõi továbbképzõ tanfolyam, – tûzoltó szakmai továbbképzõ tanfolyam. 4. A katasztrófavédelmi, tûzvédelmi és polgári védelmi képzési rendszer OKJ-ban nem szereplõ, belsõ szakmai képzéseinek oktatásigazgatási adatai:

19106

MAGYAR KÖZLÖNY

4.1. Közös szabályok az 1. és 2. pontban szereplõ mûszaki szaktanfolyamokra vonatkozóan: 4.1.1. A tûzoltótechnika-kezelõi vizsga szabályai 4.1.1.1. A KOK a tûzoltótechnika-kezelõi tanfolyamokat (mûszaki szaktanfolyamokat) követõen az alábbi csoportosítás szerint szervezi és hajtja végre a vizsgáztatást: – tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyami vizsga, – tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyamhoz kötött géptípus vizsga, – tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyamhoz nem kötött géptípus vizsga. 4.1.1.2. Tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyami vizsga A vizsga részei: – írásbeli (az alaptantárgyak – tananyag egységek – elméleti ismereteibõl), – szóbeli (az alaptantárgyak – tananyag egységek – elméleti ismereteibõl). 4.1.1.3. Kiegészítõ géptípus vizsga tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyamhoz kötött gépcsaládok és géptípusok esetén A vizsga részei: – írásbeli (géptípusnak megfelelõ képzési program szerint), – szóbeli (a géptípusra vonatkozó szerkezettani, munkavédelmi és biztonságtechnikai ismeretekbõl), – gyakorlati (gépkezelés). Sikertelen írásbeli vizsgarészt követõen a vizsga nem folytatható. 4.1.1.4. Géptípus vizsga tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyamhoz nem kötött gépcsaládok és géptípusok esetén A vizsga részei: – írásbeli (géptípusnak megfelelõ képzési program szerint), – szóbeli (a géptípusra vonatkozó szerkezettani, munkavédelmi és biztonságtechnikai ismeretekbõl), – gyakorlati (gépkezelés). Sikertelen írásbeli vizsgarészt követõen a vizsga nem folytatható. 4.1.1.5. A vizsgára bocsátás feltételei 4.1.1.5.1. Tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyam esetén: – a tanfolyamon való részvétel, – a hiányzás nem haladja meg képzési programban meghatározott órakeretet 4.1.1.5.2. Tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyamhoz kötött gépcsaládok és géptípusok esetén: – a tanfolyamon való részvétel, – a géptípusra vonatkozó gyakorlati idõ teljesítése (vizsgára jelentkezéskor az igazolást kötelezõ leadni), – a vizsgára jelentkezõnek rendelkezni kell a 2002. december 31-ig megszerzett, az 57/1997. (X. 21.) BM rendelet elõírásainak megfelelõ nehézgépkezelõi szakképesítés-

2008/154. szám

sel (bizonyítvány) és nehézgépkezelõ jogosítvánnyal, vagy a 2003. január 1-jét követõen megszerzett tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyami végzettséggel, – a hiányzás nem haladja meg képzési programban meghatározott órakeretet. 4.1.1.5.3. Tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyamhoz nem kötött gépcsaládok és géptípusok esetén: – a tanfolyamon való részvétel, – a géptípusra vonatkozó gyakorlati idõ teljesítése (vizsgára jelentkezéskor az igazolást kötelezõ leadni), – a hiányzás nem haladja meg képzési programban meghatározott órakeretet. 4.1.1.6. A vizsgáztatás rendje – A tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyami vizsga a tanintézetben vizsgabizottság elõtt történik. – A vizsgabizottság 3 fõbõl, 1 elnökbõl és 2 tagból áll. – Az elnököt az OKF, 1 tagot a HÖTOSZ (Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok Országos Szövetsége) és 1 tagot a KOK jelöl ki. – A vizsgabizottság elnökének és tagjainak az állam által elismert felsõfokú végzettséggel és felsõszintû szakmai képzettséggel kell rendelkeznie. – A tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyamhoz kötött kiegészítõ géptípus vizsgájának lebonyolítása a KOK-ban történik. – A tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyamhoz nem kötött géptípus vizsgára elõzetes egyeztetés alapján, a tanfolyam helyszínén is sor kerülhet. – A géptípus vizsgáztatást a KOK végzi, ahol a vizsgabizottság elnökét a KOK igazgatója bízza meg. – A vizsgabizottság elnökének az állam által elismert felsõfokú végzettséggel és felsõszintû szakmai képzettséggel kell rendelkeznie. 4.1.1.7. A vizsga értékelése – Az írásbeli vizsga megfelelt, ha a vizsgázó az összpontszám 50% + 1 pontot elér. A megállapított ponthatárok alapján érdemjegyet kell adni. – A szóbeli és a gyakorlati vizsgán a vizsgázó teljesítményét tantárgyanként és géptípusonként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni. A tananyag ismeretének értékelése öt fokozatú lehet: – jeles (5), – jó (4), – közepes (3), – elégséges (2), – elégtelen (1). A különbözõ vizsgarészek érdemjegyeinek számtani átlaga alapján, az alábbi kerekítési szabályok alkalmazásával kell meghatározni a vizsgaeredmény minõsítését: – 2,00–2,50 között 2 elégséges, – 2,51–3,50 között 3 közepes, – 3,51–4,50 között 4 jó, – 4,51–5 között 5 jeles.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Ha a vizsgázó valamely vizsgarészbõl vagy tananyag egységbõl (tantárgyból) elégtelen osztályzatot kap, akkor a vizsga eredménytelen. – Javítóvizsgát abból a vizsgarészbõl vagy tananyag egységbõl (tantárgyból) kell tenni, amelybõl elégtelen osztályzat született. – Javítóvizsgát az eredménytelenül zárult vizsgarészbõl kell tenni. – Javítóvizsga korlátlan számban tehetõ. – A javítóvizsgát a KOK szervezi elõzetes jelentkezés alapján a vizsgát követõ 10 napot követõen. 4.1.2. A tûzoltótechnika-kezelõi képzettség igazolása – A 7.1. és 7.2. pontokban felsorolt tanfolyami végzettségrõl a KOK e rendelet 7. melléklete szerinti tûzoltótechnika-kezelõi igazolványt ad ki. – Az igazolvány tanúsítja tûzoltás, mûszaki mentés és katasztrófa elhárítási tevékenység, illetve a tûzoltóságok által szervezett gyakorlatok során a szervezeten belüli technikai eszközök kezelõi jogosultságát. – Az igazolványba csak a KOK felhatalmazott munkatársai tehetnek bejegyzést. – Ellenkezõ esetben az igazolvány vagy az abba történt bejegyzés érvénytelennek tekintendõ. 4.1.3. Jogorvoslati lehetõség A tanfolyami vizsgákon benyújtott kifogásokról a vizsgabizottság helyben dönt. 4.1.4. A tanfolyam elvégzésére vonatkozó kötelezettség feltétele A tanfolyam elvégzésére kötelezett az a személy, aki beosztása során ezen tevékenységet végzi. 4.2. Külön szabályok a 1. és 2. pontban szereplõ mûszaki szaktanfolyamokra vonatkozóan: 4.2.1. A KOK-ban lebonyolításra kerülõ mûszaki szaktanfolyamok: 4.2.1.1. Tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyam A tanfolyamon történõ részvétel feltételei: – legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a tûzoltótechnika-kezelõi tanfolyamhoz kötött adott gép, gépi berendezés és gépjármû kezeléséhez szükséges egészségügyi alkalmasság. A tanfolyam tananyagának fõbb tananyag egységei (tantárgyai): – Munkavédelem és biztonságtechnika – Hajtástechnika – Gépjármûismeret – Elektrotechnika és irányítástechnika A tanfolyam maximális idõtartama: 120 óra 4.2.1.2. Emelõkosaras tûzoltó gépjármû kezelõi szaktanfolyam A tanfolyamon történõ részvétel feltételei:

19107

– legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság, ami magába foglalja a magasban végzett tûzoltási és mentési feladatok végzésére való egészségügyi alkalmasságot, – tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyami végzettség. A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – Az emelõkosaras tûzoltó gépjármû szerkezettana és alkalmazhatósága – Munkavédelem, biztonságtechnika – Az emelõkosaras gépjármû kezelésének módszere és gyakorlata – Egyéni gépkezelési gyakorlat A tanfolyam maximális idõtartama: 110 óra 4.2.1.3. Létrás tûzoltó gépjármû kezelõi szaktanfolyam A tanfolyamon történõ részvétel feltételei: – legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság, ami magába foglalja a magasban végzett tûzoltási és mentési feladatok végzésére való egészségügyi alkalmasságot, – tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyami végzettség. A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – A létrás tûzoltó gépjármû szerkezettana és alkalmazhatósága – Munkavédelem, biztonságtechnika – A létrás tûzoltó gépjármû kezelésének módszere és gyakorlata – Egyéni gépkezelési gyakorlat A tanfolyam maximális idõtartama: 110 óra 4.2.1.4. Tûzoltódaru-kezelõi szaktanfolyam A tanfolyamon történõ részvétel feltételei: – legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság, – tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyami végzettség. A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – Tûzoltódaru szerkezettan – Munkavédelem és biztonságtechnika – A beavatkozások speciális mentendõ jármûvei és tehermozgatás – Teherkötözési ismeretek – A darukezelés módszere és gyakorlata – Egyéni gépkezelési gyakorlat A tanfolyam maximális idõtartama: 120 óra

19108

MAGYAR KÖZLÖNY

4.2.1.5. Cserefelépítmény-hordozó gépjármû kezelõi tanfolyam A tanfolyamon történõ részvétel feltételei: – legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság, – tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyami végzettség. A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – A hordozógépjármû mûszaki sajátosságai – A hordozógépjármû beépített berendezéseinek szerkezettana – A gépkezelés módszere és gyakorlata – Munkavédelem és biztonságtechnika – Egyéni gépkezelési gyakorlat A tanfolyam maximális idõtartama: 60 óra 4.2.1.6. Mûszaki mentõ gépjármû kezelõi szaktanfolyam A tanfolyamon történõ részvétel feltételei: – legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság, – tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyami végzettség. A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – A mûszaki mentõ gépjármû technikai sajátosságai, málházása – A mûszaki mentõ gépjármû beépített berendezései – A mûszaki mentõ gépjármû málházott technikai eszközeinek mûszaki jellegzetességei – A gépek kezelések és az eszközök használatának módszere és gyakorlata – Egyéni gyakorlás A tanfolyam maximális idõtartama: 120 óra 4.2.1.7. Légzésvédõ készülék palack töltõ kompresszor kezelõi szaktanfolyam A tanfolyamon történõ részvétel feltételei: – legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság, – tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyami végzettség. A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – Termodinamikai ismeretek – Kompresszor szerkezettan és biztonságtechnika – Levegõ tisztaságát ellenõrzõ készülék – Gépkezelés módszere és gyakorlata – Egyéni gépkezelési gyakorlat

2008/154. szám

A tanfolyam maximális idõtartama: 60 óra 4.2.1.8. Áramfejlesztõ kezelõi szaktanfolyam A tanfolyamon történõ részvétel feltételei: – legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság, – tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyami végzettség. A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – Az áramfejlesztõkhöz kapcsolódó elektrotechnikai ismeretek – Az áramfejlesztõ szerkezeti felépítése és mûködése – Gépkezelés módszere és gyakorlata – A villamos berendezésekkel és eszközökkel kapcsolatos biztonságtechnikai elõírások – Egyéni gépkezelési gyakorlat A tanfolyam maximális idõtartama: 60 óra 4.2.1.9. Vegyi balesetelhárító gépjármû kezelõi szaktanfolyam A tanfolyamon történõ részvétel feltételei: – legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság, – tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyami végzettség. A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – A vegyi balesetelhárító gépjármû technikai sajátosságai – A beépített és málházott technikai eszközök mûszaki jellegzetességei és alkalmazhatósága – Munkavédelem és biztonságtechnika – A gépek kezelések és az eszközök használatának módszere és gyakorlata – Egyéni gyakorlás A tanfolyam maximális idõtartama: 100 óra 4.2.2. Kihelyezett formában is lebonyolítható, tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyamhoz nem kötött mûszaki szaktanfolyamok 4.2.2.1. Gépjármûfecskendõ kezelõi szaktanfolyam A tanfolyamon történõ részvétel feltételei: – legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság. A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – Hidromechanikai ismeretek – Szivattyúismeret – Habképzõanyag bekeverõ rendszerek

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

– Gépjármûfecskendõk szerkezettana – Gépjármûfecskendõk üzemeltetése, kezelése – Taktikai elvek A tanfolyam maximális idõtartama: 80 óra 4.2.2.2. Habbaloltó gépjármû kezelõi szaktanfolyam A tanfolyamon történõ részvétel feltételei: – legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság, – gépjármûfecskendõ kezelõi tanfolyami végzettség. A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – A habbaloltó gépjármûvek szerkezettana – A habbaloltó gépjármû oltástechnikai jellezetességei – A habbaloltó gépjármû üzemeltetése, kezelése – Taktikai elvek A tanfolyam maximális idõtartama: 60 óra 4.2.2.3. Porraloltó gépjármû kezelõi szaktanfolyam A tanfolyamon történõ részvétel feltételei: – legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság, A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – A porraloltó gépjármû szerkezettana – Az oltástechnika mûködési sajátosságai – Munkavédelem és biztonságtechnika – A gépkezelés módszere és gyakorlata – Taktikai elvek A tanfolyam maximális idõtartama: 60 óra 4.2.2.4. Mûszaki mentés gépeinek kezelõi szaktanfolyama A tanfolyamon történõ részvétel feltételei: – legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság. A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – A mûszaki mentések berendezéseinek, gépeinek és eszközeinek mûszaki jellemzõi – Az alkalmazás és használat taktikai elvei – Munkavédelem és biztonságtechnika – A gépkezelés és eszközhasználat módszere és gyakorlata A tanfolyam maximális idõtartama: 90 óra 4.2.2.5. Vegyi balesetelhárító gépek kezelõi szaktanfolyama A tanfolyamon történõ részvétel feltételei:

19109

– legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság. A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – A vegyi baleset-elhárítás során alkalmazott berendezések, gépek és eszközök technikai jellegzetességei – Az alkalmazás és használat taktikai elvei – Munkavédelem és biztonságtechnika – A gépkezelés és eszközhasználat módszere és gyakorlata A tanfolyam maximális idõtartama: 90 óra 4.2.2.6. Kismotorfecskendõ és átemelõ szivattyú kezelõi szaktanfolyam A tanfolyamon történõ részvétel feltételei: – legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság. A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – Hidromechanika és szivattyúismeret – A kismotorfecskendõ, illetve átemelõ szivattyú szerkezete és mûködése – Munkavédelem és biztonságtechnika – A gépkezelés módszere és gyakorlata – Az alkalmazás taktikai elvei A tanfolyam maximális idõtartama: 60 óra 4.2.2.7. Folyadék szállításra használható (szivattyúval ellátott) egyéb gépek kezelõi szaktanfolyama A tanfolyamon történõ részvétel feltételei: – legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. december 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság. A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – Hidromechanika és szivattyúismeret – A folyadékszállító egység szerkezeti felépítése és mûködése – Az alkalmazás és használat taktikai elvei – Munkavédelem és biztonságtechnika – A gépkezelés módszere és gyakorlata A tanfolyam maximális idõtartama: 60 óra 4.2.2.8. Cserefelépítmény kezelõi szaktanfolyam (ha a cserefelépítmény nem rendelkezik tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyamhoz kötött géppel és berendezéssel) A tanfolyamon történõ részvétel feltételei: – legalább tûzoltó szakképesítés (OKJ azonosító szám: 32 8915 01, illetve 51 861 01 0000 00 00), vagy a 2002. de-

19110

MAGYAR KÖZLÖNY

cember 31. elõtt szerzett 6 hetes alapfokú tûzoltó tanfolyami végzettség, – a kezelõi feladatok ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság. A tanfolyam témakörei (tananyagelemei): – A cserefelépítmény mûszaki sajátosságai – A cserefelépítmény beépített és málházott technikai eszközeinek felépítési és mûködési jellegzetességei – Munkavédelem és biztonságtechnika – Taktikai elvek – A technikai eszközök kezelési és alkalmazási gyakorlata A tanfolyam maximális idõtartama: 120 óra 4.2.3. A KOK által szervezhetõ továbbképzõ tanfolyamok: 4.2.3.1. A tûzoltás-vezetési és szolgálati továbbképzõ szaktanfolyam 4.2.3.1.1. A tanfolyam elvégzésével végrehajtható feladatok: A tûzoltási és mûszaki mentési szabályzat szerint tûzoltás, mûszaki mentés vezetésére jogosult beosztásokat ellátók részére szervezett továbbképzés. 4.2.3.1.2. A beiskolázás feltételei: – A tûzoltás, mûszaki mentés vezetésére jogosító szakmai végzettség. 4.2.3.1.3. A képzésre történõ jelentkezés feltételei, esetleges szabályai: A tanfolyamra történõ jelentkezés a KOK által történõ elõzetes meghirdetés után írásban történik. 4.2.3.1.4. A tanfolyam maximális óraszáma: 280 óra + gyakorló szolgálat 4.2.3.1.5. A tanfolyam tananyagának fõbb tananyagelemei (témakörei): – a tûzoltás, mûszaki mentés szervezete, vezetése, megtervezése és dokumentálása, – alkalmazott tûzoltás és mûszaki mentés (elméleti ismeretek és gyakorlati feladatok), – a szolgálatszervezéssel, a tûzoltók napi továbbképzésével és a gyakorlatokkal kapcsolatos feladatok, – elsõsegélynyújtás, balesetmegelõzés, munkavédelem a tûzoltás, mentés során, – alkalmazott pszichológiai ismeretek, – a tûzoltásvezetõ hatósági jellegû feladatai. 4.2.3.1.6. A vizsgára bocsátás feltételei: – a tanfolyamon való részvétel, – az igazolt hiányzás az össz óraszám 10%-a lehet, – gyakorló szolgálat teljesítése, – a KOK által elõírt gyakorlati és önképzési feladatok igazolt teljesítése. 4.2.3.1.7. A vizsga részei: – A vizsga elméleti és gyakorlati részbõl áll. – Az elméleti vizsgarész írásbeli és szóbeli részekbõl tevõdik össze. – A gyakorlati vizsgarész egy feltételezett káreset felszámolásának vezetése és szakszerû dokumentálása.

2008/154. szám

4.2.3.1.8. A vizsgabizottság összetétele: – A vizsgabizottság három fõbõl áll, 1 elnökbõl és 2 tagból. – A vizsgabizottság elnökét az OKF Fõigazgatója, tagjait a KOK igazgatója bízza meg. – A bizottság elnökének és tagjainak az állam által elismert felsõfokú végzettséggel és felsõszintû szakmai képesítéssel kell rendelkeznie. 4.2.3.1.9. Az értékelés elvei, a vizsga eredményességének szabályai: – A vizsgázó teljesítményét a vizsgabizottság osztályzatokkal értékeli, ennek alapján egy elméleti és egy gyakorlati vizsgaosztályzatot kap a vizsgázó. – Az elméleti (írásbeli) vizsga feladatnál legalább 50% + 1 helyes válasz megoldásával elégséges osztályzat érhetõ el. – A gyakorlati vizsgán elégtelen osztályzatot kell adni a vizsgázónak, ha olyan hibát követ el vagy olyan ismeretbeli hiányosságról tesz tanúbizonyságot, amely a valóságban a beavatkozók, illetve a károsultak számára életveszélyt vagy a kár jelentõs növekedését okozhatja. – Póttétel húzására, pótfeladat kérésére nincs lehetõség. 4.2.3.1.10. Javítóvizsgára vonatkozó elõírás: – Az eredménytelen vizsgát tevõk a tanfolyam elvégzését követõ 10 nap után tehetnek javítóvizsgát elõzetes jelentkezés alapján. – Csak az eredménytelen vizsgarészt (elméleti vagy gyakorlati) kell ismételni. 4.2.3.1.11. A tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum: Az eredményes vizsgát követõen a tanfolyam résztvevõi, a tanfolyam elvégzésérõl a KOK által kiállított bizonyítványt kapnak. 4.2.3.1.12. A bizonyítvány érvényessége: A bizonyítvány az OKF által meghatározott kreditpont megszerzésére jogosít. 4.2.3.1.13. A képzés költsége: A képzés e rendelet 15. § (4) pontja alapján tanfolyami díj köteles, amit a beiskolázó szerv fizet. 4.2.3.2. Tûzvizsgálói továbbképzõ tanfolyam 4.2.3.2.1. A tanfolyam elvégzésével betölthetõ beosztások, végrehajtható feladatok: – A tanfolyam elvégzését követõen tûzvizsgálat lefolytatása hajtható végre a 12/2007. (IV. 25) ÖTM rendelet elõírásainak megfelelõen. 4.2.3.2.2. A beiskolázás feltételei: – Az állam által elismert felsõfokú végzettség és felsõszintû szakmai végzettség. 4.2.3.2.3. A képzésre történõ jelentkezés feltételei, esetleges szabályai: A tanfolyamra történõ jelentkezés a KOK által történõ elõzetes meghirdetés után írásos beiskolázási javaslat alapján történik. 4.2.3.2.4. A tanfolyam maximális óraszáma: 100 óra 4.2.3.2.5. A tanfolyam tananyagának fõbb tananyagelemei (témakörei): – a tûzvizsgálati eljárás általános és speciális szabályai,

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

– a különbözõ anyagok égési sajátosságai (égéselmélet), – a helyszíni szemle lefolytatása, – személyek meghallgatása, – tûzvizsgálati adatszolgáltatás, – tûzvizsgálati dokumentáció összeállítása, – tûzvizsgálatot követõ intézkedések. 4.2.3.2.6. A vizsgára bocsátás feltételei: – A tanfolyamon történõ részvétel. – A hiányzási óraszám nem haladhatja meg a teljes óraszám 15%-át. – Valós tûzesemény vizsgálati dokumentációjának elkészítése. 4.2.3.2.7. A vizsga részei: – Valós tûzesemény vizsgálati dokumentációjának bemutatása és szakmai érvek alapján történõ megvédése. 4.2.3.2.8. A vizsgabizottság összetétele: – A vizsgabizottság két tagból áll. – A vizsgabizottság egyik tagját a KOK, másik tagját az OKF szakterülethez és képzéshez kapcsolódó szakirányú szakmai szerve jelöli ki. – A vizsgabizottság tagjainak az állam által elismert felsõfokú szakmai végzettséggel és felsõszintû szakmai képzettséggel kell rendelkezniük. 4.2.3.2.9. Az értékelés elvei, a vizsga eredményességének szabályai: – Az értékelés tárgyát az eljárás jogi ismeretek és a tûzvizsgálói szakmai ismeretek képezik. – Az értékelés megfelelt vagy nem megfelelt minõsítésû. – Az értékelés elõzõleg kidolgozott pontozási rendszer alapján történik. 4.2.3.2.10. Javítóvizsgára vonatkozó elõírás: – Sikertelen vizsga után javító(ismétlõ)vizsga korlátlan számban tehetõ elõzetes jelentkezés alapján. – Javítóvizsgára az elõzõ vizsgát követõ 10 nap után kerülhet sor. 4.2.3.2.11. A tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum: Az eredményes vizsgát követõen a tanfolyam résztvevõi, a tanfolyam elvégzésérõl a KOK által kiállított bizonyítványt kapnak. 4.2.3.2.12. A bizonyítvány érvényessége: A Tûzvizsgáló tanfolyamot eredményesen elvégzettek tûzvizsgálat lefolytatására jogosultak a jogszabály elõírásainak megfelelõen. 4.2.3.2.13. A képzés költsége: A képzés a hivatásos tûzoltók részére térítésmentes. 4.2.3.3. Irodai szoftverek továbbképzõ szaktanfolyam 4.2.3.3.1. A tanfolyam elvégzésével betölthetõ beosztások, végrehajtható feladatok: A tanfolyam tananyaga a katasztrófavédelem, a polgári védelem és a tûzoltóságok állományában lévõ azon dolgozók számára nyújt szakmai felkészítést, akik napi munkavégzéséhez elengedhetetlenül szükséges irodai szoftver ismeret. 4.2.3.3.2. A beiskolázás feltételei: Kezelõi szintû operációs rendszer ismeret, felhasználói szintû számítógép-kezelõi ismeretek.

19111

4.2.3.3.3. A képzésre történõ jelentkezés feltételei, esetleges szabályai: A tanfolyamra történõ jelentkezés elõzetes meghirdetés után írásban történik. 4.2.3.3.4. A tanfolyam maximális óraszáma: 40 óra. 4.2.3.3.5. A tanfolyam tananyagának fõbb témakörei: – Hardver ismeret – Operációs rendszerek – Mappa és fájl mûveletek – Rövid anyagok szövegszerkesztése – Táblázatkezelési alapok – Internet és e-mail használat – Irodai szoftver bemutatása, felépítési és mûködési sajátosságai. 4.2.3.3.6. A vizsgára bocsátás feltételei: A tanfolyam foglalkozásain való kötelezõ részvétel, a tanfolyam ismeretanyagának elsajátítása, valamint a tanfolyamon meghatározott gyakorlati feladatok teljesítése. 4.2.3.3.7. A vizsga részei: A vizsga gyakorlati részbõl áll, melynek során a szoftver mûködési sajátosságainak megfelelõ feladat végrehajtás történik. 4.2.3.3.8. A vizsgabizottság összetétele: A vizsgáztatást a KOK tanfolyamot tartó tanára végzi. 4.2.3.3.9. Az értékelés elvei, a vizsga eredményességének szabályai: – A vizsga eredménye megfelelt vagy nem megfelelt minõsítésû lehet. – A feladatok megoldására pontozási rendszer van kialakítva. – A vizsga megfelelt minõsítésû, ha a vizsgázó az össz pontszám 50% + 1 pontot ér el. 4.2.3.3.10. Javítóvizsgára vonatkozó elõírás: Sikertelen vizsga után javítóvizsga korlátlan számban tehetõ elõzetes jelentkezés alapján. Javítóvizsgára az elõzõ vizsgát követõ 10 nap után kerülhet sor. 4.2.3.3.11. A tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum: A tanfolyam eredményes elvégzését a KOK által kiadott bizonyítvány igazolja. 4.2.3.3.12. A bizonyítvány érvényessége: A bizonyítványt birtokló személy kezelheti az irodai szoftvert, képes a szoftver funkciójának megfelelõen önálló feladatok végrehajtására. 4.2.3.3.13. A képzés költsége: A képzés e rendelet 15. § (4) pontja alapján tanfolyami díj köteles, amit a beiskolázó szerv fizet. 4.2.3.4. Speciális szakmai szoftverek továbbképzõ szaktanfolyam 4.2.3.4.1. A tanfolyam elvégzésével betölthetõ beosztások, végrehajtható feladatok: A tanfolyam tananyaga a katasztrófavédelem, a polgári védelem és a tûzoltóságok állományában lévõ azon dolgozók számára nyújt szakmai felkészítést, akik munkavégzéséhez szükséges speciális szakmai szoftver ismeret. 4.2.3.4.2. A beiskolázás feltételei: Kezelõi szintû operációs rendszer ismeret, felhasználói szintû számítógép-kezelõi ismeretek.

19112

MAGYAR KÖZLÖNY

4.2.3.4.3. A képzésre történõ jelentkezés feltételei, esetleges szabályai: A tanfolyamra történõ jelentkezés a KOK által történõ elõzetes meghirdetés után írásban történik. 4.2.3.4.4. A tanfolyam maximális óraszáma: 40 óra. 4.2.3.4.5. A tanfolyam tananyagának fõbb témakörei: – Speciális katasztrófavédelmi szoftver bemutatása, felépítési és mûködési sajátosságai. – Mûveletek, folyamatok, kommunikáció lebonyolítása a speciális szoftver adta lehetõségekhez mérten. 4.2.3.4.6. A vizsgára bocsátás feltételei: – A tanfolyam foglalkozásain való kötelezõ részvétel, a tanfolyam ismeretanyagának elsajátítása, valamint a tanfolyamon meghatározott gyakorlati feladatok teljesítése. 4.2.3.4.7. A vizsga részei: A vizsga gyakorlati részbõl áll, melynek során a szoftver mûködési sajátosságainak megfelelõ feladat-végrehajtás történik. 4.2.3.4.8. A vizsgabizottság összetétele: A vizsgáztatást a KOK tanfolyamot tartó tanára végzi. 4.2.3.4.9. Az értékelés elvei, a vizsga eredményességének szabályai: – A vizsga eredménye megfelelt vagy nem megfelelt minõsítésû lehet. – A feladatok megoldására pontozási rendszer van kialakítva. – A vizsga megfelelt minõsítésû, ha a vizsgázó az összpontszám 50% + 1 pontot ér el. 4.2.3.4.10. Javítóvizsgára vonatkozó elõírás: – Sikertelen vizsga után javítóvizsga korlátlan számban tehetõ elõzetes jelentkezés alapján. – Javítóvizsgára az elõzõ vizsgát követõ 10 nap után kerülhet sor. 4.2.3.4.11. A tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum: A tanfolyam eredményes elvégzését a KOK által kiadott bizonyítvány igazolja. 4.2.3.4.12. A bizonyítvány érvényessége: A bizonyítványt birtokló személy kezelheti a speciális szoftvert, képes a szoftver funkciójának megfelelõen önálló feladatok végrehajtására. 4.2.3.4.13. A képzés költsége: A képzés e rendelet 15. § (4) pontja alapján tanfolyami díj köteles, amit a beiskolázó szerv fizet. 4.2.3.5. Veszélyhelyzeti felderítõ csoport (VFCS) továbbképzõ tanfolyam 4.2.3.5.1. A tanfolyam elvégzésével betölthetõ beosztások, végrehajtható feladatok: A veszélyhelyzeti felderítõ csoportban és a veszélyhelyzeti felderítõ szolgálatban rendszeresített beosztásokat ellátók számára. 4.2.3.5.2. A beiskolázás feltételei: Az állam által elismert középfokú végzettség, alapfokú szakmai képzettség és a feladat ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság. 4.2.3.5.3. A képzésre történõ jelentkezés feltételei, esetleges szabályai:

2008/154. szám

A tanfolyamra történõ jelentkezés a KOK által történõ elõzetes meghirdetés után írásban történik. 4.2.3.5.4. A tanfolyam maximális óraszáma: 160 óra. 4.2.3.5.5. A tanfolyam tananyagának fõbb tananyagelemei (témakörei): – a VFCS szervezete, mûködése és tevékenysége, – radiológiai-biológiai és vegyi védelmi ismeretek, – veszélyes azonos azonosítása, adatbázisok kezelése, – veszélyes áru szállítási ismeret, – híradó ismeretek, – munkavédelmi és biztonságtechnikai ismeretek, – térinformatika, – egészségügyi ismeretek, – tûzoltási és mûszaki mentési ismeretek, – veszélyhelyzeti alapismeretek, – pszichikai felkészítés, – veszélyes anyag jelenlétében történõ VFCS beavatkozás, – kisgépkezelõi ismeretek, – gyakorlat feladatok végrehajtása (az elméleti ismeretek gyakorlatban imitált valóságszerû helyszíneken és terepen történõ alkalmazása). 4.2.3.5.6. A vizsgára bocsátás feltételei: Az elméleti és a gyakorlati ismeretek elsajátítása. 4.2.3.5.7. A vizsga részei: – A vizsga elméleti és gyakorlati részbõl áll. Az elméleti vizsga írásban történik. – Írásbeli és gyakorlati. 4.2.3.5.8. A vizsgabizottság összetétele: – A vizsgabizottság 3 fõbõl, 1 elnökbõl és 2 tagból áll. – Az OKF jelöli ki a vizsgabizottság elnökét és 1 tagját felsõszintû szakmai képzettségû és ezen beosztást betöltõ szakemberek közül. – A vizsgabizottság 2. tagja a KOK felsõszintû szakmai képzettségû, a felkészítésben részt vevõ tanára. 4.2.3.5.9. Az értékelés elvei, a vizsga eredményességének szabályai: – Az elméleti (írásbeli) vizsgánál pontozási rendszer van kialakítva. – A vizsga megfelelt minõsítésû, ha a vizsgázó az összpontszám 50% + 1 pontot ér el. A megállapított ponthatárok alapján érdemjegyet kell adni. – A gyakorlati vizsga értékelése útmutató szerint történik. Gyakorlati vizsgára az elméleti vizsgát eredményesen teljesítõ hallgató bocsátható. A vizsgák értékelése ötfokozatú lehet: – jeles (5), – jó (4), – közepes (3), – elégséges (2), – elégtelen (1). 4.2.3.5.10. Javítóvizsgára vonatkozó elõírás: Sikertelen vizsga után javító(ismétlõ)vizsga korlátlan számban tehetõ elõzetes jelentkezés alapján. Javítóvizsgára az elõzõ vizsgát követõ 10 nap után kerülhet sor.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4.2.3.5.11. A tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum: A tanfolyam résztvevõi az eredményes vizsgát követõen a tanfolyam elvégzésérõl a KOK által kiállított bizonyítványt kapnak. 4.2.3.5.12. A bizonyítvány érvényessége: A veszélyhelyzeti felderítõ csoportban és a veszélyhelyzeti felderítõ szolgálatban rendszeresített beosztások (VFCS parancsnok, technikus, kezelõ) betöltésére jogosít a kiadott bizonyítvány. 4.2.3.5.13. A képzés költsége: A képzés e rendelet 15. § (4) pontja alapján tanfolyami díj köteles, amit a beiskolázó szerv fizet. 4.2.3.6. Polgári védelmi szakmai továbbképzõ tanfolyam 4.2.3.6.1. A tanfolyam elvégzésével betölthetõ beosztások, végrehajtható feladatok: – A polgári védelmi szakmai továbbképzõ tanfolyami végzettség feljogosít az OKF által meghatározott kreditpont megszerzésére. 4.2.3.6.2. A beiskolázás feltételei: Az állam által elismert felsõfokú, illetve középfokú végzettség, valamint a beosztás betöltéséhez szükséges megfelelõ szintû szakmai képzettség. 4.2.3.6.3. A képzésre történõ jelentkezés feltételei, esetleges szabályai: A tanfolyamra történõ jelentkezés a KOK által történõ elõzetes meghirdetés után írásban történik. 4.2.3.6.4. A tanfolyam maximális óraszáma: 120 óra, 4.2.3.6.5. A tanfolyam tananyagának fõbb tananyagelemei (témakörei): A szakmai feladatok ellátásához szükséges, az idõben változó, aktuálisan jelentkezõ polgári védelmi feladatok teljesítéséhez illeszkedõ ismeretanyag tananyagelemei. 4.2.3.6.6. A vizsgára bocsátás feltételei: A tanfolyam foglalkozásain való részvétel és a vizsgára bocsátás szakmai feladatainak teljesítése. 4.2.3.6.7. A vizsga részei: A vizsga elméleti (írásbeli, szóbeli) és gyakorlati részbõl áll. 4.2.3.6.8. A vizsgabizottság összetétele: – A vizsgáztatást vizsgabizottság végzi, amelynek 1 elnöke és 2 tagja van. – A vizsgabizottság elnökét az OKF fõigazgatója jelöli ki, aki az OKF tanfolyamhoz kapcsolódó szakmai fõosztályának megfelelõ végzettségû és szakmai tudással rendelkezõ szakembere. – A vizsgabizottság 1. tagját az OKF jelöli ki a KOK szakmai véleményének figyelembevételével a szakterületen beosztást betöltõk körébõl. – A vizsgabizottság 2. tagját a KOK jelöli ki a képzésben részt vevõ tanárok közül. 4.2.3.6.9. Az értékelés elvei, a vizsga eredményességének szabályai: A tananyag ismeretének értékelése ötfokozatú lehet: – jeles (5), – jó (4),

19113

– közepes (3), – elégséges (2), – elégtelen (1). A vizsga eredményes, ha a vizsgázó minden vizsgarészbõl legalább elégséges eredményt ér el. 4.2.3.6.10. Javítóvizsgára vonatkozó elõírás: – Sikertelen vizsga után javító(ismétlõ)vizsga korlátlan számban tehetõ elõzetes jelentkezés alapján. – A javítóvizsgára az elõzõ vizsgát követõ 10 nap után kerülhet sor. 4.2.3.6.11. A tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum: A tanfolyam elvégzését – a tanfolyam sajátosságainak megfelelõen – a KOK által kiállított dokumentum (bizonyítvány, igazolvány, igazolás stb.) igazolja. 4.2.3.6.12. A tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum érvényessége: A tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum feljogosít az adott szakmai feladatok elvégzésére. 4.2.3.6.13. A képzés költsége: A képzés e rendelet 15. § (4) pontja alapján tanfolyami díj köteles, amit a beiskolázó szerv fizet. 4.2.3.7. Egységes Digitális Rádiórendszer (EDR) továbbképzõ tanfolyam 4.2.3.7.1. A tanfolyam elvégzésével betölthetõ beosztások, végrehajtható feladatok: – DWS-C (kommunikációs diszpécser-munkaállomás kezelõi) tanfolyamot híradó ügyeleteseknek (diszpécsereknek), DWS-C&M (menedzser diszpécser-munkaállomás kezelõi) tanfolyamot ügyeletvezetõi és rendszergazdai beosztást betöltõknek kell elvégezni. – Tanfolyami végzettséggel betölthetõ munkakörök: A katasztrófavédelem, polgári védelem és a hivatásos tûzoltóságok EDR diszpécser munkaállomásainak kezelése, az ügyeleti tevékenység keretében – munkaköri leírás szerint. 4.2.3.7.2. A beiskolázás feltételei: Kezelõi szintû operációs rendszer ismeret, felhasználói szintû számítógép-kezelõi ismeretek, valamint e rendelet szerinti alapszintû szakmai képzettség. 4.2.3.7.3. A képzésre történõ jelentkezés feltételei, esetleges szabályai: A tanfolyamra történõ jelentkezés elõzetes meghirdetés után írásban történik. 4.2.3.7.4. A tanfolyam maximális óraszáma: 60 óra. 4.2.3.7.5. A tanfolyam tananyagának fõbb témakörei: – Operációs rendszer ismeret, rádióhírközlés alapjai. – Katasztrófavédelmi Egységes Digitális Rádiórendszer (EDR) bemutatása. – TETRA rendszer elõnyei az analóg rendszerhez viszonyítva. – TETRA rendszer felépítése, rendszerelemek, hálózati összeköttetések, mûködési jellemzõk ismertetése. – DWS szoftver bemutatása, mûködési sajátosságai. – Egyéni hívások kezdeményezése, fogadása, várakoztatása, hívások dialógusablakának megfelelõ használata.

19114

MAGYAR KÖZLÖNY

– Állapot- és szöveges üzenetek küldése, fogadása egyéni és csoportos azonosítók használatával. – Kommunikáció egy, illetve több csoporttal egy idõben, csoportok gyorsegyesítése. – Megszakító beszédelem elérése csoportban, a bejövõ és várakozó hívások kezelése; visszahívási kérelmek küldése és kezelése. – Hiba- és figyelmeztetõ üzenetek megjelenésekor szükséges intézkedések, segélyhívások kezelése. – Szervezetek, rádió-elõfizetõk, munkaállomás-felhasználók, csoportok, átfedõ-csoportok, kliensalkalmazások kezelése. – Az EDR rendszerben alkalmazott technológia nyújtotta biztonsági kérdések, a hálózatbiztonság és az azonosítás eljárásai, azok fontosságai. 4.2.3.7.6. A vizsgára bocsátás feltételei: A tanfolyam foglalkozásain való kötelezõ részvétel, a tanfolyam ismeretanyagának elsajátítása, valamint a tanfolyamon meghatározott gyakorlati feladatok teljesítése. 4.2.3.7.7. A vizsga részei: A vizsga egy írásbeli teszt megírásából, ezt követõen pedig egy gyakorlati részbõl áll, melynek során a szimulátor szoftver mûködési sajátosságainak megfelelõ feladatvégrehajtás történik véletlenszerû feladatkiosztásban, minden témakör érintésével. 4.2.3.7.8. A vizsgabizottság összetétele: A vizsgabizottság két tagból áll. A vizsgabizottság elnökét az OKF, tagját a KOK jelöli ki. 4.2.3.7.9. Az értékelés elvei, a vizsga eredményességének szabályai: – A vizsga eredménye megfelelt vagy nem megfelelt minõsítésû lehet. – Az értékelés számítógép segítségével történik. Több feladatot kell megoldani szimulációs környezetben, mely érint minden egyes funkciót, szolgáltatást a diszpécser-szoftverben. A számítógép rögzíti, hogy az illetõ egyáltalán megoldja-e a feladatot (esetlegesen mennyi részfeladatot végez el), valamint pontosan rögzíti, hogy idõn belül teljesíti-e azt. Az eredményes vizsgát min. 75%-os feladatmegoldás teljesítése jelenti. 4.2.3.7.10. Javítóvizsgára vonatkozó elõírás: Sikertelen vizsga után javítóvizsga korlátlan számban tehetõ elõzetes jelentkezés alapján, de a teljes vizsgát meg kell ismételni (írásbeli teszt + gyakorlati feladatmegoldás). Javítóvizsgára az elõzõ vizsgát követõ 10 nap után kerülhet sor. 4.2.3.7.11. A tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum: A tanfolyam eredményes elvégzését a KOK által kiadott bizonyítvány igazolja. 4.2.3.7.12. A bizonyítvány érvényessége: – A DWS-C (kommunikációs diszpécser-munkaállomás kezelõi) tanfolyamot elvégzõ személyt kommunikációs feladatok (egyéni és csoportos hívás kezdeményezése, fogadása; szöveges és állapotüzenetek küldése, fogadá-

2008/154. szám

sa; csoportok gyorsegyesítése; követési lista szakszerû használata) elvégzésére, – a DWS-C&M (menedzser diszpécser-munkaállomás kezelõi) tanfolyamot elvégzõt (a kommunikációs feladatok elvégzésén túl) menedzseri feladatok (szervezetek, rádió-elõfizetõk, munkaállomás-felhasználók, csoportok, átfedõ-csoportok és kliensalkalmazások kezelése, az OKF ITFO által létrehozott szervezeti struktúrájának ismertetése, csoportok szervezésének elvei) elvégzésére jogosít a bizonyítvány. 4.2.3.7.13. A képzés költsége: A tanfolyam a hivatásos katasztrófavédelmi és tûzoltó szervek, valamint az önkéntes tûzoltóságok részérõl beiskolázottak számára tandíjmentes. 4.2.3.8. Hírközpont kezelõi továbbképzõ tanfolyam 4.2.3.8.1. A tanfolyam elvégzésével betölthetõ beosztások, végrehajtható feladatok: A katasztrófavédelem, polgári védelem és a hivatásos és önkéntes tûzoltóságok állományában lévõ azon dolgozók számára nyújt szakmai felkészítést, akik munkavégzéséhez szükséges a hírforgalmi eszközök felépítésének, mûködésének és kezelésének ismerete, valamint a hírügyeleti munkát segítõ szoftverek kezelésének szakszerû elsajátítása. 4.2.3.8.2. A beiskolázás feltételei: Kezelõi szintû operációs rendszer ismeret, felhasználói szintû számítógép-kezelõi ismeretek, valamint alapszintû hírforgalmi ismeretek. 4.2.3.8.3. A képzésre történõ jelentkezés feltételei, esetleges szabályai: A tanfolyamra történõ jelentkezés elõzetes meghirdetés után írásban történik. 4.2.3.8.4. A tanfolyam maximális óraszáma: 60 óra. 4.2.3.8.5. A tanfolyam tananyagának fõbb témakörei: – Operációs rendszer ismeret, elektrotechnika és rádióhírközlés alapjai, törvényszerûségei. – Katasztrófavédelmi Egységes Digitális Rádiórendszer (EDR) bemutatása. – Digitális rendszer felépítése, rendszerelemek, hálózati összeköttetések, mûködési jellemzõk ismertetése. – TETRA rendszer elõnyei az analóg rendszerhez viszonyítva. – Rendszeresített rádiók típusai, tartozékai, szolgáltatásai, kezelése. – Rádióforgalmi szabályzat ismertetése. – Ügyeleti rendszer felépítése, mûködése, kezelése; egyéb beépített berendezések jellemzése. – Beérkezõ információk szakszerû feldolgozása, riasztás és káresemény-felszámolás során végrehajtandó feladatok, RST használata. – Ügyeleti munkát segítõ szoftverek bemutatása, felépítési és mûködési sajátosságainak ismertetése. – Térinformatika jelentõsége.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4.2.3.8.6. A vizsgára bocsátás feltételei: A tanfolyam foglalkozásain való kötelezõ részvétel, a tanfolyam ismeretanyagának elsajátítása, valamint a tanfolyamon meghatározott gyakorlati feladatok teljesítése. 4.2.3.8.7. A vizsga részei: A vizsga egy írásbeli, ezt követõen pedig egy gyakorlati részbõl áll, mely során a vizsgázónak egy elképzelt káresemény felszámolása során szükséges feladatokat kell végrehajtania. 4.2.3.8.8. A vizsgabizottság összetétele: A vizsgáztatást a KOK tanfolyamot tartó tanára végzi. 4.2.3.8.9. Az értékelés elvei, a vizsga eredményességének szabályai: – A vizsga eredménye megfelelt vagy nem megfelelt minõsítésû lehet. – A feladatok megoldására pontozási rendszer van kialakítva. – A vizsga megfelelt minõsítésû, ha a vizsgázó az összpontszám 50% + 1 pontot ér el. 4.2.3.8.10. Javítóvizsgára vonatkozó elõírás: Sikertelen vizsga után javítóvizsga korlátlan számban tehetõ elõzetes jelentkezés alapján, de a teljes vizsgát meg kell ismételni (írásbeli + gyakorlati feladatmegoldás). Javítóvizsgára az elõzõ vizsgát követõ 10 nap után kerülhet sor. 4.2.3.8.11. A tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum: A tanfolyam eredményes elvégzését a KOK által kiadott bizonyítvány igazolja. 4.2.3.8.12. A bizonyítvány érvényessége: A bizonyítványt birtokló személy kezelheti a hírközpontokhoz és ügyeleti pultokhoz tartozó hírforgalmi eszközöket, digitális rádiókat, valamint az ügyeleti munkát segítõ szoftvereket; továbbá képes a riasztás és káresemény felszámolás során önálló feladatok végrehajtására. 4.2.3.8.13. A képzés költsége: A képzés e rendelet 15. § (4) pontja alapján tanfolyami díj köteles, amit a beiskolázó szerv fizet. 4.2.3.9. Tûzoltó alaptanfolyam 4.2.3.9.1. A beiskolázás feltételei: Önkéntes, létesítményi vagy tûzoltó egyesületi tagság, legalább általános iskolai végzettség, megfelelõ egészségügyi alkalmasság. 4.2.3.9.2. A képzésre történõ jelentkezés módja: A tanfolyamra történõ jelentkezés elõzetes meghirdetés után, írásban történik. 4.2.3.9.3. A tanfolyam maximális óraszáma: 40 óra. 4.2.3.9.4. A tanfolyam tananyagának fõbb témakörei: A tûzoltóság felépítése, szervezete, irányítása, az égés fajtái és a tûz jellemzése, veszélyforrások felismerése és csoportosítása, elsõsegélynyújtás, szerelési, mentési gyakorlatok, kézi tûzoltó készülékek mûködése és alkalmazása, egyéb szakfelszerelések és eszközök, a tûzoltásra, mûszaki mentésre, valamint a katasztrófaelhárításra vonatkozó szabályozás, mûszaki mentési ismeretek, tûzvédelem

19115

megelõzési feladatai. Az elméleti ismeretek aránya 30%, a gyakorlati képzés aránya 70%. 4.2.3.9.5. A vizsga részei: szóbeli, gyakorlati. 4.2.3.9.6. A vizsgabizottság összetétele: A képzést szervezõ elõadók közül 3 fõ. 4.2.3.9.7. A tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum: A vizsgáztató által kiadott tanúsítvány. 4.2.3.10. Tûzoltó szakmai továbbképzõ tanfolyam 4.2.3.10.1. A tanfolyam elvégzésével betölthetõ beosztások, végrehajtható feladatok: – A tûzoltó szakmai továbbképzõ tanfolyami végzettség feljogosít az OKF által meghatározott kreditpont megszerzésére. 4.2.3.10.2. A beiskolázás feltételei: Az állam által elismert felsõfokú, illetve középfokú végzettség, valamint a beosztás betöltéséhez szükséges megfelelõ szintû szakmai végzettség. 4.2.3.10.3. A képzésre történõ jelentkezés feltételei, esetleges szabályai: A tanfolyamra történõ jelentkezés a KOK által történõ elõzetes meghirdetés után írásban történik. 4.2.3.10.4. A tanfolyam maximális óraszáma: 120 óra. 4.2.3.10.5. A tanfolyam tananyagának fõbb tananyagelemei (témakörei): – A szakmai feladatok ellátásához szükséges, az idõben változó, aktuálisan jelentkezõ tûzoltói feladatok teljesítéséhez illeszkedõ ismeretanyag tananyagelemei. 4.2.3.10.6. A vizsgára bocsátás feltételei: A tanfolyam foglalkozásain való részvétel és a vizsgára bocsátás szakmai feladatainak teljesítése. 4.2.3.10.7. A vizsga részei: A vizsga elméleti (írásbeli, szóbeli) és gyakorlati részbõl áll. 4.2.3.10.8. A vizsgabizottság összetétele: – A vizsgáztatást vizsgabizottság végzi, amelynek 1 elnöke és 2 tagja van. – A vizsgabizottság elnökét az OKF fõigazgatója jelöli ki, aki az OKF tanfolyamhoz kapcsolódó szakmai fõosztályának megfelelõ végzettségû és szakmai tudással rendelkezõ szakembere. – A vizsgabizottság 1. tagját a HÖTOSZ, illetve a LÖTOSZ jelöli ki a KOK szakmai véleményének figyelembevételével a szakterületen beosztást betöltõk körébõl. – A vizsgabizottság 2. tagját a KOK jelöli ki a képzésben részt vevõ tanárok közül. 4.2.3.10.9. Az értékelés elvei, a vizsga eredményességének szabályai: A tananyag ismeretének értékelése ötfokozatú lehet: – jeles (5), – jó (4), – közepes (3), – elégséges (2), – elégtelen (1). A vizsga eredményes, ha a vizsgázó minden vizsgarészbõl legalább elégséges eredményt ér el.

19116

MAGYAR KÖZLÖNY

4.2.3.10.10. Javítóvizsgára vonatkozó elõírás: – Sikertelen vizsga után javító(ismétlõ)vizsga korlátlan számban tehetõ elõzetes jelentkezés alapján. – A javítóvizsgára az elõzõ vizsgát követõ 10 nap után kerülhet sor. 4.2.3.10.11. A tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum: A tanfolyam elvégzését – a tanfolyam sajátosságainak megfelelõen – a KOK által kiállított dokumentum (bizonyítvány, igazolvány, igazolás stb.) igazolja. 4.2.3.10.12. A tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum érvényessége: A tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum feljogosít az adott szakmai feladatok elvégzésére. 4.2.3.10.13. A képzés költsége: A képzés e rendelet 15. § (4) pontja alapján tanfolyami díj köteles, amit a beiskolázó szerv fizet.

3. melléklet a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelethez A hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tûzoltóságok, a katasztrófavédelmi, tûzvédelmi és polgári védelmi képzés irányítását és felügyeletét ellátó központi közigazgatási szervezetek és ez irányú tevékenységet végzõ szervezeti egységei, tagjai, az oktatást folytató intézmények tagjai, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak által e rendelet hatálybalépése elõtt megindított képzések (szaktanfolyamok) során megszerzett szakmai képesítéseinek szintje az alkalmazó szervek, illetve munkakörök szerint

2008/154. szám

– egyetemi szintû környezetmérnöki szak, katasztrófavédelmi szakirány, – fõiskolai szintû tûzvédelmi szak, tûzvédelmi szakirány, – katasztrófa- és tûzvédelmi szervezõ (tiszt) szakképzés, – a hazai vagy külföldi, a munkakörnek megfelelõ egyetemen, fõiskolán, akadémián szerzett szakirányú végzettség, – a PV OVKI, a BM Tûz- és Polgári Védelmi Intézet, (a továbbiakban: BM TPVI), valamint a PVOI 5 hónapos nappali felsõfokú polgári védelmi tanfolyami, – PV Kiképzõ Központ 4 hónapos nappali polgári védelmi tiszti átképzõ tanfolyami, – PVOI, Polgári Védelmi Oktatási Központ (a továbbiakban: PVOK), BM KOK 10 hónapos levelezõ polgári védelmi vezetõi tanfolyami, – külföldi polgári védelmi törzstiszti tanfolyami, – Légoltalmi Központi Iskola 8 hónapos tisztképzõ tanfolyami, – Légoltalmi Központi Iskola egyéves tartalékos tisztképzõ tanfolyami, – Légoltalmi Országos Törzsparancsnokság tisztjeinek egyéves levelezõ tanfolyami, – honvédségtõl áthelyezett tisztek egyéves tiszti tanfolyami, – Egyesített Tisztiiskola Polgári védelmi tanfolyami képesítés. 1.2. Nem szakmai szolgálati beosztásokban 1.2.1. Alapszintû: – katasztrófavédelmi alaptanfolyami képesítés. 2. Tûzoltóság szakterülete 2.1. Szakmai szolgálati beosztásokban

1. Katasztrófavédelem és polgári védelem szakterülete 1.1. Szakmai szolgálati beosztásokban 1.1.1. Alapszintû: – katasztrófavédelmi alaptanfolyami képesítés, – Polgári Védelmi Oktatási Intézet (a továbbiakban: PVOI) 5 hónapos levelezõ pv. tanfolyami, – Polgári Védelem Országos Vezetõképzõ Intézet (a továbbiakban: PV OVKI) 4 hetes nappali pv. tanfolyami képesítés. 1.1.2. Középszintû: – PV OVKI 8 hetes nappali pv. tanfolyami, – Légoltalmi Központi Iskola 3 hónapos tisztképzõ tanfolyami, – PV Kiképzõ Központ zászlósképzõ tanfolyami képesítés. 1.1.3. Felsõszintû: – fõiskolai szintû katasztrófavédelmi szak, – egyetemi szintû védelmi igazgatási szak, katasztrófavédelmi szakirány,

2.1.1. Alapszintû: – 6 hetes tûzoltó alapfokú tanfolyam, három és fél, vagy öt hónapos tiszthelyettes-képzõ szakon szerzett képesítés. 2.1.2. Középszintû: – katasztrófa- és tûzvédelmi technikus szakképzés, – a hazai és külföldi tûzoltó, egy- vagy kétéves nappali, illetõleg hároméves levelezõ tiszti képzés, hároméves levelezõ tûzvédelmi vezetõi, valamint tûzoltótechnikus (OKJ azonosító szám: 52 8915 01) szakképesítés, – BM Akadémia Tûzoltó Tagozatán szerzett képesítés, – tiszti vizsga, – zászlósképzõ, 10 hónapos tûzoltó tiszthelyettes-képzõ, tûzoltó (OKJ azonosító szám: 32 8915 01) szakképesítés, – az önkéntes tûzoltóságoknál az 1995 elõtt, legalább megyei szintû irányító szervezet által szervezett egyesületi parancsnoki tanfolyam, valamint a 10 hónapos vagy hosszabb képzési idejû önkéntes és létesítményi tûzoltóparancsnok-képzõ szakon 2002. december 31-ig megszerzett képesítés.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2.1.3. Felsõszintû: – fõiskolai szintû tûzvédelmi mérnök szak, – fõiskolai szintû katasztrófavédelmi szak (e végzettség csak abban az esetben fogadható el, ha a végzett hallgató rendelkezik a hivatásos állományra elõírt, valamely – tûzoltás, mûszaki mentés vezetésére jogosító – legalább középfokú szakmai képesítéssel, szakképzettséggel), – fõiskolai szintû mûszaki szakoktató szak, tûzvédelmi szakirány (2002. február után beiskolázottak részérõl e végzettség csak abban az esetben fogadható el, ha a végzett hallgató rendelkezik a hivatásos állományra elõírt valamely – tûzoltás, mûszaki mentés vezetésére jogosító – legalább középfokú szakmai képesítéssel, szakképzettséggel), – katasztrófa- és tûzvédelmi szervezõ (tiszt) szakképzés, – a hazai vagy külföldi, a munkakörnek megfelelõ egyetemen, fõiskolán, akadémián szerzett szakirányú végzettség, – egyetemi vagy fõiskolai végzettség megszerzését követõen a tûzoltó tiszti átképzõ, tûzoltó átképzõ szakon szerzett képesítés, – a tûzoltó technikusképzõ szakon szerzett szakképesítés, a 2002. december 31. elõtt megkezdett felsõfokú iskolai tanulmányokban szerzett végzettséggel együtt, – a kétéves nappali vagy hároméves levelezõ tisztképzõ szakon és a BM Akadémia Tûzoltó Tagozatán szerzett képesítés, a 2002. december 31. elõtt megkezdett felsõfokú iskolai tanulmányokban szerzett végzettséggel együtt, 2.2. Nem szakmai szolgálati beosztásokban 2.2.1. Alapszintû: A 2.1.1. pontban felsorolt képzettségeken túl: – tûzoltó alaptanfolyami képesítés. 2.2.2. Középszintû: A 2.1.2. pontban felsorolt képzettségeken túl: – 1990 elõtt tett zászlósi alapismereti vizsga. 2.2.3. Felsõszintû: A 2.1.3. pontban felsorolt képzettségeken túl: – tûzoltó (tiszti) alapismereti tanfolyami képesítés, illetve tiszti alapismereti vizsga.

4. melléklet a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelethez Az önkéntes tûzoltóságok, a létesítményi tûzoltóságok, valamint a tûzoltó egyesületek tûzoltási és mûszaki mentési feladatokat ellátó tagjainak képesítési követelményei 1.1. Nem fõfoglalkozású, beosztott állományú önkéntes és létesítményi tûzoltó: tûzoltó alaptanfolyami képesítés. 1.2. Fõfoglalkozású, beosztott állományú önkéntes és létesítményi tûzoltó: tûzoltó szakképesítés.

19117

1.3. Tûzoltó egyesületek tûzoltási, mûszaki mentési, katasztrófaelhárítási feladatokra igénybe vehetõ tagjai: 1.3.1. Tûzoltás-irányító: legalább tûzoltó szakképesítés. 1.3.2. Beosztott tûzoltó, sugárvezetõ, híradó-ügyeletes: tûzoltó alaptanfolyami képesítés. 1.3.3. Gépkocsivezetõ, szerkezelõ: tûzoltó alaptanfolyami képesítés, valamint a beosztásnak megfelelõ szaktanfolyam.

5. melléklet a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelethez A gazdálkodó szervezeteknél a katasztrófavédelem, a polgári védelem területén foglalkoztatottak által e rendelet hatálybalépése elõtt megindított képzések során megszerzett, elismert képesítései 1.1. Alapszintû: – katasztrófavédelmi elõadó szakképzés, – BM KOK, PVOI, PVOK 5 hónapos levelezõ alapfokú pv. (elõadó, segítõ) tanfolyami, – PV OVKI, PVOI 4 hetes pv. tanfolyami képesítés. 1.2. Középszintû: – katasztrófavédelmi elõadó szakképzés, – PV Kiképzõ Központ 18 hónapos, levelezõ, üzemi törzsparancsnoki tanfolyami, – PV OVKI 8 hetes nappali pv. tanfolyami, – Légoltalmi Központi Iskola 3 hónapos tisztképzõ tanfolyami, – PV Kiképzõ Központ zászlósképzõ tanfolyami képesítés. 1.3. Felsõszintû: – katasztrófavédelmi fõelõadó szakképzés, – fõiskolai szintû katasztrófavédelmi szak, – egyetemi szintû védelmi igazgatási szak, katasztrófavédelmi szakirány, – egyetemi szintû környezetmérnöki szak, katasztrófavédelmi szakirány, – katasztrófa- és tûzvédelmi szervezõ (tiszt) szakképzés, – a hazai vagy külföldi, a munkakörnek megfelelõ egyetemen, fõiskolán, akadémián szerzett szakirányú végzettség, – Légoltalmi Központi Iskola mûszaki tanfolyam üzemi törzsparancsnoki tanfolyami, – Légoltalmi Központi Iskola légoltalmi zászlóaljparancsnoki és törzsfõnöki tanfolyami, – PVOI 10 hónapos felsõfokú polgári védelmi tanfolyami, – PV OVKI, PVOI 5 hónapos nappali felsõfokú polgári védelmi tanfolyami,

19118

MAGYAR KÖZLÖNY

– PV Kiképzõ Központ 4 hónapos nappali polgári védelmi tiszti átképzõ tanfolyami, – PVOI, PVOK, BM KOK 10 hónapos levelezõ polgári védelmi vezetõi tanfolyami, – Külföldi polgári védelmi törzstiszti tanfolyami, – Légoltalmi Központi Iskola 8 hónapos tisztképzõ tanfolyami, – Légoltalmi Központi Iskola egyéves tartalékos tisztképzõ tanfolyami, – Légoltalmi Országos Törzsparancsnokság tisztjeinek egyéves levelezõ tanfolyami, – Egyesített Tisztiiskola Polgári védelmi tanfolyami képesítés.

2008/154. szám

tó – legalább középfokú szakmai képesítéssel, szakképzettséggel), – katasztrófa- és tûzvédelmi szervezõ (tiszt) szakképzés, – a hazai vagy külföldi belügyi és államilag elismert felsõoktatási intézmény szakirányú szakán okleveles tûzvédelmi mérnöki és tûzvédelmi mérnöki szakon szerzett végzettség, – a tûzoltó tiszti átképzõ, tûzoltó átképzõ szakon, – a BM Akadémia Tûzoltó Tagozatán, – a tûzoltótechnikus-képzõ szakon, valamint a kétéves nappali vagy hároméves levelezõ tisztképzõ szakon, – a hároméves levelezõ tûzvédelmi elõadói, illetve tûzvédelmi vezetõi szakon, valamint a tûzvédelmi szakelõadói szakon (OKJ azonosító szám: 71 8915 01) szerzett képesítés, illetõleg szakképzettség.

6. melléklet a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelethez A gazdálkodó szervezeteknél a tûzvédelem szakágazatban, illetve a tûzvédelmi szolgáltatás területén foglalkoztatottak által e rendelet hatálybalépése elõtt megindított képzések során megszerzett, elismert képesítései 1.1. Alapszintû: – tûzvédelmi elõadó II. (OKJ azonosító szám: 51 8915 01) szakon, valamint az 1993 elõtt az irányító szervek által szervezett, legalább egyéves levelezõ vagy egy hónapos bentlakásos alapfokú tûzvédelmi tanfolyamon szerzett szakképzettség, illetõleg képesítés. 1.2. Középszintû: – tûzvédelmi elõadó szakképzés, – a 10 hónapos képzési idejû tûzoltó tiszthelyettes-képzõ szakon, – az 1991 elõtt a minisztériumok és a fõvárosi, illetõleg a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai, valamint a BM TKK által szervezett kétéves levelezõ, illetve a 2 hónapos bentlakásos tûzvédelmi elõadói tanfolyamon, – 1991 után a BM Tûzvédelmi Oktató és Kutató Intézetben szerzett középfokú tûzvédelmi elõadói, – 1993-ig a Munkavédelmi Képzõ és Továbbképzõ Intézetben és jogelõdjeiben, munkavédelmi felsõfokú tanfolyamon szerzett középfokú tûzvédelmi, – tûzvédelmi elõadó I. szakon (OKJ azonosító szám: 53 8915 01) szerzett képesítés, illetõleg szakképzettség. 1.3. Felsõszintû: – tûzvédelmi fõelõadó szakképzés, – fõiskolai szintû tûzvédelmi szak, tûzvédelmi szakirány, – fõiskolai szintû mûszaki szakoktató szak, tûzvédelmi szakirány (2002. február után beiskolázottak részérõl e végzettség csak abban az esetben fogadható el, ha a végzett hallgató rendelkezik a hivatásos állományra elõírt, valamely – tûzoltás, mûszaki mentés vezetésére jogosí-

7. melléklet a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelethez Mûszaki szaktanfolyamhoz kötött gépek, gépi berendezések és gépjármûvek besorolása 1.1. Tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyamhoz kötött gépcsaládok és géptípusok: – emelõkosaras tûzoltó gépjármûvek, – létrás tûzoltó gépjármûvek, – légzésvédõ készülék palacktöltõ kompresszorok, – áramfejlesztõk (10 KVA, illetve a 10 KVA teljesítmény feletti, beépített gépek esetén), – tûzoltódaruk, illetve daruval felszerelt tûzoltó gépjármûvek, – cserefelépítmény-hordozó jármûvek, – mûszaki mentõ gépjármûvek és vegyi balesetelhárító gépjármûvek (ha rendelkeznek beépített, zárt hajtásláncú elõzõekben felsorolt gépcsaládok, géptípusok valamelyikével), – egyéb tûzoltó gépjármûvek. 1.2. Tûzoltótechnika-kezelõi alaptanfolyamhoz nem kötött gépcsaládok és géptípusok: – gépjármûfecskendõk, – habbal oltó gépjármûvek, – porral oltó gépjármûvek, – egyéb tûzoltógépjármûvek, – cserefelépítmények, – mûszaki mentések gépei és berendezései, – vegyi balesetelhárítás gépei és berendezései, – áramfejlesztõk (10 KVA teljesítmény alatt), – folyadékszállításra használható (szivattyúval ellátott) egyéb gépek, – tûzoltás és mûszaki mentés egyéb, az elõzõekben fel nem sorolt gépei és berendezései.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19119

8. melléklet a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelethez A tûzoltótechnika-kezelõi igazolvány alaki és formai követelményei (Az igazolvány külsõ oldala) TÛZOLTÓ TECHNIKA KEZELÕI IGAZOLVÁNY (Az igazolvány belsõ oldala)

...../20..... anyakönyvi szám TUDNIVALÓK 1. Az igazolvánnyal rendelkezõk évenként kötelesek .........................................................................................., idõszakos orvosi vizsgálaton megjelenni. aki 20....... évben ................................ hó ............. napján 2. Az igazolványt a tulajdonosa géppel vagy gépi ........................................................ helységben született, berendezéssel történõ munkavégzés idõtartamára anyja neve: ....................................................................... köteles magánál tartani, és a hatósági személyek a jogosítványba bejegyzett tûzoltógépek és gépi felkérésére felmutatni. berendezések kezelésére jogosult. ........................................, 20 ...................... hó ...... nap

3×4 cm fénykép P. H. ..................................................... kiállító szerv vezetõje

.......................................................... az igazolvány tulajdonosa

VIZSGABEJEGYZÉS A hatályos jogszabály szerinti tûzoltó géptípus megnevezése ............................................................................................. ............................................................................................. típ. Tûzoltógép Kelt: ................................................................................. , ........ év ........................ hó ............ n.

A tûzoltógépek közül sikeres vizsgát tett ............................................................................................ ............................................................................................ típ. Tûzoltógép Kelt: ................................................................................. , ........ év ......................... hó ............ n.

P. H.

P. H.

...................................................... aláírás

...................................................... aláírás

MAGYAR KÖZLÖNY

19120

2008/154. szám

............................................................................................. ............................................................................................. típ. Tûzoltógép Kelt: ................................................................................. , ........ év ........................ hó ............ n.

............................................................................................ ............................................................................................ típ. Tûzoltógép Kelt: ................................................................................. , ........ év ......................... hó ............ n.

P. H.

P. H.

...................................................... aláírás

...................................................... aláírás


............................................................................................. ............................................................................................. típ. Tûzoltógép Kelt: ................................................................................. , ........ év ......................... hó ............ n.

P. H.

P. H.

...................................................... aláírás

...................................................... aláírás


............................................................................................. ............................................................................................. típ. Tûzoltógép Kelt: ................................................................................. , ........ év ......................... hó ............ n.

P. H.

P. H.

...................................................... aláírás

...................................................... aláírás

ORVOSI BEJEGYZÉS

ORVOSI BEJEGYZÉS

Érvényes: .............. év .................................. hó ...........-ig Érvényes: .............. év ................................. hó ...........-ig Kelt: ..................... év .................................. hó ........... n. Kelt: ....................... év ................................. hó ........... n. P. H.

P. H.

.......................................................................................... .......................................................................................... aláírás aláírás Érvényes: .............. év .................................. hó ...........-ig Érvényes: .............. év ................................. hó ...........-ig Kelt: ..................... év .................................. hó ........... n. Kelt: ....................... év ................................. hó ........... n. P. H.

P. H.

.......................................................................................... aláírás

.......................................................................................... aláírás

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19121

Érvényes: .............. év .................................. hó ...........-ig Érvényes: .............. év ................................. hó ...........-ig Kelt: ..................... év .................................. hó ........... n. Kelt: ....................... év ................................. hó ........... n. P. H.

P. H.

.......................................................................................... .......................................................................................... aláírás aláírás Érvényes: .............. év .................................. hó ...........-ig Érvényes: .............. év ................................. hó ...........-ig Kelt: ..................... év .................................. hó ........... n. Kelt: ....................... év ................................. hó ........... n. P. H.

P. H.

.......................................................................................... aláírás

.......................................................................................... aláírás

EGYÉB BEJEGYZÉSEK

EGYÉB BEJEGYZÉSEK

9. melléklet a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelethez A hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a tûzoltóságok gépjármûvezetõinek képzési rendje 1.1. A gépjármûvezetõk képzési kategóriái 1.1.1. Alapszintû: a szolgálati gépjármûvek vezetésére felkészítõ 10 tanórás képzés. 1.1.2. Emelt szintû: a megkülönböztetõ jelzéseket használó szolgálati gépjármû vezetésére felkészítõ elméleti képzés. 1.1.3. Speciális: a tûzoltó-parancsnokságok igényei alapján, egyes sajátos beosztások betöltéséhez egyedi tematika alapján végrehajtott képzés. 1.2. A gépjármûvezetõ-képzésben való részvétel feltételei 1.2.1. Alapszintû: érvényes vezetõi engedély, minimum I. egészségi alkalmassági csoportba való besorolás. 1.2.2. Emelt szintû, valamint speciális: az adott jármûkategóriára érvényes vezetõi engedély, alapszintû gépjármûvezetõi képzésben való részvétel, a követelmények teljesítése, II. egészségi alkalmassági csoportba való besorolás, pszichológiaalkalmasság. 1.3. Képzési követelmények 1.3.1. Alapszintû: a tematika elméleti tananyagának számon kérése írásban, valamint a tematika gyakorlati tananyaga alapján összeállított vizsgafeladatok (tanpálya) teljesítése meghatározott szintidõn belül. 1.3.2. Emelt szintû: a tematika elméleti tananyagának számon kérése írásban, valamint szolgálati idõben évi 100 vezetett óra, vagy 600 vezetett kilométer – az állományilletékes parancsnok által hiteles dokumentummal történõ – igazolása. 1.3.3. Speciális: a tematika elméleti tananyagának számon kérése írásban, valamint a tematika gyakorlati tananyaga alapján összeállított vizsgafeladatok megoldása.

19122

MAGYAR KÖZLÖNY

VI. Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Az Alkotmánybíróság 129/2008. (X. 30.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya, és az azon szereplõ kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogások alapján – dr. Bragyova András, dr. Holló András és dr. Kiss László alkotmánybírók különvéleményével – meghozta az alábbi

2008/154. szám

sítette, és egy eljárásban, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen soron kívül bírálta el. 2. Az indítványozók kifogásai az alábbiakban foglalhatók össze: – a népi kezdeményezés benyújtója kizárólag állampolgár lehet, alapítvány az Nsztv. rendelkezései alapján erre nem jogosult; – a népi kezdeményezés közjogi nyomás alá helyezné a szabad mandátummal rendelkezõ országgyûlési képviselõket, és ezáltal ellentétes az Alkotmány 2. § (3) bekezdésében és 20. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel; – a kezdeményezés nem tartozik az Országgyûlés feladataihoz kapcsolódó hatáskörei közé, mivel az Országgyûlés feloszlásának kimondását az Alkotmány 28. § (2) bekezdése ezt „az Országgyûlés megszûnésének egyik lehetséges eseteként” szabályozza.

II. határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 183/2008. (V. 6.) OVB számú határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. 1. Az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) országos népi kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítés céljából benyújtott mintapéldánya az alábbi kérdést tartalmazza: „Kezdeményezzük, hogy a 2006-ban alakult Országgyûlés kimondja a feloszlását.” Az OVB 183/2008. (V. 6.) OVB határozatában megállapította, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a megtárgyalásra javasolt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesítette. Az OVB határozatának indokolása szerint a határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-án alapul. A határozat a Magyar Közlöny 2008. évi 71. számában, 2008. május 8-án jelent meg. Az OVB határozata ellen a törvényes határidõn belül három kifogás érkezett. Az Alkotmánybíróság az ügyeket – tartalmi azonosságukra tekintettel – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 28. §-ának (1) bekezdése alapján egye-

Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következõ jogszabályokat vette alapul: 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „28. § (2) Az Országgyûlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta elõtt is.” „28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.” „28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyûlés tûzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyûlés köteles megtárgyalni.” 2. Az Nsztv. rendelkezései: „2. § Az aláírásgyûjtõ ívek mintapéldányát az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.” „4. § (1) Az Országos Választási Bizottság gondoskodik a népszavazás kitûzésére irányuló állampolgári kezdeményezés, illetõleg a népi kezdeményezés aláírásainak ellenõrzésérõl.” „17. § A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelmûen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést.” „18. § Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe, b) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, c) az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.”

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3. A Ve.-nek az országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítésére vonatkozó szabályai: „117. § (1) Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelõ aláírásgyûjtõ ívet, illetõleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti.” „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.” „131. § Az országos népi kezdeményezés során a 117–121. § és a 130. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.”

III. A kifogások nem megalapozottak. 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelõen a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatai ellen benyújtott kifogások elbírálása során kialakította következetes gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság a kifogás alapján lefolytatott jogorvoslati eljárásban azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdésének a)–c) pontjaiban, illetve 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el. Eljárása során az Alkotmánybíróság e feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] 2. Egyik kifogás szerint a kezdeményezés nem jogosulttól származik, mivel a népi kezdeményezés joga csak a természetes személyeket illeti meg. Az Alkotmány 28/D. § szerint országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az Alkotmány tehát a népi kezdeményezés benyújtását a természetes személyek számára biztosítja. A kezdeményezés benyújtása az OVB által már hitelesített aláírásgyûjtõ íven szereplõ 50 000 állampolgári aláírás összegyûjtése után történhet meg. Ettõl különbözõ kérdés az, hogy az országos népi kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének mintapéldányát az állampolgárok mellett mások, társadalmi szervezetek, alapítványok, azaz jogi személyek is benyújthatják hitelesítésre az OVB-hez. A Ve. 149. § i) pontjába foglalt értelmezõ rendelkezésbõl

19123

megállapíthatóan ugyanis az aláírásgyûjtõ ívet nem csak természetes személyek nyújthatnak be hitelesítésre. Eszerint ugyanis a Ve. alkalmazásában „kezdeményezést benyújtók: népszavazás állampolgári kezdeményezése, valamint népi kezdeményezés esetén azok a szervezetek, illetve magánszemélyek, amelyek, illetve akik a kezdeményezést benyújtották”. [Lásd 102/2007. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2007, 855, 864.] 3. Másik kifogás szerint a népi kezdeményezés „közjogi nyomás” alá helyezné a szabad mandátummal rendelkezõ országgyûlési képviselõket, és ezáltal ellentétbe kerülne az Alkotmány több rendelkezésével. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában megállapította, hogy az Országgyûlést a népi kezdeményezés nem köti oly módon, mint a legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére elrendelt ügydöntõ és eredményes népszavazás alapján hozott döntés [Alkotmány 28/C. § (3) bekezdés]. Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyûlés Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének – az Alkotmányban rögzített – korlátozása: az Országgyûlés köteles az eredményes népszavazásból következõ döntéseket meghozni. Népi kezdeményezés esetén ezzel szemben az Országgyûlésnek a kérdés napirendre tûzésére, megtárgyalására és döntéshozatalra van kötelezettsége, de ennek a döntésnek a tartalmát a népi kezdeményezés nem köti meg, nem egy kötelezõ döntés meghozatalára szól. Éppen ezért a népi kezdeményezésnek mindaddig, amíg az alkotmányosság keretében marad – ellentétben a népszavazással – az Alkotmányban megfogalmazott tárgyköri korlátja nincs, és a kérdésnek nem kell konkrét jogalkotási kötelezettséget megfogalmaznia. Mindezek alapján az országos népi kezdeményezés esetén – mivel az a döntés tartalmát nem határozza meg – nem lehet a szabad mandátumú képviselõkre gyakorolt, alkotmányossági szempontból értelmezhetõ „közjogi nyomás”-ról beszélni. A kifogást tevõ által hivatkozott alkotmányi rendelkezések [2. § (3) bekezdés: „Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetõleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.”; 20. § (2) bekezdés: „Az országgyûlési képviselõk tevékenységüket a köz érdekében végzik.”] és a népi kezdeményezés, illetve az azt hitelesítõ OVB határozat között az alkotmánybírósági eljárás szempontjából értékelhetõ összefüggés nincs. 4. További kifogás szerint a kezdeményezés nem az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdésre vonatkozik, mivel a feloszlás kimondásának lehetõségét az Alkotmány nem az országgyûlés hatáskörei között [19. § (3) bekezdés], hanem a megszûnés egyik módjaként szabályozza [28. § (2) bekezdés]. Az Alkotmány 19. § (2) bekezdése szerint az Országgyûlés a népszuverenitásból eredõ jogait

19124

MAGYAR KÖZLÖNY

gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. A (3) bekezdése azokat a döntési jogköröket sorolja fel, amelyeket az Országgyûlés a (2) bekezdés által meghatározott feladatának teljesítése során gyakorolhat, illetve gyakorolni köteles. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdése nem az Országgyûlés hatásköreinek taxatív felsorolását jelenti, azokról az Alkotmány számos más helyen is rendelkezik. Így az Alkotmány 28. § (2) bekezdése szerint: „Az Országgyûlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta elõtt is.” Az alkotmányi rendelkezés puszta nyelvtani értelmezése alapján is megállapítható, hogy a feloszlás kimondása az Országgyûlés hatáskörébe tartozik, ezért az – az Alkotmány 28/D. §-a alapján – országos népi kezdeményezés tárgya lehet. [Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésében felsorolt – tiltó – tárgykörök csak az országos népszavazásra vonatkoznak, országos népi kezdeményezés akadályát nem jelentik.] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OVB jogszerû döntést hozott, amikor az aláírásgyûjtõ íven megfogalmazott kérdést hitelesítette. Ezért a kifogásokat elutasította, és a 183/2008. (V. 6.) OVB határozatot helyben hagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke, az aláírásban akadályozott dr. Kovács Péter alkotmánybíró helyett

elõadó alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 527/H/2008.

Dr. Bragyova András alkotmánybíró különvéleménye Nem értek egyet a többségi határozatnak sem a rendelkezõ részével, sem indokolásával. 1. A közvetlen demokrácia a közhatalom gyakorlásának történetileg kialakult egyik alapformája. Modernkori megjelenése és alkotmányos szabályozása a népszuvereni-

2008/154. szám

tás (népfelség) elvén alapszik. A népszuverenitás a polgári demokráciákban az alkotmányos berendezkedést igazoló, legitimáló elv. Az egyes európai országok alkotmányai, ha különbözõ formában is, de szinte kivétel nélkül elsõ rendelkezéseik között rögzítik a modern alkotmányosság ezen klasszikus követelményét. Így például a német alkotmány szerint minden államhatalom forrása a nép, a finn alkotmány szerint az államhatalom birtokosa a nép, a belga alkotmány pedig azt mondja, hogy minden hatalom a nemzettõl ered. Ezektõl eltérõ, duális szabályozási mintát követ a francia alkotmány, amikor úgy rendelkezik, hogy „[a] nemzeti szuverenitás a népet illeti, amely azt képviselõi révén, valamint népszavazás útján gyakorolja”. A magyar Alkotmány – amely a francia duális szabályozási megoldáshoz és a közép-kelet európai országok gyakorlatához (orosz, horvát, bolgár stb.) hasonlít ezen intézmény szabályozása szempontjából – 2. § (2) bekezdése a következõképpen fogalmaz: „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” 2. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során már többször foglalkozott a közvetlen demokrácia fogalmával, e jogintézmény tartalmával, valamint a népi kezdeményezés és a képviseleti demokrácia egymáshoz való viszonyával. [Lásd 28/1990. (XI. 22.) AB határozat, ABH 1990, 123, 125.; 2/1993. (I. 22.) AB határozat, ABH 1993, 33, 39.; 52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 347.; 64/1997. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1997, 380, 390.; 25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 264.] Az Alkotmánybíróság határozataiban a népi kezdeményezést, mint a közvetlen demokrácia egyik megnyilvánulási formáját, eddig (és a többségi határozat értelmében most is) gyakorlatilag korlátlanul alkalmazható jogi eszköznek tekintette – azzal az érvvel, hogy nem kötelezi az Országgyûlést a kezdeményezésnek megfelelõ tartalmú döntésre. Vagyis az Alkotmánybíróság mai gyakorlata szerint népi kezdeményezés minden olyan kérdésben kezdeményezhetõ, amelyben akár egyetlen országgyûlési képviselõ önálló indítványt nyújthat be az Országgyûlésben. 3. Az elmúlt idõszak tapasztalatai alapján azonban megfontolandónak tartom az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatán való változtatást. Ezt a következõkkel támasztom alá. 3.1. Az Alkotmány rendelkezései szerint országos népi kezdeményezés tárgya éppúgy, mint az országos népszavazásé, az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet [28/B. § (1) bekezdés]. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése felsorolja (bár nem kimerítõen) azokat a tárgyköröket, amelyekben országos népszavazás nem tartható. Ez a korlátozás az Alkotmánybíróság szerint a népi kezdemé-

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

nyezésre nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság eddigi értelmezése szerint tehát a népi kezdeményezésnek (az Országgyûlés hatáskörébe tartozáson kívül) nincs tárgyi korlátja. Ez a felfogás szerintem téves, mivel az Alkotmány 28. §-ának vonatkozó rendelkezéseibõl nem következik, hogy minden, az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdésben benyújtható országos népi kezdeményezés. Annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy mi lehet az országos népi kezdeményezés tárgya a népi kezdeményezés alkotmányjogi fogalmából kell kiindulni – ahogyan az európai közjogi gondolkodásban és hagyományban kialakult. A népi kezdeményezés fogalma a magyar és az európai (valamint az észak- és dél-amerikai) közjog- és politikatudományban az állampolgárok törvénykezdeményezési jogát jelenti. Ez a felfogás onnan ered, hogy az alkotmányjogi és politikai gondolkodás (John Locke óta) hagyományosan azonosította a törvényhozást és a szuverenitást, és azt hangoztatta, hogy a hatalom jogos tulajdonosa a nép, és így a nép eldöntheti, hogy a hatalmat ki és milyen intézményes keretek között gyakorolja. A nép (közvetlen) részvétele a törvényhozásban az õ szemükben a népszuverenitás közvetlen gyakorlását jelentette. Többek között innen a törvény kimagasló jelentõsége a jogalkotásban. Ésszerû tehát erre az értelmezésre alapítani az Alkotmányban foglalt „népi kezdeményezés” terminus jelentését. Mindezek alapján tehát a „népi kezdeményezés” ésszerû alkotmányértelmezés szerint egyedül népi törvénykezdeményezést jelenthet. Ha ezt az értelmezést elfogadjuk, népi kezdeményezés esetében az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés az Országgyûlés törvényhozó hatáskörébe tartozó, tehát törvényhozási tárgyat érintõ kérdés lehet. Azaz népi kezdeményezés tárgya lehet minden, amirõl az Alkotmány 25. § (1) bekezdése szerinti törvénykezdeményezés szólhat. Megjegyzem, hogy az eddig az Alkotmánybíróság elé került népi kezdeményezések többnyire tényleg mind ebbe a körbe tartoztak. 3.2. Ésszerû alkotmányértelmezés lehetne az is, ha az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésében foglalt, az országos népszavazásból kizárt tárgyakat tartalmazó rendelkezés, valamint ennek, az Alkotmánybíróság gyakorlatában kialakított további korlátai az országos népi kezdeményezésre is alkalmazandók lennének. Ennek indoka a két közvetlen demokratikus intézmény szoros kapcsolata, amely fõleg hasonló alkotmányos és politikai szerepükben mutatkozik meg. Ezt az összetartozást erõsíti az Alkotmány is azáltal, hogy egy helyütt szabályozza a két intézményt (28/B.–28/E. §). Meg kell jegyeznem, hogy ezzel szemben a két jogintézmény különbözõségét hangsúlyozandó, nem meggyõzõ ellenérv, hogy az Országgyûlést az országos népszavazással ellentétben az országos népi kezdeményezés nem kötelezi. A népi kezdeményezés ugyanis mégiscsak kötelezi (ha az Alkotmány 28/E. §-a által elõírt ötvenezer aláírás két hónapon belül összegyûlt) a parlamentet a

19125

kérdés megtárgyalására (napirendre vételére) és a kérdésben való döntésre. Valamely kérdés megvitatása idõpontjának kiválasztása, a kérdés napirendre tûzése a parlamenti politikai taktika egyik természetes eszköze, amelynek komoly politikatudományi irodalma van („agenda-setting”). Megjegyzendõ, hogy indokolt ezt az eszközt a képviseleti demokrácia elsõdlegességének védelmében ésszerûen korlátozni. 3.3. További érv álláspontom alátámasztására a reductio ad absurdum. Tegyük fel, helyes a többségi álláspont, és nincs korlátja bármely, az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdésben a népi kezdeményezésnek. Ebbõl az következik, hogy az Országgyûlés ötvenezer támogató aláírás összegyûjtése esetén köteles lenne napirendjére tûzni a Mormon könyve megtárgyalását éppúgy, mint a Hungarizmus programját, vagy egy, az UFO-król szóló jelentést, netán a Pythagorász tételt, vagy a sumér-magyar rokonság kérdését. A népi kezdeményezés mindig fontos kérdés – mivel a „néptõl” (helyesebben szólva annak egy részétõl) származik –, az Országgyûlés hatáskörébe tartozik, hiszen az Országgyûlés bármely fontos kérdést megvitathat. Ehhez hasonlít a most hitelesített, az Országgyûlés önmagáról szóló hatáskörébe tartozó kérdés – amint ezt a dr. Holló András különvéleménye meggyõzõen kifejti. Ezért ennek részletes kifejtésébe, jelen különvéleményem keretei között, nem bocsátkozom. A népi kezdeményezés fogalmának fentebb javasolt ésszerû szûkítésével ezek az abszurd, de a jelenlegi értelmezésbõl következõ következmények elkerülhetõk lennének. Dr. Bragyova András s. k., alkotmánybíró

Dr. Holló András alkotmánybíró különvéleménye Nem értek egyet az Országos Választási Bizottság 183/2008. (V. 6.) OVB számú határozatának helybenhagyásával. A kifogásolt határozatot az Alkotmánybíróságnak meg kellett volna semmisítenie és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítani. Az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdése szerint a népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az Alkotmány 28/D. § értelmében országos népi kezdeményezést legalább ötvenezer választópolgár nyújthat be. A népi kezdeményezés az Országgyûlés számára tárgyalási és döntési kötelezettséget jelent. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése szerint az országos népi kezdeményezést az Országgyûlés köteles napirendre tûzni és megtárgyalni. Ugyanakkor az Országgyûlés az Alkotmányban elõírt tárgyalási kötelezettséget

19126

MAGYAR KÖZLÖNY

az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvényben kiegészítette – határidõhöz kötött – döntési kötelezettséggel (20. §). A Házbizottságnak az Országgyûlés 2000. július 19-i ülésén elfogadott H/283331. sz. javaslata a Házszabálytól való eltérésrõl, utalt az Országgyûlés döntési monopóliumára: „Az Országgyûlés a vitát követõen dönt arról, hogy a népi kezdeményezéssel egyetért vagy sem.” A jelen ügyben a népi kezdeményezés tárgya: az Országgyûlés alkalmazza az Alkotmány 28. § (2) bekezdését. Evidencia, hogy az Országgyûlés feloszlásának kimondása az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés. Tisztázni kell a népi kezdeményezés tárgyaként az Alkotmányban elõírt feltétel – „az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés” [Alk. 28/B. § (1) bekezdés] – az Országgyûlés számára az Alkotmányban biztosított valamennyi hatáskört magában foglalja-e. Álláspontom szerint a válasz nemleges. A népszavazás és a népi kezdeményezés viszonyában az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés alatt nem ugyanazt kell érteni; ugyanis az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése az ún. tiltott tárgyak meghatározásával direkt módon korlátozza a népszavazás szempontjából szóba jöhetõ országgyûlési hatásköröket. Ezek a népszavazás-kezdeményezési korlátok a népi kezdeményezésre – az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés c) pontjának kivételével – nem irányadóak. A hivatkozott rendelkezés értelmében nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyûlés feloszlásáról. Álláspontom szerint az Alkotmány 28. § (2) bekezdésének alkalmazása sem lehet tárgya az országos népi kezdeményezésnek. Az Alkotmány 2. § (2) bekezdése értelmében a népszuverenitás-elvû hatalomgyakorlás közvetett és közvetlen jogi formákban realizálódik: a nép „…a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” Más szóval: az Országgyûlés által, illetõleg a népszavazás, valamint a népi kezdeményezés útján. Az Alkotmány 19. § (2) bekezdése határozza meg, hogy az Országgyûlés az Alkotmány 2. § (2) bekezdésében deklarált népszuverenitásból eredõ jogait gyakorolva – általános hatáskörként – biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdése, visszautalva a (2) bekezdésre – „E jogkörében” kitétellel – taxatíve felsorolja azokat a jogköröket, amelyekben, mint konkrét jogosítványokban testesül meg a népszuverenitás „gyakorlása”. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdése nem tartalmazza az Országgyûlés feloszlása tárgyában való döntést. Álláspontom szerint ez azt jelenti, hogy ez utóbbi hatáskör nem tartozik a népszuverenitásból eredõ jogkörök közé, függetlenül attól, hogy a népszavazás tiltott tárgyai között ez a hatáskör is szerepel. [Az Országgyûlés feloszlásának a tiltott tárgya közé történõ beiktatását a 2/1993. (I. 22.)

2008/154. szám

AB határozat alapozta meg, amely kimondta, hogy az ilyen tárgyú eredményes népszavazás a parlamenti megbízatás megszûnésének új, az Alkotmány által nem ismert módját eredményezné és ezáltal az Alkotmány „burkolt módosítását jelentené”. – ABH 1993, 37.] Az Országgyûlés feloszlása éppen a szuverenitás – képviselet útján való – gyakorlásának befejezését eredményezi. A népszuverenitás képviselet útján történõ gyakorlásáról a „nép” az országgyûlési választásokon döntött, felhatalmazta a megválasztott Országgyûlést, hogy megbízatásának az Alkotmányban meghatározott idõtartama alatt gyakorolja a népszuverenitásból eredõ jogait. Az Alkotmánybíróságnak a fent hivatkozott határozatában kifejtett érvei, vitatva feloszlása népszavazás útján való kikényszerítésének alkotmányosságát – a képviselõi mandátum alkotmányi szabályaira tekintettel – a népi kezdeményezés ilyen tartalmával szemben is irányadóak: „A képviselõ a Parlamentben szabad meggyõzõdés és lelkiismeret alapján foglal állást, adja le szavazatát. Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelõsségre nem vonhatják, azaz mandátuma a Parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthetõ. A képviselõ és a választó kapcsolata politikai természetû, azaz a felelõsség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választó bizalmát elvesztõ képviselõt nem választják meg újból, illetõleg a mögötte álló pártot nem támogatják szavazataikkal.” [ABH 1993, 38.] Az Országgyûlés mandátumának lejárta elõtt, a feloszlás kérdésében való döntés a képviseleti hatalom olyan intim hatásköre, önnön sorsa feletti ítélkezés, amelyet kizárólag belsõ eljárásban – belsõ, képviselõi kezdeményezéssel – csak maga gyakorolhat. Következésképpen az Alkotmány 29/B. § (1) bekezdésében megfogalmazott kifejezés – „az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés” – alatt a népi kezdeményezés tárgya tekintetében nem valamennyi, hanem kizárólag az Országgyûlés népszuverenitásból eredõ – az Alkotmány 19. § (3) bekezdésében rögzített – hatáskörök értendõk. Az Alkotmány 28. § (2) bekezdésében megfogalmazott országgyûlési hatáskör tehát nem. Dr. Holló András s. k., alkotmánybíró

Dr. Kiss László alkotmánybíró különvéleménye 1. Álláspontom szerint az Alkotmánybíróságnak a 183/2008. (V. 6.) OVB számú határozatot meg kellett volna semmisítenie és az OVB-t új eljárásra kellett volna utasítania. Elõrebocsátom: a többségi határozat – a maga választotta logikai rendben – a formai indokokat helyesen veszi sor-

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ra és azok alapul vételével megalapozottan jut el az OVB határozatát helybenhagyó döntésig. 2. Megítélésem szerint azonban a jelen ügyben az Alkotmánybíróságnak fokozottabb figyelmet kellett volna fordítania arra az elvárásra, hogy feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [52/2001. (X. 27.) AB határozat, ABH 512, 520.] Másképpen szólva: az elbírált ügyben túl kellett volna lépnie azon a szûkre szabott kereten, amelyet az országos népszavazási ügyekben a pusztán jogorvoslati eljárásként felfogott feladatköre von meg. Ezt a hatáskörét tehát itt valóban alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban kellett volna gyakorolnia. Ennek hátterében pedig az a körülmény áll, hogy a tervezett országos népi kezdeményezés a jogállam egyik igen fontos intézményét, a parlamentáris (ha tetszik: képviseleti) demokrácia és a közvetlen demokrácia viszonyát érinti. Úgy is fogalmazhatnék, megengedhetõ-e, hogy a képviseleti demokráciára épülõ alkotmányos berendezkedést egy alapvetõen komplementer jellegû intézmény (a népi kezdeményezés) – alkalmazásának eredményeként – átrajzolhassa? Félreértés ne essék: magam is fontos jogállami (és alkotmányos) intézménynek tartom a népi kezdeményezést, amelynek megvan a maga megfelelõ helye és rendeltetése. Nem tartom azonban olyan jogállami (és alkotmányos) intézménynek, amely magát a jogállami (képviseleti struktúra bázisán kiépülõ és az Alkotmányban akként is szabályozott) állami berendezkedést (50 000 aláírás összegyûjtésével) át is rendezhetné. Mindezekre figyelemmel többoldalú, tüzetes alkotmányossági vizsgálat lefolytatását tartottam volna szükségesnek. Magam ezt elvégezve legalább három olyan körülményre utalok, amelyek egyenként is, de összességükben mindenképpen a többségi határozattal ellentétes tartalmú döntést alapozhatták volna meg. a) Az elsõ momentum, amelyet megvizsgáltam, az okafogyottságnak a kérdése. Az OVB az országos népi kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívét 2008. május 6-án hitelesítette. 2008. szeptember 15-én két országgyûlési képviselõ indítványára az Országgyûlés napirendjére tûzte és megtárgyalta feloszlásának a kérdését, amelyrõl 171 igen és 204 nem szavazattal elutasító tartalmú döntést hozott. Tartalmilag tehát azt mondta ki, hogy nem kívánja (ön)magát feloszlatni. Mi tarthatná még „életben” mindezek után a parlament feloszlását célul kitûzõ országos népi kezdeményezést? Álláspontom szerint semmi, tekintettel arra, hogy a kérdés május 6-i hitelesítését követõen a szeptember 15-i parlamenti megtárgyalással és döntéssel olyan változás következett be, amely a kérdés országos népi kezdeményezésre bocsáthatóságát érdemben befolyásolta. (Zárójelben jegyzem meg: magam is azon az állásponton vagyok, hogy árnyalja a megítélést az, hogy „kívülrõl” vagy „belülrõl” érkezik-e a feloszlásra

19127

vonatkozó kezdeményezés. Ugyanakkor alapvetõ fontosságúnak mégis azt tekintem, hogy a döntésre jogosult Országgyûlés nem látta okát annak, hogy a feloszlása mellett döntsön. Ez a döntés pedig alapulveendõ a feloszlásra irányuló, négy hónappal korábbi országos népi kezdeményezés okszerûsége vagy okafogyottsága megítélésekor is.) b) Továbbá: a jelen ügy elbírálásánál az Alkotmánybíróságnak szisztematikusan át kellett volna tekintenie mindazokat a fontosabb korábbi határozatait is, amelyek a közvetlen és a képviseleti hatalomgyakorlás viszonyával, kapcsolatával foglalkoztak. Magam – innen kiindulva is – szükségképpen más eredményre jutok, mint a többségi határozat. Fontos (alap)tételeket rögzít az Alkotmánybíróság 25/1999. (VII. 7.) AB határozata: „Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy az 1997. évi LIX. törvénnyel végrehajtott alkotmánymódosítás nem érintette az Alkotmánynak a közjogi berendezkedés alapjait meghatározó rendelkezéseit. Nem változott az Alkotmány 2. §-a, változatlanok maradtak az állami berendezkedés és a hatalommegosztás alkotmányos keretei, az Alkotmány változatlanul rögzíti a parlamentáris kormányformát. Az Alkotmánybíróság 1993-ban adott és azóta fenntartott értelmezése a népszavazás kiegészítõ jellegérõl az Alkotmányban rögzített parlamentáris kormányforma lényegébõl következik. A parlamentáris kormányformának a képviselet útján való hatalomgyakorlás a meghatározó formája. A közvetlen hatalomgyakorlás ebben az alkotmányos berendezkedésben szükségszerûen kiegészítõ, másodlagos forma. Az Alkotmány módosítása után is meghatározó jellegû az a korábbi alkotmánybírósági határozatokban kifejezésre juttatott álláspont, mely szerint az Alkotmány a képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás között nem osztja meg a hatásköröket úgy, hogy meghatározott kérdések csak az egyikre vagy csak a másikra tartoznának. Az 52/1997. (X. 14.) AB határozat megállapította, hogy az alkotmánymódosítás beiktatott az Alkotmányba kétféle hatáskörmegosztási szabályt, »ezek egyike tartalmi: az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése meghatározza, hogy milyen tárgykörökrõl nem lehet népszavazást tartani. A másik hatásköri szabály eljárási, amely az említett tiltott körön kívül, a kötelezõ népszavazás elrendelését 200 000 választópolgár kezdeményezéséhez köti az Alkotmány 28/C. § (2) bekezdésben« (ABH 1997, 331., 340–341.). (...) Az Alkotmány 28/C. §-ának (5) bekezdése a népszavazásra nem bocsátható kérdéseket határozza meg. Ezekben a kérdésekben sem kötelezõ, sem fakultatív, sem ügydöntõ, sem véleménynyilvánító népszavazásnak nincs helye. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban az Alkotmányból – a taxatív módon felsorolt tiltott kérdéskörökön kívül – a népszavazásnak más korlátai is levezethe-

19128

MAGYAR KÖZLÖNY

tõk. A kifejtettek alapján alkotmánymódosítási kérdésekben sem kizárt a népszavazás elrendelése, de az a népszavazásnak csak olyan formája lehet, amely nem ad módot arra, hogy a népszavazás átvegye az Országgyûlés alkotmányozó hatáskörét, és nem zárja ki azt, hogy az Országgyûlés döntsön az Alkotmány megváltoztatásáról. Az ügydöntõ (megerõsítõ) népszavazás elrendelésére csak az Országgyûlés alkotmányozási (alkotmánymódosítási) eljárását követõen kerülhet sor.” (ABH 1999, 251, 260–261, 263.) Az 50/2001. (XI. 29.) AB határozat ugyancsak egyértelmû megállapításokat tartalmaz: „Bár az Alkotmány nem állít fel rangsorbeli különbséget a 2. § (2) bekezdésében meghatározott népszuverenitás gyakorlásának közvetett vagy közvetlen módja között, a közvetlen hatalomgyakorlás – és ezen belül a népszavazás – kivételesnek tekinthetõ. [Részletesen: 2/1993. (I. 22.) AB határozat, ABH 1993, 33, 36, 37.] A hatalomgyakorlás két formája közötti súlyponteltolódás a parlamentáris berendezkedés szükségképpeni velejárója. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában elvi éllel szögezte le, hogy a népszavazás kiegészítõ jellege »az Alkotmányban rögzített parlamentális kormányforma lényegébõl következik. A parlamentális kormányformának a képviselet útján való hatalomgyakorlás a meghatározó formája. A közvetlen hatalomgyakorlás ebben az alkotmányos berendezkedésben szükségszerûen kiegészítõ, másodlagos forma.« [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 261.] Mindebbõl fakadóan nem kényszeríthetõ ki népszavazás eredményeként, hogy az Országgyûlés, mint alkotmányozó hatalom járjon el.” [50/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 359, 364-365.] Mi következik a fenti tételekbõl a konkrét ügyre nézve? Induljunk ki az Alkotmány rendelkezéseibõl! Az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdése értelmében országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének e) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyûlés feloszlásáról. Az Alkotmány 28/D. §-a szerint: „Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyûlés tûzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyûlés köteles megtárgyalni.” A két közvetlen hatalomgyakorlási forma közül az Alkotmány az országos népszavazás intézményének tulajdonít nagyobb jelentõséget, amelyet a rá vonatkozó – más államok Alkotmányától eltérõ – szokatlanul részletes szabályozásával is kifejezésre juttat. Részletezi így azokat a tárgyköröket is, amelyekrõl nem tartható országos népszavazás, közöttük ilyenként említi az Országgyûlés feloszlá-

2008/154. szám

sát is. Ilyen – tárgykörét érintõ – megszorítás az országos népi kezdeményezésre vonatkozóan nincs, az Alkotmány szó szerinti szövege pusztán arról szól, hogy „az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyûlés tûzze a napirendjére”. Az országos népi kezdeményezés szûkszavú alkotmányi szabályozása is jelzi, hogy az alaptörvény ezt az intézményt nem tekinti az országos népszavazással azonos súlyú intézménynek. [Más rendelkezései is érzékeltetik e két közvetlen hatalomgyakorlási forma közötti sorrendet: a) Országos népszavazás kezdeményezésére 200 000, illetõleg 100 000 választópolgár kezdeményezésére van szükség; országos népi kezdeményezéshez elegendõ az 50 000 állampolgár kezdeményezése; b) Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyûjteni (28/E. §).] Az iméntiek nyomán felvethetõ: szándékában állhatott-e az alkotmányozó hatalomnak olyan jogot adni az országos népi kezdeményezésnek, amelyet az országos népszavazásnak nem biztosított? Tárgyunkhoz közelítve: a képviseleti (parlamentáris) demokrácia talaján álló, s minden részében annak az alapintézményeit szabályozó Alkotmány lehetõvé akarta-e tenni az országos népi kezdeményezés számára azt a hatáskört, amelyet az általa elsõsorban és részletesen szabályozott országos népszavazás intézményétõl expressis verbis megtagadott? Azaz: az Országgyûlés feloszlásának kezdeményezési jogát! További adalékul mindehhez: a 25/1999. (VII. 7.) AB határozat szerint a népszavazásra nem bocsátható kérdésekben sem kötelezõ, sem fakultatív, sem ügydöntõ, sem véleménynyilvánító népszavazásnak nincs helye. (ABH 1999, 263.) Helye lenne viszont országos népi kezdeményezésnek? Aligha vezethetõ le ez a közvetlen hatalomgyakorlás koncepciójából. Azt a kérdést is feltehetnénk ugyanis: mi a különbség akkor a véleménynyilvánító országos népszavazás és az ugyanazon tárgyban javasolt népi kezdeményezés között? Itt is elválik az én álláspontom a többségi határozatban megfogalmazottól. Az utóbbi azon a formális alapon nyugszik, hogy az országos népi kezdeményezés esetén „az Országgyûlésnek a kérdés napirendre tûzésére, megvitatására és határidõn belüli döntésre van kötelezettsége, (...) a döntés tartalmát a népi kezdeményezés nem határozza meg”. [42/2002. (X. 11.) AB határozat, ABH 2002, 316, 318.] Ezt a formai szempontú megalapozást és indokolást mindazokban a tárgykörökben irányadónak tekintem magam is, amelyek nem tiltottak az országos népszavazás számára sem. [Legutóbb például ezért magam is egyetértettem e formai szempontok alapján a 43/2008. (IV. 17.) AB határozattal.] Ott azonban, ahol az országos népi kezdeményezés által tárgyalásra javasolt tárgykör beletartozik az országos népszavazás számára elõírt tilalmi listába, ott ez a formális szempont – nézetem szerint – nem

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

alkalmazható. Ellenkezõ esetben ugyanis azt juttatnánk kifejezésre, hogy ami tilos a közvetlen hatalomgyakorlás kiemelt intézménye – az országos népszavazás – számára, az szabad és megengedett az országos népszavazás intézményéhez képest elnagyolt szabályozású népi kezdeményezés számára. Az OVB által hitelesített országos népi kezdeményezés tárgyát rögzítõ elõírásgyûjtõ ív mintapéldányán a következõ olvasható: „Kezdeményezzük, hogy a 2006-ban alakult Országgyûlés kimondja a feloszlását.” Kérdésként is megfogalmazhatták volna mindezt az indítványozók, hiszen az Alkotmány 28/D. §-a is „kérdés”-rõl szól. Ha így tettek volna, a kérdés például így szólhatott volna: „Egyetért-e azzal, hogy a 2006-ban alakult Országgyûlés kimondja a feloszlását?” [Emlékeztetõül: az Alkotmánybíróság számos esetben – helyesen – szó szerinti „kérdés”-t vizsgált meg országos népi kezdeményezés tárgyaként. Így például: 43/2008. (IV. 17.) AB határozat, ABK 2008. április, 474.; 10/2006. (II. 28.) AB határozat, ABH 2006, 216.; 6/2006. (II. 15.) AB határozat, ABH 2006, 175.; 42/2002. (X. 11.) AB határozat, ABH 2002, 316.] Ez a kérdés pedig így biztosan nem lehetett volna országos népszavazás tárgya [minthogy az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése e) pontjába ütközött volna.] Lehetett volna viszont országos népi kezdeményezés által indítványozható kérdés? Másképpen szólva: vajon az alkotmányozó hatalom olyan intézményként szabályozta-e az országos népi kezdeményezést, hogy az akár az Alkotmányban tételezett – országos népszavazásra vonatkozó – tilalmi listákról is tárgyalást és (nem utolsósorban) döntéshozatalt is kezdeményezhetett volna? Álláspontom szerint nem, s ez a felfogásbeli különbség is oka annak, hogy nem értettem egyet az OVB határozatának jóváhagyásával. A konkrét ügyben ez odavezet, hogy akár 50 000 választópolgár aláírása kollektív „(ön)visszahívást” eredményezhet, azaz egy másodsorban kezelt és ilyenként is szabályozott közvetlen hatalomgyakorlási forma a képviseleti demokrácia intézményrendszerében átrendezést hajthatna végre. „Kisebbségi kormányzás” esetében ugyanis alkalmas eszköze lehet mindenkor annak, hogy „erejével” bizonyítsa: a követlen hatalomgyakorlás felette áll a képviseleti hatalomgyakorlásnak. Úgy gondolom, mindez sem az Alkotmányból, sem pedig az Alkotmánybíróság eddigi határozataiból nem következik. Nem állt volna messze tõlem ezért annak kimondása sem, hogy ilyen esetekben rendeltetésellenesen kerülne sor az országos népi kezdeményezés intézményének az igénybevételére. c) A többségi határozattal szembeni véleményemnek van egy harmadik lába is. Éspedig: eredményes népszavazás esetén az Országgyûlés köteles az eredményes népszavazásból következõ döntést meghozni. Népi kezdeményezés esetén – ezzel szemben – az Országgyûlésnek a kérdés

19129

napirendre tûzésére, megvitatására és határidõn belüli döntésre van kötelezettsége, de a döntés tartamát a népi kezdeményezés nem határozhatja meg. (Felhívom a figyelmet: a jelen ügyben egyértelmûen meghatározza, csak ezt tartalmazza!) Röviden szólva: az országos népszavazásnak az a lényege, hogy a választók döntik el az ügyet, a népszavazás az Országgyûlés döntésének a tartalmát egyértelmûen és világosan meghatározza. A népi kezdeményezésnek ettõl eltérõen más az alkotmányos funkciója. Az a rendeltetése, hogy valamit, valamely „kérdést” az Országgyûlés tûzzön a napirendjére, tárgyalja meg, majd hozzon abban valamilyen döntést. Nem tartalmazhatja viszont azt, hogy az Országgyûlés milyen döntést hozzon. (Erre ugyanis az országos népszavazás intézménye vehetõ igénybe.) E két forma összekeverése, vegyítése, a két forma közötti átjárás nem megengedhetõ. A most elbírált ügyben a népi kezdeményezés egyetlen döntést szorgalmaz, tartalma egyértelmûen, félreérthetetlenül az, hogy a 2006-ban alakult Országgyûlés mondja ki a feloszlását. („Kezdeményezzük, hogy a 2006-ban alakult Országgyûlés kimondja a feloszlását.”) Ez a „kérdés” – álláspontom szerint – ellentétes az országos népi kezdeményezés fentiekben részletezett alkotmányos rendeltetésével. A népi kezdeményezés alkotmányos rendeltetésébõl ugyanis – újólag hangsúlyozom – az következik, hogy az nem határozhatja meg (de még csak nem is sugallhatja) a hozandó Országgyûlési döntés tartalmát. Feltehetõen a kezdeményezõ (is) tudja: az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének e) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyûlés feloszlásáról. Alkotmányellenes azonban az is, ha az ügyben tartalmát tekintve nem tartható országos népszavazás, akkor azt népi kezdeményezésnek nevezve nyújtják be. Még oly módon is alkotmányellenes ez, ha úgy fogalmazzák meg, hogy tárgyalja meg az Országgyûlés a feloszlásának az ügyét, mivel ez a forma is a feloszlás kimondását sugallja (mi más értelme is lehetne a kezdeményezésnek?). Ugyanakkor ez tartalmát, lényegét tekintve országos népszavazási tárgy, amit viszont tilt az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének e) pontja. A többségi határozat is és az idézett 42/2002. (X. 11.) AB határozat is egyaránt hangsúlyozza: „a döntés tartalmát a népi kezdeményezés nem határozza meg”. Pontosabban: nem határozhatja meg. Ezen a ponton fordulhat ugyanis át az népszavazási kezdeményezéssé, ami a tárgyalt ügyben (az Országgyûlés feloszlásának kezdeményezése) alkotmányellenes. 3. A fentiek alapján az Alkotmánybíróságnak az OVB határozatát meg kellett volna semmisítenie és az OVB-t új eljárás lefolytatására kellett volna utasítania. Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró

19130

MAGYAR KÖZLÖNY

IX. Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai és határozatai

2008/154. szám

törvények tartalmáról. Az országos népszavazásra feltenni kívánt kérdésben megfogalmazott módosításnak költségvetési vonzata van. Egy eredményes népszavazást követõen a megállapított gondozási díj költségvetési többletkiadásként jelentkezne. Az Alkotmány hatályos rendelkezései alapján így a kérdésben országos népszavazás nem tartható.

II. Az Országos Választási Bizottság 308/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az Értelmi Sérültek és Családjaik Jogvédõ Egyesülete (1592 Budapest, Pf. 525) képviseletében eljáró Goldner Ilona által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozó 2008. október 8-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Kívánja-e Ön, hogy a Magyar Országgyûlés alkosson olyan törvényt, mely az állandó felügyeletre szoruló, önmagukat ellátni képtelen súlyosan fogyatékos személyeknek tartózkodási helyüktõl (család, állami-, önkormányzati-, egyházi-, civil fenntartású intézmények) függetlenül, azonos mértékû, legalább a mindenkori legkisebb bér és közterheinek megfelelõ összegû gondozási díjat állapít meg.” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdésének a) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésrõl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrõl és illetékekrõl, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló

A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének a) pontján, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 309/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. Ádám Attila, A Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány (6721 Szeged, Vadász u. 4/A.) elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozó 2008. szeptember 23-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt:

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

„Kezdeményezzük az Alkotmány olyan tartalmú módosítását, hogy országos népszavazást lehessen tartani az Országgyûlés feloszlásáról.” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a megtárgyalásra javasolt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs.

II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

19131

„Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy az egyéni országgyûlési képviselõk a választókerületükben névjegyzékbe vett választópolgárok egyötödének kezdeményezésére tartandó szavazáson, a választókerületben névjegyzékbe vett választópolgárok szavazatainak egyszerû többségével visszahívhatók legyenek.” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a megtárgyalásra javasolt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs.




Indokolás I.

Indokolás

A beadványozó 2008. szeptember 23-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt:

I. A beadványozó 2008. szeptember 23-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási

19132

MAGYAR KÖZLÖNY

Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy a köztársasági elnököt a választásra jogosult választópolgárok a szavazataik egyszerû többségével választhassák meg.” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a megtárgyalásra javasolt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért hitelesítésének akadálya nincs.


Az Országos Választási Bizottság 312/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Magyar Szociális Zöld Párt (1440 Budapest, Pf. 20) képviseletében Stekler Ottó elnök által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

2008/154. szám

Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „– Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam költségvetésébõl csak azok a társadalmi szervezetek kaphatnak támogatást a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-tõl, amelyeknek a tagok által választott legfelsõbb testületének pénzügyi ellenõrzõ szervében az állam részérõl delegált tag is van?” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A beadványozó által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a fenti jogszabályi követelménynek, mivel félrevezetõ, azt sugallja, hogy minden egyes társadalmi szervezetnek van külön pénzügyi ellenõrzõ szerve. Ennek felállítása azonban számos társadalmi szervezet számára nem kötelezõ. Ezáltal a kezdeményezés a jogalkotó számára nem egyértelmû, a választópolgárok számára, pedig félrevezetõ. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdés tartalma burkoltan az Alkotmány módosítására is irányul, hiszen jelentõsen korlátozni kívánja az egyesülési jogból eredõ jogosítványokat. Mindezekre tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) és c) pontjain, a 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Az Országos Választási Bizottság 313/2008. (X. 30.) OVB határozata

Indokolás I. A beadványozó 2008. szeptember 23-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási

Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Magyar Szociális Zöld Párt (1440 Budapest, Pf. 20)

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

képviseletében Stekler Ottó elnök által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

19133 II.

A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének a) pontján, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) és c) pontjain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke


Indokolás I. A beadványozó 2008. szeptember 23-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „– Egyetért-e Ön azzal, hogy a nappali tagozatos diákok, az egészségkárosodott emberek és a nyugdíjasok ingyen utazhassanak a tömegközlekedési eszközökön a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-tõl?” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezés nem felel meg a fenti jogszabályi követelménynek, mivel a kérdés három össze nem tartozó személyi kör összekapcsolása révén össze nem függõ tartalmi elemeket foglal egy népszavazási kérdésbe. Ezáltal megállapítható, hogy a választópolgároknak nincs módjuk külön-külön dönteni. Továbbá a három csoportból nem egyértelmû a „nappali tagozatos diákok”, valamint az „egészségkárosodott emberek” személyi köre. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdésének a) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésrõl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrõl és illetékekrõl, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvények tartalmáról. Az országos népszavazásra feltenni kívánt kérdésben megfogalmazott módosításnak költségvetési vonzata van. Egy eredményes népszavazást követõen a szolgáltató számára pótolni kellene a bevételkiesést. Az Alkotmány hatályos rendelkezései alapján a kérdésben országos népszavazás nem tartható.

Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Magyar Szociális Zöld Párt (1440 Budapest, Pf. 20) képviseletében Stekler Ottó elnök által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozó 2008. szeptember 23-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „– Egyetért-e Ön azzal, hogy a közterületeken kialakított várakozóhelyeken történõ rendeltetésszerû parkolás ingyenes legyen a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-tõl?” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/B. §-ának (1) bekezdése alapján országos népszavazás tárgya csak az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A belterületi közutak és a hozzájuk kapcsolódó várakozóhelyek jelentõs része a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

19134

MAGYAR KÖZLÖNY

LXV. törvény 79. §-ának (2) bekezdése alapján önkormányzati tulajdonban van, az önkormányzat törzsvagyonának részét képezi. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a helyi képviselõtestület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilletõ jogokat. Ennek értelmében az önkormányzat tulajdonában álló közterülettel való rendelkezés az Alkotmány alapján önkormányzati hatáskör. A kérdés alapján tartott eredményes népszavazás azonban olyan jogalkotási kötelezettséget róna az Országgyûlésre, amely a közterületekhez kapcsolódó tulajdonosi jogokat korlátozná, elvonná az ehhez kapcsolódó önkormányzati szabályozási hatásköröket. Ezáltal lényegileg korlátozná az önkormányzatoknak az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott önálló szabályozáshoz és önálló igazgatáshoz való jogát. Mindezekre tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II. A határozat az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésén, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának a) és b) pontjain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 315/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Magyar Szociális Zöld Párt (1440 Budapest, Pf. 20) képviseletében Stekler Ottó elnök által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

2008/154. szám

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozó 2008. szeptember 23-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „– Egyetért-e Ön azzal, hogy az Internet használata ingyenes legyen a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-tõl?” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a alapján az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesítés céljából be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdésének a) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésrõl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrõl és illetékekrõl, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvények tartalmáról. Az országos népszavazásra feltenni kívánt kérdésben megfogalmazott módosításnak azonban, figyelembe véve az Internet használat biztosításának költségét – beleértve a szolgáltatáshoz fûzõdõ jelenlegi díjak mértékét, illetve az állampolgárok (háztartások) számát – nagyon jelentõs költségvetési vonzata lenne. Az Internet szolgáltatás üzleti tevékenység, ezért egy eredményes népszavazást követõen a szolgáltató számára pótolni kellene a bevételkiesést. Az Alkotmány hatályos rendelkezései alapján a kérdésben országos népszavazás nem tartható. Az Nsztv. 10. § b) pontja alapján az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani. Mindezekre tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

határozatot:

II.

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének a) pontján, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jog-

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

orvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

19135

Országos Választási Bizottság a 267/2008. számú határozatával már hitelesített. Jelenleg aláírásgyûjtés folyik az ügyben, melynek határideje: 2009. február 12. Mindezekre tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II. Az Országos Választási Bizottság 316/2008. (X. 30.) OVB határozata

A határozat az Nsztv. 2. §-án, 12. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Magyar Szociális Zöld Párt (1440 Budapest, Pf. 20) képviseletében Stekler Ottó elnök által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

az Országos Választási Bizottság elnöke

Dr. Szigeti Péter s. k.,


határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozó 2008. szeptember 23-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „– Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyûlési képviselõknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 12. §-ának értelmében, ha az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ívet, illetõleg a kérdést hitelesítette, ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyûjtõ ívek újabb mintapéldánya, illetõleg népszavazás elrendelésére irányuló újabb kezdeményezés a népszavazás megtartásáig, vagy a kezdeményezés elutasításáig, illetõleg az aláírásgyûjtõ ívek benyújtására rendelkezésre álló határidõ eredménytelen elteltéig. Az országos népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel azonos tartalmú kérdést az

Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Sz. I. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozó 2008. szeptember 25-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 20000 Ft-os szabálysértési összeghatár 0 Ft-ra módosuljon?” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra

19136

MAGYAR KÖZLÖNY

egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezés sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára nem egyértelmû, mivel nem határozható meg, mely szabálysértések összeghatárait kívánja meghatározni. Mindezekre tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k.,

2008/154. szám

13. §-ának (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezés nem felel meg a fenti jogszabályi követelménynek, mivel félrevezetõ, nem létezõ határidõt (0–60 nap) kíván módosítani. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 90/A. § (1) bekezdésben meghatározott 60 napos határidõ ugyanis a kiürítési eljárás megindítására vonatkozik, nem a kilakoltatás foganatosítására. Mindezekre tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II.


A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., Az Országos Választási Bizottság 318/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Sz. I. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozó 2008. szeptember 25-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkényes lakásfoglalás esetében a kilakoltatás 0-60 napról 0-15 évre módosuljon.” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)


Az Országos Választási Bizottság 319/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Sz. I. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozó 2008. szeptember 25-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a települések dönthessenek arról, hogy emberek a településrõl kitilthatóak legyenek?” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A beadványozó által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a fenti jogszabályi követelménynek, mivel nem tér ki arra, hogy a „települések” megjelölés keretében mely szerv jogosult dönteni; továbbá, hogy mely embercsoportokra vonatkozzon az adott döntés; valamint az sem egyértelmû, hogy mely tárgyban kell döntést hoznia. Mindezekre tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

19137 Indokolás I.

A beadványozó 2008. szeptember 25-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzati szbálysértésben részesülõk esetében a segélyek megvonása kötelezõ legyen?” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A beadványozó által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a fenti jogszabályi követelménynek, mivel nem egyértelmû, milyen magatartást jelöl a kérdésben szereplõ „szabálysértésben részesül” kifejezés. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdés az Alkotmány szociális biztonságra vonatkozó rendelkezéseivel is ellentétes, mert kizárná a rászorultsági elv érvényesülését.

II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke


Az Országos Választási Bizottság 321/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Sz. I. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz

19138

MAGYAR KÖZLÖNY

címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

2008/154. szám Indokolás I.

A beadványozó 2008. szeptember 25-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a segély ne járjon alanyi jogon?” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A beadványozó által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a fenti jogszabályi követelménynek, mivel megtéveszti a választópolgárokat. Nem egyértelmû, hogy milyen segélyrõl esik szó a kezdeményezésben, mit tekint a kezdeményezõ segélynek.

A beadványozó 2008. szeptember 25-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az iskolaigazgatóknak joguk legyen az a tanulót elbocsájtani az adott iskolából, aki rendelkezik már egy igazgatói figyelmeztetéssel?” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezés nem felel meg a fenti jogszabályi követelménynek, mert nem érthetõ, hogy milyen esetben van joga az igazgatónak a „tanuló elbocsájtására”, egy „igazgatói figyelmeztetést” követõen bármikor, vagy a második „igazgatói figyelmeztetés” esetén. A fentiekre tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II.

II.

Indokolás I.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.


Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke



Az Országos Választási Bizottság 323/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. Ádám Attila, A Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány (6721 Szeged, Vadász u. 4/A.) elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19139



Indokolás

Indokolás

I.

I.

A beadványozó 2008. szeptember 29-én aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük a vonatkozó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy az állam tulajdonában lévõ közcélú vízilétesítmények létrehozására, fenntartására és üzemeltetésére irányuló tevékenység gyakorlása csak kizárólagos állami részesedéssel mûködõ gazdálkodó szervezet részére legyen átengedhetõ.” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 17. §-a alapján a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelmûen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést. A kezdeményezés azonban az OVB álláspontja szerint megfogalmazása, a kezdeményezésben szereplõ „kizárólagos állami részesedéssel” fogalom használata miatt nem egyértelmû a választópolgárok számára. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 17. §-án, 18. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

A beadványozó 2008. szeptember 29-én az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a parlament, olyan törvényt alkosson, amely biztosítja a magyar állampolgárok beleszólásának lehetõségét, a nemzeti vagyon sorsát érintõ kérdésekbe?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára nem egyértelmû ugyanis, mit ért a kezdeményezõ „nemzeti vagyon sorsát érintõ kérdésen”. Emellett félrevezetõ is a kérdés, hiszen azt sugallja, hogy jelenleg a nemzeti vagyon tekintetében az állampolgároknak nincsenek jogosultságai, figyelmen kívül hagyva a képviseleti demokrácia keretében érvényesülõ lehetõségeket. Mindezekre tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta.


II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul.

Az Országos Választási Bizottság 324/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. szeptember 30-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Nép Oldali Párt képviseletében Horváth Jenõ alelnök által (7521 Kaposmérõ, Rákóczi utca 91.) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.


Az Országos Választási Bizottság 325/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. szeptember 30-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Nép Oldali Párt képviseletében Horváth Jenõ alelnök által (7521

19140

MAGYAR KÖZLÖNY

Kaposmérõ, Rákóczi utca 91.) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozó 2008. szeptember 29-én az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból?” A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdésének b) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani hatályos nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségekrõl, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló szerzõdés kihirdetésérõl szóló 2004. évi XXX. törvény rendelkezik, ezért a kezdeményezõ által a népszavazáson feltenni kívánt kérdés az Alkotmány fenti rendelkezésébe ütközik. Erre tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadta.

II. A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének b) pontján, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 326/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. szeptember 30-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló

2008/154. szám

1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Nép Oldali Párt képviseletében Horváth Jenõ alelnök által (7521 Kaposmérõ, Rákóczi utca 91.) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozó 2008. szeptember 29-én az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a parlament törvényt alkosson arról, hogy 2010 után is, csak a magyar állampolgárok és a 100%-os magyar tulajdonban lévõ vállalkozások vásárolhassanak termõföldet?” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a termõföld adásvétele az Európai Unió által harmonizált jogterület, ahol a tagállamok mozgástere igen korlátozott. Az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés IV. címe biztosítja a tõke szabad áramlását. A 63. cikk (1) bekezdése szerint „E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tõkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.” A 2004. évi XXX. törvénnyel kihirdetett Csatlakozási Szerzõdés a Magyar Köztársaság csatlakozási feltételeirõl szóló okmány szerint egy másik tagállam azon állampolgáraira, akik önálló vállalkozó mezõgazdasági termelõként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan jogszerûen Magyarországon laknak és folytatnak mezõgazdasági tevékenységet, nem lehet a mezõgazdasági fölterület megszerzésére vonatkozó tilalmat megállapítani, és nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni. Az alapító szerzõdésekbõl és a Csatlakozási Szerzõdésbõl következõen az Országgyûlésnek nincs hatásköre arra, hogy a külföldiek földszerzése elé szigorúbb akadályt állítson. A fentiek alapján a kezdeményezés nem tartozik az Országgyûlés kizárólagos hatáskörébe, ezért a feltenni kívánt kérdésben kizárt az országos népszavazás megtartása. A kezdeményezésben foglalt kérdés sérti továbbá az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1) bekezdésében foglalt egyértelmûségi követelményt. Nem állapítható meg ugyanis, hogy a kezdeményezõ mit tekint „magyar tulajdonnak”.

II. A határozat az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának a) és c) pontjain és 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul.

19141

csak kizárólagos önkormányzati részesedéssel mûködõ gazdálkodó szervezet részére legyen átengedhetõ.” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 17. §-a alapján a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelmûen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést. A kezdeményezésben azonban az OVB álláspontja szerint nem értelmezhetõ a „kizárólagos önkormányzati részesedés” kitétel.

II. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 17. §-án, 18. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.




Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. Ádám Attila, A Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány (6721 Szeged, Vadász u. 4/A.) elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozó 2008. október 1-jén aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük a vonatkozó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy az önkormányzatok törzsvagyonában lévõ közcélú vízilétesítmények létrehozására, fenntartására és üzemeltetésére irányuló tevékenység gyakorlása

Az Országos Választási Bizottság 328/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. Ádám Attila, A Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány (6721 Szeged, Vadász u. 4/A.) elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozó 2008. október 3-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bi-

19142

MAGYAR KÖZLÖNY

zottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük a vonatkozó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy a forgalomképtelennek illetve korlátozottan forgalomképesnek minõsített kizárólagos állami vagyonba tartozó vagyonelemek ilyen minõsítésének megváltoztatásához, valamint azok hasznosításához, elidegenítéséhez és megterheléséhez az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával meghozott elõzetes jóváhagyó parlamenti döntés legyen szükséges.” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 17. §-a alapján a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelmûen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést. A kezdeményezésben azonban az OVB álláspontja szerint nem egyértelmû, félrevezetõ, mert az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadható törvények tárgykörét az Alkotmány szabályozza, így annak módosítását is szükséges lenne, a kezdeményezés azonban mégsem tartalmazza az Alkotmány módosításának javaslatát.

2008/154. szám Indokolás I.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, 17. §-án, 18. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

A beadványozó 2008. október 3-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy -2008.októberét követõ- legközelebbi Országgyûlési képviselõ választáson ne indulhasson az a személy, aki (az addigi idõpontig bármikor, bármennyi ideig) magyar parlamenti képviselõ, vagy valamelyik magyar kormánynak a tagja volt. Az ország érdekében õket a –fenti tisztségekre- sem jelölni ,se pedig megválasztani ne lehessen.” A passzív választójogot kizáró vagy korlátozó okokat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) szabályozza. Minden további korlátozás bevezetéséhez az Alkotmány módosítása szükséges. Azonban az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással. Mindezekre tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.


II.

II.


A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Az Országos Választási Bizottság 329/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva T. F. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).


Az Országos Választási Bizottság 330/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


19143


Indokolás Indokolás I. A beadványozó 2008. október 7-én az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást. „Akarja-e Ön, hogy Magyarországon a forint alapú, ingatlan célú hitelek elõtörlesztési díjának mértékét a hitelezõ ne változtathassa meg egyoldalúan a hitelszerzõdés aláírását követõen?” Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés oly mértékben korlátozza a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 9. § (2) bekezdésében foglalt gazdasági verseny szabadságát, hogy eredményes népszavazás esetén az Alkotmány módosítása válna szükségessé. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással. Mindezen kívül a kérdés indokolatlan különbséget tesz a forint- és devizahitelek között. II. A határozat az Alkotmány 9. § (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

I. A beadványozó 2008. október 7-én az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást. „Akarja-e Ön, hogy Magyarországon a forint alapú, ingatlan célú hitelek kezelési költségének mértékét a hitelezõ ne változtathassa meg egyoldalúan a hitelszerzõdés aláírását követõen?” Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés oly mértékben korlátozza a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 9. § (2) bekezdésében foglalt gazdasági verseny szabadságát, hogy eredményes népszavazás esetén az Alkotmány módosítása válna szükségessé. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással. Mindezen kívül a kérdés indokolatlan különbséget tesz a forint- és devizahitelek között.

II. A határozat az Alkotmány 9. § (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság 331/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

Az Országos Választási Bizottság 332/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a T. E. magánszemély által benyújtott országos

19144

MAGYAR KÖZLÖNY

népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozó 2008. október 7-én az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást. „Akarja-e Ön, hogy Magyarországon a forint alapú, ingatlan célú hitelek kamatát a hitelezõ ne változtathassa meg egyoldalúan a hitelszerzõdés aláírását követõen?” Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés oly mértékben korlátozza a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 9. § (2) bekezdésében foglalt gazdasági verseny szabadságát, hogy eredményes népszavazás esetén az Alkotmány módosítása válna szükségessé. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással. Mindezen kívül a kérdés indokolatlan különbséget tesz a forint- és devizahitelek között.

2008/154. szám

va a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát hitelesíti. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). Indokolás I. A beadványozó 2008. október 7-én az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást. „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a jelen népszavazást követõ év január 1-jétõl a közüzemi gázszolgáltatás háztartási (lakossági) fogyasztóinak a szolgáltatás rendelkezésre állásáért ne kelljen alapdíjat fizetni? ” Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a hitelesítésének akadálya nincs. II. A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

II. A határozat az Alkotmány 9. § (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.




Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ


Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljár-

határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY


19145

(3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ határozatot:

Indokolás I. A beadványozó 2008. október 8-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyarországon székhellyel rendelkezõ rádió és televízió mûsorszolgáltatók számára kötelezõ legyen a Magyar Köztársaság hivatalos nemzeti ünnepein, valamint húsvétkor, pünkösdkor, a halottak napján és karácsonykor a rádiózásról és televíziózásról szóló, 1996. évi I. törvény szerinti fõmûsoridõben az ünnephez kapcsolódó tartalmú mûsor szolgáltatása?” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A beadványozó által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg a fenti jogszabályi követelménynek, mivel a választópolgárok számára nem egyértelmû „az ünnephez kacsolódó tartalmú mûsor” megjelölés. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdés a mûsorszolgáltatás tartalmát olyan mértékben kívánja szabályozni, ami már ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságának Alkotmányban rögzített jogával.

II. A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) és c) pontjain, 13. §-ának (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul. Dr. Szigeti Péter s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás I. A beadványozó 2008. október 8-án aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaságban hivatalos nemzeti ünnep legyen június 4-e (a nemzeti összetartozás), és október 6-a (az aradi vértanúk) napja ?” Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. §-ának (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A kezdeményezés nem felel meg a fenti jogszabályi követelménynek, mivel két kérdést tartalmaz. A kérdések tartalmilag nem függnek össze, egy kérdésben való szerepeltetésük miatt a választópolgároknak nincs módjuk külön-külön dönteni azokról. Félrevezetõ továbbá a „nemzeti összetartozás” megfogalmazás is, mert mellõz minden konkrét tartalmat. Mindezekre tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II. Az Országos Választási Bizottság 335/2008. (X. 30.) OVB határozata Az Országos Választási Bizottság – a 2008. október 20-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §



19146

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/154. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez c. kiadványt. Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………

cégszerû aláírás

2008/154. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

19147

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2009. január 1-jétõl a hivatalos lapok megjelentetése az alábbiak szerint változik

A Magyar Közlöny és a mellékletét képezõ Hivatalos Értesítõ tartalma újabb rovatokkal bõvül Magyar Közlöny I. II.

Az Alkotmány és annak módosításai Törvények

Hivatalos Értesítõ I. II.

Egységes szerkezetû jogi aktusok Statisztikai közlemények

III.

Kormányrendeletek

III.

Utasítások, jogi iránymutatások

IV.

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei

IV.

Állásfoglalások

V. VI. VII. VIII. IX.

A Kormány tagjainak rendeletei Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Jogegységi határozatok Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai Határozatok Tára

V. VI. VII. VIII. IX.

Személyügyi hírek Alapító okiratok Pályázati felhívások Közlemények Hirdetmények (a Cégközlöny, az Európai Unió Hivatalos Lapja, a Közbeszerzési Értesítõ és a Bírósági Határozatok figyelése, illetve a tartalomjegyzékek közzététele)

Havonta a kiadó DVD-formátumban tematizált jogszabálygyûjteményeket biztosít az elõfizetõknek. A jogszabálygyûjtemények árát az elõfizetési díj tartalmazza.

2009. január 1-jétõl – a Belügyi Közlöny tartalmazza a jövõben a Sport Értesítõt, a Turisztikai Értesítõt és az Önkormányzati Közlönyt, – a Szociális Közlöny és a Munkaügyi Közlöny – összevonást követõen – januártól Szociális és Munkaügyi Közlöny néven, egy lapként jelenik meg, – az Oktatási Közlöny és a Kulturális Közlöny elõfizetõi a jövõben az Oktatási és Kulturális Közlönyben találhatják meg a számukra fontos információkat, – az Egészségbiztosítási Közlöny az Egészségügyi Közlönybe integrálódik, az érdeklõdõk a jövõben az Egészségügyi Közlönybõl tájékozódhatnak az ez idáig két lapban közölt információkról.

Budapest, 2008. október 15.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.

19148

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/154. szám

A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. A papír alapon terjesztett Magyar Közlöny a kormányzati portálon közzétett hiteles elektronikus dokumentum oldalhû másolata. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft.

HU ISSN 0076—2407 08.3192 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285

154. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, október 30., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2400, Ft

Recommend Documents